Skip to main content

Full text of "Aquila"

See other formats 


fjvl 


0 


p 


QL671 
.A65 


1 — 

FOR  THE  PEOPLE 

FOR  EDVCATION 

FOR  SCIENCE 

LIBRARY 

OF 

THE  AMERICAN  MUSEUM 

OF 

NATURAL  HISTORY 

^■'■•'AQUILA. 


A  MAGYAR  ORNITHOLOGIAI  KÖZPONT  FOLYÓIRATA. 


PEEIODICAL  OF  OKNITHOLOGY.  *  JOURNAL  POUIÍ  OENITHOLOGIE. 
ZEITSCHRIFT  FÜR  ORNITHOLOGIE. 


SZEKK.   —    REDACT. 

HERMAN  OTTÓ. 

JAHRGANG    VI.   ÉVFOLYAM 
1S9Í). 

CUM  TAB.    1,  ET  ICONIBUS 
NON  COLORATIS. 


BUDAPEST. 

A    MAGYAR    ORNITHOLOGIAI    KÖZPONT    KIADVÁNYA. 

1S99. 


FRANKLIN-TÁRSULAT   NYOMDÁJA. 


TARTALOM.  -  INHALT. 


Herman  O. 
Hegyfokt  K. 
CziNK  E. 

RZEHAK  E. 


Cerva  Fr. 
Buda  A. 


PUNGÜR  Gy. 

Sdater,  L.  Ph. 

Fallo,  V. 

Whìtaker.  J.  S. 

Avoüo,  C. 

Schnti'í'i;  A. 
Dr.  Ihne,  Eg. 
V.  Tschusi,  V. 

Landmark,  A. 

Thaisz  L. 

Schenk  J. 

Dr.  Fisc  1 1  Ei:  -  Siowart. 


Dr.  Floericke  C\ 
Chernél  I. 


Medreczky  I. 

M.  Ü.  K.-  U.  0  .C. 


A  madárvonulásról  positiv  alapon 
A  francziaországi  madárvonulásról 
A  madárvonulás  az  Olt  völgyében  (Fogaras 

megyei  .„  ..  .._ _  _ 

Néhány  vándormadárnak  közép  megérke- 
zési napja  Jägerndorf  vidékén  (Osztrák- 

Sziléziában)  _ _, 

Czynk  Ede  (1851  —  1899),  egy  arczképpel 

Ortygometra  pygmaea  Nadm.     

Jegyzetek  az  1897.  évi  tavaszi  madárvonu- 
láslioz    ___^  __ _  ,._  

A  kakukot  illető  vonulási  adatok  feldolgo- 
zásának előkészítése  __, 

I.  Angol  megfigyelő  állomások 

II.  A  kakukra  vonatkozólag  beérke- 
zett jelentések: 

A  kakukra  (Cueuliis  canorus  L.)  vonatkozó 
érkezési  adatok  Svájczból     .  ,_ 

A Cuculus canorus  L.  vonulása  Szicziliában 

A  kakuk  vonulása  Sziczilia  keleti  részén 

A  kakuk  megérkezése  Mariahof  területén 

A  kakuk  első  megszólalása  Giessenben    .„ 

Kakukra  vonatkozó  érkezési  adatok  Hal- 
leinból  (Salzburg)  _.    _ _ 

Adatok  Norvégiából  a  kakuk  tavaszi  vonu- 
lásáról   ,'  

A  növényekkel  táplálkozó  madarak  hasz- 
nos vagy  káros  voltának  elbírálása  begy- 
tartalmak elemzése  alapján      _ 

A  madárvonulás  Magyarországban  az 
1898.  év  tavaszán 

A  kakuk  vonulása  a  svájczi  fenslkon  s  az 
ezzel  szomszédos  területeken... 

A  98-iki  tavaszi  vonulás  az  Alföldön 

Madaraink  védelme 

A  nemes  kócsag  

Az  éneklő  madarak  színváltozása  a  szabad 

természetben  és  fogságban 

Az  ornithologusok    gyűlése    Sarajevóban 


Vom  Zuge  der  Vögel  auf  positivem  Grund        1 

Der  Vogelzug  in  Frankreich  4-1 

Der  Vogelzug  im  Alutathai  iFogarascher 

Comitat)     57 

Der  mittlere  Ankunftstag  einiger  Zugvögel 
für  die  Umgebung  von  Jägerndorf  (in 
Oesterr.-Schlesien)  65 

Eduard  Czynk  (1851  — 1899),  mit  einem 

Portrait ....  _ 70 

Ortygometra  pygmaea  Naum.    81 

Anmerkungen    zum   Frühlingszuge    der 

Vögel  im  Jahre  1897     .  85 

Vorbereitung  der  Bearbeitung  der  Kukuks- 

daten  _ 91 

I.  The  english  observing  stations     92 
IL  Eingelangte  Berichte  über  den 

Zug  des  Kukuks : 
Arrivées  du  Coucou  —  Cuculus  canorus 

L.  —  dans  la  Suisse 97 

The  passage  of  the  Cuculus  canorus  L. 

in  Sicily 99 

II  passaggio  die   Cuculus  canorus  nella 

Sicilia  orientale   100 

Die  Ankunft  des  Kukuks  in  Mariahof.,.     101 

Erster  Ruf  des  Kukuks  in  Giessen     101 

Ankunfts-Daten  vom  Kukuk  bei  Hallein 

(Salzburg)     _  ....  102 

Dates  of  the  spring  passage  of  Cuculus 

canonia  in  Norway ..   103 

Kritische  Bestimmung  der  Nützlichkeit 
od.  Schädlichkeit  der  pflanzenfressen- 
den Vögel  auf  Grund  des  Kropfinhaltes   1 33 
Der  Vogelzug   in    Ungarn  während  des 

Frühjahres  1898    ..  .,  168 

Ueber  den  Zug  des  Kukuks  in  der 
schweizerischen  Hochebene  und  an- 
grenzenden Gebieten  der  Schweiz 252 

Der  98-er  Frühlingszug  im  Alföld  262 

Vogelschutz       329 

Edelreiher 368 

Die  Farbeuveränderungen  der  Singvögel 

im  Freien  und  in  der  Gefangenschaft  374 
Die  Ornithologen- Versammlung  in  Sara- 
jevo        380 


Chernél  I. 


M.  0.  K— U.  0.  C. 


Megjegyzések  dr.  Madarász  Gy.  :  «Ujabb 
adatok  Magyarország  Orniszához»  ez. 
dolgozatára    

Frivaldszky  János  emlékezetének 


Literatur: 

Bemerkungen  über  die  Arbeit  Dr.  J.  v. 

Madarász:    «Further  Contribution   to 

the  Hungarian  Omis». 
Den  Manen  Johann  von  Frivaldszkv's 


Medreczky  I. 

M.  0.  K.—  U.  0.  C. 


Kisebb  közlések  : 

Énekeseink  telelése 

A  kis  hattyú     _ 

Csonttollú  madár  Bükszádon 
Különösségek  az  idei  madárvonulásba 


Elismerés. 
Ajánlás 
Ornithologusok  ( 


«zejovetelt!  !-i;u-ii,|evohan 


M.  0.  K.— U.  O.  C. 

Ch. 

Ertl  G. 

Chernél  I. 


M.  0.  K.—  U.  0.  C. 

H.  0. -0.  H. 

M.  O.  K.~  U.  0.  C. 


Kérdések,  feleletek 

Pásztormadár    

Sterna  cantiaca  Gmel. 

Fehérszárnyú  pacsirta  LiptóUjvár  kor- 
nyékén   __.  .__ __ 

Válasz  dr.  Madarász  Gy.  úrnak  a  «  Ter- 
mészetrajzi füzetek  szerkesztőjéhez  inté- 
zett nyilt  levelére _.    , 

Frivaldszky  .Tános  emlékezetének 
Remiza 

Megjegyzett  seregélyek  „ 

Nucifraga  caryocatactes  macrorrhyncha 


Kleinere  Mitteilungen  : 

Die  Überwinterung  unserer  Singvögel 

Der  Zwergschwan  _ 

Der  Seidenschwanz  in  Bükszád      ,  .„.     , 
Abnormale  Erscheinungen  im  heurigen 

Vogelzuge 

Anerkennung 

Empfehlung 

Zuzammenkunft    der    t)rnithol()geu    in 

Sarajevo  

Fragen.  Antworten 
Rosenstaar 

Die  Spiegellerche  in  der  Umgebung  von 
Liptó-Ujvár _ 

Autwort  auf  den  an  den  Rédacteur  der 
«Természetrajzi  füzetek»    gericl 
«Offenen   Brief»    des    Herrn    Jul. 

Madarász 

Den  Manen  Johann  v.  Frivaldszkv's 

Remiza     

Gezeichnete  Stare 


Intézeti  ügyek  : 

M.  0.  K.—  U.  0.  C.     Petényi  J.  Salamon  levele 

«        —        «  «Magyarország  madarai»   ,  __.,  

«        —        «  A  füsti  fecske  tavaszi  vonulása  

«        —        «  Kérelem _  ,        __,_  ,.,     

«        —        «  Az  intézet  gyűjteményei 

«  —  "  «Magyarország  madarai  különös  tekintet- 
tel gazdasági  jelentnségökre»     

«  «  A  madárvonulási  adatok  gyűjtése  és  fel- 
dolgozása  

«        —        «  Personalia 

«        —        «  Ornithologusok  gyűlése  Sarajevóban 

«        —        «  A    ^lagy.    Ornith.  Központhoz  érkezett 

nyomtatványok  jegyzéke 


Instituts- Angelegenheiten  : 

Ein  interessanter  Brief  v.  Petényi     

«Ungarns  Vögel»    .„.   _    _     .     . 

J)er  Frühjahrszug  der  Rauchschwalbe   ,. 

Bitte _ _ 

Sammlungen  des  Institutes 1  13, 

«DieVögelUngarnsmitbesond-Rücksicht 
auf  ihre  wirthschaftliche  Bedeutung» 

Sammlung   von    Zugsdaten   und   deren 

Bearbeitung 

115,  326, 

Zur  Ornithologen-Versammlung  in  Sara- 
jevo    _  

An  die  Ung.  Ornitli.  Centrale  eingelangte 
Schriften  120. 


Herman  0. 

M.  O.  K.— U.  0.  C. 

H.  0.^0.  H. 

M.  0.  K.— U.  0.  C. 


Neki'olog  : 

Claus  Károly  tanár 

Dr.  Zeppelin  Miksa  gróf   , . 

John  Cordeaux    , 

Báró  d'  Hamonville  L. 

Elhaltak      

Kérelem 

Ertesités    .. 

Függelék 

Index  avium  alphabeticus 
Errata  


Prof.  Carl  Claus 

1 17 

Dr.  Graf  Max.  v.  Zeppelin 

...     .      11!» 
327 
417 

M.  le  baron  L.  d'  Hamonville  ._ 

Verstorben 

418 

Bitte     .._.        .._ _ 

ti  s 

Zur  Beachtung 

418 

Appendix 

127 

...  _..  .. 

ili) 

420 

AQUILA,  z-zi:- 

A   MAGYAR  INIADÁHTAN  KÖZPONTI   FOLYÓIRATA. 

PERIODICAL  OF  ORNITHOLOŰY.  JOURNAL  POUR  L'ORNITHOLOGIE.  ZEITSCHRIFT  FÜR  ORNITHOLOGIE. 

EDITEli  BYTHE  HUNGARIAN  CENTRAL-BUREAU     PUBLIÉ  PAR  M  BUREAU  CENTRAL  POUR     ORGAN  DES  UNGARISCHEN  CENTRALBUREAUS 
FOR  ORNITHOLOGICAL  OBSERVATIONS.  LES  OBSERVATIONS  ORNITHOLOGIQUES.  FÜR  ORNITH,  BEOBACHTUNGEN. 


Nr.  12.  sz.  1899.  Majus  31. 


Budapest,  N.-Múzeum. 


Évfolyam  VI.  Jahrgang 


A  madárvoniüásról  positiv  alapon. 
Herman  Ottó-ìóI. 


Vom  Zuge  der  Vögel  auf  positiver  Grundlage. 


You  Otto  Heriun. 


Négy  esztendő  folyt  le  azóta,  hogy  mint  az 
1891.  év  pünkösdjén  Budapesten  tartott  Il-ik 
nemzetközi  ornithologiai  Kongresszns  iratainak 
utolsó  kötetét  «A  madárvonulás  elemei  1891-ig 
Magj'arországon  »  ez.  munkámat  kiadtam. 

Ismeretes  az  is,  hogy  a  magyarországi  vonulás 
tulajdonképpeni  tárgyalását  bevezetve,  előre- 
bocsátottam  tárgyilagos  ismertetését  mindazok- 
nak a  munkálatoknak,  a  melyekhez  akkorig 
hozzáférhettem  s  a  melyek  akkoron  Linné  köz- 
ismeretű  tételével  kezdődve  —  Gaetke:  «Die 
Vogelwarte  Helgoland,  Braunschweig,  1891»  ez. 
munkájával  záródva,  a  madárvonulás  kérdésével 
foglalkoztak. 

S  habár  akkoron  a  felhasznált  irodahni  anyag 


Ein  Zeitraum  von  vier  .Jahren  ist  verflossen 
seitdem  ich  als  letzten  Band  der  Hchriften  des 
H-ten  internationalen  ornithologischen  Con- 
gresses, welcher  zu  Pfingsten  des  .Jahres  1891 
in  Biidapest  tagte,  «Die  Elemente  des  Vogel- 
zuges in  Ungarn  bis  1891»  herausgab. 

Wie  bekannt,  stellte  ich  der  Behandlung  des 
Zuges  in  Ungarn  eine  objective  Darstellung 
aller  mir  damals  zugänglichen  Ansichten  über 
den  Vogelzug  voran,  welche  mit  Linné's  bekann- 
tem Satze  beginnend,  zur  besagten  Zeit  mit 
Gaetke's  Werk:  «Die  Vogelwarte  Helgoland, 
Braunschweig  1891»  ihren  Abschluss  fanden. 
Wenn  der  literarische  Apparat  damals  auch 
nicht  vollständig  genannt  werden  konnte,  ver- 
iso  ziemlich  alles,  was  auf  die- 
Iserer  Kenntniss  von  Gewicht 
jene  Quellen,  welche  das  Pbä- 
1  Totalität  zu  behandeln  und  zu 
|t  waren  —  ich  füge  ausdrück- 
liänomen  der  östlichen  Hemi- 

t  ergab  sieh,  dass  die  gewich- 
gleichviel  ob  sie  Zug-undHeer- 
Vorrücken  breiter  Front  an- 
lich  in  einem  festen  Satze  voll- 
stimmten, dass  nämlich    hin- 

igl^häuomens  das   letzte  Wort 

wurde,  dass  also  auch  ferner 

achtung  fussende  Thatsachen 

learbeitet  werden  müssen.  A  v. 

wies  auch  ganz  richtig  auf  die 


M.  0.  K— U.  0.  C. 


Irodalom  : 

Megjegyzések  dr.  Madarász  Gy.  :  «Ujabb 
adatok  Magyarország  Orniszához»  ez. 
dolgozatára    

Frivaldszky  János  emlékozcténck 


Ijiteratiir: 

Beraerkiingen  über  die  Arbeit  Dr.  J.  v. 
Madarász:  «Further  Contribution  to 
the  Hungarian  Ornis».  3l.j 

Den  Manen  Johann  von  Frivaldszky's       3Í23 


Kisebb  közlések  : 

Énekeseink  telelése 

A  kis  hattyú    _    

Csonttollú  madár  Bükszádon 
Különösségek  az  idei  madárvonulásban 


]\ÍEDRECZKY  I. 

M.  ().  K.—  U.  0.  C. 


«        —       «  Ajánlás  

«         —        «  Oruithologusok  összejövetf.'lü  Harajevóliau 

«        —        «  Kérdések,  feleletek 

M.  ü.  K.— U.  0.  C.     Pásztormadár  . 

Ch.  Sterna  cantiaca  Gmel. 

Ertl  G.                         Fehérszárnyú  pacsirta  Liptó-Ujvár  kör- 
nyékén _.  „ 

Chernél  I.  Válasz  dr.  Madarász  Gy.  úrnak  a  «Ter- 
mészetrajzi füzetek  szerkesztőjéhez  inté- 
zett nyilt  levelére        

M.  0.  K.' —  U.  0.  C.  Frivaldszky  János  íímlékezetének 

H.  0.— 0.  H.  Remiza 

M.  0.  K.—  U.  0.  C.  Megjegyzett  seregélyek  _ ___. 

«        —        «  Nucifraga  caryocatactes  macrorrhyncha 


Kleinere  Mitteiliingren  : 

Die  Überwinterung  unserer  Singvögel 

Der  Zwergschwan _ 

Der  Seidenschwanz  in  Bükszád    

Abnormale  Erscheinungen  im  heurigen 

Vogelzuge  ,  .__. 

Anerkennung 
Empfehlung  .  . 
Zuzammenkunft    der    Ornithologeu    in 

Sarajevo 
Fragen.  Antworten 
llosenstaar 

Die  Spiegellerche  in  der  Umgebung  von 
Liptó-Ujvár 

Antwort  auf  den  an  den  Rédacteur  der 
«Természetrajzi  füzetek»  gerichteten 
«Offenen   Brief»    des    Herrn    Jul.    v. 

Madarász _ 

Den  Manen  Johann  v.  Frivaldszky's 

Remiza 

Gezeichnete  Stare 


lutézeti  ügyek  : 

M.  O.  K.—  U.  O.  C.     Petényi  J.  Salamon  levele 
«        —       «  «Magyarország  madarai»   . 

«        —       «  A  füsti  fecske  tavaszi  vonulása, 

«        —       «  Kérelem _ _.   _,    .. 

«        —        «  Az  intézet  gyűjteményei     

«        —        «  «Magyarország  madarai  különös  tekintet 

tel  gazdasági  jelentöségökre 
«  «  A  madárvonulási 

dolgozása    , 
«        —        «  Personalia 

«        —        n  Ornithologusük 

«        —        «  A    Magy.    Orniti 

nyomtatványok 


Instituts- Angelegrenlieiten  : 

Ein  interessanter  Brief  v.  Petényi     ... 

«Ungarns  Vögel» 

Der  Frühjahrszug  der  Rauchschwalbe 

Bitte .  . 

Sammlungen  des  Institutes  . 
«Die  Vögel  Une 


Herma.n  0. 


Ncki"olog  : 

Claus  Károly  tanár' 


«       «  Dr.  Zeppelin  Miksa' 

M.  0.  K.— U.  0.  C.     John  Cordeaux 
H.  0.—  0.  H.  Báró  d'  Hamouville 

M.  0.  K.—  U.  0.  C.     Elhaltak     

«        —        «  Kérelem 

«        —        «  Értesítés 

«        —        «  Függelék 

Index  avium  alphabet 
Errata 


AQUILA.  ==..- 

A   MAGYAR  MADÁRTAN  KÖZPONTI   FOLYÓIRATA. 

PERIODICAL  OF  ORNITHOLOGY.  JOURNAL  POUR  L'ORNITHOLOGIE.  ZEITSCHRIFT  FÜR  ORNITHOLOGIE, 

RDITRIi  BY  THE  HUNGARIAN  CENTRAL-BUREAU     PUBLIÉ  PAR  LE  BUREAU  CENTRAL  POUli     ORGAN  DES  UNGARISCHEN  CENTRALBUREAUS 
FOR  ORNITHOLOGICAL  OBSERVATIONS.  LES  OBSERVATIONS  ORNITHOLOGIQUES.  FÜR  ORNITH.  BEOBACHTUNGEN. 


r.  1—2.  sz.  1899.  Majus  31. 


Budapest,  N.-Múzeum. 


Évfolyam  VI.  Jahrgang 


A  madárvoniilásról  positiv  alapon. 


Vom  Zuge  der  Vögel  auf  positiver  Grundlage. 


HkRMAN   ÜTTÓ-tÓl. 


Yon  Otto  Herjun. 


Négj'  esztendő  folyt  le  azóta,  hogy  mint  az 
1891.  év  pünkösdjén  Budapesten  tartott  Il-ik 
nemzetközi  ornitliologiai  Kongresszus  iratainak 
utolsó  kötetét  «A  madárvonulás  elemei  1891-ig 
Magj'arországon  i>  ez.  munkámat  kiadtam. 

Ismeretes  az  is,  hogy  a  magyarországi  vonulás 
tulajdonképpeni  tárgyalását  bevezetve,  elöre- 
liocsátottam  tárgs'ilagos  ismertetését  mindazok- 
nak a  munkálatoknak,  a  melyekhez  akkorig 
hozzáférhettem  s  a  melyek  akkoron  Linné  köz- 
ismeretü  tételével  kezdődve  —  Gaetke:  «Die 
Vogelwarte  Helgoland,  Braunschweig,  1891»  ez. 
munkájával  záródva,  a  madárvonulás  kérdésével 
foglalkoztak. 

S  habár  akkoron  a  felhasznált  irodalmi  anyag 
egészen  kimerítőnek  nem  is  volt  mondható, 
mégis  meglehetősen  egyesítette  mindazt,  a  mi 
ismereteinknek  ezen  a  terén  fontosnak  volt 
mondható,  nevezetesen  azokat  a  forrásmunká- 
kat, a  melyek  a  jelenséget  a  maga  egészében 
iparkodtak  tárgyalni  és  feltárni  —  úgy  t.  i.  (és 
ezt  megnyomom)  a  mint  a  jelenség  a  földgolyó 
keleti  hemisplia?ráján  végbe  megy. 

Mint  végső  eredmény  azután  az  tűnt  ki,  hogy 
a  legjelentékenyebb  szerzők  Ítélete,  akár  az  út- 
vonalak, akár  pedig  a  frontvonulás  hívei  lettek 
légyen,  legvégül  is  egj'etlen  határozott  tételben 
állapodik  meg  :  hogy  t.  i.  a  vonulás  kérdése  tár- 
gyában az  utolsó  szó  még  épenséggel  nincs  ki- 
mondva, s  még  nagyon  is  nagy  szükség  van 
reális  megfig;\'elésen  alapuló  tények  gyűjtésére  s 
feldolgozására.  ^íiDiiKNDORFF*  pedig  egészen  he- 


Ein  Zeitraum  von  vier  Jahren  ist  verflossen 
seitdem  ich  als  letzten  Band  der  Schriften  des 
Il-ten  internationalen  ornithologischeu  Con- 
gresses, welcher  zu  Pfingsten  des  Jahres  1891 
in  Budapest  tagte,  «Die  Elemente  des  Vogel- 
zuges in  Ungarn  bis  1891i)  herausgab. 

Wie  bekannt,  stellte  ich  der  Behandlung  des 
Zuges  in  Ungarn  eine  objective  Darstelhmg 
aller  mir  damals  zugänglichen  Ansichten  über 
den  Vogelzug  voran,  welche  mit  Linné's  bekann- 
tem Satze  beginnend,  zur  besagten  Zeit  mit 
Gaetke's  Werk:  «Die  Vogelwarte  Helgoland, 
Braunschweig   1891«   ihren  Abschluss  fanden. 

Wenn  der  literarische  Apparat  damals  auch 
nicht  vollständig  genannt  werden  konnte,  ver- 
einigte er  doch  so  ziemlich  alles,  was  auf  die- 
sem Gebiete  unserer  Kenntniss  von  Gewicht 
war,  namentlich  jene  Quellen,  welche  das  Phä- 
nomen in  seiner  Totalität  zu  behandeln  und  zu 
erklären  bestrebt  waren  —  ich  füge  ausdrück- 
lich bei:  das  Phänomen  der  östlichen  Hemi- 
sphäre der  Erde. 

Als  Endresultat  ergab  sich,  dass  die  gewich- 
tigsten Stimmen,  gleichviel  ob  sie  Zug-undHeer- 
I  Strassen,  oder  das  in  Vorrücken  breiter  Front  an- 
nahmen, schliesslich  in  einem  festen  Satze  voll- 
kommen übereinstimmten,  dass  nämlich  hin- 
sichtlich des  Zugphänomens  das  letzte  Wort 
nicht  gesprochen  wurde,  dass  also  auch  ferner 
auf  realer  Beobachtung  fussende  Thatsachen 
gesammelt  und  bearbeitet  werden  müssen.  A  v. 
MiDDENDORFF  *  wies  aucli  gauz  richtig  auf  die 


*  Isepi 
AquUii 


*   Die  Isepiptc 


Ívesen  reá  mutatott,  a  még  feldolgozásra  váró 
adatok  uagy  tömegére,  s  a  jelenségnek  a  me- 
teorológiai elemekkel  való  szoros  kapcsolatái-a. 

Azok  a  kedvező  körülmények  a  melyeknek  a 
Magyar  Ornithologiai  Központ  létrejöttét  kö- 
szöni, megengedték  azt  is,  hogy  az  intézet  czél- 
ját  és  irányát  szabadon  szabhassam  meg.  Első 
sorba  tehát  a  vonulás  jelenségének  lehető  fel- 
derítését tűztem  ki. 

Figyelembe  véve  a  fennebb  említett  forrás- 
munkák tárgyilagos  méltatásából  elért  eredmé- 
nyeket, majd  a  kongresszus  alkalmából  felállított 
kombinált  megügyelő  hálózat  tanúságait  ;  a 
Magyarországra  vonatkozó  összes  addig  ismert 
vonulási  adatok  feldolgozását,  továbbá  azt  az 
adathalmazt,  melyet  később  a  BLAsros-ok  könyv- 
tárában Írtam  össze  —  mindezeket  szemelőtt 
tartva  első  sorban  is  a  methodust  állapítottam 
meg  s  azonnal  kísérletet  is  tettem  egy  jól  ismert 
és  legkönnyebben  megfigyelhető  madárfaj  feldol- 
gozásával, még  pedig  az  összes  addig  az  időig 
rendelkezésemre  álló  adatok  alapján. 

En-e  a  czélra  választásom  a  füstifecskére  — 
Hii-undo  nistica,  L.  —  esett,  melynek  feldolgo- 
zásával a  Magy.  Orn.  Központ  folyóiratának, 
az  Aquilának  I-sö  kötetét  I8ü4-ben  mefíuyi- 
tottam. 

Magától  értetik,  hogy  dolgozatom  a  rávonat- 
kozó adatanyagot  ki  nem  meríthette,  mert  a 
több  mint  100  év  óta  jegyzett  vonulási  adatok 
egy  egész  tömeg  különféle  munkában  láttak 
napvilágot,  melyeknek  nagv  része  csak  kevéssé 
ismeretes,  s  a  mellett  csak  nehezen,  vagy  egy- 
általában nem  hozzáférhető. 

E  nehézségek  daczára  is  lehetséges  volt,  hogy 
a  feeskevonulás  lefolyásának  képét  dátumos 
adatok  alapján  adhattam  Knysnától  —  32°  d. 
sz.  —  egészen  Nyugat-Finnországig  —  70°  é. 
sz.  —  sőt  hogy  ezenfelül  bizonyos  tanúságot  is 
levonhassak. 

Europa  legkorábbi  érkezési  dátumául  Mur- 
ciA-ét  (38°  é.  sz.)  vettem:  febr.  25-ikét,  s  leg- 
későbbi datimi  gyanánt  azon  adatsorozatnak 
középszámát,  melyet  a  tudomány  Noedlinder- 
nek  köszön,  mely  Lnlea-ra  (65°35'  é.  sz.)  vonat- 
kozva május  26 — 27-iki  dátumot  ád.* 

A  tanulság  tehát  az  volt,  hogy  a  füstifecské- 
uek  a  költöhel^-ül  szolgáló  terület  megszállá- 


vorhandene  Masse  von  Daten  hin.  welche  doch 

j  wohl  der  Bearbeitung  harrte  ;  auch  verwies  er 
ganz  richtig  auf  den  Zusammenhang  mit  der 

I  Meteorologie. 

j  Günstige  Umstände  Hessen  die  «Ungarische 
Oi'nithologisehe  Centrale»  entstehen  und  Hessen 
mit  hinsichtlich  der  Bestimmung  der  Ziele  der- 

!  selben  vollkommen  freie  Hand  :  ich  stellte  also 
die  möglichste  Klärung  des  Zugsphanomens  in 
die  erste  Eeihe. 

Mit  Rücksicht  auf  das  Ergebniss  der  objecti- 
ven  Würdigung  der  mir  zugänglichen  Quellen, 
dann  der  gelegentlich  des  Congresses  veranstal- 
teten combinativen  Beobachtung  des  Zuges  ;  der 
Bearbeitung  des  gesammten,  auf  T'ngarn  bezüg- 

j  Heben  geschichtlichen  Datenmateriales  und  je- 
ner Datenmasse,  welche  ich  später  in  Braun- 
schweig in  der  Bibliothek  Blasius  excei-piert 
hatte,  stellte  ich  die  Methode  fest  und  machte 
sofort  den  "\'ersuch  eine  der  bestbekannten  und 

j  leicht  beobachtbaren  Ai-ten  auf  Grundlage  aller 

!  mir  damals  zur  Verfügung  stehenden,  zeitlich 

!  und  räumlich  genau  bestimmten  Daten  zu  be- 

j  arbeiten. 

i  Ich  wählte  die  Bauchschwalbe  — Hirundo  rus- 
tica L.  -  mit  deren  Bearbeitung  ich  dann  die 
Zeitschrift  der  U.  0.  Centrale  «Aquila«  Bd.  I. 
1894  eröffnete. 

Es  versteht  sieh  wohl  von  selbst,  dass  das 
Datenmateriale  nicht  erschöpfend  sein  konnte, 
weil  es  ja,  seit  mehr  als  einem  Jahrhunderte 
entstanden,  in  einer  Unzahl  von  Schriften  zer- 
streut ist,  deren  grosser  Theil  wenig  bekannt 
und  schwer  oder  gar  nicht  zugänglich  war. 

Trotz  dieser  Schwierigkeit  war  ich  doch  im 
Stande  ein  Bild  der  Gestaltung  des  Zuges  dieses 
Vogels  auf  Gi-und  datierter  Angaben  von  Knysna 
—  32°  S.  B.  —  bis  West-Finnland  —  70°  N.  B.— 
zu  geben  und  gewisse  Schlüsse  zu  ziehen. 

Für  Europa  nahm  ich  als  frühestes  Ankunfts- 
datum jenes  von  Murcia 

25.  Februar,  38°  n.  B.  : 
als  spätestes  das  feststehende  mittlere  Datum 
jener  Beobachtungsreihe,  welche  die  Wissen- 
schaft Nordlinder  verdankt  und  welches  sich 
auf  Lutea  bezieht  : 

26—27  Mai,  65°  35'  n.  B.* 
Das  Resultat  war  also,  dass  die  Eauchscbwalbe 
zur   Besiedelung   ihres  Brutgebietes    zwischen 


dátumokat, 

melyek 

uéfí  észak 

iMi  lielyi'ki-ől 

bb    csak  a 

jeleiiséf; 

illnsztnU 

isúul   adtam. 
H.   O. 

*  Die  noch  nördl 
illustrierende  an. 

3 


sara  —  Murciától — Lnleaig  -  02  -  9:í  napra 
van  szüksége,  s  hogy  tehát  itt  olyan  előuyomu- 
lásról  van  szó,  mely  a  repülés  sebességétől  tel- 
jesen független,  s  a  mely  egyenes  összefüggésben 
van  az  északi  szélességi  fekvésekkel,  a  mit  vilá- 
gosan ekként  fejezhetünk  ki  :  minél  északibb 
fekvésű  valamely  hely  s  minél  magasabban  fek- 
szik a  tenger  sziiu'  folíitt,  annál  későbbi  az  ér- 
kezés. 

A  főconclusió  pedig  itt  is  az  volt,  hogy  a  fő- 
feladat  továbbra  is  reális  alapon  nyugvó,  idő  és 
hely  tekintetében  pontos  adatok  gAŰjtése  marad, 
mert  a  rendelkezésre  álló  anyag  még  korántsem 
elegendő. 

Még  inkálil)  kidomborította  ezt  az  eredményt 
a  füsti  fecskére  vonatkozólag  igen  kedves  bará- 
tunk s  a  Központ  tiszt,  tagja,  ftő.  Hegyfokt 
K\BOs,  meterologus,  abban  az  értekezésében,  a 
melyben  a  fecskevonulást  s  az  egyidejű  lég- 
hőmérsékletet theoritikus  alapon  állapítja  meg.* 

Azon  körülmény  ujabb  megerősítésén  kívül, 
hogy  minél  északibb  egy  pont,  annál  későbbi  a 
megérkezés,  kitűnt  itt  is  a  tengerszini  magassá- 
goknak és  az  északi  szélességeknek  congruens 
magatartása,  továbbá  hogy  a  füstifecske  észak 
felé  az  isothermával  halad,  tehát  hogy  e  madár- 
nál is  előnyomulásról  lehet  szó,  mely  független 
a  repülési  képességtől,  ellenben  szerves  össze- 
köttetésben van  a  me-teorologiai  jelenségekkel. 
A  mit  —  ha  ez  ugyan  lehetséges  —  még  inkább 
megerősít  az  a  körülmény,  hog>-  az  évek  külön- 
bözősége szerint  az  isothei-mák  menete  is  változó, 
vagyis  ingadozásokat  tűntet  fel,  akár  csak  a  vo- 
nulás jelensége  maga. 

Tennészetes  már  most,  hogy  logikusan  ebből 
csak  az  következtethető,  hogj' a  vonulás  jelen- 
ségei is  territoriális  jelleget  öltenek,  a  mely 
azonban  akár  vonulási-ól,  akár  isothermáról, 
illetve  azok  lefolyásáról  legj'en  szó  —  ingado- 
zásoknak van  alávetve,  de  formuláik  szerint 
összehasonlítva  (akár  ornithologiai,  akár  me- 
teorologiai  formulát  alkalmazunk)  az  eg;^'es 
területek  külömböznek  a  többitől,  feltéve  termé- 
szetesen, hogy  az  egymáshoz  viszonyított  terü- 


*  nAqiiila»  II.  pag.  1 1 1  stb.  —  Axgot  ugyanezt 
Francziaorszúgra  vonatkoztatva  már  előbb  végrehaj- 
totta, (le  miután  mi  az  erre  vonatkozó  munkákat  csak 
később  kaptuk  meg,  Hegyfokt  egészen  önállóan  dol- 
gozott. Lásd  Angot  :  Resumé  des  études  sur  la  marche 
des  phénomènes  de  végétation  et  la  migration  des 
oiseaux  pendant  les  X  années  1881 — 90.  Megjelent 
1894.-ben. 


Murcia  und  Luleâ  92-93  Tage  bedarf  und  dass 
es  sich  hier  um  ein  Vorrücken  handelt,  welches 
von  der  Schnelligkeit  des  Schwalbenfiuges  un- 
abhängig in  einem  gewissen  Verhältnisse  zur 
n.  B.  steht,  welches  so  ausgedrückt  werden  kann  : 
Je  iiördliclier  flcr  Puithi,  je  liöiicr  die  Laijc, 
drslo  später  die  Aidaiiifl. 

Die  Hauptconclusion  lautet  auch  hier  ganz 
confonn  jener  der  Auctoreu,  dass  es  nämlich 
auch  femer  die  Hauptaufgabe  sein  wird  auf 
realer  Grundlage  fussende,  nach  Zeit  und  Ort 
genau  bestimmte  Daten  zu  sammeln,  weil  das 
vorhandene  Materiale  ungenügend  ist. 

Bedeutend  vertieft  wurde  dieses  Resultat  hin- 
sichtlich der  Rauchschwalbe  durch  die  Bestim- 
mungen unseres  verehrten  Ehrenmitgliedes,  des 
Meteorologen  J.  Hegyfoky  in  seiner  Abhand- 
lung, welche  den  Zug  der  Rauchschwalbe  und 
die  gleichzeitige  Lufttemperatur  theoretisch  be- 
stimmte.* 

Ausser  der  Feststellung  des  Umstandes  :  je 
nördlicher  der  Punkt,  desto  später  die  Ankunft, 
ergab  sich  auch  hier  die  Congruenz  der  Höhe 
mit  der  Breite  und  wurde  theoretisch  erbracht, 
dass  der  Zug  der  Rauchschwalbe  nordwärts  iso- 
thei-mal  fortschreitet,  also  auch  hier  ein  Vor- 
rücken stattfindet,  welches  von  der  ï'iugbewe- 
gung  des  Vogels  unabhängig  ist,  dagegen  den 
organischen  Zusammenhang  des  Zugsphäno- 
mens mit  den  meteorologischen,  eigentlich 
phänologischen  Ei-scheinungen  beweist,  was, 
wenn  möglich,  noch  mehr  durch  den  Umstand 
erhärtet  wird,  dass  auch  der  Gang  der  Isother- 
men in  verschiedenen  Jahren  nicht  der  gleiche, 
daher  Schwankungen  zeigt  und  dies  auch  l)eim 
Zugsphänomen  der  Fall  ist. 

Es  folgt  nun  hiei-aus  ebenso  natürlich  als 
logisch,  dass  die  Erscheinungen  des  Zuges  auch 
einen  territorialen  Character  annehmen,  welcher 
jedoch,  so  gut  wie  der  Gang  der  Isothermen  und 
des  Zuges  überhaupt,  Schwankungen  untei-wor- 
fen  ist,  sich  aber  in  der  meteorologisch  oder 
ornithologisch  gezogenen  Formel  von  den  For- 
meln der  übrigen  Territorien  unterscheidet, 
vorausgesetzt  natürlich,  dass  diese  Territorien 

*  «Aquila»  II.  pag.  lll.u.  tt'.  Angot hat  dies  schon 
früher  in  Bezug  auf  Frankreich  durchgeführt,  da  wir 
jedoch  die  betreffenden  Arbeiten  erst  später  erhielten, 
arbeitete  Hegyfoky  ganz  unabhängig.  Vgl.  Angot: 
«Resumé  des  études  sur  la  marche  des  phénomènes 
de  végétation  et  la  migration  des  oiseaux  pendant 
les  années  1881—90.  Erschien  i.  .1.   1894. 

I* 


letek  úgy  fekvés,  mint  hejívrajzi  :il;iknliis  tekin- 
tetében kellőkéi)  el  is  ütnek  eg;\mástól. 
A  dolog  veleje  tehát  a  következő  : 

1.  Minél   északibi)   egy   pont   vagy   terület, 
annál  későbbi  a  vonuló  madarak  megérkezése  ; 

2.  Minél  magasabb  a  tengerszin  feletti  ma- 
gasság, annál  későbbi  a  megérkezés. 

3.  Minél  délibb  |  a  fekvés,  annál  ko- 

4.  Minél  alacsonyabb  |  rabbi  az  érkezés. 
Ezekhez  sorakozik  még  az  a  tétel,  a  melyet 

mi  szintén  Hegyfokt  beható  kutatásainak  *  kö- 
szönhetünk, s  mely  az  egyes  fajok  érkezésénél 
mutatkozó  külömbözetre  vonatkozik,  s  így 
hangzik  : 


Ilii'"" 


l'un    .i:    rrh-rsi    ris:n 
iilhír     inuill.O'ló     homrr^rl:    /x    :i     lr,i„n,iiii,hl, 
iiiiliidozihohtl  ,1  irißinitlihiiH  inriirrLr:,,!  s:n- 
hvtt  voiinló  wariárfujoknái  mutnfja. 

Ez  utóbbi  viszony  még  két  egymástól  nagj'on 
távol  fekvő  ponton  is,  u.  m.  :  Gin/mrít-en  (Ma- 
g.yarország  48°  22'  46'  é.  sz.)  és  Dorpat-híin 
(Livland,  58°23'  é.  sz.)  állandónak  bizonyult. 


Az  összes  töblii  helyi  és  területi  vizs;^ 
ból  a  fennt  emiitett  négy  pontba  foglalt  tanúság 
domborodott  ki,  s  a  viszony  ugyanaz  maradt, 
akár  adatsorozatokból  kivont  középszámok,  akár 
pedig  a  legkorábbi  vagy  a  legkésőbbi  adatok 
alapján  ejtetett  is  meg  a  kutatás. 

Világos  tehát,  hogy  egy  észszei-űen  kifejlesztett 
s  nagyobb  területre  vonatkozó  megfigyelési 
hálózat,  mely  idővel  sorozatokat  szolgáltat,  a  vo- 
nulás tulajdonképeni  phsenologiai  részét  igen 
lényegesen  megvilágíthatnia,  s  hogy  az  adatsoro- 
zatokból kivont  középszámok,  később,  graphikus 
kutatási  módszer  alkalmazása  mellett,  helyette- 
síthetik magukat  az  adatsorozatokat,  tehát  meg- 
könnyítik a  munkát.  De  az  is  bizonyos,  hogy  ez 
az  eljárás  a  vonulás  módjára  és  befolyására,  a 
mozgási  tünetekre  s  mind  arra,  a  mi  ezekre 
vonatkozik  —  az  egész  területre  kiterjesztett, 
egy  szóval  interzonális  megfigyelés  nélkül  — 
pontos  feleletet  nem  adhat. 

Ezen  módszer  mellett  nem  kapunk  feleletet 
sem  a  vonulás  végpontjaii-ól;  sem  annak  irá- 
nyáról ;  sem  arra  a  kérdésre,  hogj'  egy  tömegben 
vagy  részletenkint  történik-e  az  indulás  ;  hogy 
utvonalakról  vagy  front  vonulásról  lehet-e  szó  ; 


aneli  ihrer  Lage  und  Besehatïenbeit  nac-li  unter- 
einander gut  differenziert  sind. 

Das  Facit  gestaltet  sich  sonac-li  wie  folgt  : 

1.  Je  nördlicher  der  Punkt  oder  das  Territo- 
rium, desto  später  die  Zugserscheinung  ; 

2.  Je  höher  die  Lage  des  Punktes,  desto  spä- 
ter die  Zugserscheinung; 

3.  Je  südlicher I  der  Punkt  desto  früiier  die 

4.  Je  tiefer        |  Ankunft. 

Hiezu  kommt  der  8atz,  welchen  wir  el>enfal]s 
der  präcisen  Behandlung  des  Stoffes  durch 
J.  Hegtfoky  verdanken  und  welcher  sich  auf 
die  Differenz  der  Ankunftszeiten  gewisser  Arten 
bezieht.* 

Dieser  Satz  lautet  wie  folgt: 

SniiHilil  ,hi.'<  A,illlnfh-VrrlHHI,us..   „Is    ,nirh 


,11. 


Dilfr 


y.nii- 


,lir  Trnip,-r,ih,r  iiri.<, 
bri  ,h'ii  ,ini  friilir.'<h 
i'öf/elii  auf. 

Dieses  Yerhältniss  erwies  sich  auch  auf  zwei 
von  einander  sehr  entfernten  Punkten,  wie 
Ghymes  in  Ungarn — -48°  22'  40'"  und 
Dorpat  in  Livland      ös^  23'  X.  R. 
als  constant. 

In  allen  anderen  localen  und  territorialen 
Bestimmungen  spiegelten  sich  che  oben  ange- 
führten 4  Punkte  ab  und  blieb  das  Yerhältniss 
dasselbe,  gleichviel,  ob  das  aus  Beobachtungs- 
reihen gezogene  Mittel  oder  der  annehmbar 
früheste  oder  späteste  Tag  zum  Vergleich  her- 
beigezogen wurde. 

Es  ist  nun  klar,  dass  ein  territorial   rationell 
entwickeltes  Beobachtungsnetz,  welches  mit  der 
Zeit  Serien  liefert,  auf  den  eigentlichen  phäno- 
t  logischen  Theil  des  Zuges  ein  sehr  bedeutendes 
I  Licht  zu  verbreiten  im  Stande  ist  und  dass  die 
1  aus  den  Serien  gezogenen  Mittel  mit  der  Zeit 
I  geeignet  werden  beim  graphischen   Calcul  die 
Serien  zu  substituiren,   die  Arbeit  also  zu  er- 
leichtern ;  aber  ebenso  klar  ist  es,  dass  dieses 
Verfahren  auf  die    Art    und    den    Verlauf  der 
Migration,  auf  die  Bewegungserscheinung  und 
alles  das,  was  sich  hieran   knüpft,  ohne  inter- 
zonale Beobachtung  keine  präcise  Antwort  geben 
kann. 

Wir  erhalten  keine  Auskunft  über  die  End- 
punkte des  Zuges,  über  Eichtung  desselbeu, 
über  die  Frage  ob  Massen-  oder  successiver 
Aufbruch,  ob  Strassen-  oder  Front-Bewegiuig. 
ob  Zuwarten  der  Zügler,  oder  Ì'l)ertiiegen  der 


«.\(juila»  IV.  pag.  -H). 


«Aqui 


IV. 


p.    .Li' 


5 


hogy  a  ki'sőhli  iiKlulc.li  a/  clottiilc  lialad.iknnk 
nyomában  járnak-e,  vagy  elkerülik  a  már  le- 
telepedetteket a  más  északibb  vidékek  felé 
törekvő  romtlók  ;  hogy  az  akadályokat  meg- 
kerülik-c  vagy  átrepülnek  azok  felett;  s  nem 
kapimk  feleletet  még  számtalan  más  kérdésre 
sem. 

A  vonulási  jelenségnek  épen  ez  elemei  fog- 
lalkoztatták első  sorban  azokat  az  ornithologuso- 
kat,  a  kik  a  vonulás  kérdését  első  sorban  tár- 
gyalták, és  épen  ezek  az  elemek  azok,  a  melyek 
a  madárpbienologiát  minden  más  phsenologiától 
lényegesen  megkülömböztetik,  akár  más  hely- 
változtatóállatosztályokról, akár  pedig  a  helyhez 
kötött  növényekről  legyen  is  szó. 

Az  az  állat,  a  melynek  mozgása  nem  inter- 
zonális  hanem  csupán  csak  egy  adott  körre  szo- 
rítkozik, és  a  növény,  mely  teljesen  helyhez  van 
kötve,  s  ekként  csakis  egy  elterjedési  kört  tölthet 
be,  mindkettő  azon  befolyások  állandó  és  foly- 
tontartó hatásának  van  alávetve  a  melyek  a 
tartózkodási  ponton  vag;^'  elterjedésük  körén 
belül  lépnek  fel  s  a  phaenologiai  fejlődést  irá- 
nyítják. 

Nem  igy  a  vonuló  madár,  melynek  helyvál- 
toztatásai interzouálisak,  a  mely  tehát  cíjji  Iiízd- 
ni/os  idörr  mind  azon  hatások  alól  elvonhatja 
magát  —  a  melyek  az  elhagyott  terület  phœno- 
logiai  jelenségeire  állandóan  s  átalakitólag  hat- 
nak, s  e  helyett  olyan  területeket  kereshet  fel, 
a  hol  ugyanazon  időben  egészen  más  phaenolo- 
giai  factorok  működnek. 

Épen  ez  a  mélységes  külömbség  osztja  el  fel- 
adatunkat két  részre,  u.  m.  : 

[.jihariioh)íii(ti-i-a,  SLmely  összehasonlító  ala- 
pon a  vonulásnak  és  a  meteorológiai  feltételek- 
nek jelenségeit  egy  adott  ponton  vagy  területen 
vizsgálja,  bírálja  s  kezeli  ; 

i.  iiiiiirdliós-víi,  a  mely  arra  törekszik,  hogy 
közvetve  vagy  közvetlenül  a  vonulás  módjára  és 
lefolyására  vessen  világot. 

Ekét  irányzatnak  minden  bizonynyal  fennálló 
kölcsönös  egymásrahatását  csakis  e  két  ágazat 
beható  induetiv  kezelése  mellett  állapíthatjuk  és 
világíthatjuk  meg. 

Semmi  kétség,  hogy  észszerűen  Ijerendezett, 
tartósan  és  megbízhatóan  működő  megfigyelő 
hálózatok  utján  a  feladatnak  tulaj donképeni 
pha-nologiai  része  idővel  helyileg  úgy  mint 
interzonálisan  tudásunk  számára  meg  lesz  hó- 
dítható, s  egyelőre  csak  azokkal  az  indokolt  fel- 


fi-ülier  aufgebrochenen  und  schon  sesshaften 
durch  später  aufbrechende,  für  andere  Punkte 
bestimmte  Zügler  ;  ob  Ablenkung  oder  Überflie- 
gen der  Hindernisse  und  noch  hundert  andere 
Fragen. 

Eben  cUese  Elemente  des  Zugphäuomens  sind 
es,  welche  jene  Ornithologen  in  erster  Reihe 
beschäftigten,  die  sich  mit  dem  Zuge  speciell 
befassten  ;  und  diese  Elemente  sind  es,  welche 
die  Aviphänologie  von  jeder  anderen  speciellen 
Phänologie  wesentlich  unterscheiden,  gleich- 
viel, ob  es  sich  eben  nur  um  ortsverändernde 
Thiere  oder  festgewurzelte  Pflanzen  handelt. 

Das  Thier,  dessen  Ortsveränderungen  nicht 
interzonal  sondern  auf  einen  gewissen  Umkreis 
beschränkt  sind,  die  Pflanze,  welche  individuell 
festgewurzelt  und  an  den  Punkt  gebunden  nur 
einen  Verbreitungsbezirk  gewinnen  kann,  beide 
sind  der  constanten  und  continuirlichen  Ein- 
wirkung jener  Einflüsse  unterworfen,  welche 
sich  auf  dem  Standorte  oder  dem  Verbreitungs- 
bezirke entwickeln,  bzw.  denselben  treffen  und 
den  phänologischen  Gang  gestalten. 

Nicht  so  der  Zugvogel,  dessen  Ortsverände- 
rung interzonal  ist,  welcher  sich  somit  für  eine 
gewisse  Zeit  jenen  Einflüssen  fittzicltl,  welche 
auf  die  phänologischen  Erscheinungen  des  ver- 
lassenen Punktes  continuirlich  und  gestaltend 
einwirken  und  sich  auf  Punkte  begiebt,  wo  zu 
derselben  Zeit  wesentlich  andere  phänologische 
Elemente  thätig  sind. 

Eben  dieser  cardinale  Unterschied  ist  es,  wel- 
cher die  Aufgabe  in  zwei  Theile  scheidet  u.  zw. 
in  den 

V.piiänoloijiüclieii,  welcher  die  Erscheinungen 
des  Zuges  und  der  meteorologischen  Bedingun- 
gen auf  gegebenen  Punkten  oder  Localitäten 
feststellt,  auf  den  Werth  prüft  und  vergleichend 
behandelt; 

2.  miçjvatorhciieit,  welcher  die  Art  und  den 
Verlauf  des  Zuges  unmittelbar  oder  mittelbar 
zu  erfassen  und  klarzulegen  bestrebt  ist. 

Die  gewiss  vorhandene  Wechselwirkung  beider 
kann  nur  aus  der  intensiven  inductiven  Behand- 
lung dieser  beiden  Zweige  ersichtlich  gemacht 
und  gehörig  klargelegt  werden. 

Es  unterliegt  nun  keinem  Zweifel,  dass  durch 
rationell  angelegte,  dauernd  und  verlässlich 
wirkende  Beobachtungsnetze,  der  eigentliche 
phänologische  Theil  der  Aufgabe  mit  der  Zeit 
auch  interzonal  in  das  feinste  Detail  beherrscht 
werden  kann,  und  will  ich  nun  vor  allem  die 


tételekkel  akarok  végezni,  a  melyeknek  össze- 
állítását Hegyfokt  Kabos  jóságának  s  készségé- 
nek köszönhetjük.  Ez  az  összegezés  bárom  részre 
oszlik  :  n.  m.  az  eddigi  eredmények,  a  phyto-  és 
zoophaenologia  összefüggése,  s  végül  a  jövő  fel- 
adatai. 

Az  eddigi  eredmények  csoportja  a  füstifecske 
vonulásái-a  alapítva  Hegtfoky  szerint  a  követ- 
kezőképen alakul  : 

1.  Az  érkezési  napok  hőmérséke  a  tenger- 
színére  redukálva  9"4^C  tesz  ki.  (Aquila  II.  p. 
136). 

2.  Feltehető,  hogj'  a  füstifecske  észak  felé  a 
0'4°C  hőmérsékű  isothermával  halad. 

3.  A  tengerszini  magasságok  fennforgó  külöm- 
bözetei  100 — 100  méterenkint  hozzávetőleg 
3 — 3  napi  késésben  nyernek  kifejezést. 

4.  A  fecske  megérkezésekor  - —  9"4'C  iso- 
therma  —  körülbélül  1 800  m.  teng.  hz.  magas- 
ságban 0°C  hömérsék  uralkodik. 

5.  A  füstifecske  Magyarországban  —  286  m. 
a  tenger  sz.  felett,  47°19'  é.  sz.  38°1'  k.  h.  — 
április  hó  5-én  érkezik  meg.  Ennélfogva  1800 
méter  magasságban,  minden  100  méterre  3  nap 
késést  véve,*  48-4  nappal  érkeznék  meg  későb- 
ben.'*''*'  Luleában  48' 1  és  Helleuormban  24"6 
nappal  későbben  érkezik.  Ez  a  két  pont  GhjTnes- 
hez  viszonyítva,  egyidejű  megfigj'elés  mellett  a 
következő  számú  fokokkal  fekszik  északabbra  : 

Hellenorm.  10'  37'  é.  sz.-el 
Lulea,  18°  4'     "      « 

Ebből  azután  szélességi  fokonkint  2"6  iUetve 
2'3,  vagj'is  átlagban  2'4.5  nap  késés  mutatkozik 
az  érkezésben.  100  m.  magasságbeli  külömbség 
tehát  1°  13'  horizontális  távolságnak  felel  meg, 
vagyis  3  napi  külömbségnek  az  érkezésben. 
(Aquila  n.p.  120,  128,  136). 

6.  Biztos  alapul  körülbelül  1 1  évi  megíig;\elési 
időköz  szükséges  (Aquila  II.  p.  1 24). 

7.  A  füstifecske    elvonulásánál  nem  annyira 


*  AsGOT  (i.  h.)  Franoziaországra  nézve  2  napot  álla- 
pított meg.  Hegyfoky  K. 

**  Legjobban  meghatározott  megfigyelő  helyünk  1000 
méter  teng.  magassággal,  a  hol  füstifecske  fészkel. 
Hugi  erdészlak,  Batizfalva  felett,  Szepes  megyében, 
49°  18' 20"  é.  sz.  alatt.  Itt  a  füstifecske  átlag  május 
5-én  érkezik  meg,  tehát  a  Hegyfoky  által  Magyar- 
országra nézve  átlag  gyanánt  megállapított  dátum- 
nál —  ápr.  Ô.  —  pontosan  30  nappal  későbben. 

H.  0. 


motivierten  Bedingungen  an  dir  Hand  jener 
Zusammenstellung  hier  erlechgen,  welche  ich 
der  Güte  undBereit^villigkeit  J.  Heoyiokt's  ver- 
danke. Diese  Zusammenstellung  zerfällt  in  drei 
Theile  u.  z.  bisherige  Ergebnisse,  Zusammen- 
hang der  Phyto-  und  Zoophänologie,  endlich  in 
die  Aufgabe  der  Zukunft. 

Die  Ei-gebnisse  auf  den  Zug  der  Üaucli- 
schwalbe  basiert,  gestalten  sich  nach  Hegyfoky 
wie  folgt  : 

1 .  Die  Temperatiu-  des  Ankunftstages  auf  das 
Meeresniveau  umgerechnet ,  ergibt  9*4°  C. 
Aquila  II.  p.  136. 

2.  Es  scheint,  dass  der  Zug  der  Kauch schwalbe 
nach  Norden  mit  der  Isothenne  9'4°  C.  fort- 
schreitet. 

3.  Der  Höhenunterschied  von  100  zu  100  M. 
entspricht  einer  beiläufigen  Verspätung  von 
ch-ei  Tagen. 

4.  Zur  Zeit  der  Ankunft  der  Schwalbe,  also 
der  Isotherme  9'4  herrscht  in  beiläufiger  Höhe 
Vön  1 800  Meter  über  dem  Meere  eine  Tempera- 
tur von  0°  C. 

5.  Die  Eauchschwalbe  erscheint  in  Ungarn  — 
286  Meter  ü.  d.  M.  47°  19'  X.  B.  38°  1  ö.  L.  — 
am  .j.  April.  In  einer  Höhe  von  1800  M.  ü.  d.M. 
auf  je  100  Meter  drei  Tage  *  gerechnet,  -nurde 
sie  um  48"4  Tage  später  erscheinen.**  In  Luleâ 
erscheint  sie  um  48"  1,  in  HeUenorm  um  24'6 
Tage  später.  Der  Unterschied  der  n.  Breite 
dieser  zwei  Punkte  im  Yerhältniss  zu  Ghj-mes  ist 
Hellenoi-mum  10°  37' |  X.  B.  bei  gleichzeitiger 
Luleâ  "     18°    4'!  Beobachtung. 

Mithin  ergiebt  sich  fiir  den  geogr.  Breitegrad 
ein  Unterschied  von  2-6.  resp.  2-3,  mithin  2"45 
Tagen  in  der  Ankunft.  Es  ist  also  ein  Unter- 
schied von  100  Meter  in  der  Höhe  gleichwertig 
mit  1°  13'  in  horizontaler  Entfernung  d.  i.  drei 
Tage  Unterschied  in  der  Ankunft.  Aquila  II. 
p.  120,  128,  136. 

6.  Es  ist  ein  Beobachtungs-Zeitraum  von  bei- 
läufig elf  Jahren  für  eine  sichere  Basis  nötig. 
Aquila  H.  p.  1 24. 

7.  Beim  Wegzug  der  Rauchschwalbe  scheint 


*  AsGOT  1.  c.  fand  für  Frankreich  zwei  Tage.  J.  H. 
**  Der  bestbestimmte  Punkt  in  der  Höhe  von 
1000  M.  für  das  Nest  der  Rauchschwalbe  ist  das 
Forsthaus  Hági  ober  Batizfalva  im  Comitate  Szepes,  mit 
49°  18'  20"  n.  B.  präcisirt.  Hier  erscheint  die  Bauch- 
schwalbe im  Mittel  am  .5.  Mai,  also  im  Yerhältniss 
zu  dem  Hegyfoky" sehen  Datum  vom  .5.  .\i)ril  für 
Ungarn,  um  genau  30  Tage  später.  0.  H. 


az   átlii^os,   iniiil    inkálil)   a    niiniiii.Uis   liöinér- 
sék  látszik  iiáiiyiiilóuak.  (Aquila  il.  p.  Ulti. 

S.  Az  elvomiliis  magasabb  tengersz.  fekvésű 
hülyékről  konibl.an  következik  be,  s  100—100 
méterenkint  0"7  napi  különil)ség  mutatkozik. 
(Aquila  II.  p.  14S.)* 

9.  Gbymes  adataiból  az  tűnik  ki,  hogy  úgy 
az  átlagos  eltérés,  mint  az  absolut  ingadozás 
nagj'obb  a  korai  érkezőknél  mint  a  későbben 
irkező  fajoknál. 

10.  Az  érkezési  dátumok  ingadozása,  a  hö- 
mérséknek  a  normális  hőmérséktől  mutatkozó 
positiv  vagy  negativ  eltérésében  leli  magyará- 
zatát. 

11.  A  fajok  megérkezésének  sorrendje  Gby- 
mesen  u.  m.  Helleuorm-ban  átlag  ugyanaz  ; 
mégis  a  napokban  kifejezhető  kűlömbség  2 — 2 
faj  között  ingadozóbb  a  korábban,  mint  a  később 
érkezésű  fajoknál. 

12.  Az  egyes  fajok  érkezése  közötti  időköz 
nem  ugyanaz  Ghymesen  és  Hellenormban,  és 
ez  áll  úg^-  a  korán,  mint  a  későn  érkezőkre,  a 
miből  nyilvánvaló,  hogy  nem  minden  faj  halad 
egy  adott  isothermával. 

A  phyto-  és  zoopha>nologia  egymással  való  ösz- 
szefűggése  tárgyában  Hecíyfokt  *•*■  :  Rosenthal 
(1784),  De  Candolle,  Fritsch,  Linsek,  Hoffmann 
és  Oetlingen  munkáira  utal,  s  megemlíti,  hogy 
a  phytophíenologiát  jelenleg  geographiai  szem- 
pontból fogják  fel,  a  mikor  a  földrajzi  szélesség, 
hosszúság  s  a  tengerszini  magasság  határait 
kutatják.  Ezen  iránynak  legfontosabb  eredménye 
a  következőkben  fejezhető  ki  : 

(I  KiiZi-p-Kuruiiiilmn  mn/iiiniZ'iii  szrlrssrui 
loi.-  alali  s  cjfiralö  Irnurrxthn  „naja../,,,  inrl- 
Irll  hir,is:s:,il  r's  a  mjár  rirjn,  n  lanu^iu/rL 
haiiKiriihh  rlráij, rollili:  in/ihiahm,  nihil  l.ririfii  : 
III  Llhnnrlrr  'hirnháij'  injuiiill  r.s  l.rh'l  kuzvll 
()■!)  nap  l.íilnaisniarl.-  j'rlrl  ni,'!/.,* 

Ez  a  horizontális  fekvésre  vonatkozik.  A  mi 
verticalis  fekvést  illeti,  a  magassági  megfigyelé- 
seket elkezdték  a  tengcrszinére  reducálni,  még 


*  Anoot  liil.  li.)  idevonatkozó  adatait  is  a  teuger- 
szinóre  reducálta,  s  az  első  kakukszó.  s  az  első  füsti- 
fecskére 100 — 100  méterenkint  !á  napot,  a  füstifecske 
elvonulásánál  pedig  1   najiot  állapított  meg. 


mehr   die    minimale  als   die   dnrelischniftliche 
Temperatur  massgebend  zusein.  Aqu.  IL  p.  149. 

8.  Der  Wegzug  erfolgt  von  höheren  Lagen 
früher  als  von  niedrigeren  und  ergiebt  sich  von 
100  zu  100  Meter  ein  l'nterschied  von  0-7  Tag. 
Aqu.  IL  p.  1 48.* 

9.  Aus  den  Daten  von  Ghymes  geht  hervor, 
dass  sowohl  die  durchschnittliche  Abweichung, 
als  auch  die  absolute  Schwankung  grösser  ist 
Ijei  den  früher  als  bei  den  später  ankommenden 
Ai-ten. 

10.  Die  Schwankung  die  Ankunftsdaten  ündet 
in  der  positiven  und  negativen  Abweichung  der 
Temperatur  von  der  normalen  ihre  Erklärung. 

1 1 .  Die  Reihenfolge  der  Ankunft  der  Arten 
ist  im  Allgemeinen  in  Ghymes  und  Hellenorm 
dieselbe  ;  doch  ist  der  in  Tagen  ausgedruckte 
L^nterschied  zwischen  je  zwei  Ai-ten  schwanken- 
der zwischen  den  früher  als  zwischen  den  später 
ankommenden. 

1  "2.  Es  verstreicht  nicht  der  gleiche  Zeitraum 
zwischen  der  Ankunft  der  Arten  in  Ghymes  und 
in  Hellenorm  und  ist  dies  sowohl  bei  den  früher 
als  auch  bei  den  später  ankommenden  Arten 
der  Eall,  woraus  folgt,  dass  nicht  jede  Art  mit 
einer  gewissen  Isotherme  zieht. 

Hinsichtlich  des  Zusammenhanges  der  Phyto- 
und  Zoo-Phänologie  weist  Hegtfoky  **  auf  die 
Arbeiten  von  Rosenthal  — 1 784, —  De  Candolle, 
Fritsch,  Linsek,  Hoffmann,  Oeflingen  hin  und 
bemerkt,  dass  die  Phytophänologie  gegenwärtig 
vom  geographischen  Standpunkt  aufgefasst  wird, 
indem  der  Einfluss  der  geogr.  Breite,  Länge  und 
der  Höhe  der  Lage  untersucht  wird.  Das  wich- 
tigste Resultat  dieser  Richtung  kann  wie  folgt 
ausgedruckt  werden  : 

«Im    iiiiltirrni    Earapa    hliilien    in    nh'irlwr 


Brril, 
lies  ^ 
Thril, 
Knif,. 


fnil. 


l'ni 


,1  linlir    in 
nirrs     ,lir 
nl.s  il 
•isrhf 
hinle 


l<\ 

Pllan:, 
I  ostliri 

,  nv.s-/ 


hjal. 


r  und  anfangs 
im  inrstlirlirn 
:  III  Kilumrler 
I  OxI  rnisjn-irlil 


**  GÜNTHEK  S.  :  «Die  Pha 


munkája  utaii. 


üi)  Tag». 

Dieses  i)ezieht  sich  auf  die  horizontale  Lage. 
Hinsichtlich  der  verticalen  Lage  begann  man 
die  Höhenbeobachtungen   auf  das   Niveau  des 

*  Angot  1.  c.  hat  seine  hierher  gehörigen  Daten 
auch  auf  das  Meeresniveau  reduciert  und  als  Redue- 
tionsfaktor  beim  ersten  Kukukruf  und  bei  der  An- 
kunft der  Rauchschwalbe  fürje  100  Meter  Höhe  zwei 
Tage,  beim  Wegzug  der  Rauchschwalbe  ein  Tag 
angenommen. 
**   Nach  Sieg.  Günther:   «Die  Phänologiei). 


pedig  tekintet  nélkül  a.  növény  termő  lielyére. 
Ekkor  azonban  kitűnt,  hogj'  a  tengerszini  fek- 
véstől függő  késés  nem  azonos  amazzal,  s  e  jelen- 
ség oka  felderítésre  vár,  csak  azután  lehet  a 
reductiót  helyesen  foganatosítani.  Angot  100 
méterre  4  napot,  Fkitsch  faféléknél  100  toise*-ra 
(j  nap  késést  vesz  fel,  a  rai  azonban  nem  talált 
visszhangra. 

A  hömérsék  hatásaira  irányuló  kutatások 
egyelőre  szünetelnek,  de  azonnal  előtérbe  fognak 
ismét  lépni,  a  mint  a  geographikus  coordináták 
hatása  tisztázva  s  az  egész  continensre  vonat- 
kozólag cartographikusan  kitüntetve  lesz. 

Legnagyobb  jelentőségű  Ihne  meghatározása, 
mely  a  következőkép  hangzik  : 


.^c 


csak  ni 


ilhn,,    mriiiH 


■0,1    l.lr 
•irrüiil.-. 


ni,  Injinil  n  hnlo,i>ho:ö  Irnnóìirìiirl, 

IKIllíliKC.n 


Négy  általánosan  ismert  növény  14  évi  meg- 
íigj'eléséből  kitűnt,  hogy  íí  l-özcp-eUcirs  mc<i 
naçilinii  rlütö  ('(jhajlctti  viszoììijok  közöU  is 
111(1  jdin'iii  li'ljesßii  meyegiiez,  daczára,  hogy  az 
absolut  eltérés  a  közép  eltérést  2 — 3-szorosan 
felülmúlja.  így  a  Sorbus  aucuparianál  az  eltérés 
Giessenben  és  Janakkában(Finnország)ugyanaz, 
s  S  napot  tesz  ki. 

Már  most  Hegyfoky  kimutatta,  (Aquila  U.  p. 
123),  hogy  a  füstifecskénél  a  közép  eltérés 
Magyarországon,  Köslinben,  Hellenormban  és 
Luleában  majdnem  ugyanaz,  s  ő  ebből  ii  pln/hi- 
('s  aviphui'uoio(/i(i  összefüggésn-e  köiuikczki. 

A  jövőben  követendő  eljárásra  vonatkozólag 
Hegtfoky  a  következőket  ajánlja  : 

1.  A  már  meglevő  adatok  feldolgozásánál 
csupán  az  egyidejűek  (egy  évből  valók)  veendők 
alapúi  a  középnapok  megállapításánál. 

2.  Több  évi  hosszú  és  szakadatlan  sorozatok- 
ból kisebb  periódusok  (lustrum,  decennium) 
birálandók  megbízhatóságuk  és  eltérésük  tekin- 
tetében, mert  csakis  így  lesz  lehetséges  nem 
egyidejű  megfigyelések  középszámait  egymással 
helyesen  összehasonhtani. 

3.  Egyes  adatok  is  értékesek,  mert  alkalmasak 

*   1   toise  ( francziii  ül)  =  1.94',t  m. 


Meeres  zu  reducieren  u.  z.  ohnel'ucksiclit  auf 
den  Standort  der  Pflanze.  Nun  aber  ergab  es 
sich,  dass  die  Verspätung  in  der  Höhe  nicht  die 
gleicheist  und  ist  die  Ursache  dieser  Erscheinung 
aufzuklären  ;  erst  dann  kann  an  die  Eeduction 
herangeachritten  werden.  Angot  nimmt  auf 
100  Meter  vier  Tage,  FRrrscH  für  Holzgewächse 
auf  100  Toisen  sechs  Tage  Verspätung  an,  was 
jedoch  keinen  Anklang  finden  kann. 

Die  Untersuchungen  hinsichtlieh  des  Einflus- 
ses der  Temperatur-  pausiren,  doch  werden  sie 
wieder  in  den  Vordergrund  treten  sobald  der 
Einfluss  der  geographischen  Coordinaten  auf- 
geklärt und  für  den  ganzen  Continent  kartogra- 
phisch ausgewiesen  werden  wird. 

Von  grösster  Bedeutung  ist  die  Bestimmung 
von  Ihne,  welche  wie  folgt  ausgedräckt  werden 
Ivann  : 

Drr  Durrli.-<rlnull  ,irr  „nltlnrp  Alnnrirlmng 
In  ,lrr  Xril  ,lrs  Anfl>lul,rns  ,lrr  Pji.iHZr  /.s/  hri 
rin  II  ml  lirixrlhrn  Ali  auf  rrr^rlilrilcirn  Slilinl- 
ni-lrn  nnlirzii  ,lrr  glrirhr. 

Aus  der  14  jiiliri^^iu  Jicoliachtung  von  vier 
allgemein  bekannten  l'tlaiizen  ergab  sich,  iliiss 
dir  Hiilllnr  Ahirrlrlnunj  si'Ihst  unter  sehr  vcr- 
sclilnlnirn  rlinnitlsriirn  V,Tll,ilt,>isS(',l  beinahe 
i'ollshinillij  lilierelnstlniinl,  trotzdem,  dass  die 
absolute  Abweichung  die  mittlere  um  das  zwei- 
bis  dreifache  übertrifft.  So  ist  die  Abweichung 
bei  Sorbus  aucuparia  L.  in  Giessen  und  Janakka 
—  Finnland  —  die  gleiche  und  l)eträgt  acht 
Tage. 

Hegyfoky  hat  nun  bei  der  Piauchschwalbe 
nachgewiesen  —  A(juilu  II.  p.  123.  —  dass  die 
mittlere  Abweichung  in  Ungarn,  Köslin,  Helle- 
norm und  Lutea  nahezu  dieselbe  ist  und  er 
erblickt  hierin  den  Zusaninieiiliang  zn'isclien 
Plii/to-  lind  Aeij)liänologie. 

Hinsichtlich  des  in  der  Zukunft  zu  befolgen- 
den Verfahrens  empfiehlt  Hegyfoky  folgende 
Punkte  : 

1 .  Bei  der  Bearbeitung  der  schon  vorhande- 
nen Zugsdaten  sind  nur  die  gleichzeitigen  als 
Grundlage  für  die  Berechnung  der  Mittel  heran- 
zuziehen. 

2.  Aus  längeren  ununterbrochenen  Serien 
sind  die  Durchschnitte  kürzerer  Perioden, 
Lustra,  Decennien  auf  Verlässlichket  und  Ab- 
weichung zu  prüfen,  weil  es  nm-  so  möglich 
sein  wird  die  Mittel  nicht  gleichzeitiger  Beobach- 
tungen zvir  Vergleichung  heranzuziehen. 

3.  Sell)st  einzelne  Daten  sind  von  Wert,  weil 


arra,  linpy  vcliik  a  sorozatok  liihái  lirlycsl)ittcs- 
sent'k. 

4.  Az  anyag  közlésónt'l  első  helyen  az  év  áll- 
jon, s  a  fajok  alphabetikus  sorrendben  rendez- 
tessenek. 

5.  Egy  időszak  átlaga  az  adatok  összesége 
alapján  számíttassék  s  a  legkorábbi  érkezés  — 
vagy.  i  jellel,  a  legkésőbbi  pedig  -f-  jellel  vagy 
kövér  nyomással  tétessék  feltűnővé.  Egy-egy  év- 
járat tömeges  adatainál  pentádok  állapitandíik 
meg,  hogy  a  kezdet,  a  culminátio  (tetőzés)  és  a 
vég  megállapítható  legyen. 

6.  Az  országban  szükség  van  í — G  olyan 
pontra,  a  hol  lehetőleg  sok  madárfaj  figyeltetik 
meg,  és  ezenkívül  sok  olyan  pontra,  a  hol  kevés 
de  kiválóan  jellemző  (tyiiikus  vonuló)  fajok 
figj-eltetnek  ;  a  pontok  alphabetikus  sorrendi)en 
közlendők. 

7.  A  hat,  elől  említett  pontra  úgy  a  földrajzi 
koordinátákra  vonatkozólag  is  nemzetközi  meg- 
egyezés szükséges. 

8.  Csupán  egyidejű  p!ia?nologiai  és  meteoro- 
lógiai adatok  alkalmazandók  összehasonlí- 
tásokra. 

Azonfelül  Hegyfoky  arra  utal,  hogy  a  meteo- 
rológiai napi  térképek  kiadása  akként  történjék, 
hogy  ezek  az  egész  continensre  és  az  atlanti 
tengerre  kiterjeszkedjenek,  mert  az  egyes  pontok 
meteorológiai  jelenségei  csak  akkor  méltathatok 
kellőkép. 

Végül  HeiíYfokt  azt  mondja  —  igen  helye- 
sen —  hogy  (I  mini  n  iiirlraniliinlii  /x  rsal.-  ii 
shiliszlibli  <„lillnl,-  inlilil  li,lhil(t:n  lUill.  „liinl- 
n<i,ll<i  n  ini.,  n:  r;iii>,lrju  ,l.ihnHu/.,il  miprál- 
niipra  l,iirln,irni,hll.iis,i„  i,s.-<:r  nnn  allihillnl., 
rp  (ír///  a:  nrij,li,u-nnli,flia  is  rsnt  ,7///  /vV/r,/ 
fninriir  /rx:  shiliszlibii  <i<hilnl.n,tl.  mi inhnhli,/, 
.1  min  "•-  '■!I'I''I'V<  "'l''l"l'  írhlnl;,n:.asa  s  Irjl- 
„láhh  ,;i„nrlm,u,  Urollhq.r,,  jrllvm:.i,  [nj  bn- 
lüjiniiihil.iis   (rllüntrlrsr    rrijir    m'm    hnjhdil..* 

Ennyit  mond  Hegïî'oky  :  Teljesen  az  ornitho- 
logusoktól  függ,  hogy  egy  magában  igen  értékes 
anyag,  egy  csomó  statisztikai  adat  maradjon-e, 
vagy  pedig  a  tudományos  okulás  forrásává  vál- 
jék. S  most  menjünk  tovább. 


d,    Feh 


tig. 


ì.  liei  der  l'ul.li.-atioii  soll  das  Jaiir  vorange- 
stellt, die  Arten  alphabetisch   geordnet   werden. 

5.  Der  Durchschnitt  einer  Periode  soll  aus 
der  Gesammtheit  der  Daten  berechnet  werden 
und  soll  die  früheste  Ankunft  mit  —  oder  J  , 
die  späteste  mit  +  oder  fettem  Druck  bezeich- 
net werden.  Bei  massenhaften  Daten  aus  je 
einem  Jahre  stelle  man  Pentadenwerthe  fest, 
um  Anfang,  Culmination  und  Ende  genau  fest- 
stellen zu  können. 

(i.  Es  soll  im  Lande  4 — tí  Punkte  geben,  wo 
eine  möglichst  grosse  Anzahl  von  Artenbeobach- 
tet wird,  dann  soll  es  viele  Punkte  geben  wo 
wenige,  besonders  charakteristische  Arten  be- 
oiiachtet  wciilfu  mögen;  die  Punkte  sind  alplia- 
iietiseb  geordnet  zu  publicieren. 

7.  Hinsichtlich  der  vorangestellten  sechs 
Punkte,  so  wie  auch  der  geographischen  Coor- 
dinaten  ist  ein  internationales  Ül)ereinkommen 
nötig. 

8.  Nur  gleichzeitige  phänologische  und  mete- 
orologische Daten  sind  zur  vergleichenden  Be- 
handlung herbeizuziehen. 

Im  übrigen  weist  Hegyfoky  darauf  hin,  dass 
die  Herausgabe  der  meteorologischen  Tages- 
karten derart  bewerkstelligt  werden  soll,  dass 
sich  dieselben  auf  den  ganzen  Continent  und 
auf  den  Atlantischen  Ocean  beziehen,  weil  die 
meteorologischen  Erscheinungen  der  Punkte 
nur  dann  gehörig  gewürdigt  werden  können. 

Schliesslich  -  sagt  Hegyfoky  ganz  richtig, 
dass,  so  gut  icic  die  Mcicorolonic  mir  ein 
IhiKfrn  shiiislisrhrr  Dnlen  n'<n;rhr  Jir  ,,/rirli- 
:rili,,r,>  Dnirn  T,,,,  fur  r.i;,  l.nrln;,r„i,lnsrh 
,uis;inoirsrn  ii'unlni,  rl>rnsu  irini  niirh  ,lir 
Ariplniin,ln,,ir  mir  ri„  ll'(/s/  r,m  sliilislisrlirii 
Ihilrn  hirihrn.  x,,  himjr  ,lir  Br,iri>rililmj  ilrr 
,llrirli:yili,ir,i  iiml  ilir  l;iirlm,ril,iliisclir  Diii- 
slriliimj  irrniiislrns  ri,ii;irr  hrsnmirrx  rlmnil:- 
Irrislischrr  Arien    nirlil    iliirrlnirjulirl    miril.* 

So  weit  Hegyfoky  :  Es  hängt  von  den  Orni- 
thologen  ab  zu  bestimmen,  ob  ein  werthvolles 
Materiale  ein  Haufen  statistischer  Daten,  oder 
eine  Quelle  wissenschaftlicher  Belehrung  blei- 
ben lizw.  werden  soll. 

Und  nun  weiter! 


*  .\ngot  ez 

Fl- 

uiaziaországni 

nézve 

vcíii-cliajtotta, 

*  Angot  I.  c. 

s    Skandinávia 

liiin 

is    történtek 

liasonl 

)    megliatáro- 

führt:    aneli    für 

zások. 

Bestimmungen. 

Aciuüa.  VI. 

lat    dies    für    Frankreicli    durchge- 
Skandinavien    geschahen    ähnliche 


10 


En  a  ^Fiiftv.  Orn.  Ivii/.jioiit  liasziiiilalara  a 
föleiteké  keleti  liemisijhíierájának  északi  részéről 
eg;^-  térképet  állítottam  össze  s  rajzoltattam  meg, 
a  mely  az  összes  szerzők  utvonalait  és  útirányait 
egyesíti.*  Magától  értetik,  hogy  a  kérdés  — 
különösen  a  kiindulási  pontok  —  gondos  tanul- 
mányt igényelt,  a  mi  azután  más  tanulságos 
eredményekre  is  rávezetett. 

Mint  már  fennebl)  megemlítettem,  Europa 
megszállására  a  füsti  fecskénél  !.)2 — 93  napra 
terjedő  idő  mutatkozott  szükségesnek,  még  pedig 
úgy,  hogy  ha  Murciát  vesszük  a  legdélibb  és 
Luleát  a  legészakibb  pontnak.  De  miután  ez  a 
madárfaj  Európára  nézve  egyike  a  legtypikusabb 
vonulóknak,  mert  télire  teljesen  elhagyja  azt,  s 
azonfelül  a  legjobban  megfigyelt  fajok  közül 
való,  ezekre  való  tekintetből  többszörösen  alapul 
vettem  a  szükséges  meghatározs 


Mint  ismeretes,  18y5-ben,  tehát  egj'  évvel  az 
Aquila  I.  kötete,  illetve  az  én  füsti  fecske  dolgo- 
zatom után,  megjelent  «The  Ornithology  of  the 
straits  of  Gibraltar  by  L.  C.  L.  Howard  L.  Irby 
London«  cz. kitűnő  munka,  a  melyben  a  Hiruiido 
ni><lica,  L.  fejezet  alatt  —  p.  'J'ò  —  rendkívül  fon- 
tos adatok  találhatók.  Ezeket  az  adatokat  n  Éles 
határok  és  látszólagos  megkésések»  . . .  stb.  cz. 
dolgozatomban  (Aquila  III.  1896.  p.  1  — (V)  kellő- 
kép méltattam  s  a  következő  tanúságokat  von- 
tam le: 

1.  Az  addig  legkorábbinak  ismert  febr.  2ö-iki 
murciai  dátummal  szemben  Gibraltáron  már 
február  13-án  megjelenik  a  füsti  fecske,  a  miből 
az  következik,  hogy  a  Luleáig  terjedő  terület 
lására  nem    92 — 93,    hanem    lOÒ    nap 


2.  A  füsti  fecske  február  13-iki  megérkezésé- 
vel azonban  a  vonulás  nem  zárul  le,  mert  a 
13-án  megérkezett  s  Gibraltáron  már  le  is  tele- 
pedett füsti  fecskék  felett  még  április  24-én  — 
tehát  teljes  70  nappal  későbben  —  is  repülnek 
át  észak  felé  vonuló  fajtársaik. 

3.  Egy  adott  ponton  lelkiismeretesen  meg- 
figyelt s  látszólag  késő  dátumok  tehát  —  mint  a 
minő  pld.  Brehm  Alfb.  chartum-cairói  adata  :  — • 
apr,  2.  —  nem  mindig  megfig>'elési  hibák,  mert  : 

*  Parisban  ki  lesz  állítva   l'JOO-bau. 


Icli  hala-  zum  Gibrauchc  für  die  V.  O.  Cent- 
rale eine  Karte  des  nördlichen  Theiles  der  öst- 
lichen Hemisphäre  entworfen  und  ausführen 
lassen,  welche  sämmtliche  Zugsfrassen  und 
Zugrichtungen  der  Auetoren  vereinigt.*  Es 
versteht  sich  von  selbst,  dass  die  Frage,  beson- 
ders der  Ausgangspunkte,  ein  sorgfältiges  Stu- 
dium erheischte,  welches  dann  auch  andere 
nützliche  Lehren  ergab. 

Wie  ich  Eingangs  erwähnt  liabe,  hat  sich  für 
die  Besiedelung  von  Europa  durch  die  Eauch- 
schwalbe  ein  Zeitraxim  von  92 — 93  Tagen  erge- 
ben, u.  z.  dann,  wenn  Murcia  als  südlichster, 
Lulea  als  nördlichster  Punkt  angenommen  wird. 
Da  nun  aber  dieser  Vogel  für  Europa  zu  den 
vollkommensten  Zugvögeln  gehört,  insoferne 
er  den  Welttheil  für  den  Winter  ganz  verlässt, 
überdies  zu  den  bestbeobachteten  zählt,  nahm 
ich  denselben  vielfach  zur  Grundlage  der  nöti- 
gen Bestimmimgen. 

Wie  bekannt,  erschien  im  Jahre  1895,  also 
ein  Jahr  nach  dem  Ei-scheinen  des  I.  Bandes 
der  «Aquila"  resjj.  meiner  Arbeit  über  die  Rauch- 
schwalbe das  ausgezeichnete  Werk  «The  Orni- 
thologie of  the  Straits  of  Gibraltar  by  L.  C.  L. 
Howard  L.  Irbt,  London  h  worin  sich  unter 
Hirundo  rustica  L.  —  j).  93.  —  höchst  wichtige 
Angaben  vorfanden.  Ich  habe  diese  Angaben  in 
einer  Abhandlung,  welche  «Scharfe  Grenzen 
und  scheinbare  Verspätungen  etc.«  betitelt  war 
und  in  «Aquila«  III.  1890.  p.  1 — G.  erschien, 
gewürdigt  und  folgende  Bestimmungen  fest- 
gestellt : 

1.  Entgegen  Murcia  —  Febr.  25.  —  als  bis 
dahin  bekannten  südlichsten  Punkt  erscheint 
die  Eauchschwalbe  in  Gibraltar  schon  am 
13.  Februar,  woraus  folgt,  dass  für  die  Besiede- 
lung des  Gebietes  bis  Lulea  nicht  92 — 93, 
sondern  105  Tage  erforderlich  sind. 

2.  Mit  der  Ankunft  der  Eauchschwalbe  am 
13.  Februar  ist  aber  der  Zug  des  Vogels /í/c/í/ 
abgeschlossen,  dadieam  13-ten  angekommenen 
in  Gibraltar  sesshaften  Eauchschwalben  selbst 
am  24-tcn  April,  also  volle  70  Tage  später  durch 
nach  Norden  ziehende  Artgenosseu  überflogen 
wurden. 

3.  Die  für  einen  gegebenen  Punkt  richtig  be- 
obachteten, scheinbar  verspäteten  Daten  —  z.  B. 
Brehm  für  Chartum — Cairo  2.  April  —  sind 
also  nicht  innner  Beobachtrmgsfehler,  weil 


W 


ril  19Ü0  in  I'arÍK  ausgeetellt  werden. 


11 


\.  Ikby  Hdwiinl  rin'j;lij,'yclésf  v^y  ('■los  határ 
képező  ponton  a  kósöbhi  átrepülést  töl)l)szörösei 
s  félreismerhetlentìl  igazolja. 


li  api)arátiisa 
■;.í  inélyeblicn 
)milási  viszo- 


A  Központ  kiegészített  in  ululi 
azonban  lehetővé  tette,  liouy  m 
bepillanthassunk  a  füsti  fecske  v 
nj'aiba. 

Néha  Emin  basa  *,  a  ki  legkeservesebb  viszo- 
nyok között  sem  vált  hűtlenné  az  oruithologiá- 
hoz,  egy  négyéves  adatsorozatot  hagyott  hátra, 
mely  a  füsti  fecske  északra  való  elköltözéséről 
Ladóból  tehát  az 

5°  2'   é.  sz. 

5(1°  —  k.  h. 

Ki")  m.  teng.  sz.  m. 

alól  a  következő  dátumokat  adja: 

1880  mart.  21 
ISSI      «       28 

1882  «      2;í 

1883  ..       10 

mely  a  következő  ornithologiai   formulát  adja: 

Légkor.:        ISSI',  mart.  10 
Legkésőbb:   1881       c.        ^8 

Ingád.  :  i  1)  nap 

Közép  :  mart.  l'J 
(He(;yfoky  módszere  szerint  :  mart.  20-.ÖÍ 

A  mi  a  ladói  zóna  meteorológiai  elemeit  illeti, 
Hegyfoky  szerint  a  következők  veendők  figye- 
lembe :  martiusban  a  hőfok  culminai  s  egészen 
+  300°C  terjed,  augusztusban  a  legkisebb  : 
egészen  25"5-ig  esik,  az  évi  közép  27'0°C.  Az 
esős  időszak  áprilistől — szeptemberig  tart,  dél- 
nyugatra nagy  erdőségek  vannak,  a  hol  az  eső 
gyakori  s  a  hőmérsék  aránylag  alacsony. 

A  fecske  tehát  itt  az  esős  időszakban  hiányzik, 
tehát  akkor,  a  mikor  nálunk  rá  nézve  legkedve- 
zőbb az  időjárás.  Az  azonban,  hogy  zónánk 
melyik  pontján  mikor  van  az  afiriltol — szep- 
temberig terjedő  időszakon  belül  ?  —  ez  nyilt 
kérdés  marad. 

Vegyük  legelsőbben  is  a  középnap  viszonyát. 
Ladó  középnapja  az  én  összeállításom  szerint 


1-.  Huwanl  Irl.y's  Ledbarlitung  an  einem,  auf 
scharfer  Grenze  gelegeneu  l'unkt,  das  spätere 
Überfliegen  mehrfach  und  deutlich  ijeobachtet 
hatte. 

Der  vervollständigte  Litterarische  Apparat 
der  Centrale  gestattete  aber  einen  noch  viel 
tieferen  Einblick  in  die  Zugsverhältnisse  der 
Kauchschwalbe. 

Weiland  Ein.^i  Pascha,*  der  selbst  unter  den 
allerschwierigsten  Verhältnissen  der  Ornitho- 
logie treu  blieb,  hinterliess  uns  eine  aus  vier 
Jahresdaten  bestehende  Serie,  welche  den  Abzug 
der  Rauchschwalbe  nach  Norden  aus  Ladó,  also: 

5°  2'  0"  N.  B. 

5ü°  0'  0"  ö.  L.  V.  Ferro 

465  Meter  ü.  d.  M. 

wie  folgt  anführt  : 

ISSO  März  21 

1881  (■       28 

1882  <'      23 

1883  «       10 

woraus   sich    folgende   ornithologisclie    Formel 
ergiebt  : 

Am  frühesten  1883  März  10 
«     spätesten  1881       "      28 
Schwankung  19  Tage 
Mittel  März  19.  —  Nach  Hegyfoky  20-5. 

Was  nun  die  meteorologischen  Elemente  der 
Zone  um  Ladó  anbelangt  so  ist  nach  Hegyi'oky 
das  Folgende  zu  berücksichtigen  :  im  März  cul- 
minirt  die  Temperatur  bis  +  30*0°  C,  im  August 
fällt  sie  am  tiefsten,  bis  25'2°  C°,  das  Jahres- 
mittel ist  27°-0°  C.  Die  Regenzeit  dauert  vom 
April  bis  September,  im  südwestlichen  Theil 
sind  grosse  Waldungen,  wo  dann  der  Begen 
häutig,  die  Temperatur  verhältnissmässig  nied- 
rig ist. 

Die  liauchschwalbe  fehlt  also  hier  während 
der  Begenzeit,  welche  für  unsere  Zone  eben  der 
ihr  günstigste  Zeitraum  ist.  Die  Frage  aber  wann 
und  welcher  Punkt  unserer  Zone  innerhalb  des 
Zeitraumes  zwischen  April  und  September,  ist 
eine  offene. 

Nehmen  wir  vorerst  das  \'erhältniss  des 
mittleren  Tages. 

Der  mittlere  Tag  von  Lad()  würde  nun  nach 


*  Europäische   Vögel 
VI.  1892  p.  141—145. 


Europäi.sche  Vügel  in    Ai'riks 
189a.  p.  145—151. 


U'biicher 


12 


(Aíiuilii  1.  J).  1  l-.ì  li(iiiill)clíil  S]iitl;it()  s/.('lesfi('g('- 
nok  —  4o°  30'  é.  sz.  —  felelne  meg,  már  pedig 
egy  absolut  megbizható  megägyelö  tanúságtétele 
szerint  ez  a  közéjmap  nem  a  43°  30',  hanem 
az  5°  é.  sz.  foki-a  vonatkozik,  a  miből  az  a  lát- 
szólag megmagj-arázhatatlan  tény  derülne  ki, 
hogj'  egy  teljes  38° 30'  é.  sz.  fokokat  kitevő  fek- 
vési külömbség,  a  középnapra  semmi  befolyást 
nem  gyakorol  ! 

Mielőtt  e  látszólag  nagyon  bonyolult  csomó 
kibontásához  fognék,  illusztrálásul  előbb  még  a 
következő  adatokra  akarom  a  ügyeimet  felhívni. 

Angot  ■''  szerint,  a  füsti  fecske  legkorábbi  ér- 
kezési napja  Francziaországban  mart.  18-ika,  a 
legkésőbbi  érkezés  apr.  11-ike,  az  összes  adatok 
átlagos  középszáma  mart.  30'5  ;  a  mi  mindössze 
0'5  nap  külömbséget  tüntet  fel  az  ornithologiai 
középszámmal  szemben. 

A  Magy.  Orn.  Központ  legújabb  meghatáro- 
zása szerint  Magyarországon  az  eddig  ismert 
legkorábbi  érkezés  (a  füsti  fecskére)  mart.  10-ike, 
a  legkésőbbi  május  2-ika,  az  ornithologiai  közép 
tehát  apr.  .5-ike. 

:\Iindkét  terület  földirati  i)ositiója  a  követ- 
kező : 


Francziaorszá 


l:r  |k.  h.  = 
24"  I  :\íart.  30-.-j 


,,  .         49-  I  ,         3:í^  I  h.  h.  = 

Magyarország:     „.}--.  ^^„  ,  ^^^^.. 

tehát  két  —  északi  szélesség  szerint  congruens, 
de  a  keleti  fekvés  tekintetében  lényegesen 
eltérő  —  területen  6  napi  külömbség  mutat- 
kozik, lilén  jieilifi  Irljrxrii  iiii'iifclrlölrn  minili; 
II  Irlrìiirl;,  nirlijrl  Hegti-oky  iilih  n  iiörriiiirl. 
I.iriini,i:,i^l  iilrjrhni  iiniliill.ozó  s.irrnnlról, 
liu,i!i  I.  !.  II  l.rsrs  ,n/ii<iillról—l;rlcl  frlr  niirl- 
l.rilll;,  1.  7.  (ddal. 

Ebből  kivehető,  hogy  a  füsti  fecske  átlagos 
útrakelése  Ladóból  —  az  5°  2'  é.  sz.  alól  —  35 
nappal  későbben  történik,  mint  a  középérkezés 
bekövetkezése  Gibraltáron  —  a  36°  10'  é.  sz. 
alatt  —  mely  30°  é.  sz.-el  fekszik  északabbra, 
de  ca.  40°  k.  h.-al  nyugatabbra  mint  Ladó,  .s 
'fUJ  "  ni/uijalrol — heiehiek  farlo  plidcnoloijiui 
mend  töroénneit  ]:öveivi'.  Az  igaz,  hogy  erről 
majd  csak  akkor  lehet  teljes  bizonysággal  szólni, 
ha  megtudjuk,  hova  mennek  Emin   basa  késő 


meiner /usaiiimciistclluug  in  «Aípiilíin  I.  ]i.  14. 
beiläufig  der  Breite  von  Spalato  —  43"  30'  — 
entsprechen,  wo  er  doch  von  einem  absolut  ver- 
lässhchen  Beol)achter  stammend  auch  für  den 
5-ten  Breitegrad  gilt,  somit  die  scheinbar  uner- 
klärliche Thatsache  feststellt,  dass  ein  Unter- 
schied von  vollen  38°  30'  Breitegraden  auf  den 
mittleren  Tag  keinen  Einfluss  ausübt  ! 

Ehe  ich  an  die  mögliche  Entwirrung  dieses 
scheinbaren  Knotens  schreite,  mögen  hier  zur 
Illi;stration  noch  folgende  Daten  herbeigezogen 
werden. 

Nach  Angot  *  ist  der  früheste  Ankunftstag 
für  die  EauchschwalJje  in  Frankreich  der  18-te 
März,  der  späteste  der  11.  April,  das  Mittelaus 
sämmthchen  Daten  März  30'5  ;  stimmt  bis  auf 
O'o  mit  dem  ornithologischen  Mittel. 

Nach  der  neuesten  Bestimmung  der  U.  0. 
Centrale  ist  der  bis  jetzt  bekannte  früheste 
Ankunftstag  in  Ungarn  für  die  Eauchschwalbe 
der  10.  März,  der  späteste  der  2.  Mai,  das  orni- 
thologische  Mittel  daher  der  5.  April. 

Di  geographische  Lage  beider  Gebiete  : 

Frankreich  [J^,}n.B.^^:Jö.L.  =  30-0  März 

Ungarn  44.) N.B.  -,  [ö.L.  = -5.  April 

mithin  bei  zwei  Comi>lexen  in  congrueuter  nörd- 
licher Lage,  aber  bedeutender  östlicher  Al)wei- 
chung  ein  Unterschied  von  sechs  Tagen  u.z.  ganz 

im  Si, nie  ilrs  Snlzrs,  irrichrr  ohm  liurcli  Hqiij- 
fill:,/  ji.  7.  —  fiir  ,his  Erhliihrn  ,1rr  i'jhin- 
tcn  luiiirjïilirl  ininlr,  ,ihn  In  ilrr  Pn,,iirs.<inn 
ilrr   Vrr^iiiilnnu  i'nn    lUr.s/  nnrii  0^1. 

Es  stellt  sich  nun  heraus,  dass  der  mittlere 
Aufbruch  der  Rauchschwalbe  aus  Ladó  — 
.5°  2'  N.  B.  —  um  3.5  Tage  KpiUcr  erfolgt  als 
die  mittlere  Ankunft  in  Gibraltar  — 36°  lONB.— 
also  um  30  Breitegrade  nördlicher,  aber  ca  40° 
Längengrade  westlicher  als  Ladó,  »;///(///  ///  der 
Differenz  (loch  ilrin  jiliiiiioloni sehen  Ginnj  von 
West  nacli  Oit  folliculi.  Freilich  kann  hierüber 
erst  dann  positiv  gesprochen  werden,  w'enn  es 
bekannt  sein  wird  :  wohin  Emin  Paschas  Spät- 


*  Résumé  des  etudes  sur  la  marche  des  phéiuimè- 
nes  de  végétation  et  la  migration  des  oiseaux  en 
France  pendant  dix  années  IMSI — 1890. 


*  Késiuué  des 
nés    de    végétatii 


pendant 


ides  sur  la  marche  des  plienome- 
et  la  migration  des  oiseaux  en 
années  1881— 1S90. 


18 


vándorai?  Du  a  jiliíeiiolorrini  niciictie  való  rá- 
ntalás  azért  indokolva  van.  a  niiröl  mindjárt 
szólok. 

Miliflyest  azonlian  a  délről — észak  felé  irá- 
nyuló térfoglalás  viszonyát  vesszük,  a  dolog 
azonnal  más  képet  ölt.  Azt  látjuk  ugyanis,  hogy 
Mag^'urország  legkorábbi  érkezési  adata  mart. 
10-ike  Ladó  dátumával  —  a  hol  azonban  ez  a 
dátum  a  füsti  fecske  útrakelésének  napját  jelzi  — 
egyezik  meg  ;  és  hogy  Francziaország  legkorábbi 
érkezési  adata  ^  mart.  1<S-ika  —  teljes  10  nap- 
pal korábbi,  mint  Ladó  legkésőbbi  indulási 
napja  :  mai-t.  28. 

Ha  a  kelet-észak-keleti  vonulási  pályán  ma- 
radunk, a  füsti  fecskére  vonatkozólag  itt  a  kiivet- 
kező  egyes  adatokat  találjuk  : 

Smyrna        3S°  25',  mart.  12  (közép) 
Corfu  3!l°  35',     «       15  (egyes  adati 

Akaniánia  38°  45'.      «       20  (középi 


linge  ziehen?  Die  Andeutung  des  phänologi- 
bc-lien  Ganges  ist  aber  doch  angezeigt,  wovon  ich 
sofort  sprechen  werde. 

Sobald  wir  jedoch  das  Verhältniss  der  Pro- 
gression von  Süd  nach  Nord  nehmen,  ändert 
sich  die  Sachlage.  Wir  sehen  nämlich,  dass 
Ungarn  denselben  frühesten  Ankunftstag  mit 
Ladó  —  hier  Tag  des  Aufbruches  nach  Norden  — 
d.  i.  den  10-ten  März  hat;  dass  Frankreichs 
frühester  Ankunftstag  —  18.  März  —  um  volle 
10  Tage /»//i/rc  als  der  späteste  Aufliruchstag 
von  Ladó  —  28.  März  —  ist. 

Wenn  wir  die  ost-nordöstliche  Flucht  einhal- 
ten, so  treffen  wir  für  die  Rauchschwalbe  noch 
folgende  ^Mittel  und  einzelne  Daten. 

Smyrna         38°  25'  Mart.  12  —  Mittel. 
Corfu  39°  35'  Mart.  15  —  Datum. 

Akarnanien  38°  45'  Mart.  20  —  Mittel. 


S   a   nyugat-észak-nyugati   vonulási  ])ályáu  :      West-westníirdliche  Flucht  : 


Gibraltár  3G°  7' 27"  febr.  13  (már  említve  volt). 
Sicilia       37°  50'  «     25  (egyes  adat). 

Itt  is  feltűnik  a  keleti  részekről  származó 
adatok  késése  a  nyugatiakkal  szemben,  tehát  új- 
ból ismétlődik  az  idézett  phytoplneuijlogiai  tétel- 
hez való  hasonlóság. 

Fenn  marad  még  Ladónak  a  nyugati  és  északi 
állomások  adataival  szemben  mutatkozó  kései 
indulási  dátuma,  a  miből  csak  egyre  következ- 
tethetünk, hogy  t.  i.  úgy  Emin  basa  füsti  fecskéi, 
valamint  azok,  a  melyeket  Brehm  Alfréd  aprii 
2-án  figyelt  meg,  ìwìii  a  mi  területeinknek  voltak 
szánva.  Erre  még  az  Anthus  eervinusn')!  mon- 
dandóknál vissza  fogok  térni. 


Emin  basa    \\',i,lrhii-]i, 
néliánv  sni-ozatot  ;  a  földi 


2"  í: 

4íl°    í 


e.  sz. 
k.  h. 


Gibraltar  3G°     7'  27"  Febr.  13    -  schon  ange- 
führt. 
Sicilien      37°  50"      Febr.  25  —  Datum. 

Wir  sehen  alsi)  auch  hier  das  Vorangehen  der 
aus  dem  Westen  stanuncinlen  Daten  vor  den 
östlichen,  daiier  abermals  das  Spiegelbild  des 
phytophänologischen  Satzes. 

Was  aufrecht  bleibt,  ist  der  späte  Aufl^ruch 
von  Ladó  gegenüber  den  westlichen  und  nörd- 
lichen Ankunftszeiten  soweit  sie  bekannt  sind 
woraus  sich  nur  ein  Schhiss  ergeben  kann,  dass 
nämlich  EmN  Paschas  Eauchschwalben  so  gut 
wie  jene,  welche  Alfred  Brkhm  am  2.  April 
beobachtet  hat,  ulrlif  für  unsere  Gefilde  be- 
stimmt waren,  worauf  ich  liei  Anthus  cervinus 
zurückkommen  werde. 

Wir  verdanken  Emin  Pascha  auch  noch  einige 
Serien  aus  Wadelai,  dessen  geographische  Po- 
sition 

2°  47'  N.  B. 
49°  08'  ö.  L.  beträgt. 


Sajnos,  hogy  ezekben  a  sorozatokban  a  füsti 
fecske  eg^'  adattal  sem  szerepel.  Ellenben  a 
Mofarillii  //cf(v/-ról  3  adatot,  a  Ridicilhí  phoeiii- 
ciíiá-ról  8  adatot  s  a  Muftcinípa  iirisold-vól 
7  adatot  közöl.  Az  egyes  középszámok  viszonya 
már  most  a  következő  : 


Leider  befinden  sich  in  dieser  Pieihe  keine 
Daten  über  Hirundo  rustica.  Dagegen  finden 
wir  solche  über  Motacilla  flava  drei  Daten, 
Piuticilla  phoenicura  acht  Daten  und  Musci- 
capa grisola  sieben  Daten.  Die  Mittel  und  Ver- 
hältnisse gestalten  sich  nun  wie  folgt  : 


14 


Wndelai 

Hungária 

(iibraltái- 

Motaeilla  flava 

A])!-.      1 . 

Apr.  1  —  2. 

Mart.  22. 

Ruticilla  phœnicuia 

^hu-i.  20—21. 

«    ."■>. 

^Fai        •,. 

Muscicapa  grisola 

«       20—2 1 . 

Mai  ?>. 

<■ 

Ebből  az  tűnik  ki,  hogy  a  Motacilla  Hava,  az 
északi  viszonytól  eltekintve,  a  nyugati  viszony 
szempontjából  még  a  pbytophœnologiai  tételt 
követné  ;  a  Ruticilla  és  Muscicapa  ellenben  épen 
megfordítva,  miután  Wadelai  daczára  keleti 
fekvésének  korábl)i  dátumot  ad. 


Ebből  megczáfolbatatlanul  az  következik, 
hogy  a  gibraltári  Euticillák  és  Muscicapák  más 
vonulási  irányhoz  és  más  vonulási  körhöz  tar- 
toznak, a  melyek  a  fennebb  idézett  phytopbaeuo- 
logiai  tételnek  nincsenek  alávetve. 

S  ha  most  még  a  látszólagos  késések  és  ezek 
jelentőségének  kérdését  tekintjük,  akkor  két 
megfigyelést  kell  —  az  ujabb  időkből  —  figye- 
lembe venni  s  ismertetni,  miután  ezek  kiválóan 
jellemzők. 

Az  egyik  megfigyelés  egyetlen  adatsorozaton  j 
alapszik  s  az  Anthus  cervinus  Páll.  fajra  vonat-  I 
kőzik,  a  melynek  vonulási  köre  a  3° -tói  állítólag 
a  78°  é.  sz.-ig  terjed,  s  melynek  fontosabb  adatai 
az  alább  következők  : 


Hieraus  crgieí)t  sich,  dass  Motacilla  flava, 
abgesehen  von  der  nördlichen  Progression,  im 
Yerhältniss  zum  Westen  —  Gibraltar  —  noch 
dem  phänologischen  Satze  entsprechen  würde  ; 
bei  ßuticilla  und  Muscicapa  käme  aber  der 
Satz  schon  umgekehrt  zur  Geltung,  weil  Wade- 
lai trotz  östlicher  Lage  das  frülicrc  Datum  auf- 
weist. 

Hieraus  folgt  unwiderleglich,  dass  die  Euti- 
cilla  und  Muscicapa  von  Gibraltar  einer  ande- 
ren Zugsregion  angehörend,  auch  andere  Ver- 
hältnisse aufweist,  welche  sich  dem  phänologi- 
schen Satze,  so  wie  er  oben  angewendet  wurde, 
scheinbar  nicht  fügen. 

Wenn  nun  noch  die  Frage  nach  scheinbaren 
Verspätungen  und  deren  Bedeutung  aufgestellt 
wird,  so  haben  wir  aus  neuerer  Zeit  besonders 
zwei  Beobachtungen  zu  berücksichtigen  und  zu 
erörtern,  da  dieselben  sehr  charakteristisch 
sind. 

Die  eine  Beobachtung  fusst  auf  einer  Daten- 
reihe und  betrifft  Anthus  cervinus  Pali,  welche 
Art  sich  vom  3-ten  bis  angeblich  den  78°  Grad 
nördlicher  Breite  bewegt  und  deren  \\"ichtigere 
Zugselemente  sich  wie  folgt  gestalten. 


^).  Noveml).     Bintulu,  Borneo 

7.  Mart.  Senate,  Tigré 

Mart.,    I  -D  •.  T    1- 

/^  i     Pegu,  Bnt-Indien 
Apr.,  Oct.J      ^ 

?         Nubia 

Télben         I  Tömegek  |  _,        , 
Im  Winter  I  Massen     I  ^^^Pten 

Egypten 

Dizah,  Beludsistan 
Februar      Palestina 
Algier 


?,'l. 

-)*    é. 

13° 

10    K. 

13° 

0° 

57° 

0° 

IG'^ 

0^ 

116  = 

0° 

20° 

0° 

."■)0° 

0° 

25^ 

0° 

50° 

0° 

25° 

0° 

50° 

0° 

26° 

0° 

80° 

0° 

32° 

0° 

53  = 

0° 

36° 

0° 

25° 

0° 

sz.  (N.  B.) 
.  h.  (Ö.  L.) 


A.  EVERET. 


A.s/(/. 

Afrika. 

A^in. 

Afril-a. 

Afrika. 


Blanford. 

Coll.  Gates. 

Brehm.  Sharpé. 

G.  E.  Shelley. 

Brehm,  Galton.        Afril:a. 

Blanford.  Asia. 

Tristram.  Asia. 

Taczanowszky.  Afrika. 


A  fühlirati  megliatározás  csal;  mefiközelitö. 
Die  geogr.  Positioueu  siud  nur  approximativ 


Sicilia 

A])!-.,  Mai   Pufjlia,  Italia 

1(1.  Mai  Titlis 

16.  Üctol)er      Meseraiìria,  Bulgaria 

10.  Mai  Kostenbrocl,  Bulgaria    

T;n.,.:l,.r(in>  Frühjahr)] 

ns:.l,,r  (i,u  Urrhsl)  \  Bui,,,,,,  u,  (.h, 

Octolier      Empoli,  Italia 
Apr.,  Mai  Florenz,     ^ 
Fano, 

Genua,        ■■  

•j.  Aprii  Padua,        » 

23.  Aprii— 5.  Mai  ^^;^,'ZÌ\  Dobrudscha 
Octoiter      Cremona,  Italia  , 
Aprii  Ki-ym,  liussia 

20.  Sept.  Remete,      Hungária 

8.  Mai  Gyeké,  « 

Juni  (■?)*     Tisza-Föklvár,    "        

10.  Mai  Dinnyés,  " 

17.  Mai  Eszterbáza, 

Orenburg,  Russia     

Septeml).    Helgoland,  Germ. 


37°  0° 
3á°  0° 

H.h. 

(N.B. 
(Ö.L. 

DODERLEIN. 

41 "30° 
33"   0° 

" 

GiGLIOLI. 

41=40° 
(;j°i5° 

'■ 

Eadde. 

42°40' 
4ô°27' 

» 

PiElSER. 

42°49' 
4^)°.Î3' 

" 

Reiser. 

'«  ,;„„u 

'l,-,;ihlr^><) 

C't'  Aeléox. 

43°  0° 
35°  0° 

H.h. 

(X.B.),, 

43°  0° 
40°  0° 

GlGLIOLI. 

43°50° 
30°40° 

GiGLIOLI. 

44°  0° 
30°  0° 

GiGLIOLI. 

45°  0° 

25°  if 

GiGLIOLI. 

45^  0° 
40°  0" 

Almást. 

45^10= 
27040° 

GiGLIOLI. 

45^20° 
52°  0= 

Gould. 

46° 18' 
41°  12' 

CSATÓ. 

46°51' 
41°55' 

0.  Herman. 

46°59' 
37°54' 

Petényi. 

47° 10' 
36°13' 

Chernél. 

47°37' 
34°31' 

Chernél. 

52°  0° 
65°  0° 

Emîrsmanx. 

54°  15' 
25°40' 

Gaetee. 

Europa. 

Eitiopa. 

Asia. 

Eunjpa. 

Europa. 

Eu,„p„. 

Europa. 

Europa. 

Eu, ri],, I. 

Eu,opi_i. 

Europa. 

Eii,;jpn. 

Europa. 

Europa. 

Eu,-opa. 

Europa. 

Europa. 

Europa. 

Euroji,!. 

Asia. 

Europa. 


*  A  juninsi  adat  nagyon  feltűnő  s  arra  birt,  bogy 
a  Nemzeti  Múzeum  allattavi  gyűjteményében  utána 
nézzek  a  dolognak.  Az  igazgatóság  útján  végrehajtott 
revisióból  kitűnt,  hogy  TiszaföldváriiM  .  nl  r^v  ^ 
példány  van  1843.  évből  s  Peténm 
VALDSZKY  «Aves  HungarisB»  ez.  mimi  i 
77.  1.  a  következő  áll:  «18«.  .Jnn.  S:,:  I  •  ,•  M 
H.  2  d"».  Hogy  ez  az  ellentét  hogyan  jutt  létre,  jilcii- 
leg  már  többé  nem  konstatálható.  Az  itt  elmondot- 
takra ALMÁSY-nak  «Madártani  betekintés  a  román 
Dobrudzsába»  ez.  dolgozatánál  (Aquila  V,  1898,  ji.  l-i7 
ja<j,jzet)  is  figyelemmel  kell  lenni. 


*  Das  Juni-Datum  ist  zu  auffallend  und  bewog 
mich,  der  Sache  in  der  Sammlung  des  ung.  National- 
Museums  nachzugehen.    Die    im  Wege  der  Direction 

ririL'rlritrt.     Rr.vi=i,.ii     pvi'nl..     .!a<is    von    Tiszaföldvár 
,r   .    I  .       !■  !i      Ijl"     l^i-    und   von  Petényi 

-i;ii ini   ■,  .'cli.iii.l.  I,    i-i.    'A  .-ji 'jrii  in  Frivaldszky's 

-A-..-  Ilini^:,ri,,..  |.,L'.  77  :ui-j.lVihrt  ist  ,Í84S  Jun. 
Sal.  Prtciiyi  il.  It.  •-'  e?»-  ^\'P  dieser  Gegensatz  ent- 
standen, kann  gegenwärtig  nicht  melir  festgestellt 
werden.  Dies  ist  auch  bei  v.  Almäsy's  «Gm.  Eecog. 
der  rum.  Dobrudscha»  Aqn.  V,  p.  127,  Fussnote,  zn 
berücksichtigen. 


Juli 

StcuKcia,  Russia 

17.  L>:lMai 

l'etscliora.     <' 

ü.  .Timi 

Jeuissfi.       " 

2G.  Juni 

Griudő,      Norwegen 

28.  Juni' 

Finnmarken,     " 

Waigatsch      „„ 

Magerő,  Norvégen 

Novaja  Zemlja 

Taimyr 

S5°  0° 

é.  sz 
K.h 

(N.B. 
(0.  L. 

FiNSCH. 

Asili. 

(16°  0° 
70°  0° 

Skebohm. 

Asia. 

(;g°:ío° 

110°  0" 

Seebohm. 

Asili. 

6cS°20' 
37°  0° 

0.  Hekman. 

Kurn,,i, 

70°  0° 
46°  0° 

Collett. 

lùintiiii 

70°  0° 

70"  0° 

A.  V.  :\IlDr)ENDOKFF. 

Asili. 

71=   0^' 
■V.'r   0 

Collett. 

Europa 

7G     0"- 
70'-  () 

A.  V.  MlDDENDOr.FF. 

Asia. 

78^  0'- 
115°  0° 

A.  V.  MlDDEXDORFF. 

Asia. 

Mielőtt  ennek  a  sorozatnak  fejtegetésébe  liele- 
fognék,  meg  kell  jeg^'eznem,  hogj-  én  a  legkele- 
tibb vonulási  régiót,  tehát  olyan  pontokat,  mint 
Amoy  Askold  (Termination  szigete)  és  China 
(Swinhoe  szerint)  éiDÜgy  mint  a  mingati  haemi- 
sphserára  való  átnyúlást*  szándékosan  hagytam 
ki,  mert  a  szolgálatomra  álló  anyag  csupán  csak  j 
a  keleti  baemisphaera  északi  fele  vonulási  vi-  ! 
szonyainak  hozzávetőleges  megítélését  engedi 
meg.  Ezenkívül  előrebocsátom  még,  hogy  én  egy 
uyugoti  és  egy  keleti  madáralak  létezésétől  ez- 


következő  tényeket  von- 


köre  az  egven- 


úttal  eltekintek. 

Az  adatsorozati  lói 
hatjuk  le  : 

1 .  Az  Authus  cervinus  vonulá 
lítőn  túl  (dél  felé)  nem  terjed. 

2.  Szórványosan  megjelenik  Pegu  és  Borneo 
déli  részén  —  Bintulu  —  egészen  Algirig. 

3.  Feltűnő nagj' számban  frinite  Egyptomban 
és  Nubiában  ;  apriiishaii  száiiihaii  iriri/fogii. 
A  déli  részekre  s  magára  a  vonulásra  is  ez  a  leg- 
fontosabb megfigyelés.  Shelley  azt  gyanítja, 
hogj'  e  madárfaj  ott  egész  éven  át  megmarad,  s 
gyanúját  látszólag  megerősíti  az  a  körülmény, 
hogy  e  madarat  násztoUazatban  is  találták  Egj-p- 
tombau.** 


Bevor  ioli  nun  an  die  Analyse  dieser  Reihe 
schreite,  muss  ich  l)emerken,  dass  ich  die  äus- 
serst östliche  Zugsregion,  also  Punkte  wie 
Amoy,  Ashoìiì  (Ins.  Termination)  und  C/í//í«  — 
nach  Sii'iiilior  —  so  auch  das  Übergreifen  auf 
die  westliche  Hemisphäre  *  absichtlich  aus- 
schliesse,  weil  das  vorhandene  Materiale  nur 
die  annehmbare  Beurtheilung  der  Zugsverhält- 
nisse der  nördlichen  Hälfte  der  östlichen 
Hemisphäre  gestattet.  Ausserdem  stelle  ich  die 
Bemerkung  voran,  dass  ich  von  der  Unterschei- 
dung einer  westlichen  und  östlichen  Form  hier 
absehe.  —  Aus  der  Datenreihe  ergeben  sich 
folgende  Thatsachen. 

1.  Anthus  cervinus  iibergreift  nicht  auf  die 
südliche  Hemisphäre. 

2.  Sporadisch  erscheint  er  im  Süden  von  Pegu 
und  Borneo  —  Bintulu  —  bis  Algier. 

3.  In  auffallend  gi-osser  Anzahl  in  Egypten 
und  Nubien  im  Winter;  im  Aprii  alnìelnririal. 
Dies  ist  für  den  Süden  und  Zug  die  wichtigste 
Beobachtung.  Siirilrii  rrrninihrt,  ilas.^  (Irr  Voi/ri 
lias  ijaiizr  .Jiilir  inisiiiUI,  diese  Annahme  wird 
dadui-ch  scheinbar  bestärkt,  dass  der  Vogel 
in  Egypten  im  Hochzeitskleide  augetroffen 
wurde.** 


*  California. 
**  Shelley  G.  E.  Capt.  «Ori.  Egypt.  Ornithology.» 
Ibis,  1871.  p.  139.  «Ant.  cervinus.  One  of  the  most 
abundant  birds  tronghout  Egypt,  und  Nubia.  Its 
numbers  are  somewhat  decreased  hij  April:  but  I  be- 
lieve it  to  remain  on  the  Nile  trough  the  year.» 


*  Calüornia  Catal.  of  tlie  Birds  Brit.  Mus.  Vol  X. 
Part  I.  188.5.  p.  .588. 

**  Shelley  G.  E.  Capt.  «On  Egypt.  Ornithologi» 
Ibys,  1871.  p.  139.:  «Anth.  cervinus.  One  of  the  most 
abundant  birds  troughout  Egypt  and  Nubia.  Its 
numbers  are  somewhat  decreased  hij  April  ;  but  be- 
lieve it  to  remain  on  the  Nile  trou.gh  the  year.» 


17 


4.  Olaszországban  a  tavaszi  vonulás  ideje  aprii 
végére  s  május  első  hetére  esik.  Tekintettel  a 
vonulási  idő  kései  voltára.  Salvadori  nem  tartja 
lehetetlennek,  hogy  az  ország  magasabb  fekvésű 
részein  költ. 

5.  A  Dobrudzsál)an  Almássy  szerint*  tavasz- 
szal  aprii  végétől  május  közepéig  nagy  mennyi- 
ségben vonul  :  Almássy  szerint  jól  megfigyelte 
Alleon  gróf,  a  Balkánon  pedig  Reiser.**  Ez 
utóbbi  és  Almássy  tekintve  a  kései  időt  s  a  ma- 
dár magaviseletét,  nem  tartják  kizártnak,  hogy 
költ.  Ez  előfordulás  megfelel  annak,  a  mit  Shel- 
ley (lásd  3.  pont)  Egyptomról  mond. 

6.  Magyarországon  májusra  esik  a  fő  vonulás 
egészen  e  hó  17-ikéig.  Csupán  csapatokban  lát- 
ható ;  s  tovább,  Európa  nyugati  részei  felé  aiár 
csak  szórványosan. 

7.  Északi  elterjedési  köre  s  tulajdonképeni 
költőhelye  Norvégia  északnyugoti  részétől 
Cfromsö,  Grindő)  Finmarkenen  át  Kamcsatkáig 
terjed,  még  pedig  kelet  felé  miniHiiknlih  l<'>fojc- 
zrttrlilit'ii.  Eddig  ismert  legészakibb  előfordulá- 
sáról MiDDEXDORF  A.  T(i i iiijir-ig  terjedő  adatai 
szólnak. 

A  mi  az  őszi  elvonulást  illeti,  Európából  csu- 
pán szórványos  adatokkal  rendelkezünk,  még 
pedig  : 

Szeptemb.  —  Helgoland  (csupán  ősszel  látható), 

"         —  Magj'arország  (ősszel  is). 
Október      —  Olaszország  (szintén  ősszel). 

«  —  Bulgária  «  «  még 

pedig  sok. 

A  fent  felsorolt  adatokból  és  tényekből  csak  a 
következő  conclusiót  vonhatjuk  le  : 

Az  Aiitinis  r('/í'///í/.s-,  vonuló  madár  s  mint  ilyen 
főként  a  keleti  hemisphaera  északi  felének  ma- 
dara. 

Fészkelési  köre  a  keleti  hemisphaera  sarkkör 
vidéke  s  ott  kelet  felé  mindinkább  terjed. 

A  főtömeg  ilgyptomban  telel,  a  fővonulás  a 
Xilus-völgv'  mentén  északfelé,  s  Európában  al- 
kalmasint az  u.  u.  n  Via  Pontiká»-n  halad,  még 
pedig  a  fészkelési  kör  irányának  megfelelőleg 
valószínűleg  t'xzdld-i'lrl  felé. 

A  hVlöhfliirlfrl.rrsr  s  ezchnrh  /ihiirin,lo;iiai 
vixz,„ni,r,  nl.n:z,il:,iz.l.l„„iii  r  ,„a,l,ir  li-li  la, njd,- 


4.  In  Italien  ist  die  Frühlingszugszeit  Ende 
April  und  die  erste  Woche  des  Mai.  Mit  Eück- 
sicht  auf  den  späten  Zug  glaubt  Salvadori  das 
Brüten  in  höheren  Lagen  nicht  aussehliessen 
zu  sollen. 

5.  In  der  Doljrudscha  kommt  Anthus  cervinus 
laut  V.  Almasy  *  auf  dem  Zuge  von  Ende  April 
bis  in  den  Mai  hinein  in  grosser  Anzahl  vor  ; 
laut  V.  Almasy  gut  beobachtet  durch  Comte 
Alleon  :  auf  dem  Balkan  auch  durch  Reiser  ;  ** 
letzterer  und  v.  Aljiásy  halten  mit  Rücksicht 
auf  den  späten  Zeitpunkt  und  das  Betragen  das 
Brüten  nicht  ganz  ausgeschlossen.  Das  Vorkom- 
men deckt  sich  mit  jenem  von  Egypten  — 
Shelley,  vide  Funkt  3. 

6.  In  Ungarn  herrscht  der  Mai  —  bis  17-ten 
als  Zugsmonat  ;  das  Erscheinen  nur  truppweise  ; 
weiter  nach  dem  europäischen  Westen  nur  mehr 
sporadisch. 

7.  Die  nördliche  Verbreitung  und  eigentliche 
Brütezone  erstreckt  sich  von  Xordwest-Norvegen 
—  Grindö,  Tromső  —  über  Finnmarken  bis 
Kamtschatka  u.  z.  ///(■/*/•  unrli  O^lrn  nitiinrkeit. 
Über  das  bis  jetzt  bekannte  nördlichste  Vor- 
dringen sprechen  A.  v.  Middendorffs  bis  Taimyr 
reichende  Daten. 

Was  den  Herbstzug  anbelangt  so  haben  wir 
aus  Europa  meist  nur  sporadische  Daten,  u.  z. 

September  Helgoland,  nur  im  Herbst. 

Ungarn,  auch  im  Herbst. 
Oktober       Italien,  also  auch  im  Herbst. 

Bulgarien,  auch  imHerl)stu.  z.  //(ï)f/?r/. 

Die  Conclusion  kann  aus  diesen  Díifen  und 
Thatsachen  nur  die  folgende  sein  : 

Aitlims  cervhnif^  Fall,  gehört-  als  Zugvogel 
vornehmlich  der  nördlichen  Hälfte  der  östlichen 
Hemisphäre  an. 

Sein  Brutgebiet  liegt  im  Nordpolarkreis  der 
östlichen  Hemisphäre  und  zeigt  hier  eine  öst- 
liche Entwickelung. 

Die  Hauptmasse  überwintert  in  Egypten  ;  der 
Haui^tzug  geht  das  Nilthal  entlang  nach  Norden, 
in  Europa  auf  der  vermutheten  «Via  ponticas 
und  dem  Brutgebiete  entsprechend  wahrschein- 
lich in  nordöstliriirr  Rii-htnnij. 


Die  Ijkjv  ,lrs  Brnhirhirl,-^  mul  de 


,l,,lli><i-he    Verini II, > 


l,e,1i„,,e 


n  p1.i 


*  «Mailártaiii  betekintés,   etc.    .\(i\ula.  V.   1898.  p. 
läf;— 127  etc. 

•«    .Oi-mt.    üulcanic-:,.    11.   kut. 
Aquila.  VI. 


*  ürnitli.  Reeogi: 

V.   lSi)S.    p.  126—127.  ete. 

**  Oi-nit.  Balkaiiika  II. 


(1er  Dobi-udsclia.  Aquila, 


róì  olii  ìtrAfiii  iinhil  úhiiil:.  címck  következté- 
ben jelenik  meg  az  átvonulás  alkalmával  oly 
későn  Közép-Európában  is,  s  viszont  ez  a  kései 
megjelenés  adott  alkalmat  arra  a  feltevésre, 
hogy  ott  is  költ,  a  hol  ez  nem  történik  meg. 

Itt  megemlítem,  hogy  úgy  Almássy  mint  Rei- 
ser abból  következtettek  a  költés  lehetőségére, 
hogy  a  madarat  párosával  látták  s  Almássy  a 
madár  egész  visel kodi'sót  is  gyanúsnak  találta. 
De  ha  a  vonuló  ]iii(>iit;i  csapatokat  megfigyel- 
jük, azt  látjuk,  hd^y  a  lusohb  érkezők  között 
igen  gyakran  találunk  kivált  párokat,  a  melyek 
ennek  daczára  tovább  vonulnak,  továbbá  hogy 
a  vonuló  csapatból  nem  egyszer  emelkedik  fel 
szárnyverdesve  egy-egj'  megindult  hím,  tehát  a 
nászrepülés  már  kezdetét  vette,  de  Iuiih/  ix'lkül, 
épúgy  mint  Almássy  Anthus  cervinusa,  melyet 
(id.  h.  pag.  127)  május  17-én  a  Sinoi-Liman 
mellett  megfigyelt.  Ez  a  jelenség  tehát  nem  ta- 
núsítja azt,  hogy  a  madár  ott  helyben  költeni 
szándékozik,  hanem  annak  oka  a  már  igen 
előrehaladott  nemi  gerjedelem  fejlődöttségében 
keresendő,  a  mi  a  vonuló  egyedeknél  iinv  ('(Ji/- 
foriiiúii  .s-  nevt  ('(pj  idöbfii  következik  be,  s  épen 
azért  —  úgy  látszik  —  bizonyos  esetekben  ma- 
gára a  vonulás  alakulására  is  l)ef olyast  gV'a- 
korol. 

Annak  a  körülménynek  feltárása,  hogy  az 
Anthus  cervinus  a  téli  főtanyákon  és  a  fővonu- 
lási  irányokon  kívül  is  telel  és  vonul,  habár 
szórványosan,  ez  arra  mutat  rá,  hogy  azok  tör- 
zsenként oszolnak  meg,  s  hogy  a  törzseknek 
külön  útjaik,  külön  költő  és  külön  telelő  helyeik 
vannak,  s  talán  ebben  gyökerezik  —  nagy  álta- 
lánosságban szólva  —  a  subspeciesek  keletke- 
zése és  fejlődése  is. 

E  jelenségben  keresendő  talán  annak  az  oka 
is,  hogy  egyes  —  bizonyos  területeken  szórvá- 
nyosan telelő  fajok  az  adott  terület  phaenolo- 
giai  törvényeihez  nem  alkalmazkodnak  —  mint 
pld.  a  Muscicapa  és  Euticillánál  láttuk  Gibral- 
tar és  Wadelai  között. 

S  végül  az  Anthus  cervinus  magatartásában 
Emin  basa  la<iói  füsti  fecskéjének  analógiája  is 
felfedezhető,  melyek  tehát  azért  indulnak  olyan 
későn,  mert  magas  északi  vidékeknek,  vagy  még 
inkább  kelet  felé  messze  kiterjedő  költő  terüle- 
teknek lehetnek  szánva,  épúgy  mint  az  Anthus 
cervinusok  is. 

S  ha  most  a  három  világrész,  Europa,  Ázsia 
és  Afrika  fekvésének  egymáshoz  való  viszonyát 
akár  magán  a  földtekén,  akar  pedig  a  Mercator- 


Aitfhniri,  ,lrs  Voí/rls  ,nix  ,lrn  117,//, v-/»,,,//,'- 
/•('//,•  das  liiedurch  i)e(lingte  späte  Erscheinen 
auf  dem  Durchzuge  in  Mittel-Europa  ist  die 
Veranlassung,  dass  ein  Brüten  auch  dort  ver- 
muthet  wird,  wo  es  nicht  stattfinde! . 

Hier  bemerke  ich,  dass  sowohl  v.  .\i.MAsy  als 
auch  Eeiser  aus  dem  paarweisen  resp.  späten 
Vorkommen,  der  erstere  auch  aus  dem  Beneh- 
men, auf  die  Möglichkeit  des  Brütens  in  der  mitt- 
leren Region  sehliessen.  Die  Beobachtung  der 
ziehenden  Lerchenscharen  sagt  aber,  dass  neben 
den  später  erscheinenden  häufig  auch  Paare  un- 
terschieden werden  können,  die  trotzdem  weiter- 
ziehen :  ferner,  dass  aus  der  ziehenden  Schar  oft 
ein  Männchen  sich  flatternd  erhebt,  also  den 
Hochzeitsflug  beginnt  /'(v/or/i  .s7í(»í*/í  ìiìi'iht,  so 
gut  wie  der  A.  cervinus,  welchen  v.  Almásy  —  I.e. 
p.  1Í27.  —  am  17-ten  Mai  am  Sinoi-Liman  be- 
obachtet hat.  Diese  Erscheinung  fusst  also  nicht 
in  der  Absicht  zum  Brüten,  sondern  in  der  hohen 
Entwickeluug  des  Paarungstriebes,  welch'  letz- 
terer in  der  Reihe  der  ziehenden  Individuen 
uiitiìpirìi  zur  Geltung  gelangt  und  wie  es  scheint 
eben  desswegen  in  gewissen  i'ällen  auch  auf  die 
Gestaltung  des  Zuges  einwirkt. 

Die  Erklärung  des  sporadischen  Vorkommens 
des  überwinternden  und  ziehenden  Anthus  cer- 
vinus abseits  von  dem  Haupt-Winterquartier 
und  der  Haupt-Zugsrichtung  oder  Linie,  deutet 
auislaiiniiinrisr  VrrlliriliiiHi  hin.  wo  ilnnn  dir 
Shinniir  rl;ir,n'  UV;/.',  ,■/,/  riijrurs  Brtit;irl,ivl 
Uinl  rH/mr  rhrnrinlrrn Hq^nrlr  Inthrn,  imrin 
dann  nurh  nLrrhnn,,!  ,jrnn.nl.  drr  snh.,u-rili- 
srhr  Enhrnl.,dnn;is,i,nni  n'nrzrin   dnrfir. 

In  dieser  Krscheinimg  dürfte  auch  die  Ursache 
jener  Erscheinung  fussen,  dass  sich  gewisse,  au 
gewissen  Punkten  s^joradisch  überwinternde 
Arten  dem  phänologischen  Gang  eines  gegebenen 
Gebietes  nicht  fügen  —  wie  die  Muscicapa  und 
Ruticilla  \on  Gibraltar  entgegen  jener  von 
Wadelai. 

Und  schliesslich,  in  dem  Verhalten  des  Anthus 
cervinus  dürften  wir  auch  das  Spiegelbild  der 
Rauchschwalben  EraN  Paschas  von  Lado  er- 
blicken, welche  spät  aufbrechen,  weil  sie  für 
hochnordische,  besonders  östlich  weit  entwik- 
kelte  Brutgebiete  bestimmt  sind  —  so  gut  wie 
Anthus  cervinus. 


Wenn  wir  dann  die  gegenseitigen  Verhältnisse 

!   und  Lagen  der  drei  Welttheile  :  Europa,  Asien 

1  und   Afrika,  sei  es  auf  der  Erdkugel,  oder  in 

Mercator-Projection  überblicken,  so  ergiebt  sich 


19 


projectióluiii  vizs^'áljuk.  a  vi/,sf,';ilat  lep;aláhl) 
megsejteti  velünk  az  okát  annak,  hogy  miért 
jelenik  meg  a  füsti  fecske  Gibraltárban  oly  ko- 
rán, s  miért  indul  Ladó-ból  oly  későn,  mert 
feltehető,  hogy  az  első  érkezők  Európát  —  e  kis 
földrészt  -  -  népesítik  be,  az  utóbbiak  pedig  an- 
nak az  óriási  területnek  vannak  szánva,  mely  a 
szibériai  vonulás-választó  ad  normám  :  vízvá- 
lasztó •      vonalig  terjed.  | 

Ha  mindezek  alapján  Invább  mennénk  a  kö- 
vetkeztetésben, a  következtetések  értéke  vesz- 
tene vele,  mert  előbb  positiv  alapot  kell  terem- 
tenünk. 

Az  a  másik  megfigyelés,  mely  különös  figyel- 
met  érdemel,    s   melyet    itt  röviden   tárgyalni  I 
akarok  - —  az,  a  melyet  de  Schack  ■"  épen  csak 
hogy  felsorol. 

A  Cap  Blanco  szélességi  foka  alatt,  Afrika 
nyugati  pai-tján,  tehát  20"  é.  sz.  és  1  °  k.  h.  | 
(Ferro)  alatt  május  6-áii  és  10-én  de  Schack  még 
a  következő  madárfajokat  észlelte,  a  melyeknek 
költőhelyei  az  északi  sarkkörökön  belül  feküsz- 
nek  :  ( 

SlcniK  iiiiin-diini.  Naum.  :  e  fajt  én  még  Riso 
szigeten  túl  is.  tehát  a  70°  é.  sz.  alatt,  eoloniák- 
ban  fészkelve  találtam;  különben  költ  még: 
Grönland,  Spitzbergák,  Baffin-öböl,  Szibéria  és 
Kamcsatka  ban. 

Sln'psihis  iiirrprcs.  L.  :  igen  magas  északi 
raadáralak. 

Caliíiris  iirciiitria,  L.  :  szintén.  Tringa  canu- 
tus,  L  ;  sarki  madáralak,  egész  Taimyr-ig  (78° 
é.  sz.)  ismeretes  ; 

TrììHi((  iniiiiita,  Leisl.  ;  arcticus  alak. 

Ebből  is  világosan  látszik,  hogy  ez  az  előjöve- 
tel  nem  elkésés,  ludiciii  a  l.ölló'hcii/rk  ifim  iiia- 
í/iis  észiil.i  l'i'l.-i'ém'iiel;  l.fn'clkrziiiéaiir. 

A  törzsek  szerint  való  megoszlás  csak  akkor 
lesz  kellőké])  megvalósítható,  ha  a  fajoknak  a 
telelő  helyeken  való  elterjedése  ismeretes  lesz. 

Már  több  mint  két  éve,  hogy  Gaal  Gaston 
kísérletet  tett  arra,  hogy  a  füstifecske  Magyar- 
országon való  elterjedését  graphice  feltüntesse, 
még  pedig  az  ornithologiai  és  az  erdészeti  háló- 
zat egyidejű  adatai  mintegy  300  pont  ~ 
alapján.  Eszközül  azt  a  nagj'  téi-képet  használta, 
melv    1  :  3(i0, 000-hez  arányban.   Magv'arország 


zum  mindesten  eine  Ahiiniig  üIktiIío  Ursachen 
(les  so  frühen  Erscheinens  der  Üauchschwalbe 
in  Gibraltar  und  des  späten  Aufbruches  von 
Ladó,  weil  ja  die  ersteren  —  Überflügler  — 
zur  Besiedelung  Europas  des  kleinen  Erdtheiles, 
letztere  zu  jener  der  riesigen  Flucht  bis  zur 
sibirischen  Zugsscheide  —  ad  normám  Wasser- 
scheide —  bestimmt  sein  können. 

Aus  all  diesem  meiir  geschlossen,  wäre  ent- 
schieden iifciriger,  weil  die  positive  Grundlage 
erst  zu  beschaffen  ist. 

Die  zweite  Beobachtung,  welche  besonderer 
Berücksichtigung  werth  ist  und  hier  kurz  ab- 
gehandelt werden  soll,  ist  jene,  welche  de 
ScHAEK  *  eben  nur  verzeichnet. 

In  der  Breite  von  Cap  Blanco  an  der  West- 
küste Afrikas,  also  ca  20°  0'  n.  B. 

I  °  0'  ö.  L.  von  Ferro 
beobachtete    de    Schaek   noch    am    G-ten   und 
10-ten   Mai   folgende    nordische    Vögel    deren 
Brutorte  im  Polarkreise  liegen  : 

Sicnia  iiiacrnur«,  Naumann,  von  mir  noch 
über  die  Insel  Riso  hinaus  in  Colonien  brütend 
beobachtet,  also  über  70°  n.B.;  sonst:  Grönland, 
Spitzbergen,  Baffinsbay,  Sibirien,  Kamtschatka. 

Sti'rjisil(i><  liiliTiircs  L.  hochnordische  Form: 

Qiliiliis  (trcmiriii  L.,  dessgleichen  ; 

Ti'iiiyd  ivoui/».s  L.  hocharctische  Form,  bis 
Taimyr  —  7S°  n.  B.  —  bestimmt  und  überdies 
circumpolar. 

Ti-iiiijn  niimilK  Leisl.  hocharctische  Form. 

Auch  hier  stellt  es  sich  deutlich  heraus,  dass 
dieses  Vorkommen  Lrinf  VrrsjxlIuiKj,  sondimi 
die  FoUjC  di'r  hnrhnnnlisrh,;,  ].<,,ir  des  Brut- 
f/ehictcs  dieser  Artru  isl. 

Die  nach  Stämmen  bestehende  Vertheilung 
kann  erst  dann  näher  erörtert  werden,  wenn 
die  Verbreitung  der  Arten  in  den  Winterquar- 
tieren mehr  bekannt  sein  wird. 

Wir  wollen  nun  noch  ein  Verhältniss  erörtern, 
welches  die  Arbeiten  der  Ung.  Orn.  Centrale 
schon  jetzt  zu  beleuchten  im  Stande  sind. 

Schon  vor  mehr  als  zwei  Jahren  machte 
Gaston  v.  Gaal  den  Versuch,  den  Gang  der  Be- 
siedelung Ungarns  durch  die  Rauchschwalbe 
graphisch  darzustellen,  u.  z.  auf  Grund  der 
Beobachtung  des  Oruithologen-  und  forstlichen 
Netzes,  also  von  ca  300  Beobachtungspunkten.  Als 
Grundlage  diente  die  grosse  Karte-    1  ;  360,000 — 


*    Reisp    rler    Yacht    Chazalie    nn 
«ScInviilliL',  18%.  No.  '2.,  p.    77—78.« 


Antillen    |         *  Reise  der    Yacht    Chazalie 
Schwalhi.   18i)(i.  Nr.  2.  p.  77  78. 


:h    de 


20 


erdőviszonvait  víízoIJíl  Mindiiiinyíaii  azt  remél- 
tük, hogy  az  a  pout,  hol  a  fecske  az  ország  terü- 
letét eléri,  úgy  hizonyos  haladás  is  —  legaláhh 
némileg  Middendorf  A.  isepiptesis-eihez  hason- 
lólag  —  szemléltethetővé  válik.  De  csalódtunk, 
a  kísérlet  semmi  eredményt  sem  adott.  Sem  az 
egyes  —  egyidejű  —  napidátumok,  sem  az  .5  és 
a  10  napos  összefoglalások,  s  középszámaik  sze- 
rint való  kitűzésük  nem  adott,  bár  csak  valami- 
képen összefüggő  sort  vagy  alakot  ;  csupán  az 
az  oly  élesen  jellegzett  területeknek  (mint  Al- 
föld, Dunántúl,  Keleti  hegyvidék  és  Északi  hegy- 
vidék) középszámai  mutattak  rá  nagyban  és 
egészben,  a  fokozatosan  bekövetkező  megszál- 
lásra, még  pedig  az  egyes  területek  fönt  felsorolt 
sorrendjében,  a  mi  azon  tételnek  felel  meg: 
«iMinél  északibb  és  minél  magasabli  a  fekvés, 
annál  későbbi  a  megérkezés». 

Feltűnt  az  is,  hogy  egyes  egyedek  ^'áratlanul 
olyan  helyeken  bukkantak  fel,  a  mi  a  fennti  ter- 
ritoriális viszonyban  mindig  állandónak  mutat- 
kozó jelenséggel  szemben,  ellentétben  állani 
látszott.  A  kísérlet  vége  az  volt,  hogy  Gaal  min- 
den további  részletezéssel  felhágatott  s  azt  arra 
az  időre  tartotta  szűkségesnek  elhalasztani,  a 
mikor  egy  tökéletesebb  hálózat  egész  adatsoro- 
zatokat fog  szolgáltatni. 

1898-ban  azután  sikerült  nekem  a  m.  k.  ke- 
reskedelmi minister  segítségével,  a  magyar  nép- 
tanítók és  mások  útján  a  füstifecske  honi  el- 
terjedésének befolyását  olyan  mértékben  meg- 
figyeltetni, mely  mindeddig  az  egész  világon 
páratlan;  a  megfigyelő  helyek  száma  közel 
6000  volt. 

Az  adatok  összeállítása  és  megvizsgálása  — 
már  a  mennyire  eddig  (1899  január  vége)  ké- 
szen van  —  most  sem  tanúskodik  hcpiptesisrk 
ahikjáhaa  foliió  előli aladásról,  sem  útvonalak- 
ról, hanem  csupán  bizonyos  tolódást  mutat  — 
nagyban  és  egé-szben  —  észak  felé. 

Legelőbb  népesedik  be  az  alföld,  s  legkésőb- 
ben az  északi  hegyvidék. 

Egyesek  minden  várakozás  ellenére  már  na- 
gyon korán  mutatkoztak,  még  pedig  aránylag 
('Ipr/  PHZdhrd  ;  s  ellenkezőleg  néhány  déli  fek- 
vésű hely  aránylag  feltűnő  késő  dátumot  szol- 
gáltatott. A  tetőzés  szakában  csoportos  megszál- 
lás is  jelentkezett. 

A  napról-napra  külön  megrajzolt  térkéj^lapok 
inkább  a  terület  Icliléséröi  tanúskodnak,  mint 
bármiféle  iránvú  s  alakú  haladásról. 


welche  das  Forstwesen  Ungarns  ersichtlicli 
macht.  Wir  alle  nahmen  an,  das.s  der  Punkt  des 
Einbruches  und  ein  Vorrücken  etwa  in  Form 
von  A.  V.  Middendorff'schen  Isepiptesen  min- 
destens einigermassen  ersichtlich  werden  wird. 
Der  Versuch  scheiterte  vollkommen.  Weder  das 
Ausstecken  der  einzelnen  Tagesdaten,  noch  das 
Zusammenfassen  von  fünf  oder  zehn  Tagen 
und  Ausstecken  nach  Mitteln  ergab  irgend  eine 
auch  nur  einigermassen  zusammenhängende 
Reihe,  Form  u.  s.  w.  Eben  nur  Mittel  nach  gut 
charakterisir-ten  Territorien,  wie  Tiefebene,  jen- 
seits der  Donau,  östliche  Erhebung  nml  nord- 
liche Erhebung  zeigten  in  Gänze  das  stets 
spätere  Besiedeln  in  der  so  eben  gegebenen 
Reihenfolge,  was  dem  Satze:  nje  nördlicher  und 
höher  die  Lage,  desto  s])äter  die  Besiedehmg»  — 
entspricht. 

Es  fiel  lau-li  auf.  dass  einzelne  Individuen  in 
unerwarteter  Weise  an  Orten  auftraten,  welche 
sogar  dagegen  sprachen,  was  die  territoriale 
Lage  als  beständig  zu  begründen  schien.  Das 
Ende  war,  dass  v.  Gaal  den  Versuch  aufgab  und 
auf  jene  Zeit  verschob,  wo  ein  vollkommeneres 
Netz  schon  l^eobachtungsserien  liefern  wird. 

Im  Jahre  1 898  gelang  es  mir  aber  mit  Hilfe 
des  k.  ung.  Handelsministeriums  durch  die 
ungarischen  Volksschullehrer  die  Besiedelung 
des  Landes  durch  die  Rauchschwalbe  in  einer 
bisher  einzig  dastehenden  Weise  beobachten  zu 
lassen  ;  die  Zahl  der  Beoljachtungspunkte  lietnig 
an  6000. 

Die  Sichtung  und  Zusammenstellung  der  Da- 
ten, so  weit  sie  augenblicklich  fortgeschritten  — 
Ende  Jänner  1899  —  ergiebt  auch  jetzt  keiììc 
Pro(/rcxi^ìOiì  ill  Fonii  von  Is^epipti'spii,  auch 
keine  Strassen  sondern  im  Grossen  und  Ganzen 
einen  Nachschub  nach  den  Höhen  ;  die  früheste 
Besiedelung  der  Tiefebene,  die  späteste  der 
nördlichen  Erhebung. 

Gegen  alles  Erwarten  meldeten  sich  einzelne 
Ankömmlinge  schon  sehr  früh  in  unverhältniss- 
mässig  iiördliclicii  Laip'ii  ;  hiezu  im  Gegen- 
satze auffallend  spät  in  südlichen  Lagen  ;  um 
die  Zeit  der  Culmination  endlich  gruppenweise. 
Die  Reihe  der  fürjeden  Tag  sejiarat  entworfenen 
Zugskarten  deutet  eher  ein  Füllen  der  (leliiele, 
als  irgend  eine  Art  M)n  Progression  an. 


21 


Csupán  IVA  összlofolyás  fcrükteiikónti  iikm;- 
külöiiljöztetúse  eszközölhető  liatáiozottan.* 

Oly  pontoktól,  a  hol  a  füstifecske  egyáltalá- 
ban nem  fordul  clö  —  ruthén  helységek,  a  me- 
lyekben a  kürtő  még  nincsen  alkalmazva,  —  a 
pároknak  oly  pontokon  való  megtelepedéséig,  a 
1k)1  eladdig  nem  fészkeltek,  a  jelenség  ponton- 
ként minden  csak  képzelhető  változatot  tüntet 
föl,  a  mely  most  már  magyarázatot  követel. 

Positiv  alajìou  annyit  mondhatunk  ki,  hogy  a 
túlságosan  korai  előnyomulás  olyan  egyének 
vagy  párok  nagyon  is  kifejlődött  párzási  ösztö- 
nének tudandó  be,  a  melyek  már  előző  évben  is 
költöttek  ;  —  innen  van  a  Chelidon  urbicánál 
tapasztalható  az  a  jelenség  is,  hogy  olyan  helye- 
ken, a  hol  fészkei  tömegesen  állanak,  eiji/esével 
már  nagyon  korán  megérkezik.  A  nagj-on  késői 
érkezés  pedig  arra  mutat,  hogy  itt  valószínűleg 
olyan  párok  megtelepedéséről  van  szó,  a  melyek 
csak  közvetlen  akkor  váltak  ivaréretté,  s  elsőb- 
ben is  helyet  heirsniök  kellett,  a  melyeknek 
első  megjelenése  tehát  nem  phaenologiai,  ha- 
nem biológiai  okokra  vezethető  vissza. 

A  suceessivitás  s  a  csapatok  alakulása  arra 
mutat,  hogy  az  útrakelés  nem  egyszerre  törté- 
nik, s  hogv-  az  áttelelés  területileg  sem  azonos, 
hogy  tehát  a  Inrzscnkéiiti  cll:nlöii:é.v  itt  is  föl- 
tehető. 

Hátra  van  még  annak  a  kérdésnek  lehető  rö- 
vid tárgj-alása,  a  mely  mindig  újból  és  újból 
felvettetik,  s  a  múltban  annyi  éles  összeütkö- 
zést szült**,  hogj'  t.  i.  a  vonulás  széles  arcz- 
vonalban  (frontvonulás)  avagy  élesen  határolt 
útvonalakon  megy-e  végbe? 

Ha  a  többnyire  nagj'on  is  messze  menő,  de- 
ductiv  s  hypotetikus  elméletektől  eltekintünk,  s 
csupán  azokat  a  kijelentéseket  vesszük  figye- 
lembe, a  melyek  többé-kevésbbé,  de  mégis  posi- 
tiv alapon  épültek  fel,  a  következő  tételt  kap- 
juk : 

A  viszonyok  változása  szerint  mindkét  vonu- 
lási alak  fennáll,  s  míg  az  átvonulok  útirányo- 
kat látszanak  követni,  a  költőterület  megszál- 
lása és  benépesítése  inkább  a  «terjeszkedési)  fo- 
galmával fejezhető  ki. 

*  Mintán  talán  lehetséges  lesz  ezt  a  fecskemeg- 
figyelést  még  az  idén  publicálni,  lemondok  annak 
behatóbb  tárgyalásáról,  miután  az  még  több  módosí- 
táson mehet  keresztül. 

**  Teszem:  Hoiiieyer  E.  Mm  és  l'almén  között. 


Xnr  die  territoriale  rutorschcidung  des  Ge- 
síunmtbildes  ist  gut  möglich.* 

Von  Punkten,  wo  die  Piauchschwalbe  über- 
haupt ///(•///  vorkommt  —  ruthenische  Dörfer, 
wo  der  Schornstein  noch  nicht  angewendet 
wird  —  bis  zum  Erscheinen  und  Ansiedelung 
von  Paaren,  an  Punkten,  wo  sie  früher  nicht 
vorkamen,  zeigt  die  Erscheinung  punktweise 
alle  nur  erdenklichen  Varianten,  die  nun  eine 
Erklärung  fordern. 

Auf  positiver  Grundlage  kann  ausgesprochen 
werden,  dass  das  allzufrühe  Vordringen  dem 
hochentwickelten  Fortpflanzungstriebe  solcher 
Individuen  oder  Paare  zugeschrieben  werden 
kann,  welche  schon  im  Vorjahre  gebrütet  ha- 
ben —  daher  auch  die  Erscheinung  bei  der 
Hausschwalbe,  Chelidon  urbica,  welche  an 
Punkten,  wo  ihre  Nester  haufenweise  stehen, 
einzeln  sehr  früh  ankommt.  —  Das  allzuspäte 
Erscheinen  deutet  darauf  hin,  dass  es  sich 
wahrscheinlich  um  Ansiedelung  solcher  Paare 
handelt,  welche  eben  erst  fortpflanzungsfähig 
wurden  und  einen  Punkt  erst  surliteit,  deren 
erstes  Erscheinen  also  nicht  in  phänologischen, 
sondern  biologischen  Verhältnissen  wurzelt.  Die 
Successivität  und  Gruppenbildung  deutet  darauf 
hin,  dass  der  Aufbruch  kein  gleichzeitiger,  die 
Überwinterung  territorial  nicht  die  gleiche  ist, 
dass  also  auch  hier  das  nhoiiiiiiiwise  Verhullen 
unterscheidbar  zu  sein  scheint. 

Es  erübrigt  nun  noch  möglichst  bündig  die 
grosse  Frage  zu  erörtern,  welche  fort  und  fort 
auftaucht  und  in  der  Vergangenheit  zu  so  schar- 
fen Controversen  führte,**  nämlich  :  ob  der  Zug 
in  breiter  Front,  oder  auf  engbegrenzten  Strassen 
führe  •? 

Wenn  wir  von  allen,  meist  zu  weit  aiisgrei- 
fenden  deducierten  und  hypothetischen  Auf- 
stellungen absehen  und  uns  jene  Aussprüche 
vergegenwärtigen,  welche  eine  mehr-  weniger, 
aber  doch  positive  Grundlage  hatten  und  haben, 
so  ergiebt  sich  folgender  Satz  : 

/(•  nach  dm  Vrrlnilhus><rn  ln:<lel,en  ini  nw- 
sentlirlien  hei, le  /.un^fnrnn-,,  un<i  .s/,/r/  x/V  im 
Dnrehziuje  „teisl  heershi.-^.<r,„irtÌ!i  in  der  Be- 
siedelunij  de^  Bn(l,iei,irles  in  der  Verbreitunij 
aungedr  eld. 

*  Da  es  violleicht  möglich  sein  wird  diese  Schwalben- 

beobachtung  noch  im   laufenden  Jahre  zu  publicieren, 

entsage  ich  jetzt    einer    eingehenderen    Behandlung, 

welche  noch  Modificationen  unterworfen  werden  könnte. 

**  Vgl.  E.  V.  Homever  contra  Palmen. 


Ennek  megokolása  a  következő  : 

Néhányan  az  euróiiai  kontinens  megligyelöi 
közül  inkább  a  HoMEYER-féle  vonulási  elmélet 
-  frontvonulás  —  felé  hajlottak,  ellenben  ki- 
váltkép azok  a  kutatók,  a  kik  oly  vidékeken 
figyeltek,  a  hol  a  vonulás  északkeleti  irányú  vagy 
forditott  —  u.  m.  Middendorf  A.,  Eadde,  Se- 
WERÏZ0W  —  élesen  határolt,  sőt  még  fajok  sze- 
rint is  —  Sewertzow  és  mások  —  elkülönített 
útvonalakat  nem  csak  feltételeznek,  hanem  vo- 
nuló madártömegek  megemlítésével  bizonyíta- 
nak is. 

Mindkettőnek  igaza  van,  és  ez  még  ott  is  ta- 
pasztalható, a  hol  nincs  is,  vagy  a  hol  —  mint 
Magyarországon  is  a  mocsarak  leesapolása,  a 
folyók  szabályozása  következtében  megváltozott 
viszonyok  miatt  —  már  nincs  u.  n.  tömeges 
vonulás. 

A  mi  átvonuló  fajaink  (-«-t^)  irányt  tartanak  s 
bizonyos  pontokon  évről-évre  megjelennek.  Nem 
lehet  kétség,  hogy  ezek  az  útvonalakat  követő 
vonulók,  a  mint  költőhelyeik  táját  érik,  az  arcz- 
vonal  egy  nemél)e  mennek  át  s  í^Zi't<>!<zohi(ti.\ 
hogy  a  költőterületeket  benépesítsék. 

A  már  megteleijedett  fajtársak  feje  felett  való 
továbbvonulás  —  lásd  előbb  Irby-î  —  a  meg- 
szállás (benépesítés)  fokozatossága,  az  utólagos 
terjeszkedés  a  magasabb  teng.  sz.  fekvésű  he- 
lyekre, úgy  a  mint  ezt  a  füstifecske  vonulásá- 
nak nagy  megfigyelése  tette  szemlélhetővé  — 
mind,  mind  az  útvonalak  és  az  arczvonalos  vonu- 
lás többszörös  eombinátióiról  tesznek  tanúságot. 

Kimondhatjuk  tehát,  hogy  olyan  continentá- 
lis  vidékek  megfigyelői,  a  kik  kevés  átvonuló  faj 
kivételével  főként  csak  a  saját  vidékük  számára 
érkező  honi  vonulókat  látják,  mindig  a  front- 
vonulásnak lesznek  hívei  ;  ellenben  olyan  más 
vidékek  megfigyelői,  a  mely  vidékeken  a  más 
messze  területeknek  szánt  vonuló  tömegek 
útja  vezet  át,  mindig  az  útvonalak  mellett  fog- 
nak lándzsát  törni. 

Az  Aiithus  ceiviiniti-nàl  láttuk,  hogy  téli  ta- 
nyái nagy  területen  elszórva,  a  nagy  tömeg 
Egyptomban  s  Nubiában  található  ;  s  hogy  a 
zöme  a  fekete  tenger  nyugati  partja  mentén  út- 
vonalszerüleg  látszik  tovavonulni  -  hogy  med- 
dig így?  azt  nem  tudjuk.  Láttuk  még,  hogy 
ugyanaz  a  faj  a  költöterületeken  nagyon  szét- 
osztva él  ;  hogy  téli  tanyáit  későn  hagyja  el,  lát- 
hatólag azért,  hogy  kemény,  zord  klímájú  költő- 
helyein  akkor  már  kedvező  időjárási  viszonyo- 
kat találjon.   Ennyit    gyaníthatunk,   s   részben 


Die  Begründung  hintet  wie  folgt  . 

Einige  der  europäischen  continentalen  l!e- 
obachter  neigten  der  v.  Homeyer'schen  Annahme 
vom  Zuge  in  «breiter  Front»  zu,  wogegen  beson- 
ders jene  Forscher,  die  auf  asiatischen  und  dort 
solchen  Gebieten  beobachteten,  wo  der  Zug  in 
nordöstlicher  Pachtung  und  umgekehrt  statt- 
findet —  wie  A.  V.  MiDDKNDORFF,  Eadde  uud 
Sewertzow  -  scharf  begrenzte  und  sogar  art- 
lich getrennte  (Sewertzow  u.  A.)  Zugstrassen 
nicht  nur  annehmen,  sondern  durch  Anführen 
ziehender  Yogelmassen  auch  nachweisen. 

Beides  ist  wahr  und  auch  dort  wahrnehmbar, 
wo  Massenzüge  nicht  oder  -  -  wie  auf  vielen 
Punkten  Ungarns  infolge  der  Wandelung  in  den 
Verhältnissen  durch  Flussregulierung,  Abzapfen 
der  Moräste  etc.   —  nicht  indir  stattfinden. 

Unsere  Durchzügler,  welche  wir  mit  dem 
Zeichen  -^^^  belegen,  halten  ihre  Richtungen  ein 
und  erscheinen  Jahr  für  Jahr  an  denselben 
Punkten.  Es  kann  kein  Zweifel  bestehen,  dass 
diese  Strassenzügler,  im  Brutgebiete  angelangt, 
in  eine  Art  von  Front  übergehen,  sirh  vrrfiici- 
li'ii  um  das  Brutgebiet  zu  besiedeln. 

Das  Überfliegen  schon  angesiedelter  Artge- 
nossen —  siehe  \(irne  Irby,  —  die  Successivi- 
tät  in  der  Besiedlung,  der  Nachschub  nach  den 
höchstgelegenen  Gebieten  wie  denselben  die 
grosse  Beobachtung  der  Eauchschwalbe  bis  jetzt 
ersichtlich  machte,  führen  überall  zur  Combina- 
tion der  Strasse  mit  der  Front. 

Es  kann  also  ausgesprochen  werden,  dass  Be- 
obachter, besonders  auf  solchen  continentalen 
Gebieten,  welcher  ausser  wenigen  Durchzüglern 
in  der  Hauptmasse  nur  die  Biiitvögel  des  Ge- 
bietes zu  Gesichte  bekommen,  stets  für  den  Zug 
«in  breiter  Front»  sein  werden;  wo  hingegen 
Beobachter  an  Punkten  oder  auf  Gebieten,  auf 
welchen  der  massenhafte  Durchzug  für  andere 
Gebiete  bestimmter  Schaaren  stattfindet,  stets 
für  die  Heerstrassen  einstehen  werden. 

Wir  haben  es  gesehen,  dass  Anthus  ceiTÍnus 
in  den  die  Winterstationen  weit  zerstreut,  die 
Masse  in  Egypten  uud  Nubien  zu  treffen  ist  ; 
dass  die  Masse  am  westlichen  Gestade  des 
schwarzen  Meeres  heerstrassenartig  zu  ziehen 
scheint  —  wie  weit  so?  ist  unbekannt;  dass 
die  Art  im  Brutgebiete  abermals  weit  zerstreut 
ist;  dass  die  Art  ihr  Winterquartier  sjiät  ver- 
lässt,  scheinbar  um  im  rauhen,  unwirtlichen 
Brutgebiete  geeignete  Witterungsverhältnisse  zu 
treffen.  So  viel  kann  vermuthet   und  theilweise 


-  positiv  alapon     -   ki  is  mondhatunk.  Sark-  I 
köri  madáralakokuak  az  afrikai  parton  oly  soká 
való  időzése  határozottan  támojíatja  a  fenntclil) 
mondottakat. 

Mélyebb  betekintés  lehetősége,  a  végállomá- 
soknak és  a  vonulók  északi  és  déli  elterjedési 
körének  kikutatásától  és  n:  (V/c's:  v(iiiiil<hì 
ji'lniscu  iirl:hchaló<inullinlo<ilni—i,l,iirnnln;iliil 
i.'CZi'léscIó'l  függ. 

Hogy  a  kérdés  legapróbb  részleteiben,  sub- 
specificus  alakok,  s  ezeknek  elterjedési  köre  s  te- 
Iclési  határának  kérdései  lépnek  előtérbe,  az 
csak  magától  értetődik,  valamint  az  is,  hogy 
ilyen  alakzatoknak  vonulás  közben  való  felisme- 
rése magára  a  vonulás  lefolyására  is  vethet  né- 
mi világosságot.  De  ezzel  már  nagyon  is  messze 
mennénk,  másrészt  pedig  ezért  a  kérdést  az  avi- 
phaenologitól  nem  szabad  elválasztanunk;  ép- 
úgy  a  mint  nem  okozhatja  azt  sem,  hogy  azért 
megszűnnénk  immár  az  egj'es  vidékek,  és  azok- 
nak más  vidékekhez  való  viszonyát  behatóan  ' 
kutatni,  s  hog>-  a  ^lagy.  Orsz.  Központ  jövő  fel- 
adatai közé  mindezt  is  ne  sorozná. 

Legvt'gül  megemlítem  még,  hogy  egyes  fajok 
összes  meglevő  dátumszerű  adatainak  feldolgo- 
zása élénk   világot  vethet  a  vonulás  menetének 
mikéntjére  :  ezeknek  a  feldolgozásoknak  tehát  j 
meg  kell  történniök.  ' 

FÜGGELÉK: 

E  függelékben  a  madárvonulás  «tételes  tör- 
vényeit» «codex II -eit  kisérlem  meg  összegezni, 
még  pedig  azok  chronologiai  sorrendjében,  úgy 
a  mint  azokat  a  M.  0.  Központ  használatára 
összegyűjtöttem  s  összeállitottam.  Magától  érte- 
tik, hogy  ez  a  gj'űjtemény  nem  tart  igényt  arra, 
hogy  teljesnek  tekintessék.  Ugyanis  elhagytam  | 
mindazon  «  codex  n- eket,  a  melyek  absurdiimo- 
kat  állítanak  ;  a  sulji  főként  azokra  fektettem, 
a  melyek  nem  voltak  figyelmen  kívül  hagyhatók. 
Hogy  mindjárt  a  legelső  helyre  a  koronás  ma- 
darásznak H-ik  Frigyes  császárnak  «  codex  «-e 
kerijlt,  azt  azért  teszem  csupán,  hogv  a  követ- 
kező «codexek»-nek  tükréül  szolgáljon  s  quasi 
mértékét  szabja  meg.  A  «codicis  commenta- 
rium»  legutoljára  marad. 


auf  positiver  Grundlage  ausgesjirochen  werden. 
Das  späte  Verweilen  hocharktischer  Brutvögel  an 
der  westafrikanischen  Küste  bestätigt  die  letz- 
tere Annahme. 

Der  tiefere  Einblick  hängt  von  der  Erforschung 
der  Endpunkte  und  der  Verbreitung  der  Zügler 
in  N(U-(1-  und  Süd  und  ///  drr  i'liificlirnrii'n 
l,lii,ni,l,uiix,l,-nr,iilli>,l,uii^rl,r,>lirlni,ullu„(ldfx 

Dass  bei  der  feinsten  Ausarbeitung  die  Frage 
der  subspezifischen  Formen,  ihrer  Brut-  und 
Winterungsgebiete  und  ihre  Einordnung  in  den 
Vordergrund  treten  wird,  versteht  sich  von  selbst, 
wie  auch,  dass  das  Auffinden  solcher  Formen 
während  des  Zuges  geeignet  sein  wird  auf  den 
Verlauf  des  Zuges  selbst  ein  gewisses  Licht  zu 
verbreiten. 

Dies  ist  aber  ein  sehr  weiter  Weg  und  kann 
auch  nicht  von  der  Aviphänologie  getrennt 
werden  ;  so  wie  er  nicht  Ursache  sein  kann  von 
der  genauen  und  eindringlichen  Ei-forschung 
einzelner  Gebiete  für  sich  und  im  Zusammen- 
hange mit  anderen  Gebieten  abzustehen  und  — 
unter  anderen  —  auch  eine  Aufgabe  der  Ung. 
Ornith.  Centrale  zu  bilden. 

Ganz  zum  Schlüsse  sei  es  gesagt,  dass  die 
Bearbeitung  des  ganzen,  vorhandenen  datierten 
Materiales  auch  einzelner  Arten  geeignet  ist 
über  die  Zugsverhältnisse  Licht  zu  verbreiten  ; 
diese  Bearbeitung  muss  geschehen. 

ANHANG. 

Es  mögen  in  diesem  Anhange  die  «C'/(//V('s» 
des  Vogelzuges  u.  z.  in  chronologischer  Ord- 
nung folgen,  so  wie  dieselbe  für  die  U.  O.C.  be- 
schafft und  zusammengestellt  wurden.  Es  ver- 
steht sich  ja  von  selbst,  dass  diese  Sammlung 
keinen  Anspruch  auf  Vollständigkeit  erheben 
kann.  Es  wurden  namentlich  diejenigen  «Codi- 
ces» fortgelassen,  welche  Absurditäten  enthiel- 
ten ;  das  Gewicht  wurde  auf  jene  gelegt,  welche 
nicht  iimgangen  werden  dürfen.  Dass  gleich  der 
erste  «Codex«,  jener  des  gekrönten  Voglers, 
Kaiser  Friedlich  des  H-ten  ist,  geschieht  des- 
wegen, damit  die  folgenden  «Codices«  einen 
Spiegel  oder  einen  Maasstab  erhalten.  Das 
«codicis  commentarium«  folgt  am  Schlüsse. 


24 


n.  Frigyes  császár,  1194—1250.  »De  arte 
venandi  cum  avibus.»  Editi«  Schneider  178<s. 
(Lásd  «Pihea»  II.  1849.  Thienemann  Leipzig). 

[.  A  madarak  a  hidegebb  vidékekről,  melegeb- 
bekie  vonulnak,  és  viszont  —  passagium  et  re- 
ditus. 

2.  Csakis  teljes  toUazatuak  vonulnak, 

3.  Nem  minden  madár  vonuló. 

4.  Minden  földrészről  vonulnak  madarak,  de 
nem     mind     vahinunnyien     mennek    nagj'on 


5.  Némelyek  csupán  a  hegyekről  a  völgyekbe 
és  viszont  vonulnak. 
G.  A  vonulás  okai  : 

a)  időváltozás,   s  ezzel  összeíuggőleg  a  - 
ß)  táplálkozás. 

7.  A  mint  a  fiatal  madarak  megerősödnek, 
felkészülnek  az  útra,  összesereglenek,  s  különféle 
helyeken  gyülekeznek  össze. 

8.  A  különböző  fajok  külön-külön  gyüle- 
keznek. 

9.  Az  indulás  idejét  a  madarak  előérzeti  ereje 
s  a  hideg  és  meleg  iránt  való  érzékenysége 
súgja  meg. 

10.  Az  időjárás  a  vonulásra  befolyással  van. 

1 1.  EUenszél,  zápor  és  jégeső  a  vonulást  meg- 
akasztja. 

12.  A  gyenge  repülőképességüek  kezdik  leg- 
elébb, a  jó  repülők  legutoljára  a  vonulást. 

13.  A  szárazföldi  madarak  minden  rend  nél- 
kül vonulnak  ;  mások  két,  elől  összeérő  sorban, 
melyek  közül  az  egyik  mindig  hosszabb. 

14.  A  csúcs  élén  repülő  madár  végzi  a  leg- 
nehezebb munkát  s  többször  helyet  cserél. 

1 5.  A  madarak  északról  —  a  mily  magasságig 
csak  laknak  —  olyan  vidékekre  vonulnak,  a 
melyek  nekik  táplálékot  nyújtanak. 

Faber,  Fkidrich  :  «Über  das  Leben  der  hoch- 
nordischen Vögel»  1826. 

1.  A  madárnak  vonulási  s  honvágy-ösztöne 
van. 

2.  Enyhe  telek  a  tavaszi  vonulást  siettetik. 

3.  A  fiatal  madarak  őszszel  csak  ritkán  vonul- 
nak  együtt  az   öregekkel,    hanem    rendszerint 

később. 

4.  A  fajok  különféle  széllel  vonulnak. 

5.  Eredetileg  minden  madár  állandó  volt,  s 


Kaiser  Friedrich  II,  1  19 i  1 1'.">0.  «De  arte 
venaiulicumavibus.il  Edilio  Schneider  17SS. 
(vide  iiEhean  IL  1849.  Thienemann,  Leipzig). 

1 .  Die  Vögel  ziehen  aus  kälteren  Gegenden 
in  wärmere  und  wieder  zurück  —  passagium 
et  reditus. 

2.  Nur  vollkommen  befiederte  ziehen. 

3.  Nicht  alle  Vögel  sind  Zugvögel. 

4.  Es  ziehen  Vögel  aus  allen  Abtheilungen, 
aber  nicht  alle  in  sehr  entfernte  Gegenden. 

5.  Manche  ziehen  nur  von  den  Bergen  in  die 
Thäler  und  zurück. 

<).  Die  Ursachen  des  Zuges  sind  : 

(i)  Temperatur-Wechsel  ;  damit  zusammen- 
hängend 

h)  Ernährung. 

7.  Wenn  die  jungen  Vögel  enstarkt  sind,  be- 
reiten sie  sich  zur  Reise  vor,  scharen  sich  und 
versammeln  sich  an  verschidenen  Orten. 

8.  Die  verschiedenen  Arten  versammeln  sich 
stets  gesondert. 

9.  Die  Zeit  zur  lieise  erkennen  die  Vögel 
durch  Vorsehungskraft,  durch  das  Gefühl  von 
Kälte  und  Wärme. 

10.  Die  Witterung  ist  von  Eintluss  auf  den 
Zug. 

1 1 .  Gegenwind,  Platzregen  und  Hagel  behin- 
dern den  Zug. 

1 2.  Die  im  Fluge  schwächeren  beginnen  den 
Zug  am  frühesten,  die  stärksten  am  spätesten. 

13.  Landvögel  ziehen  ohne  bestimmte  Ord- 
nung ;  die  anderen  in  zwei  vorne  zusammen- 
treffenden Eeihen,  wovon  die  eine  stets  län- 
ger ist. 

14.  Der  an  der  Spitze  tiiegende  Vogel  voll- 
führt die  schwerste  Arbeit  und  wechselt  mit  den 
Anderen. 

15.  Die  Vögel  ziehen  von  Norden  aus,  soweit 
sie  überhaupt  wohnen,  in  eine  Gegend,  die  ihnen 
Nahrung  bietet. 

Faber  Friedrich  :  «Über  das  Lel)en  der  hoch- 
nordischen Vögel.»   1S2(). 

1 .  Der  Vogel  besitzt  einen  Wanderungs-  und 
Hei  m  weh  trieb. 

2.  Milde  Winter  bewirken  eine  Beschleuni- 
gung des  Zuges  im  Frühjahre. 

3.  Die  jungen  Vögel  ziehen  im  Herbste  selten 
in  Gesellschaft  der  Alten  und  regelmässig 
später. 

4.  Die  Arten  streichen  mit  verschiedenem 
Winde. 

5.  Jede  Art  war  ursprünglich  Standvogel  ;  aus 


25 


{■sui)áii  a  tart.l/.koilási   határok   táííulásával   jiitt 
a  vonulás  It'tre. 

Brehm  Chr.  L.  :  «Der  /iik  iltr  N'öfít'l»  ;  Isis 
von  Okún  1828.  p.  '.)\± 

I.  A  vonulás  megitélésúnri  a  inailanik  fzigá- 
nyos  életmódja  jön  tekintctln'. 

i.  A  megelőző  tél  a  vonuhtsni  nagy  hatással 
van. 

■3.  Az  időjárás  11  vonulás  alatt  szintén. 

4.  \'aiinak  nappal-  és  éjjel  vonu!é)k. 

;j.  A  vonulás  nagy  magasságban  megy  végbe. 

ti.  A  vonulás  szél  ellen  történik. 

7.  Némelyek  gyalogfutva,  mások  úszva  vo- 
nulnak. 

8.  A  vonulás  iránya  DXy  — >EK-i. 

9.  Tengerpartok  és  folyamok  iránya  a  vonulást 
befolyásolják. 

10.  A  tiatal  madarak  nem  ugyanazon  az  úton 
vonulnak,  mint  az  öregek. 

II.  A  tojók  messzebb  mennek  délre. 

12.  A  madarak  bizonyos  útirányokat  követnek. 
18.  A  vonulók  bizonyos  beszállásolási  rend- 
szert tartanak  be. 

14.  A  vonulási  jelenség  alapja  az  az  ösztön, 
hogy  a  madarak  az  időjárást  előre  megérzik. 

15.  A  jelenség  okát  sem  táplálékhiány,  sem  a 
légáramlatok  meg  nem  magyarázzák. 

16.  A  vonulást  biztos  időjóslási  alapul  fogad- 
hatjuk el. 

Naimiann  J.  F.  Prof.:  «Ueber  den  Vogelzug 
mit  besonderer  Hinsieht  auf  Helgoland."  Ehea, 
I.  1846.  p.  ISé.  t. 

1.  Határozott  vonulási  utak  vannak,  amelye- 
ket a  madarak  még  éjjel  is  betartanak. 

2.  A  levegőben  vonulási  útirányoknak  kell 
lenni,  a  melyeken  a  vonulók  évről-évre  járnak. 

3.  Ezen  útirányok  alatt  ú.  n.  pihenő  helyek 
vannak. 

4.  A  vonulás  iránya  Helgolandon  K.  — >  Ny., 
máshol  L).  —  >-É.  i. 


5.  Hőmérsék,  szél 
játszanak. 


időjárás  fontos  szerepet 


(i.  A  vonulók   nagy  akadályok  elöl    kitérnek. 

7.  Nagy  tengereknek  nem  mernek  neki  vágni, 
hanem   vagy  kerülő  utat  tesznek,  vagy  olyan 
irányi)an  kelnek  át,  a  hol  szigetek  vannak  pihenő 
helyül  (Helgoland,  Capri). 
Aijuila.  VI. 


der  l'',r\veitei-ung  der  Artgrenzen  eiitwiekelte  sieh 
(1er  Zug. 

lÎKEHM  Cu.  L.  «Der  Zug  der  Vögel»  :  Isis,  von 
Oken.  18-28,  p.  1)12. 

1.  Bei  Beurthcilung  des  Zuges  kommt  das 
zigeunerartige  Leben  der  Vögel  in  Betracht. 

2.  Der  vorhergegangene  Winter  übt  auf  den 
Zug  grossen  Eintiuss  aus. 

'■i.  Die  Witterung  während  des  Zuges  ist  von 
grossem  Eintiuss. 

4.  Es  giebt  Tag-  und  Nachtzugvögel. 

5.  Der  Zug  erfolgt  in  grosser  Höhe. 

6.  Der  Zug  geht  gegen  den  Wind. 

7.  Manche  Zügler  wandern  zu  Fuss,  andere 
schwimmend. 

8.  Die  Zugsrichtung  ist  SW.  -^NO. 

ÍJ.  Meeresküsten  und  Flussläufe  sind  auf  die 
Richtung  von  Eintiuss. 

10.  Die  jungen  Vögel  ziehen  nicht  diesellien 
Strassen,  wie  die  Alten. 

1 1 .  Die  Weibchen  ziehen  weiter  südlich. 

12.  Die  Vögel  folgen  gewissen  Heerstrassen. 

13.  Die  Zügler  befolgen  ein  gewisses  Einquar- 
tierungs-System. 

14.  Der  Grund  des  Phänomens  des  Zuges  ist 
das  Ahnungsvermögen,  womit  die  Vögel  die 
Wittenmg  vorfühlen. 

1 5.  Das  Phänomen  kann  weder  durch  Nah- 
rungsmangel noch  durch  Luftströmungen  erklärt 
werden. 

16.  Der  Vogelzug  kann  zur  sicheren  Wetter- 
voraussage benützt  werden. 

Naumann  J.  F.  Prot.  «Über  den  A'ogelzug mit 
besonderer  Hinsicht  auf  Helgoland»  Ehea  L 
1846.  p.  18.  u.  ff. 

1 .  Es  giebt  bestimmte  Wege,  welche  die  Zug- 
vögel auch  bei  Nacht  durch  die  Luft  ünden. 

2.  Es  muss  in  der  Luft  Heerstrasseu  geben, 
welche  die  Zugvögel  jährlich  bestreichen. 

3.  Unter  den  Heerstrassen  giebt  es  Plätze  als 
Erholungsorte  für  die  Zügler. 

4;  Die  Eichtung  ist  —  in  Helgoland  —  Ost- 
West  sonst  mit  geringeren  Abweichungen  auch 
Süd-Nord. 

S.Temperatur,  AVind  und  Wetter  spielen  eine 
wichtige  Eolle. 

(■).  Die  Zugvögel  weichen  grossen  Hindernis- 
sen aus. 

7.  Sie  fürchten  weite  Meerestiäclien  zu  ül)er- 
Miegen,  machen  entweder  Umwege  oder  verfol- 
gen Eichtungen  wo  Inseln  Euheplätze  bieten  — 
Helgoland,  Capri. 

4 


Kessler:  «Imhíoc  IScitraiíc  zur  WandiTimjís- 
geschichte  der  Zugvögel.«  Mose.  ]!ull.  1853,  et 
ibidem  18G;l 

1.  ^'annak  nyári-,  téli-  és  viind(ir-vomih)l<. 

2.  Azok  a  vonuló  madarak,  a  melyek  leg- 
korábban érkeznek  meg,  időznek  legtovább  ná- 
hnik  ;  a  legkésőbben  érkezők  többnyire  legkoráb- 
ban hagynak  el  bennünket. 

3.  Nyári  és  téli  vonulóink  gyakran  egy  és 
ugyanazon  a  helyen  összetalálkoznak. 

4.  Az  időjárás  a  vonulást  nagyon  befolyásolja. 

5.  Az  átvonulok  és  a  téli  vendégek  érkezése 
úgy  látszik,  hogy  északi  hazájuk  időjárási  vi- 
szonyaitól függ. 

6.  A  fajok  érkezésének  egymásutánja  helyen- 
kint  más  és  más. 

7.  A  haladás  .^ydi-sas/iMi,  rMvcnlőtlen,  némely 
fajoknál  gyoi-alih,  niaM.kiial  hissubli. 

5.  Az  iiigadiiz:ib(ik  iIlIlii  nagyobbak  mint 
északon. 

'■>.  Ügy  látszik,  hogy  sok  faj  DNy.  —*  ÉK. 
mások  D.  — >E.  irányban  vonulnak. 

10.  A  madarak  aligha  követnek  bizonyos  ha- 
tározott lítirányokat,  hanem  meglehetős  egyen- 
letes arczvonalban  haladnak,  egész  kiteijedési 
körükben. 

1 1 .  Az  időjárást  előre  megérezni  nem  képesek. 
\'2.  Az  ingadozás    nagyobb  a  korán   érkező 

fajoknál. 

8  a.  mdho'his  ihihiahnn  : 

Csupán  éveken  át  folytatott,  s  lehető  sűrű 
hálózat  megfigyelései  adhatnak  reális  ered- 
ményt. 

Middendorff  A.  von  :  «Die  Isepiptesen  Euss- 
lands  etc.  1855.  Separatum  Mein,  de  l'Académie 
des  Sciences,  St.  PetersbourgD-ból. 

1 .  Yalószinü,  hogy  a  madarak  megszabott  út- 
irányokat követnek. 

2.  A  madarak  nem  vonulnak  teljes  gyorsaság- 
gal és  erővel,  hanem  naponkint  aránylag  kevés 
utat  tesznek  meg. 

3.  Jelentékeny  tengerszini  magasságok  kés- 
leltetik a  vonulást. 

4.  A  megérkezés  időpontjára  lényeges  befo- 
lyással van  a  téli  tanyák  aránylagos  kisebb  vagy 
nagyobb  távolsága. 

Ô.  Gyakran  megesik,  hogy  a  Sarkkörök  köze- 
lében korai  és  késői  érkezésü  fajok  egyszerre 
jönnek  meg. 

6.  A  legkorábban  érkezők  mindig  ingadozólib 
adatokat  adnak,  mint  a  kései  fajok. 


Kessler:  «Einige  líriti-iige  zur  Waudmiugs- 
gesehichte  der  Zugvögel.»  Mose.  Bull.  1803.  et 
ibidem  18(13. 

1.  Es  giebt  Sommer-,  Winter-  und  líeisezug- 
vögel. 

2.  Jene  Zugvögel,  welche  am  frühesten  iin- 
kommen  verweilen  auch  am  längsten  ;  die  am 
spätesten  ankommenden  ziehen  meist  am  frü- 
hesten fort. 

3.  Oft  trefl'en  Sdinmer-  und  Wiutergäste  am 
selben  Orte  zusammen. 

4.  Die  Witterung  beeintlusst  den  Zug  sehr. 

5.  Die  Ankunft  der  Duiclizügler  und  Winter- 
gäste scheint  von  der  Witterung  der  nördlichen 
Heimat  abzuhängen. 

6.  Die  Eeihenfolge  der  Ankunft  der  Arten  an 
verschiedenen  Punkten  ist  nicht  die  gleiche. 

J.  Das  Vorrücken  ist  sehr  ungleichmässig,  bei 
manchen  Arten  schneller,  bei  anderen  lang- 
samer. 

8.  Die  Schwankungen  sind  grösser  im  Süden 
als  in  Norden. 

!).  Manche  Arten  scheinen  SW.  — >  NO.,  andere 
S  — »-N.  zu  ziehen. 

10.  Die  Zugvögel  folgen  kaum  Ijestimmten 
Zugstrassen,  sondern  rücken  ziemlich  gleich- 
massig  auf  der  ganzen  Breitenausdehnung  vor. 

11.  Für  Witterung  haben  sie  kein  Vorgefühl. 

1 2.  Die  Schwankung  ist  bei  den  Frühvögeln 
grösser. 

Zur  Mctiiode. 

Nur  jahrelang  fortgeführte  Beobachtungen 
einer  möglichst  dichten  Netzs  könnten  positive 
Eesultate  liefen. 

Middendorff,  A.  v.  «Die  Isepiptesen  Euss- 
lands  etc.  II  1855.  Separat  aus  den  «Mém.  de 
l'Academie  des  Sciences,  Sct.-Péterbourg. 

1.  Es  ist  wahrscheinlich,  dass  die  Vögel  be- 
stimmten Wanderstrassen  folgen. 

2.  Die  Vögel  wandern  nicht  mit  vollem  Auf- 
gebote ihrer  Ki-aft,  sondern  legen  verhältniss- 
mässig  geringe  tägliche  Strecken  zurück. 

3.  Bedeutendere  Erhebung  über  das  Niveau 
des  Meeres  verspätet. 

4.  Für  die  Zeit  des  Eintreffens  ist  grössere 
oder  geringere  Entfernung  der  Winteripiartiere 
von  nicht  geringem  Einfluss. 

5.  In  der  Nähe  des  Polarkreises  langen  Früh- 
und  Spätvögel  oft  fast  gleichzeitig  an. 

6.  Die  ersten  Ankömmlinge  —  Frühvögel  — 
sind  immer  die  unbeständigsten  gegenüber  den 
S^jätvögeln. 


27 


7.  Az  előző  tél  tiirtiiinu  és  szif^ora  latliiit.ihifí 
befolyásolja  uz  érkezést.  , 

8.  A  vonulási  jelenség  lényege  ma  még  talány, 
a  melyet  teljesen  sem  climatikus,  sem  magneti-  j 
kus,  sem  hasonló  befolyásokkal  nem  magyaráz-  j 
hatunk  meg. 

A  iiielltodits  <li)l(i(í(ii(ii  : 

9.  Lehetőleg  sűrű  megfigyelő  hálózatra  van 
szükség,  még  pedig  kapcsolatban  a  meteoroló- 
giával. 

10.  Az  érkezési  középszámok  ismerete  szük- 
séges. 

1 1.  Középszániok  megállapításához   legalább  ; 
50  év  adatai  szükségesek. 

12.  A  madárvonulás  szemlélhetővé  tételére 
ajánlatos  az  isepipthesis-ek  szerkesztése  :   ezek  ' 
nem   vágnak   össze  az  isothermákkal,    hanem  '■ 
inkább  az  isoehimenák-kal. 

Kjärbölling  :  .d-'órlmmll.  vid  de  Skand.  natur- 
forssjette  mote»  Htockholm  1855. 

1.  A  vonulásra  a  Keleti  tenger  határai  s  a 
szigetek  elhelyezése  befolyással  van. 

2.  A  szél  és  időjárás  hatása  nagy. 

Brehm  A.  E.  :  «Das  Leben  der  Vögel»  1861. 
1 .  A  vonulás  iránya  DNy-i  és  viszont. 

á.  Folyíjk  mente  és  elnyúló  völgyek  alkotják 
a  madarak  vonulási  útirányait. 

3.  Mély  hegj-nyergek,  ha  nagy  völgyek  irá- 
nyába esnek,  átkelő  pontokat  alkotnak. 

A  vonulás  okát  a  két  leghatalmasabb  ösztön- 
zőben :  a  szerelemben  és  az  éhségben  keresi. 

Kessler:  d Einige  lîeitr.  zur  Wanderuugs- 
Geschichte  der  Vögel»  Bull.  Mose.  1863  p.  Itìu. 

1.  A  vonulás  iránya  nem  mindig  D-^É.-i,  1 
hanem  a  folyókat  keresztezve  DNy. —>  ÉK-i  is. 

Heuglin  Th.  von:  «Zoographische  Skizze  des 
Nilgebietes.»  Petermann's  Geogr.  Mitth.  1869. 

1.  Európa  és  Északázsia  vonulói  behatolnak 
Afrika  közepéig. 

2.  A  vonulás  iránya  D  — >•  É. 

3.  A  csapatok  szívesen  követik  a  tengerpartok 
és  folyamok  irányát. 

Middendorff  A.  von:  «Sibirische  Reise» 
Tom.  IV.  1873     1874. 

1.  Vannak  olyan  útvonalak,  a  melyek  az  é.  sz. 
fokok  irányát  követik. 

■2.  \'annak  viszont  olyanok,  a  melyek  a  dél-  j 
körök  irányában  haladnak. 


7.  Dauer  und  Strenge  dos  vergangenen  Win- 
ters wirken  ersichtlich  auf  die  Ankunft  ein. 

8.  Der  innerste  Kern  des  Zugsphänomens  ist 
derzeit  noch  ein  Räthsel,  welches  sich  durch 
klimatische,  magnetische  und  iihnliche  Ein- 
flüsse nicht  völlig  entziffern  lässt. 

/)(/■  MrlluHlr. 

'.I.  Mögliehst  dichte  Dedliachtungsnetze  in 
^'erbindung  mit  den  mete(nologischen  sind 
notwendig. 

10.  Kenntniss  der  mittleren  Ankunftszeiten 
ist  notwendig. 

11.  Zur  Feststellung  der  :\Iittel  sind  ."jO  Jahre 
notwendig. 

12.  Um  ein  anschauliciies  13il(i  des  Vogel- 
zuges zu  gewinnen  empfielt  es  sich,  Isepipteseu 
zu  construiren  ;  dieseben  fallen  nicht  mit  den 
Isotheren  zusammen,  sondern  nähern  sich  den 
Isochimenen. 

Kjaerbölling:  «Eöriiandl.  vid  de  Skand.  Na- 
turforssjette  mote.»  Stokholm,  1855. 

1 .  Auf  den  Zug  sind  die  Umrisse  der  Ostsee 
und  die  Lage  der  Inseln  von  Einfluss. 

2.  Wind  imd  Wetter  sind  auf  den  Zug  von 
grossem  Einfluss. 

Brehm  A  E.  :  «Das  Leben  der  Vögel.»    1861. 

1.  Die  I-iichtung  des  Zuges  ist  südwestlich 
und  umgekehrt. 

2.  Fliessende  Gewässer  mid  ziehen<le  Thäler 
sind  die  Heerstrassen  der  Vögel. 

3.  Tiefe  Sättel  wenn  sie  in  die  Richtung  gros- 
ser Thäler  fallen  sind  Übergangspässe. 

Erblickt  die  Ursache  des  Vogelzuges  in  den 
zwei  gewaltigsten  Trieben  ;  in  der  Liebe  und 
im  Hunger. 

Kessler:  «Einige  Beitr.  zur  Wauderungs 
Gesch.  der  Vögel.»  Bull  Mose.  18(13.  p.  Dit;. 

I.  Der  Zug  geht  nicht  immer  von  S.  nach  N. 
sondern  Flüsse  durchquerend  SW — NO. 

Heuglin  Th.  v.:  «Zoogeographische  Skizze 
des  Nilgebietes.  »  Petermanns  geogr.  Mitth.  1 869. 

1.  Die  Zug\-ögel  Europas  und  Nordasiens 
gehen  bis  Central-Afrika. 

2.  Die  Zugsrichtung  ist  NS. 

3.  Doch  folgen  die  Züge  gerne  den  Küsten  und 
Strömen. 

Middendorff  A.  V.  :  «Sibirische  Reise.»  Tom. 
IV.  ÍS73     1874. 

1.  Es  giebt  Zugstrassen,  welche  den  geogra- 
phischen Breiten  folgen. 

2.  Es  giebt  Strassen,  welche  den  geographi- 
schen Längen  folgen. 


28 


Palmen  J.  A.:  «t'\nr  ilic  /uj,'striisscn  der 
Vögel"  Leipzig  1876.  lUin  foylarues  tlytliings- 
väyar,  1874.) 

I.  A  vonulás  mozgási  tünemény. 

d.  Két  elem  jő  tekintetlie  :  az  iilülieli  diitumok, 
és  a  térbeli  útirányok. 

?,.  A  madarak  északi  kíiltö  lieiyeikröl  délfelé 
határozott  s  geographiailag  liatárult  lii vonalakon 
vonnlnak. 

4.  Az  útvonalak  mellett  és  azok  között  rend- 
szerint hiányoznak  a  vonnló  madarak. 

5.  Az  útvonalak  töl)bnyire  izolálva  haladnak 
s  legfeljebb  a  czélnál  egyesülnek. 

6.  Az  egyedek  tavaszszal  ugyanazon  útvonalon 
jönnek  meg,  a  melyen  őszszel  elmentek. 

7.  Az  útvonalakon  az  egyedek  nem  cserélőd- 
nek ki. 

8.  Mostoha  vidékeken  a  madarak  megszakítás 
nélkül  vonnlnak. 

9.  Az  egyedek  száma  függ  a  kiindulási  pont 
népességi  fokától,  s  az  útirány  természetétől. 

10.  A  fészkelés  idejére  a  madarak  nem  esnek 
a  vonulással  egyazon  kategóriába. 

II.  Az  indulás  lehet  egyidejű,  s  ekkor  a  vo- 
nulás közben  az  összes  egyedek  azt  a  sorrendet 
tartják  be,  mint  költőhelyeiken  :  ez  az  egymás- 
után való  voimlás  ;  vagy  pedig  előbb  indulnak 
az  északibb  részek  lakói  :  ez  a  mellőző  vonulás. 

1 2.  Az  öröklött  szervezet  képesít  a  vonulásra  : 
de  elő  nem  idézi  azt. 

13.  A  vonulásösztön  részben  a  testi,  részben 
pedig  a  traditionális  átöröklés  eredménye. 

14.  A  vonulási  utak  ismerete  traditionális 
lesz  a  fajoknál. 

15.  A  vonulás  csiráját  szabálytalan  kóborlások 
alkották. 

IC).  Az  eltévedt  ritka  vendégek  jelensége  oly 
vonulásnak  az  eredménye,  mely  nem  az  útirá- 
nyok mentén  halad. 

17.  Ha  eltévedt  madarak  idegen  területeken 
szaporítanak,  ez  a  faj  elterjedési  körének  kitá- 
gulására vezet;  szabályos  vonulás  mellett  a 
jelenlegi  határok  maradnak  meg. 

18.  Ez  a  jelenség  fejti  meg  a  szűkebb  vagy 
kitérj  edettebb  vonulás  kérdését. 

H).  A  vonulási  útirányok  is  adhatnak  alkalmat 


Palmen  .I.A.:  «í'ber  die  Zugsstrassen  der 
Vögel.»  Leipzig,  ls7l).  (Oiii  foglanies  liyttiiings- 
wägar  1874.). 

I .  Das  Ziehen  ist  ein  Lewegungsphänomen. 
"2.  Zwei  Momente  kommen  in  Betraclit,  das 

zeitliche  —  Zugszeiten     -  und  das  räumliche  — 
Zugstrassen. 

3.  Die  Vögel  ziejien  von  den  nördlichen  Brüte- 
stationen zu  den  sücUicheren  längs  bestimmter, 
geogi'aiihisch  begrenzter  Strassen. 

4.  Neben  und  zwischen  den  Strassen  zielien 
die  Vögel  in  der  Kegel  nicht. 

5.  Die  Zugstrassen  verlaufen  in  den  liege! 
isoliert  und  treffen  höchstens  in  den  ]ùid]mnk- 
ten  zusammen. 

6.  Die  Individuen  kehren  im  Frühjahre  die- 
selbe Zugslinie  zurück,  welche  sie  im  Herbste 
l)ezogen. 

7.  Ein  Austausch  der  Individiu-n  lindet  auf 
den  Strassen  nicht  statt. 

8.  Über  ungünstige  Gegenden  ziehen  die 
Vögel  ohne  Unterbrechung. 

9.  Die  Totalanzahl  der  Individuen  hängt  von 
der  Frequenz  der  Art  an  den  Ausgangspunkten 
und  von  der  Beschaffenheit  des  Weges  ab. 

1 0.  Für  die  Brutzeit  fallen  die  meisten  Vö- 
gel nicht  imter  dieselbe  Kategorie  wie  für 
den  Zug. 

II.  Der  Auflüuch  kann  gleichzeitig  erfolgen, 
im  Zuge  haben  dann  sämmtliche  Individxien 
die  gleiche  Ordnungsfolge,  wie  in  der  Brütezone: 
Nacheinanderzug  ;  oder  es  brechen  die  nörd- 
lichen früher  auf:  —  Vorüberzug. 

12.  Die  ererbte  Organisation  ermöglicht  den 
Zug,  ruft  ihn  aber  nicht  hervor. 

13.  Der  Zugsinstinkt  hängt  theils  von  der 
körperlichen,  theils  von  der  traditionellen  He- 
redität ab. 

14.  Die  Kenntniss  der  Strasse  wird  liei  den 
Arten  traditionell. 

15.  Die  Anfänge  des  Ziehens  entstanden  aus 
unregelmässigem  Streichen. 

16.  Die  Erscheinung  der  Irrgäste  ist  das  End- 
resultat eines  nicht  längs  der  Strassen  verlau- 
fenden Zuges. 

17.  Pflanzen  sich  Irrgäste  in  fremden  Landen 
fort  so  führt  dies  zu  einer  Erweiterung  der  Ai-t- 
grenzen  ;  die  regulären  Züge  belassen  die  momen- 
tanen Grenzen. 

18.  Durch  diese  Erscheinung  werden  abbre- 
viirte  und  prolongierte  Züge  erklärt. 

r.t.  Auch   Zugstrassen    können  Anstoss  zur 


án 


formák  alakulására:  ilyen  formák  létrejöttüket 
rendetlen  vonulásnak  köszönik. 

A  ii>i't.liO(h(s  (Inii/aiinz  :  2().  Érkezési  dátumok 
biztos  eredményt  alig  szolgáltathatnak,  feldol- 
gozásuk a  legszigorúbb  kritikát  követeli. 

'2 1 .  Külömböző  helyekről  eredő  adatok  csupán 
akkor  vethetők  egymással  íissze,  lm  azonos  évek- 
ből valók. 

22.  Tyjiikus  sorozat  az  olyan,  a  mely  közép- 
számokból  alkotott  időpontok  szakadatlan  sorá- 
ból alakúi. 

Sewertzow  N.  dr,  :  «Etudes  sur  le  passage  des 
oiseaux  dans  l'Asie  Centrale,  part,  par  le  Per- 
ghanah  et  le  Pamir».  1875. 

1.  ]\Iin(len  fajnak  megvan  a  maga  külön  út- 
vonala. 

2.  Vonulás  közben  a  madarak  nekik  épen 
meg  nem  felelő  helyeken  is  tartózkodnak. 

3.  Vonulási  útiránynak  földszalagot  nevezünk, 
a  melyen  a  madárfajok  sokkal  nagyobb  számban 
mutatkoznak,  mint  az  ily  útirányok  közt  elterülő 
részeken. 

4.  Minden  útvonalat  oly  tömegesen  és  először 
átvonuló  madarak  jellemzik,  a  melyek  ott  sem 
nem  fészkelnek,  sem  át  nem  telelnek. 

5.  A  magas  hegA'ségeket  lakó  madai-ak  ebben 
a  vonulásban  nem  vesznek  részt,  hanem  a  völ- 
gyekbe húzódnak. 

6.  Khangai-tól  keletre  az  egész  vonulás  Chiná- 
nak  tart. 

7.  A  Közép-Ázsiában  egymás  mellé  szorult 
útirányok  északfelé  szétválnak  s  keresztezik  is 
egymást. 

Wallace  li.  :  «Die  geographische  Verbreitung 
derThiere...  1876. 

1.  Az  időjárás  nem  gyakorol  lényeges  hatást 
a  vonulásra. 

2.  A  tavaszi  vonulás  ingadozásai  legfeljebb 
14  napot  tesznek  ki. 

3.  Az  öregebb  madarak  messzebb  mennek 
dél  felé,  mint  a  fiatalok. 

4.  A  vonulás  egj'  oly  időből  maradt  ránk,  a 
mikor  a  Földközi  tenger  még  nem  volt  meg. 

8.  A  Földközi  tengert  a  madarak  csak  egyes 
helyeken  lépik  át,-ú.  m.  :  Gibraltár,  Sicilia, 
Málta  és  a  jóni  szigeteknél. 

Weissmatin  Aug.  dr.  :  Über  das  Wandern  der 
Vögel".  Samml.  gem.  wissensch.  Vorträge, 
herausg.  v.  PiUd.  Wirchow  u.  Fe.  v.  Holzf.ndorf 
Berhn,  1878.  XIII.  Ser.  Heft  291. 

1.  A  vonulási  jelenség  lényegével  immár  tisz- 
tában vagvunk. 


Fonnenliildung geben;  solche  Formen  entstehen 
durch  unregelmässige  Züge. 
Zur  McUmic. 

20.  Ankunftsdaten  liefern  kaum  sichere  Re- 
sultate, sie  sind  höchst  kritisch  zu  bearbeiten. 

21.  Von  verschiedenen  Punkten  stammende 
Daten  sind  erst  dann  i-(iinmensurabel  wenn  sie 
denselben  Jalin n  >  nKtainmen. 

22.  Eine  t^pisclie  Üeilie  ist  eine  ununter- 
brochene Reihe  von  aus  Mitteldaten  gebildeten 
Zeitpunkten. 

Sewertzow  N.  Dr.:  «Etudes  sur  la  passage 
des  oiseaux  dans  l'Asie-Centrale,  part,  par  le 
Ferghanah  et  le  Pamir.  1 875. 

1.  -Tede  Art  zieht  ihre  eigene  Strasse. 

2.  Auf  dem  Zuge  halten  sich  die  Vögel  auch 
an  ganz  ungeeigneten  Orten  auf. 

3.  Die  Zugstrassen  sind  Terrainstreifen  wo 
die  Vogelarten  in  grösserer  Zahl  erscheinen,  als 
auf  dem  zwischenliegenden  Terrain. 

4.  Alle  Strassen  sind  durch  eine  Masse  erster 
Durclizügler  charakterisiert,  welche  dort  weder 
nisten,  noch  überwintern. 

5.  Die  Hochgebirgsvögel  nehmen  an  diesen 
Zügen  nicht  theil,  sondern  streichen  in  die 
Thäler. 

6.  Ostwärts  von  Khangai  ist  der  ganze  Zug 
nach  China  gerichtet. 

7.  Im  Norden  dehnen  sich  die  in  Centralasien 
zusammengedrängten  Strassen  aus  und  kreu- 
zen sich  auch. 

Wallace,  R.  :  «Die  geographische  Verbreitung 
derThiere...  1876. 

1.  Das  Wetter  übt  keinen  wesentlichen  Ein- 
fluss  auf  den  Zug  aus. 

2.  Die  Schwankung  beim  Frühlingszuge  be- 
trägt nur  14  Tage. 

3.  Die  alten  Vögel  ziehen  weiter  nach  Süden 
als  die  jungen. 

4.  Die  Wanderungen  rühren  von  einer  Zeit 
her,  wo  das  Mittelländische-Meer  noch  nicht 
vorhanden  war. 

5.  Das  MitteUändische-]\ieer  wird  nur  an  ge- 
wissen Stellen  überflogen,  als  :  (übraltar,  Sici- 
lien, Malta,  .Jonische  Inseln. 

Weissmann  Aug.  Dr.  :  «Üoer  das  Wandern 
der  Vögel.»  Smmlg.  gem.  wiss  nach.  Vorti-äge, 
herausg.  von  Rud.  Virchow  und  Fr.  v.  Holzen- 
dorff.  Berlin,  1878.  XIII.  Ser.  Heft  2;)1. 

1.  Die  Erscheinung  des  Zugsphänomens  ist 
ihrem  Wesen  nach  schon  erkannt. 


30 


2.  A  niiiilarak  egy  oly  ösztön  liiitása  alatt  vo- 
nulnak, a  i7iely  eredetileg  a  kí'ilioilásból  fejlő- 
dött ki. 

3.  Csakis  azok  a  madarak  vonulnak,  a  melyek 
helyváltoztatás  nélkül  nem  tarthatnák  fenn  ma- 
gukat. 

4.  A  madaraknak  a  vonulást  el  kell  tanulniok  ; 
a  vonulókat  öreg,  tapasztalt  egyedek  vezetik. 

5.  A  madarak  megszabott  útvonalakon  halad- 
nak. Az  útvonalak  azok  az  ősrégi  utak,  a  melye- 
ken a  madarak  észak  felé  elterjedtek. 

G.  A  Földközi  tengernek  csakis  bizonyos  pont- 
jain történő  átrepülése,  oly  geológiai  korszakból 
maradt  ránk,  a  mikor  a  tengert  gátszerü  föld- 
szalagok még  több  medenczére  osztották. 

7.  A  madárral,  az  igen  nagyfokú  tájékozási 
tehetség  már  vele  születik  :  mindig  már  ösmcrt 
vidékek  felé  röpülnek. 

8.  A  vonuló  madarak  útirányuk  minden  rész- 
letét pontosan  ismerik,  s  attól  önkényt  sohasem 
válnak  el. 

9.  A  vonuló  madaraknak  éles  megfigyelő  ké- 
pessége, éles  szeme,  s  pompás  helyismerete  van, 
melyet  a  gyakorlat  fejlesztett  ki. 

10.  A  vonulás  úgj'  jött  létre,  hogy  olyan  terü- 
leteket is  benépesített  a  madárság,  a  melyek 
csupán  az  év  egy  részében  nyújthatnak  élelmet. 

1 1 .  A  benépesítés  csak  lassan  ment  végbe,  a 
kiváltképen  a  jégkorszak  óta;  iránya  D -É-i 
volt. 

1^.  A  fajok  lassú  előnyomulása  közben  fej- 
lődtek ki  a  tulajdonképeni  vonuláshoz  szükséges 
tulajdonságok,  mindig  és  mindig  tökéletesebben. 

Homeyer  E.  von:  «Die  Wanderungen  der 
Vögel,  mit  Rücksicht  auf  die  ^üge  der  Säuge- 
thiere,  Fische  und  Insecten.»  1881. 

1.  A  madarak  nem  vonulnak  élesen  határolt 
útvonalakon,  hanem  egv'enletesen  terjeszkednek 
legyezőszerüen  foglalva  el  nagy  területeket. 

-2.  A  madarak  fizí'llrl  vonulnak. 

3.  A  madarak  az  időjárást  bizonyos  mértékig 
megérzik. 

4.  A  legt  öl  il)  kis  madár  alkonyatkor,  a  nagyok 
nappal  s  a  parti  madarak  éjjel  vonulnak. 


■2.  Die  V(igel  stehen  unter  dein  I'liiitlnsse 
eines  Triebes,  welcher  aus  dein  Streichen  ur- 
sprünglich entwickelt  wurde. 

3.  Nur  solche  Vögel  wandern,  welche  ohne 
Ortswechsel  nicht  bestehen  können. 

4.  Die  Vögel  lernen  das  Wandern  ;  die  Scharen 
ziehen  unter  Anführung  alter,  erfahrener  Vögel, 
welche  an  der  Spitze  des  Zuges  fliegen. 

5.  Die  Vögel  verfolgen  bestimmte  Zugstrassen. 
Die  Zugstrassen  sind  die  uralten  Wege,  auf 
welchen  sich  die  Vilgel  nach  Norden  verl)rei- 
teten. 

6.  Das  l'l)ertiiegen  des  ]\Iittelmeeresan  gewis- 
sen Stellen  stammt  aus  der  geologischen  Periode, 
als  das  Mittelmeer  noch  durch  Landbrücken  in 
mehrere  Becken  getheilt  war. 

7.  Die  Vögel  bringen  einen  hohen  Grad  von 
Orientierungsgabe  schon  mit  auf  die  Welt:  sie 
ricliten  ihren  Flug  nach  ilnien  schon  bekannten 
Örtlichkeiten. 

I  8.  Die  ziehenden  Vögel  kennen  alle  Einzeln- 
heiten ihrer  Strasse  genau  und  verlassen  die- 
selbe freiwillig  nie. 

9.  Die  Zugvögel   haben    ein  feines  Beol)ach- 
'  tiingsvermögen,  scharfes  Auge  und  ausgezeich- 
netes   Ortsgedächtniss,    welches    durch    Übung 
gesteigert  wurde. 

10.  Das  Ziehen  entstand,  weil  auch  solche 
Länder  von  Vögeln  besetzt  wurden,  welche  nur 
einen  Theil  des  .Jahres  hindurch  Nahrung  liefern 
können. 

11.  Die  Besiedeluug  hat  nur  allmählig,  be- 
I  sonders  seit  der  Eiszeit  von  Süden  nach  Norden 
1  stattgefunden. 

Í  1 2.  Während  des  langsamen  Vorrückens  der 
Ai-ten  entwickelten  sich  die  für  das  eigentliche 
Wandern    nötigen     Eigenschaften     in    immer 

•  grösserer  Vollkommenheit. 

!  Homeyer,  E.  V.  :  «Die  Wanderungen  der  Vögel 
mit  Rücksicht  auf  die  Züge  der  Säugethiere, 
Fische  und  Insecten.»  1881. 

1 .  Die  Vögel  ziehen  nicht  längs  bestimmten, 
scharf  begrenzten  Strassen,  sondern  verbreiten 
sich  gleichmässig,  fächerförmig  über  weite 
Strecken. 

2.  Die  Vögel  ziehen  wesentlich  mit  dem 
Winde. 

3.  Die  Vögel  besitzen  ein  gewisses  Vorgefühl 
für  die  Witterung. 

4.  Die  meisten  Kleinvögel  sind  Diimmerungs-, 
die  grossen  Tag-,  die  Strandvögel  Nachtwan- 
derer. 


31 


5.  A  vonulás  rendszerint  nnftv  magassáííliíin 
megy  végbe.  | 

(i.  A  vonulásban  előőrsök,  fő-  és  ntíivonulás 
különböztethető  meg. 

7.  Fiatalok  és  öregek  sőt  gyakran  az  ivarok 
(  J  ,  d"  )  is  külön  vonulnak. 

>S.  Vezetők  nincsenek. 

í).  Csakis  áthághatatlan  akadályok  okoznak 
eltérést  vagy  torlódást. 

10.  A  fővonulás  után,  visszavonub'is  in;ir  többé 
nem  következik  be. 

11.  Vannak  rendes  és  n-ndkiviili  szállások 
(pihenőhelyek). 

12.  A  vonulást  az  időjárás  nagyon  befolyá- 
solja. 

13.  A  madarak  ilimatologiai  szempontljól 
megegyező  vidékeken  majdnem  egyidőlien  jelen- 
nek meg. 

14.  A  vonulási  ösztön  velökszületett  és  nem 
eltanult  tulajdonság. 

15.  Indulás  előtt  sok  faj  gyülekező  szállásokon 
várja  össze  egymást. 

IC.  A  vonuló  madár  mindig  eredeti  lakó- 
helyére tér  vissza. 

17.  A  madarak  helyi  s  tájékozási  ismerete 
igen  nagy. 

18.  .\  vonulás  alapokai  következők  : 

(i)  hőfok  s  légáramlások  : 
II)  világosság  ; 
r)  táplálék  ; 

d)  fajfenntartás  és  honvágj-  ; 

e)  hajlam  a  társaséletre. 

1 9.  Érkezési  és  elköltözési  dátumok  önmaguk- 
ban a  kérdés  megoldására  még  nem  elégségesek  ; 
ahhoz  még  az  állandó  és  helyi  változatok  pon- 
tos ismerete  is  szükséges. 

20.  Bevándorlásról,  vagy  bizonyos  fajok  elö- 
nj'omulásáról  szó  sincs. 

21.  «Eltévedt  madarak»  ú.  n.  «ritka  vendé- 
geki>  csupán  egyes  1,'t'vcssé  megfigyelt  fajok 
egyedei,  s  mint  fogalom,  meg  nem  állanak. 

:22.  A  vonulás  iránya  nem  mindenütt  ugyanaz. 
i23.  Az  ingadozás  normális  években  lényeg- 
telen. 

24.  A  költőhely  a  madár  igazi  hazája. 

25.  Alkalmas  fészkelő  helyet  keresendő,  min- 
den faj  tesz  tájékozódó  vonulást. 

26.  Olyan  fajok,  a  melyeknek  állandó  helyi 
változataik  vaunak,  legalkalmasabbak  a  meg- 
figyelésre. 

27.  Futva  és  úszva  végzett  vonulás  nincs. 


5.  Gewöhnlich  geschieht  der  Zug  sehr  hoch. 

(■).  Der  Zug  zerfällt  in  Vortrab,  Haupt-  und 
Nach  zug. 

7.  Junge  und  alte  oft  auch  (ieschlechter  wan- 
dern getrennt. 

S.  Führerschaft  existiert  nicht. 

',).  Nur  unüberwindliche  Hindei-nisse  bewirken 
Abweichungen  und  Stauungen. 

10.  Nach  dem  Hauptzug  erfolgt  kein  Rückzug 
mehr. 

11.  Es  giebt  regelmässige  und  unregelmässige 
Eaststationen. 

12.  Die  Wanderungen  werden  wesentlich 
durch  die  Witterung  beeinflusst        cfr.  3. 

13.  Die  Vögel  erscheinen  fast  gleichzeitig  in 
Gegenden,  welche  climatisch  gleich  sind. 

14.  Der  Wanderungstrieb  ist  angeboren,  nicht 
anerzogen. 

15.  Vor  Antritt  des  Zuges  ziehen  sich  viele 
Arten  auf  Sammelstationen  zusammen. 

]  6.  Der  Vogel  kehrt  vom  Zuge  stets  auf  den- 
selben Platz  zurück. 

17.  Die  Vögel  besitzen  starken  Orts-  und 
llichtsinn. 

IS.  Grundursachen  des  Zuges: 

a)  Wärme  und  Luftströmungen  : 

/>;  Licht; 

(■)  Nahrung  ; 

<i)  Fortpflanzungs  und  Heimatstrieb. 

p)  Geselligkeit. 

1 9.  Ankunfts  und  Abzugsdaten  genügen  allein 
nicht  zur  völligen  Lösung  des  Problems  :  es  ge- 
hört dazu  eine  genaue  Kenntniss  der  constanten 
und  localen  Varietäten. 

20.  Einwandern  oder  \'orrücken  gewisser 
Arten  giebt  es  nicht. 

21.  Irrgäste  sind  schlecht  Iteoliacbti-te  Arten, 
eigentlich  Ei-findungen. 

22.  Die  Zugsrichtung  ist  nicht  ül)erall  die- 
selbe. 

23.  Die  Schwankung  ist  in  normalen  .Talireu 
gering. 

24.  Die  13rutgegend  ist  die  wahre  Heimat  des 
Vogels. 

25.  Zum  Auffinden  geeigneter  Brutorte  unter- 
nehmen alle  Arten  Becognoscierungszüge. 

■2C>.  Arten,  welche  constante  locale  Varietäten 
bilden,  eignen  sich  am  meisten  zur  Beobachtung. 

27.  Laufende  und  schwimmende  Wanderun- 
gen finden  nicht  statt. 


32 


Parker  ITk.nuy  :  On  niditication  and  ini,m-ati(m 
in  N.  W.  Ceylon.  Ihis,  1883. 

1.  A  költés  ideje  és  helye  a  táplálék,  és  biz- 
tonság,  de  még  inkáid)   az  évszak  és  climáté)! 

i'iigg- 

2.  A  vonulás  oka  a  hő  táplálék  utáni  vágy. 

3.  2000  év  elég,  a  vonulás  állandósítására. 

4.  Az  a  SEEBOHM-féle  törvény,  hogy  minden 
madár  hidegebb  clima  alatt  költ.  mint  a  miuöt 

vomilás  alatt  érint  -    nincs  kivétel  nélkül. 

•ö.  A  madár  költőhelye  nem  szükségképpen 
származási  helye  is. 

Menzbier  M.  :  "  Die  Zugstrassen  der  Vögel 
im  europaeischen  Russland.  »  Bull,  de  la  Soc. 
Imp.  d.  Nat.  de  Moscau,  Ann.  1886.  Nr.  2. 

1.  Csupán  két  főkategoriába  sorolható  útvona- 
lakatfogadhatunk el  ;  ú.m.  :  »vise  marináé  litora- 
les»  és  «vise  subeontinentales"  ;a  «viEe submarino 
littorales»  csupán  átmeneti  jelentőséggel  bimak. 

2.  Minden  faj  a  maga  útján  halad,  s  a  mit  a 
biológusok  vonulási  útnak  neveznek,  semmi 
egyéb,  mint  több  faj  útvonalának  történetes 
egyesülése  egész  kiterjedésük  kisebb  vagy  na- 
gyobb részén. 

3.  Magát  a  vonulás  jelenségét  a  táplálkozás 
feltételei  okozzák,  az  útvonalak  pedig  létrejöttü- 
ket a  fajok  terjeszkedésének,  a  táplálkozási  és 
hegy  és  vizrajzi  viszonyoknak  köszönik. 

4.  A  költőhelyek  befolyással  vannak  a  faj 
vonulási  útvonalaira,  de  nem  kizárólag  s  nem 
is  minden  fajnál  ez  szabja  meg  :  a  legtöbl)  száraz- 
földi madárnál  az  állomások  változtatása  — 
vonulás  közben  —  egészen  normális  jelenségnek 
tekintendő. 

5.  Az  útvonalak  idővel  megváltoznak  még 
pedig  vagy  a  faj  elterjedési  viszonyainak,  vagy 
pedig  a  hegy-  és  vizrajzi  viszonyoknak  változá- 
sától függőleg. 


C.  Egj^  és  ugyanazon  faj 
nem  mindig  vonul  ugj'anazon  az  útvonalon  ; 
vannak  esetek  a  mikor  ez  a  különbség  egy  és 
ugv^anazon  útvonalon  —  őszszel  és  tavaszszal  — 
csupán  a  vonuló  egyedek  száma  szerint  jut  ki- 
fejezésre. 

7.  A  vonulás  jelenségeinél  nem  utolsó  szerepet 
játszik  az  utánzás,  a  mennyiben  egyik  faj  követi 


Parker,  Hknhv  :  .^On  nidilication  and  migra- 
tion in  N\V.  Ceylon.»  Ibis.  1883. 

1.  Zeit  und  Ort  des  Bratens  werden  durch 
Nahrung  und  Sicherheit  und  noch  mehr  durch 
•Tahreszeit  und  Clima  bedingt. 

2.  Die  Ursache  des  Zuges  ist  die  Siulit  nacii 
reichlicher  Nahnang. 

3.  Zweitausend  .Jahre  genügen  um  den  Zug  zu 
stabilisieren. 

4.  Das  von  Seebohm  aufgestellte  Gesetz,  wor- 
naeh  jeder  Zugvogel  in  einem  kältereu  Clima 
brütet  als  jenes  der  Orte  ist,  welche  er  auf  dem 
Zuge  berührt,  kennt  Ausnahmen. 

">.  Der  Brutort  ist  nicht  notwendigerweise 
der  Stammort  des  Vogels. 

Menzbier,  M.  :  «Die  Zugstrassen  der  Vögel 
im  europäischen  Eussland.»  Bull,  de  la  Soc. 
Imp.  des  Nat.  de  Moscou.  Ann.  1886.  Nr.  2. 

1.  Man  kann  nur  zwei  gi'osse  Kategorien  der 
Zugstrassen  anerkennen  :  viae  marinee  litorales 
und  viae  subcontinentales  ;  viae  submarino  litto- 
rales haben  die  Bedeutung  einer  Übergangs- 
kategorie. 

2.  Jede  Art  zieht  ihres  eigenen  Weges  und 
das,  was  die  Biologen  eine  Zugstrasse  nennen 
ist  nur  ein  Zusammenfallen  der  Zugstrassen 
einiger  Arten  auf  einer  kleineren  oder  grösseren 
Strecke  ihrer  Ausdehnung. 

3.  Die  Erscheinung  des  Zuges  wird  durch  die 
Bedingungen  des  Futtererwerbes,  die  Zugstrassen 
durch  die  Geschichte  der  Ausbreitung  der  Ai-t, 
die  Fütterungs  und  oro-hydrographischen  Be- 
dingungen liei-vorgerufen. 

4.  Die  Brutstationen  üben  einen  Einfluss  auf 
die  Zugstrasse  der  Ai't  aus  ;  aber  keinen  aus- 
schliesslichen und  nicht  für  alle  Arten  ;  für  die 
Mehrzahl  der  Continentalvögel  muss  der  Wech- 
sel der  Stationen  beim  Zuge  für  eine  normale 
Ei-scheinung  genommen  werden. 

5.  Die  Zugstrassen  verändern  sich  mit  der 
Zeit,  entweder  im  Zusammenhange  mit  der  Ver- 
änderung in  der  Verbreitung  der  Ari,  oder  im 
Zusammenhange  mit  der  Veränderung  der  oro- 
hydrographischen  Bedingungen. 

6.  Die  Wege  des  Herbstzuges  und  des  Früh- 
lingszuges der  Art  fallen  nicht  immer  zusam- 
men ;  in  einigen  Fällen  spricht  sich  der  Unter- 
schied zwischen  dem  Frühlings  und  Herbßtzuge 
auf  einem  und  demselben  Wege  durch  die  ver- 
schiedene Zahl  der  Zugsindividuen  aus. 

7.  In  der  Ei-scheinung  der  Züge  spielt  eine 
nicht    unwichtige  Piollc   die   Nachahmung,  wie 


33 


a  másikat,  s  külömböző  fajok  fiataljai  egy 
seregbe  egyesülnek  :  továhliá  a  liasonlatosság  a 
tollazatra  nézve  . . .  sth. 

8.  Az  útvonalak  öröklött  ismerete  és  az  egy- 
mást követő  generatiók  tapasztalatai  helyenkint 
az  eredeti  útvonalak  megrövidülését  okozzák,  s 
az  útvonalak  jellege  egyszerű  útiriinyokra  redu- 
kálódik. 

'.).  Az  útvonalak  jellegét  nem  csujiáu  a  vonuló 
alakok  adják  meg.  hanem  a  nyáaú  és  téli  tartóz- 
kodók váltakozása  is,  a  mi  összefüggésben  van 
a  vidék  jellegével  s  a  táplálékszerzés  feltéte- 
leivel. 

10.  A  táplálékszerzés  feltételein  beálló  válto- 
zások a  madarak  periodikus  megjelenéseit  is 
megváltoztatják,  a  mire  például  szolgálhat  az, 
hogy  egj'  vonuló  madár  állandóvá  válhatik  és 
viszont. 

Tristram,  Canon.  Rev.:  «The  polar  origin  of 
life  considered  in  its  bearing  on  the  distriV)ution 
and  migration  of  Birds.»  Ibis  1888. 

1.  Minden  madár  tartózkodási  körének  északi 
részein  költ. 

■2.  Ugyanazok  a  madarak,  a  melyek  költés 
kedvéért  magasabhra  mennek  észak  felé,  —  akár 
fajokról,  akár  egyedekről  van  szó  —  mintegy 
kiegyenlitésül  mélyebbre  mennek  déli  irányban. 

3.  Minden  északnak  irányuló  vonulás  a 
költés  kedveért,  s  minden  délnek  tartó  —  a  táp- 
lálék és  melegért  történik. 

4.  Az  útvonalak  a  fajok  sokfélesége  szerint 
különbözők  :  s  gyakran  keresztezik  egymást. 

5.  A  tropikus  zónák  madarai  nem  vonulnak  ; 
ezek  költésre  a  magasabl)  hegyekre  húzódnak  s 
télire  a  völgyekl)e  jönnek  vissza. 

Seebohm  Henkt  :  «The  geographical  distrilm- 
tion  of  the  C'haradriide  (Preface)  1888. 

1 .  Az  északi  hamisphœra  madarai  mind  elter- 
jedési körük  északi  részein  költenek  ;  s  a  hemi- 
sphíeráktól  eltekintve  :  minden  madár  hidegebb 
vidéken  költ,  mint  a  minők  azok  a  területek,  a 
melyeket  vonulás  közben  érintenek. 

■2.  Minél  magasabbra  megy  egy  madár  nya- 
ralni, annál  delilili  tájakon  telel. 

Aquila.  Yl. 


wenn  die  Verfolgung  der  einen  Ai'ten  durch  die 
anderen,  das  Versammeln  zu  Herden  der  jun- 
gen Vögel  verschiedener  Arten,  die  Ahnliclikeit 
der  Färbung  u.  s.  w. 

8.  Die  ererbte  Kenntniss  der  Zugstrassen  und 
die  Erfahrung  der  einander  allmälig  folgenden 
Generationen  führen  in  einigen  Gegenden  zur 
Verkürzung  der  ursprünglichen  Zugstrassen, 
reducieren  die  Zugstrassen  auf  bloss  Ijestimmte 
Zugsrichtung. 

Í).  Die  Charakteristik  der  Zugstrasseu  wird 
bestimmt  nicht  nur  durch  die  ziehenden  Formen 
sondern  auch  durch  die  Ablösung  der  Sommer 
und  Winterbevölkerung,  was  im  Zusammen- 
hang mit  dem  Charakter  der  Gegend  und  den 
Bedingungen  des  Futtererwerbes  steht. 

10.  Die  Veränderungen  in  den  Bechngungen 
des  Futtererwerbes  führen  auch  Veränderungen 
im  periodischen  Erscheinen  der  Vögel,  nach 
sich  wozu  als  einzelnes  Beispiel  der  Über- 
gang eines  Zugvogels  in  einen  Standvogel  und 
umgekehrt  dienen  kann. 

Tristram,  Canon  Rev.  Ibis.  1888.:  «The  polar 
origin  of  life  considered  in  its  bearing  on  the 
distribution  and  migration  of  Birds.  » 

1 .  Jeder  Vogel  brütet  im  nördlichen  Theil 
seines  Aufenthaltsortes. 

2.  Jene  Vögel,  welche  des  Brütens  wegen  hö- 
her nach  Norden  ziehen  —  gleichviel  ob  Arten 
oder  Individuen  —  ziehen  ausgleichshalber  tie- 
fer nach  Süden. 

3.  Jeder  Zug  nach  Norden  wird  durcii  das 
Brüten  ;  jeder  nach  dem  Süden  führende  wird 
durch  die  Nahrung  und  Wärme  bedingt. 

4.  Die  Zugstrassen  sind  den  verschiedenen 
Arten  gemäss  sehr  verschieden  :  sie  kreuzen 
sich  oft. 

5.  Die  Brutvögel  der  tropischen  Zone  ziehen 
nicht  ;  sie  begeben  sich  des  Brütens  wegen  auf 
Höhen  und  kehren  für  den  Winter  in  die  Nie- 
dernngeu  zurück. 

Seebohm,  Henry  :  «The  geographical  distri- 
bution of  the  Charadriide  iPreface).  1888. 

1.  Auf  der  nördlichen  Hemisphäre  brüten 
alle  Zugvögel  am  nördlichsten  Rande  ihres 
Zugsgebietes  ;  abgesehen  von  der  Hemisphäre, 
brütet  jeder  Zugvogel  in  einem  kälteren  Clima 
als  jenes  der  Orte  ist,  welche  der  Vogel  auf  dem 
Zuge  besucht. 

2.  Je  höher  nach  Norden  der  Vogel  im  Som- 
mer zieht,  desto  südlicher  geht  er  für  die  Win^ 

I  terszeit. 


34 


Gaetke  H.:  oDie  Vogehvaitc  Helgoland .1 
Braunschweig  1891. 

1.  Megkülönböztetünk  tavaszi  vonulást,  me- 
lyet : 

a)  kényelmesebb  utakhoz  való  hajlani  hiiiuya, 
II)  pihenési  hajlam  hiánya  s 
(■)  a  tovavonulásra  ösztökélő  nyugtalanság  és 
sietség  jellemez.  Ok  a  faj  fenntartási  ösztön. 

2.  Ismerünk  továbbá  őszi  vonulást,  melynél  a 
tavaszi  vonulást  jellemző  momentumok  teljesen 
hiányzanak. 

3.  Az  útvonalak  a  két  évszakV)an  nem  ugyan- 
azok. 

4.  A  vonulás  megíigj'elhetősége  normális  vi- 
szonyok között  érzékeink  körén  kívül  esik. 

5.  Csupán  zavaró  körülmények  —  időjárás  — 
következtében  nyerhetünk  betekintést  a  jelenség 
kis  töredékeibe. 

6.  A  vonulási  repülés  sebessége  óriási,  s  53 
kmt  érhet  el  óránkint. 

7.  A  vonulás  magassága  ca.  25 — 35000  láb 
lehet. 

8.  A  madarak  azt  a  légréteget  választják,  a 
vonulásra,  a  mely  a  legalkalmasal)!)  :  így  a  lég- 
áramlatokat is. 

9.  A  megfelelő  légrétegek  és  légáramok  meg- 
ismerése nagy  érzékenységről  tanúskodik. 

10.  A  vonulást  vezérlő  öregekről  szóló  tan 
meg  nem  állhat. 

11.  A  korok  szerinti  különválás  azonban 
fennáll  még  pedig  : 

a)  tavaszszal  az  öregek  jönnek  előbb  ; 

h)  őszszel  pedig  a  fiatalok  kezdik  a  vonulást. 

1 2.  Útvonalak  nincsenek,  csupán  "útirányok» . 

13.  A  vonulás  nem  kóborlásból  és  öröklésből 
fejlődött. 

14.  A  madarak  czélszerűen,  tehát  ösztön- 
szerűen cselekesznek. 

15.  A  vonulás  arczvonala  megfelel  az  elterje- 
désnek. 

Martorelli,  Giacinto  Prof.,  «Le  mute  regres- 
sive delli  Ffolli  migranti  etc.»  1892. 

1.  A  hel\  \:iltn/t:itiis(iknak  az  a  könnyűsége,  a 
melyre  a  niailaïak  testalkatuknál  fogva mintegj' 
teremtve  vannak,  volt  oka  a  vándorolgatásoknak, 
melyek  utóbb  szabályszerűvé  s  nagyszabásúvá 
váltak. 

2.  Az  arctikus  régiókban  századokon  át  tartó 
lehűlés,  vagj'  egy  a  speciális  jégkorban  létrejött 
változás  tagadhatlunul   nagy    hatást    gyakorolt 


Gaetke,  H.  «Die  Vogelwarte  Helgoland.» 
Braunschweig.   I  S!)l . 

l.'Es  giebt  einen  Frühlingszug. welcher  cha- 
rakterisiert ist  durch 

11)  Mangel     an     Neigung    für    l)e(iucmere 
Wege. 

I>)  Mangel  an  Neigung  Piast  zu  halten, 
(■)  Unruhe  und  Hast  im  Weiterziehen. 
Die  Ursache  ist  der  Fortpflanzungstrieb. 

2.  Es  giebt  einen  Herbstzug,  wo  die  der  Früh- 
lingszug charakterisirenden  Momente  fehlen. 

3.  Die  Wege  sind  in  beiden  Jahreszeiten  nicht 
dieselben. 

4.  Der  Zug  unter  normalen  Verhältnissen 
entrückt  sich  der  sinnlichen  Wahrnehmung. 

5.  Störende  Einflüsse  — Witterung  -  gestat- 
ten den  Einblick  in  Bruchstücke  des  Phä- 
nomens. 

().  Der  Zugflug  ist  von  reissender  Schnellig- 
keit, bis  53  geogr.  Meilen  in  der  Stunde. 

7.  Der  Zugflug  kann  in  einer  Höhe  von 
25—35000  Fuss  stattfinden. 

8.  Die  Vögel  wählen  jene  Luftschichten,  wel- 
che für  der  Zug  die  geeignetesten  sind  ;  ebenso 
geeignete  Strömungen. 

9.  Das  Treffen  der  geeignetesten  Luftschich- 
ten und  Strömungen  deutet  auf  grosse  Sensi- 
bihtät. 

10.  Die  Führerschaft  durch  alten  Individuen 
besteht  nicht. 

1 1 .  Die  getrennte  Zugsordnuug  nach  Alter 
besteht  u.  z. 

11)  Im  Frühjahr  kommen   vorerst  die  Al- 
ten au. 

h)  Im  Herst  beginnen  die  Jungen  den  Zug. 

1 2.  Es  giebt  keine  Zugstrassen,  sondern  Zugs- 
richtungen. 

13.  Der  Zug  entwickelte  sich  nicht  aus  Irr- 
zügen und  Vererbung. 

14.  Die  Vögel  handeln  zweckentsprechend 
somit  instinctiv. 

1 5.  Die  Zugsfront  entspricht  dem  Brutgebiete. 
Martorelli  Giacinto,  Prof.:  "Le  mute  regres- 
sive delli  Ucelli  migranti  etc.»  1892. 

1 .  Die  Leichtigkeit  der  Ortsveränderung,  für 
welche  die  Vögel  auf  Grund  ihres  Körperbaues 
praedisponirt  sind,  war  die  Ursache  der  Wande- 
rungen, welche  regelmässig  und  erblich  wurden. 

2.  Die  in  der  arktischen  Region  durch  Jahr- 
hunderte hindurch  andauernde  Abkühlung  oder 
eine  durch  specielle  Eiszeit  entstandene  Ver- 
änderung   übten     unstreitig    einen    gewaltigen 


35 


a   mailaiak   elterjedésére    és    sz!unl)eli    eloszlá- 
sára. 

4.  A  hőmérsék  l>ef()lyása  lénvefítelen  í»  vonu- 
lásra, mely  szerint  inkább  a  tá]ilálkozás  és  az 
(intVnntartás  kényszerében  gyökerezik. 


A  jelenleg   vonulónak   ismert    fajok 
olyan  nagj',  hogy  nem  annyira  kivételt  képez, 
mint  inkább  szabályt. 

5.  A  vonulás  nem  folytonos,  s  még  egy  és 
ugyanazon  faj  egyedeinél  sem  egyforma. 

G.  A  vonulás  változatai  szoros  összefüggésben 
vannak  a  madai-ak  vonulási  sajátságaival  s 
azon  teriiletekkel,  a  melyeken  megfordulnak. 

7.  Legtöbb  vonuló  madárfaj  színezete  —  leg- 
alább a  mi  hemisphaeránkon  -  vagy  egyáltalán 
csak  kevéssé  feltűnő,  vagy  pedig  csupán  a  vonu- 
lás befejeztével  már  a  költőhelyeken  lesz  fel- 
tűnővé. 

8.  Ha  egy  és  ugyanazon  fajnál  ivar  szerint 
lényeges  színbeli  eltérés  vagyon,  ezeknél  az 
ivarérett  hímek  színezete,  még  a  téli  tanyákra 
való  elindulás  előtt,  a  csalódásig  hasonlóvá  lesz 
a  fiatal  hímek  tollazatához. 

9.  Azok  a  fajok,  melyek  az  egyik  hemisphseran 
költenek,  nem  költenek  a  másikon,  ellenben  át- 
rándulnak de  csak  nuífiodiii/aralníii'fi. 

10.  A  vonulás,  a  melynek  ezt  a  kettős  nyara- 
lást köszönik,  viszi  e  madarakat  a  sarkköröktől 
a  kontinensek  déli  részeibe  és  viszont, 

M .  A  trópusok  alatt  fészkelő  madarak  vagy 
egyáltalán  nem,  vagy  csak  igen  korlátoltan  vo- 
nulnak. 

12.  Legtöbb,  észak  felé  tartó  vonulásnak  vég- 
czélja:  a  költés;  a  dél  felé  tartó  vonulás  okai 
pedig  a  táplálék,  meleg  és  fény. 

13.  Az  a  hely  a  hova  egy  adott  faj  költés  vé- 
gett vonul  annak  a  fajnak  nem  szükségképen 
szánnazási  helye  is. 

14.  Nem  áll  az,  hogy  a  költés  czéljából  kivá- 
lasztott területek,  a  vonulás  alatt  érintett  terü- 
letek között  mindig  a  leghidegebb  climával 
bírnak. 

15.  Általában  áll  az,  hogy  azok  a  fajok  és 
egyedek,  melyek  magasra  mennek  északnak, 
messze  mennek  dél  felé  is. 

l(>.  Sok  idő  telik  el,  a  míg  a  vonulások  a  fajok 
i'lkülönitósét  eredménvezik  ;  annál  rövidebb  idő 


Eintluss  auf  die   Distribution   und    Differenzie- 
rung der  Yögel  aus. 

3.  Die  Temperatur  übt  keinen  entscheidenden 
Einfluss  auf  den  Zug  aus,  derselbe  basiert  auf 
der  Notwendigkeit  der  Ernährung  und  der 
Sicherheit. 

4.  Die  Anzahl  der  gegenwärtig  ziehenden 
Vögel  ist  so  bedeutend,  dass  wir  den  Zug  eher 
als  Regel,  wie  als  Ausnahme  halten  dürfen. 

5.  Der  Zug  ist  nicht  beständig  und  erfolg-t 
auch  bei  den  Individuen  ein  und  derselben  Art 
nicht  gleichmässig. 

().  Die  Variationen  des  Zuges  stehen  mit  den 
Zugsgewohnheiten  der  Vögel  und  jenen  Örtlich- 
keiten, welche  sie  aufsuchen  in  engster  Ver- 
bindung. 

7.  Die  Färbung  der  Zugvögel  ist  bei  der  gros- 
sen Mehrzahl  derselben  —  wenigstens  auf  un- 
serer Hemisphäre  —  entweder  wenig  auffallend, 
oder  es  wird  dieselbe  erst  nach  Beenfligung  des 
Zuges  zum  Brutorte  auffälhg. 

8.  Wenn  zwischen  den  Geschlechtern  ein  und 
derselben  Art  ein  bedeutender  Unterschied  in 
der  Färbung  besteht,  so  wird  die  Färbung  der 
fortptlanzungsfähigen  Männchen  noch  vor  dem 
Aufbruche  zum  Winterquartier  jener  der  jungen 
Männchen  zum  verwechseln  ähnlich. 

9.  Die  auf  der  einen  Hemisphäre  brütenden 
Vögel  brüten  nicht  auf  der  anderen,  begeben 
sich  jedoch  auf  letztere  im  zii'cilc»  Sonnncr. 

10.  Der  ZuK,  mlMloe  .lessen  sie  die  Wohltha- 
ten  dieses  zweitaelien  Sommers  geniessen,  führt 
diese  Vögel  aus  der  arktischen  Region  in  die 
südlichen  Theile  der  Continente  und  umgekehrt. 

1 1.  Die  in  den  Tropen  brütenden  Vögel  zie- 
hen entweder  gar  nicht,  oder  nur  in  höchst  be- 
schränktem Grade. 

12.  Beim  grössten  Theile  des  nach  Norden 
führenden  Zuges  ist  das  Ziel  das  Brutgeschäft, 
beim  Zuge  nach  Süden  ist  Nahrung,  Wärme 
und  Licht  die  Ursache. 

1 3.  Der  Ort,  wohin  eine  gegebene  Art  behufs 
Brut  zieht,  ist  nicht  notwendigerweise  der 
Stammort  derselben. 

1 4.  Es  trifft  nicht  immer  zu,  dass  die  behufs 
Brut  aufgesuchten  Territorien  unter  den  aufge- 
suchten das  kälteste  Klima  haben. 

15.  Im  Allgemeinen  gehen  jene  Arten  oder 
Individuen,  welche  hoch  nach  Norden  ziehen 
auch  tief  nach  Süden. 

J  ü.  Es  verstreicht  viel  Zeit  ehe  die  Wande- 
rungen zur  Differenzierung   der  Arten   führen  : 


alatt  képződnek  ki  a  vonulannak  tölilié-kevéslilié 
szeral)eszökő  módosulásai. 

17.  Egy  és  ugyanazon  faj  más-más  coloniái 
más-más  útvonalakat  követhetnek,  a  melyeknek 
irányai  egymást  keresztezhetik  is. 

i  8.  A  tájékozási-ösztön  nem  csalhatatlan  :  do 
a  korral  gyorsan  fejlődik,  s  tökéletesebb  lesz. 

19.  A  fiatalabb  generátiót  öregebb  madarak 
vezetik,  a  melyek  az  utat  már  megtették  és 
ismerik. 

20.  Ha  ezek  a  fiatal  madarak  az  öregektől 
történetesen  elszakadnak,  csak  nagy  nehezen 
találják  el  a  helyes  irányt  ;  innen  van  az,  hogy 
az  «eltévedt  madarak»  legnagyobb  része  a  fiatal 
generatióból  kerül  ki. 

Newton  A.  Prof.  állította  fel  a  «  túltelítés  .> 
theoriáját  (Überfüllnngstheorie),  a  mi  annyit 
jelent,  hogj'  a  később  érkező  vonulók,  az  illető 
terület  túltelítésével  kényszeritik  a  korál)l)an 
érkezetteket  a  tovább  vomilásra. 


Ezekből  a  szemelvényekből  láthatjuk,  hogy 
már  a  XlII-ik  század  koronás  madarásza,  II. 
Frigyes  császár  a  vonulásról  olyan  nézeteket 
táplált,  a  melyek  lényegében  csak  alig-alig  tér- 
nek el  még  a  legmodernebb  codificatióktól  is. 
Még  azzal  is,  a  mit  Frigyes  császár  a  madarak 
iielőérzetérőlii  mond,  9.*  —  az  ujabb  idők  nem 
egy  codexeben  újból  és  újból  találkozunk,  s 
igazán  nagyon  kár,  hogy  a  kéziratnak  épen  azok 
a  részei  vesztek  el,  a  melyek  azokr-ól  a  területek- 
ről —  clima  —  szólnak,  a  hova  a  vonulók  sze- 
rinte mennek. 

S  most  hadd  következzék  a  codexek  anyaga 
Ijetürendben  : 

4/.Y(c/rí7y/o/,- ;  megkerültetnek,  Naumann  (l.l;  — 
legyőzhetetlenek  akadályoznak,  Homeyer  9.).  — 

Beiiépesífr'n  ;  a  költő  helyek  B.-e  délről  észak 
felé  történik  ;  Weissmann  1 1 .).  — 

Előérzet  ;  A  madarak  előre  megérzik  az  idő- 
járást. Frigyes  császár,  9.).  —  Időjárás  iránt 
előérzettél  birnak,  Brehm  14.)  —  Nagy  érzékeny- 
séggel birnak,  Gaetke,  9.1.  —  Az  időt  előre  meg- 


*  A  comnientárbau  és  egyeztetébeii  alkalmazott 
számok,  hivatkozott  szerzők  illető  codexeinek  egyes 
líontjait  és  tételeit  jelzik. 


umso  kürzere  Zeit  genügt  für  das  Zustandekom- 
men mehr- weniger  auffallender  ^Modificationen 
des  Zuges. 

17.  Die  verschiedenen  ziehenden  Colonien 
ein  und  derselben  Art  können  verschiedene 
Richtungen  verfolgen  und  können  sich  deren 
Wege  auch  ki'euzen. 

18.  Die  Orientieningsgabo  ist  nicht  intalli- 
bel,  sie  entwickelt  sich  aber  mit  dem  Alter 
schnell  und  wird  vollkommener. 

19.  Die  junge  Generation  wird  durch  alte 
Vögel  geführt,  welche  den  Weg  schon  gemacht 
haben  daher  keimen. 

20.  Wenn  these  Jüngeren  von  den  Alten  zu- 
fälligerweise abseits  gerathen,  finden  sie  den 
richtigen  Weg  höchst  schwer  ;  daher  kommt  es. 
dass  die  Mehrzahl  der  Irrlinge  der  jungen  Ge- 
neration angehört. 

Newton  A.  :  Prof.  Stellte  die  Überfüllungs- 
hypothese auf,  wornach  che  ankommemlen  Zug- 
vögel die  schon  angekommenen  durch  Ulier- 
füllung  des  Gebietes  verdrängen. 


Wir  sehen  in  dieser  Zusammenstellung,  dass 
der  gekrönte  Auceps  des  XIII.  Jahrhundertes. 
Kaiser  Friedeich  der  Zweite,  über  den  Zug  der 
Vögel  Ansichten  hatte,  welche  sich  dem  Wesen 
nach  selbst  von  modernsten  Cochficationen  nicht 
unterscheiden.  Selbst  das,  was  Kaiser  Friedrich 
Vorsehungskraft  nennt,  9*  —  spiegelt  in 
manchem  Codex  neuer  Zeit  wieder  und  ist  es 
sehr  zu  bedauern,  dass  gerade  jener  Theil  des 
Manuscriptes  verloren  gieng,  welcher  über  die 
Territorien  —  Clima  —  abhandelte,  wohin  sich 
die  Zügler  begaben. 

Und  nun  mögen  die  Materien  in  alphabeti- 
scher Ordnung  folgen  : 

Alter  und  Gesrhlrrhl.  Zieht  oft  besonders. 
Gaetke  7.— Die  Jungen  rüsten  sich  besonders. 
IÍAISER  Friedrich  7. 

Be^ieilehutii  der  Brutgebiete.  Erfolgt  von  Süd 
nach  Nord.  Weissmann  1 1. 

BrüU'znrie.  Befindet  sich  am  nördlichen  Bande 
des  Zugsgebietes.  Seebohm  1.  -  Im  Norden  des 
Aufenthaltsortes.  Tristium  1.  —  Ist  nicht  not- 
wendigerweise der  kälteste  Theil  des  Zugsgebie- 
tes. Martorelli  14. 


*  Die  im  Commentar  und  der  Vergleiclmug  ange- 
brachten Zahlen  beziehen  sich  auf  die  Punkte  oder 
Paragraphen  der  Codices    der  angeführten  Auetoren. 


37 


érzik,  HoMEYER  3.).  —  I'gy  látszik  előcrzettel 
nem  bírnak,  Kessler  I  [.).  —  Időjóslásra  alkal- 
masak, Beehm  1().í. 

Elönnoiindiís  C'H  //rr(///(/()(7</s;  nincs,  Homeyek 
20.).        A  madarak   tájékozódó   útakiit  tesznek, 

HOJEEYEIÍ  25.). 

Fi'jló'ilí's  ;  A  vonuló  madár  állandó  madárltól 
vált  azzá,  Fájíer  ö.).  —  A  vonulás  a  kóborlásból 
fejlődött  ki,  Weissjunn  2.).  —  A  vonuló  madár 
tulajdonsága  a  vándorlás  folyamán  fejlődött  ki, 
Weissmaxn  12.1.  —  A  vonulás  a  kóborlásból 
fejlődött  ki,  Palmen,  1-5.).  —  A  vonulás  nem 
kóborlásból  jött  létre,  hanem  öröklött  sajátság, 
Gaetke,  13.).  —  Eltévedés  nem  létezik,  HoMEYER, 
21.).  —  A  vonulási  ösztön  nem  eltanult,  hanem 
veleszületett,  Homeyer,  14.),  lásd  Weissm.\nn 
12.).  —  Eltévedt  vándorok  terjesztik  a  fajt,  s 
teremthetnek  új  útvonalakat,  Palmen  Ki,  17.).- 
Yonulási  utak  alkalmat  adhatnak  formák  kelet- 
kezésére, Palmen,  1 9.).  -  A  madarak  ezigányos 
életmódja  kiváltképen  fontos  a  vonulásra, 
Brehm,  1.1.  -  A  vonuló  madár  átváltozhatik 
állandóvá  és  viszont  ;  okozzák  ezt  a  táplálkozás 
feltételei,  Menzbier,  W.).  —  2000  év  elégséges, 
Paeker,  3.).  —  Sok  idő  múlik  el  addig,  a  mig  a 
vonulás  a  fajok  subspeciíikus  elkülönítésére  ve- 
zet, Martorelli,  16.).  —  A  vonulás  módosítására 
kevesebb  idő  is  elégséges,  Mabtorelli,    16.).  — 

FfNcAc/ó/íc///  mint  a  madár  hazája  ;  nem  szük- 
ségkép származott  a  madár  a  jelenlegi  fészkelő- 
helj'röl,  Parker,  5.).  —  Nem  szükségkép  szár- 
mazási helye  az  adott  fajnak, Martorelli,  13.).  — 
A  faj  hazája,  Homeyek,  24.).  —  Nem  gyakorol 
kizárólagos  hatást  a  vonulásra,  Menzbier  4.).  — 
A  vonulásra  hatással  van,  Gaetke,  15.)  — 

Földközi  Ifiii/cr  :  A  vonulás  még  a  F.  kelet- 
kezése előtti  időkl)ül  maradt  ránk,  Wallace, 
3.).  —  A  F.-t  csupán  egyes  helyeken  repülik  át, 
Wallace,  4.).  -  Az  átrepülés  oly  helyeken  tör- 
ténik, a  hol  régebben  a  tengert  több  medenczére 
osztó  földnyelvek  voltak,  Weissmann,  6.).  — 

Gi/nIfIkCzi'i  Itfljii'k:  A  fiatalok  indulás  előtt 
felgyülekeznek.  Frigyes  császár  7.).  —  Sok  faj 
összeverődik  vonulás  előtt,  Frigyes  császár  7.), 

Hcüár  ;  Öreg  madarak  messzebb  mennek  délre 
mint  a  fiatalok,  Wallace,  3.).  —  Minél  maga- 
sabbra megy  egy  faj  északnak,  annál  mélyebbre 
megj'  délnek  is,  Seebohm,  2.),  Tristram,  2.), 
Martorelli,  15.).  — 


BiKlarl  als  Heimat.  Ist  nicht  notwendiger- 
weise der  Stammort  der  Art.  Parker  5.  —  Ist 
nicht  notwendigerweise  der  Stammort  der  Art. 
^Iartorelli  13.  —  Ist  die  Heimat  der  Art.  Ho- 
meyer 24.  —  Übt  keinen  ausschliesslichen  Ein- 
fluss  auf  den  Zug.  Menzbier  4.  —  Ülit  einen 
Eintiuss  auf  den  Zug.  Gaetke  15. 

Eiiilri'fJ'cii.  Erfolgt  im  Polarkreise  bei  Früh- 
und  Spätvögeln  gleichzeitig.  Middendoeff.  5.  — 
Die  Ankunft  der  Arten  an  verschiedenen  Punk- 
ten ist  ungleich.  Kf.ssler  ü.  (Dieses  ist  kein 
Widerspruch).  —  Die  Vögel  erscheinen  fast 
gleichzeitig  in  Gegenden,  welche  chmatiscli 
gleich  sind.  Homeyer  13. 

EiilicickcIuiK/.  Der  Zugvogel  entstand  aus 
dem  Standvogel.  Faber  5.  —  Der  Zug  entwickelte 
sich  aus  dem  Streichen.  Weissmann  2.  —  Die 
Eigenschaften  des  Zugvogels  entwickelten  sich 
während  des  Wanderns.  Weissmann  12.  —  Der 
Zug  entwickelte  sich  aus  dem  Streichen. 
Palmen  16.  —  Der  Zug  entstammt  nicht  Irrzü- 
gen  sondern  wurde  ererbt.  Gaetke  13.  —  Irr- 
züge giebt  es  nicht.  Homeyer  21.  -  Der  Wan- 
derungstrieb ist  angeboren,  nicht  anerzogen. 
Homeyer  14.  vgl.  Weissilínn  12.  —  IiTgäste 
breiten  die  Ai't  aus  und  können  neue  Zugstras- 
sen kreirén.  Palmen  17,  18.  —  Zugstrassen 
können  Anstoss  zur  Formenbildung  geben. 
Palmen  20.  —  Das  zigeunerartige  Leben  ist  für 
den  Zug  wichtig.  Brehm  1 .  —  Aus  dem  Zugvogel 
kann  ein  Standvogel  und  umgekehrt  entstehen. 
Ursache  che  Bedingungen  des  Futtererwerbes. 
Menzbier  10.  —  Es  genügen  2000  Jahre  um 
den  Zug  zu  stabilisieren.  Parker  3.  —  Es  ver- 
streicht viel  Zeit,  ehe  die  Wanderungen  zur 
Differenzierung  der  Art  führen.  Mabtorelli  16. — 
Für  che  Modification  des  Zuges  genügt  eine 
kürzere  Zeit.  Martorelli  16. 

Füln-eysrluift  durch  erfahrene  alte  Vögel 
Besteht.  Weiss!VL4.nn  4.  —  Besteht.  Martorelli 
19.  —  Besteht  irichl.  Gaetke  10. 

Grund  des  Zuijes.  Nahrung  und  Temperatur. 
Kaiser  Friedrich  6.  —  Hunger  und  Liebe. 
Brehm  E.  A.  1.  —  Nahrung.  Weissslínn  10.  — 
Sucht  nach  reichlicher  Nahrung.  Parker  2.  — 
Ei-nährung  und  Sicherheit.  Mabtorelli  3.  — 
Futtererwerb.  Menzbier  3.  —  Leichtigkeit  der 
Ortsveränderung.  Martorelli  1.  —  Nach  Nor- 
den das  Brüten,  nach  Süden  die  Nahrung.  Mar- 
torelli  12,  Tristram  3,  vgl.  Kaiser  Friedrich 
G.  —  Wärme,  Licht,  Nahrung,  Fortpflanzung, 
Heimat,   Geselligkeit,  Luftströmung.  Homeyek 


//(■///  ('.s  'D-áiiijt-fti-i;  :  A  iiiiidiirakiiak  igen  nagy 
H.-ük  van,  Homeyer,  17.).  Lásd  «ösztön».  — 

Idö,  (vonvilási  — )  ;  A  madarak  hidegebb  vidék- 
i'ől  —  melegebbre  és  viszont  vonulnak,  (passa- 
gium  et  reditus),  Feigtes  császár,  1 .).  —  Tavaszi 
és  őszi  vonulás  van,  Gaetke,  1.)  2.).  — 

lőőiánU  :  A  vonulásra  hatással  van,  Frigyes 
császár,  10.),  Gaetkk.  5.).  —  Nagyon  befoly  reá, 
K.jAERBÖLLiNG,  2.).  -  -  Lényeges  befolyással  van, 
Homeyer,  12.).  —  Igen  befolyásolja  a  vonulást, 
Kessler,  4.)  5.).  —  Semmi  hatással  nincs  rá, 
Maetorelli,  3.).  — 

Iníi/y  (a  vonulás  —  a);  D-^E,  Ny— >K, 
DNy-»- ÉK,  ÉK -^  DNy.  é.  i.  t.  —  Folyók  és 
tengei-partok  irányítják,  Hedglin,  3.Ì.  —  Partok 
és  szigetek  befolyásolják,  Kjabrbölling,  1.).  - 
Folyók  és  völgyek  irányítják,  Brehm  E.  A.,  ±).  — 
A  folyamokat  keresztezi  is.  Kessler,  1.).  — 

Késlelteti  :  a  magasság  s  a  nagyobb  távolság, 

MlDDENDORFF,  3.)  4.).  — 

Kóborlás  ;  A  hegyekről  a  völgj'ekbe.  Frigyes 
császár,  7.).  —  A  trópusok  alatt  a  hegyekről  a 
völgyekbe,  vonulást  helyettesít,  Tristram,  5.), 
Martoheij.i,  I  l.í. 

Kiiiti'i  Iriillctel.' :  A  vouulási  kör  legészakibb 
részein  vannak,  Seebohm,  1.).  —  A  tartózkodási 
kör  északi  részén,  Tristram,  1 .).  -  Nem  követ- 
kezés, hogy  szükségkép  a  vonulási  kör  leghide- 
gebb részén  legyen,  Martorelli,  14.).  — 

Kor  és  nem  ;  Gyakran  elkülönítve  vonul, 
Gaetke,  7.).  —  A  fiatalok  külön  gyülekeznek, 
Frigyes  császár,  7.).  - 

Lényeij  (a  vonulás  —  e)  ;  A  madárnak  vonu- 
lási ösztöne  van  és  honvágyat  érez,  Faber,  1.).  — 
A  vonulási  ösztön  nem  eltanult,  hanem  vele- 
született tulajdonság,  Homeyer,  14.).  —  Öröklött 
tulajdon,  Palmen,  13.).  Martorelli,  !.).  — 
A  madarak  a  vonulást  úgy  tanulják,  Weiss- 
mann,  4.).  — 

Magasnáfi  ;  Igen  nagy,  Brehm,  5.).  Homeyer, 
5.).  —  25—35000  láb,  Gaetke,  7.).  — 

Megérkezés  ;  A  Sarkkörben  korai  és  kései  vo- 
nuló fajnál  egy  időre  esik,  Middendorff,  5.).  — 
Különböző  helyeken  más  és  más.  Iíessler,  6.). 
(Ez  nem  ellenmondás  !)  —  A  climára  egyjellegű 
vidékeken  majdnem  egyidejű,  Homeyer,  13.).  — 

Napszaka  ;  Kis  madarak  alkonyatkor,  na- 
gyok nappal,  parti  madarak  éjjel  vonulnak, 
Homeyer,  4.).  — 


Is.  Kaim  weder  (liin-li  Xalir\ingsmangel  noeli 
durch  Luftströmungen  erklärt  werden.  Iírkum 
15.    -  Das  AhnungBvermögen.  Idem  14. 

UiiKÌeriiisse.  Werden  umgangen.  Nauìlvnn 
(').  —  riiülierwindliche  hindern.  Homeyer  9. 

//(;///■  des  '/Aiijes.  Sehr  hoch.  Brehm  5.,  Ho- 
meyer h.  —  25,000  bis  35,000  Fuss.  Gaetki-:  7. 

Iiisliiiet.  Die  Vögel  handeln  instinctiv.  Gaetke 
14.  —  Der  Zugsinstinct  hängt  theils  von  der 
körperlichen,  theils  von  der  traditionellen  He- 
redität ab.  Palmém  14. 

Mittebneer.  Der  Zug  bestand  schon  vor  Ent- 
stehung des  Mittelmeeres.  Wallace  3.  —  Das 
Überfliegen  erfolgt  an  gewissen  Stellen.  Wallace 
4.  —  Das  Überfliegen  erfolgt  an  Stellen,  wo 
früher  Landbrücken  waren,  welche  das  Mittel- 
meer in  mehrere  Becken  theilten.  Weissjl\nn  ti. 

Ort-  und  RIeldsiiiii.  Die  Vögel  besitzen  star- 
ken Ort-  und  Riehtsinn.  Homeyer  17.  vgl. 
Instinct. 

OyvV////c/)o/í/N7/í//c.  1st  angeboren.  Weissjlvnx 
7.  —  Traditionell.  Palmen  15.  —  1st  nieb  infal- 
libel.  Martorelli  18. 

liìiliejiìiidde.  Die  Vögel  befolgen  eine  Art 
Einquartierungssystem.  Brehm  13.  -  Es  giebt 
unter  den  Luftstrassen  Piaststationen.  Naumann 
3.  —  Es  giebt  regelmässige  und  unregelmässige 
Erholungsorte.  Homeyer  11.  —  Die  Zugvögel 
halten  sich  während  des  Zuges  auch  an  unge- 
eigneten Orten  auf.  Sevtertzow  2.  —  Über  un- 
geeignete Orte  eilen  die  Zugvögel  rasch  dahin. 
Palmen  '.). 

Rüekkeln:  Erfolgt  stets  auf  demselben  Punkt. 
Homeyer  Iti. 

SaiiuiielstaliDiieii.  Die  -Jungen  versammeln 
sich  vor  dem  Aufbruche.  Kaiser  Friedrich  7. — 
Viele  Arten  sammeln  sich  vor  den  Zuge.  Kaiser 
Friedrich  7. 

Slrleh.  Besteht  von  Höhen  ins  Thal.  Kuser 
Friedrich  5  und  Sewertzow5.  —  In  den  Tropen 
statt  des  Zuges  von  den  Höhen  ins  Thal.  Trist- 
ram 5,  Martorelli  1 1 . 

Tageszeiten.  Kleinvögel  ziehen  in  der  Däm- 
merung, die  grossen  Vögel  am  Tage,  die  Strand- 
vögel in  der  Xaelit.  Homeyer  4. 

Versiiiiteinl  iciiil.  Die  Höhe  und  die  grössere 
Entfernung.  Middendorff  3.  4. 

Vurgefüiil.  Die  Vögel  haben  eine  Vorse- 
hungskraft für  Witterung.  Kaiser  Friedrich  U.— 
Haben  ein  Ahnungsvermögen  für  Witterung. 
Brehm  14. —  Besitzen  grosse  Sensibilität.  Gaetke 
1).  —  Hallen  Vorgefühl  für  Wetter.  Homey-er  3.—. 


39 


0/.'//.  :  Táplálék  és  hőfok,  Frigyes  császár, 
(á.i.  l'Jhség  és  szerelem,  Brehm  E.  A.,  1.).  — 
Táplálék,  Weissivl\nn,  10.).  —  Bő  táplálék  iránti 
vágy,  Pakkeu,  2.).  Táplálkozás  és  önfenntar- 
tás, Martokelli,  3.).        Tú|ilál('kszi  i/('>,  ÍMf.nz- 

BIEU,    3.).       ^    A    lielyvált()Zl;llli:il;i-   knliiivil-rov, 

Mahtouelli,  1.).  —  Észak  IVlr  n  kultcs,  (Irlltlé 
vonulásnál  a  táplálkozás,  Martorelli,  iá.), 
Trjstram,  3.)  és  Frigyes  császár,  6.).  —  Meleg, 
fény,  táplálék,  fajfenntartás,  haza,  társasélet, 
légáramok,  Homeyer,  I S.).  -  Sem  táplálék- 
hiány, sem  légáramok  ki  nem  merítik,  Brehm, 
15.).  —  Sej  tési  képesség,  Brehm,  I 'ki. 


Osztdii ,-  A  madarak  ösztönszerűleg  járnak  el, 
Gaetke,  1  l-.l.  -  A  vonulási  ösztön  részint  a 
testi,  részint  a  traditionális  öröklékenységtől 
függ,  Palmen,  13.).  — 

i^7i('/íó  //('///('/.■  .■  A  madarak  bizonyos  beszál- 
lásolási  rendszert  követnek,  Brehm,  13.).  — 
A  levegőbeli  útirányok  alatt  ú,  n.  pihenő  szál- 
lások vannak,  Naumann.  3.).  —  Vaunak  rendes 
és  rendkívüli  pihenő  tanyák,  Homeyer,  11.).  — 
A  madarak,  vonulás  közben  nekik  meg  nem 
felelő  vidékeken  is  tartózkodnak,  Severtzow, 
2.).  —  Nekik  meg  nem  felelő  vidékek  felett  a 
madarak  gyorsan  elvonulnak,  Palmen,  8.).  — 

Rend  (a  vonulás  — je);  A  földi  madarak  ren- 
detlenül, mások  ^  alakban  vonulnak,  melynek 
egyik  szára  hosszabb.  Frigyes  császár,  13.).  — 
A  korra  s  nemre  különbözők  elkülönítve  men- 
nek. Tavaszszal  az  öregek  járnak  elől,  őszszel  a 
fiatalok,  (íaetke,  1 1.).  A  vonulás  bizonyos  egy- 
másutánban és  egymást  mellőzve  megy  végbe, 
Palmen,  IL).  —  Minden  vonulásnál  vannak 
előőrsök,  fövonulás  és  utórajok,  Homeyer  6.).  — 

Repülén  ;  szédületes  gyors,  Gaetke,  fi.).  — 
Nem  történik  teljes  erővel,  Middendortf,  2.).  — 

Szél  ;  A  madarak  széllel  vonulnak.  Frigyes 
császár,  1 1 .)  és  Homeyer  2.).  —  Különböző 
széllel  vonulnak,  Faber,  4.).  —  Szél  ellen  vo- 
nulnak. Bkehm,  6.).  — 

Tájrkozóílnn  ;  Velük  született,  Weissmann, 
7.).  —  Traditionális  tehetségük,  Paljién,  14.).  — 
Nem  csalhatatlan,  Martorelli,  18.).  — 

Tri  :  Az  előző  tél  nagyon  befolyásolja  a  vo- 
nulást, Brehm,  2.).  Middendorff,  1.),  7.).  — 
Enyhe  tél  gyorsítja  a  vonulást,  Faber,  2.).  — 

I  'Icdiudak  ;  Tavaszszal  és  őszszel  nem  ugyan- 
azok,   Gaetke,    3.).    —     Nem  azonosak,  Menz- 

BIBR,  fi.).  — 

Vezetői;;   Tapasztalt    véu    madarak,    Weiss- 


Schoiucii  kein  VorKi'luhl  zu  besitzen.  Kessler 
11.  —  /ur  \\'etterproíJ;nose  luauchbar.  Brehm  Ifi. 

Vorrürkei,  hihì  Eimiuimleni  der  Art.  Giebt 
es  ///(■/(/.  Homeyek  20.  —  Die  Vögel  unterneh- 
men Recognoscierungszüge.  Homeyer  25. 

UV//!'.  Sind  während  des  Hin- und  Piückzuges 
iiirld  dieselben.  Gaetke  3.  —  Nicht  immer 
dieselben.  Menzbier  G. 

Weisen  des  Ziu/es.  Der  Vogel  besitzt  Wande- 
rungs-  und  Heimwehtrieb.  Faber  1.  —  Der 
Wanderungstrieb  ist  angeboren,  nicht  anerzo- 
gen. Homeyer  1 4.  —  Er  ist  ererbt.  Palmen  13. — 
Er  ist  ererbt.  Martorelli  1.  —  Die  Vögel  lernen 
das  Wandern.  Weissmann  4. 

Wiiiil.  Die   Vögel    ziehen    /////    dem    Winde. 

Kaiser  Friedrich    I  1 .   und  Homeyi:e  2.  —  Sie 

Î  ziehen  iidt  oerscliiedeiieii  Winden.  Faber  4.  — 

Sie  ziehen  neuen  den  Wind.  Brehm  fi. 
5        Willier.  Der  vorhergehende  hat  grossen  Ein- 
tiuss   auf  den   Zug.  Brehm  2,  Middendorff  1. 
und  7.  ~  Milder  Winter  beschleunigt  den  Zug. 
Faber  2. 

W'illeriiiKi.  Ist  von  EinÜuss  auf  den  Zug. 
Kaiser  Friedrich  10,  Gaetke  ö.  — Ist  von  gros- 
sem Einfluss.  KjAERBÖLLiNci  2.  —  Ist  von  we- 
senthchem  EinÜuss.  Homeyer  12.  —  Beeinflusst 
den  Zug  sehr.  Kessler  4.  u.  5.  —  Übt  keinen 
entscheidenden  Einfluss  aus.  Martorelli  3. 

Zui/iiart.  Laufend  und  schwimmend  zieht 
kein  Vogel.  Homeyer  27.  —  Zieht  so  mancher 
Vogel.  Brehm  7.  —  Es  giebt  Zug-  —  bezw. 
Heer  —  Srassen.  Brehm  12,  Naumann  1,  Mid- 
dendorff 1 .  und  2,  Weismann  5,  Palmen  3,  Mar- 
torelli  17,  Menzbier  1.  —  .Jede  Art  zieht  ihre 
eigene  Strasse.  Sevtortzow  1 ,  Tristram  4,  Menz- 
bier 2.  —  Die  Zugstrasse  ist  die  Geschichte  der 
Verbreitung  der  Art.  Menzbier  5.  —  Es  giebt 
keine  Zugstrassen.  Homeyer  1,  Gaetke  12.  — 
Es  giebt  kauiti  Zugstrassen.  Kessler  10. 

/ugijreiize.  Alte  ziehen  weiter  nach  Süden 
als  Junge.  Wallace  3.  —  Brehm  U.  —  Je  hö- 
her die  Ai't  nach  Norden  geht,  desto  tiefer  zieht 
sie  nach  Süden.  Seebohm  2,  Tristram  2,  Mar- 
torelli  15. 

/»////»//.  Ist  reissend  schnell.  Gaetke  6.  — 
Geschieht  nicht  mit  dem  Aufgebot  aller  Ki-aft. 
Middendorff  2. 

Zne/Oì'dìniii!/.  Die  Landvögel  ziehen  ohne  Ord- 
nung, andere  in  <  Ordnung  ;  ein  Schenkel  ist 
länger.  Kuser  Friedrich  13.  —  Nach  Alter  und 
Geschlecht  getrennt.  Im  Frühjahr  kommen  die 
Alten  früher,  im  Herbst  gehen  die  Jungen  frü- 


40 


MANN,  4.Ì.  —  Tannak,  Mautorklli,  l!».).  Nin- 
csenek, Gaetke,  10.).  — 

Visszafci'éíi  ;  Mindig  ngyana/jMi  lielyrt-  tör- 
ténik, HOMKYER,  16.).  — 

Vonulás  iiióílja  ;  Futva  cs  úszva  egy  madái- 
sem  vonul,  Homeyer,  27.).  Ellenben  töbl) 
madár  faj  vonul  így,  Brehm  szerint  7.).  —  Út- 
vonalak—  illetve  útirányok  vannak,  Brehm  12.), 
Naumann,  1.).  Middendorff,  1.)  2.Ì,  Weismann, 
5.),  Palmen,  3.),  Martorelli,  I7.i,  Mexzbier, 
1.).  —  Minden  faj  a  saját  útján  halad,  Sewer- 
Tzow,  1.),  Tristram,  4.),  Menzbier,  2.).  —  Az  lít- 
vonalak  a  faj  elterjedésének  történetét  alkotják, 
Menzbier,  5.).  —  Útvonalak  nincsenek,  Ho- 
METEK  1 .),  Gaetke,  1  -1.].  Útvonalak  aligha  van- 
nak, Kessler,  10.).  — 


Távol  áll  tőlem  azt  állítani,  hogy  mindezzel 
a  vonulás  kérdésének  Irlrlrs  része  ki  volna  me- 
rítve, sőt  elismerem,  hogy  a  fennebbi  lexicoii- 
szerü  rész  a  trlcli's  rész  anyagát  egyáltalán  nem 
meríti  ki.  De  én  tudatosan  inkább  annak  bizo- 
nyítására törekszem,  hogy  a  vélemények  s  Irtelcí. 
felállításában  nagyon  is  messze  megyünk.  Nyil- 
vánvaló dolog,  hogy  csak  valamelyes  ornitho- 
logiai  olvasottság  mellett  is  végtelenre  szaporít- 
hatjuk a  nnézetek»  számát:  de  hogy  ezek  a 
tudományt  mily  mértékben  szolgálják  meg,  azt 
nem  jó  lesz  kutatni.  A  fennebbiekben  adott 
gyűjtemény  annyit  mindenesetre  bizonyít,  hogy 
a  nézetek  teljes  egyöntetűségével  a  legellentéte- 
sebb  állitások  állhatnak  szemben,  s  hogy  egy 
természeti  tünemény  kifejlődését  vagy  rögzítését 
látszólag  az  emberi  lelkiismeret  sérelme  nélkül, 
még  évszámba  —  2000  —  is  ki  lehet  kötni. 

A  Xin.  század  koronás  madarászának  tétel 
sorozata  pompás  tükre  és  mértföldmutatója  a 
haladásnak,  egyben  jó  mérték  nem  egy  «véle- 
mény» s  «törvény»  tudományos  értékére.  A  csá- 
szár' így  szól:  «csupán  kitollasodott  madarak 
vonulnak»  (2.)  «nem  minden  madár  vonul«  (3.) 
és  különösen  a  16.)  pontban  :  «a  vonulási  rend 
^  élén  repülő  madár  felváltatik,  mert  annak 
jut  a  legnagyobb  munka,  miután  minden  ve- 
szélyre is  vigyázattal  kell  lennie.»  Kiváltképen 
ez  az  is  azt  bizonyítja,  hogy  a  császár  fogalom- 
mal birt  az  élen  haladó  madár  rrpülrsi  iiiunl.á- 
jdról,  s  ekként  a  mai  tudáshoz  sokkal  közelel^b 
állott,  mint  nem  egy  ujabi)  ornithologus,  a  ki  a 


lier.  Gaetke  II.  —  Es  giobt  cinen  Nacheinan- 
der-und  einen  Vorüberzug.  Palmen  12.  Der 
Zug  hat  Vortrab,  Hauptzug  und  Nachzug. 
HoMKYKK  <■). 

/iKjsrirhhnnj.  8N—W0,  SW— NO,  ON-  WS. 
u.  s.  w.  —  Flüsse  und  Küsten  leiten.  Heuglin 
3.  —  Küsten  und  Inseln  sind  von  Einfluss. 
KjAERBÖLLiNfi  I.  Flüsse   lind   Tbiikr   leiten. 

Brehm  E.  A.  2.  Flüsse  wenkn  auch  ilurch- 
quert.  Kessler  1 . 

/u<iszcit.  Die  Vögel  ziehen  aus  kälteren  in 
wärmere  Gegenden  und  umgekehrt-passagium 
et  reditus.  ILiiser  Friedrich  ].  —  Es  giebt 
einen   Frühjahrs   und  Herbstzug.   Gaetke  1,  2. 


Ich  bin  sehr  weit  entfernt  davon,  zu  behaup- 
ten, dass  hiemit  der  codiücatorische  Theil  des 
Zuges  erschöpft  ist  und  gebe  sogar  zu,  dass  der 
nächstvorstehende  lexicalische  Theil  den  codi- 
tìcatorischen  bei  weitem  nicht  erschöpft.  Es  ist 
mir  mehr  darum  zu  thun  :  zu  beweisen,  dass 
in  Sachen  der  Sentenzen  denn  doch  zu  weit  ge- 
gangen wird.  Es  liegt  ja  auf  der  Hand,  dass  man 
bei  einiger  ornithologischer  Bildung  den  Sen- 
tenzensatz ins  Unendliche  vermehren  kann  :  ob 
zum  Frommen  des  realen  und  positiven  Wis- 
sens, das  möge  dahingestellt  bleiben.  Die  vor- 
stehende Sammlung  beweist  es  jedenfalls,  dass 
neben  vollkommenen  Übereinstimmungen  die 
wunderbarsten  und  crassesten  Wiedersprüche 
platzgreifen  können  ;  dass  man  die  Fixierung 
eines  Phänomens  scheinbar  ohne  Gefahr  für 
das  menschliche  Gewissen  selbst  an  die  Zahl 
von  Jahren  —  2000  —  knüpfen  kann  u.  s.  w. 

Die  vom  gekrönten  Auceps  des  Xlll.  Jahr- 
hunderts aufgestellten  Satzungen  sind  guter 
Spiegel  und  zugleich  ein  Meilenzeiger  für  den 
Fortschritt  und  die  Wage  für  den  W'erth  so 
mancher  Sentenz.  Der  Kaiser  sagt:  uNur  voll- 
kommenen befiederte  Vögel  ziehen».  2;  «Nicht 
alle  Vögel  sind  Zugvögel»,  3;  und  besonders 
Punk  14  :  «Der  an  der  Spitze  der  Zugsordnung 
>  fliegende  Vogel  wechselt  ab,  weil  er  die 
schwerste  Arbeit  verrichtet,  da  er  (iwlt  auf 
alles  Gefährliche  Pücksicht  nehmen  .  .  .muss.» 

Dieses  aurli  beweist,  dass  der  Kaiser  einen 
Begriff  haben  mochte  von  der  Fluy arbeit  des 
an  der  Spitze  fliegenden  Vogels,  hiedurch  also 
dem  heutigen  Wissen  viel  näher  stand,  als  jene 
ürnithologen,  selbst  neuester  Zeit,  die  sich  der 


41 


i'vozftők»    taiití'ti'kvcl    nein    tiulott    mójí    sza- 
kitiiui. 

A  jelen  függeléknek  czélja  oda  hatni  és  ki- 
mutatni, hogy  itt  aK  ideje  annak,  hogy  az  avi- 
phimolügia  olyan  irányba  tereitessék,  a  mely  a 
tudomány  mai  állásának  és  komolyságának 
meg  is  íVlfl. 


Annahme  der  Führerschaft  noeli  niehl  entschla- 
gen konnten. 

Der  gegenwärtige  Anhang  hat  die  Jîestim- 
mung.  dafür  einzutreten,  es  sei  an  der  Zeit 
der  Aviphiinologie  eine  liichtung  zu  geben, 
welche  dem  Ernste  der  Wissenschaft  mehr 
entspricht. 


A  francziaországi  madárvonulásról. 


Hegyfoky  KabosìóI. 


Der  Vogelzug  in  Frankreich. 
Von  Jakob  Hegtfoky. 


Francziaországban  már  a  mult  századlian 
találkozunk  adatokkal,  melyek  a  madarak  vonu- 
lására vonatkoznak.  Dyenek  például  azok,  me- 
lyek ADANSONtól  az  1754 — 1802  időszakból 
származnak. 

Rendszeres  i)hieuologiai  megtigyelések  azon- 
lian  csak  a  jelen  században  léptek  életbe,  midőn 
Isso-ban  a  növények  fejlődési  és  a  madarak 
vonulási  főbi)  mozzanatainak  figyelemmel  kisé- 
rése és  feljegyzése  czéljából  hálózatot  szei-vez- 
tek.  Az  egyöntetű  eljárás  utján  kapott  adatokat 
a  franczia  meteorológiai  intézet  kiadványaiban 
(Annales  du  Bureau  central  météorologique) 
szokta  közzétenni. 

Mi  részint  ezen  utóbbi,  részint  a  régebbi  meg- 
ligyeléseket  fogjuk  megismertetni.  Azoknál 
Angot  Alfréd  «Eésumé  des  études  sur  la  mar- 
che des  phénomènes  de  végétation  et  la  migra- 
tion des  oiseaux  en  i'rance  pendant  les  dix 
années  1881-1890»  czimü,  lS94-ben  megjelent 
értekezésére  támaszkodunk  ;  a  régibb  és  újabb 
sorozatos  adatok  l)emutatásánál  pedig  G.  de 
Rocquigny-Adaxson  czikkeire  szorítkozunk,  me- 
lyek a  II  Ciel  et  Terre  <>  czimü  s  Brüsselben  meg- 
jelenő folyóirat  l8<)G-ik  évi  20-ik,  az  1897-ik 
évi  21.,  22.  s  az  1898-ik  évi  23-ik  számú  füzetei- 
ben láttak  napvilágot. 

Az  adatok  a  füsti  fecske  megérkezésére  és  el- 
költözésére, valamint  a  kakuk  megérkezésére, 
voltaképen  az  első  kakukszóra  vonatkoznak. 

Hogy  némileg  az  időrendhez  alkalmazkod- 
junk, első  sorban  bemutatjuk  a  füsti  fecske  el- 
költözésére vonatkozó  adatokat,  melyeket  Cottk 
Péter  1767  Isll  között  Montmorencyban 
jegyezgetett. 

Az  elvonulás  napja  a  következő  : 


In  Bezug  auf  den  \'ogelzug  findet  man  in 
Frankreich  schon  im  vergangenen  Jahrhunderte 
gewisse  Daten.  Hieher  gehören  auch  jene,  aus 
dem  Zeiträume  von  1754 — 1802,  von  Adanson. 

Systematische  phänologisehe  Beobachtungen 
wurden  jedoch  nur  im  Laufe  des  gegenwärtigen 
Jahrhunderts  gemaclit.  als  bezüglich  wichtigerer 
Momente  der  PŰan/.t  miitw  nkehuig  und  des 
Vogelzuges  im  Jahre  1  ^Sfi  ein  Beobachtungsnetz 
organisirt  worden  war.  Die  laut  gleichmässigem 
Verfahren  ermittelten  Daten  pflegt  die  franzö- 
sische meteorologische  Anstalt  in  ihren  Jahres- 
berichten (Annales  du  Bureau  central  météoro- 
logique) zu  veröffentlichen. 

Wir  werden  nun  theils  über  die  letzterwähn- 
ten, theils  über  die  älteren  Beobachtungen  be- 
richten. Bei  jenen  werden  wir  uns  an  die  Ab- 
handlung von  Alfred  Angot  «Resumé  des  études 
sur  la  marche  de  végétation  et  la  migration 
des  oiseaux  en  France  pendant  les  dix  années 
1881^1890.1  publiciert  im  Jahre  1894,  halten; 
beim  Anführen  der  neueren  und  älteren  Daten- 
reihen beschränken  wir  uns  auf  die  Artikel  des 
G.  de  RooQDiGNY- Adanson,  die  man  in  der  Zeit- 
schrift II Ciel  et  Terre«,  und  zwar  im  20.  Hefte 
des  Jahrganges  1896,  im  21.,  22.  des  I8'.»7.  und 
im  23.  des  1898  veröffentlichte. 

Die  Daten  beziehen  sich  auf  die  Ankunft  und 
den  Wegzug  der  Rauchschwalbe,  wie  auch  auf 
die  Ankunft  des  Kukuks,  oder  besser  auf  den 
ersten  Kukuksruf. 

Um  gewissermassen  der  chronologischen  Ord- 
nung zu  folgen,  werden  in  erster  Linie  die  über 
den  Wegzug  der  Rauchschwalbe  von  Peter  Cotte 
im  Zeiträume  1767— 18 II  zu  Montmorency 
notierten  Daten  angeführt. 

Die  Tage  des  Wegzuges  sind  wie  folgt: 


1  7(17   September 

i>S 

1777   Octolier 

4 

1  787   Septemi)er 

29 

m 

ű'.l 

7S 

S 

88  Octol)er 

1 

e.;»  October 

2 

79 

7 

89  September 

29 

70 

7 

80  September 

:;o 

92 

22 

71    Sejitember 

27 

81   Octolier 

'2 

9:'.  October 

G 

72  October 

5 

82  September 

2'.» 

94  September 

2G 

73           0 

■■i 

83           i< 

2ti 

95  October 

8 

Ti-  September 

2(i 

8Í.  October 

8 

9(;  September 

30 

75           1" 

27 

85 

1 

97  Octol)er 

10 

li)           « 

2U 

SG 

is  10  September 
11 

3 

:!0 
17 

180(1  September 

27 

A  32  év  átlaga  :  október  d 


Das  Mittel  der  32  Jahre  :  ()-8  Octob. 


A  32  éves,  de  három  izben  megszakadt  föl- 
jegyzés szerint  az  elköltözés  átlagos  napja  októ- 
ber l-e  (Okt.  0-8). 

A  sorozat  meg  nem  szakadt  része,  az  1767 — 
1789  között  levő  23  évnek  az  átlaga  októljer 
1'3-ikára  esik,  tehát  az  előbbivel  egyező,  a  kü- 
lönbség mindössze  0"5  nap. 

A  10  éves  átlagok  is  jól  egyeznek. 


Lant  den  32jährigen  Daten,  die  jedoch  drei- 
mal unterbrochen  sind,  ist  der  1  Okt.  lU.s  Okt.) 
das  Mittel  des  Wegzuges. 

Das  Mittel  der  nicht  unterbrochenen  Serie  aus 
dem  Zeiträume  1767—1789  ist  für  die  23  Jahre 
der  1  "3  Okt.,  das  mit  einem  Unterschiede  von 
O'ô  Tagen  mit    dem    früheren   übereinstimmt. 

Dies  gilt  auch  für  die  Mittel  von  10  Jahren. 


1767—1776  =  október  0-3 
1777  -178(1  =  „  2-8 
1787—1806  =         «       0-8 


Az  egyes  adatok  5  naponkint  ekként  oszlíi 
nak  meg  : 


Die  einzelnen  Daten  von  5  zu  5  Tagen  thei 
len  sich  wie  folgt: 


Szept.  17-21 

=     1  adat 

22     26 

=    4     <. 

27—  okt. 

1  =  14     « 

Okt.       2  -   6 

=     7      " 

7—10 

=     6      « 

A  legtöbb  adat  valóban  azon  pentadra  esik, 
mely  az  átlagot  (,okt.  0.8)  felmutatja. 

A  sor  tehát  teljesen  megbízhatónak  mutat- 
kozik. 

Adanson  Parisban  jegyezte  1754 — ls()2  kö- 
zött a  füsti  fecske  eltávozását.  11  éves  feljegj'- 
zése  átlag  gj'anánt  szeptember  29-ét  adja. 
Tekintetbe  véve,  hogy  10  éves  átlag  is  már  elég 
megbízható  adatot  ad,  ezen  feljegyzés,  mely 
elég  jól  egyez  a  CoTTE-félével,  teljes  hitelt 
érdemel. 

Most  az  újabbi  időből  lássuk  azokat  a   meg- 


321!;!^^ 


Daten 

Die  meisten  Daten  fallen  in  der  That  auf  jene 
Pentade,  welche  das  Mittel  (0.8  Okt.)  aufweist. 

Somit  scheint  die  Serie  ganz  verlässlich  zu 
sein. 

Im  Zeiträume  von  1754 — l!S02  notierte  Adan- 
son den  Wegzug  der  Piauchschwalbe  zu  Paris. 
Seine  lljähiige  Beobachtung  i-esultiert  den 
29.  Sept.  als  Mittel.  Da  schon  ein  Mittel  von 
10  Jahren  ein  ganz  verlässliches  Datum  auf- 
weiset, ist  diesen  Daten,  die  mit  den  CoTTE'schen 
jMitteln  ziemlich  gut  übereinstimmen,  absolut 
Glauben  zu  zollen. 

Nun  übergehen  wir  auf  jene  Beobachtungen, 


43 


liííyek'sc'la't,  rnclyok  Fninc-ziaorsziijí  luizópsö 
vidékén  törtéutek  részint  Munii ns-h&n  (depart- 
ment Allier),  részint  a  Baleine  parkban,  mely 
az  előbbi  helytől  10  klm.-nyire  északnyugot 
(N  28°  W)  fekszik  228-3  méter  tengerszini  ma- 
gasságban, az  északi  szélesség  4()°  42'  és  a 
keleti  hosszúság  (Paristól)  0*^  55'  alatt  (20^^  55' 
Ferrótól).  A  megfigyelők  voltak  :  1841  —  1851- 
bcn  AuANSON  Aglá.ia  asszony,  1852 — 1880-ban 
DoÙMET  Anacílvrsis,  1881 — 1886-ban  Doumet- 
Adanson,  1887 — 18*J6-ban  G.  Kocqüiuny-Adan- 
soN  urak. 


welche  in  iiiuciei'  /cit  ini  inneren  Gebiete  Frank- 
reichs theils  in  Moulins  (Departement  Allier), 
theils  im  Parke  zu  Baleine,  16  km.  weit  und 
in  nordöstlicher  Bichtung  (N.  28°  W.)  von  Mou- 
lins, 228-3  m.  über  dem  Meeresniveau  und  unter 
einer  geographischen  Lage  von  46°  42'  N.  B., 
0°55'Ö.  L.  (von  Paris;  von  Ferro  20°55')  ge- 
macht worden  sind.  Die  Beobachter  waren: 
Frau  Aglaja  Adanson  die  1841  — 1851,  Her- 
ren Doumet-Anacharsis  1852 — 1880,  Doumet- 
Adanson  1881 — 1886,  Rocquigny- Adanson 
1887—1890. 


I.  táblázat.  —  Tabelle  I. 


A  füsti  fecske  vonulása 


levegő  hőfoka  (C).       Der  Zug  der  Rauchschwalbe  und  die  Lufttempe- 
ratur (C°). 


1841 

Ankiiiifl. 

Apr.       S 

A  nap  álla-os 

liôn.ka. 

.Miniere  Taïcs- 

icinperaliir. 

8-7 

A/,  clkoll 
W,..S7.. 

</.é>. 

A  nap  allagds 

liöfoka. 

Miniére  Tagcs- 

leiiipcratiir. 

■'s;'- 

43 

13-1 



— 

45 
46 
47 

! 

Mart.  30 

..       31 

s-3 
(•.-4 
3-9 

Nov. 

30 

„1 

Déllien  2  füsti   fecske.    Hőfok 

déll.eu  6-3. 
Mittags     2     Rauchschwalben. 

Tciiiperatur  Mittags  6-3. 

48 



Nov. 

2 

7-7 

Két  fecske.  —  Zwei  Schwalben. 

50 

— 

— 

— 

51 

Mart.   26 

14-4 

— 

— 

53 

Apr.       3 

9-8 

— 

— 

54 

3 

11-2 

— 

— 

55 

.       11 

7-7 





56 

5 

10-3 

— 

— 

57 

IO 

10-2 

— 

— 

58 

Mart.  25 

100 





5'J 

..       28 

12-2 

Sept. 

■.!0 

15-4 

A  fecskék  elvonulása. 
Abzug  dei-  Schwalben. 

m 

..      21 

8-3 

„ 

25 

12-1 

61 

.      29 

10-6 

— 

— 

<'.2 

27 

12-8 

— 

— 

63 

Apr.      7 

10-3 

— 

64 

3 

10-0 

— 

- 

65 

3 

5-9 



_ 

6r> 

Mart.  29 

9-1 



— 

68 

..       25 
Apr.       1 

10-0 

7-3 

Oct. 

12 

8-7 

Még  látni  fecskét. 

Es  sind    noch    Schwalben  /u 

(-.9 

('        7 

9-4 

Oct. 

2 

15-0 

sehen. 

70 

Mart.  22 

9-7 





71 

Apr.      5 

6-4 

- 

- 

A  innirérkc/is 
Anknnfl. 

Mart 

:^o 

Apr. 
Mart 

30 

Apr. 
Mart. 

30 

Apr. 

2 

(( 

1 

állapi: 


Mart.  ID 


Apr. 


Mart.  31 

"  27 

<-  30 

«  18 

"  25 

«  30 


Atlag  50  év 


A  nap  álbpiis 

liőfcika.  Az  fiköllöz.cs.  hnfiika. 

Miulcro  Ta^ps-  Weüiii;:.  Milllrrc  Tag.. 

leni|)ciatiir.  li'nippralnr. 

lß-2 


IC)- 2 

i.-y.; 

10-8 

12-5 
IH-O 

12-5 
4-5 


13-7 

5-Ô 

í)-7 

fi-í) 

8-5 

9-6 

6-0 

5-0 

G-0 

100 

7-0 
í»-5 

4-1 

5-2 
14-5 

10-0 
6-9 

8-4 

11-7 

5-0 

(vB 

10-5 

100 

9-5 
14-3 


Sept. 
Oct. 
Sept. 

30 

7 
29 

Oct. 

Sept. 

Oct. 

1 

29 

Sept. 

1 
20 

" 

28 

Oct. 

.5 

Sept.    25 
17 


Oct. 


12-; 


A  focskt'k  luajilncm  iiiin.l  el- 
vonultak. 

Die  Schwalben  sind  fast  alle 
weggezogen. 


A  füsti  fecske  még  nagy  szám- 
mal van. 

Es  sind  noch  zahlreiche 
Schwalben  da. 


A  fecskék,  úgy  látszik, 
elmentek. 


égleg 


18-2 

Die  Schwalben  scheinen  gänz- 
lich fort  zu  sein. 

22-0 

12-6 

Elvonultak.  —  Abgezogen. 

l(i-5 

5-1 

'KS 

11-1 

9-0 
13-9 

S-S 

E  nailon  láttuk  az  utolsó  fecs- 
két. 

Heute  sahen  wir  die  letzte 
Sclnvalbe. 

•0  c^. 


A  füsti  fecske  Francziaország  középső  vidé- 
kére e  szerint  50  éves  feljegyzés  alapján  már- 
czius  30-5  napján  érkezett  meg,  midőn  az 
átlagos  napi  hőmérséklet  9-0  C.  fokot  tett  :  leg- 
korábban márczius  18-án,  legkésőbben  aprii 
11-én. 

A  megérkezés  10 — 10  éve  a  következő  át- 
lagot adja  : 


11  11-ß 

27  S-7 

-  Mittel  d.  50  Jabre  =  30-5 :  9-0  C°. 

Demnach  ist  die  Üauchschwalbe  in  den  inne- 
ren Gegenden  Frankreichs  laut  50jährigen  Be- 
obachtungen bei  einer  durchschnittlichen  Tem- 
peratur von  +  9'OC^  am  30-5  März  angekom- 
men. Am  frühesten  am  18.  März,  am  spätesten 
am  11.  April. 

Die  Ankunftszeiten  von  je  10  Jahren  geben 
die  folgenden  Mittel  : 


1841—185(3  =  április         2-ü  ;  hőfok  9-4  C. 
1857—1866  =  márczius  30-6;       ..      9-9 
1867— 1876  =  aprii  0-6;       »      8-7 

1877— 1886  =  márczius  28-9;       «      7-7 
1887—1896  =  márczius  27-8:       «      9-3 


45 


A  10  c'\>'s  átlagok  legkoráblii  napj 
cziiis  2S..  késül)lii  iipi-ilÍH  :!-ika  :  azaz 
tiz  éves  átlagnak  eltérése  az  50  évestől  : 
kezo: 


■íí,v-eg.v 
kövct- 


Der  früheste  Tag  iler    lOjälirigen   Mittel 
(1er  i'8.   März,  der  späteste  der  3.  April,  d. 
die    l'nterscliiede   zwischen    den    Mitteln    v 
10  Jahren  und  dem  von  50  Jahren  sind  : 


1841  -  1856  =  +3-I 
1857— 186G  =0-1 
1867—1876  =  +M 
1877-  1886  =  -1-6 
1887     18!)C)  =  -  -2-7 


)k  +0-4  C. 
+()■'.) 


—  1-3 

+0-3 


A  legnagyobb,  3-1  napos,  eltérés  tehát  az 
első  decenninmnál  mutatkozik,  mely  azonban 
mint  nem  folytonos  10  éves  időszak  áll  előt- 
tünk. Ebből  tehát  szintén  következik,  mit  már 
az  Aquila  II.  évfolyamának  124.  lapján  kimutat- 
tunk, hogy  K» — 1 1  év  már  eléggé  normális  átlag 
gyanánt  tekinthető. 

Ha  a  megérkezés  adatait  5  naponkint  cso- 
portosítjuk, a  következő  eredményt  kapjuk  : 


Die  grösste  Abweichung  von  3i  Tagen  ergiebt 
sich  also  beim  ersten  Decennium,  welches  aber 
keinen  vollkommenen  10jährigen  Zeitraum 
bildet.  Dies  liefert  also  denselben  Beweis,  der 
im  II.  Jahrgange  der  «Aquila«,  pag.  124.  bereits 
ausgesprochen  war,  dass  10  bis  1 1  Jahre  schon 
für  ein  genügend  noi-males  Mittel  betrachtet 
werden  können. 

Die  zu  5  Tagen  gruppierten  Ankunftszeiten 
geben  das  folgende  Resultat  : 


Márcz.  18—22  =    4  adat 

23—27  =  10    « 

28—  ápr.  1  =  19     « 

Apr.        2—  6         =11     ,. 
7—11  =    6    « 


Az  50  éves  átlag  arra  az  időre  esik,  midőn   a 
fecske  tényleg  legtöbbször  érkezett  meg. 


Rocquionv-Adanson  említi,  hogy  gróf  Tou- 
CHnrBKRT  Poitiersban,  mely  csaknem  teljesen 
egj-ez  MoiLixs  geográfiai  szélességével,  esak- 
hogj'  niinteg>-  2")<i  kilométernyire  nyugot  felé 
fekszik,  az  18(18 — 1883-ik  16  éves  időszakra 
átlagos  megérkezésül  márczius  31-ét  ka])ta.  mi 
az  ő  adataival  szépen  egyez. 


Anoot  is  kimutatja  a  füsti  fecske  megérkezé- 
sét Miinliii^vd  és  Poiiicrxrc  nézve  az  1881  — 
1890.  tiz  évről;  az  első  helyen  az  átlagos  nap 
április  10-e.  mikor  Rocqukjny-Adanson  egy- 
idejű adatai  márcz.  29-9-ét  tüntetik  fel  átlag 
gj'anánt.  Itt  tehát  két  egyidejű  feljegyzés  /  /  na- 
pos különi)séget  mutat  fel.  PoiticrKha  megérke- 
zik, Akgot  szerint,  április  7-én  a  fecske,  Tou- 
CHiMBERT  szerint  márczius  31-én  (1868 — 1883); 
itt  is,  bár  az  adatok  nem  egyidejüek,  S  lutpnl 
tesz   a  különbség.  S  a  mit  megérkezésnél,  azt 


Das  Mittel  von  50  Jahren  fällt  auf  jenen 
Zeitpunkt,  wo  die  Rauchschwalbe  in  der  Regel 
am  Jjäufigsten  ankam. 

Eocqüigny-Adanson  erwähnt.  Graf  ToucHiir- 
BERT  hätte  in  Poitiers,  das  sich  beinahe  unter 
derselben  geographischen  Breite  wie  Moulins, 
jedoch  250  km.  weiter  westlich  befindet,  als  An- 
kunftsmittel für  den  1 0jährigen  Zeitraum  von 
1868-  1883  den  31.  März  bekommen,  welcher 
Tag  mit  dem  seinigen  schön  übereinstimmt. 

Die  Ankunft  der  Rauchschwalbe  wird  auch  von 
Angot  für  Moulins  und  Poitiers  für  die  10 
Jahre  von  1881—1890  ermittelt.  Das  Mittel  für 
den  ersten  Ort  ist  der  10.  April,  während  die 
aus  derselben  Zeit  herriihrenden  Daten  von 
Eocquignt-Adanson  für  dasselbe  den  29'9.  März 
ergeben.  Hier  weisen  also  zwei  Beobachtungen 
aus  gleicher  Zeit  eine  Differenz  von  11  Tagen 
auf.  Laut  Angot  kommt  die  Rauchschwall)e  in 
Poitiers  am  7.  Apr.  an,  laut  Touchimbert  am 
31 .  März  (  1 868—  1 883)  ;  auch  hier  ergiebt  sich 
olnvohl  die  Daten  nicht  gleichen  Zeitraumes 
sind  —  eine  Differenz  von  8  Tagen.  Dasselbe, 
was  für  die  Ankunftszeiten  galt,   ist  auch  beim 


46 


îiz  eltávozásnál  is  lesz  alkalnmnk  észlelin. 
Angot  későbbi  dátumot  tüntet  fel  átlag  gj'anánt, 
mint  raás  észlelők,  valószínűleg  azért,  mert  a 
phaenologiai  hálózat  tagjai  más  utasítás  szerint 
jártak  el,  mint  a  nem  tagok. 


Az  elköltözésnél  nem  tettük  ki  az  átlagos 
naivot,  mivel  az  adatok  nem  oly  egyöntetűek, 
mint  a  megérkezésnél.  Az  1S59— 1S8().  időszak 
10  éve  szerint  ugyanis  okt.  0'4  14-2  C.  mellett, 
az  1SS7 — 1896.  időszak  10  éve  szerint  okt.  16*6 
na|3Ját  9-8  C.-sal  ka2)juk  átlag  gyanánt.  Ennek 
oka  az,  hogy  az  előbbi  időszak  adatai  valószinü- 
leg  tömeges  elvonulásra  vonatkoznak,  holott 
Rocquigny-Adanson  azokat  az  eseteket  jegyezte, 
mikor  a  szemhatáron  az  utolsó  fecskét  jjiHan- 
totta  meg.  Az  előbbi  adatok  kézirataiban  bizony- 
talanok, határozatlanok  a  kifejezések. 


Renou  Parisban  és  környékén  szintén  meg- 
figyelte, mikor  mutatkozott  az  utolsó  füsti  fecske 
s  ő  is  igen  késői  átlagot  mutat  fel. 

Szerinte  volt  az  elköltözés  napja: 


Hcrbstzugc  .Ut  Fall.  Als  elittel  gicbt  An.^ot 
ein  späteres  Datum  wie  andere  Beobachter, 
wahrscheinsich  aus  dem  Grunde,  weil  die  Jfit- 
glieder  des  phänologischen  Beobaehtungsnetzes 
nach  einem  anderen  Princip  vorgegangen  sind, 
als  die  Nichtmitglieder. 

Beim  Wegzuge  wurden  keine  Mittel  ange- 
führt, und  zwar  darum,  weil  die  Daten  nicht 
derart,  wie  bei  der  Ankunft  homogen  waren. 
Die  19  .Jahre  des  Zeitraumes  1859 — 188()  er- 
geben bei  14-2  C°  den  0-4.  Okt.,  die  10  Jahre 
von  1887-1896  bei  9-8  C°  den  Iß-fi  Okt.  als 
Mittel.  Diese  Thatsache  findet  ihre  Erklärung 
darin,  dass  die  Daten  der  früheren  Periode  sich 
wahrscheinlich  auf  einen  massenhaften  Wegzug 
beziehen,  hingegen  sind  von  Eocqtiignt-Adanson 
jene  Fälle  notirt  worden,  als  er  am  Horizont 
die  letzte  Piauchschwalbe  erblickt  hatte.  Das 
Manuscript  der  früheren  Daten  enthält  unbe- 
stimmte, unsichere  Angaben. 

Auch  von  Eenou  ist  die  letzte  Rauchschwalbe 
in  Paris  und  dessen  Umgebung  beobachtet  w^or- 
den,  und  notierte  er  ebenfalls  ein  sehr  spätes 
Mittel. 

Die  Tage  des  Wegzuges  waren  laut  Eenou 
wie  folgt  : 


1855  Oct.  17 

71      «  12 

74  ..  4 

75  "  18 
7(;     «  5 


1S77  Oct.  2 

78  «  11 

79  «  15 

80  ..  17 

81  «  17 


1882  Oct.  7 

83  «  15 

84  «  17 

85  «  1 9 

86  "  21 


1887  Oct.  21 

88  «      13 

89  ..      18 

90  «        7 

91  «       18 


1892  Oct.   17 

93  <■      13 

94  "        9 

95  "     22 


22  év  (1874—1895)  átlaga  okt.  14-1.  —  Mittel  der  22  Jahre  (1874—1895)  Oct.  14-1. 


Ime  Adanson  a  mult  században  Parisra  szep- 
tember 29-ét  kapta  1 1  évi  feljegyzés  szerint  a 
füsti  fecske  elköltözésének  átlaga  gyanánt, 
Renou  pedig  22  éves  szakadatlan  sorozat  szerint 
október  14-ét.  A  különbség  a  megfigyelés  mód- 
jából magyarázható  ki.  Adanson  tömeges  elköl- 
tözést ért,  Renou  az  utolsó  látható  példányt 
említi.  Természetes,  hogy  a  tömeges  elvonulás 
korábban  esik  meg,  mint  az  utolsó  példányok 
feltűnése.  így  Brmi^rihrii  is  a  tömeges  elvonu- 
lás sok  évi  feljegyzés  szerint  szeptember  16-ára 
esik. 


Ha  Rocquigny-Adanson   és    Iíenou    egyidejű 
datait  veszszűk,  azon  eredményre  jutunk,  hogy 


lm  vorigen  Jahrhunderte  ermittelte  also  Adan- 
son aus  einer  11jährigen  Series  als  Mitteltag 
des  Wegzuges  der  Rauchschwalbe  für  Paris  den 
29.  Sept.,  Renou,  auf  Grund  einer  22  Jahre 
hindurch  ununterbrochen  notierten  Datenreihe 
den  14.  Oct.  Diese  Differenz  erklärt  sich  da- 
durch, dass  die  Beobachtungen  bezüglich  der 
Art  und  Weise  verschieden  waren.  Adanson 
meinte  nämlich  den  massenhaften  Wegzug, 
Renou  das  letzte  Exemplar,  dass  sichtbar  gewe- 
sen. Es  ist  nun  selbstverständlich,  das  der  mas- 
senhafte Wegzug  immer  früher,  als  das  Erschei- 
nen der  letzten  Exemplare  erfolgte.  So  fällt  der 
massenhafte  Wegzug  auch  in  Brüssel  laut  Be- 
obachtungen von  vielen  Jahren  auf  den  Kl.  Sept. 

Der  Vergleich  der  gleichzeitigen  Daten  von 
Rocíjuigny-Adanson   und  der  von  Renou   fühi't 


47 


az  elkültözi's  napja  I8S7  lí^í).").  időszakban 
Moulinsbau  üktül)er  l-ri.  Parisban  október 
15*3,  tehát  ug_yanegy  napra  esik.  Az  egyes 
években  azonban  11  napos  differeneziák  is 
mutatkoznak,  s  liol  Parisban,  hol  Moulinsban 
köszöntött  l)e  ennyivel  később  az  utolsó  fecske. 


Rocquiony-Adanson  az  I.  táblázaton  mint  az 
elköltözés  legkésőbbi  napját  Mcmlinsre  nézve 
október  á7-ikét  tünteti  fel  ;  minden  késől)bi 
adatot  nnilirusmúi  ielent  ki. 


Adanson  hosszú  tudományos  működése  alatt 
valami  rendellenes  dolgot  nem  jegyzett  fel  ; 
leánya,  Aglája,  a  Ba/c/z/c-parkból  két  rendkí- 
vüli adatot  hoz  tudomásunkra  18i()  nov.  30.  és 
1848  nov.  ű.  napjáról. 

Az  utóbbi  időben,  18í)0  nov.  lO-én  délután  4 
órakor  Foresi  cl  (Depart.  Pas-de-Calais  l  mellett 
láttak  füsti  fecskét. 

1891-ben  Vrhlrmnhdn  Yvetót  közelél)en  nov. 
\-l-én  láttak  fecskét.  />'i7////í////'(/// pedig  ez  évi 
nov.  közepe  táján  több  helyütt  fecskecsoportokat 
láttak. 

1 8!)4-ben  Aiiii<>liii'>iZ(hili(hi  még  deczemberben 
is  láttak  itt-ott  fecskét,  legkésőlil)  IS-ikán. 

Az  189")/fi-ik  évi  nagyon  enyhe  télről  azt  ol- 
vassuk a  Rrriir  Scirniiftqur  1896  január  4-i 
számában,  hogy  Aiitioloruzáiibaii  nemcsak  ott 
maradt  néhány  fecske,  mi  ott  deczember  végén 
sem  ritka  eset,  hanem  4  tojással  fészket  is 
találtak,  melyen  a  madár  költött  s  a  csira  fejlő- 
désbe is  indult.  Ugyanez  a  lap  1897-ik  évi  jan. 
-2.-Í  számában  írja,  hogy  1895  decz.  havában 
llcah'ii-hcn  (Yorkshíre-ben)  ott  maradt  a  hó  vé- 
géig két  késői  kelésű  fecske,  a  nap  melegebb 
óráiban  vidáman  röpködve  szerteszét.  Az  egyik 
a  tél  folyamán  elpusztult,  a  másik  épületpárkány 
alatt  levő  lakóhelyén  egészen  május  végéig,  az 
új  fecskék  megérkezéséig,  ott  maradt.  Üj  frigyre 
lépett  ugyan,  de  eredménytelenül. 


Térjünk 
.aMioloüi: 


it   An( 
állom 


lássuk  a  8() 
■t  az  Issi 


zn  dem  Resultate,  dass  der  Tag  des  \\'egzi;ges 
im  Zeiträume  1887 — I89rj  für  Moulins  auf  den 
I5'4.,  für  Paris  auf  15"3.  Okt.,  somit  auf  den- 
selben Tag  fällt.  Jedoch  zeigen  sich  in  den  ein- 
zelnen Jahren  ab  und  zu  auch  Differenzen  von 
1 1  Tagen  ;  die  letzte  ßauchschwalbe  hat  bald 
Paiis,  bald  wieder  IVfoulins  um  1 1  Tage  später 
verlassen. 

Als  spätester  Tag  für  Moulins  envähnt 
Rocquignt-Adanson  in  der  Tabelle  I  den  27. 
Okt.  Ein  jedes  spätere  Datum  hält  er  für  «erra- 
ticum». 

Während  seiner  langen  wissenschaftlichen 
Tätigkeit  notierte  Adanson  kein  abnormes 
Phänomen  ;  seine  Tochter  Aglaja  berichtet  über 
zwei  ungewöhnliche  Fälle,  den  30.  Nov.  des 
Jahres  1846,  und  den  2.  Nov.  des  184S,  lieide 
aus  dem  Parke  von  BdU'inf. 

Neuerer  Zeit,  im  Jahre  1890  sah  man  bei 
7- o/v'.s7('/ (depart.  Pas-de-Calais)  noch  die  Rauch- 
schwalbe, den  10.  Nov.  Nachmittags  4  Uhr. 

Im  1891  wurde  dieselbe  Art  zu  Ydilcron  in 
der  Nähe  von  Yetot  am  12.  November  beobach- 
tet. In  Belgien  sah  man  in  demselben  Jahre 
um  die  Mitte  Novembers  an  mehreren  Orten 
Scharen  der  Raiichschwalbe. 

In  England  sah  man  sie  im  Jahre  1894,  hie 
und  da  sogar  im  Dez.,  zu  spätestens  am  18. 

Die  4.  Nummer  (4.  Jan.)  des  Jahrganges  1896 
der  Ri'i'Ui'  Sciriiliflqur  berichtet  über  den  sehr 
milden  Winter  von  1895/6,  und  sagt,  es  hätten 
einige  Rauch  schwalben  in  England  nicht  nur 
überwintert,  was  dort  sogar  Ende  Dezember  nicht 
selten  der  Fall  wäre,  sondern  man  hätte  auch 
ein  Nest  mit  4  Eiern  gefunden,  welche  vom  Vo- 
gel schon  bebrütet  worden  wären,  und  in  denen 
sich  der  Keim  schon  zi;  entwickeln  begonnen 
hätte. 

Man  liest  weiter  in  derselljen  Zeitschrift  — 
Jahrgang  1897,  Nummer  vom  ±  Jänner  —  im 
December  1895  hätten  zwei  Rauchseh walben 
späterer  Brut  bis  Ende  dieses  Monats  in  Haley 
(Yorkshire)  ausgeharrt,  in  den  wärmeren  Stun- 
den heiter  herumfliegend.  Die  eine  sei  während 
des  Winters  zu  Grunde  gegangen,  die  andere 
hätte  an  seiner  Wohnstätte  unter  einem  Gesimse 
die  Ankunft  der  neuen  Schwalben  abgewartet. 
Sie  sollte  zwar  in  eine  neue  eheliche  Verbindung 
eingegangen  sein,  jedoch  erfolglos. 


Ubei'gehen  wi 
um  die  Daten  d 


nun  am 
■  sd  pbä, 


die  Arbeit  Anoot's, 
oloiriselien  iJi'obaeb- 


4s 


IS'.tO.  iilösziikliaii  a  füsti  fecske  megérkezését  és 
eltávozását,  valamint  az  első  kakukszót  illetőleg 
feljeg;\'eztek. 


Minthogy  ezeket  rendszeres  útmutatás  alap- 
ján jegyezték,  bátran  összehasonlította  őket 
An  GOT.  A  jeles  meteorológus  már  az  átlagos 
nap  kiszámítására  nézve  is  igen  helyes  alap- 
ból indult  ki.  A  napokat  nem  hónapok  sze- 
rint tünteti  fel,  hanem  januarius  1-től  kezdve 
az  év  végéig  számlálja  őket.  A  szökő  évek- 
ben január  1-ső  napját  «Ou-sal  teszi  egyen- 
lővé, 2-át  pedig  l-nek  számítja;  így  azután 
márczius  1-vel  kezdve  minden  nap  egyenlő 
számmal  van  jelölve  úgy  a  szökő,  mint  a  nem 
szökő  évben.  E  szei'int  tehát  lesz  : 


tungstiitioneii.wciflic  im  /citraumc  ISSl— 1S90 
über  den  Frühlings-  und  Hurhstzug  der  liaucli- 
schwallie,  wie  auch  ül)er  den  ersten  Kukukruf 
notiert  worden  sind,  zu  betrachten.  Da  man 
diese  Daten  auf  Grund  systematischer  Anwei- 
sung notierte,  konnte  sie  Angot  ganz  sicher 
vergleichen.  Dieser  vorzügliche  Meteorolog  hat 
sich  schon  hinsichtlich  der  Berechnung  des 
Mittels  einer  ganz  richtigen  Basis  bedient.  Die 
Tage  bezeichnet  er  nicht  monatsweise,  sondern 
zählt  sie  vom  1.  Jänner  bis  zum  Ende  des  Jahres. 
In  einem  Schaltjahre  macht  er  den  1.  Jänner 
0  gleich,  den  2.  l)ezeichnet  er  durch  die  Zif- 
fer 1,  u.  s.  w.  ;  demnach  haben  die  Tage  vom 
1 .  März  an,  sowohl  im  gemeinen,  wie  auch  im 
Schaltjahre  alle  dieselben  Ziffern.  Es  werden 
also  : 


)er  erste 

Januar 

1-SŐ 

napja 

-1       fö'^ 

Februar 

t-ső 

=  32       « 

Mart. 

1-ső 

=  60       . 

April 

1-ső 

=  91       « 

Majus 

1-sö 

=  121     '< 

Jun. 

1-ső 

=  152     « 

Jul. 

1-ső 

=  182     « 

August. 

1-ső 

=  213    .. 

Septemb 

1-ső 

=  244    « 

October 

1-ső 

=  274    .. 

November  1  -so 

=  305    « 

Decemberi -so 

=  335     « 

A  80  állomás,  melyeket  Francziaország  külön- 
böző vidékein  rendeztek  be,  minden  évben  elég 
szép  számú  megfigyelést  teij  esztett  be  a  köz- 
ponti intézethez,  úgy  hogy  belőlök  elég  meg- 
l)ízható  eredményt  lehetett  levonni.  Kivételt 
képez  a  Bretagne  3  departementja  :  Finistère, 
Morbihan  és  Cótes-dü-Nord,  honnan  csak  az 
utóbbi  években  küldtek  be  elegendő  számú  je- 
lentéseket, miért  is  ezek  átlagos  napjai  nem  oly 
megbízhatók,  mint  a  töbl)i  département  állo- 
másaié. 


Angot  mindenekelőtt  kiszámítja  a  tengerszini 
magasság  hatását  a  vonulási  adatokra  nézve. 
Francziaország  9  vidékén  a  1(»0  méterenkinti 
magasságkülönbségre  jut  nap  : 


Die  an  verschiedenen  Gegenden  Frankreichs 
dislocierten  S()  Stationen  stellten  der  Centrale 
jährlich  ein  nicht  zu  unterschätzendes  Beobach- 
tungsmaterial zurYfrfü.uuiiK.  s<i  dass  man  daraus 
ein  ziemlich  verlässlii  In^  i;(-,ultat  zu  schöpfen 
vermag.  Eine  Ausnahmu  Ihukt  man  in  den  di-ei 
Departements  der  Bretagne  :  zu  Finistère,  Mor- 
bihan und  Còtes-du-Nord,  woher  nur  in  den 
letzten  Jahren  ein  genügendes  Beobachtungs- 
material eingesandt  worden  ist,  weshalb  diese 
Mittel  nicht  derart  verlässlich  sind,  wie  es  bei 
Stationen  anderer  Departements  der  Fall  ist. 

Vor  allem  berechnet  Angot  den  Einfluss  der 
hypsometrischen  Verhältnisse  auf  die  Zugsda- 
ten. Und  zwar  fallen  für  die  9  Gegenden  Frank- 
reichs auf  die  Höhenunterschiede  von  KHI  m. 
Tage  wie  folgt 


49 


Az  első  kakukszónni 
Bőim  ersten  Ruf  «les 
Kuknks 

A  Vósi'sok- 

h™. 

In  den 

V„s;es,.n. 

2-:ì 

A  .Inrahar 
In  .Inni. 

1-s 

Anveicni'- 

ben. 

In  An- 

versnc. 

2 '3 

A  Céven- 
nekben. 
In  don 

1-4 

A  nviiRoli       A  k(>l('ll 

'  l'yirnéekben. 

Ind.WosI-      In  Osl- 

Pymi^vcn. 

2-7          l-;j 

Szavoi;i- 

bari. 
In  SaN„ 

1-7 

A  közpcMili       A  déli 

AlpcM.kb,ni. 

Ind.Cl'nt.-     Ind.Siid- 

Alp.n.. 

1-r.       !•'.) 

Az  sész 
országban. 
Im  iranien 

Lande. 

1-9 

A  fecske  megérkezé- 
sénél 

Bei  der  Ankunft  iler 
lîauchsc-hwalbe 

3-5 

I-C. 

2-4 

2-4 

2-3          2-0 

2-3 

2-0         l\s 

2-2 

A    fec-ske   elkóltòz.'- 

sénél 
Beim    Weeziicr    dei- 

—1-5 

—1-0 

^2-0 

-1-3 

—1-3      —1-6 

— 1-1 

—0-9      —0-S 

— 1-3 

Rauchschwalbe 


A  -(-  jel,  melyet  azonlian  ki  nem  tettünk,  azt 
mutatja,  hogy  a  két  előblii  jelenség  a  magasság 
100 — 100  méternyi  növekedéséhez  képest  késik; 
a  —  jel  a  fecske  elköltözésénél  jíedig  értésünkre 
adja,  hogy  a  jelenség  annál  hamarabb  követ- 
kezik be,  minél  nagyobb  a  magasság. 

Minthogy  ezen  számok  feltűnően  nem  külön- 
böznek, elfogadhatjuk,  hogy  100 — 100  méteren- 
kinti emelkedésnek  Franeziaországban  az  első 
kakukszónál  s  a  fecske  megérkezésénél  2-2 
napnyi  késés  felel  meg,  a  fecske  elvonulásánál 
pedig  1  napos  sietés. 

A  II.  táblázaton  bemutatjuk  a  három  jelen- 
ség átlagos  napjait  .sC»  állomásunkon,  a  departe- 
mentek  székhelyein,  valamint  ezeknek  tenger- 
szini  magasságát  méterekben.  (L.  50.  lap.) 

A  8(j  állomás  adatai  szerint  Franeziaország- 
ban az  elsőkakukszó  az  év  95'7  napjára,  a  füsti 
fecske  megérkezése  a  97'8,  elköltözése  a  276-1 
napra  esik  ;  azaz  az  első  kakukszó  április  5-7, 
a  füsti  fecske  niegéi-kezése  április  7-8,  elköltö- 
zése pedig  október  3-1  napjára.  A  kakuk  meg- 
érkezése tehát  megelőzi  a  fecskéét.  Nálunk, 
(Magyarországban),  Ghymesen,  22  évi  megfigye- 
lés szerint,  a  kíikuk  4-S  najjpal  később  jön  meg, 
mint  a  fecske.  Franeziaországban  a  86  állomás 
között  csak  13  fordul  elő,  hol  a  kakuk  megjele- 
nése, illetőleg  az  első  kakukszó,  későbbi  időre 
esik,  mint  a  fecskéé. 


Angot  kiszámította  tíz  éves  adatainak  át- 
gos  eltérését  a  10  éves  átlagoktól,  a  melyből 
;  51-ik  la})on  bemutatott  eredményt  kapta. 


Das  Zeichen  +,  welches  jedoch  nicht  ausge- 
setzt wurde,  giebt  an,  dass  bei  den  ersten  zwei 
Erscheinungen  mit  Höhen  von  je  100  m.  eine 
Verspätung  eintritt  ;  das  Zeichen  —  bedeutet 
dagegen  so  viel,  dass  sich  der  Verlauf  des  Phäno- 
mens umso  früher  abwickelt,  je  grösser  die 
Höhe  ist. 

Da  diese  Ziffern  nicht  sehr  differieren,  so 
kann  man  annehmen,  dass  in  Franki-eich  zur 
Zeit  des*  ersten  Kukukrufes  und  Ankunft  der 
Schwalbe  einer  Steigung  von  je  100  m.  eine 
Verspätung  yfon  je  2  Tagen  entspricht,  beim 
Wegzuge  der  Rauchschwalbe  aber  je  1  Tag  Vor- 
aneileu. 

In  der  Tabelle  H  werden  die  Mittel  der  drei 
Phänomene  von  86  Stationen,  an  den  Sitzen 
der  Departements,  wie  auch  der  Seehöhe  in 
Metern  angegeben.  (S.  pag.  50.) 

Laut  den  Daten  der  86  Beobachtungsstationen 
fällt  der  Kukuksruf  in  Frankreich  auf  den  95-7 
Tag  des  Jahres,  die  Ankunft  der  Rauchschwalbe 
auf  den  97-8,  ihr  Abzug  auf  den  276-1.,  d.  i.  der 
erste  Kukuksruf  auf  den  5-7  April,  die  Ankunft 
der  Rauchschwalbe  auf  den  7-8  April,  ihr  Ab- 
zug auf  den  3.1  Oktober.  Die  Ankunft  des 
Kukuks  kommt  also  jener  der  Rauchschwalbe 
zuvor.  Bei  uns,  zu  Ghymes  kommt  der  Kukuk 
laut  22jährigen  Beobachtungen  um  4-8  Tage 
später  als  die  Rauchschwalbe.  In  Frankreich 
kommen  unter  den  Sfi  Stationen  nur  13  vor,  bei 
denen  das  Ersiheincii  dis  Kukuks,  beziehungs- 
weise der  erste  Kukuksruf  zu  einer  späteren 
Zeit,  wie  das  der  Rauchschwalbe,  erfolgte. 

Aus  10  Jahren  berechnete  Angot  die  mittlere 
Abweichung  der  zehnjährigen  Daten  die  ge- 
wonnenen die  folgenden  Resultate  sind  auf  der 
51 -sten  Seite  aufgeführt: 


II.  táblázat.  —  Tabelle  II. 

Az  avifenológiai  jelenség  átlagos  ideje  (1881 — 1890).  -    Mittel  der  aviphsenologischen  Erscheinung 

(1881-1890). 


Aï  tisö 
kakuk- 

S/.Ó. 

liiT  erste 

Kiiknks- 

riif. 

A  fiisli 
n,egé,- 
kezese. 
Ankunft 
de 
Rauohsc 

fecske 
elköltö- 
zése. 
Abzug 

iNvalbe. 

Az  első 
kakuk- 

SZÓ. 

Der  erste 

Kukuks- 

nif. 

A  fiis 
megér- 
kezése. 
Ankunf 

lUn.eh 

i  fecske 
elköllő- 
zése. 

schwalbe. 

1.  Agcu 

184  m 

05 

93 

282 

44.  Lyon 

174  m 

91 

97 

278 

2.  Albi 

175 

93 

94 

280 

45.  Macon 

201. 

91 

!I8 

277 

3.  Alençon         , 

145 

99 

103 

274 

46.  Le  Mans 

87 

98 

100 

275 

4.  Amiens 

53 

100 

103 

271 

47.  Marseille 

75 

88 

85 

285 

5.  Angers 

47 

97 

98 

276 

48.  Melun 

07 

95 

98 

273 

6.  Angoulême 

48 

93 

93 

281 

49.  Mende 

731 

101 

107 

273 

7.  Annecy 

454 

100 

102 

273 

50.  Mézières 

145 

100 

102 

266 

8.  Arras  . 

68 

102 

103 

269 

9.  Auch     

187 

95 

93 

283 

51.  Montauban 

97 

92 

92 

282 

10.  Aurillac 

068 

101 

107 

274 

52.  Mont-de-Marsan 

45 

93 

89 

285 

53.  Montpellier 

31 

88 

85 

284 

1 1 .  Auxerre 

121 

93 

97 

272 

54.  Moulins 

223 

92 

100 

276 

1 2.  Avignon  . 

20 

87 

85 

284 

55.  Nancy 

220 

97 

101 

266 

13.  Bar-le-Duc 

240 

98 

101 

267 

50.  Nantes 

41 

9S 

98 

277 

14.  Beauvais 

82 

99 

102 

272 

57.  Nevers 

200 

93 

99 

276 

15.  Belfort 

358 

96 

103 

270 

58.  Nice 

18 

88 

82 

287 

16.  Besançon 

273 

94 

101 

272 

59.  Nimes 

58 

88 

86 

283 

17.  Blois 

104 

96 

98 

276 

60.  Niort 

30 

96 

94 

280 

18.  Bordeaux 

74 

94 

93 

282 

19.  Bourg 

250 

89 

94 

276 

61.  Orléans 

109 

96 

98 

275 

20.  Bourges 

150 

93 

98 

277 

62.  Paris 

49 

96 

99 

273 

63.  Pau 

210 

96 

91 

280 

21.  Caen 

21 

99 

104 

274 

04.  Périgueux 

8i> 

93 

93 

280 

22.  Cahors 

122 

92 

93 

281 

65.  Perpignan 

32 

87 

86 

286 

23.  Carcassonne 

117 

90 

92 

283 

66.  Poitiers 

120 

95 

97 

279 

24.  Châlons-S.-Marne    90 

95 

98 

269 

67.  Privas 

304 

93 

97 

279 

25.  Chambéry 

271 

96 

98 

276 

68.  Le  Puy 

04O 

99 

100 

273 

26.  Chartres 

159 

98 

101 

274 

69.  Quimper 

40 

101 

lOi 

274 

27.  Châteauroux_.  , 

158 

94 

98 

278 

70.  Bennes 

30 

100 

102 

275 

28.  Chaumont     . 

332 

97 

102 

267 

29.  Clermont-Ferrand  390 

95 

103 

275 

71.La-Eochelle 

79 

95 

93 

281 

30.  Digne 

020 

102 

97 

278 

72.  La-Rochesur-Yon  10 

98 

97 

278 

73.  Eodez 

025 

101 

105 

275 

31.  Dijon 

238 

93 

99 

272 

74.  Eouen 

12 

98 

103 

272 

32.  Draguignan 

178 

91 

86 

285 

75.  Saint-Brieuc 

106 

103 

107 

273 

33.  Épiual 

330 

98 

102 

260 

76.  Saint-Etienne 

540 

97 

105 

274 

34.  Évreux 

67 

98 

102 

273 

77.  Saint-Lô 

41 

101 

105 

273 

35.  Fois 

433 

98 

100 

279 

78.Tarbes 

308 

'.»8 

94 

283 

36.  Gap 

739 

105 

102 

276 

79.  Toulouse 

194 

94 

94 

282 

37.  Grenoble 

218 

94 

96 

279 

80.  Tours 

00 

95 

97 

277 

38.  Guéret 

453 

98 

104 

275 

39.  Laon 

170 

100 

102 

269 

81.  Troyes 

104 

9i 

97 

270 

40.  Laval 

50 

98 

101 

275 

82.  Tulle  . 

240 

93 

99 

278 

83.  Valence     

125 

90 

93 

281 

41.  Lille 

25 

102 

103 

268 

84.  Vannes    . 

35 

100 

102 

275 

42.  Limoges    ,     

257 

95 

99 

278 

85.  Versailles 

1.38 

98 

101 

272 

43.  Lons-le-Sauuier 

200 

94 

100 

274 

80.  Vesoul     . 

250 

94 

101 

270 

Az  átlagos  eltérés  napokban.  —  Die  mittlere  Abweichung  in  Tagen. 

A  fiisli  fecske 


I  Suint-BriciK- 
I  Caen 
Paris 
1  Nancy 

I  Nantes 
Tours 
Nevers 
Besançon 

(La  Rochelle 
Limoges 
,  Clermont-Ferrand 

Lyon 
I  Annecy 

I  Mont-de-Marsan 
I  Touluse 
I  Avignon 

I  Nice 


Kii  kakiiks/,,-.. 
•sir  Kukiiksmf 

iiiei.'érkríésc'. 
Ankiiuíl 

dei-  Rauchs 

elköllüzése 
Alnus 
hwalbe. 

±2-5 

+  2-Í) 

±4-7 

1-8 

1-7 

3-3 

1-8 

2-3 

2-2 

1-7 

1-9 

2'6 

2-5 

2-4 

3-3 

2-2 

3-3 

1-9 

3-0 

2-4 

1-7 

1-9 

2-2 

1-5 

2-7 

1-5 

3-0 

2-S 

2'2 

1-2 

2-7 

2-1 

0-9 

2-0 

1-5 

2-4 

1-8 

2-6 

1-7 

2-5 

1-3 

3-3 

3-2 

2-7 

J-9 

3-5 

2-G 

2-9 

1-3 

1-9 

3.6 

Az  L  csoport  a  legészakibb,  a  4-ik  a  legdélibb. 
Minden  csoportban  az  állomások  nyugatról  ke- 
let felé  sorakoznak.  Az  átlagos  eltérés  vidéken- 
kint  nem  mutat  fel  különös  sajátságokat,  mind- 
össze annyit  látunk,  hogy  az  Oczeán  és  a  La 
Manche  körül  talán  kevéssel  nagyobb,  mint  az 
ország  belsejében. 

Angot  megjegyzi,  hogy  a  madarak  imént  be- 
mutatott jelenségeinél,  valamint  a  cserebogár 
megjelenésénél  sokkal  csekélyebb  az  átlagos  el- 
térés, mint  a  növények  fejlődésénél. 


Mi  úgy  találtuk,  hogy  nálunk,  Gbj'meseu,  az 
átlagos  eltérés  22  év  adataiból  3-5  napot  tesz  a 
füsti  fecskénél,  s  hogy  e  mennyiség  más  fajok- 
nál annál  nagj^obb,  minél  korábbi  időre  esik 
megérkezések  (Aquila  TV.  4— .5.  1.).  Azt  is  ta- 
pasztaltuk, hogj"  e  törvény  a  növények  fejlődé- 
sénél is  érs'énynyel  bir  (v.  ö.  Herman  0.  czik- 
két  jelen  füzetbenl. 


Azon  vonatkozásoknak  kiderítése  végett,  me- 
lyek a  hőmérséklet  és  az  avifänologiai  jelensé- 
gek között  fennállhatnak,  5  napos  időközök  hő- 
fokát szauututta   ki   An(íot  olvformán,  hogv  az 


Die  Gruppe  1.  ist  die  nördlichste,  die  4.  die 
südlichste.  Die  Beobachtungspunkte  folgen  der 
westöstlichen  Richtung.  Die  mittlere  Abwei- 
chung weist  für  die  einzelnen  Gegenden  keine 
besonderen  Eigenthümlichkeiten  auf.  Wir  sehen 
im  Ganzen  nur  so  viel,  dass  sie  den  Ocean  und 
den  Canal  uLa  Manche»  entlang  ein  wenig 
grösser  ist,  als  in  der  Mitte  des  Landes. 

Angot  weist  darauf  hin,  die  mittlere  Ab- 
weichung sei  sowohl  bei  den  früher  angeführten 
Phänomenen  der  Vögel,  wie  auch  bei  der  Er- 
scheinung des  Maikäfers  eine  viel  geringere, 
als  man  dies  bei  der  Pflazenentwickelung  findet. 

Laut  unserer  Rechnung  macht  die  mittlere 
Abweichung  bei  uns  in  Bezug  der  Ankunft  der 
Rauchschwalbe  laut  Daten  von  22  .Jahren  zu 
Ghymes  3*5  Tage  aus,  und  diese  Grösse  ist 
bei  anderen  Arten  eine  umso  erheblichere,  je 
finiher  sie  eben  ankommen  (Aquila  IV,  pag. 
4—5).  Auch  konnten  wir  Erfahrung  machen, 
dass  dieses  Gesetz  auch  in  der  Pflanzenphäno- 
logie seine  Bedeutung  und  Giltigkeit  habe 
(cfr.  mit  d.  Artikel  v.  0.  Herman,  pg.  1 — 41 
im  jetzigen  Aquilahefte). 

Um  die  zwischen  der  Temjjeratur  und  den 
Erscheinungen  der  Aviphänologie  wahrschein- 
lich bestehenden  Verhältnisse  zu  ermitteln,  be- 
rechnete Angot  den  Wärmegrad  der  Zeiträume 
7' 


iivifänologiai   jelenséfj    na])jából 

valamint    a? 

iizt    megelőző    és    kövftö   két-kó 

t  na])li(')l    iitla- 

got  vett. 

^li  nem  az  egyes  évi 
kat  mutatjuk  he  itt. 


itla- 


vf)n  .5  zu  .5  Tagen,  und  zwar  ilerart,  dass  er  aus 
dem  Tage  der  avipliänologisclien  Ersclieinung, 
wie  aus  den,  dieser  Erscheinung  vorangehen- 
den und  folgenden  5 — 2  Tagen  ein  ]\[ittcl  l)il- 
dcte.  Hier  werden  nicht  die  einzelnen,  sondern 
die  aus  lO.Talircn  abgeleiteten  Mittel  angegeben. 


Átlagos  hőmérséklet  a  vonulás  napján  C°.     -  Mittlere  Temperatur  am  Tage  des  Zuges  C^ 


,l^;'J!;^^     (sólanr).  '■""^'^"'-      ^"""■■^-     Ken: 

8-n        il-ö         7-s       1()-1         S 


lo-i       11-0       I 


Vala- 

.    ■  IVrpi-       állum.is. 

"'"'■      ïiiarj.        Säniml- 

liclie  Sla- 

IM      10-8       9-ri 


A  füsti  fecske  mef;éi-  i 
^^^^^^  ^      9-0        9-8        7-0        9-9        8-0        9-r,      10-5      10-9      ÍM.      !()•: 


A  füsti  fecske  elköltő-  i 

zéso  I      ^g.^        ig.g         jg.g         ig.-         jq. 


1;í-o     13-n      l:l-4 


12-8 


Minthogj-  a  hőfok  állomásonkint  és  évenkint 
feltűnő  eltéréseket  mutat,  Angot  nem  hajlandó 
elfogadni,  hogy  ezen  avifanologiai  jelenségek 
és  a  levegő  hőmérséklete  között  világos  kap- 
csolat léteznék.  «Hu  n  liiiinrrxrl.li'l  — ■  úgy- 
mond—  játszll.-  /.s   (i  iiKiilitral:   riiuniitliUíwái 


»  1", 
hrfnl;, 


■irpel. 


lló.-Jnüivil  f<nil<:s,il,h 


A  bemutatott  10  állomás  hőmérséklete  na- 
gyobb az  első  kakukszókor,  mint  a  füsti  fecske 
megérkezésekor  ;  pedig  megfordítva  kellene 
lenni,  mivel  a  fecske  később  jött  meg,  mint  az 
első  kakukszó  hallatszott. 


Mindössze  három  állomás  fordul  elő  a  10  kö- 
zött, hol  a  füsti  fecske  nagj'obb  hőfok  idején 
jelen  meg,  mint  a  kakuk  hallatja  első  szavát. 
Az  egyik  Pátis,  de  ott  csakugyan  3  nappal  késik 
is  a  fecske  az  első  kakukszó  után,  a  mennyiben 
az  első  kakukszó  aprii  6,  a  fecske  megérkezése 
aprii  9-ik  napjára  esik.  A  másik  Ai'içjiioii,  de 
ott  a  fecske  2  nappal  megelőzi  a  kakukot  ;  hogy 
miért  volna,  hosszú  időt  tekintve,  Avignonban 
(tengerszini  magassága  20  m.)  márczius  26-án 
0"3  fokkal  nagj'obb  a  hőmérséklet,  mint  márcz. 
28-án,  ezt  megfejteni  nem  tudjuk  máskép,  mint 
úgj',  ha  az  egyik  adatot  hibásnak  tételezzük  fel. 
A  harmadik   állomás   Sl.  H(jiioi'iiir  tin  Fmj,  itt 


Da  der  Wärmegrad  nach  Station  und  -Tahr 
beträchtliche  Differenzen  aufweist,  ist  Axgot 
nicht  der  Meinung,  dass  zwischen  diesen  avi- 
phänologischen  Erscheinungen  und  der  Tempe- 
ratur der  Luft  eine  klare  Verbindung  bestünde. 
«Spirit  auch  dir  Temprrnhir  —  sagt  Angot  — 
/;(■//(/  Vof/rlza/ir  ri, ir  ^i'/r/.s-^r  Rnllr.  xo  isl  lìnrli 
,llr.r  Bniìr  nirhi  ,!„.•<  1  l'/V////,/.s7-',  ,lr,n,  rx  siiul 
i>orh  aniirrr,  nuiinxrlinniirl,  nari,  n<irhli;irrr 
Eiiijlüxsrilnhri«. 

Die  Temperatur  der  angeführten  id  Stationen 
ist  zur  Zeit  des  ersten  Kukuksrufes  eine  höhere 
als  zur  Ankunft  der  Eauchschwalbe  während 
man  eben  das  Entgegengesetzte  vermuthen 
dürfte,  da  die  Rauchschwalbe  später  ankam, 
als  man  den  ersten  Kukuksruf  vernahm.  Im 
ganzen  sind  nur  drei  unter  den  10  Stationen, 
wo  die  Eauchschwalbe  zur  Zeit  einer  höheren 
Temperatur  —  wie  der  erste  Kukuk  seinen  Ruf 
hören  lässt,  —  angekommen.  Die  eine  ist  Paris, 
wo  die  Eauchschwalbe  im  Vergleich  zu  dem  er- 
sten Kukuk  ruf  in  der  That  um  3  Tage  später  ange- 
kommen war.  Es  fällt  nämlich  der  erste  Kukuks- 
ruf auf  den  (i.,  die  Ankunft  der  Rauchschwalbe 
auf  den  9.  April.  Die  zweite  ist  Ai'iyiion,  wo 
die  Schwalbe  dem  Kukuk  um  2  Tage  zuvor- 
kommt. Der  Umstand,  weshalb  für  Avignon 
(20  m.  Seehöhe),  am  26.  März  eine  um  0'3  C° 
höhere  Temperatur  sich  ergebe,  als  am  28.  März, 
kann  sich  nm-  dadurch  erklären,  dass  man  eines 
der  zwei   Daten  als    irrtümliche    ansieht.     Die 


azonban   fiinologi; 
kezünk. 


folifjivzosst'l    nom   rendel- 


A  füsti  fecske  megérkezésekor  uralkodó  hő- 
fokot elméletileg  mi  is  megkisérlettük  kiszámí- 
tani. (A(iuil;i  II.  111.  1.)  Úgy  találtuk,  hegye 
nap,  április  5-ike,  Magyarország  közepe  táján 


dritte  Station  ist  Sic.  Hnnorwc,  wo  man  aber 
über  keine  phänologische  Notiz  verfügt. 

Die  theoretische  Bestimmimg  des  gelegentlich 
der  Ankunft  der  Rauchschwalbe  dominierenden 
Wärmegrades  ist  auch  von  uns  versucht  worden. 
(A(ßiila  II,  pag.  111).  Wir  hatten  es  so  gefunden, 
dass  dieser  Tag,  der  5.  April,  für  das  mittlere 


A  kakuk  elsö  megszólalása  1881--1890.  —  Der  erste  Kukuksruf  1881—1890. 

Teiifíorszím-c;  átszúiuított  adatok.  —  Ani'  den  Meeresspiegel  reducierte  Daten. 


IS 

^^ 

2^ 

5:>--^ 

^ 

,.,i 

^ 

BRUXElitS 

\ 

<\ 

y^ 

--V-g^ 

■ç 

7 

V 

'•{ 

Va. 

^v^ 

// 

\^ 

^""sT 

^  ^ 

«■  V" 

^wr- 

^/ 

^ 

y 

97 

'Wi     / 

/  / 

1 

'^^\j^^ 

fci     / 

/  / 

/'sTr 

\          /r 

\/ 

/  / 

^UON 

JA; 

Iv 

-_- 

93 

V 

-n 

'^'■ëoMAR 

-'--... 

H 

''\ 

87 

81  =  Mart.  22. 
91=  Apr.  1. 
101=  Apr.     11. 


a  tenger  szinére  vonatkoztatva  9-4  C.  hőmér- 
sékletet tüntetne  fel.  A  rendelkezésünkre  állott 
adatokból  kitűnt,  hogy  a  fecske  másutt  is  kö- 
rülbelül e  hőfok  idején  jelen  meg.  (Ugyanott 
14±  1.1 

S  ime  Anöot  1 0  állomásának  átlaga  9*7,  Eoc- 
quigny-Adanson  moulinsi  adatai  9"0  hőfok  ide- 


Gebiet  Ungarns  auf  den  Meeresspiegel  bezogen 
eine  Temperatur  von  9-4  C°  aufweisen  würde. 
Aus  den  uns  zur  Verfügung  gestandenen  Daten 
stellte  es  sich  heraus,  dass  die  Rauchschwalbe 
auch  anderswo  beüäufig  zur  Zeit  derselben  Tem- 
peratur eintreffen  würde.  (Aquila  II,  pag.  14:2.) 
Und  wahrlich,  die  Mittel  der  U)  Stationen  An- 
got's  weisen  die   Ankunft  der  Rauchschwalbe 


54 


jén  tüntetik  fel  a  fecske  megérkezését.  Evvel 
korántsem  akarjuk  állítani,  hogy  minden  évben 
ugyanezen  hőmérséklet  idején  mutatkoznak  az 
első  fecskék,  hanem  ez  csak  több  év  átlaga  sze- 
rint van  úgy. 

Nem  hallgathatjuk  itt  el  azon  megjegyzésün- 


zur  Zeit  des  Temperaturgrades  von  9-7  C',  die 
zu  Moulins  von  Eocqüigny-Adanson  von9'0  C° 
auf.  Damit  wollen  wir  bei  weitem  iiiclit  Ix- 
haupten,  die  ersten  Rauchschwalben  würden 
sich  Jahr  für  Jahr  bei  derselben  Temperatur 
zeigen  ;  dies  ist  nur  auf  Grund  von  Mitteln 
von  mehreren  Jahren  der  Fall. 


A  füsti  fecske  megérkezése  1881—1890.  —  Ankunft  der  Rauchschwalbe  1881—1890. 

'longcrszíiire  átszámított  ailatok.  —  Die  auf  den   Meeresspiegel  rediicierteu  Daten. 


81  =  Hart.  22. 
91=  Apr.  1. 
101=  Apr.    11. 


ket  sem,  hogy  a  füsti  fecske  elköltözése  Páriá- 
ból 1S81— 1890  alatt,  Angot  szerint,  (H.  táblázat) 
szeptember  30-án,  Eenou  fentebbi  adatai  szerint 
október  15"5-én  történt.  Minthogj'  Renoxj  az 
utolsó  fecskét  jegyezte,  valószínű,  hogy  a  fäno- 
logiai  hálózat  észlelői  nem  ezt,  hanem  a  töme- 
ges elköltözést  obszerválták.  Az  AnANSON-féle 
múlt  századbeli  feljegj'zések  is  az  elköltözés  át- 


Wir  können  hier  nun  auch  jene  Bemerkung, 
der  Wegzug  der  liauchschwalbe  wäre  in  Parix 
im  Zeiträume  von  1S8 1  —  1890.  laut  Angot 
(Tab.  11)  am  30.  Sept.,  laut  dem  obigen  Datum 
von  Eenoxj  am  15"5.  Oktober  erfolgt,  nicht  ver- 
schweigen. Da  Eexou  die  letzte  Eauchschwalbe 
notierte,  ist  es  wahrscheinlich,  dass  die  Be- 
obachter des  phänologischen  Netzes  nicht  diese, 


55 


■^zcptumliiT 


adják. 


AxGOï  a  II.  táblázaton  bemutatott  adatokat  a 
tenger  .szinére  is  átszámítja  s  lnO-  lUO  méter 
magasságra  az  első  kakukszónál  és  a  fecske 
megérkezésénél  2,  a  fecske  elköltözésénél  pedig 


sondern  den  massenhaften  Wegzug  observierten. 
.\uch  die  AüANSON'schen  Notizen  des  vorigen 
Jahrhunderts  ergeben  als  Mittel  des  Wegzuges 
für  Paris  den  i'J.  September. 

Die  in  der  Tab.  II  angeführten  Daten  wurden 
von  ANGOTauch  auf  den  Meeresspiegel  reduciert, 
und  hat  er  als  Eeductiousfactor  beim  ersten  Ku- 


A  füsti  fecske  elköltözése  1881—1890.  —  Abzug  der  Rauchschwalbe  1881—1890. 
Tengerszinre  átszáiuitott  ailatok.  —  Die  auf  den  Meeresspiegel  reducierten  Daten. 


264  =^  Septemb.  21. 
274=Octob.  1. 
284  =  Octob.  11. 
294  =  Octob.       21. 


1  napot  vesz  fel  átszámítási  tényező  gyanánt. 
Az  ekként  kapott  adatokat  azután  térképileg  is 
bemutatja. 

Mielőtt  ezen  térképekről  szót  tennénk  s  főbb 
eredményeiket  vázolnók,  legyen  szabad  meg- 
jegj-eznünk,  hogy  a  tengerszini  emelkedés  hatá- 
sát a  fecske  megérkezésénél  mi  is  iparkodtunk 


kuksruf,  und  bei  der  Ankunft  der  líauchschwalbe 
für  je  100  m.  Höhe  2  Tage,  beim  Wegzuge  der 
Rauchschwalbe  1  Tag  angenommen.  Die  derart 
ermittelten  Daten  stellt  er  auch  in  Karten  dar. 
Bevor  wir  über  diese  Karten  berichten,  und 
ihre  wichtigeren  Resultate  resümieren,  sei  es  ge- 
stattet zu  bemerken,  dass  auch  wir  den  Einfluss 
des  hypsometrischen  Verhältnisses   im  Früh- 


56 


kiszámítani,  ámde  csak  k('t  óvi  adatokbi')!, 
melyeket  azonban  r2l7  állomáson  jef^yoztck. 
Mi  azon  eredményre  jutottunk,  hogy  100 — 100 
méternek  3-03  napnyi  késés  felel  meg  a  meg- 
érkezésénél, az  elköltözésnél  azonban  0*70 
napnyi  a  sietés,  ha  1050  méterig  fölemelkedünk. 
(Aquila  II.  131  és  148.1.) 


Angot  a  tenger  szinére  átszámított  adatokat 
t — á  napnyi  időközök  szerint  izochron,  egy- 
idejű, vonalakkal  köti  össze  s  így  ha  csak  egy 
pillantást  vetünk  is  három  térképére,  az  egész 
jelenség  lefolyása  legott  tisztán  áll  szemünk 
előtt. 

A  fecske  megérkezése  éj)  úg}%  mint  az  első 
kakukszó  délkeletről  északnyugat  felé  tart- 
A  közép-francziaországi  hegyek  késleltetöleg 
hatnak,  ép  ügy  a  délen  meredező  Pyrenéek  és 
Alpesek  nemcsak  a  madárvonulásra,  hanem  a 
növényélet  mozzanataira  is,  melyek  izochron 
vonalai  általában  véve  hasonlítanak  az  aviphíe- 
nologiaiakhoz. 

A  fecske  elköltözése  északkeletről  délnyugat 
felé  tart;  az  ország  belsejében  levő  hegyek, 
valamint  a  Pyrenéek  és  Alpesek  siettetöleg  mű- 
ködnek a  jelenség  kifejlődésénél. 


Ismertetésemet  avval  fejezem  be,  vajha  sike- 
rülne az  ornithológusoknak  is,  mint  más  szak- 
tudósoknak sikerült,  az  aviiihípuologiai  meg- 
figyelést nemzetközileg  szabályozni,  még  pedig 
mielőbb  ! 


lingszuge  der  nauclisclnvallír  zu  bcivrlmcn 
trachteten,  aber  nur  ans  Daten  von  2  Jalircn, 
welche  jedoch  auf  217  Stationen  notiert  worden 
sind.  Wir  kamen  zu  dem  Resultate,  dass  wenn 
wir  bis  1050  m.  Höhe  aufsteigen,  die  Höhen- 
unterschiede von  je  100  m.  im  Frühlingszuge 
eine  Verspätung  von  3'03  Tagen,  im  Herbst- 
zuge ein  Zuvorkommen  \iiii  0"70  Tagen  zur 
Folge  haben  würden. 

Anöot  verbindet  die  auf  den  Meeresspiegel 
redu eierten  Daten  nach  Zeiträumen  von  je  2 
Tagen  mit  izochronen,  gleichzeitigen  Linien  ; 
demnach  braucht  man,  um  den  Prozess  des 
ganzen  Phänomens  klar  zu  sehen,  nur  auf  die 
Karte  hinzublicken. 

Sowohl  die  Ankunft  der  Piauchsehwallx',  wie 
auch  der  erste  Kukuksruf  folgen  einer  südost- 
nordwestlichen Eichtung.  Die  Gebirge  im  Inne- 
ren des  Landes  bringen  Verspätungen  mit  sich, 
sowohl  die  im  Süden  emporragenden  Pyrenäen, 
wie  auch  die  Alpen  und  zwar  nicht  nur  bei  dem 
Vogelzuge,  sondern  auch  bei  den  verschiedenen 
Phasen  der  Pflanzenentwickelung,  deren  Iso- 
chronen im  grossen  Ganzen  denen  der  Avi- 
phänologie  gleich  sind. 

Der  Wi'i^zu^-  dfr  liaurlisrliwiilbe  erfolgt  in 
nordost-Miilwcstlicbci'  l;irbluii,u  :  ilie  im  Inneren 
des  Landes  belindliebeu  (ieliirge,  wie  auch 
die  Pyrenäen  und  Alpen  verursachen  einen 
rascheren  Verlauf  des  Phänomens. 

Ich  schliesse  meine  Abhandlung  mit  dem 
Wunsche,  möge  es  auch  den  Ornithologen  ge- 
lingen —  wie  es  den  Gelehrten  anderer  Fächer 
gelungen  ist,  die  aviphänologischen  Beobach- 
tungen auf  internationaler  Grundlage,  und  zwar 
so  rasch  als  möglich  zu  regeln. 


57 

A  madárvonulás  az  Olt  völgyében.  (Fogarasm.)     DerVogelzugim  Alutathal(FogarascherComitat). 
Tanuliiianv  Czynk  Ei)É-től.*  Htudic  von  Edwakd  Cztnk.* 


Ki  ne  ismerné  azt  a  kcilvcs  n('mct  dalt  :  «íí-a  a 
fecske  haza  száll»  ...  ?  S  ugyan  ki  iw  gondolna 
ilyenkor  arra,  hogyan  találhatja  meg  kedves  fecs- 
kénk térkép  és  vezető  segítsége  nélkül  a  meleg 
délvidékre  vezető  nagy  messze  utat,  hogy  tudja 
azt  megtenni?  A  «miértu-re  könnyebben,  s  az 
egészséges  emberi  észjárásnak  megfelelően  bárki 
megfelelhet,  mikor  ig\  szí'il  :  Az  idő  hűvösebb 
és  liüvösebl)  lesz,  a  könnyű  tollmez  nem  nyújt 
elegendő  védelmet,  a  rovarok  tömegei  elfogy- 
nak, végre  teljesen  eltűnnek,  s  a  szegény  fecs- 
kéket, fülemiléket,  poszátákat  és  sok  más  ro- 
varevőt a  hideg  mellett  az  éhség  is  gyötörné. 
De  hogy  aránylag  meleg  tollrnhájuk  daczára 
miért  szaporítják  a  vizi  madarak,  magevők,  sőt 
ragadozók  is  a  vonuló  madarak  óriási  seregeit, 
arra  a  legkevésbbé  se  gondolnak. 

Bármily  szép  is  a  czikk  elején  idézett  dal,  azért 
a  valóságnak  meg  nem  felel,  mert  a  fecske  csak 
tavasszal  száll  haza,  nem  ősszel.  A  madárnak, 
legyen  bár  vonuló,  vándor  avagy  kóborló,  nem 
ott  van  a  hazája,  a  hol  a  maga  fajtájához  tarto- 
zókkal csak  élt,  hanem  ott,  a  hol  fészke  állott, 
a  hol  szaporodott.  Délvidéken  vonuló  madaraink 
nem  zengik  nászdalaikat,  s  a  szerelem  nem 
dobogtaja  meg  a  kis  madái-szívet.  Ott  egyszerűen 
csak  telelnek  s  a  tavaszi  szellőkkel  —  hol  ko- 
rábban, hol  későbben  —  visszatérnek  régi,  meg- 
hitt szülőföldjükre. 

A  költés  és  vedlés  befejezése  után  sok  madár 
indul  hol  rövidebb,  hol  hosszabb  útra  majd  ko- 
rábban, majd  későbben,  fajok  és  családok  szerint 
különbözően. 

A  madaraknak  ezen  mozgalmában  megkü- 
lönböztetünk költözést,  vándorlást  és  kóbor- 
lást és  madarainkat  útjaik  minősége  szerint 
a  költözködők,  vándorok,  vag}'  kóborlók  közé 
helyezzük,  mig  azokat,  melyek  születésük  he- 
lyét nem  hagyják  el,  állandóknak  nevezzük. 

Mikor  augusztusiján  a  tarlót  feljáró   vadász 


Wer  Kennt  nu-lit  das  anìiuitige  iÁvd:  «Wenn 
die  Schwalben  heimwärts  ziehen  ....» '.'  ^\'er 
hat  da  nicht  schon  darüber  nachgedacht,  wie 
"lieb  Schwälbchen «  es  zu  Stande  bringe,  den 
weiten,  weiten  Weg  nach  dem  warmen  Süden, 
ohne  Kai-te  und  Führer  zu  linden  und  zurückzu- 
legen? Das  II Warum«  beantwortet  sich  so  ziem- 
lich Jeder  leichter  und  dem  gesunden  Men- 
schenverstand entsprechend,  indem  er  sich 
sagt:  i;s  wird  liühl  und  kühler,  das  leichte 
Federkleiil  bietet  nicht  genügenden  Schutz,  das 
Heer  der  Insecten  schrumpft  zusammen,  bis 
es  endlich  ganz  verschwindet  und  die  armen 
Schwalben,  Nachtigallen,  Grasmücken  und  viele 
andere  Insectenfresser  müssten  nun  neben  der 
Kälte,  auch  noch  hungern.  Warum  aber  Sumpf- 
und  Wasservögel,  Körnerfresser  und  gar  Eaub- 
vögel  trotz  ihren  verhältnissmässig  warmen 
Kleidern,  auch  die  ininicnscn  Schaaren  der  Zug- 
vögel vermehren,  daran  ilmkin  die  Wenigsten. 

So  schön  das  anfangs  ritirtc  Lied  ist,  so  un- 
richtig ist  es,  denn  dir  Siliwalbe  zieht  nur  im 
Frühjahr  und  nicht  im  Herbst  heimwärts.  Jeder 
Vogel,  sei  er  nun  Zug-,  Wander-  oder  Strich- 
vogel, hat  seine  Heimat  dort,  wo  er  mit  seines- 
tileicbcii  nicht  nur  gelebt,  sondern  sich  auch 
Init^^eptlanzt,  WO  sein  Nest  gestanden  hat.  Im 
Süden  erfüllt  nicht  die  Minnelust  die  kleine 
Vogelbrust,  erklingt  kein  Hochzeitslied  von  un- 
seren Zugvögeln.  Sie  überwintern  einfach,  um 
bald  früher,  bald  später  mit  dem  Frühlingswehen, 
in  die  alte,  traute  Heimat  zurückzirkeliren. 

Nach  vollendeter  Brutzeit  und  wenn  die 
Mauser  vorüber,  treten  viele  Vögel,  je  nach  Art 
und  Familie,  bald  früher,  bald  später,  bald  eine 
längere,  bald  eine  kürzere  Reise  an. 

Wir  teilen  diese  Reisen  in  ein  Ziehen,  Wan- 
dern und  Streichen  ein  und  stellen  die  betref- 
fenden Vögel,  je  nach  der  Art  ihrer  Reise,  zu 
den  Zug-,  Waiuli  r-  udir  Striclivíigeln,  während 
wir  jene,  welilii  iIh  (m-i  ml.  in  wclrlier  sie  das 
Licht  der  Welt  LrliliL-kleii,  nicht  verlassen,  als 
Standvögel  bezeichnen. 

Wenn  im  August  der  «alte  Weibersommer» 


*  E  közleményt,    mmtliogy    az    írónak  postlnimas    j         *  Diesen  Ai-tikel,  ids  eine  hinterlassene  Schrift  des 
munkája,  változatlanul  ailjuk.  j   Autors,  geben  wir  ganz  unvoriindert. 

Aquila.  VI.  « 


58 


boszúságára  a  bikanyál  fehér  szálai  ós  hálói 
lengenek  rét  és  mező  felett,  mikor  a  kalászter- 
més rég  lehullott  kasza  és  sarló  alatt  s  a  tengeri 
teljes  csövei  mindjobban  kifejlődnek,  akkor  már 
megkezdődött  azoknak  a  madaraknak  a  moz- 
galma, melyek  tavasszal  legkésőbben  jöttek 
hozzánk.  Évről-évre  határozott  időben  és  irány- 
ban távoznak  s  ezt  nevezzük  költözésnek  vagy 
vonulásnak. 


Vándorlásnak  nevezzük  azt  a  mozgalmat, 
mely  nem  történik  évről-évre  határozott  idő- 
ben és  irányban,  s  a  melyet  a  kényszerűség 
idéz  elő,  tehát  vagy  a  megváltozott  helyi  viszo- 
nyok, vagj'  a  táplálék  hiánya,  vagy  abnonná- 
lis  természeti  jelenségek,  stb. 


így  vándorol  jiéldául  némely  években  ! 
l)usztai  tyúk,  a  csonttollú  madár  (Ampeli 
garr.),  a  pásztormadár,  a  havasi  szajkó, 
és  mások. 


A  kóborlás  végre  szűkebb  körben  történő  ván- 
dorlás, melyet  különféle  okok  idéznek  elő,  több- 
nyire azonban  az  élelem  megcsappanása  az 
egyik,  fölöslege  a  másik  helyen  s  mindenütt  és 
egész  éven  át  történik. 


A  vándorlást  és  kóborlást  egyelőre  mellőzöm, 
s  csak  az  erdélyi  s  különösen  az  Olt  völgj'ében 
és  az  azon  át  történő  madárvonulásról  óhajtok 
néhány  szót  szólni. 

A  Gyergyoban  Vasláb  mellett  eredő  Olt  át- 
szeli a  esiki,  háromszéki  és  részben  a  barczasági 
síkságot,  és  Hévíz  mellett  elkanyarodik  Fogaras- 
megyébe  és  a  voltaképpeni  Olt-völgybe.  Fenyő- 
falva mellett  elkanyarodik  a  folyó,  s  nemsokára 
elhagj'ja  a  Vöi'östorony-szoroson  át  a  magyar 
határt,  átsiet  még  Eománia  egy  részén,  s  Tumu 
Mogurile  mellett  beleszakad  a  Dunába.  Bal  olda- 
lán Hévíztől  Sinkáíg  egy  magaslat  húzódik, 
melynek  legmagasabb  csúcsa  a  «Girbova». 
(1001  m.)  Itt  kezdődik  azután  a  hosszan  elnyúló, 
erősen  csijikézett  fogarasi  hegj'ség,  mely  min- 
den kiágazás  nélkül  emelkedik  ki  a  völgyből,  s 
2530  méterre  emelkedő  csúcsaival  (Negoi,  Vistea 
mare,  Vunetarai  átterjed  a  szomszédos  Szebeu- 


die  weissen  Fiidcii  und  (  icsjiiiiiistc.  zum  Argei' 
des  über  die  Stoppeln  schreitenden  Jägers,  über 
Feld  und  Flur  schweben  lässt,  wenn  die  Halm- 
früchte unter  der  Sense  und  Sichel  längst  ge- 
fallen sind,  die  milchigen  Kolben  des  Mais 
immer  mehr  sieh  entwickeln,  dann  hat  bereits 
die  Reise  jener  Vögel,  welche  im  Frühjahr  zu- 
letzt bei  uns  angekommen  sind,  begonnen.  Sie 
reisen  alljährlich  zu  bestimmter  Zeit  und  in 
bestimmter  Richtung. 

Dies  nennen  wir  den  Zug.  Unter  Wandern 
verstehen  wir  ein  Reisen,  welches  nicht  alle 
Jahre,  nicht  zu  bestimmten  Jahreszeiten  und 
in  bestimmter  Richtung  stattfindet,  welches 
durch  die  Notwendigkeit,  also  entweder  durch 
veränderte  Örtlichkeit,  durch  Nahrungsmangel 
oder  durch  abnoime  Naturerscheinungen  u.  s.  w. 
bedingt  ist. 

So  wandert  z.  B.  in  manchen  Jahren  der 
Seidenschwanz,  das  Steppenhuhn,  der  Rosen- 
staar,  der  nordische  Tannenheher,  der  Lein- 
fink u.  A.  m. 

Das  Streichen  endlich  ist  ein  Wandern  in 
engeren  Grenzen  und  wird  durch  verschiedene 
Ursachen,  grösstenteils  aber  durch  das  Abneh- 
men des  Futters  in  der  einen  imd  den  Über- 
fluss  desselben  in  einer  anderen  Örtlichkeit 
bedingt  und  geschieht  überall  und  während  des 
ganzen  Jahres. 

Über  das  Wandern  und  Streichen  will  ich 
einstweilen  schweigen  und  blos  dem  Zuge  in 
Siebenbürgen  und  speciell  dem  Zuge  der  Vögel 
im  und  durch  das  Thal  der  Aluta  einige  Worte 
widmen. 

Die  in  der  Gyergyó,  bei  Vasláb,  entsprin- 
gende Aluta,  arbeitet  sich  durch  die  Csík,  die 
Háromszéker  und  einen  Teil  der  Burzenländer 
Ebene,  um  bei  Hévíz  einbiegend,  in  das  Foga- 
rascher  Comitat  und  das  eigentliche  Altthal  zu 
gelangen.  Bei  Fenyőfalva  macht  der  Fluss  eine 
Biegung,  um  dann  beim  Vöröstorony-  (Roten- 
tui-m-)  Pass  die  ungarische  Grenze  zu  über- 
schreiten und  durch  einen  Teil  Eimiäniens 
eilend,  bei  Turnu-Mogurele  sich  in  die  Donau 
zu  ergiessen.  Auf  der  linken  Seite  läuft,  von 
Hévíz  bis  Sinka,  ein  Höhenzug,  dessen  höchste 
Spitze  die  «Qirhoxa«  (1001  m.)  ist.  Von  hier 
zieht  sich  nun  das  langgestreckte,  vielzackige 
Fogarascher  Gebirge,  welches  sich  ohne  jeden 
Ausläufer  aus  dem  Thale  erhebt,  mit  seinen  bis 
zur  Höhe  von  25:W  m.  emporsteigenden  Spitzen 
(Negoi,  Vistea   mare.  Vunetara)   bis  in   das  be- 


59 


mcfivólìo.  A  síkon  miiandervonalakban  átkí- 
gyózó Olt  jobb  partján  részben  még  erdős,  rész- 
ben pedig  már  szőlőkké,  rétekké  és  szántóföl- 
dekké alakított  dombos  vidék  terül  el. 


A  bal  oldalán  sok  pocsolya,  tó  és  kisel)!)  mo- 
csár sorakozik.  A  még  csak  három  évvel  ezelőtt  is 
csak  életveszélyek  között  járható  nagy  mundrai 
mocsár,  annyi  mocsári  és  vízi  szárnyas  költési 
tanyája,  azóta  a  kérlelhetetlen  kultúra  áldozata 
lett.  Számos  mély  és  széles  árok  levezette  vizét, 
s  ott,  a  hol  ezernyi  mekegő  sárszalonka  űzte 
i-epülési  játékait  a  smaragdzöld  ingó  fütakaró 
fölött,  a  hol  a  kacsák  százai,  számos  gémfaj,  a 
legkülönfélébb  gázlók  és  ezankók,  a  nádi 
ták  és  réti  kányák  megszámlálhatatlan 
zavartalan  paradicsomi  életet  éltek,  ott  ma  az 
eke  hasítja  fel  az  évszázadokon,  talán  évezrede- 
ken át  érintetlen  talajt,  s  a  gyékény,  nád,  sás  és 
káka  helyét  a  búza,  köles  és  tengeri  foglalta  el. 
«Sic  transit  gloria  mundi.» 


A  hegység  mentében,  a  lábától  kisebb  vagy 
nagyobb  távolságban  szinte  őseredeti  tenyészésű 
kertek  között  számos  román  falu  terül  el  és  a 
kitűnő  lovairól  ismeretes  alsó-szombatfalvi  mén- 
telep, melyet  elég  különös  módon  fogarasi  mén- 
telepnek neveznek.  A  szombatfalvi  méntelep, 
valamint  a  hajdani  báró  Milius-birtok  parkjá- 
ban vannak  az  egyedüli  gémtelepek,  melyeket 
Fogaras-  és  Szebenmegyékben  ismerek,  és  úgy 
látszik,  hogy  kizárólag  ezek  nyújtják  gémállo- 
mányunkat (Ardea  cinerea). 


Számos  patak  siet  a  he<;ysi',m('íl  i(í\c.  az  Oltba 
s  kitartó  esőzésekkor  annyira  tVMa^^a>/.tjak hul- 
lámait, hogy  a  különben  CbLiiduscu  tovasikló 
folyó  zúg\'a  és  mennydörögve  lépi  át  medrét,  és 
zajgó  piszkossárga  hullámaival  tengerré  változ- 
tatja a  körüle  fekvő  i-éteket  és  mezőket. 

A  Hévíztől  Sinkáig  terjedő  magaslaton,  az 
u.  n.  persányi  hegységen  még  nagy  számban 
tenyészik  a  tölgy,  odálil)  kizárólag  a  bükk,  a  foga- 
rasi középhegységben  a  bükk-  és  jegenyefenyő, 
magasabban  már  csak  a  jegenj  e-  és  luczfenyő 
s  a  sziklarégióban  a  havasi  éger  és  törpe  fenyő. 
Egj'es  hófoltok,  melyeket  még  a  júliusi  nap  heve 
se   képes   megolvasztani,    festőién   tűnnek  ki  a 


naclil)arte  Hermannstädter  Gomitai  hin.  Auf 
der  rechten  Seite  der  Aluta,  welche  miiander- 
artig  durch  die  Ebene  gleitet,  liegt  teils  bewal- 
detes, teils  unbewaldetes,  in  Weinberge,  Wiesen 
und  Ackerland  umgewandeltes  Hügelland.  Meh- 
rere Tümpel,  Teiche  und  kleinere  Sümpfe  ziehen 
sich  meist  auf  der  hnken  Seite  hin.  Der  noch  vor 
drei  Jahren  nur  mit  Lebensgefahr  zu  betretende 
grosse  Mundraer  Sumpf,  der  Brutplatz  von 
vielen  Sumpf-  und  Wasservögeln,  ist  ein  Opfer 
der  unerbittlichen  Cultur  geworden.  Zahlreiche 
tiefe  und  breite  Gräben  haben  das  ocherige 
Wasser  abfliessen  gemacht  und  dort,  wo  Tau- 
sende von  Bekassinen  über  der  smaragdgrünen, 
schwankenden  Grasnarbe  ihr  meckerndes  Flug- 
spiel getrieben,  wo  Hunderte  von  Enten,  zahl- 
reiche Keiherarten,  die  verschiedensten  Strand- 
läufer und  Watvögel,  unzählige  Rohrsänger  und 
Weihen  ein  ungestörtes,  paradiesisches  Dasein 
führten,  dort  durchfurcht  der  Pflug  den  durch 
Jahrhunderte  oder  vielleicht  Jahrtausende  un- 
berührten Boden,  wächst  statt  Schilf,  Eohr, 
Binsen,  Seggen  und  Eeigras,  Weizen,  Hirse  imd 
Mais.  «  Sic  transit  gloria  mundi.  « 

Längs  dem  Gebirge  liegen,  mehr  oder  weniger 
vom  Fusse  desselben  entfernt,  zahlreiche  rumä- 
nische Gemeinden  mit  beinahe  urwüchsigen 
Gärten  und  das  durch  sein  vortreffliches  Pferde- 
material bekannte  Alsó-Szombatfalvaer  Gestüt 
(sonderbarer  Weise  «Fogarascher»  Gestüt  ge- 
nannt). Der  Szombatfalvaer  Gestütspark,  sowie 
jener  des  einstigen  Baron  Milius'schen  Gutes 
sind  die  einzigen  Pieiher-Colonien,  die  ich  im 
Fogarascher  und  Szebener  Comitate  kenne,  und 
scheinen  dieselben  ausschliesshch  unser  Eeiher- 
Contingent  (Ardea  cinerea)  zu  liefern. 

Zahlreiche  Bäche  eilen,  vom  Gebirge  kom- 
mend, der  Aluta  zu,  bei  anhaltendem  Regen  die 
Fluten  derselben  derart  hebend,  dass  der  sonst 
so  ruhig  dahingleitende  Fluss  rauschend  und 
tosend  sein  Bett  verlässt  und  die  schmutzig- 
gelben Fluten  die  umliegenden  Wiesen  und 
Felder  in  einen  See  verwandeln. 

Auf  dem  Höhenzuge  von  Hévíz  bis  Sinka, 
dem  sogenannten  Persányer  Höhenzug,  kommt 
noch  die  Eiche  in  grosser  Anzahl,  später  aus- 
schliesslich die  Buche,  im  Fogarascher  Mittel- 
gebirge die  Buche  mit  der  Tanne,  weiter  hinauf 
nur  die  Tanne  und  Fichte  und  in  der  Stein- 
region die  Alpenerle  und  Legföhre  oder  Latsche 
vor.  Schneeflächen,  welche  selbst  der  Julisonne 
Kraft  nicht  zu  schmelzen  vermag,  heben  sich 


60 


sziklák  CS  Dinliisi 
remek,  csak  Er.lcl 
levelű  havasi  ró-/ 
kaszálóiból. 


líi  sziirkcscgciiöl,  a 
jellemző  myrthus- 
löi  és  a  lejtők  sárga 


A  fogarasi  ajjjok  teiigersziii  feletti  magassága 
mindenütt  igen  tekintélyes  s  legmagasabb  emel- 
kedésüket a  2536  méterre  emelkedő  Negoi  csúcs- 
ban érik  cl. 

A  jobl)  oldalon,  a  dombos  vidéket  vonulóink 
minden  nehézség  nélkül  repülhetnék  át,  a 
Karikátok  hosszan  elnyúló  lánczolata  azonban 
áthághatatlan  akadályt  képez  számukra,  míg  úgy 
a  tavaszi,  mint  az  őszi  vonulásnál  a  mäander- 
szerűen  tovakigyózó  folyóval  együttesen  kitűnő 
útmiitatót  szolgáltat  nekik. 

Az  éneklők,  varjúfélék  és  futók,  a  galambok 
és  ragadozók  a  hegység  mentében,  a  gázlók  és 
úszók  az  Olt  mentén,  fölötte,  vagy  rajta  vonul- 
nak a  Yöröstoronyi-szoroson  át  a  Duna  és  innen 
a  Fekete-tenger  felé.  Előbbiek  nagy  része  való- 
szinüleg  líománián,  Bulgárián,  Török-  és  Görög- 
országon keresztül  a  Földközi-tenger  felé  veszi 
útját,  egy  másik  része  pedig  —  a  mi  azonban 
kevésbbé  valószínű  és  talán  csak  a  gázlóknál  és 
úszóknál  fordul  elő  —  a  Szulína-torkolattól  a 
Fekete-tenger  mellékén  ugj'anezt  az  utat  vá- 
lasztja. . 

Délmagyarországon  és  Dalmáczián  át  semmi- 
képpen se  vonulnak  madaraink,  mivel  sokkal 
nagyobb  területet  és  két  tengei-t,  nevezetesen  az 
adriait  és  földközit  kellene  átrepülniök,  míg  a 
Eománián  át  a  görög  szigetek  felé  vezető  úton 
csak  a  Földközi-tengeren  kell  átkelniök. 

Oly  nagy  vonulási  út.  a  milyen  például  elő- 
fordul Magj'arország  némely  helyén,  nagyobb 
méretekben  Ausztriában  és  Németországban  s 
melyet  évenként  a  legkülönbözőbb  északi,  s  ta- 
vasszal és  nyáron  át  Európa  északi  részén  tar- 
tózkodó vonulók  végtelen  seregei  követnek  s 
a  melyekhez  azután  csatlakoznak  a  hazaiak  — 
ilyen  nagy  vonulási  út  Erdélyen  nem  vezet  át. 
Magas  hegj'ségei  következtében,  —  melyek  Er- 
délyt három  oldalról  övezik  —  továbbá  a  miatt, 
hogy  minden  folyója  —  tehát  az  Olt  is  —  magá- 
ban az  országban  ered,  azok  a  madarak,  me- 
lyek Erdélyen  át  vennék  útjokat,  zsákutczába 
kerülnének  és  kénytelenek  lennének  a  tavasz- 


lualcriscli  vom  einförmigen  (Iran  der  Felsen 
und  Schutthalden,  vom  Grün  der  herrlichen, 
nur  8iebeni)ürgen  eigentümlichen  myrthenbliit- 
terigen  Alpenrose,  vom  Gelb  der  Graslehnen 
ab.  Durchgängig  eine  stattliche  Erhebung  über 
dem  Meeresspiegel  aufweisend,  erreichen  die 
Fogarascher  Alpen  im  Negoi,  i5'M)  m.,  ihre 
höchste  Spitze. 

Die  rechte  Seite  —  das  Hügelland  —  könn- 
ten unsere  Zugvögel  selbstverständlich  ohne 
Schwierigkeiten  überfliegen,  doch  die  lang- 
gestreckte Karpathenkette  bildet  für  dieselben 
einen  unübersetzbaren  Wall.  Beim  Frühjahr-, 
wie  beim  Herbstzuge  ist  dieselbe,  sowie  der 
gleich  einem  Mäander  sich  hinschlängelnde 
Fluss  ein  ausgezeichneter  Wegweiser  für  unsere 
Zugvögel.  Die  Sänger,  rabenartigen  und  Hühner- 
vögel, die  Tauben  und  Piaubvögel  ziehen  längs 
dem  Gebirge  ;  die  Sumpf-  und  Wassenögel 
längs  über  und  auf  der  Aluta  durch  den  Eoten- 
turm-Pass  der  Donau  und  mit  ihr  dem  Schwar- 
zen Meere  zu.  Von  ersteren  mag  wohl  der 
grössere  Teil  über  Eumänien,  Bulgarien,  die 
Türkei  und  Griechenland  bis  zum  Mittelländi- 
schen Meer,  ein  anderer  —  was  jedoch  unwahr- 
scheinlicher und  nur  bei  den  Sumpf-  imd  Was- 
servögeln vorkommen  mag  —  von  der  Sulina- 
Mündung  längs  dem  Schwarzen  Meer  ebenfalls 
denselben  Weg  nehmen. 

Über  Süd-Fngarn  und  Dalmatien  ziehen  un- 
sere Zugvögel  ganz  gewiss  nicht,  da  sie  eine 
viel  weitere  Strecke  Landes  und  zwei  Meere, 
nämlich  das  Adi-iatische  und  Mittelländische  zu 
überfliegen  hätten,  während  sie  bei  dem  Weg 
über  Rumänien,  nach  den  griechischen  Inseln, 
nur  das  Mittelmeer  zu  übersetzen  haben. 

Eine  jener  grossen  Zugstrassen,  wie  sie  z.  B. 
an  einzelnen  Orten  in  Ungarn,  in  grösserem 
Masse  aber  in  Österreich  und  Deutschland  vor- 
kommen, und  welche  alljährlich  die  unend- 
lichen Scharen  der  verschiedenartigsten  nörd- 
lichen und  im  Norden  Europas  sich  im  Frühjahr 
und  Sommer  aufhaltenden  Zug\'ögel  benützen 
und  an  welche  sich  dann  die  einheimischen  an- 
schliessen  —  eine  solche  Zugstrasse  hat  Sieben- 
bürgen nicht.  In  Folge  seiner  hohen  Gebirge, 
welche  Siebenbürgen  von  drei  Seiten  einschlies- 
sen,  ebenso  da  alle  Flüsse  Siebenbürgens  —  also 
auch  die  Aluta  —  im  LancL  entspringen,  würden 
solche  Zug\ögel,  welclu  Sn  1,,  nlnii-cn  passiren 
wollten,  in  eine  Sackgasse  geraten  und  müssten 
nun  entweder  die  zur  Zugszeit  im  Frühjahr  bis  in 


61 


szál  még  jéggel  és  hó. al  borította  hegységeket 
áthatolni,  vagy  visszatérni.  A  két  eset  közül 
azonban  egyik  se  történik  meg,  mivel  a  ma- 
darak sokkal  biztosai)!)  és  kényelmesebb  vonu- 
lási utakat  keresnek,  hogy  régi  hazájukba  jus- 
sanak, 8  azért  azok  a  vonulók,  melyek  nálunk 
megjelennek,  kizárólag  olyanok,  melyek  itt  is 
maradnak  és  költenek,  vagy  pedig  —  «nulla 
regula  sine  exceptione  d  —  olyanok,  melyek  ked- 
vezőtlen időjárás  következtében  —  köd  és  viha- 
rok —  a  nagj-  vonulási  utakról  eltéríttetve,  ide 
tévedtek.  Ősszel,  bár  ritkán,  de  olykor  mégis 
megtörténik,  hog}-  oly  madarak  is  vonulnak  át  az 
Olt  völgyén,  melyek  nem  itt  pillantották  meg 
először  a  világot.  Ezek  kizárólag  mocsári  és  vízi 
madarak,  melyek  a  helyes  útról  eltévedve  vagy 
eltéríttetve,  átjöttek  a  még  be  nem  havazott 
szorosokon  s  aztán  egy  «  kitérést  i>  csinálva,  az 
Olt  mentén  nyugatnak,  majd  dél  és  délkelet  felé 
vonulnak.  így  1887-ben  egy  30 — 40  darab- 
ból álló  gödény-csapat  (Pelecanus  onocrotalus) 
1 889-ben  egy  darúfalka  pihent  a  mundrai  mo- 
csaras réteken,  a  melyek  aztán  mérhetetlen 
magasságban  vonultak  el  az  Olt  mentén.  A  vad- 
libák húzása  —  a  melyek  szintén  nem  fészkel- 
nek itt  —  kevésblié  ritka  jelenség. 


A  tavasszal  szórványosan  előkerülő  északi 
kacsák  és  sirályfajok  talán  egyszerűen  vissza- 
vonulnak, ha  észreveszik,  kogy  zsákutczába  ke- 
rültek, míg  azok,  a  melyek  őszszel  és  tél  kezde- 
tével jelennek  meg,  valószínűleg  a  Mezőségről 
jöttek,  és  mélyebben  fekvő  bevágásokon  keltek 
át  a  heg;s^ségen. 


A  vonulás  az  Olt  vülg;\'ében  már  az  Olt  és  a 
fogarasi  alpok  által  meghatározott  irányban,  de 
azért  meglehetős  észrevétlenül  történik  és  soha- 
sem tömegesen.  Többnyire  kisebb  csapatokban, 
több  vagy  magányos  példányokban  érkeznek,  de 
azért  mindig  úgy,  hogy  bizonyos  összefüggés 
van  közöttük.  A  vezetést  többnyii-e  az  öreg 
madarak  veszik  át,  de  azért  láttam  oly  csapato- 
kat is  például  a  fehér  barázdaliillc^ctőböl  és  réti 
pityerekből,  melyek  kizárólau  fiatai  i»  Idányok- 
hól  állottak.  Nagyobb  csapatokiiaii  csak  a  gólyák, 
gémek,  bibiczck,  sarlós-,  füsti-  és   házi   fecskék, 


die  niederen  Lagen  noch  mit  Eis  und  Schnee 
bedeckten  Gebirge  i^assiren  oder  —  umkehren. 
Beides  geschieht  indessen  nicht,  da  die  Vögel 
sich  sichere  und  bequemere  Zugstrassen  suchen, 
um  zur  alten  Heimat  zu  gelangen,  und  so  sind 
denn  jene  Zugvögel,  welche  bei  uns  erseheinen, 
ausschliesslich  solche,  welche  im  Lande  ver- 
bleiben und  brüten  oder  —  nulla  regula  sine 
exceptione  —  durch  Witterungsunbilden  — 
Stürme  und  Nebel  —  von  den  grossen  Zug- 
strassen verschlagen  wurden  und  sich  hierher 
verirrt  haben. 

Diese  ziehen  jedoch  im  Erühjahr  zurück  und 
brüten  nicht  bei  uns.  Im  Herbst  kommt  es, 
wenn  auch  selten,  so  doch  mitunter  vor,  dass 
auch  solche  Vögel,  welche  nicht  im  Lande  das 
Licht  der  Welt  erblickt  hatten,  durch  das  Alt- 
thal ziehen.  Es  sind  dies  ausnahmslos  Sumpf- 
und  Wasservögel,  welche  vom  rechten  Wege 
verirrt  oder  verschlagen,  über  die  noch  schnee- 
losen Pässe  gekommen,  nun  einen  «Abstecher» 
machend,  längs  der  Aiuta  westlich,  und  dann 
nach  Süden  und  südöstlich  ziehen.  Im  Jahre 
1887  war  es  ein  aus  30 — 40  Stück  bestehender 
Flug  von  Pehkanen  (Pelecanus  onocrotalus), 
im  Jahre  1889  Kraniche,  welche  aiif  den  Mun- 
draer  Sumpfwiesen  East  gehalten,  um  dann 
,  längs  der  Aluta  in  unermesslicher  Höhe  weiter 
I  zu  ziehen.  Der  Zug  von  Wildgänsen  —  welche 
j  doch  auch  nicht  bei  uns  brüten  ■ —  ist  eine  min- 
der seltene  Erscheinung. 

Die  im  Frühjahr  in  vereinzelten  Exemplaren 
erscheinenden  nordischen  Enten-  und  Möven- 
arten  dürften,  wenn  sie  bemerkt,  dass  sie  in 
eine  Sackgasse  geraten,  einfach  zurückstreichen, 
während  die  im  Herbst  und  Anfang  des  Winters 
erscheinenden,  wahrscheinlich  über  die  Mező- 
ség kommend,  an  tiefer  gelegenen  Einschnitten 
die  Gebirge  überflogen  hatten. 

Der  Zug  im  Altthal  befolgt  eine  schon  durch 
die  Fogarascher  Alpen  und  die  Aiuta  bestimmt 
j  vorgeschriebene  Richtung,  geschieht  jedoch  so 
1  ziemlich  in  unauffälliger  Weise  und  wenigstens 
bei  Tage  nie  in  gi-ossen  Scharen.  Meist  ziehen 
I  kleinere  Flüge,  mehrere  oder  einzelne  Exem- 
I  piare,  jedoch  stets  so,  dass  ein  gewisser  Contact 
j  unter  ihnen  besteht. 

j       Gewöhnlich  übernehmen  die  Führung  ältere 
I  Vögel,  doch  habe  ich  auch  Flüge,  ?..  B.  von  weissen 
I  Bachstelzen  und  Wiesenpiepern  bemerkt,  welche 
durchgängig  aus  jungen  Vögeln  bestanden.  Grös- 
sere Flüge  sah  ich  nur  vuu   Störchen,  lieihern. 


62 


galambok  és  serfglytk  voiiiiliiuk.  Az  ónekesek, 
fürjek,  mocsári  és  vízi  madarak  vonulása  ren- 
desen észrevétlen  mararl.  mivel  t(ililmyire  éjjel 
történik. 


Daczára  annak,  hogy  még  meleg  verőfényes 
napok  gj-önyörködtetik  az  ember  szívét  s  hogy  a 
rovarok  még  bőséges  eledelt  iiMiitliatnának 
nekik,  tehát  daczára  annak,  hogy  (!(--(-(-  i  li- 
lem  és  a  hőmérséklet  még  sokáig  \i,-sziitaitliat- 
nák  vonulóinkat,  annyira  megkedvelt  vendé- 
geink mégis  látszólag  minden  ok  nélkül  már 
elhagynak  bennünket.  Miért  ?  A  legtöbben  azt 
mondják,  hogy  «ösztönük»  súgja  meg  nekik, 
hogy  itt  az  idő  az  indulásra.  Ez  azonban  nem 
úgy  vau,  mivel  az  ösztön  egyszerűen  nem  léte- 
zik, az  állatnál  épp  oly  kevéssé,  mint  az  ember- 
nél ;  a  mi  hazájuk  elhagyására  készteti  őket,  az 
az  érzékük.  A  különben  is  finom  szeiTezetű, 
puha  és  laza  tollazatú  vonulókat  a  hideg  és  ned- 
vesség iránti  kisebb-  vagy  nagj-obbfokú  érzé- 
kenységük készteti  szülőföldjük  elhagj'ására, 
habár  számukra  még  dúsan  terített  asztal 
volna  itt. 

Augusztusban  —  különösen,  ha  derült  és 
verőfényes  —  az  ember  még  semmi  változást 
sem  érezhet  a  levegő  hőmérsékletében,  de  a 
madár  már  érzi  a  nedvesebb  és  ennélfogva  hűvö- 
sebb levegőt.  A  hosszabb  éjszakákon  párák  fej- 
lődnek, a  melyek  a  madár  nagyobbmérvű  kigő- 
zölgésével  egj'ütt  a  puha  tollazatot  összecsomó- 
sítják  és  a  már  hűvösebb  levegőnek  mind  szaba- 
dabb és  szabadabb  behatolást  engednek.  A  tiszta 
és  száraz  levegő  egj'ik  főkelléke  puha  tollazatú 
vonulóinknak.  Igaz,  hogy  tavaszszal,  mikor 
kedves  énekeseink  visszatérnek,  gyaki-an  még 
barátságtalan,  hideg,  nedves  idő  uralkodik  és 
csudálkozunk  is  rajta,  miért  nem  késleltették 
vonulásukat,  de  csak  meg  kell  gondolnunk,  hogy 
hány  ezer  kim.  választja  el  vonulóinkat  a  hazá- 
tól s  mily  egészen  más  azokon  a  fényben  és 
színpompában  ragyogó  vidékeken  a  hőmérséklet 
és  időjárás.  Ha  pedig  egj'szer  vonulásban  van 
már  a  madár,  akkor  pihenés  nélkül,  feltartóz- 
hatatlanúl  halad  előre,  míg  régi  otthonát  ismét 
el  nem  éri.  Ha  aztán  egyszer  otthon  van  a  meg- 
szokott megkedvelt  rögön,  akkor  még  kedvezőtlen 
időjárás  esetén  is  csak  nagynehezen  határozza 
el  magát  a  visszahúzódásra,  —  visszaköltözésre 
pedig,  —  melyet  ellentétes  légáramlatok  néha 


Kiltitzcii.  :\íaiurs(gl<rn,  líauch-  und  Mehl- 
schwalben,  Tauben  imd  Staaren.  Der  Zug  der 
Sänger,  der  Wachteln,  Sumpf-  und  WasseiTÖgol 
geht  meist  unbemerkt  vorüber,  da  er  bei  den 
meisten  in  der  Nacht  stattfindet. 

Trotzdem  noch  wanne,  sonnige  Tage  des 
Menschen  Herz  erfreuen,  die  Insectenwelt  noch 
in  i'ülle  Nahrung  bieten  könnte,  also  Wäi-me 
mit  Futterübertluss  die  Zugvögel  noch  lange 
zurückhalten  könnte,  verlassen  uns  doch. schein- 
bar ohne  alle  Ursache,  die  meisten  der  so  liel)- 
gewonnenen  Gäste.  Warum  ?  Die  meisten  sagen 
«der  Instinct»  sage  ihnen,  nun  sei  es  Zeit  auf- 
zubrechen. Dem  ist  indessen  nicht  so,  da  ein- 
fach ein  «Instinct»  ebensowenig  beim  Tiere, 
wie  beim  —  Menschen  existirt.  Was  sie  zum 
Verlassen  der  Heimat  zwingt,  ist —  das  Gefühl. 
Die  mehr  oder  minder  grosse  Empfindlichkeit 
gegen  Kälte  und  Feuchtigkeit  veranlassen  die 
an  und  für  sich  zart  gebauten,  locker  und  weich 
befiederten  Zugvögel  zum  fräheren  Verlassen 
der  Heimat,  wenn  auch  in  derselben  der  Tisch 
noch  reich  gedeckt  ist. 

Der  Mensch  wird  im  August  —  besonders 
wenn  derselbe  heiter  und  sonnig  ist  —  keinerlei 
Veränderungen  in  der  Lufttemperatur  wahr- 
nehmen, der  Vogel  dagegen  fühlt  die  bereits 
feuchtere  und  in  Folge  dessen  kühlere  Luft. 
Die  längeren  Nächte  erzeugen  Dünste,  welche 
mit  der  eigenen  grösseren  Ausdünstung  das 
zartere  Federwerk  zusammenballen  und  der 
bereits  kühleren  Luft  immer  mehr  Zutritt  las- 
sen. Klare,  trockene  Luft  ist  eine  Hauptbedin- 
gung unserer  zarten  befiederten  Zugvögel. 

Wohl  herrscht  im  Frühjahr,  wenn  die  lieb- 
lichen Sänger  zu  uns  zurückgekehrt,  oft  recht 
unfreundliches,  kaltes,  feuchtes  Wetter,  und 
wundern  wir  uns,  wamm  in  solchem  Wetter 
die  Eeise  nicht  verzögert  worden  ist,  doch  müs- 
sen wir  nur  l)edenken.  wie  viele  tausend  Kilo- 
meter die  Wanderer  von  der  Heimat  trennen, 
wie  ganz  anders  in  jenen  Licht  und  Fai-ben 
glühenden  Breiten,  Temperatur  und  Witterung 
sind.  Ist  der  Vogel  einmal  auf  dem  Ziige,  so 
treibt  es  ihn  ruhelos  und  unaufhaltsam  vor- 
wärts, bis  er  die  alte  Heimat  erreicht.  Ist  er 
auf  der  altgewohnten,  üebgewonnenen  Scholle 
angekommen,  so  entschliesst  er  sich  selbst  bei 
Witterungsunbilden  nm-  sehr  schwer  zu  einem 
Piückstrich  —  zu  einem  Kückzug  niemals  — 
was  ihm  übrigens  manchmal  durch  entgegen- 
"osctzte   scharfe  Windströnningcn   einfach  un- 


63 


egyszerűen  lehetetlenné  tesznek,  —  sohasem. 
Ilyenkor  gyakran  láthatjuk  fecskéinket,  a  bille- 
getőket stb.,  a  mint  majd  a  magasba  törnek, 
raajil  az  alsóbb  légrétegekbe  ereszkednek  és 
megkisérlik  küzdeni  az  áram  ellen,  ha  pedig 
minden  meghiúsult,  akkor  szél,  eső  és  hó  ellen 
védelmet  keresnek  száraz  helyeken,  és  résig- 
nai va  várják  a  «jobb  időket«,  miközben  aztán 
gs'akran  el  is  pusztulnak. 


Eégi  tény  az  és  csak  megerősíti  azt,  a  mit 
fentebb  mondottam,  hogy  azok  a  vonulók,  me- 
lyek tavasszal  legkésőbb  érkeznek  hozzánk,  leg- 
korábban vonulnak  is  el,  s  hogy  azok,  melyek  a 
visszatérő  tavasz  első  lehelletével  jöttek,  késő 
őszig  is  itt  maradnak.  Azok  a  ragadozók,  melyek 
a  vonulók  közé  tartoznak,  vagv'  rovarevök,  vagy 
pedig  egyszerűen  csak  eltávozott  zsákmányuk 
után  mennek.  A  mocsári  és  vízi  madarak  azért 
menekülnek,  mert  már  nedves,  hűvös  párák  hul- 
lámzanak  a  vizek  felett,  a  különböző  állatok 
mind  mélyebben  furakodnak  az  iszapba  s  végre 
csillogó  jégkéreg  vonja  l)e  a  vizeket. 


A  fogságban  levő  madarakat  is  szintén  kísér- 
teties nyugtalanság  lepi  meg  a  vonulási  idő 
közeledésekor.  A  szabad  természetben  is  idege- 
sen ide-oda  kóborolnak,  hívogatják  egvTnást, 
gyülekeznek,  hogy  ezáltal  nag^-obb  csapatokban 
gyakorolva  a  repülést  —  legjobban  láthatjuk  ezt 
a  fecskénél  —  előkészítsék  magukat  a  közelgő 
nagj-  útra  —  s  aztán  hirtelenül  eltűnnek. 


Útközben  vagy  hozzájuk  csatlakoznak  más 
csapatok,  vájok  és  seregek,  vagy  ők  érnek  utói 
más  pihenőket,  s  így  megy  ez  éjjel-nappal,  — 
többnyire  azonban  éjjel  —  míg  elérik  a  tenger- 
partot. 


Mint  valamennyi  nagvobb  társaságokba  gyüle- 
kezett élő  lényeknél,  úgj'  a  madai'aknál  is  van- 
nak —  legalább  így  gondoljuk  —  vezetők,  melj-ek 
felváltva  vezetik  és  rendezik  a  vonulást  a  már  sok- 
szor megjái-t  úton.  Az  én,  ugyan  nem  mérvadó, 
nézetem  szerint  az  egv'es  madárrajok  foMonos 
érintkezésben  állanak  azokkal,  a  melyek  a  par- 
tokat már  elérték,  azaz.  azok  a  vonulók,  melyek 
legközeleijb  laknak  a  partokhoz,  az  utánuk  kö- 


möglich   gemacht  wird.   Dann   sehen  wir  z.  lì. 
Schwalben,  Bachstelzen  u.   s.  w.  bald  hoch  in 
:  die  Luft  sich   erheben,  hald  wieder  in  tieferen 
Luftschichten  Versuche  macheu,  um  gegen  die 
Strömung  zu  kämpfen,  um  schliesslich,  wenn 
Alles  vergebens  gewesen,  an  trockenen  Stellen 
Schutz    gegen    Wind,   Eegen   und    Schnee    zu 
!  suchen  und  resignirt   «bessere   Zeiten»    abzu- 
j  warten,   oft  aber  auch  —  zu  Grunde  zu  gehen. 
!       Im  Herbst  ist  die  Windrichtung  grösstenteils 
t  günstig  für  den  Vogelzug,  wie  denn  überhaui)t 
I  Gegenwind  den  Flug  fördert,  Eückwind  densel- 
ben hindert  oder  ganz  unmöglich  macht. 

Es  ist  eine  alte  Thatsachc  —  imd  bekräftigt 
nur  mein  früher  Gesagtes,  —  dass  diejenigen 
'  Zugvögel,  welche  am  spätesten  bei  uns  einlan- 
!  gen,  auch  am  frühesten  fortziehen,  und  jene, 
welche  der  erste  Hauch  des  wiederkehrenden 
Frühlings  gebracht,  bis  lange  in  den  Herbst 
hinein  bei  uns  verweilen.  Diejenigen  Raubvögel, 
welche  unter  die  Zugvögel  gehören,  sind  ent- 
weder Kerbtierfresser  oder  ziehen  lediglich 
ihrer  vorangeeilten  Beute  nach.  Sumpf-  und 
AVasservögel  flüchten,  weil  schon  kühle,  feuchte 
Dämpfe  über  den  Sümpfen  und  Gewässern  wal- 
len, die  verschiedenen  animalischen  Wesen 
sich  immer  tiefer  in  den  Schlamm  wühlen  und 
endlich  die  glitzernde  Eisdecke  die  Gewässer 
überzieht. 

Eine  beinahe  unheimliche  Unruhe  ergreift 
beim  Herannahen  der  Zugzeit  selbst  jene  Vögel, 
welche  sich  in  der  Gefangenschaft  befinden. 
Auch  in  freier  Natur  eilen  sie  voll  Aufregung 
hin  und  her,  locken  einander,  versammeln  sich, 
um,  vfie  wir  dies  bei  den  Schwalben  am  besten 
sehen,  durch  Fhigübungen  in  grösserer  Anzahl, 
sich  für  die  bevorstehende  grosse  Eeise  vorzu- 
bereiten und  —  jilötzlich  zu  verschwinden. 

Unterwegs  stossen  andere  Flüge,  Schwärme 
und  Scharen  zu  ihnen,  oder  die  rastenden  wer- 
den eingeholt,  und  so  geht  es  oft  Tag  und  Nacht, 
meist  nur  in  der  Nacht  bis  zm-  Küste. 

Wie  bei  allen  lebenden  Wesen,  welche  sich 
in  grösserer  Anzahl  vereinigen,  gibt  es  auch 
bei  den  Vögeln  —  so  nehmen  wir  nämlich  an  — 
Führer,  welche  abwechselnd  den  Zug  auf  dem 
schon  oft  zurückgelegten  Weg  leiten  und  regeln. 
Meiner  unmassgeblichen  Ansicht  nach  stehen 
die  einzelneu  A'ogelheere  in  fortwährendem 
Contact  mit  jenen  bereits  an  die  Küste  gelang- 
ten, d.  h.  die  dem  Meeresstrande  zunächst  woh- 
nenden Zug\ögel,  geben  die  liichtung  für  dk- 


64 


vctkozöknek  mo<;a(lják  ;iz  irányt  ós  ennek  foly- 
tán hanglmllámkéut  terjed  tovább  a  vonulás, 
miud  inkább  távolodva  a  partoktól.  A  mint  egy 
óriási  táviróhálónál  az  összes  huzalok  egy  vég- 
pontban futnak  össze,  úgy  a  madárseregek  is  az 
előfutároktól  pontosan  meghatározott  mintegy 
végpont  :  a  tenger  felé  törekednek.  Itt  a  legkes- 
kenyebb helyen  átkel  a  repülésre  képes  vonulók 
legnagyobb  része.  Ha  ellentétes  szelek  vagy 
viharok  —  melyeket  különben  a  madár  a  hő- 
mérséklet változásából  és  más  jelekből  sokkal 
korábban  érez  meg,  mint  az  ember  —  akadá- 
lyozzák őket,  akkor  addig  küzködnek,  —  hacsak 
valami  csendesebb  légréteg  biztosabb  vonulást 
nem  nyújt,  míg  szigeteket,  sziklákat  vagy  szük- 
ség esetén  hajókat  nem  érnek  el,  a  melj^eken 
aztán  megpihennek,  míg  az  elemek  lecsillapod- 
nak s  fáradtságtól  megbénított  szárnyaik  meg- 
erősödnek. Gyakran  azonban  az  egész  csapat 
kimerülve,  a  hullámok  közé  esik,  és  akkor  illik 
rájuk  a  czikk  elején  említett  dal  befejezése  :  «Váj- 
jon viszontlátlak  még!» 


Hogy  édes  anyánk,  a  természet  mennyire 
gondoskodik  teremtményeiről  minden  tekintet- 
ben, azt  bizonyítja  az  a  körülmény  is,  hogy 
költözőink  a  vedlés  után  megerősödve  és  jól 
megkövéredve  —  éppen  úgy,  mint  valami  jól 
megkent  járómü,  vagy  tüzelőanyaggal  jól  ellá- 
tott gőzös  —  indulnak  testi  erejüktől  erős  és 
súlyos  megfeszítéseket  kivánó  útjokra.  Beteg  és 
gyenge  példányok  nem  érik  el  a  téli  szállásokat. 


Hogy  milyen  veszélyek  fenyegetik  őket  lépés- 
ről-lépésre, arról  hallgatok,  fájdalom,  eléggé 
ismeretesek. 


Haliár  a  madarak  vonulását  illetőleg  még  igen 
sok  dolog  ködbe  van  burkolva  és  sok  dologra 
nézve  még  homályban  tapogatózunk,  azért 
mégis  dereng  már  s  az  egyesült  erőnek  sike- 
rülni fog  és  kell,  fényt  és  világosságot  teremteni 
ott,  a  hol  az  emberiség  még  csak  röviddel  ez- 
előtt is  megfoghatatlanra  és  megmagyarázha- 
tatlanra  akadt.  Adja  Isten,  hogy  ez  ígj'  legyen  ! 
Legyen  a  magyar  ornithologia  úttörő  ebben  a 
tekintetl)en,  s  koronázza  siker  ez  irányú  sok  évi 


nachfolgenden  an  und  so  pflanzt  sicli  diese 
gleich  der  Schallwelle,  immer  weiter  nacli  rück- 
wärts. Gleich  einem  ungeheuren  Telegraphen- 
netz, dessen  einzelne  Linien  alle  sich  in  einem 
Endpunkte  ((inceiitriren,  streben  auch  die  Vögel- 
züge auf  (l<n  (lurch  die  Vorzügler  genau  be- 
stimmten Linien  dem  Endpunkte,  d.  i.  dem 
Meere  zu.  Dieses  wird  an  seiner  schmälsten 
Stelle  mit  zu  Hilfenahme  der  Strömung  und 
von  dem  flugtüchtigen  Gros  der  Zugvögel  ge- 
wöhnlieh an  einem  Tage  überflogen.  Lassen 
dies  widerwärtige  Winde  oder  gar  Stürme  nicht 
zu  —  welche  übrigens  der  Vogel  meist  viele 
Stunden  vor  ihrem  Ausbruch  an  dem  Tempe- 
raturwechsel und  sonstigen  Anzeichen,  viel  si- 
cherer als  der  Mensch  vorher  fühlt  —  dann 
wird  gegen  die  Widerwäi'tigkeiten  so  lange  ge- 
kämpft, wenn  nicht  eine  ruhigere  Luftschichte 
ein  sichereres  Ziehen  zulässt,  bis  Inseln,  Klip- 
pen oder  in  der  Not  Schiffe  erreicht  werden, 
auf  welchen  die  todmüden  Vögel  bis  zum  Ab- 
stillen der  Elemente  und  zur  Kräftigung  der 
erlahmten  Schwingen  ausruhen.  Oft  alter  fällt 
der  ganze  Zug  ermattet  auf  den  Wellen  ein  und 
dann  —  passt  der  Schluss  des  zu  Anfang  dieses 
Artikels  citirten  Liedes:  «Ob  ich  Dich  auch 
wieder  seh'  !» 

Wie  Mutter  Natur  in  jeder  Hinsicht  für  ihre 
Geschöpfe  sorgt,  beweist  auch  der  Umstand, 
dass  unsere  Zugvögel  nach  der  Mauser  gekräf- 
tigt und  mit  reichlichem  Fett  ausgestattet 
gleichwie  ein  gut  geschmiertes  Fahrzeug  oder 
ein  mit  Feuerungsmaterial  hinreichend  ver- 
sehener Dampfer  die  gi-osse,  schwere,  Anfor- 
derungen an  die  physischen  Kräfte  stellende 
Eeise  antreten.  Kr-anke  und  Schwächlinge  er- 
reichen die  Winterquartiere  nicht.  Welche  Ge- 
fahren unseren  Zugvögeln  auf  Schritt  und  Tritt 
drohen,  darüber  schweige  ich,  sind  sie  doch 
leider  hinlänglich  bekannt. 

Und  ist  auch  noch  Vieles,  was  den  Zug  der 
Vögel  anbelangt,  in  Nebel  gehüllt,  tappen  wir 
noch  in  mancher  Hinsicht  im  Dunkeln  herum, 
so  beginnt  es  doch  schon  zu  dämmern  und  den 
vereinten  Kräften  wird  und  muss  es  gelingen, 
Licht  und  Klarheit  auch  da  zu  schaffen,  wo 
noch  vor  Km-zem  der  Mensch  auf  Unbegreif- 
liches, Unerklärbares  gestossen.  Dass  dem  so 
sei,  dass  die  ungarische  Ornithologie  bahn- 
brechend in  dieser  Hinsicht  auftrete  und  unsere 
vieljährigen  diesbezüglichen  Forschungen  und 
Mühen  mit  lù-folo  gekrönt  werden,   darauf  der 


tar 

idoZiisMÌ 

lkat  ('S 

knt 

itásainka 

t.   mindezekért 

0  Uiigarisclion   Oniitholof. 

] 

i-  «Vív; 
^oj^ariis. 

t,  ri  ore  a 
IS'.)7. 

.    Cl 

fseat>i  a 

«M.  0.  K.» 

"  Vivat,  crescat,  Horeat  !  » 
Fogarasch,  1897. 

3Íien   Centrale  II    ein 


Néhány  vándormadárnak  Der  mittlere  Ankunftstag  einiger  Zugvögel 

megérkezési  napja   Jägerndorf   vidékén     für  die  Umgebung  von  Jägerndorf  (in  Oesterr.- 
-Sziléziában).  Schlesien). 


Tiz  évi  megfìgyeléscK-  a 
PiZEHAK  Emii,  Ti 


ip.ján  kidolgüztu 

i]i]ianhan. 


Nacli  zehnjíihriiíeii  Beobachtungen  bearbeitet 
Ejiil  llzEHAK  in  Troppau. 


IS'JCi.  június  hó  elején  baráti  kézből  néhány, 
Jiigerndorf  vidékén  előforduló  költözködő  ma- 
dárnak megérkezését  illetőleg  következő  jegyze- 
teket kaptam,  melyeket  tüzetes  feldolgozásra 
méltóknak  Ítélek. 

Szeretném  ugyan  egy  némelyik  késői  adatot 
kétségbe  vonni  ;  azonban  ezeknek  a  késői  dátu- 
moknak magyarázata  minden  valószínűség  sze- 
rint a  kedvezőtlen  időjárási  viszonyokban  kere- 
sendő, a  mennyiben  az  illető  madarak  már  rég 
iucf4  vdltal.  érkezve,  de  az  idő  zordsága  miatt 
\  iss/.-noniiltsiio-uklian  minden  lehető  megfigye- 
lést elkerültek. 

Másfelől  a  töhlii  adatok  igen  pontosak  s  a 
helyi  viszonyoknak  megfelelők. 


Anfangs  Juni  d.  J.  sind  mir  von  befreundeter 
Seite  nachfolgende  Notizen  über  die  Ankunft 
einiger  Zugvögel  für  die  Umgebungvon  Jägern- 
dorf zugekommen,  welche  wert  sind,  einer  ge- 
naueren Bearbeitung  unterzogen  zu  werden. 

Wohl  möchte  ich  einige  verspätete  Daten  in 
Zweifel  ziehen,  da  die  Differenz  zwischen  dem 
frühesten  und  spätesten  Ankunftsdatum  eine 
sehr  auffallende  ist  ;  doch  dürfte  dieser  Umstand 
höchstwahrscheinlich  in  ungünstigen  Witte- 
rungsverhältnissen zu  suchen  sein,  d.  h.  die 
betreffenden  Individuen  waren  schon  längst  an 
Ort  und  Stelle  angekommen,  haben  sich  aber 
durch  die  Ungunst  des  Wetters  jeder  Beobach- 
tung entzogen. 

Andere  Daten  sind  wieder  recht  genau  und 
den  lokalen  Verhältnissen  entsprechend. 


50°  5' 


Jägerndorf.  336  Meter. 
(É.  sz.)  oro,^,-,/  (K-  b. 


(N.  B.) 


35^ 


(0.  L.) 


1S,S8. 

1889. 

1890. 

1891. 

I89i>. 

1893. 

1894. 

189.5. 

189Ü. 

1897. 

Erithacua  Inseinia  L. 

.  IV.  1.5. 

IV.  16. 

— 

IV.  12. 

— 

IV.  12. 

IV.  17. 

IV.    9. 

IV.  12. 

IV.  18 

Brithacus  cyaneculus  W. 

IV.  17. 

IV.    .5. 

IV.  10. 

IV.  12. 

IV.    4. 

IV.    5. 

IV.    S. 

IV.  16. 

IV.    9. 

IV.  28! 

Eritliacus  nibeeula  L. 

IV.  ;i. 

IV.    7. 

IV.    3. 

III.  22. 

IV.  11. 

III.  28. 

m.  26. 

m.  14. 

m.  22. 

IV.  12. 

Ruticilla  titis  L 

111.12. 

lU.  28. 

IV.    7. 

IV.  12. 

IV.    1. 

III.  28. 

m.  24. 

m.  16. 

m.  14. 

m.  20. 

Rnticilla  phœnicura  L. 

,  IV.  V?.. 

ra.  27. 

IV.  1Í1. 

IV.    1. 

IV.  16. 

m.  30. 

m.  30. 

IV.    I. 

IV.    8. 

IV.    7. 

Pratincola  rubetra  L 

IV.  11. 

IV.  20. 

— 

IV.  16. 

— 

IV.  12. 

IV.    9. 

— 

m.  28. 

IV.  16. 

Turdus  viscivorus  L 

.  IV.    6. 

IV.    8. 

IV.    2. 

IV.    9. 

— 

III.  28. 

IV.    1. 

IV.    1. 

m.  27. 

IV.    2. 

Turdus  musicus  L.^ 

IV.    2. 

III.  26. 

lU.  17. 

III.  17. 

III.  22. 

m.  16. 

m.  14. 

m.  18. 

in.  21. 

m.  27. 

Hypotais  icterina  Vieill. 

V.    3. 

V.  12. 

V.    1. 

V.    3. 

— 

IV.  28. 

V.    1. 

V.    4. 

IV.  26. 

V.  18. 

Picedula  sibilatrix  Bechst 

IV.  18. 

IV.  20. 

IV.  18. 

IV.  18. 

— 

IV.  12. 

rv.  11. 

IV.  20. 

IV.  21. 

IV.  17. 

Pieedula  rufa  Sechst.      ,. 

IV.  IH. 

IV.    8. 

IV.  12. 

IV.    8. 

IV.    9. 

IV.  12. 

IV.    2. 

IV.    8. 

IV.    7. 

IV.  10. 

Sylvia  atricapilla  L. 

IV.  17. 

IV.  20. 

IV.  18. 

IV.  12. 

— 

IV.  12. 

IV.  18. 

IV.  10. 

IV.  17. 

IV.  21. 

Sylvia  hortensis  Bechst.  , 

IV.  22. 

IV.  30. 

IV.  28. 

IV.  12. 

IV.  21. 

IV.  12. 

IV.  17. 

lY.  15. 

IV.  20. 

IV.  26. 

Sylvia  currnca  L.    

IV.  14. 

IV.  30. 

IV.  28. 

IV.  16. 

IV.  19. 

IV.  17. 

IV.  21. 

IV.  26. 

IV.  11. 

IV.  20. 

Sylvia  cinerea  Bechst. 

IV.  18. 

IV.  26. 

V.    2. 

IV.  18. 

IV,  23. 

IV.  27. 

IV.  21. 

IV.  18. 

IV.  23. 

rV' .  24. 

.\lau(l!i  arvcnsis  T.. 

11.  2  Í.. 

11.  12. 

U.  12. 

II.  1.3. 

11.21. 

III.    S. 

111.    1. 

111.  10. 

11.20. 

III.  10. 

.\iliiUa.  VI. 


66 


)88H. 

1889. 

I8W). 

Alauda  arborea  J. 

IV.    i. 

IV.    2. 

ni.  3. 

Anthus  triviális  L 

IV.  13. 

IV.  20. 

IV.    6. 

AnthiiK  jìratensis  L 

IV.    9. 

III.  28. 

III.  2«. 

Motacilla  flava  L 

ni.  12. 

in.  17. 

III.  1«. 

Motaeilla  alba  L ^     „ 

.  m.  6. 

ni.  4. 

in.  8. 

Serinus  hortulanus  Koch. 

IV.    8. 

m.  1.5. 

IV.  18. 

Sturnus  vulgaris  L 

.  n.22. 

II.  -II. 

II.  24. 

Oriolus  galbula  L 

IV.  -M. 

V.    4. 

V.    s. 

Lanius  minor  L 

IV.  r,. 

— 

— 

Lanius  coUurio  L 

V.    7. 

IV.  2K. 

V.    2 

Muscicapa  grisola  L. 

— 

V.    2. 

— 

Chelidoii  urbiea  L 

IV.  -Jd. 

IV.  30. 

IV.  27. 

Hirundo  rustica  I; 

IV.  18. 

IV.  19. 

IV.  13. 

Cypselus  apus  I. 

V.  -.i. 

V.    4. 

V.  11. 

.lynx  tonjuilla  L . 

IV.  ^20. 

IV.  21. 

IV.  24. 

Cueulus  canorus  L 

IV.  30. 

IV.  20. 

IV.  20. 

Cerchneis  tinnunculus  L. 

m.  30. 

IV.  10. 

IV.    ■_'. 

Coturnix  dactylisonans    . 

,    V.  12. 

V.    1. 

JV.2I. 

Crex  pratensis  L.    . 

V.     S!, 

^•.  1. 

V.    '.». 

1891.  189i.    189.3. 

III.  28.  III.  14.  III.  29. 
iy.ì-2.  —  IV.  fi, 

IV.  11.  ~  111. -.il. 
111.21.  Ili,  1<;.  111.  s. 
111.  17.  111.  17.  111.  '.(. 
111.31.  IV.  1:^.  IV.  IN. 

III.  7.  III.  11.   II.  L'I. 

IV.  28.  V.  3.  IV.  30. 
IV.  18.  —  IV.  17. 

V.  3.  V.  8.  IV.  20. 

V.  1.  —  IV. -28. 

IV.  19.  IV.  18.  IV.  Hi. 
IV.  1«.  IV.  11.  IV.  K. 

V.  8.  V.  2.  IV.  30. 
IV.  19.  IV.  19.  IV.  22. 

V.  2.  IV.  22.  IV.  22. 

—  IV.  20.    — 

—  —  IV.  28. 
IV.  30.  —  IV.  28. 


189t.  189.-..  189«. 

IV.  I.  IV.  -2.  III.  28. 

IV.  12.  IV.  17.  IV.  8. 

IV.  12.  IV.  13.  111.21. 

111.17.  111.12.  111.12. 

Ili   2.  111.  i.  III.  12. 

ì\.   1.-..  IV.  17.  IV.  9. 

II.  Ili.  III.  I.  11.28. 

IV.  2li.  \.  4.  V,  7. 

IV.  2.  —  — 

IV.  22.  IV.  30.  V.  1. 

IV.  2H.  V.  4.  IV.  22. 

IV.  30.  IV.  l.s.  IV.  20. 

IV.  12.  IV.  IX.  n.  i:{. 

IV.  22.  V.  2.  IV.:iO. 

IV.  17.  IV.  25.  IV.  10. 

V.  1.  IV.  28.  IV.  29. 

IV.  8.  IV.  21.  IV.  12. 

IV.  2K.  IV.  26.  IV.  30. 

V.  2.  V.  2.  IV.  27. 


IV. 

.'.. 

IV. 

21. 

\n. 

24. 

III. 

8. 

IV 

22. 

III 

4. 

^• 

12 

V 

.j. 

y 

S. 

X 

2. 

V 

7. 

V 

12 

IV 

29 

V 

8. 

V 

10 

V 

10 

Kiclolfíozás.       Bearbeitung. 


Ëritliacus  luseiniii  L. 

8  évi  megfigyelés. 
(8-jährige  Beobachtung.) 

1888  -   Apr.      15. 
188Í)  "        "         16. 

1891  -        "         12. 

1893—  ■■         12. 

1894—  •'         17. 

1 895  —     '■  '.). 

1896  —     ■■         12. 
1897—     "         18. 

L.  (F.)  :  1895  —  Apr.     9. 

Lk.  (Sp.):  1897  —     «       18. 

I.  iSeh.):  10  nap  (Tage). 

K.  (M.|:  Apr.  13—14. 

Eritliacus  eyaueeuUis  Wor.r 

10  évi  megfigyelés. 

(  10-jährige  Beobachtung.  ) 

1888  — Apr.      17. 

1 889  —     «  f). 

1890—  "         10. 

1891—  «         12. 

1892  —     ..  4. 

1893  -     ..  5. 
1894—     .  8. 

1 895  —     "         1 6. 

1 896  —     ..  9. 

1897  -      >.         18. 


L.  (F.l: 
Lk.  (Sp.i 
I.  (Seh.): 
K.  (M).: 


1889  —  Apr. 
1897  —     . 
14  nap  (Tagei 
Apr.  11—12. 


Kritliaciis  rubeciüus  L 

10  évi  megfigyelés. 
1 10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.  3. 

1889—  ..  7. 

1890—  ..  :',. 
1891— Mart.  22. 

1892  — Apr.  11. 

1893  —  Mart.  28. 

1894  -  -  ..  26. 
1895—  «  14. 
1896  —  ..  22. 
1  897  —  Apr.  1 2. 

L.  (F.):       1895  —  Mart.  14. 
Lk.  |Sp.):  1897  —  Apr.     12. 
I.  (Seh.):    30  nap  (Tage). 
K.  (M.);     Mart.  28—29. 

Ruticilla  titis  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährigo  Beobachtung.) 

1888  -Mart.    12. 

1 889  —     .<        28. 

1890  Apr.        7. 


1891    -  Apr.  12. 

1.S92—     "  1. 

1 893  —  :\Iart.  28. 

1894—  ..  24. 

1895—  >•  16. 
1 896  —  ..  1 4. 
]  897  —     <'  20. 

L.  (F.):       1888  —  Mart.   12. 
Lk.  (Sp.):  1891  —  Apr.     12. 
I.  (Seh.):    31   nap  (Tage). 
K.  (M.i:     Mart.  29. 


Kutitillii  |>h(i>iii<iiriis  L 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  — Apr.  13. 

1889  —  Mart.  27. 

1890  — Apr.  19. 

1891  —  (.  1. 
1892—  .  16. 
1  893  —  Mart.  30. 
1894—  ..  30. 
1895  —  Apr.  1. 
1896—  «  8. 
1897  —  <'  7. 

L.  (F.)  :       1889  —  Mart.  27. 
Lk.  (S)..):   1890  —  Ajir.     19. 
I.  (Sch.l:    24  nap  (Tage). 
K.  (M.l:     Apr,  7— S. 


67 


Pratiiioola  riihotra  I.. 

7  évi  megfigyelés. 
(7-jährige  Beobachtuug.l 

1888  — Apr.      11. 

1889  —  ]\[ait.     20. 
1891— Apr.       1(1. 

1893—  "         12. 

1894—  ..  9. 

1 896  ~  Mart.    28. 

1897  — Apr.      16. 

L.  (F.)  :       18S9  —  Wart.  20. 
Lk.iSp.):  1S91  11.97  —  Apr. 
I.  iSeh.l:    2S  nap  (Tasel. 
K.  i.M.l:     Apr.  ïi— 3. 


Tiirdus  viscivorus  L. 

9  évi  megfigyelés. 
(9-jährige  Beobachtung.) 

1 888  —  Apr.  6. 

1889  —  «  8. 
1890—  "  2. 
1891  —     «  9. 

1893  — Mart.     28. 

1 894  —  Apr.  1 . 
1895—     "  1. 

1896  —  Mart.    27. 

1897  —  Apr.        2. 

L.  (F).  :       1896  —  Mart.  27. 
Lk.  (Sp.):  1891  —  Apr.       9. 
I.  (Seh.)  :    14  nap  (Tage). 
K.  (W.):     Apr.  2—3. 


Tiirdus  imisicus  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.! 

1888  —  Apr.  2. 

1889  —  Mart.  26. 
1890-  «  17. 
1S91  —  «  17. 
1892—  0  22. 
1893  —     «  16. 

1894—  «  14. 

1895—  ..  18. 

1896—  «  21. 
1897  —  "  27. 

L.  (F.)  :  1894  —  Mart.  14. 

Lk.  (Sp.):  188S  —  Apr.       2. 

I.  (Sch.l:  20  nap  (Tagci. 

K.  (M.i:  Mart.  23— 2  i. 


Hypolais  icterina  Vikill. 

9  évi  megfigyelés. 

(9-jährige  Beobachtung.) 

1 888  —  Mai  3. 

18H9  -  «  12. 

1890  -   «  1. 

1891  —  «  3. 

1893  —  Apr.   28. 

1894  — Mai    1. 
1895—  «     4. 

1896  — Apr.   26. 

1897  — Mai   18. 

L.  (F.):       1896  —  Apr.  26. 
Lk.  (Sp.):  1897  —  Mai    18. 
L  (Seil.)  :    23  nap  (Tage). 
K.  (M.)  :     I\Iai  7. 

Ficedula  sibilatrix  Bechst. 


9  évi  megfigyelés. 

(9-jährige  Beobachtung 

1888  — 

Apr.       18. 

1889  — 

20. 

1890  — 

18. 

1891  — 

18. 

1 893  — 

12. 

1894- 

11. 

1895  — 

20. 

1896  — 

21. 

1897  — 

17. 

L.  (F.):       1894 

—  Apr.   11. 

Lk.  (Sp.i:   1896 

—     .       21. 

L  (Seh.):    11   n 

ap  (Tagel. 

K.  (M.):     Apr. 

16. 

Ficedula  ruta  Bechst. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  — Apr.      13. 

1889  —     <-  8. 
1890—     «         12. 

1891  —  "  8. 

1892  —  «  9. 

1893  —  «  12. 

1894  —  «  2. 

1895  —  «  8. 

1896  —  «  7. 

1897  —  «  10. 

L.  (F.)  :  1894  —  Ajir.     2. 

Lk.  (Sp.):  18S8  —     «       13. 

I.  (Sch.l  :  12  nap  iTagol. 

K.  (M.):  Apr.  7—8. 


Sylvia  atiicapilla  L. 

9  évi  megfigj 

élés. 

(9-jährige  Beobachtung.) 

1888  — Apr. 

17. 

1889  —     >' 

20. 

1890  —     « 

IS. 

1891  —     .. 

12. 

1893—     . 

12. 

1 894  —     » 

18. 

1895—     « 

10. 

1896  —      « 

17. 

1897—      « 

21. 

L.  (F.)  :       189.5  —  Apr.   10. 
Lk.  (Sp.):  1897  —     «       21. 
L  (Sch.l:    12  nap  (Tage). 
K.  (M.):     Apr.  15—16. 

Sylvia  hortensis  Bechst. 
10  évi  megfigyelés. 


(10-jährige 

Beobac 

itung 

188S  — 

Apr. 

22. 

1 889  — 

30. 

1890  — 

28. 

1891  — 

12. 

1892  — 

21. 

1893  — 

12. 

1894  — 

17. 

1895- 

15. 

1896  — 

20. 

1897  — 

26. 

L.  (F.):       1891 

-  Ap 

•.  12. 

Lk.  (Sp.):   1897 

26. 

L  (Seh.)  :    15  nap  (Ta 

ïe). 

K.  (M.)  :     Apr. 

19. 

Sylvia  eunuca  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 


1888- 

Apr. 

14. 

1889  — 

30. 

1890  — 

28. 

J891  — 

16. 

1892  — 

1  '.). 

1893  — 

17. 

1894  — 

21. 

1895  — 

26. 

1896  — 

11. 

1897  — 

20. 

L.  (F.)  :  1896  —  Api 

Lk.  (Sp.):  1887  —     « 

I.  (Sch.l:  20  nap  (Ta<: 

K.  iM.):  Apr.  20—21 


Sylvia  cynerea  L. 

10  évi  megfigyelés. 
1 10-jährige  Beobachtung.) 

1888— Apr.  18. 

1889-     "  2fi. 

1890  — Mai  2. 

1891— Apr.  18. 

1892  —     "  23. 

1893  —  "  27. 
1894—     «  21. 

1895  —     «        18. 

1896  —  «  23. 
1S97  —     «        24. 

L.  (F.):       1888,91,95  — Apr.  IS. 
Lk.  (Sp.):  1893  —  Apr.  27. 
I.  (Seh.)  :    10  nap  (Tage). 
K.  (M.)  :     Apr.  22—23. 

Alauda  arvensis  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.! 

1888  —  Febr.  24. 

1889—  «  12. 

1890—  «  12. 
1891  —  «  13. 
1892—     «  21. 

1893  —  Mart.  8. 

1894  —     "  1. 

1895  —     "  10. 

1896  — Febr.  20. 

1897  —  Mart.  10. 

L.  (F.):  1889,  90  —    Febr.  12. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  Mart.  10. 

I.  (Seh.)  :  27  nap  (Tage). 

K.  iM.t:  Febr.  25. 

Alauda  arborea  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.        4. 

1889  —     ■'  2. 

1890  —  Mart.      3. 

1891  —     "         28. 

1892  —     "         14. 

1893  —     «         29. 

1894  — Apr.        1. 

1895  —     "  2. 

1896  —  Mart.    28. 

1897  —  Apr.        5. 
L.  (F.)  :       1890  —  Mart.  3. 
Lk.  (Sp.):  1897  —  Apr.     5. 
I.  (Seil.)  :    34  uap  (Tage). 
K.  (M.)  :     Mart.  19—20. 


Anthus  triviális  !.. 

9  évi  megfigyelés. 
(9-jährige  Beobachtung.) 

1888  — Apr.  13. 

1889  —     "  20. 

1890  —  n  6. 
1891-  «  12. 
1893  —  "  6. 
1894—     ■'  12. 

1895  —     "         17. 

1896  —     >'  8. 

1897  —     «         21. 

L.  (F.)  :       1893  —  Apr.     6. 
Lk.  (Sp.):  1897  —     «       21. 
I.  (Seh.)  :    16  nap  (Tage). 
K.  (M.i:     Apr.  13—14. 


Anthus  pratensis  L. 

8  évi  megfigyelés. 
(8-jährige  Beobaclituiig.) 

1888  —  Apr.  9. 

1889  —  Mart.  28. 

1890  —     «  26. 
1891— Apr.  11. 

1893  — Mart.  21. 

1894  — Apr.  12. 

1895  —     «  13, 

1896  —     ..  21. 

L.  (F.):  1893  —  Mart.  21. 

Lk.  iSp.):  1896  —  Apr.    21. 

I.  (Seh.):  32  nap  (Tagei. 

K.  (M.):  Apr.  5—6. 


Motacilla  flava  L. 


10  évi  megfigyelés. 

(lO-jährige 

Beobachtung 

1888  — 

Mart. 

12. 

1889  — 

17. 

1890  — 

18. 

1891  - 

21. 

1892  — 

16. 

1893  — 

8. 

1894  — 

17. 

1895  - 

12. 

1896  - 

12. 

1897  — 

24. 

L.  (F.)  :       1893  —  Mart.     8. 
Lk.  (Sp.):  1897  —      «       24. 
L(Sch.):    17  nap  (Tage). 
K.  iM.):     Mart.  16. 


Motaoilln  allia  f.. 

10  évi  megfigyelés. 
(lO-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Mart.  6. 

1 889  —  "  4. 

1890  —  "  8. 

1891  —  ..  17. 
1892—  "  !'• 

1893  —  «  9. 

1894  —  -  2. 

1895  —  «  4. 
1896—  «  12. 
1897  —  "  18. 

L.  (F.i:       1894  —  Mart.     2. 
Lk.  (Sp.):  1897  -       «       1«- 
I.  (Seh.i:    17  ii.ip  iTagei. 
K.  (M.l:     Mart.   K». 

Serinus  liortulanus  Koch. 

10  évi  megfigyelés. 

(10-jährige  Beobachtung.! 

1888  —  Apr.  8. 

1889  —  Mart.  28. 

1890  —  Apr.  18. 

1891  —Mart.  31. 

1892  —  Apr.  12. 
1893—     «  18. 

1894  —  »  15. 

1895  —  "  17. 

1896  —  «  Í»- 
1897-  "  22. 

L.  (F.)  :  1889  —  Mart.  28. 

Lk.  (Sp.)  :  1897  —  Apr.     22. 

I.(Sch.):  26  nap  (Tagel. 

K.  (M.i:  .\pr.  9-10. 

Sturnus  vulgaris  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Febr.  22. 

1889  —     '•  27. 

1890  -      "  24. 

1891  —  Mart.  7. 
1892—  «  11- 
1893  — Febr.  :!1. 
1894—     »  K''- 

1895  — Mart.       1. 

1896  — Fein-.     :^1. 

1897  —  Mart.      4. 
L.  (F.)  :       1894  —  Febr.  Ki. 
Lk.  (Sp.):  1892  —  Mart.   11. 
I.  (Seh.):    24  nap  (Tagei. 
K.  (M.)  :     Mart.  27—28. 


Orioliis  J-a'"»"!''  ^• 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

]  sss  —  Apr.       30. 

ISSI. -Mai  4. 

KS'.tU—     "  Ti- 

lsit! —  Apr.      iH. 

1SV»:>  —  Mai         3. 

lSi)3  —  Apr.      30. 

18'.»4  -  '     «         á(i. 

1  S'.lö  —  Mai         4. 

lS'.)(i  —     "  7. 

1S<.»7-     «         li. 
L.  (F.):       1894  —  Apr.  26. 
Ll<.(Si>.l:   1S07  -  Mai    12. 
I.  (Seh.):    17  nap  (Tage). 
K.  (M.l:     Mai  4. 

Ijaniiis  minor  L. 

4  évi  megfigyelés. 
(4-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.  5. 

1891  —     "  li^- 

1893  —     «  17. 

1 894  —     X  ^• 

L.  (F.):       Apr.     2. 
Lk.  (Sp.):       «     IS- 
I.  (Seh.):    17  nap  (Tage). 
K.  iM.):     Apr.  10. 

Lanius  coUurio  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Mai  7. 

1889  —  Apr.  '2S. 

1890  —  Mai  2. 

1891  —     «'  3. 

1892  —     «  î^- 

1893  —  Apr.  20. 
1894-  "  22. 
1895  -  «  30. 
189(i  —  Mai  1. 
1897    -      "  2. 

L.  (F.):       1893  -  Apr.  20. 
Lk.  (Sp.):  1892  —  Mai      8. 
I.  (Seh.)  :    19  nap  (Tage). 
K.  (M.):     Apr.  30. 

Muscicapa  grisola  L 

7  évi  megfigyelés. 
(7-jährige  Beobachtung. 

1889  —  Mai         2. 
1891  —     '■  1- 


1 893  —  Apr. 

28. 

1894-     " 

2(j. 

1895  —  Mai 

4. 

189(5  —  Apr. 

22. 

1S97  —  Mai 

8. 

L.  (F.)  :       189Ü  —  Apr 

2. 

Lk.(Sp.):  1897  -Mai 

8.^ 

I.  (Seh.)  :    17  nap  (Tage). 

K.  (M.Ì  :     Mai   1-^2. 

Clielidou  urbic 

a  L. 

10  évi  megfigyelés. 

(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr. 

26. 

1889  —     « 

30. 

1890-     « 

27. 

1891  —     " 

19. 

1892  —     " 

18. 

1S93  —     " 

16. 

1894—     " 

30. 

1895  —     " 

18. 

1896  —     <' 

20. 

1897  -  Mai 

2. 

L.  (F.):  1893  —  Apr.  IG. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  Mai      2. 

I.  (Seh.):  17  nap  (Tage). 

K.  (M.):  Apr.  24. 


Hiruudo  rustica  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.  18. 

1889  —  "  1!». 
1890—  "  13. 
1891  -  .■  16. 
1892—  <'  11- 
1S93  —  «  18. 
1894—  .'  12. 

1895  —     "         1^- 

1896  —     ■'         13. 

1897  —  Mai         7. 

L.  (F.):  1892  -  Apr.  11. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  Mai      7. 

L(Sch.):  27  nap  (Tage). 

K.  (M.)  :  Apr.  24. 

Cypselus  apus  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Mai         3. 

1889  —     «  ^■ 


1890  —  Mai  II. 

1891  -  «  ■^■ 
1S92  —  «  2. 
1893  —  Apr.  30. 
1894-     <.  22. 

1895  — Mai  2. 

1896  —  Apr.  30. 

1897  —  Mai  12. 

L.  (F.)  :  1894  —  Apr.  22. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  Mai    12. 

L  (Seh.):  21  nap  (Tage). 

K.  (M.):  Mai  3. 


Jyux  torquilla  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.  20. 

1889-   ..  21. 

1890  —  '<  24. 

1891  -  <'  19. 

1892  —  «  19. 

1893—  «    22. 

1894—  «    17. 

1895  —  "    25. 

1896  —  «'    16. 

1897  —  '•        29. 

L.  (F.)  :  1894  —  Apr.  17. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  «   29. 

L  (Seh.):  13  nap  (Tage). 

K.  (M.):  Apr.  23. 


Cuculus  canorus  L. 

10  évi  megfigyelés. 
(10-jährige  Beobachtung.) 

1888  —  Apr.  30. 

1889  —  "  20. 

1890  —  "  26. 

1891  —  Mai  2. 

1892  —  Apr.  22. 

1894  —  Mai  1. 

1895  —  Apr.  28. 
1896-  "  29. 
1897  —  Mai  8. 

L.  (F.)  :  1892  -  Apr.  22. 

Lk.  (Sp.):  1897  —  Mai      8. 

I.(Soh.):  17  nap  (Tage). 

K.  (M.)  :  Apr.  30. 


70 


CiMclincis  tiniiiiiiciilus 

7  évi  lucgfìgyek's. 
{7jährige  Beobaclitung.) 

1888  — Mart.    30. 


(■«tu 


lU. 


188Ü  —Apr. 

1890  —      .'  ± 

18!)2  —     ..  di). 

181)4—     «  8. 

1895—  <.  ai. 

1896—  «  Iá. 

L.  (F.):       1888  —  Mart.  SO. 
Lk.  (Sp.):   1892  —  Apr.     21. 
I.  (Seh.):    22  uap  (Tage). 
K.  (M.):     Apr.  10—11. 


S  évi  mogfigyck 

s. 

9  évi  luegtìgyolés. 

(Sjährige  Beobaclit 

ung.) 

(9jährige  Beobachtung. 

1 888  —  Mai 

12. 

1888  —  Mai         8. 

iss'.t—     » 

1. 

1 889  —     «           4. 

1  .S90  —  Apr. 

űl. 

1890—     ..           9. 

1893—     « 

as. 

1891     -  Apr.      30. 
1893  —     "         28. 

1894  —     .. 

á8. 

1894  —  Mai         2. 

1895  —      « 

26. 

1895  —     0          2. 

1896  —     <' 

30. 

1896  — Apr.      27. 

1897  —  Mai 

16. 

1897  —  Mai        16. 

L.  (F.):       1890  —  Api 

21. 

L. 

(F.i:       IS'JO  —  Apr.  27. 

Lk.  (Sp.):   1897  —  Mai 

12. 

LI 

.  (Sp.):  1897  —  Mai    16. 

I.  (Seh.):    22  nap  (Tage). 

I. 

Sch.)  :    20  nap  (Tage). 

K.  (M.)  :    Mai  1—3. 

K. 

(M.):     Mai  6— 7. 

Czynk  Ede. 


Eduard  Czynk. 


Irta  Chernél  István. 


Von  Stefan  Chernél  v.  Clirmflbázü 


Fértikora  delén,  munkásságának  java  idejében 
dőlt  ki  közülünk  Czynk  Ede  a  kitűnő  vadász, 
Fogarasmegye  madárí'aunájának  legalaposabb 
ismerője  és  megirója,  számos  vadászati  és  orni- 
thologiai  közlemény  szerzője,  intézetünk  rendes 
megügyelője  és  levelező  tagja. 


Habár  élete  közszólás  szerint  nem  is  volt 
«fényes»,  működése  sem  nagyszabású  vagy  kor- 
szakot alkotó  :  szorgalma,  hivatottsága  és  vonzó 
ismertetései  mégis  kiemelték  nevét  a  vidéki 
szerénység  köréből  és  ismertté,  becsültté  tették 
a  honi  és  külföldi  vadászok  és  oruithologusok 
szemében. 

Utolsó  lehelete  nem  irattant  el  légbuborék- 
ként, hogy  nyomában  üresség,  semmiség  ma- 
radjon, mert  lelkes  fáradozásai  nyomokat  róttak 
honi  ornithologiánk  történetébe,  gyarapították 
annak  lapjait.  Kötelességünk  tehát  e  helyen 
megemlékezni  pályájáról  és  a  minket  szorosan 
érintő  munkálkodásáról,  szellemének  hagya- 
tékáról. 


a  Barczaság  főhelyén  —  1851 
szept.  29-én  pillantotta  meg  Cztnk  Ede  a  nap- 
világot. Atyja,  Czynk  Antal,  az  ottani  vámhiva- 


Im  schönsten  Mannesalter,  im  Vollbesitze 
seines  ganzen  Eifers  und  seiner  Geisteskraft  war 
uns  der  vortreffliche  Jäger,  der  gründlichste 
Kenner  und  Sehilderer  der  Vogelfauna  des 
Comitates  Fogaras,  der  Verfasser  zahlreicher 
Artikel  in  Ornithologie  und  Jagdliteratur,  or- 
dentlicher Beobachter  imd  correspondierendes 
Mitglied  unseres  Institutes,  entrissen. 

Wiewol  sein  Lebenslauf  kein  «ruhmvoller», 
seine  Tätigkeit  keine  «epochemachende»  gewe- 
sen, so  verhalfen  ihm  sein  Eifer,  seine  anzie- 
henden Schilderungen  in  allen  Kreisen  von 
Ornithologen  und  Jägern,  sowol  hier,  wie  auch 
im  Auslande  immerhin  zu  einem  bekannten 
und  sehr  i^opulären  Namen,  dessen  Euf  über  die 
bescheidenen  Grenzen  seines  Comitats  unlie- 
dingt  hinausreiehen  musste. 

Sein  letzter  Atcmzu;^  lifss  keine  Leere  hinter 
sich,  denn  seine  r.nniiliini.nen  verbleiben  in  der 
Geschichte  unserer  uniitliologischen  Literatur. 
Sein  scharfes  Beobachtungsvermögen  berei- 
cherte diesen  Wissenszweig  und  wir  können 
nicht  umhin,  seine  Laufbahn,  seine  ornitholo- 
gische  Tätigkeit  als  Nachlass  seines  regen 
Geistes  hier  zu  schildern. 

Edu.\rd  Czynk  wurde  im  Jahre  1851  zu 
Kronstadt  im  Hauptorte  des  Burzenlandes  ge- 
boren. Sein  Vater   Anton   Czynk.  beim   dorti- 


71 


tálnak  voll  iillíaliiiiizuttja  s  mini  ds/.ant  nu'dvc- 
c'S  zergevailász  bizonyos  liinicvre  tett  szert. 
Nem  csoda,  hogy  ilyen  apának,  —  ki  még  83 
éves  korában  is  vállára  vette  a  tűzköves  puskát 
és  kivonult  a  hegyekbe  —  fiában  is  korán  föl- 
ébndt  a  vadászat  férfias  szenvedélye  és  a  ter- 
mészet szeretete;  de  —  és  ez  az  egészséges  fej- 


iXcn  Zollainte  angt'slcllt,  erlVeutc  sich  als  lîii- 
reu-  und  Gemsen-Jäger  einer  gewissen  Be- 
rühmtheit. Es  war  nun  kein  Wunder,  dass  der 
Sohn  dem  Beispiele  seines  Vaters  folgend,  der 
noch  im  Alter  von  83  Jahren  mit  dem  Feuer- 
steingewehre auf  dem  Rücken  in  die  Berge  zog, 
mit  Lei!)  und  Seele  ein  Anhänger  des  Waidwerks 


CZYNK  E.   1801  —  1 


lődés  lényege  —  a  fiú  följebb  emelkedett,  mert 
nemcsak  a  nagy  természet  képeinek,  alakjainak 
merő  bámulatában  rejlő  inger  vagy  a  vadász- 
ható állatok  elejtése  árán  feltámadó  megelége- 
dés kellemes  érzete  szerzett  neki  örömet,  ha- 
nem ebből  merítette  azt  az  ösztökélést  is,  hogy 
mélyeblien  pillantson  abba  a  világba,  mely  az 
erdőt,  mezőt,  a  síkságot  és  hegyvidéket  megele- 


und  zugleich  ein  begeisterter  Freund  der  Natur 
wurde.  Allein  —  und  das  war  eben  die  Sicherung 
seiner  Erfolge  —  er  war  bei  der  Betrachtung 
von  Naturschönheiten,  bei  dem  Triebe  der  Er- 
beutung der  Thiere  nicht  stehen  geblieben,  er 
fühlte  vielmehr  jenen  edlen  Drang,  der  Ihn 
!  weiter  führte  :  in  jene  Welt,  von  welcher  Ebene 
und  Gebirge  belebt  werden  licfi'f  hineinzudrin- 


72 


veniti  s  különösen,  liogy  turkószsze  és  ellesse  a 
madarak  életét,  tanulságot  vonván  ki  annak 
megnyilatkozásából. 

Már  mint  gyermek  kiséri  apját  a  vadászaton, 
majd  maga  is  puskát  ragad  s  kivonul  a  havasok 
nyaktörős  útjain  vad  után.  Mikor  pedig  tilalom 
időben  szögre  kell  akasztania  a  fegyvert,  rova- 
rokat gj-üjtve  és  madarakat  íigyelve  bolyong 
szülőföldje  szép  vidékén. 

Brassóban  végezte  el  a  gymnaziumot.  A  tor- 
nászatban  és  vívásban  Hauszmann  Vilmos  volt 
mestere,  ki  a  madártant  is  mivé  Ite  és  számos 
közleménynyel*  gazdagította  a  Király h;igi'in  túl 
fekvő  részek  ornitbologiai  irodalmát,  ü  fejlesz- 
tette ki  igazában  CzYNK-ben  a  madártan  iránt 
való  érdeklődést  s  avatta  be  a  prseparálás  tit- 
kaiba is. 


Tanulmányait  befejezvén,  J!»  éves  korában  a 
posta  szolgálatába  lépett  s  1871  decz.  á3-án  tette 
le  hivatalos  esküjét.  Nyolcz  évig  maradt  még 
szülőhelyén  s  ez  alatt  minden  szabad  idejét  a 
vadászatnak,  a  madárélet  tanulmányozásának 
szentelte,  mert  vágya,  hogy  a  környék  madár- 
faunáját alaposan  megismerje,  nem  hagyta  pi- 
henni. Ekkor  találkozott  először  az  akkoriban 
hazánkban  kevéssé  ismert,  még  az  avatott 
szemlélő  figyelmét  is  könnyen  kijátszó  kin  lé(jy- 
/,íyjdí'í(/ (Muscicapa parva)  s  nemcsak  a  környék 
több  pontján  való  előfordulását  bizonyíthatta  be, 
hanem  életmódját  is  tanulmányozhatta.  Néhány 
darabot  puskavégre  is  kerített  és  kikészített, 
melyek  Piidely  Fkigyes  (Brassó)  gyűjteményébe 
kerültek. 


Kedves  Barczaságában  találta  föl  élete  párját 
is  Meld  EEzsÉBET-ben,  kinek  1878  június  15-én 
esküdött  örök  hűséget.  Házassága,  melyből  há- 
rom gyermeke  született,  mindhaláláig  boldog 
együttélés  volt  ;  ez  a  melegséges  viszony  tar- 
totta meg  lelkében  azt  az  összhangot,  megelé- 
gedést és  humort,  mely  irodalmi  műveiből  felénk 
sugárzik. 

187y-ben  azonban  a  vidéki  élet  kellemességé- 


gen,  das  Tun  und  Treiben  der  Vögel  zu  iiel;ni- 
schen,  seine  Beobachtungen  zu  ])Ositi  vem  \\'isscn 
zu  verarbeiten. 

Der  Knabe  begleitet  schon  diu  \ 'ater  auf  den 
Jagden,  führt  später  selbst  das  Jagdgewehr, 
besteigt'die  gefährlichsten  Hänge  des  Hochge- 
birges. Auch  die  Zeit,  wo  das  Gewehr  ruhen 
musste,  verging  nicht  unnütz;  er  sammelte 
Insecten  und  beobachtete  emsig  auch  während 
der  Schonzeit. 

Zu  Kronstadt  absolvierte  er  das  Gj'mnasium. 
Im  Turnen  und  Fechten  hatte  er  Wilhelm 
Hauszmann,  der  auch  Ornithologie  cultivirte  und 
diese  Literatur  Siebenbürgens  mit  zahlreichen 
Mitteilungen  bereicherte,*  zum  Lehrer.  Ihm 
hatte  Czynk  sein  Interesse  speciell  für  Ornitho- 
logie zu  verdanken,  wie  er  auch  von  ihm  in  die 
Geheimnisse  des  Ausstopfens  der  Vögel  einge- 
weiht worden  ist. 

Nach  Abschluss  seiner  Studien,  im  Alter  von 
19  Jahren,  wählte  er  die  Postl)eamtenlaufbahn 
und  leistete  am  23.  Dezember  1871  den  amtli- 
chen Eid.  Acht  Jahre  lang  war  er  noch  in 
seinem  Geburtsorte  gebüeben,  wobei  er  seine 
freie  Zeit  mit  Jagen  und  dem  eifrigsten  Studium 
des  Vogellebens  verbracht  hatte.  Sein  sehnlich- 
ster Wunsch,  die  Vogelfauna  der  Umgebung 
aufs  gründlichste  zu  erforschen,  Hess  ihm  hie- 
be! keinen  Augenblick  der  liuhe.  Und  seine 
Ausdauer  war  auch  vom  Erfolge  gekrönt,  indem 
er  um  diese  Zeit  den  in  Ungarn  damals  noch 
ziemhch  unbekannten  Z((<crfj[lirf/Ciifaii<jrr  (Mus- 
cicapa parva),  welcher  auch  dem  geübtesten  Auge 
zu  entgehen  pflegt,  zum  ersten  Male  beobach- 
tete, wobei  er  nicht  nur  sein  Vorkommen  an 
mehreren  Orten  der  Umgebung  nachgewiesen, 
sondern  auch  seine  Lebensweise  erforscht  hatte. 
Es  gelang  ihm  auch,  etliche  Exemplare  zu  er- 
beuten und  zu  präpariren,  welche  in  die  Samm- 
lung von  Friedrich  PiIdély  gelangten. 

Im  lieben  Burzenlande  fand  er  seine  Lebens- 
gefärtin  Elisabeth  Meld,  welcher  er  am  15.  Juni 
1878  die  ewige  Treue  schwor.  Diese  Ehe,  welche 
ihm  drei  Kinder  geschenkt,  war  das  glücklichste 
Zusammensein  bis  zu  seinem  letzten  Augen- 
blicke ;  es  war  seine  Zufriedenheit,  seine  frohe 
Lebenslust,  wie  auch  sein  Humor  stets  diesem 
warmen  Verhältnisse  entsprossen. 

Im  1879  musste  Czynk,  nach  Budapest  ver- 


*  Megjelfutek 
in  Heruianstadt. 


Verli.   il.  siebeub.  Ver. 


*  Erse 
Hermann 


73 


(lásr()l  jo  részben  le  kellett  inomlauia,  mert 
nem  kis  keserűségére  —  Budapestre  helyezték 
át.  Némileg  könnyített  rajta  beosztása  a  mozgó 
postához,  mert  igy  alkalma  uyilt  az  ország  nagy 
részét  megláthatni  és  különféle  tapasztalatokat 
gyűjthetni.  Utazgatásai  közben  néha-néha  va- 
dászhatott is,  ha  pedig  nem,  akkor  rajzónt  fo- 
gott s  vázlatkönyvében  örökítette  meg  az  idegen 
vidékeket.  Mert  értett  az  ecset  kezeléséhez  s 
Ligeti  Antaí  mellett  annyira  vitte,  hogy  az 
olajfestésben  is  kiképezhette  magát  —  mint 
a  tőle  származó  olajfestmények  egész  sora  bizo- 
nyítja — ,  s  kivált  a  másolásban  számba  vehető 
ügyességre  tett  szert. 

De  azért  mégis  csak  nehezen  találta  bele  ma- 
gát helyzetébe  ;  szíve  vonzódása  szabadabb,  ter- 
mészetesebb élet  felé  nógatta.  1 883  okt.  havában 
végre  teljesült  óhajtása,  visszakerült  Erdélybe, 
mint  Fogaras  posta-  és  táviróhivataláuak  fő- 
nöke. 

Itt  kezdődik  egész  komolyságában  élete  mun- 
kája, itt  érlelődik  meg  életczélja  :  az,  hogy  sza- 
bad óráit  kihasználva  felkutassa  Fogarasmegye 
madárfaunáját  és  különös  figyelmet  fordítson  a 
költözködés  jelenségére  is.  1884-től  fogva  bérelte 
a  fogarasi  havasokban  a  Vistea  mare  területet, 
hol  medve-,  zerge-  és  fajdkakas  vadászatokon 
piheni  ki  az  «akták«  okozta  fáradalmait.  De  — 
főleg  a  vonulás  szakában  —  szorgalmasan  járja 
az  Olt  mellékét  és  a  mundrai  mocsarat  is,  átlá- 
togat a  szomszéd  Romániába  és  egyszer  az  AI- 
duna  vidékére.* 

Ebbe  az  időbe  esett,  boldogult  Kezsö  trónörö- 
kösünk buzdító  példájára,  az  ornithologia  iránt 
való  szélesebb  körű  érdeklődés,  kivált  a  vonulás 
jelenségének  behatóbb  megfigyelése,  majd  az 
1884-ben  Bécsben  tartott  I-ső  nemzetközi  ornith. 
kongresszus,  melynek  —  habár  alig  volt  szer- 
vezve mégis  annyi  hatása  volt,  hogy  több  or- 
szágban megíigj-elő  állomások  keletkeztek.  Czynk 
Ede  szintén  beállott  a  megfigyelők  közé  s  1883 — 
1887-ig  évenként  beküldötte  jelentéseit  lovag 
schmidhoffeni  Tschusi  ViKTOR-nak,  a  ki  azokat 
mint  szerkesztő,  a  Comité  f.  Beob.  Stat,  in  Oest. 
Ungarn  évi  jelentéseiben  adta  ki. 


srt/,1,  auf  (lie  hvw  Xaliir  iiiid  ili'reii  Udrsc-liuiig 
schweren  Herzens  verzichten.  Es  war  hierbei 
immerhin  noch  eine  Erleichterung,  dass  sich 
ihm,  zur  Ambulanz  eingetheilt,  die  Gelegenheit 
geboten,  Ungarns  grössten  Theil  zu  sehen  und 
verschiedene  Erfahrungen  machen  zu  können. 
Diese  Reisen  Hessen  hie  und  da  auch  einen 
Abstecher  zu,  wobei  er  die  Jagd  ausüben  oder 
die  Gegend  skizzieren  konnte.  Auch  der  Ma- 
lerei war  er  nicht  unkundig,  und  brachte  es 
an  der  Seite  Anton  Ligeti's  so  weit,  dass  er 
auch  in  der  Ölmalerei  und  besonders  in  der 
Anfertigung  von  Copien  —  wie  dies  eine 
ganze  Reihe  von  ihm  herrührender  Gemälde 
bezeugt  —  ein  ganz  schönes  Resultat  erzielte. 
Und  dennoch  konnte  er  sich  nur  äusserst  schwer 
in  seine  neue  Lage  hineinfinden;  sein  Herz 
sehnte  sich  nach  einem  freien,  natürlicheren 
Leben.  Im  Oktober  1 883  gieng  dieser  Wunsch 
in  Erfüllung,  Czynk  kam  als  Chef  des  Post  und 
Telegraphenamtes  nach  Fogaras  zurück.  Nim 
beginnt  seine  wissenschafthche  Tätigkeit,  zu- 
gleich seine  Lebensaufgabe  :  die  Vogelfauna  des 
Comitats  Fogaras  gründhch  zu  erforschen,  dabei 
dem  Phänomen  des  Vogelzuges  eine  erhöhte 
Aufmerksamkeit  zuzuwenden.  Von  1884  an 
pachtete  er  in  den  Fogaraser  Alpen  das  Jagd- 
revier Vistea-mare,  auf  dessen  Bären,  Gemsen- 
und  Auerhahnjagden  er  seinen  durch  Acten  er- 
müdeten Geist  zu  erfrischen  pflegte.  Ausserdem 
besuchte  Czynk  —  insbesondere  zur  Zeit  des 
Vogelzuges  —  das  Thal  der  Aluta,  wie  auch  die 
Mundrœr  Sümpfe,  betrat  das  benachbarte  Ru- 
mänien und  bereiste  einmal  die  untere  Donau.* 
Es  war  dies  um  die  Zeit,  wo  das  Beispiel 
unseres  sei.  Kronprinzen  Rudolf  ein  reges 
Interesse  für  die  Ornithologie  wachgerufen,  wo 
man  besonders  der  Phänologie  ein  grösseres 
Gewicht  beigelegt,  und  wo  der  im  Jahre  1884 
zu  Wien  abgehaltene  internationale  Con- 
gress —  wiewol  kaum  organisiert  —  es  doch 
zu  Wege  gebracht,  dass  in  verschiedenen  Län- 
dern Beobachtungsstationen  aufgestellt  worden 
sind.  Eduard  Czynk  war  auch  den  Beobach- 
tern beigesellt  und  hatte  seine  Zugsdaten  von 
1883  bis  1887  alljährlich  an  Ritter  Victor  von 
Tschusi  zu  Schmidhoffen,  der  sie  als  Rédacteur 
in  den  Jahresberichten  des  Comités  f.  Beob.  Stat. 
in  Östr.-Ungarn  veröffentlichte,  eingesandt. 


*   UtóbI.i  útját 
mában  írta  le. 
A<iuüa.  VI. 


:í9.  Hett  iIl-s  I.  . 


«WiUi  luul  Huiul». 


74 


1888  óta  azonban  önálló  ornitlinloj^iiii  k&Av- 
ményeket  is  mind  sűrűbben  irogatott.  Kiváhiiiii 
és  természetszerűleg  megragadta  érdeklődését  a 
sz((knll(is>  ü(iskí'xclj/ű  (Gypaëtns  barbatus)  s 
valahányszor  felhágott  a  havascik  kozT,  mindig 
rajta  volt,  hogy  ez  érdekes  sy.arii\;iss;il  inhilkoz- 
zék,  életmódjáról  eredeti  adatukat  gyüjtböu 
már-már  az  utolsó  órában.  Fészkét  és  tojását 
nem  tndta  ugyan  megszerezni  —  mindössze  egy 
törött  tojást  láthatott  —  de  abban  az  örömben 
részesült,  hogy  1887  szept.  4-én  a  hatalmas  ma- 
dár egy  példányát  elejthette.  A  saskeselyüről 
több  értekezést  írt  s  több  irányban  kiegészítette 
a  reá  vonatkozó  teimészetrajzi  ismereteinket. 


1881)  aug.  iit-én  a  felméri  hegyekben  felfö- 
dözte  Boiiclli  fi't:.il,'i\jrt  (Philloscopus  bonellii, 
majd  Marginén  is  szerzett  néhány  példányi  e 
fajból  ;  közülök  két  darab  a  Nemzeti  Múzeumba 
került.  CzTNK  mutatta  tehát  ki  elsőnek,  hogy  e 
faj  hazánkban  biztosan  előfordul,  mert  Stettee^ 
Harvie  Beown  és  Danford  ^  idevágó  adatai  nél- 
külözik a  kézzel  fogható  bizonyságot,  pedig  éppen 
a  füzikék  tekintetében,  mint  melyek  egyik  nehe- 
zen megkülönböztethető  madárcsoporthoz  tar- 
toznak, nagyon  is  reá  szorulunk  arra.  És  még 
egy  felfödözés  tapad  Cztnk  nevéhez.  0  mutatta 
ki  először  —  a  mit  Lázár  Kálmán  gróf  csak  sej- 
tett, —  hogy  a  ri'li  /Tdfshiinnlji  {Asio  accipitri- 
nus)  hazánkban  tényleg  költ,  mert  18114  július 
7-én  e  fajnak  egy  kotlófoltos  tojóját  lőtte  Foga- 
ras  mellett,  a  mundrai  mocsárban.^  Ezt  a  pél- 
dányt szíves  készséggel  elküldte  gj'üjteményem 
részére. 


1890-ben,  mikor  hazánk  minden  ornithologu- 
sát  szinte  lázas  tevékenységre  buzdították  a 
következő  évben  Budapesten  tartandó  Il-ik 
nemzetközi  ornith.  kongresszus  előmunkálatai 
s  az  előkészítő  magyar  bizottság  Herm.\n  Ottó 
indítványára  a  madárvonulás  mintaszerű  meg- 


Scit  isss  verfasste  iT  schon  vielerlei  seib- 
stiindigc  ornitiiologische  Mitteilungen,  (ianz 
besonders  hatte  ihn  aber  das  gewaltige  Wesen 
des  lìarti/cicìs  (Gypaëtus  barbatus)  gefesselt; 
er  bot  auch  Alles  auf,  gelegentlich  seiner  Aus- 
flüge in  das  Hochgebirge  diesem  interessantesten 
Vogel  begegnen  zu  können.  Er  sammelte  über 
dessen  Biologie  sehr  wertvolle  Beobachtungen, 
und  zwar  in  Bezug  der  von  Jahr  zu  Jahr  selte- 
neren, bei  uns  im  Aussterben  begriffenen  Vogel- 
art, -  noch  zur  rechten  Stunde.  Des  Horstes  und 
des  Geleges  konnte  Czynk  zwar  nicht  habhaft 
werden  —  er  sah  nur  ein  zerbrochenes  Ei  vom 
Bartgeier  —  doch  ward  ihm  die  grosse  Freude 
zu  Teil,  am  4.  September  1887  ein  schönes 
Exemjilar  zu  erbeuten.  So  verfasste  er  mehrere 
Abhandlungen  über  den  Bartgeier,  und  trug  zur 
genaueren  Kenntniss  dieser  Vogelart  in  hohem 
Masse  bei.  Am  19.  Ai;gust  1 8811  entdeckte  Czynk 
in  den  Bergen  von  Felmér  den  BcriiUinbsäinn'r 
(Phylloscopus  bonelli),  und  fand  diese  Ai-t  auch 
zu  Margine.  Von  den  erbeuteten  Exemplaren 
kamen  zwei  in  den  Besitz  des  National  Muse- 
ums. Czynk  war  der  erste,  welcher  diese  Art  für 
Ungarn  belegt  hat,  da  die  diesbezüglichen  Daten 
von  Stettee, 1  Harvü:  Brown  und  Danford  ^ 
nicht  so  bestimmt  waren,  wie  es  eben  bei  diesem 
schwer  unterscheidbaren  Vogel  unbedingt  nö- 
thig  gewesen  wäre.  Und  noch  ein  Verdienst 
muss  ihm  nachgerühmt  werden  ;  Cztnk  hatte 
nachgewiesen,  was  Graf  Koloman  Lázár  nur 
geahnt,  dass  die  SiuiipfoInTuh'iAsio  accipitrinus) 
wirklich  ein  Brutvogel  Ungarns  sei,  indem  er 
am  7.  Juli  1 894  im  Mundrieer Sumpfe  bei  Fogaras 
ein  Weibchen  mit  BrutHecken  geschossen  hatte.'^ 
Dieses  Exemplar  kam  durch  seine  Güte  in 
meine  Sammlung. 

Im  Jahre  ISDÜ,  wo  die  Vorbereitungen  zu 
dem  im  folgenden  Jahre  zu  Budapest  tagenden 
IL  intern,  ornith.  Congresse  alle  Omithologen 
Ungarns  zu  fieberhafter  Thätigkeit  anfeuerten 
und  das  vorbereitende  ungarische  Comité  auf 
Vorschlag  Otto  Herman's  auch  die  Muster- 
beobachtung organisierte,  tìel  Eduard  Cztnk  die 


•  L.  BiELZ  :  Fauna  d.  Wirbeltb.  Siebenbürgens. 
Steuer  alighanem  a  Ph.  acrechdával   téveszti  össze. 

^  The  Ibis  1875.  308.  1.  Az  itt  einlitetts  kolozsvári 
múzeum    kertjében    lőtt    példány    tudtommal    nincs 


'  Ckkva  Friuïes    1896-ban    e 
fiókáit  il  Csepelszigeten  találta. 


bagolynak   fészkét  és 


'  L.  BiELZ  :  Fiuuia  d.  Wirbeltbierc  Siebenbürgens. 
Stetter  verwechselt  ihn  wahrscheinlich  mit  Pìi.  ncvc- 
dula. 

"  The  Ibis.  187.5.  p.  308.  Das  erwähnte  im  Garten 
des  Klausenburger  Muzeums  erbeutete  Exemplar 
existiert,  wie  mir  bekannt  nicht  mehr. 

■"  Friedrich  Cerva  hat  im  1896  auf  der  Csepel- 
Insel   Nest  und  Junge  von  dieser  Eule  gefunden. 


ligyik'sí't  is  szciwztc,  (zyn'k  Ede  Fogarason  jc- 
gyeztu  a  költözködő  madarak  érkezését.* 

A  kongi'esszuson  azután  személyesen  is  részt 
vett  és  a  Il-ik  szakosztály  iMigratis,  Avigeogra- 
phia)  jegyzője  volt.  Ekkor  ismerkedtem  meg 
vele.  Kedves,  őszinte,  szerény,  vidám,  e  mellett 
férfias  lénye  az  első  perczbeu  megnyerte  rokon- 
szenvemet s  mindazokét,  kikkel  érintkezett. 

Sajnos  !  ez  volt  első  és  utolsó  találkozásunk, 
mert  azóta  csak  papiroson  cseréltünk  egymás- 
sal érzelmeket  és  gondolatokat. 

Az  ornithologiai  központ  szervezése  után  ő  is 
rendes  megfigyelője  lett  intézetünknek  s  1894-től 
folyólag,  évenként  beküldte  a  költözködésre  vo- 
natkoz»')  adatait,  melyek  az  Aquilában  feldolgo- 
zott országos  anyagot  gazdagították. 

CzTNK  megfigyeléseinek  már  csak  azért  is 
bizonyos  fontosságot  tulajdoníthatunk,  mert 
Fogaras  meglehetősen  déli  pont  s  fekvése  is 
sajátságos  ;  hiszen  a  síkságot  itt  zárja  el  a  közeli 
fogarasi  havasoknak  majdnem  2(íOO  méterig 
emelkedő  sánczvonala,  azonkívül  az  Olt  vizei 
is  ott  folynak.  Az  «Aquilát»  is  felkereste  közle- 
ményeivel s  minden  évfolyamában  ott  szerepel 
neve  a  munkatársak  között.  Erdemeit  elismerve, 
a  vallás-  és  közoktatásügyi  minister  189.5-ben 
kinevezte  intézetünk  levelező  tagjává.  Hivatalos 
pályájának  létráján  is  előbbre  jutott,  mert  l!S9(J 
máj.  18-án  posta-  és  távíró  felügyelővé  lett. 

A  jelen  évtizedben  fejtette  ki  Czynk  legnagyobb 
munkásságát.  Sokat,  sokfelé  irt,  mintha  csak 
érezte  volna,  hogy  sietnie  kell,  mert  életideje 
már  rövidre  van  szabva. 

Munkatársa  volt  a  Vadászlap,  Természet, 
Waidmannsheil  (Klagenfurt),  Hundesport  und 
Waidwerk  (Wien),  Hugo's  .Jagdzeitung  (Wien), 
Deutscher  Jäger  (München),  Wild  und  Hund 
(Berlin),  Neue  deutsche  Jagdzeitung  (Neudamm), 
Ornith.  Jahrbuch  (Hallein),  Mittheilungen  d. 
ornith. Vereines  in  Wien  stb.  czímű  folyóiratok- 
nak. A  külföldi  lapokban  is  mindig  hazánk  fau- 
nájára vonatkozó  ismertetéseket  és  tanulmá- 
nyokat közölt  s  bizonyára  hozzájárult  ahhoz  is, 
hogy  az  idegen  nemzetek  tisztább  szemüvegen 
át  nézzenek  reánk. 


Beobachtung  des  Vngílziiges  in  P'iig;inis  zu.* 
[  Am  Congresso  selbst  hutte  er  als  Schriftführer 
der  n.  Section  (Migratio,  Avigeographia)  per- 
sönlichen Anteil  genommen.  Bei  dieser  Gele- 
genheit lernte  ich  ihn  kennen.  Sein  aufrichtiges, 
bescheidenes  Wesen  sicherte  ihm  die  Sympathie 
eines  Jeden,  er  war  munter,  dabei  von  ent- 
schlossenem Charakter.  Das  Geschick  hat  es 
gewollt,  dass  wir  uns  damals  zum  ersten,  und 
auch  zum  letzten  Male  begegnet  ;  seit  jener  Zeit 
verkehrten  wir  nur  brieflich  miteinander. 

Nach  Begründung  der  Ornith.  Centrale  wurde 
er  ordentlicher  Beobachter  des  Institutes,  an 
das  er  von  1894  an  jährlich  seine  Zugsdaten 
zukommen  Hess,  welche  dann  in  der  «Aquila» 
bearbeitet,  das  Zugsmateriale  bereicherten.  — 
Diese  Beobachtungen  Czynk's  sind  schon  des- 
halb von  gewisser  Bedeutung,  weil  Fogaras  als 
ziemlich  südlicher  Punkt,  auch  von  einer  eigen- 
artigen Lage  ist  ;  wird  doch  die  Ebene  von  der 
bis  fast  2600  m.  emporragenden  Kette  der 
benachbarton  Fogaraser-Alpen  abgeschossen, 
wie  ja  auch  die  Gewässer  der  südlich  durchbre- 
chenden Aluta  bezüglich  des  Zuges  von  Einfiuss 
sein  müssen.  Er  sehrieb  auch  für  die  Aquila 
eifrig,  deren  jeder  .Jahrgang  Mitteilungen  von 
ihm  enthält.  Zur  Anerkennung  seiner  Ver- 
dienste wurde  er  ihm  1895  vom  Minister  für 
Cultus  und  Unterricht  zum  correspondierenden 
Mitglied  des  Institutes  ernannt. 

Inzwischen  war  er  auch  auf  seiner  amtli- 
chen Laufbahn  höher  gestiegen.  Er  w\irde  am 
18.  Mai  189(J  zum  Post-  und  Telegraphen- 
Revisor  befördert. 

Im  laufenden  Jahrzehnte   eiit\\ickrlte   Czynk 
seine  grösste   Tätigkeit.   Man  liroinn,  te  seinem 
Namen  überall  in   der  Faeliliteiatur  als  würde 
er   schon   die    Vorahnung  gehabt  haben,  dass 
seine  Zeit  nur  noch  kurz  bemessen  ist,  imd  er 
sich    beeilen   muss.    Er   war   Mitarbeiter    des 
Vadászlap,  Természet,  Waidmannsheil  (Klagen- 
furt), Hnndesimrt  und  Waidwerk  (Wien),  Hugo's 
.Jagdzeitiiii^;  iX(  ii(ianim),  Ornith.  .Jahrbuch  (Hal- 
lein), Mitteilungen  d.   omit.  Vereins  in  Wien 
etc.  Auch  die  ausländische  Literatur  veröffent- 
lichte von  Czynk  Mitteilungen  über  die  unga- 
j  rische   Fauna   und   trug  auch  jedenfalls  dazu 
I  bei,   die  Verhältnisse    Ungarns   vor  dem  Aus- 
j  lande  zu  klären. 


♦  Adatai  Hkkman  Ottó  : 

«A   u 

lailúrvüiiulás  elemei 

Matjya  rországon     1 89 1  -  ig  » 

cv.ímü 

munkájában  foglai- 

*  Seine  Daten 

sind  in  Otto  Hekma 

s-'s:   «Elemente 

tatuali. 

des  Vogelzuges  i 

Ű  Ungarn  bis  1891.» 

CM  finden. 
10* 

76 


A  medvéről  irott  '  kiilon  is  kiailolt  1110- 
nograliáját  oly  kedvezően  l'ü^adt:!  a  közönség, 
bogy  már  1 8'J(;-ban  kiadót  talált  az  erdei  szalon- 
káról, majd  I81)7-ben  a  siketfajdi-ól  s  1898-ban 
a  mocsári  és  vizi  szárnyasvadról  szerzett  szá- 
mos szép  képpel  diszitett,  önálló  kötetei  szá- 


Nemzeti  művelődésünk  szempontjából  méltán 
sajnálhatjuk,  hogy  mindezek  német  nyelven 
jelentek  meg;  -  de  tanulságot  is  merithetiink 
ebből.  Mert  Cztnk,  ki  nem  volt  független  va- 
gyonú ember,  a  tiszteletdíjra  reá  szorult  —  ott 
kereste  hát,  a  hol  kapta. 


"Xagyon  sajnálom,  hogy  hazánkban  ilyesmire 
nem  akad  kiadó  !  Hiába,  mi  mindennel  késünk. 
Talán  a  jövő  jobb  lesz»,  írja  nekem  1897  aprii 
10-én  abban  a  levelében,  melynek  kíséretében  a 
siketfajiból  szóló  könyvét  elküldte. 

Hazaüas  érzületéhez  szó  sem  fér,  mert  sze- 
rette szülőföldjét  és  magyarságát.  1 8  Jíi-ban  irta 
meg  Fogarasmegye  madárfaunáját  s  munkáját 
következő  sorokban  fejezi  be:  «És  így  hiszszük, 
hogy  mi  magyarok  is  kiveszszük  részünket  a 
büszke  épületnek  felépítésében  (az  ornitholo- 
giára  czéloz),  hűségesen  hozzájárulva  a  nemzet- 
közi tudáshoz." 

Ebben  a  munkájában  F<>;^ar:i-,iii(^ye  területé- 
ről 23Ô  madárfainak ^  tlcjtor,|iil;i-;ii(,l,  életmód- 
járól nyújt  adatokat  s  a  kultuzkudésről  is  meg- 
emlékezve, tapasztalatait  a  következőkben  fog- 
lalja össze  :  Kiváló  repülők  (daru,  gólya,  fecskék) 
a  Kárpátokat  átröpülik  ;  kevésbbé  jó  repülők  a 
hegység  lába  mentén  vonulnak  s  nem  követik  az 
Olt  folyását,  kivéve  a  mocsári-  és  vizimadarakat  ; 
a  többi   mind  Nagy-Szeben  és  részben  Nagj'- 

'■  Először  a  Waidmannsheil-ben  jelent  meg. 

^  Következő  ritkább  fajokat  emliti  :  Neojihron  per- 
cnopterus  ;  Gypaëtus  barbatus  ;  Scops  giu  ;  Glaucidium 
passerinum  ;  Syrnium  uralense  ;  Muscicapa  parva  ; 
Phylloscopus  bonelli;  Locustella  luscinioides  és  fluvia- 
tilis  ;  Poecile  lugubris  ;  Antlius  cervinus  ;  Loxia  bifas- 
ciata  ;  Plectrophanes  nivalis  ;  Ficus  leuconotus  ;  Picoi- 
(les  tridactylus  ;  Charadrius  morinellus  ;  Reeurvirostra 
avocetta  ;  Totanus  stagnatilis  ;  Ortygometra  pygmea  ; 
Colymbus  arcticus  és  septentrionalis  ;  Harelda  gla- 
ciális ;  Larus  minutus,  fuscus  és  argentatus;  Lestris 
parasitica  ;  Pelecanus  onocrotalus. 


Sfinì'  iilicr  den  liiircn  vcrfasstc,  uucli  separat 
herausgegebene  Monografie  '  war  von  der  Lese- 
welt so  günstig  empfangen,  dass  er  schon  im 
1896  einen  Verleger  für  seine  über. die  Wald- 
schnepfe, 1897  über  den  Auerhahn,  1898  über 
Sumpf-  und  Wasserwild  verfassten,  mit  zahl- 
reichen gelungenen  Bildern  illustrierten  Bände 
ünden  konnte. 

Dass  all'  diese  Bücher  deutsch  erschienen, 
können  wir  vom  Standpunkte  unserer  National- 
cultur  aus  nur  mit  Bedauern  bemerken  ;  —  es 
bietet  aber  dieser  Umstand  auch  eine  Lehre. 
CzYNK  war  kein  Mann  von  Vermögen,  er  bedurfte 
des  Honorars  —  und  nahm  es  also  dort  wo- 
her es  eben  gegeben  wm-de.  «Ich  bedauere  es 
sehr,  dass  sich  bei  uns  kein  Verleger  findet. 
Wir  kommen  leider  überall  zu  spät.  Vielleicht 
wird  die  Zukunft  besser«  schreibt  er  an  mich 
unter  dem  10.  April  1897  in  jenem  Briefe,  in 
dessen  Begleitung  er  mir  auch  sein  Buch  über 
den  Auerhahn  gesandt  hatte.  Zweifelsohne  war 
er  ein  treuer  Sohn  Ungarns,  das  er  als  Heimat 
geliebt  hatte,  und  hielt  grosse  Stücke  auf  sein 
üngarnthum.  Im  Jahre  1896  hatte  er  sein  Werk, 
die  Vogelfauna  des  Comitats  Fogaras,  vollendet, 
dessen  Schlussworte  wie  folgt  lauten:  «Und  so 
woollen  wir  denn  hoffen,  dass  auch  wir  das 
Unsrige  dazu  beitragen  werden,  um  den  stolzen 
Bau  (der  Ornithologie)  zu  fördern,  um  am  in- 
ternationalen Wissen  redlich  unseren  Teil  zu 
haben». 

Dieses  letztere  Werk  enthält  Notizen  über 
A'orkommniss,  Biologie,  auch  wohl  über  die 
Phänologie  von  235  Arten  des  Comitates  Foga- 
ras.'^  Mit  Bezug  auf  Letztere  gehen  seine  Er- 
fahrungen darauf  hinaus,  dass  vorzügUche 
Flieger  (wie  Kranich,  Storch,  Schwalbe)  ihren 
^Veg  über  die  Karpathen  nehmen,  minder  gut 
Fliegende  aber  zögen  längs  dem  Fusse  der 
Gebirge,  folgten  also  nicht  dem  Laufe  der 
Aluta.  Eine  Ausnahme   bestände    hierljei    nur 

'  Zuerst   «Waidmaunsheil»  erschienen. 

-  Er  erwähnt  folgende  seltenere  Arten  :  Neophron 
percnopterus  ;  Gypa-tus  barbatus  ;  Scops  giu  ;  Glau- 
cidium passerinum;  Syrnium  uralense;  Muscicapa 
parva  ;  Phylloscopus  bonelli  ;  Locustella  luscinioides 
und  fluviatilis  ;  Poecile  lugubris  ;  Anthus  cervinus  ; 
Loxia  bifasciata  ;  Plectrophanes  nivalis  ;  Picus  leuco- 
natus  ;  Picoides  tridactilus  ;  Charadrius  morinellus  ; 
Eecurvirostra  avocetta;  Totanus  stagnatilis;  Orty- 
gometra pygmea  ;  Colj'mbus  arcticus  und  septentrio- 
nalis; Harelda  glaciális;  Larus  minutus,  fuscus,  ar- 
gentatus ;  Lestris  parasitica  ;    Pelecanus    onocrotalus. 


77 


Ktíktíllö  (lomlividéke  felöl  ('Tkezik.  Vonuláskor 
nagy  madiucsoportosulás,  tömeges  megjelenés 
nincsen,  Fogarasmegj^én  át  nem  vezet  jelentő- 
sebb vonulási  út.  Ö  a  megyét  egjik  főútvonalból 
kitüremlő  zsákutczának  tekinti,  a  hová  csak  azok 
,1  fajok  kerülnek  bele,  melyek  ott  költenek,  vagy 
pedig  azok,  melyek  bizonyos  viszonyok  folytán, 
mintegy  keresgélve  vagy  kirándulva,  a  rendes 
útvonalról  letérnek,  hogy  arra  azután  ismét 
visszaszálljanak. 


CzYNK  Ede  nem  volt  azok  közül  való,  kik  az 
ornithologiával  a  zöldasztal,  könyvtár,  és  gyűj- 
temények mellett  foglalkoznak  s  ebben  gondol- 
ják a  szakszerűség,  a  tudományosság  magasabb 
fokát  feltalálni  ;  ellenkezőleg,  ő  csak  a  szabad 
természetben  van  elemében,  azt  tudja,  a  mit 
látott  és  saját  szemeivel  tapasztalt,  azt  írja  meg 
minden  tudományos  szőrszálhasogatás  nélkül, 
vonzó,  elbeszélő  modorban,  a  mit  átélt  s  közve- 
tetlen  merített.  Nem  szaktudós,  hanem  —  mint 
az  angolok  mondják  —  n field  ornithologist». 
Tudákosságot,  száraz  elmélkedéseket  gondosan 
kerülve,  egészséges  jóízű  humorral,  majd  han- 
gulatosan, poétikusan,  fürge  tollal  írja  czikkeit 
és  könyA'eit,  az  <i élvezetest  a  hasznossal»  társítja, 
azoknak  érdeklődésére  számít,  kik  a  magasabb 
tudomány  titkaiba  még  nincsenek  beavatva. 
Olvasóit  tárgj^ához  emeli,  azt  megszeretteti 
velők  s  népszerűsítve  oktat,  szórakoztat. 


Maga  magát  jellemzi  könyveinek  bevezetői- 
ben :  «Hamarosan  megmondhatom,  mi  indított 
engem  arra,  hogy  írjak?  A  természet  és  a  nemes 
vadászat  iránt  érzett  kiolthatatlan  szeretet.  Nem 
hiúság,  nagyképüsködés.» 


Külön  ki  kell  emelnem  Czynk  EDÉ-t  mint 
praeparatort  is.  Sokat  gyűjtött  s  kiváló  gondo- 
san készítette  ki  azt,  a  mi  kezeügyébe  került. 
Minden  túlzás  nélkül  mondhatom,  hogy  nem 
láttam  az  ő  madárbőreinél  szebbeket.  Szerette 
volna  megtartani  mindazt,  a  mit  életében  gyűj- 
tött, de  körülményei  nem  engedték,  hogy  nagy 
gyűjteményt  tarthasson  magának.  «Sajnos,  nem 
vagyok  röghöz  kötve,  hanem  államhivatalnok  s 


bei  (len  Sumjif-  und  Wasservögeln  ;  alle  anderen 
kämen  von  der  Gegend  Nagy-Szebeu  und  teils 
vom  Hügellande  Nagy-Küküllő's  her  nach  Fo- 
garas.  Der  Zug  verliefe  ohne  gi-osse  Ansamm- 
lung von  Vögeln,  es  führe  somit  durch  Foga- 
ras  keine  bedeutende  Zugstrasse.  Er  sieht  das 
Comitat  für  eine  Sackgasse  von  irgend  einer 
Hauptrichtung  an,  in  der  nur  die  dort  brüten- 
den Arten  oder  auch  jene,  welche  infolge  gewis- 
ser Verhältnisse  z.  B.  der  Nahrung  nachgehend, 
oder  sonst  umherirren,  somit  die  ursprüngliche 
Zugsrichtung  auf  eine  Zeit  verlassen  haben. 

Eduard  Czynk  gehörte  nicht  zu  Jenen,  die 
sich  mit  der  Ornithologie  am  grünen  Tisch,  in 
Bibliotheken  und  Sammlungen  beschäftigen 
und  eben  hierin  einen  höheren  Grad  von  Fach- 
mässigkeit  und  Wissenschaft  zu  sehen  meinen  ; 
im  Gegenteil,  am  liebsten  war  ihm  vor  Allem 
die  freie  Natur.  Er  weiss,  was  er  dort  selbst  be- 
obachtet hat,  waser  mit  eigenen  Augen  gesehen. 
Dies  gab  er  dann  in  anziehender  Weis  und  un- 
mittelbar wie  erzählend,  ohne  jeden  wissen- 
schaftlich angestrichenen  Dünkel.  Er  war  somit 
kein  Fachgelehrter,  vielmehr  ein  «field  ornitho- 
logist», wie  es  die  Engländer  sagen.  Haarspalterei 
und  trockene  Betrachtungen  sorgfältig  meidend, 
waren  alle  seine  Arbeiten,  einem  gesunden  leb- 
haften Humor  entsprungen,  bald  stimmungsvoll 
und  poetisch,  in  raschem  Gange,  das  Nützliche 
mit  dem  Angenehmen  vereinigend.  Errechnete 
also  hauptsächlich  auf  das  Interesse  derjenigen, 
welche  dieser  Wissenschaft  noch  unkundig 
waren.  Czynk  hatte  auch  die  Gabe,  beim  Leser 
das  Interesse  für  den  Cregenstand  zu  erwecken, 
ihn  dann  zu  fesseln  und  auf  diese  Weise 
gemeinverständlich  zu  unten-ichten. 

Seine  Tätigkeit  charakterisiert  er  im  Vor- 
worte seiner  Bücher  selbst  :  «Kurz  gesagt,  hat 
mich  folgendes  zum  Schreiben  bewogen  —  es 
war  unauslöschbare  Liebe  zur  Natur,  zum  Wild 
und  edlen  Waidwerk.  Nicht  Eitelkeit,  nicht 
Dünkel,  nicht  jägerische  Grossmannssucht». 

Auch  als  Praeparator  muss  Eduard  Czynk  her- 
vorgehoben werden.  Er  sammelte  sehr  viel  und 
prœparirte  alles,  was  ihm  in  die  Hände  fiel  mit 
der  grössten  Sorgfalt,  immer  selbst.  Ich  kann 
auch  ohne  jede  Übertreibung  behaupten,  dass 
ich  nie  schönere  Vogelbälge  als  die  seinigen 
i  gesehen.  Gern  hätte  er  alles,  was  er  sich  durch 
sein  Leben  gesammelt,  selbst  behalten,  allein 
seine  Verhältnisse  lies.sen  dies  nicht  zu.  «Leider 
bin  ich  als  Staatsbeamter,  nicht  au  die  Scholle 


78 


igy  gyüjteinéiiyeranek  csak  ogy  részót  tartliattiim 
meg  —  írja  Fogarasmegye  madárfauníijáhau  — 
de  mint  magyar  és  jó  hazafi  arra  törekedtem, 
hogy  a  mennyit  csak  lehet,  az  országban 
tartsak." 

Iviir  ül  belül  600  darab  kitömött  állat  azonban 
iiiiiidvcgig  birtokában  maradt,  annyi,  a  mennyi 
lakásán  elfért;  a  tölibi  gyűjtéséből  körülbelül 
100  darab  madár  a  Nemzeti  Múzeumba,  200 
darab  a  fogarasi  r.  k.  népiskolának,  egy-egy 
válogatott  sorozat  pedig  az  áll.  reáliskolának 
Egerben  és  Beregszászban,  s  a  magam  gyűjte- 
ményének jutott. 

Erős,  egészséges  szervezete,  melyet  betegség 
és  kórság  sohasem  gyengített  meg,  hosszú  életet 
biztosithatott  volna  neki.  De  bízott  edzettségé- 
beu,  s  ez  eltelejtette  vele  azt  az  óvatosságot, 
melyet  vadászember  se  fitymálhat. 

1897jun.  12-én  egy  mocsári  kirándulás  alkal- 
mával bőrig  ázott,  meghűlt  s  vesebajba  esett. 
Hiába  ivott  preblaui,  előpataki  vizeket,  hiába 
folyamodott  orvosok  tanácsához,  hiába  hasz- 
nálta Karlsbadban(lS98  febr. — márcz.)  a  «Spru- 
del »  meleg  forrását a  "  csodálatos  víz  »  ha- 
tása elmaradt.  Keserű  megnyugvás  hangján  írja 
fürdőzéséről:  «Naponként  megjött  a  fehér  rab- 
szolga« oda,  «a  hol  a  forró  vízbugj-og  s  napon- 
ként halványabb,  fehérebb  letfn  —  a  betegség 
győzedelmeskedett  rajta.  A  vadászatról,  kirán- 
dulásoki-ól  le  kellett  mondania,  elfanyalodott, 
ideges  lett.  Megtörve  irta  utolsó  munkáját 
(A  mocsári-  és  vizi  szárnyasvadi-óH,  melynek 
bezáró  soraiban  így  búcsúzik  az  olvasótól  : 
«Friss,  üde  vadászhumoromat  is  elvette  az  a 
makacs  vesebaj,  melyet  éppen  a  vizivadászatok 
révén  szereztem.  Ajánlom  tehát  az  óvatosságot 
és  minden  vizivadásznak  lelkére  kötöm  :  ne  ját- 
szék könnyelműen  egészségével.  Addig  míg  át- 
ázva melegre  mentem,  ledörzsöltem  magamat 
és  friss  ruhát  váltottam,  még  csak  náthát  sem 
kaptam  :  de  a  mikor  a  kellő  óvatosságot  elmu- 
lasztottam s  azon  vizesen  szellős,  hideg  szél- 
járta pajtában  kerestem  menedéket,  megkaptam 
a  bajt».  Azután mentegetődzik,  hogy  könyvének 
második  kiadása  jobb  lesz,  de  sötét  sejtelmeit 
kiérezzük  abból  a  szavából,  «  ha  megérem  ...» 

Nem  is  érte  meg  ;  mint  nem  örülhetett  annak 
a  thszes  munkának  megjelenésén  sem,  melyet 
egy   xiémetországi    czég   kiadásáliau.   elsőrangú 


«gekk'bt»,  und  M>  li.innt.-  irh  aiidi  nicht  das 
viele  Gesammelte  «für  mich»  bebalten  -  so 
schreibt  er  in  seiner  Omis  -  als  guter  Patriot 
that  ich  aber  Alles,  dass  davon  soviel  als  mög- 
lich im  Lande  bleiben  möge». 

Nichtsdestoweniger  konnte  er  sich  etwa  (100 
ausgestopfte  Thiere,  so  viel  er  eben  in  seiner 
Wohnung  aufbewahren  konnte  —  bis  zu  seinem 
Tode  behalten  :  seine  Sammlung  lieferte  etwa 
100  Exemplare  dem  National-Museum,  200  der 
r.  k.  Volksschule  zu  Fogaras,  es  wurde  ausser- 
dem je  eine  ausgesuchte  Serie  der  staatlichen 
Realschi;le  zu  Erlau,  zu  Beregszász  und  meiner 
Collection  zu  Teil.  Sein  starker  gesunder  Or- 
ganismus, von  keiner  Krankheit  und  keinem 
Gebreste  geschwächt,  schien  ihm  ein  langes  Le- 
ben zu  sichern.  Er  traute  leider  seiner  Gesund- 
heit zu  viel  und  dies  liess  ihn  jene  Vorsicht,  die 
auch  der  Waidmann  nicht  ausser  Acht  lassen 
darf,  gar  nicht  zu  beachten.  Gelegentlich  einer 
Sumiifexuursion  wurde  er  durch  und  durch 
uass,  \ (ikiililte  sich  und  hat  sich  hiedurch  ein 
Nierenleiden  zugezogen.  Vergebens  genoss  er 
die  preblauer,  előpataker  Heilquellen;  vegeb- 
lich  wandte  er  sich  an  Ärzte  und  besuchte  auch 
umsonst  den  Sprudel  von  Karlsbad  (1898 
Febr. — März)  -  das   «wunderbare  Wasser» 

war  wirkungslos  und  mit  wehmütiger  Resig- 
nation schreibt  er  von  seiner  Kur:  «Täglich  kam 
der  weisse  Sclave»  dorthin  «wo  die  heissen Was- 
ser sprudeln,  täglich  ward  er  bleich  und  blei- 
cher.» Er  konnte  sich  von  dieser  Krankheit 
nicht  mehr  erholen.  Schweren  Herzens  musste 
er  auf  Jagd  und  den  Genuss  der  freien  Natur 
verzichten,  es  wurde  ihm  bald  alles  vergällt  und 
seine  Nerven  wurden  reizbar.  Sein  letztes  Werk 

i  (Über  Sumpf  und  Wasservögel)  schrieb  er  schon 
gebrochen,  er  nahm  vom  Leser  Abschied  !  Die 

}  Quelle  der  frisch-fröhlichen  Waidmannslust  ver- 

]  siegte;  das  unerbittliche  Nierenleiden  tödtete 
sie.  Er  empfiehlt  Jedermann  die  grösste  Vor- 
sicht bei  der  Wasserjagd  ;  Niemand  treibe  leicht- 
fertiges Spiel  mit  seiner  Gesundheit.  So  lange 

:  er  Vorsicht  anwandte,  sich  abrieb  und  Kleider 
wechselte,  blieb  er  verschont.  Als  er  aber  einmal 
durchnässt    eine    kalte,   zugige    Scheune    auf- 

1  suchte  —  war  das  Leiden  da  ! 

El- sagt  noch,  die  zweite  Aviflage  seines  Buches 

soll  besser  werden,  «wenn  ich  es  erlebe  !»  .... 

Er  erlebte  es  leider  nicht  ;  wie  er  sich  auch 

des   Erscheinens  jenes  prachtvollen,   von  den 

berühmtesten  Autoren  der  ausländischen  Jagd- 


79 


külföldi  vailászati  irók  (IIoiiihíöwski,  (íiushf.y 
stb.)  «])ie  bülio  Jagd»  czímen  iruak.  E  könyv- 
nek CzTKK  Í8  miinkatársa  volt,  eddig  azonban 
csak  első  füzetei  láttak  napvilágot. 


Az  utolsó  időben  ereje  fogj'va  fogj^ott,  ideg- 
zete megromlott.  Ebben  az  állapotban  kapta  f. 
évi  január  18-áu  Brassóba  —  az  ottani  posta- 
és  táviróhivatal  főnökévé  —  való  áíhelyezteté- 
sét,  a  mi  természetszerűleg  fölizgatta.  Izgalmá- 
nak visszahatása  nagy  mértékű  szívgyengeség- 
ben nyilatkozott,  mely  két  nap  miilva  megölte. 
•Január  20-án  .'/al  I    órakor  csendesen  elhunyt. 


CzTNK  EüÉ-ben  az  újabb  magyar  ornithologus 
gárdának  s  intézetünk  szorosan  vett  munkásai- 
nak is  első  halottját  gyászoljuk.  Távozása  igaz. 
mély  bánatot  fakaszt  bennünk,  hiszen  élete 
folyása  nem  végződött  el,  hanem  megszakadt  s 
így  a  még  működéséhez  fűzött  reményeink  is 
sirba  temetkeztek. 


Én  pedig  benne  nemcsak  pályatársamat, 
vadászpajtásomat  gyászolom  s  rovom  le  haló- 
porainak a  megemlékezés  adóját,  hanem  sira- 
tom jó  barátomat  is,  ki  meleg  érzelemmel  von- 
zódott hozzám  s  nemes  buzgalommal,  önzet- 
lenül támogatott  a  munkában  is.  Gyűjteménye- 
met gazdagította  s  eltette  számomra  a  fegyvere 
élére  kerülő  madarak  gyomor-  és  begytartalmát, 
így  járulván  annak  az  anyagnak  megnöveszté- 
séhez,  melyből  madaraink  gazdasági  jelentősé- 
gét megítélhettem. 


Őrizzük  kegyelettel  hivatását  jól  felfogó, 
kötelességét  lelkesen  teljesítő  bajtársimk  em- 
lékét. S  ha  vadásztársai  egy  utolsó  cserfa  lom- 
liot  tesznek  korán  gyepesedő  sírhantjára  :  mi 
e  néhány  lapot  szenteljük  emlékezetének.  Nem- 
csak az  övék  —  a  mienk  is  volt.  Béke  po- 
raira ! 


literatm-  (Dombrowski,  Grashey  etc.)  verfassten 
und  ím  Verlage  einer  hessischen  Firma  erschei- 
nenden Unternehmens  betitelt  «Die  hohe  Jagd» 
deren  Mitarbeiter  auch  er  gewesen,  von  der  aber 
bisher  nur  die  ersten  Hefte  gedruckt  wurden, 
nicht  mehr  erfreuen  konnte.  In  der  letzten  Zeit 
nahmen  seine  Kräfte  schon  zusehends  ab  :  sein 
Nervensystem  wurde  immer  schwächer.  Unter 
diesen  traurigen  Umständen  kam  am  18.  Januar 
1.  J.  seine  Versetzung  nach  Kronstadt  als  Chef 
des  dortigen  Post-  und  Telegraphenamtes,  was 
ihn  naturgemäss  aufregte.  Die  Eückwirkung  hat 
sich  in  hochgradiger  Herzschwäche  geäussert, 
der  er  nach  zwei  Tagen  erlegen  ist.  Am  20.  Ja- 
nuar V2I 1  Uhr  ist  er  sanft  verschieden. 

In  Eduaed  Czynk  betrauert  die  Centrale  den 
ersten  Verlust  ihrer  ungarischen  ornithologi- 
schen  Garde.  Sein  Ableben  erfüllt  uns  mit 
wahrer  tiefer  Trauer,  da  er  uns  doch  so  frühzeitig 
entrissen  wurde,  und  alle  die  Hoffnungen,  die 
man  in  seine  Ausdauer  gesetzt,  mit  ihm  zu  Grabe 
stiegen. 

Und  meine  eigene  Trauer  gilt  nicht  nur  dem 
Waidgefährten  und  Fachgenossen,  ich  zolle 
nicht  nur  seiner  Asche  den  üblichen  Tribut  der 
Pietät  :  auch  einen  treuen  Freund  muss  ich  in 
ihm  beweinen,  der  eine  wahre  Zuneigung  für 
mich  gehegt  und  mich  auch  in  der  Arbeit  mit 
edlem  Eifer  und  stets  uneigennützig  unterstüzt 
hat.  Er  bereicherte  nicht  blos  meine  Sammlung, 
sondern  hol)  auch  für  mich  die  Ingluvialien 
der  durch  ihn  erbeuteten  Vögel  auf,  wodurch 
er  an  dem  Zustandekommen  jenes  Materials, 
woraus  ich  auf  die  ökonomische  Bedeutung  der 
Vögel  Ungarns  schliessen  konnte,  beigetra- 
gen hat. 

Wir  wollen  das  Andenken  an  diesen  eifrigen, 
pflichtgetreuen,  im  Dienste  der  Wissenschaft 
begeistert  wirkenden  Mann  treu  bewahren.  Und 
wenn  nun  seine  Waidgenossen  ihm  den  letzten 
«Bruch»  auf  das  so  frühe  Grab  legen  :  wir  ehren 
sein  Wirken  durch  diese  Blätter  der  Erinnerung. 
Ist  doch  sein  Tod  nicht  nur  die  Trauer  der 
Jäger,  sondern  auch  die  unsere  !  Friede  seiner 
Asche  ! 


Czynk  Ede  madártani  munkásságának   irodalom-jegyzéke.* 

I.iltcrdlitr-Verzeirlinif!  <ln-  nrnilliologisrhcii    Th<ili<jki-il  von  IUI.  Czijnk* 

Auf  neutralem  Grund.  (Semleges  területen,)  —  Hugo"s  Jagdzeitung  1 88G.  pg.  (i. 

Der  Bart-  oder  Lämmergeier.  [Gypactus  barbatus  L.]   (A  szakállas  saskeselyű.)  —  Neue  deutsche   .Jagd- 
zeitung 1888.  pg.  129. 
Fajdvadászat  a  fogarasi  havasokon.  (Auerhahnjagd  ira  Fogarasclifr    Hochgebirge.) — Vadászlap  1889, 

257.  lap. 
Verspätete  Wanderer.  (Elkésett  költözködök.  I  —  Waidmannsheil.  1 889.  pg.  56,  66. 
Etwas  für  Beobachter.  (Erstarrte  Hirundo  urbica  in  einer  Baumhöhle.  —  Megmerevedett  molnárfecske 

odvas  fában.)  —  Ibid.  1889.  pg.  79—80. 
Das  Auer-  und  Birkwild  in  Siebenbürgen.  (Siket-  és  nyirfajd  Erdélyben.)  —  Neue  deutsche  .Jagdzeitung 

1889.  pg.  209—210. 
Egy  fajdvadászat.  (Eine  Auerhahnjagd.)  —  Vadászlap  1890.  pg.  237—250. 
Der  Bart-  oder  Lämmergeier  (Gypaëtus  barbatus  L.)   Naturgeschichtliche  Skizze  aas  den  Karpathen. 

(A  szakállas  saskeselyű.  Természetrajzi  vázlat  a  Kárpátokból.)  —  Ornith.  Jahrb.  1890.  pg.  45 — 55. 
Der  weissbindige  Kreuzschnabel   [Loxia  bifasciata  Oh.  L.  Brhm.]  (A  szalagos  keresztcsör.)  Ibid.  1890.  pg. 

172—177. 
Vom  Herbstzug  1890.  (Az   1890-ki  őszi  vonulásról.)  —  Mitth.  d.  ornith.  Ver.  in  Wien.  1891.  pg.  82—84-. 
Ueber  das  Vorkommen  des  Berglaubvogels   [Phylloscopus  bonellii  Vieill.]   in  Siebenbürgen.  (A  Bonelli 

füzékéjének  Erdélyben  való  előfordulásáról.)  —  Ornith.  Jahrb.  1891.  pg.  206—208. 
Der  Herbstzug  1891  im  Fogarascher  Comitat.  (Őszi  vonulás    1891 -ben  Fogarasmegyébeu.) —   Ibid.  1S02. 

pg.  191—195. 
Seltene  Gäste.  (Eitka  vendégek.)  —  Mitth.  d.  orn.  Ver.  in  Wien  1892.  pg.  147—149. 
Frühlingsboten.  (Tavaszi  hirnökök.)  —  Ibid.  1892.  39—40.  1. 

Singschwäne  in  Siebenbürgen.  (Énekes  hattyúk  Erdélyben.)  —  Ibid.  1892.  pg.  20(). 
Der  Frühjahrszug  1893  im  Fogarascher  Comitat.  (Tavaszi  vonulás  1893-ban  Fogarasmegyébeu.)  —  Ornith. 

Jahrb.  1893.  pg.  221—226. 
Vogelleben  im  Winter  in  den  Karpathen.  (Téli  madárélet  a  Kárpátokban.)  —  Mitth.  d.  orn.  Ver.  in  Wien. 

1893.  pg.  70-72. 
Die  Fliegenschnäpper  in  Siebenbürgen.  (A  légykapók  Erdélyben.)  —  Ornith.  Jahrb.  1894.  pg.  Hi— 19. 
A  szakállas  saskeselyű  [Gypaëtus  barbatus  L.].  (Der  Bartgeier.)  —  Aquila  1894.  pg.  1.36 — 151. 
Seltene  Erscheinungen  im  Aluta-Thale.  (Ritka  jelenségek  az  Olt  völgyében.)  —  Ornith.  .Jahrb.  1895.  pg. 

271—274. 
A  nádi  fülesbagoly  [Asio  accipitrinus]   fészkeléséről  Fogarasmegyében.  (Ueber  das  Brüten  der  Surapfeule 

im  Fogarascher  Comitat.)  —  Aquila  1896.  pg.  223—224. 
A  nyirfajd  [Tetrao  tetrix  L.]  előfordulása  Erdélyben.  (Das  Vorkommen  des  Birkwildes  in  Siebenbürgen).  — 

Ibid.  1896.  pg.  232—234. 
Die  Vogelfauna  des  Fogarascher  Comitates.  (Fogarasmegye  madárfaunája.)  —  Mitth.  d.  orn.  Ver.  in  Wien 

1896.  89—99,  pg.  125—131. 
Die  Waldschnepfe  und  Ihre  Jagd.  (Az  erdei  szalonka  és  vadászata.)  —  Berlin,   189G.  S°   pg.   1 — 85. 

(Képekkel.  —  Mit  Abbild.). 
A  kigyász  ölyv  [Circœtus  gallicus  L.].  (Der  Schlangenadler.)  —  Aquila  1897.  pg.  254—259. 
Az  uráli  bagoly  (Syrnium  uralense  Pali.)  (Die  Uraleule.)  —  Dud.  1897.  pg.  150 — 155. 
Das  Haselwild  in  Siebenbürgen.   (A  császármadár   Erdélyben.)  —  Deutsche   Jäger-Zeitung    1898.    Nr. 

27—29.  sz. 
Ein  dem  Untergange  geweihter  ornitliologischer  Schatz.   (Egy  pusztuló  ornithologiai  kincs.)  —  Ornith. 

Jahrb.  1898.  pg.  225—229. 

*  Lehetséges,  hogy  egyes  czimek  e  jegyzékből  kimaradtak.  De  Czynk  dolgozatai  annyiféle  folyóirathan 
jelentek  meg,  úgy  hogy  azok  nehezen  meg.szerezhető  évfolyamait  tüzetesen  nem  nézhettem  át.  S  leliet,  hogy 
előttem  ismeretlen  helyen  is  közölt. 

*  Es  ist  leicht  möglich,  dass  dieses  Verzeichnis  nicht  vollständig  ist.  Czynks  Artikel  erschienen  nilm- 
lich  in  so  vielen  Zeitschriften,  dass  ich  die  schwer  zugänc;lielien  .Jahrfjäuerc  derselben  unmöglich  alle  durch- 
schauen konnte.  Ausser  dem  mag  er   lUicli   anderswo  —  das  mir  unljokannt,  pnliliciert  lial)en. 


81 


Das  Auerwild  und  seine  Jagd,  Hege  und  Pflege.  (A  siketfajd  és  vadászata,  gondozása  és  óvása.)  —  Neu- 
damm,  1897.  8°  pg.  1—162.  (3  mtílappal  és  41  képpel,  —  mit  3  Kunstbeilagen  und  41  Abbild.). 

Das  Sumpf-  und  Wasserflugwild  und  seine  Jagd.  (A  mocsári  és  vizi  szárnyasvad  és  vadászata.)  —  Berlin, 
18;J8.  8°.  pg.  1—115.  (Képekkel,  —  mit  Abbild.). 

Jagden  auf  Adler  und  Geier. — (Vadászat  sasra  és  keselyűre.)  —  Wild  und  Hund.  1898.  pg.  259 — 2G2, 
275-278. 

A  madárvonulás  az  Olt  völgyében.  —  (Der  Vogelzug  im  Alutathai).  —  Aquila.  VI.  (1809)  pg.  57 — 05. 


Kőszeg,  1899.  évi  február  hó  20-án. 


Febr.  1899. 


Ortygometra  pygmsea  Naum. 
Cerva  A.  FmcYES-toI. 


Ortigometra  pygmsea  Naum. 
Von  F.  A.  Cerv.\. 


Habár  Pestm.  közeli  pusztáinak  (Szúnyog, 
Ürbő,  Peszér,  Apaj  stb.)  tócsái  és  mocsarai  mai 
nap  már  nem  azok  az  eldorádók,  melyek  még 
csak  15 — 20  évvel  ezelőtt  is  voltak,  azért  a  ku- 
tató gyűjtő  ezen  a  vidéken  még  mindig  talál 
néhány  úgynevezett  «jó  fajt»,  a  melylyel  örö- 
mest foglalkozik. 

Ilyen  a  törpe  vízicsibe  (Ortygometra  pygmœa 
Naum.  =  pusilla  Pall.),  mely  az  utóbbi  évek- 
ben szerfelett  lekötötte  érdeklődésemet,  s  melyre 
legkiválóbb  figyelmet  is  fordítottam.  A  törpe 
vízicsibe  ugyan  nem  oly  ritka,  mint  a  milyen- 
nek látszik  és  bár  a  fentnevezett  területeken, 
de  kiválóan  az  úgynevezett  szittyói  turjányban 
sokkal  gj-akoribb,  mint  legközelebbi  rokona, 
az  Ortygometra  minuta  Pall.  =  parva  (Scop.), 
fészkének  felfedezése  mégis  rendkívül  nehéz, 
mivel  különben  is  igen  rejtett  életmódot  foly- 
tat. Csak  annak  a  több  éven  át  folytatott  ke- 
resés közben  szerzett  gyakorlatnak  és  beható 
megfigyelésnek  tudhatom  be,  hogy  czélhoz  jutot- 
tam a  fészkek  felkeresésénél,  a  mit  korábban 
csak  ritkán  tudtam  elérni. 


A  szittyói  turjány  mélyebb  kakás  (Scirpus) 
és  sáros  helyei  egyáltalában  nem  alkalmasak 
a  törpe  vízicsibe  fészkelésére.  Csak  a  sekélyes 
heh'ek,  különösen  azok,  a  hol  tavalyi  ritkás 
nád,  káka  és  sásállományok  közé  a  legkülön- 
félébb mocsári  növények  vegyülnek,  mint: 
Euphorbia  palustris  és  virgata,  Galium  elonga- 
tum,  .Juncus  atratus,  Mentha  sp.,  Gratiola  offi- 
cinalis, Thalictrum  flavum,  Alisma  Plantago, 
Aira  cœspitosa,  Dactylus  glomerata,  Lythrum 
Salicaria  képezik  legkedvesebb  tartózkodási  he- 
lyét a  költési  idénj'  alatt.  A  költési  idény  nálunk 
május  10-töl  június  végéig  tart. 


Wenn  die  Lachen  und  Moräste  der  nahe  lie- 
genden Puszten  des  Pester  Comitates  (Szúnyog, 
Ürbő,  Peszér,  Apaj  etc.)  auch  nicht  mehr  das 
Eldorado  sind,  welches  sie  noch  vor  15 — 20 
Jahren  waren,  so  findet  der  forschende  Samm- 
ler dort  noch  immer  so  manche  gute  Ai-t,  wel- 
che er  mit  Freuden  begrüssen  wird. 

Besondei's  ist  es  das  Zwergsumpfhuhn  (Orti- 
gometra pygmaea  Naum.  =  pusilla  Pall.),  welches 
mich  in  den  letzten  Jahren  ausserordentlich  fes- 
selte, und,  welcher  Aj:ìì  ich  eine  besondere  Auf- 
merksamkeit schenkte.  Obwohl  das  Hühnchen 
nicht  so  selten  ist.  als  es  zu  sein  scheint,  und  in 
den  oben  genannten  Gegenden,  besonders  aber 
in  dem  sogenannten  Szittyóer  Turjány  viel  häu- 
figer auftritt,  als  seine  nächste  Verwandte  die 
Ortigometra  minuta  Pall.,  ist  das  Nest  äusserst 
schwer  zu  finden,  zumal  die  ganze  Lebensweise 
des  Tieres  eine  sehr  versteckte  ist.  Niu-  einer 
mehrjährigen  Übung  im  Suchen  und  eingehen- 
der Beobachtung  will  ich  es  zuschreiben,  dass 
ich  bei  dem  Auffinden  der  Nester  zum  Ziele  ge- 
langte, was  mir  in  den  früheren  Jahren  nur 
selten  gelingen  wollte. 

Die  Simsen-  (Scirpus)  und  schilfreichen  tie- 
feren Stellen  des  Szittyóer  Turjány 's  sind  als 
Brutplatz  des  Zwergsumpfhühnchens  durchaus 
nicht  geeignet.  Nur  seichte  Plätze,  besonders 
solche,  welche  sich  durch  die  Mannigfaltigkeit 
der  verschiedenen  Sumpfgräser  und  Pflanzen, 
als  :  Euphorbia  palustris  und  virgata,  Galium 
elongatum,  Juncus  atratus,  Mentha  sp.  Gra- 
tiola officinalis,  Thalictrum  flavum,  Alisma 
Plantago,  Aira  cœspitosa,  Dactylus  glomerata, 
Lythrum  Salicaria,  und  durch  ein  Gemisch 
letztjäbriger,  aber  schütterer  Schilfgräser  aus- 
zeichnen, dienen  zu  ihrem  liebsten  Aufenthalte 
während  der  Brut.  Die  Brutzeit  fällt  bei  uns 
in  die  Zeit  vom  10.  Mai  bis  Ende  Juni. 


Daczára  iuiiiali.  liof;y  már  Junius  elején  is 
találhatók  iijonuau  lükéit  csibéi,  azért  ugyan- 
ennek a  hónapnak  második  felében  is  vegyesen 
lehet  még  találni  részint  egészen  új  üres  fész- 
keket, részint  olyanokat,  melyekben  1 — 2  tojás 
van.  továbbá  teljes,  vagj'  friss,  vagj- erősen  meg- 
költött  fészekaljakat  is. 


Daczára  annak,  hog^-  hat  hétig  tartó  időszak 
alatt,  sőt  tovább  is  lehet  tojásokat  lelni,  mégis 
kétségen  kivüli  dolog  az,  hogy  a  vízicsibék  — 
legalább  ez  a  két  kisebb  faj  —  egy  esztendőben 
többször  is  költenek.  Ennek  a  rendetlen  köl- 
tésnek az  oka  eg\'általában  nem  a  nvTigtalaní- 
tásban,  hanem  a  madár  korban  rejlik  ;  a  fia- 
talok később  költenek.  A  fészek  meglelése,  a 
mint  már  említettem,  igen  nehéz  és  fáradságos. 
Minden  növényt,  minden  fűszálat  gondosan 
meg  kell  vizsgálnunk,  ha  azt  akarjuk,  hogj'  ki- 
rándulásunkat siker  koronázza.  Csak  a  legrit- 
kább esetekben  történik  meg  az,  hogy  a  madár 
felrepül,  mikor  felzavarják,  a  legtöbbször,  mond- 
hatnám rendesen,  \'illámg}'orsasággal,  de  igen 
zajtalanul  leszáll  a  fészeki-ől,  lebukik  a  víz  alá, 
egj-  távolabbi  helyen  ismét  feljön,  és  az  alacsony 
növények  közé  menekül. 


A  fészek  letördelt  fűszálakon  és  más,  már 
említett  növényeken  nyugszik  valamivel  a  viz 
fölött.  Minthogy  a  törpe  vízicsibe,  mint  már 
említettem,  csak  a  sekély  vizet  szereti,  —  leg- 
alább az  általam  megfigyelt  vidéken,  —  azérí  a 
fészek  magassága  a  \izálláshoz  igazodik  s  több- 
nyire térdig,  ritkán  magasabban.  A  fészek  igen 
egyszerű  s  annyiban  különbözik  az  Ortygometra 
minuta  Pall,  fészkétől,  hogy  nem  medenczeszerű, 
hanem  inkább  lapos.  Utóbbiakból  sok  fészket 
találtam  a  velenczei  nádas  erdőkben  és  mond- 
hatom, hogy  ezek  inkább  kosár  alakúak  és 
sokkal  gondosabban  vannak  rakva,  mint  az 
Ortygometra  pygmsea-éi.  A  kis  vízicsibe  összes 
fészkeit  teljes  épségükben  tudtam  hazavinni,  a 
törpe  vízicsibéi  azonban,  a  leggondosabb  bánás- 
mód daczára  is,  mindig  szétestek  és  a  felismer- 
hetetlenségig eltorzultak. 


A  fészekanyag  vékony  füszálakliól  áll.  melye- 
ket még  zölden  letördel,  illetőleg  csőrével  letép. 


Wenn  man  schon  Anfangs  .Juni  frisch  aus- 
gefallene Küchlein  antrifft,  so  findet  man  auch 
noch  in  der  zweiten  Hälfte  desselben  Monats 
teils  ganz  frische  leere  Nester,  teils  solche  mit 
1 — 2  Eiern,  als  fei-ner  solche  mit  vollzähligen 
frischen  und  auch  stark  bebrüteten  Gelegen. 

Trotzdem  man  während  eines  Zeitraumes  von 
6  Wochen  und  noch  darüber  Eier  finden  kann, 
liegt  es  ganz  ausser  Zweifel,  dass  die  Sumpf- 
hühner, wenigstens  diese  zwei  kleineren  Arten, 
mehr  als  eine  Brut  machen.  Die  Ursache  dieser 
unregelmässigen  Nistweise  ist  in  einer  Stoning 
durchaus  nicht  zu  suchen,  wohl  aber  in  dem 
Alter  der  Tiere  :  jüngere  Tierchen  schreiten 
später  zur  Brut. 

Wie  ich  schon  früher  erwähnt  balie,  ist  das 
Nest  sclnver  und  mülisam  zu  finden.  -lede 
Pflanze,  jeder  Grashalm  muss  behutsam  mit 
der  Hand  auseinander  geteilt,  und  in  dieser 
Weise  Schritt  für  Schritt  genau  abgesucht  wer- 
den, wenn  die  Excursion  von  Erfolg  liegleitet 
sein  soll.  Nur  in  den  äusserst  seltenen  Fällen 
kommt  es  vor,  dass  der  Vogel,  wenn  er  aufge- 
scheucht wird,  auffliegt,  in  den  meisten  Fällen 
aber,  ja  fast  regelmässig,  streicht  er  vom  Neste 
wie  ein  Blitz,  dabei  aber  sehr  geräuschlos  ab, 
taucht  unter  das  Wasser,  kommt  auf  einer  wei- 
teren Stelle  gleich  wieder  empor  und  flüchtet 
sich  zwischen  den  dichten  Pflanzenwuchs. 

Das  Nest  steht  auf  umgeknickten  Gräsera 
und  sonstigen,  bereits  erwähnten  Pflanzen, 
etwas  über  dem  Wasser.  Da  das  Zwergsumpf- 
hühnchen, wie  ich  schon  bemerkt  habe,  wenig- 
stens auf  diesem  von  mir  beobachteten  Gebiete, 
nur  seichtes  Wasser  liebt,  so  richtet  sich  die 
Höhe  des  Nestes  nach  dem  Wasserstande,  in 
den  meisten  Fällen  bis  zur  Kniehöhe,  selten 
höher.  Das  Nest  ist  ein  einfacher  Bau  und 
weicht  von  dem  Neste  der  Ortigometra  minuta 
Pall,  insoferne  ab,  als  es  nicht  napfförmig,  son- 
dern mehr  flach  ist.  Von  letzterer  fand  ich  viele 
Nester  in  dem  Velenczeer  Piohrwald,  und  kann 
sagen,  dass  diese  viel  sorgfältiger  und  mehr 
körbchenai-tiger  gebaut  sind,  als  die  der  Orti- 
gometra pygmsea  Naum.  Alle  Bruchsumpfhühn- 
chen-Nester konnte  ich  in  ihrer  Vollkommenheit 
mit  nach  Hause  nehmen,  die  der  Zwergsumpf- 
hühnchen fielen  jedoch  trotz  der  sorgfältigsten 
Behandlung  auseinander  und  wurden  bis  zur 
Unkenntlichkeit  entstellt. 

Das  ^laterial  des  Nestes  besteht  aus  dünnen 
Gräsern,    welche    in    frischem   Zustande   alise- 


83 


tehát  soliasem  száraz  az  anyao;,  a  mint  azt  gj'ak- 
ran  vélték.  Minden  fészek,  a  mely  még  üres 
volt,  vagy  csak  1 — 2  tojást  tartalmazott,  frisses 
szép  zöld  volt  ;  természetes,  hogy  mikor  a  fészek- 
alj már  teljes  s  a  tojásokat  már  költi  a  madár, 
akkorra  már  az  anyag  is  megszáradt  s  ezáltal 
oly  színt  nyert  a  dolog,  mintha  már  eredetileg 
is   száraz   anvai'liól    k-tt   volna   rakva   a  fészek. 


Minél  továhh  ült  már  a  tojásokon,  annál  nehe- 
zebb a  fészek  megtalálása,  mert  a  nőstény  ülés 
közben  mindig  húzgálja  a  körüle  levő  fűszála- 
kat, s  ezáltal  úgy  egyesíti  ezeket,  hogj'  végeik 
valóságos  kúpot  képeznek,   mely   a   bejárónak  1 
használt  nyilason  kivül  eltakaija  az  egész  fesz-  i 
ket,  s  így  teljesen  óvja  azt  rablónépség  ellen,  j 
Még  a  szemes  barna  réti  kánya  (Circus  ferug.  L.)  j 
se  pusztítja  el  a  törpe  vízicsibe  fészekalját,  nem 
azért,  mintha  tán  kicsinylené,  hanem  mivel  éles  j 
szeme  daczára  se  tudja  azt  fölfedezni,  pedig  ez 
a  rabló  az  itt  költő  madarak  tojásaiban  megle- 
hetős nagy  kárt  okoz  s  mihelyt  a  legtöbb  mo- 
csári szárnyas  már  elvégezte  a  költést,  a  nagy 
bölönbika  (Botamus  stellaris  L.)  tojásainak  el- 
pusztítására veti  magát,  mit  június   második 
felében  többször  konstatálhattam.  Kisebb  mérv- 
ben egjedül  a  vízi  poczok  árthat  neki,  ezt  azon- 
ban csak  egA-  esetben  figyelhettem  meg. 


A  teljes  fészekalj  rendesen  8  tojást  számlál, 
soha  se  találtam  ennél  többet  s  csak  ritkán, 
mikor  a  tojások  már  meg  voltak  költve,  egy 
tojással  kevesebbet. 


Habár  tojásai  hasonlítanak  valamennyire  a 
rokon  Ortyg.  minuta-éihoz,  azért  nem  lehet  a 
kettőéit  egj-könnyen  felcserélni.  A  mérvadó 
azonban  nem  a  csekélyebb  nagyság,  és  sötétebb 
színezet,  mert  éppen  e  faj  tojásai  nagj'ság,  alak 
és  színezet  tekintetében  sokkal  inkább  variálnak, 
mint  az  Ortygometra  minuta  L.  tojásai.  Feltűnő 
ismertető  jeleinek  vehetjük  a  finomabb  foltraj- 
zolatot és  azt  a  sajátos  fényt,  mely  nemcsak  friss 
állapütl)an  van  meg,  hanem  még  a  régibb  dara- 


brochen,  d.  h.  mit  dem  Schnabel  abgeknickt 
Averdeu,  also  nie  aus  dürrem  Material,  vrie  das 
oft  vermutet  wurde.  Alle  Nester,  welche  noch 
leer  waren,  oder  erst  i — -2  Eier  enthielten, 
waren  frisch  imd  schön  grün  ;  es  ist  selbstver- 
ständlich, sobald  das  Gelege  vollzählig  ist  und 
die  Eier  bebrütet,  dass  auch  das  Material  des- 
selben vertrocknet  und  dadurch  dem  Neste  den 
Anschein  verleiht,  als  wäre  es  schon  ursprüng- 
lich aus  dürrem  Material  verfertigt.  Je  länger 
die  Eier  bebrütet  werden,  umso  schwerer  ist 
das  Nest  zu  finden,  da  das  Weibchen  während 
des  Sitzens  auf  den  Eiern,  an  den  um  das  Nest 
herum  stehenden  Gräsern  fortwährend  zupft, 
und  dieselben  dadurch  so  vereinigt,  dass  die 
Spitzen  der  Gräser  ganz  verbunden  sind,  und 
mit  Ausnahme  eines  Eingangsloches,  das  ganze 
Nest  umhüllt  ist.  Infolge  dieser  Hülle,  welche 
eine  wahre  Kuppel  bildet,  bleiben  die  Eier  von 
dem  verschiedenen  Raubzeug  so  ziemlich  ver- 
schont. Selbst  die  Rohrweihe  (Circus  asruginosas 
Linn.),  welche  an  den  Eiern  der  dort  brütenden 
Vögel  ziemlichen  Schaden  anrichtet,  und  sieh, 
sobald  das  Brutgeschäft  der  meisten  Sumpfvögel 
schon  beendet  ist,  auf  das  Zerstören  der  Eier 
von  der  grossen  Rohrdommel  (Botaurus  stellaris 
Linn.)  verlegt,  was  ich  in  der  zweiten  Hälfte 
Juni  in  mehreren  Fällen  constatiren  konnte, 
zerstört  die  Brut  des  Zwergsumpfhühnchens 
nicht  ;  nicht  etwa,  dass  ihr  dieselben  zu  gering 
wären,  sondern  weil  sie  das  Nest  desselben  trotz 
der  Schärfe  ihres  Auges  nicht  so  leicht  auf- 
findet. Die  einzige  Wasserratte  kann  ihr  noch 
einen,  wenn  auch  niu-  geringen  Schaden  zu- 
fügen, was  ich  auch  nur  in  einem  Falle  be- 
obachten konnte. 

Das  vollzählige  Gelege  besteht  regelmässig 
aus  8  Stück  Eiern,  nie  fand  ich  über  diese  Zahl, 
nur  selten,  wenn  dieselben  schon  bebrütet 
waren,  ein  Ei  weniger. 

Wenn  auch  die  Eier  eine  Ähnlichkeit  mit  der 
vei-wandten  Art  Ortigometra  minuta  haben,  so 
sind  dieselben  mit  denen  der  Letzteren  nicht 
so  leicht  zu  verwechseln.  Die  geringere  Grösse 
und  dunkle  Färbung  ist  nicht  immer  mass- 
gebend, eben  die  Eier  der  Ortigometra  pj'gmaea 
variiren  sowohl  in  der  Grösse  und  Form,  als 
auch  in  der  Färbung  bedeutender,  als  die  Eier 
der  Ortigometra  minuta  Lin.  Die  zartere  Fleckeu- 
zeichnung  iind  der  eigentümliche  Glanz,  der 
nicht  nur  in  frischem  Zustande  vorhanden,  son- 
dern selbst  l>ei  iiltereu  Stücken  l)ewahrt  l)leibt. 
11* 


84 


hóknál  is  megmarad.  Az  alapszínen,  mely  a 
halványzöldtől  a  sötét  földessárgáig  variál,  kü- 
lönböző sárgás- és  vörösesbarnás  kisebb-nagyobl) 
foltok  vannak,  gj-akran  oly  sűrűen,  hogy  majd- 
nem elmosódnak,  máskor  meg  oly  ritkán,  hogy 
az  alapszín  tisztán  látható. 


Egy  7-es  fészekaljból  kiválogatott  tojás,  a 
mely  az  összes  eddigelé  rendelkezésemre  állot- 
taktól feltűnően  különbözik,  zöldessárga  alap- 
színű, szürkés  lilakék  foltokkal,  vastagabb  vé- 
gén kisebb-nagyobb  vörösbarna  fedőfoltok  és 
pontocskák  vannak  s  élénken  emlékeztet  a 
pettyes  vízicsibe  (Gall.  porzana)  tyjiikus  tojá- 
saira. 

Az  érdekes  tojás  a  hozzátartozó  fészekaljjal 
együtt  a  magyar  nemzeti  múzeum  birtokába 
került. 

13  fészekaljból  származó  12  tojás  mérete: 


können  als  auffallendes  Kennzeichen  für  diese 
Art  gehalten  werden.  Auf  dem  Grundton,  wel- 
cher von  Blassgrünliehem  bis  ins  Dunkellchm- 
gelbe  spielt,  stehen  verschiedene  gell)-  un<l  r<it- 
lichliraune  kleinere  und  grössere  Flecken,  oft 
so  dicht,  dass  sie  fast  ineinander  verschwim- 
men, zuweilen  auch  nur  spärlich,  dass  die 
Grundfarbe  deutlich  zum  Vorschein  kommt. 

Ein  auserlesenes  Ei  aus  einem  7-er  Gelege, 
welches  von  allen  mir  bis  jetzt  zur  Verfügung 
gestandenen  Eiern  auffallend  abweicht,  ist  auf 
grünlichgelbem  Grunde  mit  violettgrauen  Scha- 
lenflecken und  dem  dicken  Ende  zu  mit  klei- 
neren und  grösseren  rötlichbraunen  Obei"flecken 
und  Pünktchen  gezeichnet.  Dieses  Ei  erinnert 
lebhaft  an  den  typischen  Charakter  des  ge- 
tüpfelten Sumpfhuhns  (Gall.  porzana).  Das  in- 
teressante Ei  ging  mit  sammt  den  dazu  gehöri- 
gem Gelege  in  den  Besitz  des  ungarischen 
Nationalmuseums  über. 

Masse  von  12  Eiern  aus  ebenso  vielen  Ge- 
legen : 


H.  (L.)     27-2     28-S 
Sz.  (Br.)  20-0     21-0 


3()-2 

28-.5 

2r.-3 

30-0 

28-fi 

26-4 

29-0 

26-5 

3Ó-0 

25-0  mm 

21-0 

19-0 

18-.-. 

20-3 

20-0 

19-7 

20-s 

18-0 

21-0 

19-.Ô     « 

A  frissen  kikelt  fiókák  egész  fekete,  gyapjú- 
szerű tollazatot  viselnek,  lábuk  feketésszürke» 
csőrük  szarubarna,  vége  előtt  kis  fehér  emelke- 
déssel. Alig  hogy  megszáradt  a  tollazatúk,  már 
képesek  a  fészek  elhagyására,  ha  ember  kö- 
zeledik az  öregek  példájára  a  sűrű  növényzet 
közé  menekülnek.  Csak  nagy  fáradsággal  tudtam 
ugyanazon  a  najion  kikelt  6  fióka  közül  kettőt 
megkapni.  Hogy  ugynazon  a  napon  keltek  ki, 
azt  a  fészekben  levő  még  megmaradt,  már  telje- 
sen feltört  két  tojásból  következtetem.  Legna- 
gj'obb  gondozással  se  sikerült  azonban  a  két 
gyenge  teremtést  életben  tartanom.  Sokkal  köny- 
nyebb  az  öregen  befogott  példányokat  megtar- 
tani, melyek  tulajdonosuknak,  kecsességük  és 
kedvességük  folytán  sok  örömet  szereznek.  Igen 
könnyen  veszik  fel  a  táplálékot  ;  különösen  a 
lisztkukacz  és  hangyatojás,  melyekkel  két  be- 
fogott vízi  csibét  tartottam,  kitűnően  pótolják 
természetes  táplálékukat. 


Azt,  hogy  éjjel  sokkal  élénkebb  életet  folytat- 
nak, mint  nappal,  bizonyítják  a  fogságban  tar- 
tott példányok  is. 


Die  frisch  ausgefallenen  Jungen  tragen  ein 
ganz  schwarzes  wolliges  Gefieder,  der  Fuss  ist 
schwärzlich  grau,  der  Schnabel  hornfarben,  vor 
der  Spitze  mit  einer  kleinen  weissen  Erhöhung 
versehen.  Kaum  ist  das  Gefieder  abgetrocknet, 
so  sind  sie  im  Stande,  beim  Herannahen  des 
Menschen  das  Nest  zu  verlassen,  und  nach  Art 
der  Alten  Schutz  in  dem  dichten  Pflanzen- 
wuchs zu  suchen.  Nur  mit  Mühe  gelang  es  mir 
von  6  Stück  an  demselben  Tage  ausgefallenen 
Jungen  2  Stück  zu  erhaschen.  Dass  diese  am 
gleichen  Tage  ausgefallen  waren,  urteile  ich 
aus  den  restlichen,  im  Neste  liegenden  2  Eiern, 
welche  schon  ganz  aufgepickt  waren.  Trotz 
grösster  Sorgfalt  gelang  es  mir  nicht,  diese  zar- 
ten Geschöpfe  am  Leben  zu  erhalten.  Viel  leich- 
ter sind  alte  eingefangene  Tiere  fortzubringen, 
welche  dem  Besitzer  durch  ihren  Eeiz  und  ihre 
Anmut  viel  Vergnügen  bereiten.  Sie  gehen  sehr 
leicht  ans  Futter;  besonders  Mehlwurmkäfer- 
larven und  Ameiseupuppen,  mit  welchen  ich 
zwei  eingefangene  Hühnchen  gefüttert  habe, 
bieten  ihnen  vortreâ'licheu  Ersatz  für  ihre  im 
Freien  dienende  Nahrung. 

Dass  es  Geschöpfe  sind,  welche  bei  Nacht  ein 
viel  regeres  Leben  führen  als  bei  Tage,  beweisen 


85 


.^lihclyl  íilkonyodik,  nyugtalankodni  kfzdt- 
nck,  liallafjúk  hanf^ukat,  melyet  jól  megnedve- 
sített nyelvünknek  gyors  egymásutánban  követ- 
kező csettentésével  eléggé  utánozhatunk,  és 
különböző  intervallumokban  szinte  Imjnal- 
hasadtáig  ismételik  ezt  a  hívásukat. 


Habár  e  madarat  az  idén  csak  május  2-án 
láttam  a  fészkelési  helynél,  érkezését  1894 — 
1897-től  terjedő  megtigyeléseim  alapján  mégis 
április  közepére  tehetem. 


Hogy  szerény  megligyeléseim  képének  keretet 
is  adjak,  a  következőkben  felsorolom  azokat  a 
fajokat  is,  melyeket  évek  során  át  az  emiitett 
mocsarakban  és  azok  környékén  az  Ortyg.  pyg. 
Xaum.  mellett   mint  fészkelőket  megfigyeltem  : 

Circus  íEruginosus,  Otus  brachyotus,  Pratin- 
cola  rubicola,  Acrocephalus  phragmitis,  turdo- 
ides,  Saxicola  œnanthe,  Budytes  flavus,  Embe- 
riza  schoeniclus,  Alauda  arvensis,  eristata,  Perdix 
cinerea,  Coturnix  communis,  Otis  tarda,  Oedicne- 
mus  crepitans,  Vanellus  cristatus,  Aegialites 
cantianus,  Glareola  pratincola,  Ardea  cinerea, 
Botaurus  stellaris,  Ciconia  alba,  Limosa  mela- 
nura,  Tetanus  stagnatilis,  calidris,  Eecurvirostra 
avocetta,  Himantopus  autumnalis,  Machetes 
jnignax,  Gallinago  scolopacina,  Ortygometra 
crex,  porzana,  minuta,  Gallinula  chloropus, 
Fulica  atra,  Podiceps  nigricollis,  minor,  Anas 
ferina,  clypeata,  sti-epera,  circia,  crecca,  boschas, 
acuta,  nyroca.  Ansar  cinereus,  Larus  ridibun- 
dus,  Sterna  fluviatilis,  iissipes,  leucoptera. 


auch  die  in  Gefangenschaft  gehaltenen  Exem- 
plare. Sobald  die  Dämmerung  eintritt,  werden 
sie  unruhig,  lassen  dabei  ihre  Stimme,  welche 
man  durch  ein  rasches,  hintereinander  folgen- 
des Schnalzen  der  gut  befeuchteten  Zunge  so 
ziemlich  nachahmen  kann,  hören,  und  wieder- 
holen diesen  Ruf  in  verschiedenen  Intervallen 
bereits  bis  zum  Morgengrauen. 

Obwohl  ich  das  Zwergsumpfhühnchen  heuer 
erst  den  2.  Mai  am  Brutplatz  beobachtete,  kann 
ich  die  Ankunft  auf  Grund  meiner  Beobachtun- 
gen vom  Jahre  1894 — 97  auf  die  Mitte  Ajnil 
bezeichnen. 

Um  dem  Bilde  meiner  bescheidenen  Beobach- 
tung auch  einen  Rahmen  zu  verleihen,  sei  es  mir 
gestattet  im  Nachstehenden  auch  die  Arten  zu 
nennen,  welche  ich,  ausser  der  Ortigometra 
pygmaja  Naum.  im  Laufe  der  Jahre  in  und 
neben  den  erwähnten  Sümpfen  brütend  ange- 
troffen habe  : 

Circus  œruginosus,  Otus  brachyotus,  Pratin- 
cola rubicola,  Acrocephalus  phragmitis,  turdoi- 
des,  Saxicola  œnanthe,  Budytes  flavus,  Emberiza 
schoeniclus.  Alauda  arvensis,  cristata,  Perdix 
cinerea,  Coturnix  communis,  Otis  tarda,  Oedic- 
nemus  crepitans,  Vanellus  cristatus,  Aegialites 
cantianus,  Glareola  pratincola,  Ardea  cinerea, 
Botaurus  stellaris,  Ciconia  alba,  Limosa  mela- 
nura,  Totanus  stagnatilis,  calidris,  Reeurvirostra 
avocetta,  Himantopus  autumnalis.  Machetes 
pugnax,  Gallinago  scolopacina,  Ortygometra 
crex,  porzana,  minuta,  Gallinula  chloropus, 
Fulica  atra,  Podiceps  nigricollis,  minor,  Anas 
ferina,  clypeata,  streperà,  eircia,  crecca,  boschas, 
acuta,  nyroca,  Anser  cinereus,  Larus  ridibun- 
dus,  Sterna  fluviatilis,  üssipes,  leucoptera. 


Jegyzetek 
az  1897.  évi  tavaszi  madárvonuláshoz. 

Buda  ÁDÁM-tól. 


AnmerkuDgen 
zum  Frülilingszuge  der  Vögel  im  Jahre  1897. 

Von  Adam  von  Buda. 


Igen  régen  vágyakoztam  földünknek  valamely 
tengerekentúli  részével  is  megösmerkedni,  mely 
hő  vágyam  végre  valahára  némileg  teljesülésbe 
is  ment. 

Miután  ezen  utazásomban  több  vándorma- 
darunkkal találkoztam,  azt  hiszem,  nem  lesz 
érdektelen,  ha  jegyzeteimet  itt  előadom. 


Schon  lange  hatte  ich  das  sehnlichste  Ver- 
langen, einen  überseeischen  Teil  unserer  Erde 
zu  besuchen.  Dieser  Wunsch  ging  endlich,  we- 
nigstens teilweise  in  Erfüllung.  Nachdem  ich 
während  dieser  Reise  auch  auf  einige  unserer 
Zugvögel  stiess  denke  ich,  es  sei  nicht  ohne 
Interesse,  wenn  ich  meine  Beobachtungen  hier 
vortrage. 


1 8'.)7  márczius  24-011  este  1  I  óviikor  Trieszt- 
ben a  Metkovieli  nevű  hajcira  szálltam,  Yelen- 
czének  tartva,  liomian  aztán  tovább  keletnek 
mentünk. 

Márcziiis  i25-én  korán  reggel  a  fedélzetre 
siettem,  az  első,  a  mit  ott  láttam,  hat  Erithacus 
rubecula  L.  volt.  Ezek  az  éjjel  útközben  kifáradva 
bajónki-a  szálltak,  nem  gondolván  szegénykék, 
bogj-  a  már  megtett  utat  újra  vissza  teszik  meg. 
Néhány  a  kajüttákba  is  bejött,  hol  elfogdosták 
őket  ;  de  az  első  szárazföldhöz  közeledve,  Lido- 
nál  szabadságot  kaptak  s  a  többivel  eg;s-ütt  a 
hajóról  a  szárazföldre  repültek. 

Velencze  körül  a  lagunákon  igen  sok  sirály 
volt  látható,  melyek  között  felismerhetők  voltak 
a  Larus  caniis,  fuscus,  minutus  és  ridibundus. 
Volt  két  marinus  is. 

Márczius  28-án  a  sík  tengeren  haladva  újra 
egy  Erithacus  nibecula  L.  és  egj'  Euticila  phœ- 
nicura  L.  szállt  le  hajónkra.  Itt  sok  sirály  ki- 
sérte hajónkat,  kapkodván  fel  a  hulladékokat,  s 
a  nekik  dobott  zsemlyedarabokat.  Ezek  között 
volt  egy  L.  marinus  is.  Délután  ^Ui  órakor  eg>' 
Ficedula  sibillatrix  Bech.  szállt  hajónkra.  A  ha- 
jónk előtt  bukdácsolt  három  Colymbus,  de  nem 
volt  felismerhető,  hogy  melyik  faj.  Útközben 
vihart  kaptunk,  mely  folyton  nőtt,  a  hullámok 
csak  amúgy  tánczoltatták  kis  hajónkat. 

Márczius  30-án  oly  borzasztó  vihart  láttunk 
magunk  előtt,  hogy  veszedelem  lett  volna  neki- 
menni, kénytelenek  voltunk  irányt  változtatni, 
s  a  közelbe  fekvő  Albániának  Yalona  nevű  ki- 
kötőjébe bemenekülni,  hol  a  hegyek  által  védel- 
met találtunk  a  dühöngő  Bora  ellen.  A  hegyek 
által  védett  kikötőben  a  tenger  egészen  csendes 
volt,  s  mi  csolnakba  szállva,  kiszálltunk  Valo- 
nába  a  partra,  s  bementünk  a  heh^ségbe.  Itt 
igen  sok  Lestris  és  Larus  volt.  A  legtöbb  volt  a 
Larus  minutus  Pali.  feketefejü  toUzatban,  me- 
lyeket egész  utamban  csak  itt  láttam  ilyen  toU- 
zatban. Valonában  igen  sok  fecskét  találtam 
H.  rustica  és  urbica,  melyek  már  fészkeiket  jár- 
ták. A  kőkerítések  s  romok  tetején  több  gólya- 
pár —  Ci  conia  alba  —  már  fészkén  ült. 

Yalonából  visszatérve,  már  a  vihar  a  kikötő- 
ben is  dühöngött,  s  csak  is  kedves,  derék  kapi- 
tányunknak köszönhetjük,  (ki  a  csolnaknak 
kormányrudját  maga  vette  kezébe,)  hogj'  az  IV2 
kilométer  távol  lévő  hajónkat  szerencsésen  el- 
érhettük, de  bőrig  átázva,  mert  a  hullámok 
gyakran  átcsaptak  kis  lélekvesztő  csolnakunk 
fölött,  egj"-egy  kis  tusch-fürdőt  adva  nyakunkl)a. 


Am  2Í.  Miiiv.  IS'.)7  bestieg  ich  Abends  um 
Jl  Uhr  in  Triest  das  Schiff  .'Metkovicb»,  wel- 
ches nach  Venedig  segelte,  um  von  dort  den 
Weg  nach  dem  Orient  forzusetzen. 

Früh  am  Morgen  des  25.  März  begab  ich 
mich  auf  das  Verdeck  und  das  erste  was  ich 
hier  sah,  waren  6  Erithacus  rubecula  L.,  welche 
sich,  vom  langen  Fluge  ermüdet,  Nachts  auf 
unser  Schiff  niederliessen,  unbekümmert  darum, 
dass  sie  dadurch  den  zurückgelegten  Weg  wieder 
zurück  machen.  Einige  kamen  auch  in  die  Ca- 
jütten,  wo  man  sie  einfing,  aber  wieder  freigab, 
als  wir  uns  dem  Lido  näherten  ;  sie  flogen  mit 
den  üljrigen  auf  das  Festland  hinülier. 

Bei  Venedig  sind  in  den  Lagunen  sehr  viele 
Möven  zu  sehen  ;  dazwischen  Larus  canus,  fus- 
cus, minutus  und  ridibundus  zu  erkennen  :  auch 
zwei  marinus  waren  da. 

Am  28.  März  setzten  sich  auf  offenem  Meere 
eine  Erithacus  rubecula  L.  und  eine  liuticilla 
phoenicura  L.  auf  unser  Schiff.  Auch  viele 
Möven  begleiteten  es,  die  ihnen  zugeworfenen 
Semmelstücke  auffangend,  dazwischen  befand 
sich  eine  L.  marinus.  Nachmittags  um  ^^4  Uhr 
kam  eine  Ficedula  sibilatrix  Bechts.  Vor  dem 
Schiffe  tauchten  3  Colymbus  auf,  doch  war  die 
Ai't  nicht  zu  erkennen. 

Unterwegs  bekamen  wir  Sturm,  welcher  im- 
mer wuchs,  bis  er  am  30.  März  so  gefährlich 
•\\aarde,  dass  wir  gezwungen  waren,  unsere  lücli- 
tuug  zu  ändern  und  in  den  nahen  Hafen  von 
Valona  einlaufen  mussten,  wo  uns  die  hohen 
Berge  vor  der  tobenden  Bora  schützten.  Das 
Meer  war  im  Hafen  ganz  ruhig  und  \áv  konnten 
in  einem  Kahn  nach  Valona  rudern,  wo  ich 
viele  Lestris  und  Larus  sah.  Die  Mehrzahl  war 
Larus  minutus  Pali,  mit  schwarzem  Kopfe. 
Während  meiner  Reise  habe  ich  nur  hier  Vögel 
mit  solchem  Gefieder  gesehen.  In  Valona  habe 
ich  viele  Schwalben  getroffen,  Hirundo  rustica 
und  urbica,  welche  schon  Nester  hatten.  Auf 
den  Mauern  und  den  Euinen  brüteten  bereits 
einige  Störche,  Ciconia  allja. 

Als  wir  aus  N'alona  zurückkehrten,  raste  der 
Sturm  auch  schon  im  Hafen  und  dass  wir  die 
P/2  Kilometer  Entfernung  bis  zu  unserem 
Schiffe  glücklich^ zurücklegen  vermochten,  hat- 
ten wir  nur  unserem  braven  Schiffscapitän  zu 
verdanken,  der  das  Führen  unseres  Botes  selbst 
übernaliin. 


87 


Kjre  a  vihar  kissé  csi'iidcscdvi'ii,  utunkat  to- 
vább folytattuk. 

Márczius  31-én  Korfuba  érkeztünk,  hol  a  fecs- 
kéket —  H.  rustica  —  nagj-  csapatokban  vonu- 
lásban találtam.  Más  madarat  ott  édes-keveset 
láttam,  néhány  poszáta  kivételével,  de  ezek  is  a 
sürü  olaj-  és  narancsfák  levelei  között  biztosan 
felismerhetők  nem  voltak.  Egy  vadász  hozott 
csolnakon  egy  csomó  meglőtt  ruczát,  de  ez 
mind  Nyroca  leucophthalmus  Bechst.  volt. 

Április  1-én  Kefalonia  irányában  egy  Saxi- 
colát  láttam,  később  három  Tringa  repült  el 
hajónk  előtt.  10  órakor  egj'  Lanius  collurio  L. 
akart  hajónkra  szállni,  de  a  szélvihar  tovább 
sodorta.  Délután  egv^  fürj  —  Coturnix  dactyliso- 
nans  Mey.  -  ütődött  hajónk  árboczába  s  össze- 
zúzott fővel  hullt  alá  a  fedélzetre. 

Április  2-án  két  snepf-faj  rej^ült  előttünk,  de 
nem  ismertem  fel  őket.  7  órakor  egj'  vércse  — 
Tinnunculus  —  hosszú  ideig  kisérte  hajónkat. 
s  lirakor  sok  Larus  kezdte  hajónkat  kisérni. 
12  órakor  lijra  egj*  vércse  —  Tinnunculus  — 
repült  hajónk  fölött  el,  a  sík  tengeren,  hol 
szárazföld  nem  volt  látható,  ^/^o  órakor  egy 
fecske  —  H.  rustica  —  kisérte  hajónkat. 

-íprilis  3-án  egy  csapat  Tringa  repült  előt- 
tünk, d.  u.  5  órakor  egy  csapat  Sterna  jelent 
meg,  melyek  között  a  hirundot  és  leucopterát 
ismertem  fel. 

Április  4-én  d.  u.  3  órakor  a  sok  vihar  által 
hánykódva,  elértük  Afrika  partját,  s  Alexan- 
driában kikötöttünk.  Itt  temérdek  sirály  volt, 
mindenféle  vegvesen.  Az  első  madár,  a  mit 
Afrika  szárazfödjén  láttam,  a  veréb  és  a  varjú  — 
Corvus  cornix  —  volt. 

Április  6-án  vasúton  menve  Kairó  felé,  Esbet 
Khaonpehed  állomáson  túl  több  tó  volt  látható, 
melyek  hemzsegtek  a  sok  vízimadártól.  Voltak 
hattyúk  —  Cygnus  —  nagy  és  kis  kócsag,  A. 
egretta  és  garzella,  a  legtöbb  volt  az  A.  bubul- 
cus.  Voltak  Tringák,  Totanusok,  Sternák,  La- 
rusok,  Fulicák  s  igen  sok  racza-faj  vegyesen. 

Ily  sok  fajból  álló  és  nagy  mennyiségű  vízi- 
madarat eg}'  csomóban  még  soha  sem  láttam. 
Nem  lehetett  volna  úgy  kilőni  egy  golyós  pus- 
kát, hogy  az  madarat  ne  talált  volna.  Kafer  Zaját 
álliiiiiasiial  láttam  két  Milvus  œgj'ptiust.  Akis 
f()bU'k  ft'ktt  egy  nngy  csapat  fecske  —  H.  rus- 
tica -    vonult  keresztül  előttünk.  Láttam  ott  egy 


In  der  Xaclit  liess  der  Sturm  etwas  nach,  wir 
konnten  unseren  Weg  fortsetzen  und  kamen 
am  31.  März  in  Korfu  an,  wo  ich  die  Schwalben 
H.  rustica,  in  gi-ossen  Scharen  auf  dem  Zuge 
fand.  Sonst  sah  ich  hier  aiiffallend  wenig  Vögel, 
mit  Ausnahme  einiger  Sänger,  die  aber  auch  in 
den  dichten  Oliven-  und  Orangenbäumen  sassen 
und  nicht  sicher  zu  erkennen  waren.  Ein  Jäger 
brachte  eine  Menge  Enten,  lauter  Nyroca  le;i- 
cophthalmos  Bechst. 

Am  1.  x\pril  bemerkte  ich  in  der  Richtung 
von  Kefalonia  eine  Saxicola,  später  flogen  drei 
Tringa  bei  unserem  Schiffe  vorbei.  Um  10  Uhr 
wollte  sich  ein  Lanius  collurio  L.  auf  unser 
Schiff  niederlassen,  der  Wind  schleuderte  ihn 
aber  fori.  Nachmittag  um  ^/ii  Uhr  stiess  eine 
Wachtel,  Coturnix  dactylisonans,  an  den  Mast 
unseres  Schiffes  und  fiel  mit  zerschmettertem 
Kopfe  auf  das  Verdeck. 

Am  2.  April  flogen  zwei  Schnepfen  vor  uns, 
ich  konnte  sie  aber  nicht  erkennen.  Um  7  Uhr 
Morgens  begleitete  uns  ein  Falke  (Cerchneis 
tinnuncula)  längere  Zeit,  um  8  Uhr  viele  Möven. 
12  Uhr  Mittags  flog  wieder  ein  Turmfalke  an 
uns  vorbei,  und  zwar  über  das  offene  Meer  und 
in  einer  Richtung,  wo  gar  kein  Festland  zu 
sehen  war.  Um  ^/aö  Uhr  flog  eine  Schwalbe  (H. 
rustica)  mit  uns. 

Am  3.  April  zog  eine  Schar  Tringa  vor  uns, 
Nachmittag  um  5  Uhr  ein  Haufen  Sterna,  unter 
denen  ich  St.  hiruudo  und  St.  leucoptera  er- 
kannte. 

Am  4.  April  Nachmittag  um  3  Uhr  erreichten 
wir  die  Küsten  Afrikas  und  landeten  in  Alexan- 
drien,  wo  sich  Unmassen  von  Möven  befanden. 
Die  ersten  Vögel,  welche  ich  am  Festlande 
Afrikas  gewahrte,  waren  der  Sperling  und  die 
Nebelkrähe  (Corvus  cornix). 

Am  6.  April  fuhr  ich  mit  der  Eisenbahn  gegen 
Kairo  ;  über  die  Station  Esbet  Khaonpehed  hin- 
aus liegen  viele  Teiche,  in  welchen  es  von  zahl- 
losen Wasservögeln  wimmelt.  Es  waren  hier 
Schwäne  (Cygnus),  kleine  und  grosse  Edelreiher, 
Ardea  egretta  und  garsetta,  die  Mehrzahl  Ardea 
bubulcus;  Tringa,  Totanus,  Sterna,  Larus, Fulica 
und  sehr  viele  Enten- Arten  im  bunten  Gemisch. 
Noch  nie  sah  ich  eine  so  grosse  Schar  verschie- 
dener Wasservögel  auf  einem  Punkte;  man 
hätte  keine  Kugel  abfeuern  können,  ohne  zu 
treffen.  Bei  der  Station  Kafer  Zajat  sah  ich 
2  Milvus  segyptius  ;  über  die  Reisfelder  zogen 
Schwalben  tH.  rustica)  an  uns  vorbei  ;  auch  ein 


Upupiil  is.  Füiitacli  állomásnál  láttam  o^y  luigy 
csapat  Milviist  vonnláshan.  Kucsna  állomáson 
túl  c'sy  tóhaii  sok  fehér  madár  volt  leszállva, 
taláu  kócsag?  Azontúl  még  egy  második  ilyen 
csapat.  Ezen  túl  még  három  csapat  fehér  madár 
repült,  kócsagok. Több  vércsét  —  Tinnunculus  — 
láttam.  Egy  csatorna  mentén  közel  leszállt  egy 
Alcedo  i-udis,  később  ilyet  többet  is  láttam. 
Kaha  állomáson  túl  több  csapat  apró  madár 
vonult  a  szántók  fölött,  köztük  pacsirták  és 
Anthusok.  Kairó  közelében  és  bent  a  városban 
igen  sok  Milvus  8egjT)tius  volt,  melyek  a  város- 
ban a  fákon  fészkeltek,  s  a  házak,  tornyok  és 
utczáki-a  szálltak  le,  köztük  több  Neophron 
perenopterus  volt  látható.  A  mily  jámborok 
voltak  ezek  a  városban,  ép  oly  vadak  voltak  a 
városon  kívül,  mert  br.  Wildbnrg  barátommal 
tett  vadászati  kísérletünk  eredménytelen  ma- 
radt, lőtávolra  sem  vártak  be. 

Ajirilis  8-án  a  gizehi  piramisokhoz  tett  ki- 
rándulásom alkalmával  egy  nag}'  csapat  bille- 
gényt  —  Mot.  alba  —  találtam  vonulásban. 

Április  í)-én  vasúton  Izmailla  felé  haladva,  a 
mezei  munkások  egész  közelében  sétálgattak  az 
Ardea  bubulcusok,  bevárva  a  vonatot  is  20 — 30 
lépésre.  Itt  láttam  a  Squatarola  helveticát,  több 
Tringa-fajt,  egy  Yanellus  gregariust,  sok  Me- 
ropsot,  melyekből  egj'  meglőtt  példányt  kaptam, 
(melyet  dr.  Madarász  Gyula  barátom  Älerops 
persicus  Pall.-nak  állapított  meg). 

IzmaiUán  túl  a  suezi  csatornán  egy  tócsában 
láttam  három  íiammingót  leszállva.  El  Kan- 
tara állomáson  tul,  a  Szuezi -csatornától  balra 
terül  el  egy  nagy  kiterjedésű  tó  (Mensale-tó), 
melyen  d.  ii.  6  órakor  óriási  mennyiségű  vízi- 
madár volt  látható,  köztük,  két  hattyú  nagyságú, 
egészen  fekete  madár  úszkált  a  vízen  (talán  a 
fekete  hattyú  ?). 

Április  9-én  este  10  órakor  Port  Saidban 
hajóra  ültünk  s  elhagytuk  Afrika  partjait,  utun- 
kat Ázsiának  irányítva. 

Áiirilis  10-én  csak  V*!!  órakor  d.  e.  mutat- 
koztak újra  sirályok  a  hajónk  kíséretében.  Ezen 
út  közben  csakis  öt  Pelicant  láttam  repülni  a 
hajótól  nem  messzire.  ^li\  órakor  d.  u.  közeled- 
tünk Jaffához.  Itt  igen  sok  feketehátú  sirály 
volt.  ^Ii\  órakor  kiszálltunk  Ázsia  partjára  Jaf- 
labau. 

Mily  külöuüs,  hogy  itt  is  az  első  madarak,  a 


Wicdchopr  war  zu  sehen.  ISci  Tantach  eine 
Schar  Milvus  auf  tlem  Zuge.  Ülier  die  Station 
Kucsna  hinaus  bemerkte  ich  in  einem  Teiche 
viele  weisse  Vögel;  vielleicht  Pieiher?  litwas 
weiter  eine  zweite  ähnliche  Schar  und  später 
sah  ich  noch  3  ziehend.  Mehrere  Falco  tinnun- 
culus zeigten  sich.  An  einem  Canal  liess  sich 
ein  Alcedo  rudis  nieder,  später  mehrere.  Als  wir 
die  Station  Kaha  verliessen,  bemerkte  ich  auf 
den  Feldern  mehrere  Flüge  kleiner  Vögel,  dar- 
unter Lerchen  und  Pieper.  In  der  Nähe  von 
Kairo  und  selbst  in  der  Stadt  sah  ich  viele  Mil- 
vus segyptius,  auch  einige  Neophron  perenopte- 
rus, welche  auf  den  Bäumen  nisteten  und  sich 
auf  die  Dächer,  sogar  auch  auf  das  Strassen- 
pflaster  niederliessen.  Umso  scheuer  waren  sie 
jedoch  ausserhalb  der  Stadt  ;  ein  Jagdversuch, 
welchen  ich  mit  meinem  Freunde  Baron  Wild- 
burg machte,  blieb  ganz  ohne  Resultat,  da  uns 
die  Vögel  nicht  in  Schussweite  ankommen 
Hessen. 

Am  8.  April  machten  wir  einen  Ausflug  zu 
den  Pyramiden  von  Siraho,  wo  ich  eine  grosse 
Menge  Bachstelzen  (Motacillaalba)  imFluge  sah. 

Am  !).  April  fuhr  ich  mit  der  Eisenbahn  nach 
Izmailla;  unterwegs  hatte  ich  Gelegenheit 
einige  Ardea  bubulcus  zu  beobachten,  welche 
so  zutraulich  waren,  dass  sie  ganz  in  der  Nähe 
der  Feldarbeiter  spazierten,  und  sogar  den  Zug 
bis  auf  20—30  Schritt  Entfernung  herankom- 
men Hessen.  Ich  sah  hier  auch  die  Squatarola 
helvetica,  mehrere  Tringa-Arten  und  einen 
Vanellus  gregarius,  viele  Merops,  von  letzteren 
erhielt  ich  ein  geschossenes  Exemplar,  welches 
mein  Freund,  Dr.  Julius  Madarász,  als  Merops 
persicus  determinirte. 

Ich  sah  3  Flammingo  in  einer  Lache  am 
Canal  von  Suez  :  links  von  demselben  über  die 
Station  Kantára  hinaus  Hegt  der  umfangreiche 
Menzabe-See,  auf  welchem  eine  riesige  Menge 
von  Wassergeflügel  sichtbar  ist,  dazwischen 
2  schwarze  Vögel  in  der  Grösse  eines  Schwanes 
(wäre  das  vielleicht  der  schwarze  Schwan  ?). 

Am  9.  April  gingen  wir  Abends  um  10  Uhr 
an  Bord  und  verliessen  die  Küsten  Afrikas  um 
die  Eichtung  nach  Asien  zu  nehmen. 

Den  folgenden  Tag,  Vonnittags  10'^/ 4  Uhr. 
zeigten  sich  Möven  und  begleiteten  uns  :  auch 
sah  ich  5  Pelikane  unweit  unseres  Schiffes 
fliegen.  Um  Val  Uhr  näherten  wir  uns  Jaffa, 
wo  sich  eine  grosse  Zahl  schwai'zrückiger  Möven 
befand.  Ich   ünde  es  bemerkenswert,  dass   ich 


89 


mikut    a    s/.iira/.l'dlddii     láltani.     n    vcivb    I'S    a 
varjii  —  C.  cornix    -  volt. 

Jaffilban  vasútra  ültünk  d.  u.  :>  (uakor,  iiszcnt 
föld,  Jeruzsálem  felé  véve  utunkat.  Útközben 
láttam  egy  gólyát  —  C.  alba  —  több  vércsét  — 
ïinnuneulus  —  sok  pacsirtát  —  A.  arvensis. — 
A  Merops  persicusok  a  vasúti  töltésbe  vájt  lyu- 
kakból, fészkeikből  rebbentek  ki.  Két  Buteo- 
formát,  de  kisebbek  testben.  Több  Coraeias  ga- 
rulát,  egy  Ardeát  (talán  purpurea  ?),  egy  Saxi- 
cola-fajt,  több  Circietus  gallicust,  több  Neo- 
phront  és  egy  kis  bagolyt  repülve.  Este  10  óra- 
kor érkeztünk  Jeruzsálembe.  Ott  nem  sok  ma- 
darat láttam. 

Április  13-án  visszajövet  Jeruzsálemből,  Jaf- 
fáig  a  vasút  mentén  több  fürj,  C.  dactilisouans 
rebbent  fel,  látható  volt,  hogy  ezek  akkor  tele- 
pedtek le  ezen  környékre  pihenőre,  mivel  menet- 
közben egy  sem  volt  látható. 

Április  16-án  visszajövet  a  hajón,  Cerigo  szi- 
get irányában,  egy  fecske  —  H.  rustica  —  szállt 
hajónkra,  egy  vércse  meg  hosszasan  kisért  s 
több  skály  is.  Zante  sziget  magas  partok  szaka- 
dékaiban sok  sirály  volt  leszállva,  valószinüleg 
ott  is  fészkelnek. 

Moréa  sziget  irányában  láttam  egy  Procella- 
riát,  egy  kis  madár  is  szállt  a  hajónkra,  de  nem 
ismerhettem  fel,  később  egy  fecske  is  jött,  mely 
velünk  utazott  végig.  Egy  pacsirta  —  A.  ar- 
vensis —  és  egy  Anthus  arboreus  is  szállt  a 
hajónkra. 

Á])rilis  J'.)-én  már  a  Quarneroban  haladtunk 
Fiume  felé,  kisérve  több  sirálytól,  míg  2Ü-án 
újra  magyar  földre  léptünk. 

Április  25-én  szerenesésen,  sok  kedves  emlék- 
kel haza  érkeztem,  hol  már  csaknem  minden 
madarunkat  megérkezve  találtam. 


auch  iiier  den  Si)erliii-  und  die  Nrludkralie 
(Corvus  cornix)  zuerst  bemerkte. 

Um  3  Uhr  Nachmittags  bestiegen  wir  in  Jaffa 
die  Eisenbahn,  um  Jerusalem  zu  besuchen  ; 
unterwegs  sah  ich  einen  Storch  (Ciconia  alba), 
einige  Falken  (F.  timumculus)  und  viele  Feld- 
lerchen (A.  arvensis).  Die  Merops  persicus  flogen 
aus  ihren  Nestern,  welche  sie  in  den  Damm  der 
Eisenbahn  gescharrt  hatten.  Auch  zeigten  sich 
2  kleine  buteoähnliche  Vögel  ;  einige  Coracias 
garrula,  eine  Ardea  (vielleicht  purpurea'?),  eine 
Art  Saxicola,  mehrere  Circaetus  gallicus,  so  auch 
Neophron  und  eine  kleine  Eule  zeigten  sich 
fliegend.  Abends  um  10  Uhr  kamen  wir  in  Je- 
riisalem  an,  wo  ich  sehr  wenig  Vögel  vorfand. 

Am  13.  April  auf  dem  Eückweg  von  Jerusa- 
lem flogen  vor  uns  mehrere  Wachteln  (Coturnix 
dactylissonans)  auf;  da  im  Hinfahren  keine  zu 
sehen  war,  ist  es  anzunehmen,  dass  sie  sich 
blos  niederliessen,  um  auszuruhen. 

Am  1 6.  April  kam  in  der  Richtung  der  Insel 
Cerigo  eine  Schwalbe  (H.  rustica)  auf  unser 
Schiff;  ein  Falke  und  mehrere  Möven  begleite- 
ten uns  längere  Zeit.  In  den  Rissen  der  hohen 
Ufer  der  Insel  Zante  sassen  sehr  viele  Möven, 
wahrscheinlich  nisten  sie  hier. 

In  der  Gegend  der  Insel  Morea  sah  ich  eine 
Procellaria;  auch  flog  ein  Vögleiu  auf  unser 
Schiff,  das  ich  nicht  erkannte  ;  später  kam  eine 
Schwalbe,  die  bis  zu  Ende  mit  uns  blieb.  Es 
liessen  sieh  auch  eine  Lerche  (A.  arvensis)  und 
ein  Anthus  pratensis  auf  unser  Schiff  nieder. 

Am  1 9.  April  segelten  wir  Itereits  im  Quar- 
nero  gegen  Fiume,  begleitet  von  mehreren 
Möven  ;  am  folgenden  Tage  betraten  wir  ^\■ieder 
ungarischen  Boden. 

Ich  kam  am  25.  April  mit  vielen  angenehmen 
Erinnerungen  zuhause  an,  wo  ich  schon  beinahe 
alle  unsere  Zugvögel  vorfand. 


90 


A  kakukot  illető  vonulási  adatok  feldolgozásának  előkészítése. 

Közli  :  Pi'NGii:  Gyula. 

Vorbereitung  der  Bearbeitung  von  Kukuksdaten. 

Mitgetheilt  vou  Jums  Pungui;. 


Intézetünk  egyik  kitűzött  feladatának  meg- 
felelően a  költöző  madarak  vonulási  adatait 
fajonként  combinative  és  összehasonlítóan 
akarja  feldolgozni  és  közzétenni.  Ezt  a  nagj"  gon- 
dosságot igénylő,  fáradságos  munkát  még  a 
múlt  évben  megkezdte  a  Cuculus  caiiorus  faj 
adatainak  összeállításával.  —  A  M.  Orn.  Köz- 
pontnak idevonatkozó,  hely,  év,  hó  és  najD  sze- 
rint jegyzett  adatai  a  múlt  évben  valamivel 
mentek  többre  háromezernél.  Ezek  azonban 
nem  lehettek  elégségesek  a  feldolgozáshoz,  fő- 
ként azért,  mert  nagy  területekről  vagy  igen 
kevés,  vagj'  épen  semmi  adatunk  sem  volt. 
Ezért  a  különböző  országok  ornitologusaihoz 
felhívást  intéztünk,  kérvén,  hogy  akár  saját, 
akár  mások  megfigyeléseit  velünk  közöljék, 
akár  pedig  a  folyóiratokban  s  könyvekben  meg- 
jelent vonulási  közléseket  nekünk  megnevez- 
zék, hogy  azokat  felhasználás  végett  megszerez- 
hessük. 

Örömmel  tapasztaltuk,  hogy  Európa  külön  • 
böző  országaiból  a  szaktudósok  és  ügy  iránt 
érdeklődök  nagy  száma  kiváló  készséggel  vála- 
szolta meg  megkérésünket  és  lekötelező  szíves- 
séggel ide  vágó  dolgozatokat  vag>'  síjeeziális 
adatokat  küldött  be,  vagy  ígérte,  hogy  kül- 
deni fog. 


Fel    voltak   keresve 
ornitologusai  : 


következő     országok 


1.  Hollandia.  Innen  válaszoltak:  Dr  Gmrkiï 
PosTJu  és  Dr.  FiNSCH  üttó.  —  Egyik  sem  fog- 
lalkozván a  vonulási  jelenségek  megfigyelései- 
vel, egyik  sem  küldhetett  adatokat,  de  az  első 
összeköttetést  szerzett  Dr.  H.  Ekam.\  jeles  me- 
teorológussal, a  ki  intézetünknek  igen  becses 
cs  terjedelmes  adatsorozatokat  adott  különböző 
holland  folyóiratokból  kivonatolva.  Dr.  Finsch 
0.  pedig  összeköttetést  szerzett  nekünk  báró 
Snouch.\eht  de  hjchauburg  ornitologus   úrral,  a 


Entsprechend  seiner  gestellten  Aufgabe,  geht 
unser  Institut  daran,  die  Zugsdaten  der  Wan- 
dervögel bei  den  einzelnen  Arten  cnmbinativ 
und  comparativ  zu  bearbeiten  und  zu  publici- 
ren.  Diese  mühselige  und  mit  der  grössten  Sorg- 
falt durchzuführende  Arbeit  wurde  mit  der 
Sammlung  von  Kukuksdaten  bereits  im  vorigen 
•Jahre  begonnen.  Die  diesbezüglichen  nach  Ort, 
j  Jahr,  Monat  und  Tag  notierten  Daten  beliefen 
!  sich  schon  im  vorigen  Jahre  auf  etwas  über  drei 
'  tausend.  Allein  dieselben  konnten  zur  Bearbei- 
tung noch  nicht  genügen,  hauptsächlich  aus 
dem  Grunde  nicht,  da  uns  noch  von  sehr 
grossen  Gel>ieten  entweder  nur  sehr  wenige 
oder  gar  keine  Angaben  zur  Verfügung  stan- 
den. Es  sind  deshalb  die  Ornithologen  verschie- 
dener Länder  von  uns  ersucht  worden,  die  eige- 
nen oder  von  Anderen  herstammenden  Beobach- 
tungen uns  mitzutheilen,  oder  alier  die  in  Zeit- 
schriften uud  Büchern  über  Vogelzug  veröffent- 
lichten Abhandlungen  behufs  Benützung  bei 
der  Beai'beitung  zu  benennen. 

Es  gereichte  uns  zur  grössten  Freude  zu 
sehen,  mit  welcher  Zuvorkommenheit  Fach- 
gelehrte und  die  sich  für  die  Sache  Interessi- 
renden  unserem  Anliegen  willfahrten.  Man 
bekam  hierdurch  Abhandlungen,  specielle  No- 
tizen und  Angaben,  und  jene,  die  es  gegen- 
wärtig nicht  zu  thun  vermochten  versprachen 
es  für  eine  spätere  Zeit. 

Es  sind  ersucht  worden  die  Ornithologen  fol- 
gender Länder: 

1 .  Holland.  Von  hier  antworteten  :  Dr.  Post>u 

Geuiut  und  Dr.  Otto  Finsch.  Da  sich  keiner 

;  von    den    Genannten  mit  Phaenologie  befasst, 

war  keiner  imstande  uns  Daten  schicken  zu 

i  können,  doch  haben  wir  dem  ersten  die  Verbin- 

i  dung  mit  dem  berühmten  Meteorologen  Dr.  H. 

1  Ekama,  der  aus  holländischen  Zeitschiften  dem 

j  Institute  sehr  wertvolle  Datenreihen  excerpirte, 

!  zu  verdanken.  Herr  Dr.  Otto  Finsch  machte 

uns  mit  Herrn  Baron   Snouch.\f.rt  de  Schau- 


91 


ki  felkérésünkre  szivos  volt  adatok  gyűjtésére 
vállalkozni.  ígérete  szerint  az  első  jelentést  ez 
év  májusában  fogjuk  megkapni. 

Németország.  Innen  felhívásunkra  Dr.  Euox 
Ihne  tanár  úr  adatok  szives  kiszolgáltatásával 
kötelezett  le. 

Dánia.  Erre  a  területre  nézve  Haahe  0.  úr 
Ígért  adatokat,  s  ennek  küldését  meg  is  kezdte 
egy  a  Herluf  Winge  dolgozatának  első  részéből 
készített  gondosan  összeállított  német  kivonat- 
tal, mely  más  madárfajokra  vonatkozik  ugyan, 
de  igen  becses  adatokat  tartalmaz.  Reméljük  a 
legközelebbi  küldemény  nyújtani  fog  Cuculus- 
adatokat  is. 

Svédország.  Adatok  biztos  megküldését  he- 
lyezték kilátásba  Kolthoff  Guszt.w  —  miízeumi 
konzervator  a  kir.  egyetemnél  —  és  Westerluxd 
A.  Károly  bölcsészeti  tudor  urak. 

Norvégul.  Fosuk  M.  H.  múzeumigazgató 
(Trondhjem).  Brunchorst  J.  bergeni  úmzeura- 
igazgató  és  Landmark  A.  krisztiániai  halászati 
felügyelő  urak  ígértek  támogatást,  az  utóbbi  két 
fontos  pontról  hosszabb  adatsorozatot  is  küldött. 

Oroszország.  Ide  négy  megkeresést  intéztünk, 
a  melyet  nemes  Middendorff  E.  és  Harms  M. 
urak  gazdag  adatsorozatokkal  viszonoztak  ; 
előbbi  az  «Isepiptesenu-bol  kivonatolva  a  ka- 
kukra  vonatkozó  bő  anyagon  kivül  mellesleg  a 
ragadozó  madarakra  vonatkozókat  is  adott,  az 
utóbbi  pedig  különböző  nehezen  hozzáférhető 
orosz  nyelvű  folyóiratokból  készített  tartalmas 
kivonatokkal  örvendeztetett  meg. 

Ausztria.  Kérésünkre  StH.vFFEit  A.  máriahofi 
lelkész  úr  (Stájerország)  közölte  Blasius  Hanf 
adatait,  pótolva  a  maga  eszközölte  megfigyelé- 
sekkel. SchmidhoÖ'eni  nemes  Tschusi  Victor  lo- 
vag úr  (Hallein,  Salzburg)  Hanf  Balázs  adatai- 
nak megszerzésében  is  szíves  segítségünkre 
volt,  a  saját  értékes  adatsorozatát  engedte  át. 

Bosznia.  Reiser  Othm.ír  múzeumi  őr  úrtól 
kaptunk  egy  pár  adatot. 

Olaszország.  Pavesi  P.  egyet,  tanár  úr  meg- 
küldte az  ő  "  Calendario D-jából  kivonatolt  adato- 
kat, és  a  (I  Calendario i)-nak  egy  nekünk  hiányzó 
példányát  is.  —  Angelini  G.  (lìóma)  tanár  úrtól 
több  külön  lenyomatot,  melyek  egyike  kakuk- 
adatokat  is  tartalmaz,  valamint  Ferragni  Ed. 
úrtól  már  publikiilt  adatok  kivonatát  vettük,  a 


burg  bekannt,  der  sich  als  Ornithologe  auf 
unser  Anliegen  bereit  erklärt  hat,  uns  Daten 
zu  verschaffen  und  versprach  für  Mai  1.  J.  den 
ersten  Bericht. 

Dmlschland.  Prof.  Dr.  Egon  Ihne  hat  uns 
durch  Zusendung  von  Daten  zu  Dank  ver- 
pflichtet. 

Dänemark.  Für  dieses  Gebiet  hat  uns  Herr 
0.  R\ASE  Daten  zugesagt,  deren  Mittheilung  er 
auch  durch  einen  sorgfältig  zusammengestellten 
Auszug  des  ersten  Theiles  der  Publication  Her- 
luf Winge's  begann.  Dieser  Auszug  bezieht  sich 
zwar  auf  andere  Arten,  doch  sind  in  demselben 
sehr  wertvolle  Beobachtungen  enthalten.  Hof- 
fentlich wird  uns  der  nächste  Bericht  auch 
Cuculus-Daten  bringen. 

Sriiivedeii.  Sichere  Zusendung  von  Beobach- 
tungen stellten  uns  in  Aussicht  Herr  Gustav 
Kolthoff,  Conservator  am  Museum  der  königl. 
Universität,  und  A.  Carl  Westerlund  Doctor 
der  Philosophie. 

Noi-wegen.  Ihren  Beistand  versprachen  uns 
die  Herren  H.  M.  Foslie,  Director  des  Museums 
in  Bergen,  und  A.  Landmark,  Ficherei- Aufseher 
in  Christiania;  le'zterer  Herr  hat  uns  auch 
schon  zwei  längere  Reihen  von  wichtigen  Punk- 
ten zugestellt. 

Russland.  Hieher  sind  vier  Briefe  gerichtet 
worden,  welche  von  den  Herren  E.  v.  Midden- 
dorff und  M.  Harms  durch  reichliches  Material 
erwidert  wurden  ;  Ersteren  gab  uns  neben  einem 
Auszuge  der  Isepipthesen  auch  einen  Bericht 
über  Raubvögel,  während  uns  Herr  M.  Harms 
werthvolle  Auszüge  aus  verschiedenen  schwer 
zugänglichen  russischen  Zeitschriften  zustellte. 

üesterreich.  Auf  unser  Ansuchen  sandte  uns 
Herr.  A.  Schaffer,  Pfarrer  in  Mariahof  (Steier- 
mark), nebst  seinen  eigenen  Beobachtungen  die 
Daten  Blasius  Hanfs.  Herr  Ritter  Victor  von 
Tschusi  zu  Schmidhoffen,  der  uns  auch  bei  der 
Beschaffung  der  Blasius  Hanf  sehen  Beobach- 
tungen gütigst  beihilflich  war,  sandte  uns  seine 
eigenen  wertvollen  Beobachtungen  aus  Hal- 
lein (Salzburg). 

Bosnien.  Von  Herrn  0.  Reiser,  Custos  des 
Museums,  erhielten  wir  einige  Daten. 

Itidien.  Von  P.  Pavesi,  üniversitätsprofessor 
erhielten  wir  einen  Auszug  aus  seinem  «Calen- 
dario orníthologico»,  und  ausserdem  sandte  er 
uns  die  fehlenden  Exemplare  seines  «Calen- 
dario.» Von  Herrn  Professor  G.  Angelini  (Rom) 
erhielten  wir  mehrere  Sonderabdrücke  welche, 


két  utólilnbnn  csak  általánosan  ós  nem  óv  ó.s 
nap  szerint  megnevezett  adatok  vannak  :  de 
reméljük,  hogy  —  a  mint  ez  urak  kilátásba  he- 
lyezték, —  ezután  ilyeneket  is  fogunk  kaijni.  — 
Sziczilia  szigetéről  —  eri'öl  a  madárvonulás 
tekintetében  igen  fontos  területről  —  készséges 
válaszszal  örvendeztettek  meg  Whitaker  S.  Jos. 
és  AvoLio  Konrád  lovag  urak,  sőt  most  egyelőre 
általánosan  jellemző  kisebb  közlés  beküldése 
mellett  avval  biztattak,  hogy  jövőre  fiksz  adato- 
kat is  fognak  gyűjteni. 

Svájcz.  Fatio  Viktor  úr  a  kakuk  érkezéséről 
Svájcz  több  megfigyelési  pontjára  vonatkozó 
általánosan  jellemző  vázlatot  és  Dr.  Fischer- 
SiGWARX  űr  egy,  táblázatos  adatokkal  felszerelt 
hosszabb  érkezést  juttattak  intézetünkhöz. 

Nem  kaptunk  választ  Luxenburgból,  Portu- 
galliából  és  Malta  szigetéről.  —  Az  Alphonse  de 
la  Fontaine  (Luxenburg)  és  José  Maria  Eosa  de 
Carvalho  (Portugallia)  urakhoz  intézett  leveleink 
visszajöttek,  mert  ezimzettek   már  meghaltak. 

Ezenkívül  megkerestük  Angliában  Ur.  Sclater 
Ph.  hires  ornitologust  abbeli  kérésünkkel,  hogy 
kegyeskedjék  intézetünknek  az  angol  megfigye- 
lési pontok  földrajzi  meghatározását  megkül- 
deni. E  tudós  ornitologus  nem  kis  mértékben 
kötelezte  le  a  M.  0.  Központot,  a  mikor  szives 
volt  hozzánk  juttatni  a  kért  jegyzéket,  melyet  a 
kisérő  levél  előbocsátása  mellett  alább  a  Ferro 
szerinti  átszámítással  megtoldva  adunk. 

Az  angol  niegfigyelési  pozicziók  jegyzéke  után 
közöljük  a  beérkezés  idő  szerinti  sorrendjében 
a  kakuk  vonulására  vonatkozó  azon  adatokat, 
melyek  még  publikálva  nem  voltak  és  pedig 
1.  az  általános  vázlatokat,  2.  a  szorosan,  hely 
és  nap  szerint  megnevezett  adatok  jegyzékét  s 
illetőleg  a  kisérő  leveleket  is.  Fischer-Sigwart 
űr  dolgozatát,  miután  olyan  időben  jött,  hogy 
a  mostani  füzetre  elő  nem  készíthetjük,  csak  az 
őszi  füzetben  adhatjuk. 


auch  Eeoljachtungen  ülier  den  Kukuk  enfhalten  ; 
von  Herrn  Ed.  Feuragni  erhielten  wir  einen 
Auszug  über  schon  publieierte  Beobachtungen 
und  keine  nach  Jahr  und  Tag  bestimmte  Zugs- 
daten, doch  sagten  uns  genannte  Herren  auch 
solche  zu.  Von  der  in  Hinsicht  des  Zuges  so 
wichtigen  Insel  Sicilien  wurde  unser  Ansuchen 
von  Herrn  S.  Jos.  Whitaki:r  und  Ritter  Konrad 
V.  AvoLio  bereitwilligst  beantwortet,  vorläufig 
sandten  sie  uns  einige  kleinere  Aufsätze,  ver- 
sprachen aber  auch  Zugsdaten  zu  sammeln. 

Schweiz.  Herr  Victor  Fatio  gab  eine  den 
Kukukszug  im  Allgemeinen  charakterisierende 
i  Skizze  ;  Dr.  Sigwart-Fischer  eine  längere  Ab- 
handlung mit  Tabellen  über  den  Zug. 

Aus  Luxemburg  und  Portugal  und  von  der 
Insel  Mnltu  erhielten  wir  keine  Anwort.  Unsere 
an  die  Herren  Alphonse  de  la  Fontaine  (Luxem- 
burg) und  José  Marl\  Koza  de  Carvatho  (Por- 
tugal) gerichteten  Briefe  kamen  zurück  ;  die 
Adressaten  sind  verstorben. 

Ausserdem  ersuchten  wir  H.  Dr.  Ph.  Sclater, 
den  berühmten  englischen  Ornithologen,  um 
freundliche  Zusendung  der  geographischen  Po- 
sitionen der  englischen  Beobachtungsstationen  ; 
der  gelehrte  Ornithologe  hat  die  Ungar.  Ornith. 
Centrale  durch  die  Zusendung  des  gewünschten 
Verzeichnisses  zu  nicht  geringem  Danke  ver- 
pflichtet. Wir  lassen  diese  mit  Umrechnung 
der  Positionen  nach  Ferro  sammt  dem  beglei- 
tenden Briefe  folgen. 

Nach  dem  Verzeichniss  der  englischen  Be- 
obachtungsstationen geben  wir  in  der  Reihe 
des  Eintreffens  jene  Aufsätze  und  Zugsdaten, 
welche  noch  nicht  publiciert  waren,  u.  z.  : 
1.  die  allgemeinen  Aufsätze,  2.  die  nach  Jahr, 
Tag  und  Ort  bestimmten  Zugsdaten  sammt  den 
begleitenden  Schreiben.  Die  Abhandlung  des 
Herrn  Fischeu-Sigwarts  konnte  jetzt  nicht  vor- 
j   bereitet  werden  und  wird  im  Herbsthefte  folgen. 


I.  Az  angol  megfigyelő  állomások. 

Londoni  állattani  társaság. 
3.  Hannover-tór,  London  W.  1898.  jan.  5. 

Tisztelt  Uram  ! 

Közelebbi  válaszul  múlt  okt.  !2.S-iki  levelére, 
ime  küldöm  az  angol  madár-megfigj^elési  áDo- 
másoknak  egy  nyomtatott  jegyzékét,  valamint 
egyidejűleg  azok  szélességének  és  Greenwich 
szerinti  hosszúságának  lajstromát  is  kéziratban. 


I.  The  English  Observing  Stations. 

Zoological  Society  of  London. 
3.  Hanover  Square,  London  W. 

Dear  Sir, 

In  further  reply  to  your  letter  of  Oct.  28-th. 
I  now  send  you  a  printed  hst  of  the  English 
Observing  Stations  for  Birds  and  along  with  it 
a  Ms.  list  of  their  latitudes  and  longitudes  from 
Greenwich. 


93 


Ehhöl  a  FeiTí)  szerinti  hosszúságokat  köBiiyen  From    thero   von    can    casely   c-ak-nlate    the 

kisziimithatja    Ön;   Európának   ezen    részében      longitudes  from  Ferol,  l)ut  in  this  jjart  of  Europa 
azonban  mindenki  Greenwichtől  számit.  |  everyone  calculates  from  Greenwich. 


Remélvén,   hog}-  ezzel  czélját  elősegithettem, 

vagyok  hive  j 

S,h(t,-r  PÌI.  L.  1 


Hoping  this  may  be  of  some  use  to  you, 

I  am  Yours  faithfully 
Ph.  L.  Srinlri: 


,/Jz  angol  madár-iiierip'gyeiési  álLoiiiások  jegyzéke. 
LM  of  lite  EiKßisii  Obsn-vin(i-StnlioH.<i  for  Binh. 

Szél.  É.  Lat.  N.  Hossziisáj;.  Longit. 

Greenvich  Fen-o 

1.  Iceland    ..       ___     „_     _...     _.     __.  —  —  — 

2.  Do.       ...     ...     ...     ...     ...     ...  —  —  — 

•3.  Faroe  no  Liglettiouse  at  the  date 

of  the  In(]nirA'      ...     ...     ...     ...  —  —  — 

I   Két  pont.  Alsó.  (L. I    1     59°30''í.ő"  r.39'  0"  (Ny.l  ^Y.  If.''-- '02' 

■  '■     "'""*''  I   Two.  Felső  (H.(  j     .-,0^33'  0"  1°3G'30"  (Ny.)  W.  1(1°  .3'22' 


Skótország.  —  Sicotland. 

4.  N.  Unst    ___     ...     ...      __     ...     ...  60°51'22" 

5.  Whalsey  Skerries      ...      ..     ...  60°25'30" 

6.  Bressay  Sound        _.     ...     ...     ...  60°  6'10" 

7.  Sumburgh  Head...     .        ...     ...  59°51'1.5" 

8.  N.  Eonaldshay       ...     ...      _.     _  59°23'24" 

9.  Start  Point...     _        .               __  r,9°lß'i5'" 

10.  Auskerry...     ...     ...     ...     ...     ..  59°  1'25" 

11.  Hoy  Sound,  Alsó  I  Low.)  ...     ...  58°56'25" 

12.  Hoy  Sound,  Felső  (High.)     ...     ...  58°56'I0" 

13.  Cantick  Head     ...     _        ._      ...  58°47'18" 

14.  Pen tland  Skerries  .        . 58°41'22" 

15.  Dimnet  Head      ._                     ...  58°40'1G" 

16.  HolbornHead  _.     ...     ..               ...  58°36'55" 

17.  NossHead  ...     ...     ...     ...     ...  58°28'  3" 

18.  TarbetNess    ...     ...     ..     _       ...  57°51'54" 

19.  Cromarty     ...     ... ...  57°4r  0" 

20.  Chanonry  Point     ...     ...     ...     ..  .57°34'30" 

21.  Covesea  Skerries        ...     ...     57''43'15" 

22.  Kinnaird  Head       ...     ..      .        ..  57°41'52" 

23.  Buchan  Ness      ...     ...     ...     ...  57°28'15" 

24.  Girdleness       ...     ...     ...     ...     ...  57°  8'33" 

25.  Montroseness     ...     ...     ...     ...  56°42'  5" 

20.  Bell  Kock...    ...     ...     ...     ...     ...  56°26'  3" 

27.  Isle  of  Moy .  .        .     ...     ..     ...  .■.6°11'9" 

28.  Inchkeith     ...     .        ...     ...     ...  50°  2'  0" 

28b.  Fidra  (1885)...     ...     ...     —     -  50°  4'20" 

29.  St.  Abbs  Head    ...     ...     ...     ...  55°55'  0" 

Angol  keletipart.  —  Enghvnl-East  C.oa.<<t  : 

30.  Longstone  A.,  F.  (L.  H.)   ...   _  5.5°39'  0" 

31.  luiR.rFarnL.H....  ..   ..   ..  .Ô5'''37'  U" 


0°53'00" 
O'^i.3'30" 
1°  7'30" 
1°16'20" 
2°22'45" 
2°22'á5" 
2°34'20" 
3°18'25" 
3°16'12" 
3°  7'50" 
2°55'25" 
3°22'25" 
3°32'20" 
3°  3'  5" 
3°40'30" 
4°  2'  0" 
4°  5'  0' 
3°20'20' 
2°  O'IO' 
1°46'22' 
2°  4'  6' 
2°26'  9' 
2°23'  6" 
2°33'22' 
3°  8'  5' 
2°46'50' 
2°  8'  0' 


(Ny.)  W. 

(Ny.)  "W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

iNy.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 
''  (Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.)  W. 

(Ny.i  W. 

(Ny.)  W. 
'  (Ny.)  W. 


1°37'  0"  (Ny.l  W. 
r3y'  0"  (Ny.i  W. 


16°46'52" 
16°56'22" 
16°32'22" 
16°23'32" 
15°17'  7" 
15°17'27" 
15°  5'32" 
U°21'27" 
14°23'40" 
14°32'  2" 
14°44'27" 
14°17'27" 
14°  7'32" 
14°36'47" 
13°41'22" 
13°37'52" 
13°34'52" 
14°19'32" 
15°39'42" 
15°41'30" 
15°33'4G" 
15°13'43" 
1.5°lü'46" 
15°  0'30" 
14°31'47" 
14°53'  2" 
15°31'52" 


10°  2'52" 
10°— '.52" 


Szél.  É.  I-at.  N. 

Hosszúsíig 

Loügit. 

Greenvich 

Ferro 

32.  Coquet  Island  L.  H. 

55°20'  6" 

P32'   0' 

(Ny.)  W. 

16°   7'52" 

33.  5  Buoy  Jees  L.  V.      ... 

..     ...         54°37'.36" 

l°IO'3ü' 

(Ny.)  W. 

16°29'22" 

34.  Whitby  High  L.  H. 

.     ...     ...     54°2S'4()' 

0°34'I0' 

(Ny.)W\ 

17°  5'42" 

35.  Flamborough  Head  L.  H .54°  7'  0" 

0°  5'  0" 

(Ny.l  W. 

17°.33'.52" 

3C.  Spurn  Point  L.  H. ... 

..     ...     ...     53°34'45" 

0°  7' 10' 

(K.)E, 

17°47'  2" 

37.  Spurn  L.  H ... 

...     ...        53°34'  0" 

0°1.3'  0' 

(K.)  E. 

17°52'52" 

38.  Inner  Dowsing  L.  V. 

..     ...     .  .     53°19'  5" 

0°34'00" 

(K.)E. 

18°13'52" 

39.  Dudgeon  L.  V.  ...     ... 

...     ...         53°14'30" 

0°57'13" 

(K.)  E. 

18°37'  5" 

40.  Outer  Dowsing  L.  V. 

...     .53°27'  0" 

1  °  5'  6' 

(K.)  E. 

18°44'58" 

41.LlynWellsL.V..      ... 

..      ...        53°  1'25" 

0°25'50' 

(K.)E. 

18°  5'42" 

i'2.  Hasbro'  L.Y.  ...     ... 

-.     ...     ...     52°5S'45" 

1  °35'20' 

(K.)  E. 

19°15'12" 

43.  Leman  and  Ower  L.  V. 

...     ...         53°  8'40" 

1°59'  0" 

(K.)  E. 

19°3S'52" 

44.  Hunstanton  L.  H.  ... 

52°56'54" 

0°29'50' 

(K.)  E. 

18°  9'42" 

45.  Cromer  L.  H.     ...     ... 

...     ...         .52°55'27" 

1°19'  5' 

(K.)E. 

18°.58'.57' 

46.  Hasbro  L.  H.  ...     ... 

..     ...     ...     52°49'12" 

1°.32'20' 

(K.)  E. 

19°12'12' 

47.  Winterton  L.  H....     . 

...     ...        52°43'  0" 

1°41'30' 

(K.Ì  E. 

19°2r22' 

48.  Newarp  L.  V..__     ... 

..     ...      ..     52°45'  0" 

1°.53'  0' 

(K.)  E. 

19°32'&2' 

49.  Cockle  L.  V.        ...     ... 

_       ...         .52°41'20" 

1°46'20' 

iK.lE. 

19°26'12' 

50.  Corton  L.  V.  ...     ... 

...     ...     ___     52^31 '30" 

1°49'30' 

(K.)E. 

19°29'22' 

51.  OrforduessL.  H.        ... 

...     __          .52°  5'  0" 

1  °34'30' 

(K.)  E. 

19°14'22' 

52.  Languard  Point  L.  H. 

-.     ...     ...     51°.56'  5" 

1°19'10' 

(K.)  E. 

I8°.59'  2' 

53.  Shipwash  L.  V.  ...     ... 

...     ...         52°   1'48" 

1°37'55' 

(K.)  E. 

19°14'47' 

54.  Swin  Middle  L.  V.... 

...     ...     ...     51°.39'  0" 

1°  6'30' 

(K.)  E. 

18°46'22' 

55.  Nore  L.  V ... 

...     ...         51°29'  0" 

0°48'  0' 

(K.)  E. 

18°27'52' 

.56.  Tongue  L.  V. ...     ... 

...     ...     51°30'  5" 

1°l'2'50' 

(K.)  E. 

19°  2'42' 

57.  Kentish  Knock  L.  Y. ... 

...     ...         51°38'50" 

1°39'55' 

(K.)E. 

19°19'47' 

58.  Galloper  L.  v....    ... 

..     ...     ...     51°43'25" 

1°.56'50' 

(K.)  E. 

19°36'42' 

59.  North  Foreland  L.H.... 

...     ...         5i°22'28" 

1°26'48' 

(K.)  E. 

19°  6'40' 

60.  Nord  Sand  Head  L.  V. 

...     ...     ...     51°19'30" 

1°.35'20' 

(K.Ì  E. 

19°15'12' 

61.  GullL.  V.  ...     ...     ... 

...     ...         51°16'  0" 

1°28'25' 

(K.Ì  E. 

19°  8'17' 

62.  Eastside  L.  v....     ... 

...     ...     .--     .51°  13'  0" 

1°36'25' 

(K.)  E. 

19°15'17' 

63.  South  Foreland  L.  H.  .. 

..      ...         51°  8'23" 

1°22'22' 

(K.)  E. 

19°  2'14' 

64.  South  Sand  Head  L.  V. 

...     ...     .-      51°  9'  0" 

1  °28'  0' 

(K.)E. 

19°  7'52' 

65.  Varne  L.  V.  _.     ...     ... 

...     ...         50°56'10" 

1°16'50' 

(K.)E. 

18°56'42' 

Skót-nyugoti  part.  — 

Scotland-  West  Coast  : 

81.  Cape  Wrath    ...     ... 

..     ...     ...     .58°37'30" 

4°59'41' 

(Ny.i  W'. 

12°40'11' 

82.  Ehu  Stoir  ...     ...     ... 

...     ...         58°14'10" 

5°23'  0" 

(Ny.i  W. 

12°16'52" 

83.  Butt  of  Lewis  ..     ... 

..     ...     ...     58°30'40" 

6°16'  1' 

íNy.)  W. 

ll°23'5r 

84.  Stomoway  ...     ...     ... 

...     ...        58°11'28" 

6°22'10' 

(Ny.)  W^ 

11°17'42' 

85.  Island  Ghlais  . 

57°51'2.5" 

6°38'28' 

(Ny.)  W. 

11°  1'24' 

86.  Monach  Isles      ...     ... 

...     ...         57°31'34" 

7°41'38' 

(Ny.)  W. 

9°58'14' 

87.  Ushenish  ...    ...     ... 

-.     57°17'25" 

7°ll'3r 

(Ny.)  W. 

10°28'2r 

88.  Barra  Head...     .        ... 

...     ...        56°47'  8" 

7°39'  9' 

(Ny.)  W^ 

10°-'43' 

89.  Bona ...     ... 

..     ...     ...     57°20'  0" 

6°  1'20" 

(Ny.)  W. 

11°38'.32' 

90.  Kyleakin     ...     ...     ... 

...     ...         57°16'39" 

5°44'28' 

(Ny.)  W. 

11°45'24' 

91.  Isle  Ornsay     ...     ... 

..     ...     ...     57°  8'40" 

5°46'50' 

(Ny.)  W. 

11°.53'  2' 

92.  Ardnamurchan  ...     ... 

...     ...         56°43'38" 

6°13'29' 

(Ny.)  W. 

11°26'23' 

93.  Skerry vore  and  Hynisl 

Signal  To- 

wer,  Tirée  ...     ... 

...     ...     -.     .56°I9'22" 

7°  6'32' 

(Ny.)  W. 

10°33'20' 

Szél.  K.  Lat.  N. 

Ho.sszmsAr. 

r-oDKit. 

(Ireen  vieil 

Keno 

9.i.  Dbuheartach .. 

56"  8'  0" 

6°38'  0" 

(Ny.)  W. 

11°    1'52" 

95.  Sound  of  Mull.. _ .._ 

.5()°38'  0" 

6°  4'  0" 

(Ny.)  W. 

11°35'52" 

96.  Corran  Ferry      „.     .        ...     ... 

56°43'16" 

5°14'28" 

(Ny.)  W. 

12°25'24" 

97.  Lismore  ...     ...     ..      ...      ..     ... 

.     56°27'19" 

5°36'22" 

(Ny.)  W. 

12°  3'30" 

98.  FhuHa,  Easdale ...      .      ...     .. 

56°14'4.8" 

.5°4ü'51" 

(Ny.)  W. 

11°59'  1" 

99.  Ehuvaal  ...     ...     ...     .        ...     . 

.55°56'  6" 

6°  7'30" 

(Ny.)  W. 

11°32'22" 

100.  M'Artbur's  Head        ..       ...     . 

55°45'50" 

6°  2'50" 

(Ny.1  W. 

11°37'  2" 

10].  Skervnile...     ...     ...     ..       ...     .. 

.     .55°55'30" 

,5°50'  0" 

(Ny.)  W. 

11°49'52" 

102.  Eliinnsof  Islay...     .        ...     ... 

55°4Ü'20" 

6°30'46" 

(Ny.)  W. 

11°  9'  0" 

103.  Lochiudaiil     ...     .        ...     .        .. 

.     55°44'40" 

6°22'15" 

(Ny.)  W. 

11°17'37" 

104.  Mull  of  Kintyre  ...     ...     .. 

55°18'.39" 

5°48'  0" 

(Ny.)  W. 

irsi '52" 

105.  Sanda      ...     ...     ...     ... 

.     55°16'30" 

5°34'55" 

(Ny.)  W. 

12°  4'57" 

106.  Devaar...    ...     ...     ... 

55°25'45" 

.5°32'16" 

(Ny.1  W. 

12°  7'36" 

107.  Pladda,Arran...     ...     ...     ...     .. 

.     55°26'  0" 

5°  7'  9" 

(Ny.)  W. 

12°32'43" 

108.  Lamlash      ...     ...     ...     ... 

55°31'  0" 

5°  4'  0" 

(Ny.)  W. 

12°35'.52" 

109.  Turnberry       ...     ...     ...     ...     .. 

.     55°19'30" 

4°.50'20" 

(Ny.)  W. 

12°49'32" 

109b.  Ailsa  Craig  (building  18851    ... 

55°15'I0" 

5°  6'15" 

(Ny.)  W. 

12°.33'37" 

110.  Corsewall    .    ...     ...     ...     ...     .. 

.     .55°  0'29" 

5°  9'28" 

(Ny.)  W. 

12°30'24" 

111.  Locb  Eyan...     ...     ..      ...     ... 

54°58'35" 

5°  2'  0" 

(Ny.)  W. 

12°37'52" 

112.  Portpatrick     ...     ...     ...     ...     ... 

.     .54°50'20" 

5"'  7'  2" 

(Ny.)  W. 

12°32'50" 

113.  Mullof  Golloway ..      ... 

5i°.58'10" 

4°5r20" 

'  (Ny.)  W. 

12°48'32" 

114.  Little  Eoss      .        ...     ...     ...     .. 

.     54°46'  0" 

4°  5'  0" 

(Ny.)  W. 

13°34'.52" 

Man  szigete.  —  Isle  of  Man  : 

115.  Point  of  Ayre...     ...     ... 

.     .-.4°24'.56" 

4°22'  1" 

'  (Ny.)  W. 

13°17'51" 

116.  Douglas  Head     ...     ...     ..     ... 

54°  8'35" 

4°27'52" 

(Ny.)  W. 

13°12'-" 

117.  Langness(  18881     ...     ...     ...     .. 

.     .54°  3'20" 

4°  50'  5' 

'  (Ny.)  W. 

12°49'47" 

118.  Cbickens  Eock   .        ...     ...     ... 

.54°  2'  0" 

4°.5()'  5" 

'  (Ny.1  W. 

12°49'47" 

Angol  nijugotì  part.  —  Englam 

/.   West-Coast: 

119.  Baliama  Bonk  L.  V.      ...     ...     .. 

.     54°19'40" 

4°12'55" 

'  (Ny.)  W. 

13°26'.57" 

120.  St.  Bees  L.  H.    ...   '...     ...     ... 

54°30'50" 

3°37'50' 

'  (Ny.)  W. 

14°  2'  2" 

121.  Selker  L.  V.           ...     ..'     ...     .. 

.     54°16'15" 

3°33'4fl' 

'  (Ny.)  W. 

14°  6'12" 

122.  Morecambe  Bay  L.  V.      ...     ... 

53°54'  0" 

3°31'  0' 

'  (Ny.)  W. 

14°  8'52" 

123.  DeeL.  V . . 

53°22'  3" 

3°18'  6' 

'  (Ny.)  W. 

14°2r46" 

124.  Air  L.  H.    .  .     ..      ...     ... 

53°21'  0" 

.3°19'— " 

■  (Ny.)  W. 

14°20'52" 

125.  Menai  L.  H. 

53°18'50" 

4°  2'20' 

'  (Ny.)  W. 

13°37'32" 

126.  Skerries  L.  H.    .        ..      .. 

53°25'15" 

4°36'20' 

'  (Ny.)  W. 

13°  3'32" 

127.  Holybead  Breakwater  L.  H....     .. 

.     .53°18'54" 

4°37'  1' 

'  (Ny.)  W. 

13°  2'51" 

128.  Soutb  Stack    .    ...        .     ...     . 

53°18'30" 

4°42'  0' 

'  (Ny.)  W. 

12°57'52" 

129.  Carnarvon  Bay  L.  V.    ... 

.     .53°  5'55" 

4°44'20" 

'  (Ny.)  W. 

12°55'32" 

130.  St.  TudwallsL.  H.     ...     ..      . 

52°47'50" 

4°28'10' 

'  (Ny.)  W. 

13°ir42" 

131.  Bardsey  Island  L.H.     ... 

.     52°45'  0" 

4°47'.50' 

'  (Ny.)  W. 

12°52'  2" 

132.  Cardigan  Bay  L.  V.  ...     .          .. 

52°24'30" 

5°  0'30' 

'  (Ny.)  W. 

12°39'22" 

133.  Soutb  Bisbop  L.H.      ...     .       . 

.     51°51'10" 

5°24'40' 

'  (Ny.)  W. 

12°15'12' 

134.  Smalls  L.  H.      ...     ...     ...     . 

5r43'15" 

5^40'15' 

'  (Ny.)  W. 

12°59'37" 

135.  Great  Castlebead  L.  H. 

— 

^ 

— 

136.  MilfordL.  H.     . 

--i°4r  0" 

5°I0'30' 

'  (Ny.)  W. 

12°29'22' 

137.  CaldyKH. 

51°37'.52" 

4°4fl'59' 

'  (Ny.)  AV. 

12°58'53' 

i;!S.  liohvick  L.  W. 

51'  .'ìO':ìO" 

i°24'40' 

'  (Ny.)  W. 

13°  1.5' 12' 

96 


Szél.  E.  Lat.  N. 

Hosszúsáíí 

Lontîit. 

Gréer 

1  vieil 

Fe.ro 

139.  ScarweatberL.  V.___     ._ 

51°2(i'53" 

3°55'54" 

(Ny.)  W. 

I3°43'58" 

140.  Nosh  L.  H...-      __      __ 

51°2i'  0" 

3°33'  0" 

(Ny.MV. 

14°  6'52" 

Ul.BreakseaL.  V ._      ._ 

51°20'10" 

3°18'  0" 

(Ny.lW. 

14°2r52" 

14-2.  Flatholm  L.  H.           ._.     __ 

51°22'31" 

3°  T  3" 

(Ny.l  W. 

14°32'49" 

143.  English  Welsh  Gronndo  L.  V. 

...     51°26'50" 

2°59'.30" 

(Ny.l  W. 

14°40'22" 

144.  UskL.  H.    .  „     ...      .. 

51°32'20" 

2°59'30" 

(Ny.)  W. 

14°40'22" 

145.  Avon  L.  H.     ...     ...     ...     ... 

...     51  °30'  D'- 

2°42' G" 

(Ny.l  W. 

U°57'52" 

146.  Burnham  L.  H. ..      ...     ...     ... 

olilo'  0" 

3°  G'  0" 

(Ny.)  W. 

14°39'52" 

147.  BuU  Point  L.  H.            .-.     . 

..,    51°ir45" 

4°12'10" 

(Ny.lW. 

13°27'42" 

148.  BidefordL.  H __     _        ... 

51°  4'  0" 

4°12'30" 

(Ny.)  W. 

13°27'22" 

149.  Lundy  L.  H.  _  .     ...     ... 

.       51°10'  0" 

4°40'19" 

(Ny.)  W. 

12°59'33" 

1 50.  Hartlaud  Point  L.  H.  .       _  _  _     . . 

51°   r24" 

4°31'52" 

(Ny.)W. 

13°  8'—" 

151.  Trvose  Head  L.  H..._     ...     ... 

...     50°33'  0" 

5°   r.55" 

(Ny.)  W. 

12°37'57" 

152.  Godrevy  L.  H.    ...     ...     ...     . 

50°14.'30" 

5°24'  0" 

(Ny.lW. 

12°  5'52" 

153.  Longships  L.  H.     ...     ...     ... 

...     50°  4'10" 

5°44'45" 

(Ny.lW. 

11°55'  7" 

154.  Sevenstones  L.  V.      ...     ...     .. 

50°  3'40" 

6^'  4'30" 

(Ny.)  W. 

11°35'22" 

155.  Wolf-Eock  L.  H.    .       .       ... 

...     49°.56'43" 

5°48'27" 

(Ny.)  W. 

ll°5n5" 

156.  ScillyL.  H..._     ._     ...     ...     .. 

49°53'33" 

C°20'38" 

(Ny.lW. 

11°19'14" 

157.  Bishop's  Eock  L.  H.        .     ... 

...     49°52'30" 

6°27'  0" 

(Ny.lW. 

11°12'52" 

158.  Lizard  L.  H._.             ...     .-.     . 

49°57'40" 

5°  12'  6" 

(Ny.)  W. 

12°27'46" 

159.  Falmouth  Harbour  L.  H.      _  _ 

...     50°  8'30" 

5°   1'  0" 

(Ny.lW. 

12°38'52" 

160.  Eddy  stone  L.  H.    _        .     ...     .. 

50°10'49" 

4°15'53" 

(Ny.)W. 

l.3°23'59" 

161.  Pljauouth  Breakwater  L.  H..._ 

...     50°20'  2" 

40  9-27" 

(Ny.)  W. 

13°30'25" 

162.  Start  L.H.  __     __     ...     ...     .. 

50°13'18" 

3°38'28" 

■  (Ny.)  W. 

14°  l'24" 

Írország.  —  Ireland: 

l.Fastnet    ...     ...     ...     ...     ... 

...     51°23'18" 

9°36'25" 

(Ny.i  W. 

8°  3'27" 

2.  Galley  Head ...     ...     .. 

51°3r50" 

8°57'IO" 

(Ny.l  W. 

8°42'42" 

3.  Old  Head,  Kinsale...     ...     ... 

_     51°36'H" 

8°31'58" 

(Ny.)  W. 

9°  7'54" 

4.  Mine  Head...     ...     ...     ...     .. 

51°59'33" 

7°35'  8" 

(Ny.)W. 

10°  4'44" 

5.  Dungarvan      .  .        _     ...     ... 

...     52°  4'27" 

7°33'  5" 

(Ny.)  W. 

10°  6'47" 

5b.  ConingbegLt.-ship...     ...     .. 

52°  2'25" 

6°40'  0" 

(Ny.l  W. 

10°59'52" 

6.  Barrels  Eock  Lt.-ship  ...     ... 

...     52°  0'55" 

(i°24'20" 

(Ny.)  W. 

11°I5'32" 

7.  Juskar...     ...       ._     ...     ...     __ 

52°12'  9" 

6°12'25" 

(Ny.)  W. 

11°27'27" 

8.  Arklow  S.  Lt.-ship  __      ._     .__ 

...     52°4ri,5" 

5°56'40" 

(Ny.lW. 

11°43'12" 

8k  Arklow  N.  Lt.-ship  ___      ..      . 

52°53'40" 

5°50'40" 

(Ny.lW. 

11°49'12" 

10.  Kish  Bank  Lt.-ship _. 

.  _     53°19'20" 

5°54'42" 

(Ny.lW. 

11°45'10" 

11.  HowthBaily      _.     ___       ._     .. 

53°21'40" 

6°  3'  6" 

(Ny.)  W. 

11°36'46" 

12.  Eockabill...     ._     ..     .-     ... 

...     53°.35'47" 

6°  0'20" 

'(Ny.)W. 

11°39'32' 

13.  Copeland  Island. __     ...     ...     .. 

54°41'50" 

.5°31'.30' 

'  (Ny.)  W. 

12°  8'22' 

14.  Maidens  ...     ._        ..     ._     ... 

...     54°.55'47" 

5°44'18" 

'  iNy.)  W. 

11°55'34" 

15.  Eathlin _  .     ...     _        . 

.55°1S'10" 

6°10'45" 

'  (Ny.)  W. 

11°29'  7' 

16.  Innisbtrahull  ...     ...     ... 

...     55°25'55" 

7°13'37' 

'  (Ny.)  W. 

10°20'15' 

17.  Dunree  Head     ..      ..      ___     .. 

55°  11 '50" 

7°33'10' 

'  (Ny.)  W. 

10°  6'42' 

18.  Lough  Swüly...     ..     ...     ... 

.       55°16'33" 

7°37'53' 

'  (Ny.)  W. 

10°   l'59' 

19.  Tory  Island        _.     . 

55°16'26" 

8°15'  G" 

■  (Ny.)  W. 

9°24'52" 

20.  Aranmore...    ...     _.      . 

.     .55°  0'52" 

8°33'48' 

'  (Ny.)  W. 

9°  6'  4' 

21 .  Eathlin  O'Birne    _     . 

54°39'47" 

S°49'52' 

'(Ny.lW. 

8°50'— ' 

22.  Killybegs... 

54°34'  S" 

8°27'.33' 

'  iNy.)  W. 

9°  12' 19' 

23.  Oyster  Island      .        _ 

r,4°is'  .-," 

S°34'I0' 

■iXy.i  W. 

9°  5'42' 

Szél.  É. 

Lat.  N. 

Hossznsáít 

Longit. 

Grcenvich 

Ferro 

24.  BroiuUiiiveo        ..                                 54°  16'  0" 

9°53'  0"  (Ny.)  W. 

7°46'52' 

25.  Eagle  Island  "\V.                                    54°  17'  0" 

10°  5'31"  (Ny.)  W. 

7°34'21 

2C.  Blackrock,  Movo                                   54°  4'1()" 

10°19'20"  (Ny.)  W. 

7°20'32 

27.  Blacksod  Paiut                                       54°  5'45" 

10°  3'34'^  (Ny.i  W. 

7°36'18' 

28.  Clare  Islands                                           53°49'30" 

9°.59'30"  (Ny.)  W. 

7°.40'22 

29.  SlyneHead        _     _                        ._     53°23'58" 

10°14'   r  (Ny.)  W. 

7°25'51 

30.  Arran  Ishmd  N. .  _     ._     .,       .__         53°  8'55" 

9°51'30"  (Ny.)  W. 

7°48'22 

31.  Strow  Island  .„     ...     _._     ..„     ...     53°  6'5(;" 

9°37'45"  (Ny.)  W. 

8°  2'  7 

32.  Arran  Island  S..._     _._     ...     ...         .53°  2'40" 

9°3r30"  (Ny.)  W. 

8°  8'22 

33.  Samphire  Island    ...     ...     ...     ...     52°16'14" 

9°52'53"  (Ny.)  W. 

7°46'59 

34.  Jearaght      ___     ._     ...     ...     ..          52°  4'.30" 

10»40'  0"  (Ny.)  W. 

6°59'52 

35.  Valentia             .     ..              _.            51°56'  0" 

10°19'16"  (Ny.)  W. 

7°20'36 

36.  Skelligs       ..        .      ...      ._     ...         51°46'14" 

10°32'45"  (Ny.)  W. 

7°  7'  7 

37.  Dursey  Island..       _.      ...     _        ...     51°35'30" 

10°  18'  3"(Ny.)W. 

7°2r49 

Külső  állomások. —^  Outlying  Stations: 

38.  CasquetsL.  H.,  Alderney...     ...         49°43'17" 

2°22'42"  (Ny.)  W. 

15°17'10 

39.  Hanois  L.  H..  Gnernsey..      ...     ...     49°2fi'  2" 

2°42'10"  (Ny.)  W. 

1 4°57'42 

.  A  kakukra  vonatkozólag  beérkezett 

II 

Eingelangte  Berichte  über  den  Zug 

jelentések. 

Kukuks. 

A  hithnkra  (Cuculns  canorus  li.)  vonutlcozó  ér- 
kezési adatok  Svájczból. 


jelentés,  válaszúi  n  Magyi 


vuzpont  megkere- 


Közli  :  FaTIO  V. 


A  kakuk  —  Ciietdus  ranorus  megjött  : 
(ienf  i'idékéii,  375  m.  m.,  az  ország  dél- 
nyugoti  szögletén,  a  svájezi  síkság  torkolatánál 
az  Alpesek  és  Jura  között,  a  mely  madaraink 
legnagyobb  részére  nézve  a  Francziaországból 
Németországba  irányuló  vonulás  főútja       : 

márczius  29-ikét  (1809)  kivéve,  rendesen  aprii 
3.  és  8.  között;   néha  10-ikénJegkésöbben. 

Zoßngen  körujiékéii  (Argau),  a  svájezi  síkság- 
nak ugyanazon  útirányán,  körülbelöl  185  kilo- 
méternyire Észak-észak-kelet  felé: 

néha  aprii  4-ikétől,  de  leggyakrabban  G-ikától 
12-ikéig. 


Engelbei-gnél,  —  havasalji  völgy,  Genftől  kö- 
rülbelöl ugyanazon  távolságra,  de  inkább  az  or- 
szág közepe  táján  és  1000  m.  m.,  talán  ugyan- 
azon útirányon  de  keletre  hajolva  —  : 

ritkán  aprii  10 — l.j-ike  előtt. 

Aciuüu.   \1. 


Airivées  du  Coucou  —  Cuculus  canorus  L.  — 
ilans  la  Suisse. 

(Premières    ilonnóes,  en  réponse  aux  demandes  du  Bureau 
Central  Ornith.  de  Hongrie). 

Par  M.  V.  Fatio. 

Le  Coucou  (Cueulus  canorus)  arrive  : 

Dans  les  environs  de  Genève,  —  STS"-  V,,,., 
à  l'extrême  Sud-Ouest  du  pays  et  à  l'en- 
trée de  la  plaine  suisse,  entre  Alpes  et 
Jura,  route  principale,  de  France  à 
Allemagne,  pour  la  plupart  de  nos 
Oiseaux  : 

except,  le  29  Mars  (1809),  d'ordinaire 

entre  les  3  el  8  avril,  parfois  le  10 

seulement. 

«     Dans  les  enviroiis  de  Zoflngue  (Argovia), 

à  185  Kilométer  environ,  plus  au  N. 

N-Est,  sur  la  même  route  de  le  plaine 

suisse  : 

parfois  dés  le  4  avril,  plus  souvent 
entre  les  6  ci  t2  du  même  mois. 
(1  A  Engelberg,  —  vallée  subalpine,  à  même 
distance  de  Genève  à  peu  près,  mais 
plus  au  centre  du  pays  et  à  IGOO"-  '/„., 
peut-être  par  la  même  route  avec  détour 
vers  l'Est  : 

rarement  avant  les  10 — 75  avril. 
13 


98 


Basel  környékén,  az  ország  északi  szélén,  a 
Jura  végső  nyúlványán  túl,  talán  egy  más,  ezen 
liegyláneznak  nyugoti  oldalát  követő  útvonalon  : 

rendesen  aprii  közepén,  néba  2 — .1  nappal 
előbb. 

Chiir  környékén,  (Graubünden)  —  havasalji 
völgy  —  az  ország  keleti  felében,  605  m.  m., 
valósziuüleg  egy  más,  az  elég  magas  dombokon 
(a  Lukmanier  h  talán  a  Splügen  szorosokon) 
keresztül  vezető  útvonalon,  mely  Tessin-kan- 
tonból  vagy  Olaszország  északi  részél)öl  viszen 
át,  s  a  mely  nem  tehet  4(1  kilométernél  többet,  — 
körülbelől  : 

általánosan  aprii  16 — 20-ika  közt,  néha:5 — 4 
nappal  korábban. 

A  Felső- Engadin  mellékén  —  havasi  völgy, 
1800  m.  m.,  a  keleti  szélen,  egy  más,  Olaszor- 
szágból Ausztriába,  magas  hegyeken  keresztül 
vezető  útvonalon,  melyet  nagyon  sok  madár 
követ,  a  mely  azonban  a  kakukra  nézve  nem 
tekinthető  fontos  vonulási  vonalnak  —  : 

ha  az  idő  kedvező,  aprii  közepétől  kezdve,  ha 
kedvezőtlen  május  első  felében  (néha  május 
20-ikán  legkésőbben). 

Tessinben  —  az  Alpesek  déli  felén,  az  Olasz- 
ország felőli  határon;  —  némely  irók  szerint 

aprii  közepe  táján. 

Ebből  a  néhány  összehasonlító  adatból  az 
tűnik  ki,  hogy  az  a  nagy  útvonal,  a  mely  Fran- 
cziaországból  Németországba  közvetlenül,  a 
svájczi  nagy  síkságon  át  az  Alpesek  kikerülésé- 
vel vezet,  nemcsak  a  leggyakoribb,  hanem  egy- 
szermind  a  legkorábbi  és  leggyorsabb  lefo- 
lyású is. 

A  mi  az  őszi  elvonulást  illeti,  ez  a  tartózko- 
dási körülmények  és  feltételek  szerint  sok- 
képen változik,  általában  azonban  a  különböző 
jjontok  többé-kevésbé  emelkedettebb  és  védetle- 
nebb voltának  megfelelően  augusztus  hó  vége  és 
október  hó  közepe  közötti  időben,  kivételesen 
október  végén*  szokott  végbemenni. 

Genfre  nézve,  —  dél-nyugoton,  --  szeptem- 
ber közepe  és  október  között  mennek  el  (a  tel- 
jesen kifejlettek,  öregek  általában  megkezdői 
lévén  a  vonulásnak);  C'oí'í.sra  nézve  —  kele- 
ten —  nagyobbára  augusztus  végén  és  szeptem- 
ber elején  esik  a  költözés. 

U.  i.  Eeménylem,  hogy  később  több  és  rész- 
letesebb adatokkal  fogok  szolgálhatni.   (A  fen- 

*  Dr.  Stölker  SzentGallenben,  einliti,  liogy  neki 
1871-ben  október  27-ikén  hoztak  egy  fiatal  kakukot. 


Le  Dans  les  environs  de  Bàie,  -  au  nord  du 
pays,  derrière  les  derniers  contreforts 
du  -Jura,  peut-être  par  une  autre  route 
suivant  les  versants  Ouest  de  cette 
chaîne  : 

d'ordinaire  mi-  avril,  parfois  2  ou 
'■)  jours  plus  tot. 
<i  Dans  1rs  environs  de  (Mre  (Grisons),  - 
vallée  subalpine,  è  l'Est  du  pays,  à 
605'"  'In.,  très  probablement  par  une 
autre  route  traversant  des  cols  assez 
élevés  (Lukmanier  et  peut-être  Splügen 
et  amenant  du  Tessin  ou  du  nord  de 
l'Italie,  dont  la  frontière  n'est  qu'à  40 
Kilom.,  environ  : 

généralement  entre  les  16  et  90  avril, 
parfois  3^  ou  4  jours  plus  tot. 
Il     Dans  la  Haute  Eng adine,  --  vallée  alpine, 
à  1800"-  Vm.,  à  l'extrême  Est,  par  une 
autre  route,  d'Italie  à  Autriche,  passant 
par  des  cols  élevés,  route  que  suivent 
beaucoup  d'Oiseaux,  mais  qui  ne  peut 
pas  être  considérée  comme  ligne  impor- 
tante de  passage  pour  le  Coucou  : 
si  le  temps  est  favorable,  dès  la  mi- 
avril,   s'il    est   difavorable,   dans   la 
l-ére  moitié  de  mai  (parfois  seule- 
ment le  20  mai). 
;i     Dam  le  Tessin,  au  Sud  des  Alpes,  fron- 
tière d'Italie,  d'après  quelques  auteurs  : 
vers  le  milieu  d'avril. 
De  ces  quelques  données  comparées,  il  semble 
ressortir  que  la  grande  route  qui  conduit  direc- 
tement de  la  France  à  l'Allemagne,  par  la  plaine 
suisse,  en  évitant  les  Alpes,  soit,  à  la  fois,   la 
plus  fréquentée,   la   plus    précoce    et   la   plus 
rapidement  parcourue. 

Quant  au  a  départs,  qui  varient  beaucoup  avec 
les  circonstances  et  les  conditions  d'habitat,  ils 
s'effectuent  généralement,  suivant  les  localités 
plus  ou  monis  élevées,  ou  exposées,  entre  la 
fin  d'août  et  le  milieu  d'octobre,  exeptionnelle- 
ment  à  la  fin  de  ce  dernier  mois.*  Pour  Genere, 
ou  S  Ouest,  volontiers  entre  mi-septempre  et  mi- 
octobre  (les  adultes  partant  généralement  les 
premiers)  ;  pour  Coire,  à  l'Est,  en  majorité  vers 
lafin  d'août,  ou  au  commencement  de  septembre. 
P.  S.  J'espère  pouvoir  vous  fournir,  plus 
tard,  des    données   plus    nombreuses    et   plus 


*  Le  dr.  Stölker,  à  St.    Gall,  rapporte  tiii'un  jeune 
Coucou  lui  fut  encore  apijorté  la  ^7  octobre  1S71. 


09 


nebbi  adatokból  a  Genfre  vonatkozók 
batosabbak). 

Genf,  18íts.  deczemb.  4-ikéu. 


legsza- 


A  (h(rahi>;  cditorns  L.  i'Oinildsa  Sziczi- 
liáhan. 

Whitaker  .t.  I.  s. 

Sicziliai  népies  neve  :  Cuccù  di  passa. 
«  «  «      Cuccù  di  Maju. 

A  kakuk  Sziczilia  szigetén  rendes  vonuló  ; 
tavaszi  vonulása  főként  április  hó  folyamán  és 
május  első  felében  megy  véghez,  míg  az  őszi 
költözés  leginkább  szeptember  hóban  és  október 
első  felében  szokott  történni  ;  az  előbbi  vonulás, 
a  mennyiséget  illetőleg  sokkal  gazdagabb,  mint 
az  utóbbi.  —  Egy-egy  alkalmi  kóbor  már  már- 
czius  hó  végén  is  elérheti  Szicziliát  és  előfordul- 
hat még  október  utolsó  napjain  is,  de  ezek  rend- 
kivüli  esetek. 

A  madarak  tömege,  tavaszszal,  az  északi  lít 
alkalmával,  Sziczilián  átvonul  a  nélkül,  hogy 
néhány  óránál  továbbra  itt  megállapodnék  ; 
azonban  egy  bizonyos  szám  visszamarad  és  a 
sziget  belsejének  hegyesebb  és  erdős  vidékein,  — 
mint  a  milyenek  a  Madonia-hegység  és  a  Bosco 
di  Ficuzza,  a  hol  minden  alkalommal  találkoz- 
tam velők  június  hónapban,  —  szaporít. 

A  tavaszi  vonulás  legélénkebb  idején,  mint 
április  végén  és  május  kezdetén  a  kakukoknak 
tekintélyes  száma  fordul  elé  Palermo  közvetlen 
szomszédságában,  mint  pl.  a  Piana  dei  Colli  és 
a  La-Favoritabeli  Royal  Park  területein,  külö- 
nösen ha  épen  úgy  esik  a  dolog,  hogy  a  Sirokkó 
vagy  délkeleti  szél  fú,  a  mikor  a  madarak 
az  ezen  vidéken  bőven  előforduló  olajfa  lige- 
tekbe gyülekeznek,  a  hol  épen  úgj'  megtalálják 
az  élelmet,  mint  az  idő  mostohasága  ellen  való 
oltalmat. 

E  fajnak  egyesei,  a  melyek  nyáron  át  Sziczi- 
liában  maradnak,  a  mint  én  tapasztaltam,  a 
sziget  belsejének  hegységesebb  vidékeire  vonul- 
nak, a  hol  szép  tölgyerdők  (Querciis  robur) 
diszlenek  és  havasalji  növénytenyészet  van,  s 
ott  maradnak  szeptember  hónapig,  a  mikor  a 
szigeten  felnevelkedett  új  nemzedékkel  és  az 
északról  visszatérő  költözőkkel  egyetemben  útra 
kelnek  téli  szállásaik  felé. 

Palermóban,  a  városi  múzeumban  a  kakuk- 
nak  több  példánya  van  meg,  de  szerencsétlen- 
ségi-e,  valamennyinek  jelzőczi'duláján  hiányzik 


détaillées.  (Des  dates  ci-dessus,  les  plus  précises 
sont  celles  relatives  à  Genève). 
Genève,  4/XII,  98. 


Tlif  pa-fimgi'  of  lìie  Cu  cuius 
Sicilti. 

Bv  J.  I.  S.  Whitah 


uonts  L.  hi 


Volg.  Sic.  Cuccù  (li  passa. 
id.  Cuccù  di  maju. 

The  Cuckoo  is  of  regular  passage  in  Sicily, 
the  spring  migration  being  eÖ'eeted  chiefly 
during  the  month  of  April,  and  the  first  half 
of  May,  while  the  autumn  migration  takes  place 
principally  during  the  month  of  September,  and 
the  early  part  of  October,  the  former  passage  in 
point  of  number  being  far  more  abundant  than 
the  latter.  An  occasional  straggler  may  reach 
Sicily  as  early  as  the  end  of  March,  and  occur 
there  as  late  as  the  end  of  October,  but  these 
are  exceptional  cases. 

The  bulk  of  the  birds  in  spring  pass  trough 
Sicily  on  their  way  North,  without  stopping 
more  than  a  few  hours  to  rest,  but  a  certain 
number  remain,  and  breed  in  the  more  moun- 
tainous and  wooded  regions  of  the  interior  of 
the  Island,  such  as  the  Madonie  Mountains  and 
the  Bosco  di  Ficuzza,  where  I  have  constantly 
met  with  them  in  the  month  of  June. 

During  the  height  of  the  spring  passage,  at 
the  end  of  April  and  beginning  of  May,  conside- 
rable numbers  of  Cuckoos  occur  in  the  imme- 
diate vicinity  of  Palermo,  such  as  the  Piana  dei 
Colli  and  the  Royal  Park  of  la  Favorita,  parti- 
cularly should  the  wind  happen  to  be  blowing 
from  Scirocco,  or  the  S.  E.  quarter,  when  the 
birds  congregate  in  the  Olive  groves  plentiful 
in  these  districts,  where  they  find  both  food  and 
shelter  for  the  time  being. 

The  individuals  of  this  species  which  remain 
throughout  the  summer  in  Sicily,  as  I  have 
already  remarked,  retire  to  the  more  mountai- 
nous parts  of  the  interior  of  the  Island,  where 
fine  Oak  forests  (Quercus  robur),  and  a  sub- 
Alpine  vegetation  are  to  be  found,  and  here  they 
remain  until  the  month  of  September,  when, 
together  with  the  birds  bred  in  the  Island,  and 
the  migrants  returning  from  the  North,  they 
take  their  departure  for  their  winter  quarters. 

The  Palermo  Town  Museum  possesses  several 
specimens  of  the  Cuckoo,  but  unfortunately  all 


100 


a  dátum.  Nekem,  a  saját  gyűjteményemben, 
vannak  a  tollazat  különböző  fokozatain  levő 
IDéldányaim,  melyeket  Palermo  közelében  ápri- 
lis és  május  Ló  folyamán  kaptam  és  van  egy 
fiatal  Ilim,  vörhenyes  mezben,  a  mely  a  múlt 
(1898.)  őszön  október  első  felében  a  kertemből 
került.  Van  egy  kakuktojásom  is,  mely  a  múlt 
év  (1898.)  június  2-ikán,  a  czigdity  oialáncsúcs 
(Pratiiicola  rubkola)  fészkében  találtatott  a 
Madonia-hegység  környékén. 
Palermo,  1899.  január  4-ikén. 


A  knkiik  vonuláxa  Sziczilia  keleti  részén. 
Avoi.to  Konrád  lovagtól. 

A  Cuculus  cai(Orus,  mely  Sziczilia  némely  ré- 
szeiben/ía/íí</t,  a  sziget  keleti  felében  pedig  Tiir- 
turaru  népies  néven  ismeretes,  a  vadgerlékkel 
[Turtur  lurlur  (L.)J  együtt  jelenik  meg.  A  meg- 
érkezés ideje  április  23-ika,  némely  évben  azon- 
l)an  néhány  nappal  korábban  jön,  némely  évek- 
ben pedig  május  első  napjáig  késik.  Ez,  a  mint 
a  vadászok  mondják,  attól  függ,  milyen  szél 
fú  ;  a  kedvező  szelek  a  nyugotiak,  ezek  lévén  a 
szigetnek  ezen  a  részén  a  szárazföldi  szelek. 

Szeptemberben,  az  elvonulás  időszakában, 
csak  kevés,  hogy  ne  mondjuk  a  legkevesebb 
számban  mutatkozik,  valamint  a  kivándorló  vad 
gerlék  száma  is  csekélyebb,  talán  azért,  mert 
ezek  szétszakadozottan  kis  csapatokban  és  éjjel 
vonulnak. 

Ezen  a  partkörnyéken,  főképen  a  Passaró 
foknál,  a  gerle  vonulása  különösen  bőséges  és 
sok  idő  óta  ismétlődik,  a  mint  ezt  gyaníthatni 
annak  az  említett  fok  közelében  levő  rév- 
nek elnevezéséről,  a  melyet  Marsmnemmék 
hívnak;  eme  név  a  «marsa  al  hnmam«-hò\ 
(x-eUs.  Jt  ^^j^|')  származik,  a  mi  arabul  azt 
jelenti:  galambok  kikötője:  az  idevaló  össze- 
vetéseket lásd  Amari  M. -nek  Biblioteca  arabo- 
sicula  I.  kötetének  125.  old. 

A  Cuculus  canorus  követi  a  gerle  vonulását, 
mint  a  Falco  subbuteo  L.  követi  a  mezei  pacsir- 
táét, honnan  emez  az  olasz  lodolajo  (=pac8irtás) 
nevet  kapta,  és  mint  a  Falco  merillus  (Gerini) 
[=  Aesalon  regniti,^  Pall.],  melyet  Szicziliában 
Marvizzarunak  is  neveznek,  s  a  mely  a  népies 
nyelven  marvizzohaak  hívott  rigókkal  egyidejű- 
leg lép  fel  ezen  a  szigeten. 

Noto,  1899  január  23. 


without  dates  on  the  labels.  In  mj'  own  collec- 
tion I  have  specimens,  in  different  stages  of 
plumage,  obtained  near  Palermo  during  the 
months  of  Ainùl  iV  May,  and  one,  a  young  male 
in  the  rufous  dress,  which  was  obtained  in  my 
garden  last  autumn  (1898)  in  the  early  part  of 
October.  I  have  also  an  egg  of  the  Cuckoo  found 
on  the  2nd  June  last  year  (1898)  in  the  nest  of 
a  Stone-chat  (Pratincola  rubicola) inthe  Mado- 
nian  district. 

Palermo,  4-en  January  1899. 


II  ptissagio   ili   Cueulns  canorus  nella  Sicilia 
orientale. 

Del.  f'av.  CoRRAno  Avolio. 

11  Cucnhis  i-aiiorus,  detto  in  alcuno  parti  di 
questa  isola  Cucu,  nella  Sicilia  orientale  Tar- 
tiiraru,  entra  (jui  colle  tortore.  La  data  dell'- 
arrivo è  il  23  aprile,  ma  qualche  anno  anticipa  di 
alcuni  giorni  e  qualche  altro  ritarda  fino  à 
primi  di  maggio.  Ciò  dicono  i  cacciatori  dipende 
dal  vento  che  spira  ;  i  venti  favorevoli  sono 
quelli  d'ovest,  che  per  (juesta  parte  dell'isola 
sono  venti  di  terra. 

In  settembre,  epoca  della  partenza,  se  ne 
vedono  di  meno,  per  non  dire  perchissimi,  come 
sono  in  minor  numero  le  tortore  emigranti, 
forse  perché  questa  partono  alla  spicciolata,  in 
piccoli  branchi,  e  di  notte. 

In  questa  costa,  segnatamenta  a  Capo  Passaro, 
il  passo  delle  Tortore  è  singolarmente  abon- 
dante ;  e  si  ripete  da  molto  tempo,  a  giudicare 
dal  nome  d'una  rada,  vicina  al  capo,  detta 
Mar-^amemi,  che,  dall'arabo  mrìrsd  'al  hamam 
(JLoUs.  J(  ^^*^/xLo),  significa  «porto  delle  co- 
lombe». Il  geografo  arabo  Edrisi  ne  fa  cenno; 
si  riscontri  la  Biblioteca  arabo-sicula  di  M. 
Amari,  V.  I,  12-5. 

Il  Caculus  canorus  segue  il  volo  della  tor- 
tore, come  il  Falco  subbuleo  segue  quello  della 
lodole,  donde  il  nomo  italiano  Lodolaio,  e  il 
Aesalon  regulus  Pall.  [=  Falco  merillus  (Ge- 
rini), che  in  Sicilia  chiamano  anche  Mar l'izzaru 
entra  in  quest'isola  insième  coi  tordi,  detti  in 
dialetto  marvizzi. 

Noto,  23  gennaio  18'.)9. 


.1  bikiik  rrkczcsr  Mdridhoj  Uraidén. 
Közli  :  ScHAFFEiì  s. 


IHf  Ánktnifl  des  Kul.ul.s  in  Matidliuf. 
Mitgeteilt  von  Herrn  Al.  Scilu'fei;. 


T.  Magy.  Ornith.  Központ  !  Wohllöbl.  Uug.  Ornith.  Centrale  ! 

Alólirott  sietve  küldi  a  kívánt  adatokat,   a  Gefertigter  beeilt  sich  die  gewünschten  Daten, 

mennyiben   azok  a  megböki.   Hanf  P.   B.u.Âzs  soweit  sie  im  Notizenbucìie  des  sel.  A.  Blasius 

jegyzetkönyvéböl  kiírhatók  voltak  :  Hanf  vorhanden  sind  zu  übersenden  : 


.1  Ciiridus  ivnoriiti  ehő  nìegjdeiiése  Márküiuf  köfiiijckéii 
Erste  A  II ku ufi  des  (_}iiculus  ninuì-us. 

IS7C..     1 


IS51-. 

IV. 

'2Ö. 

18G:!. 

IV. 

■2Ö. 

1855. 

IV. 

á8. 

1870. 

IV. 

-22. 

185Ü. 

IV. 

i>3. 

1874. 

IV. 

18. 

1 858. 

IV. 

^8. 

1875. 

V. 

2. 

Ezekhez    adom    még  a    magam 
seit  is  : 


legíigyelé-  Dazu  gebe  ich  noch  meine  eigene  Beobach- 

tung: 

1897.  IV.     á± 

1898.  IV.     19.    • 


Az  elvonulásra  nézve  nincs  semmi  feljegyzés  ; 
én  magam  az  utolsó  példányt  a  megelőző  (1898.) 
évben  aug.  :í8-án  láttam. 

Hanf  P.  B.  a  cuculus  canorus-ról  adott  hosz- 
szabb  értekezésében,  «Die  Vögel  des  Turftei- 
ches «  pg.  94.  azt  mondja  e  madár  vonulásáról 
röviden  : 

«Jön  a2)ril  vége  felé  s  azonnal  hallatja  isme- 
retes kiáltását.  Nemsokára  azután  a  nőstény, 
ivadéka  számára,  ápoló  szülök  után  néz.» 

Kiváló  tisztelettel 
Máriahof,  1899  febr.  8-án. 

hive 
Schaffer  P.  Sáiulor. 


Über  den  Abzug  im  Herbste  findet  sich  keine 
Bemerkung,  ich  selbst  beobachtete  das  letzte 
Exemplar  im  vorigen  Jahre  (1898)  am  28.  VIII. 

In  seiner  längeren  Abhandlung  über  den 
Cuculila  canorus  :  cf.  Die  Vögel  des  Furtteiches 
pg.  94,  sagt  P.  Blasius  Hanf  über  den  Zug  des- 
selben kurz  : 

«Kommt  gegen  Ende  April  in  unsere  Ge- 
gend an  und  lässt  alsogleich  seinen  bekannten 
Ruf  hören.  —  Bald  darauf  sieht  sich  auch  das 
Weibchen  um  Ptìegeeltern  für  ihre  Nachkom- 
menschaft um.»  .  .  . 

Mit  Hochachtung 

Mariahof,  am  8.  Februar  1899. 

ergebenster 
I'.  Alexander  Schaff  er. 


A  kakuk  első  megszólalása  Giessenben. 

Dr.  llülimanu  Heruianu  tanár  megfigyelései  alapján,  közli  dr.  Ihne  Egon  tanár  \ 

Erster  Ruf  des  Kukvks  in  Giessen. 

Mitgeteilt   nach    Bcoliachtung  von  Prof.  ilr.  Hermann  Hoffmann,  vom  Herrn  Proi.  dr.   Egon  Ihne  (Giessen) 

1854.     IV.     U3. 

55.  V.       5. 

56.  IV.     23. 

57.  IV.     21. 


18 'Kl. 

IV. 

2'.\. 

1850. 

17. 

IV. 

oU. 

51. 

48. 

— 

52. 

IV. 

49. 

IV. 

2('). 

53. 

V. 

102 


185S. 

IV. 

19. 

isyo. 

IV. 

17. 

1  SS"2. 

IV. 

19. 

59. 

71. 

IV. 

19. 

83. 

IV. 

18. 

7'2. 

IV. 

a:i. 

84. 

IV. 

21. 

1  SliO. 

IV. 

Í9. 

73. 

IV. 

2(1 

85. 

IV. 

19. 

(il. 

V. 

9. 

7i. 

IV. 

-J(i. 

86. 

IV. 

21 

6± 

IV. 

■2Ò. 

75. 

IV. 

25. 

S7. 

IV. 

20. 

(13. 

IV. 

19. 

76. 

IV. 

4. 

SS. 

IV. 

14. 

(34. 

IV. 

•2-]. 

77. 

IV. 

i'7. 

S9. 

IV. 

23 

(i5. 

IV. 

II. 

7s. 

IV. 

15. 

m. 

IV. 

1  7. 

79. 

IV. 

-':!. 

IS9(). 

IV. 

17 

(')7. 

IV. 

J'I. 

91. 

IV. 

16 

68. 

IV. 

19. 

1  ssu. 

IV. 

dì. 

69. 

IV. 

10. 

SI. 

IV. 

14. 

Közép  (Mittel)  aprii.  21. 


Kakìil.ra  vuitatl.ozó  érkezési  adatok  llallciìiliól 
(Salzburg.) 

Közli  :  ScHMiDHOFFENi   nemeB   Tschusi  Viktor   lovag. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 

Becses  megkeresésében  kifejezett  kívánságá- 
nak örömmel  teszek  eleget,  a  midőn  a  Cui-idus 
m//onts-nak  a  mi  vidékünkre  vonatkozó,  1 872 — 
1 898.  évi  érkezési  adatait  mellékelve  megküldöm. 

Megjegyzem,  hogy  nekem  még  az  idevaló  vi- 
dékre vonatkozólag  a  legtöbb  költöző  madárról 
vaunak  hasonló  adatsorozataim,  a  melyeket 
bárkinek  szívesen  rendelkezésére  bocsátok. 

Tannenhof- villa,  Haliéin  mellett,  1899.  I.  7. 
Kiváló  tisztelettel 

Schmiílholfeni  Tsch usi. 


Aiiliinlh-Dalen  vont  h'ukiik  iwi  llallcin 
(Salzburg). 

Mit",'eteilt    vou    Herrn   Victor  Ritter  von  Tschusi  zu 

SCHMIDHOFFEN. 

Hochgeehrter  Herr  ! 

Im  Besitze  Ihres  wei-ten  Schreibens  entspreche 
ich  gerne  Ihrem  Wunsche  und  sende  Ihnen 
gleichzeitig  die  Ankunfts-Daten  von  Cuculus 
canorus  —  1892 — 1898  ■ —  aus  hiesiger  Gegend. 

Ich  bemerke,  dass  ich  ähnliche  Datenreihen 
aus  hiesiger  Gegend  über  die  meisten  Zugvögel 
besitze,  die  jedem  gerne  zur  Benützung  zur 
Disposition  stehen. 

Villa  Tänuenhof  b/Hallein  7.  I.  99. 

Ihr  ergebener 
Tschiini  zu  Schmid Itull'cii. 


A  Caridns  canorm  érkezési  adalai  Halleiuiutl  (Salzburg)  112  m.  az  Adr.  t.  f.  - 
Ankunfts- Daten  von  Cuealus  caiiorns  hei  HaUciii  (Salzbimj)  442  m.  ü.  d.  Adr. 

1872—1898. 


1872. 

1873. 
1874. 
1875. 

1876. 

1877. 
1878. 

1879. 


IV.  22. 

IV.  19. 

IV.  24. 

IV.  22. 


először  hallva, 
zuerst  gehört. 


I  állítólag  már  IV.  17-én  hallották. 
I  angebelich  bereits  den  1 7.  IV.  gehört. 
15. 

22. 

22_  (  2  db.  szól. 

"""'  1  2  St.  gehört. 


103 


ISSO. 

ISSI. 

lSS-2. 

1 883. 
1884. 
1885. 

1886. 

1887. 

1888. 
188Í). 
IS'.H). 
1891. 

1 892. 

1 893. 
1894. 
1895. 
189(1. 
1897. 

1898. 


Legkésőbbi.  I Spatester  Datum.) 


IV. 
IV. 
V. 

IV. 
IV. 
IV. 


V.       I. 


I  nom  ón  észleltem,  mivel  Kiirlsl)iidlian  valék. 

I  nicht  von  mir  beobachtet,  da  ich  in  Kailslìad  weilte. 

)  A  gollingi  vízesésnél  IV.  áfi. 

I  Beim  Gollingcr  Wasserfall  í(i.  IV.  (J  h/p.  m. 


Linzben  laktam. 

Wohnte  in  Linz  a/ü. 

2  db.  —  Máriaiihiinben,  Salzburgnál  IV.  30. 

::í  St.        30.  IV.  in  Máriaplain  b/  Salzburg. 


*v 

3. 

IV. 

24. 

IV. 

■2i. 

,.  IV. 

30. 

**IV. 

14. 

.  IV. 

26. 

**IV. 

14. 

.  IV. 

20. 

IV. 

20. 

IV. 

:Í3. 

IV. 


)  Salzburgban  IV.  26. 
I  in  Salzburg  :  2(>AV. 

**  Legkorábbi.  (Früheater 


AdaUik  i\orvé(jidból  a  kakuk  tavaszi  vonulá- 
aáról. 

Közli  :  Landmark  A. 

Tisztelt  Uram! 

Bocsánatot  kérve,  hogy  az  1898.  évi  novem- 
ber 15-én  kelt  levelére  olyan  hosszas  késede- 
lemmel válaszolok,  ezennel  küldöm  Önnek  a 
Cuculus  canorus  érkezési  adatainak  —  a  meny- 
nyiben jegyezve  valának  —  alábbi  két  jegyzékét, 
több  évek  sorozatáról,  Norvégiának  két  külön- 
böző megfigyelési  pontjáról,  u.  m.  1 .  Fredrik- 
stadból  (D.-Keleten)  és  2.  Stavangerböl  (D.-Nyu- 
gaton.) 

A  megfigyeléseket  Thomk  I.  és  Bahr  ï.  urak- 
nak köszönhetjük. 

Tisztelettel 
Nagyrabecsülésem  kifejezése  mellett, 
Krisztiania,  1899  február  Iá-én. 

igaz  híve 
Landniíirk  A. 


íJaU'H  of  Ulf  sjiring  passage  vf  Ciicnlus  canorus 
hl  Norwaij. 

CoLuiuimieatetl  li.y  Mr.  A.  Landmauk. 

Dear  Sir, 

Apologizing  for  my  long  delay  in  answering 
yours  of  Novbr.  15"'  1898,  I  hereby  send  you 
the  following  lists  showing  (as  far  as  noticed) 
the  date  of  arrival,  during  a  series  of  years,  of 
Cuculus  canorus  to  two  different  places  in 
Norway,  viz.  1.  Fredrikstad  (in  the  S.  E.)  and  2. 
Stavanger  (in  the  S.  W.). 

The  observations  are  due  Mr.  Thome  and 
Mr.  T.  Buhk;  respectiosly. 

With  kind  regards,  your  very  truly 

Christiania,  February  12"'  1899. 

.1.  Landutark. 


Fredrikstad  (Tiio.me,  J.) 
V.      I  k 


V. 


^    I  Késői  tava  szódás. 
'■  I  Late  spring. 
Isso.  V.       '.I. 


I  Nagyon  késői  tavasz  ;  az  erdőkben  hó. 
'■  I  Very  late  spring  ;  snow  in  the  forests. 


ISSI.  Y. 

I88i2.  V.  ."). 

1883.  V.  S. 

,  V  r   \  ^^^  ^^^  számmal  1  i-éig. 
■  I  Not  numerous  till  the  1 1-'''. 

ISS.").  V.  Ü. 

,  ,  ,  .  V  1  'í  1  Északi  szél. 

'''^''^''-  I  Northerly  Wind. 


1887 V. 

ISSS.  .  V. 

ISS'.t.  V. 

ISMO V. 

is'Jl V. 


I  Nyugoti  sz. 

I  West-w. 

l  Északi  sz. 

I  North,  w. 

(  Ész.  kel. 

í  N.  E. 

f  Esz.  kel.  "  -  Korai  tavasz. 

1  N.  E.  —  Early  spring. 

I  Szélcsend. —  14-étől  kezdve  több. 


^-    ^''-is, 


D. 


is'Ji..  ,  V. 

1SU5.  V. 

IS'.)(3.  ,  V. 

is;j7.  V. 

18ÍJ8 V. 


D.  -   5-étől  kezdve  számosan.  -    Nagyon  korai  tavasz. 

S.   -   Numerous  from  the  5-"'  —  Very  early  spring. 

D.  K.       Korai  tavasz. 

S.  E.  —  Early  spring. 

É. 

N. 

D.  Ny.  íerős.) 
S.  W.  (strong.) 

K.  -     G-ától  számosan.       Késői  tavasz. 

E.  —  Numerous  from  the  (J-"'.    -  Late  spring. 


Stavanger  (Bahk,  T.) 


1876. 

V.  8. 

1880. 

V. 

8. 

ISSI. 

V. 

5. 

1877. 

v.  9. 

1881. 

V. 

15. 

ISS.^j. 

IV. 

30. 

1878. 

V.  6. 

I88i'. 

V. 

7. 

ISSG. 

V. 

9. 

1870. 

? 

1883. 

V. 

10. 

1887. 

V. 

5. 

105 


Fogadják  a  tisztelt  beküldő  urak  kegyes  szíves- 
ségükért, a  melylyel  az  itt  fennebb  közzétett  ada- 
tok beszolgáltatásával,  valamint  a  már  másutt 
l^ublikált  ilyennemű  anyagnak  kivonatban  vagy 
külön  lenyomatban  való  beküldésével  intéze- 
tünket lekötelezték,  a  Magy.  Ornithol.  Központ 
nevében  kifejezett  hálás  köszönetünket.  Enged- 
jék reménylenünk,  hogy  fejlődő  intézetünket, 
abban  a  nehéz  munkában,  —  melynek  egyik 
igen  fáradságos  részét  az  intézet  folyóiratának 
párhuzamosan  két  nyelven  való  szerkesztése 
teszi,  —  állandóan  támogatni  fogják. 

Ezek  után  még  meg  kell  említenünk,  hogy 
intézetünk  a  Cnculus  ca)ioru><  vonulási  adatai- 
nak feldolgozásával  Schenk  Jakab  assistens  urat 
bizta  meg,  ki  a  munkálódást  egész  odaadással 
egyelőre  az  anyag  további  fejlesztésével  kezdte 
meg  és  folytatja.  Az  adatok  száma  jelenleg 
körülbelül  hétezerre  megy. 

Azonban  nem  hallgathatjuk  el,  hogy  ebben  az 
anyagban  aránylag  kevéssé  vannak  képviselve  : 
Francziaoiszdg,  Belgium,  és  Dánia  ,■  igen-igen 
szegényes  anyagunk  van    Boszniából,   Olasz-  \ 
országból,  Görögországból,  Norvégiából,  Orosz- 
ország déli  és  keleti  részeiről  ;  épen  semmi  ada-  ' 
tauk  sincs  a  Balkán-félsziget  többi  országairól, 
Spanyolországból  és   Portugalliáhól.    Vannak 
adataink  Ázsiából  is,  de  kevés,  s  még  kevesebb  | 
Afrikából.  j 

Tisztelettel  kérjük  a  tudományos  intézeteket,  | 
társulatokat,   egyesületeket  és  szakférfiakat,  ke- 
gyeskedjenek a  tudomány  érdekében  intézetün- 
ket a  vonulási  problémák   megoldásában  segí- 
teni r 

1.  A  rendelkezésükre  alatt  álló  vonulási  ada- 
toknak megküldésével,  illetőleg  ilyen  anyagot 
tartalmazó  kiadványaiknak  cserébe  adásával. 

2.  Megnevezni  olyan  —  különösen  régis  nehe- 
zen hozzáférliető  —  furrásniunkákat,  továbbá 
szakférfiakai,  a  hova  és  a  kikhez  ilyen  adatokért 
fordulhatunk. 

3.  Különösen  le  leszünk  kötelezve  olyan  útba- 
igazításokért, a  melyeknek  alapján  Ázsia  és 
Afrika  némely  területéről  nyerhetünk  adatokat. 
Főként  kérjük  az  oroszországi  intézeteket  és 
szakférfiakat,  hogy  tájékoztassanak  minket  az 
iránt,  hogyan  lehetne  összeköltetásbe  jutnunk  s 
csereviszoìiyt  létesítenünk  Szibériában. 

4.  Szivesen  vennők  a  megfigyelési  adatok 
mellett  a  megfigj-elésí  helyek  földrajzi  fekvésé- 
nek és  magasságának  adatait  is. 

Végül    megemlítjük,    hangsúlyozva    említjük 

Aquila.  VI. 


Empfangen  die  virehrten  Herren  für  ihre 
Freundlichkeit,  welche  sie  mit  der  P^insendung 
des  reichlichen  Materials  is  Sonderabdrücken 
und  Auszügen  gegen  die  Ung.  Ornith.  Centrale 
bewiesen,  unseren  verbindlichsten  Dank.  Lassen 
sie  uns  hoffen,  dass  sie  unser  Institut  in  seiner 
schwierigen  Arbeit,  welche  durch  die  parallele 
Publication  in  zwei  Sprachen  noch  erhöht  wird, 
auch  fernerhin  unterstützen  werden. 

Die  Bearbeitung  des  Kukukzuges  wurde  un- 
serem Assistenten  Herrn  Jakob  Schenk  übertra- 
gen, der  die  Arbeit  auch  mit  ganzer  Hingebung, 
vorläufig  mit  der  Beschaffung  des  Materials  be- 
gonnen hat.  Die  Anzahl  der  Daten  beläuft  sich 
auf  circa  7000. 

Als  Schwächen  des  bisher  zusammengebrach- 
ten Materials  müssen  wir  noch  hervorheben, 
dass  das  Material  von  Prankreich,  Belgien  und 
Däneynark  sehr  geringe  ist;  sehr  ärmliches 
Material  haben  wir  aus  Bosnien,  Italien,  Grie- 
chenland, Norwegen  und  aus  den  südlichen  und 
östlichen  IVieilen  Busslands;  von  Spanien  und 
Portugal  haben  wir  gar  nichts,  aus  Asien  wenig, 
aus  Afrika  noch  weniger. 

"Wir  ersuchen  alle  wissenschaftlichen  Insti- 
tute, Gesellschaften,  Vereine  und  Fachmänner, 
unserem  Institute  in  der  Beschaffung  des  Mate- 
rials im  Interesse  der  Wissenschaft  beihilflich 
zu  sein. 

1.  Durch  Einsendung  Ihnen  zur  Verfügung 
stehender  Zugsdaten,  resp.  durch  Einsendung 
diesbezüglicher  Arbeiten,  gegen  welche  wir  ent- 
sprechende Drucksachen  zum  Tausche  an- 
bieten. 

2.  Durch  Offerierung  solcher  —  besonders 
älterer,  schwer  zugänglicher  —  Quellenwerke, 
welche  diesbezügliche  Daten  erhalten,  oder 
durch  Bekanntmachungen  mit  solchen  Fach- 
männern, von  welchen  wir  solche  haben 
könnten. 

3.  Besonders  dankbar  würden  wir  für  solche 
ßathschläge  sein,  wie  wir  aus  Asien  und  Afrika 
Beobachtungen  erhalten  könnten.  Hauptsäch- 
lich ersuchen  wir  die  russischen  Institute  und 
Fachmänner,  uns  darüber  zu  orientieren,  wie 
wir  Tauschverhältnisse  mit  Sibirien  knüpfen 
könnten. 

4.  Sehr  wichtig  wären  uns  neben  den  Beobach- 
tungen auch  die  Bestimmung  der  geogr.  und 
Höhenlage  der  Stationen. 

Endlich    erwähnen    und   betonen    wir    noch, 
14. 


lOß 


mey,  hogij  czélunkra  nézve  azok  az  adalok  (i 
legbecsesebbek,  hol  a  megfigyelési  hebjen  kívül 
a  megfigyelés  éve,  liava  és  napja  jwidosan  meg 
van  nevezve  ;  és  hogy  a  kakukra  vonatkozó  ada- 
tokon kívül  bármely  más  költöző  madárra  vo- 
natkozókat is  hálával  veszünk. 


dass  unscrtn  Zweck  die  nacìi  .fahr,  Monat,  Tag 
und  aialioii  präcis  bestimmten  Zugsangaben 
entsprechen,  und  dass  wir  neben  Zugsangaben 
über  den  Kukuk  auch  andere  dankend  an- 
nehmen. 


KISEBB  KÖZLÉSEK.  -  KLEINERE  MITTEILUNGEN. 


Énekeseink  telelése. 

Irta  :  Medkeczky  István. 

Az  időjárás  befolyása  az  énekesek  életmód- 
jára bizonyára  egy  évszakban  sem  mutatkozik 
oly  szembeötlőn,  mint  télen.  Az  alacsony  hő- 
mérséklet, a  szél  sebesebb  járása  a  lombtalan 
erdőn  át,  de  különösen  a  nagyobb  hótömeg  szo- 
rosabb összetartásra,  a  védett  helyek  felkeresé- 
sére, bátorságra,  merev  mozdulatlanságra  és 
teljes  hangtalanságra  készti  a  különben  vidor, 
mozgékony  és  csevegő  éneklőket.  E  körülmények 
teszik  lehetővé  a  megfigyelést,  melynek  orgá- 
numa ilyenkor  inkábli  a  szem,  mint  a  fül. 


Az  általános  vonásokon 
ik  sajátos  módja,  igy 


,-ül  \an  egyes  fajok- 


az  Axceidor  modularis  egyesben  nálunk  telel 
s  ilyenkor  el-elhagyja  a  sűrű  cserjést  s  ki-kiszáll 
a  tisztásra,  hogy  a  közel  levő  magvakat  felszedje. 
Rendesen  utolsónak  jön  a  pintyfélékhez,  hogj' 
vékony  s  inkább  rovarevésre,  mint  magtörésre 
alkalmas  csőrével  a  feltört  aj)ró  maghulladékot 
felszedegesse,  s  utolsónak  is  marad  az  asztalnál. 
Hangját  ritkán  hallani  s  csak  a  sűrű  magány- 
ból hallatszik  néha  siró-bivó  szava. 


Bombicilla  garrula  csapatokban  jelenik  meg, 
bár  nem  minden  télen,  jeléül  annak,  hogy 
nem  rendes  vendége  hazánknak.  Látogatásakor 
a  bogyós  fák,  cserjék  és  bokrok  adnak  neki  táp- 
lálékot ;  igy  a  fakin  (Loranthus  europœus)  és  a 
í'agj'öngy(Viscum album,  a  madár-berkenye  (Sor- 
bus  ancuparia),  loncz  (Loniceras  symploricar- 
pus),  kánya-  és  lardata  (Viburnum),  papsüveg 


Die  Überwinterang  unserer  Singvögel. 

Von  Stefan  Medheczky. 

Der  Einiiuss  der  Witterung  auf  die  Lebens- 
weise unserer  Singvögel  ist  gewiss  in  keiner 
Jahreszeit  so  auffallend  als  im  Winter.  Die 
niedere  Temperatur,  der  stärkere  Zug  der  W^inde 
durch  den  unbelaubten  Wald,  besonders  aber 
grosse  Schneemassen  zwingen  imsere,  sonst 
muntere,  beweghche  und  schwätzende  Sän- 
ger zu  engerem  Zusammenhalten,  zum  Auf- 
suchen geschützterer  Plätze,  zu  steifer  Un- 
beweglichkeit  und  zu  völligem  Stillschweigen. 
Diese  Umstände  ermöglichen  ihre  Beobachtung, 
deren  Organ  um  diese  Zeit  mehr  das  Auge  ist 
als  das  Ohr. 

Nebst  allgemeinen,  haben  einzelne  Arten  auch 
ihre  eigenen  Züge,  so  ist: 

Accentor  modularis  bei  uns  einzeln  überwin- 
ternd, verlässt  auch  um  diese  Zeit  hie  und  da 
das  dichte  Gestrüpp  und  kommt  öfter  heraus  in 
I  die  Lichtungen,  um  die  nahen  Körner  aufzu- 
j  lesen.    Gewöhnlich  kommt  sie  zuletzt  zu  den 
Finken,  um  mit  seinem  dünnen,  mehr  zum  In- 
j  sectenfressen  als  zum  Körneraufbrechen  geeig- 
!  neten    Schnabel   die    aufgebrochenen    kleinen 
Kömerreste  aufzulesen,  und  bleibt  dann  auch 
;  bis  zuletzt  am  Tisch.  Seine  Stimme  ist  selten 
zu  hören,  und  nur  manchmal  kann  man  aus 
I  seinem  dichten,  einsamen  Heime  sein  klagen- 
des Locken  vernehmen. 

Bombycilla  garrula  erscheint  in  Flügen, 
wohl  nicht  jeden  Winter,  ein  Zeichen,  dass  er 
kein  regelmässiger  Gast  unserer  Heimat  ist. 
Zur  Zeit  seines  Besuches  geben  ihm  die  Beeren 
tragenden  Bäume,  Sträucher  und  Stauden  Nah- 
rung, so  die  Eichen-  und  die  weisse  Mistel  (Lo- 
ranthus eiuopseus  imd  Viscum  album),  die  Eber- 
esche (Sorbus  aucuparia),  das  Geissblatt  (Lot 
nicera     symphoricarpus),    das    Pfaffenhütchen 


107 


(l'".\()uyiiius),  s/.iiks(.'t,'licii  il  i-si]ikcliii,u\i)  is.  Szál- 
láskor viiyy  induláskor  liivólag  szól,  külciiiliun 
mozdulatlanul  gunnyaszt. 

C.occothraustes  vulgaris  nagyol)!)  hideg  beáll- 
táig csapatokban  tanyáz  a  bikkfákon,  melyek- 
nek riigyeivel  táplálkozik.  Nagyobb  hidegben  az 
erdőaljakba  húzódik,  hol  a  esipkebokrokon  vagy 
azok  alatt  a  csipkét  pattogtatja  felborzolt  kön- 
tösében s  csak  a  mag  feltörésével  árulja  el  jelen- 
létét. 

Az  Emheriza-í(-\(;\í  inkál)l)  a  csűr,  szemét-  éa 
ti-ii,u.\  adorni  H  il^  körül  és  az  útszélekeu  tartózkod- 
nak :i  \i  11  Im  k  t:irsaságában,  de  itt  is  a  gabona- 
uciiiiiikc  t  kiiTsik  fel  s  szemök  oly  gyakorlott, 
liogy  a  hol  azelőtt  soha  sem  voltak  láthatók, 
lia  kevés  szalmát  hintenek  el,  azonnal  ott  te- 
remnek. 

A  h-ingilla  coelehs,  montifringiUa  és  chloris 
inkább  az  udvarok  körül  tartózkodnak  és  nem 
egyszer  erős  harczot  vívnak  az  eledelért.  Leghar- 
cziasabb  közöttük  a  Fr.  montifringiUa. 

A  Fringilla  carduelis,  cannabina  és  linaria 
csapatostól  a  mezők  tarlóit  és  a  dűlőket  keresik 
fel,  hogy  a  hóra  kihullott  növénymagvat  felszed- 
jék, avagy  kifejtsék.  A  Fr.  carduelis  különösen 
a  l)ogáncs  (Carduus)-féléket  kedveli. 

Laniiis  e.rcubitor  és  major  egereket,  de  ap- 
róbb madarakat  is  fogdos,  mivégre  a  mezők 
mezsgj'éjén  üt  tanyát. 

Loxia  curuirostra  nagy  hidegben  és  eledel 
hiányában  a  diszkertek  és  udvarok  Pinus  és 
Thuja  ültetvényein  tanyáz,  hol  csak  a  fölfejtett 
tobozok  árulják  el  jelenlétét.  Egész  csendben  és 
mozdulatlanul  ül  a  sűrű  tűlevelek  közt  s  csak  a 
mag  pattogtatásáról  ismerhető  fel. 

Ltisciola  nibecula  egyes  példányai  a  csűrök, 
padmalyok  és  szérűkben  tengődnek  és  a  fen- 
maradt  vad8zőlő-(.Ampelopsis  hed.)  bogyók  hú- 
sával, apró  mag-  és  egyéb  hulladékmorzsával 
táplálkoznak. 

l'grrliula  vulgaris  a  tél  elején  az  erdőn  bo- 
gyók- és  rügyekből,  később  a  kertekben  a  gyü- 
mölcsfák rügyeiből  él.  Tavasz  felé  különösen 
kedveli  a  korábban  duzzadó  kajszi-bai-aczk-,  cse- 


iKvonyinusi  und  in  der  Not  audi  die  llagen- 
butte.  Seine  Lockstimme  lässt  er  während  des 
Aufbruches  und  Fliegen  hören,  sonst  brütet  er 
unbeweglich  vor  sich  hin. 

Coccothraiistes  mlgarin  hält  sieh  bis  zum  Ein- 
tritt stärkerer  Fröste  auf  den  Buchen  auf,  und 
nährt  sich  von  deren  Knospen.  Bei  grösserer 
Kälte  zieht  er  sich  in  das  Unterholz,  wo  er  in 
den  wilden  Rosensträuchern,  oder  xinter  ihnen 
in  struppigem  Geüeder  die  Hagebutten  auf- 
knackt, und  seine  Anwesenheit  nur  durch  das 
Knacken  der  Schalen  verrathet. 

Die  Emberiza- Äxten  halten  sich  in  Gesell- 
schaft der  Sperlinge  an  die  Landstrassen,  Scheu- 
nen, Kericht-  und  Düngerhaufen,  suchen  auch 
hier  überall  die  Getreide-Arten  auf,  und  ihr 
Auge  ist  derart  geübt,  dass  man  sie  gleich  dort, 
zu  sehen  hat,  wo  man  ein  wenig  Stroh  aus- 
streut, während  sie  zuvor  doch  nie  dort  zu  fin- 
den wai'en. 

Fringilla  cœlebs,  niontifringilla  und  diloris 
halten  sich  in  den  Höfen  auf,  imd  gerathen 
der  Nahrung  wegen  nicht  selten  in  heftigen 
Streit,  der  zanksüchtigste  unter  ihnen  ist  Frin- 
gilla montifringiUa. 

Fringilla  carduelis,  cannabina  und  linaria 
suchen  in  Flügen  die  Stoppelfelder  und  Acker- 
wege auf,  um  die  auf  den  Schnee  gefallenen 
Körner  aufzulesen  oder  auszuhülsen.  Fringilla 
cardueHs  geht  mit  Vorliebe  an  die  Disteln  (Car- 
duusi. 

Lanius  excuhilor  und  maior  lauern  den 
Mäusen  und  kleineren  Vögeln  auf.  und  lagern 
sich  zu  diesem  Zweck  an  die  Furchen  und  Baine 
der  Felder. 

Loocia  curvirostra  hält  sich  bei  grosser  Kälte 
und  Nahrungsmangel  in  den  Pinus-  und  Thuja- 
plantagen der  Höfe  und  Ziergärten  auf,  wo  seine 
Anwesenheit  nur  durch  die  aufgehülsten  Tan- 
nenzapfen bemerkbar  wird.  Ganz  still  und  un- 
I  beweglich  sitzt  er  in  dem  dichten  Nadelholze, 
und  ist  nur  durch  das  Aufknacken  der  Zapfen 
erkennbar. 

Einige  Exemplare  von  Lucciola  rubecula 
fristen  ihr  Leben  in  Scheunen,  Wölbungen  und 
Tennen,  und  nähren  sich  von  den  noch  geblie- 
benen Beeren  der  Zaunrebe  (Ampélopsis  hed.), 
von  kleinen  Körnern  und  anderen  Abfällen. 

Pgrrhula    vulgaris   lebt  Anfang  Winters  in 

Wäldern  von  Beeren  und  Knospen,  später  von 

den  Knospen  der  Obstbäume.  Im  Frühjahr  liebt 

er  besonders  die  Knospen   der  früher  sprossen- 

H* 


reKZuyc-  ('s  mcíígyfa  rüfíycit,  ('s   lia  krscin  tava 
szodik,  fgc'sz  leniu'st  IcIrI  tíiiikic. 


Puncs  major,  coeruleus,  palmlrk,  candatus 
m('g  télen  is  aránylag  leghangosabb  énekeseink, 
iiR'it  nagyobbrészt  Sitta  europsea  és  Picusok 
lihsasíigában  kutatják  az  erdőket,  szedegetvén 
a  rovarok  jietéit  és  álczáit.  A  P.  major  az  é^n- 
letek  táját  is  fürkészi  és  a  palustrissal  a  kemé- 
nyebb magvakat  is  feltöri,  s  a  madarak  hullái- 
ból jicihg  mindig  a  velőt  szedi  ki  először. 


A  Timlii>^-Mv\i  szintén  a  bogyókat  kedvehk  ; 
a  T.  visdvorm  a  fakin  és  a  fagyöngyöt,  melye- 
ket részben  megemésztve,  ragadósságuknál  fogva 
a  fákra  ragasztja  s  ezáltal  további  tenyésztésü- 
ket biztosítja.  A  T.  pilaris  főkéijen  a  boróka 
(Juniperus)  bogj'óit  szereti,  ezeken  kivül  gyakran 
látni  a  folyók  partjain  és  a  mezőkön  is  sereges- 
tül legelni.  Tnrdits  menda  a  loncz  (Lonicera 
symphoricarpiis)  puha  l)ogyóit  kedveli  leginkább. 
A  Pyrrhula  után  ez  a  legkorábban  kelő  éneke- 
sünk s  még  alig  virrad,  már  is  a  helyszínén 
terem,  a  hol  mereven  ülve,  egymásután  nyeli 
le  a  bár  fagyott,  de  aránylag  puha  és  húsos 
bogyókat. 


Kertjeinket  és  udvarainkat  tehát  ne  csak  azért 
ültessük  be  bogyótermő  cserjékkel  és  bokrokkal, 
liogy  nyáron  bennük  gyönyörködjünk,  hanem 
hogy  termésükkel  énekeseinknek  télire  asztalt 
terítsünk. 


A  kis  hattyú.  Ciigims  bewiekiYMíR.Dr.  Lendl 
Adolf  úr  bejelentése  szerint  a  múlt  1898.  évi 
októb.  29-ikén  Alibunárról  egy  Cygnus  minor 
gunárt  küldtek  be  preparatoriumába  ;  dr.  Lendl 
úr  a  jelentéssel  egyidejűleg  e  madár  mellcsontját 
is  beküldte  intézetünk  gyűjteményébe.  Fogadja 
úgy  a  jelentésért,  mint  a  mellcsontért  e  helyen 
is  köszönetünket.  Ezt  a  fajt  az  auktorok  egy 
nagy  része  tévesen  nevezi  Pallas  után  mínor- 
nak,  mert  Pallas-nál  (Zoogr.  Eosso-As.  1811. 
II.  pg.  Í214.)  Cygmis  olor  ß  alatt  mint  fajválto- 
zatnak van  adva  a  leírása,  a  mely  minor  szóval 
kezdődik,  de  ez  a  minor  nem  a  névhez  tar- 
tozik. 

Általánosan  elfogadott  auktora  Yarkell,   ki 


den  Ajirikoscn,  Kirschen  und  Wcicliscln.  und 
versjiätet  sich  der  Frühling,  so  jíann  er  cine 
ganze  Fechsung  zu  Grunde  richten. 

Parus  maior,  cœrulens,  pidualris,  Candidas, 
die  auch  noch  im  Winter  unsere  verhältniss- 
mässig  lautesten  Sänger  sind,  durchsuchen  in 
grösseren  Gesellschaften  mit  Sitta  europaea  und 
Picus-Arten  die  Wälder,  die  Eier  und  Larven 
der  Insecten  auflesend.  Parus  maior  durchsucht 
auch  die  Gegend  der  Gebäude  und  kann  gleich 
palustris  auch  die  härteren  Körnerschalen  auf- 
knacken, auch  nehmen  sie  aus  den  Cadavern 
gefallener  Vögel  zuerst  das  Gehirn  heraus. 

Die  Turdus-kxien  lieben  auch  vorzüglich  die 
Beeren;  T.  viscivorus  lebt  von  der  Eiiheii-  und 
weissen  Mistel,  welche  sie  nach  teihveiser  Ver- 
dauung ihrer  Klebrigkeit  wegen  an  die  Bäume 
klebt,  und  so  deren  Fortpflanzung  sichert. 
T.  pilaris  liebt  vorzüglich  die  Beeren  des  Wach- 
holders,  ausserdem  kann  man  sie  oft  in  Scharen 
weidend  an  den  Ufern  der  Flüsse  und  auf  den 
Feldern  antreffen.  Turdus  menda  nährt  sich 
mit  Vorliebe  von  den  weichen  Beeren  des  Geiss- 
blattes (Lonicera  symphoricarpus).  Nach  Pyr- 
rhula ist  sie  unser  frühest  aufstehender  Sänger, 
und  kaiim  tagt  es,  so  ist  sie  auch  schon  am 
Platze,  wo  sie  steif  sitzend,  nacheinander  die 
zwar^^cCicircncii.  aller  \ crliältuissiiiiissig  weichen 

Also  sollen  wir  unsere  llöíe  und  (iiirteu  nicht 
nur  darum  mit  beerentragenden  Stauden  und 
Sträuchern  bepflanzen,  dass  wir  uns  im  Som- 
mer an  ihnen  erfreuen  können,  sondern  auch 
darum,  dass  wir  im  Winter  imseren  Sängern 
einen  gedeckten  Tisch  geben  können. 


Der  Zwergschwan.  Cygnus  bewickiYARR.  Nach 
einer  Mittheilung  des  Herrn.  Dr.  Adolf  Lendl 
wurde  am  29.  Oktober  des  verflossenen  Jahres 
(1898)  ein  in  Alibunár  erlegtes  Männchen  von 
Cygnus  minor  in  sein  Pneparatorium  gesandt  ; 
Herr  Dr.  Lendl  sandte  uns  zugleich  auch  das 
Brustbein  des  Vogels  für  unsere  Sammlung. 
Empfange  er  für  seine  Mittheilung  und  für  Ein- 
sendung des  Brustbeins  auch  an  dieser  Stelle 
unseren  Dank.  Diese  Art  wird  von  einem  gros- 
sen Theile  der  Auetoren  nach  PaUas  (Zoogr. 
Eosso-As.  1811.  II.  p.  214)  w/nor  genannt,  weil 
diese  Art  bei  Pallas  unter  dem  Namen  Cygnns 
olor  ß  als  eine  Artenvarietät  beschrieben  ist  ; 
diese  Beschreibung  fängt  mit  minor  an,  und 


109 


Cygmis  bewickii  alatt  irta  le  ISl-iO-han  (Trans. 
Linn.  Soc.  XVI.  2.  pg.  4G:ì).  , 


Ez  a  faj  az  Eurc'ipaban  előforduló  testvéreinél 
jóval  kisebb  s  ezenkívül,  a  hozzá  legközelebb 
álló  énekes  hattyútól  —  (h/gmis  miisicus 
Bechst.  —  főként  abban  különbözik,  hogy  csőre 
nem  fele-,  hanem  három  negyedrészben  fekete, 
de  a  csőr  töve  sárga,  azonban  a  kávaormói  e 
részen  is  feketék. 


Hazája  főként  Szibéria  északi  része,  honnan 
telelni  Japánba,  Kinába,  Mongolországba,  Szi- 
béria déli  részeibe  s  a  Kaszpi-tó  vidékére  szokott 
költözni.  Lakik  azonban  Europa  északibb  ré- 
szein is,  honnan  télire  el-ellátogat  Skandinávia, 
Nagy-Britannia  és  Irland  partvidékeire,  a  He- 
bridi  szigeteki-e  ;  Németország  némely  északibb 
vidékein  gyakori  átvonuló.  Közép-Európában 
ritka  jelenség.  Hazánkban  ez  a  gunár,  melyet 
Kajtár  Jenő  az  Alibunár  mocsarain  ejtett  el,  az 
első  példány  ebből  a  fajból. 

.1/.  ().  K. 


gehört  daher  nicht  zu  dem  Namen.  Der  allge- 
mein anerkannte  Auetor  ist  Yarrkll,  der  diese 
Art  im  Jahre  1830  (Trans.  Linn.  Soc.  XVI.  2. 
p.  453)  unter  dem  Namen  Cygimn  bewicki 
beschrieb. 

Diese  Art  ist  bedeutend  kleiner,  als  ihre 
europäischen  Verwandten,  und  unterscheidet 
sich  ausserdem  von  dem  ihr  am  Nächsten 
stehenden  Singschwane  hauptsächlich  dadurch, 
dass  der  Schnabel  nicht  zur  Hälfte,  sondern  zu 
dreiviertel  Theilen  schwarz  ist,  die  Schnabelwur- 
zel ist  gelb,  die  Seiten  und  der  First  des  Schna- 
bels sind  aber  auch  an  dieser  Stelle  schwarz. 

Seine  Heimath  ist  hauptsächlich  der  nörd- 
liche Theil  Sibiriens.  Überwinterungsgebiete 
sind  Japan,  China,  der  Mongolei,  die  südlichen 
Theile  Sibiriens  und  die  Kaspische  See.  Er  be- 
wohnt aber  auch  die  nördlichen  Theile  Europas, 
und  besucht  von  hier  aus  die  Küsten  Scandina- 
viens,  Grossbrittaniens,  Irlands  und  die  Hebri- 
den  ;  in  einigen  Gegenden  Deutschlands  ist  er 
ein  häufiger  Durchzügler.  In  Mitteleuropa  ist  er 
eine  seltene  Erscheinung.  In  Ungarn  ist  dieses 
Männchen,  welches  von  Eugen  Kajtár  in  den 
Sümpfen  von  Alibunár  erlegt  wurde,  das  erste 
Exemplar  von  dieser  Art.  (/.  0.  C. 


Csonttollú  madár  Bükszádon.  Albertini  Géza, 
uradalmi  üveggyári  igazgató  úrtól  a  jelen  évi 
(1899)  február  7-én  vett  jelentés  szerint  Bük- 
szádon —  Háromszékmegyében  —  a  csont- 
tollú madarak  —  Ampelis  garrula  -  -  a  folyó 
év  január  9-ikén  jelentek  meg  s  ott  voltak 
január  hó  26-ikáig.  A  berekenyefa  piros  bogyói- 
val (Sorbiis  aucupaiia)  táplálkoztak.  «Három 
évvel  ezelőtt  nagy  északi  szelekkel  jöttek  volt 
meg,  míg  ellenben  az  idén,  a  midőn  hozzánk 
ismét  beköszöntöttek  —  még  ez  ideig  enyhe 
telünk  volt»  —  mondja  a  tudósító  úr,  a  ki  még 
azzal  a  szívességgel  is  lekötelezett,  hogy  kéré- 
sünkre az  intézet  gyűjteménye  számára  egy  pár 
szép  példányt  küldött  be  a  «  muszkaverebek  »- 
bői,  a  mint  ott  a  székelység  népies  néven 
nevezi. 

M.  0.  K. 


Különösségek  az  idei  madárvonulásban.  A  jelen 
évi  tavaszi  madárvonulásról  még  ez  ideig  kevés 
jelentés  érkezett  be.  De  ebben  a  kevésben  is 
egy  pár  olyan  feltűnő  különösségre  Inikkanunk, 


Der  Seidenschwanz  in  Bükszád.  Nach  dem  vom 
7.  Feber  (1899)  datierten  Berichte  des  Herrn 
Géza  von  Albertini  Director  der  herrschaftlichen 
Glashütte,  erschienen  in  Bükszád  —  Comitat 
Háromszék  —  am  9-ten  Januar  1.  J.  Seiden- 
schwänze —  Ampelis  garrula  —  welche  sich 
bis  zum  26-teu  Januar  dort  verhielten.  Sie 
nährten  sich  von  den  rothen  Beeren  der  Eber- 
esche. «Vor  drei  Jahren  erschienen  sie  bei  hef- 
tigen Nordwinden,  während  heuer  der  Winter 
bisher  noch  milde  war  bei  ihrem  Erscheinen!)  — 
schreibt  uns  der  Herr  Berichterstatter,  dem  wir 
ausserdem  noch  auch  dadurch  verbunden  sind, 
dass  er  auf  unsere  Bitte  einige  sehr  schöne 
Exemplare  von  diesem  <i russischen  Sperlinge», 
wie  der  volkstümliche  Name  dort  bei  tien  Szék- 
lem  lautet,  für  die  Sammlung  unseres  Institutes 
einsandte.  U.  O.  C. 


Abnormale  Erscheinungen  im  heurigen  Vogel- 
zuge, über  den  heurigen  Vogelzug  langten  bis- 
her wenig  Berichte  ein.  Aber  schon  in  diesen 
sind    sehr    auffalende    Erscheinungen,    welceh 


110 


a  mely  eléggé  jellemzi  rendkívüli  enyhe  időjá- 
járású  telünket. 

Kiszetóról  —  Temes  megyében  —  az  erdő- 
gondnokság jelenti,  hogy  ott  a  fehér  gólyák  — 
Ciconia  alba  —  január  30-ikán  jelentek  meg  s 
hogy  «a  hideg  viharok  és  fagyok  visszatérésre 
kényszeríték  s  harmad  napon  már  nem  voltak 
láthatók.»     j 

A  sokkal  messzebb  északra  fekvő  Nyíregy- 
házáról dr.  Józsa  András  orvos  úrti'il  a  követ- 
kező értesítést  vettük  : 

«Folyó  évi  január  hó  13-ikán  Nyíregyházán 
dr.  Kosenberg  Emil  udvarára  egy  csapat  fáradt 
vadliba  szállott  le  és  rövid  pihenő  után  tovább 
vonultak  északnak.  Ugyancsak  január  29-ikén 
udvarom  felett  nagy  magasságban  mintegy  hat 
darab  gólya  repült  észak  felé.  Bizony  Lipót- 
mezőre való  tél  !  11  —  veti  utána  a  tudósítást 
küldő  doktor.  .\/.  0.  K. 


Elismerés.  A  m.  kir.  vallás-  és  közoktatásügyi 
minister  a  magydr  néptanílói  karnak  a  füsti 
fecske  1 898.  évi  tavaszi  felvonulására  vonatkozó 
adatoknak  a  hazai  tudomány  érdekében  való 
pontos  beszolgáltatása  körül  kifejtett  önzetlen 
buzgalmáért  elismerését  nyilvánítja. 

A  «Hivatalos  Közlöny »-böl  (189,s.  évf.  430. 
lapja). 


unseren  heurigen  ungemein  milden  Winter  zur 
Genüge  charakterisieren. 

Aus  Kiszetó  —  Com.  Temes  —  meldet  uns 
die  Forstbehörde,  dass  dort  der  weisse  Storch  — 
Ciconia  alba  —  schon  am  30-ten  .Jänner  er- 
schien ;  Stürme  und  Frost  zwangen  ihn  aber 
zur  Rükkehr,  und  drei  Tage  darauf  war  er  nicht 
mehr  zu  sehen. 

Von  dem  viel  weiter  nach  Norden  gelegenen 
Nyíregyháza  schreibt  uns  Herr  Dr.  Andreas 
Józsa,  Arzt,  wie  folgt: 

«Am  í3-ten  Jänner  laufenden  Jahres  flog  in 
Nyíregyháza  in  den  Hof  von  Dr.  Emil  Rosen- 
berg eine  Schaar  ermüdeter  Wildgänse  nieder 
und  zogen  nach  kurzer  Rast  wieder  weiter  nach 
Norden.  Am  !29-ten  Jänner  flogen  in  grosser 
Höhe  sechs  Stück  Störche  über  meinem  Hof  ge- 
gen Norden  zu.  .Ja,  ja,  ein  nach  Leopoldenfeld 
(Irrenanstalt  in  Ofen)  gehörender  Winter  !  »  - 
bemerkt  der  berichtende  Arzt.  /'.  ().  (',. 


Anerkennuug.  Der  königl.  ung.  Minister  für 
Cultus  und  Unterricht  spricht  hiemit  den  unga- 
rischen Volksschullehrern  für  den  uneigen- 
nützigen Eifer,  welchen  sie  mit  der  pünktlichen 
Einsendung  der  Daten  über  den  Frühjahrszug 
der  Rauchschwalbe  für  1 898  im  Interesse  der 
vaterländischen  Wissenschaft  an  den  Tag  legten, 
seine  Anerkennuug  aus. 

Aus  dem    «Amtsblatt»    {.Jahrg.  1898  p.  430). 


Ajánlás.  A  Magyar  Ornithologiai  Központ 
«Nomenciator  Avium  Regni  Hungáriáé»  czím 
alatt  összeállította  és  kiadta  a  magyarországi 
madárfajok  rendszeres  névjegyzékét,  a  melyben  i 
a  madarak  latin  tudományos  nevei  mellett  azok 
a  magyar  nevek  és  rokonértelmü  szók  vannak 
adva,  melyeknek  forgalomba  hozatala  a  nem- 
zeties szellemben  terjesztendő  tudomány  érde- 
kében feltétlenül  kívánatos. 

A  m.  kir.  vallás-  és  közoktatásügj'i  minister 
a  szó  alatt  levő  nagybecsű  munkát  valamennyi 
középiskolai  és  minden  fokozatú  népoktatási 
intézetek,  valamint  a  felső  kereskedelmi  és  fel- 
sőbb leányiskolák  tantestülete  könyvtáraínak 
részére,  úgyszintén  a  tanítóknak  és  szaktanárok- 
nak megszerzés  végett  a  legmelegebben  ajánlja. 

(fi8,847.  sz.  1898). 

A  «Hivatalos  Közlöny» -böl  (1898.  évfolyam 
pg.  498).  '  '  j 


Empfehlung.  Die  Ungarische  Ornithologísche 
Centrale  gab  unter  dem  Titel  «Nomenciator 
Avium  Regni  Hungáriáén  ein  systematisches 
Verzeichniss  der  ungarischen  Vogelfauna  heraus, 
in  welchem  neben  den  wissenschaftlichen  latei- 
nischen Namen  auch  jene  ungarischen  Namen 
und  Synonymen  enthalten  sind,  deren  Verbrei- 
tung im  Interesse  der  nationalen  Wissenschaft 
unbedingt  erwünscht  wäre. 

Der  königl.  ung.  Minister  für  Cultus  und 
Unterricht  kann  daher  besagtes,  durch  hohen 
wissenschaftlichen  Wert  ausgezeichnetes  Werk 
den  Bibliotheken  sämmtlicher  Lehrinstitute, 
wie  höheren  Schulen,  Elementarschulen  jeden 
Ranges,  höheren  Handels-  und  Mädchenschulen, 
ebenso  Lehrern-  und  Fachprofessoren  wärra- 
stens  empfehlen. 

Aus  dem  «Amtsblatt»   (1898  -lahrg.  p.  498). 


Ill 


Ornithologusok  összejövetele  Sarajevóban.  A 

madárvouiiláííiiak  iiiagyarürszagi,  ausztriai  éa 
boszniai  s  herczegovinai  megfigyelő  hálózatai, 
részint  abból  a  czélból,  hogy  a  megfigyelések- 
ben követendő  egységes  módszert  megállapítsa, 
részint  pedig,  hogy  a  Ill-ik  Nemzetközi  Oi'ni- 
thologiai  kongresszusnak  tisztázott  anyaggal 
szolgáljon,  folyó  évi  szeptember  h(')  2") — 2'.). 
napjain  Sarajevóban  gyűlést  fog  tartani.  Midőn 
ezt  itt  felemiitjük,  tisztelettel  felhívjuk  olva- 
sóink figj^elmét  az  «Aquila»  jelen  füzetéhez 
csatolt  itirìli'ì.lflrc.  mely  ennek  a  Sarajevóban 
tartandó  ornitliologiai  gyűlésnek  programmját 
adja.  M.  0.  K. 


Zusammenkunft  der  Ornithologen  in  Sarajevo. 

Die  Ürnithologisclien  Beobachtuugsnetze  von 
Ungarn,  Österreicli  und  Bosnien  und  Herzego- 
vina, teils  um  eine  einheitliche  Methode  in  den 
Beobachtungen  festzustellen,  teils  um  ein  ge- 
klärtes Substrat  für  die  einschlägige  Beratung 
des  Ill-ten  Internationalen  Ornithologischen 
j  Congresses  beizusteuern,  wird  am  25 — 29.  Sep- 
1  tember  1.  -Tahres  in  Sarajevo  eine  Versamm- 
lung halten.  Indem  wir  dies  achtungsvoll  er- 
wähnen,  weisen  wir  unsere  geehrten  Leser  auf 
die  dem  gegenwärtigen  Hefte  der  «Aquila»  bei- 
gegebene Beilage,  welche  das  ausführliche  Pro- 
gramm dieser  Versammlung  enthält.     H.  0.  C. 


Kérdések,  feleletek. 

A  mult  kai'ácson  előtti  csütörtökön  egj'  mada- 
rat láttam,  mely  nagyságra  és  testalkatra  az 
ökörszemhez  hasonlít.  Tolla  olyan  mint  a 
czinkéé,  de  homlokán  narancs- sárga  csík  és  az 
evező  tollaiban  négyszögű  fekete  folt  van.  Sat. 


Ekel,  Komároram.  I8!l 


II.  20. 


Fragen,  Autworten. 

Ich  sah  den  Donnerstag  vor  Weihnachten 
vergangenen  Jahres  einen  Vogel,  dessen  Grösse 
und  Gestalt  der  des  Zaunkönigs,  das  Gefieder 
dem  der  Meisen  ähnlich  war,  allein  auf  der 
Stirn  einen  orangenrothen  Streifen,  in  den 
Schwingen  viereckige  schwarze  Flecken  trug. 

Ekel,  Comitat  Komorn  den  20/11.  1899. 

KniniiKinit  Csnrh/t. 


Feleiéi  :  A  kérdés  alatt  levő  madár  a  fennebbi 
jegyek  után  itélve  a  lüzesfejü  l.irdlt/kd  — 
Regulus  iginrapiUnx.  (Brehm)  —  mely  a  nyarat 
fenn  a  fenyvesekben  tölti  s  csak  télire  vagy  át- 
menőleg  csupán  őszszel  és  tavaszszal  szokott 
lennebb  s  lombos  erdőkbe  s  kertekbe  leszállani, 
de  egy-egy  helyen  ritkán  marad  hosszasan. 

Ugyanilyen  madár  az  is,  melynek  egy  példá- 
nyát Kalmár  Lajos  úr  meghatározás  végett 
Csongi"ád-Csany  pusztáról  f.  év  márezius  30-áu 
küldötte  be  intézetünkhöz. 

M.  ().  K. 


A///"'')// ."  Der  genannte  Vogel  ist,  nach  den 
beschriebenen  Merkzeichen,  das  feuerköpfige 
Goldhähnchen  —  ReyiihiK  igitieapillus Brehm  — 
das  den  Sommer  oben  in  den  Fichtenwäldern 
verbringt,  und  nur  des  Winters  oder  durchzie- 
hend auch  des  Herbstes  und  des  Frühlings  die 
Laubwälder  und  Gärten  zu  besuchen  pflegt, 
wobei  es  nur  selten  länger  an  einem  Orte  weilt. 

Derselbe  Vogel  ist  uns  auch  von  Herrn 
Ludwig  Kalmák  von  Csány,  Comitat  Csongrád, 
am  30.  März  laufenden  Jahres  behufs  Feststel- 
len der  Art  eingesandt  worden. 

U.  0.  c. 


112 


INTÉZETI  ÜGYEK.  -  INSTITUTS- ANGELEGENHEITEN. 


Petényi  J.  Salamonnak  egy  érdekes,  1847-l)en 
irt  levelét  kaptuk  Takján  Tihou  joghallgatú  úr- 
tól. A  levél  tót  nyelven  Sztkaka  Kákoia'  békés- 
csal)ai  néptanítóhoz  van  intézve,  ki  PETÉNYinek 
e  levélből  is  láthatólag  —  az  állattani  adatok 
gyűjtésében  segítségére  volt.  Taiwan  Tibor  ur 
szives  volt  a  levél  eredetije  mellett  annak 
magyar  fordítását  is  megküldeni.  Mi  a  levelet, 
addig  is  míg  további  felhasználásra  kerülne  a 
sor,  a  Petényi- féle  i-elil.viáldioz  tettük.  A  bekül- 
dőnek pedig  ezen  a  helyen  is  elismerést  kell 
nyilvánítanunk  azért,  hogy  e  levelet  nem  en- 
gedte elkallódni,  hanem  megőrzés  végett  inté- 
zetünknek küldte  meg. 

M.  ().  K. 


Einen  interressanten  Brief,  geschrieben  anno 
1847  von  J.  Salamon  von  Pf.tknyi  erhielten  wir 
von  Herrn  Tiüoií  Tauján  Hörer  der  Pieehtswis- 
senschaft.  Der  Brief  ist  in  slovakischer  Sprache 
an  IÍARI;  Sztraka  Volksschullehrer  in  Békés- 
Csaba  gerichtet,  der  —  wie  das  aus  dem  Briefe 
ersichtlich  ist  —  Petényi  bei  seinen  Sammlun- 
gen und  Forschungen  beihilflich  war. Herr  Tibor 
Tarján  war  so  freundlich  uns  neben  dem  Ori- 
ginale auch  die  ungarische  Übersetzung  zukom- 
men zu  lassen.  Wir  haben  den  Brief  bis  zur 
weiteren  Verwerthung  den  anderen  Petétnji- 
schen  Beliquien  beigelegt.  Dem  Einsender 
sprechen  wir  auch  hier  unsere  Anerkennung 
aus,  dass  er  diesen  Brief  nicht  der  Vergessen- 
heit anheim  fallen  Hess,  sonderen  ihn  unserem 
Institute  zur  Bewahrung  zusandte.     U.  O.d 


«Magyarország  madarai»  czimű  munkára 
vonatkozólag  több  oldalról  bejött  kérdezősködé- 
sekre  tudatjuk,  hogy  ennek  szövege  és  illusz- 
trácziói  sajtó  alatt  vannak  ;  ez  utóbbiak  sok- 
szorosítása —  több  fekete  kép  mellett  40  színes 
nyomású  tábláról  lévén  szó  —  a  dolog  termé- 
szeténél fogva,  lassabban  halad  elő  ;  mindamel- 
lett is  ez  év  őszén  az  egész  munka  kész  lesz  s 
közrebocsáttatik.  M.  0.  K. 


«Ungarns  Vögel».  Indem  wir  schon  mehrfach 
über  das  Werk  »  Ungar u^t  Vögel«  befragt  wur- 
den, geben  wir  kund,  dass  sich  Text  und  Illu- 
strationen unter  der  Presse  befinden  ;  die  Ver- 
vielfältigung der  letzteren  schreitet  zwar  lang- 
samer vor,  indem,  neben  mehreren  schwarzen 
Illustrationen,  40  Tafeln  in  Buntdruck  in  Vor- 
bereitung sind,  doch  wird  das  Werk  bis  Herbst 
zu  Stande  kommen  und  erscheinen.      U.  O.  C. 


A  füsti  fecske  tavaszi  vonulása.  E  madarak 
folyó  évi  tavaszi  vonulásának  megfigyelésére 
ismét  felkértük  a  néptanítókat,  kikhez  márcz. 
elején  a  «Néptanítók  Lapja »-nak  Î).  számában, 
a  felhívással  egyidejűleg  juttattuk  el  a  porto- 
mentes  bejelentő  levelező  lapokat.  A  buzgó  taní- 
tók részéről  —  május  elsejéig  —  már  közel 
három  ezer  lap  került  vissza.  Reméljük,  hogy 
tanítóink  ez  évben  a  tavalyihoz  hasonló  érdeklő- 
déssel fogják  támogatni  az  ügyet. 

A  tavalyi  feeskevonulási  jelentések  feldolgo- 
zását intézetünknek  derék  és  buzgó  munkatársa 
Gyulai  Gaal  Gaston  vállalta  magára,  ki  a  mun- 
kát már  annyira  előkészítette,  hogy  azzal 
augusztus  végére  teljesen  kész  lesz,  s  így  ez  ér- 
dekes dolgozat  már  az  Aquila  őszi  füzetében 
megjelenhet.  A  magyarországi  madárvonulás 
lS98-ik  évi   adatainak   feldolgozását  ez  évben 


Der  Frühjahrszug  der  Rauchschwalbe.  Zur 
Beobachtung  des  heurigen  Frühjahrszuges  ha- 
ben wir  wieder  die  Volksschullehrer  gebeten, 
denen  wir  Anfangs  März  in  der  9-ten  Nummer 
der  «Néptanítók  Lapja«  mit  der  Bitte  zugleich 
auch  die  portofreien  Anmeldungskarten  zustell- 
ten, von  welchen  bis  ersten  Mai  nahezu  3000 
zurück  kamen.  Es  ist  zu  hoffen,  dass  unsere 
Lehrer  die  Sache  mit  dem  gleichen  Eifer,  wie 
im  vorigen  Jahre,  unterstützen  werden. 

Die  Bearbeitung  des  vorjährigen  Frühjahrs- 
zuges der  Rauchschwalbe  hat  unser  tüchtiger 
und  eifriger  Mitarbeiter  Gaston  v.  Gaal  zu 
Gyula  übernommen  ;  die  Bearbeitung  ist  schon 
so  weit  vorgeschritten,  dass  sie  bis  Ende  August 
fertig  wird  ;  die  interessante  Abhandlung  wird 
also  noch  in  dem  Herbsthefte  der  Aquila 
erscheinen.    Den    ungarischen     Frühjahrszug 


113 


Gaal  Gaston  helyett  Schenk  Jakah, 
assistense  fogja  végezni. 


intézetünk     von    1898    wird  heuer  statt    Gaston   v.   Gaal 
Jakob    Schenk,    Assistent    unseres    Institutes 
.1/.  I>.  K.       ',  bearbeiten.  U.  ().  C. 


Kérelem.  Mindazon  ('rdeklodöket,  a  kik  gyüj-  Bitte.  -Jedermann,  der  für  unsere  Sanimlun- 
teméuyeinknek  szánt  küldeményeket  adnak  gen  Postsendungen  aufgibt,  wird  höflichst  er- 
postára,  kegyeskedjenek  a  csomagokat  így  czi-     sucht,  die  Sendung  folgendermassen  zu  adres- 


.1  yfugifav  Ormtholog'nd  Közpuntnak 
Heriiiaii  Ottó  főnök  úr  kezéhez 

Nemzeti  Múzeum,  Budapest. 
Ezt  különösen  olyan  küldinn'iiyckuél  ajánl- 
juk nyomósán,  amelyek  nyer-  iiiiidaiiikat,  vagy 
könnyen  rothadó  anyagokat  tartaimaznak  ;  s  ez 
esetben  a  csomagra,  a  tartalom  megnevezése 
mellett  szines  czeruzával  aláhúzva  jelzendő, 
hogj'  «romlékony»,  vagy  «rothadékony».  Olyan 
csomagok,  a  melyek  csak  az  intézetnek  és  nem 
xzt'iiiéh/  iii'i'rr  vannak  czimezvc  —  késve  jut- 
nak hozzánk  s  csak  akkor,  ha  mi  küldünk 
utána  ;  de  mi,  személyzetünk  elégtelensége  miatt, 
nem  kerestethetünk  mindennap  csomagot, 
csak  akkor,  ha  véletlenül  értesülünk  felöle. 

Ellenben  a  személynévre  czimzett  csomago- 
kat a  postahivatal  azonnal  a  házhoz  küldi.  Ezért 
kérjük  a  küldeményekre  a  fennelibi  czímzést 
alkalmazni. 

.1/.  0.  K. 


An  die  Ihigarischc  Omitìmlogische  Centrale 
fúr  den  Herrn  Chef  Otto  Herman. 

National- M uüfíum,  liudapesf. 
Diese  Adresse  können  wir  besonders  bei 
solchen  Sendungen  wärmstens  anempfehlen, 
welche  todte  Vogelkörper,  oder  sonstige  leicht 
in  Verwesung  gerathende  Sachen  enthalten  ;  in 
diesem  Falle  sollte  selbst  auf  das  Paket  «ver- 
weslich»  geschrieben  und  mit  farbigem  Blei- 
stifte unterzogen  werden.  Solche  Sendungen, 
welche  nur  an  das  Institut,  und  nicht  an  Pei'^on 
adressiert  sind,  kommen  gewöhnlich  spät  an, 
und  auch  nur  dann,  wenn  wir  darnach  schicken; 
unser  Personal  ist  aber  klein,  so  dass  wir  nicht 
jeden  Tag  nach  Paketen  fragen  lassen  können, 
nur  dann,  wenn  wir  zufällig  davon  verständigt 
werden.  An  Personen  adressierte  Sendungen 
dagegen  werden  von  der  Post  sogleich  ins  Haus 
befördert.  Deshalb  bitten  wir  bei  solchen  Sen- 
dungen die  obige  Adresse  zu  benützen. 

U.  0.  c. 


Az  intézet  gyűjteményei. 
I.  Bőrgyűjtemény. 


1.  Ampelis  garrula 

i.  Phalaropus  hyperboreus 

3.  Tringa  minuta 

4.  Tringa  alpina 

.5.  Ortygometra  pygmíea 
6.  Motacilla  flava 


Sammlungen  des  Institutes. 
I.  Sammlung  präparierter  Bälge. 

Példányszám.         Ajándékozó  neve. 
Exemplarzahl.        Name  des  Gebers. 

2         Albertini  Géz.^v  (Bükszád) 
I  Drexler  .Jos.  (Sopron) 

1  Rédli  Bél.\  (Duna-Mocs). 

2  Schenk  H.  (Ó-Verbász). 
1  Uhlig  T.  (Sopron). 


A  bőrgyűjteméuy  áll  SHS 


Diese  Sammlung  enthält  2G8  St. 


114 


2.  CoUectio  lügluvialium. 


Fftjok.  —  Artpii. 

1.  Cuciilus  canonis 
:2.  Accentor  moduláris 
".5.  Alauda  arvensis_ 

4.  Ampelis  garrula  .„ 

5.  Chloris  chloris  

().  Coturnix  coturnix 

7.  Emberiza  schœniclus 
S.  Erithacus  rubecula 
'.).  Gallinula  cbloropus 

10.  Garruhis  glaudarius 

1 1 .  Oriolus  galbiila  _     _.     . 

12.  Pyrrhula  europœa      ._.     ... 

13.  Sitta  caesia  ._ 

14.  Sylvia  atricapilla 

15.  Turdus  pilaris   

16.  Turtur  turtur 

1 7.  Nucifraga  caryocataetes 

18.  Coracias  garrula 

19.  Upupa  epops      

20.  Corvus  comix 

21.  Acrocephalus  arundinaeeus 

22.  Aegialites  hiaáicula 

23.  Aegithalus  caudatus 

24.  Anthus  pratensis 

25.  Alcedo  isjnda 

26.  Antbus  triviális  . 

27.  Certbia  familiáris     ,. 

28.  Calamodus  pbragmitis 

29.  Cypselus  apus   __     „     . 

30.  Dendrocopus  major  ._     .„ 

31.  (I  médius     

32.  «  minor 

33.  Dryocopus  martins 

34.  Hirundo  rustica  

35.  Hydrochelidon  nigra 

36.  Lanius  minor 

37.  Locustella  fluviatilis 

38.  Luscinia  luscinia 

39.  Motacilla  alba  

40.  <(         boarula 

41.  Parus  ater    

42.  Pbylloscopus  acredula 

43.  Eallus  aquaticus      

44.  Ruticilla  titbys    

45.  Sylvia  cinerea   

46.  «       nisoria 

47.  (I       eurruca  . . 

48.  Troglodytes  parvnlns 


Katulyák  száma.     Az  ajándékozó  neve. 
Anzahl  d.  Schachtl.    Name  des  Gebers. 

7  Chernél  Istv.ín 


115 


Fajok.  —  Arten 

49.  Turdns  merula 

50.  Yunx  torquilla 

51.  Scolopax  rusticola 

52.  Tetrao  bonasia    ._ 

53.  « 


Összesen 
Zusammen 


CcHERNEL  István 
SzÜTS  Béla 
Rédli  Béla 


A  gyűjtemény  ezidö  szerint  S7'.'.  ilrl)l)ól  ál 


Die  Sammlung  l)estebt  derzeit  aus  873  Stücken. 


3.  Collectio  anatomica. 


Fajok. 

-  Arten. 

Dì 
Zal 

rab  .szám. 
1  a.  Stilckf 

Ajándékozó  neve. 
Name  des  Gebers. 

1.  Aquila  clanga. 

Mellcsont.  —  Brustbein 

Dr. 

Lendl,  a.  (Bliest) 

2.  Cygnus  bewicki 

«                 (1 

3.  Colymbus  arcticus     . 

<(                  « 

4.  Tadorna  cornuta 

(1                 « 

5.  Aquila  fulva  S 

Dl 

.  Aliúsy,  g.  (Graz) 

li.       «    imperialis  J 

«                  « 

7.  Bubo  bubo  (L.)  j 

«                  (( 

8.  Haliaëtus  albic.  ? 

« 

0.  Pelecanus  crisp.  J     . 

« 

10.  Vult.  monacbus  ^ 

Összesen 
Zusammen 

(1                 <( 

l" 

10 

E  gyűjtemény  áll  100  drbból.  I       Diese  Sammlung  enthält  100  Stücke. 

Fogadják  a  beküldő  urak  ajándékaikért  hálás  Empfangen   die    Herren    Einsender    unsern 

köszönetünket.  j  besten  Dank  für  ihre  Geschenke. 


PERSONALIA. 

A  M.  0.  K.  a  mult    (1898)    augusztus    óta  Seit  August  vorigen  .Jahres  (1898)  hat  die  ü. 

sok  ügybuzgó  munkást  nyert  a  közelben  és  tá-      0.  C.  viele  eifrige  Mitglieder  aus  Nah  und  Fern 
volban.  gewonnen. 

Az  intézet  rendes,  állandó  iiieofkjyolői         In  die  Liste  der  ordontlíchcn  und  stän- 


közé  felvétettek. 

I.  A  luì  földem  : 

1.  Báró  R\NS  von  Berlepsch,  Cassel. 

2.  Ha.\se  0.,  Berlinben. 

3.  Harms  Mihály,  HeUenorm  tivlandban. 

4.  ScHAFFER  Sándor  lelkész,  Mariahof  (Stájer- 
ország). 

II.  A  hrlfölilÖH  : 

'>.  Kiss  L.v.ios  tanit(),  Deiireczen. 


ditjou  Boohaclitei'  des  Institutes  sind  auf- 
genommen worden  : 
I.  Audändhciic  : 

1 .  Baron  Hans  Freih.  v.  Berlepsch  in  Cassel. 

2.  0.  Haase  in  Berlin. 

3.  Michael  Harms  in  Hellenorm,  Livland. 

4.  Alexander  Schaffer,  Pfarrer  in  Mariahof, 
Steiermark. 

II.  Inläiidisclie  : 

5.  Ludwig  Ktss,  Lehrer  in  Debreczen. 

1.5* 


116 


G.  LiNDKR    KÁnoT,Y    jogl)allgat(')     (Kolozsvári 
Békés-Csaba. 

7.  Szigeti  Eezső  m.   kir.  főeidész.  Szonil)at- 
bely  (Yasmegye). 

8.  Sziklat  Ede  föl(ll)irtokos,  Jáiiok  (Aliuiij- 
Toi-iia  m.). 

0.  Tarján  Tibor  joghallgató  (Kolozsvári  Bé- 
kés-Csaba. 

10.  l'^LSCH  Kjvroly  fövadász,  Sopron-Nádasd. 


(').  KarlLindei;.  ITörc-r  der  Rocbtswisscnschaft 
in  Kolozsvár. 

7.  Rudolf  Szkíeti.  k.  u.  Forstmeister  in  Szom- 
bathely (Com.  Vas). 

8.  Eduard  v.  Sziklay  GutsViesitzer  in  -Tanok 
(Com.  Abauj -Torna). 

9.  TiBoii  Taimán.  Tirucr  der  Rechtswissenschaft 
(Klausenbiii-i.  lîi  k.  --(-aba. 

10.  Kaim.  Tii.x  II  OKirjäger  in   Nádasd  (Com. 
Sopron  ). 


Mint  öiikóiiíos  (iidósítók   és   inatjáii 

iiKMjfiijyelök  csatlakoztak  felhivásunkra  s 
már  vonulási  adatokat  részint  a  múlt  őszről, 
részint  a  f.  évi  tavaszról  küldtek  is  a  követ- 
kezők : 

1.  Bozsolik  Ferencz  tanító,  Decs  (Tolna  m.) 

2.  Csikasz  Sándor  tanitó.  Szaporcza  (Baranya 
megj^e). 

3.  Dely  Imre  földbirtokos,  Pnszta-Pércs  (Bi- 
harmegj^e). 

4.  Erdelyán  Péter  görög  kath.  tanító,  Homo- 
licz  (Torontálmegj'e). 

.5.  Gesztes  Lajos  érseki  uradalmi  erdőmester, 
Felső-Tárkány  (Hevesm.i 

G.  Dr.  Horváth  .Jeromos  középiskolai  tanár. 
Baja  (Bács-Bodr.  megye). 

7.  Honéczy  Ödön  ev.  lelkész.  I'jvásár  (Gömör 
megj'e). 

8.  Hosszufalusi  Andor,  Borsod-Nyék  (Borsod- 
megye). 

í).  Kalmár  Lajos  birtokos,  Csongrád-Csany 
(Csongrádm.) 

10.  Kemptner  Ernő  uradalmi  tiszttartó.  Si- 
montornya (Tolnám.) 

11.  Lészai  Ferencz  földbirtokos.  Mag>'ar- 
Gorbó  (Kolozsm.) 

12.  Malesevies  Emil.  áll.  gj^mn.  tanár,  Lo- 
soncz  (Nógrádm.) 

13.  Neupauer  István  tanitó,  Yiszoka  (I'ng- 
megye). 

14.  Piósa   Lajos.    Nagj'-Jeszenicz    (Trencsén- 


15.  Sárkány    .János     műegyetemi     hallgató. 
Budapest. 

16.  Teleki  Jenő  gróf  joghallgató,    Budapest 
(Nagy-Somkút,  Szatmármegye). 

17.  Teleki   Pál   gróf   joghallgató,    Budapest 
Pribékfalva,  Szatmármegye). 


Als  froiwilliyo  und  l»rival-Uo«»hach- 

tor,  die  auf  unsere  Aufforderung  teils  schon 
vom  vorigen  Herbste,  theils  vom  beuingen  Früh- 
jahre Beoljachtungen  einsandten,  haben  sich 
der  Centrale  beigesellt  : 

1 .  Franz  Bozsolik,  Lehrer  in  Decs  (Com. 
Tolna). 

2.  Alexander  Csikesz.  Lehrer  in  Szaporcza 
(Com.  Baranya). 

3.  Emerich  v.  Dely,  Gutsbesitzer  in  Pnszta- 
Pércs  (Com.  Bihar). 

4.  Peter  Erdelyán,  gr.  kath.  Lehrer  in  Homo- 
licz  (Com.  Torontáli. 

5.  Ludwig  Gesztes,  erzbischöHicher  Wald- 
meister in  Felső-Tarkány  (Com.  Heves). 

G.  Dr.  .Jeremiás  Hoi-váth.  Professor  in  Baja 
(Com.  Bács-B). 

7.  Edmund  Honéczy,  ev.  Pfarrer  in  Ujvásár. 
(Com.  Gömör). 

8.  Andreas  Hossszufalussi  in  Borsod-Nyék 
(Com.  Borsod). 

í).  Ludwig  Kalmár,  Gutsbesitzer  in  Csongrád- 

[  Csány  (Com.  Csongi'ád). 

[  10.  Ei-nst  Kemptner,  herrschaftl.  Gutsverwal- 
ter in  Simontomya  (Com.  Tolna). 

I        11.  Franz  v.  Lészai,  Gutsbesitzer  in  Magyar- 

j  Gorbó.  (Com.  Kolozs.). 

I       12.  Emil  Malesevies,    Professor  in   Losoncz 

'  (Com.  Nógi-ád). 

13.  Stephan  Neupauer,  Lehrer  in  Yiszoka 
(Com.  Ung). 

!  14.  Ludwig  Eósa,  in  Nagy-Jeszeniez  (Com. 
Trencsén). 

1 .5.  Johann  Sárkány,  Hörer  am  Politechnikum 
zu  Budapest. 

I  16.  Graf  Eugen  Teleki,  Hörer  der  Piechts- 
wissenschaft  in  Budapest  (Nagj'-Somkut.  Com. 
Szatmár). 

17.  Graf  Paul  Teleki,  Hörer  der  Rechts- 
wissenschaft in  Budapest  (Pribékfalva,  Com. 
Szatmár). 


18.  Tóth   Erle   földbirtokos,    Balatonto-Kajár 
(Yeszprémmegyeì. 

19.  Varga  Lajos  görög  katli.  tanító,  Sárköz- 
Újlak  (Szatmármegye). 


A  nóinol    inadcii'védelnii    o<|yosüloC 

f.  é.  márezius  hó  i-én  tartott  ülésén  megválasz- 
totta Hersun  Ottó-I,  a  Magyar  Ornithologiai 
Központ  főnökét  Budapesten,  külső  és  leve- 
lező (íu.jjává. 


18.' Edmund  Tóth,  Gutsbesitzer  in  Balatonfő- 
Kajár  (Com.  Veszprémi 

19.  Ludwig  Varga,  gr.  kath.  Lehrer  in  Sárköz- 
Újlak  (Com.  Szatmár). 

Der  Deiilsehe  Verein  /.uni  .Sehul/e 
<lei'  VojjeUvelt  hátam  1-ten  März  1.  J.  Ottó 
Herman,  Chef  der  Ungarischen  Ornithologischen 
Centrale  in  Budapest,  zu  seinem  anss«M'oi'- 
(lentliehen  und  eori-espondiei-enden 
Mit(|liede  ernannt. 


NEKROLOG. 


CLAUS  KAEOLY  tanár 


Professor  CARL  CLAUS 


E  szavakban  «Claus  Károly  emlékének»  nem  a 
férfiú  életleírása  foglaltatik.  Nem  a  tudóst  méltatom 
bennük,  hanem  az  embert,  a  mihez  megadja  a  jogot 
az,  hogy  Claus  a  Magy.  Orn.  Központnak  tiszteleti 
tagja  volt.  Nem  azért,  mintha  főleg  a  madártannak 
szolgált  volna  tudásával,  hanem  azért,  mert  minden 
porczikájában  a  tudomány  embere  volt,  buzgó  és 
odaadó  zoológus,  s  mert  első  soraiban  harczolt 
annak  a  tudományos  küzdelemnek,  mely  a  nagy 
átalakulásban  megteremtette  azt,  a  mit  így  fejezhe- 
tek ki  röviden  :  a  forma  helyett  a  lényeg. 

Tudományos  működése  Dae\vin  mindent  átalakító 
fellépésével  —  1859  —  kezdődik,  s  ez  a  működés 
szakadatlan  volt  és  odaadó.  CLAUs-nak  nem  volt 
elég,  hogy  a  tudománynak  egészen  specziaUs,  rész- 
ben még  úttalan  terén  tett  szolgálatokat,  e  mellett 
testtel  és  lélekkel  oktató  is  volt  ;  és  nem  volt  elég 
neki  még  ez  sem  :  írt  tankönyveket,  hogy  ifjú  nem- 
zedékeket nyerjen  meg  és  nevelhessen  föl  a  tudo- 
mánynak. Eöviden  adva  Claus  Károly  mint  ember 
ismerte  hivatását  s  annak  hűen  és  tökéletesen  meg 
is  felelt. 

1873-ban  Bécsben  találkoztunk  mint  egyvívásuak 
az  orthopterologia  akkori  refugiumában,  Bruxner 
von  Wattenwyl  udvari  tanácsosnál,  kinek  szelleme 
igen  érezhető  volt  az  akkori  zoológiai  körökben.  Ez 
a  férfiú  ismerte  a  helyzetet  s  meg  is  találta  a  helyes 
utat.  Akkortájt  állott  virágjában,  sőt  mondhatnám 
biu-jánzott  az  enumeratio,  mint  gyümölcse  ama 
bizonyos  kornak,  mely  éppen  a  rideg  empirismus- 
nak  adta  meg  a  legjobb  talajt  ;  a  mikor  könnyű  volt 
a  legkisebb  tudás  nélkül  is  nagy  tekintélyt  szerezni. 


In  diesen  Worten  «Carl  Claus  zumGedächtniss» 
handelt  es  sich  um  keine  Lebensbeschreibung  des 
Mannes,  um  keine  Würdigung  des  Gelehrten,  son- 
dern um  den  ganzen  Menschen.  Die  Berechtigung 
hiezu  gibt  die  Thatsache,  dass  Claus  der  Ung.  Ürn. 
Centrale  als  Ehrenmitglied  angehörte  ;  nicht  als  ob 
er  der  Ornithologie  ganz  specielle  Dienste  geleistet 
hätte  ;  sondern  weil  er  durch  und  durch  Mann  der 
Wissenschaft,  mit  Eifer  und  Hingebung   Zoologe 
'   war  und  in  erster  Eeihe  mitkämpfte  in  der  grossen 
]   Umgestaltung,  welche   kurz  und  bündig  in  folgen- 
dem ausgedrückt  werden  kann  :  statt  der  Form  das 
I  Wesen. 

Der  Beginn  seiner  wissenschaftlichen  Thätigkeit 
fällt  mit  dem  gewaltigen  Auftreten  Darwins  — 
1859  —  zusammen  imd  diese  Thätigkeit  war  eine 
rastlose,  hingebende.  Claus  genügte  es  nicht  der 
Wissenschaft  auf  ganz  speciellen,  zum  Theil  ganz 
unbebauten  Gebieten  Dienste  zu  leisten,  er  war 
ausserdem  pflichtgetreuer  Lehrer  ;  und  auch  dies 
genügte  ihm  noch  nicht,  er  schrieb  Lehrbücher, 
um  der  Wissenschaft  Generationen  von  Jüngern 
zu  gewinnen  und  zu  erziehen  ;  kurz  gefasst  :  Carl 
Claus,  der  Mensch,  that  seine  Pflicht  voll  und  ganz. 
Als  Altersgenossen  ti-afen  wir  uns  im  Jahre  1 873 
in  Wien,  im  Eefugium  für  die  gesammte  Orthopte- 
rologie  bei  Hofrat  Brunner  von  Wattenwyl,  dessen 
geistiger  Gehalt  sich  in  den  damflligen  zoologischen 
Kreisen  sehr  fühlbar  machte.  Der  Mann  hatte  Ge- 
danken. Es  blühte,  ich  möchte  sagen  wucherte 
nämlich  dazumal  die  Enummeration  als  Frucht 
jener  gewissen  Periode,  für  welche  der  crasse  Empi- 
rismus wie  geschaffen  war,  wo  man  ganz  gedanken- 
los zur  grossen  Auctorität  werden  konnte.  Man  liess 


118 


Csak  «jó  fajokat,   kellett  meghatái-oztatni  s  az  ilk- 
tőnek  kiadni  a  saját  neve  alatt  ;  a  dolgot  talán  eny- 
hítheti, hogy  a  meghatározó  szakembernek  a  leg- 
melegebb köszönet  mindig  kijárt.  Ez  az  enumeratio  i 
különben  nálunk  is  divatban  volt  —  akkoron.         •    j 
Bbünneb  von  Wattenwyl  udvari  tanácsos  ezzel  j 
szemben  máskép   gondolkodott;    nézetét  ki  tudta 
fejezni  ;  és  miuthogv'  ez  az  újabb  iránynak  teljesen 
meg  is  felelt,  tekintélyhez  és  elismeréshez  jutott. 

És  ez  az  irány  volt  az  oka  annak  is,   hogy  az  or-  | 
thopterologusok  refugiumában  mélyebben  gondol- 
kozó emberek  találkoztak,  megismertek  és  meg  is 
becsülték  egjnnást. 

Claus  Károly  képe  előttem  lebeg  ma  is.  Külsője 
inkább  ideg,  mint  izom,  —  kiiszált  hajzat,  lángoló 
szempár,  melyből  buzgalom  és  munkakedv  sugár- 
zott; tekintete  néha  szigoni,  sőt  szúró  is,  de  belső- 
jében mégis  meg  volt  az  őseredeti  német  kedélyes- 
ség, a  tőről  metszett  német  professzor;  csaknem 
gyermekes  naivságának  mintaképe. 

Lankadatlanul,  pihenést  nem  ismerve  dolgozott. 
Tankönyvei,  az  állattan  alapvonalai,  kiadásokat  ér- 
tek meg  s  ma  is  hü  barátok  minden  szakember  író- 
asztalán. Ez  nagy  érdem,  elég  nagy  ahhoz,  hogy  idő 
előtt  a  szerzőt  nyugdíjba  küldjék. 

Nagy  gyííjteményemben  talán  az  a  legszomorúbb 
és  legkeserűbb  levél,  a  melyben  Claus  Károly  hirül 
adja,  hogy  61  éves  korában,  abban  a  korban,  a  mi- 
dőn a  szakember  tudása  legszebb  gyümölcseit  érlel- 
heti és  adhatja  át  a  következő  nemzedéknek,  őt  tan- 
székétől eltiltották,  azzal  a  megokolással,  hogy  alatta 
a  zoologia  hanyatlásnak  indult.  Hanyatlásnak  ő  ál- 
tala, a  ki  együtt  küzdött  és  alkotott  a  legnehezebb 
átmeneti  kor  legjobbjaival  !  Ez  volt  számára  a  halá- 
los döfés.  Ez  oly  életnek  alkonyán,  a  mely  mind- 
végig a  legnemesebb  munkának  volt  szentelve,  igaz 
és  megrázó  tragoedia.  A  mint  én  látom  a  dolgot, 
csupán  az  öregek  szemében  tragoedia,  a  kik  még 
apáinktól  örököltük  a  nagyjaink  és  tanítóink  iránti 
kegyeletet,  olyanoktól,  a  kik  még  nálunknál  is  sok- 
kal naivabbak  voltak. 

Az  évszázad  letünőfélben  van  :  naivság  és  kegyelet 
természetesen  vele  együtt  szállnak  sirba  ;  mire  is 
lehetne  ezeket  használni? 

Azok  a  nyomok  azonban,  a  melyeket  Claus  a  tu- 
dás terén  hagyott,  eltörülhetetlenek.  Ő  a  tudomány- 
nak igazi  dísze  volt  és  örökre  az  is  fog  maradni  ! 
Béke  poraira. 

Hemiuii  Otló. 


sich  die  guten  Arten  bcstiiiiini'u  und  imblizierte  sie 
unter  eigenem  Namen;  als  mildernder  Umstand 
möge  gelten,  dass  dem  bestimmenden  Fachmann 
der  heisseste  Dank  gespendet  wurde. 
War  auch  bei  ims  im  Schwange. 
Hofrat  Brunner  von  Watten^ntl  hatte  aber,  wie 
gesagt,  seine  Gedanken,  verstand  sie  in  Worte  zu 
kleiden,  und  diese  Gedanken  entsprachen  vollkom- 
men der  neuen  Strömung  —  dies  der  Grimd  seines 
Ansehens. 

Dies  war  auch  die  Irsache,  dass  sich  dort  im  Re- 
fugium  Orthopterorum  Leute  des  Gedankens  trafen 
und  schätzen  lernten. 

Das  Bild  von  Carl  Claus  steht  auch  heute  noch 
vor  meiner  Seele.  Mehr  Nerv  als  ^luskel  —  wirres 
Haar,  flammendes  Auge,  manchmal  stechender 
Blick  ;  —  voll  Eifer  und  Arbeitslust.  Und  im  inner- 
sten Wesen  doch  deutsche  Urgemüthlichkeit  ;  die 
beinahe  kindliche  Naivität  des  echten  und  rechten 
deutschen  Professors. 

Der  Mann  arbeitete  rastlos.  Seine  Gnmdzüge  — 
sein  Lehrbuch  der  Zoologie,  erlebten  Auflagen,  sind 
auch  heute  noch  treue  Freunde  auf  dem  Arbeits- 
tische jedes  Fachmannes  ;  —  ein  grosses  Verdienst, 
genug  dazu  um  vorzeitig  —  pensioniert  zu  werden. 
Es  ist  vielleicht  der  traurigste,  bitterste  Brief 
meiner  grossen  Sammlung,  in  welchem  mir  Carl 
Claus  anzeigt,  dass  er  mit  61  Jahren,  also  in  einem 
Alter,  wo  der  Fachmann  seine  reifsten  Erachte  zei- 
tigen und  spenden  kann,  bei  Seite  geschafft  wurde, 
mit  der  Begründung,  dass  die  Zoologie  einen  Rück- 
gang erhtten  hat.  Einen  Rückgang  durch  den  Mann, 
der  in  der  schwersten  Uebergangsperiode  in  der 
Reihe  der  Besten  mitgekämpft  und  mitgeschafien 
hat  !  Dies  gab  ihm  den  Todesstoss. 

Ist  das  nicht  eine  Tragödie  ?  Freilich  ist  es  eine  : 
wie  mir  aber  scheint,  bloss  in  den  Augen  der  Alten, 
die  wir  da  die  Pietät  für  unsere  Lehrer  und  Grossen 
von  unseren  Vätern  ererbt  haben  —  die  noch  viel 
naiver  waren  als  wir  es  sind. 

Das  Jahrhundert  geht  zur  Neige  und  ist  uatürhch 
aller  Naivität  und  aller  Pietät  bar  —  wozu  könnte 
man  denn  auch  diese  Sachen  benützen  ?  ! 

Die  Spuren  aber,  welche  Claus  auf  dem  Gebiete 

des  Wissens  hinterlassen  hat,  sind  unverwischbar  ! 

Er  war  und  bleibt  für  immer  eine  Zierde  derWis- 


Friede  seiuer  Asche. 


119 


Dr.  ZEPPELIN  MIKSA  gróf 


Dr.  Graf  MAX  V,  ZEPPELIN 


1888  Julius  2ü  án  történt,  bogy  dr.  Baenitz,  a 
nagy  körben  ismert  botanikus,  a  Nordkapról  Trom- 
söbe  visszatért  s  újra  elfoglalta  szobáját  a  Hotel 
Nordenben,  a  hol  mi  magyarok  is  éppen  akkor  ta- 
nyáztunk. Egy  világos  sarkköri  estén  egy  úriembert 
hozott  hozzánk,  a  ki  rokonszenves  modorával  rögtön 
lebilincselt.  Ez  volt  dr.  Zeppelin  Miksa  gróf,  akko- 
ron «württembergi  királyi  kamarás,  ő  fensége  Urach 
herczegnc!  württeiflbergi  grófnő  szolgálatában.» 

A  gróf  szintén  a  Nordcapról  érkezett,  s  minthogy 
mi  Tromsőben  ekkor  már  meglehetős  otthonosak 
voltunk,  a  talpig  derék  embert,  a  miben  csak  lehe- 
tett segítettük.  Ebből  igen  szívélyes  és  tartós  viszony 
fejlődött,  daczára  annak,  hogy  az  idő  rövid  volt,  a 
grófnak  is  mennie  kellett,  én  pedig  Svaerholtra  és 
Vardőre  fegyverkeztem.  A  jó  barátság  a  gróf  oly 
korai  halálával  —  fájdalom  —  megszakadt. 

Zeppelin  gróf  később  a  legbarátságosabban  párt- 
fogolta dr.  Lendl  AooLF-ot,  norvégiai  kísérőmet,  ki 
Stuttgartban  végzett  volt  tanulmányokat.  Eljött 
189 i-ben  a  II.  nemzetközi  ornithologiai  congres- 
susra  Budapestre  s  részt  vett  a  Drávafokra  intézett 
kirándulásban  is.  így  felhasználta  az  alkalmat,  hogy 
Magyarországot  s  annak  tudományos  törekvéseit 
saját  tapasztalatából  ismerje  meg,  a  mi  csak  meg- 
erősítette a  magyarsággal  szemben  táplált  jó  véle- 
ményét. Intézetünknek  mint  levelező-tag  mindvégig 
igaz  hive  volt,  s  megküldötte  a  Spitzbergákhoz  és 
Észak-Amerikába  történt  utazásainak  leírását  is. 

Látogatását  1897-ben  viszonoztam  Stuttgartban 
s  a  legkedvesebb  emlékekkel  váltam  meg  tőle.  Sietve 
tette  félre  a  rendjeleket,  levetette  a  hivatalos  kabá- 
tot, hogy  a  «Frühschoppen »-re  vigyen,  a  hova 
exceUencziások,  udvari  tanácsosok  és  más  méltó- 
ságok csak  az  ő  őseredeti  sváb  kedélyességüket  hoz- 
ták el  és  éreztették  az  idegennel.  Kellemes,  emléke- 
zetes órák  voltak  ezek  ! 

A  M.  0.  Központ  igaz  kegyelettel  őrzi  korán  el- 
hunyt tagja  emlékét. 

Herman  Ottó. 


Es  war  am  i2ü.  Juli  1888,  dass  der  weit  bekannte 
Botaniker  Dr.  Baenitz  vom  Nordkap  nach  Tromsö 
zurückkehrte,  sein  Zimmer  im  Hôtel  Norden,  wo 
dazumal  auch  wir  Magyaren  hausten,  wieder  in 
Besitz  nahm.  Am  hellen,  lichten  arktischen  Abend 
brachte  er  einen  feinen  Mann  zu  uns,  dessen  sym- 
pathisches Wesen  uns  sofort  gefangen  nahm.  Es 
war  dies  Dr.  Graf  Max  von  Zeppelin,  dazumal 
«köuigl.  Württemberg.  Kammerjunker,  dienstthuend 
bei  J.  D.  der  Frau  Herzogin  von  Urach,  Gräfin  von 
Württemberg.  » 

Der  Graf  kam  ebenfalls  vom  Nordkap  und  da  wir 
zu  dieser  Zeit  in  Tromsö  schon  eingenistet  waren, 
gingen  wir  während  der  kurzen  Spanne  Zeit,  die  dem 
Grafen  und  mir  —  ich  rüstete  mich  für  Svaerholt 
und  Vardő  —  noch  zur  Verfügung  stand,  diesem 
prächtigen  Manne  mit  allem  an  die  Hand.  Es  ent- 
stand ein  sehr  herzliches  Verhältniss  u.  z.  von 
Dauer  ;  seitens  des  Grafen  leider  bis  zum  viel  zu 
frühen  Tod. 

Graf  Zeppelin  nahm  sich  später  meines  Beglei- 
ters in  Norwegen  —  Dr.  A.  Lendl  —  in  Stuttgart, 
wo  derselbe  Studien  machte,  freundschaftlichst  an  ; 
kam  1891  zum  H-teu  internat,  oruithologischen 
Congresso  nach  Budapest  imd  nahm  au  der  Excur- 
sion an  das  Draueck  theil. 

Graf  Zeppelin  nahm  also  die  Gelegenheit  wahr, 
Ungarn  und  dessen  wissenschafthche  Bestrebungen 
aus  eigener  Anschauung  kennen  zu  lernen,  und  dies 
befestigte  ihn  in  seiner  guten  Meinung.  Er  brachte 
unserem  lustitute  sein  ganzes  Wohlwollen  entgegen, 
wurde  dessen  correspondierendes  Mitghed.  Er  gab 
uns  Gelegenheit,  seine  nach  Spitzbergen  und  Nord- 
amerika vollführten  Reisen  kennen  zu  lernen. 

Ich  ei'widerte  1897  in  Stuttgart  seinen  Besuch 
und  danke  demselben  die  besten  Eindrücke.  Graf 
Zeppelin  beeilte  sich,  den  Staatsiock,  die  Orden 
abzulegen,  um  mich  zum  «Frühschoppen»  zu  führen, 
wohin  alle  Excellenzen,  Hofräthe  und  sonstige 
Dignitäre  nur  ihr  urgemüthliches,  liebenswürdiges 
Schwabentum  mitbrachtem  und  mit  dem  Stock- 
fremden  fühlen  Hessen.  Schöne  Stunden! 

DieU.  0.  C.  bewahrt  dem  früh  dahingeschiedenen 
Mitgliede  das  wäi-mste  Andenken. 

Otto  Hennán, 


A  Magyar  Omithologiai  Központhoz  érkezett  An  die  Ungarische  Ornithologische  Centrale 

nyomtatványok  jegyzéke.  eingelangte  Schriften. 

Ajnndékol:.  —  Gexriienke. 

1.  Angelini,  G.  :  Alcune   osservazioni    intorno    alla  Budytcs  flava  Bp.  ed  al  l'uffinus  anglorum  Boic. 

Pisa,  1883. 
^_  „  „      Sulla  permanenza  invernale  di  alcune  specie  di  uccelli  in  Sicilia.  Roma,  18'.);j. 

3.  „  „      Osservazioni  sopra  alcuni    uccelli    in    appartenenti    alla  sottofamiglia    degli   Emberi - 

zini.  Pisa. 
./,,_         „  „      Alcune  note  sull.  Avifauna  Marchigiana.  Koma,  1895. 

5  „  „      Osservazioni  e  riflessioni  intorno  alle  Passere  di  padulo  (Emberiza  scbn'niclus  Liun.)  ed 

affini.  Siena.  1898. 
0.  «  «      La  caccia  in  rapporto    colla  conservazione  della   selvaggina   coli'   agi-icultura  e  colla 

scienza.  Roma,  1893. 
7.  „  „      Avifauna  Sicula.  —  Nota  sulla  Quaglia  tridattila  (Turnix  sylvatica).  Koma,  1892. 

S.  a  «      Osservazioni   intorno   alla  Saxicola    melanoleuca  (Gould)  ed  alla  S.  occidentalis  Sal- 

vad.  Roma. 
9.  Il  «      Il  Dendrocopus  médius  in  Provincia  di  Roma.  Roma. 

10.  «  «      Contributo  allo  studio  delle  Migrazioni  Ornitiche  con  osservazioni  fatte  specialmente 

attorno  allo  Stretto  di  Messina.  Roma,  189fj. 

11.  «  «      La  Limicola  platyrhincba  avvertita  per  la  prima  volta  in  Provincia  di  Roma.  Roma. 

12.  «  „      Secuuda  cattura  di  un  Piviere  orientale  (Cbaradrius  fulvus)  nei  diutorni  di  Roma.  Roma. 

13.  Annals  Ol-  scoTL.  N.\T.  HIST.  :  Thc  protection  of  wild  Birds  and  their  eggs  in  Scotland.  Edinburgh,  1898. 

14.  Akhigoni  degli  Oddi,  E.  Dr.:  On  two  Hybrid  Ducks  etc.  Paris,  1898. 

15.  «  «  (1        «      «       Ornithological    Notes  on    thirty    abnormal    coloured    «Auatida'»    etc. 

Paris,  1898. 
1().         «  «  «        «      «       Eine  Brutstätte  des  schwarzen  Milans  etc.  Berlin,  1898. 

17.  AusTKALiAN  MusEüM  :  Report  of  Trustees  for  the  year,  1897.  Sydney,  1898. 

18.  BoNOMi,  Aug.  Prof.  :  Ueber  den  Vogelzug  in  Süd-Tirol.  Wien    1898. 

19.  Glabe,  H.  L.  :  The  feather- tracts  of  North- American  Grouse  and  Quail.  Washington,  189S. 

20.  Clarke,  Eagle,  F.  L.  S.  :  On  the  Ornithology  of  the  Delta  of  the  Rhone.  London,  1898. 

21.  Comité  F.  Ornithol.  Beobachtungen  in  Oestereeich  :  Daten  über  den  Zug  der  Vögel  im  Frühling  1897. 

Wien,  1898. 

22.  CuEw,  Henky  and  0.  H.  Babqüin  :  On  the  sources  of  luminosity  in  the  electric  Arc.  Boston,  1898. 

23.  Csörgei  Titusz  :  Falco  sacer  Briss.  1760.  Petényi  3.  S.  Omithologiai  hagyatéka.  Bpest,  1897. 

24.  CzïNK,  Ed.  :  Syrnium  Uralense.  Bpest,  1897. 

25.  Dubois,  Alphonse,  Dr.  :  Revue  des  derniers  Systèmes  Ornithologiques  etc.  Paris,  1891. 

26.  «  «  «       Note  sur  deux  Oiseaux  nouveaux  pour  la  belgique.  Paris,  1896. 

27.  «  «  «       Description  d'  un  nouveau  Couroucou  africain.  London,  1896. 

28.  «  «  «       La  Faune  Ornithologique  de  la  Belgique  Comparée  de  la  Normandie  et  de  la 

Lorraine.  Paris,  1897. 

29.  «  «  «       Remarques  sur  certains  Oiseaux  supposés  nouveaux.  London,  1897. 

30.  Pinsch,  0.  Dr.  :  On   the  specific  distinction  of  the   Ground  Cuckoos  of  Borneo  and  Sumatra.  Ley- 

den,  1898. 

31.  «  «      «       On  seven  new  species  of  Birds  in  the  Leyden  Museum  from  the  Islands  of  Wetter, 

Kisser  Lethi  and  New-Guinea.  Leyden,  1898. 

32.  «  «      «       Über  Scops  magicus  (S.  Müll.)  und  die  verwandten  Arten.  Leyden.  I S9S. 

33.  Haase,  0.:  Der  Strauss.  Berlin,  1898. 

34.  D'Hamonville,  Baron  :  Revue  des  Oiseaux  qui  au  moment  de  la  mué  perdent  la  faculté  du  Vol. 

Paris,  1898. 


3Ô.  D'Hamu.nville,  Biirou:   Note  uoinplcmeiitiiirc  sur  les  Oiseaux  utiles  de  la  Franuc.  Paris,  1S07. 

36.  Hann,  J.  Dr.,  Dr.  G.  Hellmann:  Abreise  der  Schwalben.  Wien,  181)7. 

37.  Hartekt,  E.  :  Die  bisher  bekannten  Vögel  von  Miudoro  etc.  Naumburg,  18!tl. 

38.  «  «  Über  eine  kleine  Vogelsammlung  aus  der  Provinz  Preanger  in  West-Java. 

3'.l.  «  •  Über  die  Oologie  und  ihre  Bedeutung  für  die  Wissenschaft.  Frankfurt  a.  M.  1890. 

4U.  «  «  Über  Behgiou  und  Lebensweise  d.  Bevölkerung  in  den  Gegenden  des  Nigergebietes 

Berlin,  188(i. 

41.  ..  .  Dr.  Kutter  |.  Gera  1891. 

'(■"2.  «  «  Über  die  nordafrikanischen  Garrulus- Arten.  Berlin,  1895. 

43.  «  «  Über  Begriff  und  Nomendatur  subspecifischer  Formen  etc.  1897. 

44.  «  «  Kurze  Besprechung  eines  Angriffes  auf  die  neueren   Nomenclaturbestrobungcu.  Leip- 

zig, 1897. 

45.  «  «  Zur  systematischen  Übersicht  der  Vögel  in  Nr.  41a.  1893. 
4f).  «  «  Schilderungen  aus  Ober- Assam.  Berlin,  1889. 

47.  •  ((  Systematische,    nomenclatorische    und   andere   Bemerkungen   über    deutsche    Vögel 

Berlin,  1894. 

48.  «  «  Wie  schaffen  alte  Vögel  ihre  Jungen  fort.  Wien,  1897. 

49.  «  «  Salanga.  Deutsch,  geogr.  Blatt.  Bd.  XIL 

50.  «  «  Zur  Nomenclatiir  von  Columba  livia.  Gera,  1N97. 

51.  «  (I  ün  a  new  species  of  Batrachostomus.  Leyden,  1892. 

52.  «  «  Allerlei  vom  Wanderfalken.  Gera,  1891. 

53.  «  «  Carpodacus  erythrinus  Fall.  Gera,  1892. 

54.  «  «  rber  die  Häufigkeit  des  Ortolans  in  Ostpreussen.  Berlin,  I89i. 

55.  «  «  Der  Gattungsname  Calœnas.  Berlin,  189(5. 

5ü.  «  «  Zur  Vertheidigung  unserer  Nomenclaturregelu.  Leipzig,  1898. 

57.  «  «  Aus  den  TabakpÜajizungen  und  Wäldern  in  Nordost-Sumatra.  Bremen,  ls9l. 

58.  «  «  Das  Thierreich.  Berlin,  1897. 

59.  «  «  Ornith.  Ergebnisse  einer  Keise  in  den  Niger-Benue-Gebieten.  Leipzig,  l88r>. 
üO.  «  «  To  the  H.W.  Rothschüd'sZool.  Museum  at  Tring.Tring,  1898. 

ül.  «  (,  Reise  im  westhchen  Sudan.  Gotha,  1887. 

02.  «  «  Zur  Ornithologie  der  indisch-malayischen  Gegenden.  Leipzig,  1889. 

(53.  «  «  Über  die  Sperber  der  Insel  Madeira.  Berlin,  1896. 

64.  «  «  Vorläufiger  Versuch  einer  Ornis  Preussens.  Wien,  1887. 

65.  «  «  On  the  birds  of  Marianne  Islands.  London,  1898. 

66.  «  «  Comatibis  Eremita,  L.  a  European-Birds.  London,  1897. 

67.  II  II  On  the  birds  collected  by  Mr.  Everett  in  South-Plores.  London,  1897. 

68.  II  II  Contributions  to  the  Ornithology  of  Papuan-Islands.  London,  1S9(5. 

69.  II  II  Further  notes  on  humming-birds.  Loudon,  1S98. 

70.  II  II  On  a  collection  of  birds  from  North-Western  Ecuador.  London,   189S. 

71.  II  II  On  the  birds  of  Lomblen,  Pantar  and  Alor.  London,  1898. 

72.  II  II  On  the  birds  collected  on  Sudest  Island  in  the  Louisiade  Archipelago  by  A.  S.  Meek. 

London,  1898. 

73.  «  II  First  glimpses  of  the  Zoology  of  the  Natuua  Islands.  London,  1 894. 

74.  II  II  On  ornithologica  coll.  made  by  Mr.  A.  Everett.  London,  1896. 

75.  «  II  List  of  an  ornithological  coll.  made  by  Dr.  Percy  etc.  London,  1898. 
70.  .1  II  Mr.  W.  D'Oherty's  bird  coll.  from  Celebes.  London,  1897. 

77.  II  II  List  of  a  second  coll.  of  birds  from  the  Natuna  Islands.  London,  1895. 

78.  II  II  List  of  a  coll.  of  birds  made  in  Lombok  etc.  London  1896. 

79.  II  II  Account  of  the  birds  coll.  in  Sumba  etc.  London  1898. 

80.  II  II  On  a  coll.  of  humming  birds  from  Ecuador  and  Mexico.  London,  189 Í-. 

81 .  11  II  On  the  birds  coll.  by  Mr.  Everett  on  the  Island  of  Savu. 
<S2.  II  II  Notes  on  humming  birds.  London,  1897. 

Aquila.  VI.  1(5 


122 

83.  IJaiítkiít,  e.  :  List  of  a  coll.  of  birds  made  in  tho  Stila  Islands  by  W.  DOlierh'.  London,  IS08. 

81.  «           «      Notes  on  Pahrarctic  birds  and  allied  forms.  London,  1897. 

85.  «           «      An  account  of  the  collection  of  birds  made  by  Mr.  W.  Dobcrty  in  the  Eastern  Archipe- 
lago. London  189C. 

S(>.  0           «      Varions  notes  on  humming  birds.  London.  1S!I7. 

87.  «  «      On  the  birds  collected  by  Mr.  Meek  on  Eossel  Islands  in  tiic  Louisiadc  Archipelago. 

London,  1899. 

88.  •  «      Further  notes  on  humming  birds.  London,  1899. 

89.  «  «      List  of  birds  collected  in  Timor.  London,  1898. 

90.  «  «      On  the  birds  collected  by  Mr.  Everett  in  South  tlores.  Part.  JI.  Loudcm,  1S98. 

91.  9  «      On  the  distinctness  of  Trochalopterum  Ellioti  etc.  London,  1894. 

9á.  «           »      Some  new  and  other  rare  birds  from  Fergussou  Islands.  London  189.J. 

93.  «  «      Notes  on  the  Caprimulgid».  London,  1892. 

94.  «  «      A  few  additions  to  former  notes.  London,  1890. 

95.  «  0      On  a  second  collection  of  mammals  from  the  Natuna  Islands.  London,  l89."). 

96.  «  «      On  a  small  coll.  of  birds  from  Mindoro.  London,  1895. 

97.  «  «      On  some  Meliphagid;c  and  other  birds  from  New-Guinea.  London,  1897. 

98.  «  «       Salvadorina  Waigensis.  London,  1894. 

99.  «  (I      Nest  and  eggs  of  Micropus  subfurcatus,  etc.  London,  1894. 

100.  «  «      On  a  new  Bustard  from  the  Pahrarctic  Kegion.  London. 

101.  «  «      The  migration  of  Partridges.  London,  1893. 

102.  «  «      A  Hirtherto  Overlooked  bristish  bird.  London,  1898. 

103.  «  «      On  the  first  primary  in  passerine  birds.  London,  1 899. 

104.  »  «      On  the  birds  of  Island  of  Aruba  etc.  London,  1893. 

105.  .  .      On  the  birds  of  East  Prussia,  Part.  I— n.  London,  1892. 
lOtí.  «           «      Various  notes  on  humming  birds.  London,  1897. 

107.  «  «      Notes  on  some  species  on  the  families  Cypselida?,  Caprimulgidu'  and  Podargid.i'.  Lou- 

don, 1896. 

108.  «  «      Catalogue  of  the  birds  in  the  British  Museum.  Vol.  XVI.  Loudon,  1892. 

109.  «  „      Letter.  London,  1894. 

110.  «  «      On  the  Psittacula.  London,  1897. 
Ill-  «           «      On  subspecies.  London,  1 896. 

112.  «  «      Descript,  of  seven  new  species  etc.  London,  1897. 

113.  «  «      On  some  necessary  and  some  desirable  changes  of  names  Lately  used  in  connection 

with  Phihppine  birds.  London,  1897. 

1 14.  «  „      List  of  a  collection  of  birds  from  the  Island  of  Liruug  etc.  London,  1898. 

1 15.  «  «      A  new  form  of  swift  from  Madagascar.  London,  1896. 

116.  (I  (I      Lejjus  nigronuchalis  sp.  n.  London,  1894. 

117.  «  «      Description  of  a  new  finch  from  the  West-Indies.  Loudon,  1896. 

118.  «  «      A  few  notes  on  birds  from  Perak  Malay  Peninsula.  London,  1898. 

119.  «  «      Columba  rupestris  palhda  subsp.  nov.  Berlin,  1894. 

120.  «  .      Bericht  über  die  ßeise  von  Loko.  1887. 

121.  «  «      Katalog  der  Vogelsammlung  im  Museum  der  Seuckeubergischen  Naturf.-üesellsch.  m 

Frankfurt  a.  M.  Frankfurt.  1891. 

122.  «  «      Vom  Niger-Benuö-Gebiet  etc. 

123.  «  «      Die  Formen  von  Fringilla  spodogenys  in  Nordafrika.  Berlin,  1894. 

124.  ■  «      Wie  hält  der  fliegende  Eaubvogel  seine  Beine. 

125.  «  (I      Über  V.  Berlepsch's  und  Prof.  Koenigs  Vortrüge.  Dresden,  1898 — 99. 

126.  Hegyfoky  K.  :  A  vándormadarak  megérkezési  idejének  ingadozása.  Budapest,  1897. 

127.  Helms  0.:  Ornith.  Beobachtungen  vom  nördl.  Atlant.-Ocean.  Leipzig  1899. 

128.  Herman  0.:  A  füsti  fecske  ezidei  felvonulása.  Ungvár,  1898. 

129.  «  «     A  füsti  fecske  tavaszi  felvonulása. 


1-23 

130.  Heem.vn  0.:  A  magyar  paríisztházj-ól.  Eiula|)est,  lS9S. 

131.  «  «     Das  ungiiriscbe  Bauernbaus.  Budapest,  18'JS. 

132.  «         «     A  magyar  ház.  Bpest,  1898. 

133.  «  «     A  magyar  pásztorélet.  Budapest,  1899. 

134.  «  (I     Ungarische  Bauten  und  redendes  Werkzeug.  Budapest,  189S. 

135.  «  «     Francziaország  és  a  madárvonulás.  Budapest,  1898. 
13G.  HoiMEïeu,  A.  :  Meine  Eiersammlung  am  18/XI.  1891.  Manuscriptum. 

137.  JiBORNEGG,   Freiherr  v.  :  Festschrift  zum  50-jährigen  Bestehen  des  Kiirntnerischcn  uaturh.  Laudes- 

Museums  in  Klagenfurt.  Klagenfurt,  1 89S. 

138.  KiMAKOWicz  M.  :  Vipera  berus  und  ihre  Varietät  prestar.  Nagy-Szeben,  1897. 

139.  Koenig-Warthausen  :  Naturw.  Jahresbericht.  Stuttgart,  189(j. 

140.  Lendl  A.  Dr.  :  Útmutatás  az  állatok  kitöméséhez.  Budapest,  1898. 

141.  Dr.  Lorenz  v.  Liburnau  :  ÄlfBJbE  K03E  rpiIKUX  OCTPBA  etc.  Sarajevo,  1899. 

142.  Lorenz  Th.:  Verzeichniss  zur  Sammlung  abnormer  und  hybrider  Wildhühncr.  lì  iga,  1895. 

143.  Madarász  Gy.  Dr.  :  Biro  Lajos  új-guineai  gyűjtése.  Budapest,  1897. 

144.  Majláth  Jos.  V.  Graf:  Társadalmi  programm.  Budapest. 

145.  Martorelli  G.  :  Commemorazione  scientifica  del  Conte  Ercole  Turati.  Milano,  1S9S. 

146.  Margó  T.  Dr.  :  A  budapesti  K.  m.  tud.  egyet,  állattani    és    összehasonlító   boncztani    intézet.  Buda- 

pest, 1896. 

147.  MisKoviTz  F.  H.  :  A  tengerrengésröl.  Budapest,  1897. 

14S.  Nederlandsch  Met.  Inst.  :  Phénomènes  period,  d.  animaux,  etc.  Utrecht. 

149.  «  «  «        Onweders  Optische  Verschijnselen  Enz.  Amsterdam,  1899. 

150.  Obekholser  H.  C.  :  A  revision  of  the  wrens   of  the  genus  Thryomanes  Sclater.  Washington,  1898. 

151.  Oedenbdkger  ZErruNG  :  Herman  Otto  gegen  den  Bund  der  Vogelfreunde.  Sopron,  1899. 

152.  Ornithologist's  Union  American:  Chek-List  of  North  American  birds.  New-York,  1895. 

153.  Parrot   C.  Dr.:  Zum  gegenwärtigen  Stande  der  Schreiadlerfrage.  Leipzig,  1899. 

154.  «         «     «      Zur  ungarischen  Avifauna.  Gera,  1899. 

155.  «         «      «      Ergebnisse  einer  Keise  nach  dem  Occupationsgebiet.  Gera,  1898. 

156.  «         «     «      Oruith.  Beobachtungsstationen  in  Bayern.  Nürnberg,  1898. 

157.  Pavesi  P.:  Calendorio  ornitologico  Pavese  pel  1897 — 98.  Pavia,  1898. 

158.  «        «     Calendario  ornitologico  Pavese  pel  1889 — 90,  Pavia,  1890. 

159.  «        «     Calendario  ornitologico  Pavese  pel  1893 — 95.  Pavia,  1895. 
1.50.        «        «     Calendario  ornitologico  Pavese  pel  1 895 — 97.  Milano,  1889, 

161.  «        «     Calendario  ornitologico  Pavese  pel  1895 — 97.  Pavia,  1897. 

162.  1        «     Intorno  ad  una  rarità  ornitologica  italiana.  Milano,  1886. 
163 Uccelli  rari  occorsi  ultimamente  nel  Pavese.  Milano,  1880. 

164.  «        «     Importanza  del  melanismo  negli  uccelli.  Bovereto  1895. 

165.  Eeiser  0.:  Reiseerinnerungen  aus  Griechenland.  Sarajevo,  1897. 

166.  «       «      Saxicola  albicollis  és  amphileuca.  Budapest,  1898. 

167.  RzEHAK  E.:  Die  Vögel  in  ihrer  Beziehung  zur  Laudwirthschaft.  Wien,  IS97. 

168.  Salvadori:  Ergebnisse  meines  Vogelherdes. 

169.  ScHALOW  H.  :  Die  Vögel  der  Sammlung  Plate.  Jena,  1898. 

170.  Sjöstedt  Y.  :  Zur  Ornithologie  Kameruns.  Stockholm,  1896. 

171.  Stejneger  L.  The  birds  of  Kuril-Islands.  Washington,  1898. 

172.  SzALAY  L.  E.  A  fehér  gólya  és  füsti  fecske  1897-iki  tavaszi  felvonulása,  Budapest,  1898. 

173.  Széchenyi  B.  gr:  Funde  aus  der  Steinzeit.  Budapest,  1876. 

174.  Teleki  P.  gr.:  Korszakok  az  ázsiai  felfedezések  történetében.  Budapest.  1899. 

175.  Temple  R.  :  Thierschutzfreundhche  Besprechungen.  Budapest,  1897. 

176.  Tristram  H.  B.  :  Field  study  in  Ornithology.  Washington,  1894. 

177.  Tschusi  V.  v.:  Bemerkungen  über  die  europ.  Graumeisen.  Hallein,  1898, 

178.  Tdzson  J.  :  A  vörösfenyő  tenyésztése.  Budapest,  1897. 

179.  Udden  J.  A.  :  The  mechanical  composition  of  wind  de])osits.  Rock  Island,  1898. 

IB* 


124 

180.  Vadas  J.  :  Árvédelmi  füzesek  telepítése.  Budapest,  1898. 

181.  Warta  V.  Dr.:  Trappenjagd  im  Frühliuge.  Leipzig,  1895. 

18í2.  WiTHAKEB  J.  J.  S.  :  Sulla  riproduziouc  in  cattività  del  pollo   Snltiino   Porpliyrio  unruieus.  I'alermo. 
183.  Zoologische  station  neai'EL  :  Zum  Tage  des  :25-jiihi-.  Bestehens. 

Caerepélddniiol:.  —  Tauarh- Exemplare. 

[.  A htdimim  ÉrlesUŐ.  tíwaAiiCsi.    1898  :  No.  105,  lü(i,  1()7.    108;—    |S99:Nü.    lO'.i.    110,111    éí,    1!:;. 

füzetek. 
"1.  Anales  del  Museo  Nációnál  de  Montevideo.  Tomo  III.  fase.  YIU,  IX,  X.  (1898.). 
3.  Atti    della  Società    Toscana    di    Scienze    Naturali.    Processi  Verbali.  A'ol.    Xli.  pg.    ò7-    itti.  — 

Memoire  Voi.  XVI.  (1898.) 
i.  Atti  della  Società  Italiana  di  Scienze  Naturali  e  del  Museo  civico  di  Storia   Naturale.   Milano. 

^'ol.  XXXVn.  fase.  2°  e  3°  fogli  20—26'/.. 
5.  Avicula.  Giornale  Ornithologico  Italiano.   Siena.   Anno  II.  (1898.)  fase.   11  —  12.  Anno  111.(1899.) 

f.  13,  14. 
0.  Bericht  der  Meteorologischen    Coinmhsion  des  naturforschenden  Vereines  in  Brunn.  Jahrg.  I — XVI. 

(1881-1896). 

7.  Bericht  der  Naturwissenschaf tl.  Gesellscha/'t  zu  Chemnitz. 

8.  Bericht  der  Ohei-hesdschen  Gesellschaft  f.  Natur-  und  lieilkumlc. 

9.  Bulletin  de    la    Société    Impériale   des    Naturalistes   de    Moscou.    Nouv.    Ser.   Toms.   Xll.   (Année 

1898.)  No.  1—3. 

10.  Catalogue  of  the  Australian  Museum,  Sydney.  Nr.  4.  Part.  1—4,  Nr.  12. 

11.  Erdély.    Kolozsvár.   VH.   (1898.)  8—12.  füzet,  és   VUI.   (1899.)   1—4.  füzetek.  —  A    mi    fürdőink. 

1898.  1—4. 

12.  Erdély  népei.  Kolozsvár.  I.  köt.  (1898.)  1—9.  —  II.  (1899.)  I. 

13.  Erdészeti  Lapok.  XXXVII.  (1898.)  9—12.  XXXVII.  (1899)  1—3.  füzetei. 

14.  Értesítő.  Erdélyi  Muz.  Egyl.   Orvos-Természettudom.  szakosztályából    U.  Term.   t.  szak.   XIX.  köt. 

(1897.)  n.  ésin.  füzet. 

15.  Helios.  Organ  des  Naturwissensch.  Vereins  des  Begierungsbezirkes  Frankfurt. 

16.  Jahrbuch  des  Naturhistorischen  Landes-Museums  von  Kärnten.  XXV.  Heft  (45.  u.  iti.  Jahrgang). 

1899.  Klagenfurt. 

17.  Jahrbuch  des  Siebe nbürgischeti  Karpathenvereins.  XVIII.  Jahrg.  (1898.) 

1 8.  X.  Jahresbencht  des  Vereins  für  Naturwissenschaft  zu  Braunschweig. 

19.  Jahresbericht  der  Naturforschenden  Gesellsch.   Graubündens.  Neue  Folge.  XLI.  Bd.  (IS97— 1898.) 

Chur.  1898.  —  Beilage  :  Die  Fische  des  Kantons  &i-aubünden.  Chur.  1898. 

20.  Jahresbericlit   und   Abhandlungen    des   Naturwissenschaftlichen   Vereins    in  Magdebuig.    (1896 — 

1898.)  1898. 

21.  Journal  of  the  Asietic  Sociely  of  Bengal.   Vol.  LXVH.  Part.   II,  Nr.  1,  2.  and  Part.  III.  No.  1.  (1898.). 

22.  Kisérletügyi  Közlemények.  Budapest.  I.  köt.  (1898)  4—8.  és  II.  köt.  1.  ftìz.  (1899.) 

23.  Leopoldina.  XXXW.  Nr.  9—12.  és  XXXV.  (1899.)  1-  3. 

24.  Memoirs  of  the  Australian  Museum,  Sydney.  Nr.  2. 

25.  Memorie.  (Mus.  Civico  di  Storia  Naturali  di  Milano  etc.) 

26.  Mittheilungen  des  X<,fiir,rissr„s,ì„ifaichen  Vereines  zu  Troppau.  Nr.  8.  (1898.),  No.  9.  (1899.) 

27.  Mittheilu7igen  ans  ,ln„  ( hir.Inn.l,-.  Neue  Folge.  Bd.  VHI.  Altenburg,  S.-A.  (1898.). 

28.  Mittheilungen  des  Sntnririssenschaftiichen  Vereines  für  Steiei-mark.  {Gr&z.) 

29.  Novitates  Zoologicae.  A  Journal  of  Zoology  in  connection  with  the  Tring  Museum.  Vol.  V-  VI.  Nr.  1. 

30.  North  American  Fauna.  (U.  S.  Department  of  Agriculture)  Washington.  Nr.  13.  (1897.) 

31.  Ornithologisches  Jahrbuch.  Hallein.  IX.  .Jahrg.  Heft  5—6.  X.  1—2. 

32.  Orniti lologische  Monatsschrift.  Gera  (Eeuss)  XXIII.  Jahrg.  Nr.  9— 12  ;  XXIV.  Jahrg.  Nr.  1—4. 

33.  Ornithologische  Monatsberichte.  Berhn.  VI.  Jahrg.  Nr.  10—12;  VII.  Jahrg.  Nr.  1 — 4. 

34.  Proceedings  of  tlie  American  Academy  nf  Arts  und  Sciences.  Boston.  Vol.  XXXV.  1-   10. 


125 

35.  Pvoceeiì'mya  of  the  Uiiilod  Statcf:  National  Mmeimi.  Washington.  N.  1134. 

3Ü.  Recoydx  of  the  AuxtraliuH  Musmim.  Vol.  I.  Nr.  fi  ;  Vol.  II.  Nr.  I  :  Vol.  III.  1—4-. 

37.  Report  of  the  Secretary  of  Agriculture  1898.  Washington. 

38.  Schiralhe.  Wien.  Jahrg.  XXI.  (ISO?.)  Nr.  4. 

39.  Skrifter,  Det  kongelige  Norske  Videnskahov  Selskahs.  Throndjem. 

40.  Smithsonian  Miscellanious  Collections. 

41.  Smithsonian  Report.  Washington. 

42.  Socieiatum.  Litterae.  Frankfurt.  Jahrg.  XL  (I8'.I7.)  Nr.  7—12;  Jahrg.  XII.  (1S98.)  1—4. 

43.  A  Természet.  P.u.1n]ifst.  11.  köt.  3—8.  füz.  (1898.).  —  9— IG.  (1899.) 

44.  Természete, zi  l-iKrirk.  Budapest.  XXI.  (1898.)  évf.  1—2.  füz. 

45.  Termpszettiul,<,„á,i,ji  Kmlömj.  XXX.  köt.  (1898.)  350—352;  XXXI.  köt.  (Is99.)  3.5.3—3.50.  füzet. 

46.  Természettud.  Közlönyhöz  Pótfüzetek.  XLVUI.  (1898.)  XLIX.  (1899.) 

47.  The  Auk.  New-York.  Vol.  XV.  (1898).  Nr.  4.  —  Vol.  XVI.  1—1.  (1899.). 

48.  Tidskrift  for  Jägere  odi  Fí^kare.  Helsingfors.  Argang  V.  (1897.)  Haft  fi. 

49.  Vadászlap.  Budapest.  XIX.  (1898.)  30—36.  sz.  XX.  (1899.)  1  —  12.  sz. 

50.  Verhandlungen  des  Naturforscfienden  Vereines  in  Bünn.  Bd.  VI.  XXII,  XXXW,  XXXVI. 

51.  Verhandlungen  u.  Mittheilungen  de  Siebenbürgischen  Vereins  f.  Naturwissenschaften  zu  Heriuann- 

stadt.  XL  VII.  (Jahrg.  1897.)  —  1898. 

52.  Yearbook  of  the  United  States  Departement  of  Agriculture. 

53.  Zeitschrift  für  Ornithologie  und  praktische  Geflügelzucht.  Stettin.  Jahrg.  XXII.  Nr.  10 — 12;  Jahrg. 

XXm.  Nr.  1—4.  (1899.). 

54.  Revista  do  Museu  Paulixta.  —  S. -Paulo.  Vol.  DI.  1898. 

55.  Diagramme  der  magnetischen   und  meteorologisclien    BeohailUnngen   zu    Klagenfurt.   (Witterungs- 

Jahr  1898.)  1899. 


ERRATA. 

Az  «Aquila»  V.  (1898.)  kötetében  pg.  307.  felülről  a  7.  fajnál  : 

7.  Charadrius  plu.vialis  helyett  7.  Aegialites  hiaticula  olvasandó. 

lm  V.  (1898)  .Jahrgange  der  «Aquila,  pg.  307.  bei  der  7.  Art  soll  : 
statt  7.  ('.haradriits  pluvialis     1.  Aegialites  hiaticula  stehen. 


Die  Ungarische  Ornithologische  Centrale 

nfferírt  c/egen  ornitliologische  Fachwerke,  besonders  welche  über  den  Vogelzug  handeln, 
solange  der  Vorrath  langt  —  folgende  ornitholoff  ische  Arbeiten  : 


1 .  Herman,  0.,  Madarász,  Dr.  J.  v.,  Chernél,  St.  v., 
Vastiigh,  G.  v.:  J^.  S.  rov  í^etényi.  Dei- 
Begründer  der  wissemrhafüichen  Ornithologie 
in  Ungarn.  Í199—Í855.  Ein  Lebensbild. 
Budapest.  1891.  (Mit  einer  lithographirten  und 
einer  Farbendrucktafel.)  Vi.  1 — 137  S. 

2.  Frivaldszky,  J.  :  Aves  Hungáriáé.  Budapest. 
1891.muslrirt.Vin.  1—197  S. 

3.  Madarász,  Gy.  dr.  :  Magyarázó  a  második 
nemzetközi  ornitliologiai  congressus  alkal- 
mával Budapesten  rendezett  magyarországi 
madarak  kiállításához.  Budapest.  Illustrirt. 
Vm.  p.  1  — 114S. 

i.  Madarász,  Dr.  J.  v.  :  ErUmtenmgen  zu  der 
aus  Aulass  des  II.  internat,  omithologischen 
Congresses  zu  Budapest  veranstalteten  Ausstel- 
lung der  Ungaiischen  Vogelfauna.  Budapest. 
Illustrirt.  Vm.  1  —  124-8. 

.5.  Lovassy,  S.  dr.:  Az  ornitliologiai  kiállítás 
magyarországi  tojás-  és  fészekgyiijteményének 
katalógusa.  —  Catalog  der  ungariscben  Eier- 
und  Nestersammlung.  Budapest.  1891.  VIII. 
1-56  S. 

6.  Reiser,  0.  :  Die  Vogelsammlung  des  bosniscb- 
bercegoviniscben  Landesmuseums  in  Sarajevo, 
niustrirt.  Biidapest.  1891.  1— U8  S. 

7.  Sharpé,  Bowdler  R.  :  A  review  of  recent 
attempts  to  classify  birds.  VUE.  Budapest. 
1891.  1— 90S. 

8.  Sclater,  Philip  Lutley:  The  geographical 
distribution  of  birds.  Budapest.  1891.  VUE. 
1—45  S. 

9.  Newton,  Alfred  :  Fossil  Birds  from  the 
forthcoming  «Dictionary  of  Birds».  Budapest. 
1891.  IV.  p.  1  —  15. 

10.  Furbinger,  M.  :  Anatomie  der  Vögel.  Budapest. 
TV.  1—48  S. 

11.  Palmen,    Prof.  Dr.  J.  A.:    Referat   über  den 


Stand  der  Kentniss  des  Vogelzuges.  Budapest. 
1891.  IV.  1  — 1.3S. 

Herman,  0.  :  Ueber  die  ersten  Ankunftszeiten 
der  Zugvögel  in  Ungarn  (Frühjahrs-Zug.)  IV. 
1— 42S. 

Liebe,  Dr.  Th.,  und  J.  v.  Wangelin  :  Referat 
über  den  Vogelschutz.  Budapest.  1891.  TV. 
1  — ISS. 

Máday,  I.  :  Referat  über  den  internationalen 
Schutz  der,  für  die  Bodenkultur  nützlichen 
Vögel.  Budapest.  1891.  IV^  1—17  S. 
Blasius,  Dr.  R.  :  Bericht  an  das  ungarische 
Comité  für  den  TL.  internat,  omithologischen 
Congress  in  Budapest.  Budapest,  1891.  IV. 
1—5  S. 

Reichenow,  Dr.  A.  :  Entwurf  von  Regeln  für 
die  zoologische  Nomenclatur.  Budapest.  1891. 
IV.  1—14  S. 

Blasius,  Dr.  R.  :  Entwurf  der  Statuten  des 
permanenten  internationalen  omithologischen 
Comités.  Budapest.  1891.  IV.  1—2  S. 
Meyer,  A.  B.  :  Entwurf  zu  einem  Organi- 
sationsplan des  permanenten  internat,  ornith. 
Comités.  Budapest.  1891.  IV.  1—10  S. 

,  Blasius,  Dr.  R.  :  Bericht  über  das  perma- 
nente internationale  ornithologische  Comité 
und  ähnhehe  Einrichtungen  in  einzelnen 
Ländern.  Wien.  1891.  (Sonderabdruck  aus 
«Ornis»  .lahrgang  1891.)  VIE.  1—15  S. 

.  Főjelentés,    Hauptbericht,    Compte    Rendu. 
I.  Th.  Budapest.  1s92.  IV.  1—227  S. 
II.  Th.  Budapest.  1892.  IV.  1—238  S. 

.  Herman,  0.  :  A  madárvoniűás  elemei  Magyar- 
országban 1891-ig.  —  Die  Elemente  des  Vogel- 
zuges in  Ungarn  bis  1891.  Mit  einer  Ueber- 
sichtskarte,  vier  Detailkarten  und  vier  Tabellen. 
Budapest.  1895.  TX.  1—212  S. 


Függelék  az  «Aquila^  VI.  k.  1.  2.  füzetéhez. 


Appendix  zu  d.  «Aquila"  (Ed.  VI.  Heft  1.  2.) 


ORNITHOLOGUSOK  GYŰLÉSE 

1899.  szeptemher  25—29.  itapjiín 

SARAJEYÓBAN. 

Derék  lusztrum  múlt  el  azóta,  hogy  a  Magyar 
Ornithologiai  Központ  Budapesten  életre  kelt.- 

Az  intézet  keletkezése  karöltve  folyóiratával, 
az  «Aquila» -val,  melynek  hatodik  évfolyama 
éppen  indulóban  van,  egészen  természetesen 
magával  hozta  azt,  hogy  az  osztrák  bizottság, 
mely  a  madármegíigyelési  állomásokat  egykoron 
fejlesztette,  föléledt  és  Bécs  székhelylyel  műkö- 
dését újból  megkezdette  s  hogy  a  Bosznia  és 
Herczegovina  ügj'eit  intéző  kormányzat  is  a 
madárvonulás  megfigyelését  szervezte. 

Az  összefüggő  terület  összessége,  a  melyet 
ilymódon  megfigyelő  hálózatok  borítanak,  az 
északi  szélesség  42^'  6'-tól  az  .51°  lO'-ig  terjed, 
van  tengerpartja,  havasvidéke,  alföldje  minden 
átmenettel  egyetemben  ;  vannak  tóságai,  folyó- 
rendszerei,  szóval  mindazon  feltételei,  a  melyek- 
től a  gazdag  Ornis  és  életének  változatossága 
függ. 

E  területegység  tehát  a  madárvonulás  meg- 
figyelésére kiválóan  alkalmas  s  a  reáfordított 
fáradság  bő  eredménynyel  kecsegtet. 

A  tudomány  javára  szolgáló  igazi  eredmény 
azonban  lényegesen  az  egységes  módszertől 
függ,  mely  az  egész  területre  megállapítandó 
és  szigorúan  alkalmazandó. 

Ennek  a  szilárd  meggyőződésnek,  mely  leg- 
főképpen az  «Aquila»  folyóirat  madárvonulási 
feldolgozásaiból  fakadt,  közvetlen  folyománya 
annak  a  szükségnek  érzete  volt,  hogy  az  emh- 
tett  három  megfigyelési  hálózat  a  folyó  évben 
összejöjjön,  még  pedig  úgy  az  ügy  érdekében, 
mint  arra  való  tekintetből  is,  hogy  majdan  a 
Ill-dik  nemzetközi  ornithologiai  Congresszus 
tárgyalásai  számára  tisztázott  anyaggal  szol- 
gálhasson. 


ORNITHOLOGISCHE  VERSAMMLUNG 
IN  SARAJEVO. 

Im  Jahre  1899  vom  25—29.  Septeviher. 

Ein  gut  Lustrum  is  verstrichen,  seitdem  die 
Ungarische  Ornithologische  Centrale  in  Buda- 
pest ins  Leben  gerufen  wurde. 

Das  Zustandekommen  dieser  Anstalt,  vereint 
mit  der  Zeitschrift  «Aquila»,  deren  sechster 
Jahrgang  soeben  beginnt,  hatte  die  natürliche 
Folge,  dass  auch  das  Comité  für  ornithologische 
Beobachtungen  in  Oesterreich,  mit  dem  Sitze 
Wien,  seine  Thätigkeit  wieder  aufnahm  und 
durch  Hinzuthun  der  Verwaltung  von  Bosnien 
und  Herzegovina  auch  dort  die  Beobachtung 
des  Vogelzuges  eingeleitet  wurde. 

Der  zusammenhängende  Ländercomplex, 
welcher  auf  diese  Weise  durch  Beobachtungs- 
netze  bedeckt  wird,  erstreckt  sich  vom  42° IG' 
bis  51  °10'  n.  B.,  hat  Küstengebiet,  Hochgebirge, 
Tiefebene,  nebst  allen  nur  denkbaren  Übergän- 
gen ;  Binnengewässer,  Flussysteme,  kurz  gesagt 
alle  Bedingungen  für  eine  reiche  Ornis  und 
wechselvolle  Entwickelung  ihres  Lebens. 

Der  Complex  ist  also  für  die  Beobachtung  des 
Zuges  der  Vögel  ausnehmend  günstig  gestaltet 
und  die  hierauf  verwendete  Mühe  verspricht 
reichen  Lohn. 

Die  Hauptbedingung  für  ein,  für  die  Wissen- 
schaft erspriessliches  Resultat  hängt  jedoch 
wesentlich  von  der  einheitlichen  Methode  ab, 
welche  für  den  ganzen  Complex  festgestellt  und 
streng  angewendet  werden  muss. 

Dieser  festen  Überzeugung,  welche  hauptsäch- 
lich aus  den  Bearbeitungen  des  Vogelzuges  in 
der  Zeitschrift  «Aquila»  ihren  Ursprung  nahm, 
entsprang  auch  die  Notwendigkeit  einer  Zusam- 
menkunft der  obenangeführten  drei  Beobach- 
tungsnetze im  laufenden  Jahre,  u.  z.  im  Inter- 
esse der  Sache,  aber  auch  mit  Rücksicht  auf 
den  IH-ten  internat,  ornithologischen  Congress  ; 
in  letzterer  Hinsicht  zu  dem  Zwecke,  um  dort 
ein  geklärtes  Substrat  für  die  einschlägige  Bera- 
tung beizusteuern. 


Az  alólirottak  tehát  abban  egyeztek  meg, 
hogy  megteszik  a  szükséges  lépéseket,  hogy  egy 
összejövetel  lehetővé  váljék  s  minthogy  több 
oldalról  az  a  kívánság  merült  föl,  hogy  az  orni- 
thologusoknak  valamely  összejövetele  a  Balkán 
i'élsziget  valamely  pontján  tartassék  meg,  lépé- 
sek történtek,  hogy  a  három  megfigyelő  hálózat 
összejövetele  Bosznia  és  Herczegovina  főváro- 
sában, Sarajevoban  legyen  megtartható,  még 
2)edig  azért,  mert  az  ottani  országos  múzeum  a 
Balkánornis  hiteles  helyévé  fejlődött  s  ezentúl 
e  terület  úgy  aviphaenologiai,  mint  ornithologiai 
tekintetben  a  legkiválóbb  érdekesség. 

A  legelőkelőbb,  döntő  helyen  történt  lépések 
tökéletes  eredményhez  vezettek,  a  mennyiben  a 
boszniai  és  herczegovinai  kormányzat  az  1899. 
szeptember  25 — 29.  napjára  tervezett  gyűlés 
számára  a  legmesszebbre  menő  előzékenységet 
és  segítséget  felajánlotta  s  azt  is  kifejezte,  hogy 
a  gyűlést  illető  felvilágosításokat  az  országos 
múzeum  Sarajevoban  legkészségesebben  meg- 
adni hajlandó,  a  gyűlés  adminisztratív  része 
ennélfogva  Sarajevoban  összpontosítható. 

Ez  a  legnagyobb  hálára  érdemes  elhatározás 
lehetővé  tette,  hogy  úgy  a  tudományos,  vala- 
mint az  egyebekre  vonatkozó  programm  meg- 
állapíttassék. 

Az  előbbire  nézve,  amennyiben  a  faunisztikai 
és  aviphaenologiai  részre  vonatkozik,  természete- 
sen a  megfigyelő  háhízat  intézői  vannak  kö- 
telezve. 

Ez  a  rész  lényegesen  a  következőket  foglalja 
magában  : 

1.  A  Magyar  Ornithologiai  Központ  kiállítja 
vonulási  térképeit,  táblázatait  s  gondoskodik  az 
azokhoz  tartozó  előadásokról  is. 

2.  Gondoskodik  oly  referátumról,  mely  a 
megfigyelések  és  a  feldolgozás  egységes  mód- 
szerének megállapítására  alapot  szolgáltat. 

3.  A  madártani  megfigj^elő  állomások  osztrák 
bizottsága  kiállítja  vonulási  térképeit  és  gondos- 
kodik a  megfelelő  előadásokról. 

4.  A  boszniai  és  herczegovinai  országos 
múzeum  részéről  várható  : 

a)  A  megfigyelési  terület  térképe  s  az  erre 
vonatkozó  előadás  ; 

b)  A  Balkán  ornisára  vonatkozó  referatima  s 
az  ehhez  tartozó  kiállítás. 

Azonban  elvileg  az  is  határoztatott,  hogy 
ezeken  kívül  más  tárgyakra  vonatkozó  előadá- 
sok is  elfogadtatnak,  hogy  tehát  a  három  meg- 


Es  einigten  sich  daher  die  Gefertigten  dahin. 
Schritte  zu  unternehmen,  um  eine  Zusammen- 
kunft zu  ermöglichen  und  da  von  vielen  Seiten 
der  Wunsch  ausgesprochen  wurde,  eine  Ver- 
sammlung von  Ornithologen  an  irgend  einem 
Punkte  der  Balkanhalbinsel  zu  veranstalten, 
wurden  Schritte  getlian,  um  für  die  Zummmen- 
kuiifliler  drei  Beohitchlinufi^iietze  Sarajevo,  die 
Hauptstadt  von  llosnien  und  Herzegovina,  zu 
gewinnen  u.  z.  auch  aus  dem  Grunde,  weil  das 
dortige  Landesmuseum  sich  zum  «locus  credi- 
dilis»  für  die  Balkanornis  entwickelt  hat  und 
der  Gebietscomplex  ornithologisch  und  aviphä- 
nologisch  vom  höchsten  Interesse  ist. 

Die  an  raassgebendester  Stelle  unternomme- 
nen Schritte  führten  zu  einem  vollkommen 
günstigen  Eesultate,  indem  die  bosnisch-herze- 
govinüche  Landesverwaltung  der  für  deii  95 — 
W-teii  September  Ì899  in  Ausisicht  genom- 
menen Versammlung  die  weitgehendsten  Zu- 
sirheningeu  des  Entgegenkommens  and  der 
Beihilfe  gemacht  und  es  ferner  (iiiKgcspru- 
ehen  hat,  dass  alle  Anfragen  und  hiformalio- 
nen  durch  das  Landesmuseum  in  Sarajevo 
bereitwilligst  erledigt  werden,  mithin  der  admi- 
nistrative  Teil  in  Sarajevo  concentrirl  iverden 
darf. 

Diese  höchst  dankenswerte  Entschliessung 
machte  es  möglich,  sowohl  das  wissenschaftliche 
als  auch  das  sonstige  Programm  festzustellen. 

Für  das  erstere  haben  in  erster  Reihe  die  Lei- 
tungen der  Beobachtungsnetze  zu  sorgen,  natür- 
licherweise soweit  es  sieh  um  den  faunistischeu 
und  aviphœnologischen  Teil  handelt. 

Dasselbe  enthält  im  Wesentlichen  folgendes  : 

1.  Die  Ung.  Ornith.  Centrale  stellt  bei: 

a)  Zugskarten  und  Tabellen,  sammt  dazu 
gehörigen  Vorträgen. 

b)  Referat,  als  Substrat  zur  Feststellung  der 
einheitlichen  Methode  der  Beobachtung  und 
Bearbeitung  des  Vogelzuges. 

2.  Das  Comité  für  ornithol.  Beobachtungs- 
stationen in  Osterreich  stellt  bei  : 

a)  Zugskarten  nebst  Vorträgen. 

3.  Seitens  des  bosnisch-herzegovinischen  Lan- 
desmuseums  kann  gewärtiget  werden  : 

a)  Zugskarte  des  Gebietes  nebst  Vortrag  ; 

b)  Referat  über  den  Stand  der  Balkanornis, 
nebst  daran  geknüpfter  Ausstellung. 

Principiell  wird  jedoch  ausgesprochen,  dass 
ausser  diesen  Materien  aucìì  andere  ornilliolo- 
gisciic    Vorträge  freiid.igxl  zugelassen  werden. 


120 


ligyolö  hálózat  tényczöinrk  i'g.vi'temúu  kívül 
11  külföld  összes  ornitbülogiisai,  továbbá  külö- 
uösen  pbienolügiával  foglalkozó  meteorológusai 
ezennel  ünnepélyesen  megbivassanak. 


A  Programm  többi   része   nagy  vonásokban 
a  következő  : 


(/íí.s.s  soriiil  iimxcf  (1er  Cxeaammllie'd  der  Ftmc- 
lioiiäre  (1er  drei  BeobachtuiKjmielze  auch  die 
Gesammlheit  der  Ornühologen  und  der  auch 
Phänologie  pflegenden  Meteorologen  mit  der 
Versicherung  grössten  Zuvorkomme i m  hiernií 
feierlichst  eingeladen  wird. 

Das  Programm   der  Veranstaltungen  ist  in 
grossen  Zügen  das  folgende  : 


[-SŐ  ii((p,  IS0!K  szc])lcmbcr  "jn-dikcii. 

Délelőtt  10  óra  :iO  p.  a  vendégek  fogadtatása 
a  sarajevói  pályaudvaron.  Elszállásolás. 

Délután  összejövetel  a  múzeumban,  a  műkö- 
désnek a  következő  napokra  való  meghatáro- 
zása ;  azután  a  város  megtekintése.  Este  társas 
vacsora  az  «Egyesületi  ház  »-ban. 


tl-dil.  nap,  1809.  szeptember  W-dilian. 

Délelőtt  összejövetel  a  múzeumban,  a  gyűjte- 
mény és  a  Balkánállamok  specziális  Ornisa 
kiállításának  megtekintése  és  tanulmányozása. 
Délután  3  órakor  gyülekezés  a  kormányzósági 
palotában  s  kezdete  az  előadásoknak  és  a  meg- 
figyelő hálózatok  referátumainak. 


l-ler  Tag.  dm  '25.  September  I89í). 

Vormittag  10  Uhr  30  M.  Empfang  und  Be- 
grüssung  der  Gäste  in  Sarajevo.  Einquartierung 
wird  besorgt. 

Nachmittag  Zusammenkunft  im  Museum, 
zwanglose  Besprechung  für  die  Einteilung 
der  folgenden  Tage.  Kundgang  durch  die  Stadt. 
Abends  Souper  im  Vereinshause. 

Il-ter  Tag,  26.  September. 

Vormittags  9  Uhr  Versammlung  im  Museum, 
Besichtigung  der  Sammlung  und  speciellen 
ornithologischen  Ausstellung  der  Balkanländer. 

Nachmittag  3  Uhr  im  Eegierungspalais  Be- 
ginn der  Beratungen,  Vortrag  der  Pieferate  der 
drei  Beobachtungsnetze. 


lll-dili  nap,  180!).  szcpternlier  '/7-dikén. 
Délelőtt  az  előadások  folytatása. 

Délután  kirándulás  Ilidzére  a  Boszna  forrá- 
saihoz. Vacsora. 

IV-dik  nap,  1800.  szeptember  '■J8-dikán. 

Béggel  6  és  7  óra  között  kirándulás  a  Suko- 
vácz-vizeséshez  s  a  szakállas  saskeselyű  fészké- 
hez. Ebéd. 

V-dik  nap,  1899.  szeptember  W-ikén. 

Délelőtt  a  gyűlés  bezárása. 
Délben  a  Herczegovinába  kirándulók  eluta- 
zása. 

Délután  a  többi  vendég  elutazása. 

A  meghívók  szétküldése  idejekorán  történik 
meg. 

A  jelentkezések  és  az  előadások  bejelentésé- 
nek határnapja 

Aquila.  VI. 


lll-ler  Tag,  '27.  September. 

Vormittag  Fortsetzung  der  Beratungen. 
Vorträge. 

Nachmittag  Ausflug  nach  Ilidze  und  zu  den 
Bosnaquellen.  Nachtmal. 

IV-ler  Tag,  '28.  September. 

Früh  G-  7  Uhr  Ausflug  zum  Sukavac-Wasser- 
falle  mit  Brutplatz  des  Gypaetos  barbatus. 
Mittagessen. 

V-ter  Tag,  '29.  September. 

Vormittag  Schluss  der  Versammlung. 

Mittags  Abreise  der  Ausflügler  nach  der 
Herzegovina. 

Nachmittags  Abreise  der  übrigen  Teil- 
nehmer. 

Die  Versendung  der  Einladungen  erfolgt 
rechtzeitig. 

Die  Anmeldung  der  Teilnahme  und  der 
Vorträge  hat  bis 

17 


130 


iSfHI.  (iiKjiiszlns  ir>.  ; 

külön  megjegyzendő,  vájjon  a  jelentkező  reszt 
vesz-e  a  herczegovinai  kirándulásban  ? 

A  bejelentések  és  kérdezősködések  a  követ- 
kező czím  alatt  történnek  : 

An    das    bosnisch  -  herzegovinische    Landes- 
muséum 


ir>-lL',i  Annasi  IS!)!) 

zu  erfolgen. 

Die  Teilnahme  an  der  Excursion  in  die  Her- 
zegovina ist  besonders  anzumelden. 

Sämmtliche  Anmeldungen  sind  zu  richten 

an  das  bosnisch-herzegovinische  Landesmuseum 


Sarajevo. 
Bosnien. 


Alulírottak  a  tudományos  részt  illető  minden 
kérdésre  készségesen  megadják  a  felvilágo- 
sítást. 

Budapest,  1899.  május.  Nemzeti  Múzeum. 

Bécs,  ISDÍ).  máj.  üdvari  Múzeum,  Burgring  7. 


Sarajevo 

ìiosu'wu. 

Die  Gefertigten  sind  bereit,  auf  speciell  wissen- 
schaftliche Anfragen  jede  Auskunft  zu  er- 
teilen. 

Wien,  Hofmuseum,  Burgring  7 

Budapest,  National-Museum 

im  Mai  1899. 


HermaD  Ottó 


a  Wiigyar  Ornitliolugii 
pont  t.  főnöke. 


Liburoau-Lórencz  Lajos  dr. 


Otto  Herman 


Dr.  Ludwig  Lorenz  v.  Liburnau 


Obm^nin 

für    Orni 

station( 


Magyar  részről  a  bizottságot  alkotják  a  következők  :  —   Seitens  Ungarns  wird  das  Comité  durch 
folgende  gebildet: 

Magyar  Ornithologiai  Központ  :  —  Ungarische  Ornithologische  Centrale  : 


I.UiiUilnl,, 


'■Ilizcl.—An,li;rhrsl>rn 


lie. 


Herman  Ottó  főnök. 

Pungur  Gyula  szolgálattételre  beosztott  tanár. 

Schenk  Jakab,  egyetemi  bölcsészettaui  hallgató, 

asszisztens. 
Uhlig  Csörgei  Titusz,  bölcsészettanhallgató,  ez 

idő    szerint   egy   éves    önkéntes   Sopronban, 

rendkívüli  asszisztens. 
Szalay  L.  Elemér,  orvostanhallgató,  rendkívüli 


már,  (Békés-Csabán)  kül 


Dr.  Krammer  Nándor 
mimkatárs. 


y.  Tiszlrlrll,rli-  l<,<jol..  -   Ehrnnnihjlinl, 

Belföldiek.  —  Inländische. 

Csáky  Albin  gr.  —  Budapest. 
Festetics  Andor  gr.  —  Budapest. 
Forgách  Károly  gr.  —  Ghymes. 
Bedő  Albert.  —  Budapest. 
Csató  János.  —  Nagy-Enyed. 


Hegj'foky  Kabos.  -     Túrkeve. 
Szalay  Imre.  —  Budapest. 

Külföldiek.  —  Ausländische. 

Bachofen  v.  Echt  Adolf.  —  Wien. 

Gr.  Hans  v.  Berlepsch.  —  Cassel. 

Blasius  Piudolf  dr.  —  Braunschweig. 

Büttikoffer  J.        Eotterdam. 

W.  Eagle  Clarke.  —  Edinburg. 

CoUet  Robert.  —  Christiania. 

Cordeaux  M.  John.  —  Great  Cotes. 

Fatio  Viktor  di-.  —  Genf. 

Finsch  Otto  dr.  —  Leyden. 

Fürbringer  Max  di-.  —  Jena. 
I  Giglioli  Enr.  Hyllier.  —  Florenz. 
I  D'Hamonville  Louis.  —  Manonville. 
I  Dr.  Hennicke  C.  —  Gera. 
'  Homeyer  Al.  —  Greifswald. 

Menzbier  M.  A.  —  Moscou. 

MiddendorÉf  E.  —  Hellenorm. 

Milne-Edwards  A.  —  Paris. 
I  Newton  Alfred.  —  Cambridge. 


131 


Ogilvie  Grant  W.  R.        London. 

Oustalet  Emil  dr.  —  Paris. 

Palacky  Jos.  di-.  —  Prag. 

Palmen  I.  A.  —  Helsingfors. 

Parrot  C.  dr.  —  München. 

Pieicbenow  A.  dr.  —  Berlin. 

Eidgway  Eobert.  —  Washington. 

Hon.  Eotschild  Walter  L.  —  Tring. 

Saunders  Howard.  —  London. 

Sclater  Lutley  Ph.  —  London. 

Selys-Longcham]}«  br.  —  Lüttich. 

Sharpé  E.  Bowdler  —  London. 

Tschusi  Viktor  zu  Schmidhoffen.  —  Halkin. 

Wangelin,  Jacobi  von.  —  Merseburg. 


3.  Li'i'dczö  hKjuI..  -   C» 


niillcrriHÌr 


Lc'verkühn  P.  dr.  —  Sofia. 
Lorenz  L.  v.  Liburnau  dr.  -  -  Wien. 
Martorelli  Giacinto.  —  Milano. 
Pallisch  Carl.  —  Pitten. 
Eeiser  Othmai-.  —  Sarajevo. 
Euss  Carl  di-.  —  Berlin. 
Salvadori  Thorn,  dr.  —  Torino. 
Schaff  E.  dr.  —  Berlin. 
Schalow  Herman.  —  Berlin. 
Talszky  Joseph.  —  Neutitschein. 
Thienemann  J.  —  Osten\-ieck. 
Freiherrin     Ulm-Erbach    geb.    v.    Sieboh 
Ulm. 


Belföldiek.  —  Inländische. 

György  di-.  —  Graz. 
Boroskay  János.  ^  Zólyom. 
Brusina  Spiridion.  —  Zágráb. 
Buda  Ádám  —  Eéa. 
Chernél  István.  —  Kőszeg. 
Danford  M.  C.  G.  —  Poklisa. 
Erti  Gusztáv.  —  Liptó-Ujvár. 
Fászl  István.  —  Sopron. 
Földes  János.  —  Lippa. 
Gyulai  Gaál  Gaston  —  Császta. 
Greisiger  Mihály  di-.  • —  Szepes-Béla. 
Gretzmacher  Gyula.  —  Selmeczbánya. 
Hauer  Béla.  —  Kis-Harta. 
Kocyan  Antal.  —  Zuberecz. 
Kunszt  Károly.  —  Cs.-Somorja. 
Lovassy  Sándor  di-.  —  Keszthely. 
Madarász  Gyula  di-.  —  Budapest. 
Medreczky  István.  —  Ungvár. 
Pfennigberger  József.  —  Béllye. 
Szikla  Gábor.  —  Budapest. 
Szüts  Béla.  —  Tavarna. 
Vadas  Jenő.  —  Selmeczbánya. 
Vastagb  Géza.  —  Budapest. 
Wachenhusen  Antal.  —  Castelnuovo. 

Külföldiek.  —  Ausländische. 

Blasius  Wilhelm  dr.        Braunschweig. 
Büchner  Eugen.  —  St. -Petersburg. 
Hartert  Ernst.  —  Tring. 
Jacobi  Arnold  di\  —  Leipzig. 
Kleinschmidt  Otto.  —  Schönstadt. 
Koenig-Warthausen    E.  br.  —  Schloss  Wart- 
haus. 


ilrs  iiir(i/Í!ii/,'IŐI:. 


Ordcnllklu 


Belföldiek.  —  Inländische. 

Barlay  Károly.  —  Lippa. 
Bikkessy  Guido.  —  Magyar-Óvár. 
Dusza  Károly.  —  Horka. 
Feilitzsch  Arthur  br.  —  Kolozsvár. 
Havlicek  József.  —  Kupinovo. 
Kailina  Károly.  —  Gödöllő. 
Kenessey  László.  —  Pettend. 
Kiss  Lajos.  —  Debreczen. 
Kócsy  János.  —  Kolozsvár. 
Kosztka  László.  —  Izsák. 
Lendl  Adolf  dr.  -  -  Budapest. 
Linder  Károly.  —  Kolozsvár. 
Menestorfer  Gusztáv.  —  Temes-Kubin. 
Meszleny  Benedek.  —  Velencze. 
Mjazovszky  Károly.  —  Kolozsvár. 
Eónay  Antal.  —  Ungvár. 
Schuch  Mihály.  —  Új-Bessenyő. 
Stettner  Marko.  —  Felső-Lövő. 
Szabó  Adolf.  —  Mármaros-Sziget. 
Szigeti  Eezső.  —  Szombathely. 
Sziklay  Ede.  —  Jánok. 
Szilvássy  László.  —  Meleghegy. 
Szlá\'y  Kornél.  —  Újvidék. 
Tarján  Tibor.  —  Kolozsvár. 
Tilsch  Károly.  —  Nádasd. 
Tóth  Mihály  di-.  —  Nagyvárad. 
Tuzson  János.  —  Selmeczbánya. 
Wildburg  Aladár  br.  —  Bihar-Illj-e. 

Külföldiek.  —  Ausländische. 
Br.  Hans  v.  Berlepsch.  —  Cassel. 
Haase  Oscar.  —  Berlin. 
Harms  Michael.  —  Samhof. 
Schaffer  Alexander.  —  Mariahot. 


132 


5.  ()i>l:n>lrs  I uilósilr',!:.         lùriivìlliiir 
BrnlHirhIn: 

Belföldiek.       Inländische. 

Bozsolik  -berencz.        Decs. 
Cerva  Frigyes.  —  Sziget-Csép. 
Csikesz  Sándor.  —  Szaporeza. 
Dörner  István.        Bocsár. 
Erdelyán  Péter.  —  Homolicz. 
Gesztes  Lajos.  —  Felső-Tárkány. 
Hesz  János.  —  Holies. 
Honéczy  Ödön.  —  Újvásár. 
Horváth  .Jeromos  dr.  —  Baja. 
Hosszufalussy  Andor.  —  Borsod-Nyék. 
Kalmár  Lajos.  —  Csongrád-Csany. 
Kemptner  Ernő.  —  Simontornya. 
Láng  Frigyes  dr.  -    Zomba. 
Lészai  Ferencz.  —  Magyar-Gorbó. 


Majláth  József  gr.        Perbcnyik. 
Malesevics  Emil.  —  Losoncz. 
Mohács  István.  —  Czibakháza. 
Neupauer  István.  -—  Viszoka. 
Povázsai  Máté.  —  Békés-Csaba. 
Piédli  Béla.  —  Duna-Mocs. 
Eósa  Lajos.  —  Nagy-Jeszenicz. 
Sárkány  János.  —  Budapest. 
Teleki  Jenő  gr.  —  Budapest. 
Teleki  Pál  gr.  —  Budapest. 
Tóth  Ede.  —  Balatonfö-Kajár. 
Varga  Lajos.  —  Sárköz-Újlak. 
Wokrzal  Tódor.  —  Maros-Yécs. 

Külföldiek.  —  Ausländische. 

Dr.  Cario  líichard.  —  Göttingen. 
Ezehak  Emil.  —  Troppau. 


AQUILA. 


ín   cxceìso  fujii  niditw 


A   MAGYAR   MADÁRTAN  KÖZPONTI   FOLYÓIRATA. 


PERIODIfAL  OF  OHNITHOLOGY. 

EDlTKh  liYTIIH  HUNGAlilAN  CENTRAL-BUREAU 

FOK  ORNITHOLOÜICAL  OBSERVATIONS. 


JOURNAL  POUR  L  ORNITHOLOGIE. 
PUBLIÉ  PAR  LE  BUREAU  CENTRAL  POUR 
LES  OBSERVATIONS  ORNITHOLOGIQUES. 


ZEITSCHRIFT  FUR  ORNITHOLOGIE. 

ORGAN  UES  UNGARISCHEN  CENTRALBUREAUS 

FÜR  ORNITH.  BEOBACHTUNGEN. 


Nr.  3.  sz.  1899.  Aug.  15. 


Budapest,  N.-Múzeum. 


Évfolyam  VI.  Jahrgang 


A  növényekkel  táplálkozó  madarak  hasznos  vagy 
káros  voltának  elbírálása  begytartalmak  elemzése 


Irta  Thaisz  La.ios, 

a  kir.  m.  Yetűmagvizsgáló  Állomás  I.  assi.stens 


Kritische  Bestimmung   der    Nützlichkeit,    oder 

Schädlichkeit  der  pflanzenfressenden  Vögel  auf 

Grand  des  Kropfinhaltes. 

Von  Ludwig  von  Thaisz, 

ersten  Assistenten  an  der  kön.  ung.  Sameiikontrolls-Anstalt. 


Megnyitó  szó. 

A  következő  lapokon  adja  a  Magyar  Ornitlio- 
logiai  Központ  azoknak  a  vizsgálatoknak  az 
eredményét,  a  melyeket  Thaisz  La.ios,  a  föld- 
mívelésügyi  m.  kir.  miuisterium  (i.nykorébe  tar- 
tozó budapesti  Vetőmag-vizsgáló  Állomás  első 
assistense,  azon  a  becses  anyagon  végzett,  a 
melyet  chernelházi  Chernél  István  buzgalma 
gyűjtött  össze  s  juttatott  ajándékiíl  a  kiadó 
intézetnek. 

Chernél  Istv.ín  és  mások  buzgósága  eddig 
több  mint  i2000  madár  begytartalmát  szolgáltatta 
be,  a  mely  részint  üvegekben,  részint  és  főként 
800  katulyában  elhelyezve  alkotja  meg  az  ala- 
pot, a  melyen  lassanként  a  madaraknak  gazda- 
sági tekintetben  való  hasznos  és  káros  voltát 
helyesen  meghatározhatjuk. 

A  begytartalmak  a  madarak  táplálkozásának 
tükrét  alkotva,  anyag  szerint  két  nagy  csoportba 
sorozhatok  ú.  m.  az  állati  és  növényi  táplálék 
csoportjába  ;  de  e  két  csoport  nincsen  szorosan 
körülhatárolva  s  nincsen  kizárólagosan  a  táp- 
lálkozók  fajához  vagy  más  rendszertani  csoport- 
jához kötve. 

Sokszorosan  mind  a  két  csoport  szerepel  a  faj 
és  egyén  táplálkozásában  —  és  igen  szokszor  a 
táplálkozás  anyaga  évszakhoz,  vagy  biológiai 
mozzanathoz  is  van  kötve.  A  fészkelés  időszaká- 

Aquila.  VI. 


Vor-wort. 

lm  Folgenden  berichtet  die  Ungarische  Or- 
nithologische  Centrale  über  das  Resultat  jener 
üntersucbungeu,  welche  dureli  Lidwh;  v.  Thaisz, 
ersten  Assistenten  der  im  ^Virl^llll.^skreise  des 
k.  u.  Ackerbauministeriums  stulicmlen  Sainen- 
kontrolls-Anstalt  an  jenem  wertvollen  Materiale, 
das  der  Eifer  des  Herrn  Stephan  Chernél  von 
Chernelháza  zusammengebracht  und  unserem 
Institute  geschenkt  hatte,  vollführt  wurden. 

Herr  Stephan  v.  Cherniol  und  Andere  sam- 
melten und  übergaben  hislur  scIkhi  über  2000 
Magen-  und  Kropfinhaltc  von  ^'og(Jln.  Dieses 
Materiale  teils  in  Pläschchen,  teils  in  mehr  als 
800  Schachteln  aufbewahrt,  bildet  die  Basis, 
auf  welcher  allmählich  die  Schädlichkeit  und 
Nützlichkeit  der  Vögel  in  ökonomischer  Hin- 
sieht auf  positiver  Grundlage  behandelt  wer- 
den kann. 

Den  Spiegel  der  Nahrung  der  Vögel  bildend 
zerfallen  die  Kropfinhalte  in  zwei  Gruppen, 
u.  zw.  in  jene  der  thierischen  und  in  jene  der 
Pflanzennahrung;  indessen  sind  diese  Gruppen 
weder  scharf  getrennt,  noch  ausschliesslich  an 
Art  oder  sonstige  systematische  Gruppen  der 
sich  Ernährenden  gebunden. 

Beide  Gruppen  kommen  mehrfach  zusammen 
in  der  Ernährung  von  Species  und  Individuen 
vor  —  und  in  sehr  vielen  Fällen  ist  das  Materiale 
der  Nahrung  an  Jahreszeit,  wohl  auch  an  biolo- 


&-c\\ 


134 


ban  sok  mag-  vagy  növényevő,  vagy  közszólás 
szerint  «mindentevő»  —  omnivor  —  faj  az  év- 
szakhoz képest  gyümölcsevövé  változik.  De  a 
táplálék  szerint  viszonylag  legélesebben  meg- 
batározható  fajoknál  is,  magának  a  tápláléknak 
évközi  fejlődése  és  változása  is  változtatja  a  mi- 
nőséget. És  ez  mind  meghatározandó,  mert  e 
nélkül  teljes  képről,  s  így  biztos  Ítélet  alapjáról 
szó  sem  lehet. 


A  CHERNEL-féle  gj'üjteményben  mind  a  két 
csoportra  —  és  részben  az  évszak  szerint  való 
különbségre  nézve  is  megvan  a  kezdet;  de  ennek 
is  csak  a  kezdete.  A  jövő  feladata  marad  az, 
hogy  legalább  bizonyos,  mindenkor  könnyen 
megszerezhető  fajoknak  éven  át  való  táplálko- 
zását ismerjük  meg,  a  minek  föltétele  az,  hogy 
ha  nem  is  napról-napra,  de  bizonyos  rövidebb 
időközökben  és  az  évszak  alakulataihoz  mérve, 
győződjünk  meg  a  begytartalomról. 

Ez  a  munkának  egy  óriási  tere  ;  de  azt  végig 
kell  mérni,  ha  arról  van  szó,  hogy  a  tudományt 
ezen  a  téren  csakugyan  beállítsuk  a  gazdasági 
érdek  szolgálatába. 

így  tekintve  Thaisz  Lajos  művét,  melyneK 
végrehajtása  az  ismereten  kívül  nagy  kitartást 
és  a  lelkesedésig  érő  tárgyszeretetet  követel,  a 
szerzővel  magával  is  úgy  tekintjük  az  ügy  állá- 
sát, hogy  ez  csupán  úttörés  ;  hogy  irányt  óhajt 
jelölni,  a  melyen  majd  elbírálás  helyett  meg- 
okolt Ítélethez  juthatunk.  És  a  már  érintett  köl- 
csönösségnél, illetőleg  összefüggésnél  fogva, 
mely  a  táplálkozás  két  nagy  csoportja  között 
fennáll,  ehhez  az  Ítélethez  még  az  állati  táplá- 
lék minőleges  és  mennyileges  ismerete  is  szük- 
séges ;  vagyis  :  a  növényi  táplálkozást  csak  az 
állatival  való  viszonyában  és  viszont  ismerhet- 
jük fel  oly  mértékben,  a  minőt  az  emberileg  töké- 
letes ítélet  okvetlenül  megkövetel. 


Egy  azonban  bizton  állítható  s  ez  az,  hogy  e 
munkálatban  akkora  anyag  van  feldolgozva  és 
egybefoglalva,  a  mekkorát  az  eddig  ismeretes 
publicatíók  nem  mutatnak  fel. 

Még  két  kijelentést  kell  tennünk.  Az  egyik 
az,  hogy  az  itt  közrebocsátott  becses  anyag  már 
befolyt  a  sajtó  alatt  levő  műbe,  melynek  czíme: 


gische  Momente  gebunden.  So  werden  zur  Zeit 
des  Brütens  viele  korner  -  oder  pflanzen- 
fressende Vogelarten  zu  Insektenfressern  ;  oder 
es  werden  «Allesfresser»  —  Omnivoren  —  der 
Jahreszeit  gemäss  zu  Obstfi-essern,  u.  s.  w.  Auch 
bei-  den  nach  Nahrung  am  schärfsten  unter- 
scheidbaren Arten  tritt  eine  Aenderung  mit  der 
Pflanzenentwiekelung  im  Laufeder  Jahreszeiten 
in  der  Qualität  ein. Und  all  dies  ist  zu  berüeksieh- 
tigen,  denn  anders  kann  von  einem  sicheren 
Urteile  gar  keine  Eede  sein. 

Die  CHERNEL'sche  Sammlung  bietet  für  beide 
Gruppen,  auch  für  den  Unterschied  nach  Jahres- 
zeit einen  Anfang  ;  freilich  nur  einen  Anfang. 
Es  bleibt  eine  Aufgabe  der  Zukimft,  die  Nah- 
rung gewisser,  immer  leicht  erlangbarer  Arten 
das  ganze  Jahr  hindurch  zu  kennen,  dessen 
Bedingung  ist,  über  den  Kropfinhalt,  wenn 
auch  nicht  Tag  für  Tag,  so  doch  in  gewissen 
kürzeren  Zeiträumen  und  nach  Beschaffenheit 
I  der  Jahreszeit  uns  Ueberzeugung  zu  verschaffen. 
Das  ist  eine  riesige  Aufgabe  ;  allein  sie  ist 
unbedingt  zu  unternehmen,  sobald  es  sich  dar- 
um handelt,  dass  die  Wissenschaft  auf  diesem 
Gebiete  wirklich  in  den  Dienst  der  ökonomischen 
Interessen  trete. 

Die  vorliegende  Ai-beit  des  Herrn  Ludwig 
V.  Thaisz,  welche  ausser  der  Kenntnis  auch 
grossen  Eifers  und  einer  an  Begeisterung 
grenzenden  Liebe  zum  Fache  bedurfte,  be- 
trachten wir  von  diesem  Standpunkte  aus  mit 
dem  Verfasser  selbst  nur  als  den  ersten  Schritt  ; 
sie  wünscht  nur  die  Eichtung  anzugeben,  in  der 
man  mit  der  Zeit  statt  Keeension  zu  begründe- 
tem Urteile  gelangen  kann.  Und  infolge  der 
schon  erwähnten  Gegenseitigkeit,  beziehungs- 
weise des  Zusammenhanges,  der  zwischen  den 
zwei  grossen  Gruppen  der  Ernähning  nach  be- 
steht, bedai'f  es  noch  bei  diesem  Urteile  auch 
der  Kenntnis  der  thierischen  Nahrung  qualita- 
tiv und  quantitative  ;  das  heisst  :  die  Pfianzen- 
ernährung  lässt  sieh  nur  in  ihrem  Verhältnisse 
zur  thierischen  und  umgekehrt  in  dem  Masse 
schätzen,  wie  dies  ein  menschlich  präcises  Ur- 
teil unbedingt  erfordert. 

Doch  steht  das  eine  fest,  dass  in  dieser 
Public£>tion  ein  Materiale  enthalten  und  bear- 
beitet ist,  desgleichen  keine  bisher  bekannte 
Arbeit  aufzuweisen  vermag. 

Nur  zwei  Umstände  haben  wii-  noch  zu  er- 
wähnen. Der  eine  ist,  dass  das  hier  veröffent- 
lichte wertvoUe  Materiale  bei  dem  im  Drucke 


135 


« Mfigyarország  madami,  különös  tekintettel 
gazdasági  jelentőségökre«.  A  második  az,  hogy 
az  állati,  nevezetesen  rovartáplálék  tekintetéhen 
is  vannak  meghatározásaink,  melyeket  szintén 
a  földmíveléstígyi  m.  k.  miuisterium  ügykörébe 
tartozó  budapesti  Eovartani  Állomás  néhai 
assistense,  Yellay  Imre,  végzett,  de  már  be- 
fejezni és  keretbe  foglalni  nem  birt;  a  miről 
azonban  gondoskodva  lesz. 

A  Magyar  Ornithologiai  Központ  köszönetet 
mond  e  helyen  Dr.  Dégen  Árpád  úrnak  a  buda- 
pesti Yetőmagvizsgáló  Állomás  vezetőjének  hat- 
hatós közbenjárásáért  és  erkölcsi  támogatásáért, 
mely  lehetővé  tette,  hogy  a  vizsgálatok  végre- 
hajthatók voltak. 

Budapest,  IS'.t'J.  május  közepén. 

A  Mrt!iii<ir  Or,>llhnluiii,n  Kőzpruil. 

A  madarak  hasznos  vagy  káros  voltá- 
nak begy  tartalmak    alapján   való    el- 
bírálása. 

A  mezőgazdaság  terén  kifejlődött  óriási  ver- 
seny arra  kényszeríti  az  embert,  hogy  a  tudo- 
mány mindazon  vívmányait  igénybe  vegye,  a 
melynek  csak  hasznátveheti  agyakorlati  életben. 


így  fejlődik  újabban  rohamosan  a  gazdasági 
l)otanika,  chemia  és  geologia.  így  vett  Európá- 
ban —  de  itt  még  csak  nagyon  kis  lendületet  — 
a  gazdasági  ornithologia  is.  Ennek  egyik  igen 
fontos  teendője  azt  kutatni,  hogy  melyik  madár 
hasznos,  melyik  káros  az  erdő-,  kert-  és  mező- 
szempontjából? 


Legnevezetesebb  ily  czélú  mii  :  Dr.  I.  Piitzema 
Bos  «Tierische  Schädlinge  und  Nützlinge»  czimű 
könyve,  a  mely  a  madarak  tájjlálkozásával  is 
foglalkozik  s  a  fontosabb  fajoknál  elbírálja  hasz- 
nos vagy  káros  voltukat,  de  úgy  látszik  csak 
pusztán  megfigj-elések  alapján. 


A  legújabb  német  és  északamerikai  irodal- 
makban már  pontos  begjiiartalom-elemzesek 
szolgálnak  az  elbírálás  alapjául,  de  ezen  elem- 
zések is  csak  néhány  fontosabb  fajra  vonatkoz- 


stclienden  Werke,  dessen  Titel:  «Die  Yögel  Un- 
garns, mit  besonderer  Hinsicht  auf  ihre  ökono- 
mische Bedeutung»  ist,  bereits  berücksichtigt 
wurde.  Der  andere,  dass  wir  auch  hinsichtlich 
der  Insektennahrung  Untersuchungen  besitzen, 
welche  von  weiland  Emekich  Yellay,  Assisten- 
ten der  ebenfalls  im  Wirkungskreise  des  k.  ung. 
Ministeriums  für  Ackerbau  stehenden  Buda- 
pester entomologischen  Station,  angestellt,  je- 
doch nicht  mehr  vollendet  und  bearbeitet  worden 
sind,  wofür  aber  gesorgt  werden  wh-d. 

Die  Ungarische  Ornithologische  Centrale  kann 
nicht  umhin,  ihren  Dank  Herrn  Dr.  Árpád  Dégen, 
Chef  der  Budapester  Samencontrolls-Station, 
für  seine  fördernde  Yermittlung  und  moralische 
Unterstützimg,  welche  die  Durchführung  der 
Untersuchungen  ermöglicht  haben,  hier  auszu- 
drücken, 

Budapest,  Mitte  Mai  ISDO. 

Die  Uiir/arischr  Onulhnlnijisrlir  Crnlnilc. 


Bestimmung    der    Nützlichkeit    oder 

Schädlichkeit   der   Vögel    auf  Grund 

des  Kropfinhaltes. 

Der  sich  auf  dem  Gebiete  der  Landwirthscbaft 
neuerer  Zeit  entsponnene  riesige  Wettkampf 
zwingt  den  Menschen  alle  jene  Eroberungen  der 
Wissenschaft  zu  benützen  und  auszubeuten, 
denen  im  praktischen  Leben  ein  Nutzen  über- 
haupt abzugewinnen  ist. 

Es  gewinnen  eben  desswegen  die  landwirt- 
schaftliche Botanik ,  Chemie  und  Geologie 
neuerer  Zeit  einen  grossen  Aufschwung.  So 
entwickelte  sich  in  Europa,  obwohl  noch  in 
sehr  geringem  Grade,  auch  die  landwirtschaft- 
liche Ornithologie.  Eine  ihrer  wichtigsten  Auf- 
gaben ist,  zu  erforschen  :  welche  Yögel  vom 
Standpunkte  der  Wald-,  Garten-  und  Land- 
wirtschaft nützlich,  und  welche  schädlich  sind  ? 

Das  wichtigste  Werk  in  dieser  Eichtung  ist 
das  Buch  von  Dr.  J.  PiItzema  Bos:  «Thierische 
Schädlinge  und  Nützlinge»,  welches  sich  auch 
mit  der  Ernährung  der  Yögel  befasst  und,  bei 
den  wichtigeren  Ai-fen  den  Nutzen  oder  Schaden 
beurteilt,  jedoch  wie  es  scheint  bloss  auf  Grund 
von  biologischen  Beobachtungen. 

In  der  neuesten  deutschen  und  nordameri- 
kanischen Literatur  liegen  zwar  genaue  Magen- 
und  Kropfuutersuchungen  der  Beurteilung  von 
Nutzen  und  Schaden  zu  Grunde,  allein  es  be- 
ziehen sich  dieselben  bloss  auf  einige  wichtigere 
18* 


nak.  ig)'  pl.  Dr.  I.  Körig*  a  vai-jak,  Dr.  Schlkh  ** 
a  vadgalambok  begytartalmát  vizsgálta  meg. 

Hazánkban  a  madarak  hasznos  vagj'  káros 
voltának  begj'tartalom-elemzések  alajíján  való 
elbírálása  onnan  veszi  eredetét,  hogy  a  föld- 
mívelésügyi  m.  kir.  minister  megbízta  Cheunel 
István  ornithologust  «Magyarország  madarai 
különös  tekintettel  hasznos  és  káros  voltukra» 
czímü  nagyobb  munka  megírásával.  Chernél 
István  egj'idejüleg  nagyszámú  madárbegy-tar- 
talmat is  gyűjtött  össze  s  azokat  a  «Magj'ar 
Ornithologiai  Központ» -nak  ajándékozta.  Her- 
man Ottó  a  nevezett  intézet  igazgatója  a  becses 
anyagot  a  «Budapesti  m.  kir.  ÁUami  Vetőmag- 
vizsgáló  Állomás»-hoz  tette  át.  így  jutottam 
azon  szerencsés  helyzetbe,  hogy  mint  a  Mag- 
vizsgáló Állomás  assistense,  megkezdhettem  ha- 
zánkhan  a  madarak  táplálkozási  viszonyainak 
pontos  begytartalom-elemzések  alapján  való 
tanulmányozását. 

Az  elemzések  végrehajtásának  mikéntjére 
példa  nem  állván  előttem,  magamnak  kellett  a 
vizsgálati  módszert  megállapítanom  s  eközben 
arra  törekedtem,  hogy  a  rendkívül  nehéz  vizs- 
gálati anyag  titkait  annyira  feltárjam,  a  meny- 
nyire azt  az  e  ezélra  alkalmazott  tudományos 
eszközök:  nagyítóüveg  és  mikroskop  lehetővé 
teszik.  ; 

A  táplálékok  felismerésénél  iparkodtam  el-  i 
menni  a  lehetőség  határáig,  így  a  mag\akat  és  i 
terméseket   sikerült   is   legnagyobb   részben   a  ! 
fajig  meghatározni,  a  hol  ez  még  sem  volt  lehet- 
séges legalább  a  nemet  vagy  a  családot  állapí- 
tottam meg. 

A  madai-ak  ezeken  kívül  -  bár  jóval  kisebb 
mennyiségben  —  egyéb  növényrészeket  is  meg- 
esznek. Nevezetesen  lecsipkedik  a  bimbókat, 
rügyeket,  virágokat,  leveleket,  szárakat,  kérge- 
ket, kiássák  a  gyökereket  és  gyökérgumókat.  Ez 
utóbbiaknál  a  legtöbb  esetben  csak  azt  lehet 
meghatározni,  hogy  milyen  szerv,  azt  azonban, 
hogy  melyik  növényfajról  származik,  csak  rit- 
kább esetekben  lehetett  megállapítani. 

A  magvak  és  termések  anatómiai  viszonyai 
lényegesen  változatosabbak  és  bonyolultabbak, 
mint  egyéb  növényi  szerveké.  Ez  az  oka  annak, 


*  Untersuchungen    über    die    Wiuternalirung    der 
Krähen,  1S97. 

*'    Nutzen  und   Schaden  der  Feldtauben,  189Ü. 


Arten.  So  haben  z.  Ji.  Dr.  J.  Iíiírk;*  den  Kiopf- 
inhalt  von  Krähen,  Dr.  Schlku**  jenen  von 
Tauben  untersucht. 

Die  Beurteilung  der  (ikonouiisclien  Bedeu- 
tung der  Vögel  auf  Grumi  ibrer  Kropf-  und 
Mageninhalte  verdankt  man  in  l'nsarn  dem 
kön.  img.  Ackerbauministerium,  welches  Herrn 
Steph.\n  von  Cheknel  mit  der  Verfassung  des 
Werkes:  «Die  Vögel  Ungarns  mit  besonderer 
Rücksicht  auf  ihre  Nützlichkeit  und  Schädlich- 
keit» betraut  hat.  Herr  v.  Cheenel  sammelte  zu 
diesem  Behufe  zahlreiche  Magen-  und  Kropf- 
inhalte, welche  er  der  Ungarischen  Ornitholo- 
gischen  Centrale  überliess.  Das  wertvoLLe  Ma- 
teriale wurde  sodann  von  Herrn  Otto  Herjl\n, 
Chef  der  genannten  Anstalt,  behufs  Unter- 
suchung der  königlichen  Samenkontrolls-Anstalt 
in  Budapest  übergeben.  So  wurde  mir  das  Glück 
zu  Teil,  das  Studium  der  Verhältnisse  der 
Vogelnahrung  auf  Grund  genauer  Mageninhalte 
in  Ungarn  beginnen  zu  können. 

Da  sich  mit  Bezug  auf  die  Art  und  Weise  der 
Analyse  überhaupt  noch  keine  Beispiele  und 
Muster  vorgefunden  haben,  musste  ich  selbst 
die  Untersuchungsmethode  feststellen,  wobei 
ich  hauptsächlich  bestrebt  war,  die  Geheimnisse 
des  unsäglich  schweren  Stoffes,  soweit  es  mir 
die  hiezu  verwendeten  wissenschaftliehen  In- 
strumente :  Loupe  und  ^likroskop  ermöghchen, 
aufzuklären. 

Bei  Bestimmung  der  Nahrung  trachtete  ich 
bis  an  die  Grenze  der  Möglichkeit  zu  gehen  ;  so 
gelang  es  mir  auch  Körner  und  Früchte  grössten- 
teils bis  auf  die  Art  zu  bestimmen  ;  wo  dies 
jedoch  unmöglich  war,  habe  ich  wenigstens  das 
Genus  oder  die  Familie  angegeben. 

Ausser  diesen  werden  von  den  Vögeln,  — 
wenn  auch  in  bedeutend  geringerem  Masse, 
auch  andere  Pflanzenteile  gefressen.  Vorzugs- 
weise werden  Fruchtaugen,  Knospen,  Blumen, 
Blätter,  Stengel  und  Eindenteile  abgekniffen, 
Wurzeln  imd  Knollen  ausgescharrt  etc.  Bei 
diesen  lässt  sich  in  den  meisten  FäUen  nur  das 
Organ  bestimmen,  viel  seltener  die  Art,  von 
welcher  sie  herrühren.  Die  Structui-  von  Kör- 
nern und  Früchten  ist  wesentlich  verschiedener, 
mannigfaltiger  und  complicierter,  als  die  der 
anderen   Organe   der   Pflanzen.   Daraus    folgt, 


*  Untersuchungen     über    die  Winternahrung    der 
Krähen.  1897. 

**  Nutzen  und  Seliaden  der  Fckltaubcn.   1S9(). 


1:57 


hogy  a  magvak  ós  termések  sejtjeinek  és  szöve- 
tcinek nagyobb  diagnostikai  értéke  lévén,  azo- 
kat könnyebben  is  meg  lehet  határozni,  mint 
egyéb  növényi  szerveket. 

Jelen  esetben  a  magvizsgálatot  rendkívül 
megnehezíti  azon  körülmény,  hogy  a  madarak 
a  magvakat  és  terméseket  széttörik  és  elron- 
csolják s  az  ily  módon  megsérült  mag  még 
további  elváltozásoknak  van  kitéve,  a  mint  az  a 
nedves  és  meleg  begybe  jut.  Itt  nagyságuk, 
alakjuk  és  színük  szenved  változást. 

Az  állati  eredetű  táplálékok  meghatározása 
nem  tartozván  szakmámba,  azoknak  csuj^án 
esetleges  jelenlétét  tüntettem  fel  az  elemzések- 
ben, az  egyes  fajok  tehát  nincsenek  meghatá- 
rozva. Hasonlókéiíen  jártam  el  az  ásványi  anya- 
gokkal is. 

PíZ  elemzéseknél  a  mennyiségek  is  a  lehető- 
ségig fel  vannak  tüntetve.  Súlyszerinti  mennyi- 
leges elemzést  a  legtöbb  esetben  lehetetlen  vé- 
gezni, mert  a  magvak  s  egyéb  alkatrészek  össze 
vannak  törve  s  annyira  összekeveredve,  hogy 
ha  a  maghéj  törmelékeket  talán  sikerülne  is 
különválasztani,  a  magbeleket  azonban,  melyek 
pedig  a  súly  nagyobb  részét  teszik  ki,  semmi 
esetre.  Még  akkor  sem,  ha  mikroskop  alatt  volna 
lehetséges  a  válogatás,  mert  a  magbelek  sejtjei, 
azok  tartalma  és  a  szövetté  való  egyesülés  na- 
gyon kevéssé  változatos.  Vagyis  a  magbeleknek 
a  meghatározásnál  nagyon  csekély  diagnostikai 
értékük  van. 

Ez  okoknál  fogva  a  mennyileges  elemzés  úgy 
van  megoldva,  hogy  az  egész  magvak  s  egyéb 
növényi  részek  mennyiségét  számszerint  tün- 
tettem fel,  a  törmellékeket  pedig  csak  hozzá- 
vetőlegesen becsültem  meg. 


(hiss  Zellen  und  Ge\vel)e  von  Körnern  und 
Früchten,  indem  sie  einen  grösseren  diagnosti- 
schen Wert  haben,  auch  leichter  zu  bestimmen 
sind,  als  andere  Organe  von  Pflanzen.  Im  vor- 
liegenden ialle  werden  die  Samenuntersuchun- 
gen durch  den  Umstand  ausserordentlich  er- 
schwert, dass  Körner  und  Früchte  von  den 
Vögeln  mehrmals  ganz  zerquetscht  und  ent- 
stellt werden,  wozu  noch  andere  Veränderun- 
gen, welche  dieselben  im  feuchten  und  warmen 
Kröpfe  erleiden,  hinzukommen.  Hierdurch  wer- 
den häufig  Grösse,  Form  und  Fiirliung  we- 
sentlich verändert. 

Da  Nahrungen  thierischen  Ursprunges  nicht 
in  mein  Fach  gehören,  so  habe  ich  bloss  ihr 
Vorkommen  in  der  Analyse  angegeben,  ohne  die 
einzelnen  Arten  festgestellt  zu  haben,  des- 
gleichen verfuhr  ich  auch  mit  den  Mineralien. 

In  der  Analyse  sind  auch  die  Mengen  nach 
Thunlichkeit  angegeben.  Eine  nach  Gewicht 
präcise  Analyse  konnte  jedoch  schon  aus  dem 
Grunde  nicht  gemacht  werden,  da  Samen  und 
andere  Bestandteile  zerkleinert  und  derart 
mit  einander  vermengt  sind,  dass  selbst  wenn 
die  Samenschalenteile  von  einander  getrennt 
werden  könnten,  das  Eiweiss,  von  welchem  das 
Gewicht  doch  hauptsächlich  abhängt,  unmöglich 
ausgeschieden  werden  könnte  ;  selbst  dann  nicht, 
wenn  das  Ausscheiden  unter  dem  Miki-oskope 
gemacht  werden  würde,  weil  die  Zellen,  nach 
Inhalt  und  Vereinigung  zu  Geweben  beim  Ei- 
weiss sehr  ähnlich  und  gleichmässig  sind.  Das 
heisst,  das  Eiweiss  hat  bei  solchen  Analysen 
einen  sehr  geringen  diagnostischen  Wert. 

Infolge  dessen  habe  ich  die  quantitative  Ana- 
lyse derart  gelöst,  dass  ich  die  Menge  von  Sa- 
men und  sonstigen  Pflanzenteilen  nach  Zahl 
angab,  die  Bruchstücke  jedoch  nur  annähernd 
abschätzte. 


VAS 


A'A  elemzések  a  madárnevek  betűrendje  s  a  lelövés  kelte  szerint. 

^tialt))rii  in  nl))l)nbctifd)cr  iiicilKufolgc  lier  '^«onrlnomcii  itiib  und)  ^ntuiii  tier  (^rbcuttiiiç)  çirariiiict. 

I.  Accentor  alpinus  L. 

7  drh  i©t.i  —  rf  J\)/n.s/i/n  iCmii.   düninr).   -    I. SUC.   I.   ;. 

I.  l'olyííonum  Convolvulus  L.  —  terméH  (íynicíjtci  1")  ili!)  (St.) 

ä.  lìanuncul us  licer  L.  -    tei-més(jyriicl)tC)  :!    "        « 

:i  Chenopodium  (sp.?i —       «            «  (1    «        « 

4.  Plantago  lanceolata  L.  —  maj»  (Samen  i  1    <i        k 

5.  Setaria  viridis  L.  —  termés  (?fnicí)t)  I    „        „ 

6.  Növényi  törmelék  (pfíanjfiííe  ^rogmcnte)  kevés  (luciiigc). 

7.  Rovartörmelék  ßnfccten  grngnientc)  ií^'cn  kevés  (fcljrrocnifle). 

8.  Kavics  (©teind^eii)  sol<  lüielo. 

(Tazdasáp;ilafí  haszon     |         ^   .,    ,    .    „ 
Öanbiüirtídinftl.  3iiiÇen  1 


ì.  Alauda  arvensis  L. 

A.  3  fìrh  (St.)  —  Cs.  Hnin,n;ja   (Cniu.  l'iizsmnj).  -   ISUC.   IÍI.    IS. 

1.  Sotaria  glauca  L.  —  termés  ((^rücfitc)  ì  (U-b  iSt.) 

2.  n       viridis  L.  —       »            «  ?,H    «        « 

3.  Ajuga  Chamœpitys  L.  —  termés  (griidjtc)  i>    «        <■ 

4.  Medicago  lupulina  L.  —  mag  (Samen)  -1    «        « 

5.  Stachys  annua  L.  —  termés  (^rüd)te)  il    »        « 

6.  (1       recta  L.    —       «              i.  Il     „        ., 

7.  Mercurialis  annua  L.  —  termés  ((^rüá^tc)  ■>    «        » 

8.  Centaurea  Cyanus  L.  —        "             «  -1    i.        (r 

9.  Mag  és  növényi  rész  törmelék  (Samen  nnb  pf(aii,ilíd)e  Àvaipnontoi      sok  mieloi. 
1(J.  Rovartörmelék  (Sufecten-gragmente)  ktvis  imoiiiçu'i. 

11.  Kavics  (Stein(í)en) «          « 

Gazdas<ágilag  haszon    I    ,    g,  3    j^   -    (;   7   s    lo 
Sanbroirtfdjafti.  3hitíen  í 

B.  í)  (Irh  (@t.)  —   Cs.   SoVKirjii  (Cnn.  I'ozsniiij  j.  -    Isnu.    111.  J/. 

1 .  Setaria  glauca  L.  —  termés  ((Cruente)  :ÍS  drl)  (St.) 

2.  <i        viridis  L.  —       «             d  88    d        « 

3.  Panicum  railiaceum  L.  —  termés  ((^rüditc)  S    «        (( 

4.  Ajuga  Cham;epitys  L.    —       «             «  ;»    n        „ 
ő.  Melilotus  officinalis  L.  —  mag  (Samen)  I    «       « 

6.  Medicago  lupulina  L.    —     «           «  |     „        „ 

7.  Stachys  annua  L.  —  termés  ((^rüd^te)  .')(»    «       « 

8.  Polygonum  aviculare  L.  —  termés  (ívdid)te)  Hl    n        « 
!J.  Lithospermum  arvense  L.  —    «       (5vrnd)t)  !     «        n 

10.  Amaranthus  (retroflexus ?)  —  mag  (Samen)  I     «        n 

ÍJ.  Sisymbrium  (sp.  ?)  —  mag  (Samen)  4    <i        « 

12.  Mag  és  növényi  törmelék  (Samen  unb  pf[anslid)c  Àiaçiiiientci  kevés  (roenige). 

13.  Rovartörmelék  ($jníecten=graömente)  sok  (üiele). 

14.  Kavics  (Steind^en)    ,,  kevés  luieniiic). 


139 


Gazdaságilag  haszon    1    <,)«-,-    ^    <i    in 

Sanbroirtfáiaftt.  9hiÇcn  I     '""'''  '''  ''  '" 

Gazdaságilag  kár  I 

Őanbioirtfc^aftí.  ©diabeti  I 


C.  1  <lrh  (©t.i  -  M.-Szcr.söf/  (Cm.  Vusj.  -  ISUT.  VII.  2r,. 

1.  Setaria  glauca  L.  —  termés  ((yrüc()tcí  Ki  drh  (3t.) 

2.  Lithospermiim  arvense  L.  —  tenia's  t^-nubt)  1    »        « 

3.  Eovartörmelék  (^nfecten^graçiinente)   L  \  %^^  ^°'-^„„,g. 

Gazdaságilag  haszon    I    ,    j,   o 

Sanbunrtfdiaftí.  3iiit;eii  I 


3.  Alauda  eristata  L. 

2  drh  (ót.)  —  i!s.  SnnioTJii  tCoiii.   I'„:xn,nj).  -  ISVil.   III.  IS. 

1.  Setaria  viridis  L.     -  termes  (grüáite) ,.„  III:!  drl.  (St.) 

2.  Polygonum  aviculare  L.     —  termés  (§vüd)te)  s     «        « 

3.  Lithospermum  arvense  L.  —       «  «  1 

4.  Hordeum  vulgare  L.  —       «  «  2     «        « 

5.  Triticum  vulgare  Vill.        —       «  "  '.l     «        " 

6.  Eovartörmelék  (3ntecten=(Vi'aöi"i-'ide)  kevés  (uioiuçV')- 

7.  Kavics  (©tetnáien)      - "  « 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbroirtíd^aftl.  Stutzen  í 
Gazdaságilag  kár  |    ,    . 

£anbn)irtíd;aft[.  ©diabeti  I 

4.  Anas  boscas  L. 

A.  1  (ii'h  iSt.i  —  Cs.  Sojiiorja  (Coin.  l'ozuoiiy  ).  —  18'J(J.  I.   '21. 

1.    Polygonum  lapathifolium  L.  —  termés  (gritdjte)  3  drb  (©t.) 

i'.  «  Convolvulus  L.    —       «  «  ì     »        " 

{  Növényi  részekkel  kevert  iszap    .._.  _      -  I  a  tápiáií-k  zòme. 

bMt  pflonjlidjen  Seftaiibttjetlen  9emifd)ter  ©d;famm |  .^.ttuptmenge  ber  ííaOnmg. 

4.  Kagylódarabok  (^3)hifd)el=©tü(Je)      „.  igen  sok  (fel^r  üieíe). 

5.  Kavics  (©teiud)eii)  ,.  kevés  (roenige). 

Gazdaságilag  haszon    |        ^ 
í'anbunrtíd)aft(.  Dhi^en  1 


B.  1  dvb  (®t.)  —  Frankó  (Vom.  So/jtohj.  —  1800.  I.  31. 

1.  Polj'gonum  Hydropiper  L.      — termés  i^rü($tei  21  drh  (©t.) 

2.  "           lapathifolium  L.  —        «      (^-ruditi  1     «       « 

3.  Galega  officinalis  L.  —  mag  (©amen)  4    «       « 

I  Mag-  és  növényi  részszel  kevert  isznp                  .                   |  a  tápláic''k  zume 

'  l  3)iit  ©amen  uuö  pfíau,^lid)en  Àraçiiiu'iiteii  çu'ini)d)tcr  ©d)(niiuii 

5.    Pvovartörmelék  (^iifectcìu^i'aomoiite)                                            -  kevés  (roerűge). 

(■).    Kavics  (Steind)en)  -     __     sok  (uielc). 

Gazdaságilag  haszon    1        _^ 
6aiibiuirtíd)aftl.  Jhigeii  1 


uptmcngc  bcv  íialjvmig. 


€.  1  (Ivb  (St.)  cT  -  I^-'inlcó  (Goni:  Sopron).  —  1897.  IT.  21. 


Alnus  glutinosa  Gìrtn.  —  termos  (Jvücíitc) 
Növényi  részekkel  kevert  iszap 
Wit  pftanältd^en  Fragmenten  cicmifditor  Sd)lamni 
Kavics  (©teiiiá)en)  


:î  (Irb  (©t.) 

I  il  tiiplálí'k  Zorne. 

I  .Çioiiptmcnge  ber  -Jía^niiifl. 

igen  sok  (jel^r  üieíe). 


/>,   /  ilrh  (St.i  —  Frankó  (Cuiii.  Sopron  >.  -  1S<)(;.    VII.  23. 

\.  .Scirpus  palustris  L.   —  termés  (Àriic[)te)    , 

Í2.  "       (ovatuR  L.  ?)  —        K  I' 

".{.    Polygonum  lapathifolium  L.  —  termés  ((^vüdite) 

4.  <i  amphibium  L.      —       «  » 

5.  Festuca  elatior  L.  —  termés  (grüc^te) 
f  Növényi  részekkel  kevert  iszap 

'■  I  5Díit  pflanaíidjen  Fragmenten  flemifditer  6d)[amm 
7.    Kavics  (©teiní^en) 


Iri)  (St.) 

4 
1» 

..       •„ 

4 

„          „ 

1  a  tál.lál/.k  zoi 
J  íjaiivtiiieiigc  bel- 

íioiininii. 

sők 

(inelei. 

.").  Anas  crecca  L. 

A.  1  drh  (©t.)  c?  —  Cü.   Soiiiorja  1  Com.  l'oz^onij  I. 

—  ISOC.  I.  21. 

I. 

Polygonum  lapathifolium  L.  —  termés  (Fïii(i)te) 

•?,  drl)  (St.) 

2. 

Convolvulus  arvensis  L.  —  mag  (©amen) 

.__.      1     ..        « 

3. 

Scirpus  (laeustris  L.?)  —  termés  (Friid)te)     , 

. .  1     «        « 

4. 

)  Növényi  törmelékkel  kevert  iszap 

a  táplálék  zònip. 

1  l'íit  ptítii'iilifl)^'"  Avagntenten  gemifditer  ©d)(aiinii 

íiaiiptmengc  ber  íia^ninív 

:,. 

Kavics  (òteiudien) 

kevés  (loentge). 

Gazdaságilag  haszon 
Sanbroirtfc^aftí.  9hiÇcn 


li.  1  (Ivb  (®t.)  d  —  Ct 
Alnus  glutinosa  Gärtn. 


termés  (Fríiá)te) 
«             «             Cl        —  termés-törmelék 
Polygonum  Persicaria  L.  —  termés  ({Crüá)te 
Scirpus  palustris  L.  ■ —  termés  (Frü(í)te) 
Magtörmelékek  (®amen:Fr«gínente) 
Kavics  (©teindjen)    _     .- 


rjii  (Colli.  I'oz.soiiy). 

(Frud)t=Fvagmente) 


1SÍ>7.  II.  21. 
,  115  drb(©t.) 

(  a  táplálék  zöme. 

1  ^auptmenje  ber  Jîalivuiifl. 

2  drh  (et.) 

igen  kevés  ifeljv  luenigei 
kevés  (luenige). 


(Irb  iSí.j 


I  unto  I  $   —  Bortiiiionostor  (Com.  Sopron  i. 


Polygonum  Hydropijjer  L.     —  termés  (griitf^tc) 

"  lapathifolium  L.  —       «  « 

Eanunculus  acer  L.  —       «  « 

Kavic-s  (©teindieni 


ISfXj.  III.  1,5. 

S;j  drh  (©t.) 


)k  (oiele). 


fSci: 


IK  I  drh  I 

maritimus  L. 


Bus -J  iC 


Sop. 


termés  (Früd;te) 

termés-törmelék  (^mdit^Fvagmente I 


Povarpete  (;3nfecteneier) 
Kavics  t©teiud)en)   -- 


241  drh  (ót.) 
kevés  (toenige). 
sok  (oielei. 
kevés  (lucnige). 


E.  1  drh  (et.)  cf  —  Fr((ukó  (Com.  Sopnm).  —  ISDG.  XII.  12. 

1.  Polygonum  Hydropiper  L.  —  termés  iíVi"iicl)tc)  '.»0  drli  (St.) 

ì.    Kavics  (Steind^en)  kevés  (lucniijc). 

G.  Bonasa  bonasia  L. 

1  drh  (3t.)  cf  ad-  —  Csák  (C„m,.  Vas).  —  IS'JG.  XII.  Ő. 

jJCorylus  Avellana  L.- him  barka  (mannttcí,e5ía6cí)eu)     „     ..     ~  {  tfÄ  Änm«. 
I        «  «         «    —  gallyacska  (Simçitriebe)       ™    .„,      kevés  (lueing). 

2.  Kavics  (©teitutcui  -  --  --  sok  (üielei 

7.  Carduelis  carduelis  L. 

A.  3  drh  (©t.)  —  Cs.  Soiuorjd  (Com.  Pozsony).  —  18,97.  I.  11). 

1.  Eovartörmelék  (SnfecteiUjvrnpif'itei  kevés  (uiciiiito). 

2.  Kavics  (©tetnd)en)  -  sok  (uiolo). 

Gazdaságilag  haszon    1 
Sanbunrtícf)afíí.  ginben  I     ' 

li.  1  drh  (©t.)  —  Cs.  SoiNorja  (Com..  Pozsony).  —  1S9(>.  III.  IJf. 

1.  Lappa  (tomentosa  Lam.  ?)  —  sziklevél  i(Soti)lcbonen)  |  i'^^'ip't'iii'i^ge  t,a'";djiinui. 

2.  Eovartörmelék  (3ufecten:(5i^f*9"'^"t''*  kevés  (luenit^e). 

3.  Kavics  (©teindjen)  sok  (uicle). 

Gazdaságilag  haszon    |    -^ 
2anbunrtíd)aftí.  9hi(5en  I  '^' 

V.  Ò  drh  (St.i  -  Cs.  Sumor  ja  (Com.   l'oisoiiy }.  -  I.SIX!.  III.   -JS. 

1 .  Eovartörmelék  (Sníecten:?vrntíi"f>itc)  sok  (nicle). 

2.  Kavics  (©tctnd)ciii  -  kevés  (iiicnifle). 

Gazd.-isagihig  haszon    | 
i'aubunvttdjaftl.  ^Jhi(5cn  1 


8.  Chloris  chloris  L. 

A.  1  drh  (St.l  $   —  Cs.  Somorja  iCom.  I'ozsoiiy).  —  ISfW.  III.  21. 

1.  Eaphanus  Eaphanistrum  L.  —  mag  (©amen)  IO  drh  (St.) 

2.  Rovartörmelék  {^iifecten=^ragmentc)  sok  (uicíe). 

3.  Kavics  (©tetnd)en)  ■..  kevés  (uieniiic). 

Gazdaságilag  haszon    |         , 
SaubTOtrtfdjnftl.  9{ut5en  í     '  ^' 

B.  1  drh  (©t.)  —  Cs.  Somorja  (Com.  Pozsoinj).  —  1S9(!.   IV.  12. 

1.  Eaphanus  Eaphanistrum  L.  —  mag  (Samen)  10  drh  (St.) 

2.  Eovartörmelék  (3níecten=gragmcnte)      .-.  sok  (uicIc). 

3.  Kavics  (Steind^en)       --     kevés  (uienifle). 

Gazdaságilag  haszon    1 
8anbu)irtíd)aftl.  Síu^en  í 

Aquila.  VI. 


í).  Chrysomitris  spinus  L. 

1  drh  (®t.)  cf  —  Friiiik-ó  (Com.  S'upnui).  —  1SÍ)7.  I.  lő. 

1.  Magtörmelék,  meg  nem  határozható  (3aineu;Jra(^m.,unlH')"timmtiar)  kevés  (roenigc). 

2.  Eovartörmelék  (3uíecten=gragmeiitc)  ..  sok  (uieíe). 

3.  Kavics  (©teiiid^eii)     kfvós  (loeiiigci. 

GazilaságiLag  haszon    \   ^ 
£anbroirtíd)aftl.  ííuf^eii  í 


10.  Coccothraustes  coccothraustes  L. 

A.  1  drh  (©t.i  d"  —  Fniiikv  (Coin.  Sopron).  —  1897.  I.  29. 

1.  Acer  campestre  L.  —  magtörmelék  (Saincn^Avacjmento)  {  \^^^,  b«  «a^nins. 

2.  Kavics  (Steind)en) .        „,  kevés  (roenige). 

B.  1  drh  (et.)  cf  -  Fruiikó  (Covi.   Sopron).  —  1S97.  I.  31. 

I     Pvnnn«  í'pvoans   T  '  Csoiitliój  ós  magtömielAk  1  a  táplálék  zi'mie. 

I.  1  lundis  ueiasns  ij.  Ì  Kcviijdjülcii:  imb  SaniEiugvagmciitc  ;  íiauiitmcngc  ber  íía^nmg. 


á.  Bogyótermés,  meg  nem  liatározható  (!i5ecrciifrüd)te,  iiiibeftimmbar)  kevés  (itieiiioie). 
Gazdaságilag  kár  | 

£anbroirtfd)aftl.  ©djabeu  I 


C.  1  drh  (©t.)  —  Cs.  Soiitorja  (Com.  roz.son.ij  ).  —  1S9G.  III.  28. 

1.  Pyrus  V.  Sorhus  sp.  —  magtörmelék  (©aiiieii:graijinciitc)  kevés  (iiieiűiie). 

2.  liovartörmelék  (Sufectei^j^ragmente)  kevés  (luenige). 

Gazdaságilag  haszon    1    ^^ 
Sanbroirtfáiaftí.  aiufeen  J 


11.  Columba  œnas  L. 

1  drh  (©t.)  —  M.  Szßcsüd  (Coin,.    V(ts).  —  1897.    VI.  18. 

1.  Zea  Mays  L.  —  termés  (§rüd;te)    ,  4(1  drlj  (St.) 

2.  Bromus  mollis  L.  —  termés  (grüd)te)  1 8     «       « 

3.  Vicia  lathyroides  L.  —  mag  (©amen)  •'>    «       « 

4.  Linum  catharticum  L.  —  termés  ()Vriid)t)  1     «       « 

5.  Camelina  (sp.  ?)  —  termésfal  ((^vud^tmänbc)  kevés  (uienigc). 

6.  Virágbimbók  (Shimeiifiioiven)  «           " 

7.  Növényi  törmelék  (pfíanjlid)e  ^ragiiteiitc)  »          " 

8.  Csigahéj  (Sí^nedeníjauedjen)  «          « 

9.  Föld  (®rbe)    '  «     (lucnig). 

10.  Kavics  (©teiná;eii)   "     (lucnige). 

Gazdaságüag  haszon    I        ^ 
Sanbtoirtíájaftl.  ahi^en  1 
Gazdaságilag  kár  ] 

Sanbiuirtfd;aft[.  ©csőben  J 


12.  Coliunba  palumbus  L. 

A.  1  drh  (©t.i  —  DinJiijrsJiáf  (Com..  Heves).  —  ISÍXi.  IV.  23. 

1.  Vicia  angusti  folia  Reich.  —  mag  (Samen)  131  drb  (®t.) 

2.  <i     sativa  L.  —  mag  (©amen)  -i    "       " 

3.  «     villosa  EoTH.   — mag  (©amen)  14    "       « 

4.  Ei-vum  hirsutum  L.  —     «  «  i'     "        « 

5.  Setaria  glauca  L.  —  termes  (i5vücl)te)  402    «        « 

6.  Vicia  és  Setaria  —  magtörmelék  (©amen=îvraçimentc)  kevés  (roenige). 

7.  Eovarpete  (^nfccteneier)    «  « 

8.  Kavics  (©teinájen)   „.     _ "  " 

Gazdaságilag  haszou    1        o  o    4    ^    p    7 
Sanbroirtfdiaftí.  TiW^tw  I 

B.  1  íJrh  (©t.)  —  M.  Szcr.süi?  ( Cnin.  Vas).  —  1SD7.  IV.  30. 

1.  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  (grűctjte)  57(1  drb  (St.) 

2.  Triticum  vulgare  L.   —       «       (í!rilá)t)  1     « 

3.  Avena  sativa  L.         —       «  «  I     «       « 

Gazdaságilag  kár  l   1    û>  q 

£anbroirtfá)aftl.  ©d)aben  j     •  ^-    • 

C.  1  drh  (©t.)  —  Frankó  (Coni:  Vas).  —  18!>7.  V.  Ú. 

\  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  (grűd^te)  ..  1 33  drb  (St.) 

■  I         «               <(         (I    —  termés-törmelék  (j^rudjt^'Jraiimente)  kevés  (roenige). 

2.  Vicia  sativa  L.  —  mag  (©amen) 118  drb  (St.) 

3.  Avena  sativa  L.  —  termés  (grüdjte)  4    «        « 

4.  Kavics  (©teiná)en)  kevés  (iiieiűge). 

Gazdaságilag  kár  i    1    o)    o 

Sanbimrtfdjaftl.  Sd)aben  I 


D.  1  drh  (©t.l  —  Borsmoiio.sfor  (C'unr.  Sopron).  —  ISÍXi.   V.  36. 

1.  Quercus  (sp.)  —  termés-törmelék  (^rud)t=gragmente) {  ^ifp^Íí 

2.  Kavics  (Steind}en)  sok  (üieíe). 


E.  1  drh  (©t.)  -  M.    Szecsíld  (Com.    Vas). 

1.  Hordeum  vulgare  L.      —  termés  ((^rüd)tc) 

2.  Triticum  vulgare  Vill.  —        «  « 

3.  Zea  Mays  L.  —       «  « 

4.  Secale  cereale  L.  —       «  <i 

5.  Ervum  hirsutum  L.  —  mag  (©amen) 
G.  Vicia  (sepium  L.  ?)    —     «  « 

7.    Trifolium  (repens  L.  ?)  —  levél  (iölättev) 
Gazdaságilag  haszon    1 
Sanbroirtíd)aftí.  ïïîu^en  J 
Gazdaságilag  kár  |    1    2   3  4 

Sanbroirtfi^aftl.  Sd)aben  J 


S(')  1 

77 

IS 

:lrb  (St.) 

21 
13 
kev 

és  (lueniçie). 

144 


F.  1  drh  (St.)  —  Borsuionostor  (Com.  So/,roi,  ).  —  lSf)7.  TX.  4. 

1.    Polygonum  Fagopyrum  —  termés  ((Çriici)te)  I  its  dil)  (©t.) 

Í  Avena  sativa  L.  —  termes  (^Jriid^te)  :'.s     «       n 

"■]       «          (I       «   — termés-törmelék  (jivruci)t=Ai'niyneiite)  sok  (uicie). 

3.  Sctaria  glauca  L.  —  termés  (grü(í)te)  ]  i';{  drh  (©t). 

4.  Polygonum  Convolvulus  L.  —  termés  (Jyviidit'  I     «       (( 

5.  Gyökérgumó,  megbatározhatlan  (SBiiräelfnoUcn,  imtioftiiiunbari             1     »      « 

fi.    Növényi  törmelék  (pfíaiiaíicíie  ^^ragiiiente)  kevés  inienicje). 

7.    Kavics  (©teinc^en)   _    «         k 

Gazdaságilag  haszon    \   „    . 

Saitbiüírtfc^aftr.  9íu^eii  1 

Gazdaságilag  kár  | 

í'auiiunvtíd^nftí.  Scí)aben  1 


13.  Gorvus  cornix  L. 

A.  1  drh  (©t.)  —  lúlszcg  (Coin..    Vas).  —  1S!)7.  I.  01. 

I  Triticum  vulgare  Vill.  —  termés  (grüí^te)     .-     |  a  tái>iáii''k  vXmu-. 

■  I           „                   „               „      _  pelyva  (©peíjen)  í  ■í-"»iV""t»flt  ber  Jiaijnms. 

_j  (  Avena  sativa  L.  —  termés  ((Cruciate)    «               « 

"■  I        <i           <i        «   —  pelyva  (©peíacii)     ■'                « 

.,  í  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  ((^rüc^te)  «                « 

''■  I          <i               (I         «    —  pelyva  (©pclseii)  «                d 

4.  Disznószőr  (©(^lueineborften) kevés  (uicuicic). 

5.  Kavics  és  tégladarabok  (©teiiidjeii  imb  3it'9e'ftiirfi"l)^'>"  "         « 

Gazdaságilag  kár  l   1    01  o 

i;niibròtrtid;aftl.  ©d;abeii  J 

li.  1  drb  (et.)  $  —  Cs.  SoiiHirjii.  (Com.  l'oz.soiijj  ).  —  1,S!J7.  IV.  3. 

1.  Hordeum  vulgare  L.  —  termés-törmelék  (5vriid)t=ívmiiiiicntc)  sok  (uicíe). 

2.  Csigahéj  (®c^ne(fení;aued)en)      ;{  dri.  (3t.) 

Gazdaságilag  kár  I 

Sanbroirtfc^aftl.  (Sd;nben  J 

€.  1  drh  (®t.)  —  Cs.  Sojiiorja  (Covi:  Pozsony).  —  ISUT.  IV.  ííű. 

I .    Rovar  Onfecten)   „ ^    ...    ._  sok  (utctc). 

Gazdaságilag  haszon 


ßanbiöirtfdiaftl.  3}u^eii  J 


J).  1  drh  (St.)  —  Sopron  (Cm..  Hopron,).  —  18í)7.  IV.  2(j. 

1.    Hordeum  \Tilgare  L.  —  termés-törmelék  (gnidjt^S^racjmeiitc) ,_     .-  kevés  (toeiűflc). 
ä.    ßovar  (3n)ecten)      ._    ..     ._    _,„.__    ....    ...    _    ...    „.      sok  (inele). 

Gazdaságilag  haszon    | 

Sanbnnrtfdjafti.  3îu(jen  1 

Gazdaságilag  kár  | 

£anbw)irtíd)aftt.  ©d)abcu  j 


145 


11.  Corvus  frugilegus  L. 

A.  100  drh  (St.)  —  IfP?,^-    —  Közép-Hantos  (Coin.  Fck 

I  Hordeiini  vulgare  L.  —  termés-törmelék  (^riicf)t=(5rncjmentc) 
■  I        «  (1        «   —  pelyva  (Spetäeu)    - 


a  taplnlük  zöme. 
.Çiauptiiiciigc  ber  îialjvuiiji. 


^j  I  Avc'ua  saliva  L.  —  termés-törmelék  (jyntd)t=3^raaiitcute) 

"■  1      «  <i       «   —  pelyva  (©peísen)       -  I 

3.  Cauuabis  sativa     ~   termés  (^riiájte)  iM  drl)  (©t.) 

4.  Setaria  glauca  L. —       «  « "1     «        « 

5.  Zea  Mays  L.  —  termés-törmelék  (gruií}t=i5ra9iuoiito)  kevés  (luenige). 

G.    Gyökérgumó,  meghatározhatlan  (aBiiraelfuoïïen,  uubeítimmbar)         J  drb  (©t.) 

7.    Csont  (SÍnoc^en)    -^    ....    -.    _    ^    kevés  (loeniöe). 

S.    Tégladarabok  (3iegelftüácf;en) -.  <'         « 

9.    Kőszénpernye  (©d^íaáe)  «     (roeiiig). 

10.  Homok  (©anb) "     (roeuige). 

11.  Csigahéj  (©á)iiocícu()diiocI)eii)  .  «         « 
1:2.    Eovartöniu'lrk  (Jiiü'ctt'u  (^fragmente)                                                   suk  (inclc). 

Gazdaságilag  haszon     I    «    ^  g 
Sanbœirtfi^aftl.  9îuÇeu  I 
Gazdaságilag  kár  1        u)  q   - 

í'Qnbunrtídjaftí.  ©djabiMi  1 


lì.  1  drh  (©t.)  —  Ilegijkö  (Cum,.  Sopron.).  —  1807.  IX.   '£5. 
I  Tri tifum  vulgare  YiLL.     -  korpa  (Aíeic)    1  h  táplálók  zumo. 

•|  «  «  <'  -   csupasz  szem  ICntblÖfíte  .ÍÍOrna-)  (  .^m.ptmnigo  ba -Jialjnnu,. 

'Ì.    Graminea — levél  (SBÍatter)  -       kevés  (luciitgo). 

3.  Eovartörmelék  (Siifecten^'J-ragiiiciite)  »         « 

4.  Kavics  (©tcindjon)  «         « 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbroirtíd)aftl.  3hit3eii  í 
Gazdaságilag  kár  | 

Saubiuivtídiaftl.  ©diabcíi  I     " 


15.  Coturnix  coturnix. 

1  drh  (©t.)  J  —  Fogaras  (Coin.  Fogitras).  —  1S(J7.   V.  30. 

1.    Rubus  ciosius  L.  —  termés  fjriid^te)  - 33  drb  (©t.) 

±.    Növényi  törmelék  (pftaiíjíid^'  fragmente)  kevés  (uienige) 

3.    Kavics  (©teiná)cii), «         « 

Gazdaságilag  haszon    1 

Saiibroirtíd)aftí.  Síu^eix  ) 

Ki.  Emberiza  citrinella  L. 

A.  o  drh  (©t.)  —  Fi-cubkú  (Com.  Sopron).  —  1S!)7.  I.  17. 

J  Setaria  glauca  L.  —  termés  (grüá)te)-  .     _ -  2<S  drl)  (©t.) 

■  I        Cl           «       «   —  termés-törmelék  (giiidjt-jCragmeute)  sok  (t)ieíe). 

í  Setaria  viridis  L.  —  termés  (j^^üájte) í2()  drh  (©t.) 

"'  l        (I           (I       <i   —  termés-törmelék  (gnid^t^f^raginenle)  sok  (uieíe). 


:}.    Paiìieuui  Cius-galli  L.  —  termés  (gradate)  2  drh  (St.) 

4.  Polygonum  aviculare  L.  -     temiés  ({Crüájte)     '2     « 

5.  Digitaria  liumifusa  Eich.  —  termés  (grüd^te)„,     _..     _.     ._ -  9     « 

6.  Myosotis  (arvensis  L.  ?)  —  termés-törmelék  (gri4t=í?ra!liiiente)        kevés  (roenige). 

7.  Kavics  (©teiná^eii)       -  <'         « 

Gazdaságilag  haszon    l    i    ^i   o   4   -    (■ 
2anbmixt\á)a\Ú.  Chilien  1 

J{.  1  drh  (@t.)  —  Cs.  Somorja  (Com.  Poziiimy).  18!>ü.  III.  I4. 

1.    Setaria  viridis  L.  —  termés  (grüá)te)„,     _.  { Iml^ltntngc  bn'"iûi)vung. 

±    Centaurea  Cyanns  L.  —  termés  (gruc^t)  1  drb  (©t.) 

3.    Kavics  (Oteind^eii)      _ -    -     -  kevés  (roenige). 

Gazdaságilag  haszon    )        ^ 

Sanbrotrtídjoftl.  Síu^eii  í 


17.  Emberiza  schceniclus  L. 

3  drh  (©t.)  d,  1  >lrh  (©t.)  ?   —  Cs.  Somorja  (Com.  Pozsonij ).  —  1807.  V.  8. 
1.    líovartörinelóklSníecten^^ragmente)  {  ÍÍJÍÍÍ'ÍíÍS^' 


Gazdaságilag  lias/.oii    1 
£oiibroivtic[;aft[.  3iu6en  J 


18.  Fringilla  cœlebs  L. 

0  drh  (©t.)  cf  —  Frankó  (Cum.  Sopron J.  -  18;>7.  II.  10. 

I  Setaria  glauca  L.  —  termés  (grü(^te)  -  84  drb  (©t.) 

■|        ((           ((        (I   — termés-törmelék  (gnid)t='Àvagiiioiitc)  sok  (oiele). 

2.          «       viridis  «    —  termés  (gruá)!)   ,-                                             -  I  drl)  (St.) 

J  Polygonum  aviculare  L.  —  termés  (jvr:üá)te)  i^^    ii       " 

■  I          «                 «          «   —  termés-törmelék  (gruá;t=i^i-ac3iiieiite)  sok  (uiele). 

4.  «           Convolvulus  L.     —  termés  @ruá)t)     .- 1  drb  (©t.) 

5.  "           lapathifolium  L.  —       «            «        1     «       « 

6.  Crucifera  (sp.  ?)  —  mag  (©amen)    - -  45    «       c 

7.  Myosotis  (arvensis  L.  ?)  ^-  termés  (;^rüá)te)   _.    .-     -     .-  ő    «       « 

8.  Lichnis  (sp.)  —  mag  (©amen)   ,-.    - .- -     -  "1    «       " 

íj.    Amarantüus  (retroflexus  L.  ?)  —  mag  (©amen)     _           -  1     «       « 

10.  Chenopodium  (sp.  ?)  — termés  (^ruá)t).-     .-.  1     "       « 

11.  Egyéb  magtörmelék  (©onftige  ©omen=(5ragmente)  kevés  (mcnige). 

12.  Piovartörmelék  (Snfecten^i^ragmente)      _    _.    -.    _ «         " 

13.  Kavics  (©teinc^en)-    ..-    ..-    .~    --    .~    -    -    -    -    -    -    ~  «         « 

GazdaságUag  haszon    1    ^    ^,_  ,^   ^_  g_  ^^   ^   g_  ^   ^^   ^^    j2_ 
i'anöuiii-tíd;aftl.  9íut5en  ) 


11).  Fuligula  nyroca  (íüld. 

1  drh  (©t.)  ?   —  Cs.  Somorja  (Com.  Fos.-iony ).  —  1806.  IX.  20. 

1.    Cuscuta  (lupuliformis  Keock.?)  —  mag  (Samen) _ 88  drb  (©t.) 

±    Polygonum  lapatbitolium  L.  —  termés  ({yrüd)te)     _     _.     _     _         9     «       « 


147 


3.  Scirpus  (í3p. ?)  — termés  (f5rii($te). r,  ,hh  (St.) 

4.  Chcuopodiiuii  (album  L.  ?)  —  termés  (^nidjt)  I     «       « 

5.  Amaranthus  retroflexus  —  mag  (©amen)  \     «       ,< 

6.  Gomba-selerotium  (^i(a=(Scíerottum)      ....  I     «       <' 
[  Mag  és  növényi  részszel  kevert  iszap       -  |  ,  i.  ,   ■  f\ 

■  í  3)íit  ©nmen  iitib  pflanjíiáieii  (Fragmenten  gemifd^ter  ©(^lannii J  '    "■ 

8.  Kovartdrmili'k  i,"sníecten=(Vra9mcnte)         __    -    ._    ..    .-.    ~    _  kevés  (roenige). 

9.  Kavii-s  :3tciiul)cin     .                  .^     ,..„__    _    ._.     ....    .-.  sok  (»ieíe). 

Gazdasagiliig  haszon    I    ^    ^ 
Sanbn)irtí($aftl.  "Jínfjen  I 


"iSS.  Garrulus  glandarius  L. 
/  ärh  (St.)  —  Frankó  (Com.  Sn/,r,iin.  -  l.S.'X;.  II.  21. 

1.  Növényi  kéreg  és  gnmótörmelék  (fragni,  «on  Sìinben  n.  ilnollen)  { |aSmmÍ  ba sîaijnmçi. 

2.  Eovartörmelék  (3niecten=(5ïagmente)  _ ___.._    _  kevés  (roenige). 

3.  Madárcsont  (5ßogelfnoc[;en)  _.    -    ...    -    _ _    __  «         « 

4.  Kavics  (©teind^en)      ___„„_. sok  (oiete). 


-lì.  Nucifraga  caryocatactes  L. 

1  flrh  (űt.)  —  Pi-ankú  (Com.  Sopron).  —  1896.  XI.  1. 

1.    Coryhis  Avellana  L.  -  termés-törmelék  (gruc^t=gragmente)        __  { |4S™,nmg. 
'1.    Eovartörmelék  (3níecten=gragmente)      ....    _    ....    .-    ...    _    -.      kevés  (menige). 

Gazdaságilag  haszon    1    ^^ 

Sanbiinrtfc^nftl.  íínljon  1 

"lì.  Ortygometra  porzana  L. 

1  (Irh  (©t.)  cT  —  Cs.  Somorja  (Com..  Pozsony).  —  iSDíi.  IV.  oO. 

1.    Scirpns  (sji.  ?)  —  termés  (^rüd)te). __     ._ 5  drb  (@t.) 

±    Eovartörmelék  (3níectcn=gragmente)      ^    ._. i|aíSS  ^"aijnmg. 

3.    Kavics  (©teind)en) kevés  (menige). 

I.i.  Otis  tarda  L. 

1  drb  ist.)  cT  (id.  —  Cs.  Som.orjo  (Com..  Poz.wnij).  —  ISDG.  IV.  -ÍO. 

1.  Polygonum  (sp.?)  —  szár  (©tenget) kevés  (luenige). 

2.  Graminea  (sp.  •?)  —  levelek  (Síiitter)  ..  «         « 

3.  Eovarok  (Sufecten)  ._.     _     -    _     .- { líj^CcS  baTiai^vuns. 

Gazdaságilag  haszon    I    „ 
ßanbiüirtic^aftl.  9ln^en  J 


24.  Otocorys  alpestris. 

o  (Irh  i©t.)  —  us.  Sonwrja  (Covi,  l'ozsoiiij ).  —  1807.  XL  27. 

\  Sctiiria  viridis  L.  —  tonnés  ((Crüá;te) O.j  drb  (©t.) 

■  I       ((  ((       n   —  termés-törmelék  (^^rudjt^f^i^íiíjmeiite)    sok  (oieíe). 

á.  «       glauca  «    —  termés  @rü(í)te) '11  drl)  (©t.) 

3.  Ajiiga  Chamœpitys  L.  —  termés  ({^rüá^te)  5     "       » 

4.  Rovartörmclék  (^nfectenígragmente)    kevés  (rociiige). 

5.  Kavics  (©tein(í^en)   ._    -    «         « 

Gazdaságilag  haszon    \   \    a  o    h 
2anbiüirtíd)aft[.  ííii^eii  j     •    •    ■    • 


2Ô.  Parus  cœruleus  Ij. 

;.?  r77-&  (@t.)  c?  es  (unb)  ?   —  C's.  Htmiorja  (Codi.  Pozsony).  —  18'J7.  I.  10. 

Növényi  törmelék  (pftanälidjc  fragmente) ...  kevés  (luenige). 

Eovartörmelék(3n)ecteit=gra9mente)  "         " 

Gazdaságilag  haszon    1    ^.^ 

Sanbroirtíá;aftL  ííu^en  j   "' 

26.  Passer  domesticus  L. 

A.  1  drh  (St.)  —  Cíi.  Soinorja  (Com,.  Pozsoii.ij ).  —  180(1.  I.  13. 


1 .    Hordeum  vulgare  L.       —  termés-törmelék  (yrucl)t=íyvaginentc)  l 

±    Tritieum  vulgare  Vill.  —       «  «  «  «  [ 

3.  Avena  sativa  L.  —       n  «  «  "  J 

4.  Kavics  (Steináien)  ....    ._    -  kevés  ouenige). 

Gazdaságilag  kár  1        ^^   ., 

Sanbiüirtfi^aftt.  ©á)aben  J     •  ■"•    ■ 


7i.  i  drh  (St.)  d"  —  Fogaras  (Com.  Fagaras).  —  1807.  IV.  lU. 

1.  Setaria  Italica  L.  —  termés-törmelék  (AVuájt^Aragmcnte) -  igen  kevés  tjeljrroemçiic). 

2.  Kavics  (©teiiK^en)  - "        "         «       " 

Gazdaságilag  kár  | 

Sanbroirtfc^aftt.  ©áiabeii  I 

C.  1  (irh  m.)  d"  —  Szt.-GotJtard  (Com..  Bzoljiok-JJohoka).  —  1807.  V.  16. 

1.  Graminea  (sp.  ?)  —  termés-törmelék  (5rud)t:55vagmentc) kevés  (uienige). 

2.  Rovar  (Snfecten)      .-    _    - «         i' 

3.  Kavics  (©teinc^en) --     ...    ____._..._       «         « 

Gazdaságilag  haszon    |    ^^ 
Sanbiutvtfájaftl.  3íiil^en  I 


141) 


IK  3  flrh  (®t.)    kinőtt  fiatal        _  j^,-;         .  fC,„n.    FVi.sJ.  —  18D7.    VII.   Ki. 

J  Tritieum  vulgare  ViLL.  —  termés  (griidjte)  2  drb  (©t.) 

■|        «  «  «      ~  termés-törmelék  (gnid;t=5ïiiomeiite).-      kevés  (roeuige). 

2.  (Moms  nigi-a  L.  ?)  —  bogyó-törmelék  (33eeren=Ai'nöi»e»t^) "         " 

3.  Kavics  (©teind}en)  _    _    - -  — 

Gazdaságilag  kár  I    . 


Sanbiüirtídjaftí.  ©($aben 


E.  3  (Ivi)  (©t.i  '^i"^"«f'^'.        _  Kösxcq  ((hm,.    Va.s j.  -  IS!)}'.    VII.  25. 

)  Triticum  vulgare  ViLL. — termés  (jjrüdlte)    3c]rb(®t.) 

■  I        I'  «  «     —  termés-törmelék  (^nu'ht^Avaöincnte),...      kevés  (loeniae). 

2.    Kavics  (Steinigen)   ....    .„.    __  «         " 

Gazdaságilag  kár  | 

SnnbroirtídjaftI.  ®d;abeii  I 

F  1  ärh  (©t.,  "^^^^^  -  Kőszeg  (Com.  Vas).  -  1807.  Vili.  10. 

1.  Triticum  vulgare  Vill.  —  termés-törmelék  (grild)t=?^vagmente)         kevés  (lueiiige). 

2.  Kavics  {<Steind)en)  - - «         " 

Gazdaságilag  kár  | 

Sanbnnrtí($aft[.  ©d)aben  í 


27.  Passer  montanus  L. 
^  ^Irb  (®t.l  !:SÄ.„g.  -  Köszea  (Com.  T>,.;.  _  I8f>7.  VII.  37. 

1 .  Veronica  (sp.  ?)  —  mag  (©amen) 2  drb  (St.) 

2.  Setaria  viridis  L.  —  termés  (^ntdit)  ,1     "       " 

3.  Mercurialis  annua  L.  —  mag  rSaiiu'iii  -  1 

4.  Eovartörmelék  (Suiecten^gragmente)  -      { 

5.  Kavics  (©teinc^en) -    -     kevés  (roeuige), 

Gazdaságilag  haszon 


a  táplálék  zöme. 
^aiiptmciigc  bev  Jio^rmig. 


Sttnbunrt)d)aft[.  9tu(5en  1 


28.  Perdix  perdix  L. 

A.  3  drb  m.)  S^aAíe«.  -  ^«-''^  ^^^"«-  ^'"'^-  -  ^^'^'-  ^"^^  ''■ 

I  Avena  sativa  L.  —  termés  (gradate)  .-.  . .     -^^  -     _ 7  drb  (©t.) 

"I       «  (1       (I   —  termés-törmelék  (^riid)t=íVmgmoiite)      - sok  (uielc). 

2.  Eovartörmelék  (Siifecten^fyragmente)  ^  "       « 

3.  Kavics  (©teitií^en)  «       " 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbroirtfc^aftl.  Sínben  I 
Gazdaságilag  kár  | 

Öaiibroirtfc^aftí.  @d;abeii  / 


Aquila.  VI. 


150 


It.  1  (írh  (et.i  i   —  Köszcd.  fCni,,.   C 

1.  Avena  sativa  L.  —  termos  (jyriid)tc) 

2.  Seeale  cereale  L. —       «  « 

3.  Hordeum  vulgare  L.     «  « 

4.  Triticum  vulgare  Vill.  —  termés  (^riid)tc) 

5.  Pisum  ai-vense  L.  —  mag  ((Samen) 

6.  Sctaria  glauca  L.  —  termos  (j^rucl;t) 
„JA  felsorolt  gabonafélék  törmeléke 

■  I  Íkiiá;ftüiíe  ber  aufgejäliiten  ©ctreibearteu 

s.    Phaseolus  (sp.  ?)  —  virág  (îMliiiU'ii)       

9.    Kavics  (©teiiK^eii)   , 

Gazdaságilag  haszon    1 

2anbroirtfá;aft[.  9íu|5Cii  I 

Gazdaságilag  kár  |        ^^  .,    ,    .         , 

i'anbunrtfájaftl.  ©djaben  I     ■  ^-        ■  ''•    •  '  ■ 


IS, Il- 
ls   ,. 


r  soli  (melci. 
kevés  (U'euicje). 


C.  1  drh  (©t.i 


í  kinűtt 
auagemac^ícn. 


Köszeq  (Com.  fas).  —  1897.  VITI.  7. 


1 .    Hordeum  vulgare  L.  —  termés  (jCrüíí^tc) 
í2.    Triticium  vulgare  Vill.  —  termés  (^riidjte) 

3.  Avena  sativa  L.  —  termés  @rü(^te) 

4.  Secale  cereale  L. —       «  « 

.   í  Az  elősorolt  gabonafélék  törmeléke 
'  I  33nid;ftü(íe  ber  genannten  ®etreibc=^nid)te 

6.  Cerastium  (sp.?)  —  virág  (Sínnicn) 

7.  Eovartörmelék  (^nfectenígrotjnicute) 

8.  Kavics  (©tein($cn) 

Gazdaságilag  haszon 
Sanbiüirtfá^aftl.  9ínt5en 
Gazdaságilag  kár  | 

£anbroiïtid)aftl.  ©djaben  I 


n.  7. 
1.  :>.  W.  4.  5. 


40  drl 


(St.) 


í  sok  (uicle). 
kevi's  (UK'nigc), 


D.  1  drh  {et.)  jav.  —  Miszeg  (Covi.    V(i.si.  —  1807.    VIII.  8. 


1.  Hordeum  vulgare  L.  —  termés-törmelék  ((^ruditÀvaiiuicntc) 

2.  Zea  Mays  L.  —  termés-törmelék  (grnd^t^^rugincntci 

3.  Lolium  temulentinn  L.  —  termés  (^rud)t) 

4.  Polygonum  Convolvulus  L.  —  termés  (^rnd^t) 

5.  Eovartörmelék  (^siiiecten^Avngincntci 
(■).    Kavics  (©tetnc^en) 

Gazdaságilag  haszon    | 
£anbnnrtíd)aft[.  3hièen  1 
Gazdaságilag  kár 
2anbunrtfd)aftr.  Sdiaben 


3.  4.  5. 

!  1.  ± 


í  a  táplálék  zöme. 

(  .^auptmeiigc  ber  íía^nmg. 

kevés  (toeníg). 

1  drb  (®t.) 


sok  (otc(e). 


E.  1  drh  (St.)  ?  ad.  —  Kőszeg  (Com.    Vas).  —  1807.  VIII.  0. 

I    (  Avena  sativa  L.  —  termés  (;5rüc^te) lGdrb(St.) 

'  '       «  «       «    —  termés-törmelék  (önidit^A-vagineiito)  sok  (uiele). 

Ì.    Eovartörmelék  (^níecten^Avaginente)  kevés  (loenige). 

3.    Kavics  (Steind)en)  _.  sok  (oiele). 


Gazdaságilag  haszon    1    ^^ 
Sanbroirtfdjaftl.  9íu^eii  1 
Gazdaságilag  kár  1 

2aiibunvtíd)aftí.  ©djabcn  1 


F.  1  drb  iSt.)  d  ltd.  —  Kétlu'lij  (Covi.  Sopron.).  -  1S!)7.  XI.  10. 

1.    Pauifiim  Crus-galli  L.  —  termes  (gïiic^te)  I.jO  drh  (St.) 

'Ì.    Polj'gonum  Fagopyrum  L.  —  termes  ((^rikbte)  7!)     «        " 

3.  Secale  cereale  L.  —  termés  (^rüálte)  (1     «        « 

4.  Polygonum  aviculare  L.  —  termés  (^riicl;tc^  2    «       « 

5.  Euphorbia  helioscopia  L.  —  mag  (©amen)  I     «        " 

6.  Setaria  glauca  L.  —  termés  (('fruc^t)  I     «        « 

7.  Anagallis  arvensis  L.  —  mag  (©amen)  I     «       « 

8.  Növényi  törmelék  (pftanjUc^e  fragmente)  kevés  (luenige). 

9.  Kavics  (3teincí)en)-     .-     -                             ..  «         « 

Gaz(l;is;if;iIa,L;  haszon    1    <     í    r    r    - 
Saubiüii-tfdjaftl.  3tu^eii  1 
Gazdaságilag  kár  1    ,^ 

Sanbiüirtfc^aftt.  Sd^abeii  (  "'  '  • 

«•  ^  '^^^  (®t-)  !^Sl^;!rU  -  ^^'^'^  ^«""-  ^'^^-  -  ^^"''-  ^'^''-  ^'^-^^- 

\.    Loliuni  temuleutum  L.  —  termés  ((^riidjtc)  109  drh  (©t.) 

^^  í  Avena  sativa  L.  —  termés  (^^^rüdjte)  1 1     «       « 

"'l       «          «       n   — termés-törmelék  (gnid)t=(5raçimeutc)  lu'vés  (mciiiç(e). 

3.  Rovar  (Sníecten)      „-    _    «         « 

4.  Kavics  (©teiiidjen)  «         « 

Gazdaságilag  haszon    | 
Saiibunrtfdiaftí.  ^hi^eii  1     '    " 
Gazdusá-ila.t;  kár  |    ^, 

íL'aiibiuivtídjaftí.  ©djüben  I 


kinőtt  fiíital 
ttu§gcroad)ícii  jung. 


H.  1  drh  (©t.)  ^-:"„^;:^;''      .  -  Kőszeg  (Con,.   Vas).  -  1807.  Vili.  11. 


Avena  sativa  L. -- termés  (grüc^te)   -  42  drb  (©t.) 

«         <<       «   -  -  termés-törmelék  (gnidjt^^ragincnte)  sok  (üiele). 

Lolium  teraulentum  L. — termés  (5rüd)to)  78  ebb  (©t.) 

Hordeum  vulgare  L.      —       «            «  23     «       « 

«               <i        «  —  termés-törmelék  ({Çrudjt--(5va(jiuente)  kevés  (lueiúije). 

Loliuni  x^erenne  L.  —  termés  ((^riid^te)  SS  drb  (©t.) 

Secale  cereale  L.     —       «       (§rud)t)  1     «      « 

Plantage  lanceolata  L.  —  mag  (©amen)  1     «      « 

Növényi  törmelék  (pfían3Íid)e  (fragmente)  kevés  (luoniíje). 

Eovar  (^nfecten)  »         « 

Kavics  (©teind)en) ..     ... «         « 

Gazdaságilag  haszon    |   g   />   o 

Sanbunrtí($aftl.  ílu^en  \  ■^-    •    • 

Gazdaságilag  kár  l    i    -j   r 

Sanbtüirtfdjaftl.  ©c^aben  1 


15"2 


Vili.  u. 

V.VÌ  (li-l)  (©t.) 

:{()    «      1. 

1  e.    «     .. 
1    (.      (( 

1         «           (c 

sok  (üiclc). 

kuvrs  (iDCUiiU'l- 

1.  Lolium  teirmlentum  L.  —  termes  ((Vriicl)tci 

2.  <i       perenne  L.         —  «            » 

3.  Avena  sativa  L.              —  «            « 

4.  Hordenm  vulgare  L.      —  «       (Ànicl)t) 

5.  Bromus  secalinus  L.  «            <■ 
().    Triticum  vulgare  Vill.  —  i'            « 
7.    Növí'nyi  törmelék  (vf(nii,ílíd)c  Avniliiientc) 
S.    llovai- (0>iiíccti'u) 

;».    Kavics  (3tciiid)cn) 

Gazdaságilag  haszon    I  <    -     . 
Saitbroirtídjaftt.  îîutjen  J 

Gazdaságilag  kár  '    ■<   a  r 

2aubiuirtíd;aftl.  Sdjaíicn  \  '  ' 


I.    Lolium  temuleutum  L.  —  termés  (AVÜd)tLM  504  drli  (3t. 

(  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  (^riid)tcl  liíd     «       « 

"'1        «               (1        «    — pel3'va  (Speíjcn)  ..,  kevés  (uieiiigc). 

J  Avena  sativa  L.  —  termés  (5s-vüd)tc) -.                   3á  drb  (2t.) 

■  I       ((           (I        «    -  -  termés-törmelék  (i^'i'iidjl^Jvcofsmeiitc)  -  sok  (uicle). 

4.  Lolium  perenne  L  —  termés  (í^riidjte) li  drh  (2t.) 

5.  Centaurea  Gyanús  L.  —  termés  ((^riidjt)  -  -  -     1     «       « 

ü.    Cerastium  (sp.?)  virág  (SBÍumen)      -^-  kevés  (R)ciiii\e). 

7.    Eovar  ßnfecten)  "         " 

S.    Kavics  (©teindjen)  sok  luiclo). 

Gazdaságilag  haszon    I        -    ,•    - 

SanbroírtídjaftI.  Shiljen  ' 


Gazdaságilag  kár  | 

Őanbiüírtídiaftt.  ©djaben  I 


1.    Lolium  temulentum  L.  —  termés  ((^rüd^te)  40i  drh  (St.) 

í  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  (grüd)te)       -  1 75     "       « 

"■  1        n  (I        <i   —  termés-törmelék  (^rud)t:Araiviionte)  sok  (uiele). 

í  Avena  sativa  L.  —  termés  ((^rüáltc)  2á  drh  (21.) 

'l        «  i(       «    ■ — termés-törmelék  (^nid)t;^rai3MH'ntc)  sok  (uicIe). 

4.    Secale  cereale  L.  —  termés  (5vr»cl)t)  1  drh  (2t.) 

.5.    Lohiim  perenne  L.  «       (^vücí)te)  1-     "       « 

6.  C'eiitaiii.M  (  \;inusL.       «       (Ànid)ti  1      " 

7.  Növinyi  t..riiiek'k  (pflaiiäüd^c  graiiineiito)  kevés  (roeiiioie). 

8.  Bovar  (^nfecten)        -    _.  "         " 

9.  Kavics  (®teiná)en) sok  iuicle). 

Gazdaságilag  haszon    I    ,    ,•    ^ 
Sanbroírtíc^aftl.  îîutu'ii  í 
Gazdaságilag  kár  I    >-)  •?   a 

Sanbrotrtfáiaftl.  ©d^abeii  f  ""  '  " 


153 


M.  2  (ìrh  (St. I  —  Knszog  (Co 


r„.s). 


1.    Lolium  temulentnin  L.  —  termos  (^riid^te) 

^  Í  Avena  sati\ii  L.  —  termés  ((Cruente) 

"■  I        II  II        II    —  termés-törmelék  ((^niditiAViic^iiioiili' 

3.  Növényi  törmelék  (pfíaiialií^tí  (yragmeiitc) 

4.  líovar  C^níectcn) 
.").    Kavics  (©teincfjcii) 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbiüirtfd^aftl.  Síu^eii  I 
Gazdaságilag  kár  |    ^^ 

Sttnbiinrtíd)aftí.  ©d^aíieii  I 


112  drh  (3t.) 
37     II       II 
sok  (uidc). 

kevés  (iDcuigc). 
sok  (üiele). 


"'•   "     "  '  '®'-'  auägeiond)im  jimg. 


Köszaj  (Coiu:   Tas).  -  18fJ7.   VITI.  1. 


1.    Lolium  temulentum  L.  —  termés  (;Crüd)tci 
Triticum  vulgare  L.  —  termés  @rü($tc) 
Avena  sativa  L.  —  termés  ((^rűd)te) 

(I  (I        «   —  termés-törmelék  (^nid)t45i"n(ViH"iitiM 

Itovar  (Snícctcii 
Kavii-s  (3tciiidicu) 

(iazdas.-igilag  liaszon    | 

Saiiíiiuirtídjaftl.  9iii(5eii  ) 

Gazdaságilag  kár 

Sanbroirtfdjaftt.  ©d^aben 


1.  4. 

!  Í2.  3. 


i^27  drb  (St.) 
Gl     II       « 

sok  (oiele). 
kevi's  (lucuiiíc). 


O.  1  drh 


Koszai  (  a 


lUtâgcraacliicii  jung. 

1 .  Avena  sativa  L.  —  termés  (j5rűá)te) 

2.  Lolium  temulentum  L.  —  termés  (^nid)t) 

3.  Graminea  —  levél  (Sfotter) 

4.  Növényi  törmelék  (pfíanjííd^c  -ivvngim'nte) 

5.  Rovar  (gnfecteii)   

6.  Kavics  (Steind^en) 

Gazdaságilag  haszon    |    ^,   ^ 
l'auPuúrtídiaftí.  Jíiiljcn  I 
Gazdaságilag  kár  |    ^ 

ßanbuiirtld^aftl.  ©d)abcu  I 


riii.  14. 

2  drh  (ót.) 


)k  (uielc). 


P.  2  drh  (©t. 


kinűtt  liatal 
aitägeroadjjeti  juiig. 


Köszrß  (C, 


Va,). 


ISÍK 


Lolium  temulentum  L.  —  termés  (5rüá)te) 

í  Avena  sativa  L.  —  termés  (grüáite)      

1       (I  (I       <i   —  pelyva  (©peläen)  

J  Triticum  vulgare  Vill.  —  termés  (j^rüdjte) 
I        (I             II           II      —  pelyva  ((SpeÍ5Cii) 
Euphorbia  helioscopia  L.  —  mag  (Samen) 
Setaria  glauca  L.  —  termés  ((^rüd^te) 
Növényi  részek  (pf[anättc|e  gragmeute) 
Bovar  (Sufecteii) 
Kavics  (Steindjen)    - 


.   TT//.  14. 

l'.)5drli(òt.) 
Ùì     II       II 
sok  (oicle). 
12  drh  (3t.) 
kevés  (luentge). 
2  drh  (3t.) 

kevés  (lüciiige). 


vni. 

ir,. 

1 30  (hl 

.  (3U 

30    (. 

<' 

1  ;'.    .. 

(( 

\ì    0 

„ 

Kl     „ 

„ 

Gazdaságilag  haszon    !<«-'- 
l'anbroh-t)d^aftl.  9hi|en  Í 
Gazdaságilag  kár  |    ^  ^ 

i'anbroirtíc^aftí.  Sd^aben  I 

Q.  3d,-hiZU^^^^-Kös...r,  ,C,.n,.    Vns,   -  . 

I.  Lolium  temulentum  L.  —  termés  (j5rüd)te) 
■î.  Hordeum  vulgare  L.       —       v  <' 

3.  Avena  sativa  L.  —  termes  (Jyriicl)tc) 

4.  Secale  cereale  L.  «  « 

;").  Setaria  glauca  L.         «  «  , .,     

G.  Euphorbia  helioscopia  L.  —  mag  (Samen) <'i     o      < 

7.  Polygonum  lapathifolium  L.  —  termes  (j^rüc^tf)  II"       < 

8.  Il  Convulvulus  L.    ■ —      n  «  -2    «       i 

9.  Il  dumetorum  L.     —       «         (^nid)ti  lu« 

10.  Fumai'ia  officinalis  L.  —  termes  ((iyrüd)tc)  ál     n       i 

1 1.  Lolium  perenne  L.       —       u            «  l'I     «       i 

12.  Növényi  törmelék  (pflaiiätic^e  gragmciitc)  sok  (uiefc). 

13.  Eovartörmelék  (^uíecten^Jragmcnte)  n 

14.  Kavics  (©teináien)   ^  ,.       « 

Gazdaságilag  haszon    I    ^    .   ^,   ^   ,^   ^^    ^^^   ^^ 
Snnbroirtfc^aftl.  9hiÇen  J 
Gazdaságilag  kár  \   a  q   a. 

Sanbtüirtfc^aftl.  ©(^laben  J   —    ■    ■ 


kmött  fiatal 
auSgemac^fen  jung. 


n.  1  dry  m.)  Xlrr  „„«.  -  Köszec,  (Coi,,.    Va,).  -  1807.   Vili.  lő. 


1.  Polygonum  dumetorum  L.  —  termés  (§rüá;te)  3  drb  (3t.) 

2.  Lolium  temulentum  L.        —       «  «  3     «       « 

3.  Növényi  törmelék  (pfíaii,ílid)e  (Vragmente)  kevés  (roenige). 

4.  Piovar  (^níecten)  sok  (üiele). 

5.  Kavics  {<S>it\ná)tn)  kevés  (loenigei. 

Gazdaságilag  haszon    \    .    ç.    , 
Sanbroirtfc^aftí.  îîu^eii  i     '  ^'  ^' 

S.  2  drh  (©t.)  ™|f.„„g  -  Kőszeg  (Conv.   Vas).  -  1897.   VIII.  15. 

1 .  Avena  sativa  L.  —  termés  (^rüájte)    ,-     „ 4G  drb  (£t.) 

2.  Hordeum  vulgare  L.  —  tennés  (j^rüd^te)  13     «       « 

3.  Növényi  törmelék  (pftanjlii^e  fragmente)  kevés  (roenige). 

4.  Piovar  (gnjecten)  sok  (uiele). 

5.  Kavics  (©teind;eni  n       « 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbroirtíd^aftí.  9íii(3cn  ( 
Gazdaságilag  kár  li) 

Sanbroirtfdjafti.  Sáinben  I 

j  J  Avena  sativa  L.  —  termés  ((^riidjte)    77  drb  (ót.) 

"l       "         «       «  — pelyva  (Speljen)  -  sok  (uiele). 


155 


2.  Loliiun  temulentum  L.  —  termés  (i^rüdjte)  25  drb  (Zt.) 

3.  Centaurea  Cyanus  L.  —  termés  i5yrücí)te)  "ò     «       " 

4.  Növényi  törmelék  (pfían3Íicí)e  graçjinoiite)  sok  (vkk). 

5.  Eovar  (Snfecten)  ,  kevés  (uieniçiO. 
(').    Kavics  (©teiuci^en) ,-.     - «         " 

Gazdaságilag  haszon    j   5,   ,-,   ^ 
Saubioirtícbaftl.  gíulíou  I 
Ga/.dasaj^ilají  kár  \    ^ 

.i'aiibiuivtídjaftl.  '3cí;aöcn  1 


ir.  3  drb  ,St.)  ÍÍS;l^;iÍ;V,9.  -  J^ös^eg  (Con,..   Vas).  -  18D7.   VIII.  17. 

I  líordeum  vulgare  L.  —  termés  (grillate)  ._     19  drb  (3t.) 

'1        «              «         «   —  termés- törmelék  (grud^t^^^^ragmcntel  kevés  (iiieniç^e). 

I  Avena  saliva  L.  —  termés  (Jrüáite)    !»  drb  (2t.) 

"'  I       «          «      11   —  termés-törmelék  ((^rud^t^í^ragmeitte)  kevés  (roetűge). 

I  Setaria  glanca  L.  —  termés  (grü(í)te)  -,     -,.       13  drb  (St.) 

'  '  I      «           «        <i   —  termés-törmelék  ((5nid)t=?5ragmente)  kevés  (roenige). 

4.  Lolium  perenne  L.  —  termés  (jÇriid^te)  I2drb(3t.ì 

5.  Scleranthus  (sp.  ?)  —  termés  ((^rüí^te)  10    «      « 

G.    Loliiim  temulentum  L.  —  termés  (^rud^t)  1     «       « 

7.  Növényi  törmelék  (pflanaíic^e  j^wgmente)     kevés  micniçiet- 

8.  Eovar  (^níecteu)  -,,    ...    -.    ... 

!).    Kavics  (©teind^eu)  .-    .... sok  (uieíe). 

Gazdaságilag  haszon    1   o   c   f   o 
Sanbroirtíd)aftí.  Síiiljen  í  '  ' 


Gazdaságilag  kár  I        ^ 

SanbTOÍrtí($aftI.  ©d;aben  1 

^  1  '^'-^  '.St-.'  SíaSi;lrW  -  Köszcf,  (Con,.  Vasj.  -  1897.   VIII.  20. 

í  Triticum  vulgare  VtLL.  —  termés  (j^rüc^te) ..     ....  85  (kb  (5t.) 

■  I        «             «            «     —  pelj-va  (Spetäen).  -  . .      kevés  (roenige). 

2.    Setaria  glauca  L.  —  termés  (gtüd^te)..     .-     38  drb  (8t.) 

1  Sonchus  asper  L. —       «            «  130     «       « 

'"l        «           «      «   — virágzat  (ÍBIüt^cnftanbc)  2    «      « 

4.  Panicum  Crus-galli  L.  —  termés  (griid^to)  2     «       x 

5.  Cerastium  —  virág  (Silumen) ..     -    ._     14    «      « 

G.    Növényi  tönnelék  (pfíattatid^e  {fragmente)  kevés  (roenige). 

7.  Eovar  (^nfecten)  ._    ^         a 

8.  Kavics  (©teindjen)  „ .  i'         i' 

Gazdaságilag  haszon    I    ,^   o   ^   r    - 

Sanbroivtfdjaftt.  3îuèen  í  " 

Gazdaságilag  kár  I 

Saiibroivtfdiaftí.  Sdjabcu  í 


A',  ö  drh  (St.i  —  Miiuilyi  (Com..  So],rn„  ).  —  1897.   TX.  4. 

1.  Setaria  glauca  L.  —  termés  (grüd)tc)  .-     -  1 12G  drb  (3t.) 

2.  Panicum  miliaceum  L.  —  termés  (j^rüdite)  270    «      « 

3.  Polygonum  Convolvulus  L.  —  termés  ((yrüc^te)  58     «       « 

4.  Panicum  Crus-galli  L.  —  termés  (^riid)tei  22     «       « 


5.  Cannabis  sativa  L.  —  termés  (^üí^te) 

6.  Polygonum  lapathifolium  L.  —  termes  (grüßte) 

7.  Setaria  viridis  L.  —  termes  (j^rüd^te) _     _ 

8.  Ervum  hirsutum  L.  —  mag  (Samen)     ...     -     ... 

9.  Elibus  (caesius  L.  ?)  —  termes  (gtüc()te)    

10.  Digitarla  humlfusa  Eich.  —  termés  (grüíí^te)    ... 

1 1.  Silène  v.  Lychnis  (sp.  ?)  —  mag  (©amen)  . 

12.  Poa  pratensis- L.  —  termés  (griic^te)      -, 

13.  Linaria  (vulgaris  Mill.  ?)  —  mag  (Samen) 

14.  A  felsoroltak  törmeléke  (33iuá;ftücíe  ber  älnfflcsäiiltcni 

15.  Eovartörmelék  (^nfecten^gragmentc)   

16.  Kavics  (©leinenen)   

Gazdaságilag  haszon    1 
Sanbroirtfc^aftl.  Sinken  I 
Gazdaságilag  kár 
Sanbiüirtíáiaftl.  ©d)aben 


1.3.  4.  G.  7.8.  í».  10.  11.  13.  15. 


2.  5. 


10drh(2ü 


(oteíe). 
'■a  (wenige). 


r.  10  flrh  (©t.i  —  Kőszeg  (Cknu.   Vas.)  —  1S!)7.  LY.  8.  rs  lunbi  10. 


j  Setaria  glanca  L.  —  termés  (^rii^te) 

I        (I  «        V   —  termés-törmelék  (gruá)t=gra9mcnte) 

f  Polygonum  Fagopyrum  L.  —  termés  ((^rüá)te)     _     ... 

I  «  «  <i   —  termés-törmelék  ((^rud;t:;5ragmente) 

J  Avena  sativa  L.  —  termés  (grüá;te)  

I       «  «       <i   — termés-törmelék  (gnic^t^í^ragmente) 

j  Setaria  viridis  L.  —  termés  (^rüc^te).- -     .-. 

I        «  (I        «   —  termés-törmelék  (grud)t^;5ragmcnte) 

í  Polygonum  Convolvulus  L. — termés  ((^rüáite) 
1  V  «  «   —  termés-törmelék  (j5rná}t=3ragmente) 

«         Persicaria  L.      —  termés  (f^rüc^te) 

)  Oxalis  comiculcita  L.  —  mag  (©amen) _     .-.     -     .-     - 

I       n               «           (I   —  mag-törmelék  (©amen=5vragmente) 
Polygonum  aviculare  L.    —  termés  (grüdjte) 
Chenopodium  (album  L.  ?)  —        «       ((^rud)!) 
Kavics  (©teindien) 

Gazdaságilag  haszon    I        a   "    f   7   ^   '» 

SanbTOtrtfd^afti.  Ììu^en  )     ■    •  '^-  ^ 

Gazdaságilag  kár  | 

Sanbiöirtiáiaítl.  ©áiaben  j  "■  '  • 


2G(J.J  drb  (©t.) 
igen  sok  (.fe^r  uiele). 
327  drb  (St.) 
kevés  (roenige). 
47  drb  (St.) 
sok  (üíele). 
93  drb  (St.) 
kevés  (roenige). 
38  drb  (St.) 
kevés  (roenige). 
28  drb  (St.) 
42  drb  (©t.) 
kevés  (roenige). 
4  drb  (St.) 
1      ,,       ,. 


Z.  1  (Irh  (St.)  rf  —  Kőszeg  (Coin.    Vas). 


1897 


.XI.  27. 


1.  Polygonum  Convolvulus  L.  — termés-törmelék  (5-rncf)t:(5ra9i"ente)  igen  kevés  (feíir  roenige). 

2.  Növényi  törmelék  (pfíanaíi(|e  (fragmente)  ._     «         «         «        n 

3.  Kavics  (©teindjen)    igen  sok  y\á)x  üieíe). 

Gazdaságilag  haszon    | 
yanbroirtidjaftl.  9hi(5en  I 


2!).  Phasianus  colchicus  L. 

A.  1  <1rh  (®t.)  —  Kin-iiuntd  (Cm,,.    ]),si.  —  1807.    V.  7. 

,    Í  Gul)aeskópzőrlménv,  valószínük's;  töJgviöl  I 

■  I  ©aílendiíbiiiigen,  ron^rfd^ciitíií^  »on  einer  (ìid)o  I  ^^  ' 

2.    liovar  (^nfecten)  kevés  luieniiv'i. 

Gazdaságilag  haszon    I     , 

Sanbunrtfdjaftl.  "íhigcii  I 

Jì.  1  ßrh  (et.,  cf  S^aíi^SÍÍ*«.  -  ^"'^'^0  (Com.   Vas).  -  1897.   VITI.  IG. 

1.  Carex  (muricata  L.?)  —  termes  (^rüd^te)- .S0(lrb(3t.) 

2.  Galium  (sp.?)  —  termes  ®vüá)te)    7     o       « 

3.  Rubus  (sp.?)    —       «  «         .^_     ...      _  4    <i       (I 

4.  Plantago  lanceolata  L.  —  mag  (©amen)     2    «      « 

5.  Seeale  cereale  L.  —  termés  ((^rud;!)  , 1     «       « 

G.  Növényi  törmelék  (pf(an3Íid;e  {fragmente)  sok  (uieíe). 

7.  Kavics  (©teind^en)  ,     ,  <> 

Gazdaságilag  haszon    1    ^   o    ^ 
£anbunrtfd)aft[.  Ta\%t\\  ]   —    ■    ■ 

Saníiiinrííd)aft[.  Sdjaben  I  '  ' 

('.  1  (Irh  i©t.)  d  ail-  —  Guór  (Com.   Vas).  —  1897.  XI.  o. 

{  Zea  Mays  L.  —  termés  (j^riíc^te) 9  drli  (2t.) 

'  I     «        (I      (I   —  termés-törmelék  (ji^rudji^^^ragnicnte)  sok  (ineíe). 

2.  Kavics  (Steinc^en)  «        c, 

Gazdaságilag  kár  1 

Sanbroirtfc^aftl.  ©djaben  I 

r>.  1  drb  iSt.)  (f  ad.  _  Senmje  (Com.   Vas).  —  1897.  LX.  30. 

1 .    Eosa  (sp.  ?)  —  mag  (©amen)    ,  -     .^  ,.     __     _.    „  50  drb  (St.) 

í  Zea  Mays  L.  —  termés  ((^rüc^te)  _.     .„     ._  32     «       « 

"'  I    «       «       «   —  termés-töi-melék  (grnc^t=5ri9mente)  sok  (üiele). 

3.  Cai-pinus  Betulus  L.  —  termés  (f^rüi^te)       .     _ 2  drb  (St). 

4.  Kavics  (©teind;en) -    -    kevés  (roenige). 

Gazdaságilag  kár  |    ^ 

Sanbiuirtfc^afti.  ©c^aben  í 

E.  1  drb  (©t.)  cf  —  Hcriykü  iCniii.  So/,r<,i,  ).  —  1897.  XII.  2. 

1.  Hordenm  vulgare  L.  —  termés  (^rüd)tc)  215  drb  (3t.) 

2.  Zea  Mays  L.  —  termés  (j5rü($te)  102    «      « 

3.  Növényi  törmelék  (pflanaíidje  ^-rai^mentei  igen  kevés  (feí)r  roenige). 

4.  Föld  (Érbe) _  sok  (oieí). 

5.  Kavics  (©teinc^en) «    (Die(c). 

Gazdaságilag  kár  I        ^ 

Sanbroirtfdiaftí.  ©diaben  J 


158 


F.  1  (Ivb  (©t.)  —  Heqykö  (Con,.  Snprm,  )■  —  1SÍ)7.  .VIL  4. 

1.  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  @riid)te)  l'.iiiii  ilrii  (it.) 

2.  Zea  Mays  L.  —  termés  (grüc^te)  1 4    «      « 

3.  Secale  cereale  L.  —  termés  (^^viicíjt)  le« 

4.  Kavics  (©teind^en)   .„.  kevés  iiueiűi\e). 

Gazdaságilag  kár  1        ^^ 

8aiibiotrtf($aftí.  ©d)atieu  J 

G.  1  drh  (St.i  d  —  Pozsünij  (Com.  Por.mnij  ).  -  J<S!)G.  XÍI.  ,Í0. 

1.  Cornus  sanguinea  L.  —  termés  @rüd)to)  l-l  drii  (St.) 

2.  Carpinus  Betulus  L.   —       «  «  .")     ,<       « 

3.  Robinia  Pseudoacacia  L.  —  mag  (©amen)  Ü)    "       « 
ì.  Convallaria  majális  L.     ■ —     «           «  S     n       « 

5.  liauuuculus  Ficaria  L.  —  g_yökérgumók  (SBuräel-.tuoUcii)  21     n       « 
(J.  Az  elősoroltak  törmeléke  (SBnid^ftiiáe  ber  aiufijesätjtten)  sok  (uieíe). 

7.  Bovartörmelék  (Sníecteníf^ragmente)         .  ,.  kevés  (luentge). 

8.  Kavics  (©tetnc^en)    .„,  «         « 

9.  Homok  (©ûub)      ,_ -^ 

Gazdaságilag  haszon    1    ^ 
Sanbiuirtfd^aftí.  Tm^m  1   ^' 


30.  Pica  pica  L. 

1  drh  (©t.)  —  Frankó  (Com..  Sopron).  —  1897.  I.  17. 

1.  Triticum  vulgare  Vill.  —  termés  és  pel_>'\'a  (^rüd)te  iinb  ©petjcn)  | 

2.  Hordeum  vulgare  L.       —        «          .<          «  |  ,,  táplálék  zöme. 

3.  Secale  cereale  L.             —        «        «        «              ^  íiauptmcnge  bcv  ìiaCmiiig. 

4.  Avena  sativa  L.               —       n        «        «              «          «          «  I 

5.  Galium  tricorne  Witt.  —  termés  @nid)t)  I  drb  (©t.) 

G.  Rovartörmelék  Oiifecten^^Çrogiiiente)  kevés  (luenige). 
Gazdaságilag  haszon 


£anbroirtíd;aftí.  Sínben  J 
Gazdaságilag  kár 
8anbn)irtíd;aftí.  ©d;aben 


5.  G. 
1   1.  2.  3.  4. 


31.  Pyrrhula  pyrrhula  L. 

A.  3  drh  (©t.)  —  Borsimmostor  (Com.  Sopron).  —  1S97.  I.  17. 

1.  Ligustrum  vulgare  L.  —  mag  (©amen)    ._  sok  (oiete). 

2.  Achillea  millefolium  L.  —  termés  (grüdjtc)  kevés  (luenige). 

3.  Urtica  dioica  L.  —  termés  (f^rud^te)  «         « 

4.  Rumex  (sp.  >)  —  termés-törmelék  (^viid)t=(Çvagmente)  «  « 
.5.  A  felsoroltak  törmeléke  (58rud))"tü(íc  ber  anfgeàa()lten  ©amen)  ,  ,  sok  (oiete). 
G.  Kavics  (©teind)cn)  ,.                                                     .,.  «       « 


B.  1  drh  (©t.)  ?  —  Cs.  Homorja  (Com.  Pozsonij  >. 

1.    Ligustruin  vulgare  L.  —  magbél  (Aern=3nnereê)  _ 

[  Termes  csonthéj,  megbatározhatlan      .„     __     „.     ._ 

"■  I  Sdjaleii  einer  ©teinfriicl)t,  imk'ftimmbar      „ _. 


1897.  I.  in. 

kevi's  (lueiiit^i. 


(lueniöe). 


kevés  (roenige). 


C.  2  ürí)  (@t.)  d"  és  (unb)  4  drh  (@t.)  ?   —  Frankó  (Coiih.  Sopron).  —  1S!)7.  I.  29. 

1.  Ligustrum  vulgare  L.  —  mag  (©amen)    sok  (uiele). 

2.  Dijjsacus  Silvester  Huds.  —  termés  és  törmelék  (grüá)te  n.  fragni.)     «       « 

3.  Composita  (iäp.  ?)  —  sziklevelek  (6oti;íebonen)  «       « 

4.  «            (I       —  termés-törmelék  ((Vruáit^jjrogniente)  , ,        «       « 
o.  Calomiutba  Aeinos  Clkv.    —  termés  (jCrüá)te) 
G.  Tanacetum  vulgare  L.  — •  termés  (^^^rüí^te)  -     

7.  Hypericum  perforatum  L.  —  mag  (Samen)   _     

8.  Cichorium  Intybus  L.  —  termés-törmelék  (^rnd)t:^ragmente) 

9.  Eumex  (sp.  ?)  —  termés  (Jrüdite)  , 

10.  Chenopodium  (sp.  ?)  —  termés  (j^rüc^te) 

11.  Achillea  millefolium  L.  —  termés  ((^rüc()to) 

1 2.  Piubus  Idseus  L.  —  termés  (f^rüc^te) 

13.  Centaurea  (sp.?)  —  termés-törmelék  ((^nidjt^jyragmente) 

14.  A  felsoroltak  törmeléke  (33rud)ftü(f e  ber  3iufgeää()iten) 

15.  Kavics  (Steinc^en) 
Gazdaságilag  haszon 
Sanbtöirtfi^aftl.  Sinken 


J  a  táplálék  zöme. 

\  |)auptiiienge  bcv  íial)nmg. 

sok  (titele). 


9.  10.  12. 


32.  Serinus  serinus  L. 

4  drh  (©t.)  —  Cs.  Sornorja  (Com.  Pozsony ).  —  1S9G.  IV.  19. 


1.  Chenopodium  (sp.?)  —  termés  (grüd)te) 

2.  Sinapis  arvensis  L.  —  magbél  (ÍÍern=3iiiieveö; 

3.  Eovartörmelék  (3níecten=(5ragmeiitei 

4.  Kavics  (©tein($en) 

Gazdaságilag  haszon    I        ^^ 
Sanbroírtfd^aftt.  9Iu|en  I 


sok  (inele). 
"    (uiel). 

J  a  táplált'k  zóme. 

I  §au))hiifii9c  ber  -Jinljiung. 

kevés  (roenige). 


33.  Spatula  clypeata  L. 
1  drh  (St.)  d"  —  JVezsider  (Com,.  Sopron). 

1.  Scirpus  maritimus  L.  —  termés  (^rüd)te) 

2.  Phragmites  communis  Trin.  —  termés  (Jvrüdjte) 

3.  Iszap  (©d)íamm) 

4.  Kavics  (©teind^on) 


189G.  .17. 


(3t.) 


140  dl 
30     «       « 
kevés  (luciiig). 
sok  (üic(e). 


A.  1  drb  (@t.)  d" 


34.  Tetrao  tetrix  L. 
-  Pörgölin  (Com.   Vas). 


1896.   V.  22. 


1.  .Juniperus  (communis  L.?)  —  mag  (©amen) 

2.  Szár-  és  levél-törmelék  (©tenge(=  unb  3ilatt=í5ragmente) 


sok  (oiele). 

J  a  táplálék  zöme. 
\  ijauptmengc  bcv  Jïaljiimg. 
ál* 


160 


3.  Pvovartörmelck  ßniecten^^rnipiientc)  soli  (uieíei. 

4.  Kavics  (©teincfien)  kivés  luienii^). 

Gazdaságilag  haszon    |   ., 
£aiibn)irtíd)aft[.  3hi^eii  I 

li.  1  (ìrh  (©t.)  c^  ad.  (Con/.   Sn/,r<,/i  i.  -   ISUC.    W  23. 

1.  Fagus  silvatic:i  L.        virágrügy  (Síütí)Ciifiiotpciu  {  »"elw  ba'Tia^^^^^ 

2.  Rovartörmelék  i^níccten^gvagnieiite)  kevés  (looiiige). 

Gazdaságilag  haszon    1    ^^ 
Saiibtoirtfc^afti.  i)ìu6en  J 


35.  Tetrao  urogallus  L. 

A.  1  drh  {<Zt.\  d  —  F.  Iciiz  (Com.   Vas).  -  ISDC.   V.  22. 

1.  Fagus  silvatica  L.  -  virágrügy  («[ütíieiifnotpcu)  { '^^  ^^^. 

2.  Kavics  (i^teiná^en)    sok  (titele). 

B.  1  drh  let.)  ?  ad.  -  Lukácshasa  (C,>ii,.    Vas).  —  l^.'/d.  ,\7.  IS. 

1.    Juniperns  communis  L. —  bogj'ó  (33eeren)  sok  (uiele). 

leveles  gallyacskák  (Slattäiueicie)  «       « 

virágyrügy  (33Iattfnofpe)  kevés  (loenige). 

3.  Prunus  Cbamaecerasus  Jacq.  —  termés  ((5vüd)te)  sok  (üieíe). 

4.  Eanunculus  acer  L.  —  termés  (j^rüá^te)  kevés  (roenige). 

5.  Composita,  Umbellifera,  Labiata  —  levelek  (SBÍütter)  <i          « 

(').    Kavics  (Stetndieiil  igen  sok  (íeí)r  üiele). 


30.  Turdus  merula  L. 

A.  1  drh  i©t.)  —  Cs.  Smnorja  (Covi.  l'<izs,niy ).  —  ISIXJ.  I.   7. 
1.  Ligustrum  vulgare  L.  —  mag  és  törmelék  (Samen   ii.  ^vagincnte)  kevés  (uienigc). 

B.  1  drh  (St.i  $   -  Frankó  (Cnn.  Si>pi;,n).  -  1S97.  I.  lő. 

1.  Ligustrum  vulgare  L.  —  mag  és  törmelék  (3aiiieii  u.  fragmente)  sok  (oiele). 

2.  Eosa(sp.?)  —  termés  (grüájte)  "        « 

C.  1  drh  i©t.)  cf  —  Cs.  Soiiioi-ja  (Coni:  T'ozsomj  ì.  —  ISÍXi.  I.  25. 
1.  Ligustrum  vulgare  L.  —  mag  és  törmelék  (Samen  u.  g^ragmente)  sok  (oíeíe). 

D.  1  drh  (©t.)  -  Frankó  (Com.  Sopron).  —  1897.  II.  Ki. 

1     T,io-ii«trnm  vnlanrp  T,  i  ™'-^"'   '''**   liogyi'>t"i'iueU.k   1  a  tájilálók  zomc. 

1.  ijlgUSTlum  \UJgare  U ^j  g„,„j„^  „  iseerciugiagmciitc  f  .fiaiiptinoiige  ber  ííntjnmg. 

2.  Eovarok  (^níecten)     .  kevés  (roenige). 

Gazdaságilag  haszon    1 
iíanbiuirtfdjaftl.  íin^en  J 


161 


;17.  Turdus  pilaris  L. 
1  drh  (St.)  —  Frank;',  iCniu.   Sn/,n,ii  ).  —  1S!)7.  J  J.  J  lì. 

1.  Juniperus  communis  L.  —  bogyó  (Scercn)  sok  (inde). 

2.  Rosa  (sp.  ?)  —  termés  (grüdjte)  «       « 

3.  Rovartörmelék  (3nfecten:(5ragmeiitL')  kevés  (iüeiiici,c). 

Gazdaságilag  haszon    1 
Snntiiinrtíd}aftl.  5hiÇen  I 

38.  Turtur  turtur  L. 

A.  1  (Irb  (©t.)  —  Siiprou  (Cmii.  Sopraii).  —  18!)7.  IV.  24. 

1.  Stellaria  media  L.  —  mag  (Sniiieii)  53  drli  (St.) 

2.  Polygonum  lapathifolium  L.  —  termés  (ívtüd)te)  4    «       « 

3.  Setaria  (viridis  L.  ?)  —  termés  ((^rücElte)  -1     "       '< 

4.  Növényi  törmelék  (pflanä[id;e  fragmente)  kevés  (  m  en  ige  i. 

5.  Rovarpete  (Siifecten^Gier)  "         " 

0.  Kavics  (Steind;cii)  "         " 

Gazdaságilag  haszon    I    i    ,^   •  >    - 
2anbtoírtíd)aftí.  9hi|eii  í 

J{.  1  (ivi)  iSt.)  —  BoTíiiinninshn-  (Quit.   Hnpron  ).  —  IS.'MJ.    T.  3. 

1.  Hordeum  vulgare  L.     —  termés  (^vüd)te)  3:Í0  drb  (3t.i 

2.  ïriticum  vulgare  Till.  —       «  «  2     «       « 

3.  Vicia  sativa  L.  —  mag  (3nmeu)  10    «      " 

4.  Polygonum  Convulvulus  L.  —  termés  ({Çnid^t)  1     «       " 

5.  Il  aviculare  L.       —       "       ((írüd)te)  2    «       n 

6.  Il  Persicaria  L.      -         «       (§nid)t)  I     "       « 

7.  Ervum  liirsutum  L.  —  mag  (3aiiieu)  1     »       d 

8.  Centaurea  (Cyanus  L.  ?)  —  termés  ({^riid)ti  1     »       « 

9.  Setaria  glauca  L.  —  termés  (j^^'K^lte) ..  ■")•">'••     "       " 

10.  Kavics  (2tciiid)cn)     -      kevés  (.lucniijei. 

(lazihi-iiu'ila-  haszon     1     ,,    -    ,>    7    o    n 
.    .      -  ,     ,,         1    Í.  o.  u.  /.  8.  y. 
i'auDunvtidiaiti.  yui^eii  I 

Gazdaságilag  kár  '    1    -)   3 

Sanbiuirtîd)aftl.  3d;abeii  I 

('.  2  dih  (@t.)  —  Fninkó  (Cnni.   S, 1.11,11).  —  1S07.    V.  6. 

1.  Poa  (sp.  ?)  —  termés  (grüc^te)  :Í0  drh  (3í.) 

2.  Phleum  (sp.  ?)  —  termés  ((5rud)t)  1     »       •' 

3.  Polj'gonum  Persicaria  L.  —  termés  (j^vtìd)to)  1  -     "       « 

4.  Setaria  glauca  L.  —  termés  (^^rüdjte)  '••    «      n 

5.  II        (viridis)  L.  —       «  «  -     «       " 
(').  Polygonum  aviculare  L.  —  termés  t^-nidjt)  1     « 

7.  Növényi  törmelék  (pflaiíjíiée  ^vagmentc)  kevés  (uicnige). 

8.  Kavics  (3teind}eii) «         n 

Gazdaságilag  ha;  zon     \    .,    ^    . 
l'aubmirtídjaftl.  Íiul3cn  J   '" 


if;2 

I).  J  (Irh  (@t.)  —  Cu.   Soiiiorja  (Codi.   Pnzsiiinj ).  —  JS.'X!.    J'.  .'). 

I  Setariii  Italica  L.  —  termés  (grü(í)te)  l;V.)  drh  (St.) 

■  I       II  II        II    —  termés-törmelék  (Àvucl)t  Ai'döinotUei  sok  (cielt. 

^.    Panicum  miliaceum  L.  -2  drl)  (3t.) 

3.    Eovartörmelék  (Sníecteníj^raivnciitc)  kevés  (roeiiige). 

Gazdaságilag  haszon  |  ., 
Sanbroirtíá)aftl.  9iiitien  í  ''' 
Gazdaságilag  kár  1         ^ 

Vnnímiirttdiaftí.  ©d)aíien  I 

E.  2  drh  (St.)  —  Franko  (Com.  Sopron.).  -  1897.   V.  !). 

I  Zea  Mays  L.  —  termés  (grüd;tc)  4  drh  (2t.) 

'  I     II        II      II    —  termés-törmelék  @ruá)t:{5^ragiiiciitci  sok  (oíele). 

±    Triticnra  vulgare  Vill.  —  termés  (j^i'ud;!)  1  drb  (ot.) 

3.  Setaria  glauca  L.      —  termés  (j^rüd;te)  3    n      « 

4.  <i       (viridis  L.  ?)  —       «       ((Vtu^t)  1     n       « 
.5.    Kavics  (©teinc^en)  sok  (üielo). 

Gazdaságilag  haszon  1 
Sanbrairtíáiaftl.  3íueen  J 
GazdaságUag  kár  1        ^.^ 

Sanbnnrtfdfiaftí.  Sií^aben  í 

I\  1  (Jrb  (et.)  ?  —  Cs.  Soniorja  (Coiih.  Poz.sony ).  —  1S!>7.   V.  1!>. 

1.  Növényi  törmelék  (pflnnälid)e  ^-ragiiicitte)  kevés  (mi-niii,c). 

2.  Kavics  (©teind;en)  .  «         » 

G.  2  drh  (©t.)  —  C.'i.  Soni.orja  (Com.  JVn.soin/j.  —  1S!)7.    V.  29. 

a  táplálék 
Çiauptmenjîc  ber  íía^vuiig. 

2.  Viola  (sp.?)  —  termés  és  mag  (f^rikíjte  uiib  Samen)  sok  (niclei. 

3.  Rovarrészek  (^nfecteiUf^ragmeiite)  kevés  (uu'iiigc). 

4.  Kavics  (Steinájen)  «         « 

Gazdaságilag  haszon  1 
Sanbroirtfd^aftl.  Sínben  J 

M.  1  drh  (©t.)  -  Franki)  (Cour.  Sopron).  —  1890.    VI.  2. 

1.  Cannabis  sativa  L.  —  termés  (;^rüd)te)  3C>.j  drb  (3t.)* 

2.  Zea  Mays  L.  —  termés  (§rüd)te)  3    «      « 

*  IS9()-ben  a  II.  nemzetközi  ornith.  koûgressiLS  előkészítésére  rendezett  tavaszi  megfigyelések  alkalmával, 
Herman  Ottó  Tót-Szt.-Pálon,  a  Somogyban,  figyelt  s  lejegyezte,  bogy  keudervetéskor,  mi  ott  nagy  területen 
történik,  az  egész  környékről,  sőt  a  Balaton  túlsó  —  zalai  —  partvidékéről  is  a  gerlék  és  vadgalambok  — 
Col.  oenas  —  ezerszámra  íelgyültek,  bogy  a  kendermagot  fölszedjék  ;  tartott  pedig  ez  a  gyülekezés  4 — .5 
napon  át.  Ez  okozta  helyenként  a  kender  ritka  kelését.  .V.  O.  A.'. 

lm  Jahre  1890,  zur  Zeit  der  für  den  II.  intern,  ornith.  Congress  veranstalteten  Frühjahrsbeobaehtung, 
verzeichnete  Otto  Herman,  dass  bei  Tót-Szt.-Pál  in  der  Somogy,  wo  die  Beobachtung  stattfand,  zur  Zeit 
der  Aussaat  des  Hanfes,  welche  hier  noch  auf  grossen  Flächen  geschieht,  die  Turteltauben  und  Hohltauben  — 
C.  oenas  —  der  ganzen  Umgebung,  ja  selbst  von  jenseits  des  Plattensees  —  aus  Zala  —  in  nach  Tausenden 
zählenden  Scharen  herbeikamen,  um  den  Hanfsamen  aufzulesen;  die  Invasion  dauerte  4 — 5  Tage  hindurch 
und  war  Ursache,  dass  der  Hanf  stellenweise  spärlich  aufschoss.  U.   0.  C. 


163 


S 

drb  (St.) 

■2 

((       <( 

m) 
t 

"       " 

1 

7 

„       ,, 

1 

«       « 

kevO 

s  (lucnigei 

" 

UueuùV)- 

3.  Vicia  sativa  L.  —  mag  (Samen) 

4.  Polygonum  Fagopyrum  L.  —  turmés  (Àiiicl)tC) 

5.  Sctaria  glauca  L.  —  termes  (Jcüájte) 

().  Triticum  vulgare  Vill.  —  termes  (griid;!) 

7.  Centaurea  Cyanus  L.    —       «       (^•rlid^te) 

8.  Polygonum  Persicaria  L.  —  termes  (Jriic^te) 
Í).  Ervum  hirsutum  L.  —  mag  (Samen) 

10.  Kavics  (Steind)t'ii) 

11.  Csigahéj  (©djnectcnl)duöd)en) 

12.  Homok  (Sanb) 

Gazdaságilag  haszon    ]    ^    „   ^ 
Saníiiüirtfdiaftt.  3íu(5en  í 
Gazdaságihig  kár  |    ^    ^   .,    ,^    ^. 

íanbuiivtídjaftl.  Sd)aben  I 


/.  1  ilrb  (St.i  —  BorsiiHUtostor  (Cm.  Sn/iroi,  )■  —  iSHr.   17.  l.i. 

\  Zea  Mays  L.  —  termes  (?yVÜd)tc)  .  ^4  (h'l)  (St.) 

l    «        «      «    —  termés-törmelék  (j^nidit'Tfraptcntc)  kevés  luu-nigc). 

2.    Kavics  (©teínd)eii) 

Gazdaságilag  kár  | 

íaníuiirtídiaftt.  Sd)aPen  I 


K.  2  drh  (©t.)  -  Fraiikn  (Con,.   Sopi;,ii/.  —  1S!>7.    VI.  20. 

í  Zea  Mays  L.  —  termés  (grüd)te)  !■  drb  (St.) 

■j     «         «      «   — termés-törmelék  (?;-rud)t^AraiinH-iitc)  sdk  (uiclc). 

â.    Kavics  (©tetnc^en)              -  kevés  (lucniijc). 
Gazdaságilag  kár             | 
Saninuirtídjaftl.  Sdjabcn  I 

£,.  2  dvh  (©t.)  —  .1/.  Hzecxöd  (  Coiir.  Vi.s).  -  1S.97.  VI.  2',.  és  \\mt>]  VII.  2!). 

1.    Viola  arveusis  Murr.  —  mag  (Samen)  374  drh  (^t.) 

,^  í  Centaurea  Cyanus  L,  — termés  (griid)te)  71     «       " 

"■|          ,,               ((        (I    —  termés-törmelék  (grndjt-'Àrnivuciitc)  kevés  (lüenige). 

3.  Tritieuni  vulgare  Vill.  —  termés  (grüd)te)  II'  ebb  (St.) 

4.  Zea  Mays  L.  —  termés  (^rüd^te)          i^     «       " 

5.  Hordeum  vulgare  L.  —  termés  ((^riidjte)  3     «       " 
j  Setaria  viridis  L.  —  termés  (^-vüdjte)  4(»    «     « 

■  1        «            «        «    —  termés-törmelék  (Ànid)t:Àagnu-nte)  kevés  (iiu'iiigc). 

7.    Papaver  Ehœas  L.  —  mag  (Samen)  I"  drb  (St.) 

S.    Csigahéj  (S(í)ne(íeníianedjen)  kevés  uucihijc). 

9.    Kavics  (Steind^en)  "         " 

Gazdaságilag  haszon    1    i    g)  i-    7 

2anbn)irtid)aftí.  íín^eu  í 

Gazdaságilag  kár  1    -^    1    r 

2anbii)trtíd;aft(.  Sdjaben  f  "  •    •    • 


.)/.  /  (Irli  (it.)  —  C'.v.  SüDiorj'd  (Com.   I'ozsnnij  ). 

1.  Eupliorbiu  salicifolia  PIost.  —  mag  (3aiiu'ii) 

2.  Panicum  miliaceum  L.  —  tenncs  @rüci;ti.M 

3.  Setaria  viridis  L.  —  termés  (grüd;te) 

4.  Cirsium  lanceolatnm  Scop.  —  termés  iÀriid)ti 

5.  Csigahéj  (Sc^nedeníiauaáieu) 

Gazdaságilag  haszon  | 
Sanbiüirtídjaftí.  3hit5eii  I 
(iazdaságihig  kár  | 

£anbiuivtíd)attl.  3d)nbcii  ) 


I .  :).  4. 


17/.  Jl. 


JV\  2i  drb  (©t.)  d"  és  íunb)   ?  —  Gwtur  (Cm 

1 .  Adonis  flammea  Jacq.  —  termés  (;Crü($te) 

2.  <i       sestivalis  L.  —  termés  (^rüáite) 

3.  Mereurialis  annua  L.  —  mag  (Somen) 

4.  Centaurea  Cyamis  L.  —  termés  (^rüd)te) 

5.  Lithosi^ei-miim  arvense  L.    —  termés  (^-rüd^te) 

6.  Polygonum  Convolvulus  L.  —       «       ®ru($t) 

7.  Cirsium  arvense  —  termes  (gruc^t) 

8.  Euphorbia  exigua  L.  —  mag  (Samen) 

9.  Triticum  vulgare  VttL.  —  temiés  (^riidjte) 

10.  Pvovartörmelék  (^nfecteu^^yragmente)      

11.  Kavics  (Steind)en) 

Gazdaságilag  haszon 
Sanbroirtfdjaftt.  Sinken 
Gazdaságilag  kár  | 

Sanbroirtfd^aftl.  ©djaben  í 


l'oisnmj). 


1.  2.  3.  4.  5.  <;.  7.  S.  10. 


ISUC.  VII.  23. 

SS  drb  (St.) 

(1  ((       « 

2S  «       « 

29  ..       « 

7  (I      (( 

1  „      ., 

1  ,,      « 


279    «       « 

kevés  (roenige). 

igen  kevés  (fcl)r  luenígc). 


O.  1  drb  í©t.)  —  Ro.szef/  (Cum.    l 

1.  Fumaria  ofüciuahs  L.  —  termés  (Arüdjte) 

2.  Mereurialis  annua  L.  —  mag  (Samen  i 

3.  Euphorbia  helioscopia  L.  —  mag  (Samen) 

4.  Lamium  purpureum  L.      —  termés  (Jvritd)te) 

5.  Valeriana  (officinalis  L.  ?)  —       «       iJvrndjt) 

6.  Kavics  (Steinc^en)  

7.  Föld  (Èrbe)      

Gazdaságilag  haszon    | 
Sanbroirtíáiaftí.  3inl3en  í 


ISfxi.  MII. 


1.  2.  3.  4. 


."Í20 
170 


(inenige). 
(tuenig). 


P.  1  drb  let.l  -  T.  a;, bin.  (Com. 

1.  Setaria  Italica  L.  —  termés  (gi'üdjte)  -- 

2.  Panicum  miliaceum  L.  —  termés  (yrüd)tet 

3.  Setaria  glauca  L.  ■ —  mag  (Samen) 

4.  Eeseda  lutea  L.  —  mag  (Samen) 

•5.  (Hibiscus  Frionun  L.  ?)  —  mag  (Samen) 

6.  Amaranthus  (retroflexus  L.?) 

7.  Kavics  (Stein(í)en) 

Gazdaságilag  haszon 
Sanbroirtfc^aftl.  íhi^en 
Gazdaságilag  kár  \ 

l^nnbroirtíd^aftí.  Schaben  í 


Tei 


3.  4.  .5.  G. 


1. 


VI/ J.  .il. 

I  .-.ss  dr 


igen  kevés  (feíjv  luenige) 


165 


A  vizsgáló  előtt  levő  fel;ul:iti)k  közül  az  elem- 
zés végrehajtása  neliezehh,  abliól  a  következte- 
tések levonása  a  fontosabb.  Ez  utóbbi  feladatot 
a  következő  elvek  szerint  oldottam  meg  : 

A  begytartaloiiiban  talált  nazaitsíh/i  iniréniicl: 
iiKKjrdil  l.áriKik  számítottam,  a  g(iz(l((!<(í(/i  iiö- 
véinifl,  cllfiisájcil  (rovarok,  gyommagvak) pedi (/ 
haszo,n,ak. 

Ei'dő-  és  kertgazdasági  szempontból  nem  bí- 
ráltam el  a  madarakat,  mert  e  szempontok  he- 
lyes elbírálásához  első  sorban  a  helyszíni  meg- 
figyelés szükséges  ;  tisztán  begytartalom  alapján 
való  bíi-álat  félrevezeti  a  vizsgálót. 


Az  erdei  madarak  pl.  igen  sok  erdei  cserje 
(Ligiistrum,  Juniperus,  Viburnum  stb.)  termésé- 
vel táplálkoznak,  de  azért  ezt  még  sem  vagyok 
hajlandó  erdészeti  kárnak  betudni,  még  azt  sem 
minden  esetben,  ha  hasznos  erdei  fák  magjával 
táplálkoznak.  A  fajdok  egyebek  közt  farügyeket 
és  fiatal  hajtásokat  csipkednek  le,  de  hogy  ez  a 
kár  lehet-e  tetemes  vagy  nem,  azt  csak  helyszíni 
megfigyelések  alapján  szabad  eldönteni,  az  ide 
vonatkozó  begytartalom-elemzések  pedig  az 
előbbi  liton  szerzett  tapasztalatok  kiegészítéséül 
fognak  szolgálni. 


A  harkályok  által  okozott  kár  és  haszon  szin- 
tén olyan  természetű,  a  mely  csak  a  helyszíni 
megfigyelések  és  begytartalom-elemzések  ered- 
ményeinek összevetése  után  l)irálható  el  he- 
Ivesen. 


A  gyümölcsösökben  a  madarak  által  okozott 
kárt  szintén  az  előbbi  módon  kell  elbírálni,  mert 
nem  minden  madár  kártékony  kertgazdasági 
szempontból,  a  melynek  begyében  néha  gyü- 
mölcsöt is  találunk.  Másrészt  határozottan  kárt 
tesznek  időlegesen  a  gyümölcsösökben  és  sző- 
lőkben a  rigók,  seregélyek  stb.  Itt  természetesen 
számbaveendő,  hogy  ezek  a  madarak  éven  át 
rovarirtók  s  így  a  haszon  és  kár  egymással  viszo- 
nyítva bírálandó  el,  a  mit  azonban  csak  hosszas 
és  közvetlen  megfigyelés  nyújthat. 

A  vetésközti  gyommag-táplálékot  kétségkívül 
liaszonnak  kell  feltüntetni,  de  annak  mérve  is 
Aquila.  VI. 


Das  Schwierigere  in  diesen  Untersuchungen 
war  die  Durchführung  der  Analysen,  das  Wich- 
tigere das  Ziehen  von  Schlüssen.  Letzterem, 
denke  ich,  wie  folgt,  entsprochen  zu  haben  : 

Die  im  Kröpfe  und  Magen  gefundenen  S«híl'í/ 
iiiid  Körner  von  Wirt>irlinflf;(icn'äcliiie)i  habe 
irli  als  Sehadeii,  jene  von  den  Feinden  der 
Wirtseliaflsfiewarliiie  lierrührenden  da<iei/en 
(wie  Insekten,  Samen  von  Unkräutei-n  etc.)  als 
Nutze)!  angesehen  und  aufgefasst. 

Vonwald-und  gartenwirtschaftlichem  Stand- 
punkte aus  sind  hier  die  Vögel  nicht  beurteilt 
worden,  da  es  bei  einer  genauen  Beurteilung 
von  Standpunkten  vor  Allem  einer  localen  Be- 
obachtung bedarf,  durch  bloss  auf  Magen-  und 
Kropfinhalt  basierte  Beurteilung  svird  der  For- 
scher leicht  in-egeleitet. 

So  ernähren  sich  z.  B.  sehr  viele  Waldvögel 
mit  Früchten  von  Waldsträuchern  (Ligustrum, 
Junipems,  Viburnum  etc.),  und  dennoch  sehe 
ich  darin  keine  Schädigung  der  Waldwirt- 
schaft, selbst  dann  nicht  immer,  wenn  sie 
Früchte  von  nützlichen  Waldbäumen  fressen. 
Die  Waldhühner  beissen  unter  anderen  auch 
junges  Eeis  und  Knospen  ab,  es  kann  jedoch 
nur  auf  Grund  der  localen  Beobachtungen  ent- 
schieden werden,  ob  dieser  Schaden  ein  be- 
trächtlicher oder  nur  ein  geringfügiger  ist  ;  die 
diesbezüglichen  Analysen  mögen  dann  zur  Er- 
gänzung der  zukünftigen  Beobachtungen  bei- 
tragen. 

Auch  der  von  den  Spechten  verursachte 
Nutzen  und  Schaden  ist  solcher  Natur,  welcher 
sich  nur  nach  den  an  Ort  und  Stelle  vorgenom- 
menen Untersuchungen  und  deren  Vergleichung 
richtig  lieurteilen  lässt. 

In  derselben  Weise  ist  auch  der  in  den  Obst- 
gäi-ten  durch  Vögel  verursachte  Schaden  aufzu- 
fassen, da  vom  Standpunkte  der  Gartenwh't- 
schaft  nicht  alle  Vögel,  in  deren  Magen  ab  und 
zu  auch  Ueberreste  von  Obst  gefunden  werden, 
unbedingt  schädlich  sein  müssen.  Anderenteils 
sind  Amseln  und  Stare  etc.  in  den  Obst-  und 
W^eingärten  zeitweise  entschieden  schädlich. 
Hierbei  ist  jedoch  zu  benicksichtigen,  dass  diese 
Vögel  sonst  das  Jahr  hindurch  Insektenfresser 
sind,  somit  Nutzen  und  Schaden  im  Verhältnis 
gegen  einander  abgewogen  werden  müssen,  was 
jedoch  nur  durch  lange  und  unmittelbare  Be- 
obachtung ein  positives  Eesultat  ergeben  kann. 

Die  Nahrung  von  den  in  der  Saat  vorkom- 
menden Unkräutern  ist  zweifelsohne  als  Nutzen 


166 


nagyon  latba  vetendő,  mert  ezen  hasznot  sokkal 
kevesebbre  vagj'ok  hajlandó  becsülni,  mint  azt 
mások,  pl.  ScHLEH  (1.  e.)  teszi. 


Ismerve  a  vetésközti  gyomnövények  rendkívül 
nagy  termékenységét  s  tudva  azt,  hogy  a  termett 
évi  gyommag  mennyiségéből  mily  kevés  jut  a 
madarak  gyomrába,  azt  kell  hinnem,  hogy  az  e 
czímen  betudott  haszon  nagyon  minimális  lesz, 
ha  majd  pontos  számítások  alapján  fogjuk  e 
haszon  valódi  értékét  megbecsülni.  A  számitási 
alap  pedig  az,  hogy  a  madarak  által  kedvelt 
gyomok  termékenységét,  illetőleg  évi  termését 
kell  meghatározni  s  ezen  számadatokat  kell 
összevetni  azon  magmennyiséggel,  a  melyet  a 
madarak  elfogj^asztanak.  Az  első  adat  megszer- 
zése nem  ütközik  nagyobb  nehézségbe  s  elég 
pontos  is  lehet,  az  utóbbi  azonban  már  nehe- 
zebb s  csakis  etetési  kísérletekkel  lesz  megálla- 
pítható. Ily  módon  legalább  is  megközelítőleg 
meg  fogjuk  határozhatni  a  madarak  g^'ommag- 
fogyasztásának  értékét.* 


A  gazdasági  magvak  fogyasztása  által  okozott 
kár  értékét  szintén  némi  körültekintéssel  kell 
meghatározni.  Meg  kell  ugyanis  figyelni,  hogy 
a  madarak  hol  és  mi  módon  szedik  ezeket  össze. 
Mert  a  tarlókon  elhullott  mag\'ak  felszedegeté- 
sével  éppen  semmi  kárt  sem  tesznek,  úgyszintén 
akkor  sem,  ha  a  földeken,  utakon  és  ganajdom- 
bokon,  a  háziállatoknak  kulturnövényrészeket 
tartalmazó  hulladékaival  éldegélnek.  Ellenben, 
ha  az  elvetett  magvakat  szedik  ki,  az  érett  gabona 
kalászát  csépehk  vagj'  kereszteken  és  asztago- 
kon  lakmároznak,  már  tetemesebb  károkat  tehet- 
nek, és  pedig  nem  csak  az  által,  a  mit  tényleg 
megesznek,  hanem  sokszor  még  többre  tehető 
az  a  mennyiség,  a  melyet  evés  közben  csőreik- 
kel és  lábaikkal  szétszórnak,  elpocsékolnak. 

A  szérűskertekben  az  asztagok  és  kazalokban 


*  A  kölcsönhatás  szempontjából  itt  megjegyzendő, 
hogy  sok  magevő  madár  télen  át  részben  óriási  sere- 
gekbe verődik,  sőt  commensalis,  vagyis  különböző 
fajokból  alakuló  tömegek  is  képződnek,  mint  verebek, 
zsezsék,  sármányok  stb.,  melyek  a  határrészeket  rend- 
szeresen bejárva  még  nagy  havak  idején  és  a  hóból 
kiálló  gyomok  magvait  szedik,  így  hasznos  növények 
javára  működnek. 

M.  0.  K. 


zu  betrachten,  wobei  jedoch  das  Mass  des 
Nutzens  verschieden  sein  kann,  und  ich  schätze 
ihn  auch  bei  weitem  nicht  so  hoch,  wie  andere 
z.  B.  Schleh  (s.  v.). 

Die  ausserordentliche  Fruchtbarkeit  der  Un- 
kräuter, wie  auch  den  Umstand  berücksichti- 
gend, wie  wenig  davon  in  den  Magen  von  Vö- 
geln gelangt,  muss  ich  der  Meinung  sein,  dass 
die  hiedurch  geleisteten  Dienste,  sobald  man 
ihren  wahren  Wert  auf  Grund  genauer  Berech- 
nungen ermisst,  sehr  unbedeutend  erscheinen 
dürften.  Der  Grund  der  Berechnungen  ist  das 
jährlich  erzeugte  Quantum  der  den  Vögeln 
beliebtesten  Früchte  im  Vergleiche  zu  dem 
Quantum,  das  sie  thatsächlich  verzehren.  Das 
erstere  wäre  leichter,  vielleicht  auch  genau  zu 
ermitteln,  letzteres  dagegen  schon  schwer,  imd 
nur  vermittelst  Fütterungsversuchen.  Auf  diese 
Weise  wird  man  den  Wert  der  von  Vögeln 
verzehrten  Unkrautfrüchte  wenigstens  an- 
nähernd berechnen  können.* 

Auch  bei  Beurteilung  des  diu-ch  Verzehren 
der  Körner  wirtschaftUcher  Pflanzen  verur- 
sachten Schadens  muss  mit  grosser  Umsieht 
vorgegangen  werden.  Man  muss  nämlich  I)e- 
achten,  wo  und  auf  welche  Weise  dieselben  von 
den  Vögeln  verzehrt  werden?  Wenn  dies  auf 
den  Stoppeln  geschieht  und  nur  den  ohnehin 
schon  ausgefallenen  Körnern  gilt,  so  handelt  es 
sich  naturgemäss  um  gar  keinen  Schaden.  Das- 
selbe gilt  auch  von  der  Nahrung,  welche  auf 
Feldern,  Wegen,  Düngerhaufen  etc.  gesucht 
wird  und  von  Losungen  der  Haustiere  her- 
rührt. Die  Vögel  können  aber  auch  beträcht- 
lichen Schaden  anrichten,  sobald  ihre  Nahning 
von  den  schon  ausgesäten  Körnern  herrühi-t 
oder  aus  Eispen  und  Aehren  des  reifen  Getrei- 
des genommen  wird  ;  oder  wenn  sie  aiif  Schobern 
und  Ti-isten  sehmausen.  Der  grössere  Schaden 
besteht  hiebei  weniger  in  dem  verzchi-ten  Quan- 
tum, wie  daiin,  was  sie  dabei  mit  ihren  Füssen 
und  Schnäbeln  zerstreuen. 

Die   Ki-äheu  pflegen   auch   auf  den  Dresch- 


*  Es  soll  hier  vom  Standpunkte  der  Gegenseitig- 
keit aus  erwähnt  werden,  dass  viele  Körnerfresser  sich 
den  Winter  über  zu  riesigen  Scharen  vereinigen,  ja 
sogar,  dass  sich  auch  commensale  Massen  bilden, 
wie  Spatzen,  Leinfinken,  Ammern  etc.,  welche  die 
Gemarkungen  regelmässig  aufsuchend,  sogar  bei 
hohem  Schnee  die  Körner  der  herausragenden  Un- 
kräuter sammeln,  somit  den  nützlichen  Gewächsen 
von  Nutzen  sind.  U.  O.  C. 


167 


pl.  a  varjak  lyukakat  vájnak,  s  íf;y  utat  nyitván 
az  eső  jiusztitó  hatásának,  szinten  tetemes  kárt 
okozhatnak.  De  itt  is  azokra  a  vizsgálatokra  kell 
majdan  támaszkodni,  a  melyek  az  egész  éven  át 
való  táplálkozásból  fognak  a  döntésre  alkalmas 
bizonyságot  szolgáltatni. 


Legnagyobb  haszon,  a  mi  a  madarak  táplál- 
kozása révén  az  emberre  közvetlenül  hárul,  a 
rovarfogyasztás.  Eökig  «Untersuchungen  über 
den  Nahrungsverbrauch  der  insektenfressenden 
Vögeil)  czimü  IS97-heu  megjelent  müvében 
pontos  számítások  alapján  kimutatja,  hogy  (v/// 
kis  rovarci'ó'  nuKÍrír  iiitpnnta  Icxlsúh/diiak  l,ö- 
liilbelül  crjijharinadávdl  fcléiv  szdniz  Ifíj)- 
anyagot  vesz  igénybe.  Egy  10  g  síihiíi  l.ls 
madár  evolte  Í6,540  (irò  lisztférgrl  l.qii's  el- 
fogyasztani í  Egy  madárra  mily  szörnyű  nagy 
szám  esik,  pedig  milyen  sok  ilyen  kis  madár 
vesz  részt  e  hasznos  munkában.  Ha  most  a  fenti 
nagy  számot  a  rovarpusztító  madarak  létszámá- 
val megsokszorozzuk,  továbbá  számításba  vesz- 
szük  azt  a  tetemes  kárt,  a  mit  a  rovarok  a  kul- 
túrnövényekben tesznek,  csak  akkor  nyerünk 
fogalmat  annak  a  haszonnak  a  mérvéről,  a  me- 
lyet a  madaraknak  köszönhetünk.  De  még  itt  is 
számba  kell  venni  a  hasznos  rovarokat,  mint- 
hogy ilyenek  vannak,  nevezetesen  azokat,  a 
melyek  a  növényekre  közömbösek  ;  ellenben 
nagy  jelentőségűek  a  növényekre  nézve  káros 
rovarok  irtása  által. 


Igen  fontos  azon  madarak  rovarfogyasztásá- 
nak tanulmányozása,  a  melyek  egyes  kiválóan 
kártékony  rovart  olyan  tömegben  fogyasztanak, 
hogy  a  kártétel  csökkentése^  vagy  éppen  meg- 
szűnte tapasztalható.  Pl.  a  kakuk  jelentékeny 
hasznot  hajt  a  rendkívül  kártékony  apácza  pille 
(Psilura  monacha  L.)   hernyójának   pusztítása 


A  bemutatott  elemzések  37  fajnak  összesen 
185  drb  begytartalmára  és  100  drb  varjú  kö- 
petre vonatkoznak.  Egy-egy  fajból  tehát  oly  ke- 
vés számú  begj-et  volt  alkalmam  megelemezni, 
hogy  azok  alapján  nem  lehet  bírálatot  mondani 
az  egész  fajra  nézve.  Ez  majd  csak  akkor  lesz 
lehetséges,  ha  egv'-egy  fajból  igen  nagy  számú 
az  év  különböző  szakaiban   lőtt  és  különböző 


platzen  in  Tristen  und  Scholier  Löc-her  zu  gra- 
ben, wodurch  der  schildlichen  Einwirkung  des 
Regenwassers  ein  Weg  geöffnet  wii-d.  Aber  auch 
hier  müssen  in  erster  Linie  jene  Untersuchun- 
gen berücksichtigt  werden,  welche  laut  der  die 
übrige  Zeit  hindurch  gepflogenen  Ernährung 
den  zur  richtigen  Beurteilung  geeigneten  Beweis 
zu  liefern  vermögen. 

Der  grösste  Nutzen,  der  dem  Menschen  durch 
die  Vogelnahrung  unmittelbar  erwächst,  ist  die 
Vertilgung  der  Insekten.  Eörig  weist  in  seinem 
(I  Untersuchungen  über  den  Nahrungsverbrauch 
der  insektenfressenden  Vögel»  betitelten,  im 
Jahre  1897  erschienenen  Werke  auf  Grund  ge- 
nauer Berechnungen  nach,  dass  e  Ein  kleiner 
insektenfressender  Vogel  braucht  täglich  ca.  ^/'a 
seines  Körpergewichtes  an  Trockensubstanz  !  » 
Ein  lüg  schwerer  kleiner  Vogel  ist  im  stände 
jährlich  16,549  Larven  des  Mehlkäfers  zu  vertil- 
gen. Es  muss  hierbei  auf  einen  kleinen  Vogel  na- 
türlich eine  Unzahl  von  Insekten  fallen,  und  wie 
viele  leisten  uns  denselben  nützlichen  Dienst. 
Wird  nun  obige  Zahl  mit  der  der  Insektenfres- 
senden Vögel  multipliciert,  ferner  auch  jener 
grosse  Schaden,  welchen  die  Insekten  den 
Culturpflanzen  zufügen,  in  Betracht  gezogen, 
dann  vermögen  wir  uns  erst  eine  richtige  Vor- 
stellung über  den  Wert  jenes  Nutzens  zu 
machen,  den  man  diesen  Vögeln  zu  verdanken 
hat.  Doch  muss  auch  hier  wieder  den  nütz- 
lichen Insekten  —  da  es  auch  solche  gibt  — 
das  heisst  jenen,  die  für  die  Pflanzenwelt  in- 
different, jedoch  eben  durch  ihre  Nahrung, 
welche  aus  den  Pflanzen  schädlichen  Insek- 
ten besteht,  nützlich  sind,  Piechnung  getra- 
gen werden. 

Ein  sehr  interessantes  Studium  bietet  auch 
der  Insektenverbrauch  jener  Vögel,  die  gewisse, 
besonders  schädliche  Insektenarten  in  solchen 
Mengen  verzehren,  dass  man  eine  Abnahme,  ja 
sogar  ein  völliges  Schwinden  des  Schadens  be- 
obachtet. So  ist  uns  der  Kukuk  durch  das  Tilgen 
der  ungemein  schädlichen  Eaupe  der  Nonne 
(Psilura  monacha  L.)  ein  sehr  nützlicher  Vogel. 

Die  angeführten  Analysen  beziehen  sich  auf 
185  Kropfinhalte  von  37  Species  und  auf 
100  Gewölle  von  Krähen.  Es  standen  also  per 
Species  nur  wenig  Kropfinhalte  zur  Verfügung, 
so  dass  ich  darauf  hin  die  Art  unmöglich  end- 
giltig  beurteilen  konnte.  Das  kann  nur  durch- 
geführt werden,  wenn  wir  einst  bei  den  einzel- 
nen "\'ogelarten  über  bedeutende,  nach  Jahres- 


HIS 


életkorú  madárbegy  elemzés  adata  fog  rendel- 
kezésre állani  az  ország  minden  részéből. 

Hangsúlyoznom  kell  azonban  ismételten, 
hogy  az  elemzéseknek  kapcsolatosaknak  kell 
lenni  a  természetben  való  megfigyelésekkel, 
mert  csak  akkor  fogjuk  megbírálhatni,  hogy 
melyik  madár  érdemli  meg  pártfogásunkat  s 
melyiket  kell  kártételei  miatt  pusztítanunk.  Azt 
hiszem  ez  utóbbiak  száma,  az  előbbiekhez  ké- 
pest igen-igen  csekély  lesz. 


zeit,  Alto-  unii  Oit  verschiedene  Sammlungen 
der  Magen-  und  Kropfiuhalte  verfügen  werden. 
Ich  muss  aber  wiederholt  betonen,  dass  Ana- 
lysen und  Beobachtung  im  Freien  mit  einander 
verknüpft  sein  müssen  ;  erst  dann  wird  man  in 
der  Lage  sein,  sicher  feststellen  zu  können, 
welche  Vögel  zu  schonen,und  welche  zu  verfol- 
gen seien.  Wie  es  mir  aber  scheint,  dürfte  die 
Zahl  der  Letzteren  im  Vergleiche  zu  den  nütz 
liehen  Vogelarten  eine  sehr  geringe  werden. 


A  madárvonulás  Magyarországban  az  1898.  év  tavaszán. 

A  Magyar  Orniti lologlai  Központ  V.  evi  jelentőse. 
Feldolgozta  Schenk  Jakab. 

Tcv  ^ogcljitf)  tit  ttttgarit  tuöf)rcttb  bcé  ^rii()jn()rcê  18t>8. 

V.  3«t)i'tóbevid)t  ber  \\n%.  Drn.  t'entrale. 
Btatbtittt  non  Jakob  Bú)tnk. 


Az  idei  vonulási  anyag  feldolgozását  két 
részre  kellett  osztani.  A  füsti  fecske  felvonulásá- 
ról ugyanis  ötödfélezer  állomásról  mintegy 
6000  adat  érkezett  be  ;  ezek  feldolgozása  tehát 
magában  is  jóval  több  munkát  ad,  mint  többi 
fajoké  összesen.  A  feldolgozásnak  ezt  a  nehe- 
zebb részét  Gy.  Gaál  Gaston  úr  vállalta  ma- 
gára, a  másik  részével  a  Magy.  Ornith.  Központ 
mélyen  tisztelt  főnöke  engem  szíveskedett  meg- 
bízni. 


A  feldolgozásban  a  Gaál  Gaston  úr  által  kö- 
vetett és  helyesnek  bizonyult  módszert  alkal- 
maztam. Egyetlen  egy  lij,  a  meteorológiában 
sokszorosan  alkalmazott  módszert  használtam, 
a  jobban  megfigyelt  fajoknál  a  középszámon 
kívül  kiszámítottam  az  érkezési  adatok  culmi- 
nátióját  is.  A  mód  igen  egyszerű,  az  egész  in- 
gadozást felosztjuk  pentadokra,  s  megszámlál- 
juk, hogy  minden  pentadha  hány  érkezés  esik. 


Sikerrel  használható,  de  egy  nehezen  tel- 
jesíthető követelést  tartalmaz,  tudniülik  az 
állomásoknak  legalább  megközelítően  egyen- 
letes eloszlását  tételezi  fel,  mert  különben  nem 
ad  megbízható  eredményt. 


3)ie  Öearbeitiing  beò  f^curicjcii  3"S}ôinatenaIê 
milite  in  äwei  Xljeik  i;ietl)eilt  loerbcii.  Über  ben 
3119  ber  9iaiicI)fd}iüaIIie  fcinieii  näinlid)  non  fünft= 
ein[;alb  ÍTaufenb  (Stationen  nni;e  (JOOO  3^aten  ein  ; 
bie  Searbcitung  biefer  allein  beanfprnc^t  ba(;er 
bebeutenb  me(;r  Strbeit,  als  bie  ber  anberen  ine: 
gefantmt.  Sieben,  ben  fájioereren  'Xí)úl  ber  58ear= 
beitung  nat)m  §err  ©a  ft  on  0.  &aáí  jn  ®i)u[a 
auf  fid),  ber  anbere  linirbe  burc^  bie  ©üte  bea  i)0(^= 
üereí)rten  (Ebefa  ber  Ung.  Orniti;.  Gentraie  mir 
anoertrant. 

®ie  23earbeitiing  unirbe  nad)  ber  bièberigen,  fid) 
ale  fel^r  oortljeiifjaft  ermiefenen  ÜJÍetf)obe  beè  §errn 
©afton  Ü.  ©adi  üoUfütjrt.  3înr  eine  neue,  in  ber 
3)îeteoro[ogie  «ielfadj  angeioanbte  9)icti)obe  ift  barin 
üorljonben;  bei  ben  beffer  beqbad)teten  Sirten  bc- 
redjnen  roir  auf3er  ben  3}íitteín  and)  bie  Gu(niina= 
tton  ber  3lnfunftêbaten.  T'te  3Irt  ber  Sered^nntig  ift 
fei)r  einfad},  bie  ganje  Sájiirnnfung  mirb  in^entaben 
getljcilt,  bann  luirb  nad)ge,vif)lt,  une  uiet  Slnfiniftô^ 
baten  auf  jebe  ^^n-ntabe  entfallen.  Tiefe  i'ietbobe 
fann  mit  ©rfolg  angeiuenbet  roevben,  entbält  aber 
eine  jiemlid;  fd^iner  erfüllbare  ^s-orberung,  bie  luenig: 
ftenS  annä[;ernb  g[eid)mäeige  a3ertí)eilung  ber 
33eobad)tungêftattonen ,  ba  im  entgegengcfe^ten 
galle  fein  genügenb  ^uüerläffigee  9ïefultat  geiuonnen 
mevben  fann. 


ir,9 


Az  anyag  legnag.yobb  részét  rendes  és  privát 
megfigyelőink  s  a  magyar  kir.  erdöliatóságok 
gyűjtötték.  Tekintélyes  anyagot  szolgáltattak 
még  hazánk  néptanítói,  kik  közül  számosan  a 
füsti  fecskén  kívül  más  fajokról,  különösen  a 
fehér  gólyáról,  is  tettek  jelentést.  Felhasználtuk 
ezenkívül  a  «Vadászlap»  közléseit  is,  hol  külö- 
nösen az  erdei  szalonka  felvonulásáról  vannak 
jelentések. 

Fogadják  mindnyájan  köszönetünket  buzgal- 
mukért és  szolgálataikért. 


Az  1898.  évi  megfigyelők  névsora  : 

Ágost  Antal  —  priv.  megf.  —  Oláh  Brettye. 
Bikkessy  Guido  —  rend.  megf.  —  Magyar-Óvár. 

Boroskay  János  —  rend.  megf.  —  Zólyom. 

Buda  Ádám  —  lev.  tag.  —  Eéa. 

Büttner  B.        privát  megf.  —  Aranyos-Maró tli. 

Chernél  István  —  lev.  tag.  —  Kőszeg. 

Csató  János  —  tiszt.  tag.  —  Nagy-Enyed. 

Czynk  Ede  —  lev.  tag.  —  Fogaras. 
Dusza  Károly  —  rend.  megf.  —  Horka. 
Erdőhatóságok,  magy.  kir.  —  225  jel.,  több  száz 

állomás. 
Erti  Gusztáv  —  lev.  tag.  —  Liptó-Ujvár. 

Fászl  István  —  lev.  tag.  —  Sopron. 
Floericke  Curt  dr.  —  lev.  tag.  —  Fülöpszállás. 
Földes  János  —  lev.  tag.  —  Lippa. 
Forgách  Károly  gróf  -'  tiszt.  tag.  —  Ghymes. 

6y.  Gaál  Gaston  —  lev.  tag.  —  Boglár. 

Greisiger  Mihály  dr.  —  lev.  tag.  —  Szepes- 

Béla. 
Gretzmacher  Gyula  —  lev.  tag.   —   Selmecz- 

bánya. 
Hamborszky  Gyula  —  priv.  megf.  —  Kis-Budak. 

Hámos  Gyula  —  priv.  megf.  —  Eozsnyó. 
Hauer  Béla  —  rend.  megf.  —  Kis-Harta. 
Havlicek  József  —  rend.  megf.  —  Kupinovo. 
Hess  János  —  priv.  megf.  —  Holies. 
Juhász  Béla  —  priv.  megf.  —  Kőhid-Gyarmat. 
Kiss  Lajos        priv.  megf.  —  Debreczen. 
Kocyán  Antal  —  lev.  tag.  —  Zuberecz. 
Kosztka  László  —  rend.  megf.  —  Izsák. 
Kunszt  Károly  —  lev.  tag.  —  Cs.-Somorja. 


'      ^en  gröjíten  3:í)cií  bee  iïîateriaieê  fammeltt'u 

,  intiere  ftänbigen  imb  frctroiiligeii  33eobad)tcr  uiib 

bie  föiiigt.  img.  (^orftbeíjörben.   (Sin  aníc()iiítd)eö 

j  SRateriate  erí)ielteu  roir  aud)  con  òtn  2.iolfôid)u(= 

Ieí)rern  ;  aufeer  ber  3íand)íá)roalbe  lourbe  oon  uieíen 

:  anco  bie  3Inhmft  anberer  3Irten,  befonberè  bie  bea 

i  lüeijjen  ©torc^eê  angemeíbet.  lu^er  biefen  (lennljten 

lüir    nod)    bie    ÍJUtttieilnngen    ber   dVadászlapi. 

(3ciO''äf't""ö)'  roeld)e  vieíe  Daten  über  bie  íílHilb= 

fd;nepfe   entljielten.   Empfangen  fie   aűe   unferen 

Sanf  für  ií)ven  Eifer  unb  it)re  íSienfte  !■ 


9ídmenet»eijcid)nif?  bet  sBcottacljter  im  ^rt^re 

1898. 

^goBt  ^nton  —  \>úv.  Í5eob.  in  —  DIá[):33rettne. 
gihkessü  (üntöo  üon  —  orb.  Seob.  in  —  31iagi)ar= 

Óvár. 
^oroshatj  loljann  üon  —  orb.  SBeob.  in  -   ^óíi)"'"- 
^uíí!t  ^ùam  oon  —  corr.  a)ítgb.  in  —  dUa. 
ÍJüttncr  %  —  priu.  SBeob.  tii  -—  3lvanr)oo=9Jiarótí). 
ÖÍljcrael  Stephan  non  —  corr.  3)ítgb.  in  —  Äöf?eg. 
feaíó  Joljann  non  —  (Sf)ren=9J!tgb.  in  —  9íagi;-- 

®ni)eb. 
ffijgnk  ffiiiuaru  —  corr.  Ílítgb.  in  —  jvogaraê. 
gusja  Ilari  —  orb.  33eo6.  in  —  S^oxta. 
Ötrtl  (iSustnlT  —  corr.  îlîtgb.  in  —  Siptó4ljudr. 
JFáa|I  .^itrpljan  í)od)iu.  —  corr.  ïlîtgb.  in  —  ©opron. 
JFlocrithc  (Hurt,  ®r.  —  corr.  ÏÏÎtgb.  in  —  güíöp= 

JFölöra  Joljann  —  corr.  3)itgb.  ín  —  Sippa. 
JForgárlj  ftarl  üon,  ®raf  —  Gfjren=2)ítgb.  in  — 

®í)>)meo. 
JForstlicIrörííen,  hönígl.  img.  -  225  33eriá)te,  mcíj= 

rere  Ijuubert  Stationen. 
(Baal  (Baston  non,  ju  &i)iúa  —  corr.  îlïtgb.  in  — 

Sogidr. 
(grrisigcr  íítírljad,   î)r.   —  corr.  9Jîtgb.  in   — 

©aepeê=33é(a. 
[  (BretjmadjEr  Julius  —  corr.  9Jîtgb.  in  —  Selmecj-- 

bániba. 
I  ^amborsjkg   Julius     -    prin.  33eob.   in     -  Sîtë; 
I       Subaf. 
Jarnos  luUus  —  priu.  58eob.  in  —  SïojSnijo. 
lauer  ißcla  »on  ~  orb.  33eob.  in  —  Sîiê=.§arta. 
Babltrck  Joseplj  -  orb.  33eob.  in  —  Eupinooo. 
Îfruss  Jobann  —  prie.  33eob.  in  —  «QoUcê. 
Juhásj  |Ji'la  —  pviu.  33eob.  in       .SÍb^ib^íSijarmat. 
Bisa  luöíDíg  —  prill.  33eob.  in  ~    5)ebrec3en. 
fiocgán  ^nton  Don        corr.  ilitgb.  in  -  -  Bnberecs. 
j  fiosjtka  "^'aiiialaus  «on  —  orb.  33eob.  in    -  Sàf'W- 
liunsjt  liarl  —  corr.  îlltgb.  in  —  Êê.^Soniorja. 


170 


Lázár  Ede  —  priv.  megf.  —  Kesztliely. 
Lendl  Adolf  dr.        rend.  megf.  -    Budapest. 
Liuder  Károly  -   priv.  megf.  —  Kolozsvár. 
Lovassy  Sáudor  dr.        lev.  tag.  —  Keszthely. 

Majláth  József  gróf  —  priv.  megf.       Perbenyik. 

Malesevics  Emil  —  priv.  megf.  —  LoBoncz. 
Medreczky  István  —  lev.  tag.  —  Ungvár. 

Menestorfer  Gusztáv  —  rend.  megf.  —  Temes- 

Kubin. 
Pfeunigberger  József  —  lev.  tag.  —  BéUye. 
Povázsay  Máté  —  priv.  megf.  —  Békés-Csaba. 
Rado  Benő       priv.  megf.  —  Vasvár. 
Sáray  Géza  -     priv.  megf.  —  Néma. 
Schenk  Henrik  —  priv.  megf.  —  Ó-Verbász. 
Schenk  Jakab  —  rend.  megf.  -  Eör. 
Schuch  Mihály  —  rend.  megf.  —  üj-Bessenyo. 
Stettuer  Marko  —  rend.  megf.  —  Felső-Lövő. 
Szalay  Károly  -  priv.  megf.  ^  Tisza-Alpár. 
Szigeti  W.  —  priv.  megf.  —  Pécska. 
Sziklay  Ede  —  priv.  megf.  —  Jánok. 
Szilvássy  László  —  rend.  megf.  —  Meleghegy. 

Szüts  Béla  —  rend.  megf.  —  Tavarna. 
Tarján  Géza   -  priv.  megf.  —  Békés-Csaba. 
Tarján  Tibor  —  priv.  megf.  —  Szarvas. 
Tilsch  Károly  —  priv.  megf.  —  Nádasd. 
Tokos  Sándor  —  priv.  megf.  —  Vájasd. 
Tóth  Mihály  dr.  —  rend.  megfigyelő  —  Nagy- 
Várad. 
Trischler  Aladár       priv.  megf.       Újvidék. 
Tuzsoü  János   -    ren  1.  megf.  —  Selmeczbánya. 

Vadas  Jenő  —  lev.  tag.  —  Selmeczbánya. 
Vadászlap  -     több  madárfajról  —  sok  állomás. 
Wacheuhuseu  Antal  —  lev.  tag.  —  Arad. 
Wokrzál  Tódor  —  priv.  megf.  —  Maros- Vées. 


ÍCájár  Önöuarb  —  prio.  33eo£).  in  —  .teetíjch;. 
ïcnûl  ^írolf.  Xx.  -  orb.  33eo6.  in  ~    Söubapeft. 
Itínucr  Ítiarl       priü.  33cob.  in  —  Aotoaauár. 
^obassij  Alcinnùrr  üon,  Xr.  —  corr.  ÏÏftgb.  in  — 

Seíjtíjch). 
iilajlátl)  Joscpli.  @raf   —  priu.  ÍU'o(iad)tev  in  — 

^'erlu'nDÍf. 
íltalcoeliirD  (Pmil  —  priii.  ^iV'ob.  in  —  Soíoncj. 
4Hciiri'i-5l;!i  ^U-pljan  «on  corr.    íJitflb.    in    — 

Uniunír. 
iílcnrstorfcr  dJustaP  —  orb. 'öeob.  in  —  Í.^ÜUibin. 
^äfcnniglu-rncr  ìloseplj  —  corr.  'JJÍti]b.  in       23é[Ii}e. 
^JoPájGan  illatbias  —  prit),  'i^eob.  in         53éféè: 

Üiaba. 
Íiabá  ÍJcnfaniín  —  prtu.  'l^'ob.  in  —  i'aeoár. 
c^áratj  fl5cja  uon  —  pviu.  tn'ob.  in        3íéma. 
^rljctil;  ïjrinrîilj  —  pvio.  Ikob.  in  —  Ó:5)CvlHÍf5. 
^djcnlt  jlalíoli       orb.  ikol'.  in   -  (ïiJr. 
^ibndj  iHídjiu-l  --  orb.  a3cob.  in  ~  llj  Sefienvö. 
^tcttncr  iHarnts  —  orb.  -öcob.  in  —  AcIfö^SiJüÖ. 
palali  ìliarl  non  —  prio.  "ëeob.  in  —  2:;i)5a=3lípár. 
.^jigcti  ml.  —  prit).  íkob.  in  —  ^écâfa. 
^jílílan  (Píiuarii  oon  —   prio.  33eo[i.  in  —  Siínof- 
S'^üliáastj  $aíi:slau3  oon   —   orb.  'i^cob.    in   — 

,%üt3  Íirla  oon  —  orbcntl.  33eob.  in  —  3:^aöarno. 
óTarján  ®cja  —  príü.  33eo[i.  in  —  33éféâ=Gêaba. 
(Tarján  öíibor  —  prio.  33eob.  in  —  ©jnroae. 
ôTilsdj  Ííiarl  —  prio.  33eo6.  in  —  9iábaeb. 
(Íóhos  AUîanùcr  —  prio.  33eob.  in  —  3>ajaêb. 
Còti)  iHidjacl.  Tr.  —  ovb.  "i^eob.  in  — Jfaíjponrab. 
ÍTrisrljler  ^lauár  —  prio.  "in'ob.  in  —  Ujoibéf. 
Ôfiijson  Jloljatni  —  orb.  iöeob.  in  —  Schncc^bánpa 
Uaùas  (Pnnrn  oon  —  corr.  3lítc(b.  in  —  Sclmecj^ 

bánija. 
UaMsjlap  (^nobjcitung)  —  oiele  ©íationen. 
(ífiladjEnbusen  Anton    oon  —  corr.  "DJÍtgb.  in  — 

3lrab. 
í®okrjal  iljEoiior  —  prio.  iöeob.  in  —  î)ïavoô='i>écé. 


Zengg 

Carlopago 

Ljeskovac 

Vibanja 

Homolicz 

Dubováez 

Langenfeld 

Belobreska 

Nájdas 

Plavisevicza 

Dubova 

Jeselnicza 


Új  megfigyelési  állomások  az  1898.  év  tavaszán. 

Ofcue  lù'ûbad)tuiu^o[tationcn  im  5rü[)ia()vc  b.  3-   li'^^S. 
XLiV«.  zóua.  —  XLIV«.  3oiie. 


44°30'— 45° 

ï29— 5 1  :î  m. 

1;î— 210  m. 

(198—1084  m. 

87  m. 

80  m. 

77  m. 

lli>— l.j'.i  m. 

81  "2i0  m, 

[:!1— 21:^  m, 

61— 2G2  m, 

08 — A^rl  m, 

50—249  m. 


44- 59'2r/'  É.  sz.  (N.  B.)  ,,         ^  .,     ^,  , 
:S2°:!4'  5"  K.  h.  (Ö.  L.)  ^"•^-  Lika-Krbava. 
44°:?1'35" 


:i2°44'l.-/' 

'|.4:.0'45" 

:i:i'l(;'— 

44°59'— 

:{(1^;]5'45" 

44°45'4ô" 

■.lS'2:i'40" 

44'47'4.V' 

:18°52'30" 

44  5r45" 

;39°   5'  5" 

44"47'  5" 

a9°l()'45" 

44"52'55" 

39°15'20" 

44°34'20" 

39°.J4'— 

44-^37'20" 

39°55'45" 

44°40'50" 

40^'  Vor," 


Modrus-Fiume. 

Szerem. 

Torontál. 

Temes. 

Krassó-Szöréay. 


XLY.  zóna.  —  XLV.  3oiu\ 
45°— 45°30'. 


Fuzsine     , 

Novi 

Vojnic- 

PlávTin  /  Lágyeidö   1 

navna  |sBcid|[|„,.,„a(i,| 

ÍKeményerilől 
"        \  |)Qitf)Oläuralb  í 

Cséb 

Ó-Futtak 

Felső-Kovil 


7?.2— 885 


21—33 


146—209 


80  m. 


85  m. 


82  m. 


45°18'25"  E.  sz.  (N.  B.) 

32°  23'—     K.  h.  (Ö.  L.) 

45°  7'45" 

32°27'12" 

45°19'30" 

33'='2r55" 

45°20'45" 

:5G°44'— 

45°19'45" 

36°45'35"      "  " 

45°1G'30" 

37°11'30" 

45"14'15" 

37°23'30"      " 

45°13'35" 

37°41'20"       "  " 


Com.  Modrus-Piume. 


Bács-Bodrogh. 


172 


Moja-volja  puszta 

Gardinovce 

Titel 

Versecz 

Gura-Golural)u]uj 

Ponyászka 


Ivanovoselo 


Dolnji-Miholjac 

Drávatorok 

Mebala 

Kövesd 

Hisziás 

Labasincz 

Petirs 

Szuszány 

Valeamare 

Szintyesd 

Oláh-Brettye 

Oása 

Nagy-Sink 

Kopacsel 

La-Secatura 


A-,°  :r30"  É.  sz.  (N.  B.) 

:í7  41':í0"  K.  h.  (Ö.  L.)  Com.  Szerem. 

4.j°]i>'— 


' 

■,  37^4.V— 

S4— 123  ra. 

45°I2'20" 
■.i7°rjH'40-       " 

!I2— 252  m. 

4.5°  7'30" 
■^8°r,H'  :r'     " 

TjiiS  m. 

4.r,°—  20" 

70G  m. 

39°3G'5;3"       " 

XLV«.  zóna.  —  XLY«.  ^oiie. 

45 

30-46°. 

Bács-Bodroi^li. 


Temes. 


Krassó-Szörény. 


1..5_1,;.  m      4.^^°4^0'-'5"  É.  sz.  (N.  B.)  ,„ 

1-.     ](...  m.     3^05,,^5„  g_  j^    ^^_  j^^  Com.  Belovar-Ko 

4.5°48'45" 


97  m. 


8:!  m.  ca. 


89  m. 


152—263 


K;:!— 291  m. 


206—303 


152—278  m. 


2s  1—453  m. 


227—1746 


706—962  m. 


35°46'20" 

45-45'35" 

35°49'30" 

45°33'20" 

36°37'— 

45°46'— 

38°52'30" 

45°57'  8" 

39°20'30" 

45°50'35" 

39°23'40" 

45°57'30" 

39°27'20" 

45°59'55" 

39°30'10" 

45°48'20" 

39°39'55" 

45°59'30" 

39°54'10" 

45°52'25" 

39°55'— 

4ö°39'35" 

40°41'— 

45^34'- 

4l°J7'30" 

45°55'— 

42°28'20" 

45°44'35" 

42°39'58" 

45°42'30" 

43°   1'— 


Baranva. 


Verőeze. 


Bács-Bodrogh. 


Temes. 


Krassó-Szörény. 


Hunj'ad. 


Nagv-Küküllö. 


Fogaras. 


173 


Nagy-Ajta 

Bölöu 

Brassó 

Élőpatak 

Geleucze 


421—506  m. 


'1.96—51 1  m. 


Í4-8— 1014m. 


744 


-750 


45°58'—     E.  sz.  (N.  B.) 

43°  14'—     K.  h.  (Ö.  L.) 

45°50'10" 

43°14'á0"       " 

45°38'30" 

43°  1 6'— 

45°51'18" 

43°  21'— 

45°56'32" 

43°54'_ 


Com.  Háromszék. 


Brassó. 


Háromszék. 


XL VI.  zóna.  —  XL VI.  Bonc. 
46°     46  30'. 


Csáktornya 

Polum 

Carovdar 

Grabicani  mali 

Grdak 

Sokolovac 

Zákány  

Belezna 

Ferdinandovac 

Inke 

Szobb 

Baráti  puszta 

Tarany 

Lábod 

Nagy-Korpád 

Toponár 

Taszár 

Baté 

AquUa.  VI. 


165  m. 
193—250  m. 
163—205  m. 
186—223  m. 
226—300  m. 
180—223  m. 

193  m. 

205  m. 

113  m. 

147  m. 

147  m. 
146  m. 

134  m. 

148  m. 
1 44  m. 

134—171  m. 

135  m. 
124  m. 


46 

23'25" 

34^ 

6'  5" 

46° 

15'— 

34° 

15'- 

46° 

4'25" 

34° 

18'35" 

46° 

6'15" 

34" 

20'45" 

46° 

7'35" 

34° 

21 '40" 

46° 

6'30" 

34° 

22' 15" 

46° 

16'45" 

34° 

35'45" 

46° 

19'5U" 

34° 

36'20" 

46° 

3'40" 

34^ 

51'35" 

46° 

22'35" 

34° 

51 '40" 

46° 

17'40" 

34° 

57'40" 

46° 

16'- 

34^ 

58'— 

46° 

10'45" 

34°58'15" 

46° 

12'35" 

35° 

7'10" 

46° 

16'— 

35° 

7'17" 

46° 

23 '45" 

35° 

29'50" 

46° 

22'30" 

35° 

34' 20" 

46° 

21 '40" 

35°38'— 

T-   ,   \a   T  V  Com.  Zala. 
K.  b.  (0.  L.) 


Belovár-Kőrös. 


Somog^'. 

Belovár-Kőrös. 
Somogy. 


174 


Nagy-Berki 

Somogy 

Zombii 

Decs     , 

Báta 

Tataháza 

Szabadka 

Királyhalmok 

Toroutál-Józseffalva 

Hódmezü-Vásárhely 

Kis-Zombor 

Majláth  falva 

Antalmajor 

Sólymos 

Mész-Dorgos 

Zabálcz 

Alsó-Vidra 

Poiiorell 

Bucsum 

Ompoly  völgy  (Xí)al) 

Mogos     _, 

Galac  ... 

í'enesászai  völgy  (2;í)ttl) 

Remete 

Toroczkó-Szt.-György 

Diód  „    „    _  . 


130-143  m. 
l'.lá— 1>31  m. 
l:!G  m. 
9:1  m. 
!)G  m. 
H9m. 
114  m. 
102  m. 
88  m. 
S3  m. 
8ám. 
1 2n  m. 
170  m. 
30G— 252  m. 
31(1-339  m. 
217— 2GG  m. 
641—987  m. 
597—1024  m. 
934—1143  m. 
G52— 1123  m. 
775—1192  m. 
4G0  m. 
820—1371  m. 
80G— 1259m. 
545— S89  m. 
282—440  m. 


4G^2I'40"  É.  sz.  (N.  B.) 
35°40'30"  K.  h.  (Ü.  L.) 
46°  7'30" 

35  "58 '40"      "  " 
46°24'45" 
36°13'40"      " 
4G°17'10" 

36  2G'—         "  " 
46°  7'50" 

36°27'  8' 

46°10'30" 
3G°58'—         " 
46°  6'— 
37°20'— 
46°  7'30" 

37°30'—        "  " 

46°  2 '25" 
37°45'45"      " 
46°  25 '30" 
37°59'  5"       " 
46°iri0" 
38°  5'45"       " 
46°   2'30" 
38°46'25"       " 
46°    ri5" 
39°   2' 15"       " 
46°   6 '20" 
39°22'40"       " 
46°   1'30" 

39°2S'20"       "  " 

46  =  — 30" 
39°35'20"       " 
46°22'45" 

40"3:)'35"       "  " 

4(;°22'15" 
4U°38'— 
46°17'30" 
40°49'20"      " 
46°  G'15" 
40°51'20"      " 
46°  1'57" 
40"56'5O"       " 
46°  5 '30" 
4O°57'30"       " 
46°10'25" 
4O°57'40"       " 
46°18'45" 

41°12'30"       "  " 

46°25'20" 
41°13'55"       " 
4G°I3'40" 
4ri4'l0"       " 


Com.  Somogy. 
n  Baranya. 
"     Tolna. 


Bács-Bodrogh. 


Torontál. 
Csongrád. 
Torontál. 
Temes. 

Arad. 

Temes. 

Krassó -Szörény. 

Torda-Aranyos. 

Alsó  Fehér. 


Torda-Aranyos. 
Alsó-Fehér. 


175 


Krakkó 

.      275- 

-500  m. 

Diómái 

450- 

-742  m. 

Vájasd 

"2:!8- 

-445  m. 

Muzsina 

412  m. 

Maros-Békl 

234  m. 

Apahida 

30C  m. 

Karácsonyfa 

237- 

-572  m. 

Maros-Ujvár 

300- 

-524  m. 

Pükafalva 

400  m. 

Bethlen-Szt.-Miklós 

263  m. 

Maros-Ludas 

272- 

-430  m. 

Székely-Keresztur 

382  m. 

Alsó-Siménfalva 

412- 

-524  m. 

Benczéd 

(i60  m. 

Pálfalva 

<.)02- 

-Í),s4  m. 

Korond 

7sl  m. 

Zetelaka 

501- 

-S98  m. 

Gyepes 

700- 

-804  m. 

Zetelaki  templombükk   | 
33iiá)ennia[b  üoii  3ftelafal 

850- 

-  930  m. 

Szt.-Egybáz-Oláhfalu 

S(jl  — 

1003  m. 

Vargyas 

052  m. 

Baróth 

541  m. 

Nagy-Baczon 

089  m. 

Csik-Zsögöd 

rG3  m. 

Csik-Delne 

711  m. 

Feselnek 

090  m. 

40' 

=  10'50"  E.  sz 

41 

°I4'15"  K.  h. 

40' 

°15'45" 

41' 

=  17'30"       " 

40' 

=  9'30" 

41' 

''n'őO" 

40' 

=  20'25" 

41' 

M9'25"       " 

40' 

M4'15" 

41' 

'23' 15"      " 

40' 

'20'25" 

41' 

'24'45"      " 

40 

40'15" 

4r 

'30'15" 

40  < 

'23'— 

41' 

'3r35"       " 

40' 

'—45" 

41' 

>33'25"       " 

4(;^ 

'14'55" 

41' 

'43'2()" 

40°29'10" 

41' 

'45'50" 

40' 

'17'30" 

42' 

'42'30" 

40' 

'20' 15" 

42''4(;'20" 

40' 

'23'— 

42' 

'50'— 

40' 

25'3(»" 

42' 

'51'10" 

40' 

'28' 15" 

42 ''51 '15"      " 

40' 

'23'30" 

43' 

'    0' " 

40' 

'15'40" 

43°  4'  5"      " 

40' 

'26'— 

43' 

'  8'30"       " 

40' 

>^1'_ 

43' 

42'— 

40' 

'  7'33" 

43°13'40"       " 

40' 

'  4'10" 

43' 

40 '35"      " 

40' 

'  5'35" 

43' 

'21 '40" 

40' 

'20'35" 

43' 

'28'45"       " 

40' 

'24'40" 

43' 

"30'— 

40' 

'  4' 12" 

43' 

'45' 10"       " 

iü.  L. 


Com.  Alsó- Fehér. 


Maros-Torda. 

Alsó-Fehér. 

Kis-Küküllő. 

Torda-Aranyos. 

Udvarhely. 


Csik. 


Háromszék 


Lemhény 


.j,s3_Sä3  m. 


4ß°—  45"  É.  sz.  (N.  B.) 
4:]"55'  5"  K.  h.  (Ö.  L  ) 


Com.  Háromszék. 


XLVIm.  zóna.  —  XL  VI«.  3om\ 
46°30'— 47°. 


Hosszúfalu 


Lenti-Kápolna 

Len  dva-Uj  falu 

Iklód 

Szt.-Kozmadomja 

Nagy-Bakónak 

Látrány 

Mocsolád 

Tihany 

Uj-Hodos  puszta 

8imontornya 

Sár-Szt.-Miklós 

Előszállás 

Duna-Pataj 

Tisza- Alpár , 

Csongrád  

Czibakháza 

Szentes     

Mezöberény 

Békés 

Lapistya 


1G5  m. 


104 


M7-220 


1S?>— 2G9 


46°35'10" 
34°  6'3Ü" 
4r)°42'."i()" 

1^^"^-  34MÜW 
4G°39'40" 

173  m.     3^oi,,,5„ 

46°31'  r," 
151^-  34°12'45" 
46°36'-2ü" 
34° 16' 25" 
46°40oO" 
34°25'20" 
4G°33'10" 
34°42'40" 
4G°44'40" 
35°24'30" 
46°34'35" 

■  35°29'20" 
4G°54'55" 

■  35°33'20" 
4G°52'35" 

•  35°58'20" 
4G°45'15" 

■  3G°13'— 
46°51'35" 

•  36°17'4.5" 
4G°49'45" 

■  36°29'— 
4G^38'45" 

■  3G°40'— 
46°49'30" 

■  37°39'30" 
46°42'35" 

■  37°49'— 
46°57'40" 

'•  37°52'- 
46°39'25" 

'■  37°55'30" 
46°49'35" 
38°41'45" 
46°4G'15" 
38°47'45" 
46°51'25" 


E.  sz. 
K.  b. 


(N.  B.^ 
(Ö.  L.' 


144 


1G3— 225  m 


1S9— 207 


103 


115 


118 


97 


99 


92 


87 


89  m. 


Com.  Zala. 


Vas. 
Zala. 


570—729  m. 


40°42'  5" 


Somogy. 

Zala. 

Veszprém. 
Tolna. 
Fejér. 

Pest. 

Csongrád. 
J.-N.-K.-Szolnok. 
Csongrád. 
Békés. 

Kolozs. 


Eeketó 

Torda-Szt.- László 

Várfalva 

Mezö-Örményes 

Mocsár        .     _     _ 

Görgény-Hodák 

Köszvényes-Eemete 

Paraj  d 

Fancsal  völgy  (1H)al) 

Oroszhegy 

Oláh-Toplicza 

Borszék 


1:>10- 

-1307 



_  623 

382 

37S- 

-501 

409- 

-427 

439- 

-724 

545- 

-691 

493- 

-744 

903- 

-1204 

74S- 

-.S47 

729 

825- 

1081 

46°3S'45"  E.  sz.  (N.  B.) 

40°52'50"  K.  b.  (Ö.  L.) 

46°40'35" 

41°  7'35"      " 

46°30'10" 

41°20'30"      " 

46°46'25" 

43°  2' . 

46°  45 '35" 

42°29'35"      " 

46°-46'30" 

42°35'30"      " 

46^-39'45" 

42"35'40" 

4G°33'15" 

42°47'5G" 

46°48'22" 

42°49'—        " 

46°31'30" 

42°59'20" 

46°55'30" 

43°   1'— 

46°58'30" 

43°13'50"      " 


COE 


Kolozs. 
Torda-Aranyos. 


Kolozs. 
Maros-Torda. 


Udvarhely. 

Maros-Torda. 

Udvarhely. 

Maros-Torda. 

Csík. 


XLYII.  zóna.  —  XLVII.  >\oík 
47       47°30'. 


Árokszállás 

393  m. 

47"21'— 
33°44'— 

É.  sz. 
K.  h. 

SS—- 

Farkasfalvii 

342  m. 

47°  15'— 
33°45'— 

Lödös 

293  m. 

47° 12'— 
33°49'— 

Alsó-Lövő 

361 

397  m. 

47°20'— 
33°51'~ 

Tárcsa    , 

350  m. 

47°20'— 
33°.53'40" 

Szalónak-Ujtelek 

446- 

-491  m. 

47°2ri5" 
33°54'— 

Borostyánkő 

619  m. 

47°24'— 
33°56'— 

Kupfalva 

675  m. 

47°27'— 
33°58'— 

Nagy- Német- Szt.- 

Mihály 

321- 

-335  m. 

47°  14'— 
33°59'— 

Kulcsárfa]  u 

311  m. 

47°18'~ 
33°59'— 

Hosszuszeg 

347  m. 

47°24'— 
34°  2'- 

178 

47°  15'—  É.  sz.  (N.  B.)  „        ., 

Inczéd                                            :^.-l-   3^21  m.     3^.  3,_  k.  h.  (Ö.  L.)  ^°^^- ^^^• 

47°14'— 

Csém                                                        "252  m.     3^0  ^._  " 

47°16'— 
Csajtii  .  "-i^^  m-     34°  6'-        " 

47°  7'— 
Monyorókerék  215  m.     3^0  j' 

47°19'— 
Bozsok  ••-  314  m.     3^0  9'__         " 

47°20'— 
Doroszló  ,805  m.     34o^3'_         " 

47°18'— 
Perenye    ....  -■       239  m.     3^,0  j^,- — 

47°  17'— 
Német  Gencs 230  m.     ^^^^0'—        " 

47°23'— 
Tömörd  232  m.     o^!^o^y_        "  "     •      " 

47°  3'— 
Vasvár  ....  197     239  m.     34027'55" 

47°18'25" 
Alsó-Szeleste      .  163  m.     34029'55"       " 


Niczke       .- •  146  m. 


47°24'15"      ^^  ^^  ^^  ,, 

34°41'  5" 

Ugod  209  m.     %}^,      «  «  "     Veszprér 

47°12'15" 
Farkas-Gyepü       .  410  m.     35017-55"       "  "  "  " 

47° 15'  5" 
Bakonybél  345—479  m.     350^3,4,^      "  "  " 

47°   l'20" 
Balatonfő- Kajál-  128  m.     35og2'40"       "  "  " 


47°   9'20" 
Sár-Szt.-Mihály  112  m.     3go_  iq" 

47°  2 '40" 
Sárosd      .,_  115  m.     3goi8'35" 

47°  8'3.5" 
Puszta- Szt.-Iván  98  m.     3(3042'4(y' 

47°25'  5" 
Nagy-Káta  117  m.     370^4,55-, 

47"2(V— 
Tápió-Szele _.     ,-     ....  102  m.     37032-35- 

47°  20' 20" 
Tápió-Györgye     ,._     _..    .„    ._     ._'       93  m.     37037- 

47° 11 '20" 
Abony J5  m.     37040-25- 

47°— 30" 
Harsány  .-.         ^7  m.     39018-30- 

47°25'  5" 
Puszta-Pércs 110  m.     390^^-30" 

47°  5 '30" 
Hegyköz-Szálldobágy „  218—270  m.     39037-30- 


Fejér. 


Pest. 


Bihar. 


179 


Czigányfalva 

Perje 

Izvora 

Alsó-Szöcs 

Kis- Budák 

Kis-Demeter 

Ó-Eadna 


n-.  f;™''lr;rL>°--- 


916—1147 


47"  3'— 
399-480  m.     ^^o  g-^Q" 

47°15'30" 
41°22'4U" 
47°2G'4(t" 

4'jG-59om.       ^.^cgg-gg. 

47°  4'35" 
:U.7-474m.     ^,^^^^,^^„ 

47°  4'30" 
511_G9bm.     4^0^7-40" 
47°25'30" 
42°29' — 


Szilágy. 
Mármaros. 
Szolnok-Doboka. 
Besztercze-Naszód. 


.531—1180 


XLVn«.  zóna.  ^  XLVII«.  3o"e. 
47°30'— 48°. 


Nádasd 

Eoboncz 

Páczing 

Stoczing 

Maglócza 

Szemere 

Györ-Zámoly 

Néma 

Csém  puszta 

Szőllős 

Kőbidgyarmat 

Tura 

Pásztt) 

Bátony 

Yiszuek 

Domoszló 


289—367  m. 

354 — 367  m. 

303—375  m. 

,  254  m. 

115  m. 
123  m. 

116  m. 
112  m. 
138  m. 

,  150  m. 

114— 224  m. 

120  m. 

171  m. 

262—432  m. 

101  m. 

.     ...  195  m . 


47°42'35"  É.  sz.  (N.  B.) 

34°  5'35"  K.  b.  (0.  L.) 

47°  18'— 

34°  6'— 

47°36'40" 

34°  9'45" 

47°54'20" 

34°12'.55" 

47°39'.50" 

34°56'35" 

47°33'  8" 

•35°14'15" 

47°44'20" 

35°14'55" 

47°  45' 10" 

35° 29'  5" 

47°40'57"      ^^  ^^ 

35°45'20" 

47°37'15" 

36°  2'50" 

47°51'i5" 

36°24'15" 

47°36'45" 

37°16'20" 

47°55'— 

37°22'— 

47°57'15" 

37°30'— 

47°37'45" 

37°42'  5" 

47°50'— 
37°47'— 


Com.  Sopron. 


Vas. 


Sopron. 


Győr. 


Komárom. 


Esztergom. 


Heves. 


180 


Terpes 

17ő  m. 

Heves     , 

.  lOám. 

Poroszló 

93  m. 

Szt.-István 

,  100  m. 

Nyék 

185  m. 

Hajdu-Hadliáz  

152  m. 

Téglás       _     .„     „     . 

114  m. 

Nagy-Kálló 

1 28  m. 

Kalló- Semj én  . 

-.       134  m. 

Vaja...     .,, 

142  m. 

Eőr     _ 

142  m. 

Sárköz-Ujlak 

134m. 

Nagy-Eánya  . 

-.     --       228  m. 

Felső-Fernezely 

389—738  m. 

Budfalva 

5G0  m. 

Nagy-Bocskó 

307  m. 

Leordina 

408— 58G  m. 

Konyha 

406— G04  m. 

Euszkova 

434— 55G  m. 

Felsö-Szelistye 

,       458— G44m. 

liuszpolyána 

540- 1125  m. 

47 

■  37 
47 

■  37 
47' 

■  38' 
47  < 

■  38' 
47' 
38' 
47' 
39^ 
47° 
39° 
47 
39 
47 
39 
47 
39 
47' 
39' 
47' 
40= 
47' 

4r 

47° 

41° 

47° 

41 

47 

41 

47 

41 

47' 

41' 

47' 

41' 

47' 

42' 

47' 

42' 


K.  L  (Ö.  L.) 


°53'35"  É.  sz.  (N.  B.) 
=49'  5" 
'35'50" 
'57'20" 
^38'45" 
'19'20" 
'46'35" 
'19'40" 
■59'30" 
30'— 
°41'— 
°20'15" 
°42'52" 
°21'— 
°52'30" 
°30'35" 
'51'30" 
=35'30" 
='59'55" 
'50'— 
'58'50" 
'51'— 
'52'— 
'47'— 
°39'3J" 
°15'  2" 
°45'15" 
°1G'20" 
°44'— 
°3G'40" 
°58'— 
Hl'lO" 
°47'20" 
"55 '— 
'4r30" 
'5G'10" 
47 '44" 
'57'10" 
'39'40" 
'   1'— 
49'30" 
G'20" 


Com.  Heves. 


Borsod. 
Hajda. 

Szabolcs. 


Szatmár. 


M.ármaros. 


XLVIU.  zóna.  —  XLYIII.  3oiic. 
48^     48  30'. 


Felsö-Szeli 
Galgócz 


,,  48^    7 '30"  É.  sz.  (N.  B.t  ^ 

''■'"■     35°25'-     K.h.     Ö.L.)    Com.  Pozsony 


156  m. 


48°  25 '3; 
35°28'- 


Nyitra. 


Alsó-Köröskény  „      ^     .,_. 

141  m. 

Pográny   ..      -_-__.- 

„     . .       197  m. 

Sekély   _     „.     _     _       . 

...  630  m. 

Kékkő_    ___„„- 

_  308—530  m. 

Rimócz_    _     ....    _     _    „ 

207-286  m. 

Balogfalva      _.„___. 

-.  204—415  m. 

Padár     .„,     __     ,._      .     „     .. 

234  m. 

Meleghegy.. 

214—477  m. 

Szt.-Erzsébet 

199  m. 

Szilvás     „ 

345  m. 

Miskolcz     ,. 

122—229  m. 

Devecser  ,_ 

163—222  m. 

Legyes-Bénye     „     _. 

119  m. 

Liszka-Tolesvaj— g°-;f}. 

115  m. 

Bodrog- Sára  .     _     _.    ....     ... 

96  m. 

Sárospatak 

119  m. 

Karcsa 

106  m. 

Zemplén 

121  m. 

Leányvár 

110  m. 

Laskod 

112  m. 

Kércs 

120  m. 

Nyir-Bakta 

1 32  m. 

Nagy-Tárkány 

103  m. 

Nagy-Szőllös 

136-568  m. 

Felső-Apsa 

302-444  m. 

48^ 
35^ 

'16' 18" 
'46'  5" 

48^ 

'20'— 

35°51'— 

48^ 

'29'52" 

36^ 

'35'43" 

48^ 

■14'45" 

37' 

> 2" 

48^ 

>  2'20" 

37' 

'11'50" 

48' 

'15'30" 

37' 

'37'30" 

48' 

'27'35" 

37' 

'44' 15" 

4.S'^ 

'28'25" 

37^ 

46'15" 

48' 

>    3-2(y, 

37' 

■49'50" 

48' 

'  6'30" 

38' 

'  3'20" 

48' 

'  6 '20" 

38' 

'27'10" 

48' 

'20'30" 

38' 

'46'— 

48' 

'  9 '30" 

38' 

'49'10" 

48' 

'15'45" 

39' 

'  6'55" 

48° 

15'—  , 

39' 

'  9'25'' 

48' 

'19'- 

39' 

'14'30" 

48' 

M9'— 

39' 

.27-45" 

48' 

'26'30" 

39' 

•29'— 

48' 

19'30" 

39' 

'42 '40" 

48' 

'  3'25" 

39° 

42'50" 

48' 

'   1'— 

39"43'— 

48  == 

' 

39 

44'30" 

48' 

'23'45" 

39' 

■46'10" 

48° 

'  8'30" 

40° 

42'  5" 

48° 

—  30" 

41° 

37'40" 

K.  h.  (ü.  L.) 


Com.  Nvitra. 


Bars. 
Nógrí 


Gömör. 


Heves. 
Borsod. 

Abauj -Torna. 
Zemplén. 


Szabolcs. 


Zemplén. 

Ugocsa. 

Mármaros 


Aquila.  VI. 


182 


XLVIIJ«.  zóna.    -  XL\]II«.  301 
48  30'— 49°. 


Holies 

Pálos-Nagymezö 

Neezpál 

Madarasa  Íj  a 

Szénásfalu 

Kelemenfalu 

Vichnye 

Felső-Ai)áthi 

Felsö-Turcsek 

Ternye 

Bues 

Dobróváralja 

Szliács 

Mezőköz 

Borosznó 

Eásztó 

Németfalva 

Poiana 

Garam-Szt.-Miklós 

Olaszka      

Javorinka 
Tiszolcz 
Oszelna  ... 
Patkó  „ 


100- 


28—398 


472 


49G— GlO  m 


291—620 


SOG— 574  m. 


286— 4G9  m. 


447—753  m. 


447  m. 


393-578 


424—863  m. 


419— 633  m. 


461—570 


935 


556—789 


447—715  m. 


1400  m. 


411— 824  m. 


299—437  m. 


^      48°48'25"  É.  sz 
34°49'50"  K.  h. 

•  [^;  ^j  Com.  Nyitra 

48^33'- 
'•     3G'14'-         " 

"     Bars. 

4S°47'10" 
36°18'  5"       " 

<■     Nyitra. 

^      48°35'— 
■     36°18'55"      " 

>'     Bars. 

48°31'47" 

■     36°24'35"      " 

"           "            « 

48°53'25" 
•     36°26'25"      " 

«     Turócz. 

48°31'20" 
■     36°27'17"      " 

«     Bars. 

48°  33 '40" 

36°31'  5"      " 

"            "            « 

48°45'30" 
3G°35'40"      " 

«           «     Turócz. 

48°36'20" 
36°41'55"      " 

"            "     Zólyom. 

48°34'35" 

36°44'10"      " 

" 

48°30'15" 

36°46'30"      " 

"            <(            „ 

48°3G'40" 

36°50'— 

(1            .(            „ 

48°47'35" 

37°  2'25"      " 

"            "            " 

48°47'35" 

37°  3'13"      " 

„ 

48°49'20" 

37°  4'15"      " 

"            «            « 

48°48'20" 

37°  5'  5"      " 

,, 

48°50'20" 

37°  5'  5"      " 

"            «            « 

48°48'52" 

37°  5'35"      " 

"            "            " 

4S°49'- 

37°14'38"      " 

"            "            " 

48  =  58'18" 
37°36'12"       " 

«     Liptó. 

48-^41'— 

37°36'45"      " 

"            «     Gömör. 

48=58'12" 
37^38'12"      " 

«            «     Liptó. 

48°  35 '35" 
37°45'40"      " 

1  '         «     Gömör. 

183 


Ujvásár 

Savnik 

Csetnek 

Jánok 

Nagy-Szaláncz 

Mislina 

Mocsár 

Viszoka    

Zúgó 

Hosszumező 

Nagy-Eerezna 

Lyuta 

Ökörmező 


301—447  m. 


286— r.  15 


168—267 


853—730  m. 


48°33'—     É.  sz.  (N.  B.) 


109  m. 


IS9 


210—587 


525  m. 


425—627  m. 


:57-17':55"  K. 
48°50'40" 
38=   1'30"       " 
48°39'45" 
38°   2'~ 
4« '-33 '25" 
38^38'10" 
48  =  38' 10" 

4S  5(r50" 

3;)'=31'15" 

4.S--'44'— 

39°33'— 

48°36'45" 

39°45'40" 

48° 38 '25" 

39°57'— 

48°31'15" 

40°— 30" 

48°  53 '43" 

40°  7 '30" 

48°54'30" 

40°26'— 

48°31'30" 

41°10'20" 


(0.  L.) 


Com.  Gömör. 


Szepes. 


Gümöi-. 


Abauj -Torna 


Zemplén. 


Ung. 


Mármaros. 


Nagy-Jeszeuicz 

Bella 

Lykauka 

Német-Lipcse 

Kentolova 

Papuljaren 

Tátra-Lomnicz 

Falka 

Lőcse 


XLIX.  zóna.  —  XLIX.  3oiie 
49°— 49°30'. 


.,,',     -•/.  49°10'50"  É.  sz.  (N.B.)    „        ,„ 

.341-641  m.     ^,^^  g,g^„  ^  ^^  ^^_  j^_^  Com.  Trencsen. 


479—703  m. 

498— 1203  m. 

5()8— 633  m. 

1100  m. 

800  m. 

1439  m. 

681—694  m. 

„„     573  m. 


49°—  15" 
36°39'— 
49°  5'36" 
36°53'44" 
49°  3'.55" 
37°  6'20" 
49°— 18" 
37°35'— 
49°— 18" 
37°35'12" 
49°10'3O" 
37°54'— 
49°  4'  8" 
37°57'— 
49°   1'30" 
38°15'30" 


Turócz. 
Liptó. 


I8Í. 


1 .  <^>  Acanthis  linaria,  L. 

XLVIII.    —  Febr.  26.  —  (in)  Selmeczbánya. 

Utolsó.  Ser  l'etite. 

XLIX.       —     «    13—15.    «    L.-Ujvár.   8  drb. 
8  St. 
«  —     «       10. —    «     Liptó- Újvár.  Nin- 

csenek. —  Eeiiie 
meí;r. 


2.  *«->  Accentor  modularis,  L. 

XLVI«.  —  Febr.  24.  —  (in)  Kolozsvár. 

XLVII«.  —  Mart.  15.  —    «  Nádasd. 

XLVm.  —     «       13.  —  »  Cs.-Somorja. 

XL  Villa.  --  Ai5r.      2.  -  «  Zólyom. 

«  —  Mart.  29.  -  «  Ungvár. 

XLIX.  —     «       28.—  «  Zuberecz. 

«  —  Ajjr.      2.  —  «  Liptó-Ujvár. 


Ungváron  1 — 2  darab  áttelelt. 

§at  in  Ungoáf  in  1— 2Ëïcni}.i(areii  überuúntert. 

L.  (F.)        —  Febr.  24.  —  (in)  Kolozsvár. 

(XLVI«.) 
Lk.  (Sp.)    —  Apr.     7.  —    «     Szepes-Béla. 

(XLIX.) 
J.  (Seb.)     —  43  nap  (laiye). 
K.  (M.)      -  Mart.  17.  ^ 

3.  "—>  Acrocephalus  arundinaceus.  Gm. 

XLV«.  —  Mai  2.  —  (in)  Fogaras. 

XLVI«.  —  Apr.  1.  —    ((    Fülöpszállás. 

(I  —     (.  22.  —    «    B.-Csaba. 

XLVIII.  —  Mai  4.  —    ((     Cs.-Somorja. 

L.  (F.)        —  Apr.      1.  —  (in)  Fülöpszállás. 

(XLVL..) 
Lk.  (Sp.)    —  Mai      4.  —    «     Cs.-Somorja. 

(XLVIII.) 
J.  (Sch.)    —  34  nap  (Saije). 
K.  (M.)     ~  Apr.  17—18. 

4.  <—>  Acrocephalus  palustris,  Beohst. 

XLV«.  —  Mai  7.  —  (in)  Ó-Verbász. 

<i  —  Apr.  19.  —    B     Réa. 

XL  Via.  —     «  24.—    0    B.-Csaba. 

XLVIIa.  —  Mai  13.  —    <>    Eör. 

XLVUI.  —     ..  4.—    «     Cs.-Somorja. 


L.  (F.)  -    Apr.    10.  —  (iu)  Rea.  (XLVa.) 
Lk.  (Sp.)      -Mai    12.—    ..    Eőr.  (XLVIIa.) 

J.  (Sch.)  —  25  nap  (Xa^e). 

K.  (M.)  —  Mai  1. 


5.  < — >  Acrocephalus  phragmitis,  Beohst. 

XL^'«.  —  Ai)r.  3.  —  (in)  0-Verbász. 

"  —     «  14.  —    (I    Fogaras. 

XL  Via.  —     ((  22.—    «    Kis-Harta. 

XLVHa.  —     «  16.—    (.    Eőr. 

XLVni.  -^  Mai  4.  —    i<    Cs.-Somorja. 

L.  (F.)       —  Apr.     3.  —  (in)  Ó-Verbász. 

(XLVa.) 
Lk.  (Sp.)    —  Mai       4.  —    «     Cs.-Somorja. 

(XLVIII.) 
J.  (Sch.)     —  32  nap  (S^ciijc). 
K.  (M.)      —  Apr.  18—19. 


G. 


Acrocephalus  turdoides,  Mey. 


XLIVa.      — Apr.    12.  —  (in)  Temes-Kubin. 
XLV.         —  Mai-t.  26.  —    "    Plavna.Lágyerdő. 

ÍBeiáiroalb. 
XLVa.       —  Apr.      8.  —    «     Ó-Verbász. 

«  —     (I      26.  —    «    Fogaras. 

XLVI.       —     «      22.  -    «    B.-Szt.-Miklós. 
XL  Via.     —     «       17.  —    «    Keszthely. 

«  —     «      21.—    «    Kis-Harta. 

(I  —     ((      30.  —    (1    Békés- Csaba    (v. 

Tarján). 

«  —     «       17.  —    <i     Békés- Csaba    (v. 

Linder). 
XLVn«.    —Apr.   26.—    «     Eör. 
XLVm.    —     «       30.  —   «     Cs.-Somorja. 
XLVnia.  —     <i         8.  —    .(    Holies. 

(I  —  Mai      8.  —    «     Zólyom. 

L.  (F.)       —  Mart.  26.  —  (in)  Plavna.  (XLV.) 
Lk.  (Sp.)   —  Mai      8.  —    «    Zólyom. 

(XL  Villa.) 
J.  (Sch.)    —  44  nap  (^age). 
K.  (M.)      —  Apr.  16     17. 

Plavna  adata  eddig  a  legkorábbi  az  ország- 
ban, kedvező  helyi  viszonyaira  és  az  idei  vonu- 
lás koraiságára  való  tekintettel  figyelembe  kel- 
lett venni.  Holies  adata  is  aránylag  igen  korai, 
míg  Zólyomé  késő.  Az  ingadozás  —  tekintve, 
hogy  ez  a  faj  egy  bizonyos  ponton  meglehetős 
kis  ingadozást  szokott  mutatni  —  igen  nagy,  de 


185 


természetes  is,  mert  hiszen  éppen  ennél  a  faj- 
nál, mely  kötve  van  bizonyos  területekhez,  na- 
gyon érvényesülhet  a  localis  viszonyok  be- 
folyása. 

Paona'ê  Sîatiim  ift  (në[;er  baê  friif)efte  auê 
Ungarn,  öod)  inii^  eö  in  §tnfid)t  auf  bie  öiinftige 
yage  unb  auf  ben  fjoudcjen  früheren  ,3i'Ö  in  336= 
trad)t  çicnonnui'u  uu-rìien  ;  baá  tì^atunt  non  Colico 
ift  iicrlj(iltiiifiuuif;ic|  fi'tjr  frülj,  roä()rcnb  hci^j  uon 
,3óli)oni  iú)x  fpät  ift.  T'ie  ©(^roanfung  ift  fefjt  gro^, 
barf  aber  feíbft  bei  einer  főidben,  5ieniíid)  confiant 
crfc^eincnben  Irt  nid;t  fe^r  auffallen,  iubem  iiá) 
eben  bei  biefer  Sírt,  roeldje  an  geroiffe  ©telién  ge^ 
bűnben  ift,  bic  lofaíen  (i'inftüffe  in  grof5em  3)ia{5e 
gelten?  nmdieii  föniicn. 

7.  < — >■  Aegialites  canthianus,  Lath. 
XL  Via.     —Apr.    11.  —  (in)  Kis-Harta. 

8.  <-^  Aegialitis  fluviatilis,  Bechst. 

XXiV«.       —  Apr.      5.  —  (in)  0-Verbász. 

_     „        5.  _  „  Rèa. 

28.  —  (1  Fogaras. 

13.  —  «  Nagy-Enyed. 

4.  —  n  Cs.-Somorja. 

8.  —  «  Tavarna. 

1.  —  (I  Liptó-Ujvár. 


«  —  Mart. 

XLVL       —     « 
XLVm.    —Apr. 
XLVm«.  —     <- 
XLIX.       —     « 


L.  (F.)       —  Mart.  13.  ~  (in)  Nagy-Enyed. 

(XLVL) 
Lk.  (Sp.)   —  Apr.     8.  —    «    Tavarna. 

(XL  Villa.) 
J.  (Seh.)    —  27  nap  (îage). 
K.  (M.)      —  Mart.  26. 

Szembeötlők  a  hegyi  állomások  korai  adatai, 
míg  az  alföld  aránylag  késői  ;  ugyanezt  a  jelen- 
séget mutatja  a  történeti  anyag  is,  s  így  ez  a  faj 
nem  hódol  annak  a  fecskére  nézve  már  kétség- 
telen biztonsággal  megállapított  törvénynek, 
hogy  minél  magasabb  a  fekvés,  annál  későbbi 
az  érkezés.  A  phsenologiai  szempontból  irregu- 
laris jelenséget  biológiai  szempontból  talán 
avval  lehet  megfejteni,  hogy  a  kis  lile  inkább  a 
hegyi  patakok  kavicsos,  homokos  partjain  és 
szigetein  otthonos,  tehát  azt  megszállja,  míg  az 
Alföld  iszapos  vizeire  csak  ritkábban  vetődik  el. 

<Beí)x  ouffaílenb  finb  bie  früt)cn  Taten  ber 
©elnrgèftatiouen  im  ©egenfa^e  ju  ben  rerl)äitniB= 
mäßig  fpäteu  Taten  bee  Tief laubeê,  auö  bem  t)ifto= 


rifdien  2ïlateriaie  ergiebt  fid;  öiefeíbe  ©rfi^einung  ; 
biefe  3trt  [)ulbigt  bai)er  nid)t  bcm  für  bie  ©c^malbe 
fd)ou  ungroeifel^aft  feftgeftcllten  ©efe^e,  laut  uiel= 
d)em  baô  fpätere  ßrfd)einen  burd;  bie  i)ö{)ere  Sage 
fiebingt  roirb.  Tie  üompf)äno[ogifd)eu©tanbpunfte 
irreguläre  (Srfi|ehiung  fann  üom  bioiogifd)cn 
Stanbpunfte  üic(Ieid)t  erfiärt  loerben,  inbem  fid) 
ber  iVtiifiiifovläufcr  mit  äiorliebe  an  òm  fanbigcn 
unb  fiefigen  Ufern  unb  ^nfetu  ber  @cbirgo[iäd;c 
aufí)öít,  biefe  bai)er  befiebelt,  roä^renb  er  bie  ©6= 
lüäffer  ber  Tiefebene  me{)r  gcfegentiid)  auffu(i^t. 


XLIV«. 
XLV«. 

XLVL 
XLVIa. 

XLVIIa. 
XLVIII. 
XLVUI«. 


Alauda  arborea,  L. 

—  Mart.    3.  —  (in)  Temes- Kubin. 

—  Febr.  25.  —  «  Valeamare. 

—  Mart.    5.  —  «  Fogaras. 

—  «         4.  —  «  Diód. 

—  «       ?!?.  —  «  Fülöpszállás. 

—  <i         1.  —  (I  Izsák. 

—  (.       12.  —  «  Nádasd. 

—  Febr.  23.  —  «  Cs.-Somorja. 
«       23.  —  «  Zólyom. 

Mart.    3.  —  «  Tavarna. 

«         5.  —  «  Ungvár. 

«       12.  ■ —  (1  Zuberecz. 

Apr.  ??.  —  "  Liptó-Ujvár. 


L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 
J.  (Sch.) 
K.  (M.) 


J^eDr.  ló.  —  (m)  ^j^^iyom  (XLvnioc). 

Mni-t    \^  »    jNádasd  (XLVII«). 

Mart.  1.^.  —     «    I  Zuberecz  (XLIX). 

18  nap  (Tage). 
Mart.  3—4. 


Fülöpszállás  adata  Izsák  mellett  mint  vonu- 
lási adat  nem  jöhet  figyelembe. 

Nevezetes  jelenség  mutatkozik  Liptó-Ujváron, 
a  mely  évről-évre  állandóan  ca.  egy  hónapi 
késést  mutat  a  többi  szomszédos  állomásokhoz 
képest.  Az  a  körülmény,  hogy  az  erdei  pacsirta 
Liptó-Ujváron  nem  költ,  hanem  csak  átvonuló, 
még  jobban  complikálja  a  dolgot,  mert  ez  telje- 
sen kizárja  a  lokális  viszonyok  behatását, 
melyek  miatt  a  megszállás  esetleges  késést 
szenvedhetne. 

güíöpfuííláé  fann  neben  Sa^áf  uid)t  ale 
3ugêbatum  in  58etrad)t  gejogen  toerben. 

(Sine  merfroürbige  ®rfd)einung  ^eigt  fid)  in 
Siptódljüár,  TOO  bie  .'Qatbeterd}e  bisljer  jäfirlid)  um 
ca.  einen  Slîonat  fpäter  eifd)eint,  als  an  ben  be= 
uad)barten  Stationen.  TerUmftaiib,  ha^  bie^aibe^ 
ierd)e  in  £iptó4ljüttr  nid)t  brütet,  foubern  nur 
burd)äiei)t,  compliciert  bie  <Bad)e  uod;  mei)r,  iubem 


186 


auf  biefe  SBeife  ber  ©infíuf,  ber  locaíen  $ßeri)ält= 
nifíe,  ber  bie  ÍBevÍpatung  Cüeiituell  erflären  fomite, 

gnus  lüc^fälit. 


XLYIITa.  —  Mart.    0.  —  (in)  Horka. 


Alauda  arvensis,  L. 


XLIV«.     —  Marl.  ir>. 
—  Jan.    ^0. 


XLV. 


XLV6 


XLVI. 


—  Mart.    8. — 

—  Apr.   W.  — 

—  Febr.  23.  — 

—  Apr.  91.  — 

—  Febr.    6.  — 

—  «      23.  — 

—  Mart.    2.  — 

—  Febr.  2G.  — 

—  «       23.  — 

—  Mart.  10.  — 

—  «  4.  — 

—  ((  10.  — 

—  «  10.  — 

—  <(  10.  — 

—  «  10.  — 

—  «  4.  — 

—  Febr.  21.  — 
„      ií2. 

—  «      22.  — 
„      m  — 


—  Mart.    5.  - 

—  Febr.  20. 

—  «      25. 

<(  —     «      22.  ■ 

XLVII«.    —  Marl.  90. 
<(  —     (I        5. 

„  —  Febr.  22. 

—  Mart.    2. 

—  «      Í9. 

—  Febr.  25. 

Febr.  25. 
«      25. 

«      25. 


XL  VI«. 


XLVII. 


XLVIII. 


XLVUI«. 


«      25. 

„  25. 
Mart.  2G. 

«  2. 
Apr.  8. 
Febr.  25. 


(in)  Kupiiiovo. 

((  T.-Kubin.  20  drb. 

20  St. 

«  Fuzsine.     Töme- 

gesen.9Jfaíícní)aft. 

«  Plaviia. 

«  Ujvidók. 

«  Drdvalorok. 

((  Ó-Verbász. 

(I  Üj-Bessenyő. 

<(  Eéa. 

«  Fogaras. 

(I  Királybalom. 

(I  Arad. 

(I  Diómái. 

«  Nagy-Enyed. 

((  Csik-Szereda. 

((  Tapolcza. 

((  Csik-Delne. 

«  Bereczk. 

«  Tur. 

((  Fülöpszállás. 

((  Izsák. 

«  B.-Csaba. 

V  Kolozsvár. 

(1  Maros-Yécs. 

(I  Kőszeg. 

(I  Sárosd. 

«  Nagy-Várad. 

-•  ((  Sopron. 

<i  Miklósfalu. 

<t  Gödöllő. 

«  Mácsa. 

«  Debreczen. 

«  Eőr. 

II  Cs.-Somorja. 

II  Cs.-Somorja. 

II  Ghymes. 

II  Selmeczbánya. 

-  II  Losoncz. 

-  II  Meleghegy. 

-  II  Leányvár. 

-  II  Körösmező. 

-  <i  Holies. 

-  II  Kellő. 

-  II  Zólyom. 


XLIX. 


—  Febr.  27.  — 

—  II      2G.  — 

—  Mai-t.    2.  — 

—  Febr.  24.  — 

—  Mart.    9.  — 

—  11        6.  - 

—  11       14.  — 

—  II         6.  — 


Jánok. 

Tavarna. 

Mocsár. 

Ungvár. 

Trsztena. 

Zuberecz. 

Liptó-Ujvár. 

Szepes-Béla. 


Kupiiiovo.  Arad,  Soproii.  Dehreczen,  Plavna, 
Drávaloroh  és  Keilö  adatai  túlkésők.  Az  első 
három  állomás  eddigi  összes  adatai  az  elimi- 
nálás mellett  szólnak.  Cs.-Somorja  így  jelent  : 
Jan.  19.  1  drb.  Jan.  24.  4  drb.  Febr.  25.  1  drb. 
Mart.  1 .  énekelnek  ;  az  első  két  adat  tehát  tele- 
lésinek  látszik. 

Ezektől  eltekintve  az  idei  sorozat  igen  szép, 
első  tekintetre  kiválnak  az  Alföld  korai  adatai. 
Lássuk  különben  a  négy  földrajzi  terület  közép- 
számait. 

Suptnouo,  9lrab,  ©opvon,  Tcbrccscu, 
5p  1  a  t)  n  a,  T  r  á  x)  a  t  o  r  o  f  unb  Ä  elio  fiub  ^ii 
fpnt.  ®ämintlid)e  (nêl^erige  Söntén  ber  brei  erften 
©tatioiien  ívred)en  neben  ber  elimination.  31uè 
6  ê.  =  ©  0  m  0  r  j  a  erl)ielten  roir  folgenbcn  33crid)t  : 
San.  19.  1  ©t.  San-  2^-  4  ®t.  ^ebr.  25.  1  ©t. 
50ìart.  1 .  Oefang  ;  bie  beiben  erften  5?aten  f d}einen 
baljcr  lUieriinnterung  ju  fein. 

ìson  biefen  abgefel)en  ift  bie  Ìjcurige  ilìcibe  fcljv 
fd)ön,  bie  frül)en  l}aXt\\  beè  î'ieflanbeô  fallen 
gíeid)  in  bie  Singen.  aSirlaffen  übrigens  bie  'WaììtU 
baten  ber  nier  geogrnpljifdjen  ©elnete  folgen. 

Alföld.  -  îiefcbcne. 

L.  (F.)       -  Jan.    20. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.    5. 
J.  (Sch.)  —  45  nap  (S:age). 
A'.  (M.)    —  Febr.  11. 

Dtmántúli  dombvidék.  —  .<£>ii9clloll^  jciif.   ^^•^•   îoiin». 

L.  (F.)      —  Febr.  20. 
Lk.  (Sp.)  —     «      25. 
J.  (Seh.)  —  6  nap  (Stage). 
K.  (M.)    —  Frhr.  ??—?']. 

Keleti  hegyvidék.     -  Ccftliri)e  (fthcbuiiB. 

L.  (F.)     —  Febr.  26. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  10. 
J.  (Sch.)  —  13  nap  (Síagc). 
A'.  (M.)   —  Mart.  4. 


187 


Északi  hegyvidék.  —  9!ärMiri)c  lírlicbinifl. 

L.  (F.)      —  Febr.  25. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  26. 
J.  (Sch.)  —  32  nap  (íTage). 
A'.  (M.)   —  Mart.  7?— 73. 

Óriási  különbség  merül  föl  az  Alföld  és  a 
begyvidék  középszámai  között.  E  különbséget 
ugyan  némileg  megmagyai'ázza  a  biológiai  mo- 
mentum is,  de  mégsem  lehet  ebben  az  ered- 


ményben   teljesen    megn\nigodnunk.     Lássuk 
ezért  még  az  adatok  culminatióját. 

1)xe  mittleren  î'age  bes  Íiefíanbcci  uiib  ber  er= 
í)e(niiu}en  jeicjen  eine  ungemein  groiíe  Siffevenj. 
2;ieíe  luirb  jiuar  burd)  bnè  [nologifdje  ^JJiomcnt 
einigermofeen  evfiärt,  bod)  f'bnnen  mir  uno  mit 
biefem  3íeíultate  bod)  nid)t  cöttig  begnügen,  ©eê^ 
fjalb  (allen  mir  nod)  bie  Ênimination  ber  Soten 
folgen. 


I.   II.     II. 

30—3.     i— 8. 
—  1. 


II.  II. 

19—23.     '24--ÌS 

10.        14. 


m.        ni. 

21-2.5.     2(i-3U. 
—  1. 


Az  eredmény  igen  meglepő,  az  óriási  inga- 
dozás voltaképpen  20  napra  reducálódik  — 
Feb.  19.  Mart.  10.  —  és  a  pacsirta  felvonulása 
ennek  alapján  meglehetős  gyorsan  bonyolódik  le. 
Az  egyes  igen  korai  és  igen  késői  adatok  igen 
kedvező,  illetőleg  kedvezőtlen  localis  behatások, 
esetleg  más  közelebbről  meg  se  határozható 
okok  következményei  lehetnek.  A  hypsometri- 
kus  befolyás  egész  határozottan  kimutatható, 
már  avval  is,  hogy  az  alföldi  legkésőbbi  adat 
elég  közel  áll  a  felföldi  legkorábbihoz,  mu- 
tatja továbbá  a  bár  csak  gyengén  kifejezésre 
jutó  kettős  culminátió  is,  a  második  culminátiót 
tisztára  hegyvidéki  állomások  adják.  Az  egész 
eloszlás  azt  a  benyomást  teszi  ránk,  hogy  a 
pacsirta  előbb  teljesen  megszállja  az  alföldet 
és  innen  megy  aztán  fel  a  hegyvidékre.  Hogy 
mennyiben  igaz  ez,  azt  majd  a  későbbi  feldol- 
gozások fogják  eldönteni. 

Tao  Síefultat  ift  übevraíd)enb,  bie  riefige  <Sá)man'- 
fung  roirb  in  3Birflid)feit  auf  20  XaQc  rebuciert  — 
19  gebr.  —  10.  mavì  —  ber  Qug  ber  Serd^e  geí)t 
baí)er  äiemtid)  rafd)  üor  fid).  'í)ie  einseinen  feí)r 
früljen  unb  feí)r  fpäten  ®aten  fínb  ma£)rfd)einlid) 
feí^r  günftigen,  refp.  feí;r  ungünftigen  2ocaíoer^aít= 
niffen,  ober  anberen  näfjer  gar  nid)t  beftimmbaren 
©infUtffen  aujufdireiben.  Ter  f)ijpfometrifd)e  (Sin= 
flu6  ift  fí^arf  auegeprägt,  aná)  baburá),  ba| 
baê  fpätefte  Tatum  bea  S^iefianbeô  bem  früiie^ 
ften  ber  Êrbebungen  äiemlid)  nalje  fte^t,  unb  aná) 
biird)  bie  5H)ar  fd)road)  5um  Stuebrude  foinmenbe 
boppelte  Guimination,  bie  äineite  inirb  auêfdjIieèHc^ 
non  ©ebirgèftationen  gebitbet.  Tie  ganje  SKertf)ei= 
hing  ber  Taten  mad)t  ben  (ìinbrud,  ale  rocnn  bie 
i'erá;e  juerft  baê  ganje  Tieflanb  befiebette,  unb  erft 
bann  in  haè  ©ebirge  fteige.  Snroiefern  biefeê  roa^r 
ift,  roerben  bie  fpäteren  33carbeitungen  jeigen. 


Az  országos  közép  a  következő  : 
Tao  Vanbeámittet  ift  : 

L.  (F.)         -^  .Tan.    20.  —  (in)  Temes-Kubin. 

(XLIV«.) 
Lk.  (Sp.)   —  Mart.  21).  —    <i     Kőrösmező. 

(XLYlll.) 
•I.  (Sch.)    —  GC)  nap  (Tage). 
K.  (M.)      —  Febr.  21     22. 


1 1 .  "I"  Ampelis  garrula,  L. 

XLYll.  Mart.    3.  -    (in)  Kőszeg.  12  drb. 

(12  St.) 
XL  VIII.    —  Jan.      9.  —    «     Selmeczbánj^a. 

Nagy  csapat.    — 

©tarfer  ^ylug. 
XLVIII«.  —  Decz.  IG.  isíit.  «     Tavarna.  Elsők. 

Tie  erften. 
(I  — Mart.  2.5. 1S98.  (I     Tavarna.  Utolsók 

Tie  telten. 
XLIX.       —  Jan.    25.         «    Sz.-Béla.  12  drb. 

(12  St.) 

12.  -œ*  Anas  boschas,  L. 

XLV.         -iü^Stoí- (ini  Újvidék. 

xLv«.   |iîs:^^^:;:;^3;;;;:iî|"  o-verbász. 

XLVI«.  lilJÍ;i:^,;',;;'í^:;;;:l  «  Keszthely. 

(I  —  Febr.  23.  —  «  Fülöpszállás. 

«  -USte}-«  Tisza-Alpár. 

«  —         «         —  (I  Kolozsvár. 

XLYIl.  —         "         —  «  Kőszeg. 

II  -  Mart.    1.  —  II  Sárosd. 

II  —  Febr.  25.  —  «  Puszta-Pércs. 

XLVlla.  —     II         2.  —  II  Magyar-Ovár. 

I     .áttelelt    1  _  -p  ■;  .'  ' 


18S 


XLYII«.    —  Febr.  28.  —  (in)  Eőr.    A   vonulás 
kezdődik.  —  Set 
3iig  betyimt. 
XLVIIT«.  —     «      28.  —    ((     Tíivarna. 
XLIX.       —  Mart.    6.  —    «     Alsó-Stepanó. 
«  -     «         (5.  —    (.     Bobró. 

«  —  Apr.     S.  —    <(     Lipló-Ujvnr. 

L.  (F.)        —  Febr.    2.  —  (in)  Magj^ar-Óvár. 

(XLVII.) 
Lk.  (Sp.)   —  Mart.    G.  —    «     Alsó-Stepanó, 

Bobró.  (XLIX.) 
J.  (Sch.)    —  33  nap  (ítngc). 
K.  (M.)  Febr.  18. 

Daczára  annak,  hogy  ez  a  faj  nem  typikus 
vonuló,  az  adatok  igen  szépen  sorakoznak. 
Fülöpszálláson  a  megfigyelő  csak  február  20-án 
kezdte  meg  működését,  s  így  a  február  23-iki 
adat  nem  egészen  meglnzbató.  Tudniillik  szin- 
tén telelési  adatot  lehet  onnan  várni.  Sárosd 
aránylag  késő,  Lijító-Ujvár  adata  csak  az  isme- 
retes localis  húzás  lehet. 

í^ro^bem  biefe  2Irt  feiii  tijpifd^er  ßiiß^ogci  íft, 
reif)en  fid)  bie  Tiaten  feíir  fdjön  an  einaiibev.  3n 
^üíijpjíáttáé  begann  ber  ííeobac^ter  feine  2;i)ätig= 
feit  erft  ben  20=ten  ^^eber,  unb  ift  balder  biefeê  T^a-- 
tnni  nid^t  gauj  ä^^erläfftg.  9Jîan  íönnte  nämlid) 
aiià)  von  ì)iex  ein  Übertüinteriingebatuni  erroarten. 
Saroêb  ift  üerl^äitntfemäf;ig  fpät,  Siptó=Ujüár'e 
!Â)atum  îann  nur  alò  baê  bcfannte  lofale  Bi^^J^" 
angefeí)en  loerben. 

13.  CD  Anorthura  troglodytes,  L. 
XLYIa.     -  -  Mart.  20.  —  (in)  Fülöpszállás. 


XLVIII. 


Febr.  15. 


Egy  drb.  csattog, 
©ín  ©tücf  fingt. 


Fülöpszállási  megfigyelőnk  határozottan  vo- 
nulásról beszél,  de  azt  hiszem,  hogy  ez  inkább 
locáhs  jellegű,  mint  a  milyen  az  Anthus  spipo- 
letta-é,  a  mely  őszszel  a  síkságra  jön,  tavaezszal 
pedig  visszamegy.  Télen  az  Alföld  minden  vala- 
mire való  nádasában  található,  míg  nyáron 
ritkább. 

Unfer  33eoí)ac^ler  in  güíöpfeálíde  berid)tet 
gang  beftimmt  con  3ug/  ^oá)  bin  iä)  geneigt  ju 
glouben,  ba&  biefer  meljr  íocaler  îîatnr  luar,  ebenfo 
roie  ber  von  Anthus  spipolette,  ber  im  êerbfte  in 
bíe  (Sbene  ftreid)í,  im  |yrüí;iaf)re  aber  roieber  jurücf; 


gel^t.  3"'  SBinter  ift  ber  Boimfönig  i"  je^em  grofîe^ 
ren  9iöf)rid)te  ber  ^Tiefebene  ju  finbcn,  n)äi;tenb  er 
im  Sommer  feltcner  ift. 

1 1 .  ■^*-).  Anser  albifrons.  Gm. 
XLVI«.  —  Fehl-.  10.  —  (in)  Tisza-Alpár. 


15. 


Anser  arvensis,  Breiim. 


1  ß.  <    >  Anser  cinereus,  Mey. 


(in)  Izsák. 


XLY«. 

-  Mart.    1.  — 

(in)  Uj-Bessenyő.  El- 
sők, l^ie  erften. 

-     «       15.  — 

«    Uj-Bessenyő. 
Fővonulás,      sok 
csapat    ^-É.    — 
^auptjug,      ütele 
glüge  ->N. 

,( 

—     «    14.  15. 

«    Kövesd.  É.-^N. 

XLVI. 

—      «        3.  — 

«    Arad.  ÉK.-^NO. 

« 

—  Febr.  25.  — 

«    Antalmajor.  — 

•' 

-  Mart.  2ß.  — 

<i     Sistarovecz.  — 

" 

—     «       15.  — 

<i     Offenbánya.  — 
ÉK.-^NO. 

XLVI«. 

—  Febr.    2. — 

«    Keszthely. 

■ 

—  Febr.  24.  — 

«     Fülöpszállás.  El- 
sők.   — >ÉK.  Tic 
erften.  ->N0. 

* 

—  Mart.  28.  — 

.(    Fülöpszállás. 
Utolsók.  -^  ÉK. 
-5>ie  lelten.  -^NO. 

„ 

—  Febr.  27.  — 

«    Izsák. 

■ 

—     «       19.  — 

«     Tisza-Alpár. -^É. 

és  ->ÉNy.  — 
-^N.unb-^NW. 

,, 

-      .(       23.  — 

«     Szarvas. 

„ 

—     «       23.  — 

(.    B.-Csaba. 

„ 

-  Mart.  20.  - 

«     Kolozsvár. 

« 

—  Apr.  19.  — 

((    Borév. 

" 

—  Mart.  28.  — 

«     Mocsár.    ^ÉNy. 
->NW. 

« 

— .    «       20.— 

«    G.-Szt.-Imre. 
K.^0. 

" 

—     ,.       28.  — 

«     Görgény-Hodák. 
K.-^0. 

xLvn. 

—     «         4.  — 

«    Puszta-Péres. 

XLYII«. 

—     ..         7.  — 

«     Nagy-Kálló. 

189 


XLVII«.    —  Mart.  12.  —  (in)  Kálló-Semjén. 
«  —  Febr.  ifj.  —    «    Eör.  Első.  (Srfte. 

„  _     „       26.  —    «     Eör.  Sok  -^K.  — 

Syieíe.  —>0. 
«        Mart.  ."■),  1:í,  IS.  ]!l.  ((     Eör.     Igen    erős 

vonulás.     Iránya 

->K.   és   ->ÉK. 

©cíjr  ftarter  ^i\a,. 

3ii9ricl)tiiiu^  — >0. 

iiiib  ->N0. 
«  «       29.  —    «    Eör.   Utolsók.  — 

— >K.  íiie  lelten. 

->0. 
«  —     ,.    1.-,-lG.    «     Sárköz-üjlak.  — 

->É.  (N.) 
«  —     «       1  !).  —    ((     Nagy-Bánya. 

XLVm.    —     «       17.  —    <(     Miskolcz. 
«  —  Febr.  27.  —    «     Sárospatak. 

«  —     «       27.  —    «    Leányvár. 

(I  —  Mart.  1 S.  —    II    Kabola-Polyána. 

ÉK.  — vNO. 
XLYIIIa.  —     11         S.  —    11     Holies. 

—  II       18.—    II     Oszáda. -->É.  (N.) 

-  II       14.  —    II     Jánok. 

II  —  Febr.  24.  —    «     Mocsár. 

«  —  Mart.  18.  —    »    Ungvár. 

(I  —     II    20—21.    II     Ungvár.  Tömege- 

sen. 3)îaîîeiii)Cift- 
XLIX.       —     (I      29.  —    (I    Liptó-üjvár. 
ÉK.  -vNO. 

L.  (F.)        --  Febr.    2.  —  (in)  Keszthely.  — 
(XLYI«.i 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  29.  —    i<     Liptó-üjvár.  — 
(XLIX.) 

J.  (Sch.)   —  56  nap  (S^age). 

K.  (M.)     —  Mart.  1—2. 

Mindjárt  itt  akarom  felemlíteni,  hogy  sok 
adatot,  mely  csak  «vadlúd»  név  alatt  éi-kezett 
be,  nagy  sajnálatomra  el  kellett  hagynom,  mert 
a  vetési  lud  elvonulása  és  a  szürke  lud  felvonu- 
lása közel  egyidőben  történik,  s  igy  a  két  faj 
pontos  elválasztására  nagy  súlyt  kellett  fek- 
tetnem. 

Ennél  a  fajnál  is  határozott  késést  mutat 
fel  a  hegyvidék,  az  Alföld  és  Dunántúl  adja 
a  legkorábbi  dátumokat,  majdnem  tekintet 
nélkül  a  földrajzi  szélességre.  A  keleti  hegy- 
vidék szintén  késik,  s  ez  teljesen  ellentét- 
ben áll  a  gólya  felvonulásának  már  több- 
ször hangoztatott  sajátságával,  hogy  tudniillik 
Aquila.  VI. 


a  keleti  hegyvidék  adatai  az  alföldéivel  majd- 
nem egyidejűek.  A  legkorábbi  adat  (Keszthely) 
megszállási,  az  átvonulás  Tisza-Alpár  február 
19-iki  dátumával  kezdődik,  s  evvel  az  átvonu- 
lás időtartama  39  napnak  adódik  ki,  mely  szám 
meglehetősen  egyezik  az  egyes  állomásokon 
jegyzettel  ;  így  Fülöpszállmoti  az  átvonulás 
ideje  febr.  24.-től  mart.  2S-ig,  Kónhi  febr.  2-5. -tői 
mart.  29-ig,  tehát  mindkét  helyen  33  napig 
tartott. 

A  vonulási  irány  az  ország  déli  részein  több- 
nyire — :►  É,  a  Duna-Tisza  közén  —>  E,  ÉK  és 
— >-  ÉNy,  a  keleti  részeken  többnyire  — >  K, 
északkeleten  —>  ÉK  és  —>  K  ;  határozott  követ- 
keztetést vonni  mindebből  ezideig  még  nem 
lehet.  Hiszem  azonban,  hogy  többévi  rendszeres 
megfigyelés,  a  mely  az  átvonulás  időtartamára, 
a  fővonulási  napokra  és  az  irányra  is  kiterjed, 
igen  érdekes  eredményeket  fog  adhatni. 

©íeid)  í)ier  mbá)te  id;  bemerf'cu,  ba^  iá)  mit  33e; 
bauern  niele  3)ateii,  rocíd^e  nur  ale  «^Bitbgano» 
eingefanht  luurben,  nuMjíaííen  inulte,  inbem  bcv 
3113119- ber  ©raugauê  uiib  ber  3lí)aU9  ber  òoatgano 
betnal;e  in  bíefelbe  3"t  faut  unb  baí;er  auf  bic 
genaue  Unterfdjeibung  ber  beiben  2trten  gvofìeè 
©eroídjt  ju  legen  ifi. 

®er  ^urc^äug  biefer  Strt  cvleibet  in  Àolge  bcv 
í)i)pfometriíd)en  a>er£)aítniííeu  aud)  iserfpatiing. 
Sie  î^iefebene  unb  baê  eügellaub  jenfeitô  ber 
®onau  geben  bic  früí)eften  ®aten,  beinalje  otjne 
bafe  in  ben  größeren  33reíten  eine  merflid)e  Sier^ 
fpätung  eintritt.  ®íe  öfttid^e  ®rt)ebung  bewirft 
33erípatung,  unb  ift  biefe  nmfo  auffaűenber, 
alá  fie  im  bireîtcn  Oegenfa^e  §u  ber  fdjon  oft 
betonten  S>erfrü[;ung  beim  ®tord)5uge  fte[)t.  Stlö 
Sauer  be§  Snr($ängeo  ergeben  fid;  39  î^oge 
(baê  Satum  »on  £efetí)eli)  bejietit  fid)  auf  bie 
Sefiebetung),  n)eíd)e  jiemlid;  übereinftimntt  mit 
ber  Surd)3n9êbauer  ber  cinjeinen  ©tationen;  fo 
bauerte  ber  Suri^jug  in  g^  ü  1  ö  p  fe  á  1 1  á  ê  uom 
24.  geber  biê  28.  «Diärj,  in  (S  ö  r  üom  25.  geber 
biê  29.  mini,  nlfo  33  Sage.  Sie  iotUen  Surd)3ngê= 
erfi^einungen  ber  einjeínen  Stationen  ftinnncn 
auffallenb  ntit  bcnen  bea  Sanbeô. 

Sie  3itgârid)tung  ift  im  ©üben  nadj  —>  3Î.  ge= 
ridjtet,  im  ©ebiete  juufdjen  ber  Sonau  unb  Xí)á^ 
naá)  —y  9Ì.,  ->  9ÌD.  nnb  MB.  S"  ben  öítrid)en 
2^í}eilen  lourbe  — >  D,  unb  in  ben  norböftiid)en 
—>  D.  unb  9fO.  notiert.  Seftimmte  (Folgerungen 
íann  man  ano  aUbiefcm  fe^t  nod)  nid)t  geminnen, 
òoà)  glanbe  id),  baf?  eine  meí)rjáí)rige,  fid)  and)  auf 
bie  Sauer  unb  9iMd)tung,  foroie  bie  eanptjugötngo 


190 


erftredenbc  SSeobadjtunçi  feíjr  intcrefíante  ?)ïciu(tate 
ergeben  fomite. 

17.  -<^^  Anser  segetum,  Gm. 

XLVÍ«.       —  Febr.  dì.     -  (in)  Fülöpszállás. 

Nagy    csapatok 
^ÉÉNy.@rofee 
Síüge  ->NNW. 
«  Il      :.'(;.  —    Il    Fülöpszállás. 

Nagy  csapatok. 
-^ÉK.  @ro§e 
^Itìge.  — >N0. 
Izsák.  Martins 
közepéig.  —  Sie 
ÜJfitte  mäxi. 
Tisza- Alpár. 


í         Egész  télen  iit         | 
lífii  9ûii}fii  SBiiilti  liiiitmvíiji 


Febr.  IG. 


l.s.  -^->  Anthus  campestris,  L. 
XLVIU.    -  Apr.    22.  —  (in)  Cs.-Somorja. 

1 9.  -s^^  Anthus  pratensis,  L. 

XLIVű  E"''^''  ^■^'^Z!.^ "^^^°ykini  Temen- Kubin 
-^^■'^"•IS^ciismiämSSiimcr  einige  JV^"/  -"-'"«^'^  nuuui. 

<i  -  Mart.  15.  —    «     Ïemes-Kubin.  — 

•  15  drb.  —  15  St. 

XLVa.       —  Apr.      2.  —    II    Fogaras. 

XLVI«.      "  Febr.  25.  —    «    Fülöpszállás. 

<i  —  Jan.      2.  —    <i     Izsá/í.  4-  5  drb. 

4-5  St. 

<i  —  Febr.  15.  —    «    Izsák. 

XLVII«.     -  Mart.  dO.  —    <■    Eőr. 

"Apr.  Ki    -17.{^:^Ï1«    Eör.  Apr.2l.  - 

Utolsók.   —   !Â;ie 

lelten. 

XLVIII.    —  Mart.    3.     -    «     Cs.-Somorja.- 

XLYIII«.  -     <i       29.    -    «     Zólyom. 

—     (I       20.  —    (I     Tavarna. 

I..  (F.)  —  Febr.  15.  —  (in)  Izsák.  (XLVIa.) 

Lk.  (Sp.)  —  Apr.     2.  —    «     Fogaras.  (XLV«.) 

J.  (Sch.)  —  47  nap  (2;a9e). 

K.  (M.)  —  Mart.  10. 

Míg  Temes-Kubin  és  Izsák  telelési  adatokat 
adnak,  addig  Eörben,  mely  szintén  alföldi  állo- 
más, április  16 — 17.  folyt  le  a  fővonulás,  ápri- 
lis 21.  mutatkoztak  az  utolsók,  a  többi  adatok 
is  igen  tarkák.  Éppen  ezért  meg  se  kíséreljük  a 
réti  pipis  felvonulásának  vázolását,  egy  ily  át- 
vonuló, sőt  már  itt  áttelelő  fajnál  ez  még  elte- 


kintve az  anyag  hiányos  voltától  sokkal  nehe- 
zebb problema,  mint  azoknál,  a  melyek  a  terü- 
letet megszállják,  azaz  a  typikus  vonulóknál. 

SBaí)renb  î^emeê^Aubiu  unb  Ssfóf  non 
Überiinnterung  beríá)ten,  fanb  ber  ^auptjug  in 
eör  ani  lí')— 17.  3íprií  ftatt,  unb  roar  ber  íe|te 
am  21.  Slprií  jn  fe^en;  auá)  bie  í)iei()e  íft  fcí^r 
bunt.  Ében  barum  niad)en  roír  gar  feinen  ä^erfud), 
ben  Surd)äug  bea  aSiefenvieperè  etngef)enber  511 
unteriud^en,  eè  ift  bieè  bei  einer  biivd)5ief)enben 
nnb  id)on  fteűenroeife  überrointernben  3trt,  abge: 
iel;en  oon  beni  ìlfanget  an  gcniigcnbem  9)ìatcrialc, 
ein  üieí  id)roerereê  problem,  ale  bei  )o(d)eu.  Die 
baê  (ikbiet  befiebein,  aifo  t:)piid;e  3"iPögel  l'inb. 

20.  <—>  Anthus  triviális,  L. 

XLV«.  —  Apr.  2.     -  (in)  O-Verbász. 

-  Il  t>0.  —  <i  iirV/. 

<|  —  (1  10.  —  Il  ì'ogaras. 

XLVI«.  —  (I  8.  —  (.  Kis-Harta. 

XLVIIê.  —  <i  1.—  «  Nádasd. 

«  —  «  1 2.  —  <i  Eör. 

XLVIII.  —  (I  4.—  .1  Cs.-Somorja. 

Il  —  (I  3.  —  Il  Selmeczbánya. 

'I  —  Il  10.  —  Il  Tavarna. 

«  —  «  12.  —  Il  Ungvár. 

XLIX.  —  (I  8.  —  (I  Zuberecz. 

«  —  Il  9.  —  (I  Liptó- Újvár. 

L.  (F.)  —Apr.  1. —  (in)  Nádasd  (XL  VII«.) 
Lk.  (Sp.)    —     Il       Ki.  ~    Il     Tavarna.— 

(XL  Vili.) 
J.  (Sch.^     —  ir>  nap  (2age). 
K.  (M.)  Apr.  8—9. 

Rea,  bár  mindig  aránylag  késő  adatokat  szol- 
gáltat, az  idei  középszám  megállapításánál  nem 
jöhetett  figyelembe. 

Az  országos  ingadozás  aránylag  igen  kicsi, 
különösen  ha  tekintetbe  veszszük  az  egyes  állo- 
másoknál mutatkozó  ingadozásokat.  így  p.  o. 
JíóVben  —  a  hol  nem  fészkel  —  áprüis  12.-től 
május  14.-ig  tartózkodott  és  április  23.  és  29. 
voltak  a  fővonulási  napok,  tehát  oly  időben,  a 
mikor  az  egész  országot  már  megszállotta. 

Ez  az  eset  is  mutatja,  hogj'  az  átvonulóknál 
oly  problemáki-a  bukkanunk,  a  melyeket  az 
eddigi  anyag  alajDJán  meg  nem  fejthetünk,  ho- 
lott ez  vonulóink  felvonulásának  tanulmányá- 
nál is  igen  fontos  kérdés. 

Dbrool)!  3íéa   innner  ein  fpätee   Xatnm  auf= 


iiH'ift,  foimteii  mir  baâ  (icudije  iiicljt  dcrücfficf;-- 
tiijeii. 

®ie  ©djroanfunçi  tft  f)eucr  ücrijäitnifjmäeifl  flein, 
'  befonberô  roemi  man  fie  mit  ber  lofalen  3d)niauhing 
ber  eingeinen  Stationen  uerflíeic^t.  ®o  rourbe  ber 
58ûiiinpiepcr  in  (g  ö  r  —  reo  er  nícíjt  niftet  —  oom 
12.  aiprií  (lis  14.  max  beobadjtet,  bie  |)anpt3ngê= 
tage  waren  ber  23.  unb  21».  3lpril,  nífo  jn  einer 
fo[d)en  3t-'it,  reo  baő  9an5e  Öanb  fd)onbefiebeít  mar. 

3íud)  biefer  gali  beioeiêt  una,  ì>a^  bie  Unter= 
fuddling  beê  Í3^urc^5ugeâ  auf  fold)e  ^^robíeme  füíjrt, 
bereu  Söfuug  auf  ©ruub  beò  biêi;erigeu  ïïiatcrialeâ 
uumögiid)  ift,  uub  bod)  ift  t)a§>  bei  ber  Unterfud)ung 
ber  3(rt  unb  Seife  beo  Siigt'Q  eine  febr  luiditige  Arage. 


Aquila  naevia,  Gm. 


XLIX. 


Mart.  2 1 . 
Apr.    I '.I. 


21,29 


(in)  Zuberecz. 

«     Liptó-Ujvár.  — 
1  drb.  -^ÉK.  — 
1  St.  ->N0. 

(I    Liptó-Ujvár.  — 
.5  drb.  -^ÉK.  — 
1  drb.  ^ÉK.  — 
5  St.   ^NO.   - 
1    St.   ->N0. 


XLYI«. 


Archibuteo  lagopus.  Gm. 
—  Febr.  20. 


XLVU.  —  Mart.  12.  ~ 
XLVn«.  —  Febr.  25.  - 
XLVm.    —  Mai    20.  — 

XLIX.  Febr. , 


(in)  Kolozsvár.ütolsó. 
®er  (e|te. 

II    Kőszeg. 

«    Eör. 

((     Cs.-Somorja.  — 
Egyesek.  Einige. 
Mart.  12.  «     Liptó-Ujvár.  — 
Többször    vonult 
3 — 4  darab  is.  — 
-^ÉK.   gjíef)rere= 
matjogenS — 4St. 
->N0. 

Cs.-Somoija  május  20-iki  adatát  elhagyva, 
az  utolsó  mutatkozás  középnapja  a  következő  : 

Ê  è.  =  ©  0  m  0  r  j  a'â  Satum  üom  20=ten  3)íai 
roegfaffenb,  geftaltet  fid)  baá  iDíittet  bet  lelten  Gr= 
fd)eiunng  luie  fotgt  : 


L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 


Febr.  25. 
Mart.  12. 


(in)  Eőr.  (XLVna.) 
«    Kőszeg.  (XLVII.) 
Liptó-Ujvár.  — 
(XLIX.) 


J.  (Sch.)     —  IC,  nap  (Í'age). 
K.  (M.)      —  Mart.  4—5. 


^3.  <—>■  Ardea 


XLIY«.  —  Mart.    2.  -  -  (in)  Kupinovo. 

XLV.  —     «       14.  —    (I     Nemei. 

XLY«.  —  Apr.   93.  —    «     Drdvalorok. 

XLYI«.  —  Mart.    3.  —    «    Keszthely. 

Drávatorok  tiílkéső. 

T'ra'inUorot  ,^n  fpiit. 


24.^ 
XLIV«. 


XLY«. 


Ardea  cinerea,  L. 


Febr.    8. 


Febr.  15. 


XLVIa. 


Mart.  21. 

8. 

Apr.   94. 


Mart.  7. 
Apr.  96. 

«  13. 
Mart.  24. 

«       10. 


—  «       18.  — 
--     «       20.  — 

I      1—2  áttelelt     I 
\  1  —3  iibcnoiiitcrtenj 

—  «  5.  — 

—  «       15.  — 

—  «       16.  — 

—  ..       11.— 

—  Apr.    19.  — 

—  Mart.  12.  — 

—  «       1.5.— 


XLY 
XL\ 


14.  ^ 


(in)  Kupinovo. 
«     Temes-Kubin. 
«    Plavna. 
«    Cséb. 
«    Drávatorok. 

17  drb.   -^É.    - 

17  St.  ->N. 
«     Apatin.  —  1  drb. 

-^É.  1  St.  ^N. 
«     Üj-Bessenyő. 
«    Kiszetó. 
«     Béa.  —  7  darab 

vonul.    -      7    St. 

äie{)en. 
«     Fogaras. 
«    Nagy -Aj  la. 
«    Eló'patak-Hidvég. 
(I    Inke. 
«    Arad.   —    1   drb. 

^ÉNy.    -  1  St. 

-vNW. 
«     Nagy-Enyed. 
II    Baróth. 
«    Keszthehi. 
«    Keszthely. 
<i    Boglár. 
(I     Kis-Harta. 
II    Fülöpszállás. 
II     Tisza- Alpár. 
«     Szarvas. 
«    Kolozsvár. 
«     Sárosd. 
«    Eőr.  7  drb.  ->É. 

7  St.  -^N. 
II     Nagy-Bocskó.  — 

Csapatosan  — ^►E. 

3n  gíiigen  -^N. 


XLATII. 

Mart.  20. 

-  (in)  Cs.-Somorja. 

XLV. 

-  Mart.  10.  "  (in)  Plavna. 

„ 

<.       14.  - 

(1     Karcsa. 

XLY«. 

—  Apr.    25.  —    II     Drávatorok 

,, 

Apr.    15.  - 

"    «     Bustijaháza.    — 

2  drb.  -^ÉK.  — 

L.  (F.) 

—  Mart.  10.  -  (in)  Plavna. 

2  St.  ->N0. 

Lk.  (Sp.) 

-  Apr.    24.         II     Drávatorok 

,, 

Mai    IG. 

II     Dombó. 

J.  (Sell.) 

4ü  nap  i%ao^i). 

XLVIII«. 

-  Mart.  29. 

-    11     Zóljoiu. 

K.  (M.) 

Apr.  12. 

L.  (F.)        —  Febr.    8.  —  (in)  Kupinovo. 

(XLIVa.) 
Lk.  (Sp.)     -  Mart.  29.  —    «     Zólyom.  — 

(xlViii«.) 

J.  (Scb.)     —  :>0  nap  (Tarie). 
K.  (M.)  Mart.  4     5. 

Az  áprilisi  dátumokat  tekintettel  e  faj  kó- 
borló természetére  mind  el  kellett  bagyni; 
külön  kell  azonban  rámutatnunk  Réára,,  bon- 
nan  eddig  évről-évre  ily  késő  adatokat  kapunk. 
Még  így  is  igen  tai-ka  a  sorozat,  de  tekintetbe 
kell  venni  azt,  bogy  e  faj  korán  érkező,  részben 
áttelelő,  s  bogy  vonulása  a  belyi  viszonyok  be- 
batásának  is  erősebben  alá  van  vetve. 

S)ic  2tprilbaten  mußten  in  ^infic^t  auf  bíe  imt: 
tjerftveii^enbe  Sebeiiêroeife  bel  ©raureifierô  roeg: 
geíaffen  merbeit  ;  merfunirbig  ift  eê,  bafj  mir  non 
9iéa  iiiiiiicr  fofd;  fpäte  Taten  erbaíten.  Sie9iei{)c 
ift  fo  and)  nod;  äienüid;  Inmt,  bod;  inüffen  luir 
bebenfen,  bafe  biefe  3(rt  fei;r  frül;  erfd;eint  —  fteüen= 
roeife  ütierrointert  —  nnb  ba§  iíjr  ßng  in  ^oíge 
i£)rer  .^ebenêiuetfe  and)  ben  íocalcn  iserdaltiiiffeii  in 
grijfeerem  Üía^e  nnterioorfen  ift. 

25.  <— >  Ardea  comata.  Páll. 

XLIVa.  —  Apr.  14.  —  (in)  Kupinovo. 

II  —     <i  16.  —    II     Temes-Kubin. 

XLV.  —     «  27.—    11    Újvidék. 

XLV«.  —     «  26.  —    II    Drávatorok. 

II  —     <i  24.  —    II     Ó-Verbász. 

XL  VI«.  —     <i  9.  —    I.    Kesztbely. 

L.  (F.)       —  Apr.      9.  —  (in)  Kesztbely.  — 

(XL  VI«.) 
Lk.  (Sp.)   —     <i      27.  —    II    Újvidék.  (XLV.)     i 
J.  (Scb.)    —  19  nap  (Tage). 
K.  (M.)     —  Apr.  18.  j 

26.  "—>  Ardea  garzetta,  L. 
XLIV« 


Ardea  minuta,  L. 


XLIV«. 

-  Apr. 

26.     -  (iu)  Temes-Kubin 

XLV«. 

27.  —    II     Drávatorok. 

„ 

-        (1 

20.  —    II     Ó-Verbász. 

« 

-    Mai 

6.  —    II    Fogaras. 

xLvn«. 

—     II 

12.  —    II     Eőr. 

XLVIII. 

—     <i 

1.  "    II     Cs.-Somorja. 

L.  (F.)  —  Apr.    20.  —  (in)  Ü-Ver])á8z. 

Lk.  (Sp.)  —  Mai     12.  —    «    Eőr. 

J.  (Scb.)  —  23  nap  (S^age). 
K.  (M.)  Mai  1. 


28. 

<—>  Ardea  purpurea. 

L. 

XLIV. 

/.      -    Mart.  24. -- 

(in)  Kupinovo. 

„ 

-  Apr.      8. 

Temes-Kubin 

XLV. 

^  Mart.    9.  ~ 

Plavna. 

XLV« 

--     II       16.   - 

Drávatorok. 

„ 

—     1.       10.  — 

Ó-Verbász. 

„ 

—  Apr.      5.  — 

Eéa. 

« 

-  Mart.  29.  ~ 

Fogaras. 

XLVI. 

í.     —     11      24.— 

Kesztbely. 

« 

—     <i       26.  — 

Boglár. 

i( 

—  Apr.   S2.~~ 

Kis-Harta. 

« 

—  Mart.  28.  — 

Izsák. 

« 

-  Apr.  -19.  - 

Tisza-Alpár. 

XL  VII 

«.   —     «      15.- 

Eőr. 

XLVII 

L    -     1,       16.- 

Cs.-Somorja. 

Mart.  22.  —  (in)  Kupinovo. 
Apr.    22.  —    II     Temes-Kubin. 


Kis-Harta  és  Ti^za-Alpdr  késő  adatai  a 
szomszédos  Izsák-é  mellett  mint  vonulási  ada- 
tok meg  nem  állbatnak. 

3)ie  fpäten  î)aten  non  Ëtâ=§atta  unb  2'tfîa= 
3IÍ|)ár  fönnen  nedenbem  benadjbarten  Safát  nid)t 
ale  S^Ö^i^'^t'-'"  angenonnncn  luevben. 

L.  (F.)       —  Mart.    9.  -  (in)  Plavna.  (XLV.) 
Lk.  (Sp.)   —  Apr.    16.  —    «     Cs.-Somorja. 

(XLVm.)  ' 
J.  (Scb.)    —  39  nap  (^agc). 
K.  (M.)     —  Mart.  28. 


193 


-•*•  tí^  Asio  accipitrinus.  Tall. 

VT  A'  .  I         Egész  télen  át         \,-    ■.  A 

«  Febr.  7— 27.     «     0-Verbász. — 

A  visszavonulás 
i(iőtartama.®auer 
bee  Siiriícíjuíjeo. 

XLVL/.  :M;irt.    •').         «     Kolozsvár.    Első, 

mart.  15.  fővonii- 
lás.  erfte,l5.aJiarí 
Í>niipt3ii9. 

XLVII.  «       K').  «     Kőszeg.     Utolsó. 


XLVII«. 


Egész  télen  át  1  VKy 

1  gaiiäcn  iiUuter  l)iiibiivd)(  " 


Következtetésekre  absolut  alkalmatlan  anyag. 
Annál  érdekesebb  Chernél  úr  jelentése  :  «január 
és  február  nagy  számban,  egérjárásos  év.  Mar- 
tius  S  kevesebb,  martius  10  néhány;  az  egerek 
legnagyobb  része  elpusztult,  n 

6iii  jii  SdjIuMoIoeningen  nbíolut  luuiceigiictcê 
ÍJiatertnt,  umfo  iiitercifaiitcr  ift  ."òorvu  imu  (Sl)cr: 
iiel'â  33ericí)t  :  «'^m  '^ammv  iiub  (Veln-unr  in  cjvoèer 
9ínaa{)í,  haé  íjeiivtcse  3aí;r  ein  $líaiiíeiaí)r  ;  3)íart.  S 
uHMuger,  2!íart.  16  einige;  ber  gröfjte  Xí)tií  ber 
Íltdníe  ging  ju  ©nmbe.« 


30.  < — >  Aythia  ferina,  L. 
XL  VI«.     -—  Mart.  IS.  —  (in)  Fülöiíszállás. 
—     «       12.  —    «     Izsák. 


Botaurus  stellaris,  L. 


31. 

XLIV«.  -  Mart.  ::•().        (in)  Kupiuovo. 

"     jícnSryntoi^iíbKvcDí  "  Tmm-lú(bia. 

XLV«.  —  Mart.  18.  —    «  Fogaras. 

XLVI«.  —  Febr.  19.  —    «  Keszthely. 

(I  —     «       2S.  —    «  Fülöpszállás. 

«  —  Mart.  10.  —    ((  Izsák. 

«  —  Apr.     8.  —    (I  B.-Csaba. 

XLVII«.  —Mart.  11.—    ..  Eör. 

L.  (F.)  -  Febr.  19.  —  (in)  Keszthely.  — 

(XLVI«.) 

Lk.  (Sp.)   —  Apr.      8.    -    «    B.-Csaba.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Sch.)  49  nap  (STnge). 

K.  (M.)       -  Mart.  15. 


,]r>.  -^*>  Bucephala  clangula,  L. 

(in)  Nagy-Enyed. 


XLVI.       —  Mart.  ű-l. 

\J\Ì,.  í    Átteli-lt 

XLVI«.      —   lübmuiutcrtc 


Keszthely. 


XLVII«.    —  Febr.    3.  —  (in)  Magyar-Óvár. 

«     Mart.  lü-  -Apr.  2(5.    «     Eör. 
XLVIIL    —Febr.  11.—    ..     Cs.-Somorja. 

Eőrben  az  idén  rengeteg  számban  vonult  át 
kizárólag  Ny  — >-  K  irányban,  fővonulási  napok 
martius  19,  30  és  ^il,  a  mikor  éjjelenként  sok 
ezer  volt  hallható. 

3»  Éöv  äogcii  í;eucv  ungemein  uicle  bnrci),  9íid)í 
tung  aiiânuf)mêioê  28  — >-D.  .(Qauptäiigotage  19.,  30. 
uiib  31.  aJMvä,  naájte  loanberten  fie  ju  ^aiifenben. 


33. 


Buteo  vulgaris,  Bechsï. 


XLVI«.        -  Febr.  22.  -       «     Fülöpszállás. 
(I  —     (I       28.  —    «     Kolozsvár. 

XLVIIi.    —     «       11.—    «     Cs.-Somorja. 

XLIX.       —  Mart.    9.  —    «     Liptó-Ujvár.  — 
^>-EK.  vonul.    - 
->N0.  jiefienb. 

L.  (F.)  Febr.  II.  —  (in)  Cs.-Somorja. 

(XLVIII.) 
Lk.  (Sp.)    —  Mart.    9.  —    «     Liptó-Ujvár.    - 

(XLIX.) 
J.  (Sch.)     —  27  nap  (2age). 
K.  (M.)      —  Febr.  24. 

34.  <—>  Caprimulgus  europseus,  L. 

XLIV«.  —  Apr.    18.  -     (in)  Temes-Kubin. 

XLV«.  —     «       19.     -  «  Béllye. 

«  —  Mai       2.  ---  «  Fogaras. 

XLVI.  —Mart.  31.—  «  Arad. 

XLVI«.  —  Apr.    27.  —  «  B.-Csaba. 

(I  —  Mart.  27.  —  «  Maros- Vécs. 

XLVII«.  —  Apr.    18.  —  «  Nádasd. 

<(  -      «       19.  —  <i  Sopron. 

—     «      27.  —  «  Eőr. 

XLVIIL  —     «       30.  —  «  Cs.-Somorja. 

XLIX.  —  Mai     15.  —  «  Liptó-Ujvár. 

L.  (F.)  —  Mart.  27.  —  (in)  Maros-Vécs.  — 
(XLVI«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai  15.  —  «  Liptó-Ujvár.  - 
(XLIX.) 

J.  (Sch.)    ■  -  50  nap  (Xage). 

K.  (M.)      —  Apr.  20-21. 

Mart.  27  az  eddig  ismert  legkorábbi  dátum. 
27.  aiiárj  ift  bas  fvüljeftelnoíjcrbcfannte  Satuin. 


1!)4 


■.Vj.  ^ 
XLY«. 

XLVT. 
XLYl«. 


Cerchneis  tinnuncula,  L. 


I    Áttelelt    I 

IlibcviBintcrlcJ 

—  Mart.    3. 

—  «       14. 

—  <■      29. 
-Febr.  28. 

—  «      ?2. 


(in)  Ó-Verbász. 


XLYII.     —  Mart.    8.  - 

XLVIIa.    —     «         7. - 

"  Febr.  28.  - 

—  Apr.    17.  - 


XLYIIIa.  —     «       13. 

XLIX.       —  Mart.  20. 

(I  —  Apr.    15. 


Arad. 

liippa. 

Vájasd. 

Fülöpszállás. 

Izsák. 

Kolozsvár. 

Felső-Lövő. 

Mácsa. 

Eör. 

Cs.-Somorja. 

Meleghegy.  — 

Gólyákkal  vonult 

30—40    drb.    — 

aJíit  ben  ©törájeii 

jogeit  30—40  St. 

Tavarna. 

Zuberecz. 

Liptó-Ujvár. 


K.  (M.) 


XLIV«. 


XLY«. 
XLYI. 


Mart.  24. 


Cerchneis  vespertina,  L. 


XL\1. 

XLYI«. 


XLYII. 
XIAU«. 


L.  (F.) 


Lk.  (Sp.)   — 


Apr.    21.  —  (in)  Maros-Béld. 


Falnpszállá--<  adata,  tudva  azt,  hogy  a  meg- 
figyelő csak  februái-  20-án  kezdte  meg  működé- 
sét, a  szomszédos  Izsák  adatára  való  tekintettel 
nem  teljesen  megbízható,  s  így  elmarad, 

íTnő  íTatiim  non  g  ü  1  ö  p  6  á  [fáé  crjáieint 
neben  Ssfóf  jtueifel^aft,  befonbers  auá)  barnnt, 
loeil  ber  Seobad)ter  erft  am  20.  geber  jii  f uiuHionie= 
ren  bei\ann,  unb  bteibt  baljcv  mtç\,. 

L.  (F.)  Febr.  28.  —  (in)  Yajasd  (XLYI), 

Eör  (XLYUa). 
Lk.  (Sp.)  —  Apr.  17.  —  «  Meleghegy.  — 
.J.  (Seh.)     —  4íl  nap  (Sage).  (XLYIII.) 


J.  (Sch.) 
K.  (M.) 


XLIY«. 
XLYI«. 


38.  <- 
XLYI«. 


39.  <- 
XLYI«. 


Apr. 


29. 


17.  — 
17.— 

17.  — 
29.  — 

18.  — 
20— 2ö. 


Nagy-Enyed. 

Lelle.  Ca.  100  db. 

-^ÉK.  6a.  100  et. 

->N0. 

Yisz. 

Kis-Harta. 

Izsák. 

B.- Csaba. 

Szeleste. 

Eör.   15    drb.   itt 

tartózkodott.     — 

l.j  St.  l)ie[ten  fid) 

l)icr  auf. 


Apr.    17.  —  (in)  Királyhalom. 

(XLYI)  etc. 
Il      29.  —    «    Nagy-Enyed. 

(XLYI)  etc. 
13  nap  (îaije). 
Apr.  23. 


Charadrius  apricarius,  L. 

Jlart.  2."),  —  (in)  Temes-Kubin. 

—  Apr.    IL  —    II    Kis-Harta. 

—  Mart.  l{j.  —    (I    Fülöpszállás. 


Charadrius  morinellus,  L. 


Fe 


(iu)  Fülöpszállás. 
Csapat  -^EK. 
Alng  -^NO. 


Chaulelasmus  streperus,  L. 


Mart.  1: 


(int  Fülöpszállás. 
II     Tisza-Alpár. 


19. 

—  (in)  Temes-Kubin.  — 

40.^ 

->  Chelidon  urbica,  L. 

28    drb.   vonulá- 

XLIV«. 

—  Mart.  30.  —  (in)  Carlopago. 

son.  —  28  ©tüá 

II 

—     «       28.  —    II     Kupinovo. 

5icl)en  biirdj. 

„ 

—     II       20.  —    II     Homolicz. 

23. 

—    Il    Fogai-as. 

„ 

—  Apr.   16.  —    <i     Temes-KuUn 

^v 

17. 

—    Il     Királyhalom.    — 

Menestorfer.) 

Xagy  csapat 

(1 

—     II       19.  —    .1     Duboi'ácz.  — 

(V 

D-^É.  —  ©roêei- 

Menestorfer.) 

gíug  S^N. 

—  Mai-t.  22.  —    (1    Plavisevicza. 

2(i. 

~    .1     Arad.  —  12  drb. 

,. 

—     <-       25.  —    II    Dnbova. 

D^É.-12et. 

11 

—     0       25.  —    «     Ogradina. 

S->N. 

XLY. 

—  Apr.      3.  —    II    Fuzsine. 

195 


XLV. 
XLV« 


XLYI. 


XLVIa. 


—  Apr.  8.    - 

—  Mart.  20.  — 

—  «  29.  — 

—  Apr.  2.  — 

..  19.  — 

-  «  8.  -^ 
^     «  1.— 

-  0  IS.  — 


Mai-t.  28. 
Apr.      3. 

«  3. 
Mart.  29. 
Apr.  12. 
Mart.  30. 

«      31. 

«      30. 

"  30. 
Apr.  3. 
Mart.  27. 
Apr.   27. 


Mart.  31. 
.       31. 


—  Apr. 


XLVII. 


XLYII«. 


XLVllI. 


30. 
12. 
24. 
24. 
10. 
22. 
IS. 

5. 
12. 

7. 

6. 

2. 
17. 
22. 
17. 
15. 
16. 

2.  - 
16. 
18. 
20. 

5. 
18.- 

6. 
19. 
17. 


(in)  Morovic. 

«  Ivanovoselo. 

(c  Szaporcsa. 

«  Ö-Verbász. 

<i  Uj-Bessenyo. 

(.  Kéa. 

<c  Szászsebes. 

Il  Xagy-Szeben. 

B  Streza-Kercisora. 

«  Fogaras. 

«  Sárkány. 

«  Parò. 

(I  Alsó-Venicze. 

11  Felsö-Komána. 

«  Kovászna. 

(I  Szegzárd. 

«  Szeged. 

"  Kis-Zombor. 

«  Arad. 

Cl  Xagy-Enyed. 

(I  Benczéd. 

(I  Feselnek. 

«  Keszthely. 

(I  Fülöpszállás. 

.1  B.-Csaba. 

II  Kolozsvár. 

«  Torda. 

II  Mezö-Örményes. 

II  Mocsár. 

II  G.-Szt.-Imre. 

II  K.-Eemete. 

II  Oroszhegy. 

II  Hosszuszeg. 

II  Monyorókerék. 

II  Kőszeg. 

II  Német-Gencs. 

II  Szombathely. 

II  Nagyvárad. 

«  Felső-Fernezely. 

II  Izvora. 

II  Nádasd. 

II  Eohonez. 

II  líiczing. 

II  Néma. 

II  Bátony. 

II  Vaja. 

II  Eör. 

II  Nagy-Bánya. 

II  Ruszkova. 

<i  Cs.-Somorja. 

II  Selmeczbánya. 

II  Kékkő. 


XLVIII. 


Apr.    14.        i^in)  Padár. 


17. 


Mart.  30. 

«      28. 


XLMH«.  -  Apr. 


XLIX. 


Mai 
Apr. 


24.— 
18.— 
11.— 
11.— 
j2_ 

23.  — 

27.— 
8.  — 
8.  — 
20.  — 
19.  — 
19.  — 


Meleghegy. 

Devecser. 

Legyes-Bénye. 

Nagy-Szöllös. 

Kis-Garam. 

Ujvásár. 

Cselnek. 

Horka. 

Eozsnyó. 

Nagy-Szaláncz. 

Tavarna. 

Ungvár. 

Zuberecz. 

Liptó-Ujvár. 

Szepes-Bcla. 

Lőcse. 


Tcm('íi-l\ubi)i  és  Ihibovárz  túlkésőknck  lát- 
szanak és  a  szomszédos  állomások  constans 
máreziiisi  adataival  szemben  meg  nem  állhat- 
nak ;  különben  is  egy  megfigyelőtől  erednek. 

Lássuk  most  az  egyes  zónák  középső  napjait: 

2"  e  m  e  â=E  u  b  i  n  uiib  S)  u  b  o  o  á  c  s  ertct)eincii 
511  îpat  uiib  biirfen  in  iQinftdit  auf  bie  conftniitcn 
Üfär.ibatcii  bor  (HMiaá)bavten  Stationen  uH-i]ciielníícii 
luorbeii  ;  beibe  ftainmen  awá)  con  etniinb  bemíelben 
Seobadjter. 

Seßt  \űUym  bie  mittleren  XniU'  ber  eiiiíeliieii 
3oneu : 


Zóna 

Legkor. 

LegkfiS. 

Ingiul. 

Knzrp 

âone 

gviiícít. 

Spättit. 

edjiuaiU. 

TOittcl 

XLIVa. 

Mart.  5!0.  Mart.  30. 

~ 

Mart  í!6. 

XLV 

- 

— 

XLV«. 

Mart.  "20.    Apr.  19. 

31 

Apr.     1.. 

XL  VI 

.       -27.       .     .7. 

M 

1 

«       II  — 1-2. 

XLVI«. 

Il       30.       Il     l'i. 

ïi6 

1 

.1       11  —  1-2. 

XLVII 

Apr.      "i. 

Il     t± 

Ül 

II       12. 

XLVn«. 

«     iO. 

19 

1 

•       II. 

XLVUI 

Mart.  âS. 

«     19. 

"23 

.         S. 

XLvm«. 

Apr.      â. 

.     27. 

-26 

.       Il— lô. 

XLIX 

«       19. 

Mai     S. 

"20 

Il       2S— 29. 

A  zónák  középna])jainak  összeállításából  ké- 
pezett sorozat  nem  mondható  szabályosnak, 
egyes  zónák  között  igen  nagy  különbségek  me- 
rülnek fel  —  XLIVa  és  XLV«,  XLVIII«  és 
XLIX  —  de  azért  határozottan  látható  a  föld- 
rajzi és  magassági  befolyás  okozta  késés,  külö- 
nösen a  XLIX.  zónában,  a  hol  e  kettő  együtte- 
sen működik.  Az  első  érkezési  napok  sokkal 
szabályosabban  sorakoznak  egymás  mellé.  Min- 


1% 


denesetre  tekintetbe  kell  vennünk  azt  is,  bogy 
egyes  zónákban  igen  kevés  adat  van,  ezek  tehát 
nem  adnak  megbízható  közcpszámot.  Hogy  a 
hypsometrikus  befolyás  milyen  jelentékeny,  ki- 
tűnik az  alábbi  összeállításokból.  Kiszámítjuk  a 
területek  középnapjait  és  a  culminátiót. 

®ie  ano  ben  niittlevcn  Singen  geínlbete  3íeil;e 
fniin  nid;t  regelmäßig  genannt  mcrben,  unter  ben 
einseínen  3onen  fontmen  gans  eríjebíii^e  Sifferensen 
uor,  XLI\'«  und  XLV«,  XLVIII«  und  XLIX, 
bod)  ift  ber  geograpí)iíá)e  unb  í;i)pfometrifá)e  (Sin: 
flnf5  entfd;ieben  nad)iucisliar,  bejonberê  in  ber 
XLIX.  3oiie,  in  roeld;er  biefe  beiben  äiifamnien= 
roirí'en.  ®te  2^age  bee  erften  (Srídjeincnö  geben  eine 
äiemlid)  regeimäfeige  Sïeiije.  2}!an  inufe  jebenfatts  in 
iüetrad}t  neí)men,  bafj  in  einigen  3onen  fef^r  nienig 
Tiakn  finb,  u)cld)e  ba()er  fein  fid)ereô  3Jìitte[  geben 


tonnen.  Ser  i)i)p)ûmetriîd)i  tSinfíuf;  ift  bei  bicfer 
3lrt  íeí)r  bebentenb,  luno  quo  ben  folgniben 
3niaimnenftcllnngen  Wútcl  ber  geograpljii'dien 
©ebiete  unb  (Snlmination  —  feijr  eriid;tlid)  ift. 

Alföld.         Sicfi'üciic. 

K.  m.)    -  Apr.  i.     :.. 

Dnuáutnli  dombvidék.         .'ôiincllniid  jriif.  dct-  'Suiinii. 

K.  (M.)-    Apr.  4     .J. 

Keleti  hegyvidék.         Ccft(irt)c  Kilicliiiiii). 

K.  (M.)--  Apr.  11  — H. 

Északi  hegyvidék.         9íüi»liri|i.'  («"ilicüiiiin. 

K.  (M.)    -   Apr.  áO. 


III.  III 

"20— J4.         "J5— á 

4.  8. 


IV. 

IV. 

IV. 

IV. 

IV.  V. 

V. 

-13. 

14-18. 

l'.)--jy. 

■Í4-áS. 

-2;i-3. 

4—8 

6. 

í± 

9. 

5. 



1. 

A  két  hegyvidék  viszonya  az  Alföldhöz  és 
Dunántúlhoz  mutatja,  hogy  a  hypsometrikus 
befolyás  igen  nagy,  de  mutatja  azt  a  kettős  cul- 
minatió  is,  mely  határozottan  kifejezésre  jut. 
Ez  a  kettős  culmiuatió  ugyanis  onnan  szárma- 
zik, hogy  a  vonulás  valamilyen  módon  meg  lett 
akasztva.  Az  április  4 — 8-ig  való  esést  a  füsti 
fecskénél  is  tapasztalhattuk,  s  ez  összefügg  az 
időjárással,  de  a  füsti  fecskénél  április  9 — 13 
között  ismét  emelkedés  mutatkozik,  míg  a  gatyás 
fecskénél  éppen  itt  esik  még  mélyebbre.  Az  ok 
tehát  más.  A  vonulást  ily  módon  megakasztó 
befolyásnak  éppen  a  hypsometrikust  kell  tekin- 
tenünk. Látható,  hogy  ez  jóval  nagyobb  ennél 
a  fajnál,  mint  volt  a  pacsirtánál. 

3luè  bem  SBerljaltnifíe  ber  jioei  6rí;ebungen  jum 
Tieflanbe  unb  jum  .^»iigcílanbe  jenfeitè  ber  3^onau 
ergiebí  fid;,  ba^  ber  íji^vfometrifd^e  Einfluß  fel^r 
groß  ift,  baêfelbe  beroeift  bie  boppeíte  ßuimination, 
roeldje  í)ier  entíd)ieben  5um  2luebruá  fommt.  ®ine 
jioeifad^e  ßutmination  entfielt  namíid)  burd)  eine 
©tod'ung  beè  3i'9cê.  2)er  jät)e  gall  üom  4—8. 
3l»rit  ift  aud;  bei  ber  9íaud)f(í)roalbe  bemertbar  unb 
ift  aud)  mit  ber  ^errfd^enben  2Bitterung  im  3"= 
fammenljange,  roäf)renb  aber  bei  ber  Jìaud^fd^malbe 
i)om  9 — Vò.  3Ipril  ber  3"9  loieber  ftärfer  rourbe, 
ift  er  bei  ber  ^auefd^roalbe  l)ier  fc^roäd^er.  S)ie  Ux- 
fad)e  ift  affo  cine  anbere.  ÌÀ^en  3iig  in  fotdjer  äßeife 


in  Storf'ung  briiigeiiber  tSiiifUifì  biirfte  alfo  niiv 
ber  t)i)pfometrifd;e  fein.  (£-5  iftju  erfeljen,  baf;  bicfer 
oiel  größer  ift,  ale  bei  ber  gelblcrd^e. 

Következik  még  az  országos  közép. 

(£'ô  folgt  nod)  bas  l'anbeôiuittel. 

L.  (F.)        -  Mart.  30.  —  (in)  Homolicz.  — 
(XLRv/)  etc. 

Lk.  (Sp.)    —  Mai       8.  —    «     Liptó- Újvár.  — 
(XLIX.)' 

.7.  (Sch.)    —  50  nap  (îage). 

K.(M.)      —Apr.  13     14. 

41.  -<^^  Chrysomitris  spinus,  L. 

XLIX.        Fein-.  ±2 — á4.    (in)  Liptó-Ujvár. 
(1  —     ((       3.5.  —    (I     Liptó-Ujvár.  — 

Eltávoztak.    3íer= 

íd)uninbcn. 

42.  "—>  Ciconia  alba,  L. 

XLIV«.  zóna.        XLIY«.  S'^w. 

Tengerparti  vidék.  —  SüfíciiIniiSi. 

Apr.    13.  -  (in)  Lje^kovac.  —  698—1084  m. 
Vonul.  3ii-'I)t  burd). 


Alföld.  —  îitfcbiiif. 

Mart.  -20.  —  (in)  Vrbaoja.    -  87. 
((     "id.    -    (I     Kuijinovo.  —  78. 
«      19.     -    «     Homolicz.  —  80. 
II      13.  —    (I     Teines-Kubin.  —  H-2. 
«      14.—    (I    Laűgenfeld.  —  lli2— 15;i. 
(I     '29.  —    (I    Belobreska.  —  81—440. 
«     d±  —    (.    Nájdas.  —  131—213. 
«     18.  —    <i    Berzászka.  -   81. 
(1      15.  —    (I    Dalbosecz.   —    454.    Nagyobb 

csapat  —yÈ.  —  ©röfeerer  (^Iiiö 

->N. 
(I      19.  —    <i     Plavisevicza.  —  Gl — 4G4. 
(I     ±0.  —    II    Dubova.  —  G8— 352. 
«      1 3.  —    ((     Ogradina.  —  58—249. 
(I      17.  —    (I     Jeselnicza.  50—249. 

Ljeskovac  adatát  mint  magában  állót  és 
egészen  más  területhez  tartozót  a  középnap 
megállapításánál  egyelőre  el  kellett  hagynunk. 
A  késés  valószínű  oka  az,  hogy  a  gólya  a  ma- 
gyar és  általában  a  dalmát  tengerparton  ritka, 
a  miben  egyetértenek  az  összes  megfigyelők. 

Belobreska  ai-ánylag  késő. 

3)aâ  ©atiim  »on  S  j  e  ê  í  o  u  a  c  imifete  alo  cjnnj 
aHeinftefienb  unb  einem  gaiij  auïiereii  ,3'i9ê(}einetc 
angeíjörenb,  einftmeikMi  bei  Í3erec[)mmg  bes  itiitt: 
íeren  Stages  roeggeiafieii  luerbeii.  î^ie  Uríad;e  ber 
Serfpätung  ift  iDaí;vtd)eiiilid)  ^ie,  baf?  ber  ©tord) 
an  ber  ungarifdjen  unb  überbaupt  au  ber  balnia: 
tiîd)en  Küfte  feiten  ift,  uni-j  uon  allen  ìieobad)tevn 
benierft  roirb. 

'Ö  e  I  0  b  r  e  á  f  a  ift  uerliältnifunäfng  fpät. 

L.  (F.)       —  Mart.  13.  -    (in)  Temes-Kubin, 
Ogradina. 

Lk.  (Sp.)  —     (I       22.  —    Il    Kupinovo,     Náj- 
das. 

J.  (Sch.)     —  10  nap  (î^age). 

K.  (M.)     —  Mari.  17     18. 

XLY.  zóna.  —  XLV.  ^oiie. 

40^— 45°30    . 

Tengerparti  vidék.  —   Sîiif<clllnll^. 

Mai     15.     -  (ill)  Vojiűr.  ---  146-209. 

Alföld.  —  îicfilieiic. 

Mart.  23.  —  (in)  Lipovljani.  —  143. 
(I     20.  —    II     Jasenovac.  —  94. 
<i      13.—    .1     Uj-Gradiska.  —  129. 

Aqiiilu.  VI 


Mart. 


12.  - 

(in 

)  Zupanja.  —  8(). 

IG.  — 

Nemci.  —  90. 

IG.  — 

Plavna.  —  80.  ->É.  ->N. 

IG.  — 

Karavukova.  —  84. 

14.  — 

Morovic.  —  85. 

10.  — 

Moronic.  Tömegesen  — ^ÉKK. 
3Jîaîîent)aft  ->0N0. 

20.'  — 

Cséb.  —  85. 

8.  — 

Ó-Futtak.  —  82. 

20.— 

Újvidék.  —  84. 

17.— 

Felsö-Kovil.  81.  -.É.  -^N. 

21.— 

Moja-volja  i^uszta.  —  123. 

16. 

Gardinovcze.  81.  — >É.  — >N. 

ip  

Nagy-Becskerek.  —  83.  Töme- 
gesebb érkezés.  —  3»  größerer 
ainjal^l. 

18.  — 

" 

Versecz.  —  92—252.  ->ÉNy. 

-^NW. 

Al)r. 


Mart. 


Keleti  hegyvidék.  —  Ccfdirtic  0"i'l)c6iiiig. 

Mart.  21.  -  -  (in)  Gura-Golumbului.   535.  — >K. 
->0. 
II     21.  —    II    Ponyászka.  706.  — >K.  —>0. 

Vojiiic  adata  a  fentebb  mondottak  alapján 
elmarad;  Nagy-Becskereken  csak  a  tömeges 
érkezés  jegyeztetvén,  szintén  elmarad. 

3)aê  3)atum  «on  33  o  f  n  i  c  bleibt  im  ©inné  beo 
oben  ©efagten  meg  ;  ebenfo  9Î  a  g  i)  =  33  e  e  ô  f  e  r  e  f, 
roo  fd)on  2)ìafien5ng  notiert  lunrbe. 

L.  (F.)  —  Mart.    8.  —  (in)  Ó-Futtak. 

Lk.  (Sp.)  —     Il       23.  —    Il     Lipovljani. 

J.  (Sch.)  —  1 6  nap  (^age). 

K.  (M.)  —  Mart.  15—16. 

XLV«.  zóna.  —  XLV«.  3o'"-'. 
45°30— 46°. 

Alföld.  —  îicfcbcne. 

Mart.  20.  —  (in)  Ivanovoselo.  —  125  — 163. 
(I      12.  —    (I     Szaporcza.  —  93. 
Il     17.—    «    Béllye.  —  87. 
Il      13.—    «     Drávatorok. —  83. —>É. —>N. 
Il     20.  —    Il     Apatin.  —  86. 
Il     19.  —    Il    Szonta.  —  87. 
Il      16.  —    Il     Doroszló.  —  91. 
Il     22.  —    Il     Ó-Verbász.  85.  — >ÉNy.  — >NW. 
(1     20.—    Il     Uj-Bessenyo.  91.  — >É.  — >N0. 
Il     19.  —    <i    Csákóvá.  —  83. 
<i     20.  —    Il    Mehala.  —  89. 
Il     18.  —    Il    Vadászerdő,  —  85. 

á6 


lOS 


Mart.  I'.t.   -  (iu)  Temes-Kékás.        100. 

«      Ki.  —    «    Kiszetó.  110.  — >ÉNy.  — >NW. 
«     -Ih.   ~    «     Bálincz.  -  125. 
«     i±^    «    Lúgos.—  12.5. 
(I      16.  —    «     Szuszány.  —  lo?. 

Keleti  hegyvidék.  —  Ocfílii^c  (?rl)cbiiii9. 

(in)  Kövesd.  152  -2fi:}.  ->É.  — >N. 

«  Labasincz.  —  103-201.  — >É. 
->N. 

>'    Petirs.  —  206—303. 

«    Dobrest.  —  350. 

«    Facset.  —  214. 

(I  Szintyesd.  —  242.  Tömegesen 
->ÉK.  3Jíaííení)aft  ->N0. 

«     Ohába-Bisztra.  —  271. 

«     Vajda-Hunyad.  —  381. 

"    Déva.  —  184. 

«  Piéa.  —  360.  Néhány  százra 
menő  csapat.  —  (Sin  gíug  von 
einigen  §unberten. 

«     Oláb-Brettye.  —  281—453. 

(1    Szászsebes.  —  263.   ->K.  (0.) 

n    Oása.  —  1227—1746. 

(I     Streza-Kercisora.  —  491. 

«     Alsó-Vist.  426.  ->ÉNy.  (NW.) 

«     Nagy-Sink.  —  476. 

«    Fogaras.  —  430. 

«  Fogaras.  —  50  drb.  — >DK.  — 
50  ©t.  ^SO. 

«    Sebes.  —  555. 

«    Páró.  —  439. 

«     Persány.  —  495—701. 

«    Alsó-Venicze.  —  440. 

«     Uj-Sinka.  —  531—1221. 

«     Felső-Komána.  —  468—795. 

II     Bareza-Ujfalu.  —  542. 

II  Nagy-Ajta.  —  506.  Nagy  csapat 
->DNy.  ©rofeer  gíug  ->SW. 

<i    Bölön.  —  511. -^Ny.  (W.) 
Tömösi  szoros.  (S^ömöéer  ^afe.) 
779.  Eendkivül  sok  — >ÉNy.  — 
Ungemein  uieíe  — >NW. 
Brassó.   -  548—1014. 
Előpatak-Hidvég.  744.  -^ÉNy. 
->NW. 

Bodzái  szoros,  (^^obäier^a^.) — 
1096—1500.  Nagy  csapatok 
-^ÉNy.  ©rofee  gíüge  — >NW. 
Nagy-Borosnyó.  564.  Csapato- 
san —>È.  —  ^n  ^íügen  — >N. 


Mart 

22. 

« 

20. 

Apr. 

2. 

Mart 

.21. 

« 

19. 

« 

29. 

Apr. 

4. 

Mart 

.  10. 

„ 

1 0. 

« 

21. 

,, 

21. 

(. 

m. 

Apr. 

1. 

II 

1. 

Mai-t 

18. 

,, 

21. 

« 

12. 

« 

20. 

Apr. 

il 

Mart 

27. 

,, 

22. 

« 

29. 

II 

18. 

« 

21. 

,, 

10. 

« 

is. 

„ 

18. 

„ 

22— 

22—23. 


Mart.  18.  —  (in)  Kovászna.    -  560.  Csapatosan 
-^E.  -     3»  Stiiflen  — >N. 
II     17.  —    II    Gelencze.  —  582 — 750. 

Sehci  adata  túlkéső. 

®aa  ®atnm  oon  ©  e  b  e  ê  tft  ju  ípat. 

L.  (F.)       —  Mart.  12.  —  (in)  Szaporcza,  Foga- 
ras. 
Lk.  (Sp.)   —  Apr.      4.  —    «     Ohába-Bisztra. 
J.  (Seb.)     -  -  24  nap  (Xa^e). 
K.  (M.)     —  Mart.  ?3— í>//. 

XLVI.  zóna.  —  XLVI.  ;3ouc. 

40°— 40°30  . 

Dnuántúli    dombvidék.  —  ^üücUniia  jciif.  »cr  Soiinii. 

Apr.      0.  —  (in)  Csáktornya.  —  105. 


Mart 

_  95_ 

Belezna.  —  205. 

20.— 

Nagj'-Kanizsa.  —  KiO. 

24.— 

Berzencze.  —  133. 

25.  — 

Ferdinandovac.        113. 

24.— 

Inke.  —  147. 

30.— 

Baráti  puszta.  —  140. 

23.— 

Zomba.  —  130. 

Alföld.  -  íicfctcnc. 

Mart 

.18.— 

(in 

)  Szegzárd.  —  110. 

22_ 

Decs.  —  93. 

5.  — 

Báta.  —  96. 

21.  — 

Baracska.  94.  ^ÉNy.  (NW.) 

15.- 

Tataháza.  -    1 29. 

18.  — 

Szabadka.  —  114. 

20.— 

Királyhalom.  102.  ->É.  (N.) 

16.— 

Torontál-Józseffalva.  —  88. 

20.- 

Szeged.  —  84. 

23.— 

Hód.-M.-Vásárhely.  -  83. 

20.— 

Kis-Zombor.  82.  ^ÉNy.  (NW.) 

29.— 

Szemlak.  —  107. 

18.  — 

Pécska.  -    102. 

20.— 

Majláthfalva.  —  126. 

29.  — 

Csála.  —  105. 

23.— 

Arad.  —  110. 

Apr. 

90.  ~ 

Arad.  Néhány  — >É.  —  Einige 
->N. 

Mart 

24.  — 

Antalmajor.  —  170. 

« 

20.- 

Mária-Eadna.  —  144. 

« 

18.— 

Sólymos.  —  206. 

Keleti  hegyvidék.  —  CcftKi^c  <$r^c6uiig. 

Apr.  94.  —  (in)  Sislarorecz.  245.  15  drb.  — >É. 

15  St.  ->N. 


190 


Mart 

-2-2. 

« 

±1 

(I 

20 

Apr. 

1. 

« 

3. 

„ 

n. 

Mart 

14. 

« 

16. 

Apr. 

n. 

Mart 

21. 

„ 

18. 

Apr. 

W. 

Mart.  1'4. 

«     22. 
4j9r.   15. 

<-      7. 

Mart.  18. 

(.     18. 

«  14. 

«  16. 

«  16. 

«  30. 

Apr.     5. 

Mart.  19. 

«     '23. 

«     12. 

«     28. 
«     20. 

«     20. 

«     "23. 

«     20. 


Mész-Dorgos.  —  148. 
Odvos.     -  284. 
Dorgos.  —  245. 
Boros- Jenő.  —  111. 
Boros- Jeiiö.  —  9  drb.  — >-Ny. 
9  ©t.  ->W. 
Zabálcz.  —  217— 2(i6. 
Berzova.  —  150—2.50. 
Berzova.  Tömegesen   — >ÉNy. 
aKafîenljaft  — >N\V. 
Butty  in.  146.  —  30—35  drb. 
-vNy.  ~  30—35  ©t  ->W. 
Tótvárad.  189—270.   350  drb. 
pihen.  —  350  ®t.  aiiâni[;eiib. 
Valyemare.  —  283. 
Abrudfalva.  (iOO.  Egyetlen  elő- 
fordulás. 9ìur  ciiuiial  uoniefom; 
men. 

Ompoly  völgy  (3^í;a[).  —  652  - 
1 123.  —  25  drb.  — >Ny.  25  ©t. 

-vW. 

Offenbánya.    -  471-800. 
Calacz.  460.  —  50  drb.  — >Ny. 
50  ©t.  ->W. 

Krakkó.  275—500.  —  15  drb. 
->DK.  —  15  ©t.  ->S0. 
Vájasd.  238 — 445.  —  Két  nagy 
sereg  — >Ny.  S'oei  oïoB«  Sti'ßß 
->W. 

Pókafalva.    490.    -    500  drb. 
->ÉNy.  —  500  ©t.  — >NW. 
Maros-Ludas.  —  272—430. 
Székely-Keresztur.  —   382. 
Alsó-Siménfalva.  412—524. 
Pálfalva.  980.   35  drb.  ->Ny. 
35  ©t.  — >W. 

Korond.  781.  40  drb.  ->Ny. 
40  ©t.  ^W. 

Székely-Udvarhely.  508—625. 
7  drb.  ->ÉNy.  7  ©t.  ->NW. 
Székcly-Udvarhehj.Tömegesen 
->É.  —  3«aííen[)aft  -^N. 
Zetelaka.  —  561 — 898.  Töme- 
gesen ->É.  3)iafíení)aft  -^N. 
Gyepes.  700—804  — ^É.  (N.) 

(Zetelaki  templombükk.l Q.jr\    

il'ud)cnroalb  uoii  ^etelatä.    |  ''•^"• 

80  drb.  ->ÉK.  80  ©t.  — >N0. 
Szt.  egyh.  Oláhfalu.  —  861— 
1003. 

Szt.  egyh.  Oláhfalu.   Tömege- 
sen —>È.  aííaííení)aft  — >N. 
Vargyas.    —    652.   Több  száz 


darabból  álló  csapat,  melyből 
néhány  letelepedett  F.-Eáko- 
son,  a  többi  másnaj^  reggeli 
7  órakor  folytatta  útját  ^ÉK. 
3)íe(;rere  §unbert  ruí)teti  ano, 
einige  fiebelten  fiá)  in  (5-=3{áfoa 
an,  bie  auberen  fejten  am  foígen= 
ben  Xaa,e  morgens  7  U£)r  i^ren 
äBcg  — >N0.  fort. 
Mart.  23.  -  (in)  Baróth.  —  541.  Nagy  csapat 
— vÉNy.  ©rofeer  gíug  -^NW. 

«     20.  —    I'    Nagy-Baczon.  —  689. 

«     20.  —    «    Taplocza.  673.  Nagy  csapatok, 
©rofee  glüge. 

«     20.  —    (1     Csik-Zsögöd.  663.  Nagy  csapa- 
tok. -  -  Srofee  %lü%e. 

«       4.  —    «    Bereczk.   —  592.   Tömegesen 
->K.  —  ÜJÍafíenfiaft  -^0. 

«     "23.  —    «    Bereczk.  —  592.   Tömegesen 
->K.  —  9)kííení)aft  ^0. 

L-  (F.)  —  Mart.    4.  —  (in)  Bereczk. 
Lk.  (Sp.)     -  Apr.      6.  —    «     Csáktornya. 

J.  (Seh.)  —  34  nap  (í^age). 

K.  (M.)  —  Mart.  WSi. 

Az  áprilisi  adatok  nagy  részét  el  kellett  hagy- 
nom, mert  nem  megszállási,  hanem  átvonulási 
adatok,  itt  pedig  első  sorban  a  fokozatos  előre- 
haladást kutatjuk,  az  aztán  egészen  más  kérdés, 
hogy  éppen  ezen  a  területen  állandóan  évről- 
évre  miért  tart  oly  soká  az  átvonulás.  Mártiusi 
adatok  itt  is  vannak,  Berzova  mártius  16-ról 
már  tömeges  átvonulást  jelez,  de  itt  az  átvonu- 
lás elhúzódik.  Az  Alföldön  rövid  idő  alatt  meg- 
szállja a  területet,  az  ország  legkeletibb  részén 
pedig  rohamosabban  vonul  át,  innen  van  az, 
hogy  a  két  szélső  rész  egyöntetű  adatsorozatot 
ad,  a  középső  rész  melyen  sokáig  vonul  át  pedig 
nagyon  kevertet.  Az  egész  tünemény — mely  már 
az  előbbi  zónában  kezdődött  —  teljesen  egy  ket- 
tős bevonulás  benyomását  teszi  ránk.  Az  első 
tart  április  elejéig,  a  másik  pedig  április  második 
felében  folyik  le.  És  az  a  sajátságos,  hogy  e 
késői  adatokat  nem  mindig  ugyan  az  az  állo- 
más adja.  Megesik,  hogy  az  idén  korai  adatot 
kapunk  oly  állomásról,  mely  tavaly  késett,  és 
fordítva.  Tehát  a  késést  sem  helyi,  sem  hypso- 
metrikus,  sem  geographikus  viszonyokból  nem 
lehet  megmagyarázni,  s  csak  a  felvonulás  mód- 
jában —  a  jelzett  kettős  felvonulásban  —  gyö- 
kerezhetik. Az  evvel  járó  késés  a  következő 
id* 


200 


zónákban  is  nyilvánul,  s  többször  lesz  alkal- 
munk erre  rámutatni.  E  sokszor  említett  kér- 
désre evvel  teljesen  nem  feleltünk  meg,  talán 
egy  lépéssel  tovább  vittük,  de  lényegében  a  kér- 
dés ugyanaz,  a  mi  előbb  volt,  csakhogy  más 
formában,  tudniillik  mig  azelőtt  azt  kérdeztük 
miért  ad  oly  vegyes  adatokat  ez  a  rész,  most  azt 
kérdezzük,  mi  az  oka  annak,  hogy  éppen  ezen 
a  vidéken  húzódik  el  a  gólya  vonulása  oly 
sokáig?  Egyikre  se  adhatunk  biztos  feleletet. 

A  kérdés  megfejtése  egy  év  adatai  alapján 
nem  is  eszközölhető,  de  biztos  reményünk  van 
arra,  hogy  több  évi  az  ideihez  hasonló  széles- 
körű megfigyelés  alapján  a  gólya  felvonulását 
hazánkban  teljesen  meg  fogjuk  ismerni.  Jelen 
fejtegetéseinkkel  leginkább  eljárásunk  helyessé- 
gét akarjuk  igazolni  a  kényes  és  sokszor  ön- 
kényeseknek látszó  eliminátiók  dolgában. 

Figyelmet  érdemel  Cmkiortiya  aránylag  késő 
adata  ;  ez  a  késés  az  ország  legnyugatibb  részén 
állandónak  fog  bizonyulni,  s  azért  kellett  ezt  az 
adatot  aeceptálnunk. 

®er  größte  XÍ)tU  ber  3(prilîiatcii  innate  í)icr  iücij= 
gcíaffen  werben  ;  eê  ftnb  feine  a3cfiebelun9ö-,  íon= 
bem  Siirdj3U(3eangaíicn,  tjter  [;anbeít  eő  fid)  aber 
in  erfter  9ieil)e  um  baê  ftetige  aSorrücfen,  íaö  ift 
bann  cine  ganj  anberc  "^xa^e,  umnun  eben  biefe 
©egenb  confiant  con  '^aífv  jn  Sal)r  einen  hingen 
3)nrd;5ng  anfroeift.  ïlfarabaten  finb  ja  and)  biev, 
33erâot)a  notiert  coni  lösten  ïlîaiienaug,  mir  »er: 
äiel)t  fid)  I;ter  ber  :3^urd)5ng  ungemein.  3n  ber  xkl- 
ebene  gei)t  bie  33efiebeinng  rafd)  vox  fid),  in  ben 
öftlid)en  Srijeiíen  bea  Sanbeê  üoll^ielit  fid)  ber 
íí)nrd)ang  ebenfadâ  in  îux^et  Beit,  baíjer  ift  bie 
S)atenreilje  Ijomogén,  roaí)renb  bie  aus  ben  mitt^ 
íeren  S^íieilen  infolge  ber  langen  ®nrd)3ngêbauer 
\eí)x  bunt  ift.  ®ie  ganje  ©rfdieinnng  —  lueldje  fid) 
fd)on  in  ber  uorigen  ^one  bemerfbar  mad)te  — 
fiel;t  ganä  bmaá)  am,  afe  ob  Ijier  ein  ämeifad)er 
!?nrd)5ng  ftattfinbe.  ®er  erfte,  ber  .^anptbuvd^äug 
baiiert  beiläufig  biő  3tnfang  Slpril,  ber  jiueite,  uiel 
id)uiäd)erc,  beginnt  um  ben  15.  Slpril.  Unb  baê  ift 
òaè  Eigentl;ümlid)e  in  ber  Baáje,  baf;  bie  fpäten 
SDaten  ntd)t  immer  non  benfelbcn  (Stationen  l)er= 
rubren,  cö  fonunt  uor,  bafe  eine  Station  t;encr  ein 
frübeö  Saturn  notiert,  luäljrenb  im  oorigen  ^niji'e 
biefelbe  Station  ein  feljr  fpätea  Satum  ab(\ab,  uno 
nmgef'eljrt.  Í3^ie  SBerfpätnng  tann  man  bal)cr  mebev 
ans  foealen,  noc^  aus  l)ijpfometrifd)en  unb  geogra: 
pl)ifc^en  il>erl)ältniffen  erflären,  unb  tann  bal;er  nur 
burd)  bie  3lrt  unb  SBeife  beâ  ®urc[)äuga,  bnrd)  ben 
enuäbnteu  ^uicimaligen  Surdijng  begvünbet  lucr^ 


ben.  Tie  bnbnrd)  ucrnrfad)te  Sierfpätung  tommt 
audj  in  hen  folgenben  ^omn  jnm  aiuôbrnd,  mir 
merben  öfter  baranf  Ijinioeifen  tonnen. 

Tiefe  mel;rfad;  ermäl)nte  ^rage  t;arrt  nod)  immer 
ber  £5fung,  nur  ift  je^t  bie  ^orm  eine  anöere, 
nämlid)  :  marnm  banevt  ber  Tnrd)äug  beâ  ©tord^eô 
eben  in  biefer  ©egcnb  non  3aí)r  jn  ^atjr  fo  lange? 
Tie  ^yrage  fann  ja  and)  nid)t  anê  ben  Ìkobac^tnn= 
gen  eineê  ^atjres  üollftänbig  getbft  merben,  bod) 
l)aben  mir  Hoffnung,  bafe  mir  ben  Sng  bee  Stord)eê 
auf  ©rnnb  mel)rjäl)riger,  ben  l)eurigen  gietd)enben, 
nmfaffenbcn  58eobad)tuiigeu  in  Ungarn  genügenb 
fennen  merben.  Uufere  jetzigen  lÍTorteningen  folltcn 
groètentt)ei(ô  ^ur  3îed)tfertiguug  ber  l'ìetbobe  in 
<Baá)e  ber  oft  bebenf[id)en  unb  miUfürlid)  erfdici; 
nenben  (Sliminalion  bienen. 

SBemerfeuêmertt)  ift  bie  SSerfpätnng  uon  lioiif: 
torni)a,  mctd)e  fid)  in  ben  folgenben  ^onen  alo 
confiant  evunnfen  mivb:  bas  Tatum  nuifUe  babér 
acceptiert  loerDcn. 

XLVIm.  zóna.  —  XLVI«.  3one. 

4(;°;íO'— 47\ 

Dnuántúli  dombvidék.    -  ."ôiiflcllniia  jciif.  Ser  íoitnii. 

Apr.    14.        (in)  Hosszúfalu.   IC.J.  e.  drb.  ->!). 
G  ©t.  — >S. 

«       2.—    «     Alsó-Lendva.  —  ir.2     300. 
Mart.  2Ci.  «    Lenti-Kápolna.  173.        3  drb. 

->ÉK.    -  3  St.  — >N0. 
Apr.    12.  —    «    Iklód.  —  1G4. 
Mart.  23.  —    «     Szőke-Dencs.  —  131. 

«     30.—    «    Nagy-Bakónak.  —    1  S3- 209. 

«     24.  —    «    Keszthely.  —  132. 

«     26.—    «     Lelle.  —  IIC. 

«     30.     -    «     Moesolád.  -   1G3-225. 

«      15.  —    «     Tihany.  —  207. 

«     22.  —    «     Üj-Hodos  puszta.  —  1G9. 

«     22.  -    «     Simontornya.  —  103. 

«     24.     -    «     Előszállás.  —  118. 


Alföld.  —  Íicfcliciie. 

Mart.  18.        (in)  Duna-Pataj.        97. 

«  24.  —  «  Kis-Harta.  —  98. 

('  18.  —  «  Fülöpszállás.  —  98. 

«  18.  —  «  Izsák.  —  lOG. 

((  20.  —  «  Tisza-Alpái-.  —  99. 

(I  22.    -  <i  Csongrád.  —  83. 

..  12.  —  «  Czibakháza.  —  92. 

«  23.  —  «  Szentes.  —  87. 

«  21.    -  «  Szarvas,  —  85. 


201 


Mart.  22.  —  (in)  Mezőberény. 
«     22.  ^    ..    Békés.  —  89. 


80. 


Keleti 

Apr. 
Mart 

(i.  

.  I'J. 

20. 
27. 

„ 

21.    - 
20. 

(I 

21. 
23.- 

Apr. 

22.— 

m 

: 

1.  - 

Mart 

20.  - 

Apr. 

3.— 

Mart.  24.  - 

hegyvidék.     -  Ccftliriic  Ci'Ocluiiiü. 

(in)  Albák.  —  71  G— 1581. 

«     Torda-Szt.-László.  -     (■)23. 

«     Kolozsvár.  —  349. 

«    'lorda.  —  391. 

«     Vízakna.  -    390. 

(I     Maros-Vásárhely.  -    3I(J. 

«     Szász-liégen.  —  398. 

«  Herbus.  Ca.  400.  25  drb.  — vÉ. 
25  ©t.  — >N. 

«    Maros- Vécs.  —  388-585. 

«  Mocsár.  427.  100  drb.  -^DK. 
100  ©t.  -^SO. 

«     G.-Szt.-Imre.  -  421-700. 

"  (i.-Szl.-Imre.  Tömegesen.  — 
9Jfaí)eiií)aft. 

Il  Parajd.  492-  744.  Tömegesen 
->ÉK.  —  aJíaííeníjaft  ->M). 

n  Oroszhegy  748 — 847.  Tömege- 
sen ->K.  —  «Dîaffeutjaft  — >0. 

(I  Toplicza.  729.  Óriási  tömegek- 
ben. —  S"  iingeljeuren  5Jíafíeii. 


L.  (F.)  —  Mart.  12.  —  (in)  Czibakbáza. 

Lk.  (Sp.)  —Apr.    14.—    <i     Hosszúfalu. 

J.  (Sch.)  —  34  nap  (STage). 

K.  (M.)  —  Mari.  '28-SO. 

Mocsár  adata  túlkésű,  bár  támogatja  Gör- 
génySzt.  Imre  tömeges  vonulást  jelző  adata, 
valószínű  azonban,  hogy  mindkét  állomáson 
ugyanazt  az  egy  gólyacsapatot  figyelték  meg. 
Ez  a  megfigyelés  is  a  fentebb  említett  kettős 
bevonulás  mellett  szól. 

A  legkésőbbi  adatokat  a  Dunántúl  adja,  hol 
a  mártíusi  adatok  is  már  aránylag  késők.  Fon- 
tosságot ennek  az  a  körülmény  ad,  hogy  ez  a 
késés  meglehetős  állandósággal  évről-évre  ismét- 
lődik ;  erre  különben  még  visszatérünk. 

1)aè  ®atum  üou  íUt  o  c  S  á  r,  obroot;!  burd)  baê 
SJÎûfieuaugêbatum  non  ®  ö  r  g  é  lu)  =  ©  5 1 .  --  ^  m  r  e 
unterftü^t,  ift  bod)  ju  fpät,  eê  ift  aná)  n)af)ríájein= 
lid^,  bafe  beibe  ©tationen  eine  iinb  bíefeíbe  ©á)aar 
beobadjteteii.  9liid)  biefe  ììeobadjtimr,  ípridjt  für 
ben  oben  erumbnten  ,^uicímntigen  T'iirdijng. 

^ie  fpäteften  Taten  erljulten  luir  and)  in  biefev 
3one  com  ^ügeííanö  jenjcito  ber  Tonan,  too  and) 
bie  3Jiäräbaten  íd)on  oeríiöítni^nuifíig  fpät  fínb.  3?on 
ai5Íd)tigfeit  luirb  biefe  (£rfd)cinung  baöurd),  íaf3  fie 


fid)  ja^ríid)  jiemlid)  confiant  u)iePer()olt 
ben  übrigens  nod)  baianf  ^nilidteljion. 


^one. 


XLYIl.  zóna.  —  XLVII 
47=— 47°:íO  . 
Dunántúli  dombvidék.  —   .^ügcllniiii  jciif.  brr  1 

Mart.  25.        (in)  Alsó-Löő.  —  3(11     397. 

«      25.  —    a     Felső-Löő.  —  350—410. 
Apr.    13.  —    <(     Tömörd.  —  232. 
Mart.  25.  —    «     Vasvár.  —  239. 

«     20.   -    a     Niczke.  —  14G. 

«     23.  —    (I     Balatonfö  kajár.  —  128. 

Alföld.  —  Sicfcíciic. 
Mart.  23.     -  (in)  Sár-Szt.-Míháiy.        I  12. 
"     2(1.  —    «     Puszta-Szt.-lván. 


24.  - 
13.— 

20.  — 

21.  - 

27.- 
IC. 


Sziget-Szt. -Miklós. 
Nagy-Káta.  —    117. 
Tápió-Szele.        102. 
Tápió-Györgye.        93 
Abony.        95. 
Puszta-Pércs.         I  10. 


98. 
102 


Keleti  hegyvidék.         Ccffliriic  (Vihcliiiiin. 

Mart.  27.   -  (in)  H.-Szálldobágy.  —  218—270 


Apr.      5.  — 

"    Nagy-Honda.  —  Ca.  230. 

Mart.  10.  — 

«     Deés.  25 1 .  1 00  drb.  ->  DNyNy. 

100  ©t.  -vWSW. 

«     15.   - 

0    Bethlen.  —  250. 

...     20.  — 

«     Kis-Budak.  —  347     474.  Nagy 

csapat  ->Ny.  -    ©ro^er  Jvlitg 

->W. 

«     Ki.   - 

"     Naszód.  —  320-700.  Csapat 

-^ÉNy.  —  giug  ->NW. 

Apr.  i7.  — 

>'     Kis-Demeler.  —  Gli— G9G. 

Mart.  1 4.     - 

»    Ó-Eadna.  531— 1180.  Kiscsa- 

pat -^K.  kleiner  (^lug  — >0. 

«     31.  - 

«     Ó-Pvadna.  Tömegesen  — ^K. 

ïïïaffeniinft  ->0. 

L.  (F.)  ~  Mart.  10.  —  (in)  Deés. 

Lk.  (Sp.)  — Apr.    13. —    «     Tömörd. 

J.  (Seh.)  —  35  nap  (S^age). 

K.  (M.)  —  Mart.  97. 

Tömörd  adatát  a  fentebb  mondottak  alapján 
el  kellett  fogadnunk,  míg  Kis- Demeter- ét,  mely 
csupa  korai  adat  között  van,  el  kellett  hagy- 
nunk. 

Taci  ©atiint  non  SToinövb  nuifUe  anf  ©runb 
beá    oben    ©efagten   acccptiert   lueroen,   ioäl)venb 


202 


Ëiê  =  ® emeter,  roeic^eâ  araiîd)eii  íautcr  friiôeii 
Saten  ift,  roeggeiafien  roerbcn  miifîtc. 

XLVIIa.  zóna.  —  XXiVII«.  3oiic. 

47°30 -48°. 

Dnuántúli  dombvidék.  —  ."ôiiflcilniii»  jciif.  »c-  îoiimi. 

Apr.    IS.        (in)  Nádascl.        2S'.I-   :]r)7. 

Mai    '21.  —    «    Nádasd.  (í  (irb.   — >ÉK.  (i  St. 

— >N0. 
Apr.      2.    -     <i    Eohoncz.  —  3.54 — 3(J7. 


Alföld. 


íicfcbcnc. 


Mart 

.  IS. 

(iu 

)  Magyar-üvár.  —  1 22. 

24. 

Maglócza.  —  11."). 

24.   - 

Szemere.  —  123. 

í'j. 

Böös.  —  114. 

24.— 

Zámoly.  —  11(5. 

23.— 

Csém.  —  138. 

20.— 

Vácz.  -  111. 

24.— 

SzöUös.  —  150. 

Apr. 

7. - 

Mácsa.  —  150.  7  drb.  - 
7  ©t.  ->0. 

Mart 

.  24.  — 

Valkó.  —  148. 

27.— 

Tura.  -  120. 

10.  — 

Pásztó. —  171. 

21.- 

Domoszló.  —  195. 

21.— 

Tepes.        175. 

21.— 

Heves.  —  102. 

19.— 

Poroszló.  —  93. 

1 9.  — 

Szt.-István.  —  100. 

20.  — 

Nyék.  —  185. 

17.— 

Debreczen.  —  121. 

20.— 

Hajdu-Hadház.  —  152 

22.  - 

Eőr.  -  142. 

20.— 

Sárköz-Ujlak.    -    13i. 

Keleti  hegyvidék.  —  Ccftlidjc  (ívftctimifl. 

Apr.  3.  (in)  Nagy -Bánya.  228. 10  drb.  ^-É. 
10  ©t.  — >N. 

,.  13.—  «  Akna-Szlatina.  —  293—408. 
Mart.  30.  -     «     Budfalva.  —  560. 

0  14.  <i  Nagy-Bocskó.  307,  Csapatosan 
->É. -Sn^tügen ->N. 

i<  18.  II  N.-Bocskó.  Tömegesen  —>È. 
a)íaíi"en(jaft  — >N. 

«     23.  —    «    Eónaszék.  —  302—600. 

(.  30.  —  «  Leordina.  408—586.  Csapato- 
san ->K.  —  3n  glügen  -^0. 

(.  17.  —  «  Konyha.  —  406-604.  3  drb. 
->K.  —  3  ©t.  ->0. 


Apr.    13.  -     (in)  Euszkova.  —  434—556. 

(1        1. —    «    Pvuszpolyána.  .540 — 1125.  Csa- 
patosan —>K.  3n  í^íügen  —>0. 

A  keleti  részeken  már  gyakrabban  fordulnak 
elő  az  áprilisi  adatok,  bár  vannak  igen  korai 
mártiiisi  adatok  is.  Az  ok  itt  is  ugyanaz,  csak- 
hogy a  két  vonulás  már  meglehetősen  közeledik 
egymáshoz,  ugy  hogy  elválasztásuk  már  nehéz- 
séggel jár.  A  legkésőbbi  adatot  itt  is  a  Dunán- 
túl adja. 

3n  ben  öftli(í)en  ©egenbén  rocrben  bie  i'(pri[= 
baten  and)  fá)on  lianfiger,  obiuoljl  and)  ián  frül)e 
3)iäräbaten  barnnter  fínb.  íic  Ur)ad)e  ift  and;  í)m 
biefeUie,  nur  bafe  fic^  bie  jtoei  Snrd)äüge  íd)on  fel^r 
einanber  nöíjcrn  unb  níd)t  íeid)t  5n  nnterfdiciben 
ftnb.  Tie  fpäteften  2)aten  ftanuncn  uiiebcr  ans  bem 
eügeltanbe  jenjeite  ber  !3)onan. 

L.  (F.)  —  Mart.  10.  —  (in)  Pásztó. 

Lk.  (Sp.)  —  Apr.    18.  —    «    Nádasd. 

J.  (Seh.)  —  40  nap  (Xa^e). 

K.  (M.)  —  Mart.  W—30. 


XLVm.  zóna.  —  XL VIII.  Bono. 

48°— 48°30'. 

Kis  magyar  alföld.  —  Sticiiic  iiiinarifdic  îicfcliciic. 

Mart.  20. --  (in)  Cs.-Somorja.  13(i. 
«  25.  —  (I  Felső-Hzeli.  -  119. 
«      11.  —    (I     Alső-Köröskény.    -    141. 

Északi  hegyvidék.   —  'JiürMid)C  Círlicbiiiig. 

Mart.  26.  —  (in)  Aranyos-Maróth.  —  196. 


22.  23. 


Apr. 

18. 

— 

Mart 

18. 

— 

" 

25. 

— 

Apr. 

14. 

_ 

Mart 

26- 

-28 

„ 

22. 

„ 

10. 

_ 

„ 

21. 

— 

Garamrév.  211—700.  -^EK. 
-^NO.  A  vonulás  apr.  l'i. -ig 
tartott.  —  Ter  3"Ô  banertc  bio 
16.  3lpril. 

Selmeczbánya.  —  593 — 942. 
->K.  (0.) 

Sekély.  —  030.  -^É.  (N.) 
Ipolyság.  —  137. 
B.-Gyarmat.    148.  Tömegesen 
->ÉK.  -  3Koííen^aft  -^NO. 
iíimócza.  —  207-286. 
Losoncz.—  191—271.  — >-ÉNy. 
-^NW. 

Szt.-Erzsébet.  —  199. 
Diós-Győr.  183.  -^ÉNy.  (NW.) 
Miskolcz.  —  122—229. 


203 


Alföld.  —  SicfcÈciic. 
Mai-t.  27.  —  (in)  Liszka-Tolcsva. 


27.-^ 
3U. — 
24.  — 
2U. — 
20.  - 
20.— 


Bodrogh-Sára.  — 
Karcsa.  —  106. 
Zemplén.  —  121. 
Leányvár.  —  110. 
Laskod.        112. 
Nagy-Tárkány. 


Apr. 


10:î. 


Északi  hegyvidék.  —  «ttrSilidjc  <Si-l)cbuiifl. 

iMart.  10.        (in)  Huszt.  KIS.  Apr.  2.  egy  pihenő 
csapat.  -    31pr.  2.  ein  nílieuíier 

«  28—29.  u    Visk.   -  200.  — >Ny.  (W.) 
«     30.  —    II    Bustyaháza.  —  209. 
Mai      8.  —    ..    Dombó.  283-900.  -^É.  (N.) 
Mart.  21.  —    n    Felsö-Apsa.  —  302—444. 

.1     25.  —    (I    Kőrösmező.  047.  — >ÉK.  (NO.) 
Apr.  S4.  —    <i     Kőrösmező.  (J  drb.   — ^Ny.  — 
G  ©t.  ->W. 
(I     S8.  —    II     Kőrösmező.  8  drb.   -^ÉK.  — 
8  ©t.  ->N0. 

Kőrösmezőnek  három  különböző  megfigyelő- 
től eredő  adata  igen  alkalmas  a  gólya  hosszú 
átvonulásának  és  az  annak  nyomában  járó 
késésnek  megvilágítására,  ennek  alapján  Dombó 
adatát  el  is  hagyhattuk. 

Az  északi  hegyvidéken  is  mutatkozik  már 
ilyenféle  jelenség,  de  nem  oly  határozottan. 
Sekély  és  Rimócz  adatai  ugyan  meglehetősen 
kirínak  a  többi  közül,  de  nehezen  hagyhatók  el, 
hiszen  a  következő  zónában  hasonló  késői  adato- 
kat kapunk,  még  pedig  jóval  nagyobb  számban. 

T}ie  bvei  üoii  i)eríd)icbencii  23eoliad}tcrn  í)evi"taiit: 
ménben  Taten  E  b  r  b  è  m  c  j  ö'e  [tnb  fefjr  geeignet 
Sic^t  anf  ben  fangen  2)nrá)3iig  unb  auf  bte  baburd) 
í)eroorgerufene  3SerÍpatnng  jn  roerfen,  baê  3)atum 
»on  3!  0  m  b  ó  fonnte  bemgemttfe  auä)  meggetaffen 
lüerben. 

3»  ber  nbrb[id)en  ®ríjebung  jeigt  fid)  and)  fd)űn 
eine  ät)niid;e  C'rfi^einung,  nur  nid;t  ganj  fo  flar. 
Tic  Taten  uon  ©efélt;  »nb  Sitmbcä  fted)en 
von  ben  íienad)barten  root;!  fe^r  ab,  fbnnen  aber 
bod)  nid)t  lueggelaffeu  roerben.  3n  ben  folgenben 
3onen  foninien  al)níid)e  fpate  Taton  in  met  gröf^e: 
rer  Slnjaíjl  uor. 

L.  (F.)  —  Mart.  10.  —  (in)  D.-Győr,  Huszt. 

Lk.(Sp.)  —Apr.    18.—    «     Sekély. 

J.  (Seh.)  —  40  nap  (Tage). 

K.  (M.)  —  Mart.  "29—30. 


XLVni«.  zóna.  -  XT.VIII«.  ;>ne. 

Északi  hegyvidék.  —  Síürbtic^c  @t-^c6uiio. 
12. 

17. 


1. 
«       G. 

Mart.  28. 
Apr.  11. 
Mart.  23. 
Apr.  6. 
Mart.  30. 

II  20. 
Apr.      8. 

<i       5. 

.1       4. 

Mart.  18. 
.1     23. 


Apr.     ?. 

Mart.  24. 

II  15. 

.1  23. 

II  17. 

,1  14. 

«  28. 

Apr.  12. 
1. 

Mart.  23. 


?7. 


(in)  Neczpál.  —  278—374. 
.1     Madarasalja.  400-  822.  — >É. 

— ^N. 
II     Gyertyánfa.  -    400.  — xÉ.  (N.) 
II     Revistyeváralja.  —  398.  ^Ny. 

II     Szénásfalu.  —  228—398. 

«    Felső-Zsadány.   —   3G0— 8G8. 

II     Kelemenfalu.  —  472. 

II     Vihnye.  49G— 640.  ^Ny.  (W.) 

«     Geletnek.  —  239—500. 

II    Felső- Apathi.  —  291—629. 

II    Körmöczbánya.  —  554 — 1000. 

II     Mocsár.  —  615—831. 

(I    Jálna.    208 — 600.    Tömegesen 

->Ny.  gjíaffen^aft  -vW. 
II     Bucs.  —  286—409. 
II     Dobróváralja.    —     447 — 753. 

—  Ny.  (W.) 
..     Badin.  373-600.  Négy  héten 

át  vonult.  3og  Diev  ÍBodjcn  lang 

burd). 
II     Zólyom.  —  295-500. 
I'     Beszterczebánya.  -362-600. 

Kis  csapatok   — >É.  —  Kleine 

Sliige  ->N. 
II    Beszterczebánya.     Tömegesen 

->É.  —  9Jkfíent)aft  — >N. 
II     Zólyom -Lipcse.   -    375—000. 

— >DNy.  —  íUiaffeníjaft  — >SW. 
II    Mezőköz.  —  393-578. 
.1     Szt.-András.  —  424—494. 
II    Borosznó.  —  424—863. 
II    Eásztó.  —  419—633. 
-    II     Németfalva.  —  461 — 570. 
II     Poiana.  —  935. 
II     Garam-Szt.-Miklós.  555—789. 

20  drb.  — >K.  —  20  ©t.  —>0. 
11     Zólyom-Péteri.   —    461—900. 

Tömegesen  — ^K.  és  — >-EK. 

aJiaffeníjaft  —>0.  unb  ->N0. 
II     Zólyom- Péteri.  Az  1 900  méter 

magas  havasokon  át  vonultak. 

,3ogen  über  bie  1900  2)i.  tjofien 

ídjneebebed'ten  ©ebirge. 
«     Eezsőpart.  —  490—900.  Töme- 
gesen -^ÉKK.         3)íaiíent)aft 

^ONO. 
II     Olaszka.  —  447—715. 


204 


Apr. 

.). 

(ini  Kis-Garam.  —  492—800. 

í±  - 

«    Breznóbánya.  -  498-900.  - 

^Ny.  (W.) 

Mart 

■AO. 

«  Tiszolcz.  411—824.  200  drb. 
->Ny.  200  (Bt  ->W. 

" 

:!(). 

..  Ratkó.  299  437.  Nagy  csapa- 
tok ->ÉK.  ©rofee  gtüge  ->N0. 

" 

i>3. 

«  Savnik.  —  5G8.  Tömegesen 
->ÈK.       9}íaííení)aft ->N0. 

(( 

lí). 

«     Horka.  —  228—400. 

„ 

á4.  - 

(.    Jánok.  —  1G8— 267. 

« 

30.— 

«    Kozsnyó.  — 314-797.  ->  Ny. 

„ 

19. 

«    Eperjes.  —  257—300. 

„ 

i>3.  — 

«    Kakasfalva.  —  375-700. 

Apr. 

f/. — 

«    KeczerPellén.  —  328. 

Mart 

0).>_     .__. 

«     Tavarna.    -  1G3  -300. 

„ 

2-2,  — 

«     Mislina.        1G9. 

Alföld.        íiifi-licm-. 

Mart.  17.         «     Mocsár.        112. 

«      18.     -    «     Viszoka.    -  109. 

«  21.  —  «  Zúgó.  1 89.  Tömegesen.  9)îafîen= 
í)aft.  A  vonulás  maj.  G-ig  tar- 
tott. Iránya  — >É.  és  — >Ny. 
Április  16 — 18.  visszavonulás 
—>!>.  —  3)er  í)ii9  bauerte  ínS 
6.  îlîai  an.  Sìicfitiiiii}  — >N.  iinb 
->W.  3(pr.  16-18.  Síücfaug 
->S. 

«  30.—  (I  Ungvár.  —  120.  Apr.  20— 21. 
tömegesen  — >D.  Slpr.  20-21. 
maífeníjaft  — >S. 

«  19—20.  «  Radváncz.  136.  Nagyobb  csa- 
pat — >É.  ©röjserer  %hiQ  — >N. 

I'     20.  —    «    Hosszumező.  —  109. 

Északi  hegyvidék.        diai'Mi(f|i'  t^i-ficDiing. 

Mart.    7.  —  (in)  Ó-Kemencze.  149  -400.   Nagy 
csapat  — >ÉK.  —  ©rofier  j^íiig 
— >N0. 
II     21.—     II     Nagy-Berezna.  —  -210—587. 
II      18.  -    (.     Dubrinics.  —  169—400. 
II     20.  —    II     Sztavna.  —  379—700. 
Apr.      1.  —     II     Lyuta.  —  525. 
Mart.  21.     -    «     Ökörmező.  —  425— 627. 

L.  (F.)  —  Mart.    7.  —  (in)  Ó-Kemencze. 

Lk.  (Sp.)  —Apr.    17.—    «     Madarasalja. 

J.  (Sch.)  —  42  nap  (ííagc). 

K.  (M.)  —  Mart.  '27 -'28. 


Ez  a  zóna  —  az  Alföld  kivételével  —  már 
egész  szélességében  vegyes  adatokat  ad,  bár  a 
késő  adatok  szemmelláthatólag  a  nyugati  vidé- 
kekre szorulnak.  E  jelenségnek  kielégítő  magya- 
rázatát adni  ez  idő  szerint  még  nem  vagyunk 
képesek,  mert  bi.szcu  tisztán  a  hypsometrikus 
befolyásnak  nem  tulajdonithatjuk.  Többnyire 
átvonulási  adatok  ezek,  s  vegyesen  koraiak  és 
későiek,  s  hogy  itt  nem  csupán  a  hypsometrikus 
befolyás  működik,  mutatja  már  maga  ez  a 
körülmény,  s  megerősíti  Zóli/om- Pétcri-nek  a 
jelentése,  mely  szerint  martius  27-én  tömege- 
sen átkelt  a  gólya  a  még  hóval  fedett  1 900  m. 
magas  havasokon.  Valószínű,  hogy  itt  is  a  fel- 
vonulás módjában  kell  keresni  a  megoldást,  a 
bökkenő  csak  az,  hogy  a  délebbre  fekvő  vidék- 
ről —  nevezetesen  az  Alföldről  és  Dunántúl- 
ról —  alig  kapunk  tömeges  átvonulásról  jelen- 
téseket. A  vonulás  iránya  —  melyet  sok  helyen 
jeleztek  megfigyelőink  —  igen  változó,  sok 
K  — >  Ny  mellett  sok  D  — >  É  és  közbülső  irány 
is  van,  úgy  hogy  a  felvonulásról  határozott  ké- 
pet nem  alkothatunk  magunknak.  Csak  az  az 
egy  tény  nyilatkozik  határozottan,  hog3'  minél 
keletebbre  fekszik  az  állomás,  annál  korábbi  az 
érkezés,  és  minél  nyugatabbra,  annál  későbbi. 
Ez  a  körülmény  igen  erősen  szól  a  K  — >-Ny 
illetőleg  DK  -^  ÉNy  bevonulás  mellett,  de  ha- 
tározottan constatálnunk  ezt  nem  lehet.  Emlí- 
tésre méltó,  hogy  a  morvaországi  és  sziléziai 
adatok  feltűnően  correspondeálnak  az  északi 
hegyvidék  adataival. 

^iefe  3o"c  giebt  —  mit  Síuoitaíjiue  bee  S^icf- 
ÍQiibee  —  íd)on  iii  it)rer  ganjen  SBreite  oevmií^te 
'^aten,  jroar  oerfd^ieíien  fid)  bie  fvatefteii  augen= 
fc^einliá)  naá)  SBefteii.  (Sine  auèreid^enbe  ©rfiarung 
ber  ©rítf}einung  jn  geben  ift  une  berkeit  noc^  un= 
nUigtid),  in&om  bic  3.H'rÌpatung  ber  einjeinen  So'i^'" 
aiisùtliofìlid)  iiu'ber  ìieni  í)i)píonietviíd)en,  luid)  tieni 
geograpljijdjen  Êinflnfie  3ngetd)rielien  merìien  fami. 
©0  finb  bieê  9rö§teutl;eíle  T'urdjangêbaten,  in  (um; 
tent  5Durd)cinanber  früí)e  nnb  fpäte,  fd^on  babnvd) 
roirb  ber  Seiueiê  geliefert,  bafi  (jiev  tier  Impfo- 
metriid)e,  refp.  geograpfiifd^e  (iinflufe  nid)t  auô= 
idjliefitid)  uiirfen  fann.  Seftdrft  luivb  biefe  ilnnabnie 
lion  bem  îBorid)te  30^9"  '"  =  ^ì^  é  t  e  r  i'o,  mid)  méh 
d)ent  ber  Stord)  am  27;ten  9Jfäv3  maíi'enljaft  tiaô 
1900  íJieter  íjotje,  fd^neebebedtc  Oebirge  überflog. 
2Bat)vid)einíid)  mu6  bie  ©rfíarung  and^  [;ier  in  bet 
3ívt  iinb  ÍBeife  ber  ©iiuuanbernng  gefud^t  roerben, 
nun  bat  aber  bie  ©ac^e  ben  êaden,  bafe  roir  lum 
ben  fttbíid)eren  ©ebieten  —  namentlidj  ano  ber 


205 


î'iefebenc  uitb  bem  ^üöeííanbe  ieiifeita  ber 
Domn  —  ^ö(í)ft  ménig  33ericl)te  über  a)íaí)enbitr($= 
jitg  erí)alteii.  3)ie  9iid;tiing  bes  î^iircljjiigeê  — 
roeícfie  doh  uieíeii  sBeobad^teni  notiert  nnirbe  —  ift 
fe()r  »erfcíiieben,  neben  oieíen  D  —>  3B  fonmien 
anci)  üiele  ©  —>  3i  unb  ba3uiiíd)cn  fteljenbe  diiay- 
tungen  uor,  fo  baf?  man  fein  flareê  33ilb  über  ben 
Bug  erl)ält.  9ínr  bie  iìfiatfad^e  iäfjt  ficí)  ganj  be; 
ftimmt  nací^uieiíen,  baj^:  je  öftlii^er  bie  ©tation, 
befto  früí)cr  bie  9(nfunft,  unb  nmgefeíirt.  ©iefer 
Umftaub  íprid)t  feljr  für  eine  D  — >  3B,  refpectiue 
©D  — >  9íaB=Iicí)o  93efiebelung,  bod)  fann  man  baâ 
je^t  nod)  nid)t  gan^^  pofttiu  coiiftaticveii.  Sruia[)nenâ= 
loertf)  ift  nod),  bat3  bie  ntäbrifdicn  unb  íd)lej'iíd)en 
Saaten  mit  beuen  unferev  nörblidjon  lÍTbobung  auf- 
fadenb  correfpoubieren. 

XLIX.  zóna.       XLIX.  3ouc. 
40  — 'tí)":iO'. 

(in)  lllava.  -    ^lòO.  ^ÉK.  (NO.) 
«    Nagtj-Bitise.  —  308—000. 
«    Turócz-Szt.-Márton.  —  399. 
<i    Bella.  —  479— 703. 
«    Lykanka.408— 1203.  ^K.(0.) 
«    Alsó-Kubin.  —  468—700. 
((    Német- Lipcse.  —  5GS— 633. 
11    Alsó-Stepanó.  —  675 — 859. 
«    Bobró.  —  612-657. 
n     Trsztena.  ~  607—770. 
«    Illadovka.  ~  756-862. 
«    Feketevág.  —  750— 1100. 
«     Tátra-Lomnicz.  —  1439. 
(1     Szepes-Béla.  —  031  —  800.  — 

300  drb.  ^É.  300  ©t.  ^N. 
«     Szepes-Béla. —  120  drb.  ->É. 

120  ©t.  — vN.  Apr.  1 1.  100  drb. 

pihenő.   11.  3ípr.  100  ©t.  auê= 

ruljenb.Maj.  25.  10 drb.  pihenő. 

25.  Ülíai  10  ©t.  anêru[;enb. 
II     Lőcse.  573.  Átvonulok,  ^nrd); 

5üg[er. 
II    Bártfa.  277—388.  — >É.  (N.) 


Apr. 

?7. 

Mai 

2. 

Apr. 

13. 

Mart.  23. 

„ 

25. 

Apr. 

13. 

4. 

12. 

8. 

24. 

16. 

19. 

Mart 

.24 

„ 

15 

30. 


Apr. 

Mart. 


L.  (F.)  —  Mart.  15.  —  (in)  Sz. 

Lk.(Sp.)  —Apr.    19.— 

J.  (Sch.)  —  36  nap  (Stage). 

A'.  (M.)  ~  Mari.  31  —Apr.  l. 


lllava,  Nagy-Bittse  és  Trsztena  túlkéső  ada- 
tait elimináltuk,  mert  valószinű,  hogy  ezek  is 
a  hosszú  —  már  sokszor  említett  és  fejtege- 

Aquila.  VI. 


tett  —  átvonulás  következményei,  az  ingadozás 
még  így  is  óriási.  Az  adatok  eloszlása  különben 
itt  is  ugyanaz,  a  mi  az  előbbi  zónában,  a  keleti 
vidék  korai,  a  nyugati  késik. 

:í!ie  aűjuípaten  CDaten  non  ^  I  í  a  u  a,  'Jí  a  g  xy- 
5Bittoe  unb  ÍCröjtena  ninrben  eliminiert,  in: 
bem  eö  feíjr  iua[)ríií)eiuíic^  ift,  baji  and)  biefe  ein 
^robuct  ber  langen  —  fáion  oft  enx)(i£)nten  unb 
erörterten  —  !3?urci)äugebauer  bea  ©tordues  finb, 
bie  ©d^manfung  ift  feibft  fo  uod)  ungemein  grofe. 
®ie  S>ertf)ei[ung  ber  íl)ateu  ift  biefelbe,  raie  in  ber 
uorigen  3oue,  im  SBeften  finb  bie  ©piiten,  im  Often 
bie  (Vi'üíjen. 

Az  idei  igen  tekintélyes  anyagot  most  zónák 
és  földrajzi  területek  szerint  csoportosítjuk. 

3)aê  fienrigc,  fctír  anfeEmlidje  3)íaterial  locrbeu 
lüir  uoá;  uad)  B^ncn  unb  geograpfjifd)cn  ©ebieten 
gruppieren. 


Zóna 

Légkor. 

Legkés. 

Ingád. 

Kózóp 

3one 

Stüfjeft. 

©päteft. 

edjroant. 

ÍBiittel 

XLIV«. 

Mart.  \± 

Mart.  "2± 

10 

Mart.  17— 18. 

XLV 

«         S. 

«      23. 

16 

«       1.5— lü. 

XLV«. 

<i        l± 

Apr.     4. 

24 

1,       23-24. 

XLVI 

4. 

«        (i. 

34 

? 

II       20—21. 

XL  VI«. 

«        i± 

.1      14. 

34 

1 

(1       28-29. 

XLVII 

.        10. 

«       13. 

35 

II       27. 

XLVII«. 

«        KI. 

«        IS. 

40 

1 

«       29—30. 

XLVIII 

10. 

<i        IS. 

40 

«       29—30. 

XLVIII«. 

7. 

«      17. 

42 

.       27— 2S. 

XLIX 

«       15. 

«       19. 

30 

.  31-Apr.l. 

Danántúli  dombvidék.  —  .'c»iincllnll^  jciif.  Ser  Tuiinii. 

L.  (F.)      —  Mart.  15. 
Lk.(Sp.)  —Apr.    18. 
J.  (Sch.)   —  35  nap  (%aa,e). 
K.  (M.)     —  Apr.  1. 

Alföld.  —  ÍiefcUciic. 

L.  (F.)  —  Mart.    5. 

Lk.(Sp.)  —     II       30. 

•J.  (Sch.)  —  20  nap  (iage). 
K.(M.)  Mart.  17     18. 

Keleti  hegyvidék.         Ocfílirtic  OrrliiUiinn. 

L.  (F.)      —  Mart.    4. 
Lk.(Sp.)  —Apr.    13. 
J.  (Sch.)   —  41  nap  (Xage). 
K.  (M.)     —  Mart.  24. 


Északi  hegyvidék 

L.  (F.)       -  Mart.    7. 
Lk.  (Sp.)  —  Apr.    19. 


>JiörMiri)c  Krhelimifl. 


m) 


J.  (Sch.)   —  44  nap  (îage). 
K.  (M.)     -     Mart.  28—29. 

A  legLorâbbi  nap  valamennyi  zónában  már- 
tiusra  esik,  ezek  közül  is  a  legkésőbbi  márt.  15, 
a  legészakibb  zónába.  A  legkésőbbi  nap  a  két 
legdélibb  zónában  raártinsra,  a  többiben  ápri- 
lisra esik,  a  legkésőbbi  itt  is  a  legészakibba. 
A  középszámok  nem  sorakoznak  szabályosan 
egymás  mellé,  csak  annyi  látható,  hogy  dé- 
len vannak  a  legkorábbiak,  északon  a  leg- 
későbbiek. A  különbség  ca.  két  hét.  Ez  a 
különbség  azonban,  mint  alál)b  látni  fogjuk, 
nem  irható  tisztán  a  geographikus  és  hypso- 
metrikus  befolyás  rovására,  már  a  négy  föld- 
rajzi terület  középszámainak  sajátságos  el- 
helyezkedése is  azt  mutatja.  Legkorábbi  az 
Alföld,  következik  a  keleti,  ezután  az  északi 
hegyvidék,  legkésőbbi  a  Dmiániul.  Már  pedig 
bajos  ezt  a  késést  hypsometrikus  befolyásnak 
tulajdonítani,  mikor  az  északi  és  keleti  hegy- 
vidék oly  korai  adatokat  mutat  fel,  a  geogra- 
phikus befolyás  se  idézheti  ezt  elő,  hiszen  az 
Alföld  és  a  Keleti  hegyvidék  ugyanily  földrajzi 
szélesség  mellett  sokkal  korábbi  érkezéseket 
mutatnak.  Mielőtt  a  kérdés  további  tágyalásába 
bocsátkoznánk,  számítsuk  ki  még  előbb  az  ada- 
tok culminátióját.  Itt  is  előbb  zónák,  aztán  föld- 
rajzi területek  szerint  ejtjük  meg  a  csoporto- 
sítást. 

Ter  f  r  ü  1)  e  ft  e  Tag  f^Ut  i"  j'^ï'^^" S"'"^  '^"f  ^Jíarj, 
unter  biefen  ber  fpätefte  —  15.  Sliärj  —  in  bie 


I  nörb[iá)fte.  Ter  fpätefte  Tag  fällt  in  ben  \m\ 
j  erften  3oneu  auf  Wáxi,  in  ben  anberen  auf  3lpvil, 
j  baê  fpätefte  Tatum  luicberum  in  bie  nörblid}fte 
2,ont.  Tie  mittleren  Tage  reiijen  fid)  nic^t  eben 
regelmäßig  neben  einanber,  nur  fo  nie!  ift  ju  con= 
ftatieren,  i)a^  bie  fi1it)eften  im  ©üben,  bie  fpäteften 
im  3iorben  finb,  ber  llnterfd;ieb  ergiebt  fid)  alo  ca. 
j  "i  9l'od)en.  Tiefer  Unterfd;ieb  fann  aber  —  luie  nur 
unten  fei;en  werben  —  nid)t  auêfd)iieJ3Îidj  bem 
(ji)pfometnfd)en  unb  geogvap[;ifd)cn  (Sinfluffe  ^w- 
gefdjrieben  luerben,  eê  ift  bieö  fd)on  anê  ber  eigen: 
t[jüm)id)en  i^ertljeiiung  ber  mittleren  Tage  ber  üier 
geograpbifdjen  ©ebiete  ju  erfeijen.  Ten  fvü[)eften 
mittleren  Tag  f)at  bas  Tieflanb,  bann  folgt  bie  öft= 
{\á)t,  nai)  bief  er  bie  uörblid^e  (Srfjebung,  ben  fpä; 
t  e  ft  e  n  m  i  1 1  [  e  r  e  n  T  a  g  Jü  e  i  ft  b  a  ê  ^  ü  g  e  1 1  a  n  b 
i  e  n  f  e  i  t  è  b  e  r  T  0  n  a  u  a  u  f .  ße  märe  f djiuer  biefe 
aserfpätung  burd;  i)ijpfonictrifd)c  iBerljältniffe  hi- 
grünben  ju  luollcn,  ba  bod)  bie  bftiid)e  unb  nörb; 
lidje  bebeutenb  pfiere  (£ri)ebung  fo  frü^e  Taten 
abgiebt,  ebenfo  wenig  fann  ber  geograp()ifd)e  (Sin: 
fluB  biefe  a>erfpätung  I;erDorrufen,  baê  Tieflanb 
unb  bie  öftlid^e  6rí;e6ung  jeigen  unter  gleii^en 
nörbtid)en  Bretten  oiet  früf;cre  Taten.  Sieoor  mir 
nod)  mettere  Unterfud)uiigen  aufteilen,  merben  mir 
biefe  3>erfpätung  beá  ^ügelíanbee  jeufeite  ber 
Touau  noi^  mit  einer  anberen  i)ier  anroenbbaren 
2)ieti)obe  äu  beroeifeu  fud)en,  luir  merben  nämlid) 
bie  (Sulmiuatiou  ber  Taten  bered)nen.  2iud)  ^ier 
werben  mir  bie  ©ruppierung  juerft  nad)  3o»e»/ 
bann  nad)  ben  geograpbifdien  G5ebieten  uovnebnieu. 


Zónák 
âonen 

Peuta.lok 

-  ';!entabei 

ni.4-R 

9-13 

14-18 

19-23 

ä4-äS 

29-IV.  2 

3-7 

8-12 

13-17 

18-22 

XLIV:x. 

_ 

á 

4 

G 

_ 

_ 

_ 

_ 

XLV 

1 

6 

7 

— 

_ 

_ 

— 

XLVa. 

— 

3 

1.5 

n 

4 

5 

— 

— 

_ 

XLVI 

i 

1 

13 

54 

6 

5 

_ 

_ 

— 

XL  Via. 

_ 

1 

4 

16 

7 

4 

1 

1 

_ 

XLVn 

_ 

2 

4 

6 

7 

— 

_ 

XL  Vila. 

— 

4 

13 

6 

4 

_ 

â 

1 

XLVI  II 

_ 

3 

1 

8 

9 

3 

_ 

_ 

1 

1 

XLVIIIct. 

1 

_ 

S 

19 

4 

11 

G 

1 

_ 

XLIX 

— 

â 

1 

"1 

— 

3 

3 

1 

OsH/.esen  1 
Buinmnieii  / 

4 

'" 

(il 

!.. 

45 

3^ 

11 

10 

9 

3 

207 


Pentadok  —  »^.icntabcn 

riL4-8 

9-13 

U— 18 

19-23      24-28    29~rV.  2 

3-7 

8-12 

13-17 

18-22 

Alf.iKl     1 
îicifbeiic  í 

"> 

in 

30 

50 

17 

4 

_ 

_ 

_ 

_ 

Dunáiitiili  aoinbvi.lék      | 
§ii9cUttn6ien)cits.^cv^0lUlu  | 

- 

1 

7 

9 

5 

1 

1 

á 

1 

Keleti  luL'Vvi.lck  { 
Dftlidje  lirljftnmg      | 

1 

3 

ál 

37 

<s 

" 

5 

- 

3 

- 

Északi  hegN-vidékl 
í)iörblid)c  erlicbiing  f 

1 

2 

9 

i'l 

11           Iá 

"> 

9 

5 

Összesen  —  ä»)""""™ 

4 

,, 

61 

Iái 

45 

3á 

11 

10 

" 

Érdekes  eredményt  ad  az  első  táblázat,  a  fő- 
érkezési  idő  a  XLIV« — XL  Villa  zónáig,  mar- 
tins 19-23  közé  esik  —  a  XL  VII.  és  XL  VEI. 
zóna  csak  alig-alig  vehető  kivételnek  —  a 
XLIX.  zónában  talán  az  állomások  egyenlőtlen 
eloszlása  (négy  keleti  állomással  12  nyugati  áll 
szemben)  okozta  az  adatok  rendetlen  elosz- 
lását. Az  egész  eloszlás  a  mellett  szól,  hogy 
a  geographikus  befolyás  akkora  területen,  mint 
a  milyen  Magyarország  nem  idéz  elő  tetemes 
késést,  de  hogy  a  felvonulás  menetére  ennek 
daczára  mégis  hatást  gyakorol,  arról  az  előzők- 
ben volt  alkalmunk  meggyőződni.  Mutatja  ezt 
a  másik  táblázat  is,  az  érkezések  zöme  az  Al- 
földön, keleti  és  északi  hegyvidéken  ugyancsak 
mártius  19 — 23  közé  esik,  de  míg  az  Alföldön 
az  érkezéseknek  47,  a  keleti  felföldön  42  per- 
czentnyi  esik  ebbe  az  időközbe,  addig  az  északi 
hegyvidéken  az  adatoknak  csak  27'3  perczentje 
alkotja  a  culminátiót.  Az  észak  felé  való  késés 
tehát  kétségtelenül  kimutatható,  de  látható  az 
is,  hogy  ez  nem  oly  tetemes,  hogy  47  napi  in- 
gadozást idézzen  elő.  Viszont  az  Alföld  és  a 
keleti  hegyvidék  összehasonlítása,  arra  az  ered- 
ményre vezet,  hogy  a  hypsometrikus  befolyás 
se  tetemes,  s  így  más  tényezőket  kell  keresni, 
melyekkel  ezt  a  nagy  ingadozást  megokolhassuk. 
Az  egyik  tényező  a  gólya  sokáig  tartó  átvonu- 
lása, melyről  már  szóltunk,  ennek  okáról  azon- 
ban ez  idő  szerint  még  semmitse  mondhatunk. 
A  másik  tényező  a  Dunántúl  állandó  késése. 
Az  érkezési  középnapja  a  legkésőbbi,  s  a  culmi- 
natiója  nem  esik  mártius  19 — 23  közé,  mint  a 
többi  földrajzi  területen,  hanem  már  egy  pen- 
taddal  el  van  tolva  s  mártius  24 — 28  közé  esik. 
Ez  a  culminatió  egész  határozottan  kidomboro- 
dik, az  adatok  32  perczentje  esik  ebbe  az  idő- 
közbe, míg  az  ezt  megelőzőbe  22'6,  a  követ- 
kezőbe pedig  KVl  perczent  esik.  Ez  a  késés 
már  indokolható  ;  hazánk  legnyugatibb  része  a 
gólya  elterjedésének  már  egyik  határát  képezi, 


s  a  szomszédos  Stájerországban  —  az  összes 
megfigyelők  egyöntetű  állítása  szerint  —  már 
ritka.  Itt  a  biológiai  momentum  lép  előtérbe, 
habár  a  késés  közvetlenül  a  hypsometrikus  be- 
folyás eredménye,  a  kis  magyar  Alföld  ugyanis 
nem  késik.  Arra  a  conclusióra  jutunk,  hogy 
megszállás  esetében  a  hypsometrikus  befolyás 
erősen  érvényesül  és  késést  idéz  elő,  átvonulás 
esetélien  ez  nem  tetemes,  és  késést  alig  idéz  elő. 
Látható  az  is,  hogy  középmagas  hegységek, 
mint  a  milyenek  a  Kárpátok  a  gólya  felvonulása 
elé  alig  gördítenek  akadályt.  A  gólya  felvonu- 
lását meghatározó  tényezőket  egybefoglalni 
bajos,  hiszen  p.  o.  a  hypsometricus  befolyás 
hol  érvényesül,  hol  pedig  nem,  megszállás  ese- 
tén tetemes  késést  idézhet  elő  ;  a  geographikus 
befolyás  érvényesül,  észak  felé  határozott,  habár 
csekély  késést  idéz  elő.  Legnagyobb  mértékben 
határoz  azonban  egy  harmadik  —  mathematikai 
calculussal  közelebbről  meg  nem  határozható  — 
tényező,  a  mely  abban  nyilvánul,  hogy  egyik 
vidéken  a  gólya  tömegesen  vonul  át,  más  vidé- 
ken talán  látszólag  sokkal  kedvezőbb  körül- 
mények mellett  éppen  csak,  hogy  előfordul, 
máshol  ismét  igen  soká  tart  átvonulása.  Ez  a 
harmadik  tényező  már  sokkal  bensőbb  össze- 
függésben van  a  sokszor  felmerült  «honnan  jön- 
nek —  hova  mennek  !  »  kérdéssel,  semhogy 
ennek  behatóbb  tárgyalásába  bocsátkozhatnánk. 
Erre  a  kérdésre  nem  lehet  megfelelni  egj^  év 
adatai  alajjján,  de  egy  terület  vonulási  viszo- 
nyainak részletesebb  ismeretével  sem.  A  kérdés 
megoldása  csak  az  egész  elterjedési  terület  vo- 
nulási viszonyainak  ismerete  alapján  képzel- 
hető. Mi  magyarok  eddig  is  megtettük  azt,  a  mit 
megtehettünk,  s  remélhetőleg  már  a  közel  jövő- 
ben teljesen  ismerni  fogjuk  a  gólya  felvonulását 
Magyarországon.  Ezután  következik  a  gyűjtött 
anyag  és  tapasztalatok  érvényesítése,  a  mely 
már  csak  összehasonlító  anyag  alapján  történ- 
hetik. 

á7* 


A  felsorolt  tényezőkön  kivül  természetesen 
nagyban  hozzájárul  az  időjárás  is;  erről  más 
helyen  szólunk. 

Még  egy  kérelmet  intézünk  tisztelt  megfigye- 
lőinkhez; jelentéseikben  szíveskedjenek  feltün- 
tetni azt,  vájjon  a  gólya  a  területen  fészkel-e 
vagy  csak  átvonuló,  gyakori-e  vagy  ritka.  Ezek 
az  adatok  a  vonulás  megítélésénél  gyakran  igen 
fontosak. 

Sntcreííaiite  9ïeiultate  evciiebt  bie  erítc  labeík  ; 
öie  .s>aupt5Ui-;oäeit  fällt  in  ber  XLIV«  3om'  tu  beii= 
jelben  3t^itvnuin,  ime  in  ber  XL  Vili«  3one,  näui= 
liei)  äioii^en  ben  19—23. 9}{ävj  —  bie  XLVII.  unb 
XL  Vili.  3onen  fbnnen  fauni  ale  3luènaf)men  gei^ 
ten  —  bie  unregelmäßige  ìkrti^eilung  in  berXLIX. 
3one  roirb  roaljrjd^einiii^  bura)  bie  unregetmäfiige 
aSertbeitung  ber  Stationen  üeruvfadjt  (12  roeftltc^en 
Stationen  ftel)en  4  öftlidjc  gegenüber).  Tie  ganje 
a?ertl;eiluug  ipridjt  bafür,  i)a^  ber  geograpíjífc^e 
ßinftufe  auf  einem  S;erritorium  in  ber  âluôbetinung 
Ulularne  feine  größere  ikrípatung  í)erootrufen 
faun  ;  òa^  biefer  Einfluß  Iro^bem  roirft,  í)abm  roir 
fd)on  erfaí)ren.  3lud}  bie  Ic^te S^abeHe  fvrid)t  bafür; 
bie  (Snlminatiou  fällt  jroar  auá)  in  ber  nörblii^en 
nub  őftlid)en  (Srtjebung,  ätinfdjen  ben  19— 23:ten 
äliärj,  aber  roäljrenb  im  S:ieflanbe  47  í^íercent,  in 
ber  őftlií^en  ®rí)ebung  42  percent  ber  3)aten  in  ben 
ßulminationeraum  fällt,  wirb  bie  ßutmination  in 
ber  nörblid;en  ©rljebung  nur  burd)  27-3  percent  ber 
traten  gebilbet.  iSie  ä^erfpätnng  gegen  9îorben  ift 
bal)er  entfd;ieben  nac^roeiêbar,  bod)  ift  es  leicht  ju 
erfe^eu,  bafj  biefe  uid;t  beträd)tiidj  genug  ift,  um 
eine  ©djiuanfung  üon  47  iîagen  i)erüoräurufen. 
Sinberfeitè  ergiebt  bie  Sßergleid;ung  beê  ^ieflanbeè 
mit  ber  5ftlid)en  ®rl;ebnng  als  9îefultat,  ha^  aud) 
ber  {)i)pfometriíd)e  (Sinfínf?  von  fo  roeitgeí)enber 
Sebeutuug  nid)t  fein  fanu,  nub  fo  muffen  mir 
aubere  (^actoreu  fűdben,  loelÁe  biefe  große  ®d)ii)an= 
fung  bebingen.  Ter  eine  doctor  ift  bie  fd)on  öfter 
erroäfjnte  lange  SDurdijugâbauer,  bod;  faun  biefe, 
lüic  fd)on  ertoä^nt,  bcrjeit  nod)  uid)t  eíngef)enbcr 
erörtert  roerben.  ®en  jroeiten  'gactor  fiuben  toir  in 
ber  conftonteu  $ßerfpätung  beê  ^ngctlanbeê  jenfeitê 
ber  Tonau.  Ter  mittlere  2;ag  biefes  S'erritoriumè 
ift  ber  fvätefte,  unb  bie  Gulmination  fällt  in  ben 
Zeitraum  vom  24.  biâ  28.  3tpril,  ift  bat;cr  fdjon 
um  eine  'ipentabe  t)erfd)obeu.  Tie  (Kulmination  mtrb 
burd)  32  percent  ber  âlnsa^t  ber  Taten  gebilbet, 
iuäi)renb  bie  t)or[;ergel;enbe  22*6,  bie  folgenbe 
16-1  ^erceitt  befi^t.  Tie  (Sulmination  ift  balder 
procis  beftimntt.  Tiefe  ^^^erfpätting  fanu  begrünbet 
merbeu;  bas  lueftlic^fte  fid)  fd)ou  unmittelbar  ten 


fteirifd^en  9Ifpen  anfd)iießenbe  gebirgige  ©ebiét 
uufereô  aîaterlanbes  bilbet  für  ben  Stord)  eine 
aSerbreitungègrcnse;  in  bem  benad)barten  Steier= 
mari  ift  er  uad)  cini)eitlid)ei  2iusfago  aller  i^oobad)-- 
ter  fd)on  feiten,  ^ier  tritt  alfo  bas  biologifd)c  Mo^ 
ment  in  ben  a:>orbergrunb,  toetdjes  ober  unmittelbar 
burd)  ben  t)i)pfometrifd)en  (Sinfltiß  üeriirfad)t 
nnrb  —  bie  fleine  uugarifd;e  Tiefebene  t^erfpätet 
nämlid)  nid)t.  ÍÖir  gelangen  ba^er  311  foígenber 
(ìonclufion  :  SBivb  baê  ©ebiét  beficbelt,  fo  fann  ber 
f)ppfometrifd)e  Giufluß  bebeiitenbc  'iicvípatniig  her; 
üorrnfen,  luirb  eê  aber  nur  ale  Tnrdjjiigsgebiet  be; 
nütU,  fo  luirb  biefer  Einfluß  äiemtid)  gering,  unb 
beiuirft  faum  33erfpatung.  äßeitcr  loirb  ond)  erl)elit, 
òa^  mittelf)of)e  ©ebirge,  roie  bie  .<ilarpatl)en,  bem 
Tiirdiäuge  beê  ©tord)eê  fein  luefentlidìeè  Êinber= 
niß  eutgegenftellen. 

Tie  ben  3ng  beê  ©tordues  beftimmenbeu  (^actoren 
an  fnmmieren  luäre  rool)l  uod;  etmas  uerfrüt^t,  in^ 
bem  3.  33.  ber  l)t)pfometrifd)e  (Sinflnß  nid)t  immer 
nadjioeisbar  ift,  er  fann  aber  bei  Sefiebelung  erl)eb= 
lid;e  ikrfpätnng  l)erüorrufeu,  ber  geograpl)ifd)e  ®in= 
ftuß  ift  entid)iebcn  nad;iBeièbar,  nod)  9ïorDen  l)in  ift 
eine,  sroar  geringe,  9.ierfpätnng  bemerfbar.  iîou  größ= 
tem  (S'inflnfsc  fd)cint  i)ier  ein  britter  —  bnri^  mati;e= 
matifd)cn  tialcül  näljer  uid)t  beftimntbarer  —  (factor 
511  fein,  ber  fid)  barin  funb  giebt,  baß  ber  ©torc^ 
in  eiitem  ©ebiete  maffenljaft  burdiäieljt,  ioäf)renb  er 
in  einem  auberen,  anfc^einenb  t)ietiei(|t  uiet  günfti- 
gerem,  eben  nur  oorforntut,  ein  Qebict  fd)nell  befie= 
belt,  iüäE)renb  er  in  einem  auberen  eine  lange  Turd)= 
jtigsbaner  aufroeift.  Tiefer  britté  factor  ftef)t  mit 
ber  fd)on  fo  oft  jiemlid)  erfotgloè  erörterten  í^rage 
«lool^er  fommen  fie  —  looljin  ge^en  fiei>  fd)on  in 
oiel  innigerem  3uí'i'"'"e"í)''»9í'  "í^  öaß  mir  uno 
näi;er  barin  einlaffen  föiinten.  ©injäf^rige  Seoba^= 
tungen  finb  ja  oljueíjin  nngenügenb,  roie  felbft  bie 
genauefte  Eenntniß  eineê  3"9êgebieteê  feine  enb= 
giltigen  Sîefnltate  ergeben  fanit.  Tie  Ööfung  ber 
grage  ift  uitr  burc^  Eenutniß  ber  3"9eDer^ältniffe 
beê  gangen  aSerbreitungêgebieteê  benfbar.  Sßir 
Ungarn  í)ahtn  biêl^er  getí)an,  loaê  mir  t^ttn  fonu= 
ten,  unD  loerben  í)offentli($  in  uid)t  langer  3eit  bie 
3ngsuert)ältniifc  beê  Stord)eô  biê  in  bie  Tctailô 
fennen.  Tann  faun  erft  bie  33eruiertí)ung  beê 
gefainmelten  i'îaterialê,  unb  ber  Êrfabrnngen  fol- 
gen, toaê  nur  mit  genügenbcm  a5ergleid)nng5mate: 
riale  gefd^ei^eu  fann. 

3tußer  biefen  (vactoreu  roirft  iiotiirlid)  and)  bie 
SBitterung  bebenteub  auf  öcn  3"Ö  ^'i'V  ihui  biefer 
fprcd)on  mir  an  einer  anberen  ©telle. 
3el5t  I)abeit  luir  nod^  eine  Î3itte  au  uufere  geeí)r= 


teil  'in'oluuttcr,  unt)  ìuuir  bio,  in  boit  "yoriditou 
nuper  bcm  oi'iteii  lS-rid)einoii  beo  i5tord)eö  and)  ï>ai, 
niijiiçiolicii,  oll  ber  Stovd)  in  bem  ©ebiete  niftet, 
ober  od  er  nur  biircf^äieljt,  imb  ob  er  fjäufig  ober 
feiten  ift.  íTiefe  Síiigabcn  ftnb  boi  bor  'iHnirtboitiiiuj 
beò  ,3"9<:ô  oft  fet)r  ii)id)tiiv 


Ciconia  nigra,  L. 


XLIVi 
XLV. 


Mai    IL 


XLV< 


—  Mart.  29.  — 
-  Apr.      2.  — 

—  Mart.  20.  — 

—  «  17.  — 
XL  VI.  —  Apr.  98.  — 
XL  VII«.  —  ..  10.-- 
XLVIII«.  —  Mart.  21.   - 

—  «       18.  — 


(in)  Temes-Kul)in. 

«  Plaviia. 

«  Cséb. 

«  Béllye. 

<i  Drávatorok. 

I'  Lemlicmi. 

«  Eör. 

«  Zólyom. 

Il  Dubrinics. 


L.  (F.)        —  Mart.  17.  —  (in)  Drávatorok.  - 

(XLV«.) 
Lk.  (Sp.)    -    Apr.      2.  —    II     Cséb.  (XLV.) 
J.  (Seh.)     —  17  nap  (T^nge). 
K.  (M.)     ^  Mart.  25. 


44.- 


Circus  aDruginosus,  L. 


XLIV«. 

—  Mart.    3.— 

(in)  Ïemes-Kubin. 

XLV«. 

Í    Áttelelt   1 
ìtìbcTOintevtc/ 

«     Ô-  Verbá^z. 

XLVI. 

-Apr.      1.- 

Il     Nagy-Enyed. 

XLVI«. 

—  Febr.  28.  — 

«    Fülöpszállás. 

„ 

—  Mart.    4. — 

(I     B.- Csaba. 

(, 

—  Apr.      1.  — 

Il     Kolozsvár.   - 

XLVII«. 

—  Mart.  20.  — 

Il     Eőr. 

XLVin. 

—  Apr.    13.— 

Il     Cs.Somorja. 

L.  (F.) 

—  Febr.  28.  — 

(in)  Fülöpszállás. 
(XLVIa.) 

Lk.  (Sp.) 

-    Apr.    13.  — 

II     Cs.-Somorja. 

(XLvni.) 

J.  (Seh.) 

-    ir,  nap  (îTatji 

). 

K.  (M.) 

Mart.  22. 

XLVIIr/.     -  Febr.  28.  —  (in)  Eör. 
XLVIII.      -     «       27.—    II     Cs.-Somorja. 
XLVIII«.  —  Apr.      1.  —    II     Tavarua. 

L.  (F.)        --  Febr.  22.  —  (in)  Fülöpszállás. 

(XLVD/.) 
Lk.  (Sp.)    —  Apr.      1.  —    II     Ta  várna.  — 

(XLVm«.) 
J.  (Seb.)  3!)  nap  (^atje). 

K.  (M.)  Mart.  13. 

46.  -i— >  Circus  pygargus,  L. 
XLVIII.    —  Mart.  20.  -    (in)  Cs.-Somorja. 

47.  *^>  Columba  œnas,  L. 


Az  idei  enyhe  tél  következtében  ismét  áttelelt  i 
O-  Veìhdszoìi. 

Überrointert  infoUiie  beò  (\eliiiboii  Sliiiiterê  unebi 
rum  in  C  =  Is  e  r  b  lí  f;. 

45.  *^>  Circus  cyaneus,  L. 

>^LVI.        -     {mSJÍj     (in)  Nagn-Ewjed. 
XLVI«.     —  Febr.  22.  —    «     Fülöpszállás.  Ve 
nul.  3ief)t  burd). 


XLIV«. 

—  Mart.  18.  — 

(in 

)  Zengg. 

—     <i        3.  — 

Kupinovo. 

-Febr.    3.- 

Temes-Kubin. 

XLV. 

,1      21. — 

(in 

)  Plávna. 

XLV«. 

—  Mart.  18.  — 

Drávatorok. 

—  Febr.  20.  — 

Kövesd. 

—     II      24.  — 

Kiszetó. 

—     II      24.  — 

Labasincz. 

—     «       25.  — 

Petirs. 

—  Mart.    4.  - 

Lúgos. 

—  Febr.  24.  — 

Nagy- Sink. 

—     II        9.  — 

Fugar  as. 

-   Mart.    7. — 

Persány. 

—     II        3.  — 

Alsó-Venicze. 

—     II         9.  — 

Uj-Sinka. 

—     «         1.  — 

Felsö-Komána. 

—     11        4.  — 

Secatura. 

—     II        2.  — 

Nagy-Ajta. 

—     II       10.  — 

Bölön. 

—  Febr.  24.  — 

Élőpatak. 

-Apr.   13.  ~ 

Hosszúfalu. 

—  Mart.  10.  - 

Nagy-Borosnyó 

XLVI. 

—     II         G.  — 

Grabicani. 

—  Febr.  20.  — 

Nagy-Kanizsa. 

—  Mart.  12.  — 

Berzencze. 

—     II       12.  — 

Nagy -Korpád. 

—  Febr.  14.  — 

Toponár. 

-Jan.    m.~ 

Taszár,  Bálé  , 
Berki. 

—  Mart.    3. — 

Mánfa. 

—  Febr.  19.  — 

Királyhalom. 

—     Il         9.  — 

Csála. 

—  Aj^r.  14.  — 

Arad. 

-  Febr.  24.  — 

Lippa. 

Mart.    4. — 

Sistaroveez. 

210 
XLYI. 


XLVIa. 


Febr.  18. 
Febr.  23. 
Apr.  8. 
Mart.  26. 

(I  ő. 

Apr.  IO. 
Mart.  4. 
Apr.     ?. 

«        8. 

«      92. 

Mart.    4. 

3. 

9. 

(I  2. 
4. 

«  14. 
JaiK  9. 
Apr.  6. 
Mart.  12. 
Febr.  21. 
Mart.  10. 


XLVII.      —Febr.  18. 
«  —  Mart.  13. 

—  «        9. 

—  Apr.     3. 
(.           —  Mart.    3. 

—  Febr.  26. 

-  Apr.     0. 
-Mart.    1. 

II  ___     „         2_ 

XLVII«.   —  Febr.  15. 

,1  „         Q4_ 

«  —     «      23. 

(I  — 7  Mart.   6. 

«  —  Febr.  15. 

~     «      20. 

—  Mart.  16. 

—  Febr.  23. 

—  Mart.  13. 
XLVIII.    —Febr.    3. 

—  Jan.    12. 
(I           —  Mart.    2. 

—  «      10. 

—  Febr.  16. 
«           —  Mart.  10. 

—  Febr.  27. 


(in)  Mész  Dorgos. 

<(  Dorgos. 

(I  Felső- Vidrd. 

«  Csertés. 

(I  Topánfalva. 

(I  Biszlra. 

V  Offenbánya. 

«  Galacz. 

.(  T.-Szt.-  György. 

«  Toroczkó. 

(I  Nagy-Enyed. 

■  (I  Sz.- Udvarhely. 
((  Zetelaka. 

IZetelaki  templombiikk. 
"  '|58iicl;cnroalii  ooii  3ttE'afo. 

(1  Barótb. 

«  Szt.-Gotthard. 

((  Izsák. 

-  «  Albák. 

(I  Kolozsvár. 

«  Mocsár. 

(I  Görgéuy-Hodák. 

«  Paraj  d. 

i>  Farkasfalva. 

(1  Borostyánkő. 

«  Inczéd. 

•    (I  Csajta. 

«  Kőszeg. 

«  Doroszló      (Com. 

^'as). 

«  Perenye. 

«  Felső-Derna. 

(I  Perje. 

<i  Deés. 

«  Magyar-Ovár. 

-  II  Nagy-Maros. 
(I  Visegrád. 

(I  Vácz. 

.1  Valkó. 

-  .1  Sirok. 
II  Nyék. 

■  II  Téglás. 

<i  Nagy-Bücskó. 

II  Cs.-Somorja. 

-  II  Ahó-Köröükény. 

-  II  Ghymes. 

(I  Garamrév. 

II  Zsarnócza. 

-  II  Selmeczbánya. 
^    .1  Sekély. 

-  <i  Meleghegy. 
'    «  Diós-Győr. 

-  <i  Leányvár. 


XLVIII. 
XLVni« 


Mart.  1 5.  — 
Febr.  24.  - 
Mart.  11.— 

—  <i       14.— 

—  (.       12.  — 

—  <i        7.  — 

—  <c       15.  — 
^".  Febr.    9.  ~ 

Mart.  29.  — 

—  .1       15.  — 

—  <i        5.  — 

—  Febr.  25.  — 

-  «       27.  — 

—  Mart.    2.  — 

-  Febr.  28.  — 


—  (I       26. 

—  (I      23. 

—  II      25. 
XLIX.       —Mart.    6. 

I.           —  Febr.  17. 
,1  „       2-j. 

—  Mart.  18. 


(in)  Huszt. 

(I  Holies. 

0  Pálos-Nagymező. 

11  Kellő. 

«  Szénásfalu. 

II  Geletnek. 

II  Szklenó. 

II  Zólyom. 

(I  Oszada. 

«  Kis-Garam. 

B  Szikla. 

II  Horka. 

(I  Kakasfalu. 

(1  Keezer-Peklén. 

(1  Tavarna. 

«  Mocsár. 

(I  Ungvár. 

(I  Kadváncz. 

(I  Dubrinics. 

(I  Nagj'-Bittse. 

<i  Felka. 

II  Nagy-Szalók. 

II  Sz  epés -0  falu. 


L.  (F.)  --  Febr.  3.  —  (in)  Temes-Kubin.  — 
(XLR'«.),  Cs.-So- 
morja. (XLVIII.) 

Lk.  (Sp.)      -  Mart.  29.  —    <i     Oszada.  — 
(XLVIII«.) 

.1.  (Sch.)      -  55  nap  (ïaçjc). 

K.  (M.)  Mart.  2. 

Meglehetős  sok  állomás  késő  adatát  el  kellett 
hagynunk,  nem  azért,  mintha  e  megfigyeléseket 
hibásoknak  tartanok,  hanem  azért,  mert  tekin- 
tetbe kellett  vennünk,  hogy  e  madárfaj  igen 
kószáló  természetű,  mely  fészkelési  helye  körül 
nagy  területeket  bejár,  olyanokat  is,  a  hol  ren- 
desen nem  tartózkodik,  s  igen  valószínű,  hogy 
e  késő  adatok  többnyire  ily  kóborló  példányokra 
vonatkoznak.  Itt  is  látszik,  hogy  mily  fontosak 
az  első  érkezés  mellett  azok  az  adatok,  melyek 
a  költésre  és  megszállásra  vonatkoznak. 

Bár  ez  a  faj  nálunk  áttelel  s  vonulására  a 
localis  viszonyok  meglehetős  befolyást  gyakorol- 
nak, mégis  kivehető  az  idei  szép  sorozatból  a 
magassági  és  földrajzi  fekvés  okozta  késés. 
Lássuk    először  az  összeállítást  zónák   szerint  : 

9Bir  imi§teu  í)icr  äieiuiid;  üieí  fpätc  2)atcn 
eliiniiiiereit,  eê  (jeídjal;  biefeê  aber  niait  barimi,  ale 
ob  una  bicfe  33eo bad) tungen  nidit  gang  feÌ)Icvloè  cx- 
id)icncn,  ioiibcrn  bavum,  u'cil  mir  in  33etrad)t  nei;: 


211 


mon  iiuifìteii,  bat";  bicfo  iHrt  mit  'ìnn-lii'l'C  I)enim= 
ftreidjt,  uiib  Dann  and)  )old;c  Wcijenöcn  bcriUjvt,  in 
lueid^en  fie  foiift  nidjt  Dorfommt.  6ê  ift  \ti)x  matjx- 
fd^einlid),  baB  fid)  cin  cjrofeer  î^cil  ber  fväten 
2)ûteu  auf  földje  i;erumftreia)enbc  (Sremplare  be: 
äieijt.  ©ë  jeigt  fid)  aud)  í;ier,  mie  nütljmenbig  neben 
ber  crften  9(nfunft  !3)aten  über  ä3rnt:  unb  SBcficbe^ 
luniVJi'i.'rbiiltniíio  finb. 

•Cbiüoljl  biefc  3(rt  bei  nuè  übenuintert,  unb  bie 
localen  i^erljältniffe  auf  baê  (£rfd;etnen  einen  be^ 
trä(^tii^en  ßinflufe  aueüben  fönnen,  fo  ift  bod)  bie 
burdt)  bie  ijvpfometrifdje  unb  aeocjravfjifc^e  Sage 
ijerüorgcbradjte  iierfpätung  feljr  erfic^tlid).  3"erft 
iaffen  mir  bie  ,3"iii"i"HMiftclIunf(  nadj  ^omn 
fokjen  : 


Zòna 

Légkor. 

Legkés.    ,    lugad. 

Kuzép 

.'^onc 

mW. 

Spiitcft. 

©djroant. 

a'íittcl 

XLIV«. 

_ 

_ 



XLV 

_ 

_ 

_ 

XLV«. 

Febr.    9. 

Mart.  10. 

30 

Febr.  23-24. 

XL^^ 

9. 

.      26. 

46 

1 

Wart.   3—4. 

XLVI«. 

«       il. 

.      14. 

-22 

w 

«        3-4. 

XLVII 

«        18. 

«      13. 

24 

1 

1—2. 

XLVII«. 

«        l.\ 

«      16. 

30 

1 

1—2. 

XLVIII 

«         3. 

«      15. 

41 

Febr.  23. 

XLVIII«. 

«         9. 

«      S!9. 

49 

Mart.   Ò. 

XLIX 

17. 

«      18. 

30 

«        3—4. 

A  XLVIII.  zóna  aránylag  korai  középnapja 
leginkább  Cs.-Somorja  aránylag  igen  korai  ada- 
tának a  következménye.  Nem  is  várhatjuk,  hogy 
a  zónák  középszámai  szabályos  sorozatot  adja- 
nak, hisz  egy-egy  zóna  keretén  belül  még  több 
befolyás  —  localis,  hypsometrikus  —  érvénye- 
sül. A  hypsometrikus  befolyás  nagysága  rende- 
sen a  földrajzi  területek  középszámainak  viszo- 
nyából vehető  ki  legbiztosabban,  lássuk  tehát 
ezeket  : 

T'er  üer[jaltniÍ5ma§ig  frü^e  niitttere  íTag  ber 
XLVIII.  3one  ift  övö^tentíjeilö  ein  íprobuct  beê 
uui3einein  früljere  î^atumâ  uon  Êâ.^Somorja.  3Bir 
tonnen  ja  aber  and)  nid)t  eriuarten,  òa^  bie  mitt= 
Icren  2;age  ber  3onen  eine  regelmäßige  9ieií)e  ob; 
Qeben,  inbeiu  fid)  iu  bem  9ïal)men  einer  3one  nod) 
meí)rere  —  íocaler,  ()i)pfoinetrifd)er  —  ©infíiiffe 
geíteiib  mad)eu.  2)ie  @ri3§e  beê  i)i)piometrif(i)en 
Éinfluffeô  ift  geroöl)uíid)  auá  ben  mittíeren  S'agen 
ber  nier  geograp^ifd)en  (Gebieten  oin  beften  erfid)t= 
líd),  lüir  íaffen  baf)er  bíefe  foígeu  : 

Alföld.  —  íicfcticnc. 

L.  (F.)      —  Febr.    3. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.    6. 


.1. 

(Sell.) 

:i4  nap  (îagei. 

K 

(M.) 

Febr 

19     20. 

luáutúli  dombv 

idék. 

-   .í.üflcllnii»  je 

if.  »cr  îoiinii 

L 

(F.)      - 

^  Febr. 

14. 

Lk.  (Sp.)  - 

Mart 

14. 

J. 

(Seh.)  - 

39  nap  Çiac^i'). 

K 

(M.) 

Febr 

28. 

K 

Bleti  hegï 

vidék. 

—  CcfUiriK  OfiDcKuiifl. 

L. 

(F.)      - 

Febr. 

9. 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  26. 

J.  (Sch.)  —  4G  nap  (2;age). 

K.  (M.)   —Mart.  3-4. 

Északi  hegyvidék.  —  92örMiri|c  (?rlicbiiiin- 

L.  (F.)      —  Febr.    9. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  21). 
.1.  (Sch.)     -  49  nap  (Toge). 
K.  (M.)         Mart.  5. 

Látható  ebből,  hogy  a  hypsometrikus  be- 
folyás igen  tetemes,  míg  a  földrajzi  fekvés  nem 
idéz  elő  nagyobb  késést.  A  messze  észak  felé 
kiterjedő  Alföld  középszáma  rendkívül  korai,  a 
két  hegyvidék  középszáma  pedig  közel  fekszik 
egymáshoz.  A  Dunántúl  az  Alföldhöz  viszo- 
nyítva késő. 

3ÍUO  btefer  3i'íaii""i^"ftellung  ift  ^u  erfeíjeii,  bafe 
ber  f;i)píoinetriíd)e  (Siiifíufe  febr  bebeutenb  ift,  wiHy- 
renb  bie  geograpt)tfd)e  Sage  feine  ert;ebltd)e  !i>er= 
fpiïtung  í;eri)orruft.  3)ie  fid)  biá  loeit  nad)  9íorben 
erftreá'eube  3:iefebene  giebt  einen  auffallenb  frühen, 
mittíeren  S'ag,  möíjrenb  bie  mittíeren  2'age  ber 
äiuei  gebirgigen  ©ebiete  feíir  naí)e  neben  einanber 
Hegen.  SDaè  <QiigeIíanb  jenfeité  bor  3)onau  jeigt 
oert)ältniBniä§ig  SBerfpätung. 

48.  < — >  Columba  palumbus,  L. 


XLIV«. 

—  Febr 

27.  -  (in 

)  Kupinovo. 

„ 

-    Ajyr. 

?5.  -    « 

Temea-Kubiii. 

XLV. 

-  Mart 

3_ „ 

Plávna. 

„ 

—     « 

4.—    « 

Karavukova. 

(, 

—     ,, 

^_ ,1 

Cséb. 

XLV«. 

—     (( 

7.—    « 

Béllye. 

(1 

—     « 

28.-    « 

Drávatorok. 

.. 

-^     „ 

14.—    « 

Apatin. 

« 

—     (( 

10.—    (. 

Szonta. 

„ 

(, 

10.—    « 

Doroszló. 

XLVa.       -^Mart.    8. 

—  «       18. 

—  «        3. 
XLYI.       -Jan.    98. 

—  Mart.  H . 
Jan.    98. 

—  «      '28. 

—  Mart.  12. 
«  13. 
«      21. 


XLr\^a. 


(,  —     .,         4. 

~     «       12. 

—  (.        2. 
XLVn.     —Apr.  98. 

—  Mart.  19. 

—  «        G. 
(I          —     «         9. 

—  yip-.  t>4. 
XLVn«.   —  Mart.  14. 

(.,        —     «       12. 

—  Febr.  22. 

—  «      25. 

—  «       18. 

—  Mart.    6. 
XLVm.    —Febr.  27. 

—  Mart.    1. 

—  «       10. 

—  «       18. 
XLVin«.  —     «      21. 

-A;»-.  16. 

—  Mart.  17. 

—  «  15. 
«  20. 
«  10. 
«      20. 


XLIX. 


1)  Eéa. 
Kopacsel. 
Alsó-Venicze. 
Berzencze. 
Berzencze. 
Nugy-Atcid. 
Lábod. 
Nagy-Kori)ád. 


Lendva-Ujfalu. 

Szent-Kozma- 

domja. 

Visz. 

Kis-Harta. 

Maros-Vécs. 

Csajta. 


Sárosd. 

ICis-Demeter. 

Nádasd. 

Sopron. 

Magyar- Óvár. 

Mácsa. 

Valkó. 

Eőr. 

Cs.-Somorja. 

Alsó-Köröskéuy. 

Gbymes. 

Leányvár. 

Morava. 

Javorinha. 

Oviz. 

Tavarna. 

Zuberecz. 

Liptó-Ujvár. 

SzejDes-Béla. 


L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 


.l.íSch.) 
K.  (M.) 


Febr.  18.  —  (in)  Valkó.  (XLYIIa.) 

Mart.  21.  —    «    Lendva-üjfalu 

(XLVIa),  Morava 
(XL  Villa.) 

32  nap  (XaQé). 

Mart.  5—6. 


A  három  dunántúli  állomás  január  28-iki 
adata  túlkorai,  eddigelé  nincs  analógiájuk  az 
egész  történeti  anyag  között,  s  ennélfogva 
egyelőre  mint  rendkívüli  jelenséget  a  középnap 
megállapításánál  figyelembe  nem  jöhetnek.  Az 
áprilisi  adatokat  is  el  kell  hagyni  tekintettel  e 
madár  kószáló  életmódjára. 


íl'ao  iTQtum  t)om  i's.  „Vuuiar  ber  brei  ©tationeii 
jenfeits  ber  íí'onaii  finb  nicl  ju  frül;,  Ijaben  and)  iit 
bem  (Jansen  f;iftorifcí)en  ílíateriaíe  teine  Sínaíotjie, 
iinb  innfeten  baí;er  ats  auf;erovbent[id)e  ©ríd)cinun= 
tjen  eínftioetten  au^er  3(rfjt  gelaffen  luerben.  Sie 
2lpri[baten  niiiífen  aiid)  luegcíeíajten  luerben,  meiin 
man  baâ  ftreidienbe  3i>eíen  bicfer  3(rt  mit  in  23e= 
trad;t  äietjt. 

49.  *— >  Coracias  garrula,  L. 


XLIVa.  -  Apr.  18. 
XLV.  —  I.  8. 
XLVa.        -     «       19. 

Mart.  2(1. 


XL  VI. 


-  Mai    17. 

—  Apr.    19. 


(in)  Temes-Kubiu. 
11  «  Plávua. 
«     Béllye. 
c     Réa.   2  drb.  lőve. 

2  ©t.  gefdjoííen. 
"    Fogaras. 


(.  19. 

.<  19. 

<■  17. 

<.  17. 

<.  24. 

Mai  30. 
9. 

XLVII«.    —Apr.  23. 

-      ((  15. 

-Mai  14. 

XL  VIII.    —  Apr.  17. 

«          —     ..  17. 

XLVnia.  —  Mai  5. 


XLVIa. 


XLVII. 


Szenta. 

Szobb, 

Ai-ad. 

Lelle. 

Kis-Harta. 

Maros- 1  'écs. 

Kőszeg. 

Sopron. 

Valkó. 

Eőr. 

Leányvár. 

Nyir-Bakta. 

Tavarna. 


L.  (F.)  —  Mart.  26.  —  (in)  Béa.  (XLV«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai      5.  —    «    Tavarna.  — 

J.  (Sch.)  —  41  nap  (^ÌTage). 

K.  (M.)  —  Apr.  15. 

Réa  a  legkorábbi  eddig  ismert  adat.  A  májusi 
adatok  nagy  részét  el  kellett  hagyni.  Ez  az 
alföldi  és  a  nem  túlmagasan  fekvő  hegyi  erdő- 
ket kedvelő  faj  kedvező  viszonyok  között  igen 
korán  crkezhetik,  mutatja  Eéa,  onnan  azután 
elkóborol  messzire  és  innen  származnak  e  késői 
adatok.  Példa  rá  Eőr  ;  a  szomszédos  njir-baktai 
erdőben  már  április  17-én  láttam,  míg  Eőrre 
csak  május  14-én  vetődött  el  egy  példány. 

9ie'a  ift  íneí)er  baê  früljefte  í?atum  ano  Uniinvn. 
Tk  2)íaibaten  mußten  gvöjítent^eiíe  lucggclafíen 
roerben.  Sieje,  bie  äiälber  ber  Ebene  nnb  nid)t 
aűjn  í)OÍ)en  ©ebirge  liebenbe  3trt  fann  nntcr  Uni^ 
ftänben  feljr  früt;  eintreffen,  rote  3.  S.  in  dica,  von 
I)ieranô  luerben  baiui  ©treifjiige  nntornonuuon  unb 


213 


barano  (aîfeii  fid)  &ie  fpatcii  T-iUcn  cvfUivni.  ©o 
roar  es  3.  '^.  in  (ibr  ber  ^"11  ;  i"  bcm  benachlmrten 
3l>alb  Dou  9íi;ir--5öaftn  fai)  id)  bie  íJiaiibelfrdÍK" 
fd)on  am  17.  3lprtl,  nnibrenb  fid)  nad)  tiör  erft  am 
14.  Wai  cin  (i'rcmplar  lun-floo,. 


XLIV«. 


XLV. 
XLY«. 


XL  VI. 


Coturnix  dactylisonans,  IMky 
-    Apr. 


1:;. 

..       27. 

«       21. 

Mart.  28. 


—  Apr. 


Mai 
Apr. 


XLVI«. 


Mai       1. 


XLVII. 


Apr. 
Mai 
Apr. 


XLVII«. 


27. 
3. 

24. 
30. 


Mai 


xLvin. 


XLvni«. 


I. 
3. 

Apr.  20. 

Jan.  17. 

Apr.  30. 

«  21. 

..  21. 

k;. 

23.- 
15. 
12. 
10. 
27. 

1. 

4. 


—  Mai 

—  Apr. 
■ —  Mai 


Apr. 
Mai 


XLIX. 


L.  (F.) 


—  Apr.    27. 

—  II       20. 

—  Mai     12. 


Kupin  ovo. 

Temes-Kubiu. 

Újvidék. 

Drávatorok. 

Ó-Verbász. 

Kiszetó. 

Fogaras. 

Kaposvár. 

Zabáicz. 

Nagy-Enj't'd. 

Kis-Harta. 

Izsák. 

B.-Csaba. 

Torda. 

Marocs-Vécs. 

Bozsok. 


(I  Harsány. 

<i  Nádasd. 

(I  Sopron. 

II  Magyar-Óvár. 

II  Mácsa. 

II  Eör. 

II  Jáiik. 

II  Cs.-Somorja. 

II  Alsó- Köröskény. 

II  Ghymes. 

II  Selmeczbánya. 

II  Leányvár. 

II  Bustyaháza. 

II  Geletnek. 

II  Zólyom. 

II  Horka. 

11  Jánok. 

II  Eperjes. 

II  Kakasfalva. 

II  Keczer-Peklén. 

II  Tavarna. 

II  Mocsár. 

II  Ungvár. 

II  Szepes-Béla. 

(in)  Drávatorok.  — 

(XLY«.) 


Lk.  (Sp.i 

—  Mai     16.  —    II 

Selmeczbány 
(XLYltl.^ 

J.iSi-h.) 

.")0  nap  C^iuy). 

K.  (M.) 

Apr.  21     22. 

Jdiik  telelési  adut,  a  melyek  az  utóblá  évek- 
ben nem  is  ritkák. 

Az  idei  sorozatból  egész  präcise  kilátszik  a 
geographikus  és  hypsometrikus  befolyások 
okozta  késés  észak  felé  és  a  begyes  vidékeken. 
A  liypsometrikus  bebatás  még  sokkal  feltűnőbb, 
a  mit  a  madár  életmódja  —  igazi  hazája  az 
Alföld  —  idéz  elő. 

gánf  ifi  ein  lUieriointernnijêbatnm,  uiold)e  in 
ben  legten  ^aljven  nid)t  eben  feiten  maren. 

®ie  (feurige  9ieii)e  jeigt  nnô  (\a\v^  prajio  ben  lí-in= 
flufe  bev  geograpljiidjen  nnb  I)ijPÍomotviíd)en  'iun-= 
l;a[tniííe,  bie  ^yerípatung  ijetjon  ííorben  nnb  in  bem 
©ebirge.  Sefeterer  Éinfínfs  ift  noc^  oiei  auffaűenber, 
inbem  er  burd)  baê  bio(o9Íid)e  9)!oment  oevftnrft 
uiirb,  bie  redete  §eimatí;  ber  äisad)te[  ift  nämlid)  bie 
ebene. 


51.  ^->-  Cotyle  riparia,  L. 
XLIV«.     —  Mart.  25.  —  (in)  Kupinovo. 


—  Apr.  20.— 

—  II  19.  — 
XLV«.      —  Mart.  22.  — 

,1          —     11  29.  — 

II           —  Apr.  8.  — 

—  II  26.  — 
XLVII«.  -  Mai  2.  — 
XLVIII.    —  Apr.  16.  — 

—  Il  17.  — 
XLVin«.  —  Mai  14.  — 


Temes-Knbin. 

Dubovácz. 

Szaporcza. 

Drávatorok. 

Ó-Verbász. 

Fogaras. 

Eőr. 

Cs.-Somorja. 

Kékkő. 

Tavarna. 


Eendkivül  tarka  adatok,  mint  eddig  minden 
évben. 
llniuMiiein  bnllte:3^atenreil)e,une  biöljer  imn  :3a[)r 

L.  (F.)  —  Mart.  22.  —  (in)  Szaporcza.  ~ 
(XLV«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai  14.  —  n  Tavarna.  — 
(XLYIII«.) 

J.  (Scb.)     —  54  nap  (íCagc). 

K.  (M.)  Apr.  17-18. 


52.  ^— >  Cuculus  canorus,  L. 

XLIV«.      —  Apr.    1  4.  —  (in)  Kupinovo. 
Il  —     Il         7  II     Temes-Kubin. 


Atjuila.  VI. 


2  li 

XLlVr; 

XLY. 


Apr.      3. 

„        2. 

-  «         1. 

—  «       17. 
-Mart.  11. 


(in) 


XLY«. 


Apr. 

Mart. 

Apr. 

Mart. 

Apr. 


XLVI. 


XLVI«.     ~ 


7.  - 

4. - 

3. 
12. 

5. 

2. 
11. 

3. 

6. 

9. 


Berzászka. 
Dalbosecz. 

Novi. 

Uj-Gradií5ka. 
Plávna.  Kemény- 
erdő. —  .»òartfjoia; 

Plávna. Lágyerdö. 

äBcid^iioläiuatb. 

Újvidék. 

Béllye. 

Drávalorok. 

Apatin. 

Ó-  Verhchz. 

Kövesd. 

Kiszetó. 

Labasincz. 

Petirs. 

Szászsebes. 

Streza-Kercisora. 

Fogaras. 

Kopacsel. 

Hosszúfalu. 

Kovászna. 

Grabicani. 

Zákámj. 

Nagy-Kanizsa. 

R.-Szt.-Kiráhj. 

Királyhalom. 

Arad. 

Sistarovecz. 

Mészdorgos. 


XLVI«. 


XLVII. 


Zabálcz. 

Tótvárad. 

Valyemare. 

I'első- Vidra. 

Ponorell. 

Csertés. 

Bisztra. 

Offen  bánya. 

Nagy  Enyed. 

Keszthely. 

Boglár. 

Kis-Harta. 

Izsák. 

B.-Csaba. 

Albak. 

Maros-Vécs. 

Mocsár. 

Görgény-Hodák. 

Laposnya. 


XLVII«. 


XL  VIII.    -- 


XLVIII«.  — 


Apr. 

1. 

in)  Topánfalva. 

26.  — 

«    Borszék. 

9. — 

«     Felső-Lövő. 

13.- 

«    Szalonak-Ujtelek 

Mart 

.  /?.  - 

«    Csc'm. 

Apr. 

10. 

«    Bozsok. 

9.  — 

«    Kőszeg. 

1.  — 

.1     Német-Gencs. 

17.- 

«    H.-Szálldobágy. 

Mart.  31.— 

<i    Nagy  Ilonda. 

28.  — 

«    Deés. 

Apr. 

8.  — 

«    Alsó-Szöcs. 

10.— 

<i     Nádasd. 

15.  — 

«     Sopron. 

20.— 

«     Miklósfalu. 

15.— 

«     Visegrád. 

23.- 

«     Vácz. 

4. — 

«    Mácsa. 

13.— 

..    Valkó. 

3.  — 

.(     Debreczen. 

11.  — 

..     Eőr. 

17.— 

<(    Nagy-Bánya. 

16.— 

«     Cs.-Somorja. 

4. — 

((     Alsó-Köröskény. 

7.  — 

«     Pográny. 

17.— 

«     Ghj'mes. 

18.— 

«     Selmeczbánya. 

1.— 

«     Meleghegy. 

18.— 

«    Diós-Győr. 

5. 

«    Leányvár. 

20.  — 

.1     Nagy-Tárkány. 

22.— 

«     Bustyaháza. 

10.  - 

..    Német-Mokra. 

17.  — 

«    Kabola-Polyána. 

áO.  — 

<.     Geletnek. 

24.— 

«     Szklenó. 

19. 

il    Ternye. 

19.  — 

.     Badin. 

12.— 

<i     Zólyom. 

22.  — 

«     Oszada. 

28.  -" 

Cl     Oszelna. 

17.— 

«     Uj  vásár. 

18.— 

..    Horka. 

21.  — 

«     Óviz. 

19.  — 

«    Eperjes. 

9. - 

«    Kakasfalva. 

20.  -  - 

II     Keczer-Peklén. 

16.— 

II     Tavarna. 

6.  — 

II     Mocsár. 

24.— 

.1     Ungvár. 

10. 

(1    Nagy-Berezna. 

4. - 

Cl     Dubrinics. 

215 


XLYIII«.  -  Apr. 

15.  —  (in)  Sztavna. 

XLIX.         -     . 

19.  —    (I     Nagy-Jeszenicz 

V                    —          (( 

29.  -      ('     Zuberecz. 

—    .( 

26.  —    «     Liptó-Ujvár. 

«              —       n 

25.  —    «     Kentolova. 

—       « 

17.  ^    «    Szepes-Béla. 

Az  idén  néhány  rendkivtìl  korai  adatot  kap- 
tunk, de  minthogy  egy  vidékről  valók  s  ugyan- 
arról a  vidékről  —  Béllye  —  máskor  is  korai 
adatokat  kaptunk,  figyelembe  kell  őket  venni  ; 
mellette  szól  még  a  korán  beköszöntött  tavasz 
és  a  nagyon  kedvező  terület.  Csém  adata  azon- 
ban már  nem  acceptálható  teljesen,  arról  a 
vidékről  ily  korai  adatunk  még  nem  volt  s  az 
idei  adatok  se  támogatják.  Néhány  aránylag 
késő  adatot  szintén  el  kellett  hagyni. 

§euer  erhielten  mir  einige  ungemein  frü[;e  5)a= 
ten,  ba  une  jebod)  nud)  id)on  in  früi^eren  3ai)ren 
fold)  früf)e  Säten  auè  biejer  ©egenb  —  Se'üpe  — 
jufamen,  unb  beinaije  atte  berfelden  ©egenb  ent= 
ftannnen,  nüijten  fie  in  58etrad)t  gebogen  roerbcn, 
babei  fpridjt  noc^  ber  fefir  friil)  eingetretene  %iüi)-- 
iing  unb  bie  ungemein  günftige  Sage  ber  ikobac^^ 
tungêftationen.  ®aê  Satum  oon  Gêe'm  fönuen 
mir  ader  berjeit  nidjt  acceptieren,  fämmtlid^c  t)eu= 
rige  unb  t;iftorifá)e  Säten  fpredieu  bagegen.  9tuáj 
einige  üerf)ältnifiniä^ig  fpäte  Taten  inufîten  meg-- 
gelaffeu  werben. 

L.  (F.)  —  Mart.  1 1.  —  (in)  Plávna.  (XLV.) 

Lk.  (Sp.)  —  Apr.   29.  —    «    Zuberecz.(XLIX.) 

J.  (Seh).  —  50  nap  (^tage). 

K.  (M.)  —  Apr.  4—5. 

Az  egyes  zónák  és  földrajzi  teriiletek  adta 
középszámok  a  következőkép  sorakoznak  : 

Sie  mittleren  î^age  ber  einjelnen  3o"lmi  niib 
geogrttp{)ifd)en  ©ebiete  geftaiteu  fid;  rote  folgt  : 


Zóna 

Légkor.    |  Legkcs. 

Ingád. 

K../,-.p 

áo,>c 

griUjeft.     [    èpateft. 

edjicanf. 

ïlfittel 

XLIV«. 

Apr.      2. 

Apr.   14. 

13 

Apr.      8. 

XLV 

Mart.  11. 

«      17. 

38 

Mart.  29—30, 

XLV«. 

«       14. 

.      14. 

32 

«      29—30. 

XLYI 

Apr.      2. 

11 

1= 

Apr.      7. 

XLVI«. 

1. 

.      26. 

26 

tpi 

.      13-14. 

XLVII 

Mart.  28. 

«      17. 

21 

1 

«        7. 

XLVIIa. 

Apr.      3. 

.      23. 

21 

1 

«      13. 

XLVin 

1. 

.,      22. 

22 

«       11—12. 

XLVIII«. 

i. 

«      28. 

2.5 

.      16. 

XLIX 

17. 

.      29. 

13 

«      23. 

L.  (F.)        -  Mart.  11.  —  (in)  Plávna. 
Lk.  (Sp.)       Apr.   24.  —    «     Ungvár. 
•J.  (Sch.)     -  45  nap  (Tage). 
A'.  (M.)    —  Apr.  -3. 

Dnuáutiíli  domlividék.  ^    $)iigcllniib  jenf.  bel'  Soiinu. 

L.  (F.)      --  Ajir.      1.  —  (in)  Német-Gencs. 
Lk.  (Sp.)  -  -      «      22.  —    «    Boglár. 
J.  (Sch.)  —  22  nap  (3:age). 
A'.  (M.)      -  Apr.  Il     tJ. 

Keleti  hegyvidék.  -     Ctfdiriie  (yrdcliiiiifl. 

L.  (F.)      —  Mart.  28.  —  (iu)  Deés. 
Lk.  (Sp.)  —  Apr.    2().  —    '<     Borszék. 
•J.  (Sch.)  —  oO  nap  (lage). 
K.  (M.)    —  Apr.  11—19. 

Északi  hegyvidék.         í>fö.Mi(1)c  (frlicliiiiifl. 

L.  (F.)      —  Apr.      1 .  -  (in)  Meleghegy. 
Lk.  (Sp.)  —     «       29.   -     <'     Zuberecz. 
J.  (Sch.)  —  29  nap  ííTage). 
A'.  (M.)    —  Apr.  15. 

A  zónák  középszámai  rendkívül  szabálytala- 
nul sorakoznak  egymás  mellé,  de  mindamellett 
látható,  hogy  e  fajnál  a  hypsometrikus  befolyás 
igen  tetemes,  ez  különösen  a  két  utolsó  zónából 
vehető  ki.  A  földrajzi  területek  középszámai  is 
a  mellett  bizonyítanak,  hogy  a  hypsometrikus 
befolyás  tetemes.  Az  adatok  eloszlásában  azon- 
ban eddig  még  kevés  állandó  vonást  lehet 
találni,  s  így  a  behatóbb  tárgyalással  még  vár- 
nunk kell,  míg  tetemesebb  anyag  felett  rendel- 

j  kezűnk. 

j  Sie  mittleren  ^age  ber  ,3fnen  reiften  i'idj  fetjr 
nnregelmafeíg   an   einanber,   bod)   ift  ber   ftupèo- 

!  metrifd)e  ©influfe  erfidfttbar,  befouberá  ano  ben 
jroei  leleten  3o"6n.  Sie  mittleren  S^age  ber  geogra^ 
pl)ifd)en  ©ebiete  bejeugen  aucf;,  ba^  ber  l)i)PÍo: 
inetrifdje  Ginftuf,  bebeutenb  ift.  ^n  ber  jaftrliáen 
'üertljeilung  ber  Sateii  fönnen  wir  aber  aufícr 
biefem  biêljer  feíjr  wenig  confiante  3ü9C  nadjweifen, 
unb  muffen  um  bal;er  ber  eingefteuberen  Unter= 
fnd;ung  entftalten,  biê  wir  über  ein  grö^eree 
9){aterial  oerfügcn. 

53.  -Hf->.  Cygnus  musicus,  Bechst. 
LXIVa.     —  lüilSü     (in)  Temes-Kubin. 


216 


54.  -< — ^>  Cypselus  apus,  L. 

XLIV«.      -    Mai       7.        (ill)  Kupinovo. 

—  Apr.  l:i. 

XLY.         —     "  Iti. 

XL  Y«.       —Mai  18.— 


XLYIII.    —  Apr.  ;iO.  — 

—  ..  26.  — 
-     «  23.  ~ 

XLYIII«.  —     i<  27.  — 

—  ,.  30.— 

—  «  2'J. — 
XLIX.       —  Mai  12.  — 

„  „  ú)Q 


TemesKubin. 

Újvidék. 

Ü-Verbász. 

Fogaras. 

Cs.-Somorja. 

Selmeczbánya. 

Meleghegy. 

Zólyom. 

Breznóbánya. 

Eozsnyó. 

Zuberecz. 

Li]itó- Újvár. 

Szepes-Béla. 


L.  (F.)  —  Apr.  13.  —  (in)  Temes-Kiibin.  - 
(XLIYa.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai  22.  —  ..  Liptó- Újvár.  — 
(XLIX.) 

.L(Sch.i    —  40  nap  (ííage). 

K.  (M.)      —  Mai  2—3. 

5.5.  <—>  Dafila  acuta,  L. 

XLY  a.  —  Febr.  16.  —  (in)  Ó-Yerbász. 

i<  —  Mart.  15.  —  «  Eéa. 

XLYI«.  —     ((       15.  —  (I  Fülöi^szállás. 

—     .<       12.  —  «  Izsák. 

«  ■ —     «       10.  —  (I  Tisza-Alpár. 

"  —     «         2.  —  II  Szarvas. 

XL  VII.  —     «       lo.  —  Il  Kőszeg. 

XL  VII«.  —Febr.  26.  —  «  Eőr. 

XLVm.  —  Apr.     A.  —  Il  Cs.-Somorja. 

Cn.-Somorja  az  idei  adatokhoz  viszonyítva 
késő. 

(Sê.--SoiiiLn'ja  ift  im 'iH'rljnltniíJe  ju  ben  fjeiií 
xi(\en  Taten  jii  fpíit. 

L.  (F.)  —  Febr.  16.  —  (in)  Ó-Verbász.  — 
(XLV«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  15.  —  «  Eéa.  (XL Va.)  — 
Fülöpszállás.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Seb.)     —  28  nap  (S^agc). 

K.  (M.)      —  Mart.  1—2. 

56.  V  Emberiza  hortulana,  L. 
XLVIII.    —  Febr.  25.  —  (in)  Selmeczbánya. 


57.  -<-&^>  Emberiza  miliaria,  L. 

XLY.  —  Febr.  1 7.    -  (in)  Újvidék. 

XLY«.  -    {ft^í^l^Jí,}  II  Ó-Verbclsz 

XLVI«.  —  II       —  II  Kolozavár. 

XLVII.  —  <i       —  .1  Kőszeg. 

II  —  Mart.    5.  —  «  Kőszeg. 

XLYII«.  —  Febr.  28.  —  «  Eőr. 

XLVm«.  —  Apr.     !>.  -  Il  rcmmia. 


Az  idén  is  töl)b  helyen  telelt,  s  ezért  Tavaraa 
adata,  mely  különben  is  már  a  teljes  letelepe- 
dést jelzi,  nem  jöhet  figyelembe. 

Übenoiuterte  awá)  I)euer  an  mehreren  Stationen, 
iinb  bariim  muf?  ï'anarna'ê  Tatnin,  mo  anfecv; 
bem  bie  totale  33eficbe[nnö  notiert  miirbe,  megge: 
laffcn  luerbcu. 


58.-« 

XLV. 

XLVa. 

XLVI«. 


XLVII«. 

XLVin. 


Emberiza  schœniclus,  L. 


—  Febr.  26.  - 
í    Áttelelt  1 

llibCTOintcrtcJ 

—  Mart.    5. 

[Áttelelt   1 

itìbcvrointertc) 


(in)  Újvidék. 

II  Ó-  Verbász. 

II  Fülöpszállás. 

I.  Izsák. 

II  Kolozsvár. 

II  Eőr. 

II  Cs.-Somorja. 


59.  < — ^>  Erithacus  cyaneculus,  Wolf. 

XLY«.       —  Apr.      3.  —  (in)  Ó-Yerbász. 
XLVIII.    —  Mart.  27.  —    «    Cs.-Somorja 


Erithacus  luscina,  L. 


XLIY«. 


XLY«. 


XLVI. 


Apr. 

2.  —  (in)  Kupinovo. 

-      ,1 

7.  —    i<     Temes-Kubin. 

11 

12.  _    „    Plávna. 

4.  "    II    Béllye. 

8.  —    II     Drávatorok. 

13.  —    II     Apatin. 

-     (( 

17.  —    11     Ó-Yerbász. 

-     II 

12.  —    II     Kövesd. 

-  Mart 

29.  —    II    Kiszetó. 

-  Apr. 

12.    "    II     Labasincz. 

_      „ 

2.  —    II     Petirs. 

-     1. 

7.  —    II    Fogaras. 

-     II 

14.  —    <i     Zomba. 

-     II 

5.  —    II    Királyhalom. 

-     II 

13.  —    II    Arad. 

-     1. 

9.  —    II     Lippa. 

-     II 

1.  —    II     Mészdorgos. 

XLVI.       -  Apr. 

3. 

—  (in)  Dorgos. 

XLVI«. 

—  Apr.    17.  — 

(in)  B.-Csaba. 

«          —     (( 

2. 

—    II     Zabálcz. 

XLVII. 

—     II      21.  — 

Il     Nagyvárad. 

XLVI«.     —     .. 

17. 

-    1.     Sár-Szt.-Miklós. 

XLVIII«. 

—     (.      21.— 

Il     Ungvár. 

«           —     ,i 

12. 

—    «     Előszállás. 

-      ,, 

21. 

-       II     Kis-Harta. 

L.  (F.) 

Apr.    16. 

(in)  Fogaras.  (XLV«.) 

«          —     « 

12. 

—    1.    B.-Csaba. 

Lk.  (Sp.) 

-     Il       2L 

II     Réa.   (XLV«)  etc. 

XLVIL      —     .. 

18. 

—    II     Bethlen. 

J.  (Sell.) 

—  6  nap  (^Tiige) 

XLVII«.   —     <. 

19. 

—    II     Nádasd. 

K.  (M.) 

Apr.  18     19. 

<i           -       i< 

15. 

—    II     Sopron. 

„ 

1(1. 

II     Miklósfalu. 

62.  -<-&>  Erithacus  rubecula,  L. 

(1                   II 

14. 

<'     Visegrád. 

—     „ 

10. 

-    1.     Valkó. 

XlAYa. 

~  Mart.    5. 

(in)  Kupinovo. 

((          —     (1 

3. 

—    II     Debreczen. 

XLV«. 

—  Apr.     8. 

«     Drávai  orol.-. 

«          -      (, 

20. 

—    1.     Eör. 

II 

1     Telelt      1 
lükiroiiitcrte/ 

«     Ó-  Verbász. 

XLvm.  —    (. 

IC. 

—    II     Cs.-Somorja. 

II 

—  Mart.  22.  — 

11    Réa. 

—    „ 

s. 

--     II     Alsó-Köröskény. 

II 

—     II       14.  — 

<i    Fogaras. 

«       —    <( 

7. 

-     II     Pográny. 

XLVL 

—     11      22.  — 

«     Carovdar. 

—    „ 

8. 

—    II     Ghymes. 

II 

-      II       10.  — 

<|    Kaposvár. 

(,       —    (1 

11. 

—    II     Aranyos-Maróth. 

XLVI«. 

II       17. 

«     Fülöpszállás.    — 

,.        -     (1 

15. 

—    II     Diós-Győr. 

Mart.    20.    töme- 

,1      —    ,. 

3. 

-      II     Leányvár. 

gesen.  3Jíart.   20. 

«       —    (( 

17. 

—    II     Kér  CS. 

maeeníjaft. 

i>       ^    « 

17. 

—    II     Nyir-Bakta. 

1. 

1     Telf-lt      1 
lUbcnoiiitevtcl' 

«    B.-Csaba. 

XLVIII«.-     .. 

21. 

—    11     Uj  vásár. 

II 

II    Kolozsvár. 

(I          —     « 

16. 

—    II    Horka. 

II 

-  Mart.  22.  — 

II     Vizakna. 

—     (, 

16. 

—    II    Jánok. 

XLVII. 

j    Telelt     1 
lübei-roiiiteilef 

II     Kőszeg. 

«                     K 

18. 

—    II    Kakas  falva. 

« 

—  Mart.  24. 

II     H.-Szálldobágy. 

(I                     II 

19. 

—    II    Tavarna. 

XLVII«. 

-      .1       12.   - 

II     Magyar- Óvár. 

(1                      II 

3. 

—    II    Mocsár. 

II 

—     (1       20.  — 

II     Eör.  Apr.   S.   fő- 

«                     —          II 

1. 

—    (1     Ungvár. 

vonulás.    3(pr.  8. 

II                     —-          (, 

20. 

—    (1     Nagy-Berezna. 

eaiiptjug. 

(1                     II 

25. 

—    II     Sztavna. 

XLVIII. 

—     II       27.  — 

II     Cs.-Somorja. 

XLIX.       —     II 

19. 

—    "    Nagy-Jeszenicz. 

II 

—     1.       15.  — 

II    Aranyos-Marótb. 

II           —     II 

24. 

«    Nagy-Bittse. 

II 

—  Febr.  25.  — 

II     Selmeczbánya. 

XLVIU« 

—  Mart.  19.  — 

II     Zólyom. 

L.  (F.)       -  Mart.  29. 

—  (in)  Kiszetó.    (XLV«.) 

II 

-     <i      23.- 

<i    Tavarna. 

Lk.  (Sp.)  -  Apr. 

25. 

—    II     Sztavna.  - 

II 

—     II       19.  — 

II     Ungvár. 

(XLVIII«.) 

XLIX.  - 

—     .1      28.  - 

«     Zuberecz. 

J.  (Sch.)    -  28  n 

ap  (i 

age). 

•1 

-  Apr.      2.  — 

II     Liptó-Ujvár. 

K.  (M.)           Apr 

11 

12. 

" 

—  Mart.  26.  - 

II     Szepes-Béla. 

Gyors  elterjedésről  tanúskodó  sorozat,  mely- 

L. (F.) 

—  Febr.  25.     - 

(in)  Selmeczliánya. - 

ből  csak  alig  látszik  ki 

az  észak  felé  való  késés. 

(XLVIII.) 

(£-iiie  xa\á)e  iíerkeitung  jeigenbe  9iei[;e,  aus  ber 

Lk.  (Sp.) 

-Apr.      2.- 

II     Liptó-Ujvár. 

fid)  bie  Í.Ncrí).intuiui, 

íU'tjen  ^íorben  mir  íelív  menici 

(XLIX.)' 

erfefieii  lö^t. 

.1.  (Seh.) 

37  nap  (Tage). 

K.  (M.) 

Mart  .15. 

(')1.  -< — >  Erithacus  philomela,  L. 

XLV«.      —  Apr. 

21. 

—  (in)  Réa. 

63.  <* 

-  Falco  regulus, 

utolsó:  Velu«-: 

Fall. 

II           -       II 

16. 

—    (1    Fogaras. 

XLVI«. 

-  Mart.  8.   - 

(in)  Fülöpszállás.  Szá- 

XLVL       —     II 

18. 

—    «     Nagy-Enyed. 

mos  átvonuló 

.  —  iiide  Xurd)äügler. 

218 


XLVIa.     -  Febr.  24.    -   (in)  Izsák. 
XLVm.    —     (.       11.^--    >^     Cs.-Somorjíi. 
XLIX.       —Mart.  II.         «     Liptó-Ujvár. 

Az  utolsó  megjelenés  középnapja: 


.1.  (Sch.)     —  3r,  nap  (îaçic). 
K.  (M.)      —  Mart.  85-26. 

06.  <— >  Ficedula  sibilatrix,  L. 


S)er  mi 

ttíeve  S^ag  bev  lelten  Eríd)dmiiu-(  : 

XLV«.       —  Apr.    21.  —  (in)ü-Verbász. 
II           —     «       19.  —    II    Fogaras. 

L.  (F.) 

—  Febr.  11.  —  (in)  Cs.-Somorja.   — 

XLVI«.     —Mart.  31.—    «    Fülöpszállás. 

(XLVIII.) 

—  Apr.    12.  —    «    B.-Csaba. 

Lk.  (Sp.) 

—  Mart.  11.         <.     Liptó-Ujvár. - 

XLVU.        -Mart.  17.  —    «    Felső-Lövő. 

(XLIX.) 

«           —  Apr.    20.  —    <i    Kőszeg. 

.1.  ,Sch.) 

—  211  nap  (î^age). 

XLVn«.    —     «       17.  —    (.    Eőr. 

K.  (M.) 

-    Febr.  25. 

XLVIU.    —     <■       1 7.  —    <i    Cs.-Somorja. 

(1           —     (1       24.  —    (1     Selmeczbánya. 
XLIX.       —  Mai       2.  —    II     Zuberecz. 

(-.4.  *- 

->  Falco  subbuteo,  L. 

II           — Apr.    11. —    II    Liptó-Ujvár. 

XLVI«. 

—  Apr.    17.  —  (in)  Kis-Harta. 

L.  (F.)       —  Mart.  1 7.  —  (in)  Felső-Lövő.  — 

XL  VII«. 

—  Mart.  13.  —    «     Nádasd. 

(XLVII.) 

« 

—  Apr.      8.  —    «     Eőr. 

Lk.  (Sp.)   —  Mai       2.  —    II    Zuberecz tXLIX). 

XLIX. 

—     «       20.  —    <'     Liptó-Ujvár. 

J.  (Seb.)     -  -  47  nap  (Tage). 

L.  (F.) 

—  Mart.  13.  —  (in)  Nádasd(XLVIIa). 

K.  (M.)      -  Apr.  9. 

Lk.  (8p.) 

—  Apr.    SC.  —    «     Liptó-Ujvár.  — 

Az   idei    sorozat   az    előbbi   évekével   össze- 

(XLIX.) 

hasonlítva  rendkívül  tarka,  az  ingadozás  igen 

J.  (ScIj.) 

—  4.'j  nap  (îngei. 

nagy. 

K.  (M.) 

—  Apr.  4. 

®ie  í;eiivigc  3ieil)c  ift  im  iìcrgleidit'  311  öoii  i'or- 
jaí;rigen  feí^r  ínint  uiiD  imvogelmcinig,  bie  2($ii)au: 

6.5.^ 

■■  Ficedula  rufa.  Buchst. 

fiing  íel;r  grofe. 

XLIY«. 

—  Mart.  1 1 .  -  ~  (in)  Temes-Kubin. 

07.  <—>  Ficedula  trocliilus,  L. 

XLV«. 

—     «       15.  —    «    Belly  e.. 

„ 

—     «       31.—    «     Ü-Verbász. 

XLV«.      —  Apr.      4.  —  (in)  Ó-Verbász. 

„ 

—     «       29.  —    «     Uj-Bessenyő. 

II           —     11         7.  —    II    Fogaras. 

„ 

—     ((      28.  —    «    Rèa. 

XLVI«.     —     (1        7.  —    .1    Kis-Harta. 

„ 

—     „        8.  —    «    Fogaras. 

«           —     (1         2.  —    II    Fülöjjszállás. 

XLVI. 

—     «       27.—    «    Arad. 

XLVIII.    —  Mart.  28.  —    «     Cs.-Somorja. 

„ 

—     «      31.—    «    Nagy-Enyed. 

II           —  Apr.    15.  —    <i     Selmeczbánya. 

XLVI«. 

—     ((       28.  —    «    Fülöpszállás. 

—     «       18.  —    (1     Meleghegy. 

„ 

—     (1       23.  —    «    Kolozsvár. 

XLVIII«.—     <i       28.—    (1    Zólyom. 

XL  Vila. 

—     «       16.—    «     Nádasd. 

„ 

—     «       19.  —    ((     Sopron. 

L.  (F.)       —  Mart.  28.    -  (in)  Cs.-Somorja.     - 

„ 

—     «       31.—    «    Eőr. 

(XLVni.) 

xLvm. 

—     «       20.  —    «     Cs.-Somorja. 

Lk.  (Sp.)   —  Apr.   28.  —    «    Zólyom.  — 

„ 

—     «       31.  —    «     Selmeczbánya. 

(XLVIII«.) 

„ 

—  Apr.      4.  —    «     Meleghesïy. 

J.  (Sch.i     —  32  nap  iTage). 

XLVIII« 

—     «         5.  —    «     Zólyom. 

K.  (M.)           Apr.  12—13. 

„ 

—  Mart.  29.  —    «     Ungvár. 

XLIX. 

—  Apr.    12.—    "     Zuberecz. 

—  (.         1.  —    (1    Liptó-Ujvár. 

08.  <^=^  Fringilla  coelebs,  L. 

L.  (F.)       —  Mart.    8.  —  (in)  Fogaras.  (XLV«.) 
Lk.  (Bp.)    —  Apr.    1 2.  —    «     Zuberecz  (XLIX). 


XLV.  —  Mart.    4.  —  (in)  Fuzsine. 

„  !..  Telelt      I  IJh'klék 

"  lUbcvu>intertc|         "       t^J  "««''■ 

XLV«.  —  „       —    „    0-Verbúsz. 


219 


XLVI«. 

—  Mart.  11.— 

(in)  Arad. 

(Sine  berjenigeii  9Irtcn,  loeíá; 

en  roir  nnfere  befon: 

XL  VI«. 

—     «       19.  — 

<.     Fülöpszállás. 

bere  3íiifiiierffanit'eit  äiitoenben  foűteii.   ©ê  roäre 

(, 

;     Telelt     1 
ÍÜbniuinlcitef 

«     Kolozsvár. 

ioiuiîd;eiiêiuertÎ),  òtn  mittleren 

%a.ű,  ber  erften  unb 

XLVII. 

«    Köszefj. 

letzten    (Svfáieinnng,    bamit    wir  bie  interefíante 

„ 

—  Mart.    7.  - 

«     Kőszeg.     Vonuló 

^rnge  ber  2öintevquartiere  and)  fo  ifjrer  íiíöfnng 

csapatok.    ®iivd): 

iuü;er  íiringen  fönnen.   Sl&er 

roeber  bas  (feurige. 

3icí;enbe  pflüge. 

nod;  bue  Ijiftorifdje  ïïiatevial 

giebt   nnö  'Qtn  ge^ 

XLVII«. 

-      «       11.— 

«    Nádasd.  ->ÉNy. 

luíinídjtcn  3lnt idling. 

« 

—     «       1  :.'.  — 

(1     Nádasd.    -  Nagy 
csapatok  — >ÉNy. 

70.  <—>  Fulica  atra,  L. 

fâr.  Àtiifle  -.NW. 

XLIV«.     —  Mart.    1 .  —  (in)  Temes-Kubiu. 

„ 

—    <i     1  ;).  — 

«     Sopron. 

XLV.         —     «        4.    -    . 

Plávna.  Éjjel  vo- 

« 

J     Telelt      1 
lUbeirointcvtel 

«   /<;óv. 

nul    — >K.   3ie£)t 

xLvni. 

—  Mart.  l±  — 

«    Cs.-Somorja. 

nai)tê  -^0. 

« 

_     1.  Telelt     1 
lUbcviomteitc) 

«    Sdmeczbámja. 

—     «        3.—    « 

Cséb. 

« 

—  Mart.  24.  — 

11     Körösmező. 

XLV«.       —     «         1.  —    « 

Béllye. 

XLVIII«. 

—     «         1."— 

«     Zólyom. 

—     «       15.  —    (. 

Drávatorok. 

XLIX. 

—     «       15.- 

«     Zuberecz. 

—  Febr.  19.     -    « 

Apatin. 

" 

—  Febr.  28.  — 

«     Liptó- Újvár. 

—     «       16.  —    « 

Ó-Verbász.  Éjjel 
vonul  -^Ny.  — 

L.  (F.) 

—  Febr.  28.  — 

(in)  Liptó-Ujvár.  — 

gieíjt  naditê  — ^W. 

(XLIX.) 

—  Mart.  IS.  -    « 

Uj-Bessenyő. 

Lk.  (Sp.) 

—  Mart.  24.  — 

«     Körösmező.  — 

—     «         G.  —    « 

Fogaras. 

(XLVm.) 

XLVL       —Febr.  24.  —    « 

Királyhalom. 

J.  (Sch.) 

—  2.">  nap  (xaQC). 

XLIV«.     —     «      20.  —    « 

Keszthely. 

K.(M.) 

—  Mart.  12. 

—  «      22.  —    « 

—  «      25.  —    « 

Fülöpszállás. 
Izsák. 

e.g.  ^*^ 

Fringilla  montifringilla,  L. 

XLVII«.    —Mart.  11.—    « 

Eőr. 

Az  utolsók:  ÍTil)  lebten  : 

XLVIII.    —     <-■      18.—    « 

Cs.-Somorja. 

XLV«. 

—  Apr.    17. 

(in)  Ü-Verbász.  Zöme 
elmentjan.végén. 

-     «       18.  —    « 

Selmeczbánya. 

3)  a  è     ©rofj    iiev= 

L.  (F.)        —Febr.  16. —  (in 

)  Ó-Verbász.  — 

íd)nmnti  (Snbc  ^Jrtit. 

(XLV«.) 

XLVI«. 

-Mart.|V^-} 

«    Izsák. 

Lk.  (Sp.)   —  Mart.  18.  —    « 

Uj-Bessenyő.  — 

(1 

—      «       16.  — 

«    Kolozsvár. 

(XLV«)  etc. 

XLVII«. 

—     «       14.    - 

«     Nádasd. 

J.  (Sch.)    —  31  nap  (îoge). 

„ 

—  Febr.  2.5.  — 

«    Eőr. 

K.  (M.)      -    Mart.  3. 

XLVIII« 

—     «       26.  — 

n    Ungvár. 

L.  (F.)  —  Febr.  25.  —  (in)  Eőr.  (XLVII«.) 

Lk.  (Sp.)  —Apr.    17.—    «     Ó-Verbász.— 

J.  (Sch.)  —  52  nap  (2:age).  (XLV«.) 

K.  (M.)  —  Mart.  22—23. 

Egyike  azoknak  a  fajoknak,  melyekre  kiváló 
figyelmet  kellene  fordítani.  Ismernünk  kellene 
az  első  megjelenés  és  utolsó  mutatkozás  középső 
napját,  hogy  az  annyira  érdekes  téli  szállások 
kérdését  ily  módon  is  közelebb  hozzuk  meg- 
oldása felé.  De  se  az  idei,  se  a  történeti  anyag 
nem  ad  útbaigazítást. 


71.  -He>-Fulix  eristata,  L. 

XLVIII.    —  Febr.  11.     -  (in)  Cs.-Somorja. 

72.  <^H-  Fulix  marila,  L. 

XLVI«.     —  Mart.  13.  —  (in)  Fülöpazállás. 

73.  <-^  Gallinago  gallinula,  L. 

XLIV«.  —  Mart.  4.  -  (in)  Temes-Kubin. 
XLV«.  -  «  13.  —  «  Uj-Bessenyő. 
XLVI«.     —     «       17.  —    «    Izsák. 


74.  "-^  Gallinago  major.  Gm. 
XT.IV«.       -Mart. 


3.  —  (iu)  Kupinovo. 

4.  —    ('    Temes-Kubin. 
4.  —    «     Uj-Bessenyő. 


75.  ■<^>  Gallinago  scolopacina,  Bi 


XLIV«. 


Febr.  1  fi.  —  (in)  Kupinovo. 


„ 

—     «      28.  —    .. 

Temes-Kubin. 

XLV. 

-  Mart.  1:5.  —    « 

Plávna. 

XLV«. 

—     «        5.  —    « 

Béllye. 

„ 

-Febr.->2.  -    « 

Apatin. 

„ 

~-     ,<      18.-     0 

Ó-Verbász. 

„ 

—  Mart.  13.  —    « 

Fogaras. 

XLYI. 

—     .,        6.—    « 

Arad. 

XLVI«. 

—  Febr.  23.  -    « 

Fülöpszállás. 

„ 

—  Mart.  17.  —    « 

Izsák. 

„ 

—     «       13.  —    « 

B.-Csaba. 

XLvn«. 

—  A;)r.     6.—    « 

Eőr. 

xi.Yin. 

—  Mart.  10.  —    « 

Leányvár. 

L.  (F.) 

—  Febr.  Ifi.  —  (in 

)  Kupinovo.  — 
(XLIV«.) 

Lk.  (Sp.) 

—  Mart.  17.  —     .. 

Izsák.  (LLYI«.) 

J.  (Scb.) 

—  30  nap  (^Tage). 

K.  (M.) 

-  Mart.  2-3. 

T<M'  adata  —  bár  batározott  első  érkezés  ■ — 
a  középnap  megállapításánál  "figyelembe  nem 
jön,  mert  ott  ritkán  előforduló  faj  s  Így  vonu- 
lása nem  normális. 

Saè  íBatiim  oon  tS'  ö  r  faun,  tro^íiein  eè  fidf) 
fid)«-  Ulli  bie  crfte  (£-ridicimmii  lianbelt,  ki  öer  23e= 
ftiiiumiiu^  beê  inittlcrcii  íiu^co  iiirfit  in  Seredjiuiiuì 
ßcnoiiiiucii  uierbcíi.  Tic  Jlvt  ift  bort  imiiiíid;  jeíten, 
ber  3i'9  ba()er  nid)t  iioimal. 


7C.- 


Gallinula  chloropus,  L. 


hJIVa. 

—  Apr.      8.  —  (in)  Temes-Kubin. 

XLY«. 

—     «         7.  —    «     Ü-Yerbász. 

« 

—     «         1 .  —    ((     Fogaras. 

XLVlft. 

-  Mart.  1  ;'..  —    «    Fülöpszállás. 

XLYII./. 

—  Apr.    15.   ~    «     Eőr. 

XLYIIL/ 

—     «         8.  —    «     Cs.-Somorja. 

L.  (F.) 

—  Mnrt.  1 3.  —  (in)  Fülöpszállás.   — 

(XLYI«.) 

Lk.  (Sp.) 

—  Apr.    15.—    <i     Eőr.  (XLYIIft.) 

.1.  (Seb.) 

—  34  nap  (^age). 

K.  (M.) 

Mart.  29     30. 

77.  00  Garnilus  glandarius,  L. 

XLYI«.  —Apr.  20.  -  (in)Kis-Harta.Yonul. 
3iel}t  bllrd^ 

XLVII«.  -  «  28.  —  ..  Nádasd.  firca 
100  drb.  -^É. 
A  vonulás  este  és 
másnap  folytató- 
dott. (£a.  100  ©t. 
— vN.  —  Xcx  3i'9 
baiicvteabenböunb 
beit  folgenbeii  Tag 
fort. 

Erről  a  fajról  eddigelé  vonulási  adatot  nem 
kaptunk,  mindenütt  úgy  ismeretes,  mint  //e/í/c/ 
váUozlaló  (CD),  öszszel  a  hegj-i  erdőkből  a  völ- 
gyekbe, esetleg  a  síkságra  buzódik  s  így  minden- 
esetre meglepő,  bogy  két  megfigyelőnk  is  vonuló- 
kat jelez  meglehetős  előrehaladott  időszakban. 
A  jelenség  inkább  a  vándorlás  mint  a  vonuláa 
benyomását  teszi  ránk.* 

^Bon  bem  (íid)e[í)al)er  erí)ieíten  loir  biê  bato  teine 
Sugèangaben,  überall  ift  er  ole  ortn)ed)íe[nb 
(00)  betannt,  ber  im  ^erbfte  ano  ben  ^od)H)ä[bern 
in  bie  Xtiälev  unb  Ebenen  f)erabjie|)t,  bie)er  3iig  — 
Don  loeldicin  jogar  jiuei  a5eobnd)ter  beriditen  —  in 
einer  id)on  jo  uorgerücften  :3o[)reeäeit  ift  ba[)er  fetjr 
auffalienb,  fo  baf,  man  geneigt  ift  bae  '•^ilninoinen 
nic^t  als  3»9'  fonbern  a(o  'ilHinbevnng  ^ii  be^ 
trad)ten.** 

7s.  <— >  Graculus  carbo,  L. 

XLIX«.     —  Apr.   iO.  —  (in)  Dubovácz. 
XLYUl.     -  Febr.  23.  —    «     Cs.-Somorja. 

Duiiovácz  nem  vonulási  adat. 
2)  n  b  0  u  d  c  5  fein  ^ngôbatum. 

*  Körülbelül  ugyaneblien  az  időben  jeleztek  Német- 
országban is  ilyen  vándorlást.  Thienemaníí  az  Ornith. 
Monatsschrift  1898.  évfolyamában  p.  á24  azt  irja, 
bogy  május  2 — 18-ig  láttak  ily  vándorló  csapatokat. 
Hasonlóan  említi  Koske  F.  is  — •  Zeitschrift  f.  Ornith. 
1899,  p.  Gl  —  hogy  májns  2— 8-ig  vonult  Ponierá- 
niában. 

**  Seinofje  in  ber[el6eti  3«»'  routbe  bieíer  3119  aud)  in 
Seutfc^Ianb  beobachtet.  ©0  fc^reibt  X  íj  i  e  n  e  m  a  n  n  in 
bet  Orniti).  ïïionatsîc^rift  1S9S  p.  2i'4,  bnfe  man  nom 
2—18,  3J!ai  burd)Mel)enbe  giiige  beobachtet  %a^i.  ©benjo 
erioäbnt  beffen  g.  Hosfe  in  ber  3eitîcf)rift  f.  Crnitf). 
1899,  p.  lil  aus  ~l>ominetn,  100  am  2.  unb  s=ten  9Jiai 
äiei)enbe  giüge  beobachtet  loutbcu. 


221 


7'.).<- 
XLIV«. 


XLIY«. 
XLY«. 


■  Graculus  pygmœus.  Pall. 
—  Apr.      1.  —  (in)  Kupinovo. 


Grus  cinerea,  L. 


Mart.    3. 
«       11. 


20.  21. 
15. 


XLYI. 


XLVI«. 


XLVIl. 
XL  VII«. 


XLVIII.    - 


XLVIII«. 


-  Apr.  5. 
-^  Mart.  1 9. 
^Apr.     Í?. 

—  Mart.  11. 

-  ..       19. 


22. 


15.  — 
IS.  28. 

19.  — 
i.  — 

20.  — 
20.  2G. 

16.  — 
20.  — 

20.  — 
14—20. 


2:i. 


IS. 
2G. 


(in)  Temes-Kubiu. 
(I    Uj-Bessenyo.    — 

->É.  (N.) 
«    Kövesd. -vÉ.  (N.) 
«    Labasincz. 

->ÉK.  (NO.) 
«    Dobresl.  — 

->Ny.  (W.) 
<i     Nagy-Borosnyó. 

->É.  (N.) 
"    Kovászna.  — 

-^ÉNy.  (NW.) 
(I    Tor.-Józseffalva. 
«     Arad.  — >K.  (0.) 
(I     Antalmajor.  — 

-.K.  (0.) 
(I     Sistarovecz. 

->É.  (N.) 
<i     Berecjzk.  Tömege- 
sen — ^K.  ÏÏÎafeeii^ 

Ijaft  —0. 
«  Kis-Harta. 
<i     Fülöpszállás.    — 

->ÉK.  (NO.) 
(I  Mezőberéuy. 
«  Piiszta-Péres. 
«  Bethlen. -^É.(N.) 
«  Eőr.  -y\i.  (0). 
«  Nagy-Bocskó. 
II     Felső-Szelistye. 

->ÉK.  (NO.) 
<i     Sátoralja -Ujhely. 
«    Karcsa. 
II     Leányvár. 
«    Yisk.  — >ÉK.(N0.) 
(I    Kabola-polyána. 

->ÉK.  (NO.) 
(1    Benesháza.  — 

-^ÉNy.  (NW.) 
«     Tavarna. 
(I     Mocsár. 
(I     Zúgó.  — >Ny.  (W.l 
(I     Ungvár. 
«     0-Kemencze.    — 

-^É.  (N.) 
II     Nagy-Berezna. 


XL  Villa.  —  Mart.  21.   -  (in)  Dubrinics. 

«  —     II       20.  —    <i     Csornoholova.  — 


-  Apr.  W.  — 

[art.  20,  22,  29. 


^ÉNy.  (NW.) 
Csornoholova.  - 

->Ny.  (NW.) 
Sztavna. 


Dobresl  és  Kovászna  az  idénre  későknek  lát- 
valószinűleg  utócsapatok. 


S)  obre  ót  uiib  Eoüdőjiia  fcíiciiicii  für  ()eiier 
311  ípdt,  uia()i'icí)ein[iá)  umrteii  mir  ì)te  ííachíi'uiler 
notiert. 

L.  (F.)        —  Mart.    3.  —  (in)  Temes-Kul)iu. 

(XLIY«.) 
Lk.  (Sp.)   —     II      30.  —    (.    Benesháza.  — 

(XLVIII« .) 
J.  (Seh.)    -^  28  nap  (ÍTage). 
K.(M.)  Mart.  16-17. 

A  daru  felvonulása  —  a  mint  az  az  idei 
eddigelé  leghosszabb  sorozatból  látszik  —  több 
hasonló  vonást  mutat  fel  a  gólya  felvonulásá- 
val. A  keleti  hegyvidék  csupa  korai,  az  Alföld- 
del majdnem  egyező  mártiusi  adatokat  ad; 
hazánk  nyiigati  részéből  —  a  melynek  legnyu- 
gatibb fele  már  határa  a  gólya  elterjedésének  — 
nem  is  kaptunk  jelentést,  ez  is  közös  vonás. 
Mindenesetre  figyelemre  méltók  e  két  faj  vonu- 
lásájban  mutatkozó  rokon  vonások,  a  melyeket 
a  p.  0.  gémfélék  felvonulásában  az  eddigi  — 
igaz  hogy  csekély  —  anyagból  nem  lehet  fel- 
találni. 

®ev  ,3"Ö  öer  Kraniale  raeift  —  roie  eê  aus  ber 
l)eurigen,  ber  tiiêi)er  iängften  3íeil)e  äu  erfeljen  — 
grofee  íl^nííáifeit  mit  bem  guge  beê  Stordjeê  auf. 
î)ie  öftíiáie  ®rí)etiung  giebt  íanter  fruire,  benen  beo 
2:iefÎanbeê  faum  nai|fte[)enbe  Sliarjbaten  ab  ;  aiië 
bem  roeftlid)en  2;f)eíle  unfereö  ÍJSateríanbes,  beffeii 
iüeftlící)fte  ^ätfte  bie  Söerbreitimg  beê  ©tordjeô  be= 
grenät,  íiaben  roír  ^euer  gar  feinen  33eri^t  über  "ììcw 
Erantá)aug.  ©íefe  3lf;nliá;feiten  in  bent  3iige  biefer 
jroei  Sírten  finb  jebenfatíe  bemerfeneioertt),  nnö 
finb  3.  33.  bei  bem  ^v.a,t  ber  3ieií)erarten,  in  bem 
biêfierigen  —  jinar  geringen  ^Bfateriate  nid)t 
aufjufinben. 

SI.  <— >  Hierofalco  sacer.  Gm. 
XLYI.        —  Mart.    2.  —  (in)  Királyhahuok. 


82.  -t— >■  Himantopus  autumnalis,  Haas. 
XLIV«.     —  Mart.  :',i.  —  (in)  Ïemes-Kubin. 

83.  -<-^  Hirundo  rustica,  L. 

Az  1898.  év  tavaszán  ötödfélezer  állomásról 
beérkezett  adatok  alapján  Gy.  Gaal  Gaston  úr 
dolgozta  fel. 

T-ie  im  ^aí^re  1898  üon  fiiiifteiii(;aUi  STaufcnb 
©tationcn  eingegangenen  SBericí)to  í)at  íqíxv  ®  a  [t  o  n 
0.  (Saál  ju  @i)nín  benvdeitet. 

84.  -<^>-  Hydrochelidon  fissipes,  L. 

XLIV«.     —  Apr. 
XLV.        —     « 
XLV«.      —  Mai 


XL  Via.     —  Apr. 
XLVn«.    ~     « 


25.  —  (in)  Temes-Kubiu. 

29.  —  «  Újvidék. 

1.  —  ((  0-Verbász. 

2.  —  <i  Fogaras. 
27.  —  «  B.-Csaba. 

1.—  a  Eőr. 

1. 


L.  (F.)  —  Apr.      1.  "  (in)  Eőr.  (XLVIIa.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai       2.  —    «     Fogaras.  (XLVa.) 

J.  (Sch.)  -~  32  nap  (ÍCage). 

K.(M.)  —Apr.  16— 17. 

85.  <—>  Hydrochelidon  leucoptera,  Meisn. 
XLV«.      —  Mai       4.  —  (in)  Fogaras. 

86.  ■<— >  Hypolais  icterina,  Vieill. 

XLVI«.  —  Apr.  24.  —  (in)  Kis-Harta. 

XL  VU.  —  Mai  15.  —    «     Kőszeg. 

XLVHa.  —     «  5.—    «    Eőr. 

XLVHI.  —     «         1.—    «     Cs.-Somorja. 

XLIX.  —     <(  10.  —    «    Liptó-Ujvár. 

L.  (F.)       —  Apr.    24.  —  (in)  Kis-Harta.  — 

(XL^^a.) 
Lk.  (Sp.)  —  Mai     15.  —    «    Kőszeg.   (XLVH.) 
-T.  (Seb.)    —  22  nap  (itagc). 
K.  (M.)      —  Mai  4—5. 


87.  <A>  Ibis  falcinellus,  L. 

XLIV«.  —  Apr.  22.  —  (in)  Kupinovo. 

«  —     «  24.  —    «     Temes-Kiibin. 

XLV«.  —     «  12.  —    «    Béllye. 

«  —     (I  28.  —    «     Drávatorok. 

«  —     «  20.  —    «     Ó-Verbász. 


XLVa.      —  Mai    17.  —  (in)  Uj-Bessenì/ó'. 
XLVI«.     —  Apr.    13.  —    «     Keszthely. 
XLVH«.    —     «       25.  —    «     Sopron. 


L.  (F.) 

—  Apr.    1 2.  —  (in)  Béllye.  (XLVa.) 

Lk.  (Sp.) 

—      "       2G.  —    (.    Drávatorok.  — 

(XLVa.) 

J.  (Sch.) 

—  17  nap  (ÍÍage). 

K.  (M.) 

Apr.  21. 

Uj-Besseni/ô  túlkéső. 
Uj=S5eííeni)ö  ^u  fpät. 


XLIV«. 
XLV«. 


XLVI«. 
XL^^L 
XLVH«. 

XLVIII. 


Lanius  collurio,  L. 

—  Mai  9.  —  (in) 

—  «  8.  —    « 

—  «  7.—    « 

—  0  15.  —    « 

—  «  10.  —    « 

—  „  4.  —    » 

—  Apr.  24.  —    « 


Temes-Kubiu. 

Béllye. 

0-Verbász. 

Uj-Bessenyő. 

Fogaras. 

B.-Csaba. 


—  Mai 

—  .\pr. 

—  Mai 


12.— 
30.  — 
1.— 


XLVUI«. 


XLIX. 


—     «       ii.  — 

10.  — 
14.— 

8. — 


L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 

J.  (Sch.) 
K.  (M.) 


Apr. 
Mai 


11. 


24. 


Nádasd. 

Eőr. 

Cs.-Somorja. 

Selme  ez  bánya.  — 

(v.  Gretzmacher.) 

Selmeczbánya. — 

(v.  Tuzson.) 

Zólyom. 

Tavarna. 

Ungvár. 

Zul)erecz. 

Liptó-Ujvár. 


(in)  Kőszeg.  (XLVH.) 
«     Uj-Bessenyő.  — 
(XLVa.) 

—  22  nap  (Xaa,e). 

—  Mai  4-5. 


Említésre  méltó  e  fajnál  az  a  körülmény, 
hogy  a  legkorábbi  - —  áprilisi  —  adatokat  a 
dunántúli  állomások  adják.  A  történeti  anyag- 
ból is  ugyanez  a  tanúság  világlik  ki,  bár  nem 
oly  élesen,  mint  az  idei  sorozatból.  A  jelenség 
arra  enged  következtetni,  hogy  a  tövisszúró 
gébics  nyugati,  esetleg  délnyugati  irányból 
szállja  meg  hazánkat. 

aíemcrfeneroertí)  ift  bei  biefer  3lrt  ber  Uniftanb, 
bnfí  bie  früí)eftcn  —  91prtl=  —  Snten  uon  ben 
©tationen   beò  ^ügellanbee  jenfeitê  ber  Xomn 


223 


ftammen.  ídiö  îieiii  liiftoriídjcii  îDiateriale  ift  òa^j- 
felbe  511  críeljeii,  lueiui  and)  nid;t  \o  flar,  luie  auS 
bet  íieuriöcn  9ítní)e.  T)ie  ©vfdjeimiiuì  lä^t  uno  òa- 
í)\n  \á)í\e^en,  bnfe  ber  rotfjrikfiçie  SBürger  unfer 
iíaterlanb  au?,  roefttid^er,  cuentuell  fűbmeftlid)«- 
3ìid}timt3  foinmcnb,  befiebeít. 


89.  <- 

-  Lanius 

minor. 

Gm. 

XLIV«. 

—  Apr. 

22. 

(in)  Temes-Kubin. 

XLV«. 

,( 

24.— 

«     Drávatorok. 

„ 

—  Mai 

1).  — 

<-     Ó-Verbász. 

« 

—     « 

12.— 

«     Uj-Besseuyö. 

(1 

—     « 

S.- 

«    Fugar  as. 

XLVI. 

—  Apr. 

SO.  — 

..     Arad. 

XLVI«. 

—  Mai 

9.  — 

Il     Izsák. 

,, 

-  Apr. 

29.  - 

Il    B.-Csaba. 

xLvn. 

-Mai 

1.— 

Il    Kőszeg. 

XLVII«. 

—     (( 

10. 

Il     Sopron. 

„ 

—  Apr. 

29.  — 

Il     Eőr. 

XLVIII. 

-Mai 

9.  — 

Il    Cs.-Somorja. 

XL  villa 

-Apr. 

27.— 

Il     Tavarna. 

L.  (F.) 

—  Apr. 

22.— 

(in)  Temes-Kubin.  — 

(XLIV«.) 

Lk.  (Sp.) 

—  Mai 

12.— 

Il    Uj-Bessenyö.   — 

(XLV«.) 

J.  (Sch.) 

—  21  n 

xp  (XaQt). 

K.  (M.) 

Mai  2. 

Ennél  a  fajnál  a  fenti  sajátság  nem  mutat- 
kozik, úgy  látszik,  hogy  a  két  Lanius-faj  közeli 
rokonságuk  daczára  más  és  más  irányból  szállja 
meg  hazánkat,  tehát  faunistikai  tekintetben 
más-más  területhez  is  tartozik. 

33et  biefer  3lrt  foinint  bte  äuuor  betonte  Sietjeí 
nid;t  VOÏ,  unb  eè  fd^eint,  bafe  bie  jioeí  !L'oniuâ=3(rteu 
tro^  i^ret  naí;en  l!eru)anbtíd)nft  unfer  ai^ateríanb 
nid)t  auê  berfelben  aUdjtung  befiebe[n,  nnb  ba^er 
nnd)  ní($t  bem  gteid^en  {^"i'iíengcbiete  nnijeí;ören. 

90.  < — >  Lanius  senator,  L. 
XLVII«.    —  Mai       7.  -  (in)  Sopron. 


91.- 


Larus  canus,  L. 


XLVI«.     —  Febr.  23.  —   (in)  Fülöpszállás. 
(I  —     II      22. —    (I    Izsák.  Apr.  elejéig 

itt.  —  5ßie  ainfani] 
3Un-.  hier. 


92.  -«-'^  Larus  minulus.  Páll. 
XLVI«.     —  Mart.    5.  —  (in)  Fülöpszállás. 


93. 


Larus  ridibundus,  L. 


XLIVa.     —  Mart.    3.  —  (in)  Temes-Kubin. 

XLV«.      -     «      91.—   (I  Ó-Verbász. 

XLVI«.     —  Febr.  2G.  —  «  Fülöpszállás. 

—     «      22.  —  II  Izsák. 

«  —  Apr.     I.   -  II  B.-Cmbn. 

XLVII«.    —  Mart.    7.  —  «  Nyíregyháza. 

II  -     II       18.  —  «  Eőr. 

XLVIII«.  —  Febr.  26.  -  •  «  Holies. 

B.-Cmba  túlkéső.  Ó-Verbnaz  fekvését  te- 
kintve, szintén  késő. 

S.^Gônba  ju  fpät.  3íud)  (K-yscrbáö-i  ift  i" 
Setradjt  feiner  füblidjen  Sage  jn  fpűt. 

L.  (F.)  —  Febr.  22.  -  (in)  Izsák.  (XLVI«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  18.  —    «    Eőr.  (XLVIIa.) 

J.  (Sch.)  —  25  nap  {%aa,t). 

K.  (M.)  —  Mart.  6. 


94.  -^&>  Ligurinus  chloris,  L. 

XLVI«.     —  Mart.  28.  —  (in)  B.-Csaba. 

XL  VIL     —     Il       10.  —    Il    Kőszeg. 

XL  Vin.    —     Il       18.  —    Il     Selmeczbánya 


95. 


Limosa  œgocephala,  L. 


XL VI«.     —  Mart.  28.  —  (in)  Szarvas. 
XLIX.       —Apr.    12.—    Il     Liptó-Ujvár. 

9G.  ^->  Locustella  fluviatilis,  Wolf. 
XLVIII.    —  Apr.    30.  —  (in)  Cs.-Somorja. 

97.  -< — >  Locustella  luscinioides.  Sav. 
XLVI.       —  Apr.      1.  —  (in)  Nagy-Enyed. 


98.- 


Locustella  nœvia,  Bodo. 


XLIV«.  —  Apr.  8.    -  (in)  Temes-Kubin. 

XLV«.  —     «  29.  —    II    Fogaras. 

XLVII«.      -     II  26.  —    II    Eőr. 

XLVIII.  —  Mai       4.  —    «     Cs.-Somorja. 

L.  (F.)  —  Apr.  8.  —  (in)  Temes-Kubbiu. 

Lk.  (Sp.)  —  Mai  4.    -    «     Cs.-Somorja. 


224 


J.  (Seh.)    —  27  nap  (ÎTage). 
K.(M.)      —Apr.  21. 

'.)!).  <— >  Lusciniola  melanopogon,  Tkmm. 
XLIVa.     —  Mart.  18.  -     (in)  Temes-Kubin. 


100.- 


Mareca  penelope,  L. 


XTiY«.        -  Mart.  21.  —  (in)  Fogaras. 
XLYI«.     —  Febr.  27.  —    «    Fülöpszállás. 
((  —     (I       23.  —    «    Izsák. 


101.  <^>  Mergus  albellus,  L. 

XLIY«.     —  Mart.  17.  -  (in)  Temes-Kubin. 
XLYin.     —  Febr.    9.  —    «     Cs.-Somorja. 


102. 


Mergus  merganser,  L. 


XIjYI.        —  Mart.  20.  —  (in)  Nagy-Enyed. 
XLYIII.  Febr.  1 1— Mart.  (1.  c     Cs.-8omorja. 

103.  <-*>  Mergus  serrator,  L. 
XLYIII«.  —  Apr.    24.  —  (in)  Ökörmező. 

104.  <— >  Merops  apiaster,  L. 


XLIY«. 


XLYIII. 


L.  (F.) 


—  Apr.  n.  • —  (in)  Kupinovo. 

—  Mai  7.  • —    <i     Temes-Kubin. 

—  Apr.  9.  —    (I    Plavna. 

—  Mai  14.  —    »    Titel. 

—  (I  12.  —    (I     Cs.-Somorja. 


Apr.      G.  —  (in)  Kupinovo.  — 
(XLIVa.) 
Lk.  (Sp.)  —  Mai    14.—    «    Titel.  (XLV.) 
J.  (Sch.)    —  39  nap  (itage). 
K.  (M.)      -  Apr.  25. 


105.- 


Milvus  ictinus.  Sav. 


XLIY«.     —  Mart.  20.  —  (in)  Temes-Kubin. 

XLY.         —  Febr.    5.  —    "  Újvidék. 

XLY«.       —  Mart.    2.  —    «  Drávatorok. 

XLYI.       —     «         5.  —    «  Muzsina. 

«  —  Apr.      2.  —    «  Nagy-Enyed. 

XLYEI«.  -  Mart.  22.  —    «  Tavarna. 

Újvidék  rendkívül  korai. 
Ujuibcf  uiiijeincin  fvüí). 


L.  (F.) 

-Febr.    5. - 

-  (in)  Újvidék.  (XLV.) 

Lk.  (Sp.) 

^  Apr.      2.  - 

—    «     Nagy-Enyed.  — 
(XLYI.) 

J  (Sch.) 

—  59  nap  (iaae). 

K.  (M.) 

Mart.  6. 

lOG.^- 

->  Milvus  Korschun,  Gm. 

XLIY«. 

—  Apr.    1 2.  - 

—  (in)  Temes-Kubin. 

XLYI«- 

—  Mart.  28. 

—    «    Fülöpszállás. 

XLYIII. 

~-  Apr.    1-5. 

—    «    Cs.-Somorja. 

107.  - 

->  Monticola  saxatilis,  L. 

XLYIII. 

-     Apr.    25. 

—    «     Selmeczbányn. 

108.- 

->  Motacilla  alba,  L. 

XLIY«. 

-  Febr.    8. 

-  (in)  Kupinovo. 

—  Mart.    3. 

^    «     Temes-Kubin. 

XLY. 

—     "        4. 

—    i<     Fuzsine. 

„ 

—  Febr.  25. 

—    «    Plavna. 

II 

—     «      23. 

—    «     Cséb. 

XLV«. 

—  Mart.    7. 

—    «    Drávatorok. 

II 

—  Febr.    3. 

—    (I     Apatin. 

« 

Í    Áttelelt 
itìbcrrointcrte 

.      (1     Ó-  Verhász. 

(( 

—  Mart.  14. 

—    «     Uj-Bessenyő. 

„ 

—     <.        8. 

^    «    Kövesd. 

1, 

—     «       16. 

—    «    Petirs. 

" 

—  Febr.  28. 

—    «    Kiszetó.     ->ÉK. 
-^NO. 

II 

—  Mart.  17. 

—    «    Déva. 

II 

—     «      21. 

—    (.    Eéa. 

„ 

—  Febr.  28. 

—    «    Nagy-Sink. 

„ 

—  Mart.    1. 

—    «    Fogaras. 

1, 

—     «      23. 

—    (I     Alsó-Venieze. 

1, 

—     (.      22. 

—    «    Nagy- Aj  ta. 

,1 

—     «       15. 

—    (1     Bölön. 

„ 

-      (.       23. 

—    «     Előpatak-Hidvég. 

" 

—     «       10. 

—    «    Nagy-Borosnyó. 
--É.  (N.) 

,1 

—     (.         5. 

—    (1    Kovászna. 

XLYI. 

—     ..        9. 

-    «     Grabicani. 

1, 

—     (I       14. 

—    «    Berzeneze. 

II 

—     «       14. 

—    <'     Szenta. 

1, 

—     <.       14. 

—    «     Tarany. 

,, 

—     ..      12. 

--    n     Nagy-Korpád. 

,1 

—       a            3. 

—    «     Mánfa. 

„ 

-  Fein-.  28. 

—    (1     Zomba. 

" 

-Jan.    SO. 

—    «    Királyhalom.  — 
Visszavonult     és 
febr.  23.  volt  újra 

225 


XLVI. 


XLVI«. 


XLYII. 


XLVII«. 


látható.         3oi^  sui'iicî, 

XLYII«. 

-  Febí  28.    - 

(in)  Bohoncz. 

imb 

mar  crft    am    2;J. 

-  Mart 

4. - 

(.     Sopron. 

%dn 

Ulieber  511  fetjeii. 

—     (( 

9.  — 

«    Magyar- Óvár. 

Mart.  1 1-.  —  un)  Arad. 

—  Febr. 

25.— 

(1     Nagy- Maros. 

1.—    « 

Lippa. 

—     (( 

28.  — 

«    Budapest. 

10.  —     « 

Sistarovecz. 

-    Mart 

2. — 

«    Babath. 

«    1 1.  —  <. 

Mészdorgos. 

—     « 

9.  — 

(1    Mácsa. 

1.  —  « 

Dorgos. 

—     (( 

5.  — 

«    Valkó. 

.(      1:í.  —   « 

Zabálcz. 

—     (( 

1.— 

«    Buják. 

Apr.     0.-    .. 

Felső-  Vidra. 

--     « 

8.  — 

(.     Sirok. 

Mart.  17.  -    « 

Ponorell. 

—     « 

10.  — 

(.     Nyék. 

Apr.   ^28.--    « 

Csortés. 

—  Febr 

28.  — 

«     Téglás. 

Mart.    8.  —    « 

Topánfalva. 

—  Mart 

5.  — 

«     Eőr. 

Apr.     ^J.  -    .. 

Binztra. 

—     (( 

31.- 

"    ISI  agii -Bánya. 

Mart.    2.  —    .( 

Offenbánya. 

—  Apr. 

8.  - 

«    Bud  falra. 

1.—    « 

Toroczkó. 

—  Mart 

15.  — 

(1     Ruszkova. 

<(       14.—    .< 

Apabida. 

—     (, 

15.  — 

«    Euszpolyána. 

a       14.—    « 

Baróth. 

XLvni. 

—  Febr 

19.- 

«     Cs.-Somorja. 

(.       21.  —    . 

Nagy-Baczon. 

—     « 

25.  - 

«    Alsó-Köröskény. 

5.  —    « 

Bereczk. 

—     « 

25.  — 

«    Ghymes. 

Febr.  14.  —    « 

Tur. 

—  Mart 

13.- 

«     Selmeczbánya. 

«       2S.  -  -    <i 

Fülöpszállás. 

—     (( 

2.  - 

«     Meleghegy. 

(    Áttelelt    1 
lülifviointeitef 

[zsák. 

—     (( 

4. — 

«     Leányvár. 

Febr.  22.  —     » 

Izsák.     Vonulók. 

—     (( 

20.— 

«    Felső-Apsa. 

3)urcí)5iel)eiibe. 

—     (1 

18.— 

«    Kabola-polyána. 

Mart.  í>3.  —    " 

B. -Csaba. 

->É.  (N.) 

«       15.  —    « 

Albak. 

—     (( 

15   — 

(I     Kőrösmező. 

«       17.—    « 

Lapistya. 

XLVlILy 

.  —     i< 

2. — 

«     Holies. 

((       28.  —    « 

Hideg- Havas.  - 

—       a 

14.  - 

«    Kellő. 

— >ÉNy.  (NW.) 

—       « 

4.  — 

«     Geletnek. 

«        5.  —    <i 

Meleg-Szamos. 

—       « 

9.  — 

«     Zólyom. 

..       14.—    " 

Kolozsvár. 

—       (1 

Ki.  - 

«     Oszada. 

«       12.  —    « 

Torda. 

—       « 

IL- 

0    Szikla.  ->É.  (N 

<-      24.  —    « 

Herbus. 

—       « 

IO.  — 

«     Teplicska. 

«      24.  —    « 

Mocsár. 

—       « 

7. — 

«     Uj  vásár. 

«       19.—    « 

G.-Szt.-Imre. 

—       « 

9. — 

«    Szepes-Véghely. 

«       14.—    « 

Görgény-Hodák. 

—       « 

15.— 

«    Horka. 

1 9.  —    « 

Fancsalvölgy. 

—       « 

12.  - 

(1     Jánok. 

«      20.—    « 

Laposnya. 

—       « 

19.  — 

«     Óviz. 

«      24.  —    « 

Borszék. 

—       « 

G.  — 

«     Kakasfalva. 

Febr.  11.  -    >< 

Tarosa. 

—       (1 

18.  -  - 

(1     Keczer-Peklén. 

Mart.    9.  —    « 

Kupfalva. 

—       <. 

14.— 

i<    Tavarna. 

4.—    <( 

Nagy-Német  Szt.- 

—       « 

15.— 

(1     Mislina. 

Mihály. 

—       « 

16.— 

«     Mocsár. 

1,        2, „ 

Bozsok. 

(C 

6. — 

«     Ungvár. 

Febr.  28.  -     .. 

Kőszeg. 

—    ,( 

8.  — 

«     Nagy-Berezna. 

Mart.  t>5.  -    « 

l'crenye. 

—  Febr 

23.  — 

(1     Dubrinics. 

Febr.  27.-    « 

Sárosd. 

—  Mart 

•3.  — 

<i     Csornoholova. 

Mart.  20.  -    « 

H.-Szálldobágy. 

—     (( 

8. — 

«     Sztavna. 

..       IS.  —    « 

Felső-Fernezely. 

—     « 

IL- 

«   Lyuta. 

4.  —    .. 

Nádasd.  ~ 

XLIX. 

—     « 

IO.- 

(I    Nagy-Jeszenicz. 

-.ÉNy.  (NW.) 

« 

—      « 

7.  - 

(.     Nagy-Bittse. 

'j)'2, 

(in)  Trsztena. 

G.  — 

«     Zuberecz. 

Il- 

«   Liptó-Ujvár. 

io.— 

«     Ïatra-Lomnicz 

25.— 

<i     Szepes-Ofalu. 

13. 

..     Szepes-Béla. 

Egyes  állomások  jeleutcsei,  melyek  a  szom- 
szédos állomásokhoz  viszonyítva  túlkésőiek,  el- 
maradnak. 

íDic  íikiicíjtc  einiger  ©tationeii,  lueídje  gegen  bíe 
liennd)6artcn  ©tationen  ju  fpöt  evfáiienen,  rourben 
eliminiert. 


L.  (F.) 

—  Febr.    3.  —  (in)  Apatin.  (XLV«.) 

Lk.  (Sp.) 

—  Mart.  38.  —    «    Hideg-Havas.  - 

(XLVI«.) 

J.  (Sch.) 

—  54  nap  (í^age). 

K.  (M.) 

-  Mart.  1  -2. 

Az  adatok  eloszlása  a  következő  :  Az  Alföldön 
föl  egészen  a  49°  alá  majdnem  kizárólag 
februáriusi  vagy  korai  mártiusi  adatok  uralkod- 
nak, utóbbiak  is  már  jórészt  az  északibb  vidé- 
kekre tolódnak,  a  dunántúli  dombvidéken  szin- 
tén korai  az  érkezés.  A  hegyvidéken  —  némely 
déli  állomás  februáriusi  adatától  eltekintve  — 
mindenütt  mártiusi  adatokkal  találkozunk.  En- 
nél a  fajnál  is  határozott  kifejezésre  jut  a  hypso- 
metrikus  befolyás,  a  mely,  mint  az  az  idei  és 
tavalyi  feldolgozásban  már  látható  volt,  nem 
mutatható  ki  minden  fajnál.  Lássuk  ezután  az 
egyes  zónák  és  földrajzi  területek  középnapjait: 

íDie  aSertíieilung  ber  ÍDaten  tft  bie  foígenbe: 
in  ber  S^iefebene  íjerrfdjen  (né  jum  4;»°  u.  33.  am- 
í(í;IieB(iáj  geber,  ober  bocf;  frülje  3)íarjibaten  »or, 
lettere  cerfd^iebcn  fiel)  and^  fd^on  ncid;  9forbeit.  ^m 
.«Dügelíanbe  jenfeite  ber  l^omn  ift  bie  3íníunft 
ouá;  feljr  frü().  9(n  ben  ©cbirgeftationen  finben  lutr 
fc^on  —  mit  3(uenaí;me  einiger  geberbaten  íüö= 
Itd)er  gelegenen  ©tationen  —  íauter  SŰÍörjbatcn. 
5Bei  biefer  2lrt  fommt  alfo  ber  í;vpíometrifd)e  Gnu 
finfî  íd)orf  jnm  2tnebru(í,  roaê  —  mie  anê  ber 
íjcurigen  unb  uorjäljrigen  ^Bearbeitung  ju  erfel^en 
ift  —  nid)t  bei  jeber  3lrt  ber  gaű  ift.  2Bir  íaffen 
jeÇt  bie  mittleren  Xaa,e  ber  einjetnen  3o"en  unb 
geograpljifdjen  öebietcn  folgen  : 


Zóna 

Logkor. 

Lc.gk.-.s. 

Intrad. 

1        K,.z.'.p 

äom 

Srüljeft. 

epätoft. 

àdìiDuiif. 

■IViltcl 

XLIV«. 

_ 



_ 

XLV 

— 

_ 

— 

— 

XLV«. 

Febr.    -.i. 

Mart.-i3. 

4!» 

Fclir.  27. 

XLVI 

.      :«:$. 

.     ^1. 

27 

1 

Mart.    S. 

XL^^«. 

.       U. 

.      4S. 

m 

ü. 

XLVII 

.       11. 

.     áO. 

;« 

1-2. 

KLVIIß. 

«       ï>.-). 

.     1.5. 

19 

S 

!  .     «i. 

XLVIII 

li). 

.     -20. 

3« 

•         .5—0. 

XLVIII«. 

.       "IH. 

.     19. 

25 

1               „ 

XLIX 

Mart.    G. 

.     i25. 

-iO 

1.5-1«. 

Alföld.  —  îicfcbciic. 

L.  (F.)      —Febr.    3. 
Lk.  (Sp.)— Mart.  16. 
J.  (Sch.)  —  42  nap  (S;age). 
K.  (M.)    —  Febr.  23—24. 

DnnáutúU  dombvidék.  —  í^iigclIniiS  jciif.  ber  ^oiinii. 

L.  (F.)     —Febr.  11. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  14. 
J.  (Sch.)  —  32  nap  (iTage). 
K.  (M.)    —  Febr.  26     27. 

Keleti  hegyvidék.         Ccftiirtic  (»'rlicUiiiia. 

L.  (F.)      —Febr.  28. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  28. 
J.  (Sch.)  —  29  nap  (STage). 
K  (M.)    -   Mart.  14. 

Északi  hegyvidék.  —  9Jövl>litl)c  erOcUiiiiti. 

L.  (F.)      —  Febr.  25. 
Lk.  (Sp.)  —  Mart.  25. 
J.  (Sch.)  —  29  nap  (ïage). 
K.  (M.)    —Mart.  11. 

A  zónák  középszámai  nem  adnak  világos  ké- 
pet a  felvonulásról,  a  mi  nem  is  csodálandó, 
hisz  egy-egy  zóna  keretében  oly  sokféle  klima- 
tikus viszonyokkal  biro  állomások  kerülnek 
együvé.  Az  egyes  földrajzi  területek  közép- 
számai már  érdekes  eredményt  adnak.  A  keleti 
hegyvidék  határozottan  későbbi,  mint  az  északi, 
s  mindkettő  jóval  későbbi  az  Alföldnél  s  a 
Dunántúlnál.  A  hypsometrikus  befolyás  tehát 
ennek  a  fajnak  a  felvonulásában  is  kétségtele- 
nül késést  okoz,  de  a  keleti  hegyvidék  késése  az 
északihoz  képest,  hol  a  geographikus  befolyás 
okozta  késés  is  hozzájárul,  már  csak  a  két  terü- 
let más-  és  másféle  megszállásból  magyaráz- 
ható. Ez  a  jelenség  arra  látszik  mutatni,  hogy  a 
megszállás  nyugatról  kelet  felé  történik. 


227 


Til'  mittleren  ìuiu'  íev  einzelnen  .Soiu'ii  lU'l'oii 
uno  fein  t'lavcö  iMlí  uoii  Dem  oucie,  cö  i|'t  Dico 
aiicí)  ni(í)t  äiim  'iierimmbeni,  inDem  in  öem  3ïat)tnen 
einer  3one  Stationen  oon  ben  uerfdjieDenften  9.lv 
maten  juiaminengefto^en  roerben.  ®ie  niittiercn 
î^ttije  bei-  geogrnpljifdjen  ©ediete  aber  geben  fdjou 
intereifantere  ïKeiuItatc.  Tie  ö|"tlid)e  (írfjcbung  iicr= 
ipätet  entid)ieben  gegen  bie  nörblidje,  unb  beibe 
bleiben  gegen  bic  Tiefebene  unb  bas  ^ügeílanb 
jenfeitô  ber  ÜDonau  äurücf.  T)er  I;t)p)oinetrifd}e 
(iinfhife  ruft  atfo  aud^  bei  biefer  3irt  íi>erípatung 
íjeroor,  bie  $ßerfpätung  ber  öftíid;en  (S"rl;ebung  gegen 
bie  nörbüdje  aber,  reo  fid)  bod)  bei  biefer  and)  uod) 
bie  burd)  ben  geograpt)iid)en  Ginflufs  üernrfad)tc 
iüerfpätung  geltenb  inadieu  niuf3,  ianu  nur  baburd) 
erflärt  loerben,  baf?  bie  jtoei  Öebiete  nid)t  in  ber 
gteid^cn  2Bcife  oon  ber  roeifeen  33ad)fteiäe  befiebelt 
roerben.  2)iefe  6rfd)einung  löfít  uno  ba()in  folgern, 
baf;  bie  SBcfiebcinng  non  íi>eíten  nad)  Often  nor  fid) 
geht. 


109.  -«^>  Motacilla  boarula,  L. 


XLYI. 
XLVIa.     — 

XLVII.  — 
XLVIII.  — 
XL VIII«.  ~ 
XLIX.       — 


Mart.  31.  —  (in)  Nagy-Baczon. 
«      27.  —    «    Maros- Vécs. 
(I       20.  —    <i     Mocsár. 
«         3. 
«       13. 
9. 
20. 
7. 


Selmeczbánya. 
Horka. 
Zuberecz. 
Liptó-Ujvár.  — 
Erdőhat.  ^^orftb. 
L.-  Ujvdr  (V.  Erti). 
Szepes-Béla. 


Feltűnően  késnek  itt  is  az  erdélyi  állomások. 
Sel)r  auffaílenb  finb  aud)  f)ier  bie  fpäteii  T)aten 
ber  fiebeubürgifd)en  ©tationen. 


XLVII. 

Apr.    10.  — 

(in)  Fels-Lövő. 

„ 

-     ..      24.  - 

«    Harsáiiij. 

XLVII«. 

—  Mart.  28.  — 

«    Eőr. 

XLVIII. 

—  Apr.    12.  — 

<i     Cs.-Somorja. 

XLVIII«. 

—     «       20.   - 

<i     Oszada. 

„ 

-  -     «       30.  — 

«     Ta  var  na. 

Harsáni)  tülkéső  lövetési  adat. 
^arên'ni)  ju  fpüteo  3lbfií^ufe--Tatuin. 

L.  (F.)       -     Mart.    7.  —  (in)  Béllye.  (XLV«.) 
Lk.  (Sp.)   —  Apr.    17.  —    «     Tisza- Alpár.  — 

(XLVla.) 
J.  (Sch.)     —  42  nap  (Tage). 
(K.  M.)      -    Mart.  37—28. 


111.^ 

XLV«. 
XLVI. 
XL  VI«. 


xLvn. 

XLVII«. 


XLvni. 

XLVIII«. 


Muscicapa  atricapilla,  L. 

~  Mai       6.  —  (in)  Fogaras. 


—  Apr.  6.  — 

—  «  12.  — 
~  Mai  5.  — 

—  Apr.  IL  — 

—  Mart.  16.  — 

—  Apr.  13.  — 

—  <i  19.  - 

—  ((  IG.  — 

—  <.  13.  — 


Arad. 

Kis-Harta. 

Izsák. 


Nádasd. 

Soj^ron. 

Eőr. 

Cs.-Somorja. 

Tavarna. 


Izsák  adata  His-Harta  mellett  túlkéső. 
Tao  Tatuut  con  '^^eáí  ift  neben  Ëiê=§arta 
äu  fpät. 

L.  (F.)  —  Mart.  16.  —  (in)  Nádasd  (XLVII«). 

Lk.  (Sp.)  —  Mai       ().  —    «    Fogaras.  (XLV«.) 

J.  (Seb.)  —  52  nap  (Tage). 

K.  (M.)  —Apr.  10-11. 

112.  -^— >  Muscicapa  coliaris,  Bechst. 


L.  (F.)       —  Mart.    3.  —  (in)  Kőszeg. 

(XLVII.) 

XLIV«. 

-  -  Apr. 

19. 

—  (in)  Kupinovo. 

Lk.  (Sp.)   —     (.      31.  —    «    Nagy-Baczon.  — 

XLV«. 

-  Mart 

27. 

—    (1     Uj-Bessenyö 

(XLVI.) 

(( 

—  Apr. 

21. 

—    Cl    Fogaras. 

J.(Scb.)      -    29  nap  (Tage). 

XLVI. 

—     (1 

6. 

—    «     Nagy-Enyed. 

K.(M.)           Mart.  17. 

XLVII«. 

—      „ 

7. 

—    «     Sopron. 

XLVIII. 

19. 

—    «     Cs.-Somorja. 

1 10.  ^>Motacilla  flava,  L. 

XLVIII« 

—     (1 

1. 
10. 

—  «     Meleghegy. 

—  «    Tavarna. 

XLIV«.     —  Apr.      4.  —  (in)  Temes-Kubin. 

" 

—     « 

12. 

—    «     Ungvár. 

XLV«.       —  Mart.    7.  —  «  Béllye. 

—     „      27.  _  „  Ó-Verbász. 

«  —  Apr.      7.  —  «  Fogaras. 

XLVI«.     • —     «       17.  —  «  Tisza-Alpár. 


L.  (F.)       —  Mart.  27.  -  (in)  Uj-Bessenyő.    - 

(XLV«.) 
Lk.  (Sp.)   —  Apr.    21.  —    «     Fogaras.  (XLV«.) 


J.  ^Sch.) 

—  2Ü  nap  C^aQi). 

K.  (M.) 

—  Apr.  8     9. 

IIH.^ 

->  Muscicapa  grisola,  L. 

XLV«. 

—  Apr.   29.     -  (in)  Fogaras. 

XLYI«. 

—     <.       20 

—    «    Kis-Hai-ta. 

XLVII. 

—     «      29 

—    «    Kőszeg. 

XLVn«. 

—     ,.      22 

—    II     Sopron. 

„ 

—     «      29 

-    Il    Eör. 

XLvni. 

—     «       30 

—    (1     Cs.-Somorja. 

« 

~  Mai      2 

—    Il     Selmeczbánj'a 

XLYIII«. 

—  Apr.   23 

—    Il     Ungvár. 

XLIX. 

—  Mai      5. 

—    Il    Liptó-Ujvár. 

L.  (F.) 


—  Apr.   20.  —  (in)  Kis-Harta.  — 
(XLVI«.) 


Lk.  (Sp.) 

-  Mai      rj.  -    1. 

L.-Ujvár.  (XLIX.) 

J.  (Scb.i 

—  K;  nap  {Xaç\e). 

K.  (M.) 

—  Apr.  27—28. 

J14.<- 

->  Muscicapa  parva,  Bechst. 

XLYII«. 

—  Apr.    26.    -  (in 

)  Sopron. 

XLIX. 

—  Mai     10.—    .1 

Liptó-Ujvár. 

115.^ 

->  Numenius  arquatus,  L. 

XLIV«. 

—  Jan.      t?.  —  (in 

Temes-KuUn.  — 
70—80  darab.  — 
70—80  St. 

« 

—  Mart.  13.  —    « 

Ïemes-Kubin.  — 
15  drb.  —  15  ©t. 

XLV«. 

—  Apr.  ?7.  —    11 

Drávatorok.  — 
7  drb.  -^  Ny.  — 
7  @t.    ->  W. 

XLYI«. 

—  Mart.  16.  —    n 

Keszthely. 

II 

—      II         9.  —    (1 

Boglár. 

(1 

—  Febr.    6.—    i. 

Kis-Harta. 

II 

-     11      24.-    11 

Fülöpszállás. 

■ 

—  Ajir.  5-  6.      « 

Fülöpszállás.  — 
Tömeges.  9Jiaiien= 
íjaft. 

« 

—  Febr.  23.  —    n 

Izsák. 

(1 

—     «      25.—    « 

Tisza-Alpár. 

II 

—  Mart.    2.—    « 

Szarvas. 

XLYII. 

—  Mart.  96.  ~    « 

Puszta-Szt.  h'dn. 

XLYII«. 

—     «        3.  —    (1 

Eőr. 

-     1.     90-30.  .1 

Eőr.  —  Fővonu- 

lás.  Hauptzug.  — 

Apr.  16.  Utolsók. 

1.   16.  Sie  legten. 

XLvni. 
XL  vin«. 


Mart. 


3.  —  (in)  Cs.-Somorja. 
8.  —    Il    Holies. 


Drávalorok  és  Ihiszfa-Szl.  h'dn  túlkésőnek 
látszik.  Érdekes  Temea- Kubin  első  jelentése. 
Ez  a  faj  tudniillik  átvonuló,  s  az  átvonulás  idő- 
tartama, a  mint  az  az  idei  jelentésből  is  látszik, 
még  tavaszszal  is  igen  nagy,  február  6.-tól  ápri- 
lis 27-ig.  Ennélfogva  ezt  a  magában  álló  január 
2-iki  dátumot  egyelőre  nem  vehetjük  telelésnek, 
hanem  a  múlt  év  őszén  uralkodott  tartós  szép 
idő  következtében  itt  maradt  utócsapatnak.  Az 
anyag  elégtelensége  miatt  nem  bocsátkozhatunk 
bővebben  eme  érdekes  faj  felvonulásának  kuta- 
tásába. 

Sie  íT^ateii  üoii  Tniuatorof  unt)  "ípiifsta; 
©^t.^Sï"«"  eríd)eiiieii  jii  fpät.  ^jntcreífaiit  ift  ber 
erfte  33ericí)t  doh  5Cemee  =  ÍSlu()in.  Ser  grofie 
a3rad)üocic[  ift  uamítd)  bei  una  Surd^äügler,  ber 
S)urd)äug  ift,  une  bteê  awá)  am  bem  l)eurtgen  íliate= 
riaíe  ju  erfe^en  ift,  felbft  im  griif)ia[;re  üon  langer 
Sauer,  »ont  6.  '^thzx  biè  27.  aipril.  Saf)er  fann 
biefeê  gauä  ifoíiert  bafteí)enbe  Satum  »oni  2=ten 
Januar  einftroeiíen  noi$  nic^t  aie  Übenointevung 
angefet)en  luevben;  mir  Ijaben  eê  í)ier  fjödjitmabr: 
fd)einlid)  mit  einer  nod)  in  ben  íöereid)  beê  uor-- 
jaí;rígen  .§erbftaugeè  gel;brcnben  5)iad)äüglcrfd)aar 
l\\  tl;un.  Sie  langanbauernbe  fdjöne  aBitterung  un 
Dorigen  ^erbfte  mag  baju  bie  äkranlaffung  gegeben 
f)aben.  2Begen  ber  Un3uläng[id)feit  bea  a)îateriaiê 
fönnen  roir  bie  3iigeöei"t)ältnifie  biefer  intoreffanten 
3Îrt  nt($t  eingefienber  unterfucljen. 

L.  (F.)  —  Febr.  6.  —  (in)  Kis-Harta.  — 
(XLYIa.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  16.  —  »  Keszthely.  - 
(XLYI«.) 

J.  (Seh.)    —  39  nap  (Sage). 

K.  (M.)     —  Febr.  25. 


115. 


Numenius  phaeopus,  L. 


XLYIa.     — Mart.    1.  —  (in)  Fülöpszállás. 
Il  —  Febr.  23.  —    «     Izsák. 

116.  V  Numenius  tenuirostris,  Ydîill. 
XLIY«.      —  Mart.    3.        liu)  TemesKubiu. 

1 1 7.  < — >  Nyctiardea  nycticorax,  L. 

XLIYa.     —  Mart.  22.     -  (in)  Kupinovo. 
Il  —     Il       15.  —    Il    Temes-Kubin. 


22t) 


XLV.         —  Apr.      ').    -  (in)  Plavna. 

XLV. 

—  Mar 

.  27.  —  (in)  Újvidék. 

—     «      'A^         «     C:>,-eò. 

XLY«. 

-     (( 

20.  -    « 

Béllye. 

«       Jíf/i.  5— Febr.  t2.    «     Újvidék. 

« 

—     « 

29.—    « 

Drávatorok. 

XLY«.       —  Apr.    13.  —    «     Dravatorok. 

« 

—     « 

24.—    « 

Uj-Bessenyő. 

—  Mart.  27.  —    «     (')-Yerbász. 

« 

—     (1 

2u)  II 

Kövesd. 

—  Apr.      3.    -    «    Kéa. 

(, 

—     « 

1(5.—    " 

Kiszetó. 

XLYI.       —     (.        2.—    «    Arad. 

« 

—     (1 

27.—    « 

Petirs. 

XLVI«.     —  Mart.  30.    -    »    Keszthely. 

« 

—     « 

20.—    « 

Eéa. 

«           —     (1       IG.    -    ((     Tisza-Alpár. 

« 

-Mai 

5.  —    <i 

Fogaras. 

«           —     (I       29.  "    .'     Szarvas. 

XLVI. 

—  Apr. 

It).    -    « 

Királyhalom. 

XLVIIa.    —Apr.      6.         «     Eör. 

K 

—      <( 

8.  —    (. 

Arad." 

—      « 

28.—    « 

Sistarovecz. 

Újvidék  telelési  adat  s  uiiut  ilyen   eddigelé 

—      (. 

25.—    « 

Mész-Dorgos. 

egyedül  álló.  Cseh  túlkcső. 

(( 

—      « 

24.  —    « 

Dorgos.  Szólt.  — 

U  j  0  i  b  é  f  ift  cin  ÍUieruniiterimgöbatum,  lueldjeô 

©ang. 

bis  boto  ganj  ifoliert  bafteí;t.  (Ì  ô  é  b  311  fpät. 

« 

—      « 

27.—    « 

Zabálcz. 

« 

—      « 

28.—    « 

Tótvárad. 

L.  (F.)       —  Mart.  15.  —  (in)  Temes-Kubin.    - 

<( 

--      « 

30.—    « 

Nagy-Enyed. 

(XLIV«.) 

XLVI«. 

—      (. 

24.—    « 

Boglár. 

Lk.  (Sp.)    —  Apr.    13.    -     «     Drávatorok.  — 

,, 

—      (. 

23.—    « 

Kis-Harta. 

(XLVa.) 

(, 

(. 

27.  -    « 

Izsák. 

J.  (Sch.)     —  30  nap  (Toge). 

« 

—      « 

21.-      <' 

B. -Csaba. 

K.  (M.)      —  Mart.  29     30. 

(. 

—      « 

25.  —    « 

Yárfalva. 

,, 

-  Mai 

1.—    « 

Torda. 

,, 

-  Apr. 

—  Mai 

27.  —    <i 

Maros-Vécs. 

1 18.  ^—>  Nyroca  leucophthalmos,  Bechst. 

Mocsár. 

XLY«.       —  Mart.    3.  —  (iu)  Fogaras. 

XLVIL/. 

—  Apr. 

2(5.  —    « 

Kőszeg. 

XLY«.       —     «       24.—    «     Izsák. 

—     « 

30.—    « 

Nádasd. 

«           -   ittas.}       «     Tis,a-Mpdr. 

« 

—     « 

22.  -    « 

Sopron. 

XLYII«.    -  Mart.    6.  -    <(     Eőr. 

« 

—     « 

29.—    « 

Magyar-Ó  vár. 

<, 

—     (1 

27.  —    « 

Visegrád. 

Tisza- Alpiir    telelési    adata    eddig    szintén 

« 

—     (, 

16.  —    « 

Valkó. 

páratlanul  áll,  de  a  rendkívül  enyhe  télre  való 

(, 

—     « 

21.—    c 

Debreczen. 

tekintettel  el  kell  azt  fogadnunk. 

„ 

—     (I 

20.  —    (. 

Eőr. 

íTao  Űbenuintenuujabatum  uoii  2^  i  {3  a  --  21 1  p  á  r 

XLVIII. 

—     « 

23. „ 

Cs.-Somorja. 

fte^t  bíe  bato  beiÍpieKoö  òa,  bod)  muffen  mir  eô  in 

<( 

—     « 

17.—    « 

Alsó-Köröskény. 

Ôinfidit  auf  ben  unöciuein  (jelinben  äiUnter  accep= 

« 

—     « 

19.  -    « 

Ghymes. 

ticren. 

<( 

-   Mai 

1.  —    « 

Meleghegy. 

„ 

—  Apr. 

18.—    <' 

Leányvár. 

ll'J.  <~>  Oedicnemus  crepitans,  L. 

LVIII«. 

—     « 

20.—    « 

27.—    « 

Nagy-Tárkány. 
Zólyom. 

XLYI«.     —  Mart.  2U.    -  (in)  Izsák. 

(I 

—     « 

27.—    « 

Horka. 

XLVIII.    —     ..       27.  —    «     Cs.-8omorja. 

,, 

—     « 

27.—    « 

Tavarna. 

« 

—     « 

23.—    « 

Ungvár. 

1 20.  <— >  Oriolus  galbula,  L. 

L.  (F.) 

—  Apr. 

8.  —  (in 

)  Arad.  (XLVI.) 

XLIY«.     —  Apr.   22.  —  (in)  Zengg.  Ca.  50  db. 

Lk.  (Sp.) 

—  Mai 

5.  —    CI 

Fogaras.  (XLY«.) 

6a.  50  ©t. 

Mocsár  (XLVI«.) 

«           —     «       22.  —    «    Kupinovo. 

.J  (Sch.) 

—  28  nap  (STage). 

—     «       18.  —    «     Temes-Kubin. 

K.  (M.) 

-  Apr. 

21     22. 

«           —     ..       19.  —    «     Dubovácz. 

XLY.         —     ..       15.—    «     Plavna. 

A  sorozat  gyors 

elterjedés 

•ől  tanúskodik,  de 

Atiuila.  vi. 

30 

2:ìo 


arra  nézve,  hogy  a  felvonulás  loely  irányban 
történik,  nem  ad  felvilágosítást  ;  az  adatok  el- 
oszlásától csak  a  hypsometrikus  befolyás  okozta 
késés  tűnik  ki  —  a  májusi  adatok  mind  a  begy- 
vidékről valók  —  a  mi  egy  ilyen,  a  begyes  vidé- 
ket kerülő  fajnál  nagyon  természetes.  Hogy  a 
begyes  vidékeket  kerüli,  az  kitűnik  abból,  hogy 
évek  során  át  Zubercezről,  Liptó-Ujvárról, 
Szepes-Béláról,  a  hol  pedig  rendes  megfigyelők 
működnek,  nem  kaptunk  jelentést  a  sárga  rigó 
érkezéséről. 

Xie  ^atenveilje  beiiieift  eine  xa\d)c  33crbreitiing, 
gibt  aber  über  bie  3íiá)tim(5  beê  ©iniuanbernô 
feinen  Sluffc^tufe  ;  aus  ber  äiertljeilung  ber  ^'aten 
ift  nur  bie  burd)  bie  l^i)píonietriícl)en  33erí;altniííe 
bebingte  iierfpätung  erfidfjtbar  —  bie  2Jîaibaten 
entftnnnnen  alle  bem  ©ebirgslanb  —  loaê  bei 
einer  foldjen,  baè  Sergtanb  meibenber  3lrt,  aud; 
ganj  natürltd)  ift.  iSa§  ber  í^'irot  baê  í)öl)ere  33erg= 
íanb  nteibet,  tft  barane  erftd;tbar,  bafe  n)ir  roä^renb 
einer  9ieií)e  von  ^aífxen  ans  .3"^erec3,  Siptó: 
Ujudr  nnb  Ssepeê^Séta,  luo  boá;  ftdnbige  58eoí)ai$= 
ter  fnnctionieren,  feinen  35ertd)t  über  beffen  (£r= 
íd)eineii  erl)ieíten. 

Hl.  -f— >  Ortigometra  crex,  L. 


XLIV«. 


Apr.    23. 
Mii    10. 


XLVa.            Apr.  10. 

-  (.  14. 
«           —  Mai  5. 

XL  Via.     —  Apr.  21. 

—  Mai  2. 
XL  VII«.    —     «  12. 


XLVIII.    —     «  8. 

--Apr.  23. 

^     «  29. 

—  Mai  9. 
«           —  Api-.  24. 

XLVIII«.  —  Mai  12. 

«           —      «  9. 

—  «  17. 
■    «          -      «  5. 

«  20. 

«  30. 


XLIX. 


(in)  Kupinovo. 

«  Temes-  Kubin.  — 
Több.  —  aJic^rere. 

«    Drávatorok. 

«     Uj-Bessenyő. 

(I     Fogaras. 

II     Tisza-Alpár. 

«     Maros-Vécs. 

II  Eőr.  —  Éjjel  vo- 
nult ->  K.  aBan= 
berte  9îad;tô  ->0. 

II     Cs.-Somorja. 

II     Alsó-Köröskény. 

II     Ghymes. 

II     Selmeczbánya. 

II     Leányvár. 

II     Geletnek. 

II     Zólyom. 

(I    Keczcr-l'eldcii. 

II     Tavarna. 

II     Liptó- Újvár. 

II    Szepes-Béla. 


Temes-Kuhin  és  Keczer-I'eidén  adatai  arány- 
g  későiek. 


Tio  Taten  l'oii  î^e  ni  e5:E  u  b  i  n  uni  Mcc,^er= 
^^>eflén  fino  uerl;aítniBmaf3Íg  fpat. 

L.  (F.)  —Apr.  10.  —  (in)  Drávatorok.  - 
(XLV«.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mai  30.  —  «  Szepes-Béla.  — 
(XLIX.) 

J.  (Sch.)         .")l  nap  (iagei. 

K.  (M.)     —  Mai  5. 

Szembetűnően  nyilvánul  itt  a  hypsometrikus 
befolyás,  mely  a  biológiai  niomentumraal  knp- 
csolva,  még  feltűnőbb. 

Ser  Ijíjpfonietrifdje  Ginflnfi  fällt  fogleid)  in  bie 
Singen,  nnb  ift  bnrd)  baä  biologifdie  ÍJionient  ucr: 
ftörft,  nod)  anffaHenber. 


122.  < 
XLV«. 
XLVI«. 


Ortigometra  minuta.  Pall. 

—  Apr.    14.  —  (in)  Fogaras. 

—  Mart.  31.  —    n    Fűlöpszállás. 


XLV«. 


XLVI«. 
XLVII«. 


123.  -(—>  Ortigometra  porzana,  L. 
XLIV«.     —  Mart.  12.  —  (in)  Temes-Kubin. 
II       19.  —    II     Drávatorok. 
II       18.  —    II    Fogaras. 
Febr.  25.  —    «    Fülöpszállás. 
Apr.    19.  —    II    Eőr.  Máj.  7.  még 
mindig  igen  erős 
a  vonulás,    éjjel 
több    száz    egy 
ugarföldön,     hol 
máskor  hírük  sin- 
csen. —  ílíai  7. 
nod)  immer  ftarfer 
3iig,    bea   9îaii)tô 
mef)rere     ^unbert 
anf  einem  33rad): 
oder,  100  fie  fonft 
nie  311  finben  uia= 
ren. 
XL VIII.    —  Mart.  30.  —    «     Cs.-Somorja. 
XLVIII«.  —  Apr.    20.   -    «     Tavarna. 

Rendkívül  korai  érkezések,  és  igen  nagy 
ingadozás  jellemzik  az  idei  felvonulást.  Az 
anyag  elégtelen  volta  miatt  tartózkodnunk  kell 
minden  további  vizsgálódástól,  habár  a  két 
északi  és  legkeletibb  állomás  —  Eőr  és  Ta- 
vama  —  a  többitől  feltűnően  különböző,  de 
egymást  támogató  késői  adatai  erre  egyenesen 
felhívnak. 


321 


Slufìcrorbontlid)  fviilie  "S^akn  unti  ic()v  lU'ofse 
©d)iuniifimçi  d)araftcvificron  boa  l)curi(ìcu  p,ii(V 
SBei^cii  ber  lln,ìiilaiu-\lid)foit  bi-o  IKatcrialö  inülfcn 
luiv  uno  ber  ciiu;iel)eiibcrcii  Unievîud)unçi  ciitíjaltcu, 
obuioíjl  bie  auffallcnb  iväten,  fid)  aber  imterftii^en= 
ben  1)akn  ber  jmei  naá)  9îorben  f)tn  am  roeiteften 
öftíid)  geíecjenen  ©tatioiieii  —  li'iir  unb  íaiutriia  — 
une  tjerabeju  baju  aufforbern. 

L.  (F.)       —  Febr.  25.  —  (in)  Fülöpszállás.    ~ 
(XLVI«.) 

Lk.  (Sp.)   —  Apr.    110.  —    «    Tavarna.  — 
(XLVIII./.) 

J.  (Sch.)    —  55  uap  uaiU')- 

K.  (M.)     —  Mart.  24. 


124.  'f  Otocoris  alpestris,  L. 

XLIV«.  Jan.  28— Apr.  10.  (in)  Temes-Knbin. 
XLVI«.    —Jan.  14— 31.    «     Izsák. 


125.  -s— >  Pandion  haliœtus,  L. 
XLVm.    —  Mart.  13.  —  (in)  Cs.-Somorja. 

120.  ^— >  Pernis  apivorus,  L. 

—  Mart.  11.  —  (in)  Kőszeg. 

Nádasd.  — 
2  drb.  — >  ÉK. 

2  ©t.    ->  NO. 


XLVII 

XLVII«.    —Mai     15, 


1 27.  <—>  Philomachus  pugnax,  L. 


XLIV«. 


XLVI«. 


(in)  Ternes- Knbi 11. 


Mart.    4. 


■Kubin.  — 
Sok.  —  aSieíe.  — 
Apr.  1  '.).  Sok  ezer. 
3lpr.  19.   mek 
S^aufenbe. 
Kis-Harta.  — 
Apr.  14—15.  tö- 


—  Apr. 


9ípr.  14— lö-ninf: 
îentjaft. 

Fülöpszállás.  — 
Kevés.  —  SBenige. 


1 2<S.  <—>  Platalea  leucorodia,  L. 


XLIV«. 


Mart. 


.'3.  —  (in)  Kupinovo. 
17.  ■ —    «    Temes-Kubin. 


XLVI«. 

-  Mart.  24.  - 

—  (in)  Keszthely. 

„ 

—  Apr.    12.- 

-    (1    Kis-Harta. 

„ 

-  Mart.  20.  - 

-     ..     Izsák. 

XLVII«. 

—  Mai    15.  ^ 

~    «     Kó'r.  —  1  pár  egy 
hétig  volt  itt.  — 
1   ^aar  í)teít  fic^ 
Iiior    eine    2Bod)c 

Eó'r  nem  vonulási  dátum. 

G  ö  r  fein  Suöei^atum. 

L.  (F.) 

—  Mart.  20.  - 

-  (in)  Izsák.  (XLVI«.) 

Lk.  (Sp) 

—  Apr.    12.  - 

-    «    Kis-Harta.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Sch.) 

—  24  nap  CZac^t). 

K.  (M.) 

-Mart.  31. 

-Apr.  1. 

1 29.  < — >  Podiceps  eristatus,  L. 


XLIV«. 

XLV. 

XLV«. 

XLVI«. 

XLVH«. 

L.  (F.) 

Lk.  (Sp.)   — 


—  Apf.  19.  —  (in)  Ternes- Kubiìì. 

—  Mart.  11. —    «    Plávna. 
— ■  Apr.  ??.  —    (I     Drdvaforok. 

—  Mart.  13.  —    «     Ó-Verbász. 

—  (I       21.  —    «I     Fülöpszállás. 

—  «       14.  —    <(     Eőr. 

—  Mart.  11.  —  (in)  Plávna.  (XLV.) 


21. 


Fülöpszállás. 
(XLVI«.) 


J.  (Sch.)     —  1 1  nap  (STagc). 
K.  (M.)     —  Mart.  16. 


Temes-Kiibhi  és  Drávatorok  túlkésőiek. 
^  e  m  e  ê  =  £  u  il  i  n  unb  ^  r  d  o  a  t  o  r  o  f  .^u  fpät. 


130. 


Podiceps  griseigena,  Bodd. 


XLIV«.     —  Apr.      7.  —  (in)  Temes-Kubin. 
XLV«.       —     «         3.  —    «    Fogaras. 
XLVIa.     —  Mart.    fi.  —    «    Fülöpszállás. 


XLIV«. 
XLV. 


Podiceps  minor.  Gm. 

—  Apr.     7.  —  (in)  Temes-Kubin. 


XLV«.      — 


XLVI«. 

XLvn«. 


Mart.  4.  — 
Apr.  m.  — 

«  n.  — 
Mart.    4.  — 

«      23.  — 


Plávna. 

Cséb. 

Drávalorok. 

Ó-Verbász. 

Fülöpszállás. 

Eőr. 


A  történeti  anyag  erről  a  fajról  meglehetősen 


kicsi,  úgy  hogy  az  áprilisi  adatok  nehezen  birál- 
batók  meg,  lia  azonban  figyelembe  veszszük, 
hogy  e  faj  nálunk  áttelel,  és  hogy  a  korai  ada- 
tokat szolgáló  állomások  meglehetősen  corre- 
spondeálnak  egymással,  szükségesnek  látszik  az 
áprilisi  adatok  eliminálása. 

íí)aő  í)iftoriící)e  3)ínteria[  ükr  biefe  Sírt  ift  311 
geriiuv  um  bie  9(vníbateii  üotlftcinbig  controllieren 
511  tőimen,  lucim  nur  aber  in  Süetvadjt  iieljinen,  bafe 
biefe  2(rt  bei  una  üderiuintert,  unb  òa^  bie  frűt)e 
:í'aten  abgebenben  ©tationen  untereinanber  3iem= 
íid)  correfponbiercn,  fo  crídicint  bie  tíliminiening 
bei-  Sípriíbaten  alo  notfiiDcnbiiv 


L.  (F.) 


Mart. 


4.  —  (in)  Plávna.iXLV.)- 
Ü-Verbász.  — 
(XLV«.) 
Lk.  (Sp.)   —  Mart.  áG.  —    .<     Eör.  (XLVIIrz.) 
.T.  (Sch.)       -  2?.  nap  (Tnc^c). 
K.  (M.)  Mart.  15.  " 

l'.ií.  < — ^Podiceps  nigricollis,  Sund. 
XLVl«.      —  Mart.  23.  --  (in)  Fülöpszállás. 


Pratincola  rubetra,  L. 

—  Apr.    20.  —  (in)  Temes-Kubin. 


XLIV«. 

XLV«.  —  Mart.  20. 

XLVI«.  Apr.    15. 

„  „      27. 

XLVII.  —  Mart.  23. 

XLVII«.  —     (,       12. 

(I  —  Apr. 

XLVIII«.  —  Mai 

(1  —  Apr. 

«  ~  Mart. 

XLIX.  —  Apr. 


Fogaras.       , 

Kis-Harta. 

Izsák. 

Felső-Lövő. 

Nádasd. 

Eőr. 

Zólyom. 

Ta  várna. 

Ungvár. 

Zuberecz. 

Liptó-Ujvár. 

Szepes-Béla. 


A  sorozat  —  mint  minden  évben  —  úgy  az 
idén  ia-  igen  tarka,  s  a  bevonulás  irányára  nézve, 
semmi  bizonyosat  se  lehet  mondani  ;  a  hypso- 
metrikus  befolyás  okozta  késés  is  csak  alig-alig 
vehető  ki. 

Tk  ^ntenvcií)e  ift  —  luie  bleibet  jebeè  3«{)r  — 
and)  l)cucr  feíjv  bunt,  unb  gtebt  ntd;t  ben  ijeringften 
3lnfidjluf5  über  bie  3ìid)tung  bea  Giniuanbernê  ; 
cbenjo  ift  and)  bie  ben  íjijpfometrifdjen  Süeri)ält= 
niffen  entfprinç^eube  aSerfpätnng  nur  in  ganj  9erin= 
ijem  t)Jiaaffe  nadjioeiôbar. 


L.  (F.)       —  Mart.    8.     -  (in)  Ungvár. 

(XLVIIL/..) 
Lk.  (Sp.)   —  Mai      1.  —    «    Zólyom.  — 

(XLVIII«.) 
.1.  (Seh.)       -  55  nap  (S^age). 
K.  (M.)     —  Apr.  4. 

134.  ^>  Pratincola  rubicela,  L. 


XLV. 


—  Mart.  10.  - 

_     (     Áttelelt     1 
I  (ibciunntcric  j 

—  Mart.    U.  - 


XLVI.       — 


XLVI«. 


—  .(  18.  ~ 

—  (.  3.  — 

—  «  10.  ~ 

—  <.  17.  — 

I     Áttelelt    1 

1  Übcntiintcvtc  ( 

—  Mart.  10.    - 


XLVII. 

XLVII«. 

XLVIII. 

XLVIII«. 


L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 


J.  (Sch.) 
K  (M.) 


15. 
28. 
30. 
21. 
10. 


(in)  Béllye. 

«  Ó-  Verbdsz. 

«  0-Verl)ász.  Vonu- 
lók. íJ)uvd),iüglcv. 

(I  Uj-Bessenyő. 

(I  Fogaras. 

«  Arad. 

«  Sólymos. 

«  Nagy-Enyed. 

«  Lelle. 

(I  Fülöpszállás. 

«  Izsák. 

(I  Izsák. — Vonulók. 
Suri^jiügler. 

Cl  Kolozsvár. 

<i  Kőszeg. 

«  Eőr. 

II  Cs.-Somorja. 

II  Selmeczbánya. 

II  Zólyom. 

i<  Tavarna. 


Mart. 


f:„N  1  Nagy-Enyed  (XLVI), 
(^^1  i  Tavarna.  (XLVma.) 

(1       30.  —    II     Cs.-Somorja.  — 
(XLVIII.) 
28  nap  (Sl'age). 
Mart.  16     17. 


Két  telelési  adat,  a  többi  normálisan  korai. 
3n)et  Übenuinterungefalle,   bie   anbern  í;aten 
noriiml  früíj. 

I  :)5.  < — >■  Querquedula  circia,  L. 


XLIV«. 

—  Mart.  30. 

—  (in)  Zengg. 

XLV. 

-     II       10. 

—    II    Plávna. 

„ 

—  Febr.  15. 

—    II    Cséb. 

XLV«. 

—  Mart.  15. 

-    <i    Réa. 

„ 

—     <i       11. 

—    <i    Fogaras. 

XLVI. 

-     .1       20. 

—    (1    Nagy-Enyed. 

XLVI«. 

—     II       12. 

—    (1     FülöpszáÍlás. 

« 

—     <i       16. 

—    (1    Tisza-Alpár. 

(, 

—     (I       20. 

—    (1     Kolozsvár. 

XLVII. 


XLYII«, 
XLVm. 


—  Mart.    2.  —  (in) 

—  Apr.  '■24.  —    «    Haisánij.  — 

2  drb.  lőve.  2  ©t. 

~  Ma)t.    1.  —    «     Eőr. 

—  «       11. —    (I     Cs.-Somorja. 


L.  (F.)  —  Febr.  15.  —  (in)  Cséb.  (XLV.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  30.  —    «     Zengg.  (XLIV«.) 

J.  (Sch.)  —  44  nap  (S^age). 

K.  (M.)  —  Mart.  8—9. 

Cséb  az  eddig  ismert  legkorábbi  adat.  Fel- 
tűnő, hogy  Zengg,  daczára  déli  tengermelléki 
fekvésének,  mennyire  késik  a  többi  állomáshoz 
képest,  új  bizonyíték  arra  nézve,  hogy  a  magyar 
tengerpart  a  vonulás  tekintetében  egész  más 
területhez  tartozik. 

Gôédift  baê  friiljcfte  bièljcr  befaitnte  Satum. 
3íuffatleub  ift  öie  trofìe  'in'ripatmui  uoii  3  «  »  9  (V 
tvogbem  eê  cine  íübíid)e  iinb  nii  ber  Küfte  ijeíogene 
©tation  ift  ;  eő  ift  bieô  ein  neuer  33eroeiê,  baf3  bas 
ungarifd^e  5lüfteníaní  in  êinfid)t  bcê  Bi'O^ê  einem 
iVinj  anbcren  ©ebiete  ^ui-ieliört,  alo  baö  cigentlíd)c 
llnçvivn. 


130.  "—>  Querquedula  crecca,  L. 


XLV. 
XLV«. 


XLVI«. 


XL  VII«. 


L.  (F.) 


Febr.  23. 

I     Áttelelt 
I  tìbcvroiiitcrte 

Febr.    9. 


■   ..      27. 

«      27. 

Mart.  15. 

1. 


(in)  Újvidék. 
Il     Ó-  Verbdsz. 
Il     0-Verbász.  — 

Vonulók.    ®uvd)= 

Siigíer. 
II    Fülöpszállás. 
II     Izsák. 
II     Kolozsvár. 
II     Eőr. 


Febr.  9.  —  (in)  0-Verbász.  — 
(XLVa.) 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  15.  —  n  Kolozsvár.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Sch.)     —  35  nap  (íTage). 

K.  (M.)  Febr.  26. 


137. 


Rallus  aquaticus,  L. 


XLVa.       —  < 


Áttelelt 


Ubcvuiiiitcrtc  | 


(in)  0-Verbász. 
XLVI.       —  I'        —    ((    Nagy-Enyed. 

XLVI«.        -  Febr.  28.   -    «     Fülöpszállás. 

-{uiStc}      "    Kolozsvár. 
XLVllI«.  —  Apr.    13.  —    II     Tavarua. 


138.  < — >  Recurvirostra  avocetta,  L. 

XLVI«.     —  Apr.      4.   -  (in)  K.-Harta (Hauer). 
II  —     II      11.  —   II    Kis-Harta.  - 

(Floericke). 
II  —     II         4.  —    II     Fülöpszáliás. 


139. 


140. 


Ruticilla  cairii,  L. 

-  Apr.      2.  —  (in)  Liptó-Ujvár. 

Ruticilla  phoenicura,  L. 


XLIV«. 
XLV«. 


XLVI«. 
XLVII«. 


Mart. 
Apr. 


Mart. 
Apr. 


Mart. 
Apr. 


17.  —  (in)  Ïemes-Kubin. 


30.— 

S.  — 

3. — 
10.- 
30.  — 
30.     - 

ß.  — 
17.  - 
20.  — 

4.  — 
18.— 


XLVIII. 


Mart.  29. 


Apr. 


XLVIII«. 

XLIX. 

L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 
.1.  (Sch.) 
K.  (M.) 

141.^ 


20.  — 

15.  — 

17.— 

13.— 

15. 

15.— 


Béllye. 

0-Verbász. 

Uj-Bessenyő. 

Béa. 

Arad. 

Mogos. 

Eemete. 

Nagy-Enyed. 

Tisza-Alpár. 

Nádasd. 

Sopron. 

Eőr. 

Cs.-Somorja. 

Selmeczbánya. — 

(v.  Gretzmacher.) 

Selmeczbánya. — 

(v.  Tuzson.) 

Meleghegy. 

Kérés. 

Tavarna. 

Ungvár. 

Liptó-Ujvár. 

(Nádast!  (XLVIIa.),  — 


—  Mart.  20.  —  (in)  jgelnieczb.  (XLVI.. 

—  Apr.    18.  —    II    Eőr.  (XLVII«.) 

—  30  nap  (ítage). 

—  Apr.  3—4. 

>  Ruticilla  tithys,  Scop. 


XLIV«. 

—  Apr.      fi.  — 

(in)  Temes-Kubin 

XLV«. 

—  Mart.  20.  - 

Il     Fogaras. 

XLVI. 

—  Jan.    28.— 

Il    Remele. 

XLVII. 

—  Apr.      1 .  — 

Il    Felső-Lövő. 

« 

—  Mart.    fi. — 

Il     Kőszeg. 

XLVII«. 

—     1.       20.  — 

Il     Nádasd. 

II 

—     Il       13.— 

Il     Sopron. 

XLVIII. 

—     Il       20.  — 

Il     Cs.-Somorja. 

234 


XLVIII. 
XLVm«. 


XLIX. 


Mart.  20.  —  (in)  Selmeczbánya. 


Lk.  (Sp.)   —Apr.    14. 


Apr.     8.  — 

Mart.    6.  — 

..      "25.  — 

«      30.  — 

..       IG.  — 


Tavarna. 
Ungvár. 
Zuherecz. 
Liptó- Újvár. 
Szepes-Béla. 


Kis-Harta. 
(XLVI«.) 


E  fajról  az  idén  kapunk  először  telelési  ada- 
tot, inkább  csodálkozni  lehet  rajta,  hogy  már 
eddig  is  nem  kaptunk,  hisz  Csehország])an  és 
Németországban  is  telelt  már. 

Ííoii  öiefer  3lrt  erijieíten  mir  (leiier  baê  crfte 
ÍUicnmutenmgSbatum,  mon  föimte  fid)  ader  cí)er 
barüíier  rouiibcni,  ba|  nnv  Ineíjcrfeiii  foldieô  crí;iel: 
ten,  inbcm  ber  @nrtciirotí)íd)H)an5  íd)on  in  58ö[)men 
unb  aiid)  in  Sciitfdjtanb  übeviuintcrte. 


L.  (F.)       —Mart.    G. 
Lk.  (Sp.)   —Apr.     8. 


,•     .   IKŐszeg  (XLVII), 
i^^l  illngvár(XLVmt. 

«     Tavarna.  — 


(XLYIII«.) 


J.  (Sch.) 
K.  (M.) 


34  nap  (íTaije). 
Mart.  22     23. 


142.  -^->  Saxicola  œnanthe,  L. 


XLIV«. 

-  Mart.  31.- 

(in 

Temes-Kubin. 

XLV«. 

—  Apr. 

8. — 

Ó-Verbász. 

„ 

—     .. 

2.  — 

Fogaras. 

XLVI. 

-  Mart.  30.  - 

Bucsum. 

,( 

—  Apr. 

1. — 

Nagy-Enyed. 

XLVI«. 

-  Apr. 

6.  - 

Lelle. 

<. 

6. — 

Látráuy. 

(( 

—     « 

14.— 

Kis-Harta. 

„ 

—  Mart 

31.— 

Izsák. 

„ 

-  Apr. 

1.  — 

Kolozsvár. 

XLYII«. 

5.  — 

Nádasa. 

„ 

—     ,. 

7. — 

Sopron. 

(1 

—     (( 

11.— 

Eőr. 

XLVIII. 

—     (. 

2.  — 

Cs.-Somorja. 

(( 

—     ,( 

11.— 

Selmeczbánya. 

« 

—     <( 

12.— 

Meleghegy. 

XLVIII«. 

—  Mart.  29.  — 

Tavarna. 

« 

—  Apr. 

12.- 

Ungvár. 

XLIX. 

-  Mai 

i5.- 

Zuber  ecz. 

,, 

-  Apr. 

1.  — 

Liptó-Ujvár. 

" 

—     ,, 

4.  - 

Szepes-Béla. 

Zuherecz  adata 

túlkésőne] 

látszik,  elmarad 

S)aê  2)ntum  non  B»^'!^ 

ve 

5  eríd)cint  jit  fpät 

bleibt  lueç 

• 

L.  (F.) 

—  Mart 

2Í).  — 

(in 

)  Tavarna.  — 
(XLYUI«.) 

J.  (Sch.) 
K.(M.) 


143. 


1 7  nap  ( Taç^cV 
Apr.  6. 


Scolopax  rusticola,  L. 


XLY.        — 


XLY«. 


XLVI.       — 


Apr. 

1 

— 

(in)  Zeugg.    29—513. 

Mart 

5. 

— 

(1     Kupinovo.  —  78. 

,, 

?S. 

— 

«     T.-Kubin.  —  82. 

lEgúsz  télen  út  1 
\Tm  90.«.  SSinlcví 

..    Novi.  —  21—33. 

Mart.  1.5.  köriü  el- 

vonultak a  vidék- 

ről. Sofien  um  ben 

1 5.  «Dfärs  QUè  ber 

(^eiienb  fort. 

Febr 

21. 

«  Plavna.  --  85.  — 
Keményerdő.  — 
^artfioläroalb. 

Mart 

m 

(1  Plavna.  80.  Lágy 
erdő.— aSeiá)^oIa= 

niaíb. 

„ 

9. 

— 

<.    Újvidék.  —  84. 

Febr 

23. 

— 

(I    Dolnji-Miholjac. 
97. 

Mart 

2. 

— 

..     Béllye.  —  87. 

(1 

5. 

— 

..    Drávatorok.  S3. 

Fehr 

97. 

— 

«    Apafin.  —  86. 

„ 

98. 

— 

«    Ajiatin.  —  8G. 

(    Áttelelt 
\Üki  Diiiteit 

} 

«    Apatin.  —  8G. 

Mart 

13. 

«     Doroszló.— 91. 

„ 

11. 

— 

«     Temesvár.  —  91. 

<' 

2. 

— 

«  Kövesd.— 152— 
263. 

„ 

11. 

— 

(c     Hisziás.  —  171. 

„ 

6. 



«     Kiszetó.  —    110. 

" 

G. 

— 

«  Labasincz.  1G3— 
291. 

„ 

12. 



«    Petirs.  206—303. 

„ 

15. 

_ 

«     Dobrest.  —  350. 

„ 

21. 

— 

(.    Déva.  —  184. 

„ 

22. 

— 

a    Nagy-Sink.  47G. 

(. 

15. 

— 

«     Fogaras.  --  430. 

(. 

7. 

— 

«     Sárkány.  —  470. 

" 

19. 

— 

1.  Zernest.— 722— 
840. 

,. 

15. 

— 

1.     Bölön.49G— 511. 

" 

15. 

— 

«  Előpatak-Hidvég. 
744. 

„ 

22. 

_ 

IC    Kovászna.  5G0. 

" 

9. 

— 

..     Polum.     -  1'.i3 
250. 

XLVI. 


XLVI«. 


XLVII.     — 


Mart 

4.  - 

(in)  Nagy-Kanizsa.  — 
160. 

4. — 

(.     Berzencze.  133. 

S.  — 

«  R.-Szt.-Király.  — 
129. 

10.— 

«     Kaposvár.  —  1 42. 

5. — 

0  Toponár.  134— 
171. 

3.  — 

..     Mánfa.  —  302. 

11.  — 

a  Somogy.  195 — 
221. 

9. — 

«     Pécska.    -  103. 

12.  — 

<.     Arad.—  111. 

3. — 

«    Lippa.  —  208. 

16.— 

<i    Sistarovecz.  245. 

IL- 

« Mészdorgos.  — 
316—339. 

IO.  — 

«    Dorgos.  —  245. 

Ü.  — 

«  Zabález.— 217  — 
266. 

9. — 

«  Tótvárad.  189— 
270. 

4. — 

«  Csertés.  1002— 
1230. 

30.- 

«    N.-Enyed.  270. 

20.— 

«    Bereczk.  —  592. 

21.— 

«  Szt.-Gotthárd. — 
232. 

« 

4. — 

«     Keszthely.  182. 

Febr 

28.— 

«     Fülöpszállás.  98. 

A})r. 

m- 

«  Albák.  —  716— 
1581. 

« 

9.- 

«  Reketó.  1210— 
1307. 

Mart 

.23.— 

«    Meleg-Szamos. — 

585. 

« 

23.— 

«     Gyalu.  413—600. 

(( 

15.— 

«     Kolozsvár.  349. 

,( 

20.  — 

.     Yárfalva.  -  382. 

" 

4. — 

«  Szt.-Mihálytelke. 
469. 

Apr. 

1.  — 

n  Maros- Vásárhely. 
316. 

Mart 

.18.— 

"    Szász-Eégen.  398. 

„ 

27.— 

«    Maros-Vécs.  422. 

« 

28.— 

«  Mocsár.  — 409— 
427. 

" 

23.— 

«     Görg.-Szt.-Imro. 
421—700. 

Apr. 

21.  - 

«    Laposmja.  — 
813—1083. 

Febi 

.21.  - 

.    Lödös.  —  293. 

XLVII«. 


XLvm. 


Febr 

28.— 

in)  Felsö-Eőr.  317  — 
379. 

Mart.  31.— 

"    Fehö-Lövő.  — 

3.50—410. 

Apr. 

5. - 

<i     Csajta.  —  286. 

Mart 

17.— 

«    Bozsok.  —  314. 

« 

7. — 

«    Kőszeg.  —  274. 

" 

19.— 

«     Német-Gencs. 
230. 

(. 

10.— 

"    Ugod.  —  209. 

" 

10. 

«    Farkas-Gyepü. — 
410. 

Febr 

28.— 

«    Bakonybél.345- 
479. 

Mart 

10.— 

»     Sárosd.  —  115. 

" 

14.  — 

«    Nagy  várad.  126- 
230. 

6. — 

«    Czigányfalva.172. 

3.- 

"     Felső- Derna.  240. 

25.— 

«    Nagy-Honda.  230. 

16.  - 

«     Deés.  —  251. 

Mart 

.    8. — 

«    Stoczing.  —  254. 

25.— 

«     Sopron.  —  212. 

11.  — 

«    Miklósfahi.    123. 

20.  — 

«    Tata.  —  166. 

11. 

«    Pilis-Maróth.   - 
159—289. 

8. — 

«     Nagy-Maros.  368. 

^  

«    Visegi-ád.  —  346. 

17.— 

«     Vácz.  —  111. 

10.  — 

«    Mácsa.  —  1.50. 

14.— 

»    Valkó.  148— 188. 

7.  — 

<'    Buják.  —  194. 

25.- 

«    Sirok.  174-322. 

18.— 

.    Felső-Tárkány. 
218—666. 

12.— 

«    Eőr.  —  142. 

20.— 

(1    Hosszufalva.  175. 

25.— 

«     Cs.-Somorja.l30. 

13.    - 

«     Galgóez.  —  156. 

9. 

II     Alsó-Köröskény. 
141. 

7.  — 

11    Ghymes.  —  192. 

8.  — 

II    Zeliz.  —  137. 

24.- 

«     Selmeczbánya.— 
593—942. 

20.  - 

(1    Selmcczbdnya.{v. 
Tazson,v.Yadas). 

16.  - 

II    Balogvölgy.  — 
204—415. 

8. — 

II    Meleghegy.  - 
214-477. 

:il.     --  Mart.  2G. 

—  ..       12.  — 

—  «       15.  — 

„      23. 

—  «       19.  ~ 

—  Aiw.     8.  — 

—  Mart.  M:  — 

—  «       19.  — 
Mm-l.'iS.Apr.il.^J 


XLVIII«.  —  Mart.    ?.. 
-     «       17. 

-Apr.      1. 
-^  Mart.  10. 

((  —  Apr.      1. 


—  Apr.  ??. 
^  Mart.  I  r,. 

—  «       19. 

—  «       33. 


—  (in')  Szilvás.  -    345. 

—  ..     Diós- Győr.  183. 

—  (I     Miskolcz.     122 
229. 

—  «    Leányvár.   110 — 
123.  " 

Nagy-Szőlős.    — 
136—568. 
Dushjaháza.  209. 
Kabolapolyána. 
410—1000. 
Kőrösmező.   647. 
Kőrösmező'.   Más 
erdőhatóságokje- 
lentése.    33ericf)te 

aiiberer   «^orft-- 
kí)örben. 
Holies.  185— 207. 
Morava.—  161  — 
193. 

Kellő.  604—900. 
Szklenó.  393— 
700. 

Felső -Turcsek. — 
862. 

Zólyom.  —  29.5— 
500. 

Beszterczebánya. 
362—600. 
Szliáes.  —  447. 
Kis-Garam.  — 
492—800. 
Szí/c/a.  710—947. 
Horka.228— 400. 
Rozsnyó.    314 — 
797. 

Kakasfalva.  — 
375-700. 
Keczer-Peklén. — 
328. 

ïavarna.  163— 
300. 

Mislina.  —  1G9. 
Mocsár.  —  112. 
Ungvár.       120— 


XLIX. 


«  20.  — 
Febr.  28.  — 
Mart.  25.  — 


Nagy-Berezna.  - 

210—587. 

Dubrinics.  169- 

400. 

Sztavna.      379- 

700. 


—  Mart 

15. 

— -  (ini  Nagy-Bittse.  — 
308—600. 

—     (. 

28. 

—    (1     Zuberecz.    750 — 
1 3(J0. 

—     « 

28. 

—    «    Liptó-Ujvár.  — 
637—1200. 

Apr. 

6. 

—    «    Papuljaren.  800. 

—  Mart 

12. 

—    «    N.-Szalók.  677. 

—     « 

28. 

—    (1    Szepes-Ófahi.    - 
500—900. 

—     « 

28. 

—    «    Szepes-Béla. 
631     800. 

—     (, 

28. 

—    «    Lőcse.  —  573. 

„ 

25. 

—    «    Bártfa.  277-388. 

L.  (F.)       —  Febr.  21.  —  (in)  Plavna  (XLY), 
Lödös  (XLYII). 

Lk.  (Sp.)   —  Apr.      6.  —    «     Papnljaren. 
(XLIX.) 

J.  (Sch.)     —  45  nap  {'S:aç\e). 

K.(M.)  Mart.  15. 

A  sorozat  rendkívül  tarka,  úgy  hogy  a  felvo- 
nulásról nem  alkothatunk  magunknak  fogalmat. 
A  geographikus  és  hypsometrikus  befolyást  a 
négy  földrajzi  terület  középszámaiból  ugyan  ki 
lehet  mutatni,  de  ez  mind  igen  problematikus 
értékű,  ha  számba  veszszük  azt,  hogy  korai 
és  késői  adatok  össze-vissza  vannak  keverve, 
tekintet  nélkül  a  fekvésre  és  a  magasságra. 
A  jelenség  egyik  valószinű  oka  mindenesetre 
az  erdei  szalonka  rejtett  életmódjában  kere- 
sendő, s  ezért  itt  nagyobb  mérvben  is  alkal- 
maztam az  eliminálást,  mint  a  többi  fajnál, 
habár  a  Magyar  Ornith.  Központban  elv,  lehe- 
tőleg minden  adatot  méltatni  és  figyelembe 
venni.  Ennél  a  fajnál  azonban  igazolt  az  eljárás, 
hiszen  már  sokszor  hivatkoztak  arra  a  tekin- 
télyes időbeli  különbségre,  mely  az  először  látóit 
és  az  először  lőtt  szalonkáknál  először  felmerül. 

Éppen  ezért  meg  se  kíséreljük  az  erdei  sza- 
lonka felvonulását  vázolni,  ezúttal  megelég- 
szünk azzal,  hogy  az  anyagot  rendeztük,  s  rá- 
mutattunk ennek  a  vonulás  szempontjából  fon- 
tos sajátságaira  ;  a  behatóbb  tárgyalás  majd  az 
öt-,  illetőleg  tízéves  anyag  feldolgozásakor 
következik.  Itt  még  csak  a  négy  földrajzi  terület 
középnapjait  adjuk. 

íííie  9íeit)e  ift  ungemein  Inmt,  )û  bafs  nnm  fid) 
DOH  bem  3"Öf  ber  SBalbídinepfc  bnrdxino  fciii 
58iíb  entrocvfen  tann.  STcn  í)i)píonu'triídicn  unb 
geotjrapljijdjen  (SinftuB  íann  man  auè  ben  mittleren 


237 


înç^en  ícr  nier  iU'OiU'fipl)iíd)Cii  (Siebicto  u)ol)l  nad)-- 
roeifen,  öod)  erfcbeiiit  iieô  alleo  felju  problema: 
tifd),  luenii  man  ^^e  íKeibe  betraí^tet,  mo  fvitbe 
unb  ivate  [Taten  in  buntem  'Â^nrdjeinanbcr  fol; 
gen,  ofine  con  ber  tjeograpbifdjen  ober  í)i)|)fome= 
trifd^en  í*age  beetnfluêt  ju  fein.  (Sine  roal^rfdiein: 
íií^e  Ur)ad)e  biefer  (i-rfc^einimg  ift  jebenfailê  òa?, 
f)eimlid)e  Sïommen  nnb  C^jeíjen  ber  3i>albíd)nepfe, 
eben  barnm  imirbe  bei  biefer  2trt  bie  Síiniination 
in  grijfeerem  9Jía^e  angeiuanbt,  alá  bei  anbeten, 
entgegen  bem  ^^rincipe  ber  Ung.  Drn.  Centrale, 
niomőg(id)  ein  jebeê  !î)atum  jn  niiirbigen  unb  in 
5öetrad)t  pi  netpten.  58ei  biefer  3lrt  erfdjeint  una 
aber  ber  SBorgang  geredjtfertigt,  ift  bod)  fd^on  öfter 
auf  ben  beträd)tlid)en,  jeitltdjen  Unterfdìieb  auf= 
mertfam  gemad)t  morben,  ber  ämifdien  ber  5  u  e  r  ft 
g  e  f  e  l)  e  n  e  n  unb  ber  ,ì  u  e  r  ft  g  0  f  d)  offe  n  e  n 
2Balbfd)nepfe  beftel)t. 

5i>ir  nerfuc^en  eö  gar  nid)t  ben  3»9  ber  aiìalb: 
i(^nepfe  ein'getienber  ju  unterfuc^en ,  unb  be- 
gütigen  une  bamit,  ï^aî,  îJîaterial  georbnet,  nnb 
auf  bie  ben  3"í  betreffenbe  6igentbümltd)feiten 
aufmerffom  gemadjt  ju  traben;  bie  eingeljenbere 
Unterfuáiung  %irb  bei  ber  ^Bearbeitung  ber  fünf:, 
refpectioe  3e^njäf)rigen  !öeobad)tung  folgen,  ßier 
geben  mir  nod)  bie  mittleren  'Zim'  ber  nier  geogra: 
p^tfd)cn  ©ebiete. 

Alföld.  —  îicfclicni-. 

L.  (F.)  Febr.    3. 

Lk.  (Sp.)  —  Mart.  2.5. 
J.  (Seh.)   —  51  nap  (^age). 
K.  (M.)    -  Febr.  ^28. 

Dnnántúli  dombvidék.  —  £)iiAcUnii<>  jctif.  ber  T'oiinu. 

L.  (F.)      -     Febr.  11. 
Lk.  (Sp.)  -    Mart.  21. 
J.  (Seh.)  —  39  nap  (2;age). 
K.  (M.)    ^  Marl.  i». 

Keleti  hegyvidék.         Ccftlirtic  (SrhcbmiB. 

L.  (F.)      -    Mart.    -1. 
Lk.  (Sp.)  —     «      28. 
J.  (Seh.)   —  27  nap  (2;age). 
K.  (M.)    —  Mart.  15. 

Északi  hegyvidék.  —  9Iäci>licl)c  O'cliebung. 

L.  (F.)  Febr.  :Í8. 

Lk.  (Sp.)  —  Apr.      (i. 
J.  (Seh.)  —  38  nap  (ïage). 
K.  (M.)    —  Mart.  17—18. 


144.  <^->  Serinus  hortulanus,  Koch. 


XLV«.  —  Mart.  1 7 

XL  VIL  —  Apr.      2 

XLVm.  —Mart.  20 

XLVni«.  —  Apr.     Il 

XLIX.  -     «      21 

((  —     «      20 

«  —     «       20. 


(ini  Ü-Verbász. 

«  Felső-Lövő. 

Cl  Cs.-Somorja. 

«  Ungvár. 

«  Zuberecz. 

((  Liptó- Újvár. 

(1  Szepes-Béla. 


Igen  szép  kis  sorozat,  s  jellemző,  hogy  ez  a 
nálunk  telelő  faj  évről-évre  ilyen  többé-kevésbbé 
szabályos  sorozatot  ad.  Első  tel< intetre  látszik  a 
hypsometrikus  befolyás  és  a  földrajzi  fekvés 
okozta  megkésés. 

(Sine  febr  fdjőne  3íei^e,  unb  eô  ift  d)araf'teriftifc^ 
für  biefe  bei  une  tl)eiíiüeife  überrointernbe  9(rt,  ba§ 
fie  biêl;er  jätiriid)  eine  me[)r  ober  minber  reget: 
mäßige  Síeií^e  obgiebt.  Inf  ben  erften  Mia  ift  bie 
burd)  bie  [)i)pfometrifd)on  äieriiältniffe  unb  bmà) 
bie  geograpf)ifd}e  Sage  bebingte  aSerfpätuiug  er: 
fid)tbar. 

L.  (F.)        -  Mart.  17.  -  (in)  Ó-Verbász.   - 
(XLV«.) 

Lk.  (Sp.)   —Apr.    21. —    «     Zuberecz.— 
(XLIX.) 

J.  (Seh.)     -  -  36  nap  (î^age). 

K.(M.)  Apr.  2— 3. 

145.  <— >  Spatula  clypeata,  L. 
XLV«.         -  Apr.      4.  —  (in)  Fogaras. 


146.  ^ 

>  Sterna  fluviatilis,  Naum. 

XLIV«. 

—  Apr.      6.  —  (in)  Temes-Kubin. 

XLV«. 

—     «       10.  —    «     Ó-Verbász. 

XLVII«. 

—     «       30.—    «     Eőr. 

XL  VIII. 

—     «       12.  —    «    Cs-Somorja. 

L.  (F.) 

-  -  Apr.      6.  —  (in)  Temes-Kubin.  - 

(XLIV«.) 

Lk.  (Sp.) 

-      «       30.  —    «     Eör.  (XLVnia.) 

J.  (Seh.) 

—  25  nap  (î^oge). 

K.  (M.) 

Apr.  18. 

147.  < — >  Sterna  minuta,  L. 
XLVIII.    —  Apr.    16.  —  (in)  Cs.-Somorja. 


238 


1 48.  <^>  Sturnus  vulgaris,  h 
XLIY«.     —  Mart.    (1. 


XLV. 


XLV«. 


Febr.    S.  - 

«         í).  - 

.     «       24.  - 

«       20.  - 

í  Áttelelt  l 
ittbEnoiiitcrtef 
Febr.  23.  - 
Mart.    5. 

«  12.  - 
Jan.    18. 


XLVI. 


«  24. 
«  2ü. 
«       26. 

«  21. 
Mart.    7. 

(.  1. 
Febr.  24. 

.      22. 

Mart.  6. 
Febr.  28. 
Mart.  2. 
Febr.  23. 
Mai-t.  4. 
4. 
Febr.  19. 
a        18. 

Mari.  26. 
/Ipj'.  21. 
Mart.  2. 
Febr.  28. 
«  28. 
Apr.  H. 
Febr.  22. 


(in)  Zengg.  Tömege- 
sen ->ÉK.  — 
3Jiaficní)aft  -  ►NO. 

(.    Kupiuovo. 

(I     Temes-Kubin. 

..    Plávna.  ->É.  (N.) 

«    Cséb.  ->K.  (0.) 

II     Újvidék. 

<•    Béllye. 

(I     Drávatorok. 

(1     Apatin. 

«  Ó-  Verbász.  3  db. 
->ÉNy.  —3  St. 
-^NW. 

..  Ó-Verbász.  50  db. 
-^DK.  —  .50©t. 
— >-S0.  A  vonulás 
mart.  27-ig  tar- 
tott iránya, 
DK  — >  ÉNy,  és 
D-->É.  Í)er  3ug 
ïiaiierte  tnè  27-ten 
maxi.  Síiáitung 
SO  — vNW.  uno 
S  ->N. 

Il     Uj-Bessenyö. 

(1    Kövesd. 

(I  Kiszetó.  100  drb. 
— >É.100©t.— N. 

II    Petirs. 

(I     Lúgos. 

II     Eéa. 

II     Nagy -Sink. 

II  Fogaras.  30  drb. 
-^K.  30St.->0. 

II     Sokolovac. 

II     Nagy-Kanizsa. 

II    Toponár. 

II     Királyhalom. 

II     Arad. 

<i     Sistarovecz. 

<i     Mész-Dorgos. 

II    Dorgos. 

II    Zahálcz. 

II     AUó-  Vidra. 

(1     Ponorell. 

(I     Csertés. 

(I     Topánfalva. 

<i     Bvizlra. 

II     Offenbánya. 


XLYI. 


XLVI«.     - 


Mart.  25. 

«  18. 
Febr.  26. 

<i  18. 
Mart.  8. 
Febr.  23. 

II  23. 
Mart.  20. 
.lau.    16. 


—  Mart.  10. 

—  Febr.  23. 
XLVÎI.     —  Mart.  26. 

—  II       14. 

—  Febr.  26. 
II          —Mart.  12. 

-Apr.   13. 

—  II    m. 

—  Mart.    I . 

—  Il         2. 

—  Il         3. 

—  .,  4. 
XLVIIa.  -  Febr.  20. 
XLVIII.    —Mart.    6. 

—  Febr.  24. 

—  Mart.    2. 
(I           —  Febr.  28. 

—  «       17. 

—  Il       28. 
Il          —     Il      25. 

—  Mart.  15. 
-     Il       15. 

XLVIlIa.  —     I.       14. 

—  Febr.  26. 

—  Il      28. 

—  Mart.  14. 
XLIX.       —     Il       19. 

—  Il      21. 

—  (I         9. 


(in)  Toroczkó. 

«  Nagy-Enyed. 

«  Sz. -Udvarhely. 

(I  Keszthely. 

(I  Visz. 

Il  Fülöpszállás. 

Il  Szarvas. 

«  Albák. 

II  Kolozsvár.  2  drl). 

2  St. 

II  Maros-Vécs. 

II  Mocsár. 

-  II  Árokszállás. 
■    II  Kulcsárfalu. 

II  Bozsok. 

-  II  Kőszeg. 

-  II     Tömöd. 

-  II  Nagy-\'ár<id. 

-  II  Felsö-Derna. 
II  Perjé. 

-  II  Nagy-Honda. 

-  II  Deés. 

-  II  Eőr.  ->É.  (N.) 

-  II  Cs.-Somorja. 

-  II  Alsó-Köröskény. 

-  II  Ghymes. 

-  II  Selmeczbányai 

-  II  Losoncz. 

-  II  Meleghegy. 

-  II  Leányvár. 

-  II  Huszt. 

-  II  Kőrösmező.  — 

->ÉK.  (NO.) 

-  II  Geletnek. 

-  II  Tavarna. 

-  <i  Mocsár. 

-  II  Ungvár. 

-  II  Nagy-Bittse. 

-  II  Podbjel. 

-  II  Szepes-Béla. 


Néhány  túlkéső  adatot  el  kellett  hagyni, 
tekintettel  a  seregély  kószáló  természetére  is. 
Az  enyhe  tél  következtében  több  helyen  át  is 
telelt. 

Minthogy  egyes  zónákból  alig  kaptunk  adato- 
kat, nem  hasonlíthatjuk  össze  ezeket,  de  így  is 
elég  szemléletes  a  kép.  Határozott  késés  mutat- 
kozik észak  felé  és  a  keleti  hegyvidéken.  A  sere- 
gély épp  úgy  otthonos  az  alföldi,  mint  hegy- 
vidéki lomberdőkben,  s  így  természetes,  hogy 
ott  jelenik  meg  előbb,  a  hol  előbb  találhatja 


megélhetési  föltételeit.  Külön  is  rá  kell  mutat- 
nunk a  tengerparti  állomás  —  Zengg  —  arány- 
lag késői  adatára.  Ez  a  késés  eddig  az  összes 
fajoknál  ki  volt  mutatható,  a  melyekről  jelen- 
tés érkezett  be  a  tengerparti  vidékről. 

(Siiiige  äu  ípate  2)ateit  mußten  luecigeiaffen  iüer= 
ben  fd)oii  in  ^infidit  nuf  btc  iuirliebe  boa  ©taateê 
äuin  ^erumftreiiíen. 

Snbein  roir  am  nic()reren  3o"en  ju  roenig  ©ateii 
er(;alten  I)aben,  fönneu  roir  biefe  nií^t  unter= 
cinanbcr  riergleid)en,  ttoá)  giebt  une  bíe  9íei^e  aná) 
fo  ein  genügcnb  aníc^aulidiesSiíb.  S)ie  SSerfpätung 
ber  nőrbíi(í)en  unb  ôod)ge[nrgâ)'tationen  ifi  jáiarf 
marfiert.  ®er  ©taar  ift  in  òen  Sauíuoaíbern  ber 
ebene  ebenfo  jn  ôaufe,  ale  in  benen  ber  @ebirgè= 
tDöíber,  unb  fo  ift  es  ganj  natiirlici),  ha^  er  bort 
eí)er  erl'd)eint,  mo  feine  i'elienèbebingungen  e^er  er: 
füHt  werben.  3iod;  muffen  roir  Ijinroeifen  auf  bie 
SSerfpätung  ber  .^üften^Station  3e"99-  ^i^i^  '^^^'' 
fpätung  roar  bisber  bei  allen  3(rten,  con  roeídien 
roir  bortige  3.^erid)to  crbieltcn,  nad)roeièbar. 

L.  (F.)       —  Febr.    3.  —  (in)  Ó-Verbász.  — 

(XLV«.) 
Lk.  (Sp.)   —  Mart.  25.  —    a    Toroczkó  (XL VI). 
J.  (Seh.)    —  51  nap  (^age). 
K.  (M.)      -  Febr.  28. 


149. 


Sylvia  atricapilla,  L. 


XLIV«.     -Apr. 

15.- 

(in)  Temes-Kubin. 

XLV«.      -     « 

3. — 

«     Béllye. 

XLVI.       —     « 

1-2.— 

<■     Arad. 

XLVI«.     —     0 

15.  — 

«     Kis-Harta. 

XLVIl.      -     .. 

ß.  — 

«    Kőszeg. 

XLYII«.   -     . 

8.  — 

«    Nádasd. 

„          -       ,, 

12.— 

"     Sopron. 

xLvni.   -    « 

16.— 

«    Cs.-Somorja. 

"       —    " 

t^A  — 

«  Selmeczbdnya.— 
(v.  Vadas.) 

«       —    (( 

17.— 

<i  Selmeczbánya.  — 
(v.  Tuzson.) 

XL  VIII«.  —     « 

28.— 

<(     Zólyom. 

(1          — -     « 

28.— 

«    Tavarna. 

—     « 

23.— 

«    Ungvár. 

XLIX.       -  Jim. 

?.  — 

«    Ziiberecz. 

Ziiberecz  alig  lebet  vonulási  adat. 

3  II  b  e  r  e  e  5  fai 

n  rooí)l 

faum  ein  3"9âbatum 

fein. 

Lk.  (Sp.)    -    Apr.    28.    -  (in)  Zólyom,  Tavarna 

(XLVni«.) 
J.  (Sch.)  26  nap  (^age). 

K.  (M.)  Apr.  15     16. 


l.")0.  ■< — »-  Sylvia  cinerea,  Bechst. 


XLIV«. 

—  Jan. 

?&- 

(in)  Temes-Kubin 

2  drb.  2  ©t. 

" 

—  Apr. 

17.— 

Temes-Kubin. 
Több.  «öíefirere 

XLV«. 

—     » 

13.— 

Ü-Verbász. 

« 

—     « 

20. 

Uj-Bessenyö. 

« 

—     « 

24.    - 

Fogaras. 

XLVI. 

—      « 

10.— 

Nagy-Enyed. 

XLVIa. 

-~     « 

17.  — 

Kis-Harta. 

(1 

—     (1 

20.  — 

Izsák. 

« 

—     (. 

17.  — 

Tisza- Alpár. 

« 

—       a 

20.  - 

Békés-Csaba. 

XL  VII. 

—       (1 

2_ 

Felső-Lövő. 

« 

—       « 

IL- 

Kőszeg. 

XLVII«. 

—       (( 

IO.  — 

Nádasd. 

« 

—       <( 

13.- 

.  Sopron. 

(. 

—       « 

20.  — 

Eőr. 

XL  VIII. 

„ 

22.— 

Cs.-Somorja. 

XLvm« 

Mai 

1.  — 

Zólyom. 

-Apr. 

27.— 

Tavarna. 

XLIX. 

—  Mai 

90.^ 

Zuber  ecz. 

,1 

—     « 

1.    - 

Liptó-Ujvár. 

Megmagyarázhatatlan  Temes-Ktibin  január 
28-iki  adata.  A  Sylviákról  ugyan  tudjuk,  hogy 
kedvező  körülmények  között  sokáig  tartózkod- 
nak itt,  de  ily  korai  megjelenésről  nincs  eddig 
egyetlen  adatunk  se.  Zuberecz  az  idénre  túl- 
késönek  látszik. 

©anj  unertíarbar  ift  haè  S)atum  uom  28=ten 
Sänner  in  3:;emeê  =  Enbin.  ÎBir  roiffen  roobí,  bafe 
bie  @t)loien  unter  günftigen  Umftänben  fe^r  lange 
f)ier  oerbleiben,  aber  biefe  (Srfd^einung  fte^t  biêl^er 
beifpieHoê  M.  Bn^erecj  erfc^eint  für  i)euer 
äu  fpät. 

L.  (F.)        —  Apr.      2.  —  (in)  Felső-Lövő.  — 

(XLVII.) 
Lk.(Sp.)   -Mai       1.-    «    KrEj^SîS,. 
J.  (Sch.)     "  30  nap  (Tage). 
K.(M.)  Apr.  15     16. 

151 .  -Η >  Sylvia  curruca,  L. 
XLV«.       —  Apr.    12.  —  (fn)  Uj-Bessenyö. 


L.(F.) 


Apr.      3.  —  (in)  Béllye.  (XLV. 


Mart. 


Kéa. 


240 


XLV0.  —  Apr.  ?..  —  (in)  Fogarns. 

XLVI.             Mart.  :M.    -  .'  Nagy-Enyed. 

II  —  Apr.  2.  —  "  Maros-Ujvár. 

XLYIa.  -     "  20.  -  «  Kis-Harta. 

(I  —     (I  8.  —  11  liékés-Csaba. 

XLVn.  —     «  Í).  —  K  Kőszeg. 

XL  VII«.  -       <'  12.  —  «  Sopron. 

<(  —     «  8.    -  (1  Eőr. 

XLYIII.  —     «  24.  —  «  Cs.-Souaorja. 

Il  —     (I  27.  —  (I  Selmeczbánya. 

XL  Vili«.  —     "  2.  —  (.  Ungvár. 

XLIX.  —  Mai  14.  —  c  Liptó-üjvár. 


L.  (F.)       -  Mart.  80. 
Lk.  (Sp.)   —  Mai     14. 


(in)  Eéa.  (XLV«.) 

(1     Liptó- Újvár. 

(XLIX.) 


.7.  (Sch.)     —  4G  nap  (%a^e). 
K.  (M.)      -  Apr.  21-  22. 

1.52.  -< — >■  Sylvia  hoi'tensis,  Bechst. 

XLV«.       —  Apr.    26.  —  (in)  Eéa. 

—  «       2.5.  —    <'    Pogaras. 
XLVI«.        -     ■'       20.  —    «     Kis-Harta. 

~  ,.  26.  —  «  Békés -Csaba. 

XLVU.      —  «  26.  —  «  Kőszeg. 

XLVn«.    —  «  29.  —  "  Nádasd. 

—  «  2.5.  —  <i  Eőr. 

XL  VIII.    —     «  19.  —  «  Cs.-Somorja. 

«           —     (I  27.  —  (I  Selmeczbánya. 

XLVIII«.  —     «  8.  —  «  Tavarna. 

«           —     (I  24.  —  «  Ungvár. 

XLIX.         -  Mai  30.    -  «  Zuberecz. 

«           —     «  3.  —  «  Liptó-Ujvár. 

Feltűnően  késik  Zuberecz  az  idén  a  Sylviák- 
nál,  ezt  az  adatot  se  vehetjük  figyelembe,  mert 
más  években  nem  késik  ily  abnormisan,  s  a 
vele  szomszédos  Liptó-Ujvár  is  elég  normális 
adatokat  szolgáltat. 

,3iiberec5  uerfpätet  fid)  lieiier  auffalleiiû  knien 
©DÍüien,  ïiod)  tonnen  mir  oiid)  öiejeo  'Dahun  uidjt 
in  33etrad)t  neljuien,  ba  biefc  üeripätnug  nid^t  con: 
[tant  tft,  unb  and)  bie  benad^barte  Station  i'iptb= 
lljudr  feine  abnorme  tíerípatnni^  anfmeift. 

L.  (F.)        —  Apr.      8.  —  (in)  Tavarna.  — 
(XLVIIIö.) 

Lk.  (Sp.)    —  Mai       3.  —    "     Liptó-Ujvár.  — 
(.XLIX.) 

J.  (Sch.)     —  26  nap  (ÎTage). 

K.(M.)  Apr.  20- 21. 


!.">:'..  ■< — >  Sylvia  nisoria,  Bechst. 

XLV«.  —  Mai  1 .  —  (in)  Ó-V( 

XLVI«.  Apr.  23.  ..  Kis-Harta. 

XLVH.  .^  19.  —  "  Kőszeg. 

XLVn«.  -     ..  20.    -  «  Sopron. 

„  _     „  27.  _  „  Eőr. 

XLVIII.  —Mai  1.—  «  Cs.-Somorja. 

XLVIII«.        Apr.  29.  —  ..  Zólyom. 

<|  —  Mai  2.  —  «  Ungvár. 

L.  (F.)  -  Apr.    19.  —  (in)  Kőszeg.  (XLVII.) 

Lk.  (Sp.)      -Mai       2.—    ■'     Ungvár. — 
(XLVIII«.) 
J.  (Sch.)     -      15  nap  (iaçiel 
K.  (M.)  Apr.  26. 

A  Sylviákról  általában  meg  kell  jegyeznünk, 
hogy  az  adatok  évi  eloszlása  rendkívül  változó 
és  ingadozó.  A  hypsometrikus  befolyást  ngyan 
ki  lehet  még  mutatni,  de  hogy  ezenkívül  mily 
okok  működnek  közre  a  felvonulásban,  arról  az 
évi  sorozatok  nem  adnak  felvilágosítást.  Lehet, 
hogy  itt  a  biológiai  momentum  s  a  localis  viszo- 
nyok hatnak  be  tiilnyomóan  a  felvonulásra,  úgy, 
hogy  ezek  mellett  a  geographikus  befolyás  szinte 
elenyészik. 

33ei  ben  Síjtuien  muffen  mir  bemerfen,  ha^  bie 
jaí;rlid)e  5>ertbetlnnij  ber  Taten  feljr  ueränberlid; 
ift  unb  grofeen  Sdjuianfungen  unterliegt.  S)er 
i)i)pfometriid)e  ©influé  ift  nod)  nad)roeiâbar,  roel^e 
Urfad;en  aber  aufeer  biefem  nod;  mitmirten,  barü: 
ber  geben  une  bie  jäi)rlid)en  9iei{)en  feinen  3iuf= 
fditufe.  ©è  ift  tool)!  mijgti^,  ba{3  bei  ber  33eficbeíung 
baê  biologifí^e  ÍDÍoment  in  35erbinbnng  mit  òen 
íocoíen  íPerbaítniffen  non  entfd)eibenbem  ©infíuffe 
finb,  neben  meldten  ber  geograpíjifd^e  ©infíufe 
äurücftritt. 

154.  Tadorna  cornuta.  Gm. 

XLIV«.      —  Mart.  1 3.  —  (in)  Pancsova.  — 

1  db.  J  .  1  St.  5  . 

155.  <-&>  Totanus  calidris,  L. 

XLVI«.     —  Mart.  14.  —  (in)  Boglár.  Sok.  iíieíe. 
(I  —     (I       14.  —    «     Fülöpszállás. 

—     «      17.—    «    Izsák. 
(I  —     «       25.  —    Il     Tisza-Alpár. 

(I  —     Il       22.  —    Il    Kolozsvár. 

j  XLVII«.   —     Il       14.—    Il     Eőr. 


341 


L.  (F.)       —  Mart.  14.  —  (in)  Boglár.  - 

(XL VI«)  etc. 

Lk.  (Sp.)   —     "       25.         «     Tisza-Alpár.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Sell.)     --    1::^  nap  (Tage). 

K.(M.)      -  Mart.  19     20. 

15().  < — ^>-  Totanus  fuscus,  L. 
XLVI«.        Apr.  11  — 17.    (in)  Kis-Harta.     Sok. 
Ííieíe. 

1.57.  -< — >  Totanus  glareola,  L. 
XLVI«.     —Mart.     1.        (in)  Fülöf 


Apr.    14. 


(in) 


158.^ 
XLIV«. 
XLV. 
XLVL 


Totanus  ochropus,  L. 

—  Mart.    3.  —  (in)  Kupi'novo. 

-  iüÄmJrtc}      "     Újvidék. 


Apr.    11.— 

—  Jan.    -30.  — 

-  Mart.  1 2.  - 

XL  VII«.  —  «  21.  — 
XL  VIII.  —  Febr.  13.  — 
XLVni«.  —  Mart.  29. 


Kis-Harta. 
Kolozsvár. 
Kolozsvár.  Vonu- 
lók. 2)iircí)3üg[er. 
Eőr. 

Cs.-Somorja. 
Zólyom. 


Újvidékeit,  és  Kolozsváron  áttelelt.  Az  inga- 
dozás, mint  mindig,  úgy  az  idén  is  rendkívül 
nagy,  az  anyag  pedig  oly  csekély,  hogy  annak 
alapján  bővebb  vizsgálatokba  nem  lehet  bocsát- 
kozni. 

Überrointerlc  in  lljuibéf  unb  Slolojenár. 
Sie  ©(í)roanfuiig  ift  —  loíe  aíljaí)ríicí)  —  feíic 
gro6,  baê  30iaterial  aber  ju  gering,  um  fiá)  barauf 
in  ciiigel)ciiíicrc  Uiiterfud)ung  pi  íafíen. 

L.  (F.)  Feljr.  Li.  —  (in)  Cs.-Somorja.  — 

(XLVm.)  ' 

Lk.  (Sp.)   —  Apr.    11.—    K    Kis-Harta.  - 
(XLVI«.) 

J.  (Seh.)     —   58  nap  (2:;age). 

K.  (M.)  Mart.  10     11. 

15'.».  -<— »-Totanus  stagnatilis,  Bkchst. 
XLVI«.        -  Mart.  25.  —  (in)  Tisza-Alpár. 

1(10.  -<— >  Tringoides  hypoleucus,  L. 

XLV«.       —  Apr.      3.  —  (in)  O-Verbász. 
—     «       15.  —    .1     Kéa. 


XLVI. 

—     (( 

2.  — 

"    Arad. 

XLVI«. 

-—     „ 

25.     - 

«     Kis-Harta. 

XL  VII«. 

—     <. 

16. 

«     Eör. 

xLvm. 

—     ,. 

2. — 

II     Cs.-Somorja. 

XLvni« 

u 

1.— 

II     Ungvár. 

XLIX. 

—   « 

1. 

II    Liptó-üjvár. 

L.  (F.) 
Lk.  (Sp.) 

—  Apr. 

1.— 
25.— 

\^^>  ÍLiptó-Uivár  (XLIX) 
Il     Kis-Harta.  — 
(XLVI«.) 

J.  (Seh.)     —  25  nap  (îage). 
K.(M.)  Apr.  13. 

1()1.  -iry-y  Turdus  iliacus,  L. 
XLVIII.    —  Mart.    (i.        (in)  Cs.-Somorja. 


I  (i2.  <^>  Turdus  merula,  L. 


XLIV«. 

XLV. 

XLV«. 


XLVI. 
XLVI« 


XLVII«. 
XLVm. 


XLIX. 


—  Marl.  V4. 

I    Áttelelt   I 

ittbcrrointertcf 

-  Mart.  18. 

—  Febr.  28.  - 

—  -     II       2(J.  - 

—  Mart.    6.  - 

I    Áttelelt   I 

ittbcnuintcvte) 

—  Mart.    3.  - 

—  (I       15. 

J    Áttelelt   I 
llibcnointEttel 

—  Febr.  25.  - 

—  Mart.    6.  - 


(in)  Honiolicz. 

<i  Újvidék. 

II  liéa. 

«  Eéa.  Érkezett.  — 

9lngefonnncn. 

II  Bereczk. 

II  Kis-Harta. 

II  Fülöpszállás. 

(I  Kolozsvár. 

II  Görgény-Hodák. 

.1  Eőr. 

II  Cs.-Somorjn. 

II  Selmeczbánya. 

(I  Kőrösmező. 

II  Zuberecz. 

II  Liptó-Ujvár. 


Homolicz  túlkéső. 
^onioiicj  jit  ípöt. 


L.  (F.)        —  Febr. 
Lk.  (Sp.) 


(in)  Selmeczbánya.- 
(XLVIII.) 
Mart.  2().  —    "     Liptó-üjvár.  — 
(XLIX.)' 
.1.  (Seb.)  30  nap  (STage). 

K.(M.)  Mart.  11     12. 

163. -f-^  Turdus  musicus,  L. 

XLV«.      —  Apr.   10.  —  (in)  Drávidorok. 
(I  —     II      15.  —    II    Apatin. 

(I  —  Mart.    5.  —    «    Uj- 


242 


XLYa.  —  Mart.  29.  (in)  Streza-Kercisora. 

II  —  II  Í).  —  «  Fogaras. 

XLVIa.  -  "  20.  —  «  Fülöpszállás. 

II  —  II  3.  --  II  Maros- Vécs. 

XL  VII.  —  Cl  ö.  —  «  Kőszeg. 

Il  —  Il  27.  —  e  H.-Szálldobágy. 

XLVII«.  -  «  11.  —  <'  Nádasd. 

II  —  i(  7.  —  «  Sopron. 

II  —  II  12.    ~  ■'  Magyar-Ó  vár. 

«  —  I.  20.  —  «  Eör. 

XLVm.  —  "  12.  —  <'  Cs.-Somorja. 

XLVIU«.  —  «  20.  —  «  Holies. 

II  —  II  12.  —  «  Zólyom. 

II  ~  II  14.  —  <i  Tavarna. 

«  —  II  20.  —  "  Ungvár. 

XLIX.  —     <■  10.  —  «  Nagy-Bittse. 

II  —  II  22.  —  "  Zuberecz. 

II  —  II  6.  —  <i  Liptó-Ujvár. 

II  —  II  17.  —  «  Szepes-Béla. 

A  beérkezett  adatok  alapján  nem  alkothatunk 
magunknak  tiszta  képet  a  liúros  rigó  felvonu- 
lásáról. Se  a  hypsometrikus,  se  a  geographikus 
befolyás  nem  domborodik  ki  tisztán.  Mindössze 
egy  kis  —  bár  állandónak  látszó  —  késés  mu- 
tatkozik az  ország  északkeleti  részén  (Eőr, 
Tavarna,  Ungvár). 

3luf  ®ninb  ber  eingegangenen  23ericí)te  fann 
man  fid)  fein  tlareê  33tlb  con  beni  3"3e  ber  ©ing= 
broííel  entroerfen.  Sßeber  ber  í)i)píonietrtí(^e,  noá) 
ber  geograpíjifdie  @infíufe  ift  rein  auogeprägt.  Sîiir 
eine  fíeinc  —  roenn  auc^  confiant  i'áieiiicnbe  — 
aserípötnng  ift  in  ben  norböftíid)en  2:í)ei[en  bee 
Sanbes  (Gör,  Tauarna,  Ungoár)  jn  conftatieren. 

L.  (F.)         —  Mart.    3.  —  (in)  Maros- Vécs.  — 
(XLVIa.) 

Lk.  (Sp.)   —      II      29.  —    I'     Streza-Kercisora. 
(XLVa.) 

.1.  (Sch.)     -     27  nap  (íage). 

K.(M.)  Mart.  16. 


164.- 


Turdus  pilaris,  L. 


XLVa.        Fel)r.  10—20.    (in)  Ü-Verbász. 
XLVIa.       Apr.    1.5—25.     "     Kis-Harta.  — 
(v.  Floericke.) 
II  -  Febr.    7.  —    «     Kis-Harta.  — 

(v.  Hauer.) 
II  ~  -    Jan.    29.  —    "     Kolozsvár. 

XL  VU.  Jan.  1.— Mart.  14.  «     Kőszeg. 

Mart.  10—24.     n     H.-Szálldobágy. 


XLVHI. 

—  Mart 

9. 

(in)  Kőrösmező. 

XLvm«. 

-  Febr.  24. 

-    «    Ungvár.  Utolsók 

'^k  Seiten. 

1G5.^ 

->  Turdus  torquatus,  L. 

XLVI. 

-  Mart 

25. 

—  (in)  Arad. 

XLVI«. 

-  Apr. 

i7. 

—    .1     Kls-H,irta. 

1, 

—  Mart 

22. 

—    "     Vizakna. 

XLVH. 

—     1, 

31. 

—    .1     H.-Szálldobágy. 

XLvni. 

—     II 

14. 

—    Il     Német-Mokra. 

II 

—     II 

30. 

—    Il    Kőrösmező. 

XLVIH«. 

—     11 

29. 

—    Il     Ungvár. 

XLIX. 


Apr.     2.  — 


Zuberecz. 


Kis-Harla  késő. 
Ä  i  ê  =  ^  a  r  t  a  ju  fpot. 

L.  (F.)  -  Mart.  14.  —  (in)  Német-Mokra.— 

(XLVIII.) 
Lk.  (Sp.)         Apr.      2.  -       «     Zuberecz  (XLIX). 
J.  (Sch.)    —  20  nap  (íage). 
K.  (M.)     —  Mart.  23—24. 

1»')6.  ■<— >  Turtur  auritus,  Grat. 
XLIVa. 


XLV. 


XLVa. 


XL  VI. 


i  XLVIa. 


XLVII. 


-  Apr. 

23.  — 

(in)  Kupinovo. 

—     1. 

20.  — 

Il     Temes-Kubin. 

- 

19.  — 

Il     Dubovácz. 

—     II 

29.— 

(1     Vojnic. 

-  Mart 

.  2G.  — 

<i     Plavna. 

-  Apr. 

18.— 

Il     Cséb. 

20.- 

Il     BéUye. 

—     II 

21.— 

Il    Kövesd. 

„ 

17.— 

Il     Kiszetó. 

—     II 

20.— 

Il     Labaaincz. 

—     II 

18.— 

Il     Petirs. 

—     II 

17.— 

Il     Fogaras. 

—     II 

27.— 

Cl    Előpatak-Hidvég. 

II 

19.— 

<i    Sistarovecz. 

—     II 

16.— 

Il     Mész-Dorgos. 

—     II 

10.— 

Il     Dorgos. 

—     II 

20.— 

Il     Zabálcz. 

—     II 

23.— 

Il     Nagy-Enyed. 

—     Il 

21.— 

Il    Karácsonfalva. 

—     Il 

4. — 

Il     Visz. 

—     Il 

23.— 

Il    Kis-Harta. 

—     Il 

27.— 

Il    Izsák. 

—     1. 

24.— 

Il    B.-Csaba. 

—     1, 

-)2. 

Il     Maros- Vécs. 

—     „ 

24.— 

Il     Kőszeg. 

—     Il 

21.— 

'  «     Nagyvárad. 

243 


XLYII«.  Apr.  Ki.  —  (in)  Nádasd. 

(I  —  «  dC).  "  Rohoncz. 

(I  —  «  IS.     -  <i  Sopron. 

(I  (1  28.  «  Miklósi'alu. 

(I  —  <i  '20.     -  <i  Visegrád. 

Cl  —  «  1.  —  «  Mácsa. 

«  —  (.  40.    -  «  Eör. 

XLYIII.    -  ,.  :>2.  —  <■  Cs.Somorja. 

"  —  «  'Hl.  —  i<  Alsó-Köröskény. 

"  —  «  21.  —  «  Ghymes. 

«  — -  (I  2S.  -  -  «  Meleghegy. 

«  —  «  29.    -  II  Diós-Győr. 

II  —  II  16.  —  II  Leányvár. 

«  —  II  -2Í.     -  (I  Nagy-Tárkány. 

XLVIII«.  —  II  10.  -~  II  Szkíenó. 

II  —  II  '27.  —  II  Badin. 

II  —  II  27.  —  «  Zólyom. 

(I  —  II  21.  —  II  Kakasfalva. 

(I  —  II  20.  —  II  Tavarna. 

II  —  II  21.  —  II  Mocsár. 

II  —  II  23.  —  II  Ungvár. 

L.  (F.)  Mart.  2(i.        (in)  Plavna.  (XLY.) 

Lk.  (Sp.)         Apr.    2'.).  «     Vojnic  (XLV), 

D.-Győr  (XLVII). 
J.  (Sell.)    '  ^  35  nap  (xaii,c). 
K.  (M.)     —  Apr.  12. 

Az  aránylag  nagy  ingadozás  daczára  is  gyors 
megszállásról  tanúskodó  sorozat,  a  mi  igen 
szemléletesen  tűnik  ki  az  adatok  culminatió- 
jaból. 

III.       III.   IV.    IV.  IV.  IV.  IV.  I\. 

■id— :«.     31-i.     .■)—'.!.     1(1—14.     !.■>- 111.     ii)—U.     £,— J9. 

1.         2.  2.         10.        21.        11. 

A  culminatió,  —  szemben  az  április  13-iki 
középszámmal  —  április  20 — 24.  közé  esik  ;  a 
47  adatból  21  esik  ebbe  az  időközbe.  Minden 
fajnál  előfordulnak  ugyan  ilyen  aránylag  igen 
korai  adatok,  de  az  átmenet  a  culminátióhoz 
rendesen  fokozatosabb,  mint  ennél  a  fajnál. 
A  gyors  elterjedés  következtében  a  sorozat 
meglehetősen  tarka,  úgy  hogy  a  megszállás 
módjáról  vajmi  keveset  tudhatunk  meg.  A  hyp- 
sometrikus  befolyás  határozottan  kivehető,  an- 
nál is  inkább,  mivel  a  XLIX.  zónabeli  már 
magasabb  hegj-vidéken  fekvő  állomásokról  igen 
ritkán  kapunk  jelentéseket,  s  ezek  is  rende- 
sen mint  ntúlkésőiek»  szerepelnek  a  feldol- 
gozásban. S  ez  más  tekintetből  is  nevezetes 
dolog,  a  mennyiben  arra  látszik  mutatni,  hogy  ' 


félkörben  magas  hegyekkel  körülvett  hazánk  a 
vadgerle  számára  nem  átvonulási  (■«-'^)  terület, 
hogy  tudniillik  azok,  a  melyek  tavaszszal  elő- 
fordulnak nálunk,  azok  itt  is  költenek,  nem 
mennek  tovább.  Ebből  lehetne  aztán  meg- 
magyarázni a  geographikus  befolyásnak  cse- 
kély nyilvánulását,  a  mely  ismét  feltétele  a 
gyors  elterjedésnek.  Az  egyes,  aránylag  igen 
korai  adatok  már  inkább  biológiai  és  localis 
behatások  eredményének  látszanak.  Arról,  hogy 
mely  irányból  jőve,  szállja  meg  a  vadgerle  ha- 
zánkat, a  sorozat  semmi  felvilágosítást  nem  ad. 
3:rot3  ber  üerljältnifemäeig  großen  ©á)n)unfun9 
ift  bit'  fcbneűc  i^erln•eitu^g  biefer  Sírt  auê  ber  3ícil)C 
erfiditlid),  bcjonbere  aiifdiaiilid)  ,'ieioit  unó  biefelíio 
bie  (Sulminatton  ber  3)ateii. 

III.     m.  IV.  IV.       IV.        ÍV.        IV.        IV. 

-i<)— 30.     31—4..     .■,—().     10—14.      l.-j- l'.l.     J(l— -24.     -J."!- i(l. 

1.         2.  2.         10.        21.        11. 

®ie  (Sulminatioii  fällt  —  entgelten  öcin  Wittcl 
üom  13.  aipril  —  jtmfd^eu  ben  20—24.  3tpril,  uon 
47  í)aten  fnűen  21  in  biejen  ^eürtuim.  ^mav  fom= 
men  bei  jeber  ikt  einjelne  friiíie  SDaten  oor,  bod) 
ift  ber  ílbertjang  jur  (Snhnination  otel  regelmäßiger 
unb  ftufenineife,  nid)t  fo,  luie  bei  biejer  2lrt.  3líegen 
ber  íd)netten  3]erbreitung  ift  bie  9íetl;e  äiemlid) 
bunt,  fo  bafe  man  üon  ber  2lrt  unb  SBeife  ber 
SBefiebeíung  fel;r  toentg  barane  erfeljen  fann. 
2)er  t)i;pfometrtící)e  ©influfe  ift  flar  ju  erfeben, 
fintemal  mir  con  ben  êod)gebirgêftationen  ber 
XLIX.  3o"e  l)öd)|"t  feiten  cinen  33erid;t  über  bie 
Turteltaube  beíommen,  unb  aud;  biefer  fnngirt  in 
ber  33earbeitung  meifteiiê  ale  uju  fpät«.  1)aè  ift 
aber  aná)  in  anberer  ^infid;t  eine  bemerfenêroertl)e 
©rfd)einung,  inbem  fie  ^u  jeigen  fá)etnt,  ba|  unfer 
im  ^albfreife  oon  l)ofjcm  ©ebirge  umgebeneâ  'üatex-- 
lanb  für  bie  Turteltaube  fein  Surdjäugegebiet  ift, 
baf5  nämlid)  bie,  roeld)e  im  ^^rütijatjr  bei  une  oor- 
fommcn,  aud)  l)\ex  brüten  unb  nidjt  roeiteräietjen. 
3iuê  btefer  (Srfi^einung  läßt  fid)  bann  ber  geringe 
©inftufe  ber  geograpljifc^en  Sage  erflären,  roaê 
roieberum  ein  .ôauptbcbiiuuiifi  für  bie  fc^nelle  SBer= 
breitung  ift.  'î>ie  Cilivel  neu  fclir  früf)en  Säten  er; 
fd)einen  bann  metjr  biologifd)en  unb  locaten  ©in-- 
ftüffen  ju  entfpringen.  Über  bie  Siidjtung,  aus  loei-- 
dier  bie  Turteltaube  bas  Sanb  befiebelt,  giebt  uns 
bie  9îeit)e  feinen  3tufid)lu§. 

167.  <— >-  Upupa  epops,  L. 
XLIVa.     —  Apr.      2.  —  (in)  Kupinovo. 


Mart.  27. 


Temes-Kubin. 


XLV. 

—  Mart.  21.-- 

(in)  Plavna. 

(, 

—  Apr.      1 .  — 

Cséb. 

XLV«. 

—  Mart.  24.  — 

Béllye. 

„ 

—  Apr.     8.  — 

Ó-Verbász. 

„ 

—     «      11.— 

llj-Bessenyö. 

„ 

—     (.        3.  — 

Kövesd. 

„ 

—  Mart.  24.  — 

Kiszetó. 

„ 

—  Apr.     3.  — 

Labasincz. 

„ 

—     «        9.  — 

Petirs. 

„ 

—     «         5.  — 

Réa. 

,1 

—     «       10.  — 

Szászsebes. 

„ 

-Mart.  21.— 

Fogaras. 

XLVI. 

—     «      23.  — 

Királybalom. 

« 

—     «       30.  — 

Arad. 

„ 

—     «      29.  — 

Lippa. 

„ 

-      «      31.  — 

Sistarovecz. 

,, 

—  Apr.      5.  — 

Mészdorgos. 

(( 

—  Mart.  21.— 

Dorgos. 

„ 

~  Apr.      7.  — 

Zabálcz. 

„ 

—  Mai      3.  - 

Tótvárad. 

,, 

—  Mart.  17. 

Topánfalva. 

(, 

-     «       30.-- 

Nagy-Enyed. 

XLVI«. 

—  Apr.      2.  — 

Siófok. 

„ 

—     «        9.  — 

Kis-Harta. 

„ 

—  Mart.  27.  - 

Fülöpszállás. 

« 

—  Apr.      9.  — 

B.-Csaba. 

„ 

—      «       10.  — 

Albak. 

,, 

-      «          1.— 

Kolozsvár. 

« 

—     «      27.  — 

Mocsár. 

,( 

—     (.       19.— 

Laposnya. 

xLvn. 

—     «      16.  — 

Felső-Lövő. 

« 

—     «         5.  — 

Kőszeg. 

« 

-  Mart.  30.  — 

Deés. 

XL  VII«. 

-  Apr.      f..  — 

Nádasd. 

,( 

—     «       12.  - 

Sopron. 

« 

—  Mart.  27.  — 

Debreczen. 

„ 

—  Apr.      3.  — 

Eőr. 

,. 

—  Mart.  10.  — 

Nagy-Bocskó. 

« 

—  Apr.    15.— 

Ruszpolyána. 

XLVIU. 

—  Mart.  30.  — 

Cs.-Somorja. 

« 

-    Apr.      1.  — 

Alsó-Köröskény 

« 

—     «         1.  — 

Ghymes. 

(, 

—     «         1 .  — 

Meleghegy. 

(, 

„        2_  __- 

Leányvár. 

1, 

—     ..       17.  — 

Kabolapolyána. 

« 

—     «      27.  — 

Kőrösmező. 

XLvni« 

.  —     «      24.    - 

Badin. 

., 

—     «       15.  — 

Zólyom. 

(, 

—     «       23.  — 

Horka. 

„ 

—      (1          9.  -— 

Kakasfalva. 

„ 

—     ((         9.  — 

Tavarna. 

„ 

—  Mart.  28.  — 

Mocsár. 

Apr.    30. 


(in>  Liptó-Ujvár. 
«     Szepes-Béla. 


Nagy-Bocükó  adata  túlkorai,  semmivel  se 
indokolható.  Tótvárail  késő. 

3}aê  î^atum  t)on  íi  a  g  i)  ;  33  o  c  è  f  ó  ift  uicl  íu  fi'ül) 
unb  fann  biircf)  uidjtô  bcgrünbet  uu'vbcn.  "X  ót- 
üárab  ift  íu  fpcit. 

L.  (F.)  Mart.  17.  -    (in)  Topánfalva.     - 

(XLVI.) 

Lk.  (Sp.)  -  Apr.  30.  «  Liptó-Ujvár.  — 
(XLIX.) 

J.  (Seb.)         45  nap  (ÍÍagc). 

K.  (M.)  Apr.  8. 

Meglehetős  tarka  sorozat,  melyből  azonban  a 
banka  felvonulásának  némely  sajátságát  mégis 
ki  lehet  mutatni.  Az  északi  és  északkeleti  hegy- 
vidéken határozottan  látszik  a  hypsometrikus 
befolyás,  onnan  késő  áprilisi  adatokat  kaptunk. 
(Euszpolyána,  Kőrösmező,  Zólyom,  Horka, 
Liptó-Ujvár,  Szepes-Béla.)  A  délkeleti  hegy- 
vidéken ellenben  mártiusi  vagy  korai  áprilisi 
adatok  uralkodnak.  (Réa,  Fogaras,  Topánfalva, 
Nagy-Enyed,  Deés.)  Itt  tehát  a  hj-psometrikus 
befolyás  nem  idéz  elő  késést.  Dunántúlon  és  az 
Alföldön  fel  a  XL VIII«  zónáig  mártiusi  és  korai 
áprilisi  adatok  vannak.  A  vázolt  eloszlás  — 
mely  a  történeti  anyag  tanúsága  szerint  eléggé 
constans  —  arra  látszik  mutatni,  hogy  a  banka 
részben  keletről  szállja  meg  hazánkat;  meg- 
erősíti e  feltevést  az  a  körülmény  is,  hog;^' 
a  Temes-  és  Krassó -Szörény  megyék  északi 
részében  fekvő,  továbbá  az  aradmegyei  állomá- 
sok is  állandóan  korai  adatokat  adnak.  Ez  az 
áramlat  azonban  alig  terjedhet  a  Tiszáig,  noha 
nincs  elég  adatunk  ennek  bebizonyítására. 

eine  jienilicf)  bunte  9ìei[)e,  bod)  finb  barane 
einige  ®tgen()eiten  beâ  SiBiebel^opfsngeâ  jn  erfelien. 
3n  ber  nörb[iá)en  unb  norböfttid)en  Êrbebung  ift 
ber  í)i)píometriíd)e  (Sinfluf?  bcftimmt  nadiiueiobar, 
üon  í)ier  Ijafaen  lüir  lanter  fpäte  2lpiilbaten. 
(9iueapott)ána,  Äöröemesö,  3óli)om,  .öorfa,  !i!iptó= 
Ujüár,  ©äepea=33e'ta).  ^n  ber  füböftlidien  ©r^elning 
í)errfd)en  'iÖíara=  unb  frűfje  Slprilbaten  oor.  (9íe'a, 
fogaras,  S^oponfatüa,  9íagi):ent)eb,  2)ee'â.i  §ier 
bemirft  alfo  bie  i>b[)en(agc  feine  58erípatung.  îaè 
^tiügellanb  jenfeitc-  ber  Toiiau  nnb  bie  aiefebene  — 
lettere  fetbft  bie.  jur  XLVIII«  3one  —  geben 
überall  3)í(irj=  ober  frütje  Slpriíbaten  ab.  Siefe 
3Sert[;ei[ung  --  lueídje  nad)  bem  I)iftoriíd)en  WMte-- 


riale  311  fd^iiefieii,  jicmíid)  conftoiit  ift  —  icfieint 
barauf  biiijurocifeti/  bafe  ber  3Biebel;opf  unfer 
35oter(anb  t^ciluieifc  non  Often  befiebelt  ;  _  oer= 
ftärft  roirb  biefe  3lniial)ine  nod)  non  ben  conftant 
früfien  ®atcn  ber  ©tationon  ber  (Sonntate  Krníio'; 
©aőréni),  iemcâ  nnb  iHvaO.  T)icíe  oft^meítlid) 
geriáitete  ©trönuinii  fdieint  bie  ilicití  nid)t  nicl)r 
äu  errcid;en,  bod)  fann  biefcci  nidit  cUMiiioienb  nad)-- 
ijeroieien  roerben. 


Vanellus  eristatus,  L. 


XLIV«. 


XLV«. 


XLVa. 


XLVI. 


XLVI«. 


—  Mart.  11.  - 

(in)  Zengg.     10    drb. 

Nagy  bóra  miatt 

itt    vesztegelnek. 

10    ©t.     «leiben 

loeijen  ftarfer 

33ora  (;ier. 

—  Febr.  18.  — 

<i     Kupinovo. 

—     «      24.  — 

«     Temes-Kubin. 

—  Apr.     3.  — 

«     Novi,  ő  drb.  erős 

bóra  mellett.   — 

5   ©t.  bei  ftarfer 

23ora. 

Mart.    .J.  — 

«     Karavukova. 

—  Febr.  "IÁ.  — 

«     Újvidék. 

—  Mart.    7.  — 

«     Béllye. 

—     «         í).  — 

«     Drávatorok. 

—  Febr.  J  9.  — 

«     Apatin. 

—     «      23.  — 

«     Szonta. 

—  Mart.    5.  — 

<i     Doroszló. 

—     «        4.  - 

«     Ó-Yerbász. 

—     «         2.  — 

(1    Uj-Bessenyö. 

„         2.  _ 

«    Kiszetó. 

—  Febr.  27.  — 

(1    Fogaras. 

—  Mart.  12.  — 

«     Nagy-Korpád. 

—    «       ;^.  — 

(1     Zomba. 

-Jan.    31.- 

«     Király  halo  m.    - 

Kisebb       csapat, 

mely       elvonult. 

Febr.  23.  tért  újra 

vissza.  —  Eíeiner 

%\\\a„  n)eíd;er  fid} 

juriidjog.  Ërid)ien 

orft  am  23.  pfebr. 

mieber. 

—  Mart.  14.  — 

«     Arad. 

—     «        2.  — 

«    Antalmajor. 

—     «       23.  — 

(1     Nagy-Enyed. 

—     <i         3.  — 

(1     Keszthely. 

—     .         7. — 

«    Boglár. 

—     «         5.  — 

«     Visz. 

XLVI«. 

—  Febr.  24.  — 

ini  Kis  Harta. 

—     «       2.5.  — 

((    Fülöpszállás. 

—     «       27.  — 

«     Izsák. 

~     «       11.— 

«     Tisza-.Alpár. 

—     .       23.  — 

((     Szarvas. 

Mart.    4.  — 

«    Békés-Csaba. 

(1         .5. 

(1    Kolozsvár. 

—     «       21. 

1.     Vizakna. 

—     «       12.— 

(1    Maros-Vécs. 

XL  VII. 

1,         ^_  __ 

('    Bozsok. 

-Apr.  13.- 

«     Tömörd. 

-  Febr.  27.  - 

«     Sárosd. 

Mart.n.- 

«     Puszta- SzL- Iván 

—  .Jan.    30. 

»     ÜUö. 

—  Febr.  24.  — 

«     Puszta-Pércs. 

XLVIl«. 

-  Apr.  ^M.  — 

«     Rohoncz. 

—  Mart.  13. 

«     Sopron. 

—     »         7. 

1'     Magyar-Ovár. 

—     "       14.  — 

..     Köhid-Gyarmat. 

-     ..      25.  - 

(1     Vácz. 

-      «       12.  — 

«     Sirok. 

-  Febr.  27.  — 

«     Eőr. 

XLVIII. 

—  Mart.    G.  — 

«     Cs.-Somorja. 

—  Febr.    6. — 

II     Alsó-Köröskény. 

—  Mart.    7.  — 

II     Ghymes. 

—     ..         7.  •  - 

II     Losoncz. 

—  Febr.  27.  - 

II     Leányvár. 

—  Mart.  20.  — 

(1     Bustyaháza. 

-  Apr.  10.  - 

II    Kabolapolijáiia. 

XLVIII« 

-  Febr.  28.    - 

II    Holies. 

-  Mart.  2;».  — 

II     Zólyom. 

—     «       14.  -- 

.1     Horka. 

—     «       10.  — 

II     ïavarna. 

—     «        7.  — 

«     Mocsár. 

—     «       l.-j.  — 

II     Viszoka. 

—     «       23.  — 

«     Hossz  umező. 

XLIX. 

—  Mai      2.  — 

II     Liptó-  Újvár. 

L.  (F.) 

Jan.    30.  — 

(in)  Üllő.  (XLVn.) 

Lk.  (Sp.) 

-  Mart.  29.    - 

II     Zólyom.  — 
(XLVin«.) 

J.  (Sch.) 

.■)'.»  nap  (2:^age 

). 

K.  (M.| 

-  Febr.  28. 

Áprilisi  adatok  ennél  a  fajnál  nem  jöhetnek 
figyelembe;  áprilisban  rendesen  fészkel  már, 
a  jelentések  valószínűleg  kóborlókra  vonat- 
koznak. 

A  geographikus  befolyás  okozta  késés  kimu- 
tatható, bár  nem  nyilatkozik  egész  tisztán,  a 
hypsometrikus  befolyás  azonban  igen  szembe- 
tűnő, ezt  ugyanis  a  biológiai  momentum  is 
ei-ősíti. 


246 


aipriíbaten  főimen  bei  biefer  3írt  iná)t  in  33etra($t 
fommen,  bo  ber  tibí^  in  biefer  S^'ú  gemöfinUcb 
fd)on  niftet,  bie  üíngaben  bejietien  fid^  loa^rfí^ein: 
lid)  auf  ^eruiiiflreicbenbe,  bie  in  ber  erftcn  33riit 
c(cftbrt  rourben. 

'^ie  mxa)  bie  fleoflrapljifdie  i'ai^c  bebingte  5?er= 
fpätnng  ift  nad)inei5bar,  obinol)!  fie  nid)t  fá}arf  auè- 
geprägt  ift;  umfo  erfiditlid^cr  geftaltet  fid)  ber  burd) 
baô  biologifdje  3Jíoment  ocrftarttc  I)i)vêometrifd)e 
(Sinftuf;. 


1(19. 


Yunx  torquilla,  L. 


XLIV«. 
XLV«. 


XLVI. 


Mart.  '20.       (ini  Temes-Kubin. 

Apr.    ]'.».  —  «  Kéa. 

u         ö.  —  n  Fogaras. 

«       1 8.  —  «  Csála. 

«  -       «         3.  —  (I  Nagy-Enyed. 

XLVI«.     —     <i       '■J5.  —  "  Ilévfülöp. 

0  —  Mart.  19.  —  «  Fülöpszállás. 

(I  — Apr.    17. —  "  Tisza- Alpár. 

»  —     Cl       ű'I.  —  «  Békés-Csaba. 

XLVII.      —     «       12.  —  «  Felsö-Lövő. 


XLVII.      —  Apr.  2.  —  (in)  Kőszeg. 

XLVII«.    —     ..  I.  —  «  Nádasd. 

—  Mai  n.  "  Eör. 
XLVlll.    —Apr.  I.').  .'  Cs.-Somovja. 

11           —     1'  11. —  (1  Selmeczbánya. 

XLVlll«.           11  14.  —  «  Zólyom. 

—  1.  12.     -  (1  Óviz. 

II                   "  I  '.I.  —  11  Tavai'na. 

11                    II  12.  —  I'  Ungvár. 

XLIX.       —     <i  17. —  1'  Liptó-Ujvár. 

«           —     (1  22.  —  11  Szepes-Béla. 

L.  (F.)       — Mart.  19.        (in)  Fülöpszállás.    — 
(XLVIa.) 

lì,    í^r.  I  A,-.r      -7-)  ,,      |B.-Csaba  (XIAIa). 

JJ{.  (bp.l        -Apr.     JJ.  <i     ^Szepes-Béla  (XLIX). 

.1.  (Sch.)     -  3.3  nap  (íTage). 
K.  (M.)  Apr.  5. 

Révfülöp  és  Eőr  túlkésők,  a  megfigyelők  is 
azt  jelentik,  lehet  hogy  nem  első  érkezés. 

Sicufülöp  unb  6ör  ju  fpöt,  íaut  bem  33eri(^te 
ber  33eobad)ter  ift  eô  möglid),  baf;  nidit  bas  cri'tc 
®rfd)einen  notiert  rourbc. 


Következik  feldolgozásunknak  az  a  része, 
melyet  a  vonulás  statisztikájának  nevezhetünk. 
Itt  alább  az  első  táblázatban  az  áttelelők  jegy- 
zékét adjuk.  Látható,  hogy  a  szélesebb  körű 
megfigyelés  következtében  ezek  száma  úgyszól- 
ván évről-évre  nagyobbodik.  Eddig  typikus 
vonulóknak  tartott  fajok  már  többször  áttelel- 
tek ;  C'ncus aei'ugiiiosus harmadszor, Pratincola 
rubicola  másodszor,  stb.  Némelyek  már  nagy 
tömegekben  maradnak  itt  —  Emberiza  schoe- 
iiiclus  — .  Az  idei  enyhe  tél  szintén  megszapo- 
rította ezeknek  a  számát,  legfeltűnőbb  a  Sylvia 
cinerea  téli  tartózkodása. 

Az  azután  következő  kimutatások  a  koráb- 
ban, későbben  és  megfelelően  érkezett  fajokról 
nagyon  tanulságosak,  és  a  M.  0.  Központnál 
használt  módszer  mellett  szükségesek  is.  A  zó- 
nák keretén  belül  az  időjárás  befolyása  legfel- 
jebb az  utótelek  következtében  előálló  rendet- 
lenségekben nyilatkozhatik,  hogy  a  vonulás 
korai  vagy  késői  volt-e,  arról  csak  ilynemű  ki- 
mutatások adhatnak  felvilágosítást.  1898  tava- 
szán 70  faj  jöll  korábhan,  6  megfelelőéit  és  10 
későbben,  a  vonulás  tehát  az  enyhe  télnek  és 
korai  kitavaszodásnak  megfelelően  szokatlan 
korai  volt. 

Nem  vagyunk  jelenleg  még  abban  a  helyzet- 


ié folgt  jeÇt  nod)  ber  2^^eií  ber  Bearbeitung, 
lueldjen  roir  bie  Statiftif  bes  S^W^  nennen  fönnten. 

Dk  erfte  S^abetle  giebt  ein  3Ser3eid)ni§  ber  über- 
winterten 3írten.  Si'foígc  ber  unifaffenberen  33e: 
obad)tung  fteigt  bie  ^a\)l  berfeíben  faft  oon  ^saíir 
ju  ^al;r,  bi5l)cr  aie  tt)viíd)e  3ügler  übcrrointern 
meí)rfad;  Circus  a-ruginosus  juni  britten  )Slaíe, 
Pratincola  rubicola  jum  jroeiten  3)fale  .ír.  aJíand)e 
überraintern  bei  une  f($on  maííent)aft  —  Emberiza 
8ch(»'niclus  — .  2)er  í)euri9e  fe|r  inilbe  SBinter 
()nt  iíjre  3aí)í  roieber  üermeí)rt,  feí)r  anffallonb  ift 
bie  Übertuinterung  oon  Sylvia  cinerea. 

^ie  fo Igenbe  í:abellc,  roeld)e  oon  ben  frütier, 
entfpred)enö,  unö  fpäter  angefonimenen  3lrten 
E)anbeít,  ift  feíjr  Ie[)rreid),  nnb  bei  ber  3}îetf)obe  ber 
U.  0.  Êentrale  audb  not^roenbig.  ^n  bem  ^ìabmen 
ber  Sonen  ift  ber  (5influBbcr3Bittcrniui  nur  in  ben 
burd)  3ìad)iointer  l)erDor9erniene  Unregelmäfsiiv 
feiten  erfiá;tbar,  ob  ber  ßug  fruì;  ober  fpilt  uor  fid) 
gieng,  barüber  geben  une  biefe  Tabellen  3tuff(i)lufe. 
3m  grül^alire  1S98  famen  70  31  r ten  frül)er, 
6  entfprec^enb  unb  19  fpäter.  Der  Sug  roar 
alfo  bem  oor^ergegangenen  miiben  SBinter  unb 
bem  fruì)  eingetretenen  ^rüblinge  entfpredicnb  nn- 
gerobljnlid)  früb. 

îcrjeit  finb  roir  nod;  nid;t  in  ber  i'age  ben  3"= 


-J47 


ben,  hogy  behatóbban  tárgyalhatnánk  az  idő- 
járás és  a  vonulás  lefolyása  közötti  összefüggést. 
Láttuk,  hogy  korai  vagy  késői  vonulást  idéz  elő, 
a  szerint,  a  mint  korai  vagy  késői  a  tavasz. 
A  geographikus  és  hypsometrikus  befolyás 
alapjában  véve  szintén  meteorológiai  tényezők 
kifolyásai,  s  láttuk,  hogy  ezeknek  is  nagy  hatá- 
suk van  a  vonulásra,  de  láttuk  azt  is,  hogy  ezek 
sokszor  nem  elégségesek  az  egyes  fajok  felvonu- 
lásának megmagyarázására.  Bizonyítja  ezt  kü- 
lönben az  a  körülmény,  hogy  a  felvonulásban 
különböző  typusok  vannak,  Ciconia  alba,  Grus 
cinerea  és  Upupa  epops  keleten  érkezik  arány- 
lag korán,  Motacilla  alba  és  Lanius  collurio 
pedig  nyugaton.  Ez  világosan  a  mellett  szól, 
hogy  —  legalább  egyes  fajoknál  —  a  meteoro- 
lógiai tényezőkön  kívül  más  okoknak  is  kell 
közreműködni  a  felvonulásnál,  de  be  kell  valla- 
nunk, hogy  ezekről  még  vajmi  keveset  mond- 
hatunk. Ez  különben  nem  is  lehet  czélunk  egy 
év  adatait  felölelő  feldolgozásban,  melynek  fő- 
feladata az  anyag  kritikai  rendezése.  Ez  a  kri- 
tikai rendezés  kívánja  aztán,  hogy  itt-ott  fejte- 
getésekbe és  összehasonlításokba  is  bocsátkoz- 
zunk, hogy  egyes  jellemző  sajátságoka  jövő  fel- 
dolgozásokban figyelemmel  kisértessenek. 


íammeníjniit}  beö  S^ia,cé  mit  ber  JBítteniiui  ein= 
geEienber  ju  erörtern.  2iUe  mir  ç;eief)en  tjubcn,  be- 
löirft  bieje  früí)eit  ober  fpäteii  Bug/  je  iiaá)bein  ber 
Aïuijttiig  frü£)er  ober  jpäter  eintritt.  ®er  geogra^ 
píjijáie  iinb  í)i)PÍometriíi$c  Ginftufe  fitib  im  Wrunbe 
genommen  tuid)  bnrd)  meteoroloi^iidie  ii^actorcn 
bebingt,  une  roir  gejeíjen  Ijabcn,  finb  biefe  oft  un 
genügenb  ben  ^ug  einiger  Wirten  jn  erfiären.  33e 
roiejen  roirb  biefeô  bejonberâ  baburá),  bafe  eè  vet 
fc^iebene  3"götVPen  giebt.  Cíeonia  alba,  Grus 
cinerea  unb  Upupa  epops  fonimeli  im  Dften  t)er= 
^öitnifemäfetg  frnf)  an,  Motacilla  alba  unb  Lanius 
collurio  im  iiioften.  îîieier  Umftanb  bejeigt  ganj 
fiar,  bafi  neben  meteovolügijiiien  Ànctoren  — 
menigftens  bei  einigen  l'trten  —  bei  bem  3uge  auá) 
anbere  mitroirfen,  bod^  muffen  roir  auä)  ge)'tei)en, 
i)a^  roir  non  biefen  nod)  f^erjlic^  roenig  reben  fön: 
neu.  6ê  fann  ja  biejeê  and)  nicf)t  unjer  3roeci  jetn, 
in  einer,  auf  ben  Traten  eineê  ^aíires  bafiercnbcr 
iíeaibeitnng,  bie  3lufgabe  biefer  ift  bauptfädilid) 
bas  3)íateria(  fritifc^  jn  orbnen.  íöci  biefer  x'lrt 
ber  Bearbeitung  ift  eè  bann  nid)t  letilt  ju  um 
gelten,  t)ie  unb  ba  Unterfud)ungen  unb  3Sergiei 
d)ungen  auäuftetten,  ^ux  33erit(ffid)tigung  djaraf 
teriftifd)er  (Srfd^einungen  in  ben  foígenben  33earbei 
tnngcn. 


Az  1897-ig  bezárólag  megállapított  országos  középszámnál  korábban  érkeztek  az  idén  : 

iyrüber  ale  baâ  iínnbesmittel  —  faiâ  1897  auogered)nct  —  finb  beuev  angetommen  : 


Hány 

nappal 

íDíit  loic  0 

Sagen  ? 

17  ^ 

15  - 


Fajok 


Ardea  garzetta,  L. 

Numenius  arquatus,  L. 
14  -< — >  Anser  cinereus,  Mey. 
14  *^*  Totamis  ochropus,  L. 
13  *^>  Accentor  modularis,  L. 
13  -t-&*  Anas  bosehas,  L. 
13  < — >■  Muscicapa  eollaris,  Bechst. 
13  -^—>  Querquedula  circia,  L. 
12  -< — >  Caprimulgus  europseus,  L. 
12  -<-e>  Gallinago  scolopacina,  Bp. 
12  < — >  Merops  apíaster,  L. 
12  -< — ^>-  Ortygometra  porzana,  L. 
1 1  < — >■  Coracias  garrula,  L. 
1 1  -< — ^>-  Dafila  acuta,  L. 
11  < — >  Milvus  íctinus.  S.w. 
10  ■< — ^>-  Erithacus  luseinía,  L. 
10  ■< — >  Motacilla  flava,  L. 
10  "—>■  Querquedula  crecca,  L. 
10  -< — >  Sylvia  cinerea,  L. 


Hány 

nappal  ? 

ŰRit  roic  oifi 

aagen  ? 

10  — > 

Fajok  —  áltteii 
Sylvia  hortensis,  L. 

9  <— > 

Aegalites  fluviatilis,  Bechst. 
Ardea  cinerea,  L. 
Botaurus  stellari  s,  L. 

9  ^^ 

Fieedula  sybilatris,  L. 

8  ^> 
8  -— > 
8  ^> 

Acrocephalus  arundinaceus,  Gii 
Acrocephalus  palustris,  Bechst. 
Alauda  arborea,  L. 

8  <-> 
8  ^-> 
7  *^ 

Turdus  torquatus,  L. 
Yunx  torquilla,  L. 
Anthus  prateusis,  L. 

7  *^ 

Larus  ridibundus,  L. 

7  <—y 

Platalea  leucorodia,  L. 

7  ^> 
7  <^ 

Sylvia  nisoria,  Bechst. 
Turdus  merula,  L. 

G  ^> 

Turtur  auritus,  Gkay. 
Ciconia  alba,  L. 

6  ^-> 

Fulica  atra,  L. 

6  *-> 

Podiceps  cristatus,  L. 

32* 

Hány 

nappal  '. 

ÎKit  loie  u 

îagcii  ? 


5  <—>  Avdea  purpurea,  L. 

5  ■*-&*  Buteo  vulgaris,  Bechst. 

5  -< — y  Circus  a^ruginosus,  L. 

5  -« — >  Coturnix  dactylisonaus,  Mey. 

5  -< — >•  Lauius  colluris,  L. 

5  -< — >  Oriolus  galbula,  L. 

5  -«^>  Sturnus  vulgaris,  L. 

4  -< — >■  Ardea  cornata.  Pall. 

4  *—>  Cuculus  canorus,  L. 

4  +— >  Motacilla  alba,  L. 

3  -< — >  Columba  palumbus,  L. 

3  <— >  Erithacus  philomela,  L. 

3  < — >  Muscicapa  atricapilla,  L. 

"3  -<-&->  Scolopax  rusticola,  L. 

3  -e&>  Serinus  hortulanus,  Koch. 

3  ■<-e->  Totanus  calidris,  L. 

Ű  ^ — >■  Acrocephalus  turdoides,  Mey. 


Hány 

nappiil  ? 

3Rit  loie  Diel 

îagcii  ? 


Fajok 


2  -<-&>  Alauda  arvensis,  L. 

i  ■< — >  Anthus  triviális,  L. 

2  < — >■  Grus  cinerea,  Ij. 

2  < — >■  Locustella  nœvia,  Bodd. 

2  <—>■  Muscicapa  grisola,  L. 

2  < — ^>-  Nyctiardea  nycticorax,  L. 

2  -f— >  Ortygometra  crex,  L. 

2  <—>  Pratincola  rubetra,  L. 

2  -=— >■  Pratincola  rubicola,  L. 

1  -< — >-  Acrocephalus  phragmitis,  Bechst. 

1  ■<— >  Ardea  minuta,  L. 

1  " — >  Chelidon  urbica,  L. 

1  <-&>  Erithacus  rubecula,  L. 

1  -<— )-  Hydrochelidon  fissipes,  L. 

1  < — >  Vanellus  cristatus,  L. 

Összesen  70  faj. 

3iiîttiiunon  70  l'lrtcu. 


bezárólag  megállapított  országos  középszámnak  megfelelően  érkeztek  az  idén 

®em  Saiibcömtttel,  biö  1897  auSíjevei^net,  ciitfpredjenb  famen  l)euei-  an: 


-< — >-  Ciconia  nigra,  L. 
<^>  Circus  cyaneus,  L. 
*—>  Cotyle  riparia,  L. 
■^— >■  Cypselus  apus,  L. 


Ficedula  rufa,  Bkchst. 
Lantus  minor.  Gm. 

Összesen  6  faj. 

3iifammeii  6  ylrteii. 


Az  1897íg  bezárólag  megállapított  országos  középszámnál  későbben  érkeztek  az  idén: 

isevfpätet  ()abeii  fid)  jegcn  buo  ííianbesinittel,  bis  Is',i7  auogcredjiict,  Iieucr  fühienbe  : 


Fajok 


Sitten 


Hány 

niip]ial  ? 

3)iitiBÍc»icl 

"ïagcn  ? 

1  -< — >■  Cerchneis  vesjjertina,  L. 
1  -<-&*  Columba  cenas,  L. 

1  < — >-  Sylvia  atricapilla,  L. 

2  <•«->  Cerchneis  tinnuncula,  L. 
2  ■<—>  ßuticilla  phœnicura,  L. 

2  -í — >■  Saxicola  œnanthe,  L. 

3  -í— >  Ruticilla  tithys,  Scop. 

3  < — >-  Upupa  epops,  L. 

4  " — >  Falco  subbuteo,  L. 

5  <-&>  Ibis  falcinellus,  L. 

5  <^*  Motacilla  boarula,  L. 

5  -í — >■  Sylvia  curruca,  L. 

.5  <—>  Tringoides  hypoleucus,  L. 

5  " — >  Turdus  musicus,  L. 

6  " — >  Ficedula  trochilus,  L. 

7  -te->  Fringilla  coelebs,  L. 

8  <—>  Gallinula  chloropus,  L. 


ippal  ■ 


Sitten 


-Fiijok 
Íagcii  ? 

8  ■<—>■  Hypolais  icterina,  Vieill. 

9  ■<—^  Sterna  íiuviatilis,  Naum. 


19  f 
3ufammen  19 


3lrten. 


Onl.. 

l\.>iál>ban      f^.îjffên    ^  Ki'SŐbben 

Spr,-lrs 

I.  Aceipitres 
II.  Passeriformes 

ni.  Scansores 

VI.  Collimi,* 

V.  Gallinfe 

VI.  Giallae 

VII.  Natatores 

34 

V.) 
9 

1              ;í 

4               11 

I               _ 

Összesen  —  3ufammcii 

70 

0 

Magyarország  területét  az  1898.  évi  tavaszi  vonulás  alatt  megszállták  : 

Ungarnâ  îerritovium  fjabcíi  u)äf)renb  bee  Avuijjrtliröäugeö  i.  ,>.  1898  befiebelt: 

A  következő  fajok 

Xhp  nlatt 

A  következő  fajok 

Na|)  ulalt 

2)ie  folgetibeii  3Írten 

JMniifu  imicii 

3ie  folflenben  Slrteii 

filmen 'ía.,cn 

Alauda  arvensis 

CiC, 

Anas  boschas 

33 

Miivus  ictinus 

•j'.l 

Acrocephalus  phragmitis 

33 

Vanellus  eristatus 

0!» 

Columba  palumbus 

33 

Tetanus  ochroiius 

58 

Ficedula  trochilus 

32 

Anser  cinereus 

5G 

Hydrochelidon  fissipes    

33 

Columba  œnas 

55 

Fulica  atra     

31 

Ortygometra  porzana 

.     55 

Gallinago  scolopacina 

30 

Pratincola  rubetra 

55 

Nyctiardea  nycticorax 

;ío 

Cotjle  riparia 

54 

Ruticilla  phœnicura 

30 

Motacilla  alba     . 

54 

Sylvia  cinerea 

30 

Muscicapa  atricapilla 

5á 

Turdus  merula 

30 

Ortygometra  crex 

51 

Motacilla  boarula 

39 

Sturnus  vulgaris 

51 

Datila  acuta 

38 

Ardea  cinerea 

50 

Erithacus  luscinia 

,..     38 

Caprimulgus  europíeus 

50 

Grus  cinerea      ,, 

38 

Chelidon  urbica 

50 

Oriolus  galbula 

.--,     28 

Coturnix  dactylisonans 

50 

Pratincola  rubicola 

38 

Cuculus  eanorus 

50 

Aegialites  íluviatilis 

.,.     37 

Botaurus  stellari« 

4y 

Bateo  vulgaris 

37 

Cerchneis  tinnuncula 

49 

Locustella  nsevia 

.,..     37 

Anthus  pratensis 

47 

Turdus  musicus 

37 

Ciconia  alba 

47 

Muscicapa  coliaris 

.,     30 

Ficedula  sybilatrix 

47 

Sylvia  atricapilla 

26 

Ardea  garzetta 

4r. 

Sylvia  horteusis  

26 

Sylvia  eurruca 

4(i 

Acrocephalus  palustris 

25 

Circus  aíruginosus 

45 

Fringilla  cœlebs 

.,..     35 

Falco  subbuteo 

,     45 

Larus  ridibundus 

25 

Scolopax  rusticola 

45 

Sterna  fluviatilis 

,...     25 

Upupa  epops     „ 

45 

Tringoides  hypoleueus 

25 

Acrocephalus  turdoides 

,     44 

Platalea  leucorodia 

._.     24 

Querquedula  circia 

44 

Ardea  minuta 

23 

Accentor  modularis 

43 

Podiceps  minor 

.      23 

Motacilla  Hava 

43 

Hypolais  icterina 

33 

Coracias  garrula 

41 

Lanius  collurio 

33 

Cypselus  apus 

40 

Lanius  minor 

31 

Ardea  puri^urea 

39 

Turdus  torquatus 

30 

Circus  cyaneus 

39 

Ardea  comata    .  . 

19 

Merops  apiaster 

39 

Alauda  arborea 

.       18 

Numenius  arquatus 

39 

Ciconia  nigra 

17 

Erithacus  rubecula 

37 

Ibis  falcinellus 

17 

Ficedula  rufa    

36 

Saxicola  œnanthe 

17 

Serinus  hortulanus 

»36 

Anthus  triviális 

16 

Querquedula  crecca 

35 

Muscicapa  grisola 

16 

Turtur  auritus 

35 

Sylvia  nisoria 

15 

Yunx  torquilla _ ^ 

35 

Cerchneis  vespertina 

13 

Acrocephalus  arundinaceus  

^     34 

Totanus  calidris 

,     13 

Gallinula  chloropus 

34 

Podiceps  eristatus 

11 

Kuticilla  titbys 

34 

Erithacus  philomela 

6 

250 


Magyarország  vonulási  naptára  1898-ra.  —  Unjarn'o  oUrtê=Kalenber  für  1898. 


Febr.      18. 
«     21-    22. 
24. 
25, 

«       2(; 

28, 

Mart.    1—2.    ^-> 

1—2.    *—> 

.,       1—2.    — > 


2—3. 

3. 
3—4. 
4—5. 
5—6. 

6. 

6. 
8—9. 

10. 
10—11. 

12. 

13. 

15. 

15. 

15. 

15. 

16. 

16. 
16-17. 
16-    17. 

17. 

17. 
ly— 20. 

22. 
22- -23. 
23—24. 

24. 

24. 

25. 
25—26. 

26. 


27—28. 

28. 

29—30. 

29—30. 

31 -Apr.  1. 


Anas  boschas,  L. 
Alauda  arvensis,  L. 
Buteo  vulgaris,  Buchst. 
Numericus  arquatus,  L. 
Querquedula  crecca,  L. 
Sturnus  vulgaris,  L. 
Vanellus  cristatus,  L. 
Anser  cinereus,  Mkv. 
Dalila  acuta,  L. 
Motacilla  alba,  L. 
Columba  (t-nas,  L. 
Gallinago  scolopacina,  Bp. 
Fulica  atra,  L. 
Alauda  arborea,  L. 
Ardea  cinerea,  L. 
Columba  palumbus,  L. 
Larus  ridibundus,  L. 
Milvus  ictinus,  Sav. 
Querquedula  circia,  L. 
Anthus  pratensis,  L. 
Totanus  ochropus,  L. 
Fringilla  cddebs,  L. 
Circus  cyaneus,  L. 
Botaurus  stellaris,  L. 
Erithacus  rubecula,  L. 
Podiceps  minor,  Gm. 
Scolopax  rusticola,  L. 
Podiceps  cristatus,  L. 
Turdus  musicus,  L. 
Grus  cinerea,  L. 
Pratincola  rubicola,  L. 
Accentor  modulai'is,  L. 
Motacilla  boarula,  L. 
Totanus  calidris,  L. 
Circus  œruginosus,  L. 
Euticilla  tithys,  Scop. 
Turdus  torquatus,  L. 
Cerchneis  tinnuncula,  L. 
Ortygometra  porzana,  L. 
Ciconia  nigra,  L. 
Ficedula  rufa,  Bechst. 
Aegialites  fluviatilis,  Bechst. 
Turdus  merula,  L. 
Ciconia  alba,  L. 
Motacilla  flava,  L. 
Ardea  purpurea,  L. 
Gallinula  chloropus,  L. 
Nyctiardea  nycticorax,  L. 
Platalea  leucorodia,  L. 


Apr.      1  —2. 

«       2—3. 

3  -4. 

4. 

4. 
.<       4—5. 

5. 

6. 
«  8. 

«       8—9. 


Mai 


9. 

10 

—  11 

11 

-12 

12. 

12 

13 

13. 

13 

14 

15. 

15 

-  16 

15 

16 

6. 

16 

-17. 

17 

-IS 

17 

18 

18. 

IS. 

18 

-19 

18 

19 

20 

-21 

20 

-21 

21. 

21. 

21 

-22. 

21 

-22 

21 

22 

23. 

25. 

26. 

27 

-  28 

Ardea  garzetta,  L. 
Serinus  bortulanus,  Koch. 
Piuticilla  pbn-nicura,  L. 
Falco  subbuteo,  L. 
Pratincola  rubetra,  L. 
Cuculus  canorus,  L. 
Yunx  torquilla,  L. 
Saxicola  œnanthe,  L. 
Upupa  epops,  L. 
Anthus  triviális,  L. 
Muscicapa  coliaris,  Bechst. 
Ficedula  sybilatrix,  L. 
Muscicapa  atricapilla,  L. 
Erithacus  luscinia,  L. 
Turtur  auritus.  Gray. 
Ficedula  trochilus,  L. 
Tringoides  hypoleucus,  L. 
Chelidon  urbica,  L. 
Coracias  garrula,  L. 
Sylvia  atricapilla,  L. 
Sylvia  cinerea,  Bechst. 
Hydrocbelidon  fissipes,  L. 
Acrocephal.  turdoides,  Mey. 
Acrocepb.  arundinaceus.  Gm. 
Cotyle  riparia,  L. 
Ardea  cornata,  Pall. 
Sterna  fluviatilis,  Naum. 
Acrocephalus   phragmitis, 


2. 
2-3. 
4-5. 
4-5. 


Erithacus  pbilomela,  L. 
Caprimulgus  europaeus,  L. 
Sylvia  hortensis,  Bechst. 
Ibis  falcinellus,  L. 
Locustella  nsevia,  Bodd. 
Coturnix  dactylisonans,  Mey. 
Oriolus  galbula,  L. 
Sylvia  curruca,  L. 
Cerchneis  vespertina,  L. 
Merops  apiaster,  L. 
Sylvia  nisoria,  Bechst. 
Muscicapa  grisola,  L. 
Acrocepb.  palustris,  Bechst. 
Ardea  minuta,  L. 
Lanius  minor,  L. 
Cypselus  apus,  L. 
Hypolais  icterina,  Vieill. 
Lanius  collurio,  L. 
Ortvaometra  crex,  L. 


<«->•  Accentor  moduláris.  L. 
<^>  Alauda  arveims,  Íj. 
t«*  Anas  boschas,  L. 

-«— >  Ansei'  si-getiim,  Gm. 
■>-'^  AiUhus  pratensis,  L. 
<—>  Arde<(  cinerea,  L. 
*— *  Botaurus  stellaris,  L. 
*«>  ß'wieo  vulgaris,  Bechst. 
■<^*  Cerchiieis  tinnuncula,  L. 
-< — >•  Cireii.^  iiffiKiiiiosus.  Tj. 

<^*  Coiiimhit  oenas,  L. 
-< — >■  Columba  palumbus,  L. 
-«-^  Coturiiix  dactylisoiians,  Mv 
<^*  Emberiza  miliaria,  Ij. 
-t^*  Emberiza  schoeniclus,  L. 
-^^>  Erithacus  rubenda,  L. 
*«>  Fringilla  coelebs,  L. 
"^^  Motacilla  alba,  L. 
■<— >  Nyctiarden  nycticorax,  L. 
■«-^^  Numenius  arquatus,  L. 
-« — ^^  Nyroca  leucophthalmos,  L. 
-< — >■  Philomachns  pngnax,  L. 
-< — >-  Prati iicohi  rubicola,  L. 
^— >  Qunyiinhlht  rrerra,  L. 
<-&>  Rallus  aquatiens,  L. 
^>  Ruticilla  tithys,  Scor. 
*^>  Scolopax  rusticola,  L. 
-<-&>  Sturnns  viUgaris,  L. 
^->  Sylvia  cinerea,  L. 
-œ->  Totanus  ochropiis,  L. 
<«*  Turdus  menda,  L. 


Az  1898.  év  folyamán  átteleltek  : 

^Mn  "salive  1S98  übevminterten  : 

(in)  Ungvár. 

(1  Cs.-Somorja. 

«  Újvidék,    Ó-Verl)ász,    Keszthely.    Tisza-Alpár.    Kolozsvár, 

Kőszeg,  Eör. 

II  Izsák. 

II  Temes-Kubin,  Izsák. 

II  Plavna,  Keszthely. 

II  Temes-Kubin. 

II  Újvidék. 

II  O-Verbász,  Izsák,  Kolozsvár,  Cs.-Somorja. 

II  O-Verbász. 

II  Nagy-Enyed. 

II  Taszár,  Báté,  Berki,  Izsák,  Alsó-Köröskéuy. 

II  Berzencze,  Nagy-Atád.  Lábod. 

V.     II  .Jánk. 

II  Ó-Verbász,  Kolozsvár,  Kőszeg. 

II  Újvidék,  Ó-Verbász,  Izsák,  Kolozsvár,  Cs.-Somorja. 

II  Ó-Verbász,  B.-Csaba,  Kolozsvár,  Kőszeg. 

II  Újvidék,  O-Verbász,  Kolozsvár,  Kőszeg,  Eőr,  Selmeczbánya. 

II  O-Verbász,  Királyhalmok,  Izsák. 

II  Újvidék. 

II  Újvidék. 

II  Tisza-Alpár. 

II  Temes-Kubin. 

II  O-Verbász,  Izsák. 

11  Ó-Verbász. 

II  Ó-Verbász,  Nagy-Enyed,  Kolozsvár. 

II  Remete. 

«  Novi,  Apatin. 

II  Újvidék,  Ó-Verbász,  Kolozsvár. 

II  Temes-Kubin. 

II  Újvidék,  Kolozsvár. 

II  Újvidék,  Réa,  Kolozsvár,  Cs.-Somorja. 


Összesen  32  faj. 
Sufammeti  32  3lrten. 


A  kakuk  vonulása  a  svájczi  fensíkon  s  az  ezzel 
szomszédos  területeken. 

Dr.  FisciiKií     SiowART  H. 


TJeber  deu  Zug  des  Kukuks  iu  der  schweizerisclieu 
Hochebene  und  angrenzenden  Gebieten  d.  Schweiz. 

Von  Dr.  II.  Fischeu-Sigwart. 


A  Irriilct.  a  melyen  az  alábbi  megfigyelések 
történtek  első  sorban  magában  foglalja  a  svájczi 
fensík  központi  régióját,  /(i/iiiuni,  mely  aWig- 
ger,  az  Aar  egj-ik  mellékvölgyében  fekszik,  s 
ennek  közvetlen  és  távolabbi  környéke  képezik 
a  megfigj'elési  terület  középpontját. 

E  régió  magasabban  fekvő  területeit  képezik 
azok  a  molaszból  álló  dombok,  a  melyek  a  völ- 
gyeket, különösen  pedig  az  Aar  folyónak  délről 
észak  felé  haladó  mellékvölgyeit  határolják; 
400  és  700  m.  között  váltakozik. 


Erről  a  területről  a  következő  pontokról  van- 
nak megfigyelések  : 

a  Baan  erdő,  Zohngentől  keletre,  4G0 — G4.5  m. 
a  Boo  erdő,  Zofingentől  nyugatra,  .500 — 560  m. 
a  Bübne  begy,  Zofingentől  é.  ny.-ra  450 — ß43  m. 


E  régió  mélyebben  fekvő  helyeit  a  völgyek 
képezik,  a  melyek  a  molaszdombok  között  hii- 
zódnak  el.  Ide  tartoznak  a  következő,  czikkem- 
ben  emiitett,  megfigyelési  helyek  : 


Das  Gi'hirl.  in  wek-lieiii  die  nac-bf(il^'.-ii(lc-n 
Beobachtungen  gesammelt  worden  sind,  uni- 
fasst  in  erster  Linie  die  zentrale  Region  der 
schweizerischen  Hochebene.  Die  nähere  und 
weitere  Umgebung  von  ZofiiKjcii  im  Wigger- 
thale,  einem  Nebenthaie  der  Aare,  bildet  den 
Mittelpunkt  des  Beobachtungsgeliietes. 

Die  höheren  Lagen  dieser  Region  bilden  die 
waldigen  Molassehügel,  welche  die  Thäler, 
namentlich  die  von  Süden  nach  Norden  verlau- 
fenden Nebenthäler  des  Aarenthaies  flankieren, 
und  Höhen  von  400 — 700  ;\Ieter  über  Meer  auf- 
weisen. 

Aus  diesem  Gelnete  sind  in  den  nachfolgen- 
den Aufzeichnungen  folgende  Beobachtungs- 
stellen aufgeführt  : 

Der  Baanwald,  östlich  von  Zofingen,  460 — 645  m. 
der  Boowald,  westlich  von  Zofingen,  500 — ö60m. 
der  Bühneberg,  nordöstlich  von  Zofingen,  4.J0 — 
643  Meter. 

Die  tieferen  Lagen  dieser  Region  nehmen  die 
Thäler  ein,  die  sich  zwischen  den  Molassehügeln 
hinziehen.  Dazu  gehören  im  Beobachtungs- 
geliiete  folgende  Orte,  die  in  dieser  Arbeit  Er- 
wähnung finden  : 


Zofiugen 

J       a  Wigger  völgyében 
1      im  SÍBiggertíiale 

Wiiuwylermoos 

« 

Olteu 

(       az  Aar  mellett 

1      an  ber  Stave 

Aaviiu 

Beru 

Muri 

.     1       a  Bünz  völgyében 

1      im  S5ünst^ale 

Bi-emgarten 

1       a  Eeuss  völgyben 
í      im  9ìe4tf)al 

Zurzach 

1       a  Rajna  mellett 
Ì      am  9í^ein 

Baden 

J       a  Limnat  mellett 
1      an  ber  Simnat 

Zürich 

1       a  zürichi  tó  mellett 
1      am  Büráieríee 

Walliselleu 

J      a  Glatt  mellett 
1      an  ber  ©latt 

Luzern 

[      a  viervvaldstatti  tó  mellett 
1      am  iiierroalbftätter  See 

43i  m. 

.000  m. 

402  m. 

388  m. 
.503  m. 

407  m. 
371  m. 
320  m. 
459  m. 

409  m. 

410  m. 
437  m. 


2ő3 


Északon  a  svájczi  fensíkot  a  Jura  határolja, 
a  mely  5 — 6  kim.  távolságban  Zofingentol  még 
a  terület  körébe  esik.  Innen  a  következő  meg- 
figyelési pontok  vannak  felemlítve  : 

a  Wartliurg-Sali  rom,  Ölten  mellett  667  m. 
a  Born-liegy,  Ölten  mellett  674  m. 
a  Lägern-ek,  Baden  mellett  862  m. 
a  Hauenstein-hegység  685  m. 
a  Gäu  a  solothurni  kantonban  400 — 430  m. 
az  Ergolt  völgye,  a  baseli  kantonban  300 — 500 
méter. 

A  megtigyelési  terület  leg  élebbre  fekvő 
pontja  :  Langnau  az  Emmen  völgyében,  654  m. 
magasságban.  Ez  ugyan  még  a  svájczi  fen- 
síkhoz  tartozik,  azonban  a  környékező  1300  m. 
magas  hegj'lánczok  miatt  már  inkább  alpesi  jel- 
leggel bir. 

Svájcz  más  vidékeiről  szóló  adatok  csak  szór- 
vánvosan  vaunak  felemlítve. 


A  svájczi  fensíkon  a  kakuk  megérkezése  ked- 
vező idő  esetén  összeesik  első  megszólalásával, 
azaz  mindjárt  a  megérkezés  után  megszólal. 
Ha  azonban  az  időjárás  a  megérkezéskor  ned- 
ves, hűvös  vagy  esős,  szóval  nem  kedvező,  akkor 
még  egy,  vagj'  még  egjméhány  napig  hallgat, 
s  csak  aztán  szólal  meg.  Már  később,  pl.  ápri- 
lis végén  és  májusban  bál-milyen  időjárás  mel- 
lett is  szól,  habár  még  akkor  is  rossz,  különösen 
hideg  időjárás  esetén,  nagj'obb  időközökben  és 
kisebb  buzgósággal  hallatja  szavát.  Az  időjárás 
ennélfogva  befolyásolja  a  megszólalást.  Egyszer 
megállapíthattam,  hogj'  a  kakuk  már  néhány 
napja  itt  volt,  a  nélkül,  hogy  megszólalt  volna. 
Ebben  az  esetben  is  a  rossz  időjárás  volt  az  oka. 
Gyakran  ügjelhettem  meg  azonban  azt,  hogj' 
rögtön  megérkezése  után,  még  ugj'anabban  az 
órában  megszólalt.  Sőt  egy  előresietett  példány, 
mely  még  egj'edül  volt  itt,  szintén  hallatta  a 
szavát.  Ezt  1894.  év  aprii  8-án,  a  Jura  hegj'ség- 
ben,  a  Hauensteinen  egész  pontosan  figyelhet- 
tem meg.  Meg  kell  itt  jegj-ezni  azt,  hogj'  egy 
éppen  megérkezett  kakuk  eleinte  csak  egyizben 
hallatja  «kukuk»  szavát,  aztán  kétszer,  három- 
szor, B  csak  egy,  vagy  egynehány  nap  múlva  is- 

Aquila.  VI. 


lm  Norden  ist  die  schweizerische  Hochebene 
begrenzt  vom  Jura,  der  5 — 6  Kilometer  von 
Zofingen  entfernt  an  das  Beobachtungsgebiet 
anstosst,  und  aus  dem  folgende  Beobachtungs- 
stellen angeführt  werden  : 

Die  Paline  Wartburg-Sieli  bei  Olteu,  667  m. 
!  über  Meer  ; 

j       der  Engelberg  bei  Ölten,  674  m.  über  Meer; 
der  Born  bei  Aarburg,  720  m.  über  Meer  ; 
die  Laîgern  bei  Baden,  862  m.  über  Meer  ; 
der  Hauenstein,  685  m.  über  Meer; 
das  Gäu  im   Kant.   Solothm-n.  400—430  m. 
über  Meer  ; 

das  Ergolzthal  im  Baselland,  300 — 500  m. 
über  Meer. 

Der  am  südhchsten  gelegene  Punkt  des  Be- 
[  obachtungsgebietes  ist  Langnau  im  Emmen- 
thale,  654  Meter  über  Meer,  das  zwar  noch  zui- 
j  schweizerischen  Hochebene  gehört,  das  aber 
!  mit  den  angrenzenden  Gebirgszügen,  die  Höhen 
'  von  1300  und  mehr  Meter  aufweisen,  schon 
etwas  alpinen  Charakter  zeigt. 

Notizen  aus  anderen  Gegenden  der  Schweiz 
sind  nur  sporadisch  eingeflochten. 


Die  Ankimft  des  Kukuks  in  der  schweize- 
rischen Hochebene  fällt,  wenn  das  Wetter 
günstig  ist,  mit  dem  ersten  Ruf  zusammen,  das 
heisst,  er  fängt  sofort  nach  seiner  Ankunft  zu 
rufen  an.  Wenn  aber  das  Wetter  bei  seiner 
Ankunft  ungünstig,  nass,  kalt  und  regnerisch 
ist,  so  schweigt  er  noch  einen  oder  einige  Tage, 
bis  er  zu  rufen  beginnt.  Später,  z.  B.  Ende 
April  und  im  Mai  lässt  er  seinen  Ruf  bei  jeder 
Witterung  ertönen,  obgleich  er  auch  dann  bei 
schlechtem,  und  namentlich  kaltem  Wetter 
weniger  eifrig  und  mit  grösseren  Intervallen,  als 
bei  gutem  Wetter,  ruft.  Das  Wetter  beeinflusst 
also  überhaupt  das  Rufen.  Einmal  konnte  ich 
konstatieren,  dass  der  Kukuk  vier  Tage  anwe- 
send war,  ehe  er  zu  rufen  begann.  Auch  hiebei 
war  das  schlechte  Wetter  schuld  daran.  Sehr 
oft  konnte  ich  aber  beobachten,  dass  er  sofort 
nach  seiner  Ankunft,  in  der  gleichen  Stunde, 
rief,  ja  sogar,  dass  ein  vorausgeeilter  allein  an- 
wesend war  und  sang.  Dies  konnte  ich  nament- 
lich genau  am  8.  April  1894  am  Haueustein  im 
Jura  beobachten.  Es  muss  hier  bemerkt  werden, 
dass  ein  eben  erst  angekommener  Kukuk  zuerst 
nur  einzelne  Rufe  ausstösst,  also  nur  je  einmal 
«  Kukuk  u  ruft,  dann  zwei-  und  dreimal,  und  erst 


254 


niételi  azt  Inizamosabb  ideig  egymásután. 
A  Hauenstein  mellett  akkor  az  egész  napon 
át  kakukszót  nem  hallottam  délután  3  óráig. 
Akkor  szólalt  meg  egy  éppen  megérkezett  pél- 
dány. Ei-re  következett  egy  hosszú  szünet,  ügy, 
hogy  nem  voltam  teljesen  biztos  a  dologban. 

De  később  ismét  szólt  hosszú  időközökben 
kétszer-háromszor,  sokszor  megint  csak  egy- 
szer. Látható  volt,  hog>'  a  madár  éppen  akkor 
érkezett  meg. 

A  kakuk  tavaszi  megérkezésére  nézve  ennél- 
fogva rendesen  az  első  megszólalást  jegyeztem 
fel,  és  csak  ott,  a  hol  megfigyelhettem,  megér- 
a  megszólalás  előtt. 


nach  einem  oder  einigen  Tagen  hört  man  den 
Doppellaut  in  längeren  Reihenfolgen.  Am  Hauen- 
stein hatte  ich  damals  den  ganzen  Tag  über 
keinen  Kukuksruf  gehört,  bis  nachmittags  3  Uhr. 
Da  hörte  ich  von  einem  eben  angekommeneu 
Individuum  einen  einzelnen  Ruf:  »Kukuk». 
Dann  folgte  eine  lange  Pause,  so  dass  ich  mei- 
ner Sache  nicht  ganz  gewiss  war.  Dann  folgten 
aber  wieder  mit  grossen  Zwischenpausen  je- 
weilen  nur  ±  -3  Rufe,  und  oft  auch  wieder  nur 
einer.  Das  Individuum  war  soeben  frisch  ange- 
kommen. 

Für  die  Ankunft  des  Kukuks  im  Frühhnge 
habe  ich  also  stets  den  ersten  Ruf  notiert  und 
nur  da,  wo  ich  es  beobachten  konnte,  auch  die 
Anwesenkeit  des  Kukuks  vor  dem  Rufe. 


A  kakuk  elsö  megszólalása  (iiiegéi-kezése).  —  3)cr  crftc  üHuf  (Ötc  îUnfunrt)  Kce  Rufufe. 


-      natu.. 

Hely.  -  Ort. 

1886.  IV.  18. 

Wartburg-Saeli 

»    21. 

Zofingen 

1887. 


t  e  k.     —     Sem 


Í  Szép  idő.  I 

I  ©dionee  SBetter.  / 

I  Reggel  ködös,   délben  1 


Hőfok.* 

icmpcvatiiv. 


5ïiorgenê  neblig,  iiiittage 
Siegen. 


Langnau 


29.      Zofingeu 


Warthurg-Sael 


I  Egyetlen  egy,  vagy  csak  né- 
J      hány  van  jelen. 

Sin  einjigeê  ober  nur  menige 
1      anroefenb. 

J  Csak  most  szól  mindenütt. 
I  Srft  jeÇt  ^ört  man  if)n  überall.     J  Scí)őnee3Better,  unnbig. 

IAz  érkezés  valamivel  későbbi 
mint  mélyebb  fekvésű  he- 
I       lyeken. 

31nfunft  etroae   jpäter   nie   in 
I      tieferen  Sagen, 
j  Szórványosan. 
I  Sereinäelt. 

I  Szórványosan  IV.  18.  Oftriu- 
I  génben  Zofingen  mellett. 
I  Sereinjelter  9íuf  in  Dftrtngen 
l  bei  3oftngen  fc^on  am  R'.  1 8. 
I  Az  érkezés  későbbi  mint  mé- 
I      lyebb  fekvésű  helyeken. 

31ntunft   etroas   fpilter   als  in 
I     tieferen  Sagen. 


I  Derült,  kissé  felhős, 
©onnig.  fc^toad)  beiröltt. 

I  Szép  idő,  szeles. 


Szép  idő,  szeles,  majd 

borult. 
©d)önee  SBetter,  bann 

íüinbig  unb  bebecft. 

Szép  idő. 
2d)öne5  ÍBetter. 

Meglehetős  szép  idő. 
Biemlíd)  íd)önee  SBetter. 


Szép  idő. 
2d)öncs  2Bettcr. 


*  A  hol  két  hőfok  van  adva,  az  a  reggeli  és  déli  temperaturára  vonatkozik  árnyékban  Celsius  fokban. 

*  SBo  5itiei  íemperaturgrabe  angegeben   finb,    bejie^en  ficÇ  btefelben  ouf  bie  9Korgen=  unb  ajíittogetemperatut 
im  ®cí)atten  in  ßelfiusgraben. 


1890.  IV.  18.      Liingnau 

1891.  «       9.      Zofingen 


Zofine 


Ort.  .T  e  g  y  z  e  t  e  k. 

[  Szórványos. 
I  ^ereinjelter  íKuf. 


Csak  most  szól  mindenütt, 
(ïrft  jeÇt  í)őrte  man  ben  9íuf 
üfaeraU. 


19.      Liingnau 

IBaani  erdő 
sBaanroalb 
Zofingen 

18.      Züüngeu 

1 Ü.      Wartburg-Saeli 

I  Wartbm-g-Saeli 
1  Engel  berg 

9.      Laugnau 


Magasabban   fekvő  helyeken 

valamivel  korábban. 
5n  [)5f)eren  2aa,en  etinaë  früí)er. 


m.  30.      Zofingen 


IV.    2.      Languau 


18.      Zofingen  etc. 


2.      Langnau 


Ergolz  völgye 
(iuioljtljal 


í  Szórványos. 

í  SBereinselter  3tuf. 

J  Mindenütt  jelen. 

I  Slttgemcin  anroefenb. 

I  Egyetlen  egy  példány. 

l  (Sin  einjelnes  (Sremplar. 
A  kakuk  az  idén  rendiívül 
korán  érkezett,  a  rossz  idő 
miatt  aztán  nem  szólt  apr. 
18-ig. 
T)ie  üiúuk  finb  in  biefem  3aí)re 
ungeH)ö£)nliá)  früí)  eingerüctt. 
infolge  íd;leií)ten  ÏSettetê 
erlitt  bann  ha^  Sîufen  eine 
Untertned)ung  6iê  18.  Slprit. 

Szórványosan  már  előbb 
szólt.  Az  első  példányok 
érkezése  apr.  5-én  volt  meg- 
figyelliető. 
SSereinselte  íRufe  früí)er.  Die 
3lnf  imf  t  ber  erften  ^nbioibuen 
fonnte  am  .5.  2Ipr.  cunftatiert 
loerben. 

1  Mindenütt  van. 

I  attgemein  anroejenb. 

I  Szórványosan.    Csak    apr.  8. 

I       gyakoribb. 

I  Sßereinjelt.  (Srft  am  8.  31pr.  aü^ 

l      gemein. 

I  Szórványos  hivás. 
I  "iBereinjelte  9íufe. 


ÌSzép  idő.  I 

©c^önee  SBetter.  J 

[  Borult.  1 

I  írü6e6  2Better.  J 

ISzép  idő. 
Sc^önee  SBetter. 

{Meglehetős  szép  idő. 
^iemlic^  fdiöneg  SBetter. 

I  Borult. 
Írübeíi  ÜBettcr. 

I  Reggel  szép,  aztán  eső 

I  9Jíorgene    \á)'ón,    bann 

'      biegen  unb  ©c^nee. 

J  Szép. 

\  ©dionee  Smetter. 

í  Esős. 

l  Síegenioetter. 

í  Szép. 

I  ©c^bne«  SBetter. 


8—18° 
5—9°. 

0—15= 


2-5— 9° 

3—5°. 

G— 17=, 

8—12. 
9—20° 


Meglehetős  szép  idő. 
;>^iemlid)  íd)önea  3öetter. 


1  Szép. 

í  2*önee  ííöettcv. 


Meglehetős  szép   idő, 

néha  borult. 
3iemli^  ícfiönee  ÍBetter, 

abroed^Jelnb  bebecft. 


256 


Datmii.  Hely.     -  Cri. 


1894.  IV.    8.     Hiuieustein 


Zofiugcu 
l'.aani  erdi 


/  Wartbiirg-Siieli 
I  Engelberg 
9.      Langiiiiu 


7.      Bremgarten 


«        «  24.  Zofingen 

«        «  i20— 22.  Wartburg-Saeli 

«        «  19.  Aarau 

1897.  «  12.  Bom 

«  13.  Zotìngen 

«  IG. 

«  21. 

1898.  .  7.  Wallisellen 

«        «  10.  Bem,  Zurzacli 


■I  e  g  y  z  e  t  e  k.    —    Ï 
Csak  a  .Jurában  gyakori. Wart- 
burg-Saeli apr.  12. 
?iur  im    .'sura   augemein    an- 

uH'fcnb.  3lm  SBartburg-Saeli 

am  1 2.  'ílpv. 
Mélyebb    fekvésű     helyeken 

Zofingen   körül   csak  apr. 

5 — 7.  telepedett  le  teljesen, 
gn  tieferen  Sagen  im  Bofingen 

erft  am  5—7.  3tpr.  augemein 

anroefenb. 
Apr.  2-án  csak  szórványosan 

szólt. 
Sim   2.   3(pr.   nur  üereinscltcr 

9ìuf. 
Szór\'ányosan.  Csak  apr.  2ü. 

volt  mindenütt  hallható. 
Í'ereinseltev    ïHuf.     Síűgemein 

[jörte  man  ben  ;)iuf  crft  am 

20.  2lpr. 


Egyszer  szólalt  meg  ;  a  rossz 
idő  miatt  aztán  liallgatott. 

(Sin  üereinjelter  3íuf  :  bann  bei 
id)Ied)tem  'íliettcr  f^au^e. 


Szé),. 

2d)öneS  ilícttcr. 


Szép,  ködös. 
©(í)őneS  ffietter,  ncfalio 


icí;öne5  ííetter. 


Borult. 
ÍSebedt. 

I  Ködös  és  vál 


(  Csak  most  jelent  meg  Zofin- 

I      génnél.  | 

(Srft  an  biefem  2)atum  aniüe=  | 

l      fenb  bei  anfingen.  I 


I  Sîeblig  unb  ucriinberlid^. 


6—18'^ 
4—14° 


J  Szórványos. 
I  l^ercinäelte  ÍKufe 


I  Mindenütt  jelen. 
I  SlUgemein  anraet'enb. 
f  Szórványos. 
I  Sereinselter  9iuf. 


Változó.  I 

Seränberlid^.  J 

Borult  és  kissé  felhős.  | 
Írüb  unb  fí^road^  bebecft.  j 
Ködös.  I 

3íeblig.  / 

Borult. 
a;rüb. 
Szép. 

ÍLietter. 


10-.-. 

6-11-5 

[    7—12=. 


Borult  és  ködös. 
Írüb  unb  neblig. 


5-5— 13-5^ 
7-5— 12^ 
5—13=. 
0-5-14=. 
13-5—19=. 


257 


l.'i.      Zíiliugon 

IT).      Luzi'i-u 

i2l.      Wiirtburg-Siiel 


Zoliugoii 
Bniini  cnl 
"■öaanroalb 


3.      Bniini  crdò' 


I  Szórványos. 
I  ÌH'rcinjelter  3íuf. 


J  .Minilonütt. 

I  ÜUliU'iiicin  l\nuleîcll^. 


Egyetlen  egy  példány. 
Êin  einjigee  íjnbioibuum. 


I  Változó,     szép,    majd  1 
I       borult.  I 

I  3tbiped)fe[nb  íd;ciu   imb  1 

)   Eléggé  szép   idn.  I 

I  oiemlicl)  íd)öneo  ^líetter.  I 

I  Szép. 

I  ©djöncs  í*iettcv. 

I  Jíonilt. 

I  írubcQ  Í^etter. 


S-14.=. 
!    S-fj— 16-5° 


Ehhez  még  ;i  következő  megjegyzéseket  lehet 
Mzni  : 

Nem  lehetett  megállapítani,  vájjon  a  kakuk 
a  magasabb  vagy  mélyebb  i'égiókban  szól- e 
először,  megtörténik,  hogy  a  magasabb  régiók- 
ban korábban  szólal  meg,  mint  a  mélyebb  fek- 
vésűekben,  és  fordítva.  Ügy  látszik,  hogy  ez  tel- 
jesen a  véletlen  dolga,  a  mint  ez  a  következő 
összeállításból  látható  is  : 


folgende   Notizen  ange- 


Es  können  hie 
fügt  werden  : 

Es  konnte  nicht  festgestellt  werden,  ob  der 
Kukuk  in  höherer  oder  tieferer  Lage  ziicrsi 
rufe,  so  ruft  er  oft  in  den  höheren  Lagen  früher, 
als  in  den  tieferen,  oft  in  den  tieferen  Lagen 
früher,  als  in  den  höheren.  Es  scheint  das  ganz 
Sache  des  Ziifalls  zu  sein,  wie  aus  folgender 
Zusammenstellung  ersichtlich  ist  : 


Év. 
3a()v. 

ELsö  megszólalás 

a  inagas  régióban. 

etflcv  Diiif  in  f)0^ct 

Sage. 

Elsö  megszólalás 

a  mélyebb  régióban. 

terftcr  3ïu(  in  tiefer 

Sage. 

Időjárás, 
ïliettcv. 

1889. 

IV.       22. 

IV 

IS. 

1  Szép  idő. 

1  ©c^önee  aSetter. 

1890. 

IS. 

29. 

« 

1891. 

19. 

9. 

„ 

1892. 

lu. 

IC. 

1  Elég  szép  idő. 

1  SimM)  íd)önee  Íöetter. 

1893. 

20. 

1. 

« 

1894. 

«        s. 

4. 

1  Szép. 

1  ©djöuea  abetter. 

1895. 

1(J. 

9. 

« 

1S9Ü. 

.    20-22. 

7,  11,  24. 

1  Változó. 
1  iBeränberlid;. 

1897. 

12. 

13. 

j  Ködös. 

1  9îebligeè  aBetter. 

1898. 

.        21. 

7,  10,  15. 

f  Ködös  és  szép. 

1  9íeblige§  unb  fdiöneg  ÍBetter 

Eleinte,  a  megérkezés  után,  a  kakuk  jííval 
lassabban  és  nagyobb  időközökben  szól,  mint  a 
hívási  idő  vége  felé. 

Feljegyzéseim  szerint  a  kakuk  az  1893.  évben 
jött  legkorábban.  A  tavasz  száraz  és  meleg  volt, 
és  igen  enyhe  tél  előzte  meg.  Zofingenben  ebben 


lm  Anfange  der  Anwesenheit  des  Kukuks  im 
Gebiete  ertönt  sein  Ruf  viel  langsamer  und  mit 
grösseren  Intervallen,  als  gegen  das  Ende  der 
Eufzeit. 

In  all  den  Jahren,  in  denen  die  Ankunft  des 
Kukuks  notieii;  wurde,  kam  er  nie  so  früh  an, 
wie  in  dem  trockenen  und  warmen  Jahre  1893, 


258 


az  évben  már  márczius  3()-án  luillottam  kakuk- 
szót. 

Más  helyekről  is  értesültem,  hogy  a  kakuk 
ebben  az  évben  szokatlanul  korán  köszöntött 
be,  így  Zürichben  aprii  1-én.  A  zöm  azonban 
ezúttal  is  csak  aprii  közepén  érkezett,  csak 
aprii  18-ikán  lehetett  a  kakukszot  mindenütt 
hallani. 


Az  utóbbi  éveklien  a  kakuk  számban  ni 
megfogj'atkozott  a  mefififivclési  ttriilcten,  ennek 
okát  azonban  nem  lehetett  nicfíállapitani. 

Néhányszor  meg  lehetett  állapítani  azt,  hogy 
a  nőstény  néhány  nappal  később  érkezett,  mint 
a  hím. 

Ez  a  jelenség  eddigelé  azonban  nem  ismétlő- 
dött annyiszor  és  annyi  szabályossággal,  hogy 
azt  lehetne  belőle  következtetni,  hogy  ez  a 
rriHh-x  esd. 

Ha  a  kakuk  már  nem  szól,  az  még  egyálta- 
lában nem  jelenti  azt,  hogy  már  el  is  ment, 
az  az  idő  még  messze  van.  Ez  az  elhallgatás 
csak  azt  jelenti,  hogy  most  a  párzási  időszak- 
nak vége  van. 

De  nemcsak  hogy  nem  lehet  liiillmn,  láhii 
is  csak  nagy  ritkán  lehet  már  ilyenkor  a  kaku- 
kot.  Csak  szeptemberben  kerül  elő  ismét  gyak- 
rabban az  elvonuló  madarak  gyülekezési  helyein. 
Ilyen  hely  a  megfigyelési  területen  a  Wau\\7ler- 
moos  (ca.  500  m.  magas),  a  hol  már  augusztus- 
ban gyülekeznek  a  vonulók,  a  hol  nevezetesen 
fürj-  és  vizivad-seregekbe  verődik,  s  a  hová 
szeptemberben  beállítanak  a  vadászok  is  az  őszi 
vadászathoz.  Ismerős,  jól  megfigyelő  vadászok- 
tól, nevezetesen  a  testvéremtől  minden  évben 
hirt  kaptam,  hogy  ott  szeptemberben  mindig 
láttak  vonuláson  levő  kakukot,  öreget  és  fiatalt 
vegj'esen  ;  rendesen  szeptember  első  felében 
mutatkoztak.  A  mióta  figyelem  a  madárvonu- 
lást, szeptemberben  mindig  kapok  ily  értesíté- 
seket. Ott,  a  hol  a  következő  összeállításban  az 
elvonulásról  pozitív  adat  van,  az  mind  elejtett 
példányi-a  vonatkozik,  a  mely  kezemben  volt. 
Ezek  a  pontos  adatok  megerősítik  a  feljegyzé- 
seket, hogy  t.  i.  a  kakuk  szeptember  hó  első  fe- 
lében hagyja  el  vidékünket. 

Következik  most  egy  összeállítás  az  utolsó 
megszólalásról  és  az  elvonulásról,  továbbá  arról 


dem  nur  sehr  milder  Winter  voranging.  Schon 
am  30.  März  hörte  ich  in  diesem  Jahre  bei  Zo- 
fingen Kukuksruf.  Man  hörte  auch  von  anderen 
Seiten,  dass  der  Kukuk  dies  .Jahr  ungewöhn- 
lich früh  eingerückt  war,  so  bei  Zürich  am 
1.  April.  .Jedoch  war  auch  in  diesem  Jahre  das 
grosse  Kontingent  erst  um  Mitte  April  voll- 
ständig, erst  vom  IS-ten  au  hörte  man  überall 
den  Kukuksi-uf. 

In  den  letzten  Jahren  hat  der  Kukuk  im  Be- 
obachtungsgebiete an  Zahl  bedeutend  abgenom- 
men. Die  Ursache  dieser  Almahme  konnte  nicht 
ausfindig  gemacht  werden. 

Einige  Male  konnte  konstatiert  werden,  dass 
die  Kukuksweibchen  erst  einige  Tage  nach 
den  Männchen  ankamen.  Diese  Beobachtung 
konnte  aber  bis  jetzt  nicht  so  oft  und  so  regel- 
mässig gemacht  werden,  dass  daraus  der  Schluss 
gezogen  w-erden  konnte,  dass  dies  eine  unregel- 
mässige Erscheinung  sei. 

Wenn  der  Kukuk  zu  rufen  aufhört,  so  ist  die 
Zeit  seiner  Wegreise  noch  lange  nicht  da,  son- 
dern das  bedeutet  nur,  dass  jetzt  die  Begattungs- 
und Legezeit  zu  Ende  sei.  Aber  nicht  nur  hört 
man  ihn  nun  nicht  mehr,  sondern  man  sirlil 
ihn  auch  nur  noch  höchst  selten.  Erst  im  Sep- 
tember bekommt  man  ihn  wieder  mehr  zu 
Gesichte  auf  den  Versammlungsstationen  der 
wegziehenden  Vögel.  Eine  solche  Station  1st  im 
Beobachtungsgeliiet  das  Wauw;v'leiiiioos  (circa 
.500  Meter  über  Meer),  wo  schon  vom  August 
an  die  Z\ig\'ögel  sich  zusammenscharen,  wo 
namentUch  die  Wachteln  und  Sumpfvögel  sich 
j  zu  Zügen  vereinigen,  und  wo  im  September 
sich  auch  die  .Jäger  einfinden  zur  Herbst- 
geflügeljagd. Von  mir  bekannten,  gut  beobach- 
tenden .Jägern,  worunter  mein  Bruder,  bekam 
ich  alle  Jahre  Nachricht,  dass  sie  im  September 
dort  alte  und  junge  Kukuke  angetroffen,  die  im 
Wegzuge  begriffen  waren,  und  zwar  zeigten  sie 
sich  stets  in  der  ersten  Hälfte  des  September. 
Alle  Jahre,  seitdem  ich  beobachte,  kommen  mir 
im  September  solche  Nachrichten  zu.  Da,  wo  in 
der  hier  folgenden  Tabelle  das  genaue  Datum 
vom  Wegzuge  angegeben  ist,  hatte  ich  als  Beleg 
einen  erlegten  Kukuk  in  Händen.  Diese  genauen 
Daten  bestätigen,  dass  die  Angabe  richtig  ist, 
dass  die  Kukuke  alljährlich  in  der  ersten  Hälfte 
des  September  unsere  Gegend  verlassen. 

Es  folgt  hier  eine  Tabelle  über  den  letzten 
Euf  und  den  Wegzug  im  Beobachtungsgebiete, 
der  noch  eine  Eubrik  beigegeben  ist  über  die 


íiz  idői- 
vonuló 


ül    a  mikor  már  anvámi,  dv  mO'A  el  nem      /oit,  wo  man  flügge  oder  fast  flügge  Junge  fin- 
fiókakat  lehetett  találni.  det,  die  noch  nicht  im  Wegzuge  begnflen  sind. 


187(i. 
188U. 


1880. 


Aiiyi'myi  Utolsó 

tiókák.  megszóUlás. 

—  Juu. 


VI.  8. 
A  fészket 
még  nem 
hagyta  el. 
5íiod)  nid)t 

nu3 
(i,eflocieu. 


18'.ll. 


VI.  10. 

A  fészket 
még  uem 
hagyta  el. 
9íoc^  nic^t 

au5-- 
(jeflogen. 


VI.  22. 


.liui. 
VI.  21 


IX.  1. 


Hely. 

Gau 
I    W'aiiwylcr-    | 
I         muos         I 


.Tegyzetek. 
S?ciiicr!iinsvn. 


Szept. 

első  fele 

Sept. 

'  erfte  §«'fte 


I    Buau   erdő    ] 
I     ^aaniüaíto     I 


Bühne  hegy 
Öá^neberg 


.Jim.  8  szép,  utána  zivatarok 

esővel. 

2lm  8.  ^uni  fáiönes  aSettev, 

tiaun  ©euntterregeu. 


IX.  15. 


Szept. 

első  fele. 

erftc  §aífte 

September. 


.Jun.  22-én  kissé  felhős,  ziva- 
tarok esővel. 
Ühn  2-2.  Sunt  \á)waá)  berobltt, 
I  bonn  ©eroitterregen. 

Wauwyler-    1     Szept.  15-én  elég  szép  id.i. 
moos        I  15.  ©ept.  äieml.  fc^ijiies  SÖetter. 
•Tun.  21.  szép  idő. 
aim  21.  ^uni  íd)öneQ  Ílkttev. 


Lauguau 


Zofingen 


VI.  21. 


VI.  18— 28. 


Oftriugeu 


Saeli 


•Juu.  10.  eső. 
;3un.  10.  fliegen. 


Hőfok* 
icmpevotii 


20-21° 


14-16^ 


I    .Tun.  21.  borult,  zivatar,  eső.    j 
I  31m  21.  Süni  trübee  SBetter  mit  ^  15-5-  24° 
©eroitterregen. 


1894.      VII.  1 


I  1     .Jim.  18— 28.  elég  szép  idő.     1 

Baan  erdő         ^^^^  ^g_„_,^_   .^^^^  ^^^^^^^^ 

I     ««<»"'»"'^    1  íd,öiie5  Setter.  I 

I  I   .Juu.  16.  meglehetős  szép  idő.  | 

I     Riedvőlgy    I    -6,  c^unij^eml.fc^öneg  Setter.  J 

Juh  17.  szintén.  | 

©benfo  am  17.  Suli.  I 

I    .Jun.  It.  zivatar  esővel  ;  kidé-  1 

Saeli,  Born    |  rülő. 

iSngelberg         3lm  '.1.  S""i  65eroitterregen  ; 

I  luifbellenb.  ' 


Sfíiebt^at 
(Zotingeu) 


16—27° 

11  —  18° 
14—24° 


Lás.l  erre  a  jegyzetet  a  2.Ô4.  oldalon.  -  (£fr.  biesbeäüglid)  bie  ^ufinote  pag.  2.54. 


260 


Ev. 

Jalir. 


Aug. 


1896.  — 


Utolsó 
megszólalás. 

Scuter  aîiii. 


VI.  20. 
VI.  15—18. 


VI.  19. 


VI.  22. 
VII.  4—7. 

VI.  22. 

VI.  24. 

•luu. 


1898.       Vni.  9. 


Szept. 

clso  fele. 

©ept. 

crfte  .'òalfte. 


IX.  G 


J     Baanei-du 


Boo  erdő 
Sooroalb 

(Zofingenì 

•Tura 

Musenalp 

1 80()  m. 

{Ëant  Unter= 

roalben.) 

Wartburg- 
Saeli. 


Brcmgarten 


I  Wartburg-  I 
Saeli 

I  Baau   erdő  | 

I  Saanroalb  j 

I  Wauwyler-  | 

I  moos  j 

Szept.       I  I 

első  fele.    |  Kothrist  \ 

©ept.  (Zofingen) 

erfte  ^ftlfte.  I  1 

Í  Baau  erdő  | 

I  Saanraalb  | 

Wauwyler-  | 


IX.  12. 


Jegyzetek. 
Bcmcrfimgen. 


•Tuu.  18.  szép  idő. 
aim  20.  3uni  Íd)öne5  Smetter. 

.Fun.  20.  szép  idő. 
aim  '2ü.  3uni  íc^önes  aSJettcr. 

.Juu.  15—18.  szép  idő. 
15—18.  ^uni  fcíiönea  ÍBetter. 

.Tun.  28.  szép  idő. 
3tm  28.  Sum  fájönee  5S3etter. 

Aug.  20.  szép  idő. 
3(m  20.  aUifl.  fc!^önee  aBetter. 

.Tuu.  19.  szép  idő. 

Sím  19.  Sunt  fd;öne5  ÍBetter. 

.Tun.  23.  meglehetős  szép 

idő. 

2lm  23.  Süni  jicmlic^  fdjones 

2Better. 

.Tun.  22.  meglehetős  szép 

idő. 

aim  22.  Süni  äiemtid^  jd^öncs 

SBetter. 

.Tul.  4.  változó. 

aim  4.  Suli  üerönberlid). 

•Tul.  7.  szép,  később  borult. 

aim  7.  Sul-  íá)ön,  bann  trüb. 

•Tun.  22.  meglelietős  szép 

idő. 

aim  22.  S"Ii  siemlic^  íd)önce 

SBetter. 

.Jun.  24.  igen  szép  idő. 

24.  Suni  feljt  fc^önes  SBetter. 

Szept.  6.  borult. 

(i.  ©ept.  trübeö  íSBcttev. 

Aug.  9.  borult. 
9.  atuguft  trübee  2Better. 

Juu.  23.  borult,  eső. 

23.  Sum  trüb  unb  Siegen. 

Szept.  12.  szép,  aztán  borult. 

12.  Sept.  í(^őn,  bann  trüb. 


11—20'^ 
12—25° 
15—25° 
15—25" 
1 5-5 -28-5° 


14-18° 
15—25° 


Iti— 25° 
15° 


18-15° 
17-5-25° 


Végezetre  következik  még  néhány  megjegyzés 
a  kakuk  szavára  vonatkozólag. 

A  hívási  idő  vége  felé  mindig  gyorsabban 
szól.  így  1886.  június  S-án  Wartburg-Säli  mel- 
lett fél  perez  alatt  25-ször,  egy  perez  alatt 
46-szor  szólt  egy  példány,  még  pedig  folytono- 
san szólt  s  csak  igen  kis  szüneteket  tartott.  Nem 


Zum  Sc-hlusse  sollen  hier  noch  über  den 
Kukuksruf  einige  Notizen  Platz  finden. 

Gegen  das  Ende  der  Eufzeit  ruft  der  Kukuk 
immer  schneller.  So  zählte  ich  am  Wartburg- 
SiPli  am  8.  Juni  1 886  in  Va  Minute  25-mal,  in 
einer  Minute  46-mal  den  Kukukruf  von  einem 
Exemplar,   und  zwar  rief  dieses  beständig,   mit 


ï!61 


messze  tőle  ugyan  egy  másik  kakuk  is  szólt, 
s  ez  hozhatta  talán  tűzbe,  de  a  hívási  idő  kez- 
detével ily  esetek  nem  igen  fordulnak  elő.  A  leg- 
forróbb szerelem  ideje  elérkezett,  és  ha  a  kakuk 
júniusban  ily  gyors  egymásutánban  kezd  szó- 
lani, az  annak  a  jele,  hogy  most  már  nemso- 
kára elhallgat.  Erre  aztán  következik  még  egy 
időszak,  a  mikor  a  kakukszó  ismét  ritkább  lesz, 
mert  a  madár  nem  hallgat  el  egyszerre.  Habár 
az  erdőben  június  végén  nagyjában  már  általá- 
nos csend  honol,  azért  azt  hébe-korba  mégis 
megszakítja  egy-egy  kakukszó.  1894-ben  igen 
jól  figyelhettem  meg  a  kakuknak  ezt  a  fokozatos 
elhallgatását,  mert  majdnem  naponként  volt  al- 
kalmam azt  hallani.  Junius  8-án  már  nem  szólt 
oly  huzamosan,  3  — 4-8zer  kakukolt  egymásután 
és  hosszú  szüneteket  tartott.  Junius  9-én  Sali 
mellett  már  csak  este  5  órától  kezdve  hallot- 
tam. Eleinte  egy  ideig  mindig  csak  háromszor 
ismételte  hívását  és  hosszú  szüneteket  tartott. 
Aztán  még  egyszer  tűzbe  jött,  mikor  tőle  nem 
messze  egy  másik  kakuk  is  megszólalt  és  csak 
igen  kis  megszakításokkal  2^A  perczig  szólt, 
8ü-szor  ismételve  hívását. 


Junius  10-én  még  hébe-korba  megszólalt  egy, 
a  mely  hívását  háromszor  ismételte.  Akkor  ned- 
ves, hideg  idő  állt  be,  s  nem  hallottam  június 
16-áig,  mikor  is  reggel  néhányszor  megszólalt. 
Később  még  június  18-án  hallottam  a  badeni 
«Lägern»-ek  mellett,  és  utoljára  június  20-ikán 
reggel  fél  9-kor  az  erdőben.  A  szerelem  idő- 
szaka ezzel  véget  ért. 


A  két  hang  magassága  nem  minden  kakuk- 
nál  egyforma.  1888  aprii  19-ikén  hangoló  flóta 
segélyével  az  Engelliergen  a  két  hangot  B  és 
F-nek  találtam;  1891  május  30-ikán  Drs-Ces- 
nek  és  1895-ben,  május  3-án  Assikon  (Luzern 
kanton)  mellett  D-nek  és  C-nek. 


nur  ganz  kleinen  Pausen.  l\s  saug  zwar  nicht 
weit  davon  ein  zweiter  Kukuk,  was  diesen  in 
Eifer  gebracht  haben  mag,  aber  im  Anfang  der 
Eufzeit  kommt  das  nicht  so  leicht  vor.  Der 
Höhepunkt  der  Legezeit  oder  der  l>runstzeit, 
wenn  man  sie  so  nennen  will,  ist  nun  erreicht, 
und  wenn  der  Kukuk  im  Juni  in  dieses  Stadium 
des  andauernd  rasch  hinter  einander  Rufens 
kommt,  so  ist  dies  ein  Zeichen,  dass  er  nun 
I  bald  aufhören  werde  mit  seinem  Gesänge.  Je- 
j  doch  kommt  nach  diesem  noch  eine  kurze  Zeit, 
'  wo  del-  Kukulísi-uf  wieder  seltener  und  kürzer 
i  wird,  denn  der  Vogel  hört  nicht  plötzlich  zu 
j  rufen  auf.  Auch  wenn  im  grossen  Ganzen  Ende 
Juni  im  Walde  allgemeines  Schweigen  herrscht, 
so  wird  dieses  doch  noch  hie  und  da  durch 
einen  einzelnen  Kukuksruf  vmterbrochen.  So 
hörte  ich  diesen  charakteristischen  Frühlingsruf 
im  Jahre  1 894  namentlich  gut  austönen,  da  ich 
fast  täglich  Gelegenheit  hatte,  auf  ihn  zu  hören. 
Am  8.  Juni  rief  der  Kukuk  nicht  mehr  so  an- 
haltend. Es  ertönten  je  3 — 4  Rufe  mit  langen 
Zwischenpausen.  Am  9.  Juni  hörte  ich  ihn  am 
Sœli  erst  abends  von  5  Uhr  an.  Zuerst  hörte 
man  eine  Zeitlang  je  drei  Rufe  mit  langen 
Zwischenpausen.  Dann  kam  nochmals  Feuer  in 
den  Gesang,  als  ein  zweiter  Kukuk,  nicht  weit 
von  diesem,  antwortete,  und  es  ertönten  in 
kaum  unterbrochener  Reihenfolge  in  ï!Vj  ^linii- 
ten  80  Rufe. 

Am  10.  Juni  rief  noch  einer  im  Walde,  sel- 
ten, je  dreimal  den  Doppellaut  ;  dann  kam  nass- 
kaltes Wetter,  und  man  hörte  nichts  mehr,  bis 
am  16.  .Juni  morgens  früh  einige  Rufe.  Dann 
hörte  ich  noch  am  18.  Juni  auf  der  Lägern  bei 
Baden  Kukuksruf,  und  dann  zum  letzten  Mal 
am  áO.  Juni,  morgens  halb  9  Uhr  sechs  Rufe 
im  Walde,  das  Austönen  der  Zeit  der  Liebe. 

Die  Höhe  der  zwei  Töne  des  Kukuksrufes  ist 
nicht  bei  jedem  Individuum  dasselbe.  Am 
19.  April  1888  bestimmte  ich  mit  der  Stimm- 
ilöte  am  Engelberg  die  zwei  Töne  als  B  &  F. 
Am  23.  Mai  1891  ertönte  im  Walde  eines  Ku- 
kuks  Ruf  in  De.s  &  Ces,  und  am  3.  Mai  1895 
klang  er  bei  Assikon,  im  Canton  Luzern,  wie 
D  &  C. 


2(i2 


A  98-iki  tavaszi  vonulás  az  Alföldön. 
])r.  CrRT  Floeru'kk. 


Der  98-er  Frühliugszug  im  Alföld. 


^'ou  ])r.  CiRT  Flokiíickk. 


Küzelehbröl  vizsgálva  a  M.  0.  K.-uak  a  vo- 
nuló madarak  érkezési  idejének  megállapítása 
ezéljából  felállított  megfigyelő  hálózatát,  azon- 
nal szembe  fog  ötleni,  hog>-  a  nagj'  magyar  Al- 
földön aránylag  igen  kevés  állomás  van.  Pedig 
ha  csak  felületesen  tekintjük  is  át  az  ország 
hegy-  és  vízrajzi  térképét,  arról  győződünk 
meg,  hogy  éppen  ez  a  terület  gyakorolhat  ki- 
válóan fontos  befolyást  a  vonulás  lefolyásái-a 
és  bogy  éppen  itt  kell  keresni  még  sok  rejtélyes 
jelenség  kulcsát.  Ezek  az  okok  bírták  rá  a  M.  0. 
K.-ot,  hogy  1898.  évi  febr.  21-én  kiküldjön  en- 
gem Fülöpszállásra,  hogy  a  kérdéses  viszonyo- 
kat, már  a  mennyire  lehetséges,  tisztába  hozzam. 
Szállást  egy  tanyán  vettem,  a  mely  a  várostól 
^li  mértföldnyire,  délkelet  felé  feküdt,  a  mocsár- 
terület kellő  közepén  ;  itt  ápr.  (J-áig  időztem. 
Habár  ez  a  vidék  a  vízi  szárnyasoknak  valóságos 
eldoradója,  azért  igen  nagy  egyformasága  folytán 
még  sem  alkalmas  a  madárvonulás  tanulmá- 
nyozására. Csupa  mocsár  és  nádastó  (a  nád 
azonban,  sajnos,  majdnem  mindenütt  le  volt 
vágva),  melyeknek  madárvilága  individuumok- 
ban ugyan  gazdag,  de  fajokban  igen  szegény. 
Nagyobb  rétek  hiányzanak,  erdőt  —  s  különö- 
sen ez  esett  zokon  —  parányi  és  ínséges  áká- 
czokon  kívül  sehol  se  találtam,  még  kisebb  lige- 
teket sem. 


Ehhez  járult  még,  hogy  az  időjárás  rend- 
kívül kedvezőtlen  volt  a  vonulásra,  s  hog;v  en- 
nek folytán  a  legérdekesebb  vízimadarak  ottani 
tartózkodásom  folvamán  még  nem  érkeztek  meg. 


April  6-dikán  átköltöztem  Hauer  Béla  úr 
bojári  pusztájára,  mely  Fülöpszállástól  circa 
3  mértföldnyire  dél-délnyugatra  a  Duna  és  Kis- 
Harta  község  közelében  fekszik.  —  Itt  egé- 
szen más  jellegű  a  terület:  vannak  rétek,  me- 
zők, szőlők,  szép  facsoportok,  vén  hagyásfákkal. 
Kis-Harta  és  Fülöpszállás  közt  középen  tei-ül  el 
a  Sósér  tósorozat,  melyet  ismételten  megláto- 
gattam. Az  ottani  tavak  egészen  mások,  mint  a 


Weiiii  man  sii-li  das  liiicr  rugarli  zur  Fest- 
stellung der  Ankunftszeiten  di  r  /ugxngel  in- 
folge der  Thätigkeit  der  U.  O.  ('.  ausficljrcitete 
Beobachtungsuetz  näher  ansieht,  so  muss  es 
sofort  auffallen,  dass  die  grosse  ungarische 
Tiefebene,  das  sogenannte  Alföld,  leider  nur 
verhältnismässig  schwach  mit  Stationen  besetzt 
ist.  Und  doch  lehrt  schon  ein  flüchtiger  Blick 
auf  die  oro  hydrographische  Karte  des  Landes, 
dass  gerade  diese  Gegend  für  den  Verlauf  des 
Zuges  von  hervorragender  Wichtigkeit  sein 
muss,  dass  gerade  hier  der  Schlüssel  für  manche 
noch  rätselhafte  Erscheinung  zu  suchen  sein 
wird.  Aus  diesen  Gründen  wurde  ich  am 
21.  Feber  1898  von  der  U.  0.  C.  in  die  Gegend 
von  Fülöi^szállás  entsendet,  um  womöglich 
etwas  mehr  Klärung  in  die  fraglichen  Verhält- 
nisse zu  bringen.  Mein  Standquartier  schlug 
ich  zunächst  in  einem  Bauerngehöft  auf,  das 
ca.  ^4  Meilen  ostnordöstlich  von  genannter 
Stadt  mitten  im  Sumpfgebiete  lag  und  woselbst 
ich  bis  zum  G.  April  verweilte.  Olwohl  die 
dortige  Gegend  ein  wahres  Dorado  für  die 
Sumpf-  und  Wasserjagd  darstellt,  ist  sie  doch 
für  das  Studium  des  Vogelzuges  infolge  ihrer 
allzu  grossen  Einförmigkeit  nicht  geeignet. 
Nichts  als  Sümpfe  und  Eohrteiche  (das  Eohr 
war  aber  leider  fast  durchgängig  abgeschnitten) 
mit  einer  zwar  an  Individuen  zahlreichen,  aber 
an  Arten  ungemein  armen  Avifauna.  Keine 
grösseren  Wiesen  und  —  was  das  schmerz- 
lichste war  —  ausser  winzigen  und  elenden 
Akazienhainen  weit  und  breit  kein  Gehölz,  ja 
nicht  einmal  ein  Gebüsch.  Dazu  kam,  dass  die 
Witterung  dem  Zuge  ausserordentlich  ungünstig 
war  und  während  meines  dortigen  Aufenthaltes 
gerade  die  interessantesten  Wasservögel  noch 
nicht  eintreffen  Hess.  Am  6.  April  übersiedelte 
ich  nach  der  Puszta  Bojár  des  Herrn  Béla  von 
Hauer,  ca.  3  Meilen  westsüdwestlich  von 
Fülöpszállás,  unweit  der  Donau  und  dem 
Flecken  Kis-Harta.  Hier  trug  die  Gegend  ein 
ganz  anderes  Gepräge  :  Wiesen,  Felder,  Wein- 
gärten, schöne  Baumgruppen  mit  alten  Ueber- 
ständern.  Zwischen  KisHarta  und  Fülöpszállás 
mitten  inne  liegt  die  Teichgruppe  von  Sósér. 
der  ich  wiederholt  Besuche  abstattete.  Die  dor- 


263 


Fülöpszállásiak,  sekélyek,  átlátszók,  mentek  a 
vízinövényektől,  s  partjaik  mocsarasak  vagj' ho- 
mokosak és  rétek  környékezik.  Ennek  foh-tán 
ezek  sokkal  nagyobb  vonzóerőt  is  gyakoroltak 
az  átvonuló  szalonkafélékre,  mint  a  mély  vizű 
sáros  nádastavak.  Ápr.  27-én  sürgős  hirek  —  fáj- 
dalmamra —  Németországba  szólítottak  vissza, 
még  mielőtt  a  vonulás  teljesen  befejeződött 
volna. 


Igaz,  hogy  szárnyas  kedvenczeink  közül 
éppen  csak  a  legérzékenyebbek  hiányzottak  még, 
(így  Aeroc.  palustris,  Crex,  Caprimulgus,  Cypse- 
lus,*  Budytes,  Lanius,  Hír.  riparia)  s  Icíinn- 
(Jliolili  rrszí'hcii  be  volt  fejezve  a  vonulás.  Bojári 
tartózkodásom  folyamán  tanúsított  szíves  ven- 
déglátásáért, valamint  törekvéseimnek  minden 
tekintetben  való  legmesszebbre  menő  támoga- 
tásáért hálás  lekötelezettje  vagyok  Hauer  Béla 
úrnak,  s  nem  mulaszthatom  el,  hogy  e  helyen 
is  ne  fejezzem  ki  szívből  fakadó  köszönetemet. 


Következő  fejtegetéseim  könnyebbi  megérthe- 
tése  kedvéért  itt  adom  a  vonulási  naptárt,  mely- 
ben a  meteorológiai  jelenségeket  az  újonnan 
érkezett  és  azokat  a  fajokat  sorolom  fel,  melyek- 
nél nevezett  napokon  félreismerhetetlen  vonu- 
lási mozgalom  volt  észlelhető.  A  meteorológiai 
megfigyelések  naponta  háromszor  történtek,  reg- 
gel 7,  délután  2  és  este  9  órakor.  A  szél  iránya 
mellé  írt  számok  a  szél  erejét  fejezik  ki  ;  így  pl. 
0  =  szélcsend,  1  =  gyenge  szellő  és  ilymódon 
fokozódó  sorrendben  12-'ig  =  vihar.  A  szelek  az 
Alföldön  tavaszszal  sokszor  igen  hevesek,  ne- 
vezetesen reggel,  míg  estefelé  rendesen  eny- 
hülnek. 


Ezt  a  fajt  május  6-án  tömegesen  észleltem  Eagu-  *  Diese  Art  beobachtete  icli  massenhaft  in  Ragi: 

zában.  (   am  6.  Mai. 


tigen  Triche  waren  von  (l<'iien  bei  Fülöpszállás 
sehr  verschieden  :  ílach,  klar,  von  Wiesen  um- 
geben, von  Pflanzenwuchs  frei,  mit  schlammi- 
gen oder  sandigen  Ufern.  Für  durchziehende 
Schne])fénvögel  hatten  sie  deshalb  sehr  viel 
mehr  Anziehungskraft,  wie  die  morastigen 
Kohrteiche.  Leider  riefen  mich  dringende  Nach- 
richten am  27.  April  nach  Deutschland  zurück, 
che  noch  der  Zug  völlig  beendigt  war.  Es  fehl- 
ten allerdings  nur  noch  die  weichlichsten  unse- 
rer gefiederten  Liel)linge  (so  Aciric.  pii Instria, 
Cir.i;  <:,ii,rinnihjitx,  Ciipsrliis*  liinhiirs.  Tji- 
iihi!i,  llir.  rijiiiriii)  :  im  tn^xviillirliru  war  der 
Zug  vorüber.  Für  die  ganze  in  Bojár  verbrachte 
Zeit  bin  ich  Herrn  von  Hatjek  nicht  nur  für 
freundlichst  gewährte  Gastfreundschaft,  son- 
dern auch  für  die  weitgehendste  Unterstützung 
meiner  Bestrebungen  in  jeder  Hinsicht  aiifs 
tiefste  verpflichtet  und  möchte  deshalb  nicht 
unterlassen,  ihm  dafür  auch  an  dieser  Stelle 
meinen  herzlichsten  Dank  auszusprechen. 

Zum  besseren  Verständnis  der  folgenden 
Ausführungen  wird  es  nötig  sein,  zunächst 
den  Zti(i  dale  III  1er  zu  geben,  in  welchem  neben 
den  laufenden  meteorologischen  Erscheinungen 
zugleich  die  neu  eingetroffenen  Arten,  sowie 
diejenigen  verzeichnet  werden  sollen,  bei  wel- 
chen an  den  betreffenden  Tagen  unverkennbare 
Zugsbewegungen  notiert  werden  konnten.  Die 
meteorologischen  Beobachtungen  wurden  drei- 
mal täglich  gemacht,  um  7  Uhr  früh,  um  2  Uhr 
mittags  und  um  9  Uhr  abends.  Die  den  Wind- 
richtungen beigesetzten  Zahlen  bedeuten  die 
Windstärke  ;  so  bezeichnet  z.  B.  0  =  Wind- 
stille, 1  =  leiser  Zug  und  so  in  steigender 
Eeihenfolge  bis  1:2  =  Orkan.  Die  Winde  sind 
während  des  Frühjahrs  im  Alföld  oft  sehr  hef- 
tig, namentlich  des  Morgens,  während  sie  sich 
Abend  abzustillen  pflegen. 


Datum. 

îatiiiii. 

C-^-bnn. 

■ìcmpcratitv  in 

"■         Szól. 

21.11. 

- 

- 

-I-    3° 

ENE,-» 

_  2° 

ENE. 

22.  II. 

+  4.° 

E, 

+  8° 

E.. 

Borulat. 

Seniblfunfl. 


25.  II. 


1.  III. 


2.  m. 


3.  III. 


+  1;-,°! 

-\-  8° 
+   9'^' 

+  10°! 
+  12° 
I-  G° 
+  12° 
+  11° 
+  1-5! 

+  'J° 

-i-  5° 

+  1° 

4  (i° 


ESE, 

ESE, 

E.. 

E5 
ESE, 

SE, 
SE, 
ENE„ 
ENE, 

E. 

E., 

E„ 

E, 

NE, 
ENE, 

E, 
ESE, 
ESE, 

ESE., 


+   5° 

NW, 

+  8° 

NNW 

+   6° 

NW., 

— o-r.° 

N, 

+   7° 

N, 

1-  ()° 

N, 

+  5° 

NW, 

+   6° 

NW._, 

+  4° 

NW„ 

I     Derült,  1111 
I    ,f)eil£v 


D.riUü 
Sluifläienb 


I    Derült 
I     ÄI1U 


Derüli) 

alujflöveiib 

Borult 


I    Félig  beborult 
1    .<Qalb  bcbcctt 


Borult 

íriilic 

Félig  bi'buiult 

.spali)  bcbecft 

Eléggé  (leriilt 

3icniltc^  tlcit 

Derült 

.&e:ter 


SRcgeii 

Derült 

ficitcv 

Eső 

iTícgcn 

Borult 


l'jonnan  érkezők. 
9itu  angctommeii. 


Fulco  tinaunculus 
Fiilica  atra 
Alauda  arvensis 
Buteo  vulgaris 
Sturnus  vulgaris 
Anas  boscas 
(iallinago  coelestis 
Numenius  arcuatus 

Anscv  cinereus 


j     Vauellus  cristatus 
[     (iallinnla  porzana 

Anser  cinereus 
I     Aüthus  pratensis 
J     Larus  ridibundus 


Mütacilla  alba 
Circus  rufus 
Botaurus  stellaris 
R  alius  aquaticus 
Scolopax  rusticola 
Totanus  glareola 


.\tvonulok. 
aiij  bem  áugf- 


Anser  segetiim. 


Anser  segctum. 
Circus  cvaneus. 


Alauda  arvensis. 
Fulica  atra. 
Char,  morincllus. 


I    Larus  canus. 
I    Fulica  atra. 


Emb.  schœnicliis. 
Anser  segetum. 
Anser  cinereus. 
Anas  penelope. 
Fulica  atra. 

Larus  ridibundus. 
Alauda  arvensis. 


Num.  plia?opus. 


A  szélirányok  jelölésére  az  internacionális  módszert  használtuk. 

3ur  bejeidjiumg  ber  ÍÜUnbricfitunii  bcbienten  mie  uns  ber  internationalen  ^eic^en. 


Hőmérséklet 

C°-ban. 

ìcmvcratuv  in  li. 


5.  m. 


6.  m. 


8.  in. 


10.  m. 


12.  m. 


î.in. 


—  1° 

NWN 

+  11° 

NWN 

+   3° 

NWN 

-o-.'-,° 

NE, 

+  11° 

ENE„ 

+  8°  ENE, 

+  ß°  ENE, 

+  13°  ENE, 

+  8°  ENE, 

+   8°  ENE, 

+  9°  ENE, 

+   7°'  ENE, 

+    1°  ENE, 

+  9°  E„ 

+  3°  E, 

—  2°  ENE^ 
+  4°  ENE, 
+   1°  E, 
-2-.5°  E, 
+  4°  E,, 
+    1°  E, 

—  {"  E„ 
+  12°  E, 

ü°  E, 

—0-5°  SW, 

+  9°  W„ 


3° 


+  0-5° 


+  0-5° 


+  14° 
+  9° 


W, 

Szélcsend 

Stia 
SW, 

sw, 
sw. 

WSW, 

sw, 
sw, 

NW, 
NW, 


Boniliit. 

l'múilfiing. 

Dér  és  kod 

Sfeij  imb  Oícbcl 

Derült 

Jjcitev 

Derült 

Älnr 

Derült 

.peitev 


Derült 
Borult 


Ujonuan  érkezők, 
■'icii  aii((ftonimcii. 


I  Eső 

I  äiegeii 

j  Borult 

1  Íi-üíu- 


Derült 

fii« 

FéUg  beborult 

§alb  bcbccft 

Derült 

.viettei 


Derült 
Jílac 
Derült 
•iieitci 


Kis  borulat 

Seid)!  bejogeii 


Dér 

9ieif 
Derült 

.Çeitcv 


Dér 

•Reif 

Derült 

Reiter 

Derült 

ftCav 

Derült 

§citcv 

Borult 

»eiDöltt 


Colymbus  griseigena 
Turdus  menila 


Haliaëtus  albicilla 


Ardea  cinerea 


Anas  streperà 
Anas  querqiiedula 


Galliunla  cliloropi 


Totanus  calidris 


Alauda  arvensis. 
Numenius  arcuatns. 
Anas  crecca. 
Emberiza  scha-niclus. 
Laras  minutus. 
Vanellus  cristatus. 

Anas  crecca. 
Gallinago  scolopacina. 
Anthus  pratensis. 
Motacilla  alba. 


Larus  eanus. 
Palco  reguluí 


Vanellus  cristatus. 


Eléggé  kiderült 
^icmlid)  tlav 


Motacilla  alba. 


Circus  cyaneus. 
Circus  rufus. 
Numenius  arcuatus. 
Vanellus  cristatus. 
Sturnus  vulgaris. 
Anas  querquedula. 
Fuligula  marila. 
Numenius  arcuatus. 


Falco  peregrinus. 
Astur  palumbarius. 
Vanellus  cristatus. 


2r.6 


„  ^  Hőmérséklet 

Daum.  ^,o.ta„ 

®""""-     Jcnpcvatuv  in  6. 

16.  lU.      +4-r,° 

+  13° 
+  0-5° 

17.  in.       -^   (i° 

+  10'^ 
+   8° 

IS.  m.     +  4° 

+  9° 

+6-r,° 
K».  m.     +;)-5° 

+  14-5° 
+  8-5° 

20.  m.      +  7° 

+  15° 
+  10° 

21 .  III.       +  8° 

+  8-5° 
+  7° 

22.  III.       +  3° 


23.  ni. 


2r,.  III. 


20.  III. 


Szél. 
SBinb. 

NW, 
NW, 

NW, 
NW„ 
NW„ 
NW, 
SW^ 

sw,_, 
w, 

WNW, 
NW, 

NW, 

NW3 

NW„ 

W, 

w, 

NW, 

NW„ 
NWN„ 

NWN, 

NWN„ 


JPcroiiltmig. 


Ujüuuau  érkozök. 


+  1° 

NWN 

+  8° 

ESE,, 

+  5° 

ESE, 

+  1-5° 

ESE, 

+  10° 

ESE, 

+  5° 

ESE3 

+  2° 

SE, 

+  15° 

SE, 

+  9° 

SE, 

+  s° 

SE, 

+  13° 

SE, 

+   7° 

S, 

J  Derült  I 

Ì  .&eilc,  Í 

I  Borult  I  

I  Scrobltt  j 

J  Eléggé  kiderült  1  

1  äicmlid)  floi  I 

I  Borult  és  oső.s  I       7>      .■         1  11 

1  ívük  unb  .TrtneaicD  }     I'nitmc.Ia  rubicola 

I  ISU*™"  !     Enthacusvnboculus 


Kis  lioruliit 

Iftroaí  bcbc'cti 

Borult 

Íviibc 

Derülő 

í!lu[flaraib 

Derült 

.fíeitcr 

Borult 


Eső 


Borult 


SSebcctt 

Derült 

.(^eitei- 

Kis  borulat 

Ptinaè  bfniöirt 


Derült 

ipeitcv 

Borult 

2rüI)E 

Derült 

mar 

Borult 

Íriibc 


Derült 

Klar 
Derült 

ijeitev 

Borult 

ÍBcroöltt 


Grus  grus 
Fuligula  ferina 


Yyux  torqni 


Ciconia  alba 
Turdns  musicus 


Colymbus  cristatus 


Alauda  arborea 


Colymbus  fluviatilis 
Colymbus  nigricollis 


iluj  bem  .ái'flf' 
Cliarailrius  pluviali.s. 
Anthus  pratensis. 
Gallinago  acolopacina. 
Lestris  spec.  ? 


Fringilla  cœlebs 


Erithacus  rubeculus. 
Troglodytes  parvulus. 
PyiThula  vulgaris. 
Pyrrhula  vulgaris. 


Colymbus  eristatus. 
Troglodytes  parvulus. 
Turdus  musieus. 
Ciconia  alba. 
Lesti'is  spec? 
Emberiza  schœniolus. 
Numenius  areuatus. 
Colymb.  griseigena. 
Turdus  merula. 
Auser  einereus. 


Anser  einereus. 


Erithacus  rubeeulf 


267 


27.  ni. 


29.  m. 


l.IV. 


3.  IV. 


4.  IV. 


6.  IV. 


î.  IV. 


Höiűírséklet 

Szél. 

Borulat. 

tljonnau  érkezők. 

Átvonulok. 

îcm,.eratm"in  tv 

ìSinb. 

•»■miíltim.,. 

■.'ífii  űugcfommeu. 

íliii  bem  3uge. 

+    tì° 

S\Y, 

)    Esu 
1    íKcgeii 

[     Hirunclo  rustica 

„ 

+  0° 

w. 

Upupa  epops 

Fulica  atra. 

+  6" 

NW, 

(    Kiderülő 
1    JUifKiivciib 

1                     ~ 

— 

+  6° 

N, 

1    Derült 
)    .(>citei- 

1     Milviis  ater 

Grus  grus. 

+  14° 

NWN„ 

j    Zivat,u. 
1    ©eroittív 

1     Phylloseopus  rufus 

Anser  cinereus. 

+  9° 

N. 

1    Derült 
1    Klar 

{                    - 

Motacilla  alba. 

+   7° 

NE,3 

r    Deriilt 

1    .£.eiter 

}                    — 

Erithaeus  rubeeulus. 

+  15° 

E. 

« 

— 

Friugilla  eœlebs. 

+  9° 

E. 

J     Derült 
1    xlav 

}                    — 

— 

+  8-5° 

SE, 

1    Borult 

1    SBebetft 

}                   - 

Ardea  cinerea. 

+  16° 

ESE, 

1    Zivatar 
1    isicroittei 

Ì                    - 

Larus  ridibundus. 

+  11^-      1 

Szélcsend 

ètitt 

{  ?Ä 

}                    - 

Anas  querquedula. 

+  10° 

NWN,, 

/    Derült 
1    í)eiter 

[     Phylloseopus  sibilato!- 

Phylloseopus  rufus. 

+  17-5° 

NWN, 

1    Eső 
1    3(cgeii 

{     Gallinula  pusilla 

Erithaeus  rubeeulus. 

.„•   1 

'  Szélcsend 

©ti« 

« 

- 

j   Gallinago  scolopaciua. 
1    Gallinula  porzana. 

+  9° 

SE, 

1    Bomlt 
i    Sívübe 

1     Acrocephalus  strepcrus 

Friugilla  coelebs. 

+  18-5° 

SE3 

1    Kiderülő 
1    2lu[fläifnb 

}                   - 

- 

+  14° 

SES, 

(    Esö 
1    íRegen 

}                    - 

- 

+  12° 

S, 

« 

Phylloseopus  trochilus 

Hirundo  rustica. 

+  14° 

S. 

„ 

_ 

_ 

+  12° 

Si 

. 

— 

— 

+  10° 

s. 

« 

— 

— 

+   8° 

NWN, 

« 

— 

— 

+  8° 

NWN3 

,, 

— 

— 

+  6° 

NWN, 

« 

— 

_ 

+  6° 

NWN,„ 

1    Jég 

}                   - 

- 

+  5° 

NWN,„ 

1    Esö 
\    Segen 

}                   — 

- 

+  7° 

NWN, 

í    Borult 
1    Síriibe 

}                   — 

— 

+  11° 

NWN„ 

j    Kiderülő 
1    «uftlörenb 

}                   - 

- 

+  5° 

NW„ 

í    DeriUt 
i    Alar 

} 

- 

+   4° 

NW„ 

1    Kissé  beborult 
1    etroas  beioöUt 

[     Hirundo  urbica 

Phyllosc.  sylvestris. 

Nem  je 

gyeztem  ! 

—  5íi(í)t  notiert  ! 

Machetes  pugnas 

Authus  pratensis. 
Phylloseopus  trochilu; 

+  14° 

SWS3 

la 

}                  — 

— 

+  6° 

SWS, 

/    Derült 

i    Star 

[                   — 

—  • 

+  8^ 

SWS, 

(    Eléggé  kiderült 
i    3icmlid,ftav 

}                   - 

Hirundo  rustica. 

+  10° 

SW, 

J    Esö 

}                  - 

- 

+  r 

W, 

(    Kissé  bebonilt 
1    etioaS  beiDölft 

].                   — 

_ 

Datum. 

Tntum. 

Hőmérséklet 
C°-ban. 

Szél, 

Borulat. 
ilerobUunfl. 

Újonnan  érkezők. 
Jicii  aiigefoiiinieii. 

9.  R-. 

-1-  9= 

w. 

1    Borult                      1 
Ì    iöciüőlft                     1 

Antlius  arborciis 

+  14= 

NWN, 

1    .Szép                        1 

Cucnűus  eauorus 

+  11  = 

NWN, 

1    Borult                      1 
t    »eiuöltl                       f 

- 

10.  IV. 

+  10^^ 

W,, 

1     Távoli  zivatar          i 
ì    íevnncimtter              I 

- 

+  12° 

NWN., 

j     I5orult                       1 

- 

+  7° 

NWN, 

1     Kissé  beborult        1 
1    &mai  bciuölft             ( 

- 

11.  IV. 

+  10° 

WNW., 

{    -Segen                       1 

Becurvir.  avocetta 

+  14^-' 

W, 

1    Kiderülő 
1    iluiHaienl. 

- 

+  7° 

WSW, 

í    Kissé  beborult 
1    íecnig  iH-rooltt 

~ 

lü.  IV. 

+    8'=' 

WS3 

1     Derült 
\    .pei  tei 

Muscicapa  atricapill 

+  14'° 

WSW, 

J     Kissé  beborult 

1    lítu.aö  beuúMft             / 

Platalea  leucorodia 

+  10° 

Sc 

1    Zivatar 
i    ÔV,mttev 

13.  IV. 

+  8° 

NE, 

1    Deriilt 
t    ,f,eitev 

- 

+  10° 

NE„ 

1    Kissé  beborult 
t    etumäberoöUt 

- 

+  7° 

NE, 

J    Derült 
i    Jllav 

- 

14.  IV. 

+  5° 

NE, 

t    Derült 
i    Reiter 

Saxicola  œnanthe 

+  7° 

NEN, 

J    Borult 
1    írübe 

í 

+  4° 

NEN, 

1    Eső 
1    aicgcii 

1 

If,.  IV. 

+  4° 

NW, 

1    Borult 
ì    îriibe 

Sylvia  atricapilla 

+  9-5° 

WNW, 

« 

Pratincola  rubetra 

+  4° 

SE., 

J    Kiderülő 
j    ?lufttärcnb 

í 

IG.  IV. 

+  4° 

SE, 

l^£ 

} 

+  14° 

SE, 

j    Felhős 
1    SBeiíöltt 

1 
1 

+  9° 

SE, 

I    Borult 
1    »ebeit 

} 

17.  IV. 

-f   8° 

SE, 

1    Derült 
i    Reiter 

-     Falco  vespertinus 

+  15° 

SES, 

1    Borult 
i    íriibe 

[     Sylvia  cinerea 

+  11° 

SE, 

J     Kiderülő 
t    Slufílftvcnb 

\     Falco  sulibuteo 

18.  IV. 

+  9-5° 

SE, 

(    Borult 
\    Sebctft 

} 

+  17° 

SES, 

1    Borult 
i    írübe 

} 

+  12° 

SES, 

1    Zivatar 
1    ©eioittev 

} 

19.  IV. 

+  10° 

SE, 

1     Derült 
1    Reiter 

\     Coturnix  coturnix 

+  18'^ 

SES, 

j    Felhős 
Ì    Serobltt 

1 

í                   "^ 

+  10-5° 

SES, 

1    Eléggé  derült 
1    .menili*  Hai 

} 

.\tvonnlók. 
?luf  bem  áuS'- 


Aegialit.  cantianua. 

Char,  pluvialis. 
J  Tetanus  fuscus. 
I    Machetes  pugnax. 

Vanellus  vanellus. 


Cuculus  canorus. 
Turdus  pilaris. 
Numenius  arcuatus. 
Yynx  torquilla. 
Numenius  arcuatus. 
Turdus  pilaris. 
Machetes  pugnax. 
Pliylloscopus  sibilator. 
Turdus  torquatus. 
Totanus  fuscus. 


-269 


Datum.      H«°»/;-«éklet 
iempcratnv  m  (\ 

20.  IV.        +12 

+  20^ 
+  li^ 

21.  IV.        +13 


22.  IV. 


23.  rv. 


26.  IV. 


+  17^ 
+  13^^ 

+  12° 


SES, 

SES, 

S. 

sw. 
sw. 
sw, 
sw„ 


+  17° 

s. 

+  10° 

SE„ 

+  9° 

SE, 

+  20° 

S, 

+  14° 

S. 

+  10° 

NWN, 

+  14° 

NWN^ 

+  11° 

NWN, 

+  12° 

NWN„ 

+  14° 

NWN„ 

+  12° 

NWN, 

+  10° 

SE, 

+  16° 

SE, 

+  11° 

SE, 

Borulat. 

SeroöUuiifi. 


Szép 

todjön 

Borult 

»ebcttt 

Esö 

;)iegcii 


Eléggé  derült 
3iemlid^  t'lor 


Esö 

Siegen 

Kiderülő 

Sluíflarcnb 

Esö 

Siegen 

Borult 

Srübc 


Siegen 
Kiderülő 
aufflörenb 
Derült 

X-ieiter 


Tljonnan  érkezők. 
•)ieu  angelommcn. 

}     Sylvia  curruca 
I     Sylvia  horteusis 
I     Muscicapa  grisola 
í     Erithaeus  luscinia 
Acvocephalus  turdoides 


Ardea 


purpurea 


Oriolus  galbula* 
Sylvia  nisoria 
Turtur  turtur 
Coracias  garrula 
Hypolais  philomela 


Pratincola  rubetra. 


Átvonulok. 
Sluf  beni  ^"9«. 


Falco  vespertinus. 
GaiTulus  glandarius. 


Sylvia  hortensis. 

Calam.  schcenobienus. 

Hirundo  urbica. 
I  Aeroc.  streperus. 
I    Sylvia  curruca. 

Erithaeus  luscinia. 

Sylvia  atricapilla. 

Acroc.  turdoides. 


Machetes  pugnax. 
Actitis  hypolencHs. 
Turtur  turtur. 


Minő  tauulságokat  vonhatunk  le  már  most 
a  számok  és  nevek  eme  száraz  felsorolásából 
a  madárvonulásra  nézve  '? 


A  mellékelt  táblán  (270. 1.)  megkísérlem  az  idei 
vonulás  inűláiiiZíUát  áttekinthetően,  graphikus 
módszerrel  szemlélhetővé  tenni.  A  megfigyelés 
időtartama  pentadokba  (5  napi  időközök)  van 
felosztva,  és  mindegyikben  meg  van  adva  az  ural- 
kodó szél  iránya,  és  a  hold  szaka.  A  görbe  azt 
mutatja,  hogy  az  illető  pentadl)an  hány  madár 
érkezett,  ill.  hány  észleltetett,  mint  átvonuló. 
Elég  egy  pillantást  vetnünk  a  görbe  lefolyására, 
hogy  azonnal  észrevegyük,  hogy  a  görbe,  —  ter- 
mészetesen kisebb  eltérésektől  eltekintve,  — 
egészben  véve  három  emelkedést  és  két  nagy  be- 
mélyedést mutat.  Ha  közelebbről  tekintjük  meg  a 
dolgot,  azt  fogjuk  találni,  hogy  előbbiek  teljesen 


Was  lehrt  uns  nun  dieses  nüchterne  Ver- 
zeichnis von  Zahlen  und  Namen  für  das  Ver- 
ständnis des  Vogelzuges  ? 

Auf  beiliegender  Tab.  (pg.  270)  versuchte  ich, 
die  Fhtetudlioii  des  heurigen  Zuges  gi'aphisch 
in  übersichtlicher  Form  darzustellen.  Die  Be- 
obachtungszeit ist  in  Pentaden  (Zeiträume  von 
je  5  Tagen)  eingeteilt,  und  bei  jeder  derselben 
auch  die  vorherrschende  Windrichtung  sowie  die 
jedesmalige  Mondphase  angegeben  worden.  Die 
Kurve  zeigt  an,  wie  viele  Arten  in  der  betreffen- 
den Pentade  ankamen  oder  aber  unverkennbar 
auf  dem  Durchzuge  beobachtet  wurden.  Ein 
Blick  auf  den  Verlauf  der  Fluctuationskurve 
genügt,  um  zu  zeigen,  dass  dieselbe  im  grossen 
und  ganzen  und  von  kleineren  Abweichungen 
natürlich  abgesehen  3  Gipfelpunkte  und  2  tiefe 
Senkungen  erkennen  lässt.  Schauen  wir  näher 
hin,  so  werden  wir  finden,   dass  erstere   ganz 


■11  Boroszlóim  uirfi  nnn  i'rUezntt  iiiPf;  ! 


V.  in  Sre^la»  n  o  cI)  n  i  d)  t  einçu'troffen  ! 


Pentad 

II. 

U.  -27— 
111.  3. 

III. 

4-8. 

III. 

9-13. 

III. 

14-18. 

Hl. 
19-23. 

Hl.           111. 

24-á8.|29-lV.2.| 

3-7. 

I\. 
8-H. 

J\. 
13-17. 

i\.     i\. 

18-3á.j  á3-27. 

Uraik.  Bzélirány 

ííorlien-i*.  ilMiib. 

vidnmni 

R. 

N. 

NE. 

E. 

(SW.) 

NW. 

(SW.) 

NW. 

SE. 

SE. 

(SNW.) 

NWN. 

W. 

SE. 

(NE.) 

SE. 

(SW.i 

SE. 
(NW.) 

lloMszak.i 
li;onbpl)ajc 

® 

3 

® 

(s; 

• 

3 

® 

£ 

•        3 

i 

1 

% 
1 

J4 
23 

n 

ati 

19 

18 

Ki 

A 

j 

1 

A 

ir, 

14 
13 

1 

/\ 

r 

i 

1 

r 

\ 

' 

\ 

y 

s/ 

l 

/ 

v 

Iá 

^ 

/ 

\ 

V 

11 

^ 

/ 

\_ 

10 

f 

/ 

^' 

/ 

8 

7 

'^ 

r. 

271 


vagy  majdnem  az  újholddal  esnek  össze,  utóbbiak 
pedig  a  holdtöltével.  Oly  jelenség  ez,  melyet  már 
a  iiKurische  Nehrung  «-on  fekvő  Rossittenben, 
Helgoland  mellett  talán  Németországban  a  ma- 
dárvonulás legjelentékenyebb  góczpontjában  is 
észlelhettem.  Öt  évi  megfigyeléseim  alapján  a 
holdtölte  és  az  új  hold  közelében  vonuló  mada- 
rak számának  viszonyát  3 : 7-ben  állapíthat- 
tam meg. 


A  különbség  tehát  egész  határozottan  ki- 
domborodik. Ennélfogva  nem  riadok  vissza 
annak  az  állításától,  hog;y:  n  iiKKÍaral:  Kzive- 
!<('bbeii  voiiuhiuk  újholdknr  mini  liolilföUe- 
Lor*  az  éjjeli  vonulók  tehát  jobban  szere- 
tik a  sötét  mint  a  világos  éjszakákat.  A  tanú- 
ság tehát  az,  hogy  vonulóinkat  nem  a  sze- 
mük s  ezzel  kapcsolatban  az  alattuk  elterülő  vi- 
dék átnézete  vezéreli  útjaikon,  hanem  tájéko- 
zódásuk czéljából  szükségképen  még  más  képes- 
ségük is  van,  melynek  mibenléte  az  eddigi  ma- 
gyarázási  kísérletek  daczára  is  még  egészen  ho- 
mályba van  burkolva.  A  hold  változásai  azon- 
ban • — •  véleményem  szerint  —  mindenesetre  na- 
gyon kevés  figyelemben  részesültek  a  madár- 
vonulás tanulmányozásánál  és  nagyon  érdekes 
volna  a  vonulás  eme  hullámzását  lehetőleg  sok 
más  állomáson  is  behatóan  vizsgálat  alá  venni. 


Sokkal  kevésbbé  domborodik  ki  a  szélirány 
hatása  a  vonulásra.**  Csak  egy  világlik  kivs  ez 
az,  hogy  a  vonulás  legnagyobb  stagnálása  min- 
dig körülbelül  északnyugoti  irányú  szeleknél 
állt  be,  a  melyek  mellett  néha  (6-ik  pentad) 
ugyan  erős  vonulás  is  történt.  Vegyük  tehát  se- 
gítségül a  vonulási  naptárt.  E  szerint  a  vonulás 
és  szélirány  viszonya  így  alakul  : 


oder  fast  ganz  mit  dem  Neumonde,  letztere  mit 
dem  Vollmonde  zusammentreffen.  Es  ist  dies 
eine  Wahrnehmung,  die  ich  auch  schon  wäh- 
rend meiner  ornithologischen  Thätigkeit  in 
Eossitten  a.  d.  Kurischen  Nehrung,  nächst 
Helgoland,  vielleicht  dem  bedeutendsten  Brenn- 
punkte des  Vogelzuges  in  Deutschland,  machen 
konnte.  Nach  meinen  5-jährigen  Beobachtungen 
verhält  sich  dort  die  Zahl  der  um  die  Nähe  des 
Vollmondes  ziehenden  Arten  zur  Zahl  der  um 
die  Nähe  des  Neumondes  ziehenden,  wie  3  zu  7. 
Der  Unterschied  tritt  also  sehr  scharf  henor. 
Ich  stehe  demnach  nicht  an,  zu  behaupten:  dii- 
Vögel  zlrhrn  llrhrr  ii,n  dir  /ril  den  Neumon- 
des, wir  lim  dir  drs  Vollmumirs,  die  nächtlich 
wandernden  demnach  lieber  in  dunklen,  wie  in 
hellen  Nächten.*  Danach  kann  es  in  der  Haupt- 
sache nicht  das  Auge  und  der  durch  dasselbe 
vermittelte  üeberblick  über  das  unten  liegende 
Terrain  sein,  welches  die  gefiederten  Wanderer 
leitet,  sondern  dieselben  müssen  zu  ihrer 
Orientierung  notgedrungen  noch  eine  andere 
Fähigkeit  besitzen,  deren  Wesen  für  uns  frei- 
lich trotz  aller  bisheriger  Erklärungsversuche 
noch  völlig  in  Dunkel  gehüllt  ist.  Jedenfalls 
erscheinen  mir  aber  die  Mondphasen  beim 
Studium  des  Vogelzuges  viel  zu  wenig  berück- 
sichtigt, und  es  wäre  von  nicht  geringem  Inte- 
resse, den  Einfluss  derselben  auf  die  Fluctuation 
des  Zuges  auch  an  möglichst  vielen  anderen 
Punkten  eingehend  zu  prüfen. 

Viel  weniger  klar  und  deutlich  tritt  aus  unse- 
rer Tabelle  der  Einfluss  der  Windrichtung  auf 
den  Vogelzug  hervor.**  Nur  eines  lässt  sich  er- 
kennen, dass  nämlich  die  grösste  Stagnation 
des  Zuges  jedesmal  bei  ungefähr  nordwestlichen 
Winden  eintrat,  bei  denen  freilich  auch  (6.  Pen- 
tade) manchmal  starker  Zug  stattfand.  Nehmen 
wir  deshalb  den  Zugskalender  zu  Hilfe.  Nach 
demselben  zogen 


*  A  hold  változásai  nincsenek  hatással  az  idő  já- 
rására ;  sokkal  jobb  lett  volna  helyettük  azt  tüntetni 
fel.  derült  idő  volt-e  vagy  borult  s  e  szempontból  meg- 
ejteni a  csoportosítást.  Hegyfoky  K. 

**  Helyes  a  szélirány  szerint  való  csoportosítás, 
csakhogy  nem  szabad  megfeledkezni  arról,  hogy  a 
keleti  szelek  fölött  mintegy  600 — 1000  méter  magas- 
ságban többnyire  délnyugoti,  nyugoti  légáramlat  ural- 
kodik. Heg;//'.  K- 


*  Die  Mondphasen  üben  keinen  Einfluss  auf  die 
Witterung  aus;  es  wäre  viel  besser  gewesen,  die  Da- 
ten nach  dem  grösseren  oder  minderen  Grade  der 
Bewölkung  zu  gruppieren.  J.  Hegyfoky. 

**  Die  Gruppierung  nach  den  Windrichtungen  ist 
ganz  acceptabel,  nur  darf  man  nicht  vergessen,  dass 
bei  östlichen  Winden  in  einer  Höhe  von  600 — 1000 
Meter  meistens  südwestliche  und  westliche  Luft- 
strömungen  herrschen.  /    llrgi/f. 


an  'À'aiìcii  mit 


mtlyekcn 

1   V 

szél  ur 

ilkodott,  vonult 

^.í 

fili 

Dorhcrrichcnïi 

auô 

1   ^ 
NEN 

iiH'heiib 

-n  ÍBínben 

1 

atrten 

NE 

— 

ENE 

21 

E 

23 

ESE 

13 

SE 

«       

21 

SES 

(i 

S 

(1 

7 

SWS 

sw 

1 

14 

WSW 

w 

WNW 

« 

14 

NW 

25 

NWN 
1  igen  V 

xltozó 

" 

22 

1  íeí)l-  U) 

d)íeliiiiei 

"" 

1 2 

Ebből  is  nehéz  liatározott  következtetéseket 
vonni. 


Általában  azonban  látható,  hogy  a  vonulás 
északnyugoti  *  és  keleti  szelek  mellett  fejlődött 
ki  leghatalmasabban,  tehát  oly  szélirányok  mel- 
lett, a  melyeket  egyáltalában  nem  tartunk  ked- 
vezőknek a  tavaszi  vonulásra.  Déli  és  nyugati 
szelek  mellett  gyenge  volt  a  vonulás,  holott  a 
közfelfogás  szerint  ezek  mellett  legerősebbnek  1 
kellett  volna  lennie.  Alföldi  megfigyeléseim  itt  I 
is  csak  megerősitettek  egy  nézetemben,  melyet  i 
már  rossi tteni  megfigyeléseim  alapján  alkottam 
magamnak,  /'Oí///  í.  í.  a  szcliráiiy  seiiniii  Iciiye- 
í/(\s-  hrfnhiást  iiein  (ijiakorol  a  liuidárvonu- 
Idxi'd,  hanem  igenis  a  meteorológiai  jelenségek 
nsszliatása.  A  hőmérséklet,  légnyomás  *■♦'  és  a 
szél  ereje  itt  sokkal  nagyobb  szerepet  játszanak, 
mint  a  szél  iránya.  Utóbbinak  jelentőségét  ál- 
talában és  különösen  szakunk  lliroreiikusuì  na- 
gyon túlbecsülik,  s  én  az  egész,  oly  sokáig  és 
annyi  elkeseredéssel  folytatott  harczot  afelett, 
vájjon  a  madarak  a  széllel  vagy  annak  ellenében 
vonulnak-e,  szerintem  nem  egyéb,  mint  sok  szó 

*  Északnyugoti    szelek    idején    a  felsőbb  légáram- 
latok rendesen  szintén  ilyen   irányúak. 

Henyf.  K. 

**  Legfontosabbnak  látszik  a  légnyomás  eloszlása, 
mivel  az  idő  iellcge  ehhez  alkalmazkodik. 


Auch  hieraus  lassen  sich  schwer  bestimmte 
Folgerungen  ziehen.  Im  allgemeinen  sehen  wir 
jedoch,  dass  der  Zug  sich  bei  östlichen  und 
nordwestlichen  Winden*  am  stärksten  ent- 
wickelte, also  bei  Windrichtungen,  die  sonst 
allgemein  als  keineswegs  günstig  für  den 
Frühlingszug  gelten.  Bei  südlichen  und  west- 
lichen Winden,  wo  der  Zug  nach  der  land- 
läufigen Annahme  hätte  am  stärksten  sein  sol- 
len, wnr  er  schwach.  Auch  hier  haben  die 
r>i'()li,i(litiiii,uen  im  Alföld  in  mir  nur  eine  An- 
siclit  licstäikt,  die  ich  mir  schon  auf  Grund 
meiner  Studien  in  liossitteu  gebildet  hatte, 
r/i(s.s-  mlnilirl,  ,lir  Wiiiil rirlililinj  im  mni  für 
.s'/V//  Lriiirn  n'rxvniUrhen  EiufUiSf;  auf  <le,> 
ViKji'iz.tiij  ansiilil.  Dies  thut  nur  die  Gesamrnl- 
liril  der  meteorologischen  Erscheinungen,  und 
Temperatur,  Luftdruck  **  und  Windstärl.e 
spielen  dabei  eine  sehr  viel  wichtigere  EoUe, 
als  die  Wimlrichtuiiy.  Die  Bedeutung  der  letz- 
teren wird  im  allgemeinen  und  namentlich 
von  den  Tla'nrelikrrii  in  unserem  Fache  sehr 
überschätzt,  und  ich  halte  den  ganzen,  so  lange 
und  mit  so  viel  Erbitterung  geführten  Streit 
über  die  Frage,  ob  die  Vögel  mit  dem  Winde 
zögen  oder  gegen  denselben,  für  einen  Streit 

*  Bei  nordwestlichen  Winden  haben  die  Strömungen 
in  den  oberen  Schichten  meistens  dieselbe  Richtung. 
/.  Hegy  f. 

**  Am  wichtigsten  erscheint  mir  die  Verteilung 
des  Liiftdfiickf's.  weil  sich  der  Charakter  der  Witte- 
rung  nach   dieser  richtet.  /.   H,:gyf. 


^73 


semmiért.  Nevezetesen  akkor,  li;i  a  vonulás 
valamilyen  okokból  fennakad  és  visszatartózta- 
tik,  és  utána  egész  erővel  tovaluillámzik,  akkor 
teljesen  közönbössé  lesz  a  madaraknak  a  szél 
iránya  addig,  mig  ereje  viharrá  nem  fokozódik, 
vagy  köd  és  más  hasonló  körülmények  nem 
nehezítik  ineg  a  vonulást.  Ilyenkor  erős  ellen- 
tétes széláramlatokkal  is  megküzdenek,  a  mit  a 
Kurische  Nehrungen  különösen  a  vetési  és  ham- 
vas varjuknál  észlelhettem. 

Az  Alföldön  márczius  B-án  számos,  30  -  50  fö- 
ltől álló  bibiczcsajiatokat  láttam  Ék.-re  vonulni, 
melyek  fáradsággal  zcij-zuii  vonalban  iparkod- 
tak az  erős  ellentétes  áramlat  ellenében  i'lőre- 
lialadni. 

Hasonbit  észleltem  a  szélkiáltóknál.  Azoiil'iin 
i'f(li'isií<ii)s  rihíirok  nlkitliuátud  a  vomildfi  '''(/''- 
se//  jciiiKíl.itil.  Csak  egy  pillantást  kell  vetnünk 
vonulási  naptáromra  és  azonnal  szembe  fog  öt- 
leni  a  vonulásban  beállott  nagy,  ápr.  2 — 5-éig, 
tartó  szünet,  éppen  oly  időben,  mikor  a  vonulás 
igen  élénk  szokott  lenni. 

Ez  a  körülmény  az  akkortájt  az  egész  Alföldet 
\égigseprő  rettenetes  északi  szélviharban  leli 
legegyszerűbb  magyarázatát. 

Csoportosítsuk  most  vonulási  naptáraim  ada- 
tait a  szél  erejére  való  tekintetből. 


II um  des  Kaisers  Bart.»  Namenílicli  wenn  der 
/ug  aus  irgend  welelien  Ursachen  über  die 
gewöhnliche  Zfit  j^vstnnl  und  zurückgehalten 
wurde  und  nun  mil  voller  Macht  dahinilutet, 
wird  den  Vögeln  die  Windrichtung  vollkouniieu 
gleifhgiltig,  so  lange  die  Windstärke  nicht  /.lun 
Sturme  anwächst  oder  Nebel  und  dergl.  er- 
schwerend hinzutreten.  Sie  überwinden  dann 
selbst  sehr  starke  Gegenwinde,  was  ich  auf  der 
Kurischen  Nehrung,  namentlich  bei  Saat-  und 
Nebelkrähen  ])eobachten  konnte.  Im  Alföld  sah 
ich  am  (').  Miirz  zahlreiche  Trupps  von  Kiebitzen 
in  Stärke  von  i'O  .50  Stück  gegen  NO  ziehen, 
wobei  sie  mühsam  im  /icl.zach  gegen  den  star- 
ken Gegenwind  anlavierten.  Aehnliches  notierte 
ich  auch  bei  Brachvögeln.  Wirklichr  Sliiniti' 
tlKi/i'Uni  hriinrkci/  ein  voUiiU'-x  Aiifltínru  i/r.s 
'/inH'a.  Die  grosse  Zugsstockung  vom  i-teu  l>is 
5.  April,  also  zu  einer  Zeit,  wo  sonst  der  Zug 
sehr  lebhaft  zu  sein  pflegt,  springt  bei  einem 
Blicke  auf  meinen  Zu,usk;ile)iiler  sofort  in  die 
Augen  und  erklärt  sich  uni^i/wungen  durch  den 
damals  das  ganze  Allold  duiclitobenden,  furcht- 
baren Nordweststurm. 

Gruppieren  wir  nun  die  Daten  aus  dem  Zugs- 
kalender mit  Hinsicht  auf  die  Windstärke! 
Dann  ergibt  sich,  dass 


bei  einer  ïiurdjt'djuittlidjeii  îageij 'ilMiiiiftävte  dou 


9  - 1  ; 


)lt,  akk 

Ol 

r.x| 

faj  \()null 
.Hu<í5aírf;ciiuiiii 

en   bcolmdjto 

luuibcíi 

43  X 

« 

1 

(54  X 

áO  X 

23  X 

2  X 

5  X 

Ű  X 

egy  faj 

se  vonult. 

íciiic  .Hugäerjdjcinungcii  bcobnrf)(ci  umibcíi. 


Ebből  kétségtelen  bizonyossággal  kitűnik, 
ÍKxjfl  (I  i'oiiiilds  i'iji'xz  iiin'iKje  (2  és  3  erősségű) 
xzcIA-  inrllrll  frjlödik  Irneivsebbr»  ;  ez  a  tet.d 
egyszersmindt  teljesen  összevág  a  tapasztalati 
tényekkel. 

A  liönii'rscl.lrti  i'iszoinial.-  befolyása  közvet- 
lenül a  vonulási  naptárból  látható.  Az  a  feltűnő 
szünet  a  vonulásban,  mely  márczius  2 — 4-éig 
tartott,  eme  napok  hóesése  által  egész  termé- 
szetes, magyarázható.  A  szél  és  időjárás  külön- 
ben eléggé  kedvező  volt,  s  ezért  arra,  a  rossit- 
teni  megfigyeléseim  által  is   megerösithető  kö- 


Daraus  ergibt  sich  ganz  unzweifelhaft,  í/((,ss 
<lrr  Zun  siri,  bri  ijauz  lcisn>  und  srlumrltei, 
W'iiiilni  (Stärke  2  und  3)  um  mcish'u  cit- 
iiurl,('ll,  ein  Satz,  der  auch  mit  den  praktischen 
Erfahrungen  durchaus  im  Einklang  steht. 

Der  Einfluss  der  Tniipci'alitrvo'liältiiisse  er- 
gibt sich  unmittelbar  aus  dem  Zugskalender 
selbst.  Die  auffällige  Zugsstauung  vom  2. — 4. 
März  findet  in  dem  Temperatursturz  dieser 
Tage  ihre  natürliche  Erklärung.  Sonst  waren 
Wind  und  Wetter  während  dieser  Zeit  ziemlich 
j  günstig,  und  wir  gelangen   deshalb  zu  der  auch 


■ni 


vetkeztetésre  jutunk,  hogy  uni)-  a  hÖDicysí'klrli 
viszonyok  hirlcloi  változám  rmjmdnáhaii  is 
cléf/xóíjes  (irm,  iiogi/  a  vomiiás  fohiíniuílicni 
mcffszakiUhokal  ex  Kzabáhjtaldiisríijnl.iil  idéz- 
zen elő. 

A  vonulás  ircmtiára  nézve  a  következő  direkt 
megfigyeléseket  tehettem  : 

Február  21.  Am^cr  sciirlvni  nagy  csapatok- 
ban vonul  ENy  E. 

Febniár  23.  Ciunailritis  iiiai'i ncliiis,  egy  csa,- 
pata  fütyölve  megy  ÉK,  mely  irányt  4  Jaiviis 
camíK  is  követ. 

Február  24.  Közvetlenül  Fülöpszállás  előtt 
levő  egy  tócsán  felzavart  .50 — fiO  Jjn-its  ciíhiis 
ÉK.  felé  vonul  el.  Este  10^  2  órakor  meglehe- 
tős magasan  vonul  Ninncniiis  nrcudliix  és  Fu- 
lica  atra  ÉK.  felé. 

Február  26.  Nagy  vadlúdcsapatok  —  való- 
színűleg mindakét  faj  —  mennek  -^-ÉK. 

Márczius  5.  Nuniniias  arcuatila  5 — 20  főnyi 
csapatokban  -^-ÉK  és  — *ÉKÉ  vonul:  úgy  lát- 
szik nem  törődnek  a  majdnem  ellentétes  széllel. 
Kmtípviaa  schrevictas  sciioenidus  mindenütt 
található  20 — 100  főnyi  csapatokban.  Felzavar- 
tatva -^ÉNyÉ  mennek. 

Márczius  6.  VancUus  rristalas  az  erős  ellen- 
tétes szél  daczára  számos  20 — 50  főnyi  csapat- 
ban vonul  — >ÉK. 

Márcz.l2.MaigensokA't///í('///'/s  van,  azonban 
csupa  arcuatila.  Este  hangos  hivogatás  közben 
összegyülekeztek,  csavarvonalban  magasan  a 
levegőbe  emelkedtek  és  aztán  egyenesen  észak- 
nak távoztak.  Ugyanebben  az  irányban  vonult 
egy  nagj'  csapat  bibicz,  és  egy  kisebb  csapat  se- 
regély. 

Márczius  13.  Sok  Ninnciiias  — >É  és  ÉNyÉ 
felé  vonul. 

Márczius  28.  Anscr  Fcriix  bárom  20 — 40-es 
csapatban  — >ÉK,  hasonlóan  két,  40  és  50  drb- 
ból  álló  darú-falka. 

Márczius  30.  Délután  heves  zivatar  után  sok 
-sirály  vonul  el  —  ÉNyÉ. 


EK. 


Ápr.  2.  4  drb.  Antra  riiirrt 


Ápr.  23.  A  kertben  számtalan  Ori  ola  a  fjat- 
biila.  Határozottan  átvonulóknak  látszanak, 
5 — 12  főnyi  csapatokban  tartózkodnak,  és  fel- 
zavarva — >ÉK  felé  elvonulnak. 

Képviselve  van  tehát  : 


(Uucli  dio  Ergel)nissc  meiner  lîossittener  Be- 
oliachtungen  imterstützten  Folgerung,  dass 
auch  schon  schroffe  Vcnhalcruadcn  in  ilcn 
Ti-nipcratiirverliäit  II  issai  altéin  Unlcrtircrlm  ri- 
yen  und  ünreijcliinis^iijl.riicii  im  Vcrlinijr  des 
Zuf/es  zu  bewirl.rn  ri'mmiirn. 

üeber  die  /inisriclilanij  konnte  ich  folgende 
(tirckte  Beobachtungen  machen  : 

21.  Feber.  Anscr  sniclìiiii  zieht  in  grossen 
Heeren  gen  NWN. 

23.  Feber.  Ein  Flug  Clairadrias  uiorincltas 
zieht  pfeifend  gegen  NO.  welche  Eichtung  auch 
4  Sturmmöven  einhalten. 

24.  Feber.  An  einem  Teiche,  unmittelbar  vor 
Fülöpszállás  50 — tJO  Laras  can  as,  die  auf- 
gescheucht nach  NO  aljziehen.  Abends  lOVaUhr 
höre  ich  ziemlich  hoch  in  der  Luft  Nmnenitis 
arca.atus  und  Fatica  atra  gen  NO  ziehen. 

26.  Feber.  Grosse  Heere  von  Gänsen,  an- 
scheinend beide  Arten,  ziehen  gen  NO. 

5.  März.  Nainciiiiis  arcaatas  zieht  in  Flügen 
von  5 — 20  Stück  gen  NO  und  NON  und  scheint 
sich  dabei  aus  dem  fast  conträren  Wind  gar 
nichts  zu  machen.  Ueberall  liegt  Emh.  schoe- 
nicliis  schoeniclas  in  Flügen  von  20 — 100.  Auf- 
gescheucht ziehen  selbige  nach  NWN. 

6.  März.  Vanellus  cristatus  zieht  trotz  des 
starken  Gegenwindes  in  zahlreichen  Tiiipps 
von  20—50  Stück  gen  NO. 

12.  März.  Heute  sehr  viel  Niiiiicnicn,  alier 
nur  arcaatas.  Abends  beobachtete  ich,  wie  sie 
sich  mit  lauten  Rufen  sammeln,  schrauben- 
förmig hoch  in  die  Luft  steigen  und  dann 
direkt  nach  N  abziehen.  Dieselbe  Eichtung  hält 
ein  grosser  Flug  Kiebitze  und  ein  massiger 
Flug  Stare  ein. 

13.  März.  Viele  Naniciiicn  ziehen  nach  N 
und  NWTÍ  ab. 

28.  März.  Aiiscr  feras  zit-ht  in  3  Scharen  von 
je  20—40  Stück  nach  NO,  ebenso  2  Heere  Kra- 
niche von  ca.  4<)  und  50  Stück. 

30.  März.  Nachmittags  ziehen  nach  einem 
heftigen  Gewitter  viele  Lachmöven  gen 
N^TO  ab. 

i.  April.  4  Stück  Ardca  cinerea  — >  NO  zie- 
hend. 

23.  April.  Im  Garten  zahllose  Oriolus  gal- 
bula.  Sie  machen  aber  entschieden  den  Ein- 
druck von  blossen  Durchzüglern,  halten  sich  in 
Flügen  von  5—12  zusammen  und  ziehen  auf- 
gescheucht gegen  NO  ab. 

Es  ist  also  vertreten  : 


ÉNyÉ-i 

irány 

l-szcr. 

Die  Ziigsrichtung  ->  NWN 

1-mal. 

É-i 

<( 

■í.     ., 

->      N 

4    « 

ÉKÉ-i 

„ 

1      « 

->  NON 

1     « 

Ék-i 

" 

li>    <. 

->     NO 

12    .. 

Az  utolsó  tollát  nagyon  túlnyomó,  és  arra  lát- 
szik mutatni,  hogy  legalább  a  nagyobb  mocsári 
és  vízi  madarak  átkelnek  a  Kárpátok  lánczola- 
tán,  és  aztán  Oroszország  síkságain  át  tovább 
vonulnak  északi  költőhelyeik  felé.  Nagyon  lehet- 
séges, sőt  valószínű,  hogy  a  Kárpátok  déli  lej- 
tőjét az  Alföldről  jövő  madarak  szállják  meg. 


jMegtígyeléseim  alajiján  általában  az  a  benyo- 
másom támadt,  hogj-  a  vonulók  az  Alföld  északi 
részében,  délről  jönnek  és  innen  aztán  legyező- 
alakban terjednek  szét  É,  ÉNy  és  ÉK  felé,  a  kü- 
lönböző fészkelési  helyek  megszállására.  Ennek 
az  érdekes  kérdésnek  további  tisztázása  czéljából 
nagyon  kívánatosak  volnának  pontos  megfigyelé- 
sek Váczról,  a  Duna  elhajlásánál. 


Ellenállhatatlanul  támadt  egy  másik  észrevé- 
telem is,  hogy  t.  i.  (/;  első  i'ii.fzöl.  iiii'ij  xrinini- 
eselre  se  kölleneli  az  Alfölden .  lumnn  rzrk  rm- 
(U'soi  toi'áhb  észak  f'eh'  luvnö  líh'iumlól:  :  az 
itt  fészkelők  rendesen  6—10  nappal  később 
érkeznek.  Ezt  a  nevezetes  jelenséget  majdnem 
mindegyik  nagyobb  számban  fellépő  fajnál  ész- 
lelhettem, legfeltűnőbben  Alauda  arrnisis  ; 
Oriuliis  yalliiila,  Hinindo  rustira*  Laiiis  ridi- 
hiiiidiiH,  liirUn-  aiiritas,  VaiieUus  eristatus 
és  még  másoknál.  Ezekből  a  fajokból  egyszerre 
nagy  tömegek  érkeztek  s  bizonyos  körülmények 
között  néhány  napig  itt  is  maradtak,  s  eltávo- 
zásuk után  sokszor  aztán  sokáig  tai-tott,  míg 
ebből  a  fajból  ismét  új  individuumok  érkeztek^ 
melyek  azután  rendesen  már  itt  le  is  teleped- 
tek. Hauer  úrnak  is  feltűnt  ez  a  dolog,  a  mint 
azt  ottlétem  alkalmával  egyszer  velem  közölte 
is.  Nem  eléggé  gondos  megfigyelés  esetén  az 
ilyen  jelenségeket  tévesen  visszavonulásnak  le- 
hetne tartani. 


*  Éli  is  uiegtigyeltem  tavaly,  hogy  a  füsti-fecskét 
első  ízben  niárczins  á9-én  láttam,  s  csak  aprii  20-án 
vettem  észre  újra,  mikor  fészkét  elfoglalta. 

H.   K. 


Letztere  ist  also  sehr  überwiegend  und  würfle 
demnach  auf  ein  Ueberfliegen  der  Karpathen- 
kette  wenigstens  durch  die  grossen  Sumpf-  und 
Wasservögel  hinweisen,  die  dann  durch  die  Ge- 
filde Russlands  nach  ihren  nordischen  Brut- 
plätzen weiter  wandern.  Möglich  ist  es  auch,  ja 
wahrscheinhch,  dass  der  Südrand  der  Kar- 
pathen  vom  Alföld  aus  mit  Brutvögeln  besiedelt 
wird.  Im  allgemeinen  gew^ann  ich  durch  meine 
Beobachtungen  entschieden  den  Eindruck,  dass 
die  Zugvögel  im  nördlichen  Alföld  aus  S  an- 
kommen und  sich  dann  hier  l'őclii'rföniiiij  nach 
N,  NW  und  NO  zur  Besiedlung  verschiedener 
Brutgebiete  ausbreiten.  Zur  weiteren  Klärung 
dieser  interessanten  Frage  wären  namentlich 
exacte  Beobachtungen  am  Donauknie  bei  Yácz 
(Waitzen)  wünschenswert!!. 

Auch  eine  andere  Wahrnehmung  drängte 
sich  mir  ganz  unwiderstehlich  auf,  nämlich  die, 
(Idss  ilic  ersh-ii  Aìdàinniilinfic  der  ewzeliien 
ArU'H  /,,•/■//. •,s//v,/.s  ,//V  BniiiuHirl  des  Alföld 
darstrille,,,  sn,nlen>  regeln, assi,/  irriler  navli 
ISorden  hestiuuiile  Durehziujler  waren;  die 
hiesigen  Brutvögel  trafen  gemeiniglich  erst 
(') — 10  Tage  später  ein.  Diese  merkwürdige  Er- 
scheinung trat  bei  fast  allen  in  grösserer  Zahl 
zur  Beobachtung  gelangenden  Arten  zu  Tage, 
am  auffälligsten  wohl  bei  Alnuiln  ((reensis, 
Orioias  i/alhala,  Hiruudn  nistira*  Liras 
ridibundus,  Tarhir  amùlas,  Wtnellas  erista- 
tus  u.  a.  Plötzlich  erschienen  grosse  Massen 
solcher  Vögel,  verweilten  unter  Umständen 
einige  Tage  und  zogen  dann  weiter,  worauf  es 
oft  lange  dauerte,  ehe  neue  Individuen  dersel- 
ben Art  eintrafen  und  sich  dann  gewöhnlich 
auch  gleich  ansässig  machten.  Auch  Herrn  von 
Haueb  ist  dieses  Factum  aufgefallen,  wie  er  mir 
gelegentlich  meiner  Anwesenheit  bei  ihm 
mündlich  mitteilte.  Bei  nicht  genügend  sorg- 
fältiger Beobachtung  mögen  solche  Ei-schei- 
nimgen  leicht  irrtümlich  für  Eückzüge  gedeu- 
tet werden. 


*  Dieselbe  Erfahrung  machte  auch  ich;  im  vori- 
gen .Jahre  erschien  die  erste  Rauchschwalbe  am 
29.  März,  blieb  dann  aus  bis  zum  20.  April,  an  wel- 
chem Tage  sie  ihr  Nest  besiedelte.  J.  H. 


'i70 


Azonban  néhány  valóságos  l'iss-nrinniliisl  is 
észlelhettem  a  következő  fajoknál  :  Ahiuihi  nr- 
t'Cz/.-i/.s-,  i4//.sT/'  /■('/■H.s,  Aii^^cr  scgi'lum  és  Vancl- 
liis  i-rislali(s.  A  vadludaknál  félreismerhetetlen 
volt  ez  a  tünemény,  minthogy  ezek  tudvalevő- 
leg nappal  és  csapatosan  vonulnak.  Márczius 
lO-én  este  jókora  bíbicz-csapat  ment  DKD-nek, 
márczius  23-án  és  25-én  nagy  vadlúd-falkák 
húztak  D  felé.  Az  első  esetnek  magyarázatát 
nemsokára  megadták  a  bekövetkezett  hőesés  és 
éjjeli  fagyok,  az  utóbbinak  oka  rejtély  maradt 
előttem,  mert  a  várt  utótél  nem  következett  be. 
Azonban  azt  hiszem,  hogy  a  madarak  is  téved- 
hetnek időjóslásaikban.  és  általában  túlbecsülik 
az  időváltozások  iránti  érzéküket. 


Különös  tigyelmet  fordítottam  az  rsinl.i  <il- 
i'Dinilól.nt.  De  csalatkoztam  ritka  fajok  meg- 
szerzése iránt  táplált  reményemben,  minek  oka 
egyrészt  főképpen  a  tavaszi  vonulás  rohamos- 
ságában  és  a  kedvezőtlen  időjárásban,  másrészt 
pedig  megfigyelő  állomásomnak  igen  hátrányos 
megváltoztatásában  gyökerezhetik.  (T.  i.  éjjpen 
fordított  sorrendben  kellett  volna  figyelnem, 
előbb  Bojáron  és  azután  Balázson.)  Éppen  azért 
csak  a  következő  fajokat  említem  fel  : 


lúllr 


Nem  ritka  :   márczius 


nagy  számmal  átvonuló.  Valóban  bámulatos 
a  merészség  és  szédítő  gyorsaság,  a  melylyel 
a  kecses  kis  sólyom  megtámadja  áldozatait. 


Tuidus  pilaris.  Igen  meg  voltam  lepve,  mi- 
kor Bojár  mellett,  aprii  15-ikén,  tehát  oly  idő- 
ben, mikor  a  fenyőrigó  pl.  porosz  Sziléziában 
már  fészkel,  még  több  csapatot  láttam  ebből 
a  lármázó  madárfajból.  A  következő  napon  egy 
magányos  5  -t  láttam,  mely  fészekanyagot  vitt 
egy  vén  tölgyfára.  Sajnos,  hogy  később  tévedés- 
ből lelőttük.  Az  utolsó  fenyőrigókat  6 — 8  darab- 
ból álló  csapatban  aprii  25-én  láttam. 


Tuiilits.  torquttlis  (ilpcsli'is.  April  17-ikén 
Hauer  úr  pásztora  pompás  d*  példányt  ho- 
zott ebből  az  élesen  megkülönböztethető  faj- 
ból, melyet  azonban  a  nagyon  közelről  és  nagy- 
szemű söréttel  ejtett  lövés  annyira  elroncsolt, 
hogy  a  prseparálásra   már  nem  volt  alkalmas. 


inumi  liiii  \rrmochfc  ich  auch  einige  echte 
!  laici. ziìiji'  zu  iíonstatieren,  welche  sich  auf 
Aliiiolíi  (iri'riiKix,  Anser  ferus,  Anser  segetum 
und  ^'anellus  cristatus  bezogen.  Namentlich  bei 
den  Gänsen  waren  cUcse  unverkennbar,  weil 
.selbige  ja  bekanntlich  in  geschlossenen  Massen 
am  Tage  ziehen.  Ein  starker  Flug  Kiebitze  zog 
am  Abend  des  10.  März  nach  SOS,  grosse  Flüge 
von  Gänsen  am  23.  und  25.  März  nach  8.  Im 
ersteren  Falle  war  der  Grund  bald  offenkundig, 
indem  Temperatursturz  mit  Nachtfrösten  ein- 
trat, im  letzteren  blieb  er  mir  rätselhaft,  in- 
dem der  erwartete  Nachwinter  sich  nicht  ein- 
j  stellte.  Ich  glaube  al)er,  dass  auch  Vögel  in 
ihren  Wetterprognosen  irren  können,  und 
dass  ihre  Empfindlichkeit  für  Witterungs- 
umschläge im  all;jeineinen  überhaupt  sehr 
überschätzt  wird. 

Besondere  Aufmerksamkeit  wandte  ich  den 

iiordischrii  l)iirrlizi\<ili'iii  zu.   Meine  Hoffnung 

I  auf  die  Ei-langung  seltener  Arten  wurde  aber 

j  enttäuscht,  was  allerdings  hauptsächlich  in  der 

[  Hast  des  Frühjahrszuges  und  den  ungünstigen 

I  Witterungsverhältnissen  einerseits  und  in  dem 

1  sehr    unvorteilhaften    Wechsel  meines  Stand- 

(juartiers  (ich  hätte  gerade  umgekehrt  zuerst  in 

Bojár  und  zuletzt  in  Balázs  beobachten  sollen! 

andererseits    seinen    Grund    haben    mag.    Er- 

wiihnrnswcit  sind  deshalb  nur  folgende  Alien  : 


F.dr 


S-.  Nicht  selten.  Namentlich  am 


8.  März  zahlreich  auf  dem  Durchzuge.  Die 
schneifhge  Kühnheit  und  die  rasende  Schnellig- 
keit, mit  welcher  dieses  elegante  Fälkchen  auf 
seine  Opfer  Jagd  macht,  sind  wirkhch  bewun- 
dernswert. 

Tiirdns  pilaris.  Nicht  wenig  erstaunt  war 
ich,  als  ich  am  15.  April,  also  zu  einer  Zeit,  wo 
die  Wachholderdrossel  z.  B.  in  Preussisch- 
Schlesien  bereits  nistet,  noch  mehrere  Flüge 
dieser  lärmenden  Vögel  bei  Bojár  beobachtete. 
Atti  Tage  darauf  sah  ich  auch  ein  einzelnes  J 
mit  Nistmaterial  im  Schnabel  zu  einer  alten 
Eiche  fliegen.  Leider  wurde  es  später  aus  Ver- 
sehen geschossen.  Die  letzten  Krammetsvögel, 
nur  noch  ein  Flug  von  (i— 8  Stück,  wurden  am 
25.  April  gesehen. 

Tardas  torqaatas  alpestj-is.  Am  17.  April 
überbrachte  mir  der  Hirt  des  Herrn  von  Hauer 
ein  prächtiges  d"  cheaer  distinguirten  Foim, 
das  leider  mit  grobem  Schrot  auf  zu  kurze 
j  Entfernung  derart  zerfetzt  war,  dass  es  zum 
Präparieren  nicht  mehr  tauglich   erschien.   Ich 


277 


En  kárpáti  madárnak  néztem.  Kgészcn  Cfí^ycdiil 
volt  s  e?!  a  faj  tavaszszal  általában  elvedül  vagy 
legfeljebb  párosan  szokott  megielenni. 

C.liiu  (dli-hiíi  phii'iitlis  A  pettyes  lilét  már- 
czius  Iti-an  kis  csapatokban  figyeltem  meg  a 
nádas  réten.  Aztán  sokáig  egyet  se  láttam,  s  j 
csak  aprii  11-én  ejtettem  el  a  Sósércn  még 
egy  öreg  meglehetős  bizalmas  nőstényt,  a  mely- 
nek petefészke  már  erősen  ki  volt  fejlődve. 

ChiiniilriKs  „inriiu-llii!^.  Február  ^o-án  fü- 
työlve vonult  egy  csapat  — >-Ek.  Bár  lövéshez 
nem  juthattam,  de  biztosra  veszem,  hogy  nem 
tévedtem,  mivel  a  havasi  lilének  lígy  a  repülé- 
sét, mint  a  hangját  Eossittenhől  jól  ismerem. 

Tnlíiiiiis  fiisnix.  April  I  1  17-ig  közönséges 
jelenség  volt  a  Sósér  tócsáin  ;  később  már  csak 
néhány  elkésett  fordult  elő.  A  legtöbb  fehér-  és 
feketén  tarkázott,  de  már  mégis  túlnyomóan 
fekete  átmeneti  ruhát  viselt,  igen  vadak  voltak 
és  többnyire  rokonfajok  társaságáljan  tartóz- 
kodtak. Bizonyitó  példányt  lőttem. 

Liininiid  iihüiirlnincliii-?  April  11-én  a  Sós- 
éren egA'  magánosan  ide-oda  tipegő  kis  szalonka- 
féle madarat  láttunk,  mely  —  fájdalom  —  el- 
menekült. Meg  vagyok  róla  győződve,  hogy  nem  1 
lehetett  más,  mint  Limicola;  ezt  az  érdekes  fajt  j 
szintén  még  Eossittenből  igen  jól  ismerem,  a 
mennyiben  ott  nem  ritkán  elejtettem  és  három, 
hurokban  megfogott  példányt  hosszabb  ideig  a 
madárszobámban  tartottam. 

Ainiii'i/iir-<  sji.  :'  Márezius  7-ikén  i(i'ai(thi!<  és 
jiliacopitsoii  kivül  még  egy  harmadik  gyengébb 
Numenius-fajból  is  láttam  csapatokat,  melyet 
biztosan  —  hangjánál  fogva  is  —  megkülönböz- 
tettem a  nevezett  két  fajtól.  Egy  megsebzett 
példány  —  sajnos  —  elveszett.  A  magas  fütty  | 
egytagú  és  Skihi-iiÌiis  íí/ví/rt/ífs-nak  nagyon  éles 
volt.  Csak  liiirrnlÍH  vagy  truidroxlris  lehetett, 
de  inkább  hiszem,  hogy  az  előbbi. 

Lariis  (7í//».s.  Yalósilggal  meglepett  a  vihar- 
sirálynak gyakori    előfordulása.    Már    február  | 
23-án  láttam  néhányat  mindjárt  épen  a  szállá-  Ì 
som  mellett,  24-én  sokat  közvetlenül  Fülöpszál-  | 
lás  alatt.  Itt  a  következő  időben,  a  vasúti  töl- 
tés által  határolt  nagy,  szabadvizü  tavon  ren- 
desen   volt    látható    ez    a    szép    sirály    kiselib- 

Aqiüla.  VI. 


sprach  es  für  einen  Knriiallienvogel  an.  Es  war 
ganz  allein  gewesen,  wie  diese  Art  übevliau]i1 
im  Frühjahr  nur  einzeln  oder  li(ielisteiis  paar- 
weise zu  reisen  scheint. 

Cliiiriiilriiis  lihiriiilis.  Kleine  Trupps  dureli- 
ziehender  (i()l(lregeii|ifeiier  gelangten  am  I  (i-ten 
März  im  Nádas-rét  zur  Beobachti;ng.  Dann  sah 
ich  lange  keine  mehr,  bis  am  11.  April  ein 
alter  weiblicher,  ziemlich  zutraulicher  Vogel 
mit  stark  entwirkelteni  Kierstuck  bei  Soser  er- 
legt wurde. 

ClKinidrliis  iiinrinrlhi>^.  Am  űW.  Feber  zog 
ein  Flug  pfeifend  nach  XO.  Zwar  kam  ich  nicht 
zu  Schuss,  doch  glaube  ich  bestimmt,  mich 
nicht  geirrt  zu  haben,  da  ich  den  Mornell  nach 
Flug  und  Stimme  von  liossitten  aus  gut  kenne. 

Ti)l(inn><  fttsnts.  War  vom  11.— 17.  April 
Liemein  an  den  Teichen  von  Sósér;  später  nur 
noch  vereinzelte  Nachzügler.  Die  meisten  trugen 
ein  buntscheckiges,  aber  doch  schon  überwie- 
gend schwarzes  Uebergangskleid,  waren  sehr 
scheu  und  gewölmlich  mit  verwandten  Arten 
vergesellschaftet.  Belegexemplar  geschossen. 

Liinii'ohi  plidijfliyiiclKi  "?  Auf  einer  Schlamm- 
bank bei  Sósér  sahen  wir  am  11.  April  einen 
einsam  auf  derselben  herumtrippelnden  kleinen 
Schnepfenvogel,  der  uns  leider  entkam.  Meiner 
Ueberzeugung  nach  kann  es  nichts  anderes 
gewesen  sein,  als  Liiiiicolii,  mit  welch  interes- 
santer Form  ich  von  Hossitten  her  ebenfalls 
gut  bekannt  bin,  indem  ich  sie  dort  nicht  selten 
erlegte  und  auch  3  in  Schlingen  gefangene 
Exemplare  längere  Zeit  in  meiner  Vogelstube 
hielt. 

Niniiriiiiix  spec?  Am  7.  März  beobachtete 
ich  ausser  (nrnatus  und /^/i(/('o/>».s- auch  noch 
kleine  Trupps  einer  dritten,  schwachen  Niime- 
nius-Art,  die  sich  von  den  genannten  beiden 
deutUch  unterschied,  uamenthch  auch  durch 
die  Stimme.  Ein  angeschossenes  Exemplar  gieng 
mir  leider  verloren.  Der  hohe  Pfiff  war  einfach 
und  für  einen  Brachvogel  auffallend  dünn.  Es 
kann  nur  boi'e<ilis  oder  te>niirostris  gewesen 
sein,  doch  neige  ich  mehr  der  ersteren  An- 
nahme zu. 

Litriis  f(iiNt.'<.  Einigermassen  überrascht  war 
ich  durch  das  häufige  Auftreten  der  Sturm- 
möve.  Schon  am  23.  Feber  sah  ich  einige  dicht 
bei  meiner  Behausung,  am  24.  viele  unmittel- 
bar vor  Fülöpszállás.  Hier  befand  sich  ein  vom 
Bahndamm  eingefasster,  grosser  und  freier 
Teich,  und  hier  konnte  man  diese  schönen  Mö- 


nagyobb  inennyiscgbeii,  míg  vógrc  márc/.ius 
11-én  végleg  eltűntek.  Igen  bizalmasak  voltak, 
az  illető  terület  azonban  -  sajnos  —  még  a 
város  területébe  esett,  s  e  miatt  le  kelle  monda- 
nom egy  bizonyító  példány  lelövéséröl,  mivel 
a  puska  használata  mindenesetre  kellemetlen 
következménvekkel  járhatott  volna. 


y>(nH.s//////íí/.//.s-. Balázson  márczins5-én  táv- 
csövemmel bizonyos  kisebb  sirályfajból  álló  csa 
patokat  figyeltem  meg.  Kicsinysége,  a  sötét  alsó 
szárnyfedők  és  a  denevérszerüen  csapongó  re- 
pülés azonnal  elárulták  benne  a  törpe-sirályt. 

Lesi  ris  s/j.  Kétszer  márczius  17-ikén  és 
22-én  láttam  a  Balázstól  Fülöpszállás  felé  ve- 
zető úton  halfarkasokat.  Mivel  lövést  nem  te- 
hettem rájuk,  nem  merem  őket  fajszerint  meg- 
határozni. 


Ez  aztán  a  rendes  északi  kacsák  etc.  mellett 
az  egész  is!  Sokszor  lehet  azt  a  tapasztalatot 
tenni,  hogy  az  északi  költözködők,  átvonu- 
lásuk alkalmával  több  ideig  —  sokszor  hóna- 
pokig is  !  —  mai-adnak  nekik  megfelelő  helyeken 
és  itt  egész  háziasán  rendezkednek  be.  Pá- 
rokba verődnek,  elkezdik  szerelmi  játékaikat, 
fészkelési  területeket  vívnak  ki  maguknak,  rövi- 
den, egészen  úgy  viselkednek,  mintha  fészkelni 
akarnának,  s  még  a  szakemberben  is  könnyen 
azt  a  véleményt  kelthetik,  hogj'  az  illető  terüle- 
ten egészen  otthonosak.  De  egyszerre,  már  na- 
gyon előrehaladt  időben  mégis  eltűnnek  és  most 
a  mily  gyorsan  csak  lehet,  tovább  vonulnak 
északi,  valóságos  költőhelyeik  felé,  a  hol  aztán 
azonnal  fészekrakáshoz  és  költéshez  kezdenek. 


Az  a  vidék,  a  melyet  olyan  sokáig  megélénkí- 
tettek s  a  melyen  minden  előkészületet  megtet- 
tek a  szaporodáshoz,  éppen  csak  iij)(trz(íí<i  állo- 
iiuU«  volt.  Ilyen  állomásokat  főleg  azok  a  fajok 
tartanak,  melyeknek  északi  költési  helyein  a  nyár 
oly  rövid,  hogy  nem  igen  marad  idejük  hosz- 
szantartó  szerelmi  játékokra  és  epekedésre.  így 
pl.  dr.  Almássy  megfigyelései  alapján  a  Dobrud- 
zsát az  Aiillíus  rci-><imtsr(t  nézve  párzási  állo- 
másnak tartom.  A  Kurische  Nehrung  a  Niinie- 
iiius  plifu'opus,  Haicida  f/hu'ialis,  l^inarid  és 
sok  más  fajra  nézve  szintén  ilyent  képez,  az  Al- 


ven  in  der  Folgezeit  fast  rcgehuässig  in  grösse- 
rer oder  geringerer  Anzahl  antreffen,  bis  sie  am 
I  I .  März  gänzlich  verschwanden.  Sie  zeigten 
sich  recht  vertraut,  aber  leider  lag  die  betref- 
fende Ocrtliclikiit  last  innerhalb  der  Stadt,  so 
dass  das  Ald'cucni  eines  Gewehres  jedenfalls 
Unannehmlichkeiten  für  mich  im  Gefolge  ge- 
habt hätte,  weshalb  ich  das  Schiessen  eines 
Belegexemplares  imterlassen  musste. 

Lanis  miinitiis.  Den  ö.  März  beobachtete 
ich  bei  Balázs  durch  den  Krimstecher  Schwärme 
kleiner  Möven,  die  an  der  geringen  Grösse, 
den  dunklen  Unterflügeldecken  und  dem  fleder- 
rnausartigen  Gaukelflug  unschwer  als  Zwerg- 
miiven  zu  erkennen  waren. 

Lvslris  spec.  Zweimal  —  am  17.  und  am 
22.  März  —  habe  ich  auf  dem  Wege  von  Balázs 
nach  Fülöpszállás  vereinzelte  Kaubmöven  ge- 
sehen. Da  die  Vögel  nicht  schussrecht  ankom- 
men Hessen,  wage  ich  nicht,  die  Species  zu  lie- 
stimmen. 

Das  ist  ausser  den  gewöhnlichen  nordischen 
Enten  etc.  so  ziemlieh  alles  !  Oft  wird  man  die 
Erfahrung  machen,  dass  nordische  Wander- 
vögel auf  ihrer  Durchreise  im  Frühjahr  längere 
Zeit  —  manchmal  monatelang!  —  an  ihnen 
zusagenden  Plätzen  verweilen  und  sich  daselbst 
ganz  häuslich  einzurichten  beginnen.  Sie  son- 
dern sich  in  Paare,  führen  ihre  Liebesspiele  auf 
und  erkämpfen  sich  Reviere,  kurz,  geberden 
sich,  als  ob  sie  brüten  wollten,  so  dass  auch  der 

j  Forscher  leicht  zu  der  Annahme  verleitet  wer- 
den kann,  sie  seien  in  der  betreffenden  Gegend 

I  völlig  heimisch.  Aber  plötzlich  zu  schon  sehr 
vorgerückter  Jahreszeit  verschwinden  sie  doch 
und  ziehen  nun  so  schnell  als  möglich  ihren 
wahren  Brutplätzen  im  Norden  zu,  wo  sie  so- 
fort zum  Nestbau  und  Eierlegen  schreiten.   Die 

!  von    ihnen    so   lange  belebte   Gegend,   in    der 

I  sie  alle  Vorbereitungen  zum  Fortpflanzungs- 
geschäfte  trafen,    war   eben   nichts,    als    eine 

i  «Pniinotijsslutioii.«  Solche  wird  hauptsächlich 
von  solchen  Arten  gemacht,  an  deren  nor- 
dischen Brvitplätzen  der  Sommer  so  kurz  ist, 
dass  er  ihnen  nicht  recht  Zeit  lässt  für  lang- 
wierige Balzspiele,  für  der  Minne  schmachten- 
des Hangen  und  Baugen.  So  scheint  mir  z.  B. 
die  Dobrudscha  nach  den  Berichten  v.Almásy's 
eine  Paarungsstation  für  Aiülivs  ci'n'imis  zu 
sein.  Die  Kurische  Nehrung  ist  es  für  Nnmf- 
/i/it.s  plwpopUH,  Harclda  glaciális,  Líikuííi  und 
viele  andere,  das  Alföld,  wie  ich  nunmehr  fest- 


279 


told  pedifí  -  a  mint  azt  most  biztosan  mcgálla- 
pitlinttíim  —  különösen  a  Niidh'iiíks  (H'cikiIks, 
Hi'iinrirnst-ra  iirarcHn,  Fidif/iild  ni(irilii,Aii(is 
lin/cldjic  és  Tiirilii>i  iilliiris-va  nézve.  Semmi- 
esetre sem  szabad  tehát  ezeknek  az  eddig  na- 
gyon eIhan3'agolt  állomásoknak ,  melyeknek 
létezését  egy  alapos  megfigyelő  se  fogja  tagadni, 
fontosságát  kicsinyleni ,  rs  azrrl  sür<iö^iicl, 
Idhíloiii  II  nin^t  iiiih-  áihiláiinxii,,  rli^mi-rt  pi- 
lirni,  rs  hij,liill:n:,ixrii  szuhj.ilú  .illnnnisni.  fn- 
iinhiiii  iiirllr  inni  n  pnryi^i  ,illni,i,is„l,rl  is  hr- 
l'iiiiii  HZ  nnullnilnqiiilHl. 


Lokális  és  individuális  okokból  egyes  példá- 
nyok kivételesen  ott  is  maradnak  a  párzási  ál- 
lomásokon és  tényleg  szaporodnak  is,  minél- 
fogva a  párzási  állomások  pontos  ismerete  a 
faunistikusra  nézve  is  igen  fontos.  Ide  számi- 
tandópl.  Tariliis  iliiifiis,  Limrriii  liniirin,  Fi'iii- 
íjiilii  iiinnlifri infilili,  Arrliiliiilci)  Iiuiojíiiíí  és  má- 
sok fészkelése  északi  Németországban.  Mivel  ily 
példák  utánzásra  találhatnak,  azért  a  párzási 
állomások  lényegesen  hozzájárulhatnak  vala- 
mely faj  elterjedési  körének  kiterjesztéséhez. 


Egy  másik  körülményt  is  nagyon  figyelemre- 
méltónak tartok,  s  ez  az  a  sokszor  megrótt, 
gyakran  gyanús  ingadozás  oly  érkezési  adatok- 
nál, melyeket  több  megfigyelő  gyűjtött  ugyan- 
arról a  madárfajról  ugyanabból  az  évből  és 
ugyanazon  a  vidéken.  Ilyenkor  első  sorban  is 
megfigyelési  hibára  gondolnak,  és  sok  esetben 
teljes  joggal.  De  van  annak  a  vonulás  pontos 
megismerését  annyira  gátoló  jelenségnek  egy 
másik  oka  is. 


Ismeretes  tény,  hogy  sok  faj,  a  mely  őszszel 
zárt  csapatokban  távozik  innen,  tavaszszal  egye- 
dül vagy  párjával  tér  vissza,  de  ezzel  semmi- 
képpen sem  akarom  azt  mondani,  hogy  az  egy 
vidéken  fészkelők  egyidöben  kelnek  útra  és  egy 
időben  is  érik  el  a  végállomást,  sőt  ez  a  legna- 
gyobb fokban  valószínűtlen.  így  történhetik  az- 
tán, hogy  például  egy  megfigyelő  az  A  ligetben 
néhány  nappal  korábban  veszi  észre  a  kakukot, 
mint  egy  másik,  talán  éppen  oly  pontos  vagy 
még  pontosabb  megfigyelő  a  />  ligetben  ;  hogy 
az  én  házamnál  fészkelő  fecskék  később  érkez- 
nek, mint  a  szomszédnál  fészkelők  és  így  tovább. 


stellen  konnte,  besonders  für  Aiiiiii'nliis  nrriin- 
liis,  lirnin'irn><lr(i  ai'nsrllii,  h'iiliiiiilii  uiiirilii, 
Anns  iirnflnjir  und  Tiinliis  jiiliii'is.  .ledenfalls 
darf  die  bisher  arg  vernachlässigte  Wichtigkeit 
solcher  Stationen,  deren  Vorhandensein  kein 
aufmerksamer  Beobachter  leugnen  wird,  nicht 
unterschätzt  werden,  und  ilic  lunfiilinnni  iIcs 
Bciirijfi's  iln-  l'nnrnnusslnlinnrn  nrhm  ,1,'n 
hrrrils  nlliinnrin  n  nrrl.n  nnirn  Unsi-  inni 
Fnllrrslnllnnrn  nnlmlir  umili, nlnijisrlirn  lìr- 
íjrilfr  rrsrhrinl  mir  ilrini/nnl  íjrlmlrn.  Ans 
lokalen  und  individuellen  Ursachen  bleiben  an 
solchen  Paarungsstationen  auch  wohl  verein- 
zelte Pärchen  ausnahmsweise  zurück  und 
schreiten  thatsächlich  zum  Fortpflanzungs- 
geschäfte, weshalb  die  genaue  Keuntniss  der 
Paarungsstationen  namentlich  für  den  Fau- 
nisten  von  nicht  geringem  Werte  sein  dürfte. 
Hierher  gehört  z.  B.  das  vereinzelte  Brüten  von 
Tardus  iliarns,  Linarid  linnrid,  Friiii/illK 
tiìonlifrini/illii,  ArrliUnili'o  Iniiojiiis  u.  a.  in 
Norddeutschland.  Da  solche  Beispiele  Nach- 
ahmung finden  können,  so  vermögen  die 
Paarungsstationen  wesentlich  zur  Erweiterung 
der  Verbreitungsgrenzen  einer  Art  beizutragen. 
Noch  ein  anderer  Punkt  erscheint  mir  hier 
erwähnenswert.  Es  ist  die  oft  gerügte,  bedenk- 
liche Schiniinliiiiifm  der  Angabe  der  AnLinifls- 
tci'iiiiin'  derselben  Vogelarten  in  derselben 
Gegend  und  in  demselben  Jahre,  wenn  ver- 
schiedene Beobachter  thätig  sind.  Man  denkt 
dann  zunächst  an  Beobachtungsfehler  und  in 
vielen  Fällen  gewiss  mit  Eecht.  Aber  jene,  eine 
genaue  Erforschung  der  Zugfrage  so  sehr  er- 
schwerende Erscheinung  hat  auch  noch  eine 
andere  Ursache.  Es  ist  bekannt,  dass  viele 
Vögel,  «lie  im  Herbste  in  geschlossenen  Massen 
abziehen,  im  Frühjahr  einzeln  oder  paarweise 
zurückkehren,  aber  es  ist  durchaus  nicht  ge- 
sagt, ja  sogar  in  hohem  Grade  unwahrschein- 
lich, dass  die  Brutpärchen  aus  einer  bestimm- 
ten Gegend  gleichzeitig  aus  den  Winterquar- 
tieren aufbrechen,  und  insbesondere,  dass  sie 
{jh'iclizeitig  ihr  Endziel  erreichen.  So  kommt 
es,  dass  der  eine  Beobachter  beispielsweise  im 
Gehölz  A  den  Kukuk  um  einige  Tage  früher 
hört,  wie  ein  anderer  ebenso  aufmerksamer 
oder  vielleicht  sogar  aufmerksamerer  Beobach- 
ter in  dem  nur  eine  Stunde  weit  entfernten 
Gehölze  B  ;  dass  die  Brutschwalben  an  meinem 
Hause  sich  später  einstellen,  wie  an  dem  des 
Nachbars  u.  s.  w.  Ich  konnte  dafür  heuer  auf 


Idei  megl'iHyeltKi  áJlDniMsonn 
sereg  igen  csattanós  pdiliit 


rrc  nézve  egész 
tin  feljegyezni. 


Fülöpszállás  környékén  már  nyolez  napja 
itt  voltak  a  bibiczek,  Balázsnak  pedig  legalább 
is  éppoly  kedvező  területén  addig  egy  se 'volt 
látható  ;  utóbbi  helyen  a  füsti-fecskék  majdnem 
egy  héttel  érkeztek  korábban,  mint  Bojáron  ; 
Kalocsán  már  3  4  nappal  előbb  hallottam 
a  fülemilét  és  nádi-rigót,  mint  J^ojáron  és  i.  t. 
Ez  a  hicfjilöiillicli'llcii  Inni,  melyet  theoretiku- 
saink  eddigelé  sajátságos  módon  teljesen  elha- 
nyagoltak az  én  személyes,  egyáltalán  nem 
mérvadó  nézetem  szerint  rendkívül  megnehe- 
zítheti a  vonulás  tüneményének  tisztán  az 
érkezési  adatokra  alapított  kikutatását,  és  na- 
gj'on  leszállíthatja  a  belőlük  nyert  eredmények 
értékét. 

Ennek  elkerülése  ezéljaliol  ;ijanlliatnain  a 
hiilhínizáfíi  iiörhcl:*  (ill.idiiKizíixdl,  melyeken 
egy  bizonyos  faj  vonulásának  egész  hullámzása 
egy  határolt  ponton  graphikusan  és  szemléltet- 
hetően  jnt  kifejezésre. 


Lehetőleg  sok  pontról  és  fajról  s  lehetőleg 
hosszú  időszakokból  nyert  ily  hullámzási  gör- 
bék -  úgy  hiszem  —  sokkal  értékesebb  anya- 
got adnának  a  vonulás  kérdésének  tisztázására, 
mint  a  puszta  érkezési  adatok.  A  következők- 
ben meg  fogom  kísérelni  néhány  behatóbban 
megfigyelt  fajnak  az  idei  tavaszon  az  Alföldről 
szerzett  hullámgörbéjét  bemutatni. 


meinem  Beohaehtnngsposten  eine  ^anze  Anzahl 
recht  frappanter  Fälle  verzeichnen.  So  waren 
S  Tage  lang  in  der  l'mgegend  von  Fülöpszállás 
schon  Kiebitze  vorhanden,  während  sich  in 
dem  mindiistens  ebenso  günstigen  Terrain  von 
Balázs  noch  nicht  ein  einziger  blicken  liess;  so 
trafen  di.'  ilaiirliM-liwallien  am  letzteren  Platze 


fast  eine  \Vn,.|i,.  I 
hörte  ich  V(U-  Kak 
drosseln  schon  3 
u.  s.  w.  Diese  hhIk 
merkwürdiger\veis( 
bisher  fast    vollst! 


lühci-  (in  wii'  in  Bojár,  so 
csa  Nachtigallen  und  Kohr- 
4  Tage  frühei-,  wie  in  Bojár 
shrillxur  r//(//.s7/c/(r,  welche 
von  den  Zugstheoretikern 
mlig    vernachlässigt   wurde, 


Ì   ist  meiner  unmassgehlichen  persönlichen  An- 
sieht nach  ganz  dazu   angethau,  die  Bearbei- 
tung des  Zugphänomens  nach  blossen  Ankunfts- 
daten ungemein  zu  erschweren  und  den  exacten 
Wert  der  gewonnenen   lîesultate  ausserordent- 
lich  herabzumindern.    Cm    dem    zu   begegnen, 
mochte  ich  die  Einfiilninni  mu  Fliirlnali„n>i- 
l.itn'Cii  *    empfehlen,    in    welchen     die    ganze 
Fluctuation  des  Zuges  einer  bestimmten  Art  an 
einem  bestimmten  Funkte  graphisch  und  über- 
sichtlich zum  Ausdruck  kommt.  Solche  Fluctu- 
ationskurven,  von  möglichst  vielen  Punkten  in 
möglichst  langen  Zeiträumen  und  bei  möglichst 
vielen  Arten  gewonnen,  würden  denn  doch  ein 
1  ungleich    wertvolleres    Material     zur    Klärung 
1  der    Vogelzugfrage    darbieten,    wie    iilosse   An- 
1  kunftsdaten.  Im  Folgenden  will  ich  versuchen, 
!  einige  solche  Fluctuationskurven  vom  heimgen 
!  Frühjahr  aus  dem  Alföld  zu  geben  bezüglich 
:  solcher  Arten,    deren  Zug  ich  besonders  ein- 
!  gehend  beobachten  konnte. 


*  Az  igen  hulyes,  lia  valamennyi  adatra  tauiasz- 
kodiink.  A  iusti-fecskénél  már  megpróbáltam  a  dol- 
got s  az  időjárással  összehasonlítván,  igen  szép  ered- 
ményt kaptam.  A  hullámzási  görbék  igen  szüksége- 
sek, csak  azoknak  a  napoknak  a  hőmérsékletét  és 
szélirányát  is  fel  kellett  volna  tüntetni,  a  melyeken 
vonulási  adatok  nincsenek.  Hátha  a  rossz  idő  miatt 
nincsenek  ! 

//.  K. 


*  Es  ist  ganz  richtig,  sich  auf  sämuitliche  Angaben 
zu  stützen.  Bei  der  Rauchschwalbe  habe  ich  die 
Sache  schon  versucht,  und  mit  der  Witterung  ver- 
glichen, schöne  Eesultate  erlangt.  Die  Fhictuations- 
kurven  sind  daher  sehr  notwendig  ;  nur  wäre  es 
erwünscht  gewesen,  auf  den  Tabellen  auch  die  Witte- 
rung und  Windrichtung  jener  Tage  zu  verzeichnen, 
an  welchen  kein  Zug  stattfand.  Vielleicht  könnte  un- 
günstige Witterung  die  Ursache  gewesen  sein  !   J.  H 


Phylloscopus  trochilus. 


Datum 

IV.     1     IV. 
2.       t    3-5. 

JV.   ,    iv.    1   rv. 

(i.       1       7.       1      8. 

IV. 
9. 

IV. 
10. 

IV.    i     IV.     ,     IV.    i     IV. 
11.          12.          13.          14. 

Szí'lirány 

*!iiibiid)tiiiui 

S.      j      _ 

NW.   1  SWS. 

sw. 

W. 

NWN. 

W.     j    SW.       NE.    1  NEN. 

lir.mcisrkli't 
icnu'eratur 

+  1.-7!      - 

- 

+100 

+8-3 

+8-0 

+9-7 

+10-3     +10-7 

4-8-3  1   +5-3 

Tömegesen 
îBîaiicntjaft 

A 

Igen  sok 
ecf)v  Miele 

/\ 

A 

Sok 
«iclc 

1 

1 

\/ 

/ 

\ 

Elég  Sííámos 
âiemtid,  oielc 

/ 

V 

k 

Kevés 
SÍBenige 

/ 

\ 

\ 

Szói-váiiyos 
lícreinscltc 

\           /    - 

Nincs 
vieille 

1 

Eigyelemreméltó  e  faj  vonulásának  lassankénti  elenyészése  ! 
íBíaii  bead^tc  bei  bicjev  Sírt  bas  altinö^liáie  Serjanbcn  bcs  3"8'ä  ! 


Phylloscopus  rufus. 


Datum 

m.    í   m.   i    III.   j    m.       ív.    j    iv.    1    rv.    |    n'.    i    iv. 

28.           29.     1      30.     ^      31.      1      1.      j       2.      j    3—6.    ,       7.             S. 

SzéUrány 
íffiinbric^hms 

N.           E.          SE.      NWN. 

SE. 

s. 

—       SWS.     sw. 

Hőmérséklet 
SEcmveratm- 

1              i 
+  9-7    ,  +10-3      +11-8      +12-8 

!                        i            1 

+  13-8      +12-7  ,      -      '   +100  ;     +8-3 

T,.mffr,.sen 
iöiojíen 

A 

tgon  sok 
ecfir  oielc 

Sok 
'»ide 

~\ 

A 

\ 

l\ 

/s 

Elég  számos 
3iemlid,  Diele 

\ 

i 

\ 

r 

"^ 

Kevés 
Jßeiige 

\ 

/ 

\ 

A 

Ì 

' 

Szórványosan 
(S-injelne 

Nincs 
Äcine 

\_ 

J 

v 

\ 

J 

1 

v 

Mindkét  Pylloscopus  faj  fő  vonulása  különösen  meleg  napokon  illl.  31.  és  IV.  7.)  tuitént. 

Sci  beiben  Pbilloscopiis-Slrtcn  fonb  ber  größte  Sljajfcnjug  an  befonberä  ronniifii  îagcii  (31.  III.  iinb  7.  l\ .)  flatt. 


Machetes  pugnax. 


Datum 

IV.           IV.      1     IV.          IV. 
ü.         7—10.        11.     j  12-1.3. 

IV. 
14. 

IV.     1     IV.          IV.           IV.          IV.     1 
15.     j     16.       17-lS.    19—24.      i-,. 

Szél 

NW.         W.      1    W.     '     -      .  NEN 

-         SE.    1    8K    1     - 

WiTW. 

Hőmérséklet 
ïempcmtur 

~       !+10-3;      -      '    +.V3 

+  5-8       +9-0   '      -      '      — 

+  12-7 

Tömegesen 
TOajjcn 

-\ 

r 

Igen  sok 
eelív  Diete 

r 

-/ 

^ 

\ 

/ 

Sok 
SBiele 

1 

\ 

/ 

Elég  számos 
3ieml^  Diele 

/ 

\ 

/ 

Kevés 
SBemgc 

/ 

Szórványos 
ginjclne 

Nincs 
Jieine 

ÎCI  riiidjjufl  bűiicrtc  bfi 


Larns  ridibundus. 


Dil  trim 

TI. 

n.  1  n. 

27.    !    28. 

m. 

ra. 

2. 

m.     m. 

3.        4-8. 

m. 

9. 

m. 

1011. 

m. 

12. 

m. 

13. 

in.    m. 

14-27.  28-29 

m.  Im.3i. 

30.     IV. -2. 

IV. 

Szél 
äSinb 

NE.    ESE. 

NW. 

N. 

NWN 

NE. 

E. 

W. 

sw. 

- 

SE. 

NWN 

Hőmérséklet 
Temperatur 

+.-•.-, 

+-fn  '  +.V7 

«. 

+  Í3 

I 
+.-0'     - 

+ro 

^ 

+3-8 

+.5-0 

+11-S 

- 

-^8-7 

Tömegesen 
3J}aííen 

Igen  sok 
®ei)v  Diele 

Sok 
Sßiclo 

A 

A 

A 

J 

/ 

\ 

1 

/\ 

A 

Elég  számos 
äicmtid)  oiele 

/ 

V 

\ 

A 

\  ^ 

\ 

Kevés 
SSScnige 

V 

/ 

^^ 

-N 

/ 

\ 

Szórványos 
Sinjctiic 

\ 

/ 

V 

V 

Nincs 
Keine 

Ki 

^^ 

283 


ci 

1 

1 

^ 

J 

>•-• 

m 

00 
+ 

^^^^ 

^ 

3^- 

Cd 
33 

■il 

+ 

^ 

+ 

N 

4 

1 

1 

V 

V^ 

B% 

1 

, 

^V 

:^ 

Bú 

l 

^ 

^ 

g  2 

•A 

+ 

< 

32 

^ 

% 

\ 

32 

^ 

\ 

32 

+ 

\ 

32 

V 

v,^ 

^ï 

e4 

1 

^v, 

> 

aï 

H 

1 

< 

"•^^ 

ai 

1            1 

? 

agj 

^ 

+ 

r 

1 

1^ 
11 

il 

11 
It 

II 

îi 

if 

II 

Il 

284 


I    -' 

8 
1 


=  51        ce 

1 

+ 

7 

1^ 

y 

3^ii 

+ 

^^ 

y 

B^ 

gì 

+ 

< 

'^ 

a-^" 

■5 

S 

\ 

í    ' 

t- 

\ 

BE 

^ 

ö 

V 

z 

+ 

^ 

^^ 

_; 

^"■^ 

ai 

1 

1 

> 

BÚ 

fei 

+ 

^^ 

-^ 

x* 

R^ 

^ 

i 

<-" 

^^ 

+ 

v 

v^^ 

o 

^'>^ 

gço 

^ 

+ 

^ 

30 

32 

^ 

+ 

k 

■ — ^ 

• 

'-•^ 

ni 

1 

1 

J 

x^ 

^ 

g« 

a 

+ 

^y^ 

^ 

X 

H 

q 

_^ 

y^ 

Qc,- 

Z; 
S 

+ 

/ 

W 

- 

y 

5=== 

^ 

% 

/ 

B- 

w 

Ì 

^: 

25 

cr 

""*-*- 

-..«.,,^ 

a^- 

X 

~N 

n't 

1 

1 

N 

■^ 

/ 

ss 

i, 

+ 

^ 

p4 

% 

^^ 

•^ 

+ 

^ 

Vs^ 

d'i, 

w 

+ 

^v 

^ 

%■= 

§o 

g 

S    ^fí 

II 

1 

II 

lì 

?  œ 

It 

=  " 

II 

Ulli 

II 

li  'li 

« 

i  S 


ci-     -J,       \ 

^^ 

J 

£" 

i 

+ 

^ 

U 

so 

+ 

^ 

^^ 

ss 

c4 

1 

::: 

> 

tt 

^|ì 

< 

y^ 

^i 

1   1 

1 

■^ 
^x* 

> 

S-" 

i 

2 

+ 

/- 

x^ 

^  1  + 

/ 

3i 

i  1  ^ 

< 

•«s.^ 

ai 

1      1 

^ 

> 

sa 

^     1 

/ 

äs 

g 

+ 

< 

^y^ 

sii  ' 

1 

"^ 

> 

3Ì|  V 

/ 

33 

1 

1 

/ 

4 

se 

1 

^ 

Ss 

H 

1 

? 

dt-- 

2; 

+ 

< 

s--^ 

+ 

)> 

ä- 

+ 

< 

C 

Bi 

z 

1 

^^ 

> 

a- 

z 

+ 

< 

ö^ 

H 

i 

^> 

> 

úú 

H 

% 

^ 

^ 

ài 

i 

•5< 

+ 

< 

-         ila 

a 

h 

HÜ 

11 
II 

II 

1 

lî 
II 

11 

s 

îl 

Í  iS  s. 

Anas  querquedula. 


Uatmii 

lU.          Jil.          111.     ,      IJI.          Ili.          111.         Hl. 
Iá.      1      13.     1      14.      1      1.^.     1      lü.     1       17.     1      18. 

111.          ILI.           lU,           1\. 
l!»-29.  1     aO.      1      31.      1       1. 

Szél 
ÍEiní) 

W.     j   SW.   1    SW.        W.     1  NW.  j    NW. 

SW. 

- 

SE. 

NWN.I     SE. 

Hőmérsi'klot 
Temperatur 

+3S      +.rü   !    +Ü-.S       +9-3      +8-0       +8-0       +(i-.-, 

„     1  -i-n-8    +1Í-S    +i:í-s 

Tömegesen 
TOafjeii 

A 

/  1  \ 

Igen  sok 
©c^r  Diele 

/\ 

/ 

V 

\ 

Sok 
aSiele 

J 

\ 

A 

Elég  számos 
âiemlid)  oielc 

\ 

/ 

/ 

^ 

Kevés 
aSenige 

s 

/ 

Szórványos 
einjclnc 

Nincs 
ítcinc 

287 


— ^^ 

"77 

H     '       1 

J 

-'2 

/ 

1     K 

/ 

>eí 

^ll 

/ 

..          g 

^ 

~ 

^          4- 

<*i„„„^^^^ 

— 

■^  — 

>           1 

■>, 

,- 

\ 

>     ■■ 

S 

?i  ~ 

=^  ! 

*^ 

^ 

X 

y 

i:  — 

y 

-^ 

y 

^ 

^~ 

^    + 

S 

»■ 

\ 

vHr, 

/ 

^ 

"  . 

/ 

■"Û 

\ 

-='!  i;  i 

V 

.  ;"i 

=  "i    '    a    1     1 

^ 

^x" 

c4   1    = 

^ 

X 

-'  1  1  1  + 

!  »  1  = 

^^ 

^.^ 

w% 

^ 

•  1   ^' 

N,,,,,,^^^ 

-'■    n           '-^              i 

^     -  !  - 

\ 

t^ 

•-><.• 

s 

" 

^— 

r~ 

/ 

:í5 

H          Ó 

33      j       + 

\ 

ç — 

„• 

s. 

di      «• 

1 

> 

Ti 

Y 

=î!îj 

^      1      1 

< 

!      1 

1 

Uli 
1^' 

si 

II 
II 

;  J  = 
■g  .-s     fl 

il 

1. 

1  -s 

5  II 


'%%%. 


Fringilla  coelebs. 


1  Imi  um 

111.        m.  i   m. 

19.             "20.     1  21-28. 

III.     1     UI.      1     III.           IV.           IV. 
á9.      1     30.           31.             1.             i. 

Szí'lirány 
aSiiibrictjtung 

NW.         NW.        —     1     E.     1    SE.     j  NWN.  i    SE.     i      ö. 

Höuu'-rséklet 
îcmpcvûtuv 

+  10-5    i    +107    1       —       1    +10-3      -m-.S    '    +ii-fi       -^I3•K    1    +\il 

Tömegesen 

Igen  sok 
Scdv  uielc 

Sok 
SBiele 

(\ 

Elég  számos 
3iemlic^  mele 

h 

\ 

/~ 

--\ 

Kevés 
aScnige 

1 

1 

V 

\ 

Szói-ványosau 
íScreinjeltc 

/ 

\ 

\ 

Nincs 
.«eine 

\J 

V 

A  pacsirta  vonulíisa  tehát  majdnem  k.'zá- 
jlag  keleti  szelek  mellett  ment  végbe. 


Ser  Serdjcnjiig  jpieltc  íid)   nljo  faft  niK.jdiliejUid) 
bei  bftliáien  ÍSinbcn  ab. 


289 


Turtur  auritua. 


Ilatuli, 

Szt'l 
SSiinb 

l\. 
S. 

l\. 
S. 

-lì. 

NWN. 

l\, 

NWN. 
+  1-2  7 

SE. 

1\' 

á7. 
SE. 

-fii; 

Hőmérséklet 

îcmpcratuv 

+  I-Ì 

4-I7--     +11-7 

Tömegesen 

mam 

eel)v  oidc 

A 

A 

A 

Sok 

aüelc 

A 

Elég  számos 
áiciiilidi  üidf 

Kevés 
ffienigc 

i 

'  ' 

1 

/ 

/" 

w 

' 

\ 

/ 

Szói-ványosan 
SBcvciniiilt 

/ 

v 

\/ 

Nines 
®av  feine 

J 

V 

V 

ugrásszerű  vonulás,  sok 
tekintetben  párhuzamos  az 
0/-ío/ií.<t'-val. 


Spvungroeijer  .^ug,  itt  uici 
Scjiefiiing  bcttt  uom  Orioli 
pavalíd. 


Recnrvirostra  avocetta. 


Datum 

Szél 
ISiitb 

1\.           iV.          XV.      ,     IV.          IV.      !     iV.          iV.      1     J\.          IV.         IV.          IV. 
i.*        5-la        11.       lá-13.|      13.      j     14.          15.          Ilii.     j      17.      18-á4.,      p. 

NWN.        —          W.         SW.   j    NE.     1  NEN.  '     —          SE.    '    SE.    '     —     '  WNW. 

Hőmérséklet 
lemperatitr 

+  .r8 

—         +10-3       +8  7   '    +8-3 

"" 

+  .5-8    !    +90 

1           1 

+  11-3'      -      i   +12-7 

Tömegesen 
ma\\m 

Igen  sok 
©c^r  »ielc 

Sok 
iiiclc 

Elég  s;.á.u„s 
^ictnlid)  tiicle 

Kevés 
ffimige 

Szófváuvos 
(iinjetne 

A 

_/ 

\ 

V 

/- 

^ 

\ 

r 

\ 

^ 

1 

f 

^ 

Ntnes 

V 

TiCid)  ííotiacn  ici  .Çii. 


Ciconia  cicoma. 


Datimi 

18. 

ra. 

19. 

m.    í   m.   i   m.  1   m.    :   m.   ,   m. 

20.      'i     31.          22.     1^3—26.       27.     j     28. 

Szél 
SBîinb 

SW.   j    NW.  1    NW.   1    NW.  i  NWN. }    SE.     |     W.     j      N. 

Hőmérséklet 
'ìcmpcratiiv 

j             :                          1             1             1             ; 
+  6-.1   1    +iní>  1   +10-7  '     +7-S   '     +.-,-H  1      —       1+7  0        +!)■/ 

Tömegesen 
anaficii 

Igen  sok 
Sc^v  oiclE 

A 

/^ 

Sok 
Hide 

1 

'  1 

V 

V 

Elég  számos 
Sicmlid)  uiclc 

/ 

Kevés  « 
Seiiigc 

/ 

Szórványosan 
einjcinc 

-^ 

/ 

/ 

Nin.-s 

V 

Parasztok  bemondása  alapján. 


^  Tíaá]  iiiittciluiig 


Datum 

III. 

"27. 

III. 

2S-3Ü. 

Hl. 
31. 

IV.     j     IV. 

1.       1       2. 

IV. 
3-5. 

IV. 
6. 

IV. 

7. 

IV.          IV.          IV. 

lY. 
11. 

IV. 

12. 

IV. 

Szél 
3Biiib 

w. 

- 

NWN. 

SE.    1      S. 

- 

NW. 

SWS. 

SW. 

W.     1  NWN. 

W. 

SW. 

NE. 

Hőmérséklet 
íempeuüui 

+7-0 

" 

+  12-8 

+  I3-S    +12-7 

- 

+  100 

+  S-3   '    +8Ü       +!»-7 

4-10-3 

-l-lU-7 

+  8-3 

Tömegesen 

A 

Igen  sok 
@ef)i-  Didc 

A 

/\ 

/ 

^\ 

Sok 

íiele 

A 

/ 

\ 

1 

\ 

Elég  számos 
áicmtiái  DiclE 

\ 

/ 

\- 

Kevés 

SBenige 

-\ 

\ 

/ 

Szórványosan 
(iiiiäelii 

\ 

V 

/ 

\ 

/ 

Nincs 
jtcine 

V 

V 

. 

Oriolus  galbula. 


Datum 

IV. 

2i2. 

IV.     '.    IV. 
23.     1     24. 

IV. 
25. 

IV.       ^  IV. 
26.       f  27. 

Szél 
Sinb 

S. 

S. 

NWN. 

NWN. 

SE.         SE. 

Hőmúisóklet 
ìcmpcratm- 

+  ViO 

-i-l?-?!   -tll-T 

+  12-7 

+  12-3 

+i(;o 

Tömegesen 
ì'ìajfen 

A 

Igen  sok 
Scljr  oielE 

A 

Sok 
iiiclc 

/ 

Elég  számos 
3icmlid|  Dielc 

i 

1  ' 

i 

f 

Kevés 
ÍÖenige 

A 

éinacluc  ■ 

\á 

/  \ 

J 

Xinc-s 

J\ 

V 

V 

Figyelemi-eméltó  itt  a  hőmérséklet  feltűnő  befolyása, 
aiiaii  btai)tc  Ijicv  be»  aiijjöUigcii  eiiifliifi  ber  Temperatur  ! 


Uatum 

11. 
•iá. 

11. 

U.     1     H. 
A5.    1    -i6. 

11.    Ji-iii.-'    111.  ;  íjj.     111.  :  m.     111. 

"J7.     1  JS-l.  1 -i-4.  !   .V7.    '  8-10.  j     11.        lïi. 

Jli.   ,    111, 
I3-li..|    15. 

lu.      ni. 

16--J7.I     -JS. 

Szél 
2Si«b 

ll(".in.-is>-klft 

E. 

SE. 

ENE. 

E. 

_T^„  J  ESE. 

NWN 

ENE. 

E. 

E. 

W. 

sw.  1  - 

- 

N. 

+  50 

- 

.9-7 

.5-. 

+40 

- 

- 

- 

- 

+3-7 

+3-8 

+9-3 

+  9-7 

Tömegesen 
aKaJíen 

/\ 

/\ 

/N 

Igen  sok 

©e^r  Biele 

/ 

/ 

\ 

A 

} 

/ 

V 

\ 

Sok 
iìiclc 

A 

/ 

\ 

V  / 

/\ 

\  ^ 

J 

\_ 

Elég  számos 
áiemlid,  Biete 

/ 

/\ 

V  y 

/ 

V 

V 

^ 

Kevés 
SBenigc 

^ 

V 

Szói-vánvosan 
einicínc  ' 

Nincs 
Heine 

A  honnan  :i   meteorológiai  átlátok  térszüke  miatt  hiányzanak  v.  ii.  a  vonulási  najitárt 
3So  bic  metcûiologifd)eii  Stiigaben  íiii'í  ílíaummangcl  jcf)lcn,  fr.  ben  ^ugstolenbcr  ! 


Motacilla  alba. 


,..„„„ 

II.           111.          Ijl. 

111. 

S-IO. 

III. 
n. 

III.           III. 

111.        111.        111. 

U,         I.V-27.        ÌS. 

III. 

III. 

III.          I\ 
:íi.           1. 

l\ 

l\. 

Szélirány 
SKinbrií^tuiig 

ESE. 

- 

EȒ. 

- 

E.          W.     1    SW. 

-1- 

N. 

E. 

-■ 

NWN. 

SK. 

NWN. 

Hőmérséklet 
ÍEcmpcratuv 

+5-7 

- 

+8-lt 

_ 

+3-7 

+:!-s      4-vo 

+f;-:í             '  +0-7 

+  U):í 

+  12S; 

4- s-s 

Tömegesen 

Igen  sok 
Sc^r  Btcle 

Sok 
SBiele 

^ 

Elég  számos 
3icmíi(^  Bicle 

A 

/- 

~\ 

^ 

-^ 

\ 

Kevés 
äBenigc 

A 

/ 

\ 

r 

J 

\ 

Szórványosan 
äJercinjtlt 

^ 

/ 

\/ 

/ 

\ 

\/ 

f 

^ 

Nincs 
Ectnc 

V 

V 

V 

\_ 

iibi'ilKiiipi  rcd)t  idiuHidi. 


Erithacus  rubecula. 


Diitum 

HI.   1    HI.       IH.      Hl.       m.       m.       m.       m.      m.       m.        m.       m.       m.       m.       iv. 

17.         1^-10.  ^      20.           21.            2-2.     ,       23.           24.           S.'j.          26.      |      27.            28.           29.           30.           31.     |       1. 

Szélirány 
Jiinsriditimg 

NW.          -     1    NW.       NW.      NWN.  '   ESE.  '   ESE. 

SE.         SE.         W.            N.          E.          SE. 

NWN. 

SE. 

Hőmérséklet 

+80 

—        4-10-7'   +7-8       +5-3       +4-7       +55       +8-7   1  +9  3  ^   +7-0       +97   ' +10-3 

1            ,             ;                         Il                        ,     .        , 

+11-8 

+12-8  ;  +13-8 

Tumegesen 
SDíoiJcn 

* 

Igen  sok 
Sc^t  oielc 

Sok 

»ide 

A 

A 

/\ 

/^ 

\ 

A 

/ 

V^ 

V 

Elég  sok 
áicmiid)  oicle 

j 

' 

\ 

1 

/ 

/ 

Kevés 
SBcnigc 

\ 

/ 

V 

Szórványosan 

einjtlnc 

^ 

k/ 

\/ 

Nincs 
Äelno 

A  111.  20-iki 
npozáns  volt. 


Az  összes  itt  ábrázolt  liuUámfcöibén  clfscn 
kifejezésre  jut  a  márcz.  és  ápr.  elején  beállott 
nag>'  szünet  a  vonulásban,  melyek  közül  az  elsőt 
höcsökkenés,  másikát  pedig  észak-nyugoti  szél- 
vihar idézte  elő.  Igen  érdekes  volna  különböző 
helyekről  szerzett,  de  egy  időben  nyert  hullám- 
görbék összehasonlitása,  a  mire  itt  buzdítani 
akai'ok.  Tömeges  vonulások,  visszavonulások, 
vonulásban  előálló  szünetek  stb.  lefolyása  ily 
módon  sokkal  biztosabban  és  pontosabban  kö- 
vethető, mint  az  eddigi  módszerrel.  A  bullám- 
görbék gyakran  többé-kevésbbé  szabálytalan  vo- 
nalak, gyakran  azonban  bizonyos  törvényeket 
is  látszanak  követni.  Nyert  képeik  alapján  a 
következőket  lehetne  megkülönböztetni  : 

a)  Kiihiiiiidln  vohuIíUoI,,  mikor  a  hullám- 
görbe meglehetősen  hasonlít  egy  czukorsüveg- 
hez. 

b)  Eíjiifiiliicfi  riiindíUoi:,  ha  a  görbe  lényeges 
ingadozások  nélkül  egj'enesen  a  vízszintes  irá- 
nyában halad. 

c)  ]^rjicső(ili(l,i'(  /'o///(/í/sí;/,  ,lia  emelkedő,  majd 
ereszkedő  lépcsőt  ábrázol. 

d)  Uijrásüzcrfi  I'mnildxnl.  (v.  ö.  'rmlnr  liir- 
hir). 

V)  llnll<i„ins  rniHthisol.  hasonló,  de  laposabb 
görbüléssel  (v.  ö.  /•,'////(.  si-lmni.). 

l)  T<ihl<(„lal.it  r,„H,ir,s,,l.,  ha  a  liuUamgörbe 
hosszan  eluyul(')  feasíkot  ábrázol. 

Ennek  a  módszernek  további  kibővítésével 
bizonyára  még  több  ilyen  alakot  lehet  majd  fel- 
állítani és  val(')színüleg  ki  fog  derülni,  hogy  né- 
melyikök  l)izonyos  fajra  nézve  jellemző. 

Ujabban  dr.  Almássy  gyönyörű  Dobrudsa-mű- 
vében  ismét  arra  fordította  a  figyelmet,  hogy  a 
ioimlól;,  a  vonulás  hevében  és  határozott  útvo- 
nalaikhoz való  szívós  ragaszkodásuk  következ- 
tében iiiiiil.rdii  iilij  tcrülrtcl.rf  is  ráluszlídiiil: 
ideinlnirs  h,rln:l.n<l,i.<i  hrhirl.üi  Hn-h/rl.  Irr- 
nlészcliil.l.rl  lni„>lnl.ni;/rursl  rllri,lrlhr,>  álln- 
iiak.  Nekem  is  sikerült  az  Alföldön  erre  nézve 
néhány  csinos  példát  megfigyelnem.  Mezei  pa- 
csirták itt  napokig  valóságos  mocsári  lakók  let- 
tek, a  kis  és  mezei  poszáták  a  legmagasabb 
nyárfák  és  tölgyek  csúcsaiba  vonultak.  Legne- 
vezetesebb volt  azonban  a  si"(i'nllőiicl,(l'iii-fli((la) 

Aquila.  VI. 


Bei  alien  hier  aufgczeichiu'ti'n  Fluctiiatioii>- 
kurven  gelangen  die  beiden  grossen  Zugstagna- 
tionen zu  Anfang  März  und  Anfang  April  - 
die  erste  hervorgerufen  durch  Temperatürsturz, 
die  zweite  durch  Nordweststurm  —  auf  das 
schärfste  zum  Ausdruck.  Von  besonderem  Inte- 
resse wäre  das  Vergleichen  an  verschiedenen 
Beobachtungspunkten  gleichzeitig  aufgenom- 
mener Fluctuationskurven,  wozu  hiermit  ange- 
regt sein  möge.  Massenzüge,  Rückzüge,  Zugs- 
stauungen usw.  Hessen  sich  auf  diese  Weise 
sicherlich  viel  gründlicher  von  Anfang  bis  Ende 
verfolgen,  als  es  nach  den  bisherigen  Methoden 
möglich  war.  Die  Fluctuationskurven  selbst 
stellen  sich  häufig  als  mehr  oder  minder  unre- 
gelmässige Linien,  häufig  aber  auch  als  nach 
gewissen  Gesetzen  verlaufende  dar.  In  Bezug  auf 
die  daraus  resultierenden  Bilder  möchte  ich 
unterscheiden  : 

a)  Kuhiiiidi'i-ciiilf  Zio/c .  wenn  die  Fluctuati- 
onskurve  so  ziemlich  das  Aussehen  eines 
Zuckerhutes  hat. 

b)  Glriclimässifii'  Züfii',  weiui  sie  ohne  we- 
sentliche Schwankungen  gerade  in  der  Horizon- 
talen verläuft. 

1       c)  Treppcnfönniiie  /iiijc,  wenn  sie  eine  auf- 

i  oder  absteigende  Stufentreppe  darstellt. 

l        d)  Spninniiwisr  /mjr  tcfr.  Tnriar  Inrinr). 

1  e)  Wcllmlnniiiiir  /in/r,  ähnliche,  aber  mit 
abgeriachtererFluctiiatiiiiMcfr.  Kiuhrri:,!  srhor- 
nirhis). 

f)  Tiifrlfoniiiiii'  /Ki/i'.wijun  die  Fhietuations- 
kurve     einen     Tafelberg    mit    langgestrecktem 

'  Hochplateau  darstellt. 

Wird  die  Methode  mehr  ausgebaut,  so  wird 

!  man  auch  noch  mehr  Zugsformen  aufstellen, 

]  und  es  wird  sich  wahrscheinlich  ergeben,  dass 

j  manche  derselben  bestimmten  Arten  eigen- 
tümlich sind. 

In  seiner  herrlichen  Dobrudscha-Arbeit  hat 
neuerdings  wieder  v.  Almássy  darauf  aufmerk- 

I  sam  gemacht,  dass  iiunuleyndc  Vöijel  in  der 
Hast  des  Zuges  und  im  zähen  Festhalten  an 
bestimmten  Zugstrassen  liäiijhi  (hilichl.i'ilcn 
ZMix  zrihneiligev  Aufndl„ill,'  rrnuildm.  dir 
iliriT  sdiistigeti   Natur  >j(i uz   und  i/nr  ziui'idcr 

I  erückeineii.  Auch  ich  konnte  im  Alföld  einige 
hübsche  Beispiele  dafür  feststellen.  Feldlerchen 
wurden  hier  tagelang  zu  förmlichen  Sumpf- 
vögeln, Zaun-  und  Dorngrasmücken  zu  Wipfel- 
bewohnern der  höchsten  Pappeln  und  Eichen, 
das  Merkwürdigste  aber  waren  l)iiiiiiij"lii'"  "" 
38 


394 


(I  lìdillxiii  rain  rinftinhilúsit,  a  mint  íizt  már- 
cziiis  21.  ós  á2-én  figyelhettem  meg.  Saját 
fülemnek  is  alig  akartam  hinni,  mikor  egy  ilijcii 
területen  meghallottam  az  ismeretes  mélabús 
fuvolahangot,  és  a  puskával  szereztem  l)izonyos- 
ságot,  észleletem  helyességéről. 


A  süvöltők  nevezett  két  napon  elég  nagy 
számban  vonultak  át  és  szép  példát  mutattak  a 
sok  fajnál,  vonulás  közben  szokásos  ivar  szerint 
való  elkülönülésre.  T.  i.  nem  láttam  egyet- 
lenegy hímet  is,  hanem  kizárólag  nőstényeket. 
Rossittenben  egyszer  éppen  fordítva  állt  a  do- 
log, ott  heteken  át  napról-napra  egy  tuczat  és 
több  süvöltő  került  a  fogókba  és  csapdákba,  de 
csupa  hím,  nőstény  egyetlen  egysem.  Ei-dei  pin- 
tyet az  Alföldön  általában  keveset  láttam  és  hal- 
lottam, de  iudauwimiji  átvonuló  nőstény  volt,  s 
én  az  Alföldön  egyetlenegy  hímet  se  láttam  !  A 
sárga  ji;4('iiial(  n]ii'.iín-;in  :'Lt\imuH  tí'iiiii'gei kizáró- 
lag iKislnivvkl.nl  „ll,,it;ik.  .l/rí. //Wr.-I,,,!  ápr.t3-ig 
csak  iju,stcuyckut  hittiua,  11  -l-ig  mindkét 
ivar  körülbelül  egyenlő  mennyiségben  fordiílt 
elő,  !24-ikétől  a  gyönyörű  násztoUazatban  pom- 
pázó hímek  voltak  túlnyomóak.  Oszszel  for- 
dítva áll  a  dolog,  ekkor  ugyanis  a  hímek  kezdik 
meg  a  vonulást  már  júliusban;  ezt  a  dolgot 
Eossittenben  többször  figyelhettem  meg.  Az 
Alídula  ííív'c/í.s/.s-ből  az  első  10  nap  alatt  csak  hí- 
mek fordultak  elő  és  csak  aztán  érkeztek  meg  a 
nőstények.  A  Si/lriít  (itríc<ij)i11a-ná.\  és  Eiillia- 
ciis  /í/.s-c////VÍ-nál  a  hímek  4—5  nappal  korábban 
érkeztek,  mint  a  nőstények. 


A  tavaszi  vonulás  igen  alkalmas  időpont  à 
sok  vitát  okozott  t^zíiiváltozáíi  kérdésének  meg- 
figyelésére is,  és  az  alábbiakban  néhány  adalé- 
kot szeretnék  erre  nézve  közölni,  a  nélkül  azon- 
ban, hogy  ezekből  messzeható  következtetéseket 
akarnék  vonni,  vagy  hogy  egy  vonulási  jelentés 
szűk  körében  vitát  akarnék  kezdeni.  Csak  any- 
nyit  akarok  kijelenteni,  hogy  ezirányú  eddigi 
összes  kutatásaim  alapján  a  színváltozás  elmé- 
letnek eUeix'vr  vagyok,  bár  jól  tudom,  hogy  ez- 
zel ellentétben  állok  Európának  majd  vala- 
mennyi ornithologusával.  Összes  eddigi  műkö- 
désem alatt  ('!J!li'tl('iu>!i!i  niindi'n  Lriscíjrt  hizávó 
hizotiiiíléhol  se  találtam,  mely  vedlés  nélküli 
színváltozás  mellett  szólana,  ilyen  bizonyítékot 
pedig  i.dl  követelnem,   hogy  egy   valamennyi 


linlir.  wie  ich  es  am  i\ .  und  -Id.  März  erlebte 
Ich  wollte  dem  eigenen  Ohre  kaum  trauen,  als 
ich  auf  xiilclirni  Terrain  den  bekannten  weh- 
mütigen Flötenton  vernahm  und  musste  mir 
erst  mit  der  Flinte  Gewissheit  verschaffen,  um 
nicht  an  eine  Selbsttäuschung  zu  glauben. 

Die  Dompfafi'en  waren  an  den  genannten 
beiden  Tagen  in  ziemlicher  Anzahl  auf  dem 
Durchzuge  und  bildeten  dabei  zugleich  ein  Bei- 
spiel für  die  bei  so  vielen  Yogelarten  übliche 
TrnitmtHj  der  Gcsrhlcrhlvr  auf  der  Wander- 
schaft. Ich  sah  nämlich  ausschliesslich  Weib- 
chen,nicht  ein  einziges  Männchen. Bei  Eossitten 
fingen  sich  umgekehrt  einmal  wochenlang  — 
jeden  Tag  ca.  ein  Dutzend  und  mehr  —  nur 
Männchen  im  Dohnenstieg,  nicht  ein  einziges 
Weibchen!  Buchfinken  sah  imd  hörte  ich  im 
Alföld  überhaupt  nur  sehr  wenig,  aber  alle,  die 
ich  durchziehend  beobachtete,  waren  Weibchen; 
mir  ist  im  Alföld  auch  nicht  ein  einziges  Männ- 

I  eben  zu  Gesiebte  gekommen  !  Der  grosse  Mas- 
senzug der  Pirole  vom  '23.  April  bestand  nur  aus 

j  Weibchen.  Von    Mackelcs  waren  bis  zum   13. 

I  April  nur  Weibchen  vorhanden,  vom  14.  bis  M. 
waren  beide  Geschlechter  ungefähr  gleich  stark 
vertreten,  von  24.  ab  überwogen  die  alten  Männ- 
chen im  prächtigen  Hochzeitsschmuck.  Umge- 
kehrt wird  der  Herbstzug  schon  im  Juli  von 
den  letzteren  eröffnet,  was  ich  in  Eossitten 
wiederholt  feststellen  konnte.  Von  Alauda 
armisis  waren  wärend  der  ersten  10  Tage  nur 
Männchen  vorhanden,  worauf  sich  erst  die 
Weibchen  einstellten.  Bei  Sylvia  atricapilla 
und  Eritiiaais  lasci  nia  trafen  die  Männchen 
4—5  Tage  früher  ein  wie  die  Weibchen. 

Der  Frühjahrszug  ist  auch  die  geeignetste 
Zeit,  der  viel  umstrittenen  Vrrfärbaiuji^j'raiie 
Aufmerksamkeit  zu  schenken,  und  ich  möchte 
im  Folgenden  einige  kleine  Beiträge  zu  der- 
selben liefern,  ohne  darauf  irgend  welche  weit- 
gehende Schlüsse  ziehen  oder  im  engen  Eah- 
men  einer  Zugsbearbeitung  eine  Polemik  eröff- 
nen zu  wollen.  Nur  so  viel  möchte  ich  sagen, 
dass  ich  auf  Grund  aller  bisher  von  mir  in 
dieser  Beziehung  gemachten  Untersuchungen 
Gc(pa'r  der  Verfärbungstheorie  bin,  im  bewuss- 
ten  Gegensatze  zu  fast  allen  Ornithologen  des 
europäischen  Festlandes.  Es  ist  mir  aber  in 
meiner  ganzen  bisherigen  Praxis  ta)ch  iiiclit 
ein  einziger  voll(jiUir/cf  Bnueis  für  eine  Um- 
färbung  ohne  Mauser  vorgekommen  und  einen 
solchen    nia.^s  ich  verlangen,   wenn   ich  an  ein 


295 


élettani  törvéiiynyd  houilokegycnost  cUciila'ZŐ 
dogmában  hiftyJL'k.  l'j;ynevc>zett  színváltozott 
tollszegésekkel  ellátott  bőröket,  a  milyeneket 
gyűjteményekben  gyakran  találhatunk,  valamint 
fogságban  töiiént  megílgyeléseket  azonban  nem 
ismerhetek  el  ilyen  kétséget  kizái-ó  bizonyítékok- 
nak. Utőbl)iakat  azonban  nem  «elvből»  tartom 
keveset  érőknek,  mint  azt  némely  más,  ilynemű 
mániában  szenvedő  ornithologus  teszi,  de  sok- 
féle saját  tapasztalataim  és  évekig  tartó  ezirányú 
kutatásaim  alapján  tudom,  hogy  mily  nehéz  a 
megfigj'elés  éppen  cblicii  az  irányban.  A  fedő 
tollazat  gyors  levedlése  még  a  legpontosabb 
megfigyelő  előtt  is  teljesen  észrevétlenül  foly- 
hat le. 


A  madarak  ilyenkor  t.  i.  a  Ifijl.ijralihi  reg- 
geli órákban  veszítik  el  toUaikat,  azokat  (izoinial 
felszedik  és  ìciìiirlil,,  nevezetesen  akkor,  ha 
táplálékuk  nem  volt  egészen  természetes  össze- 
tételű és  az  okádék  képzésére  szolgáló  keményebb 
anyagokat  nagyon  is  nélkülözte.  Ezért  nem  lehet 
aztán  elhullatott  tollakat  találni  a  kalitka  fene- 
kén. Minden  ilyen  megfigyelés  értéktelen,  ha  a 
kaiitka  feneke  nem  állott  nagyszemű  drótháló- 
ból, mely  alatt  l.rilő  távolságban  volt  aztán  egy 
másik,  szilárd  fiók.  De  még  kevesebb  értéket 
tulajdonitok  a  tisztán  bőrökre  alapított  elmélke- 
déseknek és  be  kell  vallanom,  hogy  az  ornitho- 
logiai  kutatás  módjára  és  jelenlegi  állapotára 
nézve  egyáltalában  nem  hízelgő,  hogy  egy  kér- 
dést puszta  knhöscgck  alapján  akarnak  meg- 
oldani, holott  késsel,  mikroskóp23al  és  más  sze- 
rekkel könnyen  beleköthetnének.  A  magam  ré- 
széről a  folyamatot  ügy  képzelem,  hogy  a  fedő 
tollazatún  téiiyli'H  történik  i'cillc^^,  ez  azonban  a 
párosodás  kezdetére,  tehát  oly  időre  esvén,  mi- 
kor a  tuì'<i<ìr  i'ihír  a  leghatalmasabban  és  leg- 
erőteljesebben buzog,  oly  rohamosan  folyik  le, 
hogy  a  festékanyagok  egy  részének  behatolása 
nem  tud  lépést  tartani  a  toll  ujjáképződésével, 
hanem  a  nehézkesebben  mozgó  (sit  venia  verbo!) 
festék  anyagok  csak  lassanként  pontról  pontra 
haladnak  őket  megillető  helyükre.  Ezríllal  kelet- 
keznek a  színváltozós  tollszegések,  a  melyek 
aztán  későbben,  részint  a  még  hátralevő  festék- 
anyagok utána  folyása,  részint  lekopás  által 
ismét  eltűnnek.  E  mellett  szól  az  a  körülmény 
is,  hogy  a  tollszegések  miiìdì'n  vUáíjo^iUÍAKik  a 
«nászruhanáli).    Persze    ez   a  nézetem    szintén 


allen  lìliysiologisclien  (  icsct/.en  Holm  sprechen- 
des Dogma  glauben  soll.  Bälge  mit  sogenannten 
Verfärbungsrändern,  wie  sie  sich  in  jeder  grös- 
seren Sammlung  zahlreich  vorfinden,  oder 
Beobachtungen  aus  der  Gefangcnsclial't  vtriuag 
ich  als  vollgiltige  Beweise  aber  niflit  anzuer- 
kennen. Letztere  möchte  ich  zwar  nicht  —  wie 
es  manchen  Ornithologen  zur  Manie  geworden 
ist  —  de  principio  gering  geschätzt  wissen, 
aber  ich  weiss  aus  vielfacher  eigener  Erfahrung 
und  jahrelang  selbst  diescrhalb  augestellten 
Versuchen,  wie  ungemein  schwierig  sie  gerade 
in  ilirscr  Beziehung  sind.  Eine  rasche  Mauser 
des  Kleingefieders  kann  auch  für  den  aufmerk- 
samsten Beobachter  spurlos  vorübergehen.  Die 
Vögel  verlieren  dann  nämlich  ihre  Federn  in 
den  /';■«/( cs/f»  Morgenstunden  und  pflegen  die- 
selben sofoi-l  aufzulesen  und  selbst  liimihzii- 
H'äi'(/cii,  namentlich  wenn  ihre  Nahrung  nicht 
[  ganz  naturgemäss  zusammengesetzt  war  und 
hartschaliger  Substanzen  zur  Gewöllbildung  zu 
sehr  entbehrte.  Dcslmlh  fiudet  man  dann  keine 
ausgefallenen  Federn  auf  dem  Käfigboden.  Wenn 
derselbe  nicht  aus  weitmaschigem  Drahtgitter 
bestand,  unter  dem  sich  in  (jcliörii/cr  Entfer- 
nung eine  zweite,  feste  Schublade  befindet,  sind 
alle  solche  Beobachtungen  wertlos.  Noch  wert- 
loser aber  erscheinen  mir  alle  auf  blosse  Bälge 
gegründeten  Beiiexionen,und  ich  miiss  gestehen, 
dasses  für  die  Art  und  Weise  imd  den  gegenwär- 
tigen Stand  der  ornithologischen  Forschung  nicht 
eben  schmeichelhaft  ist,  wenn  man  auf  blosse 
ÄuiiscHirlikcitcit  hin  eine  Frage  lösen  will,  der 
man  mit  Messer,  Mikroskop  und  Eeagentien  in 
entscheidender  Weise  leicht  zu  Leibe  rücken 
könnte.  Ich  denke  mir  den  Vorgang  etwa  so,  dass 
eine  tluití^üclűírlii'  Mtiuscr  des  Kleingefieders 
stattfindet,  die  aber  bei  dem  zu  Beginn  der 
Begattungszeit  am  kräftigsten  und  strotzendsten 
entwickelten  turgor  vitae  so  intensiv  verläiift, 
dass  das  Eindringen  eines  Teils  der  Farbstoffe 
nicht  gleichen  Schritt  zu  halten  vermag  mit  der 
Neubildung  der  Feder,  sondern  dass  die  schwe- 
rer beweglichen  (sit  venia  verbo!)  Farbstoffe 
erst  nach  und  nach  an  den  Platz  dringen  kön- 
nen, für  den  sie  bestimr»t  sind.  Dadurrli  ent- 
stehen die  ominösen  Verfärbungsränder,  die 
später  teils  durch  Nachfliessen  der  noch  restie- 
i-enden  Farbstoffe,  teils  durch  Abreiben  wieder 
verschwinden.  Der  Umstand,  dass  die  Bänder 
tìurrlifidiH/in  lirlifrr  sind  wie  die  «Prachtfär- 
bungu  spricht  auch  dafür.  Freilich  ist  auch 
38* 


még  csak  liypotliesi.s,  mely  egyt'lörc  még  nél- 
külözi a  kétséget  kizáró  bizonyítékokat,  de  az- 
ért talán  mégi«  méltó  egy  kis  eszmecserére.  Ha 
azonban  a  dolognak  csak  a  külsejére  akarunk 
szorítkozni,  akkor  legalább  ne  vizsgáljunk  régi 
bőröket,  hanem  a  nászruhában  történő  színvál- 
tozás közben  lelőtt  madarakat,  de  a  helsö  oldu- 
liil.ról  is,  s  vagy  magunk  végezzük  ezt  a  dolgot, 
vagy  legalább  szemünk  előtt  nyúzassuk  le  őket. 
Nem  egy  váratlan  eredményt  érlietnéiik  el 
evvel  ! 


A  következőklien,  minden  toválilii  kommentár 
nélkül,  néhány,  evvel  a  módszerri'l  megállapított 
tényt  említek  fel  az  Alföldről. 


Az  ápr.  á.5-én  lőtt  Miicln'lc>>  jhiijihi,)-  hímek 
egészen  új,  részben  még  nem  is  teljesen  átved- 
lett  nászruhában  voltak.  A  galléron  typikus  toll- 
szegések  voltak,  de  a  színváltozási  elmélet  leg- 
megátalkodottabb  híve  se  táplálja  talán  azt  a 
képtelen  véleményt,  hogj'  a  bajnokszalonka 
hímjeinek  gallérja  nem  vedlés,  hanem  a  régi 
tollaknak  átváltozása  folytán  jön  létre.  Vala- 
nirinijii  áprilisban  elejtett  bajnokszalonka  tol- 
lazata /('//('.s-  vedlésben  is  volt.  A  két  nádisár- 
mány (scIiDn/ichis  hjp.  és  inlfírmedia)  híméi- 
nek tollazata  szinten  többé-kevésbbé  átmenetet 
képezett  szép  nászruhájukhoz.  A  fej  és  nyak 
fekete  alapszínén  határozott  világos  sárgás- 
barna tollszegések  voltak,  tehát  látszólag  szín- 
változás alatt  állottak.  Ezek  a  tollszegések  a 
legkorábban  elejtetteknél  átlag  legszélesebbek,  a 
későbbieknél  legkeskenyebbek  voltak.  A  lenyú- 
zás  alkalmával  azonban  kitűnt,  hogy  az  illető 
tollmezők  részben  éppen  átvedlettek  voltak, 
részben  pedig  még  teljes  vedlés  alatt  állottak. 
Molurilla  aUiu.  Az  első  idei  febr.  28-án  elejtett 
barázdabillegetőn  teljesen  analog  jelenség  volt 
észlelhető.  Egy  márcz.  17-én  elejtett  Pmthicnla 
rubicoia  d  fején  külsőleg  színelváltozás,  belsőleg 
pedig  erős  vedlés  mutatkozott.  —  QtiniahiiKí 
(•(iinuihiiia.  Ebben  a  tekintetben  még  igen  érde- 
kes volt  néhány,  február  végén  és  márczius  ele- 
jén elejtett  kenderike  hím.  A  piros  szín  részben 
mintegy    rálehelve,  még   csak  kezdett  feltüne- 


diese  Ansicht  nur  eine  Hypothese,  die  vorläufig 
noch  der  strikten  Beweise  entbehrt,  aber  sie  ist 
vielleicht  immerhin  disputabel.  Will  man  sich 
schon  auf  eine  äusserliche  Betraelitung  der 
Angelegenheit  beschränken,  so  untersuche  man 
wenigstens  nicht  alte  Bälge,  sondern  wülireud 
der  Verfärbung  zum  Hochzeitsgeüedei-  tViscrh 
geschossene  Vögel,  aijer  mieli  nm  drr  limrii- 
t^i'ilr,  indem  man  sie  srlhsl  abbalgt  odi-r  vor 
seinen  Augen  abbalgen  lässt.  Man  wird  dann  zu 
mancherlei  unerwarteten  Ergebnissen  gelangen  ! 
Im  Folgenden  will  ich  einige  auf  diese  Methode 
gegründete  Thiilxurlicn  aus  dem  Alföld  ohne 
jeden  weiteren  Kommentar  geben. 

Die  am  áö.  April  geschossenen  Männchen 
von  Mdriirfi's  piifiiiti.r  befanden  sich  im  frischen, 
z.  T.  noch  nicht  völlig  vollendeten  Hochzeits- 
kleide. Die  Federn  der  Halskrause  wiesen  typi- 
sche «Verfärbungsränder»  auf;  aber  auch  der 
eingefleischteste  Verfärbungstheoietiker  wird 
wohl  noch  nicht  auf  den  absurden  Gedanken 
gekommen  sein,  dass  die  Halskrausenfedern  der 
männlichen  Kampfhähne  statt  durch  Mauserung 
durch  Umbildung  der  alten  Federn  entstehen 
könnten.  Es  stand  dann  auch  das  ursiniiiiili' 
Kleingeüeder  iillrr  im  April  erlegten  Machetes 
in  voUalrr  Mauser  —  die  von  mir  gesammelten 
Männchen  der  beiden  liohrammer- Formen 
j  (.■icliociiirhis  liij,.  und  iiilrriiiriliiis)  befanden 
sich  alle  mehr  oder  weniger  im  Übergänge  zu 
ihrem  schönen  Prachtkleide.  Kopf  und  Hals 
i  zeigten  auf  dem  schwarzen  Grunde  deutlich 
1  bell  gelbbraune  Federränder,  also  scheinbar 
Verfärbung.  Diese  Bänder  waren  durchschnitt- 
lich bei  den  am  frühesten  geschossenen  Exem- 
plaren am  breitesten,  bei  den  am  spätesten 
erlegten  am  schmälsten.  Beim  Abbalgen  stellte 
sich  aber  heraus,  dass  die  betreffenden  Feder- 
fiuren  teils  ganz  frisch  vermausert  waren,  teils 
sich  noch  in  voller  Mauser  befanden.  —  Mola- 
rillfi  itllni.  Eine  ganz  analoge  Erscheinung  war 
die  am  :^8.  Februar  erbeutete  erste  diesjährige 
Bachstelze.  Die  einen  Monat  später  erlegten 
Stücke  waren  schon  vollständig  verfärbt.  — 
Ein  am  17.  März  erlegtes  cf  von  Pmtincola 
rábírnia  zeigte  auf  dem  Oberkopf  äusserlich 
Verfärbung,  innerlich  aber  starke  Mauser.  — 
Caiiiiabina  ruiiiiab'nia.  Besonders  interessant 
w-aren  mir  in  dieser  Beziehung  einige  Ausgangs 
Februar  und  Anfang  März  erlegte  Hänllings- 
männchen.  Das  Bot  war  z.  T.  auf  der  Brust  erst 
angedeutet,   wie   angehaucht,  z.  T.  schon  ziem- 


297 


dezni,  részben  perlig  raár  elég  élénk  volt.  K/.  » 
szín  gyorsan  tünö  lehet,  s  ennélfogva  a  toll  he- 
gyébe száll  i'ló'szdr,  s  csak  azután  járja  át  lassan- 
ként az  egész  tollat  és  eltűnik,  mihelyt  az  uj  toll 
és  a  szervezet  nedvei  között  való  összeköttetés 
megszűnik.  Ebben  a  tekintetben  tehát  ellentétben 
állanak  a  sötét  nászruhás  színekkel.  Az  elejtett 
kenderikék  melltoUazata  kizárólag  világosan 
kivehető  i'cdh'xln'ii  volt.  Ezt  a  példát  különösen 
fontosnak  tartom,  mert  a  ScHLEOEL-féle  hypo- 
thesis hívei  előszeretettel  szoktak  nézeteik  he- 
lyességének bebizonyítására  az  egyes  magevők 
szép  vörös  színezetére  hivatkozni.  Hiszen  vala- 
mikor több  poezissel  mint  tudománynyal  a  ma- 
dárnak a  párzás  időszakában  való  felhevülésé- 
ről  ül.  átizzásáról  is  beszéltek!  —  Charatlriii^i 
pluvia  lis.  Apr.  11 -én  a  Sósér  tócsáin  lőttem  egy 
pett^'es  lilét,  egy  öreg  nőstényt,  melynek  már 
igen  fejlett  petefészke  volt.  Alsó  felén  még  csak 
néhány  fekete  tolla  volt,  de  ezek  cf/e'.szp»  feke- 
ték voltak,  míg  a  többi  toll  ennek  a  színnek  a 
nyomát  se  mutatta  ;  ez  a  körülmény  határozot- 
tan a  vedlés  mellett  és  a  színváltozás  ellen 
szól.  Előbbinek  félreismerhetetlen  jele  mutatko- 
zott a  lenyúz  ás  alkalmával  is.  Fogságban  tartva 
pettyes  lilében  már  ezelőtt  is  figyeltem  meg 
határozott  tavaszi  vedlést.  —  Tota  uns  fasras. 
Április  17-én  ejtettem  el  egy  már  majdnem  tel- 
jesen átvedlett  példányt.  A  melltollazat  új  fekete 
tollai  között  még  voltak  régi  trljrsi'ii  f'vhi' írl;  is, 
és  világosan  rámutattak  a  lenyuzás  alkalmával 
is  mutatkozó  vedlésre.  A  nyaknál  ez  kívülről  is 
látható  volt,  még  pedig  igen  feltűnően.  Azt 
hiszem,  hogj'  ezek  a  példák  eleget  mondanak  ! 

k'iildii  hiriji/aliisi-a  végül  még  a  következő 
fajok  méltók  : 

Si/ii'ia  hiirtfiisis.  Hauer  Béla  úr  parkjában 
szemtanuja  voltam  annak,  mikor  egj'  kerti  po- 
száta megfogott  és  megevett  egy  Goiioplcrix 
Hhaniai  lepkét. 

PliillliiscDjias  Irochiliis.  Azok,  a  melyeket  az 
Alföldön  átvonulásuk  alkalmával  megfigyeltem 
és  elejtettem,  Tschusi  úr  szíves  meghatározása 
alapján  a  llai'ii'i'iitris  (Vieill.)  formához  tartoz- 
tak.Ennélfogva  keleti  vagy  nyugoti  (v.  ö.  az  új 
Naumannt)  fonnák,  melyek  ÉNy  vagy  EK  felé 
vonultak. 


Plnjllnsn,,, 


(fus.    Egyik     csilpcsalpfüzi 


lirli  li'hhaft.  Diese  F;u-I)e  scheint  solír  flüchtig 
zu  sein,  weshalb  sie  ziici'sl  in  die  Federspitzen 
steigt,  dann  allmählich  sich  nachfüllt,  um  abzu- 
lirechen,  sobald  die  neue  Feder  die  Säfteverbin- 
dung mit  dem  Organismus  verloren  hat.  Sie 
steht  also  darin  im  Gegensatze  zu  den  dunklen 
Prachtfarben.  Die  geschossenen  Hänflinge  zeig- 
ten im  Brustgefieder  ausnahmslos  deutliche 
Mííusrr.  Dieses  Beispiel  erscheint  mir  beson- 
ders wichtig,  weil  gerade  die  zarte  ßotfärbung 
gewisser  Körnerfresser  von  den  Anhängern  der 
ScHLECiEL'schen  Hypothese  mit  Vorliebe  als 
Beweis  für  die  Richtigkeit  ihrer  Ansichten  an- 
geführtwird. Hat  man  doch  sogar  mehr  poetisch 
wie  wissenschaftlich  von  einem  «Erglühen»  des 
Vogels  zur  Paarungszeit  gesprochen  !  —  Cìiava- 
(ìrius  j)lavialis.  Der  am  11.  April  an  den  Tei- 
chen von  Sósér  erlegte  Goldregenpfeifer  war 
ein  altes  Weibchen  mit  sehr  stark  entwickeltem 
Eierstock.  Dasselbe  zeigte  erst  wenige  schwarze 
Federn  auf  der  Unterseite,  die  aber  ;/aiiz 
schwarz  waren,  während  bei  den  übrigen  keine 
Spur  von  dieser  Farbe  zu  erblicken  war,  was 
entschieden  für  Mauser  und  gegen  Verfärbung 
spricht.  Unverkennbare  Spuren  von  ersterer 
zeigten  sich  dann  auch  beim  Abbalgen.  Auch 
bei  den  früher  von  mir  in  der  Vogelstube  gehal- 
tenen Goldregenpfeifern  habe  ich  eine  deutliche 
Frühjahrsmauser  konstatiert. —  Tota  a  a  s  [asms. 
Ein  am  17.  April  geschossenes  Exemplar  war 
schon  nahezu  vollständig  verfärbt.  Zwischen 
den  frischen  schwarzen  Federn  auf  der  Brust 
standen  aber  auch  noch  einige  (/an:-  ii'cissc, 
alte  und  wiesen  deutlich  auf  die  auch  i)oim 
Abbalgen  zu  Tage  tretende  Mauser  hin.  Am 
Halse  war  selbige  auch  schon  äusserlich  er- 
sichtlich und  zwar  sehr  auffallend.  Diese  Bei- 
spiele mögen  genügen  ! 

Zu  besondere»  Beiiieri^iiiKien  geben  mir  end- 
lich noch  folgende  Arten  Veranlassung  : 

Sijh'ia  liortcnsis.  Im  Parke  des  Herrn  von 
Hauer  fing  und  frass  eine  Gartengrasmücke  vor 
meinen  Augen  einen  Citronenfalter. 

Piii/Iloscojyas  hxiciulas.  Die  von  mir  auf  dem 
Durchzuge  im  Alföld  beobachteten  und  gesam- 
melten Stücke  des  Fitis  gehören  einer  gütigen 
Bestimmung  des  Herrn  von  Tschusi  zu  folge 
zur  Form  flaviveiihis  (Vieill.)  Sie  stellen  dem- 
nach (östliche  oder  westliche,  cfr.  den  neuen 
Naumann!)  Formen  dar  und  war  also  der  Zug 
dieser  Vögel  nach  NW  oder  NO  gerichtet. 

I'lujlliiscojnis   fiijns.   Einen  meiner  Weiden- 


298 


két  Tscirosi  úr  .-ií//í'('.s/r/.snek  (Meisen)  hatá- 
rozta meg.  A  többiek  typikus  madarali,  melyek 
azonban  részben  a  Pirskei  felé  hajlanak,  a  mi 
szintén  inkább  keleti  hazáról  tanúskodik.  Eg}' 
typikus  l'le>thci-t  márcz.  31-én  ejtettem  el  ;  bőrét 
néhány  másikkal  együtt  szállásadóm  macskái, 
fáj  dalom,  szétszakították. 


Troiiloiliilcx  jxin'iihis.  Nevezetes  madár  az 
Alföld  nádas  vidékein  az  ökörszem,  a  hol  a 
helyrajzi  viszonyok  behatása  alatt  szinte  telje- 
sen megváltoztatta  összes  szokásait.  Az  ökör- 
szem itt  valóságos  iiádi  lakos,  mely  ritkán 
hagyja  eia  védő  nádrengeteget  és  itt  zengi  csat- 
togó erőteljes  tüzes  nótáját.  Sehol  másutt  nem 
találtam  ökörszemet,  mely  ennek  az  énekét  bár 
csak  meg  is  közelitette  volna.  Parasztok  és  ha- 
lászok állítása  szerint,  kik  ezt  a  nagyon  gyakori 
madarat  igen  jól  ismerik,  itt  a  nádba  rakja  a 
fészkét  is.  Eendkívül  érdekes  volna,  ennek  az 
állításnak  a  valódiságát  közelebbről  megvizs- 
gálni és  pontosan  megállapítani  az  esetleges 
eltéréseket  a  typikus  fészekrakástól.  Bokros  és 
erdős  teinilet,  a  hol  az  ökörszem  különben  tar- 
tózkodni szokott,  az  egész  vidéken  nincsenek, 
sőt  nagyobb  tüskesövények  is  hiányzanak,  úgy, 
hogy  madarunk  kényszerítve  volt  a  változott 
helyi  viszonyokhoz  való  alkalmazkodásra.  Azt 
hiszem,  hogy  ez  a  nádi  ökörszem  külön  alfajt 
képez.  Igaz  ugyan,  hogy  nem  volt  alkalmam  a 
gyűjtött  bőröket  másokkal  összehasonlítani,  de 
a  frissen  elejtett  madaraknál  azonnal  szembe- 
tűnt a  lábak  feltűnő  világos  színezete.  Határo- 
zottan téyes  dolog,  az  ökörszemet  typikus  állan- 
dónak tartani,  úgy  Sziléziában  mint  keleti 
Poroszországban  sokszor  tömegesen  láttam  eze- 
ket a  parányi  madarakat  a  vonuláson,  s  ugyan- 
ezt tapasztaltam  az  Alföldön  is.  Márczius  köze- 
pén különösen  erős  volt  a  vonulás. 


Aiillius  pralnisis.  Egj-  márczius  G-án  elejtett 
pipis  evezőinek  viszonya  és  fehér  fark  rajzolatai 
egészen  olyanok,  mint  Feiederich  szerint  a  ccr- 
iriims-éi,  de  különben  kétségtelenül  jiralciisis. 
Egy  márczius  17-én  elejtett  darab  hasonló  viszo- 
nyok alapján  szintén  erősen  a  vöröstorku  pipisre 
emlékeztet.  Kitűnik  ebből  az,  hogy  a  farkrajzo- 
latok és  az  evezők  arán^'ai  nem  lehetnek  mérv- 
adók e  két  faj  elkülönítésére.  A  mérvadó  elemek 


laubvögel  bestimmte  Herr  v.  Tschusi  als  si/li'i-- 
slris  (Mkissn.).  Die  anderen  sind  typische  Vögel, 
z.  T.  aber  mit  Anklängen  an  Plrslri,  also  auf 
eine  mehr  östliche  Heimat  hinweisend.  Einen 
typischen  PIrsLri  erlegte  ich  am  31.  März;  lei- 
der wurde  der  Balg  nebst  einigen  anderen  von 
den  Katzen  uuincr  Wirtslcutc  zerrissen. 

Trog  loi  In  Ir  s  pornihis.  .Merkwürdige  Vögel 
sind  die  Zaunkönige  aus  der  liohrteiehgegeud 
des  Alföld,  wo  diese  Art  unter  dem  Einflüsse 
lokaler  Verhältnisse  in  ihren  Lebensgewohn- 
heiten vollständig  verwandelt  erscheint.  Er  ist 
dort  ein  echter  fíolirvogcl,  der  kmim  jemals  das 
schützende  Rohrdickicht  verlässt  und  aus  dem- 
selben seine  jauchzende  Strophe  mit  viel 
Kraft  und  Feuer  heraus  schmettert.  Ich  habe 
niemals  anderwärts  Zaunkönige  gehört,  die 
auch  nur  annäherd  so  gut  sangen.  Nach  Aus- 
sage der  Bauern  und  Fischer,  die  den  ungemein 
häufigen  Vogel  sehr  gut  kannten,  soll  er  dort 
sogar  sein  Nest  ins  Rohr  bauen.  Es  wäre  von 
höchstem  Interesse,  diese  Angabe  auf  ihre 
Wahrheit  hin  näher  zu  untersuchen  und  die 
eventuellen  Abweichungen  vom  typischen  Nest- 
bau genau  festzustellen.  Buschiges  und  waldi- 
ges Terrain,  wie  es  sonst  der  Zaunkönig  liebt, 
selbst  grössere  Hecken  gibt  es  allerdings  in 
der  ganzen  Gegend  nicht,  so  dass  der  Vogel 
gezwungen  gewesen  ist,  sich  den  veränderten 
Lokalverhältnissen  anzupassen.  Ich  glaube, 
dass  dieser  Rohrzaunkönig  eine  eigene  Unter- 
art darstellt.  Allerdings  hatte  ich  keine  Gele- 
genheit, die  gesammelten  Bälge  mit  anderen 
zu  vergleichen.  Doch  fiel  mir  bei  den  frisch 
erlegten  Vögeln  die  ungemein  belle  Farbe  der 
Fusse  sofort  auf.  —  Ganz  falsch  ist  es,  den 
Zaunkönig  als  einen  typischen  Standvogel  hin- 
zustellen, wie  dies  vielfach  geschieht.  Sowohl 
in  Schlesien  wie  in  Ostpreussen  habe  ich  grosse 
Mengen  dieser  winzigen  Vögelchen  auf  der 
Wanderschaft  angetroffen,  und  auch  im  Alföld 
war  dies  wiederum  der  Fall.  Namentlich  Mitte 
März  war  der  Durchzug  ein  sehr  starker. 

Anilins  pratensis.  Ein  am  G.  März  erlegter 
Pieper  hat  die  Schwingenverhältnisse  und  die 
weisse  Schwanzzeichnung  so,  wie  es  Friederich 
für  cervinus  angibt,  ist  aber  sonst  ein  zweifel- 
loser pratensis.  Auch  ein  am  17.  März  g^am- 
meltes  Stück  erinnert  in  obigen  beiden  Bezie- 
hungen stark  an  die  rotkehlige  Art.  Daraus 
geht  hervor,  dass  man  Schwingenverhältnisse 
uud  Sehwanzzeichuung  hier  nicht  als  scharfes 


299 


itt  a  fíirktő  szinezete  ós  hang.  Az  evezők  ará- 
nyait illetőleg  azt  mondhatom,  hogy  ezekkel 
szemben  ornithologiai  pályám  folj'amán  meg- 
lehetős gyanakodó  lettem  és  a  szárnyaikatát 
ma  már  egyáltalában  nem  tartom  oly  állandó- 
nak, legalább  a  mi  a  kis  fajokat  illeti,  mint  a 
hogy  azt  széltében  hiszik.  Sőt  úgy  vélekedem, 
hogy  az  evezők  viszonyainak  túlságosan  cí///- 
olilaiii  és  nyomatékos  hangsúlyozása  egyik  oka 
annak  a  zavarnak,  mely  az  egyes  fajok  elkülö- 
nítésénél éppen  újabb  időben  merült  fel  ismét 
és  azt  hiszem,  hogy  a  nehezen  elkülöníthető 
nádi  poszáták,  füzikék  etc.  csoportját  csak  akkor 
tisztázhatjuk  majd  teljesen,  ha  a  szárnyalkatok 
zsarnoki  nyűgétől  megszabadítjuk  magunkat. 


AidKíht  ci-ishihi.Ahúbos  pacsirta  mindenütt, 
a  hol  csak  megfordultam  feltűnően  gyakori  volt. 
Febr.  23  egy  már  összepárosodott  láthatólag 
igen  vén  búbos  pacsirta  párt  ejtettem  el.  A  nős- 
tény mellcsontja  mintha  liszttel  lett  volna  be- 
hintve és  undorító  penészes  hiillaszagot  árasz- 
tott. Láthatólag  egy  gomba  idézte  elő  ezt  a  be- 
tegséget. Párjának  beteg  lábai  voltak.  Körmei 
részben  hiányoztak  és  ujjai  erősen  meg  voltak 
dagadva,  úgj^  hogy  helyenként  valóságos  gu- 
mókká vastagodtak. 


Aldiiilii  (irmisis  a  kenderikékkel  előszeretet- 
tel vegyült  közös  csapatokba.  Sajátságos,  hogy 
az  Alföld  földmivelöi  igen  káros  madárnak  tart- 
ják a  szántó  pacsirtát,  mely  szerintük  főleg  ten- 
gerit eszik  ! 

Eiiilirrizii  cilriiirlld.  Feltűnő,  hogy  a  czitrom 
sármány  az  Alföld  nádas  tavainak  vidékén  nem 
költ,  hanem  itt  csak  téli  vendég.  Februárban 
mindenütt  gyakori  volt,  de  már  márczius  elején 
teljesen  eltűnt. 

Emhrrizii  ■■ichocniclus.  Azok  a  nádi  sár- 
mányok, melyeket  vonuláson  lőttem  a  typikus 
formához  tartoztak,  habár  aránytalanul  erős 
csőreikkel  az  ifitcriticdiá-xa.  emlékeztették.  De  az 
Alföld  fészkelő  madarai,  melyek  közül  az  idén 
is  sok  áttelelt,  tj'pikus  iiileriitcdiá-k. 

Passer  doìiteslicus.  Február  27-én  házi  gaz- 
dám csűrjéről  egy  szép  veréb  albinot  lőttem  le. 
Szine   feketebarna,   lába    világosburua,    körmei 


Artkennzeichen  gelten  lassen  kann.  Dasselbe 
liegt  hier  vielmehr  in  der  Bürzelfleckung  und 
in  der  Stimme.  Speciell  gegen  die  Schwingon- 
verhältnisse  bin  ich  im  Laufe  meiner  ornitholo- 
gischen  Praxis  ziemlich  misstrauisch  geworden 
und  halte  heute  die  Plastik  des  Flügels  keines- 
wegs für  so  konstant,  als  man  gemeiniglich 
annimmt,  wenigstens  nicht  bei  Kleinvögeln.  Ich 
I  glaube  sogar,  dass  das  allzu  nachdrükhche  und 
i'iiisi'ili(/f>  Betonen  der  Schwingenverhältnisse 
mit  Schuld  ist  an  der  Verwirrung,  welche  gerade 
neuerdings  wieder  bezüglich  der  Definition  ge- 
wisser Formen  eingetreten  ist,  und  dass  es 
nicht  eher  gelingen  wird,  in  die  schwierigen 
Kohr-  und  Laubsängergruppen  u.  n.  völlige 
Klarheit  zu  bringen,  ehe  wir  uns  nicht  von 
dem  tyrannischen  Wüste  der  Flügelformelu 
frei  machen. 

Aliiiiilii  crisdila.  Die  Haubenlerche  war  in 
allen  von  inir  besuchten  Gegenden  ausseror- 
dentlich gemein.  Am  23.  Februar  schoss  ich 
ein  schon  gepaartes  und  anscheinend  sehr  altes 
Pärchen.  Bei  dem  Weibchen  zeigte  sich  das 
ganze  Sternum  wie  mit  Mehl  bestäubt  und 
strömte  einen  widiúgen,  moderig-schimmligen 
Geruch  aus.  Augenscheinlich  handelte  es  sich 
um  eine  durch  Pilze  hervorgerufene  Krankheit. 
Das  &  dieses  y  hatte  kranke  Fusse.  Die  Krallen 
fehlten  z.  T.  und  die  Zehen  waren  stark  ge- 
schwollen, stellenweise  zu  förmlichen  Klumpen 
verdickt. 

Ahiudii  arveiisis  schlug  sieh  auf  dem  Zuge 
gern  mit  Hänflingen  zu  gemeinsamen  Flü- 
gen zusammen.  Merkwürdigerweise  halten  die 
Bauern  des  Alföld  die  Feldlerche  für  einen  sehr 
schädlichen  Vogel,  der  ihrer  Meinung  nach 
hauptsächhch  Kukuruz  frisst  ! 

Eiiibcriza  citrindla.  Auffällige rwei se  fehlt 
der  Goldammer  der  Eohrteichgegend  des  Alföld 
als  Brutvogel  und  ist  hier  nur  Wintergast.  Im 
Februar  war  er  allenthalben  häufig,  aber  schon 
Anfang  März  völlig  verschwunden. 

Eiidicrizd  schociüchis.  Die  Eohrammern, 
welche  ich  auf  dem  Zuge  schoss,  erwiesen  sich 
als  zur  typischen  Form  gehörig,  wenn  auch 
dm-ch  verhältnismässig  starke  Schnäbel  schon 
an  intermedia  erinnernd.  Die  Brutvögel  des 
Alföld  aber,  von  denen  heuer  auch  viele  über- 
winterten, sind  echte  iHtci'tncdia. 

Risscr  doiiiesticKs.  Am  27.  Februar  schoss 
ich  vom  Scheuueudache  meines  Wirtes  einen 
schönen   Sperliugsalbiuu  heraln   Derselbe  hatte 


'■(»0 


fehérek,  csőre  i)edig  sárgás  ólomszinü.  A  test 
egész  alsó  része  szürke  és  sárgásfehér,  leg- 
sötétebh  a  mell  felső  része,  farkában  a  külső 
tollak  barnásak,  nagy  ékalaku  foltjuk  fehér,  a 
l)elsök  szürkésfehérek,  széleik  széles  fakósárga 
szegésüek  s  végeiken  nagy  fehér  foltok  vannak. 
Másodrendű  evezői  szürkésfehérek,  köröskörül 
széles  rozsdasárga  sávval  szegettek.  Elsőrendű 
evezői  barnásszürkék,  töveik  barnák,  széleiken 
széles  fehér  sávval  szegettek;  végeiken  nagy 
fehér  tollak  vannak.  A  fej  felső  része  szürkés- 
sárga, a  dolmány  könnyedén  rozsdássárga,  a  hát 
és  farktő  fakó  barnássztirke.  Az  alsó  szárnyfedők 
és  a  torok  fehérek. 

O/V0//Í.S  oriniiis.  A  Nádasrét  partján  egy  át- 
hajló  ákáczfagallyon  találtam  egy  régi  sárgarigó 
fészket,  a  mely  nagyon  eredeti  módon  egy  régi, 
többszörösen  az  ág  köré  csavart  köténykötővel 
volt  megerősítve. 

Ciii'i'i(í<  l'riiiiilciiiix.  Izsákon  és  Bojáron  fészek- 
teleiH'i  \(ilt;iK.  Április  9-éri  utóbbinál  megsebez- 
tem t  j\  iMi-^1^  iívt,  mely  aztán  halálos  félelmében 
egy  tiija^t  tnjt.  Április  17-én  teljes  fészekaljakat 
kaptam.  A  tojások  között  megleltem  úgy  a 
nagyobb  sötétszinü,  mint  a  kisebb  világosszinü 
formát.  Gyakran  volt  alkalmam  az  éppenséggel 
nem  zenész  hirében  álló  vetési  varjúnak  után- 
zásait megbámulni.  Április  1.5-én  este  néztem 
őket  a  mint  hálótanyájuk  felé  húzódtak,  miköz- 
l)en  az  egyik  a  héja  hangját  utánozta  s  láthatólag 
mulatott  azon,  hogy  előtte  repülő  társait  meg- 
ijesztette. Máskor  meg  a  szürke  gém  hangját 
hallottam  tőle,  ezt  ugyan  halkan,  de  tisztán  és 
félreismerhetetlenül  adta  elő. 

Corvvs  nioiicdula.  Egy  Bojáron  lőtt  csóka 
koponyáján  a  lenyúzás  alkalmával  egy  rettene- 
tes, ismét  hebegett,  régi  sebet  találtam,  mely 
körülbelől  a  fej  egész  hátsó  részét  borította. 
A  madár  különben  teljesen  egészséges  volt,  de 
igen  óvatos  és  okos,  társai  mellett  meglehetős 
bambának  és  alamuszinak  látszott. 


Ffilrn  liiiin(iicn.lu>i.  Nagyon  gyönyörködtem 
egy  vércse  okosságán,  február  22-én  este  leszállt 
egy  lakásom  melletti  fára,  hogy  ott  töltse  az 
éjszakát.  Mikor  először  fölzavartam  magasra 
szállott  nagy  ivben  jött  vissza,  másodszor 
pedig    egészen    alacsonyan    szállt    vissza    egy 


eine  sclnvarzhraunc  Iris,  lic-lit  briiunlicligelbe 
Fusse  mit  weissen  Krallen  und  einen  gelblich 
bleifarbenen  Schnabel.  Die  ganze  Unterseite  ist 
gleichmässig  graugelblichweiss.  auf  der  Ober- 
brust am  dunkelsten.  Im  Schwänze  sind  die 
äusseren  Federn  bräunlich  mit  weissem  Keil- 
fleck, die  inneren  grauweiss  mit  breiten,  fahl- 
gelben Rändern  und  grossen  weissen  End- 
flccken.  Kleine  Schwingen  trüb  grauweiss  mit 
breitem  rostgelben  Rande  ringsherum.  Grosse 
Schwingen  braungrau  mit  breiten  weissen 
Rändern  und  grossen  weissen  Endflecken  sowäe 
braunen  Schäften.  Oberkopf  graugelb,  Mantel 
licht  rostgelb,  Eücken  und  Bürzel  fahl  braun- 
gelb. Unterflügeldecken  und  Kehle  weiss. 

Oi'ÍoIks  orinili.'^.  Auf  einer  überhängenden 
Akazie  am  Ufer  des  Nádas-rét  fand  ich  ein 
altes  Firolnest,  das  sehr  originell  mit  einem 
alten,  merhfach  um  den  Ast  geschlungenen 
Schürzenbande  befestigt  war. 

Corvus  fruçiilefjUH,  Brutkolonien  bei  Izsák 
und  bei  Bojár  konstatiert.  Bei  letzterer  flügelte 
ich  am  9.  April  ein  5  ,  welches  in  der  Todes- 
angst ein  Ei  legte.  Am  17.  April  erhielt  ich 
frische  volle  Gelege.  Unter  den  Eiern  war  so- 
wohl die  grosse  dunkle  wie  die  kleine  helle 
Form  vertreten.  Mehrmals  hatte  ich  Gelegen- 
heit, die  als  so  unmusikalisch  verschrieene 
Saatkrähe  als  Spötter  zu  bewundern.  Am  Abend 
des  15.  April  sah  ich  den  Krähen  zu,  wie  sie 
nach  ihren  Schlafplätzen  zogen,  wobei  die  eine 
die  Stimme  des  Habichts  nachahmte  und  Ver- 
gnügen daran  zu  haben  schien,  die  vor  ihr 
fliegenden  Kameraden  dadurch  zu  ängstigen. 
Ein  andermal  hörte  ich  sie  den  Ruf  des  Fisch- 
reihers nachmachen,  zwar  etwas  schwach  und 
leise,  aber  deutlich  und  unverkennbar. 

Cori'us  niotiedula.  Eine  der  in  Bojár  geschos- 
senen Dohlen  zeigte  beim  Abbalgen  eine  fürch- 
terliche, wieder  vernarbte,  alte  Wunde  im 
Schädel,  welche  fast  die  ganze  Breite  des  Hinter- 
kopfes einnahm.  Der  Vogel  war  sonst  völlig 
gesund,  hatte  sich  aber  im  Gegensatze  zu  sei- 
nen sehr  scheuen  und  klugen  Genossen  recht 
dumm  und  dössig  benommen. 

Falco  tiiinuìimlus.  Viel  Vergnügen  machte 
mir  ein  Turmfalk  durch  seine  Klugheit.  Der- 
selbe hatte  sich  am  Abend  des  22.  Februar  auf 
einem  Baume  unweit  meiner  Wohnung  zur 
Nachtruhe  niedergelassen.  Aufgescheucht  kam 
er  das  erste  Mal  hoch  in  der  Luft  in  weitem 
Bogen  zurück,  das  zweite  Mal  aber  yanz  niedrig 


Sol 


bemélyedés  mentén.  Másnap  este  ismét  ott  volt. 
Egy  ideig  csak  elnézte,  hogy  miként  üldözöm  s 
felváltva  szállt  két  egymástól  körülbelől  300 
lépésnyire  álló  fára,  a  nélkül,  hogy  lőtávolba 
engedett  volna.  De  mikor  a  hajtáshoz  még  egy 
gyereket  hivtam  segítségül,  akkor  az  okos  madár 
mindjárt  rosszat  sejtett,  végleg  elment,  és  később 
se  volt  többé  már  látható. 


Falco  vcspertiiiiis.  Egészen  uj  jelenség  volt 
előttem  a  kék  vércse  a  fészkelési  helynél,  s  azért 
engedelmet  kérek,  ha  megjegyzéseim  tán  nagyon 
is  részletesek  volnának.  Naplómból  szószerint 
közlöm  a  következő,  közvetlenül  a  megfigyelés 
folyamán  bevezetett  s  ennélfogva  talán  ter- 
mészethü  feljegyzéseket:  A  szép  idő  valósággal 
megeleveníti  a  kék  véresét,  a  mely  körülmény  a 
cenchris-nél  is  tapasztalható.  Ezeknek  a  Sym- 
pathikus madaraknak  vonzó  életmódját  jó  kö- 
zelről, teljes  kényelemben,  órákon  át  egész  be- 
hatóan figyelhettem  meg  (IV.  20.  Bojár).  Három 
pár  fészkel,  melyek  mindegyike  tetőzettel  bíró 
szarkafészekbe  telepedett.  Az  egyikben  még  két 
nappal  ezelőtt  egy  szarkapár  tanyázott;  ezt  tehát 
a  vércsék  elűzték.  Néha  a  csókákat  is  bosszant- 
ják, de  különben  igen  békés  természetűek.  Néha 
ugyanazon  a  fán  sokáig  ültek  csókákkal,  szarkák- 
kal és  szajkókkal,  a  nélkül  hogy  törődtek  volna 
velük.  A  fészkelési  fák  kizárólag  20—30  láb 
magas  ákáczok,  melyek  sorjában  állanak  a  mes- 
gyéken. 


A  három  fészek  egy  250  négyzetlépésnyi 
területen  van,  s  az  egyes  párok  mintegy  barát- 
ságból meg-meglátogatják  egymást.  Repülése 
inkább  a  anbliuli'o-éra,,  mint  a  tinnunaduHc-i& 
emlékeztet,  mert  szárnyai  hegyesek  és  inkább 
félholdszerüen  hajlítottak,  továbbá  gyakran  és 
igen  szépen  szoktak  lebegni.  Csak  a  fészekről  való 
leszállás  történik  egy  kicsit  ügyetlenül.  A  madár 
valósággal  kiesik  a  fészekből,  sokszor  bukfenczet 
hányva.  Ültében  aránylag  tömzsi  tömör  alakja 
van.  A  házastársak  külön  vadászgatnak,  mind- 
egyik magának,  de  találkozáskor  örömteli  kiáltás- 
sal üdvözlik  egymást,  és  akkor  rendesen  együtte- 
sen repülnek  egy  pihenő  helyhez  vagy  a  fészek- 
hez, még  pedig  eg;\'enesen  minta  nyíl.  ha  maga- 

Aquila.  VI. 


über  dem  Boden  längs  einer  Senkung.  Am 
nächsten  Abend  war  er  wieder  da  und  Hess 
sich  einigemal  hin  und  herjagen,  indem  er 
immer  zwischen  zwei  etwa  300  Schritt  von 
einander  entfernten  Bäumen  wechselte,  ohne 
sich  dabei  jemals  auf  Schussweite  ankommen 
zu  lassen.  Sowie  ich  aber  einen  Buben  zum 
Treiben  zu  Hilfe  holte,  merkte  der  kluge  Vogel 
sofort  Unheil,  strich  gänzlich  ab  und  Hess  sich 
auch  später  nie  wieder  blicken. 

Falco  vci^perthius.  Der  Eotfussfalk  am  Brut- 
platze war  eine  für  mich  neue  Erscheinung, 
und  man  möge  deshalb  einige  ausführlichere 
Notizen  entschuldigen.  Ich  entnehme  meinem 
Notizbuche  wörtlich  folgende  unmittelbar  wäh- 
rend der  Beobachtung  gemachte  und  deshalb 
wohl  naturgetreue  Aufzeichnungen:  «Das 
schöne  Wetter  scheint  auf  die  ßotfussfalken 
belebend  einzuwirken,  wie  dies  ja  auch  bei 
cenchris  der  Fall  ist.  Ich  kann  (20.  IV.  in  Bojár) 
das  anziehende  Thun  und  Treiben  dieser  sym- 
pathischen Vögel  stundenlang  ganz  aus  der 
Nähe  in  aller  Gemüthlichkeit  eingehend  be- 
obachten. Drei  Brutpaare  konstatiert,  die  sämmt- 
lich  von  überlaubten  Elsternestern  Besitz  ge- 
nommen haben.  In  einem  derselben  war  vor 
zwei  Tagen  noch  ein  Elsternpaar,  das  die  Fälk- 
chen  also  jedenfalls  vertrieben  haben.  Auch 
mit  Dohlen  sah  ich  sie  gelegentlich  necken. 
Sonst  scheinen  sie  aber  sehr  friedlicher  Natur 
zu  sein.  Ich  sehe  sie  lange  mit  Dohlen,  Elstern 
und  Eichelhehern  auf  einem  Baume  sitzen, 
ohne  dass  sie  sich  um  diese  kümmern.  Die 
Horstbäume  sind  ausnahmslos  nur  20 — 30  Fuss 
hohe  Akazien,  wie  sie  leilienweise  an  den  Feld- 
rändern stehen.  Die  ihti  Horste  befinden  sich 
auf  einem  Eaume  von  ca  i'M  t^uadratschritten, 
und  statten  sich  die  einzelnen  Pärchen  gegen- 
seitig freundschaftliche  Besuche  ab.  Der  Flug 
erinnert  durch  die  spitzen  und  mehr  halbmond- 
förmig gekrümmten  Flügel  und  durch  das  häu- 
fige elegante  Schweben  mehr  an  subbuteo  wie 
an  tinnunculus.  Nvirdas  Abstieben  vom  Horste 
geschieht  etwas  plump.  Der  Vogel  purzelt  förm- 
lich aus  demselben  heraus,  oft  geradezu  kopf- 
über. Im  Aufblocken  macht  er  eine  verhältnis- 
mässig gedrungene  Figur.  Die  Gatten  jagen 
jeder  für  sich,  begrüssen  sich  aber  mit  freudi- 
gem Geschrei,  sobald  sie  einander  in  den  Weg 
kommen,  und  fliegen  dann  gewöhnlich  gemein- 
schaftlicli  einem  Euheplatze  oder  dem  Neste 
zu,  schnurstracks,   wenn  sie  sich   sicher  fühlen. 


302 


sabbili!  vannak,  ellenkező osotbeu  pedigkeringve. 
Hangja  a  nyaktekerőére  is  emlékeztet:  «Thieg, 
tlie,tlie,»  miközben  az  első  szótagban  az  «e»  szin- 
tén hallható.  Gyengédebb,  magasabb  és  modula- 
tiója  finomabb,  mint  a  ^'////yníí7(/».s-é.Párzáselőtt 
gyakran  ismételik,  mindig  halkabban  és  gyön- 
gédebben míg  végre  elhal  egy  benső  enyelgő  sutto- 
gásban. Nem  vadak,  de  nem  is  annyira  bután 
bizalmasak,  mint  a  hogy  azt  gyakran  híresztelték. 
Igen  nagy  ellenszenvet  tanúsítanak  a  látócsövön 
át  történő  megvizsgálás  iránt . . .  Délután  még  két 
fészket  találtam  az  emiitettek  közvetlen  közelé- 
ben, a  legtávolabbi  csak  75  lépésnyire  volt  a  kert- 
től, és  125  lépésnyire  a  legközelebbi  gazdasági 
épülettől.  A  kék  vércse  előszeretettel  ereszkedik  a 
szarkafészek  tetőzetére.  Ha  egy  másik  him  is  oda- 
jön, akkor  a  tulajdonos  rendesen  elűzi,  a  mi 
azonban  úgy  látszik  sehogy  se  tetszik  a  nőstény- 
nek, mert  házastársát  a  leggyöngédebb  hangok- 
kal iparkodik  visszahívni.  E  hangok  schémája 
körülbelől:  «sirrr  szirrr  irrr  sirrr  irrr  szirrr;« 
e  mellett  egészen  vércseszerü  «ki  ki  kie»  hang- 
juk is  van.  A  rendes  üdvözlési  formát  «Tlie  tie 
klie  ti  ti  ti  ti  ti  ti- D-vel  egészen  jól  lehet  vissza- 
adni. A  fészkelési  helynél  igen  nagy  lármát 
csapnak,  pedig  őszi  vonulásuk  alkalmával  igen 
csendes  madaraknak  ismertem  meg  őket.  A  rossz 
idő  elnémítja  őket,  s  általában  igen  deprimálólag 
hat  rájuk.  A  nőstények  jóval  kisebb  számban 
vannak,  úgy  látszik  még  nem  érkeztek  be  mind- 
nyájan. Esténkínt  társaságokban  vadásznak  a 
szántóföldek  fölött,  de  minden  bizalmasságok 
daczára  is  majdnem  mindig  lőtávolon  kívül 
maradnak.  Látó  csövemen  keresztül  többször 
egész  világosan  láthatom,  a  mint  kapásra  kész 
ujjaikat  ferdén  előretartják.  Ha  azonban  játszva 
keringenek,  akkor  hátrafelé  nyújtják  az  alsó 
farkfedök  alá.  A  tulajdonképpeni  vadászás  folya- 
mán úgy  szólván  soha  sem  szitálnak,  hanem 
többnyire  csak  akkor,  ha  zsákmányukat  már 
felszedték.  Mikor  zsákmány  után  indulnak, 
akkor  alacsonyan,  szép  szögeket  és  iveket  ké- 
pezve haladnak  el  a  föld  felett  s  éles  szemük- 
kel mindent  megvizsgálnak.  Ha  a  repülésben 
nem  különböznének  annyira,  úgy  vadászatukat 
inkább  a  réti  kányák  kémjárataihoz,  mint  a 
vércsékéihez  lehetne  hasonlítani. 


Április  2 1  -én  Kalocsára  mentemkor,  egy  a  táv- 


kreisend,  wenn  dies  nicht  der  Fall  ist.  Die 
Stimme  erinnert  mich  sehr  an  die  des  Wende- 
halses: «Tlieg,  tlie,  tliei>,  wobei  in  der  ersten 
Silbe  des  e  etwas  mitklingt.  Sie  ist  zarter,  höher 
und  feiner  moduliert  als  wie  bei  tinnunculus. 
Vor  der  Paarung  wird  sie  oft  wiederholt,  immer 
leiser  und  zärtlicher  und  erstirbt  schliesslich 
in  einem  innig  kosenden  Geflüster.  Die  Begat- 
tung wird  unter  vielem  Geflatter  meist  im 
Neste  vollzogen.  Sie  sind  nicht  scheu,  aber 
auch  nicht  so  dumm -vertraut,  wie  sie  vielfach 
geschildert  werden.  Das  Anstarren  durch  den 
Krimstecher  mögen  sie  gar  nicht  leiden  !  .  .  . 
Am  Nachmittage  noch  zwei  Nester  in  unmittel- 
barer Nähe  der  bisherigen  gefunden,  das  äus- 
serste  nur  75  Schritt  vom  Garten  und  125  von 
den  nächsten  Wirtschaftsgebäuden.  Mit  Vorliebe 
blocken  die  Fälkchen  oben  auf  der  Haube  der 
Elsternester  auf.  Kommt  hier  ein  zweites  Männ- 
chen dazu,  so  wird  es  wohl  vom  ersten  verjagt, 
was  aber  dem  Weibchen  gar  nicht  recht  zu  sein 
scheint,  indem  es  mit  den  zärtlichsten  Tönen 
den  Gatten  zurückzurufen  bemüht  ist.  Diese 
Töne  klingen  wie:  eSchrirr,  sirrr,  irrr,  schirrr, 
irrr,  sirrr»;  auch  haben  sie  noch  ein  ganz  turm- 
falkenartiges «ki  ki  kie».  Die  gewöhnliche  Be- 
grüssungsformel  lässt  sich  gut  wiedergeben  mit 
«Tlie  tie  klie  ti  ti  ti  ti  title».  Sie  vollfüh- 
ren bier  am  Brutplatze  sehr  viel  Lärm,  während 
ich  sie  vom  Herbstzuge  aus  nur  als  stille  Vögel 
kenne.  Schlechtes  Wetter  macht  sie  verstummen 
und  scheint  überhaupt  sehr  deprimierend  auf 
ihre  Stimmung  einzuwirken.  Die  J  J  sind  be- 
deutend in  der  Minderzahl,  wahrscheinlich  noch 
nich  alle  eingetroffen.  Abends  jagen  sie  gesell- 
schaftsweise über  den  Saatfeldern,  halten  sich 
aber  dabei  trotz  aller  Zutraulichkeit  fast  stets 
ausser  Schrotschussweite.  Durch  den  Krimste- 
cher kann  ich  mehrmals  ganz  deutlich  sehen, 
wie  die  ersten  Fänge  dabei  schräg  nach  vorn 
vorgestreckt  und  geöffnet  sind.  Wenn  sie  aber 
32)ielend  ihre  Schwebekreise  ziehen,  so  legen 
sie  sie  lang  unter  die  Schwanzdecke  nach  hin- 
ten. Bei  der  eigentlichen  Jagd  rütteln  sie  fast 
gar  nicht,  sondern  meist  nur  dann,  wenn  sie 
ein  Beutetier  aufgenommen  haben.  Sie  streichen 
vielmehr  in  schönen  Winkeln  und  Bogen  nied- 
rig und  scharf  ausspähend  über  der  Erde  hin. 
Das  Ganze  liesse  sich  eher  mit  dem  Revieren 
der  Weihen  wie  mit  dem  Jagen  des  Turmfalken 
vergleichen,  wenn  der  Flug  nicht  so  völlig  ver- 
schieden wäre  ...  21.  April:   Bei    einer  Fahrt 


303 


irdasodrouyon  ülő  kék  vércse  annyira  bevárja 
a  kocsit,  hogy  a  kocsis  könnyű  ontorcsapassal 
kényszeríti  az  elszállásra. 


Slri.r  jliiiiiiiiiui.  Márczius  23-án  egy  Eevitzky 
melletti  kis  ligetben  egy  holt,  sajnos  már  nagyon 
is  feloszlásnak  indult  lángbaglyot  találtam. 
Ez  igen  kicsi,  s  a  legsötétebb  szinü  példány  volt 
a  mely  valaha  elembe  került.  Egész  alsó  fele 
intenzív  rozsduszinü  volt. 


Oíu.s  vi(l(/(iris.  Hauer  úr  vejével  együtt  egy- 
szer meglehetős  pufogatást  folytattam  a  bojári 
varjukoloniában,  hogy  anyagot  szerezzek  ma- 
gamnak gyomortartalmak  vizsgálatára.  Meg- 
lehetősen elbámultam,  mikor  azután  egy 
fülesbaglyot  láttam  egy  fán,  melynek  közvetlen 
közelében  dördültek  el  lövéseink.  Fegyveremet 
néhány  lépésnyi  távolságból  ismét  elsütöttem, 
de  a  bizalmas  madár  nem  repült  el.  Aztán  per- 
ezekig  vizsgáltam  messzelátómon  keresztül,  a 
mire  ő  csak  nevetséges  arczfintorításokkal 
felelt.  A  varjak  és  csókák  legkevésbbé  sem  bán- 
tották. 


Fiilica  (lira.  A  szárcsák  tudvalevőleg  nem 
igen  férnek  meg  a  tőkés  ruczákkal,  a  csörgő  és 
kereze  ruczákkal  azonban  úgy  látszik  inkább 
barátkoznak.  Legalább  a  Nádasrét  nyilt  víztük- 
rein gyakran  láttam  e  három  fajt  órákig  is 
össsze-vissza  keveredve,  a  nélkül  hogy  a  leg- 
kisebb czivakodás  is  előfordult  volna.  Egy  este 
alkalmam  volt  megfigyelni,  hogy  hogyan  véde- 
keznek a  szárcsák  a  különböző  ragadozók  ellen, 
melyeket  egymástól  is  nagyon  jól  meg  tudnak 
különböztetni.  Ez  a  védekezésük  teljesen  azonos 
a  ruczáknak  már  régen  ismeretes  módszerével. 
Egy  rétisas  közeledésére  a  levegőbe  emelked- 
nek, egy  Falco  pn-curiimíi  előtt  a  vizre  bocsát- 
koztak. Erre  jött  egy  A>ilin'jj(űimib((rÍHS.  A  szár- 
csák akkor  szorosan  egymásmellé  húzódtak, 
szárnyaikkal  és  lábaikkal  gyorsan  verdesték  a 
vizet,  úgy  hogy  tömegességük  folytán  meny- 
dörgésszerü  zaj  és  oly  sűrű  párakör  keletkezett 
körülöttük,  hogy  a  héja  nem  láthatott.  Mindazon- 
által többször  repült  rajta  keresztül  s  huzamo- 
sabb ideig  egész  alacsonyan  a  víz  fölött  tartóz- 
kodott egy  nádfal  védelme  alatt,  de  nem  tudta 


nach  Kalocsa  sitzt  ein  Rotfussfaik  auf  dem 
Telegrafendraht  und  lässt  den  Wagen  so  dicht 
vorbeipassieren,  dass  der  Kutscher  ihn  durch 
einen  leichten  Peitschenhieb  zum  Abfliegen 
nötigt». 

Sti'ix  flammea.  In  einem  kleinen  Gehölze  bei 
Revitzky  fand  ich  am  23.  März  eine  tote,  leider 
schon  zu  stark  in  Verwesung  übergangene 
Schleiereule.  Selbige  war  auffallend  klein  und 
das  dunkelste  Exemplar,  das  mir  je  vorgekom- 
men ist.  Die  ganze  Unterseite  erschien  intensiv 
rostfarbig. 

Otuf.  vulijaris.  Einmal  unterhielt  ich  gemein- 
sam mit  dem  Schwiegersohne  des  Herrn  von 
Hauer  bei  der  Saatkrähenkolonie  von  Bojár 
eine  ziemliche  Kanonade,  um  mir  Material  zu 
Magenuntersuchungen  zu  verschaffen.  Nicht 
wenig  erstaunt  war  ich  deshalb,  iiitcltiicr  eine 
Ohreule  auf  einem  Baume  sitzen  zu  sehen,  in 
dessen  unmittelbarer  Nähe  mehrere  Schüsse  ge- 
fallen waren.  Ich  schoss  noch  einmal  wenige 
Schritte  davon,  ohne  dass  der  zutrauliche  Vogel 
wegflog.  Auf  minutenlanges  Betrachten  mit  dem 
Ki-imstecher  reagierte  er  nur  durch  possirliches 
Grimassenschneiden.  Von  den  Krähen  und 
Dohlen  wurde  die  Eule  nicht  im  geringsten 
belästigt. 

Fulica  atra.  Während  die  Wasserhühner  sich 
bekanntlich  mit  den  Stockenten  schlecht  ver- 
tragen, scheint  dieses  bezüglich  der  Krick-  und 
Knäkenten  weniger  der  Fall  zu  sein.  Wenig- 
stens sah  ich  auf  den  grossen  Wasserbänken 
des  Sumpfes  Nádas-rét  diese  drei  Arten  oft 
stundenlang  vollständig  durcheinander  gemischt, 
ohne  dass  die  geringsten  Streitigkeiten  vorka- 
men. Einmal  beobachtete  ich  ebenda,  wie  sich 
die  Wasserhühner  gegen  die  verschiedenen 
Raubvögel  schützten,  die  sie  recht  wohl  von 
einander  zu  unterscheiden  wussten.  Es  geschah 
dies  in  ganz  derselben  Weise,  wie  es  von  den 
Enten  längst  bekannt  ist.  Beim  Nahen  eines 
Seeadlers  erhoben  sie  sich  in  die  Lüfte,  vor 
emevn  Falco pereyrinus  iielevL  sie  aufs  Wasser. 
Dann  kam  ein  AhIkv  pahmihariaii.  Da  rückten 
die  Blesshüner  dicht  zusammen  und  schlugen 
mit  Füssen  und  Flügeln  heftig  aufs  Wasser, 
wodurch  bei  ihrer  Massenhaftigkeit  ein  don- 
nerndes Getöse  und  ein  so  dichter  Stapbregen 
entstand,  dass  der  Habicht  dadurch  am  Sehen 
gehindert  wurde.  Er  durchflog  ihn  trotzdem 
mehrmals  und  hielt  sich  lange  ganz  niedrig 
über  (lern  Wasser  hinter  einer  Rohrwand,  ver- 
39* 


liijátszíiiii  il  szárcsák  éberségét,  s  végre 
karmokkal  távozott. 


A  szárcsák  eme  védekezésük  közben  külön- 
ben is  mindig  közelebb  búzódtak  a  védő  nád- 
hoz. —  Érdekes  volt  az  a  megfigyelésem  is, 
hogy  az  Alföldön  igen  gyakran  a  békák  szere- 
pelnek mint  a  vízi  szárnyasok  és  különösen  a 
szárcsák  védői.  Szép  időben  ugyanis  százával 
ülnek  a  békák  a  parton,  az  ember  közeledésére 
majdnem  egyidejűleg  hanyatt-homlok  beleugrál- 
nak a  vízbe,  miáltal  nagy  zaj  keletkezik,  melyre 
a  madarak  gondosan  figyelnek  és  biztonságba 
helyezik  magukat,  habár  a  magas  nád  miatt 
még  nem  vehetik  észre  a  vadászt. 


Vanellnsi  vcDielliis.  A  mocsári  madarak  meg- 
figyelése czéljából  Balázs  mellett  egy  kis  szige- 
ten nádkunyhót  építettem  magamnak,  melyben 
aztán  nem  ritkán  az  éjszakát  is  töltöttem  hűsé- 
ges hálózsákomba  bújva.  Ha  itt  a  szél  és  eső 
nem  hagyott  aludnom,  akkor  rendesen  az  eleven 
bíbiczek  mulattattak  s  ők  tartották  távol  tőlem 
az  unalmat.  Ezek  az  örökké  nyugtalan  madarak 
egész  éjszakán  át  mozgásban  voltak  és  úgy  lát- 
szik nem  is  ismerték  a  pihenést.  Napfelkeltekor 
kezdték  —  rejtekhelyemtől  gyakran  csak  néhány 
lépésnyire  —  párzási  játékaikat,  melyek  egé- 
szen különböznek  ismeretes  lebegő  repülésüktől, 
melyet  gyakran  és  hibásan  párzási  játéknak 
tartottak.  A  házastársak  izgatott  kiáltozás  köz- 
ben egy  ideig  kergetik  egymást,  és  azután  köz- 
vetlenül egymásután  leereszkednek  a  mocsaras 
gyepre.  Innen  szorosan  egymás  mellett  gyors 
szárnycsapkodás  között  egész  merőlegen  a  leve- 
gőbe emelkednek  P/2—  2  méter  magasságra, 
aztán  hirtelenül  kövek  módjára  lesuhannak, 
gyors  szárnycsapkodás  közben  elvégzik  a  pár- 
zást  és  aztán  többnyire  ismét  függőlegesen  a 
magasba  emelkednek.  A  párzás  után  a  szerel- 
mesek néha  egy  kicsit  össze  is  verekednek,  mi- 
közben tisztán  kivehető csőrkattogtatás  hallható. 
Ha  megunták  a  dolgot,  akkor  sietve  és  hangtala- 
nul különböző  irányokban  eltávoznak  egymás- 
tól. Tiz  perez  alatt  háromszor  végezték  a 
párzást. 


TotdiniK  rrt//(/v7.s.  Ugyanerről  a  helyről  azt  is 
megállapíthattam,    hogy    a    vöroslábú    czankó 


mochte  al)er  die  AVuclisaiiikoit  der  Fulicic  doch 
nicht  zu  täuschen  und  zog  schliesslich  mit 
leeren  Fängen  ab.  Auch  waren  die  Wasser- 
hühner während  ihres  Manövers  immer  näher 
an  das  scliützende  Rohr  herangerückt.  -  Inte- 
ressant war  mir  ferner  die  Beobachtung,  dass 
im  Alföld  vielfach  die  Frösche  dem  verschie- 
denen Geflügel  und  insbesondere  auch  den 
Wasserhühnern  gegenüber  die  Rolle  der  Warner 
spielen.  Die  Frösche  sitzen  nämlich  bei  schö- 
nem Wetter  zu  Hunderten  am  Ufer  und  sprin- 
gen beim  Nahen  eines  Menschen  fast  gleichzei- 
tig ins  Wasser,  wodurch  viel  Lärm  entsteht,  auf 
den  die  Vögel  sorgsam  achten  und  sicli  in 
Sicherheit  bringen,  obwohl  sie  des  hohen 
Rohres  wegen  den  .läger  noch  nicht  selbst  be- 
merken konnten. 

Vavelhifi  vuneiluH.  Auf  einer  kleinen  Insel 
bei  Balázs  hatte  ich  mir  zur  Beobachtung  der 
Sumpfvögel  eine  Rohrhütte  erbaut,  wo  ich  bis- 
weilen auch  die  Nacht  in  meinem  treuen  Schlaf- 
sacke verbrachte.  Wenn  mich  Wind  und  Regen 
hier  den  Schlummer  nicht  finden  Hessen,  waren 
es  vor  allem  die  munteren  Kiebitze,  welche  mir 
die  Zeit  vertrieben  und  die  Langweile  nicht 
aufliommen  liesen.  Diese  rastlosen  Vögel  waren 
die  ganze  Nacht  durch  in  Bewegung  und  schie- 
nen gar  keinen  Schlummer  zu  kennen.  Um  die 
Zeit  des  Sonnenaufgangs  führten  sie  manchmal 
nur  wenige  Schrilte  von  meinem  Versteck  ihre 
Balzspiele  auf.  die  von  dem  eigentümlichen 
Gaukelfluge,  den  man  fälschlich  oft  als  das 
Balzspiel  bezeichnet,  ganz  verschieden  sind. 
Beide  Gatten  tummeln  sich  zuerst  eine  Weile 
mit  aufgeregtem  Geschrei  in  der  bekannten 
Weise  und  lassen  sich  dann  dicht  hinter  ein- 
ander auf  einem  sumpfigen  Rasenfleck  nieder. 
Von  da  erheben  sich  beide  dicht  neben  einan- 
der etwa  IV2 — 2  m.  hoch  ganz  senkrecht  unter 
hastig  rüttelnden  Flügelschlägen  in  (he  Luft, 
um  dann  plötzlich  wie  Steine  herabzufallen  und 
unter  vielem  Geflatter  den  Akt  zu  vollziehen, 
worauf  sie  meist  nochmals  senkrecht  in  die 
Höhe  steigen.  Manchmal  gibt  es  auch  nach  der 
Paarung  eine  kleine  Rauferei  zwischen  den 
Liebenden,  wobei  sie  ein  hörbares  Schnabelge- 
klajjpe  vernehmen  lassen.  Haben  .sie  die  Sache 
satt,  so  entfernen  sie  sieh  hastig  und  lautlos  nach 
verschiedenen  Richtungen.  Innerhalb  10  Minu- 
ten wurde  die  Begattung  di-eimal  vollzogen. 

Totaniifi  cdliilris.  An  demselben  Platze 
konnte    ich  feststellen,    dass    der   Rotschenkel 


rendes  párzási  játc'lián  kivül  iih'k  liirsus  inirznsi 
jdickol.al  is  szokott  rendezni,  ezt  azonban  csak 
az  első  hajnali  órákban  szokta  végrehajtani  ;  ez 
a  sajátsága  úgy  látszik  teljesen  ismeretlen,  leírá- 
sát legalább  seholsem  találtam.  Megíigyelési 
helyemtől  körülbelül  45  lépésnyire  gyülekezett 
vagy  40-   50  madár  egy  mocsaras  félszigeten. 


Itt  azután  rendesen  3  i —  5  drb.  egyidejűleg 
végezte  hangos  fütyülés  közben  az  ismeretes 
párzási  játékot,  míg  a  többi  nézte  és  várta  mig 
rájuk  kerül  a  sor.  Nőstényeket  nem  láttam 
közöttük.  A  játék  tartott  míg  teljesen  kivilágo- 
sodott, akkor  szétoszoltak,  és  már  csak  párosan 
lehetett  őket  látni,  a  himek  akkor  is  hallatták 
párzási  éneküket. 


I{cci(ri'iiiisli((  iii'iifrlhi.  Nagy  örömömre  szol- 
gált, hogy  a  Sósér  tócsáin  bőven  volt  alkalmam 
a  gulipán  —  ennek  a  különleges  mocsári  ma- 
dárnak —  megfigyelésére,  melylyel  a  kaspi  és 
keleti  tengeren  csak  felületesen  ismerkedtem 
meg.  Éppen  azért  legyen  szabad  naplómból 
néhány  kivonatot  közölnöm  :  «Apr.  1 1.  Újonnan 
érkezett  a  gulipán,  vakító  fehér  alakjuk  már 
messziről  élénkbe  tűnik  a  sárszigetekről.  Szigo- 
rúan ezeken  tartózkodnak  bár  szívesen  gázolnak 
a  különben  sekély  vizű  tavak  mélyebb  helyein 
is.  Már  párosan  járnak.  Míg  Ázsiában  rendkívül 
vad  madárnak  ismertem  meg,  itt  bámulatosan 
bizalmasok.  Míg  To/íO/ff.s-okra  lövöldözünk  s  a 
mellettük  ülő  M(i<'h(iex-ek  elszállnak,  addig  ők 
nyugodtan  maradnak,  és  egész  kényelme- 
sen 30  lépésnyire  lehet  őket  megközelíteni  a 
kocsival,  úgy  hogy  nem  nehéz  bizonyító 
példányt  lelőni.  Megsebezve  rendesen  kivetik 
gyomortartalmukat.  Néhány  lövés  után  azonban 
szintén  óvatosak  lesznek.  A  lelőtt  darabban  egy 
hatalmas  galandféreg  tanyázott.  A  gulipán 
hangja,  melyet  ijedtében  a  felszállás  alkalmá- 
val hallatt,  körülbelül  «die  dü  dü  díei)-nek 
hangzik,  és  érczes  hangszinezetében  emlékeztet 
a  Motacilla  atbá-éiSL,  de  gyengédebb,  finomabb 
és  lágyabb.  Ápr.  16.7  drb.  gulipánt  sokáig  figyel- 
hetek meg  látóesövemen  át,  —  csak  75  lépés- 
nyire vannak  előttem.  —  A  hívás  körülbelül 
«güi-güi D-nek  hangzik,  igen  érczes,  meglehetős 
kemény,  majdnem  egy  tagú,  s  egészen  a  Mola- 
cilla  (////«'-éra  emlékeztet.  Ah  ásk<jzben  szárnyuk 


ausser  seiner  gewöliulichcii  i'',iiizcll>alz  bisweilen 
audi  noch  ein  'ii'scllsrlinfllii-lifs  y/w/csy;/)'/ auf- 
führt, das  ab(  r  nur  im  frühesten  Morgengrauen 
stattfindet  und  iioi-ii  nicht  bekannt  zu  sein 
scheint,  da  ich  es  wenigstens  nirgends  be- 
schriebru  lindi'.  Die  Vögel  versammelten  sich 
zu  40 — 50  auf  einer  sumpfigen  Halbinsel,  etwa 
45  Scliritte  vor  meinem  Beobachtungsposten. 
Hier  führten  dann  immer  í5  4-5  gleichzeitig 
unter  lautem  Pfeifen  den  bekannten  Balzflug 
auf,  während  die  übrigen  zusahen  und  warteten, 
bis  an  sie  die  Eeihe  kam.  Es  schienen  keine 
Weibchen  dabei  zu  sein.  Das  Spiel  dauerte,  bis 
es  völlig  hell  geworden  war.  Dann  zerstreuten 
sie  sich,  und  man  sah  sie  nun  nur  noch  pnai- 
weise,  die  d"  cf  ebenfalls  ihren  Balztriller 
leiernd. 

liccun'inislra  aviicclhi.  An  den  Teichen  von 
Sósér  hatte  ich  zu  meiner  grossen  Freude  reich- 
lich Gelegenheit  zur  Beobachtung  des  Säbel- 
schnabels, mit  welch  distinguirten  Sümpfier  ich 
bisher  am  Kaspi  und  der  Ostsee  nur  flüchtig 
bekannt  geworden  war.  Man  halte  mir  deshalb 
auch  hier  einige  Auszüge  aus  meinem  Tage- 
buche zu  gute  :  «11.  April.  Neu  vorgekommen 
ist  Avocetta,  deren  blendend  weisse  Gestalten 
schon  von  weitem  uns  von  den  Schlammbänken 
aus  entgegen  leuchten.  Sie  halten  sich  streng 
an  diese,  gehen  aber  auch  gern  ins  tiefere 
Wasser  der  übrigens  seichten  Teiche.  Sind 
schon  paarweise.  Während  ich  sie  von  Asien 
her  nur  als  überaus  scheu  kenne,  finde  ich  sie 
hier  erstaunlich  vertraut.  Während  wir  auf 
Totaniden  schiessen  und  die  Maclielfif  neben 
ihnen  abstieben,  bleiben  sie  ruhig  sitzen  und 
lassen  sich  bequem  auf  30  Schritte  mit  dem 
Wagen  anfahren,  so  dass  es  nicht  schwer  hält, 
ein  Belegexemplar  zu  erbeuten.  Angeschossen 
speien  sie  regelmässig  den  Mageninhalt  aus. 
Nach  einigen  weiteren  Schüssen  werden  sie 
aber  auch  scheu.  Das  erlegte  Stück  beherbergte 
einen  mächtigen  Bandwurm. 

Die  Stimme,  welche  der  Säbelschnabler  er- 
schreckt beim  Auffliegen  hören  lässt,  klingt 
wie  «die  du  du  die»  und  erinnert  in  der  metal- 
lischen Klangfarbe  an  Motacilla  alba,  ist  aber 
zarter,  sanfter  und  weicher  ...  1 6.  April  :  Sie- 
ben Stück  Avosetten  habe  ich  lange  auf  ca  75 
Schritt  vor  mir  und  kann  sie  so  bequem  durch 
den  Krimstecher  beobachten.  Die  Lockstimme 
klingt  wie:  «Gűi  gűi»,  ziemlich  tief  und  hart, 
fast  einsilbig,  recht  an  Motacilla  alba  erinnernd. 


306 


alá  dugják  fejőket  és  egy  lábon  állanak,   a  hul- 
lámzó  viz    ilyenkor   majdnem  a  has  tollazatát 


Egy  köriilbelöl  250  lépésnyi  távolból  ugató 
nagy  komondor  azonban  mindjárt  megeleve- 
niti  őket.  Nagyon  szívesen  és  jól  úsznak,  szük- 
ség esetén  még  a  viz  alatt  is.  Néha  igen  nagy 
léptekkel  rohannak  a  sekély  vizben,  a  mi  hullám- 
zás alkalmával  olyan  benyomást  tesznek  mintha 
lovagolnának.  Az  élelemkereséskor  mélyen  le- 
hajolnak, előbb  néhány  pillanatig  kacsák  mód- 
jára locsognak  és  azután  kezdenek  csak  a  vizben 
szántva  keresgélni.  Ha  nagyol)b  falatot  találnak 
akkor  magasra  emelik  fejőket  —  mint  a  tyúkok 
mikor  isznak,  —  és  úgy  nyelik  le.  Egymással 
szeretnek  kötekedni  s  egész  vakmerően  még  a 
varjakat  is  megtámadják.  Többnyire  alacsonyan, 
a  viz  felett  repülnek,  gyakran  lebegnek  is.  Ha 
a  gulipán  észreveszi  hogy  figyelik,  akkor  To/«- 
/í».s-ok  módjára  néhányszor  integet  s  kiterpeszti 
szárnyait  mint  a  TritKjá-k.  Mikor  intő  szava  el- 
hangzik, akkor  előbb  a  mélyebb  vizbe  fut,  és 
csak  i20 — 30  másodpercz  múlva  repül  fel.  Ez  a 
pillanat  a  lövésre.  Látszólagos  gyengédsége 
daczára  is  a  gulipán  bámulatos  erős  lövést 
kcpes  elviselni. 


(',if()iii((  rironid.  Fülőpszálláson  és  Kis- 
Hartán  igen  sok  a  gólyafészek,  melyek  miután 
a  házak  kicsinyek,  természetesen  igen  alacso- 
nyan is  állanak,  a  mesgyéken  álló  fákon  levők 
szintén.  A  gólya  itt  nemcsak  a  parasztoknál  de 
a  vadászoknál  is  «szent  madár,  melyet  bántani 
nem  szabad.  Ennek  következtében  a  gólya  itt 
rendkívül  bizalmas,  egész  nyugodtan  megmarad 
mikor  10  lépésnyire  megy  el  tőle  a  kocsi.  Kis- 
Hartán  magában  a  községben  láttam  egy  gólyát 
egj-  alig  20  Dm.  területű  kertben  sétálni.  Hatjer 
úr  figyelmeztetett  arra,  hogj-  a  fészken  ülő 
gólyák  mindig  szél  cUeu  tartják  előrenyújtott 
nyakukat,  mert  kellemetlen  nekik  ha  a  szél  a 
háttollazatukbafúj.  Meglehetősen  igazolva  lát- 
tam azt,  hogy  egj'  a  házon  fészkelő  gólyapár 
pótolhatja  a  szélkakast.  Ismételten  láttam  azt, 
hogy  gólyák  a  késő  esti  szürkületben  is  elmen- 
tek táplálékért.  A  párzást  az  első  reggeli  órák- 
ban a  fészken  végezik.  Náluk  ez  sokkal  lassab- 
ban, mondhatnám  sokkal  alaposabban  történik 


Sic  sclilafcn  mit  unter  die  Flügel  gestecktem 
Kopf,  woljci  sie  auf  einem  Beine  stehen  und  das 
ziemlich  bewegte  Wasser  ihnen  bis  beinahe  an 
die  Bauchfedern  spült.  Ein  in  ca.  250  Schritt 
Entfernung  bellender  grosser  Hund  macht  sie 
aber  sofort  munter.  Schwimmen  gern  und  vor- 
trefflich, in  der  Not  auch  unter  dem  Wasser. 
Manchmal  rennen  sie  mit  sehr  grossen  Schrit- 
ten im  seichten  Wasser,  was  bei  Wellengang  so 
aussieht,  als  ob  sie  ritten.  Bei  der  Nahrungsauf- 
nahme bücken  sie  sich  tief,  schnattern  erst 
einige  Augenblickenach  Entenart  und  beginnen 
dann  zu  säbeln.  Kommt  ihnen  ein  grösserer 
Bissen  vor,  so  halten  sie  zum  Verschlucken 
desselben  den  Kopf  hoch  wie  die  Hühner  beim 
Trinken.  Necken  sich  untereinander  und  stos- 
sen  auch  tollkülui  auf  Krähen.  Flug  meist 
ganz  niedrif;  iil)er  dem  Wasser,  häufig  schwe- 
bend. W'enn  die  Avosette  auf  den  Beobachter 
aufmerksam  wird,  vollführt  sie  einige  nickende 
Bewegungen  wie  ein  Totanus  und  spreizt  die 
Flügel  wie  eine  Triiuja.  Beim  Ausstossen  des 
Warnungsrufes  läuft  sie  zunächst  tiefer  ins 
Wasser  und  fliegt  erst  nach  20 — 30  Sekunden 
auf.  Dann  is  es  höchste  Zeit  zu  schiessen.  Bei 
all  ihrer  scheinbaren  Zartheit  verträgt  die 
Avosette  einen  erstaunlich  starken  Schuss. 

Cicoiria  ciroiria.  Fülöpszállás  und  Kis-Harta 
sind  sehr  reich  an  Storchnestern,  die  bei  der 
Kleinheit  der  Häuser  natürlich  sehr  niedrig 
stehen  ebenso  wie  die  auf  den  Bäumen  an  den 
Wegrändern.  Der  Storch  gilt  hier  nicht  nur  bei 
den  Bauern,  sondern  auch  noch  bei  den  Jägern 
als  «heiliger«  Vogel,  dem  man  nichts  zu  leide 
thun  darf.  Die  Folge  davon  ist  eine  überaus 
grosse  Vertrautheit  seinerseits.  Er  läset  den 
Wagen  ruhig  auf  10  Schritte  vorbei  passieren. 
In  Kis-Harta  sah  ich  mitten  im  Orte  einen 
Storch  in  einem  kaum  20  m^  grossen  Haus- 
gärtchen  herumspazieren.  Herr  v.  Haitee  machte 
mich  darauf  aufmerksam,  dass  die  im  Neste 
sitzenden  Störche  stets  den  vorgestreckten  Kopf 
gegeil  den  Wind  halten,  weil  es  ihnen  unange- 
nehm ist,  wenn  der  Wind  ins  Eückengefieder 
bläst.  Ich  fand  dies  so  vollständig  bestätigt, 
dass  ein  am  Hause  brütendes  Storchenpaai* 
geradezu  die  Windfahne  zu  ersetzen  vermag. 
Wiederholt  sah  ich  Störche  noch  spät  in  der 
Abenddämmerung  nach  Nahrung  ausfliegen. 
j  Die  Begattung  wird  in  den  ersten  Morgenstun- 
den auf  dem  Horste  vollzogen.  Selbige  geschieht 
viel  langsamer,  ich  möchte   sagen  gründlicher 


307 


mint  a  többi  madaraknál,  melyeket  ebben  a 
tekintetben  megfigyelhettem,  nevezetesen  a  rá- 
repülés roppant  körülményességekkel  jár  hosszú 
lábaik  miatt. 

Alisei'  l'criis.  A  Nádas-réten  rendes  és  gyakori 
fészkelő.  Ha  az  ember  közeledik  egy  ilyen  nyári 
lúdpárhoz,  akkor  a  him  körülbelül  300  lé- 
pésnyire kiáll  és  mintegy  felháborodva,  nagy 
lármát  csap,  mind  hangosabban  és  gyorsabban 
kezd  kiáltozni,  aztán  200  lépésnyi  távolságból 
mindakettö  elmegy.  Márczius  12-én  láttam  .egy 
a  nádban  rá  várakozó  párjához  szálló  hangosan 
és  epedve  kiáltozó  gimárt,  leszállása  után  félig 
elfojtott,  igen  gyöngéden  hangzó  gágogást  hal- 
lottam. Az  okos  madarak  annyira  meg  voltak 
győződve  biztonságukról  a  magas  és  sűrű  nád- 
ban, hogy  nem  is  szálltak  fel,  mikor  tőlük  150 
lépésnyire  egv  barna  rétikányát  lőttem  le. 

Aiisi'i-  si'iniiiiii.  Az  Alföldön  oly  tömegesen  át- 
vonuló vetési  ludak  túlnyomó  részben  az  arwiisis 
formához  tartoznak.  Ez  a  körülmény  északkeleti 
vonulás  mellett  szól,  a  mit  a  közvetlen  meg- 
figyelés is  bizonyít.  Egy  febr.  21-én  elejtett  da- 
rab egy  igazi  srijchuii  volt. 


ÁiiKs  ipirríjiiríliilii.  A  párzási  játékait  űző 
him  ismeretes  cserregése  néha  majdnem  ijed- 
ten hangzó  felkiáltással  végződik. 


Amis  liiisciuis.  Apr.  25-én  a  Sósér  közelében 
egy  kacsát  zavartunk  fel  a  fészkéről,  melyből 
kivettük  a  bennlevő  egyetlen  tojást.  A  fészek  — 
néhány  száraz  fűszállal  kibélelt  medencze  — 
efiu  szekcrút  közepén  volt,  jó  távolságnyira  a 
legközelebbre  eső  viztől. 


Lariis  riililiiiii(li(s.  Nagyon  feltűnt  az  alföldi 
danka  sirályok  rendkívüli  vadsága ,  máshol 
meglehetős  bizalmas,  vagy  legalább  nem  túlsá- 
gos vad  madárnak  ismertem  meg.  Ebben  a 
tekintetben  még  a  pólingokat  is  felülmúlták,  s 
nem  is  sikerült  belőlük  egyet  is  elejtenem.  Mint 
a  többi  Litni^  és  Sterna  fajok,  úgy  ez  sem  költ 
az  Alföldnek  azon  a  vidékein,  melyeket  én  meg- 
látogattam, a  mi  igen  feltűnő  ! 

Colijinhns   (jrisciijcna.  Márczius  G-án  lőttem 


wie  bei    allen   mir  fíoiist   in    dieser  Beziehung 
bekannten  Vögelarten  und  namentlich  das  Auf- 
[  steigen   infolge  der   langen   Ständer  mit  einer 
!  grossen  Umständlichkeit. 

Aiiser  fcruft.  Gemeiner  Brutvogel  im  Nádas- 
rét. Nähert  man  sich  einem  Pärchen  Graugän- 
sen,  so  stellt  sich  das  d  auf  ca.   300  Schritte 
frei  hin  und  vollführt  wie  entrüstet  einen  gros- 
!  sen  Spektakel,   schreit  immer  lauter  und  hasti- 
I  ger,  bis  dann  auf  ca.  i'OO  Schritte  l)eidu  in  die 
I  Höhe  gehen.   Am    lu.   März   sah    ich,    wie    ein 
!  Graugänserich  zu  der   ihn  im  Rohr  erwarten- 
den Gattin  zurückkehrte.  Er  stiess  dabei  grelle, 
,  sehnsuchtsvolle  Rufe  aus,  und  nachdem  er  sich 
(  niedergelassen  hatte,  hörte  man  ein  halb  unter- 
Í  drücktes,  sehr  zärtlich  klingendes  Geplauder. 
Die  klugen  Vögel  wussten  sich  dabei  im  hohen, 
!  dichten  Rohr  so  sicher,  dass  sie  nicht  einmal 
j  aufstanden,  als  ich  l^o  Schritt  davon  auf  einen 
j  Rohrweih  schoss. 

Aiiser  segefuiii.  Die  im  Alföld  so  massenhaft 
durchziehenden  Saatgänse  scheinen  sehr  über- 
wiegend der  Form  iiriwiisis  anzugehören;  die- 
ser Umstand  spricht  für  eine  nordöstliche 
Zugsrichtung  der  Gänse,  was  ja  auch  mit  mei- 
nen direkten  Beobachtungen  im  Einklang  steht. 
Ein  am  21.  Februar  erlegtes  Stück  war  aber 
eine  echte  segetum. 

Alius  queiyvednhi.  Das  bekannte  Schnarren 
des  balzenden  Männchens  schUesst  bisweilen 
mit  einem  wie  angstvoll  aufkreischenden 
Laute  ab. 

Anas  bosras.  Am  25.  April  scheuchten  wir 
in  der  Nähe  von  Sósér  eine  Ente  vom  Neste  auf, 
dem  wir  das  einzige  Ei  entnahmen.  Das  Nest 
war  nichts  als  eine  flache,  mit  ein  paar  dürren 
Halmen  ausgelegte  Bodenmulde,  die  sich  in 
einem  Rasenfleck  inillen  ^anf  ilem  Faiirineije 
befand,  ein  gutes  Stück  vom  nächsten  Teiche 
entfernt. 

Larus  ridibuinhis.  Da  ich  die  Laehmöve 
sonst  nur  als  einen  ziemlich  vertrauten  oder 
wenigstens  nicht  übermässig  scheuen  Vogel 
kenne,  war  mir  ihre  ungemeine  Scheuheit  im 
Alföld  um  so  auflallender.  Sie  übertreffen  darin 
sogar  noch  die  Brachvögel,  so  dass  es  mir  nicht 
gelang,  auch  nur  ein  einziges  Stück  zu  erlan- 
gen. Brutvogel  ist  sie  in  den  von  mir  besuchten 
Gegenden  des  Alföld  eben  so  wenig  wie  irgend 
eine  andei-e  Larus-  oder  Slenia-Art  :  eine 
recht  auffallende  Thatsache  ! 

Columbus  (jriseigena.  Der  Magen  eines  am 


308 


egy  vörösnyakú  vöcsköt  ;  gyomrában  nemcsak  a 
saját  toUaiból  találtam  sokat,  hanem  még  a 
csörgő  kacsa  hímeiéböl  is  néhányat.  A  csörgő 
kacsa  azonban  akkor  még  nem  érkezett  meg  ! 
S  így  a  vöcsök  csak  közös  téliszállásukon  szed- 
hette magába  ennek  a  tollait.  Igen  mulatságos 
dolog  az,  mikor  két  vörösnyakú  vöcsök  erősen 
rányerít  egymásra,  miközben  ellenséges  hadí- 
ha;jók  módjára  egymásnak  úsznak  és  testük  elő- 
része kiemelkedik  a  vízből,  valószínű,  hogy  ez  a 
párzásnak  valami  előjátéka. 

Ama  fokozott  jelentőség  folytán,  melyet  újabb 
időben  ismét  méltán  tulajdonítanak  épen  l.öznu- 
s('(ics  iiuiilartil.lr'ii  és  lehetőleg  sokféle  vidékek- 
ről származó  méreteknek,  nem  tartom  fölösle- 
gesnek, az  Alföldön  frissen  lőtt  és  még  le  nem 
nyúzott  néhány  madárnak  méreteit  közölni,  ezek 
mellett  az  egyszerűség  miatt  még  a  begy-  és 
gyomortartalmat  is  felsorolom.  Valamennyi 
méret  milliméterekben  van  adva  ;  a  hosszúsá- 
got, szélességet  és  farkot  vonalzóval  mértem, 
a  csőrt  és  csüdöt  (l(it:-<iis),  a  körzővel,  a  szár- 
nyakat pedig  szalagmértékkel.  A  csőr  hosz- 
szát  a  homloktollazattól  a  felső  káva  hegyéig 
számítva.  A  méretek  tanulmányozásánál,  melyet 
elengedhetetlennek  tartok,  I.  azt  jelenti,  hogy  a 
megmerevedés  előtt,  11.  hogy  ennek  tartama 
alatt  és  III.  hogy  a  megmerevedés  után  eszközöl- 
tem a  méréseket. 


Az  ivart  illető  adatoknál  cT  és  j  azt  jelenti, 
hogy  az  ivarok  megkülönböztetése  biológiai 
mozzanatoknak  (ének  etc.)  — ,  hikh  és  fon., 
hogy  bonczolásnak  —,  hfm  és  nÖAicmj  pedig, 
hogy  a  toUszínezetnek  alapján  történt. 


(■>.  März  erbeuteten  lïotkebltaucliers  enthielt 
nicht  nur  viele  Federn  des  Vogels  selbst,  son- 
dern auch  einige  von  der  männlichen  Knäck- 
ente.  Qiieripicduht  war  aber  damals  noch  gar 
nicht  eingetroffen  !  Der  Taucher  musste  also 
diese  Federn  in  der  gemeinsamen  Winterher- 
berge ergattert  haben.  Spassig  sieht  es  aus, 
wenn  die  Rothalstauclier  sich  gegenseitig  laut 
anwiehern,  vobei  sie  aufeinander  zuschwimmen 
wie  feindliche  Kriegsschiffe  und  zuletzt  die  Vor- 
derkörper halb  aus  dem  Wasser  heben,  wahr- 
scheinlich ein  Vorspiel  zum  Paarungsact. 

Bei  der  erhöhten  Wichtigkeit,  welche  man 
neuerdings  wieder  mit  Hecht  genauen  Mdssaii- 
(jahi'n   //cradr    ncinciiicr   Vö(/cl  aus  möglichst 
verschiedenen  Gegenden  beilegt,  halte   ich  es 
nicht  für  überflüssig,  hier  zum  Schlüsse  noch 
die  von  mir  im  Alföld  an  den  frincli  geschosse- 
nen Vögeln   i')ii  F  ici  sehe  genommenen  Masse 
zu  veröffentlichen,  denen  ich  der  Einfachheit 
halber   zugleich   noch   die   Kropf-  und  Magen- 
inhalte beifügen  will.  Sämmtliche  Massangalien 
sind  in  Millimetern,  long.,  lat.  und   cauda  sind 
mit  dem  Stabmass  gemessen,  rostr.  und  tars. 
mit  dem  Zirkel,  al.  mit  dem  Bandmass.  Die 
Schnabellänge  versteht   sich  vom  Beginn  der 
Stirnbeiiederung  bis  zur  Spitze  des  Oberschna- 
[  bels.  Beim  Messtadium,   dessen  Angabe  ich  für 
!  uuverlässlich  halte,  bedeutet  I,  dass  der  Vogel 
vor  Eintritt  der  Leichenstarre,  II,  dass  er  wäh- 
I  rend  und  III,  dass  er  nach  dem  Aufhören  der- 
selben gemessen  wurde.  Bei  den  Geschlechts- 
angaben   bedeutet  :    d"  und  J  ,    dass    das    Ge- 
'  schlecht  nach  biologischen  Merkmalen  (Gesang 
I  etc.),  nuts  und   fnti.,    dass   es    durch    Sektion, 
Manch,  u.  Weibch.,  dass  es  durch  die  Gefieder- 
1  färbung  festgestellt  wurde. 


Datum. 

Ivar. 

Stadiam. 

long. 

lat.            al.       caud.        ro.tr.       tars.                        '''^;^S^ 

Sylvia  ciirruca. 

20.  IV. 

mas. 

II. 

127 

(  Meghatározhatatlan      rovarmaradvá- 

193          65       54-5           9       18-5         nyok. 

1  Unbcutliclje  "Mijeftenrcttc. 

PiiylloscopuK  trorhilus  lìavivi'ìilria  Vieill. 

2.  IV. 

mas. 

I. 

132 

197            69            5ÇJ            11             -20        Meghatározhatatlan  maradványok  pa- 
rányi rovarokból. 
203           71            48             9            19       Unbcuilidje  iliejte  ron.äigec  Jujeftcn. 

2.  IV. 

mas. 

II. 

129 

Phißloscopus  rufiis  riifus  Briss. 

28.  m. 

mas. 

I.   ' 

128 

185     03-25          50       10-5          2,.   {  ^^Ä:^,rSf 

5.  IV. 

fem. 

I. 

12Ü 

185          04         52         9-5          21    {  S^^ZI^r'™"""- 

28.  III.    mas. 
0.  IV.    fem. 


l'IniìUi^i'Vjinx  ìli  fus  Sill  resi  ris  1\[kissn. 
III!        I(i^  :u  17  8      17-75 

II:î        17-2         50  U      !)-75  is 


I  Aprn 
1  ;iic[tc 
I  .U„. 


Gyomortartaloii 

'  -Kogciiiiiljalt. 


Iiogaivi  k  manidvi'iiiyai. 
jiu^fi  .Küjev. 


I'lnillnsruiuis  rnjns  l'ieskn  Floer. 


Mfíihatáicinliiitatlaii 


31.  III. 

mas. 

1. 

i:!() 

l'.i:;        (i(i 

51 

1(1-75 

20-5 

1  Unbciitliclje  ;Mi|ctieiiicjtf, 

31.  III. 

fera. 

I. 

132 

l'Ini  II  osai  II 
20'J          71 

us  sii 

ilulor. 
S- 7  5 

,..c 

1  Moghatàrozliatatlaii      jcNarmaraclvii- 

ny.,k. 
1  Unbciillidje  :Mifettcincllc. 

12.  m. 
20.  ni. 

mas. 

1. 
IJI. 

107 

TnxjMi/le 

151          i(i 
152-5          51 

<  Irofj 

22 
32 

ixliilcs 

12-25 
11-75 

lu 

17 

A  három  első  nádi  madár  !  És/.reve- 
vehetöeu  nagyobbak.  Tetvek,   pó- 
kok, lárvák,  parányi  rovarok. 

Tic  ciíioii  broi  ;>iol)ii)öqcl!  ev^cblid)  giöficv. 
Vaiiif,  Ivmmn,  >,'avDcii, roinäigc  3"Í£ftcii. 

2á.  m. 

fem. 

I. 

103-5 

1 52          W 

32 

12 

l(i 

1   Ai.rólM.^'Mrak  és  legyek. 
1  Hlciiic  jiajoi  iiiib  Àlicgeii. 

12.  IV. 

mas. 

II. 

'M 

151           17 

2!) 

11 

1.5-75 

1  Felismerhetetlen  n.varmaradványok. 
1  Uiibcullidjc  Silícttcmcjtc. 

20.  III. 

fem. 

III. 

117 

20.  ni. 

mas. 

III. 

151-5 

2ü.  m. 

fem. 

I. 

150 

29.  III. 

fem. 

I. 

138 

1.  IV. 

fem. 

IL 

Itó 

4.  IV. 

fem. 

I-II. 

111 

ErilÌMCUs  riiheciilas. 

230  7i-5  (•)()  9  2() 

228  73  (10-5  10,5  23 

221)  71-5  GO-5  10-25  23-5 

—  71-25  57  10  25-5 

220  69  5(i  10  23  5 

221  71-25  55  10-75  22-5 


rányi  bogarak. 


Kl-    ln,M,;,l,       1,    -vol 

,  lárvák 

■•.      •■,:■>                               ■■      'I'    Il 

,'imifu. 

I-..MI  .Hl-,  1,,,  inva 

■ok. 

:iícm-iiumuii,  ,\iiicftcii. 

Kis  bogarak. 

Jîltiiic  Kiifer. 

l''ol.li  giliszta,  bogarak. 

aicgcnraiiim,  .Hafer. 

Apró  l)ogarak. 

Kleine  .Hiiier. 

IV.    i  in. 


Pratinrola  rubelra. 
243  77  50       9-75 


17.  III.  |to™,ci,.  }         I. 


).  m.    fera.  III. 


16.  IV.{.S,ci,.  }         I- 


[  ilim        I 
(ÎBiaimd).  / 


6.ni.{^^"''}      I. 
6.ni.{^td,.  }      I- 

Aquila.  VI. 


I'raliiicnhi  rubicola. 
138        210         G7  49       11-5  22 

Turdus  musicus. 
231        365     120,5       85-5     18-75       30-5 
210       342        114  82  17  33 

Tiirdus  pilaris. 
285        458        155        104  18  34 

Tnrdns  torqnatus  aljiestris. 
272       430        139        107       21-5       35-5 

Tnrdun  menda. 
260        404        137         108  24  31 

268       404        132        110         20         31 


Apró  fatóbogarak  és  földi  giliszták. 
HlcinE  *!au(tüfer  unb  SKegenroürmcv. 


Csupasz  csigák,  lárvák,  földi  giliszták. 
'Kaílidjuectcu,  íanicn,  Sicgeiiroürmei'. 


)  Földi  giliszták,  fiitóbog'irak. 
Ì  Sftegeniüürmet,  Sauftäfer. 


Bogarak,  lárvák,  fülbemászók. 

.«äfer,  äanjcn,  C^nuiiniiEr. 
dto,  csigák  házzal, 
bto,  èdjiietfcti  mit  ©eliüuje. 

40 


310 


/'rt/7í.s  nmior. 

M.  IL 

fem. 

IL 

111 

226 

69-5 

61 

11 

18-5 

18.  m. 

mas. 

IL 

I4i 

- 

67 

68 

8-75 

17-5 

18.  m. 

mas. 

IL 

143 

225 

67-r) 

/'rt/H.S 

64 
■ocriil 

iO-25 

Cíí.s. 

1!) 

i±  m. 

mas. 

I. 

117 

1U5 

63 

4!» 

7 

17 

18.  m. 

mas. 

IL 

ili 

- 

67 

41) 

S 

16-5 

18.  m. 

fem. 

IL 

111 

li  13 

65-r) 

47 

7 

16-5 

i>o.  m. 

mas. 

III. 

123 

200 

68 

53 

7 

l!)-25 

"20.  m. 

mas. 

III. 

123 

203 

68-25 

51 

7 

17-5 

6.  IV. 

mas. 

I. 

116 

l'JÍ» 

61 

53 

8-5 

16 

Gyomortartalo 
"Kagcnin^tt. 


I'ókok  és  lárvák. 
öpiiiiicn  unb  »jiimtn. 
Apró  rózsabogaiak. 
SleiiiE  Öolbtöfcr. 
Kelismerlietetlen  ru' 
lliibcutli(i)c  T,nicttcmcilc. 


J  I'ókok  és  lárvák. 

)  Spinnen  unb  Sonu-n. 

I  Apró  bogarak  és  legyek 

i  Sleint  xöfer  unb  ivlicgcu. 

I  (U(i. 

I  bto. 

I  Felismerhetetlen 

I  Unbcuttidje  ^iíjcttcnvcjtc 

I  dto. 


13.  IlL  I  TOiiínd).   í  f- 


Nőstény 
ílícibd). 


Sluruiiií  vulíjaris  inlcnncdius  Praíí. 
225  3'J5  134  61-25  26-5  29-25 
221        392        132  72     25-75         30 

212         —         129  61  21  30 


28.  II.  fem. 

28.  III.  mas. 

1.  IV.  fem. 

2.  IV.  mas. 


6.  III.    fem. 
17.  III.    fem. 


Motarilla  (db 

((. 

I. 

192 

283 

92-5          88 

13 

22-75 

1  Katókák,  lárvák,  legyek, 
ì  2)ïiuiniiii(cici)m,  îavucn,  fliegen. 

m. 

189-5 

274 

88-5          87 

12 

23-25 

1 1;!'!'!,',^'''^'!:'' ''"''' '^n'r''^'^''''' 

n. 

186 

276 

86          86 

2-25 

23  25 

1  ilnieiitii,  oiu,,^i.,.>u.|..." 

IL 

196 

271 

89       91-5 
Anihas  ])raleii 

13-5 

s/.s. 

21 

1  Aiiró  bogarak  és  legyek. 
1  .«leine  «üfci-  unb  gliegcn. 

I. 

156 

252 

80         60 

10-5 

21 

J  Hangyák,  magvak,  apró  rovarok 
1  ainieijcn,  Samen,  tlcine  Csuicttcn. 

I. 

158-5 

257 

81          60 

2-25 

20 

1  Hangyák. 
1  Slmeijcn. 

Anlhua  IrivialtH. 
92  62     12-25 


Alauda  arveiisis. 


Nagyobb  dudvák  magvai. 


6.  III. 

í 

I. 

175 

- 

112 

69 

"1 

21-5 

i  ©vőBerc  Untrautía 

6.  m. 

S 

L 

183 

360 

117 

71 

11 

21 

1  dto. 
i  bto. 

10.  III. 

i 

n. 

181 

347 

117 

68 

il -5 

27 

f  dto. 
Ì  bto. 

10.  III. 

í 

IL 

187 

340 

115 

72 

12 

25-25 

(  dto. 
1  bto. 

12.  m. 

í 

IL 

181 

346 

115 

70 

12,5 

24-5 

1  dto. 
1  bto. 

18.  m. 

fem. 

n. 

185 

340 

120 

72 

11 

25-75 

1   dtn. 

25.  III. 

mas. 

n. 

188 

355 

110 

72 

11 

24-75 

1  dto  es  rovarok. 
1  bto  unb  Snjcftcn. 

Datum.  ,.\™'-  Stn.lin.n  1,,,,^;.  l.tt.  al.          cuid.  rostr.  tar..  (i.vomortartalom. 

(ìiileriln  cristaht. 

Í3.U.  fem.              11.  ISO  -au;  105          (H.  18  ^4    {  {^^^^Ä  ^if  ""^'"^'^'• 

Í3.II.        S                  n.  17.1  310  08          08  10  ^^^    [t^^ZZ^'^'^- 

Cq     rr           „                       TT  17«  .iv),;  („,             ,;,  le  ,),).r.     I   Hinlvák  manviu,  lárvák. 

á8.  II.  fem.       1.  175  3ái  100    .V.t  15  lM.-5 

23.111.   á        1.  iSà  310  10!)  r,55  IS  áá-á5  j  ^,'f 

25.  m.  fem.      11.  170  32 i  loi    00  15 


ilrautîamcii. 


I  dti 


Kiiibciiza  ììiiUaria. 


320        lOi 


<o,.-r  oc.r      I  1Ì0Z.S,  dudvák  maRvai. 

'-  '•'        ^*  "•    i  aioggcn,  Uiifrautjamcn. 


Eitilicrizn  rilriiii'lld. 
22.  II.        .^  m.  170        285  89  77  11  21 

25.  11.     fem.  II.  107        255  85  71  11  21 


Rhibcriza  svhoeiiiclas  inlcriHcdiiis  (Mitui.) 
28.  IL   !  r-',..,    I       m.  ir.0        242     7y75  07         Ü-5      10-25 


I  Hini         I         Tj,  ..,.  ,,/  ,      7,,.7r  ,.7  ,).r        |,;.c)r     I  Nádma(,'viik. 


6-ni.|S,d,.  [        n.  101        252         85  70  10  20   |  ^^':• 

28.  HI.  { ^ÎJ^,,,,.  }     l-Il.  15!»     241-5  80  70       !)-75     22-75 

28.  m.  !  îîf.ïin     I-II.         144       222  75  07       875       l'.l-5 


Embeiiza  scliociiiiiiis  schoüiiidtis  (L.) 

1.  151  235  75  05  !)  18-5   {  ^^l^^' 

27.  n.  {Sr'i       I"-  '^^'  ^-^40  70  05  11-75  19-75   {,ÎJ:J,'^Sm. 

^-  in.{^^;;">{       III.  H7-5  237  74  00  !)  20-75   |  ;!i^- 

«•in-|S"'i        I-  '55  230  77  04  1.  19    {  t' 

7-ni.|S„,,  }       m.  152  251  80  65  9-5  19   |  f 

8.  iii.|í;í;;ÍÍ"^-Í     I-  '«  "  75  00  9  19  {^í;:- 

12.  iii.{íii;:^"^[     I.  149  231  73  Ol  9  20  | «^s^;^;;: 

13.ni.{S'^[   1.  152  235  74  04  8,5  20  |  ^^^iS. 

1^-  in.{S,d,.  I    I-  155  244  82  00  9  20  |  f' 

21.  m.|^,^f|"^|   m.  1.50  237  75  04,5  10  20  |  ^^,'°- 

22.  in.|S^n.vi   11.  149  23.V5  76  03  9  211^'- 

Fringilla  coelebs. 

W.m.{f,^^l^y]        I.  148  251  82-25  60-25  12  "0  |  mStS""' 

29.  m.|^^,';'|°-^}   1.  1.52  243  79-5  59  11  I  s-75  {  ,*,'„';■ 

1     TV    J  Nőstény  I         „  ,-7  t^^,  o,  ,.,  i,.-  .7     I  dto  és  apró  bogarak. 


23.  II.  \  (Bjoimd).   ( 

ao    TT  I  Nőstény  1 

M.  ii.  I  «jji^ij      f 

25.  U.  mas. 

28.  U 

28.  n 

2Ü.  III.|^ät"M 


Him        1 

a'iäimd).  / 
Nőstény  1 
ÎBeibd).     / 


I.  K 

I.  1( 

I.  Albino, ir 
1.  I( 


al.  caud.      rostr. 

P((ssrr  ilomcslirtis. 
SI  (12  1:2 


23S 
2.Ì.S 
237 
233 


83 

78 

80 

7(i-5 


M     12-25 
58    13 


12 


18.5 

18-5 

1» 


Galinnneműek  és  dudvák  magvai. 
®clicibc  iinb  Uiiliautjaiiicii. 


dto. 
dto. 


Hajdina  magva 
iHidjrocijciifiJrncv. 


IO  TT      I  Him 

^■^-  -l^-    1  fliiinnd). 

1  TTT  I  Him 

'■•  ^i-  \  maund). 


18.  III. 
21.  IV. 


Him  I 

■.Wiinnd).  / 

Him  I 

■ffidni.d).  f 


l.')() 

153 

136 

13!)-25 


22(1 
221 

212 


rHOiilanvs. 

57          1  !  2U' 

5Ü          1Ü  19-25 

50-5       8-75  1 7 

.53          10  17 


I  Dndvák  iiiagViii. 
'     i  UiUrautiamcii. 


(Mtniiahiiia  auiiiabina. 


i)7     TT     I  Nő.stény 


2  io 
235 
2(i5 
235 
232 


10 
9-5 


J  Du 
I  Un 
I  atei. 
1  bto. 
I  dto. 
l  bto. 
I  dto 
1  bto. 
I  dto. 


1  Nőstény  ] 


Pi/n1iula  vulgaris. 
'.ti  64     10-2." 


Nád-  és  dudvamagvak. 
:Uoln    unb  Uiitrautjameii. 


27.  U. 

28.  n. 


Hím 

ÎJînnnd). 


28.U.  |S"^{ 


yj     (  Nőstény  | 
^-   tüBcibdi.     I 


28.  n. 

28.  IL 


Nőstény  | 
•ïiabâ).     ) 


•Sïaniid), 

.  m.     9  I. 


155 
155 
154 
150 
1.53 
152 
157 
154 
153 


267 
268 
267 
250 
242 
255 
251 
263 
258 


Cidoris  ridons. 
89  54  : 


56 
55 
52 
54 
54-5 
55 
55 
54 


12 

14 

12 

14 

13-25 

14 

13-5 

12-5 


17-5 

16-5 

18 

16-5 


l''5     I  Mo. 
1T     I  dto 


13.  IV.       J 


Picuii  viridk. 


41-75 


I  Hangyák. 
I  Slmeijen. 


313 


Ivar. 

Öejdjlccljt. 


27.  m.    mas.  I. 


Int.  111.  caiul.      rostr. 

Upllpit  rpopx. 
M3     lU-.'J     103-5  55 


Gyomortartalom. 
ìDiageiiinfialt. 


g.,     )  LarviiK 


M.  IV.    fem.  I     II. 


^21)7         liáC.  -J'.  I 


28.  II. 

feiu. 

I. 

444 

4.  III. 

fem. 

II. 

448 

4-  HI. 

fem. 

II. 

425 

•22.  n-. 

fem. 

II. 

40  i 

IHcd  pica. 

504   197   242  33 

570    100   247  31-5 

556   187   220  32 

590   189   274  35-5 


y  j.     I  Bogarak  és  lárvák. 
'        I  Käict  iinb  Saroeii. 


I  ©«reibe,  .Ririiinij,  .liiifer,  Srijjt^e. 
«,.    J  Gabuaneműek.   bogarak,  tehéuganéj. 
*  '    I  ©ctreitie,  jUfer,  Jtulimijt. 

I  Putóbogarak.  ászokférgek,  kender  és 
45  bábák. 

I  Sauftäicr,  *a|jclti,  .haui,  'ïupvcîi. 


Cdvviis  moiiedula. 


11.  IV. 

mas. 

I. 

354 

717 

244 

140 

35 

44 

17.  IV. 

mas. 

I. 

349 

708 

246 

142 

32 

40 

17.  R'. 

fem. 

I. 

348 

eoo  ! 

215! 

140 

32 

43,5 

24.  IV. 

fem. 

II. 

331 

075 

220-5 
Coi'tnis 

120 
fmgii 

30-75 
'eg  Hü. 

42-5 

18.  m. 

fem. 

II. 

430 

850 

297-5 

107 

54 

51 

18.  III. 

mas. 

11. 

122 

873 

300 

102 

55-25 

52-5 

23.  III. 

mas. 

IL 

452 

935 

318 

109 

01-5 

48 

9.  IV. 

? 

II. 

453 

908 

303 

100 

55-75 

51 

9.  IV. 

mas. 

n. 

454 

920 

304 

100 

57 

50 

9.  IV. 

fem. 

I-  II. 

447 

930 

312 

170 

55 

50 

24-.  IV. 

mas. 

m. 

468 

900 

315 

181 

53-25 

51-5 

Corvh 

Í.S  comix. 

10.  IX. 

mas. 

I. 

.500 

1084 

330 

195 

.50 

55-5 

24.  IV. 

fem. 

II. 

408 

930 

!  318-5! 

207 

W 

60 

ijuza  es  arpa. 
ÍÍBcijcn  imi)  (>}eiíte 

Kender. 

Tengeri,  búza,  kender. 
.Hutunij,  íi-eijeii,  .Çiaiif. 


J  Már  elvetett  gabnaneműek. 

i  iaatgcticibc. 

I  Pajorok,  földi   giliszták,    gabonaue- 

I      müek. 

I  Siigerlingc,  ÍKegeninünner,  Öetreibe. 

J  Rozs,  földi  giliszták,  bogai-ak. 

1  ÍRoggcn,  9iegemuiirmer,  Jlafcr. 

Í  Lárvák,  földi  giliszták,  csigák,  árpa, 
kender. 
Vavoen,   iliegeiiniinnicr,   ©cfjiiect'en,    l'^cvfle, 
.fiaiij. 
j  .4rpa. 
1  Werjie. 
J  Kender. 
I  .öouf. 
1  Lárvák,  ganéjbognrak.  csigák,  kender. 

árpa. 
I  Savucii,  Itcijitiijer,  Sdjiieden,  ■V'ciiif,  C^eiftc- 


Gyik. 

eibedjje. 


/Hím 
1  íKaiiiid). 


lùili'o  l'esperti niííi. 
700        240        149  18 


Me/.ei  tücskök. 
í3"elbgriUi'ii. 


i7-r^'-i^ÍÍÍt"M     ™-        ^^2 


P'alco  linnunnilioi. 
785        208     180-5  19 


43      Arvicola. 


314 


long.         lat.  al.  canti.       ro.str.       tara. 

Anelli  boscns. 
580       910       289        100         5« 


Gyomortartalom, 
ïiîageninijalt. 


.f    J  Vizi  növények  magvai. 
I  6nmeii  con  Il'auei-pilanjoii. 


2.  iv.jStad,.  Î     ni. 


Fulkjuln  fi'riwi. 
4.r>5        785       21-2  55  49       4.2-5 

4i;3        782        220         G()         is         4.(J 


C.  III.    mas.  I. 


Colymhiis  giseigeiKi. 


rç.    J  Vizibogarak.  magvak,  züld  növények. 
■        1  SBajjevfiijev,  àûmcii  iiiiö  Öiiin«. 


Fu  licit  air 

a. 

27.  II. 

mas. 

III. 

412 

725 

203-5 

GO 

33 

Gl 

1  Vizi 

1  ©an« 

27.  II. 

mas. 

I. 

4:50 

759 

222 

70 

33 

G2-5 

1  dto. 

1  bto. 

1.  III. 

fera. 

I. 

415 

098 

203 

05 

30 

Gl 

1  .Ito. 
1  Mo. 

22.  III. 

mas. 

IL 

405 

740 

210 

GS 

34 

G5 

fdto. 
I  bto. 

28.  m. 

fem. 

III. 

40ü 

740 

215 

GO 

32 

:-75 

GO 

Ut- 

lyek  levelei  és  magvai. 

©amen  unb  ériiiieâ  non  Sajjevpflaujen. 


Chn'ddrius  rdiúimmx. 
355        109 


ir.nr        çyr.r     /Rovarmaradványok. 


Ciiaradrins  pluvialis. 
70    24-25 


181 


1.5.  m. 

mas. 

IL 

.337 

10.  m. 

fem. 

I. 

325 

19.  m. 

fem. 

I. 

323 

29.  III. 

mas. 

III. 

320 

2.  IV. 

fem. 

IL 

310 

Viineiluü  luiaellns. 
248        119     20-75 
115     24-25 
110         23 
109  27 

lOG  20 


241 
224 


48 
49-5 

48 
50-5 

50 


(  Pajorok  és  nagy  lárvák. 

I  (Sngeilinge  unb  grope  íaroeii. 

(  Bogarak  és  békák. 

\  .Hafer  unb  5TÖjd)e. 

1  Lárvák. 

I  íavoen. 

J  dto. 

\  bto. 

/  dto. 


20.  i-^-\männd).  Ì 
c>K    TV  i  Nőstény  | 


25.  IV. 


295 

:í07 

320 
300 
293 
301 
250 


595 
013 
013 
592 
592 
593 
500 


Machetes  pngnax. 
1 85    80    30 


185 
192-5 
181 
182 
183 
152-5 


38 
39-5 
30 
35 
33 
33 


48-5 
49-5 

48 
48-5 

42 
42-5 


Földi  giliszták  és  lárvák. 

Siegennninncr  unb  íavocn. 

dto. 

bto. 

Földi  giliszták. 

aíegennuiniiev. 

dto. 


dto  és  vizipoloskák. 
bto  imb  ÍBajicrroanaen. 


315 


Datum.     (jjjjAijj,,  Stfttlium.     loiif?.         Int.  al.  I'aiul.      lostr.        tars. 

Tiilaiim  ralkh-të. 
31.  m.    fem.  I-II.  28:i        512  159-75  .1!»       40-5       W5    {  fi^^^^^t"''' 


Gyomortartnlom. 
'  Biageniiil)alt. 


Totaiiii!^  fitscus. 
Ifi3  (iS     57-' 

liecKri'ii'dsIni  avoccUa. 
11.  IV.    fern.  II.  411         755        220  90  82       94-5    |  J^^^f  • 

Galliiiago  coelcalh 
7.  m.    mas.  III.  288       429        1 32  r,4       70-5  32    |  f-^Xn 

Nmnenius  aieualHs. 
31.  m.    mas.  I—n.       553-5        995  292-75     135-5  120-25     «5-25   {  g.'g^'^^j'j^^'*- 

CAroiiia  ciconia. 


I'enlix  perdix. 

<)K    TT     i  Him        I         yy  .,,a  .g^)      ic.l-r,  (in  in  -ÎQ    /  Dudvák  magvai. 


IRODALOM.  -  LITERATUR. 


Bemerkungen 


dr.  M.iDARÁsz  Gy.  :    «Ujabb  adatok  Magyarország  or-       über  die  Arbeit  Dr.  .1.  v.  Madaiúsz' :    «Further  Coii- 
niszához»  ez.  dolgozatára.  tribiitioii  to  the  Hungarian  Omis». 


CnERNEL    ISTV.(N-t.Ól. 

Dr.  Madar.ísz  Gtula  szóban  forgó  dolgozata 
a  «Természetrajzi  füzetek»  még  meg  nem  jelent 
októberi  füzetének  külön  lenyomataként  már 
júniusban  közkézre  kerülvén,  időnek  előtte  al- 
kalmat nyújt  a  következő  megjegyzésekre  : 


1.  Dr.  Madar.ísz  20  évi  tanulmányozás  nyo- 
mán arra  az  eredményre  jutott,  hogy  faunánk 
ismerete  csak  úgy  lehet  teljes,  ha  a  keleti  és 
mediterrán  alakokat  is  figyelembe  vesszük.  Sze- 
rintem ezt  kellett  volna  már  kiinduláskor  tekin- 


Von  Stefan  Chernél  von  Chernelháza. 

Die  oben  genannte  Arbeit  von  Dr.  J.  von 
Mad.\rász  erschien  im  Juni  als  Sonder-Abdruck 
(ungarisch  und  englisch  verfasst)  aus  dem  im 
kommenden  Oktober  herauszugebenden  Hefte 
des  «Természetrajzi  füzetek»,  bietet  mir  also 
schon  jetzt  Gelegenheit  darüber  folgende  Be- 
merkungen machen  zu  könnnen  : 

1.  Dr.  V.  Madarász  gelangt  nach  30-jährigem 
Studium  zu  dem  Eesultat,  dass  die  Kenntnis 
unserer  Fauna  nur  dann  eine  vollkommene 
sein  wird,  wenn  wir  auch  die  östlichen  und 
mediterranen  Formen  berücksichtigen.  Meiner 
Meinung  nach  wäre  das  schon  von  Anfang  an  als 


31(1 


tétbe  venni,  sőt  épp  úgy  a  nyugati  ós  északi 
alakok  összeliasonlitását  is,  vag\'is  az  egész  szom- 
szédságot. 


2.  A  dolgozatában  közölt  35  madár-alak  — 
kivéve  egy-kettőt--  faunánkban  már  ismeretes, 
sok  az  irodalomban  is  említve  van  s  az  ]S98-ban 
a  M.  0.  K.  kiadásában  megjelent  «Nomenclator 
avium  regni  Hungária?«  ez.  jegyzékben  meg- 
találhat.). 

3.  PlinlloHcopiiK  /vo/ío'íh' nem  hagyandó  ki  fau- 
nánkból, mert  bold.  Czynk  E.  kétségtelenül  be- 
bizonyította előfordulását  s  Felméren,  Marginén 
lőtte  is.  Két  példány  a  nemzeti  múzeumba  került 
belőlük. 

4.  Az  1870-ben  Gömörmegyében  került  s 
1884-ben  (The  Ibis  1884.  évf.)  Fulmar  us  liuesi- 
latus-nak  határozott  madarat,  végre  29  év  után 
Sharpé  inkább  Oríifrrluía  incerta-nak  mondja 
(Bull.  Brit.  Orn.  Club.  1 899.  Januári  füzet.)  Most 
bizonyul  be  az  is,  hogy  e  madár  nem  is  honi  pél- 
dány, hanem  bőrből  készült. 

Ezek  után  a  dr.  Madarász  felsorolta  madár- 
alakokat vehetjük  sorba  : 

L//('».s  cnììiii-ix  (Dbumm.)  Temesmegyében 
189û-beu  Almásy  Gy.  dr.  barátommal  lőttünk 
a  közönséges  csóka  keleti  fajtájához  közelálló 
példányokat,  melyekhez  az  erdélyi  csókák  is  ha- 
sonlítanak. Általában  a  keleti  és  délkeleti  csó- 
káink nyaka  határozottan  fehérebb,  mint  a  nyu- 
gatiaké, noha  Nyugat-Magyarországban  is  akad- 
tam a  temesmegyei  példányokra  szakasztottan 
emlékeztető  darabokra.  A  typikus  «folldris« 
szerintem  nálunk  nem  fordul  elő,  inkább  köz- 
bülső alakok.  Egyébként  az  nem  is  faj,  hanem 
fajta,  mely  L//(v/.s-  innnfdiiin  i'olhiri:^  nevén 
nevezendő. 


Siiirniis  vidi/iirix  L.  A  typikus  «vulgaris»  ná- 
lunk legföljebb  költözködés  szakában  kerülhetne 
elő.  A  Magyarországon  költő  seregélyek  a  >S7)(r- 
iius  vulyaris  iiitermcíliKs  Praz,  ixdjiiiidi'  Bian- 
chi.) alakhoz  tartoznak. 

Emhcriza  drius  L.  Már  az  50-es  években 
nagj'  számban  találta  Fritsch  Fiume  mellett,  a 
vinodoli   völgyben   (Vög.  Europ.  1870.  234.1.1: 


Basis  zu  betrachten  gewesen  und  nebstbei  auch 
die  Yergleichung  mit  westlichen  und  nördlichen 
Formen,  d.  h.  mit  der  ganzen  Faunn  der  Nach- 
barschaft. 

2.  Die  in  seiner  Arbeit  erwähnten  35  Vogel- 
formen —  von  wenigen  abgesehen  —  sind  in 
unserer  Fauna  schon  bekannt  und  in  der  Litte- 
ratur  verzeichnet,  auch  im  n  Nomenciator  avium 
regni  Hungariie»,  welcher  im  Jahre  1898  durch 
die  U.  0.  C.  herausgegeben  wurde,  aufge- 
nommen. 

3.  PhijUoücojyuH  í/o/íc/// kann  aus  der  Landes- 
fauna nicht  gestrichen  werden,  da  ja  weil. 
E.  CzTNK  sein  Vorkommen  in  Felmér,  Margine, 
(Siebenbürgen)  bestimmt  nachgewiesen  hat  und 
zwei  Beleg- Exemplare  in  das  ung.  National- 
Museum  gelangten. 

4.  Den  i.  J.  1870  im  Gömörer  Comitate  erleg- 
ten Vogel,  welcher  1884  als  Fuhiuiriis  haeaüatus 
bestimmt  wurde  («The  Ibis»  Jahrg.  1884.),  hat 
nun  nach  29  Jahren  Sharpé  untersucht  und 
denselben  für  Ocslrrlatd  hiccrtu  angesprochen 
(Bull.  Brit.  Orn.  Club.  1899.  Jan.  Heft).  Es  er- 
wies sich  auch,  dass  dieser  nicht  im  Lande 
erlegt,  sondern  ein  vom  Balg  aufgestelltes 
Vogel-Exemplar  ist. 

Nun  lassen  wir  die  von  Dr.  v.  Madarász  er- 
Wcähnten  Vogelformen  eine  Revue  passieren  : 

L//(7/.s  í7>//íyjv'.s(DKUMM.)  Im  Jahre  1895  schoss 
ich  mit  Freund  Dr.  v.  Almásy  im  Temeser  Comi- 
tate Dohlen,  welche  sehr  nahe  zur  östlichen 
Form  stehen  ;  so  wie  auch  jene  von  Siebenbür- 
gen. Im  allgemeinen  ist  der  Hals  unserer  öst- 
lichen und  südöstlichen  Dohlen  thatsächlich 
viel  lichter,  mehr  weiss,  als  jener  der  westlichen 
Exemplare;  jedoch  fand  ich  auch  in  West- 
Ungarn  einzelne  Stücke,  welche  von  jenen  des 
Temeser  Comitates  nicht  zu  unterscheiden  sind. 
Nach  meiner  Meinung  kommt  bei  uns  die  typi- 
sche (icollnris«  nicht  vor,  sondern  intermediäre 
Exemplare.  Die  östliche  Form  kann  nur  trinar  : 
Li/cuH  iiioiiediilii  rolliiris  (Duumm.)  bezeichnet 
werden. 

Sturimi  l'idiidrlsh.  Die  typische  «vulgaris» 
könnte  gelegentlich  während  der  Zugzeit  im 
Lande  nachgewiesen  werden.  Die  in  Ungarn 
brütenden  Stare  gehören  zur  mittel-europäi- 
schen  Form:  Shii'iius  viiìf/iiris  inierìnecìiuft 
(Praz.)  (sopii iar  Bianchi). 

Emherizu  rirhis  L.  Schon  in  den  50-er 
Jahren  fand  Fritsch  diese  Art  im  Thale  Vino- 
dol    bei   Fiume   zahlreich   ("\'ög.    Europ.    1870. 


Brusina  pedig  lS!)l-ben  közölte  (Orn.  Jahrl). 
1891.  8.  1.^,  hogy  Fiúmétól  Monteuegróig  gya- 
kori a  tengerpart  vidékén. 


Enihrrizd  iiiriiiiinn-piuiUi  Scop.  Ugyancsak 
Bküsina  (i.  h.)  említi,  szintúgy  Washington  J. 
báró  is  —  Fiume  és  Preluka  között.  (Zeitsehr. 
f.  d.  ges.  Orn.  1885.  3.")?.  1.Ì 


Sylvia  orpltma  Temm.  Dr.  Madarász  szerint 
csak  KoENHUBER  sorolja  föl  «Die  Vögel  Ungarns» 
ez.  füzetében  s  FRivALDSZKY-nál  a  «kétesek« 
között  szerepel.  Csodálatos,  hogy  kerülhette  el 
figyelmét  Washington  J.  báró  közlése,  ki  1885- 
beu  megírta  már,  hogy  Fiume  és  Preluka  közt 
meglehetősen  gyakori  költő  ;  ez  a  közlés  pedig 
véletlenül  éppen  dr.  Madarász  szerkesztésében 
és  kiadásában  megjelent  «Zeitschrift  f.  d.  ges. 
Ornithologie«  czimű  folyóiratban  látott  nap- 
világot ! 


Moiilirohi  cjiiniCii  L.  Brusina  (i.h.  U.  1.)  egé- 
szen helyesen  figyelmeztet  arra,  hogy  e  madár 
legrégibb  neve  nem  cyaiiea,  hanem  solitaria 
L.  1758.  ;  azért,  mert  az  ázsiai  kék  rigóra  alkal- 
mazott üolilaria  P.  L.  S.  MüLLER-től  eredő  név 
177G-ból  való.  Ez  utóbbi  (ázsiai  kékrigó)  ugyan- 
csak Müller  iiliillipjiriisi.'<  nuvét  kajjja. 


Sa.ricola  anrila  Tkmm.  Minthogy  dr.  Mada- 
rász szerint  a  zágrábi  múzeumban  ampiiilcaca 
színezetűek  is  vannak,  helyén  való  lett  volna  a 
nyugati  és  keleti  alakra  is  utalni  s  Eeiser  0. 
czikkelyére  («Aquila»  1898.  évf.  293.  1.)  tekin- 
tettel lenni.  Gj'üjteményem  Sfmco/a-sorozata 
kiválóan  megerősíti  a  két  alak  eltérését. 


Ciiii-lns  alliicollis  (YiEiLL.)  Dr.  Madarász  a 
vízi-rigó  e  déli  alakját  most  véli  faunánkban 
először  említhetni,  még  pedig  egy  régóta  a  nem- 
zeti múzeumban  levő  példány  nyomán,  melynek 
meghatározására  neki  15  év  kellett.  Én  a  «No- 
menclator  Avium  Regni  Hungáriái  » -ban  (1898.) 
felsoroltam,  még  pedig  jogosan,  mert  kezeim 
között  Magj'arország  különböző  vidékeiről  való, 
e  fajtához  tartozó  példányok  fordultak  meg;  leg- 

Ayuil;».    VI. 


317 

p.  234.);  Brüsina  mat-hte  die  weitere  Mitteilung 
(Orn.  Jahrb.  I.S91.  p.  S.),  dass  der  Zaunammer 
von  Fiume  bis  Montenegro  häufig  an  der  Litto- 
rale vorkommt. 

Kiiihcriza  melaiiocephala  Scop.  Brusina  (1.  c.) 
erwähnt  denselben  ebenfalls,  so  auch  Baron 
St.  V.  Washington  —  zwischen  Fiume  und 
Preluka  :  (Zeitschr.  f.  g.  Orn.  1 885.  p.  357.) 

Sylvia  orplieus  Temm.  Nach  Dr.  v.  Madarász 
war  KoRNHUBER  der  Einzige,  welcher  in  seiner 
Schrift  «Die  Vögel  Ungarns»  von  dieser  Ai-t 
Erwähnung  thut  ;  Frivaldszkt  stellte  sie  unter 
die  «Zweifelhaften».  Es  ist  auffallend,  dass 
Dr.  V.  Madarász  die  Arbeit  Baron  St.  v. 
Washington's,  wo  sie  als  «zwischen  Fiume  und 
Preluka  häufig  brütend»  erwähnt  wird,  über- 
sehen konnte  ;  ist  ja  die  genannte  Mitteilung 
gerade  in  der  von  Dr.  v.  Madarász  herausgege- 
benen und  redigierten  :  «Zeitschrift  f.  d.  ges. 
Ornithologie»  erschienen! 

Moalicola  cyarica  L.  Mit  Piecht  machte 
Brusina  (1.  c.)  darauf  aufmerksam,  dass  der 
älteste  Artsname  der  europ.  Blaudrossel  nicht 
ryanea  sondern  solitaria  L.  (1758)  ist;  darum, 
weil  die  für  die  asiatische  Blaudrossel  übliche 
Bezeichnung  solitaria  P.  L.  S.  Müller,  vom 
Jahre  1776  datiert,  Linné  also  die  Priorität  hat. 
Die  asiatische  Ai-t  bekommt  daher  den  Namen 
('philippeiisis«  P.  L.  S.  Müller. 

Saxicola.  aurita  Temm.  Nachdem  wir  aus 
einer  früheren  Arbeit  Dr.  v.  Madarász's  erfah- 
ren haben,  dass  sich  im  Museum  zu  Agram 
auch  einzelne  Exemplare  im  Kleid  von  ('umpiii- 
leuca  I)  befinden,  wäre  es  sehr  am  Platze  gewe- 
sen, auf  die  Verschiedenheiten  der  östlichen 
und  westlichen  Form  hinzuweisen.  Dr.  v.  Mada- 
rász scheint  jedoch  diesen  Unterschied  —  trotz 
der  Mitteilung  0.  Reiser's  in  der  «Aquila» 
(1898.  p.  293.)  —  nicht  anerkennen  zu  woUen. 
Ich  muss  auf  Grund  einer  Saxieola-Serie  in 
meiner  Sammlung  an  der  östlichen  und  west- 
lichen Subspecies  festhalten. 

Cinclus  albicollis  (Vieill.)  Dr.  v.  Madarász 
glaubt  diese  südliche  Form  des  Wasserschmä- 
tzers  für  die  Landesfauna  zuerst  nachgewiesen 
zu  haben,  indem  er  ein  seit  Decennien  im  ung. 
National-Museum  befindliches  Exemplar,  nach 
15  Jahren  so  bestimmt.  Ich  habe  aber  »albi- 
collis» schon  in  dem  im  Jahre  1898  erschiene- 
nen «Nomenciator  Avium  Regni  Hungarian  » 
erwähnt  und  zwar  mit  gutem  Gewissen,  hatte 
ich  doch  aus  den  verschiedensten  Gegenden 
il 


318 


alább  is  auuyi,  minta  iiiriítiiOíicsli'r  {mely  északi 
fajta  hazánkban  ritka  s  inkább  télen,  Észak- 
Magyarországban  fordul  elő,  sőt  ott  a  Kárpátok- 
ban már  majdnem  typikus  sötét  hasú  példányok 
is  fészkelnek)  és  az  albicolUs  között  álló,  Kö- 
zép-Európában leggj^akrabban  előforduló  «(jun- 
finis  (Bechst)  fajtához  tartozci  példány.  Ez  a 
tény  ellentmond  Reichenow  legiijabb  vélemé- 
nyének is,  mely  szerint  az  (ilbicolI)í<  nem 
déli.  hanem  délnyugati  fajta,  mert  főleg  Svájcz- 
ban,  az  Alpesekben  fordul  elő.*  Eeichenow  a 
magj'ar  adatokat  nem  ismerhette,  tévedése  tehát 
menthető. 


ez  nz  alak  is  báróin  névvel  illet- 
hető: Cincin^  r/z/r/i/.s  íí//</Vi(///.s- (ViEiLL.),  mert 
a  Ciiirln>t  riiirliis  L.  faj  egyik  fajtája  esupáu. 


Oriles  í'o.sTíf.s  Blyth.  Az  őszapónak  legrégibb 
nemi  neve,  mint  Stejneger  kimutatta  :  Ai'íjitiia- 
/».s  ;  a  roseux  fajtának  pedig  legrégibb  neve  : 
ritijiiii^^  (Leach.  ISlO).  Helyesen  tehát  ez  ala- 
kot: Ai'iiillidh's  r(itiihiti(!>  vnçiaiiK  (Leach)  név- 
vel jelölhetjük. 


Aegithalus  castnncAts  Sew.  Minthogy  az 
Aei  itliahiíi  nemi  név  jogosan  az  előbbit  illeti, 
ennek  neve  Bemiza  (Stejn.í  leend.  A  caxtu- 
iieiis  csak  fajta,  de  e  névnél  is  régebbi  a  riift- 
j/í».sPoelzam:  mert  Sewertzow  (nem  Severi  zoic!) 
neve  1873-ból,  PoELZAM-é  ellenben  1870-ből 
való.*-"  Helyesen  tehát  a  függő-czinege  keleti«faj- 
táját  Remiza  penduUna  caKpui  (Poelz.)  névvel 
illethetjük.  Az  mindenesetre  tévedés,  hogj^  ez  a 
fajta  merőben  ázsiai  s  Európában  nem  fordul 
elő.  Ha  dr.  Madab.ísz  ismerné  Piadde,  Plbske, 
SEWBRTzow,PoELZAMstb.  munkáit,  tudhatta  volna, 
hogy  Dél-Oroszországban  többfelé  került.  Gyűj- 
teményemben is  van  egy  Sareptából  való  pél- 
dány. Ha  ez  a  fajta  nálunk  csakugyan  előfor- 

*  I.  f.  Ora.  1899.  418.  1. 
**  PoELZAM  :  Prot.  zac.  Kazan.    Obschtschestva    es- 
teststvispit.  I.  141.  1.  (1870.) 


Seweetzow:  Vertik.  i.  goi-iz. 
vot.  130.  1.  (187.3.) 


■azpoi. 


Ungarns  stammende,  zu  dieser  Form  gehörige 
Exemplare  in  den  Händen,  u.  zw.  wenigstens 
so  viele,  als  von  der  zwischen  //u'/rt/io^/i/.s/cr  und 
alhifollls  stehenden,  in  Mittel-Europa  am  zahl- 
reichsten \(irk()iiiiiieniku  nijiiulinix  (Bkchst). 
Die  Form  uiilitiiniiiisliT  brütet  hier  zu  Lande 
höchstens  in  den  nördlichen  Karpathen  und 
dürfte  im  Winter  häufiger  zu  erlangen  sein. 
Alllirullis  ist  dafür  viel  zahlreicher,  ich  möchte 
sagen  l)einahe  so  häufig  als  uquaticus.  Diese 
Thatsache  widerspricht  auch  der  Ansicht 
Dr.  ÜEicHENOw's,  derzufolge  albicoUla  weni- 
ger eine  südliche,  vielmehr  eine  westliche,  in 
der  Schweiz,  in  den  West-Alpen  auftretende 
Subspecies  wäre.*  PiEichenow's  Vermutung  ist 
aber  sehr  erklärlich,  da'  er  ja  die  ungarischen 
Daten  nicht  kannte  und  auch  nicht  kennen 
konnte.  Übrigens  rauss  auch  der  südliche 
Wasserschwätzer  trinar  :  Cinchis  ciiirhis  nihi- 
rollis  (Vielll.)  benannt  werden,  als  Subspecies 
von  Ciiii'lus,  cliuius  L. 

Oriles  co.sci/.s  Blyth.  Der  älteste  Gattungs- 
name für  die  Schwanzmeise  ist,  wie  es  Stej- 
i  NEGER  nachgewiesen  hat:  Aegithalus.  Die  Sub- 
species roseus  aber  hat  als  ältesten  Namen  : 
vagaiis  (Leach.  181(1)  zu  führen.  Eichtig  be- 
nannt heisst  also  diese  Form  :  Aeiiitlidiiis  raii- 
(hdu^  V(U/(Uis  (Le.ach.) 

AeijilÍKilus  nisttiiieus  Skw.  Nachdem  der 
Gattungsname  Aeijilliuhts  rechtlich  für  die 
vorgehende  Gattung (Oi-ites)  angewendet  werden 
muss,  so  bekommt  die  Beutelmeise  als  Gattungs- 
namen :  Remiza  Stejn.  (1886).  Der  Name  ca- 
staiieus  hat  nur  subspecifische  Bedeutung,  älter 
ist  jedoch  caspiiif^  Poelzam  ;  denn  dieser  stammt 
vom  Jahre  1870,  hingegen  der  Sewertzow'sche 
(nicht  Severtzow  1)  vom  Jahre  1873.**  Eichtig 
benannt  heisst  die  östliche  Beutelmeise  :  Reiniza 
penduliua  casjyia  (Poelz.)  Dr.  v.  Madarász  irrt 
sich  zu  glauben,  dass  diese  Form  nur  in  Asien 
vorkommt  und  selbe  für  Europa  durch  Ihn  zu- 
erst nachgewiesen  wird.  Wenn  er  die  Arbeiten 
Eadde's,  Pleske's,  Sewerzow's,  Poelzam's  ken- 
nen würde,  wüsste  er,  dass  diese  Subspecies  im 
südlichen  und  östlichen  Eussland  aus  verschie- 
denen Gebieten  vorgeführt  wird.  Auch  meine 
Sammlung  besitzt  ein  c?  ad.  aus  Sarejjta.  Eben 

*  J.  f.  Orn.  1899.  p.  418. 
**  Poelz.^m:  Prot.  zac.    Kasan.    Obschtschestva    es- 
teststvispit.  I.  p.  141.  (1870.) 

Sewertzow:  Yertik.  i.  goriz.  razpol.  turkest.  zivot. 
p.  130.  (tS73.) 


:í1: 


duina,  i'ppin  ezért  inkáhh  hazánk  keleti  részei- 
ben, mint  a  nyugatiakban  gondolnám.  Az,  liogy 
egyetlen  íjéldány  -  még  pedig  a  költés  szaká- 
ban —  Cs.-Somorján  került  s  az  erdélyiek  nem 
különböznek  a  typikus  színezetüektöl,  azt  lát- 
szik bizonyítani,  hogy  csak  egyéni  eltérésről  van 
szó.  Sajnos,  én  a  csallóközi  példányt  nem  ve- 
hettem szemügj're  ;  de  addig,  míg  több  darab 
«C(t!<iiiiis»  nem  fordul  elő  Magyarországon,  ezt 
a  fajtát  orniszunkba  jogosan  nem  tartom  fel- 
veendőnek. 


Tudjuk,  hogy  változékonyságra  ]iajl(>  fajok 
egyénei  l)izonyos  eltérő  jegyeket,  melyek  föld- 
rajzi elterjedésök  körének  bizonyos  pontjain 
egész  alaksorozatot  egységesen  bélj'egeznek, 
néha  —  de  teljesen  szabálytalanul,  esetlege- 
sen —  még  a  faj  typikus  alakjainak  előfordulási 
területén  is  mutatnak.  Más  szóval,  némely  faj- 
nak meg  van  ii  hajlandósága,  hogy  pl.  bizonyos 
testrésze  világosabbá  vagy  sötétebbé  válik  el- 
terjedésének szélső  határai  felé  ;  pl.  a  vízi-rigó 
hasa  északon  fekete-barna,  délen  rozsdás  ;  a 
zsezse  farcsíkja  Angliában  barnás-fehér,  sötéten 
foltozott,  Grönlandban  és  Szibériában  egyszínű 
fehér  stb. 


A  függő  czinegéknek  is  úgy  mondhatnám 
faji  sajátossága  az  a  hajlandóság,  hogy  kelet 
felé  —  főleg  a  melegebb  években  —  hátuk 
élénkebben  megbarnul  s  fejük  is  gesztenyebar- 
nába hajlik,  mely  szélsőségében  annyira  kifeje- 
zett, hogy  az  egész  fejbúbot  ily  szinű  sapka  bo- 


Ha  a  typikus  —  tehát  szürke  fejű  —  függő- 
czinegék  elterjedési  körében  véletlenül  akad 
egy  jíéldány,  mely  némileg  a  keleti  fajtának  szí- 
nezetét mutatja,  ezt  megemlíteni  igen  is  érde- 
mes, de  ez  egyetlen  esetből  nyomban  azt  kö- 
vetkeztetni, hogy  a  keleti  fajta  nálunk  előfor- 
dul, ehhez  szerintem  mindenesetre  szó  fér.* 


*  Épp  így  nem  lehetne  egy,  a  költés  szakában, 
Angliában  elejtett  fehér  farcsikú,  egész  alapszíneze- 
tében szürkéi?  zsersét  Cnniicihhui  iwrnnnanni  exilipes 
fajtának  határozni. 


darum  glaube  ich,  dass,  im  Falle  diese  Form  bei 
uns  vorkäme,  wir  sie  in  den  östlichen,  nicht 
in  den  westlichen  Teilen  des  Landes  finden 
müssten.  Der  Umstand,  dass  ein  einzelnes 
Exemplar  von  Cs.  Somorja  (also  mehr 
West-Ungarn)  -  noch  dazu  in  der  Brutzeit  — 
erlegt  wurde  und  die  in  Siebenbürgen  vorkom- 
menden Beutelmeisen  von  den  typisch  gefärb- 
ten Exemplaren  nicht  abweichen,  scheint  darauf 
hinzuweisen,  dass  wir  es  mit  einer  individuellen 
Aberi'ation  zu  thun  haben.  Leider  sah  ich  das 
aus  der  Csallóköz  stammende  Exemplar  nicht, 
glaube  aber,  dass  diese  Subspecies  in  der 
Landesfauna  nicht  mit  aufgezählt  werden  kann, 
so  lange  wir  keine  Serie  davon  erhalten.  Wir 
wissen  ja,  dass  Individuen  von  zur  Abänderung 
neigenden  Arten,  gewisse  Merkmale,  welche  in 
bestimmten  Gebieten  ihres  Verbreitungskreises 
ganze  Formenreihen  einheitlich  kennzeichnen, 
manchesmal  auch  —  obzwar  immer  gelegent- 
lich, regellos  —  indem  von  der  typischen  Form 
besiedelten  Gebiete  aufti-eten.  Mit  anderen  Wor- 
ten, hat  manche  Art  die  Neigung,  dass  z.  B.  die 
Färbung  eines  ihrer  Körperteile  nach  der 
Grenze  ihres  Verbreitungsgebietes  hin  verschie- 
dene Farbennuancen  zeigt.  So  hat  das  Bauch- 
gefieder der  Wasserschmätzer  die  entschiedene 
Neigitng  im  Norden  zu  Schwarzbraun,  im 
Süden  zu  Rostroth  ;  oder  der  Bürzel  der  Lein- 
finken in  England  und  in  West-Europa  zu 
Bräunlichweiss  mit  dunklen  Schaftflecken,  da- 
gegen in  Grönland,  Sibirien  zu  Eeinweiss  ohne 
Schaftflecken.  Die  Färbung  der  Beutelmeisen 
scheint  auch  die  Neigung  zu  haben  im  Osten, 
vielmehr  im  Süd-Osten,  zu  einem  intensiver 
braunen  Fiücken  und  zu  einer  braunen  Kopf- 
zeichnung, welche  beim  typischen  caspins  den 
ganzen  Oberkopf  kappenartig  bedeckt  und  eine 
kastanienbraune  Färbung  annimmt.  Wenn 
sich,  zufälligerweise,  in  dem  von  typischen  — 
also  «grauköpfigen»—  Beutelmeisen  bewohnten 
Gebiet,  unter  «typischen«  Exemplaren,  ein  ein- 
zelnes, in  seiner  Färbung  an  die  östliche  Form 
hinneigendes  Exemplar  findet,  so  ist  das  meiner 
Ansicht  nach  wohl  erwähnenswert,  kann  aber 
noch  kein  unumstösslicher  Beweis  für  das  Vor- 
kommen der  Subspecies  im  Lande  sein.* 


*  Ebensowenig  dürfte  man  ein  in  England  in  der 
Brutzeit  erlegtes  Exemplar,  welches  vielleicht  einen 
weissen  Bürzel  und  graue  Grundfarbe  im  Gesamt- 
Colorit  zeigt,  als  Cannabina  hornemanni  exiiipes 
ansprechen. 

41* 


320 


Limine  sniitlnr  !..  Dv.  Madarász  csupán  csak 
a  múzeumnak  ajándékozott  példányokat  említi 
s  nem  vesz  tudomást  mindazokról  az  adatokról, 
a  melyek  az  utóbbi  években  e  faj  hazánkban 
való  előfordulására,   fészkelcsére  vonatkoznak. 


Cj/jixi'h's  III rl lia  Jj.  Az  irodalmi  adatokra  ál- 
talánosságban történik  hivatkozás.  Említeni  kel- 
lett volna  legalább  is  Brusiná-í  (i.  h.),  ki  először 
szerzett  bizonyító  példányokat. 

Dfixlniroiiiis  c/.s.srí  (Pall.)  Eégi  dolog,  hogy 
a  lombos  erdeinkben  élő  nagy  fakopáncsok  alsó 
teste  fehérebb,  mint  a  fenyvesekben  élőké.  Már 
18í)6-ban  mutattam  lovag  Tscausi-nak  — "láto- 
gatása alkalmával  —  g}'üjteményem  idevágó  so- 
rozatát, melyben  a  c/.ssrí  alaktól  a  poelzmiii 
(barna  basu)  alakig  minden  átmenet  honi  pél- 
dányokban van  képviselve.  A  cissa,  mint  a  ma- 
jnr  fajtája  Deiìdroropiis  major  cissa  (Pall.)  né- 
ven szerepelhet;  így  áll  a  «Nomencl.  Av.  Eegn. 
Hung.»-ban  is  (1808.) 

hcininicopiiíi  lilfiinli  Sh.  &  Dress.  Szintén 
három  névvel  jelzendő  :  DeiulrocujH's  Iciiniiio- 
liis  lilfordi  Sh.  &  Dress.,  mint  a  huininntnx  déli 
fajtája. 

Clicii  liijiH'riinn'iis  (Pall.)  Az,  hogy  dr.  Mada- 
rász 1898-ban  2  fehér  ludat  látott  vadludak 
közt,  nem  elég  arra,  hogy  e  fajt  faunánkba  fel- 
vegyük. Csakis  elejtett  és  meghatározott  pél- 
dány révén  kerülhet  bele  Magyarország  mada- 
rai közé.  Miért  nem  közölte  megfigyelését  már 
G  év  előtt  dr.  Madarász? 

ManiiiiDcIld  (hii/iisliinsliis  (Ménétr.)  Faji 
neve,  helyesebben  iiKiniHiriihi  (Temm.),  mert 
Ménétries  (Cat.  raison.  1832.,  52.  1.)  csak  említi 
s  nem  írja  le  félreismerhetetlenül,  a  tőle  eredő 
név  tehát  «nomen  nudum». 

Ldviis  iiffiiiis  PiEiNH.  (nem  PiEinch.  !)  A  nem- 
zeti múzeumban  álló  két  régibb  LnniH  fuscus 
példányt  (egyik  (1847-ből,  a  másik  1875-ből 
való)  annyi  sok  idő  múlva  végre  az  idén  affinis- 
nek  határozott  meg  dr.  Madarász.  Az  affinis 
nem  más,  mint  a  /'íí.stíí.s  keleti  fajtája,  mely  a 
typikus  alakot  a  Dwinától  keletre  helyettesíti  ; 
így  hát  neve  Larus  fuscus  (tffinis  Pveinh.  leend. 
Vájjon  a  nevezett  két  példány  csakugyan  affi- 


Liiiiiiis  sriiiilor  L.  Dr.  v.  INIadaiíász  crwiibnt 
nur  die  dem  ung.  Nat.  ;\Iuseum  geschenksweise 
zugekommenen  Exemplare  und  fand  es  nicht 
beachtensweii,  auf  jene  Daten  hinzuweisen, 
welche  bezüglich  des  Vorkommens  und  Brütens 
dieser  Art,  in  den  letzten  Jahrgängen  d.  «Aquila  » 
erschienen  sind. 

Ci/}>sehis  mclhd  L.  Die  auf  diese  Art  bezüg- 
lichen Litteratur-Angaben  sind  nur  ganz  allge- 
mein berührt.  Es  wäre  wohl  am  Platz  gewesen, 
Brusina's  Verdienst  hervorzuheben,  der  die  Art 
zuerst  belegt  hat. 

Deiidrocojiiis  cissn  (Pall.)  Es  ist  nichts  Neues, 
diiss  unsere  in  Laubwäldern  lebenden  grossen 
Buntspechte  unterseits  weiss,  jene  von  den 
Nadelholzwäldern  dagegen  bräunlicher  gefärbt 
sind.  1896  zeigte  ich  Herrn  Victor  Piitter  von 
TscHusi  —  gelegentlich  seines  Besuches  — 
eine  aus  Ungarn  zusammengebrachte  Serie 
meiner  Sammlung,  in  welcher  von  der  i'orm 
cj.s-.srt  bis  podzami  alle  Übergänge  zu  tìnden 
sind.  Eichtigmuss  die  Form  trinar:  Drinìroro- 
pus  major  rissa  (Pall  Ì  aufgeführt  werden.  So 
steht  sie  auch  in  n  Nomenciator  Av.  Eegn.  Hung.  » 
(1898). 

DrndniniiHis  ìilfimìì  Sh.  \-  Dress.  Als  Sul)- 
sjJecies  von  /(■»/■(<//<(//i.s  ist  sie  trinar:  Dcmlrn- 
copus  InicdiKihis  lilfiinli  Sh.  &  Dkess.  zu  be- 
nennen. 

Ciieii  Iinpcrborciis  iPall.)  Dass  Dr.  v.  Mada- 
R.ÁSZ  i.  J.  1893  unter  Wildgänsen  zwei  weisse 
Exemplare  sah,  scheint  mir  nicht  genug  begi-ün- 
det  zu  sein,  um  diese  Art  in  die  Landesfauna 
aufnehmen  zu  können.  Es  kann  dies  nur  auf 
Grund  eines  sicher  bestimmten  Belegexemplares 
geschehen.  Warum  teilte  er  seine  Beobachtung 
nicht  schon  vor  sechs  Jahren  mit  ? 

Marmonetta  angustirostris  (Ménétr.)  Eich- 
tiger ist  der  Artsname  Diarmornta  (Temm.),  weil 
sie  ja  von  Ménétries  (Cat.  raison.  1832.  p.  52.) 
bloss  erwähnt,  jedoch  nicht  kenntlich  beschrie- 
ben wird,  seine  Bezeichnung  daher  nur  ein 
(I nomen  nudum»  ist. 

■Lariis  uffiii'is  Eeinh.  (nicht  Beinen  !)  Dr.  von 
MADAR.ÁSZ  bestimmte  endlich  heuer  zwei,  seit 
Jahren  im  ung.  Nat.  Museum  stehende  Luriis 
fuscus  (eine  vom  J.  1847,  die  andere  von  J.  1875) 
als  affxms.  Wie  bekannt  ist  Letztere  die  östliche 
Form  von  fuscus,  welche  von  der  Dwina  ost- 
wärts die  typische  Form  vertritt;  muss  daher 
trinar:  Larus  fuscus  affi  ni  s  Eeinh.  benannt 
werden.  Ob  die  beiden   ungarischen  Exemplare 


321 


nis-e  ?  szerintem  kérdéses,  mert  azok  a  subtilis 
különbségek,  melyek  e  két  fajtára  nézve  jellem- 
zők, évtizedek  óta  világosságnak  kitett,  kitömött 
madarakon  kétségenkívül  alig  ismerhetők  föl. 
Az  (if/iiiis  főleg  abban  tér  cl  a  typikns  fusai s- 
tól,  hogy  valamivel  nagyobb,  hátának  szürke- 
sége pedig  halaványabb.  Hát  bizony  a  kitömő 
könnyen  nagyobbra  készíthette  éppen  ezeket 
s  hátuk  is  —  évtizedek  óta  a  napfényben,  vilá- 
gosságban állván  —  megfakulhatott.  Ezért  én 
addig,  míg  friss  példányok  nein  kerülnek  ha- 
zánkból, nem  tartom  az  íí//V///x  fajtát  orniszunk- 
ban  felveendőnek. 


Lxn's  nirhiinni^s  Vaia..  A  I'allas-ìóI  ercló 
név  a  Ldins  nrí/ci/hihis  keleti  alakjára  vonat- 
kozik s  tudtommal  még  nem  egészen  bizonyos, 
hogj'  a  Földközi  tengeren  élők  azonosak-e  a  keleti 
fajtával?  Ha  igen,  akkor  a  mii-liulirllc^i  Bruch 
1853.  nevet,  mint  későbbit,  a  i-arhiiniiins  helyet- 
tesítheti. Addig  azonban,  míg  ez  kétségtelenül 
be  nem  bizonyul,  én  a  mi  déli  ezüstös  si- 
rályainkat Ldvíis  anjciitahiís  mirlinhcllrsi 
Bruch  néven  említem.  A  költözködés  szakában 
a  Fertőn  s  hazánk  északi  részeiben  előkerülő 
ezüstös  sirályok  azonban  a  typikus  fajtához  tax- 
toznak,  nem  a  délihez. 


Cygnvs  hcwkki  Yabr.  Dr.  Madarász  az  ali- 
bunári  példány  csőrének  színezetét  rendellenes- 
nek találja.  Véletlenül  alkalmam  volte  példányt 
tüzetesen  megvizsgálhatni  s  így  jó  lélekkel 
mondhatom,  hogy  a  fiatalok  esőre  mindig 
túlnyomóan  sárga  s  náluk  az  orrlyuk  fekete 
szegése  a  jellemző  ;  tehát  rendellenességről  szó 
sincs.  Minthogy  a  «Tennészet»  és  az  «Aquila» 
is  már  közölte  e  fajnak  hazánkban  való  előfor- 
dulását, dr.  Madarász  elesik  attól  a  dicsőségtől, 
hogy  ő  vezesse  be  először  faunánkba. 


Paffiniix  yclkoiiaviiH  (Acerbi).  A  magyar  ten- 
gerparton előforduló  déli  alak  három  névvel 
jelzendő :  Puf/iiniíi  iniffiiius i/elkouii iiKsiAcERBi). 
A  Gömörmegyében  Yernái-on  lövött  s  a  nemz. 
múzeumban  levő  példány  azonban  az  északi, 
tj-pikus  fajtához  tartozik,  legalább  úgy  emlék- 


wiiklich  zu  afflili^  gezogen  werden  können".' 
scheint  mir  fraglich,  da  es  mir  nicht  recht  ein- 
leuchten will,dass  man  so  subtile  Kennzeichen  - 
wie  solche  die  beide  Formen  charakterisieren 
an  den  seit  langen -lahren  dem  Sonnenlicht  aus- 
gesetzten, aufgestellt  praeparierten  Exemplaren 
richtig  erkennen  kann.  Der  hauptsächliche 
Unterschied  zwischen  uf/iiiis  und  fusnis  ist 
nämlich,  dass  die  Erstere  etwas  grösser  und  am 
Mantel  lichtergi-au  gefärbt  ist.  Dieser  unter- 
schied kann  bei  den  fraglichen  Exemplaren 
kaum  sicher  constatiert  werden,  weil  ja  dieselben 
bei  der  Präparation  möglicherweise  grösser 
ausgefallen  und  auch  dem  Lichte  fortwäh- 
rend ausgesetzt  am  líücken  verbleicht  sind. 
Deswegen  kann  (if/iiii.^,  so  lange  wir  keine 
frischen  Vögel  im  Lande  erhalten,  in  unserer 
Fauna  nicht  figuriren. 

Lanis  cachi  una  IIS  (Pall.)  Der  von  Pallas 
herrührende  Name  ficai-liinìKins«  liezieht  sich 
auf  die  östliche  Form  \ on  Laras  arfjciilalus, 
und  scheint  es  mir,  ilass  noch  bis  heutigen 
Tages  nicht  sichergestellt  ist,  ob  die  Mittelmeer- 
Foi-m  der  Silbermöve  mit  der  östlichen  genau 
übereinstimmt.  Wenn  ja,  so  muss  freilich  die 
südliche  Silbermöve  anstatt  f.Kiiis  iiiiji'iilaliis 
micliuhelh'si  BnvcH.  18.53.  Laras  arnci/latMs 
cacliiininiis  Pall.  heissen.  Die  während  der 
Zugzeit  am  Neusiedler-See  und  in  Ober-Ungarn 
erseheinenden  Silbermöven  aber  sind  wohl  zur 
typischen  Form  zu  ziehen. 

Cyijinis  l)cu<icki  Yarr.  Dr.  v.  Madarász  fand 
die  Schnabelfärbung  des  in  Alibunár  erlegten 
Exemplars  al»iorm.  Zufälligerweise  konnte  ich 
dasselbe  auch  genau  untersuchen  und  wage  mit 
gutem  Gewissen  zu  behaupten,  dass  die  Schna- 
belfärbung  aormai  ist,  da  ja  alle  jaiairn 
Exemplare  vorherrschend  gelben  Schnabel  haben 
und  für  sie  die  schwarze,  ringförmige  Einfas- 
sung der  Nasenlöcher  charakteristisch  ist.  Nach- 
dem die  Erbeutung  dieser  Art  bereits  schon 
früher  in  »TerniészeU  und  in  der  «Anuiin« 
verzeichnet  war,  steht  die  Priorität,  diese  Art  in 
die  Landesfauna  eingeführt  zu  haben  Dr.  von 
Madarász  nicht  zii. 

Puffiaus  ycikouaaus  (Acerbi).  Die  am  Un- 
gar. Littorale  vorkommende  Form  ist  trinar: 
Riffiaas  pnfßnas  yclkoiunnis  (Acerbi)  zu  be- 
zeichnen. Das  im  Gömörer  Comitate  in  Vernar 
erlegte  und  im  ung.  Nat.  Museum  stehende 
Exemplar  gehört  jedoch  zur  typischen  Form  ; 
denn  wie  ich  mich  erinnere,  ist  das  Braun  sei- 


322 


szem  i-fii,  lio^y  sol<kiil  sötétfl)!)  luiriia  luitii,  iniiit 
ix  zá|,'riil)i  iiiúzoiiiiilian  Icvok. 

Fntlcrcnld  <i  rei  ira  L.  l8'J(J-boii  Fiuinu  és 
Lovraua  között  egy  fiumei  vadász  2  darabot 
eredménytelenül  hajszolt.  Ezt  az  adatot  Bru- 
SJNA  közölte,  de  dr.  Madakász,  úgy  látszik,  nem 
ismeri.  Én  az  1<si)<S-ban  megjelent  «Nomencla- 
tor  Avium  Eegni  Hungáriáén  czímű  műben  azért 
nem  vettem  föl,  mert  nem  volt  megállapítható, 
vájjon  a  madaralv  magyar  területen  fordultak-e 
elő  ?  Addig,  míg  dr.  Madarász  ezt  a  zágrábi  pél- 
dányról határozottan  ki  nem  mutatja,  faunánkba 
nem  vehetjük  fol. 

Qirathis  s((.r(ililix  (M.  &  W.)  Említeni  kel- 
lett volna,  hogy  nemcsak  a  tengerpart  vidékén, 
hanem  —  mint  irodalmi  adatok  és  bizonyító 
példány  is  erősitik  —  a  szorosabb  értelemben 
vett  magyar  területen  is  lövetett.  (Zimony; 
Krassó-Szörénymegye  hegységei.) 

Coliiniix  lidìddìiii  Brhm.  Ez  korántsem  faj, 
még  csak  nem  is  fajta,  hanem  színváltozata  a 
fürjnek,  mint  azt  lovag  Tschusi  az  «Aquilábann 
(1S'.)7.  -27.  1.)  bőven  kifejtette. 

ColiniiliK  iivia  Bonn.  Legrégibb  neve  Gme- 
LiN-től  ered,  mint  Hartert  kimutatta  (Ornith. 
Monatschrift  18ÍJ7.  lis.  1.);  tehát:  Coin, uba 
livid  Gm. 

Dr.  Madar.ísz  dolgozatának  bevezetőjében  azt 
mondja,  hogy  a  kik  Magyarország  orniszát  ta- 
nulmányozni kívánják,  azok  a  nemzeti  múzeum 
gyűjteményét  nem  nélkülözhetik.  Tökéletesen 
igaza  van.  Ehhez  én  csak  azt  teszem  hozzá, 
hogy  nem  nélkülözhetik  a  vidéki  és  magáno- 
sok gyűjteményét  sem,  még  pedig  egyszerűen 
azért  nem,  mert  pl.  —  hogy  többet  ne  mond- 
jak —  csupán  CsATÓ  -János,  dr.  Almásy  György, 
HuszTHY  Ödön  és  a  magam  gyűjteményének 
anyaga  liáromszor  annyi,  mint  a  nemzeti  mú- 
zeum magyar  anyaga  s  már  csak  azért  is  érté- 
kes, mivel  ezek  egyik-másika  kezdettől  fogva  az 
ornithologia  modern  irányának  megfelelőleg, 
a  fajok  változandóságát  is  szem  előtt  tartva, 
gazdagodott.  E  részben  pedig  a  nemzeti  mú- 
zeum madárgyűjteménye  nem  nyújt  elég  ta- 
nulságot. 


nes  Rückens  \-i(l  ilnnklcr  als  jenes  des  im 
Museum  zu  Agram  belindhciien. 

Fratocuìa  arrlini  L.  Im  .íahrc  Is'.iii  ver- 
folgte ein  Fiumaner  Jäger  zwischen  Fiume  und 
Lovrana  —  laut  Brusina's  Mitteilung  —  zwei 
Stück  am  Meere.  Dr.  v.  Madarász  scheint  die- 
ses Datum  nicht  zu  kennen.  Ich  habe  diese  Art 
im  (I  Nomenciator  Avium  Regni  Hungariœ  n  (  1 8Í)8) 
aus  dem  Grunde  nicht  aufgezählt,  weil  es  nicht 
sicher  war,  ob  die  Vögel  auf  ung.  Territorium 
gesehen  wurden.  Es  wäre  die  Pflicht  Dr.  von 
Madarász's  gewesen  genau  festzustellen,  ob 
das  im  Museum  zu  Agram  stehende  Exemplar 
auf  ungarischem  Gebiet  erbeutet  wurde  :  denn 
ohne  dieser  Sicherstellung  kann  man  die  Art 
in  der  Landesfauna  nicht  erwähnen. 

Ciircdbin  i^iiarililis  (M.  &  W.)  Es  hätte  darauf 
hingewiesen  werden  sollen,  dass  das  Steinhuhn 
nicht  nur  im  Littorale  vorkommt,  sondern  — 
und  dafür  haben  wir  bereits  veröffentlichte 
Daten  und  Belege  —  auch  im  Krassó-Szörényer 
Comitat.  Wurde  in  Zimony  auch  erlegt. 

Colurnix  balda  ini  (Brhm.)  Dies  ist  weder 
eine  Ai-t,  noch  Unterart,  sondern  eine  Phase 
unserer  Wachtel,  wie  es  ja  Victor  Ritter  von 
Tschusi  in  der  cAquilan  (18U7.  p.  2().)  ausführ- 
lich bewiesen  hat. 

Col'umba  lii'ia  (Bonn.)  E.  Hartert  machte 
darauf  aufmerksam,  dass  der  Autor  dieser  Art 
Gmelin  ist  (Orn.  Monatsschr.  1807.  p.  148.); 
also  Coluniba  lii'ia  Gm. 

Dr.  V.  Madarász  sagt  in  der  Einleitung  seiner 
Arbeit,  dass  jene,  welche  die  Ornis  Ungarns 
studieren  wollen,  die  Sammliing  des  ung.  Nat. 
Museums  unmöglich  entbehren  können.  Dazu 
gebe  ich  meine  vollste  Beistimmung.  Füge  aber 
noch  hinzu,  dass  eben  so  wenig  die  Lokal- 
Sammlungen  und  jene  der  Privaten  unberück- 
sichtigt bleiben  dürfen,  und  zwar  ganz  einfach 
darum,  weil  ja  z.  B.  —  ich  will  nur  einige  von 
diesen  nennen  die  Sammlungen  von  J.  von 
CsATÓ,  Dr.  G.  V.  Almásy,  E.  v.  Huszthy  und 
schliesslich  die  meinige  an  Material  (Ung.  Vögel) 
(Ireiinal  so  viel  besitzten,  als  das  Nat.  Mu- 
seum, was  schon  deshalb  wertvoll  ist,  da 
einige  dieser  Sammlungen  von  Anfang  her  mit 
der  modernen  Richtung  der  Ornithologie  rech- 
nend, auf  die  Abänderlichkeit  der  Arten  basiert 
sind.  Diesbezüglich  ist  jedoch  gerade  das  Nat. 
Museum  wenig  lehrreich. 


323 


Frivaldszky  János  emlékezetének. 

Mint  a  Il-ik  nemzetközi  ornithologiai  congres- 
sus  iratainak  és  munkálatainak  örököse,  a  Ma- 
gyar Ornithologiai  Központ  a  kegyelet  ösz- 
tönétől indíttatva,  kötelességet  lát  abban,  hogy 
Frivaldszky  János,  az  érdemes  magyar  ku- 
tató emlékének  a  következő  nyilatkozattal  ál- 
dozzon. 

Dr.  Madarász  Gyula  a  «Természetrajzi  Füze- 
tek» XXII.  köt.  (1899)  344.  és  következő  lapjain 
«Újabb  adatok  Magyarország  Orniszához»  czim 
alatt  egy  dolgozatot  tesz  közzé,  melyben  a  követ- 
kező passzus  fordul  elő  : 

«Leghitelesebb  munkának  tekinthető  az  «Avefí 
Htingarine,  melyet  Frivaldszky  János  szerkesz- 
tett a  Budapesten  tartott  Il-ik  nemzetközi  orni- 
thologiai kongresszus  alkalmára.  Ezen  munka 
részint  a  kongressuson  kiállított  múzeumi  és 
magánosak  madaraira,  részint  pedig  Petényi 
Saiamon  ornithologus  hátrahagyott  jegyzeteinek 
egy  részére  lett  alapítva.  .  .  .  Sajnos,  hogy  e 
murila  szerzője  nem  volt  szakember  az  orni- 
thologia  terén  s  így  nem  vehette  figyelembe  ama 
faji  és  helyi  váUozatokal ,  melyek  ((mnánkal  ki- 
vált!, épen  jellemzik. 

A  kongresszus  iratail)ól  azonban  tisztáu  ki- 
tűnik, hogy  : 

Frivaldszky  János  a  magyar  Bizottság  részé- 
ről, az  1891,  január  16-ikán  tartott  ülésen,  az 
«Aves  Hungaiiseii-nak  megszerkesztésével  azért 
bízatott  meg,  mert  az  ornilhologiában  is  jár- 
tas volt,  ezenkívül  a  latin  nyelvet  is  bírta. 

És  Frivaldszky  János  e  munkát  azzal  a  hatá- 
rozott kikötéssel  vállalta  el,  hogy  neki  Magyar- 
ország minden  órnithologusa,  legfőként  és  név- 
szerint  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum  Ornitholo- 
giai osztályának  szaköre  :  dr.  Madarász  Gyula 
segítségére  lesz. 

Ilyen  értelemben  e  munka  elkészítésénél  Ma- 
gyarország minden  órnithologusa,  s  így  dr.  Ma- 
darász Gyula  is  közreműködött,  miből  követ- 
kezik, hogy  mindenik,  legkülönösebben  pedig 
dr.  Madarász  a  finom  eltérésekre  —  «minute 
differences  »-re*  vonatkozó  bármely  nézeteit  ér- 
vényre juttathatta,  feltéve,  hogy  azok  kellő  ala- 
pon állanak.  Füivaldszky  János  részéről  e  tekin- 

*  Megjegyzeiulií.  liogy  di'-  Madarász  ilolKoziitáljaii 
a  magyar  és  az  angol  szöveg  nem  egyezik.    Szurl:. 


Den  Manen  Johann  von  Frivaldszky's. 

Als  Erbin  der  Schriften  und  Arbeiten  des 
IL  internationalen  ornithologischen  Congresses, 
dessen  thätiges  Mitglied  Johann  v.  Frivaldszky 
war,  und  geleitet  von  der  Pietät  für  diesen  ver- 
dienten ungarischen  Forseher,  erachtet  es  die 
Ungarische  Ornithologische  Centrale  als  ihre 
Pflicht,  folgende  Erklärung  abzugeben. 

Dr.  Julius  v.  Madarász  hat  in  «Természet- 
rajzi Füzetek»,  Tom.  XXII.  1899  p.  344  u.  ff. 
eine  Arbeit  veröffentlicht,  welche  folgenden  Titel 
führt:  «Further  Contribution  to  the  Hungarian 
Omis»,  worin  dann  folgender  Passus  vorkommt: 

«We  may  consider  Jon.  v.  Frivaldszky's  «Aves 
Hungarise»  upon  Our  Omis,  published  by  him 
on  occasion  of  the  II.  Ornith.  Congress  held  at 
Budapest,  as  the  most  reliable  work.  This  publi- 
cation was  based  partly  upon  the  birds  exhibi- 
ted at  the  time  of  the  Congress  by  the  Museum 
and  by  private  persons,  and  partly  upon  thos 
notes,  which  the  late  Ornithologist  Salamon 
Petényi  left  us.  It  is  to  be  regretted,  that  the 
Author  of  this  work  was  not  a  professional  Or- 
nithologist, and  thus  was  not  able  to  understand 
those  minute  differences,  whivh  are  so  highly 
characteristic  of  our  Omis.«* 

Aus  den  Schriften  des  Congresses  ist  aber  Fol- 
gendes zu  entnehmen  : 

Johann  v.  Frivaldszky  wurde  von  Seite  des 
ungarischen  Comités  in  dessen  Sitzung  vom 
IG.  Jänner  1891  mit  der  Verfassung  des  Werkes 
«Aves  HungariiB»  desswegen  betraut,  weil  er 
auch  in  der  Ornithologie  bewandert,  und  ausser- 
dem in  der  lateinischen  Sprache  fest  war.  Johann 
V.  Frivaldszky  übernahm  die  Arbeit  unter  der 
ausdrücklichen  Bedingung,  dass  ihm  alle  Orni- 
thologen  Ungarns  und  ganz  besonders  der  Spe- 
eialcustos  der  ornithologischen  Abteilung  am 
ungarischen  National-Museum,  Dr.  Julius  v. 
Madarász,  an  die  Hand  gehen. 

In  diesem  Sinne  haben  an  diesem  Werke  alle 
Ornithologen  Ungarns  und  auch  Dr.  J.  v.  Mada- 
rász mitgethan,  woraus  folgt,  dass  jeder,  beson- 
ders Dr.  Madarász,  alle  Feinheiten  —  «minute 
differences»  — geltend  machen  konnte,  voraus- 
gesetzt, dass  er  welche  begründete  hatte.  Von 
Seite  V.  Frivaldszky's  war  in  dieser  Hinsicht 


lieiuerkü 
Ulli  eug 


iem  Op: 


32  i 


tétben  valami  akadályt  még  gondolni  sem  lehe- 
tett, ezt  kizárta  már  a  jelleme  is. 

De  ha  csakugyan  ez  az  eset  lett  volna,  dr. 
Madarász  GviLÁnak  még  akkor  is  a  legszebb 
alkalma  lett  volna  magát  az  o  »professiona- 
tus  ornühologiai  finom-megkülönböztetéseiveU 
kUüntetin  ahhan  a  müvében,  melynek  czime  : 
«Magyarázó  a  második  Nemzetközi  Ornithologiai 
Congressus  alkalmával  Budapesten  i'endezett 
Magyarországi  Madarak  kiállításához ,  a  ma- 
gyar kiállitási  Bizottság  megbízásából  össze- 
áUíloüa  dr.  Madakász  Gyula»;  ezt  dr.  Madarász 
annyival  inkább  tehette  volna,  mert  az  ő  «Ma- 
gyarázó»-ja  1891  aprii  22-ikén,  tehát  az  «Aves 
Hungariíe»  elölt,  —  melynek  Praefatió-ja  csak 
május  10-dikéröl  (1891)  van  keltezve,  —  je- 
lent meg. 

Dr.  Mad-urász  GviLÁnak  e  tekintetben  feltét- 
lenül szabad  keze  volt,  s  mégis  müvében,  a 
Nomenklatura  és  faji  megkülönböztetések  tel- 
jesen egj'bevágók  az  «Aves  Hungarise»-ban  le- 
vőkkel és  így  teljesen  elesik  az  a  joga,  hogj' 
a  zoologia  körül  nagy  érdemeket  szerzett  kuta- 
tónak, a  megboldogult  Frivaldszky  jÁNosnak 
emlékét  és  tudományos  hírnevét  bolygathassa. 

Továbbá  el  volt  határozva,  hogj^  mindazok  a 
fajok,  a  melyek  Horvátország  területén  előfor- 
dulnak és  nyilvános  gyüjteménj-ekben  bizonyító 
példányokkal  vannak  képviselve,  de  Magyar- 
országon bizongíló  pélilányokkal  iyazolhalólag, 
még  nem  tahillallak,  az  ilyen  fajok  ne  vétes- 
senek fel,  hanem  ezeknek  a  kiállítása  és  felso- 
rolása Brusina  Spieidion  tanárra,  illetőleg  a 
zágrábi  országos  múzeumra  bízassék  ;  a  mi  úgy 
is  történt.  Ha  tehát  most  dr.  Madarász  Gyula 
a  hoiTát  fajokat  mint  Magyarországra  nézve 
újakat  mutatja  be  s  ezt  a  Frivaldszky- féle  munka 
hiányának  tünteti  fel,  ez  vagj^emlékezetbeli  gyen- 
geség, vagy  pedig  még  annál  is  rosszabb  valami. 
Madarász  GYULÁnak  e  tekintetben  rendelkezé- 
sére állottak  a  magyar  tudományos  Bizottság 
összes  aktái,  sőt  a  mi  több  :  ennek  a  Bizottság- 
nak  a  határozataiba  ö  ü  befolyt,  még  pedig 
mint  a  jegyzőkönyv  vezetője. 

Egyébiránt  abban  a  helyzetben  vagyunk, 
hogy  Frivaldszky  János  ornithologiai  képessé- 
gét illetőleg  olyan  tekintélyre  hivatkozhatunk, 
a  melyet  dr.  Madarász  GvuLÁnak  is  feltétlenül 
respektálnia  kell,  s  a  mely  így  nyilatkozott: 
«Nemkülönben  (mint  Frivaldszky  Imre)  Fri- 
valdszky János  lelkes  természetbúvárunk  is  sok 
szép  és  értékes  adaüal  gazdagüá   a   imzánkra 


irgend  ein  Hinderniss  gar  nicht  denkbar  ;  dies 
schloss  sein  Charakter  aus. 

Doch  selbst  wenn  es  der  Fall  gewesen  wäre, 
hatte  Dr.  Julius  v.  Madarász  die  vollste  Gele- 
genheit, seiiie  »professionell-oimithologischen 
Feinheiten«  in  seinem.  Opus  geltend  zu  machen, 
dessen  Titel,  wie  folgt,  lautet  :  «Erläuterungen 
zu  der  aus  Anlass  des  II.  int.  ornith.  Congresses 
zu  Budapest  veranstalteten  Ausstellung  der  un- 
garischen Vogelfauna,  im  Namen  des  ung.  Aus- 
steUungs-Comites  zusammengestellt  von  Dr.  Ju- 
lius V.  Madarász»,  und  dass  umsomehr,  als  diese 
Erläuterungen  am  22.  April  1891,  also  vor  den 
«Aves  Hungáriáé»  erschienen,  deren  Vorwort 
erst  vom  10.  Mai  1891  datiert  ist. 

Dr.  .Julius  v.  Madarász  hatte  absolut  freie 
Hand  ;  und  trotzdem  decken  sich  in  seinem 
Werke  Nomenclatur  und  specifische  Unterschei- 
dung genau  mit  jenen  der  «Aves  Hungáriáé», 
somit  entfällt  auch  vollkommen  sein  Recht  an 
dem  Andenken  und  der  wissenschaftlichen  Re- 
putation des  verstorbenen,  um  die  Zoologie  hoch- 
verdienten Forschers,  Johann  v.  Frivaldszky  zu 
rütteln. 

Ferner  wurde  bestimmt,  dass  alle  Species, 
welche  auf  dem  Gebiete  Croatiens  vorkommen 
und  als  solche  in  öffentlichen  Sammlungen  be- 
legt sind,  falls  sie  nicht  aueli  auf  dem  Gebiete 
Ungarns  gefunden  und  belegt  luurden,  nicht 
aufgenommen,  werden  sollen  und  deren  Aus- 
stellung und  Enumeration  dem  Professor  Spi- 
RiDioN  Brusina,  bezw.  dem  Landesmuseum  in 
Zágráb  überlassen  bleiben  möge,  was  auch  ge- 
schehen ist.  Wenn  also  jetzt  Dr.  Julius  v.  Mada- 
rász croatische  Arten  als  für  Ungarn  neu  auf- 
weist und  dies  als  Mangel  der  v.  Frivaldszky'- 
scben  Arbeit  darstellen  will,  so  ist  dies  entweder 
Gedächtnissschwäche  oder  noch  etwas  übleres. 
Dr.  Julius  v.  Madarász  standen  in  dieser  Bezie- 
hung alle  Acten  des  ungarischen  wissenschaft- 
lichen Comités  zur  Verfügung  und  noch  mehr  : 
er  hat  an  den  Besddüssen  dieses  Comités  teil- 
genommen, und  zwar  als  desseii  Schriftführer. 

übrigens  sind  wir  in  der  Lage  hinsichtlich 
der  ornithologischen  Befähigung  .Johann  v.  Fri- 
valdszky's  eine  Auctorität  anzuführen,  vor  wel- 
cher sich  Dr.  JuLns  v.  Madarász  unbedingt 
beugen  muss,  die  da  sagte:  «Ebenso  —  (wie 
EitEKicH  V.  Frivaldszky)  —  bereicherte  Herr 
Johann  v.  Frivaldzsky,  unser  eifriger  Natur- 
forscher, die  ornilhologische  Literatur  mit  vie- 


vonatkozó  iivdiiiiìKtl  az  <irnilliolo<jia  lerrii.  is.n 
Ezt  az  elismerést  nyilvánító  tekintélyt  úpy  hív- 
ják, hogy:  dr.  Madarász  Gyula;  a  forrás  pedig: 
«Rendszeres  névsora  a  magyarországi  mada- 
raknak stb.,  közli:  dr.  Madakász  Gyula,  őrseged 
a  Magyar  Nemzeti  Múzeum  állattani  osztályá- 
nál, Budapest,  1881.  3.  lap.» 
Budapest,  18'JIJ  augusztus. 

A  Maijjiar  ünűlltolu;iiai  Közpotil. 


len  sciinnvn  uml  incrli'dílcii  llnlcu.»  Die  Aucto- 
rität,  welche  diese  anerkennenden  Worte  sprach, 
heisst  Dr.  Julius  v.  Madarász  ;  die  Quelle  ist  : 
«Systematische  Aufzählung  der  Vögel  Ungarns 
etc.  von  Dr.  Julius  Madarász,  Assistent  an  der 
zool.  Abth.  des  ung.  Nat.-Museums,  Budapest 
1881  pag.  3.» 

Budapest  im  August  189'J. 

J)ic  Uiiij.  Urinili.  Cf nivale. 


KISEBB  KOZLKSEK. 


KEEINEllK  MITTEILUNGEN. 


Pásztormadár.  Délnyugoti  Ázsiának  s  délkeleti 
Európának  e  rendes  lakója  ebben  az  évben 
Közép-  és  Nyugot-Eurúpa  több  országait  s  ezek 
között  hazánkat  i.s  megtisztelte  látogatásával. 
Hozzánk  a  következő  helyekről  következők  je- 
lentették be  : 


Der  Rosenstaar.  Dieser  ständige  Bewohner  des 
südwestlichen  Asien  und  südöstlichen  Europa 
besuchte  heuer  neben  anderen  Ländern  Mittel- 
und  West-Europas  auch  unser  Vaterland.  Unser 
Institut  bekam  von  folgenden  Orten  und  Herren 
Berichte  : 


Mai  17.  Pancsova      .- „.     ^ 

«  18.  Mácsa  (Com.  Pest) 

(I  22.  Kéthely  (Com.  Somogy) 

«  23.  Guta  (Com.  Komárom) 

«  23.  Balaton-Fenék  (Com.  Zala) 

«  24..  Béllye  (Com.  Baranya),., 

«  24.  Vaál  (Com.  Fehér) 

«  24.  Duna-Pentele  (Com.  Fehér i 

(.  25.  Kót  (Com.  Bihar) 

«  26.  Puszta-Pó  (Com.  Arad) 

«  28.  Csorvás  (Com.  Békés) 

II  28.  Tavarna  (Com.  Zemplén) 

Jun.  1.  Csenger  (Com.  Szatmár) 

«  2.  Ungvár 

«  14.  B.-Csaba  (Com.  Békés) 

«  16.            (I             II         (I 

«  22.  P.-Vizesda  (Com.  Torontáli 


Bejelentő  neve. 

íiamc  ber  ä^ciidjtcvjtattciibcii. 

Dr.  Lendl  A. 

Erdögondnokság. 
ÇotilofTO'dltuiig. 
Dr.  Lendl  A. 
Dr.  Lendl  A. 
Herman  0. 
Pfennigberger  J. 
Dr.  Lendl  A. 


RosoNowszKY  Fr. 
Szabó  J. 
SzÜTS  B. 
Dr.  Lendl  A. 

Linder  K. 
Tarján  Tibor. 
Lakatos  K. 

M.  0.  K.  (U.  0.  C.) 


Sterna  cantiaca  Gm.  A  Kenti  csér  mindeddig 
nem  szerepelt  hazánk  madárvilágában.  F.  é. 
április  hóban  azonban  —  mint  Tsuhusi  Viktor 
lovag  barátom  szíves  volt  értesíteni  —  Fiume 
vidékén  lövetett.  Tudakozódásomra  vájjon  a 
madár  kétségen  kívül  magyar  területen  került-e 
meg  ?  TscHUsi  lovag  szíves  volt  a  madár  elejtő- 
jének,  Barac  urnák  illető  levelét  elküldeni,  mely 
szerint  ápr.  17-én  e  faj  több  példánya  jelent 
meg  Fiume  kikötője  környékén  s  közülök  Barac 

Aquila.  VI. 


Sterna  cantiaca  Gm.  Die  Brandeeeschwalbe 
fehlte  bis  heute  in  unserer  Landesfauna.  Nach 
einer  gütigen  Mittbeilung  Victor  Ritter  von 
TsuHusi's  wurde  sie  jedoch  im  April  1.  J.  bei 
Fiume  erlegt.  Meine  bezügliche  Nachfrage,  ob 
der  Vogel  auf  ung.  Gebiet  erlangt  wurde?  gab 
Herrn  Victor  Ritter  von  Tschusi  die  Gelegen- 
heit, den  Brief  Herrn  Barao's  —  der  den  ge- 
nannten Vogel  schoss  —  zur  Einsicht  zu  sen- 
den. Daraus  geht  hervor,  dass  Herr  Barac  am 
tó 


úr  ápr.  20-án  3  db-ot  lőtt,  még  pedig  magyar 
területen.  Ezek  közül  1  db  ïschus:  lovag  gyűj- 
teményébe, 2  db  pedig  a  zágrábi  orsz.  múzeumba 
került.  Ch. 


17-ten  April  mehrere  Brandseeschwalben  aus- 
serhalb des  Hafens  von  Fiume  sah  und  am 
20-ten  April  auch  3  Stück  u.  zw.  auf  ung. 
Gebiet  —  erlegte,  von  denen  I  Expl.  an  Herrn 
ViCTOK  lin-TEE  VON  TscHusi,  2  Expl-e  dagegen 
an  das  Landesmuseum  in  Agram  gelangten.  Cli. 


Fehérszárnyú  pacsirta  Liptó-Újvár  környékén. 
Mint  ritka  jelenséget  érdemesnek  tartom  közölni, 
hogy  a  f.  évi  (1899).  február  26-ikán  a  fehér- 
szárnyú pacsirtának  —  Alauda  sibirica  Gm.  — 
melj'et  eddig  ezen  a  vidéken  még  soha  sem  lát- 
tam, Hybbe  ésVichodna  községek  között,  az  or- 
szágúton egy  harmincz  darabos  csapatjával  ta- 
lálkoztam, mely  azonban  olyan  vad  volt,  hogy 
nem  lehetett  kellőleg  megközelítenem.  Miután 
apró  sréttel  tett  lövési  kísérleteim  eredményte- 
lenek voltak,  nyül-sréttel  lőttem  rájuk  s  ezzel 
sikerült  is  egy  darabot  közülök  elejtenem,  de  ez 
sajnos  úgy  összeroncsolódott,  hogy  csak  a  faj 
megállapítására  használhattam  fel. 

Liptó-Ujvártt,  1899.  V.  24.        Etil  Gusztáv. 


Die  Spiegellerche  in  der  Umgebung  von  Liptó- 
Ujvár.  Am  26.  Feber  1.  J.  (1899)  traf  ich  auf  der 
Landstrasse  zwischen  den  Gemeinden  Hybbe 
und  Vichodna  eine  hier  nie  gesehene  seltene 
Erscheinung,  einen  Flug  von  30  Stück  Spiegel- 
lerchen —  Alauda  sibirica  —  welche  jedoch 
so  scheu  waren,  dass  ich  mich  Ihnen  nicht  ge- 
nügend nähern  konnte.  Da  meine  Versuche  mit 
Vogeldunst  erfolglos  blieben,  schoss  ich  mit 
Hasenschrot  nach  ihnen,  mit  welchem  ich  auch 
ein  Stück  erlegte.  Dieses  war  jedoch  derart 
zerschossen,  dass  ich  es  eben  nur  zur  Bestim- 
mung der  Art  benützen  konnte. 

Liptó-Ujvár  1899  V.  24. 

Gmlav  Erll. 


PERSONALIA. 


HeemjVN  Ottó,  a  Magy.  Ornithologiai  Köz- 
pont főnöke,  a  Müncheni  Ornithologiai  Egyesü- 
letnek tiszteletbeli  tagjává  neveztetett  ki. 


().  Hekman,  Chef  der  Ungarischen  Ornitholo- 
gischen  Centrale,  wurde  zum  Ehrenmitgliede  des 
ürnithologischen  Vereins  München  ernannt. 


Kitüntetés.  Köhlek  Fk.  Jenő,  gera-unterm- 
hausi  könyvkiadó  és  kereskedőnek  elismerésül 
a  Közép-Európa  madarait  tárgyaló  Naumann- 
féle  természetrajz  új  kiadásáért,  a  tudomány  és 
művészetnek  szóló  Anhalt  herczegségi  érdem- 
rend adományoztatott. 


Auszeichnung.  Der  herzogl.  Anhaltische  Ver- 
dienst-Orden für  Wissenschaft  und  Kunst  ist 
dem  Verlagsbuchhändler  Fb.  Eugen  Köhlek  in 
Gera-Untermhaüs  als  Anerkennung  für  seine 
neue  Ausgabe  von  «Naumann's  Naturgeschichte 
der  Vögel  Mitteleuropas»  verliehen  worden. 


327 


Ornithologusok  gyűlése  Sarajevóban. 
Zur   Ornithologen- Versammlung   in    Sarajevo. 


A  Sarajevóba  1899  szeptember  Í25 — á9-re 
tervezett  gyűlés  határideje  nagy  lépésekkel  kö- 
zeledvén, van  szerencsénk  a  résztvevőket  tisz- 
telettel értesíteni,  hogy  Magyarország  terüle- 
tére és  befolyási  körére  a  következő  vonalakra 
kedvezmények  biztosíttattak  : 

1.  L.  m.  Brück,  ill.  Marchegg— Budapest, 
Bród  vasúton  oda  vissza. 

2.  Metkovic — Fiume  gőzhajón- 

3.  Fiume — Budapest,  Brück,  ill.  Marchegg. 

4.  Bosznia  és  Herczegovina  területére  külön 
gondoskodás  történik. 

Gondoskodunk,  hogy  a  résztvevők  idejekorán 
kaphassák  meg  igazolványaikat. 
Budapest  1S99  augusztus  15. 

M  O.  K. 


Der  Termin  für  die  geplante  Versammlung 
in  Sarajevo  —  vom  25.  bis  29.  September  — 
naht  mit  Riesenschritten  und  haben  wir  die 
Ehre  die  Theilnehmer  hier  zu  benachrichtigen, 
dass  für  das  Gebiet  Ungarns  und  jener  Sphaere, 
welche  beinflusst  werden  kann,  folgende  Ko- 
stenerleichterungen gesichert  sind. 

1.  Brück  a  L.,  resp.  Marchegg  incl.  Budapest 
bis  Brod  —  per  Bahn  —  hin  und  zurück. 

2.  Metkovic — Fiume  per  Dampfschiff. 

3.  Fiume,  Budapest — Brück  a  L.  Marchegg. 

4.  Für  das  bosnisch -herzegowinische  Gebie. 
wird  besonders  vorgesorgt. 

Es  wird  Sorge  getragen,  dass  die  Theilnehmer 
die  Legitimationen  rechtzeitig  erhalten. 

Budapest  den  15.  Aug.  1899.  U.  0.  C. 


NEKROLOG. 


JOHN  CORDEAUX. 


A  madártan  nemes  tudományát  nagy  veszte- 
ség érte.  A  szerető  fiú  f.  é.  augusztus  2-ika  alatt 
Great  Cotes  House  E.  S.  0.  Lincolnból  tudatja 
velünk,  hogy  atyja,  John  Cordeaux  meghalt. 
A  Magyar  Ornitliologiai  Központ  Cordeauxban 
tiszteleti  tagját  s  az  "On  the  migration  of  Birds 
as  observed  on  the  East  Coast  of  Great  Britain» 
czímű  értekezés  szerzőjét  gyászolja,  mely  érte- 
kezés a  U-dik  nemzetközi  ornithologiai  Con- 
gressus  irataiban  jelent  meg. 

John  Cordeaux  barátja  volt  intézetünknek, 
megbízhatósága  és  hűsége  vetekedett  a  termés- 
aranyéval. Azok  a  közös  megfigyelések,  a  me- 
lyeket Helgoland  madárörével,Gietkevel  végzett, 
a  legvonzóbbak  közé  tartoznak.  Az  avipha?no- 
logia  terén  szerzett  érdemei  hervadhatatlanok. 
M.  0.  K. 


JOHN  CORDEAUX. 


Die  edle  Ornithologie  hat  einen  schweren 
Verlust  zu  betrauern.  Laut  einer  Nachricht  des 
liebenden  Sohnes  ddto  Great  Cotes  House  R. 
S.  0.  Lincoln  2.  August  1899,  ist  John  Cordeaux 
todt.  Die  Ungarische  Ornithologische  Centrale 
betrauert  in  Cordeaux  ihr  Ehrenmitglied,  den 
Verfasser  der  Abhandlung  «On  the  migration 
of  Birds  as  observed  on  the  east  Coast  of  Great 
Britain»,  welche  in  den  Schriften  der  II.  interna- 
tionalen ornithoiogischen  Congresses  erschien. 

John  Cordeaux  war  ein  Freund  unserer  An- 
stalt, verlässlich  und  treu  wie  gediegenes  Gold. 
Die  correspondierenden  Beobachtungen,  welche 
er  mit  Gietke,  dem  Vogelwart  von  Helgoland 
vollzog,  gehören  zu  den  anziehendsten.  Seine 
Verdienste  auf  dem  Gebiete  der  Aviphänologie 
sind  unvergänglicli.  U.  0.  C. 


AQUILA.    t:~:: 

A    ISIAGYAR   MADÁRTAN  KÖZPONTI   FOLYÓIRATA. 

PElilüDICAL  OF  OKNITHOLOGY.  JOURNAL  POUU  L'ORNITHOLOGIE.  ZEITSCHRIl-T  FÜR  ORNITHOLOGIE. 

lílUTEH  liYTHE  HUNGARIAN  CENTIÌAL-RUREAU     PUBLIÉ  PAR  LE  BUREAU  CENTRAL  POUR     ORGAN  DES  UNGARISCHEN  CENTIÌALBUREAUS 
FOR  ORNITHOLOGXAL  OBSERVATIONS.  I.ES  OBSERVATIONS  ORNITHOLOGIQUES.  FÜR  ORNITH.  BEOBACHTUNGEN. 


Nr.  4.  sz.  1899.  üecz.  31. 


Budapest,  N.-Múzeum. 


Évfolyam  VI.  Jahrgang 


A  madarak  védelme.* 

ChEKNEL  ISTVÁN-tÓl. 


Vogelschutz.* 
Von  Stei'h.  V.  Chernél. 


«Mikor  madárnak  fészkére  találsz 
az  úton,  akárminemű  fán  vagy  a  föl- 
tlön, melyben  madárfiókák  vagy  tojá- 
sok vannak  és  az  anyjok  ül  az  ö  fiain 
■  vagy  tojásain  :  ne  vedd  el  az  anya- 
madarat ;  sem  a  fiait  vele  ...» 

Mózes  V.  k.  XXII.  r.  6.  v. 

«Miképen   a   madaraknak    minden 
bűnök  nélkül  vetik  meg  a  hálót  .  .  .i> 
Példabesz.  k.  1 :  17. 

Az  ((emberben  az  ember»  parancsolja,  hogy 
ne  csak  uralkodjunk  a  többi  élőlény  fölött,  ha-  ' 
nem  hogy  hatalmunkat  igazságosan  éreztessük. 

Pusztán  az  értelem  szavára  hallgatva,  önzé- 
sünk elragad,  az  anyag  után  való  féktelen  vágy- 
nak nyit  utat  s  a  valóság  igazának  felismerésé- 
ben is  megkápráztat. 

Zsarnokságra  vezet,  irtunk  és  kifosztjuk  a 
természet  kincseit,  melyekkel  csak  akkor  gazdál- 
kodhatunk magunkhoz  méltóan,  ha  érzelmeink 
sugalmazására  is  hallgatunk. 

Ész  és  szív  mindig  együttessen  vezessen,  mert 
a  szellem  erejének  és  a  kedély  nemességének 
kellő  összhangjával  fogunk  csak  igazán  az  ((ok- 


*  Mutatvány  «Magyarorszá,g  Madarai,  különös  te- 
kintettel gazdasági  jelentőségükre»  czímű  munkából, 
irta  chernelházi  Chernél  István,  képekkel  ellátták 
HÁRY  Gydl.\  és  NÉCSEY  IsTvÁN.  HERMAN  Otto  Veze- 
tése alatt  kiadta  a  földmivelésügyi  m.  kir.  ministe- 
rium  megbizásából  a  Magyar  Ornithologiai  Központ. 
Két  kötet  187  és  830  oldalnyi  szöveggel,  40  szí- 
nes, 16  fekete  táblával  és  .59  szövcgrajzzal.  Buda- 
pest, 1899. 
Aquila.  VI. 


«Wenn  dir  auf  dem  Wege  ein 
Vogelnest  mit  Küchlein  oder  Eiern 
aufstusst,  am  Baume  oder  auf  der 
Erde,  wo  die  Mutter  auf  den  Küch- 
lein oder  Eiern  sitzt  :  so  sollst  du 
nicht  beide,  die  Mutter  sammt  den 
Jungen  ausheben  .  .  .• 

V.  B.  Moses   XXn.  Kap.  6.  V. 

«So  wie  sie  ihr  Netz  den  un- 
schuldigen Vögeln  stellen»  .  .  . 

Sprichworte  I.  B.  17. 

Der  «Mensch  im  Menschen»  befiehlt,  sämmt- 
liche  Lebewesen  nicht  nur  zu  beherrschen, 
sondern  ihnen  seine  Macht  auch  gerscld  fühlen 
zu  lassen. 

Bloss  vom  Verstände  geleitet,  wird  man  vom 
Eigennutz  hingerissen,  wird  der  ungezügelten 
Sucht  nach  dem  Materiellen  der  Weg  gebahnt 
und  man  wird  in  der  Erkenntnis  der  Wahrheit 
allzuleicht  geblendet. 

Es  führt  dies  zur  Tyrannei,  man  vernichtet 
und  beutet  die  Schätze  der  Natur  aus,  mit  wel- 
chen man  seiner  würdig  zu  haushalten  nur 
dann  versteht,  wenn  man  auch  den  Einflüste- 
rungen der  Gefühle  Gehör  schenket. 

Herz  und  Sinn  müssen  uns  gemeinschaftlich 
leiten,  sollen  wir  uns  kraft  des  Geistes  und 
Gemüthsadels  wirklich    über  die    ((unverstän- 


*  Übersetzung  aus  dem  Werke  :  ((Die  Vögel  Ungarns 
mit  besonderer  Berücksichtigung  ihrer  landwirth- 
schaftliehen  Bedeutung»,  verfasst  von  Stephan  Cher- 
nél von  Chernelháza,  illustriert  von  .Julius  v.  Háry 
und  St.  Nécsey.  Unter  der  Leitung  von  Otto  Her- 
man im  Auftrage  des  königl.  uug.  Ministeriums  für 
Ackerbau  herausgegeben  von  der  Ung.  Ornith.  Cen- 
trale. Zwei  Bände.  187  und  830  Seiten  Text,  40  Chromo-, 
16  Schwarz-Tafeln  und  59  Textfiguren.  Budapest  1899. 
43 


330 


talán  állatoki)  fölé  kerekedni  s  a  természet  egé- 
széből egy  fejjel  kiemelkedni. 

Kiváltságos  jogokat  szereztünk,  de  ezekből 
'folyó  kötelességeket  is,  melyek  figyelmeztetnek 
arra,  hogy  mikor  korlátlanul  rendelkezhetünk 
az  állatok  életével,  erőnket  ne  éreztessük  az 
ártatlanokkal  s  ne  irtsuk  ki  véglegesen  a  bűnö- 
söket sem,  mert  nekik  is  van  joguk  az  élethez, 
ők  is  szükségszerű  hivatást  töltenek  be  a  termé- 
szetben 8  hozzájárulnak  az  egyensúly  fentartá- 
sához. 

Ha  kultúránkkal  kénytelenek  vagj-unk  is  a 
természettel  szembe  szállni,  bizon3'os  növénye- 
ket és  állatokat  haladásunk  útjából  félreszorí- 
tani, ám  ne  feledkezzünk  meg  arról  sem,  hogy 
növények  és  állatok  közt  mennyi  jóltevőink 
vannak,  melyek  közvetve  ingyen,  vagy  csak 
kevés  bér  fejében  támogatják  törekvéseinket. 

A  dudvákat,  ártalmas  állatokat  meg  kell  tize- 
delnünk, de  viszont  oltalmaznunk  azokat,  melyek 
gazdaságunkban  segítőink,  s  lényeges  tényezők 
abban,  hoyy  a  művelődésben,  egyenesen  az  ő 
felhasználásukkal,  annyira  jutottunk. 

A  művelődés  és  —  közvetve  • —  tökéletesbe- 
désünk  érdekében  tehát  szoros  kötelességünk  a 
természettel,  erőivel,  anyagjaival  és  élő  szerves 
alakjaival  minél  tüzetesebben  megismerkedni, 
hogy  ne  pusztítsunk  fölöslegesen  és  előmozdító- 
lag  dolgozzunk  ott,  a  hol  kell. 

Az  öldöklés  és  rombolás  hajlama  erősebb  az 
emberben,  mint  az  építés,  fentartás  vágya  ;  két- 
szeresen törekednie  kell  tehát,  hogy  ezt  meg- 
fékezze és  tevékenyen  munkálkodva  köszörülje 
ki  a  csorbákat,  miket  kultúrájával  a  természeten 
ejt  s  melyek  kárára  lehetnének. 

■  A  madarakhoz  fordulva,  láttuk,  minő  fontos 
szerepet  visznek  a  természet  háztartásában  s 
minő  értéke  van  munkálkodásuknak  emberi 
szempontból  is.  Alig  néhány  van  köztük,  melyet 
mindenkor  tanácsos  üldözni  ;  javarészt  anyagi 
érdekeinket  egyáltalán  közönbösen  érintik,  de 
nagy  azok  száma,  melyek  megbecsülhetetlen 
szolgálatokat  tesznek  gazdaságunknak. 

S  a  mi  közös  jellemvonásuk,  a  mivel  lénye- 
gesen a  többi  állatosztály  fölé  emelkednek: 
egyetlen  egy  sincs  köztük,  mely  mérges,  egyet- 
len   egy   sincs,    mely   mindenképpen   utálatos 


digen  Geschöpfe»  erheben  und  die  gcsamrate 
Natur  um  einen  Kopf  überragen. 

Wir  haben  Vorrechte  erstanden,  aber  dafür 
auch  Pflichten  einzusetzen,  welche  daran  erin- 
nern, seine  IMacht  —  wenn  man  über  das  Leben 
der  Thiere  unbeschränkt  verfügt  —  den  Un- 
schuldigen gegenüber  nicht  zu  raissbrauchen, 
ja  selbst  die  Schuldigen  nicht  gänzlich  zu  ver- 
tilgen, denn  auch  sie  haben  ein  Eeeht  zu  leben, 
auch  sie  erfüllen  einen  gebotsmässigen  Bemf 
in  der  Natur  und  helfen  das  Gleichgewicht  zu 
halten. 

Sind  wir  auch  gezwungen  mit  unserer  Kultur 
gegen  die  Natur  aufzutreten,  gewisse  Pflanzen 
und  Thiere  vom  Wege  des  Fortschrittes  abzu- 
drängen, so  dürfen  wir  nie  vergessen,  wie  viele 
Wohlthäter  wir  unter  den  Pflanzen  und  Thieren 
haben,  die  indirekt  unsere  Bemühungen  um- 
sonst oder  um  geringen  Lohn  unterstützen. 

Die  Unkräuter,  die  schädlichen  Thiere  müs- 
sen wir  dezimieren,  dagegen  aber  jene  be- 
schützen, welche  bei  unserer  Wirthschaft  mit- 
helfen und  wesentliche  Faktoren  sind,  um  es 
geradezu  durch  ihre  Benützung  in  der  Kultur 
so  weit  gebracht  zu  haben. 

Im  Interesse  der  Kultur  und  —  mittelbar  — 
unserer  Vervollkommnung  ist  es  daher  unsere 
strenge  Pflicht,  mit  der  Natur,  deren  Ki-äften, 
Stoffen  und  Lebewesen  je  eingehender  bekannt 
zu  werden,  um  nicht  übermässig  zu  vernichten 
und  um  dort  zu  fördern,  wo  es  nothwendig  ist. 

Der  Hang  zum  Tödten  und  Zerstören  ist  beim 
Menschen  stärker  als  der  Trieb  zum  Schafi'en 
und  Erhalten  ;  er  muss  daher  doppelt  trachten 
jenen  zu  bezwingen  und  durch  thatkräftiges 
Wirken  die  Scharten  auszuwetzen,  welche  er 
durch  seine  Kultur  der  Natur  beigebracht  und 
die  ihm  selbst  schädlich  sein  können. 

Auf  die  Vögel  zurückkommend  sahen  wir, 
welch'  wichtige  Eolie  sie  im  Haushalte  der 
Natur  spielen  und  welchen  Werth  ihr  Wirken 
auch  vom  Standpunkte  des  Menschen  aus  hat. 
Kaum  einige  sind  darunter,  welche  es  jederzeit 
zu  verfolgen,  rathsam  ist  ;  weitaus  der  grösste 
Theil  verhält  sich  unseren  materiellen  Interes- 
sen gegenüber  durchaus  indifferent,  und  gross 
ist  die  Zahl  derer,  welche  unserer  Wirthschaft 
unschätzbare  Dienste  leisten. 

Und  ihr  gemeinsamer  Charakterzug,  wodurch 
sie  sich  über  alle  anderen  Thierklassen  erhe- 
ben, ist  :  dass  es  keinen  einzigen  giebt,  welcher 
giftig,  keinen  einzigen,  welcher  geradezu  ekel- 


?,'M 


volna.  Sőt  inkálili  ök.  a  virágokon  kívül,  a  ter- 
mészetnek legvonzóbb  elemei,  örök  vidor,  ékítő 
jelenségei. 


Gondol )  lik  cs;ik  az  erdőt,  mezőt,  tóságot  ma- 
darak nélkül.  Milyen  sivár,  kihalt  volna  a  vidék, 
milyen  üres,  néma!  Jól  érezzük  ezt  öszszel, 
mikor  elcsendesül  az  a  sokféle  dal,  mely  hol 
imaszerüen,  hol  forró  szenvedélye-sséggel,  hol 
vidám  üdeségben,  megkapó  egyszerűségben, 
lágy  bánatosságban  vagy  könnyelmű  eleven.ség- 
ben  fakadva,  betöltötte  a  tájékot.  Nemcsak  a 
barnuló,  fonnyadó,  hulladozó  levelek  szülik  bús, 
bánatos  őszi  hangulatunkat,  hanem  leginkább 
a  madárhang  hiánya,  a  madarak  elköltözése  ; 
ök,  a  távozók  jelentik  be  a  természet  elszunnya- 
dását,  ők  támasztják  bennünk  a  borús  érzel- 
meket. 

Pedig  egy  részük  nem  is  megy  el,  itt  marad. 


Viszont  az  ő  visszatérésök,  felhangzó  daluk 
az,  a  mi  még  az  első  virágoknál  is  mélj^ebben 
érinti  bensőnket  s  fakasztja  meg  a  kikeletkor 
feltámadó  reménységek,  örömök  édes  érzetét. 


A  kinek  szive  még  ép  s  nem  fásult  el,  legyen 
bár  szerény  kunyhó  vagy  büszke  palota  lakója, 
mindig  érezni  fogja  azt  a  bizonyos  fojtó  érzel- 
met, mely  kéretlen  jelentkezik,  mikor  valami 
kedvestől  búcsúzik,  viszont  érezni  fogja  azt  a 
kitörő,  felemelő,  felvidító  könnyebbülést,  ha 
drága,  kellemes  viszontlátásban  lehet  része. 


Ezeket  érzi  akkor  is,  mikor  a  tornyon  gyüle- 
kező fecskék  egyszer  csak,  nagy  csicsergéssel 
felrajozva,  felkapnak  a  felhők  felé  s  nem  száll- 
nak többé  vissza,  hanem  elvesznek  a  szemhatá- 
ron s  üresen  marad  a  fészkük  az  eszterhéj  alatt, 
s  érzi  akkor,  mikor  hóolvadtával  nemsokára 
«visszatér  a  régi  fecske»  s  «nagy  fecsegve»  ke- 
délyeskedik a  csatoi-na  szélén,  múlt  évi  fészke 
táján,  mikor  az  első  gólyát  látja  s  újra  hallja  a 
pacsirtát  a  levegőeget   «szántva»   dalt  zengeni. 

Mindez  bizony  a  szívhez  szól. 

S  mikor  látjuk  a  komor  fenyves  homályából 


haft  wäre.  Ja  gerade  sie  sind  ausser  den  Blu- 
men die  anziehendsten  Elemente  der  Natur,  ihre 
ewig  munteren,  sie  schmückenden  Gestalten. 

Denken  wir  uns  nur  den  Wald,  das  Feld,  die 
Gewässer  ohne  ihre  Vögel.  Wie  öde,  ausgestor- 
ben wäre  das  Gefilde,  wie  leer,  wie  stumm  !  Wie 
sehr  ernpfinden  wir  dies  im  Herbste,  wenn  der 
vielseitige  Gesang  verstummt,  der  bald  andäch- 
tig, bald  in  glühender  Leidenschaft,  bald  in 
fröhlicher  Frische,  in  rührender  Einfachheit, 
weicher  Wehmüthigkeit  oder  leichtsinniger 
Lebendigkeit  ertönend  die  Gegend  erfüllt.  Nicht 
nur  die  verfärbten,  welken,  abfallenden  Blätter 
sind  es,  welche  unsere  traurige,  wehmüthige 
Stimmung  hervorrufen,  sondern  insbesondere 
der  Mangel  an  Vogelgesang,  der  Wegzug  der 
Vögel;  sie,  die  Ziehenden  deuten  auf  das 
Schlummern  der  Natur,  sie  erwecken  in  uns  die 
trübe  Stimmung. 

Und  es  ziehen  nicht  einmal  alle  fort,  ein 
Theil  verbleibt  bei  uns. 

Umgekehrt  ist  ihre  Ankunft,  ihr  erschallen- 
der Gesang  es,  was  unser  Inneres  noch  mäch- 
tiger berührt,  als  selbst  die  ersten  Blumen,  und 
was  das  süsse  Gefühl  der  zur  Frühlingszeit  er- 
wachenden Hoffnungen  und  Freuden  in  uns 
erweckt. 

Wessen  Herz  noch  frisch  und  nicht  abge- 
stumpft ist,  sei  er  Bewohner  der  ärmlichen 
Hütte  oder  des  stolzen  Palastes,  wird  sich  des 
gewissen  drückenden  Gefühles,  das  sich  von 
selbst  einschleicht,  nicht  erwehren  können,  so- 
bald er  von  etwas  Angenehmem  Abschied 
nimmt,  umgekehrt  wird  er  jener  losbrechenden, 
erhebenden,  ermunternden  Erleichterung  ein- 
gedenk sein,  die  sich  seiner  bemächtigt,  sobald 
ihm  die  Freude  des  theueren,  angenehmen 
Wiedersehens  zu  theil  wird. 

Und  dieses  fühlt  er,  wenn  die  am  Thurme 
sich  versammelnden  Schwalben  auf  einmal  mit 
grossem  Gezwitscher  gegen  die  Wolken  stre- 
bend aufbrechen  und  nicht  wiederkehren,  son- 
dern am  Horizont  verschwinden  und  ihr  Nest 
unter  dem  Vordache  leer  steht,  dies  fühlt  er, 
wenn  bald  nach  der  Schneeschmelze  die  «alte 
Schwalbe  wiederkehrt»  und  mit  «eifrigem  Ge- 
zwitscher» am  Rande  der  Dachrinne,  im  Be- 
reiche ihres  vorjährigen  Nestes  heimisch  thut, 
wenn  er  den  ersten  Storch  erblickt  und  von 
neuem  das  Lied  der  Lerche  in  den  Lüften  hört. 

Alles  dies  geht  gewiss  zu  Herzen. 

Wenn  man  im  dunklen  Fichtenhain  die  liel)- 
43* 


33^2 


a  vörösbegy  előcsillanó  kedves  alakját,  sugárzó 
kifejezésteli  szemét,  az  ágak  közt  a  szorgosan 
keresgélő  tarka  czinegék  örökké  mozgó  rajait,  a 
fat(nzstl<iii  üjíTesen  kúszó  ezifra  harkályokat, 
a  ln^\\ila,L:  IVilött  fenséges  biztonsággal  ke- 
rengij  iiatahnas  sast,  a  nyilaló  sólymot,  a  friss 
lomb  közül  kisárgáló  aranymálinkót,  a  patak 
fölött  elsurranó,  drágakőre  emlékeztető  jégma- 
darat, a  gabnakereszteken  üldögélő  szalakótát, 
a  tóságok  tarka-barka  szárnyas  népét,  a  ki- 
ragyogó, fehér,  nemes  kócsaggal,  a  rónán  legelő 
nagy  túzokot  és  a  délczeg  darvakat  és  annyi  sok 
mást:  hát  bizony  bevallhatjuk,  hogy  szemünk 
megakad  rajtuk  s  mindannyiakat  ftzépnck  is 
találjuk. 

Mindezekben  utaltunk  már  azokra  a  szem- 
pontokra, melyek  a  madarak  megvédelmezését 
lelkünkre  kötik.  Oltalmunkat  tehát  követeli  : 

1.  a  szép  iránt  való  érzékünk; 

2.  anyagi  érdekünk  ;  és 

3.  emberi  érzületünk. 

Következik  ebből,  hogy  mivel  mindegyiknek 
van  aestetikai  értéke,  csakis  a  föltétlenül  ártal- 
masakat tizedeljük,  de  emberségesen,  ne  kínozva, 
mert  a  madár  is  érez  ;  az  alkalmilag  károsak 
ellen  csak  védekezzünk  ;  a  közönyös  és  hasznos 
fajokat  ellenben  kíméljük,  éi:)pen  úgy,  mint  istá- 
poljuk nyilvános  tereinken,  kertjeinkben  a  dísz- 
bokrokat és  virágokat;  sőt  amennyire  módunk- 
ban áll,  törekedjünk  szaporodásukat  előmozdí- 
tani, számukat  megnöveszteni  s  ellenségeik  ellen 
őket  megoltalmazni. 

Mindez  oly  egyszerű,  oly  igaz  !  szinte  lehe- 
tetlennek vélnénk,  hogy  a  gyakorlatban  még  sem 
cselekszik  így  az  ember. 

Sőt  ellenkezőleg. 

Fejlődésünkben,  a  műveltségben  elért  nagy- 
szerű eredményeinkre  büszkén  fogjuk  nem- 
sokára üdvözölni  a  XX-ík  század  hajnalát,  egy 
új  időszak  kezdetét.  Önkénytelenül  visszatekin- 
tünk a  multakra,  arra  a  nagy  időre,  mely  elfolyt 
azóta,  mióta  az  ember  a  Földön,  a  diluvium 
korában,  kezdte  megvetni  lábát  s  pattintgatott 
tűzkőből  készített  •  nyilaival  sebezte  halálra  a 
délczeg  ős  szarvast.  Azóta  elértük,  hogy  gondo- 


liche  Gestalt  des  Eothkehlcbens  auftauchen 
sieht,  ihre  leuchtenden,  ausdrucksvollen  Augen, 
im  Gezweige  die  ewig  in  Bewegung  begriffenen 
Schwärme  der  emsig  suchenden,  bunten  Mei- 
sen, die  auf  den  Baumstämmen  meisterhaft 
kletternden  zierlichen  Spechte,  den  über  der 
Gebirgswelt  mit  majestätischer  Sicherheit  krei- 
senden Adler,  den  dahinschiessenden  Falken, 
den  vom  frischen  Laube  sich  hebenden  gelben 
Pirol,  den  über  den  Bach  schwirrenden,  an 
Edelsteine  erinnernden  Eisvogel,  die  auf  den 
Kornmandeln  sitzende  Blaurake,  das  bunte  be- 
fiederte Volk  der  Gewässer  mit  dem  blendend 
weissen  Edelreiher,  den  auf  der  Ebene  weiden- 
den Trappen  und  die  anmuthigen  Kraniche  und 
so  viele  andere  :  dann  wird  man  gestehen,  dass 
sie  in  die  Augen  fallen  und  sie  insgesammt 
scliön  sind. 

In  all  diesem  wurde  schon  auf  jene  Gesichts- 
punkte hingewiesen,  welche  uns  den  Schutz 
der  Vögel  ans  Herz  legen.  Unser  Schutz  wird 
gefordert  : 

1.  durch  unseren  Sf]iniiltrif^><liin ; 

2.  durch  unser  iniilcrii'llr^  Interesse; 

3.  durch  unser  Me  uscii  ticlil.ritsgefühl. 
Hieraus    folgt,    nachdem  jeder  ästhetischen 

Werth  besitzt,  dass  nur  die  unbedingt  schäd- 
lichen zu  dezimieren  sind,  aber  auf  menschliche 
Weise,  nicht  durch  Qualen,  denn  auch  der 
Vogel  fühlt  ;  gegen  die  gelegentlich  schädlichen 
soll  nur  abwehrend  vorgeschritten  werden,  hin- 
gegen die  indifferenten  und  nützlichen  Arten 
sollen  ebenso  geschont  werden,  wie  die  an  un- 
seren öffentlichen  Plätzen  und  in  unseren  Gär- 
ten gepflegten  Ziersträucher  und  Blumen  ;  ja  es 
soll  sogar  nach  Möglichkeit  getrachtet  werden 
ihre  Vermehrung  zu  fördern,  ihre  Zahl  zu  ver- 
grössern  und  sie  gegen  ihre  Feinde  zu  be- 
schützen. 

Dies  alles  ist  so  einfach,  so  wahr  !  dass  es 
unglaublich  erscheint,  dass  der  Mensch  in  der 
Wirklichkeit  doch  nicht  darnach  handelt. 

Im  Gegentheile. 

Stolz  auf  unsere  Entwickelung,  auf  die  gross- 
artigen Errungenschaften  der  Kultur,  begrüssen 
wir  bald  die  Morgenröthe  des  XX.  Jahrhun- 
derts, den  Anfang  eines  neiien  Zeitabschnittes. 
Unwillkürlich  bhcken  wir  zurück  in  die  Ver- 
gangenheit, auf  jene  lange  Zeit,  die  vei"floss, 
seitdem  der  Mensch  zm  Diluvialzeit  auf  der 
Erde  erschien  und  den  anmuthigen  Urhirsch 
mit  der  vom  Feuersteine  abgesprengten  Pfeil- 


â3a 


latainkat  egy  pillanat  alatt  közölhetjük  az 
Oczeánoii  túl  lakó  ellenlábaa  uj-világi  ember- 
társainkkal, hogy  száz  és  száz  kilométernyire 
hcszélhetüuk,  sőt  a  hangot  örök  időkre  eltehet- 
jük,  hogy  az  Ó-világból  5  nap  alatt  áthajókáz- 
hatunk Amerikába,  hogy  becsukott  ládák  tar- 
talmát falazaton  keresztül  megláthatjuk,  hogy 
az  élő  ember  csontvázát  rövid  idő  alatt  fény- 
érzékeny üveglapon  képileg  előállíthatjuk,  hogy 
kiszámíthatjuk  a  milliónyi  mérföldekre  eső  égi- 
testek mozgását,  pályafutását  ;  de  azt  még  nem 
értük  el,  hogy  az  állatok  kihasználásában  min- 
dig az  értelem  és  szív  tanácsaira  hallgassunk  és 
igazságomn  bánjunk  velők. 


Lépten-nyomon  még  mindig  előítélettel,  ba- 
bonával, türelmetlenséggel  és  megrögzött  rossz 
szokással,  tudatlansággal  és  szívtelenséggel, 
vag3'  a  mindent  pénzzé  tenni  akaró  rideg  önzés 
túlcsapásaíval  találkozunk,  ha  az  emberiség 
magatartását  az  állatokkal  szemben  vizsgál- 
gatjuk. 

A  madarakkal  is  csak  így  vagyunk. 


Mióta  a  könj-vek  könyve,  a  Szentírás,  először 
figyelmeztetett  és  tanított  a  madarak  védelmére, 
alig  haladtunk  tovább  e  századig,  minthogy  fel- 
ismertük igazságát.  De  hogy  a  belőle  vonható 
tanulságokat  alkalmaztuk  volna,  arra  csak  egy 
emberöltőnyi  idő  előtt  fordult  a  figyelem,  gyü- 
mölcseit azonban  még  csak  alig  érezzük  ;  azok  a 
jövőnek  maradnak. 


Egy  nemesszívü  tudós  német  tanár,  Gloger. 
volt  az,  a  ki  a  madarak  életét  tanulmányozva, 
mint  eg}'  jó  ügy  valódi  apostola  szót  emelt  vé- 
delmük érdekében.  Kiindulása  nem  volt  ugyan 
ment  tévedésektől  s  több  érzelemmel,  mint  be- 
ható kutatások  alapján  lépett  síkra,  de  lelkes 
fáradozásai  életre  keltették  azoknak  az  eszmék- 
nek csíráit,  melyek  a  madarak  védelmét  komoly 
megfontolás  tárgyává  tették. 


Széles  mederben  indult  meg  az  eszmecsere  ; 
egj'esek,  társulatok  tüzetesebben  foglalkoztak  a 
kérdéssel  sma  már  az  egész  irodalom  bizonyítja 
ez  ügynek  üdvös  fellendülését,  mely  kezd  a  tár- 


spitze  tödtlich  verwundete.  Seitdem  gelang  es 
unsere  Gedanken  in  einem  Augenblicke  den 
antipoden  Neuwelts-Menschen  jenseits  des 
Ozeans  kund  zu  geben,  auf  Hunderte  und  Hun- 
derte von  Kilometern  zu  sprechen,  den  Ton  so- 
gar für  ewige  Zeiten  aufzubewahren,  aus  der 
Alten  Welt  binnen  fünf  Tagen  nach  Amerika 
hinüberzuschiffen,  den  Inhalt  verschlossener 
Kästen  durch  ihre  Wände  hindurch  zu  er- 
schliessen,  das  Knochengerüste  des  lebenden 
Menschen  in  kurzer  Zeit  auf  lichtempfindenden 
Glasplatten  graphisch  darzustellen,  die  Bewe- 
gung und  den  Kreislauf  Millionen  Meilen  wei- 
ter Himmelskörper  auszurechnen  ;  aber  das 
haben  wir  noch  nicht  erreicht,  dass  bei  Be- 
nützung der  Thiere  auf  Herz  und  Verstand 
gehört  und  mit  ihnen  gerecht  verfahren  werde. 

Schritt  für  Schritt  stösst  man  noch  immer 
auf  Vorurtheile,  Aberglauben,  Intoleranz  und 
verstockte  schlechte  Gewohnheiten,  Unkennt- 
nis und  Herzlosigkeit  oder  auf  Übergriffe  des 
alles  zu  Geld  machen  wollcmkii  F.ij^cnnutzes, 
wenn  man  über  das  Verhallen  ilir  Mnisehheit 
den  Thieren  gegenüber  llLtrachtuugen  an- 
stellt. 

Auch  bei  den  Vögeln   ergeht  es  uns  ebenso. 

Seitdem  das  Buch  der  Bücher,  die  Heilige 
Schrift  zuerst  den  Vogelschutz  betonte  und 
lehrte,  brachten  wir  es  bis  zu  diesem  Jahrhun- 
derte kaum  weiter,  als  bis  zur  Erkenntnis  die- 
ser Wahrheit.  Auf  die  Anwendung  der  daraus 
zu  folgernden  Lehren  aber  richtete  sich  die 
Aufmerksamkeit  erst  seit  einem  Menschenalter, 
Früchte  sind  aber  kaum  noch  wahzunehmen  ; 
die  sind  der  Zukunft  vorbehalten. 

Ein  hochherziger  deutscher  Gelehrter,  Pro- 
fessor Gloger  war  es,  der  das  Leben  der  Vögel 
studierend  als  wahrer  Apostel  einer  guten  Sache 
im  Interesse  des  Schutzes  das  Wort  erhob. 
Sein  Beginnen  war  zwar  nicht  frei  von  Irr- 
thümern,  auch  zog  er  mit  mehr  Gefühl,  als  auf 
Grund  eingehender  Untersuchungen  ins  Feld, 
aber  seine  begeisterten  Bemühungen  riefen  die 
Keime  jener  Ideen  ins  Leben,  welche  den 
Vogelschutz  zum  Gegenstande  ernster  Betrach- 
tungen machten. 

Eine  ganze  Fhith  von  Discussionen  gieng 
daraus  hervor;  einzelne  Vereine  befassten  sich 
eingehender  mit  der  Frage,  und  heute  zeugt 
schon  eine  ganze  Literatur  von  dem  heilsamen 
Aufschwung  dieser  Sache,  welcher  in  die  ver- 
schiedenen  Schichten  der  Gesellschaft  einzu- 


sadalom   különböző   rétegeibe    szivárogni,    sőt 
töi-vényes  intézkedésekre  is  vezetett. 

Nagyon  is  idejében  lépett  föl  Gloger,  mert  a 
kezdeményezés  égetően  szükséges  volt,  hiszen 
a  madarak  fogyása  már  sok  helyt  igen  szembe- 
tűnően mutatkozott.  Okozta  és  okozza  ma  is 
számuk  folytonos  megcsaj^panását,  mely  kivált 
némely  fajoknál  kirivo  :  az  műterek  pusztílása 
és  a  kuUura  íérfocilalám. 


Liebe  igazán  jól  mondhatta:  «Ami  kötelessé- 
günk a  természetet  lehetőleg  érintetlenségében 
meghagyni,  a  mennyire  ezt  a  létért  való  állandó 
harczban  és  kultúránk  mellett  tehetjük».  Am  a 
kultúra  legfőbb  oka  a  vadállatok  fogyásának  ; 
még  pedig  minél  fejlődöttebb,  annál  inkább  az. 


Csak  a  mi  saját  viszonyainkat  véve,  mit  ta- 
pasztalhatunk ? 

Tapasztalhatjuk,  hogy  az  a  híres  madárböség, 
mely  hazánkba  csalta  még  e  század  derekán  és 
később  is  a  külföldi  természetvizsgálókat,  s  mely- 
ről azok  áiiiiilattal  eltelve  irtak  és  beszéltek,  s 
különösen  mocsári-,  vizi  madárvilágunkat  ma- 
gasztalva, kiemelték,  hogy  ehhez  fogható  élet 
csak  az  északi  madárhegyek  táján  bontakozik 
ki,  de  nem  hasonlít  ahhoz,  mert  ott  a  kevés  faj 
egyhangúbbá  teszi  a  képet,  holott  nálunk  éppen 
a  fajok  nagy  számának  uralkodása  megtarkitja 

azt  ; ez  a  híres  madárbőség  csak  volt,  ma 

már  ennek  vége  van.  Szemlátomást  pusztul,  fogj' 
szárnyas  népünk,  mert  a  kultúra  elvonja  tőlük 
az  életföltételeket,  megsemmisíti  lakóhelyeiket. 
Az  őamocsarak  megszűnnek,  a  nagy  kiterjedésű 
lápok,  mocsarak,  semlyékes  területek  elasznak, 
vadvizeinket  mesterséges  mederbe  szorítja  a 
mérnöki  munka  ;  a  fölöslöges  vagy  kényelmet- 
len álló  vizeket,  tavakat  lecsapoljuk  ;  kiöntések, 
rétségek,  óriási  kaszálók,  nádságok,  zsombékos 
ingoványok,  tóságok  helyén,  ott,  a  hol  még  pár 
évvel  ezelőtt  különböző  gémek,  kárókatonák, 
hatlak,  sirályok  stb.  népes  fészektelepei  állot- 
tak, a  hol  a  gödény  fogta  a  halat,  a  hol  a  daru 
és  kócsag  házi  békéjét  élvezte,  ma  az  ekevas 
hasogatja  a  barázdákat,  túrja  a  kövér  televényt, 
ostort  pattogtatva  nógatja  a  szántó  igában  járó 
jószágát,  kaszapengés  és  aratók  vidám  szóvál- 


dringen  beginnt,  ja  schon  zu  gesetzlichen  Ver- 
fügungen geführt. 

Es  war  hoch  an  der  Zeit,  dass  Gloger  auftrat, 
■weil  eine  Initiative  schon  äusserst  nothwendig 
war,  war  ja  doch  das  Schwinden  der  Vögel 
schon  vieler  Orten  sehr  auffallend.  Das  stete 
Schwinden  ihrer  Zahl,  vorherrschend  bei  gewis- 
sen Arten  wurde  und  wird  aui-li  heute  noch 
verursacht:  ilureli  ille  \'erhi'eriiiiiii'i/  iler  Mi'ii- 
sciieii  und  durch  das  Ausbreih'/i  dei'  Kiilltir. 
Wirklich  sehr  treffend  sagte  Liebe:  «Unsere 
Pflicht  ist,  die  Natur  so  viel  als  möglich  unbe- 
rührt zu  lassen,  so  weit  uns  dies  im  fortwäh- 
renden Kampf  ums  Dasein  und  bei  unserer 
Kultur  möglich  ist.»  Nun  ist  aber  die  Kultur 
HuuptarHu.ciie  des  Schwindens  der  wilden 
Thiere;  und  zwar  desto  mehr,  je  entwickelter 
sie  ist.  Was  erfahren  wir  nur  in  Bezug  auf  un- 
sere eigenen  Verhältnisse? 

Wir  erfahren,  dass  der  berühmte  Vogelreich- 
thum,  der  noch  zu  Mitte  dieses  Jahrhunderts, 
ja  selbst  später  noch  die  ausländischen  Natur- 
forscher in  unser  Vaterland  lockte,  und  von 
dem  sie  mit  Verwimderung  in  Wort  und  Schrift 
berichteten  und  besonders  unsere  Sumpfvogel- 
fauna rühmend,  hervorhoben,  dass  sich  ein 
ähnliches  Leben  nur  auf  den  nordischen  Vogel- 
bergen entfalte,  nur  mit  dem  Unterschiede,  dass 
dort  die  wenigen  Arten  ein  monotones  Bild  ab- 
geben, wohingegen  es  sich  bei  uns  gerade  durch 
das  Vorherrschen  der  grossen  Artenzahl  man- 
nigfaltiger gestaltet;  dieser  berühmte  Vogel- 
reichthum  war,  ist  aber  heute  nicht  mehr.  Zu- 
sehens schwindet  unser  befiedertes  Volk,  weil 
ihm  die  Kultur  die  Bedingungen  zum  Leben 
entzieht,  ihm  seine  Wohnungen  zerstört.  Die 
Ursümpfe  hören  auf,  die  ausgedehnten  Moore, 
Sümpfe  und  morastigen  Strecken  vertrocknen, 
unsere  Binnenwässer  werden  durch  die  Hände 
der  Ingenieure  in  künstliche  Bette  gedrängt; 
die  überflüssigen  oder  lästigen  Giwässer  und 
Teiche  werden  abgelassen  ;  an  Stclh  der  Innun- 
dations-Gebiete,  Eiethe,  riesiger  Wieseugründe, 
Eöhrichte,  Torfmoore  und  Teiche,  dort,  wo  noch 
vor  einigen  Jahren  die  Brutkolonien  verschie- 
dener Beiher,  Kormorane,  Ibise,  Möven  unter 
anderer  standen,  wo  Pelikane  fischten,  wo 
Kraniche  und  Silberreiher  häuslichen  Frieden 
genossen,  zieht  heute  der  Pflug  den  fetten  Bo- 
den aufwühlend  seine  Furchen  und  treibt  mit 
Peitschengeknalle  der  Landmann  sein  Zugvieh 
an,  und  statt  dem  Geplauder  des  Schilfsängers, 


335 


tása  hallatszik  a  nádiveréb  karicsolása,  bápo- 
gás-sápogás-gágogás,  és  annyi  rekedt  sokféle 
vízimadár  rikácsolása  vagy  dallamos  füttye 
helyett.  A  daru  csak  átrepül  vidékeinken,  alig 
költ  már  itt;  a  nemes  kócsag  nyugtalanul  száll- 
dos ide-oda,  hol  itt,  hol  ott  tűnik  fel  ritkaság- 
ként s  érdemes  számban  nem  költ  többé  hazánk- 
ban. A  föld  értékes  lett,  minden  talpalatnyi 
darabkáját  kihasználjuk,  nem  törődve  halászat- 
tal s  más  szempontokkal,  melyek  pedig  szintén 
jövedelmezők  lehetnének.  A  még  megmaradt 
vizek  jellemét  is  kivetkőztetjük.  A  nádat  érté- 
kesítjük, rendesen  kaszáljuk,  nem  hagyunk  be- 
lőle semmit,  mert  míg  azelőtt  csak  a  környék 
szükségletei  jöttek  számba,  ma  a  nád  kiviteli 
czikk. 


Aggottas,  avas  nád,  rigyás,  «bukros»  helyek 
csak  véletlenül  ha  maradnak,  tudniillik  enyhe 
télen,  mikor  a  víz  nem  fagyván  be,  a  nádvágó 
nem  dolgozhatik.  A  nádperzselések  azután  meg- 
semmisítik azt  a  keveset  is,  a  mi  maradt,  a  mit 
a  kasza  érintetlenül  hagyott.  Ösnádas,  össze- 
kuszált vad  területeket,  melyek  a  madaraknak 
föltétlen  nyugalmat  és  búvóhelyet  biztosítanak, 
mindinkább  kevesebbet  találunk  ;  s  ezekre  is  ki 
van  mondva  a  halálos  ítélet. 


Az  erdők  kezdenek  nagyban  való  kertgazda- 
sághoz hasonlítani  ;  a  kevert  fajú,  boki'ozatos 
aljakkal  bővelkedőket  gondosan  rendezik,  tisz- 
togatják s  a  hol  még  rendezetlen  viszonyok  ural- 
kodnak —  így  a  paraszterdőket  is  —  legeltetik 
s  járja  boldog-boldogtalan,  gombászó,  fahordó. 
Zsinóregj-enes  átnyilások,  egyfajú,  egykorú  pa- 
gonyrészek, minden  fölösleges  bokor,  beteges, 
korhadó,  odvas  vagy  girbe-görbén  nőtt  fa  gyors 
eltávolítása  :  ez  a  törekvésünk.  Ezt  a  madarak 
megérzik,  mert  nem  felel  meg  nekik,  szükséget 
szenvednek  alkalmas  fészkelő  helyekben,  kivált 
az  odúban  költők.  Kivándorolnak,  más  vidékre 
húzódnak,  s  érzik  a  nyomást.  Mintha  karika 
szorulna  reájuk,  mely  mindinkább  összenyomja, 
fojtogatja  őket.  A  harkályok  bizonyos  vidéke- 
ken, területeken  már  nem  találnak  otthonra, 
szintúgy  a  vadgalamb,  búbosbanka,  seregély  s 


statt  Geschnatter,  Geschnarre,  Gegacker  und 
dem  Gekreische  so  vielerlei  heiserer  Sumpf- 
vögel oder  anstatt  melodischen  Gesanges  ertönt 
Sensengeklirre  und  heiteres  Gerede  der  Schnit- 
ter. Der  Kranich  durchfliegt  nur  mehr  unsere 
Gefilde,  er  brütet  hier  kaum  mehr;  der  edle 
Silberreiher  zieht  unruhig  hin  und  her,  taucht 
bald  hier,  bald  dort  als  Seltenheit  auf  und 
nistet  in  unserem  Vaterlande  nirgend  mehr  in 
namhafter  Anzahl.  Der  Boden  hat  an  Werth 
zugenommen,  jedes  fussbreite  Stückchen  wird 
ausgenützt,  unbekümmert  um  die  Fischerei 
oder  andere  Gesichtspunkte,  obwohl  auch  diese 
lohnend  sein  könnten.  Selbst  die  noch  vorhan- 
denen Gewässer  werden  ihres  Charakters  ent- 
blösst.  Das  Rohr  wird  verwerthet,  regelmässig 
geschnitten,  nichts  davon  belassen,  denn  wäh- 
rend vormals  bloss  den  Anforderungen  der 
Umgebung  Rechnung  geti-agen  wurde,  bildet  es 
heute  einen  Ausfuhr-Artikel.  Altes,  dumpfiges 
Rohr,  buschige  Stellen  bleiben  nur  von  unge- 
fähr zurück,  wenn  nämhch  in  gelinderen  Win- 
tern das  Wasser  nicht  gefriert  und  der  Rohr- 
schnitt nicht  stattfinden  kann.  Das  Sengen  her- 
nach vernichtet  auch  das  wenige  noch,  was  von 
der  Rohrsense  verschont  wurde.  Urröhrichte, 
wild  verschlungene  Stellen,  welche  den  Vögeln 
unbedingte  Ruhe  und  Schlupfwinkel  sichern, 
finden  sich  immer  weniger,  auch  über  diese 
wurde  schon  das  Todesurtheil  verhängt. 

Die  Wälder  beginnen  im  grossen  betriebener 
Gartenwirthschaft  zu  ähneln  ;  die  gemischten, 
mit  gestrüppigem  Unterholze  versehenen  Be- 
stände werden  sorgfältig  in  Ordnung  gehal- 
ten, gereinigt  und  dort,  wo  noch  ungeordnete 
Zustände  herrschen  —  wie  in  Bauernwäl- 
dern —  wird  darin  geweidet,  dieser  oder  jener 
Schwämme-  und  Holzsammler  durchstreifen 
sie.  Schnurgerade  Durchhaue,  Reviertheile  glei- 
chen und  gleichalten  Holzes,  sofortige  Entfer- 
nung jedes  überflüssigen  Strauches,  jedes  kran- 
ken, morschen,  hohlen  oder  krummen  Baumes, 
das  ist  unser  Bestreben.  Dies  empfinden  die 
Vögel,  weil  es  ihnen  nicht  zusagt,  sie  leiden 
Mangel  an  entsprechenden  Niststellen,  beson- 
ders die  in  Baumhöhlen  nistenden.  Sie  wandern 
aus,  ziehen  hinweg  in  ädere  Gebiete  und  fühlen 
den  Druck.  Als  wenn  ihnen  eine  Schlinge  ange- 
legt würde,  die  sich  immer  mehr  und  mehr 
zusammenzieht,  die  sie  würgt.  Spechte  finden 
in  gewissen  Gegenden  kein  Heim  mehr,  ebenso 
die  Wildtaube,  der  Wiedehopf,  Star  und  andere. 


,  melyek  létföltétele   az  odvas,  ven   fák 


És  mennyi  fészkelésre,  megbúzódásra  alkal- 
mas bokor,  gazos  bely  —  melyek  az  árkokat, 
táblákat,  birtokrészeket  szegélyezik  —  esik  az 
irtókapa  és  fejsze  áldozatául;  bány  erdőt  vág- 
nak ki,  azért,  mert  a  szántóföld  több  jövedelmet 
kinál. 


Szóval,  a  természetet  eredetiségéből  kivetkőz- 
tetjük, képét  megmásítjuk  s  ezzel  mindig  több 
és  több  madárnak  a  megélhetésre  szükséges  té- 
nyezőket semmisítjük  meg.  Vesznek,  pusztul- 
nak, mint  pusztultak  a  rézbőrűek  wigwamjai, 
mikor  a  fehér  ember  beözönlött  az  amerikai  ős- 
erdőkbe és  a  mérhetetlen  prairiekbe  ;  kevesbed- 
nek  és  összeszorulnak,  mint  a  lappok,  kiket 
ugyancsak  a  fehér  ember  felnyomott  a  Jeges- 
tenger  kietlen  partvidékeire,  a  fjeldek  hómezőire, 
hol  csak  tarándszarvasaiknak  kerül  még  moh  és 
zuzmó  táplálék. 


A  kultúra  nyomán  járó  építkezések  is  soka- 
sították a  madaraink  életére  veszélyes  tényezők 
számát.  A  telegráf  drótjai  —  mint  valami  óriási 
pókháló  —  behálózzák  a  föld  jókora  részét; 
hány  madár  repül  neki  a  drótoknak  s  hull  alá 
szárnyaszegetten  ?  Nem  kicsinylendő  az  így  el- 
veszők  száma.  Sok  vasúti  őr  beszélhetne  erről, 
hiszen  előfordul,  hogy  oly  pontokon,  melyeken 
költözködéskor  igen  élénk  mozgalom  uralkodik, 
a  telegráfdrótokon  magukat  agyonütő  mada- 
rakra, efféle  alkalmazottak,  mint  rendes  jövede- 
lemfoi-rásukra,  számítanak.  És  hány  ezer  meg 
ezer  költözködő  madár  veszti  naponként  életét 
a  világító  tornyokon  !  Olvashatunk  statisztikai 
kimutatásokat,  melyek  tanúsítják,  hogy  néha 
egyetlen  világító  toronynak,  egj'etlen  éjszakán, 
több  ezer  madár  neki  repült  s  agyon  vágódott. 


Azonban  mindezekbe  bele  kell  nyugodnunk. 
Nem  segíthetünk,  még  akkor  sem,  ha  sok  tekin- 
tetben be  is  látjuk,  hogy  a  haladás  túlságos 
erőszakos  siettetése  inkább  csak  pillanatnyi 
nagyobb  hasznot  kinál  és  később  érzékeny  visz- 
szahatást  szül  ;  mert  a  csábítás,  hogy  mielőbb 


deren    Lebensbedingung    eine   grosse    Anzahl 
hohler  alter  Bäume  ist. 

Und  wie  viele  zum  Nisten,  zum  Verbergen 
geeignete  Gesträuche,  Unkräuter,  mit  welchen 
Gräben,  Tafeln  und  Güterparzellen  eingefasst 
sind,  fallen  der  rodenden  Haixe  oder  Hacke 
zum  Opfer;  wie  viele  Wälder  werden  gerodet 
deshalb,  weil  das  Ackerland  sich  besser  zu  ent- 
lohnen verspricht. 

Mit  einem  Worte,  wir  entkleiden  die  Natur 
ihrer  Ursprünglichkeit,  wir  verändern  ihr  Ant- 
litz und  dadurch  zerstören  wir  immer  mehr 
und  mehr  Vögeln  die  Möglichkeit  zu  ihrer 
Existenz.  Sie  gehen  zu  gründe  und  verschwin- 
den, wie  die  Wigwams  der  Rothhäute  ver- 
schwanden, als  der  Weisse  die  amerikanischen 
Urwälder  und  unermesslichen  Prairien  über- 
fluthete  ;  sie  werden  vermindert  und  zusammen- 
gedrängt wie  die  Lappen,  die  ebenfalls  von  den 
Weissen  hinaufgedi-ängt  wurden  nach  den  un- 
wirthlichen  Gestaden  des  Eismeeres,  nach  den 
Schneefeldern  der  Éjeiden,  wo  sich  nur  noch 
für  ihre  Eennthiere  Moos-  und  Flechten- 
nahrung findet. 

Durch  die  mit  der  Kultur  band  in  hand- 
gehenden Bauten  wurde  die  Zahl  der  das  Leben 
unserer  Vögel  gefährdenden  Faktoren  ebenfalls 
vermehrt.  Der  Tclc^iajilimdraht  zieht  wie  ein 
riesiges  SpinneiigewfUe  sein  Netz  über  einen 
grossen  Theil  der  Erde  ;  wie  viele  Vögel  fliegen 
gegen  ihn  und  fallen  flügellahm  herunter?  ihre 
Zahl  ist  nicht  zu  unterschätzen.  Viele  Eisen- 
bahnwächter könnten  dies  bezeugen,  denn  es 
kommt  vor,  dass  an  solchen  Punkten,  wo  zur 
Zugszeit  eine  lebhafte  Bewegung  herrscht,  der- 
gleichen Bedienstete  auf  die  sich  an  den  Tele- 
graphendrähten erschlagenden  Vögel  als  aiif 
regelmässige  Einnahmsquellen  rechnen.  Und 
wie  viele  Tausende  und  Taiiscndt'  von  Zugvögeln 
kommen  täglich  an  diu  l.tiiclitthurmen  ums 
Leben!  Man  kann  stutistisclif  Ausweise  lesen, 
dass  manchmal  an  einen  einzigen  Leuchtthurm 
in  einer  einzigen  Nacht  mehrere  tausend  Vögel 
anflogen  und  sich  erschlugen. 

Aber  in  all'  dies  müssen  wir  uns  hineinfin- 
den ;  dem  kann  selbst  dann  nicht  abgeholfen 
werden,  wenn  man  auch  in  vieler  Hinsicht  ein- 
sieht, dass  das  übermässige  und  gewaltsame 
Hasten  nach  Fortschritt  eigentlich  nur-  momen- 
tan einen  grösseren  Nutzen  verspricht  und  dass 
später  daraus  empfindhcher  Nachtheil  erwächst; 
denn  die  Verlockungjefrüher  einen  materiellen 


337 


anyagi  javakban  részesüljünk,  sokkal  nagyul»h, 
mint  hogy  megállnánk,  vagy  legalább  is  lassab- 
ban, következetes  előrelátással,  a  jövőre  is  te- 
kintve, dolgoznánk. 

Igaz  ugyan,  hogy  a  kultúra  bizonyos  madár- 
fajoknak kedvezett  is,  számukat  gyarapította, 
t.  i.  azokét,  melyek  a  földmíveléstöl  mintegy 
függnek.  Igj'  a  veréb  túlságosan  elszaporodott, 
a  pacsirták  mennyisége  határozottan  emelke- 
dett s  nem  adhat  okot  panaszra.  A  kiveszők, 
megfogyatkozók  száma  azonban  aránytalanul 
nagy  s  folyton  nagyobb  lesz.  mert  nem  tudnak 
alkalmazkodni  ;  azaz  a  kultúra  haladása  roha- 
mosabb, mint  alkalmazkodó  tehetségűk.  Nekik 
idő  kell  s  hirtelen  nem  változtathatják  meg  szo- 
kásaikat, életmódjukat,  hanem  csak  lassan,  fo- 
kozatosan. A  harkály  nem  lehet  az  idén  odúban 
költő  s  a  jövő  évben  nyiltan  fészkelő,  a  sirály 
nem  lehet  ma  még  vízimadár,  holnap  erdei 
madár.  Ha  a  változások  lassan,  észrevétlenül 
történnek,  annál  a  rugalmasságnál,  hajlékony- 
ságnál fogva,  mely  számos  fajt  jellemez,  az 
alkalmazkodás  úgyis  megtörténik.  A  veréb  kezd 
nyiltan  fészkelő  lenni  ott,  a  hol  odúkat  nem 
talál  ;  a  fecskék  hajdanában  sziklafalakra  ta- 
pasztották sárfészkeiket,  ma  ezt  csak  kivételesen 
teszik,  mert  a  házakhoz  szoktak. 

De  nagyban  és  egészben  a  legtöbb  madár  nem 
tarthat  lépést  a  kultúrával  megraásuló  viszo- 
nyokkal, hanem  az  egyenetlen  harczban  a  rövi- 
debbet húzza. 


A   kiiltiini   Irhát  lanka 
sdnak-. 


d,n;n„h  fuimá- 


E  mellett  azonban  még  az  emberek  öldöklő, 
romboló  vágyának  is  temérdek  madár  esik  áldo- 
zatául, még  pedig  nem  okvetetlen  szükségből, 
hanem  czéltalanul,  fölöslegesen.  Tudatlanság, 
műveletlenség  érzéketlenséggel  párosulva,  lát- 
szólagos haszon  és  hiúság,  vagy  szokás  és  paj- 
kosság a  föinditó  okai  e  gyilkosságoknak.  Éven- 
ként, a  modern  pusztító  eszközöket  is  felhasz- 
nálva, a  fogókészülékeket  javítva,  rengeteg 
madarat  pusztít  el  az  ember,  még  pedig  a  szel- 
lemi és  érzelmi  tekintetben  előlján')  európai  a 
legtöbbet. 


Mikor    azokról 

Aquila,  VI. 


uiészárlásokn')!    olvasunk. 


Vortheil  zu  erringen,  ist  viel  zu  gross,  als  dass 
wir  halten  würden,  oder  wenigstens  langsamer, 
mit  konsequenterem  Vorbedacht,  auch  der  Zu- 
kunft Rechnung  tragend  verfahren  würden. 

Es  ist  zwar  wahr,  dass  manche  Vogelarten 
durch  die  Kultur  auch  wieder  begünstigt  wer- 
den, dass  ihre  Zahl  durch  sie  vermehrt  wurde, 
nämlich  diejenigen,  die  von  der  Agrikultur 
gleichsam  abhängig  sind.  So  vermehrte  sich  der 
Sperling  überaus,  steigerte  sich  gewiss  die  Zahl 
der  Lerchen  und  kann  keinen  Grund  zu  klagen 
geben.  Die  Zahl  der  im  Aussterben  und  Schwin- 
den begriffenen  aber  ist  unverhältnismässig 
grösser  und  wächst  stetig  an,  weil  sie  nicht 
vermögen  sich  anzupassen  ;  das  heisst,  die  Kul- 
tur schreitet  rascher  als  ihr  Anpassungsver- 
mögen vorwärts.  Sie  brauchen  Zeit  und  können 
ihre  Gewohnheiten,  ihre  Lebensweise  nicht 
allsogleich  ändern,  sondern  nur  allmählig, 
stufenweise.  Spechte  können  nicht  heuer  in 
Höhlen,  das  nächste  Jahr  frei  brüten,  Möven 
heute  nicht  Wasser-,  morgen  Waldvögel  sein. 
Wenn  sich  Veränderungen  langsam,  unbemerkt 
vollziehen,  ergiebt  sich  das  Akkommodieren 
ohnehin  vermöge  der  Elastizität  und  Schmieg- 
samkeit, welche  so  viele  Arten  kennzeichnet. 
Der  Sperling  beginnt  dort  frei  zu  brüten,  wo 
sich  keine  Höhlungen  vorfinden  ;  die  Schwalben 
klebten  einstens  ihre  Kotnester  an  Felsen- 
wände, heute  thun  sie  dies  nur  ausnahmsweise, 
denn  sie  haben  sieh  an  Gebäude  gewöhnt. 

Im  grossen  und  ganzen  können  die  meisten 
Vögel  mit  den  durch  die  Kultur  veränderten 
Verhältnissen  nicht  Schritt  halten  und  ziehen 
im  ungleichen  Kampf  den  Kürzeren. 

Die  Kultur  ist  daher  Hauptursachc  des 
Si'lni'ii)dens  unserer  Vöjiel. 

Nebötbei  jedoch  fallen  ungemein  viele  Vögel 
der  mörderischen,  zerstörenden  Wuth  der  Men- 
schen zum  Opfer  und  zwar  nicht  aus  unbeding- 
ter Nothwendigkeit,  sondern  planlos,  unnützer 
Weise.  Unkenntnis,  Unbildung  gepaart  mit 
Gefühllosigkeit,  scheinbarer  Nutzen  und  Eitel- 
keit oder  Gewohnheit  und  Übermuth  sind  die 
Hauptursachen  dieser  Mördereien.  Alljährlich 
vertilgt  der  Mensch  ausgerüstet  mit  den  moder- 
nen zerstörenden  Geräthschaften  und  verbes- 
serten Fangapparaten  ungemein  viele  Vögel 
und  zwar  weitaus  die  meisten  der  in  geistiger 
und  ästhetischer  Beziehung  voranschreitende 
Europäer. 

Wenn  wir  über  die  Metzeleien  lesen,   welche 


338 


melyeket  a  Földközi-tenger  partvidékeinek  lakói, 
a  spanyolok,  francziák,  olaszok,  svájcziak,  dél- 
tyroliak  stb.  mindenféle  hálóval,  hurokkal,  lép- 
vesszővel,  fegyverrel,  sőt  még  a  legborzasztóbb 
erővel,  a  villamossággal  is,  a  költözködő  mada- 
rak élete  ellen  törve,  kitartóan  folytatnak,  mél- 
tán fellázadhat  bennünk  a  vér.  A  legjámborabb, 
legártatlanabb  madarak,  mint  a  fecskék,  poszá- 
ták, fülemilék,  pacsirták  milliókban  vérzenek  el 
minden  őszszel,  tavaszszal  s  vándorolnak  — 
pusztán  túlságos  önzésből,  falánkságból  —  az 
ember  éhes  gyomrába.  Az  a  tapasztalat,  hogy  a 
mi  kedves,  kedélyes  házi  barátaink,  a  fecskék, 
útközben  pihenve,  százankint  ülnek  fel  a  tele- 
gráf-drótra, megteremtette  a  tömeges  gyilkolás 
módját. 


A  telegráf-oszlopokhoz  hasonló  czövekekre 
drótot  húz  a  lelketlen  madarász  s  megvárja, 
míg  arra  mit  sem  sejtve,  nagy  számban  száll- 
nak az  (listen  madárkái»,  hogy  fáradalmai- 
kat kinyugodjak.  Békésen  csicseregnek,  tollász- 
kodnak, mikor  hirtelen  erős  villamos  áramlat 
mindnyájukat  leszéditi  a  drótról  :  a  véres  munka 
azután  következik.  Vigyorgó  arczczal  rohan  elő 
a  madarász  s  a  földhöz  csapkodja  őket  vagy  ko- 
ponyájukba harap.  Azután  csomócskákba  kötözi, 
vásárra  viszi  zsákmányát.  A  hús  konyhára  kerül, 
a  toll  a  tollkereskedőkhöz,  hogy  azután  női 
kalapjainkat  diszítse.  Az  ostoba  divat  így  kí- 
vánja, a  toUkereskedők  zsebe  pedig  még  inkább. 


Csak  néhány  példát  említek,  néhány  számot, 
melyek  világosan  beszélnek  arról,  micsoda  irtó- 
zatos pusztítás  folyik  ott  délen.  1891  szept.  1-től 
november  végéig,  csupán  Friaul  tartományban, 
vasúton  A309  klg.  madarat  szállítottak  ;  hogy 
ezt  számokban  megbecsülhessük,  tudnunk  kell 
a  következőket  :  körülbelül  48  kis  és  közepes 
madár  tesz  1  kilogrammot,  4309  klg.  tehát 
S06,83'-2  madárkát  jelent;  ha  tehát  ennyit  szál- 
lítottak vasúton,  hivatalos  kimutatás  szerint, 
legalább  is  még  háromszor  ennyit  —  hozzávető- 
legesen számítva  —  emésztettek  el  ott,  vagyis 
ö-M/iW  darabot.  Ezek  közt  ezernél  több  volt  : 
szürke  és  kormos  légykapó,  kerti  rozsdafarkú, 


die  Bewohner  um  das  Mittelmeer,  Spanier, 
Franzosen,  Itahener,  Schweizer,  Südtyroler 
und  andere  mit  verschiedenen  Netzen,  Schlin- 
gen, Lciniruthen,  Schiesswaffen,  ja  selbst 
mit  der  furchtbarsten  Kraft,  der  Elektrizität 
gegen  die  Zugvögel  unausgesetzt  vollbringen, 
sind  wir  darüber  mit  vollem  Eechte  empört. 
Die  harmlosesten,  unschuldigsten  Vögel,  wie 
Schwalben,  Sänger,  Nachtigallen,  Lerchen  ver- 
bluten jedesmal  zu  Millionen  im  Herbste  und 
Frühlinge  und  wandern  —  einzig  und  allein 
aus  übergrosser  Selbstsucht,  aus  Gefressig- 
keit  —  in  den  hungrigen  Magen  des  Menschen. 
Die  Erfahrung,  dass  sieh  unsere  niedlichen, 
gemüthlichen  Hausfreunde,  die  Schwalben,  um 
unterwegs  auszuruhen,  zu  Hunderten  auf  die 
Telegraphendrähte  setzen,  hat  die  Methode 
ihrer  massenhaften  Vernichtung  geschaffen. 
Telegraphenstangen  ähnliche  Pfähle  werden 
mit  Drähten  verbunden  und  nun  wartet  der 
Vogelsteller  ruhig  ab,  bis  sich  die  e  Vögel  des 
Himmels»  nichts  ahnend,  zahlreich  darauf 
niederlassen,  um  ihre  Beschwerden  auszuruhen. 
Friedlich  zwitschern  sie  hier,  putzen  sich,  bis 
sie  insgesammt  unversehens  durch  den  starken 
elektrischen  Strom  betäubt  vom  Drahte  herun- 
terstürzen :  nun  folgt  das  blutige  Geschäft.  Mit 
prüfender  Miene  eilt  der  Vogelsteller  hinzu 
und  schlägt  sie  entweder  zur  Erde  oder  zer- 
beisst  ihnen  den  Kopf.  Hierauf  bindet  er  sie  zu 
kleinen  Bündeln  zusammen  und  bringt  seine 
Beute  auf  den  Markt.  Das  Fleisch  wandert  in 
die  Küche,  die  Federn  zu  den  Federhändlern, 
um  die  Hüte  unserer  Damen  zu  schmücken.  Die 
dumme  Mode,  besser  noch  die  Tasche  des 
Federhändlers  erfordert  es  so. 

Ich  führe  nur  einige  Beispiele  an,  einige 
Zahlen,  welche  deutlich  beweisen,  welch' 
schreckliche  Verheerung  dort  im  Süden  ange- 
richtet wird.  Vom  1.  September  bis  Ende 
Novembers  1891  wurden  allein  in  der  Provinz 
Friaul  per  Bahn  4309  kg.  Vögel  verführt  ;  um 
eine  Schätzung  nach  Zahlen  vornehmen  zu 
können,  diene  folgendes  :  ungefähr  48  kleinere 
und  mittlere  Vögel  machen  ein  Kilogramm  aus, 
4309  kg.  bedeuten  daher  206,832  Vögelchen  ; 
wenn  man  daher  laut  amtlicher  Statistik  so 
viele  per  Bahn  verfrachtete,  wurden  wenigstens 
dreimal  so  viele,  also  6W496  Stück  —  nach 
beiläufiger  Schätzung  —  aü  Ort  und  Stelle  ver- 
zehrt. Unter  diesen  befanden  sich  mehr  als 
tausend  •  Graufliegenfänger,    Trauerfliegenfän- 


339 


vörösbegy,  hantmadár,  réti  ós  erdei  pipis,  búbos 
pacsirta,  mezei  és  erdei  pacsirta,  czitrom  és  baj- 
szos sármány,  erdei  veréb,  erdei  pinty,  zöldike, 
fenyőpinty,  meggyvágó,  csíz,  kenderike,  fürj, 
még  pedig  fajonként  ezernél  több  ;  száziiál  több 
volt  :  kuvik,  seregély,  tövisszúró  gébics,  szürke- 
begy, ökörszem,  géze,  füzike,  fekete  rigó,  külön- 
böző poszáta,  húros  rigó,  csaláncsúcs,  sordély, 
kerti  sármány,  tengelicz,  süvöltő,  vízi  guvat, 
haris. 


Bresczia  város  kapuinál  ugyanez  évben 
493,79-2  darab  apró  madarat  vámoltak  meg  ;  s 
mennyit  csempésztek  be  ezen  kívül  ! 


1896  őszén  a  montegradei  szorosban  3  vadász 
egy  nap  alatt  :MX)  ki;/,  fecskéi  fogott,  vagyis 
körülbelül  14,4(X)  db-ot.  Dél-Tyrolban  évenként 
átlag  fél  millió  (tényleg  jóval  több)  madarat 
fognak  el  ;  egyes  völgyekben  naponként  mintegy 
SCXK)  db-ot.  1897.  évben  a  karácsonyi  ünnepek 
alatt  Parisban  —  csupán  a  nagy  vásárcsarno- 
kokban —  'i'ijOiK)  fenyőrigót,  ií4,0C)(J  pacsirtát 
és  Í8,CAXJ  fürjet  adtak  el. 


De  hát  télen  honnan  kerül  ez  a  sok  fürj  ?  s 
lehet-e  vadászható  szárnyas  piaczra  bocsájtása 
ellen  szavunk? 


Igen  is  lehet.  A  fürjet  nyáron  addig,  míg  csak 
el  nem  költözik,  Közép-Európában  lövik,  mikor 
pedig  átvonul  Dél-Európán  s  megérkezik  telelő 
helyére  Észak-Afrikába,  ismét  csak  lövik  s  a  mi 
különösen  latba  esik,  fogják  is.  Ez  tehát  már 
valóságos  irtás.  A  «sötét  földrészen»  azonban 
nem  a  vadnépek  fejére  száll  az  irtás  vádja, 
hanem  a  partvidékeken  megtelepedett  művelt 
rétegeki-e.  A  mi  szegény  fürjeink  tehát  határo- 
zottan, láthatólag  fogynak,  pedig  éppen  ők  azok 
közé  a  madarak  közé  tartoznak,  melyek  szapo- 
rodásának a  kultúra  kiválóan  kedvez.  Azonban 
a  telelni  járó  tömegeket  «várják«  az  olaszok  s  a 
többi  hivatásos  madárölő  nép,  nem  úgy  mint  mi 
a  fecskét,  hanem  gyilkosok  módjára.  Hivatalos 
kimutatások     szerint     1887-ben    Egyptomban 


ger,  Gartenrothschwänzchen,  Eothkehlchen, 
Steinschmätzer,  Wiesen-  und  Baumpieper, 
Haubenlerchen,  Feld-  und  Baumlerchen,  Gold- 
und  Zippammern,  Waldsperlinge,  Buchfinken, 
Grünlinge,  Bergfinken,  Kernbeisser,  Zeisige, 
Hänflinge,  Wachteln  und  zwar  von  je  einer  Art 
mehr  als  tausend;  inclir  als  liinidni :  Stein- 
käuze, Stare,  Dorndreher,  Alpenflüevögel,  Zaun- 
könige, Gartensänger,  Laubsänger,  Schwarz- 
amseln,  verschiedene  Grasmücken,  Drosseln, 
Wiesenschmätzer,  Grauammern,  Gartenam- 
mern, Stieglitze,  Gimpel,  Ballen,  Wachtel- 
könige. 

An  den  Thoren  der  Stadt  Brescia  wurden  in 
demselben  Jahre  423,792  Stück  kleine  \'ögel 
verzollt  ;  und  wie  viele  wurden  ausser  diesen 
hineingeschmuggelt  ! 

Im  Herbste  1896  fingen  drei  Jäger  in  dem 
Passe  von  Montegrad  an  einem  Tage  300  kg. 
oder  ungefähr  14,400  Stück  Schwalben.  In  Süd- 
tyrol  werden  alljährlich  durchschnitthch  eine 
halbe  Million  (in  Wirklichkeit  jedoch  bedeutend 
mehr)  Vögel  gefangen;  in  einzelnen  Thälern 
täglich  ungefähr  3000.  Im  Jahre  1897  wurden 
während  den  Weihnachtsfeiertagen  in  Paris  — 
bloss  in  den  grossen  Markthallen  —  32,000 
Wacholderdrosseln,  11 4,000  Lerchen  und  18,000 
Wachteln  verkauft. 

Aber  woher  kommen  diese  vielen  Wachteln 
im  Winter  ?  und  kann  gegen  den  Verschleiss 
jagdbaren  Wildes  Einsprache  erhoben  werden. 

Ja,  ganz  gewiss.  Die  Wachtel  wird  in  Mittel- 
europa im  Sommer  so  lange  geschossen,  bis  sie 
nicht  wegzieht,  wenn  sie  aber  durch  Südem-opa 
durchzieht  und  in  ihren  Winterquartieren,  in 
Nordafrika  ankommt,  wird  sie  abermals  ge- 
schossen und  was  besonders  wichtig  ist,  auch 
gefangen.  Dies  ist  also  schon  eine  wirkliche 
Vernichtung.  Im  «Finsteren  Erdtheile»  fällt 
aber  die  Schuld  der  Vernichtung  nicht  auf  das 
Haupt  der  wilden  Völker,  sondern  auf  das  der 
gebildeten  Schichten,  der  hier  ansässigen 
Küstenbewohner.  Unsere  armen  Wachteln 
schwinden  deshalb  sichthch,  obwohl  gerade  sie 
zu  denjenigen  Vögeln  gehören,  deren  Vermeh- 
rung die  Kultur  besonders  günstig  ist.  Aber  die 
in  ihre  Winterherbergen  ziehenden  Massen 
werden  von  den  Italienern  und  den  übrigen 
berufsmässigen  vogeltödtenden  Völkern  «  erwar- 
tet», nicht  so,  wie  bei  uns  die  Schwalben,  son- 
dern meuchelmörderisch.  Nach  amtlichen  Be- 
richten wurden  im  Jahre  1887  in  Ägypten 
44* 


340 


5r:C),fm  1888-ban  i. ^35,000,  i889-heii  r>f H). fXìO, 
1890-beii  HOOfÄlO  db-ot  fogtak  s  legnagyobb- 
részt Francziaországba,  Angliába  szállítottak. 


Különösen  Marsiülli'  kikötőjét  látogatják  a 
fürjeket  szállító  bajok.  Egy-egy  hajó  rakománya 
néha  00,000—100,000  darab  fürjből  áll,  melyek 
százanként  vannak  kis  kalitkákba  zsúfolva,  mi- 
nek következtében  a  szállítmány  ^/s-a,  sokszor 
azonban  60  "/o -a  megdöglik  az  úton.  Marseille 
évi  fürjbevétele  átlag  '■2  millióra  tehető. 


A  most  vázolt  madárirtások  oka  első  sorban 
a  gyomor,  csak  mellesleg  a  divat.  A  tollnyerész- 
kedésből  folyó  pusztítás  külön  elbírálást  kivan. 
Ez  a  toUkereskedők  és  megbízottaik  szeretjét 
homályosítja  el.  Ok  erőszakolják,  csinálják  a 
divatot  s  ha  a  közönség  lépre  megy,  hát  az  csak 
másodsorban  hibás,  mert  a  főbünösök  azok,  a 
kik  belekényszerítik  a  nagy  tömeget  e  hiúságba, 
mely  ragadós  nyavalj^a.  Nemcsak  a  mi  madár- 
világunk érzi  ennek  átkát,  hanem  a  külföldiek, 
s  különösen  a  forró  égövben  élők,  mivel  ezek  a 
legpompásabb  tollazatúak,  legtarkább,  legélén- 
kebb színűek.  Megdöbbentő  számsorozatok  azok, 
melyek  a  párisi,  londoni  nagy  toUkereskedések- 
hez  kerülő,  divatczélokra  használt  madarakról 
beszélnek.  Ezekből  kitűnik,  hogy  25  év  alatt  3(X)0 
millió  kolibrit  hoztak  be  Európába  ;  hát  még 
mennyi  mást!  Közvetetlenül  nem  érdekel  ez 
ugyan  minket,  de  a  toUkereskedők  körmei  el- 
nyúlnak ám  hazánkig  s  bele  markolnak  a  mi 
madaraink  közé  is.  Csak  nemrégiben  fordultak 
a  párisi  czégek  különböző  közép-európai  "ügj-- 
nökeikhez  » ,  mert  '■20, (KK)  tfngeliczre  volt  szüksé- 
gök.  B  mivel  ezen  az  úton  nem  mindig  érhetnek 
czélt  s  közvetítések  megdrágítják  a  tollbeszer- 
zést,  de  meg  is  nehezítik,  mert  akadályok  gör- 
dülhetnek a  rablás  elé,  hát  találkoztak  —  s  ezek 
a  legveszedelmesebb  tollcsiszárok  —  kik  a  tudo- 
mányos kutatás  védő  pajzsa  alá  húzódva,  a 
tudomány  ürügye  alatt  rendszeres,  évenként 
megismételt  hadjáratokat  szerveztek,  kivált  az 
Al-Dunához,  a  hol  halomra  lőtték  a  telepesen 
fészkelő  madarakat,  a  gémféléket  és  másokat, 
tehát  a  szónak  szorosabb  értelmében  nemcsak 


550,000,  1888  1.235,000,  1889  900,000,  1890 
800,000  Stück  gefangen  und  grösstentheils 
nach  Frankreich  und  Plngland  verführt. 

Besonders  in  den  Hafen  von  Marseille  laufen 
viele  Schiffe  mit  Wachtelladungen  ein.  Die  La- 
dung je  eines  Schiffes  beträgt  manchmal  60,000 
l>is  100,000  Stück  Wachteln,  welche  zu  hundert 
Stücken  in  kleine  Käfige  gepfercht  sind,  wes- 
hall)  davon  ein  Drittel,  oftmal  auch  6O0/0  unter- 
wegs zu  gründe  gehen.  Die  jährliche  Wachtel- 
einfuhr in  Marseille  kann  dmehschnittlich  auf 
zwei  Millionen  veranschlagt  werden. 

Als  Ursache  der  soeben  geschilderten  Vogel- 
verheerung gilt  in  erster  Linie  der  Magen  und 
nur  nebenbei  die  Mode.  Die  der  Federgewin- 
nung wegen  angestellte  Vernichtung  unterliegt 
einer  andei-en  Beurtheilung.  Diese  stellt  die 
Rolle  der  Federhändler  und  deren  Agenten  in 
ein  schiefes  Licht.  Sie  machen  gewaltthätig  die 
Mode,  und  wenn  ihnen  das  Publicum  an  den 
Leim  geht,  ist  es  in  zweiter  Linie  schuldig,  denn 
die  Hauptschuldigen  sind  diejenigen,  welche  der 
grossen  Menge  diese  Eitelkeit,  ein  ansteckendes 
Übel,  aufdi'ängen.  Nicht  nm-  unsere  Vogelwelt 
trifft  dieser  Fluch,  sondern  die  Ausländer,  ins- 
besondere   die   tropischen,   denn  sie  sind  am 

'  prächtigsten  befiedert,  am  buntesten,  am  leb- 
haftesten gefärbt.  Niederschmetternd  sind  die 
Zahlen,  welche  über  die  an  die  Pariser  und 
Londoner  Federgrosshandlungen  gelangenden, 
zu  Modezwecken  dienenden  Vögel  berichten. 
Aus  ihnen  geht  hervor,  dass  während  25  Jahren 
3000  Millionen  Kolibri  nach  Europa  eingeführt 
wurden  ;  und  wie  viele  andere  noch  ?  Unmittel- 
bar berührt  uns  dies  zwar  nicht,  aber  die  Ki-al- 
len  der  Federhändler  reichen  selbst  bis  in  unser 

;  Vaterland  und  raffen  auch  unter  unseren  Vögeln 
auf.  Erst  unlängst  wandten  sich  die  Pariser  Fir- 
men an  ihre  verschiedenen  mitteleuropäischen 
«Agenten»,  weil  sie  20,000  Stieglitze  bedurften. 
Und  weil  sie  auf  diesem  Wege  nicht  immer  ihr 
Ziel  erreichen  und  Vermittler  die  Beschaffung 
der  Federn  vertheuern,  aber  auch  erschweren, 
weil  dem  Raube  Hindernisse  in  den  Weg  treten 
können,  finden  sich  Federmäkler  —  und  zwar 
der  gefährlichsten  Art  —  die  unter  dem  Deck- 
mantel der  wissenschaftlichen  Forschung  regel- 
mässige, alljährlich  sich  wiederholende  Feld- 
züge unternehmen,  besonders  an  die  Untere 
Donau,  wo  sie  die  kolonienweise  brütenden 
Vögel,  Reiher  und  andere  massenweise  nieder- 
schössen,  sie  daher  im  sti-engsten  Sinne  des 


341 


pusztítottak,  fio  kiirtották  ezeket.  Mert  míg  az 
olaszok  átvonuló  fajokat  fogdosnak  leginkább  — 
melyek  költés  alatt  többnyire  oltalomban  része- 
sülnek —  addig  ők  éppen  a  költés  szakában 
garázdálkodtak  s  így  a  szaporodást  semmisítet- 
ték meg  következetesen. 

Hát  nem  eliszonyitó  gyalázatossúgok  mind- 
ezek ! 

Az  ember,  ki  lelkének  nemcsedésére,  szelidí- 
tésére  kell,  bogy  törekedjek,  kinek  szoros  köte- 
lessége volna  az  önként  kínálkozó  javakkal 
gazdálkodni  s  azokat  nem  szertelen  zsákmányo- 
lással végleg  megrontani,  hanem  lehetőleg  meg- 
tartani :  nem  szégyenli  ezeket  tenni  mai  nap 
sem  ' 


Effélék  mellett  szinte  eltörpül  annak  a  károsí- 
tásnak mértéke  és  erkölcsi  értéke,  melyet  éretlen 
suhanczok,  neveletlen,  vásott  kölj'kek  a  fészkek, 
tojások,  madárfiókák  tönkretevésével  cselekesz- 
nek. Számba  venni  azonban  ezt  is  kell,  valamint 
a  nemes  vadászatot  gyakorlók  azon  «nemtelen» 
csoportjának  kedvtelését  is,  kik  abban  lelik 
örömüket,  hogj-  gyámoltalan,  könnyen  elejthető 
madarakat,  pusztán  öldöklésí  viszketegségböl 
puskázzanak,  gyakorlatképpen  mindenféle  hasz- 
nos madarat  lődözzenek  és  különös  örömet  talál- 
janak a  csapatosan  járó  madarak  közé  durrantva, 
kíváncsiságukat  üg.y  kielégíteni,  hogy  vájjon 
30 — 35  darab  seregély  vagy  szerkő  stb.  egy 
lövésre  elejthető-e  ? 


És  még  egy  csoportja  van  a  madárpusztítók- 
nak. Ezek  bizonyos  erdészek,  kerülők  és  a 
«művelt»,  de  tudatlan  vadtenyésztők.  Ők  görbe- 
csőrű,  karmos  madarakat  —  tehát  minden  raga- 
dozót —  s  még  másokat  is,  kivétel  nélkül  el- 
emésztenek, egyszerűen  mert  bennök  csak  a  vad- 
tenyésztés ellenségeit  látják  s  mert  elejtésök 
bizonyos  jutalommal,  «lődíjjal«  is  járhat.  Hogy 
a  gazdának  s  más  embereknek  más  érdekei  is 
vannak,  azzal  nem  gondolnak.  Mire  vezethet, 
mikor  a  természetrajzi  ismereteket  éppen  azok 
semmi  figyelemben  nem  részesítik,  kik  legjobban 
reájok  szorulnának,  arra  példákat  hozok  fel. 
A  németországi  postagalambkedvelők  egyletei- 
nek szövetkezete  1894-ben  2000  márkát  tűzött  ki 
oly  erdészek  között  felosztandó  jutalmul,  kik 


Wortes  nicht  nur  verheerten,  sondern  auch  aus- 
rotteten ;  denn  während  die  Italiener  vorwal- 
tend durchziehende  Arten  fangen  —  die  wäh- 
rend der  Brutzeit  grösstenteils  Schonung  ge- 
niessen  —  wüthetcn  jene  gerade  zur  Brutzeit 
am  heftigsten  und  vernichteten  dadurch  den 
Zuwachs. 

Sind  das  nicht  schreckliche  Gräuelthatcu  ? 

Der  Mensch,  der  auf  Veredlung  und  Sanft- 
muth  der  Seele  hinstreben  sollte,  dessen  Haupt- 
pflicht es  wäre  mit  den  gebotenen  Gütern  wirth- 
schaftlich  umzugehen  und  sie  nicht  unmässig 
zu  verwüsten,  sondern  nach  Möglichkeit  zu  er- 
halten :  schämt  sich  auch  heutigen  Tages  nicht 
so  zu  thun. 

Diesem  gegenüber  erscheint  das  Maass  und 
der  moralische  Wert  der  Beschädigung,  welche 
unreife  Burschen,  ungezogene,  ausgelassene 
Buben  durch  Zerstörung  der  Nester,  Eier  und 
•Jungen  anrichten,  wahrhaft  gering.  In  Betracht 
muss  aber  auch  dies  gezogen  werden,  ebenso, 
wie  die  Passionen  jener  «imedlen»  Rotte  unter 
den  das  edle  Waidwerk  Betreibenden,  die  daran 
ihr  Müthchen  kühlt,  dass  sie  täppische,  leicht 
zu  erlangende  Vögel  bloss  aus  Mordbegierde 
zusammenknallt,  der  Übung  halber  allerlei 
nützliche  Vögel  schiesst  und  ihr  besonderes 
Vergnügen  daran  findet,  durch  Hineinknallen 
in  grosse  Vogelschwärme  ihre  Neugierde  zu  be- 
friedigen, obwohl  auf  einen  Schuss  30 — 35  Stück 
Stare  oder  Seeschwalben  u.  d.  g.  zu  erlegen 
sind  ? 

Und  noch  eine  Gruppe  gibt  es  von  Vogel- 
vernicbtern.  Diese  besteht  aus  gewissen  För- 
stern, Hegern  und  «gebildeten»,  aber  unwissen- 
den Wildzüchtern.  Diese  vertilgen  ohne  Unter- 
schied jeden  mit  gekrümmten  Schnäbeln  und 
Krallen  bewehrten  Vogel  —  daher  jeden  Eaub- 
vogel  —  und  auch  andere  einfach  nur  deshalb, 
weil  sie  in  ihnen  nur  Feinde  des  Wildstaudes 
erblicken,  und  weil  ihre  Erlegung  eine  gewisse 
Belohnung,  das  «Schussgeld»  nach  sich  ziehen 
kann.  Dass  ihr  Herr  und  auch  andere  Menschen 
auch  f  rnere  Interessen  hegen  können,  darum 
bekümmern  sie  sich  nicht.  Wohin  es  führen 
kann,  wenn  den  naturwissenschaftlichen  Kennt- 
nissen gerade  jene  keine  Aufmerksamkeit  schen- 
ken, die  ihrer  am  meisten  bedurften,  dafür  will 
ich  einige  Beispiele  anführen.  Die  Verbindung 
der  Brieftauben-Liebhaber-Vereine  in  Deutsch- 
land setzte  1894  die  Summe  von  2000  Mark  als 
Belohnung  aus,  die  an  jene  Förster  zu  vertheilen 


342 


h/' ja,  kar  Vf  ih  I  és  vcuidnr  .so7//o»í  lábakat  szolgál- 
tatnak be.  Összesen  353  erdésztől  22()4  ragadozó 
madár  lábnak  párja  érkezett  be,  ezek  közt  azon- 
ban 677  nem  volt  díjazható,  mert  más  madár- 
fajoktól eredt.  Tehát  csak  ^/a  részben  volt  a 
pusztításnak  értelme,  Vs  részben  pedig  czéltalan 
volt  az  s  világot  vet,  mennyire  tudták  megkülön- 
böztetni az  igazi  káros  ragadozót  a  többitől  ;  s  ez 
«iiémel«  erdészekkel  esett  meg.  Nem  csodálkoz- 
hatunk hát  egj'  csöppet  sem,  mikor  iinlurik  ilyen 
statisztikát  olvasunk  vadlelövésünkről  :  1 896- 
ban  Magyarországon  lőttek  Sitiit  rigót,  J'-2/t00 
baglyot,  495.0  sast  és  keselyűt,  (!0,l  l.~>  sólymot 
és  véresét;  1895-ben  pedig  az  egész  osztrák- 
magyar monarchiában  ^24,751  baglyot;  s  1897- 
ben  egy  felső-magyarországi  berezegi  uradalom- 
ban Ä5  vizi  rigót  és  i?l?i'  kisebb  baj/lyot  !  Nem 
mondunk  sokat,  ha  e  számokat  ■ —  a  be  nem 
jelentett,  de  tényleg  lőtt  madarakat  is  véve  — 
legalább  ötször  ennyire  teszszük.  És  ha  ez  ered- 
ményeket bonczolgatjuk,  hát  más  következte- 
tések is  kipattannak  belőlök.  Mindenekelőtt  az, 
hogy  a  vadászatról  szóló  1883  :  XX.  t.  ez.  csak  a 
nagy  fülesbagoly,  azaz  a  buhú,  pusztítását  engedi 
meg,  a  buhú  pedig  a  lövött  baglyok  ezernyi  szá- 
mában, nem  hiszem  hogy  százat  is  tegyen.  Hogy 
pedig  a  <'S((sok  és  keselijüek»,  «veresek  és 
sólymok»  összefoglaló  czime  mit  rejt,  az  köny- 
nyen  elképzelhető,  elenyészőleg  kevés  igazán 
kártékony  sast,  sólymot,  karvalyt,  héját  és  egyéb 
ragadozót  s  százszor,  ezerszer  több  vércsét, 
ölyvet  stb.,  tehát  haszaos  vagy  csak  alkalmilag 
és  merőben  vadászatilag  ártalmas,  de  gazda- 
ságilag ártalmatlan,  sőt  hasznos  fajt. 


A  madarak  fogyása  méltán  gondolkodóba 
ejthet  és  ismerve  az  okokat,  melyek  előidézik, 
ugyancsak  nógat,  hogy  sorsukat  szivünkön 
viselve,  védelmük  érdekében  komolyan  tegyünk 
valamit.  Azt  a  rést,  mit  a  kultúra  és  az  emberi 
garázdálkodás  üt  számukon,  a  természet  saját 
erejével  nem  tudja  pótolni,  mint  jjótolhatja 
mindent  kiegj'enlitő  hatalmával  azt,  melyet 
elemi  csapások,  ragadozó  állatok  okoznak  so- 
raikban. 


De  hát  mit  tegyüok?    mi    módon  segítsünk 


wäre,  die  Habicht-,  Sperber-  und  Wanderfalkcn- 
füsse  ausliefern.  Von  253  Förstern  langten 
2264  Fusspaare  von  Eaubvögeln  ein,  von  die- 
sen konnten  aber  677  nicht  belohnt  werden, 
weil  sie  von  anderen  Yogelarten  herrührten. 
Die  Vernichtung  hatte  daher  nur  zum  ^/s  ïheile 
Sinn,  zum  Vs  Theil  war  sie  zwecklos  und  be- 
wies, wie  wenig  man  die  wirklich  schädlichen 
Eaubvögel  von  anderen  unterscheiden  konnte  ; 
und  dieser  Fall  trug  sich  mit  «deutsehen»  För- 
stern zu.  Es  ist  daher  nicht  im  geringsten  zu 
verwundern,  wenn  man  statistische  Ausweise 
über  erlegtes  Wild,  wie  folgt,  liest  :  1S96  wur- 
den in  Ungarn  geschossen  8614  Drosseln, 
12,400  Eulen,  4959  Adler  und  Geier,  60,115 
Falken  und  Thurmfalken;  1895  in  der  ganzen 
österreichisch-ungarischen  Monarchie  24,721 
Eulen;  und  1897  in  einer  ober-ungarischen 
fürstlichen  Herrschaft  225  Wasseramseln  und 
222  kleinere  Eulen  !  Wir  übertreiben  nicht, 
wenn  wir  diese  Zahlen  —  die  wirklich  geschos- 
senen, aber  nicht  angezeigten  Vögel  mit  ein- 
begriffen -  wenigstens  fünfmal  so  hoch  ver- 
anschlagen. Und  wenn  man  diese  Ergebnisse 
zergliedert,  ergeben  sich  auch  noch  andere  Fol- 
gerungen. Vor  allem  anderen,  dass  der  XX.  Ge- 
setzartikel 1883  bezüglich  der  Jagd  nur  die 
Vertilgung  der  grossen  Ohreule,  das  heisst  des 
Uhus  gestattet,  unter  den  Tausenden  geschos- 
senen Eulen  aber  glaube  ich,  mögen  kaum 
100  Uhus  gewesen  sein.  Was  aber  unter  dem 
Titel  «Adler  und  Geier»,  «Falken  und  Thurm- 
falken» zusammengefasst  ist,  kann  man  sich 
leicht  denken  ;  gewiss  verschwindend  wenige 
wirklich  schädliche  Adler,  Falken,  Sperber, 
Habichte  und  andere  Eäuber,  und  hundert  — 
ja  tausendmal  mehr  Thurmfalken,  Bussarde 
u.  s.  w.,  daher  nützliche,  oder  doch  nur  gele- 
gentlich, einzig  weidmännisch  schädliche,  öko- 
nomisch unschädliche,  sogar  nützliche  Ai-ten. 
Das  Schwinden  der  Vögel  gibt  wirklich  zu 
denken  und  regt  dessen  Ursachen  kennend 
eifrig  an,  ihr  Geschick  beherzigend  ernstlich  im 
Interesse  ihres  Schutzes  zu  handeln.  Die  Bre- 
sche, die  in  ihren  Eeihen  durch  die  Cultur  und 
menschliche  Misswirthschaft  geschlagen  wurde, 
kann  die  Natur  aus  eigener  Ki-aft  nicht  aus- 
füllen, wie  sie  diejenige  mit  ihrer  alles  aus- 
gleichenden Macht  auszufüllen  vermag,  die 
dm-eh  Elementar-Ereignisse,  Eaubthiere  ihren 
Eeihen  beigebracht  wird. 

Was  sollen  wir  aber  thuu  "?  auf  welche  Weise 


343 


Ínséges,  gj'érülő  szárnyasainkon?  mikéi)pen 
mentsük  meg  azokat,  melyek  anyagi  gyarapodá- 
sunkat is  előmozdítják  s  azokat  is,  melyek 
habár  számbavehető  hasznot  nem  tesznek,  de 
nem  is  károsítanak,  megjelenésükkel  azoidian 
kiválóan  hozzájárulnak  a  természet  szépségei- 
nek öregbítéséhez,  környezetünk  megélénkítésé- 
hez  8  irgalmat  kérnek  az  érző  ember  szivétől  ? 


Sok  szó,  sok  beszéd  s  ugyanannyi  tinta  és 
nyomdafesték  folyt  el  már  e  tárgy  érdekében 
s  nemcsak  egyéni,  hanem  társulati  működés  is. 
Habár  tagadhatatlanul  tisztázódik  a  helyzet,  s  az 
állapotok  javulnak,  mert  nemcsak  a  közönség,  a 
társadalom  és  államok  kezdik  belátni,  hogy  a 
«szabad  vásár»,  úgy,  mint  eddig,  tovább  nem 
tarthat,  mégis  igen  sok  tenni  valónk  marad  még 
e  téren. 


Törvények,  törvényhatósági  szabályrendele- 
tek, helyhatósági  intézkedések  történtek,  a  tár- 
sadalom mozgolódik.  Nálunk  is  ritkul  az  ét- 
lapokon az  «apró  madarak  hagymával n  ínycsik- 
landozó czime  s  madárirtásokról  —  melyek 
különben  sem  divatoztak  hazánkban  —  hébe- 
hóba  hallhatunk  csak.  De  azért  a  bibicztojást  és 
ennek  színe  alatt  a  sok  sirály  és  más  vízi  madár 
hasonló  tojásait  még  mindig  nagyszámban 
fogyasztjuk  ;  a  hasznos  madarakat  —  bár 
rejtve  —  némely  helyen  még  most  is  üzletből 
fogdossák,  sőt  külföldre  szállítják.  Csak  néhány 
éve,  hogy  a  német  konzulátus  megkeresésére 
a  temesvári  hatóság  200  db.  útra  kész  fülemilét 
foglalt  le  s  Ei-dély  bizonyos  vidékein  is  fogdos- 
sák e  legszebb  dalu  madarainkat  hasonló  kivitel 
ez  óljából. 


A  fenyőrigót  nemcsak  a  felsővidéken,  hanem 
az  ország  egyéb  helyein  is  még  mindig  ezernyi 
ezret  meghaladó  számban  fogják,  nem  számítva, 
hogy  e  fogdosás  közben  egyéb  madarak  is,  mint 
csonttollú  madár,  vörösbegy,  énekes  rigó,  boros 
rigó,  stb.  bele  akadnak  a  tőrökbe  s  a  fenyő- 
rigókkal egy  csomóba  kerülnek.  A  ki  sok  ilyen 
«fenyves  madár»  csomót  átvizsgált,  az  meggyő- 


Hollen  wir  unseren  arg  bedrängten,  seltener  wer- 
denden Vögeln  zu  Hilfe  kommen?  wie  sollen 
wir  diejenigen  retten,  welche  unseren  materiel- 
len Wohlstand  heben  und  auch  diejenigen,  die 
zwar  keinen  mei-klichen  Nutzen  stiften,  aber 
uns  auch  nicht  schädigen,  durch  ihr  Erscheinen 
hingegen  mit  beitragen  die  Schönheit  der  Natur 
zu  heben,  unsere  Umgebung  zu  beleben,  und 
zum  Herzen  des  fühlenden  Menschen  um  Schutz 
flehen? 

Viel  Worte  und  Gerede  und  ebensoviel  Tinte 
und  Druckerschwärze  wurde  schon  im  Interesse 
dieses  Gegenstandes  vergeudet,  ebenso  nicht 
nur  individuelles,  sondern  auch  vereintes  Wir- 
ken. Obzwar  sich  die  Lage  entschieden  klärt 
und  die  Zustände  sich  bessern,  da  nicht  nur 
das  Publicum,  die  Gesellschaft  und  Staaten  be- 
ginnen zur  Einsicht  zu  kommen,  dass  es  mit 
dem  «Frank  und  Frei»  so,  wie  bisher,  nicht 
w^eiter  gehen  kann,  bleibt  uns  auf  diesem  Ge- 
biete doch  noch  viel  zu  thun  übrig.  Gesetze, 
behördliche  Verfügungen,  Municipal- Verord- 
nungen wurden  getroffen,  es  regt  sich  die  Ge- 
sellschaft. Auch  bei  uns  wird  auf  den  Speise- 
zetteln die  gaumenkitzelnden  Aufschrift  «Klein- 
vögel mit  Zwiebel»  immer  seltener  und  von 
Vogelvertilgungen,  —  welche  übrigens  in  unse- 
rem Vaterlande  nicht  übKch  waren  —  hört  man 
nur  mehr  ab  und  zu  etwas.  Aber  deshalb  ver- 
zehren wir  Kiebitzeier  und  unter  ihrem  Vor- 
wande  ähnliche  Eier  vieler  Möven  und  an- 
derer Wasservögel  noch  immer  in  grosser 
Menge;  nützliche  Vögel  —  obwohl  nur  im 
Geheimen  —  werden  an  manchen  Orten 
auch  heute  noch  geschäftsmässig  gefangen,  ja 
selbst  ins  Ausland  geliefert.  Erst  vor  einigen 
Jahren  wurden  von  der  Temesvárer  Behörde 
auf  Ansuchen  des  deutschen  Consulats  200  Stück 
reisefertiger  Nachtigallen  mit  Beschlag  belegt 
und  auch  in  gewissen  Gegenden  Siebenbürgens 
werden  diese  unsere  besten  Sänger  zu  ähnlichen 
Exportzwecken  gefangen. 

Wacholderdrosseln  werden  nicht  nur  in  Ober- 
ungarn, sondern  auch  in  anderen  Theileii  des 
Landes  noch  immer  zu  Tausenden  gefangen, 
abgerechnet  davon,  dass  bei  ihrem  Fange  auch 
andere  Vögel,  wie  Seidenschwänze,  Eothkehl- 
chen,  Singdi-osseln,  Weindrosseln,  Misteldros- 
seln, Schwarzamseln  u.  s.  w.  mit  in  die  Fallen 
gerathen  und  mit  den  Wacholderdrosseln  in 
ein  Bündel  wandern.  Wer  viele  Bündel  solcher 
«Krammetsvögel»  untersuchte,  konnte  sich  da- 


344 


zödhetett  erről.  Nem  is  lehet  ez  másként;  liiszen 
a  madárfogó  nem  határozhatja  meg  előre, 
micsoda  madár  menjen  lépre,  akaszkodjék  a 
burokha. 


No  hát,  ha  mi  panaszkodunk  az  olaszokra, 
hogy  tömegesen  fogják  a  mi  fecskéinket,  hasznos 
éneklőmadarainkat,  nem  gondoljuk  meg,  hogy 
ug\'anazzal  a  joggal  átkoznak  minket  a  svédek, 
norvégek  és  más  északi  földségek  lakói.  Azok- 
nak a  fenyőrigó  többé  kevésbbé  ug\'anaz,  mint  a 
mi  nekünk  a  fecske,  a  fülemile  :  kedves  házi- 
barátjuk,  mely  énekével  szórakoztatja  őket  s 
megélénkíti  kertjöket,házok  táját.  Én  láttam  ott 
fenn  északon,  a  70°  é.  szél.  közelében  Tromsö 
városkában,  micsoda  bizalmasan  éltek  a  nálunk 
vad  fenyőrigók.  Mindjárt  a  házak  szomszéd- 
ságában, a  kertekben  teljesen  nyíltan  —  szelí- 
debben mint  a  veréb  —  fészkeltek  s  nevelték  fel 
fiókáikat,  feltétlen  biztonságot  élvezve.  Dehogy 
bántotta  volna  őket  valaki,  őket  az  itt  oly  hasz- 
nos és  éneküket  tekintve,  legszámbavehetőbb 
madarakat  ? 


Hogj'an  védelmezzük  hát  meg  a  madarakat  ? 


A  mai  viszonyok  közt  legelőször  is  kell,  hogy 
köztudatba  jusson  az  az  elv:  védeni  mindent, 
csak  a  feltétlenül  károsat  ritkítani.  S  mivel 
bizonyos  fajokról  még  nem  mondhatjuk  meg 
kártékonyságuk  vagy  hasznuk  nyilvánvalóbb-e, 
nemkülönben  mivel  mások  meg  csak  helyileg, 
időszakosan  károsak,  egyébként  hasznosak,  azért 
mindenekelőtt:  <(  lìnulai-aì,  i^^iìicrclt't  kell  miiìél 
td(/abh  körbeil  terjfszlcni.  Csak  ha  ez  az  ismeret 
áthatja  a  társadalom  különböző  rétegeit  s  az 
emberek  különböztetni  tudnak  a  jó  és  rossz 
között  s  tudják,  mi  módon  biztosítsák  a  hasznos 
madarak  életföltételeít  s  miképpen  segítsék  elő 
szaporodásukat,  mennyiben  és  hogyan  tizedel- 
jék, tegyék  ártalmatlanná  a  káros  fajokat:  akkor 
hullhat  csak  igazán  termelő  talajra  az  a  mag, 
melyből  a  madárvédelem  életképesen  felcsiráz- 
hatik.  Szóval,  felvílágosítólag  kell  hatni  s  külö- 
nösen az  ifjú  nemzedékbe  bele  kell  nevelni  a 
madarak  iránt  való  szeretetet  és  tájékoztatni 
őket  azok  jelentőségéről. 

A  gyakorlati  észjárású  amerikaiak  e  tekintet- 


von überzeugen.  Es  kann  aut-li  gar  niclit  anders 
sein:  der  Vogelsteller  kann  nicht  zum  Vor- 
hinein bestimmen,  welche  Vögel  sieli  an  den 
Leimruthen  oder  in  den  Schlingen  fangen  sollen. 

Wenn  wir  uns  nun  über  die  Italiener  bekla- 
gen, dass  sie  unsere  Schwalben,  unsere  nütz- 
lichen Singvögel  massenweise  fangen,  bedenken 
wir  gar  nicht,  dass  mit  demselben  Rechte  die 
Schweden,  Norweger  und  andere  nordische 
Völkerschaften  uns  fluchen.  Ihnen  sind  die 
Waclidldeidrosseln  mehr-weniger  das,  was  uns 
die  Srliwalliiii,  Nachtigallen  sind:  ihre  trauten 
Hausfrtauule,  die  sie  durch  ihren  Gesang  zer- 
streuen, ihre  Gärten,  ihr  Heim  beleben.  Ich  sah 
dort  oben  im  Norden,  in  der  Nähe  des  70.  Breite- 
grades, im  Städtchen  Tromsö,  wie  traut  dort  die 
bei  uns  so  scheuen  Wacholderdrosseln  leben. 
Gleich  in  nächster  Nähe  des  Hauses,  in  den 
Gärten  nisteten  sie  —  zutraulicher  als  die  Sper- 
linge —  ganz  frei  und  zogen  ihre  Brut,  unbe- 
dingte Sicherheit  geniessend  gross.  Niemand 
hätte  ihnen  ein  Leid  zugefügt,  ihnen,  die  hier 
so  nützlich  sind  und,  was  ihren  Gesang  betrifft, 
allein  in  Anschlag  kommen. 

Also  wie  sollen  wir-  die  Vögel  schützen? 

Unter  den  heutigen  Verhältnissen  muss  ín 
erster  Linie  das  Princip  zur  allgemeinen  Kennt- 
nis werden:  alles  zu  schonen,  nur  das  unbedingt 
Schädliche  zu  lichten.  Und  weil  wir  von  vielen 
Arten  noch  nicht  sagen  können,  ob  der  dm-ch 
sie  verursachte  Schaden  oder  Nutzen  vorwie- 
gend sei,  ferner  weil  andere  wieder  nur  örtlich, 
zeitweise  schädlich,  im  übrigen  aber  nützlich 
sind,  also  zu  allererst:  die  Keiintnis  der  Vögel 
muss  je  lueiter  und  weiter  verbreitet  iverden. 
Nur  dann  erst,  wenn  diese  Kenntnis  in  die  ver- 
schiedenen gesellschaftlichen  Schichten  einge- 
di'ungen  ist,  und  die  Menschen  Gut  und  Schlecht 
imterscheiden  können,  und  wissen,  auf  welche 
Weise  die  Lebensbedingungen  der  nützlichen 
Vögel  gesichert  und  ihre  Vermehrung  gefördert 
werden  kann,  in  wiefern  und  wie  die  schädli- 
chen Arten  decimirt  und  unschädlich  gemacht 
werden  können,  dann  erst  kann  der  Same,  aus 
dem  der  Vogelschutz  lebenskräftig  hervorkei- 
men kann,  auf  wirklich  fruchtbaren  Boden 
fallen.  Mit  einem  Worte,  es  muss  aufklärend 
gewirkt  werden  und  besonders  der  jüngeren 
Generation  muss  die  Liebe  zu  den  Vögeln  an- 
erzogen werden,  sie  muss  über  die  Bedeutung 
derselben  aufgeklärt  werden. 

Die  praktisch  denkenden  Ajnerikaner  gehen 


345 


ben  is  jó  példával  járnak  elöl.  C.  A.  Bahcock 
tanár  l8!)4-ben  azt  az  eszmét  vetette  föl,  hogy 
czélszerű  volna  az  iskolákban  az  év  bizonyos 
napját  teljesen  a  madártannak  szentelni  s  ez 
alkalommal  az  ifjúságot  nemcsak  a  madarak 
ismeretére  oktatni,  hanem  eltérj edésökröl,  élet- 
módjukról, költözködésükről  s  főleg  táplálkozási 
viszonyaikról,  gazdasági  jelentőségökről  nép- 
szerű játszi  módon  a  szükséges  tudnivalókat 
előadni.*  Azóta  az  Egyesült-Államok  különböző 
államaiban  évenként  tényleg  meg  is  tartották 
«a  madarak  uapjríhf  (Bird  day),  még  pedig 
nagy  ünnepélyességgel  (Madárkiállítás,  mada- 
rakról szóló  költemények  elszaval  ása,  kisebb 
előadások,  beszélgetések  stb.  tartása,  kirán- 
dulás). Efféle  ünnepség  az  ifjú  kedélyre  mara- 
dandó hatással  van  s  oktatva  szórakoztat,  fogé- 
konyságot ébreszt  benne  a  madarak  iránt,  mely- 
ből a  szeretet  fakad  és  ebből  a  természetes 
madárvédelem.  Míg  azonban  ennyire  jutunk, 
s  különben  is,  míg  az  emberek  közt  annyi  sok 
van,  kinek  szive  hideg,  értelme  tompa,  addig 
bizonyos  törvényes  intézkedések  is  szükségesek, 
noha  ezektől  csak  részleges  eredmény  várható, 
mert  hogy  végrehajthatók  is  legyenek,  feltételez- 
nek bizonyos  ismeretet. 


Különben  is  n  madárvédelem  ügyében  hozott 
kötelező  szabályzatok  és  törvények  főleg  negative 
rendelkeznek,  mert  tiltják  a  helytelent,  de  nem 
hatnak  az  elömozditó  tényezők  hatásos  felkaro- 
lására, kivéve,  hogy  magukban  hordozzák  az 
ismert  elsajátításnak  kényszerét  is,  a  minek 
pedig  nyomós  jelentősége  van. 


De  a  szorosan  helyi,  bizonyos  területhez 
kapcsolt  törvény  mindig  fogyatékos  marad,  mert 
a  madárvédelemnél  általános  szempontok  is 
szerepelnek.  Vagyis  országos  törvény  csak  rész- 
legesen intézkedhetik  a  költözködő  madarak 
védelméről,  s  ezek  érdekében  nem  sokat  tehet. 
Világos,  mert  hiszen  ezek  az  év  jó  részében 
nincsenek  bizonyos  területhez  kötve.  Akárhogy 
tiltaná  pl.   egy  magyar  madárvcdelmi  törvény 


auch  in  dieser  Hinsicht  mit  gutem  Beispiele 
voran.  Professor  C.  A.  Babf.vek  warf  1894  die 
Idee  auf,  dass  es  angezeigt  wäre  in  den  Schulen 
einen  bestimmten  Tag  des  Jahres  ausschliess- 
lich der  Ornithologie  zu  widmen  und  bei  dieser 
Gelegenheit  der  Jugend  nicht  nur  die  Kenntnis 
der  Vögel  beizubringen,  sondern  ihnen  auch 
das  Wissenswerthe  über  deren  Verbreitung, 
Lebensweise,  ihre  Zugs-  und  insbesondere  ihre 
Ernährungsverhältnisse,  ihre  ökonomische  Be- 
deutung in  volksthümlicher,  spielender  Weise 
vorzutragen.*  Seitdem  wurde  auch  in  den  ver- 
schiedenen Staaten  jährlich  der  «  Tag  der 
Vöf/el»  (Bird  day)  gehalten,  und  zwar  mit 
grosser  Feierlichkeit.  (Vogelausstellung,  Dekla- 
mation der  die  Vögel  behandelnden  Gedichte, 
Halten  kleinerer  Vorträge,  Besprechungen 
u.  s.  w.,  Ausflüge).  Dergleichen  Feierhchkeiteu 
üben  einen  bleibenden  Eindruck  auf  das  jugend- 
liche Gemüth  und  zerstreuen  belehrend,  er- 
wecken Sinn  für  die  Vögel,  aus  welchem  Liebe 
und  daraus  der  natürliche  Vogelschutz  ent- 
springt. Bis  wir  aber  dahin  kommen  und  so 
lange  es  übrigens  unter  den  Mensehen  noch  so 
viele  gibt,  deren  Herz  kalt,  deren  Verstand  ab- 
gestumpft ist,  bedarf  es  auch  gewisser  gesetz- 
licher Verfügungen,  wenn  auch  von  diesen  nur 
ein  theilweises  Resultat  zu  erwarten  ist,  da  ihre 
Vollstreckung  gewisse  Kenntnisse  bedingt. 

Übrigens  verfügen  die  betreff  des  Vogel- 
schutzes gebrachten  obligatorischen  Verord- 
nungen und  Gesetze  hauptsächlich  negativer 
Weise,  indem  sie  das  Unrichtige  verbieten,  be- 
wirken aber  keine  thatkräftige  Hebung  der  för- 
dernden Faktoren,  mit  Ausnahme  dessen,  dass 
sie  den  Zwang  zur  Aneignung  der  Kenntnisse 
mit  einbegreifen,  was  wohl  von  gewichtiger  Be- 
deutvmg  ist. 

Das  streng  locale,  an  bestimmte  Gebiete  ge- 
bundene Gesetz  bleibt  aber  immer  mangelhaft, 
weil  beim  Vogelschutze  auclji  allgemeine  Ge- 
sichtspunkte massgebend  sind.  Oder  mit  anderen 
Worten:  ein  Landesgesetz  kann  hinsichtlich  des 
Schutzes  der  Zugvögel  nur  zum  Theile  Anord- 
nungen treffen  und  in  ihrem  Interesse  nicht 
viel  thun.  Dies  ist  einleuchtend,  weil  sie  ja 
einen  guten  Theil  des  Jahres  hindurch  an  kein 
bestimmtes  Gebiet  gebunden  sind.  Wie  sehr 
auch  z.  B.  ein  ungarisches  Vogelschutz-Gesetz 


"L.  b.  i.  V.  Circular  Ni 
biol.  survey.  Bird  day  i 
AiMiila.  VI. 


17  U.  St.  Dei),  of  Ac 
the  Schools. 


*  L.  b.  i.  V.  Circular  Nro  17  U.  St.  Dep.  of  Agr.  Di\ 
of  biol.  survey.  Bird  day  in  the  Schools. 

45 


költözködő  madaraink  pusztítását,  érvénye  csak 
arra  az  időre  terjedhetne,  míg  ezek  a  madarak 
nálunk  vannak,  mert  az  olaszok  vérbe  ment 
felfogása  csak  ezután  is  nyilvánulna,  azaz  ők 
csak  úgy  fognák  a  nálunk  fészkelő  hasznos 
madarakat,  mikor  vándorú tj okban  ott  átvonul- 
nak, mind  azelőtt.  Ennek  meggátlására  csak 
egyetlen  mód  van,  az,  hof;y  a  különböző  érde- 
kelt államok  szövetkezve,  a  helyi  viszonyokat  is 
szemmel  tartva,  egységesen  rendelkezzenek. 
Más  szóval:  a  költözködő  madarak  hatásos 
védelme  csak  nemzetközi  alapon  lehet  ered- 
ményes. 


Már  a  hatvanas  évek  végén  megtörténtek  e 
tekintetben  bizonyos  kezdő  lépések,  melyek 
sokáig  húzódva  1875-ben  vezettek  arra  az 
egyezségre,  mely  egyrészről  az  osztrák-magyar, 
másrészről  az  olasz  kormány  közt  létesült. 
Ennek  az  úgynevezett  d  olasz  convencziónak», 
valamint  az  1 884-ben  Bécsben  tartott  I-ső  nem- 
zetközi ornithologiai  kongresszusnak  elvi  jelen- 
tőségű megállapodásai  azonban  csak  papiron 
maradtak,  valamint  nem  sok  sikert  eredménye- 
zett a  Budapesten  lS91-ben  összeült  Il-ik  nem- 
zetközi ornithologiai  kongresszus  határozata 
sem,  mely  az  1875-iki  egyezmény  álláspontjára 
helyezkedve,  főelvül  kimondta:  dhogy  a  hasz- 
nos és  vadászható  szárnyasok  tömeges  fogása 
és  árusítása,  szállítása  tilos.» 


És  gyakorlati  eredményeket  eddig  nem  mu- 
tathatnak föl  más  nemzetközi  madárvédő  kon- 
gresszusok sem,  nevezetesen  az  1 895-ben  Paris- 
ban székelő,  melyen  pedig  Európának  majdnem 
összes  államai  képviselve  voltak.  A  főakadály 
mindig  abban  volt,  hogy  az  olasz  kormány  nem 
vállalhatott  felelősséget  az  egyezmény  végre- 
hajtására, mert  az  olasz  nép  a  madárpusztítást 
egész  természetesnek  tartja,  nemzedékek  során 
örökölte  e  hajlandóságot  s  azzal  érvel  :  ha  a 
madárfogást  megtiltják,  a  nép  elesik  egy  kiváló 
keresetforrásától.  De  akadály  volt  az  is,  hogy  a 
különböző  nemzetek  képviselői,  ezeken  az  ösz- 
szejöveteleken  nem  tudtak  megállapodni  a  meg- 
védendő madarak  névsorában  sem.  Hogy  miért, 
azt  a  madarak  hasznos  és  káros  voltának  fo- 


das  Vertilgen  unserer  Zugvögel  verbieten  würde, 
seine  Geltung  könnte  sich  doch  nur  auf  jene 
Zeit  erstrecken,  zu  welcher  diese  A'ögel  bei  uns 
verweilen,  weil  die  in  ihr  Blut  übergangene 
Auffassung  der  Italiener  auch  dann  noch  zu 
Tage  treten  würde,  das  heisst:  sie  würden  dann 
ebenso,  wie  voi'her,  die  bei  uns  brütenden,  nütz- 
lichen Vögel  während  ihrer  Durchreise  dort 
fangen.  Dem  ist  nur  auf  eine  Art  zu  steuern, 
und  zwar,  dass  die  verschiedenen  interessierten 
Staaten  gemeinsam,  auch  der  localen  Verhält- 
nissen Rechnung  tragend  einheitliche  Verfügun- 
gen treffen.  ]\Iit  anderen  Worten  :  c/i?  (/iHiiilii- 


Srhul:.  ,lrr  /.i(< 


urm,fl,,l, 


vnliniiairr  Basis  rrfnhjirirh  srl,>. 

Schon  zu  Ende  der  Sechziger  Jahre  wurden 
in  dieser  Richtung  Schritte  angebahnt,  welche 
sich  in  die  Länge  ziehend  im  Jahre  1875  zu  dem 
Vergleiche  führten,  der  einerseits  zwischen  der 
österreichisch-ungarischen,  andererseits  zwi- 
schen der  italienischen  Regierung  zu  Stande 
kam.  Das  principielle  Übereinkommen  dieser 
sogenannten  «itahenischen  Convention»,  sowie 
des  1884  in  Wien  abgehaltenen  I.  internatio- 
nalen ornithologischen  Congresses  bestand  nur 
am  Papier,  ebenso  erzielte  die  Bestimmung  des 
zu  Budapest  1891  zusammengetretenen  IL  in- 
ternationalen ornithologischen  Congresses  we- 
nig Erfolg,  welche  auf  dem  Standpunkte  des 
1875-er  Vergleiches  stehend  als  Grundsatz  aus- 
sprach: «dass  der  massenhafte  Fang, Verschleiss 
und  Transport  her  nützlichen  und  jagdbaren 
Vögel  verboten  sei». 

Und  praktische  Resultate  konnten  bisher  auch 
andere  internationale  ornithologische  Congresse 
nicht  aufweisen,  wie  auch  namentlich  der  1895 
zu  Paris  abgahaltene  nicht,  obzwar  an  densel- 
ben fast  sämmtliche  Staaten  Europas  vertreten 
waren.  Das  Haupthindernis  war  immer,  dass 
die  italienische  Regierung  keine  Verantwortung 
bezüglich  der  Vollstreckung  dieser  Vereinbarung 
zu  übernehmen  im  Stande  war,  nachdem  das 
italienische  Volk  die  Vogelverheerung  als  etwas 
ganz  natürliches  erachtet,  seit  einer  Reihe  von 
Generationen  diesen  Hang  geerbt  und  als  Grund 
angibt  :  dass  das  Volk,  so  wie  der  Vogelfang  ver- 
boten wird,  einer  ausnehmenden  Erwerbsquelle 
beraubt  werde.  Auch  war  ein  Hindernis,  dass 
die  Vertreter  der  verschiedenen  Stationen  an 
diesen  Congresseu  nicht  einig  werden  konnten 
über  die  Liste  der  zu  schützenden  Vögel.  Das 
Warum  können  wir  aus  den  Begiüffen  der  Nütz- 


347 


galma  s  azok  helyi  jelentőségének  fejtegetései- 
ből és  az  e  téren  való  kutatás  hézagosságából 
megérthetjük.  A  párisi  egyezmény  azonban 
mégis  megállapított  egy  jegyzéket  s  a  részletező 
intézkedéseket,  különös  szempontokat  az  egyes 
államok  belátásaiba  bizva,  nemzetközileg  véden- 
dőknek tartja  a  következőket:  Kuvikot,  Gatj^ás- 
csuvikot,  Erdei  baglyot,  Karvalybaglyot,  Gyöngy- 
baglyot, Erdei  fülesbaglyot,  Füleskuvikot,  Sza- 
lakótát, az  összes  Harkályfajokat,  Gyurgyalagot, 
Búbos  bankát,  Fakúszt,  Hajnalmadarat,  az  ösz- 
szes  Fecskéket,  Kecskefejőt,  Fülemiléket,  Kék- 
begyeket, Rozsdafarkúnkat,  Hantmadarakat, 
Csaláncsúcsokat,  Szürkebegyeket,  Nádiposzátá- 
kat,  Sitkékét,  Tücsökmadarakat,  Füzikéket  Ökör- 
szemet, Czinegéket,  Légykapókat,  Billegetőket, 
Pipiseket,  Pacsirtákat,  Keresztcsőrűeket,  Ten- 
geliczt,  Csizt,  Seregélyt,  Pásztormadarat,  Gólyát. 
Ellenben  károsoknak  mondja:  Saskeselyűt, 
Sasokat,  Eárót,  Kányákat,  Sólymokat,  Karvalyt, 
Héját,  Rétihéjákat,  Buhút,  Hollót,  Szarkát, 
Szajkót,  Gémeket,  Gödényt,  Kárókatonákat, 
Bukókat,  Búvárokat. 

Hogy  mennyiben  érvényes  e  jegyzék  bizonyos 
országban,  azt  a  helyi  vizsgálatoknak  és  szak- 
embereknek kell  eldönteniök  és  megállapítaniok. 

Ennek  a  feladatnak  megoldása  volt  e  mun- 
kának is  egyik  legfőbb  szülőoka. 

Mert  az  eddig  vallott  nézetek  és  felfogások 
mindenesetre  hiányban  szenvedtek  s  tévesek  is 
voltak,  világos  bizonysága  ennek  az  1883  :  XX. 
t.-cz.  (9.,  11.,  12.,  15.  §§.)  vagyis  a  nvadász- 
törvény».  A  madárvédelemre  külön  törvényünk 
nincs,  de  idevágó  intézkedéseket  ez  utóbbi  és  a 
mezőgazdaságról  és  mezőrendőrségről  szóló 
1894:  XH.  t.-cz.  (57.,  58.  §§.)  tartalmaznak 
csupán  ;  vaunak  azonban  helyhatósági  szabály- 
rendeleteink is. 

A  vadásztörvény  az  éneklő  madarak  vadásza- 
tát minden  időben  tilalmazza,  úgy  fészkeik, 
tojásaik  megrontását  is,  de  megengedi  a  kesi'- 
lyük,  vércsék,  öli/vek,  varjak  korlátlan  lövését, 
valamint  a  vízimadarak  elejtését  ott,  a  hol  nem 
költenek.  A  mezőrendőrségi  törvény  ismétli  a 
hasznos  madarak  pusztításának  tilalmát,  védi 
azok  költését  s  forgalomba  hozatalukat  hatósági 
engedély  nélkül  megtiltja. 

Nemcsak  általános,  de  részben  (a  vadászati 
törvény)  helytelen,  a  mai  nézetekkel  ellenkező 


lichkcit  uiid  Schädlichkeit  der  Vögel  und  aus 
der  Mangelhaftigkeit  der  auf  diesem  Gebiete 
veranstalteten  Untersuchungen  begreifen.  Der 
Pariser  Vertrag  stellte  dennoch  eine  Liste  fest, 
und  erklärte,  das  Detailverfahren,  besondere 
Gesichtspunkte  der  Einsicht  einzelner  Staa- 
ten anheimstellend,  folgende  für  international 
zu  schützende  :  den  Steinkauz,  Rauhfusskauz, 
Waldkauz,  die  Sperbereule,  Schleiereule,  Wald- 
ohreule, Zwergohreule,  Blaurake,  sämmtliche 
Spechtarten,  den  Bienenvogel,  Wiedehopf ,  Baum- 
läufer, Mauerläufer,  sämmtliche  Schwalben,  die 
Nachtschwalbe,  die  Nachtigallen,  das  Blaukehl- 
chen,  die  Eothschwänzchen,  Schmätzer, Wiesen- 
schmätzer,  Flüevögel,  Rohrsänger,  Schilfsänger, 
Heuschreckenschilfsänger,  Laubsänger,  Zaun- 
könig, die  Meisen,  FHegenfänger,  Stelzen,  Pie- 
per,Lerchen,  Kreuzschnäbel,  den  Stieglitz,  Zei- 
sig, Star,  Rosenstar,  Storch.  Hingegen  für  schäd- 
lich: der  Bartgeier,  die  Adler,  den  Fischadler,  die 
Milane,  Falken,  den  Sperber,  Habicht,  die  Wei- 
hen, den  Uhu,  Kolkraben,  die  Elster,  den  Eichel- 
häher, die  Reiher,  den  Pelikan,  die  Kormorane, 
Sägetaucher,  Taucher. 

In  wiefern  diese  Liste  in  einem  bestimmten 
Lande  Giltigkeit  hat,  haben  die  localen  Unter- 
suchungen und  Fachgelehrten  zu  entscheiden 
und  festzusetzen. 

Die  Lösung  dieser  Frage  war  auch  Haupt- 
ursache der  Entstehung  dieses  Werkes. 

Dass  die  bisher  gehegten  Ansichten  und  Mei- 
nungen gewiss  mangelhaft  und  irrig  waren, 
diene  als  klarer  Beweis  der  XX.  G.-A.  1883,  9., 
11.,  12.,  15.  §§,  oder  das  «  Jagdgesetz  d.  Für  den 
Vogelschutz  haben  wir  kein  besonderes  Gesetz, 
aber  bloss  einschlägige  Verfügungen  sind  im 
letzteren  und  in  dem  die  Landwirthschaft  und 
Feldpolizei  betreffenden  XII.  G.-A.  (57.,  58.  §§.) 
1894  enthalten;  aber  auch  Municipal- Verord- 
nungen sind  vorhanden. 

Das  .Jagdgesetz  verbietet  die  Jagd  auf  Sing- 
vögel zu  jeder  Zeit,  ebenso  das  Zerstören 
ihrer  Nester  und  Eier,  gestattet  aber  unbe- 
schränkt die  Jagd  auf  Geier,  kleine  Falken, 
Bussarde,  Krähen,  sowie  das  Erlegen  derWasser- 
vögel  überall  dort,  wo  sie  nicht  brüten,  das 
Feldpolizei-Gesetz  wiederholt  das  Verbot  gegen 
die  Vertilgung  der  nützlichen  Vögel,  schützt 
deren  Brüten  und  vei'bietet,  sie  ohne  behörd- 
liche Erlaubnis  in  Verkehr  zu  bringen. 

Das  sind  nicht  nur  allgemeine,  sondern  auch 
teilweise  (Jagdgesetz)  unrichtige,  den  heutigen 
45* 


348 


és  visszaélésekre  fordítható  határozatok  ezek. 
Ám  az  ismeretek  tágkörű  terjedése  majd  változ- 
tat rajtuk  és  megtermi  gyümölcseit.  A  forrást, 
melyből  azok  meríthetők,  ime  itt  nyújtjuk. 
A  társadalom  hivatott  közegei  pedig,  kivált  a 
tanitók,  pap  k,  erdészek,  földbirtokosok,  bérlők 
stb.  használják  föl  azt  s  oktatva  nevelve  világo- 
sítsák föl  a  népet,  az  ifjúságot.  Serkentsék,  buz- 
dítsák őket  a  madárélet  vonzó  és  hasznos  saját- 
ságainak megismertetése  révén  azok  védelmére. 
Hasznos  eszköz  ez  arra  is,  hogy  a  szívekben 
szelídség  plántálódjék.  Mert  való  igaz,  hogy  a 
ki  a  madarakat  és  virágokat  szereti,  rossz  em- 
ber nem  lehet. 


És  szoros  kötelességök  volna  a  nőknek  is  e 
tekintetben  jó  példával  előljárni  és  szavukat 
latba  vetni.  Mint  mindenkor,  csodákat  művel- 
hetnek ők,  mikor  érzelmek  erejével  küzdenek,  e 
téren  sem  fogják  eredménytelenül  kibontani  a 
zászlót. 


Vessék  el  azt  a  divatot,  mely  a  madarak 
czifra  szárnyak  és  tollak  valóságos  torzainak 
polgárjogot  biztosít  a  kalapokon.  Bizonyára 
szebb  s  a  madárvédelem  szempontjából  üdvö- 
sebb,  ha  híven  utánzott  virágdíszt  hordanak, 
mint  kiaszott,  üveges  szemeikkel  még  mintegy 
kínjaikat  eláruló  madárbőröket.  Vagy  ha  már 
nem  tudnak  megvállni  a  toUtól,  hát  viseljék 
azon  madárfajok  tollait,  melyek  pusztítása  nem 
rövidíti  meg  sem  gazdasági,  sem  egyéb  érde- 
keinket s  nem  sérti  emberi  érzeletünket.-  Ezek 
tollait  is  meg  lehet  festeni,  alakítani  s  köztük 
gyönyörűek  vannak,  csak  úgy  mint  a  konyhára 
kerülő  szárnyasok  tollai  közt  is  (vadrécze, 
fáczán,  fajd  stb.). 


Az  okszerű  és  egészséges  madárvédelem  azon- 
ban nem  elégedhetik  meg  csupán  azzal,  hogy  a 
madárállomány  fogj'ásának  elejét  vegye  s  a  meg- 
levőt biztosítsa,  hanem  feladata  az  is,  hogy  azt 
szaporítsa,  számban  növeszsze.  Ennek  elérésére. 
különböző  útak-módok  és  eszközök  állanak 
rendelkezésünkre  s  a  következőkben  ezekre 
akarom  terelni  az  érdeklődést,  kiterjeszkedve  a 


Ansichten  entgegengesetzte  und  leicht  zu  ^Fiss- 
bräuchen  veranlassende  Bestimmungen.  Aber 
die  in  weitere  Kreise  eindringenden  Kenntnisse 
werden  daran  schon  ändern  und  ihre  Früchte 
tragen.  Die  Quelle,  aus  welcher  sie  geschöpft 
werden  können,  wii-d  eben  hier  geboten.  Die 
aus  der  Gesellschaft  hiezu  Berufenen,  wie  ins- 
besondere die  Lehrer,  Geistlichen,  Förster, 
Grundbesitzer,  Pächter  u.  s.  w.  sollen  sie  be- 
nützen und  das  Volk,  die  Jugend  durch  Beleh- 
rung, Erziehung  aiifklären.  Sie  sollen  sie  durch 
Bekanntmachen  mit  den  anziehenden  und  nütz- 
lichen Eigentümlichkeiten  des  Vogellebens  zu 
deren  Schutz  aufmuntern  und  aneifern.  Es  ist 
dies  auch  ein  nützliches  Mittel,  um  Sanftmut 
in  die  Herzen  zu  pflanzen.  Denn  es  ist  wirklich 
wahr,  dass,  wer  Vögel  imd  Blumen  liebt,  kein 
böser  Menscli  sein  kann. 

Und  strciiLic  l'riiclit  wäre  es  auch  für  die 
Damen  in  dieser  Beziehung  mit  gutem  Beispiele 
voranzugehen  und  ihr  Wort  in  die  Wagschale 
zu  werfen.  Wie  sie  immer  Wunder  wirken,  wenn 
sie  mit  der  Macht  ihrer  Gefühle  kämpfen,  wür- 
den sie  auch  auf  diesem  Gebiete  die  Fahne 
nicht  erfolglos  entfalten.  Sie  sollen  die  Mode 
verwerfen,  welche  den  wahren  Karrikaturen  der 
Vögel-,  Flügel-  und  Federgestalten  Bürgerrechte 
auf  den  Hüten  verleiht.  Es  ist  gewiss  schöner 
und  vom  Standpunkte  des  Vogelschutzes  aus 
heilsamer,  wenn  sie  einen  getreu  nachgeahmten 
Blumenschmuck  tragen,  als  vertrocknete,  mit 
ihren  gläsernen  Augen  gleichsam  noch  ihre 
Qualen  andeutende  Vogelhäute.  Oder  wenn  sie 
sich  schon  von  den  Federn  nimmermehr  tren- 
nen können,  so  mögen  sie  die  Federn  derjeni- 
gen Vogelarten  tragen,  deren  Vertilgung  weder 
unsere  ökonomischen,  noch  andere  Interessen 
verkürzt  und  unser  Menschlichkeitsgefühl  nicht 
beleidigt.  Auch  deren  Federn  können  gefärbt 
und  geformt  werden,  und  es  gibt  unter  ihnen, 
sowie  unter  den  in  die  Küche  geratenden  (Wild- 
ente, Fasan,  Auerhuhn)  Federn,  die  geradezu 
wunderschön  sind. 

Der  rationelle  und  gesunde  Vogelschutz  kann 
sich  aber  nicht  allein  damit  begnügen,  der  Ver- 
minderung des  Vogelbestandes  zu  steuern,  das 
Vorhandene  zu  sichern,  sondern  ihm  obliegt 
auch  die  Aufgabe,  denselben  zu  vermehren, 
seine  Zahl  zu  vergrössern.  Um  dies  zu  erlangen, 
verfügen  wir  über  verschiedene  I^letboden  und 
Mittel  und  im  Folgenden  will  ich  das  Interesse 
darauf  hinlenken  mit  Inbegriff  sonstigen,  er- 


349 


madarak  általános  védelmét  illető  egyéb  foga- 
natos eljárásokra  is. 


Tartózkodási  helyei-  biztosítása  és  a  fészke- 
lés iló'mozdítása.  A  fokozódó  gazdasági  igények 
a  földet  apróra  kihasználják  ;  nemcsak  azt  irt- 
juk, alakítjuk  át,  k  mi  feltétlenül  szükséges, 
hanem  sok  olyat  is  eltávolítunk,  a  mi  látszólag 
köz  vetetlenül  utunkban  áll,  közvetve  azonban 
sokkal  inkább  előnyös  volna.  Helyén  való  tehát 
a  figyelmeztetés:  ne  irtsuk  ki  a  bokrokat  s 
egyéb  a  madaraknak  biztonságot  kínáló  sűrű- 
ségeket, ha  csak  igazán  lényeges  hasznot  nem 
szerzünk  vele  magunknak.  Ha  pedig  ültetvé- 
nyeket, kertet  stb.  létesítünk,  szintén  legyünk 
figyelemmel  a  madarakra  is,  s  így  kettős  czélt 
érünk  el.  Minthogy  ki;lturánk  legérzékenyebben 
az  odúban  költő  fajokat  sújtja,  ezeknek  kell 
segítséget  nyújtani,  tartózkodási  helyet,  fészke- 
lésre alkalmatosságot  szerezni.  Legczélszerűbb 
tehát  a  hiányzó  természetes  odúkat  mestersé- 
gesekkel pótolni.  Erre  szolgálnak  a  fészkelő 
ládikák,  melyekkel  még  az  is  elérhető,  hogy  a 
hasznos  rovarevőket  oda  csalogathatjuk  és  tele- 
píthetjük, a  hol  működésükre  leginkább  szük- 
ségünk van.  A  fészkelő  ládikák  alkalmazásának 
azonban  csak  akkor  lesz  kellő  sikere,  ha  nem 
csak  úgy  gondolomra  készítjük  s  akasztjuk  ki, 
hanem  figyelemmel  vagyunk  a  madárfajok  szo- 
kásaira, tulajdonságaira  ;  szóval  egész  eljárá- 
sunkkal lehetőleg  utánoznunk  kell  a  természe- 
tet. Tudva,  hogy  az  egyik  madár  szűknyilásií 
odúban,  a  másik  tágban,  az  alacsonyan,  ez  ma- 
gasan szeret  költeni,  a  fészkelő  ládikák  is  meg- 
felelő alakot  és  elhelyezést  kívánnak. 


Minél  természetesebbek,  egj'szerűbbek,  tartó- 
sabbak s  nem  feltűnők,  annál  jobbak.  Ezért  nem 
ajánlatosak  a  szögezett,  még  kevésbbé  az  eny- 
vezett deszkalapocskákból  készültek,  hanem  sok- 
kal inkább  a  kérgüket  tartó  fanemekből  való 
törzs-  és  vastag  ágdarabok,  melyeket  megfelelő- 
leg  kivájunk,  megfúrunk,  csavarokkal  odaerősí- 
tett tetővel  látunk  el.  Legjobb,  ha  a  faanyag 
fűzből,  tölgyből,  hársból,  fenyőből,  bükkből  való 
s  jól  kiszáradt.  A  bejáró  lyuk  éleit,  szögleteit 


spriesslichen  Verfahrens  betreff  des  allgemeinen 
Vogelschutzes. 

Sichemììg  der  Aitfeiditullsorte  und  Förde- 
rung des  Briitijesciiäftes.  Die  gesteigerten  An- 
sprüche der  Ökonomie  nützen  das  kleinste 
Fleckchen  Erde  aus  ;  nicht  nur  das  unbedingt 
Nothwendige  wird  gerodet,  umgeändert,  sondern 
auch  so  manches  entfernt,  was  scheinbar  un- 
mittelbar im  Wege  steht,  mittelbar  aber  bedeu- 
tend vorteilhafter  wäre.  Es  wird  daher  am  Platze 
sein  aufmerksam  zu  machen  :  nicht  alle  Sträu- 
cher und  sonstigen,  den  Vögeln  Sicherheit  ge- 
währende Dickichte  auszuroden,  es  wäre  denn, 
dass  dadurch  ein  besonderer  Nutzen  gesichert 
würde.  Bei  Anlage  neuer  Pflanzungen,  Gärten 
u.  s.  w.  aber  soll  auch  der  Vögel  gedacht  wer- 
den, und  man  erreicht  hiemit  einen  doppelten 
Zweck.  Nachdem  durch  unsere  Kultur  am 
empfindlichsten  die  in  Höhlen  Brütenden,  zu 
welchen  aber  gerade  die  nützlichsten  gehören, 
getroffen  werden,  muss  in  erster  Linie  diesen 
geholfen  werden  durch  Beschaffen  von  Aufent- 
haltsorten und  zum  Brüten  geeigneter  Gelegen- 
heiten. Es  wird  daher  am  zweckmässigsten  sein, 
die  fehlenden  natürlichen  Höhlungen  durch 
künstliche  zu  ersetzen.  Hiezu  eignen  sich  die 
Nistkästchen,  welche  ausserdem  noch  dazu  die- 
nen, nützliche  Insektenfresser  dorthin  zu  locken 
und  dort  ansässig  zu  machen,  wo  es  ihrer  am 
meisten  bedarf.  Die  Nistkästchen  werden  jedoch 
nur  dann  mit  Erfolg  angewendet,  wenn  sie  nicht 
nur  anfs  Goi'adrwolil  aiiKofcrtist  und  ausgehängt 
wenlcii.  -.oiiilrni  mil  I  iiicksidit  auf  die  Gewohu- 
heituii  uiiil  iMgciifiiiiilielikciten  der  Vögel;  mit 
einem  Worte,  unser  ganzes  Verfahren  muss  der 
Natur  nachgeahmt  sein.  Sich  dessen  bewusst, 
dass  der  eine  Vogel  in  Höhlungen  mit  engen 
Eingangslöchern,  der  andere  in  solchen  mit  ge- 
räumigen, dieser  niedrig,  jener  hoch  zu  nisten 
pflegt,  müssen  die  Nistkästeben  auch  dem  ent- 
sprechend geformt  und  angebracht  sein. 

Je  natürlicher,  einfacher,  haltbarer  und  un- 
auffälliger sie  sind,  desto  besser  ist  es.  Deshalb 
können  auch  nicht  empfohlen  werden  aus 
Brettchen  zusammengenagelte,  noch  weniger 
zusammengeleimte  Kästchen,  sondern  weit  mehr 
Stamm-  und  Aststücke  von  Holzarten  mit  blei- 
bender Rinde,  welche  dann  entsprechend  aus- 
gehöhlt, angebohrt  und  mit  angeschraubten 
Decken  versehen  werden.  Am  besten  ist  hiezu 
gut  ausgetrocknetes  Weiden-,  Eichen-,  Linden-, 
Fichten-  oder  Eotbuchenholz.  Die  Kanten  und 


simára  leráspolyozzuk,  alája  valami  természetes 
ágacskát  tűzünk,  úgy,  hogy  a  vége  az  odúba 
legalább  2 — 3  cm.-uyire  benyúljon.  A  ládika 
hátára  csavarokkal  valami  lapos  léczet  erősítünk 
vagy  pedig  felül  és  alul  is  vasbádog  fülecskéket, 
hogy  az  csavarokkal  és  dróttal  az  illető  helyen 
kifüggeszthető  legyen.  Befesteni  felragasztott 
mohával  vagy  kéregdarabkákkal  ellátni  nem 
szabad  a  ládikákat,  mert  mindez  a  madárban 
bizalmatlanságot  kelt,  azonkívül  a  moha,  kéreg 
esőben,  szélben  csakhamar  úgyis  leválik.  A  49. 
képen  látható  egy  helyesen  készült  fészkelő 
ládika  átmetszetben,  (a  3-51.  lajjon). 


Ujabban  nemezből  készült  ládikákat  is  hoztak 
forgalomba  (F.  ZELLER-félék),  melyeket  magam 
is  kipróbáltam.  A  madarak  szívesen  megteleped- 
tek ezekben  s  olcsóságuk  is  ajánlatossá  tenné 
őket,  csakhogy  2 — 3  év  múlva  az  idő  viszontag- 
ságait már  annyira  megérzik,  hogy  ujakkal  pó- 
tolandók  ;  tehát  nem  elég  tartósak.  Jobbak  az 
égetett  cserépből  valók,  de  legczélszerübbek  a 
természetes  törzsdarabokból  csináltak,  azok, 
melyeket  a  C.  FRÜHAUF-czég  Sehleusingenben 
(Németország)  készít  és  bocsájt  áruba. 


Mielőtt  a  különféle  madárfajoknak  megfelelő 
fészkelő  ládikákat  ismertetném,  még  megjegy- 
zem, hogy  úgy  kell  azokat  kiakasztani,  hogy  a 
bejáró  liink  mindig  leietnci:  lutgn  délkeletìieì; 
legyen  fordítva. 


A  különböző  nagyságú  és  alakú  ládikák  főti- 
pusai  ezek: 

Czinecjéknek  valók.  A  szén-,  kék-  és  barát- 
czinegéknek  legmegfelelőbb  az  50.  képen  ábrá- 
zolt ládika,  melyen  a  bejáró  lyuk  körülbelül 
3 — 3^/2  cm.-nyi  átmérőjű.  Tágabb  lyuk  azért  nem 
jó,  mert  másként  a  verebek  csakhamar  befész- 
kelődnének. A  ládikát  IV2 — 3  m.  magasan  va- 
lamely rézsut  felhajló  vastag  ág  alsó  lapjára 
vagy  a  törzsre  szegezzük,  de  ne  vékony  fára  vagy 
ágra,  mert  így  a  szél  nagyon  megmozgathatná, 
a  mit  pedig  a  madarak  nem  szeretnek.  Alkal- 
mazhatjuk azt  azonban  valami  kerti  házra,  fala- 
zatra is  lehetőleg  nyugalmas,  védett  ponton,  de 
mindig  úgy,  hogy  a  közelben  sűrűségek,  fák, 
bokrok  is  legyenek,  mert  a  czinegék  szeretnek 


Ecken  der  Eingangsöffnung  werden  glatt  abge- 
raspelt, darunter  wird  irgend  ein  natürlicher 
Zweig  befestigt  und  zwar  so,  dass  sein  Ende 
wenigstens  2 — 3  cm  in  die  Höhle  hineinragt. 
An  die  Rückwand  wird  eine  flache  Leiste  ange- 
schraubt, oder  oben  und  unten  Henkeln  von 
Eisenblech,  um  am  entsprechenden  Orte  mit- 
telst Schrauben  oder  Draht  ausgehängt  werden 
zu  können.  Angesti-ichen,  oder  mit  Moos  oder 
Rindenstückchen  dürfen  sie  nicht  überklebt 
werden,  weil  dies  alles  beim  Vogel  Misstrauen 
erweckt,  auch  löst  sich  das  Moos  oder  di  e  Rinde 
bei  Regen  und  Wind  leicht  ab.  Die  49.  Abbil- 
dung zeigt  ein  richtig  angefertigtes  Nistkästeben 
im  Durchschnitte,  (S.  pg.  351). 

Neuerer  Zeit  wurden  auch  Nistkästchen  aus 
Filz  (die  F.  ZELLEE'schen)  in  Umlauf  gebraucht, 
welche  ich  selbst  auch  erprobte.  Die  Vögel 
siedeln  sich  gerne  darin  an,  ihre  Billigkeit 
spricht  auch  für  sie,  nur  werden  sie  durch  das 
Wetter  in  2 — 3  Jahren  so  sehr  mitgenommen, 
dass  sie  durch  neue  ersetzt  werden  müssen  ;  sie 
sind  also  nicht  genug  haltbar.  Besser  sind  die 
aus  gebranntem  Thon,  aber  am  zweckmässigsten 
die  aus  natürlichen  Stammstückchen  angefer- 
tigten, welche  die  Firma  C.  Frühauf  in  Scbleu- 
singen  (Deutschland)  erzeugt  und  in  den  Handel 
bringt. 

Bevor  ich  die  entsprechenden  Nistkästchen 
der  verschiedenen  Vogelarten  schildere,  will  ich 
noch  bemerken,  dass  sie  so  aufgehängt  werden 
müssen,  dass  die  Ehigangsöffiiuiig  jedesmal 
nach  Osten  oder  Südoste>i  gerichtet  sei. 

Die  Haupttypen  der  verschiedenen  Kästchen 
nach  Grösse  und  Form  sind  folgende  : 

Für  Meisen.  Für  Kohl-,  Blau-  und  Sumpf- 
meisen entspricht  am  besten  das  in  Abbildung 
Nr.  50  dargestellte  Kästchen  mit  einer  3 — 3 Va 
cm  im  Durchmesser  haltenden  Eingangsöffnung. 
Eine  weitere  Öffnung  ist  deshalb  nicht  ange- 
zeigt, weil  sonst  die  Sperlinge  sich  darin  allso- 
bald  ansiedeln.  Die  Kästchen  werden  in  einer 
Höhe  von  1 V2—  3  m  an  die  untere  Seite  irgend 
eines  schief  aufsteigenden  starken  Astes  oder  an 
den  Stamm  genagelt,  nur  nicht  an  einen  zu 
dünnen  Baum  oder  Ast,  weil  dieser  vom  Winde 
zu  sehr  bewegt  würde,  was  den  Vögeln  zuwider 
ist.  Es  kann  aber  auch  an  einer  möglichst  ruhi- 
gen, geschützten  Stelle  eines  Gartenhauses, eines 
Gemäuers  angebracht  werden,  doch  immer  so, 
dass  in  ihrer  Nähe  Dickichte,  Bäume  oder  Sträu- 
cher vorhanden  seien,  denn  die  Meisen  halten 


351 


azokon  tartózkodni,  onnét  észrevétlenül  fész- 
kökhöz  szállni  és  ahból  kisurranni.  A  ládika  al- 
ját erős  tüskézettel  —  melyet  dróttal,  szögekkel 
erősítünk  meg  ^  macskák  és  más  hivatlan  ven- 
dégek látogatása,  odaférkőzhetése  ellen  biztosi- 
tani  kell. 

A  czinegéknek  való  fészkelő  ládikákoa  a 
felszálló  ágacska  nem  épen  szükséges,  mert 
nem  szoktak  azon  üldögélni,  hanem  mindig 
egyenesen  berepülnek  az  odúba,  vagy  ha  fész- 


sich  gerne  auf  ihnen  auf,  fliegcu  von  dort  aus  un- 
bemerkt in  ihr  Nest  und  huschen  wieder  heraus. 
Der  Boden  des  Kästchens  muss  durch  starkes 
Dornwerk  -  welches  durch  Draht  oder  Nägel  be- 
festigt wird  --  gegen  den  Besuch,  gegen  das 
Dazugelangen  von  seite  der  Katzen  oder  sonsti- 
ger ungebetener  Gäste  geschützt  werden.  An  den 
Nistkästchen  für  Meisen  brauchen  Aufsitz- 
ästchen  nicht  angebracht  zu  werden,  weil  sie 
darauf  nicht  zu  sitzen  pflegen,  sondern  immer 
gerade  in  die  Höhlung  hineinfliegen,  oder  wenn 


49.  k(>p.  le^zUlu  lai  kl    itmetszetbeu 
Abbildung    isistk  »stehen    im  duichschnitte. 


50.  kép.  Czinpgékni-k  való  fiiszkelö  ládika  kifüggesztve. 
.50.  Abbildung.  Ni.stkastchen  für  Meisen,  ausgehängt. 


kép.  Czinfgékuek 
Abbildung.  Nìstkil 


/alò  fi'szkelii  ládika.  ÍMás  alak.) 
lichen  für  Meisen.  (Andere  Fonn, 


köket  elhagyják,  kibújván,  azonnal  a  közeli  lom- 
bokat keresik  föl. 


E  fajta  ládikákat  kertekben,  gyümölcsösökben, 
erdőszéleken  —  kivált  lombos  erdőkben  —  füg- 
geszthetünk ki.  Az  52.  képen  láthatót  szintén 
szeretik  a  czinegék  —  különösen  a  kék  czinege  — 
elfoglalni,  azért,  ha  nekik  való  szűk  bejáró  lyuk 
van  rajtok,  ezekkel  is  czélt  érünk,  valamint  azzal 
az  eljárással  is,  melyet  az  52.  kép  tűntet  fel, 
Ez  abból  áll,  hogy  találkozó  alkalmatlan  odúkat, 
kikorhadt  faágakat,  mesterségesen  átalakítunk 


sie  ihr  Nest  verlassen,  herausgeschlüpft  allso- 
gleich  das  nächste  Laubwerk  aufsuchen. 

Diese  Ai't  von  Kästchen  kann  in  Gärten, 
Obstgärten,  an  Waldrändern  —  besonders  der 
Laubwälder  —  augebracht  werden.  Auch  das  in 
der  52.  Abbildung  vorgeführte  pflegen  die  Mei- 
sen, besonders  die  Blaumeisen  gerne  in  Beschlag 
zu  nehmen,  darum  erreicht  man  auch  mit  diesen, 
wenn  sich  niu-  für  sie  geeignete  enge  Eingangs- 
öffnungen daran  finden,  sein  Ziel,  ebenso  durch 
jene  Einrichtung,  welche  die  52.  Abbildung  ver- 
anschaulicht. Diese  besteht  darin,  dass  man 
vorgefundene  ungeeignete  Höhlungen,  ausge- 


352 


s  fészkelésre  alkalmasakka  tesziiuk.  Fali  lyuka- 
kat, repedéseket  szintén  liereuflezhetünk  így. 


Seregélynek,  csuszkának  valók.  A  már  ismer- 
tetett ládikák,  megfelelőleg  nagyobb  kiadásban, 
bővebb,  5—6  cm.  átmérőjű  bejáróval  ezeknek  a 
madaraknak  is  szolgálatot  tehetnek.  A  seregély 
kivált  az  egyenesen  állókat  foglalja  el,  a  csúszka 
íizonban  nem  igen  válogatós.  A  seregélynek  való 


morselite  Baumiiste  künstlich  zurechtmacht 
und  zum  Brüten  geeignet  lierrichtet.  Mauer- 
löcher, Spalte  können  ebenso  hergerichtet 
werden. 

Für  Stare  und  Spechtmeisen.  Die  schon  be- 
handelten Kästchen  nach  grösserem  Mass- 
stabe, mit  weiterer  5 — 6  cm  im  Durchmesser 
haltender  Eingangsöffnung  können  auch  diesen 
Vögeln  Dienste  leisten.  Stare  ergreifen  beson- 
ders  von   den   aufrecht  stehenden  Besitz,   die 


52.  kép.  Odvas  ág   felhasználása 

fészkelő  ládikául. 

5á.    Abbildung.    Hobler    Ast   als 

KistkäBtchen  verwendet. 


\ 


kép.  Seregélynek  való  fészkelő  ládíka. 
i.  Abbildung.  Nistkiistchen  für  Stare. 


54.  kép.  Kozsdafarkúnak  (Eutiiillai  szüikelégykapó- 

nak  (Muscicapa  grisola)  való  fészkelő  ládika. 
54.    Abbildung.  Nistkästchen  für    Rotschwänzchen. 
(Buticilla),   Graufliegenfänger   (Muscicapa    grisola). 


ládikák  (53.  kép)  magassága  25 — 30  cm.,  belső 
odva  pedig  legalább  12 — 15  cm.  átmérőjű  le- 
gyen. 

A  felszálló  fát  a  seregély  szereti,  mert 
rajta  szokott  üldögélni.  Ilyen  ládikákat  egyenes 
fatörzsekre,  falakra,  de  mindig  jó  magasan  kell 
kifüggeszteni,  még  pedig*  kertekben,  gyümölcsö- 
csökben, kevert  fajú  erdőkben,  legelők  közelébe 
eső  nagyobb  fákra.  Arányosan  kisebb  alakuakba, 
ha  tágabb  —  tehát  4 — 5  cm.  átmérőjű  —  bejáró 
lyukat  hagyunk  rajtuk  mint  a  czinegéknek  va- 


Spechtmeise  hingegen  ist  nicht  wählerisch.  Die 
Höhe  der  Kästchen  (53.  Abbildung)  für  Stare 
soll  25 — 30  cm,  ihre  innere  Höhlung  aber  we- 
nigstens 12 — 15  cm  im  Durchmesser  besitzen. 
Die  Sitzstange  ist  dem  Star  erwünscht,  weil  er 
darauf  zu  sitzen  pflegt.  Solche  Kästchen  müssen 
an  geraden  Bäumen,  Mauern,  aber  immer  ziem- 
lich hoch  angebracht  werden  und  zwar  in  Gär- 
ten, Obstgärten  und  auf  grösseren  Bäumen  in 
der  Nähe  von  Hutweiden.  In  verhältnissmässig 
kleinere,  wenn  man  sie  mit  weiteren  —  also 
4 — 5  cm  im  Durchmesser  —    Eingangsöffnun- 


nsH 


lóknál  néha  rozsdafarkiiali,  nyaktekercsek,  légy- 
kapók stl).  is  betelepednek. 


Sznlal.nláiial.;  iuul<iaUi,„bii<ik,  niz>^,lafarLn- 
iiak,  szürke  Irgykapóiiak  valók.  (54.  kép.)  Ezek 
alakja  az  előzőleg  leírt  ládikákétól  annyiban  tér 
el,  bogy  magasságuk  szélességükhöz  képest  nem 
nagy,  vagyis  nem  oly  mélyek,  a  bejáró  lyuk  pe- 
dig nem  köralakú,  hanem  széles  négyszögletű 
kivágás.  Szalakótáknak,  vadgalamboknak  való 
ilyen  ládikák  20 — 25  cm.  átmérőjű  odúval  bír- 
hatnak, mely  legalább  25 — 30  cm.  mély  legyen. 
A  rozsdafai'kúaknak,  szürke  légykapóknak  szán- 
tak ellenben  arányosan  kisebbek.  Nem  árt,  ha 
az  odu  fenekére  néhány  száraz  szálat,  podvás 
fát  rakunk.  Alkalmazhatjuk  őket  vén,  vastag  fák 
törzsén  vagy  ágain,  meglehetős  magasságban. 
A  szürke  légykapó,  rozsdafarkúak  azonban  sze- 
retik elfoglalni  a  falakra,  felfutók  közé,  kerti 
házacskákra  2 — 8  méter  magasan  kiszögezet- 
teket  is. 


A  fészkelő  ládikák  ulkalmazását  illetőleg  még 
meg  kell  jegyeznem,  hogy  egy-egy  fára  egynél 
többet  ne  függeszszünk,  legföljebb  igen  nagy, 
vén  fákra  kerülhet  kettő  is,  megfelelő  távolság- 
ban egymástól.  Fiatal,  szélnek  kitett  fákat  mel- 
lőzzünk. Ha  bizonyos  területen,  pl.  kertben, 
gj'ümölcsösben,  több  ilyen  ládíkát  teszünk  ki, 
számuk  a  terület  nagyságával  álljon  arányban 
8  legyen  gondunk,  hogy  egyik  költő  pár  a  mási- 
kat ne  zavarja.  Ha  ezekre  kellőleg  nem  ügye- 
lünk, csak  annak  teszszük  ki  magunkat,  hogy 
némely,  egymáshoz  túlságosan  közel  álló,  ládi- 
kák üresen  maradnak.  Legczélszerübb  azokat 
korán  lombo.sodó,  sűrű  ágú  fákra,  bokrozatos, 
csendes  helyeken  lehetőleg  úgy  alkalmazni,  hogy 
feltűnést  ne  keltsenek.  Fenyőkön,  sűrűségekben, 
befuttatott  falakon  azonban,  nagyobb  számban 
egymáshoz  közel  függő  ládikákkal  úgyis  szolgál- 
hatunk a  madaraknak,  hogy  alkalmas  hálóta- 
nyát biztosítunk  nekik. 


A  kifüggesztés  legjobb  időpontja  az  ősz  vagy 
kora  tavasz,  hogy  a  madarak  idejében  és  eleve 
megszokják  azokat.  A  már  lefoglaltakat  azonban, 
a  költés  után  vagy  télen,  nem  kell  többé  levenni, 

Aquila.  VI. 


gen  versieht,  siedeln  sich  auch  maneliinal 
Kotschwänzchen,  Wendehalse,  Fliegenfänger 
u.  s.  w.  an. 

Für  nhixrakr,,,  Wikilaubn,,  liot»rhwa„z- 
ritrti.  Criinjiii'iiniluiuirr.  (54.  Abbildung.)  Diese 
weichen  in  ihrer  Form  von  den  bisher  beschrie- 
benen insofern  ab,  als  ihre  Höhe  im  Verhält- 
nisse zur  Breite  nicht  so  gross  ist,  sie  sind  nicht 
so  tief,  die  Eingangsöffnung  aber  ist  nicht  rund, 
sondern  breit  viereckig.  Solche  für  Blauraken, 
Wildtauben  geeignete  Kästchen  können  eine 
Höhlung  von  20 — 25  cm  Durchmesser  haben, 
welche  wenigstens  25 — 30  cm  tief  sein  soll.  Die 
für  Eotschwänzchen  und  Graufliegenfänger  be- 
stimmten hingegen  sind  verhältnissmässig  klei- 
ner. Es  schadet  nicht  den  Grund  der  Höhlung 
mit  einigen  trockenen  Halmen  oder  Mulm  zu 
bedecken.  Sie  können  an  alten,  dicken  Baum- 
stämmen oder  deren  Ästen  in  bedeutender  Höhe 
angebi-acht  werden.  Der  Graufliegenfänger  und 
die  Eotschwänzchen  okkupieren  aber  auch  gerne 
an  Mauern,  zwischen  Eankengewächsen,  an 
Gartenhäuschen  2 — 8  m  hoch  angebrachte. 

In  Bezug  auf  die  Anwendung  der  Nistkästchea 
muss  ich  noch  bemerken,  dass  auf  einem  Baume 
nie  mehr,  als  eines  angebracht  werden  soll, 
höchstens  an  sehr  grossen,  alten  Bäumen  kön- 
nen auch  deren  zwei,  in  gehöriger  Entfernung 
von  einander  aufgehängt  werden.  Junge,  dem 
Winde  ausgesetzte  Bäume  sollen  vermieden 
werden.  W^enn  auf  einem  gewissen  Territorium 
z.  B.  in  einem  Garten  oder  Obstgarten  mehrere 
solche  Kästchen  angebracht  sind,  soll  ihre  An- 
zahl im  Verhältnis  zur  Grösse  des  Terrains 
stehen  und  dafür  gesorgt  sein,  dass  ein  brüten- 
des Paar  durch  das  andere  nicht  gestört  werde. 
Wenn  darauf  nicht  geachtet  wird,  kann  es  ge- 
schehen, dass  einige  allzu  nahe  an  einander 
angebrachte  Kästchen  leer  bleiben.  Am  zweck- 
mässigsten  ist  es  sie  an  früh  grünenden,  stark 
verzweigten  Bäumen,  an  dichten,  ruhigen  Stel- 
len möglichst  so  anzubringen,  dass  sie  nicht 
sehr  in  die  Aiigen  fallen.  An  Fichten,  in  Dickich- 
ten, an  berankten  Mauern  jedoch  kann  auch 
eine  grössere  Anzahl  nahe  zu  einander  ange- 
brachter Kästchen  den  Vögeln  dienlich  sein, 
indem  ihnen  dadurch  Schlafstätten  gesichert 
werden. 

Der  beste  Zeitpunkt  zum  Anbringen  ist  ent- 
weder der  Herbst  oder  der  Anfang  des  Früh- 
lings, damit  sich  die  Vögel  zu  rechter  Zeit  und 
zeitlich  genug  daran  gewöhnen.  Die  aber  einmal 


354 


kitisztogatni,  hanem  békében  hagyni.  Nem  árt, 
ha  frissen  kitettek  fenekére  némi  régi  fészekhez 
hasonló  anyagokat  helyezünk  s  ez  által  is  elejét 
veszszük  a  netalán  bizalmatlaukodó  madarak 
gyanújának. 


Szomszédságunkban  Ausztriában,  Németor- 
szágban, nemkülönben  Dániában,  Skandináviá- 
ban mindenfelé  láthatunk  fészkelő  ládikákat  s 
az  ember  örömmel  nézi  azoknál  a  családi  bol- 
dogságukat élvező  madarak  viselkedését.  A  se- 
regélyek sok  helyt  egészen  házi  állatokká  lettek 
s  egymás  közelében  álló  csupasz  póznákra  szö- 
gezett ládikákban  is  felütik  tanyájukat.  Nálunk 
e  tekintetben,  sajnos,  alig  történik  valami,  noha 
nagy  ideje  volna,  hogy  e  ládikák  nálunk  is  meg- 
honosodjanak. Földbirtokosok,  erdőtisztek,  taní- 
tók, gazdasági  egyesületek  jó  példával  járhat- 
nának elől. 


Esetleg  a  kezdet  sikertelensége  senkit  se  ri- 
asszon el  további  kísérletektől.  Lehet  ugyanis, 
hogy  a  madarak  azonnal  nem  fogják  a  kinált 
alkalmatosságot  elfoglalni,  mert  nem  szokták 
még  meg.  Ha  azonban  azt  látnánk,  hogy  a  ládi- 
kák egy  évig  üresen  maradnak,  úgy  kifüggesz- 
tésök  helytelenül  történt.  Én  a  szolomhoz  tar- 
tozó gyümölcsösben,  melyben  mintegy  160  gyü- 
mölcsfa van,  7  drb  fészkelő  ládikát  akasztottam 
ki  —  megjegyezvén,  hogy  az  előtt  itt  soha  sem 
volt  ilyen  —  s  hatodnapra  mindannyiát  elfog- 
lalták a  madarak.  A  házi  kertben  ugyancsak 
15  drbot  alkalmazva,  első  tavaszszal  már  mind- 
egj'iknek  akadt  gazdája,  noha  itt  más  odúkban, 
fészkelésre  alkalmas  helyekben  sincs  hiány. 
A  verebeket  azonban,  mivel  a  tágabb  bejáróval 
biro  ládikákat  bitorolják,  rendszeresen  riaszt- 
gattam  s  megakadályoztam  a  fészkelésben. 


Bizonyos  mértékben  a  inpUaii  féíizkelö  ma- 
dár fdjol-  szaporodását  is  előmozdíthatjuk,  ha  az 
utak  mentét,  partokat,  mesgyéket,  birtokrészek 
határait,  nemkülönben  használhatatlan  földda- 
rabokat fákkal,  bokrokkal  beültetjük,  vagy  ha 
ott  bokrozat  van,  azt  meghagyjuk.  így  a  mada- 
raknak általában  több   tartózkodási  helyet,    a 


in  Beschlag  genommenen  dürfen  nach  der  Brut 
oder  im  Winter  nicht  mehr  lierabgenoinmen 
oder  gereinigt,  sondern  müssen  in  liuhe  gehis- 
sen werden.  Auch  schadet  es  nicht  den  (irund 
neu  angel)racliter  Kästchen  mit  alten  Niststoffen 
ähnlichen  Stoffen  zu  bedecken  und  dadurch 
dem  Argwohne  der  misstrauischen  Vögel  vorzu- 
beugen. 

In  unserer  Nachbarschaft,  in  Österreich, 
Deutschland,  ebenso  in  Dänemark  und  Skandi- 
navien kann  mán  allerorten  Nistkästchen  sehen 
und  mau  hat  dann  seine  Freude  an  dem  Gebah- 
ren  der  Familienglück  geniessenden  Vögel.  Die 
Stare  wurden  an  vielen  Orten  zu  förmlichen 
Haustieren  und  schlagen  ihre  Wohnungen  selbst 
in  nahe  zu  einander  auf  Stangen  befestigten 
Nistkästchen  auf.  Bei  uns  geschieht  leider  in 
dieser  Beziehung  kaum  etwas,  obwohl  es  sehr 
an  der  Zeit  wäre,  dass  diese  Kästehen  auch  bei 
uns  Verbreitung  fänden.  Grundbesitzer,  Forst- 
beamte, Lehrer,  landwirtschaftliche  Vereine 
könnten  mit  gutem  Beispiele  voran  gehen. 

Durch  etwaige  Erfolglosigkeit  im  Anfange  soll 
sich  niemand  von  ferneren  Versuchen  ab- 
schrecken lassen.  Es  kann  nämlich  geschehen, 
dass  die  Vögel  von  der  ihnen  gehaltenen  Gele- 
genheit nicht  allsogleich  Gebrauch  machen, 
weil  sie  noch  nicht  daran  gewöhnt  sind.  Würde 
man  aber  bemerken,  dass  die  Kästchen  ein  gan- 
zes Jahr  hindurch  leer  stehen,  dann  sind  sie 
unrichtig  angebracht  worden.  Ich  habe  in  dem 
zu  meinem  Weingarten  gehörigen  Obstgarten, 
in  dem  ungefähr  160  Obstbäume  sind,  7  Nist- 
kästehen angebracht  —  zu  bemerken  ist,  dass 
es  hier  bisher  nichts  dergleichen  gab  —  und 
am  6.  Tage  waren  sie  sämmtlich  von  Vögeln 
besetzt.  Im  Hausgarten  sind  ebenfalls  15  Stück 
angebracht,  und  schon  im  ersten  Fiiihlinge 
hatte  jedes  seinen  Insassen,  obwohl  es  hier  an 
Höhlen  und  sonstigen  zum  Brüten  geeigneten 
Plätzchen  nicht  mangelt.  Die  Sperlinge  aber, 
weil  sie  sich  der  mit  weiterer  Eingangsöffnun- 
gen versehenen  Kästchen  bemächtigten,  ver- 
scheuchte ich  regelmässig  und  verhinderte  sie 
am  Brüten. 

Einigermassen  kann  man  auch  die  Vermeh- 
rung der  frei  nistenden  Vogelarten  fördern, 
wenn  man  Wege,  Ufer,  Baine,  Grenzen  von  Be- 
sitzungen, sowie  imbenützbare  Feldstücke  mit 
Bäumen  und  Sträuchern  bepflanzt,  oder  schon 
vorgefundenes  Gesträuch  stehen  lässt.  Hiedurch 
verschaffen   wir   den   Vögeln   im   allgemeinen 


355 


poszátáknak,    fülemilónek,  vörösbegynek  s  más 
hasznos  fajoknak  pedig  tül)b  fészkelő  helyet  is 


Igen  ajánlatos,  nemcsak  vadtenyésztés,  hanem 
ez  utóbbiak  szempontjából  is,  retitisck  létesítése. 
Minden  határban  vannak  bizonyos  köves,  ter- 
méketlen, gidres-gödrös  helyek  —  ha  csak  pár 
négyzetes  méternyi  nagyok  is  —  melyeken  tüs- 
kéken, gazokon,  bokrokon  kívül  más  nem  nő  ; 
hát  hagyjuk  meg  ezeket,  sőt  ültessünk  oda  még 
több  kökény,  galagonya,  fagyai,  vörös  som  s  más 
e  féle  elsűrűsödő  bokrokat,  hogy  a  bozótban  a 
rovarevő  madarak  kellemes  és  védett  otthont 
találhassanak.  Attól  senki  se  féljen,  hogy  ezekről 
a  helyekről  a  dudva  és  a  káros  rovarok  a  szom- 
szédságba és  messzebb  is  elkerülnek.  Minél  több 
ott  a  gyom,  a  rovar,  annál  szívesebben  járnak 
oda  a  madarak,  annál  inkább  megtelepesznek  s 
nemcsak  itt  lakmároznak  a  terített  asztalon, 
hanem  a  környéket  is  szorgalmasan  és  hatáso- 
san fogják  tisztogatni.  Szinte  önként  kínálkoz- 
nak ilyen  beültetésre  a  töltések,  árokpartok  és 
a  temetők.  Különösen  ez  utóbbi  helyen,  a  béke 
igazi  honában,  a  madarak  is  a  legnagyobb  biz- 
tonságot és  védelmet  találhatnák,  ha  rendszere- 
sen fásítanák  és  mint  sok  helyen  van,  valóságos 
«sírkei-tté'i  alakítanák  azokat. 


A  fásítás,  ültetés  úgyis  sok  kívánni  valót  hagy 
még  hazánkban.  Ne  féljünk  attól  akis  árnyéktól, 
a  mit  a  fakoronák  a  gabnaföldekre  vetnek  s  ne 
akadjunk  meg  azon,  hogy  gyökereik  a  tagba 
nyúlva,  a  szántást  nehezítik. 


Kicsi  áldozat  révén,  ha  mást  nem,  annyit 
mindenesetre  nyerünk,  hogj'  a  madarakat,  ín- 
gyen  munkástársainkat,  oda  vonzzuk  magunk- 
hoz. A  rómaiak  jó  Vergilius -a,  nem  ok  nélkül 
mondja  a  gazdát  «fösvénynek»  ;  bizony  ő  való- 
ban az.  A  madármunkát  semmivel  sem  akarja 
megfizetni  s  hála  helyett  még  rossz  indulattal 
van  jó  barátaival  szemben. 


Sokan  fordultak  már  hozzám  a  következő 
kérdéssel:  «nekem  van  kertem,  bokrok,  fák  is 
vannak  benne,  de  madár  még  sincs,  pedig  men - 


mehr  Aufenthaltsorte,  den  Sängern,  Nachtigal- 
len, Botkehlcheu  und  anderen  nützlichen  Arten 
aber  mehr  Nistplätze. 

Sehr  zu  empfehlen  ist  nicht  nur  in  Hinsicht 
auf  die  Wildzucht,  sondern  auch  auf  letzge- 
nanntes das  Anlegen  von  Reiirisen.  in  jeder 
Gemarkung  giebt  es  steinige,  unfruchtbare,  gru- 
bige Stellen  —  wenn  auch  nur  einige  Quadrat- 
meter gross  —  auf  welchen  ausser  Dornwerk, 
Unkraut  und  Gestrüppe  weiter  nichts  wächst; 
belassen  wir  sie,  ja  pflanzen  wir  dort  noch  mehr 
Schlehen,  Hagedorn,  Liguster,  Hornsträucher 
und  dergleichen  dicke  Gesträuche,  damit  in 
ihrem  Dickichte  insektenfressende  Vögel  ein 
angenehmes  und  geschütztes  Heim  finden  kön- 
nen. Nimandem  bange  es  davor,  dass  von  solchen 
Orten  aus  Unkraut  und  schädliche  Insekten  in 
die  Nachbarschaft  und  weiterhin  verbreitet  wer- 
den. Je  mehr  Unkraut,  Insekten  es  dort  gibt, 
desto  lieber  werden  sie  von  Vögeln  besucht, 
desto  lieber  besiedelt,  und  nicht  nur  hier,  beim 
gedeckten  Tisch  wird  gesehmaust,  sondern  es 
wh-d  auch  die  Umgebung  fleissig  und  ausgiebig 
gereinigt.  Gleichsam  von  selbst  bieten  sich  zur 
Bepflanzung  die  Dämme,  Grabenböschungen 
und  Friedhöfe  an.  Besonders  in  letzteren,  als 
den  wirklichen  Friedensstätten,  könnten  auch 
die  Vögel  grösste  Sicherheit  und  Schutzwehr 
finden,  wenn  man  selbe  regelmässig  mit  Bäu- 
men bepflanzen  —  und  wie  es  an  vielen  Orten 
geschieht  —  in  wirkliche  Todtengärten  umwan- 
deln würde. 

Bei  uns  zu  Lande  lässt  die  Anpflanzung  ohne- 
hin noch  viel  zu  wünschen  übrig.  Möge  es  uns 
nicht  bangen  vor  dem  geringen  Schatten,  den 
die  Baumkronen  über  die  Fruchtfelder  werfen, 
mögen  wir  uns  nicht  daran  stossen,  dass  die 
Wurzeln  in  das  Feldstück  hineinreichend  das 
Ackern  erschweren. 

Um  geringes  Opfer  gewinnen  wir  jedenfalls  — 
wenn  sonst  nichts  —  dass  die  Vögel,  unsere  un- 
entgeltlichen Mitarbeiter,  zu  uns  hingezogen 
werden.  Der  gute  Vergilius  der  Römer  nennt 
nicht  ohne  Grund  den  Landmann  «geizig»,  er 
ist  es  auch.  Die  Arbeit  der  Vögel  will  er  mit 
nichts  vergelten  und  statt  Dank  zollt  er  Mias- 
gunst  seinen  guten  Freunden. 

Schon  viele  wandten  sich  an  mich  mit  fol- 
gender Frage  :  «ich  habe  einen  Garten  mit  Bäu- 
men und  Sträuchern  darin  und  Vögel  gibt  es 
doch  keine,  und  wie  gerne  hätte  ich  es,  wenn 
sie  dort  nisten  würden  und  ich  ihrem  Ge- 
46* 


856 


nyire  szeretném,  ha  fészkelnének  ott  s  hallhat- 
nám éneköket»  ;  mi  ennek  az  oka:^ 

Mindig  azzal  kérdeztem  vissza:  «van-e  a 
kertben  víz.  vannak-e  bogyótermő  bokrok  s  jár- 
nak-e ott  macskák'?» 

A  felelet  rendesen  ez  volt:  «víz,  az  nincs; 
bogyótermö  bokrok  sem  igen  vannak  ;  no  meg 
macska,  az  bizony  jár  ott  elég,  mert  a  háziakat 
sem  lehet  elcsukni,  meg  azután  a  szomszédság- 
ból is  átlátogatnak  hozzánk». 

Hát  ilyen  helyen  persze,  hogy  nem  lehet 
madár  ! 

Víz,  legalább  valami  árokban,  kútmedenczé- 
ben,  okvetetlenül  kell  a  madaraknak;  bogyós 
bokrokra  a  poszáták,  rigók  —  főleg  őszszel  — 
szintén  reászorulnak  ;  a  feltétlen  nyugalom,  az 
meg  mindebhez  még  kiválóan  kell  nekik,  a 
macskák  pedig  ezt  legjobban  megzavarják,  mert 
rendszeresen  csatangolnak,  vadásznak  s  így  el- 
riasztják a  netalán  megtelepedőket. 

Fásítsunk,  ültessünk  élő  sövényeket,  s  ha  már 
a  vén  fákat  nem  tűrjük,  függeszszünk  ki  fészkelő 
ládikákat;  a  hol  nincs  madár,  majd  jön,  ha  lesz 
neki  hová.  Az  élő  sövényeket  azután  ne  nyírjuk 
Szt.  István  napja  táján,  hanem  csak  öszszel 
vagy  tavaszszal,  mert  a  nyári  nyeséskor  a  benne 
fészkelő  madarak  költését  háborítjuk  s  számos 
fészek,  tojás,  madárfióka  semmisül  így  meg. 

Etetöhelyek.  Télen  mindent  beföd  a  hó  fehér 
takarója,  az  ágak  kopárak,  fagyos  szél  süvítát  raj- 
tuk, s  ha  zúzmarásak,  zörögnek,  mint  a  halál 
csontváza.  A  gyengébb,  nálunk  telelő  szárnya- 
sok, a  czinegék,  tengelicz,  sármány,  ökörszem 
és  mások  valami  bokor  védelmébe  húzódnak 
gubbasztanak,  mert  fáznak  és  éheznek.  Még  a 
keményebb  szív  is  meglágyul  láttukra  s  meg- 
szánva őket,  morzsát  vagy  szemecskéket  hint 
nekik. 

Jó  cselekedetet  mivel  mindenki,  a  ki  ilyen 
irgalmasságot  gyakorol,  mert  bizony  sokan  el- 
pusztulnak közülök  és  nem  kicsiny  az  a  szám, 
melyet  a  tél  mostoha  viszonyai,  kivált  zúzmarás 
idő,  ólmos  eső,  áldozatul  követel. 

Minő  szép  az  az  ősrégi   szokás   Norvégiában, 


sange  lauschen  könnte  ;  was  ist  dessen  Ur- 
sache?» 

Ich  antwortete  immer  mit  der  Gegenfrage  : 
"gibt  es  im  Garten  Wasser  und  beerentragende 
Sträucher?  schleichen  dort  Katzen  herum?» 

Die  Antwort  war  gewöhnlich  die:  »Wasser 
gibt  es  keines,  beerentragende  Sträucher  gil)t  es 
wohl  auch  nicht  viele;  nun  und  Katzen  schlei- 
chen dort  wirklich  genug  heiiim,  weil  man  ja 
seine  eigenen  nicht  verwahren  kann  und  aus 
der  Nachbarschaft  auch  welche  zu  uns  herüber- 
kommen.» 

Nun  an  solchen  Orten  kann  es  freilich  keine 
Vögel  geben  ! 

Wasser,  wenigstens  in  irgend  einem  Graben, 
Brunnenbecken,  brauchen  die  Vögel  unbedingt  ; 
auf  beerentragende  Sträucher  sind  die  Sänger 
und  Drosseln  —  besonders  im  Herbste  -  eben- 
falls angewiesen  ;  unbedingter  Ruhe  bedürfen 
sie  aber  insbesonders  noch,  und  gerade  diese 
wird  durch  die  Katzen  am  meisten  gestört,  weil 
sie  gewöhnlich  herumstreifen,  jagen  und  da- 
durch die  sich  etwa  Ansiedelnden  abschrecken. 

Man  pflanze  Bäume,  lebende  Zäune,  und 
wenn  man  schon  die  alten  Bäume  nicht  duldet, 
bringe  man  Nistkästchen  an  ;  wo  es  keine  Vögel 
gibt,  da  werden  sie  sich  schon  finden,  sobald  es 
ein  Plätzchen  für  sie  gibt.  Die  lebenden  Zäune 
beschneide  man  nicht  zum  Johannistage,  son- 
dern erst  im  Herbste  oder  Frühlinge,  weil  durch 
das  Beschneiden  im  Sommer  die  Brut  der  darin 
hausenden  Vögel  gestört  wird  und  viele  Nester, 
Eier  und  Junge  auf  diese  Art  zugrunde  gehen. 

FuUerplätze.  Im  Winter  breitet  der  Schnee 
seine  weisse  Decke  über  alles  aus,  die  Äste  sind 
kahl,  eisiger  Wind  fegt  durch  sie  hindurch  imd 
bei  Eauhfrost  rasseln  sie,  wie  ein  Todten- 
gerippe.  Die  bei  uns  überwinternden  schwäche- 
ren Vögel,  wie  Meisen,  Stieglitze,  Ammern, 
Zaunkönige  imd  andere  suchen  Schutz  in  irgend 
einem  Strauche  und  sträuben  das  Gefieder,  weil 
sie  frieren  und  hungern.  Selbst  ein  härteres 
Herz  wird  erweicht,  wenn  es  sie  so  ansieht  und 
streut  ihnen  —  sich  ihrer  erbarmend  —  einige 
Krümmchen  oder  Körnlein. 

Jeder,  der  solche  Barmherzigkeit  übt,  thut 
ein  gutes  Werk,  weil  wirklich  viele  von  ihnen 
zugrunde  gehen,  die  Zahl  derer,  die  den  stief- 
mütterlichen Verhältnissen  des  Winters,  beson- 
ders dem  Rauhfröste  zum  Opfer  fallen,  ist  nicht 
gering. 

Wie  schön  ist  die  uralte  Sitte  der  Norweger, 


357 


hogy  karácsonykor  minden  háztulajdonos  egy 
kéve  gabonát  czölöpre  tűz  háza  elé  —  még  az 
is,  a  ki  nem  él  bőségben  —  igy  juttatván  élel- 
met az  éhező  madaraknak.  Senki  se  csikorogjon, 
ők  se  szenvedjenek  szükséget  a  «béke  ünnepén». 


Mindenkor  ragyogó  példája  ez  az  emberek 
érzelmeinek  ! 

És  mily  jól  esik,  mikor  Stiria  igazán  «nyu- 
galmas» fővárosának  várhegyén  sétálgatva,  min- 
den útfordulónál  kis  etetőhelyeket  láthatunk, 
nemkülönben  ily  felírású  perselyeket:  «Alamizs- 
nát, a  madarak  számára  !  » 

Itt  Gráczbau  a  pintyek,  rigók  —  minden  túl- 
zás nélkül  —  lábaink  alatt  szaladgálnak,  ugrál- 
nak s  ha  valamelyik  padra  ereszkedünk,  rögtön 
a  támasztóra  szállnak  s  csaknem  kézből  veszik 
el  a  nyújtott  eleséget.  Ellenben  Dél-Tirolban, 
Olaszországban  ?  No  ott  ugyan  csodaszámba 
mehetne  e  féle. 

A  Garda-tó  környékén  töltvén  pár  napot,  ez- 
alatt mindössze  ki'l  madarat  láttam,  s  ez  a  kettő 
is  rendkívül  vadságot  tanúsított;  közeledtemre 
nyílgyorsan  menekültek,  mintha  csak  ragadozó 
madarat  pillantottak  volna  meg. 

Xem  tagadhatjuk,  hogy  nálunk  is  találkoznak 
nemesszívü  madárbarátok,  kik  télen  rendesen 
szórnak  az  éhezőnek  eledelt  s  így  könnyítenek 
sorsukon.  Lennének  bár  még  többen  ! 


Mikor  itt  erre  buzdítok,  egyúttal  elakarok 
mondani  egyetmást  az  etetőhelyek  berendezésé- 
ről is.  Ilyeneket  csinálhatunk  a  földön  vagy  a 
nuujasljiiii  valami  deszkán.  Mindlíét  esetben 
arra  ügyeljünk,  hogy  a  kiválasztott  hely  széltől 
védve,  lehetőleg  délnek  essék,  napos  és  bizton- 
ságot kínáló  legyen,  azaz  legyenek  a  környéken 
sűrű  fák,  bokrok  —  kivált  lombjukat  tartók 
vagy  fenyvesek  —  s  macskák,  kutyák,  emberek 
ne  aUtalmatlankodhassanak  ott.  Továbbá  tartsuk 
szem  előtt,  hogy  micsoda  faj  okát  akarunk  etetni. 
A  uuKjüí^ixiii  fákon,  bokrokon  alkalmazott  etető 
1 — 2  méternyire  lehet  a  föld  színétől  s  egj'  jól 
megerősített  deszkalapból  áll,  mely  fölé  —  az 
északi  oldalon  —  rézsútosan  zsuptetőcskét  ké- 
szítünk, hogy  hó,  szél,  eső  ne  érje  a  deszkát. 


nach  welcher  zu  Weihnachten  jeder  Hauseigen- 
thümer  eine  Fruchtgarbe  vor  seinem  Hause  an 
eine  Stange  steckt  —  auch  der,  der  nicht  im 
Ubeiüusse  lebt  den  hungrigen  Vögeln  hin- 
durch Nahrung  spendend.  Niemand  soll  darben, 
auch  sie  sollen  zur  «  Friedensfeier»  keinen  Man- 
gel leiden. 

Dies  ist  zu  immerwährenden  Zeiten  ein  glän- 
zendes Beispiel  der  Menschlichkeit. 

Und  wie  wohlthuend  ist  es,  auf  dem  Schloss- 
berge der  wirklich  «ruhigen»  Hauptstadt  Steier- 
marks  auf  dem  Spaziergange  bei  jeder  Wendung 
einen  Futterplatz  zu  erblicken  oder  Sammel- 
büchsen mit  der  AuVschrift  :  «Almosen  für  die 
Vögel  1  » 

Hier  in  Graz  hüpfen  Finken  und  Drosseln  — 
ohne  Übertreibung  —  unter  unseren  Füssen 
herum  und  setzen  sich,  sobald  man  sich  auf 
eine  Bank  niederlässt,  allsogleich  auf  deren 
Lehne  und  nehmen  das  dargereichte  Futter 
beinahe  aus  der  Hand.  Hingegen  in  Südtirol, 
in  Italien  ?  nun  dort  gehört  so  etwas  ins  Eeich 
der  Wunder. 

In  der  Umgebung  des  Garda-See  einige  Tage 
verweilend,    sah    ich    während  dieser  Zeit  im 
j  Ganzen  nur  zwei  Vögel  und  auch  diese  zwei 
J  waren  ausserordentlich  scheu  ;  bei  meiner  An- 
näherung ergriffen  sie  pfeilschnell  die  Flucht, 
als  wenn  sie  einen  Raubvogel  erblickt  hätten. 
Es  ist  nicht  zu  läugnen,  auch  bei  uns  gibt  es 
gutherzige  Vogelfreunde,  die  den  Hungernden 
im  Winter  regelmässig  Futter  streuen  und  so 
ihr  Loos  erleichtern.  Wären  ihrer  nur  mehr! 
Wenn  ich  hier  dazu  anrege,  will  ich  auch 
einiges  über  die  Einrichtung  der  Futterplätze  sa- 
gen. Sie  können  auf  der  Erde,  oder  in  der  Höhe 
auf  einem  Brett  hergerichtet  werden.  In  beiden 
Fällen  soU  dafür  gesorgt  sein,  dass  der  aus- 
ersehene Platz  gegen  den  Wind  geschützt,  mög- 
lichst gegen  Süden  gewendet,  sonnig  und  Sicher- 
heit gewährend  sei,  d.  h.  es  sollen  in  seiner 
Umgebung  dichte  Bäume,  Sträucher  —  beson- 
ders mit  haftendem  Laube  oder  Fichten  sein  — 
von  Katzen,  Hunden  oder  Menschen  darf  er 
j  nicht   behelligt   werden.   Ferner   soll   auf   die 
:  Arten    Rücksicht   genommen   werden,    welche 
I  man  dort  füttern  will.   Die  in  der  Höhe,  auf 
Bäumen,   Sträuchern   angebrachte  Futterstelle 
kann  1 — 2  m.  ober  der  Erde  aus  einem  wohl- 
befestigten  Brette  bestehen,  über  welchem  — 
an  der  Nordseite  —  ein  schief  abfallendes  Däch- 
lein angebracht  ist,  damit  das  Brett  vom  Schnee, 


358 


A  szórót  közvetetleniil  sürü  tüskék,  ágak  vegyék 
körül.  A  cleszkalapra  azután  hinthetünk  :  tök- 
magot, ugorkamagot,  napraforgómagot,  kender- 
magot, egyes  lisztkukaczokat,  a  szomszéd  ágakra 
pedig  megfelezett  diót  és  szalonnadarabkákat 
tűzdelünk  ;  utóbbiakat  finom  dróttal  is  odaerő- 
síthetjük, de  ne  czérnával,  melyben  esetleg  a 
madaralí  fennakadhatnának.  A  czinegék  igen 
szeretik  a  zsiros  falatokat,  mert  megmelegíti 
vérüket.  Az  ilyen  módon  berendezett  etetőket 
leginkább  czinegék,  harkályok,  csúszkák,  rigók, 
sármányok,  verebek  és  pintyek  szokták  láto- 
gatni. 


A  földön  többféle  módon  készíthetünk  etető- 
ket. A  búbos  pacsirtákat,  pintyeket,  sármányo- 
kat stb.  legjobb  a  mezőn,  a  falvak  vagy  a  váro- 
sok közelében,  erdőszéleken,  bokrozatos,  gazos 
pontokon,  melyeket  a  hó  nem  igen  lephet,  etetni. 
Hogy  a  kiszórt  eleséget  biztosítsuk,  rézsútos 
tetőzetet  is  állíthatunk  ide,  nemkülönben  tüskés 
ágakat  (kökény,  galagonya)  lazán  rakásra  hor- 
dunk s  ez  alá  hintjük  az  eleséget  :  kendermagot, 
ocsút,  gabnaszemeket,  mákot,  repczemagot  stb. 
A  földbe  azonkívül  szárastul  mindenféle  bogán- 
csőt,  magtermő  kórókat  tűzdelhetünk,  vagy  ki 
nem  csépelt  gabnaszálakat  ;  esetleg  egy  egész 
kévét  is  kitehetűnk. 

Kertekben,  utak  mellett  szintén  etethetjük  ily 
módon  téli  madarainkat  s  csinálhatunk —  bizo- 
nyos távolságban  egymástól  —  több  etetőt  is. 


Kenyerei,  huríjODiját,  ne  azórjunk  az  etetőkre, 
mert  a  madarak  könnyen  német  betegségbe  es- 
nek tőle  s  elpusztulnak.  Ha  kavics,  homok  nincs 
az  etetők  környékén,  gondoskodni  kell  erről  is. 
mert  a  madaraknak  az  emésztés  könnyítésére 
mindig  szükségök  van  néhány  szemernyire. 

Minthogy  az  etetés  főidőszaka  a  tél*  s  így 
váratlan  nagy  havazások,  daczára  előrelátásunk- 
nak, gyakran  elboríthatják,  vagy  a  szelek  elhord- 
hatják a  kihintett  eleséget,  tehát  közel  esik  a 


*  Megkezdheyük  már  őszszel  is,  legalább  helyhez 
szoktatjuk  a  madarakat  s  előre  meghizlaljuk,  jó  erő- 
höz juttatjuk  s  igv  ellenállóbbakká  teszszük  őket  ké- 
sőbbre is. 


Wind  oder  liegen  nicht  getroffen  werde.  Die 
Schütte  soll  unmittelbar  von  dichtem  Dornwerk 
und  Ästen  umgeben  sein.  Auf  das  Brett  können 
dann  Kürbis-,  Gurken-,  Sonnenblumen-,  Hanf- 
samenkörner, einige  Mehlkäferlarven  gestreut, 
auf  die  benachbarten  Äste  aber  aufgebrochene 
Nüsse  und  Speckstückchen  gesteckt  werden  ; 
letztere  können  auch  mit  Draht  befestigt  wer- 
den, nur  nicht  mit  Zwirn,  weil  sich  die  Vögel 
darin  von  ungefähr  verstricken.  Die  Meisen 
lieben  sehr  die  fetten  Bissen,  welche  ihre  Blut- 
wärme erhöhen.  Auf  diese  Weise  hergerichtete 
Futterplätze  werden  am  meisten  von  Meisen, 
Spechten,  Spechtmeisen,  Drosseln,  Ammern, 
Sperlingen  und  Pinken  besucht. 

Auf  der  Erde  können  Futterstellen  auf  man- 
nigfaltige Art  hergestellt  werden.  Haubenler- 
chen, Finken,  Ammern  u.  s.  w.  werden  am 
besten  am  Felde,  in  der  Nähe  von  Dörfern  und 
Städten,  an  Waldrändern,  an  gestrüppigen,  mit 
Unkraut  bewachsenen  Stellen,  welche  nicht 
leicht  vom  Schnee  verdeckt  werden,  gefüttert. 
Zum  Schutze  des  ausgestreuten  Futters  kann 
auch  hier  ein  schiefes  Dach  angebracht  werden, 
ebenso  können  dornige  Aste  (von  Schlehen,  Hage- 
j  dorn)  lose  aufgeschichtet  und  das  Futter,  wie 
Hanfsame,  Aftergetreide,  Getreideköruer.  Mohn. 
Rapssame  darunter  gestreut  werden.  In  die 
Erde  können  ausserdem  verschiedene  Disteln 
sammt  ihren  Stengeln,  mit  Körnerfrucht  ver- 
sehene Stauden  gesteckt  werden,  auch  unaus- 
gedroschene  Fruchtähren,  gelegentlich  auch 
eine  Garbe  können  ausgelegt  werden. 

In  Gärten,  an  Wegen  können  —  in  gewisser 
Entfernung  von  einander  —  mehrere  Futter- 
plätze hergerichtet  werden. 

Brot,  Kartoffeln  sollen  nicht  auf  die  Futter- 
l^lätze  gestreut  werden,  weil  sie  leicht  Durchfall 
erregen,  an  welchen  die  Vögel  leicht  zugrunde 
gehen.  Wenn  sich  in  der  Nähe  der  Futterplätze 
kein  Kies  oder  Sand  vorfindet,  muss  auch  dafür 
gesorgt  werden,  weil  dessen  die  Vögel,  um  leich- 
ter zu  verdauen,  immer  bedürfen. 

Nachdem  die  Hauptzeit  der  Fütterung  der 
Winter  *  ist,  demnach  unvorhergesehene  Schnee- 
fälle trotz  unserer  Vorsicht  das  ausgestreute 
Futter   zudecken,    oder    Winde    es   wegwehen, 


*  Es  kann  damit  auch  schon  im  Herbste  begonnen 
werden,  wenigstens  gewöhnen  sich  die  Vögel  an  die 
Plätze,  werden  im  voraus  feist,  kommen  zu  Kräften  und 
sind  für  spätere  Zeiten  widerstandsfähiger  geworden. 


350 


gondolat,  mi  módon  kerüljük  meg  e  rossz  olda- 
lukat? 8  miképen  érjük  el  mégis,  hogy  a  ma- 
darak esetleg  hiába  ne  látogassanak  az  ete- 
tőkhöz? 


Kísérletezéseim  e  téren  arra  tanítottak,  hogy 
egész  napraforgó  rózsákat  tűzdeljek  és  erősítsek 
az  etetőhelyet  védő  ágakra.  így  azután,  ha  a 
hintést  elkapná  a  szél  vagy  eltakarná  a  hó, 
mégis  elég  eleség  marad  ott  a  napraforgó  mag- 
vaiban.  Újabban  Kleinschmidt  ajánlja,  hogy  a 
napraforgó  magvas  tányérjait  pálczikákra  tűz- 
delve —  2 — 3  rózsát  kis  közökben  egymás 
fölé  —  helyezzük  az  etetőkhöz  s  miután  azokból 
a  madarak  a  magvakat  kiszedték,  hintsünk  reá- 
juk kendermagot  stb.  ;  a  szemek  az  üres  mag- 
tokoeskákba  giu'ulnak  s  a  szél  nem  egy  könnyen 
fújhatja  el  őket.  Berlepsch  pedig  a  kiszórandó 
magvakat  felolvasztott  faggj'úba  keveri  s  ezt  a 
keveréket  fenyőfák  ágaira  öntözgeti.  A  faggj'ú 
kihűlvén,  odatapad  az  ágakhoz  s  vele  együtt  a 
benne  lévő  madártéplálék  is.  Ez  igen  elmés  el- 
járás, mert  módot  nyújt  nekik  —  a  czinkéknek 
főleg  —  hogy  a  faggyúból  is  lakmározhassanak. 
Még  nem  próbáltam  meg,  de  úgy  hiszem  e  két 
utóbbi  etetési  módot  egyesítve,  s  a  faggyiíval 
kevert  magvakat  kitüzdelt  napraforgó  tányé- 
rokra öntve,  kiválóan  biztosíthatjuk  az  eleséget. 
A  madarakat  a  napraforgó  mintegy  vonzza  s  ha 
a  tányérok  már  üresek  lettek,  de  ilyen  módon 
újra  eleséget  tettünk  reájuk  —  melj-et  szél  el 
nem  vihet  s  a  hó  egy  könnyen  be  nem  lephet  — 
az  éhes  madár  legelőbb  is  megint  csak  a  napra- 
forgóra száll  s  ott  megtalálja,  a  mit  keres.* 


A  maiìariik  lerméazetes  ellenségei  és  pusztí- 
tásuk, a  Idrtékony  madarak  üldözése.  Lénye- 
gesen javíthatunk  szárnyasaink  szaporodási  vi- 
szonyain természetes  ellenségeik  megtizedelésé- 
vel,  pusztításával. 


*  Hallottam  többektől:  «Minek  etetni,  hiszen  akkor 
a  madarak  a  rovarbábokat,  ])etéket  nem  bántják,  mert 
úgyis  van  biztos  védelmük».  Igen  ám,  csakhogy  ha 
találnak  természetes  táplálékot,  víjh  sem  jönnek  az 
etetőhöz  s  ha  odajönnek,   az   szükségüket   bizonyítja. 


drängt  sich  der  Gedanke  auf,  wie  diese  Übel 
vermieden  werden  könnten,  oder  wie  es  zu  er- 
reichen wäre,  dass  die  Vögel  nicht  vergebens 
an  die  Futterstellen  kommen. 

Meine  Versuche  in  dieser  Richtung  lehrten 
mich  ganze  Sonnenblumenscheiben  auf  die 
schützenden  Äste  der  Futterplätze  zu  stecken 
und  zu  befestigen.  Auf  diese  Weise  bleibt  dort 
durch  den  Samen  der  Sonnenblumen  genug 
Futter,  auch  wenn  die  Ausstreu  vom  Winde 
weggeführt  oder  vom  Schnee  verdeckt  werden 
würde.  Neuerer  Zeit  empfiehlt  Kleixschmidt 
auf  Stäbehen  gesteckte  Sonnenblumen-Schei- 
ben —  2 — 3  Scheiben  in  kleinen  Abständen  über 
einander  —  an  den  Futterplätzen  aufzustellen, 
und,  wenn  die  Vögel  deren  Samen  ausgelöst, 
sie  mit  Hanfsamen  zu  bestreuen  u.  s.  w.  ;  die 
Körner  rollen  in  die  Sameuhülsen  und  werden 
vom  Winde  nicht  leicht  weggeweht.  Beulepsch 
hingegen  vermischt  die  auszustreuenden  Körner 
mit  geschmolzenem  Talg  und  giesst  diese  Mi- 
schung auf  die  Äste  der  Fichten.  Der  Talg  klebt, 
während  er  auskühlt,  an  die  Äste  vmd  mit  ihm 
auch  das  darin  befindliche  Vogelfutter.  Ein  sehr 
sinnreiches  Verfahren,  weil  ihnen  —  besonders 
den  Meisen  —  dadurch  Gelegenheit  geboten  wird 
auch  vom  Talg  zu  schmausen.  Ich  habe  es  noch 
nicht  versucht,  glaube  aber,  dass  durch  Ver- 
einigung beider  Methoden  und  durch  Giessen 
des  mit  Futter  vermischten  Talges  auf  Sonnen- 
blumenscheiben dag  Futter  besonders  gesichert 
wird.  Die  Vögel  werden  durch  die  Sonnen- 
blumen gleichsam  angezogen  und  wenn  die 
Scheiben  schon  leer  waren,  aber  auf  diese 
Weise  neuerdings  mit  Futter  versehen  wur- 
den —  welches  vom  W'inde  nicht  weggeführt 
und  vom  Schnee  nicht  verdeckt  werden  kann  — 
mag  sich  der  hungrige  Vogel  wohl  wieder  zu- 
erst auf  die  Sonnenblumen  niederlassen,  wo  er 
das  Gesuchte  *  auch  findet.- 

Naiüriiche  Fciiitlr  der  Vögel  und  di'ffii  Ver- 
iilguiig,  Verfolgung  der  schädlichen  Vögel. 
Die  Vermehrungs-Verhältnisse  unserer  Vögel 
können  wesentlich  gebessert  werden  durch  De- 
cimierung,  Vertilgung  ihrer  natürlichen  Feinde. 

*  Ich  habe  von  mehreren  Seiten  gehört:  «Zu  was 
füttern,  dann  berühren  ja  die  Vögel  keine  Puppen 
und  Inseeteneier,  weil  sie  ohnehin  ihr  sicheres  Erot 
haben.»  Sehr  wohl,  aber,  wenn  sie  natürliches  Futter 
finden,  kommen  sie  ja  gar  nicht  auf  die  Futterplätze, 
kommen  sie  aber  dahin,  so  ist  dies  ein  Beweis,  dass 
sie  Mangel  leiden. 


?,m 


E  helyen  az  embert,  a  ki  a  madárellenaégek 
közt  első  sorban  volna  emlitendö,  számba  nem 
veszem  ;  vele  és  bűneivel  már  előbb  foglalkoz- 
tunk. Itt  tehát  a  különböző  állatosztályok  madár- 
pusztítóira, még  pedig  a  legveszedelmesebbekre, 
kivánok  figyelmeztetni.  Ezek  a  következők  : 


inókuH,  peh'k,  melyek  a  madártojásokat,  fiókákat 
és  —  a  két  utóbbit  kivéve  —  az  öreg  madarakat 
is  pusztítják,  még  pedig  a  földön,  mint  a  fákon, 
falakon,  épületekben.  A  földön  tartózkodó  fajo- 
kat és  fészkeiket,  ezek  apróságát  rabolja  a  róh'(( 
és  vadmacska  is  ;  s  mint  fészekromboló  a  borz 
szintén  bűnös,  valamint  a  mnőiszuó  és  a  rovar- 
táplálékuk révén  hasznos  cziczkárnjok.  Ujabban 
a  höi-csnurc  is  kétségtelenül  reábizonyult  (Va- 
dászlap, 1885.  évf.  333.  1.)  a  fáczántojás  tolvaj- 


Sőt  az  ürge  is  madárellenségnek  bizonyult, 
mint  SzÉKELYHiDT  V.  (Term.  Tud.  Közi.  18ÎJ0. 
440.  1.)  írja.  0  ugyanis  megfigyelte,  hogy  Kecs- 
kemét vidékén  a  hamuféreg  pusztítására  temér- 
dek apró  madár  telepedett  a  repczékbe  s  ott  is 
fészkelt.  Mikor  ezek  fiókái  szárnyra  szabadultak 
s  kezdtek  kiszálldosni  a  kaszálókra,  az  ürgék 
macskaszerü  cselvetéssel  fogdosták  meg  őket. 
A  mocsári,  vizi  madarak  tojásait,  apró  fiókáit 
ragadozza  a  vizi  poczok.  Ugyancsak  a  vízi  és 
mocsári  madarak  tojásait  kiszívja  a  rnzi  sikló  s 
a  földön  költők  tojásait,  meztelen  fiókáit  néha 
a  nagyobb  csigák  emésztik  el.  A  mocsarakban, 
tavakon  fészkelő  sirályok  és  feketenyakú  vöcs- 
kök (lehet,  hogy  másoknak  is)  ellensége  a 
piócza  is. 


Akárhányszor  találtam  e  fajok  fészkelő  tele- 
pén, tojásaikon  ülve  —  úgy  a  mint  költöttek  — 
döglött  anyamadarakat,  melyek  öthat — pióczák- 
tól  eredő  —  sebtől  vérzettek  ;  a  sebhelyek  a 
lágyéktájon  voltak,  a  mi  bizonyítja,  hogy  a  költő 
madár  testébe  észrevétlen  furakodtak  be  s  úgy 
ölték  meg  ;  még  gyakoribb,  hogy  az  ilyen  vizén 
költő  madarak  fiókáinak  a  vérét  szívják  ki  a 
pióczák. 


An  dieser  Stelle  will  ich  den  jMenschcn,  der 
unter  Feinden  der  Vögel  in  erster  Linie  zu  er- 
wähnen wäre,  übergehen  ;  ihn  und  seine  Laster 
habe  ich  schon  vorher  behandelt.  Hier  will  ich 
also  auf  die  Vogelvertilger  aus  den  verschiede- 
nen Thierklassen,  auf  die  gefährlichsten  dersel- 
ben aufmerksam  machen.  Diese  sind  folgende  : 
Stein-,  Edelmarder,  Hermelin,  Wiesel,  Iltis, 
Eichhörnchen,  Siehensehläfer,  welche  Vogeleicr 
und  .luiigc  und  mit  Ausnahme  der  beiden 
letzteren  -  auch  die  alten  Vögel  vertilgen  und 
zwar  sowohl  auf  dem  Erdboden,  als  auf  den 
Bäumen,  Mauern  und  in  Gebäuden.  Die  auf  der 
Erde  sich  aufhaltenden  Arten,  ihre  Nester  und 
Jungen  werden  vom  Fuchse  und  auch  von  der 
Wihlkatze  geraubt  ;  und  als  Nestplünderer  ist 
auch  der  Dachs  strafwürdig,  sowie  der  Igel  und 
die  du  ich  ihre  Inseetennahrung  nützlichen 
Sjiiliiiiiiitsc.  In  neuerer  Zeit  wurde  auch  der 
llaiiislrr  unzweifelhaft  (Jagdzeitung,  Jahrgang 
1885  S.  333)  des  Diebstahls  an  Fasaneiern  über- 
führt. Sogar  das  Ziesel  erwies  sich  als  Vogel- 
feind, wie  dies  V.  Széeelyhidy  (Term.  Tud.  Közi. 
1 890  S.  440)  beschreibt.  Er  beobachtete  nämlich, 
dass  sich  in  der  Umgebung  Kecskemet's  zur  Ver- 
folgung der  Repskäferlarven  unzählige  kleine 
Vögel  in  den  Eepsfeldern  aufhielten  und  auch 
nisteten.  Als  deren  Junge  flügge  geworden  sich 
anschickten  auf  die  Wiesen  zu  fliegen,  wurden 
sie  von  den  Zieseln  durch  kalzeuartige  Hiiiter- 
iist  gefangen.  Die  Eier  und  die  kleinen  Jungen 
der  Sumpf-  und  Wasservögel  werden  von  der 
Wasserraite  geraubt.  Ebenso  werden  die  Eier 
der  Sumpf-  und  Wasservögel  von  der  Riiigcl- 
lialter  ausgeschlürft,  che  Eier  der  auf  dem  Boden 
Brütenden,  sowie  deren  nackte  Jungen  werden 
auch  manchmal  von  den  grösseren  Seh  urei,  e  h 
verzehrt.  Ein  Feind  der  in  Sümpfen,  aneli  Tei- 
chen nistenden  Möven  und  Schwarzhalssteiss- 
füsse  (vielleicht  auch  anderer)  ist  auch  der 
Blutegel. 

Sehr  oft  fand  ich  auf  den  Nistplätzen  die- 
ser Arten  eingegangene  Brutvögel  auf  ihren 
Eiern  -—  so  w-ie  sie  dieselben  bebrüteten  —  aus 
5 — 6  —  von  Blutegeln  herrührenden  —  Wun- 
den blutend  ;  die  Wunden  befanden  sich  in  der 
Gegend  der  Weichen,  was  beweist,  dass  sich  die 
Egel  unl)emerkt  in  den  Körper  des  brütenden 
Vogels  einbohrten  und  ihn  dadurch  tödteten  ; 
noch  häufiger  kommt  es  vor,  dass  den  Jungen 
der  am  Wasser  brütenden  Vögel  das  Blut  durch 
Egel  ausgesaugt  wird. 


EgA'ilî  legveszedelmesebb  ellensége  madara- 
inknak a  házi  macska.  Rendes  váltókat  tartva 
nap-nap  után  bekószálja  a  környéket,  kerteket, 
mezőket  s  fosztogatja  a  fészkeket,  sőt  ügyes 
fortélyoskodással  az  öreg  madarakat  is  megejti. 
A  melyik  macska  reákapott  a  raadárhusra,  az 
többé  nem  igen,  vagy  csak  szükségből  egerész, 
kószatermészetüvé  válik  s  nem  ragaszkodik  a 
házhoz.  Mondják,  hogy  ha  a  macskák  füleit  tő- 
ben elvágjuk,  leszoktathatok  a  kóborlásról,  mert 
nem  tűrik,  hogy  füleikbe  a  harmat  és  minden- 
féle szemét  behulljon,  inkább  otthon  maradnak. 
Erre  nézve  nincsen  tapasztalatom. 


A  inudarak  közül,  mint  más  madarak  öldök- 
lőit és  fészkeinek,  tojásainak,  fiókáinak  megron- 
tóit,  azokat  sorolhatnám  föl,  melyeket  az  elő- 
zőkben is  többször  emiitettem,  általában  tehát 
mindazokat,  melyek  húst  is  esznek,  kivéve  a 
tisztán  halovőkct. 


Ezek  ellen  természetesen  védekeznünk  kell  s 
kártékonyságuk  mértéke  szerint  rendesen  vagy 
allíalmilag  pusztítani,  tizedelni  kell  őket. 


Védekeznünk  kell  azonban  az  egyéb, 
kosán,  alkalmilag  kárt  tevők  ellen  is.  így  a  gyü- 
mölcsevőket, magevőket  —  melyek  néha  érzé- 
kenyen bántják  termesztményeinket,  máskor 
azonban  sok  hasznot  tesznek  —  a  szőlőkben, 
gyümölcsösökben,  kertekben,  mezőn,  erdőben 
elég  elriasztani,  kereplőkkel,  madárijesztőkkel, 
vaklövésekkel  megfélemlíteni.  Kisebb  vetésrész- 
leteket (erdei  vetést)  legjobb  tüskékkel,  fenyő- 
ágakkal vagy  hálóval  betakarni.  A  madárijesz- 
tőket —  ha  sikert  akarunk  érni  '■ —  lehetőleg 
sokszor  mej,'  kell  változtatni,  más  és  más  pon- 
tokra tenni,  különben  a  madarak  hamarosan 
megszokják  s  nem  félnek  tőlök. 

A  többi  igazán  kártékony,  ragadozó  madarat 
nem  elég  riasztani,  ezeket  már  igazán  pusztí- 
tani is  kell,  valamint  pusztitandók  a  hasznos 
madaraknak  más  állatosztályokból  való  ellen- 
ségei is. 

Legsikeresebben  a  káros  madarak  és  más  ál- 
latok ellen  úgy  járhatunk  el,  ha  szaporodásukat 
lehetőleg  meggátoljuk,  fészkeiket  elrontjuk. 
A  káros  ragadozó   madarakat   különösen   úgy 

Aquila.  VJ, 


Einer  der  gefährlichsten  Feinde  unserer  Vö- 
gel ist  die  Hauftkalzc.  Regelmässige  Wechsel 
einhaltend,  durchstreift  sie  Tag  für  Tag  die 
Umgebung,  Gärten,  Felder  und  plündert  die 
Nester,  erlegt  sogar  durch  geschickte  Kniffe 
selbst  die  alten  Vögel.  Diejenige  Katze,  die  sich 
einmal  an  Vogelfleisch  gewöhnt,  mausert  ent- 
weder gar  nie  mehr,  oder  nur  nothdrungen, 
schweift  herum  und  bindet  sich  nicht  mehr  ans 
Haus.  Man  sagt,  dass  den  Katzen,  wenn  ihnen 
die  Ohren  abgeschnitten  werden,  das  Herum- 
schweifen abgewöhnt  werden  kann,  weil  sie  es 
nicht  leiden  können,  wenn  ihnen  Tau,  oder 
verschiedene  Stoffe  in  die  Ohren  geraten  und 
lieber  zu  Hause  bleiben.  Diesbezüglich  habe  ich 
keine  Erfahrungen. 

Aus  der  Klasse  der  Vöfji'l  könnte  ich  als 
Eäuber  der  Vögel,  als  Zerstörer  ihrer  Nester, 
Eier  und  Jungen  diejenigen  aufzählen,  deren 
ich  im  Vorhergehenden  schon  öfters  ei'wähnte, 
im  Allgemeinen  daher  alle  diejenigen,  welche 
auch  Fleisch  fressen,  mit  Ausnahme  der  aus- 
schliesslich von  Fischen  sich  ernährenden. 

Gegen  diese  müssen  wir  natürlich  zu  Felde 
ziehen  und  müssen  sie  ihrer  Schädlichkeit  ent- 
sprechend regelmässig  oder  gelegentlich  vertil- 
gen, vermindern. 

Abwehren  müssen  wir  aber  auch  andere,  die 
zeitweise,  oder  gelegentlich  Schädlichen.  So 
wird  es  genügen  die  Frucht-  oder  Körnerfres- 
ser —  die  unsere  Erzeugnisse  oft  empfindlich 
schädigen,  im  übrigen  aber  viel  Niit/iii  stif- 
ten —  aus  Wein-,  Obstgärten,  (i.-iih n.  l-'cMci-ii 
und  Wäldern  durch  Klappern,  \<)gtls(liiMi(lien 
und  Schreckschüsse  zu  verscheuchen.  Kleinere 
Saatflächen  (Wald-Saaten")  ist  es  am  besten  mit 
Dornhecken,  Fichtenzweigen  oder  Netzen  zu 
bedecken.  Vogelscheuchen  müssen  —  wenn  man 
durch  sie  etwas  erreichen  will  —  möglichst  oft 
gewechselt,  auf  andere  Punkte  gestellt  werden, 
weil  sich  die  Vögel  sonst  daran  gewöhnen  und 
sich  vor  ihnen  nicht  mehr  fürchten. 

Die  übrigen  w'irklich  Schädlichen,  die  liauli- 
vögel  ist  es  nicht  genug  zu  versclieuchen,  diese 
müssen  wirklich  vertilgt  werden,  ebenso  sind 
auch  zu  vertilgen  die  aus  anderen  Tierklassen 
stammenden,  die  nützlichen  Vögel  gefährden- 
den Feinde. 

Am  zweckmässigsten  schreiten  wir  gegen  an- 
dere schädliche  Tiere  und  Vögel  vor,  wenn  wir 
ihrer  Vermehrung  möglichst  steuern,  ihre  Nester 
zerstören.  Besonders  die  schädlichen  Eaubvö- 
47 


362 


fogjuk  megapasztani,  ha  fészkeiket  felkeresve,  a 
tojásain  ülő  tojót  ellőjük.  A  fészkelés  idején  ki- 
Tül  azután  vadászva  járunk  utánuk,  barjoly- 
ìaiììi/hóbaìì,  (logìaon/hóbnìi  lesünk  reájuk,  e 
mellett  azonban  fogókészüléb'kkel,  esetleg  mér- 
gezéssel is  ellenük  dolgozunk. 


Bagolykuiiyhó.  A  ragadozó  madaraknak,  var- 
jaknak azt  a  tulajdonságát,  hogy  a  buhú  iránt 
ellenszenvvel  viseltetnek,  megtámadják,  i-eája 
csapnak,  a  vadászok  már  régtől  kihasználják. 
A  buhúval  való  vadászat  rövid  foglalatja  a  kö- 
vetkező :  Kiválasztunk  valami  szabad,  nyílt  tér- 
séget, erdei  tisztást,  honnét  messze  kilátás  esik 
s  a  hol  a  ragadozó  madarak  gyakrabban  meg- 
fordulnak. Itt  a  földben  kényelmes  gödröt  ása- 
tunk s  azt  csalittetővel  úgy  födjük  be,  hogy  csak 
lejáró  maradjon,  melynek  nyilasát  rőzsével 
könnyen  elzárhatjuk.  A  tetőzet  elejét  kissé  fel 
keU  támasztani,  hogy  elég  széles  rés  maradjon 
a  lövésre.  A  puskarés  előtt  —  mely  lehetőleg 
észak  felé  forduljon  —  20 — 25  lépésnyire  helül 
üres,  csöves  czölöpöt  verünk  le  úgy,  hogj'  a  föld- 
ből kiálló  rész  P/2  méternyi  magas  legyen.  Ebbe 
egy  T  alakú  faállást  helyezünk,  melyre  a  buhút 
ültetjük.  A  keresztfát  báránj'bőrrel  boríthatjuk, 
hogy  a  bagoly  erősebben  megkapaszkodhassék. 
A  buhú  jobb  lábára  bőrhurok  kerül;  ennek  vé- 
gére fémkarika,  melyre  erős  zsineget  erősítünk 
s  azt  —  miután  a  buhút  kiültettük  —  a  T  alakú 
állófán  levő  fémkarikákon  áthúzva,  beszolgál- 
tatjuk a  kunyhóba.  Ezzel  a  zsineggel  szabályoz- 
hatjuk a  buhiit. 


Nem  messze,  pár  méternyire  tőle,  2 — 3  na- 
gyobb elszáradt  fát  ásatunk  a  földbe  s  koroná- 
jukat annyira  megritkítjuk,  hogy  csak  néhány 
oldalág  maradjon  rajtuk,  hogy  a  mutatkozó  ra- 
gadozó madarak  reájuk  esetleg  felkaphassanak, 
leereszkedhessenek.  Legjobb  buhúzásra  való  idő 
az  ősz  és  tavasz,  s  a  napszakaszban:  délelőtt 
7 — 10  óra  és  délután  3 — 5  óra.  Kissé  szeles, 
nem  igen  meleg  időjárásban  nagyobb  sikert  ér- 
hetünk, mint  meleg,  szélcsendes  időben.  A  főré- 
sen  kívül  még  a  tetőzet  oldalain,  közepén  is 
hagyhatunk  kisebb  nyílásokat,  hogj^  több  irányba 
lőhessünk.  A  buhú  az  érkező  ragadozót  szár- 
nyait emelgetve,  nyugtalanul  mozogva,  fejét 
forgatva  »jelzi«,  sőt  ha  nagyobb  sas  közeleg  fe- 


gel  können  dadurch  vermindert  worden,  dass 
mau  ihre  Nester  aufsucht  und  das  brütende 
Weibchen  erlegt.  Ausser  der  Brutzeit  machen 
wir  Jagd  auf  sie  und  lauem  ihnen  in  Utiu-  und 
Liiilcrhúlti'ii  auf,  nebstbei  aber  wirken  wir  mit 
Fallen,  gelegenthch  auch  mit  Gift  gegen  sie. 

Uhuhütte.  Die  Eigejitümlichkeit  der  Raub- 
vögel und  Ki'ähen,  dass  dieselben  gegen  den  Uhu 
Abneigung  hegen,  ihn  angreifen,  auf  ihn  stossen, 
benützten  die  Jäger  schon  von  Alters  her.  Die 
Jagd  mit  dem  Uhu  ist  im  kurzen  folgende  :  Man 
wählt  ein  freies,  offenes  Terrain,  irgend  eine 
Blosse  im  Walde,  die  eine  weite  Ausschau  er- 
möglicht und  wo  Eaubvögel  am  meisten  vorzu- 
kommen pflegen.  Hier  wird  in  der  Erde  eine 
geräumige  Grube  gegraben  und  mit  Strauch- 
werk überdeckt,  so  dass  nur  ein  Abstieg  frei 
bleibt,  dessen  Öffnung  mit  Reiser  leicht  ver- 
schlossen werden  kann.  Nach  vorne  muss  das 
Dach  etwas  gelüftet  sein,  damit  eine  genügend 
breite  Schiessscharte  entstehe.  20 — 25  Schritte 
vor  der  Schiessscharte  —  die  wo  möglich  gegen 
Norden  gewendet  sein  soll  —  wird  ein  hohler 
Pfahl  eingerammt,  der  IV2  m  aus  der  Erde  her- 
vorragt. In  diesen  wird  ein  T  förmiges  Gerüst 
von  Holz  gesteckt,  als  Sitz  für  den  Uhu.  Die 
Querstange  kann  mit  Schafleder  überzogen  wer- 
den, damit  sich  die  Eule  daran  besser  anklam- 
mern könne.  An  den  rechten  Fuss  des  Uhu 
kommt  eine  Schlinge  aus  Leder,  an  deren  Ende 
ein  Metallring,  an  welchem  eine  feste  Schnm- 
geknüpft  ist,  die  —  nachdem  der  Uhu  ausge- 
setzt wurde  —  durch  die  MetaUringe  des  T  för- 
migen Gerüstes  gezogen  zur  Hütte  hinführt. 
Mittelst  dieser  Schnur  kann  der  Uhu  dirigirt 
werden. 

Nicht  weit  davon,  in  der  Entfernung  von  eini- 
gen Metern,  können  2 — 3  dürre  Bäume  aufge- 
stellt werden,  deren  Ki-one  so  sehr  gelichtet 
wird,  dass  nur  einige  Seitenäste  daran  bleiben, 
damit  sich  möglicherweise  die  etwa  ankommen- 
den Eaubvögel  darauf  niederlassen  können.  Die 
geeignetste  Zeit  zur  Jagd  mit  dem  Uhu  ist  der 
Herbst  und  der  Frühling,  die  geeignetste  Ta- 
geszeit :  vormittags  von  7 — 10,  nachmittags  um 
3 — 5  Uhr.  Bei  etwas  windigem,  nicht  sehr  war- 
men Wetter  ist  mehr  Erfolg  zu  ei-warten,  als 
bei  warmer,  windstiller  Witterung.  Ausser  der 
Hauptschiessscharte  können  an  den  Seiten  und 
I  in  der  Mitte  des  Daches  auch  kleinere  Öffnun- 
gen gelassen  werden,  um  nach  mehr  Eichtun- 
gen scbiessen  zu  können.  Der  Uhu  »zeigt»  die 


363 


léje,  ledobja  magát  a  földre.  De  ne  csak  ilyen- 
kor, hanem  a  kunj^hóban  időzésünk  alatt  min- 
dig legyünk  lövésre  készen,  mei-t  a  legtöbb  raga- 
dozó csak  hirtelen  reá  vág  biihúnkra,  hogy 
azután  nyilgyorsan  elsurranjon  s  többé  vissza 
ne  térjen.  Ujabban  kitömött,  szárnyukat  gépie- 
sen mozgató  buhúkat  hoztak  forgalomba,  de  az 
eleven  határozottan  jobb. 


iJöí/Ixitiiiilió.  Hasonlóan  készül,  mint  a  bagoly- 
kunyhó. Elhelyezésében  legyünk  tekintettel  a 
ragadozók  éjjeli  tanyáira,  dögterekre  is.  A  kunyhó 
elé  20 — 35  lépésnyire  elhullott  lovat,  birkát, 
marhát  síb.  teszünk  ki,  még  pedig  ügy,  hogy 
keresztben  feküdjék  ;  így  esetleg  a  megszálló 
ragadozók  közül  könnyebben  lőhetünk  egy  lö- 
vésre többet. 


Mielőtt  az  este  készített  kunyhóba  lesre 
ülnénk,  hagyjuk  pár  napig  békében,  hogy  a 
ragadozók  megszokják.  Legalkalmasabb  idő  a 
lesre  a  nap  fölkeltétől  egész  9  vagy  10  óráig 
délelőtt,  esetleg  délután  4  órától  estig.  Minden 
esetben  észrevétlenül,  napfölkelte  előtt  s  mindig 
lövésre  készen  telepedjünk  lesőhelyünkre  s 
ugyanúgy  hagyjuk  azt  el.  A  hol  a  sasoknak, 
kányáknak  stb.  rendes  járásuk  van,  egész  napot 
is  eltölthetünk  benne.  De  türelmetlenkedni  nem 
szabad  s  egész  idő  alatt  nesztelenül  kell  visel- 
kednünk, szivarozástól  lehetőleg  tartózkodnunk. 


Minthogy  messzire  nem  lövünk,  legjobb  6-os 
és  8-as  söréttel  tölteni,  egyik  csőbe  akár  10-es  is 
tehető.  Nagy  ragadozókra  csak  akkor  lőjjünk,  ha 
szemben  vagy  háttal  ülnek  s  akkor  is  a  fejre 
ezélozzunk.  Ne  hamarkodjunk  az  első  lövéssel- 
Mert  az  első,  dögre  szálló  madár  többnyire  csak 
előhirnöke  a  még  ezután  leszállóknak.  A  dögre 
jáimak  a  réti  sas,  szirti  sas,  a  kányák,  holló, 
szarka,  varjak,  keselyűk. 


Mérgezés.  Ez  egyik  leghathatósabb  módja  a 


Ankunft  des  Raubvogels  durch  Lüften  der  Flü- 
gel, durch  unruhiges  Hin-  und  Herdi-ehen  und 
durch  Kopfwendungen  an,  er  wirft  sich  wohl 
auch,  wenn  ein  grösserer  Adler  naht,  zur  Erde. 
Aber  nicht  nur  dann,  sondern  während  unserer 
ganzen  Anwesenheit  in  der  Uhuhütte  sollen  wir 
immer  schussbereit  sein,  weil  die  meisten  Raub- 
vögel plötzlich  auf  unseren  Uhu  hernieder- 
stossen,  dann  aber  pfeilschnell  abstieben,  um 
nie  wiederzukehren.  In  neuerer  Zeit  hat  man 
auch  ausgestopfte,  ihre  Flügel  mechanisch  be- 
wegende Uhus  in  Umlauf  gebracht,  doch  sind 
lebende  entschieden  besser. 

Luderhütte.  Sie  wird  ähnlich  hergestellt,  wie 
die  Uhuhütte.  Bei  der  Wahl  ihrer  Anlage  soll 
auf  die  nächtlichen  Aufenthaltsorte  der  Raub- 
tiere, so  wie  auf  die  Luderstätten  Bedacht  ge- 
nommen werden.  20 — 25  Schritte  vorder  Hütte 
wird  der  Leichnam  eines  Pferdes,  Schafes,  Rin- 
des u.  s.  w.  ausgelegt  und  zwar  der  Quere  nach; 
auf  diese  Ai-t  können  leicht  mehrere  der  einfal- 
lenden Raubvögel  durch  einen  Schuss  erlegt 
werden.  Bevor  man  sich  in  die  abends  angefer- 
tigte Hütte  auf  den  Anstand  begibt,  soll  man 
sie  einige  Tage  unbehelligt  lassen,  damit  die 
Raubvögel  sich  daran  gewöhnen.  Die  geeignetste 
Zeit  zum  Anstehen  ist  die  zwischen  Sonnen- 
aufgang und  9  oder  10  Uhr  vormittags,  nötigen- 
falls zwischen  4  Uhr  nachmittags  und  abends. 
Jedenfalls  soll  man  sich  vor  Sonnenaufgang 
unbemerkt  und  immer  sehussfertig  auf  den  An- 
stand begeben  und  ebenso  sich  davon  entfer- 
nen. Wo  Adler,  Milane  u.  s.  w.  regelmässig  zu 
streichen  pflegen,  kann  man  auch  den  ganzen 
Tag  darin  anstehen.  Die  Geduld  darf  man  nicht 
verlieren  und  während  der  ganzen  Zeit  muss 
man  sich  lautlos  verhalten  und  des  Rauchens 
so  viel  als  möglich,  enthalten.  Da  auf  grosse 
Entfernung  nicht  geschossen  wird,  ist  es  am 
besten  mit  6-  oder  8-er  Schrot  zu  laden,  der 
eine  Lauf  kann  auch  mit  10-er  Schrot  geladen 
werden.  Auf  grosse  Raubvögel  soll  nur  dann 
geschossen  werden,  wenn  sie  angesichts  oder 
rücklings  sitzen,  aber  auch  dann  soll  nur  nach 
den  Kopf  gezielt  werden.  Mit  dem  ersten  Schusse 
darf  man  nicht  zu  sehr  eilen,  weil  der  erste  auf 
das  Luder  einfallende  Vogel  gewöhnlich  nur 
der  Vorbote  der  nachkommenden  ist.  Das  Luder 
wird  vom  See-,  Steinadler,  von  den  Milanen, 
Kolki-aben,  Elstern,  Krähen  und  Geiern  ange- 
gangen. 

Vergiften.  Dies  ist  eines  der  wirksamsten 
47* 


364 


rapiadozók  irtásának,  de  sok  elővigyázattal  jár 
és  kellemetlenségek,  sőt  szerencsétlenségek  oko- 
zója is  lehet.  Ezért  csupán  hatósági  engedély- 
ivel űzhető.  Az  eljárást  a  m.  kir.  belügyminisz- 
ter a  földmivelésügyi  miniszterrel  egyetértőleg 
az  1895.  évi  23544.  sz.  körrendelettel  határozta 
meg.  Emlős  ragadozóknak,  valamint  ragadozó 
madaraknak  mérgezése  leginkább  csak  elsőrendű 
vadtenyésztő  területeken,  fáczánosokon  stb. 
ajánlható.  A  rendesen  használt  méreg  a  strich- 
nin,  melyet  gelatin  vagy  viasztokocskában  tar- 
tunk ;  kezelésekor  bőrkeztyűt  húzunk  föl.  Leg- 
czélszerűbb  a  mérget  verebekben,  heringben, 
szardellában  vagy  tojásban  alkalmazva  kirakni, 
még  pedig  a  váltókra,  a  ragadozók  járása  táján. 


A  mérget  a  verébbe,  szardellába,  heringbe  úgy 
juttatjuk,  hogy  hasukat  felvágjuk,  azután  a  nyi- 
last ismét  összenyomjuk;  a  tojáson  pedig  lyukat 
fúrunk  s  azon  át  tesszük  azt  bele,  kis  pálcziká- 
val  jól  megkeverjük  s  a  lyukat  viaszszal  ismét 
betapasztjuk.  Mindig  vigyázni  kell,  hogy  a  mé- 
regből a  «csali»  külsején  ne  maradjon.  Ezt  el- 
kerülendő, a  strichnint  a  gelatin-  vagy  még 
inkább  a  viasztokocskával  együtt  tehetjük  a 
csaliba,  úgy,  hogy  pálczikával  a  veréb,  heringstb- 
nyelvcsőjén  letoljuk. 


A  mérgezésre  leginkább  hideg,  fagyos  téli  időt 
válaszszunk.  Nagy  hidegben  a  méreg  hatása 
gj'engébb  s  nagyobb  ragadozók  nem  azonnal 
döglenek  meg  tőle.  Eókának,  nyestnek,  görény- 
nek legjobban  árthatunk  a  méreggel,  de  raga- 
dozó madaraknak  is.  Mindazonáltal,  a  hol  iga- 
zán nem  szükséges,  ne  mérgezzünk,  mert  ez  a 
pusztítási  mód  veszélyes  lehet  s  ártatlanok  — 
szükséget  szenvedő  túlnyomólag  hasznos  raga- 
dozók is  kaphatnak  a  kinálkozó  csalin  s  eljjusz- 
tulnak. 


Fogókészülékek.  Mivel  a  mérgezés  nem  min- 
denütt s  nem  is  minden  időben  lehetséges,  a 
ragadozókat  különböző  fogók,  csapóvasak  felál- 
lításával is  megapaszthatjuk.  Az  ellenük  való 


Mittel  zur  Vertilgung  des  Eaubzeuges,  es  muss 
!  aber  dabei  mit  grosser  Vorsicht  zu  Werke  ge- 
I  gangen  werden  und  ist  häufig  Ursache  von  Un- 
annehmlichkeiten, ja  sogar  von  Unglücksfällen. 
Es  darf  daher  nur  mit  behördlicher  Erlaubnis 
angewendet  werden.  Das  Verfahren  wird  durch 
die  vom  kön.  ung.  Ministerium  des  Inneren  im 
Einverständnisse  mit  dem  Ackerbau-Ministe- 
rium erlassene  Circular- Verordnung  Nr.  23544 
1895  bestimmt.  Das  Vergiften  der  Eaubsäuge- 
tiei-e,  sowie  der  Eaubvögel  ist  meistens  nur  in 
Zuchtgebieten  ersten  Eanges,  Fasanerien  u.  s.  w. 
zu  empfehlen.  Das  am  meisten  gebräuchliche 
Gift  ist  Stiychnin,  welches  in  Gelatin-  oder 
Wachshülsen  aufbewahrt  ist  ;  beim  Gebrauche 
hat  man  sich  Lederhandschuhe  zu  bedienen. 
Am  zweekmässigsten  wird  das  Gift  in  Sperlin- 
gen, Heringen,  Sardellen  oder  Eiern  unterge- 
bracht ausgelegt  und  zwar  auf  Wechseln,  in  der 
Nähe  der  von  Eaubtieren  begangenen  Wege.  In 
Sperlinge,  Sardellen,  Heringe  lässt  man  das 
Gift  gelangen,  nachdem  man  die  Bauchhöhle 
geöffnet  hat,  nachher  wird  die  Öffnung  wieder 
zusammengedi-ückt  :  in  Eier,  nachdem  sie  ange- 
bohrt und  ihr  Inhalt  mittelst  eines  Stäbchens 
gut  vermischt  wurde,  die  Öffnung  wird  dann 
mit  Wachs  wieder  zugeklebt.  Immer  ist  darauf 
zii  achten,  dass  äusserlich  an  der  «Lockspeise» 
Î  kein  Gift  haften  bleibe.  Um  dies  zu  vermeiden, 
kann  das  Strychnin  sammt  der  Gelatin-  oder 
mehr  noch  der  Wachshülse  in  die  Lockspeise 
gesteckt  werden,  indem  man  es  mit  einem 
Stäbchen  in  den  Schlund  des  Sperlings,  Herings 
u.  s.  w.  hinabschiebt. 

Zum  Vergiften  wird  am  besten  kalte,  frostige 
Winterzeit  gewählt.  Sehr  grosse  Kälte  schwächt 
die  Wirkung  des  Giftes  ab  und  grössere  Eaub- 
thiere  werden  davon  nicht  allsogleich  getödtet. 
Füchse,  Marder,  Iltisse  können  am  meisten 
durch  Gift  unschädlich  gemacht  werden,  aber 
auch  Eaubvögel.  Dessenungeachtet  soll  —  wo 
es  nicht  wirklich  dringend  noth wendig  ist  — 
kein  Gift  angewendet  werden,  weil  diese  Ver- 
tilgungsmethode leicht  verderblich  werden  kann, 
und  dadurch  auch  unschuldige  —  uothleidende, 
vorherrschend  nützhche  Eaubtiere,  die  darge- 
botene Lockspeise  aufnehmend,  zugrunde  gehen 
können. 

Fangapparaie.  Indem  das  Vergiften  nicht 
überall  und  auch  nicht  zu  jeder  Zeit  möglich 
ist,  kann  man  die  Eaubthiere  auch  dm-ch  Auf- 
stellen verschiedener  Fallen  und  Schlageisen 


365 


védekezésnek  ez  a  módja  körülbelül  a  legelter- 
jedettebb.  Mai  nap  a  fogókészülékek  annyira 
tökéletesbedtek,  hogy  majd  csaknem  annyifélék, 
a  hányféle  a  ragadozó  állat.  Nem  lehet  itt  czélom 
mindezeket  ismertetni,  alkalmazásukat  leirni, 
mert  szerkezetük  egyszerűségénél  fogva,  a  mint 
az  eszköz  kezünkbe  kerül,  minden  csinját-binját 
úgj'is  megértjük.  Csak  néhányra,  mint  a  leg- 
ajánlatosabbakra  hivom  fel  a  figyelmet,  meg- 
jegyezve, hogy  az  érdeklődők  szükségleteiket 
legjobban  a  W.  Williger  ^előbb  Weber)  raga- 
dozófogók gyárából  Haynauból  (Szilézia)  szerez- 
hetik bf. 


Jó  képes  árjegyzéket,  az  egyes  készülé- 
kek leírásával,  alkalmazási  módjával  és  egyéb 
utasításokkal  együtt  ez  a  gyár  mindenkor  szí- 
vesen küld  s  ig}'  előzőleg  tájékozódhatunk.  A  ki 
azonban  nem  akarja  e  czéget  igénybe  venni,  az 
némileg  a  vaskereskedésekben  kapható  csapó- 
vasakkal is  czélt  érhet. 


így  a  közönséges  «  patkányvassal  »  igen  sike- 
resen pusztíthatjuk  a  mocsarak,  tavak  zsiványait, 
a  tojásrabló  barna  rétihéját,  sőt  gémeket  is. 
Ezeket  a  vasakat  sirály-  vagy  szárcsafészekhez 
hasonló  kis  nádknpaczok  tetejére  teszszük  s 
csalinak  esztergályozott,  fehérre  festett  fatojást 
tűzünk  a  peczekre.  A  Velenczei-tavon  ilyenfor- 
mán temérdek  «tavi  kánya»  s  gyakran  gém  is 
rajta  veszt.  Utóbbiak  nem  lábaikkal  fogódzanak 
meg,  hanem  nyakukkal,  a  mi  csak  bizonyltja, 
hogy  a  tojásra  vágtak  s  nem  esetleg  a  kupaczra 
szállva  kerültek  a  vasba.  Különben  kizárólag  e 
halirtóknak  fogására  az  55.  képen  adott  «gém- 
vas» szolgál. 


A  földre  kirakott  vasakat  mindig  gazzal,  ho- 
mokkal takarjuk  be,  úgy,  hogy  csupán  csak  a 
csali  lássék.  Azonkívül  mindig  le  is  erősítsük, 
hogy  a  belekerülő  ragadozó  el  ne  vihesse.  A  föl- 
dön alkalmazható  vasak  közül  sokféle  jó  oldala 
van  az  56.  képen  látható  «  varjúvas  »-nak,  mely 
különböző  kisebb  ragadozók  fogására  is  hasz- 
nálható. 


vermindern.  Diese  Art  sich  gegen  sie  zu  verthei- 
digen  ist  ungefähr  die  verbreitetste.  Heutigen- 
tages  sind  die  Fangapparate  schon  so  vervoll- 
ständigt, dass  ihrer  beinahe  so  viele  sind,  als  es 
Arten  von  Eaubthieren  gibt.  Es  kann  hier  nicht 
meine  Absicht  sein,  alle  zu  behandeln  und  ihre 
Anwendung  zu  beschreiben,  da  die  Einfachheit 
ihrer  Construction  es  ermöglicht,  sobald  man 
sie  zur  Hand  nimmt,  mit  allen  Kniffen  allso- 
gleich  im  Keinen  zu  sein.  Nur  auf  einige,  als 
auf  die  empfehlenswerthesten  will  ich  die  Auf- 
merksamkeit hinlenken  und  bemerken,  dass  die 
sich  dafür  interessierenden  ihren  Bedarf  davon 
am  besten  durch  die  Firma  W.  Williger  (vor- 
mals Weber)  der  Eaubthierfallen-Fabrik  in  Hay- 
nau  (Schlesien)  decken  können.  Gute  illustrierte 
Preisverzeichnisse  nebst  Beschreibung  der  ein- 
zelnen Apparate,  ihrer  Anwendung  und  sonsti- 
gen Anweisungen  ist  die  Fabrik  jederzeit  gerne 
bereit  zu  senden,  und  somit  kann  man  sich  im 
Vorhinein  darüber  orientieren.  Wer  diese  Firma 
nicht  in  Anspruch  nehmen  will,  kann  seinen 
Zweck  auch  einigermassen  durch  die  Schlag- 
eisen, die  man  in  Eisenhandlungen  erhält,  er- 
reichen. 

So  kann  man  mit  der  gewöhnlichen  <iKatten- 
falle  I)  die  Räuber  in  Sümjifen  und  Teichen,  den 
eierraubenden  Eohrweihen,  sogar  auch  Eeiher 
sehr  erfolgreich  vertilgen.  Diese  Eisen  werden 
auf  Eohrkauzen,  die  den  Möven-  und  Eohrhuhn- 
Nestern  sehr  ähnlich  sind  aufgestellt  und  als 
Lockspeise  mit  einem  gedrechselten,  weiss  ge- 
strichenen Ei  von  Holz  versehen.  Am  Velen- 
zeer  See  kommt  auf  solche  Weise  eine  Unmasse 
von  "  Eohrweihen  »  und  häufig  auch  von  Eeihern 
übel  an.  Letztere  fangen  sich  nicht  an  den  Füs- 
sen, sondern  am  Halse,  ein  Beweis,  das  sie  nach 
dem  Ei  schnappten  und  nicht  sich  vielleicht 
zufällig  auf  die  Kauze  setzend  ins  Eisen  ge- 
riethen.  Übrigens  dient  zum  ausschliesslichen 
Fange  dieser  Fischräuber  die  in  Abbildung 
Nr.  55  gezeichnete  ffìeilierfalle.» 

Die  auf  dem  Boden  gestellten  Fallen  werden 
jedesmal  mit  Unkraut  oder  Sand  bedeckt,  so 
dass  nur  die  Lockspeise  sichtbar  ist.  Ausserdem 
müssen  sie  auch  immer  befestigt  werden,  damit 
sie  der  gefangene  Eäuber  nicht  fortschleppen 
könne.  Unter  den  am  Ei-dboden  zu  stellenden 
Fallen  hat  die  in  Abbildung  Nr.  56  ersichtliche 
«Ki-ähenfalle»  sehr  viele  gute  Seiten  aufzuwei- 
sen, die  auch  zum  Fange  verschiedener  kleiner 
Eaubthiere  gebraucht  werden  kann. 


366 


Igen  ezélszerűek  s  erdei  tisztásokon,  nyíltabb 
helyeken,  alacsony  vágásokban  alkalmazhatók 
az  úgynevezett  «karóvasak».  Ezeket  3 — 5  méter 
magas  czölöpök  tetejére  rakjuk  ki.  A  ezölöpöt 
ne  verjük  le  fák  közelében,  hanem  mindig  ott, 
a  hol  a  szomszédságban  magasabb  pont  nincsen, 
hogy  az  erre  tévedő  ragadozó  madár  szinte  kény- 
telen legyen  pihenésre  e  legtöbb  kilátást  nyújtó 


Sehr  zweckmässig  und  auf  Waldblössen,  offe- 
nen Stellen,  niedrigen  Schlägen  gut  zu  verwen- 
den sind  die  sogenannten  «Pfahlfisen«.  Diese 
werden  auf  der  Spitze  eines  3 — 5  m.  hohen 
Pfahles  aufgestellt.  Der  Pfahl  darf  nicht  in  der 
Nähe  von  Bäumen  emchtet  werden,  sondern 
immer  nur  an  solchen  Stellen,  in  deren  Nähe  es 
keinen  höheren  Punkt  gibt,  damit  der  sich  hie- 


Î-: 


òli.  kép.  Gcmvas. 
55.  Abbildung.  BeiherfaUe. 


56.  kép.  Varjúvas. 
.56.  Abbildung.  Krähenfalle. 


helyre  szállni.  A  karóvasakon  nincs  is  csali,  e 
helyett  a  peczekre  valami  vastagabb  szállófácska 
van  dugva. 

Ebben   leginkább  oly  ragadozókat  foghatunk, 


57.  kép.  Karóvas. 
57.  Abbildung.  Pfahleisen. 

melyek  szokás  szerint  határfákra,  czölöpökre 
szoktak  felülni. 

A  legközönségesebb  karóvas  az  57.  képen 
látható.  Hogy  azonban  a  vas  karjai  becsapódva 
az  illető  ragadozó  madár  lábait  el  ne  törjék, 
kaphatók  olyanok  is,  melyek  gummival  vannak 
borítva  (58.  kép). 

Ez  annyiban  czélszerű,  hogy  a  megfogott  ma- 
darat nem  sérti  meg  s  így,  ha  esetleg  hasznos 
ragadozó,  ismét  elereszthetjük.  Általában  akkor 


her  verirrende  Raubvogel  gleichsam  gezwimgen 
sei,  auf  diesem,  die  meiste  Aussicht  gewähren- 
den Punkte  auszuruhen.  Das  Pfahleisen  wird 
mit  keiner  Lockspeise  versehen,  anstatt  dieser 
ist  am  Stelleisen  eine  dickere  Sitzstange  ange- 
bracht. In  ihr  gelingt  es  besonders  solche  Raub- 
vögel zu  fangen,   die  sich   gewohnheitsmässig 


58.  kép.  Karóvas.  i  i 
Abbildung.  Pfahleisen.  \h\n 


tioritva.l 
rumnii  überzogen.) 


auf  Grenzbäume,  Pfähle  niederzulassen  pflegen. 
Das  gewöhnlichste  Pfahleisen  ist  in  Abbildung 
Nr.  57  zu  sehen.  Damit  dem  Vogel  durch  Zu- 
sammenklappen der  eisernen  Spangen  die  Fusse 
nicht  gebrochen  werden,  sind  auch  welche  mit 
Gummi  überzogen  (Abbildung  Nr.  58)  zu  haben. 
Die  sind  deshalb  zweckmässig,  weil  dem  gefan- 
genen Vogel  die  Fusse  nicht  verwimdet  werden 
und  er,  falls  es  ein  nützlicher  Raubvogel  war, 
wieder  freigelassen  werden  kann.  Diese  Art  von 


367 


is  ehhez  a  vashoz  fordulunk,  ha  a  ragadozókat 
élve,  sértetlenül  akarjuk  megkeríteni,  hogy  eset- 
leg fogságban  tartsuk  őket. 

A  héját,  a  szárnj'as  vadnak  ezt  a  legveszedel- 
mesebb ellenségét,  legbiztosabban  «lírjakosríi- 
híin«  kaphatjuk  meg.  Az  59.  kép  adja  ennek 
régibb  (Pehlow-féle)  s  a  (iO.  kép  újabb,  tökéletes - 
bített  (Pekarek-félei  szerkezetét.  Ez  utóbbinak 
feltalálója  számolt  a  ragadozó  madár  ama  saját- 
ságával, hogy  felülről  és  oldalvást  szokott  pré- 
dájára csapni.  A  héjakosár  "csalija»  élő  galamb 
(lehetőleg  fehér-tarka,  hogy  feltűnjék),   melyet 


Fallen  wird  im  Allgemeinen  auch  dann  ange- 
wendet, wenn  es  gilt  den  Raubvogel  unversehrt 
in  seine  Gewalt  zu  bekommen,  um  ihn  etwa  in 
der  Gefangenschaft  zu  halten. 

Der  Habicht,  dieser  gefährlichste  Feind  des 
Vogelwildes,  wird  am  sichersten  in  dem  «Ifa- 
bichtskorhr»  gefangen.  Die  59.  Abl)ildung  zeigt 
dessen  ältere  (PEHLOw'sche)  und  die  60.  Abbil- 
dung dessen  neuere,  verbesserte  (PEKARKK'sche) 
Construction.  Der  Eifinder  dieser  letzteren  trug 
der  Eigentümlichkeit  der  Raubvögel  Rechnung, 
von  oben  und  seitwärts  auf  die  Beute  zu  stossen. 
Als  Lockspeise  des  Habichtskorbes  dient  eine 
lebende  Taube  (womöglich  eine  weissgefleckte, 
um  aufzufallen),  die  täglich  regelmässig  gefüt- 
tert wird,  wobei  zugleich  auch  der  Fang  con- 
oUiert  wird.  Der  Habichtskorb  muss  auf  einem 


59.  kép.  Pehlow-féle  héjakosár. 
.\l)bilduiig.  Habichtskorb  nach  Pehlow 


naponként  rendesen  megetetünk  s  ez  alkalom- 
mal ellenőrizzük  a  fogást  is.  A  héjakosarat  3  m. 
magas  czölöp  tetejére  erősítve  keU  felállítani  ;  a 
czölöpön  néhány  lyukat  fúrunk,  melyekbe  ke- 
resztfákat dughatunk,  hogy  a  kosárhoz  férhes- 
sünk. Legjobb  helyek,  úgy  a  karóvasaknak,  mint 
a  héjakosárnak  is,  az  etetők  közelében,  fáczán- 
szóróknál  kínálkoznak. 

Az  emlős  ragadozók  fogására,  a  különféle  va- 
sakon kívül,  rnapóládák,  drótimrkok  vagy  tőrök 
is  szolgálhatnak.  A  csapóládák  különösen  fáczá- 
nosban  szinte  nélkülözhetetlenek.  Ezekbe  csalit 
nem  szoktak  tenni  ;  noha  egy-egy  heringfejet 
néha  azért  sem  árt  beléjük  vetni,  mert  ennek 
szagát  messziről  megszimatolja  a  közelben  lap- 
pangó ragadozó  s  utána  megy. 


60.  kép.  Pekarek-féle  héjakosár. 
60.  Abbildimg.  Habichtskorb  nach  Pckarek. 

3  m.  hohen  Pfahl  aufgestellt  werden  ;  der  Pfahl 
wird  an  einigen  Stellen  mit  Löchern  zum  An- 
bringen von  Quersprossen  versehen,  um  zum 
Korbe  gelangen  zu  können.  Als  beste  Stellen 
sowohl  für  die  Pfahleisen,  als  auch  für  die 
Habichtskörbe  empfiehlt  sich  die  Nähe  der 
Futterplätze  und  Fasanschüttungen. 

Zum  Fange  der  Raubsäugethiere  dienen 
ausser  den  Schlageisen,  auch  KaMcufdlh'iK 
Draht-  oder  Fallschliiujeti.  Die  Kastenfallen 
sind  in  Fasanerien  sozusagen  unentbehrlich. 
Mit  Lockspeise  pflegt  man  sie  nicht  zu  ver- 
sehen, obwohl  es  nicht  schadet  hie  und  da 
einen  Heringskopf  hineinzustecken,  dessen  Ge- 
ruch das  in  der  Nähe  befindliche  Raubzeug 
schon  aus  gewisser  Entfernung  wittert  und 
nachgeht.        (Übersetzt  von  Prof.  Dr.FERD. Kk.\mmer.) 


368 


Chernél  IsTVÁN-tól. 

(Képpel.) 


Edelreiher.* 
Von  Steph.  V.  Chernél. 

(Mit  einer  Abbildnn".) 


Népies  nevei :' uagj'  kócsag:  lovas  kócsag 
(Bihar-,  Hevesm.)  ;  fehér  gém  (Barbacsi-tó,  Sop- 
ronra.) ;  török  kócsag  (néhol  az  Alföldön)  ;  lábas 
kócsag;  páva  kócsag;  fehér  fosgèni  (Dinnyésen 
néha)  ;  kolcsag  ;  kótyag. 


Jegyei:  gólyamagasságú,  de  sokkalta  kar- 
csúbb ;  fején  nincsenek  lengő  bóbita-toUak  ;  szí- 
nezete tiszta  fehér;  a  csőr  orma  végig  eldom- 
borodó, nem  gerinczes  ;  az  öregek  vállairól 
(tavaszszal  és  nyáron)  gyönyörű,  finom,  fátyol- 
szerű foszlott  hosszú  tollak  csüngnek  a  fark  fölé. 


Leirása.  Öregek  :  vakító  fehér  színűek,  tarkó- 
juk tcillazata  kissé  hosszabb,  de  nem  alácsüngő  ; 
foszlott  válltoUaik  —  sokszor  42  is  —  igen  hosz- 
szúak,  néha  fél  méternyiek  ;  csőrük  fekete,  csak 
a  szájzúg  és  a  szem  előtt  levő  csupasz  bőr  sárga 
vagy  sárgás-zöld;  lábaik  barnás-feketék,  a  felső 
szár  világosabb  ;  szemök  sárga.  A  tojó  válltollai 
rövidebbek,  különben  olyan  mint  a  hím.  A  fia- 
taiol:  csőre  sárgás,  lábaik  világosabbak,  szürkés- 
zöldesek ;  válltollaik  nem  foszlottak  s  nem 
meghosszabbodottak.    Télen  az  oyeijel;  csőre  is 


Mértéke:    H.    95—108;    S;,    41-43;    F. 
15— lG-5;  L.  18—19-4;  Cs.  12-5-14  cm. 


Európa  déli  és  különösen  délkeleti  részeiben 
honos  s  átterjed  Közép-Ázsiáig.  Japánban  és  a 
khinai  birodalom  északi  részében  más  faj,  a 
thnnrieiifiis.  helyettesíti.  Magyarországon  haj- 
danta, midőn  a  lápok,  mocsarak  és  ősi  fékezet- 
lenségökben  hömpölygő  nagyobb  folyamaink  még 
nem  szúrták  annyira  a  mérnök  szemét,  közön- 


*  Mutatvány  Cherkel  «Magyarország  Mada 
II.  kötetéből.  A  képet  festette  Háry  Gyula. 


Volkstümliche  Namen:  Grosser  Edelreiher  ; 
Ritterreiher  (in  den  Komitaten  Bihar  und 
Heves)  ;  Weissedelreiher  (am  Barbacs-er-See 
im  Koraitate  Sopron);  Türkischer  Edelreiher 
(hie  und  da  im  Alföld)  ;  Stelzcnedelreiher; 
Pfauedelreiber;  Weisser  Spritzreiher  (ab  und 
zu  in  Dinnyési;  Kolcsag;  Kótyag. 

Kennzeichen  :  Von  der  Grösse  des  Storches, 
aber  bedeutend  schlanker;  am  Kopfe  ohne 
herabhängende  Federn;  Färbung  rein  weiss; 
Schnabelfirst  der  ganzen  Länge  nach  gerundet, 
nicht  gekantet;  von  den  Schultern  der  Alten 
hängen  (im  Frühjahre  und  Sommer)  wunder- 
schöne, fein  schleierartig  zerschlissene  lange 
Federn  bis  über  den  Schwanz  herab. 

Beschreibung.  Die  Alten:  sind  blendend 
weiss,  ihre  Nackenfedern  sind  etwas  verlängert, 
aber  nicht  herabhängend;  die  zerschlissenen 
Schulterfedern  —  häufig  sogar  ihrer  42  —  sind 
sehr  lang,  manchmal  einen  halben  Meter  lang  : 
der  Schnabel  ist  schwarz,  nur  die  nackte  Haut 
um  den  Mundwinkel  und  vor  dem  Auge  ist 
gelb,  oder  gelblichgrün  ;  die  Fusse  sind  bräun- 
lichschwai-z,  am  oberen  Teile  etwas  lichter,  das 
Auge  ist  gelb.  Die  Schulterfedern  des  WeibclieiiS 
sind  kürzer,  im  übrigen  ist  es  ganz  so,  wie  das 
J/(ï»/ic/u'/i  Der  Schnabel  der  Junrfen  ist  gelb- 
lich, ihre  Fusse  sind  lichter  gräulichgrün  ;  ihre 
Schulterfedern  sind  nicht  zerschlissen  und  nicht 
verlängert.  Im  Winter  ist  auch  der  Schnabel 
der  Alten  gelblich. 

Masse:  L.  95— 108;  B.  41— 43;  Seh.  15— 
16-5;  F.  18—19-4;  Seh.  12-5-14  cm. 

Er  ist  im  südlichen  und  besonders  im  süd- 
östlichen Teüe  Europas  zu  Hause  und  bis  Mit- 
tel-Asien hin  verbreitet.  In  Japan  und  dem 
nördlichen  Teile  des  chinesischen  Belches  wird 
er  durch  eine  andere  Ai-t,  durch  iimoriensis  er- 
setzt. In  Ungarn  war  er  einst,  als  die  Moore 
Sümpfe  und  unsere  in  ihrer  ursprünghchen 
Zügellosigkeit  sich  dahinwälzenden  grösseren 
Ströme  den  Ingenieuren  noch  nicht  in  die  Augen 
stachen,  gemein,  stellenweise  sogar  sehr  zahl- 

*  Übersetzung  aus  dem  systematischen  Teile  von 
Chernel's  Werk:  «Die  Vögel  Ungarns».  Die  trivialen 
Namen  wörtlich  übersetzt.  Die  Abbildung  von  .Julius 
V.  Háry. 


ihi.  To),,.   VI. 


ellenici  István   «M.  ().  Madami.»  Stefan  v.  Chernél  «Die  Vögel  Ung.i 

N't'iiies  kocsjuj.   -  Krtelreilier. 


369 


séges,  sőt  helyenként  igen  számos  volt.  Rende- 
sen fészkelt  —  még  pedig  telepesen  egyéb  faj- 
társaival —  a  Fertőnél,  a  Hanyságban,  az  Ecsedi 
lápon,  a  Tisza,  Duna  s  más  folyamaink  mellékén 
elterülő  nagy  mot-sarakban,  erekben,  rétekben, 
a  Balaton  berkeiben,  szóval  minden  jóravaló 
embertelen,  kiterjedt  «ősmocsárban». Manapság, 
sajnos,  igen  megritkult  !  Elvétve  fészkel  a  régi 
helyeken  néhány  pár  s  igazán  telepesen  csupán 
a  Balatonnál,  főleg  a  Kis-Balatonon  és  atótszent- 
páli  «Nagy-Berekben».  Ha  innen  is  elfogy,  ak- 
kor jóformán  búcsút  vehetünk  a  lápok  legelő- 
kelőbb, legnemesebb,  gyönyörűséges  királyi  ma- 
darától. 


Mert  a  kócsag  csakugyan  az  ingoványok  és 
mocsarak  legszebb,  magatartására  legbüszkébb 
szárnyasa.  Fejedelem  a  többi  sok  között.  Valami 
remek  látvány  az,  mikor  a  virító  zöld  réten  áll- 
dogálnak e  ragyogó  fehér  karcsii  alakok  !  Egy- 
szerű ruhájuk,  mint  a  frissen  esett  hó,  szűzi 
tisztaságban  vakít  a  napfényben,  hátukról  díszes 
dkolcsagjuk»  mint  valami  könnyű  fátyol  omlik 
alá  ;  akár  csak  eg}'  csapat  menyasszonyra  tekin- 
tenénk, kik  nászöltönyűkben  pompáznak,  kebe- 
lükben az  élet  legünneiíélyesebb  érzelmével, 
mikor  a  földi  legközelebb  áll  az  égihez,  mikor 
legfényesebb  a  szemek  ragyogása  s  legigazabb  a 
némaság  beszédje.  De  repülve  is  szép  a  kócsag. 
Mint  a  szélhajtotta  fehér  selyemfátyol,  úgy  evez 
ö  a  zöld  nádtenger  fölött,  néha-néha  erős  kráii, 
ráh  szavát  hallatva,  s  ha  szürke,  felhős  a  háttér  : 
egész  fehérségével  fekagyog  ;  a  színtelen  égbe 
pedig  beolvad,  eltűnik.  Az  igen  messze  repülőt 
pedig  könnyen  fehér  pillangónak  tarthatjuk. 
Bizonyos,  hogj-  ez  az  alakoskodásnak  szintén 
egyik  neme,  mely  sokban  megvédi  őt  ellenségei- 
től. De  hogjan  alakoskodik  ez  a  fehér  toUazat 
a  földön,  a  zöld  vizinövényzet  közt  ?  kérdhetné 
valaki. 


Hiszen  roppant  messzire  elfehérlik,  s  a 
sötét  környezetből  kiválva,  már  a  távolból  is 
észrevehető?  Ezt  a  kérdést  magamban  is  gyak- 
ran felvetettem  s   addig,  mig  a  tapasztalás  meg 

Aquila.  VI. 


reich.  Er  nistete  regelmässig  —  und  zwar  in 
I  gemeinschaftlichen  Kolonien  mit  anderen  Arts- 
genossen —  am  Fertő,  im  Hanság,  im  Eeseder 
Moore,  in  den  längst  der  Theiss,  Donau  upd 
anderer  grösserer  Sti'öme  sich  erstrecken- 
den grossen  Sumpfniederungen,  Wasserläufen, 
I  Riethen,  in  den  Brüchen  des  Balaton,  mit  einem 
j  Worte  in  jedem  tüchtigen,  menschenleeren  aus- 
gedehnten II  Ursumpfe.  «  Heutzutage  ist  er  leider 
sehr  selten  geworden  !  Mitunter  nisten  noch 
einzelne  Paare  an  den  alten  Orten,  in  wirk- 
lichen Kolonien  nur  mehr  am  Balaton,  beson- 
ders am  Ivis-Balaton  und  im  Tótszent2)áler 
«Nagy -Berek».  Wenn  er  von  hier  auch  noch 
verschwindet,  dami  können  wir  von  dem  vor- 
nehmsten, edelsten,  jirachtvoll  königlichen  Vo- 
gel der  Sümpfe  so  gut  wie  Abschied  nehmen. 
Denn  der  Edelreiher  ist  wirklich  der  schönste, 
seiner  Haltimg  nach  der  stolzeste  Vogel  der 
Brüche  und  Sümpfe.  Ein  Fürst  unter  so  vielen 
anderen.  Es  gewährt  einen  prächtigen  Anblick, 
wenn  diese  blendend  weissen,  schlanken  Gestal- 
ten auf  einer  üppig  grünenden  Wiese  herum- 
stehen !  Ihr  einfaches  Kleid  blendet  bei  Son- 
nenlicht in  jungfräulicher  Reinheit  wie  frisch 
gefallener  Schnee,  von  ihrem  Rücken  wallt  der 
«Reiherbuseh»  wie  ein  leichter  Schleier  her- 
nieder: als  prangte  eine  Schar  Bräute  in  ihrem 
Hochzeitsstaate  mit  des  Lebens  feierlichstem 
Gefühle  im  Busen,  wenn  das  Irdische  dem 
Himmlischen  am  nächsten  steht,  wenn  der 
Glanz  der  Augen  am  meisten  strahlt  und  die 
stumme  Sprache  am  wahrsten  spricht.  Aber 
auch  im  Fluge  ist  der  Edelreiher  schön.  Wie 
ein  vom  Winde  getriebener  weisser  Seiden- 
schleier, so  rudert  er  über  dem  Rohrmeere  dahin, 
zeitweise  sein  Krah-rah  ausstossend,  und  ist  der 
Hintergrund  grau  bewölkt,  so  leuchtet  sein 
ganzes  Weiss  auf;  im  farblosen  Himmel  aber 
geht  er  gänzlich  auf,  verschwindet  er.  Den  in 
weiter  Ferne  dahinfliegenden  aber  könnte  man 
sehr  leicht  für  einen  weissen  Schmetterling  hal- 
ten. Es  ist  dies  gewiss  eine  Art  von  Mimikry, 
welche  ihn  vor  vielen  Feinden  schützt.  Wohl 
mancher  wird  fragen,  wie  sich  ein  so  weisses 
Gefieder  auf  der  Erde,  inzwischen  der  grünen 
Wasser- Vegetation  anzupassen  vermag?  Er 
schimmert  ja  auf  enorme  Entfernung  und  wird 
vom  dunklen  Hintergrunde  sich  abhebend  schon 
von  Ferne  bemerkt?  Diese  Frage  habe  ich  auch 
mir  selbst  schon  oft  aufgeworfen  und  konnte 
so  lauge,  bis  ich  nicht  davon  überzeugt  wurde, 
48 


370 


nem  győzött,  nem  tudtam  hinni  a  megszállt  kó- 
csag alakoskodásában.  Erre  azonban  az  Al-Duna 
árterein  megtanított  a  megfigyelés.  Itt  ugyanis 
azokon  a  területeken,  hol  a  kócsagok  leginkább 
megszállni  szeretnek,  a  félméternyi  alacsony 
kakás,  sisakos,  pocsogó  morotvákban,  mocsár- 
széleken, igen  gyakori  a  vadtorma  (Cochlearia 
armoracia),  mely  fehér  virágaival  kimagaslik 
onnét.  Bizonyos  távolból  a  szélvízre  ereszkedett 
kócsagot  a  virágzó  vadtormától  nem  lehet  meg- 
különböztetni ! 


Fákra  is  felszáll,  de  leginkább  mégis  a  pos- 
hadó, híg  iszapú  sekélyesekre  jár  s  mint  a  többi 
gémek,  úgy  keresi  élelmét.  Különösen  a  félre  eső, 
legmagányosabb  mocsár  részleteket  szereti,  hol 
zavartalanul  élheti  világát,  mert  félénk,  szemes 
vadmadár  ő,  melyet  nem  egykönnyen  lehet  be- 
lopni. 


Mintha  csak  díszes  tollait  féltené,  kerüli  az 
embert,  —  jobban  mint  a  többi  gémfajok  — 
a  ki  éppen  ezekért  leselkedik  utána.  Hisz  a 
«kócsagtollii  keresett,  értékes  tárgy,  s  a  magyar- 
dísz  kalpagjának  forgójában  egyike  a  legkiválóbb 
tollékítményeknek.  Magyarországunk  szemében 
maga  a  madár  is  az  előkelőség,  büszkeség,  ne- 
messég tollas  képviselője,  azért  hajszerű,  gyö- 
nyörű válltoUai  sem  illettek  a  nép  viseletéhez, 
hanem  inkább  a  nehéz,  ragyogó  díszruhákhoz. 
Hajdanta  kizárólag  fejedelmi  forgókon  kiváltsá- 
goskodott,  de  később  főuraink  és  végre  a  nemes- 
ség is  használta.  1264-ből  tudjuk,  hogy  Béla 
berezegnek  brandenburgi  Kunegundával  tör- 
tént esküvőjén  a  magyar  főurak  süvegein  ma- 
gasló kócsagtollak  különös  figyelmet  keltettek. 
HoBVÁTH  Endbe  (I Árpádiásában »  a  fejedelmi 
Árpád  süvegén  «hószínű  kócsag»  lobog;  Vöeös- 
jiABTY  a  hármas  bérez  uráról  mondja  : 

«.  .  .  .  ki  lobogtat  kolcsagot,  ékes 

Nyuszt  kalpagjii  fölött    ragyogó    nagy  gyöngybe  sze- 
gezve.» 


an  das  Anpassungsvermögen  des  niedergelasse- 
nen Edelreihers  nicht  glauben.  Jedoch  belehrte 
mich  hierüber  die  an  den  Inundations-Gebieten 
der  Unteren  Donau  nnpfcstcllte  Beobachtung. 
Hier,  in  diesen  (ii  Imtc  n  luimlich,  wo  die  Edel- 
reiher  sich  am  lielislcn  nÍLdirlassen,  ist  in  den 
schilfreichen  einen  halben  Meter  tiefen  pfützi- 
gen Morästen,  an  den  Rändern  der  Sümpfe  der 
wilde  Mrerrettig  (Cochlearia  armoracia"!  sehr 
häufig,  und  ragt  mit  seinen  weissen  Blüten 
empor.  Auf  gewisse  Entfernung  kann  man  den 
auf  das  Binnengewässer  sich  niedergelassenen 
Edelreiher  von  dem  blühenden  wilden  Meer- 
rettig  nicht  unterscheiden  ! 

Er  lässt  sich  auch  auf  Bäume  nieder,  doch 
zieht  er  die  morastigen,  mit  dünnem  Schlamm 
geschwängerten  seichten  Stellen  vor  und  sucht 
gleich  den  übrigen  Eeihern  seine  Nahrung.  Be- 
sonders liebt  er  die  abseits  gelegenen  Stellen 
der  einsamsten  Sümpfe,  wo  er  ungestört  seine 
Tage  verbringt,  denn  er  ist  ein  furchtsamer,  um- 
sichtiger, scheuer  Vogel,  der  nicht  leicht  zu  be- 
schleichern  ist.  Als  wenn  er  um  seine  Schmuck- 
federn besorgt  wäre,  so  ängstlich  meidet  er  — 
mehr,  als  die  übrigen  Eeiherarten  —  den  Men- 
schen, der  ihm  gerade  ihretwegen  nachstellt. 
Denn  die  «Edelreiherfedern»  sind  geschätzt  und 
wertvoll,  und  als  Eeiherbusch  am  «  Kalpag  n  des 
ungarischen  Ornates  einer  der  schönsten  Feder- 
schmucke. In  den  Augen  unseres  Magyaren- 
tums  ist  der  Vogel  selbst  auch  der  gefiederte 
Repräsentant  der  Vornehmheit,  des  Stolzes  und 
des  Adels,  darum  gebührten  auch  seine  haar- 
artigeu,  wunderschönen  Schulterfedern  nicht 
der  Volkstracht,  sondern  dem  schweren,  glän- 
zenden Ornate.  Ehemals  ausschliesslich  ein 
Privilegium  der  Fürsten,  wurden  sie  später 
von  unseren  Magnaten  und  endlich  auch 
vom  Adel  getragen.  Aus  dem  Jahre  1264  wis- 
sen wir,  dass  bei  der  Vermählung  des  Her- 
zogs Béla  mit  Kunigunde  von  Brandenburg  die 
emporragenden  Reiherfedern  auf  den  Mützen 
der  ungarischen  Magnaten  besonderes  Aufsehen 
erregten.  Nach  der  «Arpadias»  des  Andi-eas 
Horváth  wehte  ein  «schneeweisser  Reiherbusch  d 
auf  der  Mütze  des  fürstlichen  Árpád  ;  Vörös- 
marty sagt  vom  Herrn  der  drei  Gipfel  : 

dess  Eeiherbusch  stolz  weht 

In  eine  Perle  gefasst,  dort  über  dem  Zobd-Kalpag. 


Petőfi,  Hajnalnak,  «az  ékes  leventének»,  kó-  Petőfi  pflanzt  einen  Reiherbusch  auf  den  Hut 

csagot  tüz  kalpagj ára  ;  Gyöngyösi  István  pedig  '   Hajnal's,  «des  schmucken  Rittersn  :  Stefan  Gyön- 


«Murányi  Yenusában»  feljegyzi,  hogy  a  lovakat 
is  feldíszítették  vele  : 

«Szép  medályos  kócsag  a  lova  fejében 
Magának  is  olyan  fénylik  süvegében.» 

II.  Rákóczy  Ferencz  ünnepélyes  alkalmak- 
kor -  mint  Thaly  Kálmán  írja  —  szintén  ezt 
hordta  fövegén,  még  pedig  feketített  kócsagot. 


Miután  a  köznemesség  is  sűrűen  élt  vele,  sőt 
a  hadseregben  is  alkalmazták,  természetesen 
folyton  megtartá  az  értékét.  A  lőfegyverek  töké- 
letlensége korában  nehezebben  volt  szerezhető 
s  akkortájt  kiválóan  sólymokkal  vadászták,  ké- 
sőbb meg,  mikor  puskával  üldözhették,  maga  a 
kócsag  fogyott,  s  okulva,  vadabb  lett.  A  pákász* 
és  rétjáró  azonban  kileste  madarunk  szokásait, 
együtt  élt  vele,  tudta,  hogs'an  kerítse  meg,  s  sze- 
rezzen így  magának  «  kócsagtollak  n  révén  tisz- 
tességes mellékjövedelmet.  Az  elejtett  kócsagok 
dísztollait  tőben  összekötötte,  átfúrt  vastag  nád- 
szárba rázta  s  ez  egyszerű  tokban  óvta  meg  a 
töréstől  addig,  míg  a  portéka  vásárra  került. 
Eégente  egy-egy  kötegért  100,  sőt  rendkívül  szép, 
hosszú  tollakért  1000  forintot  is  fizettek.  Egy 
1621-ben  kelt  becslés  Pálfft  IsTVÁN-nak  egy 
bokor  kócsagtollat  1000  frtban  állapította  meg. 


Ezért  a  múlt  időkben  a  régi  családi  értéktár- 
gyak közt  sokat  szerepel  a  «kócsag»,  «kolcsag», 
«kolcsokii  vagj'  «kótyag»  —  mindig  egész  toll- 
bokrétát  értve  —  s  mint  ilyent  hozományban, 
hagyatékban  is  felsorolva  találjuk. 


A  nép  általánosan,  de  még  vidék  szerint  sem 
igen  viselte.  Ritkán  jutott  hozzá,  meg  drága  is 

*  A  pákász  az  egykori  nagy  kiterjedésű  bihari  lápok- 
nak különlegessége.  A  pákászok  olyan  emberek  voltak. 
a  kik  a  társadalmi  kötelékeken  kívül,  évről-évre  a  lá- 
pon töltötték  életüket.  Tojásgyüjtéssel,  halászattal  és 
madarászattal  foglalkoztak  és  a  környékbeli  lakosok- 
kal való  legszükségesebb  érintkezést  leszámítva  —  a 
világ  zajától  távol  tárták  magokat,  s  ezért  teljesen 
becsületes  és  igazlelkü  emberek  voltak.  Szerk. 


gyösi  hingegen  verzeichnete  in  seiner  «Murányi 
Venus»,  dass  auch  die  Pferde  damit  geselimückt 
waren  : 

Und  auf  des  Pferdes  Kopf  dor  Eeiherbuseh  in  cinor 
Ein  gleicher  auf  des  Reiters  Hut.  [Agraffe- 

Franz  Rákóczi  der  11.  trug  laut  Koloman 
Thaly  bei  feierlichen  Gelegenheiten  auf  sei  nei- 
Mütze  ebenfalls  einen,  und  zwar  schwarzgefärb- 
ten  Reiherbusch. 

Nachdem  auch  der  niedere  Adel  sich  seiner 
bediente  imd  er  sogar  auch  beim  Heere  Eingang 
fand,  stand  er  natürlich  fortwährend  in  gleichem 
Werte.  Zur  Zeit,  als  che  Schiesswaffen  noch  un- 
vollstänchg  waren,  war  er  schwerer  zu  erlangen 
und  wurde  damals  besonders  mit  Falken  gebeizt, 
später  dann,  als  er  mit  der  Flinte  gejagt  werden 
konnte,  nahm  der  Edelreiher  selbst  ab  und 
wurde,  gewitzigt,  scheuer.  Der  Bruchgänger 
«Pákász«  *  und  der  mit  den  Brüchen  Vertraute 
aber  belauschten  che  Gewohnheiten  unseres 
Vogels,  sie  lebten  ja  in  Gemeinschaft  mit  ihm, 
und  wussten,  wie  er  zu  berücken  sei  und  wie  sie 
sich  auf  diese  Weise  durch  die  Reiherfedern 
einen  anständigen  Nebenerwerb  sichern  können. 
Die  Schmuckfedern  des  erlegten  Edelreihers 
wurden  an  den  Schäften  zusammengebunden 
und  mit  diesen  voran  in  einen  durchstochenen 
dicken  Rohrstengel  hineingerüttelt,  in  welch' 
einfachem  Futterale  sie  gegen  jeglichen  Bruch 
so  lange  geschützt  waren,  bis  sie  nicht  zu  Markte 
gebracht  werden  konnten.  In  alten  Zeiten  wur- 
den für  je  einen  Bund  100,  ja  für  ausserordent- 
lich schöne,  lange  Federn  sogar  1000  Gulden 
gezahlt.  Einer  1621  vorgenommenen  Sehätzung 
nach  wurde  der  Wert  eines  Strausses  Edelreiher- 
federn  des  Stefan  Pálffy  auf  1000  Gulden  ge- 
schätzt. Deshalb  spielte  in  vergangenen  Zeiten 
der  Reiherbusch  —  worunter  immer  ein  ganzer 
Federstrauss  verstanden  wird  —  unter  den  Fa- 
milien-Kleinodien vielfach  eine  Rolle,  und  als 
solches  findet  man  ihn  auch  bei  Mitgiften  und 
Nachlassenschaften  angeführt. Vom  Volkewurde 
er  weder  allgemein,  noch  in  einzelnen  Gegenden 
getragen.  Es  kam  zu  selten  dazu,  auch  war  er 


*  Eine  Spezialität  der  einstigen  ausgedehnten  Bi- 
harer  Moore,  Leute,  die  ausserhalb  des  Verbandes 
jedwelcher  Gemeinde,  jahraus  jahrein  im  Moore  ihr 
Leben  zubrachten.  Sie  befassten  sich  mit  Sammeln 
der  Eier,  Fisch-  und  Vogelfang  und  hielten  sich  ausser 
der  notwendigsten  Berührung  mit  den  Bewohnern  der 
Umgebung,  fern  von  dem  Getriebe  der  Welt,  daher 
durch  und  durch  reehtschaffene,  biedere  Menschen.  Red. 
48* 


372 


volt.  Ezért  a  népdal  nem  is  igen  emlékezik  róla. 
Bácsraegyében    azonban    a    sokácz    asszonyok  1 
díszítették  vele   fejkötőjiiket,  az  urinök  divat-  I 
jába  meg  természetesen  szintén  beférkőzött  s 
állandóan  megmaradt. 


Daczára,  hogy  a  népviseletben  kivételesen 
akadhatunk  a  kócsagtollra,  maga  a  kócsag  min- 
dig tisztelt,  megkülönböztetett  madár  volt  az 
igazi  magyar  ember  felfogásában.  Az  immár  ki- 
veszett «pákászii  ajkán  meglelhettük  e  tisztelet 
nyomait,  mert  nem  ritkán  harmadik  személyben 
beszélt  róla,  s  nem  nevén  nevezte,  mint  a  többi 
madarakat.  Kitüntette,  mint  a  láp  előkelőségét, 
(lő  fehér,  mint  a  hó»,  «Öt  a  sas  se  meri  bán- 
tani», (lő  a  legszebb  madár  a  réten»  szólások- 
ban jellemző  erő  rejlik,  mely  visszamutat  erre 
a  kócsag  tiszteletére.  Költőink  többször  megem- 
lékeznek róla,  hol  a  ((nemes»,  hol  a  cbüszke» 
jelzőt  függesztve  neve  elé.  így  Tompa  : 

«Vándorlápokra  a  nemes  kócsag  meg  ül, 

Majd  mint  fehér  fátyol  gyorsan  messze  lebben» 

vagy  Tóth  Kálmán  : 

((Mert  te  nem  vagy  büszke  kócsay 
Kis  gerlicze  vagy  te  oh  csak.» 

Ugyanő  felhasználja  azt  a  hiedelmet  is,  melyet 
sok  helyen  tart  a  nép  a  meglövött  kócsagról  : 

«Síró  hattyú  voltam  szenvedésim  taván  ; 
Hanem  majd  ezután  büszke  kócsag  leszek, 
Legdrágább  tollait  kitépi-e  madár 
lia  gyilkos  óntól  ósszevéreztetett » . 

Ilyen  értelemben  a  néphitnek  nincs  ugyan 
való  alapja,  de  van  annyiban,  a  mennyiben  az 
madarunk  kényes  tisztaságára  vonatkozik  ;  mert 
a  kócsag  mindig  vakító  fehér,  mocsoktalan,  soha 
sem  oly  piszkos,  szennyes,  mint  a  gólya. 


A  kócsagot  meglehetős  korán  visszahozza  a 
tavasz,  s  első  érkezésének  országos  középnapja  : 
márczius  30.  De  kedvező  időjárással  egyesek 
már  márczius  első  hetének  végén  jelentkeznek 
fészkelő  helyűkön.  Valami  sok  pár  sohasem  fész- 
kel a  fészekfalvakban;  mindig  csak  néhány, 
10 — 15,  vagy  annyi  sem.  Különösen  a  vörös 


zu  teuer.  Deshalb  gedenkt  seiner  auch  die  Volks- 
poesie nicht  sehr.  Im  Bácser  Komitate  jedoch 
schmückten  die  Frauen  der  Sokáczen  ihre  Hau- 
bon damit,  l)ei  der  Damenmode  hat  er  natürlich 
auch  Eingang  gefunden  und  ist  ständig  in  ihr 
geblieben. 

Trotzdem  man  bei  der  Volkstracht  nur  aus- 
nahmsweise auf  Edeh-eiherfedern  stösst,  war 
nach  der  Auffassung  der  echten  Magj^aren  der 
Edeh-eiher  selbst  immer  ein  geachteter  und  be- 
vorzugter Vogel.  Im  Munde  des  nunmehr  dahin- 
geschwundenen dPákász»  konnte  man  noch  Spu- 
ren dieser  Achtung  finden,  denn  er  sprach  von 
ihm  nicht  selten  in  der  dritten  Person  und  nannte 
ihn  nicht,  wie  die  übrigen  Vögel  beim  Namen. 
Er  zeichnete  ihn  aus  als  das  Vornehmste  der 
Sümpfe.  In  den  Eedeformen  «Er  ist  weiss,  wie 
Schnee»,  «Ihm  getraut  sich  auch  der  Adler  kein 
Leid  zuzufügen»,  e  Er  ist  der  schönste  Vogel  im 
Wiesengrunde»  liegt  etwas  sehr  bezeichnendes, 
das  hindeutet  auf  die  Achtung,  die  ihm  galt. 
Unsere  Dichter  gedenken  öfters  seiner,  indem 
sie  bald  die  Beifügung  ((edel»,  bald  (( stolz»  vor 
seinen  Namen  setzen.  So  Tompa  : 

Auf  wanderadem  Moor  der  Edelreiher  ruht  ; 

Bald  schwebt  er,  dem  weissen  Schleier  gleich  in  weiter 

[Ferne, 
oder  Koloman  Tóth  : 

Du  bist  ja  nicht  der  stolze  Edelreiher  — 
Ein  kleines  Turteltäubchen  bist  Du  nur. 

Ebenderselbe  benützt  auch  das,  was  au  vielen 
Orten  der  Volksglaube  vom  erlegten  Edelreiher 
hält: 


Ich  war  der  weinende  Schwan  auf  meiner  Leiden  See, 
Doch  werde  ich  gar  bald  zum  stolzen  Edelreiher, 
Der  seinen  Federschmuck  vernichtet, 
Sobald  das  Blei  zu  Tode  ihn  getroffen. 

In  diesem  Sinne  mangelt  zwar  dem  Volks- 
glauben ein  wahrer  Grund,  er  ist  aber  insofern 
berechtigt,  als  er  sich  auf  die  grosse  Eein- 
lichkeit  unseres  Vogels  bezieht  ;  denn  der  Edel- 
reiher ist  immer  blendend  weiss,  makellos,  nie- 
mals so  schmutzig,  so  unrein,  wie  der  Storch. 

Die  Ankunft  des  Edebeihers  fällt  in  den  An- 
fang des  Frühhngs,  das  Landesmittel  seiner 
Ankunft  ist  :  der  30.  März.  Acer  bei  günstiger 
Witterung  treffen  einzelne  schon  zu  Ende  der 
ersten  Woche  des  März  an  ihren  Brutplätzen 
ein.  Viele  Paare  brüten  niemals  in  einer  An- 
siedlung;  immer  nur  einzelne,  10 — 15,  oder 
nicht  einmal  so  viele.   Besonders  mit  dem  Pur- 


^73 


gémekkel  szeret  egj'ütt  tanyázni  ;  a  Kis-Bala- 
tonon szürke  gémek,  kanalas  gémek,  vakvarjuk 
társaságában  is  találtam.  Mint  a  dgémfaliin 
leírásánál  említettem,  fészkét  letiprott,  gúlában 
összeálló  náciszárak  tetejébe,  sokszor  a  vastag 
nádszálak  közé  szabadon,  s  ritkábban  mocsár- 
fűzre is  rakja.  Nagy,  összetűzdelt  nádszálakból 
épült  alkotmány  ez,  melynek  csakis  közepe  van 
sűrűen  rakva,  nádlevelekkel  némileg  bélelve. 
Fészekalja  '.i — 4  tojás,  melyek  színezetre  igen 
hasonlítanak  az  előbb  leirt  szürke  és  vörös  gém 
tojásoklifiz,  talán  valamivel  kékesebbek,  de  sok- 
kal simább  héjuak. 


Tojásmérték:  H.  63—71  ;  Sz.  44—46 


A  kotlás  ideje  nem  egészen  négy  hét.  Költés 
után  az  öregek  elhullatják  lengő  válltollaikat 
s  szeptember  havában  egyszerűbb  köntösben 
vonulnak  telelő  belyaikre  :  Észak-Afrikába,  In- 
diába. 


Halakkal,  de  ezek  mellett  rovarokkal,  férgek- 
kel, csigákkal  él  s  nem  annyira  halrabló,  mint 
például  a  szürke  gém.  Károsnak  persze,  hogy 
káros  a  halasvíznél,  de  mai  napság  már  meg- 
fogyottságában  nem  sokat  ái-that  ;  gondozott 
halastóhoz  pedig  úgj'  sem  mer  közelíteni.  Madár- 
világunk dísze,  remeke  a  kócsag  s  azért  igen 
helyén  való  kíméléséről  gondolkodnunk.  Külö- 
nösen tartózkodni  kellene  megmaradt  kevés 
fészkelőhelyeinek  háborgatásától.  Úgyis  ujjaín- 
kon  elszámlálhatjuk  azokat  s  ha  itt  nincsen  bé- 
kessége, már  a  legközelebbi  jövőben  menthetet- 
lenül kipusztul  hazánkból.  Kár  volna  érte  ;  tart- 
suk, védjük,  a  meddig  lehet.  Szerencsére  rend- 
kívüli vigyázó,  vad  természetű  —  bizonyára  a 
sok  üldözés  következtében  — s  ebben  bírja  erős- 
ségét az  a  vonuláson  itt-ott  megszállt  néhány 
darab. 


De  a  vadász  is  fejlődik  furfangjának,  csel- 
vetésének kieszelésében  és  támogatja  őt  a  messze 
hordó  fegyver  —  kócsagra  golyót  sem  sajnál  — 
azért  kétszeresen  hangsúlyozom  védelmét. 


purreihor  pflegt  er  Gemeinschaft  zu  halten  ;  am 
Ivis-Balaton  fand  ich  ihn  auch  in  Gesellschaft 
mit  Fisch-,  Löffel-  und  Nachtreihern.  Wie  ich 
bei  Gelegenheit  der  Beschreibung  des  «Reiher- 
dorfes i>  erwähnte,  baut  er  sein  Nest  auf  nieder- 
getretene, pyramidal  gegen  einander  sich  nei- 
gende Rohrstengel,  häufig  frei  zwischen  dicke 
Rohrstengel  und  selten  auch  auf  Sumpfweiden. 
Es  ist  dies  ein  gi-osser,  aus  zusammengesteck- 
ten Rohrstengeln  bestehender  Bau,  an  dem  nur 
die  Mulde  etwas  compacter  gebaut  und  mit 
Rolirblättern  einigermassen  ausgekleidet  ist. 
Das  Gelege  besteht  aus  3 — 4  Eiern,  welche  in 
ihrer  Färbung  den  Eiern  der  oben  beschriebe- 
nen Fisch-  und  Purpurreiher  sehr  ähnlich  sind, 
nur  sind  sie  vielleicht  etwas  bläulicher,  aber 
viel  glatter. 

Eiermasse:  L.  63 — 71  ;  B.  44—46  mm. 

Die  Bebrütung  währt  nicht  ganz  vier  Wochen. 
Nach  der  Brutzeit  verlieren  die  Alten  ihre  über- 
hängenden Schulterfedern  und  ziehen  im  Sep- 
tember in  einfacherer  Tracht  ihren  Winter- 
quatieren  :  Nord-Afrika  und  Indien  zu. 

Er  nährt  sich  von  Fischen,  aber  nebstbei 
auch  von  Insecten,  Würmern,  Schnecken,  und 
ist  kein  so  arger  Fischräuber,  v.'ie  z.  B.  der 
Fischreiher.  Schädlich  ist  er  freilich  an  fisch- 
reichen Gewässern,  kann  aber  wegen  seiner 
geringen  Anzahl  heute  keinen  erheblichen  Scha- 
den mehr  anrichten  ;  an  geregelte  Fischteiche 
getraut  er  sich  aber  gar  nicht  mehr  heran. 
Da  der  Edelreiher  die  Zierde,  eine  Perle  un- 
serer Vogelwelt  is,  wäre  es  sehr  angezeigt,  uns 
mit  seiner  Schonung  sehr  eingehend  zu  be- 
fassen. Besonders  sollte  man  es  sich  angelegen 
sein  lassen,  seine  wenigen,  übriggebliebenen 
Brutstätten  nicht  zu  behelligen.  Diese  können 
ohnehin  an  den  Fingern  abgezählt  werden  und 
wenn  er  auch  hier  beunruhigt  wird,  ist  er  schon 
in  nächster  Zeit  für  unser  Vaterland  unrettbar 
verloren.  Es  wäre  Schade  um  ihn  ;  schonen, 
schützen  wir  ihn,  solange  es  geht.  Zu  seinem 
Glücke  ist  er  -  gewiss  infolge  der  häufigen 
Nachstellungen  —  ungemein  vorsichtiger, 
scheuer  Natur  und  darin  besteht  die  Stärke 
der  während  ihrer  Wanderung  hie  und  da  sich 
niederlassenden  einzelnen  Stücke.  Aber  auch 
des  Jägers  Verschlagenheit  und  Ränke  steigern 
sich  und  weittragende  Gewehre  unterstützen 
ihn  —  spart  er  ja  selbst  die  Kugel  nicht  —  des- 
halb betone  ich  zu  wiederholten  Malen  seinen 
Schutz.  I übersetzt  v.  Prof.  Dr.  Ferd.  Khammeiî.) 


374 


Az  éneklő  madarak  színváltozása  a  szabad  termé- 


Irta  MioDRKczKY  István. 


Die  Farbenveränderungen  der  Singvögel  im 
Freien  und  in  der  Gefangenschaft. 

Von  Stephan  Mkîjreczky. 


Az  a  szigorú  rend,  mely  a  szép  természet 
valamennyi  országában  nyilvánul  s  mely  az 
okok  és  okozatok  hosszú,  de  szoros  lánczolata, 
szembeötlően  jut  klfejésre  a  madarak  színezeté- 
ben is.  A  madárvilág  ivarai  nemcsak  testalkatuk, 
hanem  tollazatúk  színezete  által  is  különböznek 
egymástól  ;  fajukat  jellemző  színt  azonban 
korántsem  nyerik  tüstént  kikelésükkor,  hanem 
mint  a  virág  a  jótékony  nap  hatása  folytán, 
csak  bizonyos  korban  és  évszakban,  megfelelő 
táplálék  mellett -és  teljes  kifejlődésükhöz  mért 
környezetben.  Ismeretes  dolog  ugyanis,  hogy  a 
toUazat  színének  kiköltéskor  bizonyos  alapszín 
felel  meg,  mely  később  vagy  váltás,  vagy  egyes 
részek  elvetése,  vagy  végül  vedlés  által  válto- 
zik. E  változás  általános  ugyan,  de  a  mennyi- 
ben fogságban  leginkább  az  éneklőket  szokás 
tartani,  az  előbb  említett  környezetre  való 
tekintetből  az  összehasonlítást  alábbiakban 
ezért  csakis  az  éneklőkre  fogjuk  kiterjeszteni. 


Az  egyes  fajokat  ivar  szerint  megkülönl)öz- 
tetve  —  csekély  kivétellel  —  mondhatjuk,  hogy 
a  faj  színe  teljes  jellegével  csakis  a  hímmH  van 
meg,  míg  a  iojók  színe  vagy  a  jellegző  szín  al- 
sóbb változata,  vagy  ugj-anazon  szín  kisebb 
fokozata.  Nehezen  megkülönböztethető  :  a  mezei 
pacsirta,  erdei  pipis,  léprigó,  kerti  poszáta,  kis 
és  magyar  fülemile,  házi  fecske,  tengelicz,  északi 


A  hókmadarak  nagyobb  részt  még  határozat- 
lan színűek,  foltosak,  pettyesek  vagy  csíkosak 
még  az  egyszínűeknél  is,  mely  tarkaság  a  fejlődés 
előhaladásával  lassankint  szűnik  vagy  teljesen 
elenyészik.  Leginkább  megközelíti  az  öregek  szí- 


Die  strengen  Gesetze,  welche  sich  in  allen 
Eeichen  der  schönen  Natur  äussern  uinl  eine 
lange  fest  zusammenhängende  Kette  von  Ur- 
sachen und  deren  Folgen  bilden,  kommen  auch 
in  der  Färbung  des  Gefieders  der  Vögel  zur 
Geltung.  Die  Vogelarten  unterscheiden  sich 
nicht  nur  durch  die  Körpergestalt  voneinander, 
sondern  auch  durch  die  verschiedene  Farbe  des 
Gefieders.  Die  die  Art  charakterisierende  Farbe 
bekommen  sie  aber  durchaus  nicht  gleich  bei 
ihrem  Ausfallen,  sondern  wie  die  Blume  unter 
dem  Einflüsse  der  wohlthuenden  Sonnenstrah- 
len, erst  in  einem  gewissen  Alter,  in  einer  ge- 
wissen Jahreszeit  bei  entsprechender  Nahrung 
und  in  einer  ihrer  völligen  Entwickelung  ange- 
messenen Umgebung.  Es  ist  nämlich  bekannt, 
dass  der  Farbe  des  Gefieders  gleich  nach  dem 
Ausfallen  ein  bestimmter  Grundton  entsin-icht, 
welcher  sich  später  durch  Wechsel,  oder  durch 
Verlieren  gewisser  Teile  oder  endlich  durch 
Mauser  verändert.  Dieser  Wechsel  ist  zwar  all- 
gemein, da  man  aber  meistens  Singvögel  in  der 
Gefangenschaft  zu  halten  pflegt,  wurde  che  Ver- 
gleichung  mit  Eücksicht  auf  die  erwähnte  Um- 
gebung nur  bei  den  Singvögeln  durchgeführt. 

Wenn  man  die  einzelnen  Arten  nach  Ge- 
schlecht unterscheidet,  finden  wir  mit  geringer 
Ausnahme  die  Kegel,  dass  nur  das  Mihinclwii 
die  für  die  Art  völlig  cliavakteristisclie  Färbung 
besitzt,  während  die  Wrilu-lirn  (licsclln-  Farbe 
in  einem  geringeren  Grade,  oder  eine  Variation 
niederen  Grades  der  charakteristischen  Fär- 
bung besitzen.  Schwer  zu  unterscheiden  sind  : 
Feldlerche,  Baumpieper,  Misteldrossel,  Garten- 
grasmücke, Nachtigall  und  Sprosser,  Haus- 
schwalbe,  Distelfink  und  nordischer  Wasser- 
star. 

Die  Jungen  haben  grösstentheils  noch  eine 
unbestimmte  Färbung,  sie  sind  gefleckt,  ge- 
sprenkelt, gestreift,  sogar  bei  den  Einfarbigen  ; 
diese  Buntheit  geht  aber  mit  fortschreitender 
Entwicklung  allmählich  verloren  und  kann  völlig 
verschwinden.  Am  meisten  gleichen  noch  die 
jungen  Grasmücken  in  der  Färbung  den  Alten, 


375 


net  a  kis  poszátatióké,  a  többié  töhbé-kevésbbé 
mind  elüt. 

A  kiiiví)  sziliek  változásait  a  külöuböző  ko- 
ron át  megíigyelve,  javarészt  a  következő  szin- 
fokozatokat  találjuk  : 

a  hdniiiiipiws  szürke  a  falmászófiókon,  szür- 
késbarna a  kis  és  nagycsőrü  és  a  barna  zsezsén, 
a  kenderikén,  sárgásszürke  a  tengeliczen  ; 

a  xkdi'lálrcn'K  veresesszürke  a  fuík  süvöltőn, 
bágyadt  skarlátveres  annak  vén  liimiiéldányaiii  : 

a  (■ziiióhvr-i'crcs  hiányzik  a  fiók  esouttollú 
madáron,  gyengén  veresesszürke  a  fiók  kereszt- 
csőrűn ; 

a  minium  és  tá/lavcres  szürke,  feketés  fol- 
tokkal a  szalagos  keresztcsőrű  fiókon,  bágyadt- 
veres a  vén  példányokon  ; 

a  vörósefi  gyengén  vereses  szürke  a  íiók  erdei 
pintyen  ; 

a  rózsaszín  kezdetben  fehéres  szürke  a  pász- 
tormadáron ; 

a  snrfiást'pres  kezdetben  zavaros  rozsdabarna, 
pettyekkel,  a  vörösbegyen  ; 

a  rozsdm'crrs  kezdetben  zavaros  rozsdasárga 
pettyes  a  kerti  rozsdafarkun  ;  rozsdasárga  pety- 
tyezve  a  kövi  rigón  ;  vörössárga  a  füsti-fecskén  ; 
ugyanolyan  a  tövisszúró  gébicsen  fehér  haránt 
vonalakkal  :  szürke  a  kékbegyen  ; 

a  ivzsd((ha)-na  kezdetben  rozsdasárga  a  rozs- 
dás csaláncsúcson,  sárgás  a  kopácson  ; 

a  gesztcni/cliai'na  kezdetben  vüágossárga  a 
meggyvágón  ;  barnás  foltokkal  az  őszapón  ;  za- 
varos rozsdasárga  a  házi  vereben  ;  sötét  pety- 
tyekkel  az  ökörszemen  ;  fehérszürke  a  vizirigón; 

a  viku/ussdii/a  nagyon  halavány  a  fiók  kék- 
czinegén;  bágj^adt  a  szénczinegén;  fehér  és  sár- 
gás fehér  a  sárga  billegetőn  ; 

az  arnitj/sárga  kezdetben  hiányzik  a  király- 
kán; barnaszürke,  erősen  pettyezve  acsicsörkén; 
fehéressárga  a  tengeliczen  ;  sárgásfehér  a  sárga 
rigón  ;  zöldesszürke  a  sármányon  ;  ugyanolyan, 
hosszú  pettyekkel  a  zöldikén  ; 

a  zöhli's^áiyn  fiatalkorban  fehéres,  aprón  és 
élesen  vonalozva  a  csizen,  sárgás  a  füzikén  ; 

a  zöld  kezdetben  szürke  a  keresztcsőrűn, 
zöldesszürke  az  erdei  pintyen  és  zöldikén  ; 


bei  allen  anderen  ist  eine  grössere  oder  geringere 
Differenz  vorhanden. 

Bei  den  Änderungen  greller  Farben  finden 
im  Verlaufe  der  Entwickelung  meistens  folgende 
Farbenabstufungen  statt  : 

KurniinrnI  ist  grau  bei  dem  jungen  Alpen- 
mauerläufer, graubraun  bei  dem  Kot-,  Holbölls- 
und  Grau-Leinfinkeu  und  beim  Bluthänfling, 
gelblich  grau  heim  Distelfink; 

Srhiii-Iiirlinil  ist  rötlichgrau  beim  jungen 
Giin]icl.  matt  scharlachrot  bei  den  alten  Männ- 
ehen : 

Zinnolicrrol  fehlt  dem  jungen  Seiden- 
schwänze und  ist  schwach  rötlichgrau  beim 
jungen  Kreuzschnabel  ; 

Miniiini  und  Xifi/i'h-of  ist  ein  schwarzge- 
flecktes (iiau  liei  lien  Jungen  des  weissbindi- 
gen  Kreuzschnabels,  ein  mattes  Eot  bei  den 
alten  Exemplaren  desselben  ; 

Rot  ist  schwach  rötlichgrau  bei  den  Jungen 
des  Buchfinken  ; 

Rosafarhen  ist  anfangs  lichtgrau  beim  Ro- 
senstar ; 

Gclldiciu's  Rot  ist  anfangs  trüb  rostbraun 
gesprenkelt  beim  Kothkehlchen  ; 

Rosirol  ist  anfangs  trüb  rostgelb  gespren- 
kelt beim  Garteurotschwanz,  gesprenkeltes  Rost- 
gelb bei  der  Steindrossel,  Rotgelb  bei  der 
Rauchschwalbe,  ebenso,  aber  mit  weissen  Quer- 
streifen, beim  rotrückigen  Würger,  grau  beim 
Blaukehlchen  ; 

Roxlln'dun  ist  anfangs  rostgelb  beim  Braun- 
kehlclieii,  gell)  heim  Kleiber; 

Kdxhinirnhroiin  ist  anfangs  hellgelb  beim 
Kirsehkernbeisser,  braungefleckt  bei  der 
Schwanzmeise,  trüb  rostgelb  beim  Haussperling, 
dunkel  gesprenkelt  beim  Zaunkönig,  lichtgrau 
beim  Wasserstar; 

Ht'Ilijclb  ist  sehr  blass  bei  den  Jungen  der 
Blaumeise,  matt  bei  denen  der  Kohlmeise,  weiss 
und  weissgelb  bei  denen  der  Kuhstelze  ; 

Goldgelb  fehlt  anfangs  dem  Goldhähnchen, 
ist  stark  gesprenkelt  graubraun  beim  Gierlitz, 
weisslich  gelb  beim  Distelfinken,  gelblich  weiss 
beim  Pirol,  grünlich  grau  beim  Goldammer, 
ebenso,  aber  mit  langen  Flecken  beim  Grün- 
linge ; 

Gruniji'lh  ist  am  Jugendkleide  des  Zeisigs 
weisslich,  ein  fein  aber  scharf  gestreicheltes 
Gelblich  beim  Weidenlaubvogel. 

Grün  ist  anfangs  grau  beim  Kreuzschnabel, 
grünlichgrau  beim  Buchfinken  und  Grünlinge  ; 


376 


a  viláiiofiké}:  liezcletben  zöldesszürke  a  kék 
czinegén  ; 

a  hmnuhék  kezdetben  szürkésbarna  a  kövi 
rigón,  hamuszürke  a  házi  rozsdafarkun  ; 

a  sötétkék  kezdetben  halovány  a  szajkón, 
szürke  a  kékbegyen  ; 

a  kékesfckctr  kezdetben  zavaros  hamuszürke 
a  házi  és  kerti  rozsdafarkun,  szürkésbarna  a 
hegyi  és  erdei  pintyen  ; 

az  ibolya  kék  és  zöld,  u.  n.  fémfény,  kezdet- 
ben fakófekete  a  seregélyen,  pásztormadarán  és 
a  szarkán  ; 

a  feliér  kezdetben  sárgás  a  szén-  és  fenyves 
czinegén,  hontmadaran  és  házi  fecskén,  sárgás- 
szürke a  tengeliczén,  szürke  a  barát  és  búbos  czi- 
negén, a  kerti  rozsdafarkun,  foltos  az  ősz- 
apón, zavaros  a  billegetőn  és  örvös  rigón 
(örv),  palás  a  vizirigón,  világos  rozsdaszinü  az 
örvös  rigón  (szárnyszél)  és  a  rozsdás  csalán- 
csúcson (kisebb  méretű  is),  sárgásbarna  a  kor- 
mos légykapón,  hiányzik  az  örvös  légykapón  és 
hegyi  pintyen,  sárgásbarna  hullámokkal,  az  őr- 
gébicsen, barna  a  hósármányon  ; 

a  hamvasszürke  kezdetben  zöldes  a  kerti  po- 
szátán ;  sárgásszürke  sötétbarna  haránt  csíkok- 
kal a  kis  és  nagv'  őrgébicsen  ; 

a  frl.dc  kezdetben  szürke  (hiányzik)  a  kis  és 
nagy  őrgébicsen,  sötétszürke  a  szén-  és  fenyves 
czinegén,  az  erdei  és  hegyi  pintyen,  a  barát-  és 
búbos  czinegén,  a  süvöltőn,  a  kerti  és  házi 
rozsdafarkun,  füstfekete  az  őszapón,  fényte- 
len a  csízen,  a  füsti  és  házi  fecskén,  hollón  és 
szarkán,  feketésbarna  a  tengeliczen,  feketés- 
szürke a  billegetőn,  palásszürke  feketés  szélek- 
kel a  vizirigón,  rozsdafekete  sok  barna  pettyel 
a  fekete  rigón,  rozsdabarna  a  barátka  poszátán 
és  örvös  rigón,  halvány  a  kis  poszátán  és 
szarkán,  barna  a  csaláncsúcson  és  a  i^ásztor- 
madaran,  harnaszürke  a  kormos  légj'kapón, 
fakófekete  a  fiókseregélyen  (vedlett  hímen 
fényes  de  fehér  szélekkel),  kezdettől  fogva  fényes 
a  fiók  meggyvágó  hím  evező  tollain. 

A  tollazat  szine  tehát  jelentéktelen  kivé- 
tellel folytonosan  változik  s  határozott  jelleget 


llrlllihiii  ist  anfangs  grünlichgrau  bei  der 
Blaumeise  : 

AscIiIiIkii  ist  anfangs  graubraun  Ijei  der  Stein- 
drossel, aschgrau  beim  Hausrotschwanz; 

Diiiikrllihoi  ist  anfangs  blass  beim  Eichel- 
häher, grau  beim  Blaukehlchen  ; 

Blänlirli  srhii'orz  ist  anfangs  trüb  aschgi-au 
beim  Haus-  und  Gartenrotschwanze,  graubraun 
beim  Edel-  und  Bergfinken  ; 

Vi'ilrhnililou,  Blau  »/»/  Grüii  —  die  soge- 
nannte Metallfarbe  —  ist  anfangs  ein  fahles 
Schwarz  beim  Star,  beim  Rosenstar  und  bei  der 
Elster  ; 

Weiss  ist  anfangs  gelblich  bei  der  Kohl-  und 
Tannenmeise,  beim  Steinschmätzer  und  bei  der 
Hausschwalbe,  gelblich  grau  beim  Distelfinken, 
gi'au  bei  der  Sumpf-  und  Haubenmeise  und  bei 
dem  Gartenrotschwanz,  gefleckt  bei  der  Schwanz- 
meise, trüb  bei  den  Stelzen  und  bei  der  Eing- 
drossel  (Ring),  schieferfarben  bei  der  Wasser- 
amsel, helh-ostfarben  bei  der  Ringdrossel  (Tlü- 
gelrand)  und  beim  Braunkehlchen  (ist  auch  von 
geringerer  Ausdehnung),  gelblichbraun  beim 
Ti-auerfliegenschnäpper,  fehlt  dem  Halsband- 
fliegenschnäpper und  dem  Bergfinken,  ist 
gelblichbraun  gewellt  beim  Raubwürger,  braun 
beim  Schneeammer; 

Asclujrau  ist  anfangs  grünlich  bai  der  Garten- 
grasmücke, gelblich  grau  mit  dunkelbraunen 
Querstrichen  beim  Grau-  und  Raubwürger; 

Schwarz  ist  anfangs  grau  (fehlt)  beim  Grau- 
und  Raubwürger,  dunkelgi-au  bei  der  Kohl-  und 
Tannenmeise,  beim  Edel-  und  Bergfinken,  bei 
der  Sumpf-  und  Haubenmeise,  beim  Gimpel,  beim 
Gartenrothschwänzchen,  rauchschwarz  bei  der 
Schwanzmeise,  glanzlos  beim  Zeisig,  bei  der 
Rauch-  und  Hausschwalbe,  beim  Raben  und  bei 
der  Elster,  schwarzbraun  beim  Distelfinken, 
schwärzlichgrau  bei  den  Stelzen,  schiefergrau 
mit  schwarzen  Rändern  bei  der  Wasseramsel, 
rostschwarz  mit  vielen  braunen  Flecken  bei  der 
Amsel,  rostbraim  bei  der  Mönchgrasmücke  und 
Ringdrossel,  blass  bei  der  Dorngrasmücke  und 
Elster,  1)eim  Schwarzkehlchen  und  beim  Rosen- 
i  star  fahlschwarz  bei  dem  jungen  Star  (ist  glän- 
zend schwarz,  aber  mit  weissen  Rändern  beim 
vermauserten  Männchen),  ist  gleich  von  Anfang 
glänzend  schwarz  an  den  Schwingen  des  jun- 
gen Kirschkernbeissermännchens. 

Die  Färbung  des  Gefieders  verändert  sich 
also  —  mit  unbedeutenden  Ausnahmen  —  fort- 
während und  bekommt   erst  in  einem  gewissen 


377 


csakis  bizonyos  korban  ór  el,  milj'  a  faj  jeg^'éül 
szolgál. 


E  változás  szoros  összefüggésben  áll  a  festő 
anyag  kiválásával,  tehát  a  táplálkozással  és  a 
fejlődési  foh'amattal.  A  szárnyasok  lényeges  és 
főrepülö  eszköze  a  szárny,  melynek  tollazata  a 
madarak  legnagyobb  részénél  aránylag  leghosz- 
szabb  s  azért  bújnak  elő  a  tokokból  legelőször 
az  evezütollak,  míg  a  test  többi  részét  az  időjárás 
viszontagságai  ellen  pehelyszerü  mez  védi.  A  fiók 
csak  későbben  tollasodik  meg  egészen,  de  a  táp- 
lálék ugyanaz  marad,  mert  hiszen  a  fészek  el- 
hagyása után  is  még  mindig  az  öregek  gondozá- 
sában részesül.  Ezen  többnyire  az  öregek  begyé- 
ben meglágyított  táplálék  megfelel  a  még  gyenge 
testszervezetnek  s  ennek  ismét  a  festőanyag  ki- 
választása s  így  a  tollazat  színezete  is. 


Jelentékeny  változás  csak  az  első  vedlés  alatt 
áll  be,  midőn  a  hók  már  maga  keresi  táplálékát, 
melynek  megszerzése  munkával,  tehát  nagyobb 
jár  ;  a  megváltozott  táplálék,  nagyobb 
s,  megizmosodott  testszervezet,  az  idő- 
járás, különösen  a  víz  (fürdés)  és  a  napfény 
hozzájárulása  sokat  változtatnak  a  tollazat 
színén  is,  mely  már  határozott  jelleget,  tehát  a 
fajra  nézve  jellegző  változatot  kezd  ölteni. 


Hogy  milyen  fokozaton  megy  keresztül  a  fajt 
jellegző  szín,  arra  általános  szabályt  állítani 
nem  lehet  :  a  felsorolt  fokozatok  megtekintéséből 
azonban  közelítőleg  állíthatni,  hogy  a  teljesen 
kiszínezett  halavány  egy  színűek  fiatal  korukban 
élénken  liirl.dhhaL-,  míg  a  kiszínezett  élénk 
sziiiüi'k  fiókkorukban  iKiliuhn/iililník. 


Ha  most  a  teljes  kifejlődéshez  megkívántató 
tényezők  egyike  a  környezet  megváltozik,  válto- 
zik vele  egv'ütt  a  többi  is,  mert  hisz  a  fogságban 
bármennyire  is  igyekszünk  azt  enyhíteni,  a 
madárnak  sem  napsugara,  sem  elegendő  tere, 
sem  üde  levegője,  de  még  természetes  tápláléka 
sem  lévén,  a  korlátozott  mozgásból  kifolyólag 
sem  teste  nem  fejlődhetik  természetesen,  sem 

AquUa.  VL 


Alter  den  bestimmten  Charakter,  der  das  Kenn- 
zeichen der  Art  abgiebt. 

Diese  Veränderung  steht  mit  der  Ausschei- 
dung des  Farbstoffes,  also  mit  der  Ernährung 
und  mit  dem  Entwickelungsprocesse  in  engem 
Zusammenhange.  Das  bedeutendste  und  Haupt- 
riugNverkzeug  des  Vogels  ist  der  Flügel,  dessen 
Gefieder  bei  dem  grössten  Teile  der  Vögel 
verhältnissmässig  am  längsten  ist,  deshalb 
schiessen  auch  zuerst  die  Schwingen  aus  ihren 
Schäften,  während  die  anderen  Teile  des  Kör- 
pers von  einem  dunenartigen  Kleide  gegen  die 
Unbilden  der  Witterung  geschützt  werden.  Die 
Jungen  werden  erst  später  vollständig  befiedert, 
ihre  Nahrung  aber  bleibt  dieselbe,  indem  sie 
auch  nach  ihrem  Ausfliegen  noch  immer  durch 
die  Alten  versorgt  werden.  Diese,  meistens  in 
dem  Ki-opfe  der  Alten  erweichte  Nahrung  ent- 
spricht dem  noch  schwachen  Oi-ganismus,  die- 
sem entspricht  dann  die  Ausscheidung  des 
Farbstoffes,  also  auch  die  Färbung  des  Gefie- 
ders. 

Bedeutende  Veränderungen  treten  erst  wäh- 
rend der  ersten  Mauser  ein,  wo  alsdann  die 
Jungen  ihre  Nahrung  —  deren  Erwerben  Ar- 
beit,  also  mehr   Bewegung  bedingt  —  schon 

I  selbst  suchen  ;  die  veränderte  Nahrung,  die  Be- 

1  wegung,  der  kräftiger  entwickelte  Organismus, 
die  Wittei-ung,  und  besonders  das  Hinzukom- 
men von  Wasser  (Bad)  und  Sonnenschein  än- 
dern auch  die  Färbung  des  Gefieders  bedeutend: 
diese  nimmt  schon  einen  bestimmten  Charak- 
ter, eine  für  die  Ai-t  charakteristische  ^'arietät 
und  Stufe  an. 

Über  die  Abstufungen,  durch  welche  die  die  Ai-t 
charakterisierende  Farbe  durchgeht,  kann  keine 
allgemeine  Regel  festgestellt  werden  ;  aus  den 
angeführten  Abstufungen  kann  man  aber  doch 
annähernd  constatieren,  dass  die  völlig  aus- 
gefärbten blass  eiiifärbigeii  im  Jugendkleide 
um  vieles  bunter  sind,  während  die  völlig  aus- 
gefärbten, in  lebhaften  Farben  prangenden  im 
Jugendkleide  viel  blasser  sind. 

Wenn  sich  nun  die  Umgebung,  ein  zur  völli- 
gen Entwickelung  nothwendiger  Factor,  verän- 
dert, so  verändern  sich  infolge  dessen  auch  die 
anderen,  indem  der  Vogel  in  der  Gefangen- 
schaft —  so  sehr  wir  auch  dieselbe  zu  lindern 
versuchen  —  weder  Sonnenschein,  noch  genü- 

I  genden  Baum,  noch  frische  Luft,  nicht  einmal 
natürliche  Nahrung  erhält,  es  kann  infolge  der 

1  beschränkten  Bewegung  sich  weder  sein  Kör- 

49 


378 


tollazata  nem  nj^erheti  azon  festőanyagokat, 
mint  teljes  szabadságában,  s  így  nem  tündököl- 
het azon  színekben,  minőket  a  jótékony  nap  a 
szabadban  belőle  elővarázsol. 

Ily  körülmények  közt  a  madár  azonkívül, 
hogy  megmaradása  vedlés  alkalmával  kétséges, 
elveszti  díszét,  megváltozik  tollazatának  eredeti 
színe. 

E   változások    a    következőkben    foglalhatók 


a  karminpiros  sárgásveressé  lesz  a  tengeli- 
czen, szürkésbarnává  a  kis  és  nagy  csőrü  és  a 
barna  zsezsén  és  a  kenderikén  ; 

a  skarláfveres  bágyadt,  sokszor  fehéresveressé 
lesz  a  süvöltőn  ; 

a  cziiióhrrvcrcK  bágyadt  narancssárgává  lesz 
a  keresztcsőrűn  ; 

a  minium  és  téglaveres  élénk  sárgává  lesz  a 
szalagos  keresztcsőrűn  ; 

a  vöröses  sötét  szürkeveressé  lesz  az  erdei 
pintyen  ; 

a  1'ózsaszít)  majdnem  egészen  szürkévé  lesz 


a  sárgásveres  bágyadttá  lesz  a  vörösbegyen  ; 

a  rozsdaveres  fehéres  rozsdaveressé  lesz  a 
kerti  rozsdafarkun  és  a  kövi  rigón,  majdnem 
fehéresszürkévé  a  kékbegyen  ; 

a  roszdabarna  sárgásbarnává  a  csalán- 
csúcson ; 

a  gesztengeharna  sötétebb  lesz  a  meggy- 
vágón ; 

a  világossárga  fehéressárgává  lesz  a  kék  és 


az  aranysárga  nagyon  világossá  lesz  a  tenge- 
liczen és  zöldikén,  sárgásszürkévé  a  sárga  rigón, 
eltűnik  a  királykán  ; 

a  narancssárga  fehéressárgává  lesz  a  hegyi 
pintyen  ; 

a  zöldessárga  világossárgává  lesz  a  csízen  ; 

a  zöld  szürkészölddé  lesz  az  erdei  pintyen, 
sárgássá  a  zöldikén  és  keresztcsőrűn  ; 

a  világoskék  megszürkül  a  kékczinegén  ; 

a  hamukék  megszürkül  a  kövi  rigón  és  a  házi 
rozsdafarkun  ; 

a  sötétkék  elhalványul  a  szajkón  és  eltűnik  a 
kékbegyen  ; 

a  kékesfekete  veszít  kék  játékából  a  házi  és 
kerti  rozsdafarkun  és  a  hegyi  pintyen  : 


per  natürlich  entwickeln,  noch  das  Gefieder 
diejenigen  Farbstoffe  bekommen  wie  in  der 
Freiheit,  der  Vogel  kann  daher  nicht  in  den 
Farben  prangen,  welche  die  wohlthuemU'  Sonne 
im  Freien  an  ihm  hervorzaubert. 

Unter  diesen  Umständen  verliert  der  Vogel 
seinen  Schmuck,  die  ursprünghche  Färbung 
des  Gefieders  verändert  sich,  bei  dem,  dass  selbst 
seine  Erhaltung  während  der  Mauser  zweifel- 
haft ist. 

Die  Veränderungen  können  im  Folgenden 
uzsammengefasst  werden. 

Karminrot  wird  gelblich  rot  beim  Distelfin- 
ken, graubraun  beim  Rot-,  Holbölls-  und  Grau- 
Leinfinken  und  beim  Bluthänflinge  ; 

Selnirlachrot  wird  matt,  oft  weisslich  rot 
beim  Gimpel  ; 

Zinnolierrnt  wird  matt  orangengelb  beim 
Kreuzschnabel  ; 

Minium  und  Ziegelrot  werden  lebhaft  gelb 
beim  weissbindigen  Kreuzschnabel  : 

Rötlich  wird  dunkel  grauröthlich  beim  Buch- 
finken ; 

Rosafarlicn  wird  fast  ganz  grau  beim  Roseu- 
staar  ; 

Gelhlicliriit  wird  matt  beim  Rotkehlchen; 

Rostrot  wird  weisslich  rostrot  beim  Garten- 
rothschwanz, bei  der  Steindrossel,  beinahe 
weisshch  grau  beim  Blaukehlchen  ; 

Rostbraun  wird  gelblich  bei  den  Wiesen- 
schmätzern  ; 

Kastanieidiniiin  wird  dunkler  beim  Kirsch- 
kernbeisser  ; 

Hellgelb  wird  weisslich  gelb  bei  der  Kohl- 
und  Blaumeise  : 

Goldgelb  wird  sehr  hell  beim  Distelfinken  und 
beim  Grünlinge,  gelblichgrau  bei  dem  Pirol, 
verschwindet  beim  Goldhähnchen  ; 

OrangciigrIIi  wird  weisslich  gelb  beim  Berg- 
finken ; 

Grünlichgelb  wird  hellgelb  am  Zeisig  ; 

Grün  wird  graugrün  beim  Distelfinken,  gelb- 
lich beim  Grünling  und  beim  Kreuzschnabel  ; 

Hcllblaa  wird  grau  bei  der  Blaumeise  ; 

Aschtilau  wird  grau  bei  der  Steindrossel  und 
beim  Hausrotschwanz  ; 

Dunkelblau  verblasst  beim  Eichelhäher  und 
verschwindet  beim  Blaukehlchen  ; 

Rläuliehschiuarz  verKert  an  Glanz  beim 
Haus-  und  Gartenrotschwänzchen  und  beim 
Bergfinken  ; 


a  frhrr  aránylag  keveset  változik  ; 


Weiss  verändert   sich  verliältnissmässifi  we- 


a  szürkr  mindiukál)!)  fehéressé  lesz  a  poszátán 
és  a  fiilemilén  : 

a  szü)-l,rli(niiii  majdnem  fehérre  lesz  a  kereszt- 
csőrű elsőrendű  evező  tollain  ; 

a  l'rÁclr  aránylag  legállandóbb  megtartva 
még  a  fémfényét  is  pl.  a  meggyvágó  evező  tollain, 
nyer  színben  és  fényben  a  csízen. 


A  fogságban  tartott  madarak  színváltozását 
összehasonlítva  igen  sok  fajnál  némely  szín 
ugyanazon,  de  i-etof/rad  változatát  találjuk,  mint 
a  szabadban  élők  fejlődési  folyamatánál  ;  ilye- 
ken pl.  a  piros,  sárga  és  kékszínek,  melyek  a 
fiókokon  hiányoztak  s  melyek  a  fogságban  ép 
ligy  el  is  tűnnek;  némelyek  Icf'okozodiuik,  mint 
pl.  a  vörösek  és  zöldek  sárgákká.  Legkevésbbé 
változnak  a  fehér  és  fekete  színek.  Az  ú.  n.  fém- 
fény, mely  a  fénytalálkozás  eredménye,  nem- 
csak a  megvilágítástól,  hanem  a  toUazat,  neve- 
zetesen annak  felszínén  levő  finom  rovátkák 
szerkezetétől  és  alakulásától  függ  ;  erre  tehát  a 
fogság  szintén  nem  lehet  kedvező. 

A  teljes  és  a  fajnak  megfelelő  kiszínezés  tehát 
csakis  a  szübod  tci'iiiészel  ölén  jöhet  létre. 


Gritii  wird  iiiímci'  licller  bei  den  Grasmücken 
und  bei  der  Nachtigall  ; 

Graubraun  wird  fast  weiss  an  den  Schwin- 
gen erster  Ordnung  des  Kreuzschnabels  ; 

Schwarz  ist  verhältnissmässig  am  bestän- 
digsten, selbst  der  Metallglanz  erhält  sich  z. 
B.  auf  den  Schwingen  des  Kirschkembeissers, 
Farbe  und  Glanz  wird  noch  erhöht  beim  Zeisig. 

Die  Farbenveränderung  in  Gefangcnscliafl 
gehaltener  Vögel  zeigt  vielfach  densellnii,  .ilitr 
rciroyradrii  Gang,  welchem  die  Vögel  wälireud 
ihrer  Entwickelung  im  Freien  unterliegen  ;  so 
fehlen  z.  B.  dem  .Jugendgefieder  die  roten, 
grünen  und  blauen  Farben,  die  auch  in  der 
Gefangenschaft  verloren  gehen  ;  so  werden  z. 
B.  die  roten  und  grünen  gelb.  Am  wenigsten 
verändern  sich  Weiss  und  Schwarz.  Der  soge- 
nannte Metallglanz,  welcher  eine  Lichtinter- 
ferenzerscheinuug  ist,  hängt  nicht  nur  von  der 
Beleuchtung,  sondern  auch  von  der  Construc- 
tion und  Gestaltung  der  feinen  Kerben  auf  der 
Oberfläche  der  Federn  ab  ;  auf  diesen  kann  also 
die  Gefangenschaft  auch  keinen  günstigen  Ein- 
fluss  ausüben. 

Die  vollständige  und  der  Art  entsprechende 
Ausfärbung  kann  daher  nur  in  der  freien  Natur 
zu  Stande  kommen. 


Az  ornithologusok  gyűlése  Sarajevobau. 

1899.  év  szept.  25— 29-én. 


Die  Ornithologen- Versammlung  iu  Sarajevo 

vom  25—29.  September   1899. 


E  folyóirat  olvasói  a  korábbi  füzetekből  is- 
merik e  gyűlés  előzményeit  és  ismerik  azt  a 
ezélt  is,  a  melyet  magának  kitűzött.  E  gyűlés 
előzményei  azonban  1897-ig  nyúlnak  vissza, 
mikor  ugyanis  Drezdában  a  német  ornitholo- 
gusok  gyűlésén  az  a  kívánság  merült  föl,  hogy 
a  Balkán-félsziget  területén  egj^  nemzetközi 
összejövetel  tartassék,  hogy  e  rendkívül  érde- 
kes terület  madárvilágát  közelebbről  lehessen 
megismerni.  Egy  ív  köröztetett,  a  melyen  ez  a 
kívánság  ki  volt  fejezve.  Ezt  az  ívet  a  drezdai 
gj'űlés  legnevesebb  tagjai  aláírták. 


Tekintettel  arra  a  körülményre,  hogy  a  bosz- 
nia-herczegovinai  országos  Múzeum  Sarajevó- 
ban  a  Balkán-félsziget  madárvilágának  kíkuta- 
tását  tűzte  ki  egyik  czélul  s  Eeiser  OTMÁKt, 
egyikét  a  leghivatottabb  Balkán-kutatóknak, 
bízta  meg  e  munkával,  tekintettel  továbbá  arra, 
hogy  nem  forgott  fenn  kétség  az  iránt,  hogy  e 
kutató  már  nagyon  jelentékeny  anyagot  gyűjtött 
össze,  a  Magy.  Ornith.  Központ  főnöke  meg- 
tette a  bevezető  lépéseket,  hogy  a  tervezett  gyű- 
lés lehetőleg  Sarajevóban  tartassék  meg.  S  mint- 
hogy időközben  a  madármegfigj'elésí  hálózat 
Ausztriára  és  Bosznia-Herczegovinára  is  kiter- 
jesztetett,  e  hálózatok  fejei  az  esetleg  megtar- 
tandó gyűlés  főczéljául  a  madárvonulás  meg- 
figyelésében és  az  adatok  feldolgozásában  kö- 
vetendő egységes  módszerek  megvitatását  tűz- 
ték ki. 

A  drezdai  ívet  a  következők  írták  alá  : 

Gróf  Hans  Yon  Berlepsch,  Schloss  Berlepsch. 

Dr.  Büítikoffer  János,  Rotterdam. 

Matscliie  P.,  múzeumi  őr,  Berlin. 

Heck  E.,  igazgató,  Drezda. 

Schöpf  A.,  igazgató,  Drezda. 

Neumann  Oszkár,  Berlin. 

Heller  A.  E. 

Kretzschmar  C. 

Dalwitz  lovag,  Torno w. 


Die  Leser  dieser  Zeitschrift  kennen  aus  den 
früheren  Heften  die  Antecedentien  dieser  Ver- 
sammlung, so  auch  Zweck  und  Ziel,  welche  sich 
dieselbe  ausgesteckt  hat.  Doch  reicht  die  Vor- 
geschichte der  Versammlung  bis  in  das  .Jahr 
1 897  zurück,  als  nämlich  auf  der  Versammlung 
der  Ornithologen  Deutschlands  in  Dresden  der 
Wunsch  ausgesprochen  wurde,  eine  inter- 
nationale Versammlung  auf  dem  Balkangebiete 
abzuhalten  und  so  der  Ornis  dieses  so  höchst 
interessanten  Gebietes  näher  zu  treten.  Es 
wurde  ein  Bogen  aufgelegt,  dieser  Wunsch  an- 
gegeben und  von  den  namhaftesten  Mitgliedern 
der  dresdner  Versammlung  imterfertigt. 

Mit  Rücksicht  auf  den  Umstand,  dass  das 
bosnisch-herzegovinische  Landesmuseum  in 
Sarajevo  die  omithologische  Durchforschung 
des  Balkangebietes  durch  einen  der  berufensten 
Balkanforscher,  Othjur  Reiser,  in  Angriff 
nahm  und  kein  Zweifel  darüber  bestand,  dass 
durch  diesen  Forscher  schon  ein  höchst  wert- 
volles Materiale  zusammengebracht  wurde, 
unternahm  der  Chef  der  U.  0.  C.  die  einleiten- 
den Schritte,  damit  die  geplante  Versammlung 
möglicherweise  in  Sarajevo  stattfinde  und  da 
mittlerweile  das  omithologische  Beobachtungs- 
netz auch  auf  Oesterreich  und  Bosnien  und  die 
Herzegovina  ausgedehnt  wm-de,  nahmen  die 
Leiter  dieser  Beobachtiingsnetze  als  Haupt- 
gegenstand der  eventuellen  Versammlung  die 
Berathung  über  das  einheitliche  Verfahren  in 
der  Beobachtung  des  Vogelzuges  und  die  Be- 
arbeitung desselben  in  Aussicht. 

Der  dresdner  Bogen  trug  folgende  Unter- 
schriften : 

Hans  Grf.  v.  Berlepsch,  Schloss  Berlepsch. 

Dr.  Joiiunn  Büttikofer,  Rotterdam. 

Gustos  P.  Matschie,  Berlin. 

Director  E.  Heck,  Berlin. 

Director  A.  Sckoepf,  Dresden. 

Oscar  Neuma)))i,  Dresden. 

B.  M.  Heller. 

C.  Kretzschmar. 
von  Dahoitz,  Tomow. 


381 


Kulliliin/,  ügyész,  Neisse. 

Harterl  E.,  igazgató,  Tring. 

Dr.  Jacobi  A. 

Klrírií^rlimidt  0. 

Kiisrhfl  M.,  Berlin. 

Iluinciirr  8.,  őrnagy,  Greifswalcl. 

Báró  Bicderniuini  K. 

Dr.  fto/Y  E. 

Dr.  Reiclu'tioiii,  tanái-,  Berlin. 

Ltimpt'ii  Kurt,  tanár,  Stuttgart. 

Köiiifi  A.,  tanár,  Bonn. 

Blnsiiit;  v.,  tanár,  Braunschweig. 

Ezen  ív  és  számos  szóbeli  jelentkezés  alap- 
ján történtek  azután  a  további  lépések. 

Minthogy  azonban  időközben  a  «permanens 
nemzetközi  ornith.  bizottság»  székhelye  Parisba 
tétetett  át  és  az  1891-ben  Budapesten  választott 
új  elnök,  dr.  Oustalet  Emil,  tényleg  átvette  a 
vezetést,  így  a  Dl.  nemzetközi  congressus .  a 
lehetőség  körébe  lépett,  minthogy  továbbá  a 
Sarajevóba  tervezett  gyüUshen  megfoghatatlan 
makacssággal  conurcssiist  láttak,  az  eszme  ellen 
oly  irányú  kifogások  merültek  fel,  hogy  a  sara- 
jevói  gj'ülés  esetleg  rontólag  hathatna  a  párisi 
congressusra  (!). 

Minthogy  azonban  a  mi  főczélunk  érdekében 
mégis  szükséges  volt  ez  az  összejövetel,  hatá- 
rozatba ment,  hogy  a  három  hálózat  minden- 
esetre megtartja  ezt  a  gyűlést,  és  más  országok 
omithologusait  vendégekül  fogja  meghívni. 

0  nagyméltósága  Kállat  Benjamin  es.  k.  kö- 
zös pénzügj'miniszter,  mint  legdöntőbb  tényező, 
és  a  bosznia-herczegovinai  kormány  a  legna- 
gyobb előzékenységgel  fogadták  a  tervet  és  a 
gyűlés  programmszei-űen  le  is  folyt. 

A  gyűlés  lefolyásáról  az  itt  következő  hitele- 
sített jegyzőköm^rek  adnak  számot. 

Az  a  körülmény,  hogy  a  nyugat  ornitholo- 
gusai  csak  igen  kis  számban  vettek  részt  ezen  a 
gyűlésen,  leginkább  abban  leli  magyarázatát, 
hogj'  az  1 899.  év  igen  gazdag  volt  congressusok- 
ban  és  gj'ülésekben,  melyek  a  Sarajevóban  tar- 
tottal közel  egy  időbe  estek,  továbbá  abban,  hogy 
a  gyűlés  oly  időbe  esett,  —  szeptember  vége,  — 
mikor  a  legtöbb  szakember  már  befejezi  szün- 
idejét. 

Korábbi  terminust  kitűzni  azonban  lehetet- 
len volt  azért,  mert  Reiser  OTíÚB-nak  az  1899- 


R.  A.  Kollibay,  Neisse. 

Director  E.  Hartert,  Tring. 

Dr.  A.  Jacobi. 

0.  Kleinschiniílt. 

M.  Kufíchel,  Berlin. 

Major  A.  v.  Homej/er,  Greifswald. 

Ch.  Frh.  V.  Biedermmni. 

Dr.  E.  Profi. 

Prof.  Dr.  Reichenoiu,  Berlin. 

Prof.  Kurt  Lamper f,  Stuttgart. 

Prof.  A.  Köiiifj,  Bonn. 

Prof.  \V.  Bl((siuíf,  Braunschweig. 

Auf  Grund  dieses  Bogens  und  zahlreicher 
Beitrittserklärnngun  geschahen  die  weiteren 
Schritte. 

Da  aber  mittlerweile  der  Sitz  des  «Pennanen- 
ten  Internationalen  Ornithologischen  Comités» 
nach  Paris  verlegt  wurde  und  der  im  Jahre 
1891  zu  Budapest  erwählte  neue  Präsident, 
Dr.  Emile  Oustalet,  die  Agenden  factisch  über- 
nahm, somit  das  Zustandekommnn  des  Ill-ten 
internationalen  Ornithologen-Congresses  in  den 
Bereich  der  Möglichkeit  trat,  da  ferner  die  nach 
Sarajevo  geplante  Versammlung  mit  unbegreif- 
licher Hartnäckigkeit  als  Congress  aufgefasst 
wurde,  erhoben  sich  Einwände  in  der  Piichtung: 
die  Versammlung  in  Sarajevo  könnte  dem  Con- 
gresse  in  Paris  Abbruch  thun  (1). 

Weil  nun  aber  unser  Hauptzweck  denn  doch 
eine  Zusammenkunft  erforderte,  wurde  beschlos- 
sen, die  Versammlung  der  drei  Beobaehtungs- 
netze  jedenfalls  abzuhalten  und  die  Omitholo- 
gen  anderer  Gebiete  als  Gäste  einzuladen. 

Der  entscheidende  Factor,  Se.  Excellenz  der 
k.  u.  k.  gemeinsame  Finanzminister  Benjamin 
V.  KÁLLAT,  sowie  die  Landesverwaltung  von 
Bosnien  und  Herzegovina  kamen  dem  Projecté 
höchst  generös  entgegen  und  die  Versammlung 
fand  programmgemäss  statt. 

Über  den  Verlauf  der  Versammlung  berich- 
ten die  hier  folgenden  beglaubigten  Protocolle. 

Wenn  sich  die  Ornithologen  des  Westens  nur 
in  minimaler  Zahl  betheiligten,  so  liegt  die 
Ursache  wohl  zumeist  in  dem  Umstände,  dass 
das  Jahr  189Ö  reich  an  Congressen  und  Ver- 
sammlungen war,  welche  mit  jener  in  Sarajevo 
ziemlich  gleichzeitig  abgehalten  wurden  ;  ferner 
darin,  dass  die  Versammlung  zu  einer  Zeit  statt- 
fand —  Ende  September  —  wo  die  meisten  Fach- 
männer ihre  Ferien  auch  schon  absolviert  hatten. 

Ein  früherer  Tennin  war  aber  unmöglich,  da 
Othmar  Reiser  1899  Serbien  durchnahm  und 


382 


ben  Szerbiában  gj-üjtött    anyag   elrendezésére 
időre  volt  szüksége. 

A  kik  azonban  eljöttek,  nem  egy  könnyen, 
talán  sobasem  fogják  elfelejteni  ezt  az  alkal- 
mat. Nemcsak  a  bárom  bálózat  kiállítása,  tehát 
a  tudományos  rész,  banem  az  egésznek  a  kerete 
is  sok  tekintetben  páratlan  volt  a  maga  nemében. 

A  hamisítatlan  kelet  az  európai  kultúra  mel- 
lett, a  Skakavac  szikláról  közel  100  méter  ma- 
gasságból lezuhanó  hegyi  patak,  jobbról  és  bal- 
ról a  lég  igazi  urának,  a  szakállas  saskeselyü- 
nek  fészkeivel  ;  a  szikla  lábán  az  őserdő  vadonja 
s  az  egész  jelenet  a  tarka-barka  nyergü  hátas- 
lovak csoportjaival,  az  óriási  tűzön  sülő  egész 
ürűk  stb.  stb.,  utóbb  a  Narenta-völgy  óriási 
sziklahasadékai  és  vízesései;  Eagusa  pálmái 
és  végül  a  gyönyörű  sík  tengeri  út  Eagusától 
Fiúméig,  mind  valódi  élvezetet  nyújtottak  még 
olyanoknak  is,  a  kik  sokat  utaztak  és  sokat 
láttak. 

E  benyomásokat  nem  rontja  le  még  az  az  idő- 
közben beállott  körülmény  sem,  hogy  egy  compte 
rendu  kiadása  fedezet  hiányában  utólag  meg- 
tagadtatott, úgy  hogy  ennélfogva  a  gyűlés  ered- 
ményei széjjelszórva  fognak  megjelenni.  A  hite- 
les jegyzőkönyvek  fogják  alkotni  azt  az  abroncsot, 
mely  az  elszórt  anyagot  mindenkor  egybe- 
foglalja. 

Mi  a  Magy.  Ornith.  Központ  részéről  mélyen 
sajnáljuk,  hogy  a  dolog  így  fordult,  mert  a 
magyar  kir.  vallás-  és  közoktatásügyi  miniszté- 
rium bőkezűsége  jelentékeny  áldozatokat  hozott, 
hogy  a  gyűlés  kiállításának  magyar  részét  mél- 
tóan készíthessük  elő. 


A  mi  költségvetésünknek  is  szigorú 
vannak,  minélfogva  saját  eszközeinkkel  nem 
adhatjuk  ki  a  bosznia-herczegovinai  kormány 
visszalépése  folytán  teljesen  ránk  háramló 
compte  rendűt  ;  de  meg  fogunk  tenni  mindent, 
hogy  anyagunkat  successive  közölhessük. 

A  mi  a  három  hálózatnak  a  módszerek  egysé- 
gességére vonatkozó  elaboratumát  illeti,  erre 
nézve  is  reméltünk  a  költséghez  való  valame- 
lyes hozzájárulást,  de  ezt  is  el  kellett  ejtenünk. 
Mindazonáltal  azon  leszünk,  hogy  ez  az  elabo- 
rátum  az  »Aquila »-ban  megjelenjék,  s  hogy  a 
szükségletet  olcsó  különlenyomatokkal  fedezzük. 


Zeit  gewinnen  musste,  um  sein  Materiale  zu 
ordnen. 

Die  da  aber  kamen,  werden  diese  Gelegenheit 
nicht  leicht,  vielleicht  nie  vergessen.  Nicht  nur 
das  ausgestellte  Materiale  der  drei  Beobach- 
tungsnetze, also  der  wissenscliaftliclic  Thcil, 
sondern  der  ganze  Rahmen  war  vielfach  einzig 
in  seiner  Art. 

Der  unverfälschte  Orient  neben  europäischer 
Cultur;  der  Skakavac-Felsen  mit  seinem  von 
einer  Höhe  von  nahezu  100  Metern  herabstür- 
zenden Wildbache,  links  und  rechts  mit  den 
Horsten  des  wahren  Königes  der  Lüfte,  des 
Bartgeiers  ;  am  Fusse  der  Urwald  ;  die  Scenerie 
mit  buntgesattelten  Saumpferden,  am  Eiesen- 
feuer  bratenden  ganzen  Hammeln  u.  s.  w. 
Dann  die  riesigen  Felsenklüfte  und  Cascaden 
des  Narentathales  ;  die  Palmen  von  Eagusa  und 
endlich  die  wundervolle  Fahrt  auf  ruhiger  See 
von  Eagusa  bis  Fiume,  reichten  einen  wahren 
Hochgenuss  selbst  jenen,  die  viel  gereist  sind 
und  vieles  gesehen  haben. 

Diese  Eindrücke  schmälert  auch  der  einge- 
tretene Umstand  nicht,  dass  die  Zusicherung 
eines  Compte  rendu  nachträglich  wegen  Man- 
gel an  Bedeckung  nicht  eingelöst  werden 
konnte,  dass  somit  das  Eesultat  der  Versamm- 
lung zerbröckelt  erscheinen  muss.  Die  beglau- 
bigten Protocolle  werden  jedoch  stets  den  Eeifen 
bilden,  welcher  das  zerstreute  Materiale  zu- 
sammenfassen wird. 

Wir  von  der  Ung.  Omithologischen  Centrale 
bedauern  den  angeführten  Umstand  ungemein, 
da  die  Munifizenz  des  königl.  ungarischen 
Ministeriums  für  Cultus  und  Unterricht  sehr 
bedeutende  Opfer  brachte,  um  die  Versammlung 
würdig  zu  beschicken  und  den  ungarischen 
Theil  würdig  auszustatten. 

Auch  unser  Budget  hat  strenge  Grenzen  und 
können  wir  den  Eücktritt  der  bosnisch-herzego- 
vinischen  Landes-Verwaltung  von  der  Heraus- 
gabe des  Compte  rendu  aus  eigenen  Mitteln 
nicht  wett  machen  ;  wir  werden  jedoch  alles 
aufbieten,  um  unsere  Materialien  successive  zu 
publizieren. 

Was  das  Elaborat  der  Vereinbarungen  der 
drei  Beobachtungsnetze  hinsichtlich  der  Ein- 
heit der  Methode  anbelangt,  so  hegten  wir  die 
Hoffnung,  hiezu  einen  Beitrag  zu  den  Kosten  zu 
gewinnen,  was  aber  ebenfalls  fallen  gelassen 
werden  musste.  Doch  werden  wir  bestrebt  sein, 
das  Elaborat  in  der  Aquila  zu  publizieren  und 


383 


A  publikáczió  azoiilìiin  mindenesetre  némi 
késedelmet  fog  szenvedni,  minthogy  a  megegye- 
zések némely  részletei  még  kiegészítésre  szo- 
rulnak, a  mi  pedig  most  már  t-sak  levelezés 
által  ejthető  meg. 

Es  most  köszönetet  mondunk  mindazoknak, 
a  kik  bennünket  erkölcsileg  és  anyagilag  támo- 
gattak, mindenekelőtt  dr.  Wlassics  Gyula  val- 
lás- és  közoktatásügyi  magyar  kir.  miniszter  úr 
ő  nagj-tiéltóságának,  kinek  magas  belátása  meg- 
adta nekünk  az  eszközöket  a  magyarság  méltó 
képvist'lésére. 

A  következő  vázlat  a  kiállítás  anyagi  részének 
képét  nyújtja. 

Kiállíttattak  : 

Bosznia  és  Herozegovina  részéről. 

1 .  A  Balkán  ornist  tartalmazó,  közel  9000  bőrt 
számláló,  seriesek  szerint  rendezett  madárbör- 
gyüjtemény,  melyet  Reiser  Otmár,  a  sarajevói 
országos  múzeum  őre  gyűjtött,  állított  össze  és 
látott  el  magyarázatokkal. 

2.  Eitka  tojások  ;  köztük  Gypaëtus  barbatus. 

3.  A  bosznia-herczegovinai  megfigyelési  terü- 
let térképe  40  megfigyelő  állomással. 

Magyarországr  részéről. 

1.  Magj'arország  nagy  ornithologiai  térképe 
4600  állomással. 

2.  Magyarország  orographiai  térképe  (platino- 
typia)  a  megkülönböztethető  négy  vonulási  terü- 
let feltüntetésével. 

3.  Hemisphsera-térkép  az  összes  térképileg 
kimutatott  madárvonulási  utak  és  irányok  föl- 
tüntetésével.  A  Magy.  Ornith.  Központ  tiilaj- 
dona. 

4.  A  füsti  fecske  vonulásának  1898 — 1899 
tavaszán  történt  nagy  megfigyelése  alapján  szer- 
kesztett összes  napi  térképek. 

5.  Az  1899.  tavaszi  vonulás  összes  bejelentő 
lapjai  (Herman-féle  fecskelapok)  rendezve. 

6.  Minta-adatgyűjtemény  a  kakuk  vonulásá- 
nak feldolgozásához. 

7.  Minta  adatgyűjtemény  a  rendes  magyar 
megfigyelők  adataiból. 

8.  Ingluviale-gyűjtemény  a  madarak  hasznos 
és  káros  voltának  megállapítására. 

9.  Chromolitographiai  képek  Magyarország 
nagy  madárművéhez,  irta  Chernelházi  Chernél 


dem  Bedürfnisse  durch  billige  Separata  zu 
steuern  trachten.  Die  Publication  wird  aber 
jedenfalls  einen  gewissen  Verzug  erleiden,  da 
die  Vereinbarungen  in  den  Details  gewisser  Er- 
gänzungen bedürfen,  welche  auf  dem  Wege  der 
Correspondenz  erledigt  werden  müssen. 

Und  nun  besten  Dank  allen  Jenen,  die  uns 
moralisch  und  materiell  unterstützten  ;  vor 
allem  Sr.  Excellenz  dem  Herrn  königlichen 
Minister  für  Cultus  und  Unterricht  Julius  von 
Wlassics,  dessen  hohe  Einsicht  uns  die  Mittel 
für  eine  würdige  Repräsentation  gewährte. 

Die  folgende  Skizze  giebt  ein  Bild  des  mate- 
riellen Theiles  der   Ausstattungen.  Ausgestellt 


Bosnien  und  Herzeffovina. 

1 .  Die  nahezu  9000  Bälge  umfassende,  nach 
Serien  geordnete  Sammlung  der  Balkanornis  ; 
gesammelt,  zusammengestellt  und  erläutert 
durch  Othmar  Reiser,  Custos  am  Landes- 
museum zu  Sarajevo. 

2.  Seltene  Eier  ;  darunter  Gj'paëtos  barbatus. 

3.  Karte  des  Beobachtungsgebietes  von  Bos- 
nien und  der  Herzegovina  mit  Angabe  der  40 
Stationen. 

üng-arn, 

1.  Ornithologische  Gcneralkarte  Ungarns  mit 
Angabe  der  4600  Stationen. 

2.  Orographische  Karte  Ungarns  (Platino- 
typie)  mit  Angabe  der  vier  unterscheidbaren 
Zugsgebiete. 

3.  Hemisphären-Karte  mit  sämmtlichen  in 
der  Literatur  kartographisch  dargestellten  Zugs- 
strassen und  angegebenen  Zugsrichtungen. 
Eigenthum  der  U.  0.  C. 

4.  Sämmthche  Tageskarten  Ungarns  der  gros- 
sen Frühjahrs-Beobachtung  der  Rauchschwalbe 
in  den  Jahren  1898-1899. 

5.  Sämmtliche  Anmeldungen  (Hermans 
Schwalben-Briefkarten)  des  Frühjahrszuges 
1899.  Geordnet. 

G  Daten-Mustersammlung  zur  Bearbeitung 
des  Kukukszuges. 

7.  Daten-Mustersammlung  der  ungarischen 
ständigen  Beobachtungsnetze. 

8.  Ingluvialien-Sammlung  zur  Bestimmung 
der  Nützlichkeit  und  Schädlichkeit  der  Vögel. 

9.  Chromolithographische  Abbildungen  zur 
Ornithographie  Ungarns,  verfasst  von  Stephan 


384 


István,  kiadja  a  magyar  kir.  földmívelésügyi 
miniszter  dr.  Darányi  Ignácz  ő  nagyméltósága 
megbízásából  a  Magy.  Ornith.  Központ.  A  képe- 
ket a  budapesti  Czeltcl  e's  Deuixrii-U-h-  műiiité- 
zet  sokszorosította. 

10.  «Aquila»,  a  Magy.  Ornith.  Központ  folyó- 
irata, I — YI.  kötetes  «Nomenclator  Avium  Hun- 


Ausztria  részéről. 


1.  Általános  vonulási  térkép  az  összes  állo- 
mások —  441  —  egyes  adatok  és  átlagok  színes 
feltüntetésével. 

2.  Capek  V.  kakuktojás  gyűjteménye  Morva- 
országból. 

3.  Capek  vonulási  térképei  ; 

4.  «Schwalbe»,  üj  folyam,  I.  1897. 

A  többi  irodalmi  termék,  a  mely  ki  volt  állítva 
vagy  a  gyűlés  elé  jerjesztve  és  szétosztásra  volt 
szánva,  föl  van  említve  a  jegyzőkönyvben,  a 
mely  azonnal  következik  is. 


Jegyzőkönjrv 

az  1899.  évben  szeptember  25— 28-ig  Sarajevó- 
ban  tartott  ornithologiai  gyűlésről. 

Előértekezht,  tartatott  a  sarajevói  városháza 
üléstermében,  1899  szept.  25-én  d.  u.  .5  órakor. 

Hebman  Ottó,  mint  az  ornithologiai  gyűlés 
egyik  egybehívója,  jelt  ad  az  elöértekezlet  meg- 
kezdésére. Úgy  vélekedik,  hogy  a  jelenlevők  kö- 
zött ő  a  legidősebb  és  ennek  az  alapján  enge- 
delmet kér,  hogy  a  sarajevói  ornithologiai  gyű- 
lés lefolyásának  könnyítése  érdekében  szót 
emelhessen. 

Az  első  ülés  főfeladata  a  tisztikar  megválasz- 
tása leend,  még  pedig  úgy,  hogy  az  elnök  meg- 
választása a  korelnök  ajánlatára,  az  alelnököké 
és  jegyzőké  pedig  a  megválasztott  elnök  ajánla- 
tára ejtessék  meg. 

Ez  után  következnének  az  előadások,  melyek 
folyamára  szóló  fentartja  magának,  hogy  be- 
vezető előadása  végén  előterjesztést  tegyen  egy 
speciális  bizottság  kiküldésére,  melynek  teendője 
leend  a  gj'űlés  főfeladata,  a  madárvouulás  meg- 
figyelésére és  az  adatok  feldolgozására  vonat- 
kozó egységes  módszerek  fölött  tanácskozni. 


ChernkIí  von  Chernelháza,  herausgegeben  im 
Auftrage  des  königl.  ung.  Ministeriums  für 
Landwirthschaft  —  Minister  Se.  Excellenz 
Dr.  Ionaz  Darányi  —  von  der  Ungar.  Ornithol. 
Centrale.  Vervielfältigung  von  der  Kunstanstalt 
Czettel  und  Deutsch  in  Budapest. 

10.  «Aquila»  ornith.  Zeitschrift  der  Ungar. 
Ornithol.  Centrale,  Band  I — VI.  und  Nomen- 
clator Avium  Hungária;. 

Oe  sterrei  eh. 

1.  Generalkarte  Angabe  der  Stationen  — 
441  —  in  Österreich,  nebst  Angabe  einzelner 
Zugsdaten  und  Durchschnitten  in  Farben  ; 

â.  Capek's  Sammlung  von  Kukukseiern  aus 
Mähren. 

3.  Capek's  Zugskarten  ; 

4.  «Schwalbe»,  Neue  Folge  I.  Jahrg.  1897. 
Alle  anderen  literarischen  Beiträge,  welche 

ausgestellt  oder  vorgelegt  wurden  und  zur  Ver- 
theilung  kamen,  sind  in  den  Protocollen  ange- 
führt, welche  nunmehr  folgen. 

Protocoll 

der    Ornithologischen    Versammlung   in  Sara- 
jevo 25—28.  September  1899. 

VnrcniifiTriiz  der  Ornithologen,  gehalten  im 
Eathhaussaale  zu  Sarajevo  am  i25.  September 
1899  Nachmittag  5  Uhr. 

Otto  Herman  gibt  als  einer  der  Einberufer 
der  Ornithologischen  Versammlung  das  Zeichen 
zum  Beginn  der  Vorconferenz.  Er  glaube  er  sei 
der  Aelteste  unter  den  Anwesenden  und  bittet 
eben  deswegen  zu  gestatten,  dass  er  im  Inter- 
esse des  glatten  Beginnes  und  Verlaufes  der 
Ornithologen-Versammlung  in  Sarajevo  das 
Wort  ergreife. 

Die  erste  Aufgabe  der  ersten  Sitzung  wird 
sein,  das  Bureau  zu  wählen,  u.  z.  den  Präsiden- 
ten auf  Vorschlag  des  Alterspräsidenten,  die 
Vicepräsidenten  und  Schriftführer  auf  Vorschlag 
des  erwählten  Präsidenten. 

Sodann  würden  die  Vorträge  folgen  und  be- 
halte es  sich  Redner  vor,  am  Schlüsse  seines 
einleitenden  Voiirages  einen  Antrag  zur  Ent- 
sendung eines  S23ecial-Comités  zu  stellen,  dessen 
Aufgabe  es  sein  wird  über  die  einheitliche  Me- 
thode in  Beobachtung  und  Bearbeitung  des  Zu- 
ges der  Vögel  der  eigentlichen  Aufgabe  der  Ver- 
sammlung zu  beratheu. 


:ì85 


Szóló  kéri  eme  előterjesztése  elfogadását. 

Megvitatás  alá  bocsáttatik. 

Liburnaui  dr.  Lorenz  Lajos  kér  szót.  Hang- 
súlyozza, hogy  előbb  az  előadások  voluáuak 
megtartandók,  a  mennyiben  ezek  a  gyűlés  végső 
határozatára  befolyást  gj'akorolhatnak,  és  csak 
aztán  választandó  meg  a  specialis  bizottság. 

Hebman  Ottó  elismeri,  hogy  az  előtte  szóló 
véleménye  logikus;  úgy  vélekedik  azonban,  hogy 
a  specialis  bizottság  feladata  a  három  megfigyelő 
hálózatnak  egj'  belső  ügj^ére  vonatkozik,  és  hogy 
azok,  a  kik  hivatva  vannak  e  tanácskozásokban 
való  részvételre,  úgyis  eléggé  tájékoztatva  van- 
nak arra  nézve,  hogy  a  tanácskozásokat  azonnal 
megkezdhessék.  A  mellett  a  rövidre  szabott  idő 
is  az  előtte  szóló  előterjesztése  ellen  szól.  Végül 
szóló  annak  ad  kifejezést,  hogy  e  megállapodá- 
sok nyilt  ülésen  nem  is  bocsáthatók  tárgyalás 
alá,  a  mennyiben  három  faktor  közös  megegye- 
zéseire vonatkoznak. 

Az  előértekezlet  az  első  előterjesztés  értelmé- 
ben határoz.  A  sorrend  következőképen  állapít- 
tatott meg: 

Szept.  26-án  d.  e.  9  órakor  : 

L  Megnyitás  a  korelnök  vezetése  mellett. 

II.  A  tisztikar  megválasztása  szabad  választás 
útján. 

in.  Eeiser  Othmar  ambuláns  előadása  a  Bal- 
kán-ornis  kutatásának  jelenlegi  állásáról. 

IV.  Heríun  Ottó  megnyitó  előadása  a  gyűlés 
feladatairól  és  előterjesztése  egj' specialis  bizott- 
ság kiküldésére. 

V.  Ft.  Hegyfoky  Ivabos  referátuma. 

A  további  sorrend  mindig  az  ülések  végén 
fog  megállapíttatni. 

Az  előértekezlet  mindezeket  egyhangúlag  el- 
fogadta. 

Bizalmas  megbeszélés  útján  azután  abban 
egyeztek  meg  még  a  tagok,  hogj-  szept.  26-án,  a 
megnyitó  ülés  befejezése  iitán  a  tisztikar  és  a 
vendégek  egj'  önkéntes  csoportja  tiszteletét  fogja 
tenni  a  polgári  adlatusnál,  báró  Kutschera  Ö 
Nagyméltóságánál,  a  mint  az  meg  is  történt. 
Hörmann  Constantin  úr,  udvari  tanácsos,  sürgős 
teendői  következtében  nem  fogadhatván,  a  nála 
való  tisztelgés  elmaradt.  Ug>-ancsak  bizalmas 
megbeszéléssel  abban    egj-eztek  meg  a  gyűlés 

AquUa.  VI. 


Redner  Ijittet  dieses  zu  genehmigen. 

Wird  zur  Discussion  gestellt. 

Herr  Dr.  Ludwig  Lorenz  von  Liburnau  mel- 
det sich  zum  Wort.  Er  betont,  dass  früher  die 
Vorträge,  welche  auf  den  Endzweck  der  Ver- 
sammlung Einfluss  üben,  gehalten  und  erst 
dann  das  Spécial-Comité  zu  entsenden  wäre. 

Otto  Herman  erkennt  es  an,  dass  die  Ansicht 
des  Vorredners  logisch  ist;  meint  jedoch,  dass 
die  Aufgabe  des  Spécial-Comités  eine  interne 
Angelegenheit  der  drei  Beobachtungsnetze  be- 
trifft und  jene,  welche  berufen  sind  dieselbe  zu 
berathen,  genügend  orientirt  sind  um  sofort  in 
die  Berathung  einzugehen.  Mangel  an  Zeit 
spreche  gegen  den  Antrag  des  Vorredners.  End- 
lich glaubt  Redner,  das  Elaborat  entziehe  sich 
überhaupt  der  Discussion  im  Plenum,  weil  es 
sich  um  ein  Uebereinkommen  dreier  Factoren 
handelt. 

Die  Vorconferenz  entscheidet  im  Sinne  des 
ersten  Antrages.  Die  Reibenfolge  wird  daher 
wie  folgt  präcisirt. 

Am  26-ten  September  vormittags  9  Uhr. 

I.  Eröffnung  unter  Leitung  des  Alterspräsi- 
denten. 

IL  Coustituirung  des  Bureaus  durch  freie 
Wahl. 

III.  Ambulanter  Vortrag  des  Custos  Othmar 
Reiser  über  den  Stand  der  Forschung  der  Ornis 
des  Balkangebietes. 

IV.  Eröffnungsvortrag  von  Otto  Heräun  über 
die  Aufgabe  der  Zusammenkunft  nebst  Autrag 
zur  Entsendung  eines  Spécial-Comités. 

V.  Referat  Sr.  Hochwürden  des  Herrn  Pfarrers 
.Takob  Hegyfokt. 

Die  fernere  Reihenfolge  wird  stets  am  Schlüsse 
der  Sitzungen  bestimmt  werden. 

Dieses  wurde  von  der  Vorconferenz  einstim- 
mig acceptiert. 

In  freier  Besprechung  einigten  sich  dann  die 
Mitglieder  dahin,  dass  am  26.  September,  nach 
der  Eröffnungssitzung,  das  Bureau  und  eine 
freiwillige  Abordnung  der  Gäste  ihre  Aufwar- 
tung bei  dem  Civiladlatus,  Sr.  Excellenz  Baron 
von  Kutschera  machen  soll  ;  was  auch  gesche- 
hen ist.  Herr  Hofrath  Constantin  Hörmann  ver- 
bat sich,  mit  Rücksicht  auf  dringliche  Agenden, 
die  Aufwartung,  worein  che  Mitglieder  einwilli- 
gen mussten. 

Ebenfalls  in  freier  Besprechung  der  Einbe- 
rufer der  Versammlung  wurde  beschlossen,  zum 
Präsidenten  einen  Mann  zu  candidièren,  der  an 
5Ü 


386 


egj-belnvüi,  bogy  elnökül  oly  férfiút  fognak  je- 
lölni, a  ki  a  megfigyelő  hálózatokon  kívül  áll  ; 
megállapodtak  abban,  hogy  dr.  Blasixjs  Eudolf 
tanárt  fogják  ajánlani.  Az  alelnökök  az  egyes 
államok  képviselőiből,  a  jegyzők  pedig  a  három 
hálózat  tagjaiból  fognak  vétetni. 

Sarajevo,  1899  szept.  25-én. 
Herm<r,i  Ottó,  Schoh  .hil.;il>, 

koreluük.  körjegyző. 

I.  Ülés. 

Megnyittatott  :  1899  szejjt.  SR-áu  reggel  9  órakor. 
Jeleu  vannak  : 

Bosnia- Herczeg  ovina. 

Brandis  Erich,  gj-mnasiumi  tanár.  —  Travnik 
(Bosnia). 

Duberl  Mihály,  erdőmester.  —  Sarajevo. 

Fra  Anyjeo  Franjic,  fereuczrendi  igazgató.  — 
Travnik  (Bosnia). 

Flitz,  erdőigazgató.  —  Busovaéa. 

Hoffmanv  Károly,  kormánytanácsos.  —  Sara- 
jevo. 

Hörmaini  Konstantin,  udvari  tanácsos,  mú- 
zeumigazgató. —  Sarajevo  (Bosnia). 

Kar  aman  Lukács,  igazgató.  —  Sarajevo. 

Dr.  Karlinsky  Jusztin,  járási  orvos.  —  Maglaj. 

Knotek  János,  tanár.  —  Sarajevo  (Bosnia). 

Marterer  József,  erdőtanácsos.  —  Sarajevo. 

Reiser  Otmár,  muzeumőr.  —  Sarajevo. 

Síintarius  János,  prœparator.  —  Sarajevo. 

Sditalntz  Lajos,  bosn.-herzegov.  államvasuti 
hivatalnok.  —  Sarajevo. 

Dr.  IVuhelka  Giro,  muzeumőr.  —  Sarajevo. 

Wiederspergcr  báró,  es.  és  k.  tüzérszázados.  — 

Sarajevo. 
Wiiinegiit  Adolf,  praejjarator.  —  Sarajevo. 
ZeJebor  Ödön,  prasparator.  —  Sarajevo. 

Horvátország. 

Diusina  Spiridion,  egyetemi  tanár,  múzeumi 
állattári  igazgató.  —  Zágráb. 


Németország. 

Berlepscii,  gróf  Hans  von  ;  Sehloss-Berlepsch, 
Witzenhausen  mellett. 


den  Beoljaclitungsnetzen  unbetbeiligt  ist  und 
einigten  sich  die  Betreffenden  dahin  Prof. 
Dr.  Rudolf  Blasius  zu  candidieren.  Die  Viee- 
präsidenten  sollen  den  Vertretern  der  Staaten, 
die  Schriftführer  den  Beobachtungsnetzen  ent- 
nommen werden. 

Sarajevo,  den  2.5-ten  Septemlier  Isitlt. 


Olto  Herman, 

Altersprasideut. 


.lakol>  Schenk, 

Alters  schriftfüh  rer. 


I.  Sitzung. 

Eröfluet:  -26.  September  1899  morgens  9  Uhr. 

Anwesend  sind  : 

Bosnien  unti  Herzegovina. 

Brandis,  Erich,   Gymn. -Professor.     -  Travnik 

(Bosnien). 
Buliért,  Michael,  Forstmeister,  Sarajevo. 
Fra  Angjeo  Franjic,  direktor  franj.    proban- 

data.  —  Travnik  (Bosnia). 
Fritz,  Porstverwalter,  Busovaca. 
Hoffmann,  Karl,  Eegierungsrath.  —  Sarajevo. 
Hörmann,  Constantin,  Hofrath,  Musemnsdirek- 

tor.  —  Sai'ajevo  (Bosnien). 
Karaman,  Lukas,  Direktor.  —  Sarajevo. 
Dr.  Kartinski,  Justyn,  Distriktarzt.  —  Maglaj. 
A'rtOÍtíA,  Johann,Professor. —  Sarajevo  (Bosnien). 
Härterer ,  Josef,  Forstrath.  —  Sarajevo. 
Reiser,  Othmar,  Custos  am  Museum.  —  Sara- 
jevo. 
Sanlarias.  Johann,  Praeparator.  —  Sarajevo. 
Sclilabitz,  Ludwig,  Beamter  der  bosn.-herzegov. 

Staatsbahnen.  —  Sarajevo. 
Dr.  Tnihelka,  Giro,  Custos  am  Landesmuseum. 

Sarajevo. 
Wiedersperger,   Freiherr,   k.    u.    k.   .\i-tillerie- 

Hauptmann.  —  Sarajevo. 
Wini/ei/ut,  Adolf,  Prspparator.  —  Sarajevo. 
Zelebor,  Edmund,  Prœparator.  Sarajevo. 

Crixitieit. 

fíriisinu,  Spiridion,  Professor  an  der  Univer- 
sität, Direktor  der  zool.  Abtheilung  des  Mu- 
seums. —  Agram. 

Deutschland. 

Graf  Hans  v.  Bertepseli,  Schloss-Berlepseh 
bei  Witzenhausen. 


387 


JSi's.so't'J"  báró,  századparancsnok.  —  Augsburg 

(Bajorország). 
Dr.  Bldsius  Rudolf,  tanár.  —  Braunscbwcig. 

Dr.  Nitsrlie  Henrik,   erdészeti   akad.   tanár. 

Tbarandt  (Szászország). 
Dr.  A'm.s.s//í)  Ottó,  tanár.  —  Karlsrube  (Badeni 

uagyherczegs.) 
Schoepf  Adolf,  állatkerti   igazgató.  —  Drezda 

(Szászország). 


Olaszország. 

Dr.  Arrigoiii  ileijli  Oddi  gróf,  egj-et.  tanár. 
Padua. 


Ausztria. 

Capek  Venczel,  tanító.  —  Oslavan  (Morva- 
ország). 

Godez  Antal,  tanító  és  prseparator.  —  Lembach, 
Marburg  mellett  (Stájerország). 

Hniby  Ignácz,  r.  k.  lelkész.  —  Oslavan  (Morva- 
országi. 

Kuoteix  íVigj-es,  erdész,  tanhallgató.  —  Krönau 
(Morvaország). 

Kolomhdlovic  György,  tanár.  —  Spalato  (Dal- 
matia). 

Kragora  Alajos,  jószágigazgató.  —  Drachen- 
burg (Stájerország). 

Dr.  Lorenz  Lajos,  liburnaui,  állattáiú  őr  a  cs. 
udvari  múzeumnál.  —  Bécs. 

Ocasek  Ferencz,  r.  k.  lelkész.  —  Olmütz  (Morva- 
ország). 

Talsky  József,  nyűg.  tanár.  —  Olmütz  (Morva- 
ország). 

Magyarország. 

Adler  Sámuel,  takarékpénztári  igazgató.  — 
Hajdu-Szoboszló. 

Balogh  Albin,  felsó-almási.  —  Budapest. 

Barac  Milutin,  petroleum-íinomitógyári  igaz- 
gató. -     Fiume. 

Bernát  István.  —  Budapest. 

Citernel  István,  földbirtokos.  —  Kőszeg  (Vas- 
megj-e). 

Csorbíts  László,  oki.  mérnök,  bányaigazgató.  — 
Sajó-Kaza. 

Czettel  Gyula,  kőnyomatii  müintézeti  vezető.  — 
Budapest. 

Gaál  Gaston,  gyulai,  föklbirtdkos.  —  Császta 
(Zala  megye). 


Baron  Besserer,  Escadronchef.  —  Augsburg 
(Bayern). 

Dr.  Blasins,  Rudolf,  Professor.  —  Braun- 
schweig. 

Dr.  Nitsclie,  Heinr.,  Professor  an  d.  Forstaca- 
demie.  —  Tharandt  (Königi'.  Sachsen). 

Dr.  Nüssli»,  Otto,  Professor.  —  Karlsruhe 
(Grossherz.  Baden). 

Sehoepf,  Adolf,  Direktor  des  zoolog.  Gartens.  — 
Dresden  (Königr.  Sachsen). 

Italien. 

Dr.  Graf  Arrigoiri  degli  Oddi,  Universitäts- 
profesBor.  —  Padua. 

Oesterreich . 
Capek,  Wenzel,  Lehrer.  —   Oslavan  (Miihren). 

Godez,  Anton,  Lehrer  und  Praeparator.  —  Lem- 
bach bei  Marburg  (Steiermark). 
Hnibij,  Ignat.,  Weltpriester.  Oslavan  (Mähren). 
Knotek,    Fritz,    stud,    forest.    —   Krönau    bei 

Olmütz. 
Kolotidiitlorir,    Georg.    Professor.    -       Spalato 

(Dalmatien). 
Kragora,  Alois,  Gutsverwalter.  —  Draclienburg 

(Steiermark). 
Dr.  Lorenz,  von  Liburnau,  Ludwig,  Custos  am 

k.  Hofmuseum.  —  Wien. 
Ocasek,   Franz   X.,    W^eltpriester.   —    Olmütz 

(Mähren). 
Talsky,  Joseph,  Professor  im  Ruhestände.  — 

Olmütz  (Mähren). 

UTigarn. 
Adler,  Samuel,  Sparkassendirektor.  —  Hajdü- 


Ralogh,  Albin,  v.  Felső-Almás.  -    Budapest. 

Barac,  Milutin,  Direktor  derPetroleumraftinerie 
in  Fiume. 

Bernát,  Stephan.  —  Budapest. 

Chernél,  Stephan,  v.  Chernelháza,  Gutsbe- 
sitzer. —  Kőszeg  (Com.  Vas). 

C'iorbits,  Ladisl.,  diplom.  Ingenieur,  Bergwerk- 
direktor. —  Sajó-Kaza. 

Czettel,  Julius,  Lithographenanstalts-Leiter.  — 
Budapest. 

Gaál,  Gaston,  von  Gyula,   Grundbesitzer.   — 


Császta  (Com.  Zala). 


388 


Hegyfoky  Kabos,  rom.  kath.  lelkész,  moteoro- 
logus.  —  Turkeve  (.Tász-Nagykun-Szolnok 
megye). 

Herman  Ottó,  a  IViagy.  Oinitli.  Központ  főnöke. 
Budapest. 

Hermuìi  Ottóne,  írónő.  —  Budapest. 

Igeili  Svetozár,  hírlapíró.  —  Budapest. 

Kenessey  László,  földbirtokos.  —  Vaál  (Fehér- 
megye). 

Dr.  Komlóftíiy  Ferencz,  kanonok,  országgyűlési 
képviselő.  —  Budapest. 

Dr.  Kraiiinicr  Nándor,  tanár.  —  B.-Csaba. 

Dr.  Limier  Károly,  Békés-Csaba. 

Dr.  Lovassy  Sándor,  tanár.  —  Keszthely  (Zala 
megye). 

Paikert  Alajos,  m.  k.  mezőgazdasági  múzeum 
őre.  —  Budapest. 

Puiigur  Gyula,  tanár,  a  Magy.  Ornithol.  Köz- 
ponthoz beosztva.  —  Budapest. 

Rádely  Géza,  lőcsei,  földbirtokos.  —  Hangács 
(Borsod  megye). 

Schenk  Jakab,  a  Magy.  Orníth.  Központ  I.  as- 
sistense.  —  Budapest. 

Szenes  József,  erdőtanácsos  ;  osztályvezető  a 
m.  kir.  földmivelésügyí  minisztériumban.  — 
Budapest. 

Szenes  Józsefné.  —  Budapest. 

Szlávy  Kornél,  joghallgató.  —  Újvidék. 

Tarján  Tibor,  joghallgató.  —  Békés-Csaba. 

Teleki  Jenő  gróf.  —  Nagy-Somkút  (Szatmár  m.). 

Teleki  Pál  gróf.  —  Pribékfalva.  (Szatmár  m.). 

Dr.  Tragor  Ignácz,  ügyvéd,  kir.  közjegyzői 
helyettes.  —  Vácz  (Pest  megye). 

Zlinszky  Lajos,  a  budapesti  telefonhálózat  tit- 
kára. —  Budapest. 

Herman  Ottó  a  Magy.  Ornith.  Központ  főnöke 
üdvözölvén  a  jelenlevőkets  köszönetet  mondván, 
hogy  ily  nagy  számban  jelentek  meg,  mint  kor- 
elnök, az  ülést  megnyitja. 

1.  Korelnök  felhívja  a  gyűlést  a  megalaku- 
lásra és  azt  az  ajánlatot  teszi,  hogy  a  gyűlés 
tiszteletbeli  elnökké  Hörmann  Constantin  udvari 
tanácsost,  elnökké  pedig  dr.  Blasius  Eudolf  ta- 
nár urat  (Braunschweig)  válassza  meg. 

A  gyűlés  ennek  értelmében  tiszteletbeli  el- 
nökké HöRMANN  Constantin  udvari  tanácsost, 
elnökké  egyhangúlag  Dr.  Blasius  Rudolf  ta- 
nárt választja  meg. 

Dr.  Blasius  Rudolf  elfogadja  az  elnökséget 
és  köszönetet  mond  a  gyűlésnek  a  benne  helye- 
zett bizalomért. 


Ilrgy/nky,  Jakob,  r.  kath.  Pfarrur,  Metoorolog.— 
Turkeve  (Com.  Jász-Nagykun-Szolnoki. 

Herman,  Otto,  Chef  der  Ung.  Ornithol.  Cen- 
trale. —  Budapest. 

Frau  Otto //('/■/»«//,  Schriftstellerin.  —  Budapest. 

Igaii,  Svetozar,  Journalist.  —  Budapest. 

Kenessey,  Ladislaus  von,  Grundbesitzer.  — 
Vaál  (Com.  Fehér). 

Dr.  Kotnlóssij,  Franz  von,  Domherr,  Landtags- 
abgeordneter. —  Budapest. 

Dr.  Krammer,  Ferd.,  Professor.  —  Békés-Csaba. 

Dr.  Limier,  Karl.  —  Békés-Csaba. 

Dr.  Lovassy,  Alexander  von,  Professor.  —  Keszt- 
hely (Com.  Zala). 

Paikert,  Alois,  Gustos  am  k.  ung.  landwirth- 
schaftl.  Museum.  —  Budapest. 

Pnngur,  Julius,  Professor,  zugeth.  an  d.  Ung. 
Ornith.  Centrale.  —  Budapest. 

liddely,  Géza,  von  Lőcse,  Gutsbesitzer.  —  Han- 
gács (Com.  Borsod). 

Scìienk,  Jakob,  erst.  Assistent  d.  Ung.  Ornith. 
Centrale.  —  Budapest. 

Szenes,  Joseph,  kön.  ung.  Forstrath  und  Sec- 
tionsleiter  im  kön.  ung.  Ackerbauministe- 
rium. —  Budapest. 

Frau  Joseph  Szeiies.  —  Budapest. 

Szldvy,  Cornel,  stud,  juris.  —  Újvidék. 

Tarján,  Tibor,  stud,  juris.  —  Békés-Csaba. 

Teleki,  Eugen,  Graf.  —  Nagy-Somkut  (Com. 
Szatmár). 

Teleki,  Paul,  Gr.  —  Pribékfalva  (Com.  Szatmár). 

Dr.  Tragor,  Ignaz,  Advocat,  kön.  Notars-Substi- 
tut.  —  Vácz  (Com.  Pest). 

Zlinszhy,  Ludwig  von.  Secretar  des  Telephon- 
netzes in  Budapest. 

Otto  Herman,  Chef  der  Ung.  Ornith.  Centrale 
begrüsst  die  Versammlung,  dankt  für  das  zahl- 
reiche Erscheinen,  und  eröffnet  als  Alterspräsi- 
dent die  Sitzung. 

1.  Alterspräsident  fordert  die  Versammlung 
auf  sich  zu  constituiren,  und  macht  den  Antrag, 
zum  Ehrenpräsidenten  Herrn  Hofrath  Constan- 
tin Hörmann  und  zum  Vorsitzenden  Herrn  Prof. 
Dr.  Rudolf  Blasius  (Braunschweig)  zu  wählen. 

Die  Versammlung  wählt  einstimmig  Herrn 
Hofrath  Constantin  Hörmann  zum  Ehrenpräsi- 
denten und  Herrn  Prof.  Dr.  Rudolf  Blasius 
zum  Vorsitzenden. 

Herr  Dr.  Rudolf  Blasius  nimmt  die  Präsi- 
dentenstelle an,  und  dankt  der  Versammlung 
für  das  Vertrauen,  mit  welchen  sie  ihn  beehrte. 


389 


2.  Az  elnök  ajánlatára  meg\-ála8ztattak  ez- 
után: alelnökökké:  Herman  Ottó,  Liburnaui 
dr.  Lorenz  Lajos,  Brusina  Spiridion,  dr.  Arri- 
GONi  Degli  Oddi  Ett.,  és  Reiser  Otmár  ; 

jeiiiizôkkr:  Öapek  Yenczel,  Godez  Antal, 
Knotkk  János,  Pungur  Gyula,  Schenk  Jakab 
urak. 

HöRjiANN  Constantin  udvari  tanácsos  üd- 
vözli a  iiu'gjelenteket  a  bosznia-herczegovinai 
koniüiny  nevében  és  sikeres  működést  kíván  a 
gyűlésnek. 

3.  Az  elnök  értesiti  a  gyűlést  arról,  hogy  a 
gráczi  madárvédő  egyesülettől  üdvözlő  távirat, 
Schmidhoffeni  Tschusi Viktor  lovagtól  pedig  üd- 
vözlő levél  érkezett,  mely  utóbbi  fel  is  olvasta- 
tott ;  jelenti  továbbá,  hogy  a  kir.  magy.  Termé- 
szettudományi Társulat  Herman  Ottó  és  Chernél 
István  urak  által  képviselteti  magát  ezen  a  gj'ü- 
lésen. 

Tudomásul  vétetik. 

4.  Elnök  jelenti,  hogy  a  gyűlés  elé  a  következő 
nyomtatványok  vannak  terjesztve  : 

a)  A  madárvouulásról  positiv  alapon.  Irta  : 
Herman  Ottó. 

h)  Eeferátum  a  madárvonulás  megfigj'elésére. 
Irta  :  Hegyfoky  K\bos. 

c)  A  növényekkel  táplálkozó  madarak  hasznos 
vagy  káros  voltának  elbírálása  begytartalmak 
elemzése  alapján.  Irta  :  Thaisz  Lajos. 

d)  II  Schwalbe  11.  l'j  folyam,  I.  évf.  az  osztrák 
ornith.  Bizottságtól. 

e)  A  kakuk  tavaszi  vonulása  az  1897 — 98. 
években,  Capek  VENCZEL-től. 

f)  Die  Vogelwarte  von  Helgoland,  GAETKE-től, 
új  kiadás  dr.  Blasics  EuDOLF-tól,  I — II.  füzet. 

Il)  Ornithologisches  Jahrbuch,  Hchmidhoffeni 
Tschusi  Viktor  lovagtól,  I — V.  füzet. 

5.  Reiser  OtmjÍe,  múzeumi  őr  ambuláns  elő- 
adása a  rendkívül  gazdag  madárbőrgj'űjte- 
ményben. 

Az  elnök  úgy  a  bosznia-herczegovinai  kor- 
mánynak, mint  Reiser  OTHMÁR-nak,  a  gyűlés 
általános  helyeslése  mellett,  teljes  elismeréssel 
adózik,  hogy  ily  rövid  idő  alatt  oly  gazdag  gyűj- 
teményt tudtak  összehozni. 

6.  Herman  Ottó  a  kiállított  vonulási  térképek 
felhasználásával  «Feladatunk»   czímű  bevezető 


2.  Auf  Vorschlag  des  Herrn  Präsidenten 
wurden  gewählt  : 

Zu  Vicepräsidcnten  die  Herren  :  OttoHerm^vn, 
Dr.  Ludwig  Lorenz  v.  Liburnau,  Spiridion  Brü- 
siNA.  Dr.  Ett.  Arrigoni  Degli  Oddi,  Othmar 
Reiser  ; 

zu  Schriftführern  die  Herren  :  Wenzel  Öapek, 
Anton  Godez,  Johann  Knotek,  Julius  Püngue, 
Jakob  Schenk. 

Herr  Hofrath  Constantin  Hörmann  liegrüsst 
die  Versammlung  im  Namen  der  bosnisch-her- 
zegovinischen  Landesregierung,  und  wünscht 
ihrer  Bestrebung  l)esten  Erfolg. 

3.  Vorsitzender  zeigt  ein  Begrüssungstele- 
gramm  des  Bundes  für  Vogelschutz  in  Graz, 
und  ein  Begrüssungsschreiben  Herrn  Ritter 
Victor  v.  Tschusi's  zu  Schmidhoffen  vor,  welch 
letzteres  vorgelesen  wurde,  und  meldet,  dass 
die  königl.  ungarische  Gesellschaft  für  Natur- 
wissenschaft Herrn  Otto  Herjun  und  Herrn 
Stephan  Chernél  v.  Chernelháza  zu  ihren  Ver- 
tretern auf  dieser  Versammlung  erwählte. 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

4.  Vorsitzender  meldet,  dass  der  Versamm- 
lung  folgende  Drucksachen  vorgelegt  wurden  : 

It)  üeber  den  Vogelzug  auf  positiver  Grund- 
lage von  Otto  Herman. 

b)  Referat  über  die  Beobachtung  des  Vogel- 
zuges von  Jakob  Hegtfokt. 

c)  Kritische  Bestimmung  über  Nützlichkeit 
oder  Schädlichkeit  der  pflanzenfressenden  Vögel 
von  Ludwig  Thaisz. 

d)  Schwalbe,  Neue  Folge,  Jahrg.  I.  vom  österr. 
ornith.  Comité. 

e)  per  Frühlingszug  des  Kukuks  in  den 
Jahren  1897 — 98.  von  Wenzel  Capek. 

f)  Die  Vogelwarte  von  Helgoland  v.  Gaetke, 
neu  herausgegeben  von  Dr.  Rudolf  Blasius, 
I— n.  Lief. 

fl)  Ornithologisches  Jahrbuch  von  Ritter  Vic- 
tor V.  Tschusi  zu  Schmidhoffen,  Heft  I — V. 

5.  Ambulanter  Vortrag  des  Herrn  Custos 
Othmar  Reiser,  in  der  überaus  reichhaltigen 
Vogelbalgsammlung. 

Vorsitzender  zollt  der  bosn.-herzeg.  Landes- 
regierung und  Herrn  Othmar  Reiser  volle  An- 
erkennung über  die  in  so  kurzer  Zeit  zusammen- 
gebrachte reichhaltige  und  musterhafte  Samm- 
lung, was  von  der  Versammlung  mit  grossem 
Beifall  empfangen  wird. 

6.  Otto  Herman  hält  mit  Hinweis  auf  die 
ausgestellten  Zugskarten  seinen  «  Unsere  Auf- 


előadását  az  aviphípnologiáról.  s  a  maclárvonii- 
lás  megfigyelésére  és  az  adatok  feldolgozására 
ajánlja  a  Magy.  Ornith.  Központ  módszerét. 
Ezen  előadásával  kapcsolatban  indítványozza: 
Küldessék  ki  egy  specialis  bizottság,  mely  a 
madárvonulás  megfigyelésében  és  az  adatok  fel- 
dolgozásában követendő  egységes  módszereket 
megállapítsa. 

A  gyűlés  egyhangúlag  elfogadván  az  indít- 
ványt, a  speciális  bizottságba  beválasztatnak: 
Herman  Ottó,  dr.  Liburnaui  Lorenz  Lajos, 
Reiser  Otjiáb,  Hegtfokt  Kabos,  Gyulai  Gaal 
Gaston,  Capek  Venczel,  Knotek  János.  A  ta- 
nácskozásokról való  jelentés  a  záró-ülésen  lesz 
előtérj  eszteendő. 

A  gyűlés  aztán  Herman  OrTÓ-nak  és  a  Magy. 
Ornith.  Központnak  teljes  elismeréssel  adózik 
az  eddig  elért  sikerekért. 

7.  Ezzel  az  előadással  kapcsolatban  elnök  úr 
megemlíti  abbeli,  reménylhetőleg  eredményes 
törekvéseit,  hogy  Spanyolországban  megfigyelő- 
ket szerezzen;  említi  továbbá,  hogy  Olasz- 
országban Giglioli  H.  Henrik  úr  fogja  magát  az 
ügynek  szentelni. 

Örvendetes  tudomásul  szolgál. 

8.  Főtisztelendő  Hegytoey  Kabos  referátuma 
az  aviphœnologiai  megfigyelésekről  meteoro- 
lógiai szempontból. 

A  gyűlés  az  aviphaenologiát  és  meteorológiát 
összekapcsoló,  alapos  előadást  helyesléssel  veszi 
tudomásul. 

9.  Herman  Ottó  a  gyűlés  tagjainak  különös 
figyelmébe  ajánlja  a  Czettel-félc  müwtézettől 
kiállított  madárképeket. 

Tudomásul  vétetik. 

10.  Elnök  úr  a  Gaetke  :  «Die  Vogelwarte  Hel- 
golands» új  kiadásban  megjelenő  munkájának 
I — II.  füzetét  ajánlja  a  tagok  figyelmébe. 

Tudomásul  vétetik. 
Elnök  úr  az  ülést  bezárja. 
Blasius  Rudolf,  Schenk  Jakab, 

elnök.  jegyző. 


gäbe»  betitelten  einleitenden  Vortrag  über  dii' 
Aviphänologie,  und  empfiehlt  bezüglich  der 
Beobachtung  und  Bearbeitung  des  Vogelzuges 
die  Methode  der  Ung.  Ornith.  Centrale.  Im  An- 
schlüsse an  diesen  Vortrag  stellt  Herr  Otto 
Herman  den  Antrag  zur  Feststellung  einer  ein- 
heitlichen ]\Iethode  in  Sachen  der  Beobachtung 
und  Bearbeitung  des  Vogelzuges,  ein  specielles 
Comité  zu  entsenden. 

Die  Versammlung  nimmt  den  Antrag  ein- 
stimmig ein  ;  in  das  Spécial-Comité  werden 
entsendet  ;  Otto  Herman,  Dr.  Ludwig  Lorenz  v. 
Libumau,  Othmar  Eeiser,  Jakob  Hegyfoky. 
Gaston  von  Gaal  zu  Gyula,  Wenzel  Capek. 
Johann  Knotek.  Die  Meldung  wird  auf  der 
Schlussversammlung  vorgelegt  werden. 

Die  Versammlung  spricht  dann  Otto  Herman 
und  der  Ungarischen  Ornithologischen  Centrale 
ihre  volle  Anerkennung  für  die  bisherigen  er- 
folgreichen Bestrebungen  aus. 

7.  Im  Anschlüsse  an  diesen  Vortrag  erwähnt 
Herr  Präsident  seine  hoffentlich  von  Erfolg  be- 
lohnt werdenden  Bemühungen,  in  Spanien  Be- 
obachter zu  erhalten  ;  theilt  ausserdem  der  Ver- 
sammlung mit,  dass  in  Italien  HeiT  Enrico 
Giglioli  sich  der  Sache  annehmen  wii-d. 

Dient  zu  erfreulicher  Kenntniss. 

8.  Referat  seiner  Hochwürden  Herrn  Jakob 
Hegtfoky  über  aviphänologische  Beobachtun- 
gen vom  meteorologischen  Standpunkte  aus 
betrachtet. 

Die  Versammlung  nimmt  den  gründlichen, 
Aviphänologie  und  Meteorologie  verbindenden 
Vortrag  mit  Zustimmung  zur  Kenntniss. 

9.  Herr  Otto  Herman  empfiehlt  die  von  der 
Czettel'schen  Kunstanstalt  ausgestellten  Vogel- 
bilder der  Aufmerksamkeit  der  Mitglieder. 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

10.  Herr  Präsident  empfiehlt  die  I — U.  Liefe- 
i'ung  des  in  neuer  Auflage  erscheinenden  Werkes 
von  Gaetke,  «Die  Vogelwarte  von  Helgoland». 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

Die  Sitzung  wird  geschlossen. 

Rudolf  Blasius,  Jakob  Schenk, 

Präsident.  Sohriftföhrer. 


II.  ülés. 
Szept.  26-án  délután  .S  órakor. 

Elnök:  dr.  Blasius  Rudolf;  megnyitja  az 
ülést. 

11.  Elnök  bemutatja  dr.  Finsch  Ottó  (Leyden) 
üdvözlő  táviratát  ésHEGTFOKYlÍABos-nak  «A  füsti 
fecske  megérkezése  és  az  időjárás »-i"ól  szóló 
kéziratát. 

Tudomá.sul  szolgál. 

12.  Dr.  Liburnaui  Lorenz  Lajos  a  kiállított 
vonulási  térképek  felhasználásával,  az  újonnan 
felállított  osztrák  hálózat  eddigi  tevékenységét 
ismerteti  és  bemutatja  az  új  u Schwalbe»  első 
kötetét,  melyet  részletesen  ismertet. 

Az  előadás  örvendetes  tudomásul  szolgál. 
A  gyűlés  a  jövő  munkálatokhoz  is  legjobb  sikert 
kíván. 

13.  (iyulai  (taal  Gaston  a  kiállított  vonulási 
térképekre  való  utalással,  előadást  tart  a  füsti 
fecske  1 898  tavaszi  vonulásának  nagy  megfigye- 
léséről Mag>'arországon.  A  feldolgozás  eredmé- 
nyeit részletesen  ismerteti. 

Felolvasónak  a  gyűlés  eme  tudományos  buz- 
galomról tanúskodó  előadásért  teljes  elismerés- 
sel adózik. 

14.  Elnök  úr  indítványozza,  hogy  Schenk 
jAKAB-nak  még  a  napirendre  tartozó  előadása  a 
következő  ülésre  maradjon. 

A  gyűlés  szavazattöbbséggel  elfogadja  az  in- 
dítványt. 

15.  Elnök  úr  indítványozza,  hogy  a  még  el- 
intézésre váró  anyag  nagy  mennyiségére  való 
tekintetből,  egy-egy  előadás  maximalis  ideje  egy 
fél  órában  állapíttassék  meg. 

Elfogadtatik. 

16.  Elnök  úr  indítványozza,  hogy  a  legköze- 
lebbi ülés  V2O  órakor  kezdessék  meg. 

Elfogadtatik. 

17.  Elnök  úr  jelenti,  hogy  a  Magyar  Nemzeti 
Múzeum  képviseletében  Sz-vlat  Ijoíe.  min.  ta- 
nácsos jelent  meg  a  gj'ülésen. 

Tudomásul  vétetik. 

Elnök  úr  felszólítja  a  tagokat,  hogy  egy  cso- 
portfénykép felvétele  czéljából  gyülekezzenek  a 
tanácsház  elé. 

Az  ülés  bezáratott. 

Schenk  Jakab, 

jegyző. 


Blasius  Rudolf, 

elnök. 


II.  Sitzung. 
SH.  Septen)l)er  Nachmittaf;  3  Uhr. 

Vorsitzender  :  Dr.  Rudolf  Blasius  eröffnet 
die  Sit/.ung. 

1  I.Vorlegung  eines  Begrüssungstelegrammes 
von  Dr.  Otto  Finsch  aus  Leyden,  ferner  des 
Werkes  von  Jakob  Hegtfokt  :  «Die  Ankunft 
der  Rauchschwalbe  und  die  Witterung«. 

Dient  zur  Kenntniss. 

1 2.  Dr.  Ludwig  Lorenz  v.  Liburnau  berichtet 
mit  Benützung  der  ausgestellten  Zugskarten 
über  die  bisherige  Thätigkeit  des  neu  eingerich- 
teten österr.  ornithologischen  Comités  und  legt 
den  L  Band  der  neuen  "Schwalbe»  vor,  dessen 
Inhalt  er  ausführlich  erörtert. 

Der  Vortrag  wird  zur  erfreulichen  Kenntniss 
genommen.  Die  Versammlung  wünscht  den 
künftigen  Bestrebungen  besten  Ei-folg. 

13.  Herr  Gaston  v.  Gaal  zu  Gyula  hält  mit 
Hinweis  auf  die  ausgestellten  Zugskarten  einen 
Vortrag  über  die  grosse  Beobachtung  der  Rauch- 
schwalbe im  Frühjahre  1898  in  Ungarn.  Die 
Resultate  der  Bearbeitung  werden  eingehend 
besprochen. 

Die  Versammlung  zollt  dem  von  wissenschaft- 
lichem Eifer  zeugenden  Vortrag  volle  Anerken- 
nung. 

1 4.  Vorsitzender  beantragt  den  noch  zur  Tages- 
ordnung gehörenden  Vortrag  Jakob  Schenk's 
auf  den  folgenden  Tag  zu  verschieben. 

Die  Versammlung  nimmt  den  Antrag  mit 
Stimmenmehrheit  an. 

15.  Vorsitzender  beantragt,  dass  wegen  der 
Häufung  des  zu  erledigenden  Materiales,  die 
Maximalzeit  eines  Vortrages  für  eine  halbe 
Stunde  bestimmt  werde. 

Wird  angenommen. 

16.  Vorsitzender  beantragt,  dass  die  folgende 
Sitzung  um  halb  neun  Uhr  vormittags  begonnen 
werde.  —  Wird  angenommen. 

17.  Vorsitzender  theilt  mit,  dass  als  Vertreter 
des  Ungarischen  Nationalmuseums  Herr  Minis- 
terialrath  Embrice  v.  Szalay  erschienen  ist. 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

Vorsitzender  fordert  die  Mitglieder  zu  einer 
Versammlimg  vor  dem  Rathhause,  behufs  der 
Aufnahme  eines  Gesammtbildes  der  Theil- 
nehmer  auf. 

Die  Sitzung  wird  geschlossen. 

Rudolf  Blasius,  Jakob  Schenk, 


III.  ülés. 

Szept.  '27-én  délelőtt  '/iì9  órakor. 

Elnök  :  di-.  Blasius  Eudoi.f. 

Jeg>zők :  Capek  Yenczel,  Godez  Antal,  Kno- 
TEK  János,  Pungur  Gyula,  Schenk  Jakab. 

Jelen  vannak  :  A  tagok  legnagyobb  része  és 
sok  vendéghölgyek  és  urak. 

Elnök  megnyitja  a  gyűlést  és  bemutatja: 

18.  Dr.  PARROT-nak,  a  müncheni  ornithologiai 
egyesület  elnökének  üdvözlő  táviratát. 

Tudomásul  vétetik. 

19.  A  szejjt.  26-iki  ülések  jegyzőkönyvei  fel- 
olvastatnak. 

Megjegyzés  nélkül  hitelesíttetnek. 


20.  Chernelházi  Chernél  István  úr 
(lA  madarak  hasznos  és  káros  voltának  positiv 
alapon  való  megállapítása i)-ról,  a  kiállított  gaz- 
dag begy-  és  gyomortartalom-gjaijtemény  be- 
mutatásával. Elnök  Chernél  úr  előadását  vita 
alá  bocsátja  ;  senki  se  jelentkezvén  hozzászó- 
lásra, elnök  úr  igen  elismerőleg  nyilatkozott  az 
ornithologia  emez  ágának  a  jelentőségéről,  a 
mennyiben  a  gazdának  és  erdésznek  igen  hasz- 
nos tanulságokat  adhat,  a  melyek  alapján  a 
kormányok  részéről  is  több  támogatást  lehet 
remélni. 

A  gyűlés  úgy  Chernél  úr  tartalmas  előadását, 
mint  elnök  úr  nyilatkozatait  általános  helyes- 
léssel fogadja. 

21.  Knotek  -János  úr  előadása:  Jelentés  a 
bosznia-herczegovinai  ornithologiai  központ  ed- 
digi munkálkodásáról. 

A  gyűlés  a  három  hálózat  között  legfiatalabb- 
nak  a  jövőben  is  sikeres  működést  kíván. 

22.  Dr.  Nitsche  H.  tanár  úr  (Tharandt)  sza- 
bad előadást  tart  a  szürke  gém  elterjedéséről 
Szászországban.  Elnök  úr  a  gj'űlés  nevében  kö- 
szönetet mond  és  óhajtandónak  tartja,  hogy 
más  fajokról  is  készüljenek  ilynemű  feldolgo- 


A  gyűlt 
vait. 


helyesléssel  fogadja  elnök  úr  sza- 


23.  Elnök  úr  kérdést  intéz  a  gyűléshez  :  váj- 
jon megengedi-e  Karlinsky  úrnak  időközben 
bejelentett  előadását  itt  közbeszúrni. 

Megengedtetik. 


III.  Sitzung. 
27.  September  vormittags  halb  neun  Uhr. 

Vorsitzender:  Dr.  Rudow  Blasius. 

Schriftführer  :  Wenzel  Capek,  Anton  Godez. 
Johann  Knotek,  Julius  Pungur,  .Jakob  Schenk. 

Anwesend  sind  :  der  grösste  Theil  der  Mitglie- 
der, und  viele  Gäste,  Damen  ebenso  wie  Herren. 

Vorsitzender  eröffnet  die  Sitzung  und  legt  : 

18.  ein  Begrüssungstelegi-amm  Herrn  Dr. 
Parrot's,  Vorsitzender  des  ornitbologischen 
Vereines  in  München,  vor. 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

19.  Das  Protocoll  der  Sitzungen  vom  2().  Sep- 
tember wird  vorgelesen. 

Wird  ohne  Bemerkung  genehmigt. 

20.  Vortrag  des  Herrn  Stephan  Chernel's 
von  Chernelháza  :  üeber  Nützlichkeit  und  Schäd- 
lichkeit der  Vögel  auf  positiver  Grundlage,  mit 
Hinweis  auf  die  ausgestellte,  sehr  reichhaltige 
Sammlung  von  Rropf-  und  Mageninhalten.  Vor- 
sitzender stellt  den  Vortrag  Herrn  Chernel's  zur 
Discussion  ;  nachdem  sich  Niemand  zum  W'orte 
meldete,  äusserte  sich  Vorsitzender  sehr  an- 
erkennend über  die  Bedeutung  dieses  Zweiges 
der  Ornithologie,  indem  derselbe  der  Land- 
und  Forstwirthschaft  nützliche  Eesultate  bieten 
kann,  und  eben  aus  diesem  Grunde  die  Eegie- 
rangen  zu  grösseren  Unterstützungen  veran- 
lassen könnte. 

Die  Versammlung  nimmt  sowohl  den  inhalt- 
reichen Vortrag  Herrn  v.  Chernel's,  als  auch 
die  Aeusserungen  des  Herrn  Vorsitzenden  mit 
grossem  Beifall  an. 

21.  Vortrag  Herrn  Johann  Knotek's:  Bericht 
über  die  Thätigkeit  der  bosnisch-herzegovini- 
schen  ornitbologischen  Centrale. 

Die  Versammlung  wünscht  dem  jüng.sten  der  3 
Beobachtungsnetze  auch  fernerhin  besten  Erfolg. 

22.  Herr  Prof.  Dr.  Nitsche  (Tharandt)  hält 
einen  freien  Vortrag  über  die  Verbreitung  des 
Fischreihers  im  Kgr.  Sachsen.  Herr  Präsident 
spricht  seinen  Dank  aus,  und  äussert  den 
W^msch,  dass  ähnliche  Bearbeitungen  auch 
über  andere  Arten  gemacht  werden  mögen. 

Wird  von  der  Versammlung  mit  Beifall  an- 
genommen. 

23.  Anfrage  des  Herrn  Vorsitzenden,  ob  die 
Versammlung  geneigt  sei,  den  mittlerweile  an- 
gemeldeten Vortrag  Herrn  Karlinsky's  hier 
einzuschalten. 

W' ird  bewilligt. 


:!9:í 


2i:  K.\ul[nsk'y  Justin  úr  szabad  előadása  :  A 
fekete  és  fehér  gólyának  északi  Boszniában  való 
fészkeléséröl,  kilencz  évi  megfigyelés  alapján. 
Elnök  úr  ilynemű  feldolgozásoknál  forrásmünek 
MATscure  Pál  mnnkáját  ajánlja  és  óhajtandóuak 
tartja,  hogy  a  bemntiitofthoz  hasonló  földi-ajzi 
elterjedési  térképek  más  fajokríil  is  készíttes- 
senek. 

Helvesléssel  fogadtatik. 


25.  8cHK.\K  Jaka«  előadása  :  Jelentés  a  kakuk- 
vouulás  feldolgozásának  jelenlegi  stádiumáról, 
a  kiállított  mintaadatgyüjtemény  ismertetésével. 


Az  elnök  a  Magyar  Ornith.  Központ  kívána- 
tára felszólitja  a  tagokat,  hogj^  az  eddigelé  ren- 
delkezésükre álló  anyagot  a  kakuk  vonulásáról 
küldjék  be  a  Magyar  Ornith.  Központhoz,  hogy 
ez  a  feldolgozásban  felhasználhassa. 


A  gyűlés  ennek  értelmében  ajánlja  a  tagok- 
nak, hogy  minél  gazdagabb  anyagot  adjanak  a 
Magyar  Ornith.  Központ  részére. 


26.  Talsky  József  tanár  úr  szabad  előadást 
tart  a  dankasirály  (Larus  ridibundus)  egy  nagy 
fészektelepéröl  Chropin  mellett.Morvaországban, 
és  a  gyűlésnek  bemutatja  a  fészektelej)  fény- 
képét, melyet  a  bosznia-herczegovinai  országos 
múzeumnak  ad  át.  Előadó  különös  súlyt  fektet 
arra  a  jelenségre,  hogy  a  sirályok  mindjárt  a 
költés  elvégzése  után  eltávoznak  a  teleptől; 
valószínűleg  a  tengerre  mennek,  de  hogy  vájjon 
északra-e  vagy  délre,  azt  nem  tudta  megálla- 
pítani és  előa<lásával  kapcsolatosan  arra  kéri  a 
gyűlés  tagjait,  hogy  erre  vonatkozó  tapasztala- 
taikat közöljék.  Élénk  vita  támad,  a  melyben 
Reiser  Otmáe  hasonló  megfigj^elést  említ  a 
Laims  meìaiiocepìialus-ról.  Chernél  István 
a  velenczei  tavon  "  szerzett  tapasztalatai  alap- 
ján Talskt  megfigyelését  nemcsak  a  ÍMnis 
ridibutidus-ra,  h&nem  a  Pödici'j)s  iii<ii'lciillis-rd 
nézve  is  igaznak  találta. 

Minthogj'  hosszabb  vita  után  sem  sikerült 
teljesen  megvilágosítani  a  felvetett  kérdést,  el- 
nök úr  ajánlja  ennek  további  behatóbb  tanul- 

AiiuUa.  VI. 


24.  Freier  ^■ortrag  Herrn  Karlinsky's  über 
die  Nistpliitze  des  schwarzen  und  weissen  Stor- 
ches im  nördlichen  Bosnien  auf  Gmnd  von 
neimjährigen  Beobachtungen.  Vorsitzender  em- 
pfiehlt für  derartige  Bearbeitungen  das  Werk 
Paul  Matschie's,  und  hält  es  für  wünschens- 
werth,  dass  solche  geographische  Verbreitungs- 
karten fürjedé  Art  ausgeführt  werden. 

Wird  beifällig  angenommen. 

25.  Vortrag  des  Herrn  Jakob  Schenk  :  Pioferat 
über  den  derzeitigen  Stand  der  Bearbeitung  des 
Kukukszuges,  mit  Hinweis  auf  die  ausgestellte 
Musterdatensammlung. 

Vorsitzender  fordert  im  Anschluss  an  diesen 
Vortrag  auf  Wunsch  der  Ungarischen  Ornitho- 
logischen  Centrale  die  Mitglieder  der  Versamm- 
lung auf,  das  Ihnen  bisher  zur  Verfügung  ste- 
hende und  künftig  zu  sammelnde  Materiale 
über  den  Knkukszug  der  Ungarischen  Ornitho- 
logischen  Centrale  behufs  Bearbeitung  gütigst 
einsenden  zu  wollen. 

Die  Versammlung  empfiehlt  den  Mitgliedern 
im  Interesse  der  Wissenschaft  ein  möglichst 
reiches  Materiale  an  die  Ungarische  Ornitholo- 
gische  Centrale  einzusenden. 

26.  Herr  Prof.  Joseph  Talsky  hält  einen  freien 
Vortrag  über  eine  grosse  Brutkolonie  der  Lach- 
möve  (Larn.t  ndibundns)  bei  Chropin  in  Mäh- 
ren, und  legt  der  Versammlung  von  dieser  Brut- 
kolonie eine  photographische  Aufnahme  vor, 
welche  er  dann  dem  bosnisch-lierzegovinischen 
Landesmnseum  übergiebt.  Vortragender  legt 
besonderes  Gewicht  auf  die  Erscheinung,  dass 
sich  die  Möven  gleich  nach  Beendigung  des 
Brutgeschäftes  von  der  Kolonie  entfernen  ; 
wahrscheinlich  gehen  sie  an  das  Meer,  ob  aber 
nach  Süden  oder  nach  Norden,  konnte  er  nicht 
entscheiden,  und  fordert  im  Anschluss  an  sei- 
nen Vortrag  die  Mitglieder  der  Versammlung 
auf,  ihre  diesbezüglichen  Erfahrungen  mitzu- 
theilen.  Es  entspinnt  sich  eine  lebhafte  Dis- 
cussion, in  welcher  Herr  Othmar  Beiser  eine 
ähnliche  Beobachtung  über  Larus  melannce- 
phalus  erwähnt.  Herr  Stephan  Chernél  von 
Chernelháza  fand,  auf  Grund  seiner  am  Velen- 
czeer  See  gemachten  Erfahrungen  die  Beobach- 
tung Herrn  Talsky's  nicht-  nur  für  Larus  mli- 
bundua,  sondern  auch  für  Podiceps  nigricoUis 
bestätigt. 

Nachdem  selbst  eine  längere  Discussion  keine 
völlige  Klärung  der  Frage  herbeiführte,    em- 
pfiehlt Herr  Vorsitzender  die  weitere  eingehende 
51 


B94 


mányozását  s  e  czólra  minden  érdeklőflönek 
szívesen  rendelkezésére  bocsátja  a  birtokában 
levő  gazdag  anyagot. 

A  gyűlés  köszönetét  fejezi  ki  elnök  úrnak  le- 
kötelező szívességéért  és  a  kérdés  beható  vizs- 
gálatát különösen  a  bárom  megfigyelő  hálózat- 
nak ajánlja. 

27.  Eluök  úr  a  következő  napirendet  ajánlja: 

a)  Szept.  27  délutánra  : 

2  óra   27    perczkor   kirándulás  Ilidzébe; 

3  órakor  tisztelgés  Kállay  BENJAMiNné 
Ö  Nagyméltóságánál  ;  fél  négy  órakor  ki- 
rándulás a  Bosna  forrásaihoz;  este  hét 
órakor  a  kormány  által  rendezett  disz- 
lakoma  az  ilidzei  fürdővendéglőben.  A  la- 
koma után  teaestély  KÁLLAYné  ő  nagymél- 


b)  Szept.  28-ára  : 

reggel  fél  nyolczkor  kirándulás  a  Skakavac- 
vízesésbez  és  a  Gypaeius  barhatiif:  fész- 
keinek megtekintése.  Délután  3  órakor 
visszatérés. 

c)  Szept.  29-ére  :  délelőtt  fél  kileucz  órakor 
záróülés. 

Elfogadtatik. 

28.  A  madárvonulás  megfigyelésében  és  az 
adatok  feldolgozásában  követendő  egységes  mód- 
szerek megállapítására  kiküldött  speciális  bi- 
zottság jelentésére  vonatkozólag  dr.  Liburnaui 
LoEENZ  Lajos  úr  azt  indítványozza,  hogy  ez  a 
záróülésen  tárgyalás  alá  bocsáttassék.  Herman 
Ottó  úr  ezzel  szemben  azt  indítványozza,  hogy 
a  gyűlés  ezt  a  jelentés  egyszerűen  tudomá- 
sul vegye  ;  elnök  úr  is  hasonlókéjjen  nyilat- 
kozott. 

A  gyűlés  azt  határozta,  hogy  a  referátumot 
nem  fogja  tárgyalni,  hanem  majd  egyszerűen 
tudomástól  veszi. 

29.  Herman  Ottó  úr  felemlíti,  hogy  Horvát- 
ország a  három  megfigyelő  hálózatban  eddig 
mint  hézag  szerepel,  és  ennek  lehető  megszün- 
tetése czéljából  a  záróülésre  egy  indítványt  je- 
lent be. 

Tudomásul  vétetik. 
Az  ülés  bezáratik. 

Schenk  Jakab, 

jegyző. 


Blasius  Rudolf, 

elnök. 


Untersuchung  derselben,  und  erklärt  sich  seiner- 
seits bereit,  sein  diesbezügliches  reiches  Mate- 
riale jedem  sich  Interessirenden  zur  Verfügung 
zu  stellen. 

Die  Versammlung  sjiricht  ilcin  Iloin  \'(ir- 
sitzenden  für  seine  verbinduude  IJireitwilligkeit 
ihren  Dank  aus,  und  empfiehlt  die  eingehende 
Untersuchung  der  Frage  besonders  den  di-ei  Be- 
obachtungsnetzen . 

27.  Herr  Vorsitzender  sclilägt  folgende  Tages- 
ordnungen vor: 

a)  Für  Nachmittag  des  27.  September  : 

2  Uhr  27  Min.  Ausflug  nach  Ilidze  ;  um 

3  Uhr  Aufwartung  bei  Ihrer  Excellenz  der 
Frau  Benjamin  v.  Kállay  ;  um  halb  vier  Uhr 
Ausflug  zu  den  Bosnaquellen  :  um  7  f'br 
abends  von  der  Landesregierung  veran- 
staltetes  Festdiner  im  Currestaurant  Ilidze. 
Nach  dem  Festdiner  Thee  bei  Ihrer  Excel- 
lenz Frau  von  Kállay. 

h)  Für  den  28.  September  : 

Um  halb  acht  Uhr  Ausflug  zum  Skakavac- 
Wasserfalle  und  Besichtigung  des  Brut- 
platzes von  Gijpaëtus  barbatus  :  um  3  l'hr 
Rückkehr. 

(■)  Für  den  29.  September  : 

Vonnittag  halb  neun  Uhr  Schlussitzung. 

Werden  angenommen. 

28.  Hinsichtlich  des  in  der  Schlussitzung 
einzureichenden  Berichtes  von  dem  zur  Fest- 
stellung einer  einheitlichen  Methode  in  der  Be- 
obachtung und  Bearbeitung  des  Vogelzuges  ent- 
sandten specialen  Comité,  beantragt  Herr  Dr. 
Ludwig  Lorenz  von  Liburnau  dieses  Referat 
der  Versammlung  zur  Discussion  zu  stellen. 
Herr  Otto  Herman  spricht  sich  über  diesen  An- 
trag dahin  aus,  dass  die  Meldung  von  der  Ver- 
sammlung einfach  zur  Kenntniss  genommen 
werde,  welche  Meinung  auch  von  dem  Herrn 
Vorsitzenden  getheilt  wii-d.  —  Die  Versamm- 
lung beschloss  das  Referat  nicht  zum  Gegen- 
stand einer  Discussion  zu  machen,  sondern 
dasselbe  einfach  zur  Kenntniss  zu  nehmen. 

29.  Herr  Otto  Herm.\n  erwähnt  dann,  dass 
Croatien  in  den  drei  Beobachtungsnetzen  bis- 
her noch  als  eine  Lücke  erscheint,  und  wünscht 
in  der  Schlussitzung  zur  möglichen  Beseitigung 
derselben  einen  Antrag  machen  zu  dürfen. 

Wird  zur  Kenntniss  genommen. 

Die  Sitzung  wird  geschlossen. 

Rudolf  Blaaius,  Jakob  Scheid:, 

Präsident.  Scbi-iftfülirer. 


Értekezlet. 


Conferenz. 


Tartatott  a  Skakavac-vizeséshez  való  kirándulás  előtt, 
szabad  éj,'  alatt  Sarajevóban   1899  szept.  28-án  reggeli 


Elnök  :  dr.  Blasius  Rudolf. 

Jegj'ző  ez  alkalomra  Herman  Otï('). 

30.  Blasius  elnök  constatálja,  liogy  a  taj^ok 
elegendő  számmal  vannak  jelen  és  felemlíti, 
hogy  sokfelől  felhangzott  az  a  kívánság,  hogy  a 
záróülés  ne  holnaj),  szept.  29-én,  hanem  már 
ma,  a  Skakaváctol  visszajövet  után  azonnal  tar- 
tassák meg,  minthogj'  sok  tag  már  holnap  reg- 
gel korán  el  akar  utazni,  a  többiek  pedig  elő- 
készületekkel lesznek  elfoglalva. 

Szavazattöbbséggel,  de  vita  nélkül  elfogad- 
tatik. 

Ez  után  indultak  a  Skakaváehoz. 


Rudolf  Blasius, 

elnök. 


IV.  Ülés. 


Tartatott  az  egyesületi  házban, 
7  órakor. 


Hennán  Ottó, 

alelnök 
értekezletí  jegyző. 


szept.  28-án  esti 


Elnök  :  dr.  Blasius  Piüdolf. 

Jegyző  :  Pungur  Gyula. 

Elnök  úr  előrelmcsátván,  hogy  a  záróülés  a 
tagoknak  holnap  Mostarba  leendő  elutazása 
miatt,  általános  kívánságra,  mára,  esti  7  órára 
tüzetett  ki, 

az  ülést  megnyitja. 

31.  A  jegj'zö  felolvassa  a  tegnapi  ülés  jegyző- 
könyvét. 

Megjegyzés  nélkül  hitelesíttetik. 

32.  Herman  Ottó  beterjeszti  a  speciális  bi- 
zottság elaboratumát  azzal  a  megjegyzéssel, 
hogy  a  három  megfigyelő  hálózat  leghivatottabb 
elemei  teljes  megegj'ezésre  jutottak  az  egységes 
módszerek  tekintetében,  a  minél  fogva  ki  lehet 
jelenteni,  hogi/  a  sarajcvói  oniitìiolor/iaì  gi/ű- 
lés  főczélja  el  van  érve.  Az  erre  vonatkozó  elabo- 
ratumot,  minthogy  a  három  megfigyelő  hálózat 
belső  ügyét  képezi,  nem  lehet  a  záró  ülésen  tár- 
gyalás alá  bocsátani  ;  ez  azonban  korántsem 
jelenti  azt,  hogy  a  nyilvánosság  elől  elvonatik. 
Biztosítva  van  ugyanis  egy  Compte-rendu  ki- 


Gehalten  vor  dem  Aufbruch  zum  Skakavac-Palle  am 

Sammelplatz   unter   freiem    Himmel  in   Sarajevo  am 

28.  September  1899,  Früh  7  Uhr. 

Vorsitzender  :  Dr.  Rudolf  Blasius. 

Hchriftführer  :  ad  hoc  Otto  Heril\n. 

30.  Präsident  Blasius  constatirt,  dass  die 
Mitglieder  in  genügender  Anzahl  gegenwärtig 
sind,  und  führt  aus,  dass  vielfach  der  Wunsch 
ausgesprochen  wurde,  die  Schlusssitzung  solle 
statt  morgen,  den  29.  September,  sclion  heute 
nach  Eückkunft  vom  Skakavac  abgehalten  wer- 
den, da  viele  Mitglieder  schon  früh  morgens 
abreisen  wollen,  und  die  Uebrigen  mit  Vor- 
bereitungen beschäftigt  sein  werden. 

Ohne  Discussion,  jedoch  mit  Stimmenmehr- 
heit angenommen. 

Hierauf  erfolgte  der  Aufbruch  zum  Skakavac. 


Rudolf  Bl((s 

Präsident. 


Otto  Hennán, 


IV.  Sitzung. 

Gehalten    im   Vereinshause;    Beginn  7    Uhr   .\bends, 
am  28.  September  1899. 

V'orsitzender  :  Prof.  PiUdolf  Blasius. 

Schriftführer  :  JuLros  Pungur. 

Vorsitzender  erklärt,  dass  auf  allgemeinen 
Wunsch  die  Schlusssitzung  wegen  der  morgen 
stattfindenden  Abreise  der  Mitglieder  nach  Mos- 
tar für  heute  Abend  7  Uhr  anberaumt  wurde. 

Die  Sitzung  wird  eröffnet,  und  wird 

31.  das  Protocoll  der  gestrigen  Sitzung  ver- 
lesen. 

Wird  ohne  Bemerkung  authenticirt. 

32.  Herr  Otto  Herman  legt  das  Elaborat  des 
specialen  Comités  mit  dem  Beifügen  vor,  dass 
sich  die  berufensten  Faetoren  der  di-ei  Beobach- 
tungsnetze hinsichtlich  der  Einheit  im  Ver- 
fahren vollkommen  geeinigt  haben,  wodurch 
es  möglich  wird  auszusprechen,  dassder  Haupt- 
zweck der  Onntholofjen-Versanimlung  in 
Sarajevo  erreicht  ist.  Das  hierauf  bezügliche 
Elaborat  entzieht  sich  als  vollkommen  interne 
Angelegenheit  der  drei  Beobachtungsnetze  der 
Discussion  in  der  allgemeinen  Schlusssitzung, 
was  jedoch  nicht  bedeuten  will,  dass  es  der 
Öffentlichkeit  vorenthalten  werden  soll.  Die 
Hx;rausgabe  eines  Compte  rendu  dieser  Ver- 
öl* 


•.{96 


adása,*  a  melyben  ez  az  elaboratum  a  hozzátar- 
tozó szabályzattal  együtt  meg  fog  jelenni.  Szóló 
kéri  a  gyűlést,  hogy  ezt  a  jelentését  vegye  tudo- 
másul. 

Tudomásul  szolgál. 

33.  Herman  Ottó  a  következő  indítványt  ter- 
j  eszti  elő  : 

«Tekintettel  arra.  hogy  a  gyűlés  teljes  meg- 
győződést szerzett  magának  arra  nézve,  hogy 
tervszerűen  felállított  meghgyelő  hálózatok 
rendszeres  működése  által  megoldásra  lehet 
vezetni  az  aviphœnologia  nehéz  kérdéseit, 

tekintettel  továbbá  arra,  hogy  Magyarország, 
Ausztria,  Bosznia  és  Herczegovina  kiállított  tér- 
képeiből világosan  látható,  hogy  Horvátország 
egy.  még  betöltetlen  hézagot  alkot,  mely  min- 
den tekintetben  zavarólag  hat,  a  következteté- 
seket nemcsak  megnehezíti,  hanem  a  horvát 
terület  fontosságára  való  tekintettel  épen  he- 
lyességükben veszélyezteti  : 

A  gyűlés  abbeli  óhaját  fejezi  ki,  hogj'  a  hor- 
vát kormány  a  tényleg  fennálló  hézagot  egy 
olyan  megfigj"elő  hálózat  szervezésével  kegyes- 
kednék elenyésztetni,  a  milyen  a  fent  nevezett 
országokban  létezik  és  a  gyűlés  biztosan  reméli, 
hogy  a  kormány  ezt  a  szolgálatot  nem  fogja 
megtagadni  a  tudománytól. 

A  gyűlés  ezt  az  inditványt  elfogadja  és  kellő 
formában  a  magas  horvát  kormány  elé  fogja 
terjeszteni.» 

A  gyűlés  az  inditványt  egyhangú  helyesléssel 
elfogadja. 

34.  Elnök  úr  felolvassa  dr.  Lihurnaui  Lorenz 
Lajos  következő  indítványát  : 

«Dr.  Liburnaui  Lorenz  Lajos  kéri  a  sarajevói 
ornithologiai  gyűlést,  hogy  az  1900.  évi  párisi 
nemzetközi  ornithologiai  congressus  elé  a  kö- 
vetkező inditványt  terjeszsze  : 

<i\  n(  m/oflcozi  omith.  congressus,  illetőleg  a 
peiiiMiK  i!~  111  iiizetközi  orníth.  bízottság  érvé 
nyesit~r  Im  fnlyasat  abban  az  irányban,  hogy  : 

1.  A  madárvonulás  rendszeres  megíigyelé.se 
Ausztrián,  Magyarországon  és  Bosznia-Herczego- 
vinán  kívül  más  államokra  is   kiterjesztessék. 


Sammlung  ist  zugesichert*  und  hierin  wird  das 
Elaborat  nebst  dazu   gehörigem  Reglement  er- 
sditinen.  Redner  liittet  diesen  seinen  Bericht 
zur  Kenntniss  zu  nehmen. 
Dient  zur  Kenntniss. 

33.  Herr  Otto  Herman  liest  einen  Antrag  vor. 
wie  folgt  : 

«In  Aul)etracht  dessen,  dass  sich  die  Ver- 
sammlung die  vollste  Ueberzeugung  verschafft 
hat,  dass  durch  planmässiges  Wirken  von  ratio- 
nell angelegten  Beobachtungsnetzen  die  schwie- 
rigen Fragen  der  Aviphänologie  einer  Lösung 
entgegengeführt  werden  können, 

in  Anbetracht  ferner  dessen,  dass  laut  den 
vorgelegten  Karten  Ungarns,  Oesterreichs  und 
Bosniens  und  der  Herzegovina,  Croatien  eine 
unausgefüllte  Lücke  bildet,  welche  in  jeder  Be- 
ziehung störend  ist,  die  Schlüsse  nicht  nur  er- 
schwert, sondern  in  Anbetracht  der  Wichtigkeit 
des  croatischen  Gebietes  geradezu  in  ihrer  Rich- 

I  tigkeit  gefährdet  : 

I  Spricht  die  Versammlung  den  Wunsch  aus 
und  hegt  die  sichere  Hoffnung,  die  Regierung 
Croatiens  werde  sich  bewogen  finden,  die  be- 
stehende Lücke  durch  Installierung  eines  Omi- 
thologischen  Beobachtungsnetzes,  wie  dies  in 
den  ebengenannten  Ländern  schon  der  Fall  ist, 
auszufüllen  und  der  Wissenschaft  diesen  Dienst 
nicht  zu  versagen. 

Die  Versammlung  beschliesst  diesen  Antrag 
anzunehmen,  und  denselben  auf  ordnungs- 
mässigem  Wege  der  hohen  Regierung  von  Croa- 

j  tien  zu  unterbreiten.  <> 

Der  Antrag  wird  mit  Acclamation  einstimmig 
angenommen. 

34.  Vorsitzender  liest  den  Antrag  des  Herrn 
Dr.  Ludwig  Lorenz  von  Liburnau  vor.  wie 
folgt: 

Dr.  Ludwig  Lorenz  von  Liburnau  bittet  die 
in  Sarajevo  tagende  Versammlung  dem  1900  in 
Paris  stattfindendeni  internationalen  Ornitho- 
logen-Congresse  folgenden  Antrag  .stellen  zu 
wollen. 

«Der  internationale  Ornithologische  Congress, 
beziehungswei.se  das  Permanente  Internationale 
Ornithologische  Comité  mögen  ihren  Einfluss 
dahin  geltend  machen  : 

1.  Dass  auch  auf  andere  Länder,  ausser 
Oesterreich-Ungam  und  Bosnien-Herzegovina, 
die  systematischen  simultanen  Beobachtungen 


Ez,  fajdalom,  utólagosan 


Wurde  leider  nachträglich  sinriickgezogeii.     liril. 


397 


Törekedjék  arra,  hogy  bizonyos  meghatározott 
fajok  elterjedési  körének  lehetőleg  nagy  részén 
megfigyelő  állomások  létesüljenek.  Minden  egyes 
országnak  saját  dolga  volna  ez,  de  egységes  elvek 
szerint  kellene  eljárni,  miről  a  permanens  nem- 
zetközi ornith.  bizottságnak  kellene  gondos- 
kodnia. 


2.  Hogy  a  számításba  jöhető  országokban 
nyerhető  megfigyelőkön  kivül,  az  exponált  pon- 
tokon, különösen  Európa  déli  részein,  a  Föld- 
közi-tenger mellékén,  Észak-Afrika  egyes  pont- 
jain és  szigetein  még  szakom ithologusok  is 
figyeljenek,  a  kiket  külön  erre  a  czélra  kellene 
kiküldeni.  A  szükséges  segély  elnyerése  czéljából 
az  illető  államokhoz,  valamint  természettudomá- 
nyi társulatokhoz  és  akadémiákhoz  kell  for- 
dulni. A  mennyibeu  Európa  egyes  államaitól 
1 — 3  megfigyelő  küldetnék  ki,  ily  módon  könnyű 
szerrel  20- -40  állomást  lehetne  felállítani.  Ma- 
gától értetődik,  hogy  igen  kívánatos  volna,  ha 
e  megfigyelés  több  —  2 — 3  —  éven  át  folyta- 
tódnék, de  már  egy  évi  rendszeres  megfigyelés 
is  igen  értékes  anyagot  adhatna.« 


Herman  Ottó  úr  kér  most  szót  és  hang- 
súlyozza, hog}'  legalább  egy  fajra  nézve  kellene 
egy,  egész  Európára  kiterjedő  megfigyelést  léte- 
síteni, s  hogy  e  czélból  eszközöljön  ki  a  perma- 
nens nemzetközi  ornith.  bizottság  portómentes 
levelező-lapokat,  hasonlóakat  a  Magy.  Ornith. 
Központ  fecske-lapjaihoz.  A  megfigyelést  esetleg 
a  postai  vagy  vasúti  hálózat  segélyével  lehetne 
elvégezni.  Indítványozó  megjegj'zi,  hogy  —  szi- 
gorúan véve  —  ilynemű  munkálatok  képeznék 
a  permanens  nemzetközi  ornith.  bizottság  tulaj- 
donképeni  feladatát,  a  mennyiben  a  vonulás 
kérdése  csakis  nemzetközi  tevékenység  által 
oldható  meg.  Indítványozza,  hogy  ez  a  kérdés, 
mint  a  sarajevói  ornith.  gyűlés  határozata  ter- 
jesztessék elő  a  III.  nemzetközi  ornith.  con- 
gressuson. 


A  gA'űlés  úgy  dr.  Liburuaui   Lorenz  L.uos, 


über  den  Vogelzug  ausgedehnt  werden.  Es  soll 
getrachtet  werden,  die  Verbreitungskreise  ge- 
wisser Arten  möglichst  weit  mit  omithologi- 
schen  Beobachtungsstationen  zu  besetzen.  Es 
wäre  dies  von  den  einzelnen  Ländern  je  für 
sich  zii  besorgen,  jedoch  nach  einheitlichen 
Principien,  wofür  das  Permanente  Internatio- 
nale Ornithologische  Comité  zu  sorgen  hat. 

2.  Dass  ausser  den  in  Betracht  kommenden 
Gebieten  zu  gewinnenden  ansässigen  Beobach- 
tern auch  Fachornithologen  an  einzelnen  Punk- 
ten, ÍJésonders  des  Südens  von  Europa,  so  auch 
des  Mittelmeergebietes,  also  womöglich  auf 
Inseln  und  Punkten  der  Nordküste  von  Afrika, 
simultane  Beobachtungen  anstellen  und  daher 
an  solche  Stationen  besonders  entsendet  wer- 
den. Uebrigens  wäre  es  angezeigt  auch  im  Nor- 
den Europas  einige  Stationen  besonders  zu  be- 
setzen. Man  hätte  sich  diesbezüglich  an  die 
Regierungen  der  in  Betracht  kommenden  Län- 
der, sowie  an  wissenschaftliche  Vereine  und 
Akademien  um  Bewilligung  der  hierzu  erfor- 
derlichen Mittel  zu  wenden.  So  könnten,  indem 
von  den  einzelnen  Ländern  Europas  je  1 — 3 
Beobachter  entsendet  würden,  leicht  20 — 40 
Stationen  besetzt  werden.  Es  wäre  selbstver- 
ständlich erwünscht,  dass  dies  durch  einige, 
etwa  2  bis  3  Jahre  fortgesetzt  würde,  es  dürfte 
aber  auch  ein  Jahr  allein  bereits  ein  werthvolles 
Materiale  liefern,  n 

Herr  Otto  Herman  bittet  um  das  Wort  und 
betont,  dass  wenigstens  über  eine  Art  eine  all- 
gemeine, sich  auf  den  ganzen  Ei'dtheil  er- 
streckende Beobachtung  ausgeführt  werden 
möge,  dass  zu  diesem  Behufe  das  Perma- 
nente Internationale  Ornithologische  Comité  bei 
sämmtlichen  Regierungen  portofreie  Postkarten 
in  Form  jener  der  Ungarischen  Ornithologi- 
schen  Centrale  füi-  die  Rauchschwalbe  zu  er- 
wirken hätte,  und  dass  die  Beobachtung  viel- 
leicht mit  Hilfe  des  Eisenbahn-  oder  Postnetzes 
durchzuführen  wäre.  Antragsteller  bemerkt, 
dass  ähnliche  Maasnahmen  —  strenge  genom- 
men -  die  eigentliche  Aufgabe  eiues  perma- 
nenten internationalen  ornithologischeu  Comi- 
tés bilden,  weil  ja  die  Frage  des  Zuges  nur 
durch  internationale  Thätigkeit  lösbar  ist.  Er 
beantragt,  dass  diese  Angelegenheit  als  Be- 
schluss  der  Ornithologischen  Versammlung  in 
Sarajevo  demlll-ten  internationalen  ornitholo- 
gischen Congresse  vorzulegen  sei. 

Die  Versammlung  nimmt  sowohl  den  Antrag 


mint,  pedig  Herm.\n  Ottó  iuditványát  helyeslés- 
sel fogadja  el. 

:i5.  Elnök  úr  indítványozza,  hogy  a  záróülés 
jegyzőkönyve  —  minthogy  már  nem  mutatható 
be  —  hitelesítés  és  aláíratás  végett  küldessék 
meg  neki. 

A  gyűlés  elfogadja. 

30.  Elnök  Herman  Ottó  úrnak  adja  a  szót. 

Heejian  Ottó  úr  hangsúlyozza,  hogy  a  gyű- 
lés tudoraányos  része  el  van  intézve  ;  szívből 
fakadó  köszönetét  akarja  még  kifejezni  mind- 
azoknak, a  kik  az  összejövetel  létrehozásában 
segítségére  voltak,  mindenek  előtt  pedig  barát- 
jának, a  bécsi  CS.  és  k.  udvari  múzeum  őrének, 
dr.  Liburnaui  Lorenz  LAJOs-nak,  kivel  vállvetve 
minden  kitelhetőt  megtéve,  nevét  vetette  latba, 
hogy  a  tudománynak,  bárha  csak  csekély  szolgá- 
latot is  tehessen.  «Köszönetet  mondunk —  foly- 
tatá  —  a  megjelenteknek,  bogy  hívó  szavunkat 
követve,  eljöttek.  Köszönetet  mondunk  a  bosz- 
niai kormánynak  azért  a  messzemenő  előzé- 
kenységért-, mely  mindnyájunknak  feledhetet- 
lenné tette  ezt  a  gyűlést.» 

Említi  továbbá,  hogy  az  ornitbologiáért  alig 
tett  annyit  egy  kormány  is,  mint  a  magyar,  a  mi 
által  lehetségessé  vált  a  mezőgazdaság  követel- 
ményeinek is  eleget  tenni  és  a  tudománynak 
híveket,  ifjú  erőket  nevelni,  a  mi  nem  kicsibe 
veendő  dolog,  a  mennyiben  a  régi  generátiót  az 
újnak  legalább  is  pótolnia  kell. 

Kállat  Benjamin  államférfiúi  belátása  lehet- 
ségessé tette,  hogy  a  három  hálózat  az  egységes 
eljárás  következtében  szorosabban  csatlakozott 
egymáshoz. 

Annak  a  reményének  ad  kifejezést,  hogy  Hor- 
vátország, melyet  itt  Brusina  Spiridion  úr  kép- 
visel, szintén  hozzá  fog  járulni,  s  hogy  a  magas 
osztrák  kormány  is  indíttatva  fogja  magát  érezni 
több  támogatást  nyújtani.  A  nagyobb  segély  ki- 
eszközlése azonban  csak  másodsorban  függ  a 
kéréstől;  a  legerciliiK  ii\  imMi  kérelem  mindiga 
lankadatlan,  fáradhatatlan  tevékenység,  és  az 
ebből  következő  eredmény  ;  ez  ugyan  személyes 
áldozatokat  is  jelent,  a  melyek  elől  azonban  a 
komoly  férfiú  nem  fog  visszariadni.  Ez  különben 
mindenütt  így  van. 

Szóló  kijelenti,  hogy  a  jövőben  is  javaerejét 
annat  fogja  szentelni,  hogy  új  területeket  von- 


vou    Dr.    fjUDWKi  Lorenz  v.  Lilnirnau  wie  di'U- 
jenigeji  von  Otto  Heriun  mit  Acclamation  an. 

35.  Vorsitzender  schlägt  vor,  dass  das  Proto- 
coll  der  Schlusssitzung,  da  es  nicht  mehr  vor- 
gelegt werden  könne,  behufs  Authenticirung 
und  Unterschrift  ihm  zugesendet  werden  möge. 

Wird  angenommen. 

36.  Vorsitzender  ertheilt  Herrn  Otto  Heriun 
das  Schlusswort. 

Herr  Otto  Herman  betont,  dass  das  wissen- 
schaftliche Programm  erledigt,  sei  :  es  dränge 
ihn  aber  Allen,  die  am  Werke  mitgethan,  sei- 
nen wärmsten  Dank  auszusprechen,  vor  Allem 
aber,  seinem  Freunde,  Herrn  k.  u.  k.  Gustos  am 
Hofmuseum  in  Wien,  Dr.  Ludwig  Lorenz  von 
Liburnau,  mit  dem  er  Schulter  an  Schulter  den 
Namen,  sein  Bestes,  einsetzte  um  der  Wissen- 
schaft einen,  wenn  auch  bescheidenen,  Dienst 
leisten  zu  können.  «Wir  danken  den  Erschiene- 
nen —  setzte  er  fort  —  dass  Sie  unserem  Rufe 
gefolgt  sind.  Wir  danken  der  hohen  Landes- 
verwaltung für  ihr  weitgehendes  Entgegenkom- 
men, welches  in  unser  aller  Erinnerung  unver- 
gessen bleiben  wird.» 

Er  führt  aus,  dass  Ungarns  Eegierung  für  die 
Ornithologie  so  viel  gethan  hat,  wie  kaum  eine 
Andere  ;  dass  es  dadurch  ermöglicht  wird,  ausser 
der  Wissenschaft  auch  den  Anforderungen  des 
praktischen  Lebens,  besonders  der  Landwii-th- 
schaft  i^(  reiht  zii  werden  und  ausserdem  dem 
Wissrnszwcioo  Jünger  zu  erziehen,  was  nicht 
zu  uutL:rscliätzen  ist,  weil  die  vergehende  alte 
Generation  durch  die  neue  zum  mindesten  er- 
setzt werden  muss. 

Durch  die  staatsmännische  Einsicht  Benjamin 
V.  Kállay's  sei  es  ermöglicht  worden,  dass  die 
drei  bestehenden  Beoliachtungsnetze  durch  Ein- 
heit im  Verfahren  enger  verknüpft  wurden. 

Er  spricht  die  Hoffnung  aus,  dass  Croatien, 
hier  durch  Prof.  Bbusina  Spiridion  repräsentirt, 
beitreten  werde  und  dass  sich  auch  die  hohe 
Regierung  Oesterreichs  bewogen  finden  wird, 
grössere  Mittel  zu  bewilligen.  Die  Erwirkung 
grösserer  Mittel  hänge  aber  nur  in  zweiter  Reihe 
vom  Bitten  ab  ;  die  erfolgreichste  Bitte  ist 
immer  die  unverdrossene,  rege  Thätigkeit,  und 
das  derselben  entspringende  Resultat  ;  das  be- 
deutet freilich  auch  persönliche  Opfer,  vor 
denen  aber  der  ernste  Mann  nicht  zurück- 
schrecken darf.  Dies  gielt  im  Allgemeinen. 

Redner  erklärt  auch  in  Zukunft  sein  Bestes 
einzusetzen,  neue  Gebiete  einbeziehen  und  dem 


399 


Jon  a  kutatás  körébe  s  hogy  e  nemes  fiulomány- 
ágnak  új  erőket  neveljen. 

Végezetül  szóló  különösen  a  tudomány  ama 
férfiainak  mond  köszönetet,  kik  a  messze-távol- 
ból  jöttek  ide,  hogy  tanúi  lehessenek  tevékeny- 
ségünknek ;  reméli,  hogy  jó  henyomásokkal  fog- 
nak hazatérni.  Mi  —  mondja  a  szónok  —  hálát 
és  hü  emlékezetet  biztosítunk  nekik. 

A  lelkes  beszédet  a  gj'űlés  viharos  tetszéssel 
fogadta. 

37.  Elnök  úr  veszi  át  a  szót.  0  is  a  befejezés- 
hez ért  8  csak  egy  rövid  összefoglalást  akar  adni 
a  gyűlés  eredményeiről.  Különösen  kiemeli  azt, 
hogy  a  három  hálózat  részéről  már  eddig  is 
elért  eredmények  alapján  tovább  lehet  haladni 
és  új  eredményeket  elérni.  Tömött  előadásban 
vázolja  az  ülések  lefolyását,  különösen  kiemelve 
a  Heg^tokt  s  még  inkább  a  Chernél  István 
előadását,  melynek  nemcsak  tudományos,  ha- 
nem gyakorlati  értéke  is  van  ;  megemlékezik 
továbbá  a  kiállított  térképekről,  nyomtatvá- 
nyokról, adat-  és  egyéb  gj-űjtemény ékről  ;  meg- 
emlékezik a  Magyarország  madarairól  szóló 
nagy  műhöz  tartozó  színes  madárképekről,  me- 
lyeket Heuman  Ottó  felügyelete  alatt  a  Czetlel- 
féle  müiiüi'zct  készített  Budapesten.  Megemlé- 
kezik a  sarajevói  múzeum  párját  ritkit<),  felsé- 
ges madárgyűjteményéről. 

Meleg  szavakkal  emlékezik  meg  azokról  a 
momentumokról,  a  melyek  az  itt  tartózkodást 
más  tekintetben  is  felejthetetlenné  tették,  a  kor- 
mány által  rendezett  fényes  bankettről  s  a 
Kállaij  fìnìjoìitinìié  0  Nagjméltóságánál  tör- 
tént fogadtatásról. 

Kiemeli  a  merészen  elhelyezett  Gypaëtus  fész- 
kektől körülvett  gyönyörű  Skakavac-vízeséshez 
történt  kirándulást,  megemlékezik  Herman  Ottó- 
nak  itt,  e  leírhatatlan  szépségű  táj  közepette 
tartott  gyújtó  szónoklatairól. 

Megemlékezik  a  tagok  csoportképéről  is,  a 
mely,  a  kivitel  gj'orsaságát  tekintve,  mindenen 
túltesz. 

Végezetre  köszönetet  mond  az  elnök  mind- 
azoknak, a  kik  a  gyűlés  előkészítésében  és  ke- 
resztülvitelében közreműködtek  ;  első  sorban 
Herman  OxTÓ-nak,  Hörm.\n  Constantin  udvari 
tanácsosnak,  Reiser  Otmár  múzeumi  őrnek  és 
dr.  Liburnaui  Lorenz  LAJOS-nak,  továbbá  az 
alelnököknek  és  jegyzőknek,  és  mindazoknak,  a 
kik  a  gyűlésen  résztvettek. 


edlen  Wissenszweige  neue  Kräfte  zuführen  zu 
wollen. 

Schliesslicli  dankt  liedner  besonders  jenen 
Männern  der  Wissenschaft,  die  aus  weiter 
Ferne  herbeigeeilt  sind  um  Zeugen  unserer 
Thätigkeit  zu  sein  ;  er  hoffe  zuversichtlich,  dass 
Sie  mit  guten  Eindrücken  heimkehren.  Wif 
sichern  sagt  Redner  -     ihnen  Dank  und 

treue  Erinnerung. 

Die  begeisternde  Rede  wurde  mit  stürinisclieni 
Beifalle  aufgenommen. 

37.  Vorsitzender  ergreift  das  Wort.  Er  sei 
auch  zum  Bchlusse  gelangt  und  wolle  nur  ein 
kurzes  Resumé  entwickeln.  Er  hebt  besonders 
hervor,  dass  es  mit  Hilfe  der  von  allen  drei 
Beobachtungsnetzen  schon  jetzt  erlangten  Re- 
sultate gelingen  wird  fort  zu  schreiten  und  neue 
Resultate  zu  erzielen.  Er  entrollt  ein  gedrängtes 
Bild  des  Verlaufes  der  Sitzungen,  hebt  beson- 
ders den  Vortrag  Stephan  Chernel's  von  Cher- 
nelháza  und  Hegtfoky's  hervor,  da  der  erstere 
neben  wissenschaftlichem  auch  von  praktischem 
Wert  ist,  ferner  hebt  er  die  vorgelegten  Karten, 
Drucksachen,  Daten  und  sonstige  Sammlungen 
hervor  und  gedenkt  der  zum  grossen  ornitholo- 
gischen  Werk  Ungarns  gehörigen  farbigen  Vo- 
gelbilder, welche  die  Kunstansall  Czeltel  in 
Budapest  unter  Aufsicht  Otto  Herman's  aus- 
geführt hat.  Er  gedenkt  der  herrlichen  Vogel- 
balgsammlung des  Museums  zu  Sarajevo,  die 
ihres  Gleichen  sucht. 

Mit  warmen  Worten  gedenkt  er  auch  jener 
Momente,  welche  den  Aufenthalt  für  die  Mit- 
glieder unvergessüch  machten  ;  des  glänzenden 
Bankettes  der  Landesverw^altung,  des  Empfan- 
ges bei  Escellenz  Frau  von  Kállay. 

Er  hebt  den  Ausflug  an  den  Skakavac  mit 
seinem  einzig  herrlichen  Wasserfall  und  seinen 
kühn  situirten  G^'paëtushorsten  hervor,  gedenkt 
der  zündenden  Reden  Otto  Herman's  inmitten 
der  unbeschreiblich  schönen  Landschaft. 

Auch  derGruppenphotographie  der  Mitglieder 
gedenkt  er,  besonders  hinsichtlich  der  Schnel- 
ligkeit der  Ausführung,  die  Alles  überbietet. 

Schliesslich  sagt  Vorsitzender  I^ank  allen 
Jenen,  die  zur  Vorbereitung  und  Durchführung 
der  Versammlung  beigesteuert  haben,  in  erster 
Reihe  Otto  Herman,  Hofrat  Constantin  Hör- 
mann, Custos  Othmar  Reiser  und  Dr.  Ludwig 
Lorenz  v.  Liburnau,  ferner  allen  Vicepräsiden- 
ten,  den  Schriftführern  und  allen,  die  der  Ver- 
sammlung beiwohnten. 


A  beszédet  lelkesedéssel  és  tapssal   fogadta 
gyűlés. 


38.  Gr.  Berlepsch  kér  szót  és  ezeket  mondja: 
az  elnök  úr  záróbeszédében  már  mindenre 
kiterjeszkedett,  de  van  a  gyűlésnek  még  egy 
kötelessége  s  ez  a  hála  az  elnök  úr,  dr.  Blasius 
Rudolf  és  Herman  Ottó  alelnök  úr  iránt,  mert 
nekik  köszönhető  a  gyűlés  szép  és  eredményes 
lefolyása.  Meleg  szavakkal  tolmácsolja  a  gyűlés 
tagjainak  leghálásabb  elismerését. 

A  gyűlés  Berlepsch  gróf  szavait  helyeslés- 
sel fogadja  és  egyhangúlag  elhatározza  azoknak 
jegyzőkönyvbe  vételét. 


39.  HÖRMANN  Constantin,  udvari  tanácsos  úr 
veszi  azután  át  a  szót  és  köszönetet  mond 
azokért  a  tanulságos  napokért,  a  melyeket  ő  és 
társai  élveztek  és  szivükben  megfognak  tartani. 
Szóló  biztosítja  a  gyűlést,  hogy  mindnyájan  szí- 
vesen tettek  volna  még  többet  és  viszontlátást 
kíván  Boszniában. 

Elnök  úr  bezárja  az  ülést  és  vele  együtt  a 
gyűlést  azzal  a  kívánsággal,  viszontlátásra  Bosz- 
niában, mit  a  gyűlés  élénk  helyesléssel  fogad. 
Blashis  Rudolf,  Pimgur  Gijula, 

elnök.  jegyző. 


Dir  lU'.l 

aufgenoni 


wuidi 


Cn-.ú 


■itenuigunilA] 


Beklkpsch   bitt<'t   um  das 


38.  H. 
Wort. 

lledner  sagt  :  der  Vorsitzende  fasste  in  seiner 
Kede  bereits  Alles  zusammen,  die  Versammlung 
habe  jedoch  auch  eine  Pflicht,  jene  der  Dank- 
barkeit, gegen  Herrn  Präsidenten  Prof.  Rudolf 
Blasids  und  Herrn  Vicepräsidenten  Otto  Her- 
man, denen  der  schöne,  erfolgreiche  Verlauf  der 
Versammlung  zu  verdanken  ist.  Redner  ver- 
sichert mit  warmen  Worten  beide  Herren  der 
dankbarsten  Anerkennung  seitens  der  Ge- 
sammtheit  der  Mitglieder. 

Die  Versammlung  pflichtet  den  Worten  des 
Herrn  Grafen  von  Berlepsch  mit  Applaus  bei, 
und  beschliesst  einstimmig  dieselben  ins  Proto- 
coll  aufnehmen  zu  lassen. 

39.  Herr  Hofrath  Constantin  Hörmann  er- 
greift hierauf  das  Wort  und  dankt  für  die  lehr- 
reichen Tage,  die  er  und  seine  Collegén  genos- 
sen haben  und  im  Herzen  behalten  werden. 
Redner  sagt,  dass  Alle  gerne  bereit  gewesen 
wären  noch  mehr  zu  thun,  und  wünscht  ein 
Wiedersehen  in  Bosnien. 

Vorsitzender  schliesst  che  Sitzung  und  mit 
derselben  die  Versammlung  unter  lebhaftem 
Beifalle  der  Mitglieder  mit  dem  Wunsche  auf 
ein  Wiedersehen  in  Bosnien. 


Rmiolf  Blasius, 

Piäsiilent. 


Julius  Pu)>(JUi 
Öchi-iftführer. 


KISEBB  KÖZr.ÉSEK.        KLEINERE  MITTEILUNGEN. 


Válasz  dr.  Madarász  Gyula  urnák  a  "Természet- 
rajzi füzetek»    t.  s'zerkei?ztôjéhez   intézett  uyilt 
levelére. 

A  ineunyiben  dr.  MADAUÁsz-uak  szóban  forgó 
levele  engem  is  érint  s  mivel  tárgyát  tekintve, 
tisztán  az  ornithologiába  vág,  e  helyen  válaszo- 
lok reá. 

1.  Minthogy  Czynk  «tíber  das  Vorkommen 
des  Berglaub vogels  (Phylloscopus  bonellii  [Yi- 
cill.j)  in  Siebenbürgen»  cz.  dolgozatát*  nem 
vonta  vissza  s  ebben  határozottan  irja,  hogy 
három  dai-abot  lőtt  e  fajból,  semmiféle  érvelés- 
sel sem  lehet  megdönteni  annak  faunánkban 
való  szereplését. 


3.  A  l'itl'fiiiiix  uiifilniimi-ot  dr.  Madarász 
maga  is  e  néven,  és  pedig  mint  Gömörmegyéből 
valót  említi  a  II.  nemzetk.  ornith.  kongresszus 
alkalmából  rendezett  kiállítás  «  Magyarázója »- 
ban  (119.  1.),  sőt  már  előbb,  az  1881-ben  írt 
«Névjegyzékében»  is  (34. 1.).  Nem  értem  miként 
lehetséges  mégis,  hogy  egy  madár,  mely  18  évig 
van  dr.  Madar.ísz  kezére  bízva,  most  egyszerre 
az  öreg  Brehm  apótól  kezd  származni  s  meg- 
határozása is  tévesnek  bizonyul. 


3,  A  Ldius  fiixi-Hs  és  íif/iiiis  között  való  kü- 
lönbséget igenis  jól  ismerem  s  «Megjegyzésem- 
ben» nemcsak  a  színek  elfakulását,  hanem  a 
nagyságot  is  hangsúlyoztam,  kiemelve,  hogy  a 
kitömő  nagyobbra  készíthette. 


4.  Nagyon  hosszadalmas  volna  e  helyen 
dr.  MADAE.Ász-nak  a  subspeciesek  jelölésére  szol-' 
gáló  hármas  nomenklatura  jogosultságát,  sőt 
következetességét  és  használatának  kényszerű 
voltát  magyarázgatni.  A  logika  legelemibb  tör- 
vénye, hogy  mikor  két  Horváth  Ádám  van  s  az 
egyik  «palóczi»,  utóbbit  előnevével,  vagy  más 
jelzővel  az  előbbitől  megkülönböztessük. 

5.  A  Moiilicdlit  ci/ídica  nevel  nein  én,  Intneni. 

*  Ornith.  Ja}ub.   1891.  206—208.  1. 
Aquila.  VI. 


Antwort  auf  den  an  den  Eedacteur  der  ^  Termé- 
szetrajzi füzetek»  gerichteten  "Offenen  Brief»  des 
Herrn  Dr.  Julius  von  Madarász. 

Dil  der  fragliche  IJrief  des  Dr.  .Jui.cus  v.  Ma- 
darász in  erster  Eoihe  auch  mich  berülirt  und 
seinem  Inhalte  nach  rein  die  Ornithologie  be- 
trifft, will  ich  daraufhierorts  wie  folgt  antworten  : 

1.  Nachdem  Czynk  seine  Arbeit*  "I'bcr  das 
Vorkommen  des  Berglaubvogels  (Phylloscopus 
bonellii  [Vieill.1)  in  Siebenbürgen»  niemals 
widerrufen  hat  und  hier  ausdrücklich  über  drei 
selbsterlegte  Exemplare  berichtet,  so  kann  man 
durch  keinerlei  Argumentation  die  Aufzählung 
dieser  Art  in  unserer  Landesfauna  für  unmoti- 
viert ansehen. 

2.  Paffinns  ain/lnmm  führte  unter  densel- 
ben Namen,  als  im  Gömörer  Comitat  erlegt, 
Dr.  V.  Madarász  in  seinen  «Erläuterungen» 
(p.  119.  Herausgegeben  als  Führer  zvir  ornith. 
Ausstellung  gelegentlich  d.  IL  intern,  ornith. 
Congresses)  und  schon  früher  in  seinem  «Ver- 
zeichniss  der  Vögel  Ungarns»  (1881  p.  34)  an. 
Nun  verstehe  ich  nicht,  wie  es  denn  kommt, 
dass  dieses  bereits  18  Jahre  unter  Dr.  v.  Mada- 
RÁsz's  Aufsicht  stehende  Exemplar  neuerdings 
erst  als  «ijeikouanuf;»  bestimmt  wurde  und 
schliesslich  nicht  einmal  mehr  aus  Ungarn, 
sondern  von  Vater  Brehm  herstammen  soll  ? 

3.  Den  Unterschied  zwischen  I.kiiis  fnscns 
und  rt//////.s  weiss  ich  wohl;  eben  darum  habe 
ich  in  meinen  «Bemerkungen»  nicht  nur  auf 
das  Verbleichen  der  Farben,  sondern  auch  auf 
die  Grössenunterschiede  hingewiesen,  hervorhe- 
bend, dass  der  Vogel  durch  Präparation  eventuell 
auch  in  seinen  Dimensionen  verändert  wurde. 

4.  Es  wäre  hier  viel  zu  langwierig  die  Rich- 
tigkeit, Zweckmässigkeit,  ja  die  logische  Noth- 
wendigkeit  der  ternären  Benennung  subspecifi- 
scher  Formen  Herrn  Dr.  v.  Mad.írász  zu  er- 
klären. Es  ist  ein  Elementargesetz  der  Lo- 
gik, dass  wenn  man  zwei  verschiedene  Ád.ám 
Horváth  benennen  und  kennzeichnen  will  und 
einer  von  ihnen  das  Prädikat  «von  Palócz»  hat, 
man  eben  als  Hinweis  auf  den  Unterschied,  die- 
ses oder  ein  anderes  Attribut  gebrauchen  wird. 

5.  Den  Namen  MoiUicola  cijanea  habe  nicht 

*   Orniti).  Jahrb.   KS91.  p.  206—208. 


402 


éppoi  di'.  Madarász  ìiasziidìja  .s  azrrt  Lifoc/d- 
soltam.  Il  Megjegyzéseimben»  dr.  Madarász  no- 
menklatúráját tisztára  ezért  tartottam  meg. 


6.  A  honeììi  íráshibát  elismerem  és  ezennel 
honelUi  re  javítom  igazán  csak  «függelékes»  té- 
vedésemet. 


7.  Mikor  dr.  Madarász  azt  állítja,  hogy  én  a 
Nemzeti  Múzeum  bőrgyűjteményét  sohasem  lát- 
tam, tollában  maradt  e  két  szó  :  az  «lí/  szekré- 
ìti/ekìicint.  Hát  azokban  csakugyan  csak  a  múlt 
októberben  tekinthettem  meg,  mikor  di\  Mada- 
rász szíves  volt  az  új  berendezést  nekem  bemu- 
tatni. Egyébként  pedig  szinte  keletkezésétől 
fogva  nemcsak  hogy  ismerem  e  gyűjteményt, 
hanem  dolgoztam  is  benne,  gj'arapítottam,  sőt 
a  II.  nemzetközi  ornítb.  kongresszus  alkalmá- 
val rendezésében  is  segédkeztem.  Hogy  az  utolsó 
két  év  alatt  gyűjtött  bőröket  nem  láttam,  az 
talán  nem  változtat  azon,  hogy  én  a  gyűjteményt 
ismerem  :  annyival  inkább  nem,  mert  az  utóbbi 
időben  begyült  anyagot,  most  miután  szintén 
alkalmam  volt  végignézhetni,  korántsem  mond- 
hatom oly  jelentékenynek,  hogy  ennek  alapján 
«Megjegyzéseim»  befejező  sorait  kénytelen  vol- 
nék visszavonni.  Őszintén  elismerem  azonban, 
hogy  végre  a  gyűjtés  azt  a  csapást  kezdi  követni, 
a  melyet  már  régóta  követnie  kellett  volna. 


A  vallás-  és  közoktatásügyi  m.  kir.  miniszter 
1896.  évi  jelentésében  a  Nemzeti  Muzeummadár- 
gyüjteménye  2000  és  néhány  száz  honi  példányt 
mutat  ki  ;  nem  hiszem,  hogy  e  szám  azóta  meg- 
kétszereződött volna.  De  ha  igen,  még  akkor  is 
nagy  különbség  az  a  sarajevóí  múzeum  8000-et 
meghaladó,  igazán  tanulságos  és  mintaszerű 
anyagával  szemben,  mely  mindössze  csak  12  év 
alatt  növekedett  ennyire.  Magyarázatot  kívánt 
tőlem  dl-.  Madarász  holmi  iiZwiespalt»-ra vonat- 
kozólag: íme  megadtam;  de  vannak —  mint 
a  fennebbi  összehasonlításból  kitűnik  —  olyan 
((Zwiespalt» -ok  is,  melyeknek  szellőztetésére 
gróf  Oerindur  nem  vállalkozhatik. 

Kőszeg  1899.  decz.  15-én. 

Cìieriìcl  Isti'dìì. 


ich,  sondern  gerade  Dr.  v.  Madarász  gebraucht, 
j  sonst  wäre  er  ja  nicht  von  mir  beanstandet 

worden.  Eben  darum  hielt  ich  mich  in  meinen 
I   «Bemerkungen»  an  seine  Nomenklatur. 

6.  Der  «lapsus  calami»,  als   «appendix»  von 
I   «bonelli»    zu    «bonellii»,    soll  hier   rectificiert 

werden. 

7.  Wenn  Dr.  v.  Madarász  behauptet,  dass  ich 
die  Balgsammlung  des  National-Museums  nie- 
mals sah,  so  scheinen  die  Worte  «iii  ileti  iieiwn 
Kästet)  i>  in  seiner  Feder  geblieben  zu  sein. 
Wahrlich  !  in  diesen  sah  ich  sie  erst  im  vergan- 
genen Oktober,  als  Dr.  v.  Madarász  die  Güte 
hatte,  mir  das  neue  Arrangement  zu  zeigen.  Im 
Übrigen  sei  nur  bemerkt,  dass  ich  diese  Samm- 
lung nicht  nur  sozusagen  seit  ihrer  Entstehung 
kenne,  sondern,  dass  ich  darin  und  daran  ge- 
arbeitet habe,  gelegentlich  desìi,  intern. ornith. 
Congresses  sogar  bei  der  Ausstellung  mithalf  und 
das  Balgmateriale  durch  eigene  Sammlungen 
erweiterte.  Dass  ich  die  in  den  letzten  zwei 
Jahren  gesammelten  Bälge  nicht  sah,  scheint 
meine  Kenntniss  dieser  Sammlung  nicht  viel 
zu  alteriren,  umsoweniger,  weil  mir  der  Zu- 
wachs —  nachdem  ich  mich  davon  überzeugen 
konnte  —  nicht  so  beträchtlich  erscheint,  dass 
ich  genöthigt  würde  die  Behauptung  am  Schlüsse 
meiner  «Bemerkungen»  zurückzuziehen.  Jedoch 
will  ich  aufrichtig  anerkennen,  dass  das  Sam- 
meln endlich  jene  Eiohtung  genommen  hat, 
welche  sie  schon  längst  zu  verfolgen  gehabt 
hätte. 

In  dem  Berichte  des  kön.  ung.  Ministers  für 
Cultus  und  Unterricht  pro  1896  sind  für  das 
Nat.-Museum  2000  und  einige  Hundert  unga- 
risclie  Vogel-Exemplare  ausgewiesen;  ich  glaube 
kaum,  dass  sich  diese  Zahl  seither  verdoppelt 
hätte.  Wenn  es  aber  auch  der  Fall  wäre,  nun 
so  ist  noch  immerhin  ein  gewaltiger  Unter- 
schied zwischen  dieser  Sammlung  und  jener 
des  Museums  von  Sarajevo,  dessen  wirk- 
lich lehrreiches  und  mustergültiges  Balgmate- 
riale mit  über  8000  Stück  im  ganzen  nur  wäh- 
rend 12  Jahren  zusammengebracht  wurde. 

Dr.  V.  Madarász  bat  mich  um  einen  Auf- 
schluss  bezüglich  eines  «Zwiespalt  in  der  Na- 
tur». Nun  ich  habe  das  hiermit  gethan.  Es  gibt 
aber,  wie  aus  Obigem  zu  ersehen,  auch  «Zwie- 
spalte»,  deren  Erklärung  von  Graf  Oerindur 
nicht  verlangt  werden  kann, 
den  15.  Dec.  1899. 

Stefan  Chernél  v.  Chernellidza. 


403 


Frivaldszky  János  emlékezetének. 

Bezáró  szó. 

Dr.  Madarász  Gyv LA  űr  egy  a  «Természetrajzi 
Füzetek»  —  Vol.  XXII.  P.  Ill— IV.  pag.497  — 
szerkesztőjéhez  intézett  nNyilt  levélben  n  azon 
igyekszik,  hogy  magát  a  Frh'aldszky  J.ínos  em- 
lékezetének érintése  dolgában,  a  melyet  a  VI.  k. 
III.  füzete  3-2'ii.  lapján  rosszaltunk  —  tisztázza. 

Dr.  Mad.uíász  úr  a  «Further  Contribution 
stb.»  *ziinű  értekezésben  1  Frivaltiszky  .János 
művét,  az  «Aves  Hungariae-t»  azon  az  alapon 
hibáztatta,  mert  a  szerző  «nem  volt  professzio- 
natus  Ornithologus  s  így  az,  a  magyar  Ornisra 
nézve  oh'  nagj'on  jellemző  finomságokat  kidom- 
borítani nem  tudta.» 

A  Magyar  Ornitliologiai  Központ  nagy  elég- 
tételt találhatna  abban,  hogy  dr.  Madarász  úr 
«Nyílt  levelében«  most  már  elismeri,  hogy  Fri- 
valdszky János  műve  «a  tudomány  akkori  álla- 
liotának  a  mi  viszonyainkhoz  képest  csak- 
ugyan^ mrgfclcU«,  hogyha  nem  volna  oly 
ellentmondás  is,  a  melyre  majd  alább  vissza- 
térünk. 

A  mit  dr.  Madarász  úr  a  pótlásról  és  helyre- 
igazításról az  «Aves  Hungariíe»  tekintetében 
mond,  azt  ugyan  senki,  Frivaldszky  sem  vonta 
kétségbe,  hogy  t.  i.  idővel  pótlások  és  helyre- 
igazítások szükségesek  lesznek,  mert  hiszen  ez 
minden  embertől  eredő  publicatiónak  rendes 
fejlődési  menete,  különösen  a  tapasztalati  tu- 
dományok terén,  a  miből  világos,  hogy  a  midőn 
dr.  Madarász  úr  úgy  mintha  valaki  kétségbe 
vonta  volna  ezt  széles  alapon  fejtegeti,  tulaj- 
donképen nyitott  kaput  dönget. 

A  Magyar  Ornithologiai  Központ  végül  még 
a  következő  megjegyzést  kénytelen  tenni. 

Dr.  Madarász  úr  «Nyilt  levelében»  is  vissza- 
tér arra  az  állítására,  hogy  Frfv'aldszky  János, 
mellékesen  mondva  egyike  a  legavatottabb  ana- 
litikusoknak, az  ornithologiában  nem  volt  szak- 
ember." Az  új  megokolás  csodálatosképpen  úgy 
hangzik,  hogj' Frivaldszky  az  «Aves  Hungariœ» 

'  Alaj)os  okoknál  fogva  az  angol  eredetit  követ- 
jük. M.  0.  K. 

*  A  «nyilt  levél»  német  szövegében  a  csakugyan 
«vollständigK-re  van  forditva.  M.  O.  K. 

"  A  «kein  Fachmann»  ridegen  csak  a  német  szö- 
vegben áll,  mely  a  külföldnek  van  szánva.  A  magyar- 
ban az  áll,  hogy  nem  foglalkozott  tüzetesen  oniitho- 
logiával.  M.   ü.   K. 


Den  Manen  Johann  v.  Frivaldszky's. 

Schlusswort. 

In  einem  an  den  Rédacteur  der  «Természet- 
rajzi Füzetek»  gerichteten  oiïeuen  lirief  Vol. 
XXII  P.  III  -  IV  pag.  497  -  trachtet  sich  Herr 
Dr.  Julius  von  Madaiúsz  hinsichtlich  jener  An- 
würfe gegen  v.  Frwaldszky's  Andenken  zu 
rechtfertigen,  welche  wir  in  Baud  VI,  Heft  HI 
pag.  323  gerügt  haben. 

Herr  Dr.  v.  Madarász  hat  in  seiner  «Further 
Contribution  etc.  »  die  von  Johann  v.  Frr'aldszky 
verfasste  Schrift  «Aves  Hungariœ»  aus  dem 
Grunde  als  ungenügend  erklärt,  weil  der  Ver- 
fasser «kein  professioneller  Ornithologe,  daher 
die  für  Ungarns  Ornis  so  hochcharakteristischen 
Feinheiten  hervorzuheben  nicht  im  Staude 
war.  » 

Mit  grosser  Genugthuung  würde  es  die  Unga- 
rische Centrale  zur  Kenntniss  nehmen,  dass 
Herr  Dr.  v.  Madarász  in  seinem  «Offenen  Briefe» 
es  nun  anerkennt,  dass  das  Werk  Johann  von 
Frivaldszky's  «dem  damaligem  —  I89I  — 
Sta»de  der  Wissenschaft  und  den  ungarischen 
Verhält nisscii  volJständ.ig  eidsprnchcii  Itat«, 
wenn  kein  Widerspruch  vorhanden  wäre,  auf 
welchen  wir  weiter  unten  noch  zurückkommen 
werden. 

Was  Herr  Dr.  v.  Madarász  über  die  Notwen- 
digkeit der  Ergänzung  und  Berichtigung  der 
«Aves  HungariiE»  anführt,  so  hat  es  Niemand  — 
auch  V.  Frivaldszky  nicht  —  in  Zweifel  gezo- 
gen, dass  mit  der  Zeit  Ergänzungen  und  Berich- 
tigungen eintreten  müssen;  das  ist  ja  der  ord- 
nungsmässige  Entwicklungsgang  aller  Publica- 
tionen,  welche  von  Menschen  herrühren,  ganz 
besonders  auf  dem  Gebiete  der  Erfahrungswis- 
senschaften, woraus  folgt,  dass  Herr  Dr.  von 
Madarász  eigentlich  offene  Thüren  einrennt, 
indem  er  in  seinem  offenen  Briefe  diese  Sache 
auf  breiter  Grundlage  so  darstellt,  als  hätte  die- 
selbe irgend  Jemand  in  Zweifel  gezogen. 

Schliesslich  muss  die  U.  0.  Centrale  noch 
folgende  Bemerkung  machen.  Auch  in  seinem 
«Offenen  Briefe»  kommt  Herr  Dr.  v.  Madarász 
auf  die  Behauptung  zurück,  dass  v.  Friv.\ldszky, 
nebenbei  einer  der  tüchtigsten  Analytiker,  auf 
dem  Gebiete  <Ier  Ornithologie  «kein  Fach- 
mann war«.  Die  neue  Begründung  lautet  mei-k- 
würdigerweise,  dass  v.  Frivaldszky  die  Abfas- 
sung der  «Aves  Hungariœ»  erst  auf  wiederholtes 
m* 


404 


megírását  csak  az  előkészítő  bízottság  ismételt 
felkérésére  vállalta  el.  Hogy  az  állítás  és  ennek 
mostani  megoldása  hogyan  rímel  vagy  egyezik 
avval  az  elismeréssel,  hogy  t.  i.  Frivaldszkt 
müve  «a  tudomány  akkori  állapotának  a  mi  vi- 
szonyainkhoz képest  csakugyan  megfelelt»,  azt 
végezze  el  dr.  Madarász  úr  saját  lelkiismereté- 
vel, úgy  azt  a  körülményt  is  arra  bízzuk,  hogy  t.  í. 
1881-ki  Katalogusa  előszavában  az  clö  Fri- 
VALDSZKY-nak  —  ki  elöljárója  volt  —  ornitholo- 
giaí  érdemeit  elismeri,  most  pedig  a  halott  ku- 
tatótól a  szakismeretet  ismételve  megtagadja. 
Budapesten,  1899  deczember  24. 

A  Magyar  Orinlltoldjiiai  Közpoiil. 


Remiza.  Abban  a  kombinált  hadjáratban,  a 
melyet  dr.  Madarász  Gyula  úr  jelenleg  Chernél 
István  ellen  pro  foro  externo  a  «Természetrajzi 
Füzetekben»,  pro  foro  interno  pedig  a  «Termé- 
szet »-ben  folytat,  az  utóbbi  helyen  már  a  filológiai 
elemeket  is  bevonogatja.  Díffikultálja,  hogy 
Chernél  Aegíthalos  helyett  Aegithalws-t  ir,  a 
miből  következnék,  hogy  Gypaetíís  helyett 
Gypaëtos-t  s  HaliaëtH.s  helyett  Haliaëtos-t 
kellene  írni,  a  mi  azt  jelentené,  hogy  a  rend- 
szerben és  nomenclaturában  jogosultsággal  biro 
latin  nyelvet  visszavessük  s  a  görögöt  elébe 
állítsuk. 


Ezután  következik  a  Remiza  nevezetes  sza- 
kasza, a  mely  nemi  nevet,  mint  tudjuk,  Stej- 
NEGER  a  függöczinke  számára  restituálta  s  a 
melyet,  egészen  helyesen,  mint  lengyel  szár- 
mazású nevet  jelölt  meg.  A  «Természet»  1899 
november  havi  V-ik  számában,  szószerint  így 
okoskodik  dr.  Madarász  :  «  A  Remiz  szó  a  fran- 
czia  Re)aise,-\)ö\  ered,  a  melyet  a  németek,  len- 
gyelek, sőt  mi  magyarok  is  átvettünk.  A  Remise 
a  többek  között  a  síkságon  a  vadnak  búvóhelyül 
szolgáló,  magában  álló  cserjést  jelent.  Lengyel- 
ben e  szónak  (t.  í.  Remise)  egy  másik  értelme 
is  van,  mely  tényleg  a  függöczinke  népszerű 
(sic!)  neve».  Az  ember  elkábul  az  eszmemenet 
világosságától.  E  szerint  a  franezia  Remise  né- 
metben, lengyelben  és  magyarban  a  vad  búvó- 
helyét jelenti  ;  de  a  lengyelben  (még  külön  !) 
«népszerűen»  a  függőczinegét  is.  Ezt  a  szép, 
logikus  sorozatot,  sajna,  egyetlen  kérdés  dönti 


Andrängen  des  vorbereitenden  Comités  über- 
nahm! Wie  sich  die  Behauptung  und  Begrün- 
dung mit  obigem  Ausspruch,  womach  das  Werk 
dem  Stande  der  Wissenschaft  vollständig  ent- 
sprach, reimen  oder  decken  soll,  dass  bleibe 
dem  Gewissen  des  Herrn  Dr.  v.  Madarász  über- 
lassen ;  so  wie  auch  der  Umstand,  dass  er  im 
Vorworte  zu  seinem  Cataloge  von  1881  die  or- 
nithologisehen  Verdienste  des  lebenden  v.  Fri- 
valdszkt —  seines  Vorgesetzten  —  hervorhob, 
um  nun  den  todten  Forseher  wiederholt  als 
«keinen  Fachmann»  zu  declarieren. 
Budapest,  am  24.  December  1899. 
Die  Uin/arixclie  Oniilholonisdie  Cenirale. 


.  In  dem  coml)inierten  Feldzuge,  wel- 
chen Herr  Dr.  .Julius  von  Madarász  gegenwär- 
tig gegen  Stefan  Chernél  von  Chernelháza  in 
den  «Természetrajzi  Füzetek»  pro  foro  externo 
und  in  «Természet»  pro  foro  interno  eingeleitet 
hat,  verlegt  er  sich  an  letzterer  Stelle  auch  auf 
philologische  Elemente.  Madarász  difficultiert 
es,  dass  Chernél  statt  Aegithalo.s  Aegithakis 
schreibt,  woraus  folgen  würde,  dass  man  auch 
z.  B.  statt  Gxpa'étus  =  Gypaë/os  und  statt  Ha- 
ìisL'étus  =  Haliaë/os  schreiben  müsse.was  gleich- 
bedeutend wäre  die  angenommene  und  zu  Eecht 
bestehende  lateinische  Sprache  in  System  und 
Nomenclatur  zurückzusetzen  und  die  griechische 
voranzustellen.  Weiters  folgt  das  wirklich  merk- 
würdige Capitel  über  Remiza,  welche  Genus- 
namen bekanntlich  Stejneger  für  die  Beutel- 
meise restituiert  und  ganz  richtig  als  der  pol- 
nischen Sprache  entnommen,  bezeichnet  hat.  In 
Nr.  V  vom  1.  November  1899  der  «Természet» 
raisoniert  Herr  Dr.  v.  Madarász  wörtlich  wie 
folgt:  «Das  Wort  Remiz  stammt  vom  franzö- 
sischen Remise  (!),  welches  die  Deutschen,  Polen 
und  sogar  wir  Ungarn  übernommen  haben. 
Remise  bedeutet  unter  anderem  jene  einsam 
stehenden  Gebüsche  in  der  Ebene,  welche  dem 
Wilde  als  Zufluchtsort  dienen.  In  der  polnischen 
Sprache  hat  dieses  (Remise)  Wort  eine  andere 
Bedeutung,  welche  factisch  der  volkstümliche 
Name  der  Beutelmeise  ist».  Man  wird  von  der 
Klarheit  dieses  Ideenganges  wirklich  geblendet. 
Das  französische  «Remise»  bedeutet  sonach  den 
Zufluchtsort  des  Wildes  bei  Deutschen,  Polen 
und  Ungarn  und  bei  den  Polen  (noch  extra?) 
volkstümlich  die  Beutelmeise.  Diese  schöne, 
',  besonders  logische  Reihe  wird  leider  durch  eine 


halomra  s  e  kérdés  ez  :  a  franczia  nyelvnek 
melyik  szabályánál  fogva  alakult  át  a  Remise 
Remicé,  a  mint  e  madárnevet  valamennyi  fran- 
czia ornithologiai  mii  és  jobb  szótár  már  1778- tói 
fogva  Írja  ? 


Nem  tehető  fel,  hogy  dr.  Madarász  úr  azt 
hinné,  hogy  mihelyt  az  .s-ből  s-t  csinálunk,  egy 
kocsiszín  nyomban  madárrá  alakul.  No  de 
hagyjuk  a  tréfát.  A  dolog  egészen  egyszerű  :  a 
Hcniiz  leng3'el-szláv  madárnév  s  ezt  a  francziák 
pontosan  tudták.  Elég  ha  p.  o.  Sachs-Vilatte 
szótárát  —  jó  a  kisebb  kiadás  is  —  felütjük, 
hol  ezt  találjuk:  »remiz  (rë-mi-s)  polii.,  s.  m. 
zo.  Beutelmeise  f.  Remiz  Vogel  (Parus  peiidu- 
Hììus).«  Ime,  tehát  (rë-mi-s)  franczia  kiejtése  a 
remiz  lengyel  szónak,  a  mely  tehát  nem  búvó- 
hely, sem  kocsiszin,  hanem  a  függöczinke  len- 
gyel iiépies  neve.  Kitűnő  szlavistánk,  dr.  Melich 
János,  a  következő  felvilágosítást  adta  nekem  : 
remisz  (olv.  remis)  =  remiz,  lengyelül  =  Beutel- 
meise; oroszul  remez  ;  Linde  nagy  szótára 
szerint  :  germ.  =  rohrmeise  ;  niedersächsich 
rentmesken,  riedmeise,  in  einigen  Gegenden 
remiz.  Ez  csak  világos  !  ?  Egy  vigasztalása  le- 
hetne dr.  Madaeász  úrnak,  hogy  t.  i.  Dresser 
csábíthatta  volna  el,  ki  «A  history  of  the  Birds 
of  Europe»  czímű  forrásművének  Vol.  III. 
159-ik  lapján  ezt  mondja:  Remiz  pendulíne, 
French  ;  Fiaschettone,  Italian  ;  Beutelmeise, 
German  ;  liemess,  Russian.  Ámde  ÜEESSERnek 
ebben  a  formában  igaza  van,  mert  e  madár 
lengyel  neve  Francziaországban  közkeletű,  hogy 
honnan  származik  ez,  ezt  elmondhatja  a  lengyel 
emigráczió  története  a  franczia  utazók  irataival 
együtt. 


Am  a  famozus  Remise-n  kívül  még  más  ki- 
fogása is  van  clr.  Madarász  úrnak  Stejneger 
restitueziója  ellen.  Azt  találja,  hogy  a  Remiza 
barbár  hangzású  s  hogy  a  neveknek  azon  soro- 
zatába tartozik,  a  melyekről  a  moszkvai  Il-ik 
nemzetközi  zoológiai  kongresszus  így  nyilat- 
kozik: «Tout  barbarisme,  tout  mot  formé  en 
violation  des  règles  de  l'orthographie,  de  la 
grammaii-e  et  de  la  composition  devra  être  re- 
ctifiée». A  Remizn-t  tehát  előbb  latínosítani 
vagj'görögösiteni  kellene;  hogyan?  az  egyelőre 
titok,  hogy  vájjon   Remizus  vagy  ReiniZüS, 


einzige  Frage  über  den  Haufen  geworfen,  die 
Frage  lautet  :  auf  Grund  welcher  Regel  der  fran- 
zösischen Sprache  wurde  denn  aus  Remi.sv' 
Remis,  wie  diesen  Vogelnamen  alle  franzö- 
sischen ornithologischen  Bücher  seit  177.S  und 
auch  alle  Lexicons  schreiben  ?  Man  kann  doch 
nicht  annehmen,  dass  Herr  v.  Madarász  glaubt, 
dass  wenn  man  aus  einem  .s-  ein  z  macht,  aus 
einem  Wagenschupfen  sofort  ein  Vogel  entsteht. 
Doch  genug  der  Schnurren.  Die  Sache  ist  ganz 
einfach:  Remis  ist  ein  polnisch-slavischer  Vo- 
gelnamen und  das  wussten  alle  Franzosen  ganz 
genau.  Man  braucht  nur  z.  B.  Sachs-Vilatte  — 
es  genügt  die  kleinere  Ausgabe  —  in  die  Hand 
zu  nehmen,  um  zu  finden  :  remis  (re-mi's)  [poln.] 
s.  m.  zo.  Beutelmeise  f.  Remis,  Vogel  (Parus 
pendulinus).»  Also  (re-mi's)  ist  die  französische 
Ausspraclie  des  polnischen  Wortes  remis, 
welches  nicht  Zufluchtsort  oder  Schupfen,  son- 
dern factisch  der  polnische  volkstümliche  Name 
der  Beutelmeise  ist.  Unser  ausgezeichneter  Sla- 
vist  Dr.  J.  Melich  gab  mir  folgende  Auskunft  : 
«Remisz  (lese  :  remis)  =  remiz  (polnisch)  --=  Beu- 
telmeise ;  russisch  =  reniez;  Linde  sagt  in  seinem 
1  grossen  polnischen  Wörterbuche  :  germán  ice  = 
rohrmeise  ;  niedersächsich  =  rentmesken,  rieth- 
meise  ;  in  einigen  Gegenden  =  remiz«.  Ein 
Trost  könnte  Herrn  Dr.  v.  Madarász  bleiben, 
dass  er  sich  nämlich  durch  Dresser  hätte  ver- 
führen lassen  können,  der  in  seinem  Quellen- 
werke "A  history  of  the  rieds  of  Europe»  Vol. 
in  pag.  159  sagt:  «Remiz  penduline,  French; 
Fiaschettone,  Italian;  Beutelmeise,  German; 
Remess,  Russian.»  Dresser  hat  aber  in  dieser 
Form  recht,  weil  der  polnische  Name  dieses 
Vogels  in  Frankreich  gang  und  gebe  ist  und 
wie  dies  kam,  das  möge  man  der  Geschichte 
der polnischen  Emigration  und  den  fran- 
zösischen Reisenden  verdanken. 

Ausser  der  famosen  Remise,  hat  aber  Herr 
Dr.  V.  Madarász  auch  noch  etwas  anderes  an 
Stejneger's  Restitution  auszusetzen.  Er  findet 
nämlich,  dass  Remiza  barbarisch  klingt  und  in 
die  Reihe  jener  Namen  gehört,  von  welchen  der 
n.  internationale  zoologische  Congress  von 
Moskau  sagt:  uTout  barbarisme,  tout  mot  formé 
en  violation  des  règles  de  l'orthographie,  de  la 
grammaire  et  de  la  composition  devra  être 
rectifié»  ;  man  sollte  also  Remiza  vorher  latini- 
sieren oder  gríficisieren;  —  wie?  das  wird  vor- 
i  derhand  nicht  verrathen  ;  ob  nämlich  Remizus 
*  oder  Remizos  oder  sonstwie  ?  Wenn  diese  Idee 


40G 


vagy  hogy  ?  Ha  ez  az  eí3zrne  elfogadtatnék,  mi 
történnék  ekkor  az  Ember/sr/,  Eusp/i«,  Ctenizii 
stb.  stb.  nevekkel?  Elég  korlátoltak  vagyunk, 
hogy,  különben  a  legjobb  társaságban  —  mely- 
hez Sharpé  is  tartozik  —  S'iEjNEOERnek  adjunk 
igazat,  a  midőn  a  lii'miza  genus  nevet  lengyel 
eredetűnek  s  ott  mint  a  függő  czinke  népies 
nevét  veszszük,  a  mely  irása  szerint  is  épen  oly 
jó  mint  az  újlatin  Ember/cí(,  vagy  —  só-  és 
ojriCa-ból  —  Euspiza. 

U.  0. 


Megjegyzett  seregélyek. 

0.  Haase  úrtól  (Berlin)  kapjuk  az  alábbi  soro- 
kat, melyeket  itt  nyilvánosságra  hozunk.  Ré- 
szünkről csak  azt  a  kérést  fűzzük  hozzá,  hogy 
ha  tisztelt  megfigyelőink  találnának  ily  jelzett 
seregélyeket,  szíveskedjenek  azokat  intézetünk- 
nek megküldeni.  És  most  következzék  a  levél  : 

H.  Chr.  C.  Mortensen,  Adjunkt  ved  Katedral- 
skolen  in  Viborg  (Dánia),  úrtól  a  következő  tar- 
talmú levelet  kaptam. 

«Hogy  a  seregély  (.SY»/'/íí(.s  in(l;/an's)  vonu- 
lásáról némi  felvilágosítást  nyerjek,  kezdtem 
viborgi  seregélyeket  megjegyezni  ;  lS99-ben  165 
példányt  láttam  el  jegygyei.  A  jegy  egy  kis 
gyűrű,  néhány  betűvel  és  számmal,  a  mely 
a  madár  egyik  lábán  van  elhelyezve  és  oly 
könnyű  (^h — ^U  gramm),  hogy  azt  a  repülésben 
nem  akadályozza.  Minthogy  e  seregélyek  való- 
színűleg ellátogatnak  Helgolandba,  a  Fries  szi- 
getekre és  Németország  más  vidékeire,  azért 
bátor  vagyok  Önnél  tudakozódni  :  érdeklődik-e 
kísérletem  iránt  és  hajlandó-e 

1 .  azt  a  német  ornithologusokkal  oly  formá- 
ban, a  milyenben  czélszerünek  tartja  megismer- 
tetni és 

2.  engem  ily  seregélyek  esetleges  elfogatásá- 
ról  értesíteni. 

Hogy  biztosan  megállapíthassam,  vájjon  az 
illető  seregély  tényleg  az  enyémek  közül  való-e, 
kérem  a  gyűrűt  leírni  és  annak  feliratát  velem 
közölni  vagy  legjobb  volna  még  —  ha  a  madár 
el  van  ejtve  —  a  jegyzett  lábat  az  érintetlen 
gyűrűvel  hozzám  beküldeni. 

Kísérleteim  esetleges  eredményeit  annak  ide- 


acc('])ticrí  werden  sollte,  was  hätte  denn  dann 
zu  geschehen  mit  Emheriza,  Eusp/za,  Cteniza 
u.  s.  w.,  u.  8.  w.,  u.  s.  w.  ?  Wir  sind  beschränkt 
genug,  um  Stejneger  Eecht  zu  geben  u.  z.  auch 
sonst  in  allerbester  Gesellschaft  auch  Shaepe 
thut  mit  indem  wir  den  Genusnamen  Rcinizd 
polnischen  Ursprunges,  als  trivialen  Namen  der 
Beutelmeise  acceptieren,  w^eleher  auch  seiner 
Schreibweise  gemäss  ebenso  gut  ist,  wie  der  neu- 
lateinische Emberiza  oder  —  von  eu  und  ajrtCa  ^ 
Euspiza.  ().  U. 


Gezeichnete  Staare. 

Von  Herrn  0.  R^^ase  (Berlin)  erhalten  wir 
folgendes  Schreiben,  welches  wir,  seiner  Bitte 
gemäss,  hier  veröffentlichen.  Wir  fügen  dem- 
selben unsererseits  nur  noch  die  Bitte  hinzu, 
dass,  sollten  solche  markierte  Vögel  von  unseren 
geehi'ten  Beobachtern  erlegt  werden,  sie  diesel- 
ben gütigst  an  unser  Institut  einsenden  möch- 
ten. Und  nun  folge  das  Schreiben  : 

Von  Herrn  H.  Chr.  C.  Mortensex,  Adjunkt 
ved  Katedralskolen  in  Viborg  (Dänemark)  geht 
mir  ein  Schreiben  folgenden  Inhaltes  zu  : 

«Um  vielleicht  etwas  über  den  Zug  des 
Stares  (Sturtms  vulyaris  L.)  aufgekläi-t  zu  wer- 
den, habe  ich  angefangen  Staare  von  Viborg  zu 
markieren  und  Hess  im  .Jahre  1809  165  Exem- 
plare mit  einer  Marke  fliegen.  Die  Marke  ist  ein 
kleiner  Ring,  um  den  einen  Fuss  des  Vogels  an- 
gebracht, mit  einigen  Buchstaben  und  einer 
Nummer  versehen,  und  so  leicht  (V't  bis  ^/i  Gr.), 
dass  sie  dem  Vogel  beim  Fliegen  nicht  hinder- 
lich ist.  Da  die  Staare  wohl  Helgoland,  die  Frie- 
sischen Inseln  und  andere  Teile  Deutschlands 
besuchen  könnten,  so  erlaube  ich  mir,  bei  Ihnen 
anzufragen,  ob  Sie  sich  für  mein  Experiment 
gütigst  interessieren  wollen  und 

1.  es  den  deutsehen  Ornithologen  auf  eine 
Weise,  wie  Sie  es  für  praktisch  halten,  bekannt 
machen  und 

2.  mich  über  den  etwaigen  Fang  eines  Staares 
gütigst  unterrichten  wollen. 

Um  genau  feststellen  zu  können,  ob  der  ge- 
fangene Staar  wirklich  einer  der  meinigen  ist, 
bitte  ich,  den  Ring  mit  seiner  Inschrift  zu  be- 
schreiben, oder  am  besten  —  falls  der  Vogel 
getötet  ist  — •  den  markii'rten  Fkhh  mit  mihr- 
rühriem  Ring  einzuaenilen. 

Etwaige  Resultate  meines  Versuches  werden 


jén  nyilvánosságra  fogom  hozni.  Irtiim  Angliába 
és  Francziaországba  is  W.  Eagle  Gierke  és  dr. 
OusTALET  urakhoz.» 

Nucifraga  caryocatactes  macrorrhyncha  Bkhm. 
(Szibériai  magtörő.)  Dr.  Lendl  Adolf  úr  szíves- 
ségéből birjuk  az  alábbi  adatokat,  a  melyek 
«A  Természet»  *  idevágó  czikke  után,  továbbá 
azon  körülmény  után  Ítélve,  hogy  oly  helyekről 
valók,  a  hol  a  nálunk  honos  európai  magtörő 
nem  fordul  elő,  valószinüleg  vándorló  szibé- 
riai magtörők.  A  lelőhelyek  a  következők  : 


Október   13.  Budakesz  (Pestmegye). 
«  23.  Csege  (Szatmármegye). 

November  -2.  Cseklész  (Pozsonymegye). 
<i  5.  Agárd  (Fejérmegye). 


4.07 

H.  Z.  veröffentlicht  werden.  Ich  habe  auch  nach 
England  und  Frankreich  (an  die  Herren  W. 
Eagle  Clarke  und  Dr.  Oustalet)  geschrieben.» 

Nucifraga  caryocatactes  macrorrhyncha  Drum. 
(Dünnsehnäbeliger  Tannenhiiher.i  Herrn  Dr. 
Adolf  Lendl's  Zuvorkommenheit  verdanken  wir 
untenfolgende  Daten,  welche  nach  einem  dies- 
bezüglichen Artikel  der  Zeitschr.cATermészet»,* 
weiters  nach  dem  Umstände  zu  schliessen,  dass 
selbe  aus  solchen  Gegenden  stammen,  wo  unser 
gewöhnlicher  Tannenhäher  nicht  vorkommt, 
wahrscheinlich  wandernde  dünnschnäbelige 
Tannenhäher  sind.  Diu  Fundorte  sind  die  fol- 
genden : 

October   13.  in  Budakesz  (Com.  Pest). 
«         23.  in  Csege  (Com.  Szatmár). 

November  2.  in  Cseklész  (Com.  Pozsony). 
«  5.  in  Agárd  (Com.  Fejér). 


INTÉZETI  ÜGYEK. 


INSTITUTS-ANGELEGENHEITEN. 


"Magyarország  ma(îarai  különös  tekintettel 
gazdasági  jelentőségökre»  f.  év  október  31-ikén 
megjelent.  A  két  kötetből  (187  és  830  negyed- 
rét oldal)  álló  mü  dr.  Darányi  Ignácz  földmüve- 
lésügyi m.  k.  miniszter  megbízásából,  Herman 
OTTÓnak,  a  Magy.  Ornith.  Központ  főnökének 
felügyelete  és  intézése  mellett  jött  létre.  Szöve- 
gét Chernelházi  Chernél  István  irta  ;  az  illusz- 
trácziókat  Háry  Gyula  és  Nécsey  István  készí- 
tették. Az  első  kötetben  van  a  madarak  termé- 
szetrajzának általános  része,  melyet  a  «könyv 
története  <>  Herman  OttóìóI  előz  meg  ;  a  máso- 
dik kötet  tartalmazza  a  tüzetes  részt.  A  színes 
táblákat  a  Deutsch-Czettel-féle  müintézet  Bu- 
dapesten sokszorosította,  a  szöveget  pedig  a 
Franklin-Társulat  nyomatta. 


A  munka  forgalomba  hozatalát  a  k.  magy. 
Természettudományi  Társulat  vállalta  magára, 
a  hol  40  korona  bolti  áron  rendelhető.  E  tár- 
sulat tagjai  és  a  magy.  erdészeti  egyesület  tag- 
jai, valamint  intézetek  24  koronáért  kaphatják 
.  meg.  M.  0.  K. 


«Die  Vögel  Ungarns  mit  besonderer  Kücksicht 
auf  ihre  wirtschaftliche  Bedeutung»  ist  am  31. 
October  1.  J.  ers;cliicueu.  Das  aus  zwei  Bänden 
(187  und  830  4°  Seiten)  bestehende  Werk  ist  im 
Auftrage  des  k.  ung.  Ackerbauministers  Dr. 
Ignaz  V.  Darányi,  unter  der  Leitung  von  Otto 
Herman,  Chef  der  Ung.  Ornithol.  Centrale,  zu- 
wege gekommen.  Den  Text  hat  Stephan  Chernél 
V.  Cheruelháza  verfasst  ;  die  Illustrationen  ha- 
ben dazu  Julius  Háry  und  Stephan  v.  Nécsey 
angefertigt.  Der  erste  Band  enthält  die  Ge- 
schichte des  Buches  dargestellt  von  Otto  Her- 
man, den  allgemeinen  Teil  der  Naturgeschichte 
der  Vögel,  der  zweite  den  speziellen  Teil.  Die 
colorierten  Tafeln  sind  durch  die  Deutsch-Czet- 
tel'sche  Kunstanstalt  in  Budapest  vervielfältigt 
geworden,  während  der  Text  in  der  Buch- 
druckerei der  Franklin-Gesellschaft  gedruckt 
wurde. 

Den  Vertrieb  hat  die  k.  ung.  Naturwissen- 
schaftliche Gesellschaft  übernommen,  wo  das 
Werk  um  40  Kronen  zu  erhalten  ist  ;  die  Mit- 
glieder dieser  Gesellschaft  und  des  ung.  Forst- 
vereins, so  wie  die  Institute  erhalten  es  um  24 
Kronen.  U.  O.  C 


«A  Természet»   1899  Vili.  p.   IO. 


"A  Természet» 


los 


A  madárvonulási  adatok  gyűjtése  és  feldol- 
gozása. A  hazai  adatok  gyűjtésébe  a  rendes 
szakraegfigyelők  és  erdőhatóságok  mellett  ez 
évben  is  bevontuk  hazánk  néptanítóit,  kik  a 
füsti  fecske  múlt  évi  őszi  és  folyó  évi  tavaszi 
vonulásáról,  több  mint  hét  ezer  portomentes 
levelező-lapon  küldték  be  jelentéseiket.  Ebből  a 
f.  évi  tavaszi  adatok  rendezését  és  feldolgozás- 
hoz való  előkészítését  dr.  Krammer  Nándor 
tanár  végezte.  Itt  elismeréssel  kell  megemlékez- 
nünk arról,  hogy  a  néptanítók  közül  többen  a 
füsti  fecskén  kívül  más  vonuló  madarak  meg- 
figyelésére is  kiterjeszkedtek,  sőt  mint  állandó 
tudósítók  is  csatlakoztak  intézetünkhöz,  ezek 
közül  a  legügybuzgóbbak  a  rendes  megfigyelők 
közé  is  soroztattak. 


Minthogy  intézetünk  a  már  rendelkezése  alatt 
áUó  avifenologiai  anyagot  fajonként  és  nemzet- 
közi adatok  lehető  legszélesebb  körű  bevonásá- 
val akarja  feldolgozni,  megkezdte  és  folytatja  a 
kiegészítési  munkálatokat.  Nagy  megelégedéssel 
mondhatjuk  el,  hogy  eddigi  megkereséseinkre 
Tiílistől  Edinburgig  s  Helsingforstól  a  Meszina 
szoros  közelében  fekvő  Noto- ig  készséggel  adtak 
nemcsak  biztató  választ,  hanem  részint  kézirat- 
ban, részint  különlenyomatokban  több-kevesebb 
adatot  is.  Névszerint  hálás  elismerésre  kötelez- 
ték le  intézetünket  saját  vagy  idegen  adatok  be- 
küldése által  a  következő  urak  :  Angelini  János 
(Eóma),  AvoUo  Konrád  lovag  (Noto,  Sicilia), 
Angot  Alfred  (Paris),  Bonomi  Ágost  tanár  (Eo- 
vereto),  Fatio  Viktor  (Genf),  Ferragni  Eduard 
(Cremona),  Fischer-Siegwart  (Zofingen),  Koenig- 
Warthausen  báró  (Schloss- Warthausen),  Kosic 
A.  (Eaguza),  Landmark  A.  (Christiania),  dr. 
Lorenz  P.  (Chur),  Marcinkow  -Jan.  (Solotwina 
mizunska).  Pavesi  P.  (Pavia),  Eadde  G.  F.  b.  1. 1. 
(Tiflis),  Eeiser  Otm.  (Sarajevo),  báró  Snoukaert 
V.  Schaumburg  (Dvorn),  Schulz  Ferd.  (Laibach), 
Schollmayer  E.H.(Macun).  schmidhoffeni  nemes 
Tschusi  Viktor  lovag  (Hallein),  schmidhoffeni 
nemes  Tschusi  Eud.  lovag  (Schwaz)  ;  Whitaker 
J.  (Palermo),  Wondrasek  W.  (Krems)  és  mások; 
legkülönösebben  pedig  Blasius  Eudolf  tanár 
(Braunschweig),  di-.  E.  Ebermayer  tanár,  t.  t. 
(München),  dr.  Ekama  H.  (Utrecht),  Haase  0. 
(Berlin),  Harms  M-  (Samhof),  dr.  Ihne  E.  (Gies- 


Sammlung  von  Zugsdaten  und  deren  Bearbei- 
tung. Neben  den  ständigen  Beobachtern  und 
den  Forstbehörden  wurden  auch  heuer  dieVolks- 
scliullehrer  in  das  Beobachtungsnetz  eingezo- 
gen, die  den  vorjährigen  Herbstzug  und  den 
diesjährigen  Frühlingszug  der  Schwalbe  be- 
obachteten, und  über  7000  portofreie  Melde- 
karten einsandten.  Das  Materiale  vom  heurigen 
Frühjahre  wurde  von  Herrn  Prof.  Dr.  Ferdi- 
nand Krammer  geordnet  und  zur  Bearbeitung 
Yoiiiiieitct.  Mit  Anerkennung  müssen  wir  jene 
Viilk--(  liiilltliior  erwähnen,  welche  neben  der 
Eauchsi-liwallie  auch  noch  andere  Arten  be- 
obachteten. Ein  grosser  Teil  derselben  gesellte 
sich  unserem  Institute  als  ständige  Berichter- 
statter bei  und  wurden  die  eifrigsten  zu  ständi- 
gen Beobachtern  ernannt. 

Behufs  Bearbeitung  des  Zuges  der  einzelnen 
Arten  mit  Zuhilfenahme  des  sämmtlichen  er- 
reichbaren Materiales  wurden  die  diesbezüg- 
lichen Arbeiten  und  Ansuchen  an  Institute  und 
Fachmänner  fortgesetzt.  Wir  können  mit  Ge- 
nugtuung constatieren,  dass  wir  auf  unsere  An- 
suchen von  Tiflis  bis  Edinburg  und  von 
Helsingfors  bis  nahe  dem  an  der  Messinaer 
Strasse  gelegenen  Noto  überall  mit  der  grössten 
Bereitwilligkeit  nicht  nur  zusichernde  Ver- 
sprechen, sondern  auch  mehr  oder  weniger 
Zugsdaten  teils  in  Handschriften,  teils  in  Sepa- 
raten erhielten. 

Teils  eigene,  teils  fremde  Zugsdaten  sandten 
uns  folgende  Herren  :  Angelini  .1.  (Eom),  Bitter 
Konrad  v.  Avolio  (Noto,  Sicilien),  Mfred  Angot 
(Paris),  Prof.  A.  Bonomi  (Eovereto),  Victor  Fatio 
(Genf),  Eduard  Ferragni  (Cremona),  Fischer 
Siegwart  (Zofingen),  Freiher  E.  Koenig  von  und 
zu  Warthausen  (Schloss  Warthausen),  Kosic  A. 
(Eagusa),  A.  Landmark  (Christiania),  Dr.  P.  Lo- 
renz (Chur),  .Jan  Marcinkow  (Solotwina  mi- 
zunska), P.  Pavesi  (Pavia),  Eadde  G.  F.  Geheim- 
rat (Tiflis),  Othmar  Eeiser  (Sarajevo),  Baron 
Snoukaert  von  Schaumburg  (Doorn). Schulz  Fer- 
dinand (Laibach),  Schollmayer  E.  H.  (Macun), 
Eitler  Victor  von  Tschusi  zu  Schmidhoffen 
(Hallein),  Bitter  Eudolf  von  Tschusi  zu  Schmid- 
hoffen (Schwaz),  J.  Whitaker  (Palermo),  W. 
Wondrasek  (Krems)  und  andere.  Besonders 
grosses,  teils  schon  publiciertes,  teils  hand- 
schriftliches Materiale  sandten  uns  die  Herren  : 
Prof.  Dr.  E.  Blasius  (Braunschweig),  Geheimer 
Hofrat  Prof.  Dr.  E.  Ebermayer  (München),  Dr.  H. 
Ekama  (Utrecht),  0.  Haase  (Berlin),  M.  Harms 


1-00 


sen),  ns  Middendorf  E.  (Hellenorm\  Schaffer 
Sand,  lelkész  (Mariahof),  mint  a  kik  vagy  még 
kéziratban  levő,  vagy  már  publikált  adatoknak 
egész  sorozatait  kivonatokban  küldték  meg. 

Egyszersmind  itt  hálás  elismerésünket  fejez 
zük  ki  a  M.  Tud.  Akadémia,  a  kir.  m.  Természet 
tudományi  Társulat  könyvtárnokainak,  a  Nemz, 
Múzeum  ÁUattári  igazgatóságának  és  a  m.  kir, 
Meteorológiai  Intézet  vezetőjének,  a  miért  szíves 
készséggel  megnyitották  a  könyvtárt  intézetünk 
megbízott  assistense  Schenk  Jakab  úr  előtt,  s 
átkutatás  végett  a  szükséges  nyomtatványokat 
rendelkezésére  bocsátották.  Ilyen  támogatás 
mellett  csupán  a  kakukra  vonatkozó  adataink 
száma  szinte  14  ezerre  szaporodott. 

.)/.  0.  K. 


(Samhof),  Dr.  E.  lime  (Giessen),  E.  v.  Midden- 
dorff  (Hellenorm), A. Schaffer,  Pfarrer  (Mariahof.) 
Empfangen  alle  unseren  aufrichtigen  Dank.  Mit 
dankerfüllter  Anei'kennung  müssen  wir  noch  die 
Herren  Bibliothekart'  der  ung.  wissenschaft- 
lichen Académie  und  der  königl.  ung.  Natur- 
wiss.  Gesellschaft,  den  Herrn  Director  der  zoolo- 
gischen Section  des  Nat.-Museums,  und  den 
Herrn  Director  des  königl.  ung.Meteriologischen 
Institutes  erwähnen,  welche  unserem  mit  der 
Sammlung  betrauten  Assistenten  Jakob  Schenk 
in  zuvorkommendster  Weise  entgegenkamen, 
und  ihm  die  betreffenden  Drucksachen  zur  Ver- 
fügung stellten.  Infolge  dieser  weitgehenden 
Unterstützungen  stiegen  die  sich  auf  den  Kukuk 
beziehenden  Zugsdaten  auf  nahezu  14  Tausend. 
U.  0.  C. 


Az  intézet  gyűjteményei. 

Ujabb  gyarapodások. 

1.  Bőr-  és  kitömött  madarak 
gyűjteménye. 


Sammlungen  des  Institutes. 

Neuer  Zuwachs. 


1.  Sammlung  aufgestellter  und 
praeparierter  Vögel. 


Bälgen 


Fajok.  - 

Arten. 

t-eicianyszam. 
Exemplarzahl. 

1.  Otocoris  alpestris 

1 

2.  Coturnix  dactylisonans 

1 

3.  Pastor  roseus 

2 

4.  « 

5.  « 

2 
1 

6.       <' 

2 

7.  Circaetus  gallicus 

1 

8.  Otis  tetrax  S  ad. 

1 

9.  Ampelis  garrula  S 

1 

10.  Turdua  pilaris  î    . 

1 

11.  Turdus  iliacus 

1 

12.  Merops  apiaster   , 

2 

13.  Sylvia  orphea 

1 

14.  Pastor  roseus 

„    .,_    . , 

1 

15.  Ortygometra  minuta  d"  $ 

..    ._    ,...        2 

Zusammen 
A  börgyüjtemény  áll  290  darabból. 


Ajámlékozó  neve. 

Name  des  Gebers. 
KoszTKA  LÁSZLÓ  (Izsák,  Pestm.) 
TiLSCH  K.  (Spron-Nádasd). 
Szabó  János  (Csorvás). 
SzÜTS  Béla  (Tavarna). 
Zsiga  József  (Tisza-Eőrs,  Heves  m.) 
Wachenhusen  Ant.  (Castel-Nuovo). 

«  «      (Dalmatia). 

BoRosKAY  János  (Maroc). 

«  «       (Zólyom). 

H.\UER  Béla  (Kis-Harta). 

Dr.  Lendl  Adolf  (Nagy-Becskerek). 
Tarján  Tibor  (B.-Csaba). 
Schenk  Henrik  (Ó-Verbász). 


_.      20 


db. 
Stück. 


I  Diese  Sammlung  enthält  290  Stücke. 


2.  Collectio  ingluvialium. 


Fajok.  —  Arten. 
Lanius  collurio 

«        minor 
Acrocephalus  palustris 
Caprimulgus  europseus 
Pastor  roseus 
Alauda  arvensis 
Anas  bosehas 
Anser  fabalis  (segetum) 
Ardea  minuta 
Asio  aceipitrinus 
Cerchneis  naumanni 
(I         tinnuncula 
Colaeus  monedula 
Columba  palumbus 
Corvus  cornix 

Coturnix  coturnix      

Crex  pratensis 

Cuculus  canorus 

Falco  peregrinus 
Lanius  collurio 
Numenius  phseopus 
Ortygometra  minuta 
Passer  domesticus 

«       montanus 
Pavoncella  pugnax 
Perdix  cinerea 
Phasianus  colchieus 
Syrnium  aluco 
Tetrao  urogallus 
Turtur  turtur 
Gallinula  chloropus 
Piallus  aquaticus 
Hydrochelydon  leucopteri 
Acrocephalus  turdoides 

"  phragmitis 

Podiceps  minor 
Ardea  minuta 
Pica  rustica 
Parus  major 
Passer  domesticus 
Tringoides  hypoleucus 
Alauda  eristata 
Otocoris  alpestris 
Picoides  tridactylus 
Accentor  alpinus    . 
Accipiter  nisus 

Asio  otus     _ 

Bubo  bubo       


Danibfizám.  Az  ajáuilékozó  nevi 
Stückzahl.  Name  des  Gebers. 
Schenk  Jakab. 


Tarján  Tibor 
Chernél  Istv.ín 


32 


Schenk  Henrik 


KoszTKA  László 
B0ROSK.4.Y  János 


Eetl  Gusztáv 


Fiijoli.  —  Arten. 

49.  Buteo  buteo      

50.  Cereliueis  tinnuacula 

51.  Falco  subbutco 

52.  Nyctala  tengnialnii 

53.  Pernis  apivorus 

54.  Alauda  sibirica 

55.  Motacilla  boarula 
5G.  Muscicapa  grisola 

57.  Emberiza  citrinella 

58.  Carduelis  carduelis 

59.  Cannabina  cannabina 

60.  Cinclus  cinelus 

61.  Colyrabus  fluviatilis 
6;2.  (I         nigricollis 

63.  Fulica  atra 

64.  Lanius  coUurio 

65.  Loxia  curvirostris 

66.  Passer  domesticus 

67.  Pyrrbuia  pyi-rhula 

68.  Serinus  serinus    

69.  Aegitbalus  caudatus 

70.  Alcedo  ispida 

71.  Anas  boschas 

72.  «      creeca 

73.  Corvus  comix    . 

74.  «        frugilegus 

75.  Dendrocopus  major 

76.  Gallinago  gallinago 

77.  Nueifraga  caryocatactes 

78.  Parus  ater 

79.  «      cristatus 

80.  "      major 

81.  Pica  pica     

8i.  Scolopax  rusticola 

83.  Spatula  clypeata 

84.  Troglodytes  troglodytes 

85.  Yunx  torquilla 


Darab; 
Stück? 


Az  ajándékozó  nove. 
Name  des  Gebers. 

Ertl  Gusztáv 


Zusammen 


A  gyűjtemény  áll  Hál  drbból. 


Die  Sammlung  zäblt  IHl  Stück 


OoUectio  anatomica. 


Fajok.  —  Arten. 

1.  Bubo  maximus 

2.  Corvus  corone 

3.  Pastor  roseus    - 


Mellcsont.  —  Brustbein 


Darabszám.  Ajándékozó  neve. 

Zahl  d.  Stücke.        Name  des  Gebers. 

1         Dr.  Lendl,  Ad. 


ili 


Fajok.  —  Arten. 

4.  Pastor  roseus 

5.  Lanius  senator, 

6.  Emberiza  melanocepliala 

7.  Merops  apiaster 

8.  Coracias  garrula 

9.  Monticola  cyanea 

10.  Ficus  martius 

1 1.  Podiceps  minor 
1:!.  Ardea  garzetta 

13.  Numenius  arquatus 

14.  Colymbus  septentrionalis 

15.  Corvus  corone 

16.  Circaëtus  gallicus 

17.  Pieoides  tridactylus 

18.  Accentor  aljjinus 


Darabszám. 
Zahl  d.  Stücke. 
MellcHout.  —  Brustl)üin.         4         Wachenhdsen,  Ant.  (von). 


Ajándékozó  neve. 
Name  des  Gebers. 


BoRosKAY  János 


Összesen      | 
Zusammen  | 


23 


E  gyűjteményben  levő  daral)ok  szám  lâ3.        |     Diese  Sammlung  besteht  aus  123  Stücken. 


4.  Collectio  nidologica  et  oologica. 


Fajok.  —  Arten. 

Fészekszám. 
Zahl  d.  Nester. 

Tojások  száma. 
Zahl  d.  Eier. 

1.  Grcus  seruginosus 

2.  Ardea  purpurea 

3.  Ortygometra  minuta 

4.  Columba  palumbus 

5.  Garrulus  glandarius 

6.  Pica  pica      

7.  Passer  domesticus 

- 

5 

4 
6 
2 
4 
5 
5 

8.       «        montanus 

— 

6 

9.  Scolopax  rusticola 
10.  Sturnus  vulgaris 

— 

2 
4 

11.  Turtur  auritus 

— 

■2 

1 2.  Anthus  arboreus      _ 

—             ] 

13.  Acrocephalus  palustris      ,, 

14.  <i            turdoides 

— 

15.  Oriolus  galbula 

16.  Accentor  modularis 

—             I 

17.  Acrocephalus  palustris  horticolus        1 

18.  Anthus  cervinus       1 

I 

19.  Hypolais  hypolais 

20.  Phylloscopus  acredula 

21.  Pyrrhula  pyrrhula 

1 
1 
1 

- 

Összesen     | 
Zusammen  [ 

10 

45 

Ajándékozó  neve. 

Name  des  Gebers. 

Schenk  Henr.,  Ó-Verbász. 


Ertl  Gusztáv,  L.-Ujvár. 


BoRosKAY  János,  Zólyom. 


Ertl  Gusztáv,  L.-Ujvár. 


A  fészkek  összes  száma  56. 
Tojások  összes  száma  222. 


Gesammtzahl  der  Nester  56. 
«  der  Eier  222. 


413 


PERSONALIA. 


•  Herïun  Ottó,  u  ^fasy.  Oriiith.  Köz]i(int  fő- 
nöke, a  Parisban  az  19()U-l)au  tartaiuK)  III.  Nem- 
zetközi Ornithologiai  kongresszus  védnöki 
bizottságának  tagjává  (memlne  du  Comité  de 
patronage)  neveztetett  ki. 

A  Magy.  Ornitliol.  Központ  rendes,  állandó 
megfigyelői  közé  felvétettek  : 

Gr.  Tkleki  P.\l,  Pribékfalva  (Szatmár  m.) 
Gr.  I'elkki  Jknö,  Nagy-Somkut  (Szatmár  ra.) 


Otto  Herman,  Chef  der  Ung.  Ornithol.  Cent- 
rale, wurde  zum  Mitgliede  des  Comité's  de 
Patronage  von  dem  in  Paris  im  -lalirc  l'.tOO 
zu  haltenden  IH.  Internationalen  Ornitholog. 
Congresse  ernannt. 

In  die  Heihe  der  ordentlichen,  beständigen 
Beobachter  der  Ung.  Ornithol.  Centrale  wurden 
aufgenommen  : 

Gr.  Paul  Teleki,  Prihékfalva  (Com.  Szatmár). 

Gr.  EuG.  Teleki,  Nagy-Somkút  (Com.  Szat- 
I  már). 


A  Magyar  Ornithologiai  Központhoz  érkezett 
nyomtatványok 


184. 
185. 
186. 
187. 


189. 
190. 
191. 
192. 
193. 
194. 
195. 
196. 
197. 
198. 
199. 
200. 
201. 
202. 

203. 
204. 
205. 
206. 
207. 


An  die  Ungarische  Omithologische  Centrale 
eingelangte  Schriften. 

Ajándékok.  —  Geschenke. 

Anqot,  Alfbed  :  Etude  sur  la  Marche  des  Phénomènes  de  la  Végétation  et  la  Migration  des  Oiseaux 
en  France.  1882—83;  1884^1885;  1886—87;  1888—88;  1890.  Paris. 
•  «  Résumé  des  Études  sur  la  Marche  des  Phénomènes  et  la  Migration  des  Oiseaux  en 

France.  1881—1890. 
Arrigoni  degù  Oddi  :  n)  Materiali  per  una  Fauna  Ornitologica  Veronese  etc.  h)  Note  Ornitologiche 

sulla  Provincia  di  Verona. 
Abeigoni  degli  Oddi,  Eth.  :  Relazione  sul  IV.  Congrèsso  Internationale  di  Zoologia  tenutosi  in  Cam- 
bridge nell.  Agosto  1898.  Venezia,  1899. 
«  •  .  «       The  Nesting  of  the  Black  kite  (Milvus  migrans)  in  the  territory  Verona. 

1899. 
Atkinson,  Edward  :  Basis  of  Political  Economy.  Smithsonian  Inst.  March.,  1898. 
Bartlett,  E.  W.  :  Fifteend  Annual  Report  of  the  Public  Museum  of  the  City  of  Milwaukee.  1898. 
BoNOMi,  A.  :  Nuoos  sottospec.  di  Emberiza  schoeniclus,  Linn.  Siena,  1898. 
Notize  ornith.  Trentino  nel  1896.  Siena. 
Nota  ornitolog.  nel  Trentino  il  1897.  Siena. 
Che  cosa  è  La  Cyanecula  orientális  Ch.  L.  Br.  ?  1896. 
La  Questione  del  Pettazzurro.  1896. 

Quarta  Contribuzione  alla  Avifauna  Tridentina.  Rovereto,  1 895. 
Materiali  per  L'avifauna  Tridentina.  Rovereto,  1891. 
Nuove  contrib.  alla  Avifauna  Tridentina.  Roverto,  1889. 
Bemerkenswerte  Vogelarten  des  Trentino  während  den  Jahren  1890 — 95. 
Avi-Fauna  Tridentina.  Rovereto,  1884. 
Über  den  Vogelzug  in  Südtirol.  Rovereto,  1 898. 

Lo  ZigolQ  dal  Collare  (Euspiza  aureola  Pall.),  catturato  per  la  prima  volta  nel  Trentino. 
Rovereto,  1899. 
A.  Fbiedr.  :  Neue  Erdbeschreibung.  IV.  Theil.  Hamburg,  1773. 
John  :  A  list  of  British  Birds.  London,  1 89fl. 
Emich,  Gusztáv:  A  mező-  és  kertgazdaságra  káros  rovarok.  I.  rész,  Budapest,  1899. 
FiNSCH,  0.  Dr.  :  On  three  apparenth  new  species  of  Birds  from  the  Islands  Batu  etc.  Leyden. 
«         .      c.      Merula  Javanica  and  Fumidr.  Leyden. 


BuscmNG, 
Cordeaux 


208.  FiNscH,  0.  Dr.  :  Das  Genus  Gracula  u.  seine  Arten.  Leyden. 

209.  «         •      «      Über  die  Arten  der  Gattung  Theristicus  Wayl.  Leyden. 

210.  Flatt,  Káeoly:  Agrostologia  és  gazdasági  szakoktatásunk.  Budapest,  1898. 

211.  Flensbiibg,  Ose.  :  Jemforande  framstallning  af  Skelettet  hos  Ladusvalan,  Hussvalan,  Tornsvalau  etc. 

Lund,  1808. 

212.  Fbeese,  E.  :  Urtlieile  der  Presse  über  zoologische  Werke.  Kötzschenbroda. 

213.  Geogb.  obcsesztva  imp.  Russkago  :  Szebszkaja  Litopis  Klimata  Kossii.  Godu  1851.  St.-Petersb.,   1854. 
2 14-.  GiGLioLi,  H.  Enrico  :  Elemo  degli  Uccelli  Rari  o  Più  diffìcile  ad  aversi  etc.  Berlin,  1899. 

215.  Gbebnìun,  J.  M.  :  Contributions  from  the  Gray  Herbarium  of  Harvard  University.  Washington.  1899. 

216.  Haase,  0.  :  Ornithologische  Notizen  aus  St.-Hubertus,  1895. 

217.  «        «      Ornithologische  Notizen  aus  St. -Hubertus,  1896. 

218.  «        «      Ornithologische  Notizen  aus  St-Hubertus,  1896. 

219.  «        «      Ornithologische  Notizen  aus  St.-Hubertus,  1897. 

220.  «        «      Ornithologische  Notizen  aus  St.-Hubertus,  1898. 

221.  «        •      Ornithologische  Notizen  aus  St.-Hubertus,  1898. 

222.  Haixer,  B.  :  Vom  Bau  des  Wirbeltiergehirus.  I.  Teil  Salmo  und  Scyllium.  Leipzig,  1898. 

223.  Hajlbebgee,  G.  Ekh.  :  Elemeuta  Physices.  Jenae,  1755. 

224.  D'Hammonville.  Baeon  :  Brève  description  de  quelques  variétés  de  Trochilidés.  Berlin,  1899. 

225.  «  «       Séjour  de  la  Mouette  de  Sabine  etc.  Berlin,  1899. 

226.  Hellmayb,  C.  L.  :  Muscicapa  parva  im  Wienerwalde.  Hallein,  1898. 

227.  HuLTH,  .J.  M.  :  Öfversikt  af  Faunistiskt  och  Biologiskt  vigtigare  Litteratur  rorande  Nordens-Fäglar. 

Stockholm,  1899. 

228.  Ihne,  Egon:  Phänologische  Mitteihmgen  1898. 

229.  .Jackson,  C.  L. :  Trinitrophenyl  malonic  ester:  Second  paper  1898. 

230.  King,  R.  0.  :  An  absolute  Measurement  of  the  Thomson  effect  in  Copper.  1899. 
281.  KóRÓDY,  P.  Dr.  :  Tört.  és  rég.  Évkönyv.  Nagy-Enyed,  1897. 

232.  KosKE,  F.  :  Omithologischer  Jahresbericht  über  Pommern  für  1897. 

233.  «       «      Ornithol.  Jahresbericht  über  Pommern  für  1898,  1899. 

234.  LoBKNZ,  L.  V.  LiBTJBNAü  Dr.  :  Falsche  Daten.  Wien.  1899. 

235.  «         «    «  B  «       Säugethiere  von  Madagascar  und  Sansibar. 

236.  «         «    «  «  «       Bestrebungen  des  österr.  Bundes  der  Vogelfreunde  in  Graz.  1 898. 

237.  Natübw.  Verein  Tboppad  :  Die  wicht.  Feinde  der  Biene.  1898. 

238.  Mágócst — DiETz  S.  :  Kétszikű  fás  növények  béldiaphragmája.  1899. 

239.  Mainwaeing,  G.  B.  :  Dictionarj'  of  the  Lepcha — Language  compiled  by  the  late  General  G.  B.  Main- 

waring,  revised  au  completed  by  Alb.  Grünwedel.  Berlin,  1 899. 

240.  Malmgben,  a.  J.:  Spetsbergens  Fogel-Fauna.  1863. 

241.  Marek,  M.  Prof.  :  Ornithologisches  aus  Zengg.  1899. 

242.  Mitterpachee,  Lud.  :  Compendium  Históriás  naturalis.  Budae,  1799. 

243.  Méhely,  Lajos  :  A  magyar  zoologia  érdekében  !  Budapest,  1899. 

244.  M.  K.  Mezőgazdasági  Múzedm  :  Szak-katalogusa.  Budapest,  1899. 

245.  NtìssLiN,  Dr.  :  Die  Wanderungen  der  Vögel  etc.  v.  E.  F.  von  Homeyer.  Leipzig,  1881  etc. 

246.  «  «       Über  die  Zugstrassen  der  Vögel  von  J.  A.  Palmen.  Helsingfors.  1876,  1882. 

247.  «  "       Über  normale  Schwärmzeiten  und  über  Generationsdauer  der  Borkenkäfer.  1 882. 

248.  «  «      Tierwelt.  Karlsruhe,  1883. 

249.  «Ornithol.  Jahrbuch»  :  Literatur.  1899. 

250.  Paolucci,  L.  :  Sopra  alcune  specie  rare  di  uccelli  nelle  marche.  1899.  ; 

251.  Paebot,  C.  Dr.  :  Der  Herbstzug  der  Vögel.  1899. 

252.  Pavesi,  Pietro  :  Calendario  Ornithologico.  1897 — 98. 

253.  Pettigrew,  J.  B.  :  On  The  Mechanical  Apphances  By  Wich  Flight  Is  Attained  In  The  Animal  King-, 

dorn.  London,  1867. 

254.  Public  Museum  Milwaukee  :  Fifteenth  Annual  Report.  Milwaukee,  1898. 

255.  R.MT,  G.  Christ:  Naturgeschichte  f.  Kinder.  Tübingen,  1788. 


415 

256.  Eeichenow,  A.  und  Fr.  Dahl:  Die  Vögel  der  Bismarkinselu  und  ilir  T. rinn.  lìcrliii.  IS'tO. 

257.  Salvadori,  G.  :  Ergebnisse  meines  Vogelheerdes. 

258.  ScHALOw,  H.  :  Bemerkungen  zur  Vogelfauna  v.  Spitzbergen,  1899. 

259.  ScHiAPAKELLi,  GIOVANNI:  Rubra  canicula  etc.  Rovereto,  1897. 

260.  ScHiAPAREixi,  Giov.  V.  :  Della  luce  secondaria  che  talvolta  si  osserva  nell'  emisfero  oscuro  df  1  pianeta 

Venere.  Rovereto,  1895. 

261.  Schollmayee:  Beiträge  zur  Omis  Krains.  I.,  II.  1891  und  1892. 

262.  Severini,  .Toh.  :  Pannónia  illustrata.  Lipsia?.  1770. 

263.  Snouckaeiìt  von  Schaubürg,  Br.  :  Ornithologie  von  Nederland  "Waarnemingcn  van  1  Mei  1898  tot  en 

met  30  Apr.  1899  gedaan.  1899. 

264.  Taramelli,  Torquato  :  Sulle  Avee  sismiche  Italiane.  Rovereto. 

265.  •  •  Della  storia  geologica  de  Lago  di  Garda.  Rovereto,  1894. 

266.  Tramplee,  M.  Jon.:  Umständliche  Beschreibung  des  grönländischen  Wallfischfangs.  Leipzig.  1771. 

267.  TscHusi,  V.  Ritt.,  zu  SchmidhoflFen  :  Neue  Nachrichten  über  Steppenhühner.  1899. 

268.  «  .       «        «  .  Einige  Bemerkungen  zu  v.  Madarász  «Further  contribution  to 

the  Hungarian  Omis».  Hallein,  1899. 

269.  «         «       «       «  «  Pastor  roseus  in  Österreich-Ungarn  1899. 

270.  Wangel,  Jenő  Dr.  :  Válasz  Méhely  Lajos  «A  magyar  zoologia  érdekében!»  czímü  kritikai  füzetére 

Budapest,  1899. 

Cserepéldámjok.  —  Tmi.'ich- Exemplare. 

1.  Akadémiai  Ériesitő.  Budapest.  1899.  113—119.  füzetek. 

2.  Atti  della  i^ocietà  Toscana  di  Scienze  Naturali.  Processi  Verbali.  \o\.  XI.  pg.  103 — 157. 

3.  Atti  della   Società  Italiana  di   Scienze  Naturali  e  del  Museo  civico  di  Storia   Naturale.    Milano. 

Voi.  XXXVm.  fase.  1°— 3°  fogli  1  — 13Vs  e  14— 21»/4. 

4.  Atti  dell'  I.  R.  Accad.  degli  Agiati  di  Rovereto.  Ser.  3.  Vol.  I.  fase.    1.  1895.  Vol.  IH.   1—4,  vol.  IV. 

1—4. 

5.  Anaíe.N-  del  Muaeo  Nációnál  de  Montevideo.  Tom.  IL  11. 

6.  Amcula.  Giornale  Omithologico  ItaUano.  Siena.  Anno  IH.  (1899.)  fase.  15 — 22. 

7.  Bergetìs  Musetims  Aarhog.  Bergen. 

8.  Berichte  der  Meteorolog.  Commission  des  Naturforschend.  Vereins  in  Brunn. 

9.  Bericht  der  Wetternuvichen  Gesellschaft  f.  die  gesammte  Naturkunde.  Hanau  a,  M.  1899. 

10.  Bericht  der  Naturwissenschaftl.  Gesellschaft  zu  Chemnitz. 

11.  Bericht  der  Ohm-hesúschen  Gesellschaft  f.  Natur- und  Heilkunde.  XXXH.  1897^  1898— 1899.  Giessen. 

12.  Bulletin.  U.  S.  Departement  of  Agriculture.  Division  of  Biological  Survey.  Washington,  Nr.  9,  10,  11. 

13.  Bulletin  de  la  Société  Impériale  des  Naturalistes  de  Moscou.  Nouv.  Sér.  Toms.  VHI,  IX,  X,  XI, 

(Années  1894,  9.5,  96,  97.) 

14.  Catalogue  of  the  Aiistralian  Museum,  Sydney. 

15.  Ciel  et  ten-e.  BruxeUes.  XX.  Année.  1—20. 

16.  Erdély.  Kolozsvár.  Vin.  (1899.)  2—7.  füzetek. 

17.  Erdély  Népei.  Kolozsvár. 

18.  Erdészeti  Lapok.  XXXVItl.  (1899.)  4—10. 

19.  Értesítő.  Erdélyi  Muz.  Egyl.  Orvos-Tei-mészettudom.  szakosztályából.  U.  Term.  t.  szak. 

20.  Helios.  Organ  des  Naturwissensch.  Vereins  des  Regierungsbezirkes  Frankfurt  a.  0.  Bd.  XV.  (1898.) 

21 .  Jahrbuch  des  Naturhistorischen  Landes-Museums  von  Kärnten. 

22.  Jahrbuch  des  Siebenbürg ischen  Karpathenvereins.  XIX.  Jahrg.  (1899.) 

23.  XI.  Jahresbericht  des-  Vereins  für  Naturwissenschaft  zu  Braunschweig  für  1897  98  und  1898/99.  — 

1899. 

24.  Jahre-tbericht  der  Naturforschenden  Gesellsch.  Graubündens.  Neue  Folge.  XL.  Bd.  (1896—1897.) 

25.  Jahresbericht  des  Omithologischen  Vei-eins  München  f.  1897—1898.  München,  1899. 

26.  Jahresbericht  und  Abhandlungen  des  Naturwissenschaftlichen  Vereins  in  Magdeburg. 


416 

27.  Journal  of  the  Asifític  Socielij  of  Jlt'ìigid.  T\üc  \r,\i^o  and  Index   forlS!)X.  :   Vol.  LXVIII.  Piut.   II.    1. 

Part.  m.  No.  1.(1899.) 

28.  Kisérletügyi  Közlemények.  Budapest.  II.  köt.  (1899)  2—4.  füzetei. 

29.  Leopoldina.  XXXV.  (1899.)  Nr.  4-11. 

30.  Memoire  (of  the  Australian  Museum.  Sydney).  Nr.  2. 

31.  Memorie.  (Mus.  Civico  di  Storia  Naturali  di  Milano  etc.) 

32.  M.  k.  Meteorológiai  Intézet  Évkönyvei.  Budapest  I— XXV.  (1875  —  1895).  XXVI.  I.  rész  (1896).  XXVII. 

(l897);XX\Tn.  2.  r.  (1898). 

33.  Mütheilnnqen  des  Natunvissenschaftlichcn  Vereines  zu  Troppaii.  Nr.  6,  7,  8.  (1898.) 

34.  Mittheilungen  aus  dem  Osterlande.  Neue  Folge.  Altenburg,  S.-A. 

35.  Mittheilungen  des  NaturivissenfichaftUchen  Vereines  für  Steici-mai-k.  (Graz.)  [Hft.  XXX\'.]  Jahrg. 

1898. 

36.  Naturae  Novitatcs.  Berlin,  1899.  Nr.  1—18. 

37.  North  American  Fauna.  (U.  S.  Department  of  Agriculture)  Washington.  Nr.  14-15.  (1899.) 

38.  Novitates  Zoologicae.  A  journal  of  Zoology  in  connection  with  the  Tring  Museum.  Vol.  VI.  Nr.  2. 

39.  Ornithologisches  Jahrbuch.  Hallein.  IX.  Jahrg.  Heft  1 — 4. 

40.  0)-nithologische  Monatsschrift.  Gera  (Reuss)  XXIV.  Jahrg.  Nr.  5 — 10. 

41.  Ornithologische  Monatsberichte.  Berlin.  VH.  Jahrg.  Nr.  5 — 12. 

42.  Proceedings  of  the  American  Academy  of  Arts  and  Sciences.  Boston.  Vol.  XXXIV.  11 — 23. 

43.  Proceedings  of  the  United  States  National  Museum.  "Washington.  N.  1153,  1180,  1182. 

44.  Records  of  the  Australian  Museums.  Vol.  m.No.  5.  (1899.) 

45.  Report  of  the  Secretary  of  Agriculture.  Washington,  1898. 

46.  Report  of  Ti-ustees  of  the  Australian  Museum,  for  the  year  1898.  Sydney,  1899. 

47.  Redsta  do  Museo  Paulista.  S.  Paulo.  Vol.  I,  II.  1895,  1897. 

48.  Schioalbe.  Wien.  Neue  Folge  I.  (1898—1899.) 

49.  Skrìfter,  det  kongetige  Norske  Videnskabers  Selskatis.  Trondjem. 

50.  Smithsonian  Miscellanious  Collections. 

51.  Smithsonian  Report.  Washington. 

52.  Societatum  Litterae.  Frankfurt.  Jabrg.  XL  (1807.)  Nr.  7—12  ;  Jahrg.  XH.  (1898.)  1     4. 

53.  A  Természet  Budapest.  H.  köt.  17—24.  füz.  (1898.)  HI.  köt.  1—8.  füz.  (1899.) 

54.  Természetrajzi  Füzetek.  Budapest.  XXI.  (1898.)  évf.  1—2.  füz. 

55.  Természettudományi  Közlöny.  XXXI.  köt.  (1899.)  357—363.  füzet. 

56.  Természettud.  Közlönyhöz  Pótfüzetek.  L— LH.  füzetek. 

57.  The  Auk.  New-York.  Vol.  XVI.  (1899).  Nr.  2—4. 

58.  Tidskrifí  for  Jgere  och  Fiskare.  Helsingfors. 

59.  Tromsö  Museums  Aarshefter.  20.  1897.  Tromsö,  1899. 

60.  Tromsö  Museums  Aarsberetning  for  1897.  Tromsö,  1898. 

61.  Vadászlap.  Budapest.  XX.  13—22,  24—34. 

62.  Verhandlungen  des  Naturforschenden  Vereins  in  Brunn. 

63.  Yearbook  of  the  United  States  Departement  of  Agriculture.  1898.  Washington,  1899. 

64.  Zeitschrift  für  Ornithologie  imd  praktische  Geflügelzucht.  Stettin.  Jahrg.  XXIII.  Nr.  5—12. 


417 


NEKHOLOÍi. 


Mauouvillei  l>áró  u'Hamonville  János  Káboly 
La.ids,  Doiuévrc  canton  régi  f'ötanáiKOsa,  Manonvillc 
luaire-jc  lioucq  várában  1899  deccmb.  17-én,  rövid 
lietegség  iitáu,  üO  éves  korában  meghalt. 

Az  ö  személyében  Francziaországnak  egyik  lán- 
>;oló  lelkű  Lazatia,  buzgó  hivatalnoka  és  szenve- 
délyes, tudós  oruithologusa  hunyt  el. 

A  Franczia  Zoológiai  Társulat  benne  egyik  kiváló 
tagját,  a  Nemzetközi  állandó  Ornithologiai  Bizott- 
ság buzgó  pénztárosát  és  a  Magyar  Ornithologiai 
Központ  tekintélyes  tiszteletbeli  tagját  veszíté  el. 

Báró  d'Hamün  VILLE  nemzete  egész  szeretetremél- 
tóságának inkarnácziója  volt  ;  élénk  szellem  ós 
csupa  finomság  ;  másokkal  való  érintkezésben  merő 
■készség  és  előzékenység;  ezenkívül  hűséges  társ. 

Már  gyermek  kora  óta  szerette  s  tanulmányozta 
a  madarakat,  s  egy  félszázadon  keresztül  lelkesült 
barátja  volt  a  kedves  tollasvilágnak  úgy  a  gyakor- 
lati életben,  mint  az  irodalom  terén.  Mint  ter- 
mészetbúvár tekintélyes  gyűjteményeket  hozott 
össze  ;  tojás-  és  madárgyüjteménye  pedig  egyike  a 
legteljesebbeknek  és  legrcndezettebbeknek. 

Számos  munkái  közül  csak  a  kellÖ  előismeretek- 
kel nem  biro  olvasók  nagy  számának  részére  írt, 
tehát  népszeríísítő  «Atlas  de  poche  des  Oiseaux  de 
France,  Belgiipie  et  Suisse»  czímfí  két  kötetes  mun- 
káját és  «La  vie  des  Oiseaux»  czímű  főművét  említ- 
jük meg. 

Épen  a  halálát  megelőző  napon  neveztetett  ki  az 
lyOO-iki  III.  Nemzetközi  Ornithologiai  Kongres- 
szus elnökévé. 

Hazánkat  IS'.l l-ben  a  második  nemzetközi  orni- 
thologiai kougresszus  alkalmával  látogatta  meg  s 
részt  vett  a  Velencze-Kis-Balatonra  intézett  kirán- 
dulásban. Nagyon  megszerettük  s  a  midőn  távozott, 
hazánk  és  intézetünk  hűséges  barátot  nyert  benne, 
blinden  óhajtásunkat,  melynek  embere  volt.  azon- 
nal teljesítette.  Innen  van  az,  hogy  halála  a  Magyar 
Ornithologiai  Központnak  érzékeny  veszteségét 
jelenti. 

Híven  ájioljuk  emlékezetét. 

//.  O. 


Al.  Jean  Chaules  Louis  d'Hamonville  baron  de 
Manonville,  ancien  conseiller  général  du  canton  de 
Doiiicvre,  maire  de  Manonville,  est  décédé  au  châ- 
teau de  Boueq,  le  17  Décembre  1899,  après  une 
courte  maladie,  à  l'âge  de  69  ans. 

Dans  sa  personne  est  disparu  un  des  patriots  les 
plus  ardents,  des  administrateurs  les  plus  assidus, 
des  savants  ornithologists  passionnés  de  France. 

I^a  Société  Zoologique  de  France  a  perdu  en  lui 
un  membre  eminent,  le  Comité  International  Per- 
manent Ornithologique  son  trésorier,  et  le  Bureau 
Central  Ornithologique  de  Hongrie  un  membre  ho- 
noraire considérable. 

M.  le  baron  d'Hamonville  était  une  incarnation 
de  toute  amabilité  de  sa  nation  ;  un  esprit  vif  et 
plein  de  délicatesse  ;  prêt  toujours  à  rendre  service 
et  surtout  un  camarade  fidèle  et  sincère. 

Il  aimait  et  il  étudiait  les  oiseaux  depuis  son  en- 
fance ;  il  était  un  ami  enthousiastique  de  ces  gra- 
cieuses volatiles  depuis  un  demisiècle,  ainsi  dans  la 
vie  pratique  comme  dans  la  littérature  ornitholo- 
gique. Comme  naturaliste  il  a  réuni  des  collections 
vraiment  imposantes  ;  la  collection  des  œufs  et  des 
oiseaux  compte  aujourdhui  parmi  les  plus  complè- 
tes et  les  mieux  entretenues. 

De  ses  nombreux  ouvrages  nous  ne  mentionnons 
que  l'n  Atlas  de  poche  des  Oiseaux  de  France,  Bel- 
gique et  Suisse»  "2  séries,  écrites  pour  le  grand 
nombre  des  lecteurs  qui  sont  peu  ou  mal  préparés 
aux  études  d'histoire  naturelle  des  oiseaux  ;  et  son 
chcf-d'œvre  «La  vie  des  Oiseaux.» 

La  veille  même  de  sa  mort,  il  venait  d'être  nommé 
président  du  Congrès  International  Ornithologique 
de  1900. 

Il  était  en  Hongrie  en  1891  pendant  le  H.  Con- 
grès International  Ornithologique,  i)rit  part  à  l'ex- 
cursion aux  lacs  de  Velencze  et  de  Balaton.  11  con- 
quit le  coeur  de  nous  tous  et  nous  quitta  un  vrai 
et  bon  ami  de  Hongrie  et  de  notre  Institut. 

Pour  le  Bureau  Central  Ornithologique  sa  mort 
est  une  très  grande  perte  ;  il  a  obligé  notre  Institut 
beaucoup  de  fois  avec  ses  services  prévenantes. 

Nous  lui  garderons  un  souvenir  fidèle  et  recon- 
naissant. 

0.  //. 


41B 


Elhaltak  : 

Bbooi  Zsigmond  lovag,  az  «Avicula»  szerkesztője 
Sienában,  július  17-én,  életének  48.  évében. 

Dr.  Euss  Károly,  a  «Gefiederte  Welt»  szerkesz- 
tője, intézetünk  levelező  tagja,  Berlinben  szívszél- 


hfidésben  f.  év  szeptember  Í2í)-én,  66  éves  korában.      Berlin,  am  29.  September  1. .].  im  66.  Lebensjahre. 


Kérelem. 

Mindazon  érdeklődőket,  a  kik  gyűjtemé- 
nyeinknek szánt  küldeményeket  adnak  postára, 
tisztelettel  kérjük,  kegyeskedjenek  a  csomago- 
kat igy  czímezni  : 

A  Magyar  Ornithologiai  Központitnk 
Herman   Ottó  főnök  úr  kezeli  m 

Nemzeti  Múzeum,  Budapest. 

Ezt  különösen  olyan  küldeményeknél  ajánljuk 
nyomósán,  a  melyek  nyers  madarakat  vagy 
könnyen  rothadó  anyagokat  tartalmaznak  ;  s  ez 
esetben  a  csomagra,  a  tartalom 
mellett  színes  czeruzával  aláhúzva 
hogy  «'romlékony»,  vagy  «rothadékony».  Olyan 
csomagok,  a  melyek  csak  az  intézetnek  és  nem 
személynévre  vannak  czímezve,  —  késve  jutnak 
hozzánk.  M.  0.  K. 


Verstorben  : 

Cav.  Sigismondo  Brogi,  Rédacteur  der  «Avicula» 
in  Siena,  den  17.  Juli  1.  J.  im  48.  Lebensjahre. 

Dr.  Karl  Russ,  Rédacteur  der  .Gefiedertc  Welt», 
correspond.   Mitglied   der  Ung.  Orn.   Centrale,  zu 


Mindazokkal,  kik  a  Chernel-féle  «Magyar- 
ország madarai»  czimű  nagy  munkát  megszerez- 
ték vagy  meg  óhajtják  szerezni  s  a  második,  túl- 
ságos vastag  kötetet  két  külön  darabba  akarják 
köttetni,  tisztelettel  tudatjuk,  hogy  a  11.  kötet 
2.  szakaszához  külön  czímlappal  szolgálhatunk. 
Ezt  a  czimlapot  különben  a  tisztelt  megren- 
delők, kifejezett  kívánságukra,  a  kir.  magyar 
Természettudományi  Társulattól  is  megkap- 
hatják. 

M  0.  K. 


Bitte. 

Jedermann,  der  für  unsere  Sammhingen 
Postsendungen  aufgiebt,  wird  böHiclist  ersucht, 
die  Sendung  folgendermassen  zu  adressieren  : 

An  die   Ungarische  Ornitholoyinrlie  Centrale, 
zu  Händen  des  Hei-rn  Chefs  Otto  Herman. 
National-Museum,  Jhidape.it. 

Diese  Adresse  können  wir  besonders  bei  sol- 
chen Sendungen  wärmstens  anempfehlen,  wel- 
che todte  Vogelkörper,  oder  sonstige,  leicht  in 
Verwesung  gerathende  Sachen  enthalten  :  in 
diesem  Falle  sollte  selbst  auf  das  Paket  «verwes- 
lich«  geschrieben  und  mit  farbigem  Bleistifte  un- 
terzogen werden.  Solche  Sendungen,  welche  nur 
an  das  Institut,  und  nicht  an  Person  adressiert 
sind,  kommen  gewöhnlich  spät  an.         U.  0.  C. 


Zur  Beachtung. 
Allen  denen,  welche  das  Werk  v.  Chernel's 
<i Ungarns  Vögel»  schon  erworben  haben,  oder 
erwerben  woUen,  und  den  allzuumfangreichen 
zweiten  Band  in  zwei  Theile  binden  lassen  wol- 
len, beehren  wir  uns  mitzutheilen,  dass  wir 
ihnen  ein  Titelblatt  zum  zweiten  Theile  des 
zweiten  Bandes  abgeben  können.  Dieses  Titel- 
blatt können  die  geehrten  Besteller  —  auf  ihren 
ausdrücklichen  Wunsch  hin  —  auch  von  der 
Königl.  ung.  Naturwiss.  Gesellschaft  erhalten. 
LI.  0.  C. 


INDEX  ALPHABETICUS  AVIUM. 


Acanthi^  li.mn.i 

_      „     184 

Anthus  campostris 

19(1 

Accentor  inodnlaris              KWi, 

114.   ÍS4,  247.  249,  250, 

—  cervinus 

_ 

-14, 

278,  298,  412 

251,  412 

—  pratensis    ._.     65, 

66,   68, 

114, 

190, 

247,  249,  250, 

—  alpiuus 

138,  410,  412 

251, 

265, 

266, 

267,  298.  310 

Accipiter  niaus 

._     __     __  410 

—  triviális        65,  66 

68,  114, 

190, 

24«, 

249,  250,  310 

Accipitres 

248 

Aquila  clanga 

115 

Acrocephahis  ariindinaceus 

114,   184,  247,  249i  250 

—  fulva     

115 

—  streperus                             , 

,.  267,  269 

—  imperialis 

..     115 

—  palustris                    1S4,  247 

249,  250,  263,  410  412 

—  nsBvia    --. 

191 

horticolus _       . 

.-    412 

Arehibuteo  lagopus 

.     ._  191,  279 

—  phragmitis 85, 

184,  248,  249,  250,  410 

Ardea  bubulcus 

._.     ...    _.  87 

—  turdoides          85,  184,  248, 

249.  250.  269,  41Ö;  412 

—  cinerea      59,  85. 

191.  247, 

249, 

250, 

251,  267,  274 

Aotitis  hypoleiicns 

._     269 

—  cornata 

'192, 

248,  249,  250 

Adler 

342,  347,  363 

—  egretta 

,.     ._     ...  87 

Aegialites  cantiuiius 

85,  185,.  268 

-  garzetta 

87, 

247 

249,  250,  412 

—  fluviatili» 

185,  247,  249,  250 

—  minuta 

192, 

248 

249,  250,  410 

—  hiaticula 

114 

—  purpurea 

192, 

248, 

249 

250,  269,  412 

Aegithalus 

-        318 

Asio  accipitrinus 

74  193,  410 

—  candatus 

.  114,  411 

—  otus 

410 

vagaiis 

318 

Astur  palumbarius 

2(;5,  303 

—  castaneus 

_     318 

Avosette 

306 

Alauda  arborea        65,  6ti,  68, 

185,  247,  249i  260;  266 

Aythia  ferina 

193 

—  arvensis          «5,  6C,  68,  85 

89,  114,' 138,  186,  248, 

"249,   250,  251,  264,   265,    2 

75.   276.   288,   294,  299, 
310,  410 

Bagoly           

—  erdei 

342 

347 

—  eristata 

.       8.5,   138,  299,  410 

—  gyöngy     

347 

—  sibirica 

326,  41 1 

Bartgeier 

74,  347 

Alcedo 

114 

Batiali 

334 

—  ispida 

,        41 1 

Baumläufer 

347 

—  rudis           

._     88 

Baurnlerche 

339 

Alpenmauerlüfer 

,  .     .,„     ._ 375 

Baumpieper 

339.  374 

Aanpalis  gamila 58, 

109,   113,   114,   187,  409 

Bfirgtínk 

.339.  376,  378 

Amsel            -     - 

376 

Berglaubsängpr 

74 

Anas  acuta 

■'^•'-  '-^t- 

Bienenwolf 

.■!47 

—  boscbas  S5,   |:<K,   IST,  247, 

249,  250,   251.  307,  314, 
410.  411 

Billegető,  sárga 
Billegetők 

347 

—  cireia  _ 

85 

Blaukelcheii 

347 

375,  376.  378 

—  clypeata 

S5 

Blaumeise 

375,  37(i,  3.78 

—  crecca 

s:.,   140,  265,  411 

Blaurake 

347,  3.53 

—  ferina 

8 

Blnthänfling 

.375.  37.S 

—  nyi-oea 

85 

Bombyoilla  garrula 

loi; 

—  penelope 

,     ...    „    ._      264>  278 

Bonasa  bonasia 

141 

—  querquediila 

.  .     265,  267,  286,  307 

Botaums  stellaris 

S3.  S5 

193 

247 

249,  250.  251 

—  stepera 

85,  265 

Bölömbika,  nagy 

S3 

Anorthura  troc;lodytc■^ 

-^     188 

Braunkelolien 

375.  376 

Ansar  albifroiis 

188 

Bubos  bank» 

335.  347 

—  cinei-euB 85.   188 

247.  249,  250,  266,  267 

Bubo  bubo 

11.-,.  410 

—  fahaUs  _,    -           -    .-. 

_.     ...     „     ._     ....        410 

—  maximUB 

11  1 

—  ferus  . 

.„,       274,  276,  307 

Bucephala  clauL;uli. 

11(3 

—  segetuuj                   1!K),  251. 

264,  274,  276,  307,  410 

Buchfink 

294  339.375,  37H 

Antlius  arboreus        _     _     ._ 

.- -  89,  268,  412 

Budytes 

263 

Biidytes  flavvis 

85 

Coturnix  coturnix 

14.5. 

268. 

410 

Buhu 

342, 

347, 

362 

—  daetj-lisonaus 

66.  69,  87,  .89, 

114, 

213, 

248. 

249. 

Bukók 

347 

25(t, 

251, 

409 

Bussarde 

347 

Cotyle  riparia       . 

21.-. 

248, 

249, 

2.50 

Buteo  bute.) 

411 

Crex 

263 

-  vulgaris 

19.;. 

•.'4S, 

249. 

250. 

251 

—  pratensis 

er 

.  69, 

410 

Buvái-ok 

347 

Csaláncsúcs 
—  rozsdás 

37.5. 

339. 
376, 

347 

378 

Caceabis  sexatilis 

322 

Csicsörke , . 

375 

Calaiiiodytes  schoeiiiib:iii 

IS 

2(19 

Csíz 

339, 

347, 

375, 

378, 

279 

Calandi-a  phragmitis 

114 

Csonttollú  madár  ,. 

„- 

58, 

343, 

375 

Calidris  arenaria 

19 

Csuszka  _ 

354 

Cannabina  canuabina 

29(1. 

411 

Csuszkák 

358 

—  horncmanni  exilijjes 

319 

Cuculus  canonis    ( 

(i,    (19.    9(1.    lit. 

21.3. 

248. 

249, 

2.50. 

Caprimulgus  europa?us 

l9;-í, 

"247, 

-249, 

250. 

2(13, 

410 

208. 

410 

Carduelis  earduelis 

141. 

ill 

Cygnus  bewicki 

KiS. 

115 

.321 

Cerclmeis  naumaiini 

*... 

410 

—  musicus 

1(19. 

215 

—  tiiiiiuncula               I01-. 

■Jis, 

1'49, 

"250, 

251, 

41(1. 

411 

Cypselus      ,. 

203 

—  tiniiunculus 

(1( 

.  (19 

—  apus  ... 

6(1,   69.    1  1  i- 

2 1  (i 

248 

219 

2.51) 

—  veRpertina 

I!I4. 

21.8. 

249, 

25(1 

—  melba    ... 

32(1 

Certliia  familiáris 

114 

Czinege,  barát 

370 

Cliaradrius  apricarius 

194 

—  búbos 

.370 

—  cantianns 

314 

—  feny^■es 

.i7(; 

—  nioriuellus  ... 

194 

2(i4 

274, 

077 

—  kék 

375. 

370 

■.MS 

—  pluvialis 

!i(;(i, 

2(1N 

297, 

314 

—  szén 

37(1 

378 

Chaulelasnius  streperus 

194 

—  szürke  . 

370 

Chelidnn  nrbica 

(1( 

.  r.'.t. 

I9Í.. 

2Í-S, 

249, 

2.50 

Czinegék 

347. 

.3.50 

358 

Gbeu  byperboreus 

320 

Czinkék 

358 

Cbloris  chloris   .... 

114, 

141 

CbrysnmitriR  spiuus 

142, 

196 

Datila  acuta 

216 

247. 

249 

2.5(t 

Cicíinia  alba     S5,  Sd,  S9, 

11(1. 

190. 

247, 

249, 

250, 

266 

Darf    

33i, 

335 

—  eieonia 

290. 

306, 

315 

Dendrocopus  leuco 

lotus  lilfordi 

.320 

—  nigra    - 

2(19, 

248, 

249, 

2.50 

—  lilfordi 

320 

Ciuclus  albicollis 

317 

—  major 

114 

111 

—  cinclus   

3  IS, 

411 

eissa 

.32(1 

albicollis 

318 

--poelzan.i 

32(1 

—  inelanogaster 

318 

—  médius   , 

114 

Circaëtus  gallicus 

87, 

409, 

412 

—  minor 

114 

Circus  ípruginosus  s:i,  cS5 

-id!» 

-i4S, 

249, 

25(  ), 

251, 

412 

Distelfink 

374 

375. 

;!7o 

378 

—  cyaneus :íü9 

-lis. 

-iW. 

2."i(). 

251. 

26  í-. 

265 

Dompfatï 

294 

—  pygargus     

2(J9 

Dorndreber 

339 

—  rufus 

265 

Dorngrasmücke 

370 

Coccothraustes   vnl.uari  , 

l(i7. 

142 

Drosseln 

339. 

342 

.^56. 

357, 

358 

Colseus  monedula 

410 

Dryocopus  martins 

114 

Columbíe    

248 

Columba  livia 

322 

Edelfink 

370 

—  oenas     ,., 

\tí, 

-M), 

248, 

249, 

aso, 

251 

Edelreiber 

:;34 

—  palnmbns           14:'.,  -id!» 

MH 

249 

250 

251, 

410, 

412 

—  grosser 

368 

Colymbns 

86 

—  weiss 

368 

—  arcticus 

115 

—  türkiscber 

368 

—  eristatus 

266 

Eicbelhäher 

.  .347. 

376 

378 

—  fluviatilis 

266, 

411 

Elster  .... 

347, 

376 

—  griseigena      .. 

26.5, 

2(i6, 

307, 

315 

Emberiza-féb'k 

_     ... 

107 

—  nigricollis   ... 

266, 

411 

Emberiza  eirlus 

.... 

316 

—  septeutrionalis     

„     ... 

412 

—  citrinella  .  . 

145 

299, 

411 

Coracias  garrula  89,   114, 

iil-i, 

-247, 

249, 

250, 

.269, 

412 

—  hortulana 

216 

Corvus  cornix                  S7 

S9. 

114. 

144. 

.313, 

410, 

411 

—  melauocepliahi 

317 

412 

—  coroue 

4.11, 

412 

—  miliaria' 

216, 

251 

311 

—  frugilegns 

145, 

300, 

âl3, 

411 

^  scboenielus     85 

114,   146,  216, 

264, 

265, 

266, 

274, 

—  monedulii 

300. 

313 

284. 

293 

299 

Coturnix  baldami 

322 

intermedins 

296, 

299 

311 

—  euuiiuiuiis 

85 

scbœniclus 

274 

311 

fîmberiza  schoenicli 

s  typiciis 

296 

Oallinago  gallinula 

219 

Erithaciis  cyaiKH'uli 

s 

.       65,  66, 

216 

—  major       _.     _ 

..     220 

—  hiseinia               (!■" 

.  (iß,  -J Ifi,  2t7, 

-249,  "i-TO,  269, 

2G4 

—  seolopaeina       ....    85,  220 

247,  249,  2.50, 

265,  266, 

—  philoinela    

ál 7,  248,  249, 

2.50 

267,  283 

—  rubecula  .,_      S6, 

114.,  ;ìl7,  "248 

249,  250,  251, 

309 

Gallinnla  eliloi„p„s     ....     K,. 

114,    220,  248, 

249,  2.50, 

—  rubeculus    

h: 

,  66,  266,  267, 

292 

265,  410 

Eulen 

H89. 

342 

—  porzana 

-  pusilla 

84,  267 
267 

Fakúsz  ^ 

347 

Oarrulus  glandariiis 

114,   147,  220 

269,  412 

Falco  eenchvls 

301 

(iartenammern 

:!39 

—  peregrinus 

265,  308, 

410 

(íartengrasmücke 

374.  376 

—  regulus 

.217.  265, 

276 

Gartenrotbsehwanz 

375 

376.  37S 

—  Rubbuteo 

líls.  "J4S, 

249,  2.50,  268, 

411 

Gartenrothschwiinzolien 

339 

376.  379 

—  tinnuntiilus 

300, 

313 

Gartensänger 

339 

—  vespertinns 

268,  269,  aoi. 

313 

Gatyás  csuvik 

.347 

Falken 

342, 

347 

Gébics,  tövisszúró 

339,  375 

Falmászó 

375 

Geier 

342 

:í47,  363 

Fecskék 

337,  338,  339, 

347 

Gémek 

334 

:{47,  365 

Fecske,  házi 

374, 

376 

Gém.  fehér 

..     368 

Feiaierclie 

339, 

374 

Géze 

339 

Fenyőrigó 

3.39,  343, 

345 

Gierlitz 

375 

Fenyvesuiadár 

343 

Gimpel 

.-.39.  375 

37(1.  378 

Fieetlula  rufa 

(i.\  fi7 

2 IS,  248,  2W, 

250 

Glareola  pr.itincol.i 

S5 

—  sibilatrix 

<;."■.  (17,  s(; 

218.  247,  249, 

2.50 

Goldammer 

—  trocliilus 

2 IS.  248,  249, 

250 

Goldhänchen 

37."i.  ;;7s 

íhiken 

357, 

358 

—  feuerköpfiges 

111 

Fischadler 

347 

Gólya 

347 

Fliegenfiiugfi- 

347, 

353 

—  fehér 

11(1 

Plüevogel 

;í47 

Gödény 

3::4,  347 

Fosgèni.  I'ebc-r 

836 

(iraenlus  earbo 

220 

Frater\ila   arcticii 

322 

—  pygmams     .... 

Fringilla  earduelis 

107 

Gralla;     

248 

—  cannabiua 

107 

Grasmücken 

3.«»,  379 

—  chloris 

107 

Graufliegpnfiinger 

338.  .3.5:1 

—  cvlebs    107.    IW. 

-.'18.  US.  -J49, 

250.  251.  2(i(i, 
288, 

267, 
311 

Grauammern 
Grauwnrger 

3.39 
378 

—  linaria 

107 

Grus  cinerea 

221.  248 

249,  2.50 

—  nioiitilVingilla 

107,  219, 

279 

—  grus 

266,  267 

Fnlica  atn.   S.',,  -JIO. 

-.'i7.  ŰW.  '-'5(1 

264,  267,  274,291, 

Grünling 

:;:{!i 

:;75.  378 

3Ü3,  314, 

411 

Gulipán 

:!0(; 

Fuligula  ferina 

266, 

314 

Guv  at,  vizi 

:{39 

—  marila 

265, 

279 

Gypaëtns  barl.atiis 

74 

—  nyroca 

146 

Gyurgyalag 

:;t7 

Fnlix  eristata 

219 

-^marila 

219 

Habicht 

:í47,  :!67 

Fulmarus   hu'sitatus 

316 

Hajnalmadár 

:!47 

Füleniilo 

3.-.5. 

379 

Haüaétus  albifillM 

11.5.  265 

-  kis 

374 

Hantmadái- 

:!;i9,  :í47 

—  magyar 

374 

Hänninge 

339 

Pülemilék 

33,  338.  34:!, 

347 

Harelda  glaciális 

278 

Fülesbagoly,  erdei 

347 

Haris..     _.. 

:ö9 

—  iiag.V 

342 

Harkály 

Xil 

—  réti 

74 

Harkályok 

33.-I 

:í47.  :;58 

Füleskuvik 

347 

Hattyú,  kis 

los 

Fürj 

339. 

340 

Haubenmeise 

:i7(i 

Füsti  fecske 

112. 

375 

Haubenlerche 

:t39,  :irkS 

Füzike 

:í39.  347, 

375 

Hausrothschwanz 

376,  :!7S 

—  Bonollié 

74 

Hausschwalbo 
Haussperling 

374,  :i7s 
:;75 

Gallina' 

248 

Havasi  szajkó  .. 

5(1 

Oalliiiago  cielcstis 

31,-, 

Héja 

342 

:J47,  367 

—  galiinago,--     _. 

- 

411 

Heuschreckenschilfsänger ... 

--     ..-     ._     _ 

.-      347 

422 


HieroCalco  sacei- 

i>->\ 

Kukuk 

-     -        91 

i-ümantopus  autumnalis 

sr>, 

i-l'i 

Knvik        

339»  ÒK 

Hirundo  riparia 

263 

—  rufitica  'i,  (Wi,  fiit,  Nti,  87.  Sit,   111.  ^-i^I,  ■2r>7 

-27r. 

290 

Lan  ins  coUurin  (Ki,  69,  87 

222, 

248,  249,  2.50,  410,  411 

—  urbiea 

8(1 

áü? 

269 

—  excubitor 

107 

Holló 

:U7, 

3f,3, 

376 

—  major            

107 

Hontmadár 

376 

—  minor                    (16.  (19. 

114. 

222,  24.S,  249,  250,  4Ht 

Hósárraány 

376 

—  senator 

222.  320.  412 

Hydroehelidon  fissipes 

■>'2-).  Í48, 

á49. 

2r.() 

Larus  affinis 

401 

—  leucoptera 

-m. 

410 

—  canns      , 

.S(l, 

222,  2(i4.  265.  274.  277 

—  nigra    _      -. 

114 

—  fu  sou  s 

- _  86,  32a  401 

Hypolais  hypolais 

412 

affinis 

320 

;:.,  n7,  -jü-j,  -í4x. 

■J41I, 

i»U 

—  marinus 

86 

-  I'''il"""-1^' 

2(19 

—  melanoceplialns 

—  minutas 

.393 

.S6,  223,  265.  27« 

Ibis  lalciiiellus 

±>i,  ■2iH. 

;i4H, 

250 

—  ridibundus  85,  .S(i,  UH 

247 

249.  250,  264,  267,  275. 

Ibise 

:í34 

Laubsänger 

282,  307,  392 
339i  347 

Jynx   torcjuilla 

(U 

.  »19. 

411 

Légykapó,  ki^ 
— -  kormos 

338.   376 

Ivacsa,  csörgő 

308 

—  örvös 

376 

Kakuk 

91 

—  szürke 

338,  353 

Kánya,  riti 

.SÍ 

Légykapók. 

347,  253 

—  tavi      

365 

Leinfink 

58 

Kányák. 

:í47. 

363 

-  Holboells 

375,  378 

Kárókatonák 

:í34.  347 

Léprigó 

-  374 

Karvaly 

M-i 

347 

Lei-chen 

337,  338,  347 

Karvalybagoly 

347 

Lestris  .sp. '.' 

266.  278 

Kecskefejö 

3Í7 

Ligurinus  chloris 

223 

Kékbegy   -, 

:ii7,  :í7.-.. 

376, 

378 

Limicola  platyrrhyuclia 

277 

Keaiderike   . 

:í;«i, 

375. 

378 

Limosa  œgocephala 

22;í 

Keresztcsőrű 

:í75, 

378, 

379 

—  melanura 

8?. 

—  szalagos 

:í75. 

378 

Linaria 

278 

Keresztcsőrűek 

394 

—  linaria 

279 

Kernbeisser... 

339 

Locustella  fluviatilis 

114,223 

Keselyű 

342 

—  luBcinioides  

_       223 

Keselyük     . 

363 

—  nœvia ,.     _. 

.,,.    223,  248,  249,  2.50 

Királyka  

375 

378 

Loxia  curviiiostra   

-     107,  411 

Királyka,  tüzesfejű 

111 

Luscinidla  luscinia 

.  114 

Kirschkernbeisser 

-    ?.75,  -Mfí, 

378 

379 

—  melanopogon 

224 

Kleiber 

375 

Lusciola  rubecula 

_  107 

K<5csag      .... 

334 

Lycus  oollaris  _ 

.._ 

_.    „-..___      316 

—  lábas 

334 

—  monedula  coliaris ._     _ 

_. 

__..-_     -_  316 

—  lovas     

334 

—  "agy 

334 

Machetes     

,.     .,_ 29.4 

—  nemes.,.. 

334 

—  pngnax 85 

2H7 

268,  2(í9,  282.  296,  314 

—  páva 

334 

Magtörő,  szibériai 

407 

—  török   

334 

Mareea  penelope     

224 

Kohlmeise  

:!75, 

37fi 

378 

Mannonetta  angnstirostri 

-    320 

Kolcsag    _ 

368 

—  marmorata  .. 

-      320 

Kolibri 

340 

Mauerläufer    

,.     _-    _    ._  3*7 

Kolkraben,. 

347 

363 

Meggyvágó 

.!39,  375,  378,  379 

Kopács 

375 

MBisen-  

347,  3.50.  358,  359 

Kormoran  e 

.334 

347 

Mergus  albellus.. 

_     .,-     224,  247 

Kótyag        - 

368 

—  merganser 

224 

Kövirigó  _ 

.ii:>, 

376 

378 

—  serrator  

224 

Krammetsvögel 

343 

Merops  apiaster 

224 

247,249,250.  Í.09.  412 

Krälien 

347, 

3G2 

363 

—  persicus 

88,  89 

Kraniche     . 

334 

335 

Milane      . 

;^47,  363 

Kreuzschnabel 

...   347,  375, 

378 

379 

Milvus  ictin.is 

224.  247,  249,  2.V1 

-   weissbindigei 

37.-. 

378 

—  korschun 

224 

Kuhstelze  _     _..     ._ 

37.J 

-  »gyptius 

87,  88 

423 


Wilvus  atei-      

267  : 

Pacsirták 

3:>". 

33S,  :{:;!i,  :M7 

MiBt^Mrossel 

•M;  371. 

Pandion  halia>tus 

231 

Monticol»  cyanea 

317.  W\.  \V2 

Parus  ater 

lit.  ill 

—  philippensis 

»17 

—  caudatus 

Ki.s 

—  saxatilis 

■J44 

—  cœrulcus 

lus.  :;|ii 

—   solitaria 

317 

—  eristatus 

Hl 

Jlotacilla  alba  lii;.  Ils.  Ss,   Ili 

-J-24, -i+N, -J*!».  -ihll. -ir,i, 
-.'(in.  -i(;7,  -i9"J,  -JOli.  310. 

—  major 

—  palustris 

410,  411 
lOS 

—  hnarula                               1  U, 

•l'i-,  "i4S,  24!l,  &),  411 

Pastor  roseus 

HI9, 

410.  411.  112 

—  flava        .  ,            13,  6<i,  KS, 

113,  -i"27,  í>47,  "249,  m) 

Pásztor  madár 

.".■s. 

325, 

347.  375,  376 

MwnohgrasBtuncke  

378 

Passer  domosticus.. 

148,  299, 

312, 

410,  4ÍI,  412 

Möven 

334,  337,  36f) 

—  montanus 

119, 

31-2,   110.  412 

Muscicapa  at rit-ajii lia 

-247,  248.  -249,  -250,  -2(ÍS 

Passeriformes 

i'i8 

—  ctíllariK                        

.  .    -2-27,  -247,  24«),  "2nO 

Pavoncella  pugnax 

Ì  III 

—  grisnla           i:!.  tKi.  fût.  "24«. 

24S.  -249.  -200.  ■2<i9.  411 

Pelecanus  crispus 

1  \:, 

—  parva 

.       7-2,  -22,S 

—  onocrotalus 
Pelikane     .     ._ 

i;ii 
:;:;í,  3i7 

Nachtigall 

3.V,,  374,  37!) 

Perdix  cinerea  .  . 

S5,   1111 

■Nachtigallen 

.  338,  343.  .347 

—  perdix  

I4í).  31.-) 

Nachtschwallx. 

347 

Pernis  apivorus 

-231,    ill 

Nádiposzáták 

.       347 

Pfauenedelreiher 

:;(is 

Nádiveréb 

33r) 

Phalaropus  hyperboreus 

1 1:; 

Natatores 

-248 

Phasianus  coíchieus 

i:.7.  110 

NiBOphron  poniuptcrus 

„.         .                                 SS 

l'hilomachus  pugnax 

2;;i.  2r.i 

Niicifraga  caryocataetes 

-  114,  147,  411 

rh,vnoscopus  acredula 

114,  412 

luacrorrhyncha 

407 

—  bonellii 

I7Í-.  3IH 

Nuruenius 

-274,  277 

—  rufus 

267,  281,  -297 

—  arcuatus         -Ji;:.,  -Jlifi.  itiS 

-274,  277.  279,  28Ô,  315 

pleskei 

298,  309 

—  arquatus                            -2-2S 

-247,  -249,  -2nO,  2ÎÏ1,  412 

sylvestris 

298,  309 

—  borealis 

277 

—  sylvestris 

267 

—  phsopus 

228.  2(i4,  277,  278,  410 

—  sibilator 

267,  268,  309 

—  tenuirostris 

. _.     .228,277 

—  trochilus 

.267.  281,  297 

Nyaktekercs      

„     3Ô3 

Haviventris 

297,  309 

Nyctala  tengmaliui 

411 

Pica  pica 

|.-)8 

313,  411.   112 

Nyctardea   nycticorax    

228,  248,  249,  250,  251 

—  rustica 

410 

Nyroca  Ipucophthalmus 

._     229,  251 

Picoides  tri<li»(•tylu^ 
Picus  martins 

410.  412 
412 

Oedicirennis  crepitans 

. _.         85.  229 

—  viridis 

312 

Oestrelata  incerta           

316 

Pieper 

347 

Oriolns  galbula  W.  ß9,     114, 

229,  248.   -249.   250, 

Pinty,  erdei 

294 

339 

375,  376,  378 

269,  274,  275,  291.  412 

—  fenyő 

339 

—  oriolns 

- 300 

—  hegyi 

.     376,  378 

Ortygoiuetra   crex 

85,  230,  248,  249,  250 

Pintyek     . 

357,  3.58 

—  minuta 

83.  85,  230,  409.  412 

Pipis,  erdei 

.3.39.  374 

—  porzana  ..              Sn 

147.  230.  247,  249.  250 

—  réti 

339 

—  pygmœa 

81,  113 

Pipisek 

347 

Orytes  roseus 

318 

Pirol 

... 

.294,  375,  378 

Otis  tarda 

85,  147 

Platalea  leucorodia 

.       231 

-247 

249.  250.  268 

—  tetrax              .        . 

..„     .„ 409 

Podiceps  eristatus 

-231 

-247,  -249.  250 

Otocoris  alpestris-.     _    _ 

„    _.  148,  231,  409,  410 

—  griseigena      . 

231 

Otus  brachyotns          .     ,„     _ 

_.    _    ...     -      _     303 

—  minor... 

85.  231 

249 

"2.50.  410.  412 

Ökörszem 

_    339,  347,  375 

-  nigricollis 

8Ò,  232,  393 

Őszapó 

_     ._     375,  376 

Poszáták 

338 

339,  355,  a56 

Ölyvek 

-    ._  347 

Poszáta 

__  379 

ÖrgébioB 

376 

—  kerti  - 

...     „ 

„.    374,  376 

—  kís_    ...    

376 

—  kis 

... 

„     .-    ...  376 

—  nagy-    - 

._       376 

Pratincüla  nibertra   65, 

68,    232, 

248, 

249,   250,  268, 
269,  309 

Pacsirta  búbos 

339,  358 

-  rubioola   85,  232,  -248 

249,  2Ò0 

-251 

26«;  296,  309 

—  erdei 

339 

Pufifinus  anglorum 

_.  401 

—  fehérszárnyú 

326 

—  yelkouanus 

321 

—  mezei.-.     _ 

-.  339,  374 

—  puffinns  yelkouanus 

321 

Pusztai  tyúk 

flS 

Seansore.«; 

248 

Tynliula 

■.'!):: 

Scl.ilfsän;,'ci 

3:î4.  347 

—  europa>a 

114 

Schiniitzcr 

:!47 

—  pyrihuh. 

i:.s,  411,  \H 

Schwalben 

338,  339.  347 

—  vulgaris 

107,  m,  31i2 

Schwarzamseln 
Schwarzkek-hen 

339.  343 
37(! 

Quorquedula  circia 

1':!-'.  -.>47,  'J4it,  -250 

Schwarzmeisc 

.37.5.  37(i 

—  ereeca 

•-':;;;, 

-J17.  iM'.l.  250.  251 

SchwarzsteissIïisKc 

Scolopax  rusticola  11.5,2 

-     -.               .-itío 

34,  24.S,  249.  2.50, 251.  MI,  412 

Habe    

.     ...  376 

Seeadler   ,. 

.     ..- 363 

Hagatlozú  luadarak 

362 

Seidenschwanz    . 

58,  109,  343,  375 

Kalleii              ,.;. 

...  339 

Seregély  

335,  339,  347,  376 

Kallus  aquaticus 

IM.  251,  410 

Serinus  hortulaniis 

6(i,  68,  237,  24-8,  249,  250 

Káró  ^ 

347 

—  serinus      

.       .     159,  411 

Kaubvögel  

.       362 

Silberreiher 

334,  335 

Raubwürger   

::76 

Singdrosseln 

.  .    343 

Kauchscliwalbe  ... 

W-l.  :;:.-..  :176 

Sirályok       

334,  360 

Rauhfusskauz 

;i47 

Sirály       

337 

Recurvirostra  avocetta  85,  :233,  'i6b 

,  279,  2Sy,  305,  315 

Sitkék 

347 

Regulus  ignicapillus 

.- _    .... 

_ 111 

Sitta  europiea 

1(18.   114 

Reiher 

334,  347,  365 

Sólyom   . 

342 

Remiza 

318,  404 

—  vándoi- 

342 

—  pendulinus  L-aspK 

318 

Sólymok 

347 

Réti  héja 

..    347 

Sordély 

.  339 

Réti  kánya 

...        83 

Spatula  clypeata 

159,  237,  41  1 

Réti  sas 

.     ...  363 

Spechte      

335,  337,  347,  35S 

Rigó 

342 

Spechtmeisen    .... 

35S 

—  Ijoros 

.     343 

Sperber     _ 

31-7 

—  énekes   . , 

-       343 

Sperbereule   

347 

—  fekete  .... 

33!),  376 

Sperling 

87.  337 

—  húros 

.       339 

Sperlinge 

- 358 

—  örvös  ... 

376 

Spiegellerchc 

...      32(i 

Bigók    

356,  358 

Sprosser 

374 

Ringdrossel 

376 

Star 

335,  339,  347,  376 

Eitterreiher 

375 

Steinadler 

_     3(i3 

Rohrweihe      

.  -    83,  365 

Steindrossel    ... 

375.  .376.  378 

Rosenstar 

58,  :>25, 

347,  375,  376,  378 

Steinkauz    .. 

.339 

Rozsdafarkú,  kerti 

:«s. 

3.53,  375,  376,  378 

Steinschmätzer 

.339,  376 

—  házi 

...    ....    376,  378 

■Stelzen 

347,  376 

Rozsdafarkúnk 

347.  353 

Stelzenedelreiher 

368 

Rothkelchen 

;;;«», 

343,  355,  375,  378 

Steppenhuhn     ... 

ÖS 

Rothschwänzchon 

_ „. 

,347,  353 

Sterna  cantiaca 

325 

Ruticilla  cairii  -. 

....    233 

—  flssipes 

85 

—  phœnicura 

3,  65,  66,  86, 

233,  248,  249,  250 

—  leucoptera 

.     85 

—  tithys                   65 

66,   1 14,  '233, 

248,  249,  250,  251 

—  macrura 

—  minuta         .. 

19 

Sägetaucher 

347 

—  fluviatilis       - 

85,  237,  248,  249,  250 

Sänger 

..    338,  355,  356 

Stieglitze 

_.     ._.    _..      339,  347 

Sárgarigó 

294,  375,  378 

Storch     ....     _ 

_     317 

Sármány     

375 

—  weisser 

IKl 

Sármány,  bajszos_. 

.     339 

Strepsilas  interpros 

l'.t 

—  czitrom 

_..       339 

Strix  flammea 

3(13 

—  kerti 

339 

Sturnus  vulgaris  (ili,  (J8, 

238,  248.  249.  2.5».  251.  265. 

Sármányok 

358 

316,  4U6,  412 

Sas,  réti 

363 

intermedius  ...     . 

31(1,315 

—  szirti 

...      363 

Sophia;         

3l(i 

Saskeselyű. 

.     347 

Sumpfhuhn,  getüpfeltes 

Si- 

—  szakállas 

74 

Sumpfmeise      

376 

Sasok,- 

.•J42,  347,  363 

Sumpfohreule    .„. 

_               74 

Saxicola  amphileuca 

._      317 

Süvöltő 

3:!9,  375,  837 

—  am-ita 

317 

Sylvia   atrica])illa  (15,  (i(i 

114.  239.  21-8.  249.  2.50.  2(i8. 

• —  oeuanthe 

85,  ^34 

248,  249  250,  268 

269,  294 

425 


Sylvia  cinerea  Ü5,  68,  1 U 

,'239 

247, 

249, 

250.  251,  208 

Vanellus  gregarius 

—  eunuca      (>5,  07,   Ili 

2:i9 

248, 

249, 

2.50,  269,  308 

—  vanellus 

—  liortensis     ._.     G5,  Ö7 

240 

247 

249, 

250,  209,  297 

Varjak 

—  nisoria                    ... 

114 

240 

247, 

249,  250,  269 

Varjú 

—  orphea _     „ 

„  -     _         409 

Veréb 

—  oi-pheus  .. 



317 

—  erdei     . 

Syraium  aluc. 

_. 410 

házi   _ 

Szajkó      _ 

.347,  376.  378 

Verebek    ,,. 

—  havasi-     ._.     ._     .^. 

_     .. 

.--    - 347 

Vércse     

Szalakóta    __    _    _    _ 

_ 

._     _ 

. 

_    347,  353 

Vércsék     _. 

Szarka       _     _      _    _ 

__    _ 

-     _ 

.,, 

347,  363,  376 

Vizi  csibe,  pettyes 

Szürkebegy.-     -,     ._ 

_.    339,  347 

-törpe 
Vizirigó  ._ 

Tadorna  cornuta 

115,   140 

—  északi  ... 

Tannenheher,  nordisclic 

58 

Vöcsök 

—  dünnschnablifier 

407 

—  vörösnyaku 

Tannenmeise 

376 

Vörösbegy.-. 

Taucher 

308,  347 

Vultur  monaehus 

Tengelicz 

339, 

347, 

374, 

375,  376,  378 

Tetrao  bonasia 

115 

Wacholderdrossel 

—  tetrix 

159 

Wachtelkönig  . 

—  urogallus 

160,  410 

Wachteln       _ 

Thurmfalke 

342 

Waldkauz    

Tinnunculus 

87 

Waldsperling 

Totanus  caUdris   85,  "240 

^'48 

249. 

250, 

205,  304,  315 

Waldohreule 

—  fuscus 

2+1, 

268, 

277,  297,  315 

Wasseramseln     ..,. 

—  glareola 

. 241 

Wasserstar      

—  ochropus 

241, 

247, 

249.  2.50,  25) 

—  nordischer 

—  staynatilis 

85,  241 

Weidenlaubvogel  ... 

Trauerfliegenfanger, 

338 

Weindrossel ...     . 

Trauerfliegenschnäpper 

376 

Weisser  Spritzreiher 

Tringa  alpina 

...       113 

Wendehalse 

—  minuta 

_      .,  19,  113 

Weihen      . 

Tringoides  hyjioleucus 

241, 

248,  249,  250 

Wiedehopf 

Troglodytes  parvulus 

114,  266,  291 

Wiesenpieper  , 

—  troglodytes 

309,  411 

Wiesenschmätzer 

Turdus  iliacus 

241,  279,  409 

Wüdtaube,_     .. 

—  merula  108,  115,  1(10. 

241, 

247, 

249, 

250,  251,  265. 
266,  309 

Würger,  rothrückige 

—  musicus              65,  67 

241 

248, 

249, 

250,  266,  309 

Yvmx  torquilla 

—  pUaris     108,  114,  161 

242 

268 

276 

279,  309,  409 

—  torquatiis 

242 

247 

249,  250,  268 

Zaunkönig 

alpestris 

.     ....   276,  309 

Zeisige       - 

—  viscivorus 

...  05,  67,  108 

Zippammer 

Turtur  auritus              -li"! 

247 

249 

250 

275,  289,  412 

Zöldike 

—  turtur 

114 

161 

269,  293,  410 

Zwergfliegenfänger 

Tücsökmadár 

347 

Zwergohreule 

Zwergsumpfhuhn 

Uhu     

,     _. 

347 

Zwergschwan 

Upupa  epops                114 

243 

248, 

249, 

2.50,  267,  313 

Zsezse     ....     _     ... 
—  barna   

Vadgalamb 

._ 

.         335,  353 

—  kiscsőrű  ..-     .- 

VaneUus  cristatus       85, 

245, 

248, 

249, 

250,  265,  274, 
275,  276 

—  nagycsőrű  . 

208,  287,  304,  314 
:m.   H02.  303 


339 


3.58 

87.  .342 

347 

84 

8 

342.  .•{75 

374,  376 


343,  305,  375,  378 


309,  343,  3t5 

339 

33!l.  310 

347 

339 

347 

342,  376 

375 

374 

375 

343 

368 

335 

347 

335,  347 

....   339,  347 

339,  347,  378 


411 

339,  347,  375 
339,  347,  37.5,  378,  379 

339 

._  339,  375,  378 
72 


108 

58 

375,  378 

37.5,  378 

375,  378 


ERRATA. 


Tom.  VI.  •  Aquila» . 

Pg.   1.  im  deutschen  Texte,  8.  Zeile  von  unten  soll 

oder  das   Vorrücken  in  hreiter  Front  statt  oder  ilas  in   Vorrücken  breiter  Front  stehen. 
A  125.  lapon,  alulról  a  3.  sorban  : 

7.  Aegialites  hiaticula  helyett  Squatarola  lielrrticn  olvasandó. 
Pg.  125,  in  der  ersten  Zeile  von  unten  soll 

7.  Squatarola  helvetica  statt  7.  Aegialites  liiaticula  stehen. 
Pg.  234,  im  deutsehen  T.   14.  Zeile  von  oben  soll 

Hausrntlischwanz   statt  (lartenrolhschwaiiz  stehen. 
á74.  lap  magyar  szöveg,  23.  sor  felüről: 

Emberisa  schreniclus  helyett  Emberiza  schoenicins  olvasandó.