(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Aquila"

t:/ t \ ■ û LP 



i 



ft) 



y 






FOR THE PEOPLE 

FOR EDVCATION 

FOR SCIENCE 



LIBR^RY 

OF 

THE AMERICAN MUSEUM 

OF 

NATURAL HISTORY 



Bound a*. 



ih 



AQUILA. 



7 /vr 



^^ n^ick ¥^- 




•o 



A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT FOLYÓIRATA. 

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. 
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. 



SZERK. 



HERMAN OTTO. 



XIV. ÉVFOLYAM. 



1907. 




REDACT. 



OTTO HERMAN, 



XIV. JAHRGANG. 



1907. 



CUM TABULIS ET ICONIBUS. 



BUDAPEST. 
A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA. 



1907. 



of. <yi^'rf4^ ^cÂ^i^. 



lliiruváiis/.ky V. o«. í-s kir. miIv. köiiyviivoiiicláia. 39570. 



TARTALOM — INHALT. 



Herman 0. Pungur Gyula 

„ Még egyszer a tarvarjúról 

„ A déli fény 

Schenk J. A madárvoniilás Magyarorssíágon az 1906. 

év tavaszán 

Hegtpoky K. Az 1906. évi tavaszi madárvonulás és az 
idő járása 

„ A madárvonulás és az idö 

Kaygorodofp D. Madárvonulási adatok Szentpétervárról . . 

KiTTENEERGER K. Madárvonulás a Danakilföldön 

Chernél J. Adatok Magyarország madárfaunájához . . 

Csnu E. Biztos adatok madaraink táplálkozásáról . 

Lodge R. B. Megfigyelések a Pelecanus crispusról . , 
Cerva Fr. Nidologiai és oologiai megfigyelések . . 

RusKiN-BuTTER- A subspBciesröl az ornitliologiában és annak 

FIELD W. elnevezéseiről 

Schenk J. Az 1907. év sáskajárás a Hortobágyon és a 

mailárvilág 

, Az uráli bagoly tömeges megjelenése 

Magyarországon 190(1,907 telén .... 

Csörget T. Gyakorlati madárvédelmünk állami eszközei 

és intézményei 

M. O.K. (U.O. C.) A madárvédelem érdekében 

— Kisebb közlések 

Schenk J. Phaenologiai irodalmi értesítések .... 

Gbaeser K. Nyilatkozat 

M.O.K.(U. O.e.) A Petényi-emlék 

, Personalia. — Látogatások. — Besuche 

„ Intézeti ügyek. — InstitutsAngelegenheiten 

, Gyűjtemények. — Sammlungen 

, Könyvtári kimutatás. ^ Bibliotheks-Ausweis 

„ Necrologus 

„ Index alphabeticus avium 



Julius Pungur I. 

Noch einmal über den Kahlraben XXXHI. 

Das Südlicht XLIII. XZ31 

Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 

1906. . 1 

Der Vogelzug und die Witterung im 
Frühling des Jahres 1906 .... 120 

Vogelzug und Wetter 137 

Vogelzugsdaten aus Sanktpetersbnrg . 171 
Vogelzug im Danakil Land .... 175 
Daten zur Vogelfauna Ungarns . . . 179 
Positive Daten über die Nahrung unse- 
rer Vögel 188 

Observations on Pelecanus crispus . . 203 
Nidologische und oologische Beobach- 
tungen 211 

On Subspecies in Ornithology and their 

Nomenclature 216 

Die Heuschreckenplage auf dem Horto- 
bágy im J. 1907 und die Vogelwelt 223 
Das massenhafte Erscheinen des Ural- 
eule in Ungarn im Winter 1906/907 276 
Staatliche Mittel und Institutionen für 

den praktischen Vogelschutz in Ungarn 291 
Im Dienste des Vogelschutzes . . . 315 

Kleinere Mitteilungen 317 

Phaenologische Litteraturberichte . . 341 

Erklärung 353 

Das Petényi-Denkmal 356 

357 

361 

362 

365 

373 

377 i/S- 



IS- 



1 



AQUILA TOM. XIV. I907. 




]^^^^ 

';^ '^i 




PUNGUR GYULA 

1643— 190~ 



AQUILA. 

A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA. 

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. 

EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL ORGAN DER UNGARISCHEN ORNITHOLOGISCHEN 

FOR ORNITHOLOGY. ORNITHOLOGIQUE HONGROIS. ZENTRALE. 

Np. 1—4. sz. 1907. Decz. 20. Budapest, József-körűt 65. 1. Évfolyam XIV. Jahrg-ang. 



PÜNGUR GYULA. 

1843—1907. 

Hazájcától és különösen szeretett Szilágy- 
ságától távol halt meg 1907 május elsején 
PüNQUR GyuiíA, a Magyar Ornithologiai Központ 
titkára. Testben összetörve és kedélyében meg- 
rendülve, életet ment keresni Dalmácziába, 
Zelenika üdülőhelyre ; de sarkában volt a 
halál, ott érte utói ós vetett véget életének. 
Teste idegen földbe tért örök nyugalomra ; a 
református magyar ember sírjánál idegen fele- 
kezet papja, idegen nyelven mondta az áldást. 
De ezt a komor hangulatot megenyhíti hitve- 
sének és leányának könnye, mely reáhullott 
koporsójára és áztatta a rögöt, mely véglege- 
sen betakarta. 



Pdngür Gyula 1843-ik évi május 24-ikén, 
mint hat fiú között az első, született Erdő- 
szengyel községben, Maros-Torda megyében. 
Atyja PuNGUB Benjamin, anyja Nagy Krisztina 
volt. Atyja uradalmi tiszttartó, és a régi Erdély 
patriarchaKs szokása szerint a keresztszülői 
tisztet az uraság vállalta el : Bethlen Sándor 
GRÓF és Tholdalagi Zsófia grófnő. 

Az elemi iskolát Sáromberkén és részben 
Marosvásárhelyt végezte. 

A gymnasium I — Vili, osztályait Maros- 
vásárhelyt járta. Mint szerény módban élő 
népes család sarja, kezdetben az ő sorsa is 
az erdélyi református tanodák beneficiuma : 
a czipó volt, a melylyel életét tengette; de 
szorgalmasan tanult és már ott is szeretett 
fébevonidni, magába zárkózni. Később havi 

Aquila XIV. 



JULIUS PUNGUR. 

1843—1907. 

Fern vom Vaterlande und der Szilágyság, 
welche er besonders liebte, starb am 1. Mai 
1907 Julius Pungur, Sekretär der Ungarischen 
Oriiithologischen Zentrale. Körperlich ge- 
brochen, mit angegriffenem Gemute ging er 
um das Leben ringend nach Dalmatien in 
den Erholungskurort Zelenika; der Tod jedoch 
folgte ihm auf der Ferse, holte ihn hier ein 
und machte seinem Leben ein Ende. Seine 
sterbliche Hülle wanderte in fremde Erde zur 
ewigen Ruhe ; am Grabe des reformierten 
Ungarniannes sprach der Priester einer ande- 
ren Konfession in fremder Sprache den Segen. 
Die düstere Stimmung milderten jedoch seiner 
Gattin und Tochter Tränen, welche auf den 
Sarg fielen und die Scholle benetzten, welche 
ihn auf immer zudeckte. 

.Julius Pungur wurde am 24. Mai 1843 als 
erster unter sechs Söhnen in Erdőszengyei, 
Koniitat Marostorda geboren. Sein Vater war 
Benjamin Pungur, seine Mutter Christine Nagy. 
Sein Vater war herrschaftlicher Gutsverwalter 
und wurde die Stelle der Taufpaten nach dem 
patriarclialischen Usus des alten Erdély von der 
Herrschaft, Grafen Alexander von Bethlen und 
Gräfin Sophie von Tholdalagi übernoinmeii. 

Die Elementarschulen besuchte er in Sárom- 
berke und teilweise in Marosvásárhely. 

Die I — Vili. Gynmasialklassen absolvierte 
er in Marosvásárhely. Als Sprosse einer 
kinderreichen und in bescheidenen Verhält- 
nissen lebenden Familie, war zu Beginn 
auch seine Existenz auf das Benefizinni der 
reformierten Schulen, auf das Brotlaibchen 
gegründet, womit er sein Leben fristete; 

I 



n 



4 foriutért „kosztos" lett egy becsületes szabó- 
nál, egyetlen párnújiVn ládi'ija fedelén húlt és 
kabíítjával takaródzott. 



A marosvásárhelyi tanulóévckbol származó 
emlékezése az volt, ho<;y ő is többed magá- 
val és felváltva „strázsálta" Bolya y FARKAs-t, 
a nagy mathematikust, a midőn különálló 
házl)an, teljesen magára hagyatva, halálos 
ágyán várta életének végső perczét. Pungur 
Gyula jól emlékezett Bolyay jÁNos-ra, a híres 
„Appendix" Írójára, a mikor atyját halálos 
ágyán szemrehányásokkal illette ; jól emlé- 
kezett arra a nagy tekintélyre, a melylyel 
Bolyay Farkas bírt, a mely abban is nyilvánult, 
hogy valamely osztályba belépve, az osztály 
fölemelkedett és állva maradt mindaddig, a 
míg a nagy tudós jelen volt. 



A VrH-ik osztálylyal 1860-ban Marosvásár- 
helyen a gymnasiumot bevégezve, átment 
Nagyenyedre, a Bethlen főtanodára, hol két 
évig jogot hallgatott. Ezt 1862-ben abbahagyta 
és a theologiára adta magát, a melyet el is 
végezett. A papi szigorlatot 1866-ik évi augusz- 
tus 31-ikén tette le, a midőn is a főtanoda 
gondnoki és tanári kara „kitűnő érdemfokra 
méltónak" Ítélte. 

Az erdélyiek régi jó szokása szerint Pungur 
Gyula ekkor a Cserey, Pápai-Pariz, Bod, Bolyay 
és mások példáját követve, a maga tökélete- 
sítése végett külföldre ment és az 1866/67-ik 
tanévre a marburgi egyetem theologiai fakul- 
tására iratkozott be, a hol Henke, Heppe, Ranke 
és Langenbeck tanárokat hallgatta, leginkább 
azonban Henke tanárhoz vonzódott, kitől azután 
a következő absolutoriumot kapta: 



„Theol. cand. Pungue Gyula úr Erdélyből, 
az 1866/67. év téli szemeszterében az újabb 
és legújabl) egyháztörténetből, a nyári szemesz- 
terben a theologiai stúdiumba bevezető és a 
régibb egyháztörténetből tartott előadásaimat 
kitűnő szorgalommal hallgatta és ezenkívül 



doch lernte er fieissig und liebte es schon 
hier, sich abseits zu halten und in sich zu 
kehren. Später wurde er „Kostgänger" bei 
einem ciirsamen Schneiderlein, wofür er 
4 Gulden monatlich bezahlte ; er schlief auf 
seiner eigenen Trulle, unter dem Kopfe sein 
einziges Kissen, als Decke seinen Rock be- 
nützend. 

Aus der Schulzeit zu Marosvásárhely stammt 
seine Erinnerung, dass auch er mit mehreren 
Schulkameraden zusammen abwechselnd bei 
Wolfgang von Bolyay, dem grossen Mathe- 
matiker, Wache hielt, als derselbe in einem 
einsam stehenden Hause, gänzlich verlassen auf 
dem Sterbebette sein Lebensende erwartete. 
Julius Pungur erinnerte sich sehr gut an 
Johann von Bolyay. an den Auetor des berühm- 
ten „Appendix", als derselbe seinem Vater 
auf dem Sterbelager Vorwürfe machte ; sehr 
gut erinnerte er sich an die grosse Auctorität. 
welche Wolfgang von Bolyay entgegengebracht 
wurde, und welche auch darin zum Ausdruck 
kam, dass die Klasse, in welche er eintrat, 
sich erhob und stehen blieb, solange der 
grosse Gelehrte zugegen war. 

Mit der VIII. Klasse absolvierte er anno 
1860 das Gymnasium in Marosvásárhely, 
worauf er sich an das Bethlen-KoUegium in 
Nagyenyed begab, zwei Jahre Jus studierte, 
dann aber Theologie hörte und diese auch 
beendigte. Die Prüfung zur Erlangung der 
Pfarrerwürde legte er am 31. August 1866 
ab, wobei er von dem Administratoren und 
Professorenkörper der Hochschule „des aus- 
gezeichneten Grades würdig" erklärt wurde. 

Nach gutem alten Usus der Erdélyer 
folgte auch Julius Pungur dem Beispiele von 
Cserey, Páriz-Pápai, Bod, Bolyay und anderen, 
begab sich behufs Vervollkommnung nach 
dem Auslande und bezog für das Schuljahr 
1866/67 die theologische Fakultät der Uni- 
versität Marburg, wo er die Vorlesungen der 
Professoren Henke, Heppe, Ranke und Langen- 
beck hörte ; er schloss sich jedoch besonders 
Professor Henke an, von dem er das Absolu- 
torium erhielt: 

„Herr Kand. theol. Julius Pungur aus Sie- 
benbürgen hat im Winter 1866/67 meine Vor- 
lesungen über neuere und neueste Geschichte 
der Kii'che und in diesem Sommer meine 
Vorträge zur Einleitung in das theologische 
Studium, sowie die über die ältere Kii-chen- 



m 



az egyetem könyvtárának használatával tanú- 
jelét adta a históriai és theologiai tanulmányok 
ii'ánt táplált élénk érdeklődésének, a mikről 
— a hazájában való pályafutása iránti leg- 
jobb kivánataimmal — örömmel tanúságot 
teszek. Marburg llesszenben, 1867 augusztus 
6-án. Dr. Henke Ernő L. Th., a theologia 
uyilv. rendes tanára és első könyvtárnok." 



Mielőtt PuNGUK GvuLÁ-t további pályáján el- 
kisérnők, álljon itt, hogy legkedvesebb taná- 
rának a nagytudású Szabó JózsEi.-et vallotta, 
ki a jobb tanítványokat maga mellé vette és 
különösen idegen nyelvekre oktatta. Itt sze- 
rezte meg PuNGUR nyelvismeretének alapjait, 
a latin mellé a franczia, angol és német nyel- 
vet, a minek később nagy hasznát látta. 



A nagyenyedi papi oklevéllel és a marburgi 
ajánlattal kezében, Pungur Gyula reálépett a 
legtöbb erdélyi ref. theologus kezdő kenyér- 
pályájára : nevelő lett. 



így 1868-ban az erdélyi Mezőség egyik 
főbb falujában, Mező-Záhon, ábránfalvi Ugrón 
Sándor házánál találjuk, hol a ház három 
gyermekét, Sándort, Ilonát és a tehetséges 
Istvánt* neveli és az 1870-ik év végéig marad. 
Mezö-Záhon az Ugrón háznál ismerkedett 
meg Schimmer GABRiEi,LÁ-val, a nagyműveltségű 
nevelőnővel, kivel 1870 deczember 26-án 
házasságra lépett. Nagyon természetes, hogy 
most már komolyan meg kellett állapodni és 
valahol házi tűzhelyet alapítani. 



Úgy látszik, hogy a Wesselényi bárók be- 
folyásarévén Szilágynagyfalu hívta megPuNGUR-t 
papjának, hol állását 1871-ben foglalta el és 
1877-ig maradt, a midőn is ugyanez év novem- 
ber 7-én a zilahi polgári iskolában ideiglenes 
minőségben, 1880-ban pedig rendes tanító lett, 
azon az alapon, hogy 1879 június 30-án a 
nyelvtudományok köréből polgári iskolai tanító- 
képesítést szerzett. 

* E tanítványai közül csak a legifjabb, Ugrón 
István él és kiváló tagja a diplomacziai karnak. 

H. 0. 



geschichte mit vorzüglichem Fleisse besucht, 
und mii- auch sonst durch seine Benutzung 
der Universitätsbibliothek Proben seines ernsten 
Interesses für historisch-theologische Studien 
gegeben, was ich ihm mit Vergnügen und 
mit deu besten Wünschen für seine fernere 
Laufbahn in seiner Heimat bezeuge. Marburg 
in Hessen, 6. August 1867. Dr. Ernst L. Th. 
Henke, ord. Professor der Theologie und erster 
BibUothekar". 

Bevor wir Julius Pungue auf seinem ferneren 
Lebenslaufe weiterbegleiten, soll hier angeführt 
werden, dass er als seinen liebsten Lehrer 
deu hochgelehrten Josef Szabó anerkannte, 
der die besseren Schüler um sich versammelte 
und dieselben besonders in fremden Sprachen 
unterrichtete. Hier erwarb sich Pungue die 
Grundlagen seiner Sprachenkenntnis, neben 
der lateinischen die deutsche, englische und 
französische Sprache, was ihm später sehr 
zum Nutzen gereichte. 

Mit dem Priesterdiplom von Nagyenyed und 
mit der Empfehlung von Marburg in der Hand 
betrat Julius Pungue die erste Broterwerbs- 
Laufbahn der meisten reformierten Theologen 
in Erdély : er wurde Erzieher. 

So finden wir ihn anno 1868 in Mezőzáh, 
einem Hauptflecken der Erdélyer Mezőség, 
im Hause des Alexander von Uoron zu Ábrán- 
falva als Erzieher der drei Kinder des Hauses, 
nämlich Alexanders, Ilonas und des talent- 
vollen Stephau,* wo er dann bis Ende des 
Jahres 1870 verblieb. In Mezőzáh, im v. Ugron- 
scheu Hause wurde er mit Gabrielle Schimmer, 
der hochgebildeten Erzieherin bekannt, mit 
der er sich am 26. Dezember 1870 ver- 
ehelichte. Ganz natürlich rausste nun schon 
ernst daran gedacht werden, irgendwo einen 
eigenen Herd zu gründen. 

Wie es scheint, wurde Pungue durch deu 
Einfluss der Barone von Wesselényi nach 
Szilágynagyfalu als Pfarrer berufen, welche 
Stelle er anno 1871 antrat und bis 1877 
behielt, worauf er am 7. November desselben 
Jahres an der Bürgerschule zu Zilah proviso- 
rischer, anno 1880 aber ordentlicher Lehrer 
wurde u. zw. auf Grund des am 30. Juni 
1879 aus den Sprachwissenschaften erwor- 
benen Lehrerdiploms für Bürgerschulen. 

" Von diesen seinen Schülern ist nur der jüngste 
am Leben, Stephan von Ugron, ein hervorragendes 
Mitglied des Diplomatcnkorps. 0. H. 

I* 



IV 



úgy látszott, hogy Zilah lesz Pongue Gyula 
váiidorlásáiiiik vóijsö úlloniása. Innen 1885-től 
18S8-ig kijárogiitütt Görcsönbo Wekhki.knyi 
Miklós báróhoz nevelni és annyira megfelelt, 
hogy a báró az utódokat mindig Pungur sjjeczialis 
tanácsa alapján nevc^zte ki ; szóval Pungur 
ekkor elemében van, mert a gyermeknevelés 
valóságos szenvedélye volt. Nagyon megked- 
velte a Szilágyságot és annak fővárosában, 
Zilalion gondolt állandó fészekrakásra, külö- 
nösen a mióta leánygyermek ékesítette a családi 
kört : kis házat és kertet vett. 



De hovatovább mindijikább érezni kezdte a 
hivatás terhét; nem mintha a nevelői pályá- 
tól elidegenedni kezdett volna, hanem mert 
a jelentkező tüdőtágulás a tanterem romlott 
levegőjével szövetkezve, mind nehezebbé tette 
a tanítást. Ritkán váltott leveleiben ez a baj 
volt az állandó panasz tárgya. 



A mikor a Magyar Ornithologiai Központ 
1894-ben életre kelt és erőteljesen fejlődni 
kezdett, megemlékeztem Pungur Gyula -ról, 
képességeiről, de panaszairól is. A mint ez 
alább tüzetesebben is el lesz mondva, isme- 
retségünk még 1868-ból származott, a midőn 
én Mező-Záhon a madarak vonulását figyeltem 
és annak bevégződésével az entomologiára 
tértem, ő pedig az Ugrón háznál nevelő volt. 



Gróf Cbáky Albin akkori közoktatásügyi 
minister, ki a Magyar Ornithologiai Közpon- 
tot tervezetem alapján életre keltette, előter- 
jesztésemre PüNGUK Gyulá-í szolgálattételre be- 
rendelte, adván neki oly személyes pótlékot, 
mely akkor, 1896-ban, a fővárosban való meg- 
élhetést lehetővé tette. 

PuNQuit az őt jellemző körültekintéssel és 
óvatossággal hozzálátott a M. 0. K. adminisz- 
tratiójának berendezéséhez és minthogy az inté- 
zet folyóirata, a két nyelven kiadott „Aquila", 
a külföldről sok csereviszonyt teremtett, Pungur 
kitűnő hasznát vette nyelvismeretének ; éppen 
úgy vette hasznát az intézet felszaporodott, 
polyglott könyvtárának rendezésénél is. 



Es schien, dass Zilah die Endstation der 

Wanderungen Julius Pungtob sein wird. Von 
hier aus machte er in den Jahren 1885 bis 
1888 Ausflüge nach Görcsön zum Baron 
Nikolaus von Wesselényi als Erzieher und ent- 
sprach als solcher dermassen, dass der Baron 
seine Nachfolger immer speziell auf Puxgurs 
Rat ernannte ; mit einem Worte, Pungur war 
damals in seinem Element, da das Erziehen 
von Kindern bei ihm eine wahre Leidenschaft 
war. Die Szilágyság hatte er sehr liebgewon- 
nen und gedachte in der Hauptstadt dersel- 
ben, in Zilah sein ständiges Heim zu gründen, 
besonders seitdem eine Tochter den Familien- 
kreis schmückte : er kaufte ein kleines Haus 
mit Garten. 

Doch begann er stets mehr und mehr die 
Schwierigkeiten seines Berufes zu fühlen ; 
nicht als ob er sich dem Lehrerberufe ent- 
fremdet hätte, sondern weil sein beginnendes 
Asthma im Verein mit der verdorbenen Luft 
des Lehrsaales ihm das Lehren immer schwe- 
rer machte. In seinen selten gewechselten 
Briefen war dieses Übel der Gegenstand seiner 
ständigen Klage. 

Als im Jahre 1894 die Ungarische Ornitho- 
logische Zentrale ins Leben gerufen wurde 
und sich kräftig zu entwickeln begann, ge- 
dachte ich Julius Püngurs, seiner Fähigkeiten, 
aber auch seiner Klagen. Wie es weiter unten 
eingehender erörtert wird, stammte unsere 
Bekanntschaft aus dem Jahre 1868, als ich in 
Mezőzáh den Vogelzug beobachtete und nach 
Beendigung desselben zur Entomologie über- 
ging, er aber im Ugronschen Hause Erzieher war. 

Graf Albin von Csâky, damaliger Minister 
für Kultus und Unterricht, der die Ungarische 
(Jrnithologische Zentrale auf Grund meines 
Planes ins Leben gerufen hatte, liess Julius 
PuNöUR auf meine Eingabe zur Dienstleistung 
einberufen und mit einer solchen Dienst- 
zulage versehen, welche damals, anno 1896, 
das Leben in der Hauptstadt ermöglichte. 

Pungur begann mit der ihm eigenen Um- 
sicht und Vorsicht die Administration der 
U. 0. Z. einzurichten, und als die Zeit- 
schrift des Institutes, die in zwei Sprachen 
erscheinende „Aqiula" mit dem Auslände 
grossen Schriftentausch begann, gereichte ihm 
seine Sprachkenntnis zu gTossem Nutzen, 
ebenso bei der Ordnung der stark angewach- 
senen polyglotten Bibliothek. 



A midőn az intézett az Ornitholo<;ia oeco- 
noniica hathatósabb mívelése végett a vallás- 
és közoktatás ügyköréből a földmivelésibe 
helyeztetett át, ez Fuxglr GYci,Á-t, ki az előbbi 
niiniszterium listáin tartatott nyilván, összes 
szerzett jogaival együtt átvette, fájdalom azon- 
ban, meghagyta a „szolgálattételre beosztott 
tanár" viszonyában, sőt a vallás- és közok- 
tatásüg}i miniszterinm listáiban is, a mi utóbb 
sok kellemetlenséget, sőt igazságtalanságot 
is szült és nagj'on reáhatott Pingur érzékeny 
lelkületére. A helyzet odafajult, hogy utóbb 
egj'ik főhatóság sem tekintette teljesen a 
magáénak és így a jól megérdemelt előmene- 
telből is kimaradt. Igaz, hogy baja legutóbb 
a tüdővész legsiUyosabb alakját öltötte magára, 
de kétségtelen az, hogy a súlyos lelki ráz- 
kódtatás siettette a véget. Ezt a véget, mely 
nincs hiján a tragikus elemnek, az a körül- 
mény enyhítette némileg, hogy a midőn már 
ágynak dőlt és a szótól orvosilag el volt tiltva, 
átnyújthattam neki tiszttársai és barátai jelen- 
létében a titkárrá való kinevezésről szóló 
okmányt, avval az oklevéllel együtt, a mely 
Darányi miniszter aláírásával megerősítve, a 
M. 0. Központ tiszteleti tagjává avatta. 



Ugjancsak e miniszter jó szíve tette lehe- 
tővé, hogy Dalmácziába, Zelenikába mehessen. 
Az eredményt már tudjuk. 

El lehet mondani, hogy Punour Gyula élet- 
pályáját, ügy, a mint itt vázlatosan adva van, 
kisebb-nag}'obb változatossággal száz meg száz 
ev. református theologus futotta meg a múlt- 
ban és futja meg a jelenben is és így nincs 
benne semmi különös. 



De PuNGUR Gyula egész fejjel kimagas- 
lott a színből, nem mint egyházának, hanem 
mint a szabad természet templomának föl- 
szentelt papja, kinek külön ékessége a nem- 
zet nyelvének forró szeretete volt. 

Ez pedig így jött. Jlint 1868-ban az Erdélyi 
Múzeum conservatora — tulajdonképpen pedig 
Brassai S.ámuel amnuinuensise — a madár- 
vonulás második m eg-figy élésére Mező-Záiiot 



Als das Institut behufs intensiverer Förde- 
rung der Ornithologia oeconomica von dem 
Ministerium für Kultus und Unterricht in das 
für Ackerbau überging, wurde Julius Puxgur. 
der in den Listen des früheren Ministeriums 
in Evidenz gehalten wurde, mit sämtlichen 
bisher erworbenen Rechten von diesem über- 
nommen, leider aber in dem bisherigen Ver- 
hältnisse als „zur Dienstleistung einberufener 
Professor" und in den Listen des Ministeriums 
für Kultus und Unterricht belassen, was spä- 
ter Quelle \-ieler Unannehmlichkeiten, sogar 
Ungerechtigkeiten wurde und auf das em- 
pfindliche Gemüt Püngurs stark einwirkte. 
Die Lage artete später dahin aus, dass ihn 
keines der beiden Ministerien so recht für 
eigen hielt und er infolgedessen auch von dem 
redlich verdienten Avancement wegfiel. Es 
ist wahr, dass sein Übel in letzter Zeit in 
die schwerste Form der Lungenschwindsucht 
überging, doch ist es unzweifelhaft, dass die 
schwere Gemütserschütterung das Ende be- 
schleunigte. Dieses Ende, welches nicht ohne 
tragische Momente ist, wurde dadurch eini- 
germassen gemildert, dass ich ihm, als er 
schon bettlägerig wurde, und ihm das Sprechen 
ärztlich verboten war, in Gegenwart seiner 
Amtskollegen und Freunde das Ernennungs- 
dekret zum Sekretär, sowie das Diplom über- 
gab, welches durch die Unterschrift des Mi- 
nisters VON Darányi bekräftigt, ihn zum Ehren- 
mitgliede der U. 0. Zentrale erhob 

Die Gutherzigkeit des nämlichen Ministers 
ermöglichte es ihm nach Zelenika in Dalmatien 
zu gehen. Das Ende ist bekannt. 

Es kann ausgesprochen werden, dass der 
Lebenslauf Julius Pits-gurs, so wie derselbe 
hier skizziert wurde, in der Vergangenheit 
von Hunderten und Hunderten ev. reformier- 
ten Theologen mit grösseren oder kleinereu 
Varianten in der gleichen Weise durchgemacht 
wurde und auch noch jetzt erlebt wird, so 
dass darin nichts Besonderes ist. 

Julius Pungue ragte jedoch einen ganzen 
Kopf hoch über dieses Niveau, nicht als 
Priester seiner Konfession, sondern jener der 
freien Xatur, dessen besondere Zierde noch 
die heisse Liebe zur Sprache seiner Nation war. 

Und dies kam so. Als damaliger Konser- 
vator des Erdélyer Museums — in Wirklichkeit 
jedoch Amanuensis von Samuel Brassai — er- 
wählte ich i. J. 1868 als Zentralstation der zwei- 



VI 



választottam központi állomásul és a záhi 
nagy tó gátjánál be is vonultam teljes föl- 
szereléssel egy közönséges, náddal fedett 
\áskóba. Az illem úgy hozta magával, hogy 
tisztelkedjeni az Ugrón udvarban, hol finom 
műveltség várt reám és úgy, a mint czéljai- 
mat előadtam, rendkívüli figyelmet tapasztal- 
tam. Jelen volt a nevelő, Pungur Gyula is, ki 
le nem vette szemét rólam, feszült figyelem- 
mel hallgatott s a midőn távoztam, elkisért. 
Útközben bevallotta, hogy előadásom a leg- 
nagyobb mértékben hatott reá és boldog volna, 
ha a megfigyelésben részt vehetne ; de hamar 
belátta, hogy ez nevelői kötelességének el- 
hanyagolása nélkül teljes lehetetlenség volt. 



A madárvonulás bevégeztével az entomolo- 
giára tértem át. A múzeum érdeke úgy kivánta, 
hogy az Orthopterákat vegyem elő. Az 1868-ik 
és a következő évben az Orthopterák minden 
faja úgyszólván tömegesen fordult elő az 
erdélyi részekben ; megkerültek ebben az idő- 
ben már kétségbevont fajok is, így a Steno- 
bothrus pullus, Philippi, mely egyetlen gyűj- 
teményben sem volt találhati') és csupán le- 
írása volt meg ; ezt a Hargitán nagy számban 
szereztem. 



Mezö-Záhon egyetlen kis terjedelmű ponton 
előkerült az akkori „Gry Ilus burdigalensis" 
tücsökfaj és egyebek. 

A mint csak szerit tehette, Punour elkisért 
és gyűjteni kezdett. Mindjárt látható volt, 
hogy nem szaladgáló, hanem figyelő gyűjtő 
válik belőle. Minden szavamra élesen figyelt 
és jegyezni kezdett. Megfogadta szavamat, 
mely az volt, hogy valamely élesen meghatá- 
rolt alakcsoporttal foglalkozzék tüzetesen, álla- 
pítsa meg tüzetesen alaki és biológiai tulaj- 
donságait, majd lesz alkalom, hogy az iro- 
dalommal egybevesse. Mert hát irodalom és 
mi! honnan vegyük? mikor magának az erdélyi 
múzeumnak különben gazdag könyvtárában 
alig volt a kor színvonalán áUó természet- 
rajzi könj^ve, rendeki'e vonatkozó specziális 
éppen egy sem! Még Linné rendszere sem 
volt meg. Magara is ügy tettem, hogy Linné 



ten Beobachtung des Vogelzuges Mezőzáh, wo 
ich mich dann auch ganz, eingerichtet in einer 
gewöhnlichen rohrbedeckten Hütte am Damme 
des grossen Sees von Záh niederliess. Die 
Etikette brachte es mit sich, dass ich im 
Ugronschen Hofe meine Aufwartung machte, 
wo mich feine Bildung erwartete, und so wie 
ich mein Vorhaben erklärte, aussergewöhn- 
liche Aufmerksamkeit fand. Der Erzieher, 
Julius Pungur war auch zugegen ; er wandte 
kein Auge von mir ab, hörte mir mit gespann- 
ter Aufmerksamkeit zu, und begleitete mich, 
als ich mich entfernte. Unterwegs gestand er 
mir. dass mein Vortrag auf ihn ausserordent- 
lich einwirkte, und dass er glücklich wäre, 
wenn er an der Beobachtung teilnehmen 
könnte ; er sah jedoch bald ein, dass dies 
ohne Versäumnis seiner Pflichten als Erzieher 
absolut unmöglich war. 

Mit Beendigung des Vogelzuges überging 
ich zur Entomologie. Das Interesse des 
Museums brachte es mit sich, dass ich 
die Orthopteren vornehmen musste. Im Jahre 
1868, sowie im folgenden kamen fast sämt- 
liche Orthopteren sozusagen massenhaft in 
Erdély vor ; es wurden zu dieser Zeit auch 
solche Arten voi-gefunden, welche schon 
bezweifelt wurden, so Stenobothrus puUus, 
Philippi, vrelche in keiner Sammlung auf- 
zufinden war, und von welcher nur die Be- 
schreibung verblieb ; diese erbeutete ich in 
der Hargita in grosser Anzahl. 

In Mezőzáh wurde auf einer einzigen Stelle 
von geringer Ausdehnung die damalige Grillen- 
art „Gryllus burdigalensis" gefunden und 
Anderes. 

So oft er nur konnte, begleitete mich Pungur 
und begann zu sammeln. Es war sofort er- 
sichtlich, dass kein herumhastender, son- 
dern ein beobachtender Sammler aus um 
werden wird. Er passte scharf auf jedes meiner 
Worte auf und begann zu notieren. Er folgte 
meinem Rate, und der war, sich mit einer 
schaifbegrenzten Formengruppe eingehend zu 
befassen, die morphologischen und biolo- 
gischen Eigenschaften derselben eingehend 
zu bestimmen, zur Vergici chnng mit der Lit- 
teratur wird sich ja auch Gelegenheit bieten. 
Denn Litteratui' und wir ! Woher nehmen? Wo 
doch selbst in der ansonst reichen Bibliothek 
des Erdélyer Museums kaum ein auf dem 
Niveau der Zeit stehendes naturhistorisches 



vn 



szabályait máshonnan tudva, azokhoz alkal- 
mazkodtam, de a megkülönböztetéseket érzé- 
kem alapján mag'am határoztam meg, egj'előre 
neveket sem adva a fajoknak. Kemény, de 
jó iskola. Erre oktattam levelekben PuNOüR-tis. 



PüNGüR a Gryllidákat — tücsköket — válasz- 
totta ; figyelt, leírogatott és rajzolt. A mikor 
1869 nyarán látogatást tettem Mező-Záhon, a 
nevelő szobája ablakaiban már apró kalitkák 
voltak, fenekükön földréteg, a melyből füvek 
keltek és a fűszálak között vígan szaladgáltak 
a tücsökfajok: a nagy mezei tücskön kezdve 
az apróka Nemobius fajokig. És szólt a czir- 
pelés, melyet Pungur éles hallásával felfogott 
és saját rendszere szerint „kottázott". Az 
Ugronok egész úri háza nemcsak tűrte ezeket, 
hanem g}öny őrködött benuök ! Bizonyos volt 
immár, hogy Pungur hűségesen kitart. 



De még másra is biztattam és reá is vettem. 
Kimondhatatlanul bántott az az — állítólag 
— „magyar tudományos nyelv", a mely akkor 
a természetrajzi irodalomban uralkodott és 
minden ép nyelvérzékkel bíró embert meg- 
gyötört, sokakat elundorított, az oktatás terén 
pedig kimondhatatlan nagy kárt okozott. 



A feladat az volt, hogy vissza kell térni a 
nyelv ősforrásához, a nép nyelvéhez, annak 
természetrajzi szókincsét össze kell gyűjteni 
és e\Tei kell kiszorítani a nyelvújítók anyagát ; 
ha nem is jut minden alakra, minden foga- 
lomra népies magyar szó, az nem baj, mert 
a gyűjtött népies alak megnyilatkoztatja a 
nyelv szellemét és megjelöli az utat, a mó- 
dot az alkotásra, mely a nyelv szellemének 
megfelel. 



PuNGUE Gyula a népnyelv természetrajzi, 
különösen állattani anyagának gyűjtéséhez 
hozzáfogott 1868ban és folytatta a gyűjtést 
1907-ig, tehát , közel negyven évig; az utóbbi 
időben már rendezgetve az anyagot, küzködve 
a formával, a melyet a nagy tömegnek adnia 



Werk zu finden war, speziell über die Ord- 
nungen aber nicht ein einziges 1 Ich selbst 
machte es auch so, dass ich mich an die 
Linnéschen Regeln, welche ich von andersher 
kannte, hielt, die Unterschiede jedoch nach 
meinem Gefühle selbst durchführte, ohne aber 
noch vorläufig den Arten auch Namen zu ver- 
leihen. Eine harte, aber gute Schule. Brieflich 
belehrte ich auch Punguk in diesem Sinne. 

Pungur wählte die Grylliden; er beobachtete, 
beschrieb und zeichnete. Als ich im Sommer 
1869 einen Besuch in Mezőzáh machte, waren 
in den Fenstern des Erzieherzimmers schon 
kleine Terrarien zu finden, auf dem Boden 
derselben eine Erdschichte, aus welcher Gräser 
entsprossten und zwischen den Grashalmen 
liefen lustige Grillen herum: von der grossen 
Feldgrille angefangen bis zu den kleinen 
Nemobius-Arten. Allgemeines Zirpen, welches 
Pungur mit scharfem Gehör auffing und nach 
seinem eigenen System auch in Noten nieder- 
legte. Das ganze Ugronsche Herrenhaus zeigte 
alldem gegenüber nicht nur Duldung, sondern 
fand seine Freude daran ! Mithin war es nun 
sicher, dass Pungur getreu aushalten wird. 

Doch spornte ich ihn auch noch zu ande- 
rem an und konnte ihn auch dazu bewegen. 
Eine unaussprechliche Pein war mh- die — 
angebliche — „ungarische wissenschaftliche 
Sprache", welche damals in der naturhisto- 
rischen Literatur herrschte und Jedermann, 
der ein gesundes Sprachgefühl hatte, peinigte, 
viele anekelte, auf dem Gebiete des Unterrich- 
tes aber unaussprechlichen Schaden anrichtete. 

Die Aufgabe war, zurückzukehren zur Ur- 
quelle der Sprache, zur Sprache des Volkes, 
den naturhistorischen Wortschatz derselben 
zu sammeln und damit das Materiale der 
Neológén zu verdrängen ; wenn es auch nicht 
für jede Form, für jeden Begrifl' ein volks- 
tümliches Wort gibt, so schadet das noch 
nicht, indem das gesammelte volkstümliche 
Materiale den Geist der Sprache offenbart und 
den Weg und die Art und Weise zu solchen 
Schöpfungen bezeichnet, welche dem Geist 
der Sprache entsprechen. 

Julius Pungur begann das Sammeln des 
naturhistorischen, besonders des zoologischen 
Materiales der Volkssprache im Jahre 1868 
und setzte dasselbe bis 1907 fort, also nahezu 
40 Jahre lang ; in letzterer Zeit ordnete er 
schon das Materiale, mit der Form ringend. 



vin 



kell, lionv könnyön kezolve, biztosan adjon 
felvilágosítást ; a fonna mutatványát alább 
meg fogjuk ismerni. 

PuNGUR Gyui.a gyűjtött a Székelyföldön, de 
leginkább a nyelvileg oly színes Szilágyság- 
ban, azokivül az Alföldön és felhasználta a 
tanítók körében szerzett összeköttetéseit is. 
Az ősfoglalkozások körében engem is támo- 
gatott. 

Szilágynagyfalusi lelkész korában felbiz- 
tattam arra is, tegyen ajánlatot a kir. magyar 
Természettudományi Társulatnak a Gryllidák 
monograjihiájának megírására, a mi vélemé- 
nyem alapján elfogadtatott. A munka érdeké- 
ben ka{)ott a társulattól útisegélyt is, mely 
lehetővé tette, hogy Bécsbe menve használja 
föl Brunner de Wattenwyl \ilágliíi'ü gyűjtemé- 
nyét. Ekkor hasonlította össze fajait a klasszikus 
gyűjtemény alakjaival, megállapodott a rend- 
szerben és megírta müvét, melyhez bő franczia 
kivonatot csatolt, a melyet hitvesével együtt 
szerkeztett. A műhöz tartozó rajzok, kevésnek 
kivételével, mind Pungur Gyula kezétől valók 
és finom formaérzéleől tanúskodnak. 



A Magyar Ornithologiai Központhoz kerülve, 
itt nemcsak az adminisztrácziót és könyvtári 
teendőket végezte, hanem teljesen önszántá- 
ból és önállóan hozzáfogott az 1898-iki nagy 
fecskemegfigyelés őszi adatainak rendszeres 
feldolgozásához is. Az őt kiválóan jellemző szí- 
vóssággal be is végezte a munkát, megalkotva 
az őszi vonulás feldolgozásának klasszikus 
mintáját. Ez a mű 19ü5-ben, a I^'-ik nemzet- 
közi ornithologiai congressuson, Londonban 
volt bemutatva. 



Irodalmi jegyzéke, mely alább következik, 
szépen jellemzi Pdngur Gyula törekvését: a 
természetrajz terén maradandó becsű szak- 
munkák alkotása mellett, a természetrajzi is- 
mereteket széles körben is terjeszteni, meg- 
kedveltetni; mind a kettő nemzeti művelődé- 
sünk valóban és ma is közszüksége. 

Elete főművének, életczélnak azonban a 



welche man der grossen Masse geben sollte, 
um leicht und sicher Aufschluss erhalten zu 
können ; ein Muster für diese Form ist weiter 
unten zu finden. 

Jui-ros Pungur sammelte im Székelyföld, 
hauptsächlich aber in der sprachlich so far- 
benreichen Szilágyság, ausserdem in der gros- 
sen Tiefebene, und benützte dabei auch seine 
im Kreise der Lehrer erworbenen Verbindun- 
den. In den „ Urbeschäftigungen" wurde auch 
ich von ihm unterstützt. 

Zu der Zeit, als er in Szilágynagj'falu Pfarrer 
war, ermunterte ich ihn auch dazu, der königlich 
ungarischen Naturwissenschaftlichen Gesell- 
schaft einen Vorschlagfür eine Monographie der 
Grjdliden zu machen, welcher auf meinen An- 
trag auch angenommen wurde. Für die Arbeit 
bekam er von der Gesellschaft auch eine Reise- 
unterstützung, welche es ihm ermöglichte, nach 
Wien zu gehen, um die weltberühmte Samm- 
lung Brunner von Wattenwy-ls zu Studieren. 
Hier verglich er seine Arten mit den Formen 
der klassischen Samndung, bestimmte das 
System und schrieb dann sein Werk, welchem 
ein reichlicher Auszug in französischer Sprache 
beigefügt wurde, welchen er mit seiner Gattin 
gemeinsam ausarbeitete. Die Zeichnungen des 
Werkes stammen mit wenig Ausnahmen von 
PüNGüRS Hand und zeigen feines Formgefühl. 

Als er zur Ungarischen Ornithologischen 
Zentrale kam, führte er hier nicht nur die 
administrativen und bibliothekarischen Arbei- 
ten, sondern begann aus ganz freiem Autriebe 
und selbständig die systematische Bearbeitung 
der Herbstdaten der grossen Schwalben- 
beobachtung von anno 1898. Mit der ihm im 
höchsten Grade eigenen Zähigkeit beendigte 
er auch diese Arbeit und schuf damit ein 
klassisches Muster für die Herbstzugsbear- 
beitungen. Dieses Werk wurde dem IV. inter- 
nationalen Ornithologeu-Kongress in London 
vorgelegt. 

Das Literaturverzeichnis, welches weiter 
unten folgt, gibt eine schöne Charakteristik 
der Bestrebungen von Julius Pungur : neben 
der Schöpfung naturhistorischer Fachwerke 
von bleibendem Werte die naturhistorischen 
Kenntnisse in den breiten Schichten zu ver- 
breiten und beliebt zu machen ; beide bilden 
auch heute noch ein wirkliches Gemeinbe- 
dürfnis unser nationalen Kultur. 

Als sein Hauptwerk, als Lebensziel jedoch 



IX 



„Magyar Állatnevek Szótára" czimű müvét 
szánta és arra készült, hogy emberileg ki- 
merítőt nyújtson. Arra készült, hogy az élő 
népnyelv közvetlenül gyűjtött anyagán kívül 
felhasználja java szótáraink, a kódexek és 
az újabban napvilágra került „szószedetek" 
anyagát is és no adja csupán a szorosan vett 
lexikális részt, hanem ])ótolja meg az állat- 
névhez fűződő folklorisztikai elemekkel is, 
hogy a műben a magyarosság szelleme telje- 
sen kibontakozzék. 



Mindazok, a kik liasonb» irányban működ- 
tek, tudják, hogy a nevekhez fűződő nép- 
nyelvi anyag a magyarságnál, mondhatni pá- 
ratlan. Ebben buzog a nép bölcsességének 
élő forrása, ebben nyilatkozik meg leginkábl) 
a legnemesebb szellemi sajátosság: a találó 
hasonlat, a példabeszéd és a legfőbb, a nép- 
humor. 

Az összegyűjtött népnyelvi anyag roppant 
nagy és Punour elég korán érezte meg, hogy 
azt fel kell dolgoznia — forma dat esse rei! 
Hitte is, hogy bírja — de a sors másképpen 
döntött ! Ô nem tartozott a tüzes, gyors mun- 
kások fajához, a kiknél a gondolat röpül, az 
ítélet villanásszerűen terem, a kettőt rögzítő 
toll pedig sebesen szárnyal. 



Az ő egész lényében a fontolva-kétkedve 
haladó lassúság tükröződött ; mint mondani 
szokás, hármat előre, egyet hátra lépett, így 
kitűnt, hogy hosszú időn át a gyűjtésben 
sokat markolt, a feldolgozásban azonban keve- 
set szorított, lényénél fogva, de azért is, mert 
ereje gyorsan kezdett hanyatlani és utóbb 
fogyton-fogyott. 



Unszolásomra 1905-ben megállapodott a 
szótár berendezése iránt és egy mutatványt 
állított össze, melyet Szily Kálmán és Zolnai 
Gyula is megtekintett s a melyet ő kézirat 
gyanánt utóbb kiszedetett, de szorosan el- 
titkolt ; akkor bemutatta az egész anyagot is. 
Különösebb biztatást azonban az anyagiakra 
való tekintetből nem nyert s ez ingadozóvá 

Aquila XIV. 



bestimmte er sein „Lexikon Ungarischer Tier- 
namen" betiteltes Werk und trachtete men- 
schenmöglich Vollständiges zu bieten. Er be- 
absichtigte ausser dem unmittelbar gesam- 
melten Materiale der lebenden Volkssprache 
auch das Materiale unserer wichtigsten Wör- 
terbücher, Kodices und der in neurer Zeit 
ans Tageslicht geförderten Wörtersammlungen 
zu benutzen, u. zw. nicht nur um den streng- 
genommenen lexikalisclien Teil zu geben, son- 
dern auch mit folkloristischen Elementen, 
welche sich an einen Tiernamen knüpfen, 
zu ergänzen, damit in dem Werke der Geist 
des Ungartums vollständig zum Ausdruck 
gelange. 

Jedermann, der in dem gleichen Fache 
arbeitete, weiss es, dass das sich an die Namen 
knüpfende volkssprachliche Materiale bei den 
Ungarn sozusagen einzig dasteht. Hier spru- 
delt die lebende Quelle der Volksweisheit, 
hier offenbart sich hauptsächlichst tlie edelste 
Geistestätigkeit : das treffende Gleichnis, das 
Sprichwort und als Höchstes, der Humor. 

Das gesammelte volkssprachliche Materiale 
ist enorm und Punhur fühlte es früh genug, 
dass dies bearbeitet werden muss — forma 
dat esse rei ! Er glaubte es auch bewälti- 
gen zu können — das Schicksal entschied 
jedoch anders ! Er gehörte nicht zu den 
feurigen und flinken Arbeitern, bei welchen 
die Gedanken fliegen, das Urteil blitzartig 
entsteht und die, diese beiden fixierende Feder 
reissenden Fluges arbeitet. 

In seinem ganzen Wesen spiegelte sich die 
bedächtig-skeptische Langsamkeit; wie man 
zu sagen pflegt, machte er drei Schritte vor- 
wärts und einen zurück, so dass es sich 
bald herausstellte, dass er lange Zeit hin- 
durch in dem Sammeln viel, in der Bearbei- 
tung aber nicht fest genug griff — und zwar 
infolge seiner Individualität, aber auch des- 
wegen, weil seine Kraft rapid erlahmte und 
später immer mehr entschwand. 

Auf meinen Antrieb kam er anno 1905 
die Einteilung des Werkes betreffend zum 
Entschluss, s'tellte einen Probetext zusammen, 
welchen auch Koloman v. Szily und Julius 
Zolnai einsahen, und welchen er später auch als 
Manuskript setzen Hess, aber streng geheim 
hielt ; damals zeigte er auch das ganze Mate- 
riale. In pekuniärer Hinsicht erhielt er jedoch 
keine besondere Aufiminterung und dies machte 

II 



tette. Én arra unszoltam : állitson össze egy 
jól nifíiliatárolt reszt, p. o. az énekes mada- 
rakat, én kiadom az „Aquila" mellett mint 
tïiiïgelékct, akkor majd hozzászólnak az ille- 
tékesek, megltísz a módszer, mire reá is állott. 
De már ekkor a férfi megrokkant, akarat- 
ereje — testét követve — megtört és ezen 
felül váratlan csapás érte, mely mintha vég- 
zett volna vele. — És mégsem ! mert a szó- 
tár, a szótár, melynek eszméjét negyven éve- 
ken által magában hordozta, ápolta, mely 
egész valójával összeforrott, az csak nem 
„maradhat rendezetlenül !". 



Mikor már a „facies Hippocratica" kiült, 
mikor már csak vánszorgott, utóbb ágynak 
dőlt, mint a sivatag eltikkadt vándorának a 
délibáb vize, úgy jelent meg szegény Punqur- 
nak a dalmát Zelenika — hátha ott még 
erőhöz juthat, csak három évre is, hogy a 
szótárt befejezhesse, — mind hiába I 



A szótár anyagát a Magyar Ornithologiai 
Központ vette őrizet alá, tehát megvan ; de 
hol és mikor akad az az ifjú munkaerő, 
mely meghozza azt az áldozatot, hogy érvé- 
nyesítse azt, a mi másnak érdemét öregbíti? 
hol és mikor akad üyen a mai korban ! ? 



De a feldolgozás reményéről nem mond- 
hatunk le és a koszorú mellé, a melyet Punquh 
Gyula idegenben domborodó sirhalniára tétet- 
tünk, odatűzzük a reményt, hogy leghőbb vágya 
mégis teljesülni fog, nem az ő gj'önyörüsé- 
gére, hanem a nemzet hasznára. 



És most következzék mint ez életrajzi váz- 
lat első függeléke az a mutatvány, a melyet 
PuNGUR Gyul.\ szóanyagál)ól a „Rigó" szó- 
csoportról összeállított, kiszedetett és gon- 
dozott. 



ihn schwankend. Ich spornte ihn dann dazu 
au. einen scharfbegrenzten Teil, z, B, die 
Singvögel zusammenzustellen, welchen ich 
als Su])plement der „Aquila" herausgeben 
werde, die Methode wird ersiciitlich. worauf 
von berufener Seite geurteilt werden kann ; 
er nahm dies auch an. Doch war der Mann 
schon gebrochen, seine Willenskraft dem 
Körper folgend, gelähmt und ausserdem traf 
ihn ein unerwarteter Schlag, welcher, wie 
es schien, sein Ende werden sollte. — Doch 
nicht ! Weil das A\'örterbuch^ das Wörterbuch, 
dessen Idee er während 40 langer Jahre in 
sicli trug und hegte, welches mit seinem gan- 
zen Sein mit verwachsen war, kann doch nicht 
„ungeordnet bleiben!" 

Als er schon die „facies Hippocratica" trug 
und sich kaum noch schleppen konnte, später 
bettlägerig wurde, erschien dem armen Pungur 
das dalmatinische Zelenika wie dem dürstenden 
Wanderer der Wüste das Wasser der Fata 
morgana : vielleicht dass er dort noch zu 
Kraft gelangt, wenn auch nur auf drei Jahre, 
damit er das Wörterbuch beenden könne — 
alles vergebens ! 

Das Materiale des Wörterbuches nahm die 
Ungarische Ornithologische Zentrale in ihre 
Hut: es ist also gesichert; aber wo und 
wann wird eine junge Arbeitskraft entstehen, 
welche das Opfer bringen wird, das durch- 
zuführen, was das Verdienst des anderen 
mehrt? Wo und wann entsteht eine solche 
im heutigen Zeitalter? 

Doch wir entsagen nicht der Hoffnung 
einer Bearbeitung, und neben den Kranz, 
welchen wir auf den im fremden Lande sich 
wölbenden Grabhügel Julius Pungurs legten, 
richteten wir auch die Hoffnung auf, dass 
sein heissester Wunsch sich doch erfüllen 
wird, zwar nicht mehr zu seiner Herzens- 
freude, aber zum Nutzen der Nation. 



Und nun folge als ei'stes Supplement dieser 
biographischen Skizze: der Probetext, welchen 
Julius Pungur aus seinem Wortmateriale über 
die Gruppe (Rigó) „Drossel", Turdus zusam- 
menstellte, setzen Hess und verwahrte. 



ELSŐ FÜGGELÉK. — ERSTES SUPPLEMENT. 



Kézirat f/yatiánt 



MUTATVÁNY 

A KÉSZÜLŐBEN LEVŐ 

„MAGYAR 
ÁLLATNEVEK 8Z0TÁRAB0L." 



A „RIGÓ" SZÓCSOPORTHOZ TARTOZÓ ÁLLATNEVEK 
ÉS EZEK TÁRSNEVEI 

MEGTOLDVA HANCxÉRTELMEZÉSEKKEL, MONDÓKÁKKAL, 

HASONLATOKKAL, KÖZMONDÁSOKKAL 

ÉS EGYÉB SZÓLÁSOKKAL. 



ÖSSZEÁLLÍTOTTA 

PUNGUR GYULA. 



51^^- 



BUDAPEST. 

HORNYíVNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDV. KÖNYVNYOMDÁJA. 

1UU5. 



li ÖVI dît ÉS Elv. 



AJ A FORRÁSMUNKÁKAT ILLETŐLEG. 



Aquila = Aquila, a Magyar Oniithnloffiai 
K(izp(int Iblyi'iirata. Szerk. Herman Uttó. Buda- 
pest. 

Bg: Szh. = Bugát Pál: Tormé.szettudományi 
Süóhalmaz. Budán, 1843. 

BMN. = Ballagi Mór: Magyar-Német Szótár. 
Budapest, 1881. 

BMsz. = Ballagi Mór : A Magyar Nyelv 
Teljes Szótára. I., II. R. Pest, 1873. 

Borsiczky : Term. I. k. : = Borsiczky 0. : 
Adatok a madarak népies elnevezéséhez. A 
Természet I. (1898.) köt. XIV. sz. 10—11 lap. 

Br. : AllV. = Brehm : Allatok Világa. 

. Br. : ÉszakiS. = Brehm E. Alfréd : Az 
Északi Sarktól az Egyenlítőig. Ford. Geöcze 
Sarolta és Paszlavszky József. Kiadta a K. 
M. Természettudom. Társulat. Budapest, 1892. 
8» VIII. 467. 

Bsz. = Beszterczei Szószedet. Kiadta, értel- 
mező jegyzetekkel kisérve Finály Henrik. (Akad. 
Értekezések XVI. köt. 1. sz. Budapest, 1892 

C. = Calepini Dielionarium Undecim Lingua- 
rum. Basileao, 161,5. 

Ch : II. = Chernél István : Magyarország 
Madarai. Bp. II. Rész. 1899. 

Chern : TTK. XX. - Chernél István : Ada- 
tok honi madaraink népies elnevezéseihez. (Ter- 
mészettnclományi Közlöny XX. köt. 303—309. 1.) 

Com. : Jan. = Joh. Amos Comenius : Janna 
Linguae L.-itinae in Himgariam Linguam trans- 
lata lìiH- Ste|ihanuni Benj. Szilágyi. Coronae. 1734. 

Csató : GesOrn. II. = v. Csató, Joh. : Über 
den Zug, das Wandern und die Lebensweise 
der Vögel in den Comitateu Alsó-Fehér und 
Hunyad. (Zeitsehrift für die gesammte Ornitho- 
logie. Herausgeg. v. Dr. Jul. v. Madarász. II. 
Jhrg. 188.1. Budapest, pg. 392—516.) 

Emödy : TermH. =. Emödy István : Ter- 
mészeti História 1. Sárospatak, 1818. 

Fáb. = Fábián József: Termé.szeti História 
a gyermekeknek. Katf Györgv Keresztélv után 
németből fordította s némelv hozzáadásokkal 
a maga költségén kiadta Fábián József. Vesau- 
réni, 1799. 



F. ^ Földi János : Természeti História. I. 

csomó. Allatok Országa. Pozsony, 1801. 

Grossing : II. = Grossinger, Bapt. Joh. : 
Universa História Physica Regni Hungáriáé. 
II. (Ornithologia) Poson, 1793. 

H. O. : Madárh. = Herman Ottó : Az Északi 
Madárhogyek tájáról. Budapest, 1893. 

H. O. : MadHasz. = Herman Ottó : .\ 
Madarak Hasznáról és Káráról. Bpest, 1901. ; 
II. böv. kiad. 1904. 

Jan.-Letm. = Jancsó József: Állattan Fel- 
sőbb Iskolák számára. Leunis János után. Pest, 
1854. 

Kr. = Kresznerics Ferencz : Magyar Szótár 
stb. Buda, I., II. k. 1831—1832. 

Kralow : Comp. = Kralovanszky Andreas ; 
Naturalis Históriáé Compendium. Leutschoviae, 
1795. 

Kriesch. : TermVezf. = Kriesch János ; 
A Természetrajz Vezérfonala. Bpest, 4. kiad. 
1877—1878. 3. k. 

Lakatos : Term. = Lakatos Kár. : Tisza- 
menti madárnevek [\ Természet I. köt. IV. 
és VI. számai. Budapest, 1897 8. évf.]. 

Dr. Lovassy S. : Math, és Termt. Köz- 
iem. XXII. -= Dr. Lovassy Sándor : Adalékok 
Magyarország Ornithologiájához. Mathematikai 
és Természettudom. Közlemények. XXII. köt. 
5. sz. 1887. 

Lov. : Kat. = Dr. Lovassy Sándor: Az Orni- 
thologiai kiállítás Magyarországi Tojás- és Fé- 
szekgytijteményének katalógusa. Bpest, 1891. 

MA. = Molnár (Szenezi) Albert : Dictiona- 
rium Latino-hungaricum et Ungarico-latinum. 

Heidelberg, 1621. 

Mad: Magy. ^ Madarász Gyula, dr.: Magya- 
rázó a második nemzetközi Ornithologiai 
Congressus alkalmából Budapesten rendezett 
Magvarországi Madarak kiállításához. Bpest, 

189Ï. 8». 

Mad. : MagyMad. - Dr. Madarász Gvula : 
Magyarország Madarai. Bpest, 1899-1903. 

Margó : Bp. = Margó Tivadar; Budapest és 
környéke állattani tekintetben. Bpest, 1879. 



RÖVIDÍTÉSEK. 



Xlíl 



Misk. : Vadk. = Miskolczy Gáspár : Egy 
Jeles Vadkert (1691.). Lőcse, 17(59. 

Mittp.:Comp. = Mitteipaeher, Ludov; Com- 
peniiiimi Ilistoriao Naturalis. Biidae, 1799. 

Mittp. : PrL. - Mitterpaohcr, Ludov : Primae 
Lineae Históriáé Naturalis etc. Budao 1808. 

Moln. : Compi. = Molnár, Joan. Bapt. : Zoo- 
logicon Coraplexum. Budae, 1780. 

Mtsz -= Magyar Tájszótár. Szerkesztette 
Szinuyei József. I. és II. köt. Budapest, 1893. 
s köv. évek. 

Murm. = A Murmelius-féle Latin-magyar 
Szójegyzék 1533-ból. Közzétette Szaraota Ist- 
ván. Bpest, 1896. 

NC. =NomenclaturaseH DictionariumLatino- 
Ungaricum per Basilium Fabricium Szikszavi- 
anum. Debrecini 1593. 

Nomencl. = Nomenclator Avium Regni Hun- 
gáriáé. Kiadta a Magy. Ornithologiai Központ. 
1898. Budapest. Idézve a lapszám, fajok v. 
nemek folyó száma. 

Oklsz. : (az előtte álló szám évszámot je- 
lent). = Magyar Oklevél-Szótár. Legnagyobb 
részben gyűjtötte Szamota István. Szerkesztette 
Zolnai Gyula. Budapest, 1901—1906. 

PaszlavTh: AUatt.^Paszlavszky József: 
Az Állattan Kézikönyve. Dr. 0. W. Thomé után 
kidolgozva. Bpest, 1875. 

Paszl. : AllattKk. = Paszlavszky József: 
Az Állattan Kézikönyve. IV. kiadás. Budapest, 
1900. 

Pesti : Nom. = Pesti Gábor : Nomenclatura 
Sex Linguaram. Viennae, 1561. 



Pet : MadTör. = Petényi J. Salamon : Ma- 
dártani Töredékek. Feldolg. Csörgey Titusz. 
Bpest, 1904. 

PP. ^ Pariz Pápai Fer. : Dictionarium latino- 
hung. et hung.-latino. Leutschoviae, 1708. 

PPB. = Pariz Pápai F. : Dictionarium lat.- 
liung. etc. locupletatum labore Petri Bod. Po- 
sony, 1801. 

Reising : Állatt. - Reisinger János : Állat- 
tan sat. Buda, 1846. I — II. köt. 

Sí. - Sándor István ; Toldalék a magyar- 
deák Szókönyvhez. Bécs, 1808. 

Schl. = A Schlägli Magyar Szójegyzék. Köz- 
zétette Szamota István. Budapest, 1894. 

Soltész : Term.r. ^ Soltész János: Termé- 
szetrajz felsőbb gymnasíalis iskolák számára 
sat. Sárospatakon, 1841. 8°. 

SzD. : Ksz. = Baróti Szabó Dávid : Kisded 
Szótár. Kassa, 1792. 

Sztgy. — Szentgyörgyi József: Legneveze- 
tesebb Természeti Dolgok Esméreti. I. drb. Az 
Állatok Országa. Debreczen, 1803. 

Term.. = A Természet. Szerkeszt. Dr. LendI 
Ad. és Lakatos Károly. Budapest, 1897. szept. 
1-én kezdődött. 

Tsz. = Magyar Tájszótár. Kiadta a M. Tud. 
Társaság. Buda, 1838. 

TTK. — Természettudományi Közlöny. 

Ver. ^^ Verantius, Faustus : Dictionarium 
Quinque Nobilissimarum Europae Linguarum. 
1595. Recudi euravit Jos. Thewrewk de Ponor. 
Posonii, 1834. 

VP. =; Vajda Péter ; Az AUatország. Cuvier 
után fordítva. I. köt. Buda, 1841. 



aies. = alcsalád. 
alf. = alfaj, alfajok. 
alcsap. = alcsapat. 
air. ^ alrend, 
csal. = család. 



B) EGYÉB rövidítések 

csap. = csapat. 
Gen. = Genus. 
L. = Lásd. 
O. = Ordo. 
r. = rend. 



sbfm. ^ subfamilia. 
sect. = Sectio, 
stb. i. =: 8 több iró. 
subo. = subordo. 
subsect. = subsectio. 
Vö. = Vesd össze. 



C) JELEK MAGYARÁZATA. 



• (a magyar állatnevek elíitt) jelzi, hogy az 
a név népies név. 

[ 1 hol az egész cikk ilyen zárójelben van, 
azt jelenti, hogy az illető állatnév helytelenül 



lévén alkalmazva, mellőzendő ; a szövegköz- 
ben alkalmazott zárójelbe foglalt rész az ösz- 
szeállitó véleménye. 



1. LATIN-MAGYAR KÉSZ. 

Az egyes címek után közvetlen közelében levő bekezdésben a magyar társnevek vannak betű- 
rendben adva. 



Acri d o t li ere s roseus Ranz. =Pa8- 
tor roseus L. 

Aerocephalus Naum. Gen. : Nádi 
poszáta nem. (L. Sylviinae sbfam.: Poszá- 
ták aies.) 

Aerocephalus anindinaeeus Gm.: 
Nádirigó. 

Nádika. Nádi fülemile. Nádi rigó. Nádi 
veréb. Nagy nádi poszáta. Nagy nádi rigó. 

Aerocephalus arundinaceus arun- 
dinaceus Gra. : Nádi rigó. 
Nagy nádi poszáta. 

Aerocephalus arundinaceus minor 
Radde: Kis nádi rigó. Br. AllV. IV. 120. 

Aerocephalus arundinaceus orien- 
tális Temm. et Schleg. : Keleti nádi rigó. 
Br. ÁUV. IV. 121. 

Aerocephalus arundinaceus Naum. 
^Aerocephalus streperus Vieil). 

Aerocephalus palustris Bechst. : 
Énekes nádiposzáta. Ch : II. 719. 

Fűzi nádi rigó. Közönséges nádi poszáta. 
Mocsári poszáta. 

Aerocephalus palustris horti- 
colus Naum.: Kerti nádi poszáta Br. 
ÁllV. IV. 124. 

Aerocephalus sten tore us Hempr. 
et Ehr.: Törpe nádi rigó Br. ÁllV. IV. 121. 

Aerocephalus streperus Vieill.: 
Cserregő nádi poszáta. Br. ÁllV. IV. 12.S. 

Hangos nádi poszáta. Kis nádi rigó. Nádi 
veréb. 

A m p e 1 i n a e, sbfam. : Csonttollúak 
aies. (Noniencl. 53. A.) |L. Légykapó-félék: 
Muscicapidae). 

Locska-félék. 

Ampelis L., Gen.: Csonttollú nem. 
|L. Csonttollúak aies.; sbfam. Anipclinae|. 
Locska. Selyemfarkú. 



Ampelis garrulus L. : Csonttollú 
madár. Ch. II. 528. 

Búbos csonttollú. [Búbos rigó.] Csontma- 
dár. 'Csonttollú madár. Európai locska. 
Fenyőmadár. Fenyúmadár. Fenyves madár. 
Kontyos fenyőmadár. Locska. Locska se- 
lyemfarkú. *Muszkaveréb. Selyemfarkú. 
Selyemfarkú csontmadár. Selyemfarkú 
locska. Selymeg. 

B i t a g u s : Húros madár. Sohl. 1813. sz. 

Bombycilla garrula Vieill. = Ampe- 
lis garrula L. 

Calamodyta arundinacea Mey . = 
Aerocephalus arundinaceus L. 

Calamodyta palustris Mev. = Aero- 
cephalus palustris Bechst. 

Calamodyta streperà Mev. = Aero- 
cephalus streperus Vieill. 

Calamoherpe arundinacea Boie = 
Aerocephalus streperus Vieill. 

Calamoherpe palustris Boie = 
Aerocephalus palustris Bechst. 

Calamoherpe turdoides Cab. — 
(Mey.) Riesenth. ^ Aerocephalus arun- 
dinaceus L. 

Cinci US, Gen.: Vízirigók neme, [L. 
Turdinae sbf: Rigók aies.). Br. AllV. IV. 69. 

C i n c 1 u s aquations Bechst. = Cin- 
olus cinclus L. 

Cinclus cinclus L.: Vízi rigó.Nomencl' 

72. 287. 

Buka. Búvár rigó. *Halászmadár. *Halász 
rigó. Közönséges vízirigó. Vizi buka. *Vizi 
búvár. *Vizi rigó. Vizi seregély. 

Cinclus cinclus albi col lis Vieill. 
Rozsdáshasú vizi rigó. Br. AllV. IV. 70. 
Déli vízi rigó. 

Cinclus e i n c 1 u .s m e 1 a n o g a s t e r 



I. LATIN-MAGYAR RÉSZ. 



XV 



Brehin: Feketehasú vizi rigó. Br: ÁllV. 
IV.70. 
Északi vízi rigó. 

Coraciae, sect. : Szalakóták csap. Br : 
ÁIIV. V. 139. [L. Szalakóta-alakúak alr. : 
Subo. Coracüformes). 

Coracias L. Gen.: Szalakóta nem.: 
156: 21. N. — Nomencl. 50: 102. N. [L. sza- 
lakóta-félék : Coraciiadae.] 

*Szaricsóka. 

Coracias galbula Bechst. = Oriolus 
oriolus L 

Coracias garrula L. : Kék szala- 
kóta. 

*Árva szajkó. Csacsogó karies. *Csari- 
csóka. *Högyör. *Kalangya varjú. Karicsa. 
Karicsa szalakóta. *Kék csóka. Kék holló. 
*Kék mátyás. Kék szajkó. Kék szarka. 
*Kék varjú. *Kék varuyú. Kurukiily. Sza- 
lakóta. *Száricsóka. *Szaricsóka. *Tengeri 
szajkó. *\^as kánya. *Vasmadár. *Vas 
varjú. *\'as varuyú. *Zold csóka. *Zöld 
kánya. *Zöld rigó. *Zöld bakán. *Zöld- 
zsálya. 

Coracias oriolus L. = Oriolus 
oriolus L. 

Coraciidae: Szalakóta-félék. Nomencl. 
50: 102. N. — Br: ÁllV. V. 139. (L. Sza- 
lakóták csap. : Coraciae.] 

Karics-íélék. Karicsok. 

Coracüformes, subo.: Szalakóta- 
alakúak air. Br: ÁllV. V. 129. [Varjüszerú 
madarak rende: Coracornithes). 

Cratere pus, Gen: Bujórigók neme. 
[L. Timaliuae sbfm. : Timáliák aies.] Br: 
ÁllV. IV. 170. 

C r a t e r p u s e ar o 1 i u e n s i s L. : Karo- 
linái buj origó. 
Macskamadár. Macskarigó. 

Cratere pu s I eu copy gin s Rüpp.: 
Fehérfejű bujórigó. Br: ÁllV. IV. 169. 

Geocichhi Temm. Gen.: Földirigó 
nem. |L. Turdinae, sbfam, Rigók aies.] 

Geocichla dauma Lath.: Himalájai 
rigó. (Br: ÁllV. IV. S7). 

Geocichla mollissima Blyth.: Hodg- 
son rigó. 

Hodgson rigója. 

Geocichla sibirica Pali, : Szibériai 
rigó. (Br: ÁllV. IV.87). 
HajnaU rigó. 

Geocichla varia Pali.: Tarka rigó. 
H alcy onif orme.s, .subordo: Üldögó- 



lôk alrendé (L. Varjúszerű madarak rendje: 
Coracornithes]. Br: ÁllV. V.8. 
Kuporgok. 

Lanius garrulus L. = Ampelis 
garrulus L. 

Me ropes, sect. : Gyurgyalagok csap. 
L. Üldögélók air.: Halcyoniformes]. Br: 
ÁllV. V. 31. 

Meropidae: Gyurgyalag-félék., JL. 
Gyurgyalagok csap. : Meropes). Br : ÁllV. 
V. 31. 

Gyurgyóka. 

Merops L. Gen.: Gyurgyalag nem. 
[L. Gyurgyalag-félék: Meropidae] Br : 
ÁllV. V. 33. 

M e r p s a p i a s t e r L.: Európai gyurgya- 
lag. 

•Fecskekirály. Fellegi fecske. *Földi rigó. 
Gyurgyalag. *Gyurgyóka, *Gyugygyóka. 
Közönséges gyurgyalag. II. Küllő. 'Magyar 
papagáj. Méhész *Méhészbanka'. Méhész 
gyurgyalag. Méhészmadár. Méhevő. Méhevő 
madár. Méh madár. Parti fecske. *Partirigó. 
I'iripió. Piripió gyurgyalag. Piripjó. Pirpio. 
*Putypuruty. Sárgafejű gyurgyalag. *Török 
fecske. 

Merula: Rigó. Schl. — BSzsz. — Murm. 
— Pesti: Nom. NC. - Ver. — MA. — PP. — 
Com. Jan. = Fekete rigó : Tur dus 
meru la L. 

Merula coerulea Briss. = Monti- 
cola solitaria L. 

Merula collar is Brhm. ^ Turdus 
torquatus L. 

Merula major Brhm. = Turdus 
merula L. 

M e r u 1 a merula Boie = Turdus 
merula L. 

Merula t o r q u a t a Boie = Turdus 
torquatus L. 

Merula vulgaris Selby = Tiu-dus 
merula L. 

Miminae, sbfam.: Álrigók ales. ]L.Buj- 
káló-félék: Timeliidae] Br: Á1V. IV. lôô. 

Mi mus. Gen.: Gezerigó nem. ]L. Mimi- 
nae, sbfam.: Álrigók aies.] Br: Á11V.IV.155. 

Mimus polyglott us L.: Észak-ame- 
rikai gezerigó. Br: AUV. IV. 155. 
Sokféleszavù rigó. Sokszavú rigó. 

Monticola, Gen.: Kövirigó nem. ]L. 
Turdinae, subfam. : Rigók aies.) 

M n t i c 1 a c y a n a Boie ^= Monticola 
solitaria L. 



XVI 



I. LATIN-MAGYAR RÉSZ. 



M ou ti co la s ax alili s L.: Keresztes 
kövirigó. 

ilavasi rigó. Kó-rigó. Körösztös veréb. 
*Kövi rigó. Sziklai rigó. Szikla-rigó. Szirti 
rigó. 

Monti cola solitaria L. : Kék kövi- 
rigó. (Nomencl : 78.) 

Árva veréb. Egyes veréb. [Hegyi veréb.) 
Kék rigó. Magános rigó. 'Magános veréb. 
*Maga veréb, özvegyke. Remete rigó. Re- 
mete veréb. 

M 1 a c i 1 1 a e i u cl u s Scop. = Cinelus 
cinclus L. 

Muscicapi dea: Légykapó-félék. (L. 
Éneklők alesap: subsect. Osciaes.) 
Legyész-íelék. 

Nomadites roseus Petényi ^Pastor 
roseus L. 

Oriolidíie: Málinkó-félék. Nomencl: 
57. 117. N. |L. Éneklők alesap.: subsect. 
Oseines]. 

Aranybegy-félék. 

Or io lu s Gen.: Málinkók neme. [L. 
Málinkó-lelék: Oriolidae.) Br: AllV. IV.390. 

Aranybegy. Aranybegyü. Arauybögyű. 
Lorio. Máliakó. Pirol. Valódi lóriók. Velyhe. 

üriolus galbula L. = Oriolus orio- 
lus L. 

Oriolus oriolus L.: Arany malinkó 

Nomencl : 57. 226. 

*Alamár. *Arammálingó. *Aranyállú. 
Aranybegy. Aranybegyü. *Aranymáj. 
*Aranymál. *Aranymálé. *Arany maiingó, 
málingó. *Arany máliukó. *Aranymál rigó. 
*Araay málú. *Arauymáringó. *Aran-má- 
riugó. *Arany-márinkó. *Aranyos málé. 
Aranyos rigó. *Csutora-bíró. Gábor. Gá- 
borka. Gáborka-madár. Gábormadár. Ga- 
bos. Gabosmadár. Közönséges aranybegy. 
*Lófilkó-biró. Lorió. *Málinkó. Malinkó. 
*01omári. *Rigó. Sárga aranybegy. Sárga 
lorió. Sárga rigó. *Sárga velybe. *Sárma- 
linkó. *Sármáringó. *Sármárinkó. *Szolga- 
biró. *Tarka rigó. 

Passeres. Sect.: Verébalkatúak Csap. 
|L. Apró madarak air.: Picopasseriformes 
Subo.] 

Pastor Gen.: Pásztormadár nem. 
(Nomencl: 58. 118 nem.) [Ij. seregély-félék: 
Sturnidae]. 

Csacska. Csacskamadár. Pirosszarka. 
Sáskamadár. Sáskaőr. Seregélyrigó. 

Pastor roseus L.: Pásztormadár. 
Nomencl: 58. 227. 

*Apró pirosszarka. Csacska. Csacska- 
madár. * Jöttment-madár. *Rózsa-rigó. Rózsa- 
seregély. Rózsasziuú sáskamadár. Rózsa- 



' szinû sáskaőr. Rózsaszínű seregély. Rózsa- 

szinú seregélyrigó. Sáskafaló rigó. Sáska- 
madár. Tarka seregély. *Vándor serege. 

Petrocychla cyaneaDegl.=Monti- 
cola solitaria L. 

P e t r e i c h 1 a s a x a t i 1 i s Keys, et 
Blas. = Monticola saxatilis L. 

Petrocincla saxatilis Vig. =Monti- 
cola saxatilis L. 

Picopasseriformes, Subo.: Apró mada- 
rak air. [L. Coracoruithes, O. : Varjuszerù 
madarak rende.] 

Pomatorhinus, Gen.: Sarlós rigó 
nem. [L. Timalinae, sbf. : Timaliák aies.] 
Br: ÁllV. IV. 174. 

Pomatorhinus rufus L.: Bozsdás 
sarlós rigó. Br: ÁllV. IV. 174. 
„Cséplő". 

Quasquinus: Húros madár. Schl. 
1812. sz. 

S a li e a ri a palustris Keys, et Blas. 
= Acroceplialus palustris Beeilst. 

Salicaria turdoides Keys, et Blas. 
= Acroeephalus arundinaeeus L. 

Sturnidae: Seregély- félék. (Nomencl : 
58. XL.) [L. Éneklők alesap. : sbsect. 
Oseines.) 

S t u r n u s cinclus L. = Cinclus cin- 
clus L. 

Sturuus roseus Seop. = Pastor ro- 
seus L. 

Sylvia palustris Bechst. = Acro- 
eephalus Bechst. 

Sylvia streperà Vieill. = Acroee- 
phalus streperus Vieill. 

S y 1 V i i d a e : Poszáta-félék. [L. Oseines, 
subsect.: Éneklők alesap.) 

Timeliidae: Bujkáló-félék. [L. Osei- 
nes, subsect.: Éneklók alesap.) Br: ÁllV. 
IV. 155. 

Timeliinae, sbfm. : Timaliák aies. 
|L. Bujkáló-félék: Timeliidae.) Br: AllV. 
IV. 166. 

Tur din ae sbf.: Rigók ales. [L. Sylvii- 
dae: Poszáta-félék.) Br : ÁllV. IV. 41. 

Turdela: verhenyő színű madár. Murm. 
1105. sz. — Húros madár. Grossing. II. 

T u r d e 1 1 a : vörhenyő színű madár. NC. 
(1593) 66. 

T u r d u s : Húros madár. Schl. — Murm. 



I. LATIN MAGYAR RÉSZ. 



xvn 



— Pesti: Nom. — NC. — MA. 
Com : Jan. — Grossina, 



PP. — 



Tardus nemnek nem fekete fajai — 
az iliaeus-f;ijt kivéve : Fenyves madár. 
Tisza m. Iánkat: Term. 1. k. IV. sz. 9. 1. 

Turdus I... Gen.: Rigó nem. (L. Rigók 
aies.: sbfam. Tiirdinae.] 
Húros. Húros madár. Rigó. 

Turdus a r u n d i n a c e u s Íj. = Acro- 
cepbalus arundinaeeus Gm. 

Turdus atrigularis Temm. : Fekete- 
torkú rigó. Br: ÁllV. IV. 87. 
Feketenyakú rigó. 

Turdus ci nel US Lath. = Cinclus 
cinclus L. 

T u r d u s c V anus L. = Monticola 
solitaria L. 

Turdus f uscat a L. : Rozsdásszárnyú 
rigó. Br: ÁllV. IV. 87. 

Turdus f u s c e s c e n s = Turdus mi- 
nor Gm. 

Turdus ili a cu s L. : Szőlőrigó. 

Bori rigó. Boros liurosmadiir. Boros rigó. 
Csipegó rigó. *Kerti rigó. [Lépes-madár]. 
Őszi rigó. Szőlős rigó. [Szo-rigó]. Vörös rigó. 

Turdus merül a Ij. : Fekete rigó 
(közk.). 

*Himeske. Rézorrú rigó. Rigó. 

Turdus m e r u 1 a maxi m a Seeb. : 
Keleti fekete rigó. Br: ÁllV. IV. 85. 
Rigó. Rézorrú rigó. 

Turdus migratorius L.: Vándor 
rigó. Raising: Állatt. 280. 

Turdus minor Gm. : Kis rigó. 

Turdus musicus L.: Énekes rigó. 

[Boros rigó.) *Biikki rigó. *Dalos rigó. 
Eueklő rigó. *Húros. *Húros madár. *Húros 
rigó. Nyári rigó. *Tekerményes rigó. 
*Szőke rigó. 

Turdus naumanui Temm.: Naumann 
rigó. 
Naumann rigója. Rőtfarkú rigó. 

Turdus obscurus Gm.: Halavàny 
rigó. Br: ÁllV. IV. 87. 



Turdus p aliasi Cab.: Paliász rigó. 

Pallas rigója. 

Turdus pilaris L. : Fenyő rigó. 
Páb. (1799): 376, 378*; — F.: 1 03. 2. st. i. 

'Fehérszárnyú húros. * Fenyő húros. 
Fenyő-madár. Fenyves. 'Fenyves madár. 
Fenyves rigó. *Huros. *Huros rigó. Húros 
madár. *Kendermagos rigó. *Szürke rigó. 

Turdus p 1 y g 1 1 1 u s — Mimus poly- 
glottus L. 

Turdus ruf e se eus Stepheus (1817) 
= Turdus minor Gm. (1788). 

Turdus r u f i c 1 1 i s Pall. : Vöröstorkú 
rigó. Br: ÁllV. IV. 87. 

Turdus roseus L. = Pastor roseus L. 



T u r d u s . s a X a t i 1 ! 
saxatilis L. 



s L. = Monticola 



Turdus sol i tarius L. 
solitaria L. 



Monticola 



Turdus swainsoui Pali.: Swainson 
rigó. 

Swainson rigója. 

Turdus torquatus L.: Örvös rigó. 
Fáb. 376. — Br :. ÁllV. IV. 84. 
*Ölyves rigó. Örves rigó. 

Turdus torquatus alpestris Brhm.: 
Közép-európai örvös rigó. Nomencl : 77. 
312. /i. 

Alpesi örvös rigó. Déli örvös rigó. Havasi 
örvös rigó. 

Turdus torquatus orientális Stej- 
ueg : Kaukázusi örvös rigó. 

Turdus torquatus torquatus L. : 
Északi örvös rigó. Br: ÁllV. IV. 84. 

Turdus viscivorus L.: Lép rigó. 
(Fáb. 1799. 376, 378.) 

'Cserregő rigó. 'Csörgő rigó. 'Enyves 
rigó. Enyvevó rigó. Fagyöngy evő rigó. 
Fagyöngygyei élő húros madár. Húros 
madár. Húros. *Huros rigó. *Keudermagos 
rigó. Lépes madár. Lépes rigó. Lépevö. 
Lépevő madár. Lépniadár. 'Szőke rigó. 
'Szürke rigó. 



Aquila XIV. 



m 



II. MAUYAIÍ-LATIX líÉSZ. 

(Megjegyzés. A MA. PP. PPB. sat. mellett lévő l beffi (pl. MAI.) az illető szótárnak latin-magyar 

részéből való idézést jelenti . 



*Alainár (Göcsej, Zalám. Mtsz. I. 51) = 
Arany málinkó: Orio lu s o rio lus L. 

Alpesi örvös rigó (Mad: Magy. 71. 213) 
= Középeurópai örvös rigó : T u r d u s 
torquatus alpestris L. 

Álrigók aies.: M i m i n a e [L. Bujkáló- 
félék: Timeliidael Br: ÁUV. I.1Ő5. 
Nem: I. Gezerigó: Mimus. 

Apró madarak air.: Pi co pas seri- 
forme s. [L. \'arjúszerü madarak rende: 
Coracornitiies.] 

Csap: I. Verébalkatúak: Passeres; II. 
Aléuekesek: Pseudoseiaes; III. Kúszók: 
Pici; IV. Surranok: Macroeliires; V. Egér- 
madarak: Colii. 

* Apró pirosszarka (Pet: MadTör 162) 
= Pásztormadár : Pastor roseus L. 

*Aram-málin</ó^ aram-máUingó (Sze- 
pezd, Zalám., Mtsz. 1.5 1) ^ Arany málinkó : 
rio lus oriolus L. 

*Aranydllú (Hetes, Zalám. Mtsz. I. 51)^ 
Arany málinkó: Oriolus oriolus L. 

Arcmi/begy (F: 159. 26. N.— Jau.-Leun: 
(1854.) §68.— PaszlavTh: Állatt. (1875.) 
183) ^Málinkó nem: Oriolus L. 

*Aranijhegy (Jászberény) = Arany 
málinkó: riolus ori olus L. Cli: 11.573. 

Aranyhegy. 

Összetétek: Közönséges aranyt. Sárga a. 

Aranyhegy- félék (Margó: Bp33) = Má- 
linkó-félék: Oriolidae. 

Aranyhegyü (SI.12) = Málinkó : Ori- 
olus. 

Aranyhöggü (Sí. k'r.: I.IO) = Málinkó: 
Oriolus L. 



*Aranymáj (Szilágym.) = Arany má- 
linkó : Oriolus oriolus L. 

*Arangm('d (Szilágym.) = Arany má- 
linkó: Oriolus oriolus L. 

*Aranymálé(V&i: MadTör. 150. — Vasm. 

— Sopronm.) = Arany málinkó: Orio- 
lus orolus L. 

*Aranymálú (Sopronm. — BMsz.) ^ 
Arany málinkó : Oriolus oriolus L. 

* Arany mnlingó (Pestm. N'omencl. 57: 
226), *aranii málincjó (Dunántúl. — Mtsz. I.) 
= Arany málinkó: Oriolus oriolus L. 

* Arany málinkó (Dunántúl. Cheru:TTK. 
XX. 305): Oriolus oriolus L. 

Hangértelmezések. 1. „Hunczut a biro." 
„Mék, mék." (Szeged vid.) 2. „Mit csinálsz 
Lajos? Gyiin a biro!" „Hunczut a biro 
firól fira." (Örkény, Pestm.) 3. „F.ngik a 
biro, f.ugik a biro." (Kraszua, Szilágym.) 
4. „Jó-e a dió fiú?" „Jó hát!" (Kis-Kun- 
Félegyháza, Pestm.) 5. „Jó-e a p.. a fiú?" 
„Jó hát!" (Szentkút puszta, Kis-Kun-Fél- 
egyháza.) 6. „Kell-e dió fiú?" „Kevés!" 
vagy „kell bát!" (Szentkút puszta, Kis- 
Kun-Félegyliáza.) 

* Aranymái rigó (Molna-Szecsöd, Vasm.) 
^ Arany málinkó : Oriolus oriolus L. 

Arany-7náringó, aran-máringó (Ôiség, 
Vasm., SzókeDencs, Somogym. Jltsz. I. 51. 

— Nagy-Kanizsa, Puszta-Magyarod, Zalam. 
Bartos Gy. — Pestm.; Dunant. Nomenel. 
57 : 226) = Arany málinkó : Oriolus 
oriolus L. 

* Arany-márinkó (H. 0. : MadHasz. ( 1 901 ) 
101 : 19) = Arany málinkó : Oriolus orio- 
lus L. 

* Aranyos málé (Puszta- Magyarod és vid.. 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



XIX 



Zalám. Bartos Qy.) = Arany màlinkó : 
!• i 1 u s r i 1 u s L. 

Aranijos rigó (Sztgy. : §. 133. — Emődy : 
TerniH. 1.277)= Arany málinkó : Orio- 
lus rio lus L. 

*Arva szajkó (Grossing : II. 304. — 
Bodrogköz, Ch.: 11.501)= Kék szalakóta: 
Coracias garrula L. 

Árva veréb (SÍ : 15. — BMN.) = Kék 
kövirigó: Monti col a solitaria L. 

[Bakán.] 

üsszetét: *Zöld bakiin. 

[Biro.] 

Összetét:*Lófilkó-biró. 'Szolgabíró. *Csu- 
torabiró. 

Bori riqó (Reising: Álhitt. 1. 277) = 
Szőlőrigó : T u r d u s i li a c u s L. 

Boros húrosmadár (¥ : 163. 3) = Szőlő 
rigó : T u r d u s i li a c u s L. 

Boros rigó (F: 163. 3. s más irók) = 
Szőlő rigó: Túrd US iliacus L. 

[Boros riqó : T u r d u s m u s i c u s ; Sing- 
drossel. Fáb. 1799 : pg. 376, 378. Tévesen, 
mert Boros rigó = Szőlőrigó : T u r d u s 
iliacus L.| 

Búbos csovttoUú (Noniencl: 53 : 208) = 
Csonttollú madár: Ainpelis garrula L. 

[Búbos rigó (SÍ : 34. — BMN. — Kr. 
1. 60) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s 
garrulus L. A rigó név helytelenül 
alkalmazva.] 

Bujkáló-félék : Timejiidae [L. Éneklök 
alesap. : Oscines]. Br: ÁllV. IV. 155. 

Alesai. 1. Álrigók: Miminae; 2. Ökör- 
szemek: Troglodytinae ; 3. Szuharbujók: 
Cisticolinae; 4. Timiiliak : Timelinae. 

Bit.jó rigó = Bujórigó. 
Bujórigók neme : C r a t e r q p u s. |L. Ti- 
máliák aies. :Timeliiuae]. Br:ÁllV. IV. 170. 

Bujórigó. 

Összetét: Karolinái bujórigó. Fehérfejű b. 

Bitka (Kriescli : TermVezf. (1877) = 
Vízirigó: Cinci US cinclus Ij. 

Buk a. 

összetét: Vizi buka. 

Búvár. 

összetét: *Vizibuviir. 

Búvár rigó (l'aszlavTli. : Álhitt. 182) 
= Vízirigó : C i n e 1 u s ei n c I u s L. 



*BÍ4kki rigó (Csíksomlyó, Csikm. Kor- 
ber J. — Málnás, Háromszék m. 1892. Vili. 
10.)^Énekes rigó : T u r d u s m u s i c u s L. 

Csacska (Pet.: MadTör. 157) = Pàsztor- 
madár nem : Pastor. 

CsflCSÄa = Pásztormadár: Pastor ro- 
seus L. Br: Á11V. IV. 376. 

Csacskamadár (Pet.: MadTör. 157) = 
Pásztormadár nem : Pastor. 

Csucskumadár = Pásztormadár : Pas- 
tor roseus L. (Petényi, Nomeneh: 58. 227.) 

Csacsogó fconcs (PaszlavTh.: Állat. 189. 
— Kriesch : TermVezf. 82. — Csató : Ges- 
Orn. II. 429: 48) = Kék szalakóta: Co- 
racias garrula L. 

*Csnricsóka (Eör, Szabolcs m., Schenk 
J.)=Kék szalakóta: Coracias gar- 
rula L. |Vö. Szaricsóka, száricsóka.) 

„Cséplő" (az amerikainknál; Br: ÁllV. 
IV. 174) = Rozsdás sarlósrigó: Pomato- 
rhinus rufus L. 

Cserregő nádiposzáta : Acrocepha 
lus streperus Vieill. Br : ÁllV. 1V.123 

*Cserregő rigó (Székelyi.) =, Léprigó . 
T u r d u s V i s c i V o r u s L. Br : ÁllV. IV. 81: 

Csíkos rigó. „L't distinguatur a fekete 
rigó" : Merula virgata. Kr. 1.251. Húros 
rigó. =Rigó — T u r d u s — nem csoportjá- 
nak nem-fekete fajai. (Vö. Húros rigó, 
húros madár, rigó, *feuyves madár]. 

Csipeqö rigó (Misk. : Vai'k. 472 2. — 
Fáb : 376. 378 ; — F : 163. 3; = szőlő rigó : 
T u r d u s iliacus L. 

Hangkifejezés. Cseveg. („Hangosan szo- 
kott csevegni". Misk.) 

Csóka. 

Összetét. *Csaricsóka. *Kék csóka. 'Szari- 
csóka. *Száricsóka. *Zöld csóka. 

Csontmadár (H. 0. : Madárh. 428. — 
Aquila: 1894. 62) = Csonttollú madár: 
Ampelis garrulus L. 

Csontmadár. 

Összetét. Selyemfarkú csoutmad. 
Csonttollú nem: Ampelis (Nomencl. : 
53: 108. n.) [Csonttollúak aies.: Ampelinae.] 

Csonttollú. 

Összetét. Búbos csonttollú. 
"Csonttollú madár (Pécs, Baranyám.): 
Ampelis garrulus L. Ch: 11.528. 

Csonttollúak aies.: Ampelinae. (No- 
Ill* 



XX 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



menci. : 5a. A.) [Ij. Légykapó-lelék: Mus- 
cicapidae]. 

Nem: 1. Csonttollú: Ampelis. 

'Csörgő rigó (Nagy-Kanizsa, Zala m. 
Bartos Gy .) = Lép rigó :Turdusvisci- 
V r u s L. 

* Csutora-híró (Nagy-Kanizsa, Zala m. 
Bartos Gy.) ^ Arany málinkó: Oriolus 
oriolus L. 

* Dalos rigó = Énekes rigó : T u r d u s 
musicus L. (Ch.: 11.752; — Br: AllV. 
IV.82). 

Déli örvös rigó (Br. : Allv. IV.84) = 
Középeurópai örvös rigó : T u r d u s t o r- 
q u a t u s a 1 p e s t r i s Brlim . 

Déli vízi rigó (Nomeucl.: 72 : 287. ?.) 
= Rozsdáshasü vizi rigó : C i n c 1 \i s c i n- 
clus albicollis Vieill. 

Egyes veréb (Csúzi p. 32. — Kr. 1.117.) 
^ Kék kövi rigó: Monticola solita- 
ria L. 

Énekes nádiposzála : A e r o e e p h a 1 u s 
palustris Beeilst. Cli.: 11.719. 

Alf. a) közönséges uádiposzáta: Acroe. 
pal. typicus. — b) kerti nádiposzáta: Acro- 
ceph. pal. hortic'ohis Nauui. 

Ënelces rigó: Tur dus musicus L. 
Mittp.: Comp. 175. — Br.: Á11V. IV. 82. 

Éneklők alcsap. : Oscines. [L. Veréb- 
alkatúak csap.: Passeres.] 

Családok: 1. Poszáta-félék: Sylviidae; 
2. Bnjkáló-félék: Timeliidae; 3. Cinege- 
félék: Paridae; 4. Mászó-félék: Certhiidae; 
5. Cukormadár-félék: Daenididae; 6. Méz- 
madár-félék: Xeetariniidae ; 7. Mézevö- 
félék : Meliphagidae ; 8. Bülbül-félék : 
Brachypodidae ; 9. Pacsirta-félék: Alaudi- 
dae; 10. Erdei dalos-félék: Sylviidae; 11. 
Piuty-félék: Fringillidae; 12. Szövómadár- 
félék: Ploceidae; 13. Csiröge-félék : Icteri- 
rtae; 14. Seregély-félék: Sturuidae; 15. 
Málinkó-félék: Oriolidae ; 16. Paradicsom- 
madár-félék: Paradiseidae; 17. Varjú-félék: 
Corvidae; 18. Gébics-félék: Lauiidae; 19. 
Tüskésfarú - félék : Campnphagidae ; 20. 
Légykapó-félék: Muscicapidae; 21. Fecske- 
félék: Hirundiuidae. 

ÉneUö. 

Összetét: Nádi é. Posványos é. 

Éneklő rigó (P: 163. 4. és utána több 
író) = Énekes rigó: Tur dus musi- 
cus L. 

*Enyves rigó (Komárom- és Fehérme- 
gye, Borsieky: Term. I. k. XIV. sz. 11. 
25.) =1 Léprigó : T u r d u s v i s c i v o r u s L. 



Enyv -evő rigó (Reising: ÁUatt. 276. 1) 
= Léprigó: Turdus viscivorus L. 

Es^a1í--atnerikaige.ieri()ó: Mimus poly- 
glott us L. Br. ÁilV. IV. 155. 

EszaM örvös rigó : Turdus tor q u a- 
tus torquatns L. Br. : .\11V. 1V.84. 

Északi i-i.:irign (Xomencl.: 72:287. a) 
= Feketehasü vízirigó : C i n c 1 u s c i n- 
clus melano gasi er Brehm. 

Európai gyurgyalag : Merops a pia- 
ster L. 

Európai locslca (Kriesch : TermVezf. I. 
78) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s g a r- 
rulus L. 

Fagyöngyevő rigó (Vörösmarty M. ( 1 639.) 
Kr. 1.145. — Sztgy.': 121) = Lép rigó: Tur- 
dus viscivorus L. 

Fagyöngygyei élő húrosmadár (PPl. 
593) = liép rigó: Tu idus viscivo- 
rus L. 

Fecske. 

Összetét: Fellegi f. Parti f. *Török f. 

* Fecshe-hirály (Madarász: MagyMad. 
172. * alatti megjegyzés). (Hol, melyik 
vidéken ?] = Európai gjrurgyalag : Me- 
rops a piaster L. 

Feh ér fejű buj origó : C, r a t e r o p u s 
leucopygius Rüpp. Br: AllV. IV. 171. 

'Fehérszárnyú hitros (Xasy-Kanizsa, 
Zalám., Bartos Gy.) = Fenyő rigó: Tur- 
dus p i 1 :i r i s L. 

Feketehasú vízi rigó : C i n c 1 u s c i n - 
dus melano gast er Brehm. 

Feketenyakú rigó = Peketetorkú rigó : 
Turdus atrigularis Temm. Reising: 
ÁUatt. 279. 10." 

Fekete rigó : Turdus m e r u 1 a L; 
(Grossing: II. 161; — Fáb.: -376, 378*. 
— F.: 164. 6. f. sat. — közkeletű.) 

Alf.: Keleti fekete rigó: Túrd. me- 
rül a maxima Seeb. 

Feketetorkú rigó : Turdus atrigu- 
laris Temm. Br. : ÁllV. IV. 87. 

Fellegi fecske : Merops cûiigener(F:151. 
2. f.) == Európai gyurgyalag: Merops 
apiaster L. 

Fenyő húros (Iharos-Beréuy, Somogy 
m. Bartos Gy.)^ Fenyő rigó: Turdus 
pilaris L. 

Fenyőmadár (Moln.: Compi. (1780) pg. 



n. MAGYAR-LATIN RESZ. 



XXI 



74. — Mittp. (1795). — Fáb. 1799. s több 
i.)= Fenyő rigó: Turd us pilaris L. 
[PP. (1708.) pa-. r2(i',t : „Fenyő iniidár vagy 
snef: Rustifula" liiliás; összetévesztése a 
Penyó niaiiarnak (Turd. i>iiaris) a Sneffel = 
szalonka : Scolopax rusticula L.] 

i^en í/ó'nirtf/rfr: Turd us cristatus (Grossing: 
Orn. 16<S.) = Csonttollú madár: Ampelis 
gar ru I us L. (Hibás alkalmazás, 1. Feny- 
ves madár.] 

Fenyőmadár. 

Összetét : Kontyos fenyömad. 

Fenyő rigó (Fáb. : .376, 378* — F.: 163. 
2. f. — Stb. i.):Turdus pilaris L. 

[Fenyümadiir (Jau.-Leun: §. 69. 22.) = 
Csonttollú madár: A mi) e lis garrulusL. 
Helytelen alkalmazás, Vö. Fenyves madár.] 

Fenyves (Ch: 11.746. — Br : ÁllV. IV. 
83.) = Fenyő rigó: Túrd us pilaris L. 

* Fenyves-madár (Grossing. 11.166. — 
SI. :97. — Vas- és Sopronm., Chern:TTK. 
XX.306)=Penyő rigó:Turdus pilaris L. 

[Fenyves maáár fPaszlavTh : Állatt. 1875. 
186.) — Csonttollú madár: Ampelis gar- 
rulusL. — „ Ha ez az elnevezés, már a fenyő- 
rigóra sem illő, még kevésbé az a csont- 
tollú madárra, mely az említeti rigónál 
is kisebb mértékben van a fenyőbogyókra 
utalva." Petényi: Mad. Tör. 128.] 

*Fenyvesmaddr (a Turdus nerafekete 
szinü fajai, az iliacust kivéve. Tisza m. 
Lakat: Term. 1. k. IV. sz. 9. 1.) = Lép 
rigó, fenyő rigó, énekes rigó : Turdus 
viscivorus L. pilaris L, musicus L. 

Fenyves rigó (Nomencl.: 77. 315. — 
Lakatos ; Term. I. k. XIII. sz. 3. 107.) 
= Fenyő-rigó: Turdus pilaris L. 

Földi rigó = Földirigó : G e o c i e h 1 a 
Temm. 

Földirigó nem: Geocichla Temm. 
]L. Rigók aies. : Turdinae.] 

*Földi rigó (Debrecen, dr. Lovassy S. : 
Math, és Termt. Közlem. XXII.231. — 
Chern. : TTK. XX. 305) = Európai gyur- 
gyalag: Mer ops apiaster L. 

Fülemile. 

Összetét: Nádi fülemile. 

Fvzi nádirigó (Mad.: MagyMad. 80) = 
Énekes nádiposzáta : A c r o c e p h a 1 u s 

palustris Bechst. 

Gábor (Galgulus vei Galbula. Com. : Jan. 
(1734) N0I53. — SL: 115. = Arany màlinkó: 



Orio lus gal bui a L.(Vö. Gáborka, Gáborka- 
madár, Gábor madár, Gabos, Gabos madár.] 

*Gáborka (Galbula. MBI. (1621) 420; — 
PPl. (1708) 269. — vei Galgulus. Com. : Jan. 
(1734) No 153. — Grossing: 11.327. Erdély- 
ben. — Kralov. .• 5. Comp (1795) 88. — 
yi.: 115) = Arany málinkó : Orio lus ori- 
olus L. A „Galiorka" nyelvünkben nagy 
valószinűséggel a latin Galbula es Gal- 
gulus szókból alakult ki a múlt századok- 
ban, népetimológia útján; a Gábor, Gábor- 
madár, Gabos, Gabosmadár további válto- 
zatai). 

GáhorkamaJár (Galgulus. MAI. (1621) 
420;— PPl. (1708) 269) = Arany málinkó : 
Or io lus Orio lus L. [Vö. Gáborka.] 

Gáhormadár (Galbula. PPl. (1708) — 
269. — Golddrossel; Loriot. Moln.: Compi. 
70.) = Arany málinkó: Oriolus ori- 
olus L. [Vö. Gábor, Gaborkamadár sat. 
Gáborka.] 

Gabos (Galbula, Galgulus. MA(1621) 102. 
— PP. (1708) 69. — SzD:Ksz. 28. 14.) = 
Arany málinkó: Oriolus oriolus L. [Vö. 
Gáborka — Különben a Gaöo.s nevet a (íé- 
bics (Lanius) némely fajára is átvitték.] 

tjabosmadár (Galbula. MAI (1621) 420) 
= Arany málinkó: Oriolus oriolus. 
[Vö. Gáborka. Gábormadár sat. változa- 
tokkal.] 

Géze rigó = Gezerigó. 

Gezerigók neme: Mimus. [L. Álrigók 
ales.: Miminae.] Br. : ÁllV. IV. 155. 

Gezerigó. 

Összetét: Eszakamerikai gezerigó. 

*Gyugyóka (Balaton mell., Ch. : II. 496) 
=■ Európai gyurgyalag : M e r p s api a- 

ster L. 

Gyurgyalag nem: Merops LF. : 151. 
25. u. [L. Gyurgyalag-félék: Meropidae.] 

Gyurgyalag (Grossing: II. 332, 467. — 
Fáb.: 333, 334*. — Sí. 126. — Csató: Ges. 
Orn. IL 427:46. — Nomen.-l : 50:199) 
= Európai gyurgyalag: Merops apia- 
ster L. 

Gyurgyalag . 

Összetét; Európai gy. Közönséges gy. 
Méhész gy. Piripió gy. Remetegyurgyalag. 
Sárgafejű gy. 

Gyurgyalag-félék: Meropidae. [Lásd 
Gyurgyalagok csap.: Meropes.] Br: AllV. 
V. 3L 

Nemek: 1. (íyurgyalag: Merops L.; 2 
Remetegyurgyalag: Nystiornis Swains. 



XXII 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



Gyurgyalagok csap. : M e r o p e s. , | L. 

Üldögélők air.: Halt'yonit'ormes.| Br: AllV. 
V. 3Í. 

Csal.: 1. Gyurgyalag-félék. Meropidae. 

Gyurgyalagok neme: M e rop s L., (L. 
Gyurgyaiag-félék : Meropidae.] Br: AllV. 
V. 83. 

(íijiirmióka (Nnnu'iicl. 50: 100 nem.) =-- 
Gyurgyalag : M e r o p s L. 

*Gyur(iyáka (Baja, Bács-Bodrogm., dr. 
Lovassy S. : Math, és Termt. Közlem. 
XXII. 231. — Alföld, Nomenel.: őO : 199. 

— Balaton-mellék, Chern. : TTK. XX. 305. 

— Ch.: II. 496) = Európai gyurgyalag: 
M e rop s apiaster L. 

Gyiirfiiióka-félrk (Xomeucl. : 50: XXX. 
csal.) = Gyurgyalag-félék : Mero p i d a e. 

Hajnali riyó (Tardus auroreus Pali. 
Reising: Allait. 280. 12) = Szibériai rigó: 
Geocíchla sibirica Pali. 

* Halászniadár (Háromszékm. 1892. VIII. 
11) = Vízi rigó: Cinclus ciuclus L. 

*Halász rigó (Háromszékm. 1892. VIII. 
11) = Vízi rigó: Cinclus cinclus L. 

Halavány rigó (Turdus paliidus Temm. 
Blasse Drossel. Reising: Állatt. (1846) ,279. 
11): Turdus obscur US Gm. Br: AUV. 
IV. 87. 

Hangos itádipos.záta (Xomencl.: 74: 
299) = Cserregő nádiposzata : A c r o - 
e e ph al US streperus Vieil 1. 

Ha rasi örvös rigó (Br.: ÁllV. IV. 84) = 
Középeurópai örvös rigó : Turdus t o r- 
quatus alpestris Brehm. 

Havasi rigó (Rupicula: Steiuröthel; 
tót. Kamenik. Grossing: II. (469 lap) Nom. 
Av.) ^ Keresztes kövirigó : M o n t i e o 1 a 
saxatilis L. 

[Hegyi veréb : Passer solitarius. — SI. : 
15; ennélfogva lenne = Kék kövirigó: 
Monticela solitaria L. — Azonban Sándor 
I. tévedett, mert: Hegyi veréb = Passer 
montanus L.] 

Himalájai rigó : Geocíchla d a u m a 
Lath. (Br.:ÁllV. IV.87). 

*Himeske (Puszta-Magyarod és vid. Zala 
m. Bartos Gy.)= Fekete rigó: Turdus 
merula L. 

* Hodgson rigó ja -. G e o e i c h I a m o 1 1 i s- 
sima Blyth. Br.': ÁllV. IV.87. 

Holló. 

Összetét. Kék holló. 



*Högyőr. (Kis-Kanizsa, Zala m. Bartos 
Gy.) = Kék szalakóta: Coracias gar- 
rula L. 

Húros : Turdus: Krametsvogel. 1530 : 
Oklsz. 398. 

*Huros (Iharosberény, Somogy m., Nagy- 
kanizsa, Zala 111. Bartos Gy.) = Fenyő-, 
lép- és énekes rigó : Turdus pilaris, 
V i s c i V o r u s et m u s i c u s L. 

Hiiros. 

Osszetét. Fehérszárnyú h. *Feuyő h. 

Haros madár (Mittj). : Com|i. 175. — 
F.: 162, 29. N.) = Rigó nem: Turdus L. 
részben. — |Vö. Húros, hnros rigó; Rigó, 
*Fenyves madár (Tisza m.), Csíkos rigó 
Kr.: I.| 

Húros madár (Kralow. : Comp. 90. 1) = 
Lép rigó : Turdus viscivorus L. 

Közm. A húros madár magának vesze- 
delmet ganéjlik. (Misk. : Vadk. 472): Tur- 
dus ipse s i b i malum c a c a t. 

*Húros-madár = Énekes rigó: Tur- 
dus music us L. — eh.: 11.752; — Br. : 
ÁllV. IV.82. 

Hìiros madár: Bitagus. Sohl. : 1813. sz. 

— Quasquiuus. Schl. : 1812. sz. = ? 

Húros madár: Juniperialis (Schl. : 1814. 
sz.) — Fenyő rigó: Turdus pilaris L. 

Hurosmadár. 

Összetét : Boros hurosm. Fagyöngygyei 
élő h. 

Húros ri-go („Merula virgata: csíkos rigó 
ut distinguatur a/VÄrete r/jrd". Kr. : 1.251. — 
Turdus; Drossel Fáb.:375; 378*.) = Rigó 

— Turdus L. — nemnek nem fekete 
fajai. |Vö. Csíkos rigó. Húros madár. Rigó, 
*Fenyves madár (Tisza m.).) 

Húros rigó (Firtosváralja, Udvarhely 
m. József Ján. — Nagy-Kanizsa, Zala m.; 
Iharos-Iíerény, Somogy m. Bartos Gy.)^ 

1 . Lép rigó : Turdus viscivorus L.; 

2. Fenyő rigó: Turdus pilaris L. ; 

3. Énekes rigó: Turdus musicus L. 

*Huros rigó (Baja környéke, dr. Lovassy 
S. : Math, és Tt. Köziem. XX1I.215; — Dunán- 
túl, Chern.: TTK. XX.306. — Szeged vid.. 
Lakatos: Term. I., XIII. 3. 106. — Nagy- 
Kanizsa, Zala m. ; Iharos-Berény, Somogy 
m. Bartos Gy. = Énekes rigó: Turdus 
musicus L. 

Jött-ment madár (Pet. : MadTör. 162) = 
Pásztor madár: Pastor roseus L. 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



XXIII 



*Kalangya varjú (Erdély, Nomencl. : 50. 
201 . — Taii-Leuu. : 1 «54. §. 67. — PaszlavTh. : 
Álhitt. 189. — Csató : GesOrii. : 11.429.48.) 
= Kék szalakóta : C o r a c i a s g a r r u 1 a L. 

Kánya. 

Összetét: *Vas kánya. *Züld kánya. 

Karies. 

összetét: Csacsogó karics. 

Kavicsa (Pet..- MadTör. 118) = Kék 
szalakóta: Coracias garrula L. 

Karicsa szalakóta (F.: 156. 1 f.) = 
Kék szalakóta: Coraeias garrula L. 

Kavicsok (PaszlavTh.: Állatt. 189) = 
Szalakóta-félék : C o r a c i i d a e. 

Kavics-félék (Kriesch: TerniVezf. 1877. 
82) = Szalakóta-félék: Coraciidae. 

Karolinái hujóvigó: Crateropus ca- 
roline nsis L. 

Kaukázusi örvös vigó : T u r d u s t o r - 
quatus orientális Seebohni. Br.: ÁUV. 
IV. 84. 

*Kék csóka (Erdély; Tiszám. Nomencl. : 
50 : 201. — PaszlavTh. : 189) = Kék szala- 
kóta: Coracias garrula L. 

Kék holló (Mittp. : Comp. 153) = Kék 
szalakóta: Coracias garrula L. 

Kék köviviqó: Monticola solitaria 
L. Nomencl. : 78 : 320. 

*Kék mátyás (Csató : GesOru. II. 429 : 
48. — Szentkeresztbánya, Udvarhely m. 
1891. VIII. 12. — Erdély, Ch.: 11, 501) = 
Kék szalakóta: Coracias garrula L. 

Kék vigó (Túrd. cyaneus. Soltész : Termr- 
129. — Kriesch: TermVezf. 76) = Kék 
kövirigó: Montico la solitaria L. 
N. 78. 320. 

'Kékszavka (Pet.: MadTör. 118) = Kék 
szalakóta: Coracias garrula L. 

Keleti fekete rigó : /r u r d u s m e r u 1 a 
maxima Seeb. Br. : ÁUV. IV. 85. 

*ZeÄ;s^cy'Ä-o (Oláhfalu, Udvarhely m. 1891. 
Vlll. 12) = Kék szalakóta: Coracias 
garrula L. 

Kék szalakóta : Coracias garrula L. 

*Kék varjú (Bács m.. Term. I : X. sz. 10. 
— Komárom és Fehér megyék, Term. 
I. XIV. sz. 11 : 19. — Szilágy m.) = Kék 
szalakóta: Coracias garrula L. 

*Kék varnyú (Pest m., Nomencl. : 50 : 



201) = Kék szalakóta: Coracias gar- 
rula L. 

Keleti nádirigó: Acrocephalus arun- 
dinaceus orientális Temm. et Sciileg. 
Br.: ÁUV. IV. 121. 

*Kendermagos n//o = Fenyő rigó : T u r- 
dus pilaris L. (Udvarhely m. Schenk J.) 

*Kendevmagos rigó (Székelyi. ) = Lép- 
rigó : Tur dus vi sci vo rus L. Nomencl.: 
78. 316. 

h'evesztes körivigó : M o n t i e o 1 a s a- 
xatilis L. 

Kevti nádiposzáta : A c r o c e [> h a 1 u s 
palustris h rticol us Naum. Br. : AllV. 
IV.124. 

Kerti rigó (Tisza m. Lakatos: Term. 1. 
k. IV. sz. 9. 1.) ^ Szőlőrigó : Tardus 
iliacus L. 

Kis ná'iirigó : A c r o c e p h a 1 u s a r u n- 
dinaceus minor Radde. Br. : Á11V. IV. 
120. 

A is nádirigó (Mad. : MagyMad. 81.)^ 
Cserregő nádiposzáta : Acrocephalus 

strepe rus Vieill. 

Kis vigó : T u r d u s minor Gm. Rei- 
sing: Állatt. 280. 14. (T urdus f usces- 
cens Stephens. Br. : ÁllV. IV. 87. 

Kontyos fenyömadáv (Nomencl : 53. 208) 
= Csonttollú madár : Ampelis garrula 
L. [Vö. Fenyves madár.) 

*Körösztös vevéh (Keszthely : Zala m. ; 
Pécs : Baranya m. Bartos Gy. — Veszprém 
m. Cheru. 11.755. = Keresztes kövirigó : 
Monticola s axa til is L. 

h'övi rigó = 1. Kövirigó nem.: Mon- 
ticola; 2. Keresztes kövirigó: Moutic. 
saxatilis. L. faj. 

Körigó (Mad :Magy. 71. 220) = Keresz- 
tes kövirigó : M n t i e 1 a s a x a t i 1 i s L. 

Kövirigók neme: M önti co la |L. Ri- 
gók aies.: Turdiuae). 

Kövirigó. 

Összetét: Kék k. Keresztes k. 

*Kövi vigó (Erdély) — Keresztes kövi- 
rigó : M n t i c 1 a saxatilis L. 

Középeurópai örvös rigó : Tur d usto r- 
quatus alpestris. Brhm. — Nomencl. : 
77. 312. ß. 

Közönséges aranyhegy (PaszlavTh. : Ál- 
latt. 183) = Arany málinkó : Oriolus 
o r i 1 u s L. 



XXIV 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



Közönséqes gyurgyalag (Bg. : SzH. 174. 

— PaszlavTh.': Állatt. Í88. — Kriesch: 
Terin Vezf. 82.) = Európai gyurgyalag: 
Merops »piaster L. 

Kösönséges nádi poszáta (MadMagy. : 
25) = Énekes nadiposzáta : A croc e- 
p h al US palustris Bechst. 

Közönséges vizirigó (Mad.: Magy. 73. 
250) — Vizirigó: Cinci us ci nel us L- 

*Knruhohi (Heves m., Mtsz. I. 1256) = 
Kék szalakóta : C o r a e i a s garrula L. 

[I. KiiUö (Merops. Schi. : 2092. sz. — 
Murin. : 1093. sz. — GyöngySzt. : 1648. sz. 

— NC: 66. — Com.: Jan. 155. sz. — 
MAI. — PPL — Misk.: Vadk. 457. Zava- 
ros ; leírása szerint a S i 1 1 a e u r o p a e a L. 
fajra, a feszkelést illető s némely más meg- 
említései alapján pedig a Merops aj)iaster 
L. fajra vonatkoztatható). A régi magyar 
szójegyzékekben, szótárakban sat. előfor- 
duló adatok határozottan arra mutatnak, 
hogy a Küllő alatt a régiségben az európai 
gyurgyalag — Merops apiasterL. — madár- 
fajt értették. Ma már a nép ajkán némely 
harkályfajokra, különösen a zöld harká- 
lyokra — Picus — alkalmazottai! találjuk, 
ilyen értelemben a szaktudományba is be 
van vezetve. Vö. II. Küllő: Picus.] 

II. Küllő: Picus. |L. Küllők aies.: 
Picinae.] — A ma élő népnyelven is a küllő 
elnevezés már a Harkályfélék — P i c i d a e 

— családjába tartozó Picus-uein fajaira 
vau alkalmazva. |Vö. 1. Küllő: Meroi)S.] 

[Küllő (Merops. Mátyus: Ü és Új Diae- 
tetica. 111. drb. 225.) e név a Picus-nem 
fajaira s nem a Merops-ra vonatkozik.] 

[III. Küllő. Csuszka — Sitta — nemre 
vonatkoztatva használja Miskolczy a Jeles 
Vadk. 457. lapján, de a Merops apiaster- 
rel összezavarva. Madarász Gy. (MagyMad. 
145. 1.) a Sitta caesia L. fajra alkalmazta, 
de hiányos megokolással és helytelenül. 
= Csuszka-nem: Sitta L] 

[IV. Küllő-nem: G Ohio Cuv. HO.: Magy- 
Hal. II. 657. 5. A Ponty-félék — Cyprinoidae 

— halcsaládba tartozó nemre alkalmazva. 
Ez azonban elesik, mert e magyar név 
az elsőbbség elvénél fogva a zöld harká- 
lyokat — Picus — illeti meg. A hal-nem 
neve pedig lehetne : Gob vagy Gobhal — 
Gobio — .] 

Legyész-félék = Légykapó-félék : M u s- 
cicapidae. Nomencl. : 53 : XXXVI. csal. 
[L. Éneklők alesap. : Oscines.) 

, Légykapó-félék: Muscicapi d a e. [L. 
Éneklők alesap.: Oscines.) 



Alcsaládok: 1. Csonttollúak : Ampelinae; 
2. Légykapók: Musciea|)inae; 3. Légyva- 
dászok: Myiagrinae. 

Léijes madár (Grossing: II. 167. — SI.: 
232) = Lép rigó : T u r d u s v i s c i v o • 
rus L. 

[Lépes madár: Turdus iliacus; Zip- 
drossel ; tótul : Kwicala, Prskavec. Kralow: 
Comp. i)g. 90. 3. Téves, mert a magyar 
név a Turdus visei vorus-ra taláL) 

Lépmadár (Grossing: II. 263) — Lép 
rigó : Turdus v i s c i v o r u s L. 

Lépevő (SL: 232) = Lép rigó: Tur- 
dus viscivorus L. 

Lépevő madár (Mittp. : Comp. 176) = 
Lép rigó : Turdus viscivorus L. 

Lép rigó : Turdus viscivorus L. 
Fáb.: 376, 378. 

[Locsl-a: (VP.: 388. — Kriesch: Term- 
Vezf. I. 78) = Csonttollú: Amp el is L. 
Nomencl. : 53. 108. n. Helytelen alkalma- 
zás; 1. Selyemfarkú loeska.j 

[Locska (SL: 34) ^ Csonttollú madár: 
Amp el is garrulus L. Helytelen alkal- 
mazás. Vö. Selyemfarkú locska.] 

Locska. 

Összetét: Európai I. Selyemfarkú 1. 

LocsJca-félék : Arapelidae. Margó: Bp. 
33. = Csonttollúak aies. : Ampelinae. 

[Locska selyemfarkú (F.: 164:1) = 
Csonttollú madár : Ampelis garrulus 
L. — Helytelen alkalmazás. Vö. Selyem- 
farkú locska.] 

*Lófilkó-biró (Bereg-Rákos, Bereg m., 
Mtsz. I.) = Arany málinkó: Oriolus 
oriolus L. 

Lorió (Bg. : Szóh. 285) = Málinkó : ri- 
olus L. 

Lórió = Arany málinkó : Oriolus 
oriolus L. Ch.: 11.573. 

I.orio. 

Összetét: Sárga 1. Valódi loriók. 

Macxkawadár (Br. : ÁllV. IV. 172) = 
Karolinái buj origó : Crateropus Ca- 
rolinensis L. 

Macska rigó^= Macskarigó. 

Macskarigó = Káxolinai bujórigó ; 
Crateropus Carolin e nsis L. 

Magános rigó (Turdus solitarius L. VP 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ. 



XXV 



394) = Kék kövirigó : M o n t i c o 1 a soli- 
taria L. 

*Magános rerrh (Csúzi, Sip. : 166. Kv. 
11.318. — Grossing. 11.216. — Heves m. 
Mtsz. 1. 1382) =Kék kövirigó : M o iit i c o 1 a 
solitaria L. 

*Maga-veréb (Heves in. Mtsz. I.) = Kék 
kövirigó : M n t i c o 1 a solitaria L. 

*Magi/ar pai'n(l({i (Szeged, .\sztalos K. 
rajzt.) = Európai gyurgyalag : M e r o p s 
api aster L. 

Máiingó. 

Összetét : Arauy-máliugó. Aram-m. — 
Aram-mállingó. 

Málinkó. 

Összetét: Arany m. Sármaliukó. 

Malinkó (F. 159. 86. n.) = Málinkó : 
Oriolus L. 

Malinkó (Paszl. : ÁllattKk. 156)= Arany 
málinkó: Oriolus oriolus L. 

*MáUnkt'i (Kálmáucsa, Somogy in. Mtsz. 
I.) ^ Arany málinkó: Oriolus ori- 
olus L. 

Máliiikók neme: Oriolus L. |L. Má- 
linkó-félék: Oriolidae) Br. : ÁUV. IV.390. 

Málinkó- félék :, Oriolidae (Nomencl. : 
57. 117 uem.) (L. Éneklők alcsap.: Osciues.] 

Nemek: 1. Málinkó : Oriolus ; 2. Drongo : 
Dicrurus. 

Máringó; márinkó. 

Összetét : Arany m. Aram-m. Arany- 
márinkó. 

Mátyás. 

összetét: *Kék Mátyás. 

Méhész (Csató ■!.: GesOrn. 11.427:46) 
= Európai gyurgyalag : M e r o p s api- 
aster L. 

'Méhész 6awÄ-a (Mad. : MagyMad.). [Hol? 
melyik vidéken?] = Európai gyurgyalag: 
Merops apiaster L. 

Méhész gyurgyalag: (Pa.szl.: ÁllattKk. 
1 900 1 58.) = Európai gyurgyalag : M « r o p s 
apiaster L. 

*Méhészmadár (Sí.: 252. Kr. 11, 49. — 
Mad.: Magy.Mad. 172) ^ Európai gyur- 
gyalag : Mero p ,s apiaster L. 

Méhevö: Bienenfresser. (Mittj). : I'rL. 
§. 58. 5. — Comp.: 159) = Európai 
gyurgyalag : Merops a piaste r L. 

Aquila XIV. 



Méhevö madár (Apiastra, Merops. MA. 

— PPl. — PPB.) = Európai gyurgyalag: 
Merops apiaster L. 

*Méh madár (Molna-Szeesöd, Vas m.) = 
Európai gyurgyalag : Me r o p s a p i a s t e r L. 

Mocsári poszáta (Aquila I. 84) ^Éne- 
kes nádiposzáta: Acrocephalus pa- 
lustris Bechst. 

*Muszka reréh (Bükszád és vid., Három- 
szék m. Aquila VI. (1899) 109) = Csont- 
tollú madáj: Ampelis garrulus L. 

Nádi éneklő : (Sylvia arundinacea. Sol- 
tész: Termr. 129) = Nádirigó: Acroce- 
phalus a r u n d i n a c e u s L. 

Nádi fidemílv (Paszl.: Állatt. (1900) 
1 50) ^ Nádirigó : Acrocephalus arun- 
dinaceus Gm. 

Nádika (Sylvia arundinacea; Schilf- 
rohrsäuger. PaszlavTh.: Állatt. 181) = 
Nádirigó: Acrocephalus arundina- 
ceus Gm. 

Nádiposzáta : Acrocephalus Naum. 

— Nomencl.: 74. 149. N. [L. Poszáták 
aies. : Sylviinae.] 

Nádiposzáta. 

összetét: Cserregő n. Énekes n. Han- 
gos D. Kerti n. Közönséges n. Nagy ii. 

Nádi rigó = Nádirigó. 

Nádi rigó (Turdus arundinaceus; Rohr- 
drossel. MÍttp. : Comp. 176. — F.: 164. 8) 
= Nádirigó : Acrocephalus arundi- 
naceus. Br.: ÁllV. IV. 120. 

*Nádirigó (Molnaszecsőd, Vas m. Molnár 
Laj.) : Acrocephalus arundinaceus 
Gm. 

Alfajok : a) Nagy nádirigó : Acrocephalus 
arundin. arundinaceus Gin. ; Ì)) kis nádi- 
rigó : Acrocephalus arundin. minor Brhm.; 
c) keleti nádirigó: Acroceph. arund. orien- 
tális Temm. et Schleg. 

Nádirigó. 

Összetét: Fúzi u. Keleti n. Kis n. Nagy n. 
Törpe n. 



Nádi veréb 



*Nádiveréb. 



*Nádiveréh (Nagykanizsa, Zala m.; Iha- 
ros-Berény, Somogyin.) (^ minden niid- 
ban élő madárka. Bartos Gy.). Tehát: 
Nádiposzáták : Acrocephalus: Sitkék : 
Calaniodus; Tücsök madarak: Locus- 
te 1 1 a ; Nádi sármány : Eni b e r i z a s c h o e- 
11 ici US L. 

*Nádiveréb (Dunántúl. — Baláta-tó mell. 

IV 



XXVI 



n. MAGYAR-LATIN RESZ. 



Somogy. Bartos Gy. — Csató: GesOrn. 
II. 455. 103. — Paszl. : Allatt. 150) = Nádi- 
rigó; Acrocephalusaruudinaceus üui. 

*Nádiveréb (Tisza m. Chern. : TTK. 
XX.306. — U. 0. Lakat.: Term. I. IV. sz. 
9. 1 ) = Nádiposzáta nem.: Acrocepha- 
1 u s. Naiim. fajai. [V'ö. Nádi .sármány : 
Emberiza schonicius L.) 

Nagy nádiposzáfa = Nádirigó : A c r o- 
cephalus arundinaceus Gm. No- 
mend.: 74. 298. 

Nagy nádirigó (Acrocepb. laeustris 
Naum. Mad. : MagyMad. 78) = Nádirigó : 
Aeroeephalus arundinaceus üm. 

*iVn9;vWí/o (Szentháromság, Maros-Torda 
m. Illyés Tib. ^ Lép rigó: Turdusvis- 
eivorus L. 

Xaumann rigó : T u r d u s n a u m a u n i 
Temm. 

Xaumann rigója (Nomencl. 77. 314.) =^ 
Naumann rigó : T u r d u s n a u m a n n i 
Temm. 

Nyári rigó (Ch. : 11.752) = Énekes rigó : 
Turdus musicus L. 

*Olomári (Zala m. Nyr. XIX. 575. — 
Őrség, V'as m. Mtsz. 1.51. Arany-mái) = 
Pix?LTíY málinkó : Oriolus oriolus L. 

*Olyves rigó (Csikgyimes csángóinál, 
Wagner J.) = Örvös rigó : Turdus tor- 
quatus L. 

Örves rigó (F.: 164. 7. — SI. : 464 sat. i.) 
= Örvös rigó : Turdus torquatus L. 

Oi-i:ös rigó (Fáb. : 376. sat. i.): Tur- 
dus torquatus L. 

Alf. a) Közép-európai örvös rigó : Tur- 
dus torqu. alpestris Brhm.; b. Északi örv. 
r. : Túrd. torqu. torquatus L. ; c) Kauká- 
zusi örv. r. : Túrd. torqu. orientális Seeb. 

Ossi rigó (Sí. 363) ^ Szőlőrigó : Tur- 
dus iliacus L. 

Ozvegyke (Kállay gyújt. : Tsz. 280. = 
Magán veréb BMsz.) = Kék kövirigó: 
Monticola solitaria L. 

Paliász rigó: Turdus pallasi Cab. 

Pallas rigója (Br.: .4llV. IV.87.) = Pal- 
iász rigó: Turdus pallasi Cab. 

Papagáj. 

Összetét. 'Magyar papagáj. 

Parti fecske (Merops C. (1615). — MAI. 
(1621) 595. — PPl.— Bg.:Szh. 139. Parti 



föcske.) = Európai gyurgyalag: Merops 
apiaster L. 

* Parti rigó (Debrecen, Kiss Laj. tan.) 
= Európai gyurgyalag : Merops api- 
aster L. 

Pásztormadár nem: Pastor Temm. 
Nomencl. 58. 118. N. |L. Seregély-félék: 
Stumidae.) 

Piriino (Fáb.: 333. *334. — SÍ.: 126.— 
Ch : 11.496) ^ Európai gyurgyalag : M e- 
rops apiaster L. 

Piri}iio gyurgyalag (F.: 151. i.) = Eu- 
rópai gyurgyalag: Nlerops apiaster L. 

*Piripjő (Al pár vidéke, Tisza mente. 
Grossing': 11.332. — SI. 303) = Európai 
gyurgyalag: Merops apiaster L. 

Pirol (Jan.-Leun. §. 69) = Málinko: 
Oriolus L. 

Piros szarka = Pirosszarka. 

Pirosszarka (Pet.: MadTör. 162) = 
Pásztor madár-nem: Pastor Temm. 

*Pirpio (Alpár vidéke, Tisza mente. 
Grossing: II. 332. = Európai gyurgya- 
lag : Merops apiaster L. 

Posványos éneklő (Sylvia palustris. 
Soltész: Termr. 129) = Énekes nádi- 
poszáta : Aeroeephalus palustris 
Bechst. 

Poszáta. 

Összetét : Nádiposzáta. Mocsáriposzáta. 

Poszáta-félék: Sylviidae. |L. Éuek- 
lők alcsap. : Oscines.] 

Alesai.: 1. Rigók: Turdinae; 2. Poszá- 
ták : Sylviinae. 

*Putypuruty (Doborgáz, Vajka, Pozsony 
megye. Chern. ; TTK. XX. 305) = Európai 
gyurgyalag: Merops apiaster L. 

Remete rigó = Kék kövirigó : .M o ii - 
ticola solitaria L. (Nomencl : 78:320.) 

Remete veréb (Grossing: 11.216. — SI.: 
15) = Kék kövirigó: Monticola soli- 
taria L. 

Rézorrú rigó (Misk. : Va dk. . — Gros) 
sing: II. 162) = Fekete rigó: Turdus 
morula L. hinije a csór sárgasága után. 

Rigó: Merula. [Mint személy- és hely- 
név előfordul 1211., 1228., 1252., 1404. 
sat. években; mint madárnév 1531. és 
1544-ben. Oklsz. 813—814. 1. — Schl.: 
1780. sz. — Bsz.: 1192. sz. — Murm. : 



U. MAGYAR-LATIN RESZ. 



XXYII 



1094. sz. — Com.: Jan. — NC: 66. — 
Pesti: Nom. 30. — MA. — Ver.: 61. — 
PP. — Vö. Húros madár, húros, húros 
rigó, csíkos rigó és rigók. Továbbá Nysz. 
Rigó czikkét.) = Fekete rigó: Túrd us 
m e r u 1 a L. 

*Rigó (Bodrosköz, Dunai Aiidr. albiró, 
Félegyháza, 1897. IX. 17) = Arany má- 
linkó : r i 1 u s o r i o 1 u s L. 

Rigó. 

Összetételek : Alpesi örvös r. Ar.auymál r. 
Aranyos r. Bori r. Boros r. Búbos r. Bújó r. 
= Bujórigó. Búvár r. *Bükki r. *Cserregő r. 
Csíkos r. Csipegö r. *Csörgő r. *Dalos r. 
Déli örvös r. Énekes r. Éneklő r. *Enyves r. 
Enyv-evó r. Északi örvös r. Fagyöngyevö 
r. Feketenyakú r. Fekete r. Feketetorkú r. 
Fenyő r. Fenyves r. *Földi r. Földirigó. 
Gezerigó. Hajnali r. 'Halász r. Halavány r. 
Havasi örvös r. Havasi r. Himalájai r. 
Hodgson r. *Huros r. Kaukázusi örvös r. 
Kék r. Keleti fekete r. *Kendermagos r. 
Nádirigó. *Kerti r. Kis r. Kövi r. Körigó. 
Középeurópai örvös r. Lép r. Lépes r. 
Macskarígó. Magános r. Nádi r. Nádirigó. 
Nagy r. Vizirigó. Naumann r. Naumann 
rigója. Nyári r. *Ölyves r. Örves r. Örvös r. 
Őszi r. Paliász rigó. Pallas rigója. *Parti r. 
Remete r. Rézorrú r. Rózsarigó. *Rózsa 
rigó. Seregélyrigó. Sarlósrigó. Rozsdás- 
szárnyú r. Rőtfarkú r. Sárga r. Sáskaíaló r. 
Sokféleszavú r. Sokszavú r. Pwainson r. 
Swainson rigója. Szibériai r. Sziklarigó. 
Sziklai r. Szirti r. *Szôke r. Szőlő r. Szőlős r. 
(Szorigó.l *Szürke r. *Tarka r. Tarka rigó. 
Tekerményes r. Vándor r. Vörös r. Vörös- 
torkú r. *Zöld r. 

Közm. : *„Más a rigó, más a fecske." 
[Ne téveszszünk össze egymástól egészen 
eltérő dolgokat.] Szentistván, Maros- Torda 
megye. — „Igen örvend a rigó, felel neki 
a szajkó." Paludi F. Siris., 269. — *„Nekeni 
szólt a paládi rigó" (= Én nyertem. Szat- 
már m. Sivis. 159). Vö. Arany Ján. „Füle- 
mile" czímű költeményének „Nekem fütyöl" 
passusával. — „Nem sirat egy rigót egy 
nyár." 

Szólás: „Ostoba mint a bodrogközi rigó" : 
mert e rigóról azt tartják, hogy nem képes 
énekelni megtanulni. Sirís. 184. 

Mondóka: *„Répa, retek, magyaré, korán 
reggel ritkán rikolt a rigó." Székelyföld. 
[Nyelvgyakorlatul kis gyermekek számára.] 

Hangkifejezések: Füttyent, fütyöl („ál- 
matlan rigónak fütyölő szólása" Orczy: 
KöltH. 109. Nysz.), szól, énekel, rikkant 
(„Hármat rikkantott már, hármat rikkan- 
tott már a rigó, . . . Népd.), rikolt. 

Rigók [mint szűkebb értelemben vett 
aluem] (Morulae; Amseln. Jan.-Lenn. §. 69) 



=^ Fekete rigó .• T u r d u s m e r u 1 a ,L. es 
Örvös rigó: Turdus torquatus L. [\'ö. 
Huros, Hurosmadár, Rigó, Csíkos rigó.] 

Rigók ales.: Turdinae. (L. Poszáta- 
félék es.: Sylviidae.) Br. : ÁUV. IV. 41. 

Nem: 1. Fülemile n. : Luscinia; 2. Kék- 
begy n. : Cyanecula; 3. Kalliopé n. : Cal- 
liope ; 4. Vörösbegy n. : Erithacus ; 5. Rozsda- 
farkú : Rutícilla ; 6. Csaláncsúcs u. : Pra- 
tincola; 7. Hantmadár n.: Saxicola; 8. Vízi 
rigó n. : Cinclus; 9. Kövi rigó n. : Monti- 
cola; 10. Földi rigók n. : Geocichla; 11. 
Rigó n. : Turdus. 

Rigók: Turdus L. [L. Rigók aies.: 
Turdinae. Nomencl.: 74. 154. N.] 

]Földi J. ennek a nemnek Rigó és Hú- 
rosmadár nevet adta, a mit bizonyára arra 
való tekintettel tett, hogy a régi irodalom 
és az élő beszéd határozott külömbséget 
tett a Bigó és Huros madár között ; előbbi 
név alatt a fekete rigót — Turdus mo- 
rula L. (német, die Amsel) — utóbbi alatt 
a Fenyő-, lép-, szőlő-, énekes rigó — Tur- 
dus pilaris L., v i s c i v o r u s, i 1 i a c u s, 
music US L. — fajokat értették és érti 
népünk ma is. — Ide vonatkozólag figyel- 
met érdemel Vajda P. (Állattan 394. lap) 
következő megjegyzése: „Rigóknak nevez- 
tetnek különösebben azon fajok, melyek- 
nél a szín egy vagy nagyobb tömegben 
van elosztva." E csoportban felsorolja a 
Turdus m e r u 1 a, t o r q u a t a, s a x a t i- 
lis, cyan US és solitari us fajokat 
vagyis Fekete és örvös rigót — Turdus 
m e r u 1 a et t o r q u a t a — a keresztes és 
kék kövirigót — Monticola saxatilis 
et solitaria — . „Húrosak, Hurik (Euros 
madár F. — Grives) nevet (hangjuktól) 
kapnak a tarka tollazatú fajok, melyek 
apró fekete vagy barna foltokkal borítvák." 
]VP.: 395.] E csoportba felsorolja VP. a 
T u r d u s V i s c i V r u s, pilaris, m u s i- 
eus és iliacus fajokat. Vö. Csíkos rigó, 
Huros rigó: Merül a virgata Kr. ; to- 
vábbá Huros, Huros madár.] 

Rózsa rigó = Rózsarigó. 

* Rózsa rigó (Erdélyben; Pet.: MadTör. 
162) = Pásztormadár: Pastor rose u s L. 

Rózsa seregéig (Termt. K. VII. pg. 263) 
= Pásztormadár : Pastor r o s e u s L. 

Rózsaszínű sáskamadár = Pásztorma- 
dár: Pastor rose us L. (Nomencl.: 58. 

227). 

Rózsaszinü sáskaör (dr. Entz G. : Nép- 
tan. Lapja 1869. pg. 605) = Pásztorma- 
dár : Pastor r o s e u s L. 

Rózsaszinü seregély (Pet. : MadTör. 162. 
— Paszlavth.: ,4llatt. 183) = Pásztorma- 
dár : Pastor rose us L. 

IV* 



xxvni 



n. MAGYAR-LATIN RESZ. 



Rózsaszinű seref/(^l>iri(jó (Term. t. K. 
VII. 263) = Pásztormadár: Pastor 
r s e u s L. 

Rozsdásfarhú sarlós rif/ó: P o m a t o r h i- 
nus rufus L. Br. : AUV. IV. 174. 

Rozsdáshasú vízirigó : C i n c 1 u s c i n - 
clus albico) lis Vieill. 

Rozsdásszúrnyú ri.(/ü: Turduís fu fi- 
ca ta L. Br.:ÁlíV. IV.'87. 

Rôt farkú rigó (Mad : MagyMad. 108) 
= Naumann rigó : T u r d u s ii a u m anni 
Tenim. 

Sárga aranyheg i/ (F.: 159. 1; — Jan.- 
Leun.'(l854): '§. 09; — BMN.) = Arany 
málinkó : Orici us oriolus L. 

Sárgafejű gyurgyalug (Merops conge- 
ner. F. 151. 2.) = Európai gyurgyalag: 
Merops apiaster L. 

Sárga Iorio (VI'.: 408) = Arany má- 
linkó : Oriolus oriolus L. 

Sárga rigó (Grossing: 11.327. — Kralov.: 
Comp.' (1795) 88. — F. : 159. 1. — Országo- 
san használt név) = Arany málinkó : O ri- 
olus oriolus L. 

*Sárga velyhe (Gömor m., Pet. : Hagy. 
150) = Arany málinkó: Oriolus ori- 
olus L. 

Sarlós rigó = Sarlósrigó. 

Sarlós rigóJc neme: Poniatorhinus 
[L. Timáliák aies.: sbfm. Timalinae] Br. : 
ÁllV. IV. 174. 

Sarlósrigó. 

üsszetét. Rozsdásfarkú s. 

Sár málinkó (F.: 159. 1. f.; — Pet.: 
MadTör. 150) = Arany málinkó .Oriolus 
oriolus L. 

* Sárntáringó = Arany málinkó : Orio- 
lus L. Cli.: ÏI. 573. 

*Sármárinkó (H. 0.: MadHasz. (1901) 
101:19) = Arany málinkó: Oriolus 
oriolus L. 

Sáskafaló rigó (Turdus gryllivorus dr. 
Entz G.: Néptanítók Lapja II. 605) = 
Pásztormadár: Pastor rose us L. 

Sáskamadár = Pásztormadár : Pastor 
Temm. Nomeuel. : 58. 118 nem. 

Sáskamadár (Br.: ÁllV. IV. 376) = 
Pásztormadár : Pastor roseus L. 



Sáska madár. 
Összetét: Rózsaszínű s. 

Sáskaör (dr. Eutz G.: Néptaii. Lapja II 
605) = Pásztormadár: Pa.stor Temm. 

Sáskaör. 

Összetét: Rózsaszínű s. 

Selyemfarkú (F.: 164. 30. n ) = Csont- 
tollú : A m p e 1 i s L. 

Selyem firká (Míttp. : Comp. 1Y7) = 
Csonttollú madár: Am polis garrulus L. 

Selyemfarkú. 
Összetét : Loeska s. 

Selyvmfarki'i csmilniadár (Nomencl.: 
53 : 208) = Csonttollú madár : A m p e 1 i s 
garrulus L. 

[Selyemfarkú loeska (VP.: 388. — 
Kriesch : TermVezf. 1. 78. — Csató: Ges- 
Orn. II. 447:80. — H. 0. : TTk. VII. 266) 
= Csonttollú madár: A m peli s garru- 
lus L. Helytelen alkalmazás. „Vajda Pét. 
Cuvier fordítása közben arra a szerencsét- 
len gondolatra jutott, hogy a már Linné 
által helytelenül választott Garrula faji 
nevet nemi névre emelje s a fajt „Selyem- 
farkú locska" (ebböI: locsogni) magyar 
néven szerepeltesse, nem tekintve arra, 
hogy e madár inkább néma, mint csacsogó." 
Petényi: MadTör. 128.) 

Selymeg (Magy. Curir) = Csonttollú ma- 
dár: A m pel is garrulus L. Ch. : II. 528. 

*Serege. 

Összetét: *Vándor serege. 

Seregély. 

Összetét : Rózsa seregély. Rózsaszínű s. 
Tarka s. Vízi s. 

Seregély-félék: Sturnidae. (Nomencl : 
58 : XL.) |L. Éneklők ales.: Oscínes.] 

Nemek: 1. Seregély: Sturnus; 2. Pász- 
tormadár: Pastor; 3. Nyűvágó: Buphaga: 
4. Csöricse : Lamprotornis ; 5. Rikács : 
Eulabes: 6. Fecskeseregély: Artamus. 

Seregély rigó = Seregélyrigó. 

Serrgélyrigó (TTK. VII. 263) = Pász- 
tormadár: Pastor Temm. 

Seregélyrigó. 
Összetét: Rózsaszínű s. 

Sokféleszavú rigó (Turdus pol vgl. Sztgy. 
I. 122) = Északamerikai gezerigó: Mi- 
mus polyglott US L. 

Sokszavú rigó (Turdus polygl. F.: 163. 



II. MAGYAU-LATIN RÉSZ. 



XXIX 



5) = Északamerikai gezerigó : Mímus 

l>oly gio ttus L. 

Siminson rujó : T u r d u s s w a i ii s o ni 
Cab. 

Siriiiìisdìi ri(/ója (Br.: AUV. IV.87.) = 
Swainson rigó : Tu idus s w ai uso ni Cab. 

Szajkó. 

Összetét. *Ái'vii sz. *Kék sz. *Tengeri sz. 

SzaM-óia (Nomencl. : 50. 201).= Kék 
szalakóta : C o r a e i a s garrula L, 

Szalakóta. 

Összetét: Karicsa sz. Kék sz. 

Szalakóta alakúak air.: Coraciifor- 
m e s. Br. : AUV. V. 129. (L. Varjiiszerú mada- 
rak, rende: Coracornithes), 

Csapatok : 1. Szalakóták : Coraeiae ; II. 
Kecskeí'ejök: Caprimulgi; III. Baglyok: 
Striges. 

Szalakóta-félék : C o r a c i i d a e. Nomen- 
cl.: 50. XXXII. csal. — Br.:ÂllV. V.129. 
(L. Szalakóták csap. : Coraeiae). 

Nemek : 1 Szalakóta : Coracias ; 2. Csörgő 
madár: Eurystomus. 

Szalakóták csap. : Coraeiae. Br. : ÁllV. 
V.r29. (L. Szalakóta-alakúak air. : Coracii- 
f ormes.) 

Családok: 1. Szalakóta-félék :Coraciidae; 
2. Kurol-félék : Leptosomidae. 

Szalakóták neme: Gen. Coracias L. 
F. 156. 21. n. — Nomencl.: 50. 102. n. 
(L. Szalakóta-félék : Coraciidae). 

*Szaricsóka (Tisza mente, Grossing: II. 
304. — F.: 156. 21. N. — Alf.; Szilágy 
m.) = Kék szalakóta; Coracias gar- 
rula L. [Vö. Száricsóka, csaricsóka]. 

* Száricsóka (Ermellék, Tasnád) = Kék 
szalakóta: Coracias garrula L. [Vö. 
Csaricsóka, szaricsóka]. 

Szarka. 

Összetétel: *Piros szarka. *Apró piros 
szarka. 

Szibériai riqó : Geocichla sibirica 
Pali. (Br.:ÁllV. IV.S7). 

Sziklarigó (Soltész : Termr. 129. — Lov.: 
Kat. 18. 65) = Keresztes kövirigó : M o n- 
ticola saxatilis L. 

Sziklai rigó (Csató : GesOrn. II.46.'i. 
121) = Keresztes kövirigó: Monticola 
saxatilis L. 

Sziïï-ti rigó (Br. : ÉszakiS. 467) = Keresz- 
tes kövirigó .■ M u t i c o 1 a saxatilis L- 



*Szolgahiró (Borsod m., Pet. : MadTör. 
150; Tisza mente, Nyr. X.279. — Kraszna, 
Szilágy m. 1895. Vlll. 26)= Arany málüikó : 
riolu s oriolus L. 

*Szöke rigó 1. (Diós-Jenő, dr. Alniásy 
Gy,) = Énekes rigó: Turdus musicus 
L. 2. (Szilágy m.; Udvarhely m.) = Lép 
rigó: Turdus visel vorus L.) 

Szőlő rigó (Mittp.: Comp. 176. — P. Az 
„Elhibáztuic-han a 16B. oldalhoz tett javí- 
tás) : Turdus i li a c u s L. 

Szőlős rigó (Sí. — Ivr. 1.49) = Szőlő rigó : 
Turdus iliacus L. 

[Sző rigó: sárga rigó, Kállay gyűjt. Toll- 
hiba a Szőlő rigó helyett, de ez is helyte- 
len meghatározással, mert szőlő rigó nem 
= sárga rigó: Oriolus o r io I us, hanem 
Turdus iliacus L.] 

* Szürke rigó = 1. Fenyő-rigó: Tur- 
dus pilaris L. (Csíkgyimes csángóinál, 
Wagner J.) — 2. Lép rigó : T u r d u s v i- 
s c i V r u s L. (Szentháromság, Maros-Torda 
m. Illyés Tib.) 

Tarka rigó: Geocichla varia Pali. 

*Tarka rii/ő (Oláhfalu, Udvarhely m. 
1891. VI11.12) = Arany málinkó : Orio- 
lus gal buia L. 

Tarka seregély (Pet. : MadTör. 162) = 
Pásztormadár: Pastor rose us L. 

* Tek er meny es riqó (Málnás, Háromszék 
m. 1892. Vili. 12) — Puszta-Magyarod és 
vid. Zala m. Bartos Gy.)== Énekes rigó: 
T u r d u s m u s i c u s L. 

* Tengeri szajkó (Grossing: Il ;ì04. — 
Bodrogköz) = Kék szalakóta: Coracias 
garrula L. — Ch. 501. 

Timaliák aies.: Timaliinae. (L. Buj- 
káló-félék: Timeliidae] Br. : .4I1V. 1V.I6(). 

Nemek: 1. Timália: Timelia; 2. Nap- 
madár: Liothrix; 3. Bujórigó: Crateropus; 
4. Sarlós-rigó : Pomatorhinus. 

*Török fecske (Csallóköz. Chern.: TTK. 
XX. 305) = Európai gyurgyalag : Merops 
api aster L. 

Törpe nádirigó: Aerocephalus sten- 
to reus. Hempr. et Ehr. — Br. : AllV. 
IV. 121. 

Űldögélők air.: H alcy onif o rm es. 
[L. Varjúszerü madarak rende : Coracor- 
nithes.] 

Csap.: 1. Fogócsőrűek: Bucerotes; 2. 
Gyurgyalagok : Meropes ; 3. Leskelődök : 
Halcyones. 



XXX 



II. MAGYAR-LATIN RÉSZ 



Valódi loriők (VP.: 408) = Málinkó: 
r i o 1 u s L. 

Vándor riqó : T u r d u s m i g r a t o r i u s 
L. Reising: ÁÍlatt. 280. 13. 

*Vándor serege (Pet.: MadTör. 162)^ 
Pásztormadár: Pastor ro.seus L. 

Varjú. 
Ö.sszetét: *Kalangya v. *Kék v. *Vas v. 

Varjúszerü madarak rende : C o r a c o r- 
iii th es. 

Alrendek: I. Apró madarak: Picopasseri- 
formes; II. Rágócsőrüek: Trogonitormes : 
III. Üldögélők: Halyoniformes; IV. Todi- 
alakúak: Todiformes; V. Kakuk-alakiiak: 
C'occygiformes; VI. Jakamár-alakúak: Gal- 
buliformes; VII. Szalakóta-alakúak: Cora- 
ciiformes. 

*Varnijú. 

Összetét: *Kék varnyú. *Vas v. 

*Vas kánya (Pécs) = Kék szalakóta: 
Coracias garrula L. Ch.: 501. 

* Vasmadár (Já.szberéiiy) ^ Kék szala- 
kóta: Coracias garrula L. — Ch.: 501. 

* T as varjú (Kecskemét, Pest megye. No- 
mencl. : 50 : 201. — Bács ni. Term. I. X. sz. 

10. 1.) — Köiesd, Tolna m. Mtsz. II. 930) 
= Kék szalakóta : Coracias g a r r u 1 a L. 

*Vas varnjjú (Alberti-Irsa, Pest m. Ch.: 

11. 501. — Örkéuy, Pest m.) = Kék sza- 
lakóta: Coracias garrula L. 

Vehjhe = Málinkó: Orio lus L. [Tót 
eredetű.) 

Velyhe. 

Összetét: Sárga velyhe. 

Ver éh. 

Összetét: Árva veréb. Egyes v. (Hegyi v.] 
*Körösztös V. *Magános v. *Maga v. *Musz- 
ka V. Nádi v. *Nádiveréb. Remete v. 

Verébalkatúak csap.: Passeres. [L. 
Apró madarak air.: Picopasseriformes. 

Alcsap. : 1. Éneklők: Oscine.s; 2. Riká- 
csolok : Clamatores. 

Vízi bulca (Csató J. : GesOrn. II. 449. 
84) = Vízi rigó: Cinelus cinclus L. 



Vízi búvár = Vízibuvár. 

*Vizibuvár (Csángók, Csikgyimes, Wag- 
ner J. — Kolozsvár, Schenk J.) = Vízi 
rigó : Cinclus cinclus L. 

Vízi rigó = Vízirigó. 

*VÍ2Í riqó (Oláhfalu, Udvarhely m. 
1891. VIII.' 12) = Vízirigó: Cinclus 
cinclus L. 

Vízirigó. 

Összetét: Déli v. Északi v. Feketehasú v. 
Közönséges v. Rozsdáshasú v. 

Vízirigók neme: Cinelus. (L. Rigók 
aies.: Turdinae.) Kr. : ÁllV. IV. 69. 

Vízirigó : Cinclus cinclus L. Nò- 
menci.: 72. 287. 

Alfajok: 1. Feketehasú vízirigó: Cinclus 
ciuci, melanogaster Brhm; 2. Rozsdáshasú 
vízirigó: Cinclus cinci, albicollis Vieill. 

Vízi seregély (Wasserstaar Mittp.: Comp. 
175. — F. : i 62. 2. f.) = Vízirigó : Cinclus 
cinclus L. 

Vörös rigó (PaszlavTh.: Állatt. 182) = 
Szőlőrigó : T u r d u s i 1 i a c u s L. 

Vöröstorhú rigó : T u r d u s r u f i c o 1 1 i s 
Pall. Br.: ÁllV. IV. 87. 

*Zöld bókán (Molnaszecsőd, Vas m. Mol- 
nár L.) = Kék szalakóta: Coracias 
garrula L. 

*Zöld csóka (Veszprém m., Erdély) = 
Kék szalakóta: Coracias garrula L. 
— Cheru.: TTK. XX. 305. — Ch.: II. 501. 

*Zöld kánya (Dunánt., Nomencl.: 50: 
201. — Sopron, Vas és Zala megyék; Pécs, 
Baranya m. Chern. : TTK. XX. 305. — 
Nagy-Kanizsa; Iharos-Berény, Somogy m. 
Bartos Qy .) = Kék szalakóta : Coracias 
garrula L. 

*Zöld rigó (Má]nás, Háromszék m. 1892. 
VIII. 8) = Kék szalakóta: Coracias 
garrula L. 

"Zöld zsálya = Kék szalakóta : C o r ii- 
cias garrula L. Br. : .UIV. V. 131. 

Zsálya. 

Összetétel : *Züld-zsálya. 



XXXI 

Pnngnr Gyula irodalmi jegy/éke. 
Litteratur. 
Ornithologia . 

Főművek (Hauptwerke) : 

1. Á füsti fecske őszi vonulása 1898-ban Magyarországon. 

Der Herhsfzug der Rauchschwalbe i. J. 1898 in Ungarn. 2 térképpel (Karten). „Aquila" XI. 
1904. p. 1—249. ■ 

2. Nomenciator Avium Regni Hungáriáé (partim), méltatása Term.-tud. Közlöny XXXI. 

3. Az Ardea ralloides előfordulása hazánkban. Term.-tud. Közlöny XXXI. 

Kisebb munkák (Kleinere Arbeiten): 

4. Az „Aquila" madártani folyóiratról. U. o. 

5. A Pastor rosens megjelenése. U. o. 

6. A varjak irtása. Term.-tud. Közlöny XXXIIl. 

7. A fecskevonulás és az időjárás. U. o. 

8. A madarak életkora. U. o. XXXIV. 

9. Orniihologusok gyűlése Szarajevóhan. U. o. XXXI. 

10. Egy nagyszabású madártani munka. ü. o. 

11. A madarak lélekzéséröl. Term.-tud. Közlöny XXIX. (és Vadászat XVIII.). 

12. ^ bajnok szalonka. U. o. XXX. egy képpel. 

13. ^ kakukot illető vonulási adatok feldolgozásának előkészítése. 

Vorbereitung der Bearbeitung von Kuckucks Zugdaten. „Aquila" VI. 1899 p. 9 — lOG. 

14. A verebek. Hasznos mulattató 1874. 

15. A vöcsök. „Szilágyság". 1877. 36. sz. 

16. Védelmezzük madarainkat. U. o. 1879. 30. sz. 

17. A fecske temetése. U. o. 1887. 1. sz. 

18. Az erdők tollas építőmesterei. U. o. 



Eniomologia. Orthoptera. 
Főművek (Hauptwerke): 

1. A magyarországi tücsökfélék természetrajza. 

Histoire naturelle des gryllides de Hongrie. 1 — 6 tábla rajzzal. Budapest 1891. A kir. magyar 
Természettudományi Társulat megbízásából írva. 

2. A magyar birodalom állatvilága: Ortho ptei-a, 1900. A kir. magyar Term.-tud. Társulat meg- 
bízásából. Latinul. 

Kisebb munkák (Kleinere Arbeiten) : 

3. Szilágy vármegye orthopterái. Orvos-Természettudományi Értesítő 1891. Német kivonattal u. o. 

4. A magyal országi tücsökfélék félszárnya, 1 táblával és franczia kivonattal. Természetrajzi 
Füzetek I. 1877. 

5. Magyarország Orthopterái. Rovartani Lapok VI. 1900. 

6. A tücskök tartózkodása és lakása. Term.-tud. Közlöny XX. 

7. A Poecilimon Schmidti nevű szöcskefajról. Term.-tud. Közlöny XVIII. 

8. Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj természetrajzához. Rovartani Lapok III. Egy táblával. 

9. Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj ismeretéhez. Matbem. Term.-tud. Értesítő IV., két táblával. 

10. Beiträge zur Naturgeschichte einer wenig bekannten Laubheuschrecken-Art. Math, natui-wiss. 
Berichte aus Ungarn IV. 1885 und 1886. 

11. Notes pour servir à l'histoire naturelle d'un (h'thoptère peu connu. Suppl. contenant la revue 
des articles publiés dans le Rovartani Lapok III. 1886. 



xxxu 



Vegyesek (Varia): 

1. Gyümölcseink ellenségei. Zilahi polgári iskola értesítője. 1879. 

2. Az emberi művelődés elsó alapja. „Magyar Polgár" 188:3. 

3. Az egerek. Hasznos mulattató. 1874. 

4. Az almafa regéje. U. o. 1874. 
ö. Uj emberek. U. o 1875. 

f). Őszi kikerics. U. o. 1875. 

7. Nincs itthon senki, minden szabad. U. o. 1875. 

8. Aztán csodálkozunk, hogy nem sikerül a vetés. „Szilágyság" 1874. 

9. A fenyőfa regéje. Hasznos Mulattató 1875. 

10. Teremtsünk vidékünknek muzeumot. „Szilágyság" 1877. 

íl. A viláyitó hús. U. o. 1884. 

12. Elbeszélés. U. o. 1884. 

VÒ. Bogarász história. U. o. 1885. 

14. ^ mi apró halaink. U. o. 

15. Az élő hűség jelképe. U. o. 

16. üjévi história. U. o. 1887. 

17. ^ viz Fővárosi Lapok 1874. 

18. A színekről. Szünidő. 1875. 

19. Adatok a Vespa germanica táplálkozásához. Természetrajzi Füzetek XX. U. o. németül is. 

20. Borchart könyve és a biblia állatvilága. Term. -tud. Közlöny. XXIV. 

21. Az állatnevek a magyar nyelvben. U. o. XXVllI. 

22. Tengeri vadászat. U. o. XXIX. 

23. Az ijedtségről. U. o. XXXV. 

24. A szitakötő. „Természet" VI. 1874. 



Ezeken kívül írt Pungur Gyul.\ hirhipokba 
Sirius, Bölöni Tam.4s álnevek és W. r. — a. 
jegyek alatt. 



Ausser diesen schrieb Julius Pungur in 
Zeitungen unter den Pseudonymen Sirius, Bölöni 
Tamás, und unter den Zeichen W. — r. — a. 



XXXIII 



Még egyszer a tarvarjúról. 

((ierontictis ereniifa |Lin.]) 
Il'tii IIk.kman Ottii. 

A niidűii lS',l7-lii'ii Rothschild — Kartert — 
Klf,in.schmiiit u tarvarjúról szóló czikket : 
„Coniatibis crcniiita (Liniió) an Hiinii)caii Bird" * 
czím alatt kiadták, a iiiclyheii ki \an mutatva, 
hogy ez a madár, melyet a svájczi Gesner 
1555-ben mint svájczi madarat leírt, nem 
káprázat, hanem valóság, mely azonban a 
Svájczból és egyáltalában Európából kima- 
radt, de délszaki tájakon most is él, erre 
élénk eszmecsere támadt, e meglepő föl- 
fedezés fölött. E vita során német rész- 
ről felhozatott a ..Kahlrahe" elnevezés is, 
mely az Aldrovandi rajzán kívül engem arra 
bírt, hogy e folyóirat X. kötetében a példa- 
beszédben és szólásmódban élő magyar tar- 
varjút is vizsgálat tárgyává tegyem. A vizs- 
gálat eredménye ii mondott kötetben le van 
téve és a következő czimet viseli: „A tar- 
varjú (Geronticus eremita) emléke Magyar- 
országon". Az eredmény az, hogy a tarvarjú 
a XVI. században még előfordult Magyar- 
országon is. 

Az utolsó, írójánál fogva jelentékeny véle- 
mény az, a melyet Fatio Viktor, nemrég el- 
hunyt kitűnő svájczi tudós, az angol „Ibis" 
folyóiratban bocsátott közre, a melyben szin- 
tén ellene fordul a Rothschild Haetert és Klein- 
scHMiDT-féle álláspontnak s azt véli, hogy a 
vitát csak a madárnak fosszil csontváza dönt- 
hetné el.** 



Az összes ellenvéleményeknek az volt a 
gyöngéje, hogy egyfelől csupán a természet- 
rajz leíró elemeit vették alapul és másfelől igen 
nagy súlyt fektettek a színes rajzokra. Arra 
pedig már éppen senkisem gondolt, hogy oly min- 
den ízében sajátságos madár, mint a tarvarjú, 
mélyen bevehette magát a nép szellemébe, 
így nyomokat hagyhatott szólásm(')dban, példa- 
beszédben és még másokban is. 



* „Novitates Zoologicae" Vol. IV. 1897 pag. :i71 ff 
** Fatio V. ,Siir le Waldrapp, Corvus sylvaticus. 

de Gesner", .Ibi.s" Ser. VIII. Vol. VI. Nr. 21, p. 

139—144. 1906. 
Aquila XIV. 



Noch einmal über den Kahlraben. 

[Geronticus eremita |Lin. |l 
Von Otto Herman. 

Als im .lalii'c 1897 Rothschild — Hartert 
und Kleinkchmiot ihre Schrift iilx'r den Wald- 
rapp : „Comatibis eremita (Linné) an European 
Bird" * herausgaben, in welcher nachgewiesen 
wurde, dass dieser durch Gesner i, .1. 1555 
beschriebene, als di^r Schweiz angehörige 
\ ogel kein Hirngespinst, sondern eine A\'irk- 
lichkeit ist, der aber aus der Schweiz und 
Europa fortblieb, in südlichen Regionen aber 
auch jetzt noch vorkommt, entstand eine leb- 
iiafte Auseinandersetzung der Meinungen über 
diese überraschende Entdeckung. Im Verlaufe 
des Streites tauchte von deutscher Seite auch 
der Namen „Kahlrabe" auf, der mich nebst der 
.Vbbildung Aldkovandib be wog, im X, Bande 
dieser Zeitschrift, die in der ungarischen 
Sprache in Sprichwort und Redensart fort- 
lebende Form : „tarvarjú", von tar -^ kahl, 
varjú == Rabe oder Krähe zu untersuchen. 
Das Resultat der Untersuchung ward unter 
dem Titel: „Der Kahlrabe (Geronticus eremita 
L.), sein Denkmal in Ungarn" in genannter 
Zeitschrift niedergelegt, u. zw. besagt es, dass 
der Kahlrabe im XVI. Jahrhundert auch in 
Ungarn noch lebte. — Die letzte, schon des 
Mannes wegen wichtige Meinung ist jene von 
Victor Fatio, dem erst kürzlich verstorbenen, 
ausgezeichneten schweizer Gelehrten, welche 
in der englichen Zeitschrift „The Ibis" erschien, 
sich ebenfalls gegen Rothschild, Hartert und 
Klrinschmidt kehrt und den Beweis des Vor- 
kommens von der Auffindung eines fossilen 
Skelettes abhängig macht.** 

Die Schwäche der Gegenmeinungen bestand 
darin, dass sie sich einerseits nur auf die natur- 
historisch descriptiven Elemente stützten und 
andererseits ganz besonderes Gewicht auf die al- 
ten, farbigen Allbildungen legten. Daran dachte 
schon gar Niemand, dass ein in jeder Bezie- 
hung so eigenartiger Vogel, wie der Kalilrabe, 
geeignet war in den Volksgeist tief einzudringen 
und dort in Redensart, Sprichwort u. A. Spuren 
zu hinterlassen. 

* NovitatesZoologicaeVol.lv'. 1897. pag. 371 u. ff. 

** Fatio V. „Sur le Waldrapp, Corvus sylvaticus 
de Gesner', ,Ibis" Ser. VIII. Vol. VI. Nr. 21 pag. 
139—144. 190G. 



XXXIV 



A rajzokra nézve mindenki, a k' rajzolni 
tud és a ki a réyi ábrázolásokal a természet- 
tel összehasonlította. S7,iikségkci)])en úiiy látja 
a dolgot, hogy Gesner ábrája az idomok 
kölcsönös viszonyánál fogva, nagyban és 
egészben egy hosszú, lefelé hajlott csörü gázló 
madáralakot tüntet föl. mely ennélfogva nem 
téveszthető össze sem a kárakatnával és még 
kevésbbé a havasi csókával és vetési varjúval; 
hogy a toUbub formája és a csőr aránya volt 
az, a mi a fejet a bankáéhoz tette némileg 
hasonlóvá, a mi LiNxÉt, ki a madarat a ter- 
mészetből nem ismerte, an-a indította, hogy 
eredetileg az „üimpa" -h-duka nevet meg- 
tartsa, a mint ezt már Kleinschmipt is meg- 
jegyezte. 



Jedermann, der zu zeichnen versteht um! 
der alte Abbildungen mit der Wirküclikeit 
verglich, wird es linden, dass die Figur bei 
GrESNER auf Grund des gegenseitigen Verhält- 
nisses der Teile im Grossen und Ganzen einen 
Watvoge'l mit langem, nach abwärts geboge- 
nem Schnabel darstellt, w'elcher demnach 
weder mit Kormoran, noch mit der .\lpen- 
dohlc noch mit der »Saatkräte verwechselt 
werden kann : dass es die Form des Schop- 
fes und das Verhältnis des Schnabels war, 
welches Linné, der den Vogel aus eige- 
ner Anschauung nicht kannte, ursprünglich 
bewog, für den Vogel den Namen: .Upujm" 
beizulegen, wie dies schon Kleinschmidt ange- 
deutet hat. 



A madárnak Európából vaio kimaradásával 
elveszett a keletkező különböző nézeteknek 
és vélemények tárgyhoz kötött egyeztetésé- 
nek lehetősége és a vége az lett, hog}- a 
XVI. század derekán Gesner által leírt madár- 
ról (1555) a XIX. század legelején (1805) 
Beckstein már fölteszi, hogy ez a madár soha- 
sem is létezett és lehet, hogy GESNERt valaki 
egy mesterségesen összetákolt madáralakkal 
rászedte. Meg is keU engedni, hogy a madár 
tar fejével, hosszú sarlós csőrével, csodálatos 
bóbita-gallérjával és egyebeivel messze elüt 
a „madár" közfogalmától s így egy praepa- 
ratuninak mesterséges megszerkesztésének föl- 
tevése szinte felkínálkozott. 



A madár azonban délszakon megkerült, a 
Gbbner madarával való azonosítás lehetővé 
vált és ez szülte azt a föltevést, hogy ván- 
dormadár létére egyszer csak nem tért 
Aissza Európába. Hogy mik lehetnek a kima- 
radás okai, azt ezidőszerint meghatározni lehe- 
tetlen. 



.Mit dem Ausbleiben des Vogels aus Europa 
ging die Möglichkeit der an den Gegenstand 
geknüpften Korrektur der verschiedenen Mei- 
nungen verloren und so kam es, dass von 
dem durch Gesxee im XVI. Jahrhundert (1555) 
beschriebenen Vogel. Bechstein im XIX. Jahr- 
hundert (1805) schon die Vermutung aus- 
spricht, der Vogel habe gar nicht existiert 
und Gesker sei durch ein künstlich her- 
gestelltes Präparat hinter das Licht geführt 
wurde. Man muss auch zugeben, dass der 
Vogel mit seinem kahlen Scheitel, dem sichel- 
artig gebogenen langen Schnabel, dem ganz 
eigentümlichen Kragen-Schopf und auch sonst. 
weit von dem allgemeinen Begriffe „Vogel" 
abweicht und sich daher die Voraussetzung 
einer künstlichen Zusammensetzung förmlich 
aufdrängte. 

Der Vogel wurde jedoch im Süden vor- 
gefunden, die Identifizierung mit Gesners 
Vogel wurde möglich und diesem Umstand 
entspringt die Voraussetzung, dass der Vogel 
ausblieb und nach Europa nicht mehr wieder- 
kehrte. Was die Ursache des Ausbleibens 
war, kann zur Zeit nicht bestimmt werden. 



A kérdés tehát ma is alapjában az : vájjon 
a ma már természetrajzilag pontosan meg- 
határozott Geron tiens eremita (Lin.), melyet 
Gesner 1555-ben Waldrapj), Comis sylvaticus 
név alatt írt le s a melyet ma csak az Eufrat 
mellől, Arabiából, Abessziniából és Északafri- 
kából ismerünk, lakta- e valamikor mint vonuló 
madár Középeuropát? 



Die Frage ist also auch heute noch die 
folgende : ob der nun schon naturhistorisch 
pünktlich bestimmte Geronticus eremita, wel- 
chen Gesner i. J. 1555 unter dem Namen 
Waldraiip. Cor\Tis sylvaticus beschrieben hat 
und den wii- heute nur vom Euphrat, aus 
Arabien. Abessynien und Nordafrika ken- 
nen, ehemals als Zug\-ogel Mitteleuropa be- 
wohnte ? 



XXXV 



A feladat tehát a kétségekkel szemben ma 
is úgy alakul, hogy össze kell gyűjteni a 
régiek leiró elemeit s ezeket szigorúan liirálat 
tárgyává kell tenni, viszonyítva a Geronticus 
eremita (Lin.) niegliatáruzott. élő typusával ; 
és általában fel kell keresni a madár nyomait 
a régi irodalom alkalmas forrásaiban ; mind- 
azt pedig, a mit a források az életmódról 
mondanak, kritikailag egybe kell vetni avval, 
a mit a leíró természetrajz a valóságban meg- 
állapított. 



Ez alkalommal mind a két irányban van 
némi mondani valóm. 

/. A leíró részhez. 

Én az ALDEovAXDus-féle alakot, * a melyről 
mondja, hogy Illyriából származik, tar fejénél 
és egészben gázló alakjánál fogva határozot- 
tan Geronticus eremitának tartom, a rajzot a 
GESSERével szemben haladásnak veszem. 

Azt tudjuk, hogy lUyris, lllyricum az Italiá- 
tól keletre fekvő részeket jelentette és hogy 
a Dunáig terjedve, a Dunát is érintette. Ez 
a körülmény adta azt a gondolatot, hogy jó 
lesz a XVIII. század geográfusánál, Marstgli 
grófnál kopogtatni, ki a Dunáról nagy művet 
írt és adja külön kötetben a madarakat is. 
A mű czime : 



„Danubius Pannonico-Mysicus, observationi- 
bus geographicis, astronomicis, hydrographicis, 
historicis, physicis perlustratus et in sex tonios 
digestus ab Aloysio, Ferdinando comiti MARsai. 
Hagae et Amstelodami comitum 1726". 

Tom. V. „Aves aquatica« circa Danubium 
et Tibiscum viventes." 

* Phalacrocorax {Oiuith. Lib. XIX. Pars III. pag, 
81) — ut ex pietà ad me ex Illyrio missa conjeoit 
capi est magnitudine, rostro longo (et acuto), e 
Tubescente, capile loto fere, plumis nudo et cute teeto 
quae cameni substantia et colore aemulatur. Ex collo 
velut jubae dependent, quales " in Capis_ . cernuntur 
— — — tissipedem — — . Itt csak a csőr heyi^ea. 
sége és az, hogy nem mondja lefelé konyiilónak 
némileg elütő ; de az Aldrovandi rajzán ez utóbbi 
jegy kivehető. A leírás felhúzott jegyei teljesen a 
Geronticusra vallanak. 

H 0. 



Angesichts der l)estehenden Zweifel, ge- 
staltet sich die Aufgabe auch heute noch so, 
dass \vii- die alten deskriptiven Elemente 
sammeln, einer strengen Kritik unterziehen, 
mit dem determinierten Geronticus eremita 
(Lin.) Typus vergleichen; ferner müssen die 
Spuren des Vogels überhaupt in den geeig- 
neten Quellen der alten Literatur gesucht 
werden ; und alles, was die Quellen über die 
Lebensweise sagen, nuiss kritisch verglichen 
werden, mit dem, was die beschreibende 
Naturgeschichte in der Wirklichkeit be- 
stimmt hat. 

Ich habe nun in beiden Richtungen etwas 
zu sagen. 

/. Zum beschreibenden Teil. 

Ich sehe in dem Vogel des Aldrovandus* 
von dem er sagt, er stamme aus Illyrien, 
u. zw.auf Grund des Kahlkopfes, des Schnabels 
und des Charakters des Watvogels, ganz sicher 
den Geronticus eremita (Lin.) ; die Abbildung 
ist jener Gesners gegenüber ein Fortschritt. 

Das wissen wir, dass unter lUyris, lllyricum 
die von Italien östlich gelegenen Teile und 
bis zur- Donau reichenden Gebiete zu ver- 
stehen sind. Dieser Umstand gab mir den 
Gedanken, bei dem Geographen des XVIII. 
Jahrhunderts, dem Grafen Marsigli anzu- 
klopfen, der ülter die Donau ein grosses Werk 
schrieb und die Vögel in einem separaten 
Bande behandelte. Der Titel des Werkes 
lautet : 

„Danubius Pannonico-Mysicus observationi- 
bus geographicis, astronomicis, hydrographicis, 
historicis. physicis perlustratus et in sex tomos 
digestus ab Aloysio, Ferdinando comiti Marsili 
Hagae et Amstelodami coniitum 1726". 

Tomus V. „Aves aquaticae circa Damibium 
et Tibiscum \iventes.'" 

* Phalacrocorax (Ornith. Lib. XIX. Pars III. pag. 
81Ì — ut ex piota ad me ex Illyrio missa eonjeci, 
capi est magnitudine, rostro longo (et acuto), et 
Tubescente, capite totó fere plumis nudo et cute tecto. 
quae carnem substantia et colore aemulatur. Ex collo 
velut jubae dependent, quales in Capis cernuntur 
tissipedem . Hier ist nur der spitze Schna- 
bel lind der Umstand, dass derselbe nicht nach abwärts 
gebogen gesagt wird, gewissermassen abweichend : 
auf Aldrovandis Zeichnung ist aber der letztere Um 
stand bemerkbar. Die in der Beschreibung gesperrt 
gegebenen Abzeichen, sind jene des Geronticus. 

0. H. 



XXXVÍ 



Ebben a kötetben ezeket találjuk: 

IV. Classis. II Faiiiilia IcS. sorszám: Ta- 
bula 19: 

„Falcinelliis Cíesneri et Aldrovandi, 
colore fnrvo." 

„Falcinelli iKnnine iiisi,i;iiitur haec Avis, 
quod Arcus aut Falcis s])ecieiii rostro ininii- 
tetur. Corpus ipsi est ad Ardearuni magui- 
tudineni acceudens, eleganti colore viridi fere, 
alicubi etiani puniceo adniixto. ut in Vanello 
ave, variante scilicet colore pro diversa ad 
luceni obversione, capite et collo fiisco. sed 
superior pars colli anterius albicat niaculis 
nigris intervenientibus : * rostrum oblongtim, 
tenue et anterius faìcatiim sicut Arquaf.ae et 
Corvo nigro sylvatico.** Crura oblonga pedes 
lissi. Aliqui Ardeani nigrani, Italice : „Ayron 
negro" vocitant. In colore ])er aetatem haec 
Avis aliquid mutare perliibetur. Hactenus 
Gesnerus. Hinc nil niiruni si haec a nobis 
circa Danubiuni observata per totuni ferme 
corpus, potius furvo, quam praefatis coloribus 
praedita existât. '" 

(Ezt a madarat azért nevezik Falcinellus- 
nak, mert csőre sarló-alakra hajlított. Nagy- 
sága eléri a gémekét, szép zöld színű, helyen- 
közön bíborvörössel vegyítve, mint a Vanellus- 
nál, a mely t. i. változtatja színét ügy, a 
mint más és másképpen esik rá a fény. Feje 
és nyaka sötétbarna, de ennek felső része 
elől fehér, fekete foltokkal. Csőre igen hosszú, 
gyenge, sarlóalakú, mint az Arcuatusé vagy 
Corvus niger sylvaticusé. Lábszárai igen 
hosszúk, ujjai hasítottak. Némelyek fekete 
gémnek, az olaszok AjTon negronak hívják. 
Ennek a madárnak színe korszerint némileg 
változik. Eddig Gtesner. Ezért nem is csodá- 
latos, ha az általunk a Duna mentén meg- 
figyelt madarak inkább sötétsziuűek voltak 
és nem oly színűek, mint a fenti leirás 
mondja.) 



* A M. 0. K. gyűjteményében akad ilyen fiatal 
Ibis Wachenhusen Antal ezredes úr ajándékából. 

** Corvus niger sylvaticus Gbsn. = Geronticus 
eremita (Linné). 



In diesem Bande linden wir: 

IV. Classis. II Familia. Xr. IS. Tabula 19: 

„Faicinellus Gesnerl et Aldrovandl, 
colore furvo." 

„Falcinelli nomine insignitur haec Avis, 
qiiod Arcus aut Falcis specieni rostro immi- 
tetur. Corpus ipsi est ad Ardearuni magni- 
tudinem accendens, eleganti colore viridi fere, 
alicubi etiani puniceo admixto, ut in Vanello 
ave, variante scilicet colore pro diversa ad lucem 
obversione, capite et collo fusco. sed superior 
pars colli anterius albicat maculis nigris in- 
tervenientibus ; * rostrum ohlongum. tenue et 
anterius falcatum sicut Arquatae et Corvo 
nigro sylvatico** Crura oblonga, pedes fissi. 
Aliqui Ardeam nigram. Italice: „AjTon negro" 
vocitant. In colore per aetatem haec A\as 
aliquid mutare perhibetur. Hactenus Gesnerus. 
Hinc nil iiiirum si haec a nobis circa Danu- 
bium ol)servata per totuni ferme corpus, potius 
furvo, quam praefatis coloribus praedita 
existât". 

(Dieser Vogel wird deslialb Falcinellus ge- 
nannt, weil sein Schnabel sichelförmig ge- 
bogen ist. Seine Grösse erreicht jene der 
Reiher; sein Gefieder ist grün, stellenweise 
mit Puriiurrot gemischt, wie beim Vanellus, 
welcher näiiilich die Farbe wechselt, jenach- 
deni das Licht auf ihn fällt. Kopf und Hals 
sind dunkelbraun, der obere Teil des letzte- 
ren jedoch mit weiss-schwarzen Flecken. Sein 
Schnabel ist sehr lang, schwach, sichelförmig 
wie der des Acuatus oder Corvus niger sylva- 
tieus. Seine Beine sind lang, seine Fusszehen 
gespalten. Manche nennen ihn schwarzer 
Reiher, die Italiener heissen ihn Ayron negi'o. 
Die Färbung dieses Vogels verändert sich je 
nach Alter desselben ein wenig. Soweit Gesner. 
Es ist also nicht zu verwundern, wenn die 
durch uns längs der Donau beobachteten Vögel 
eher dunkelfarbig waren, und nicht so ge- 
färbt, wie die obige Beschreibung sagt.) 

* In der Sammlung der U. 0. Z. ein Exemplar, 
Geschenk des Obersten v. Wachenhusen. 

** Corvus niger sylvaticus = Gerontirus ere 
mita (Lis. . 



XXXVII 



Tal)ula -IO. 
„Falcinelliis luinìceo-viridis ; Ardeae 
species." 

„Statura propc iiiofluni (juadrat cimi prae- 
cedcnti. Color taineii diti'ert quam iiiasiiue : 
nanique corpus undique obscure-puniceo colore 
relucet et niaculis viresccntilius conspersuni 
est. Collum, venter, femora cum cauda (!) pilosis 
quasi plumulis consita : ac humerales alarum 
partes circumdant, pennulae virescentes. Oculi 
Iridibus albis nigrescuut Pedes cum suis 
digitis cinerei splendeutes : de caetera vero 
totó corpore aliquatenus habilitier apparet 
prae ista". 

(Alakra nézve közel egyezik az előbbivel. 
Színre azonban nagyon különbözik, mert teste 
mindenütt sötét biborszinben tündöklik zöld 
foltokkal tarkázva. A nyak. has, czonib és 
fark (!) tollai szinte szőrszerűek, a váll- 
szárnyfedők zöldek. Szeme fekete, irisze fehér. 
A láb és az ujjak fényesen szürkék ; egyéb- 
ként az előbbinél valamivel testesebb.) 

Nyilvánvaló, hogy leirás és a rajzok sze- 
rint Marsiuli előtt a batta, Plegadis falcinellus 
Linné feküdt, még pedig az első alak a Fal- 
cinellus Gesneri et Aldrovandi, colore furvo : 
egy kisebb testű fejletlen szinű, a Falcinellus 
puniceo viridis ellenben egy testesebb, teljes 
színezetű példány. Az érdekes ebben az, hogy 
a leírásban az első formánál a tarvarjú : 
Corvus niger sylvaticus is csőrénél fogva 
összehasonlításképpen idézve van. mivelhogy 
Marsigli Gesner leírását használta s ezt vilá- 
gosan meg is mondja. 

Mind a két alak: Tab. 19 F. Gesneri et 
Aldrovandi és Tab. 20 F. puniceo-viridis is 
alak szerint batlák s a különbség csak az, 
hogy a Gesneri et Aldi-ovandi alak nyakrész- 
lete valamivel világosabb. 

Hogy Marsigli az AiiüROVANDi-féle alakot is 
l)eállítja, az onnan van, mert. az utól)biuak 
, Falcinellus, sen Avis falcata" madara, mely 
a Liber XX, jìars III, ])ag. 125 van tár- 
gyalva, leírás és rajz szerint szintén a batla, 
a leírás elemei teljesen megegyeznek Gebner 
leírásával : otl pedig, a hol a csőrről van 
szó, az összehasonlításba bele van vonva a 
nagy póling — Numenius arquatus — mellett 
a km;arjú — Gt-ronticiis cremila — is, épjitMi 



Tabula 20. 
..Falcinellus puniceo-viridis; Ardeae 
species. ' 

„Statura prope niodnm ((uadrat cum jiraece- 
denti. Color tamon diliért quam nuixime ; 
namque corpus undique obscure-puniceo colore 
relucet et maculis viresceutibus conspersum 
est. Collum, venter, femora cum cauda (!) 
pilosis quasi plumulis consita; ac humerales 
alarum partes circumdant pennulae virescentes. 
Üculi Iridibus albis nigrescunt. Pedes cum 
suis digitis cinerei spleudentes : de caetera 
vero toto corpore aliquatenus liabilitior apparet 
prae ista." 

(Bezüglich Gestalt steht er dem vorigen 
sehr nahe. »Seine Färbung weicht jedoch er- 
heblich ab. weil dieselbe am ganzen Körper 
in dunklem, grüngeilecktem Purpur glänzt. 
Die Hals-, Bauch-, Schenkel- und Schwanz- (!) 
Federn sind fast haarartig; die Deckfederu 
des Oberarmes grün. Sein Auge ist schwarz, 
die Iris weiss. Die Beine und Zehen glänzen ; 
im übrigen ist er korpulenter als der vorige.) 

Auf Grund der Beschreibungen und der 
Abbildungen ist es sicher, dass M.4rsigli zwei 
Ibis = Plegadis falcinellus vor sich hatte, 
das erstere Exemplar Falcinellus Gesneri et 
Aldrovandi, colore furvo, war jünger, kleiner, 
nicht ausgefärbt : das andere F. punicio viri- 
dis, war grösser und ausgefärbt. Das In- 
teressante dabei ist, dass bei der ersteren 
Form auf Grund des Schnabels der Kahl- 
rabe, Corvus niger sylvaticus herbeigezogen 
ist, weil Marsigli, wie er es auch anführt, 
Gesners Beschreibung des Falcinellus benützte. 

Die Figuren auf Tab. 19 und 20 sind der 
Gestalt nach Plegadis, mit dem Unterschied, 
dass bei der Form „Gesneri et Aldrovandi" 
der Halsteil lichter ist. 

Dass Marsigli auch Aldrovandis Vogel ein- 
bezieht, das kommt daher, weil die Elemente 
der Beschreibung — Liber XX, pars IH, 
pag. 125 — von „Falcinellus seu Avis fal- 
cata" nach Schrift und Bild ebenfalls Plegadis 
betreifen und ebiinfalls (tesner angehören ; 
dort, wo vom Schnabel die Rede ist, sind 
ebenso wie bei Marsigli der grosse Brach- 
vogel — Numenius arquatus — und der 
Waldrapp — Geroiiticus eremita — herbei- 



XXXVlll 



úgy, mint a Marsigli első alakjánál, t. i. \ 
„Bostrum ohlongum. tenue et anterïns falca- 
tum sicut Arquatae et Corvo sylraHco", 
a miből világos, hogy Aldeovandi is Gessek 
leirását vette alapul. A legnevezetesebb azon- 
ban az, hogy AiíDkovanui nem veszi észre az 
egyezést az itt idézett GEBNUR-féle Corvus 
sylvaticus, a Waldrapp és a saját Phalacro- 
corax ex Illyrio missus madara között, mely 
annál bizonyosabban a tarvarjú. 

Az bizonyos, hogy ez az adalék nem vet 
új világot a GESNER-félc niadáralakra : de a 
kétszeres vonatkozás csakugyan hozzátartozik, 
már a teljesség kedvéért is. 

//. Egy új elem. 

Buzgó csillagászunknak. Lakits FERENcznek, 
a régi Cisio-kban, kalendáriumokban való 
búvárkodása közijén feltűnt, hogy egy a ma- 
gyar tudományos Akadémiában őrzött unicum- 
hungaricuniban, az időjárás prognostikonjában 
előfordul a tarvar jú. a miről rögtön hirt adott. 
A forrás az 1592-ben Kolozsvárott nyomtatott 
Gisio. Ez már annál a körülménynél fogva 
s fontos, mert ahhoz a korhoz, a XYl. szá- 
zadhoz, tartozik, a mikor Gesner a madarat 
leírta. A forrás teljes czíme a következő : 



„ Ciúo magyar nyelven és az égh iarasanac 
és czillagoknak külőnib-kdlömb természetinec 
follyasaból való Practica. Mellyből gyermekek- 
nek születeseknec természetek és az napok- 
nak miuólta megisniertetnec. Azaz : Magyar 
Planétás Kónyv. Invisibilia Dei Perca quae 
facta sunt, intellecta, conspiciuntur. Kom : I 
vers. 20. Colosvarat. Az Könyvnyomtató által 
Magyarrá forditatot vywban ki adatott. Anno 
Christi 1592 Esztendőben". Lapszám nélkül. 

A szövegben : 

„Prognostica Tempestatum, azaz Paraszt- 
embernek Regulái az idő változásáról." 

„Az Holló ha az Napra nyuttya száyat, 
heuséget legyez, ha tiszta vdon zajog, esőt 
legyez." 

„Az Tar varyú ha feredic, és azután tétoua 
sétál és kiált, eső lészen, ha az kouen az 
viz mellett kiált, esőt iegyez". 

„Ha gyorsan egymás vtan kettőt vagy har- 
mat szól, szélveszet hoz". 



gezogen u. zw. „Rostrum ohlongum, tenue el 
aiiteriiifi falcatum, sicut Aquatae et Corvo 
siflvaticu'' . Das Bomerkens werteste ste ist 
aber, dass Aldrovandus iiiclit bfinerkt, dass 
Gebners Coivus sylvaticus, der W'aldrajip, und 
sein Phalacrocorax ex Illyrio missus überein- 
stimmen letzterer also um so sicherer aecht ist. 



Was hier entwickelt wurde, wirft zwar 
kein neues Liclit auf Gesners Vogel, die 
doppelte Anführung gehört aber zur Ver- 
vollständigung des Bekannten. 

//. Ein neues Element. 

Unser eifriger Astronom, Franz Lakits, be- 
merkte gelegentlich des Studiums der alten 
Cisios und Kalendarien, dass in einem „Unicum 
hungaricum" der ungarischen Akademie der 
Wissenschaften, in der Wetterprophezeiung 
der Vogel „tar var ja"", d. i. Kahlrabe vor- 
kommt, was er mir sofort mitteilte. Die Quelle 
ist die Cisio, welche i. J. 1592 in Kolozsvár 
gedruckt wurde. Die Sache ist wichtig, weil 
sie der Zeit — dem XVI. Jahrhundert — 
angehört, wo Gesner den Vogel beschrieben 
hat. Der Titel lautet in wörtlicher Übersetzung 
wie folgt : 

„ Cisio in ungarischer Sprache und Praktik der 
Bewegung des Himmels und der verschiedenen 
Eigenschaften der Gestirne. Woraus die Xatur, 
die Geburt der Kinder und die Bedeutung 
der Tage erkannt werden. Das ist : Ungari- 
sches Planetenbuch. Invisibilia Dei Perca 
quae facta sunt, intellecta, conspiciuntur. Rom I, 
Vers 20. in Kolozsvár, übersetzt vom Typo- 
graphen und neu herausgegeben. Anno Christi. 
1592". Ohne Paginierung. 

Im Texte : 

„Prognostica Tempestatum. d. li. Bauern- 
regeln über die Veränderungen des AVetters". 

„Wenn der Kolkralie den Schnabel gegen 
die Sonne streckt, deutet er Hitze an, wenn 
er bei klarem Wetter lärmt, zeigt er Regen an", 

„Wenn der Kahlrabe (Tar varyu) badet 
und dann hin und her geht und ruft, (kiált) 
wird es regnen ; wenn er am Wasser auf dem 
Stein sitzt nnd ruft, zeigt er Regen an". 

„Wenn er zwei oder dreimal schnell nach- 
einander schreit (szól), bringt er Sturm". 



XXXIX 



„Ha reggel zajog, tiszta vdftt. ha estuo 
zajog, szomorú esőt vagy szelet". 

Ugyanebbeu az évben Debreczeiihen is 
jelent meg egy Cisio, czini szerint : 

„Cisio Magyar nyelv szerint napoknak meg- 
számlálásáról igazán rendeltetett. Adattatott 
ez mellé az világ teremtésétől fogván való 
Chronica. Üebreczen 1592." 

Ebben prognostikon nem fordul elő; de 
előfordul nagy későn az 1815-ben Pesten és 
Pozsonyban megjelent Cisióban. mint „Kiräly- 
HEGYi János" Cisiója, szintén lapszám nélkül 
és ebben benne van az 1592-ik prognostikon. 
a tarvarjúra vonatkozó rész pedig majdnem 
betűről betűre át van véve! Ez a „Király- 
hegyi" pedig njilván a y.Regiomontanus'^ név 
szószerinti fordítása. 

Tudva azt, hogy az ú. n. Parasztregtilák. 
mint nem változó elem, a kalendáriumokban 
állandóan átvétel tárgyát alkották, megért- 
hetjük, hogyan került az 1592-iki tarvarjú 
az 181o-iki regulák közé. 

Noha a kolozsvári Cisio czíme nem mondja 
hogy „Királyhegyi"-féle, de bevallja hogy 
fordítás, a debreczeni egykorú azonban mondja 
s a „Királyhegyi = Königsberger = Regio- 
montanus" már kalendárinmi fogalommá vált, 
nem volt teljesen kizárva, hogy a kolozsvári 
Cisio is RegionKintáuuson alapul és ekkor 
fölbukkant az a kérdés : ha a kolozsvári 
Cisiónak eredetije latin és benne van a pro- 
gnostikon, mi ott a tarvarjú latin neve ? Mert 
ha e név Corvus sylvaticus niger, azaz 
GESNEEből van véve, akkor ez hatalmas bizo- 
nyíték volna arra nézve, hogy a tarvarjú 
Európában élt és el volt terjedve. 

De hogyha a kolozsvári Cisi o prognostikonja 
esetleg eredeti magyar, akkor a biológiai ele- 
meket kell megfontolás tárgyává tenni. 

Mindenekelőtt azonban kísérletet kellett 
tenni, hogy valamely latin, a kolozsvárival 
egykorú Kegiomoutauus-( 'isióhoz jussak, a mi 
azonban nem sikerült, sem a bécsi császári 
udvari könyvtárban, sem a gráczi régi könyv- 
tárakban, mind a két helyen a kutatás nehéz- 
ségeinél fogva. A mi az 1592 előtti időből 
raag}'ar földön rendelkezésre állott, az a kér- 
désre nézve meddő volt. ú. m. : 



..Wenn er in der Frühe lärmt, bringt er 
klares Wetter, wenn er abends lärmt, bringt 
er traurigen Regen oder Wind". 

In demselben Jahre erschien auch in Deb- 
reczen eine Cisio, u. zwar : 

■^Cisio in ungarischer Sprache zur Zählung 
der Tage bestimmt. Beigegeben wurde eine 
Chronik mit der Erschaffung der Welt be- 
ginuneud. Debreczen 1592". 

Hierin ist keine Wetterjirophezeiung ent- 
halten, wohl aber später in der Cisio v. ,). 
1815, welche in Pest und Pozsony erschien 
und worin die auf den Kahlraben (tarvarjú) 
gegründete Wetterprognose aus dem Progno- 
stikon von 1592 beinahe buchstäblich über- 
nonimeu erscheint. Diese Cisio ist von ..Király- 
hegyi", welcher Name aber die wörtliciie 
Übersetzung von „Eegiomontanus" ist. 

Da nun bekanntlich die Bauernregeln ein 
stabiles Element der Kaiendarien und daher 
Gegenstand der Übernahme waren, verstehen 
wir es, wie die Prognose von 1592 in die 
Cisio von 1815 geriet. 

Obzwar der Titel der Cisio von Kolozsvár 
nicht sagt, dass sie eine „Királyhegyi" es 
aber eingesteht, dass sie Übersetzung ist, 
jene von Debreczen es aber sagt, dass sie 
„Királyhegyi" ist und Királyhegyi = Königs- 
berger = Regiomontanus zurzeit schon ein 
Kalenderbegriti' war, so tauchte die Frage 
auf: wenn die Cisio von Kolozsvár aus dem 
Lateinischen übersetzt ist und das lateinische 
Original eine Wetterprognose enthält, wie 
lautet dort der Name des Kahlrahen ? Ist 
d(n"t der Name Corvus sylvaticus niger, d. h. 
von Gesner stammend, so wäre das ein ge- 
waltiger Beweis für das einstige Vorkommen 
der Kahlraben in Europa. 

Wenn aber das Prognostikon der Cisio von 
Kolozsvár eingefügtes Original ist, so müssen 
dessen biologisclie Elemente erwogen werden. 

Vor allem musste aber der Versuch ge- 
macht werden, irgend eine lateinische mit 
der Cisio von Kolozsvár gleichzeitig erschie- 
nene Regiomontanus-Cisio zu beschaffen, was 
aber nicht gelungen ist ; weder in der kaiser- 
lichen Hofbibliothekzn Wien, noch in den alten 
von Bibliotheken in Graz ; an beiden Stellen 
wegen Schwierigkeiten, die sich der Forschung 
in den Weg stellten. Was an Quellen vor 1592 
in Ungarn zur Verfügung stami, war un- 
fruchtbar, wie : 



XL 



1485. Joannos lìi^uidiiiniiiMiuis. G;ili'iiil;ii'iiiiii. 

\rnc/>ia. J". 
148'J. — CaleiKlariuMi. Aiigslnirt;-. 4". 
1492. — Calendarium. Ausïsburg. 4". 
1474. — Epheinerides Astronomicae. Nm-im- 

berfrae. 4". 
1484. — Epheinerides Astrouomica(\ Vene- 
zia. 4". 
1498. - Kphciiierides. Venezia. 4". 
Ezekben prognosfikon nincsen. 
A kutatásnak ez a része különösen abba 
a nehézségbe ütközik, hogy a Cisiók és Ka- 
lendáriumok, mint néj)ies könyvek, elkallódtak, 
teljes sorozat talán már nem is akad. Ezt az 
irányt tehát másokra kell hagynom. 

Marad tehát a kolozsvári 1592. Cisio-Pro- 
gnostikonban foglalt biológiai anyag mélta- 
tása. 

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a magyar 
ember finoman különböztet és ennélfogva kö- 
vetkezetesen jelöl s alkalmazza a helyes 
kitételt. Ez arra van értve, hogy a magyar 
embernek az igazi \arjúféle madár nem kiált, 
hanem Mrog, ritkábban és inkább íróknál 
krákog, kivált Ballahi Mók példabeszéd-gyűj- 
teményében. Ez a kifejezés a prognostikon- 
ban nem fordul elő ; ott kétszer egymásután 
„kiált" és egyszer „szól" áll. Azután tudnunk 
kell, hogy az igazi varjúféle, tehát a vetési 
és dolmányos varjú (Corvus frugilegus et 
cornix) egyszer sohasem szól, hanem ha károg, 
mindig többször teszi egymásután, a károgás 
pedig rekedtes hang. 

Ellenben tudvalevő, hogy a tarvarjilíiak 
hangos és tiszta kiáltása van, a melyért 
a madár franczia neve „sonneur", svájczi 
német neve „Scheller" (csörgettyűs) ; ez a 
liang nem rekedt, mint a varjak károgása, 
hanem tiszta ka-ké-ka-szerű. A hang tehát a 
kitételek (Idáit— szól) hanghatározó jelentésé- 
nél fogva, a Gerenti eus eremita = tarvarjúra 
vall. A reggeli és esteli lármázás különösen 
reáutal a „Sonneur,, -re. 

A fürdést illetőleg igaz, hogy a Geronticus 
gázló, tehát vizmellékre mutató alakja daczára 
a szárazon él és fészkel, de ez nem zárja ki 
azt, hogy a vizre ne járjon és alkalomadtán 
ne fürödjék, ha ritkán is ; mert éppen ebben 
rejlenek a jósló tulajdonság. Ezt a dolmá- 



1485. Joannes Tîegiomontanus. CaliMulMniiin. 

Viíiii'dig. 4". 
1489. — Gali'MilariiiMi. .Vugsburg. 4". 
1492. — kalendárium. Augsburg. 4". 
1474. — P^phemerides Astronomicac. N'iirn- 

berg. 4". 
1484. Kplicnierides Astronomicae. ^'ene- 

dig. 4». 
1498. — Ephcmcridfs. Yenedig. 4". 

In diesen l)efindet sich kein Prognostikon. 

Auf diesem Gebiete ist die For.sclinn^ be- 
sonders durch den Umstand erschwert, dass 
die Cisios und Kaiendarien als volkstümliche 
Schriften meist zugrunde gingen ; vollständige 
Serien sind vielleicht gar nicht mehr zu haben. 
Diese Richtung muss ich also anderen überlassen. 

Es bleibt also die Beurteilung der biolo- 
gischen Elemente des Prognostikon im Cisio 
von Kolozsvár übrig. 

Wir müssen vor allem wissen, dass der 
Ungar sehr fein unterscheidet und folglich 
konsefpient bezeichnet und den entsprechen- 
den Ausdruck richtig anwendet. Es bezieht 
sich das auf den Umstand, dass für den 
Ungar die echten Raben = Krähen nicht 
rufen, sondern krächzen. Der letztere rich- 
tige Ausdruck kommt aberimPrognostikon nicht 
vor ; dort steht zweimal ruft und einmal schreit* 
Dann müssen wir wissen, dass die wahren 
Krähen also die Saat- und Nebelkrähe nie nm- 
ein mal krächzt, sondern wenn sie schon krächzt, 
es mehrmals nacheinander tut und fortsetzt — 
und ist die Stimme ein heiseres Krächzen. 

Dagegen ist es bekannt, dass der Ruf des 
Kahlraben laut und rein klingt, daher der 
französische Namen ., Sonneur" und der deutsch- 
schweizerische „Scheller" ; der Ruf ist nicht 
heiser, wie das Gekrächze der Krähen, son- 
dern ein reines Ka-kä-ka. Die Stimme ent- 
spricht also dem charakterisierenden Aus- 
druck (ruft, schreit), entsprechend jener des 
Kahlraben. Besonders deutlich scheint das 
Lärmen in der Frühe und Aljends auf den 
Scheller hinzuweisen. 

Hinsichtlich des Badens ist es wahr, dass 
der Geronticus. trotz seiner Watvogel-Gestalt 
auf dem Trockenen lebt und brütet ; was 
aber nicht ausschliesst, dass er das Wasser 
aufsucht und gelegentlich auch badet — wenn 
auch selten — denn eben in letzterem wurzelt 



.Szól" im Original, bedeutet eigentlicli ,s|)rirht!" 



XLl 



nyos varjúra azt-rt nem lehet vonatkoztatni, 
mert noha szereti a vizniellcket, taijsáfta nin- 
csen ; a vetési varjiira, melynek varas a csíiije-* 
töve, azért nem, mert nem tartózkodik a víz- 
melléken, a hollót jiediu;- az 1592-iki Cisio 
különválasztja : igy csupán a tarvar j imi illik, 
még avval is, hogy köre száll és ott kiált, 
mert a mit életmód járói tudunk, az régi onda- 
dékokon és sziklákon is szerepelteti. Én tehát 
az 159-!-ik kolozsvári Cisio alapján is fol- 
teszem a tarvarjiinak magyar földön való 
előfordulását. 



Megirtani ezt az értekezést azért is, hogy 
másokat buzdítsak az ily irányban való kuta- 
tásra. 

Magyarországra nézve az utolsó állítólagos 
előfordulást K. Mátyus István jegyezte föl 
az 0- és Uj-Diaetetika harmadik kötetében, hol 
az 1780-ik évi sáskajárásról irva, mondja: 
„minekutánna sok ezer emberek sok napokig, 
kevés haszonnal pusztították volna (a sáská- 
kat), valahonnan töméntelen seregélyek, tsó- 
kák és tarrarjak jövének oda és véghetetlen 
sokat megemésztenek közülök". Már GrESNERtől 
tudjuk, hogy a tar\arjii elsősorban sáskával 
élt; ez is egyeznék tehát. 

De úgy látszik, hogy ebben az esetben az 
olvasott Mátyub a tarrarjúf mégis a vetési 
varjúra vonatkoztatta. 

Az a nyom, a melyet a X. kötetben endí- 
tettem. mintha Erdélyben a Mezőségen a nép 
száján élne a „tarvarjú" név és a vetési 
varjúra alkalmaztatnék, pontos utánjárás alap- 
ján, a melyben Csató János barátom és Wass 
Béla gruf főispán támogattak, tarthatatlannak 
bizonyult, valamin thogy a nagy összeírás sem 
vetette fel sehol a tarvarjú nevet a vetési 
varjúval való kapcsolatban, mindez együtt- 
véve bizonyítja, hogy a magyar tarrarjít név 
alatt a Geronticus eremita (L.) faj értendő. 

Lillafüred, 1907 augusztus 24-én. 



die „prophetische" Eigenschaft. Dieses kann 
auf (Vw Nebelkrähe deswegen nicht bezogen 
werden, weil ihr trotz ihrer Vorliebe für das 
Wasser, die Kahlheit fehlt ; auf die Saat- 
krähe, deren Scliiial)ehvurzel zwar grindig ist, 
deswegen nicht, weil sie am Wasser nicht Auf- 
enthalt nimmt; auf den Kolkraben schon 
deswegen nicht, weil er in der Cisio abge- 
sondert steht ; dieses Kennzeichen passt also 
nur auf den Kahlrahen, wozu noch gehört, 
dass er auf den Stein aufsitzt und dort ruft, 
denn was wir von seiner Lebensweise ken- 
nen besagt auch, dass er auf Ruinen und 
Felsen Aufenthalt nimmt. Jch nelinie also 
auch auf Grund der Cisio v .1. 1592 au, dass 
der Kahlrabc in Ungarn lebte. 

Ich liabe diese Abhandlung geschrieben, 
um aucli andere anzueifern. in dieser Rich- 
tung zu forschen. 

Das letzte angebliche Vorkommen verzeich- 
nete für Ungarn Stephan K. Mätyus im dritten 
Bande seiner .Xlten und Neuen Diätetik, wo er 
über die Heuschreckenplage v. J. 1780 schreibt 
und sagt: „nachdem viele tausende Menschen 
viele Tage hindurch mit geringem Erfolg die 
Heuschrecken vertilgten, kamen von irgeud- 
vvoiier masseidiaft Staare, Dohlen und Kahl- 
raben, welche ungeheuer viele verzehrten". 
AVir wissen es schon von Gesnek, dass der 
Kahlrabe Heuschrecken frass ; das stimmt 
also auch. 

Es scheint aber doch, dass der belesene 
M.ÁTYUB den ihm aus dem Spritihwort bekannten 
Kahlrahcn hier doch auf die Saatkraehe he.zO(j. 

Die S])ur. die ich im X Bande der Aquila 
erwähnte, als lebte in der siebenbürgischen 
Mezőség der Name „tarvarjú" noch im Volks- 
munde, hat sich nicht bestätigt; die genaue 
Nachforschung, wobei mich Freund v. Csató 
und die Grafen von Wabs bereitwillig unter- 
stützten, liattcn ein negatives Resultat, wie 
auch die grosse Untersuchung über die Saat- 
krähe negativ war, ein Grund mehr, dass der 
Name Inrvarjú dem Geronticus eremita (L.) 
zugehört. 

Lillafüred, den 24. August 1907. 



Aquila \l\ 



VI 



XLU 



A déli fény, 

fontos adalékok vonuló madaraink 

teleléséhez. 

Azok a törekvések, melyeket már negyven 
év óta (1867 — 1907) szolgálok a jialaeark- 
tikns vonuló niadarak vonulási kérdé- 
sének megoldása érdekében, s a melyeket 
lijahh időben a M. 0. K. munkakörébe is 
bevezettem, mindig azon szenvedtek hajótörést, 
hogy nem tudtuk : hol telel vonulóink legna- 
gyobb része? Oly általános adatok, mint pl. 
* hogy némely faj már déli Európában marad, 
mások Északafi-ikában telelnek stb. nem lehet- 
tek elégségesek, mert utóvégre mégis csak 
positiv, nap szerint meghatározott adatokról 
volt szó, a melyeket kombinálni lehetett volna, 
a melyek tehát szimultánok lettek volna. 

Afrika orniszára vonatkozó szép fauniszti- 
kus munkákban alig akad vonuló madarainkra 
nézve néhány napszerinti adat, s ezért Withacker 
szép művének „The Birds of Tunisia" 1905 
megjelenése alkalmával indíttatva éreztem ma- 
gamat arra, hogy fölkérjem az angol ornitho- 
logusok nemrég elhunyt nagymesterét, Newton 
Alfréd tanárt, figyelmeztesse a faunisztikai 
kutatásokban annyira buzgó honfitársait meg- 
felelő formaiján arra, hogy oruithophaenolo- 
giailag fontos fajoknál említsék föl a meg- 
figyelés na])jait is ; mert oly adiitok. mint : 
márczius eleje, márczius közepe stb., már a 
vonuló madarak mozgékony természetére való 
tekintetből se alkalmasak kombinálásra. Newton 
tanár sajnos úgy vélekedett, hogy ez a követe- 
lés a kutatók megterhelését jelentené. 



De az már tiszta dolog, hogy a madár- 
vonulás kérdésének megoldását más utón, mint 
egész positiv, vagjls a megfigyelés napjára 
vonatkozó adatokkal, nem érhetjük el. Hiszen 
végső következményeiben an-ól lesz szó, hogy 
egy megadott, s egy kijelölt északi pontra 
nézve meghatározott madàralal-ot — tehát 
nemcsak fajt — a meghatározott déli ponton 
a téli szállásban biztosan fölismerhessünk. 



Még akkor is. ha ez a fölismerés csak 
néhány fajra nézve sikerül, mégis mély 
bepillantást fog engedni a vonulás lefolyá- 



Das Südlicht. 

wichtige Beiträge zur Winterung- unserer 

Zugvögel. 

l>ie Bestrebungen, welche ich selbst seit 
vierzig Jahren (1867 — 1907) der Lösung des 
Zugsproblemes der palaearktischen Zugvögel 
widmete und in neuester Zeit in den Arbeits- 
kreis der U. 0. C. einführte, scheiterten stets 
an unserer Unkenntnis dessen : wohin sich 
unsere Zugvögel ihrem grösseren Teil nach 
zur Winterung begeben? Allgemeine Anga- 
ben, wie z. B , dass manche Arten schon im 
Süden Euroj)as verbleiben, manche in Nord- 
Afrika überwintern u. dgl. konnten nicht ge- 
nügen, weil es sich schliesslich docli um 
2)0sitive, auf den Tag hestimmte Angaben 
handelte, welche kombiniert werden konnten, 
also simultane wären. 

Schöne faunistische Werke über die Ornis 
Afrikas enthielten kaum einige auf den Tag 
bestimmte Angaben über unsere Zugvögel und 
ich fand mich bewogen, aus Anlass von 
Withacker's schönem Werk, „The Birds of 
Tunisia" 1905 den jüngst verstorbenen Doyen 
der britischen Ornithologen, Professor Alfred 
Newton, zu bitten, er möge seine für fauni- 
stische Forschung so eifrigen Landsleute in 
angemessener Form darauf aufmerksam ma- 
chen, sie mögen doch bei ornithophaenolo- 
gisch wichtigen Arten den Tag der Beobach- 
tung beisetzen ; denn Angaben, wie : Anfangs 
März, Mitte März u. dgl. sind schon mit Rück- 
sicht auf das flüchtige Wesen der Zugvögel 
zur Kombination nicht geeignet. Leider war 
Professor Newton der Ansicht, dass diese 
Forderung eine Belastung der Forscher be- 
deuten würde. 

Das liegt aber auf der Hand, dass vrir 
der Lösung des Problems des Zuges der 
Vögel anders, als auf Grund ganz posi- 
tiver, also auf den Tag der Beoljachtung 
lautender Angaben, nicht beikommen können. 
Es wird sich ja in letzter Konsequenz darum 
handeln, die gegebene, für einen gegebenen 
nördlichen Punkt bestimmte Vogel/brwi — 
also nicht nur Art — ani dem bestimmten 
südlichen Punkt der Winterung mit Sicher- 
heit zu erkennen. 

Selbst wenn die Erkenntnis nur weniger 
Arten gelingt, wird dies einen tiefen Ein- 
blick in den Verlauf des Zuges auf dem 



XLin 



sába a vonulási területen és a vonuhis mi- 
voltába. 

Ebben az irányban Öci,ater W. L. „The 
Migration of Birds in South- Africa" cziniű 
értekezése a ...Journal of the South-African 
Ornitliologists Union for .lune lOOG" 14—24 
lapjain tudományos hőstett, ornithophaenologiai 
szenipontl)ól pedig valósággal „fény adélvidék- 
ről", melyet a legélénkebb örömmel üdvözlünk. 

ScLATER egész helyesen fogja föl a szimul- 
tán megfigyelések föladatát, s a Dr STARK-tól, 
valamint tőle származó „Fauna of South- Africa" 
alapján, amely 814 madárfajt foglal magában, 
a következőképen osztályozza Délafrika madár- 
világát : honi fajok (Residents) 731; észaM 
költözködök (Northern Jligranis) 76 ; afrikai 
költözködők 21 ; részleges vonulók (Partial 
Migrants) 50; szigeteken fészkelők 86 faj. A 
terület úgy van meghatározva, hogy az Zam- 
besitől délre fekszik. 

Mint északi költözküdőket a következő fajo- 
kat sorolja föl Sclater: 



Zugsgebiet und in das Wesen des Zuegs 
gestatten. 

In dieser Richtung ist die Abhandlung W. 
L. Sclatf.r's: „ The Migration of Birds in South- 
Africa" im „Journal of the South-African Orni- 
thologists Union for June 11)06". Pag. 14-24 eine 
wissenschaftliche Tat, ornithophaenologisch ge- 
nommen ein wahres „Licht aus dem Süden ".wel- 
ches wir mit lebhaftester Freude begrüssen. 

SoLATKR fasst die Aufgabe der simultanen 
Beobachtung ganz richtig auf und zerlegt die 
Omis Südafrikas auf Grund der , Fauna of 
South-Africa" von Dr. Stark und ihm selbst, 
welche 814 Vogelarten atifweist, wie folgt 
einheimische Arten (Residents) 781 ; nördliche 
Zuffvögel (Northern Migrants) 76 ; afrikanische 
Zugvögel 21 ; teilweise Zugvögel (Partial 
Migrants) 50; auf Inseln brütende 36 Arten. 
Das Gebiet ist als vom Zambesi südlich 
gelegen bestimmt. 

Als nordische Zugvögel fiilirt Sclathr fol- 
gende Arten an : 



Oriolus galbula. 
Anthus triviális. 
Motacilla capensis. 

„ flava. 

„ borealis. 

, melanocephala. 

Lanius minor. 

collurio. 
Sylvia simplex. 
„ cinerea. 
Phylloscopus trochilus. 
Hypolais icterina. 
Acrocephalus arundinaceus. 
„ palustris. 
„ schoenobaenus. 
Locustella fluviatilis. 
Cisticola cursitans. 
Erithraeus philomela. 
Saxicola oenanthe. 
Muscicapa grisola. 
Chelidon urbica. 
Cotile riparia. 
Hirundo rustica. 
Cypselus apus. 
Caprimulgus europaeus. 
Coracias garrula. 



Merops a|)iaster. 
Merops persicus. 
Cuculus canorus. 
Coccystes glandarius 
Falco subbuteo. 
Tinnunculus vespertinus. 



*» 


amurensis. 


n 


naumanni. 


Buteo 


desertoruni 


Milvus 


aegyptius. 


» 


korschun. 


Pernis 


apivorus. 


Circus 


cineraceus. 


V 


niacrurus. 


•n 


aeruginosus. 


Ciconia alba. 


„ 


nigra. 



Ardetta minuta. 
Spatula clypeata. 
Crex pratensis. 
Ortygometra porzana. 
Glareola pratincola 

melanoptera. 
Arenaria interpres. 
Squatarola helvetica. 
Aegialites geoifroyi. 



Aegialites asiatica. 
„ hiaticola. 

alexandrina. 
Totanus calidris. 
glottis. 
„ stagnatilis. 

glareola 
„ ochropus. 
cinereus. 
„ hypoleucus. 
Pavoncella pugnax. 
Tringa canutus 
„ birdi. 
„ minuta. 
„ subarquata. 
Calidris arenaria. 
Gallinago media. 
Hydrochelidon liybrida. 

„ leucoptera. 
Sterna cantiaca. 
., macrura. 
„ minuta. 
Stercorarius crepidatus 
„ pomatoriiinus. 



Azokra a koinbiiiácziókra, melyeket Sclater 
az északi költözködök jegyzéke előtt adott, 



Auf die Comìiinationen, welche Scl.atrr der 
Liste der nordischen Zugvögel voranstellt, 



XLIV 



itt most már iküii tórlictok ki, iiiiiitii(i<ïv az 
, Aquila XIV. kötett; bcfejííz-ésóiicz kö/.íihídik, 
s a munka több időt igényel, mint a mennyi 
reii(lelk<'/,ésenire áll, de a következő kötetben 
majd visszatérek azokra. Itt még csak azt 
akiirom fölemlíteni, hogy Pretoriában bizott- 
ság alakult a madárvédelemre és a madár- 
vonulás megfigyelésére (Migration and Protec- 
tion (Committee), melynek elnöke Dr. Gunning 
J. \V H , titkára pedig Haagnhr Alwin. A bizott- 
ság a M. 0. K. IcSÍJH. évi nagy fecskemeg- 
iigyeléséiiek mintájára, melyet délafrikai kolle- 
gánk jól ismer,' levelezőlapokat osztogat szét, 
a melyeken fölhívás van a következő 6 madár- 
faj érkezésének és távozásának niegtigy élésére: 
Merops apiaster, Hirundo rustica, Tiiinunculus 
naumanni, Totanus littoreus, Ciconia cicouia 
és Glareola nielanoptera, a melyekre nézve 
ÖchATBR-hez intézett levelemben azt ajánlottam, 
hogy a következőképpen állíttassanak össze : 
Cerchneis vespertina, Coracias garrula. Tota- 
nus calidris, Ciiculus canorus ; Hirundo rustica 
és Ciconia ciconia megmaradnak. Ezt a mó- 
dosítást azzal okolom meg, hogy fontos dolog 
oly fajokat fölvenni, a melyeket Európában 
a legjobban figyelnek meg, s a melyeket nuir 
föl is dolgoztak, mint pl. Oriolus galbula és 
mások MiiniENDORPF „Isepiptesen Russlands" 
czíniű munkájában. 

A derék kezdeményezés alkalmáliól szívből 
üdvözöljük délafrikai társainkat. 
Budapest. 1907 november havában. 

Herman Ottó. 



Sclatyr i. h. 23 [11] lap. 



kaim ich hier iiiciit mehr eingehen, da der 
XIV. Band der „A(jiiila" dem .\bschluss 
entgegengeht und die Arbeit mehr Zeit be- 
darf, als mir zur Verfügung steht, doch werde 
ich im nächsten Band darauf zuriickmomeii. 
Hier sei nur noch bemerkt, dass sich in Pre- 
toria ein Komitee für N'ogelschutz und zur 
Beobachtung des Zuges (Migration and Pro- 
tection Committee) gebildet hat, dessen Prä- 
sident Dr. J. W. B. Gunning und dessen Se- 
cretar Mr. Alwin Haagnkr ist. Das Krmiitee ver- 
teilte nach Art der grossen Schwalhenbe- 
obachtung der U. 0. C vom J. 1898, welche 
unseren südafrikanischen Kollegen wolillìc- 
kannt ist', eine Postkarte nebst Aufruf zur 
Beobachtung der Ankunft und des Abganges 
der folgenden sechs Vogelarten : Merops api- 
aster, Hirundo rustica, Tinnunculus naumaiini, 
Totanus littoreus, Ciconia cicouia und (Hare- 
ola nielanoptera. welche wir in einem an 
ÖCLATER gerichteten Briefe wie folgt zusammen- 
zustellen beantragten : Cerchneis vespertina, 
Coracias garrula, Totanus calidris, Cuculus 
canorus : Hirundo rustica und Ciconia ciconia 
bleiben. Diese Modifikation ist dadurch be- 
gründet, dass es wichtig ist solche Arten zu 
nehmen, welche zu den in Europa bestbeobach- 
teten giiliören und welche auch schon behan- 
delt wurden, wie Uriolus galbula u. A. in 
Miüdendoeff's „Isepiptesen Russlands". 

Zum tüchtigen Anfang begi'üssen wir herz- 
lichst unsere südafrikanischen Kollegen. 

Budapest, November 1907. 

Otto Herman. 



Sclater a. a. ü. paj;. 23. |11|. 



A madárvonulás Magyarországon 
az 1906. év tavaszán. 

A Mayijar Oniith. Központ XIII. évi jelentése. 

Feldolgozta Schenk Jakab, 
a M. 0. K. asszisütense. 

Végigtekintve az eddigi évi jelentések immár 
elég tekintélyes sorozatán, méltán föltűnhe- 
tik, hogy a földolgozások még most is ugyan- 
azokkal a módszerekkel történnek, a melyeket 
Hkrman Ottó állapított meg 1891-ben. Az 
adatok folyton fokozódó mennyisége követ- 
keztél)en ugyan történtek egyes változtatások, 
de ezek csak arra vonatkoztak, hogy az évi 
jelentések, mint tulajdonképpen csak előké- 
szítő tanulmányok és anyaggyűjtemények eme 
jelentőségüknek megfelelő terjedelemre szo- 
ríttassanak. 



A módszerek azonban változatlanul ugyan- 
azok maradtak. Az idei földolgozásban is első 
sorban egységes földrajzi területek szerint 
vannak csoportosíf\'a az adatok, nuijd ezek 
keretén belül 7-2 szélességi fokra kiterjedő 
s nyugatról keletre haladó zónákba osztva. 
Ez a következetes ragaszkodás a mindjárt 
kezdetben niegállapitott módszerekhez köny- 
iiyen azt a gondolatot ébresztheti föl, hogy 
ez voltaképpen a fejlődés rovására történik. 
Tényleg pedig a tünemény s a föladat termé- 
szete teszi azt szükségessé. 



Mind a két eljárás ugyanis az érkezési 
adatra van alapítva s így természetesen szá- 
mot kell vetni avval a ténynyel, hogy az 
érkezési adat nem absolut pontos, hanem csak 
közelítő érték. A törekvésnek ennélfogva oda 
kellett irányulnia, hogy a keresett törvényszerű- 
séget, a melyet az egyes adatok a sokszoros 
ellenmondás miatt egyenként nem tudnak vilá- 
gosan kifejezésre juttatni, az adatok tömege 
juttassa érvényre. Innen állott elő azután az 
a követelmény, hogy egy pont ])liaenologiai 
jellemzése hosszabb sorozatok alapján, egy 
területé ptulig lehetőleg sok és arányosan 
eloszló adat alapján történjék. 

Az eljárás voltaképpen ugyanaz, a mi a 
legexaktabb physikai és csillagászati mérések- 

Aquila XIV. 



Der Vogelzug in Ungarn im Früh- 
jahre 1906. 

XIIJ. Jahr-esbericht der U. 0. C. 

Bearbeitet von Jakob Schenk, 
Assistent der U. 0. C. 

Auf die bis jetzt schon ziendicli ansehn- 
liche Reihe dieser Jahresberichte zurück- 
blickend, kann es mit Recht auffällig erschei- 
nen, dass in den Bearbeitungen auch heute 
noch dieselben Methoden angewendet werden, 
welche von Otto Herman noch im Jahre 1891 
festgestellt wurden. Infolge der fortwährend 
wachsenden Anzahl der Beobachtungen wur- 
den zwar einige Veränderungen vorgenommen, 
doch hatten dieselben nur den Zweck, diese 
Jahresberichte, welche nur die Bedeutung 
von Vorstudien und Materialsammlungen haben 
können, auf einen, dieser Bedeutung ent- 
sprechenden Raum zu beschränken. 

Die Methoden verblieben jedoch unver- 
ändert die gleichen. Auch in der heurigen 
Bearbeitung wurden die Daten in erster Linie 
nach den einheitlichen geographischen Gebie- 
ten gruppiert und im Rahmen dieser in Zonen 
eingereiht, welche sich auf Va Breitegrad 
erstrecken und von West nach Ost fort- 
schreiten. Dieses konsequente Festhalten an 
den schon zum Beginne festgestellten Metho- 
den könnte leicht dem Gedanken Raum geben, 
dass dies auf Kosten der Weiterentwickelung 
und des Fortschrittes geschieht, während es 
in Wirklichkeit nur durch die Natur der 
Erscheinung uiul der Aufgabe bedingt wird. 

Beide Methoden stützen sich nämlich auf 
das Ankunftsdatum, weshalb man naturgemäss 
mit der Tatsache rechnen muss, dass das 
Ankunftsdatum kein absolut genauer, sondern 
nur ein Näherungswert ist. Man musste daher 
danach trachten, die gesuchte Gesetzmässig- 
keit, welche die einzelnen Daten infolge der 
vielen Widersprüche nicht klar zum Ausdruck 
bringen können, mittels vieler Daten zu eruieren. 
So entstand daher die Forderung, den phäno- 
logischen Charakter eines Punktes mittels 
längeren Serien, denjenigen eines Gebietes 
aber mittels möglich vielen und gleichmässig 
verteilten Daten festzustellen. 

Dieses Vorgehen ist in Wirklichkeit das- 
selbe, welches auch bei den exaktesten physi- 

1 



lid is liiis/,ii;ìl;itliiin vall. Efíyszeri nuTi'si ered- 
mény a niüszßrek s az (''rzrkclő szerv kisebb- 
nagyoblifokú tökéictlensé.uc következtében szin- 
tén csak kiizelitö adat s mint ilyen elégtelen 
ahhoz, hogy valamely tény vagy törvény- 
szerűség iiiegálla|)ítására szolgáljon : a mé- 
réseket itt is többször meg kell ismételni 
s a sok mérési eredményből számított Mzép- 
szcitn adja az alapiit a tény vagy törvény- 
szerűség kimondására. 



A madárvoniilás megfigyelése tiilajdonké|)))i'ii 
szintén csak mérési eljárás s az érkezési 
adat ugyancsak iirm más. mint mérési ered- 
mény, esakliogy míg pl. a |)hysieiis mérései- 
nek az ingadozása másodperczek vagy azok 
törtrészei között mozog, addig a ])haenologiis 
megfigyeléseinek ingadozása a tünemény ter- 
mészetéből kifolyólag napokban jut kifejezésre. 
Itt is tehát csak a sok mérési (íredményből, 
vagyis a sok adatból alkotott küzépszám köze- 
líti meg legjobban a valódi tényállást. 



Közelítő adatok alapján tehát csak köze- 
lítő módszerek segélyével lehet eredményre 
jutni ; ezeket a mathematika már megálla- 
pította. Minthogy mindjárt kezdetben a vizs- 
gálat tárgyát alkotó tüneiiiéiiyiiek megfele- 
lően alkalmaztattak, azért nem változtathat- 
tunk eddig s nem változtatunk ezután sem 
az eddigi módszereken, addig míg az érke- 
zési adatok alapján vizsgáljuk meg a kérdést. 
Ebben is követjük az exakt tudományokat ; 
előbb mérésekkel megállapítjuk a tényeket 
és törvényszerűségeket s csak a/.utáii, ha már 
együtt van ezeknek bizonyos miiiiiiiális mennyi- 
sége, bocsátkozunk messzeliliiiieiiö következ- 
tetésekbe vagy elméletek fölállításába. 

Minthogy eddigelé hiányzott alkalmazott inód- 
szertúnkek ez a teljes indokolása s minthogy 
toválibá az ornitlio])haeiiologiában éppen jelen- 
leg még sokszoros kísérletek történnek azok 
mellőzésével, azért időszerűnek lartottam azok 
lieiiatóbb jellemzését. Külön is ki kell emel- 
nem azt, hogy a tapasztalati tudományok más 
módszert egyszerűen nem ismernek. 



A mondottak alapján nyilvánvaló, hogy az 



kalischen und astronomischen Messungen an- 
gewandt wird. Das líesiiltat einer einzigen 
Mi^ssiing ist infolge di'r grösseren oder gerin- 
geren ünvollkonimenheit der Messinstriimente. 
sowie der beobachtenden Organe ebenfalls 
nur ein Näherungswert, welcher als solcher 
zur Bestimmung einer Gesetzmässigkeit un- 
genügend ist : die Messungen müssen auch 
hier mehrfacli wiederholt werden und das 
aus vielen .Massresiiltaten berechnete Mittel 
ergibt erst die Basis zur Bestimmung einer 
Tatsache oder Gesetzmässigkeit. 

Die Beobachtung des Vogelzuges ist im 
Grunde genommen ebenfalls nur ein Mass- 
verfahren, und das Aiikiiiiftsdatum gleichfalls 
nur ein Massresultat, nur dass sich die Schwan- 
kung bei Messungen z. B. fies Physikers 
innerhalb Sekunden oder deren Bruchteile 
bewegt, während sich dieselbe bei den Be- 
obachtungen des riiänologen der Natur der 
P^rscheinung entsprechend in Tagen ergibt. 
Hier kann alsd elx-nfalls nur das aus vielen 
Massresiiltaten. d. i. das aus vielen Daten 
gebildete Mittel sich der wahren Sachlage am 
meisten annähern. 

Auf Grund von Näherungswerten können 
daher nur mittels Näherungsiiiethoden Kesul- 
tate erzielt werden, und indem dieselben durch 
die Mathematik schon festgestellt und gleich 
im Beginne der zu untersuchenden Erschei- 
nung ents|)rechend angewendet wurden, so 
konnten dieselben bisher iiiid können auch 
fernerhin nicht verändert werden, solange die 
Frage auf Griiiid von Ankunftsdaten unter- 
sucht wird. Wir folgen auch in diesem Punkte 
den exakten Wissenschaften : zuerst werden 
mittels Messungen die Tatsachen und Gesetz- 
mässigkeiten bestimmt und erst dann, wenn 
deren schon eine gewisse minimale Menge 
beisammen ist. werden weiterreiclieiideSchluss- 
folgeriingen gezogen oder Theorien aufgestellt. 

Indem bisher eine vollständige Begründung 
unserer angewandten Methoden fehlte, und 
indem weiters eben in der Gegenwart auf 
dem Gebiete der Ornitiiophänologie noch viel- 
fache >'ersuclie ohne dieselben gemacht wer- 
den, so hielt ich es für zeitgem'äss, dieselben 
eingehender zu erörtern. Es muss noch beson- 
der hervorgehoben werden, dass dieErfahrungs- 
wissenschaften einfacii keine andere Methode 
kennen. 

Auf Gniiid des Gesagten ist es klar, dass 



eredmények annál niegbízhatnhhak. iiiiiu'l töl)l) 
mérési eredményre, vagyis minél t(il)l) adatra 
támaszkodnak, tehát egyrészt minél sűrűbb 
hálózatra és másrészt minél hosszabb soro- 
zatokra. Ennek megfelelően az intézetnek már 
elejétől kezdve is mindenkor egyik főczélját 
a hálózatnak minél teljesebb kiépítése alkotta. 
Az 1906. évben ezen a téren ismét egy nagy 
lépéssel haladt előre. A m. k. Erdöhatóságok- 
hoz, a melyek az anyag legnagyobb kontin- 
gensét adják, ezerre menő bejelentő-ívet küld- 
tünk szét, a melyek egyúttal megfigyelési 
utasítást is tartalmaztak s úgy a me.irfigyelést, 
mint a bejelentést lényegesen megkönnyítették. 
Az eredmény valósággal meglepő volt; minden 
szónál ékeseliben dicséri azt az idei jelentés 
szokatlanul nagy terjedelme. 



A bejelentő íven a következő fajok szere- 
pelnek : 

A madár neve : 



MegfigTielendö : 
fecske | Megjelent a fészeknél 



Villásfixrkú füsti- ' Elsők 



Fehér gólya 



f Elsők 
Megjelent a fészeknél 
Átvonulok, azok száma és 
iránva 



I Első átvonulok 
Erdei szalonka J Megjelent a fészeknél 



Szürke gém 



í Elsők 



! Érkezés a fészektelepre 



Házi vagy mol- [ Elsők 

nárfecske 1 Érkezés a fészekhez 
j Elsők 



Daru 
Kakuk 



! Átvonulok ezeken kivül 
Először szólt 



Első 



Első 



Fehér barázda- ! 

billegető 
Heg)-i (sárga) j 

billegény 
Mezei pacsirta Először szólt 
Kék galamb Első 

Örvös galamb Első 

Fürj Első pitypalatly szo 

Haris Először szólt 



die Kesultate umso verlässlicher sind, auf je 
mehr Massresultate, d. i. auf je mehr Daten 
dieselben gestützt sind. d. li. einerseits auf 
ein je dichteres Beobachtungsnetz, anderseits 
auf je längere Beobachtnngsserien. Dement- 
sprechend war es schon vom Beginne an immer 
ein Haujitzweck des Institutes, das Beobach- 
tungsnetz je vollständiger auszubauen. Im 
Laufe des Jahres 1906 wurde auf diesem 
Gebiete wieder ein grosser Schritt vorwärts 
gemacht. An die königl. ungarischen Forst- 
behörden, welche den grössten Kontingent 
des Beobachtungsmateriales sammeln, wurden 
über tausend Eintragslisten versendet, welche 
auch Instruktionen enthielten, und deshalb 
das Beobachten und das Einsenden wesent- 
lich erleichterten. Das Resultat war geradezu 
überraschend ; das ungewöhnlich grosse Vo- 
lumen des heurigen Berichtes spricht darüber 
beredter als Worte es vermögen. 

In die Eintragsliste wurden folgende Arteu 
aufgenommen : 



Name des Vogels: 
(Gabelschwän- 
zige) Raucii- 
schwalbe 



Weisser Storch 



Waldschne])fe 

Graureiher 

Haus- ofier Mehl- 
schwalbe 

Kranich 

Kukuk 

Weisse Bacli- 
stelze 

(Gelbe) Gebii-gs- 

bachstelze 

Feldlerche 

Hohltaube 

Ringeltaube 

Wachtel 

Wiesenschnarrer 



Zu beobachten ist : 

Die Ersten 
Erscheinen am Nest 

Die Ersten 
Erscheinen am Nest 
Durchzügler, deren Zahl 
und Richtung 
( Erste Durchzügler 
! Erscheinen am Nest 

( Die Ersten 

[ Erscheinen an der Brut- 
I kolonie 
j Die Ersten 
I Erscheinen am Nest 
{ Die Ersten 

! Durchzügler ausser diesen 
Erster Ruf 

I Die Ersten 
y 

) Die Erste 
l 
Erster Gesang 

Die Erste 

Die Erste 

Erster Schlag 

Erster Ruf 



A iiiuilár nove: Megfigyelendő; 

Fülemile Előszűr s/.iilt 

Sárna rigó Elíjször szólt 

Berciiély Első 

Vadgerie Első vagy először szólt 

Búbos (bíidíis) j 

K ..,1. , 1 Első vasiv először szólt 

oaiika I 

Hihicz Első 

C'sil-csal füzike F^lső ..esil-csal" szó 



A bejelentő hátlapján van a esil-csal füzi- 
kének a leírása és képe ; bár kevésbbé ismert 
faj, de némi fölvilágosítás megadásával könnyen 
fölismerhető és igen biztosan megfigyelhető. 
Az utasítások között külön p()Ut a következő: 
„Kívánatos, hogy a megfigyelő állomások és 
az ezeken megfigyelt fajok évről-évre lehe- 
tőleg ugyanazok maradjanak, hogy minél 
hosszabb sorozatokat nyerjünk az egyes fajok- 
ról". Egy másik pont arra vonatkozik, hogy 
a ministeri rendelet értelmében csak a füsti- 
fecske és a fehér gólya meg-figyelése köte- 
lező, ezek mellett különösen felhívjuk a figyel- 
met a kakukra, erdei szalonkára és fehér 
barázdabillegetőre, nug a többi fajt kinek- 
kinek személyes hajlandóságára bízzuk. Öz(»val 
az elv az volt, lehetőleg nem terhelni a meg- 
figyelőt, csak annjit kívánni tőle. a mennyinek 
megfelelhet, viszont alkalmat adni arra, hogy 
a ki többet tud, többet is nyújthasson. 



A számítás bevált, habár a beérkezett anyag- 
kétségtelenül elárulja azt, hogy sok i'ij és 
ennek következtében kevésbé gyakorlott meg- 
figyelő is működött közre annak összegyííj- 
tésében. Ennek ellensiílyozása czéljából az 
idei földolgozásban fokozottabb mértékben, 
azt mondhatnám kíméletlenül alkalmaztiira az 
eliminácziókat. Ezek indokolásába azonbau most 
se bocsátkozhattam, minthogy ez a már is 
igen terjedelmes földolgozást még jobban meg- 
növesztette volna, a nélkül azonban, hog>' 
magát a kérdést legkevésbbé is előmozdította 
volna. 

A tényleg meggyőző indokolás hosszadalmas, 



Name des Vogels: 

Nachtigall 

Pirol 

Staar 

Tiirteltaiilie 

Wicdehnpt' 

Kiebitz 
Weidenlaub- 
sänger 



Zu bi'dliachtcn ist ; 

Erster Gesang 

Erst<'r Ruf 

Der Erste 

Die Erste, oder crstiT iiiit' 

Der erste, oder erster l!uf 

Der Erste 

Erstei' „/.ijp-zalp' l!iit' 



Auf der Rückseite befindet sich die He- 
schreibuiig und Abbildung des Weideidaub- 
sängers, obwohl es eine weniger bekannte 
Art ist, kann dieselbe mittels einigen auf- 
klärenden Bemerkungen sehr leicht erkannt 
und sehr sicher beobachtet werden. Unter 
den Instruktionen lautet ein separater Punkt : 
„Es ist zu wünschen, dass die Beobachtungs- 
statiouen, sowie die an denselben beobachte- 
ten Arten von .lahr zu Jahr dieselben bleiben, 
damit wir je längere Serien über die einzel- 
nen Arten erhalten". Ein anderer Punkt be- 
zieht sich darauf, dass im Sinne der ministe- 
rialen Verordnung nur die Beobachtung der 
Rauchschwalbe und des Storches vorgeschrie- 
ben bleibt, neben diesen empfehlen wir noch 
besonders den Kukuk. die Waldschnepfe und 
weisse Bachstelze der Aufmerksamkeit, die 
übrigen Arten bleiben der persönlichen Neigung 
der Beobachter auheinigestellt. Das Prinzip 
war die Beobachter womöglich nicht zu über- 
bürden, nur soviel von ihnen zu verlangen 
als sie auch leisten können, doch auch ander- 
seits dem, der mehr leisten kann und will, 
dazu die Gelegenheit zu bieten. 

Dieses Vorgehen bewährte sich auch, ob- 
zwar es das eingelangte Material unzweifel- 
haft verrät, dass bei dem Sammelu desselben 
viel neue, und deshalb noch nicht gehörig 
geübte Beoliachter mitwirkten. Behufs K<iin- 
pensierung dieses Übelstandes wurde in der 
heurigen Bearbeitung die Elimination in er- 
höhtem Grade, sozusagen schonungslos ange- 
wendet. Die Begründung derselben wurde 
jedoch auch heuer unterlassen, indem dieselbe 
den sowieso schon sehr umfangreichen Bericht 
nur noch mehr vergrössert hätte, ohne jedoch 
zur Weiterentwickelung der Frage selbst nur 
im mindesten l)eizutragen. 

Die tatsächlich überzeugende Begründung 



a „tiìlkésn", „téves"' stb. rövid kitV'jt'zések 
pedig seimiiivel se iiKiiidanak lolibet, mint a 
mennyit az érdeklődő iiiindcii utalás m-lkiil 
is meglát. Ez különlxMi is liizaldui dolga és 
tán szabad arra hivatkozni, hogy a földolgozó 
kivánja legt'lénkebben. hogv eredményeit minél 
több adat alapján bizonyítsa s ezért lehető- 
leg tartózkodik attól, hogy adatainak számát 
elimináczitikkal kiselil)ilse. 



Egyébként pedig be lehet l)izonyítani, hogy 
ezek az elimináeziók nem érintik a typusok 
kérdését, tehát azt a részt, a mel\Te legfon- 
tosabl) következtetéseink épülnek. Egyenesen 
bebizonyítottam ezt az Alaiidn nrvensis-nél. 
S ez természetes dolog. A pontosság vagy 
megbízhatóság szükséges fokát nélkülöző ada- 
tok az ország egész területén arányosan osz- 
lanak föl s ezért a területi Tcözépszámol-nak 
egymáshoz való mszonyán lényegesebb válto- 
zásokat nem idézhetnek elő: a typus teliát 
ezek daczára is kifejezésre jut. 



Ebből azonban nem szabad azt következ- 
tetni, hogv' ily módon fölöslegessé válik az 
eliminálás. Ezt is bizonyítja az Alauda arvensis 
példája, a hol az összes beéi'kezett adatok 
alapján számított közé])szám egy teljes iiéttel 
késik a valódihoz képest. Elimináeziók nélkül 
az idei esztendőnek oly késő jellege volna, a 
melyet a meteorológiai kalknlns Inzonyára 
tarthatatlannak minősítene. Némi várakozással 
is tekintek az idei erősen megrostált anyag 
metef)rológiai földolgfizása elé, vájjon annak 
megbízhatósági foka nem csökkent-e az előző 
évek anyagához képest. 



Az 1906. év phaenologiai jellege a vonnlási 
naptár szerint normálisan késő volt, a mennyi- 
ben az országos középnek megfelelően érke- 
zett 14 faj, annál korábban 3S faj s végül 
későbben 50 faj. Ha csak a jobban meg- 
figyelt fajokra alapítjuk a következtetést, a 
mi indokoltabb is, úgy az országos középnek 
megfelelóíMi érkezett (> faj, aniu'il korábban 
2 faj. későbben ])edig 14 faj. E szerint az 
KtlIC). évj'ellege határozottan hésö. p.vvel szem- 



ist langwierig, kürzere Ausdrücke wie „all- 
znsi)ät''. ..Irrtum" u. s. w. besagen nicht um 
ein Jota mehr, als der Leser ohne jeden 
Hinweis ohnehin sciion wissen kann. Es ist 
dies übrigens \'ertrauenssache, und sei dies- 
bezüglich die Berufung gestattet, dass es des 
Bearbeiters lebhaftester Wnnsch ist, seine 
Resultate auf je mehr Beobachtungen zu 
stützen, weshalb derselbe nach Alö^lichkeit 
trachtet, die Anzahl der Beobachtungen din-eh 
Elimination ni<-lit zu verringern. 

Ausserdem lässt tîs sich nachweisen, dass 
diese Eliminationen die Frage der Zugstypen, 
also denjenigen Teil, auf welchen unsere 
wesentlichsten Schhissfolgerungen gebaut wer- 
den, nicht berühren. Der direkte Beweis 
wurde bei Alauda arvensis gegeben. Es ist 
dies auch ganz natürlich. Diejenigen Beol)acii- 
tungen, welche einen gewissen Grad von 
Pünktlichkeit oder Verlässlichkeit entbehren, 
sind auf dem ganzen Ciebiete ziemlich gleich- 
massig verteilt, und können daher das giyen- 
seiiige Verhältnis der Regionenmittel nicht 
wesentlich beeinflussen ; der Typus kommt 
daher trotz allem zum Ausdruck. 

Es darf hieraus jedoch keineswegs das 
gefolgert werden, dass unter solchen Umstän- 
den das Eliminieren überflüssig ist. Den Be- 
weis liefert ebenfalls das Beis])iel bei Alauda 
arvensis, indem sich das aus sämtlichen ein- 
gelangten Daten berechnete Mittel dem wahren 
gegenüber um eine ganze Woche verspätet. 
Ohne Eliminationen würde dem heurigen Jahre 
ein derart später Charakter zukommen, wel- 
cher nach dem meteorologischen Kalkül jeden- 
falls als unhaltbar angesprochen werden müsste. 
Deshalb sehe ich ancii der meteorologischen 
Bearbeitung des heurigen, starker Elimination 
unterworfenen Materiales mit einiger Span- 
nung entgegen, ob nicht etwa der Grad der 
Verlässlichkeit desselben den früheren Jahren 
gegenüber ein geringerer geworden ist. 

Der phänologische Charakter des Jahres 
1906 ist laut dem Zugskalender ein normal 
später, indem 14 Arten dem Landesmittel 
entsprechend ankamen, 38 Arten früher er- 
schienen als dasselbe, 50 Arten aber später. 
Werden nur die besser beobachteten Arten 
in Betracht gezogen, was auch begründet ist. 
so erschienen 6 Arten dem Landesmittel eut- 
s])rechend, früher als dasselbe 2 Arten und 
später 14 Arten. Laut diesem ist daher der 



ben az iittelelôk száina 37. a mi szokatlanul 
nuii;as szám. Mindezeket lennészett'sen a 
meteorológiai t'(jl<lo]gozás foi^ja kellöleu' ineü- 
világíthatiii. 



A Jiiár ismert vonulási typiisuk az idén is 
a szokott élességgel nyilvánultak. A vonulás 
ugyan tetemesen megkésett, de azért lényegi- 
leg nem változtatott a typusokoii. Érdekesebb 
jelenségek niiu'iiltek föl a Hirundo rustica, 
Cheîidonaria urbica és Cucidus canorns fajok- 
nál, vagyis azoknál, a melyek ápr. 10. és 
20. között érkeztek. Ezeket vázoltam az illető 
fajoknál, bővebbet pedig bizonyára a meteoro- 
lógiai tárgyalás fog nyújtani. Minthogy a föl- 
dolgozás folyamán szinte kizárólag a vonulási 
typusokkal foglalkozom, azért ezeket illetőleg, 
ismétlések elkerülése végett, az egyes fajok 
tárgyalására utalok. 



Ötatistikai adataink : Megtigyelö állomás 
volt 11G2; a m. k. Erdőbatóságokon kívül 
96 rendes és privát megíigyelö működött közre ; 
megfigyeltetett összesen Kj.j faj. ezek között 
102 olyan, a melyről legalál)b 4 adat vau. 
A legtöbb adat (840) a füstifecskére vonatko- 
zik. Az adatok összes száma közelítőleg három- 
szor annvi, mint a múlt évben. 



A földolgozás külső alakja változatlan ma- 
radt. Rövidítések : I. = dunántúli dombvidék, 
II- = kis (nyugati) alföld), III. = nagy alföld, 
IV. = keleti hegyvidék, T'. = északi hegy- 
vidék. Az irányok jelzése ismét az inter- 
naczionális. 



Fogadják úgy rendes és privát megfigye- 
lőink, mind i)edig a m. k. Erdőhatóságok 
hálás köszönetünket törekvéseink érdekében 
kifejtett nagy-arányú és sok munkáról tanús- 
kodó közreműködésükért. Kérjük ezt az önzet- 
len támogatást a magyar tudomány érdekében 
a jövőben is, mert hiszen még alig győztük 
le a kezdet nehézségeit. Az igazi eredményes 
inunka még csak most kezdődik, a mikor 
megfigyelő-hálózatunk majdnem teljesen be 
van rendezve. A jövőben csak kitartás és a 



.Jahrescharakter unbedingt spät. Denigegen- 
iil)er beträgt die .\nzalil der iilierwiiiternden 
Arten 87, was eine uugewölinlicli lioiie Zahl 
ist. Alldies kann natürlich nur in der metecnd- 
logischen Bearbeitung gehörig beieuciilet 
werden. 

Die schon bekannten Zugstypen kamen 
auch heuer mit der gewohnten Schärfe zum 
Ausdruck. Der Zug hatte sich zwar bedeu- 
tend verspätet, doch verursachte dieser Um- 
stand keine wesentliche Veränderung der 
Typen. Interessantere Momente zeigten sich 
bei Hirundo rustica., Cheîidonaria urbica und 
Cuculus canorus, also bei jenen Arten, welche 
zwischen dem 10. und 20. April ankamen. 
Dieselben wurden bei den betrefl'enden Arten 
skizziert ; Austuhrliclieres wird jedenfalls die 
meteorologische Bearbeitung geben können. 
Indem in der Bearbeitung fast ausschliesslich 
nur die Zugstypen behandelt werden, so wird, 
um Wiederholungen zu vermeiden, auf die 
Behandlung der einzelnen Arten hingewiesen. 

Laut den statistischen Daten wurde an 
1162 Stationen beobachtet ; neben den köuigl. 
ungarischen Forstbehörden waren 96 ständige 
und ])rivate Beobachter tätig : beobachtet 
wurden 165 Arten, davon 102 solche, welche 
mindestens an 4 Stationen beobachtet wurden. 
Die meisten Daten (840) beziehen sich auf 
die Rauchschwalbe. Die Menge des Gesamt- 
materiales ist annähernd dreimal so gross 
als im vorigen Jahre. 

Das Äussere der Bearbeitung blieb unver- 
ändert. Abkürzungen : 7. = Hügelland jen- 
seits der Donau, II. = kleine (westliche) 
Tiefebene, III. = grosse Tiefebene. IV. =^ 
östliche Erhebung, V. --^ nördliche Erhebung. 
Die Zugsrichtungen wurden durch die inter- 
nationalen Zeichen gegeben. 

Empfangen unsere ständigen und privaten 
Beobachter, sowie die königl. ungarischen 
Forstbehördeu unseren tiefgefühlten Dank 
für die grosse, nele Arbeit erheischende För- 
derung unserer Bestrebungen. Im Namen und 
Interesse der ungarischen Wissenschaft erbitten 
wir, diese selbstlose Unterstützung auch für 
die Zukunft, da wir ja erst kaum die Schwie- 
rigkeiten des Anfanges überwunden haben. 
Die wirklich erfolgreiche Arbeit beginnt erst 
jetzt, wo unser Beobachtungsnetz fast voll- 
ständig eingerichtet ist. Es bedarf in Zukunft 
nur der Ausdauer und der jetzigen intensiven 



lUKStaiiihoz liasínilú intcii/.iv közroiiiűkődés 
sziikst'i^es, lioíiv a inaiiyur ornitliojìliat'iKiloiriat. 
iiielyiifk már oly sok (ìnzetleii inunkássáíiot 
szenteltek, iiiiiifl juliliaii telvirâg'oztassuk. 

Az 11MM>. évi iiiejítitr.vclők 
névsorii : 

Ahrahámy Gyula - jiriv iiietif. — Kisvárda. 
Akócs István — \ív\\. iiieüf. Buiiyi. 
Bán Ru(/ó — priv. iiiegf. — Eszterliáza. 
Barlhos Gyula — rend. megf. — Ihárosberény 
Bikkessy Guidò — rend. meijf. — Magvíiróvúr. 
Boroskfiy János — lev. tag — Zólyí)ni. 
Börzsönyi Gyula — i)riv. megf. — Vörs. 
Buda Adáiii — lev. tag — Kéa. 
Cm-va Frigyes — reud. megf. — Szigetcsép. 
Chernél István — tiszt, tag — Kőszeg. 
Csató János — tiszt, tag — Nagyenyed. 
Cseh Pál — priv. megf. — Lazony. 
Cserny János — priv. megf. — Losoncz. 
Csörgey Titusz — lev. tag — Budapest és 

Háros-sziget. 
Czira Károly — priv. megf. — Dobozmegyer. 
Diósy Gyula — rend. megf. — Tata. 
Doczkalik Jenő — priv. megf. — Felső- 

meczenzéf. 
Erdöhatósáyok m. kir. — több száz állomás. 

Erti Gusztáv — lev. tag — Liptóujvár. 
Fazekas Gábor — priv. megf. — Bugyi. 
Fìnta János — priv. jnegf. — Szászvár. 
Fleischhacker Elek — priv. megf. — Szeg- 
hegy. 
Forgách Károly gTÓf — liszt, tag — Uhymes. 

Dr. Fromm Géza — priv megf. — Ráczkeve. 

Dr. Gaál István — priv. megf. — Déva. 

Gebell József — priv. megf. — Obecse. 

Dr. Greisiger Mihály — lev. tag — Szepes- 
béla. 

Greschik Jenő — rend. megf. — Lőcse. 

Dr. Györffy István — priw megf. — Mak('). 

Hajdú István — rend. megf. — Tura. 

Hajnál Ignácz — i)ri\'. megf. — Csacza. 

Hauer Béla — lev. tag — Kisharta. 

Hausmann Ei-nö — rend. megf. — Türkös. 

Hegyfoky Kabos — tiszt, tag — Túrkeve. 

Hegymegh y Dezső — rend. megf. — Keszeg- 
falu. 

Hidréghy Sándor -- jiriv. megf. — CtÍcz. 

Honéczy Ödön — rend. megf. — Ujvásár. 



Tätigkeit um die ungarische ()rnitho])li;ino- 
logie, welcher schon so viel selbstlose Arlieit 
gewidmet wurde, zu je höherer Blüte zu 
entfalten. 

Naiiiensverzeiclinis der Heobachter im 
Jahre 1ÎHK»: 

Abrahdmy, Julius v. - priv. Beob. — Kisvárda. 
Ako'cs, Stephan — \i\\\. Beob. — Bugyi. 
Bán, Hìigo — priv. Beob. — Eszterháza. 
Barthos, Julius \. — ord.Beob. — Ihárosberény. 
Bikkessy, Guido v. — ord. Beob. — Magyaróvár. 
Boroskay, Johann v. — korr. Mtgd — Zólyom. 
Börzsönyi, Julius \. — priv. Beol). — ^'örs. 
Buda, Adam v. — korr. Mtgd — lîéa. 
Cerva, Friedrich — ord. Beob. — Szigetcsép. 
Chernél, Stefan v. — Ehren- Mtgd — Kőszeg. 
Csató, Johann v. — Ehren-Mtgd — Nagyenyed. 
Cseh, Paul — priv. Beob. — Lazony. 
Csemy, Johann — priv. Beob. — Losoncz. 
Csörgey, Titus — korr. Mtgd — Budapest und 

Hárosinsel. 
Czira, Karl — priv. Beob. — Dobozmegyer. 
Diósy, Julius V. — ord. Beob. — Tata. 
Doczkalik. Eugen — priv. Beol). — Felső- 

nieczenzéf. 
Erti, Gustav — korr. Mtgd. — Liptóujvár. 
Fazekas, Gabriel — priv. Beob. — Bugyi. 
Finta, Johann — priv. Beob. — Szászvár. 
Fleischhacker, Alexius — priv. l:5eob. — 

Szeghegy. 
Forgách, Karl, Graf v. — Ehren-Mtgd — 

Ghymes. 
Forstbehörden, kön. ung. — viele hundert 

Stationen. 
Fromm, Géza, Dr. — priv. Beob. — Ráczkeve. 
Gaál, Stephan v., Dr. — priv. Beob. — Déva. 
Gebell, Josef — priv. Beob. — Obecse. 
Greisiger, Michael, Dr. — korr. Mtgd — Sze- 

pesbéla. 
Greschik, Eugen — ord. Beob. — Lőcse. 
Györffy, Stephan v., Dr. — priv. Beob. — Jfakó. 
Hajdu. Stephan — ord. Beob. — Tura. 
Hajnal, Ignatz — priv. Beob. — Csacza. 
Hauer, Béla v. — korr. Mtgd — Kisharta. 
Hausmann. Ernst — ord. Beob. — Türkös. 
Hegyfoky, Jakob — Ehren-Mtgd — Turkeve. 
Hegymeghy. Desiderius v. — ord. Bef)b. — 

Keszegfalu. 
Hidvéghy, Alexander v. — priv. Beob. — Gicz. 
Honéczy, Edmund V. — ord.Beob. — Ujvásár 



8 



Hótaj Ferencz — reiid. iiienf. — Zul)erecz. 

Juhász Károly — j)riv. iiiegf. Bodony. 

Kákosy János — \m\. Diegf. — Vasvár. 

Kamarás Béla — priv. megf. — Báttaszék. 

Dr. Kirchner József — rend. iiiegf. Rii- 

dolfs^nád. 

Kirnbauer János — priv. me^í. — Kiskiirt- 
véh-es. 

Nenieskéri Kiss Géza — rend. iiiegf. — Göd. 

Kiss Lajos — remi. uieuf. — Debreczen. 

Kocyán Antal — lev. tan' — Zuberecz. 

Kolbenheyer Gyula — rend. megf. Ratkó- 
lehota. 

Kosztka László — rend. niegf. — Izsák. 

Kovács Péter — priv. niegf. — Moliács. 

Kunszt Károly — lev. tag — Cs.-Soinorja. 

Ifj. Kühnel Márton — priv. megf. — Baran va- 
karás/.. 

Külley János — rend. megf. — Zalug()gánfa. 

Léber Antal — rend. megf. — Szatmárnémeti. 

Leonhardt Vilmos — rend. megf. — Segesvár. 

Lészai Ferencz — rend. megf. — llagyargorbó. 

Dr. Linder Károly - rend. megf — Békés- 
csaba. 

Lintia Dénes — rend. megf. — Oravicza- 
bánya. 

Losonczy Gyula — priw megf. — Szinyér- 
váralja. 

Magdits Károly — priv. megf. — Nagyvárad. 

Gtuí Majláfh József — tiszt, tag — megfigyelő 
állomásai : Leányvár. Mocsár. Karád és 
Ofehértó. 

Medreczky István — lev. tag. — Ungvár. 

Menesdorfer Gusztáv — rend. megf. — Temes- 
kubin. 

Mezey Jenő — priv. megf. — Nagybajom. 

Molnár Lajos — rend megf. — Molnaszecsőd. 

Nayy Jenő — rend. megf. — Kolozsvár. 
Néher Antal — Mitteil, über die Vogelwelt, 

Wien 1906. folyóiratban ~- Béllye. 
Neumrth János — priv. megf. — Németbogsán. 

Osztián Kálmán — rend. megf. — Naszód. 

Platthy Árpád — rend. megf. — Kékkő. 

Ráez Béla — rend. megf. — Szerep. 

Báró Badvánszhj Kálmán — rend. megf. — 
Sajókaza. 

Rcpászky István — priv. megf. ^ Mándok. 

Riedl Béla — priv. megf. — Budapest. 

Rothermundt Gyula — i)riv. megf. — Buda- 
pest. 



Hótaj. Franz — ord. Beob. — Zuberecz. 

Juhász, Kari — |)riv. Beob. — Bodony. 

Kákosy, Johann v. — priv. Beob. — Vasvár. 

Kamarás, Béla — jn-iv. Beob. — Báttaszék. 

Kirchner. Josef, Dr. — ord. Beol). Ru- 

dolf sgiiád. 

Kirnbauer. Johann — priv. Beob. — Kis- 
körtvélyes. 

Kiss, Géza, zu Nemeskér ord. Beob. — (iőd. 

Kiss, Ludwig v. — onl. iiculj. - Debreczen. 

Kocyán. Anton v. — corr. Mtgd — Znl)erecz. 

Kolbenheyer, Julius — ord. Beol). Ratkó- 
lehttta. 

Kosztka. Ladislaus v. — ord. Beob. — Izsák. 

Korács. Peter — priv. Beob. — Mohács. 

Kunszt, Kari — korr. Mtgd — Cs.-Somorja. 

Kühnel, Martinjun. priv. Beob. — Baranya- 
kárász. 

Külley, Johann v. — ord. Beob. — Zalagogánfa. 

Léber, Anton — ord. Beob — Szatmárnémeti. 

Leonhardt, Wilhelm — ord. Beoli. — Segesvár. 

Lészai, Franz — ord. Beob. — .Magyargorbó. 

Linder, Karl, Dr. — ord. Beob. - Békéscsaba. 

Lintia, Dionysius — ord. Beob. — Oravicza- 
bánya. 

Losonczy, Julius v. — priv. Beob. — Szinyér- 
váralja. 

Magdits. Kari — j)riv. Beob. — Nagyvárad. 

Majláth, Josef. Graf v. — Ehren-Mtgd — lässt 
beobachten zu Leányvár, Mocsár, Karád und 
Ofehértó. 

Medreczky, Stefan v. - korr. Mtgd — Ungvár. 

Menesdorfer, Gustav - ord. Bcob. — Temes- 
kubin . 

Mezey, Eugen v. — priv. Beob. — Nagybajom. 

Molnár, Ludwig — ord. Beob — Molna- 
szecsőd. 

Nagy. Eugen — ord. Beob. — Kolozsvár. 

Xéher, Anton — in der Zeitschrift : Mitteil, 
üb. d. Vogelwelt, Wien 1906 — Béllye. 

Neuunrth, Johann — priv. Beob — Német- 
bogsán. 

Osztián, Koloman — ord. Beob. — Naszód. 

Platthy, Árpád v. — ord. Beob. — Kékkő. 

Rácz, Béla — ord. Beob. — Szerep. 

Radvánszky, Koloman. Baron v. — ord. Beob. 
— Sajókaza. 

Répászky. Stephan v. — priv. Beob. — Mándok. 

Riedl, Béla — priv. Beob. — Budapest. 

Rothermundt, Jidius v. — priv. Beob. — 
Budapest. 



Sárkány János — rend. meg. — Temesvár, 
Billed. 

Sarvájcz Péter — priv. meg-f. — Dinnyés. 

Schenk Henrik — rend. niegf. — Overbász. 

Schenk Jakab — lev. tag. — Bndapest és 
Háros-sziget. 

Schrancz Pál — i)riv. inegf. — Vojtek. 

Schreiner Jenő — priv. uiegf. — Sopron- 
puszta. 

Steinwalter Ödön — priv. niegt". — Szeged. 

Steftner Marko — rend. megf. — Felsőlövő. 

Stoll Ernő — priv. niegt". — Újtelek. 

Szabados Pál — priv. megf. — Görbed. 

Szabó Gi/ör(/>j — rend. megf. — Jánosliáza. 

Szalay Béla — priv. megf. — Képáspuszta. 



priv. megf. — Duna- 
rend. mi'"f. — 



Szalay Bertalan 

haraszti. 
Dr. Szalay Lajos Elemér 

Bánfalu. 
Dr. Szlávy Kornél — lev. tag — Újvidék. 
Szúts Béla — lev. tag — Poniáz és Ta várna. 

Tafferner Béla — priv. megf. — Lúgos. 
Dr. Tarján Tibor — rendes megf. - Békés- 
csaba. 
Thuróczy Ferenez — priw megf. — Szikla. 
Tóth Béla — priv. megf. — Antalf;ilva. 
Vadászlap, 19ü(). évf. 

Varga Kálmán — priv. megf. — Szászsebes. 
Vollnhofer Pál — rend. megf. — Geletnek. 
Wachenhusen Antal — lev. tag — Budapest. 

Wahl Ignácz — rend. megf. — Apatin. 
Wokrzál Tódor — jiriv. megf. — Pqjén. 



Sárkány, Johann — ord. Beob. — Temes- 
vár, Billed. 

Sarvájcz, Féter — priv. Beob. — Dinnyés. 

Schenk, Heinrich — ord. Beob. — Overbász. 

Schenk, Jakob - korr. Mtgd — Budapest, 
Hárosinsel. 

Schrancz, Paul — priv. Beob. — N'ojtck. 

Schreiner, Eiiyen — priv. Beob. Sopron- 
puszta. 

Steinwalter. Edmund — priv. Beob. — Szeged. 

Stettner, Markus — ord. Beob. — Felsőlövő. 

Stoll, Ernst — priv Beob. — Újtelek. 

Szabados, Paul — priv. Beob. — Görbed. 

Szabó, Georg - ord. Beob. — .lánosliáza. 

Szalay. Béla v. -^ priv. Beob. — Képás- 
puszta. 

Szalay, Bertalan v. — \)r\\. Beob. Duna- 
haraszti. 

Szalay, Ludwig Elemér v., Dr. oid. Beob. — 
Bánfalu. 

Szláry, Kornél V., Dr. - korr. Mtgd — Újvidék. 

Szüts, Béla V. — korr. Mtgd — Pomáz und 
Tavarna. 

Tafferner, Béla — priv. Beob. — Lúgos. 

Tarján. Tiberius, Dr. — ord. Beob. — Békés- 
csaba. 

Thuróczy, Franz v. — priv. Beob. — Szikla. 

Tóth, Béla v. — priv. Beob. — Antalfalva. 

Vadászlap, Jahrg. 190(j. 

Varga. Koloman — i)riv. Beob. — Szászsebes. 

Vollnhofer, Paul — ord. Beol). - Geletnek. 

Wachenhusen, Anton v. — korr. Mtgd — 
Budapest. 

Wahl, Ignatz — ord. Beob. — Apatin. 

Wokrzál, Theodor — priv. Beob. — Pojén 



Új megfigyelési állomások 1900 tavaszán* — Neue Beobachtungsstationen im Frühjahre liKMî.* 



jUlouiás — Station 



œ** 


K 


49° 3' 


38° 7' 


47°47' 


37° 4' 


45°52' 


39°2r 


47047' 


41°36' 


46° 2' 


39° 9' 


45°36' 


42°59' 



Állomás — Station 



Ábrahámfalva 

Arsa . 

Aga . . . 

Aknasugatag 

Alliós 

Almásmezö . 



713 
174 

129-243 
490 
1651 

777-901 



Alsóbisztra . 
Alsódiós . 
Alsókabol sziget 
Alsókaiofsa . 
Alsóhpnicza . 
Alsópulya . 



48°22' 
48°26' 
45°13' 
48°26' 
49°31' 
47°2B' 



41°12' 
35° 6' 
37°37' 
41°21' 
37°15' 
34°13' 



381-889 

202-531 

77 

576-1506 

700 

229 



' A többieket lásd Aquila XII. és XIII — Die übrigen in Aquila XII. und XIII. 
** t? = Északi szélesség. — Nördliche Breite. '. = Keleti hosszúság Ferrótól — Östliche Länge von Ferro. H 
méterekben. — Höhe in Metern. 
Aquila XIV. 



: Magasság 



10 



Alldiiias - - Station 


'f 


/, 


II 


.Úloinás - Station f 


/. 


11 




Alsószabadi .... 


48°50' 


3 7° 10' 


490 


-614 


Darvasmohaerdü . 47°43' 


40°34' 




125 


Alsüsziiievér 


48°29' 


41°18' 


642- 


1514 


Deésfalva 




46°21' 


42° 5' 


290 


-459 


Antalfalva .... 


45° r 


38° 17' 




81 


Dejte. . . . 




48°33' 


35° 16' 




186 


Árdány 


47° 2' 


42°20' 


438- 


1144 


Delnekakasfalva 




48°57' 


39°— 


375 


-700 


Arpjisu Mare 


4ő°41' 


4r20' 


620- 


1081 


Dieka 




47°32' 


42°51' 


900- 


1471 


Ásvány 


47°50' 


35°10' 




117 


Diztitul . . . 




46°27' 


40°29' 


784- 


1222 


Báesdoroszló . . 


4o°3G' 


36°51' 




91 


Dobra . . . 




45°55' 


40° 14' 


189 


-387 


Bácsordas .... 


45°30' 


36°r)2' 




84 


Dobrókirályi 




48°30' 


86°51' 


621 


-908 


Bajinócz .... 


4S°47' 


36° 15' 




296 


üosz .... 




46°44' 


42°37' 




622 


Bajorvágás .... 


49°13' 


38°28' 


679- 


1252 


Dögmezö 




47° 16' 


41°51' 


285 


-567 


Bárkány 


45°42' 


43°46' 


716- 


1085 


Drávafok (Somogy) 


45°53' 


35°26' 




103 


Barsberzencze . 


48°23' 


36° 17' 


215 


-601 


Drávatorok (Bács B.) 


45°34' 


36°34' 




84 


Barsnidas ... 


48°26' 


36°21' 


257 


-856 


Draxinest .... 


45°46' 


39°52' 




224 


Bélafalva .... 


46° 5' 


43°51' 


590- 


1020 


Dunabogdány . 




47°48' 


36°42' 




122 


Berkes 


46°32' 


41°17' 




760 


Dunabaraszti. . 




47°21' 


36°45' 




103 


Bcrlád 


^47° 1' 


42° 14' 




390 


Efskend . 




47°44' 


37° 5' 




189 


Besenyő 


47° ü' 


42° 7' 




340 


Egeres . 




46°52' 


40°55' 


483 


-652 


Bezenye 


47°58' 


34°53' 




126 


Erdöbádony 




48°40' 


36°48' 




37H 


Bicske 


47°29' 


36°18' 




167 


Erdöfiile . . 




46° 9' 


43°17' 


500 


-874 


Bikfalva 


4ö°46' 


43°33' 


567 


-946 


Feliéregyliáz 




46°59' 


42° 7' 


320 


-518 


Bikkalvölsy .... 


48°52' 


37° 7' 


588 


-700 


Feketekút 




49° 14' 


38°25' 


672- 


1291 


Bisztra (Torda A.; 


46°23' 


40°46' 


563- 


1125 


Felsödiós 




48°28' 


35° 6' 


211 


-542 


Bisztra-erdöház (Szeb.) 


4r,°4()' 


41°21' 




1100 


Felsödomonya . 




48°39' 


40° 1' 


126 


-301 


Bisztra-erdöliaz(Torda- 










Felsögezés . 




45°59' 


42° 5' 




47S 


Aranyos) .... 


46°28' 


40°49' 


1345- 


-1829 


Fels'^körtvélyes 




47°19' 


41°53' 


582 


-765 


Bisztratelep (Szeben.) . 


45°40' 


41°21' 




1300 


Felsölászló . . 




47°27' 


34° 10' 




240 


Bodzaiszoros 


45°36' 


43°34' 


995- 


-1504 


Felsöniislye 




48°38' 


39° 3' 




195 


Bogdánvölgy 


48° 5' 


42° 4' 


664- 


1592 


Felsőrevucza . 




48°54' 


36° 5' 


700- 


1533 


Boldogasszonyfa 


46°57' 


34°32' 


152 


-251 


Felsöszinevér 




48°35' 


41°2r 


79W 


1579 


Bolliü 


46° 2' 


34°58' 




110 


Felsöszonibatfalva 




45°46' 


42°29' 




492 


Borlova 


45°22' 


40° 1' 


360- 


1329 


Fényes . 




45°11' 


40°— 


365- 


1132 


Bruckenau .... 


45°55' 


39°— 




112 


Ferenezfalva 




45°14' 


39°42' 


535- 


1449 


Buchberg .... 


45°58' 


39° 16' 


150 


-283 


Ferenczvölgy . 




47°59' 


41°12' 




31!) 


Budamér .... 


48°48' 


38°59' 




209 


Feresd . 




45°48' 


40° 19' 


847 


-930 


Buleavölgy .... 


45°38' 


42°16' 


040- 


1967 


Fertöfehéregyháza 




47°54' 


34°18' 




160 


Búzd 


46° 8' 


42° 5' 




370 


Fintvág .... 




45°55' 


40° 6' 


228- 


-476 


(Jsászárfalu .... 


47°32' 


34° 4' 




361 


Francziavágás . 




47°19' 


35°16' 




209 


Csáva 


47°32' 


34° 9' 




277 


Füles 




47° 2' 


34°19' 




228 


Cserpatak .... 


48°46' 


37°11' 


580- 


1173 


Füzesbogara 




46° 4' 


40° 18' 


305- 


-805 


Csicsó 


47°46' 


35°26' 




108 


(^'ája ..... 




45°39' 


36°47' 




85 


Csircs 


49° 18' 


38°37' 




820 


Galganiácsa 




47°42' 


37° 3' 




150 


Csornarika .... 


48°34' 


4l°27' 


850- 


1583 


Gamás .... 




46°37' 


35°26' 




230 


Csöb 


46°23' 


42°28' 


360 


-601 


Gápársarka 




46°35' 


42°46' 




720 


Csremosnó .... 


48°51' 


36°35' 




726 


Garamkövesd 




47°50' 


36°24' 




118 


Csúcs 


46° 19' 


40°11' 


224 


-473 


Garamnémetfalva . 




48°59' 


37° 5' 


411 


-570 


Czeméte 


48°59' 


38°5r 




388 


Garam péteri 




48°49' 


37° 8' 




4(il 


Czibles-tanya 


47°31' 


41°51' 


660- 


1842 


Garamsálfalva . 




48°44' 


36°53' 




304 


Darány 


45°59' 


35°16' 




122 


Garamszentandrás . 




48°48' 


37° 3' 




424 



11 



Allumas — Station 


'f 


/, H 


Allumas — Station 


■f 


X 


H 


GerebfUrész .... 


48°48' 


38°25' 


466-872 


Karatnavolál . . 


46° 3' 


43°43' 


620-1028 


Gloüd 






46° 4' 


40°49' 


547-964 


Kárl(') .... 






47°30' 


34° 1' 


389 


üoiubos 






45°31' 


36°45' 


8ö 


Károly fal va . 






44°47' 


39°22' 


282-726 


Guraszáda . 






45°58' 


40° 16' 


180-457 


Katrosa . 






46° 9' 


43°4(;' 


624-1078 


G)'erí,''yóalfalii . 






46°42' 


43°10' 


748 


Kékes . . . 






46°59' 


41°51' 


350-496 


Gyer.icyóborszék 




46°58' 


43°14' 


825-1081 


Kernend . . . 






46°54' 


34°3S' 


184-280 


Gy ei'gyóíísomata 1 va 




46°41' 


43°!]' 


740 


Kemenesszentpéter 






47°25' 


34°54' 


131 


Gyergyóreinete . 




46°47' 


43° 7' 


729 


Kenteiké 






47° 6' 


42° 


292-546 


Gyertyános . 






4ü°33' 


34° 5' 


161 


Kerpczk(i 






48°29' 


40°54' 


263-596 


Gyöngyös (Somogy 


) 




46° 10' 


35°1G' 


164 


Kerekhegy . 






48° 5' 


4r20' 


258-519 


Györgyarmat 






47°28' 


35°10' 


129-158 


Kereszténysziget 






45°47' 


41°42' 


446 


Hajdúböszörmény 






47°40' 


39°10' 


124 


Keresztesbércz 






46°40' 


42°45' 


1147 


Harina . 






47° 1' 


42° 5' 


384 


Kerkaszenimiháiyfa 






4ü°40' 


34° 15' 


16S-215 


llái'omháza . 






46°57' 


34°— 


222 


Kézdiszárazpatak 






46° 5' 


43°47' 


583-1019 


Háronivi/pázsit . 






48°44' 


37°10'. 


750-1225 


Kézdiszentkereszt 






46° 4' 


43°50' 


609 


llauzcít . 






4Ô°43' 


39°50' 


232-892 


Kiliti. . . . 






47°58' 


34°57' 


124 


Herint'se 






48° 16' 


41° 6' 


232 


Kisalmás 






46° 3' 


40°45' 


400-682 


llerniáuy 






45°47' 


4l°57' 


393-537 


Kisbodak 






47°54' 


35° 5' 


116 


Horpács . 






47°29' 


34°24' 


193 


Kisfalu . . 






48°52' 


36°31' 


493 


Horvátzsidány . 






47°24' 


34°18' 


233 


Kishárs . 






49°20' 


38°28' 


820-900 


Hosszuvágás 






49°20' 


38°31' 


580 -800 


Kiskeszi . 






47°45' 


35°33' 


109 


Hrabovo . 






49° 5' 


36°57' 


500-1211 


Kisszurduk . 






45°46' 


39°46' 


157-339 


Hrasicz . 






46°38' 


33°56' 


175 


Kistopoloveez . 






45°46' 


39° 18' 


106 


Ilrboltó . . . 






49° 6' 


36°55' 


479-1211 


Kisujfalú 






47°34' 


34° 3' 


391 


Hunkócz. 






48°47' 


39°5Ô' 


222 


Kisvárda 






48°14' 


39°45' 


108 


Ikafalva . 






46°— 


43°41' 


640-1024 


Kiszla . 






48°53' 


37° 6' 


675-1400 


Illésfalva 






48°59' 


38°12' 


522 


Kobátfalva . 






46°21' 


42°49' 


412-650 


lUmioz 






47°46' 


34°28' 


117 


Kohldorf . . 






44°50' 


39°25' 


562-716 


Uosva 






48°19' 


40°43' 


143-219 


Komócsa . . 






47°57' 


35°41' 


110 


Ilyésmezö . . 






46°35' 


42°48' 


478-1002 


Koritnicza . 






48°53' 


36°57' 


729-1738 


Intrecaj . 






46°57' 


39°55' 


498 


Kóspallag . 






47"53' 


36°36' 


285 


Iszap . . 






47°49' 


35°17' 


110 


Kossova. 






45°51' 


39°59' 


196-303 


Iszticsó . 






46°49' 


42°39' 


604-1063 


Köblér . . . 






48°36' 


40° 13' 


206 


Izaszaesal . . 






47°39' 


42° 6' 


493-1058 


Köfarka . 






47° 15' 


41°56' 


282-472 


Jaád (Somogy.) 






46°29' 


35°22' 


168 


Középajta 






45°59' 


43°17' 


513-755 


Jalinka 






48° 1' 


41°50' 


409-1106 


Középfalva. 






47°14' 


41°54' 


275-438 


Jánoshalma . 






46°18' 


37°— 


140 


Középrevuc'za . 






48°55' 


36°51' 


688-1533 


Jánoshegy . 






48°44' 


36°35' 


784 


Kricsfalva . 






48° 11' 


41°14' 


332 


Jánosi 






48°21' 


37°44' 


195 


Krokna . . . 






46°20' 


39°58' 


219-503 


Jászó . . 






48°41' 


38°39' 


280 


Kulyes . . 






45°58' 


40° 18' 


176-385 


Jenő .... 






47°34' 


36°28' 


201 


Kúnfalva 






49° 6' 


36°23' 


494 4016 


Kallós . . . 






48°50' 


36 53' 


923-1226 


Kurtakeszi . 






47° 47' 


35°56' 


109 


Káinok . . . 






45°56' 


4-^28' 


554-833 


Kurtapatak . 






46° 6' 


43°52' 


620-1020 


Kam a ri sty a . 






45°29' 


36°45' 


81 


Kuvin . 






46°10' 


39°16' 


127 


Kápolnokmonostor 






47°31' 


41°21' 


254 


KUUöd . . . 






45°54' 


36°36' 


90 


Karácsond . . 






47°44' 


37°41' 


124 


Láposmezö . 






48° 4' 


42° 5' 


613-1592 


Karád (Somogy) 






46°42' 


35°30' 


210 


Legend . . 






47°53' 


36°59' 


214 


Karád (Zemplén) 






48° 12' 


39°24' 


106 


Lekencze 






47° 1' 


42°— 


299-439 



12 



Alloiii.-i- '^riii-ii 

Lomaszoja . . . • 46°29' 

Lielhiiva . . 49°10' 

Lipesemczö .... 48°20' 

Lippai eidö . 46° 1' 

Lokcza ..... 49°22' 

Lovászi 46°33' 

Li.dn.vo ..... 49° 3' 

l^iikácsfalva . 4ő°18' 

Lunka 46°20' 

Liinksora .... 4()° 4' 

Luzsiia 48°r)() 

Masaslak .... 47° 7' 

Magulicza .... 46°20' 

Mafîyarbodza . . 45°41' 

Magyarlierniány . 46° 8' 

Magyarkimlc . 47°50' 

.Maiidok 4S°19' 

Marszoja .... 40° 3' 
Megyerke . . . . | 47°43' 
Méheapetres ... I 45°37' 

Ménliárd .... 49° 5' 

Mei-nyo 4(J°3Ü' 

Mihalesd .... 45°53' 

Milcj 4(;°47' 

Miiigyet 47°.<r)' 

Mogyorósd .... 48° 8' 

Mosód 48°4S' 

Mosom 47°5r 

Muinor 46°38' 

Miirányliossziiiri 48°43' 

.Murasiklós .... 46°29' 

Nádas 4S"32' 

Nagybajom . . . . j 47°13' 
Nagybaracska . . . \ 4(5° 2' 

Nagycsonkaenio 47°42' 

Nagycsiir .... 45°5r 

Nagydemeter . . . 47° 13' 

Nagyerdő .... 47°50' 

Nagykeresnye . . . 48°39' 

Nagymedvés . . 47° 1' 

Nagymegyer • • • , 47°52' 

Nagyniocsár erdő . . 47°4r 

Nagymuncsel . . 46°50' 

Nagyroskáiiy . . 45°B2' 

Nagyszlabos . . . 48°43' 
Nagytétény . . . . \ 47°24' 

Nagy völgy .... 47°41' 

Nandrás .... 48°37' 



40°39' 

36°21' 

41° 2' 

39°2r 

37° 5' 

34° 14' 

37°— 

38° 6' 

41° 8' 

40°23' 

36°ö9' 

39°57' 

40° 12' 

43°42' 

43°22' 

35° 2' 

39°52' 

40°31' 

37° 5' 

36°37' 

38° 5' 

35°29' 

40°14' 

34°24' 

4r48' 

38° 2' 

3()°58' 

34°57' 

34° 14' 

37°45' 

34° 7' 

35° 8' 

38°54' 

36°34' 

40°35' 

4r50' 

42° 8' 

40°28' 

36° 5' 

34° 2' 

35°25' 

40°39' 

40°21' 

40° 13' 

37°57' 

36°39' 

37° 8' 

37°5l' 



11 


Állomás — Station 


'f 


\ 


H 


111(1 14(14 


Naszály 


47°42' 


35°56' 


121 


429 


Neczpál . 








48°59' 


36°38' 


508-1164 


259-1746 


Nemessáiiy . 








49°— 


38°21' 


482 


150-292 


Németzsidány 








47°25' 


34° 18' 


233 


665 


Nógrádgiita . 








47°51' 


37° 3'- 


182 


160 


NógrAdkövesd 








47°52' 


37° 2' 


197-271 


519-1313 


Nyéii . 








45°42' 


43°41' 


554-1003 


78 


Oása . . . 








45°35' 


41°18' 


1200 


450 1238 


Óboziiita 








47°38' 


41° 6' 


158 


586-704 


Okörmöczkc 








48°36' 


36°34' 


266-375 


717-1298 


Ólmod . . 








47°25' 


34° 16' 


245 


183-268 


Óruzsin . 








48°52' 


38°47' 


270-811 


247-528 


Ósáiieziszorns 








45°34' 


43°26' 


741-1426 


706-1060 


Osztrika 








48°32' 


41°19' 


689-157SI 


500 895 


Oszturnya r 








49°20' 


37°54' 


717 


120 


Ozerà (Márama 


■OS 


m. 




48°32' 


41°21' 


754-1 32S 


113 


ütvösfalva 








48°12' 


41°10' 


344 


1306-1489 


Paloesa . 








49°16' 


38°31' 


488 


151 


Pánk . . 








45°51' 


40° 12' 


400-763 


85 


Parva . . 








47°24' 


42° 13' 


441-1109 


662 


Pelsöcz . 








48°33' 


38° 4' 


218-5711 


168 


Perhát . . 








48°47' 


36°54' 


428 


217-403 


Pervány . 








47°28' 


34°14' 


238 


235 


Pinkócz . 








47° 10' 


33°57' 


294 


806-1612 


Plaiszka . 








48°14' 


41°39' 


452-1317 


263 


Pleskueza . 








46° 18' 


40° 6' 


178-480 


479-1034 


Pleskutie 








47°34' 


42°39' 


1005-157(1 


123 


Podbansko . 








49° 9' 


37°35' 


1000-2496 


167 


Podhorje 








49° 10' 


36° 19' 


415-824 


345-966 


Pojáiiariiszka 








45° 10' 


40° 7' 


636-1454 


171 


Porcsesd 








45°38' 


4r58' 


383-881 


211 


Pölösko . 








46°45' 


34°35' 


142-280 


92 


Rábagyarmat 








46°57' 


34° 5' 


213 


94 


Radács . 








48°56' 


38°52' 


306 


125 


Radulesd 








45°53' 


40° 18' 


258-465 


437 


Ra.jocz . 








49° 5' 


36°18' 


455 


353 


Ravazd . 








47°31' 


35°25' 


161 


121 


Rédova . 








48°47' 


37°57' 


582-1028 


270 


Répczefő 








47°28' 


34° 1' 


342 


300 


Revisnye 








49° 13' 


36°55' 


509-1213 


111 


Riginány 








46°31' 


42°30' 


375-587 


127 


Risk a . . 








46°40' 


40°59' 


489-1345 


743-815 


Rotundo . 








47°32' 


42°42' 


1200-1594 


225-618 


Rózaszállás 








47°53' 


37°42' 


538-1010 


425 


Runk . . . 








46°31' 


40°40' 


1581 


105 


Sajósolyiiios 








47° 3' 


42° 18' 


506 


210 


Sárerdö . 








48°52' 


40°36' 


126 


289 


Sebespatak . 








46°37' 


42°47' 


550- inni 



13 



Áll 



omas 



Station 



Sepsiárkos . 

Sepsibodok . 

Sepsiszentkirály 

Siliiifryia 

Somugyázobb 

Süpronkertt's 

Sopronujlak 

Sósgyülvész 

Si'iükásvölgy 

Sósiíjfnlii 

Stu(len;i . 

Siija . 

Svedlcr . 

Szabadbái'ánd 

Szakadat 

Szaláncz 

Szászfenes . 

Szatniárhegy 

Szatmárnémeti 

Szécsénke . 

Székerdö 

Szelese . 

Szend 

Szenterzsébet 

Szentmihály 

Szentniihálykörtvéiyes 

Szentmargitbánya 

Szepesdarócz 

Szeszárma . 

.Szigetmonostor 

Szigord . 

Sziniö 

Szloboda 

Szokolár 

Szomolány . 

Szovátavíz . 

Sztarcsova . 

Sztránszke . 

Szurdok 

Tacs . 

Talács 

Tápia 

l'ataresd 

Temessziget 

Teplí') 



45°54' 
45°57' 
45°50' 
40°20' 
4tJ°18' 
47044' 

47°33' 

48°57' 

48° 1' 

48°59' 

48° 15' 

49° 4' 

48°49' 

47°32' 

46°38' 

46° 12' 

46°45' 

47°40' 

47°48' 

47°54' I 

46°37' 

48°46' 

47°33' 

45°49' 

49° 4' 

48° 1' 

47°48' 

49° 1' 

47°13' 

47°41' 

48°57' 

47°59' 

48°38' 

44°57' 

48°31' 

46°38' 

44°49' 

49° 7' 

48° 4' 

47°— 

46° 17' 

45°41' 

45°57' 

44°43' 

48°55' 



43°27' 

43°32' 

43°26' 

39°35' 

34°ê8' 

34°10' 

34° 7' 

38°ő8' 

42° 4' 

39°— 

42° 5' 

36°18' 

38°23' 

34°13' 

42°43' 

44° 6' 

41° 9' 

40°37' 

40°33' 

37°— 

42°42' 

36°52' 

35°50' 

41°51' 

38°48' 

41°26' 

34° 16' 

38° 9' 

41°53' 

36°46' 

39° 4' 

35°40' 

41°25' 

H9°24' 

35° 6' 

42°45' 

38°22' 

36°22' 

36°38' 

42° 3' 

40° 9' 

39°38' 

40°11' 

38°47' 

36°54' 



572-829 
536-905 
552-712 
136 
147 
256 
281 
308 
700-1527 
430 
894 
480 
482 
242 
505 
541-1640 
373-558 
176 
127 
268 
650 
423 
167 
430-601 
313 
244 
151 
600-803 
276-461 
107 
482-948 
111 
918-1261 
263-765 
242-703 
667 
78 
487 
131-273 
380 
190-662 
151-251 
169-400 
74 
630 



Állomás — Station 



Tesmagolvár 

Teil . . 

Tjej . . 

Tótkeresztúi 

Töinösi szór 

Trsztenafriv 

Turali 

Turbát 

Turjamezö 

Turjavágás 

Uhliszl-ó. 

Ujpécs 

Újtelep . 

Ungdar(')cz 

Unghosszúmezö 

Ungpéteri 

llrszoja . 

Vajdé 

Vajnág . 

Valealunga 

Valkócz . 

Vármezö 

Verd . 

Verebély 

Vermes . 

Vesztény 

Visnyó 

Vista 

Viszló 

Vittnyéd . 

Vlkoliiiecz 

Vojtek . 

Voreza 

Weidentlial 

Zágon 

Zalagogánl'a 

Zalán 

Zalatárnok 

Zálha 

Zebegény 

Zubrotliova 

Zs.dány . 

Zselyk . 

Zsíra . 



48° 4' 

45°42 

45°54' 

47°31' 

45°35' 

49° 3' 

49° 7' 

48°21' 

48°46' 

48°40' 

48°24' 

4ô°36' 

47° 2' 

48°35' 

48°31' 

48°42' 

46°32' 

45°52' 

48° 4' 

45°59' 

48°20' 

46°4Ü' 

45°57' 

48°15' 

47°— 

45°43' 

49° 10' 

46°48' 

46° 7' 

47°35' 

49° 2' 

45°28' 

46° 1' 

45°14' 

45°46' 

47° 1' 

4o°58' 

46°42' 

47° 12' 

47°48' 

49°27' 

47044' 

46°59' 

47°28' 



36°39' 

41°16' 

40° 10' 

34°50' 

43°18' 

36°18' 

36°42' 

41°4B' 

40°28' 

40°29' 

36°25' 

38°44' 

33°56' 

39°59' 

40°- 

39°59' 

40°34' 

40°58' 

41°12' 

40°21' 

36° 7' 

42°40' 

42° 16' 

35°58' 

41°59' 

41°54' 

36°27' 

41° 4' 

35°26' 

34°39' 

36°57' 

38°54' 

40°21' 

39°48' 

43°47' 

34°51' 

43°28' 

34°25' 

41°12' 

3b°35' 

37°11' 

40°2B' 

42°10' 

34°20' 



H 



135-283 
700 
184-384 
127 
722-1840 
513-1062 
406 
945-1792 
299-829 
331-992 
695 
89 
338 
120 
109 
362 
1325 
276 504 
215 
285 
224 
609 
438 
112 
312-528 
400-509 
450 
380-530 
153-193 
120 
718-1102 
88 
250-437 
884-1098 
583-1204 
142 
641-907 
202 
342-559 
159-482 
624 
121 
364-602 
195 



14 



[. Mart. JT. Ihárosberény. 

I. K». Köszc.ír. 

I. ,. 17. Mdlnaszecsőd. 
II. 18. Keszefçfalva. 

111. . in. lîékéscsaba. 



1. <-^* Accentor moduláris, (L 

III. Mart. 17. Ungvár. 
r\'. „ 1^6. Segesvár. 

V. . 21. Geletnek. 

V. .. 19. Zólvoni. 



\'. M ni 4. Zìiìierecz. 
\ . \\)V. 10. Li|)tóiijvár. 
V. Mart. 22. Szcpcshéla 
V. Apr. 2. Löfsp. 





.\pr. 


2;i 


Kislicrciifl. 




Apr. 






15. 


H(''pás|)uszta. 








Mai 


3. 


Molnaszecsöd. 




Mai 




Apr. 


20. 


I'oniáz. 


* 


Apr. 


II. 


» 


23. 


Ásvány. 




„ 


u. 


») 


29. 


Keszcgfalii. 




„ 


II. 


n 


2(). 


Hutykovácz. 




Marl 



Acrocepiiahis ariindinac(Mi,s, *L.) 

2. Diiiialiökéiiy. II 

l;ì. Ijvid.k. II 

5. Alsókabol. 
24. Aiitalfalva. 
11. Uverbász. 
20. Temesvár. 



III. Ai)r. IS. Kisharta. 

III. .. 22. Békéscsaba 

III. Mai 1. Tenke. 

III. Apr. 19. Dinnyés. 

III. Mart. 29. Tnra. 

IV. Apr. 25. Nag}enyed. 
\. Mai 16. Sajókaza. 



I. Mai 7. Molnaszecsöd. 



Acrocephaiiis ])alnsti'Í8, (Bechbt.). 

111. Mai 7. Óverbász. I IV. Mai 17. Hegesvár. 



111. Ajir. 2ti. Hrlly«". 



Acrocephalus strcperiis, (Vikim,.). 
III. Apr. 18. Óverbász. I III. Apr. 24. Kisharta. 



I. Mart. 8. Ihárosberény. 

I. „ 2. Képczefö. 

I. Apr. lo. Pomdz. 
III. Mart. 2. Izsák. 
111. 1 . Békéscsaba. 



5 * — >• Alauda arl»orea, L 

III. Mart. 19. Ungvár. 

IV. .. 3. Oravic/.abánya. 
]\'. 7. Nénietbogsán. 
IV. .. 2. Tiirkös. 

W . tí. Segesvár. 



V. Febr. 10. Zólyom. 
V. Mart. 19. Zubereez. 
\'. Mai G. Lijitóujvár. 
\ . Aj)r. 7. Lőcse. 



A meglehetősen egyöntetű sorozatból állan- 
dóan kiválik Zólyom legkorábbi és Liptó- 
njvár legkésőbbi adata. Evek sora óta ez a 
két állomás adja a szélső és pedig arány- 
talanul korai és aránytalanul késő, a phaeno- 
logiai menetbe sehogyse illeszthető adatokat. 
\'alamilyen lokális hatások érvényesülnek itt, 
s a jövő feldolgozások érdekében kérjük meg- 
figyelőinket a kérdés tanulmányozására. Több 
évre kiterjedő sorozatokra támaszkodó föl- 
dolgozásban ez a két állomás elszigetelt pont- 
ként szerepelne, a melyek sajátságos visel- 
kedését megfelelő kommentár nélkül teljesen 
érthetetlen volna. 



In der ziendich einheitlichen Datenreihe 
bildet das früheste Datum von Zólyom und 
das späteste von Liptóujvár eine ständige 
Ausnahme. Seit Jahren ergeben diese beiden 
Stationen die extremen, u. zw. unverhältnis- 
mässig frühen und unverhältnismässig s])äten 
Daten, welche sich auf keinerlei Weise in 
den phänologischen Gang hineiupassen lassen. 
Es müssen hier irgendwelche loTcale Einflüsse 
wirken, und bitten wir unsere Beobachter im 
Interesse der zukünftigen Bearbeitungen, die 
Sachlage zu untersuchen. In einer auf län- 
gere Beobachtungsserien gestützten Bearbei- 
tung wären diese beiden Stationen isolierte 
Punkte, deren eigentümliches Verhalten ohne 
entsprechenden Kommentar durchaus unver- 
ständlich wäre. 



Alauda arvensis, L 



15 



Febr. 23. Kisherend. 


Mart. 14. Cséni. 


Apr. 18. Nagymarton. 


Febr. 26. Iliárosbcrrny. 


Apr. 2. liohoncz. 


Mart. 8. Szarvkő. 


Mart. (S. Jaád. 


Mai 8. Vadorofizló. 


3. Sopri>nk(;rtes. 


Febr. 7. Répáspuszta. 


F('í)r. 28. Kőszeg. 


„ 8. Ágfalva. 


14. Káhaiivarniat. 


., 23. Köruiend. 


Febr. 27. Czinfalva. 


., 17. \'asiiádasd. 


Mart. 2. Úliuod. 


Mart. 5. Sopron. 


„ 27. Milej. 


2. Szombathely. 


., 2. Szentniargitlíánya 


Mart. ."). Boldosasszonyfa. 


Apr. 13. Locsmánd. 


1. Malomháza. 


., 4. FiUöske. 


Febr. 11. Molnaszecsöd. 


Febr. 26. Nagyczenk. 


5. Marczali. 


Mart. 7. Csejireg 


.. 27. Feketeváros. 


1'2. Gnmás. 


6. Vasvár. 


ilart. 10. Ravazd. 


11. Mrr)iye. 


Febr. 28. Nyögér. 


.. 17. Szovd. 


P^ebr. 25. Karád. 


Mart. 2. Káld. 


., 5. Bókod. 


Mart. 13. If/al. 


Febr. 24. Jáuosháza. 


2. Tata. 


„ 1. Tab. 


.. 24. Zalagógánfa.*- 


.. 22. Héregh. 


Febr. 26. Felsőlövő. 


Mart. 4. Gicz. 


Febr. 22. Perbál. 


„ 14. Tobaj. 


5. Budaőrs. 


Mart. 6. Jenő. 


, 10. Kolozsvár. 


2. Savanyúkút. 


„ 9. Budakesz. 


3Iart. 18. Kemenesszentpéter. 


11. 

Mart. 3. Bogyoszló. 


Febr. 16. Komárom. 


Febr. 27. Győr^-arniat. 


Febr. 28. Magyaróvár. 


., 28. Kurtakeszi. 


„ 22. Bánfáin. 


8. Koniáromgúta. 


„ 11. Madár. 


„ 26. Eszterháza. 


„ 10. Sziniő. 


„ 20. Kürth. 


Mart. 5. Hímód. 


,, 10. Koniócsa. 


Mart. 15. Garamkövesd. 


„ 5. Hövej. 


Mart. 4. Keszegfalu. 
III. 


Apr. 2. Csallőközsomorja. 


Mart. 8. Pancsova. 


Mart. 5. Nagyatád. 


.Mart. 5. Budapest. 


Febr. 27. Tenieskubiii. 


Febr. 28. Rinyaszentkirály. 


.lan. 31. Rákos. 


Mart. 4. Riidolfsfinád. 


Mart. I . Görgeteg. 


„ 20. Tura, érkezés — 


A2)r. lő. Tóf/i/er. 


cS. Lábod. 


Ankunft. 


Febr. 26. Vojtek. 


Febr. 28. Királyhaloni. 


Febr. 23. Debreczen. 


,, 28. Béllye. 


.. 28. Mak(-.". 


.. 27. Újtelek. 


A2)r. 1. Drávatorok. 


Mart. 6. Borosjenő. 


Mart. 2. Ófehértó. 


Mnrl. 2!). MéhesjKtres. 


„ (j. Buttyin 


„ 20. Nagycsonka-crdö. 


„ 3. Apatin. 


„ 2. Kisharta. 


„ 23. Szinyérváralja. 


6. Gája. 


Febr. 13. Izsák. 


Febr. 24. Karád. 


., 5. Bácsdoroszlü. 


„ 25. Békéscsaba. 


.. 28. Leányvár. 


„ 10. Vadászerdő. 


Mart. 5. Görbed. 


Mart. 16. Mándok. 


„ 11. Mosnicza. 


Febr. 12. Ráczkeve. 


Febr. 10. Nagybereg. 


„ 10. Bruckenaii. 


., 26. Szigetcsép. 


.. 28. Lazony. 


„ 12. Temesrékás. 


Mart. 1. Nagytétény. 


Mart. 3. Mocsár. 


Febr. 26. Kistopolovecz. 


4. Hárossziget. 


Febr. 28. Ungvár. 


Mart. -M Bálincz. 


„ 22. Sári. 


Mart. 15. Ungdarócz. 


Febr. 28. Csurgó. 


Febr. 27. Szerep. 


,, 10. Radváncz. 


Mart. 6. Somogyszobb. 


Mart. 4. NagjTárad. 


„ 3. Unghosszúmező. 


, 8. Háronifa. 







16 



IV. 



Mart 


7. Kilicntlial. 


Febr. 27. 'i'iirkös. 


Mart. 21). Csomorta. 




10. Plavisevic/.a. 


Mart. 6. Ilyefalva. 


.. 6. Torja. 


•» 


7. Jeseliiicza. 


8. Sepsiárkos. 


6. Karatiiavdlál. 


Ai>r. 


■^0. Herkuks fürdő. 


.. 10. Sepsiszentfïvorgy. 


„ 26. Esztelnrk. 




a. Tetnesszlatina. 


Febr. 28. Káinok. 


5. Lenihény. 


Mart. 28. Fényes. 


Mart. 5. Zalán. 


5. Bereczk. 




-2. Horldva. 


7. Gidófalva. 


7. Magyargorbó. 




:2t). Po.jána niszka. 


. 7. Sepsibodok. 


Febr. 28. Kolozsvár. 




1. Buchlierg'. 


„ 19. Bikfalva. 


Mart. 8. Xagyida. 




28. Hissziás. 


., 7. Nagjborosnyó. 


15. Szászakna. 


„ 


6. Tápia. 


, 1. Dalnok. 


„ 16. Teke. 




16. Szclcsova. 


„ 18. Nyén. 


2. Szászpéntek. 


.ipr. 


i.V. Kisszurdtík. 


., 13. Maji'yarbodza. 


3. Vajola. 


n 


7. Hauzest. 


„ 22. Bárkány. 


4. Dedrád. 


Mart 


20. Néinetuladna. 


., 7. Zágon. 


„ 24. Bátos. 


Tt 


20. Draxiiifst. 


6. Usdola. 


„ 8. Mocsár. 




20. Gross. 


Febr. 26. Alliós. . 


„ 23. Köszvényesremete. 


n 


1Í». Hiil/.a. 


, 28. Lippai erdő. 


6. Dyésniező. 


„ 


1 1,. Pü.jÓll. 


Mart. 5. Máriaradna. 


Apr. 10. Gtyergyóremde. 


„ 


2. Tjej. 


15. Sólymos. 


Mart. 4. Gyergyi'ialfalu. 


. 


5. Mihalesd. 


„ 6. Mészdorgos. 


,. 15. Gyergyóditró. 


*! 


6. Marosillye. 


2. Petirs. 


Apr. 6. Gyergyócsomafalva 


., 


7. Rèa. 


Febr. 28. Dorgos. 


Mart. 8. (?yergy()ujfalii. 


„ 


8. Déva. 


Mart. 3. Zabálcz. 


, 10. Kilyénfalva. 


., 


9. Bo7.es. 


Apr. 6. Berzova. 


S. Tekerőpatak. 


Febr 


28. Alsóvárosvíz. 


Mart. 10. Borossebes. 


16. Gyergyószent- 


Mart. 


19. Szászváros. 


7. Krokna. 


miklós. 


» 


19. Osebeshely. 


„ 3. Zám. 


Apr. 6. Gyergyótölgyes. 


Apr. 


•S. Al kenyér. 


,. Ül. Nagyhalmág y . 


Febr. 28. Siter. 


Mart. 


4. .Szászsebes. 


., 20. Abrudbánya. 


Mart. 6. Szilágysonilyó. 


,. 


26. Morgonda. 


„ 28. Glood. 


, 3. Zálha.^ 


Apr. 


2. Szelistye. 


Febr. 27. ^'nltur. 


„ 8. Nagyiliinda. 


Mart. ^9. Resinar. 


Mart. 1. Zalatna. 


„ 6. Dés. 


» 


27. Kisdisznód. 


„ 10. Fenesásza. 


Febr. 28. Naszód. 


., 


6. Hortobáí^yfalva. 


„ 5. Magyarigeii. 


.. 12. Harina. 




5. Vurpód. 


„ 2. Felenyed. 


Mart. 20. Besenyő. 


_ 


6. Szakadat. 


Febr. 26. Nagyenyed. 


5. Xagydenieter. 




4. Holczniány. 


Apr. 11. Váldhid. 


„ 17. Besztercze. 




5. Ujegyház. 


Mart. 20. Almakerék. 


„ 27. Berlád. 




7. Szeráta. 


, 2. Pród. 


„ 2. Borgóprund. 




"). Kürpöd. 


Apr. 12. Szászszmtlászló. 


Apr. 17. Or adna. 


Apr. 


Ò'. Felsöárpás. 


Febr. 28. Segesvár. 


Mart. 17. ^láraniarossziget. 


Mart 


5. Alsóárpás. 


Mart. 27. Csöb. 


Apr. 15. Gyergyúbéll)or. 




12. Alsóvist. 


.. 23. Ápold. 


Mart. 8. Ferenczvölgy. 


» 


3. Felsüvist. 


6. Szászkeresztúr. 


„ 25. Kápolnokmonostor. 


- 


ö. Felsöszoinbatfalva. 


7. Székely udvarhely. 


„ 7. Aknasngatag. 


Apr. 


2. Bráia. 


Apr. 13. Szentegyházasoláh- 


.. oO. Farkasrér. 


- 


2. Fagaras. 


falu. 


Apr. 2. Rónaszék. 


,. 


6. Krizha. 


Mart. 5. Málnás. 


Mart. 7. Rozália. 


Apr. 


10. iSzdszmagyarós. 







17 



V. 



Älart. 19. Zehegény. 


Mart.2ij. TúróczszUenó. 


Mart. 29. Kcrzei-lijióc- 


, 20. Nagymaros. 


Apr. 6. BarsszMenó 


„ 9. Viirösvágás. 


Febr. 23. Bal)iith. 


„ 10. Fdsölnti. 


5. Rankfiircd. 


„ 20. Meyyerke. 


Mart. 29. Kürmüczhánya. 


2. Ta várna. 


„ 19. Ecskend. 


„ 15. Sekély. 


Ajir. 12. Hunkócz. 


., 23. Xa,i>\Tiìlgy. 


Ajir. 12. Alsóturcsek. 


Mart. 19. üngpéteri. 


Mart. 2. Erdőkürt. 


., 18. Mocsár. 


Aiir. 7. Gerény. 


,, 6. Kt'kesalja. 


Mart. 7. Dobó. 


Mart. 30. Felsődomonya. 


„ 12. Bodony. 


6. Kovácsfalva. 


Apr. 2. Nayyláz. 


4. Ghyiues. 


Febr. 27. Zőlyoin. 


Mai. 7. Nuyyberezna. 


„ 5. Barsrudas. 


Mart. 17. Erdöliádoiiy. 


Mart. 14. Bercsényifalva. 


„ 4. Bakabîiiiya. 


„ 5. Garamsálfalva. 


Apr. 18. Kisjíásztéiy. 


4. Selineczbánya. 


Ajjr. 2. Luzsna. 


Mart. 20. Köblér. 


Febr. 18. Ipolyság. 


Mart. 24. Libetbánya. 


19. Turjaremete. 


Mart. 5. Szurdok. 


„ 18. Kiszla. 


1. Poroskö. 


8. Tópatak. 


„ 18. Bikkalvölgj'. 


„ 3. Turjamező. 


6. Tesma.üolvár. 


6. Garampéteri. 


„ 15. Turjavágás. 


„ 6. Gács. 


„ 10. Alsószabadi. 


„ 21. Ökörmező. 


1. Losoncz. 


„ 18. Rezsőpart. 


Febr. 25. Illava. 


6. Salg-ótarján. 


Apr. 4. Szikla. 


Mart. 20. Kassza. 


, l.K<-kkő. 


Mart. 8. Mihálytelek. 


., 12. Puchó. 


4. Rimaszombat. 


12. Kisgaram. 


6. Nagybittse. 


Febr. 25. Mocsolyás. 


/.''. Breznóbánija. 


.. 10. Rajecz. 


24. Sajükaza. 


6. TepHcska. 


1. Csacza. 


Ajjr. 2. Diúsgijör. 


Febr. 28. Ratkólehota. 


„ 7. Csernova. 


„ 4. Kereczke. 


Mart. 2. Ujvásár. 


, 7. Revisnye. 


Mart. 26. Dolhn. 


.. 18. Illésfalu. 


„ 18. Hrabovo. 


„ 14. Visk. 


„ 7. Stoósz. 


„ 25. Liicski. 


5. Bustyaháza. 


Apr. 9. Ssomolnohhuta. 


,, 12. Lokcza. 


„ 11. Técsö. 


Mart. 7. Felsömeczenzéf. 


„ 7. Zuberecz. 


, 19. Kricsfalva. 


„ 6. Jászó. 


Apr. 27. Liptászentiván 


„ 15. Kerekhegy. 


, 14. Szepsi. 


Mart. 7. Liptóujvár. 


6. Szentmihálykört- 


„ 19. Sacza. 


„ 23. Vychodna. 


vélyes. 


„ 15. Radács. 


„ 23. Pod bansko. 


Apr. 27. Rahó. 


„ 17. Hidasnémeti. 


7. Felsölápos. 


Mart. 13. Kőrösmező. 


„ 20. Kassa. 


„ 15. Szepesófalu. 


2. Búr szentgyörgy. 


„ 20. Budamér. 


6. Szepesbéla. 


„ 18. Bród. 


„ 10. Deliiekakasfalva. 


„ 11. Lőcse. 


Ajir. 24. Madarasulja. 


„ 18. Felsőmislye. 


A2>r. 14. Feketekút. 


Mart. 6. Geletnek. 







Területi közepek: — Regionenniittel : 



1. Febr. 2(>. (45). 
11. „ 22. (15). 



III. Febr. 2S. (48). 
lY. Mart. S. (109). 



T. Mart. S (88). 



Minthogy a m. kir. Erdöhatóságok sok új 
állomást szerveztek, azért az idei anyag tete- 
mesen nagyobb az eddiginél. Az új meg-íigyelők 
természetesen sokszor még nem elég gyakor- 

Aquila XIV. 



Indem die k. uug. Forstbehörden viele 
neue Stationen errichteten, ist das heurige 
Materiale bedeutend grösser als das bisherige. 
Neue Beobachter haben natürlich noch nicht 

3 



18 



lottali il rájuk bizott föladat teljesítésében, a 
miért is a szokottnál jóval nagyobb nieniivi- 
ségü adatot kellett eliniinálni. Az eliniiiiác/.iók 
igazolását illetőleg utalok a bevezetésre. 

Az anyag niegbizhatóságát különl)en nagyon 
előnyösen jellemzi az a tény, hogy a területi 
közéitszánioktiak eddig ismert viszonylagos 
helyzetén semmi se változott. Ez a viszony 
különben is oly liatárdzotfan jut kif(>jezésre. 
liogv azt még a liiliásdkki'ut cliiiiiiiált adatok 
se tudják megváltoztatni. Kliminácziók nélkül 
ngyaiiis a következőkéjjpen módosulnak a 
területi közejick : 



I. Mart. 3. 

II. Febr. L'7. 



III. Mart. 4. 

IV. .. 14. 



Tcliat mindössze csak későbbi középszámo- 
kat kaptunk, nmga a lényeg, vagyis a közép- 
számoknak egymáshoz való viszonya, a mely 
következtetéseink alapja, változatlan maradt. 

A t'ölvonulás, ill. meg.-izállás typusa az idei 
nagyobb anyag alapján is a Mutacillatypus, 
vagyis a korán érhezö fajok normális typusa, 
melynek jellemzői : korai érkezés a csekély 
tengerszin fölötti magasságiján fekvő vidéke- 
ken, valamint a nyugati és déli részeken s 
ennek megfelelő késés a hegv'vidéken, keleten 
és északon. A területi közé|)számoknak egv'- 
máshoz való viszonya kétségtelenül en'e a 
typusra utal. Legkorábbi a nyugati kis alföld 
(I), ezután következik a nyugati dombosvidék 
(II), a mely nyugatibb fekvése miatt megelőzi 
a nagy alföldet (111) daczára annak, hogy 
átlagos tengerszin fölötti magassága nagyobb. 
A két hegyvidék (IV. és V.) középszáma egyenlő 
— a délről észak felé való késést kompen- 
zálja a nyugat-keleti irányiján haladó késés, 
minek következtében IV aránylag késő, V 
pedig aránylag korai, vagyis a két közép- 
szám közeledik egymáshoz, esetleg egyenlővé 
lesz, mint pl. jelenesetben. A magassági hatást 
középértékben az a 8 lui)) adja meg, a mely 
az alföld és a hegjvidi'kek középszámainak 
a különbsége. 



Minthogy az idei tetemes anyag már biztos 
alajjot nyújt a következtetésekhez s minthogy 
félreérthetetlenül a Motacillatypust jelöli meg 



die genügende Übung in der Erfüllung dieser 
Aufgabe, weshalb viel mehr Daten eliminiert 

wimyIpu iiiussten als gewöhnlich. Die Hegriin- 
dung der Kliminatifincn betretlcnd verweise 
ich auf die Einleitung. 

Die Verlässlichkeit des Materiale« wird 
übrigens dadurch sehr günstig charakterisiert, 
dass das bisher bekannte gegenseitige Ver- 
hältnis der Regionenmittel unverändert blieb. 
Dieses Verhältnis kommt auch ansonsten so 
präcise zum Ausdruck, dass es selbst diircii 
die als fehlerhaft eliminierten Daten nidit 
verändert werden kann. Olnic Klimiuatiou 
nändich gestalten sich die Kegionenmittel fol- 
geiidermassen. 

V. Mart. 15. 



Wir erhielten daher nur spätere Mittel, das 
Wesentliche, nändich das gegenseitige Ver- 
hältnis der Kegiduenmittel. worauf sich unsere 
Folgerungen gründen, bliel» unverändert. 

Der Tvpus des Zuges resp. der Besierlelung 
ist auch auf (irund des heurigen grösseren 
Materiales der Motaeülatypus, d. i. der Normal- 
typus der frühankommenden Arten, welcher 
durch frühe Aidvunft in niedriger Lage im 
Westen und Süden, und dementsprechende 
späte Ankunft in hoher Lage im Osten und 
Norden charakterisiert wird. Das gegenseitige 
Verhältnis der Kegionenmittel lässt unzwei- 
deutig diesen Typus erkennen. Das früheste 
Gebiet ist die westlich liegende kleine Tief- 
ebene (I), dem folgt das Hügelland j. d. D. (II), 
welches infolge seiner westlicheren Lage früher 
ist als die grosse Tiefebene (III), trotzdem die 
durchschnittliche Höhenlage desselben eine 
grössere ist. Die Mittel der beiden Hochgebiete 
(I\' und V) sind acquai — die südnördliche 
Verspätung wird durch die westöstlich gerich- 
tete kompensiert, weshalb sich IV verhältnis- 
mässig verspätet, V aber ebenso verhältnis- 
mässig verfrühtt, so dass sich die l)eiden 
Mittel einander nähern, eventuell auch gleich 
werden, wie z. B. im gegebenen Falle. Der 
Einfluss der Höheidage wird im Mittel durch 
die 8 Tage gegeben, welche die Differenz 
zwischen den Mitteln der Hochgebiete und 
der grossen Tiefebene ergibt. 

Indem das heurige grössere Materiale schon 
eine sichere Basis zu Schlussfdlgerungen ergibt 
und unzweideutig den Motacillatypus als Besie- 



19 



;i ini'Zt'i jjacsiitu t'ohdiiuhisi nnidjaul, azért a 
korábbi évek eredniéiiyeint-k a tíizvclciulic 
vétflével is kini(pii(lliatjiik, Ikiíít as Alauda 
arvensis t((vas:ì t'ù'lronulfisa iiormális typus 
szerint foli/ik le, a iiiclynél az érkezés ideje 
tudvalevőleg ahhoz szalx'idik : alkalmas-e már 
az adott ttHuilet a megtelepülésre vagy nem. 
S ez csak természetes. A megfigyelők túl- 
nyomó részben a teriilet megszállásának az 
idejét figyelik meg, tehát átvonulási jtdenségek 
nem hatnak zavandag a íolvonulás menetére, 
a teriilet abban a mértékben telik meg, a 
mint alkalmassá válik a megtidepülésrc Mint- 
hogy ez főleg az izothermák iialatlási irányá- 
t()l függ s minthogy kora tavaszszal, tehát a 
pacsirta érkezési idejében az isothermák dél- 
nyugat-északkeleti irányban haladnak, azért a 
megtelepülés is ebben az iránvl)au történik. 



delungsvveise der Fiddlerc lie liczricliiict. so 
nuiss auch mit Bezug auf die früheren líesid- 
tate ausgesprochen \Yerden, dass der Früli- 
jahrszug von Alauda arvcnsin einen Xormal- 
lypus bildet, bei welchem sich die Ankunfts- 
zeit bekanntemassen darnacli richtet, ob das 
betreffende Gebiet zur Besiedelung schon 
geeignet ist oder nicht. Es ist dies ja auch 
nur natürlich. Die Beobachter notieren in den 
weit meisten Fällen den Zeitpunkt der Besie- 
delung, Durclizugsersclieinungen wirken daher 
nicht störend auf den Zugsverlauf ein, das 
Gebiet füllt sich deshalb in dem Masse, in 
welchem dasselbe zur Besiedelung geeignet 
wird. Indem dies hauptsächlich von der Fort- 
schrittsrichtung der Isothermen abhängig ist, 
und indem früh im .iahre, zur Zeit der Ankunft 
der Lerche die IsotJiermen in südwest-uord- 
östlicher Richtung fortschreiten, so geht auch 
die Besiedelung in dieser Richtung vor sich. 



7. 



Ampelis garrula, (L.). 



m. 


Mart. 22. Ungvár. 3 drb. 


IV. Febr. 


9. Kolozsvár. 




(St.) 




Csapatok. — 


IV. 


Apr. 1. Egeres. 30— 




Flüge. 




40-es csapat 


V. Jan. 


7.— Mart. 18. 




(Flug.). 




Kékkő. 


IV. 


8. Egeres. 20— 


V. Apr. 


9. Szentmihály- 




30-as csapat 




körtvélyes. 




(Flug.). 




Csapat. — Flug. 


IV. 


.Mart. 23. Gyalu. 4 drb. 


V. 1905 Dec. 1.— 190G Jan 




(rtt.) 




15- Breznó- 



bánva. 300 drb. 

(St.) 
V. 1905 Dec. 7.— 1906 Mart. 

6. Tavarna. 
V. .lan. 24, 25. Liptóujvár. 

8 drl). (St.) 
V. 1905 Nov. 22.— 190Ü Apr. 

23. Lőcse. 



8. <«> Anas boschas, L. 



I. 


Febr 


28. Kőszeg. 


m. 


Febr. 


14. 


Overbász. 30 


II. 


>j 


28. Eszterháza. 








-► E. 


III. 


,, 


12. Rudolfsgnád. 


III. 


Mart. 


3. 


Temesvár. 


III. 


Jan. 


IG. Overbász. 


m. 




1. 


Szeged. 






Vonulók. — Zug. 


III. 


.. 


4. 


Háros-sziget. 


IIL 


Febr 


10. (h-erbász. 2 
drb. (St.) 


III. 


« 


,-^.>. 


Budapest. 



III. Mart 1. Hegygombás. 

IV. „ 10. Berzova. 
V. Febr. 27. Zólyom. 

V. Mart. 31. Liptóujvár. 
V. „ 10. Lőcse. 



III. Mart. 7. Alsókabolsziget. 
III. Febr. 12. Rudolfsgnád. 
in. „ 10. Overbász. 



9. -<— > Anas crecca, L 

111. Febr. 24. Gárdony. 

III. Mart. 13. Tura. 

IV. „ 25. TUrkös. 



IV. Mart. 10. Berzova. 
V. Apr. 17. Liptóujvár. 



i'Ó 



I. Febr. 24.— Mart. 17. 
Ziilagógánfa. 
[11. iMíiil. 7. Óverbász. 



10. ■'^^ Alias penelope, L. 
111. Mart. 11. Temesvár. 



III. 1 



1' ciir. 



14. (!áni(in\. 



III, .Mart. lL'.--;^,l.Tura. 

IV. „ 11. .Segesvár. 



I. Mart. 14. Zalagóffánfa. 
II. Febr. 25. Keszegt'alu. 
111. Apr. 2. Butykovácz. 



11. ■<— »- Alias querqnedula, L 

III. Apr. 6. Overbász. 
III. Mart. 26. Hiidapest. 
III. .. 13. Tura. 



I\'. Mart. 20. Sei;psvár. 
v. „ 21. Zólvoni. 



1. Jan. 30, Febr. 26. 

Zalagógánfa. 



12. -< — >■ Anas streperà, L. 

111. Mart. 4. Overbász. 
II. Apr. 8. Billed. 



IV. Mart. 7. Berzova. 



I. Mart. 28. Tata. 
II. Apr. 8. Keszegfalu. 
III. Tan. 21. Tetneskubin. 



13. ■< — >■ Aiiser aiiser, (L.). 
III. Febr. 18. Overbász. 



III. 



14. Izsák. 



III. Mart. 9. Ungvár. 
V. „ 3. Sajókaza. 



1. Mart. 21. Zalagógánfa. 

Utolsók. — Die 
Letzten. 
II. „ 29. Keszegfalu. 



14. -<^^ Anser fabalis, Lath. 

Utolsók. — Die 

Letzten. 
III. Jan. 21. Temeskubin. 
III. „ 7. - 24. Overbász. 



Csapatok. — 
Flüge. 
III. Mart. 21. Izsák. Utolsók 
— Die Letzten. 



lo. < — >■ Antlui8 caiiipestris, (L.). 
111. Apr. 15. Overbász. I 111. Apr. 24. Izsák. 



1. Mart. 4. Molnaszecsöd. 
IL „ 18. Keszegfalu. 
Ill- .. 9. Temeskubin. 
111. „ 26. Temesvár. 



10. ■<^>- Aiitliiis pratensis, (L.] 

III. Mart. 5. Békéscsaba. 
UI. , 26. Budapest. 

III. Febr. 23. Tura. 

IV. Apr. 3. Tiirkös. 



V. Apr. 2. Sajókaza. 
\. Mart. 29. Zólyom. 
V. Apr. 1. Lőcse. 



I. Mart. 10. Ihárosberény. 
I. Fcbr. 24 Répáspuszta. 



1. Apr. 


25. 


Molnaszecsöd. 


I. . 


18. 


Poináz. 


í. . 


11. 


Keszegfalu. 



17. -< — >■ Antluis frivialis, (L.). 

III. A|)r. 12. Overbász. 
111. „ 12. Békéscsaba. 
III. Mart. 24. Nagyvárad. 
111. Apr. 16. Ungvár. 



IV. Apr. ll.Türküs. 

IV. „ 15. Segesvár. 

V. , 0. Zuberecz. 

V. „ 22. Liptóujvár. 



21 



I. Apr. 24. IIiárosliiMTiiy. 



18. ■< — >■ Aquila iiiactiluta, Gm. 

V. Apr. 12. Ziiberecz. 



V. Febr. 10. Liptóujvár. 



I. Apr. 12. Iliárosberény. 
Utolsó. — 
Letzter. 

I. Mart. 19. Zalagógáufa. 
Utolsó. — 
Letzter. 



19. **^ Arcliilmteo lagopiis, (Hrínx ). 

III. Febr. 20. Óverbász. Utol- 
só. — Letzter 

IV. „ 1—8. Kolozsvár. 
Sok. — Viele. 



V. Febr. 26. Zólyom. 

V. Apr. 2. Liptóujvár. 
Utolsó. — 
Letzter. 



I. ^lart. 12. Répáspuszta. 



20. -<— >- Ardea alba, L. 
III. Mart. 18. Lukácsfalva. 



KI. Febr. 28. Vors. 



21. 



Ardea cinerea, L. 



Febr. 11. Ihárosberéuy. 
Mart. 12. Répáspuszta. 
Mai 12. Háromháza. 
Mart. 4. Vasnádasd. 
Mai 3. Milej. 



I 

Apr. 28. Csém. 

„ 20. Vasdoroszló. 

„ 13. Körmend. 

„ 26. Szonibatliely. 
Mart. 19. Molnaszecsőd. 



N. 



Mart. 20. Csepreg. 
Apr. 26. Ujkér. 
Mart. 6. Nyögér. 

14. Zalagógánfa. 
Apr. 13. Feketeváros. 



Apr. 6. Kemenesszent- 

péter. 
Mart. 23. Höve.j. 



II. 

Apr. 17. Komáronigúta. 

19. Sziniö. 
Mart. 7. Keszegfalu. 



Apr. 11. Garamkövesd. 
Febr. 9. Csallóközsomorja. 



111. 



Mart. 


21. 


Pancsova. 


^ 


17. 


Temeskubin. 


ÎÏ 


9. 


Butykovácz. 


„ 


27. 


Duualiökény. 


» 


20. 


Alsókabolsziget 


Febr 


17. 


Duiiagárdouy. 


Mart. 


25. 


Rudolfsgnád. 


Febr. 


16. 


Antalfalva. 


Mart. 


20. 


Tógyer. 


„ 


10. 


Béllye. 


V 


14. 


Drávaiorok. 


7) 


19. 


Kiillőd. 



Mart 


15. Méhespetres. 


V 


20. Kozora. 


Apr. 


10. Gája. 


Mart 


. 29. Temesvár. 


» 


28. Mosnicza. 


„ 


19. Temesrékás. 


ií 


29. Kistopolovecz 


Apr. 


22 Somogy.szobb 


Mart 


26. Háromfa. 


Apr. 


4. Nagyatád. 


V 


18. Lábod. 


n 


1. Szekszárd. 



Mart. 


21. 


Királyhalom. 


» 


6. 


Buttyin. 


„ 


15. 


Balatonujlak. 


Apr. 


4. 


Kisharta. 




4. 


Görbed. 


Mart. 


24. 


Tenke. 




19. 


Szigetcsép. 


., 


27. 


Sári. 


yy 


22. 


Budapest. 


n 


20. 


Tura. 


Febr. 21. 


Nagymocsárerdő 


Mart. 


17. 


Karád. 



22 



IV. 



Apr. 


2 


Plaviscvicza. 


Mart 


24. 


.Icselniiza. 


Ajìr. 


]. 


Tá])ia. 


„ 


9. 


Szelcsova. 




13. 


Bábolna. 


. 


18. 


Szelistye. 


Mart 


20. 


S/.akadát. 


Apr. 


Ki. 


Fclsöponiriibak. 


Mart 


30. 


Alsóárpás. 


T> 


28. 


Alsó\-ist. 


îî 


23. 


Felsővist. 


Tî 


22. 


Dragos. 


Apr. 


12. 


Fogaras. 


» 


9. 


Sarkaifza. 


« 


5. 


Kiizépajta. 


Mart. 


25. 


Tiirkös. 



Apr. 


17. Uyctalva. 




Mari 


i'O. 


Karatnavdial. 




27. Sepsiszentkirály. 


.\])r. 


11. 


Laposnya. 


„ 


19. Sepsiárkds. 




» 


11. 


Oroszhcgy. 


_ 


80. Sej)siszeiitgyörg>-. 


V 


2. 


Gyergyóalfalu. 


Mart 


27. Giflófalva. 




V 


12. 


Gycrgyóditró. 


» 


26. Scpsibodok. 




Mart. 


22. 


Zilah. 


fí 


27. Dalnok. 




?í 


27. 


Nagyilonda. 


n 


21. Lippaierdü. 




j> 


15. 


Dés. 


Apr. 


16. Sólymos. 




» 


5. 


Besenyő. 


n 


16. Uorgos. 




„ 


30. 


Besztcrcze. 


.. 


1. Berzova. 




V 


29. 


Máramarossziget 


V 


14. Tövis. 




w 


17. 


Farkasrév. 


Fcbr 


12. Almakerék. 




r> 


22. 


Nagybocskó. 


Apr. 


11. Korond. 




Apr. 


10. 


Rónaszék. 


T 


14. Vargyas. 




Mart. 


18. 


Kozália. 


Mart. 


20. Torja. 











Apr. 26. Losoncz. 

, 17. Iza. 

„ 12. Visk. 

„ 23. Bustyaháza. 
„ 6. Kricsfalva. 

„ 18. Kercklicgy. 



V. 

Mart. 2S. Szentmihálykört- 
j vélyes. 

I .Vpr. 7. Körösmező. 
i ,. 16. Búrszentgyörgy. 

•Mart. 29. Zólvom. 



Apr. 6. Nagyláz. 

19. Kisberezna. 
15. Nagyberezna. 
12. Kispásztély. 
23. Ökörmező. 



A fészektelep megszállása : 

1. Apr. 5. Iliárosberény. 

I. Mart. 6. Nyögér. 
III. .. 22. Butykovácz. 
III. „ 24. Tógver. 



Besiedelung der Kolonie : 



III. Apr. 


9. Kistopolovecz. 


III. Apr. 10. Sári. 


m. Mai 


6. Ráromfa. 


IV. „ 13. Bábolna. 


III. Apr. 


2. Butryiii. 


IV. , 16. Sólymos. 



Területi közepek : — Regionenmittel : 



I. Apr. 2. (lo). 
U. Mart. 37. (7). 



III. Mart. 32. (36). 

IV. Apr. 1. (47). 



y. Apr. 13. (15). 



Országos közép : 
Landesmittel : 



Mart. 30. 



Megtelepedési országos közép : 
— Besicdelungs-Landesmittel : 



Apr. 



Az adatoknak az az összerászasága, amely 
a korábbi években is jellemezte a szürke gém 
fölvonnlását, az idei anyagnak is sajátsága, 
"gy hogy egj'előre nem foglalkozhatnnk rész- 
letesebben evvel a fölvonnlással. Meg kell 
várnunk az egész történeti anyagra alapított 
földolgozásnak az eredményét, a melyek tán 



Das bunte Durcheinanfler der Daten, welches 
den Zug des Fischreihers auch schon in den 
früheren Jahren charakterisierte, bildet auch 
die Eigentümlichkeit des heurigen Materiales, 
so dass wir uns mit diesem Zugsverlaufe vor- 
läufig noch nicht eingehender befassen können. 
Es muss die auf das ganze historische Materiale 



23 



megvilágithalják enuek a l)unyülult t'ölvonu- 
lásnak a törvényszerűségét. A középszáiiiok 
egymáshoz való viszonya, tnvábhá az adatok 
eloszlása némileg a Ciconiatypiisra emlékez- 
tet — ennyi az, a mit az idei anyag alajyán 
ki szabad mondani. 



liasierte Bearbeitung abgewartet werden, deren 
Resultate die Gesetzmässigkeit dieses kompli- 
zierten Zugsverlaufes vielleicht l)eleurhten dürf- 
ten. Das gegenseitige \'erhältnis der Regionen- 
niittel, sowie die Verteilung der Daten erinnern 
einigermassen an den Ciconiatypus — das ist 
alles, was auf Grund des heurigen Materiales 
ausgesprochen werden darf. 



0-) 



^ Arrtea garzetta, L. 

111. Apr. 80. Alsokabol. 



I. Mart. 24. Ihárosberény. 

I. Apr. 12. Tata. 

n. , 18. Keszegfalu. 

III. Mart. 24. Temeskubin. 

III. Apr. 18. Butykovácz. 

III. Mart. 27. Dunabökénv. 



23. * — >■ Ardea purpurea, L. 

111. Apr. 11. Újvidék. 
III. Mai 7. Alsokabol- 

sziget. 
III. Apr. 28. Dunagárdony. 
III. , 11. Belly e. 



HI. Mart. 27. Overbász. 
III. Apr. 22. Billed. 
III. „ 23. Dinnyés. 
III. Mart. 21. Tiu-a. 
III. Apr. 16. Ófehérté. 



24. 



Ardea ralloides, Scop. 



UI. 


Apr. 


9. Temeskubin. 


III. Apr. 22. Billed. 


III. 


„ 


28. Béllye. 


m. Mai 8. Tura. 


m. 


V 


20. Overbász. 





IV. Apr. 25. Szokolár. 
IV. _ 25. Karánsebes. 



I. Mai 7. Molnaszecsôd. 
III. Apr. 19. Temeskubin. 



25. < — >- Ardetta minuta, (L). 
III. Apr. 22. Overbász. 



III. 



4. Kisharta. 



III. Mai 8. Tura. 



II. Apr. 6. Keszegfalu. 

Utolsó. - Letzte. 



26. 



Asio accipitrinus, Pall. 



111. Jan. 1. Apatin. 



IV. Jan. 30. Apahida. Sok. 
— Viele. 



I. Mart. 29. >Sopronpuszta. 
II. „ 7. Bánfalu. 
II. „ 25. Keszegfalu. 



27. <^* Botaurus stellaris, (L.). 

III. Apr. 14. Béllye. , III. Mart. 22. Tura. 

III. Mart. 19. Overbász. IV. „ 20. Oranczabánj-a. 

ill. Apr. 8. Billed. IV. Apr. 13. Segesvár. 



I. Febr. 26. Sopronpuszta. 
IV. , 25. Xémetbogsán. 



28. "-»^ Buteo buteo, (L.). 

rV. Febr. 28. Kolozsvár. 
V. ^ 17. Sajókaza. 



V. Apr. 1. Lőcse. 



29. ■<— >- Calaniodns schoenobaenus, (L.i. 
II. Apr. 21. Keszegfalu. III. Apr. 14. Overbász. 



•24 



30. y Caiiiiiiltiiiii tiavirostris, (L.). 
1\\ Frl)r. S. Kolozsvár. 2ü-iis csapatok. — Flüge von l'O St. 



Hl. .Mart. ."). Hiidapost. 
III. F.-br. végéig. -| , 

Bis Ende Febr. I ^""™''- 



31. *-*^ Cannabina linaria, (L.). 

V. Febr. 3-ig. - 

Bis 3 Febr. | 
V. Mart. 21. Geletiiek. Még 
itt. — Noch hier. 



Kékkő. 



V. Febr. -26. Zólyom. 
V. .Ian. 14-ig.— ] 
Bis 14. Jan. ( 



Lőcse. 



11 
III 



Apr. 23. Kisiicrenil. 

18. Ihárosberóny. 

18. Képási)ns/,ta. 
Mai 3. Molnaszcesöd. 
Apr. 24. Magyaróvár. 
„ 19. Temeskubin. 



32. 



Capriniiilgus europaeus, L. 



m. Apr. 


29. Óverbász. 


V. Mai 


8. Kékkő. 


III. . 


23. Kiràlyhalom. 


V. , 


16. Búrszentgj^örgy 


III. Mai 


3. Békéscsaba. 


V. .. 


20. Ungpéteri. 


III. Apr. 


2. Diinabogdány. 


V. „ 


24. Puchó. 


III. ., 


22. Tura. 


V. „ 


17. Zuberecz. 


IV. Mai 


4. Szászsebes. 







33. ■* — *■ Cerclineis ceiichris, (Naum.). 
I. Mai 5. Ihárosberény. 



I. Febr. 11. Ihárosberény. 

I. Apr. '26. Szászvár. 

I. Febr. 24- Jánosliáza. 

I. Mart. 24. Zalagógánfa. 

1. Febr. 28. Sopronj)uszta. 
ül. , 11. Óverbász. 
III. Apr. 'JO. Temcsmr. 



34. < — *■ Cerchncis tinniinculiis, (L.). 

i III. Mart. 19. Királyhaloni. 
UI. „ 15. Makó. 
ni. „ 4. Hárossziget. 
III. Febr. 23. Szerep. 
III. Jan. 30. Budapest. 

III. Mart. 8. Tura. 

IV. ,, '29. Némethogsán. 



IV. Febr. 21. Szászsebes. 
IV. Mart. 18. Magyargorbó. 

V. Apr. 3. Megyerke. 

V. Mart. '21. Ecskend. 

V. , 5. Nagyvölgy. 

V. .. 7. P>dőkiirt. 

V. Apr. 1 . Lőcse. 



11. Apr. 27. Keszeg-falu. 
III. Mai 4. Temeskul)in. 
III. Apr. 29. Billed. 
111. Mart. 26. Királvhaloni. 



35. -<— >■ Cerclineis vespertinus, (L.). 

I m. Mart. ÍJ. Makó. 
\ III. Apr. 10. Kisharta. 
111. .. 20. Izsák. 



III. Apr. 29. Hárossziget. 



DI. „ 19. Tura. 
V. „ 24. Nógrádkövesd. 



36. •* — *■ Charadrius alexandriini.s, L. 
III. Mart. 23. Buütí. 



111. Apr. 13. l'jvidék. 
III. „ 12. Kakova. 
III. Mart. 28. Óverbász. 
UI. Apr. 11. Nagyvárad, 



37. ■< — >• Cliaradi'íii.s diihiiis, Scop. 



IV. Mart. 


25. Rèa. 


V. 


Apr. 


7. 


Sajókaza. 


IV. „ 


29. Türkös. 


V. 




12. 


Geletnek. 


rV Apr. 
IV. „ 


16. Lunka. 
16. Segesvár.. 


V. 


•■ 


12. 


Liptóujvár 



25 



88. 



Chelidoiiiiria iirbica, (L. 



I. 



Apr. 



1Ô. KisliiTL'iul. 


Apr. 17. iJorostyáiikö. 


23. Ihúrosberény. 


„ 20. Cséni. 


5. Répáspuszta. 


„ 20. Rühoncz. 


15. Szászvár. 


„ 12. Pornó. 


9. Alsúleiiflvii. 


„ 10. Álsólászló. 


25. Lovászi. 


„ 20. Vasdoroszló. 


19. Muinor. 


12. Kőszeg. 


2. Vasnádasd. 


6. Körmend. 


7. Nova. 


„ 12. Szombathely. 


10. Milej. 


„ 22. Molnaszecsőd 


11. Zalatániok. 


„ 10. Csepreg. 


7. Keiiieiid. 


., 10. U.jkér. 


14. Mencsliely. 


„ 6. Káld. 


12. Nagyvázsony. 


,. 20. Zalag<)gánfa 


18. Vörüstó. 


, 22. Városlöd. 


22. Magyarbarnag. 


„ 17. Szentgál. 


20. Németbarnag. 


„ 9. Gicz. 


IG. Felsőeör. 


„ 27. Tótvázsony. 


23. Felsőlövő. 


„ 18. Márkó. 



Apr. 15. Xagyhidegkút. 

„ 19. Faész. 

„ 3. Nagymarton. 

„ 12. Szarvkö. 

„ 19. Sopronkertes. 

„ 9. Ágfalva. 

„ 21. Czinfalva. 

„ 21. Sopron. 

„ 13. Szentmargitbánya. 

„ 8. Fertőfehéregyháza. 

16. Nagyczenk. 

„ 10. Feketeváros. 

„ 12. Ravazd. 

„ 17. Tata. 

„ 20. Perbál. 

„ (j. Jenő. 

,. 10. Hudakesz. 

„ 18. Pomáz. 



Apr. 16. Győi'gyarmat. 

„ 14. Eszterháza. 

, 12. Hiniód. 

„ 12. Hövej. 

„ 20. Bogjoszló. 



II. 

Ajir. 15. Koniáromgúta. 

„ 15. Szimő. 

„ 11. Komócsa. 

„ 25. Keszegfalu. 



Apr. 10. Madár. 

„ 11. Kiirth. 
„ 3. Garamkövesd. 

„ 12. Csallóközsomorja. 



III. 



Apr. 8. Pancsova. 


Apr. 


3. Temesrékás. 


Apr. 


9. Tenke. 


„ 14. Temesknbin. 


., 


10. Kistopolovecz. 


n 


10. Sári. 


„ 29. Temessziget 


,. 


14. Bálincz. 


JJ 


14. Szerep. 


„ 8. Rudolfsgnád. 


.. 


10. Csurgó. 


n 


11. Nagyvárad. 


„ 24. Drávalorok. 


Mai 


1. Somogyszohh. 


n 


17. Szigetnionostoi 


„ 20. Monostorszefjli. 


„ 


1. Láhod. 


•n 


13. Göd. 


„ 13. Küllőd. 


Ä2)r. 


28. Szekszárd. 


Mart 


12. Tura. 


, 20. Béreg. 


n 


16. Nagybaracska. 


Apr. 


10. Debreczen. 


.. 26. Méhespetres. 


„ 


15. Makó. 


Mart 


31. Újtelek. 


Mart. 27. Apatin. 


» 


11. Borosjenő. 


Apr. 


19. Sárerdő. 


Apr. 16. Kozora. 


Mart 


31. Siling-jia. 


., 


10. Kisvárda. 


„ 12. Gája. 


Apr. 


10. Buttyin. 


» 


19. Mándok. 


„ 9. Overbász. 


« 


8. Kisharta. 


„ 


10. Ungvár. 


„ 4. Vadászerdő. 


jí 


17. Békésgyula. 


" 


8. Ungdarócz. 


„ 10. Mosnicza. 


!> 


10. Görbed. 


» 


8. Radváncz. 


Mart. 27. Bruckenau. 










Aquila XI \'. 








4 



IV. 



Mart 


;î(). Horzâszka. 


Apr. 


10. Slrc/.aken/.isora. 


Apr. 


8. Vnltur. 


Apr. 


17. Eihciithal. 


n 


7. KiirpiWl. 


.r 


19. Fcnesásza. 


n 


5. Dubova. 


„ 


19. Alsóárpás. 


» 


3. Közi'iiorliii. 


Mart 


30. Ogradina. 


w 


17. Alsóvist. 


n 


6. Xagyenyed. 


fi 


30. Jeseliiicza. 


» 


3. Felsüvist. 


') 


7. Magyarbag('). 


Apr. 


6. Ôraviczabîiiiya . 


„ 


10. Lisza. 


Mai 


2. Váldhid. 


n 


12. Nénietbogsán. 




10. Bráza. 


Apr. 


11. Almakerék. 


y} 


12. Friiyes. 


» 


10. Foíraras. 


» 


7. Pród. 


v 


17. Biiclil)er^. 


„ 


10. Kopacsi'l. 


V 


1 2. Szászszentlászló. 


» 


1 . Tápiii. 


?» 


10. Sebes. 


» 


6. Segesvár. 


}ì 


r5. Szclcsova. 


Mai 


17. Riularifa. 


rí 


18. Ai)old. 


n 


15. Kisszurduk. 


Apr. 


14. Sarkaicza. 


V 


18. Fehéregyliáza. 


» 


15. Hanzest. 


)î 


13. Páró. 


V 


8. Szászkézd. 


» 


10. Ncmetiîladna. 


„ 


1 !. Alsóvenicze. 


» 


12. Szászkeresztiír. 


» 


21. Draxincst. 


„ 


12. Alsókiiniána. 


w 


10. Korond. 


» 


14. Gross. 


» 


12. Felsökomána. 


') 


10. Székelyudvarhely. 


» 


16. Bulza. 


» 


15. Krizba. 


n 


23. Gyepes. 


îï 


15. Pozsoga. 


T7 


13. Szásziiiagyarós. 


w 


13. Szentegj-házasoláh 


)> 


12. Pojéii. 


» 


10. Vcrosniart. 




falu. 


» 


17. Radulesd. 


» 


11. Türkös. 


» 


13. Vargyas. 


ï» 


9. Najíyrá])olt. 


^ 


30. Osáncziszoros. 


» 


13. Málnás. 


» 


14. Kosztesd. 


TÎ 


14. Ilyelalva. 


^ 


13. Torja. 


» 


22. Alsóviirosviz. 


n 


17. Sepsiárkos. 


» 


13. Karatnavolál. 


» 


11. Szászváros. 


Mai 


2. Káinok. 


» 


16. Lemhény. 


» 


2. Alf:;yógy. 


Apr. 


80. Zalán. 


n 


19. Kézdiniartonfis. 


» 


14. Gredistye. 


n 


28. Giddfalva. 


„ 


19. Bereczk. 


» 


17. Sebeshely. 


» 


14. Sepsibodok. 


n 


13. Ojtoz. 


» 


11. Ósebeshely. 


í) 


25. Bikfalva. 


1) 


21. Sósniező. 


» 


1. Felsőpián 


IS 


25. Bodzaiszoros. 


?? 


12. Albák. 


n 


8. Kudzsir. 


ri 


16. Nagyborosnyó. 


i> 


8. Gurarési. 


„ 


19. Kererhavas. 


Î) 


17. Dalnok. 


» 


7. Középlak. 


Mart 


30. Szászsebes. 


t> 


17. Nyén. 


n 


19. Magyargorbó. 


Apr. 


14. Teu. 


T> 


20. Magyarbodza. 


» 


11. Kolozsvár. 


» 


13. Oása. 


» 


17. Bárkány. 


jj 


21. Fehéregyház. 


» 


22. Bisztraerdőház. 


» 


17. Zágon. 


» 


17. Mocsár. 


» 


27. Bisztratelep. 


» 


20. Kovászna. 


^ 


15. Görgényliüdák. 


» 


19. Szerdahely. 


» 


9. Allies. 


» 


14. Köszvényesreniete 


., 


10. Szclistye. 


» 


10. Lippaierdő. 


» 


22. Görgényüvegcsűr. 


îî 


11. Resinar. 


» 


11. Lippa. 


» 


13. Szakadat. 


» 


7. Kisdisziiód. 


» 


11. Sólymos. 


» 


16. Szováta. 


» 


10. Vesztény. 




16. Dorgos. 


w 


12. Alsófancsal. 


îî 


15. Boicza. 


„ 


10. Zaljálcz. 


„ 


19. Felsőfancsal. 


lî 


7. Naj^ytalniács. 


,, 


14. Berzíiva. 


„ 


15. Laposnya. 


» 


15. Porcsesd. 


„ 


16, Lalasincz. 


» 


18. Oroszheg\-. 


» 


12. Alsósebes. 


» 


2. Borossebes. 


Mart. 30. Gyer;ji/óolfahi . 


» 


14. Felek. 


., 


13. Ziinbro. 


Mai 


J5. Gryergyóditró. 


» 


12. Holczmány. 




9. Záni. 


„ 


4. Gyergyócsoma- 


Ȕ 


8. Ujegyház. 


.. 


19. Lemaszoja. 




falva. 


w 


10. Alczina. 


M 


14. Topánfalva. 


„ 


6. Gyergyóujfalu. 


îî 


15. Szeráta. 


1 


16. Nagyalniás. 


Mart. 15. Gyergyóbvrszék. 



27 



Mai 


?. Gyergyószent- 




miklós. 


w 


4. Háf/ótöaljn. 


)ï 


9. Gyerijyutolgyes 


Apr. 


11. Òssi. 


Mart. 21. Zilah. 


» 


18. Szilágycseh. 


•> 


20. Zsibó. 


Apr. 


1 1 . Hidalnii'is. 


V 


12. Zálha. 


n 


12. NajíTiloiula. 


B 


12. Horgospatak. 


w 


9. Tőkés. 


» 


20. Zágra. 


» 


8. Szálva. 



Apr. 


9. Naszód. 


w 


15. Hordó. 


» 


12. Besenyő. 


n 


12. Besztercze. 


ÌÌ 


12. Les. 


n 


12. Nagyilva. 


n 


16. Dornavölgy. 


Mai 


15. Gyeri/yóbélbor. 


Apr. 


10. Szatmárhegy. 


'» 


16. Lá])oshánya. 


» 


14. Fereiifzvölgy. 


» 


9. Aknasugatag. 


ÏÎ 


15. Farkasrév. 


» 


15. Oláhláposbánya. 



Apr. 4. Nagybocskó. 

„ 12. Rákosfalva. 
, 7. Róuaszék. 

, 14. Ruoja. 

„ 15. Mingyet. 

„ 16. Czibíes. 

„ 15. Rozália. 

„ 14. Izaszacsal. 

„ 19. Fájna. 

„ 16. Máramarossziget. 

„ 19. Pleskutie. 

„ 20. Rotundo. 

„ 20. Lajosfalva. 

„ 25. Dieka. 



Apr. 


10. Zebegény. 


» 


17. Kóspallag. 


n 


19. Nagymaros. 


» 


12. Babath. 


» 


18. Nógrádgúta. 


*» 


4. Megyerke. 


Mart 


30. Nagyvölgy. 


Apr. 


26. Bodony. 


„ 


16. Felsödiós. 


n 


18. Bakabánya. 


V 


13. Irtványos. 


TÎ 


12. Gyekés. 


V 


12. Bacsófalva. 


» 


14. Magaslak. 


» 


15. Hegybánya. 


» 


20. Selmeczbánya 


?» 


11. Ipolyság. 


•^ 


15. Szurdok. 


„ 


15. Tópatak. 


n 


10. Gács. 


y) 


7. Losoncz. 


» 


27. Salgótarján. 


» 


13. Kékkő. 


» 


14. Rimaszonii)at. 


^ 


19. Mocsolyás. 


.. 


14. Felsőhánior. 


Mart 


31. Uj massa. 


Apr. 


9. Sajókaza. 


Mart. 


31. Alsóhámor. 




2S. Di()sgyör. 


Apr. 


7. Kereczke. 


M 


5. Dolha. 


» 


15. Iza. 


» 


15. Lipcsemező. 



Mart 


29. Visk. 


Apr. 


10. Herincse. 


jj 


11. Bustyaháza. 


n 


8. Berezna. 


» 


13. Ötvösfalva. 


ÎÎ 


9. Vajnág. 


„ 


10. Alsóbisztra. 


., 


10. Técső. 


» 


15. KricsfAlva. 


n 


13. Kerekhegy. 


n 


14. Alsókalocsa. 


jj 


23. Szentmihálykört- 




vélyes. 


« 


12. Németmokra. 


» 


15. Brusztura. 


« 


21. Plaiszka. 


*i 


13. Gyertyánliget. 


n 


21. Turbát. 


Mart 


24. Rahó. 


Apr. 


12. Apsinecz. 


!l 


16. Körösmező. 


» 


23. Tiszabogdány. 


Mai 


13. Sóskás. 


„ 


10. Láposmező. 


Apr. 


18. Studena. 


1) 


1 8. Biirszentgyörgy. 


n 


13. Bród. 


» 


27. Dóczifűrész. 


•» 


12. Madarasalja. 


»Ï 


8. Türóczszklénó. 


« 


15. Kunosvágása. 


» 


23. Lenge. 


n 


17. Felsőtóti. 


» 


22. Körmöczbánva. 



Apr. 29, 

„ 18. 

„ 20. 

Mai 2. 

Apr. 19. 

„ 20. 

„ 14. 

„ 13. 

. 8, 

„ 16. 

„ 12. 

„ 14. 

. 13. 

„ 16. 

Mart.22. 

Apr. 30. 

, 20. 

. ]6, 

„ 14, 

„ 18. 

„ 17, 

6. 

11. 

20. 

13. 

18. 

16. 

14. 

10. 

14. 

12, 

14. 

12. 

14. 



Mai 
Apr. 



Alsóturcsek. 

Sekély. 

Mocsár. 

Határszél. 

Dobó. 

Kecskés. 

Kovácsfalva. 

Zólyom. 

Erdőbádony. 

Középrevucza. 

Perhát. 

Oszada. 

Zólyomlipcse. 

Luzsna. 

Libetbdnya. 

Alsószabadi. 

Rezsőpart. 

Karám. 

Szikla. 

Benesháza. 

Gaspard. 

Liptómaluzsina. 

Mihálytelek. 

Nyustya. 

Murányhossznrét. 

Szomolnok. 

Stoósz. 

Szomolnokhuta. 

Felsőmeczenzéf. 

Sacza. 

Hidasnémeti. 

Kassa. 

Felsőmislye. 

Keczerpeklén. 

4* 



28 



Apr. 



'JO. Keczerlipócz. 


A))r. 


14. Fenyvesvölgy. 


Apr. 


17. Nagyfalu. 


13. Vörösvái;-ás. 


» 


11. Poroskö. 


Mai 


1. Revisnye. 


15. Hankfüred. 


Mart. 17. Turjamezö. 


Apr. 


12. Lokcza. 


17. Hunkócz. 


Apr. 


22. Turjavágás. 


» 


28. Zuberecz. 


10. Geréuy. 


» 


15. Ticiia. 


Mai 


1 1 . Li])tószentiváu 


12. Ff'Isödoninnya. 


» 


14. Uzsok. 


Apr. 


14. Liptniíjvár. 


8. Nagyláz. 


« 


13. Ököriiiczü. 


,'î 


18. 8zvarin. 


5. Okcmencze. 


^ 


14. Ulava 


» 


18. Csórható. 


8. Nagyberezna. 


Mai 


4. Kassza. 


» 


16. Tátraloiiinicz. 


22. Bercsényifalva. 


Apr. 


17. Piichó. 


n 


19. Szepcsbéla. 


5. Kispásztély. 


ÎÎ 


24. Nagybittse. 


r- 


13. Lőcse. 


18. Köl)16r. 


ÍJ 


24. Zsolna. 


Mai 


8. Kishárs. 


12. Turjareinete. 


^ 


12. Budatin. 


Apr. 


14. Szentniiliály. 


16. Sóhát. 


n 


16. Fenyöháza. 


?í 


7. Bártfa. 



Megjelenés a fészeknél. — Das Erscheinen am Nest. 



Apr. 15. Milej. 
, 16. Ujkér. 
Mai 8. Nagymarton. 



I. 

Apr. 21. Czinfalva. 

„ 21. Szentniargitbánya. 



Apr. 28. Feketeváros. 
„ 17. Tata. 



Apr. 19. ÍTyőrgyanuat. 
„ 14. lliiiKid. 
„ 13. Hövej. 



II. 

Apr. 15. Koniáronigúta. 
„ 15. Sziíiiő. 
„ 11. Komócsa. 



Apr. 10. Madár. 
,, 15. Kiirtli. 



Apr. 15. Kudolfsgnád. 

,, 14. Gája. 

„ 8. Vadászerdő. 

„ 19. Mosnicza. 

„ 3. Temesrékás. 



III. 

Apr. 12. KÍKt()i)()lovecz. 

„ 14. Báliiicz. 

„ 14. Csurgó. 

Mai 3. Soiimpjszohh. 

Apr. 18. Silingyia. 



Apr. 16. Buttyin. 

17. Békésgyida. 
., 12. Sári. 
„ 12. Ungvár. 
„ 10. Radváncz. 



IV. 



Apr. 


23. Berzászka. 


Apr. 20. Radulcsd. 


Apr. 


17. Alsóvist. 


Mai 


10. Ei))enthal. 


„ 20. Nagyrá|jolt. 


n 


3. Felsüvist. 


„ 


5. üubova. 


„ 30. .Alsóvárosvíz. 


« 


10. Lisza. 


Apr. 


25. Jeselnicza. 


13. Szászváros. 


,, 


10. Bráza. 


» 


18. Fényes. 


„ 14. Algyógy. 


)j 


10. Fogaras. 


71 


16. Tápia. 


„ 20. Sebeshely. 


» 


10. Kopacsel. 


» 


12. Szelcsova. 


„ 10. Kudzsir. 


Jj 


10. Sebes. 


n 


20. Kisszurduk. 


„ 14. Teu. 


» 


25. Sarkaicza. 


í> 


20. Hauzest. 


„ 13. Oása. 


Mai 


5. Osáncziszoros 


'í 


18. Nénietgladna. 


„ 22. Bisztraerdőház. 


Apr. 


14. Ilyefalva. 


w 


21. Draxinest. 


„ 11. Szelistye. 


Mai 


5. Káinok. 


» 


20. Gross. 


„ 7. Kisdisznód. 


.. 


.0. Zalán. 


» 


25. Bulza. 


„ 18. Ujegyház. 


A])r. 


14. Sepsibodok. 


V 


15. Pozsoga. 


„ 10. Strezakerczisora. 


Mai 


2. Bodzaiszoros. 



29 



Apr. 


Hj. 


Nagyborosnyó. 


Apr. 


13. 


Szentegyházasoláh- 


Apr. 


22. Zâgra. 


„ 


17. 


Xyéii. 






falu. 


» 


15. Szàlva. 


ïî 


20. 


Maïvarhofiza. 


'T 


13. 


Málnás. 


» 


16. Xasz.xl. 


r, 


17. 


fiíirkány. 


V 


22. 


Torja. 


V 


It). Hordii. 


n 


17. 


Záü'on. 


n 


22. 


Karatiiavdlál. 


„ 


16. Doriiavülgy. 




1(1. 


Li|i])airr(lö. 


., 


21. 


Fehéregyház. 


Mcä 


13. Gi/ergyoliélhor 


r 


lü. 


8()lyiiiü.s. 


M 


15. 


Köszvényeisreuiete. 


Apr. 


14. Fereiiczvülgy. 


Mai 


3. 


Dorqos. 


T> 


22. 


Görgényüvegcsűr. 


« 


9. Aknasugatag. 


Apr. 


15. 


Berzova. 


» 


21. 


Alsófancsal. 


ȕ 


26. Farkasrév. 


'Î 


18. 


Ziiiibro. 


y, 


19. 


Felsőfancsal. 


„ 


15. Nagybocskó. 


^ 


20. 


Nauyalniás. 


J7 


15. 


Laposiiya. 


w 


20. Rozália. 


Mai 


4. 


Vultiir. 


Ȓ 


15. 


Gyergyóborszék. 


7T 


19. Fájna. 


Apr. 


19. 


FenesAsza. 


Mai 


15. 


Hngótöalja. 


,, 


19. Pleskutie. 


ÏJ 


6. 


Nagyenyed. 


n 


12. 


Gyeryyótölfjyes. 


lì 


20. Rotundf.. 


» 


10. 


Székelyudvarhely. 


' Apr. 


18. 


Ossi. 


» 


20. Lajosfalva. 


» 


23. 


Gyepes. 


w 


5. 


Zilah. 


îî 


25. Dieka. 



Apr. 


14. Zebegény. 


Apr. 


20. Gyertyánliget. 


Apr. 


14. Hidasnémeti. 


Mai 


20. KóspaUag. 


„ 


2. Rah(). 


« 


16. Kassa. 


n 


15. Nagymarost. 


Mai 


13. Sóskás. 


„ 


14. Felsőmislye. 


Apr. 


12. Babath. 


,, 


10. Láposinezű. 


?T 


14. Keczerpeklén. 


.. 


30. Bakabánya. 


Apr. 


22. Bi'irszentgyörgy. 


») 


20. Keczerlipócz. 


n 


13. Irtványos. 


„ 


IS. Bród. 


rt 


13. Vörösvágás. 


yy 


12. Gyekés. 


Mai 


14. Dóczifűrész. 


w 


15. Raukfüred. 


n 


12. Bacsófalva. 


Apr. 


29. Madarasalja. 


» 


21. Hunkócz. 


n 


14. Magaslak. 


» 


21. Zólyondipcse. 


» 


15. Gerény. 


V 


15. Hegybánya. 


n 


28. Luzsua. 


)í 


14. Felsődomonya 


u 


17. Ipolyság. 


Mart. 24. Lihelbánya. 


« 


10. Nagyláz. 


n 


15. Losoncz. 


Apr. 


30. Alsószabadi. 


>ï 


26. Köbiér. 


„ 


20. Mocsolyás. 


„ 


20. Rezs(ipart. 


■y) 


18. Turjaremete. 


» 


14. Felsöhámor. 


» 


16. Karám. 


» 


16. Sóhát. 


» 


15. Alsóhámor. 


r> 


14. Szikla. 


n 


22. Ökörmező. 


» 


10. Diósgyőr. 


1) 


25. Mihálytelek. 


Mai 


4. Kassza. 


y) 


14. Visk.' 


■fi 


27. Nyustya. 


Apr. 


20. Puch(). 


» 


10. Técsö. 


w 


24. Szomolnok. 


„ 


28. Nagybittse. 


« 


20. Kricsfalva. 


•) 


24. Stoósz. 


Mai 


2. Zuberecz. 


n 


13. Kerekhegy. 
18. Alsókalocsa. 


H 


14. Szomoluokhuta. 

15. Sacza. 


Apr. 


15. Bánfa. 



Az első érkezés területi közepei: — Regioneniiiitlel der ersten Ankunft: 



I. Apr. 14. (56). 



II. 



14. (13). 



in. Apr. 9. (38). 



V. Apr. 15. (141). 



IV. 



12. (174). 



A fészekhez való érkezés területi közepe : - Regionenmittel der Ankunft an das Nest : 



I. Apr. 20. (6). 

II. „ 14.(8). 



III. Apr. 13. (14). 

IV. „ 18. (82). 



V. Apr. 21. (59). 



30 



Az első érkezés országos közepe : - - Laiulesiiiitlel der ersten Ankunft 

Apr. 13. (422). 



A fészekhez való érkezés országos köze])e : — Landesiiiittel der Ankunli an das Nest: 

Apr. 18. (169). 



A területi középszániok egymáshoz való 
viszonya a normális typust jelöli meg annak, 
a mely szerint a molnárfeeske tavaszi föl- 
vonulása lefolyik. Habár az eddigi eredmények 
szerint a középszámoknak egymáshoz való 
viszonya ennél a fajnál sokkal nagyobb ingado- 
zásnak van kitéve, mint pl. a fiistifecskénél, 
nagyjában és egészében mégis csak mindig 
a füstifecske vonidási typusához áll legköze- 
lebb a molnárfecske fölvonulása. A döntő szót 
természetesen majd csak a vonulási térkép 
alapján mf)ndhatjuk ki. Nem kételkedem abban, 
hogy ez a vonulási térkép valósággal máso- 
lata lesz a füstifecskéének. 

Miként a fiistifecskénél. úgy itt is föl- 
tűnik a vonulás gvTjrs lefolyása. Az idén a 
két faj ligj'szólván egyszerre — egy na])i 
különbséggel — érkezett s igy arra kell gon- 
dolni, hogy ebben az időszakban valami kiválóan 
siettető hatás alatt állott a vonulás. Minthogy 
ez a hatás csak meteorológiai lehet, azért 
utalunk a meteorológiai tárgyalásra. 



Das gegenseitige Verhältnis der Kegionen- 
mittel bezeichnet den normalen Typus, laut 
welchem der Frühjahrszug der Mehlschwalbe 
vor sich geht. Laut den bisherigen Resultaten 
ist zwar das gegenseitige Verhältnis der Regio- 
nenniittel bei dieser Art bedeutend grösseren 
Schwankungen unterworfen als z. B. bei 
der Rauchschwalbe, doch steht der Zug der 
Mehlschwalbe im grossen und ganzen doch 
immer dem Zugstypus der Rauchschwalbe 
am nächsten. Das entscheidende ^\'ort kann 
natürlich nur seinerzeit auf Grund der Zugs- 
karte ausgesprochen werden Ich halte es für 
unzweifelhaft, dass diese Zugskarte eine wahre 
Kopie derjenigen der Rauchschwalbe sein wird. 

Wie bei der Rauchschwalbe, sf) fällt auch 
hier der rapide Zugsverlauf ins Auge. Heuer 
erschienen die beiden Arten fast zur gleichen 
Zeit — der Unterschied beträgt einen Tag — 
so dass man dem Gedanken Raum geben 
muss, dass der Zug während dieser Periode 
unter der Wirkung eines sehr beschleunigen- 
den Faktors stand. Indem dieser Faktor nur 
meteorologischer Natur sein kann, so ver- 
weisen wir diesbezüglich auf die meteorolo- 
gische Behandlung. 



IV. Apr. 
IV. „ 



2. Szászsebes. 
5. Kolozsvár. 



39. <^ Chloris chloris, (L. 

V. Fel)r. 26. Zólvom. 



V. A])r. 6. Liptóujvár. 



II. Mart. 18. Keszegfalu. 
Utolsó. — 
Letzter. 
IV. Jan. 28. Oraviczabánya. 



40. "<-*->■ Chrysomitris spliiiis, (L. 

rV'. Apr. 7. Szászsebes. 
Utolsó. — 
Letzter. 



IV. Mart. 22. Segesvár. 
Utolsó. - 
Letzter. 



31 



41. 



Ciconia ciconia, (L 



Apr. 


3. Kishereiul. 


Apr. 


10. Cséni. 


Mart 


29. Hajmáskér. 




7. ll.'tliát. 


)> 


8. Porn(i. 


Apr. 


4. Öskii. 


Mart 


30. Uiárosberóii) . 


» 


20. Vasdoroszló. 


') 


5. Várpalota. 7 ^ N 


Apr. 


2. Jaád. 


Mart. 


25. Kőszeg. 


V 


1. Budaörs. 


r 


9. Viszió. 


Apr. 


8. Borsnionostor. 


Mai 


3. Czinfalva. 


Mart 


22. Répáspuszta. 


Mart. 


21. Körmend. 


Ajn*. 


18. Sopronpuszta. 


n 


29. Pécs. 


Apr. 


9. Szombathely. 


„ 


17. Szentniargitbánya. 


Apr. 


4. Szászvár. 4 -<- N. 


j, 


11. Locsmánd. 




5 - NW." 


)) 


5. Gyertyános. 


Mart. 


23. Molnaszecsőd. 


» 


5. Fertőfehéregyháza 


» 


12. Miiraszerdahely. 


Apr. 


10. Csepreg. 




15 -* N. 


« 


25. Lovászi. 


» 


9. Vasvár. 


» 


12. Nagyczenk. -* N. 


î> 


20. Kerkaszentmihályfa. 


Mart. 


27. Ujkér. 


Mart. 


6. Feketevái'os. 


» 


28. Iklód. 


Apr. 


13. Nyögér. 




2-N. 


jj 


1. Vasnádasd. 


Mart. 


26. Káld. 


V 


30. Ravazd. 


» 


12. Nova. 


Apr. 


4. Jánosháza. 


Apr. 


3. Császár. 


„ 


2. Pölöske. 


„ 


9. Zalagógánfa. 


„ 


6. Szend. 


Mart. 


15. Kernend. 


» 


6. Bakonyszentiván. 


ÎJ 


8. Bókod. 


n 


13. Nagyvázsony. 


» 


6. Pápateszér. 


» 


8. Tata. 


Apr. 


4. (laniás. 


Mart. 


18. Giez. 


» 


13. Környc. 


„ 


10. Mernye. 


n 


21. Rátóth. 


,, 


7. Szomód. 


» 


8. Karád. 20 - N. 


yy 


22. Kádárta. 


n 


2. Tarján. 


» 


4. Tab. 17 ^ N. 


Apr. 


2. Szentkirálysza- 


» 


11. Héregh. 


„ 


5. Kiskörtvélyes. 




badja. 


» 


17. Gyennely.7-N\V 


» 


3. Németujvár. 


Mart. 


27. Liter. 


» 


20. Budakesz. 


Mart. 


22. Pereniarton. 


Apr. 


II. 

2. Bogyoszló. 


Apr. 


16. Komárom. 


jj 


29. Ság. 




10. Halászi. 


» 


12. Kurtakeszi. 


» 


28. Győrgyarniat. 


,, 


2. Ásvány. 


Jan. 


7. Neszméltj. 1 -^ S. 




16 ^ N. 


)î 


5. Komáromgúta. 


Apr. 


14. Madár. 


Apr. 


14. Gecse. 


„ 


19. Szinin. 


» 


3. Kiirth. 


» 


8. Eszteriiáza. 


Mart. 


13. KonKicsa. 


Mart. 


25. Garamkövesd. 


» 


5. Hiniód. 


)î 


29. Keszegfalu. 




4-E. 


w 


3. Hövej. 











III. 



Mart. 


19. Pancsüva. 


Apr. 


7. Alsókabol. Sok. — 


Apr. 


5. Oszró. 


» 


25. Sztarcsova. 




Viele. ^ W. 


» 


8. Hegyszentmárton 


» 


11. Temesknbin. 


Mart. 


28. Dunagárdony. Sok. 


„ 


6. Siklós. 




23. Fehértemplom. 




— Viele. ->' NW. 


Mart. 


21. Villány. 


Apr. 


15. Temessziget. 


!•) 


22. Rudolfsgnád. 


Ajrr. 


A?â. Mohács. 


II 


5. Bntykovácz. 


Apr. 


12. Nagybecskerek. 


Mart. 


25. Béllye. 


Mart. 


25. Kamaristya. 


Mart. 


23. Antalfalva. 


•'í 


30. Drávatorok. 


n 


27. Bogyán. -- E. 


)í 


25. Tógyer. 




4 - SW. 


^ 


26. Dunabökény. -^ W. 


n 


24. Vo.jtek. 


J> 


31. Bezdán. 


Apr. 


1. Ijvidék. 




31. Darány. 


Apr. 


4. Mf)nostorszegh. 


Mart. 


31. Alsókabol. 


Apr. 


5. Drávafok. 


'Ï 


10. Küllőd. 



Apr. 


6. Béreg. 


Apr. 


8. Jánosiiaiina. 


Marl. 


29. Poroszló. 


M:irt 


29. Mchespctres. 


Mart. 


19. Királylialoni. 


A,.r. 


7. Hajdiiböszöriiiéiiy. 




3 - SVV. 




3 ^'\\. 


Mart. 


1 7. Dfbrcczcii 


»> 


26. Apatill. 


w 


27. Királi/halom. 


w 


19. .i-.V. 2!i. Ijtelek. 


Apr. 


4. Kdzora. 




10 ►' X. 




2 ► E. 


Miirt 


25. GoinboH. 


Mai 


1. Szeged. 11) ► N\V. 


Ajjr. 


7. llajdiiliadház. 


„ 


28. Gaja. 


Apr. 


1. Makó. 


Mart. 


28. Ófciiértó. 


ÏÎ 


14. Bácsdoroszló. 


., 


13. Pécska. 


^ 


28. Zsadány. 


„ 


24. Bácsordas. 


Mart. 


17. Knvin. 2 - N. 


Apr. 


4. Szatniárnéiiieti. 


Apr. 


9. Óverbász. 


Apr. 


7. Borosjeiiő. 


Mart. 


20. Uarvasniiilia. 


„ 


2. Szeghef,^. 


» 


2. Silingyia. 6 -* N. 


n 


19. Sárerdő. Csapat. — 


Mart. 


24. Temesvár. 




18. Buttyin. 2 -- W. 




Flug. * E. 




7. Vadászerdő. 


Mart. 


18. Szőkedeiifs. 2-^E. 


Apr. 


23. Nagymocsárerdü. 




12 ^ NW. 


Apr. 


4. Kisharta. 


.. 


6. Sziuyérváralja. 


» 


16. Mösnicza. 


Mart. 


28. Izsák 


n 


19. Sátoraljaújhely. 


^ 


13. Bruckenau. 6-^-8. 


n 


28. Dobozinegyer. 


„ 


2. Karád. 


„ 


25. Temesrékás. 


„ 


20. Békéscsaba. 


Mart. 


24. Leányvár. 




^NW. 


A]jr. 


4. Békés. 


Apr. 


11. Kisvánla. 


„ 


25. Kistopolovecz. -*-E. 


» 


8. Békésgyula. 


Mart. 


14. Nagydiiljroiiy. 


» 


28. Báliucz. 6 ^ N. 


n 


2. Görbed. 


.\pr. 


10. Beregszász. 


„ 


25. Csurgó. 


7Ì 


1. Tenke. 


!) 


10. Nagyszőllös. 


Apr. 


3. Bolhó. 


Mart. 


26. Ősi. - E. 


Mart. 


27. Lazoiiy. 


Mart. 


21. »Soniogyszobb. 


51 


28. Ráczkeve. 


» 


27. Mocsár. 


Apr. 


14 Háronifa. 


» 


17. Szigetcsép. 2 -* N. 


Mai 


3. 5. Zúgó. Csapatok. 


n 


1. Nagyatád. 


,. 


27. Sári 




— Flüge. -* N. 


■n 


12. Einyaszentkirály. 


Apr. 


14. Túrkeve. 


Mart. 


22. Uugvár. 


„ 


2. Riiiyaujlak. 


Mart. 


29. Szerep. -* N. 


AjJr. 


8, 13. Ungvár. Nagj' 


Mart. 


20. Görgeteg. 


n 


24. Nagyvárad. 




csapat. — Grosser 


« 


28. Lábod. 


Apr. 


6. Peczeszentinártou. 




Flug. 


Apr. 


5. Szigetvár. 


Mart. 


22. Budapest 


» 


7. Ungdarócz. 


Mart. 


30. Szekszárd. 


Apr. 


19. Rákos. 


Mart. 


30, A-pr. 6. Radváncz. 


Apr. 


6. Nagybaracska. 


Mart. 


23. Tura. 


Apr. 


7. Unghossziimező. 


Mart 


26. Vasiviit. 











IV. 



Apr. 2. Szerbpozsezsena. 
Mart. 28. Nájdas. 

„ 26. Berzászka. 

„ 20. Dalbosecz. 

„ 26. Eibeuthal. ^ W. 

„ 12. Plavisevicza. 

„ 27. Dubova. 

„ 24. Ogradiua. ^ S. 

„ 13. Jeseliiicza. -► W. 

„ 26. Oraviczabátiya. 

„ 28. Németbogsán. 

„ 26. Temesszlatina. 
23 - E 
Apr. 4. Alsómocs. Nagy 

csapat. — Grosser 
Flug. -* W. 

„ 10. Simou. Nagy csa- 



.\pr. 



Mart. 



Apr. 



|)at. — 


Grosser 


Mart. 


31. Yálemáre. 


Flug. S ^ 


W. 


Apr. 


10. Gross. 50 -* NW 


6. Buchberg. 






25. Pozsoga. 12-^ NW 


8. Kövesd. Nagj- 


» 


21. Tjej. 100, E -* N 


csapat. — 


Grosser 


Mart. 


20. Dobra. 


Flug. 




» 


26. Apr. 9. Déva. 


20. Aga. 






14. Bozes. 


25. Hissziás. 




„ 


23. Alsóvárosviz. 


27. Hissziás. 85 - N. 


., 


19. Szászváros. 


24. Labasincz. 




ÎÎ 


22. Sebeshely. 


20. Tápia. 




Apr. 


7. Alkenyér. 


7. Dubest. 1£ 


-* N. 


Mart. 


30. Szászsebes. 


13. Szelcsova. 




iy 


27. Mártouhegy. 


40 -- NW. 






24 - N. 


9. Bakamező. 




V) 


28. Morgonda. 2 ^ N 


9. Osztrov. 






23. Szerdahely. 


6. Facset. 




Apr. 


1. Szelistje. 



33 



Mart. 


27. Kereszténysziget. 


.Vpr. 


la. Felsőárpás. 


Mart. 


30. Sepsiárkos. 




Nagy csapat. — 


Mart. 


31. Alsóárpás. ->■ N. 




150 - N. 




Grosser Flug. ->■ N. 


)' 


27. Szentágota. 9 - W. 


A])r. 


24. Sepsiszentgyörgy. 


» 


24. Resinar. Nagy csa- 


Apr. 


11. Felsüucsa. 


Mart. 


27. Káinok. 5 -> N. 




])at. — (i rosser 


Mart. 


25- Alsóvist. 


» 


28. Zalán. -* E. 




Flug. ^ N. 


Apr. 


4. Fesővist. 


« 


25. Gidófalva. 


» 


26. Nagydisznód. 


>í 


10. Dragos. 


Apr. 


18. Sepsibodok. 


» 


29. Nagyszeben. -► N. 


Mart. 


29. Lisza. Tömeg. — 


„ 


1. Bikfalva. 


.\,.r. 


2. Nagycsűr. Nagy 




Masse. - SE. 


ï> 


13. Bodzaiszoros. 




csapat. — CTrosser 


„ 


29. Bráza. Tömeg. — 


V) 


19. Bodzaiszoros. 




Flug. -> N 




Masse. -* SE. 




70 - N. 


» 


4. Porcsesd. 


'T 


19. Kálbor. 40 -N. 


Mart. 


23. Nagyborosnyó. 


„ 


6. Szenterzsébet. 


„ 


24. Fogaras. -> SE. 


'1 


22. Dalnok 




Nagy csapat. — 


,. 


29. Kopacsel, Tömege- 


„ 


27. Magyarbodza. 




Grosser Flug. -*- N. 




sen. — Massenhaft. 




30. 's. - E. 


Mart. 


26. Vesztény. 




- SE. 


Apr. 


28. Bárkány. 




29. Boicza. 


Apr. 


13, 22. Sarkaicza. 


Mart. 


20. Zágon.200. S.-E. 


Apr. 


7. Nagytalniács. 


Mart. 


30. Ósinka. 


w 


20. Kovászna. 


i\[art. 


28. Hermány. -* W. 


Apr. 


10, 23. Persány. 


r) 


26. Alüós. 100 - W. 


Apr. 


2. Alsósebes. 


>? 


7. Alsóvenicze. 


Apr. 


4, 6, 10, 18. Lijipai- 


,j 


2—5. Vurpód. Töme- 


Mart. 


30. Alsókomána. 




erdő. 




gesen. — Massen- 


Apr. 


15. üjsinka. 50 -> S. 


n 


13. Lippaierdő. -^ NW. 




haft. 


w 


2. Felsőkomána. 


Mart. 


28. Máriaradna. 3 -* E. 


» 


2 — 5. Hortobágyfalva. 


„ 


14. Zernest - W. 


Apr. 


14. Lippa. -► W. 




Tömegesen — 


Î) 


17. Törcsvár. Nagy 




7, 15. Sólymos. -^ W. 




Massenhaft. 




csapat. — Grosser 


» 


1. Sistarovecz. Nagy 


» 


3. Felek. 




Fing. - W. 




csapat. — Grosser 


Mart. 


19. Szakadat. 


„ 


2. Ótohán. S. - W. 




Flug. - N. 


Apr. 


2 — 5. Szakadat. 


» 


6. Vledény. -> NW. 


Mart. 


8. Mészdorgos. 3 -* N. 




Tömegesen. — 


Mart. 


13. Holbák. 


Apr. 


3. Petirs 14 -* NW. 




Massenhaft. 


„ 


25. Holbák. 90 E - S. 


Mart. 


17, á4.Dorgos.E.--W. 


Mart. 


20. Holczmány. 


Apr. 


17. Barczarozsnyó. 


Apr. 


22,27.Dorgos.E.^W. 


Ajn-. 


2 — 5. Holczmány. 




Tömeg. — Masse. 


Mart. 


27. Zabálcz. 




Tömegesen. — 




- N. 


Apr. 


3. Zabálcz. 13 -^ NE. 




Massenhaft. 


Mart. 


23. Apácza. 


Mart. 


26. Berzova. 14 - N. 


■n 


2 — 5. Ujegyház. 


,, 


30. Szászmagyarós. 


Apr. 


13. Lalasincz.; 




Tömegesen. — 


, 


27. Veresmart. 


w 


11. Borossebes. 




Massenhaft. 


„ 


26. Bölön. 


» 


7. Tótvárad. 16-^ NE. 


Mart. 


20. Ujegyház 


Apr. 


14. Bölön. Nagy csapat. 


w 


2. Soborsin. 


» 


24. Felsöporumbák. 




— Grosser Flug. 


„ 


15 Zimbro. 


» 


27. Felsöporumhák. 




-N. 


Mai 


6'. Zimbro. 2 -* N. 




14- E. 


» 


14. Középajta. Nagy 


Mart. 


26. Talács. 26. S. - E. 


» 


20. Alczina. 




csapat. — Grosser 


î> 


30. Felvácza.60-NW. 


Apr. 


5—5. Alczina. Töme- 




Flug. - N. 


» 


29. Nagyhalmágy. 200. 




gesen. — Massen- 


)í 


1. Középajta. 




S. -- NE. 




haft. 


Mart. 


24. Árapatak. 


Apr. 


18. Füzesbogara. 


Mart. 


27. Szeráta. 


« 


31. Tiirkös. 




25 -* N. 


A^Jr. 


3. Szeráta. 20 -^ E. 


Apr. 


1 . Szászhermány. 


,, 


6. Körösbánya. 


Mart. 


30. Strezakerczisora. 


Mart. 


31, Aj^r. 6. Ósánczi- 




2000 ~- NW. 


Apr. 


2 — 5. Kürpöd. Töme- 




szoros. 


„ 


25. Bulzesd. 




gesen. — Massen- 


Apr. 


19. Ilyefalva. 


Mart. 


2j. Brád. 40 ^ NW. 




haft. 


w 


21. Sepsiszentkirály. 


n 


30. Topánfalva. ~* N. 



Aquila XIV. 



34 



Apr. 


8. Abriidfalva 




csapat. — Mehrere 


Mart 


26. Magyarrégen. 


Mart 


80. Al)ru(lbánya. 




Flüge. -> E. 


„ 


28. Disznajó. 




lUO ► SÊ. 


Mart 


24. Bárót. 


» 


13. Kigmány. .Meg- 


V 


29. Glood. 52 - SE. 


Apr. 


19, 24. Erdőfüle. 




számlálhatatlan. — 


Apr, 


/8. Olood. 


„ 


12. Szárazajta. 




Unzählbare. 


„ 


8. Vultiir. 30 ^ NW. 


n 


14. Nagybaczon. Töme- 




S. - W. 


Mart 


3, /, IS. Magyarigen. 




gesen. — Massen- 


w 


27. Mocsár. 


» 


28. Tövis. 




haft - SW. 


Apr. 


5. Köszvényesreniete 


Apr. 


2. Nagyeiiyed. 


Mart 


28. Magyarhermány. 




11. NE."- SW. 


Mart 


30. Csonibord. 


ti 


28. (Jsikrákos. 


Mart 


29. Görgényüvegcsür. 


Apr. 


10. Marosdécse. 


., 


26. Csíkszereda. 




14. E. - NW. 


Mart 


1. Bethlenszent- 


T) 


20. Málnás. 


V 


29. Dosz. 




iiiiklós. 


Apr. 


14. Málnás. 58 — N. 


Apr. 


8. Székerdó. 40 - W 


Apr. 


3. Kisselyk. 3 - NW. 


Mart 


28. Csomorta. 


^' 


6, 19. Szováta. 


Mart 


20. Alsóbajom. 


» 


29. Csikszentmárton. 


„ 


12. Szovátaviz. 32. 




20. Dicsőszentinárton. 




28. Ikafalva. 




SW. - NE. 


Apr. 


13. Szászivíintalva. 83. 


Apr. 


7. Futásfalva. 


Mart. 


26. llyésmező. 




SE. -* N. 


Mart 


29. Torja. 16 - SE. 


„ 


28. Gyergyóremete. 


„ 


7. Medgyes. 40 ^ N. 


„ 


29. Karatnavolál. 




Tömegesen. — 


» 


10. Mardos. 31. 


» 


30. Katrosa. 




Massenhaft. — N. 




SE. - N. 


„ 


30. Kézdiszárazpatak. 


» 


29. Gyergyóalfalu. 


i[art. 


26. Muzsiia. Nagy 


., 


28. Kézdiszentlélek. 


ÎJ 


29. Gyergyóditró. 




csapat. — Grosser 


„ 


10. Kézdiszentkereszt. 




Tömegesen. — 




Flug. - N. 


,. 


12. Bélafalva. 




Massenhaft. 


J) 


27. Deésfalva. 




14. Kurtapatak. 




S - W. 


» 


30. Szászsáros. 


?j 


28. Esztelnek. 


?í 


17. Gyergyócsoma- 


» 


30. Váldhid. 


r> 


26. Lendiény. 




faìva. 37 - NW. 


^ 


31. Erzsébetváros. 


t) 


30. Kézdimartonos. 


^ 


27. Gyergyóujfalu. 


■n 


30. Almakerék. 




Nagy csapat — 


Apr. 


15. Gyergyóborszék. 


JÎ 


23, M Segesvár. 4-- W. 




Grosser Flug. ~* N. 




20 - N. 


Apr. 


29. Hegen. - W. 


Apr. 


15. Ojtoz. Nagy csapat. 


Mart 


29. Kilyénfalva. 


„ 


5. Ápold. 




— Grosser Flug.— N. 


» 


25. Tekerőpatak. 


Mart. 


26. Fehéregyháza. 


Mart. 


30, Apr. 8. Sósmezö. 


Apr. 


2. Gyergyószent- 


„ 


19. Báránykut. ^ N. 


n 


24. Gurarési. 




miklós. 24 - NW. 


Apr. 


2. Szászdálya. 


w 


27. Kunk. 


Mart. 


19. Hágótőalja. 


» 


9. Szászkézd. 


Apr. 


8. Bánífyhunyad. 


» 


17. Gyergyótölgyes. 




7. Szászkeresztűr. 


„ 


11. Zutor. 


Apr. 


4. Siter. 


Mart. 


16. Székelykeresztiir. 


» 


13. Riska. 


Mart. 


9. Márkaszék. 


Apr. 


10. Erked.' 


» 


8. Magyargorbó. 


y> 


30. Szilágycseh. 


„ 


11. Korond. 


» 


1. Gyalu. 




14 - NE. 


Mart. 


27. Kőhalom. 100 drb. 


V 


24. Szászfenes. 


n 


26. Zsibó. 17 -N. 




(St.) 


Î? 


1. Kolozsvár. 40 - N. 


7Ì 


26. Apr. 1. NagA- 


» 


28. Kányád. 


Mart. 


24. Torda. 




ilonda. 100 - N. 


,. 


20. Székely udvarhely. 


„ 


26. Kékes. 


» 


28. Dés. 


Apr. 


2. Darócz. 


Apr. 


10. Nagyida. 


Apr. 


23. Szeszárma. 


» 


3. Gyepes. 


„ 


12. Szászakna. 


» 


23. Középfalva. 


» 


13. Szentegyházasoláh- 


Mart. 


25. Szászpéntek. 


„ 


23. Kőfarka. 




falu. -* N. 


Apr. 


22. Vajola. 


» 


26. Zágra. 12 - W. 


Mart. 


24, 27. Vargyas. 3 csa- 


„ 


20. üedrád. 


Mart 


26. Vermes. — W. 




pat. — 3 Flüge. 


.. 


9. Bátos. 


Apr. 


14. Szálva. 10 - NW. 




-NE. 


Î5 


9. Szászrégen. 


w 


10. Naszód. 


A vr. 


14. Varnyas. Több 


Mart. 


26. Herbus. 


■*i 


26. Hord(). 6 - NW. 



35 



Apr. II'. Hanna. -" W. 
Mart. i^. Szi'piiyir. 
Apr. S. Best'iiyő. 
Mart. ŰH. Nagydeiiieter. 

„ 28. Besztercze. 

„ 2S. Berlád. ß -* N. 
Apr. 14. Jaád. 

7. Kisilva. 30 -^ E. 

„ 15. Oláhszeiitgyörgy. 
40 - E. 



Apr. 8. Borgúpruiul. 

14. Májcr. 5 ► E. 
Mari. l'S. Apr. /Ò. (jradiia. 

30 - N. 
Apr. 23. Kosna. 1 7 -► NW. 
„ 17. (TuraliaJta.4-^SW 
Mart. 7. Gyergycibrlbor. 

14. Szatmárhegy. 
Apr. 2. Fehérszék. 



Mart. 27. KápolnokiiioiKistor. 
Mai 4. Aknasugatag. 

100 - S. 
Mart. 9. Biidfalva. ^ S\V. 

„ 21, 25. Nagybocskó. 
Apr. 8. Róiiaszék.. 

„ 11. Rozália. 4^ W. 

„ 20. Alsóvissó. 
Mai 8. Havasinező. 



V. 



Apr. 


25. Isaszeg. 




csapatok. — Kleine 


Mart. 


27. Garandiidvég. 


Febr 


26. Babath. 2. S ^ W. 




Flüge. S. -* W. 


Apr. 


1. Garampéteri. 


Apr. 


4. Megyerke. 


Apr. 


6, 8, 23. Körösmező 


„ 


14, 16. Alsószabadi. 


Mart. 


30. Ecskeud. 




6^ NE. 




12 - E. 


Apr. 


9. Nagyvölgy. 


Jan. 


24 Mart. 29. Tisza- 


Jj 


16. Háronivízpázsit. 


» 


7. Erdőkürt. -^ N. 




bogdány. 


« 


22. Cseipatak. 5 -^ NE 


« 


14. Bodoiiy. -^ E. 


Apr. 


3. Búrszentgyörgy. 


„ 


16, 22. Rezsőpart. 


Mart 


30. Terpes. 


» 


2. Gyertyánt'a. 




30 - NE. 


Apr 


26. Aranyosmaróth. 


„ 


17. Revistyeváralja. 


,, 


4. Breznóbánya. 


,^ 


8. Barsberzencze. 


Mart. 


30. Biikköskiit. 




100 - E. 


Mart. 


28. Bakabánya. 12-*N. 


Apr. 


16. Alsózsadány. 


r 


12. Benesháza. 


Apr. 


4. Ipolyság. 


Mart. 


19, 28. Apr. 11. Gelet- 


„ 


12. Gaspard. 


,, 


13. Szurdok. 




nek. 30 -* NE. 


r> 


17. Havasalja. 3 -* W. 


.. 


6. Losoncz. -"■ NW. 


Apr. 


8. Turóczszklenó. 




9. Mihálytelek. 


?5 


19. Salgótarján. 




2. Kisfalu 


ÎÎ 


13. Vaczok. 


ÏÎ 


6. Jánosi. 


« 


30 Felsőstubnya. 


» 


13. Murányhosszurét. 


„ 


14. Mocsolyás. 


tj 


20. Mosócz. 




6-N. 


,, 


8. Sajókaza. 


'î 


7. Lenge. 


» 


22. Óviz. 15 - E. 


Mai 


6. Ujliuta. -► N. 


Mai 


6. Felsőtüti. 2 - N. 


Mart. 


30, Apr. 7, 22. Felső- 


A])r. 


7. Hatmeg. 


ï> 


6. Körmöczbánya. 




meczenzéf. 


)) 


24. llosva. W. - S. 




2^N. 


,^ 


26. Jászó. 


» 


7. Kereczke. 


Apr. 


21. Csremosnó. 


Apr. 


15. Szepsi. 


n 


7. Dolha. 


Mai 


3. Mocsár. 


ÎÎ 


6. Aranyidka. 


Mart. 


17. Iza. 


Apr. 


27. Neczpál. 


„ 


7. Radacs.16.SE.-W 


Apr. 


15, 21. Visk. 


'î 


13. Dobó. 15 - N. 


V 


17. Sósgyülvész. — S. 


„ 


5. Herincse. 


n 


1. Dobróváralja. 


r> 


19. Keczerlipócz. 


» 


28. Bustyaháza. 


Mart. 


30. Kovácsfalva. 


n 


9. Rankfiired. 


Mart. 


28. Ötvösfalva. 


w 


6. Apr. 5, 6\ 14. Mai 


Mart. 


20. Varannó. 


Apr. 


22. Kricsfalva. -* SE. 




3. Zólyom. 


A]jr. 


26. Zemplénszinna. 


Mai 


2. Alsószinevér. 20. 


» 


30. Erdőbádony. 


Mart. 


20. Hunkócz. 




E. - N. 




20 ^ SE. 


Apr. 


6. Gerény. 


Apr. 


10. Kerekhegy. 


Apr. 


24. Felsőrevucza. 


Mart. 


21. Felsűdonionya. 


„ 


22. Kökényes. -> SE. 




27 - NW. 


» 


28. Nagyláz. 


Mart. 


26, Apr. 10, 21. Szent- 


Mart. 


25. Szelese. 


Apr. 


21. Kisberezna. 




niihálykörtvélyes. 


Apr. 


17. Oszada.30^NW. 


» 


18. Bercsényifalva. 


Apr. 


10. Kaszóniezö. 


Mart. 


30. Zólyondijicse. 


„ 


2. Kispásztély. 


Mart. 


29. Apr. 20. Rahó. 


^ 


26. Garamsgentandrás. 


Mart. 


20. Köblér. 




20 -S. 




3 -NE. 


') 


23. Ajjr. 5, 21. Turja- 


Apr. 


8 — 17. Apsinecz. Kis 


n 


28. Garamnémetfalva. 




remete. 



5* 



36 



Apr. 


L>9. Sóhát. 


.Mai 


;'). Fenyőháza. 


Mai 


3. \ ycliiidii.-i. 


„ 


9. Fciiyvesvöljiy 


Apr. 


25. Likavka. 50 -> SE. 


.\pr. 


10. Fclsölápos. 




2 -*' SE. 


Mart 


22. Nagyfalu. 




10 - WX. 


„ 


IS. Turjavagiis. 


Apr. 


24. Revisnye. 


Mart 


31. TátraloMinicz. 




20 ^ N. 


» 


9. Lucski. 200- NW. 




15 - NE. 


•T 


11. Uzsok 


,. 


20. Lokfza. 


A,.r. 


10. (»szturuya. 


„ 


13, 16. Ökörmező. 


Mai 


10. Nénietlipcse. 




10 -* NW. 


Mart 


30. Osztrika. 


Apr. 


y. Podb.jel. 


)) 


13. Felka. 


^ 


30. Ozora. 


n 


12. Zulirothova. 


» 


8. Szepesófalu. 


Apr. 


21. Iilava.8.SE.-NE. 


1» 


IG. Krasznaliorka. 




7 - NW. 


,, 


18. Kassza. 


r) 


11. Bobró. 


TÎ 


4, 10, 21, 25. Szepes- 


ÎÎ 


11. Nagybittse. 


» 


14. Alsólipnicza. 




l)éla. ~* N. 




4 ->"SW. 


V 


8. Felsöli])nicza. 


Mart. 


25, 'Jl. Mu'i 14. Lőcse 


Mart 


24. Budatiii. 


Ti 


11. Liptószentiván. 


Apr. 


4. (Jlublü. ti - NE. 


Apr. 


28. Visnyó. 4 - N. 




Sok. — Viele. 


V 


9. Palocsa. 


Î? 


12. Csacza. 




^ NW. 


Mart. 


22. Szentmihály. 


n 


12. Turóczszentniárton. 


» 


10. Vitanova. 


» 


19. Bártfa. 80 - N. 


w 


9. Túrán. 












Érkezés a fészekhez. — 


Ankunft an das Nest. 

TT 






Apr. 


2. Pölöske. 


Mart. 


1. 

27. Ráíóth 


Apr. 


8. Bókod. 


Mart. 


15. Kernend. 


» 


30. Kádárta. 


„ 


8. Tata. 


Apr. 


4. Nénietujvár. 


.. 


30. Liter. 


,. 


13. Köruye. 


» 


5. Körmend. 


Apr. 


17. Várpalota. 


„ 


7. Szomód. 


» 


11. Locsmánd. 


» 


3. Császár. 


•fl 


2. Tarján. 


» 
» 


13. Nyögér. 
2. Káld. 


« 


6. Szend. 


V 


11. Héregh. 



II. 



Mart. 


29. Ság. 


Apr. 


19. Koniáromgúta. 


Apr. 


15. Komócsa. 


Ajir. 


30. Himód. 


M 


19. Sziniö. 


„ 


16. Komárom. 


n 


2. Bogyoszló. 




III. 






Apr. 


ü. Pancsova. 


Mart 


29. Temesrékás. 


Mart. 


27. Sári. 


» 


13. Butykovácz. 


M 


28. Kistopolovecz. 


n 


31. Szerep. 


Mart. 


27. Kamaristya. 


Apr. 


8. Báliucz. 


Apr. 


6. Peczeszentmárton 


» 


31. Alsókabol. 


Mart. 


30. Csurgó. 


Mart. 


29. Tura. 


Apr. 


5. Rudolfsgnád. 


Apr. 


8. Somogyszobb. 


» 


29. Poroszló. 


» 


16. Nagybecskerek. 


fi 


17. Háromfa. 


W 


19. Újtelek. 


Mart. 


23. Antalfalva. 


rf 


10. Nagyatád. 


„ 


29. Zsadány. 


„ 


27. Tógyer. 


ìì 


1 2. Rinyaszentkirály. 


Apr. 


11. Kisvánla. 


» 


26. Gombos. 


■n 


8. Szigetvár. 


Mart. 


14. Nagydobrony. 


Apr. 


9. Gája. 


Mart. 


30. Szekszárd. 


Apr. 


10. Beregszász. 


Mart. 


14. Bácsdoroszló. 


Apr. 


4. Királyhaloni. 


?i 


10. Nagyszőllős. 


„ 


26. Bácsordas. 


» 


7. Boro.sjenő. 


Mart. 


27. Lazony. 


Apr. 


8. Vadászerdő. 


» 


2. Szőkedencs. 


Apr. 


7. IJngdarócz. 




22. Mdsnicza. 


» 


4. Tenke. 


7Ï 


15. Radváncz. 


Mart. 


26. Bruckenau. 


Mart. 


30. Osi. 


» 


7. Unghosszumező. 



37 



Apr. 7. Alkenyér. 

„ 7. tìtrezakerczisora. 

„ 13. Fclsöiirpás. 

, 23. Alsóárpás. 

„ 11. Alsóvist. 
Mart. 29. Lisza. 

„ 29. Kopacsel. 
25. Apácza. 
Apr. 19. Ilyefalva. 



IV. 

Apr. 24. Sepsiszentgyörgy. 
Mart. 25. Gidófalva. 
Apr. 18. Sepsihodok. 

„ 17. Bikfalva. 
Mart. 23. Nagybonisnyó. 

„ 22. Dalnok. 
A|)r. 2(S. Bárkány. 
Mart. 30. Csonibord. 
Apr. 10. Marosdécse. 



Mart. 24. Vargyas. 
Apr. 19. Erdőfüle. 
Mart. 28. Magyarhermány. 
Apr. 1. Csomorta. 

„ 1. Kézdiszentlél(^k. 

„ 2. Kézdiszentkereszt. 

„ 3. Bélafalva. 

„ 5. Kurtapatak. 

„ 1. Esztelnek. 



Apr. 



2. Fehérszék. 
4. Ipolyság. 
13. Szurdok. 
9. Losoncz. 



Apr. 19. Salgótarján. 
7. Hatnu'g. 
10. Búrszentgyörgy. 
„ 20. Szepsi. 



Mart. 24. Varanuó. 

Apr. 9. Hunkócz. 

„ 15. Köblér. 



Az első érkezés területi közepei : — Regionenniittel der ersten Ankunft : 



I. Apr. 



(68. 



IL „ 4. (19.) 



III. Mart. 31. (112.) 

IV. Apr. 1. (284.) 



V. Apr. 9. (140.; 



A megtelepülés területi köze))ei : — Regionenniittel der Besiedelung : 



I. Apr. Ő. (19.) 
II. „ 11. (6.) 



III. Apr. 3. (46.) 

IV. „ G. (27.) 



Î V. Apr. 9. (11. 



Az első érkezés országos közepe : — Landesinittel der ersten Ankunft : 

Apr. 3. (623.) 



A incgtelepülés országos közepe : 



Landesniittel der Besiedelung 



Apr. 5. (109.) 



A területi középszániok tanúsága szerint az 
idei fölvoaulás némileg eltér a rendes typus- 
tól, minthogy II. és V. túlságosan megkéstek, 
I. pedig nagyon is korai ezekhez képest. Ez 
az eltérés részben onnan magyarázható, hogy 
az idei anyagban számos oly vidék is van 
képviselve, a honnan máskor nem kaptunk 
adatokat, nevezetesen képviselve van a Dunán- 
túl déli, szinte sikjellegű része is, a mely mint 
fészkelési terület nem osztozik a nyugatibb vidé- 
keknek átvonulási jelenségek előidézte késésé- 
ben. Másrészt természetesnek kell találnunk 
azt, hogy az átvonulási jelenségekkel mindig 
nagyobbfokú ingadozás jár együtt, mint a 
megtelepedéssel. Az eltérés annál jelenték- 



Laut den Regionenniitteln gestaltete sich der 
heurige Zugsverlauf etwas abweichend vom 
normalen Typus, indem sich II. und V. all- 
zusehr verspäteten, während I. diesen gegen- 
über zu früh ist. Diese Abweichung kann 
teilweise dadurch erklärt werden, dass im 
heurigen Materiale zahlreiche solche Gegenden 
vertreten sind, aus welchen wir sonst keine 
Daten erliielten, namentlich auch das südliche 
Gebiet des Hügellandes j. d. D., welches 
fast Tiefebene-Charakter besitzt und als Brut- 
gebiet nicht die durch Durchzugserscheinungen 
hervorgerufene Verspätung der westlicheren 
Gebiete teilt. Anderseits muss es als natürlich 
betrachtet werden, dass Durchzugserscheinun- 



m 



tclüiH-lil), iiii\L'l ;i Cicoiiiaty[)iis föjcllciiizi) voná- 
sát, t. i. az aránytalanul korai érkezést az 
ország keleti vidékein nem érinti. Ez válto- 
zatlannl niejinyilvánnl altban, liofíy III. és W. 
középszániai csak ec:y napi eltérést mutatnak 
föl. holott III. és i. között 5 na])i kiilönhsé«;- 
van. De nieynyilváiiul fölei; az adatfik i'losz- 
lásáiian.a mely változatlanul megmaradt olyan- 
nak, a iiiinőnck már ismételten és részletesen 
vázoltam a korálilii földolnozásokhan. 



A mefítelepiilés területi közé])számai ala])ján 
ef^yelöre még nem bocsátkozhatunk ennek a 
folyamatnak részletesebb tárgyalásába. Az idén 
kaptunk elsőizben erre vonatkozó nagyobb 
anyagot s ezért még nem tudhatjuk, hogy 
mennyire állandó a köztük fönnálló viszony. 
Ha a Ids Alföldet — melynek túlkésö közép- 
száma nagyon kevés adatra támaszkodik — 
elliagyjuk, akkor a megtelepedés lefolyása 
igen hasonlít a Hirundotypus-hoz, vagyis a 
letelepedő gólyák fölvonulása normális typust 
alkotna, a mint azt előre vártuk is. A beha- 
tóbb vizsgálat, illetőleg az igazolás természe- 
tesen csak a jövőben várható. 



gen gTösseren Schwankungen unterworfen 
sind als die Besiedelung. Diese Abweichung 
ist übrigens von umso geringerer Bedeutung, 
als das Hauptmerkmal des Ciconiafypns, näm- 
lich die unverháltnismiissig frühe .\nkunft in 
den östlichen Gegenden des Landes dadurch 
nicht beeinträchtigt wird. Dasselbe otfenbart 
sich unverändert darin, dass die Mittel von 
III. und l\ . nur einen Tag Unterschied auf- 
weisen, während zwischen I. und 111. ein 
Unterschied von 5 Tagen besteht. Hauptsäch- 
lich offenbart sich dasselbe jedoch in der 
Verteilung der Daten, welche unverändert 
dieselbe blieb, als w-elche sie in den früheren 
Barbeitungen schon wiederholt und ausführlich 
skizziert wurde. 

Auf (irund der Hegionenmittel der Besie- 
delung darf vorläufig noch keine eingehendere 
Behandlung dieser Erscheinung versucht wer- 
den. Heuer erhielten wir zum erstenmale ein 
diesbezügliches grösseres Materiale, weshalb 
man noch nicht wissen kann, in welchem Grade 
das gegenseitige Verhältnis desselben konstaut 
ist. Von der kleinen Tiefebene — deren all- 
zuspätes Mittel sich auf zu wenig Daten 
stützt - abgesehen, gleicht der Hesiedelungs- 
verlauf dem Hirundotypus, d. i. der Zug der 
hier brütenden Störche dürfte einen Xonnal- 
typus ergeben, wie dies auch im voraus erwar- 
tet wird. Die eingehendere Behandlung, resp. 
der Beweis kann natürlich erst in der Zukunft 
erwartet w'erden. 



III. Apr. 12. Butykovácz. 
HI. Mart. 29. Bogyán. 
III. Apr. 16. Palona. 
III. Mart. 12. Dunagárdony. 



42. 



Ciconia nigra, (L.). 



III. A])r. 12. Kakova. 

m. „ 3. Béllye. 

m. „ 3. Makó.lO--N\V. 



IV. Mai 6. Ferenczfalva. 
V. „ 8. Bulza. 
V. Apr. 12. Berkes. 



43. -«-^ Circaetus gallicu.s, (Gm.). 
I. Mart. 7. Bicske. 



I. Mart. 20. Ihárosberény. 
I. „ 5. Zalagógánfa, 



44. *— > Circus aeruginosus, (L.). 
III. Mart. 24. Óverbász. 



III. Mart. 29. Temesvár. 



89 



I. Mart. 7. Iliároslicróny. 
I. „ 19. Kőszeg. 



45. <-©> Circus cyaneus, (L.). 

II. Mart. 26. Magyaróvár. 
III. P\br. 10. Óver])ász. 



III. Mart. ;J0. Temesvár. 



46. < — >■ Circus inacrurus, Gm. 
r. Mart. 3. Siiprdiiiiiiszta. | I\'. Mart. 20. Kolozsvár. 



47. ■<— >■ Circus pygargus, (L. 
IV. Mart. 25. Tiirkös. 



I. Apr. 22. Molnaszecsod. 

I. „ 20. Zalag(igáiifa. 

11. „ 14. Keszegfalva. 

III. „ 14. Temeskubin. 

III. .. 18. Overbász. 



48. -< — >- cunicola riparia, (L.). 



III. 


Mart. 


25. Makó. 


V. 


Mai 


15. Sajókaza 


m. 


Apr. 


13. Budapest. 


V. 


Apr. 


12. Búrszent- 


m. 


Mart. 


12. Tura. 






györgy. 


m. 


Mai 


1 . üu.n'vár. 


V. 


jj 


12. Geletnek. 


IV. 


n 


7. Lippaierdö. 









49. ■^^>- ('olunil»a oeiias, L 



,lan. 


24. Ihárosberéuy. 


Febr 


27. Kőszeg. 


Mart. 7. Faész. 


Febr. 


15. Jaád. 


» 


27. Körmend. 


„ 13. Nagymarton. 


Mart. 


3. Répáspuszta. 


Ajjr. 


9. Micske. 


„ 16. Szarvkő. 


Febr. 


20. Vasuádasd. 


Mai 


3. Locsmánd. 


Apr. 20. Sojironkertes. 


Mart. 


11. Nova. 


Febr. 


11. Molnaszecsod. 


Mart. 2. Cziiifalva. 


» 


6. Milej. 


Mart. 


9. Csepreg. 


Febr. 26. Sopronpuszta. 


Febr. 


5. Kernend. 


Fei)r. 


22. Nyögér. 


Mart. 9. Szentmargitbánya. 


Mart. 


9. Meneshely. 


,, 


17. Kál(í. 


6. Fertöfeliéregyháza 


» 


5. Nagyvázsony. 


Mart. 


2. Jánosháza. 


17. Malomháza. 


Î) 


7. Vöröstó 


n 


2. Zalagógánfa. 


Apr. 12. Nagyczenk. 


Î) 


8. Magyarliarnag. 


n 


9. Vámos. 


Febr. 25. Feketeváros. 


n 


11. Nénietbarnag. 


Febr. 


21. Franczia vágás. 


„ 26. Ravazd. 


Febr. 


13. Ganiás. 


Mart. 


12. Városlőd. 


Mart. 4. Császár. 


^ 


14. Mernye. 


„ 


9. Szentgál. 


Mart. 25. Szend. 


V 


20. Karád. 


Febr. 


26. Gicz. 


Febr. 26. Bókod. 


Mart. 


2. Igal. 


Mart. 


9. Tótvázsony. 


Mart. 1. Tata. 


Febr. 


27. Tab. 


„ 


11. Márk... 


„ 23. Környc. 


Mart. 


3. Tobaj. 


'J 


12. Nagyhidegkút. 


Febr. 28. Budakesz. 


„ 


3. Nagymedvés. 









Mart. 20. Gyori/i/armat. 
Febr. 9. Eszterháza. 
Mart. 5 Vittnyéd. 
5. Hövej. 
- 3. Kisbodak. 



II. 

Febr. 10. Komáromgúta. 

„ 14. Szimő. 

„ 14. Komócsa. 
18. Kurtakeszi. 
Mart. 15. Neszmély. 



Febr. 28. Madár. 
„ 14. Kürth. 
Apr. 1. Garamkövesd. 
Febr. 28. Zseliz. 



40 





III. 




Mart. 11. Pancsova. 


Febr. 22. Lábod. 


Mart. 5. Sárerdő. 


P^ebr. 4. Tenieskubin. 


Mart. 2. Királyhalom. 


Febr. 21. Nag^'mot-sárerdö 


22. Gombos. 


„ 2. Borosjcnő. 


Mart. 12. Szinyórváralja. 


Apr. 10. Gdja. 


Febr. 23. Biittyiii. 


Febr. 9. Sátoraljaújhely. 


Febr. 24. Bácsdoroszló. 


„ 25. Balatoiiiijliik. 


Mart. 3. Ka rád. 


,, 20. Bácsordiis. 


Mart. 6. Izsák. 


8. Leányvár. 


Mart. 22. ßruckcnau. 


Febr. 24. Görbed. 


, 13. Mándok. 


„ 2. Kistopolovecz. 


Jan. 22. Sári. 


Febr. 16. Nagj-bereg. 


Febr. 21. Bálincz. 


„ 20. Göd. 


Mart. 9. Lazony. 


„ 22. Csurgó. 


Mart. 19. Tura. 


„ 1. Mocsár. 


„ 18. Somogyszobb. 


A2)r. 8. Újtelek. 


Febr. 16. Ungvár. 


„ 22. Háromfa. 


Febr. 14. Ófehértó. 


Mart. 16. Ungdarácz. 


„ 15. Nagyatád. 


„ 28. Nagyerdő. 


„ 1. Hegvgonibás. 


„ 20. Riiiyaszentkii-ály. 


„ 6. Darvasmohaerdö. 


„ 6. Radváucz. 


„ 15. Görgeteg. 


„ 23. Nagjxsonkaerdő. 
IV. 


„ 27. Unghosszúmező. 


Mart. 6. Eibenthal. 


Mart. 14. Sebeshely. 


Mart. ló. Felsövist. 


„ 12. Plavisevicza. 


„ 12. Ósebeshely. 


Febr. 22. Nagysink. 


„ 2. Dubova. 


Febr. 25. Felsőpián. 


Mart. 1. Kálbor. 


„ 5. Ogradina. 


„ 19. Kudzsir. 


Febr. 19. Felmér. 


. 5. Jeselnicza. 


Mart. 24. Kererliavas. 


Mart. 24. Sarkaicza. 


„ 2. Borlova. 


Febr. 28. Szászsebes. 


„ 30. Páró. 


Febr. 25. Kövesd. 


„ 14. Mártonhegy. 


„ 30. Persány. 


Mart. 5. Hissziás. 


24. Morgóiul a. 


Febr. 28. Alsókomána. 


Febr. 21. Labasiiicz. 


Mart. 1. Szerdahely. 


A2)r. 6. Ujsinka. 


Jan. 19. Tápia. 


„ 4. Szelisfye. 


Febr. 27. Felsőkomána. 


Mart. 2. Szelcsova. 


„ 17. Kereszlénysziget. 


„ 28. Ho]l)ák. 


Febr. 28. Kisszurduk. 


„ 1. Eesinár. 


Mart. 2. Tiirkös. 


16. Bakamező. 


Febr. 24. Nagydisznód. 


6. Ilyefalva. 


„ 27. Osztrov. 


„ 28. Nagyszeben. 


Febr. 26. Káinok. 


Mart. 4. Hauzest. 


„ 25. Nagy csűr. 


„ 26. Zalán. 


Febr. 26. Németgladna. 


,, 28. Szenterzsébet. 


„ 28. Gid.ifalva. 


„ 22. Draxiuest. 


„ 20. Vesztéiiy. 


Mart. 7. Lippaierdő. 


Mart. 10. Váleiiiáre. 


Mart. 8. Boicza. 


4. Sólymos. 


Febr. 27. Gross. 


3. Nagytalmács. 


Febr. 21. Sistarovecz. 


Mart. 11. Bulza. 


6. Hermány. 


Mart. 4. Mészdorgos. 


3. Pozsoga. 


„ 17. Por esesd. 


Febr. 27. Petirs. 


Febr. 21. Pojén. 


„ 19. Alsósebes. 


„ 20. Dorgos. 


Mart. 3. Tjej. 


Febr. 28. Hortobágyfalva. 


„ 15. Zabálcz. 


Febr. 28. Nagyroskány. 


„ 28. Vurpód."^ 


,, 21. Berzova. 


.. 28. Doi)ra. 


Mart. 14. Felek. 


Mart. 8. Borossebes. 


Mart. 3. Marosillye. 


Febr. 28. Szakadat. 


8. T()tvárad. 


„ 25. Béa. 


„ 22. Holczmány. 


„ 7. Krokna. 


Apr 7. NagyrápoÜ. 


„ 24. Ujegyház. 


5. Zám 


Mart. 18. Kosztesd. 


„ 22. Alczina. 


,, 7. Fiizesbogara. 


„ 1. Bozes. 


Mert. 6. Szeráta. 


„ 4. Körösbánya. 


„ 8. Alsóvárosviz. 


Febr. 24. Kürpöd. 


Febr. 24. Bulzesd. 


Febr. 28. Szászváros. 


., 27. Alsóárpás. 


Mart. 4. Brád. 


Mart. 1. Gredistye. 


Mart. 27. Alsórist. 


Apr. 3. Lepus. 



41 



Mart- 


24. Lemaszoja. 


Fehr. 11. Báránykút. 


Mart. 7. Keresztesbércz. 


Apr. 


7. Csertés. 


Mart. 5. Szászdálya. 


7. Ilyésmező. 


ilart 


27. Topánfalva. 


3. Szászkézd. 


„ 5. Oroszhegy. 


„ 


25. Altnidbáiiya. 


Febr. 28. Szászkeresztúr. 


„ 4. Gyergyótölgyes. 


n 


13. Kisalinás. 


Apr. 3. Erked. 


„ 2. Magaslak. 


n 


29. Bisztra. 


Mart. 5. Korond. 


„ 2. Zilali. 


„ 


27. Bisztraliavas. 


9. Székelyudvarh(>ly. 


„ 19. Szildyycsfh 


Apr. 


lü. Ruzivöliiy. 


Febr. 25. Erdőfüle. 


Febr. 23. Zsibó. 


Mart. 


22. Vultiir. ' 


Mart. 10. Magyarhermány. 


Mart. l.Dés. 


» 


3. Zalatna. 


„ 6. Málnás. 


Febr. 2. Felsőkörtvélyes. 


Tf 


19. Dealu mare. 


Febr. 22. Intrecaj. 


„ 28. Naszód. 


!•» 


13. Offenbánya. 


„ 25. Biílz. 


Mart. 7. Besenyő. 


Apr. 


8. Fenesá?za. 


Apr. 3. Marszoja. 


Febr. 16. Nagysajó. 


Febr 


27. Magyarigen. 


„ 23. Alhák. 


Mart. 25. Nagyilva. 


Mart. 


5. Nagyenyed. 


Mart. 27. Gurarési. 


,. 29. Máramarossziget. 


ÏÎ 


6. Mardos. 


„ 26. Rimk. 


Apr. 4. Gyergyóbélbor. 


Fcbr 


27. Váldhíd. 


„ 24. Mariséi. 


Mart. 2. Szatmárhegy. 


Mart. 


9. Almakerék. 


Febr. 25. Magyargorbó. 


7. Aknasugatag. 


-i 


23. Pród. 


Apr. 11. Gyalu. 


Febr. 28. Farkasrév. 


„ 


10. Szászszentlászló. 


„ 9. Dipse. 


Mart. 8. Nagybocskó. 


Febr 


18. Segesvár. 


„ G. Fehéregyház. 


Apr. 3. Rónnszék. 


n 


27. Csöb. 


Febr. 20. Mocsár. 


Mart. 23. Terebesfejérpatak 


n 


24. Ápold. 


Mart. 9. Köszvényesremete. 


„ 19. Rozália. 


„ 


21. Fehéregyháza. 


„ 29. Szovátavíz. 


Apr. 11. Izaszacsal. 



Mart. 9. Zebegény. 


Mart. 1. Felsőhánior. 


A2)r. 


.9. Felsőtóti. 


Febr. 20. Szokolyahutta. 


Febr. 28. Ujmassa. 


Mart 


25. Körmöczbánya. 


„ 23. Babath. 


Mart. 11. Sajókaza. 


M 


13. Sekély. 


Apr. 12. Ecskend. 


19. Kereczke. 


« 


18. Jálna. 


„ 20. Nayyvölgy. 


„ 18. Dolha. 


» 


28. Határszél. 


„ 1. Erdőkürt. 


„ 27. Iza. 


n 


8. Kecskés. 


Febr. 20. Valkó. 


Apr. 3. LijKsemező. 


n 


7. Dobó. 


., 19. Bodony. 


Mart. 5. Visk. 


„ 


8. Kovácsfalva. 


„ 18. Ghymes. 


,, 25. Berezna. 


ÎÏ 


3. Zólyom. 


Mart. 20. Újbánya. 


9. Ötvösfalva. 


n 


8. Szelese. 


3. Barsrudas. 


,, 28. Alsóhisztra. 


, 


5. Garamsálfalva. 


„ 2. Garamrév. 


Apr. 4. Kricsfalva. 


M 


16. Kallós. 


„ 12. Bakabánya. 


12. Kökényes. 


,j 


8. Borosznó. 


7. Zsarnócza. 


Mart. 10. Széleslonka. 


» 


15. Bikkalvölgy. 


„ 10. Uhliszkó. 


„ 7. Szentmihálykört- 


n 


14. Garanipéteri. 


„ 12. Gyekés. 


vélyes. 


Apr. 


4. Háromvizpázsit 


„ 8. Bacsófalva. 


Apr. 4. Rahó. 


Mart. 


23. Cserpatak. 


22. Ipolyaág. 


7. Kőrösmező. 


» 


7. Szikla. 


, 1. Szurdok. 


„ 2. Búrszentyyörgy. 


n 


14. Breznóbánya. 


Febr. 17. Losoncz. 


Mart.25. Nádas. 


V 


17. Vaczok. 


Mart. 10. Salgótarján. 


„ 15. Bród. 


Febr, 


17. Ratkólehota. 


„ 2. Gömörráhó. 


, 19. Madarasalja. 


Mart. 24, Szomolnok. 


„ 15. Kékkő. 


„ 20. Alsózsadány. 


» 


14. Stoósz. 


Febr. 25. liinias/diiibat. 


Apr. 1. Ókörmöczke. 


» 


5. Szomolnokhuta. 


27. Mocsdlyás. 


^íart. 21. Lenge. 


)j 


3. Sacza. 


.Viiuila XIV. 






6 



4J 



Mart. 6. Czeméte. 
„ 3. Kassa. 
„ 2. Leines. 
„ 16. Sósgjülvész. 
„ 30. Szigord. 

18. Koczerpeklén. 
„ 20. Keczerlipócz. 
^ 13. Vörösvágás. 
„ 19. Kaiikfüred. 

2. Tavania. 
„ 4. Hunkócz. 
„ 3. Gerény. 

10. Felsödomonya. 
tí. Nasvláz. 



Mart. 1). Kisberezna. 


Mart. 


ő. i'iicln). 


Febr. 27. Nagyberezna. 


n 


12. Nagybittse. 


Mart. 20. Béresén íjif alva. 


» 


11. Csacza. 


„ 5. Kispásztély. 


w 


17. Nagyfalu. 


Febr. 26. Köblér. 


Apr. 


5. Revisnye. 


„ 19. Turjaremete. 


» 


9. Lokcza. 


„ 16. Sóhát. 


Mart. 


26. Nénietlipcse. 


7. Poroskö. 


Ajir. 


18. l'odhjd 


Mai l. Turjamezö. 


n 


8. Liptóiíjvár. 


Mart. 6. Tiir ja vágás. 


») 


6. Hatizfalva. 


„ 20. Ökörmező. 


^ 


10. ISzepesdarócz 


„ 2. Illava. 


» 


15. Bajorvágás. 


„ 2S. Kassza. 


Mart. 


13. Bártfa. 



Területi közepek: - 


— Regionenmittel: 


I. Mart. 1. (49.) 


III. Febr. 25. (39.) 


J. Febr. 21. (11.) 


IV. Mart. 4. (146.) 



V. Mart. 11. (91.) 



A kék galamb tavaszi fölvonulását az idei 
tetemesebb anyag alapján se tudjuk a már 
ismert typnsok valamelyikéi-e visszavezetni. A 
területi közepeknek egymáshoz való viszonya 
évről-évre oly nagyfokú változásoknak van alá- 
vetve, hog}- ezen az alajion következtetésekbe 
bocsátkozni nem lehet és nem is szabad. 

A nagyobb területek összefoglaló jellem- 
zésének a módszere ennél a fajnál nem válik 
be. Ezt egyrészt arval lehetne megokolni, 
hogy ennél a fölvonulásnál igen nag}' szere- 
pet nhetnek a lokális hatások, másrészt pedig 
a\Tral, hog}' a kék galamb specziális élet- 
módja, nevezetesen kóborlásokra való nagy 
hajlandósága következtében az első érkezési 
adatok sok esetben tulajdonképpen csak kóbor- 
lási adatok. Minthogy pedig ezekben a kóbor- 
lásokban töl)bnyire se rendszer, se törvény- 
szerűség nincsen, ezért csak természetes, hogy 
abban a fölvonulási képl)en, a mely sok 
ilynemű adatból előáll, szintén nem nyilvánul- 
hat valamelyes törvényszerűség. Itt pontról- 
pontra kell előreheladui hosszabb sorozatok 
alapján s akkor valószínűleg igazolást nyer 
az a személyes meggj-őzödésem, hog}- a kék 
galamb tavaszi fölvonulása a Motacillatqius, 
vagyis a korán érkező fajok normális typusa 
szerint folvik le. 



Der Frühjalirszug diT lloliltaubc kann auch 
heuer, auf Grund eines grösseren Materia- 
les nicht auf einen schon bekannten Typus 
zurückgefülirt werden. Das gegenseitige Ver- 
hältnis der Regionenmittel ist von .lalir zu 
Jalir solch grossen Veränderungen unterworfen, 
dass man sich auf Grund dieser in Sciiluss- 
folgerungen einlassen weder kann, nocii daif. 

Das zusammenfassende Ciiarakterisieren 
grösserer Gebiete bewährt sich daher bei 
dieser Art niciit. Es könnte dies einerseits 
dadurch erklärt werden, dass diese Zugsweise 
von den lokalen Verliältnissen stark beeinflusst 
wird, anderseits al)er dadurch, dass infolge 
der speziellen Lebensweise der Hohltaube, 
namentlich infolge des grossen Hanges der- 
sell)en zum Streichen, die ersten Ankunftsdaten 
in vielen Fällen eigentlich nur Strichdaten sind. 
Indem nun in diesem Striche meistens weder 
System noch Gesetzmässigkeit zu finden ist, 
so ist es ja nur natürlicli, dass sich in dem 
Zugsbilde, welches sicli aus vielen derartigen 
Daten ergibt, ebenfalls keine Gesetzmässig 
keit nacliweisen lässt. Hier muss auf Grund 
längerer Beobachtungsserien von Punkt zu 
Punkt fortgeschritten werden, und wird sich 
dann wahrscheinlich meine persönliche Über- 
zeugung liewahriieiten. dass nändich fier Friiii- 
jahrszug der Hohltaube dem MotaciUatypus, 
das ist dem Xornia]ty|)us der frü]ianki>iunien- 
den Arten folgt. 



■ili 



50. 



Colmnba palumbus, L. 



I. 



Mart. lu. KisliiTcìul. 


Mart. VÒ. Tab. 


Mart. 27. Szentgál. 


Febr. 22. Iliárosberéiiy. 


„ 4. Felsőeőr. 


„ 24. Tőtvázsony. 


^[art. 10. .)aá(l. 


Febr. 28. Felsőlövő. 


„ 24. Márlcó. 


, 5. l\ékás|)iiszta. 


Mart. 8. Nasyiiiedvés. 


„ 22. Nagyhidegküt. 


„ 10. Pécs. 


,, 17. Bohoncz. 


„ 25. Faész. 


„ 83. Szászvár. 


„ 1. Pornó. 


Febr. 26. Budaörs. 


„ 3. Gyaiiafalva. 


Febr. 26. Alsólászió. 


Mart. 16. Kisiíjfalii. 


„ 4. Hrasicz. 


„ 25. Vasdoroszió. 


Apr. 2. Nagymarton. 


Febr. 28. Vasnádasd. 


Mart. 6. Kőszeg. 


Mart. 15. Szarvkő. 


Mart. 20. Milej. 


Febr. 26. Körmend. 


„ 12. Sopronkertes. 


9. Boldogasszony. 


18. Szombathely. 


1. Ágfalva. 


5. Pölöske. 


Mart. 10. Locsmánd. 


Mai 2. Czinfalva. 


Fel)r. 10. Kernend. 


Fel)r. 4. Molnaszecsőd. 


Mart. 6. Szentmargitbánya 


Mart. 26. Mencsltehj. 


Mart. 17. Csepreg. 


Febr. 28. Malomháza. 


„ 24. Xagymzsoiiy. 


„ 1. üjkór.' 


Mart. 6. Nagyczenk. 


„ 20. Vöröslő. 


Febr. 17. Nyögér. 


Febr. 28. Ravazd. 


„ 26. Magyarharnag 


„ 24. Káld. 


Mart. 1. Tata. 


„ 24. Németbarnag. 


20. Jánosháza. 


„ 8. Komáromtarján. 


„ 12. Gamás. 


A2)r. 9. Zalagógánfa. 


Febr. 2Ü. Perbál. 


„ 15. Mernye. 


Mart. 27. Vámos. 


„ 28. Jenő. 


„ 14. Karád. 


„ 5.5. Városlöd. 


Mart. 19. Budakesz. 


, 9. Igal. 







II. 



Mart. 10. Kemenesszentpéter 


Mart. 19. Bezenye. 


Mart 


3. Keszegfalu. 


27. Györgyarmat. 


4. Csorna. 


Febr 


17. Kurtakeszi. 


Febr. 13. Eszterháza. 


„ 12. Nagj'megA'er. , 


»5 


19. Madár. 


,Mart. 2. Vittnyéd. 


Jan. 28. Komáromgiita. 


ÍJ 


7. Kürth. 


, 6. Hövej. 


Febr. 10. Szimő. 


Apr. 


3. Garamkövesd. 


Febr. 24. Bogyoszló. 


„ 10. Komócsa. 
III. 


» 


18. Csallóközsomorja 


Mart. 8. Butykovácz. 


Febr. 22. Bácsordas. 


Mart. 


12. Szigetcsép. 


Febr. 20. Kamaristya. 


Mart. 14. Temesrékás. 


íí 


25. Szigetcsép. 20^-^ 


Mart. 30. Palona. 


„ 28. Bálincz. 


» 


8. Hárossziget. 


„ 22. Dunahökény. 


Febr. 26. Csurgó. 


Î7 


24. Sári. 


„ 20. Felsökabol. 


Apr. 24. Somogyszobb. 


r> 


25. Budapest. 


12. Hegyszentmárton. 


Mart. 5. Háromfa. 


» 


15. Göd. 


Febr. 26. Villány. 


„ 11. Nagyatád. 


„ 


6. Tura. 


, 27. Béllye. 


„ 14. Rinyaszentkirály. 




13. Ófehértó. 


Mart. 9. Drávatorok. 


„ 12. Görgeteg. 


., 


5. Karád. 


Febr. 18. Küllőd. 


, 13. Lábod. 


.j 


20. Leányvár. 


Mart. 10. Méhespetres. 


Febr. 25. Királyhalom. 


^ 


9. Mándok. 


Febr. 2U. Kozora. 


Mart.20. Buttgin. 


„ 


9. Lazony. 


, 22. Gombos. 


Febr. 26. Balaton u.j lak. 


» 


11. Mocsár. 


Mart. 12. Gája. 


Mart. 18. Kisharta. 


Aj)r. 


4. Ungvár. 


Felír. 24. Bácsdoroszló. 


Febr. 18. Tenkc. 







•s. 



44 



IV. 



Mart. 8. Eibenthal. 


Mart. 


14. Drájcus. 


Mart. 10. Karatiiavolál. 


Apr. W. Fényes. 


Apr. 


i^. Sarkaicza. 


Ajjr. 4. Ojtoz. 


Mart. 24. Borlova. 


Febr. 


26. Alsóvenicze. 


Mart. 22. Sósmezö. 


7. Hissziás. 


Apr. 


4. Középajta. 


Apr. 9. Dobrus. 


Febr. 21.Tá})ia. 


Mart. 


1. Türkös. 


Febr. 28. Kolozsvár. 


Mart. 6. Szelcsova. 


^ 


28. Osáiicziszoros. 


Apr. 28. Fehére.f/!/h(iz. 


„ 16. Hauzest. 


,j 


10. Ilyetalva. 


„ 7. Iszticwó. 


„ 16. Németgladua. 


» 


8. Káinok. 


„ 5. Laposnya. 


1. Gross. 


« 


10. Zalán. 


Febr. 18. Sitér. 


„ 18. Bulza. 


.'5 


16. Gidófalva. 


„ 26. Élesd. 


7. Pozso,iïa. 


Apr. 


8. Solyinos. 


., 27. Ossi. 


„ 14. Tjej. 


Mart. 


5. Petirs. 


Apr. 25. Zágra. 


Apr. IS. Mihdlesd. 


15 


8. Dorgos. 


Febr. 2P). Mak6d. 


., 10. Nagyrájjolt. 


» 


10. Berzova. 


Mart. 11. Besenyő. 


„ 11. GUcsás. 


ÏJ 


4. Lalasincz. 


Febr. 26. Nagydemeter. 


„ 28. Prigona. 


Apr. 


22. Zám. 


Mart. 6. Besztercze. 


„ 18. Bisztraerdőház. 


)j 


2. Acsiiva. 


7. Jaád. 


„ 10. Bisztratelep. 


» 


2. Nagyalniás. 


„ 22. Les. 


Febr. 28. Szelistye. 


Mart. 


21. Zalatna. 


, 18. Tesna. 


Apr. 28. Szeráta. 


Apr. 


19. Deahimare. 


7. Ferenezvölgy. 


„ 13. Alsóárpás. 


» 


7. Almakerék. 


Aj)r. o. Rónuszék. 


Mart. 20. Felsővist. 


Mart 


.28. Szárazajta. 


„ 9. Terebes fejérpatak 



Mart. 


9. Zebegény. 


Apr. 


2. Vajiiág. 


Mart. 


29. Közé})reviirza. 


A2)r. 


.-3. Kósjiallag. 


Mart. 


5. Técsö. 


Apr. 


5. Tepló. 


Febr 


28. Szokolyahutta. 


Apr. 


ÍO. Kricsfalva. 


Mart. 


20. Osszada. 


Apr. 


•5. Nagymaros. 


Mai 


2. Alsószineivr. 


A])r. 


3. Koritnicza. 


Mart. 


3. Nógrádkövesd. 


A^ir. 


12. Eahó. 




4. Luzsna. 


Febr 


23. Babath. 


Febr 


26. Búrszentgyörgy. 


Mart. 


10. Libetbánya. 


Î) 


,27. Megyerke. 


Mart. 


20. Nádas. 


.., 


20. Kiszla. 


V 


12. Ecskend. 


,j 


29. Madarasttlja. 


!Í 


19. Bikkalvölgy. 


n 


22. Nagyvölgy. 




19. Felsőliánior. 


» 


17. Garanipéteri. 


» 


20. Erdőkiirt.' 


w 


12. Gyertyánfa. 


» 


19. Alsószabadi. 


Mart. 


2. Valkó. 


» 


20. Kelő. 


„ 


15. Rezsőpart. 


Ï» 


7. Ghynies. 


íí 


29. Felsözsadány. 


., 


14. Karám. 


» 


13. Bakabánya. 


j> 


6. Biikköskút. 


Apr. 


12. Szikla. 


w 


9. Irtványos. 


» 


8. Geletnek. 


Ï) 


27. Dobrocs. 


« 


5. Ipolyság. 


55 


23. Turóczszklenó. 


Mart. 


15. Benesháza. 


» 


3. Szurdok. 


Î) 


25. Repistye. 




1 1. Gaspard. 


■•) 


2S. Tdpatak. 


» 


10. Barsszklenó. 


A])r. 


10. Li])t(>nialiizsina 


;i 


8. Tesmagolvár. 


Apr. 


3. K) mos vágása. 


Mart 


7. :\lihálytelek. 


,, 


22. (Mes. 


Mart. 


24. Lenge. 


Mai 


7.1 Rdsstoki. 


n 


15. Losoncz. 




20. Felsőtóti. 


., 


20. Dikula. 


V 


15. Kékkő. 


w 


28. Körinöezbánya. 


Mart. 


29. Róna. 


ÍJ 


22. Mocsolyüs. 


„ 


19. Alsóturcsek. 


» 


16. Rédova. 


„ 


10. Ujniassa. 


Apr. 


ö. Mocsár. 


,, 


3. Pelsöcz. 


Febr 


28. Dií'isgyőr. 


Mart 


9. Dobó. 


., 


5. Rozsnyó. 


Mart 


5. Visk. ' 


»1 


8. Kovácsfalva. 


)» 


20. Óviz. 


Aj)r. 


15. Bustgaháza. 


» 


14. Erdöbádony. 


'1 


29. Svedlér. 



45 



Mart 



Ajir. 
Mart. 



Apr. 
Mart. 
Febr 
Mart. 



S. Gerébfűrész. 
\2. SzonioliKik. 

8. 8toós/,. 

I'J. Szonuilnolcliiita. 

9. FolsüiiK'czeiizéf. 
10. Jász('). 

5. Leines. 

2. Keczerpekléii. 
28. Keczerlipócz. 
IG. Vörösráfiás. 

5. Raiikt'üred. 

7. Himkócz. 
10. Uiigpéteri. 
14. Oerény. 

8. Felsőddiiionya. 
23. Nagyberezna. 
19. Bercsénvifalva. 



Területi közepek : 



T. Mart. 2. (44). 
II. Febr. 31. (14). 



Mart 


12. 


Kispásztély. 


Apr. 


4. 


Köblér. 


Mart 


19. 


'riirjareniete. 


„ 


12. 


Feii\ vesvölgy. 


n 


7. 


Poroskő. 


Mai 


.'>. 


Turjamccö. 


Mart 


6. 


Turjavágás. 


,, 


24. 


Ticha. 


Apr. 


1. 


Uzsok. 




2fí. 


Ma j clànica. 


Mart 


10. 


Illa va. 


» 


27. 


Kassza. 


'T 


12. 


Puchó. 


., 


7. 


Nagybittse. 


Fehr 


10. 


Trsztenafrivald 


V 


12. 


Suja. 


" 


28. 


Raj e ez. 


ígionenniittel : 


III. 


Mart. 5.(33). 


IV. 


„ 


U. (48). 



Apr. 


29. Fonyöhúza. 


Mart 


30. Likavka. 


A)ir. 


17. Hrhnlló. 


„ 


7. Vlkdliiu-z. 


V 


18. Lucshi. 


Mart. 


20. Zuberecz. 


w 


26. Liptóújvár. 


Apr. 


4. Szvariii. 


Mart. 


29. Vychodna. 


„ 


19. Podbaiisko. 


Apr. 


10. Feketeviig. 


» 


8. Csorbató. 


„ 


4. Koleszárki. 


Mart. 


17. Tátralomnicz 


,, 


10. Szepesüfalu. 


Apr. 


8. Szepesbéla. 


Mart. 


20. Szeiitniihálv. 



V. Mart. U. (102). 



Habár az örvös galamb tavaszi fölvouulása 
meglehetősen hasonlít a kék galambéhoz, külö- 
nösen az adatok eloszlásá))aii, a területi köze- 
pek egészen más eredményt adnak. Tisztára 
kifejeződik az, a mit a kék galamb tolvonu- 
lásáuál csak sejteni lehetett, hogy t. i. az 
örvös galamb tavaszi fölvonulása a Motacilla- 
typHst követi. A területi középszámoknak egy- 
máshoz való viszonya kétségtelenül ezt a 
typiist jelöli meg. Egyelőre csak regisztráljuk 
ezt az eredményt minden kommentár nélkül, 
mert még nem tudhatjuk, hogy álland('i-e ez 
a viszony vagy nem. Az idén kaptunk erről 
a fajról elsőízben nagyobb anyagot s ezért 
nincs elegendő alapunk az összehasonlításra. 



Obzwar der Frühjahrszug der Ringeltaube 
dem der Hohltaube ziemlich ähnlich ist, beson- 
ders in der Verteilung der Daten, ergeben die 
Eegionenmittel ein ganz verschiedenes Resultat. 
Was man beider Hohltaube nur ahiu'u konnte, 
kommt hier ganz klar zum Ausdruck, dass 
nändich der Frühjahrszug der Ringeltaube dem 
Motacillatyjius folgt. Das gegenseitige Verhält- 
nis der Regionenmittel bezeichnet unzweifelhaft 
diesen Typus. Vorläufig i-egistrieren wir dieses 
Resultat ohne jedini Kommentar, indem wir 
noch nicht wissen können, ob dieses Verhält- 
nis ständig ist oder nicht. Heuer erhielten wk 
üljer diese Art zum erstenmale ein grösseres 
Materiale, und haben wh- deshalb keine genü- 
gende Basis zur Vergleichung. 



I. Mart. 14. Tata. 
IH. „ 19. Temeskubin. 
IH. „ 11. Butykovácz. 



51. -«-^ Colymbus eristatus, L. 

111. Mart. 20. Alsókabol. 
III. Apr. 2. Béllye. 
IH. Mart. 9. Óverbász. 



IH. Apr. 10. Temesvár. 
HI. Mart. 25. Hárossziget. 
HI. Apr. 18. Tura. 



I. Apr. 22. Ihárosberény. 
m. Mart. 26. Temeskubin. 
Hí. „ 21. But\'küvácz. 



52. -«-^ Colymbus fluviatilis, Tunst. 



III. Apr. 3. Alsókabol. 
HI. „ 10. (Jverbász. 



III. Apr. 10. Temesvár. 
HI. Mart. 16. Tura. 



46 



m. Apr. (. Uverbász. 



53. •<— >■ Colymbus gri^seig^'ni^, Hodd. 
I III. Apr. 22. Kisbecskerek. Ill Mart. 0. 'lUra. 



54. <—> Colyiiibus nisricoiiis, (Brkhm.). 
III. Apr. 10. Temesvár. 1 111. Apr. IS. Tura. 



55. 



f'oracias 8:arriila, L 



I. 


Apr. 


21. Kisliereiul. 


ITI. Mai 


2. Hegyszeiit- 


III. 


.\pr. 


14. (»fehértó. 


I. 




15. Ihárosberéiiy. 




mártoii. 


m. 


» 


20. Karád. 


I. 


_ 


18. Kőszeg. 


III. Apr. 


28. Óverbász. 


HL 


„ 


18. Leányvár. 


I. 




26. Molnaszecsőd. 


III. Mai 


5. Ujpécs. 


III. 


„ 


27. Mocsár. 


I. 




25. Zalagngánfa. 


III. Apr. 


22. Királyhaloiii. 


IV. 


Mai 


14. Szászsebes 


IL 


Mai 


1. Magyaróvár. 


IIL „ 


26. Kisharta. 


V. 


Apr. 


23. Isaszeg. 


IL 


Mart. 25. Keszegfalu. 


III. „ 


30. Ráczkeve. 


V. 


^ 


26. Nag\Tülgy. 


IL 


Mai 


1. Kiirtli. 


III. Mai 


1 . Tura. 


V. 


Mai 


5. Búrszent- 


HI. 


ÍÍ 


1. Tenieskubin. 


IIL . 


1. Debreczeii. 






györgy. 



L Mart. 26. Ihárosberény. 
Utolsók. — 
Die letzten. 



56. OD CorTus frugilegiis, L. 

I. Apr. 11. Zalagógánfa. 
Utolsók. — 
Die letzten. 



V. Mart. 21. Geletnek. Nagy 
csapatok, Grosse 
Flüge. -- N. 



Apr. 



Mai 

Apr. 

Mai 
Apr. 



18. Kislierend. 
23. Ihárosberény. 

20. Jaád. 

28. Eépáspuszta 

8. Szászvár. 

5. Eábaszentniihály. 
23. Milej. 

28. Boldogasszoiiyfa. 
2. Pölöske. 

13. Kernend. 
25. Gamás. 

29. Mernye. 

21. Karád. 
15. Igal. 
23. Tab. 

28. Kiskörtvélves. 



57. ■^—>- Coturnix coturnix, (L.). 

T. 

Mai 5. Nénietujvár. 
6. Csém. 

4. Vasdoroszló. 

5. Kőszeg. 
Apr. 30. Borsmonostor. 

19. Körmend. 
Mai 7. Szombathely. 
Apr. 20. Molnaszecsőd. 
Mai 4. Csepreg. 
Apr. 29. Ujkér. 

., 27. Nyögér. 

20. Jáuosháza. 
„ 23. Zalagógánfa. 
.. 22. Budaörs. 
„ 20. Savanyúkút 
„ 24. Nagvmarton. 



Mai 


16. Szarv kő. 


„ 


10. Sopronujiak. 


Apr. 


24. Sopronkertes. 


., 


22. Ágfalva. 


Mai 


3. Czinfalva. 


.. 


3. Sopronpuszta. 


Apr. 


18. Szentmargitl)áiiya 


Mai 


8. Malomháza. 


„ 


2. Nagyczenk. 


Apr. 


28. Feketeváros. 


.. 


26. Ravazd. 


„ 


24. Tata. 


^ 


19. Környe. 


» 


20. Szomód. 


7} 


24. Perbál. 


V 


29. Pomáz. 



II. 



47 



Apr. 


26. Kemenesszent 


Apr 


20. Bogyoszló. 


Apr. 


18. Komócsa. 




péter. 


Mai 


3. Mosou. 


Mai 


3. Keszegfalii. 


» 


26. Györ.iiTariiiat. 




1. Xagyinegyer. 


Apr. 


18. Kurtakeszi. 


■» 


26. Himòd. 


.Apr. 


18. Koniáronigúta. 


.. 


14. Madár. 


» 


26. Tótkeresztúr. 


" 


18. Szimö. 
III. 


" 


10. Kiirth. 


Apr. 


i'T. Pancsova. 


Mai 


2. Teniesrékás. 


Apr. 


14. Görbed. 


„ 


19. Temeskubiii. 


Apr. 


28. Kistopolovecz. 


jy 


30. Tenke. 


^ 


13. RiKlolfsgiiad. 


,, 


29. BáUncz. 


V 


26. Ráczkeve. 


_ 


2Ò. Antaltalva. 


^ 


18. Csurgó. 


V 


23. Sári. 


Mni 


2. Tógyer. 


Mai 


7. Somogy szohh. 


n 


10. Szerep. 


Apr. 


12. Vqjtek. 


„ 


8. Hnromfa. 


V 


20. Nagyvárad. 


^ 


2. Heiryszentinártoii. 


Apr. 


25. Nagyatád. 


» 


22. Tura. 


» 


20. Béllye. 


.. 


16. RinyaszentkLrály. 


?? 


18. Újtelek. 


„ 


25. Drávatorok. 


„ 


24. Görgeteg. 


» 


29. Ófehértó. 


^ 


15. Küllőd. 


_ 


7. Lábod. 


» 


20. Darvasmohaerdő. 


« 


24. Méliespetres. 




21. Királyhaloni. 


» 


21 . Nagy mocsárerdő. 


« 


20. Apatin. 




2. Makó. 


Mai 


10. Szinyérváralja. 


„ 


15. Kozora. 




7. Aj)átfalva. 


Apr. 


20. Karád. 


^ 


10. Gombos. 


„ 


7. Nagylak. 


„ 


26. Leányvár. 


„ 


21. Gája. 


« 


20. Bnttyin. 


n 


16. Máudok. 


„ 


9. Bácsdoroszló. 




22. Balatonujlak. 


» 


16. Lazony. 


« 


9. Bácsordas. 


n 


24. Kisharta. 


» 


22. Mocsár. 


!ï 


15. Óverbász. 


V 


21. Békéscsaba. 


»Î 


15. Ungvár. 


» 


29. BUIéd 


„ 


17. Békésg'j-ula. • 


_ 


20. Uugdarócz. 


" 


30. Mosnicza. 




IV. 






Apr. 


23. Eibenthal. 


Mai 


5. Gross. 


Mai 


5. Ósáncziszoros. 


Mai 


8. Dul>ova. 


.. 


2. Pozsoga. 


Jun. 


5. Sepsiários. 


„ 


5. Ogradina. 


Apr. 


14. Tjej. ' 


., ■ 


14. Sepsiszenty ijörg ij 


Apr. 


22. Jeselnicza. 


Mai 


8. Pánk. 


Apr. 


27. Káinok. 


Mai 


5. Oraviczabánya. 


Apr 


24. Guras/áda. 


Mai 


5. Gidófalva. 


Apr. 


30. Teinesszlatiua. 


Jlai 


5. Nagyrápolt. 


» 


5. Nagyborosnyó. 


Mai 


7. Fényes. 


Apr. 


23. Alsóváros\iz. 


., 


4. Zágon. 


^ 


8. Borlova. 


„ 


23. Szászváros. 




1. Alliós. 




2. Kövesd. 


.. 


25. Kudzsir. 


^ 


2. Lippaierdő. 


Apr. 


23. Hissziás. 


„ 


26. Szászsebes. 


Apr. 


28. Sistarovecz. 


r> 


30. Labasincz. 


Mai 


4. Szelistye. 


n 


25. Mészdorgos. 


» 


28. Tápia. 


Apr. 


24. Kereszténysziget. 


Mai 


3. Petirs. 


.Mai 


5. Dubest. 


„ 


26. Nagyszeben. 


Apr. 


28. Dorgos. 


Apr. 


30. Szelcsova. 


„ 


30. Szenterzsébet. 


?j 


20. Zabálcz. 


Mai 


7. Kiss/.urduk. 


„ 


29. Hermány. 


Î) 


10. Berzova. 


.\pr. 


25. Osztrov. 


Mai 


7. Hortobágyfalva. 


Mai 


1. Borossebes. 


Mai 


4. Hauzest. 


, 


7. Szakadat. 


Apr. 


24. Pleskucza. 


„ 


7. Facset. 


» 


3. Holczniány. 


.. 


6. Nagyhalmágy. 


» 


8. Németgladna. 


» 


7. Ujegyház. 




28. Magyarigen. 


„ 


7. Draxinest. 


Apr. 


24. Felsőárpás. 


^ 


29. Tons. 


Anr. 


26. Váleniáre. 


v 


24. Felsővist. 


Mai 


2. Nagyenyed. 



48 



Apr. 22. Miif;y:ii-I;ip:i(l. 

„ 2n. Váldliid. 

., 2U. Fròd. 

Mai 11. Csöb. 

„ 6. Szászkeresztiir. 

., G. Kiibátfalva. 

Apr. 17. Kiíróiul. 

„ 25. Málnás. 

„ 13. Marszoja. 
Mart. 20. Bunk. 
Mai 4. Magyargorbó. 



Aj»-. II. Dvpse. 
li). Zst'lijk. 
.Mai 14. Küszvéiiycsrcnu'U'. 
20. Ilyésniezö. 
„ 8. Gyergyóditró. 
Apr. 30. Gyergyócsoina- 
falvar 
„ 28. Gyergyniijl'alu. 
Mai 4. Gyergyótülgyes. 
Apr. 26. Siter. 



Mai 


4. Zilaji. 


„ 


(>. Szilágycseh. 


.. 


7. Zsibó. 


„ 


2. DtíH. 


îî 


14. Naszód. 


n 


21. Bcsrnyö. 


Apr. 


23. Besztercze. 


. 


25. Nagysajó. 


.Mai 


17. KápolnokiiKiiKistor 


Apr. 


28. Farkasrév. 



Apr. 


28. Szécséiike. 


Mai 


11. Búrszeutgyörgy. 


Mai 


6. Kispásztély. 




23. Babath. 


.. 


3. Bród. 


., 


12. Köblér. 


Mai 


2. Nagyvölgy. 


„ 


8. Geletnek. 


.. 


10. Turjaremete. 


., 


3. Erdőkürt 


ÎÎ 


18. Barsszklenó. 


„ 


16. Poroskő. 


Apr. 


30. Valkó. 


» 


21. Sekély. 


n 


12. Turjavágás. 


Mai 


7. Bodony. 


V 


1. Dobó. 


n 


26. Illava. 


. 


18. Alsódiós. 


» 


8. Kovácsfalva 


„ 


6. Kassza. 


Apr. 


17. Gliymes. 


j? 


11. Zólyom. 


^ 


11. Puchó. 


Mai 


4. Bakabánya. 


Apr. 


20. Erdőbádony. 


V 


8. Nagybittse. 


» 


6. Sebneczbánya. 


Mai 


10. Garamsálfalva. 


„ 


6. Raj e ez. 


n 


6. Ijwlyság. 


» 


25. Zólyonili]Kse. 


„ 


5. Podhorje. 


■n 


20. T()patak. 


Apr. 


29. Garanipetcri. 


j. 


14. Nagyfáin. 


n 


6. Tesmagolvár. 


?ï 


30. Karám. 


» 


10. Revisnye. 


r> 


3. Gács. 


Mai 


20. Teplicska. 


Jun 


7. Lokcza. 


Apr. 


22. Losoncz. 


n 


21. Ratkólehota. 


„ 


24. Liptóssentiván. 


Mai 


5. Salgótarján. 


n 


23. Ujvásár. 


Mai 


28. Liptóujvár. 


„ 


8. Kékkő. ' 


n 


8. Eozsnyó. 


y> 


29. Vychodna. 


, 


17. Moesolyás. 


n 


24. Stoósz. 


» 


19. Szepesófaln. 


,, 


1. Sajókaza. 


Apr. 


22. Lemes. 


rt 


14. Szepesbéla. 


Apr. 


7. Kereczke. 


Mai 


8. Huukócz. 


» 


12. Lőcse. 


w 


1. Bolha. 


n 


7. Nagyberezna. 


Apr. 


20. Szentmihály. 


» 


2. Kricsf'alva. 


» 


21. Bercséuyifalva. 








Területi közepek : — Ee 


gionenniittel : 






I. 


ipr. 27.(47.) 


III. 


Apr. 20. (56.) 


V. 


Mai 10. (59.) 


II. 


. 21. (14.) 


IV. 


Mai 1. (86.) 







Az idei vonulási anyagban végre képviselve 
vannak a magasabb hegyvidékek is. a melyek 
hiánya miatt eddig nem tisztázhattuk a fürj 
tavaszi fölvonulását. A területi középszámok 
egymáshoz való viszonya világosan bizonyitja 
azt az eddig csak sejtett ténjt, hogy a fürj 
tavaszi fölvonulása a Hirundotypus. vagyis 
normális typus szerint folyik le. A fürj élet- 
módja alajiján más eredményt nem is lehetett 
várni, a mint ezt már ismételten is kifejtettem 



Tn dem heurigen Materiale sind endlich auch 
die höheren Gebirgsgegenden vertreten, deren 
Felilen bisher die Klärung des Frühjahrs- 
zuges der Wachtel vereitelte. Das gegen- 
seitige Verhältnis der Regionenmittel ergibt 
den ganz klaren Beweis für die bisher nur 
vermutete Tatsache, dass nämlich der Früh- 
jahrszug der Wachtel dem Hirundotypus, also 
einein normalen Typus folyt. Auf Grund der 
Lebensweise der Wachtel konnte ja auch kein 



49 



a korábl)i évek fülfloltíozásaibíin. ^[ost niár 
csak arra kell várnunk, hogy a jövő évek 
megfigyelései kellőleg niegerősitsék az idei 
eredményt s akkor egész positiv alapon s 
teljes részletességgel tisztázhatjuk majd a fíirj 
megtelepedési folyamatát Magyarországon. 



Az idei anyag ezenkívül még az északi 
szélesség és a magasság késleltető hatásáról 
is nyújt némi tájékoztatást. I. és II. szerint a 
dunántúli domlnidék késleltető hatása átlag- 
ban 6 nap, vagy ennél valamivel kevesebli, 
minthogy nem egyazon szélesség alatt fekszik 
a két terület ; III. és IV. alapján a keleti 
hegyvidék késleltető hatása középértékben 
1 1 nap ; IV. és V. alapján a kb. 2 ^j.. fokuji 
szélességi különbségnek 9 napnyi késés felelne 
meg, vagyis 1 foknak 3'8 nap. Természe- 
tes, hogy mindezek egyelőre csak közelítő 
értékek, pontosabb adatokat csak később, több 
évre és több fajra kiterjedő anyag alapján 
fogunk adhatni. 



anderes Residtat erwartet werden, wie dies 
in den Bearbeitungen der früheren Jalire 
schon wiederholt erörtert wurde. Jetzt müssen 
wir nur noch warten, bis die Beobachtungen 
der folgenden Jahre das heurige Resultat 
gehörig bekräftigen, dann erst kann der 
Besiedelungsverlauf der ^\'achtel in Ungarn 
auf ganz positiver Grundlage und mit voller 
Ausführlichkeit geklärt werden. 

Das heurige Materiale orientiert ausserdem 
noch einigermassen über die verspätende Wir- 
kung der nördlichen Breite und der Höhen- 
lage. Laut I. und II. beträgt der verspätende 
Eiufluss des Hügellandes j. d. D. im Durch- 
schnitt 6 Tage oder etwas weniger, da die 
beiden Gebiete nicht ganz unter der gleichen 
nördlichen Breite liegen ; laut III. und IV. 
beträgt der verspätende Einfiuss der östlichen 
Erhebung im Mittel 11 Tage; laut IV. und 
V. würde dem Unterschiede von ca 27- Breiten- 
graden eine Verspätung von 9 Tagen, also 
einem Grade 3'8 Tag entsprechen. Natürlich 
sind dies vorläufig nur Näherungswerte ; 
genauere Daten können erst später auf Grund 
eines solchen Materiales gegeben werden, 
welches sich auf mehrere Jahre und mehrere 
Arten stützt. 



58. 



Crex crex, (L.) 



I. 



Mai 


6. Kisherend. 


Mai 


2. Igal. 




4. Ihárosberény. 


') 


1. Tab. 


„ 


4. Jaád. 


i; 


2. Felsőeör. 


Apr. 


19. Répáspuszta. 


„ 


11. Csém. 




26. Vasnádasd. 


w 


12. Vasdoroszló. 


.. 


30. Milej. 


n 


8. Kőszeg. 


Mai 


1. Boldogasszonyfa. 


., 


3. Körmend. 


„ 


4. Pölöske. 


^ 


2. Frankó. 


Apr. 


16. Kemend. 


V 


23. Szomhathely . 


Mai 


8. Gamás. 


V 


7. Csepreg. 


r 


10. Mernye. 


Apr. 


26. Zalagógánfa 




1 . Karád. 


Mai 


10. Savanyúkút. 



Mai 3. Nagymarton. 

1. Soproukertes. 
„ 1. Ágfalva. 

„ 3. Czinfalva. 

„ 1. Szentniargitbánya. 

2. Ravazd. 
9. Tata. 

„ 15. Szomód. 
„ 8. Perbál. 
„ 8. Budakesz. 
Apr. 29. Pomáz. 



Apr. 26. Győrgyarmat. 

„ 30. Himód. 

., 30. Hövej. 
Mai 1. Bogyoszló. 

A(mila XIV. 



II. 

Mai 4. Komároragúta. 
7. Szimő. 
„ 7. Komócsa. 



Mai 9. Kurtakeszi. 
Apr. 30. Modor. 
., 28. Kürth. 



50 



III. 



Apr. 


18. Drávatorok. 


Mai 


2. Nagyatád. 


Apr. 


26. Sári. 




19. Mélipspctrcs. 


,. 


8. Rinyaszentkirály. 




30. Szerep. 


,^ 


"27. Mosnicza. 


., 


2. Görgeteg. 


Mai 


1. Nagyvárad. 


:\[ai 


4. Temesrékás. 




9. Lábod. 


Apr. 


5. Tura. 


Apr. 


28. Kistopolovecz. 


Apr. 


4. Biittìjìn. 


Mai 


2. Ófehértó. 


Mart 


. 16. Csurgó. 


Mai 


3. Balatonujlak. 


Apr. 


17. Karád. 


Mai 


6. Somogy szobb. 


Apr. 


12. Görbed. 


•> 


25. Mocsár. 


» 


9. Háromfa. 




30. Tenke. 
IV. 


•j 


7. Ungvár. 


Mai 


8. I)ul)ova. 


Mai 


10. Szászsebes. 


Apr. 


28. \aldhid. 


„ 


9. Jeselnicza. 


n 


3. Szelistye. 


Mai 


10. Segesvár. 


,. 


10. Fóiiyes. 


)) 


8. Holcziiiány. 




1 1. Csöh. 


'» 


8. Borlova. 




10. Ujegyliáz. 


„ 


(j. Kobátfalva. 


., 


8. Kövesd. 




8. Alczina. 


» 


5. Málnás. 


Apr. 


24. Hissziás. 


Apr. 


24. Felsch-ist. 




8. Magyargorbó. 




30. Labasincz. 


Mai 


6. Türkös. 


.. 


11. Köszvényesremete 


., 


30. Tápia. 


„ 


14. Osáncziszoros. 


Apr. 


19. Székerdő. 


^ 


29. Szelcsova. 


.. 


20. SejJsiárkos. 


Mai 


20. Ilyésmező. 


Mai 


10. Kisszurrluk. 


Jan. 


5. Sejisiszeiitf/i/örf/!/. 


^í 


13. Gyergyóditró. 




10. Hauzest. 


Mai 


2. Káinok. 


7J 


8. Gyergyótölgyes. 


.. 


10. Németgladna. 


n 


7. Zalán. 


7» 


1. Siter. 




6. Draxinest. 


'Î 


6. Gidófalva. 


.. 


4. Zilah. 


Apr. 


29. Váleináre. 




2. Lippaierdü. 




11. Szilágycseh. 


Mai 


2. Gross. 


1) 


2. Sistarovecz. 


„ 


3. Zsibó. 


») 


1. Bulza. 


Apr. 


20. Dorgos. 




7. Naszód. 


» 


1. Pozsoga. 


Î-' 


27. Zabálcz. 


„ 


2. Harina. 




4. Mihalesd. 


„ 


11. Berzora. 


,. 


10. Nagydemeter. 


Apr. 


24. Guraszáda. 


.. 


24. Guravoj. 




10. Gyergyóbélbor. 


Mai 


2. Nagyrápolt. 


» 


•5. Naqyalmás. 




1. Farkasrév. 


"T 


8. Alsóvárosviz. 


Mai 


5. Magyarigeii. 


•' 


5. Nagybocskó. 


Apr. 


20. Zebegény. 


Mai 


V. 

10. Búrszeutgyörgy. 


Mai 


13. Köblér. 


Mai 


3. Babath. 




4. Bród. 


v 


12. Turjavágás. 


„ 


4. Megyerke. 


„ 


8. Geletnek. 


» 


13. Illava. 


. 


1. Nagy völgy. 


.. 


19. Turóczszklenó. 


„ 


8. Kassza. 


.. 


7. Bodony. 




22. Sekély. 


T) 


14. Puchó. 




1. Ghymes. 


„ 


19. Alsóturcsek. 


.. 


5. Nagybittse. 


n 


1. Bakabánya. 


„ 


1. Dobó. 


" 


8. Liethava. 




15. Selnieczbáiiya. 


,. 


5. Kovácsfalva. 


1 » 


18. Csernova. 


,, 


5. Ipolyság. 


^ 


12. Garanisálí'alva. 


„ 


15. Revisnye. 


^ 


4. Szurdok. 




23. Zólyonilipcse. 


., 


17. Lucski. 


.. 


19. Tópatak. 




10. Ratkólehota. 


.. 


28. Lokcza. 


» 


6. Tesniagolvár. 


■» 


3. Ujvásár. 


,, 


26. Liptóujvár. 


„ 


2. Gács. 


Apr. 


21. Hunkócz. 


•> 


12. Vychodna. 


Apr. 


28. Losoncz. 


» 


15. Gerény. 


» 


14. Szepesbéla. 


Mai 


5. Kékkő. 


^, 


9. Nagyberezna. 


„ 


13. Lőcse. 


„ 


9. Mocsolyás. 


M 


15. Bercsényifalva. 


Apr. 


24. Szentniihály. 


Apr. 


28- Sajókaza. 


» 


14. Kispásztély. 







51 



Területi közepek : 

I. Mai 3. (34.) 
II. n 2. (10.) 



Regionenniittel : 



III. Apr. 27. (22.) 
ly.Mai 5. (58.) 



V. Mai 7. (50. 



Erről a fajról is most kaptunk elsőízben 
akkora anya£;ot. hosy annak alapján meg- 
kisérelhetjiik a fölvonulás typusának a meg- 
állapítását. A területi középszámok szerint ez 
a fölvonulás a Hirundotypushoz tartoznék. 
Óvatosságra int azonban az a körülmény, 
hogy I., II., IV. és V. középszámai nagyon 
is közel vannak egymáshoz s ezért egyelőre 
a hovatartozás kérdését eldöntetlenül hagyjuk, 
annál is inkább, mert nem tudliatjuk még, 
hogy mennyire állandó ez a viszony. 



Über diese Art (M'liielten wir ebenfalls heuer 
das erste Mal ein solches Materiale, auf Grund 
dessen die Bestimmung des Zugstypus ver- 
sucht werden kann. Laut den Regionen mittein 
würde dieser Zugsverlauf dem Hirundotypus 
angehören. Der Umstand jedoch, dass sicli 
die Mittel von I., IL, IV. und V. allzunahe 
stehen, mahnt zur Vorsicht, weshalb wir die 
Frage der Zugehörigkeit vorläufig unentschie- 
den lassen, und dies umso melir, als man 
noch nicht wissen kann, in welchem Grade sich 
dieses Verhältnis als konstant erweisen wird. 



59. 



Ciiculus canorus, L. 



I. 



Apr. 



10. Kisherend. 


Apr. 


14. Ujtelej). 


Apr. 19. Marko. 


9. Ihárosberény. 


7i 


25. Borostyánkő. 


.. 20. Nagyhidegkút. 


10. Jaád. 


j, 


18. Pinkócz. 


„ 21. Faész. 


10. Viszló. 


„ 


21. Németújvár. 


,. 14. Budaörs. 


9. Répáspuszta. 


,. 


30. Csém. 


6. Savanyúkút 


16. Pécs. 


^ 


12. Rohoncz. 


7. Nagymarton. 


19. Szászvár. 


» 


17. Pornó. 


„ 21. Szarvkő. 


4. Vasnádasd. 


» 


14. Alsólászló. 


15. Sopronujlak. 


15. Nova. 


» 


30. Vasdoroszló. 


18. Sopronkertes. 


11. Milej. 


„ 


15. Kőszeg. 


„ 17. Ágfalva. 


17. Boldogasszonyfa. 


» 


14. Körmend. 


.. 19. Czinfalva. 


18. Pölöske. 


„ 


29. Szowbathchj. 


„ 16. Szabadbáránd. 


6. Kernend. 


» 


16. Locsmánd. 


, 19. Szentmargitbánya. 


18. Marczali. 


„ 


7. Molnaszecsöd. 


„ 22. Fertőfehéregyháza 


18. Mencshely. 


f-i 


11. Csepreg. 


„ 14. Nagyczenk. 


20. Nagj'vázsony. 


Mai 


4. Vasvár. 


„ 13. Feketeváros. 


21. Vöröstó. 


Apr. 


13. Ujkér. 


., 14. Ravazd. 


22. Magyarbarnag. 


., 


27. Nyögér. 


„ 3. Szend. 


20. Németbarnag. 


_ 


10. Káld. 


,. 11. Bókod. 


9. Gamás. 


., 


9. Jánosháza. 


„ 12. Tata. 


15. Mernye. 


., 


26. Zalagógánfa. 


16. Szomód. 


16. Karád. 


j, 


23. Vámos. 


.. 24. Perbál. 


18. Igal. 


„ 


21. Városlőd. 


„ 17. Jenő. 


16. Tab. 


,, 


18. Özentgál. 


„ 17. Budakesz. 


5. Felsőeőr. 


„ 


9. Gicz. 


„ 17. Visegrád. 


17. Felsőlövő. 


,, 


28. Tótvázsony. 


„ 20. Pomáz. 



52 



Apr. IS. KfnuMi('sszent])ctci 
ly. Györgviirniat. 
16. Hiniüd. 
„ 16. Hövej. 
„ '21. Bügyoszlo. 
., 13. KiUti. 



II. 

Apr. 20. Ásvány. 
„ 2ff. Nar/yineijijer. 

17. Konii'ironigúta. 
.. 18. Sziiiiö. 

1ÍI. Kdiiiócsa. 

18. Keszegfalu. 



Ai»r. 22. Neszinély. 
.. 18. Madár. 
, 15. Kiirth. 

20. rianiiuküvcsd. 
17. rsaiií'iközsfiniorja 



III. 



Apr. 


9. Pancsnva. 


Apr. 


KI Mosnicza. 


Apr 5. Görbed. 




22. Sztaresova. 




4. Briickeiiaii. 


.. 10. Tenke. 


,, 


7. Temeskubin. 




10. Temesrékás. 


12. Ráczkeve. 




16. Bntykfivácz. 


.. 


8. Kistopolovecz. 


16. 8 ári. 


Mart 


25. Kainaristya. 




20. Bálincz. 


„ 20. Szerep. 


Apr. 


10. Bogyán. 




17. Csurgó. 


14. Nagyvárad. 




1 1. Dunabökény. 




13. Bolhó. 


í). Peczeszeutmárton 




10. Újvidék. 




12. S<»mogyszoi)b. 


2. Dunabogdány. 


„ 


18. Alsókabolsziget. 




17. Háromfa. 


.. 22. Tura. 


„ 


24. Nagybeeskerek. 




1 1 . Nagyatád . 


15. Hajdiiböszörniéiiy 




10. Tógyer. 


,. 


13. Rinyaszcntkirály. 


22. Debreczen. 


„ 


17. Vojtek. 




15. Rinyaujlak. 


Mart. 18. Újtelek. 


Ti 


11. Darány. 


.. 


18. Görgeteg. 


Apr. l-t. Újtelek. 


.. 


23. Drávafok. 


.. 


12. Lábod. 


„ 15. Hajdúhadház. 




6. Hegyszentiuártdii, 




16. Szigetvár. 


7. Ófehértó. 




7. Villány. 


Mai 


9. SzekszártL 


„ 18. Zsadáiiy. 


.. 


20. Béllye. 


Apr. 


14. Királyhalom. 


., 23. Darvasmohaerdő. 




1 7. Drávatfivok. 




7. Makó. 


19. Nagymocsárerdő. 




18. Mélies|)ctrcs. 


Mart 


30. Kuviii. 


, 8. Karád. 




25. Kozora. 


Apr. 


14. Borosjeiiü. 


„ 18. Leányvár. 




18. Gombos. 




8. Buttyin. 


„ 23. Lazony. 




18. Gája. 


„ 


18. Kisharta. 


„ 14. Mocsár. 




10. Bácsdoroszló. 


„ 


21. Izsák. 


„ 11. Ungvár. 


.. 


14. Bácsordas. 




4. Békéscsaba. 


,. 18. Ungdarócz. 




21. Óverbász. 




1. Békés. 


„ 14. Radváncz. 




20. Temesvár. 


Mart 


21). Békesgyula. 


8. Uughossziiniező. 


.. 


18. Vadászerdö. 









Apr. 1 1 . Berzászka. 

3. üalbosecz. 

., 16. Eibenthal. 

11. Plavisevicza. 
9. Dubova. 

12. Ogradina. 
11. Jeselnicza. 

2. Herkulesfürdő. 
., 22. Oraviczabánya. 
18. Németbogsán. 
.. 22. Weidenthal. 
.. 20. Temesszlatina. 



IV. 

A])i'. 9. Fényes. 
14. Borlova. 
18. Pojánaruszka. 
„ 8. Buchberg. 

10. Kövesd. 
„ 9. Labasincz. 
9. Hissziás. 
Mart. 27. Tápia. 
Apr. 8. Dubest. 

7. Szelcsova. 
9. Kisszurduk. 
10. Bakaniezö. 



.Vpr. 4. Osztrov. 

8. Hauzest. 

7. Facset. 

9. Némctgladna. 
9. Draxinest. 

3. Váleuiáre. 
6. Gross. 
.. 10. Bulza. 

8. Pozsoga. 
ló. Pojén. 

.. 14. Tjej. 

9. Nagyroskáuy. 



58 



Ajir. 


9. ^[ilialesd. 1 


Apr. 18. Verd. 


.\pr. 6. Mészdorgos. 




10. RaduU's,!. 


., 18. Felsőárpás. 


„ 8. Petirs. 


V 


10. Valfaluii^ia. 


, 13. Alsdárpás. 


15. Dorgos. 


Mart. 


28. Déva. 


.. 13. Szeutágota. 


4. Zabálcz. 


Mai 


2. XagyrdpoU. 


.. 14. Felsőucsa. 


9. Berzova. 


Apr. 


12. Kosztesd. 


13. Felsővist. 


10. Lalasincz. 




11. Hozes. 


18. Dragos. 


„ 8. Borossebes. 


.. 


10. Alsóvárosví/. 


18. Nagysiiik. 


„ 9. Tótvárad. 




19. Szászváros. 


.. 13. Felsőszonibatfalva. 


10. Soboi'sin. 




29. rxredist.vi«. 


„ .70. KiUhnr. 


,, 6. Záni. 


., 


20. Sebi-shcly. 


.. 18. Felmér. 


í). Acsuva. 


» 


9. Osebeshely. 


.. 20. Rudarita. 


.. 10. Felvácza. 


yi 


9. Vajdi'. 


19. Sarkaicza. 


10. Nagyhalniágy. 


.. 


6. Ft'lsőpii'iii. 


.. 12. Páró. 


JO. Körösbánya. 


„ 


19. Kudzsir. 


„ 11. Alsóvenicze. 


12. Riskulicza. 


„ 


18. Gilcság. 


.. 12. Felsőkomána. 


15. Bulzesd. 


.. 


19. Kenn-havas. 


25. Barezarozsnyó. 


„ 12. Brád. 


21art 


.81. Fri(/oii(i. 


„ 11. Krizba. 


,. 15. Lepiis. 


Apr. 


13. Lomány. 


14. Apácza. 


14. Boicza. 


„ 


9. Szászsebes. 


17. Szászniagyarós. 


16. Bncsesd. 




18. Teil. 


.. 18. Veresmart. 


8. Csertés. 


,. 


28. Oása. 


, 17. Bölüu. 


S. Topánfalva. 


)J 


9. Mártdiiliegy. 


., 20. Középajta. 


.. 11. Abrudfalva. 


.. 


20. Bisztraerdöház. 


22. Töniüsiszorns. 


„ 10. Abrndbánya. 




25. Hisztratelep. 


12. Arapatak. 


„ 12. Kisalinás. 


„ 


22. Monjonda. 


.. -16. Tiirkös. 


7. Bisztra. 




17. Szerdahely. 


24. Szászhermány. 


20. Bisztraliavas. 


„ 


9. Szelistye. 


19. Osáucziszoros. 


,. 17. Ruzivölgy. 


•^ 


6. Keresztényszio-et. 


.. 17. Ilyetalva. 


.. 9. Vultur. 


Mart 


30. Resinar. 


.. 16. Sepsiszentkirály. 


„ 11. Zalatna. 


Apr. 


1. Naíjydisznód. 


.. 15. Sepsiárkos. 


14. Dealuniare 


^î 


6. Nagyszeben. 


13. Sepsiszentgyörgy. 


8. Ottenljánya. 


,. 


5. Nagycsűr. 


.. 12. Káinok. 


.. 12. Fenesásza. 


Mart 


27. Szeiiterzsébet. 


.. 19. Zalán. 


, 3. Magyarigen. 


Apr. 


11. Vesztény. 


., 13. Gidófalva. 


.. 20. Középorbó. 


n 


20. Boicza. * 


„ 19. Sepsibddok. 


.. 18. Alsóorbó. 




4. Nagytalmács. 


.. 13. Bikfalva. 


2. Nagyenyed. 




14. Hermáiiy. 


., 18. Biidzaiszíiros. 


6. Nagyselyk. 




17. Porcsesd. 


23. Nagybon isnyó. 


.Mart. 27. Kiskapus. 


„ 


10. Alsósebes. 


„ 14. Dalnok. 


Apr. 14. Szászivánfalu. 


.. 


2. HíirtobiVgyfalva. 


.. 23. Nyéii. 


4. Muzsna. 


.. 


2. Vurpód. 


,, 18. Magyarbodza. 


.. 12. Berethaloni. 




10. Felek. 


., 18. Bárkány. 


.. 11. Szászsáros. 




3. Szakafiát. 


17. Zágon. 


.. G. Váldhid. 


Mart 


30. HiilczTiiáiiy. 


17. Kovászna. 


.. 12. Alniakerék. 


» 


29. Ujegyház. 


., 15. Osdola. 


„ 7. Pród. 


Apr. 


12. Felsőporimiliák. 


7. Alliós. 


.. 14. Szászszentlászl 


Mart 


. ,30. Alcziiia. 


9. Lip])aierdő. 


10. Segesvár. 


Apr. 


13. Szeráta. 


,, 17. .Aláriaradna. 


„ 13. Csöb. 


.. 


20. Strezakerczisora. 


, 9. Lippa. 


.. 11. Hegen. 


„ 


16. Buleavölgy. 


., 12. Sólymos. 


,. 21. Apolli. 


Mart 


. 30. Kiir|)(')d. 


12. Sistarovecz. 


11. Fehéregvliáza. 



54 



A])!-. 9. 
, 17. 
.. 19. 
.. 1. 
.. 14. 
., 14. 
,. 9. 
. 10. 
., 10. 
„ 14. 

23. 

16. 

18. 

18. 

22. 

17. 

10. 

17. 

19. 

17. 

17. 

11. 

10. 

18. 

14. 
2. 

18. 
.. 23. 
.. 11. 
.. 12. 
., 26. 
.. 10. 
.. 15. 
„ 8. 
„ 12. 
.. 12. 
Mart. 17. 
Apr. 6. 
.. 2. 
.. 14. 



Mai 
.\pr. 



Báránykút. 

Szászkeresztúr. 

Kobátfalva. 

Korond. 

Kőhalom. 

Özékclyuilvarlicly. 

Vargyas. 

Nagybaczon. 

Magyarlicrniáuy. 

Málnás. 

Csoinorta. 

Ikafalva. 

Torja. 

Karatiiavolál. 

Esztelnek. 

Lenihény. 

Kézdiniartonos. 

Bereczk. 

Ojtoz. 

Szaláncz. 

Sósmező. 

Intrecaj. 

Biílz. 

Marszoja. 

Albák. 

6itr arési. 

Runk. 

l)áiiit»s. 

DobniK. 

Mariséi. 

Magura. 

Középlak. 

Riska. 

Magyargorbó. 

Gyalu. 

Kolozsvár. 

Kékes. 

Dipse. 

Fehéregyház. 

Nagyida. 



.\\)v. Ki, .Szászakiia. 


A|,r. 


11. Zilah. 


.. 18. Teke. 


« 


17. Szilágy cseh. 


,, 3. Zselyk. 


„ 


13. Zsil)ó." 


_ 12. Szászpéntek. 


., 


15. Zálha. 


. 17. Vajola. 




6. Nagyilonda. 


., 20. üedrád. 


.. 


11. Dés. 


9. Bátos. 


„ 


19. Zágra. 


19. Magyarrégen. 


» 


14. Vermes. 


19. Disznajó. 


., 


14. Szálva. 


6. Mocsár. 


„ 


12. Naszód. 


.. 19. Görgényliodák. 


n 


11. Besenyő. 


15. Köszvényesremete. 


„ 


19. Nagydemeter. 


„ 18. Görgényüvegcsflr. 


.. 


14. Besztercze. 


„ 23. Iszticsó. 




21. Berlád. 


8. Szakadat. 


n 


10. xMájer. 


_ 14. Szovátaviz. 


^ 


10. Les. 


„ 21. Alsófancsal. 


n 


20. Oradna. 


.. 19. Gápársarka. 


., 


25. Dornavölgy. 


.. 16. Ilyésniező. 


^ 


18. Tesna. 


„ 25. Felsőfancsal. 


., 


26. Kosna. 


_ 21. Laposnya. 


« 


25. Gurahajta. 


1. Oroszhegy. 


7) 


16. Gyergyóbélbor. 


10. Gyergyóreniete. 


., 


25. Láposbánya. 


Mai 2. Gyergyóalfalu. 


„ 


13. Ferenczvülgy. 


Apr. 26. Gyergyóditró. 


« 


25. Aknasugatag. 


., 25. Gyergyócsonia- 


.. 


13. Farkasrév. 


falva. 


„ 


1. Kapnikbánya. 


18. Gyergyóujfalu. 


- 


2. Bndfalva. 


19. Gyergyóborszék. 




9. Nagybocskó. 


„ 23. Kilyénfalva. 


„ 


19. Ronaszék. 


„ 9. Tekeröpatak. 


^ 


10. Kislonka. 


„ 29. Gyergyószent- 


„ 


15. Terebesfej érpatak 


miklós. 




10. Rozália. 


„ 21. Hágótőalja. 


„ 


14. Dragomérfalva. 


2. Gyergyótölgyes. 


» 


9. Izaszacsal. 


5. Siter. 


„ 


20. Felsővissó. 


.. 10. Élesd. 


Mai 


1. Fájna. 


,, 10. Ossi. 


Apr. 


26. Pleskutie. 


8. Márkaszék. 


•í 


26. Lajosfalva. 


„ 12. Szilágysomlyó. 


- 


26. Üieka. 



Apr. 14. Zebegény. 
Mai 18. Kóspallafi. 

„ 19. Natjymuros. 
Apr. 7. Isaszeg. 

.. 11. Babath. 
2. Megyerke. 

8. Ecskend. 

9. Nagyvölgy. 
4. Erdőkürt. 



T. 

Apr. 12. Valkó. 
8. Bodony. 
„ 12. Ghymes. 
11. Garamszent- 
benedek. 
„ 11. Újbánya. 
„ 7. Garamrév. 
,, 12. Bakabánya. 
19. Selmeczbánya. 



Apr. 15. Ipolyság. 

„ 11. Szurdok. 

„ 17. Tópatak. 

„ 15. Tesmagolvár. 

. 12. Gács. 

„ 10. Losoncz. 

, 12. Salgótarján. 

„ 17. Kékkő. 

, 17. Rimaszombat. 



55 



Apr. 



Mart 
Aj)r. 



Mai 
Aiir. 



Mai 

Apr. 

Mai 

Apr. 

Mai 

Apr. 



7. .Mix'solyás. 
Hi. Felsőliámor. 
14. Ujniassa. 

8. Sajóivaza. 
14. Alsóliánior. 
14. Diósgyőr. 

8. Kereczlvc. 
5. Dolila 

14. Iza. 

13. Lipcsciiu'zö. 
J 2. Visk. 

5. Hcrincse. 

15. Bustyahi'iza. 
15. Ik'rt'ziia. 

8. Ötvöstalva. 

12. Vajiiili;-. 

13. Alsóbisztra. 
IT). Técső. 

28. Kiiesfalva. 
25. Alsószinevér. 

14. Kcrcklicgy. 

I 'J. Alsókalocsa. 
18. Kökényes. 
7. Szélesloiika. 

14. SztMitnűliálykört- 
vélyi's. 

20. NénietiiHikra. 

24. Királymező. 

17. Hrusztura. 

15. Gt/ertt/ánliget. 

18. .laliiika. 

1 1. Kaszóiiiezó. 
20. Túriját. 

19. Rahó. 

2. Kőrösmező. 
22. Tiszabogdány. 
2. Sóskás. 

25. Bogdánvölgy. 
4. Láposniező. 

25. Stiidena. 

19. Búrszentgyörgy. 

18. Szonuiláiiy. 

19. Nagykeresnye. 

17. Bród. 

H). Dóczifűrész. 

18. Madarasalja. 
17. Felsöhámor. 

17. Gyertyánfa. 

18. Felsfizsadány. 

20. Uevistyeváralja. 

6. Biikköskút. 
1 1 . (Jelétnek. 



Apr. 


20. Turóczszklenó. 


Apr. 


25. Hóna. 




23. Repistye. 


„ 


18. Nandrás. 


n 


18. Barsszklenó. 




19. Pelsöcz. 


,, 


20. Lenge. 


„ 


19. Rozsnyó. 


■1 


19. Felsötóti. 


Î1 


26. Óviz. 


„ 


25. Körmöezbánya. 


„ 


25. Svedlér. 


'> 


17. Sekély. 


„ 


23. Gerebfűrész. 


.. 


28. Alsóturcsek. 




21. Szomohudf. 




1(5. Mocsár. 


„ 


8. Stoósz. 


'j 


24. Határszél. 


» 


22. Szoniolnokiiuta. 


„ 


17. Kecskés. 


„ 


14. Felsőmeczenzéf. 




24. Dobó. 


.}farl 


. 22. Savza. 


V 


18. Dobróváralja. 


Apr. 


15. Czeniéte. 




Ki. Kovácstalva. 


Mart. 28. Hidasnémeti. 


., 


13. Zólyom. 


:i 


22. Kassa. 


-r 


18. Erdöljádony. 


Apr. 


25. Sósgyűlvész. 


V 


24. Felsőreviicza. 


„ 


8. Budamér. 


.. 


20. Dobrókirályi. 


') 


21. Deliickakasfalva 


., 


19. KözéprcviKíza. 


Mart. 20. Feisőwiíiii/e. 


„ 


23. Szelese. 


Apr. 


G. Keczerpeklén. 




21. Tepló. 


„ 


18. Keczerlipócz. 


.. 


27. Osszada. 


„ 


18. Vörösvágás. 


w 


17. Zólyomlipcse. 


)1 


14. Rankt'iired. 




30. Koritnica. 




21. Zrlll])lcMS/Ílllia. 




20. Mosód. 




19. Uiinkocz. 


Mai 


2. Liizsna. 


.. 


17. IJiigpeteri. 


Apr. 


Ki. Libetbánya. 




9. Geréiiy. 


V 


17. Mezőköz. 


.. 


12. Felsődomonya. 




28. Garaniszentandrás. 




18. Nagy láz. 


„ 


24. Boroszní'i. 


„ 


14. Okemencze. 




24. Garamnémetfalva. 




10. Kisberezna. 


,, 


25. Kiszla. 


H 


13. NagybereziiM. 


.. 


28. Garamilidvég. 


„ 


13. Bercséiiyit'alva. 


.. 


22. Bikkalvölgy. 




7. Kispásztély. 




18. Garamiiéteri. 




14. Köblér. 




23. Alsószabadi. 


., 


12. Turjaremete. 


„ 


25. Háromvizpázsit. 


» 


17. Sóhát. 


., 


25. Cserpatak. 


.. 


1. Fenyvesrölgy. 


„ 


23. Herencsvölgy. 




16. Poroskő. 


„ 


26. Rezsőpart. 


n 


24. Turjamező. 


*) 


20. Kisgarani. 


Mai 


1. Tuijavágás. 


,, 


22. Karám. 


Apr. 


19. Ticha. 


„ 


21. Szikla. 


» 


23. Uzsok. 


„ 


24. Dobrocs. 


,, 


12. Majdánka. 


H 


29. Benesháza. 




5, 15. Ökörmező. 


»> 


27. Gaspard. 




20. Osztrika. 


Mai 


2. Li|)tómaliizsina. 


„ 


28. üzora 


Apr. 


15. Miliálytelek. 


„ 


19. Felsőszinevér. 


}íai 


20. Rás^tokí. 




26. Szloboda. 




15. Dikula. 




26. Csornarika. 


Apr. 


17. Ratkólehota 




17. Illava. 


» 


16. Ujvásár. 


,, 


23. Kassza. 



Ôt) 



^pr. 21. Piichó. 


Apr. 


■Ih. i^iulrovo. 


Apr 


27. Csorbaió. 


„ 19. Nagybittsa. 


,. 


27. Lucski. 


„ 


27. Felsôliipos. 


.. 22. Rajècz. 




27. Lokcza. 


.. 


24. Tátraloninicz 


. 14. Csacza. 


Mai 


2. Ziiberecz 


.. 


27. .UA-zturiiya. 


.. 29. VmyCúikvAi. 




12. Liptó.szentiváii. 


,, 


27. Kzcpesófalii. 


.. 28. Likavka. 


.\pr. 


25. Liptóiíjvár. 


.. 


21. Szepesbéla. 


„ 24. Cscriiova. 


„ 


25. Szvarin. 


Mai 


10. Lőcse. 


5. Hrholtó. 




18. Vychodna. 


Apr 


24. Hosszúvágás 


27. Revisnye. 


., 


23. Podbánszkó. 


» 


7. Szentmihály. 


,. 20. VlkolinVcz. 


Mai 


10. P'eketevág. 




11. Bárt fa. 


;](). Kózsaliegy. 










Területi közepek: R( 


îgionenniittel : 






I. Apr. 15. (74.) 


III. 


Apr. 13. (77.) 


V. 


Apr. 19. (198.) 


II. , 18. (IG.) 


IV. 


„ 13. (302.) 







Eltekintve attól, hogy a kis Alföld iiéiiiileg 
megkésett, változatlan maradt a területi közép- 
számoknak egymáshoz való viszonya. A fő 
jellemző vonás ugyanis a keleti hegyvidék 
aránytalanul korai középszáma, s ez meg- 
nyilvánul az idei jóval tetemesebb anyagban 
is, a mennyiben III. és IV. egymással egyenlő 
középszánmi a legkorábbiak. Az ehhez fűzhető 
Ív ö vetkezte téseket már több izben részletesen 
tárgyaltam s ezért csak az idei vonulást jel- 
lemző sajátságokra fogok kiterjeszkedni. 



A legkorábbi és legkésőbbi területi közép- 
szám között is csak 7 napnyi, tehát a nor- 
málisnál jóval kisebb kiüönbség van, a mi 
azt bizfiiiyitja, hogy az idei fölvonulás jóval 
gyorsabban ment végbe a normálisnál. Tekin- 
tettel arra, hogy a kakuk érkezése is abba 
a periódusba esett, a melyikben a molnár és 
füstifecskére nézve is siettető hatást állapitot- 
tam meg, ennél a velük közel egy időben érkező 
fajnál is nyilatkoznia kell annak. Egy bizo- 
nyos időponton belül a kakuk fölvonulása se 
független az időjárástól, daczára annak, hogy 
érkezési ideje első sorban ahhoz igazodik, 
megérkeztek, illetőleg fészkelnek-e már a daj- 
kálói vagy nem. 



Rendkívül érdekesek azok a korai márcziusi 
adatok az Alföldön, a melyek évről-évre föl- 
tiinedeznek hol envik. hol másik állomáson. 



Die kleine Tiefebene hat sich einigermassen 
verspätet, aber hiervon abgesehen blieb 'd'as 
gegenseitige Verhältnis der Regionenmittel 
unverändert. Das am meisten charakteristische 
Merkmal ist nämlich das unverhältnismässig 
frühe Mittel der östlichen Erhebung, welches 
auch im heurigen bedeutend grösseren Mate- 
riale zu Tage tritt, darin, dass die beiden 
gleichen Mittel von 111. und IV. die frühesten 
sind. Die sich daraus ergebenden Schluss- 
fülgerungen wurden schon des öfteren und 
eingehend behandelt, weshalb hier nur die 
für den heurigen Zug charakteristischen Merk- 
male angeführt werden. 

Zwischen dem frühesten und spätesten 
Regionenmittel besteht auch hier mir ein 
Unterschied von 7 Tagen, welcher be<leutend 
geringer ist als der normale, was auch hier 
den Beweis liefert, dass der Zug heuer bedeu- 
tend rapider verlief, als gewöhnlich. Indem 
der Zug des Kukuks elx'ufalls in jene Perifxh^ 
fällt, in welcher für den Zug der Mehl- und 
Rauchschwalbe eine beschleunigeinle Wirkung 
nachgewiesen wurde, so ist es mir natürlich dass 
sich dieselbe auch bei dieser, mit jenen uaiiezu 
gleichzeitig ankommenden Art äussern muss. 
Innerhalb eines gewissen Zeitabschnittes ist 
auch der Kukukszug nicht unabhängig von 
der Witterung, trotzdem sich die Ankunfts- 
zeit in erster Linie danach richtet, ob die 
Pflegeeltern, schon angekommen sind, respek- 
tive nisten oder nicht. 

Von ungewöhnlichem Interesse sind die 
frühen Märzdaten aus der grossen Tiefebene, 
welche in jedem Jahre hie undda vorkommen. 



0( 



mert ezek az adafok niiitatják met!,- azt, liony 
mikor érkezne meg a kakuk az Alföldre, ha 
nem kellene a flajkálóilioz is igazodnia. A 
kakuk voltaképpen a füsti fecskével egyidejű- 
leg érkező madárfaj' s országos középszánia 
tulajdonképpen csak azért későbbi, mint a 
füsti fecskéé, mert erre a fajra az Alföld a 
legkorábbi achitokat adja, míg a kakukra 
nézve tetemesen későbbieket, a mi a közép- 
számban kétszeresen késleltető hatású. Egyelőre 
csak a jövő megfigyelésekre való tekintetből 
érintettem ezt a kérdést, mert jelenleg még 
túlnyomóan csak az anyaggyűjtésre kell szorít- 
koznunk, hogy annak alapján idővel egész 
pontosan rajzolhassuk meg a kakuk tavaszi 
fölvonnlásának a képét. 



indem dicse den Zeitpuidct angeben, an wel- 
chem der Kukuk in der grossen Tiefebene 
ankommen würde, wenn sich derselbe nicht 
nach seinen Pflegeeltern zu richten hätte. Der 
Kukuk ersclieint in Wirkliclikeit lileiclizeitia' 
mit der Rauchschwalbe und ist das Landes- 
mittel seiner Ankunft nur deshalb ein späteres 
als dasjenige der Rauchschwalbe, weil für 
diese Art die frühesten Dattui der Tiefebene 
entstammen, während dieselbe für den Kukuk 
bedeutend spätere Daten ergibt, was für das 
Landesmittel eine doppelte Verspätung bedeu- 
tet. Vorläufig berührte ich diese Frage nur 
im Interesse der zukünftigen Beobachtungen, 
da wir uns vorläufig noch hauptsächlich auf 
das Materialsammeln zu beschränken haben, 
um in der Zukunft ein ganz genaues Bild 
des Frühjahrszuges des Kukuks geben zu 
könneii. 



(jO. ■< — >- Cyaiiecula succia, (L.). 

11. Apr. 14. Keszegfalu. I III. Apr. 7. Óverbász. 

61. -<*-> Cygiius olor, Gm. 
III. Mart. 15. Biharnagybajom. 3 drb. (St.l 



' I. Mart. 2. Zalagógánfa. 
III. .. 11. Temesvár. 



02. * — ^>- Datila acuta, (L. 
III. Febr. 24. Gárdonv. 



m. Mart. 1l>. Tura. 



I. Mart. 5. Kőszeg. 
U. Febr. 1!S. Tata. 
II. Mart. 25. Keszegfalu. 



03. <«->■ Enibei'iza calandra, L. 

III. Mart. 29. Temesvár. 

III. Apr. 10. Ungvár. 

IV. Mart. 8. Szászsebes. 



IV. Mart. 20. Kolozsvár. 
V. Apr. (i. Kékkő. 



(14. < — >- Kml)eriza eia, L. 
IV. Mart. 19. ( )raviczabánya. 

. *— >■ Emberiza hortulaiia, 
IV. Mart. 20. Kolozsvár. 



II. Mart. 1 !. Keszegfalu. 
III. Apr. 8. Billed. 

Aquila XIV. 



00. <«> Emberiza sclioeniclus, L. 

TIL Mart. 8. Hárossziget. 
III. Febr. 28. Budapest. 



V. Mart. 29. Zólyom. 



58 



67. -<-^ Erithacus rubeciila, (L). 



I. 


Mart. 8. Ihárosberény. 


IV. 


Mart. 


24. Szászsebes. 


V. 


Mart. 


22. Sajókaza. 


I. 


7. Eépáspuszta. ' 


IV. 


') 


21. Türkös. 


V. 


„ 


21. Zólyom. 


I. 


9. Kőszeg. 


IV. 


n 


29. Felvácza. 


V. 


. 


18. Szelese. 


I. 


6. Molnaszecsôd. 


IV. 


„ 


29. Körösbánya. 


V. 


TÎ 


24. Garamsálfalva 


II. 


17. Keszegfalu. 


IV. 


., 


30. Riskulicza. 


V. 


Apr. 


2. Garanipéteri. 


III. 


Febr. 19. Temeskubin. 


IV. 


.. 


30. Brád. 


V. 


Mart 


28. Ratkólehota. 


m. 


Mart. 21. Óverbász. 


IV. 


Apr. 


2. Boicza. 


V. 


í) 


25. Stoósz. 


m. 


5. Izsák. 


IV. 


W 


5. Bucsesd. 


V. 


Apr. 


7. Zsolna. 


III. 


18. Hárossziget. 


IV. 


Mart 


22. Segesvár. 


V. 


Mart. 


22. Zuberecz. 


III. 


Febr. 28. Budapest. 


IV. 




20. Kolozsvár. 


V. 


Apr. 


7. Liptóujvár. 


m. 


Mart. 7. Tura. 


V. 




20. Barsrudas. 


V. 


Mart. 


22. Szepesbéla. 


m. 


17. Ungvár. 


V. 




17. Kékkő. 


V. 




31. Lőcse. 


IV. 


., 26. Réa. 















Területi közepek : — Regionenniittel : 



I. Mart. 7. (4.) 
III. „ 8.(7.) 



IV. Mart. 28. (11.) 



V. Mart. 2ő. (14.) 



Kísérletképpen itt is kiszániitottani a területi 
középszámokat, daczára anuak, hogy az anyag 
aránylag csekély. Tettem ezt azért, hogy evvel 
is felhívjam a figyelmet erre a könnyen meg- 
figyelhető fajra, melynek fölvonulása már első 
kísérlet eredménye szerint is normális typust 
látszik követni, még pedig az érkezési idejé- 
nek megfelelő Motacillatypust, vagyis a korán 
érkező fajok normális typusát. En-e mutat 
legalább az, hogy I. korábbi mint III. és V. 
korábbi mint IV. 



Versuchsweise wurden auch hier die Regio- 
nenmittel berechnet, trotzdem das Materiale 
verhältnismässig gering ist. Es geschah dies 
hauptsächlich, um die Aufmerksamkeit auf 
diese leicht zu beobachtende Art aufzurufen, 
deren Frühjahrszug laut dem Resultate des 
ersten Versuches einem normalen Typus zu 
folgen scheint, und zwar dem der Ankunfts- 
zeit entsprechenden Motacillatypus, das ist 
dem normalen Typus der früh ankommenden 
Arten. Dafür spricht wenigstens, dass I. früher 
ist als III., sowie auch dass V. früher ist 
als W. 



68. -«— >- Falco lanarius, L. 
III. Apr. 30. BUM. 



I. Febr. 28. Kőszeg. 

I. Jan. 29. Zalagógánfa. 

I. Febr. 27. Sopronpuszta. 



69. -<*> Falco iiierìllus, (Gerini) 

III. Mart. 9. Óverbász. 
in. Febr. 7. Tura. 



V. Febr. 15. -Mart. 4. Liptó- 
ujvár. 



I. Mart. 23. Ihárosberény. 
I. Apr. 22. Zalagógánfa. 



70. •<— ^ Falco subbuteo, L. 
III. Mart. 3i>. Temesvár. 



IV 



29. Türkös. 



V. Apr. 27. Nógrádkövesd. 
V. .. 26. Liptóujvár. 



59 



1. Mart. 16. Kisherend. 

I. Febr. 2Ö. Kőszeg. 
II. Mart. 7. Keszegfalu. 
m. „ 10. Izsák. Utolsó. 

— Letzter. 
III. „ 8. Budapest. 
III. ,, 17. Ungvár. 



71. -<-^* Friiiffüla coelebs, (L.) 
IV. Mart. 24. Segesvár. 
IV. „ 17. Kolozsvár. 

V. ,. 24. Kricsfalva. 

V. „ 5. Zólyom. 

V. . 9. Szikla. 

V. Febr. 27. Ratkólehota. 

V. ,, 24. Ujvásár. 



V. Mart. 2. Stoósz. 

V. Apr. 2. Feuyóháza. 

V. Mart. 17. Lucski. 

V. ., 19. Zuberecz. 

V. „ 26. Liptószentiván . 

V. „ 8. Liptóújvár. 

V. , 16. Podbánszko. 



72. -<^*^ Fringilla iiiontifríngilla, (L.). 



III. Mart. 17. Uugvár. Mégitt. 
— Noch hier. 



rV. Febr. 4. Oraviczabánya. 







73. 


-< — > Fulica atra, L. 


I. Febr. 


24. Ihárosberény. 


III. Mart. 14. Dunabökény. 


U. „ 


22. Bánfalu. 




. 12. Alsókabol. 


II. Mart. 


8. Eszterháza. 




8- Dunagárdony. 


II. ., 


29. Keszegfalu. 




2. Rudolfsgnád. 


III. .. 


15. Tenieskubin. 




. 10. ürávatorok. 


III. - 


11. Butykovácz. 




9. Méhespetres. 



III. Febr. 15. Óverbász. 
III. Mart. 26. Temesvár. 
III. „ 3. Királyhalom. 
III. Febr. 28. Nagyvárad. 
III. Mart. 26. Budapest. 
III. „ 10. Tura. 



III. Jan. 2. Óverbász. Nagy 
csapat. — Gros- 



ser Flug. ->. W. 



74. -e*> Fuligula claiigula, (L.). 
111. Febr. 20, Mart. 6. Óver- 
bász. 
111. Mart. 25. Hárossziget. 



III. Febr. 27.— Apr. 6. Budán 

pest. 
III. ., 28. Tura. 



III. Apr. 8. Billed, 
ni. Febr. 24. Gárdony. 



75. 



Fuligula ferina, (L.). 



III. Mart. 4. Hárossziget. 



111. Mart. 12. Tiu-a. 



76. "^^ Fuligula niarila, (L.). 
III. Mart. 18. Hárossziget. 



HI. Febr. 17. Óverbász. 
in. Man. 4. Temesvár. 



77. -"^^ Fuligula nyroca, (Gold.). 

I III. Mart. 25. Hárossziget. 
111. Apr. 5. Tura. 



V. Apr. 3. Liptóújvár. 



78. <^> Gallinago gallinago, (L.). 



I. Mart. 16. Ihárosberény. 


HI. Mart. 


9. Rudolfsgnád 


I. , 5.— Apr. 25. 


Zala- 


111. « 


15. Mohács. 


gógánfa. 






7. Óverbász. 


I. „ 1. Bicske. 






26. Temesvár. 


I. „ 13. Tata. 




. 


18. Király halom 


[I. , 18. Nagymeg} 


er. 




2. Izsák. 



III. Febr. 25. Duuaharaszti. 
III. Mart. 8.— Apr. 11. Tura. 
HI. „ 23. Ófehértó. 

III. Apr. 3. Karád. 

IV. Mart. 11. Türkös. 
V. Apr. 1. Sajókaza. 



on 



I. Mîii-t. 5.— Mai 4. Zala- 
gúgiinfa. 



79. -«-^^ G ill li II a if« !i:alliiiiila, (L). 

III. Mart. 15. — Apr. S. Izsák, j III. Mart. 9. Oaliraniácsa. 
III. .. S. Tura. V. .. I'l. Zólvoiii. 



I. A|)r. 11. - 2(J. Zalatró- 
Síáiiía. 



80. •'-'^ (Jalliiiago major, Hm. 

III. Mart. 4. IVincsvar. i 

111. Apr. (j. Izsák. 



111. Mart. l(j. Békéscsaba. 



81. -<— > Gallinula chlorojuis, (L.). 

I. Mart. 15. Ihárosberény. 111. Apr. 8. üverbász. l HI. Mart, i'(i. {{mlapcst. 

I. ,. 23. Molnaszecsőd. | III. „ 20. Temesvár. j III. Apr. 5. Tura. 

II. Apr. ß. Keszesfalu. III. .. 16. Kisliarfa. IV. Mni 10. Kulildnrf. 

III. Mart. 27. Temeskubin. , III. .. 9. Héliéscsaba. 



82 -< — >■ Glareola pratiiipola, (L.). 
III. Mai 1. lina vi. I III. Mai 12. Tura. 



83. 



Grus griis, (L.). 



Mart. 2. Eszterháza. 



Mart. 12. Tenieskubin. 
.. 10. Tógyer. 
.. 18. Vojtek. 
„ 25. Mosiiicza. 
7. Bruckeuau. 
Apr. G. Teniesrékás. 

3. Kistopolovecz. 
Fchr. 20. Szf'kszc'ml. 
Apr. 4. Makó. 10 drb. 

10 St. ^ S. 
Mart. 7. Dobozuiegyer. 
16 ► NW.' 



Mart. 8. Plavisevicza. 
8. Jeselnicza. 
,. 30. Alsómocs. Nagy 

csapat. — Grosser 
Flug. N. -^ E. 
„ 19. Kövesd 25 -* N. 
,, 19. Hissziás. 



II. 



III. 



Apr. 12. Csallóközsoniorja. 



Mart. 25. Békésgyula. 
., 15. Görbed. 
.. 28. Tenke. 

6. Nagyvárad ->- N. 
28. Peczeszeutniártdu. 
„ 25. Debreczcii. 
., 22. Újtelek -^ 8. 
„ 24. UjieleJc -. E. 
.. 20. (jfehcrtó. 
„ 24. Darvasmoliai id(i. 



IV. 

Mart. 23. Labasiiicz 20 -* N. 
Febr. 28. Tápia. 
Apr. 14. Szelcsova30->NW. 
„ 9. Bakaniezü. 
5. Osztrov. 
1. Váleniáre -> K. 
16. Pozsoga. 



Mart. 22. Sárerdö. S. felől. - 
Von S. 

,. 18. Karád. 

., 23. Leányvár. 

9. Beregszász -> NE. 

.. 28. Nagybereg -* N. 

_ 20. Mocsár. 

.. 16. 19. Ungvár. 
Apr. 18. Ungdarócz. 
Mart. 18. Unorbossziíniezö. 



:\Iart. 1 . Szerdahely. 

„ 11. Keresztény sziget. 
Mart. 29. Nagyszeben. 

„ 23. Nagycsűr. 

„ 29. Herniány. 
25. Szakadat. 
Apr. 5. Holczmány. 



61 



Apr. 


!). rjcjiyliá/,. 


Mart. 


;{0. Hikfalva. 


Marl 


-".). .\lsóár|)ás. 




20. Nagyborosiiyó. 


„ 


;{0. Felsôvist. 


„ 


22. DiUiiok. 




L>9. Lisza. 




28. Nycn 200 -' W. 


., 


29. Fogaras. 


Apr. 


25. Magyarl)()flza. 


.. 


29. Kopacsel. 


Mart. 


29. Bárkány 25 drb. 


.. 


80. Sarkaicza. 




25. St. E. - W. 




19, 23. Zerncst. 




27. Zágon. 


,. 


30. Zernest. Nagy csa- 




26. Kovászna. 




pat. — Grosser 




7. Alliós. 




Flug. N. - S. 




26. Lippaierdö ->■ NW. ' 


Apr. 


7. Alniásmezö. Nagy 


., 


19. tìistarovecz 25 - ► N. 




csapat. — Grosser 


Febr 


28. Mészdorgos 4 -)> N. 




Fing. S. -- W. 


Mart. 


18. Petirs 37 ^. NW. 


Mart 


1>S. HoUiiik. 


Febr 


28. üorgos 53 -. NW. 


Apr. 


6. Krizba. 


Mart. 


30. Berzova. 


Mart 


iil. Szászlieriuáiiy. 


Apr. 


8. Lalasincz. 


Apr. 


18. Osáncziszoros. 


■•) 


7. Kisalniás40^.NW. 


,. 


19. Osáncziszoros 


Mart. 


27. Segesvár 40 -> N. 




60 ^ NW. 


n 


30. Málnás. 


Mart 


30. Ilyefalva. 


Apr. 


5, 16. Málnás 


Apr. 


30. Sepsiszmtkirdli). 




NW. -- SE. 


., 


28. SepsiszentiiyiJriiy . 


Mart. 


28. Torja. 


:\Iart 


;}0. Gidófalva.' 


« 


28. Karatuavolál. 



Mart. 


22. Loiiiliciiy. 




22. Bereczk. 


H 


30. Ojtoz. Nagy csapat. 




— Grosser Flug. 




25. Sósmező. 




19. Gyergyóalfalii 




80 .N. 


Apr. 


18. Gyergyúditró. Nagy 




csapat — Grosser 




Flug. -. N. 


:\lart 


27. Gyergyóborszék. 


Apr. 


11. Gyergyótölgyes. 


.^ 


4. Siter. 


Mart 


80. Élesd. 


•■ 


29. Ossi. 


„ 


25. Márkaszók. 


., 


26. Szilágycseh. 




20. Zsibó. 


Apr. 


10. Nadyilonda. 


V 


11. Gyergyóbélbor. 


Mart 


26. Nagybocskó. 


Apr. 


6. Rónaszók. 




7. Rozália 40 -> S. 



Mart. ;!0. llátnieg - NE. 

16. Kereczke. 
.. 16. Dolha. 

16. Iza. 

14. Alsókalocsa. 
Apr. 12. Széleslonka. 



V. 

Mart. 15. (Wvösfalva. 
19. Gerény. 

„ 20. Felsődonionya. 

., 19. Nagyláz. 
Apr. 14. Nagyberezna. 



Apr. 2. Bercsényifalva 

3. Kispásztély. 
Mart. 19. Turjareniete. 

,. 11. Sóhát. 

„ 28. Ticha. 



Területi kozejíek : — Regiimciiniittel : 
III. Marl. iL (27.) ! IV. Mart. 'ÌK (74.) 



V. Mart. 2+ (16.) 



Az egész eddigi anyag tanúsága szerint a 
daru tavaszi fölvonulása alkalmával manapság 
már szinte kizámlagosan csak hazánk keleti 
részeit érinti : a nyugati előfordulás határa 
közelítőleg a 38. fok. Ennek a tapasztalatnak 
az alapján töröltem Szeliszard-mùi különben 
is túlkorai adatát. A kis Alföldről érkezett 
adatokat egyelőre elfogadtam, mert a Fertő- 
vidéken régebben fészkelt s így nem való- 
szinűtlen, hogy a tavaszi vonulás alkalmával 
még elő-előjühet a vidéken. Seiisiszenlkirály 
és Sepsiszentgyörgy adatait azért törültem, 



Laut dem ganzen bisherigen Materiale be- 
rührt der Kranich während des Friihjahrs- 
zuges heutzutage fast ausschliesslich nur mehr 
die östlichen Gegenden Ungarns ; die West- 
grenze des Vorkommens bildet annäliernd der 
38. Längengrad. Auf Grund dieser Erfahrung 
wurde das übrigens auch allzufrühe Datum 
von Szekszárd eliminiert. Die der kleinen 
Tiefebene entstammenden Daten wurden vor- 
läiilig angenommen, da das Fertögebiet in 
früherer Zeit Brutgebiet war, so dass es nicht 
uuwahrscheiidich ist, dass der Kranich während 



62 



mert majd iniiulen fajnál föltűnnek kivételes 
adataikkal. 



A területi középszániok alapján egyelőre 
nem bocsátkozliatunk még következtetésekbe, 
úgyszintén a vonulási irányt jelző adatok 
alapján sem ; ezt t. i. eredményre való ki- 
látással majd csak akkor tehetjük meg, ha 
az egész történeti anyagra támaszkfidó föl- 
dolgozás tanúságai már rendelkezésünkre 
állanak. 



des P^rühjahrszuges dort noch manchmal vor- 
kommt. Die Daten von Sepsiszentkirály und 
Sepsiszeidgijörfiy wurden deshalb eliminiert, 
weil diese beiden Stationen fast l)ei jeder Art 
mit aussergevvöhnlichen Daten vertreten sind. 
Auf Grund der Regionenmittel können wir 
uns vorläufig noch nicht in Hcldussfolgerungen 
einlassen, ebenso auch nicht auf Grund der- 
jenigen Daten welche sich auf die Zugs- 
richtung beziehen ; dies kann nändich erst 
dann mit Aussicht auf Erfolg geschehen, 
wenn uns die Resultate einer auf das ganze 
historische Materiale gestützten Bearbeitung 
zur Verfügung stehen werden. 



III. Mai 3. BéUye. 



84. ■< — >- Hiinantopiiiü liiniaiitopus, (L.). 

I m. Apr. 20. Temesvár. | III. Mai 1. Bugyi. 



85. 



Hinindo rustica, L. 



Apr. 


9. Kisherend. 


Apr. 14. Borostyánkő. 


Apr. 


16. Nagyhidegkút. 


„ 


14. Murasiklós. 


2. Németujvár. 


Î? 


8. Bakoiiytuiigyar- 


» 


5. Ihárosberény. 


„ 14. Csém. 




szentkirály. 


» 


8. Jaád. 


16. Rohoncz. 


" 


15. Faész. 


1) 


9. Viszló. 


„ 10. Pornó. 




8. Rátóth. 




4. Répáspuszta. 


7. Kőszeg. 


Mart. 


29. Kádárta. 


Mart 


28. Pécs. 


„ 7. Borsmonostor. 


Apr. 


1. Szentkirály- 


Apr. 


8. Baranyakárász. 


, 5. Körmend. 




szabadja. 


M 


6. Szászvár. 


,. 30. VasdoroszU. 


,, 


6. Liter. 


Mart 


26. Szentgotthárd. 


„ 17. Szombathely. 


5í 


3. Hajmáskér. 


Apr. 


2. Vasnádasd. 


15. Locsmánd. 


•) 


1. Öskü. 


,. 


15. MUej. 


„ 10. Zsira. 


íí 


14. Várpalota. 


„ 


15. Pölöske. 


5. Molnaszecsőd. 


77 


5. Budaörs. 


!J 


7. Marczali. 


3. Csepreg. 


n 


22. Savanyúkút. 


» 


15. Mencshely. 


,, 13. Vasvár. 


Ï? 


11. Kárló. 


., 


17. Nagj'vázsony. 


,. 14. üjkér. 


'Î 


9. Nagymarton. 


Î) 


16. Vöröstó. 


7. Nyögér. 


„ 


21. Csáva. 


w 


14. Magyarbarnag. 


„ 6. Káld. 


ÏÎ 


9. Sopronkertes. 


„ 


19. Németbarnag. 


18. Jánosháza. 


» 


9. Ágfalva. 


„ 


10. Gamás. 


9. Zalagógánfa. 


w 


15. Czinfalva. 


„ 


9. Mernye. 


17. Vámos. 


,., 


13. Sopronpuszta. 


*J 


7. Karád. 


„ 16. Városlőd. 


.. 


10. Szentmargitbánya. 


» 


9. Igal. 


„ 13. Pápateszér. 


Mai 


8. Fertő fehér eg y háza. 


Î) 


10. Tab. 


„ 18. Szentgál. 


„ 


17. Malomháza. 


» 


9. Kiskörtvélyes. 


„ 17. Tótvázsony. 


5) 


7. Nagyczenk. 




14. Felsöeőr. 


12. Bakonyszentlászló. 




8. Feketeváros. 


•n 


9. Felsőlövő. 


„ 16. Márkó. 


Mart 


25. Szend. 



63 



Vpr. 16. Hiikod. 


Apr. 


12. Tarján. 


Apr. 10. Budakesz. 


2. Tata. 


Mart. 


24. Héregh. 


,, 12. Visegrád. 


8. Környe. 


Apr. 


2. Gyermely. 


„ 10. Poniáz. 


6. Szomód. 




11. 




Â.pr. 5. Peremarton. 


Apr. 


9. Hövej. 


Apr. 11. Keszegfalu. 


8. Kemeuesszentpéter. 


» 


8. Bogyoszló. 


Mart. 12. Komárom. 


„ 10. Györgyarmat. 


„ 


8. Mosón. 


Apr. 13. Kurtakeszi. 


., 12. Gecse. 


71 


12. Magyarkimle. 


„ 13. Neszmély. 


„ 10. Illmicz. 


W 


9. Ásvány. 


„ 11. Madár. 


8. Bánfalu. 




7. Komáromgúta. 


9. Kiirth. 


6. Eszterháza. 




10. Szimő. 


6. Garanikövesd. 


„ 10. Himód. 




10. Komócsa. 
III. 


„ 22. Csallóközsoniorja. 


Mart. 31. Pancsova. 


Apr. 


5. Bácsdoroszló. 


Apr. 6. Kisharta. 


., 28. Sztarcsova. 


jj 


9. Bácsordas. 


Mart. 28. Izsák. 


„ 29. Tenieskubin. 


Mart. 


23. Óverbász. 


„ 27. Dobozmegyer. 


.. 23. Fehértemplom. 


Apr. 


7. Szeghegy. 


Apr. 6. Békéscsaba. 


Apr. 9. Butykovácz. 


„ 


14. Obecse. 


Mart. 31. Békés. 


I • 

.. 10. Kamaristya. 


Mart 


29. Temesvár. 


Apr. 1. Békésgyula. 


2. Bogyán. 


Apr. 


6. Vadászerdő. 


., 10. Görbed. 


„ 15. Palona. 


Apr. 


28. Mosnicza. 


9. Tenke. 


., 10. Dunabökény. 


'> 


2. Temesrékás. 


Mart. 28. Osi. 


,. 12. Újvidék. 


„ 


5. Jerszeg. 


„ 19. Dinnyés. 


2. Alsókabol. 


„ 


3. Kistopolovecz. 


Apr. 7. Szigetcsép. 


Mart. 19. Dunagárdony. 




9. Bálincz. 


3. Dunaharaszti. 


.\l)r. 2. Rudolfsgnád. 




10. Lúgos. 


14. Túrkeve. 


9. Nagybecskerek. 




8. Csurgó. 


2. Szerep. 


„ 12. Antalfalva. 




1. Bolhó. 


6. Nagyvárad. 


.. 10. Tógyer. 


?) 


15. Somogyszobb. 


6. Peczeszentmárton 


2. Vojtek. 




13. Háromfa. 


4. Budapest. 


2. Darány. 




10. Nagyatád. 


„ 16. Szigetmonostor. 


„ 3. Drávafok. 




10. Rinyaszentkirály. 


Mart. 16. Rákos. 


„ 14. Oszró. 




5. Rinyaujlak. 


Apr. 6. Göd. 


5. Hegyszentmárton. 


.. 


9. Görgeteg. 


Mart. 12. Tura. 


15. Siklós. 




11. Lábod. 


Apr. 13. Poroszló. 


.. 8. Villány. 
16. Mohács. 


li 


8. Szigetvár. 


15. Hajdúböszörmény 




15. Szekszárd. 


7. Debreczen. 


Mart. 31. Béllye. 




12. Bátaszék. 


Mart. 25. Újtelek. 


31. Drávatorok. 




18. Nagybaracska. 


Apr. 15. Hajdúhadház. 


„ 27. Bezdán. 




6. Vaskút. 


8. Ófehértó. 


Apr. 18. Monostorszegh 
13. Küllőd. 




16. Jánoshalma. 
7. Királyhalom. 


8. Szatmárnémeti. 
14. Darvasmohaerdő. 


.. 18. Béreg. 




12. Szeged. 


9. Sárerdő. 


2. Méhespetres. 


„ 


2. Makó. 


15. Nagymocsárerdő. 


Mart. 25. Apatin. 
Apr. 16. Kozora. 
9. Gombos. 


,. 12. Pécska 
Mart. 23. Kuvin. 
Apr. 13. Borosjenő. 


„ 10. Szinyérváralja. 
., 11. Óbozinta. 

16. Sátoraljaújhely. 


„ 8. Gája. 


M 


8. Buttyin. 


8. Karád. 



64 




Apr. i:.. 


l^ciVnyvár. 


., N 


Nai;y(l()I)rtiny 


„ Iti. 


Beregszász. 


Mart. 19. 


Nagybereg. 



Apr. 8. Nagyszőllős. 
14. Lazdiiy. 
12. Mocsár. 
., 10. Zúgó. 



Apr. 7. Ungvár. 

1(1. l'iigdarócz. 
8. Uadváucz. 
13. Unghosszúmező. 



Apr. S. Özerbpozsezsena. 

„ 11. Nájdas. 
Mart. 27. Berzászka. 

.. 31. Dalbosecz. 
Apr. 13. Eilieiitlial. 

4. Plavisevicza. 
Mart. 2!». Diibova. 

„ 28. Ogi'adina. 

25. Jeselnicza. 
Apr. 4. Herkulesfiirdő. 

„ 7. Oraviczabánya. 
.. 17. Weidenthal. 
9. Teniesszlatiim. 
17. Féuyes. 
17. Borlova. 
15. Pojáiiaruszka. 
.. 24. Alsóinocs. 
12. .Simon. 
8. Kövesd, 
í). Hissziás. 
11. Labasincz. 
:\lart. 28. Tápia. 
Apr. (i. Dubest. 

5. Szelcsova. 
Mart. 26. Kissznrduk. 
Apr. 9. Osztrov. 
Mart. 2(j. Hauzest. 
Apr. 4. Facset. 
Mart. 26. Nénietgladna. 

26. Draxinest. 
Apr. 6. ^'álenláre. 

., 8. Gross. 
- 4. Bnlza. 
,, 11. Ohábabisztra. 

8. Pozsoga. 

8. Pojén. 
„ 15.Tjej. 
,. 10. Nagyroskány. 
„ 10. Dohra. 
,, 18. Fere.sd. 

8. Marosillye. 
„ 14. Eéa. 
.. 14 Vajdahunyad. 
Mart. 14. Déva. 
Apr. 12. Nagyrápolt. 



IV. 

Ajjr. 13. Kosztesd. 

1. Alsóváros viz. 
Mart. 29. Szászváros. 
Apr. 16. Gredistye. 

6. Sebeshely. 
., 1. Vajdé. 

13. Osebeshely. 

13. Felsnpián. 
Mart. 31. Kudzsir. 
Mai 19. Prigona. 
Aj)r. 8. Szászsebes. 
Mai I.S. Oása. 
Apr. 17. Arpasn Mare. 

13. Márton h egy. 
.. 7. Kelnek. 

„ 14. Morgonda. 

14. Szerdahely. 
Mart. 28. Szelistye. 

Apr. 9. Kereszténys/.iget. 
1. Kisdisznód. 

1. Nagydisznód. 
„ 10. Nagyszeben. 

11. Nagycsíír. 

10. Szenterzsébet. 

7. Vesztéiiy. 
,. 9. Boieza. 

2. Nagy talni ács. 
.. 20. Herinány. 

12. Porcsesd. 

10. Aisósebes. 

2. Hortobágyfalva. 

3. Vurpód. 
.. 10. Felek. 

1. Szakadat. 

11. Felsőgezés. 
., 4. Holczniány. 

2. Uj egy ház. 

13. Felsopornmliák. 

14. Alcziua. 
.. 20. Szeráta. 

8. Strezakerczisora. 
14. Buleavölgy. 

ö. Kiirpöd. 
.. 18. Verd. 
.. 18. Felsőárpás. 



Apr. 


19. -Vlsóárpás. 


w 


13. Szentágota. 


Mart. 


30. Alsóvist. 


Apr. 


14. Felsővist. 


.. 


18. Dragos. 


„ 


14. Nagysink. 


., 


16. Felsőszombatfalva 


„ 


5. Kissink. 




14. Fogaras. 


Jlart 


28. Felmér. 


Mai 


12. Kiidarita. 


Apr. 


12. Sarkaicza. 


,, 


18. Osinka. 




15. Páró. 




15. Persány. 


.. 


13. Alsóvenieze. 


„ 


14. Alsókomána. 




1 1. rjsinka. 


„ 


13. Felsőkoniáiia. 




16. Törcsvár. 


?> 


4. Ótohán. 




16. Vledény. 


>:• 


16. Holbák. 


.. 


6. Barczarozsnyó. 


.. 


22. Krizba. 




11. Apácza. 


„ 


23. Szászniagyarós. 


„ 


13. Bölön. 




14. Középajta. 




9. Tíímösiszoros. 


.. 


16. Arapatak. 


Mart 


31. Tiirkös. 


Apr. 


14. Szászhermáuy. 




17. Osáncziszoros. 


„ 


14. Ilyefalva. 




14. Sepsiszentkirály. 




15. Sepsiárkos. 


.. 


1 7. Sepsiszentgyörgy. 




14. Káinok. 




13. Zalán. 




13. Gidófalva. 




15. Sepsibodok. 




17. Bikfalva. 




19. Bodzaiszoros. 


•í 


14. Nagj'borosnyó. 



65 



Apr. 


22. Dalnok. 


Apr. 


! 1. Hothlenszent- 


Apr. 


15. Esztelnek. 




15. Xycii. 




niiklós. 


!) 


13. Lemhény. 




17. Mafiyarbodzn. 


.Mart 


. 31. Hidegvíz. 


,j 


13. Bereczk. 




10. Hárkáiiv. 


„ 


20. Alsóbajoni. 




15. O.jtoz. 




17. Záfidii. 


Apr. 


15. Kiskapus. 




19. Szaláncz. 


„ 


12. Kovás/.na. 


Mart 


. 20. Dicsöszentinártdii. 


„ 


15. Sósmező. 


.. 


14. Osdola. 


.. 


24. Medgyes. 




7. IntrecaJ. 


., 


9. Alliós. 




17. Muzsua. 


„ 


7. Bulz. 


,, 


7. Lippaierrtő. 


„ 


27. Deésfalva. 


JJ 


15. Marszoja. 


Mi.rt 


. 27. Máriaradiia. 


Apr. 


4. Berethalom. 


Mai 


5. Pietrásza. 


Apr. 


9. Sólymos. 


„ 


18. Szászsáros. 


Apr. 


12. Albák. 


» 


5. Sistarovecz. 


>» 


4. Váldhid. 


„ 


14. Runk. 


'y 


11. Mészdorí-os. 


.. 


8. Erzsébetváros. 


Mai 


14. La Dubul. 


.. 


11. Fetirs. 


Mart 


31. Pród. 


Apr. 


22. Béles. 




7. Dor^os. 


Apr. 


16. Jakabfalva. 


W 


5. Bánffyhunyad. 


., 


8. Zabálcz. 


Mart 


28. Segesvár. 


Mai 


5. Irisora. 


„ 


10. Berzova. 


Apr. 


21. Csöb. 


Apr. 


22. Mariséi. 


Mart 


22. Lalasincz. 


„ 


1(). Hegen. 


„ 


20. Magura. 


Apr. 


14. Borossebes. 


,. 


14. Fehéregyháza. 


., 


14. Középlak. 




13. Tótvárad. 


,. 


4. Báránykút. 




18. Reketó. 


Mart 


14. vSoborsin. 


„ 


1 1. Szászdálya. 


„ 


13. Riska. 


Apr. 


15. Zinibró. 




10. Szászkeresztur. 


,. 


18. Melegszamos. 


'? 


6. Záni. 


.Mart 


26. Székelykeresztiir. 


„ 


19. Magyargorbó. 


,. 


10. Acsuva. 


Apr. 


12. Erked. 




13. Gyalu. 


., 


15. Csúcs. 


., 


10. Kobátfalva. 


„ 


9. Kolozsvár. 


« 


8. Magulicza. 


Mart 


12. Korond. 


'> 


6. Torda. 


'? 


1. Felvácza. 


Apr. 


19. Kőhalom. 




13. Kékes. 


.. 


10. Nagyhalniágy. 


ÏÎ 


9. Kányád. 


„ 


16. Dipse. 




15. Vorcza. 


„ 


1 5. Székely udvarhely . 




15. Fehéregyház. 


» 


14. Körösbánya. 


,, 


13. Darócz. 


» 


12. Nagyida. 


., 


14. Risknlicza. 




21. Gyepes. 


,, 


3. Szászakna. 


.. 


4. Bulzesd. 


„ 


15. Vargyas. 


„ 


11. Teke. 


„ 


10. Ozoha. 




16. Bárót. 


n 


13. Zselyk. 


«T 


1. Brád. 


„ 


11. Erdőfüle. 


,, 


11. Szászpéntek. 


„ 


16. Lepus. 


„ 


13. Szárazajta. 




18. Vajola. 


,, 


13. Dizditul. 


.. 


13. Nagybaczon. 


w 


14. Dedrád. 




17. Felső vidra. 


,. 


10. Magyarhermány. 


íí 


8. Bátos. 


„ 


15. Boicza. 




6. Csikrákos. 


„ 


11. Szászrégen. 




16. Bucsesd. 


') 


5. Csíkszereda. 


>í 


16. Herbus. 


.Mai 


2. Csertés. 


„ 


11. Málnás. 


„ 


10. Magyarrégen. 


Apr. 


8. Topánfalva. 


» 


15. Csoniorta. 


„ 


13. Disznajó. 


w 


12. Abrudfalva. 


1) 


1Ô. Csikszentniárton. 


., 


12. Mocsár. 


.. 


12. Abrudbánya. 




13. Ikafalva. 


^j 


19. Görgényhfidák. 


V 


18. Kisalniás. 


„ 


13. Futásfalva. 


,. 


8. Köszvényesremett 


„ 


9. Bisztra. 




14. Torja. 


v 


20. Görgényüvegcsűr. 




8. Vnltur. 


,, 


14 Karatnavolál. 




18. Dosz. 


Mart. 


20. Zalatna. 


y 


19. Katrosa. 


.. 


12. Vármező. 


Apr. 


22. Dealuniare. 




13. Kézdiszárazpatak. 




15. Szakadat. 


„ 


13. Oftenbánya, 


„ 


13. Kézdiszentlélek. 


., 


11. Szováta. 


« 


7. Magyariiii'n. 


,, 


9. Kézdiszentkereszt. 


n 


17. Alsófancsal. 


» 


4. Nagyenyed. 


Ȓ 


13. Bélafalva. 


n 


11. llyésmező. 


» 


7. Magyarlapád. 


Ji 


14. Kurtapatak. 


•• 


19. Felsőfancsal. 


Aquila XIV. 








9 



66 



Mart 


18. Oroszheg}'. 


Apr. 


7. Tőkés. 


Apr. 


17. Fehérszck. 


Apr. 


14. Gyergjóremete. 




15. Lcikencze. 


.. 


22. Láposbánya. 


» 


19. Gyergyóalfalu. 


rj 


23. Szálva. 


„ 


11. Nagybánya. 


» 


i;i Gyergyóflitró. 


7} 


5. Kenteiké. 


^ 


20. Kápolnnknionostoi 


» 


IC. Gyergyócsoma- 


V 


11. Naszód. 


^ 


9. Aknasugatag. 




falva. 


» 


10. Szépnyir. 


., 


16. Farkasrév. 


» 


15. Gyergyóujfalu. 


- 


9. Besenyő. 


„ 


15. Kapnikbánya. 


» 


14. Gyergyóborszék. 




12. Kisrebra. 


Mart 


15. Budfalva. 


^ 


17. Kilyénfalva. 


., 


9. Nagydemeter. 


Apr. 


10. Oláhláposbánya. 


« 


13. Tekerőpatak. 


„ 


5. Besztercze. 




4. Nagybocskó. 


» 


14. Gyergyószeiit- 


„ 


19. Pán-a. 


TÏ 


9. Rákosfalva. 




miklós. 


,. 


10. Jaád. 


., 


9. Rónaszék. 


» 


18. Hágótőalja. 


.. 


13. Földra. 


» 


12. Kislonka 


» 


7. Gyergyótölgyes. 


« 


12. Árdány. 


.. 


10. Ruqja. 


» 


9. Siter. 


n 


14. Kisilva. 


n 


15. Mingyet. 


» 


13. Élesd. 


V 


13. Oláhszentgyörgy. 


» 


15. Czibles. 


» 


11. Òssi. 


TÎ 


22. Borgóprund. 


,, 


8. Terebesfejérpatak 


» 


12. Márkaszék. 


W 


14. xMájer. 


» 


10. Rozália. 


» 


16. tízilágysonilyó. 


„ 


11. Les. 


*y 


14. D ragom érfalva. 


» 


5. Zilah. 


» 


8. Óradna. 


V 


12. Izaszacsal. 


w 


20. Szilágycseh. 


» 


1. Nagyilva. 


.. 


12. Felsővissó. 


» 


2. Zsibó. 


Mart 


31. Máramarossziget. 


^ 


15. Havasmezö. 


» 


12. Hidalmás. 


Apr. 


20. Dornavölgy. 


Mai 


3. Fájna. 




18. Gyökeres.* 


» 


12. Tesna. 


Apr. 


19. Pleskutie. 


» 


14. Zálha. 


ÎÎ 


12. Kosna. 


„ 


20. Rotundo. 


r 


11. Nagyilonda. 


V 


21. Gurahajta. 


„ 


20. Lajosfalva. 


7Î 


9. Horgospatak. 
4. Dés. 


- 


9. Gyergyóbélbor. 
10. Szatmárhegy. 


- 


25. Dieka. 



V. 



Mart. 


23. Zebegény. 


Apr. 


12. Bakabánya. 


Mart 


31. Diósgyőr. 


Apr. 


20. Kós])allag. 


., 


20. Zsaruócza. 


Apr. 


11. Hátmeg. 


*í 


14. Nagymaros. 


., 


21. Uhli.szkó. 


„ 


9. Ilosva. 


7} 


12. Nógrádkövesd. 


n 


20. Irtványos. 


„ 


18. Visk. 


» 


14. Isaszegh. 


V 


17. Gyekés. 


Mart 


27. Bustyaháza. 


» 


2. Babath. 


'Î 


20. Bacsófalva. 


Apr. 


13. Alsóbisztra. 


» 


10. Megyerke. 


V 


23. Magaslak. 


„ 


5. Kricsfalva. 




10. Ecskend. 


„ 


24. Hegybánya. 


" 


23. Alsószinevér. 


Mart. 


18. Erdőkürt. 


Mai 


5. Sehneczbánya. 


n 


13. Kerekhegy. 


Apr. 


13. Valkó. 


Apr. 


8. Ipolyság. 


» 


11. Alsókalocsa. 


„ 


7. Terpes. 


« 


27. Tópatak. 


^ 


12. Kökényes. 


Mart 


25. Gyöngyössolymos. 


r» 


8. Tesmagolvár. 


*. 


10. Széleslonka. 


Apr. 


1. Kékesalja. 


V 


7. Lósoncz. 


» 


15. Szentniiliály- 


^ 


9. Bodony. 


.. 


13. Gömörráhó. 




körtvélyes. 


Mart 


30. Eger. 


„ 


12. Kékkő. 


n 


10. Gánya. 


Apr. 


13. Ghymes. 


y. 


10. Rimaszombat. 


„ 


22. Németniokra. 


„ 


11. Aranyosmaróth. 


n 


9. Mocsolyás. 


.. 


14. Királymező. 


» 


11. Valkócz. 


» 


20. Ujmassa. 


„ 


13. Gyertyánliget 


» 


18. Újbánya. 


» 


7. Sajókaza. 


^ 


13. Jalinka. 


V 


15. Barsrudas. 


„ 


12. Ujluita. 


„ 


12. Kaszómező. 


7> 


10. Garanirév. 


» 


8. Alsóhámor. 


» 


11. Rahó. 



67 



Mai 


7. Apsinecz. 


Apr. 19. Bikkalvölgy. 


Apr. 


20. Hunkócz. 


Apr. 


14. Kürösnie/.ö. 


„ 10. Garaiiipéteri. 


í) 


14. Ungpéteri. 


» 


14. Tiszabojídány. 


_ 15. Alsószabadi. 


n 


8. Felsödomonya. 


Mai 


lo. Sósitiis. 


21. Háromvizj)ázsit. 


^ 


6. Nagyláz. 


Apr. 


19. Hogdánvölgy. 


., 13. Cserpatak. 


Mart 


. 30. Okemenczc. 


Mai 


10. Liiposmezô. 


„ 17. Rezsőpart. 


Apr. 


2. Kisberezna. 


Apr. 


21. Studena. 


20. Kisgaram. 


V 


15. Bercsényifalva. 


ÎT 


12. Biirszentgyörgy. 


,. 12. Karám. 


» 


9. Köblér. " 


jy 


14. Dejte. 


., l-l. Szikla. 


» 


27. Turjaremete. 


n 


19. Oszlány. 


„ 15. Breznóbánya. 


» 


15. Sóhát. 


„ 


20. Madarasiilja. 


13. Dobrocs. 


w 


13. Fenyvesvölgy. 


n 


14. Felsőluunor. 


„ 15. Benesháza. 


» 


19. Poroskő. 


» 


20. Gyertyánfa. 


„ 16. Gaspard. 


n 


17. Turjamezö. 


» 


17. Kelő. 


„ 15. Havasalja. 


n 


22. Turjavágás. 


» 


14. Felsőzsadány. 


29. Maluzsiiia. 


'> 


15. Ticha. 


» 


21. Revistyeváraljii. 


„ 13. Mihálytelek. 


» 


14. Uzsok. 


» 


13. Bükköskút. 


„ 18 Vaczok. 


jy 


20. Majdan ka. 


w 


16. Alsózsadány. 


„ 19. Rásztoki 


„ 


14. Ökörmező. 


» 


10. Geletnek. 


„ 20. Dikula. 


,, 


17. Üsztrika. 


» 


14. Turóczszklenó. 


„ 22. Teplicska. 


» 


17. Ozora. 


„ 


15. Kisfalu. 


„ 10. Ratkólehota. 


ÎÎ 


14. Felsőszinevér. 


T 


22. Barsszklenó. 


., 13. Uj vásár. 


» 


17. Szloboda. 


J? 


3. Felsőstidjiiya. 


„ 22. Róna. 


n 


14. Csornarika. 


» 


9. Mosócz. 


„ 11. Nagyszlabos. 


V 


11. Illa va. 


„ 


15. Ókörmöczke. 


, 13. Rédova. 


V 


14. Kassza. 


Mai 


1. Lenge. 


., 9. Pelsöcz. 


n 


15. Puchó. 


Apr. 


12. Felsőtóti. 


9. Rozsnyó. 


» 


10. Nagybittse. 


„ 


22. Körmöczbánya. 


Mai 5. Ovíz. 


» 


25. Rajecz. 


„ 


10. Csreinosnó. 


Apr. 13. Svedlér. 


w 


13. Zsolna. 


Mai 


4. Sekély. 


., 19. Gerebfűrész. 


j» 


10. Visnyó. 


Apr. 


29. Alsóturcsek. 


13. Szomolnok. 


■^ 


10. Csacza. 


^ 


11. Jálna. 


„ 15. Stoósz. 


„ 


10. Turóczszentmárton 


V 


16. Neczpál. 


11. Szoniolnokliuta. 


« 


10. Túrán. 


n 


30. Dobó. 


13. Felsőmeczenzéf. 


w 


5. Likavka. 


V 


6. Dobróváralja. 


11. Szepsi. 


» 


8. Csernova. 


^ 


12. Kovácsfalva. 


14. Aranyidka. 


» 


20. Hrboltó. 


„ 


23. Óhegy. 


„ 22. Óruzsin. 


-•J 


14. Nagyfalu. 


» 


10. Zólyom. 


„ 11. Sacza. 


„ 


17. Revisnye. 


„ 


12. Erdöbádoiiy. 


10. Hidasnémeti. 


V 


16. Mutne. 


» 


15. Üobrokirályi. 


„ 11. Kassa. 


„ 


17. Ludrovü. 


ï» 


16. Középrevucza. 


18. Lemes. 


'» 


24. Veszele. 


ri 


8. Szelcsií. 


15. Sósgyülvész. 


Mai 


2. Lucski. 


» 


17. Garanisálfaha. 


15. Delnekakasfalva 


Apr. 


23. Lokcza. 


» 


27. Kallós. 


., 16. Sósujfalu. 


n 


22. Szihelne. 


)) 


15. Osszada. 


11. Felsőmislye. 


„ 


25. Németlipcse. 


Í« 


14. Zólyoiiilipcse. 


., 12. Szigord. 


„ 


20. Podbjel. 


» 


24. Koritnicza. 


„ 14. Keczerpeklén. 


„ 


24. Zubnitliova. 


îï 


13. Luzsna. 


, 15. Keczerlipócz. 


n 


19. Rabcsicze. 


» 


10. Garaniszontandrás. 


.. 20. Vörösvágás. 


» 


19. Krasznahorka. 


„ 


16. GaramnéiiiPtfalva. 


.. 22. Rankfiired. 


w 


21. Bobró. 


^ 


25. Kiszla. 


10. Varannó. 


n 


19. Turdossiii. 


» 


26. Garaiiihidvég. 


15. Zemplénszinna. 


•' 


o. Alsólipniczn. 
9* 



68 



Apr. 16. Zuberecz. 
', 19. Zábidó. 

lo. Felsölipnicza. 
20. Felsőzubricza. 
Mai 17. LiptószMitivilii. 
Apr. 14. Jablonka. 
„ 15. Liptóujvár. 
„ 12. Vitanova. 
„ 28. Hladovka. 
15. Szuhahora. 



Apr. 15. Szvarin. 
14. Vvchodna. 
10. Felietevá^. 

17. Csorbái tó. 
23. Koleszáriíi. 

18. Felsölápos. 
16. Tátralomnic/.. 
20. Oszturnya. 
18. Kubach. 



.\|)r. 14. Szepesófalu. 

16. Ménhard. 

10. Ábraiiámfalva. 

17. Szepesbi'la. 
.. 19. Podolin. 

14. Lőcse. 
.. 18. Ólubló. 
26. Csircs. 
(i. Hártfa. 



Megérkezés a fészekhez. — Ankunft am Nest. 



Apr. 


8. Szászvár. 


Apr. 


7. Németujvár. 


Mai 


10. Várpalota. 


» 


12. Szentgotthard. 


.. 


6. Körmend. j 




l'i. Nagymarton. 


„ 


20. MUej. 


., 


16. Ujkér. 


Apr. 


21. Csáva. 




15. Pölöske. 


,. 


7. Nyögér. 


« 


14. Sopronkertes. 




10. Marczali. 




13. Pápateszér. 




20. Czinfalva. 




24. Karád. 


., 


10. Rátóth. 


.. 


17. Malomháza. 




18. Igal. 


.. 


9. Liter. 


.Mid 


2. Feketeváros. 


.. 


25. Tab. 


.. 


4. Öskii. 


Apr. 


6. Szomód. 


» 


12. Kiskörtvélyes. 




II. 






Apr. 


13. Kemenesszentpéter 


Apr. 


17. Komáromgúta. 


Apr. 


12. Madár. 


» 


11. Him ód. 


., 


20. Szimő. 




14. Kürth. 




10. Hövej. 


„ 


20. Komócsa. 


„ 


6. Garamkövesd. 


'• 


20. Ásvány. 


" 


1. Komárom. 
IIL 




29. Csallóközsmnorja. 


Apr. 


14. Pancsova. 


Apr. 


4. Temesrékás. 


Apr. 


12. Tenke. 




16. Palona. 




7. Kistopohivec/.. 


., 


13. Peczeszentmárton 


Î? 


10. Üunabökény. 




12. Bálincz. 


» 


17. Budapest. 




16. Nagybecskerek. 




12. Csurgó. 


Mai 


18. Szigetmonostor. 




10. Tógyer. 


.. 


15. Somogyszobb. 


Apr. 


18. Poroszló. 




10. Ürávatonik. 




18. Háromfa. 




8. Újtelek. 




18. Küllőd. 


„ 


10. Nagyatád. 


„ 


21. Óbozinta. 


.. 


22. Kozora. 


.. 


15. Szekszárd. 




16. Beregszász. 


.. 


12. Gombos. 


.. 


24. Nagi/bamcska. 


Mart 


.;24. Nagybereg. 


„ 


8. Bácsdoroszló. 


.. 


7. Királyhalnm. 


Apr. 


~ 16. Ungvár. 


r 


10. Bácsordas. 




10. Buttyin. 


>í 


12. Ungdarócz. 


., 


18. Vadászerdő. 


Mart 


. 31. Békés. 




9. Kadváncz. 


'• 


28. Mosnicza. 


.Vpr. 


1. Békésgyula. 
IV. 




13. Unghosszúmezö. 


Apr. 


23. Berzászka. 


Apr. 


25. Weidentlial. 


Apr. 


25. Pojánaruszka. 


V 


24. Eibenthal. 




20. Temesszlatina. 


„ 


17. Szelcsova. 


Mai 


8. Dtibova. 


.. 


24. Fényes. 




15. Kisszurduk. 


Apr. 


19. Jeselnicza. 


.. 


24. Borlova. 


- 


15. Hauzest. 



69 



Api'. 15. Nénietgliuliiii. 


Apr. 15. Zimbró. 


Mai 


11. Gyergj'óujfalu. 


15. Draxinest. 


.. 15. Csúcs. 


Api'. 


13. Gyergyóditró. 


„ 14. Gniss. 


13. Felvácza. 




23. Gyergyócsoniafalva 


.. 22. Balza. 


14. Nagyhalmágy. 


.. 


23. Gyergyóujfalu. 


.. 20. Pozsoga. 


.. 14. Körösbánya. 




14. Gyergyóborszék. 


.. 29. Nagyrajìolt. 


.. 14. Riskulicza. 


., 


25. Kilyénfalva. 


2. Szászváros. 


.. 14. Brád. 




21. Gyergyószent- 


.. 12. Sebeshely. 


15. Boicza. 




miklós. 


.. 8. Vajdé. 


.. 16. Bucsesd. 


Mai 


6. Hágótőalja. 


13. F'elsopiàn. 


„ 25. Abrudbánya. 


Apr. 


20. Gyergyótölgyes. 


2. Kuflzsir. 


„ 25. Kisalniás. 


.. 


9. SÍter. ' 


Mai 21. Priaona. 


Mai 2. Vnltiir. 




13. Élesd. 


Apr. 17. Arpasuniare. 


Apr. 14. Zalatna. 




18. Ossi. 


Mart. 30. Szelistye. 


22. üealuniare. 




12. Márkaszék. 


Apr. 11. Nagyszeben. 


.. 13. Oftenbánya. 


,. 


16. Szilágysomlyó. 


5. Ujegyház. 


.. 12. Magyarigen. 


.. 


5. Zilah. 


11. Strézakerczisora. 


4. Nagyenyed. 


.. 


2. Zsibó. 


5. Alsóvist. 


15. Kiskapus. 


,. 


18. Gyökeres. 


„ 14. Felsövist. 


.. 15. Muzsna. 




14. Zálha. 


. 22. Sarkaicza. 


18. Szászsáros. 


„ 


11. Nagyilonda. 


„ 22. Krizba. 


.. 13. Erdőfiile. 


Mai 


20. Horgospatak. 


„ 14. Apácza. 


18. Magyarherrnány. 


Apr. 


22. Lekencze. 


.. 23. Szászmagyarós. 


.. 11. Málnás. 




27. Szálva. 


19. Töniösiszoros. 


.. 16. Csoniorta. 


.. 


28. Naszód. 


_ 25. Osáncziszoros. 


., 19. Ikafalva. 


Mai 


14. Besenyő. 


.. 14. Ilyefalva. 


„ 18. Futásfalva. 


„ 


18. Árdány. 


.. 20. Káinok. 


,. 23. Torja. 


Apr. 


16. Gradua. 


17. Zalán. 


.. 23. Karatnavolál. 


., 


24. Dornavölgy. 


.. 20. Gidófalva. 


,. 27. Katrosa. 


.. 


22. Kosna. 


„ 17. Bikfalva. 


.. 19. Kézdiszárazpatak. 


.. 


28. Guraha.jta. 


15. Sepsibodok. 


19. Kézdiszentlélek. 


.. 


15. Gyergyóbélbor. 


25. Bodzaiszoros. 


13. Kézdiszentkereszt. 


.. 


17. Fehérszék. 


.. 15. Nagyborosnyó. 


.. 18. Bélafalva. 




22. Láposbánya. 


.. 15. Nyén. 


.. 16. Esztelnek. 


M 


12. Aknasugatag. 


„ 17. Magyarltodza. 


., 20. Kurtapatak. 


Mart 


. 24. Budfalva. 


„ 10. Bárkány. 


19. Szaláncz. 


Apr. 


19. Nagybocskó. 


.. 17. Zágon. 


7. Intrecaj. 


.. 


16. Rónaszék. 


20. Lippaierdő. 


7. Bulz. 


.. 


14. Terebesfejérpatak. 


12. Máriaradna. 


.. 19. Dipse. 


., 


14. Rozália 


.. 12. Sólymos. 


.. 18. Fehéregyház. 


w 


13. Izaszacsal. 


6. Sistarovecz. 


,. 13. Zselyk. 


,. 


24. Felsővissó. 


13. Mészdorgos. 


„ 19. Görgényhodák. 


Mai 


3. Fájna. 


.. 23. Petirs. 


„ 21. Köszvényesreniete. 


Apr. 


19. Pleskutie. 


.. 23. Dorgos. 


.. 20. Görgényüvegcsür. 




20. Rotundo. 


15. Berzova. 


17. Alsófancsal. 




20. Lajosfalva. 


14. Borossebes. 


.. 19 Felsöfancsal. 


n 


25. Dieka. 


„ 14. Tótvárad. 


„ 14. Gyergyóremete. 






Mart. 22. Zebegéuy. 


V. 

A|)r. 11. Babath. 


Apr. 


14. Eger. 


Mai 20. Kóspallag. 


.. 16. Gyöngy össolymos. 




20. Bakabánya. 


„ 20. Nagymaros. 


„ 14. Bodony. 


» 


20. Irtványos. 



70 



Apr. 


17. Gyekés. 


Apr. 


20. Tiszabogdány. 


Apr. 


12. Hidasnémeti. 


•» 


23. Ma-aslak. 


Mai 


If;. Sóskás. 


T) 


12. Kassa. 


» 


20. Bacsólalva. 


., 


10. H()g<lánvölgy.| 


*» 


12. Felsőmislye. 


V 


24. Hegybánya. 


., 


10. Láposmező. 


« 


14. Keczerpeklén. 


„ 


15. Ipolyság. 


Apr. 


18. Búrszentgyörgy. 


., 


15. Keczerlipóez. 


„ 


10. Losoncz. 


Mai 


1. Maílarasalja. 


T) 


20. Vörösvágás. 


„ 


20. Göniürráhó. 


Apr. 


l(j. Gelctnek. 


•) 


22. Kankfiired. 


» 


13. Rimaszombat. 


'Î 


15. Erdöbádony. 


» 


14. Varannó. 


'J 


20. Ujniassa. 


Mai 


2. Kallós. 


•) 


20. Zemplénszinna 


, 


20. Alsóiiámor. 


Apr. 


15. Zóly()iiili])cse. 


Mai 


9. Hunkócz. 


•ï 


14. Diósgyőr. 


., 


15. Garaniszentiindrás. 


Apr. 


4. Ungpéteri. 


_ 


1 1 . Hátmeg. 


„ 


17. Alsószabadi. 


« 


28. Köblér. 


„ 


9. liosva. 


^ 


23. Cserpatak. 


•) 


15. Sóhát. 


., 


18. Visk. 




17. Eezsöpart. 


» 


25. Majdánka. 


V 


15. Kricsfalva. 


., 


14. Szikla. 


'S 


19. Ökörmező. 


»5 


30. Alsószinevér. 


Mai 


5. Malu/.sina. 


*» 


23. Puchó. 


'J 


13. Ki^ekhegy. 


Apr. 


30. Mihály telek. 


., 


18. Nagybittse. 


» 


15. Alsókalocsa. 


., 


15. Stoósz. 




13. Zsolna. 


„ 


20. Kökényes. 


., 


14. Szomohidkluita. 


., 


18. Csernova. 


„ 


25. Gánya. 


,, 


13. Felsömeczeiizét'. 


„ 


17. Ludrovo. 


Mai 


5. Királymező. 


„ 


11. Szepsi. 


:\lai 


9. Lucski. 


Apr. 


25. Gyertyánliget. 


» 


12. Sacza. 


Apr. 


15. Bártfa. 


, 


14. Rahó. 











Területi közepek : — Regionenmittel : 

1. Apr. 10. (87.) III. Apr. 7.(114.) 

II. „ 8.(23.) IV. „ 11.(371.) 



V. Apr. 15. (245.) 



A fészekhez való érkezés területi közepei. — Regiiiucniiiittel der Ankunft an das Nest. 
I. Apr. 14. (23.) I 111. Apr. 12. (36.) l V. Apr. 19. (74.) 



II. 



13. (11.) 



IV. „ 18. (150.) 



Az első érkezés országos közepe. — Laudesmittel der ersten Ankunft. 

Apr. 12. (840.) 

A fészekhez való érkezés országos közepe. — Lundesmittel der Ankunft au das Nest. 

Apr. 17. (294.) 



A középszámok viszonylagos elhelyezkedése 
változatlan maradt, de maguk a középszámok 
a normálisnál közelebb jutottak egymáshoz, 



mindössze 8 napnyi különbség van a 



leg- 



korábbi és legkésőbbi között. A keleti hegy- 
vidék késleltető hatása III. és IV. szerint 4 
napot tesz ki, IV. és V. ahijjján pedig az 
északi szélesség késleltető hatása ugyancsak 
4 nap, mind a keltő csak félakkora, mint a 



Das gegenseitige Verhältnis der Regioneii- 
mittel blieb unverändert, nur dass sich die 
Mittel selbst einander näher rückten als ge- 
wöhnlich, — zwischen dem frühesten und 
spätesten besteht ein Unterschied von nur 8 
Tagen. Die verspätende Wirkung der öst- 
lichen Erhebung beträgt laut III. und IV. 
nur 4 Tage, die verspätende "Wirkung der 
nördlichen Breite laut IV. und V. ebenfalls 



71 



fürjnél, a melynek vonulása szintén normális 
typust alkut. Ez más szóval azt jelentené, 
hogy a füsti fecske átlagban kétszer gyor- 
sablian halad, mint a fürj. Azért kell föl- 
tételesen szólni, mert a középszániok rendesen 
távolabb esnek egymástól, olyankor tehát 
az észak és fölfelé való haladás sebessége 
kisebb. 



Az eltérést nézetem szerint az okozta, hogy 
a füsti fecske idei fölvonnlása tetemesen — 
7 naj)i)al — késett a normálishoz képest. 
Ezt a késést l)izonyára meteorológiai tényezők 
idézték elő, a melyek azntán hirtelenül meg- 
szűntek, minek következtél)en azután a föl- 
tartóztatott mozgalom sokkal rohamosabban 
f(il\t le, mint máskor. Azt hiszem, hogy a 
fölvonulás meteorológiai megvilágítása igazolja 
majd ezt a fíilfogást. 

A fészekhez való érkezés területi közepei 
ala[)ján egyelőre még csak kellőleg ellen nem 
őrizhető következtetésekbe bocsátkozhatunk. 
Úgy látszik, hogy ez a folyamat is a normális 
typus szerint megy végbe. IV. és V. köze])ei 
ugyan túlságosan közel esnek egymáshoz, de 
ez valószínűleg ugyanonnan van, hogy az idei 
fölvonulás a normálisnál jóval gyorsal)l)an 
folyt le. Perről természetesen csak a jövő meg- 
figyelések és vizsgálatok dönthetnek. 



4 Tage ; l)eide ergeben nur liiill) so viel wie 
l)eiin Waciitelznge, welcher ebcMifalls nach 
dem normalen Typus verläuft. Ditis würde 
mit anderen Worten so viel bedeuten, dass 
die Rauchschwalbe noch einmal so scimeli 
zieht als die Wachtel. Es muss deshalb hypo- 
thetisch gesprochen werden, weil die Mittel 
gewöhnlich weiter von einander abstehen, 
weshalb dann die Schnelligkeit des Vor- 
rückens nach Norden und der Höhenlage 
geringer ist. 

Diese Abweichung wird meiner Ansicht 
nach dadurch verursacht, dass sich der heurige 
Friihjahrszug der Rauchschwalbe beileutend — 
um 7 Tage — gegen den normalen verspätete. 
Diese Verspätung wurde durch meteorolo- 
gische Fakt(n-en hervorgerufen, welche dann 
plötzlich nachliessen, weshalb dann die auf- 
gehaltene Bewegung viel rapider verlief als 
sonst. W^ahrscheinlich wird die meteorologische 
Beleuchtung des Zuges diese Auffassung recht- 
fertigen. 

Auf Grund der Regionenmittel der Ankunft 
an das Nest können vorläufig nur ungenügend 
kontrollierbare Schlussfolgerungen gezogen 
werden. Wie es scheint, folgt auch diese 
Bewegung dem Normaltypns. Die Mittel von 
IV. und V. sind zwar /iel zu nahebei einander, 
doch ist ilies wahrscheinlich ebenfalls eine 
folge derjenigen Ursachen, welche einen dem 
normalen rapideren Zugsveraluf hervorriefen. 
Darüber können natürlich nur die zukünfti- 
gen Beobachtungen und Untersuchungen ent- 
scheiden. 



8(). < — > Hydroclielidon leucoptera, (Meissn. et Schinz). 
I. Mai [-2. Zalagógáufa. 1 111. Mai 5. Temeskubin. I 111. Apr. 29. BiUéd. 



I. Mai 4. Zalagógánfa. 
III. Apr. 28. Temeskubin. 



87. "< — >■ Hydrochelidon nigra, (L.). 

111. Apr. 22. Óverbász. 
III. „ 29. Billed. 



111. Mart. 2;i. Bugyi. 
III. „ 12. Tura. 



I. Mai f>. Molnaszecsőd. 
III. „ 8. Békéscsaba. 



88. ■<— >■ Hypolais hypolais, (L.). 

I 1\^ Mai 17. Szászsebes. 
V. „ 2. Zuberecz. 



V. Mai 28. Liptóujvár. 



72 



Sí). 



Jjnx torquilla, I. 



I. Apr. 


10. Ihárosberéiiy. 


IV. A, 


i-. 12. Oravic/.uiinnya. 


V. .\, 


ir. 17. Sajókaza. 


1. ,. 


18. Felsőlövő. 




4. Németi)()gsáii. 


V. 


10. Kricsfalva. 


■*■• » 


13. Kőszeg. 


IV 


7. Bulza. 


\. 


24. Szentniihály 




28. Molnaszecsőd. 




15. Réa. 




körtvélyes. 


1. « 


1(). Pomáz. 




7. Szászsebes. 


V. 


il. Geletnek. 


IT. .. 


14. Keszegfalu. 




8. Türkös. 


V. 


, '22. Szelese. 


III. „ 


20. Izsák. 




8. Segesvár. 


V. 


18. Liptóujvár. 


III. _ 


10. Nagybereg. 




1 1 . Naszód. 


V. 


„ 17. Lőcse. 


m. , 


8. Ungvár. 


* V 


. 11. Kékkő. 







90. 



Lanius coUurio, L 





Mai 


3. Ihárosberény. 


m. 


Mai 


5. Óverbász. 


V. 


Apr. 


28. Xógrádkövesd 




Ai)r. 


28. Répáspuszta. 


111. 


.. 


5. Ujpécs. 


V. 


Mai 


1. Kékkő. 




., 


25. Pécs. 


111. 


Apr. 


26. Királylialüiii. 


V. 


„ 


9. Sajókaza. 




}3 


27. Felsőlövő. 


m. 


» 


26. Izsák. 


V. 


,, 


4. Geletnek. 




» 


29. Kőszeg. 


III. 


Mai 


1. Ráczkeve. 


V. 




11. Barsszklenó. 




Mai 


2. Molnaszecsöfl. 


III. 


,. 


8. Tura. 


V. 


.. 


2. Zólyom. 




Apr. 


26. Zalagügánfa. 


m. 


Apr. 


28. Ungvár. 


V. 




4. Nagybittse. 




Mai 


3. Poniáz. 


IV. 


Mai 


4. Szászsebes. 


V. 




23. Zuberecz. 


11 




3. Keszegfalu. 


IV. 


» 


6. Türkös. 


V. 


M 


30. Liptóujvár. 


11 
11 


Apr. 


30. Kürth. 

26. Teiueskubiii. 


IV. 


» 


4. Segesvár. 


V. 


Apr. 


21. Szepesbéla. 






91. 


■< — >- 


Lanius minor. Gm. 








I. Apr. 


21. Kisherend. 


III. 


Apr. 


29. Hegyszeut- 


III. 


Apr. 


22. Békéscsaba. 


I. Mai 


3. Ihárosberény. 






111 ártón. 


m. 


Mai 


3. Tura. 


1. .. 


2. Répáspuszta. 


III. 




30. Bellye. 


i\. 




5. Szászsebes. 


I. . 


17. Kőszeg. 


111. 


.Mai 


12. Óverbász. 


IV. 




12. Türkös. 


1. ., 


3. Molnaszecsőd. 


III. 




5. Ujpécs. 


IV. 


.. 


5. Nagyeiiycd. 


1. Apr. 


27. Zalagógánfa. 


III. 


Apr. 


23. Királyhahiiii. 


1\. 


„ 


12. Kolozsvár. 


1. Mart. 25. Tata. 


III. 


Mai 


2. Kisharta. 


V. 


V 


7. Sajókaza. 


11. Mai 


3. Keszegfalu. 


111. 


n 


1. Izsák. 


V. 


n 


12. Geletnek. 


II 


Apr. 


30. Kürth. 















111. Jan. 7. 



92. 



Febr. 9. Ternes 
kubin. 



Larus canns, L. 

III. Mart. 2. Budapest. 



93. *-'^ Larus luinutus. I'all. 
111. Apr. 30. BUléd. 



n 



I. Febr. 2iì. Kőszeg. 

I. Mart. 2ô. Kúszeíj. Nagy 
vonulás. — 
Starker Zug'. 
. NE. 

I. „ 14. Zalagógánfa. 



94. *^> Larus ridibiindus, 

II. Mart. 3. Esztfrliáza. 

II. ,. 11. Keszegfalu. 
III. „ 27. Temeskubin. 
III. Febr. 5. Héllye. 
III. Mart. 7. ()veri)ás/.. 



III. Mart. \K Izsák. 

III. ., 10. Ráczkeve. 

III. Febr. 18. Budapest. 

III. Mart. 12. Tura. 

IV. „ Il.Türkns. 



95. 
III. Mart. 17. Bugyi. 



Limosa limosa, (L). 

I III. Apr. 8. Tura. 



96. *— >- Locustella fliiTiatilis, Wölk. 



I. Mai 8. Kőszeg. 

I. „ 5. Molnaszecsöd. 



II. A])r. 29. Keszegfalu. 



IV. Mai 2. Segesvár. 



97. *-^ Locustella Inscinioides, (Sav.). 
lII. Mart. 29. Teuieskubiu. i III. Mart. 2U. Dinnyés. 

98. <— > Locustella naevia, (Bodp.). 
II. Apr. 27. Keszegtalu. ! III. Mart. 29. Temeskubin. j IV. Mai 17. Szászsebes. 



99. 



i.uscinia luscinia, (L.). 



A])r. 10. Kisherend. 
10. Ihárosberéiiy. 
3. Jaád. 
,. 22. Répáspuszta. 

7. Vasnádasd. 
„ 17. Milej. 

13. Boldogasszony fa. 
15. Pölöske. 

8. Kernend. 

5. Marczali. 

6. Gainás. 
lO. Mernye. 

,, 14. Karád. 
Mart. 18. Igal. 
Apr. 16. Tab. 

13. Nénietujvár. 



A|)r. 28. Vasdoroszló. 

13. Borsmonostor. 
10. Körmend. 

20. Locsniánd. 

22. Molnaszecsöd. 

17. Csepreg. 
7. Horpács. 
„ 17. Vasvár. 
.. 27. Ujkér. 

10. Nyögér. 
.. 15. Káld. 
,. 14. Clicz. 

15. Budaörs. 

14. Szarvkő. 

„ 23. Sopron kertes. 



Apr. 17. Ágfalva. 
27. Czinfalva. 
17. Szentmargitbánya. 

15. Fertőfehéregyháza 
14. Nagyczenk. 

,, 25. Feketeváros. 
„ 17. Ravazd. 
3. Bókod. 
„ 16. Tata. 

19. Szomód. 
.. 20. Perbál. 

16. Jenő. 

„ 14. Budakesz. 

„ 16. Visegrád. 

12. Pomáz. 



Aquüa XIV. 



10 



74 



TI 



Apr. 


20. Kcmencsszentpéter. 


Mai 


2. Nagynipgycr. 


Apr. 


17. Kiirtakeszi. 


Mart 


.30. Gyoripjarmat. 


Apr. 


14. Komáromgiita. 


» 


7. Madár. 


Apr. 


14. Himód. 


„ 


14. tízimő. 


Tï 


9. Kiirth. 


., 


11. Hövej. 


n 


15. Komócsa. 


r» 


25. Garamkövesd. 


„ 


19. Bogyoszló. 


» 


27. Keszegfalva.. 


» - 


27. Csallóközsomorja 


» 


15. Magyaróvár. 




III. 






Apr. 


18. Tenieskuhin. 


Apr. 


19. Bálincz. 


Apr. 


21. Budapest. 


'J 


24. Kamaristya. 




22. Csurgó. 


» 


12. Göd. 


„ 


12. Hogyan. 


Mai 


2. Somogyszobb. 


»■ 


25. Tura. 


„ 


6. Tógyer. 


A])r. 


13. Háronifa. 


» 


4. Debreczen. 


„ 


15. Vojtek. 


., 


12. Nagyatád. 


„ 


13. Újtelek. 


.J 


1 . Hcgyszentiiiárton. 




10. Riiiyaszentkirály. 


,j 


6. Úfehértó. 




17. Villány. 


Mai 


9. Görgeteg. 


., 


24. Zsadány. 


„ 


11. Béllye. 


Apr. 


20. Lábod. 


■7 


17. Darvasnioliacrdő 


„ 


18. Drávatorok. 




13. Király halom. 


^ 


19. Sárerdő. 


.. 


12. Méhespetres. 


'í 


1. Makó. 


« 


18. Nagymocsárerdő 


Tt 


12. Gombos. 


., 


20. Borosjenö. 


„ 


6. Karád. 


V 


28. Gája. 


ÍJ 


13. Buttyin. 


» 


18. Leányvár. 




9. Bácsdoroszló. 


■i" yy 


15. Békéscsaba. 


'Ï 


15. Nagybereg. 




10. Bácsordas. 


,, 


10. Görbed. 


Mai 


1. Lazony. 




25. Overbász. 


„ 


15. Tenke. 


Apr. 


19. Mocsár. 


'> 


20. Temesvár. 


Mart 


31. Ráczkeve. 


Î) 


16. Ungvár. 


Mart. 20. Mosnicza. 


Apr. 


21. Sári. 


» 


10. Ungdarócz. 


Apr. 


12. Bruckenau. 


ÍJ 


16. Szerep. 


V 


15. Radváncz. 


Mart 


. 1?. Teinesrékás. 


^ 


17. Nagyvárad. 




21. Unghosszúmező. 


Apr. 


16. Kistopolovecz. 


'' 


19. Peczeszentmárton. 
IV. 






Apr. 


16. Eibenthal. 


Apr. 


15. Németgladna. 


Apr. 


1 1 . Bcrzova. 


„ 


28. Plavisevicza. 


,j 


14. Draxinest. 


V 


16. Borossebes. 


„ 


6. Dubova. 


„ 


11. Válemáre. 


"» 


8. Tótvárad. 


V 


9. Jeselnicza. 


^ 


18. Gross. 


„ 


13. Nagyhalmágy. 


•Î 


12. Oraviczabánya. 


Ȓ 


12. Bülza. 


„ 


20. Inti-ecaj. 


Mai 


14. Fényes. 


., 


15. Dobra. 


,^ 


21. Bulz. 


Apr. 


12. Kövesd. 


» 


23. Alliós. 


^ 


16. Siter. 


„ 


8. Hissziás. 


., 


9. Lippaierdö. 


,j 


20. Élesd. 


., 


9. Labasincz. 


» 


14. Sólymos. 


'Ï 


16. Szilágysomlyó. 


Mar 


. 10. Tápia. 


5J 


14. Sistarovecz. 


„ 


22. Szilágycseh. 


Apr. 


29. Szelcsova. 


'T 


16. Mészdorgos. 


.. 


14. Szatmárhegy. 


„ 


11. Kisszurduk. 


« 


4. Petirs. 


Mai 


2. Farkasrév. 


., 


16. Hauzest. 


Mart 


. 29. Dorgos. 


Ai>r. 


20. Ripiiaszék. 


ÎÎ 


8. Facset. 


Apr. 


6. Zabálcz. 


,, 


7. Izaszacsal. 



Apr. 20. Zebegény. 
„ 14. Legend. 
., 17. Babath. 



Apr. 



4. Megycrke. 
10. Ecskend. 
4. Nagyvölgy. 



Ai)r. 14. Val 



Mai 



:o. 



5. Bodouy. 
10. Felsődiós. 



75 



Ai.r. 


13. Ghyines. 


Mai 


20. Rahó. 


Apr. 


14. Felsődomonya. 


Mai 


1. IJakabáiiya. 


Apr. 


27. Búrszeiitgyörjíy. 


M 


16. Nagyláz. 


Apr. 


13. Ipdlysái;. 


Mai 


6. Bród. 


„ 


18. OkeuHMicze. 


„ 


17. tíziinlok. 


Apr. 


17. Geletnek. 


Mai 


3. Nagybcreziia. 


» 


15. Tesmagolvár. 


'J 


19. Barsszklenó. 


Apr. 


17. Bercsényifalva 




28. Cxács. 


,, 


22. Kecskés. 


Mai 


5. Kispásztély. 


» 


9. Losoiicz. 


,, 


26. Ratkúlehota. 


Apr. 


19. Köblér. 


y> 


14. Kékkő. 


., 


19. Ujvásár. 


,, 


16. Turjaremete. 


» 


11. Mocsolyás. 


,. 


11. Sacza. 


., 


6. FenyvesvöUjy. 


„ 


8. kSajókaza. 


« 


10. Kassa. 


„ 


26. Turjaniezö. 


Mai 


2. Diósfíyőr. 


., 


17. Lemes. 


Mai 


1 . Turjavágás. 


Apr. 


15. Visk.^ 


„ 


10. Keczerpeklén. 


Apr. 


18. Ökörmező. 


„ 


0. Kricsfalva. 




18. Kt'czerli])ócz. 


Mai 


2. Illava. 


,, 


15. Kökényes. 


,, 


18. Rankfüred. 


n 


1. Kassza. 


*» 


14. Széleslonka. 


Mai 


10. Hunkócz. 




7. Puchó. 


„ 


24. Szentmiháiykört- 


Apr. 


18. Unu-póteri. 


V 


3. Nagybittse. 




vélyes. 


•' 


9. Geréiiy. 


Apr. 


25. Szentniihály. 




Területi közepek. — Regioneninittel. 






I. 


Apr. 15. (45.) 


III. 


Apr. IG. (57.) 


V. 


Apr. 20. (58.) 


II. 


„ 18. (15.) 


IV. 


. 15. (41.) 







A területi középs/^ánniknak egymáshoz való 
viszonya alapján nem azonosítliatjiik a t'ülemile 
tavaszi fölvoiuilását egyetlenegy ismert typussal 
sem különlx'ii is tekintetbe kell vennünk, 
hogj' elsöízben van nagyobb anyagunk s azért 
a t)pus kérdését, míg nagyobb összehasonlító 
anyagunk nincs, egyelőre nem is ))olygatjuk. 



Eg}' tényt azonban az idei felvonulás alap- 
ján is ki kell emelnünk, t. i. azt, hog}' a 
területi középszámok ennél a fajnál is igen 
közel esnek eg}'máshoz, mindössze 6 napi 
különbség van a legkorábbi és legkésőbbi 
között. Tekintettel arra. hogy a fülemile érke- 
zési ideje is abba az idöszakl)a esik, a melyikbe 
a fecskéké s a kakuké, s a mely időszakra nézve 
siettető hatást mutattunk ki, itt is számolnunk 
kell evvel a hatással és nem tekinthetjük 
normálisnak az idei fölvonulást. 



Auf Grund des gegenseitigen Verhältnisses 
der Regionenmittel kann der Frühjahrszug 
der Nachtigall auf keinen bekannten Typus 
zurückgefülirt werden; es muss auch ansonsten 
in Betracht gezogen werden, dass wir heuer 
zum ersten Male ein grösseres Materiale erhiel- 
ten, weshalb wir die Typusfrage, solange 
wir kein bedeutenderes Vergleichsmateriale 
haben werden, vorläufig noch ruhen lassen. 

Eine Tatsache muss jedoch auch auf Grund 
des heurigen Materiales hervorgehoben werden, 
näiidicii die, dass die Regionenmittel seiir nahe 
bei einander sind ; die Differenz zwischen 
dem frühesten und spätesten beträgt insge- 
samt nur 6 Tage. Da die Ankunftszeit der 
Nachtigall in denselben Zeitabschnitt fällt wie 
die der Schwalben und des Kukuk, für welchen 
Zeitabschnitt eine beschlennigende Wirkung 
nachgewiesen wiirdc, so muss auch liier mit 
dieser Wirkung gerechnet werden, und ist 
daher der heurige Zug nicht als normal zu 
betrachten. 



III. Apr. 16. Ungvár. 
rV. „ 29. Nagrápolt. 

IV. „ 23. Szászváros. 



100. ■<— >■ Liiscinia philoiiiela, (Bechst.X 

IV. Apr. 25. Uje,g}-ház. 
IV. „ 15. Szeráta. 
rV. , 20. Kürpöd. 

10» 



IV. Mai 1. Szászsebes. 
IV. Apr. 23. Szakadat. 
IV. „ 20. Holczmánv. 



76. 



IV. 


Mai 


2. Al8Óári)Hs. 


IV. 


Mai 


S. .\hi-ii(ll)áiiya. 


IV. Api-. 


19. Torda. 


IV. 


Apr. 


21. Felsövist. 


IV. 


.\pr. 


29. Nafíyalniás. 


IV. .. 


19. Dipse. 


IV. 




15. Felsősziniihat- 


IV. 


„ 


14. Diód. 


iV. .. 


21. Mocsár. 






falva. 


IV. 


., 


80. Nagyenyed. 


IW .. 


5. Gyeryyóujfalu 


IV. 




1(). Foiíaras. 


IV. 




25. Váldhid'. 


IV. .. 


16. Gyergyótölg>es 


IV. 




10. Ilvefalva. 


IV. 


.. 


24. Alniakcrrk. 


IV. .. 


21. Nagyilomla. 


IV. 




'28. Káinok. 


IV. 


V 


11. Pró.l. 


IV. .. 


17. Dés'. 


IV. 




26. Zalán. 


IV. 


» 


17. Segesvár. 


IV. .. 


24. Tacs. 


IV. 




22. Giflnfalva. 


IV. 


Mai 


9. Csöb. 


IV. „ 


23. Naszód. 


l\. 


Mai 


3. Zá^oii. 


IV. 


Apr. 


11. Ápold. 


IV. .. 


29. Besenyő. 


IV. 


Apr. 


14. Zám. 


IV. 


„ 


26. Szászkeresztúr. 


IV. .. 


12. Gryergy()béIbor. 


IV. 


,. 


2U. Lepus. 


IV. 


Mai 


6. K(>l)áttalva. 


IV. .. 


20. Kápolnok- 


1\. 


Mai 


3. Topánfalva. 


IV. 


Ajjr. 


fi. Marszoja. 




monostor. 



101. <-*^ Mergus alhellus, L. 
ill. Mart. 12. Overbász. Utolsó. — Letzter. 



102. ■''■*^ Mergns merganser, L. 
111. Mart. 29. «zeged. Utolsó. III. Mart. 2. Budapest. Utolsó. 



Letzter. 



Letzter. 



III. Mai 4. Temeskubin. 
III. Mart. <). Butykováez. 



103. ■< >- .Merops apiaster, L. 

111. Mai 11. Debreczen. 
V. Apr. 24. Nógrádgúta. 



V. Aj)r. 24. Acsa. 



I. Apr. 21. Kőszeg. 

I. Mai 28. Zálagóyánfii . 

II. „ 3. Magyaróvíir. 

in. Apr. 19. Temeskubin. 



104. ■< — > Micropus apiis, (L.). 

IV. Apr. 16. Oraviczabány a . 

V. ., 30. Geletnek. 
\'. Mai 7. Barsszklen('i. 

V. , 10. Mihálytelek. 



\'. Mai 15. Pucho. 
\'. , 9. Zuberecz. 
V. .Vpr. 23. Lőcse. 



III. Apr. 4. Budapest. 



105. * — >■ Milvus migrans, (Bodd.). 
I IV. Mart. 24. Szászsebes. IV. Apr. 20. Kolozsvár. 



IV. Mart. 9. Kossova. 
IV. „ 26. Türkös. 



106. 



Milviis milviis ÍL.). 



IV. Mart. 22. Nagyenyed. 



IV. Mart. 4. Naszód. 



III. Apr. 27. Budapest. 



107. ■*— >■ Monticola saxatilis, (L.). 
I IV. Apr. 23. Türkös. I V. Apr. 19. Kékkő. 



;7.7 



108. 



Motacilla alba, 



Mart. 5. Kislicrciid. 


Fel)r. 


26. Kiskörtvélyes. 


Mart. 18. Ván.slöd. 


Febr. '2S. Illán isbi^rény. 


.1/«/-^ 


24. Felsőeijr. 


„ 19. Szentgál. 


Ajìr. 1. Jaád. 




10. Felsőlövő. 


- 4. Gicz. 


Mart. 19. Víszln. 




17. Boríistyánkn. 


„ 17. Tótvázsony. 


Febr. 27. Répáspuszta. 


„ 


4. Nénietujvár. 


.. 14. Márkó. 


Mart. 14. Szászvár. 


Febr 


20. Cséni. 


.. 14. Nagyhidegkút. 


„ 7. Rábaszentniihály 


Mart. 


17. Rohoncz. 


.. 16. Faész. 


2. Vasuáflasd. 


Apr. 


22. Vasdoroszló. 


,. 15. Budaörs. 


Apr. 4. Xnva. 


Mart. 


3. Kőszeg. 


28. Császár falu. 


Mart. 24. .Vilej. 


Apr. 


10. Alsópulya. 


.. 36. Szarvkö. 


6. Boldoo'asszdiiytn. 


Mart. 


7. Borsmoiiostor. 


3. Sopronkertes. 


Apr. 10. Pölöske. 


.. 


4. Körmend. 


5. Ágfalva. 


fí. Kernend. 


n 


13. Szombathely. 


.. 5. Czintalva. 


>íart. 14. Mencshely. 


Aiir. 


10. Locsmánd. 


.. 13. Szabadbáránd. 


12. Nagyvázsony. 


Febr. 


25. Molnaszecsôd. 


Febr. 28. Sopronpuszta. 


15. Vöröstó. 


Mart. 


7. Csepreg. 


Mart. 8. Szentmargitbánya. 


.. 12. Magyarbarnag-. 


Apr. 


■j. Vasvár. 


9. Fertőfehéregyháza 


15. Nénietbarnai;. 


Mart. 


13. Ujkér. 


„ 7. Nagyczenk. 


16. Gamás. 


„ 


20. Nyögér. 


5. Ravazd. 


.. 14. Meriiye. 


Febr 


26. Káld. 


., 3. Bókod. 


.. 15. Karáfl. 


Mart. 


2. Zalagógánfa. 


., 24. Perhál. 


.. 18. Isal. 




18. Vámos. 


6. Jenő. 


„ 24. Tab. 


.. 


5. Francziavágás. 





Mart. 6. Kemenesszentpéter. 

5. Győrgyarniat. 
„ 9. Eszterháza. 
„ 10. Himód. 
.. 8. Hövej. 

9. Bogvoszló. 



II. 

Mart. 8. Magyaróvár. 
21. Kiskeszi. 

8. Komáromgúta. 

9. Szimő. 

9. Komóc-sa. 
11. Keszegfalu. 



.Mart. 16. Neszmély. 
15. Madár. 

8. Kiirth. 
Apr. 1. Oaramkövesd. 
Mart. 1 7. Cstdlóközsomorja. 

5. Zselicz. 



III. 



Mart. 


3. Paucsova. 


Mart. 


5. Hegyszentmárton. 


Mart 


10. Temesrókás. 


») 


5. Sztarcsova. 


„ 


4. Mohács. 




2íj. Kistopolovecz. 


Febr 


25. Temeskubin. 




14. Drávatorok. 


„ 


2'i. Bálmez. 


Míirt 


17. But\kovácz. 


Febr 


15. Méhespetres. 


„ 


6. Csurgó. 


» 


4. Kamarist\a. 


^) 


28. Gombos. 




26. Bolhó. 


„ 


16. Bogyáu. 


Mart. 


12. Gája. 


A])r. 


1. Somof/yszohl). 


» 


13. Dunabökény. 




1. Bácsdoroszló. 


Mart. 22. Háromfa. 


„ 


9. Dunagárdony. 


„ 


1. Bácsordas. 


» 


14. Nagyatád. 


n 


7. Rudolfsgnád. 


Fi'br 


15. Overbász. 




7. Rinyaszentkirály. 


» 


11. Nagybecskerck. 


.Mart, 


4. Temesvár. 




21. Einyaajlak. 


7Î 


26. Tányér. 


,. 


12. Vadászerdő. 


.. 


7. Görgeteg. 


?7 


26. Darány. 


., 


6. Mosnicza. 




16. Lábod. 




17. Drávafük. 




19. Brackenau. 




14. Szigetvár. 



78 



Miirt 


1. Királyhaloni. 


Mart. 4. Ráczkeve. 


Mart. 


7. ZsadAny. 


» 


19. Makó. 


„ 17. Szij^etcsép. 


Febr 


28. Nagyerdő. 


„ 


5. Klemiiiiüjor. 


„ 2!). Sári. 


Mart. 


7. Nagyniocsitrerdß 


« 


13. Kuviii. 


„ 11. Szerep. 


n 


15. Szinyérváralja. 


» 


6.' Silinfï}-ia. 


„ 4. Nagyvárad. 


^ 


10. Karád. 


„ 


19. Buttyin. 


„ 10. Peczeszentniárton. 


ti 


12. Leányvár. 


„ 


13. Balatonujlak. 


Febr. 27. Budapest. 


r> 


15. Kisvárda.. 


„ 


25. Kisharta. 


Mart. 15. Göd. 


^? 


2S. Mándok. 


Fobr 


26. Izsák. 


Febr. 28. Tura. 


') 


26. Lazony. 


Apr. 


[3. Dohozme/iì/rr. 


Mart. 15. Hajdúböszörmény. 


., 


8. Mocsár. 


Mart. 


16. Békéscsaba. 


„ G. Újtelek. 


'j 


7. Ungvár. 


» 


4. Békés. 


„ 15. Hajduhadház. 


„ 


22. Radváncz. 


)« 


10. Görbed. 
15. Tenke. 


„ 14. Ófehértó. 


n 


2fí. llnf/hosszúmezö. 



IV. 



Mart. 26. Berzászka. 


Mart.23. Déva. 


Mart. 26. Felek. 


» 


13. Eibenthal. 


1Î 


29. Nttf/yrájjolt. 


„ 8. Szakadat. 


» 


3. Plavisevicza. 


» 


28. Kosztesd. 


Ajrr. 10. Felsögezés. 


» 


18. Dubova. 


» 


9. Alsóvárosvíz. 


Mart. 16. Holczmány. 


'Ï 


7. Ogradina. 


w 


12. Szászváros. 


„ 15. Ujegyház. 


•) 


7. Jeselnicza. 


» 


19. Gredistye. 


„ 16. Alczina. 


V 


20- Herkulesfürdő. 


„ 


11. Sebeshely. 


„ 25. Szeráta. 


„ 


13. Oraviczabánya. 


1» 


13. Ósebeshely, 


„ 15. Strezakerczisora 


„ 


28. Némethogsán. 


)? 


21. Vajdé. 


„ 15. Kürpöd. 


Apr. 


12. Weidenthal. 


,, 


1. Felsőpián. 


Apr. 11. Fdsöárpás. 


« 


9. Temesszlatina. 


Apr. 


2. Kudzsir. 


Mart. 15. Alsóárpás. 


Mart 


. 26. Fényes. 


Mart 


20. Gilcság. 


Apr. 20. Szentáyoia. 


» 


23. Borlova. 


Apr. 


20. Kererhavas. 


Mart. 13. Alsóvist. 


„ 


26. Pojánaruszka. 


Mart 


8. Szászsebes. 


8. Felsővist. 


Apr. 


6. Biichherg. 


Apr. 


28. Teu. 


„ 17. Nagysink. 


Mart 


12. Kövesd. 


Mart 


23. Mártonhegy. 


8. Kissink. 


« 


5. Hissziás. 


Apr. 


8. Bisztraerdőház. 


5. Felmér. 


» 


4. Labasincz. 


,, 


14. Biszíratelep. 


Apr. 5. Rudarita. 


» 


10. Tápia. 


Mart 


19. Morgonda. 


Mart. 19. Sarkaicza. 


,, 


16. Szelcsova. 


» 


13. Szerdahely. 


„ 20. Páró. 


>y 


18. Kisszurduk. 


n 


14. Szelistye. 


„ 23. Persány. 


„ 


3. Bakamező. 


„ 


21. Kereszténysziget. 


„ 15. Alsóvenicze. 


*J 


5. Osztrov. 


■ÎÏ 


12. Nagydiszníkl. 


„ 20. Alsükomána. 




9. Hauzest. 


„ 


18. Nagyszeben. 


., 27. U.jsinka. 


„ 


16. Németgladna. 


„ 


25. Nagycsür. 


„ 10. Felsőkoniána. 


V 


18. Draxinest. 


»» 


28. Szenterzséhet. 


Aj)r. 10. Vledény. 


V 


25. Válemáre. 


» 


20. Vesztény. 


Mart. 23. Holbák. 


» 


18. Gross. 


„ 


14. Boicza. 


„ 4. Krizba. 


n 


5. Bulza. 


„ 


15. Nagytalmács. 


14. Apácza. 


^ 


10. Tjej. 


„ 


20. Bolya. 


„ 13. Szászinagyarós. 


r> 


14. Nagyroskány. 




15. Hermány. 


., 28. Veresmart. 


„ 


14. Mihalesd. 


„ 


10. PorcsescÍ. 


.. 23. Bölön. 


.. 


9. Radulesd. 




19. Alsósebes. 


Apr. 2. Középajta. 


„ 


1. Marosillye. 


„ 


18. Hortobágvfalva. 


Mart. 20. Tömösiszoros. 


n 


8. Réa. 


„ 


15. Vurpód. 


„ 20. Árapatak. 



79 



Mart. 


22. Türkös. 


Mart. 


1 9. Magyarigen. 


Mart. 22. Dedrád 


') 


14. Öziis7,herni:in\ . 


„ 


16. Alsóorbó. 


Apr. 3. Bátos. 


» 


22. Ósáncziszoros. 


n 


8. Felenyed. 


Mart . 28. Szászrégen . 


„ 


28. Ilyefalra. 


„ 


7. Nagyenyed. 


.. 20. Herbus'. 


Ajjr. 


1. Sepsiárkos. 


M 


16. Kiskapus. 


„ 20. Magyarrégen. 1 


„ 


5. SejisiszenUpjörgy . 


» 


19. Szászivánfalva. 


„ 22. Disznajó. 


^[art 


13. Káinok. 




17. Szászalmád. 


., 16. Mocsár. 


» 


10. Zalán. 


„ 


2ô. Szászsáros. 


„ 23. Görgényhodák. 


,, 


19. Gidófalva. 


Apr, 


5. y áld híd. 


„ 12. Köszvényesreniete 


» 


26. Sepsibodok. 


Mart. 


20. Alniakerék. 


., 19. Görgényüvegcsür. 


'» 


21. Bikfalva. 


„ 


19. Prod. 


,, 20. Iszticsó. 


» 


25. Bodzaiszoros. 


Apr. 


4. Szászszentlászló. 


„ 19. Székerdő. 


» 


24. Nagyborosnyó. 


w 


8. Jakabfalva. 


„ 17. Szovátaviz. 


„ 


29. Mafívarbodza. 


Mart. 


7- Segesvár. 


„ 24. Alsófancsal. 


Apr. 


5. Bárkány. 


♦ï 


23. Csöb. 


Apr. 4. Sebespatak. 


Mart 


27. Zágon. 


Ajìr. 


11. Hegen. 


Mart. 19. Ilyésmező. 


V 


19. Kovászua. 




6. Fehéregyháza. 


„ 27. Felsőfancsal. 


fl 


7. Osdola. 


Mart. 


14. Báránykut. 


„ 23. Laposnya. 


»» 


19. Alliós. 


•n 


15. Szászkeresztúr. 


„ 21. Oroszhegy. 


» 


7. Lippaierdő. 


,. 


9. Erked. 


„ 28. Gyergyóremete. 


» 


2'^. Máriaradna. 


Apr. 


6. Kányád. 


., 23. Gyergyóalfalu. 


» 


16. Sólymos. 


Mart. 


22. Székelyiidvarbcly. 


., 28. Gyergyóditró. 


ÍJ 


7. Sistarovecz. 


kpr. 


11. Qyep>es. 


„ 13. Gyergyócsoma- 


„ 


5. Mészdorgos. 


Mart. 


10. Vargyas. 


falva. 


» 


1. Petirs. 


„ 


12. Nagybaczon. 


., 20. Gyergyóujfalu 


« 


8. Dorgos. 


,. 


2. Magyarhermány. 


, 23. Gyergyóborszék. 


» 


8. Zabálcz. 


n 


20. Málnás. 


„ 27. Kilyénfalva. 


» 


4. Berzova. 


Apr. 


2. Csomorln. 


A2)r. 13. Tekeröpatak. 


w 


4- Lalasincz. 


Mart. 


20. Ikafalva. 


Mart. 20. Gyergyószent- 


„ 


9. Tótvárad. 


„ 


4. Torja. 


niiklós. 


» 


16. Soborsin. 


>5 


6. Karatnavolál. 


„ 19. Hágótőalja. 


., 


23. Zimhró. 


Apr, 


1. Esztelnek. 


12. Gyergyótölgyes. 


„ 


10. Felvácza. 


Marr 


19. Lcmhény. 


„ 10. Sitei-. 


ylí^r. 


16. Nagyhalmágy. 


,, 


14. Kézdimartouos. 


„ 20. Élesd. 


Mart 


14. Vorcza. 


» 


19. Bereczk. 


„ 12. Òssi. 


„ 


12. Körösbánya. 


„ 


6. Ojtoz. 


., 24. Márkaszék. 


^ 


10. Riskulicza. 


'1 


23. Sósmező. 


., 13. Szilágysonilyó. 


*) 


22. Bidzesd. 


Febr 


19. Bulz. 


., 20. Zilah. 


„ 


12. Brád. 


Apr. 


8. ^lars/.oja. 


., 15. Szilágycseh. 


y, 


20. Lepus. 


Mart 


23. Albák. 


„ 25. Zsibó. 


'» 


15. Boicza. 


Apr. 


6. Runk. 


„ 17. Zálha. 


,, 


15. Bucsesd. 


Mart 


18. Középlak. 


., 24. Nagyilonda. 


„ 


26. Leniaszoja. 


» 


19. Magyargorbó. 


,. 7. Dés. 


„ 


23. Abrudbánya. 


« 


20. Gyalu. 


Febr. 7. Dögmező. 


„ 


11. Bisztra. 


„ 


20. Kolozsvár. 


Mart. 9. Vermes. 


,. 


8. Nagyalniás. 


» 


10. Torda. 


, 20. Naszód. 


» 


27. Bisztrabavas. 


„ 


19. Febéregyház. 


Apr. 4. Besenyő. 


»» 


26. Vultur. 


« 


10. Nagyida. 


Mart. 26. Nagydemeter. 


♦T 


21. Zalatna. 




15. Szászakna. 


„ 28. Besztercze. 


n 


20. Ütíaluniare. 


Apr. 


7. Teke. 


„ 19. Jaád. 


» 


2. OrtV'id)ánya. 


Mart 


. 12. Szászpéntek. 


„ 20. Sajósolymos. 


» 


25. Fenesásza. 


n 


18. Vajola. 


„ 2. Borgóprund. 



80 



.Mari. 17. Les. 

17. (»ratina. 
24. Doruavölfi'v. 
2V). Tesila. 
„ 31. Kosiia. 
.. 21. Gurahajta. 
21. Gyei-e,yóbéll)or. 
Apr. 15. Láposháiiija. 
Mart. 17. Ferenczvöl 



Mart. 10. Nagybánya. 

31. Kápolnokmonastor. 

)1'1. Mára man issziiret. 

J<S. Aknasugatag. 
.1/^1-. <S'. FarkasrétK 
Mart. 80. Kapiiikháiiya. 
.. 22. Budfalva. 

14. Nagybix'skó. 



Apr. 8. Rónaszp.k. 
Mart. 1 1. Kislonka. 

„ 28. Terebest'ej('ri)atai<. 
26. Knzáiia. 
.!/(/■. 1. í)raf/omér falva. 

Ò'. Iza^zacsal. 
Mart. 16. Fclsfivissc'). 
A|}r. 4. Fájna. 



V. 



Mari 


.•í9. Zebec/éìiy. 


Mart 


29. Visk. 


Mart 


18. Repistye. 


ÎÎ 


3. Kóspallag-. 




17. Herincse. 


„ 


14. Barsszklenó. 


., 


1. Nagymaros. 




15. Bustyaháza. 


.. 


23. Kunosvágása. 




4. özokolyaliiitia. 


„ 


23. Berezna. 


Apr. 


/. Okörmöczke. 




4. Nógrádkövesil. 


„ 


21. Ötvöstalva. 


.Mart 


21. Lenge. 




8. Isaszegh. 




12. Vajnág. 


„ 


13. Felsőtóti. 


Ffbr 


28. Babath. 




21. Téeső. 


» 


8. Körmöczbánya. 


„ 


20. Megyerke. 


.. 


20. Kricstalva. 




22. Sekély. 


Mart. 


6. Ecskend. 


Apr. 


27. Aisószincrér. 


Ajjr. 


5. Alsóturesek. 


Febr 


24. Nagyvölgy. 


Mart 


20. Kerekhegy. 


Mart.30. Jálna. 


Mart. 


9. Erdőkürt. 




19. Alsókalocsa. 


y> 


12. Határszél. 


ÎÎ 


5. Valkó. 


.. 


21. Szentmihály- 




9. Dobó. 


)) 


10. Felsődiós. 




körtvélyes. 


., 


11. Dübróváralja. 


Î) 


7. Ghymes. 


„ 


26. Németmokra. 


.. 


17. Kovácsfalva. 


„ 


20. Aranyosmaróth. 




21. Királymező. 




6. Zólyom. 


Apr. 


11. Garamszent- 


„ 


22. Brusztiira. 


.. 


4. Erdobádony. 




henedek. 




15. Gyertyánliget. 


„ 


20. Felsőrevucza. 


Fel)r. 


28. Graramrév. 




30. Jaliiika. 




14. Dobrókirályi. 


Mart. 


15. Bakabánya. 


.. 


12. Kaszómező. 


„ 


19. Középrevncza. 


í- 


li. Irtvány<is. 


„ 


23. Turbát. 


.. 


5. Szelese. 


„ 


14. Gyekés. 


íí 


4. Rahó. 


„ 


9. Garamsálfalva. 




11. Bacsófalva. 




17. Apsinecz. 




19. Tepló. 


Fi'br. 


28. Ipolyság. 




9. Körösmező. 


., 


20. Oszadn. 


Mart. 


10. Szurdok. 




6. Tiszabogdáiiy. 


„ 


9. Zólyomli|)cse. 




18. Tópatak. 


„ 


23. Sóskás. 


Apr. 


2. Koritnicza. 


Febr. 


28. Tesniagolvár. 


Apr. 


6. Bogdánvölgy. 


Mart. 


18. Luzsna. 


Apr. 


//. G ács. 




2. Láposmező. 




7. Libetbánya. 


Mart. 


S. Losoncz. 


Mart. 


9. Studena. 


« 


22. Garaniszent- 


,. 


8. Gömörráhó. 


.. 


18. Búrszentgyörgy. 




benedek. 


)» 


Ô. Kékkő. 




12. Bród. 


.. 


25. Borosznó. 


,. 


5. Rimaszombat. 




14. Dóczifürész. 




19. Garamnémetfalva 


ÍJ 


8. Mocsolyás. 


„ 


18. Madarasalja. 




12. Kiszla. 


Apr. 


23. Felsőhámor. 




7. Felsőhánior. 


.. 


27. Garamhidvég. 


Mart. 


1. Ujmassa. 


„ 


19. Gyertyánfa. 


.. 


7. Bikkalvölgy. 


» 


4. Sajókaza. 


., 


15. Kelő." 


,, 


2. Garampéteri. 


,. 


15. Alsóhámor. 


Apr. 


•V. Reristyeráralja. 


■„ 


12. Alsószabadi. 




9. Diósgyőr. 


Mart 


5. Bükköskiit. 


., 


26. Háromvízpázsit. 




17. Kereczke. 


„ 


18. Alsózsadány. 


.. 


18. Cseqjatak. 




19. Dolha. 




5. Geletnek. 


Febr. 


26. Rezsőpart. 


_ 


15. Lipcsemező. 


„ 


18. Turóczszklenó. 


Mart. 


13. Kisgaram. 



81 



Mart 


. 5. Karám. 


Mart. 11. Szigord. 


Mart 


12. Rajecz. 


Tf 


7. Szikla. 


„ 26. Keczerpeklén. 


'» 


1. Csacza. 


Febi 


•. 26. Breznóbánya. 


Apr. 4. Keczerlipócz. 


r> 


26. Fenyőháza. 


Mart 


. 22. Dobrocs. 


Mart. 12. Vörösvágás. 


ry 


7. Csernova. 


» 


21. Benesháza. 


„ 25. Rankfüred. 


Mai 


12. Hrholtó. 


» 


16. Gaspard. 


19. Hunkócz. 


Mart. 


9. Nagy falu. 


)j 


26. Liptómaluzsiiia. 


, 21. Ungpéteri. 


V 


18. Revisnye. 


» 


8. Mihálytelek. 


,, 21. Gerény. 


» 


5. Hrabovó. 


» 


8. Vaczok. 


„ 22. Felsődomonya. 


)j 


23. Rózsahegy. 


)T 


19. Nyiistya. 


Apr. 17. Nafjyláz. 


Apr. 


17. Lucshi. 


^pr. 


17. Rasatola. 


Mart. 12. Ókemencze. 


Mart. 


29. Lokcza. 


» 


10. Dikula. 


„ 19. Bercsényifalva. 


A2}r. 


6. Németlipcse. 


Mart 


. 16. Teplicska. 


., 19. Köblér. 


Mart. 


17. Zuberecz. 


» 


3. Ratkólehota. 


„ 20. Turjaremete. 


» 


19. Liptószeutiván 


♦J 


7. Uj vásár. 


„ 9. Sóhát. 


ij 


19. Liptóujvár. 


V 


8. Pelsőcz. 


18. Fenyvesvölgy. 


» 


4. Szvarin. 


n 


13. Rozsnyó. 


„ 10. Poroskő. 


» 


19. Vychodna. 


» 


20. Óviz. 


„ 27. Turjamezö. 


V 


12. Podbánszkó. 


JJ 


20. Svedlér. 


8. Turjavágás. 


Apr. 


8. Feketevág. 


» 


17. Gerebfűrész. 


„ 28. Ticha. 


» 


4. Csorbató. 


J5 


19. Szomolnoli. 


„ 31. Uzsok. 


» 


4. Koleszárki. 


» 


7. Stoósz. 


Apr. 20. Majdánka. 


Mart. 


19. Felsőlápos. 


» 


9. Szomolnokhuta. 


Mart. 18. Ökörmező. 


j? 


24. Tátralomnicz. 


)? 


12. Felsőnieczenzéf. 


„ 20. Osztrika. 


7) 


21. Oszturnya. 


» 


19. Jászó. 


., 20. Ozora. 


Apr. 


12. Kubach. 


» 


10. Szepsi. 


„ 20. Szloboda. 


Mart. 


19. Szepesófiilu. 


» 


22. Sacza. 


,, 24. Csornarika. 


» 


20. Szepesbéla. 


» 


18. Czeméte. 


„ 20. lilava. 


Apr. 


3. Podolin. 


» 


25. Hidasnémeti. 


Apr. 23. Kassza. 


Mart. 


17. Lőcse. 


n 


24. Kassa. 


Mart. 6. Puchó. 


3) 


27. Nemessány. 


)j 


15. Lemes. 


Apr. 10. Nagyhíttse. 


Apr. 


1. Ólubló. 


» 


12. Sósgyűlvész. 


Mart. 9. Trsztenafrivald. 


Mart. 


23. Szentmihály. 


» 


12. Sósujfalii. 


„ 8. Suja. 


yj 


10. Bártfa. 


» 


24. Felsömislye. 
Területi közepek : — Re{ 


^ionenmittel : 






I. Mart. 9. (53.) 


III. Mart. 8. (62.) 


V. Mart. 15. (195.) 


II. 


„ 9. (14.) 


IV. „ 18. (226.) 







Úgy az adatok eloszlása, mint a területi 
közepeknek egymáshoz való viszon3'a a már 
ismételten ismertetett és behatóan tárgyalt 
typust jelölik meg a fehér barázdabillegető 
tavaszi fölvonulásának módjául. Az idei föl- 
vonulás ugyan tetemesen megkésett, de ez 
csak a középszámok számbeli értékét változ- 
tatta meg, a közöttük fönnálló viszonyt azon- 
ban nem érintette. A tetemesen megnöveke- 
dett anyagból ugyan az idén aránytalanul sok 
adatot kellett kiselejtezni, mert sok új és 

Aquila XIV. 



Sowohl die Verteilung der Daten als auch 
das gegenseitige Verhältnis der Regionen- 
mittel bezeichnen für den Frühjahrszug der 
weissen Bachstelze den schon wiederholt be- 
schriebenen und eingehend behandelten Typus. 
Der heurige Zug hat sich zwar bedeutend 
verspätet, doch wurde dadurch nur der Zahlen- 
wert der Regionenmittel verändert, während 
das gegenseitige Verhältnis derselben davon 
nicht berührt wurde. Aus dem bedeutend 
vermehrten Materiale mussten zwar unver- 

u 



Ô2 



ennek következtében kevésbbé gyakorlott meg- 
figyelő működött, de ez minden egyes területre 
nézve egyformán érvényesült, úgy hogy a 
selejtezés csak korábbi középszámokat ered- 
ményezett, míg a középszámok egymásközti 
viszonyát, tehát a lényeget érintette. A fehér 
barázdabillegető tavaszi fölvonulása az idei 
eredmény alapján is a korán érkező fajok 
normális typusa. 



hältnismässig viel Daten eliminiert werden, 
indem viel neue und deshalb mindr'r geübte 
Beobacliter mitwirkten, doch wurde dieses 
Eliminieren in jedem Gebiete gleichmässig 
durchgeführt, so dass dieses Verfahren nur 
frühere Mittel resultierte, während das Wesent- 
liche, d. i. das gegenseitige Verhältnis da- 
durch keine Veränderung erlitt. Der Früh- 
jahrszug der weissen Bachstelze bildet also 
auch auf Grund der heurigen Resultate den 
Normaltypus der frühankommenden Arten. 



109. ■<-ö> Motacilla boarula. Penn. 



I. 



Mart. 


15. Pécs. 


Mart 


10. Újtelep. 


Mart 


3. Sopronkertes 


» 


6. Vasnádasd. 


» 


12. Pinkócz. 


Febr 


28. Visegrád. 


V 


24. Boldogasszonyfa. 




n. 






Mart. 


10. Himód. 


Jan. 


25. Febr. 3. Magyar- 


Mart. 


17. Madár. 


îj 


11. Hövej. 




óvár. 
lU. 


Apr. 


8. Garamkövesd 


Apr. 


7. Overbász. 


Mart 


22. Buttyin. 


Mart 


31. Ungvár. 


Mart. 


16. Mosnicza. 


» 


9. Tura. 
IV. 






Apr. 


4. Berzászka. 


Mart. 


21. Sebeshely. 


Mart. 


9. Zalán. 


Mart. 


18. Eibenthal. 


Jj 


13. Ósebeshely. 


Ï) 


29. Gidófalva. 


» 


8. Plavisevicza. 


Apr. 


10. Oása. 


Apr. 


9. Magyarbodza 


» 


15. Dubova. 


» 


9. Bisztraerdőház. 


» 


30. Bárkány. 


» 


11. Ogradina. 


Mart. 


6. Szelistye. 


Mart. 


16. Osdola. 


» 


26. Fényes. 


» 


21. Resinar. 


» 


6. Alliós. 


Apr, 


4. Borlova. 


,. 


22. Vesztény. 


» 


28. Lippaierdő. 


Mart. 


25. Szelcsova. 


„ 


10. Boicza. 


w 


25. Sólymos. 


» 


28. Kisszurduk. 


ij 


20. Nagytalmács. 


,, 


5. Berzova. 


r> 


27. Hauzest. 


lì 


26. Porcsesd. 


Ajjr. 


3. Zimhro. 


Apr. 


1. Németgladna. 


n 


21. Alsósebes. 


Mart. 


12. Zám. 


Mart. 


27. Draxinest. 


„ 


26. Felek. 




19. Lunksóra. 


Î) 


20. Gross. 


Apr. 


12. Szeráta. 


Apr. 


3. Nagyalmás. 


Febr. 


27. Bulza. 


Mart. 


20. Buleavölgy. 


Mart. 


20. Euzivölgy. 


» 


15. Pojén. 


A2)r. 


11. Felsöárpás. 


» 


9. Vultur. 


Mart. 


2. Eadulesd. 


Mart. 


15. Alsóárpás. 


7Î 


20. Zalatna. 


Apr. 


3. Nagyrájwlt. 


Î) 


25. Felsôucsa. 


ÎÎ 


20. Dealumare. 


» 


13. Kosztesd. 


A2ir. 


5. FelsőviM. 


yy 


14. Offenbánya. 


xMart. 


19. Bozes. 


Mart. 


24. Sarkaicza. 


?í 


22. Magyarigen. 


» 


22. Alsóvárosviz. 


» 


11. Ilyefalva. 


Apr. 


12. Marosujvár. 


» 


18. Gredistye. 


Apr. 


8. Káinok. 


» 


11. Váldhid. 



83 



Jan. 


27. Segesvár. 


Mart. 26. Felsőfancsal.' 


Mart 


19. Oradna. 


Mart 


12. Nagybaczon. 


„ 28. Laposnya. 


Apr. 


4. Dornavölgy. 


.. 


10. Torja. 


„ 31. Gyergyóremete. 


„ 


14. Gurahajta. 


•) 


30. Lemhény. 


, 21. Gyergyóalfalu. 


n 


5. Gyergyóbélbor. 


» 


19. Ojtoz. 


Apr. 20. Oyergyóditró. 


Mart 


19. Ferenczvölgy. 


V 


31. Dobrus. 


Mart. 27. Gyergyócsoma- 


„ 


29. Farkasrév. 


V 


7. Mocsár. 


falva. 


,, 


14. Nagybocskó. 


V 


19. Köszvényesremete. 


Apr. 12. Gyergyóujfalu. 


Apr. 


10. Rónaszék. 


y> 


23. Görgény üvegcsűr. 


1. Gyergyótölgyes. 


Mart 


19. Terebesfejérpatak 


y} 


22. Iszticsó. 


Mart. 27. Besenyő. 


» 


26. Rozália. 


V 


22. Szovátaviz. 


„ 23. Máj er. 


Apr. 


11. Izaszacsal. 


n 


24. Alsófancsal. 


„ 22. Les. 


» 


10. Fájna. 


r> 


29. Hyésmező. 








Febr 


28. Bodony. 


T. 

Mart. 6. Geletnek. 


Mart 


20. Kisberezna. 


Mart 


5. Barsrudas. 


„ 11. Felsőtóti. 


y 


9. Nagyberezna. 


» 


5. Bakabánya. 


„ 12. Körmöczbánya. 


y, 


30. Bercsényifalva. 


Apr. 


9. Losonca. 


Apr. 14. Alsót'urcsek. 


1 


10. Kispásztély. 


Mart 


12. Kékkő. 


, 4. Jálna. 


Apr. 


2. Köblér. 


Febr 


21. Mocsolyás. 


Mart. 15. Kovácsfalva. 


Mart 


6. Sóhát. 


Apr. 


16. Felsőhámor. 


, 21. Felsőrevucza. 


Apr. 


3. Poroskő. 


Mart. 


8. Sajókaza. 


„ 21. Középrevucza. 


Mart 


26. Turjavágás. 


V 


26. Visk. 


„ 12. Szelese. 


Apr. 


3. Ökörmező. 


» 


25. Öt\'ösfalva. 


„ 12. Garamsálfalva. 


Mart. 


21. Illava. 


^ 


25. Alsóbisztra. 


18. Oszada. 


„ 


22. Kassza. 


Apr. 


10. Kricsfalva. 


„ 15. Mosód. 


Ti 


15. Puchó. 


Mart 


28. Kerekhegy. 


„ 24. Luzsna. 


V 


28. Nagybittse. 


» 


22. Alsókalocsa. 


„ 23. Kiszla. 


» 


15. Rajecz. 


» 


24. Szentmihálykört- 


„ 19. Bikkalvölgy. 


r> 


28. Fenyőháza. 




vélyes. 


„ 17. Garampéteri. 


» 


24. Likavka. 


Î) 


21. Németraokra. 


„ 17. Alsószabadi. 


y> 


18. Csernova. 


V 


23. Királymező. 


„ 19. Háromvizpázsit. 


n 


17. Rózsahegy. 


» 


20. Brusztura. 


Apr. 5. Cserpatak. 


n 


19. Lucski. 


» 


20. Plaiszka. 


Mart. 28. Rezsőpart. 


» 


29. Lokcza. 


» 


20. G-yertyánliget. 


„ 22. Kisgaram. 


» 


20. Zuberecz. 


» 


23. Rahó. 


„ 20. Karám. 


» 


15. Liptószentiván. 


77 


23. Apsinecz. 


, 24. Szikla. 


» 


18. Liptóujvár. 


» 


15. Körösmező. 


„ 14. Breznóbánya. 


» 


4. Szvarin. 


Apr. 


6. Tiszabogdány. 


„ 23. Liptómaluzsina. 


.J 


23. Vychodna. 


n 


5. Sóskás. 


7. Teplicska. 


Apr. 


4. Koleszárki. 


ÎÎ 


6. Bogdánvölgy. 


„ 7. Stoósz. 


Mart 


20. Szepesófalu. 


Mart 


24. Studena. 


„ 19. Szomolnokhuta. 


^ 


24. Szepesbéla. 


» 


27. Bród. 


„ 18. Dehiekakasfalva. 


Apr. 


1. Lőcse. 


» 


19. Gyertyánfa. 
Területi közepek : — Re 


„ 30. Felsődomonya. 
gionenmittel : 






I. 


Mart. 10. (7.) 


in. Mart. 23. (5.) 


V. 


Mart. 20. (80.) 


U. 


„ 10.(5.) 


IV. „ 21.(78.) 







11* 



84 



Természetesen csak a két hegyvidék vonu- 
lási viszonyainak a jellemzésére szorítkoz- 
hatunk ennél a fajnál, főképpen azért, mert 
itt van a hegyi billegény igazi hazája. A 
többi területen inkább szórványosan, átvonu- 
láskor fordul elő ; az Alföld részben téli 
tanyául is szolgál. IIa csak a két hegyvidék 
középszámát vesszük következtetési alapul, 
úgy a Motacillatíjpus szerint folyik le ennek 
a fajnak tavaszi fölvonulása, a mit a korábbi, 
bár jóval csekélyebb anyag alapján is meg- 
állapíthattunk. Részletekbe azonban nem bo- 
csátkozhatunk, mert az összehasonlító anyag 
csekély volta nem nyújt elég biztos alapot. 



Natürlich müssen wir uns bei dieser Art 
auf die Charakteristik der beiden Gebirgs- 
gebiete beschränken, iudem diese di(! wirk- 
liche Heimat der Gebirgsbachstelze sind, in 
den anderen Gebieten kommt dieselbe nur 
zerstreut vor ; die Tiefebene bildet teilweise 
auch das Überwinterungsgebiet. Falls wir nur 
die Mittel der Gebirgsgebiete in Betracht 
ziehen, so geht der Frühjahrszug dieser Art 
nach dem MotaciUatyjms vor sich, was auch 
schon das frühere, obwohl bedeutend geringere 
Materiale ergab. Eine eingehendere Beliand- 
lung ist jedoch noch undurchführbar, indem 
das Vergleichsmaterial noch zu gering ist, 
um eine sichere Basis dazu zu ergeben. 



110. 



Motacilla flava, L. 





Apr. 


29. Milej. 




Apr. 


26. Bogyoszló. 


m. 


Mart 


17. Szerep. 




., 


25. Vasdoroszló. 




., 


3. Komáromgúta. 


III. 


Apr. 


20. Szinyérváralja 




» 


9. Molnaszecsőd. 




„ 


3. Szimő. 


IV. 


» 


1. Németbogsán. 




» 


17. Káld. 




'» 


3. Komócsa. 


IV. 


n 


20. Labasincz. 




V 


20. Zalagógánfa. 




.. 


11. Keszegfalu. 


V. 


■n 


12. Búrszent- 




y> 


4. Nagyczenk. 


U. 


„ 


11. Kürth. 






györgy. 




Mart 


29. Tat^a. 


III. 


Mart 


23. Óverbász. 


V. 


Mai 


11. Szepesbéla. 


IL 


J? 


22. Eszterháza. 















I. Apr. 18. Ihárosberény. 
I. , 14. Felsőlövő. 
I. „ 21. Kőszeg. 



I. 



27. Molnaszecsőd. 



111. -*— >- Muscicapa atricapilla, L. 

II. Apr. 21. Keszegfalu. 
m. „ 22. Óverbász. 
m. „ 9. Békéscsaba. 



III. Apr. 21. Budapest. 

IV. „ 22. Szászsebes. 
V. Mai 2. Zuberecz. 



I. Apr. 18. Ihárosberény. 
I. „ 16. Répáspuszta. 
I. „ 26. Kőszeg. 



112. * — >- Muscicapa coliaris, Bechst. 

I. Apr. 27. Molnaszecsőd. 
II. „ 12. Keszegfalu. 
III. „ 15. Izsák. 



in. Apr. 21. Ungvár. 
IV. 
V. 



15. Segesvár. 



16. Kékkő. 



I. Apr. 18. Répáspuszta. 

I. Mai 31. Kiskörtvélyes. 
I. Apr. 26. Kőszeg. 



113. 



Muscicapa grisola, L. 



I. Apr. 29. Molnaszecsőd. 
UI. Mai 15. Ungvár. 
IV. „ 14. Szászsebes. 



V. Mai 8. Kékkő. 
V. Apr. 24. Liptóujvár. 



85 



114. 



Numenins arcuatus, (L. 



I. Mart. 25. Sopronpuszta. 
n. Febr. 24. Bánfalu. 
n. Mart. 15. Eszterháza. 
II. „ 19. Magyaróvár. 
IT. Apr. 18. Keszegfalu. 
m. Febr. 27. Temeskubin. 



m. Febr. 28. Rudolfsgnád. 
in. Alart. 15. Óverbász. 
III. „ 9. Királyhalom, 
rn. „ 1. Kisharta. 
III. „ 15. Izsák. 



in. Mart. 21. Gárdony. 

III. Febr. 28. Tura. 

m. Mart. 18. Újtelek. Xagy 
csapat. — Gros- 
ser Flue -> E. 



115. *-^ Nuiiieniusi phaeopus, (L.). 
in. Mart. 15. Izsák. 



n. Mart. 16. Bánfalu. 

II. Apr. 22. Keszegfalu. 
ni. „ 9. Temeskubin. 
m. Mart. 29. Butykovácz. 



116. ■<— > Nycticorax nycticorax, (L. 

i III. Apr. 13. Újvidék, 
m. „ 17. Alsókabol- 



m. 



28. Dunagárdony. 



m. Apr. 10. Béllye. 
III. „ 4. Temesvár. 
III. „ 9. Kistopolovecz. 



ni. 



17. Dunaharaszti. 



117. -<-^ Oedicnemns oedicnemus, (L.). 
m. Apr. 5. Tura. 



118. 



Oriolus oriolas, (L. 



Apr. 


26. Kisherend. 


Mai 


8. Csém. 


Mai 


1. Nagymarton. 


n 


21. Ihárosberény. 


» 


5. Rohoncz. 


•"? 


2. Szarvkő. 


Mai 


8. Karád. 


,, 


7. Pornó. 


» 


5. Sopronujlak. 


Apr. 


18..Répáspuszta. 


n 


5. Vasdoroszló. 


» 


3. Sopronkertes. 


»j 


26. Szászvár. 


•7 


1. Kőszeg. 


„ 


4. Ágfalva. 


n 


27. Milej. 


Apr. 


15. Borsmonostor. 


Apr. 


23. Czinfalva. 


» 


23. Boldogasszonyfa. 


» 


25. Körmend. 


Mai 


2. Szentmargitbáuya 


» 


8. Pölöske. 


Mai 


3. Szombathely. 


Apr. 


23. Malomháza. 


Mai 


7. Ganiás. 


Apr. 


30. Locsmánd. 


Mai 


5. Feketeváros. 


W 


9. Mernye. 


Mai 


3. Molnaszecsőd. 


Apr. 


30. Ravazd. 


Apr. 


23. Jaád. 


Apr. 


28. Csepreg. 


n 


27. Tata. 


TÎ 


6. Igal. 


J? 


27. Vasvár. 


,j 


30. Környe. 


TJ 


23. Tab. 


Mai 


2. Ujkér. 


Mai 


3. Perbál. 


Mai 


4. Kiskörtvélyes. 


Apr. 


10. Nyögér. 


Apr. 


27. Jenő. 


Apr. 


26. Felsőeőr. 


» 


27. Zalagógánfa. 


" 


29. Budakesz. 


Mai 


2. Felsőlövő. 


»J 


26. Gicz 


» 


24. Visegrád. 


Apr. 


26. Németujvár. 


V 


24. Budaörs. 


n 


29. Pomáz. 



86 



n. 



Apr. 


28. Kemenesszentpéter. 


Apr. 


27. Magyaróvár. 


Apr. 


25. Keszegfalu. 


•n 


16. Győrgyarmat. 


V 


20. Ásvány. 


Mai 


14. Kurtakeszi. 


Mai 


1. Himód. 


V 


27. Nagj-megyer. 


» 


4. Madár. 


» 


1. Hövej. 


» 


20. Komáromgúta. 


Apr. 


25. Kürth. 


Apr. 


19. Bogyoszló. 


Tt 


20. Szimő. 


^ 


28. Garanikövesd. 


Mai 


3. Csorna. 


Mai 


10. Komócsa. 

ni. 


» 


21. Csallóközsomorja 


Apr. 


18. Pancsova. 


Mai 


5. Ujpécs. 


Apr. 


24. Kisharta. 


V 


19. Temeskubin. 


Apr. 


13. Vadászerdő. 


» 


21. Izsák. 


» 


28. Kamaristya. 


» 


24. Mosnicza. 


r> 


22. Békéscsaba. 


» 


23. Bogyán. 


rt 


28. Bruckenau. 


„ 


28. Görbed. 


» 


27. Alsókabolsziget. 


n 


29. Temesrékás. 


Mai 


1. Ráczkeve. 


» 


3. Kudolfsgnád. 


» 


21. Kistopolovecz. 


Apr. 


26. Sári. 


w 


24. Ántalfalva. 


n 


23. Bálincz. 


„ 


25. Szerep. 


» 


18. Tógj-er. 


yf 


18. Csurgó. 


Mai 


6. Nagyvárad. 


» 


25. Hegyszentmárton. 


n 


6. Somogyszobb. 


Apr. 


29. Tura. 


„ 


21. Siklós. 


•T 


23. Háromfa. 


» 


22. Debreczen. 


Mai 


1. Villány. 


» 


28. Nagyatád. 


Ti 


8. Újtelek. 


Apr. 


23. BéUye. 


,. 


12. Rinyaszentldrály. 


n 


12. Ófehértó. 


» 


22. Drávatorok. 


„ 


18. Görgeteg. 


n 


24. Zsadány. 


» 


25. Méhespetres. 


Mai 


3. Lábod. 


n 


23. Darvasmohaerdö. 


» 


25. Apatin. 


Apr. 


22. Királyhalom. 


„ 


23. Nagymocsárerdö. 


» 


26. aombos. 


» 


7. Makó. 


» 


22. Karád. 


Jíai 


4. Gája. 


» 


8. Nagj'lak. 


n 


18. Leányvár. 


Apr. 


26. Bácsdoroszló. 


» 


7. Buttyin. 


» 


16. Mocsár. 




28. Bácsordas. 
23. Óverbász. 


» 


24. Balatonujlak. 


» 


30. Ungvár. 



IV. 



Apr. 


25. Eibenthal. 


Apr. 


21. Bulza. 


Mai 


18. Sepsiárkos. 


» 


29. Plavisevicza. 


., 


4. Pánk. 


» 


28. Sepsiszentgyörgy 


» 


27. Dubova. 


„ 


27. Marosillye. 


Apr. 


27. Káinok. 


w 


22. Ogradina. 


n 


30. Réa. 


» 


27. Zalán. 


yy 


24. Jeselnicza. 


?î 


29. Déva. 


n 


27. Gidófalva. 


» 


26. Oraviczabánya. 


Mai 


5. Nagyrápolt. 


» 


25. Alliós. 


r 


30. Temesszlatina. 


Apr. 


25. Bozes. 


V 


22. Lippaierdő. 


Mai 


3. Borlova. 


*) 


28. Alsóvárosviz. 


V 


26. Sólymos. 


» 


2. Kövesd. 


» 


28. Szászváros. 


» 


26. Sistarovecz. 


Apr. 


24. Hissziás. 


Mai 


1. Szászsebes. 


» 


27. Mészdorgos. 


„ 


20. Labasincz. 


Apr. 


5. Szelistye. 


r 


20. Petirs. 


» 


27. Tápia. 


Mai 


8. Hortobágyfalva. 


» 


23. Dorgos. 


í) 


23. Szelcsova. 


Apr. 


30. Szakadat. 


n 


14. Zabálcz. 


Mai 


13. Kisszurduk. 


r> 


28. Holczmány. 




12. Berzova. 


Apr. 


12. Hauzest. 


r> 


26. Ujegjház. 


Mai 


2. Borossebes. 


» 


14. Németgladna. 


Mai 


3. Kürpöd. 


Apr. 


25. Zimbro. 


» 


10. Draxinest. 


îî 


3. Alsó\dst. 


Mai 


4. Zám. 


n 


19. Válemáre. 


Apr. 


28. Barczarozsnyó. 


Apr. 


2. Nagyhalmágy. 


» 


27. Gross. 


Mai 


3. Ilyefalva. 


Mai 


9. Nagj-almás. 



87 



Mai 


1. Zalatna. 


Apr. 


22. Esztelnek. 


Apr. 


18. Dés. 


Apr. 


24. Magyarigen. 


Mai 


4. Lemhény. 




16. Bethlen. 


» 


15. Nagyenyed. 


Apr. 


21. Bereczk. 


« 


28. Naszód. 


» 


25. Magyarbagó. 


.. 


29. Intrecaj. 


» 


30. Besenyő. 


•f 


27. Váldhid. 




30. Bulz. 


n 


28. Nagydemeter. 


„ 


25. Prod. 


., 


2G. Magyargorbó. 


Mai 


5. Besztercze. 


„ 


25. Segesvár. 


n 


29. Kolozsvár. 


Apr. 


25. Sajósolynios. 


Mai 


2. Csöb. 


Mai 


7. Mocsár. 


Mai 


2. Máramarossziget 


n 


6. Kobátfalva. 


Apr. 


30. Köszvényesremete. 


Apr. 


30. Ferenczvölgy. 


Apr. 


20. Székelyudvarhely. 


,, 


16. Szahxdát. 


Mai 


2. Aknasugatag. 


» 


22. Vargyas. 


Mai 


1. Szilágysomlyó. 


„ 


12. Farkasrév. 


r» 


21. Magyarhermány. 


Apr. 


27. Szilágycseh. 


'í 


1. Nagybocskó. 


Mai 


5. Málnás. 


Mai 


7. Zsibó. 


„ 


2. Rónaszék. 


Apr. 


22. Csomorta. 


Apr. 


25. Nagyilonda. 


Apr. 


24. Izaszacsal. 


Apr. 


24. Zebegény. 


Apr. 


24. Mocsolyás. 


Mai 


1. Kovácsfalva. 


n 


22. Nógrádkövesd. 


„ 


25. Sajókaza. 


î) 


2. Zólyom. 


Mai 


5. Isaszeg. 


Mai 


10. Diósgj'őr. 


Apr. 


25. Herencsvölgy. 


Apr. 


23. Babath. 


Apr. 


27. Visk. 


Mai 


12. Ratkólehota. 


ÏT 


29. Valkó. 


,j 


23. Ötvösfalva. 


Jï 


2. Ujvásár. 


y> 


19. Bodony. 


W 


30. Técső. 


Apr. 


18. Lemes. 


Mai 


19. Felsödiós. 


ÏÎ 


22. Kricsfalva. 


Mai 


5. Hunkócz. 


Apr. 


28. Ghymes. 


n 


28. Szentmihálykört- 


Apr. 


19. Gerény. 


TJ 


15. Bakabánija. 




vélyes. 


Mai 


18. Nagyberezna. 


» 


22. Ipolyság. 


Mai 


20. Gyertyánliget. 


., 


18. Bercsénj-ifalva. 


,^ 


30. Szurdok. 


Apr. 


26. Búrszentgyörgy. 


y 


12. Kispásztély. 


V 


24. Tesmagolvár. 


n 


25. Gyertyánfa. 


Apr. 


27. Köblér. 


ïî 


27. Gács. 


Mai 


11. Geletnek. 


Mai 


9. Turjareniete. 


» 


20. Losoncz. 


» 


11. Repistye. 




3. Ökörmező. 


M 


26. Kékkő. 


Apr. 


3. Körmöczhánya. 


Y) 


7. Podbánszkó. 




Területi közepek: — Ke 


gionenniittel : 






1. 


4pr. 28. (51.) 


in. 


Apr. 22. (57.) 


V. . 


ipr. 30. (39.) 


II. 


„ 25.(16.) 


rv. 


„ 27.(91.) 







A sárga rigó tavaszi fölvonulását jellemző 
sajátságok az idei anyagban is a szokott 
élességgel nyilvánulnak. A keleti és északi 
hegyvidék aránytalanul korai a Dunántúlhoz 
képest. Azonban az idei anyag alapján se 
dönthetjük el véglegesen a typus kérdését, a 
melyet ilyen specziáUs fölvonulásnál lehetőleg 
széles alapokon kell kifejteni, hogy minden 
kétkedő szónak elejét lehessen venni. Egyelőre 
még kénytelenek vagyunk azt kimondani, hogy 
a sárga rigó tavaszi fölvonulása nem illesz- 
kedik bele a vonulásról adott értelmezésünkbe, 
minthog}' eddig nem sikerült azt valamely 
normális typusra visszavezetni, illetőleg nor- 



Die charakteristischen Eigenschaften des 
Pirolzuges kommen auch in dem heurigen 
Materiale mit gewohnter Schärfe zum Ausdruck. 
Die östliche und nördliche Erhebung ist un- 
gewöhnlich früh dem Hügellande j. d. D. 
gegenüber. Doch kann auch auf Grund des 
heurigen Materiales keine endgültige Entschei- 
dung über die Frage des Zugstypus erfolgen, 
da dieselbe bei einem solch speziellen Zuge 
auf möglich breitester Basis untersucht werden 
muss, um jedem Zweifel vorzubeugen. Vor- 
läufig muss noch angesprochen werden, dass 
sich der Frühjahrszug des Pirols derzeit noch 
nicht mit unserer Deutung der Zugserschei- 



88 



malis typusként megállapítani. Természetes 
dolog, hogy éppen ezért fokozottabb mértékű 
megfigyelést igényel ez a faj, s kérjük is 
erre különösen hegyvidéken működő meg- 
figj'előinket. Igen jó szolgálatokattehetnek ebből 
a szempontból olyan adatok, a melyek a sárga 
rigó földrajzi elterjedését vázolják a meg- 
figj'elési területen vagy annak távolabbi kör- 
nyezetében, mert úgy sejtem, hogy ez lesz 
az az emeltyű, a melynek segélyével normális 
typusra vezethetjük vissza ezt a rendkívül 
érdekes fölvonulást. 



nung vereinen lässt, da es bisher nicht mög- 
lich war, denselben auf einen Normaltypus 
zurückzuführen. Natürlich erheischt diese Art 
eben deshalb in erhöhtem Masse die Auf- 
merksamkeit des Beobachters, und bitten wir 
auch darum unsere Beobachter, namentlich 
diejenigen, welche in den Gebirgsgebieten 
wirken. Diesbezüglich können besonders solche 
Daten gute Dienste leisten, welche sich auf 
die geographische Verbreitung des Pirols im 
Beobachtungsgebiete oder in dessen weiterer 
Umgebung beziehen, indem meiner Mutmas- 
sung nach diese Daten den Hebel ergeben 
werden, mit dessen Hülfe diese ungemein 
interessante Zugsweise auf einen Normal- 
typus zurückgeführt werden vrird. 



119. -<— >■ Ortygometra parva, (Scop). 
III. Apr. 20. Óverbász. | HI. Apr. 22. Billed. 



I. Mart. 27. Molnaszecsőd. 
I. „ 14. Jánosháza. 
I. Apr. 11. Zalagógánfa. 



120. -*— >- Ortygometra porzana, (L.). 

I. Mart. 25. Tata. 
m. „ 27. Temeskubin. 



ni. Apr. 4. Temesvár. 
111. Mart. 28. Tura. 



121. -«-^ Pandion lialiaëtus, (L.). 
Hl. Apr. 30. Óverbász. 1 III. Mai 1. Tura. 



í.t 



122. r Pastor roseus, (L.). 



I Eleje. - 
j Anfang. 

Nagy csapat. — 

Grosser Flug. 



III. Jun. 10. Karácsond. 

IV. „ 3—6. Rèa. 15 drb. 

— 15 St. 



ni. Mart. 1. Temeskubin. 
m. Apr. 29. BiUéd. 
III. Mart. 5. Izsák. 



123. -<-^ Pavoncella pugnax, (L.). 

111. Mart. 21. Gárdony. 
111. , 16. Busrvi. 



III. Apr. 24. Tura. 

IV. Mart. 22. Türkös. 



m. Mart. 27. Temeskubin. 
m. Apr. 30. Büléd20-^'iiíW. 



124. -«— »■ Phalacrocorax carbo, (L.). 
III. A2ir. 29. Hárossziget. 



111. Apr. 2!>. Budapest. 



89 



125. 



Phjiloscopus acredula, (Pall.). 



I. 



Mart. 27. Kisherend. 


Apr. 


12. Rohoncz. 


Apr. 


6. Szarvkö. 


„ 10. Iliárosberény. 


Mart. 


19. Kőszeg. 


Mart. 


15. Sopronujlak. 


„ 24. Vasiiádasd. 


Apr. 


6. Körmend. 


Apr. 


13. Sopronkertes. 


„ 29. Milej. 


Jî 


5. Szombathely. 


Mart. 


26. Czinfalva. 


Apr. 10. Boldosasszonyfa. 


Mart. 


24. Csepreg. 


Apr. 


6. Nagyczenk. 


„ 17. Felsőeőr. 


Apr. 


6. Jánosháza. 


« 


16. Szamod. 


Mart. 26. Csém. 




IT. 






Apr. 20. Bogijoszlo. 


Aipr. 


28. Garamkövesd. 


Apr. 


4. Csallóközsomorja. 


Mart. 29. Keszegfalva. 




III. 






Mart. 2. Temeskubin. 


Apr. 


13. Királyhalom. 


Apr. 


9. Szerep. 


, 25. Óverbász. 


») 


6. Buttyin. 


Mart. 


25. Budapest. 


„ 26. Temesvár. 


Mart. 


20. Békéscsaba. 


Apr. 


7. Ungvár. 


„ 25. Mosnicza. 


» 


25. Hárossziget 
IT. 






Mart. 25. Oraviczabánya. 


Apr. 


11. Szelistye. 


Mart. 


24. Sósmezö. 


„ 8. Németbogsán. 


)î 


3. Ujegyház. 


Apr. 


4. Magyargorbó. 


Apr. 6. Weidenthal. 


n 


3. Alczina. 


ïj 


5. Kolozsvár. 


„ 1. Tápia. 


lì 


1. Kürpöd. 


Mart. 


21. Köszvényesremete 


Mart. 25. Szelcsova. 


Mart. 


28. Türkös. 


» 


27. Szilágysomlyó. 


Apr. 10. Kisszurdiik. 


„ 


29. Byefalva. 


Apr. 


13. Nagyilonda. 


10- Hauzest. 


Apr. 


5. Káinok. 


n 


16. Dés. 


„ 10. Németgladna. 


» 


5. Zalán. 


Mart. 


27. Makód. 


„ 10. Draxinest. 


Mart. 


27. Gidófalva. 


Apr. 


8. Besztercze. 


., 10. Bulza. 


Apr. 


9. Mészdorgos. 


j> 


11. Dornavölgy. 


Mart. 23. Tataresd. 


T) 


6. Petirs. 


Mart. 


27. Aknasugatag. 


„ 26. Rea. 


,, 


15. Berzova. 


» 


30. Farkasrév. 


„ 28. Déva. 


Mart 


16. Zalatna. 


Apr. 


28. Izaszacsal. 


Apr. 4. Szászsebes. 


» 


20. Segesvár. 






Mart. 10. Zebegény. 


Mart 


V. 

30. Láposmező. 


Apr. 


11. üjvásár. 


Apr. 10. Babath. 


Apr. 


15. Szomolány. 


n 


5. Kisberezna. 


Mai 2. Szurdok. 


Mai 


3. Madarasalja. 


fi 


23. Bercsényi falva. 


Apr. 8. Losoncz. 


Apr. 


11. Felsőhámor. 


Mart 


30. Kispásztély. 


„ 5. Sajókaza. 


w 


10. Geletnek. 


Apr. 


5. Köblér. 


„ 13. Kricsfalva. 


„ 


10. Felsőtóti. 


Mart. 


18. Turjaremete. 


Mart. 28. Széleslonka. 


V 


6. Körmöczbánya. 


Apr. 


10. 'i'iirjavágás. 


Apr. 20. Szentmihálykört- 


Mart 


29. Zólyom. 


n 


18. Zuberecz. 


vélyes. 


Apr. 


6. Felsőrevucza. 


» 


8. Liptóujvár. 


Mart. 7. Oánya. 


yy 


28. Zólyomlipcse. 


n 


7. Lőcse. 


Apr. 20. Sóskás. 


Î) 


7. Ratkólehota. 


» 


6. Szentmihály. 


„ 4. Bogdán. 










Aquila XIV. 








12 



90 



Területi közepek ; 

I. Apr. 1. (19.) 
in. Mart. 28. (11.) 



Reeionenmittel : 



IT. Apr. 1. (40.) 



Érdemleges tárgyalásba még nem bocsát- 
kozhatunk ; kellő mennyiségű összehasonlító 
anyag híján még nem tudjuk, hogy mennyire 
állandó a területi középszámoknak most njil- 
vánult sajátságos viszonya. Egyelőre még csak 
előre kell készítenünk ennek a fölvonulásnak 
a megoldását, itt is fölhiva megfigyelőinket, 
hogy lehetőleg mindenki szemmel tartsa ezt a 
könnyen megfigyelhető fajt, a melyet újabban 
a m. kir. Erdőhatóságok is nagyobb mérték- 
ben figyelnek meg. 



T. Apr. 6. (25.) 



Eine meritorische Behandlung ist derzeit 
noch unstatthaft, in Ermangelung genügen- 
den Vergleichsmateriales kann man noch 
nicht wissen in welchem Grade sich das er- 
gebene eigentümliche Verhältnis der Regio- 
nenmittel als ständig erweisen wird. Vorläufig 
muss die Lösung dieses Zugsverlaufes erst 
vorbereitet werden, und ersuchen wir dies- 
bezüglich unsere ständigen Beobachter, diese 
leicht beobachtbare Art womöglich im Auge 
zu behalten, indem derselljen neuerdings auch 
von Seite der königl. ung. Forstbehörden 
grössere Aufmerksamkeit gewidmet wird. 



126. 



I. Apr. 


25. Kőszeg. 


n. „ 


21. Keszegfalu. 


tn. „ 


18. Overbász. 



Phylloscopus sibilator, Bechst. 

IV. Mai 1. Szászsebes. 
V. Apr. 20. Lőcse. 



m. Apr. 12. Békéscsaba. 
III. „ 21. Budapest. 



I. Apr. 9. Kőszeg. 
I. Mart. 15. Molnaszecsőd. 
n. Apr. 1. Keszegfalu. 



127. -<— >■ Phylloscopus trochilus, (L.) 

IV. Apr. 15. Szászsebes. 
IV. „ 15. Segesvár. 



V. Apr. 29. Zuberecz. 
V. „ 18. Lőcse. 



128. 



Platalea leucorodia, L. 



in. Apr. 18. Temeskubin. 



III. Mart. 16. Rudolfsgnád. 



129. ^^^ Plegadis falcinellus, (L.). 
m. Apr. 28. Temeskubin. 1 m. Apr. 8. Billed. 1 m. Apr. 21. Tura. 



I. Apr. 20. Molnaszecsőd. 
n. „ 21. Keszegfalu. 
ni. „ 16. Overbász. 



130. -< — >■ Pratincola rubetra, (L. 

in. Mart. 9. Ungvár. 
IV. Apr. 18. Türkös. 
V. Apr. 15. Geletnek. 



V. Mai 2. Zuberecz. 
V. Apr. 24. Szepesbéla. 
V. „ 17. Löcse. 



I. Apr. 5. Kisherend. 
I. Mart. 19. Ihárosberény. 
I. „ 30. Szászvár. 
I. „ 22. Molnaszecsőd. 



131. * — >■ Pratincola rubicola, (L. 

] I. Apr. 7. Pomáz. 

! III. Febr. 27. Temeskubin. 

111. Mart. 9. Overbász. 

III. „ 16. Békéscsaba. 



IV. Mart. 28. Oraviczabánya. 
IV. „ 25. Réa. 
IV. Apr. 4. Szászsebes. 
IV. Mart. 10. Türkös. 



91 



IV. Febr. 26. Diód. 
rV. Mart. 16. Nagyenyed. 
IV. „ 20. Csombord. 
IV. „ 1. Segesvár. 



lY. Mart. 29. Kolozsvár. 
V. Apr. 6. Kékkő. 
V. Mart. 22. Sajókaza. 



V. Mart. 13. Geletnek. 
V. „ 25. Zólyom. 
V. Apr. 22. Liptóujvár. 



132. 00 Pyrrhula pyrriiula, (L.). 



I. Mart. 23. Ihárosberény. Utolsó. — Letzter. 



n. 
m. 



11. Keszegfalu. 
17. Ungvár. 



IV. Jan. 27. Oraviczabánya. Utolsó. - 
V. Mart. 17. Kékkő. 
V. Apr. 4. Liptóujvár. „ 



Letzter 



I. Febr. 16. Tata. 



133. -«-©^ Rallus aqiiaticus, L. 
I m. Mart. 27. Óverbász. 



III. Mart. 26. Temesvár. 



134. -<-^ Re urvi rostra avocetta, L. 

II. Mart. 24. Bánfalu. 1 IH. Apr. 9. Kisharta. 



I. Jan. 18.— Mart. 19. Kő- 
szeg, 
n. „ 1.— Apr. 11. 
Keszegfalu. 



135. ^- Regulus regulus, (L.). 

m. Mart. 14. Óverbász. 

III. „ 26. Budapest. 

IV. Febr. 4. Oraviczabánya. 



V. Mart. 20. Zuberecz. 
V. Febr. 9.— Apr. 4. Liptó- 
ujvár. 



136. OD Remiza pendulina, (L.). 
IL Apr. 4. Keszegfalu. 1 III. Mart. 26. Temeskubin. 



137. 



Rnticilla phoenicura, (L.). 



I. Mart. 31. Ihárosberény. 

I. Apr. 5. Répáspuszta. 

I. Mart. 24. Felsőlövő. 

I. Apr. 11. Kőszeg. 

I. „ 14. Molnaszecsőd. 

I. Mart. 25. Jánosháza. 

n. Apr. 18. Keszegfalu. 

m. Mart. 19. Temeskubin. 



111. Apr. 


12. Békéscsaba. 


V. 


Apr. 


8. Búrszent- 


III. „ 


11. Budapest. 






györgy. 


III. „ 


28. Ungvár. 


V. 


„ 


2. Puchó. 


IV. „ 


15. Oraviczabánya. 


V. 


„ 


21. Zuberecz. 


IV. „ 


6. Szászsebes. 


V. 


„ 


15. Liptóujvár. 


IV. „ 


8. Türkös. 


V. 


w 


8. Szepesbéla 


IV. „ 


7. Segesvár. 


V. 


„ 


8. Lőcse. 


IV. „ 


5. Kolozsvár. 









I. Apr. 2. Kiskörtvélyes. 

I. Mart. 24. Felsőlövő. 

I. „ 22. Kőszeg. 

I. „ 25. Kőszeg. Töme- 
ges vonulás. — 
Massenzug. 



138. ^-> Ruticilla tithys, (L. 

I. Apr. 21. Molnaszecsőd. 

I. „ 29. Pomáz. 
II. Apr. 6. Keszegfalu. 
III. Mart. 24. Temeskubin. 
III. Apr. 18. Óverbász. 
ni. Mart. 18. Izsák. 



III. Mart. 25. Hárossziget. 



m. 


„ 26. Budapest 


III. 


23. Ungvár. 


IV. 


11. Pojén. 


IV. 


, 23. Türkös. 


IV. 


, 24. Segesvár. 



12» 



92 



V. Mart. 18. Kékkő. 
V. „ 21. Geletnek. 
V. „ 29. Zólyom. 
V. Apr. lu. Zólyonilipcse. 



V. Mart. 25. Felsőmeczen- 

zéf. 
V. Apr. 4. Zuberecz. 
V. Mart. 22. Liptószentiván. 



V. Apr. 5. Liptóujvár. 
V. „ 2. Szepesbéla. 
\. Mart. 8. Lőcse. 



139. 



Saxicola oenanthe, (L.). 



I. Apr. 


8. Kisherend. 


III. Mart 


27. Izsák. 


I. „ 


11. Ihárosberény. 


ni. „ 


23. Békéscsaba. 


I. „ 


5. Képáspuszta. 


ni. „ 


6. Tura. 


I. „ 


13. Molnaszecsőd. 


m. „ 


10. Ungvár. 


n. Mart. 


27. Magyaróvár. 


IV. „ 


25. Türkös. 


11. „ 


25. Keszegfalu. 


V. Apr. 


6. Kékkő. 


ni. Apr. 


9. Szerep. 


V. „ 


13. Geletnek. 



V. Apr. (). Zólyom. 
V. Mart. 7. Eatkólehota. 
V. Apr. 10. Zuberecz. 
V. „ 12. Liptóujvár. 
V. „ 7. Ménhárd. 
Y. „ 7. Szepesbéla. 



140. -^^^ Scolopax rusticola, L. 



Mart. 


12. Kisherend. 


Mart. 


3. Csém. 


Mart. 


1. Bicske. 


Febr 


9. Ihárosberény. 


ÎÏ 


10. Rohoncz. 


n 


17. Budaörs. 


Mart. 


8. Gyöngyös. 


,j 


15. Bozsok. 


V 


18. Savanyúkút. 


)-' 


9. Jaád. 


" 


14. Kőszeg. 


Apr. 


10. Nagymarton. 


V 


12. Viszló. 


V 


24. Vasdorosdó. 


Mart 


12. Szarvkő. 


w 


10. Répáspuszta. 


n 


6. Körmend. 


» 


16. Sopronkertes. 


« 


13. Pécs. 


» 


12. Frankó. 




14. Ágfalva. 


)í 


8. Szászvár. 


V 


10. Szombathely. 


» 


24. Czinfalva. 


n 


7. Hrasicz. 


» 


18. Locsmánd. 


» 


5. Sopron. 


» 


12. Királyfalva. 


» 


20. Füles. 


'Î 


15. Szentmargitbáuya. 


Febr 


28. Vasnádasd. 


n 


7. Molnaszecsőd. 


•Î 


9. Fertőfehéregyháza 


Mart. 


15. Milej. 


» 


8. Csepreg. 


» 


19. Nagyczenk. 


» 


7. Pölöske. 


n 


8. Vasvár. 


„ 


13. Feketeváros. 




6. Kemend. 


■ n 


8. Ujkér. 


)? 


11. Ravazd. 


Ï) 


17. Marczali. 


Apr. 


12. Nyögér. 


ÎÎ 


5. Bókod. 


» 


14. Nagyvázsony. 


Mart 


6. Káld. 


w 


15. Tata. 


.. 


15. Vöröstó. 


» 


9. Jánosháza. 


„ 


3. SzőUős. 


« 


12. Gamás. 


ÎJ 


6. Francziavágás. 


., 


6. Tarján. 


V 


15. Mernye. 


» 


15. Városlőd. 


M 


11. Perbál. 


Febr 


5. Karád. 


í> 


17. Szentgál. 


Î) 


8. Jenő. 


Mart 


19. Igal. 


» 


14. Gicz. 


?) 


8. Budakesz. 


)J 


25. Felsöeör. 


« 


13. Faész. 


» 


6. Visegrád. 


T) 


8. Felsőlövő. 


„ 


7. Veszprém. 


« 


8. Pomáz. 


» 


12. Pinkócz. 


n 


9. Lovasberény. 






Mart 


6. Iván. 


Mart 


II. 

19. Magyaróvár. 


Mart 


12. Kürth. 


» 


10. Kemenesszentpéter 


„ 


5. Kiliti. 


w 


15. Garamkövesd. 


n 


16. Győrgyarmat. 


^ 


15. Nagymegyer. 


,. 


17. Csallóközsomorja. 


» 


2. Eszterháza. 


Î) 


18. Keszegfalu. 




12. Verebély. 


n 


15. Hövej. 


ÏÎ 


19. Madár. 


« 


19. Zseliz. 


» 


11. Bogy oszló. 











93 



Mart. fi. 

„ 7. 

„ 12. 

„ 9. 

. 19. 
Febr. 21. 
Mart. 15. 

. 7. 

„ 19. 

„ 5. 

„ 18. 
Febr. 27. 
Apr. 3. 
Mart. 4. 

„ 1. 

. 11. 
Febr. 22. 
Mart. 12. 

„ 19. 

„ 4. 

„ 20. 

» 10. 

., 22. 

. 20. 

„ 1. 

. 2. 

. 6. 



Panesova. 

Sztarcsova. 

Tenieskubin. 

Kainaristya. 

Újvidék. 

Rudolfsgiiád. 

Nagybecskerek. 

Antalfalva. 

Tógyer. 

Daráiiy. 

Drávafok. 

Baranyasellye. 

Hegyszentmárton. 

Villány. 

Főherczeglak. 

Mohács. 

Béllye. 

Drávatorok. 

Monostorszegh. 

Küllőd. 

Béreg. 

Méhespetres. 

Apatin. 

Kozora. 

Gombos. 

Bácsdoroszló. 

Bácsordas. 



Mart. 8. 

„ 22. 

.. 13. 

„ 26. 

., 8. 

., 11. 

. 8. 

„ 11. 

., 10. 

„ 5. 

„ 10. 

., 12. 

„ 9. 

„ 9. 

., 9. 

„ 6. 

„ 20. 

Apr. 4. 

Mart. 9. 

„ 11. 

„ 13. 

„ 20. 

„ 17. 

„ 7. 

„ 7. 
Febr. 26. 

Mart. 8. 



III. 

Vadászerdő. 

Mosnicza. 

Bruckenaii. 

Temesrékás. 

Kistopolovecz. 

Bálincz. 

Csurgó. 

Bolhó. 

Somogyszobb. 

Háronifa. 

Nagyatád. 

Rinyaszentkirály. 

Rinyaujlak. 

Lábod. 

Szigetvár. 

Szekszárd. 

Nagybaracska. 

Makó. 

Klemimajor. 

Kuviii. 

Borosjenő. 

Buttyiu. 

Mesztegnye. 

Békés. 

Békésgyula. 

Görbed. 

Tenke. 



Mart. 12. 

19. 

8. 

11. 

10. 

24. 

10. 

18. 

24. 

15. 

13. 

26. 

17. 

Apr. 17. 

Mart. 16. 

„ 13. 

„ 24. 

Apir. 11. 

Mart. 29. 

„ 18. 

„ 11. 

„ 22. 

„ 15. 

„ 9. 

„ 14. 

„ 16. 

„ 22. 



Sári. 

Nagyvárad. 

Peczeszentmárton. 

Tura. 

Hajdúböszörmény. 

Újtelek. 

Hajduhadház. 

Ofehértó. 

Nagyerdő. 

Szatmárnémeti. 

Sárerdő. 

Nagymocsárerdö. 

Szinyérváralja. 

Obozinta. 

Sátoraljaújhely. 

Karád. 

Leányvár. 

Kisvár da. 

Mándok. 

Nagybereg. 

Lazony. 

Mocsár. 

Ungvár. 

Hegygombás. 

Uugdarócz. 

Radváncz. 

Uughosszúmező. 



XT. 



Mart 


20. Eibenthal. 


Mart. 


9. Draxinest. 


Mart. 22. Felsőpián. 


JÏ 


18. Plavisevicza. 


)í 


12. Válemáre. 


Apr. 7. Gilcság. 


íí 


24. Dubova. 


» 


5. Gross. 


„ 27. Kererhavas. 


» 


14. Ogradina. 


» 


7. Bulza. 


„ 13. Prigona. 


« 


12. Oraviczabánya. 


ÎÎ 


20. Pozsoga. 


Mart. 23. Lomány. 


^ 


5. Németbogsán. 


Apr. 


23. Fintvág. 


„ 19. Szászsebes. 


» 


26. Borlova. 


Mart. 


10. Pojén. 


Apr. 12. Teu. 


» 


5. Buchberg. 


Apr. 


26. Tjej. 


„ 13. Oása. 


» 


9. Kövesd. 


Mart. 


16. Nagyroskány. 


Mart. 22. Mártonhegy. 


7) 


7. Hissziás. 


» 


16. Mihalesd. 


Apr. 11. Bisztraerdőház. 


» 


7. Labasincz. 


» 


16. Marosillye. 


„ 12. Bisztratelep. 


» 


1. Tápia. 


» 


14. Nagymuncsel. 


Mart. 22. Morgonda. 


n 


5. Dubest. 


» 


25. Réa. 


,, 20. Szerdahely. 


n 


18. Szelcsova 


« 


20. Vajdahunyad. 


„ 16. Szelistye. 


n 


7. Kisszurduk. 


)> 


10. Déva. 


Apr. 13. Kereszténysziget 


Febr. 28. Bakamező. 


Apr. 


15. Nagyrápolt. 


Mart. 10. Kisdisznód. 


Mart 


. 9. Osztrov. 


„ 


4. Bozes. 


„ 8. Nagydisznód. 


» 


7. Hauzest. 


Mart 


20. Alsóvárosvíz. 


„ 18. Nagyszeben. 


7} 


6. Facset. 


., 


19. Szászváros. 


„ 17. Nagycsűr. 


» 


7. Németgladna. 


'Î 


2. Vajdé. 


„ 20. Szenterzsébet. 



94 



Mart 


16. Vesztény. 


Mart 


20. Dalnok. 


Mart 


17. Erked. 


n 


29. Boicza. 


» 


24. Nyén. 


» 


21. Korond. 


ÎJ 


31. Nagytalmács. 


Apr. 


19. Magyarbodza. 


y> 


22. Székelyudvarhely. 


„ 


22. Herniány. 


Mart 


20. Bárkány. 


Apr. 


8. Oyepes. 


» 


28. Porcsesd. 


» 


23. Zágon. 


Mart 


15. Vargyas. 


n 


27. Alsòsebes. 


„ 


19. Osdola. 


,j 


2. Erdőfüle. 


Apr. 


18. Hortobágy falva. 


» 


18. AUiós. 


n 


8. Magyarhermány. 


n 


18. Vurpód. 


» 


6. Lippaierdő. 


„ 


16. Málnás. 


Mart 


26. Felek. 


« 


7. Sólymos. 


Ajjr. 


2. Csomorta. 


Apr} 


21. Szakadat. 


V 


6. Sistarovecz. 


Mart 


22. Ikafalva. 


j^ 


20. Holczmány. 


„ 


6. Mészdorgos. 


„ 


27. Torja. 


» 


20. Ujegyház. 


» 


8. Petirs. 


n 


19. Karatnavolál. 


w 


19. Alczina. 


n 


6. Dorgos. 


Apr. 


2. Esztelnek. 


» 


18. Kürpöd. 


» 


5. Zabálcz. 


Mart 


24. Lemhény. 


Mart 


26. Felsőárpás. 


» 


8. Berzova. 


» 


8. Kézdimartonos. 


» 


23. Felsővist. 


» 


8. Lalasincz. 


» 


24. Bereczk. 


J.2?r. 


9. Dragos. 


w 


10. Tótvárad. 


)T 


25. Ojtoz. 


Mart. 


19. Nagysink. 


,j 


18. Soborsin. 


'í 


24. Sósmező. 


» 


24. Felsöszombatfalva. 


» 


24. Zimbro. 




12. Bulz. 


Apr. 


6. Lisza. 


n 


17. Zám. 


Apr. 


18. Marszoja. 


w 


6. Bráza. 


?? 


25. Nagyhalmágy. 


„ 


14. Albák. 


Mart 


28. Kálbor. 


n 


16. Körösbánya. 


MaJt 


6. Dáraes. 


» 


30. Fogaras. 


„ 


18. Riskulicza. 


Apr. 


12. Irisora. 


)» 


30. Kopacsel. 


n 


31. Bulzesd. 


Mart 


18. Középlak. 


» 


6. Felmér. 


?) 


18. Brád. 


„ 


17. Mag}'argorbó. 


A^jr. 


6. Sebes. 


Apr. 


8. Lepus. 


„ 


19. Gyalu. 


Mai 


4. Rudarita. 


« 


20. Lemaszoja. 




10. Vista. 


^2)r. 


5. Sarkaicza. 


» 


14. Csertés. 


„ 


11. Kolozsvár. 


Mart 


15. Páró. 


Mart 


17. Nagyalmás. 


n 


25. Torda. 


» 


13. Persány. 


Apr. 


22. Bisztrahavas. 


V 


30. Szászszentgyörgy. 


J, 


27. Alsóveiiicze. 


Mart 


19. Zalatna. 


^ 


19. Dipse. 


» 


12. Alsókomána. 




15. Magyarigen. 


„ 


16. Fehéregyház. 


» 


20. Felsőkomána. 


') 


14. Alsóorbó. 


" 


2. Nagyida. 


J) 


20. Vledény. 


» 


11. Nagyenyed. 


« 


19. Szászakna. 


» 


28. Barczarozsnyó. 


» 


17. Csombord. 


„ 


14. Teke. 


» 


16. Krizba. 


Apr, 


19. Nagyselyk. 


,y 


15. Szászpéntek. 


» 


16. Apácza. 


Mart 


22. Péterfalva. 




8. Marosvásárhely. 


» 


30. Szászmagyarós. 


,, 


22. Szászivánfalva. 


„ 


10. Vajola. 


» 


18. Tömösiszoros. 


jj 


22. Mardos. 


JJ 


12. Dedrád. 


» 


17. Türkös. 


!9 


9. Búzd. 


,j 


6. Bátos. 


n 


22. Szászhermány. 


^j:?r. 


3. Szászalmád. 


» 


22. Szászrégen. 


n 


18. Ósáncziszoros. 


Mart. 


15. Váldhid. 


r> 


20. Magyarrégen. 


n 


16. Ilyefalva. 


1 


23. Almakerék. 


» 


30. Disznajó. 


» 


27. Sepsiszentkii-ály. 


w 


20. Pród. 


„ 


17. Mocsár. 


V 


27. Sepsiárkos. 


« 


20. Segesvár. 


» 


11. Köszvényesremete 


» 


25. Szepsiszentgyörgy. 


V 


13. Csöb. 


» 


24. Görgényüvegcsűr. 


» 


15. Káhiok. 


^|>r. 


2. Hegen. 


Apr. 


1. Szovátaviz. 


» 


13. Zalán. 


Mart. 


22. Fehéregyháza. 


Mart. 


25. Alsófancsal. 


» 


25. Gidófalva. 


M 


18. Báránykút. 


Apr. 


19. Laposnya. 


Î? 


24. Sepsibodok. 


V 


20. Szászdálya. 


Mart 


21. Oroszhegy. 


» 


23. Biktalva. 


V 


26. Százkézd. 


» 


23. Gyergyóalfalu. 


» 


23. Bodzaiszoros. 


n 


13. Székelykeresztur. 


Apr. 


12. Gyergyóditró. 



95 



Mart. 


5. Gyergyóujfalu. 


Mart. 


16. Dés. 


Mart. 


8. Ferenczvölgy. 


Apr. 


20. Oijergyóhorszélc. 


„ 


19. Makód. 


n 


10. Nagybánya. 


Mart. 


24. Kilyénfalva. 


7Ì 


19. Naszód. 


') 


21. Kápolnoknionostor. 


Apr. 


10. Gyergyótölgyes. 


') 


10. Besenyő. 


»j 


26. Máramarossziget. 


Mart. 


8. Siter. 


Jí 


18. Nagydemeter. 


„ 


14. Aknasugatag. 


V 


7. Magaslak. 


„ 


19. Besztercze. 


Apr. 


8. Budfalva. 


„ 


9. Òssi. 


^ 


29. Árdány. 


Mart 


20. Nagybocskó. 


„ 


9. Márkaszék. 


Apr. 


2. Májer. 


Apr. 


26. Rákosfalva. 


.. 


16. Szilágysonilyó. 


Mart 


21. Óradna. 


Mart 


24. Rónaszék. 


» 


7. Zilah. 


Apr. 


25. Dornavölgy. 


„ 


22. Kislonka. 


,j 


25. Szilágycseh. 


« 


18. Tesna. 


Apr. 


4. Terebesfejérpatak. 


n 


8. Zsibó. 


w 


16. Kosna. 


Mart. 


29. Havasmező. 


M 


22. Zálha. 


« 


28. Gurahajta. 


Apr. 


19. Fájna. 


„ 


23. Nagyilonda. 


,, 


26. Gyergyóbélbor. 


j) 


27. Lajosfalva. 


Apr. 


17. Horgospatak. 


Mart 


11. Nagysomkút. 







Mart. 8. Börzsöny. 


Mart 


15. Sajókaza. 


Mart 


25. Revistyeváralja. 


9. Zebegény. 


» 


9. Alsóhámor. 


w 


18. Bükköskút. 


„ 12. Kóspallag. 


„ 


10. Diósgyőr. 


» 


18. Geletnek. 


9. Nagymaros. 


n 


26. Kereczke. 


Apr. 


8. Turóczszklenó. 


, 3. Szokolyahutta. 


Apr. 


2. Dolha. 


Mart 


26. Repistye. 


Febr. 27. Babatli. 


Mart 


28. Iza. 


" 


28. Barsszklenó. 


Mart. 19. Megyerke. 


» 


13. Visk. 


» 


28. Lenge. 


8. Ecskeud. 


» 


23. Herincse. 


57 


26. Felsőtóti. 


„ 18. Nagp'ölgy. 


r 


9. Bustyaháza. 


Apr. 


6. Körmöczbánya. 


„ 10. Erdőkürt. 


n 


24. Berezna. 


Mart 


29. Sekély. 


„ 8. Valkó. 


» 


16. Ötvösfalva. 


Apr. 


6. Mocsár. 


„ 7. Kalló. 


» 


26. Alsóbisztra. 


» 


24. Határszél. 


5. Gyöngyössolymos. 


„ 


28. Kricsfalva. 


Mart 


29. Kecskés. 


„ 11. Bodony. 


Apr. 


24. Alsószinevér. 


Apr. 


1. Dobó. 


» 4. Eger. 


» 


6. Alsókalocsa. 


Mart 


18. Dobróváralja. 


„ 25. Felsödiós. 


Mart 


5. Széleslonka. 


Ï» 


18. Kovácsfalva. 


8. Ghymes. 


„ 


22. Szentmihálykört- 


» 


18. Zólyom. 


„ 23. Garamszent- 




vélyes. 


» 


21. Erdőbádony. 


benedek. 


Apr. 


11. Kii-álymező. 


1Î 


22. Dobrókirályi. 


„ 24. Újbánya. 


'Ï 


4. Brusztura. 


„ 


23. Szelese. 


„ 15. Bakabánya. 


Mart 


26. Gyertyánliget. 


„ 


24. Garamsálfalva. 


„ 18. Gyekés. 


■*3 


22. Kaszómező. 


Apr. 


24. KaUós. 


„ 25. Bacsófalva. 




22. Rahó. 


n 


5. Tepló. 


9. Ipolyság. 


n 


22. Apsinecz. 


>» 


9. Oszada. 


8. Szurdok. 


Apr. 


8. Körösmező. . 


» 


18. Luzsna. 


„ 12. Tesmagolvár. 


Mart 


28. Tiszabogdány. 


Mart 


10. Libetbánya. 


„ 22. Gács. 


Apr. 


24. Sóskás. 


Ti 


22. Mezőköz. 


„ 10. Losoncz. 


„ 


30. Lápostnezö. 


» 


24. Garamszentandrás 


, 17. Kékkő. 


n 


10. Studena. 


»J 


24. Borosznó. 


16. Rimaszombat. 


Mart 


12. Búrszentgyörgy. 


„ 


25. Garamnémetfalva. 


„ 10. Mocsolyás. 


V 


26. Bród. 


Apr. 


11. Kiszla. 


„ 18. Mogyoród. 


„ 


14. Bajmócz. 


Mart 


25. Garamhídvég. 


„ 25. Szilvás. 


Apr. 


5. Madarasalja. 


Apr. 


4. Bikkalvölgy. 


„ 17. üjmassa. 


» 


1. Gyertyánfa. 


» 


2. Garampéteri. 



96 



Apr. 


14. Alsószabadi. 


Mart 


12. Keczerpeklén. 


Mart 


22. Puchó. 


Mart 


26. Rczsftpart. 


« 


19. Viirösvágás. 


n 


28. Nagybittse. 


Apr. 


11. Karám . 


,^ 


25. Keczerlipócz. 


j, 


25. Sztránszke. 


» 


20. Szikla. 


n 


26. Rankfüred. 


Apr. 


6. Fenyőháza. 


n 


1. Breznóbánya. 


,j 


14. Varannó. 


Mart. 


30. Likavka. 


Mart 


30. Benesliáza. 


„ 


23. Zeniplénszinna. 


Apr. 


2. Csernova. 


» 


30. Gaspard. 


»Ï 


20. Huukócz. 


Mart. 


26. Hrboltó. 


V 


25. Liptómaluzsina. 


» 


22. Ungpéteri. 


Apr. 


4. Nagj'falu. 


Apr. 


8. Mihálytclek. 


•Î 


19. Gerény. 


» 


10. Revisnye. 


Mart 


17. Nyustya. 


„ 


21. Felsődomonya. 


Mart. 


30. Hrabovó. 


Apr. 


29. Eászloki. 


?? 


19. Nagy láz. 


Apr. 


13. Ludrovo. 


■n 


30. Dikula. 


» 


16. Ókemencze. 


Mart. 


29. Lucski. 


Mart. 


7. Ratkólelinta. 


)i 


21. Kisberezna. 


Apr. 


7. Lokcza. 


15 


18. Ujvásár. 


)) 


3. Nagyberezna. 


Mart. 


24. Németlipcse. 


Mai 


10. Róna. 


» 


26. Bercsényifalva. 


Apr. 


24. Podbjel. 


Apr. 


7. Nagyszlabos. 


'Ï 


26. Kispásztély. 


w 


7. Zuberecz. 


» 


22. Kédova. 


« 


20. Köblér. 


„ 


21. Liptószentiván 


Mart. 


5. Pelsőcz. 


» 


24. Turjaremete. 


*y 


6. Liptóujvár. 


» 


17. Rozsnyó. 


Apr. 


4. Sóhát. 


w 


9. Szvarin. 


Apr. 


7. Gerebfűrész. 


Mart 


29. Fenyvesvölgy. 


ÍJ 


12. Vychodna. 




28. Szomolnok. 


.á^r. 


23. Poroskö. 


V 


9. Podbánszkó. 


Mart. 


24. Stoósz. 


Mart. 


12. Turjavágás. 


„ 


11. Feketevág. 


« 


30. Szomoliiokhuta. 


Apr. 


3. Ticha. 


w 


23. Csorbató. 




22. Felsömeczenzéf. 


„ 


13. Uzsok. 


» 


11. Tátralomnicz. 


Jï 


21. Jászó. 


„ 


10. Majdánka. 


» 


6. Szepesófalu. 


» 


20. Sacza. 


Î) 


9. Ökörmező. 


Mart. 


28. Szepesbéla. 


» 


19. Hidasnémeti. 


» 


8. Osztrika. 


Apr. 


10. Pedolin. 


» 


20. Kassa. 


« 


8. Ozora. 


Mart. 


27. Lócse. 


» 


16. Sósgyűlvész. 


Mart. 


29. Felsőszinevér. 


Apr. 


18. Szepesváralja. 


A2?r. 


17. Biidamér. 


Apr. 


11. Szloboda. 


» 


18. Feketekút. 


Mart. 


16. Delnekakasfalva. 


« 


5. Csornarika. 


Mart. 


24. Szentmihály. 


)j 


19. Felsőmislye. 


Mart. 


24. niava. 


» 


10. Bártfa. 


» 


18. Szigord. 


» 


27. Kassza. 







Megérkezés a fészekhez. 



Ankunft an das Nest. 



I. 


Mart. 


6. Kemend. 


IV. 


Mart 


23. Dorgos. 


V. 


Apr. 


15. Gyertyánliget 


I. 


Apr. 


12. Nyögér. 


IV. 


» 


31. Nagyhabnágy. 


V. 


1) 


24. Sóskás. 


m. 


Mart 


6. Szekszárd. 


IV. 


Mai 


1. Csertés. 


V. 


V 


28. Madarasalja. 


III. 


Apr. 


17. Óbozinta. 


IV. 


Apr. 


5. Csomorta. 


V. 


n 


14. Kovácsfalva. 


IV. 




23. Fintvág. 


IV. 


n 


14. Torja. 


V. 


n 


24. KaUós. 


IV. 




26. Tjej. 


IV. 


,, 


14. Karatnavolál. 


V. 


1Î 


12. Rezsöpart. 


IV. 


') 


27. Kererhavas. 


IV. 


» 


5. Esztelnek. 


V. 


V 


20. Szikla. 


IV. 


V 


6. Lisza. 


IV. 


n 


2. Fehéregyház. 


V. 


Mai 


9. ffihálytelek. 


IV. 


» 


(). Bráza. 


IV. 




20. Gyergyó- 


V. 


Apr. 


3. Köblér. 


IV. 


^^ 


6. Kopacsel. 






borszék. 


V. 


n 


22. Sóhát. 


IV. 


)» 


6. Sebes. 


IV. 


» 


18. Tesna. 


V. 


n 


22. Majdánka. 


IV. 


n 


20. Osáncziszoros. 


IV. 




16. Kosna. 


V. 


T> 


14. Ökörmező. 


IV. 


J7 


25. Bodzaiszoros. 


V. 


n 


20. Kóspallag. 


V. 


?í 


2. Nagybittse. 


IV. 


Mart. 


20. Bárkáuy. 


V. 


Mart. 


12. Losoncz. 


V. 


„ 


6. Fenyőháza. 


IV. 


» 


24. Sólymos. 


V. 


Apr. 


4. Mocsolyás. 


V. 


•'S 


28. Szvarin. 



97 



Területi közepek : 


— Regionenmittel : 


1. Marl. 10. (Íi7.) 




III. Mart. 13. (78. 


1. „ 13. (16.) 




IV. „ 20. ('j;51 



V. Mart. 2(). (HI I 



Az idei anyag sem ad semmiféle támasz- 
pontot, a melynek alapján az erdei szalonka 
tavaszi fölvonulását normális typusra lehetne 
visszavezetni. A területi középszámok viszony- 
lagos elhelyezkedése ugyan változatlan, de 
ez csak annyit mond, hogy az átvonuló erdei 
szalonkák délnyugat-északkeleti irányban ha- 
ladnak, szóval ugyanazt, a mit már nagyjá- 
ban, a részletektől eltekintve, úgy is tudunk. 
A fészekhez való érkezésről szóló kevés adat 
alapján pedig összehasonlító anyag híján egy- 
előre még s/.intén nem indíthatjuk meg a 
behatóbb vizsgálatot, mert igen hiányosan 
ismerjük az erdei szalonka fészkelési viszo- 
nyait hazánkban, s így az adatokat nem 
lehet kellő mértékben ellenőrizni. 



Auch das heurige Materiale ergibt keinen 
solchen Stützpunkt, auf welchem fiissend man 
den Frühjahrszug der Waldschnepfe auf einen 
Normaltypus zurückführen könnte. Das gegen- 
seitige Verhältnis der Regionenniittel blieb 
zwar unverändert, doch besagt dasselbe nur 
so viel, dass die durchziehende Waldschnepfe 
in Südwest-nordöstlicher Richtung fortschreitet, 
was im Grossen und (iranzen, von den Details 
abgesehen, ohnehin schon bekannt ist. Auf 
Grund der Ankunftsdaten an das Nest kann 
die eingehendere Untersuchung vorläufig auch 
noch nicht eingeleitet werden, da die Nistver- 
hältnisse der Waldschnepfe in Ungarn noch 
sehr mangelhaft bekannt sind, weshalb die 
Daten noch nicht genügend konirolliert wer- 
den können. 



I. Apr. 
I. Mart. 

I. „ 
I. ,. 



141. -<-e> Serinus seriniis, (L.). 



Ili. Ihárosberény. 


II. 


Apr. 


10. Keszegfalu. 


V. 


Apr. 


19. 


Liptóujvár. 


25. Felsőlövő. 


III. 


,, 


12. Ungvár. 


V. 




13. 


Szepesbéla 


24. Kőszeg. 


IV. 


» 


27. Segesvár. 


V. 


ÎÏ 


9. 


Lőcse. 


24. Molnaszecsőd. 

















142. -<— >■ Spatula clypeata, (L 
III. Mart. 12. Tura. 



III. Apr. 
III. „ 



19. Temeskubin. 
17. Dinnvés. 



143. -<-^ Sterna hirundo, L. 
111. Mart. 13. Tura. 



V. Apr. 20. Fuchó. 



144. -^^^ Sturnus vulgaris, L. 



Mart.z-J. Kisherend. 


Mart. 4. Vasnádasd. 


Febr. 20. Ihárosberény. 


Apr. 10. Milej. 


Mart.L'». Jaád. 


Mart. 17. Oamás. 


„ 2. Répáspuszta. 


„ 20. Merníjc. 


„ 2S. Pécs. 


„ 1. Igal. ' 


„ 24. Szászvár. 


.4^//-. 1. Tab. 


„ 12. Muraszerdahely. 


„ !). Felsöeör. 


Aquila XIV. 





Mart. 6. Tobaj. 
Febr. 28. Csém. 
Mart. 7. Pornó. 

., 14. Felsülászló. 

„ 20. Vasdoroszló. 
Febr. 28. Kőszeg. 
Mart. 4. Körmend. 

li! 



98 



Febr. 18. Szombathely. 


Febr. 24. Zalají-ógánfa. 


.Mart. 2. Szentmargitbánya 


27. Molnaszecsôd. 


„ 28. Gicz. 


Apr. 7. Havazd. 


Mart.20. Csepreg. 


Mart. 2. Soiironkcrtes. 


Mart.21. S -end. 


Apr. 28. Ujkér. 


„ 8. Á.iifalva. 


„ 3. Bókod. 


Mart. 9. Nyögér. 


„ 1 . S()])i'oii]iiis7.ta. 


, 5. Tata. 


„ 2. KMd. 


II. 




Mart. 10. Páli. 


Febr. 27. Komáromgúta. 


Mart. 14. Kurtakeszi. 


7. Báiifahi. 


„ 4. Sziniö. 


Febr. 28. Madár. 


Febr. 27. Eszterháza. 


4. Koniücsa. 


., 26. Kiirtli. 


„ 26. Hövej. 


Mart. 11. Keszegfalu. 


Mart.20. Garamkövesd. 


Mart. IS. Nagymegyer. 


ni. 




Mart. IS. Pancsova. 


Mart. 18. Mosnicza. 


Mart. 9. Békésgyula. 


„ 2. Temeskubin. 


„ 14. Temesrékás. 


Febr. 20. Görbed. 


„ 9. Ónioldova. 


Avr. 11. Kistopolovecz. 


Mart. 4. Tenke. 


7. Butykovácz. 


Mart. 15. Bálincz. 


„ 6. Gárdony. 


„ 1. Kamaristya. 


Febr. 25. Csurgó. 


„ 10. Sári. 


„ 12. Dimabökény. 


Mart. 8. Háromfa. 


AjJr. 10. Nagyvárad. 


„ 12. Alsókabol. 


„ 5. Nagyatád. 


Mart. 8. Peczeszeiitmártou 


Febr. 28. Rudolfsgnád. 


„ 1. Rinyaszentkii'ály. 


., 16. Újtelek. 


Mart. 19. Hegy szentmárton. 


Febr. 17. Görgeteg. 


„ 2. Ófehértó. 


„ 21. Drávatorok. 


„ 20. Lábod. 


1. Zsadány. 


„ 22. Méhespetres. 


Mart. 10. Kii-ályhaloin. 


Febr. 6. Darvasmohaerdő. 


„ 1. Gombos. 


„ 30. Makó. 


., 23. Nagycsonkaerdö. 


„ 2. Gája. 


Febr. 28. Biittyiu. 


Mart. 4. Karád. 


„ 1. Bácsdoroszló. 


Mai-t. 2. Balatouujlak. 


„ 8. Leányvár. 


„ 1. Bácsordas. 


„ 2. Izsák. 


, 2. Mocsár. 


Febr. 3. Óverbász. 


Febr. 28. Békéscsaba. 


Febr. 18. Ungvár. 


Apr. S. Vadászerdü. 


IV. 




Mart. 10. Kövesd. 


Apr. 8. Mártonhegy. 


Febr. 18. Ktirpöd. 


„ 8. Hissziás. 


Mart. 3. Morgouda. 


Mart.21. Alsóvist. 


„ 4. Labasincz. 


„ 2. Szerdahely. 


Apr. 29. Felsüvist. 


„ 2. Tápia. 


„ 6. Szelistye. 


Febr. 24. Nagy sink. 


„ 26. Szelcsova. 


„ 28. Keresztény sziget. 


Apr. 4. Kissink. 


3. Kisszurduk. 


Febr. 21. Resinar. 


„ 6. Felmér. 


„ 14. Hauzest. 


„ 25. Nagydisznód. 


Mart. 29. Barezarozsnyó. 


„ 15. Németgladna. 


Mart. 29. Nagyszeben. 


Apr. 15. Káinok. 


„ 25. Draxinest. 


„ 19. Xagycsür. 


Mart. 19. Gidófalva. 


„ 15. Válemáre. 


3. Szenterzsébet. 


„ 3. Osdola. 


„ 20. Gross. 


„ 17. Hermány. 


Apr. 19. Alliós. 


„ 16. Bulza. 


Febr. 28. Hortobágyfalva. 


Mart. 28. Sólymos. 


Mai 15. Tataresd. 


„ 20. Vurpód. 


Febr. 20. Sistarovecz. 


Mart. 5. Alsóvárosvíz. 


„ 28. Szakadat. 


Mart. 2. Mészdorgos. 


Ajyr. 6. Algijógy. 


„ 17. Holczmány. 


8. Petirs. 


Mart. 25. Kererhavas. 


„ 21. Ujegyház. 


Febr. 4. Dorgos. 


7. Szászsebes. 


„ 18. xUczina. 


„ 18. Zabálcz. 



9!) 



Febr 


20. Berzova. 


Apr. 


3. Erked. 


Febr. 


28. Ossi. 


Mart. 


10. Acsuva. 


K 


23. Szárazajta. 


Mart. 


6. Márkaszék. 


n 


'23. Abrudbánya. 


Mart. 


22. Málnás. 


» 


3. Zilah. 


„ 


20. Vultiir. 


» 


1. Középlak. 


» 


3. Zsibó. 


„ 


7. Zalatna. 


Febr. 


26. Magyargorbó. 


» 


5. Hidalmás. 


« 


3. Felenyed. 


Mart. 


10. Gyalu. 


n 


2. Dés. 


„ 


9. Nasyenyed. 


Febr. 


28. Kolozsvár 100 ^E. 


Febr. 


21. Makód. 


u 


10. Mardos. 


Mart. 


13. Kékes. 




23. Naszód. 


» 


^•J. Váldhíd. 


H 


11. Fehéregyház. 


Mart. 


11. Besenyő. 


Apr. 


5. Prod. 


r 


9. Zselyk. 


V 


15. Nagydenieter. 


Mart. 


10. Szászszentlászló. 


Febr. 


26. Mocsár. 


,, 


9. Besztercze. 


Febr 


28. Segesvár. 


Apr. 


4. Kös.cvényesremete. 


Febr. 


28. Nagy s aj ó. 


Î) 


28. Ápold. 


Mart. 


6. Oroszhegy. 


Apr. 


2. Gyergyóbélboi 




28. Báránykút. 


V 


20. Gyergyóalfahi. 


Mart. 


7. Aknasugatag. 


Mart. 


Ô. Szászdálya. 


„ 


20. Gyergyóditró. 


n 


26. Farkasrév. 


„ 


2. Szászkézd. 


Febr. 


28. Gyergyóborszék. 


.. 


18. Kónaszék. 


Febr 


28. Szászkeresztúr. 


Mart. 


28. Gvergvótölgyes. 







Mart. 20. Zebegény. 


Mart. 3. Szentmihálykört 


Febr. 


26. Kispúsztély. 


„ 15. Isaszeg. 


vélyes" 


Ajyr. 


12. KoUér. 


,. 6. Babath. 


„ 8. Körösmező. 


Mai 


2. Turjamezö. 


Febr. 15. Ghynies. 


„ 22. Búrszentgyörgy. 


Mart. 


12. Turjavágás. 


Apr. 3. Bakahánya. 


„ 12. Nádas. 


Apr. 


20. Majdánka. 


Mart. 25. Ipolyság. 


Febr. 24. Felsőhámor. 


Mai 


20. Kassza. Fészekhez 


, 12. Losoncz. 


„ 28. Geletnek. 




— An das Nest. 


4. Rimaszombat. 


Mart. 8. Kovácsfalva. 


V 


16. Puchó. Fészekhez 


16. Mocsolyás. 


Febr. 27. Zólyom. 




— An das Nest. 


3. Sajókaza. 


Mart. 20. Erdőbádony. 


Mart. 


15. Nagybittse. 


„ -^7. Iza. 


12. Lemes. 


V 


5. Kúnfalva. 


Apr. 7. Herincse. 


1. Tavarna. 


Febr. 


28. Csacza. 


11. Busfyahása 


„ 14. Hunkócz. 


• Mart. 


27. Lokcza. 


Mart. 20. Berezua. 


„ 18. Gerény. 


'í 


8. Nómetlipcse. 


Apr. 5. Ótvösfalva. 


„ 19. Nagyláz. 


« 


9. Szepesófalu. 


Mart. 20. Alsóbisztra. 


Avr. 12. Xagyberezna. 


u 


14. Szepesbéla. 


12. Kricsfalva. 


Mai 12. Bercsényifalva. 






Területi közepek : — R 


3gionenmittel : 






I. Mart. 2. (23.) 


III. Mart. 2.(41.) 


V. ! 


«art. 8.(32.) 


II. Febr. 27. (11.) 


IV. „ 5.(74.) 







A területi középszámok egymáshoz való 
viszonya ismét a ^Iota(illaty]msra utal, a mely 
legtermészetesebb uiegoldása volna ennek a 
sajátságos és bonyolult fölvonulásnak. Csak- 
hogy a fölvonulás képe sohasem egészen 
tiszta, s az idei eredményt a tömeges elimi- 
nálás következtében szinte mesterségesnek 
lehetne találni. A beérkező adatok ugyanis 
háromfélék: csekély részben megszállási ada- 



Das gegenseitige Verhältnis der Regionen - 
mittel zeigt auch heuer auf den Motacilla- 
typus hin, welcher gewiss die natürlichste 
Lösung dieser eigentümlichen und komplizier- 
ten Zugsweise wäre. Nur i-i das Zugsbild 
nie ganz klar, und dürfte auch das heurige 
Resultat infolge der luassenhaften Elimiuation 
als ein künstliches erscheinen. Die Zugsdaten 
sind nämlich von dreierlei Art : ein geringer 



100 



tok, jó felerészben átvonulásra s többi részük- 
ben kóborlásra vonatkozók. Az idei anyaibból, 
eddigi tapasztalataim alapján, lelietö (ivatos- 
sággal a kóborlásokra vonatkozó adatokat 
igyekeztem elsősorban kiselejtezni, ágy hogy 
a megmaradtak legalább tnliiyoiiió nagy rész- 
ben csak átvonulási adatok. Ila maradt is 
itt-ott kóborlásra vonatkozó adat úgy az 
nem érvényesülhet kellőképpen, minélfogva az 
idei eredményt, minthogy az eddigieknél jóval 
tetemesebb anyagra támaszkodik, legalább 
némileg már megközelítőnek lehet elfogadni. 



Teil derselben bezieht sich auf die Besiede- 
lung, die grössere Hälfte auf den Durchzug, 
der Rest aber auf Strich. An dem heurigen 
Materiale versuchte ich auf Grund meiner 
bisherigen Erfahrungen mit grösster Vorsiciit 
in erster Linie die auf den Strich bezüglichen 
Daten zu eliminieren, so dass sich der Rest 
vorwiegend nur auf den Durchzug bezieht. 
Falls hie und da auch einige Strichdaten ver- 
blieben, so können dieselben doch keinen 
bedeutenderen Einfluss ausüben, weshalb das 
heurige Resultat, indem sich dasselbe auf ein 
bedeutend grösseres Materiale stützt als die 
bislierigen, wenigstens als ein annäherndes 
ungciionimen werden kann. 



145. -<-^ Sylvia atricapilla, (L.). 



I. Mart. 23. Ihárosberény. 
I. Apr. 11. Kőszeg. 
I. „ 18. Molnaszecsőd. 
I. „ 11. Jánosháza. 
I. „ 23. Pomáz. 
II. „ 24. Magyaróvár. 



m. Mart 


17. Temeskubin. 


IV. 


Apr. 


30. Szászsebes 


m. Apr. 


26. Királyhalom. 


IV. 


» 


15. Segesvár. 


III. ., 


15. Békéscsaba. 


IV. 


,. 


20. Kolozsvár. 


m. „ 


10. Nagyvárad. 


V. 


Mai 


1. Sajókaza. 


m. . 


30. Ungvár. 


V. 


» 


2. Zuberecz. 


IV. , 


15. Oraviczabánya. 


V. 


Apr. 


3. Lőcse. 



146. 



I. Apr. 14. Kőszeg. 

I. „ 15. Molnaszecsőd. 

I. „ 10. Jánosháza. 
II. „ 17. Keszegfalu. 
III. Mart. 15, Temeskubin. 
m. Apr. 12. Óverbász. 



Sylvia curriica, (L.) 



Ili. 


Apr. 


11. Békéscsaba. 


V. Apr. 


lu. Kékkő. 


III. 


,. 


21. Budapest. 


V. „ 


15. Sajókaza. 


III. 


V 


11. Ungvár. 


V.Mai 


2. Zuberecz. 


IV. 


„ 


10. Szászsebes. 


V. .. 


8. Liptóujvái 


IV. 


■n 


7. Nagyenyed. 


V. Apr. 


22. Lőcse. 


IV. 


n 


11. Segesvár. 







I. Mai 7. Kőszeg. 

I. „ 5. Molnaszecsőd. 



147. 



Sylvia nisoria, (Bechst.). 



m. Apr. 30. Ungvár. 
IV. Mai 1. Szászsebes. 



V. Mai 4. Zólyom. 



I. Apr. 16. Pomáz. 
n. „ 29. Keszegfalu. 
in. „ 24. Kisharta. 



148. * — > Sylvia simplex, Lath. 

III. Apr. 29. Hárossziget. 
III. „ 28. Ungvár. 
V. Mai 6. Zuberecz. 



V. Mai 14. Liptóujvár. 
V. Apr. 18. Szepesbéla. 



1. Apr. 15. Felsőlövő. 
I. „ 15. Molnaszecsőd. 
II. „ 18. Keszegfalu. 
m. Mart. 15. Temeskubin. 



149. ^^ Sylvia Sylvia, (L.). 

III. Apr. 13. Óverbász. 

111. JIart 29. Temesvár. 

III. Apr. 24. Békéscsaba. 

IV. Mai 1. Szászsebes. 



IV. Apr. 23. Türkös. 
V. Mai G. Zuberecz. 
V. „ 1. Liptóujvár. 
V. „ 5. Lőcse. 



150. 



Totanus fuscus, (L.)- 



II. Apr. 



6. Keszegfalu. 



151. -<— >" Totanus glareola, (L.). 
I. Mart. 24. Zalagógánfa. 



I. Mart. 26. Molnaszecsőd. 

II. àpr. 8. Keszegfalu. 
III. Mart. 24. Tenieskubiu. 
III. Apr. 30. Billed. 



152. * — >• Totanus hypoleucus, (L.). 

in. Apr. 13. Budapest. 

III. ,, 7. Ungvár. 

IV. „ 4. Rèa. 
IV. „ 13. Segesvár. 



V. Apr. 25. Sajókaza. 
V. „ 17. Zuberecz. 
V. „ 5. Liptóujvár. 



153 -<— >■ Totanns nebularius, Gunn. 
III. Mart. 17. Temeskubin. 



I. Apr. 2. Molnaszecsőd. 
III. „ 12. Kakova. 



154. -«-©> Totanus ochropus, (L. 

ni. Apr. 7. Overbász. 
IV. Mart. 30. Türkös. 



IV- Apr. 13. Segesvár. 



155. ■*— >■ Totanns stagnatiliS; Bechst. 
III. Apr. 28. Bugyi. 



I. Mart. 30. Sopronpuszta. 

I. ., 8. Tata. 

I. Mai 2. Magyaróvár. 



156. -<-e^ Totiinus totanns, (L.) 

III. Mart. 15. Overbász. 
III. Apr. 29. Billed. 
III. Mart. 20. Bugyi. 



III. Febr. 28. Tura. 
V. Apr. 24. Sajókaza. 



157. "-^^ Tringa alpina, L. 
III. Mart. 21. Gárdony. 



I. Mart. 13. Ihárosberény. 
III. „ 6. Overbász. 
ín. „ 6. Izsák. 



158. 



Turdus iliacus, L 



m. Mart. 18. Hárossziget. 
IV. „ 21. Tiirkös. 
IV. Apr. 5. Kolozsvár. 



V. Febr. 28. Nógrádkövesd. 
V. Mart. 21. Geletuek. 



I. Febr. 28. Ihárosberény. 

I. Mart. 2. Derecske. 
III. , 3. Vojtek. 
III. Febr. 15. Overbász. 
III. „ 28.— Apr. 16. Izsák. 
III. Mart. 7. Ráczkeve. 



159. <«-> Turdus nierula, L. 

III. Mart."" 4. Hárossziget. 

IV. ,. ' 8. Rèa. 
IV. ., 19. Csöb. 

Ili. Febr. 26. Székelykeresz- 
túr. 



IV. Mart. 11. Torja. 

IV. „ 6. Karatnavolál. 

rV. Febr. 28. Ossi. 

V. Mart. 10. Kricsfalva. 

V. Apr. 8. Liptóujvár. 



10-: 



160. 



Tiirdus iniisiciis, L. 



I. Mart. 


3. Ihárosberény. 


IV. Mart. 


19. Buleavölgy. 


1. Apr. 


/. Eépáspuszta. 


IV. „ 


10. Tiirküs. 


I. Mart. 


14. Kőszeg. 


IV. Febr. 


24. Zabálcz. 


1. Febr. 


11. Molnaszecsôd. 


IV. Mart. 


5. Fenesásza. 


T. Mart. 


'2. Zalanónánfa. 


IV. „ 


20. Segesvár. 


1. „ 


4. SavanyukúI. 


1\'. ., 


11. Nagybaczon. 


I. „ 


15. Nagyczenk. 


IV. ,. 


18. Kolozsvár. 


II. ., 


4. Keszeufalii. 


IV. .. 


10. Gyergyó- 


III. Febr. 


19. Temeskiibiii. 




remete. 


III. Mart. 


16. Békéscsaba. 


IV. ,. 


8. Gyergyóalfalu. 


m. „ 


• 6. Hárossziget. 


IV. „ 


17. Gyergyóditró. 


m. „ 


8. Budapest. 


IV. „ 


7. Gyergyótül- 


III. Febr. 


20. Göd. 




gyes. 


III. ,. 


26. Nagymocsár- 


IV. ,. 


5. Magaslak. 




erdő. 


IV. Apr. 


7. Gyergyóbélbor. 


III. Mart. 


9. Ungvár. 


V. Febr 


28. Nógrádkövesd. 


IV. „ 


1. Németbogsán. 


V. Apr. 


10. Kr ics falra. 


IV. Febr. 


7. Pojén. 


V. Mart. 


8. Körösmező. 


rV. Mart. 


i'4. Tjej. 


V. „ 


8. Studeiia. 


IV. „ 


4. Gredistye. 


V. „ 


13. Geletnek. 


IV. Febr. 


26. Ósebesiiely. 


V. ., 


21. Zólyom. 


IV. Mart. 


23. Szászsebes. 


V. Apr. 


3. Tepló. 


IV. „ 


22. Strezakerczi- 


V. Mart 


14. Oszada. 




sora. 


V. „ 


26. Luzsna. 



V. Febr. 28. Szikla. 

\. Mart. 28. Liptómaliizsiiia. 

V. Apr. 10. Rásztoki. 

V. „ 10. Dikiila. 

V. Febr. 24. Stixisz. 

V. Mart. 7. Felsömeczen- 

zéf. 
V. .. 7. Tavarna. 
V. .. 4. Bcrcséiiyifalva . 
V. .. 25. Fenyvesvölgy. 
\'. „ 12. Tiirjaiiu'zö. 
V. „ 6. illa va. 
V. „ 18. Kassza. 
V. „ 8. Puchó. 
V. „ 12. Nagybittse. 
V. Apr. 4. Ziiberecz. 
V. Mart. 30. Liptóujvár. 
V. „ 8. Szvarin. 
V. Apr. 3. Feketevág. 
V. Mart. 18. Tátralomnicz. 
V. ,, 24. Szepesbéla. 
V. Apr. 1. Lőcse. 
V. Mart. 15. Szentiiiiliálv. 



Területi közepek : 

I. Mart. Ò. (6.) 
III. „ 3. (7.) 



Regionenmittel : 

IV. Mart. 11. (20.) 



Az auyag ugyan távolról sem elegendő 
ahhoz, hogy a behatóbb vizsgálatot meg- 
indítsuk, de kilátás lévén rá, hogy a jövőben 
nagyobb anyagot kapunk, a jövő vizsgálatok 
használatára már most számítottuk ki a terü- 
leti középszámokat. Valószínűnek látszik, hogy 
az énekes rigó tavaszi fölvonulása is a Motacilla- 
typusra, tehát a korán érkező fajok normális 
typusára lesz visszavezethető. 



V. Mart. 17. (31.) 



Obwohl das Materiale bei weitem noch 
nicht genügend ist, um sich in die eingehen- 
dere Behandlung einlassen zu können, wur- 
den die Regionenmittel dennoch berechnet, 
u. zw. zum Gebrauche der künftigen Unter- 
suchungen, da Aussicht vorhanden ist, dass 
wir in Zukunft ein bedeutenderes Materiale 
erhalten werden. Es scheint wahrsclieinlich, 
dass auch der Frühjahrszug der Singdi'ossel 
auf den Motacillatypus, das ist auf den Nor- 
maltypus der frühankommenden Arten zuriick- 
geführt werden kann. 



I. Mart. 18. Kőszeg. 

I. „ 24. Zalagógánfa. Utolsók. 
II. A|n-. 1. Keszeg-falu. „ 

111. Mart. 17. Temeskubin. „ 



161. -**^ Turdus pilaris, L. 

III. Mart. 23. Ó verb ász. 
Letzte. III. Febr. 26. Kisharta. 

ni. Mart. 18. Békéscsaba. 
III. Febr. 19. Békésgyula. 



Utolsók. 



Letzte. 



103 



m. Mart. 18. Hárossziget. Utolsók. — Letzte. 
III. „ 20. Budapest. 
m. „ 13. Göd. 

III. „ 17. Ungvár. 

IV. Jan. 25. Károlyfalva. „ „ 
IV. „ 27. Oraviczal)ánya. „ „ 
IV. Mart. 1. Németbogsán. „ „ 



Minthogy a téli vendégek utolsó mutat- 
kozására vonatkozó adatokat legczélszerűbli 
az őszi első megjelenés adataival együttesen 
tárgyalni, azért eddigelé mindig megeléged- 
tünk az idevágó adatoknak minden kommen- 
tár nélkül való közlésével. Nincs tehát össze- 
hasonlító alapunk arra, hogy az idei teteme- 
sebb anyagot kritikailag földolgozhassuk, s 
meg kell várnunk ezeknél a fajoknál a nu'ir 
folyamatban levő őszi földolgozás eredményeit. 



í\. Jan. 14. Szászsebes. Utolsók. — Letzte. 

IV. Apr. 7. Segesvár. „ „ 

V. Mart. 7. Apsinecz. 

V. Apr. 17. Geletnek. Csapatok. — Flüge.-^N. 

V. ., 6. Zólyom. Utolsók. — Letzte. 

V. Febr. 25. Lucski. 

V. Apr. 1. Lőcse. „ „ 

Indem es am zweckmässigsten ist, die Daten 
über das letzte Vorkommen der Wintergäste 
zusammen mit denen über das erste Erschei- 
nen derselben im Herbste zu behandeln, so 
begnügten wir uns bisher immer mit der ohne 
jeglichen Kommentar begleiteten Publikation 
der diesbezüglichen Daten. Es fehlt uns 
daher die vergleichende Grundlage, mit deren 
Hilfe das heurige bedeutendere Materiale kri- 
tisch bearbeitet werden könnte, und müssen 
wir deshalb die Resultate der schon in Arbeit 
befindlichen Herbstbearbeitung erwarten. 



I. Apr. 4. Zalagógánfa. 
111. Mart. 5. Izsák. 
III. „ 19. Békéscsaba. 



162. <-^- ïurdus torqiiatus, L. 






IV. Mart. 23. Türkös. 


V. Apr. 


9. Zuberecz. 


V. „ 21. Apsinecz. 


V. „ 


3. Lőcse. 


V. Apr. 4. Szikla. 







163. 



Turtiir turtur (L 



Apr. 


16. Kisherend. 


Apr. 


12. Felsőeőr. 


Apr. 


22. Sopronkertes. 


7J 


10. Ihárosberény. 


w 


28. Felsőlövő 


Mai 


10. Ágfalva. 


V 


6. Jaád. 


M 


22. Kőszeg. 


'Î 


1. Sopronpuszta. 


» 


3. Répáspuszta. 


n 


23. Borsmonostor. 


Apr. 


26. Szentmargitbánya 


» 


26. Szászvár. 


Mai 


5. Pervány. 


jj 


24. Malomháza. 


« 


1. Vasnádasd. 


Apr. 


8. Körmend. 


ÍJ 


24. Nagyczenk. 


n 


27. Milej. 


» 


28. Molnaszecsőd. 


Mai 


5. Ravazd. 


» 


6. Boldogasszonyfa. 


V 


21. Csepreg. 


Apr. 


10. Tata. 


n 


21. Kernend. 


n 


24. Ujkér. 


ÎJ 


24. Szomód. 


» 


8. Gamás. 


n 


9. Káld. 


» 


11. Tarján. 


V 


12. Mernye. 


„ 


20. Jáuosháza. 


w 


24. Perbál. 


n 


19. Karád. 


lì 


27. Zalagógánfa. 


,, 


20. Jenő. 


» 


14. Igal. 


Jí 


10. Budaörs. 


V 


27. Visegrád. 


« 


20. Tab. 


Mai 


8. Kárló. 


Mai 


4. Pomáz. 


Apr. 


26. Kemenesszentpéter. 


Apr. 


11. 

22. Magyaróvár. 


Apr. 


29. Keszegfalu. 


Mai 


2. Győrgyarmat. 


Mai 


2. Iszap. 


w 


25. Kurtakeszi. 


Apr. 


23. Himód. 


Apr. 


20. Komáromgúta. 


)) 


19. Madár. 


» 


22. Hövej. 


« 


20. Szimő. 


„ 


18. Kürth. 


» 


28. Bogyoszló. 


'j 


20. Komócsa. 


Mart 


30. Garamkövesd. 



mi 



III. 



Apr. 


14. Temeskubin. 


Apr. 10. Bâilliez. 


Mai 


1. Tenkc. 


» 


21. Butykovácz. 


,. 2S. Csurgó. 


Apr. 


20. Ráczkeve. 


» 


17. Palona. 


., 14. Somogyszobb. 


V 


19. Sári. 


„ 


5. Alsókabolsziget. 


., 20. H;h-oinfa. 


» 


26. Szerep. 


Mai 


4. Tógyer. 


„ 21. Nagyatád 


., 


15. Göd. 


Ajìr. 


7. Villány. 


,, 9. Rinyaszentkirály. 


n 


23. Tura. 


Mart 


. IS. Drávotorolc. 


7. (rörgeteg. 




19. Újtelek. 


'í 


14. Mehesjictres. 


„ 20. Lábod. 


Mart 


25. Ófehértó. 


Î5 


7. (rája. 


22. Királyhaloni. 


Apr. 


26. Sárerdö. 


Alai 


12. Overbász. 


.. 22. Makó"! 


« 


19. Karád. 


Ajtr. 


30. Billed. 


„ 27. Buttyin. 


ÍT 


12. Leányvár 


,, 


22. Vadászerdő. 


„ 22. Balatonujlak. 


,. 


10. Nagybereg 


?ï 


9. Mosnicza. 


4. Kisharta. 


Mai 


4. Lazony. 


» 


27. Bruckenau. 


„ 20. Békéscsaba. 


Apr. 


10. Mocsár. 


Mai 
Apr. 


2. Temesrékás. 
10. Kistopolovecz. 


„ 26. Békésgyula. 
,, 19. Görbed. 


■• 


10. Ungvár. 



IV. 



Apr. 


21. Ogradina. 


Apr. 


19. Ujegyház. 


Apr. 


20. Felgyógy. 


.. 


25. Jeselnicza. 


„ 


20. Alezina. 


„ 


15. Tövis. 


Mai 


2. Temesszlatina. 


„ 


20. Kürpöd. 


?j 


21. Nagyeuyed. 


Apr. 


26. Kövesd. 


r 


19. Alsóárpás. 


» 


28. Váldhid. 


M 


20. Hissziás. 


„ 


13. Felsővist. 


Mari 


. 23. Szászszentlászló. 


» 


16. Labasincz. 


Mai 


2. Ilyefalva. 


•Apr. 


20. Segesvár. 


» 


17. Tápia. 


Apr. 


26. Sepsiárkos. 


.. 


19. Kobátfalva. 


» 


21. Szelcsova. 


n 


29. Káinok. 


„ 


17. Székelyudvarheh 


)) 


26. Kisszurduk. 


» 


30. Zalán. 


V 


7. Karatnarolál. 


„ 


26. Hauzest. 


» 


24. Gidófalva. 


» 


19. Intrecáj. 


Mart 


31. Facset. 


» 


7. Bikfalva. 


w 


20. Bulz. 


Apr. 


20. Németgladna. 


Mart. 24. Nar/yborosnyó. 


„ 


25. Magyargorbó. 


r 


22. Draxinest. 


Apr. 


In. Magyarbocha. 


Î) 


18. Dipse. 


v 


16. Gross. 


» 


27. Báriíány. 


,, 


22. Fehéregyház. 


n 


29. Bulza. 


•> 


24. AUiós. 


„ 


27. Székerdő. 


» 


15. Dobra. 




14. Lippaierdó. 


Mai 


3. Siter. 


« 


24. Kulyes. 


,^ 


28. Sólymos. 


.. 


6. Ossi. 


V 


22. Marosillye. 


« 


26. Sistarovecz. 


Apr. 


30. Márkaszék. 


y> 


4. Rèa. 


y. 


20. Mészdorgos. 


., 


6. ZU ah. 


n 


26. Alsóvárosvíz. 


„ 


26. Petirs. 


» 


27. Szilágycseh. 


Mart. 13. Sebeshely. 


'Ï 


14. Dorgos. 





25. Nagyilonda. 


Apr. 


28. Vajdé. 


» 


18. Zabálcz. 


V 


24. Dés. 


ÍJ 


17. Algyógy. 


„ 


14. Berzova. 


w 


24. Zágra. 


» 


29. Szászsebes. 


„ 


18. Zám. 


w 


24. Naszód. 


V 


24. Szerdahely. 


Mai 


2. Pleskucza. 


» 


5. Besenyő. 


» 


12. Szelistye. 


Ajn: 


7. Nagyaiinád. 


., 


19. Ferenczvölgy. 


„ 


21. Vurpód. 


Mai 


11. Abrudbánya. 


.Mai 


8. Farkasrév. 


» 


23. Szakadat. 


Apr. 


12. Kisalmás. 


Apr. 


10. Nagybucskó. 


» 


20. Holczmáuy. 


Mai 


5. Magyarigeu. 


Mai 


1. Rónaszék. 



105 



V. 



Apr. 


■2. Zebi'gi'ii.N . 


Apr. 


26. Krii-sfalva. 


Apr. 


27. Lenies. 


.. 


14. Isaszegh. 


»■ 


2U. Bnisztura. 


Mai 


5. Keczerlipócz. 


„ 


•JI. Babath. 




6'. Bahó. 


Apr. 


20. Vörösvágás. 


., 


l'I. MesyerivL'. 


Mai 


12. Sóskás. 




12. Haiikfiired. 


n 


16. Nagyvöl£,y. 


Apr. 


30. Bűrszentsyöríiy . 


'Î 


K). llunkócz. 


J? 


■20. Valkó. 


Mmí 


12. Szomolány. 


„ 


24. Gerény. 




15. Kékesalja. 


Apr. 


27. Maflarasalja. 


Mar 


t.25. Felsőd omonii a. 


.. 


L'8. Bodüiix , 


„ 


30. (leletnek. 


Apr. 


16. Nagyláz. 


n 


18. Ghymes. 




24. Turóczszklenó. 




13. Nagyberezna. 




12. Bakabánya. 


.Mai 


9. Barsszklenó. 


Mai 


1 . Bercsényifalva 


Mai 


1. Ipolyság-. 


.. 


3. Felsőtóti. 


Apr. 


20. Köblér. 


Apr. 


2'à. Szurdok. 


Apr. 


15. Jánoshegy. 




10. Turjavágás. 


;» 


28. Tesmagolvár. 


Mai 


3. Dobó. 


?) 


28. niava. 


„ 


26. Gács. 


Apr. 


24. Kovácsfalva. 


jj 


23. Kassza. 


T 


12. Losoncz. 




23. Gaiíimsálfalva. 




2. Puchó. 


Mai 


4. Kékkő. 


Mai 


12. Ratkólehota. 




21. Ludrovo. 


Apr. 


25. Mocsolyás. 


Apr. 


27. Ujváí^ár. 


Mai 


9. Zuberecz. 


» 


21. Sajókaza. 


•» 


18. C'zeméte. 


Apr. 


25. Szentmihály. 



Területi közepek : — Regionenniittel : 



1. Apr. 20. (42.) 
II. „ 22. (15.) 



m. Apr. 18. (41.) 
IV. „ 23. (76.) 



V. Apr. U. (51.) 



A területi középszániokuak egymáshoz való 
viszonya annráa változí», hogy eddigelé nem 
sikerült a vadgerle tavaszi fölvoiuilásárí'il szám- 
bavehető eredményt elérni. Az idei anyag 
tanúsága szerint ez a fölvonulás első tekin- 
tetre a Hirundotyjjusra volna visszavezethető, 
de ennek ellentmond az a tény. hogy a közép- 
számok nagyon közel állanak egymáshoz ; 
IV. és V. között pl. a különbség csak egy 
napot tesz ki. Lehetséges, hogy a vadgerle 
korlátolt földrajzi elterjedése idézi elő ezeket 
az eltéréseket, már utaltam is erre, de bizto- 
sat csak úgy mondhatnánk, ha a fölvonulás 
és földrajzi elterjedés kérdését együttesen 
tárgyalnék, a mire azonban szűk az egy évre 
vonatkozó anyag földolgozásának a kerete. 



Das gegenseitige Verhältnis der Regionen- 
niittel ist derart veränderlich, dass es bisher 
nicht gelang nennenswerte Resultate über den 
Frühjahrszug der Turteltaube zu ermitteln. 
Laut dem heurigen Materiale könnte man auf 
den ersten Blick diese Zugsweise auf den 
Hirundotypus zurückführen, dem widerspricht 
jedoch die Tatsache, dass die Mittel sehr 
nahe bei einander stehen : zwischen IN' und 
V z. B. beträgt der Unterschied nur einen 
Tag. Möglich, dass diese Abweichungen durch 
die beschränkte geographische Verbreitung 
der Turteltaube hervorgerufen werden, es 
wurde darauf auch schon hingewiesen: Positives 
könnte jedoch nur eine simultane Unter- 
suchung des Zuges uml der geographischen 
Verbreitung ergeben, wozu der Rahmen einer 
auf das Materiale eines Jahres gestützten 
Bearbeitung zu eng ist. 



Apr. 9. Kisherend. 
Mart. 25. Ihárosberény. 
Apr. 4. Jaád. 
Aquila XIV. 



164. -«-^ Upupa epops, L 

I. 

Apr. 7. Répáspuszta. 
,. 19. Szászvár. 
., 26. Vasnádasd. 



Apr. 16. Milej. 

„ 10. Boldogasszonyfa. 
6. Pölöske. 

14 



lOfi 



Mart. 


23. KeiiieiKl. 


Mart. 


22. Hor\átzsidáiiy. 


Apr. 


2. Sopronpuszta. 


A])r. 


2. (xamás. 


„ 


30. Németszidáiiy. 


„ 


14. Szentmargitbánya. 




9. Meriiye. 


.\|.r. 


Ifi. Zsira. 


.. 


20. Fertőfehért'gyliáza 


„ 


7. Karád. 




21. Ujkér. 


., 


18. Nagyczenk. 


.. 


6. Igal. 


^ 


18. Nyögér. 


Mai 


4. Feketeváros. 


. 


10. Tab. 


„ 


9. Káld. 


Apr. 


1 3. Ravazd. 


„ 


7. Felsőeör. 


Mart 


29. Zalagógáiifa. 


„ 


5. Bókod. 


^ 


16. Felsőlövő. 


Apr. 


5. Gicz.' 


^ 


5. Tata. 


Mai 


2. Cséw.. 


» 


3. Budaörs. 


« 


12. Szomód. 


Apr. 


20. Vasdnrnszló. 


*» 


25. Sopronszpiitmártoíi. 


ÍT 


16. Jenő. 




1 1 . Kőszeg. 




30. So|)ronkertPs. 


., 


17. Budakesz. 




4. Körmend. 




17. Ágt'alva. 


fl 


22. Visegrád. 




15. Szombathely. 


y, 


10. (Jzinfalva. 


r- 


25. Pnniáz. 



Apr. 7. Kemeuesszeut- 
péter. 
- SO. Gy&rgyarmat. 

15. Himód. 
_ 13. Hövej. 
Mai 17. Bogy oszló. 



n. 

Api'. 13. Magyaróvár. 

,, 20. Komáronigiita. 

„ 20. Komócsa. 

„ 4. Keszegfalu. 

^ 21. Kurtakeszi. 



Apr. 16. Madár. 

„ 14. Kürth. 

„ 28. Garamkövesd. 
Mart. 14. Pandori. 
Apr. 9. Csallóközsomorja. 



III. 



Mart 


23. Pancsova. 


Mart. 


20. Mosnicza. 


Mart. 


27. Békésgyula 




21. Temeskubiii. 


Apr. 


5. Bruckenau. 


Apr. 


6. Görbed. 


Apr. 


10. Kamaristya. 




7. Temesrékás. 


.. 


2. Tenke. 




12. Bogyán. 




14. Kistopolovecz. 


:\Iart. 


25. Szigetcsép. 


.. 


1. Palona. 


.. 


17. (."surgó. 




25. Sári. 


„ 


21. Alsókaholsziyd. 


Mart 


4. Somogyszohh. 


Apr. 


21. Budapest. 


„ 


18. Dunagárdony. 




24. Haromfa. 




7. Göd. 


» 


3. Rudolfsgnád. 


Apr. 


20. Xagyatád. 


Mart. 


25. Tura. 


^ 


3. Tógyer. 


Mart. 


26. Rinyaszentkirály. 




23. Debreczen. 


Mai 


2. Hegyszentmárton. 




20. Görgeteg. 


.. 


24. Újtelek. 


Apr. 


5. Béllye. 


Apr. 


6. Lábod. 




15. Ófehértó. 




14. Drávatorok. 


Mart. 


25. Királyhalom. 


Apr. 


8. Karád. 


•» 


16. Méhespetres. 


.. 


24. Makó. 




10. Leányvár. 


., 


8. Gombos. 


A]ir. 


6. Buttyiii. 




1. Nagybereg. 


» 


24. Gája. 


Mart. 


17. Balatonujlak. 


•? 


16. Mocsár. 


î; 


7. Bácsdoroszló. 


Apr. 


9. Kisharta. 


.. 


4. Ungvár. 


, 


7. Bácsordas. 


Mart. 


20. Izsák. 




2. Ungdarócz. 




9. Óbecse. 











Apr. 17. Plavisevicza. 
16. Dubova. 

6. Ogradina. 

6. Jeselnicza. 

1. Kövesd. 
Mart. 27. Hissziás. 
.\pr. 13. Labasincz. 



IV. 

Apr. 8. Tápia. 

25. Szelcsova. 
13. Kisszurduk. 
Mart. 20. Bakamező. 

„ 25. Osztrov. 
.Vpr. 5. Hauzest. 
6. Facset. 



Apr. 8. Xénietgladna. 

„ 16. Draxinest. 

,. 10. Válemáre. 

Mart. 27. Gross. 

Apr. 17. Bulza. 

.. -'l.Tjej. 

., IS. Pánk. 



lu? 



Apr. 


18. Nagyroskiiny. 


Apr. 


17. Nagyborosnyó. 


Apr. 


14. Torja. 


« 


7. Radulesd. 


,. 


21. Magyarbodza. 


T 


7. Karatnavolál. 


a 


5. Rèa. 


., 


17. AUiós. 


1* 


10. Lemhény. 


» 


22. Déva. 


,. 


14. Lippaierdő. 


'Î 


19. Ojtoz. 


Mart 


. 24. .^Isóvárosviz. 


„ 


10. Máriaradna. 


» 


21. Sósmező. 


Mu i 


11 .Uyijogy. 


Mai 


1. Sólymos. 


» 


22. Magura. 


Mart 


. 30. Sebesliely. 


Apr. 


12. Sistarovecz. 


„ 


18. Középlak. 


Apr. 


5. Osebeshely. 


n 


7. Mészdorgos. 


Mart 


. 31. Magyargorbó. 


?î 


6. Kuclzsir. 


^ 


5. Petirs. 


Apr. 


19. Torda. 


•T 


29. Prigona. 


~ 


9. Dorgos. 


» 


13. Fehéregj'ház. 


., 


10. Szászsebes. 


Mart 


. 30. Zabálcz. 


» 


12. Köszvényesremete 


„ 


m. Gasa. 


Apr. 


12. Berzova. 


Mart 


. 24. Görgényüvegcsür. 


Mart 


. 27. Szelistye. 


n 


20. Borossebes. 


Apr. 


20. Székerdő. 


Apr. 


2. Vesztény. 


,, 


17. Zám. 


„ 


22. Szakadat. 


W 


12. Boicza. 


yy 


3. Acsuva. 


jj 


16. Ilyésmező. 


., 


8. Nagytalmács. 


V 


10. Nagyhalmágy. 


j, 


25. Laposnya. 


ï» 


23. Porcscsd. 


,. 


1. Brád. 


?) 


16. Gyergyótölgyes. 


„ 


10. Alsósebes. 


» 


9. Boicza. 


» 


5. Siter. 


r> 


5. Felek. 


Mai 


10. Ahrudhánya. 


» 


10. Òssi. 


^ 


4. Szakadat. 


Apr. 


14. Nag>'almás. 


*T 


11. ZUah. 


„ 


6. Holczmáiiy. 


1Ï 


19. Vultur. 


» 


17. Zsibó. 


.. 


8. Ujegyház. 


,- 


10. Zalatna. 


» 


2. Nagvilonda. 


.. 


19. Szeráta. 




3. Magyarigen. 




10. Dés^ 




7. Kürpöd. 


T) 


14. Nagyenyed. 


.. 


15. Naszód. 




12. Felsőárpás. 


Mai 


2. Váldhid. 


« 


7. Harina. 


.. 


24. Alsóárpás. 


Apr. 


15. Alniakerék. 


Mart 


28. Besenyő. 


n 


16. Alsó\ist. 


17 


11. Pród. 


Apr. 


5. Besztercze. 


Mart 


27. Felsővist. 


»Ï 


10. Szászszentlászló. 


„ 


10. Nagysajó. 


Apr. 


10. Dragos. 


•Ï 


6. Segesvár. 


'T 


25. Óradna. 




18. Sarkaicza. 


Mart 


29. Csöb. 




13. Szatmárhegy. 


„ 


11. Türkös. 


.. 


28. Szászkézd. 


Mart 


27. Ferenczvölgy. 


» 


15. Dyefalva. 


Apr. 


18. Erked. 


Apr. 


14. Kápolnokmonostor 


Mart. 


26. Sepsiárkos. 




14. Kobátfalva. 




13. Aknasugatag. 


» 


27. Sepsiszentgyörgy. 


., 


14. Székelyudvarhely. 


„ 


10. Farkasrév. 


Apr. 


28. Káinok. 


„ 


10. Vargyas. 


V 


17. Rónaszék. 


.. 


10. Zalán. 


.. 


19. Magyarhermány. 


., 


12. Dragomérfalva. 


„ 


2. Gidófalva. 


Mart. 12. Málnás. 




14. Felsővissó. 


" 


(i. Bikfalva. 




V. 






Apr. 


Vó. Zebegény. 


Apr. 


14. Gács. 


Apr. 


30. Kr ics falva. 


« 


8. Legend. 


•• 


1. Losoncz. 


Mart. 


28. Kerekhegy. 


» 


9. Isaszeg. 


» 


19. Salgótarján. 


Apr. 


20. Alsókalocsa. 


„ 


5. Babath. 


» 


13. Kékkő. 


» 


25. Kökényes. 


n 


26. Nagyvölgy. 


» 


24. Mocsolyás. 


Mai 


2. Széleslonka. 


„ 


14. Valkó. 


» 


11. Sajókaza. 


Apr. 


9. Szentmihálykört- 


» 


12. Bodony. 


TT 


8. Kereczke. 




vélyes. 


Mai 


8. Felsödiós. 


» 


3. Dolha. 


„ 


16. Királymező. 


Apr. 


8. Ghymes. 


» 


3. Visk. 


V 


10. Brusztura. 


-V 


14. Bakabánya. 


Mai 


4. Busty aháza. 


.. 


3. Gyertj'ánliget. 


„ 


19. Szurdok. 


Mart. 


30. Ötvösfalva. 


» 


10. Sóskás. 


v 


10. Tesniagolvár. 


Apr. 


30. Alsóhisztra. 


« 


11. Bogdán völgy. 
14* 



JOS 



Apr. 


25. Biirszentiivöro-v. 


A|.r. 


17. Szomolnnklmta. 


Apr. 


18. Tiirjaremete. 


^ 


19. Felsőzsadány. 


.. 


17. tízepsi. 


Mai 


1'). Poroskö. 


„ 


12. Geletnek. 


„ 


15. Czeméte. 


Apr. 


24. Turjamezfi. 


., 


20. Turóczszklenó. 


n 


17. Lemes. 


„ 


30. Turjavágás. 


„ 


15. Barsszklenn. 


» 


17. Keczpriipócz. 


Mai 


s. Kassza. 


., 


19. Felsőt.)ti. 


., 


1 6. Vörösváiiás. 


Apr. 


23. Puchó. 


V 


SO. Dobó. 


.. 


10. Hankfüred. 




21. Nagybittsp. 


» 


15. Kovácsfalvii. 




'1'4. Hunkór-z. 


15 


21. Kajecz. 


„ 


9. Zólyom. 


lì 


7. Geréiiy. 


» 


15. Fenyőháza. 


Mai 


5. Erdőbádony. 


■n 


1. Felsődomonya. 


» 


23. Zuberecz. 


Apr. 


21. Szelese. 




11. Na-yláz. 


îî 


14. Liptószentiviin 


^ 


6. Zólyomlipcse. 




16. Kisbereziia. 


n 


28. Liptóújvár. 


„ 


14. Luzsna. 


„ 


11. Nag^berezna. 


rr 


8. Vichodna. 




16. Rezsöpart. 


M<d 


14. Bercsényifal in. 


n 


20. Szepesbéla. 


Jim. 


V. Ratkólehota. 


Murr 


. 27. Kispásztély. 




4. Szentmiliiily. 


Apr. 


24. Ujvásár. 


Apr. 


11. Küblér. 








Területi közepek : — Re 


gionenmittel : 






I. 


Apr. 11. (46.) 


HI 


Apr. 6. (46.) 


V. 


Apr. 14. (70.1 


II. 


„ 11. (12.) 


IV. 


„ 10. (124.) 







A búbos banka idei t'ölvonulásában is éle- 
sen kifejeződik az a sajátságos tünemény, 
hogy az érkezés aránytalanul késő a nyugati 
vidékeken s viszont aránytalanul korai az 
ország keleti részein. Teljesen hü mása a 
sárga rigó fölvonulásának, a mely'től csak 
annyiban különbözik, hogy jóval korábban 
folyik le. A typus kérdését itt is eldöntet- 
lenül kell hagynunk, itt is ki kell mondanunk, 
hogy ez a fölvonulás nem illeszkedik bele a 
vonulásról adott értelmezésünkbe. Mindenesetre 
nagyon sajátságos és gondolkozásra kény- 
szerítő dolog, hogy éppen ennek a két, némi- 
leg e.xotikus jellegű fajnak a fölvonulása olyan 
kivételes jellegű. Mert a legtöbb fajnál a 
földolgozó látja, illetőleg sejti azt, hogy vala- 
melyik normális typus szerint folyik le a vonu- 
lása, csak éppen bizonyítani nem tudja még az 
anyag csekély volta miatt, de ennél a két faj- 
nál eleddig még semmiféle olyan mozzanatot se 
lehetett találni, a mely valamelyik normális 
ty|,usra utalt volna. Kénytelen vagyok kimon- 
dani, hogy az eddig alkalmazott és szinte 
mindenütt bevált módszerek és szempontok 
ennél a két fajnál teljesen fölmondták a 
szolgálatot ; tán a teljes anyag földolgozása 
adja meg majd a megoldás kulcsát. 



Die eigentümliche Erscheinung im Friih- 
jahrszuge des Wiedehopfes, die unverhältnis- 
mässig späte Ankunft im Westen, sowie 
die unverhältnismässig frühe Ankunft in den 
östlichen Teilen des Landes kommt auch im 
heurigen Zuge sehr prägnant zum Ausdruck. 
Dieser Zug ist eine ganz getreue Kopie des 
Pirolzuges, von welchem sich derselbe nur 
dadurch unterscheidet, dass er bedeutend 
früher vor sich geht. Die Frage des Typus 
muss auch hier unentschieden bleiben, auch 
hier nuiss ausgesprochen werden, dass sich 
diese Zugsweise mit unserer Deutung des 
Zuges nicht vereinen lässt. Es ist jedenfalls 
eine sehr eigentümliche und gedankenanre- 
gende Tatsache, dass eben der Zug dieser 
beiden Arten von einigermassen exotischem 
Charakter, eine derartige Ausnahme bildet. 
Bei den meisten Arten sieht oder fühlt es der 
Bearbeiter, dass deren Zug nach ii'gend einem 
normalen Typus verläuft, nur kann derselbe 
infolge des geringen Materiales den Beweis 
nicht liefern, aber bei diesen beiden Arten 
Hess sich bisher noch kein solches Moment 
ermitteln, welches auf einen Normaltypus hin- 
gewiesen hätte. Es muss ausgesprochen wer- 
den, dass die sich bisher fast überall bewähr- 
ten Methoden und Angriffspunkte bei diesen 
zwei Arten gänzlich versagen ; vielleicht dass 
die Bearbeitung des gesamten Materiales 
den Schlüssel zur Lösung des Problems ergibt. 



109 



lt)5. 



Vaiielhis vanelliis, (L.)- 



Febr. 


'Ih. Kisliercnd. 


Febr. 22. Nénietujvár. 


.Mart. 2. Gicz. 


, 


JS. lliáro.'íberciiv. 


Mart. 2. Kohoncz. 


14. Szai-vkő. 


„ 


20. Jaád. 


3. Pornó. 


/'*. Sopronujlak. 




24. Répáspiiszta. 


Febr. 28. Kőszeg. 


Mart. 3. Sopronkertes. 


Mai-t. 


i;j. Pécs. 


Mart. 13. Alsópiilya. 


6. Ágfalva. 


„ 


7. Szászvár. 


Jan. 28. Körmend. 


(j. Kismarton. 


Febr. 


4. \'asuá(lasd. 


Mart. 20. Frank<'.. 


„ 21. Czinfalva. 


Mart. 


20. Milej. 


10. Szombathely. 


Febr. 19. Sopronpuszta. 


„ 


28. BoldogasszDiiyfa. 


1. Molnaszecsöd. 


Mart. 7. Szentmargitbánya 


.4;;;-. 


8. Pölöske. 


.. 26. Csepreg. 


8. Malomháza. 


Mart. 


8. Kernend. 


Apr. 7. Vasvár. 


,. 19. Nagyczenk. 


Febr. 


24. Gamás. 


Mart. 7. Ujkér. 


Apr. 20. Feketeváros. 


» 


2ft. Mernye. 


Febr. 15. Nyögér. 


Mart. 8. Ravazd. 


Mart. 


6. Karád. 


Mart. 2. Káld. 


„ 3. Bókod. 


V 


1. Igal. 


Febr. 26. Jánosháza. 


Febr. 28. Tata. 


n 


o. Tab. 


„ 26. Zalagógánfa. 


Mart. 15. Kömye. 


n 


18. Felsőeőr. 






Mart 


■Jtí. Kemenesszentpéter. 


11. 

Mart. 17. Bogyoszló. 


Mart. 9. Komárom. 


.. 


ő. Győrgyarniat. 


19. Csicsd. 


18. Kurtakeszi. 


Fehr. 


28. Báufalu. 


Febr. 27. Komáronigiita. 


„ 15. Madár. 


Mart. 


1. Eszterháza. 


Mart. 6. Szimő. 


„ 10. Kürth. 


Fehr. 


26. Hiniód. 


„ 6. Komócsa. 


„ 13. Garamkövesd. 




26. Höve.i". 


7. Keszegfalu. 
III. 


„ 5. Zseliz. 


Mart 


. 19. Fancsova. 


Mart. 11. Mosnicza. 


Mart. 2. Békésgyula. 


JT 


1. Temeskubiii. 


15. Bruckenau. 


.Apr. 4. (iörheil. 


,. 


14. Bogiján. 


,. 10. Teniesrékás. 


Mart. 7. Tenke. 


Febr 


28. Alsókabol. 


., 17. Kistopolovecz. 


8. Hárossziget. 


-7 


26. Dunagárdony. 


Apr. S. Bálincí. 


Febr. 27. Bugyi. 


.. 


12. Rudolfsgiiád. 


Febr. 22. Csurgó. 


Mart. 23. Sári. 


Mart. 


7. Antalfalva. 


Mart. 6. Somogyszobb. 


Febr. 28. Szerep. 


Apr. 


16. Tógyer. 


Febr. 28. Háromfa. 


Apr. 7. Nagyvárad. 


Mart. 


4. Vojtek. 


Mart. 2. Nagyatád. 


Febr. 28. Pcczeszentniártnn 


Jan. 


31. Baraiiyasellye. 


2. Rinyaszentkirály. 


Mart.2ò. Budapest. 


Mart. 24. Oszró. 


Febr. 27. Görgeteg. 


„ 12. Göd. 


„ 


10. Hegyszentiiiártoii. 


„ 23. Lábod. 


Febr. 18. Tura. 


.. 


23. Villány. 


Mart. 2. Királyhalom. 


„ 22. Újtelek. 


» 


20. Mohács. 


Apr. 7. Makó. 


Mart. 10. Ófehértò. 




4. Béllye. 


.Mart. 7. Klemimajor. 


12. Darvasmohaerdô. 


» 


/7. Drávatorok- . 


Apr. 20. Borosjenő. 


6. Karád. 


» 


15. Méhespetn-s. 


Mart. 15. Balaton iij lak. 


Febr. 28. Leányvár. 


.„ 


16. Gája. 


Febr. 27. Kisharta. 


.. 25. Lazony. 




1. Bácsdoroszk). 


,. 26. Izsák. 


Mart. 6. Mocsár. 


Febr 


15 Óverbász 4 ^ E. 


„ 28. Békéscsaba. 


17. Uníivár. 


Mart. 


4. Temesvár. 







110 



IV, 



Mart. 


25. Hissziás. 


Apr. 


5. Li])paierdő, 


Apr. 


27. Székerdö. 


,. 


26. Tápia. 


Mart. 


9. Petirs. 


Mart. 


9. Siter. 


Apr. 


28. Szelcsova. 


Apr. 


5. Berzova. 


.. 


17. Dés. 


Mart. 


15. Ujegyház. 


Mai 


2. Magyarigen. 


M 


4. Naszód. 




17. Alsóárpás. 


Febr. 


28. Középorbó. 


" 


14. Nagydcmt'tt'r. 


Apr. 


H. Alsóvist. 


Mart. 


7. Nagyenycd. 




11. Nagy ih a. 


r 


3. Ilyefalva. 


Apr. 


18. K öszvényesremete. 


Mai 


12. Farkasrér. 


Mai 


29. Sepsiszentgyörgy. 










Mart. 


;l Szokolyahutta. 


Mart. 


V. 

12. Mocsolyás. 


Mart. 


11. Tavarna. 




10. Nógrádkövesd. 


V 


8. Sajókaza. 


V 


10. Nagyláz. 




11. Isaszeg. 


Ajjr. 


Ò'. i\ereczke. 


» 


16. Bercséiiyifalva 


\ù-hv 


28. Babath. 


Mart. 


13. Iza. 


.. 


17. Kispásztély. 


„ 


26. Megyerke. 




15. Visk. 


Ajjr. 


10. Turjavágás. 




21. Nagyvölgy. 


V 


16. Bustyaháza. 


Mart. 


20. (isztrika. 


„ 


22. Valkó. 


)» 


14. Técsö. 


Î? 


22. Ozora. 


Mart. 


11. Felsődiós. 


Apr. 


6. Krics falva. 


Apr. 


17. Illava. 


Febr. 


14. Ghymes. 


Mart. 


21. Alsókalocsa. 


Mart. 


1. Kassza. 


Ajjr. 


20. Ipolyság. 


,, 


8. Btirszentgyörgy. 


Apr. 


14. Puchó. 


Mart. 


5. Szurddk. 


V 


18. Lenge. 


Mai 


17. Rajecz. 


Apr. 


11. Oács. 


lí 


1. Kovácsfalva. 


Mart. 


11. Csacza. 


Mart. 


20. Losonc/.. 


V 


11. Zólyom. 


Apr. 


6. Lokcza. 


;; 


10. Salgótarján 


» 


20. Sacza. 


Mart. 


10. Németlipcse. 


n 


«. Kékkő. 
10. Uimaszombat. 


» 


20. Kassa. 
5. Lemes. 


ÎÎ 


3. Szentmihály. 



Területi közepek : 

I. Mart. 4. (45.) 
II. .. 6.(15.) 



Regionenmittel : 

III. Mart. 2. (45.) 
IV. „ 18. (16.) 



V. Mart. 10. (39.j 



Valójábau magasabli reiidii Motacillatypus 
áll előttünk a bibicz tavaszi fölvonidásában ; 
magasabb rrndiínek mondjuk azért, mert a 
keleti hegyvidék késése valósággal jiéldátlaii. 
k'í érkezési időt véve alapid, tényleg a 
Motacillatypns, a korán érkező fajok normális 
typusa felelne meg legjobban a bibiczvonu- 
lásnak, de ha tekintetbe vesszük azt. hogy 
a keleti hegyvidékről alig kaptnuk ada- 
tot, akkor a döntést még egyelőre függőben 
kell hagynunk. Az eddig letárgyalt fajoknál 
mindenütt a keleti hegyvidék adta az ada- 
toknak túlnyomó többségét, úgy hogy ennél 
a fajnál az adatok elmaradását csak úgy 
lehet megmagyarázni, hogy a bibicz tényleg 
nagyon kis számban fordul elő ezen a terü- 
leten. Ez a hiány jellemezte egyébként a 
korábbi évekből származó anyagot is, úgy 
hogy nem egy esetben még a középszám 



Der Frühjahrszug des Kiebitz bildet in 
Wirklichkeit einen Motacillatypns höheren Gra- 
des ; dieser höhere Grad bezieht sich auf die 
wahrhaft beispiellose Verspätung der östlichen 
Erhebung. Auf Grund der Ankunftszeit würde 
tatsächlich der Motacillatypus, der Normal- 
typiis derfrühankommenden Arten, dem Kiebitz- 
zuge am meisten entsprechen ; wird jedoch in 
Betracht gezogen, dass wir von der östlichen 
Erhebung kaum einige Daten erhielten, so 
muss die Entscheidung vorläufig noch in 
Schwebe bleiben. Bei den bisher behandel- 
ten Arten ergab jedesmal die östliche Erhe- 
bung die überwiegende Menge der Daten, so 
dass man das Ausbleiben derselben bei dieser 
Art nur dadurch erklären kann, dass der 
Kiebitz in diesem Gebiete tatsächlich in sehr 
geringer Anzahl vorkommt. Dieser Mangel 
war übrigens auch für das Materiale der 



11 



kiszáiiiitiisulio/. sem \(>lt meji' a szükséges 4 
adat. Miután így áll a dolog, azért az iso- 
thermákon kívül biológiai tényező is szerepel 
a fölvonulás alakulásában s ennélfogva ezt 
legalább egyelőre nem lehet azonosítani a 
Motacillatj'pussal. Egyelőre itt is figyelem- 
keltés a czélunk, hogy a keleti hegyvidéken 
működő megtigyelőiuk tüzetesebben tanul- 
mányozzák ezt a kérdést s evvel lehetővé 
tegyék fokozatos megoldását. 



früheren Jahre bezeichnend, su dass oft selbst 
die zur Berechnung des Regionenmittels not- 
wendigen 4 Daten fehlten. Nachdem die Sache 
so steht, müssen ausser den Isothermen auch 
noch biologische Faktoren in die Gestaltung des 
Zuges einwirken, weshalb derselbe wenigstens 
vorläufig noch nicht mit dem Motacillatypus 
indentitiziert werden darf Vorläufig bleibt 
unser Ziel, auch hier die Aufmerksamkeit auf 
diese Frage zu lenken, damit unsere in der 
östlichen Erhebung wirkenden Beobachter die- 
selbe eingehender untersuchen und dadurch 
die allmähliche Lösung derselben ermöglichen. 



Az 19()6. év tolyainán átteleltek : 



Im Jahre ItMHJ überAvinterten : 



1. Accentor modularis, (L.). — Molnaszecsőd, Ungvár. 

2. Alauda arvensis, L. — Kőszeg, Molnaszecsőd, Overbász, Izsák. 

3. Anas hoschns, L. — Jánosháza, Zalagógánfa, Tata, Keszegfalu. Overbász. Tura. 

4. Anas streperà, L. — Zalagógánfa. 

5. Anser anser, (L.). — Temeskubin. 

6. Ardea cinerea, L. — Ihárosberény, Tata, Pancsova, Mohács, Gorabos. 

7. Botaurus stellaris, (L.). — Overbász. 

8. Buteo buteo, (L.). — Overbász, Szászsebes, Lőcse. 

9. Cerchneis tinnunculus. (L.). — Jánosháza. Zalagógánfa, Keszegfalu, Overbász, 

Kolozsvár. 

10. Chloris chloris, (L.). —Kőszeg, Molnaszecsőd, Izsák, Békéscsaba. Oraviczabánya, Lőcse. 

11. Circus cyaneus, (L.). — Temeskubin, Overbász. Keszegfalu. 

12. Circus prjgargus. (L.). — Temeskubin. 

13. Columha oenas, L. — Temeskubin. Göd. 

14. Columba palunihus. L. — Ihárosberény. 

15. Colymbus fluidatilis, Tunst. — Overbász. 

16. Coturnix coturnix. (L.). — Ihárosberény. 

17. Emheriza calandra, L. — Jánosháza, Izsák, Budapest. Oraviczabánya. 

18. Emheriza schoenichis, L. — Keszegfalu, Izsák. 

19. Erithacits rubecula. (L.). — Molnaszecsőd. Jánosháza. Overbász. Békéscsaba, Ungvár, 

Oraviczabánya , Németbogsán . 

l'U. FringiUa coelebs. (L.). — Kőszeg. Molnaszecsőd, Békéscsaba, Ungvár. Oraviczabánya, 
Szászsebes, Lőcse. 

21. Fulica atra. L. — Béllye. Overbász. 

22. Gallinago gaUinago. (L.). - Tata. 

23. Gallinago gallinola, (L.). Tata. 

24. Gallinula chloropiis. (L.). — Overbász. 

25. Larus canus, L. — Temeskubin. 

26. Larus ridibundus, L. — Zalagógánfa, Budapest. 

27. Milvus inilvus (L.). — Temeskubin. 

28. Motacilla alba. L. — Ráczkeve. 

29. Motacilla boarula, Penn. — Magyaróvár, Békéscsaba, Segesvár. 
80. Numenius arcuatus, (L.). — Béllye. 

31. Pratincola rubicola. (L.). — Overbász. 

32. Rallus aquaticus, L. — Overbász. 

33. Scolojiax rusticola, L. - Béllye. Budapest. 

34. Sturnus vulgaris. L. — Ihárosberény. Naszály, ('salloközsomorja, (Jverbász. 

35. Turdus merula. L. — Molnaszecsőd. Zalagógánfa, Békéscsaba, Budapest, Oravicza- 

bánya, Szászsebes, Kékkő, Lőcse. 

36. Turdus musicus. L. — Békéscsaba, Felsömeczenzéf 

37. Vanellus vanellus, (L.). — Temeskubin, Gombos. 



112 



Maj^.varország vonulási naptára a történeti an.vaíí 

alapján (190tí-iír bezárólag), az UMMi. év jelleçe, 

a terület niecszállásánnk, ill. az átroniilásnalt 

időtartama. 



Ziig.skalender Ungarns auf Grund des histori- 
schen Materiales (inclusive 190G). Jahrescharakter 
für lîKM). Zeitdauer der IJesiedehing, resp. des 
Durch/uires. 



II 


Faj — Art 


Történeti 
közép 

; Historisches 
! Mittel 


um. évi 
közép 

Mittel 
für iaO(5 


.\/. l!)()(i. év 
jellege 

Ziigscharakiei- 
des Jahres 1906 


Hány 
nappal 

Um 
wie viel 
1 Tage 


A meiJíszaiiás, ül. átvonulás 

időtartama napokban 

Zeitdauer der Besiedelung, 

resp. des Dun-hzuges in 

Tagen 


a történeti anyag 
tanúsága szerint 
laut dem histori- 
schen Materiale 


1 9U6 ban 

lm 

Jahre 

1906 


1 


Alauda arverisis L 


Mart. 2 


Mart. 


5 


Késő — Spät 


.3 


ST 


85 


2 


Anas boschas L 


9 


*) 


2 


Megfelelő 
Entsprechend 





'-^ 


50 


3 


Buteo buteo (L.) 


2 


» 


3 


Késő — Spät 


1 


' 65 


44 


4 


Columba oenas Ij 


„ 3 


„ 


4 


Késő — Spät 


1 


! 82 


82 


') 


Sturnus vulgaris 1^. . . 


4 




4 


Megfelelő 
Entsprechend 


II 


75 


59 


6 


Vanellus vanelliis (L.) . 


„ 5 


^ 


7 


Késő - Spät 


2 


92 


69 


^ 


Alauda arborea L . . . . 


7 


'» 


7 


Megfelelő 
Entsprechend 





63 


57 


,s 


Anas crecca L. . ' . 


„ 8 


» 


3 


Korai — Früh 


n 


68 


42 


9 


Ardea alba L 


„ 8 


- 


- 


— 


— 


103 


— 


lU 


Emberiza calaiuini L. . . . 


, 8 


Mart. 


19 


Késő — Spät 


11 


68 


52 


11 


Columba paluiiibus L. 


. 9 




9 


.Megfelelő 
Entsprechend 





76 


76 


12 


jjarus ridihuiidiis L 


9 




6 


Korai — Früh 


S 


59 


51 


i;i 


Anser aiiser (!..) 


, 10 


?î 


4 


Korai — Früh 


6 


90 


54 


14 


Falco lauarius L 


„ 10 


— 


- 





1 


80 


— 


\r, 


Fringilla coelebs L . . . . 


„ 10 


Mart. 


12 


Késő — Spät 


2 


55 


38 


If, 


Fuliea atra L 


. 10 


V 


9 


Korai — Früh 


1 


86 


43 


17 


Circus cyaneus (L.) 


.. 11 


M 


13 


Késő — Spät 


2 


78 


49 


IS 


Datila acuta (Lj 


1 1 




.") 


Korul — Früh 


6 


H 7 


17 


19 


Turdus merula L . . . . 


., 11 


., 


6 


Korai — Früh 


1 

1 -^ 


73 


53 


■H) 


Larus canus 1^ 


,. 12 


— 


- 


— 




63 


. — 


21 


Nunieiiius arcuatus ( L.) . 


12 


M;irf 


13 


Késő — Spät 


1 


79 


54 


22 


Alias penelope L 


„ 13 




5 


Korai — Früh 


1 ■'' 


78 


17 


23 


Fuligula nyroca (Gn.D.) . . 


., 13 




18 


Késő — Spät 


' 5 


61 


48 


24 


Motacilla alba L 


„ 13 


„ 


15 


Késő Spät 


2 


74 


55 


25 


Turdus rausicus L 


,. 13 




12 


Korai — Früh 


^ 


68 


63 


26 


Gallinago gallinago (L.) 


., 15 


" 


14 


Korai — Früh 


1 


71 


38 


27 


Emberiza schoenielus L. . 


„ 16 


» 


17 


Késő — Spät 


1 


70 


40 


28 


Fuligula ferina (L.) .... 


.. 16 




13 


Korai — Früh 


3 


51 


44 


29 


Turdus iliacus, L 


, 16 


V 


15 


Korai — Früh 


1 


75 


31 


30 


Anas i|uei'quedula L. . . . 


„ 17 


n 


21 


Késő — Spät 


4 


65 


41 


;ii 


Cerchneis tinnunculus, (L.) 


„ 17 


,. 


3 


Korai — Früh 


14 


101 


62 


32 


Chloris ehloris (L.) . . . 


.. 17 




26 


Késő Spät 


ö 


46 


40 


33 


Milvus milvus (L.) . 


,. 17 


Ti 


15 


Korai -- Früh 





98 


23 


34 


Motacilla boarula Penn.. 


.. IS 


„ 


20 


Késő — Spät 


2 


71 


71 


35 


Pratinoola rubicola (L.) 


.. IS 


„ 


22 


Késő — Spät 


4 


60 


56 


36 


Scolopax rusticola L. . . . 


„ 18 i 




20 


Késő — Spät 


! ^ 


90 


83 



118 



Sorszám 
Laufende Nr. 


Faj — Art 


Történeti 
közép 

Historisches 
Mittel 


IfKHi. évi 
közép 

Mittel 1 
für 1906 


A/. ISHtli. ev 
jellege 

Zugscharakter 
des Jahres 1906 


Hány 

nappal 

Um 

wie viel 

Tage 


A megsziillas. ill.t 

időtartama nap 

Zeitdauer der Ke^ 

rcsp. des IJun-li 

Tagon 


itvonvilás 
okban 
iedelunjí. 
uges in 


a történeti anyag 
tanú.sága szerint 
laut dem histori- 
schen Materiale 


1 «06- ban 

tm 

Jahro 

1906 


.17 


Totanus tetanus (L.) . . 


Mart. 


18 


Mart. 15 


Korai — Früh 


3 


91 


31 


:!8 


Erisinatiira leuocephala (Scoi'.) 




19 


— 


— 


— 


66 


— 


.ì9 


Fulisnla inarila (L.) .... 


'» 


19 


— 


— 


- 


48 


— 


40 


(inllinaK<i lialliiuila (L.) . 


„ 


19 


Mart. 12 


Koríii — Früh 


7 


62 


17 


n 


l'avoncella piiguax (L ) . 


^ 


20 : 


.. 26 


Késő — Spät 


G 


61 


60 


42 


Charadrius hiatit-oln L. . . 


„ 


21 1 


— 


~ 


— 


58 


— 


43 


Erithacu.s nibeciila (L.) . 


n 


21 


Mart. 2 1 


Megfelelő 
Entsprechend 





62 


48 


44 


Phalacrocorax carbo (L.) . . 


V 


21 


— 1 


- 


— 


63 


— 


45 


Anas streperà L 


« 


22 


Mart. 12 


Korai Früh 


10 


73 


42 


46 


Ardea cinerea L 


„ 


22 


3U 


Késő - Spät 


8 


105 


93 


47 


Fuligula t'uligula (L.) 


» 


22 


— 


— 


— 


73 


— 


48 


Limosa limosa (L.) .... 


n 


22 


— 


— 


- 


57 


— 


49 


Colymbus eristatus L . . . 


n 


28 


Mart. 25 


Késő — Spät 


2 


61 


41 


50 


Anthus pratensis (L.) . . . 


n 


24 


„ 1Ö 1 


Korai — Früh 


•5 


81 


40 


51 


Botaurus stellaris (L.) . 


» 


24 


„ 28 


Késő — Spät 


4 


86 


39 


■ ì2 


Circus aeruginosus (L.) . . . 


n 


24 


20 


Korai — Früh 


4 


51 


25 


53 


Grus grus (L.) ..... 


» 


24 


26 


Késő — Spät 


2 


91 


57 


54 


Nunienius pbaeopus (L ) . . 


» 


24 


— 




— 


56 


— 


55 


Colymbus liuviatilis Tunst. 


n 


25 


Apr. 2 


Késő — Spät 


8 


61 


38 


50 


Larus argentatus Brunn 


w 


25 


— 





— 


38 


— 


57 


Rallus aquaticus L. . . . . 




25 


— 





— 


82 


— 


58 


Numeiiius tenuirostris Viiîu.i, . 


„ 


26 


— 





— 


37 


— 


59 


Ruticilla tithys (L.) .... 


,, 


26 


Mart. 28 


Késő — Spät 


2 


64 


45 


(U) 


Accentor moduláris (L.) 


n 


28 


„ 23 


Korai — Früh 


5 


68 


26 


Gl 


Charadrius pluvialis L. . 


n 


28 


— 





— 


í «1 


— 


(3-2 


Circus pygargus tL.) ... 




28 


— 


— 


— 


106 


'- 


(13 


Rissa tridactyla (L.) .... 


M 


28 


— 


— 


— 


10 


— 


114 


Spatula clypeata (L ) 


,. 


28 


— 


— 


— 


84 


— 


ti5 


Totanus ocliropus (L.) . 


n 


28 


Apr. 6 


Késő — Spät 


9 


82 


15 


lUi 


Turdus torquatus L. . . . 


^ 


28 


Mart. 27 


Korai — Früh 


/ 


(j9 


36 


67 


Circus macrurus Gm. 


" 


29 


-- 





— 


61 




68 


Colymbus griseigena Bodd . . 


•) 


29 


— 





— 


49 


— 


69 


Phylloscopus acredula (Pali..) . 


V 


29 


Apr. 2 


Késő — Spät 


4 


54 


48 


70 


Totanus nebularius Gunn. . 


„ 


29 


— 


1 


— 


70 


— 


71 


Ciconia nigra (L ) ... 


„ 


30 


Apr 5 


Késő - Spät 


6 


56 


36 


72 


Circaëtus gallicus (Gm.) 


ri 


30 


— 


\ — 


— 


40 


— '■ 


73 


Totanus fuscus (L) ... 


M 


30 


— 





— 


' 67 


— 


74 


Ciconia ciconia (L.) .... 




31 


Apr 3 


Késő — Spät 


3 


109 


107 


75 


(iallinago major Gm. 


" 


31 


Mart. 25 


Korai — Früh 


6 


68 


39 


76 


Calamodus melanopogon (Temm.) 


Apr. 


1 


— 


— 


— 


52 




77 


Colymbus nigricollis (Brhm.) . 


TÎ 


1 


— 


— 


— 


51 




78 


Milvus migrans Bodp. . 


„ 


2 


— 


— 


— 


90 


- 


79 


Emberiza eia L 


n 


3 


— 


' 


— 


69 


— 


80 


Gallinula chloropus (L.) 


» 


3 


Apr. 3 


Megfelelő 
Entsprechend 





90 


37 



Aquila XIV. 



15 



114 



as 

3 V 

s -S 

93 >J 


Faj — Art 


lörténeti 
közép 

Historisches 
Mittel 


lUUtí. évi 
közép 

Mittel 
für 1906 


Az 19U6. év 
jellege 

Zugscharakter 
des Jahres 1906 


Hauy 
nappal 

Um 

wie viel 

Tage 


A inegï./,ana.s. ill. áUotnilás 

idotarlaiiia napokban 

Zeitilauer iler Besiedeluii;.-, 

lesp. des Durchzuges in 

Tagen 


a történeti anyag 1 
tanúsága szerint 1 
laut dem tiìstori* 1 
sehen .Materiale 


ISKie-haii 

lm 

Jahre 

1906 


81 


Tringa ;ilpina L. . . . . 


1 
Apr. 3 


_ 


_ 


_ 


62 




82 


Charadrius alexaiulcinus !.. 


5 


— 


— 


— 


68 


— 


83 


Cyanecula suecia (L.). . 


S 


— 


— 


— 


40 


— 


84 


Platalea leucorodia L. . . . 


'■' 


— 


_ 1 


— 


61 


— 


85 


Hirundo rustica L 


6 


Apr. 12 


Késő — Spät 


6 


85 


69 


86 


Motacilla flava L 


6 


11 


Késő — Spät 


5 


67 


57 


87 


Nyctioorax nyctioorax (L.) . 


6 


Apr. 10 


Késő — Spät 


4 


67 


44 


88 


Ortygoraetra parva (Scop.). . 


(j 


— 


— 


— 


81 


— 


89 


Saxicola oenanthe (L.) . . . 


6 


Apr. 5 


Korai — Früh 


1 


81 


22 


90 


Aquila maculata (Im ... 


7 


— 


— 


— 


75 


— 


91 


Ardea purpurea L 


7 


Apr. 1 1 


Késő — Spät 


4 


62 


48 


92 


Charadrius dubius Scop. . . 


7 


B 


Késő — Spät 


1 


72 


23 


93 


Ruticilla phoenicura iL.) 


7 


8 


Késő — Spät 


I 


67 


41 


94 


Ortygometra pusilla iPall.) 


8 


— 


— 


— 


44 


— • 


95 


Phalacrocorax pygmacus (Pall.) 


8 


— 


— 


— 


28 


— 


96 


Totanus bypoleucus (L.) . 


8 


Apr. 8 


Megfelelő 
Entsprechend 





69 


33 


97 


Calaniodus aquaticus (Gm.) . 


9 


— 


— 


— 


45 


— 


98 


Falco subbuteo L. . . . 


9 


Apr. 11 


Késő — Spät 


2 


71 


36 


99 


Pandion haliaëlus (L.) . . . 


9 


- 


— 




56 


— 


100 


Totanus stagnatilis Brchst. 


9 


— 


— 


— 


65 


— 


101 


Tringa minuta Leibl. . . 


9 


— 


— 


— 


29 


— 


102 


Upupa epops L 


9 


Apr. 10 


Késő — Spät 


1 


56 


48 


103 


Aquila clanga Pall 


10 

1 


— 


— 


— 


70 


— 


104 


Phylloscopus trochilus (L.). 


„ 10 


Apr. 10 


Megfelelő 
Entsprechend 





65 


46 


105 


Serinus serinus (L.) .... 


10 


8 


Korai — Früh 


2 


57 


35 


106 


Himantopus himantopus (L.) . 


11 


— 


— 


— 


59 




107 


Oedicnemus oedicneuius (L.) . 


11 


— 


— 


— 


59 




108 


Totanus glared a (L ) 


i » 11 


— 


— 


— 


69 


— 


109 


Jynx torquilla L 


„ 12 


Apr. 18 


Késő — Spät 


1 


61 


26 


110 


Anthua triviális (L.) .... 


13 


„ 10 


Korai — Früh 


3 


65 


47 


111 


Aquila pennata Gm 


„ 13 


— 


— 


— 


80 


— 


112 


Chelidonaria urbica (L ) 


„ 13 

|l 


Apr. 13 


Megfelelő 
Entsprechend 





74 


67 


113 


Ortygometra porzana (L.) . . 


13 


Mart. 28 


Korai — Früh 


16 


68 


29 


114 


Pratincola rubetra (L.) . . 


13 


Apr. 16 


Késő — Spät 


3 


70 


55 


115 


Ardea garzetta L 


„ 14 


— 


— 


— 


87 


— 


116 


.Sterna hirundo L 


„ 14 


Apr. 10 


Korai — Früh 


i 


64 


39 


117 


Cuculus canorus L. . . . 


. 15 


15 


Megfelelő 
Entsprechend 





64 


56 


118 


Sylvia curruca (L.) .... 


15 


„ 14 


Korai — Früh 


1 


88 


55 


119 


Anthus campestris (L.) . 


„ 16 


— 


— 


— 


58 


— 


120 


Locustella luscinioides (Sav.) 


„ 16 


— 


— 


— 


68 


— 


121 


Luscinia luseinia (L.) . . . 


» 16 


Apr. 17 


Késő — Spät 


1 


55 


52 


122 


Phylloscopus sibilator Bechbt. . 


. 17 


„ 21 


Késő — Spät 


4 


62 


20 



115 



Sorszám 
Laufende Nr. 


Fai — Art 


Történeti 
közép 

Historisches 
Hittel 


1906. évi 
közép 

Mittel 
für 1906 


Az l'.lUtJ. i-v 
jellege 

Zugscharakter 
des Jahres 1906 


Hány 
na|i]ial 

Um 

wie viel 

Tage 


A megszállás, ill. átvonulás 

itlòtartama napokban 

Zeitdauer der Besiedelung, 

lesp. des Durchzuges in 

Tagen 


a történeti anyag 
tanúsága szerint 
laut dem his.ori- 
schen Materiale 


19061)an 

lm 

Jahre 

19Ü«i 


123 


Clivicola riparia i L.) ... 


Apr. 


18 


Apr. 16 


Korai — Früh 


2 


73 


65 


124 


Larus minutus Pali.. 


» 


18 


— 


— 


— 


65 





125 


l'iegadis t'ali-inellus (L.) 


» 


18 


— 


— 


— 


52 





126 


Recui'virostra avocetta L. . 


« 


18 


— 


— 


— 


64 


1 


127 


Tringa suhareiiata (Güld.) . 


.. 


18 


— 


— 


— 


58 





128 


Glai-eola pratincola (L.) 


„ 


19 


— 


— 


— 


44 





129 


Muscicapa atricapilla L 


1» 


19 


Apr. 21 


Késő — Spät 


2 


57 


24 ' 


liso 


Muscicapa collaris Bechst. . 


» 


19 


„ 18 


Korai — Früh 


1 


40 


16 


131 


Sylvia atricapilla (L.) . 


y* 


19 


„ 17 


Korai — Früh 


2 


63 


47 


182 


Acrocephalus ariitidinaceus (L.) 


ry 


20 


„ 20 


Megfelelő 
Entsprechend 





51 


49 


183 


Cala modus schoenobaenus (L.) 


» 


21 


— 


— 


— 


48 


— 


134 


Hydrochelidon nigra (L.) . 


M 


21 


Apr. 14 


Korai — Früh 


7 


77 


54 


135 


Luscinia philomela (Bechst.) . 


» 


21 


„ 23 


Késő — Spät 


2 


42 


2(1 


136 


Turtur turtur (L.) .... 


» 


21 


. 22 


Késő — Spät 


1 


77 


49 


137 


Ardea ralloides Scop. . 


„ 


22 


24 


Késő — Spät 


2 


62 


40 


138 


Sterna minuta L 


» 


22 


— 


— 





61 


— 


139 


Sylvia Sylvia (L.) .... 


» 


22 


Apr. 19 


Korai — Früh 


ò 


71 


53 


140 


Cerchneis vespertinus (L.) . . 


5Î 


23 


. 21 


Korai — Früh 


2 


77 


40 


141 


Cerchneis cenchris (N.wm.) 


V 


24 


— 


— 


— 


20 


— 


142 


Monticola saxatilis (L.) . 


" 


24 


— 


— 


— 


66 


— 


143 


Oaprimulgus europaeus (L.) 




25 


Apr. 30 


Késő — Spät 


5 


53 


53 


144 


Sylvia simplex Lath. 


•• 


25 


„ 28 


Késő — Spät 


3 


62 


29 


145 


Acrocephalus streperli« (Vieii.l.) 


26 


— 


— 


— 


49 


— 


146 


Coracias garrula L. . 




26 


Apr. 25 


Korai — Früh 


1 


64 


51 


147 


Pcrnis apivorus (L.) ... 


« 


27 


— 





— 


73 


— 


148 


Autlius cervinus (Pall.) 


» 


28 


— 





— 


50 


— 


149 


Locustella naevia (Bodd.) 


y. 


28 


— 





— 


55 


— 


150 


Oriolus oriolus (L.) .... 


') 


28 


Apr. 26 


Korai — Früh 


2 


58 


46 


151 


Ardetta minuta (L.) .... 


V 


29 


24 


Korai — Früh 


5 


48 


35 


152 


Coturnis coturnix (L.) . 


V 


29 


29 


Megfelelő 
Entsprechend 





65 


58 


153 


Colynibus auritus L. ... 


1 


30 


— 


— 


— 


77 


— 


154 


Lanius minor Gm 


» 


30 


Mai 3 


Késő — Spät 


3 


58 


27 


155 


Muscicapa grisola L. . . . 


11 


30 


2 


Késő — Spät 


2 


43 


28 


156 


Pisorhina scops (L ) . . . . 


n 


30 


— 


— 


— 


18 


~ 


157 


Micropus apus (L. | . . . . 


Mai 


1 


Apr. 30 


Komi — Früh 


^ 


74 


30 


158 


Lanius collurio L 


>? 


2 


Mai 3 


Késő — Spät 


1 


65 


4(1 


159 


Lanius senator L 


„ 


2 


— 





— 


33 


— 


160 


Sylvia nisoria (Bechst.) . 


» 


2 


Mai 3 


Késő — Spät 


1 


45 


8 


161 


Hydrochelidon leucoptera (Meissn. 
et ScHiNz) 


j) 


3 


— 


— 


— 


42 


— 


162 


Hypolais hypolais (L.) . . 


» 


3 


Mai 11 


Késő — Spät 


8 


60 


22 


163 


Locustella fluviatilis Wolf . 


.-.• 


3 


3 


Megfelelő 
Entsprechend 





74 


10 



15* 



116 



_ « 

•CS e 
os »J 


Fiij — Art 


Történeti 
közép 


lilOB. évi 
közép 


Az IMim. év 
jellege 


Hány 
nappal 

L'in 

wie viel 

Tage 


A megszállás, ill. átvonulás 

idótartama napokban 

Zeitilaucr der Besiedelung 

res|i. des Durchzuges in 

Tagen 


Historisches i .Mittel 
Mittel 1 für 190(i 


Ziiffscharakter 
des Jahres 1906 


alörtciieti anyag 
tanúsáj^a szerint 
laut dem histori- 
schen Materiale 


19(X> ban 

lin 

Jahre 

1906 


164 

165 
166 
167 
168 


Crex crex (L.) 

Merops apiaster L 

Acroceplialus palustris (Bechst.) 
Muscicapa parva Bechst. . 
Hydrochelidon hybrida (Pall.) 


Mai 4 

Ô 

7 

i ., 11 
16 


Mai 4 
1 


Megfelelő 

Entsprechend 

Komi — Früh 



4 


60 

i ■"'•' 
' 44 


54 
IS 



l'üyf/elék. 

(Horvát megfigyelések 1906 tavaszán). 



Anfurny. 

(Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 19116). 



Alauda arvensis, L. 

Apr. 1. Popovae. 

Anser anser, (L.). 

Febr. 23. Zen^g. 



Mart. 29. Bedeiiicka. 
27. Grabovnica. 



Anser fabalis. Lath. 

Mart. 29. Kozarevac. 



Mart. 26. .Store-inaureda. 



•Mart. 21». Batrovac. 
,. 2(5. Lipovac. 
2. Morovic. 



Ardea cinerea, L. 

A|)r. 1. Mrzlavoilica. 
Mart, IS. Neinci. 



.Mart. 11). L'jgradiska. 
10. Vezisce. 



Apr. 21. Batrovac. 



Chelidonaria iirbica, (L. 

.Vpr. 111. JJ|iiivac-. 



Mart. 2(. Xeinci. 



Mart. 26. Batrovac. 
,, 22. Jasenovac. 
„ 24. Lipovac. 
„ 26. Lipovljani. 
„ 26. Morovic. 



Ciconia ciconia, (L 

Mart. 21. Xemci. 
Apr. 4. Riijevac. 

„ 10. Samarica. 
Mart. 25. Ujgradiska. 

„ 26. Vezisce. 



Mart. 27. Vranovina. 
„ 24. Vrbanja. 
„ 23. Vrtlinska. 
„ 28. 2upanja. 



117 



Apr. 2. Hatrovac. 
Mart. 1!). .lohovac. 



Ciconia nigra, (L.). 

A|ii'. (Í. Li|ii)vac. 
'2. Morovic. 



Mart. 27. Xciiici. 



Mart. 'A. Bedenir-ka. 
Febr. 25. Brzaja. 
Mart. 16. Felsöjelenje. 
Mai 28. Fiizine. 
Mart. 2. Grabovnica. 
Fi'lir. 2S. Kozarevac. 



Colmiiba oeiias, L. 

Mart. G. Lie. 

„ 3. Lipo vac. 

„ 7. Mrkopalj. 
Api'. 7). Mrzlavodica. 
Mart. 2. Nemei. 

4. Novoselo. 



Mart. 2. Oguliii. 

„ 10. Petrickosclo. 

„ 8. Kadatovic. 

„ tj. Stojdraga. 
Febr 2U. Storginafireda. 
Mart. 20. üis-radiska. 



Mart. 1. Batrovac. 

8. Brsljauica. 
Febr. 25. Cerina. 
Mart. 14. Miklous. 



Columba palumbiis, L. 

Mart. 1. Morovic. 
„ 6. Podgaric. 
Febr. 28. Popovac. 
Mart. 4. Rujevac 



Mart. 8. Samarica. 
„ 17. Suhaja 
„ 16. Vrtlinska. 

F'ebr. 21. Zeners,'. 



Coracias garrula, L. 

Apr. 21. Draganec. 



Apr. 29. Batrovac. 
„ 30. Bedenicka. 
„ 28. Kozarevac. 



Cbturnix coturiiix, (L.). 

Apr. 29. Lipovac. 
„ 20. Narta. 
„ 24. Storginagreda. 



Mai 27. Vranovina. 
Apr. 23. Zengg. 



Apr. 24. Batrovac. 
„ 3. Bedenicka. 
., 14. Bo.jna. 
IL BrAljanica. 
.".. Brza.ja. 
„ iL Doliiji 8araiiipciv. 
„ 24. Felsőjelenje. 
.. U. Fuka'. 
Mart. 16. Fuziiic 
Apr. 1. Grabovnica. 
„ 19. Ivanovoselo. 
„ 13. Jávor. 

1. Kozarevac. 



Cnculus cauorus, L 

Apr. 24. Lie. 
„ 18. Lipovac. 

19. Maligradac. 
.. 10. Miklous. 
11. .Morovic. 
Mai 10. Mrkopalj. 
Aj)r. 16. Nemei. 
14. Novoselo. 
„ 16. Ogulin. 
,, 17. Petrickoselo. 

11. Podgaric. 
„ 10. Popovac. 
„ 11. Prgomelj. 



.\pr. 18. Radatovic. 

„ 11. Samarica. 

„ 12. Stojdraga. 
Mart. 28. Storginagreda. 
Apr. V). Suhaja. 

,, 11. l'opusko. 

„ 14. Ujgradiska. 
11. Vezisce. 

„ 16. Vranovina. 

„ 12. Vrata. 

,,, 12. Vrtünska. 
11. Vuksinac. 



Cyguus cygiius, (L.). 
Febr. 17. Detkovácz. 



118 



Kiilica atra, L. 
jMiirt. S. Lipovac. 

(ialliiiaä:o major, tì.\i. 
Apr. 4. Zengf;-. 







] 


iiruudo ruMtica, i^. 






Apr. 


20. Hcdciiickii. 


Apr 


18. Maligradac. 


Apr. 


13. Uujevac. 




9. Brsljanica. 


.. 


9. Miklous. 




14. Saiiiarica. 




19. Brzaja. 


n 


21. Morovic. 


„ 


18. Stojdraga. 


Mart 


16. üercza. 


V 


13. Mrkopalj 




15. Stnrginagreda 


Mai 


5. Felsőjelenje. 


J> 


20. Mrzlavoflica. 


» 


ö. Snhaja. 


Apr. 


10. Grabovnica. 


„ 


7. Nemci. 


» 


12. Topusko. 


K 


12. Ivanovoselo. 


Mart 


28. Novi. 


.. 


12. Ujgradiska. 


ÎÏ 


6. Jasenovac. 


Apr. 


21. Novoselo. 


I) 


12. Vranoviiia. 


Mai 


5. Jávor. 


„ 


10. Ogulin. 




20. Vrata. 


Apr. 


1 1 . Kozarevac. 


» 


23. Petrickoselo. 


.. 


6. Vrbanja. 


.. 


IB. Lie. 


„ 


12. Podgaric. 


;j 


6. Vrtlinska. 


" 


20. Lipovac. 


» 


10. Popovac. 


Mart 


24. Zengg. 




(). Lipovljani. 


« 


14. Radatovic. 


- 


30. Zupanja. 



Lanius colhirio, L. 

Apr. 25. Zengg. 

Lanins minor. Gm. 

Apr. 18. Draganecz. 



.\pr. 



12. Fuka. 
12. MikloiiK. 
14. Nemci. 



Lusciiiia luKcinia, (L. 

Apr. 12. Popovac. 
., 27. Samarica. 
„ 16. Vranovina. 



Apr 



12. Vuksiiiac 
18. Zengg. 



Febr. 28. Detkovácz. 
Apr. 1. Felsőjelenje. 

„ 5. Jávor. 
Mart. 6. Mrkopalj. 



Motacilla alba, L. 

Mart. 1. Mrzlavodica. 

.. 20. Novoselo. 

„ 23. Ogulin. 
Apr. 9. Radatovic. 



Mart. 1 i . Stojdi'aga. 
., 17. Vrata. 
„ 13. Zengg. 



Motacilla flava, L. 

Mart. 29. Zengg. 



Uî) 



Oi'ìoliis orioliis. (I^.). 
Api'. Í). l'.jni-adiska. 1 Apr. 25. Zeugt;,'. 



Mart. •27. Hedeuicka. 
8. Bivljanica. 

„ 22. Brzaja. 
Febr. 18. Detkovácz. 
Mart. 3. Dolnjiniiholjac 

,. 8. Fiika. 



Scolopax nisticola, (L.). 

Mart. 8. Lipovac. 
Felir. 17. Miklous. 
Mart. l'2. Moroviô. 
Febr. 28. Nemei. 
„ 17. Novi. 



Mart. 2U. títorsiiiajíreda. 

„ 16. Su haja. 

„ 7. Vranovina. 

.. VÒ. Vrtlinska. 
Frl)r. 17. Zeilííi;. 



Mart. 12. Batrovac. 

„ 3. Brsljaiiica. 

„ 18. Brzaja. 
Febr. 26. Carina. 

„ 28 Detkovácz. 
Mart. 18. Grabovnica. 



Sturnns vulgaris, L. 

Mart. 10. Kozarevac. 
7. Lie. 

„ 6. Lipovac. 

„ 10. Morovics. 
Febr. 20. Nemei. 



Febr. 16. Oguliii. 
Mart. 4. Saniarica. 



2. Storgiiiagreda. 



2. üjgradiska. 
Febr. 21. Zeugg. 



Tnrtur tiirtur, (L. 



Apr. 


•2~ì. Batrovac. 


Apr. 


23. 


l^ijiovac. 


Mart. 


7. Br.sljanica. 


„ 


27. 


Miklous. 


Apr. 


19. Brzaja. 


Mart. 


24. 


Ogiilin. 


)í 


7. Cerina. 


Mai 


3. 


Petrickoselo. 


„ 


25. Grabovnica. 


Apr. 


25 


Podgaric. 


Mai 


7. Jávor. 


J) 


21. 


ro|)(ivac. 


Apr. 


26. Kdzarevac. 









Apr. 16. títojdraga. 

„ 20. Storginagreda. 

,. 30. Suhaja. 
Mart. 23. Topusko. 
Apr. 25. Üjgradiska. 
Mai 2. Vrtliuska. 



Apr. 



3. Blatiiica. 

2. BrsljanicM. 
26. Lipovac. 
1 1 . Miklous. 



Upupa epopH, L. 

Apr. 7. Podgaric. 
11. Poj)Ovac. 
2. Öaniarica. 



Apr. 4. Suhaja. 

4. Vrtlinska. 
Mart. 24. Zengg. 



Mart. '.). Batrovac. 
2. Bolc. 



Vanellns rauellus, (L.). 
I Mart. 6. Lipovac. 



Mart. 



Moravie. 



10 



Az 1906. évi tavaszi madárvonulás 
és az idö járása. 

HeGYFOKY KAB08-tÓl. 

Midőn a madárvonulást az időjárással össze- 
niérjülí, két kérdésre fogunk feleletet adni; 
először arra. ha vájjon rendes volt-e az 1906. 
évi niadárvonulás általában véve, vagy sem ; 
másodszor pedig, ha vájjon rendes volt-e 
részleteiben, azaz lefolyásában, vagy sem ? 

Ha e két kérdésre a feleletet megadtuk, 
keresni fogjuk, ha vájjon az idö járásában 
rejlenek-e az okok, vagy talán egyéb körül- 
ményekben is"? 

Miként 1905-ben, úgy a jelen évben is 
arra a 32 fajra fogok támaszkodni, melyek- 
nek átlagos megjelenését és adatainak öt-öt 
naponldnt való csoportosítását 10 évi (1894 — 
1903) feljegyzés alapján ismerjük. 



I. A megérkezés átlagois napja. 

Ha az 1906. évi megérkezés átlagos nap- 
ját a 10 évi megérkezés átlagos napjához 
hozzá mérjük, azon eredményre jutunk, hogy 
1906-han 2'4 nappal* késett a me/jjelenés. 
A 32 faj között 3 a rendes időpontnál koráb- 
ban, 22 későbben jelent meg, hétnek a meg- 
érkezése pedig normális volt. A késés azok- 
nál a fajoknál mutatkozik, a melyek mintegy 
április közepe előtt jöttek meg. a későbben 
érkezők rendes időben, sőt két faj 1 — 2 nappal 
korábban jelent meg. Turdus musicus kivételt 
képez, a niennjiben egy nappal korábban jelent 
meg az általános késés közepette. 

Az 1906. évi mudárvonulás e szerint álta- 
lában véve nem volt rendes. 

11. A megérkezés lefolyása. 

A megérkezés lefolyását az adatoknak öt 
naponkint való csoportosítása tünteti fel. Ha 
már most az 1906. évi pentászos csoportosí- 
tásokat hozzá mérjük a 10 évi (1894 1903) 
pentászok adataihoz, a megérkezés lefolyásá- 
ban mutatkozó eltérésekkel lesz alkalmunk 
megismerkedni. E végett azonban az 1906. 
évi pentászos adatokat százalékokban kel- 
lene feltüntetni. Ez hosszas eljárás és ha- 
szonnal csak azoknál a fajoknál alkalmaz- 

• Ardea cinerea nélkül a késés 21 nappal egyenlő. 



Der Vogelzug und die Witterung 
im Frühling des Jahres 1906. 

Von Jakob Hegyfoky. 

I5i'i dem ^■ergleichen des Vogelzuges mit 
dem Wetter kommen zwei Fragen in Betracht, 
nämlich, ob der Vogelzug im allgemeinen 
regelmässig war tider nicht und ol) er auch 
in seinem Verlaufe, also in den Einzelheiten 
regelmässig sich gestaltete oder nicht V 

Nach Beantwortung dieser zw^ei l'ragt;n 
werden wir dartun, ob die Ursache dessen 
im Wetter oder vielleiclit in anderen l'nistän- 
den zu suchen ist. 

Wie im Jaiire 1905. werde icli auch heuer 
jene 32 Arten in Betracht ziehen, deren An- 
k-.inftsmittelichfürdcn 1 0jährigen (1894— 1903) 
Zeitraum berechnete und deren Ankunftsdaten 
fünftageweise, laut Pentaden, zur Darstellung 
gelangten. 

I. Der mittlere Ankunftstag. 

Vergleicht man den mittleren Ankunftstag 
der einzelnen Arten aus dem Jahre 1906 mit 
dem 10jährigen Mittel, so stellt sich lieraus, 
dass die Ankunft im Jahre 1906 eine um 
2' 4 Tage* verspätete war. Unter den 32 Arten 
kamen drei frühzeitiger, 22 verspätet und 
sieben nornuil an. Verspätung weisen jene 
Arten auf, die vor Mitte April anlangten, die 
späteren Ankömmlinge trafen zur rechten 
Zeit an, ja selbst um 1 — 2 Tage frühzeiti- 
ger, jedoch nur zwei Arten. Turdus musicus 
bildet derart eine Ausnahme, dass sie inmitten 
der allgemeinen Verspätung um einen Tag 
frühzeitiger ankam. 

Im allgemeinen war also die Ankunft der 
Vögel im, Jahre 1906 keine regelmässige. 

II. Der Verlauf der Ankunft. 

Über den Verlauf der Ankunft unterrichtet 
uns die peutadenweise Zusammenstellung aller 
Daten. Vergleicht man die Pentadeugruppen 
des Jahres 1906 mit den 10jährigen (1894— 
1903), so muss sicli die Abweichung also- 
gieich herausstellen. Nur ist es notwendig, 
die Pentadendaten des Jahres 1906 in Per- 
zenten aller Ankunftsdaten für jede Art sepa- 
rat zu berechnen. Dieser Vorgang wäre aber 
etwas langwierig und könnte mit Nutzen nur 

* Ohne Ardea cinerea beträgt die Verspätung 2'1 Tage. 



121 



liato. melyek számos adattal szerepelnek. Itt 
tehát meg kell elégednünk azzal, ha meg- 
tndhatjuk, ha vájjon a knlmináczió ugyan- 
arra a ])entászra esik-e 19Ü6-ban, mint a 10 
évi csoportosításnál, vagy sem ? 



bei jenen Arten mit zahlreichen Daten an- 
gewendet werden. Wir werden nns also schon 
damit begnügen müssen, wenn wir ert'aiiren, 
ob die Kulmination im Jahre litOli auf jene 
Pentade fällt, wie im 10jährigen Zeitraunn;, 
(ider nicht? 



.\ kiilnüiiáczió llMKi-baii 

1 . Alauda arvensis . . . 


iS'M V.m-in)7. ké 

Korábbi — 


pest: — 

Früher 
■2 Pentad 


Es 
en 


kulminiert im .Jahre 1906 g 

Későbbi — Später 

1 pentaszszal — 1 Pentade 
1 pentaszszal — 1 Pentade 

1 pentaszszal — 1 Pentade 
1 pentaszszal — 1 Pentade 
■2 pentaszszal — 2 Pentaden 


egen 1894— 1ÎM)3 : 

Rendes — Normál 
rendes — normal 
rendes — normal 
rendes — normal 


■' Columba oenas . . . 




3. Sturnus vulgaris . . 

4. Vauellus vanellus . . 

5. Motacilla alba .... 


. . — 


6. Scolopax rusticola. . 

7. Ciconia ciconia . . . 


. . — 


rendes — normal 
rendes — normal 
rendes — normal 


8. Upupa epops .... 

9. Hirundo rustica . . . 


. . — 


K). riielidonaria urbica . 
11. Cuculus canorus . . . 


. . — 


— 


l"^, Turtur turtur .... 






13. Oriolus oriolus. . . . 

14. Coturnix cotnrnix . . 


. . 2 pentaszszal — 


rendes — normal 



Csak egy fajnál állott be a knlmináczió a 
rendesnél korábban, ötnél pedig későbben. 
Nyolcz faj rendes időben kulminált, hat faj 
rendetlenül. 

főbből a szempontból tekintve a megérke- 
zés lefolyását, rendesnek nem mondható. 

Milyen a megjelenés rendes lefolyása V 

Midőn tiz éves (1894—1903) vonulási ada- 
tainkat* évről-évre 14 fajra vonatkozólag fel- 
tüntettem, kiemeltem azt a közös tulajdonsá- 
got, mely valamennyi fajt jellemzi, s ez a 
legtöbb adatnak feltűnőbb csoportosulása bizo- 
nyos időpont körül, vagyis a kulmiuáczió. Ha 
már most mind a 14 faj kulmináczióját egy- 
más alá Írjuk s a megelőző és következő 
öt-öt napos időközök adatait szintén, úgy 
összegezhetjük adatainkat és szép szabályo- 
san csúcsosodó vonal vagy henger alakjában 
le is rajzolhatjuk. Ezt megcselekedvén, az 
Alauda arvensis, Columba oenas, Sturnus vul- 
garis, Vanellus vanellus, Motacilla alba, Sco- 
lopax rusticola, Ciconia ciconia. Upupa epops, 
Hirundo rustica, Chelidonaría urbica, Cuculus 
canorus, Turtur turtur, Oriolus oriolus, Co- 
turnix coturnix százalékos adataiból a vonu- 

• Aquila Xll. k. 190-5. 217-L'L'r,. 1. 
Aiiuila XIV. 



Eine Art kulminierte also früher, fünf Arten 
aber kulminierten s])äter. Bei acht Arten stellte 
sich die Kulmination zur rechten Zeit ein, bei 
sechs ausser derselben. 

In dieser Hinsicht kann man den Verlauf 
der Ankunft nicht regelmässig nennen. 

Wie gestaltet sich der regelmässige Verlauf 
der Ankunft ? 

Als ich die 10jährigen (1894—1903) Zugs- 
daten von 14 Arten* jahrweise darstellte, 
wurde der gemeinsame Charakter aller Ar- 
ten hervorgehoben und betont, dass derselbe 
in einer auffallenden Zusammenhäufung der 
meisten Daten um einen gewissen Zeitpunkt 
in der Kulmination, besteht. Schreibt man nun 
alle Kulminationen der 14 Arten unterein- 
ander, ebenso alle Daten der vorangehenden 
und nachfolgenden fünftägigen Zeiträume, so 
können dieselben addiert und graphisch schön 
dargestellt werden. Tut man dies, so ergibt 
sich der normale Typus des Zuges, aus den 
perzentuellen Daten gerechnet, für .\lauda 
arvensis, Columba oenas, Sturnus vulgaris. 
Vanellus vanellus, Motacilla alba, Scolopax 
rusticola, Ciconia ciconia, Upupa epops, Hi- 
rundo rustica, Chelidonaria urbica. Cuculus 



• Aquila XII. 1905. S. 217-225. 



16 



122 



las rendes típusát ekként tüntetlietjiik fel 
valamennyi adat százalékaiban. 



canorus, l'iirtiir iiiilur, Orioliis orioliis. C'o- 
tiirnix coturnix, t'oli;eudennasseii in "/(, aller 
Daten. 



Typus adventus avium normális tempoi-e veris in Hungária. 
A vonulás rendes tipusa. Normaltypus des Zui^es. 



Denviitio ex Pentades ante culminationem 
14 obseivatis 


Culmi- 
natio 


Pcntades post culminationem 


■7. 


spcciebusper 

10 aiinos 1^- VIII. 


VII. 


VI. 


V. 


IV. 


III. II. 


I. 


I. 


II. 


m. 


IV. 


V. VI. 'vii. 


1 0-1 ! u-2 


0-4 


0-6 


1-2 


34 


5-7: 10-8|l7-3 


222 


16-8 


10-2 


ô'T 


31 


1-6 0-.5 0-2 


10UÜ 



DerMct - 
/te .et. /* 


ile/>iÙuÌ€ó a?iìe ciil'm/Zûtattcm^ym 


1 
J 


J^n/cul&i pvsi cttl^mmalKmc^ri 


H 


y//i 


w 


ÏI 


r 


U 


M 


ir 


I 


I 


JT 


M IF 


F 


£J 


/// 


ZZ % 

Zu n 
/é " 
/J' '> 
^A " 

n » 
/o » 

5 ■' 

6 " 

z >, 
'' 


























1 








_j_^ 
























































/\ 
























































/ 


\ 




















































i 




i_ 




















































/ 




\ 




















































(_ 




\ 


















































1 






\ 


™ 
















































/ 






\ 


















































1 






























































1 
















































/ 
























































/ 






















































~j 


r~ 












L 










































/ 














\" 






































i 


r 














' 






































1 


















\ 




































1 












i 






\ 




































17 




















^\ 


- 
































/ 


r 






















V 
































C 
























Hrt 


















































i 




S 


s. 
























rr^K 


^ 




















1 

1 






"TS 




__ 


J_ 


=i 


^ 


— i 




=— ( 


r^ 


1 


























N 


— »-Jk_ 



Tíz éves adatainkra támaszkodva, a meg- 
jelenés rendes lefolyása úgy tűnik fel, hogy 
eleinte kevés, majd több adat csoportosul 
pentászonkint, míg végre beáll a kulmináczió, 
utána kevesbednek az adatok s a megjele- 
nés véget ér. 

Ha erre támaszkodva Adzsgáljuk az 1906. 
évi adatokat, több szabálytalanságra buk- 
kanunk. A nevezetesebbek a következők: 

1. Motacilla alba adatai inárczius 12 — 16 
között alig szaporodnak ; a megjelenésben 
pangás nuitatkozik. 

2. Scolopax rusticola adatíii márczius 12 — 16 
között kevesbednek; a niegjeleuésbeu vissza- 
esés áll be. 

8. f'iconia ciconia adatai április 1 — 5 kö- 



Uestiitzt auf 10jährige Daten, stellt sich 
der regelmässige Verlauf derart dar, dass 
zuerst wenige, dann immer mehr und mehr 
Daten pentadeuvveise vorkommen, bis die Kul- 
mination eintritt ; nach derselben sind die 
Ankunftsdaten im Abnehmen begrifleu. bis 
die Erscheinung ein Ende nimmt. 

Von diesem Gesichtspunkte aus betrachtet, 
weist das Jahr 1906 mehrere Unregelmässig- 
keiten auf. Die auffallenderen sind folgende : 

1. Die Dateu bei Motacilla alba sind zwi- 
schen dem 12. bis 16. März kaum im Zu- 
nehmen begriflen ; die Ankunft stockt. 

2. Bei Öcolopax rusticola vermindern sich 
die Daten ebenfalls vom 12. bis 16- März. 

8. Die Daten bei Ciconia ciconia veri-in- 



128 



OP 












«> 








A 








&• 




s 




■*» 




es 












Ol 




a 








s 




a; 




é- 


d 






« 


ô 


"O 


ï— ( 


Si 


s 






•M 




-W 


si 






S 


V 


-J 





"0 

a *f 






rs 



S 






c 






il 

•« 

-1 

ai ** 






00 

■» 

« 

sr 



_■ c« 

ST. il 

-r " a -2 

-S ■=■- 


o 

1 


^ OT . . TT w 5C l -^ '"' ^ ^ ^ ;jj 2 rt ^ -H ^ — CM CT <M Cl (M !M •?! I-l CM 3^ ro TO TO 




»í2C<J.HTOf^iOjCDTO{M<M<MTÍ*TO t-CDC-[TOGvl-*r-t|.-t^^j I 1 i i 1 


1- 


1 1 1 1 M 1 1 1 M 1 M 1 1 1° M 1 1° 1 l=°° 1="® 1 


F 


111111-^1111111 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 l<^ 1 1^ 


-"V iniK 
efdiîu soaiíjiTí 


iC -^ -+ t- C5 «ír !M (M O O O i-l CD 00 rM CO iC lO O 00 C-l TO C^ lO t- t- C*] O CD C3 -# CO 




=::::s;=;2S=!!=!-5SSS= ä;ä;5;£;^ä:^^äi£;£i£:iä;^äi^^^ 




oiuumg 

SdZSSQ 


LO co '-< o -H o -rí« G^ L." co o t^ o lO (•- CO W 05 00 ÍM ^ Ol tO l'~- CÛ CO i-O iC -t" C'I Ti< i-H 




21-25 26-30 


1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 M 1 1 1 1 M 1 1 M 1 1 1 1 1°'="^ 




1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 M 1 M 1 1 1 1 1 r-^^^ 




^ 

«è 


1 1 1 1 M 1 1 1 ' 1 i 1 1 1 1 1 1 1 1^^ 1 1^ 1 1 l'^^S'^ 1 


— f- Ä> — 


If» 


1 '1 M 1 M 1 1 1^ 1 1 1 1 1 1 M !="=" 1^^ |^^,„^ç;-^ 


OO — — iíA 

!>- — eo^ 


<9 

«0 


I' 1 1 1 1 1 M 1 1 M 1 1 1"= M 1 1°^" 1=^« |=o i2;g^« 


— eoi«.» 


>'2 


1 1 1 1 I 1 1 1 1 l-^l 1 1 1=^1 1 1 l°'"l°'S"s^'"S:S§S 


ï« ffrs ■* iiS 


m 


1 1 1 1 1 1 1 1 ITOœ III 1 Od 1 1 ce — 1 05 02 T-I TO ^ TO TO lOílSO !M o 
lllllllll III I.-1II TOi-l^t»Tt([MrH 




2125 


1 1 1 1 1 1 |T-l|C5TO|rH| IlOj IlOi-HTHOSCTOOmOUraOt-OOCM 
IMIIM 1 1 1 IimMct -.«km C3CM US t-.* 




S 

«£ 


1 1 1 1 : 1 1 1 lOSTPIrJííN •^iO.HlI>.-l(MOu'5'^a0ClOTO^Cqt^| 

M M th m i >o Ti« s5 1- CT to 1 


^ lO <^7 <3t 


lA 


CTI 1 ITOI I |iHQO.*|t:-| ^COTOTliiOseîSœaOT-H — lOCTCTOJ— •-*! 
Il III THrtI 1 tHCO lOociacoœCT ^ 1 

»1 rH rf 


Oit ^««O l>- 




.-It^- ii-lOOCOTOCTt-tDQOCTOCT r»^ |3tl-l!9TOTOC-OlOT-(00 |02mCT 1 
1 CT tH (NOlt-OOOTOTOrnl 1 

tH CT .-h 


00E>-00 — 


.lA 


rtOJ tH 00 Tjl t-CT TO »-I 1 1 1 




s: 


liOCT 1 O 05 <M M 05 XI -* :0 © CT -i« — .-1 CT 00 T-I tH M | i-H (N |CT j | j j j 
1 I .-H tHTO.-.« —cm tHTOt-||.H I lllll 

TH 






Tf O lO U5 05 03 CO •>* t- C3 CT t- 05 © lO TO | TO t- <M œ iH liH | rH .-1 .H | 1 1 | 
tH lO TO 05 rH -r-l rH rH X 1 rH tH 1 1 1 1 1 1 


ff<IQOS©<ra 




œCOOt-THOlt-CTSOt^eti-lXTO OCOl ICOrHXj I^HIrHI 1 1 1 1 1 
C«lrHrHrHCTCO -^OrHl-HrH -.^ll 11 1 lllllt 

rH T— 




«VI 


CTCOOXCOœXTOCTCTt^lXrH CTCOl |CTI(~rH| j i | | ] | | 1 | 
CTCTCTrHrOrH CT Ci ' rHll 1 llllllllll 




r^ 


SSaggSîS^Sê'^"*'^'" ^'" 1 M 1 1 1 i M 1 1 II i 1 1 

—1 rH 


tA<p ^eg 






SK^SSSS ic^^^'»-^ 1 -^« M 1 1 1 1 II 1 M 1 II II 


ts^^^' 


=S i| SU^^^^'°'^-^ 1^" 1 1"^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 




fi 


COa5-*Oii3T)<CO|i-(<M^| 1 1 1 II 1 li 1 1 II 11 II llii 
tH co 1-1 i-H T-( 1 III l'Ili 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 






-*0000^t-CO^|i-llCMrH|| ||[|||||||||l|l||l 




À 


rHO |CT>0 |rH 1 1 |CT 1 1 1 | M 1 1 1 1 M 1 II 1 1 1 M 1 


us 1 




— 


(MTÍÍTH|'r-l[T-l||{MT-t||| lllllll llllllllll 


é 

s 


S 


S ^ 

^ 


^^^^,^111^11111 MIIIIIMIIIIIIIII 


• a 
■S 


«s- 

ZS> 
CM 


1 11^-^ Il M 1 1 1 M M 1 1 1 II M 1 M 1 M 1 1 1 


■ B 
S 
cm 

• — 

. 53 
•a 


ira 


n 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 




'"'^ M 1 1 1 1 1 1 II II M 1 1 II M 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 




|§|g-â^|s^i|2j|:|.|i||||lil|fa.|§,| 

llIllllliîiiilliliilillEiitfilIri 


1^^ 

■a - 
11 

m 
1 -s 

B 
o 
>-. 

g> 


X 1 

=3 se 

s -^ 
1 -^ 

1 « 

ja 00 


1 




^OJCO-i^OCDt-OOÄO'-lS^CO^i.O C0t-00iJ5O^'^C0Ti<iÄC0t-00C5O»-IT^J 
_-,rt^:^,-,.rt i-( — ^i-(C^lC<IGM:^lC^3SM'Mí7CI<MClCOCOCO 


r^ 


H Ü 



II 

+ 



16* 



124 



zütt kevesbcdneU : a megjelenésben iianj-at- i 
las mutatkozik. 

4. Hirundo rustica adatai április (j — JO 
között feltűnő gyorsasángal szaporodnak. ; 

5. Cuculus canorus adatai ugyanazzal a j 
sajátsággal bírnak. 

A megérkezés lefolyása e szerint némely 
fajoknál rendetlen volt. 

A 32 faj megérkezési viszonyaival általá- 
ban és részleteiben az I. táblázat ismertet 
meg. 



Térjünk már most át az időnek a meg- 
ismertetésére. Vizsgáljuk meg először általá- 
ban, azután részleteiben, azaz lefolvásábaii. 



I. Az idö általában. 

Csak a hőmérsékletre fogunk szorítkozni, 
mint a tavaszi időnek legfőbb jelenségére. 

Miként az 1906. évi átlagos megérkezést 
hozzá mértük a 10 éves (1894 — 1903) meg- 
érkezéshez, akként az 1906. évi tavaszi hő- 
mérsékletet is hozzá fogjuk mérni az 1894 — 
1903. évi időköz hőfokához, és pedig Akna- 
szlatina, UngTár, Iglò. Ógyalla, Keszthely, Zág- 
ráb. Budapest, Debreczen. Turkeve, Szeged, 
Nagyszeben, Marosvásárhely adatai alapján. 

Az 1906. évi hőmérséklet (7" + 2'' + 9'' : 3) 
az 1894 — 1903. időszakéhoz képest nagyobb 
(4") vagy kisebb ( — ) volt C. fokban. 



gern sicii zwischen 1. bis .'). A|irii: dir An- 
kunft wird seltener. 

4. Schnell steigen die Daten von llirniido 
rustica zwischen 6. bis 10. April an. 

5. Dasselbe zeigt sich bei Cuculus canorus. 

Der Verlauf der Ankunft yestaltefe sich 
also hei mehreren Arten unregelmässig. 

Tabelle I macht uns mit den Verhältnissen 
der Ankunft unterer 32 Arten sowohl im all- 
gemeinen, als auch speziell bekannt. 



Gehen wir jetzt zur Beschreibung des Wet- 
ters über. Betrachten wir die Witterung zu- 
erst im allgemeinen, dann aber auch sjieziell 
den Verlauf derselben. 

1. Die Witterung im allgemeinen. 

Nur mit der Temperatur, dem auffallendsten 
Faktor des Wetters im Frühling, wollen wir 
uns befassen. 

Ebenso, wie wir die durchschnittliche An- 
kunft im Jahre 1906 mit der 10jährigen 
(1894 — 1903) verglichen Iial)en, werden wir 
euch die Frühlingstemperatur des Jahres 1906 
mit der 10jährigen (1894 — 1903) vergleichen, 
und zwar laut den Daten der Stationen von 
Aknaszlatina, Ungvár, Iglò. Ógyalla, Keszt- 
hely, Zágráb, Budapest. Debreczen. Turkeve, 
Szeged, Nagyszeben, Marosvásárhely. 

Gegen den Zeitraum von 1894—1903 stellt 
sich die Temperatur (7'^ + 2" 4- 9*" : 3) des 
Jahres 1906 als wärmer (-f-) oder kälter (— ) 
heraus in C. 



Hőmérsékleti eltérés 
Abweichung der Temperatur 

Aknaszlatina 

Ungvár 

Iglò 

Ógyalla 

Keszthely 

Zágráb 

Budapest 

Debreczen 

Turkeve 

Szeged 

Nagyszeben 

Marosvásárhely .... 
Athiü- - Mittel . 



t'ebr. 


Mart. 


Apr. 


Mai 


r;i 


-0-3 


1-4 


()■;! 


l-l 


-0-8 


1-9 


2-1 


()■;; 


— ri 


0-2 


0-8 


J-2 


-0-3 


ro 


1-7 


-(V3 


0-0 


0-8 


i-4 


-02 


0-1 


11 


1-6 


0-9 


-01 


0-8 


1-4 


i;5 


0(t 


1-6 


2-5 


10 


o;5 


1-7 


20 


-0-1 


0-1 


0-8 


0-9 


1-7 


• 0-7 


0-8 


0-3 


1-6 


0-8 


0-8 


0-s 



0-8 



-0-1 



ri 



125 



A hőmérséklet eltérésp sem Imvonkint, sem 
iiUomásoiikint nem egyenlő. A déli vidéken, 
ZHgráb. Keszthely. Szeged adatai szerint az 
190t). évi február kissé hűvösebb vfilt a 10 
éves időszakhoz mérve, egyebütt pedig mele- 
gebb. Márczius általában kissé hűvösebb volt, 
csak Erdélyben lialadta meg mintegy 08 fok- 
kal a 10 évi értéket. Április, május kivált- 
képen a NagA' Alföldön kellőnél melegebb 
volt. 



A kellőnél nagyobb áprilisi és májusi hő- 
mérsékletnek a hatására lehetne talán vissza- 
vezetni ama tényt, hogy az átlagos megérke- 
zés április második felében és májusban a 
tíz éves (1894 — 1903) megérkezéshez képest 
rendessé, sőt kissé kf)raivá alakult ; iiolott előbb, 
a hűvösebb márcziusban, későnek bizonyult. 



Die Abweichung ist keine gleichmässige, 
weder in den einzelnen Monaten, noch an 
den einzelnen Stationen. Der Februar war 
an den südlichen Stationen von Zágráb, Keszt- 
hely, Szeged etwas kühler im Jahre 1906, 
als im 1 0jährigen Zeiträume : an den an- 
dertMi Stationen aber war er wärmer. März 
wai' im allgemeinen cîtwas kälter, nur in 
Sieljen bürgen war er um etwa 0"8 Grad 
wärmer. April und Mai war, besonders in 
der Tiefebene, wärmer als im lOjährigen 
Zeiträume. 

In der übernormalen. höheren Temperatur 
des Monats April und Mai könnte vielleicht 
die Ursache jener Erscheinung gesucht wer- 
den, dass die Ankunft in der zweiten April- 
hälfte und im Mai 1906 eine normale und 
etwas frühzeitigere als im lOjährigen (1894 — 
1903) Zeiträume war, iiingegen sich im käl- 
teren März verspätete. 



II. Az idö járása. 

A madárvonulás lefolyásával össze kell vet- 
nünk az idő járását, liogy a feltűnőbb saját- 
ságokkal megismerkedhessünk. E végett fel- 
tűntettem az 1. táblázaton pentászonkint 14 
állomás, úgymint: Aknaszlatina, Késmárk.' 
Budapest, Ogyalla, Heréuy. Zágráb. Fiume. 
Pécs, Turkeve. Szeged, Temesvár, Kolozsvár. 
^'ajdahunyad, Nagyszeben feljegyzései szerim 
a maximális és minimális hőmérő adatait, lég- 
nyomását és csapadékösszegét. 

Fentebb emiitettem, hogy a Motacilla alba 
és Scolopax rusticola adatai márczius 12 — 
16. napja között rendetlenek, a megjelenés- 
ben pangás, hanyatlás mutatkozik ; s íme a 
hőmérsékletnél szinte csökkenés mutatkozik 
a megelőző pentásziioz képest, és2 pedig a 
minimális hőmérőn 2'6, a maximálison 5'1 fok. 
A légnyomás szintén kisebbedett s a csapa- 
dék mennyisége növekedett. 



Láttuk, hogy a íüconia ciconia adataiban 
április 1 — 5 között hanyatlás állott be, holott 
a megelőző pentászban gyarapodás észlel- 
hető. A mininuilis hőmérő újra a fagypont 

' Késmárkról csak márczius 1^-ikctöl sürgönyözték 
a max. és min. thermometer állását ; ;i megelőző időre 
Rozsnvó adatait vettem. 



11. Der VVitteruiigsgang. 

Um auffallendere Erscheinungen erklären 
zu können, müssen wir den Verlauf des Vogel- 
zuges mit dem Gang der Witterung verglei- 
chen. Zu diesem Relinfe wird der Stand des 
maximalen und mininuilen lliermometers. der 
Luftdruck und die Niederschlagssumme laut 
den Daten von 14 Stationen, als Aknaszlatina. 
Késmárk,* Budapest, ügyalla, Herény, Zágráb, 
Fiume, Pécs, Turkeve, Szeged, Temesvár, 
Kolozsvár, Vajdahunyad, Nagyszeben auf Ta- 
belle I dargetan. 

Es wurde oben erwähnt, dass die Daten 
von Motacilla alba und Scolopax rusticohi 
zwischen 12. bis 16. März in den Pentaden- 
summen unregelmässig auftreten, dass in der 
Ankunft Stockung und Rückfall bemerkbar 
ist ; und bei der Temperatur stellt sich eben- 
falls Abnahme gegen die vorhergehende Pen- 
tade ein, am minimalen Tliermometer um 26, 
am maximalen um 51 Grad. Gleichzeitig 
sinkt der Luftdruck und mehrt sich der 
Niederschlag. 

Es wurde ferner dargetan, dass in den 
Daten von Ciconia ciconia zwischen 1. bis 
5. April Rückfall eintrat, wo doch in der 
vorangehenden Pentade Zunahme zu bemer- 

" Tbermometerraaximum und Minimum wird aus 
Késmárk nur seit 12. März telegraphiert ; die früheren 
Daten wurden durch Rozsnvó substituiert. 



126 



alá szállott s a megelőző pentászhoz képest 
rS fokkal csökkent, a maximális pediii- ÍJ 
tokkal emelkedett. A légnyomás feltiinöhíg 
emelkedett, a csapadék pedig nagyon keves- 
bedett. 

Említettem, hogy a Hirundo rustica és 
Cuculus canorns adatai április (1 — 10 között 
feltűnő mértékben szaporodnak. A hőmérsék- 
let is rohamosan emelkedett, és pedig a mini- 
mális 4'0, a maximális 8' 7 fokkal a megelőző 
pentászhoz képest : a légnyomás változatlan, 
igen magas ; eső a 1 4 állomáson öt nap alatt 
mindössze 1 milliméter volt. Ilyen derült és 
szái'az idő egyik pentászban sem volt február 10. 
és május 20-ik napja között, mint április (i — lU 
között. 

Vessünk még egy pillantást az I. táblá- 
zatra. Láthatjuk, hogy a vonulás sűrűbbé 
kezd válni, a mint az idő megenyhül, t. i. 
február 2o-ike után; a minimális liőmérö 2']. 
a maximális öO fokkal emelkedik a meg- 
előző (febr. 20—24) pentászhoz képest. 

Márczius 2 — 11 között felmelegedő időben 
és magas légnyomás alkalmával Alauda, Co- 
kimba oenas és palumbus, Sturnus, Vanellus 
kulminál. 

ilárczius 12 — l(j közötí leliűl a levegő, 
kulmináczió nem áll be egy fajnál sem. A 
légnyomás alacsonyabb, mint előbb és sok a 
csapadék is. 

Márczius 17 — 26 között kulminál Motacilla 
alba és boarula. Scolopax. Ardea cinerea. 
Erithacus rubecula. Ruticilla tithys. A levegő 
lijra felmelegszik, a légnyomás sülyed, sok a 
csapadék. 

Márczius 27-ik és április 5-ik napja között 
újabb hőmérsékleti csökkenés áll be ; de 
mindamellett is két nagy madár kulminál, 
Grus és Ciconia, ámde márczius 27 — 31 között. 
midőn a minimális hőmérő 0'2 fokon állott, 
és nem április 1 — 5 között, midőn — 13 fokot 
jelzett. Ennélfogva kulminácziójokra még a 
megelőző pentász, kiváltképen a márczius 
23 — 27. közötti meleg (max. ther. 12'5, min. 
26 fok) napok voltak befolyással. A légnyo- 
más április 1 — 5 között 148 milliméterrel 
emelkedett a megelőző pentászhoz képest ; a 
derült éjjelek hidegebbekké, a derült nap- 



ken war. Das luinimalc 'rherniometer sank 
wieder unter den (iefritn-punkt und stand um 
]'5 Grad niedriger als in den vf)rangeiicn(b'n 
fünf Tagen; .Maximum stieg um r2 Grad. 
Der Luftdruck stieg auffallend, der Nieder- 
schlag verringerte sicli sehr. 

Es wurde betont, dass die Daten von lli- 
rundo rustica und Cuculus canorus zwischen 
6. bis 10. April in auffallendem Masse sich 
mehrten. Es stieg aber auch die Temperatur 
rapid, Maximalthermometer um 8'7. minimales 
um 40 Grad gegen die vorangehende Pen- 
tade. Luftdruck ist unverändert und sehr 
hoch. Regen an 14 Stationen in fünf Tagen 
nur 1 Millimeter. Das Wetter war in keiner 
einzigen Pentade zwischen 10. Februar bis 
20. Mai so klar und trocken, als zwischen 
6- bis 10. AprU. 

Werfen wir noch einen Blick auf Talielle 1. 
Wii- werden sehen können, dass der Vo- 
gelzug nach dem 25. Februar bei Eintritt 
milderen Wetters lebhafter wird, dass aber 
auch zugleich das minimale Thermometer 
gegen die vorangehende Pentade um 2'1, das 
maximale um ö'O Grad stieg. 

Zwischen 2. bis 11. März kulminiert Alauda. 
Columba oenas und palumbus. Sturnus, Va- 
nellus. Die Temperatur steigt, der Luftdruck 
ist hoch. 

Zwischen 12. bis 16. März findet Wärme- 
rückfall statt ; keine Vogelart erreicht ilirc 
Kulmination. Der Luftdruck ist gefallen, der 
Niederschlag ist reichlich. 

Zwischen 17. bis 2(j. März kulminiert Mo- 
tacilla alba und lioarula, Scolopax, Ardea 
cinerea, Erithacus rubecula. Kuticilla tithys. 
Es tritt wieder Erwärmung ein und bei fal- 
lendem Luftdruck bekommen wir viel Nieder- 
schlag. 

Zwischen 27. März bis 5. April stellt sich 
wieder Wärmeabnahme ein. und doch kul- 
minieren zwei grosse ^^ögel, Grus und Cico- 
nia; jedoch zwnschen 27. und 31. März, als 
das minimale Thermometer auf -f- 0'2 Grad 
stand, nicht aber zwischen 1. bis 5. April, 
als es 1'3 Grad unter dem Gefrierpunkte 
zeigte. Auf das Zustandekommen dieser Kul- 
mination hatte gewiss die Temperatur der 
vorangehenden Pentade (Max. 12'5, Min.2"6C''), 
besonders aber jene der Tage zwischen 23. 
bis 27. März einen Einfluss ausgeübt. Z\vi- 
schen 1. bis 5. April stieg der Luftdruck 



127 



piiliik ;i/,iiiibiiii iiH'ii'üclilit'kki' vállak, mint a 
megelőző i)t>iitászl»aii voltak. 

Április 6 — 20 között eUùntc robanios a 
felmelegedés, azután állandóan megmarad e 
magas hőfok. A légnyomás magas, csapadék 
10 nap alatt 14 állomásiiiikon mindössze 8 
milliméter volt. Ebben a feltűnő jó időben kulmi- 
nál Philloscopus acredula, Sa-xicola oenanthe. 
Upupa epops, Ruticilla phoenicura, Hirundo 
rustica, Clielidonaria urbica, Jynx torquilla. 
Cuculus canorus, Luscinia luscinia, Sylvia 
atricapilla és némileg Turtur turturis, mely 
csak két esettel többet mutat fel a követ- 
kező pentászban. 

Április '21. május 5. között kissé hűvösebb 
lett az idő, a légnyomás alacsonyabb és igen 
sok az eső ; ez a legcsapadékosabb időszak 
ez évi madárvonulásunk alatt. Ez az idő 
annyiban van hatással a vonulásra, hogy a 
kulminácziók nem domborodnak ki élesen, a 
tünemény ellaposodik. Beáll a csekély mér- 
tékű kulmináczió a Turtur turturnál, Coria- 
cias garrulánál. Oriolns oriolusnál, Coturnix 
coturnixnál, Crex crexnél és Lanius colhi- 
rionál. 

Jlájus 5-ik napja után már csak Crex és 
Lanius mutat fel számosabb adatot fokozódó 
hőmérséklet mellett ; a vonulás tüneménye 
végéhez ér. 

Ha már most azt a kérdést vetné fel valaki, 
hogy vájjon melyik meteorológiai tényező fej- 
tett ki feltűnőbb hatást a vonulásra, az el- 
mondottak után csak azt a feleletet lehetne 
adni. hogy a hőmérséklet. A hőmérséklet 
azonban a légnyomás eloszlásától függ. A lég- 
nyomási depressziók elején és déli oldalán 
gyorsan emelkedik a liőmérséklet, a vonulás 
egyszerre, rohamosan megélénkül ; nagy lég- 
nyomás idején is hosszabb idő alatt nagy 
hőfok támadhat, a vonulás itt is élénkké 
lesz, de nem oly rohamosan, mint az előbbi 
esetben a depresszió jó oldalán. 



Mióta az ürnithologiai Központ életbe lépett 
s Herm.\n Ottó a megfigyelő hálózatot szer- 
vezte, nem volt olyan érdekes madárvonulá- 
suuk, mint az 1906. évi tavaszon. Egyszer 
közel jártunk hozzá ilyenhez, de akkor a 



gegen (lie vorangehende Pentade um 1-1'8 
.Millimeter ; die klaren Nächte wurden kühler, 
die klaren Tage aber wärmer als vordem. 
Zwischen 0. bis 20. April steigert sich die 
Wärme anfangs rapid, dann tritt bei hohem 
Grad Stillstand ein. Der Luftdruck ist hoch 
und Regen fällt in 10 Tagen im ganzen 
8 Millimeter laut den Angaben unserer 14 
Stationen. Bei diesem auffallend schönen Wet- 
ter kulminiert Philloscopus acredida, Saxicola 
oenanthe. Upupa epops, Ruticilla phoenicura, 
Hirundo rustica, Chelidonaria urbica, Jynx 
torquilla, Cuculus canorus, Luscinia luscinia, 
Sylvia atricapilla und teilweise auch Turtur 
turtur, weil die Ankunftsdaten in der folgenden 
Pentade nur um zwei Fälle sich vermehren. 
Zwischen 21. April bis 5. Mai kühlt sich 
die Luft etwas ab, der Luftdruck fällt, der 
Regen ist so stark, wie in keiner einzigen 
Pentade des heurigen Vogelzuges. Dieses 
Wetter übt auf den Zug einen derartigen 
Einfluss aus, dass sich die Kulminationen 
nicht gehörig ausbilden können und die ganze 
Erscheinung sich verflacht. Es tritt bei Tur- 
tur turtur, Coracias garrula, Oriolus oriolus, 
Coturnix coturnix, Crex crex, Lanius collurio 
nur eine schlecht ausgebildete Kulmination auf. 
Nach dem 5. Mai kommen zahlreichere Da- 
ten nunmehr l)ei Crex und Lanius vor. Die 
Temperatur ist im Steigen begrifleu. Der 
Vogelzug geht dem Ende entgegen. 

W^'irde nun jetzt die Frage aufgeworfen 
werden, welcher meteorologische Faktor es 
sei. der auf den Zug den grössten Einfluss 
ausübte, so könnte man in Anbetracht der 
angeführten Tatsachen keine andere Antwort 
als diese geben : es ist die Temperatur. Die 
Temperatur hängt aber von der Verteilung 
des Luftdruckes ab. An der vorderen und 
südlichen Seite der Depressionen steigt die 
Temperatur schnell, der Zug wird flugs leb- 
hafter und intensiver ; auch bei anhaltend 
hohem Luftdruck steigt die Temperatur und 
erreicht hohe Grade, der Zug wird ebenfalls 
lebhaft und intensiv, jedoch nicht rapid und 
in dem Masse, wie an der guten Seite der 
Depressionen. 

Seit dem Bestehen der Ornithologischeu 
Zeutrale und der Organisierung des Beob- 
achtungsnetzes durch Herrn Otto Heum.4n hat- 
ten wir nicht Gelegenheit, einen solch inter- 
essanten Vogelzug zu beobachten, als im 



128 



kezdet kezdetéu, 1894-beii, még igeii kevés 
adat gyűlt be, a füsti fecskénél is csak 40. 
Erről a iiiegjelenésröl irtain, hogy : „Hét év 
között hat fordul elő, luidöii a füsti fecske 
tömeges megjelenése alacsony légnyomás 
idején esett meg: ISOl-ben, mikor leg- 
kevesebb adatunk van, a kulminac/io magas 
légnyomáskor állott be, melyet tartós meleg 
idő előzött meg és kisért." (Aqnila MI. 

1900. mo. ].)* 



Az 1906. év meghozta a párját az 1894. 
évűek. A füsti fecske (artós magas légnyo- 
máskor, egyre fokozódó hőmérséklet mellett 
jelent meg. Éppen az ő kedveért tüntetem fel 
n;ipról-napra a légnyomást, a maximális és 
minimális hőmérő állását, valamint a csapa- 
dék mennyiségét 14 meteorológiai állomásunk 
feljegyzései szerint, melyek a Meteorológiai 
Intézet napi időtérképeiben jelentek meg. 
Minthogy pedig 1906-bau feltűnő sok vonu- 
lási adat** gyűlt össze, a meteorológiai ki- 
mutatást a vonulás egész időszakára (február 
JO-tőI május 20-ig) terjesztettem ki s tűntet- 
tem fel a n. táblázaton. 



Az 1906. év a harmadik helyet foglalja el 
azok között az évek között, melyekről a füsti 
fecske megjelenését illetőleg a legtöbb adat- 
tal rendelkezünk. Már ez az egy körülmény 
is megokolja, ha velők kissé részletesebben 
foglalkozunk. Időjárás szempontjából mind a 
három év tipusos év. 

1898-ban Európa nyugoti vidékén feltűnt 
légnyomási depressziók hirtelen felmelegedést 
és gyors fecskemegjelenést hoztak márczius 
25-ik és április 2-ik napja között. Április 3-án 
és 4-én Magyarországon vonult keresztül Uyen 
képződmény, az idő lehűlt, sok eső esett, erős 
északi szél dühöngött s a megjelenés adatai 
nyomban megkevesbedtek. Április 5-én a dep- 
resszió Oroszországban van, utórészén a leg- 
kevesebb helyen mutatkozott nálunk a fecske. 

* A^,meteoiologiai adatok 1894-IÖ1 előfordulnak 
Aquila VII. 1900. 383. 1. 

•♦ 1906-ban az I. táblázaton levő 32 fajnál 4368 
adattal több van. mint lS)0.5-ben volt. 



.lahrc lílOC). Kinmal, im Jahre 1894, waren 
wir fast in der Lage, eine solche Gelegen- 
lieit zu haben, leider waren aber dazumal 
noch sehr wenig Beobachter, so dass selbst 
in betrefl' der Rauchschwalbe nur 40 Daten 
einliefen. Diesbezüglich konnte ich mich fol- 
gendermassen äussern: „Unter sieben Jahren 
kommen sechs vor, wo das massenhafte 
.Vnkomnien der Kanchschwalbe auf eine 
Zeit mit niedrigem Luftdruck fällt: im 
Jahre LS94, welches die wenigsten Daten 
aufweist, stellt sich die Kulmination zur 
Zeit lioiien Luftdruckes ein mit voran- 
gehender und begleitender warmer Witte- 
rung." (Aquila Vil. 1900. S. 390.)* 

Das Jalir 1906 brachte das Gegenstück 
zum Jahre 1894. Die Rauchschwalbe erschien 
bei anhaltend hohem Luftdruck und fort- 
während steigender Temperatur. Eben des- 
halb entschlüss ich mich dazu, Tag für Tag 
den Luftdruck, den Stand des maximalen und 
minimalen Thermometers, sowie die Menge 
des Niederschlages laut den Angaben von 
14 meteorologischen Stationen nach den Wet- 
terkarten des Meteorologischen Instituts zu 
Budapest darzustellen. Und weil im Jahre 
1906 sehr viele Zugsdaten** einliefen, dehnte 
ich die meteorologische Zusammenstellung auf 
die ganze Zugsperiode (vom 10. Februar bis 
20. Mai) aus und stellte dieselbe auf Ta- 
belle II dar. 

Das Jahr 1906 nimmt betrefi's der An- 
kunftsdaten der Rauchschwalbe die dritte 
Stelle ein. Dieser Umstand allein ist hin- 
reichend dazu, um mit denselben uns näher 
zu befassen und unser Augenmerk auch auf 
die anderen zwei Jahre zu richten. Bezüglicli 
des Wetters sind dies drei typische Jahre. 

Im Jahre 1898 brachten die im Westen 
von Europa aufgetauchten Depressionen rapide 
Temperatursteigerung uud ein schnelles Er- 
scheinen (1er Rauchscliwalbe zwischen 25. 
März und 2. April. Ein derartiges Gebilde 
zog am 3. uud 4. April durch Ungarn, das 
^^'etter wurde kühl, es regnete stark, Nortl- 
wind blies mit Sturmesgrösse und flugs stellte 
sich Abnahme bei den Ankunftsdaten ein. 
An den wenigsten Stellen erschien die Rauch- 

• Die lueteorologiijchen Daten des Jahres 1894 
siehe Aquila VII. 1900 S. 383. 

** Die auf Tabelle I angeführten 32 Arten weisen 
im Jahrp 190(! um 4368 mehr Daten auf als 1905. 



129 



II. Az idö. (U állomás.) ItHKi. 



Das Wetter. (H Stationen.) líXKi. 



(A 1 

Hé 



Thermometer 
G«. 



Max. 



Min. 



Csapa- 
dék Nio- 
dersch. 



il 

3tc 



a ^o 



Tliemiometer 
G». 



Max. 



Min. 



Csapa- 
dik Nie- 
tlerschl. 



§;8 



ïhiïnnonieter 

G". 



Max. 



Min. 



Gsapa' 
dók Nio- 
derschl. 



1.2 

O cC 



Febr. 
10 


.53-9 


11 


57-4 


1L> 


57-1 


13 


,56-8 


14 


571 


15 


59-9 


Itì 


631 


17 


65-2 


18 


66-3 


19 


65-3 


20 


64-6 


21 


65.6 


22 


65-9 


23 


61-4 


24 


57-1 


25 


57-9 


26 


60-9 


27 


60-5 


28 

Mar. 

1 


55-8 
56-0 


2 


57-8 


3 


57-1 


4 


73-1 


5 


73-6 


G 


738 


7 


72-9 


8 


70-4 


9 


59 2 


10 


54-9 


11 


65-2 


12 


57-1 


13 


46-6 


14 


60-8 



2-4 

2-4 

4-4 

6-6 

7-4 

7-6 

6-2 

4-7 

4-7 

4-6 

4-4 

5-6 

4-4 

3-9 

6-0 

61 

7-0 

12-1 

14-9 

9-4 

11-3 

7-4 

5-3 

10-4 

150 

16-8 

17-5 

14-4 

8-9 

7-3 

12 3 

7-6 

6-2 



—33 

—4-6 

—4-6 

—1-8 

—0-3 

—0-3 

—0-3 

—0-8 

-19 

-21 

~-2-2 

—0-4 

-2-3 

-2-6 

—21 

—0-6 

—1-9 

—0-8 

21 

2-6 

1-1 

1-9 

—2-9 

—2-1 

—11 

01 

2-3 

20 

2-3 

-1-6 

-0-9 

1-5 

—2-7 



67 

15 

1 

103 

21 



Mai 
15 

16 

17 

18 

19 

20 

21 

22 

23 

24 

25 

26 

27 

28 

29 

30 

31 

Apr. 
1 

2 

3 

4 

5 

6 

7 

8 

9 

10 

11 

12 

13 

14 

15 

16 



64-7 
65-7 
61-6 
640 
560 
50-9 
56-1 
63-6 
54-9 
50-8 
50-6 
561 
55-3 
Ì32-7 
54-9 
56-3 
GO-6 
645 
67-5 
70-5 
76-1 
75-4 
72-6 
71-6 
701 
691 
70-7 
72-8 
71-2 
69-2 
67-7 
688 
69.7 



5-1 

8-2 

9-8 

14-9 

170 

136 

6-4 

7-4 

151 

14-2 

10-9 

10-4 

121 

8'7 

63 

64 

5-9 

8-4 

61 

7-2 

10-9 

12-9 

15-6 

17-5 

18-3 

18-6 

18-9 

211 

22-3 

23-6 

22-9 

21.5 

22-4 



-2-4 

-3-6 

—1-3 

2-6 

21 

26 

0-9 

-1-7 

06 

46 

3-3 

2-0 

2-6 

27 

-1-8 

— 11 

-1-3 

—11 

—01 

-1-9 

—1-6 

-1-7 

-0-1 

1-2 

3-3 

4-3 

4-9 

4-5 

5-1 

7-4 

8-2 

7-0 

7-3 



Apr. 
17 

18 

19 

20 

21 

22 

23 

24 

25 

26 

27 

28 

29 

30 

Mai 

1 

2 

3 

4 

5 

6 

7 

8 

9 

10 

11 

12 

13 

14 

15 

16 

17 

18 

19 

20 



65-1 
59-8 
53-0 
57-2 
66-2 
64-7 
.ÌG-2 
59-2 
550 
55-5 
53-6 
510 
52-6 
5Ü4 
56-4 
58-2 
62-3 
64-9 
G4-8 
63-9 
641 
64-8 
G2-3 
60-2 
58-3 
59-1 
59-6 
57-9 
54-1 
50-5 
471 
490 
51-1 
52-6 



21-5 
22-5 
22-0 
191 
18-5 
21-1 
16-2 
IGl 
15-3 
13-1 
16-2 
153 
17-8 
17-9 
19-6 
18-8 
1.5-9 
18-3 
19-5 
21-3 
21-2 
23-8 
23-8 
22-3 
229 
23-4 
23-4 
22-6 
23-4 
23 9 
219 
21-9 
21-3 
21-0 



6-9 

7-6 

10-5 

10-4 

8'0 

5-7 

8-G 

69 

7-1 

Gl 

3-4 

5-8 

5-7 

6-9 

7-1 

7-6 

7-4 

7-2 

7-1 

9-4 

11-2 

10-4 

10-2 

10.1 

10-7 

10-1 

111 

121 

11-5 

12-1 

12-4 

121 

11-5 

10-3 



14 



45 

21 

4 

116 

86 

48 

61 

14 

20 

77 

59 

59 

45 

46 

32 

3 

39 

30 

17 

4 

4 

5 

31 

48 

26 

66 

25 

67 

132 

63 

74 



30 

25 

24 

25 

11 

17 

7 

5 

4 

2 

3 

1 

2 

1 
1 
2 
1 
1 
4 



.\rinila XIV. 



130 



Április 6 — 8 között magas légnyomás mellett 
enyhül az idő s a fecske kisebb mértékben 
újra sűrűbben kezd feltűnni. 



1906-ban magas légnyomás idején lasab- 
ban felmelegszik az idő, a fecske megjele- 
nése egyre jiövekszik, de nem rohamosan, 
hanem mintegy lépést tartva a 
déssel. 



fölmelege- 



1899-ben igen változatos idő járt a füsti 
fecske megjelenésekor. A légnyomási de- 
pressziók hol északon, hol keleten, hol délen 
tűntek fel, hol meg rövid ideig magas volt 
a légnyomás. A kulmináczió ápr. 14. és 15. 
napján állott be, mikor is angolországi de- 
pressziók hatása alatt meleg idő támadt 
nálunk. * 

Ezeket tudva, lássuk csak. hogy miképen 
csoportosulnak a megjelenés adatai 3 — 3 
naponkint. 1898-ban márczius 22-töl április 
11-ig. 1906-ban április 1-től 21-ig, 1899-ben 
márczius 27-tól április 16-ig tüntetem fel az 
adatokat, még pedig az egész összegnek szá- 
zalékaiban.** 



schwalbe am ■'). .\]iril im liiiitercn Teil der 
nach Kussland aligezogenen Depression. Am 
(). bis S. April wurde es bei hohem Luft- 
druck milder und die Rauchschwalbe kommt, 
obwiilil in kleinerem Masse, wieder zahl- 
reicher zur Beobachtung. 

Im Jalire 19(16 erwärmt sich bei liohem 
Luftdruck das Wetter langsamer, die An- 
kunftsdaten der Rauchschwalbe vermehren 
sich fortwährend, aber nicht rapid, sondern 
gleichsam Schritt haltend mit der Erwär- 
mung. 

Im Jahre 1899 war das Wetter sehr wech- 
seliiaft zur Zeit der Ankunft der Rauch- 
schwalbe. Bald tauchen Depressionen im 
Norden, bald im Osten, bald im Süden auf, 
dann und wann lieiTscht zeitweilig hoher Luft- 
druck. Die Kulmination tritt am 14., 15. April 
ein, als unter dem Einfluss von Depressionen 
um England warmes Wetter aufkam.* 

l Jid nun betrachten wir die Ankunftsdaten 
dieser drei Jahre, grup))iert nach dreitägigen 
Zeiträumen. Dieselben beziehen sich für 1898 
auf den Zeitraum vom 22. März bis 11. April, 
für 1906 vom 1. bis 21. April, für 1899 xom 
27. März bis 16. April : sie sind in Perzen- 
teu der Summe ausgedrückt.** 



A füsti fecske megjelenése 3—3 naponkint "/„-ban 
Rauchschwalbe von 3 — H 

1898 

4 
10 
22 
19 

7 

9 

6 



Die Ankunft der 



igen in "/„. 




90Ö 


1899 


3 


4 


7 


8 


14 


14 


17 


14 


23 


13 


12 


11 


7 


IC. 



Százalék- — ö.sszeg- 
Perzent — Summe. 



71 



íme, a nyugoti depressziók hktelen fel- 
melegedése 1898-ban gyorsan hozta a kul- 
minácziót ; a nagy légnyomás lassiibb felmele- 
gedése jóval későbben 1906-ban; a nagyon 
változó idő 1899-ben 12 napon át egyforma 

* Az 1899. és 1898. év időjárását részletesen 
leírtam az Aquila IX k. 190?. évfolyamának 42 -72. 
lapjain ; az 1898-iki meteorológiai kimutatás ugyanott 
található meg, az 1900. évfolyam nsr,. lapján. 

** 1898-ban 3G15, 1899-ben 3278, 19ÛG-ban 841 
adatunk van. 



83 



82 



Es ist hieraus ersichtlich, dass die rapide 
Erwärmung von 1898 infolge der westeuro- 
päischen Depressionen eine schnelle Kulmi- 
nation verursachte ; dass die langsamere Er- 
wärmung 1906 dies viel später bewirkte; 

• Das Wetter im Jahre 1899 und 1898 ist ausführ- 
lich besprochen in Aquila IX. 1902. S. 42—72 ; die 
meteorologische Darstellung für 1898 findet sich 
ebenda, Jahrgang 1900. S. 385. 

•• 1898 mit 3615, 1899 mit 3278, 1906 mit 841 
Daten. 



131 



tömeggel jíirt, csekély s/.ii poni hit csak az 
utolsó három iiapou mutatkozik az angol 
depressziók hatására. A lM najios időköz 
alatt eme liárom évben a megjelenési ada- 
toknak 71— SS^/o-a fordul elö. 



A légnyomási depressziók jó oldalán tör- 
ténő hirtelen s a nagy légnyomás idején 
beálló lassúbb fölmelegedés hatása meglátszik 
azokon a megjelenési adatokon is, melyek 
a füsti fecske megérkezéséről az ország 
négy vidékéről valók. A nyugoti depresz- 
okozta gyors fölmelegedés 1898 niár- 
hóban azt az eredményt hozta létre, 
a megjelenés kulminácziója az egész 
;ban ugyanegy pentászban állott be ; a 



sziók 
czius 
hogy 
orszái; 

magas légnyomású lassabl) fölmelegedésre az 
Alföldön és a dunántúli, meg kis-alföldi 
vidéken egy pentászszal hamarabb fejlődött 
ki a kulmináczió 190(i-ban, mint az ország 
hegyes vidékén a Kárpátok körül ; 1899-ben 
pedig a nagyon változatos időben a két előbbi 
vidék két pentászszal kulminált előbb, mint 
az északi és keleti hegyes táj. A következő 
csoportos kimutatásban adatainak százalékai 
szerint mutatom be a füsti fecske megjele- 
nését ebben a három évben. 



dass bei dem sehr veränderlichen Wetter 
1899 durch 12 Tage hindurch die Ankunft 
eine gleichmässige ist und dass nur in den 
letzten drei Tagen eine kleine Anhäufung in- 
folge von DepressioiHMi um England statt- 
fand. Der 21tägige Zeitraum dieser drei Jahre 
weist 71 — 83 Perzent aller Ankunftsdaten auf. 
Die schnelle Erwärmung an der guten 
Seite der Depressionen und die langsamere 
zur Zeit hohen Luftdruckes zeigt sich auch 
darin, dass die Ankunftsdaten der Rauch- 
schwalbe nicht gleichmässig in allen vier 
Gebieten Ungarns vorkommen. Die schnelle 
Erwärmung infolge der westeuropäischen De- 
pressionen im März des Jahres 1898 bewii'kte 
eine gleichzeitige Kulmination der Ankunft 
im ganzen Lande in einer und derselben 
Pentade ; infolge der langsamen Temperatur- 
zunahme bei hohem Luftdruck im Jahre 1906 
stellte sich die Kulmination in der Tiefebene 
und in der westlichen Gegend um eine Pen- 
tade früher ein, als in der bergigen Umge- 
bung der Karpaten; im Jahre 1899 kulmi- 
niert infolge des sehr veränderlichen Wetters 
die Rauchschwalbe um zwei Pentaden früher 
in den erstgenannten Gebieten, als in der 
nördlichen und östlichen Berggegend. Die 
folgende Zusammenstellung, in Perzenten der 
Summe ausgedrückt, macht uns mit dem Er- 
scheinen der Rauchschwalbe in den vier 
Landesgegenden für die drei Jahre bekannt. 



A füsti fecske vidékeiikinti megjelenése. 



'/o 



üle Ankunft der Rauchschwalbe in den 
vier Landesgebieten. 





Alföld 


— Tiefland 


Nyugoti vidék 
Westgegend 


Keleti vidék 
Ostgegend 


Északi vidék 
Nordgegend 


Egész ország 
Das ganze Land 


1898 


1906J 


1899 


1898 


1906 


1899 


1898 1906 


1899 


1898 


1906 


1899 


1898 


1906 


1899 


Febr. 25- 
Mar. 1. 


0-2 










Ol 






0-2 




_ 


_ 








Ol 


2-6 


0-2 





0-5 


Ol 





0-6 


— 


— 


— 


0-1 


— 


0-3 


0-1 


— 


0-4 


7-11 


0-9 





2-2 


0-8 


— 


11 


0-2 


— 


0-7 


Ol 


— 


0-5 


0-5 


— 


10 


12-16 


5-9 


1-8 


3-4 


4-1 


0-9 


3-7 


10 


1-1 


1-9 


10 


— 


0-8 


30 


0-8 


2-4 


17-21 


12 6 


1-8 


5-9 


61 





2-4 


2-4 


1-4 


2-8 


3-6 


0-4 


10 


6-2 


1-0 


2-6 


22-26 


180 


4-4 


7-3 


131 


2-7 


1-7 


10-2 


2-4 


2-5 


7-2 


0-8 


1-6 


121 


2-2 


2-7 


27-31 


45-9 


97 


19-5 


376 


1-8 


129 


290 


4-6 


6-9 


212 


16 


3-7 


334 


4-0 


100 


Apr. 1-5 


11-8 


16-8 


280 


19-2 


12-7 


301 


251 


10-0 


13-6 


200 


2-5 


14-3 


190 


90 


21-9 


6-10 


4-3 


336 


1Ö-9 


17-3 


437 


23-2 


13-4 


19-6 


27-8 


17-8 


16-7 


23-8 


13-3 


241 


22-9 


11-15 


0-2 


221 


15-5 


1-4 


24-6 


19-3 


6-9 


381 


37-2 


10-8 


368 


36-8 


4-8 


33 7 


274 


16-20 





8-9 


1-8 


0-3 


11-8 


4-6 


6-8 


16-9 


5-8 


11-6 


22-9 


144 


4-7 


16-9 


7-5 


21-25 





0-9 








1-8 


0-2 


2-2 


3-8 


0-6 


3-6 


110 


1-2 


1-5 


5-2 


0-5 


26-30 














. — 


Ol 


1-0 


— 


0-4 


2-3 


3-7 


0-9 


0-8 


11 


0-4 


Majus 1-5 














— 





1-4 


1-1 


— 


0-6 


20 


0-6 


0-5 


11 


0-2 


6-10 




















0-2 


, — 


— 


0-1 


0-8 


— 


Ol 


2 


— 


11-15 




















0-2 


0-5 


— 


— 


— 


— 


— 


0-2 


— 


16-20 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


0-5 


— 


— 


0-8 


— 


— 


ü-5 


— 


Adal 
Daten 


659 


113 


560 


1186 


110 


1095 


620 


373 


535 


1150 


245 


1088 


3615 


841 


3278 



17* 



132 



A füsti fecske 1006. evi iiic,i;;jelcnését na- 
ponkint véii'ia' nézcíietvén. eyy feltiinő vonásra 
akadunk, arra tudniillik, hogy április ] 1-ik 
és 12-ik napján jóval kevesebb helyen figyel- 
ték meg, mint előbb és utóbb. Íme április 
8-án 43, 9-én 48, 10-én 63, 11-én 39, 12-én 
44, 13-án 63, 14-én 71, 15-én 66 helyen 
jelent meg e madár, tehát 8 — 10 között át- 
lagosan naponta 51, 13 — 15 között 67, 11 — 12 
között pedig csak 41 helyen. 



Megnéztem a napi időtérképeket s észre- 
vettem, hogy április 8-ik és 9-ik napján a 
Földközi tengeren egy afrikai depressziónak 
körvonalai láthatók, a mellett Anglia felől 
magas légnyomás hatol be a kontinensre, 
mely egyre előbbre tart délkelet felé, úgy 
hogy 12-én az anticziklón közé])pontja Ma- 
gyarországon vau s egész Európa hatása alatt 
áll. ÁpriKs 13-án Oroszországba húzódott s 
felbomlóban van. Angolországtól északnyugotra 
pedig depressziónak körvonalai mutatkoznak. 
Április 14- éu és 15-én Európa nyugoti és 
keleti részén magas nyomás tornyosodik két 
hegycsoporthoz hasonlóan, Magyarország pedig 
mintegy völgyet képez közöttök. S ebben, a 
völgyhez hasonló, légnyomású eloszlásban 
mutatkozott a legtöbb fecske. Ehhez hasonló 
helyzet fejlődött ki 1899 április 4-én és 5-én, 
midőn az ország nyugoti és középső vidékén 
állott be a megjelenésben a kulmináczió 
IS'S^/oával az összes eseteknek ; 1906 áj)rilis 
14-ik és 15-ik napján pedig l(i'3"/o"kil mu- 
tatkozott. A fecske felvonulásában észlelhető 
csökkenés az anticziklón közepének megjelené- 
sével esik össze. Hogy ez véletlen-e vagy sem, 
majd csak akkor derül ki. ha alkalmunk 
leend több ily esetet vizsgálat tágyává te- 
hetni. 



Meglehet, hogy erre soká kell várnunk. 
Hogy a fecske megint állandó magas lég- 
nyomáskor jelenjék meg, az ritka dolog, mivel 
Magyarországon rendesen április hónapban 
szokott a levegő nyomása legkisebb (759'8 mm.) 
lenni az egész esztendő alatt. Enditettem is, 
hogy 13 év (1894—1906) alatt most volt 



Betraclitet man die Daten des Erscheinens 

der Rauclischwalbe im Jahre 1906 Tag für 
Tag, so kann man etwas Auffallendes be- 
merken. Es kommen nämlich am 11. nini 

12. April viel weniger Daten vor, als in 
den vorangehenden und folgenden Tagen. 
Der 8. April weist 43, der 9. April 48, 
der 10. April 63 Daten auf; hingegen der 
11. April 39, der 12. April 44; und der 

13. AprU 63, der 14. April 71, der 15. 
April 66; also kommen täglich zwischen 
8. und 10. April 51, zwischen 13. und 
15. April ()7, zwischen 11. und 12. April 
aber nur 41 vor. 

Die Wetterkarten belehren uns darüber, 
dass am 8. und 9. April sich Umrisse von 
afrikanischen Depressionen über dem Mittel- 
ländischen Meer zeigen und dass sich hoher 
Druck von England her gegen Südosten auf 
den Kontinent erstreckt, so dass das Zentrum 
einer Anticyklone am 12. April über Ungarn 
liegt und iiiren Wirkungskreis auf ganz Europa 
ausdehnt. Am 13. April zog die Anticyklone 
nach ßussland und löste sich auf; im Nord- 
westen von England zeigen sicli Umrisse 
von Depressionen. Am 14. und 15. April 
stellt sich über dem östlichen und westlichen 
Teil des Kontinents hoher Luftdruck ein, 
und wie zwisciien zwei Berggruppen liegt 
Ungarn in einem Tale niediigeren Luftdruckes. 
In diesem Trog des Luftdruckes kommen die 
meisten Schwalben zur Beobachtung. Eine 
ähnliche Lage entwickelte sich am 4. und 
5. April 1899, als in der Mitte und im Westen 
von Ungarn die Kulmination der Ankunft mit 
13'87o (Ißi" Daten aus jeuen Landesgegenden 
auftrat; 1906 kommen auf dieselbe am 14. 
und 15. April 1()"3%. Mit der Ankunft des 
Zentrums der Anticyklone kommt eine Ver- 
minderung in der Intensität des Eauch- 
schtvalhenzuges vor. Ob dies bloss Zufall ist, 
wird die Zukunft lehren, wenn mehrere der- 
artige Fälle zur Beobachtung gelangen werden. 
Darauf wird man aber nelleicht lange war- 
ten müssen. Es ist eine Selteuiieit, dass die 
Rauchschwalbe bei langanhaltendem hohen 
Luftdruck erscheint : in Ungarn ist es näm- 
lich der Monat April, in welchem sich der 
niedrigste Luftdruck (759'8 mm.) einzustellen 
pflegt. Es wurde auch betont, dass es in 13 
Jahren (1894—1906) heuer der zweite Fall 
war, wo sich Gelegenheit darbot, die An- 



133 



másod Ízben alkaliiiiink :i füsti fecske fel- 
vonulását magas légnyomás idején megfigyelni. 
Ez a tudat arra indított, hogy közelebbről 
vizsgáljam meg azokat a fajokat is. melyek 
1906-ban számosabb adattal szerepelnek. Nem 
valamennyi napra, hanem csak azokra ter- 
jeszkedtem ki. a melyek a kídmináczió körül 
sorakoznak. 



kunit der Kauchschwalhc l}ei hoiicni Luft- 
druck zu beobacht(!n. 

Eben diesem Umstände ist es zuzuschrei- 
ben, dass ich mich entschloss, auch jene 
Arten etw'as näher zu untersuchen, welche 
für das Jahr 1906 zahlreichere Daten auf- 
weisen. Nicht alle, sondern nur jene Tage 
wurden in Betracht gezogen, welche die Kul- 
mination umgeben. 



A iiiegjeleiiési adatok eloszlása naponkint. — Die tägliclien Ankunftsdaten. 

III. 7 8 9 10 11 iL' 13 14 15 IG 17 18 19 20 21 

Motacüla alba . . 28 26 23 24 10* 28 19 21 81 17 20 22 37 37 15 

Scolopax rusticola . 19 29 21 21 14* 24 12* 13 21 22 18 29 38 23 7 



Ciconia ciconia 



III. 27 28 29 30 31 IV. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 lu 

. . 22 35 23 33 8* 13 28 12 19 12 18 23 22 18 17 



IV. 1 'J 3 4 .5 6 7 8 9 lü 11 1-1 13 14 1.5 

Upupa epops ... 5 610 6 13 13 14 19 11 24 9* 10* 9* 18 9 

Hirundo rustica . . 13 19 9 15 20 23 26 43 48 63 39* 44* 63 71 66 

CheUdonaria urbica . 2 3 5 4 6 6 12 15 13 37 20* 41 27 35 31 



Cuculus canorus . 



9 6 



7 16 16 23 35 40 30* 36 24 45 24 



IV. 16 17 18 19 20 

Upupa epops. . . 16 14 8 10 8 

Hirundo rustica . . 38 30 25 24 25 

Chelidonaria urbica . 25 22 15 19 17 

Cuculus canorus . . 26 44 57 34 28 



A Motacilla alba és Scolopax rusticola adatai 
márczius 11-én, a Ciconia ciconiáé márczius 
31-ik és április első napján, az Upupáé ápri- 
lis 11 — 13-ik napján, a Hirundoé április 11-ik 
és 12-ik napján, a Chelidonariaé és Cucu- 
lusé április 11-ik napján kevesbednek feltü- 
nőleg. — Márczius 11-én magas légnyomású 
öv terül el az Alpoktól Kis-Ázsiáig, Angol- 
ország körül légnyomási depresszió lépett fel ; 
márczius 9-én és 10-én pedig csaknem egész 
Európa depresszió hatása alatt volt, melynek 
középpontja a skandináviai félszigetről Orosz- 
országba hatolt. A II. táblázat lanusitja, hogy 
márczius 11-én érzékenyen lehűlt a levegő s 
a minimális hőfok a fagypont alá szállott. 

Márczius 29-ik napján is lehűlt a levegő s a 
maximális thermometer 31-én állott legalan- 
tabb (5'9 C.) A légnyomási maximum Angol- 
ország felől mindegyre délkelet felé terjed s 
31-én erős északi szél fú Turkevén, Pécsett, 
Szegeden, Temesváron, tehát az egész Alföl- 



Auffallend vermindern sich die Daten bei 
Motacilla alba und Scfilopax rusticola am 11 
März, bei C'iconia ciconia am 31. März und 

I. April, bei Upupa am 11. bis 13. April, 
bei Hirundo am 11. und 12. April, bei Che- 
lidonaria und Cuculus am 11. April. — Am 

II. März liegt ein Gürtel hohen Druckes 
zwischen den Alpen und Kleinasien, um Eng- 
land tauchte eine Depression auf; am 9. und 
10. März lag fast ganz Europa in dem Wir- 
kungskreise einer Depression, deren Zentrum 
von der skandinavischen Halbinsel nach Russ- 
land wanderte. Tabelle II gibt zu erkennen, 
dass am 11. März eine auffallende Tempera- 
turabnahme vorkam und dass das minimale 
Thernu)meter unter den Gefrierpunkt sank. 

Auch am 29. März kommt Abkiilüung vor, 
das Maximalthermometer stellt am 31. März 
sehr niedrig (59 C"). Das Luftdruckmaximum 
erstreckt sich mehr und mehr gegen Süd- 
osten über den Kontinent und am 31. März 
weht der Wind von Norden mit Sturmes- 



134 



don. — Április 11 -ili és 12-ik napjáról in:ir 
volt szú, ott lehűlés nem lepett fel. 



A Motacilla és Scolopax adatainál a csök- 
kenés niárczius 11-én magas léünjomással és 
érzékeny lehűtéssel együtt járt. A Ciconia 
még sűrűn mutatkozott, midőn a levegő már 
lehűlt ; a légnyomás sem szökött fel hirtelen 
magasra, hanem fokozódott a szél ereje s 
viharként tombolt márczius 31-én, midőn mada- 
runk legkevesebb helyen mutatkozott. Az 
Upupa. Clu'lidonaria és Cuculus osztozik némi- 
leg a Ilirundo sorsában s április 11-én kevés 
helyen jelen meg, de akkor lehűlés nem volt, 
sem xiharos szél nem fúvott, csu])án magas 
légnyomás, anticziklón támadt. A csökkenést 
azoknak a madaraknak a felvonulásában ezek 
szerint tehát nem kereshetjük ugyanabban 
az egy okban. 

Az április 11 -én történt felvonulási csök- 
kenés mind a négy fajnál mutatkozik. Egy-egy 
napra ekként oszolnak meg az adatok : 



grosse zu Turkeve, Pécs, Szeged, Temesvár, 
also auf der ganzen Tiefebene. — Vom 11. 
und 12. April war schon die Rede, dazumal 
kam kein Kälteruckfall vor. 

Bei Motacilla und Scolopax kam die Ver- 
minderung der Ankunftsdaten am 11. März 
zur Zeit hohen Luftdruckes und auffallender 
Teniperaturabnahme vor. Ciconia kommt noch 
zahlreicher vor, als schon Abkühlung statt- 
fand ; auch ein schnelles Steigen des Luft- 
druckes stellte sich ein, jedoch herrschte am 
31. März Sturm, als der Vogel an den we- 
nigsten Orten beobachtet wurde. Upupa, Che- 
lidonaria und Cuculus teilt das Los von Hi- 
rundo und kommt am 11. April an wenigen 
Stellen vor, jedoch war danuils weder eine 
Abkühlung, noch Sturm zu bemerken, son- 
dern nur hoher Luftdruck, eine .Anticyklone. 
Die Ursache bei der Verminderung der An- 
kunftsdaten dieser Vögel ist also nicht eine 
und dieselbe. 

Die Abnahme der Ankunftsdaten am 11. 
April zeigt sich bei allen vier Arten ; auf je 
einen Tag entfallen : 



Upupa epops . . 
Hirundo rustica 
Chelidonaria urbica 
Cuculus canorus . 



Április 8 — 


10 


11 


12—14 


18 




9 


12 


51 




39 


59 


22 




20 


34 


39 




30 


35 



Itt mást felfedezni nem bírunk, mint azt. 
hogy április 11 -ik napján a légnyomás azok 
körül a napok körül 14 állomásunk adatai 
szerint legnagyobl) értékét — 772 8 mm. — 
érte el (II. táblázat), s hogy ennél magasab- 
ban a l)arométer február 10-ike és május 20-ika 
között csak márczius 4 — 7. és április 4 — ö. 
napja között állott. Midőn eme két utóbbi 
nap elmúlt, az említett négj- faj megjelenési 
adatai is jóval kezdenek szaporodni. 

Ha eddig a legnagyobb légnyomás eseteit 
hoztam fel, feUiozom még a legldsebb nyo- 
más napját is. Márczius 13-án 746'6 milli- 
méterrel egj'eulő 14 állomásunknak a lég- 
nyomása. E napon feltűnően kevcsbedtek a 
Motacilla alba és Scolopax adatai s egy füsti 
fecske sem jelent meg, holott az előtte való 
napon három, az utána következőn kettő 
tűnt fel. 



Wir können hier nur konstatieren, dass am 
1 1 . April der Luftdruck laut 14 Stationen in 
diesen Tagen seinen höchsten Wert — 772"8 
Millimeter — erreichte und dass das Baro- 
meter im Zeiträume zwischen 10. Februar 
und 20. Mai nur zweimal einen noch höheren 
Stand, am 4. bis 7. März' und am 4. und 
5. Apiil, einnahm. Xach diesen zwei letzt- 
genannten Tagen konnte ebenfalls eine be- 
deutendere Zunahme der Ankunftsdaten un- 
serer vier Arten wahrgenommen werden. 

AV'urden die Tage mit höchstem Luftdruck 
genannt, so möge auch der Tag mit dem 
niedrigsten Druck angeführt werden. Am 
13. März beträgt der Luftdruck im ]\Iittel 
unserer 14 Stationen 746'6 Millimeter. Es 
zeigt sich eine auffallende Abnahme bei den 
Daten von Motacilla alba und Scolopax ; 
auch sah man keine Rauchschwalbe an die- 
sem Tage, obwohl am Tage vorher drei und 
nachdem zwei Ankunftsfalle verzeichnet sind. 



135 



Milyen idő volt Iiíit inárczins 13-ik iiajjji'ui V 
Márczius 12-én niéJy lés^nyomású cziklún 
középpontja a skandináviai félszigeten van, 
hatását megérzi egész Európa. Nálunk déli 
szél támad s a hőfok hirtelen fölszáll, a 
maximális thermometer szerint öt fokkal teg- 
naphoz képest. 

Márczius 12-én este az Adrián is támad 
depresszió, mely 13-áu reggel már egész 
országunkat borítja ; az eső bőven hull, 14 
állomásunk közül 12 e napon 103 millimétert 
mért; a levegő hirtelen lehűl, Debreczenben 
fok mellett hó is esik s az Alföldön orkán 
dühöng észak felől. Nem csoda, ha ilyen 
rossz időben megcsappant a felvonulás. 



Jóllehet a II. táblázat megismertet az idő- 
járás főbb tényezőivel, mégis legalább néhány 
szóval vázohuii még a légnyomás eloszlását. 

Február 10 — 17 között részint Anglia körül, 
részint az Adria környékén voltak depresz- 
sziók. 

Február 18—22 között tölVbnyire magas 
légnyomás hatott időjárásunkra. 

Február 23 — 28 között részint az Adria, 
részint az Északi tengeren tűnnek fel de- 
pressziók. 

Márczius 1 — 20 között rendesen Európa 
északi részén vonulnak a depressziók, néha 
magas a légnyomás minálunk. 

Márczius 21—30 között többnyire a Föld- 
közi tengeren mutatkoznak a depressziók. 

Márczius 31 április 17 között állandóan 
magas nyomás terül el Európa fölött. 

Április 18 — 20 között egy spanyolországi 
depresszió a Keleti tengerre vonult. 

Április 21. és május 2-ika között bonyo- 
lulttá válik a helyzet, de mégis többnyire 
depressziók tűnnek fel Közép Európában. 

Május 2 — 10 között többnyire magas a 
légnyomás s a depresszióknak jóformán csak 
körvonalai érintik Európát. 

Május 11 —14 között meglehetősen egyen- 
letes eloszlást mutat fel a légnyomás. 

Május 15 — 20 között újra a depressziók 
kerekednek felül s borítják Közép-Európát. 



Was für Wetter herrschte also am 13. März ? 
Am 12. März liegt das Zentrum einer tiefen 
Cyklone über der skandinavischen Halbinsel 
und dehnt ihren A\'irkungskreis auf ganz 
Europa aus. Bei uns weht Südwind, die 
Temperatur steigt schnell, Maximum um fünf 
Grad gegen gestern. 

Am Abend des 12. März taucht eine De- 
pression über der Adria auf, welche am 13. 
morgens schon ganz Ungarn bedeckt ; es 
regnet so stark, dass an 12 Stationen unter 
14 103 Millimeter Niederschlag gemessen 
wurde ; die Temperatur fiel schnell, in De- 
breczen fällt bei Grad Schnee und auf der 
Tiefebene braust ein Orkan von Norden her. 
Kein Wunder, wenn der Zug bei solch 
schlechtem Wetter nicht aufkommen kann und 
die Ankunftsdaten in Abnahme begrifl'en sind. 

Obwohl Tabelle II die Hauptfaktoren der 
Witterung zur Darstellung bringt, wollen wir 
doch in aller Kürze auch noch etwas über 
die Verteilung des Luftdruckes sagen. 

Zwischen 10. bis 17. Februar zeigten sich 
Depressionen teils um England, teils über 
der Umgegend der Adria. 

Zwischen 18. bis 22. Februar stand das 
Wetter meistens unter dem Einfluss hohen 
Luftdruckes. 

Zwischen 23. bis 28 Februar tauchen De- 
pressionen teils über der Adria, teils über 
der Nordsee auf. 

Zwischen 1. bis 20. März ziehen Depres- 
sionen meistens über den Norden von Europa 
daliin, bei uns ist dann und wann hoher Druck. 

Zwischen 21. bis 30. März kommen De- 
pressionen meist über dem .Mittelländischen 
Meere vor. 

Zwischen 31. März bis 17. April Uegi fort- 
während hoher Druck über Europa. 

Zwischen 18. bis 20. April zieht eine De- 
pression aus Spanien auf die Ostsee. 

Zwischen 21. April und 2. Mai stellt die 
Lage oft Verwickelung dar, meistens aber 
stellen sich Depressionen in Mittel-Europa ein. 

Zwischen 2. und 10. Mai kommt oft hoher 
Druck vor und berühren meistens nur die Um- 
risse von Depressionen Europa. 

Zwischen 11. und 14. Mai ist der Luft- 
druck so ziemlich gleichmässig. 

Zwischen 15. und 20. Mai tauchen wieder 
Depressionen auf und hausen über Mittel- 
Europa. 



136 



Az 1900. évi tavaszi időjárásnak legfel- 
tűnőbb sajátsága az állandó magas légnyo- 
más április első felében. Es a madárvoniilás 
e szokatlan magas légnyomás idején sem 
szünetelt, sőt a legszabályosabban fejlődött 
ki. De nem is a légnyomás önmagában hat 
a vonulásra, hanem hatnak a légnyomástól 
függő tényezők, első sorban a hőmérséklet. 
s némileg a viiiaros szél és nagy eső, vagy 
erős havazás. Madaraink mindenféle időben 
jönnek meg, csak hogy egyszer sűrűbben, 
máskor ritkábban. 



Midőn az Aquila 1905. évfoljama XII. kö- 
tetének 215 — 240. lapján a vonulás 10 éves 
anyagát az időjárás szempontjából tárgyal- 
tam, utolsó szavam az volt : „A megjelenés 
tehát akkor lesz szabályos, ha magas lég- 
nyomás tartósan megmarad kontinensünk fö- 
lött, szabálytalan pedig, ha a rövid idejű 
depressziók mutatkoznak." Erre a teljes bizo- 
nyítékot meghozta az 1906. évi április első 
fele ; az 1894-ik évi kevés adat után csak 
sejthettük ezt, de most már biztosan tudjuk ; 
tudjuk, hogy csak tartós magas légnyomás 
idején fejlődik ki a tavaszi vonulás sza- 
bályosan. S ez nem is lehet máskép, mivel 
az idő bizonyos állandóságra csakis tartós 
magas légnyomáskor tehet szert ; a szél 
gyenge erejű, az ég derült, eső vajmi kevés 
van, s így a levegő fokozatosan felmelegszik ; 
ilyenkor nincsenek meg azok a változások, jó 
és rossz idő, melyek a depressziókat kisérik 
s hol gyorsitólag, hol késleltetőleg hatnak a 
vonulásra. 



Der auffallendste Charakterzug des Wetters 
im Frühling 1906 ist der aiiiiidfeiif] dauernde 
hohe Luftdruck in der ersten Ajirilhäifte Der 
Vogelzug hört auch bei diesem ungewöhidich 
hohen Luftdruck nicht auf, ja er verlief ganz 
regelmässig. Es ist aber auch nicht der Luftdruck 
selbst, welcher auf den Zug einwirkt, son- 
dern es entfalten darauf ihre Wirkung jene 
Faktoren, welche davon abhängig sind, in 
erster Keihe die Temperatur und einiger- 
massen Sturmwind und ausgiebiger Nieder- 
schlag. Unsere Vögel kommen bei allerlei 
Wetter an. einmal in grösserer, das andere 
Mal in geringerer Anzahl. 

Als ich im XII. Bande der Aquila, Jahr- 
gang 1905, Seite 215—240 die 10jährigen 
Zugsdaten im Zusammenhange mit dem Wet- 
ter darstellte, war folgendes das Schluss- 
wort: „Die Ankunft gestaltet sich also dann 
regelmässig, wenn hoher Druck anhaltend 
über dem Kontinent venveilt, unregelmässig 
aber, wenn Depressionen von kurzer Dauer 
sich einstellen." Den völligen Beweis dessen 
brachte uns die erste Aprilhälfte 1906. Ge- 
stützt auf die wenigen Daten des Jahres 
1894, konnten wir dies eher nur ahnen, als 
bestimmt wissen ; jetzt aber wissen wir, 
dass sich der Frühlingszug der Vögel nur 
bei anhaltend hohem Lnftdrack regel- 
mässig entwickelt. Das kann ja auch nicht 
anders sein, weil das Wetter nur bei dauernd 
hohem Luftdruck eine gewisse Stabilität er- 
reicht ; es wehen leichte Winde, die Sonne 
strahlt vom klaren Himmel, Regen fällt kaum, 
mithin muss sich die Luft kontinuirlich er- 
wärmen ; es fehlen also jene wechselhafte 
Sprünge von gutem und schlechtem Wetter, 
welche die Depressionen begleiten und auf 
den Zug bald beschleunigend, bald verzö- 
gernd einwirken. 



137 



A madárvonulás és az idő. 

HeOYFOKY KABU«-tl'>l. 

:\Ii(lön az 189H/9Í). évi ték'ii ürnitIiolo<>iiii 
úUdiiiásaiiik tüljei;-vz('s<ii ala]).jáii azokkal az 
adatokkal foglalkoztam, iiicín ek a füsti fecske 
1W)0., 1891., 1894., 18Í)5., 1896., 1897., 
1898. évben történt megérkezésére vonatkoz- 
tak, a napi időtérképek nyomán aiTa az ered- 
ményre Jutottam, hof;y a legtöbb adat azokon 
a na|iiik(in fordult t'lö. mikor az idő alacsony 
(7ü() mm.-nél kisebb) légnyomás, vagyis lég- 
nyomási depresszió hatása alatt volt. Egy 
évben, 1894-ben, azonban kivételesen az ada- 
toknak kulmiiiáeziója magas légnyomás idején 
állott be. 

Ezt a,z eredményt fel is eniUtetteni abban 
az értekezésemben, melyet az ornitholognsok 
serajevói gyűlésén 1899 szeptember végén 
tartottam, hol is eme dolgozatom kinyomatva, 
szétosztásra került a jelenlevők között. 

Bővebben foglalkozván ama tárgygyal, arra 
a tapasztalatra jntottam, hofiy a depressziónak 
fűkrpen az eleje és déli oldala, azaz jó oldala 
az, mely a füsti fecske és más (13, később 
még 18 kevesebb adattal) fajok vonulására 
f/!/orsilőlag, rossz oldala pedig Msleltetőleg hat. 



Olykor-íilykor, egyik s másik év tárgyalásá- 
nál, rámntattam arra is. liogv rövid ideig tartó 
magas légnyomás, valamint nagy eső és vihar 
alkalmával a megérkezési adatokban pangás 
állott be. Az 1906. évi tartós magas lég- 
nyomáskor szabályosan fejlődött ki a vonidás. 

Midőn a füsti fecske 1890. esztendőbeli 
elköltözését tárgyaltam, felemlítettem, hogy az 
főképen akkor köszöntött be, midőn a levegő 
érzékenyen lehűlt, tehát valószínűleg anti- 
cziklon hatása alatt. (Akkor a Meteorológiai 
Intézet még nem adott ki napi időtr-rképeket.) 
Sejtelmem igaznak bizonynlt. Midőn 1904-ben 
a füsti fecske 1898. évi elköltözésével foglal- 
koztam, a napi időtérképek alapján csakugyan 
ki is mutattam, hogy tömeges (44'6 "/„-a nz 
adatoknak) elvonulása magas légnyomás és 
gyönge erejű, változó irányú szelek alkalmával 
esett meg. 

Azóta, hogy a napi iilőt('rké])ek tanulmá- 
nyozását az ornitholognsok serajevói gyűlésén 

Aqllilll XI\'. 



Vogelzug und Wetter. 

\(ia J. IIUGYFOKV. 

Als ich im \Mnter 1898/1899 die An- 
Kunftsdaten der iianchschwalbe in Ungarn 
nach den Ergebnissen der ornithologischen 
«tationen aus den Jaliren 1890, 1891, 1894, 
1895, 1896, 1897. 1898, gestützt auf die 
täglichen Wetterkarten, durchmusterte, konnte 
ich feststellen, dass das Erscheinen dieses 
Vogels hauptsächlich au jenen Tagen erfolgte, 
an welchen niedriger Druck (unter 760 mm.), 
eine barometrische Depression das Wetter 
beherrschte. Eine Ausnahme macht das Jahr 
1894, in welchem sich die Kulmination an 
Tagen mit hohem Luftdruck einstellte. 

Dieses Resultat hatte ich Gelegenheit her- 
vorzuheben in dem Vortrag auf der Versamm- 
lung der Ornithologen zu Sarajevo Ende 
September 1899: auch wurde ein Referat 
darüber in Druck vorgelegt und unter die 
Anwesenden verteilt. 

Als ich nachher den Gegenstand weiter 
verfolgte, konnte festgestellt werden, dass es 
besonders die vordere und südliche Seite, die 
schönwetterigc Seite, der Depression ist, welche 
auf den Zug der Rauchschwalbe und mehrerer 
Arten (13, später noch 18 mit wenigeren 
Ankunftsdaten) beschleunigend, die schlecht- 
wetterige Seite aber verzögernd einwirkt. 

Dann und wann wurde auch betont, dass 
bei hohem Luftdruck von kurzer Dauer 
Stagnation wahrzunehmen war, ebenso wie 
bei Sturm und starkem Regen. Bei anhaltend 
hohem Luftdruck 1906 entwickelte sich der 
Zug regelmässig. 

Über den Wegzug der Rauchschwalbe im 
Jahre 1890 konnte ich berichten, dass der- 
selbe besonders nach einem Temperaturfall 
stattfand und hegte die Meinung (es waren 
Wetterkarten dazumal, herausgegeben vom 
Meteorologischen Institut zu Budapest, noch 
nicht vorhanden), dass Antizyklonen das Wet- 
ter beeinflussen. Das konnte auch wirklich 
im Jahre 1904, bezüglich des Wegzuges der 
Rauchschwalbe im Jahre 1898 auf Grund der 
Wetterkarten konstatiert werden. Der massen- 
hafte Wegzug stellte sich hauptsächlich bei 
antizyklonaler Witterung ein, bei schwachen, 
'Wechselnden Winden (44'67o aller Daten). 

Seitdem. dass ich das Studium der Wetterkar- 
ten auf (lert )niitliiil(igen-VersammIungin Sara- 

18 



138 



tii^yelnirlie ajáiilotiain uz illetékes szakférfiak- 
nak, történnek is Idsérletck iiiiitt-iiiiiott; sajnos 
azonban, nem ornitluilouiai liálózatok gyűj- 
tötte adatokat doljíoznak fel, mint például 
Magyarországon, hanem egyes helyekét csupán. 
És mindent, a legkisebb részletek szerint is, 
egyszerre meg akarnak magyarázni. E/. nem 
helyes. Egy-egy állomás megfigyelései soha 
nem ])ótolliatják valamely hálózat adatait. A 
belolök levezetett következtetések esak akkor 
bírnak érvénynyel, ha más, több állomáséval 
egyeznek. A véletlen nagy szerepet játszik, 
a nagy számok törvénye csak nagytömegű 
adatoknál lép fel s kiegyenlíti az esetleges- 
ségek(^t. 



Három dolgozatot fogok ismertetni, melyekben 
a madárvouulás az időtérké])ek alapján tár- 
gyaltatik. Kiegészítésül elmonddk egyet s nulst 
a sarlós fecskéről. 

I. 

Marék M. tanár az „Ornithologisches Jahr- 
buch" 1906. évfolyamában czikket közöl az 
időjárás hatásáról a madárvonulásra, és pedig 
10 éves tanulmánya alapján a szalonka közép- 
európai vonulását illetőleg, 5 éves zenggi és 
3 éves vinkovcei megfigyelésére támaszkodva. 
Ezen szűk korlátok között mozgó anyagból 
oly messzemenő következtetéseket vezet le, 
hogy el nem mulaszthatom velők részleteseb- 
ben foglalkozni, annál is inkább, mivel három 
helyen az én nevemet is felhozza. 



Minthogy véleménye szerint az őszi és 
tavaszi vonulás a légnyomási maxiumoktól 
és minimumoktól függ, mindenekelőtt v(ílök 
ismertet meg bennünket. Elől)b az őszi, azután 
a tavaszi vonulást tárgyalja. 

A) Miért költöznek el őszszel a madarak? 

A hőmérséUet csökkenése s a tápláléh hiánya 
nem lehet. Marék szerint, oka az elköltözés- 
nek, mivel némely madár már júliusban, más 
augusztusban és megint más szeptemberben 
vonul el; „és ez azután igy folyik tovább, — 
úgymond Marék úr — míg csak a tél be nem 
köszönt s vele együtt téli vendégeink meg- 
érkeznek ; " ámde hőmérsékleti csökkenés és táp- 
lálékhiány légnyomási anticziklonokkal együtt 



jevo bezüglich des Vogelzuges empfohlen 
hatte, wird sihon hie und da der Versuch 
gemacht ; leider werden aber nicht die Be- 
obaciitungen <irnithologischer Netze, wie etwa 
in Ungarn, sondern nur si)lche, die an ver- 
einzelten Orten gemacht werden, diskutiert. 
Man will gleich alles, bis in die kleinsten 
Einzcdheiten gehend, erklären. Das ist nicht 
statthaft. Beobachtungen an einer einzelntm 
Station können nie diejenigen eines Beob- 
achtniigsnetzes ersetzen. Die .Schlussfolgerun- 
gen,die abgeleitet werden, haben nur dann einen 
Wert, wenn sie mit mehreren anderen Stationen 
im Einklang stehen. Vieles hängt vom /nfall 
ab ; nur bei grossen Zahlen kann man auf 
eine Ausgleichung von Zufälligkeiten rechnen. 
Im folgenden sollen drei Werke behandelt 
werden, welche sich mit dem Vogelzug auf 
Grund der täglichen Wetterkarten befassen. 
Beigefügt seien einige Bemerkungen iil)er 
Cypselus-apus. 

I. 

Professor M. Marek teilt in dem „Ornitho- 
logischen Jahrbuch" 1906 einen Aufsatz über 
den Einfluss von Wind und Wetter auf den 
Vogelzug mit, und zwar auf Grund seiner zehn- 
jährigen Untersuchungen über den Schnepfen- 
zug in Mittel-Europa, seiner fünfjährigen Be- 
obachtungen des Vogelzuges in Öenj und 
seiner fünfjährigen in Vinkovci. Die Schluss- 
folgerungen, die er aus diesem spärlichen 
Materiale ableitet, sind so weitgehend, dass 
ich es nicht unterlassen kann, dieselben einer 
Besprechung zu unterziehen ; um so mehr, als 
er an drei Stellen auch meinen Xamen anführt. 

Da es die barometrischen Maxima und 
Minima sind, von welchen seiner Meinung 
nach der Zug im Herbst und Frühling ab- 
hängig ist, so erklärt er zuerst das Wesen 
derselben. Zuerst wii-d der Herbstzug, dann 
der Frühlingszug behandelt. 

,1) Was ist die Ursache, dass die Vögel 
im Herbst wegziehen? 

Temperatur fall und Nahrungsmangel allein. 
kann, wie Herr Marek behauptet, die Ursache 
nicht sein, weil viele Vögel schon im Juli, 
andere im August, wieder andere im Septem- 
ber uns verlassen ; „und so geht es fort" 
— sagt Herr Marek — , „bis der Winter 
da ist und mit demselben sich die Winter- 
gäste einstellen" ; wohl aber könnte es Tem- 
peratnrfall und Nahrungsmangel in Verband 



139 



iiíenis li'lu't Ilka az elköltözusiiek. „Miutliogv -í 
hőmérséklet csökkenése és a tá])lálék hiánya 
az aiiticziklonos időnek a következménye, azért 
az őszi Vdnuhis mouinduhisát a léiiuiyomási 
maximunidk ehiiiatolására vagyok liajhindó 
visszavezetni", — úgymond Marék. 

^[iiithogy Markk szerint a madaraknak nem 
csak tüdeje, hanem töl)b ürege és sejtje levegő- 
vel telik meg, sőt csontjaiban is levegő fordul 
elő, a légnyomás változásai iránt igen érzéke- 
nyek. „De valamennyi madár között legérzékc- 
nyel)bek a légnyomás változásai iránt a vonuló 
madarak", — állítja M.arek tanár lir. 

Azután felhoz a tanár lir jiároni niegtigye- 
lést, melylyel bizonyítani akarja, „hogy a 
vonuló madarak nemcsak érzékenyek a lég- 
nyomás változásai iránt, hanem hogy azokat 
előre is megérzik. Úgy látszik azonban, hogy 
nem mindegyik faj egyaránt érzékeny. A 
....nyári hűseiök"" kétségkívül érzékenyebbek, 
minta „„téli futamodok'". Az előbbieknél ele- 
gendő néhány niilliniéternyi légnyouiás- 
euielkedés, hogy őszi vonulásukat meg- 
kezdjék. Az utóbbiak csak igen magas 
barometerállás mellett, mely erős lehűlést 
okoz, indulnak el, hogy téli szállásukat föl- 
keressék."* 

Ennek bizonyságául, mint igazi nyári hűselö- 
ket, a sarlós fecskét hozza föl a tanár úr. 
„Az 1904. évben az itteni (vinkovcii) sarlós 
fecske jiilius 19 — 20-án, 1905-ben július 
18 — 19-én ment el, tehát csak egy nappal 
korál)ban." Azután leírja, hogy milyen idő 
járt az elköltözküdéskor. „ 1904. július IH-án 
derült, csendes és igazán meleg nyári idő volt, 
estefelé azonban gyorsan beborult az ég s élénk 
északnyugoti szél támadt. 19-én reggel több- 
nyire el volt borulva s esett is néhány esőcsepp, 
azután élénk északnyugoti szél mellett Idderült 
az ég s jó meleg volt. 20-án többnyire derült, 
gyenge északnyugoti széllel jó meleg volt. 
Úgy látszott, mintha hirtelen időváltozás fenye- 
getne, de 20-án estig újra jobbra fordult az 
idő. A napi időtérképek erre vonatkozólag 
útbaigazítanak. 18-án reggelig északnyugot 
felől 770 millimétert meghaladó magas lég- 
nyomású képződmény délkeleti ii-ányban, egé- 

* Makek úr értekezésében nincsen ez kövéren 
nyomtatva. Hegyi'oky. 



mit .Viitizyklonen sein. „Da Teniperatnrfall 
und Nahrungsmangel eine Folgeerscheinung 
antizyklonalen Wetters sind, so möchte ich 
den Beginn des Morbstzuges auf die Vor- 
stösse der barometrischen Maxinui zurück- 
führen" — sagt Herr Markk. 

Weil die Vögel niciit nur die Lungen, 
sondern noch mehrere Säcke und Zellen mit 
Luft füllen, ja auch luftführende Knochen 
haben, so müssen sie — wie Herr M.^rhk 
sagt — für Luftdruckänderungen sehr em- 
pfindlich sein. „Von allen Vögeln — be- 
hauptet Herr Marek — am empfindlichsten ist 
aber für Luftdruckänderungen der Ziuji-of/cl." 

Dann werden drei Beobachtungen ange- 
führt, welche beweisen sollten, „dass die 
Zugvögel nicht nur für Luftdruckänderungen 
empfindlich sind, sondern dass sie dieselben 
auch voraus empfinden. Nicht alle Arten 
scheinen jedoch gleich empfindlich zu sein. 
Die „„Sommerfrischler"" sind oline Zwei- 
fel emjttindlicher als die „„WinterHüchter"". 
Bei ersteren genügt ein Steigen des Luft- 
druckes um einige Millimeter, um sie zum 
Antritt ihrer Herbstreise anzuregen. Die 
arideren brechen erst bei sehr hohem Ba- 
rometerstande auf, der einen starken Tem- 
peraturfall zur Folge hat, um ihre Win- 
terquartiere aufzusuchen".* 

Zum Beweise wurden als erste Sommer- 
frischler die Mauersegler angeführt. „Im Jahre 

1904 zogen die hiesigen (Mnkovci) Mauer- 
segler am 19 — 20. Juli fort und im Jahre 

1905 am 18—19. Juli, also nur um einen 
Tag früher." Und jetzt folgt folgende Be- 
schreibung des Wetters, das beim Wegzuge 
herrschte. „Am 18. Juli 19()4 iiatteu wir 
heiteres, ruhiges, recht warmes Sommerwet- 
ter, gegen Abend jedoch bewölkte sich rasch 
der Himmel bei frischem NW.-Wind. Am 
19. morgens war es meist bewölkt und es 
fielen einzelne Regentro fen, darauf Aus- 
heiterung bei frischem NW. und recht 
warm. Am 20 meist heiter bei leichtem NW. 
und recht warm. Es hatte also den Anschein, 
als ob ein Wettersturz eintreten wollte, aber 
bis 20. besserte sich wieder das Wetter. Die 
synoptischen Wetterkarten geben uns darüber 
Aufschluss. Bis 18. morgens drang von NW. 

• In der Abhaudlnni;- ist dies nicht fett i;edruckt. 

Hegyfoky. 

18* 



140 



szén az osztrák alpesi tartománj'okig nyoimilt 
elő, az alacsony nyomás Görögországot borította. 
Következményei nálunk ezen a napon már este 
mutatkoztak. A kövcítkezö napokban esőkként 
a nagyuyomásii képződmény ereje s ennek 
következtében nálunk jobbra fordult az idő. 
2ü-án 760 milliméteres légnyonnisunk volt és 
mégis elköltöztek tőlünk sarlós fecskéink. 
Hogy milyen volt az idő 1905 nyarán, midőn 
a sarlós fecske elment, arról a 115 1. és 182. 
lapon részletesen irtani. A légnyonuís július 
19-én reggel mintegy 760 milliméterrel ért fel." 
Értekezésének 181. és 132. lapján erre vonat- 
kozólag ez áll: ,,Az 1905. év nyarán az itteni 
sarlós fecskék július 18- és 19-ik napja közti 
éjjelen mentek el. 18-án többnyii-e még derült, 
meleg nyári idő volt. gyenge délkeleti szél 
és 19'2 R. fokú hőmérséklet (reggel 8 óra- 
kor) mellett, épp így 19-én reggel. Csak- 
hamar azonban gyenge nyugoti szél mellett 
uj-ugot felöl felhők vonulnak s elborítják az 
egész eget, d. e. 9 Va «irakor egyes eső- 
cseppek kezdenek hullani s délfelé, élénk 
északi szél mellett, esni kezd az eső, eltartva 
megszakitásokkal estig. Éjj'el kiderült az ég 
és 20-án reggel a hőfok 15 R. volt. Délre 
tornyos felhők lioritották az eget s a szél 
északnyugot felől fiijt. Ezt a nyári időválto- 
zást előre megérezték a sarlós fecskék s el- 
költöztek. Ezen időszakváltozást az atlanti lég- 
nyomási maximum előrehatolása okozta, mely 
18-án reggelig ék alakjában egész Bajor- 
országig terjeszkedett. 19-ik napján reggelig 
növekedett ereje (765 millimétert meghaladva) ; 
a gennai tengeröböl és az Adria fölött észa- 
kon tartózkodó depressziónak a nyúlványai 
láthatók, kétségkívül Viuko\'citól délkeletre 
is, mint sejteti a 760 milliméteres izobár ki- 
öblösödése". 



„És most rátérek arra, hogy mi okozta 
az itteni sarlós fecske elköltözését. 1. Az egy 
napos időkülönbözet Graeser nézete mellett 
bizonyít. 2. A csekély időváltozás (1905-ben) 
és a fenyegető időváltozás (1904-ben) Hegykoky 
s mások véleménye mellett bizonyít, kik a 
madarak elköltözését a hőfok sülyedésének 
és a miatta bekövetkezett táplálékhiányuak 



ein über 770 mm. Imlio Luftdruckgebiet in 
südöstlicher Kiclitung bis in die österreichi- 
schen Alpenländer vor. der niedrige Druck 
lag über Griechenland. Die Folgen zeigten 
sicli bei uns gegen Abend desseil)en Tages. 
Xn ihm folgenden Tagen verlor das Hoch- 
druckgebiet an Intensität und besserte sich 
infolge dessen auch bei uns das Wetter. Der 
Luftdruck betrug am 20. morgens bei uns 
etwa 7()0 mm. und doch zogen die hiesigen 
Mauersegler von hier weg. Die \\'etterlage 
während des Wegzuges der Mauersegler im 
Sommer 1905 habe ich auf p. 131 und 182 
genau beschrieben. Der Luftdruck i)etrug am 
19. Juli morgens etwa 760 mm." Auf Seite 
181 und 132 findet sicli folgende Bemer- 
kung: „Im Sommer 1905 zogen die hiesigen 
Mauersegler in der ííacht vom 18. auf den 
19. Juli weg. Am 18. hatten wir noch meist 
heiteres, warmes Sommerwetter bei leiclitem 
SO. und einer Morgentemperatur (8 Uhr) von 
19"2 R., ebenso am 19. morgens. Bald ziehen 
jedoch von W. bei leichtem Westwind Wol- 
ken auf und bedecken den ganzen Himmel, 
um \/„10 Uhr vormittags beginnen einzelne 
Regentropfen v.u fallen und gegen Mittag 
setzt ein frischer nördlicher Wind mit Regen 
ein, der mit Unterbrechungen bis Abend 
dauerte. In der Nacht trat Ausheiterung ein 
und am Morgen des 20. Juli zeigte das Ther- 
mometer 15" R. Zu Mittag bewölkte sicli der 
Himmel mit Haufenwolken bei frischem XW. 
Diesen sommerlichen Wettersturz hatten die 
Mauersegler vorausempfuuden und zogen weg. 
Als Ursache dieses Wettersturzes ist ein Vor- 
stoss des atlantischen Hochdruckgebietes zu 
betrachten, welcher bis 18. morgens keilför- 
mig bis Bayern vordrang. Bis 19. morgens 
hatte er an Intensität zugenommen (über 
765 mm. hoch) ; iilier dem Golf von Genua 
und über der Adria lagen Ausläufer einer im 
Norden lagernden Depression, aber ohne Zwei- 
fel auch südöstlich von Vinkovci. wie es die 
Ausbuchtung der 760 mm. Isobare andeutet.» 
„Und nun komme ich auf die Ursache des 
Wegzuges der hiesigen Mauersegler zu spre- 
chen. 1. Die Diiferenz von einem Tage spricht 
tiir die GraeserscIic Anschauung. 2. Der leichte 
Wettersturz (im Jahre 1905) und der drohende 
Wettersturz (vom Jahre 1904Í spricht für die 
Ansicht Hkuyfokvs u. a.. die den Wegzug 
der Vögel dem Tem|;eraturi'all und dem in- 



141 



tuliijdoiiítjnk. 3. A lói^iiyoiiiiisi iiiaxiinmmik 
clöreliutdlása az én nézetein mellett hizunyit" 
— így szól Marék tanár úr. 

És liogy esakunyan az ö nézete a helyes, 
kitűnik szerinte abból, hogy hőmérsékleti csök- 
kenés miatt nem támadhat júliusban táplálék- 
hiány és hogy a sarlós fecske elköltözése után 
is újra meleg iflö j'árt. 

„Az őszi vonulás kezdődésének tiüajdon- 
ké])eni oka gyanánt a légnyomási maximumok 
előrehatiilását s a vele járó jelenségeket kell 
tekintenünk. " 

Mielőtt a sarlós fecske Vinkovciből való 
elköltözésével s az abból vont következte- 
tésekkel részletesebben foglalkoznám, tilta- 
koznom kell az ellen, mintha valahol nyilat- 
koztam Vdlna « madarak elköltözésének okáról. 
Csakis a füsti fecske Mayijarorszíujhól való 
1898. éri elköltözéseitek időjárási tárgyalásakor 
említettem, hogy tömeges elvonulása (az ada- 
tok 44 6 Vo'íi) főképen anticziklónos időben 
esett meg s hogy a szeptember 8-iki kulminá- 
cziót szeptember 2- és 3-ik napján erős hő- 
csökkenés előzte meg, mikor is a szabadban 
körülbelül a fagyponton állhatott a hőmérő. 
Hozzátettem: „Ilyen alacsony „0" fokú hő- 
mérsékleten elpusztul a légy, szúnyog, apró 
rovarka, mivel a fecske táplálkozik, kény- 
szerül hát útra kelni." Nem járja tehát, engem 
odaállítani azoknak az élére, kik a madarak 
elköltözésének okát erős hőmérsékleti lehűlés 
miatt támadt táplálékhiányban vélik feltalálni. 
És a mint Makek iir az én nézetemet, éppen 
úgy általánosítja saját megfigyeléseit is. Csak 
két esetet hoz fel a sarlós fecske elköltözését 
Uletőleg s legott az elköltözés általános okait 
akarja kideríteni. 



Tekintsük meg csak ezt a két esetet kissé 
közelebbről, és pedig a budapesti Meteorológiai 
Intézet napi időtérképei alapján. 

Az 1904. évi július első napjaiban itt-ott 
depresszi('i tűnt fel Európában, különben tültb- 
nyire normális és ennél magasabb volt a lég- 
nyomás. Július 8-án 765 millimétert is meg- 
haladó anti<ziklón terült el Középeurópa fö- 
lött, az Atlanti-oczeántól a Fekete-tengerig. 
Azután északkeleten és délkeleten alacsony nyo- 
más támadt, különben pedig normális volt, vagy 



folge (lessen einlríítenden Nahrungsmangel 
zusclireiben. 8. „Die Vorstössc der l)ar(imetri- 
schen Maxima sprechen für meine Ansicht" — 
sagt Herr Prof. Maruk. 

Und dass seine Ansiciit die richtige ist, geht, 
wie er sagt, schon daraus hervor, dass im .hili 
Nahrungsmangel infolge Temporaturfalles kaum 
eintreten kann und auch nach dem Wegzuge der 
Mauersegler wieder warmes Wetter herrschte. 

„Als eigentliche Ursache des Beginnes des 
llerl)stzuges sind also die Vorstösse der baro- 
metrischen Maxima mit ihren Folgeerschei- 
nungen zu betrachten." 

Bevor ich anf die Schlussfolgerung des 
Wegzuges der Manersegler aus Vinkovci etwas 
näher eingehe, muss ich Protest dagegen 
erheben, als hätte ich mich irgendwo über 
die Ursache des Wegzuges der Vögel ge- 
äussert. Nur beim Beschreiben des Wetters 
zur Zeit des Wegzuges der Rauch schwalhe 
aus Ungarn im Jahre 1898 konnte ich kon- 
statieren, dass der massenhafte Wegzug (44'6''/o 
aller Daten) hauptsächlich bei antizyklonaler 
Witterung stattfand und dass vor der Kid- 
miiiation am 8. September ein Temperatur- 
f'all am 2., 3. Öeptendjer eintrat, wo im 
Freien etwa eine Temperatur von Grad 
herrschen musste. Dann fügte ich bei: „Bei 
so niedriger Temperatur gehen {"liegen, 
Mücken, kleine Käfer - die Nahrung der 
Schwalbe — zugi-unde, sie ist also gezwun- 
gen, aufzubrechen und wegzuziehen." Es 
geht also nicht an, mich an die Spitze der- 
jenigen zu stellen, welche die Ursache des 
Wegzuges der Vögel im Nahrungsmangel in- 
folge Temperaturfalles erblicken. Und wie 
Herr Marek meine Ansicht generalisiert, so 
verfährt er auch mit seinen Beobachtungen. 
Nur zwei Fälle des Wegzuges der Mauer- 
segler führt er an, und gleich wird die all- 
gemeine Ursache des Wegzuges dargetan. 

Betrachten wir nun diese zwei Fälle etwas 
näher, und zwar laut den Wetterkarten des 
Meteorologischen Instituts zu Budapest. 

In den ersten Tagen des Juli 1904 waren 
in Europa liie und da Depressionen aufge- 
taucht, sonst stellte sich meistens normaler 
und übernormaler Druck ein. Am 8. .luli 
liegt eine Antizyklone von 7f)5 und mehr 
Millimetern über Mittel-Europa, vom Atlanti- 
schen Ozean bis zum Schwarzen Meer. Dann 
stellte sich im Nordosten und Südosten niedri- 



142 



ennél magasabb; ez így tartolt i;!-ig-. Akkor 
Európát anticziklón borítja el, melynek közép- 
pontja 770 milliméterrel Németország keleti 
vidékén van. Kevés változással ugyanaz a 
helyzet 17-ig, mindig anticziklón borítja Em-ó- 
pát. f^ napon a kontinens északk(;]cti részén 
már láthatók depressziónak a körvonalai is. 
18-án e depresszió alacsony nyomása dél- 
nyugatfelé MagA^arországig hatol a kontinensre. 
Északnyugaton, Anglia fölött egészen az Alpokig, 
magas a légnyomás (7(10 — 770 mm.), ajnreiici 
félszigeten szintén, lll-éii alacsony nyomás 
(745 — 760 mm.) borul a kontinens keleti felére ; 
nyugaton Fruucziaország körül czilclón (760 
mm.) körvonalai látszanak és az Északi-ten- 
gertől egészen az Alpokig ék gyanánt fura- 
kodik be magas légnyomás (765 — 768 mm.). 
20-án is megtartja helyét az alacsony nyomás 
(745 — 760 mm.). é])p úgy, mint teguap ; a 
magas nyomású ék eltűnt, Angolországot la- 
pos depresszió (760 mm.) borítja, Spanyol- 
ország és a skandináviai félsziget fölött 765 
milliméteres a nyomás. 



És most kérdem, ha vajj'on eme magas 
nyomású ék július 18- és 19-ik napján, mely 
csak az Alpokig ért, képes volt-e a vinkovcii 
sarlós fecskék elköltözésére valami hatást ki- 
fejteni? Nem sokkal inkább megtehette volna 
ezt amaz anticziklón. mely 17-én Európa leg- 
nagyobb részét ellioritá s 765 és több milli 
méterrel egyenlő vf)lt V Úgy látszik, hogy 
Marék úrnak is feltűnt eme körülmény, azért 
ír ekképen: ,.A légnyomás 20-án reggel körül- 
belül 760 milliméterrel egyenlő nálunk s az 
idevaló sarlós fecskék mégis elköltöztek innen.'" 
Minthogy a sarlós fecske igazi nyári hfiselő. 
ezek a hűselők pedig őszi vonulásukat már 
megkezdik, ha a levegő nyomása néhány 
milliméterrel emelkedik, miként történhetett 
hát akkor meg, Jiogy sülyedő légnyomáskor 
költöztek el júUus 20-án ? 

Hogy eme körülményt még inkább méltá- 
nyolhassuk, feltüntetem a légnyomást a közeli 
eszéki feljegyzések szerint, úgy a mint a napi 
időtérképeken közölve van. még pedig július 
16 — 20. napjaira vonatkozólag. 

A reggeli légnyomás Eszéken : 

1904 július 16 17 IS 1«) 20 napjain. 
Mm. 700+ 67-4 66-(l cri liUw (;0-4 



ger Druck cin. sonst mristcns iKjniialrr uml 
iibernoniKilcr bis /.um IH. \n demselben 
Tage liegt eiiu' .Vntizyklonc über Europa mit 
dem Zentrum von 770 mm. über Ust-Deutsch- 
land. Diese Lage hielt mit geringen Ände- 
rungen bis zum 17. an, immer liegt eine 
Antizyklone über Europa. An diesem Tage 
zeigen sich sciion Umrisse einer Depression 
im Nordosten des Kontinents. Am 18. dringt 
der niedrige Druck der Dcjiression südwest- 
lich bis Ungarn in den Kontinent. Im Nord- 
westen, über England bis zu den Alpen ist 
hoher Druck (765 — 770 mm.), über der pyre- 
näischen Halbinsel ebenfalls. Am 19. liegt 
niedriger Druck (745—760) über der Ost- 
liälfte des Kontinents ; im Westen, um Frank- 
reich herum, zeigt sich der Umriss einer 
Zyklone (760 mm.) und über der Nordsee 
bis zu den Alpen liegt ein Keil hohen 
Druckes (765—768 mm.) Am 20. behält der 
niedrige Druck (745 — 760) die gestrige Lage ; 
der Keil hohen Druckes ist verschwunden, über 
England liegt eine flache Depression (760), 
üljer Spanien und dem Norden der skandi- 
navischen Halbinsel beträgt der Druck 765 m. 

Und nun frage ich, ob wohl dieser Keil 
hohen Druckes am 18., 19. Juli, der nur bis 
zu den Alpen reichte, die Mauersegler in 
Vinkovci zum Aufbruch aneiferte"? Hätte dies 
nicht vielmehr die Antizyklone tun können, 
die am 17. über den grössten Teil von 
Europa sich ausdehnte und 765 und mehr 
MilHnieter betrug? Es muss dieser Umstand 
auch Herrn Marek aufgefallen sein, deshalb 
schreibt er: ..Der Luftdruck betrug am 20. 
morgens bei uns etwa 760 mm. und doch 
zogen die hiesigen Mauersegler von hier 
weg." Da der Mauersegler ein echter Som- 
merfrischler ist, diese Vögel aber zum Antritt 
ihrer Herbstreise angeregtwerden, wenn der 
Luftdruck um einige Millimeter steigt, wie Herr 
Marek behauptet, wie kommt es. dass sie bei 
sinkendem Luftdruck am 20- Juli wegzogen ? 

Damit wir diesen Umstand noch besser 
erwägen können, teile ich den Luftdruck aus 
Esseg, der nächsten Station zu Vinkovci. laut 
unseren Wetterkarten mit. und zwar für den 
16—20. Juli 1904. 



Luftdruck mttrgens zu Esseg : 



1904 Juli 

Mm. 700 ^ 



IC) 

(;7-4 



17 

C.IVO 



18 
61-4 



19 

CO- 7 



20 
6(1-4 



143 



Valamint sülyeil a l('i;iiyoiiiá.s jiilius 16- és 
20-ik napja közt Eszéken, lis^y sülyedt bizo- 
nyára a közeli Vinkovciban is. Három nap 
(16 — 19) alatt 6"7 inilliniéterrel sülyedt a lég-- 
nyomás Eszéken és a sarlós fecske mégis el- 
költözött Vinkovciból. Tehái nem néhány milli- 
métermji léfptijomásemdix'edés, hanem néhány 
milliméternyi léqnyomássülyedés zavarta el eze- 
ket az igazi nyári hűselöket! 

Es most tekintsük meg az időjárást, mely 
a sarlós fecske 1905. évi elköltözésekor ural- 
kodott. 

Miként Marék lïr állítja, 1904-ben fenyegető, 
1905-ben valóságos hirtelen időváltozással van 
dolgunk ; de mivel a sarlós fecskék annak 
bekövetkezése előtt vonultak el, meg kellett 
azt, Marék szerint, előre érezniök. Valamint 
1904-ben az elköltözésnek oka a tanár úr állí- 
tása szerint az atlanti nagy légnyomásnak előre- 
nyomulása volt, úgy volt az állítólag 1905 
július 18-, l9-ik napján is. 



1905-ben csaknem állandóan borítja Európát 
magas légnyomás július l-től 14-ik naj)jáig. 
csak északkeleten tűnnek fel depressziók kör- 
vonalai ; 14-én a 760 milliméteres izobár a 
skandináviai félsziget északi részétől dél felé 
húzódik egészen Afrikáig, keleten alacsonyabb, 
nyugaton magasabb a nyomás. Július 15- és 
16-ik napján Európa legnagyobb részét anti- 
cziklón borítja : északon, északkeleten de- 
pressziók nuitatkoznak. IT-én egyenletes nyo- 
más (760 mm. körül) terjed el Középeurópa 
fölött ; északon, északkeleten 750 — 755, nyu- 
gaton, Francziaország körül, 765 milliméterrel 
egyenlő a légnyomás. 18-án a bottni tenger- 
öböl fölött tartózkodik depresszió. Közép - 
európában mintegy 760, nyugaton Anglia, 
Frankhon, Spanyolország körül 765 milli- 
méterrel egyenlő a nyomás. 18-án este válto- 
zatlanul elfoglalja eddigi helyét a magas lég- 
nyomás. Nyugaton meghűvösödött az idő, az 
Alpokban sok az eső. 19-én reggel sem 
mutatkozik egyéb változás, mint az, hogy a 
765-ös izoljár egészen Kaiserslauternig előre- 
hatolt. Az észald depresszió ellaposodott és 
a 760 mm-es izobár csaknem egész Európát 
bekeríti. Nyugateurópában borús, hűvös idő 
jár, sok helyütt esővel; keleten tiszta az ég 
és meleg van. Magyarországon sülyedő hő- 
mérséklet terjed nyugat felől. 20-án a de- 



Wie im nail en Esseg vom 16. bis 20. Juli 
der Luftdruck im Fallen begritl'en ist, so ist 
er gewiss auch in Vinkovci. In drei Tagen 
(16 — 19.) sinkt der Luftdruck in Esseg um 
(j"7 mm. und die Mauersegler zogen aus Vin- 
kovci doch weg. Also nicht einige Millimeter 
steigender, sondern einige Millimeter sinken- 
der Luftdruck verscheuchte diese echten Som- 
merfrischler ! 

Und jetzt betrachten wir die Wetterlage 
zur Zeit des Wegzuges der Mauersegler im 
Jalire 1905. 

Im Jahre 1904 iiatten wir es, nach Angabe 
des Herrn Marek, mit einem drolienden, im 
Jahre 1905 aber mit einem wirklichen Wet- 
tersturz zu tun ; weil aber die Mauersegler 
vor dem Wettersturz wegzogen, so mussten 
sie denselben, wie uns Herr Marek ver- 
sichert, vorausemjifunden haben. Wie laut 
Herrn Professor im Jahre 19U4 ein Vorstoss 
des atlantischen Hochdruckgebietes die Ur- 
sache des Wegzuges war, so soU es auch 
1905 am 18., 19. Juli gewesen sein. 

Im Jahre 1905 liegt fast fortwährend hoher 
Druck über Europa vom 1. bis 14. Juli, nur 
im Nordosten zeigen sich die Ränder von 
Depressionen ; am 14. verläuft die Isobare 
von 760 mm. vom Norden der skandinavi- 
schen Halbinsel südlich bis nach Afrika, im 
Osten ist niedriger, im Westen höherer Druck. 
Am 15.. 16. Juli liegt eine Antizyklone über 
dem grössten Teil von Europa ; im Norden, 
Nordosten tauchen Depressionen auf. Am 
17. ist der Druck über Mittel-Europa gleich- 
massig (um 760 mm.), im Norden, Nord- 
osten beträgt er 750-755 mm., im Westen, 
um Frankreich herum, 765 mm. Am 18. liegt 
eine Depression über dem bottnischen Meer- 
busen, Mittel-Europa hat etwa 760 mm., und 
der Westen, l^ngland, Westfrankreich und 
Spanien, 765 mm. Druck. Am 18. abends ist 
der hohe Druck unverändert an seinem Platz 
geblieben. Im Westen ist es kühler gewor- 
den ; in den Alpen fällt viel Regen. Am 19- 
morgens ist auch keine Veränderung wahr- 
zunehmen, mit Ausnahme, dass die Isobare 
von 765 mm. bis nach Kaiserslautern vor- 
dringt. Die Depression im Norden hat sich 
verflacht und die Isobare von 760 mm. um- 
schliesst fast gänzlich Europa. Im Westen 
von Europa herrsclit bewölktes, kühles und 
an vielen Orten Hegenwetter ; im Osten ist 



144 



presszió középpontja (753 iiiiii.) a Kclííti-ten- 
gereii van ; a nia^as nyomás (765 — 769 mm.) 
nyuuat felől ék alakjában terjed, a 76ö-ös 
izobár Spanyülorszáf;-tól Salzburgig', onnan 
Skóthonig vonni. Európában hűvös az idő; 
Francziaorszag kivételével sok Jielyütt eső 
van. Magyarországon is sok eső esett s a 
liőniérséklet még egyre siilyed. 



Vinkovci környékét illetőleg újra is az 
eszéki adatokat hozzuk fel és pedig a reggeli 
feljegyzések szerint, azonfelül a hőmérsékleti 
maxbnumot és minimumot is. 



es klai' 1111(1 warm. In l'ngarn stellte sich 
von West her Temperaturabnahme ein. Am 
20. litîgt das Zentrum der Depression (753 mm.) 
über der Ostsee: der hohe Druck (7(iô — 
769 mm.) von West her dehnt sich keilför- 
mig aus. die Isobare 765 zieht von Spanien 
bis Salzburg und von dorther nach Schott- 
land. Es herrscht kühles Wetter in Europa; 
mit Ausnahme von Frankreich stellte sich an 
\'ielen Orten liegen ein. Auch in Ungarn war 
viel liegen und die Temperatur ist noch im 
Fallen begriffen. 

Was die Umgegend von Vinkovci anbelangt, 
so wollen wir wieder die Daten von Esseg 
anführen, und zwar die Morgenbeobachtun- 
gen, nebst dem .Maximum und Miuiinuiii der 
Temperatur. 



Eszék. 190 
Esseg. 

Jul 



16 
17 
18 
19 
20 



I.éf^nyomás 

Luftdruck 

Mm. TOO-f 

63-5 
62-9 
620 
59-5 
63-0 



Hömt'rsóklet 

Temperatur 

C» 

18-8 
20-4 
21-4 
20-6 
14-6 



Széli 
Wind 

C 

c 


NW- 
NW' 



Csapadék 

Niederschlag 

Mm. 



Thermometer 
ma.\. min. 



29 
31 
34 



2( 

-)7 



11 
12 

14 
17 
10 



A sarlós fecske a jiilius 18-ik és 19-ik 
közötti éjjelen ment el Vinkovciból, tehát újra 
sülyedő légnyomás mellett. 18-án reggel 762'0. 
este 76r6, 19-én reggel 759'5 milliméteres 
volt a légnyomás. Ezek az igazi nyári hüselők, 
melyeh az idő hirtelen változását, a hőmér- 
sékleti lehűlést állítólag előre megérzik, talán 
a július 20-án heköretkezetl -'i'i) milliméternyi 
léguyomásemelkedést is előre megérezték! 

De mégis nagy légny<imású ék nyúlt be 
északnyugatról Európába akkor, a mikor a 
sarlós fecskék Vinkovciból elköltöztek ; mégis 
az atlanti barometermaximum olyatén előre- 
nyomulása veliető észre, mint M.\eek tanár úr 
feltételezi az elvonulás oka gyanánt, — lehetne 
állítani. 

Ámde a nagy, nyugatról az Alpesekig ter- 
jedő légnyomás hatása nehezen terjedhet 
hatáskörén túka is ; Vinkovci pedig már kivül 
esett belőle. Különös, hogy az ok az Alpokig 
ér s az okozat mégis tőlük délkeleten is 
mutatkoznék ! 



Die Mauersegler zogen aus Vinkovci in 
der Nacht vom 18. auf den 19. Juli weg; 
also wieder bei fallendem Luftdruck. Am 18. 
morgens war der Luftdruck 7620, abends 
7616 mm., am 19. morgens 759'5 mm. 
Diese echten Sommerfrischler, die den Wetter- 
sturz, das Kühlerwerden vor ausemj} finden sollen, 
haben vielleicht auch den steigenden Luftdruck 
am 20. Juli von -l'ò mm. vorausempfunden! 

Aber es zeigte sich doch ein Keil hohen 
Luftdruckes im Nordwesten von Europa, als 
aus Vinkovci die Mauersegler wegzogen; es 
ist also doch ein derartiger Vorstoss des 
atlantischen Barometermaximums wahrzuneh- 
men, wie ihn Herr M.ìkek als Ursache des 
Wegzuges annimmt. — könnte man behaupten. 

Darauf erwidere ich. dass die Wirkung 
des hohen Luftdruckes, welcher sich von 
West her bis etwa zu den Alpen erstreckte, 
auch ausserhalb des Wii-kungskreises kaum 
hätte bemerkt werden können. Vinkovci lag 
schon ausserhalb desselben. Es ist wh-klich 
auffallend, dass die Ursache nur l)is zu den 
Alpen hin reicht, und ihre >\"irkung doch 
auch noch in Südosten auftritt ! 



145 



És most még egy megjegyzés. 

RössLEP. Ervin zágrábi tanár, a liorvát Clriiitho- 
logiai Központ főnöke, hivatalos értesítőjében 
itözli a madarak megjelenését és elköltözését 
Horvát- és 8zlavonországokat illetőleg s abban 
az értesítőben feltünteti a sarlós fecske 1904. 
és 1905. évi elköltözését is Vinkovciból. Magán 
észlelő gyanánt M.\rek M. tanárt nevezi meg. 
Valószinűleg ugyanegy személylyel van itt 
dolgunk. Az 1904. évfolyam 216. lapján július 
22-ik, az 1905. évfolyam 199. lapján július 
24-ik napja vau feltűntetve annak a napnak, 
a melyen Vinkovciból a sarlós fecskék el- 
költöztek. Mindkét évfolyam már megjelent, 
mikor M.4rek úr értekezése az Ornithologisches 
Jahrbuch 1906-ik évfolyamában napvilágot 
látott. Hogyan egyeztessük meg a kétféle 
időpontot? Marék szerint 1904-ben, július 19 — 
"iO-án, RössLER szerint július 22-én, 1905-ben 
Marék szerint július 18 — 19-én, Rössi.ee szerint 
július 24-én költöztek el a sarlós fecskék 
Vinkovciból? Nézzük csak meg a napi idő- 
térképeket, hogy milyen is volt az idő a Rösslek- 
n evezte napokon ? 

1904 július 21-én Oroszország északkeleti 
részén egy (739 mm.), a másik depresszió az 
Atlanti-oczeán és Angolország nyugati részén 
terül el ; Középeurópát egyenletes nyomás 
borítja. 

1904 jidius 22-éu szintén egyenletes a 
nyomás Középeurópa fölött ; az előbb említett 
két depresszió alig változtatta meg helyét ; 
Spanyolország fölött nagy a nyomás (7(35 mm.) 

1905 július 23-án északon mutatkozik czik- 
lón, melynek középpontja (754 mm.) a Keleti- 
tengeren van ; hatásköre kiterjed Európa északi 
felére, déli felén egyenletes a nyomás, Spanyol- 
országban 765 milliméterrel egyenlő. 

1905 július 24-én a cziklón kissé dél felé 
nvomult és Spanyolország kivételével egész 
Európára fejt ki hatást (755—760 mm.). A 
7(50 milliméteres izobár Angolországtól az 
Alpokig nyúlik, hol mintegy kiálló orrt képez, 
onnan Marseille felé, Rómán át a Fekete- 
tengerig terjed. 

Ha már most a Riissi,ER-féle adatok tüntet- 
nék fel helyesen az elköltözés időpontját, akkor 
Vinkovciban alig lehetne szó a magas lég- 

Aquila XIV. 



Und jetzt noch eine Bemerkung. 

Herr Professor Ervin Rössler in Zágráb, Leiter 
der Kroatischen Ornithologischen Zentrale, teilt 
in seinen Berichten über die Beobachtungen 
der Ankunft und des Wegzuges der Vögel in 
Kroatien und Slavonien auch Daten über den 
Wegzug der Mauersegler aus Vinkovci für 
die Jahre 1904 und 1905 mit. Als privaten 
Beobachter nennt er M. Marek. Professor. 
Wahrscheinlich haben wir es hier mit einer 
und derselben Person zu tun. Auf Seite 216 
des Jahrganges 1904 wird der 22. Juli, auf 
Seite 199 des Jahrganges 1905 wird der 
24. Juli als Wegzugstag der Mauersegler aus 
Vinkovci dieser beiden Jahre genannt. Die 
beiden Jahrgänge waren schon vor dem Er- 
scheinen der Abhandlung des Herrn Marek 
im Ornithologischen Jahrbuch 1906 heraus- 
gegeben. Wie kommt es, dass die Mauer- 
segler aus Vinkovci im Jahre 1904 laut 
Marek am 1Í) — 20., laut Rössler am '22., im 
Jahre 1905 laut Marek am 18 — 19., laut 
Rössler am 24. Juli wegzogen ? Betrachten 
wir die Wetterkarten, wie das Wetter an den 
Rösslerschen Wegzugstagen w-ar. 

Am 21. Juli 1904 liegt eine Depression 
(739 mm.) über dem Nordosten von Russ- 
land, die andere über dem Atlantischen Ozean 
und West-England : über Mittel-Europa ist 
der Druck gleichniässig. 

Am 22. Juli 1904 liegt ebenfalls gleich- 
massiger Druck über Mittel-Europa, die früher 
erwähnten zwei Depressionen haben kaum 
ihren Ort verändert ; über Spanien zeigt sich 
hoher Druck (765 mm.). 

Am 23. Juli 1905 liegt eine Zyklone im 
Norden, mit dem Zentrum über der Ostsee 
(754 mm.), die nördliche Hälfte von Europa 
fällt in ihren Wirkungskreis ; über dem süd- 
lichen Teil herrscht gleichmässiger Druck : 
in Spanien 765 mm. Barometerstand. 

Am 24. Juli 1905 hat sich die Zyklone 
etwas gegen Süden hin verschoben und be- 
deckt mit Ausnahme von Sj)anieu (7(j5 mm.) 
ganz Europa (755 — 760 inm.). Die Isobare 
von 760 mm. erstreckt sich von England 
gegen die Alpen, wo sie eine Nase bildet 
und gegen Marseille verläuft, von dort über 
Rom zum Schwarzen Meer hin. 

Sollten die Rösslerschen Daten den richti- 
gen Termin des Wegzuges angeben, dann 
könnte von einem Vorstossen der barometri- 

19 



141) 



nyomásnak előrenyomulásáról. Vinkovci közelé- 
ben a léííiiyoniás, Eszék ailalai szerint, a 
következőleg alakult : 

1904 július 21-én 761-8, 22-én Tlil'ô mm. 

1905 július 23-án 762-6, 24-én 758-4 mm.; 
tehát az előbbeni évben alig változott, az 
utóbbiban pedig sülyedt ; ennélfogva Marrk 
hypothesise összeomlik. 

A Zenggben végbement őszi vonulásról csak 
kiszakított adatukat luiz fel JIarek úr, kissé 
részletesebben foglalkozik az 1904. évi vin- 
kovcii megfigyeléseivel. Megkülönböztet négy 
vonulási időszakot s megismerteti az időjárást 
is: állítja: „hogy csaknem valamennyi vonuló 
madár (mintegy 50 faj) a légnyomási maximu- 
mok előrehatolása után lett megfigyelve." 
Azután adatait Kösslee adataival méri össze, 
melyek a horvát ( Jrnithologiai Kozjiont lY-ik 
évfolyamában közöltetnek s úgy találja, hogy 
ezek igazolják mindazt, a mit az őszi vonulás- 
ról Zengget és Vinkovcit illetőleg mondott: 
„a mit tehát a zenggi és vinkó vcii őszi vonu- 
lásról mondottam, érvényes egész Horvát- 
országra". 

Hogy láthassuk, ha vájjon van-e párvona- 
losság a kétféle megfigyelés között, mérjük 
össze őket. 

A vonulási időközök ezek : 



sehen Maxima in Vinkovci kaum die Rede 
sein. Der Lut'tdruck war in Esseg folgender: 

1904. 21. Juli 7(11S. 22. .hili 7ürü mm. 

1905. 23. Juli 7tJ2-6. 24. .luü 758-4 mm.; 
also im er.stgenanuten Jahre fast unverändert, 
im letztgenannten im Fallen begrift'en: mithin 
fällt die Stütze der MAEEK-schen Hypothese. 

Über den Herbstzug in Senj werden nur 
herausgegriftene Daten mitgeteilt, etwas aus- 
führlicher behandelt Herr Marek die Beobach- 
tungen aus Vinkovci im Jahre 1904. Er un- 
terscheidet vier Zugsperioden und macht uns 
auch mit dem Wetter bekannt ; er behaup- 
tet, „dass fast alle Zugvögel (etwa 50 Arten) 
nach den erfolgten Verstössen der barometri- 
schen Maxima zur Beobachtung gelangt sind'-. 
Dann vergleicht er seine Daten mit denjeni- 
gen von Russler im IV. Jahresbericht der 
Kroatischen Ornithologischen Zentrale und 
findet darin eine Bestätigung dessen, was er 
über den Herbstzug in Senj und Vinkovci 
gesagt hat : „was ich also über den Herbst- 
zug in Senj und Vinkovci gesagt habe, gilt 
für ganz Kroatien". 

Wir wollen nun einen Vergleich der bei- 
derseitigen Beobachtungen anstellen, um zu 
sehen, welche Parallelität zwischen ihnen be- 
steht. 

Diese Zugsperioden sind folgende : 



1. Aug. 23— Sept. 
Kössler adatai 1 ,-,q 
Kösslers Daten ( 



1 : 11. Sept. 12— Sept. 26; 111. Okt. 17— Okt. 26; 
148 73 



IV. Nov. 16— Nov. 25. 
3 



RössLER 744 elköltözési adatot közöl, ezek 
közül Marek úr négy kedvező időközére 292 
adat, valamennyinek ü9'5"/„-;i juV, ha tehát 
a légnyomási maximumok előrenyomulásában 
lenne az őszi elköltözés kezdetének oka kere- 
sendő, úgy 60 7ü iiií^s okra lenne visszaveze- 
tendő. A mi tehát áll Vinkovciról. nem áll 
egész Horvátországról, hol a vonulás meg- 
szakítás nélkül megy végbe és hol a 14 faj 
kulminácziója közül csak egynek, a Chelidon 
urbica-nak a kulminácziója esik a MAEEK-féle 
időkíízök egyikére (IX. 22 — 26.). A párvona- 
losság tehát nem valami jól üt ki. 



Hogy a légnyomási viszíuiyokat részletesen, 
iiz időtérképek alapján nuitassam be, a sarli'is 



RössLER teilt für den Wegzug 744 Daten 
mit, von diesen entfallen auf die günstigen 
vier Perioden des Herrn Marek 292 Daten, 
also nur •V.'>-.5"/o der ganzen Summe ; sollten 
es also die Verstösse der barometrischen 
Maxima sein, die als Ursache des Beginnes 
des Herbstzuges anzusehen wären, dann 
müssten 6T/V„ auf andere Ursachen zurück- 
zuführen sein. Was also für Vinkovci Gel- 
tung hat. gilt nicht auch für ganz Kroatien, 
wo der Zug ununterbrochen anhält und wo 
von den Kulminationen der 14 Vogelarten 
nur eine, von Chelidon urbica, in die Zugs- 
periode des Herrn Marek (IX. 22—26.) fällt. 
Die Parallelität bewährt sich also nicht. 

Die Druckverhältnisse laut den Wetterkar- 
ten speziell darzustelleji, halte ich nach der 



147 



fecskére vonatkozó tapasztalataim után szük- 
aé,ü,"telenne k vélem ; különben Rösslkr úr úgy 
is niejíismertet velük (IV. évfolyam 1904. 256 
s köv. 1.). halljuk öt. 

/. Voinűání időszak. 

VIII. 23 — 27. ,,A magyarországi depresszió 
Oroszország délnyugati részére vonul : másik 
(Jlaszország fölött mutatkozik s kiterjt-il Európa 
délkeleti részére." 

\'lll. 28 — IX. I. „Új depresszió Európa 
nyugati vidékén van s északnyugatra és észak- 
keletre húzódik ; kisebb depressziók keleten 
és az Alpok fölött terülnek el, az utóbbi hely- 
ről az Adria felé is terjeszkedve." 

II. Vonulási időszak. 

IX. 12 — Itj. „Európa északkeleti és észak- 
nyugati részén depresszió mutatkozik, az utóbbi 
dél, az előbbi kelet felé tart." 

IX. 17 — 21. „A depresszió Európa délkeleti 
részét és a Földközi-tengert borítja." 

IX. 22 — 26. ..A depresszió a Földközi-ten- 
geren s Európa délnyugati részén tartózkodik, 
ez az utóbbi Anglia felé tart s Olaszország- 
iján újabb keletkezik." 

///. Virmdási időszak. 

X. 17 — 21. ..Európa északi vidékén mély, 
a Földközi-tengeren sekélyebb depresszió honol, 
az elölibi keletre tart, újabb pedig Angliában 
tűnik fel." 

X. 22 — 26. ..A depresszió Európa nyugati 
vidékén mutatkozik, északnyugatról észak és 
délkelet felé tart." 

A negyedik időszakot azért nem írja le 
RöBSiiER. mivel ebből csak három adattal ren- 
delkezik. A iminkája végén ekként nyilat- 
kozik : 

„Eme tárgj'alásból rövid következtetésünk 
ez : Az elköltözasi adatok kulminácziója akkor 
mutatkozik az egyes fajoknál, mikor a de- 
pressziók Európa északi és északnyugati s oly- 
kor délkeiefi részét borítják: különben pedig 
csaknem mindig kissebb az adatok száma". 



A légnyomási viszonyokat egészen más- 



Mitteiluug iiijer die .Mauersegler nicht für 
nötig, und zwar um so weniger, als Herr 
Rössi,EK dieselben schon beschrieben hat. (Seite 
256 u. f. seines Berichtes. Jahrgang IV. 1904.) 

I. Zugsperiode. 

VIII. 23 — 27. .,Die ungarische Depression 
wandert gegen das südliclK^ Russland, während 
sich eine neue in Italien zeigt, welche sich 
über das ganze südöstliche Europa ausbreitet." 

VIII. 28 — IX. 1. „Eine neue Depression 
zeigt sich im Westen und zieht sich nach 
Nordwest und Nordost ; kleinere Depressio- 
nen befinden sicli im Osten und den Alpen, 
von denen sich die letztere gegen die Adria 
ausdehnt." 

II. Zugsperiode. 

IX. 12 — 16. „Depressionen befinden sich 
im Nordosten und Nordwesten Europas, letz- 
tere zieht gegen Süd, erstere gegen Ost." 

IX. 17—21. „Die Depression lagert im 
Südosten Europas und über dem Mittelländi- 
schen Meer." 

IX. 22 — 26. „Die Depression liegt über 
dem Mittelländischen Meer und im Südwesten 
Eui'opas, diese letztere wandert gegen Eng- 
land und in Italien zeigt sich eine neue." 

III. Zugsperiode. 

X. 17 — 21. „Eine starke Depression liegt 
im Norden Europas, eine schwächere über 
dem Mittelländischen Meer, die erstere zieht 
sich nach Ost und eine neue erscheint in 
England." 

X. 22 — 26. „Die Depression ist im Westen 
Europas, von Nordwest wandert sie nach 
Nord und gegen Südost." 

Die vierte Zugsperiode beschreibt Herr 
HössLER deshalb nicht, weil er nur über drei 
Daten verfügt. Am Ende seiner Arbeit äussert 
er sich wie folgt : 

„Der Schluss, welcher in Kürze aus diesen 
Auseinandersetzungen folgen würde, wäre fol- 
gender: ..Die Wegz'ugsdaten der einzelnen 
Arten kulminieren am meisten dann, wenn 
die Depressionen im Norden und Nordwesten 
Europias lagern, nebenbei auch im Südosten; 
sonst ist die Anzahl der Daten fast regel- 
mässig kleiner." 

Die Besciireibung der Druckverhältnisse 

19* 



148 



képen írja le Rösslrr, mint Makuk tantír úr ; 
RössLER mindent és tárüyiliii^osan ír le, ;\Iahi:k 
egyes eseteket választ ki; feliifiz/.a augusztus 
26-, 27-, szeptember 13-, 16-, 17-, 18-, 25-, 
október 16-, 20-, november 14-, 19-ik napját, 
összesen tehát 11 napot, holott négy vonulási 
időköze 45 napot ölel fel. Következtetései, melye- 
ket a kevés számú esetből levezet, nem állják 
ki a sarat; éppen úgy nem, minta midőn állítja, 
hogy Zenggben őszszel csak lióra idt'jén lehet 
fürjet látni, szót sem ejtve róhi, liogy a bóra 
mily gyakran szokott ottfellépni. De ha tudjuk, 
hogy Zenggben (10 évi feljegyzés szerint) 
91 őszi nap között 37 bórás (N, NE, E) és 
csak 19 más széllel* szokott beköszönteni, 
akkor csakugyan bórás napokon fogunk ott 
legtöbb madarat látni. (Vájjon 35 szélcsendes 
napon egyáltalán nem jelent volna meg eme 
madár?) 1904-ben a fürj Vinkovciból novem- 
Ijer 10-én költözött el (Rössler évkönyve 204. 
1.), a mikor is környékén déli, délnyugati szél 
fújt és mély depresszió Szentpétervár körül 
terült el. Úgy látszik, hogy az a madár csak 
Zenggben szereti annyira a bórát ! 



B) Mi az oka, hogy tavaszszal megjönnek 
a madarak ? 

Erre vonatkozólag ekként nyilatkozik Marék 
tanár úr: „A subtröpusi {lé<jnijomási\) maximum 
előny omulását kisérö jelenségeivel kell annak oka 
f/ijanánt tekintenünk, iiogy vonnln madaraink 
téli szállásaikról, a suhtrópusi övből, elköltöz- 
nek." 

Ezen állítását a következő meteorológiai és 
geográfiai tényekkel bizonyítja Marék úr. 

A forró égövben két évszak van, száraz 
és esős : ez utóbbi rendesen a nap legmaga- 
sabb állásával esik össze, de az egyenlítőn 
rövid, száraz időszak ékelődik bele. „Vonuló 
madaraink elköltözése, melyek Afrika forró 
\idékén húzzák át a telet, valószínűleg az 
említett száraz időszakokkal kapcsolatos",' szól 
Marék úr. 

A subtrópusi övet illetőleg a következő 
felvilágosítással szolgál. 

Sok vonuló madarunk a Földközi-tenger 



* Hegyfoky. a szél iránya. 132. 1. 



wird ganz anders von Herrn Kösslek. als \(iii 
Herrn .Makck dargestellt; Kössi.rh beschreibt 
olijektiv alles, Marek wählt einzelne Fälle ans; 
er nennt bloss den 26., 27. August, den 13.. 16., 
17., 18., 25. September, den 16., 20. Okto- 
ber, den 14., 19. November, also 11 Tage wo 
doch seine vier Zugsperioden 45 Tage um- 
fassen. Die Schlussfolgerungen, die aus den 
wenigen Fällen gezogen werden, sind also 
nicht stichhaltig ; ebenso nicht, als wenn 1)e- 
liauptet wird, dass die Wachteln im Herbst 
zu Senj nur bei Borawetter aufzufinden sind, 
ohne Angabe, wie häufig dort solches Wet- 
ter zu beobachten ist. Wenn man aber weiss, 
dass in Senj (laut lOjähriger Beobachtung)* 
unter 91 Herbsttagen 37 Boratage (N., NE., 
E.) und nur 19 mit anderen Richtungen vor- 
kommen, so mussten wh'klich diese Vögel 
am meisten an Boratagen zur Beobachtung 
gelangen. (Sollten an den 35 Tagen mit 
Windstillen keine angekommen sein ?) Am 
10. November 1904 zogen die Wachteln aus 
Vinkovci weg (Rösslers Jahrbuch. S. 204), 
als in der Gegend von Vinkovci Süd-. Sild- 
westwind wehte und eine tiefe Depression 
um St. Petersburg hauste. Es scheint also, 
als ob sie nur in Senj die Bora bevorzugten! 

B) Was ist die Ursache, dass die Vögel 
im Frühling bei uns ankommen V 

Herr Marek äussert sich folgendermassen : 
„Die Vorstösse des subtropischen Maxi- 
mums {Luftdruck) mit ihren Folgeerschei- 
nungen sind als Ursache des Wegzuges un- 
serer Zugvögel aus ihren Winterquartieren 
der subtropischen Zone zu betrachten." 

Die Beweise dieser Behauptung sind fol- 
gende meteorologische und geographische 
Tatsachen : 

Die Tropen haben zwei Jahreszeiten : 
Trockenzeit und Regenzeit ; die letztere fällt 
gewöhnlich mit dem höchsten Sonnenstände 
zusammen, wird aber am Äquator durch eine 
kleine Trockenzeit unterbrochen. ^1**'!' ^^ eg- 
zug unserer Zugvögel, die im tropischen 
Afrika ihre Winterquartiere haben, dürfte mit 
den erwähnten Trockenzeiten im Zusammen- 
hange stehen", behauptet Herr Marek. 

Für die subtropische Zone bekommen wir 
folgende Aufschlüsse : 

Viele von unseren Zugvögeln ül)erwintern 

• Hegyfoky : Die Windrichtung. S. 132. 



149 



vidtíkón. ;i siil)ti'(i|)usi (ivlini telel, liol akkor 
vau az csös időszak : lui azdiiban telünk vé- 
gén beköszönt ott a száraz idő, elhal az állati 
és növényi élet, éppen úgy, mint nálunk téleu. 
., Telünk végén tehát a következő átalakulás 
megy végbe a Földközi-tenger vidékén : A 
levegő nyomása emelkedni kezd, azaz a sub- 
trópusi maximum előrenyomulása kezd nyil- 
vánulni, a hőmérséklet emelkedik, a csapadék 
sziinőfélben van. déli fnrn'i, száraz szelek fúj- 
nak, c miatt táplálékliiány köszönt be s a 
voiudó madarak útra kelnek, hogy keltőhelyeikre 
visszatérjenek." 



Minthogy azonban ornithologiai megfigye- 
lésekkel Marék úr északi Afrikából (valamint 
több subtrópusi helyről is) nem rendelkezik, 
Adolpho de Noronha naplójából hoz fel egy idé- 
zetet, hogy Porto Sauto szigetén 1903. február 
20 án két füsti fecske délkeleti széllel jött meg 
s hogy két csapat is éppen délkeleti szél ide- 
jén érkezett oda 1901 április hó 16-áu ; meg- 
jegyzi, hogy a délkeleti szél légnyomási depresz- 
szióiuk egyenlítői oldalán fúj és „a uú szélessé- 
günk alatt elhozza a tavaszt és vele tavaszi 
vonuló madarainkat." „A levegő hőmérsékleti 
emelkedése tavaszszal nemcsak a nap okozta 
felmelegedéstől függ, hanem nagy mértékben 
a lé(jny omasi depressziók is fejtenek ki hatást 
reá . . . Ezekkel a depressziókkal megjönnek 
a vonuló madarak is s teritett asztalt talál- 
nak már." 



Több adatot is hoz fel Marék úr, melyekkel 
meg akarja mutatni, hogy a tavaszi depressziók 
vezetik a von uhi madarakat. 

Azoltraaz úgynevezett meteorológiai tényekre 
néhány megjegyzést kell tennem. Marék úr 
téved, ha azt hiszi, hogy telünk végén a lég- 
nyomás a Földközi-tenger vidékén emelkedni 
kezd. Másutt gyakran hivatkozik meteorológiai 
művekre, itt azonban nem idéz ; úgy látszik 
tehát, hogy ez csak egyéni véleménye. 



Midőn 1901-ben Jeruzsálem és távolabbi 
környékének éghajlatáról értekeztem (Időjárás. 
1901 áprilisi és köv. füz.), kilencz állomás 
légnyomási viszonyait is feltűntettem, úgy- 
mint: Larnaka (1876/85), Beirut (187()/85), Sa- 



in (len Mittelineerliinderu, in der subtropischen 
Zone, wo alsdann die Regenzeit herrscht; 
wenn aber am Ausgange unseres Winters 
daselbst die Trockenzeit beginnt, so erstirbt 
das Tier- und l'tlanzenleben, wie bei uns im 
Winter. „Am Ausgange unseres Winters voll- 
zieht sich also in den Mittelmeerländern fol- 
gende Tatsaclie: Der Luftdruck beginnt zu 
steigen, d. h. es erfolgen Vorstösse des sub- 
tropischen Maximums, die Temperatur steigt, 
die Niederschläge nehmen ab, es wehen süd- 
liche heisse und trockene Winde, es tritt in- 
folge dessen Nahrungsmangel ein und die 
Zugvögel brechen auf, um nach ihren Brut- 
plätzen zurückzukehren. '■' 

Da aber Herrn Mahek keine ornithologi- 
schen Beobachtungen aus Nord-Afrika etc. 
zur Verfügung stehen, so führt er eine Stelle 
aus dem Tagebuche Adolpho de Noronha an, 
dass auf der Insel Porto-Santo am 20. Februar 
1908 zwei Rauchschwalben bei Südostwind 
ankamen und dass zwei Scharen dieser Vö- 
gel am 16. April 1901 ebenfalls dort von 
Südost her eintrafen ; dazu bemerkt er, dass 
der Südostwind auf der ärpiatorialen Seite 
der barometrischen Depressionen weht, wel- 
cher „in unseren Breiten den Lenz bringt 
und mit ihm die Zugvögel im Frühling". 
„Das Steigen der Lufttemperatur im Früh- 
ling hängt nicht nui- von der steigenden 
Sonnenwärme ab, sondern wird in energi- 
scher Weise von den barometrischen Depres- 
sionen beeinflusst . . . Mit diesen Depres- 
sionen kommen auch die Zugvögel und fin- 
den einen schon gedeckten Tisch." 

Auch für den Früldingszug werden mehrere 
Daten angeführt, welche die Depressionen 
als Leiter der Vögel auf ihren Zug dartun. 

Zu diesen angeblichen meteorologischen 
Tatsachen müssen wir einige Bemerkungen 
machen. Herr Marek irrt sich, wenn er glaubt, 
dass am Ausgange unseres Winters in den 
Mittelineerländern der Luftdruck zu steigen 
beginnt. An .anderen Stellen beruft er sich 
oft auf meteorologische Werke, hier tut er 
es nicht ; es scheint dies also nur seine pri- 
vate Meinung zu sein. 

Als ich im Jahre 1901 über das Klima 
von Jerusalem und seiner weiteren Umge- 
bung schrieb (Időjárás. 1901. Aprilheft und fol- 
gende), habe ich auch den Luftdruck von neun 
Stationen : Larnaka (1876/85), Beirut( 1876/85) 



150 



n.na, ( 1880/89), Jeruzsálem (1861/81), Port-Saifl 
(KS()G/68), IsniaUa (1866/(J8), Suez (18ü(VG8). 
Alexandi-ia (1872/96), Kairo (1868/95) állo- 
másokéit s láttam, hogy ezen a vidéken csök- 
ken a légnyomás a téltől kezdve a nyár felé. 
Port-Öaid, Ismaila, Suez rövid idejű adatait 
figyelembe nem véve, jóllehet itt is teljesen 
egyeznek a viszonyok a töiii)i állomással, a 
többi 6 hely átlaga gyanánt a következő érté- 
keket kapjuk. A légnyomás a megelőző hó- 
napokhoz képest süly ed ( — ) vagy emel- 
kedik ( + ): 

Febr. iMárcz Apr. Máj. Jim. Jul 

— 11 —1-9 —1-4 -fOi' —l-l —23 mm. 

Telünk végén tehát sülyed a légnyomás a 
Földközi-tenger keleti vidékén. 

Ugyanígy van a dolog Athénben (1840/93. 
Meteorok Zeitschr. 1898. évf. 351. 1.), Ganeá- 
ban, Bengasiban, Tripolisban : nyugaton Angxa 
do Heroismo, Ponta Delgada, Funchal állo- 
másokon ; azután 8panyolországl)an, Olasz- 
országban, hol a legkisebb légnyomás márczius, 
április, nuijus hónapokban szokott beáUaui. 
(Hann. Luftdruck. 171—173. 1.) 

Már iiedig, ha a Földközi-tenger környékén 
tavaszszal sülyed a légnyomás, úgy a sub- 
trópusi maximum előrenyomiüásai nem lép- 
hetnek fel, mivel azok az előrenyomulások, 
M.4REK úr szerint, ugyanazt fejezik ki, mint a 
légnyomásnak az emelkedései. „A légnyomás 
emelkedni kezd, azaz beköszöntének a sub- 
trópusi maximum előnyomulásai", — így íi* ő. 

Az azóri szigetek körül egész éven át magas 
a levegő nyomása, középpontja a téltől kezdve 
a nyár felé kissé északiabbra helyeződik át 
s terjedelme is nagyobbodik : Ázsiában a tél- 
től a ny;u' felé kisebbedik a légnyomás, közép- 
pontja akkor Perzsiában vau. 

Emelkedő légnyomás, azaz a subtrópusi 
maximum előrenyomulása nem szerepelhet 
tehát ok gyanánt madarainknak telelő helyeik- 
ről való elköltözésénél. 

Ha csupán csak emelkedő légnyomás, a 
nyári hüselőknél néhány milliméternyi, a téli 
futanüóknál nagyobb mértékű emelkedés volna 
az az ok, mely madarainkat a tavaszi és őszi 
vonulásra serkentené, akkor őszig egyetlen 
egy sem maradna meg nálunk; mivel a lég- 
nyomás folyvást változik s néhány milliméternyi 



Sarona (1880/89). Jerusalem (1861/81). Port- 
Said (1866/68). Ismaila (1866/68). Suez (1866— 
1868j, Alexandria (1872,96), Kairo (1868/95) 
dargetan und wahrgenommen, dass derselbe vom 
Winter zum Sommer hin im Fallen begriffen 
ist. Port-Said. Ismaila, Suez, als Stationen 
mit kiu-zer Beobachtungszeit weglassend, ob- 
wohl der Gang mit den ültrigcn Stationen völlig 
stimmt, bekommt mau für die anderen sechs 
Orte folgende Mittel : Der Luftdruck sinkt 
(— ) oder steigt (-(-) gegen den vorhergehen- 
den Monat im : 



Febr. 

— ri 



März 

-1-9 



Apr. Mai 
-1-4 4-0-2 



Jim. 
-11 



Jiil 



Am Ausgang unseres Winters fällt also der 
Luftdruck in den östlichen Mittelmeerläudern. 

So ist es auch in Athen (1840/93, Meteor. 
Zeitschr. 1898, 351.). Kanea, Bengasi.' Tri- 
poli ; im Westen in Angra do Heroismo, 
Ponta-Delgada, Funchal. dann in Sj)anien, 
Italien, wo der niedrigste Druck im März. 
April, Mai sich einstellt (Hann. Luftdruck 
(171-173). 

\\'enn aber der Luftdruck im Frühling in 
den Äßttelmeerläudern sinkt, dann können 
auch keine Yorstösse des subtrojiischen Maxi- 
mums erfolgen, weil Herr M.4rkk diese Yor- 
stösse als gleichbedeutend mit dem Steigen 
des Luftdruckes annimmt. ..Der Luftdruck 
beginnt zu steigen, d. h. es erfolgen ^'or- 
stösse des subtropischen Maximums" — 
schreibt er. 

Um die Azoren liegt das ganze Jahr hoher 
Luftdruck, welcher vom AMnter zum Sununer 
hin das Zentrum etwas nördlich verschiebt 
und an Ausdehnung gewinnt ; in Asien stellt 
sich vom ^\'inter zum Sommer niedriger Druck 
ein mit dem Zentrum über Persien. 

Steigender Luftdruck, d. h. Yorstösse des 
sidjtropischen Maximums, kann also nicht die 
Ursache des Wegzuges der Yögel aus ihren 
Winterquartieren sein. 

Sollte es bloss steigender Luftdruck sein, 
bei den Sommerfrischlern um einige Milli- 
meter, bei den Winterilüchtern um viel mehr 
Millimeter, welcher die Vögel zum Aufbruch 
im Frühling und Herbst anregt, dann würde 
kein einziger Yogel bei uns bis zum Herbst 
sich aufhalten, weil der Luftdruck fortwährend 



151 



emelkedés csaknem miiulcniiap köszönt be. 
Eiirópa északi vidékén, liol a léiíiiyoniási 
depressziók oly gyakran szoktak mutatkozni, 
átvonulásuk alkalmával rögtön elköltiiznének 
a madarak, mivel utórésziikön nem csak télen, 
hanem nyáron is, nemcsak néhány, hanem 
jó sok milliméterrel emelkedik a légnyomás. 
Oly tüneményszerű nyomás pedig, minőt 19t)7. 
januáriiisban volt alkalmunk tapasztalni, midőn 
796 és még több millimétert figyeltünk meg, 
bizonyára valamennyi madarat elzavart volna 
Magyarországból, mert hiszen csontjaik és 
sejtjeik levegővel vannak telve, ha talán nem 
is olyan nagy mértékben, mint Marék lír fel- 
tételezi. Azonkívül is volt alkalmam 25 év 
lefolyása alatt nem egyszer tapasztalni, hogy 
a légnyomás 24 óra alatt 10 — 16 milliméterrel 
is emelkedett, de azért csak itt maradtak 
madaraink. Ugy látszik, hogy még sem gyű- 
lölik annyira a magas légnyonu'ist, miként 
Marék úr a szalonkára nézve feltételezi az 
atlanti maximum 11108 márczius 1 7-én történt 
előrenyomulását illetőleg. Hát ahhoz mit szól, 
hogy 1906-ban, áprihsban, félhónapon keresz- 
tül ugyancsak özönlött hozzánk a sok madár 
magas légnvomás alkalmával ! 



Hogy tavaszszal a légnyomási depressziók 
hatása alatt emelkedik a hőmérséklet, csak 
előrészükről és déli oldalukról áll. különben 
pedig hűvösödés jár a nyomukon ; de ez nem- 
csak tavaszszal, hanem minden évszakban 
így szokott lenni. A depressziók összes hatása 
alig fogja a hőmérsékletet felszöktetni. Dél- 
keleti szél nemcsak a légnyf)mási depresszió 
egyik oldalán támad, hanem a magas lég- 
nyomásnak, az anticziklónnak egyik oldalán 
is fellép ; ha tehát a délkeleti szél hozná 
szélességünk alatt a tavaszt s vele vonuló 
nmdarainkat. akkor éppen úgy fújhat kifelé a 
légnyomási maximumból, mint befelé a lég- 
nvomási minimumba. 



Marék tanár úr véleménye szerint a madár- 
vonulásnak az oka az emelkedő légnyomás ; az 
atlanti, a sarki és a szibériai légnyomási nuiximum 
előrenyomulása öszszel, és a subtrópusi nuixi- 
mumétavaszszal. A vele járó jelenségek, úgy- 
Miint hideg, szárazság, táplálékhiány másodsor- 



Änderungon unterworfen ist und einige Mil- 
mihîtcr Ötcugen fast täglich vorkommt. Im 
Norden von Europa, wo die barometrischen 
Depressionen so häufig sind, würde beim 
Vorüberzug derselben flugs ein Aufbrechen 
der Vögel vorkommen, weil in dem hinteren 
Teil derselben um einige, ja um viele Milli- 
meter der Luftdruck steigt, nicht nur im 
Winter, sondern auch im Sommer. Unti ein 
solcher phänomenaler Druck, welcher bei 
uns im Januar 1907 zu beobachten war, von 
796 und mehr Millimetern musste gewiss alle 
Vögel verscheucht haben, weil nicht nur jene 
der Zugvögel, sondern auch die Knochen der 
anderen mit Luft gefüllt sind, wenn auch viel- 
leicht nicht in dem Grade, wie HeiT Marek es 
voraussetzt. Aber auch sonst hatte ich im Ver- 
lauf von 25 Jahren Gelegenheit zu beobachten, 
dassder Luftdruck um 10—16 Millimeter in 24 
Stunden stieg ; die Vögel sind aber dageblie- 
ben. Es scheint also, dass ihnen der hohe 
Luftdruck doch nicht so verhasst ist, wie es 
Herr Marek für die Waldsclinepfe im Jahre 
1903 annimmt, durch einen Verstoss am 17. 
März. Und was sagt Marek dazu, dass im 
Jahre 1906 in der ersten Aprilhälfte bei be- 
ständig hohem Luftdruck eine auffallend 
starke Einwanderung der Vögel in Ungarn 
stattfand ? 

Dass im Frühling die Lufttemperatur durch 
das Einwirken von Depi'essionen steigt, ist 
nur von dem vorderen und südlichen Teil 
derselben zu verstehen, sonst folgt ihnen 
Abkühlung nach ; das geschieht aber in jeder 
Jahreszeit. Der totale Effekt der Depressionen 
wird also kaum ein temperatiu'erhöhender 
sein. Der SüdostAvind weht nicht nur an 
einer Seite der barometrischen Depressionen, 
sondern auch an einer Seite der Maxima : 
wenn uns also der Südostwind in unseren 
Breiten den Lenz bringen sollte und mit ihm 
die Zugvögel, so kann er ebenso aus einem 
Luftdruckmaximum herauswehen, als in ein 
Luftdruckniinimuni liinein. 



Nach der Ansicht des Herrn Marek ist die 
Ursache des Vogelzuges der steigende Luft- 
druck, die Verstösse des atlantischen, des 
polaren und sibirischen Luftdrucknmximums 
im Herbst und des subtropischen Maximums 
im Frühling. Die Folgeerscheinungen, wie 



152 



ban jön tekintetbe; de nem mindii;'. mivel né- 
mely madarak elköltöznek a nélkül, liogy hő- 
mérsékleti csökkenés, szárazság és táplálék- 
hiány észrevehető volna. 

Az elmondottak ntán e véleményt nejn pár- 
tolhatjuk, mivel éghajlatnnk alatt az időre 
folyvást hatnak az emelkedő és sülyedö lég- 
nyomású képződmények. Makek úrnak néhány 
üstökénél fogva előrántott esete nem bir álta- 
lános bizonyító erővel s nem is ellenőrízliető. 
Téves meteorológiai nézeteket is fedeztünk fel. 



Ha a vonuló madarak gyűlölnék a magas 
légnyomást, akkor a snbtrópusi övben nem 
kellene tartózkodniok : hiszen átvonnlhatnának 
az egyenlítői övbe, hol alacsonyabb is a lég- 
nyomás, a táplálék is bővebb s éppen szep- 
temberben, az egyik magas napállás idejében, 
az esős időszak veszi kezdetét. Sőt Izland 
felé is vonulhatna őszszel némely madár, hol 
akkor a téli alacsony légnyomás már jelent- 
kezni szokott. 



II. 

Hi)BNER Ernő tanár lir csupán csak egy faj- 
nak a vonulásával ismertet meg és pedig úgy 
saját, mint mások megfigyelései alapján. Mun- 
kájának czíme magyarul ez : „Időhelyzetekés 
madárvonulás. A vörösbegy vándorlásai a 
Keleti-tenger német partjain és az európai 
kontinens fölött.'- Halle, 1905. 

Stralsundban végzett megfigyelésein kivül 
1899—1901. év őszén és 1902—1904. tavaszán 
és őszén, bemutatja azokat is, melyeket kör- 
nyékén 22 álloináson 1908 október 1. és 
14-ik napja között végeztetett. Azután fel- 
hozza azokat az adatokat (24 szám), melyeket 
Blasius R. a világító tornyokon történt fel- 
jegyzések alapján az 1888—1890. és 1900- 
1903. (30 szám) időszakokra vonatkozólag 
közzétett, megemlít még néhány (14) eféle 
esetet (1900—1903), valamint 10 feljegyzést 
a pomerániai ornithologiai évkönyvekből. 

HüBNER dolgozatának alapját az 1899 — 1901. 
időszakban Stralsundban végzett megfigyelései 
képezik. Ezeket szeptendier 20-tól deczember 



Kälte, Dürre, Nahrungsmangel, stehen an 
zweiter Stelle ; jcdoidi niclit immer, weil 
manche Vögel wegziehen, ohne dass Tem- 
ptn-aturfall. Trockenheit und Nahrungsmangel 
walirzunehmen wären. 

Dieser Ansicht können wir nach dem An- 
geführten nicht zustimmen, weil das Wetter 
in unseren Breiten fortwährend von den fal- 
lenden und steigenden Luftdruckgebilden be- 
einflusst wird. Die herausgegrift'enen Fälle 
des Herrn Markk besitzen keine allgemeine 
Beweiskraft und sind nicht kimtnillierbar. 
Auch irrtiiiidiclie meteorologische Anscliaumi- 
gen wurden entdeckt. 

Würde den Zugvögeln der liohe Luftdruck 
verhasst sein, dann sollte sich keiner in dem 
subtropischen Gürtel aufhalten ; er könnte ja 
in die A<iuat(n'ialgegend ziehen, wo auch der 
Druck niedriger, auch die Nahrung reich- 
liclier ist und gerade im September der eine 
höchste Sonnenstand und mit ihm die Regen- 
zeit sich einstellt. Audi könnten manche 
Vögel im Herbst gegen Island hin wandern, 
wo dann schon der niedrige Luftdruck des 
Winters besinnt. 



n. 

Herr Professor Ernst Hübner maciit uns 
mit dem Vogelzug einer einzigen Art bekannt, 
und zwar auf Grund seiner, wie auch eini- 
ger anderer Beobachtungen. Seine Arbeit 
führt den Titel : „ Wetterlagen und Vogelzug. 
Die Rotkehlchenwandernngen an der deut- 
schen Ostküste und über den europäischen 
Kontinent." Halle. 1905. 

Ausser seinen Beobachtungen im Herbst 
1899—1901 und dann im Frühling und Herbst 
1902—1904 zu Stralsund führt er für die 
Tage vom 1. bis 14. Oktolier 1903 auch die- 
jenigen von 22 Stationen aus seiner Umge- 
bung an. Dann macht er uns mit den Anga- 
ben (24 Nummern) bekannt, welche Herr R. 
Blasius an den Leuchttürmen für die Jahre 
1888—1890 und 1900—1903 (30 Nummern) 
publizierte und fülirt noch einige (14 Fälle) 
dieser Gattung an (1900-1903), auch teilt 
er aus den Órnithologischen Jahresberichten 
für Pommern 10 Fälle mit. 

Die Grundlage des HüBNERSchen Werkes 
bilden die Herbstbeobachtungen zu Stralsund 
ans den Jahren 1899—1901. Diese werden 



153 



31-ig minden najira o-rafiknsan mutatja be 
HüBNER, szintúgy tűnteti fel gralikonokbau a 
Stralsundljan reggel 8 órakor feljegyzett lég- 
nyomást, szélirányt és szélerőt is. Minden 
őszszel eszerint 103 iiap])al van dolgunk. 
Ezek között lS99-ben25. 1900-l)an 29, 1901-ben 
59 naj) fordul elö, midőn Stralsundban vörös- 
begyet figyelt meg, melyekről a grafikonokat 
számokban adván vissza, a következő kimu- 
tatást kapjuk : 



für jed(ín Tag vom 20. September bis 31. 
Dezember graphisch mitgeteilt ; ei)euso wird 
die Morgenbeobachtung zu Stralsund (um 
8 Uhr) für Luftdruck, Windriclitung und 
Stärke dargetan. Wir haben es also jeden 
Herbst mit 103 Tagen zu tun. Unter diesen 
wurden zu Stralsund 1899 an 25, 1900 an 
29, 1901 an 59 Tagen Rotkehlchen beobach- 
tet, und zwar laut der graphischen Zeich- 
nung in Zahlen wiedergegeben: 





I. 


táblázat. — 


Tabelle 1 






Vörösbegy daiab 
Exemplare 


1—2 


3-5 


G— 10 


11-15 


Ennél több 
Mehrere 


összeg 
Summe 


1899 
1900 


11 
11 


5 
7 


5 
7 


3 

2 


1 

2 


OK napon 
"^ Tagen 

29 „ 


1901 


l'S 


l'I 


S 


1 


1 


59 ., 


1899-1901 


50 


33 


20 


6 


4 


1 1 Q * iiíipüu 
^ ^^ Tag,.,, 



Az időhelyzet hatását három szempontból 
vizsgálja s tünteti fel Hübner, megkülönböztetve : 

,4) Alacsony légnyomású képződményeket 
és forgó viharokat. 

B) Egyenletesen eloszlott légnyomást és 
közepes barometerállást a Keleti-tenger nyu- 
gati részén. 

C) Magas légnyomást és auticziklónt. 

A) alatt behatóbban tárgyalja 1901 október 
5-, 6-, 7-, 8-, 9-, 29-, november 27-, 28-, 
deczember 3-, 12-, november 12 — 17 ik nap- 
jait; felemlíti az 1901 november 11-, 22- és 
deczend)er 31-ik napjait is. 

B) alatt felhozza az 1901. évi október 
14—19-, 22-30- (23-, 25-, 28-, 29-ik), novem- 
ber 17-, 18-, deczember 5 — 7-ik napjait. 

C) alatt feltünteti az 1901. évi szeptember 
28- és október 5-ik közötti időszakot, az ok- 
tóber 29-ikétől november 5-ig terjedő napokat 
és a november 22 — 25 közötti időt. 



Azután jön az eredmények összefoglalása, 
külön említve lévén még az 1901. é\d októ- 
ber az 5 — 9. közötti és november 13 — 15-ik 
közötti időszak. Erre a két esetre támaszkodva 
mondja Hübner, hogy csakis a cziklón örvénylő 
légiHOzgása sodorhatta össze környékéről Stral- 
sundba a vöröshegyet. 

' Hübner szerint 114. 
Aquila XIV. 



Der Einfluss der Wetterlage wird in drei- 
facher Richtung hin untersucht, und zwar 
werden unterschieden : 

A) Tiefdruckgebiete und Wirbelstürrae. 

B) Gleichmässig abgestufter Luftdruck und 
mittlerer Barometerstand über der westlichen 
Ostsee. 

C) Hochdruckgebiete und Antizyklone. 
Unter A) wird der 5., 6., 7., 8., 9-, 29. 

Oktober, 27—28. November, 3-, 12. Dezember, 
12 — IG. November 1901 näher besprochen, 
angegeben wird der 11., 22. November und 
31. Dezember 1901. 

Unter B) finden wir den 14—19., 22—30. 
(nämbch 23., 25., 28., 29.) Oktober, 17., 18. 
November, 5 — 7- Dezember 1901. 

Unter C) ist angeführt der 28. September 
bis 5. Oktober, der 29. Oktober bis 5. No- 
vember, der 22—25. November 1901. 

Dann folgt eine Zusammenfassung der 
Ergebnisse, worin nodi besonders der Zeit- 
raum vom 5—9. Oktober und 13 — 15. No- 
vember 1901 hervorgehoben wird. Auf diese 
zwei Fälle gestützt, kommt Herr Hübner zu 
der Anschauung, dass es nur die wirbelnde 
Bewegung der Luft in der Zyklone sein 
kann, welche die Rotkehlchen aus den um- 
gebenden Gebieten in Stralsimd zusammen- 
wirbelUi. 



* Laut Hübner 114. 



20 



154 



A felhozott esetekből Hübser a következő 
eredményt vezeti le az idölicly/.t'tct ilictôlefï: 

1. „A vörösbeíry legfeltiinőbl) piheiiési jelen- 
ségei légnyomási depressziók hatása alatt 
mutatkoznak, úgy hogy az örvénylő viharok 
középpontja körül nagy számban összeverőd- 
nek eme madarak és pihenni kényszerülnek 
bizonyos távolságra a középponttól. Imi a 
\'iharos szelek már csendesednek. Stralsnnd- 
ban akkiu- történik ez meg, haacziklón közép- 
pontja Svédország déli, középső, sőt északi 
részét éri és a Keleti-tengert átszeli." 

2. „Hasonló, de gyengébb pihenési jelen- 
ség akkor áll be. ha északon levő, kiterjedt 
depressziók másodrendű légforgatagokat, gyen- 
gébb erejű szelekkel, a Keleti-tenger nyugati 
részén támasztanak." 

3. „Közepes barometerállás mellett és csen- 
des időben, midőn sem forgó cziklón. sem 
kifelé áramló anticziklón nem mutatkozik, 
szabályosan vonul a vörösbegy akármely szél- 
irány mellett. Elhagyja pihenő helyeit s keve- 
sebb-hosszabb ideig nem látható." 

4. „Ha magas nyomás terül el Európa északi 
vagy keleti részén, akkor a vonuló vörösbegy 
megpihen Stralsundban. " 

5. „Az anticziklón középső részén gyenge 
bevándorlás támadhat, a vörösbegy rövid ideig 
pihenhet, de igen nyugtalannak mutatkozik." 

Még a szél irányáról és erejéről is szól 
HüBNER s állítja, hogy a bevándorlás nem függ 
egyenesen az iránytól, és hogy erős szél 
idején csoportosulnak, gyenge szél mellett 
pedig elszélednek e madarak. 

Feltűnő, hogy Hübner tanár úr csak az 1901. 
évi időhelyzetekről szól és a másik két évből 
egy esetet sem hoz fel; feltüntetett ered- 
ményeit is csak abból az egy évből vezeti 
le. A dolognak részrehajlatlan tárgyalása azt 
hozná magával, hogy valamennyi év adatait 
ne csak grafikusan tüntesse fel, hanem szá- 
mokban is s következtetéseinél is szem előtt 
tartsa. A mit tehát Hühner úr elmulasztott, meg- 
cselekszük helyette. 



Csak azokat a napokat tekintsük meg leg- 
alább, a melyeken a vörösbegy a három év 



wenn das Zentrum 
Mittel- oder selbst 
und (Hier über die 



Die Ergebnisse aus den angeführten Fäl- 
len stellt Herr Hübner in bezug der Wetter- 
lagen folgendermassen fest : 

1. „Die auffallendsten Rasterscheiiningen 
erfolgen unter dem Einfluss barometrischer 
Depressionen, der Wirbelsturm-Zentren, welciie 
eine Zusaimiienhäiifung der lîotkidilchcn ver- 
ursachen und sie in einer gewissen Entfer- 
nung vom Zentrum, wo die stürmischen Winde 
abflauen, rasten lassen. In Stralsund tritt 
diese Erscheinung ein, 
des Zyklons Süd- und 
Nordschweden erreiciit 
Ostsee wandert." 

2. „f^ine ähnliche, aber schwächere Rast- 
erscheinung erfolgt, wenn nördlich gelegene, 
ausgebreitete Depressionsgebiete halljseitige 
Luftvvirbel mit schwächeren Winden über der 
westlichen Ostsee erzeugen." 

3. „Bei mittlerem Barometerstände und 
ruhiger Wetterlage, ohne wirbelnde Zyklone 
und ohne strahlende Antizyklone, vollführen 
die Rotkehlchen den normalen Wanderflug, 
unabhängig von der Windrichtung. Sie ver- 
lassen die Raststationen und werden wenig 
oder selbst tagelang gar iiitlit beobachtet." 

4. „Hochdruckgebiete in Nord- oder Ost- 
Europa lassen die wandernden Rotkehlchen 
in Stralsund rasten." 

5. „Im Herzen der Antizyklone kann eine 
schwache Zuwanderung von kurzer Rastdauer 
auffallend unruhiger Rotkehlchen erfnlgen." 

Dann wird noch über die Windrichtung 
und Stärke gesprochen und behauptet, dass 
die Zuwanderung nicht direkt von der Wind- 
richtung abhängt und dass starke Winde 
eine Anhäufung, schwache eine Zerstreuung 
bringen. 

Es muss auffallen, dass Herr Hübner bei 
der Beschreibung der Wetterlagen nur auf 
diejenigen des Jahres 1901 eingeht und keine 
Beispiele aus den anderen zwei Jahren an- 
führt; es stützen sich auch die Ergebnisse, 
die dargetan wurden, nur auf die Daten von 
1901. Eine unparteiische Behandlung der 
Sache würde fordern, die Daten aller drei Jahre 
nicht nur graphisch, sondern auch zahlengemäss 
darzustellen und dieselben auchbei den Schluss- 
folgerungen in Betracht zu ziehen. Was also 
Herr Hübxer unterlassen hat, wollen wir tun. 

Betrachten wir also wenigstens diejenigen 
Tage, an welchen in den drei Jahren die 



155 



alatt legtöbbször mutatkozdtl. Az flőhi) említett 
iiapoki)óI (I. tábl.l csak azokat hozzuk fel, 
melyeken 11 — 15 darab vörösbegyet lehetett 
látni. Emez adatok mellett Hühner nyomán a 
reggeli légnyomást tüntettem fel, természe- 
tesen nem egészen pontosan, hanem csak ligy, 
a mint a grafikonok sztiriiit megbecsülhettem. 
Ezek a napok a következők : 



meisten Daten über die Sichtbarkeit des Rot- 
kehlchens vorkommen. Aus den früher an- 
geführten Tagen (Tabelle I) wollen wir mir 
diejenigen hervorheben, an welchen 11 — 15 
und mehr Exemplare beobachtet wurden. 
Solche Tage gibt es im ganzen zehn. Neben 
den Daten der Rotkehlchen tue ich den 
Luftdruck (früh) dar, freilich nicht ganz pünkt- 
lich, sondern nur so, wie ich denselben nach 
dem Graphiken schätzen konnte. Diese Tage 
sind folgende : 



11. táblázat. 



Tabelle II. 



1899. Okt. 16. 
Okt. 26. 
Okt. 28. 
Nov. 5. 

1900. Okt. 8. 
Okt. 11. 
Okt. 12. 
Okt. 14. 

1901. Okt. 7. 
Okt. 8. 



Darab 
Stück 

(11-15) 

/több mint 1 K\ 
Vmehr als ^^/ 

(11-15) 
(11-15) 
(11-15) 

/több mint 1 K\ 
Vmehr als -^"/ 

(11-15) 

/több mint 1 K\ 

^mehr als ^"^Z 

/több mint 1 K\ 

Vniehr als ' 

(11-15) 



Légnj'omás 
Luftdruck 

761 



A következő 24 órában 
Während der folgenden 24 Stunden 



mm. 



765 
761 
760 
772 
762 
764 
752 
732 
740 



steigend. 



emelkedve 

sülyedve — fallend. 

alig változó — kaum veränderlich. 

gyorsan emelkedve — rasch steigend. 

sülyedve — fallend. 

emelkedve — steigend. 

sülyedve — fallend. 

sülyedve — fallend. 

emelkedve — steigend. 

sülyedve — fallend. 



A 10 nap közül csak három fordul elő. a 
melyeken a nyomás alacsony volt s az idő 
depressziók, esetleg forgó viharok hatása alatt 
állott ; ennélfogva nem lehet állítani, mint az 
1. pont alatt olvashatni, hogy ily esetekben 
szoktak a legfeltűnőbb pihenési jelenségek 
mutatkozni ; 10 eset közül tehát 7 nem bizo- 
nvít HüBNER úr következtetése mellett. 



Ha e 10 nap adataiból mégis akarnánk 
valamit következtetni, mást nem lehetne, mint 
azt, hogy Stralsundhan a lecjtöhh vöröshegy 
azokon a napokon mutatkozott, midőn a lég- 
nyomás a normális mértéket meghaladta. 

20 napon 6 — 10 darab vörösbegyet tigyelt 
meg Hi'BNER. Nézzük meg ezeket is. 



Unter den zehn Tagen, an welchen die 
meisten Rotkehlchen beobachtet wurden, gibt 
es nur drei mit niedrigem Luftdruck, an wel- 
chen das Wetter unter dem Einfluss baro- 
metrischer Depressionen, eventuell Wirbel- 
Zentren, stand ; mithin kann nicht behauptet 
werden, weil es im Punkt 1 heisst, dass die 
auffallendsten Rasterscheinungen dazumal vor- 
kommen ; also sieben FäUe gegen drei be- 
stätigen die Schlussfolgerung des Herrn Hübner 
nicht. 

Wenn man aus den hervorgehobenen zehn 
Tagen irgendwelche Schlussfolgerung ziehen 
wollte, könnte es nur die sein : In Stral- 
sund zeigen sieh die meisten Rotkehlchen an 
Tagen mit übernormalem Druck. 

An 20 Tagen wurden 6 — 10 Rotkehlchen 
beobachtet. Betrachten wir auch diese. 



20* 



156 



III. táblázat. — Tabelle III. 









Légnyomás 


Változás a következő 24 óra alatt 








Luftdruck 


Ärulerun-; währi'nd der folgenden 24 Stunden 


1899. 


Okt. 


19. 


773 


niiii. 


siilyedve — fallend. 




Okt. 


29. 


761 


,, 


alig- változó — kaum eine Änderung. 




Nov. 


6. 


765 


n 


siilyedve — fallend. 




Nov. 


11. 


756 


n 


emelkedve — steigend. 




Nov. 


25. 


761 


» 


emelkedve — steigend. 


1900. 


Okt. 


2. 


765 


» 


siilyedve — fallend. 




Okt. 


8. 


760 


» 


emelkedve — steigend. 




Okt. 


6. 


764 


» 


emelkedve — steigend. 




Okt. 


9. 


768 


» 


siilyedve — fallend. 




Nov. 


23. 


760 


» 


emelkedve — steigend. 




Nov. 


24. 


761 


» 


siilyedve — fallend. 




Dez. 


8. 


771 


» 


siilyedve — fallend. 


1901 


Okt. 


o 


764 


n 


siilyedve — fallend. 




Okt. 


3. 


762 


» 


siilyedve — fallend. 




Okt. 


4. 


760 


» 


változatlan — unverändert 




Okt. 


29. 


762 


n 


emelkedve — steigend. 




Nov. 


4. 


770 


» 


emelkedve — steigend. 




Nov. 


11. 


755 


n 


siilyedve — fallend. 




Nov. 


22. 


758 


» 


emelkedve — steigend. 




Nov. 


24. 


772 


n 


emelkedve — steigend. 



20 na]) között csak 3 fordul elő, midőn 
a légnyomás 760 milliméternél kisel))) volt; 
ennélfogva itt sem igen mutatkoznak forgó 
viharok. 

A töl)bi napot már nem érdemes részletesen 
megvizsgálni. Áll tehát, hogy Stralsuiulhaii 
a legtöbb (naponta 6 — 10, 11-15 és több 
darab) vörösbegyet akkor lehetett látni, 
midőn magas légnyomás uralkodott; 30 
nap között 24 fordul elő, midőn a barométer- 
állás 760 és több milliméterrel egyenlő volt. 
Szó sem lehet tehát arról, hogy a czikló- 
nok sodornák össze eme madárkákat. 

Az alap, a melyen a vörösbegy őszi vonu- 
lását (1899. 1900. 1901) HüBNER tanár úr fel- 
építi, megrendült, feltevése tehát tarthatatlan. 
Ha ugyanis a depresszió körül fúvó szelek 
középpontja felé vinnék a madarakat, akkor 
a legtöbb azokban a cziklónos középpontokban 
mutatkoznék, hol a légnyomás legkisebb ; 
Stralsundban tehát eféle csoportosítás akkor 
esnék meg, ha elvonulna ott ilyen forgó vihar 
középpontja, tehát feltűnő alacsony légnyo- 
máskor. Ez azonban, miként a felhozott ese- 
tek bizonyítják, nem tapasztalható. Meglehet, 
hogy légnyomási depresszió hatása alatt áll 



Es kommen unter 20 Tagen nur drei vor, 
an welchen der Luftdruck geringer als 760 mm. 
war ; also auch hier ist vou Sturmzeutren 
kaum etwas zu entdecken. 

Die anderen Tage zu untersuciien, halte 
ich nicht für notwendig. Es steht also fest, 
dass in Stralsund die meisten (täglich (>— 10, 
11 — 15 und mehr) Rotkehlchen dann be- 
obachtet wurden, wenn holier Luftdruck 
herrschte ; unter 30 Tagen sind es 24, an 
welchen der Barometerstand 760 und mehr 
Millimeter beträgt. Von einem Zusammen- 
wirbeln dieser Vögeichen durch Zyklonen 
kann also keine Rede sein. 

Die Grundlage, auf welcher der Rotkehl- 
chenzug (1899, 1900, 1901) im Herbst durch 
Herrn Hübner aufgebaut wurde, ist ersdiüt- 
tert, seine Hypothese kann niclit aufrecht 
gehalten werden. Würden uämlich die Vögel 
durch die Winde, welche die Zyklone um- 
kreisen, gegen den Mittelpunkt derselben ge- 
führt werden, dann müssteu die meisten in 
solchen Zyklonen zenti'en anzutreifen sein, wo 
der Luftdruck am niedrigsten ist ; in Stral- 
sund müsste also danu eine auffalleiule An- 
häufung stattfiudeu, weun ein solches Zen- 
trum vorbeizieht, also bei auffallend uiedri- 



157 



az irlo, midőn a h'unviiiiias 7G0 és töiil) milli- 
méterrel eyyeiilü, ámde ily esetekben közép- 
pontjuk Stralsnndtól meglehetősen messzire 
van, a szél többnyire már gyönge s nem igen 
sodorhatná össze a vörösbegyet; és mégis 
a legtöbb (6 — 15 és több) 760 millimétert 
meghaladó légnyomásvi napokon mutatkozott! 



HüBNER szerint a madarak a cziklónok játék- 
labdáivá lesznek. Miként ezekben a képződ- 
ményekben csavarvonalakban száll fel a levegő 
s megkerülve a középpontot, a felső régiók- 
ban kifelé áramol, az anticziklón felé tart, 
belőle kifelé veszi útját s újra a föld színé- 
hez közeledik, úgy tenné meg az utat a vörös- 
begy is. „Minthogy a cziklón középpontja felé 
áramló forg('iszél tudvalevőleg a középpont 
közelében felszáll és a vonuló vörösbegy a 
forgószél játéklabdájává lehet, azért nem lehe- 
tetlen, hogy a vonuló madaraknak legalább 
egy része a barometerminimumok szélén a 
felszálló levegővel magasabb regiókba s igy 
a légkör felsőbb áramlásába akaratlanul is 
belejut." Ehhez képest azt is fel lehetne tenni, 
hogy anticzikh'inban azok a vörösbegyek szál- 
lanak le, melyek valamely cziklónban fel- 
sodródtak. Talán ilyen eset volt az is. midőn 
Stralsundban 1901 november 'J4-én ..körül- 
belül 11 órakor délelőtt hirtelen megelevened- 
tek a kertek és bokrok, sőt rőzserakások és 
léczkerítések is csalogató és élelmet kereső 
nagyszámú vörösbegytől . . . Több közülök 
mindjárt a megérkezés után feltűnő módon 
nyugtalan lett s a továbbutazás iránt határo- 
zott hajlandóságot árult el." E napon ugyanis 
Hí'BNER úr megjegyzése szerint 775 milliméteres 
anticziklón terült el Németország északi vidé- 
kén. De vájjon nem megfagyva értek volna-e 
kis madaraink a föld színére V ! 



Miután az 1902 — 1904. évi tavaszi és őszi 
vonulás több adatával, valamint oly esetekkel, 
midőn a vonuló madarak nekimentek a világító- 
tornyoknak, megismertetett volna bennünket, 



gem Druck. Das ist aber, wie es die ange- 
führten Fälle dartun, nicht wahrzunehmen. 
Es kann zwar das Wetter unter dem Einfluss 
einer barometrischen Depression stehen, wenn 
der Druck 760 und auch mehr Millimeter 
beträgt, jedoch ist in solchen Fällen das 
Zentrum derselben von Stralsund so ziem- 
lich weit entfernt, es sind die Winde meistens 
schon schwach, mithin könnte keine auf- 
fallende Zunahme der Rotkehlchen stattfin- 
den ; und doch kommen die meisten (6 — 15 
und mehr) an Tagen mit 760 mm. über- 
schreitendem Luftdi'uck vor! 

Herr Hübner lässt die Vögel ganz ein Spiel- 
ball der Zyklonen werden. Wie in diesen 
Gebilden die Luft in Spiralen emporgewir- 
belt wird, das Zentrum umkreist und in der 
höheren Region auswärts strömt, den Weg 
zur Antizyklone nimmt und sich wieder, aus- 
strömend, der Erdoberfläche nähert, so sollte 
es auch mit den Rotkehlchen geschehen. „Da 
die dem Zentrum eines Zyklonengebietes all- 
seitig zuströmenden Wirbelwinde bekanntlich 
in der Nähe des Zentrums emporsteigen und 
die wandernden Rotkehlclien ein Spielball 
der wirbelnden Winde werden können, ist 
es nicht unmöglich, dass wenigstens ein Teil 
der Wandervögel durch den Luftauftrieb am 
Rande des barometrischen iMinimums höheren 
Luftregionen und den Oberströmungen der 
Atmosphäre willenlos zugeführt werden." Dem- 
zufolge könnte man auch annehmen, dass in 
einer Antizyklone diejenigen Rotkehlchen 
herabsteigen, welche in der Zyklone auf- 
gewirbelt wurden. Vielleicht war dies der 
Fall am 24. November 1901, als in Stral- 
sund ,,es plötzlich gegen 11 Uhr vormittags 
in Gärten und Hecken lebendig wurde und 
selbst Reisighaufen und Staketenzäuue von 
lockenden und futtersuchenden Rotkehlchen 
in grösserer Zahl Ijesucht wurden . . . Viele 
von ihnen zeigten gleich nacii der Ankunft 
jene auffallende Unruhe und die ausgespro- 
chene Neigung zur Weiterreise". Damals 
lag, nach Angabe des Herrn Hübner, eine 
Antizyklone mit 775 mm. über Norddeutsch- 
land. Ob aber die Vögelchen nicht erfroren 
am Erdboden angelangt wären ? ! 

Nachdem uns Herr Hübner mit mehreren 
Daten über den Frühlings- und Herbstzug 
1902 — 1904, sowie mit den x\ngaben über 
das Anfliegen an Leuchttürmen bekannt ge- 



158 



újra visszatér az lö99 1901. évi őszi vonu- 
lásra, vizsgálat tárgyává tevén a levezetett 
„voiiiilástörvényeket". a liánmi év vala- 
iiiciiiiyi megtigyelése alapján. Ugy találja, liogy 
a vörösbegy pihenési jelenségei következőleg 
oszolnak meg: 32 esetben mutatkoznak lég- 
nyomási depressziós na])ok<m : 12 esetben 
magas légnyomású napokon, midőn eme kép- 
ződmények Európa északi és keleti vidékén 
honoltak ; 12 esetben anticziklónos na|)okon, 
midőn az anticziklónok Középeurópát borí- 
tották. 111 esetben pihenési jelenetek nem 
voltak, akkor tehát szabályos vonulásnak 
kellett történni ; ezeken a najtokon egyenletes 
és közepes légnyomás honolt a Keleti-tenger 
nyugati részén. „Szabad tehát — így szól 
HtíBNER — ama meggyőződést táplálnunk, hogy 
a Keleti-tenger világító-tornyain történt meg- 
figyelések, valamint az újpomerániai ornitho- 
logiai észleletek és az 1899 — 1701. évi őszi 
vonulási anyag, nem különben az 1902. és 
1903. évi tavaszi és őszi megtigyelések a 
vörösbegy számára meteorológiai alapon fel- 
állított vonulástörvényekkel jó összhangban 
vannak s így szabad egyidejűleg eme sejte- 
lemnek is helyet adni, hogy még némely más, 
a vörösbegy életmódját megközelítő dalos- 
madár is. osztozik vele a vonulás módjára és 
alakjára nézve." 

Ha feltehetnők is, hogy azok a meteoro- 
lógiai alapon télállított vonulástörvények jól 
eg3'eznek az ornithologiai megfigyelésekkel a 
cziklónok, anticziklónok és nagy légnyomású 
területekre vonatkozólag, az egyenletes nyo- 
mású 111 esetre nézve senimiképen sem lehet- 
nénk ama véleményben, hogy azokon a napo- 
kon a vonulás normális volt, és pedig egy- 
szerűen azon oknál fogva nem, mert erre 
nézve semmi megfigyelést sem mutat fel 
HüBNER úr. 

A légnyomási viszonyok tárgyalása után 
rátér Hübner arra, hogy mi okozza voltaképen 
a vonulást. Csakis klimabeli, a hőmérséklet- 
től függő okról lehet sz(). bizonyos meghatá- 
rozott hőfokról. 

Feltünteti a hőmérséklet évi menetét Stral- 
sundra nézve, valamint a tavaszi és őszi vonu- 
lás időszakát, még pedig grafikusan, a nélkül, 
hogy megemlítené, mely időszakból vezette le 
a liőmérseklet havi értékeit és a vörösbegy 
vonulásának lefolyását. A tavaszi vonulás 



macht hal. kmiinit er wieder auf den llcrbst- 
zug der .lalirc 1899 — 1901 zurück und un- 
tersucht die abgeleiteten „Wandergesetze" 
an allen Beobachtungen der drei Jahre. Er 
findet, dass die Rasterscheinungen der Rot- 
kehlchen stattfanden : in 82 Fällen an Tagen 
Itarometrischer Depressionen ; in 12 Fällen 
an Tagen ndt Hochdruckgebieten in Nord- 
oder Ost-Europa ; in 12 Fällen an Tagen mit 
Antizyklonen ül)er Zentral-Euro])a. In III 
Fällen kamen keine Rasterscheinungen vor, 
es sollte normaler Zug erfolgt sein, und zwar 
an Tagen mit gleichmässigem und mittlerem 
Luftdruck über der westlichen Ostsee. Aus- 
nahmen kommen an 25 Tagen vor. „Man 
darf demnach" — sagt Herr Hííbnee — ,der 
Überzeugung Ausdruck geben, dass die Be- 
obachtungen an den Ostsee-Leuchtürmen, die 
ornithologischen Beobachtungen aus Neuvor- 
pommern und das Beobachtungsmaterial in 
den Wanderkarten für Herbst 1899-1901. 
sowie die Frühjahrs- und Herbstbeobachtun- 
gen aus den Jahren 1902 und 1903 mit 
den auf meteorologischer Grundlage für das 
Rotkehlchen gewonnenen Waudergesetzen in 
gutem Einklang stehen, und man darf gleich- 
zeitig der Vermutung Raum geben, dass 
noch einige andere, in ihrer Lebensweise 
dem Rotkehlchen nahestehende Singvögel mit 
diesem Art und Form der Wanderung teilen." 

Wenn wir auch annehmen könnten, dass 
die auf meteorologischer Grundlage gewon- 
nenen Wandergesetze mit den ornithologi- 
schen Beobachtungen in gutem Einklang stehen 
bezüglich der Zyklonen, Antizyklonen und 
Hochdruckgebiete, in betreft" der 111 Fälle 
mit gleichmässigem Druck könnten wir der 
Überzeugung nicht Ausdruck geben, dass an 
diesen Tagen normaler Zug erfolgte, und 
zwar deshalb, weil darüber keine Beobach- 
tungen vorliegen. 

Nach den Erörterungen über den Luftdruck 
macht uns Herr Hübxer mit der Ursache der 
Wanderung bekannt. Diese kann nur eine 
klimatische sein und hängt von einem be- 
stimmten Temperaturgrad ab. 

Es werden für Stralsund die Jahrestempe- 
raturkurve und die Wanderperioden für Früh- 
jahrs- und Herbstzug graphisch dai-gestellt, 
leider ohne Angabe, aus welchem Zeitraum 
die Temperatur der einzelneu Monate und 
der Zugsverlauf des Rotkehlchens abgeleitet 



159 



február véiiéii vaí;y iiiárczius elején kezdő- 
dik egytís Iliinek jelentkezésével +1 C. liű- 
foknál s végződik április végén vagy május 
elején, mikor 9 — 10 C. hőmérsékletnél sietve 
vonulnak át az utolsó nőstények. A tömeges 
vonulás márczius végétől április közepén túlra 
tart + ;í-tól 7 C. fokig terjedő hőmérsékletnél. 
A tavaszi vonulás 8 9, az őszi 1-2 — 14 hétig 
is elhúzódik. I'tóbbinál októberben megy végbe 
a tömeges vonulás és erős mértékű utóvonu- 
lás még novemberben is, mikor is a hőmér- 
séklet -|-11 C. fokról -|-2-re süly ed és a gyors 
végvouulással 0°-nál véget ér ; a főátvonulás 
-(-5-től -|-lü C. fokig terjedő melegben esik 
meg. A tömeges átvonulás tehát tavaszszal 
-[5, őszszel -l-7'5 C. fok mellett történik. 



De nemcsak Stralsundban. hauem más helye- 
ken is tavaszszal 3 — 7 C. fok mellett esik 
meg Hcbser szerint a vörösbegy tömeges át- 
vonulása, úgymint : Magyarországon (Buda- 
pest) márczius közepétől április elejéig, Maria- 
hofban márczius elején (Bécs hőmérsékletével 
egybevetve), Braunschweigban február végé- 
től márczius közepéig, Helgolandban márczius 
első felében és áprilisban. Kristiániában ápri- 
lis második felében május elejéig. 

A vörösbegy vonulását már most az izo- 
thermák vonulása szerint épiti fel Hübner úr. 
Felteszi, hogy a „O" fokú izotherma menete 
jelöli meg a vörösbegy északra való terjedé- 
sének a határát. Az 5 fokú izotliernia hala- 
dásával összeesik a tavaszi tömeges átvonu- 
lás, a 7'5 fokúval pedig az őszi. A hideg és 
téli hó elől menekülve, a vörösbegy deczem- 
berben Dániába és Németországba tart egészen 
le Magyarországig a téli „0" fokú izothermát 
követve. Januárban Németország nyugati vidé- 
kére és Francziaországba ér. Februárban már 
a visszavonulás áll be. A „0" fokú izotherma 
Norvégia nyugati partjától a Genfi-tó környé- 
kére s onnan a Kaspi-tengerig halad. Az izo- 
thermákhoz képest a vonulás őszszel délre, 
délnyugatra, tavaszszal északra, északkeletre 
tart. Hegyeket, fátlan pusztákat kerül a vonuh) 
vörösbegy. 



1!IU;}. október 8-án magas légnyomás támadt 



sind. Der Frühjahrszug hebt Ende Februar 
oder Anfang Miirz mit vereinzelt auftreten- 
den Männchen an, bei -(- 1" C. und schliesst 
Ende April oder Anfang Mai, wenn die letz- 
ten Weibchen flüchtig durchreisen, bei 9 — 10"C. 
.mittlerer Tagestemperatur. Die Massenwan- 
derung erfolgt von Ende März bis über Mitte 
April hinaus l»ei dem Temperaturintervall von 
-+- 3 bis 7° C. Während der Frülilingsdurch- 
zug 8 — 9 Wochen beträgt, dehnt sich der 
Herbstdurchzug auf 12 - 14 Wochen aus. Hier 
vollzieht sich die Massenwanderung im Okto- 
ber und die starke Nachwanderung im No- 
vember, wo die Temperatur von -|-11 bis 
-(-2" C. sinkt un<l die schwache Schluss- 
wanderung bei 0" aufhört; der Hauptdurch- 
zug erfolgt während des Wärmeintervalles 
von + 5» bis + 10» C. Als Mittel kann also 
für den Massendurchzug im Frühling -f 5, 
im Herbst -\~^^5° C. angenommen werden. 

Wie in Stralsund, so soll, nach der Dar- 
stellung des Herrn Hübner, auch an anderen 
Orten der Hanptdurchzug des Rotkehlchens 
im Frühling bei 3 — 7" 0. stattfinden, als : in 
Ungarn (Budapest) von Mitte März bis An- 
fang Ai)ril, in Mariahof Anfang März (Tem- 
peratur laut Wien), in Braunschweig Ende 
Februar bis Mitte März, in Helgoland in der 
ersten Märzhälfte und im April, in Ciiristiania 
in der zweiten Aprilliälfte bis Anfang Mai. 

Auf den Gang der Isothermen baut nun 
Herr HiIbner den Wanderzug der Rotkehlchen 
auf. Er nimmt an, dass der Verlauf der 0" 
Isotherme die Polargrenze angibt, bis zu 
welcher die Rotkelilchen hinschreiten. Mit 
dem Vorrücken der 5" Isotlierme erfolgt der 
Massendurchzug im Frühling und mit jener 
von 7'5'' im Herbst. Vor Kälte und dem win- 
terlichen Schneefall flüchtend, kommen die 
Rotkehlchen im Dezember in Dänemark und 
Deutschland bis nach Ungarn hinab, dem 
Gange der 0" Winter-Isotherme folgend. Im 
Januar treffen sie in West-Deutschland und 
Frankreich ein. Im Februar erfolgt schon der 
Rückzug. Die 0" Isotherme verläuft dann von 
der Westküste Norwegens bis in die Gegend 
des Genfer Sees und von hier zum Kaspi- 
schen Meer. Nach dem Verlaufen der Iso- 
thermen ist der Zug südlich, südwestlich im 
Herbst, nördlich, iu)rdöstlich im Frühling. 
Gebirge, baundose Steppen werden gemieden. 

Am 8. Oktober 1903 bildete sich ein Hoch- 



160 



Észak-Skandináviúbau ; Bodo — 3, llaparanda 
— 7, Stockholm + 1 (havazás), Kopenhái^a + 9, 
Swiueiiiiinde + 10 C. hőfokot tüntetett tel. 
A liide«!; levegő hulláma, mely észak felöl 
Svédországba tartott, elűzte a vörösbegyet s 
október 9-éii a pomerániai partra hozta. Ta- 
vaszszal sok vörösbegy mutatkozik a pome- 
rániai tengerparton, ha valamely ezikhui közép- 
pontja Norvégiában van ; ilyen eset volt 1904 
á])ri!is 7-, 8-ik napján, mikor enyhe, meleg 
szét fújt. Sőt nyugatról jövő antieziklónok 
is állandó napsütés mellett tavaszszal föl- 
melegedéssel és vörösbegy és más madarak 
élénk beözönlésével szoktak járni, mint példán! 
1900 április 20-, 21-ik napján. 



Eme három eset megokolásával teljesen 
egyetértek ugyan, de azt már nem vagj'ok 
hajlandó elhinni, hogy a vörösbegy' meghatáro- 
zott hőfok mellett vonul. Előbb össze kell 
gyűjteni az ornithologiai adatokat, egységes 
módszer szerint feldolgozni és csak akkor 
lehet szó arról, hogy összemérjük a hőmér- 
sékleti xiszonyokkal. Megfordítva nem szabad 
eljárni ; nem szabad klimabeli tényezőkre 
támaszkodva megjelölni az utakat, melyeken 
a madaraknak vonuluiok. s kimérni az izo- 
thermát. melyet követniök kell. Eféle hypo- 
thesisek bizony egy hajszálnyit sem képesek 
lendíteni azon. hogy az ornitliophaenologia 
terén haladás mutatkozzék. Az m'nithologusok 
adják ide adataikat, nem laza kapcsolatban, 
hanem rendszeres feldolgozásban. Grafikonok 
illusztrálni igen, de pótolni nem képesek a 
számbeli adatokat. Az ornithologiai adatoknak 
az összemérését meteorológiai vagy klimabeli 
alapon bátran a meteorológusokra bízliatni. 
a mivel természetesen nincsen mondva, mintha 
ezt az ornithologusok is el nem végezhetnék, 
ha erre képeseknek hiszik magukat. 



HüBNER úr megtisztel vele. hogy arra a dol- 
gozatomra is hivatkozik, melyben oda nyilat- 
koztam, hogy a füsti fecske bizonyos izo- 
thermával látszik vonulni. De ne feledjük el, 
hogy Európa sok helyére vonatkozólag épp 
úgy mint Magyarországot illetőleg előbb össze- 
gyűjtötte Herman Ottó a vonulási adatokat. 
Ezekre támaszkfidva, pontosan (tizednapra) 



druckgebiet in Nord-Skandinavien ; Hodö mel- 
dete — 3, Haparanda — 7, Stockholm -f- 1° 
mit Schneefall, Kopenhagen -\- 9, Swine- 
münde -|- 10" 0. Die Kältewelle, welche sich 
von Norden her über Schweden ergoss, ver- 
drängte die Rotkehlchen und führte viele 
am 9. Oktober an die jjonmiersche Küste. 
Im Frühling kommen bei Zyklonen, deren 
Zentrum in Nonvegen liegt, an der ])ommer- 
schen Küste viele Rotkehlchen an. wie am 
7., 8. April 1904 ; es wehten warme, milde 
Winde. Ja auch Antizyklonen, welche von 
Westen her kommen, bringen bei der an- 
haltenden Sonnenstrahlung Erwärmung und 
lebhafte Zuwanderung von Rotkehlchen und 
anderen Vögeln im Frühling hervor, wie es 
am 20., 21. April 1900 zu beobachten war. 

Der Begründung dieser drei Fälle können 
wir unbedingt zustimmen, niclit so aber der- 
jenigen, als würden die Rotkehlchen bei einer 
bestimmten Temperatur ihren Zug ausführen. 
Man muss zuerst ornithologische Daten sam- 
meln, dieselben nach einer einheitlichen Me- 
thode bearbeiten, dann er.st kann eine Ver- 
gleichung derselben mit den Temperaturver- 
hältnissen angestellt werden. Es geht nicht 
an, umgekehrt zu verfahren, sich auf klima- 
tische Faktoren zu stützen und den Vögeln 
vorzuschreiben, auf welchen Wegen sie ziehen 
sollen, ob mit dieser oder jener Isotherme. 
Solche Hypothesen können nicht imstande 
sein, Fortschritte auf dem Gebiete der Orni- 
thophänologie zu fördern. Die Ornithologen 
sollen die Zugsdaten hergeben, nicht in 
lockerem Zusammenhange, sondern systema- 
tisch dargestellt. Graphikons können zwar 
illustrieren, nicht aber die numerischen An- 
galien ersetzen. Das Vergleichen der ornitho- 
logischen Daten auf meteorologischer oder 
klimatologischer Grundlage könnte man ge- 
trost den Meteorologen überlassen ; womit 
nicht gesagt werden will, als könnten dies 
nicht auch Ornithologen tun, falls .sie dazu 
sich befähigt glauben. 

Herr HObner beruft sich auch auf meine 
Arbeit, in welcher ich die Ansicht aussprach, 
dass die Rauchschwalbe mit einer bestimmten 
Isotherme zu ziehen scheint. Es hat aber 
zuerst Herr Otto Herm-vn die Zugsdaten für 
viele Orte in Europa zusammengestellt und 
für Ungarn gesammelt. Auf diese gestützt, 
habe ich den mittleren .Ankunftstag für Un- 



161 



feltüntettpiii a megérkezés átlagos napját 
Magyarországra nézve, kiszáiiiitottani hőmér- 
sékletét és csak azután mértem össze e két 
rendbeli számot más helyekével. De Hübner 
ür nem ezt az utat követi. Ekként átlagos 
megérkezési nap gyanánt Magyarországot ille- 
tőleg előbb április 5-ikét 9'4 C. fok mellett 
kaptam ; azután több ornithologiai adatból és 
45 évet felölelő hőmérsékleti feljegyzésekből 
április 7-ikét 9'9 C. fok mellett ; utoljára 
néhány ezernyi 10 éves adatból április 8-ikát 
9'6 C. fok mellett. Emez utijbbi átlag 14 
pentaszos időköznek az átlaga, melyben a 
füsti fecske Magyarországon 10 év lefolyása 
alatt megjelent ; a hőmérséklet, 8 állomás 
adataiból kiszámítva, szintén ugyanarra a 10 
évre vonatkozik. Ha tehát most izothermáról 
szólnék, csak annyit mondhatnék, hogy ez az 
izotherma 70 napos időközre vonatkozik és 
hozzá kellene tennem, hogy egyes évek meg- 
lehetősen eltérnek ettől az átlagtól (ir6 és 
8'3 C.° a két szélső érték). 

Ha tehát Hüenek úr dolgozata végén ekként 
nyilatkozik: ..A vonulás az átlagos hőmérsék- 
let bizonyos fokánál veszi kezdetét, a vonuló 
madarak meghatározott izothermákkal nyomul- 
nak elő és húzódnak vissza széles arczélben 
és meteorológiai tényezők által hajlatnak ide- 
oda az illető izothermaövekben, úgy vélemé- 
nyéhez nem csatlakozhatunk. 



Hl. 

A német zoológiai társaság tizennegyedik 
évi gyűlésén, mely 1904 május 24- és 26-ik 
napján folyt le Tübingenben, Hacker tanár úr 
előadást tartott ezzel a czimmel: „Föhn és 
madárvonulás". 20 éves megfigyeléseire támasz- 
kodva állítja, hogy az Erithacus rubecula, 
Phylloscopus rufus. Kuticilla phoenicura. Phyl- 
loscopus trochillus, Accentor modularis. Euti- 
cilla tithys, Serinus serinus és más madarak 
mindig föhnös időben jönnek meg. Sajnos 
azonban, hogy adatait nem közli s így rész- 
letesen nem is lehet velük foglalkozni. 



Hacker úr megmagj'arázza. mit kell érte- 
nünk a fühii nevezetén s feltüntet három 
Aquila XIV. 



garn genau (bis auf den Zehnteltag) bestimmt, 
dann seine Mitteltemperatur berechnet und 
so erst diese beiden Zahlen mit jenen au 
anderen Orten verglichen. Herr Hübner hat 
nicht diesen Weg betreten. So fand ich zu- 
erst den mittleren Ankunftstag für Ungarn 
den 5. April mit 9'4" C. ; dann aus mehre- 
ren Daten und Temperaturbeobachtungen von 
45 Jahren den 7. April mit 9'9'' C. ; zuletzt 
aus einigen tausend Daten aus zehn Jahren 
den 8"0 April mit 9-6" C. als Mittel. Dieses 
letzte Mittel ist das Mittel des Zeitraumes 
von 14 Pentaden, in welchen die Rauch- 
schwalbe in zehn Jahren in Ungarn ankam ; 
und die Temperatur, nach acht Stationen ge- 
rechnet, bezieht sich ebenfalls auf diese zehn 
Jahre. Wenn ich also jetzt von einer Iso- 
therme sprechen würde, könnte ich nur sagen, 
dass diese Isotherme sich auf einen Zeit- 
raum von 70 Tagen bezieht ; und müsste 
hinzufügen, dass in den einzelnen Jahren 
eine ziemliche Schwankung vorhanden ist 
(11-6 und 8-3» C. sind die Extreme). 

Wenn also Herr Hiìbner am Schlüsse sei- 
ner Arbeit sagt : „Durch eine bestimmte Höhe 
der Mitteltemperatur wird die Wanderung 
eingeleitet, die Wandervögel folgen dann dem 
Vorrücken oder dem Rückgange ebenso be- 
stimmer Isothermen in breiter Front und wer- 
den in den betreffenden Isothermengürtel 
durch meteorologische Faktoren hin- und her- 
getrieben", so können wir seiner Ansicht 
nicht beistimmen. 



in. 

Auf der vierzehnten Jahresversammlung der 
Deutschen Zoologischen Gesellschaft zu Tü- 
bingen, den 24. bis 26. Mai 1904, hat Pro- 
fessor H.4CKER einen Vortrag: „Über Föhn 
und Vogelzug" gehalten. Gestützt auf zwan- 
zigjährige Beobachtung, behauptet er, dass 
die Ankunft von Erithacus rubecula, Phyllo- 
scopus rufus, Kuticilla phoenicura, Phyllosco- 
pus trochillus. Accentor modularis, Kuticilla 
tithys, Serinus serinus u. a. stets bei föhniger 
Wetterlage erfolgt. Leider werden aber die 
Daten nicht angegeben, es ist also ein 
spezielles Eingehen auf dieselben nicht 
möglich. 

Herr H.ícker erörtert, was wir unter Fölin 
zu verstehen haben und stellt drei Föhn- 

21 



162 



eféle lielyzetet grafikusan, ÍMi,i;y róla tiszta 
fogalmunic legyen. Azután leírja az 1904. évi 
időjárási és madárineg;jelenési viszonyokat, 
felemlítve egy esetet 1900 iiiárcziiis 28-ik 
napját illetőleg. Az előbbi évekből is több fel- 
jegyzéssel rendelkezik, melyek rámutatnak 
arra a kapcsolatra, mely a fiilinös helyzet 
és a madárvoiiulás között fennáll : de nem 
közli őket, csupán csak megfigyeléseinek az 
eredményét teszi közzé e szavakkal : ..liogy 
Baden déli és Württemberg középső részén 
bizonyos madarak (Phylloscopus rufus, Phyllos- 
copus trochillus, Erithacus rubecula, Ruticilla 
phoenicura, valószínűleg Ruticilla tithys. Ac- 
centor modularis és némely más is) föhnös 
időben jönnek mec;." 



Hypothesis gyanánt megjegyzi: ..liogy a 
fönn a megnevezett madarakra nézve ébresztő 
és intöjel gyanánt szolgál Felső- Olaszországból 
való elköltözésüknél és az alpesi csúcsok át- 
szállásánál a szükségelt eszközt szolgáltatja. 

Ehhez az előadáshoz is meg kell jegyez- 
nünk, hogy helyéu lett volna előbb részlete- 
sen közölni az ornithologiai adatokat (ha nem 
is az előadás alkalmával, legalább a kinyo- 
matása okából) és csak azután kellett volna 
vizsgálat tárgyává tenni az időhelyzeteket, ha 
vájjon némely madár csak föhnös időben 
jelenik-e meg, vagy talán egyébkor is V Ha 
valamely ornithologus állítja, hogy számos 
feljegyzéssel rendelkezik a niadárvonulás és 
föhnös időhelyzet közötti ka])csolatot illetőleg, 
a nélkül, ho.g}' közzétenné, úgy ez az eljárás 
körülbelül nem ér többet, jiiintha egy meteo- 
rológus állítaná, hogy még soha olyan magas 
barometerállást nem figyelt meg, mint az idei 
januárban ; rögtön tovább kérdeznék, ha vájjon 
meg tudná-e mondani, mikor és milyen magas 
légnyomást jegyzett fel najjlójába? Altalános 
jellemvonás, hogy az ember, ha több hasonló 
esetet tud, rögtön általánosít és feltételezi, 
hogy valamennyi eset egyez. 

Magyarországon éveken keresztül volt alkal- 
munk ornithologiai adatokat összemérni az 
idővel, de nem sikerült felfedezni, mintha 
némely fajú madarak csak egy bizonyos szél 
mellett jöttek volna meg. Ha Badenben és 
Württembergben éveken keresztül történné- 
nek a megfigyelések oniitliologiai hálózat 



lagen graphisch dar, um die Begritl'e über 
Föhn klar vor die Augen zu stellen. Dann 
gibt er eine Beschreibung der Frühlingsver- 
hältnisse von 1ÍJ04 über das A\'etter und die 
Ankunft und führt auch einen Fall vom 28. 
März 1900 an. Auch aus früheren Jahren 
besitzt er zahlreiche Notizen, welche auf den 
Zusammenhang zwischen Föhnlage und \'ogel- 
zug hinweisen, verzichtet aber auf die Wieder- 
gabe derselben und stellt nur als tatsäch- 
liches Ergebnis seiner Beobachtungen den 
Satz auf, dass im südlichen Baden und 
mittleren Württemberg die Ankunft gewisser 
Zugvögel (l'hylloscopus rufus. Phylloscopus 
trochilus, Erithacus rubecula. Euticilla phoe- 
nicura, wahrscheinlich auch Ruticilla tithys. 
Accentor modularis und einige andere* mit 
fölmarfiger Witterung zusammentrifft" . 

Als Hypothese fügt er hinzu, „dass für 
die genannten Vögel der Föhn den Reiz 
oder das Sifpial zum Aufbruch aus Ober- 
i'alien und das Vehikel beim Passieren der 
Alpenhimme bildet". 

Auch zu diesem Vortrag kann bemerkt 
werden, es hätten zuerst die ornithologisclien 
Beobachtungen in extenso (wenn auch nicht 
für den Vortrag, so doch für den Druck) 
mitgeteilt werden sollen und dann erst wären 
die Wetterlagen zu untersuchen gewesen, ob 
das Erscheinen einiger Vögel nur bei Föhn 
vorkommt oder vielleicht auch bei anderen ? 
Wenn ein Urnithologe behauptet, er besitze 
zahlreiche Notizen über den Zusammenhang 
von Föhnlage und Vogelzug, ohne dieselben 
zu publizieren, so ist das beiläufig nicht 
mehr, als wenn ein Meteorologe sagen würde, 
er habe noch nie einen so hohen Luftdruck 
beobachtet, als heuer im Januar; mau fragt 
weiter, ob er auch augeben kann, wann und 
wie hoher Barometerstand in seinem Tage- 
buch verzeichnet ist? Es ist ein gemein- 
schaftlicher Charakterzug, dass mau, wenn 
mehrere Fälle sich gleich sind, flugs gene- 
ralisiert und alle Fälle als übereinstimmend 
annimmt. 

luL'ngarnhatten wir Jahre hindurch Gelegen- 
heit oruithologische Daten mit dem Wetter zu 
vergleichen, konnten aber nicht entdecken, 
dass manche Vogelarteu nur bei einem be- 
stimmten Winde ankamen. Wenn in Baden 
und Württemberg Beobachtungen eines orni- 
thologisclien Netzes .laliro hindurch angestellt 



163 



szerint, ott is valószinűlpí;' a iiiiciiklic/. hasonló 
tapasztalatra fopiak Jutni. Nálunk is ('szre- 
vettiik, liosy Európa nyugati vagy észak- 
nyugati részén mutatkozó dopresszió elején 
és jobb oldalán, tehát déli szelek mellett, 
számosabb megérkezési adattal találkozunk. 
Vizsíiálataink kezdetén úgy találtuk, hogy 
depressziós, alacsony légnyomást kell kedvező 
vonulási tényező gyanánt tekintenünk s nem 
éppen csak borús depressziós idót, mint Hacker 
ránk vonatkozólag állítja : fel is hoztuk ennek 
bizonyítékait s nem elégedtünk meg avval, 
hogy egyszerűen csak hivatkoztunk volna rajok, 
mint H.ïcKER cselekszik. Déli szelek Magyar- 
országon, és föhnszelek Badenben és A\'ürt- 
tembergbeu egyenlő hatásúakuak látszanak. 
Ha vájjon az Olaszországban fúvó déli szél 
átröpíti-e a madarakat az Alpokon keresztül, 
vagy sem, azt csak a megligyelés döntheti el. 
Annyit azonban még is állíthatni, hogy a 
felsőbb légrétegekben fúvó szelek, kiváltképeu, 
ha a síkon, az alacsonyabb helyeken déli 
árandat honol, kissé eltérnek az alsóbb irány- 
tól ; ha lent déli szél fú, úgy fent körülbelül 
délnyugati, nyugati az áramlás. Azok a mada- 
rak, a melyek déli szél mellett indulnak el 
Felső-Olaszországból, alig érnének az Alpo- 
kon át Badenbe. És ha a föhn nagy száraz- 
sága és magas hőfoka volna az az inger, 
mely a madarakat útjokra serkentené, akkor 
ennek a szárazságnak és melegnek már Felső- 
Olaszországban kellene jelentkeznie : a mi 
pedig nem történik meg, ndvel e kettős jelen- 
ség csak akkor lép fel, mikor a légtömegek 
az Alpok orniain'i] lezuhannak. 



IV, 



A sarlós fecske (Cyyselus apus) elköltözése. 

Chernelházi Chernél István „Magyarország 
madarai" czímű müvében (510. 1.) említi, hogy 
Léka várából (Vas m.) augusztus első napjai- 
ban hirtelen szoktak eltűnni e madarak. Mint- 
hogy tapasztalására is hivatkozik, megkértem. 
lenne szíves adatait rendelkezésemre bocsátani, 
hogy az időjárással összevethetném. 



Hozzám intézett két leveléből az ő szíves 
beleegyezésével közlöm a következőket. „A 



würden, wird man wahrscheinlich etwas Ähn- 
liches konstatieren können. Das haben wir 
auch hier bemerkt, dass an der vorderen 
und rechten Seite einer im Westen oder 
Nordwesten von Europa lagernden Depres- 
sion, wie es bei Föhn der Fall ist, also bei 
südlichen Winden, die Ankunftsdaten zahl 
reicher werden. Nicht trübes Depressions- 
wetter, wie es Herr Hacker uns im|)utiert, 
sondern einfach Depressionsluftdruck, niedri- 
gen Luftdruck, fanden wir im Anfang un- 
serer Untersuchungen als zugbegünstigen den 
Faktor; haben aber auch die Daten ange- 
führt und uns nicht nur auf dieselben be- 
rufen, wie es Herr Hacker tut. Südliche Winde 
in Ungarn und Föhnwinde in Baden und 
Württemberg, scheinen also gleiche Wirkung 
zu haben. Ob der Südwind, welcher in Italien 
weht, die Vögel über die Alpen herüber- 
trägt, könnte wieder nur durch Beobachtung 
festgestellt werden. Es möge nur so viel be- 
merkt sein, dass die Winde in den oberen 
Luftschichten, besonders bei Südwind in der 
Niederung, etwas in der Richtung abweichen; 
unten Südwind, oben etwa Südwest, West- 
wind. Die Vögel, die bei Südwind aus Ober- 
itaKen aufbrechen, würden kaum über die 
Alpen nach Baden hingeführt werden. Und 
sollte es die grosse Trockenheit und der 
hohe Wärmegrad des Föhn sein, welche als 
Beiz zum Aufbruch der Vögel in Betracht 
kämen, so müssten dieselben schon in Ober- 
italien vorhanden sein ; was aber nicht der 
Fall ist, da sie näinUch nur beim Herabstiir- 
zen der Luftmassen von den Alpenkämmen 
zu beobachten sind. 



IV. 

Der Wegzug der Mauersegler {Cypselus apns). 

Herr Stef.ìn Chernél v. Chernelháza er- 
wähnt in seinem Werke über die Vögel Un- 
garns S. 510. dass die Mauersegler aus der 
Burg Léka (Komitat Vas) in den ersten Tagen 
des Monats August plötzlich zu verschwin- 
den pflegen. Da er sich auf eigene Erfahrung 
beruft, ersuchte ich ihn um die Mitteilung 
seiner Daten behufs einei' Vergleichung mit 
dem Wetter. 

Aus seinen beiden Schreiben teile ich mit 
seiner gütigen Erlaubnis folgendes mit: „Die 

21* 



KU 



lékai adatokat boldogult Huszty Ödön ny. ber- 
ezegi titkár szóbeli közlései nyomán jegj-ez- 
tem fel, ki a várban lakott s a kit minden 
évben megkérdeztem : mikor mentek el a 
CypselusokV Minthogy az utóbbi években a 
kőszegi várban is költött néhány pár, ezek 
elvonulását is közlöm." 



„Adataim im ezek : 

1890. jiil. 30. Léka 

1891. aug. 1. „ 

1892. júl. 28. „ 

1893. aug. 2. , 

1894. — 

1895. júl. 27. ., 

1896. aug. 2. ., 

1897. júl. 31. „ 

1898. ,, 28. Borostyánkő vára, ^/^ 1 órá- 
nyira északnnigatnak Lékától. 

1899. aug.' 1. Léka 

1900. júl. 29. „ 

1901. ., 31. „ 

1902. aug. 1. .. 

1903. júl. 30. „ 

1904. ., 26. Kőszeg 

1905. „ 30. Léka r júl. 28. Kőszeg 

1906. „ 25. Kőszeg." 



Mind a 17 adatból július 29*7 napját kapjuk 
az elköltözés átlagos napja gyanánt. Leg- 
korább az elvonulás 1906-ban (júl. 25-én), 
legkésőbb 1896-ban (aug. 2-án), tehát 8 napon 
belül ment végbe. 

Chernél úr leveleiben sok érdekes részlet 
van felemlítve, mely érdemes arra, hogy mások- 
nak is tudomására jusson. 

„Általában azt tapasztaltam, — íija a sarlós 
fecskét illetőleg — hogy elvonulásukat nem 
is annyira az időjárás befolyásolja, hanem 
íiókáinak érettsége. Mihelyt a fiókák szárnyra 
szabadulnak, kezdik elhagyni fészkelőhelyüket 
s napközben mind messzebb kalandoznak el, 
nap-nap után felnövekvő számú csapatokat 
alkotva. Ezek a csapatok a mezők fölött néha 
alacsonyabban, de többnyire nagy magasság- 
ban repkednek s rövidesen eltűnnek. 1906-ban 
itt Kőszegen, a várban fészkelök, már július 
22-én kivonultak a mezők felé s mintegy 30 



Daten aus Léka zeichnete ich laut wörtlicher 
Mitteilung des weil, herzoglichen Sekretärs 
Edmund Huszty auf ; diesen Herrn, welcher 
dort auf der Burg wohnte, befragte ich jedes 
Jahr, wann die Mauersegler wesizogen? Da 
in den letzten Jahren aucli in der Burg zu 
Kösz(!g etliche Paare brüteten, teile ich auch 
ihren Weazu"' mit." 



„Meine Daten sind folgende: 

Wegzug aus Léka am 30. Juli 1890. 

» » , „1. August 1891. 

„ 28.Juii 1892. 

„ „ ., „ 2. August 1893. 

„ „ „ „ ■ — 1894. 

„ 27. Juli 1895. 

, 2. August 1896. 

„ „ . , 31. Juli 1897. 

„ Borostyánkő am 28. Juli 1898. 

(IV2 Stunde NW. von Léka.) 

Wegzug aus Léka am 1. August 1899. 

„ , „ „ 29. Juli 1900. 

. „ „ 31. ., 1901. 

„ 1. August 1902. 

„ 30. Juli 1903. 

Kőszeg „ 26. ,. 1904. 

. 28. „ 1905. 

(Aus Léka 30. Juli.) 

Wegzug aus Kőszeg am 25. Juli 1906." 

Das Mittel aller 17 Daten ist der 29*7. 
Juli. Am frühesten erfolgte der Wegzug am 
25. Juli 1906, am spätesten am 2. August 
1896, verlief also innerhalb 8 Tage. 

In den Briefen des Herrn Chernél ist \iel 
Interessantes erwähnt, was wohl Anspruch 
machen kann, auch anderen bekannt zu 
werden. 

„Nach meiner Erfahrung" — schreibt 
Herr Chernél in bezug der Mauersegler — 
„ist es nicht so sehr, das Wetter, wel- 
ches den Wegzug beeinflusst, als die Reife 
der Jungen. Sobald die Jungen flügge wer- 
den, verlassen sie das Nest und während 
des Tages streichen sie fortwährend weiter 
und weiter, immer grössere Haufen bildend. 
Die Haufen fliegen über den Feldern bald 
niedriger, meistens aber in grosser Höiie 
und verschwinden in Bälde. Im Jahre 1906 
zogen die, welche hier in der Burg zu Kő- 
szeg nisteten, schon am 22. Juli auf die 



165 



darab járt együtt ; július 25-tőI már iiriii tér- 
tek több(' vissza a várba." 

..Megjegyzem, hogy többször extravillán, 
tehát a mezők és erdők fölött még későbben 
is, augusztus első hetében, láttam Cypseluso- 
ket vidékünkön, de azok átvonulok voltak 
minden bizonynyal. Norvégiában — Bergen- 
ben — 1891 augusztus 4-én még több darab- 
bal találkoztam s Collett Róbert, krisztianiai 
egy. tanár, Krisztiániaban elvonulásuk közép- 
napját szeptember 2-ára teszi. Ez, is amellett 
szól, hogy a Cypselus — megfelelően a ma- 
gasabb északi fekvésnek — később érkezvén 
oda, fiókáit is később repteti s vonul el. Szó- 
val úgy látszik, ott, a hol költ, 2 hónapnál 
tovább nem időzilí." 



Emiitettem, hogy ligy tapasztaltam, miképp 
a füsti fecske már augusztusban napközben 
ritkábban mutatkozik, mint reggel és este ; 
valószínűleg azért, mert bent a városban fogya- 
tékán lévén az eledele, kivonul a mezőre. 



Erre Chernél úr megjegyzi, hogy azt ő is 
megfigyelte. „Én nagyon sok madárfajról el- 
mondhatom tapasztalataim nyomán, hogy köl- 
tésüket bevégezve, a fészek táját elhagyják, 
bizonyos messzebb-messzebbre terjedő kóbor- 
lással vagy valóságos előgyakorlatok végzésé- 
vel készülnek a nagy útra s ha ezzel az ed- 
zéssel végleg nagykorúságot értek, eltávoznak. 
A faj zömének eltűnése után azonban mindig 
szoktak még egyesek — valószínűség szerint 
a gyengébbek, sebesültek, késői költésből 
valók — visszamaradni." 

„Az őszi költözködés általában véve nem 
olyan, mint a tavaszi, s más tényezők is 
közrejátszanak benne, a mikre még jóval 
kevesebb figyelem esett, mint a tavaszi vonu- 
lásnál szereplőkre. Az időjárásnak bizonyára 
kevesebb befolyása van az őszi vonulásra, 
mint a tavaszira. A táplálék megfogyatkozása 
— bár némely fajnál alighanem némi súlya 
van — szintén nem lehet döntő ok, mert 
teszem a danka sirályok, feketenyakú vöcs- 
kök, a mint elvégezték költésüket, javarész- 



Felder hinaus, etwa 80 Stück in einem 
Haufen ; nach dem 25. Juli kehrten sie nicht 
wieder." 

„Ich muss bemerken, dass ich in unserer 
Gegend auch später noch öfters extravillan, 
über Feldern und A\'äldern Cypselus sah, 
und zwar in der ersten Woche im August, 
diese waren aber schon gewiss auf ihrem 
Zuge. In Norwegen — zu Bergen — traf 
ich am 4. August 1891 noch mehrere Exem- 
plare und nach Robert Collett, Professor an 
der Universität, soll das Mittel des Wegzuges 
aus Christiania der 2. September sein. Dies 
bezeugt aucli, dass Cypselus — entsprechend 
der höheren nördlichen Breite — dort später 
ankommend, auch die Jungen später flügge 
werden und dass auch der Wegzug später 
erfolgt. Es hat also den Anschein, dass die- 
ser Vogel dort, wo er brütet, länger als zwei 
Monate nicht verweilt." 

Ich erwähnte, dass laut meiner Beobach- 
tung die Rauchschwalbe schon im August 
während des Tages seltener ist, als früh und 
abends ; wahrscheinlich deshalb, weil ihre 
Nahrung hier in der Stadt schon seltener 
anzutrefien ist, deshalb sucht sie sie ausser- 
halb derselben. 

Dazu bemerkt Herr Chernél, dass er eben- 
falls die Erfahrung machte. „Bezüglich \ieler 
Vogelarten konnte ich die Erfahrung machen, 
dass sie ihre Brutstelle nach Beendigung 
ihres Brutgeschäftes verlassen und immer 
weiter, weiter hinstreichend oder Vorübungen 
machend, sich auf den Wegzug vorbereiten, 
und haben sie inmitten dieser stärkenden Übun- 
gen das gehörige Alter erreicht, so ziehen 
sie weg. Nacli dem Massenzuge ihrer Art 
bleiben aber noch immer einzelne zurück, 
wahrscheinlich die schwächeren, verwundeten 
oder spät gebrüteten." 

„Der Herbstzug ist im allgemeinen dem 
Frühlingszug nicht ähnlich, es spielen dabei 
auch andere Faktoren mit, denen man weni- 
ger Aufmerksamkeit widmete, als jenen bei 
der Frühlingsankunft auftretenden. Das Wet- 
ter übt bestimmt weniger Eintluss auf den 
Herbst-, als auf den Frühlingszug aus. Die 
Abnahme der Nahrung, obwohl dieselbe bei 
manchen Arten ins Gewicht fällt — kann 
auch keine entscheidende Ursache abgeben^ 
denn z. B. Larus ridibundus, Colymbus nigri- 



166 



ben elvonulnak költőtclepiikről s helyüket 
az északi fajok — nagyjában azonos táplá- 
lékból élők — foglalják el. A sárszalonka 
— ott a hol nem költ — vidékünk tócsáinál 
már augusztus elején kezd mutatkozni s az 
átvonulok októberig, sőt később is, jelentkez- 
nek ; ezek tehát már mind vonulók." 



,A viztaposó (Phahiro|)ns) nálunk tavaszszal 
alig 1 — 2 esetben figyeltetett még meg. Én 
június 2-án lőttem egyszer Yelenczén. Költ 
Islandon, Észak-Norvégiában, üe már augusz- 
tus lő-től október első napjaiig vonulásköz- 
ben rendes jelenség a velenczei tavon s 
ugyanakkor jelentkeznek a Tringák ezrei is. 
tehát elég táplálékot találnak a tó környé- 
kén ; ugyanakkor azonban a tavon költő, 
hasonló élelemmel élő fajok már kereket ol- 
danak s talán valamely délebbre eső tókör- 
nyéket népesítenek." 



„Én a Cypsellusok megfigyeléséből azt a 
tanulságot merítettem, hogy a mint a költés 
gondjait lerázva, fiókáikat kirepítették, ezeket 
tanítgatják s kiképezik s ha a nevelést be- 
fejezték, elhagyják otthonukat. Az időjárás- 
nak csak annyiban lehet döntő szerepe el- 
vonulásukra, amennyiben pl. ha július végén 
— mikor már körülbelül érettek a fiókák, — 
állandó rossz idő járván s a specifikus táp- 
lálékot szolgáló szúnyogok, apró légyfélék 
eltűnnének, hát akkor előbb útra kerekednek. 
De ha még nem egészen ereitek s nem bírná- 
nak messzebbre távozni, akkor tengődnek, 
sőt el is vesznek, mert az öregek elhagyják 
őket, ne hogy maguk is éhen pusztuljanak. 
Éppen a Cypsellusnál nagy szerepet játszik 
a táplálék kérdése, mely nagyon apró légy- 
félékből, szúnyogfélékből kerül ki s pedig 
úgy tetszik, nagyon érzékeny fajokból. Meg- 
figyeltem, hogy ha májusban beköszönt az a 
bizonyos lehűlés, a fagyos szentek időjárása, 
hát a Cypsellusok messze elkalandoznak fész- 
kelő helj'eikről s kivált alföldi lapos helyekre, 
tavak, mocsarak tájára, szóval melegebb terü- 
letekre látogatnak. A Fertő- és a Yelenczei- 
tó fölött mindig ilyenkor láttam csak őket." 



Collis zielicn von ihren Brutstellen meistens 
weg, sobald sie ihr Hrutgeschäft beendigt 
halx'u. und ihren Platz nehmen nördliche 
Arten ein. die grösstenteils dieselbe Nahrung 
gebrauclien. Gallinago erscheint dort, wo sie 
nicht brütet, bei ilen Teichen unserer Gegend 
schon Anfang August, die durchziehenden 
aber bis Oktober, ja auch noch s])ater: diese 
haben also schon alle den Zug angetreten." 

..Phalaropus wurde bei uns in kaum ein, 
zwei Fällen beobachtet. Einmal hatte ich 
Gelegenheit, ein Exemplar am 2. .Inni zu 
schiessen. Brütet auf Island und in Nord- 
Norwegen. Auf dem Zug begriffen, kommt 
dieser Vogel schon vom 15. August bis zu 
den ersten Oktobertagen beim Teich von Ve- 
lencze zur Ansicht, wo auch tausende von 
Triuga zu sehen sind, die in der Umgebung 
des Teiches genug Futter finden ; dann aber 
ziehen schon jene Arten fort, welche am 
Teiche brüteten und von derselben Nahrung 
lebten und begeben sich vielleicht auf eine 
südlichere Teichgegend." 

..Die Beobachtung von Cypselus belelirte 
mich darüber, dass sie, nachdem ihr Brut- 
gescliäft beendigt ist und die Jungen flügge 
geworden sind, dieselben im Fliegen unter- 
ricliten. und sobald die Erzieliung beendigt 
ist, verlassen sie ihre Heimat. Das A\'etter 
spielt l)ei ihrem Wegzug nur dann eine ent- 
scheidende RoUe, wenn z. B. Ende Juli, da 
die Jungen schon ziemlich stark sind, be- 
ständig schlechtes Wetter herrscht, wobei 
ihre spezifisclie Nahrung, Mücken, kleine 
Fliegen, zugrunde geht, so ziehen sie früher 
weg. Sind sie al)er noch nicht genug stark, 
dass sie auch weitere Ausflüge machen könn- 
ten, dann ernähren sie sich nur kümmerlich 
und gehen auch zugrunde, weil die Alten sie 
verlassen, um dem Hungertode zu entgehen. 
Die Nahrung .spielt eben bei Cypselus eine 
namliafte Rolle, welche in kleinen Fliegen. 
Mückenarten besteht und. wie es scheint, 
aus sehr empfindlichen Arten. Ich konnte 
wahrnehmen, dass. wenn im Mai jener be- 
stimmte Kälterückfall zur Zeit der Eismänner 
eintritt, die Mauersegler von ihrer Brutstätte 
weit fortschweifen und besonders auf flaches 
Land, Teiche und Sümpfe, also auf wärmere 
Gebiete hinziehen. Über den Teich Fertő und 
jenem bei Velencze konnte ich sie nur dann 
antreffen." 



167 



„Az is bizonyos, hogy a füsti fecske leg- 
elsőbben mindig a tóságoic táján jelentivezik, 
viszont már augusztusban odacsoportozik, mert 
szinte hiiietetlen az a rémséges tömeg, mely 
augusztus liavában pl. a Velenczei-tó fölött 
repked. Csak parti fecske van még több. 
Mintha az egész tó fölött vagj' 150 méternyi 
magasságra terjedő rétegben óriási szünyog- 
fclhö tánczolna, olyan ez a sürgő fecsketár- 
saság. Ezeket bizonyára a tái)!álék csalja 
oda." 

Lássuk már most, milyen időben költözött 
el a sarlós fecske. A Meteorológiai Intézet 
napi időtérképeire támaszkodom s az adatokat 
csak a soproni megfigyelések szerint tüntetem 
fel. mivel ez az állomás esik legközelebb 
Lékához és környékéhez azok közül az állo- 
mások közül, melyeknek jelentései az időtér- 
képeken előfordulnak. 

A légnyomást, a hőmérsékletet, a szelet 
mutatom be a reggeli feljegyzések alapján, 
valamint az eső mennyiségét, mely a meg- 
előző 24 órára vonatkozik. Részletesen nem 
irom le a légnyomás eloszlását, mivel csak 
szűk területről, Léka környékéről van szó s a 
bemutatott számok úgy is eléggé felvilágosí- 
tanak, ha vájjon alacsony vagy magas lég- 
nyomású képződmény éreztette hatását azon 
a területen, a honnan a sarlós fecske elköl- 
tözött. 

Az időt nem csak az elköltözés napjáról, 
hanem a megelőző három napról is bemutatom, 
hogy láthassuk, vájjon mutatkozik-e hatása az 
elköltözésre, vagy sem ? 

Ha az időjárási táblázaton (I. táblázat) végig 
tekintünk, észre fogjuk venni, hogy az el- 
költözés napján reggel 6 ízben alacsony volt 
a levegő nyomása, azaz kisebb 760 milli- 
méternél, 10 ízben pedig magasabban állott 
a barometer. A megelőző naphoz képest 8 
ízben sülyedt, 7 ízben emelkedett, 1 ízben 
változatlan maradt a barometer az elköltözés 
napján. ,1 léijnyoDtún tehát aem az egyik, sem 
a másik irányban nem mutat fel valami hatá- 
rozott vonást. Hogy 10 ízben magasan. 6 íz- 
ben alacsonyan állott a barometer, keveset 
nyom a latban. 

A hőmérséklet sem mutat fel bizonvos 



„Auch das ist gewiss, dass die Rauch- 
schwalbe immer in den Teichgegenden zu- 
erst erscheint und sclion im August dortliin 
schwärmt ; es zeigt sich z. B. über dem 
Teich bei Velencze im August eine Menge, 
die Staunen erregt. Nur Clivicola riparia kommt 
in noch grösseren Mengen vor. Als würde 
über dem ganzen Teich eine riesenhafte 
Mückenwolke bis etwa 150 Meter hocli herum- 
tanzen, so zeigt sich der Schwärm der 
Schwalben. Es lockt sie gewiss die Nahrung 
dorthin." 

Betrachten wir jetzt, wie das Wetter zur 
Zeit des Wegzuges der Mauersegler verlief. 
Ich nehme wieder die ungarischen Wetter- 
karten zur Hand und gebe Daten nur für 
Sopron, welche Station Léka am nächsten 
üegt unter jenen, welch in der Karte auf- 
genommen sind. 

Laut den Morgenangabeu wird dargetan : 
der Luftdruck, die Temperatur und der ^\'ind ; 
die Regenmenge bezieht sich auf die voran- 
gehenden i'4 Stunden. Die Verteilung des 
Luftdruckes wii-d nicht speziell beschrieben, 
weil es sich nur um ein kleines Territorium 
handelt, von der Umgebung der Burg Léka 
und die mitgeteilten Zahlen auch so zu er- 
kennen geben, ob Gebiete hohen oder niedri- 
gen Luftdruckes einen Einfluss auf den Ort 
ausübten, aus welchen der Wegzug der 
Mauersegler erfolgte. 

Das Wetter wird nicht nur für den Tag 
des Wegzuges, sondern auch für die drei 
vorangehenden dargestellt, damit man sehe, 
ob sich welcher Einfluss auf den Wegzug zu 
erkennen gibt oder nicht"? 

Betrachtet man die Wettertabelle (Tabelle I), 
so kann man bemerken, dass der Luftdruck 
am Tage des Wegzuges sechsmal niedrig, 
unter 7tìO mm., zehnmal hoch war. Gegen 
den vorhergehenden Tag fand achtmal eiii 
Sinken, siebenmal ein Steigen statt, einmal 
zeigte sich keine Änderung. Der Luftdruck 
weist also weder nach der einen, noch nach 
der anderen Seite hin eine bestimmte Eigen- 
schaft auf. Dass das Barometer zehnmal 
hoch, seclismal niedrig stand, ist kaum von 
Bedeutung. 

Auch die Temperatur zeigt keine Änderung 



168 



I. táblázat. Tabelle I. 



Az idő Sopronban reggel 7 órakor. 



Wetter in Sopron 7 Uhr fruii. 







Légnyomás 
Luftdruck 
Mm. 700- 


Hofok 
Temperatur 
CO. 


Szél 
Wind 


1 
Esci 

Regen 

Mm. 




Légnyomás 
Luftdruck 
Mm. 700- 


Hotok 
Temperatur 
C». 


Szél 
Wind 


Eso 

Regen 

Mm. 






1890 jnl. 27 


66 


12-6 


N^ 





1899 Jul. 29 


65-2 


19-2 


Wi 









28 


65 


15 8 


NE^ 


— 


30 


63-6 


19-8 


yfi 


2 






29 


61 


19-8 


SWi 


— 


31 


680 


20 2 


N^ 


2 






30 


62 


20-6 


W 


— 


aug. 1 


691 


18-2 


NW* 


— 






1891 Jul. 29 


58 


16-8 


NW- 


28 


1900 Jul. 26 


61-0 


21-0 


NW^ 


— 






30 


58 


13-8 


W» 


21 


27 


613 


261 


C 


— 






31 


60 


16-6 


W^ 


8 


28 


61-6 


22 3 


NW^ 


— 






aug. 1 


62 


16-8 


Ni 




29 


61-2 


21-2 


NW« 


3 






1892 Jul. 25 


65 


14-8 


N3 





1901 Jul. 28 


59-4 


200 


C 


— 






26 


63 


15-0 


NW^ 


— 


29 


60-5 


230 


Ni 


— 






27 


65 


15-6 


N* 


— 


30 


636 


24-0 


NW^ 


— 






28 


67 


15-8 


NW^ 


— 


31 


63-6 


210 


N« 


— 






1893 Jul. 30 


56 


16-2 


NW- 


14 


1902 Jul. 29 


68-7 


19-6 


NW^ 


1 






31 


57 


12-8 


NW^ 


1 


30 


68-3 


14-4 


N^ 


— 






aug. 1 


59 


15 


NW* 


6 


31 


65-2 


18-6 


S''' 


— 






2 


65 


13-8 


NW^ 


— 


aug. 1 


62-3 


17-2 


S» 


— 






1895 Jul. 24 


66 


18-3 


N' 


2 


1903 Jul. 27 


59-3 


16-4 


Ni 


— 






25 


67 


20 


NWi 


— 


28 


60-7 


19-6 


N'^ 


— 






26 


66 


22-5 


NE-^ 


— 


29 


58-8 


18-2 


S^ 


— 






27 


62 


24-8 


S^ 


— 


30 


58-5 


160 


N^ 


— 






1896 Jul. 30 


58'7 


24-2 


N« 


— 


1904 Jul. 23 


64-0 


20-9 


NW^ 


— 






31 


58-9 


18-7 


W' 


20 


24 


63-0 


18-2 


NW^ 


— 






aug. 1 
2 


58-3 

57-8 


189 
12-4 


SE» 

N« 


20 


25 
26 


59-4 
55-1 


19-8 
21-6 


N* 
W 


— 


t Herény 
' szerint 
(Nach Herény 




1897 Jul. 28 


54-9 


140 


NW* 


18 


1905 Jul. 25 


58-2 


18-3 


NW^ 


3 




29 


57-0 


14-6 


NW« 


22 


26 


62-8 


18.3 


N^ 


— 






30 


55-3 


12-8 


NW* 


24 


27 


63-6 


20-2 


NEI 


— 






31 


56-5 


13-8 


SE2 


16 


28 


61-0 


23-4 


SWi 


— 






1898 Jul. 25 


63-4 


20-0 


w- 


6 


29 


58-2 


22-2 


SEI 


— 






26 
27 
28 


65-3 
65-2 
60-7 


18-0 
18-8 
19-4 


Calmen 




30 
1906 Jul. 22 
23 
24 
2.Ő 


61-4 
65-9> 
64- P 
59-7' 
58-7^ 


19-2 
16-4 
20-1 
20-4 
20-0 


NWi 

N- 
NWi 
NWi 

W 


3 


^ Légnyomás 
Herény sze- 
rint — Luft- 
druck nach 
Herény 



169 



irányú változást ; ha az elköltözés és az azt 
megelőző nap hőfokát hozzámérjük a másik 
két megelőző naphoz, arra az eredményre 
jutunk, hogy 7 ízben alig mutatkozik valami 
csekí'ly változás^ 5 ízben emelkedőben, 4 ízben 
sülyedöben volt a hőmérséklet. 

A szél iránya Sopronban nyáron töl)bnyire 
északnyugati (10 év szerint) szokott lenni, 
ugyanilyen volt a sarlós fecske elköltözése 
körül is. 

Eső az elköltözés előtti napokon nagj'obb 
mennyiségben mindössze 3 izben volt. Még 
csak azt sem modhatjuk, hogy az elköltözés 
korábban állott volna be esőzés alkalmával, 
mint egyébkor. 

Ennélfogva áll általában az, hogy a fel- 
tüntetett esetekben az idö járása és a sar- 
lós fecske elköltözése között kapcsolat nem 
mutatkozik. Igaz, hogy a meteorológiai fel- 
jegyzések nem éppen ott történtek, hol a 
sarlós fecske elköltözését megfigyelték, de ez 
a dolgon keveset változtat, mivel nagyobb 
időváltozások nagy területekre szoktak ki- 
terjedni s így a soproni nagy lehűlés Lékán 
is mutatkoznék, valamint ha tartós, országos 
eső van, Léka is kap belőle. Egyébiránt nyár 
közepén feltűnő időváltozások, erős lehűlések, 
tartós esőzések vajmi ritkán esnek meg. 



A sarlós fecske elköltözésének adatait részint 
azért mutattam be, hogy oly korán távozó 
madárról legalább néhány évre terjedő meg- 
figyelő anyaggal szolgáljak ; részint, hogy ki- 
derítsem, ha vájjon nyár közepén is látszik-e 
valami kapcsolat az elköltözés és az idő já- 
rása között, mint tavaszszal és talán őszszel 
is V De Marék úrnak is akartam alkalmat 
adni bizonyos dolgok megszívlelésére. 

íme, mily könnyen tévedhetne az ember, 
ha egy-két évi feljegyzésből mindjárt általá- 
nos következtetést vonna le, avagy csak egy- 
két helj're terjesztené ki vizsgálatait ! 

Valóban igen találóan jegyzi meg CherneIí 
emiitett leveleiben : „Egy-két adatból általá- 
nosítani vajmi hibás, megtévesztő eljárás. De 
sajnos, mostanában nagyon divatos. Találnak 
Aquila XIV. 



nach einer gewissen Richtung hin ; vergleicht 
man den Tag des Wegzuges und den voran- 
gehenden mit den zwei anderen, IVülieren 
Tagen, so stellt sich heraus, dass siebenmal 
kaum etwas von einer Änderung stattfand., 
fünfmal kaum ein Steigen., viermal ein Fal- 
len der Temperatur war. 

In Sopron weht im Sommer (laut zehn- 
jähriger Beobachtung) am häufigsten Nord- 
westwind ; eben dies war der Fall zur Zeit 
des Wegzuges der Mauersegler. 

Regen kam in den Tagen vor dem Weg- 
zug in grösserer Menge nur dreimal vor. 
Es ist nicht einmal zu bemerken, dass bei 
Regenwetter der Wegzug früher stattfand, als 
sonst. 

Im allgemeinen steht es also fest, dass in 
den angeführten Fällen kein Zusamnien- 
hang zwischen dem Wetter und dem Weg- 
zuge der Mauersegler zu erkennen ist. Es 

wurden zwar die meteorologischen Aufzeich- 
nungen nicht dort gemacht, wo der Wegzug 
der Mauersegler beobachtet worden ist; das 
hat aber wenig zu bedeuten, weil grössere 
Wetterstürze nur auf grösseren Gebieten vor- 
kommen, mithin eine namhaftere Abkühlung 
in Sopron sich auch bis Léka erstrecken 
würde; ebenso bei dauerndem Landregen auch 
Léka nicht leer ausgehen würde. Übrigens 
kommen auffallendere Wetterstürze, namhafte 
Abkühlung, anhaltendes Regenwetter im Som- 
mer sehr selten vor. 

Die Wegzugsdaten der Mauersegler teilte 
ich mit, teils um einiges Materiale in Bezug 
solcher frühzeitig aufbrechender Vögel dar- 
zubieten, teils um klarzulegen, ob auch in 
der Mitte des Sommers ein derartiger Zu- 
sammenhang zwischen Zug und Wetter be- 
merkbar ist, als im Frühling und vielleicht 
auch im Herbst. Auch Herrn M.\rek wollte 
ich Gelegenheit zur Beherzigung gewisser 
Dinge darbieten. 

Wie leicht könnte man sich irren, wenn 
man gleich allgemeine Schlussfolgerungen 
aus Beobachtungen von ein, zwei Jahren 
ziehen wollte, oder aber nur Forschung au 
ein, zwei Stellen anstellen würde. 

Wirklich bemerkt hiezu sehr passend Herr 
V. Chernél in den oben genannten Briefen : 
„Es ist ein fehlerhafter und irreführender 
Vorgang, wenn man auf ein, zwei Daten ge- 

22 



170 



egy, a rendes typustól némileg elütő színezetű 
példányt, erre nyomban kész az Ítéletük : új 
species, vagy legalább is új subspecies! és ta- 
pasztalnak valamit egyszer, erre menten vonat- 
koztatják azt az egész fajra, sőt valamennyi 
fajra. Persze sokkal kényelmesebb ily módon 
holmi babérokat szerezni, — legalál)b bizonyos 
időre — mint tartósakat fáradságos, alapos 
munkával". 



stützt, gleich generali-siert. Leider ist dies 
jetzt sehr in der Mode. Findet man ein, vom 
gewülinlichen Typus einigermassen in Farbe 
abweichendes Exemplar, so ist das Urteil 
gleich fertig: eine neue Spezies oder we- 
nigstens eine neue Subspezies ! und macht 
man Erfahrung in gewisser Hinsicht einmal, 
so dehnt man dieselbe gleich auf die ganze 
Art, ja auf alle übrigen Arten aus. Es ist 
freilich gemächlicher auf diesem Wege, we- 
nigstens für kurze Zeit Lorbeeren zu erhal- 
ten, als solche mit Mühe und gründlicher 
Arbeit zu erwerben." 



171 



Madárvonulási adatok 
Szentpétervárról. 

Nemes Kayqorodofp Demeter megfigyelései. 

Alább közlöm az 1871-73 és 1876— 1906 
évekből A^aló szentpétervári — Oroszország — 
madárvonulási megfigyeléseimet abban a re- 
ményben, hogy ezekkel is nyújtok néhány 
adalékot a madárvonulási probléma további 
kutatásához. Magától értetődik, hogy az ily- 
nemű adatokban rejlő tanulságok javarésze 
csak összehasoulitó földolgozásokban nyilvá- 
nulhat, s ezért csak néhány magyarázó szó- 
val kisérem őket. 



Megfigyeléseimet Szentpétervár közvetlen 
környékén végeztem ; a dátumokat az új nap- 
tár szerint tüntetem föl ; az alábbi jegyzékben 
külön megjelölöm minden fajnál azt a vonu- 
lási mozzanatot, a melyet megfigyeltem ; maguk 
az adatok a 172. és 173. lapokon levő táb- 
lázatokon vannak. 



Vogelzugsdaten 
aus Sankt Petersburg. 

Beobachtungen von üimitri v. Kaygorodoff. 

Nachstehend übergebe ich meine in Sankt- 
Petersburg — Russland, während der Jahre 
1871—73, 1876—1906 gemachten Vogelzugs- 
beobachtungen in der Hoffnung, mit denselben 
einige Beiträge zur weiteren Forschung des 
Vogelzugsproblems zu geben. Es versteht sich 
von selbst, dass der wesentlichste Teil der 
in solchen Beobachtungen enthaltenen Ee- 
sultate nur in vergleichenden Bearbeitungen 
zu Tage treten kann, weshalb ich dieselben 
nur mit einigen erklärenden Bemerkungen 
begleite. 

Meine Beobachtungen stammen aus der 
nächsten Umgebung Sankt-Petersburgs ; das 
Datum ist nach dem neuen Stil gegeben; in 
dem nachstehenden Verzeichnisse gebe ich 
bei jeder Art dasjenige Zugsmoment an, wel- 
ches ich beobachtete ; die Zugsdaten selbst 
sind in den Tabellen auf Seite 172 und 173 
zu finden. 



A megfigyelt fajok jegyzéke és a megfigyelt mozzanat megjelölése. — Verzeichnis der 

beobachteten Arten mit Angabe des beobachteten Zugsmomentes. 

*1. Cygnus cygnus (L.) Érkezés — Ankunft 

2. Cuculus canorus (L.) • Először szól — Erster Ruf 

3. Jynx torquüla (L.) do. — do. 

4. Micropus apus (L.) • Érkezés — Ankunft 

5. Chelidonaria urbica (L.) do. — do. 

6. Hirundo rustica L do. — do. 

7. Muscicapa grisola L do. — do. 

8. Muscicapa atricapilla L do. — do. 

9. Muscicapa parva Bechst Először szól — Erster Gesang 

10. Lanius collurio L Érkezés — Ankunft 

11. Corvus frugilegus L do. — do. 

12. Oriolus oriolus (L.) do. — do. 



* Az összes fajokat sorszámmal láttuk el, s ezek 
megegyeznek a táblázatokon lévő sorszámokkal, a 
melyek megmutatják, hogy mely fajra vonatkoznak 
az adatok. Tehát : az 1. sorban levő adatok a Cygnus 
cygnus (L.\ a ,ä-ben levők a Cuculus canorus L., a 
i5-ben levők a Pinicola erythrinus (Páll.) fajra vo- 
natkoznak és így tovább Tán fölösleges külön meg- 
magyarázni azt, hogy ez a jelölés azért volt szük- 
séges, mert különben a táblázatok nem fértek volna 
el két Aquila-lapon. 

SZEEK. 



* Jede Vogelart wurde mit einer laufenden Num- 
mer versehen, welche mit der laufenden Nummer der 
Zugstabelien stimmt und die Art angibt, auf welche 
sich die Daten beziehen. So beziehen sich also die 
Daten der Nr. / auf Cygnus cygnus (L.), diejenigen 
der Nr. 2 auf Cuculus canorus L., diejenigen der 
Nr. lö auf Pinicola erythrinus (Pall.) n. s. f. Es 
bedarf vielleicht keiner weiteren Erklärung, dass diese 
Bezeichnung der Arten deshalb notwendig war, weil 
ansonsten die Tabellen für zwei Aquilaseiten zu gross 
gewesen wären. Red. 

22' 



172 







1S71 


1872 


1873 


1876 


1877 


1878 


1879 


1880 


1881 


1882 


1883 


1884 


1885 


i 
1886 1887 


1888 


1889 




1 


_ 


, 


IV. 3 







— 


— 


IV. 11 


— — 


— 


IV. 13 


IV. 3 


— III. 30 


— 







2 


— 


V. 10 


— 


V. 5 


V.13 


— 


V.12 


V. u 


V. 13 V. 4 


— 


— 


V.14 


V.13 


V.14 


— 


V.13 




3. 


— 


— 


— 


V.13 


V. 16 




V. 15 


— 


— 


— 


— 


V.13 


V.12 


V.IO 


V.12 


— 


— 




4 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V.15 


V. 19 


V.15 


V,14 


V.17 


V.17 


V.12 




T). 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V. 8 


— 


V.15 


V. 7 


V. 6 


V. 17 


V.ll 


— 


V.17 


V.17 


V.12 




C. 


— 





— 


— 


— 


— 


V. 6 


V. 7 


V. 14 


V. 6 


V. 11 


— 


V.12 


V.14 


— 


V.17 


V.12 




7. 


— 





— 


— 


— 


— 


V.23 


V.28 


— 


V.24 


V.20 


V.20 


V.22 


.V.24 


V.19 


V.23 


V.20 




8. 


— 


— 


— 


V. 3 


V.IO 


— 


— 


V. 7 


V. 6 


V. 3 


V.IO 


V. 5 


V. 6 


V. 9 


IV. 29 


IV. 25 


IV. 24 




9. 
10. 





z 


I 








— 


— 


V 10 


— : V. 5 


— 


— 


V.19 





— 


— 


— 




11. 


III. 12 


m. 9 


m.25 


III. 13 


III. 31 


m. 6 


m.23 


III. 19 


III. 26 III. 12 


IV. 1 


m.i8 


m.i8 


ni.27 


ni.20 


m.30 


in.28 




12. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V. 24 


— V.20 


V. 14 


V.25 


V.20 


v.20 


v.17 


V.18 


V. 10 




13 


— 


IV. 3 


IV. 1 


m. 15 


IV. 3 


III. 30 


— 


IV. 4 


— III. 19 


— 


in.:20 


rv. 5 


in. 27 


IV. 12 


— 


— 




11. 


— 


IV. 3 


IV. 1 


IV. 4 


rv. 5 


IV. 5 


IV. 4 


IV. 9 


IV. 14 III. 22 


IV. 13 


ni.3i 


IV. 3 


IV. 1 


rv. 8 


IV. 8 


rv. 8 




1.-.. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


VI. 6 


— 


V.29 


V. 22 


VI. 6 


v.22 


V.26 


V. 22 


VI. 6 


v.23 




1«. 


III. 21 


IV. 1 


ni.29 


IV. 3 


IV. 3 


IV. 1 


IV. 5 


IV. 6 


IV. 13 


m.2i 


IV. 14 


m.28 


IV. 1 


m.3o 


in. 31 


IV. 2 


rv. 8 




17. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


IV. 26 


IV.23 


IV. 30 


IV. 27 


IV. 28 


IV. 25 


V. 9 


IV. 23 


IV. 27 


IV. 21 


IV. 28 




18. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 




19. 


— 


IV. 10 


IV. 1 


IV. 4 


IV. 8 


IV. 7 


IV. 9 


IV. 10 


IV. 20 


m. 22 


IV. 20 


— 


IV. 16 


— 


IV. 12 


IV. 4 


IV. 14 




20. 


— 


^- 


— 


— 


— 


V.21 


— 


V.24 


— 


v.13 


V.21 


V;26 


V.22 


V.24 


"..— .. 


v.- 20 


.v.20 




21. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V.IO 


V.20 


V. 16 


V.12 


V.19 


V.20 


V.20 


— 


V.18 


V.19 




22. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V. 9 


V.13 


V. 14 


V. 9 


V.15 


V.13 


V.19 


V.19 


V. 11 


V.15 


V.IO 




23. 
24 
25 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


V.13 


V.21 


— 


V.22 


V.23 


V. 8 


V.20 


V.20 













VI. 1 


v.2e 


VI. 6 


V.28 


— 


— 





— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 




26. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


VI. 4 


— 


VI. 8 


— 


— 


' 


—, 


— . 


— 


— 




27 


— 


— 


— 


— 


— 


V.21 


V. 20 


V. 14 


— 


V. 19 


V.13 


V.20 


V.22 


V.19 


V. 18 


V.20 


V.23 




28. 


— 


— 


— 


— 


— - 


— 


— 


V.13 


— 


V.12 


V.IO 


V. 7 


— 


— 


V.ll 


— 


— 




21). 


— 


V. 5 


V. 7 


— 


V.IO 


— 


V. 6 


V. 6 


V.IO 


V. 3 


V. 9 


V. 5 


V. 9 


V.IO 


IV.29 


rv.29 


V. 4 




30. 


— 


— 


— 


IV. 22 


— 


— 


IV. 23 


— 


IV. 27 


IV. 25 


IV. 28 


V. 5 


IV. 27 


V. 9 


rv.27 


IV. 30 


V. 1 




31. 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


IV. 26 


IV. 18 


IV. 30 


m.29 


IV.23 


IV. 9 


IV. 24 


IV. 11 


IV. 26 


— 


IV.23 




32 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 




IV. 12 


— 


— 


— 




33. 


— 


— 


— 


IV. 22 


V. 1 


— 


IV.23 


IV. 19 


IV. 28 


— 


— 


IV. 29 


IV. 30 


IV. 13 


IV. 26 


rv.2o 


IV.23 




34. 


— 


IV. 1.0 


IV. 3 


IV. 5 


IV. 7 


IV. 19 


IV. 26 


IV. 19 


IV. 26 


IV. 7 


rv. 28 


— 


— 


IV. 3 


IV. 12 


IV. 21 


rv.23 




35. 


— 


— 


— 


IV. 19 


V. 2 


V. 7 


IV. 20 


— 


IV. 15 


— 


V. 6 


— 


— 


— 


— 


— 


— 




3« 


— 


— 


■V. 7 


rv.25 


V.IO 


— 


V. 9 


IV. 27 


V. 3 


IV. 28 


V. 6 


V. 5 


IV. 26 


V. 8 


IV. 28 


IV. 25 


rv.29 




37. 


— 


— 


— 


IV. 8 


IV. 25 


IV. 19 


IV. 16 


IV. 18 


IV. 20 


m.3i 


IV. 28 


IV. 11 


IV. 24 


IV. 8 


IV. 19 


IV. 11 


rv.22 




3S. 


— 


IV. 27 


V. 6 


— 


- V.IO 


V. 9 


V. 7 


— 


IV. 30 


V.12 


— 


rv.27 


— 


— 


— 


— 




3!). 


— 


V. 10 


V. 6 


V.13 


V. 11 


— 


V.15 


V.13 


V.15 


V. 8 


V.12 


— 


v.13 


V.14 


V.17 


V.18 


v.17 



A sorszámok mindegyike egy-egy fajt jelöl; a fajok nevei a megelőző lapon lévő jegyzékben találhatók. — Jede laufende 



173 



1890 


1S91 


1892 


1893 


1894 


1895 


189(5 


1897 


1898 


1899 


190() 


1901 


1902 


11K)3 1904 

1 


1905 


190(> 




— 


— 


IV. 6 


IV. 5 


IV. 1 


' — 


III. 26 


IV. 5 


111.24 


HI. 15 


IV. 5 


III. 24 


III. 27 





IV. S 


IV. 12 







V. 2 


— 


V. 1 


" 


V.IO 


V. 11 


V. 9 


V. 6 


V. 5 


V. 7 


V. 8 


V. 10 


V.IO 


V.13 


V.IO 


V. 7 


V. 3 




— 


V. 6 


V. 1 


V. 9 


V. 6 


V.ll 


V.20 


— 


V. 3 


V.ll 


V.19 


V.14 


— 


— 


— ■ 


V. 5 


— 




V. 12 


V. 14 


V.15 


V.21 


V.IO 


V. 16 


V.18 


V. 14 


V.ll 


V.ll 


V.18 


V.12 


V.14 


V.18 


V. 2Ö 


V.19 


V.14 




V. 6 


V. 3 


— 


Vi'lO 


V. 12 


V. 16 


V. 5 


IV. 29 


V. G 


V. 9 


V. 5 


V. 10 


V.IO 


V. 5 


V. 9 


V.12 


V. 7 




V. G 


V. 13 


V. 10 


v.. 6 


V.13 


V. 8 


V. 5 


V. 1 


V 7 


V, 9 


V. 5 


V. 9 


V. 15 


V.ll 


— 


— 


V. G 




V. 17 


V. 17 


V. 19 


V. 23 


V.25 


— 


— 


V. 9 


V.21 


V.IG 


V.24 


V.28' 


V.2G 


V.20 


— 


V.27 


V.18 




IV. 28 


V. 3 


V. 2 


V. 6 


IV. 28 


IV. 29 


V. 2 


IV. 30 


V. 3 


V. 1 


V. 4 


V. 2 


V. 3 


V. ä 


'V^ 8 


IV. 30 


IV. :!0 




V. 18 


— 


V.20 


— 


V.27 


V. 19 


V.27 


- 


V. 16 


V.28 


V.23 


V.20 


— 


— ' 


"! 1 . ; 


I. 
( - 


V. IG 




V. 13 


— 


V. 19 


— 


— 


— 


VI. 1 


— 


- 


V.20 


V. 23 


^ 


V.27 


— 


— ' 


.v. 22 


V.13 




III. 14 


IV. 9 


III 20 


m.iG 


m.i3 


III. 27 


III. 17 


III. 16 


III. 21 


III. 14 


lil. 12 


III. 17 


III. 18 


III. 4 


III. 14 


m. 13 


III. 10 




V. 18 


V. 18 


V 21 


V. 26 


v.18 


V.20 


V.26 


V.18 


V. 16 


V. ir, 


V, 23 


V.25 


V.17 


V.21 


VI. 2; 


; V. 26 


V.18 




— 


— 


IV. 8 


III. 23 


m 23 


III. 28 


III. 21 


III. 26 


III. 27 


IV. 5 


in.2i 


III. 24 


III. 25 


III. 6 


III. 23 


III. 18 


m.io 




UI.2G 


IV. 10 


IV. 12 


IV. 5 


m 26 


IV. 14 


IV. 3 


IV. 4 


IV. 10 


IV. 5 


IV. 10 


IV. 7 


IV. 3 


III. 28 


IV. 8 


IV 9 


IV. 8 




V. 22 


V. 2G 


VI. 1 


V. 24 


v.20 


V.21 


V.26 


V.23 


V.25 


V.25 


v.27 


V.23 


V.30 


V.25 


V.28 


V.22 


V.19 




m. 23 


IV. 10 


IV. 12 


IV. 5 


m. 26 


IV. 14 


IV. 3 


IV. 4 


IV. 10 


IV. 5 


IV..10 


IV. 7 


IV. 3 


in.28 


IV. 8 


IV. 9 


IV. 8 




IV. 2G 


V. 2 


IV. 29 


V. 12 


IV. 28 


IV. 27 


V. 1 


IV. 30 


IV. 28 


IV. 27 


V. 1 


V. G 


V. 8 


— 


— 


— 


IV.28 




— 


— 


— 


— 


IV. 10 


IV. 11 


IV. 5 


IV. 8 


IV. 16 


IV. 11 


— 


IV. 11 


IV. 19 


ni.29 


IV.. 12 


III. 31 


IV. 14 




IV. 10 


IV. 17 


IV. 19 


IV. 24' 


IV. 13 


IV. 16 


IV. 17 


IV. 8 


IV. 15 


IV. 9 


IV. 12 


IV. 13 


IV. 16 


— 


IV. 17 


IV. 17 


IV. 14 




— 


V. 20 


V.25 


V.27 


V.23 


V.18 


V.23 


V.14 


V. 18 


V.19 


V.2ü 


V. 16 


'HI 

V.27 


v.23 


V.31 


V.26 


V.18 




V. 15 


V. 17 


V. 5 


V. 23 


V.12 


V.15 


V.18 


V.IO 


V.IO 


V. 16 


V.24 


V. 17 


V.25 


V.19 


— 


V.19 


V.14 




IV. 29 


V. 10 


V. 2 


V.15 


V. 8 


V.15 


V. 17 


V. 4 


V. 4 


V. 5 


V. 7 


V.IO 


V.15 


V.IO 


V.12 


V. 5 


V. 5 




V. 13 


V. 17 


V. 9 


V.23 


V. 1 


V.15 


V.21 


V. 3 


V. 7 


V. 9 


V.21 


V.ll 


V.15 


V.15 


V.12 


V. 9 


V. 3 




— 


VI. G 


V.25 


V 27 


V.31 


VI. 4 


VI. 1 


V.21 


V.31 


V.29 


V.27 


— 


VI. 11 


VI. 2 


— 


— 


V.25 




— 








— 


V.31 


— 


V.29 


V.28 


-.^^ 


V.30 


V.26 


— 


V.30 


V.25 


— . 


— 







V. 13 


V. 18 


V.18 


V.25 


V. 5 


V. 17 


V.25 


V. 24 


V.18 


V.18 


V.24 


V. l.'S 


V.22 


V.17 


V.18 


V. 16 


V.20 




IV. 28 


V. 9 


V. 7 


V.13 


V. 3 


V. 2 


V. 5 


V. 2 


V. 4 


V. 1 


V. G 


V. 10 


V.15 


V. 4 


IV. 27 


V. 1 


V. 6 




IV. 24 


V. 2 


V. 1 


V.IO 


V. 3 


IV. 28 


V. 5 


IV. 30 


V. 4 


V. 1 


V. G 


V. 2 


V. 5 


IV.28 


IV. 25 


IV. 30 


IV. 29 




IV. 25 


IV. 26 


IV. 25 


IV. 26 


V. 1 


IV. 27 


IV. 27 


IV. 18 


V. 4 


IV. 25 


V. 4 


IV. 22 


V. 3 


IV. 19 


IV. 27 


— 


IV. 27 




IV. 10 


— 


IV. 21 


— 


IV. 15 


— 


IV. 13 
IV. 16 


IV. 17 


— 


IV. 13 


V. 3 


— 


V. 5 


IV. 13 

IV. 9 


IV. 19 
IV. 16 


IV. 21 


IV. 15 




IV. 10 


IV. 26 


IV. 24 


IV. 30 


— 


IV. 24 


— 


IV. 17 


IV. 26 


IV. 28 


V. 4 


IV.28 


V. 5 


IV. 13 


IV. 20 


IV. 21 


IV. 18 




in. 28 


IV. 16 


IV. 24 


IV. 29 


IV. 4 


IV. 19 


IV. 16 


IV. 17 


IV. 16 


IV. 20 


IV. 24 


IV 16 


IV. 29 


IV. 13 


IV. 20 


— 


— 




IV. 25 


IV. 30 


IV. 25 


V. 5 


IV. 24 


IV. 25 


V. 1 


IV. 30 


IV. 30 


IV. 30 


V. 2 


IV. 29 


V. 3 


IV.28 


IV. 25 


IV. 27 


IV. 27 




IV. 8 


IV. 25 


IV. 22 


IV. 12 


IV. 6 


IV. 20 


IV. 12 


IV. 20 


IV. 13 


IV. 11 


IV. 16 


IV. 17 


IV. 19 


IV. 13 


IV. 19 


IV. 25 


IV. 5 




IV. 29 


— 


V. 3 


V. 7 


IV. 23 


IV. 26 


— 


IV. 23 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


IV. 24 


— 


IV. 25 




V. 8 


V. 2 


V. 16 


V.IO 


V.IO 


V.12 


— 


V. 8 


V. 7 


V.IO 


V. 7 


V.IO 


V.14 


V.14 


V.IO 


V. 7 


V. 7 





Nummer bezeichnet eine Vogelart; die Namen der Arten sind im Verzeichnisse auf der vorangehenden Seite zu finden 



174 



o 



13. Sturnus vulgaris L Érkezés — Ankunft 

14. Fringilla coelebs L do. — do. 

15. Pinicola erythrinus (Pall.) Először szól — Erster Gesang 

16. Alauda arvensis L Érkezés — Ankunft 

17. Anthus triviális (L.) Először szól — Erster Gesang 

18. Anthus pratensis (L.) Érkezés — Ankunft 

19. Motacilla alba L do. — do. 

20. Sylvia simplex Lath Először szól — Erster Gesang 

21. Sylvia sylvia (L.) Érkezés - - Ankunft 

22. Sylvia curruca (L.) do. — do. 

23. Sylvia atricapilla (L.) Először szól — Erster Gesang 

24. Acrocephalus dumetorum Blyth. . . . do. — do. 

25. Calamodus schoenobaenus (L.) .... do. — do. 

26. Locustella naevia (Bonu.) do. — do. 

27. Hypolais hypolais (L.) do. — do. 

28. Phylloscopus sibilator (Bechbt.) .... do. — do. 

29. Phylloscopus trochilus (L.) do. — do. 

30. Phylloscopus acredula (L.) _ do. — do. 

31. Turdus pilaris L Érkezés — Ankunft 

32. Turdus viscivorus L Először szól — Erster Gesang 

33. Turdus iliacus L Érkezés — Ankunft 

34. Turdus musicus L Először szól — Erster Gesang 

35. Saxicola oenanthe (L.) Érkezés — Ankunft 

36. Ruticilla phoenicura (L.) do. — do. 

37. Erithacus rubecula (L. ) do. — do. 

38. Cyanecula suecia leucocyana Brhm. . . do. — do. 

39. Luscinia philomela (Bechbt.) .... Először szól — Erster Gesang 



175 



Madárvonulás a Danakil-földön. 

Irta KiTTENBERGER KÁLMÁN. 

A Danakil-föld jelenleg még nagyon kevéssé 
átkutatott teriilet s közbiztonsági viszonyai ehhez 
mérten rendkívül kedvezőtlenek. Közép kelet- 
afrikai utániból már eléggé tájékozott voltam 
a viszonyok felől, de azért reméltem, hogy 
megnyerhetem valamely törzsfőnök barátságát, 
s ily módon mégis bejuthatok a Danakil-föld 
nyugati, ez ideig át nem kutatott részébe. 
Sajnos sok minden nem úgy történt, mint a 
hogyan reméltem, sok váratlanul közbejött 
akadály gátat emelt tervem kivitele elé, úgy 
hogy alig 80 — 100 klm.-nyire hatolhattam a 
Danakil-föld nyugati részébe. 



Indulásom előtt elmentem a M. 0. Köz- 
pontba is, hogj' fölajánljam szolgálataimat, 
ha valamiben közreműködhetek, s hogy egy- 
úttal kellő útbaigazítást is nyerhessek. Itt 
elsősorban a palaearktikus madarak vonulási 
idejének megfigyelésére kaptam megbízatást 
esetleg, a mennjiben lehetséges eg}'uttal gyo- 
mortartalmak gyűjtésére is. Reméltem is, hogy 
majd gj'űjthetek ezekből, de nem éppen bősé- 
ges tölténykészletem miatt erről le kellett 
mondanom ; itt minden töltény értéket képvisel, 
s ezért takarékoskodni kell vele. 

Bár főleg a palaearktikus madárvilág meg- 
figyelésére szólt megbízatásom, azért nem 
hanyagoltam el az endemikus madárvilág vonu- 
lását sem, tudván azt, hogy ezekről általában 
kevés megfigyelés van, erről a vidékről pedig 
egyáltalában nincsenek. 

A végtelenül kopár Danakil partvidék sze- 
gényes endemikus madárvilága leginkább vo- 
nuló madarakból áll, a melyek részben Észak- 
kelet-Afrika vonulóínak sorából kerülnek ki. 
Ezek közül 1907. tavaszán Assab vidékén 
a következők érkezését figyelhettem meg : 

A csérek közül állandóan csak a nagyon 
óvatos Sterna caspia Pall, volt látható, a 
többi csak a monzum gj'öngülésével jelent- 
kezett. Legelső volt a Sterna minuta sandersi, 
Hume, s a Sterna hergei Scht. febr. 22-én. 
Május 21-től kezdve rengeteg csapatokban 



Vogelzug im Danakil-Land. 

Von Koloman Kittenberger. 

Danakil-Land ist derzeit noch ein sehr wenig 
durchforschtes Gebiet und sind die Verhält- 
nisse, die allgemeine Sicherheit betreffend, dem- 
gemäss auch noch ungemein ungünstig. Diese 
Verhältnisse kannte ich schon genügend von 
einer Reise in Mittel-Ostafrika, doch hoti'te ich 
die Freundschaft irgend eines Stammhäuptlings 
gewinnen zu können, unter dessen Schutze es 
mir dann möglich sein wird, dennoch in den 
westlichen, bisher uudurchforschten Teil des 
Danakil-Landes einzudringen. Leider ging vieles 
nicht so wie ich es hofi'te, viel unerwartete 
Seh wierigkeiten dämmten sich meinem Vorhaben 
entgegen, so dass ich kaum 80—100 Kim. 
weit in den westlichen Teil von Danakil-Land 
eindringen konnte. 

Vor meiner Abreise besuchte ich auch die 
U. 0. C, um meine Dienste anzubieten, wenn 
ich irgendwie nützlich sein könnte und zugleich 
auch um entsprechende Instruktionen zu erhal- 
ten. Hier erhielt ich in erster Linie die Auf- 
gabe, den Zug der palaearktischen Vögel zu 
beobachten und falls es möglich wäre, auch 
Inghmalien zu sammeln. Ich hoíFte auch solche 
sammeln zu können, doch musste ich infolge 
meines geringen Patronen Vorrates davon Ab- 
stand nehmen ; hier besitzt jede Patrone Wert, 
wesshalb man damit sparen rauss. 

Obwohl meine Aufgabe hauptsächlich die 
Beobachtung des Zuges der palaearktischen 
Vogelwelt war, so unterliess icli aucli die 
Beobachtung des Zuges der endemischen Arten 
nicht, wohl wissend dass es über diese Arten 
wenig Daten gibt, und aus dieser Gegend 
überhaupt keine. 

Die ärmliche endemische Vogelwelt des 
unendlich öden Strandes von Danakil besteht 
vorwiegend aus Zugvögeln, welche zum Teile 
den Zugvögeln Nordost- Afrikas angehören. Von 
diesen beobachtete ich im Frühjahre 1907 in 
Assab die folgenden Arten ; 

Von den Seeschwalben war nur die ausseror- 
dentlich scheue Sterna caspia Pall, ständig zu 
sehen, die übrigen kamen erst als die Kraft des 
Monsum nachliess. Als erste erschienen Sterna 
minuta sandersi, Hume und Sterna hergei Scht. 
am 22. Feber. Vom 21. Mai angefangen erschie- 



176 



.járt a Sterna alhigena (Scht.) Heugl., Sterna 
anaestheta Scop, és Sterna media Horsk. 

Dromas ardeola P.\yk. csapatait május 
14én láttam Assabbau és a szomszédos szige- 
teken. Az abdim-gólyák — Ahdimia abdimi 
(Scht.) márczius 13. és 14. Vonultak át Assab 
fölött. 

Első Turtur roseogriseus (Lund.) április 4-én, 
Oena capensis (L.) márczius 23-án. 

Márczius 5-én Ferim sziget mellett sok-sok 
ezerre tehető Milvus aegy^itius^ Gm. vonult 
SE. felé ; márczius 9-én pedig Assab fölött 
keringett ugyanakkora tömeg. Assab környé- 
kén aránytalanul kevés volt az élősdi kánya, 
a mi annál föltünőbb, mert a közeli Adenben 
hihetetlen mennyiségben fordul elő. 

Halcyon semicoeruleus (Foesk.) máj. 1-én 
jelentkezett, Merops persicus Páll. márcz. 27-éu 
Margeblán, Aerops albicollis (Vieill.) csapatok 
április 18-án Gibdóban. Első Caprimnlgiis 
nuhicus (Scht.) márcz. 27-én Margeblában. 

A palaearktikus madárvilág vonulásának meg- 
figyelésére kitűnő pontok a ^'örös-tenger déH 
partvidéke, valamint az apró vöröstengeri szi- 
getek. Természetes dolog azonban, hogy töké- 
letes munkát csak az végezhetne, a ki éveken 
át folytonosan működhetne a területen. Mint- 
hogy sokkal kevesebb ideig tartózkodtam a 
területen, sem hogy némileg is biztos voná- 
sokkal vázolhatnám e terület vonulási viszo- 
nyait, azért csak tisztán az adatokat fogom 
fölsorolni, úgy a hogyan azokat naplómban 
napról-napra följegyeztem. 

A helységnevek gyakori ismétlésének elke- 
rülése czéljából megjegyzem, hogy 1907. január 
11-től április 18-ig bezárólag Ássabra, április 
19-től május 11-ig bez. Gibdo-iSi, azontúl 
ismét Assabra vonatkoznak az adatok, más 
megfigyelési pont mindig külön lesz fölem- 
lítve. 

Jan. 11. A tengerparton nagyon sok Calidris 
arenaria (L.), Tringa aljnna L., Tringa sub- 
arcuata (GüLD.) és Tringa minuta Leisl. 
Totanus totamis (L.) és Squatarola sqiiatarola 
(L.) szórványosan. 

Jan. 12. A tengerparton a tegnapi fajok. 
Mindenütt közönséges a Pandion haiiactus 
(L), a mely azonban itt állandó madár. A 
karavántábor mellett ca. 15 drb. Motacillaalba 
L. Jan. 14. A tengerparton ugyanazok. Jan. 



nen ungeheure Flüge von Sterna alhigena 
(ScHT.) UnuoL., Sterna anaestheta Scop, und 
Sterna media, Horsf. 

Flüge von Dromns ardeola Payk. beobach- 
tete ich am 14. Mai in Assab und den benach- 
barten Inseln. Die Abdim- Störche — Abdimia 
abdimi (Scht.) — zogen am 13. und 14. März 
über Assab. 

Erste Turtur roseogriseus (Lund.) am 4. 
AprU, Oena capensis (L.) am 23. März. 

Am 5. März zog über die Insel Periín eine 
Masse von vielen -vielen Tausend Milvus 
aegyjdius, Gu. nach SE.; am 9. März kreiste 
eine ebenso grosse Masse über Assab. In der 
Umgebung von Assab war der Schmarotzer- 
Milan verhältnismässig nicht häufig, vras umso 
auffallender ist, da derselbe im nahen Aden 
in unglaublicher Anzalil vorkommt. 

Halcyon semicoeruleus (Forsk.) erschien am 
am 1. Mai, Merops persicus Pall. am 27. März 
in Margebla, Aerops albicollis (Vieill.) in Flügen 
am 18. April in Gibdo. Erste Caprimulgus 
nubicus (Scht.) am 27. März in Margebla. 

Zur Beobachtung des Zuges der palaeark- 
tischen Vögel sind das südliche Strandgebiet des 
Roten Meeres und die kleinen Inseln desselben 
ausserordentlich geeignet. Natürlich könnte 
eine vollkommene Arbeit nur dann geleistet 
werden, wenn man Jahre hindurch im Gebiete 
wii'keu könnte. Da mein Aufenthalt viel zu 
kurz dazu war, um die Zugsverhältnisse des 
Gebietes auch nur einigermassen sicher skiz- 
zieren zu können, so gebe ich hier nur das 
rohe Materiale, wie ich dasselbe Tag für Tag 
niederschrieb. 

Um die häufige AViederholung der Ortsnamen 
zu vermeiden, bemerke ich hier, dass sich die 
Daten vom 11. Jänner bis inkl. 18. April 
auf Assab, diejenigen vom 19. April bis 
inkl. 11. Mai auf Gibdo, alle nachfolgenden 
wieder auf Assab beziehen ; andere Beobach- 
tungs'punkte werden separat angegeben. 

1 1 . Jan. Am Meeresstrande sehr vaele Calidris 
arenaria (L.), Tringa alpina L., Tringa suhar- 
cuata (Güld.) und Tringa minuta Leibl ; spora- 
disch Totanus totanus (L.) und Squatarola 
squatarola (L.) 

12. Jan. Am Meeresstrande die gestrigen 
Ai-tcn. Pandion haliriRus (L.) überall häufig, 
ist jedoch hier Standvogel. Bei dem Kara- 
wanenlager ca 15 Stück Motacilla alba L. 
14. Jan. Am Meeresstrande dieselben. 16. Jan. 



177 



16 neliáiiy Motacilla alla L. Jan. 17. A ten- 
gerparton ugyanazok mellett 10 — 15 Armaria 
interpres (L.), egyenként Numenius arquatus 
(L.) és N. 2)haeopns (L.). Jan. 20. A tenger- 
parton Nmnenmff arquatus (L.) kivételével 
ugyanazok a fajok, új jelenségek Limosa laj)- 
2)onica (L.) egyenként és 4 — 6-os csapatokban, 
továl)b;'i 4 drb. Haemaiopns ostralexfus L., 
utóbbiak rendkívül óvatosak. 

Febr. ;i Több Motacilla alba L. A tenger- 
parton Arenaria interpres, Calidris arenaria 
és az említett Tringa csapatok. Xumenius 
arquatus ma nagy számban jelentkezett, 
20 — 25-ös csapatokban járnak. Szórványosan 
volt Squatarola squafarola és Totaniis Uttoreus 
(L.J, Limosa lapponica (L.) kisebb csapatokban. 

Febr. 10. 5 drb. Hirundo rustica L. Margeb- 
lán. Febr. 13. A tengerparton Calidris arenaria, 
Tringa és Aìeìiaria interpres csapatok. Xume- 
nius arquatus nagyobb csapatokban, 2 — 4-vel 
Haeynatopus ostralegus. 

Febr. 15. több Hirundo rustica, febr. 16-án 
40—50 drb. Febr. 28. Több Motacilla alba 
L. és Charadrius duhius Scop. 

Jlárcz. 9. A Ccdidris arenaria és Tringa 
csapatok erősen megfogytak. Arenaria inter- 
pn-es és Nwmenius arqu. nagy csapatokban. 
Márcz. 18. A tengerparton nagyobb számban 
Haematopus ostr. Márcz. 16. A karaván- 
tábor mellett több Motacilla alba, Budyies 
borealis és Charadrius duhius. Márcz. 17. 
Fhylloscopus rufus (Bechst.) nagyobb szám- 
mal Margeblán. Márcz. 21. Macaca, 1 Coturnix 
coturnix (L.). Márcz. 27. Margebla ; a tenger- 
parton 20 — 25-ös csapatokban Haematopms 
ostralegus; Numenius arqtt.miix csak egyesével, 
csapatokban jár Limosa lapponica és Arenaria 
interpres. A fákat Phylloseopus rufus lepte el ; 
;5 Tjanius isahellinus (Hempb., Ehr.), 2 Sylvia 
nisoria (Bechst.) és 1 Sylvia atricapilla (L.). 

Apr. 2. Több csapat Merops persicus vonul 
át. A segirbokrokat és ernyőákáczokat Sylvia 
nisoria lepte el ; Saxicola oenanthe (L.) na- 
gyobb számban. Apr. 6. A tengerparton egy- 
egy Numenius argu., Squatarola squat., To- 
tanus totanus, kisebb csapatokban Ffaematopus 
ostralegus, igen nagy számban Arenaria inter- 
pres. kçx. lo. Merops persicus csa,\ì?Aok vonuhiak 
át; egy-két Hirundo rustica. A karavántábor 
mellett több Anthus cervinus (P.\ll.) nyári 
tollazatban. 

Ápr. 19. egy-két Hirundo rustica, több 
Aquila XIV. 



Einige yfotacilla alba L. 17. Jan. Am Meeres- 
strande neben den Genannten 10—15- Arenaria 
interpres (L.), einzeln Numenius arquatus (L.) 
und A". phacopus (L.). 20. Jan. Am Meeres- 
strande Numenius arquatus ausgenommen die- 
selben Arten. Neue Erscheinungen Limosa 
lapponica (L.) einzeln und in Flügen zu 4 — 6 
Stück, ausserdem 4 Stück Haematopus ostra- 
legus L.; diese sehr scheu. 3 Febr. Mehrere 
Motacilla alba L. Am Meeresstrande Arenaiia 
interpres, Calidris arenaria und die erwähnten 
T; iiif/a-Schwärme. Numenius arquatus zeigte 
sich heute in grosser Anzahl, in Flügen von 
20 — 25 Stück. SpoTadiach Squatarola squata- 
rola und Totanus Uttoreus (L.), Limosa lapjio- 
nicn (L.) in kleineren Flügen. 

Febr. 10. 5. Hii undo rustica L. in Margebla. 
Febr. 13. Am Strande Calidris arenaria, 
Tringa und Arenaria in terpres-YXü^e. Numenius 
arquatus in grösseren Flügen, Haematopus 
ostralegus in Flügen von 2 bis 4. St. Febr. 15- 
Mehrere Hirundo rustica, den 16. Feber 
40—50 Stück. Febr. 28. Mehrere Motacilla 
alba L. und Charadrius dubiiis Scop. 

März 9. Die Tringa- und Calidris arenaria- 
Flüge stark zusammengeschmolzen. Arenaria 
interpresundNumenius arqu. in grossen Flügen. 
März 13. Am Strande Haematopus ostr. in 
grösserer Anzaiil. März 16. Am Karawanen- 
lager mehrere Motacilla alba. Biulytes borealis 
und Charadrius dubius. März 17. Fhylloscopus 
rufus (Bechst.) in grösserer Anzahl in Margebla. 
März 21. Eine Coturnix coturnix (L.) in Macaca. 
März 27. in Margebla am Strande Haematopus 
ostr. in Flügen von 20 — 25 Stück; Numenius 
arqu. nur einzeln ; Limosa lapponica und Are- 
naria interpres in Flügen Alle Bäume von 
Phylloseopus rufus bedeckt; 3 Stück Lanius 
isahellinus (Hempr.. Ehe.). 2 Stück Sylvia nisoria 
(Bechst.) und eine Sylvia atricajrilla (L.). 

Apr. 2. Mehrere Flüge von Merops jiersicus 
durchziehend. Die Segirsträucher und Schirm- 
akazien wimmeln von Sylvia nisoria; Saxicola 
oenanthe (L.) in grosser Anzahl. Apr. 6. Am 
Strande hie und da ein Numenius arqu., Squa- 
tarola squat., Totanus totatius, in kleineren 
Flügen Haematopus ostr., in sehr gros.ser 
Anzahl Arenaria interpres. Apr. 15. Flüge von 
Merops persicus durchziehend: 1 — 2 Hirundo 
rustica. Am Karawanen-Lager mehrere Anthus 
cervinus (P.ìll.) im Sonnnerkleide. 

Apr. 19. 1—2 Hirundo rust., mehrere Lanius 

23 



178 



Lanins collimo, Lanius isahellinus, Lanins 
mthieus és egy Hypolais pallida. Apr. 21-én 
mindeniitt soka Lanms collurio, egy-egy Cora- 
eias garrula^ Sylvia nisoria és Hirundo rustica, 
egy Oriolus oriolus. Apr. 22-én sok Lanius 
collurio, egyenként Hirundo rustica és Musci- 
capa grisola L. Apr. 24-én több százra menő 
Coracias gamda csapat lepte el az ernyő - 
ákáczosokat. Apr. 27-én több Coradas garrula. 
Lanius collurio és Oriolus oriolus. Apr. 28-án 
a tegnapiak. Máj. 2. Ugyanazok. 

Máj. 4. Sok Lanius collurio és Oriolus 
oriolus, 1 Coracias garrula. Máj. 5. Nagyon 
sok Oriolus oriolus 15-20-as csapatokban : 
sok Lanius collurio. Máj. 6. sok Oriolus 
oriolus, Lanius collurio és Lanius nuhicus, 
egy-egy Sylvia nisoria és egy Cuculns canorus. 
Máj. 7. Oriolus oriolus kisebb számban. Lanius 
collurio és egy-egy Coracias garrula. 

Máj. 12. Mindeniitt igen aok Lanins collurio, 
2 drb Oriolus oriolus. A tengerparton Xumenius 
arqu. Squatarola squat. Haematopus oslr. és 
Arenaria interpres. Máj. 18. Minden bokron, 
minden fán Lanius collurio, a tengerparton 
ngyanazok. mint tegnap. 

Máj. 14. Margebla, nagyon sok Lanius 
collurio, néhány Coracias garrula és Oriolus 
oriolus. 10—15 Hirundo rustica, egy Musci- 
capa grisola és Anthus triviális. A tengerpart 
egy helyén 30 drb Xumenius arqu. csapat. 

Máj. 16. Egy-két Lanius collurio. 

Máj. 21. Fatmah- sziget, egy-egy Squatarola 
squat., Numenius arqu., nagyobb számiján 
Arenaria interptes és Haematopus ostralegus. 
Máj. 24. Fatmah sziget, Haematopus ostra- 
lequs, Arenaria interpres és Numenius arqu., 
utóbbi több helyen 25 — 40-eR csapatokban. 

Júl. 14-én Larus fuscus, úgy hiszem már 
őszi vonuló. 

Aug. l-ig állandóan láttam a haematopus 
ostralegus. Arenaria, interpres és Xumfiiius 
arqu. fajokat : azt hiszem, hogy ezek el se 
mennek s ugyanígy nyilatkoznak a bennszii- 
lóttek és az itt lévő olaszok is, a kik előtt 
a szélkiáltó igen jól ismert madár és pecsenye. 
Néhány elejtett példányt fölbonczoltiim és 
megnéztem a nemi szerveket : a herék nem 
voltak duzzadtak, csak éppen jiil fölismer- 
hettem őket, az ovarium hasonlókéjjpen. 



collurio, Lanius isahellinus, Lanius nuhicus 
und ein Hypolais pallida. Apr. 21. liberali viel 
Lanius collurio, hie und da Coracias garrtda, 
Sylvia nisoria und Hirundo rust.; ein Oriolus 
oriolus. Apr. 22. Viel Lanius collurio, spora- 
(liscli Hirundo rustica und Muscicapa grisola 
L. Apr. 24. Ein Flug von mehreren Hundert 
Coracias garrula bedeckte die Schirmakazien. 
Apr. 27. Mehrere Coracias garrida. Lanius 
collurio und Oriolus oriolus. Apr. 28. Die 
gestrigen Arten. Mai 2. Dieselben. 

Mai 4. Viele Lanius collurio und Oriolus 
oriolus, 1 Coracias garrtda. Mai 5. Sehr viel 
Oriolus oriolus in Flügen von 15 — 20 Stück. 
Lanius collurio. Mai (5. ^^iel Oriolus oriolus, 
Lanius collurio und Lanius nuhicus, hie 
und da Sylvia nisoria und Cueulus canorus. 
Mai 7. Oriolus oriolus in geringerer Anzahl, 
Lanius collurio und hie und da Coracias 
garrula. 

Mai 12 Ulcerali sehr \iel Lanius collurio, 
2 Stück Oriolus oriolus. Am Strande Xumenius 
arqu.. Squatarola squat., Haematopus ostralegus 
und Arenaria interpres. Mai 13. Jeder Strauch 
und Baum von Lanius collurio bedeckt. Am 
Strande die gestrigen Arten. 

Mai 1 4. In Margebla sehr viel Lanius collurio. 
einige Coracias garrula und Oriolus oriolus 
10 — 15 Hirundo rust, je ein Muscirapa grisola 
und Antlius triviális Am Strande ein Flug 
von 30 Stück Numenius arqu. 

Mai 16 1—2 Lanius collurio 

Mai 21. Auf der Insel Fatmah spdradisch 
Squatarola squat, und Xumenius arqu : in 
grösserer Anzahl Arenaria interpres und Hae- 
matopus ostr. Mai 24 Auf der Insel Fatmah 
Haematopus ostr., Arenaria interjjres und 
Numenius arqu. Letztere Art an mehreren 
Stellen in Flügen von 25 - 40 Stück. 

Juli 14. Larus fuscus, wie icli mutinasse, 
schon Herbstzügler. 

Bis 1. August sah ich Haematopus o.sfr.. 
Arenaria interpres und Xumenius arqu. stän- 
dig; ich glaube, dass diese iil)erliaupt nicht 
wegziehen und ebenso äussern sich auch die 
Eingeborenen und hier wohnenden Italiener, 
denen der Brachvogel ein sehr gut bekannter 
Vogel und Braten ist. Bei einigen erlegten 
Exemplaren untersuchte ich die Geschlechts- 
teile; die Hoden waren nicht angefeciiwollen. 
aber gut erkenidjar. das Ovarium gleichfalls. 



J7ÍJ 



Adatok 
Magyarország madárfaunájához. 

Irta Chkrneii István. 

A következő sorokban közlöm néhány érde- 
kt'sehl) iiiaílíVrl'ajunkra voiiatkozii adataimat az 
utóbbi évekből, melyek egyl)en-máshan bőví- 
tik faunánk ismeretét s így megérdemlik, hogy 
napvilágra kerüljenek. 

("olynibus auritiis L. Ez a faj nálunk 
vajmi elvétve kerül elő s gyűjteményeinkben 
mindezideig csak az a példány tanúskodott 
előfordulása mellett, mely a Csallóközben ejte- 
tett el s Kunszt Károly útján származott gyűj- 
teményembe, majd tőlem a Nemzeti Múzeumba. 
A Velenczei-tavon, mely vöcskök dolgában 
valóban locus classicus, mindössze egy ízben 
figyeltem meg: 1890-ben. mikor a Dinnyés 
és Börgönd között elterülő vizeken, a neve- 
zett tónak azóta lecsapolt részén, május 11-én 
három darabbal találkoztam. Sajnos, egyet sem 
bírtam közülök elejteni, bárhogyan is mester- 
kedtem. 



A velenczei nagy vadászatok alkalmával 
elejtett vöcskök valóban számottevő sorozatai 
között sem akadtam eddig e faj példányaira, 
pedig húsz év során ezernyi-ezer vöcskön 
jártattam végig szemeimet. 1V)0(J április 7-én 
azonban a vadászat után kiterített dús zsák- 
mány között e régen keresett fajnak két pél- 
dányát találtam, melyek közül az egyiket 
Meszlé.nyi Besediík nnokabátyám, a másikat 
gyűjteményem részére tömettem ki. Állítólag e 
napon egy harmadik példány is mutatkozott 
a tavon, mely azonban elhibáztatott. 



Mergu.s serrator L. lílUö május elején 
Nyitramegyében 2 drb (5 és ?) lövetett, melyek 
R08ONOV8ZKY Frigyes budapesti praeparatorhoz 
kerültek. 

üideniia fusca (L.) 1904 április 11-én 
a Velenczei-tó északi részén 4 drb félig ki- 
színezettet találtam. Sikerült közülök egyet 
elejtenem s egy másikat Teleki Tibor gróf 
lőtt le. Tavaszszal még nem láttam a tavon. 



Daten 
zur Vogelfauna Ungarns. 

Von Stephan Chf.rnel v. CherneijHÁza. 

Im folgenden publiziere ich meine aus 
den letzten Jahren stammenden Daten über 
einige interessantere Vogelarten unserer Fauna, 
welche unsere diesbezügliche Kenntnis in 
manchen Punkten erweitern, und deshalli 
wert sind vor der ( )ft'entlichkeit zu erscheinen. 
^olymbus auritiis, L. Diese Art kommt 
bei uns ungemein sporadisch vor, und wurde 
das Vorkommen derselben nur durch das 
einzige Exemplar unserer Sammlungen be- 
zeugt, welches im Csallóköz erlegt wurde und 
von Karl Kunszt in meine Samnüung, und 
von mil' aus in das Nationalmuseum gelangte. 
Im See von Velencze. welcher für Taucher 
ein wahrer locus classicus ist, beobachtete 
ich diese Art insgesamt einmal, im Jahre 1890, 
wo ich am 11. Mai in den zwischen Dinnyés 
und Börgönd befindlichen Gewässern, in dem 
seither entwässerten Teile des genannten 
Sees drei Stücke antraf. Leider konnte ich kei- 
nen derselben erlegen, soviel ich mich auch 
darum bemühte. 

In den wirklich bedeutenden Taucherserieu, 
welche alljährlich bei Gelegenheit der grossen 
Jagden am See von Velencze erlegt werden, 
fand ich bisher ebenfalls kein Exemplar 
dieser Art, trotzdem mir während zwanzig 
Jahre Tausende und Tausende Taucher vor 
Augen kamen. Am 7. April 190G jedoch 
fand ich nach der Jagd in der ungemein 
reichlichen Strecke zwei Exemplare dieser lang- 
gesuchten Art, von welchen ich eines für mei- 
nen Cousin Benedikt von Meszlény, das andere 
für meine Sammlung präparieren Hess. Augeb- 
lich soll sich auch ein cli-ittes Exemplar auf 
dem See gezeigt haben, doch wurde dasselbe 
vom Schützen verfehlt. 

Mergus serrator L. Anfang Mai 1905 
w urdcn im KomitateNyitra zwei Stück (cf und 5) 
erlegt, welche Friedrich v. Eosonovszky, Prä- 
parator zu Budapest erhielt. 

Oideiiiia fiisca iL.). Am 11. April 1904 
fand ich am Nordende des Sees von Velencze 
vier halb ausgefärbte Exemplare Es gelang 
mir ein Exemplar zu erlegen, ein anderes 
wurde von Graf Tiberius v. Teleki geschossen. 
Im Frühjahre fand ich diese Art noch nie 
auf dem See. 

23* 



ISO 



Kuligula li.venialis (L.) 1901 iioveiiihcr 
26-:in ii (Irbot lőttem egy lövésre a A'elcnc/.ei- 
tavoii. Az utóbbi években ugyanitt április első 
felében egyesekkel többször találkoztam. 

Erismatura leucocephala {Scoi>.) A Ve- 
lenczei-tavon utóbbi években határozottan el- 
szajjorodott. 19ül-ben még- nov. íiO-áii 7 — 8 
drbot láttam itt. 

Tadorna tadorna (L.). Ez a tengerpartok- 
lioz ragaszkodó érdekes madár csak elvétve 
keridt elő nálunk néhányszor. A f. é. jan. 
27-én Németh J.4nos. az osztrák-magyar bank 
szombathelyi fiókja helyettes főnökének nagy- 
unyonii (^'asmegye) vadászterületén vadkacsá- 
zás közben Holzheim Károly előtt egy isme- 
retlen lúdféle madár kelt föl a Perint patak- 
ról, a ki azt szerencsésen el is ejtette. A 
vadászterület tulajdonosa felküldte azután Lendl 
Adolf dr. budapesti praeparatfiriumába s ki- 
tömve, megőrizte. Ezt a bütykös ásóludat — 
mert annak bizonyult — ugyanazon a helyen 
már vagy két hét óta többször látták. 



Anser albifrons (Scop.). A lilik hazánk 
nyugati részeiben, általában túl a Dunán, 
ritkább jelenség. A Velenczei-tavon eleddig 
mindössze egy-kétszer láttam néhány átvonulót. 
1905-ben azonban már szeptember elején vagy 
150 főnyi csapat telepedett meg a tó körnj'é- 
kén s október első hetéig ott maradt. A lili- 
kek nem elegyedtek a vetési ludak csapatai 
közé, hanem magukban járlak s rendesen 
korábban — már délután 4 óra tájban ■ — 
húztak a tóra. 



1906 őszén a Fertőn, Eszterháza vidékén, 
Keglevich Miklós gróf 2 drbot lőtt. 

Anser fabalis (Lath.). 1906/7 telén Kő- 
szeg vidékén s a Gyöngyös völgyében Szom- 
bathelyig folyton mutatkoztak csapatok, holott 
más években csak elvét\'e figyeltem meg itt 
átvonuló csapatokat, 1907. ápr. 12-én még 
százas csapattal találkoztam a Velenczei-tavou. 

Anser fabalis neglectus Sushk. Keglevich 
MiKLóa gróf beszélte, hogy a Hortobágyon 
őszszel és tavaszszal megjelenő ezernyi ezer 
lúd között mindig elő szokott fordulni kisebb 



Fuligula h jenialis (L.). Am 26. Nov. 1901 
erlegte ich zwei Stück auf einen Schuss auf 
dem See von \elencze. In den letzteren Jahren 
fand icli elicndasf'lbst einzelne Anfang A])ril. 

Erisuiatura leucocepliala iScop.). Auf dem 
See von Velencze hat sich diese Art in den 
letzten Jahren ganz bestimmt vermehrt. Am 
20. Nov. 1901 sah ich hier noch 7—8 Stücke. 

Tadorna tadorna (L.). Dieser interessante 
Küstenvogel kam bisher bei uns nur einige- 
mal vereinzelt vor. Auf dem Jagdgebiete 
inNagyuuyom (Koni. Vas) des Johann v. Németh, 
Direktor-Stellvertreter an der Filiale der östeiT.- 
ung. Bank in Szombathely, stand am 27. Jan. 
1. J. vor K.1RL Holzheim während der Wild- 
entenjagd vom Ferintbache ein ihm unbekannter 
gansai'tiger Vogel auf, welchen er auch glück- 
lich erlegte. Der Eigentümer des Jagdgebietes 
sandte dann denselben nach Budajiest, an das 
Präparatorium von Dr. Adolf Lendl, und 
bewahrte den ausgestopften Vogel. Diese Brand- 
gans — denn als diese erwies sich der Vogel 
— wurde an derselben Stelle schon seit zwei 
Wochen mehrmals gesehen. 

Anser albifrons (Scop.). Die Blässgans 
ist in den westlichen Teilen Ungarns, nament- 
lich im Hügellande j. d. Donau eine seltenere 
Erscheinung. Am See von Velencze sah ich 
dieselbe bisher nur ein-zweimal als Durch- 
zügler. Im Jahre 1905 jedoch zeigte sich 
schon Anfang September eine Schar von 
ca. 150 Stück in der Umgebung des Sees, 
und verblieb hier bis in die erste Woche des 
Oktober. Die Blässgänse vermischten sich 
nicht mit den Scharen der Saatgänse, son- 
dern gingen ihre besonderen Wege, und zogen 
gewöhnlich schon früh — um 4 Uhr u. M. — 
auf den See. 

Im Herbste 1906. erlegte Graf Nicolaus von 
Keglevich zwei Stück am Fertő-See in der Gegend 
von Eszterháza. 

Anser fabalis (L.wh.). Im Winter 1906'907 
zeigten sich in der Gegend von Kőszeg und 
im Gyöngyöstale bis Szombathely fortwährend 
Flüge, während in früheren Jahren hier nur 
sporadische Durchzügler beobachtet werden 
konnten. Am 12. April 1907 fand ich am Velen- 
czeer See noch Flüge von 100 Stück. 

Anser fabalis neglectus, Sushk. Graf Niko- 
L.AÜ8 V. Keglevich berichtete mir, dass unter 
den Tausenden und Tausenden Gänsen, wel- 
che sich im Herbste und Frühjahre im Hör- 



181 



száinbaii s a vadászdk ..isege lúdiiak" hívják. 
1904 nuirez. íU-én ugyan ő több darabot 
ejtett belőlük s egyet gyűjeniényeni részére 
küldött. 



Oedicneinus oedicneiims (L.). 1901 jún. 
18-án két pelyhes fiókát küldtek Hegykőről 
(Sopron-iii.); mindegyiknek gyomrában egy- 
egy jókora tavi-béka volt. 1906 ang. :29-én 
egy kinőtt fiatalt kaptam Mihályiból (Sopron-m.). 

Recurvirostra avocetta L. 1904 szept. 
15-én a Fertő déli végén Hegykőnél 10 drbot 
figyeltem meg. A parttól pár száz lépésnyire 
úszkáltak a vizén. Egy drbot lőttem helőiiik. 

Hiinantopus liiniantopiis (L.). 1905 máj. 
2-án Tömördön (\'as-ni.) láttam 1 drl)ot, az 
itt fekvő 1^0 — '2Ò hold nagyságú tónál. A 
Velenczei- tavon már évek óta nem költött; 
1906 tavaszán azonban a tó vize annyira el- 
apadt, hogy még Velencze község határában 
is keletkeztek szigetkék, lápok s a rigyások 
terjedelme is nagyon megnövekedett s ekkor 
8 — 10 pár telepedett meg a tónak eme bucz- 
kás, sekélyes részein. 



Phalaropus loliatiis (L.). Augusztus máso- 
dik felében és szeptember havában az utóbbi 
években is rendes jelenség volt a Velenczei- 
tavon. 

Totanus stagnatílis Bechsp 1904 júl. 28-án 
Tömördön (Vas-m.) 2 drbot figyeltem meg 
a tónál. 

Nuinenius arcuatiis L. 1904 jiil. 4-én 
Tömördön lA'as-m.) az említett tónál láttam 
1-drbot. 

Otis tetrax L 1901 november havában 
GoTTHÁRD 8ÁND0R területén, Heréuyben (Vas-m.) 
lövetett egy ?, mely a szombathelyi kath. fő- 
gimnázium gyűjteményébe került. 

Plegadis falcinelliis (L.), 1901 ápr. 25-én 
Salfáról (\'as-m.) kaptam egy még élő dara- 
bot, melyet ragadozómadár vágott le. A követ- 
kező napokban azután arról értesültem, hogy 
ápr. 26-án, a Fertő déli partján 80 főnyi 
csapat jelent meg. 1902 május elején Tömör- 



tobágy zeigen, aneli diese Art in kleinerer 
Anzahl vorkommt, und dass ditsselbe von den 
Jägern „(jege-(ìans" genannt wird. Am 31. 
März 1ÍH)4 erlegte er mehrere Exemplare 
dieser Art, und sandte mir auch eines für 
meine Samndung zu. 

Oedicneinus oedicnemus (L.). Am 18. Juni 
1901 erhielt ich zwei Dunenjunge aus Hegykő 
(Kom. Sopron) ; jedes hatte einen tüehtigen 
(irasfroscli im Magen. Am 29. August 1906 
erhielt ich ein ausgewachsenes Junges aus 
Mihályi (Kom. Sopron). 

üecurvirostra avocetta L. Am 15 Sept. 
1904 beobachtete ich in Hegykő am Südufer 
des Fertő 10 Stück. Dieselben schwammen 
einige hundert Schritt weit vom Ufer entfernt 
im \\'asser herum, ein Stück erlegte ich. 

Himantopus iiimantopus, (L.). Am 2. Mai 
19U5 beobachtete ich ein Stück in Tömörd 
(Kom. Vas) an dem 20 — 25 Katastral- Joch gros- 
sen See. Am See von Velencze brütete diese 
Art schon seit Jahren nicht ; im Frühjahre 
1906 nahm jedoch das Wasser derartig ab, 
dass selbst in der Velenczeer Gegend Insel- 
chen entstanden, und auch die von Kohrkufen 
und Anschwemmungen gebildeten Trocken- 
stellen an Ausdehnung sehr zunahmen ; an 
diesen seichten mit ßohrkufen bedeckten Tei- 
len des Sees Hessen sich dann 8 — 10 Paare 
nieder. 

Phalaropus lobatiis, (L.). In den letzten 
Jahren war diese Art in der zweiten Hälfte 
des August und auch in Monat September 
eine gewöhnliche Erscheinung am Velenczeer 
See. 

Tetanus stagnatilis, Bkchbt. Am 28. Juli 
1904 beobachtete ich am See zu Tömörd (Koni. 
Vas) zwei Stück. 

Numenius arcuatus, L. Am 4. Juli 1904 
beobachtete ich ein Stück an dem erwähnten 
See bei Tömörd (Koni. Vas). 

Otri tetrax L. Im Nov. 1901 wurde auf 
dem Jagdgebiete Alex.4nder Gotth.4rds im 
Herény (Kom. Vas) ein 9 erlegt, welches in 
die Sammlung des kath. Obergymnasiums in 
Szombathely kam. 

Plegadis falcinelhis (L.). Am 25. April 
1901 erhielt ich ein noch lebendes Stück 
aus Salfa (Kom. Vas), welches von einem 
Kaubvogel niedergeschlagen worden. In den 
folgenden Tagen wurde mir berichtet, dass 
am Südufer des Fertő am 26. April ein Flug 



182 



(lön (Vas-iii., 00 — 70 IVmyi csapat mutatkn- 
zott s Chernél, Antal unokabátyám 3 drbot 
lőtt is, melyeket kitömve őriz. Ugyanitt 1904 
júl. 24-én szintén csa])atban látták s 2 drb 
lövetett. Ez évben, lí)04 júl. 6-án, Kemény- 
Egerszegen (\'as-in.) Kiss Gyül.\ is lőtt egy 
fiatalt, melyet kitömtem részére. 



Ciconia nigra (L.). l'.R)J aiig. 12-éu Kenyé- 
riből (^'as-m.) ('ziKÁKY Béla gróftól kaptam 
egy fiatalt. 1904 niárcz. 29-én Kőszegen az 
„Alsó erdőben" szalonka-lesen Békássy 1htv.4n 
lőtt egy vén c?-et, mely gyííjteinényemben áll. 
Ugyanez év jún. 24-én Léka mellett Hámortó 
(Vas-m.) község előtt elterülő réten I^szterházy 
Miklós herczeg egyik vadásza lőtt egy darabot, 
mely a herczeg lékai várában elhelyezett madár- 
gyűjteményt gazdagítja. Rábakövesden (Vas-m.) 
Végh Endre erdőse ugyancsak áprUis havában 
2 drbot lőtt. 1905. és 1906. években a kenyéri 
erdőben (N'as-m.) Czikáky Béla gróf uradalmá- 
ban költött. 



Telrao iirogallus L. A siketfajdok az 
utóblii években Vas-megye nyugati hegységei- 
ből még a síkság erdeibe is lehúzódtak. 1905 
októberben Kőszeg határán, a kethelyi dftin- 
bon az országút mellett láttak egy c-t. 190G 
aug. 3-án a kőszegi „Alsó-erdőben" az új 
katonai lövőhely golyófogója mögöst kelt föl 
előttem egy ?. Ugyanez év decz. 22-én egy 
kakas farktollát, mell- és háttoUait találtam 
az egyik nyiladék szélén. 



Tetrao tetris L. 1906 április havában \'as- 
megyében két helyen lövetett: Pinkafőn és 
Borostyánkőn. 

Bonasa bonasia (L.). A kőszegi hegység- 
ben több helyt. Borostyánkő vidékén 1905 
nov. i;J-án 7 (kbot találtunk vadászat köz- 
ben s 3 drbot lőttünk. Pinkafő vidékén szór- 
ványosan szintén előfordul. 

A'iiltur monachus L. és Gjps fiilvus (Gm.). 

1904 május végén Ivis-Seniiyén (Vas-m.) 
Békássy István erdöőre egy nagy madarat pil- 
lantott meg fán pihenve. A varjak folyton 



von 80 Slüi:k erschien. Anfang Mai 1902 erschien 
in Tömörd (Kom. Vas) ein Flug von 60 — 70 
Stück, von welchem meine Cousin .Anton v. Cher- 
nél 3 Stück erlegte und präparieren liess. 
Ebendaselbst wurde am 24. Juli 1904 ein 
Flug gesehen, woraus 2 Stück erlegt wurden. 
Im selben Jahre — 1904. — wurde am (l. 
Juli in Keményegerszeg (Kom. Vas) von Jlliis 
Kis auch ein Junges erlegt, welches icii für 
ihn präparierte. 

Ciconia nigra, (L.). Am 12. August 1901 
erhielt ich von Grai- Béla v. C'ziráky ein Jun- 
ges aus Kenyéri (Koni. \'as). Am 29. März 

1904 erlegte Steph.an v. Békássy ein altes d 
im „Alsóerdő" bei Kőszeg gelegentlich der 
Schnepfenjagd, welches in meiner Sammlung 
steht. Im selben Jahre am 24. Juni schoss 
ein Jäger des Fürsten Nikolaus v. Eszterházy 
ein Exemplar bei Léka auf der VTiese vor 
der Gemeinde Hámortó, welches die Yogel- 
sammlung des Fürsten in dem Schlosse von 
Léka bereichert In Kábaküvesd iKom. Vas) 
erlegte der Förster Andreas Vége ebenfalls im 
April 1904 zwei Exemplare. In den Jahren 

1905 und 1906. brütete diese Art in den 
Wäldern von Kenyéri (Kom. Vas), welche zur 
Herrschaft des Grafen Bélav. Cziráky gehören. 

Tetrao nrogalius, L. Das Auerwild ver- 
breitete sicli während der letzten Jahre von 
den Gebirgen im westlichen Teile des Komi- 
tates Vas sogar in die Wälder der Niederungen. 
Im Oktober 1905 sah ich im Rayon von 
Kőszeg neben der Landstrasse am Hügel von 
Kethely ein 9. Am 3. August 1906 fand ich 
ein ? hinter dem Kugelfang der neuen Militär- 
schiesstätte im „ Alsóerdő'" von Kőszeg. Am 
22. December desselben Jahres fand ich die 
Schwanz-, Brust- und Rückenfederii eines 
Hahnes am Rande einer Schlucht. 

Tétras tetrix, L. Wurde im April 1906 
an zwei Stellen des Koniitates Vas erlegt, 
u. zw. in Pinkafő und Borostyánkő. 

IJoiiasa bonasia, (L ) Kommt im Gebirge 
von Kőszeg mehrfach vor. In der Gegend von 
Borostyánkő fanden wir am 13. Nov. 1905 
während der Jagd 7 Stücke, von welchen drei 
erlegt Avurden. Kommt auch in der Gegend 
von Pinkafő sporadisch vor. 

Vultur nionachus L. und (iyps fulviis 
(Gm.). Ende Mai 19U4 erblickte der Förster 
Stefan v. Békássys in Kisseniiye (Korn. Vas) 
einen grossen Vogel auf einem Baum ruhend. 



183 



vagdostak felc'jc s tőlük iicni lucit tovább- 
repülni. Könnyűszerrel beeserkészte és elej- 
tette. A madarat alkalmam volt látni s Gypa 
fulvus-t ismertem föl benne. Békássy Ibtván 
azután kitöinette s kastélyában őrzi. Pár nap 
multán Vas-nieaye nyuj;ati határán Szentelek 
vidékén öt keselyű jelent meg s jún. 8-án és 
4-én a nádi és hidegkúti urasági erdőőrök 
KoTui.iNszKY gróf brauni erdejében '2 drbot 
lüitek belőlük még pedig egy Qifps fulvus-x 
és egy VulUu- monachiis-t. Állításuk szerint 
nagyon fáradtak voltak s háromizben is be- 
közelitették őket. végre '20 lépésnyiről lőtték 
le. Dög híján békákra fanyalodtak s nagyon 
sovánvak voltak. 



liuteo nienetriesi Bogü. Kolozsváron lakó 
öcsémet, Mannsberg Arvéd bárót már régebben 
figyelmeztettem, hogy a netán kezeügyébe 
kerülő ölyveket kisérje figyelemmel s a rozs- 
dás farkúakat. ha ilyenekre akad, őrizze meg. 
1907 márczius végén Mikes Kelemen grófot 
látogatta meg Csesztvén s nála a kertben 
félredobva egy csomó ragadozómadarat (5 
ölyvet, 4 karvalyt) látott, miket Mikes gróf 
pár nap előtt lőtt. A madarakat átvizsgálva, 
nyoiidtan feltűnt neki az egyik ölyvek általá- 
ban rozsdás alapszínezete s kivált a czombok 
és a farok rozsdás volta. Sajnos, a madár 
annyii-a romlott állapotban volt, hogy gyűjte- 
mény részére nem lehetett megmenteni. Fark- 
tollait azonban kitépte s elküldte, melyek 
szakasztottan olyanok, mint az „Aquila" mult 
évi kötetél)en (176. lap) megjelent, a Buteu 
menetriesi farkát ái)rázoló fiatalabb korú pél- 
dánv tollai. 



Aquila clorysaëtus fulva, L. Vas-vármegyé- 
ben ez a sas nagy ritkaság s a szaljadban 
eddig csak 19U5 szept. ir)-én került szemem 
elé, még pedig sajátságos körülmények között. 
Almássy György dr. barátommal nevezett napon 
Borostyánkőről kocsin mentünk Lékára, hogy 
HuszTY Ödön ny. berezegi titkárnak, a lékai 
remek madárgyüjteniény megalapítójának, meg- 
adjuk a végső tisztességet. A temetőhöz köze- 
ledve, (ílőtte a község felé nviiló váüás fölött 



Derselbe wurde ständig von Krähen attakiert 
und getraute sich deshalb nicht fortzufliegen. 
Er Hess sich leicht anpürschen und wurde 
auch erlegt. Ich hatte Gelegenheit den Vogel 
zu sehen und erkannte darin Gyjis fulvus. 
Stefan v. Bék.ássy Hess ihn präparieren und 
bewahrt ihn in seinem Schlosse. Einige Tage 
später erschienen in dem westHchen Theile 
des Komitates Vas in der Gegend von Szent- 
elek f üuf Geier, von welchen die herrschaftlichen 
Forstwarte von Nád und Hidegkút im Walde 
von Braun des Grafen v. Kotulinszky am 3. 
und 4. Juni zwei Stück erlegten, u. zw. einen 
Gyps fi'lvus und einen Vultur monachus. 
Ihrer Behauptung nach waren dieselben sehr 
müde, und konnten dreinuil angepürscht wer- 
den, so dass sie schliessUch aus einer Distanz 
von 20 Schritt geschossen wurden. In Erman- 
gelung von Aas mussten sie sich mit Fröschen 
begnügen und waren sehr mager. 

Buteo menetriesi Bogd. Schon vor län- 
gerer Zeit machte ich meinen in Kolozsvár 
wohnhaften Cousin Baron Auvéd v. Manns- 
HERG darauf aufmerksam, die ihm eventuell 
in die Hände geratenden Bussarde zu unter- 
suchen, und diejenigen mit rostfarbenem 
Schwänze — falls solche vorkommen soll- 
ten — zu bewahren. Ende März 1907 besuchte 
er den Grafen Kele.men v. Mikes in Csesztve, 
wo er im Garten eine Anzahl weggeworfener 
Kaubvögel (5 Bussa- de 4 Sperber) fand. Bei 
der Untersuchung fiel ihm die rostige Grund- 
farbe, und besonders die ßostfarbe der Hosen 
und des Schwanzes sofort auf. Leider war 
der Vogel in einem derart verdorbenen Zu- 
stande, dass num ihn für die Sammlung nicht 
mehr retten konnte. Die Schwanzfedern riss 
er jedoch heraus und sandte sie mir zu. Die- 
selben gleichen ganz den Schwanzfedern des 
jüngeren Exemplares von Buteo menetriesi 
welche im letzten Bande der „Aquila" (pag. 
176) abgebildet sind. 

Aquila chrysai^tus fulva L. Im Komitate 
Vas ist dieser Adler eine grosse Seltenheit 
und begegnete ioli demselben im Freien nur 
ein einzigesmal am 15. Sept. 1905, u. zw. 
unter recht besonderen Umständen. Mit mei- 
nem Freunde Dr. Georg v. Alm.ássy gingen 
wir am genannten Tage per Wagen von Boros- 
tyánkő nach Léka, um dem pensionierten 
fürstlichen Sekretär Edmund v. Huszthy. dem 
Begriiiuler der grossartigen Vogelsamndung 



1H4 



egy iiaíiT raiíadozomiuhirat láttunk méltósáü,- 
teljesen keringeni s mikor lejeljb csavarodott, 
fehér farktövérol szirti sasra ismertünk liciuw. 



Cerclmeis Tesperlinus L. 1907 máj. 19-én 
Gyöngyösapátiban fiam egy vén (f-t lőtt. Ezt 
a fajt még nem figyeltem meg Kőszeg \'idéken. 

Sjrniuin uralense (Páll.). Az 1907. évi 
tél folyamán jan. 14-én a kőszegi „Alsó-erdő- 
ben" az „Égett vágásból" hajtás közben 2 
drb kelt föl. A egyiket Szbmzí) S.ísdor dr. 
szerencsésen el is ejtette s vele gyűjteménye- 
met gazdagította. Jan. IG-áu Jaákon (Vas-m.) 
vadásztam Széchenyi Rezső gróf területén s itt 
a hajtók egy vágásból 3 drbot vertek föl; 
sajnos, felcsavarodtak a magasba s egyet sem 
sikerült leemelni. Minthogy az országban ez 
idő tájt több helyt megfigyelték az urali-bag- 
lyot, Mannsberc; Arvéd báró öcsémet is felkér- 
tem, hogy jegyezze e faj előfordulására vonat- 
kozó adatokat a Király-hágón túl fekvő megyék- 
ből. Kérésenmek eleget is tett s mindenekelőtt 
ZwöRNER kolozsvári praeparatornál tudakozó- 
dott. ZwöRNER a műhelyébe kerülő állatokról 
rendes naplót vezet s ennek a lelkiismeretes- 
ségének köszönhetjük, hogy faunánk ez ér- 
dekes alakjáról az utóbbi 7 év során arány- 
lag sok adatot őrzött meg az irodalom részére, 
mert nem kevesebb, mint 40 drb uráli bagoly 
fordult meg a kezében. Zwörner adatai ím 
ezek : 



1. 1900 Nov. 17. Marosujvár 

2. „ ,, 23. Kolozsvár 

3. 1902 „ 1. Kolozsvár 

4. „ „ 3. Özamosfalva (Kolozs-m.) 

5. „ „ 7. Szucság 

6. ■ ,, ., 21. Magyarnádasd 

7-8. „ Dec. 4. Hidvég (Brassó-m) 2 drb 

9. 1902 „ 23. Nagysármás (Kolozs-m.) 

10. 1903 Jan. 26. Vajdahunyad 

11. „ Mart. 12. Gyulafehérvár 

12-13. . ,. 19. Hadad (Szilágy-m.) 5 és ? 

14. ,. A)n-. 2. Felsöszinevér (Márma- 
ros-m.) 



im Schlosse zu Léka. das letzte Geleite zu 
geben. In der Nähe des Friedhofes erblickten 
wir über einem sich gegen das Doif hinzie- 
henden Waldschlage einen grossen majestä- 
tisch kreisenden Raubvogel, welcher, als er 
sich weiter herabliess, durch den weissen Bür- 
zel als Steinadler erkannt wurde. 

Cerchneis vespertinns, L. Am 19. Mai 
1907 erlegte mein Sohn in (iyöngyösapáti 
ein altes '^ ■ Diese Art beol)achtete ich bis- 
iier nocli nicht in der Gegend von Kőszeg. 

Syrniuin iiraleuse (Fall.). Während einer 
Treibjagd am 14. Jänner 1907 im -Égett" 
Schlage des „Alsóerdö" von Kőszeg flogen 
zwei Exemplare auf. Das eine wurde von Dr. 
Alexander Szemző auch glücklich erlegt, und 
bereicherte meine Sammlung. Am 16. Jänner 
jagte ich auf dem Jagdgebiete des Grafen 
Rudolf v. Széchényi in Jaak und wurden 
daselbst in einem Treiben 3 St. aufgejagt; 
leider schraubten sie sicli in die Höhe, so 
dass kein Stück herunterzuholen war. Indem 
während dieser Zeit die üraleule an mehreren 
Punkten des Landes beobachtet wurde, er- 
suchte ich auch meinen Cousin Baron Arvéd 
V. M.anxsberg. die Daten ül)er das Vorkommen 
dieser Art in Erdély zu notieren. Meine Bitte 
fand auch Gehör, und erkundigte er sich vor 
allem bei Herrn Zwörner, einem Präparator 
in Kolozsvár. Zwörner führt ein genaues Tage- 
buch über die ihm zukommenden Tiere, und 
dieser Gewissenhaftigkeit haben wir es zu 
verdanken, dass er über eine interessante 
Form unserer Fauna während 7 Jahre ver- 
hältnismässig viele Daten für die Literatur 
erhielt, indem nicht weniger als 40 St. 
Uraleulen durch seine Hand gingen. Die 
Daten von Zwörner sind folgende : 



15. 1903 Apr. 

16- » 

17. .. „ 

IS. „ Mai 

19. .. Jun. 

20. 1904 Aug. 

21. „ Oct. 

22. „ 

23. ., Nov. 

24. 1905 Febr. 
25 



5. Ökörmező (Mármaros-m.) 
12. Déva (Hunyad m.) 
20. Zsibó (Szilágy-m.) 
9. Kajántó (Kolozs-m.) 
Magyargyerőmonostor 

(Kolozs-m.) 
Mikes (Torda- Aranyos m.) 
11. Gyulafehérvár 
28. Szászrégen 

Vista (Kolozs-m.) 
2. Hidvég (Brassó-m.) 
12.Kászonaltiz (Urvölgy 
mellett) 



185 



26. 1905 febr. 20. Hidvég (Brassó-m.) 9 

27. . ., 27. „ „ S 

28. 1906 Aug. 20. Sólyonitelkc 

29. .. Sept. 18. Torcia 

30. .. Oct. 13. Gyulafehérvár 

31. . „ 22. Mezöszakáll 

32. „ Nov. 14. Magyariuklasd (Kolozs- 

niegye) 

Nyctea ulula (L.). 1904 nov. 10 én a 
ÜR.4SK0VICH Dénes grór németújvári uradalmá- 
hoz tartozó Nénietszentgi"óton (Vas-m.) tartott 
hajtóvadászaton Feühwirth János erdőőr egy 
ismeretlen baglyot lőtt, melyet Bacsák Béla 
urad. főerdész a soproni benczések főgimná- 
ziumának gyűjteménye részére küldött. Török 
Veremund dr. fögynniáziumi tanár a madárban 
karvalybagolyra ismert. 

Ainpelis garrula (L ). 1903 november 
utolsó napjailjan a Bükk-hegységben (Borsod- 
m.l ki). 20 főnyi csapatot láttam. 1904 jan. 
14-én Vasdoroszió (Vas-m.) község erdejében 
hajtásban <Í0 főnyi csapatból 4 drbot lőttem 
s egy ötödiket a szomszéd puskás ejtett el. 
Ugyanez időtájt Vépen (Vas-ni.) s Ligvándon 
(Sopron-m.) is mutatkoztak a csonttollú ma- 
darak. 

Muscicapa parva Bechst. Ennek a fajnak 
elvonidásáról „Magyarország madarai" ez. 
munkámban (II. köt. 535. 1.) ezt írtam: „Szep- 
tember elején távozik tőlünk; e hónap köze- 
pén túl nem találkoztam vele". Utóbb Brehm 
„Tierleben "-jenek magyar kiadásában azon- 
ban feljegyezhettem, hogy 1900 szept. 29-én 
is találkoztam még 3 drb fiatallal a Bükk- 
hegységben, Zsércz község (Borsod-m.) hatá- 
rában fekvő püspöki erdőségben. Ugyanitt 
1902 szept. 17-én szintén megfig^^eltem e 
madarat, a mi csak a mellett bizonyít, hogy 
egyesek, kivált a fiatalok, még szeptember 
derekán túl is mutatkoznak nálunk. 

Nucifraga caryocatactes (L.). 1901 nov 
21-én a Bükk-hegységben (Borsod-m.) a déli 
oldal merőben lombosfájú erdőségeiben figyel- 
tem meg 16 drbot. 

Chrysomitrisspinns (L). A csiznek hazánk- 
ban való fészkeléséről vajmi keveset tudunk. 
CsATó János Alsó-Fehér- és Hunyad-vármegyék 
madárfaunájáról szóló munkájában mind- 
Aquilla XIV. 



33. 


1906 Nov. 


34. 


.. Dec. 


35. 


1907 Jan. 


36. 


V " 


37. 


„ Febr 


38. 


.. 


39. 


Mart 


40. 


51 » 



Kolozsvár 
16. Torda 

4. Csürülye (Torda-A. m.) 
30. Mezőzáh (Kolozs-m.) 
4. Györgj'falva „ 
1(). Kajántó 
Mart. 12. Sülelmed (Szilágy-m.) 
29. Gyalu (Kolozs-m.) c? 

Nyctea ulula (L.). Am 10. Nov. 1904 
erlegte der Forstwart Johann FrìJhwirth bei 
einer Treibjagd in Nemesszentgrót (Kom. Vas), 
der Herrschaft Németujvár des Grafen Dyonis 
V. Draskovich zugehörig, eine unbekannte Eule, 
welche Béla v. Bacsák, herrschaftlicher Ober- 
förster, für die Sammlung des Obergym- 
nasiums des St. Benediktiner-Ordens in Sopron 
einsandte. Dr. Yeremünd Török, Obergymnasial- 
lehrer erkannte in dem Vogel die Sperbereule. 

Ampelis garrula (L.). In den letzten Tagen 
des November 1903 sah ich im Bükk- 
Gebirge (Kom. Borsod) einen Flug von ca. 20 
St. Am 14. Jänner 1904 erlegte ich während 
eines Treibens im Walde der Gemeinde Vas- 
doroszlò (Kom. Vas) aus einem Fluge von 30 
St. vier Exemplare, ein 5-tes wurde von meinem 
Nachbar geschossen. Zur selben Zeit wurden 
in Vép (Kom. Vas) und Ligvánd (Kom. Sopron) 
ebenfalls Seidenschwänze gesehen. 

Muscicapa parva, Bechst. Über den Weg- 
zug dieser Art schrieb ich in meinem Werke 
„Magyarország madarai" (H. Bd. pag. 535) 
folgendes : Verlässt uns Anfang September ; 
über die Mitte dieses Monats habe ich ihn 
noch nicht angetroft'en. Später in der unga- 
rischen Ausgabe von Brehms Tierleben konnte 
ich jedoch hinzufügen, dass ich am 29. Sept. 

1900 im Bischofswalde der Gemeinde Zsércz 
(Kom. Borsod) im Bükk-Gebirge noch drei 
Jungen begegnete. Ebendaselbst beobachtete 
ich diese Art auch am 17. Sept. 1902 was be- 
zeugt, dass einzelne, besonders junge Vögel 
auch noch über Mitte September bei uns vor- 
kommen. 

Nucifraga caryocatactes (L). Am 21. Nov. 

1901 beobachtete ich ein St. im Bükk-Gebirge 
(Kom. Borsod) in einem reinen Laubwalde 
des Südhanges. 

Chrysoniitris spinns (L.). Über das Brü- 
ten des Erlenzeisigs in Ungarn wissen wir zur 
zeit noch sehr wenig. Johann v. Cs.atö er- 
wähnt in seiner Avifauna der Komitate Alsó- 

24 



186 



össze csak azt említi, „hogy a hegység feny- 
veseiben költ". Egyéb idevágó adatról nincs 
tudomásom. Fészkét én sem találtam még 
magyar földön s eleddig csak egy izl^eu talál- 
koztam nálunk a költés időszakában a csíz- 
zel. 1892 május végén ugyanis Velenczén 
(Fehér-m.). Meszlëny Pài, unokahátyám kert- 
jének egyik fenyocsoportjában egy párocskát 
figyelhettem meg. 



A f. é. jún. 8-án Kőszegen a katonai al- 
reáliskola terjedelmes parkjában láttam egy 
drbot, de hiába figyeltem huzamos időn át, 
sem párját, sem fészkét nem liirtam meg- 
találni. Hetekkel utóbb, jiil. 19-én, megint 
szemem elé került e madár vidékünkön, a 
régi lövöhely mellett fekvő fenyvesben, még 
pedig 2 példányban. Nagyon valószínűnek tar- 
tom ezek után, hogy — tekintve a rend- 
ellenesen hosszú telet s minden átmenet nél- 
kül beköszöntött nyarat, mely sok északibb 
vidéken költő madárfajt délibb övekben ma- 
rasztott — a csiz Kőszegen fészkelt ez idén. 

Júl. 22-én ugyancsak a nevezett fenyves 
mögött elterülő legelő nyírfáin egész csapat 
csízzel találkoztam. Lehetett vagy 20 darab; 
néhány öreg, nagyrészt azonban fiatal, alkal- 
masint 8 — 4 összeverődött fészekalj. Kizárt- 
nak tartom, hogy ezek már északról vonultak 
hozzánk; sokkal valószínűbb, hogy vidékünk 
hegységéből húzódtak le a lapályba. 



Loxia curvirostra L. 1901 június, augusz- 
tus hónapokban Kőszeg vidékén egyesek és 
kisebb csapatok látogatták a városi kertek 
egyes fenyőfáit, az erdőségeket s egészen 
otthonosaknak érezték magukatt, holott más 
években vajmi ritkán kerültek szemeim elé, 
sőt évek multak a nélkül, hogy láttam volna 
vidékünkön. 

Locustella iluviatilis (Bodd.j. 19Ul-ben a 
kőszegi „Alsóerdő"-ben egy sűrűségekkel 
benőtt vizes árok partján 2 — 3 pár költött. 
1905-ben pedig egy párocska a városi sírkert 
mögött a Gyöngyös-patak szomszédságában 
ütött tanyát élősövényben. 



fehér und Huny ad insgesamt nur so viel, 
„dass er in den Tannenwäldern der Gebirge 
brütet". Anderweitige diesl)ezügliche Daten 
sind mir nicht bekannt. Auf ungarischem Bo- 
den habe ich bisher auch noch kein Nest 
gefunden und begegnete ich bisher dem Erlen- 
zeisige nur einmal während der Brutzeit. 
Ende Mai 1892 beobachtete ich nämlich ein 
Pärchen in Velencze (Korn. Fehér) auf einer 
Tannengruppe im Garten meines Cousins Paul 
V. Mebzliîny. 

Am 8. Juni 1. J. sah ich ein Stück in 
Kőszeg in dem umfangreichen Parke der 
Militär-Mnterrealschule, doch konnte ich trotz 
andauernder Beobachtung wer'sr sein Nest, 
noch sein Paar auffinden. Nach Wochen, am 
19. Juli begegnete mir der Vogel wieder in 
dieser Gegend, in dem Tannenwalde neben 
der alten Schiessstätte, u. z. in zwei Exem- 
plaren. Laut diesen Daten halte ich es für 
sehr wahrscheinlich, dass der Erlenzeisig heuer 
in Kőszeg brütete, auch schon mit Hinsicht 
auf den abnorm langen Winter und den ohne 
jeden Übergang eingetretenen Sommer, wo- 
durch viele im Nordem brütende Vogelarten 
in südlicheren Regionen zurückblieben. 

Am 22. Juli fand ich auf den Birken einer 
hinter dem erwähnten Walde liegenden Vieh- 
weide einen ganzen Flug Erlenzeisige. Ich 
schätzte an die 20 Stück ; einige Alte, vor- 
wiegend aber Junge, möglicherweise 8 — 4 
Brüten, welche sich vereinigten. Ich halte es 
für ausgeschlossen, dass diese schon nördliche 
Durchzügler waren : viel wahrscheinlicher ist, 
dass sich dieselben aus unserer Gebirgsge- 
gend in die Niederungen herunterzogen. 

Loxia curvirostra, L. Vom .luni bis August 
1901 besuchten einzelne und kleinere Flüge 
die Tannen der städtischen Gärten in Kő.szeg, 
sowie die Waldungen, und fühlten sich hier 
ganz heimisch, trotzdem mir dieselben in den 
früheren Jahren wirklich selten vor Augen 
kamen, und sogar Jahre vergingen ohne 
dass ich einen in unserer Gegend beobachten 
kdunte. 

Locustella iluviatilis (Bodd). lm Jahre 
1901 brüteten 2 — 3 Paare im ..Alsóerdő'" 
von Kőszeg an dem mit Dickicht bewachsenen 
Rande eines Wassergrabens. Im Jahre 1905 
siedelte sich ein Pärchen in einem Hecken- 
zaune hinter dem städtischen Biergarten in 
der Nachbarschaft des Gyöngyösbaches an. 



181 



Biiticilla phoenicura mesoleuca (Hempr. 
& Ehkb.). 1904 ápr. 8-án Veleiiczében (Fehér- 
111.) Meszleny Benedek unokiibátváin kertjében 
egy feltűnően éles rajzolatú és élénk, tiszta 
színezetű kerti rozsda farkú kapta ineíi' fiííyel- 
memet. Nagyon vén hini. gondoltam magam- 
ban. A következő pillanatban azonban szár- 
nyával fordnlt felém s ekkor láttam, hogy 
fehér tükör tarkítja. Nyomban fegyverért szalad- 
tam, de mire visszatértem, nem találtam többé 
reá s a következő napokon is hiába kerestem. 



Kőszeg, 1907 május 10-én. 



Kuticilla plioenicura iiiei^oleuca, (Hempk. 
iV: Khrk.). Am iS. A])r. 1904. erregte im Garten 
meines Cousins Benedikt v. Meszleny zu Velen- 
cze ein auflallend scharf gezeichnetes, lebhaft 
und rein gefärbtes (Tartenrotsclnvänzchen 
meine Aufmerksamkeit. Es ist ein sehr altes 
Männchen — dachte ich. Im näch.sten Augen- 
blicke kehrte es mir jedoch den Flügel zu, 
und da bemerkte ich, dass derselbe durch 
einen weissen Spiegel geziert war. Ich lief 
sofort um eine Flinte, doch als ich zurück- 
kehrte, war es nicht mehr aufzufinden, und 
suchte ich auch in den folgenden Tagen ver- 
gebens danach. 

Kőszeg, am 10. Mai 1907. 



24- 



180 



Biztos adatok madaraink táplál- 
kozásáról. 

— 4. közlemény. — 
Irta: Csíki Ernő. 

Az „Aquila" 1904—1906. évi XI— XIII. 
kötetében közölt vizsgálatok folytatásaként ez 
alkalommal a sárgafejű királyka és néhány 
poszátaféle gyomortartalmának vizsgálatáról 
számolhatok be: 



Positive Daten über die Nahrung 
unserer Vögel. 

— 4. Mitteilung. — 
Von E. CsiKi. 

Als Fortsetzung meiner im XI — XIII. Bande 
von 1904 — 1906 der „Aquila" publizierten 
Untersuchungen, kann ich diesmal über die 
Untersuchung des Mageninhalts des Gold- 
hähnchens und einiger Grasmücken Bericht 
erstatten : 



36. Regulus regulus Linn. 



A királyka nagyon hasznos madárka, mely 
folyton bujkál és keresi a rovarokat és lár- 
váikat, melyek táplálékául szolgálnak. Leg- 
inkább a fenyveseket járja. 

A megvizsgált anyag a következő : 

1. [89.J Keszegfaln, 1906. I. 2. — Dory- 
tomus villosulus Gyllh. (2), Camponotus sil- 
vaticus Oliv. (1), Arachnidae sp. (1).* 

2. [40.] Keszegfalu, 1906. I. 2. — üorytomus 
viUosulus Gyllh. (2), Idiocerus scurra Germ. (2). 

3. [16.] Komárom, 1904. I. 7. — Galeru- 
cella luteola Mt)LL. (1), Chalcoides aurata 
Marsh. (1), Dorytonius villosulus Gyllh. (3), 
D. melanophthalmus Payk. (4). 

4. [47.) Háros-szigeL 1907. I. 36. — Dory- 
tonius villosulus Gyllh. (1), D. melanophthalmus 
Payk. (1), Apion craccae Linn. (1), Anthribus 
varius FooECR. (1), Diptera sp. (4). 

5. [48.1 Ráros-sziget. 1907. I. 26. — Apion 
minimum Hbst. (12), Idiocerus scurra Germ. (1). 

6. [2.] Cs.-Somorja, 1897. U. 13. — Dory- 
tonius melanophthalmus Payk. (1), Arachnidae 
sp. lábrészecskéi (sok). 

7. 13.) Molna-Szecsöd, 1897.11. 24. — Dory- 
tomus melanophthalmus Payk. (1), Phyllotreta 
nemorum Linn. (2), Deltocephalus striatus 
Linn. (2). 

8. [9.] Liptótijvár, 1900. IIL 3. — Felis- 
merhetetlen rovartörni elek. (Nicht erkennbare 
Insektenreste.) 

* A folyószám után zárójelben [ ] levő szám a lel- 
tári szám, utána következik a gyűjtés helye és ideje 
és a gyomortartalomban talált állatok fel.f orolása ; a 
nevek után zárójelben ( ) levő számok a példányok 
számát jelentik. 



Das Goldhähnchen ist ein sehr nützlicher 
Vogel, der fortwährend herumstreicht und die 
zur Nahrung dienenden Insekten und deren Lar- 
ven sucht. Es besucht hauptsächlich die Tan- 
nenwaldungen. 

Das untersuchte Material ist folgendes : 

9. [7.] 1898. 111. 9. — Tachina sp. 

(1), Gastrodes Abietis Linn. (1), Psylla sp. (1). 

10. [17.] Molna-Szecsöd, 1903. III. 13. — 
Idiocerus scurra Germ. (2). 

11. [1.) Cs.-Somorja, 1896. III. 18. — 
Dorytomus melanophthalmus Payk. (26), Delto- 
cephalus striatus Linn. (5). 

12. [41.] Keszeg falu, 1906. 111. 18. — 
Aphodius merdarius Fabr. (1), Dorytonius villo- 
sulus Gyllh. (2), D. melanophthalmus Payk. (1). 

13. [42.1 Keszegfalu. 1906. lU. 18. — 
Dorytonius melanophthalmus Payk. (4. ) 

14. [11] Molna-Szecsöd, 1902. IIL 19. — 
Pogonochaerus ovatus Goeze(1 ), Pachnephorus 
\-illosus Duft. (11), Arachuidarum sp. (1). 

15. [4.] Cs.-Somorja, 1897. 111. 20. — Bem- 
bidioii laiiipros Hbst. (1), Dorytomus melanoph- 
thalmus Payk. (1), Galerucella luteola Müll. 
(2), Deltocephalus striatus Lkn. (2). 

16. [5.J Cs.-Somorja, 1897. lU. 25. [6 drb. — 
6 Exempl.] — Dorytonius melanophthalmus 
Payk. (30). 

17. [6.] Szigetcsép, 1897. III. 25. — Felis- 
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm- 
bare kleine lusekteureste.) 

* Die in Klammer [ ] stellende Zahl hinter der 
laufenden Nummer ist die Inventar-Xummer, dann 
folgt der Sammelort, die Sammelzeit und .Aufzählung 
der im Mageninhalt gefundenen Tiere ; eine Zahl in 
Klammer ( ) nach den Tiernamen zeigt die Zahl 
der Exemplare. 



189 



18. |4;l| Keszegfalu, 1906. IV. 1. — Dory- 
toiiius villosulus Gyij,h. (2), D. inelanophthal- 
mus Payk. (:.'), Pachnepliorus \'illosus Dui't. 
(1), Chalcoides splendens Wse. (2). 

19. [44.] Ziihcrecz, 1906. IV. 5. — Diptera 
sp. (10). Apró részecskék. (Kleine Teilciien.) 

20. [10.1 rAptóujrár, 1900. IV. (í. [2 drb. — 
2 Exenipl.l — Chalcididae sp. (1), Miiscidae 
sp. (3), Lithobius sp. (1). 

21. [18.] Komárom, 1904. X. 9. — Mus- 
cidae sp. (4). Nagyon apró törmelék. (Sehr 
kleine Teilchen.) 

22. [19.] Komárom, 1904. X. 19. — Meg 
nem határozható apró rovarrészecskék. (Nicht 
bestimmbare kleine Insektenreste. 

28. [36.J Keszegfahi, 1905. X. 19. — Dory- 
tomus villosulus Gyllh. (2) és más apró fel- 
ismerhetetlen rovartörmelék (und andere kleine 
Insekteureste). 

24. [37.] Keszeg falu, 1905. X, 19. — Dory- 
tomus vülosulus Gyllh. (2), D. affinis Payk. (1), 
Apion flavipes Fabr.(I), IdiocerussciirraGERii.(2). 

25. [20.] Komárom, 1904. X. 20. — Felis- 
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm- 
bare kleine Insektenrestchen.) 

26. [21.] Komárom, 1904. X. 20. - Dory- 
tomus villosulus Gyllh. (2), D. melanophthal- 
mus Payk. (2), Muscidae sp. (3). 

27. [22.] Komárom, 1904. X. 20. ~ Felis- 
merhetetlen apró rovartörmelék. (Nicht bestimm- 
bare kleine Insektenreste.) 

■ 28. [23.] Komárom, 1904. X. 21. — Idio- 
cerus scurra Germ. (3). 

29. [24.] Komárom, 1904. X. 22. — Lasius 
niger Lins. (1) és apró rovartörnielék (und 
kleine Insektenrestc.) 

30. [25.| Komárom. 1904. X. 22. — Limno- 
philus vittatus Fabr. (2). 

31. [26.] Komárom., 1904. X. 23. — Musci- 
dae sp. (apró törmelék. — Kleine Reste.) 

32. [27.] Komárom, 1904. X. 23. — Musci- 
dae sp. (6). (Apró törmelék. — Kleine Bestehen.) 



33. [2S.] Komárom, 1904. X. 24. — Dory- 
tomus melanophthalmus Payk. (1), Muscidae 
sp. (12). Idiocerus scun-a Germ. (1). 

34. [29.) Komárom, 1904. X. 24. — Egészen 
apró porszerű rovartörmelék. (Ganz kleine 
staubförmige Insektenreste.) 

35. [30.] Komárom, 1904. X. 29. — For- 
mica rufa Linn. (1), Muscidae sp. (3). 

36. [38.J Keszegfalu, 1905. X. 30. — Arach- 
nidae sp. (2). 

37. [8.] Békéscsaba, 1899. XI. 4. - Corti- 
caria serrata Payk. (1), Ceuthorrhynchus erysimi 
Fabr. (1). 

38. [31.] Komárom, 1904. XI. 10. — 
Muscidae sp. (3), Arachnidae sp. (1). 

39. [32.] Komárom, 1904. XI. 13. — 
Pachnephorus villosus Duft. (6), Idiocerus 
scurra Germ. (1). 

40. [13.] Komárom, 1903. XI. 16. — Idio- 
cerus scurra Germ. (5). 

41. [14.] Komárom, 1903. XI. 18. — Pen- 
tatomidae sp. (1) és apró felismerhetetlen 
rovartörmelék (und nicht bestimmbare kleine 
Insektenteilchen). 

42. [45.] Keszegfalu, 1906. XÍ. 19. — 
Anthribus varias Fourcr. (1), Idiocerus scurra 
Germ. (1), Anthocoris nemorum Link. (2). 

43. [33.] Komárom, 1904. XI. 20. — Dory- 
tomus villosulus Gyllh. (1), Muscidae sp. (1). 

44. [15.] Komárom, 1903. XI. 24. — Idio- 
cerus scurra Germ. (5). 

45. 146.] Keszegfalu, 1906. XU. 11. — 
Diptera sp. (3), Idiocerus scurra Germ. (1). 

46. [34.] Komárom, 1904. XII. 18. — 
Pachnephorus villosus Duft. (2), Muscidae 
sp. (3). 

47. [35.] Komárom, 1904. XU. 18. — 
Dorytomus villosulus Gyllh. (i), Muscidae 
sp. (8). 

48. [12.] Komárom, 1902. XII. 30. - 
Pogonochaerus ovatus Goeze (1), Camponotus 
lateralis L.atr. (15). 



Az 54. példányból származó gyomortarta- 
lomban tehát a következő áUatokat találtam : 



lm Mageninhalt von den untersuchten 54 
Exemplaren fand ich also folgende Tiere : 



Bembidion lampros Herbst. 
Corticaria serrata Payk. 
Aphodius merdarius Fabr. 



A) Rovarok (Insecta). 
a) Bogarak [Coleoptera). 



Dorytomus affinis Payk. 
— villosulus Gyllh. (U esetben. — In 11 
Fällen). 



1Í)0 



Dorytomus iiR'lanoplitlialimis Payk. (12 eset. 

— 12 Fälle.) 
Ceuthorrliynclius eresimi Fabr. 
Apiuii craccae Linn. 

— minimum Hbst. 

— Híivipes Fabr. 

.Antliribus varius Fourcr. (2 e.set. — 2 Fälle.) 



Pogonochaerus ovatus Gokze. (2 eset. — ■ 2 

Fälle), 
l'ai-liiu'plioriis villosus Duit. (4 eset. — 4 

Fälle). 
Galerucella luteola Mill. (2 eset. — 2 Fälle.) 
Chalcoides aurata M.írsh. 
— splendeus Wsk. 
Phyllütreta iieiiioniiii Linn. 



Chalcididiae s]j. 
Camponotus lateralis Latr 
— silvaticus Oliv. 



1)) Hartyásszárni/úak (Hi/inenoptera). 

Lasius niger Linn. 
Formica rufa Linn. 



Tachiua sp. 

Muscidae sp. (11 eset. — U Fälle. 



c) Legyek (Diptera). 

Diptera sp. (3 eset. 



3 Fälle.: 



d) Reezésszá/rnyúak (Neuroptera). 
Limnophilus vittatus Fabr. 



Pentatomidae sp. 
Gastrodes Abietis Linn. 
Aiithocoris nemorum Linn. 



e) Félszárnyúak {Hendjrtera). 

Idiocerus scurra Geem. (11 eset. — 11 Fälle.) 
Deltoceplialus striatus Linn. (3 eset — 3 

Fälle.) 
Psylla sp. 



Felismerhetetlen apró rovartörmelék. (9 eset.) 



Nicht bestimmbare kleine Teilchen von Iiisek 
ten. (9 Fälle.) 



B) Fők félék {Ärachnoidea). 
Arachnidae sp. (5 eset. — 5 Fälle). 



C) Százlábúak 
Lithobius sp. 
A fenyvesek e szorgalmas rovari)usztító | 
madara őszszel és tavaszszal jön csak le a j 
hegyvidékről. Ilyenkor elejtett példányokból 
származó gyomortartalom állott leginkább ren- 
delkezésre. A megvizsgált anyag megerősíti 
eddigi ismereteinket a királyka táplálékáról, 
mely rovarokból áll, de elvétve akad néhány 
pók és százlábii is. A gyomortartalomban 
talált rovarok mind olyanok, melyek fákon 
élnek vagy őszszel a kéreg repedéseiben keres- 
nek búvóhelyet. Van közöttük elég olyan rovar, 
melynek elpusztítása a madár hasznossága 
mellett szól, ilyenek a felsorolt Dorytomus, 
Äpion és levélbogárfajok, továbbá akét kabócza- 
faj [Idiocerus, Deltoeephalus). 



[Myriupoda). 

Dieser fleissige iusektenvertilgende Vogel 
kommt im Herbst und Frühjahr vom Ge- 
birge herunter. Meist zu dieser Zeit erlegte 
Exemplare, beziehungsweise deren Magen 
Inhalt stand zur Verfügung. Das untersuchte 
Material bestätigt ganz unser Wissen über 
die Nahrung des Goldhähnchens, die aus Insek- 
ten besteht, zu welchen manchmal noch einige 
Spinnen und Tausendfüssler kommen. Die im 
Mageninhalt vorgefundenen Insekten sind meist 
solche, die auf Bäumen leben oder im Herbst 
in den Rindenritzen ein Versteck suchen. 
Daruntersind auch solche Insekten, durch deren 
Vertilgung die Nützlichkeit des Goldliähncliens 
bestärkt wird, solche sind die oben aufgeführten 
Doryton.us-, Apion- und Blattkäfer-Arten, und 
die zwei Zirpen {Idiocerus, Deltoeephalus). 



191 



37. Sylvia sj-lria Lisn. 
A mezei poszáta, l'is^y mint a poszilta-t'éléi; ' Die Doniurasmiicke ernährt sich wie iiber- 



áltahiban rovarokival táplálkozik, ehhez csak 
őszszel járul még néliány jelentéktelen bogyó. 
Hasznos madár. 

A megvizsgált anyag a következő : 

1. [16.] Csákvár. — — — — Harpalus 
rubipes Duft. (1), ünthophagiis ovatus L. (2), 
Phaedon armoraciae L. (1). 

2 [8] M.-Ssecsöd, 1898. ÍV. 16. — Meli- 
gethes brassicae F. (1), Polydrosus sp. (1), 
Sciaphilus sp. (1). Pachnephorus pilosus Rossi 
(1), Haltica oleracea Linn. (I), Exochomus 
bipustulatiis Linn. (1), Hymenoptera sp. (2). 

H. [1.1 M.-Szeesöd, 1897. IV. 24. — Cam- 
ponotus ligniperdus Latr. (3). 

4. [J2.] M.Szecsőd, 1902. IV. "iS. - Dolo- 
pius marginatus Lixn. (1), Phyllobius oblongus 
Linn. (6). rtitoiia tibialis Herbst (1), Halyzia 
conglobata III. (2), Hymenoptera sp. (1). 

5. [2.] M.-Szecsöd, 1897. IV. 29. — Can- 
tharis fuscaL. (1), Phyllobius oblongus Linn. 
(1), Polydrosus mollis Stroem. (10), P. sericeus 
ScH.iLL. (3), Haltica tamaricis Schrnk. (1). 

6. [9.1 Ó-Szönij (Herkályerdü), 1901. IV. 30. 
Harpalus picipennis Duft. (1), Polydrosus seri- 
ceus Schall. í5). 

7. [lo.J Komárom. 1902. V. 1. - Haltica 
oleracea Linn. (1), Chalcoides splendens Wse. 
(1), Hymenoptera sp. (1). 

8. [3.] M.-Szecsöd. 1897. V. -I. — Phyllo- 

A gyomortartaloml)an talált rovarok jegyzéke 
a következő : 



haupt alle Urasiiiiickeu mit Insekten, dazu 
kommen nur im Herbst einige Beeren. Der 
Vogel ist sehr nützlich. 

Das untersuchte Material ist folgendes: 

bins oblongus L inn. (;>), felismerhetetlen lieriiytj 
(nicht erkennbare Raupe) (2). 

9. [4.] Szigetcsép, 1897. V. 10. — Phyllo- 
bius oblongus Linn. (1), Sitona sp. (3), Aelia 
acuminata Linn. (1). 

10. [14.] Komárom. 1902. V. 11. — Agrio- 
tes sputator Linn. (2), Haltica oleracea Linn. (3). 

11. [5.] Gijeke. 1897. V. 16. — Phyllobius 
oblongus Linn. (1), Donacia simplex F. (1), 
Galerucella lineola Fabr. (10), Halyzia sedecim- 
guttata Linn. (1). 

12. [6.] Cs.-Somorja, 1897. V. 19. ~ Sitona 
tibialis Herbst (I), Hypera sp. (2). Ceuthor- 
rhynchus sp. (1). 

13. [10.| Ö-Szöny. 1901. V. 31. — PhyUo- 
pertha horticola Linn. (1), Phyllobius sp. (1), 
felismerhetetlen hernyó. (Nicht bestimmbare 
Raupe.) (I). 

14. [IL] Ö-Szönii, 1901. VI. 16. — Taba- 
nus sp., Peutatomidae sp. (I). 

15. [15.J Komárom. 1902. IX. 13. - Codo- 
cera ferruginea Esch. (1), Phyllobius sp. (3), 
Haltica oleracea L. (1), Coccinella septem- 
punctata L. (1). 

16. [7.] Fogarus, 1897. IX. 18. — Hernyó 
(Raupe) (4), Lasius niger Linn. (1). 



Die Liste der im Mageninhalte gefundenen 
Insekten ist folgende : 



Harpalus rufipes Duft. 

— piciitennis Duft. 
Meligethes brassicae Fabr. 
Onthttphagus ovatus Linn. 
Codocera feri uginea Esch. 
Phyllopertha horticola Linn. 
Agriotes sputator Linn. 
Dolopiiis marginatus Linn. 
Cantharis fusca Linn. 
Phyllobius sp. (2 eset. — 2 

— oblongus Linn. (4 eset. — 
Polydrosus sericeus Sch.all 

FäUe). 



a) Boga/ralc (Coleoptera). 

Polydrosus mollis Stroem. 

— spec. 

Sciaphilus spec. 
j Sitona tibialis Herbst. (2 eset. — 2 Fälle). 
' — spec. 

Hypera spec. 

Ceuthorrliynchus spec. 

Donacia simplex Fabr. 

Pachnephorus pilosus Rossi. 
Fälle). Phaedon armoraciae Linn. 

- 4 Fälle). Galerucella lineola F.\br. 

(2 eset. — 2 Chalcoides splendens Wse. 

Haltica oleracea Linn. (4 eset. — 4 Fälle). 



192 



Haltica tamaricis Schrsk. 
Coccinella septeinpunctata Linn. 
Halyzia sedecimoruttata Linn. 



Ilalyzia cnnírlobata Ii.l. 
ExocIiDiiius bipiistulatus Linn. 



b) Hártyásszárnyúak (Hymeiioptera). 
Camponotus ligniperdus Latr. j Hymeuoptera spec. (3 eset. 

Lasius niser Linn. i 



3 Fälle). 



c) LejiMk (Lepidoptera). 
Hernyó (felismerhetetlen) — Raupe (nicht erkennbar). (3 eset. 

d) Legyek (Diptera). 
Tabanus spec (fej. — Kopf). 



3 Fälle). 



Aelia acuminata Linn. 



e) Félszárnyúak [Hemiptera). 

Pentatomidae sp. 



A mint ezen jegyzékből is kitűnik a mezei 
poszáta igen hasznos, a mennyiben a kisebb 
dudvás növényzetről is pusztítja a rovarok 
seregét, közöttük sok gazdaságilag nagyon 
kártékonyát is. Ezek közül különösen kiemel- 
hetők : Meligethes hrassieae, Ayriotes sputator. 
Oalerucella lineala. Haltica oleracea és külön- 
féle hernvók. 



Wie auch ans dieser Liste zu ersehen, ist 
die Dorngrasniücke sehr nützlich, indem sie 
auch von niedrigen Pflanzen eine Anzahl von 
Insekten vertilgt, darunter auch viele land- 
wirtschaftlich schädliche. Von solchen können 
hier hervorgehoben werden : Meliycthes hrassi- 
cae, Ägriotes sputator, Oalerucella lineala, 
Haltica oleracea und verschiedene Raupen. 



38. Sylvia curruea Linn. 



A kis poszáta, mint a poszátafélék egyál- 
talában hasznos. Táplálékát rovarok képezik. 

A megvizsgált anyag a következő : 

L [8.] Sopron, 190L IV. 4. — Adonia 
variegata Goeze (2), Lasius niger L. (10). 

2. [7.] Békés- Csaba, 1900. IV. 7. -- Apho- 
dius fimetarius Linn. (1). Hyinenoptera sp. 
(1), Chalcididae sp. (1). Lasius fuliginosus 
Late. (1). 

3. [5.] Moina- Szecsöd, 1898. IV. 14. — 
Sitona hispidulus F.\bb. (1), Anthonomus rufus 
Gyllh. (1), Apion aeneum Fabr. (1), Exocho- 
nius 4-pustulatus Linn. (1). Halyzia 16-guttata 
L. (1). 

4. [1.] Fogaras, 1897. IV. 15. — Lasius 
niger Linn. (2), Polistes gallicus L. (1). 

5. [2.] Cs.-Somorja, 1897. IV. 15. — oale- 
rucella nymphaeae Linn. (30), Formica rufa 
Linn. (1), Tachina sp. (1), Idiocerus scurra 
Germ. (5). 

6. [13.1 Molna-Szecsöd, 1932. IV. 15. — 



Die ZaungTasmücke ist wie die Grasmücken 
überhaupt nützlich. Ihre Nahrung bestet aus 
Insekten . 

Das untersuchte Material ist folgendes: 

Meligethes brassicae Fabr. (6), Helops quis- 
quilius Fabr. (1), Pentatomidae sp. (1). 

7. [6.] Äpahida, 1898. IV. 18. — Aphodius 
melanostictus Schmidt. (1), Muscidae sp. (6). 

8. [9.] .Volna-Szecsőd. 1901. IV. 18. - 
Dolopius marginatus Linn. (1), Sitona tibialis 
Herbst (1), Phyllotreta nemorum Linn. (1), 
Lasius niger Linn. (3). Chalcididae sp. (4). 

9. [14.] Komárom, 1902. IV. 18. — Apho- 
dius melanostictus Schmidt. (2), Exochomus 
4-pustulatus Linn. (3), Lasius niger Linn. (4). 

10. [10.1 Ó-Szöny (Herkály-erdö), 1901. 
IV. 19. - Meligptlies brassicae F.abr. (1), 
Dorytonnis nielaiioplithalmus Payk.'(2), Exocho- 
mus 4-pustulatus Linn. (2). Halyzia conglobata 
Linn. (1). 

11. [11.1 Ó-Szöny (Herkály-erdö). 1901. 
IV. lí>. — Lebia cyanocephala Lin.v. (1), 



193 



Chalcoides splendens Wse. (1), Lasius niger 
Linn. (5). 

12. [15.] Molna-S^ecsacl 1902. IV. 20. — 
Sitona sp. (1), Dorytomus inelanophthalmus 
Payk. (2), Chalcoides splendens Wsk. (1), 
Phyllodecta vulgatissima Linn. (1), Lasius 
niger Linn. (2). 

13. [3.] Cs.-Somorja, 1897. IV. 24. [2 drb.] 
— DoiTtomus inelanophthalmus Payk. (18). 
Antliriljus variegatus Főuruk. (1), Diptera sp. 
(1), Idiocerus scurra Geem. (2). 

14. [16.] Komárom, 1902. V. 1. — Phyllo- 
bius oblongus Linn. (1), Plagiodera versicolora 
Laich. (7), Lasius niger Linn. (10). 

15. [17.) Komárom. 1902. V. 3. — Bala- 



nobius crux Fabr. (1), Plagiodera versicolora 
Laich. (3), Galerucella nympJKieae Linn. (3), 
Chalcoides aurata Marsh. (25), Cassida ferru- 
ginea GOEZE. (1). 

16. [4.] Fofjaras, 1897. VIII. 13. — Lasius 
niger Linn. (1), Pentatoniidae sp. (1). 

17. [12.] Molna-Szecsöcl 1901. VIII. 16. — 
Növényi termés összeszáradt húsos része és 
kisebb magvak. — Trockene fleischige Teile 
einer Frucht und Samen. 

18. [18.] Baracska, 1902. VIII. 29. — Apion 
pomonae Fabr. (1), Lasius iiiger Linn. (2). 

19. [19.] Komárom, 1902. IX. 27. — Cocci- 
nella 10-punctata Linn. (1), Lasius niger Linn. 
(2), Idiocerus scurra Germ. (2), Psylla sp. (1). 



A 20 példányból származó gyomortartalom- 
ban tehát a következő rovarokat találtam : 



lm Mageninhalt von 20 Exemplaren fand 



ich also folgende Insekten : 



a) Bogarak 
Lebia cyanocephala Linn. 
Meligethes brassicae Fabr. (2 eset. — 2 

Fälle.) 
Aphodius fimetarius Linn. 

— melanostictus Schmidt. (2 eset. — 2 
Fälle.) 

Dolopius marginatus Linn. 
Helops quisquilius Fabr. 
Phyllobius (iblongus Linn. 
Sitona hispidulus Fabr. 

— tibialis Hbbt. 

— sp. 

Dorytomus melanophtalmus Payk. (3 eset. 

— 3 Fälle). 
Balanobius crux Fabr. 
Anthonoinus rufus Gyllh. 
Apion pomonae Fabr. 



(Coleoptera). 

Apion aeneum Fabr. 

Anthribus variegatus Fourcr 

Phyllodecta vulgatissima L. 

Plagiodera versicolora Laich. (2 eset. — 2 

Fälle.) 
Gallerucella nymphaeae Linn. (2 eset. — 2 

FäUe.) 
Chalcoides aurata Marsh. 

— splendens Wse. (2 eset. — 2 Fälle). 
Phyllotreta nemorum Linn. 

Cassida ferruginea Goeze- 
Adonia variegata Goeze. 
Halyzia 16-guttata Linn. 

— conglobata Linn. 
Coccinella decempunctata Linn. 
Exochomus 4-pustiilatus Linn. (3 eset. — 

3 FäUe). 



Formica rufa Linn. 
Lasius fuliginosus Latr. 
— niger Linn. (10 eset. 



b) Hártyásszárnyiíak {Hymenojifera). 

Polistes gallica Linn. 
Chalcididae sp. (2 eset. 
10 Fälle). Hymenoptera sp. 



2 Fälle). 



Muscidae sp. 
Tachina sp. 



c) Ler/yck {Diptera). 

Diptera sp. 



d) Félszárnyúak {Hemiptera). 



Pentatoniidae sp. (2 eset. ■ — 2 Fälle). 
Idiocerus scurra Germ. (3 eset. — 3 Fälle). 
Aquila XIV'. 



Psylla sp. 



194 



Azonkiviil ej;y esetben nihéiiyi részek is 
voltak a "'VDinortartaloinhaii. 

A felsorolt rovarok kiiziil mint kártékonyak 
feltűnnek : Meligi'thes hrassicae Fauk., Pliíjllo- 
bius oblongus Linn., Anthonomus infus Gyllh., 
PhyUoűeda viilf/atissiiiia Linn., Phií/iodcra ver- 
sicolura Laich., Galeritcella níjmphaeae Linn., 
Chalcoides aurata M.^rsh. és PhyUoíreta nemo- 
rum Linn., a melyeknek elpusztítása a kis 
poszáta dicséretére válik. 



.\nsser(lem fanden sich in einem Falle auch 
pflanzliche Reste im Maireninlialt. 

Von den aufgeführten Insekten sind Schäd- 
linge : Meligethes brassicae Fabr.. Fliylloh'ms 
ohlongus Linn.. Anthonomus rufus Gyllh., 
FhyUoäecta viilgiitissima Linn., Plagiodera ver- 
sicolora Laich., üalerucella nymphaeae Linn., 
Chalcoides aurata Marsh, und Phyllotreta nemo- 
rum Linn., deren Vertilgung zum Loi) der 
Zaungrasmiicke gereicht. 



39. Sylvia ati 

A barátka poszáta itt tarti'izkodása (április 
20. — szeptember végéig) alatt a bogárság 
különféle alakjaival táplálkozik, azok seregét 
tizedeli meg, nyár végén azonban édes bogyó- 
kat is fogyaszt. Azáltal, hogy különféle bogyó- 
kat is fogyaszt, nem okoz kárt, mert a tekin- 
tetbe jövő gyümölcsök legnagyobbrészt jelen- 
téktelenek, pl. bodza-, l)erkenye- stb. fák, 
málna- és szederben sem csinál nagy kárt. 



A megvizsgált anyag a következő : 



magvak 



L [Í2.\ Béllye, 1900. I. 21. — Növényi 
Pfianzensamen. 

2. [5.] Cs.-Somorja. 1897. IV. 11. — Dory- 
tomus lougimanus Forst. (1), Adalia bipunc- 
tata Linn. (1). 

3. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 29. — Cam- 
ponotus pubescens Fabr. (15.) 

4. |13.] Komárom, 1901. IV. 29. — Folistes 
gaUica L. (4). 

5. [6.] Cs.-Somorja, 1897. V. 1. [3 drb. — 
3 Exempl.] — Phylloliius argeutatus Linn. (1), 
Ph. oblongus Linn. (10). Sitona tibialis Herbst 
(3), Galerucella nymphaeae Linn. (1), Diptera 
sp. (1). 

6. [14.] Ó-Szöny, 1901. V. 4. — Apion 
pomonae Fabr. (1), Anthribus variegatus Fource. 
(22), Coccinella septempunctaia Linn. (1). 

7. [2.] Cs.-Somorja, 1896. V. 9. — Cani- 
ponotus pubescens F.abr. (20). 

8. [17.] Komárom, 1902. V. 21. — Anthri- 
bus variegatus Fourcr. (2), Camponotiis ]iubes- 
cens F.4BR. (15). 

9. [3.] Cs.-Somorja, 1896. V. 23. — [3 
drb. — 3 Exempl.] — Rembidion lanipros 



icapilla Linn. 

Die Mönchsgrasmücke verzehrt während 
ihres hiesigen Aufenthaltes (20. April bis Ende 
September) verschiedene Insekten, deren Schar 
sie dezimiert, gegen Ende des Sommers frisst 
sie aber auch süsse Früchte. Dadurch, dass 
sie auch verschiedene Früchte verzehrt, ver- 
ursacht sie k(;inen Schaden, weil die in Anbe- 
tracht kommenden Früchte grössenteils ohne 
Bedeutung sind, wie : Hollunder, Spei'beere 
etc. und in den Himbeeren und Brombeeren 
richtet sie auch keinen grossen Schaden an. 

Das untersuchte Material ist folgendes : 

Herbst (1), Lacon murinus Linn. (1), Agriotes 
sputator Linn. (1), Dolopius marginatus Linn. 
(2), Cantharis livida Linn (1). Polydrosus seri- 
ceus Schall. (1), Sitoiia tiliialis Hbst. (3), 
Lasius niger Linn. (5), Julus nnilineatus C. 
K. (1). 

10. [4.] Cs.-Somorja, 1896. V. 27. [2 drb. 
— 2 Exempl.) — Phyllobius oblongus Linn. 
(1), Dorytomus melanophthalmus Payk. (2), 
Diptera sp. (1). 

11. [7.] Moina- Szecsöd, 1897. VI. 2. — 
Polydrosus sericeus Sch.UìL. (1), Ophion Intens 
Linn. (1). 

12. [8.] Köszcg, 1897. VIIL 16. [2 drb. — 
2 Exeinpl.] — Araciiuidae sp. (1 láb. — 1 
Fuss]. Növényi magvak és bogyók részecskéi. 
Pflanzliche Samen und Teile von Früchten. 

13. [19.J Komárom, 1902. VIIL 28. — 
Hymenoptera sp (2) és növényi magvak (und 
pflanzliche Samen). 

14. [9.] Fogaras, 1897. VIIL 29. — Bogyók 
részei. — Teile von Früchten. 

15. [10.1 Fogaras, 1897. Vili. 31. — Phyl- 
lodecta vulgatissima Linn. (1), Plagiodera 



1955 



versicolora Laich. (1), Lasius fuliu-iiiosus 
Latr. (1). 

16. [15.] Ó-S-öny, 1901. IX. 10. Növé- 
nyi magvak és bogyók részei. - Ptíanzen- 
sameii und Teile von fieischigen Friiciiten. 

17. [18] Komárom, 1902. IX. 37. — Psyl- 
liudes chrysocepliala Linn. (1), Longitarsus 

A "25 példány gyomortartalmában tehát a 
következő állatok maradvánvait találtam : 



suturclhis Dui'T. (1) és nOvéiiyi magvak (und 
Ptlanzpiisamen). 

18. [11.1 Mülna-Szecsöd, 1897. X. Vi. — 
Fekete bogyók és magvai. (Schwarze Früclite 
und deren Kerne). 

19. [1(5.] Molna-Szrcsöd, 1901. X. 26. — 
Bogyók és magTak. (Früchte und Kerne). 

Im Mageninhalt von 25 Exemplaren fand 
ich also die Ülterreste von folgenden Tieren : 



Homhidion himpros Herbst. 
Lacon niurinus Linn. 
Agriotes sputator Linn. 
Dolopius marginatus Linn. 
Phyllobius argentatus Linn. 

— oblongus Linn. (2 eset. — 
Polydrosus sericeus Sch.UiL (2 eset. 
Sitona tibialis Herbst !2 eset. - 
Dorytomus longimanus Forst. 

— melanophthalmus Payk. 



A) Rovarok (Insecta). 
a) Bogarak {Coleoptera). 

Apion poinonae Fabr. 

Anthribus variegatus Fourcr. (2 eset. — 

2 Fälle.) 
Phyllodecta vulgatissima Linn. 
Plagiodera versicolora Laich. 
2 Fälle). Galerucella nymphaeae Linn. 

2 Fälle). Psylliodes chrysocephala Linn. 

Fälle). Longitarsus suturellus Duft. 

Adalia bipunctata Linn. 
Coccinella septempunctata Linn. 



b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera). 



Ophion luteus Linn. 
Camponotus pubescens Fabr. 

— 3 Fälle). 
Lasius fuliginosus Latr. 



(3 eset. — 



Lasius niger Linn. 
Polistes gallica Llnn. 
Hymenoptera sp. 



c) Legyek (Diptera). 
Diptera sp. (2 eset. — 2 Fälle.) 

B) Pókfélék (Arachnoidea). 
Arachnidae sp. 

C) Százlábúak (Myriapoda) . 
Juins unilineatus C. Koch. 



Ezenkívül a nyár végefelé elejtett jiéldá- 
nyok közül nyolcz esetben növényi részek 
voltak a gyomortartalomban és pedig több- 
nyin» bogyótermések és azok széniéinek magva. 

Egy pillantás fenti jegyzékre mindenben 
megerősíti az eddigi megfigyeléseket, hogy a 
barátka poszáta szorgalmas rovarpusztító és 
hogy nyár végével édes húsos gyümölcsöt is 
fogyaszt. Az egyes kártékony fajok neveit 
még egyszer külön kiemelni szükségtelen, 
legfeljebb az a megtigyeiés fontos, hogy egy 



Ausserdem fand ich im Mageninhalt von 
acht Exemplaren, die gegen Ende des Som- 
mers erlegt wurden, vegetabilische Reste, und 
zwar meistens fleischige Früchte uud deren 
Kernsanien. 

Ein Blick auf obige Liste bestätigt die bis- 
herigen Beobachtungen vollständig, nämlich, 
dass die Mönchsgrasmücke ein fleissiger Ver- 
tilger von Insekten ist und dass sie gegen 
Ende des Sommers auch süsse fleischige 
Früchte verzehrt. Die Namen dor schädlichen 
Insekten hier nochmals aufzuzählen, wäre über- 



inii 



százlábú, az túlterjedt Juins iinilineatiis C. Koch 
is belekerült a gyomrába. 



Hüssig, höchstens jene Beobachtuiiu isi wich- 
tig, (lass auch der weitverbreitete Tausend- 
füssler {Jidus unilineatus C. Koch) in den 
Magen des Vogels gelangte. 



40 Acrocephalns anindinacens Linn 

A nádirigó, mint a nádasok lakója, ezek 
bogárságát tizedeli meg, megmérhetetlen hasz- 
not nyújtván ezáltal. 



Die Kohrdrossel vertilgt als Bewohner der 



Sümiife die Insektenwelt derselben, 
einen riesigen Nutzen verursachend. 



damit 



A megvizsgált anyag a következő : 

1. [14.] B.-SzaMllas, 1901. IV. 27. — 
Donacia simplex F. (1), Galerucella nymphaeae 
L. (1), Agrion sp. (1). 

2. [2.] Fogaras, 1897. V. 1. — Limonius 
aeruginosus Ouv. (1), Donacia simplex F. (5), 
Agelastica alni L. (1). 

3. [3.] Cs.-Somorja, 1897. V. 8. — Mela- 
soma vigintipunctata Scop. (1), Baltica ole- 
racea L. (1), Camponotus ligniperdus Latr. 
(10), Gerris lacustris L. (1). 

4. [4]. Molna-Szecsöd, 1898. V. 17. — 
Donacia simplex L. (16). 

5. [5]. Moina- Hzecsöd, 1897. V. 18. — 
Serica holosericea Scop. (1), Donacia simplex 
F. (1), Arachnidae sp. (3). 

6. [19]. Molna-Szecsöd, 1902. V. 22. — 
Donacia simplex F. (1), Agrion sp. (2). 

7. [6]. Molna-Szecsöd. 1898. V. 24. — 
Donacia simplex F. (3), Arachnidae sp. (1). 

8. [1]. Cs.-Somorja, 1896. V. 27. — Chlae- 
nius nitidulus Schrnk. (1), Melolontha hippo- 
castani F. (1). 

9. [7.] Molna-Szecsöd, 1897. V. 27. — 
Cardiophorus rufipes Goeze, (1), Donacia sim- 
plex F. (3), Limnophilus sp. (1). 

10. [8.) Molna-Szecsöd, 1898. VI. 2. — 
Libellula depressa L. (1). 

11. [9.] Molna-Szecsöd, 1897. VI. 2. & 13. 
(3 drb. — 3 Exempl.] — Donacia clavipes 

A 23 példány gyomortartalmát tehát a követ- 
kezők képezik: 



Das untersuchte Material ist folgendes : 

F. (1), Donacia simplex F. (4), Libellula sp. 
(1), Agrion pulchellum Lind. (1). 

12. [10.] Molna-Szecsöd, 1898. VI. 4. — 
Donacia simplex F. (2), Agrion sp. (1). 

13. [15.] Sziget-Csép, 1901. VI. 16. — 
Athous haemon-hoidalis F. (1). 

14. [16.] Sziget-Csép, 1901. VI. 16. — 
Agonum sexpunctatum L. (1), Phyllopertha 
horticola L. (1), Tabanus sp. (1). 

15. [17.] Sziget Csép, 1901. VI. 21. — 
Athous haemorrhoidalis F. (5). 

16. [20.] Baracska, 1902. VII. S. — Ani- 
soplia lata Er. (6), Notoxus mouoceros L. (1). 

17. [21] Baracska. 1902. VII. 17. — Aniso- 
dactylus signatus Panz. (2), Ophonus brevicoUis 
Dej. (1), Formica rufa L. (2), Agrion sp. (1). 

18. [18.] Molna-Szecsöd, 1901. VIII. 14. — 
Paederus fuscipes CüET. (2), P. ruficollis F. (10). 

19. [13]. Ó-Verbász, 1900. VIIL 19. — 
Fehér eperfa (Morns alba) termése. [Frucht 
vom Maulbeerbaum.] 

20. [IL] Ó-Verbász, 1899. IX. 25.— Ago- 
num viduum P.\Nz. (1), Philydrus testaceus F. 
(1), Cyphon variabilis Thunb. (6). 

21. [12]. Ó-Verbász, 1899. X. 20. — Apho- 
dius melanostictus Schm. (1), Onthopliagus 
taurus ScHREB. (3), Coeliodes cardai IIbht. (3) 
Donacia simplex F. (1), Tenthredinidarum 
larva (3). 

Im Mageninhalt der 23 Exemplare fand 
sich also folgendes: 



Chlaenius nitidulus Schrnk. 
Anisodactylus signatus Panz. 
Ophonus brevicoUis Dej. 



A) Rovarok (Insecta). 
a) Bogarak [Coleoptera). 

Agonum viduum Panz. 
— sexpunctatum Linn. 
Philydrus testaceus Fabr. 



liti 



Paederiis fuscipes Curt. 
— ruticdllis F. 
Aphodiiis melanostictus Schm. 
Onthophagus tauriis Schreb. 
Melolontlia hi])p(>castani F. 
Serica holosericea Scop. 
Phyllopertha horticola L 
Anisoplia lata Eb. 
C'ardiojìlionis riitìpes Goezr. 
Limonius aeruuinosus Oliv. 



Atluiiis haemorrhoidalis F. (2 eset. — 2 

Fälle). 
Cyphou variabilis Thunbg. 
Notoxus monoceros L. 
Coeliodes canini Hbst. 
Doiiacia simplex F. (10 eset. — lU Füllej. 
— clavipes F. 

Melasonia vigintipunctata Scop. 
Agelastica alni L. 
(xalerucella nyniphaeae L. 
Haltica olerac.ea L. 



b) Hártyásszámyúak {Hymenoptera). 

Formica ruf a L. 



Tenthrediuidarum larva. 
Camponotus ligniperdus Latr. 



c) Legyei (Diptera). 
Tabanus sp. 

d) Air eczéssz árny úak (PseudoneuropteraJ. 
Libellula depressa L. Agrion pulchellum Lind. 

— sp. I — sp. (4 eset. — 4 Fälle). 

Liranophilus sp. 

e) Félszárnyúak [Hemiptera). 
Gerris lacustris L. 

B) Pókfélék (Arachnoidea). 
Araclinidae sp. (2 eset. — 2 Fälle). 



Azonkívül egy esetben a fehér eperfa gyü- 
mölcsét találtam a gyomortartalomban. 

Fenti felsorolásból láthatjuk, hogy a nádi- 
rigó a nádasok és környezetük rovarvUágát 
pusztítja, nyáron azonban másnak hiányában, 
a bogyós termést sem utasítja vissza. Szerepe 
a természet háztartásában felette fontos, a 
mennyiben táplálékául nagyon kártékony rova- 
rok is szolgálnak, hogy csak a legfeltűnőbbe- 
ket említsem, ilyenek: Melolonfha hippocas- 
tani, Anisojdia lata, Cyphon variabilis, Haltica 
oleracea, levéldarazsak lárvája és szitakötő- 
félék. 



Ausserdem fand ich in einem Falle die 
Beere des Maulbeerbaumes im Mageninhalt. 

Aus obiger Liste ist zu ersehen, dass die 
Rohrdrossel die Insektenwelt des Schilfes 
und dessen Umgebung vertilgt, im Sommer 
aber bei Mangel eines anderen auch fleischige 
Früchte nicht verschmäht. Die Kohrdrossel 
spielt in der Natur eine grosse Rolle, indem 
ilii- zur Nahrung auch sehr schädliche In- 
sekten dienen, so z. B., um nur die wichtig- 
sten zu erwähnen : Melolontha hippocastani, 
Anisoplia lata. Cyphon variabilis, Haltica 
oleracea, Larven der Blattwespen und Libellen. 



41. Hypolais hypolais Linn. 



A geze a fák síírűjélieu, a vékonyabb ága- 
kon szeretvén bujkálni, az itt előforduló rova- 
rokat pusztítja, közöttük scik kártékonyát. 
Táplálékául szolgál azonkívül több bogyós 
gyümölcs, különösen a málna és a bodza. 



Der Gartensänger besucht mit Vorliebe das 
Dickicht der Bäume, die dünneren Äste und 
vertilgt die hier vorkommenden Insekten, dar- 
unter viele schädliche. Zur Nahrung dienen 
ihm aber auch fleischige Früchte, wie Him- 
beeren und HoUuuder 



198 



A megvizsgált anyag a következő : 

1. [6.1 Molna-Szeesöd, 1902. IV. 19. - 
Atlious haeiiiorrhoidalis F. (1), Apion sp. (1), 
Cephus pygmaeus L. (2). 

2. [3.] Molna-Szecsőcl, 1901. IV. 30. — 
Apion flavipes F. (1), Chalcididae sj). (1), 
Aelia acuminata L. (1). 

8. [4.] Ö-Szőtu/, 1901. V. 17. — Anthribns 
variegatus Fouecr. (4). 

4. [1]. Cs.-Somorja. 1896. V. 23. — Phyl- 
lobius oblongus L. (1), Arachnidae sp. (1). 

5. [5.1 Neszmély, 1901. V. 26. — Üeuops 
albofasciatus Charp. (1). Coccinella decenipunc- 
tataL.(l), Chilocorus renipustulatus Scriba (1). 

6. [7.] Komárom, 1902. V. 31. — Fhyllo- 
bius oblongus L. (1), Anthribns variegatus 



Das untersuchte Material ist folgendes : 

FouRCR. (3). Phyllodeeta vulgatissima L. (1), 
Aelia acuminata L. (1). 

7. [8.] Komárom, 1902. V. 31. — Cantharis 
livida L var. rulipes Hbst. (1), Dasytes plum- 
heus Müi,L. (2), Polydrosus cervinus L. (1). 
Coccinella decempunctata L. (1). Asilidae 
sp. (1). 

8. [2.1 Molna-Szecsöä, 1897. VI. 22 k 24. 
[2 drb. — 2 Exenipl.] — Camponotus ligni- 
perdus Latr. (1) és apró felismerhetetlen rovar- 
részek (und kleine nicht erkennbare Teile 
von Insekten). 

9. [9.1 Komárom, 1902. VIII. 28. - Gale- 
rucella nymphaeae L. (1), Halyzia conglobata 
L. (1), Ophion Intens L. (1). Idiocerus scurra 
Germ. (2). 



A gyomortartalomban tehát a következő 
rovarokat találtam : 



lm Mageninhalt fand ich also folgende 
Insekten : 



Athous haemorrhoidalis F. 

Denops albofasciatus Chaep. 

Cantharis livida L. var. nifi pes Herbst. 

Dasytes plumbeus Müll. 

Phyllobius oblongus L. (2 eset. — 2 Fälle) 

Polydrosus cervinus L. 

Apion tiavipes F. 

— sp. 



A) Rovar ole {Inseda). 
a) Bogarak (Coleoptera). 

Anthribns variegatus Fource. 
Phyllodeeta vulgatissima L. 
Galerucella nymphaeae L. 
Coccinella decempunctata L. (2 eset. 

Fälle) 
Halyzia conglobata L. 
Chilocorus renipustulatus Scriba. 



Ophion Intens L. 
Camponotus ligniperdus Latr. 



b) Hártyásszámyúak (Hymenoptera). 

Cephus pygmaeus L. 
Chalcididae sp. 



c) Legyek {Diptera). 
Asiladarum sp. 

d) Félszámynuk (Heiiiiplera). 
Aelia acuminata L. (2 eset. — 2 Fälle), j Idiocerus scurra Germ. 

B) Pókfélék {Arachnoidea). 
Arachnidae sp. 



Azonkívül egy esetben sok apro felismer- 
hetetlen rovarrészecske is volt a gyomortar- 
talomban. 



Ausserdem fanden sich im Mageninhalt in 
einem Falle viele kleine, nicht bestimmbare 
Teilchen von Insekten. 



199 



A vizsg-álat ezek szerint me^'erősítette isme- 
reteinket a rovartiiplálrkot illetőleg, viszont 
azonban húsos f^-yüniölcs, liiiiiyók nyomát egy 
esetben sem lehetett tahVlni, nagyobb anyag 
valüszinűleg ezt is igazolná. A rovarok között 
vannak kártékonyak is. niarlariink haszna 
tehát kétséutelen. 



Die Untersuchung bestätigte also unsere 
Kenntnis die Insektennahrnng betreffend, 
fleischige Früchte, Beeren konnten aber in 
keinem einzigen Fall festgestellt werden, grös- 
seres Material wird aber wohl auch dieses 
bestätigen. Unter den vorgefundenen Insekten 
sind auch schädliche, d(;r Nutzen des Vogels 
ist also unstreitig. 



42. Pliylloscopiis 8Íbilator Bechbt. 



A sisegő füzike táplálékát rovarok és azok 
lárvái (hernyók, kukaczok) képezik, de ezek 
többnyire közömbös fajok, a madár tehát 
nagyon nagy hasznot nem hoz, kiváló gazda- 
sági jelentősége tehát nincs. 



A megvizsgált anyag a következő : 

1. 110.) Kontárom, 19U2. IV. 12. — Dory- 
tonius melanophtalmus Payk. (5), Lucüia caesar 
L. (1), Diptera sp. (1), Tingitidae sp. (1). 

2. [4.] Ó-Szönii (Herkály-erdő), 1901. IV. 
23. — Cyphon variabilis Thtobg. il). Chal- 
cididae sp. (2). 

;i [1.1 Cs.-Somorja. 1896. IV. 24. - Tin- 
gitidae sp. (5). 

4. [2.] Cs-Somorja, 1897. IV. 24. Agriotes 
lineatus L. lárvája (1), Hernyó (4). 

5. [5.] Komárom, 1901. IV. 27. — Dory- 
tomus melanophthalmus Payk. (1), Anthribus 
variegatus Fouecr. (2), Chalcoides helxines 
WsE. (1), Anthocoris sp. (1). 

6. [6.] ÓrSzőny, 1901. IV. 30. — Anthri- 
bus variegatus Foürcr. (25). 

7. [11.] Komárom, 1902. V. 1. — Apion 
niiniiiium F. (1) és felismerhetetlen apró rovar- 
törmeli'k. 

A gyomortartalomban tehát a következő 
rovarokat találtam : 



Die Nahrung des Waldlaubsängers besteht 
aus Insekten und deren Larven (Raupen), 
welche aber meistens indifferenten Arten ange- 
hören, der Vogel also keinen sehr grossen 
Nutzen bringt, also auch wirtschaftlich keine 
grosse Bedeutung hat. 

Das untersuchte Material ist folgendes : 

8. [12.] Komárom, 1902. V. 3. — Poly- 
drosus sericeus Sch.^lií. (5), 

9. [13.] Komárom, 1902. V. 3. — Anthri- 
bus variegatus Fourcr. (1), C'halcoides aurata 
Marsh. (3), Muscidae sp. (1). 

10. [7.] Ó-Szöny, 1901. V. 4. — Anthribus 
variegatus Fourcr. (25). 

11. [8.] Ó-Szöny, 1901. V. 13. — Phyllo- 
bius oblongus L. (1) Anthribus variegatus 
Fourcr. (8). 

12. [9.| Ö-Szöny, 1901. VI. 13. — Formica 
rufa L. (1), Arachnidae sp. (1). 

13. [3.] Fogaras, 1897. VIII. 7. - Opho- 
nus sp. (1), Coccinella 14-punctata L. (1), 
Adalia bipunctata L. (1), Phyllodecta vulga- 
tissima L. (1). 

14. [14.] Komárom, 1902. VIII. 18. — 
Aelia acuminata L. (spec.) 

15. [15.] Baracsla, 1902. Vlll. 29. — 
Tingitidae sp. (1), Hernyó-faj ? (2). 

Im Mageninhalt fand ich also folgende 
Insekten : 



Ophonus sp. 
Agriotes lineatus L. 
Cyphon variabilis Thunbq. 
Phyllobius oblongus L. 
Polydrosus sericeus 8chall. 



A) Rovarok {Insecta). 
a) Bogarak {Coleoptera) : 

Dorytomus melanophtlialmus Payk. (2 eset. 

— 2 Fälle.) 
Apion minimum Fabr. 
Anthribus variegetus Fourcr. (5 eset. — 5 

FäUe.) 



200 



Phyllodectíi viilc,atissima L. 
Chalcoides heixiues Wbh. 
— aurata Marsh. 



Adiiliíi l)ii)uiictata L. 
Coccinella 14-i)unctata L 



Formica ruta L. 



b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) : 
I Chalcididae sp. 



c) LepTcék (Lepidoptera). 
Felismerhetetlen hernyófaj (2 eset). — Nicht bestimmbare Kaupe (2 Fälle). 



Lucilia Caesar L. 
Muscidarum sp. 



Aelia acuminata L. 
Anthocoris sp. 



d) Leyijek [Diptera). 

I Dipterorum sp. 

e) Fdszdrnyúak [Hemiptera). 

Tingitidarum sp. (3 eset. — 3 Fälle). 



B) Pókfélék (Arachnoidea). 
Arachnidarum sp. 



Fenti jegyzék azt iiuitatja, hogy a sisegő 
füzike működése nem éppen közönil)ös, a mint 
ezt az irodalomból tudjuk, sőt a csekély meg- 
vizsgált anyag éppen az ellenkezője mellett 
szól. Egy esetben ugyanis a gyomortartalom- 
ban a drótféreg (Agriotes lineatus) mellett még 
3 drb felismerhetetlen, de valószínűleg a vetési 
bagolypille (Agrotis segetum) hernyója volt 
jelen. 



Obige Liste zeigt, dass der AValdlaubsänger 
eine nicht eben indifferente Funktion ausübt. 
yne wir dies aus der Literatur wissen, im 
Gegenteil belehrt uns das untersuchte wenige 
Material über etwas anderes. lu einem Falle 
fanden sich nändich im Mageninhalt neben 
der Larve des Saatschuellkäfers [Agriotes 
lineatus) noch 3 nicht bestimmbare, anschein- 
licli aber der Saateule [Agrotis segetum) an- 
gehörige Eaupen. 



43 l'hylioscopus trochilus Linn. 



A fitisz-füzike hasznos kis madár, mely 
fészke környékének rovarvilágát pusztítja. 

A megvizsgált anyag a következő : 

1. [4.] Moina- Szecsőd, 1902. IV. 6. — 
Meligethes brassicae Fabr. (6), Aphodius pro- 
dromus Brahm (1), A. punctatosulcatus Strm. 
(1), Dorytomus affinis Payk. (1), Orchestes sp. 
(1), Caiiiponotus pubescens F.íbr. (1). 

2. [2 ] Fogaras, 1897. IV. IG. — Apiiodius 
punctatosulcatus Strm. (1), Sitona tibialis Hbst. 
(1), Diptera sp. (3). 

3. [5.] Komárom, 1902. IV. IS. — Musci- 
darum sp. (8). 

4. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 19. — 
Aphodius punctatosulcatus Strm. (1), Hynie- 



Der Fitislaubsänger ist ein nützlicher klei- 
ner Vogel, der die Insektenwelt der Umge- 
bung seines Nestes stark dezimiert. 

Das untersuchte Material ist folgendes: 

noptera sp, (fej. — Kopf) (2), Tingitidae 
sp.^ (2). 

5. [6.] Komárom. 1902. \. 3. — Felismer- 
hetetlen apró rovarrészek. (Nicht erkennbare 
Teile von Insekten.) 

6. [7.]. Baracska, 1902. VIII. 29. — Sitona 
tibialis Hbst. d), .\pion flavipes F. (8). 

7. [3.) Fogaras, 1897. IX. 18. — Legyek 
felismerhetetlen testtörnieléke. (Nicht erkenn- 
bare kleine Teilclien von Fliegen.) 

8. [8.] Yerseg, 1903. IX. 25. — Sitona 
tibialis Hbst. (5), .\iitliril)UsvariegatusFouRCR.(l). 



A gyomortartalomban ezek szerint csak 
rnvarré^zek voltak, ezek pedig a következő 
fajokhoz tartoztak: 



201 

lm Mageninhalt waren nach diesem nur 
Insektenreste zugegen, diese gehörten folgen- 
den Arten an: 



Meligethes brassicae Fabr. 

Aphodius prodromus Brahm. 

— punctatosulcatus Strm. (3 eset. — 8 

Fälle.) 
Sitonia tibialis Herbst (3 eset. — 3 Fälle). 



Rovarok (Inseda). 
a) Bogarak [Cohoptera). 

Dorytomus affinis Payk. 
Orchestes sp. 
Apion flavipes Fabr. 
Antliril)us variegatus Fourcr. 



b) Hártyásszárnyúak {Hymenoptera). 
C'amponotus pubescens Fabr. I Hymenopterorum sp. 

c) Legyek (Diptera). 
Museidarum sp. fí eset. — 2 Fälle). 



d) Félszárnyúalc (Hemiptera). 
Tingitidarum sp. 



Ezeken kivül egy esetben apró, meg nem 
határozható rovarrészecskék voltak a gyonior- 
tartaloniban. 

A megvizsgált anyag nagyon csekély alihoz, 
hogy madarunk gazdasági értékével bővebben 
foglalkozhassak, mindazonáltal megállapítható, 
hogy a rovarokat szorgalmasan pusztítja és 
ezen munkája a legkisebb fajokra is kiterjed. 



Ausser diesen fanden sich in einem Falle 
kleine, nicht bestimmbare Insektenreste im 
Mageninhalt. 

Das untersuchte Material ist zu gering dazu, 
als dass wir uns mit der wirtschaftlichen 
Bedeutung des Vogels eingehend beschäftigen 
könnten, trotzdem kann festgestellt werden, 
dass er die Insekten tleissig vertilgt und in 
dieser Arbeit sich auch auf die kleinsten 
Arten erstreckt. 



44. Phylloscopiis acredula Linn. 



A csilp-csalp füzikéről Chernél azt írja, 
hogy tápláléka parányi rovarokból, szúnyogok- 
ból, légyfélékbői, hernyókból, kukaczokból, 
bábokból kerül ki, melyeket a fákat pusztító 
rovarok főfészkéböl, az ágak végéről és a 
szélső lombozatról szedeget. Működése hasz- 
nos, mert falánksága mellett sok rovart pusztít. 



A megvizsgált anyag a következő ; 



Über den Weidenlaubsänger schreibt Chernél, 
dass seine Nahrung aus kleinen Insekten, 
Mücken, Fliegen, Raupen, Maden, Puppen be- 
steht, welche er vom Ende der Äste und 
äussersteni Laub, den Nestern schädlicher 
Insekten, aufnimmt. Seine Funktion ist eine 
nützliche, da er infolge seiner Gefrässigkeit 
sehr viele Insekten vertilgt. 

Das untersuchte Material ist folgendes : 



1. [l.J Molna-Szecsöd, 1897. III. 16. — 
Aphodius prodromus Brahm. (1), Sitona tibialis 
IIbst. (4). Orchestes testaceus Müll. (3), Homo- 
ptera sp. (1). 

Aquila XIV. 



2. [6.] Komárom, 1902. IV. S. — Sitona 
tibialis Hbst. (2), Orchestes testaceus Mîîll. 
(3), Museidarum sp. (1). 

3. [2.] Moina- SzecsÖLl 1898. IV, 9. - 

2G 



202 



Ceulhorrhynchus rapae G-í-liíH. (1), Campono- 
tus lifiiiiperdus Latr. (3), Lasius fuligiiiosus 
Latr. (1), Ilalietiis sp, (1). 

4. [4.] BéMs-Csaba. 1901. JV. 2. X' 20. 
[5 drb. — 5 Exeiii])!.] — Aphodius iiriidm- 
mus Brahm. (4), Orchestes tostaceus Müll, (l'), 
Sitona tibialis Hbst. (2). 

5. [5.] Moina- Szecsöd, 1901. Vili. 17. — 
Apion flavipes Fabr. (1). Phvllodecta vulgatis- 
sima L. (1). Muscidarum sp. (1). Hr)mo])teroniin 

«p. (1). 

6. [7.] Komárom, 1902. VIII. 28. — Apion 



flavipes Fabr. (1), Chalcoides aurata Marsh 
(1), Lasius fuliginosus Latr. (6). 

7. [9.] Verség, 1903. IX. 25. — Paciine- 
pliorus pilosus Rossi (8). 

8. |8.] Komárom, 1902. IX. 27. — Pliala- 
crus liuietarius Fabr. (1), Olibriis bloolnr Fabr. 
(1), Apion tiavipes Fabr. (4). Clialcoides aurata 
Marsh. (4), Dipterorum sp. (1). 

9. [8.] Mohm-Szecsőd, 1898. X. 11. — 
Sitona tibialis Hbst. (5). Phyllodccta vulf;a- 
tissinia L. (1). 



A megvizsgált anyagban tehát a következők 
voltak : 



lm untersuchten Material ví'aren also fol- 
gende Insekten vertreten : 



a) Bof/arak {Coleoptera). 



Phalacrus timetarius Fabr. 

Olibrus bicolor Fabr. 

Aphodius prodronius Brahm. (2 eset. — 2 

Fälle). 
Sitona tibialis Hbst. (4 eset. — 4 Fälle.) 
Orchestes testaceus Müll. (3 eset. — 3 

Fälle). 



Ceuthorrhynchus rapae Gyllh. 

Apion flavipes Fabk. (3 eset. — 3 Fälle.) 

Pachnp])horus pilosus Rossi. 

Phyllodecta vulgatissima Linn. (2 eset. — 

2 Fälle). 
Chalcoides aurata Marsh. (2 eset. — 2 

Fälle). 



b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera). 



Camponotus ligniperdus Latr. 

Lasius fuliginosus Latr. (2 eset. — 2 Fälle.) 



Halictus sp. 



Muscidarum sp. (3 eset. 



c) Legyek (Diptera). 
3 Fälle). I Dipterorum sp. 



d) Félszárnyúak (Hemiptera). 
Homopterorum sp. (2 eset. — 2 Fälle). 



Kzen fajból származó anyag is nagyon cse- 
kély, úgy hogy bővebben evvel sem foglal- 
kozhatom. A gyomortartalomból Idmutatott 
fajok többnyire olyanok, melyek fákon élnek, 
közöttük van kártékony is. 



Das von dieser Art stammende Material ist 
ebenfalls zu gering, als dass man sich darüber 
ausführlicher auslassen könnte. Die aus 
dem Mageninhalt festgestellten Arten sind 
grösstenteils solche, die auf Bäumen leben, 
darunter auch schädliche. 



AQUILA TOM. XIV. IS07. 




PELECANUS CUISPUS FESZEKTELEP 
NKSTING COLONY OF PELECANUS CKISPUS 





K ^ • 



HYDROCHELIDON LEUCOPTERA A FÉSZKÉN 
HYDROCHELIDON LEUCOPTERA ON THE NEST 



ARDETTA MINUTA VEDO ÁLLASBAN 
ARDETTA MINUTA IN GUARDLXG POSITION 



203 



Megfigyelések 
a „Pelecanus crispus"-pól. 

Irta IVÓDOK R. B. 

Mindig emlékezetes marad rám nézve az 
1906. évi idény ; elvkor tettem meg gyönyörű 
utazásaimat Montenegróba, Albániába és Ro- 
mániába a Pelecanus crispus, P. onocrotalus 
és Ardea aihn fölkeresésére és ekkor volt 
alkalmam, sajnos nagyon is v'óxìà ideig, meg- 
látnom a gyönyörű Budapestet, a liol a leg- 
szívélyesebb vendégszerető fogadtatásban volt 
részem. Azokról a tapasztalataimról, a melye- 
ket Magyarország két legismertebb madár- 
telepén * szereztem, itt nem akarok szólni, 
mert magyar barátaimmal szemben való ön- 
hittségnek tartanám, hogy velük ismertessem 
meg az ö madaraikat, mikor ők azokat úgyis 
jobban ismerik mint én ; tán inkább érdek- 
lődnek azonban alábbi, a Pelecanus crispus-ia, 
vonatkozó megfigyeléseim iránt. 

Budapestről Sarajevoba mentem az ottani 
múzeum tanulmányozására s hogy ajánló leve- 
lemet felmutassam. Itt is nagy előzékenység- 
gel fogadtak, mint egyáltalában mindenütt, a 
hol megfordultam. A szükséges adatok beszer- 
zése és a rendkívül érdekes gyűjtemények 
megtekintése után vonaton elmentem Gravo- 
sába, az adria-parti kikötőbe, hogy onnan 
elérhessem Montenegrót. 

A mint megérkeztem, azonnal meglátogat- 
tam egy kis tavat a közelben, abban a remény- 
ben, hogy ott megtalálom a Pelecanus crispits-t. 
Ebben azonban csalatkoztam, mert a gödény- 
nek nyoma se volt, de láttam sok kacsát és 
gémet. Ardea purpurea javában építette a 
fészkét, sokat hittam ágakat liordani, barna 
rétihéják {Cirens aeruginosus) pedig szünte- 
lenül kutatták a nádast. Egy alkalommal 
valamin ülve láttam egy barna rétihéját : 
messziről úgy tűnt föl ez a valami, mintha 
a nád között levő fészek volna. Csónakkal 
megközelítettem a helyet és begázoltam a 
nádasba abban a reményben, hogy fészket 
találok. Ilyet ugyan nem találtam, de keresés 
közben megpillantottam egy a vízen úszó 
valamit. Madárformája volt, de mozdulatlan. 
Holtnak tartván, csendesen közeledtem, hogy 



* Egyik a velenczei tó, a másik Ürbö, Szúnyog 
és Apaj puszták vidéke Pestmegyében. Szerk. 



Observations 
on „Pelecanus crispus". 

By K. B. Lodge. 

The season of 1906 will always be a 
memorable one for me, for the very enjoyable 
expedition I was enabled to make in search 
of Pelecanus crispus, P. onocrotalus and 
Ardea alba in Montenegro, Albania and 
Romania, and for the hospitable treatment 
I experienced in Budapesth during a too- 
short visit to that beautiful city. Of my 
experiences with the birds of Hungary at two 
of the well-known breeding-places* I will say 
nothing, for it would be a presumption on 
my part to tell my Hungarian friends anything 
about their birds which they know so very 
much better than I do but I hope that the 
following notes on my search for Pelecanus 
crispus may not be without interest to them. 

After leaving Budapesth, I proceeded to 
Sarajevo for the purpose of calling at the 
Museum and presenting my letters of intro- 
duction. Here also I was received with much 
kindness, as indeed was the case wherever 
I went. After receiving much information and 
being shown the very interesting collections 
there, I proceeded by train to Gravosa, on 
the Adriatic, in order to take the Steamer 
from that port to Montenegro. 

There soon after my arrival, a visit was 
made to a small lake in the neighbourhood 
where I hoped to lind Pelecanus crispus. In 
this, however, I was disappointed. Not a sign 
of Pelicans did we see. There were great 
((uantities of Ducks, and Herons. The Purple 
Heron {Ardea purpurea) was then beginning 
to nest, many being seen carrying sticks, 
while Marsh Harriers [Circus aeruginosus) 
were constantly to be seen searching the 
reeds. On one occasion a Marsh Harrier was 
seen sitting on what appeared to be a nest 
among tlie reeds in the distance. Approa- 
ching the spot in the boat I waded into the 
reeds hoping to find a nest. There was 
none but in searching about a something 
on the surface of the water attracted my 
attention. It looked lilce a bird, but being 

* The oneisatthclakeofVelencze, theotheratÜrbö, 
iiearthefarms Szúnyog und Apaj, ComitatPest. Red. 

26* 



204 



megnézzem. Közelébe érve azt láttam, hogy 
poczgéni {Ardetta minuta) s hogy él. A madár 
a viz szinéii terült el igen furcsa és madár- 
nál szokatlan helyzetben s oly közel engedett, 
hogy az a gondolatom támadt, megkísérlem 
megfogni. Vigyázva gázoltam a kötésig érő 
vízben és sikerült is azt nyakánál megragadni 
és csolnakosoni nagy bámulatára élve elhozni. 
Egy óránál tovább is ült azután a térdemen 
és meg se kísérelte a szökést, csak este felé 
lett valamivel élénkebb. Valószínű, liogy ere- 
detileg csak a barna rétihéja figyelmét akarta 
kikerülni és mikor ennek a távozása után 
éu jelentem meg a szintéren, hát megtartotta 
ezt a helyzetét. 



Néhány nappal ezután más területet láto- 
gattam meg és itt láttam először vadon élő 
Pelecanus crispus-t. Két három tovaszálló 
nagy madár gödénynek bizonyult s a homok- 
padokon többet láttunk halászni és pihenni. 
500 yardnál közelebb nem juthattam hozzá- 
juk s bármennyire akartam is, a túlnagy 
távolság miatt fényképfölvételt nem csinál- 
hattam. Fészket nem találtunk, valamint annak 
se volt nyoma, hogy valahol a közelben fész- 
kelnének, kutatásainkat azonban félbeszakí- 
totta három töltött puskával megjelenő férfi, 
a kik közül az egyik alig néhány yardnyi 
távolságból a fejemet vette czélba. Részemről 
viszont a fényképezőgépemet szegeztem feléje, 
mintegy tréfának akarván föltüntetni a dol- 
got, de távoznunk kellett. 

Minthogy kutatásom ilyen módon meg- 
szakadt, nagyon megörültem annak, mikor 
egy délebbi kikötőhelyen lakó consul meg- 
hívott, hogy látogassam meg, mert azt is 
hallottam, hogy házának ablakából mindennap 
lehet gödényeket látni. Siettem ezt az alkal- 
mat felhasználni, és a legközelebbi hajóval 
odautaztam. Itt a legszívélyesebb fogadtatás- 
ban, valamint minden lehető segítségben és 
könnyítésben részesültem s örömöm annál 
nagyobb volt, minthogy házigazdám nemcsak 
kiváló sportember volt, hanem egyúttal ter- 
mészettudományokkal is foglalkozott, továbbá 
hivatalos állásából folyó tekintélye következ- 
tében sokkal több helyet tekinthettem meg a 
környéken ; ugyanis az o segítsége nélkül ez 
igen nehezen ment volna, mert Albániában a 



quite motionless. I thought it was dead and 
waded quietly uji to investigate. On getting 
near it proved to be a Little Bittern, (.\7-(!ra 
min 'ita) and alive. The Ijírd was crouciiing 
on tlie surface of the water in a curious 
and nnbird-like attitude, and allowed me 
ti) come so close and the idea came into my 
mind to try and catch it. Creeping up slowly 
in water up to my waist I suceeded in 
catching it by tiie neck and astonished the 
boatmen by taking it back alive. There it 
sat on my knee for more than an h(nir making 
no attempt to escape, but towards evening 
it became more lively. Probably it was 
originally trying to escape the notice of the 
Marsh Harrier, and on that birds departure 
my arrival on the scene caused it to remain 
in te same position. 

A few days afterwards another locality 
was visited, and here I saw for the first time 
Pelecamis crispus in a wild state. Two or 
three huge birds flying past proved to be 
Pelecanus, and we saw more of them fishing 
and resting on the sand. It was not possible 
to approach them nearer tiiau 500 yards, and 
though I tried one photograph, the distance 
was too great. We could find nri nests or 
evidence that they were breeding anywhere 
in the neighbourhood, but our search was 
stopped by three men armed with loaded 
rifles, one of whom pointed his rifle at my 
head at a distance of a few yards. In return 
I pointed my camera at him and treated it 
as a joke, but we had to go. 

After this stoppage of my search I was 
particularly glad to receive an invitation from 
the Consul of a port furtlier south to pay 
him a visit, where I heard Pelicans could be 
seen any day from the windows of Ms house. 
Such a chance was too good to lose and a 
passage was taken by the next steamer. Here 
I found a most hospitable welcome and every 
assistance and facility possible, and to make 
it more enjoyable still my host was not only 
a thorough good sportsman, but also a Natura- 
list, wliile his oö'icial position enabled him 
to show me more of the country around than 
would have been possible to anybody less 
influential : Indeed without his assistance I 
doubt very much whether I should ever have 
succeeded, for the Turkish authorities in 



205 



török hatóságok nem igen biztatják az idegent 
arra, hogy az ország belsejébe hatoljon. 

Tényleg igaz volt az a hír. hogy a con- 
sulátus ablakaiból naponként lehet gödénye- 
ket látni. Körülbelül egy tuczat állandóan 
ott halászott vagy pihent a laguna alacsony 
szigetein. Ue csakhamar kételkedni kezdtem 
abban, hogy ott — a mint vártuk — fész- 
keljenek, mert majdnem valamennyi fiatal 
madár volt. Tizennégy napon át végig gázol- 
tam az összes szigeteket és nádasokat, de 
fészektelepnek a nyomára se tudtam akadni 
s az itteni halászok is arról biztosítottak, 
hogy már évek óta nem találtak fészket. 
Közben fényképfölvételeket is próbáltam csi- 
nálni, úgy hogy alkalmas helyeken lestem 
rájuk és hajtással igyekeztem őket a fölvé- 
telhez szükséges távolságba terelni s még 
automatikusan működő villamos kamarámat 
is föláUítottam. Ez az utóbbi készidék néha 
egész éjjel künn volt abban a reményben, 
hogy reggelre a gödények már nem lesznek 
annyira gyanakvók és óvatosak, de minden 
törekvésünk hiúnak bizonyult, mert a kamará- 
val 500 yardnál közelebbre nem tudtunk 
hozzájuk férkőzni. Ekkora távolságra pedig 
már gödénynagyságú madarak se vehetők föl, 
még telephotographikus lencsével sem. 

Ilyen körülmények között a vidék térképét 
kezdtük tanuhnányozni, hol találhatnánk alkal- 
mas területeket s végre egy kirándulást ter- 
veztünk oly módon, hogy 3—4 napra való 
szükségleteinket raknyergeken magunkkal visz- 
szük, lehetőleg könnyen utazunk és annyi utat 
teszünk, a mennyit csak lehet. Az első éjsza- 
kát egy albániai lieynél töltöttük, a ki igen 
vendégszeretőén fogadott bennünket s egész- 
ben sült báránynyal és a török asztal sok- 
féle fogásával vendégelt meg bennünket; más- 
nap reggel mikor elindultunk, vezetőnek és 
védelmezőnek mellénk adott két fölfegjrver- 
zett lovast. A vezetés azonban rosszul sikerült, 
mert estefelé kitűnt, hogy elvesztettük az utat, s 
egy nagy tónak i'ppen az ellenkező oldalára 
jutottunk. Erre mi vettük át a vezetést, neki- 
vágtunk ennek a gonosz, álnok, mocsaras 
területnek s nagy nehézségek árán vergőd- 
tünk át egy keskeny, de mély folyón s több 
meglehetős széles árkon. Fárasztó lovaglás 
után végre átértünk ennek a sekély tónak a 
helyes oldalára, a hol gödényeket, egy nagy 



Albania do not encourage strangers to pene- 
trate into the country. 

It was perfectly true that Pelicans could be 
seen from tiie windows of the Consulate any 
day. There were constantly small numbers, 
perthaps a dozen, fishing or resting on the low 
islands of the lagoon. But I began soon to 
doubt whether any of them were nesting there 
as' we had hoped, for they were nearly all 
immature birds. A fortnights search wading 
to all the islands and reed-beds failed to 
produce any signs of a nesting colony, and 
the local fishermen confirmed this idea for 
they told us that no nests had been seen 
there for many years. In the mean time 
attempts to photograph the birds were made, 
by lying in wait for them in suitable places, 
by trying to di-ive them to within range of 
the camera, and by setting my automatic 
electric photographic trap. Sometimes this 
arrangement was left out all night in the 
hope that early in the morning the Pelicans 
might be less suspicious and timid, but all 
our efforts were of no avail, while it was 
impossible to approach them by stalking with 
the camera nearer than 500 yards. At this 
distance even such huge birds as Pelicans 
are not worth photographing even with the 
telephotographic lens. 

At this point the map of the surrounding 
country was studied for likely situations in 
which to search, and eventually we deter- 
mined to make an expedition, taking with us 
in pack sadles necessaries for three or four 
days, so as to travel lightly and cover as 
much ground as possible. The first night was 
spent at the house of an All)anian Bey, who 
entertained us hospitably witli a lamb roasted 
whole and the many courses of a Turkish 
dinner ; sending us on our way next morning 
with two mounted and armed followers, as 
guides and guards. As guides they were not 
altogether an unqualified success, for towards 
the end of the day they appeared to have 
lost themselves and we found ourselves on 
the wrong side of a large lake. Here we had 
to take direction ourselves and struck out 
a line for ourselves accross very swampy 
and treacherous country, where we had some 
difficulty to crossing a small but deep river 
and several broad ditches. Eventually we found 
ourselves on the proper side of this shallow 



206 



falka batlát {Plegadis falcinellus), üstökös 
gémeket {Ardea ralloidcs) és kis kócsagokat 
{Ardea garzctia) láttunk, de fészektelepnek 
nyoma sem volt ; a bennszülöttek is azt állí- 
tották, hogy a gödény itt nem fészkel. Útköz- 
ben sasokat is láttunk {Haliaëtus alhicilla és 
Aquila iìnperialis) s egy rothadó tehénhiillá- 
ról az emiitett két fajon kivül még két dög- 
keselyűt {Neophron percnopterus) zavartunk föl. 



További litunk apró lialmokon át és bozótos 
erdőkön keresztül vezetett, míg végre egy 
faluba érkeztünk, a hol egy jobbmódú paraszt- 
ember adott ellátást és éjjeli szállást. Bará- 
tom, magam és házigazdánk az estebédhez a 
padlóra ültünk egy alacsony, alig 4 hüvelyk 
magas asztalka köré; a fölszolgálást hat óriási 
albán végezte, a kiknek derekát két sor töl- 
tény övezte. Fegyvereik lövésre készen a 
lőrésekkel ellátott falakon lógtak. Ez azért 
volt, mert házigazdánk vérbosszú alatt állván, 
állandóan 10 emberből álló testőrséget tartott 
önvédelem czéljából a házában. Mindazonáltal 
másnap reggel lóháton elkísért bennünket egy 
darabig, szerződtetett számunkra két halászt, 
hogy vezessenek bennünket a közeli laguná- 
ban, a hol véleménye szerint megtaláljuk 
majd a gödényeket. 



A két halász — vadtekintetű, héjjá vagy 
sas arczulatú, barna bő ruhába öltözött alakok 
— azt állította, hogy a gödények fészkelnek 
itt s hogy el is visznek arra a helyre. Az 
egyik tudott olaszul, mint a legtöbb halász 
és tengerész ezen a parton. Csakhamar a 
lagunán voltunk, mindegyikünk egy durván 
kivájt csónak fenekén ült, a melyet a halász 
egy evezővel igen ügyesen vitt előre. A távol- 
ban fehér tömeget pillantottunk meg, a mely- 
ről azt mondták, hogy a gödények fészek- 
telepe. Nagy érdeklődéssel nézegettük őket 
látcsöveinken át, míg a fészektelephez köze- 
ledtünk. A mennyire a viz felszínénél alig 
magasabb ülőhelyünkről kivehettük, úgy tűnt 
föl előttünk a helyzet, hogy a túlsó part szé- 
lén fészkelnek, mögöttük egy tamariszk-bozót 
terül el, a melyet a megközelítésnél fedezet- 
nek fogunk majd fölhasználhatni. Még köze- 
lebb érve azonban azt láttuk, hogy a fészkek 
nem a parton vannak, hanem két alacsony 



lake after veiy difficult riding, and saw 
Pelicans, a very large flock of Glossy Ibis, 
{Flegadis falcinellus) Squacco Herons, {Ardea 
radoides) Little Egrets, {Ardea garzetta) etc. 
but no signs of any nesting colony; the 
natives also assured us that no Pelicans 
nested there. On the way we had seen 
several Eagles. ( Haliaëtus alhicilla and Aquila 
imperialis) and put up from a dead and 
putrid cow. two of the former together with 
two Egyptian Vultures {Neophron percnopicriis). 

We then rode over the hills through thick 
scrubby woods until we arrived at a village 
where we slept at the house of a well-to-do 
peasant, who gave us shelter and food. My 
friend and I and our host were waited upon, 
as we sat at dinner on the floor around a 
low table about four inches high, by six 
gigantic Albanians, each with a double row 
of cartridges round his waist. Their rifles 
hung ready for instant use on the walls, 
which were all loopholed for musketry fire. 
It turned out that the master of the house 
had a „vendetta" or blood-feud hanging over 
him, and had to maintain a body-guard of 
ten men in his house as a protection. Ne- 
vertheless in the morning he rode out to 
accompany us a part of our way and to 
engage for us two fishermen as guides to a 
neighbouring lagoon where he thought the 
Pelicans might be found. 

These two fishermen, wild looking fellows 
with faces like hawks or Eagles, and clad 
in loose brown garments assured us that the 
Pelicans were nesting and that they could 
take us to the place. One of them could 
speak Italian, like most of the fishermen and 
sailors along this coast. Presently we found 
ourselves afloat on the lagoon, each of us 
sitting in the boltom of a rude dug-out 
canoe, which the men managed sldlfully nith 
single paddles. In the far distance we could 
see a mass of white objects, which we were 
told were the Pelicans on their nests. These 
we scrutinized eagerly through our glasses 
as we approached their nesting place. At 
first, sitting as we were low down, level or 
even a little below the surface of the water, 
they appeared to be on the furtlier shore in 
front of a fringe of tamarisk bushes, which 
we expected would serve us as a hiding 
place, and enable us to get within reach of 



207 



homokos szigeten, a melyeken etiy lábnyinál 
magasabb növényzet nincsen. Embereink azt 
mondtók, hogy körülbelül 30 yardnyi távol- 
ságra \ihetnek bennünket, a nélkül, hogy a 
költőniadarakat túlságosan megzavarnók ; igy 
is történt. Csónakomból kiszállva a sekély 
vízbe, csináltam néhány fölvételt, de kevés 
lemezem volt, minthogy egy dobozom az úton 
teljesen összezúzódott. Ennélfogva hazasiettünk 
azzal az elhatározással, hogy sátorral, teljes 
fényképészeti fölszereléssel és egyéb szükség- 
letekkel ellátva, újra visszajövünk ide. Más- 
nap már ott voltunk a consulátuson és azonnal 
hozzáfogtunk az előkészületekhez, úgy hogy 
másnap már korán reggel két teherhordó 
lovat indítottunk előre, a melyek a sátrat, 
ennivalókat és mi egyebeket vitték. Mi egy 
két órával később indultunk s csak rövid 
ideig tartó ebéd és déli pihenőtől megszakí- 
tott erős lovagolás után késő délután értük 
el a laguna partján lévő erdőt, s még az éj 
beállta előtt fölütöttük a sátorunkat is. 



Bár elég nagy csapatot alkottunk, minthogy 
rajtunk kívül volt még négy Martini- és ismétlő- 
puskával fölfegyverezett emberünk, a benn- 
szülöttek mégis vakmerőségnek tartották, hogy 
kinnt alszunk az erdőben, a melyről közismert 
dolog, hogy rablók tanyája. Az éjszaka azon- 
ban nyugodtan, támadás és riadó nélkül telt 
el s mi határozottan jobban éreztük magunkat 
a sátorban, mint ha a faluban kellett volna 
meghálnunk, s ezenkívül a gödénytelephez is 
közelebb voltunk. A sötétség beálltakor igen 
festői látvány tárult elénk, a mint a tábori 
tűz fénye végigrezgett kiséröink öltözetén és 
fegyverzetén, s alakjuk élesen elvált az erdő 
sötét és titkos hátterétől. 

Kora reggel már ismét a vízen voltunk ; 
a sziget hátsó részén kiszállva visszaküldtem 
a két csónakot és így magam maradtam a 
gödényekkel. Lassú és fokozatos megközelí- 
tésük elég simán ment, és előrehaladásom 
közben fölvételeket is csináltam, míg végre 
12 — 15 yardnyi távolságban voltam tőlük. 
Néhányan ugyan fölszálltak a fészekről, de 
nem mentek messzh-e és csakhamar vissza- 
jöttek, a mikor meggyőződtek arról, hogy 
nem vagyok veszélyes. Nagyon meg voltam 



the birds. As we drew near hfiwever we 
could see that instead of being on the main 
land, the nests were placed on two low 
sandy islets devoid of any vegetation more 
than a foot high. The men had told us that 
they could bring us to about thirty yards 
without unduly alarming the sitting birds, and 
this we found to be about the case. Getting 
out of my canoe into the shallow water with 
the camera, I made a few exposures : but my 
stock of plates was very limited and the box had 
had its contents completely smashed on the 
way. We hurried back therefore determined 
to come again with a tent and a full stock 
of photographic and other necessaries. The 
consulate was reached the following day 
when we began at once our preparations, 
so that early the next morning two pack 
horses laden with tent and food etc. started 
0Ô' to the place. We ourselves followed an 
hour or two later and by riding hard all 
day, with a rest and welcome meal at mid- 
day, we reached the forest on the shores 
of the lagoon in time to pitch our tent before 
dark. 

Though we were quite a strong party 
including, besides ourselves, four men armed 
with Martinis and Magazine rifles, it was 
considered by the natives a very rash thing 
to sleep in the forest, as it was notoriously 
infested by robbers. But the night passed of 
quietly without any attack, or even alarm, 
and it was certainly much more pleasant in 
our well appointed tent than in one of the 
houses in the village, besides being much 
nearer to the Pelican colony. The scene towards 
dark was very picturesque, as the camp fire 
flickered on the costumes and équipements 
of our attendants, bringing their forms into 
strong relief against the gloomy and mysterious 
background of the forest. 

Early in the morning we were afloat again, 
and presently I was landed at the back of 
the island, and the two boats went away 
leaving me alone with the Pelicans. There 
was no particular difficulty in approaching 
them slowly and gradually, taking photo- 
graphs as I advanced nearer and nearer, 
until I was within twelve or fifteen yards of 
the Birds. If sometimes they left their nests 
it was only for a short distance and they 
soon returned as they became more confident 



208 



elégedve, ho.2;y végre ily kttzel láthattam 
ezeket a madarakat, a melyek oly sokáig 
kerültek s eddig annyira óvatosak és félénkek 
voltak, s hogy alkalmam nyílt szokásaik és 
életmódjuk megligyelésére, a melyekről eddig 
oly kevés összehasonlító anyag volt ismeretes. 

A fészkek többnyire hatos vagj' nyolczas 
csoportokban voltak, némelyik egész kicsiny 
és majdnem egysziutben a talajjal, de minden 
csoportban volt 1 — 2 a többinél jóval maga- 
sabb fészek is. Ezek ágakból voltak rakva 
igen gondosan és tartósan s körülbelül 2 láb 
magasak voltak. A fészekalj, úgy látszik, 
2 tojásból állott, a melyek meglehetős hosz- 
szúak és fehérek voltak, durva meszes héjjal, 
de minihogy már meglehetős későn volt 
(május 4-ike), a fiak már majd mind kikeltek); 
néhány még a fészekben tartózkodott, míg 
az anyányiak a homokban ültek vagy a lagú- 
nák sekély vizében úszkáltak. A pelyhesek 
igen érdekes látványt nyújtottak ; színük ködös 
piszkos fehér, lábaik ólomszürkék s ugyan- 
ilyen színű a kicsiny zacskó is. Állandóan 
nyögdécselő hangot hallattak, a mely hasonlít 
a tehenek vagy bivalyok nyögéséhez. 

Egy lenyúzott pelyhes fiókagödény gyomra 
rendkívül ki volt tágulva, s jó két maréknyi 
tartalom volt benne, a mely. úgylátszik, növény 
eredetű volt. Halraaradéknak alig lehetett 
venni, mert inkább hasonlított egy a réten 
legelő liba gvomortartalmához. 



A fiókaetetést is többször megfigyelhettem. 
Naumann azt mondja, hogy a Felecanus onocro- 
talus a zacskójából eteti a fiait. A Felecanus 
crispus fiai ellenben szüleik torkába dugják 
egész fejüket és pedig jóval mélyebben, mint 
a meddig a zacskó terjed. Tisztán látható 
volt a fiatalok csőrének a hegye, a mint 
belülről nyomást gyakorolt a szülő nyaka 
tövében. Ezt a megfigyelést megerősítette 
barátom is, ki a szomszéd szigeten hason 
feküdt a homokban s látócsövén át figyelte 
meg a madarakat, később pedig pontosan le- 
írta előttem a látottakat. 



Az öregek gyakran ásítoztak, miközben 
nyakukat és csőrüket egyenesen fölfelé nyúj- 
tották, alsó álUvapcsukat pedig, a mely igen 



that I was not dangerous. And a great satis- 
faction it was to be at last at such close 
quarters with these birds which had evaded 
me for so long a time, and which had proved 
to be so timid and wary, and to l)e able to 
watch the habits and customs of birds about 
which but little comparatively is known. 

The nests were generally in groups of six 
or eight, some of them quite small and flat 
on the ground, but in each group there were 
generaly one or two considerably higher than 
the rest. These were well and compactly made 
of sticks and about two feet high. Two eggs 
seemed to be the clutch, these vere rather 
long and white, rough and chalky, but being 
late (May á'-^) the young had nearly all hat- 
ched out; some of them being still in the 
nests, while others, nearly as large as the 
parent birds, were sitting about on the sand or 
swimming in the shallow water of the lagoon. 
Those in doun presented a curious appearance ; 
in colour they vere of a dull dirty white 
with leaden coloured beaks und feet, and 
small pouches of the same dull colour. 
From these young proceeded a constant 
moaning sound like cows, or buffaloes lowing. 

The stomach of a young bird in doun 
which was skinned, was enormously distended, 
and contained a large double handful of what 
appeared to be vegetable matter. It was 
difficult to inmgine that it proceeded from a 
fish diet, but rather resembled the contents 
of a goose's stomach which had been grazing 
in a meadow. 

I had several opportunities of watching 
the young Pelicans being fed by their parents. 
Naumann says that P. onocrotalus feeds its 
young from the pouch. In the case of P. crispus 
at any rate the young ones insert their whole 
heads down the parents thrfiat, much lower 
tliaii the opening of the pouch. In fact the 
point of the young birds beak could be most 
distinctly seen pressing from inside at the 
base of the parent birds neck. In this obser- 
vation I was corroborated by my friend, who, 
from the adjacent islet, was watching the 
birds through his glass, while lying prone 
on the sand, and described to me afterward 
exactly what he saw. 

The old birds often yawned, stretching 
their necks and beaks upright, and arching 
their lower mandibles, which are exceedingly 



209 



hajlékony, ívalakiian görbítették. Ez vuló- 
szinülej;- csak arra való. hogy szabaduljanak 
számos parazitáiktól nevezetesen belférgektöl, 
mert egy lelőtt s lenyúzott nőstény zacskó- 
bőrén tömérdek ilyen parazitát találtain. Ennek 
a madárnak a lenyúzásánál külüuösen föltűnt 
a bőr sajátossága. Igen lyukacsos és sejtes 
volt. mintha számtalan apró légbuborékból 
állott volna. A testben is nagy légüregek 
voltak, a csontok pedig ugyancsak igen ürege- 
sek voltak. Ezek az üregek kétségtelenül 
nagy hasznára vannak ennek az óriási madár- 
nak repülés közben. Jól és kitartóan repülnek, 
fejük hátra van húzva s a kétszer meghajlott 
nyakon nyugszik. 



A gödénytelepnek parazitái is voltak, t. i. 
a dolmányos varjak (Corviis cornix) és a 
lósirályok {Larus cachinnans), a melyek igen 
szemtelenül és bizalmasan sétálgattak fel s 
alá a gödények között. Kétségtelen, hogy az 
elhullajtott halakat kapkodják el, s valószinű- 
leg a tojásokat és döglött tiatalokat is meg- 
eszik. A halászok azt beszélték, hogy a sasok 
néha egész napokat töltenek a szigeten a 
fiókák fölfalásával és barátom is talált egy 
már jórészt fölfalt fiatal gödénytetem mel- 
lett egy királysastollat. 

Megjegyzem, hogy a halászok a gödénye- 
ket egész barátságos szemmel nézték s nem 
tekintették őket riválisoknak a mesterségben, 
a mint azt esetleg gondolni lehetett volna. 
A madár lelövéséről hallani sem akartak, s 
nem tudták, hogy az főleg hallal él. Egészen 
meg voltak lépetve, mikor egy rakás angol- 
nát mutattam nekik, a mely egy gödény 
gyomrából került elő. Egy szárnyalt Larus 
cachinnans-t azonnal üldözőbe vettek, s azt 
mondták róla, hogy az igen kártékony a ha- 
lászatra nézve. 

A szigetek talaja kagylós homokból és 
összezúzott kagylókból állott. Az egyedüli 
növényzet egj' tengeri köményfajta volt, a 
mely avarfühöz hasonlóan tenyészett. Ebben 
seregesen tartózkodtak a szúnyogok és mér- 
ges bögölyök. Nagy megnyugtatásomra szúrást 
nem kaptam, bár öt órahosszat tartózkodtam 
a szigeten ; pedig azt hittem, hogy majd élve 
fognak megenni. 

Aqmla XIV. 



flexible, into the shape of a lioo]). It may 
perhaps be that this is an attempt to dislodge 
the numbers of parasites, apparently intestinal 
worms, which were adhering in large num- 
bers to the skin of the pouch of an adult 
female, shot and skinned. In skinning this 
bird the peculiar ciiaracter of the skin was 
very noticeable. It was porous and cellular 
to an extraordinary extent, resembling a series 
of innumerable air-bubbles. The body even 
had large air cavities and the bones were 
very hollow. This porosity no doubt helps 
to support these immense birds in the air, 
and serves a most useful purpose during 
flight. They can fly well and strongly, with 
the head drawn back, and the beak resting 
on the doubled back neck. 

This Pelican colony had its parasites. 
Hooded Crows, {Corvus cornix) and Gulls, 
{Larus cachinnans) walked about in a most 
impudent and familiar man.uer among the 
Pelicans. They no doubt devour any fish 
dropped by the birds, and probably the eggs 
and any dead young ones are also eaten 
by them. The fishermen described how the 
Eagles spent whole days at the islands, de- 
vouring young Pelicans, and my friend found 
a nearly full-grown young one almost entirely 
eaten, while near by lay the feather of an 
Imperial Eagle. 

These fishermen, by the bye, appeared to 
regard the Pelicans in a very friendly' way, 
and did not look upen them, as might have 
expected, as rivals in business. They were 
most unwilling for any to be shot, and did 
not appear to think that they fed upon fish 
at all. They were quite surprised when we 
pointed out to them a mass of eels which 
had been disgorged by some of them. On the 
other hand they gladly went in pursuit ota,Larus 
cachinnans which had been winged by a shot 
and described them as being very mischievous 
and causing much damage to the fishing. 

The soil of these islands was composed 
entirely of shell-sand, broken up cockle shells. 
The only vegetation being a sort of samphire, 
growing like heather. In this were hosts of 
mosquitoes, and poisonous looking horseflies. 
However much to my relief I was not bitten 
once during my five hours stay on the islet. 
I fully expected to be eaten alive. 



27 



210 



Ez a hatósági engedély nélkül végzett ki- 
rándulásunk nagy izgalmat keltett a török 
hatóságoknál, a kik hírét vették, hogy egy 
angol utazik át a vidéken. Jelentések és kér- 
dések küldésével folyton játszott a távíró 
Skutari és Konstantinápoly között. Miután 
engem nem tudtak eicsiimi. egy szegény 
albániait vetettek börtönbe, mert megvendégelt 
bennünket és éjjeli szállást adott. Idegenekkel 
való összeeskiivésser vádolták és kiszaba(L'tása 
elég nehezen Tinent. Nem is lesz könnyű 
dolga annak, a ki nyomdokainkba akarna 
lépni, mert ilyenek után nem igen számíthat 
a bennszülöttek segítségére. Kétségtelen azon- 
ban, iiogy a törökök éppen ezt akarják el- 
érni, s viszont részemről szintén örülök annak, 
tisztán azért, mert a gödények, a melyek 
mindinkább visszahúzódnak a czivilizáczió elöl. 
így kevesebb zavartatásnak lesznek kitéve. 
Éppen ezért reménylem, hogy ez a telep még 
soká fog zavartatás és üldöztetés nélkül fönn- 
maradni. 



This expedition of ours being quite un- 
authorized, has caused great excitement among 
tilt- Turkish autiiorities, wlio received reports 
that an Englishman was travelling about tiie 
country. Inquiries and reports were tlashiiig 
along the telegraph wires between Scutari 
and ('onstantiuople .As they could not get 
hold of nie. they put into prison a poor ho- 
spitable Albanian who had offered us a good 
dinner and a bed at his house. He was accused 
of a conspiracy with' foreigners, and some 
difticulty was experienced in eflecting his 
release. Itt will certainly not Ije an easy 
task for anybody attempting to follow in 
our footsteps, for naturally the people will 
not be two willing to assist other foreigners. 
This is, no doubt, exactly the effect desired 
by the Turks, but after all it will serve a 
useful purpose for once if it helps to protect 
the Pelicans which seem to be receding 
fui-ther and further from civilisation. At any 
rate I hope that this particular colony will 
iouii' remain nniiiolested and undisturbed. 



211 



Nidologiai és oologiai meg- 
figyelések. 

Irta Cerva Frioyes. 

Lociistella fluviatilis Wolf. 1906 tavaszán 
két aiiiìol ornitlidlos'ust. Du. Stewahd és W.\dr 
urakat kisérteni niagyarorszájíi útjukon. Egyik 
leghőbb vágyuk az volt, hogy legalább egy 
berki tücsökniadárfészket láthassanak. 

Jún. 4 én keresésre indultunk egy laká- 
somtól ca 10 kim. távolságban levő "duna- 
menti erdőbe. Ebben az erdőben sok tisztás 
van, borítva a legkülönbözőbb bokrokkal és 



Nidologische und oologische 
Beobachtungen. 

Von Friedrich Cerva. 

Locustella fliiviatìlis Wölk, lm Frühjahre 
190() begleitete ich zwei englische Ornitholo- 
gen, die Herren Dr. Steward und Wade auf 
ihren Studienexkursionen in Ungarn. Als sehr 
begehrenswertes Objekt erschien ihnen ein 
Nest des Flussrohrsängers. 

Am 4. Juni begaben wir uns zur Suche in 
einen 10 Kim. von meinem Domizil entfernten 
an der Ddiiaii liegenden Wald. Die vielen 




Locustella fluviatilis fészke 



Nest von Locustella Huviatilis. 



diis növényzettel, a melyek közül különösen 
a mocsári kutyatej és különböző sások te- 
nyésznek igen buján s így igen alkalmas 
fészkelőterületek a berki tücsökmadár számára. 



Habár mindenütt hallottuk a berki tücsök- 
madár pirregését s habár a legnagyobb figye- 
lemmel kutattunk át minden arra való helyet, 
minden fűzbokrot, mégis igen sokáig tartott, 
míg megtaláltam azt a fészket, a melyet a 
mellékelt képen bemutatok Öt tojás volt benne. 
Mikor azonban kivettük a fészekaljat, még 
egy hatodik tojás is mutatkozott, a mely a fészek 
aljában feküdt, de fűszálakkal volt beborít\'a. 



freien Wiesen dieses Waldes, welche mitden ver- 
schiedensten Gebüschen und üppigem Pflanzen- 
wuchse bedeckt sind, von welchen besonders 
die Sumpfwolfmilch und verschiedene Schilf- 
gräser hervorragend wuchern, bieten dem Fluss- 
rohrsänger sehr günstige Brutgelegenheiten. 
Trotzdem wir überall das Schwirren des 
Flussrohrsängers hörten, und trotzdem wir 
mit der grössten Aufmerksamkeit jedes Plätz- 
chen, jedes Weidengebüsch genau absuchten, 
dauerte es doch geraume Zeit, bis ich das 
hier abgebildete Nest auffand. Dasselbe enthielt 
fünf Eier. Nach Entnahme des Geleges kam 
jedoch noch ein sechstes Ei zum Vorschein, 
welches auf dem Boden des Nestes lag, aber 

27« 



212 



A fészekanyag behatóbb megvizsgálása alkal-, 
mával végül még egy hetedik tojást is talál- 
tunk, a mely a fészek fenekébe volt beleszőve. 



Igazán feltűnő jelenség, hogy az ilyen sok 
darabot számláló fészekaljaknál a tojások 
színe majdnem mindig szürkés, úgy hogy a 
31otarilla alba tojásaira emlékeztetnek. A 
normális 4—5 tojásból álló fészekaljak mindig 
vöröses vagy lilaszínüiík. Ugyanezt tapasz- 
talta Reiser Othomár is, kinek módjában volt 
e faj sok fészekaljának taniilniányozása. 

A költés alkalmával a l)erki tücsökmadár 
rendkívül érzékeny a zavartatások iránt. Ta 
pasztalásom szerint félig vagy egészen kész 
fészkét még oly vidékeken is elhagyja, a 
melyeken ritkán fordul meg ember vagy állat. 
Sokszor találtam fészkeket 2 — 3 tojással, a 
melj'ek el lettek hagyatva a nélkül, hogy a 
tojásokhoz hozzányúltam volna. 

Ebből a szempontból egész másképpen 
AÍselkedik a nádi tücsökmadár, a mennyiben 
nemcsak a legkülönbözőbb zavarásokat tűri. 
hanem a legtöbb esetben még az idegen tojáso- 
kat is elfogadja. Egyszer elcseréltem két tojását 
két Calamodvs schoenebaenus tojással; mikor 
legközelebb megnéztem a fészket, a két idegen 
tojás mellett még a nádi tücsökmadár három 
friss tojását is találtam. Egy másik esetben 
egy Loeustella luseinioides fészekből kivettem 
Tiégy tojást és ugyanannyi Calamodus scho&no- 
baenus tojást tettem a helyükre. Nyolcz napra 
rá ugyan nem találtam friss tojásokat a fé- 
szekben, de az idegenek melegek voltak, jeléül 
annak, hogy elfogadta azokat. Ilynemű kísér- 
letek a berki tücsökmadárnál sohase sikerültek. 

Említésreméltónak tartom még azt. hogy a 
Loeustella ßuviatilis az egész Csepelszigeten 
gyakori fészkelőmadár. A költési időszak kez- 
dődik május közepén és tart június végéig; 
hogy június második felében gyakran talál- 
kozunk még friss tojásokkal és már anyányi 
fiókákkal valószínűleg a zavartatásokra vezet- 
hető vissza. 



A következő megfigyeléseket Ürbő, Apaj 
és Peszér pusztákon végeztem, a melyek saját- 
ságos gazdag madárvilága mindig a legna- 



mit Grashalmen bedeckt war. Bei der einge- 
henderen Untersuchung des Nestmateriales 
fand sich schliesslich noch ein siebentes Ei vor, 
welches in den Boden des Nestes eingefloch- 
ten war. 

Es ist recht auffallend, dass die Färbung 
der Eier von solchen starkzähligen Gelegen 
fast immer gi'aulich ist. und lebhaft an die 
Farbe der Eier von Motacilla alba erinnert. 

Die normalen, aus 4 — 5 Eiern l)estehenden 
Gelege sind fast immer rötlicii oder \"iolett 
gefärbt. Dieselbe Erfahrung machte auch 
Othm.^r Reiser, welcher Gelegenheit hatte, ^^ele 
Gelege dieser Art zu studieren. 

Bei der Brut ist der Flussrohrsänger gegen 
Störungen äusserst empfindlich. Nach meinen 
Erfahrungen verlässt er sein halb oder ganz 
fertiges Nest selbst in solchen Gegenden, wo 
Mensch oder Tier nur selten hinkommen. Viel- 
fach fand ich Nester mit 2 8 Eiern, welche 
verlassen wurden, ohne dass die Eier berührt 
worden wären. 

In dieser Beziehung ist der Nachtigallrohr- 
sänger ganz anders geartet, indem dieser nicht 
nur Störungen verschiedenster Art erträgt, 
sondern in den meisten Fällen sogar fremde 
Eier annimmt. Einmal vertauschte ich zwei 
Eier mit denen von Calamodus schoenobaenus : 
bei meinem nächsten Besuche lagen neben 
den zwei fremden noch drei frische Eier des 
Nachtigallrohrsängers im Nest. Ein anderes 
Mal entnahm ich einem Neste von Lomstella 
luseinioides vier Eier, und legte ebensoviel Eier 
des Calamodus .^ehoenobaenus hinein. Acht 
Tage darauf fand ich zwar keine weiteren 
Eier im Nest, die fremden waren jedoch warm, 
ein Beweis, dass dieselben angenommen wur- 
den. Solche Versuche gelangen beim Fluss- 
rohrsänger nie. 

Erwähnen möchte ich noch, dass Loeustella 
fiuviatilis auf der ganzen Csepel- Insel ein sehr 
verbreiteter Brutvogel ist. Die Brutperiode 
beginnt Mitte Mai und dauert bis Ende Juni; 
dass man in der zweiten Hälfte des Juni oft 
sowohl frische Eier als ganz flügge Jungen 
finden kann, ist wahrscheinlich auf die Störun- 
gen zurückzuführen. 



Nachstehende Beobachtungen wurden auf den 
Puszten Ürbő, Apaj und Peszér gemacht, deren 
eigenartige reiche Vogelwelt immer vollste 



213 



gyobb fiaveltnet érdemli, a miért is lesryen 
szabad annak idei ( 1907.) állománváról rö\ad 
áttekintést nyújtanom. 

Majd három évig tartott általános száraz- 
ság: után. mely a mocsarakat és turjányokat 
majdnem teljesen kiszárította s evvel szinte 
lehetetlenné tette a mocsári madárvilág fész- 
kelését, végre nedves évet kaptunk. .\ foly- 
tonos esőzések 1906 őszén s a rá következő 
szinte végnélküli tél óriási hótömegeivel új 
táplálékot nyújtottak a vizet szomjúhozó tó- 
csáknak, a mi tetemesen hozzájárult a madár- 
élet megélénkítéséhez. 

1907 tavaszán igen gyakori fészkelők voltak 
Ortygometra porzana, parva és pusilla, továbbá 
Hydrochelidon nigra és hucojitera ; különösen 
az utóbbi faj lépett föl nagy számban. Föl- 
tűnő gyakori fészkelő volt Limosa limosa és 
Totanus totanus. Glareola pratincoln is volt, 
a mely különösen a szikes területeket szereti, 
a melyeken dúsan tenyészik a Camphorosma 
ovata : itt különösen a kopár, szürkéssárga 
helyeket választja, a melyeken tojásai szinte 
teljesen egybeolvadnak a talajjal. Charadrius 
alexandrinus, mint többnyire, úgy most is fel- 
tűnő gyakori volt; Favmu-dla pugnux sem volt 
ritka s fészkelt Gallinago gallinago is, habár 
csak szórványosan. Csak Totanus stagnatilis 
volt az idén is ritka vendég, miként az utóbbi 
években mindig. Ugylátszik, hogy Magyar- 
országnak ez a jellegzetes madara fogy. A 
különféle réczefajok közül Anas qnerqiiedula 
volt a leggyakoribb, már ritkábbak voltak 
Fidigida ferina és nyroca. A legnagyobb 
tömeget természetesen a bibicz adta. 



A hol oly tömegben fészkelnek a madarak 
mint ezen a területen, ott gyakrabban talál- 
koznak rendkívüli esetek, színeltérések stb.. s 
szabadjon néhányat az érdekesebbek közül 
itt fölemlítenem. 

Vanellus ranellus (L.). Az első tojásokat 
márcz. 22-éu találták. A sok bibicz között 
volt egy nőstény, a mely igen jellegzetes s 
e mellett igen szembeötlő tojásokat tojt ; meg- 
lehetett ennek alapján állapítani azt. hogy 
háromszor fészkelt, de mindig más fészekbe 
s összesen 10 tojást tojt. A tojások nagyon 
hasonlítottak tiHimantopus iiimantopus tojásai- 
hoz. Az alapszín zöldessárga, rajta inkább a 
vastagabb végéhez húzódó sötétbarna foltok, 



Beachtung verdient, weshalb es mir gestattet 
sei, einen kurzen Überblick über deu heurigen 
Stand derselben zu geben. 

Nach einer fast dreijährigen allgemeinen 
Dürre, welche die Brüche und Moräste fast 
gänzlich austrocknete und dadurch das Brüten 
der Sum' fvögel fast unmöglich machte, kam 
endlich ein nasses Jahr. Der anhaltende Regen 
im Herbst 1906 und der darauffolgende schier 
nicht enden wollende Winter mit seinen unge- 
heuren Schneemassen gaben den nach Wasser 
schmachtenden Lacken frische Labung, was zur 
Belebung der Vogelwelt Ijcdeutend beitrug. 

Sehr häufig erschienen im Frühjahre 1907 
Ortygometra porzana, pusilla und parva am 
Brutplatze, ebenso Hydrochelidon nigra und 
leucoptera; besonders die letzte Art war sehr 
stark verbreitet. Auffallend häufig traten Limosa 
limosa und Totanus totanus brütend auf. Dabei 
mangelte es nicht an Glureolapratincola, av eiche 
die salzigen Plätze mit der üppig wuchernden 
Camphorosma ovaia mit Vorliebe aufsucht, 
wobei ihr die kahlen, graulicii-gelben Stellen 
vorzüglich zustatten kommen, da die Eier 
liier fast gänzlich mit dem Boden verschmelzen. 
Charadrius alexandrinus war, wie in den 
meisten Fällen, auflallend häufig. Pavoncella 
pugnax nicht selten, auch Oallinago gallinago 
trat brütend auf, wenn auch nur sporadisch. 
Nur Totanns stagnatilis war heuer, wie über- 
haupt in den letzten JalinMi ein seltener Gast. 
Es scheint, dass dieser für LTngarn charakte- 
ristische Vogel in Abnahme begriflen ist. Von 
den verschiedenen Enten trat Anas querquedula 
am häufigsten auf, seltener waren schon Fuli- 
gula ngroia und ferina. Den weitaus grössten 
Kontingent ergab natürlich der Kiebitz. 

Wo Vogelarten in solcher Menge brüten wie 
auf diesem Gebiete, hat man öfter Gelegenheit, 
abnorme Fälle, Farbenauomalien etc. zu be- 
obachten und sei es mir gestattet, einige der 
interessantesten hier anzuführen. 

Tanellfis vanellns (L.) Die ersten Kh-v wur- 
den am 2'2. März gefunden. Unter den vielen 
Kiebitzen befand sich ein Weibchen, welches 
sehr charakteristische und dabei ins Auge 
fallende Eier legte ; es konnte infolgedessen 
konstatiert werden, dass es dreimal zur Brut 
schritt, jedesmal in ein frisches Nest und 
insgesamt 10 Eier legte. Alle Eier hatten 
viel Ähnlichkeit mit den EieTii von Himaiitopus 
himantopus. Die Grundfarbe ist olivengelb und 



214 



de igen szórványosan, úgy hogy az alapszín 
nagj'on föltűnik. A méretek 45 '< 33 és 47 < 33 
mm. között iiiíradnznak. 



Charadrius alexandrinus L. \\n-. 20-án 
találtak t'gy fészket két tojással, melyek közül 
az egyik teljesen normális, a másik ellenben 
egészen eltérő színezetű volt. Az alapszín 
halvány veresesfehér. a tojáshéj a világosság 
felé tartva fehéren áttetsző, az egész fölület 
igen apró folttal és pontocskával behintve. 
Méretek: 32-5X230 és 32-4x22 mm. 

Ballii8 a<iuaticus, L. Jún. 21 enyhét tojásból 
álló fészekalj, a melyek között csak kettő 
volt typikus, a többin pedig vastagabb végük 
felé nagy és összefüggő vérvörös foltok hú- 
zódtak, a melyek . alól a normális színezetű 
foltok átviláglottak. Valószínű, hogy az ilyen 
termékeket az uterusban előállott vérzések 
idézik elő. Átlagméretek: 36X25, 37x26-5 mm. 

Ortygometra porzana (L.). *) Jún. 14 én 
egy fészekalj korcstojással. .\ fészek nád- 
szálak között egy zsomhékon állott s igen 
szépen volt építve. A legnagyobb t(jjás méretei: 
36X24, a kora tojáséi: 20 < 16 mm. 

Orfygometra pu.silla, (Páll.). Ugyancsak 
egy fészekalj korcstojással. Az összes tojá- 
sok gyenge fényűek, typikusak. de erősen sötét 
színűek. A legnagyobb tojás méretei: 29X20. 
a korcs tojáséi: 22X15-5 mm. 

Totanns totanus (L.) 4-es fészekalj ápr. 
20-án. Három tojás normális színezetű, anegye- 
dik vastagabb végén összefolyó koszorú, egyéb- 
ként alig van rajta folt, alapszíne agyagsárga. 
Méretek: 44-3X31-5, 43-8 31-8 mm. 

Pavoncella pngnax (L.). Jún 14-én 3-as 
fészekalj. Két tojás typikus, a harmadik hala- 
ványzölfles alapszínezetű, minden folt nélkül, 
elmosódott márványrajzolaltal, a mi élénken 
endékeztet az Emberiza citrinella tojásaira. 

Circns aeruginosns (L.) Máj. 16-án 4-es 
fészekalj mellett egy Coturnix cofurnix tojás, 
a melyen nincsenek foltok, csak itt-ott elszórt 

*) Az ..Idegen tojások a fészekben" kérdéséhez 
még fölemlitem azt, hogy az idén kétszer találtam 
Ortygometra pnrzann tojásokat idegen fészekben ; 
egyszer egyet a Himaníopus himantopus üres fészké- 
ben, másodszor egyet a Hydrochelidon nigra [egy 
tojása mellett. Cerva. 



mit dunkelbraunen Flecken, welche sicii mehr 
gegen den dicken Pol hinziehen, äusserst spar- 
sam gezeichnet, so dass die Grundfarbe lebhaft 
hervortritt. Die Masse schwanken zwischen 
45X33 und 47X33 mm. 

Charadrius alexandrinus L. Am 20. April 
wurde ein Xc^st mit zwei Kiern gefunden, von 
welchen eines ganz normal, das andere jedoch 
in Farbe und Zeichiuing iianz abweichend war. 
Die Grundfarbe ist blass rötlichweiss, die .Schale 
vor das Licht gehalten weiss durchscheinend, 
die ganze Obertiäche mit sehr kleinen rötlich- 
braunen Flecken und Pünktchen besätet. Masse : 
32-5X23-6 und 32-4 <22 mm. 

Rallus aquaticus, L .\m 21. Juni ein Gelege 
mit sieben Eiern, darunter zwei ty])ische. bei den 
übrigen aber zogen sich über die dicke Hälfte 
gTOSse zusammengeflossene blutrote Flecke, 
durch welche die normalen Flecke hindurch- 
schimmerten. Wahrscheinlich werden derartige 
Produkte durch Blutung im Uterus hervorgeru- 
fen. Durchschnittsmasse: 36x25, 37x26-5 
mm. 

Ortjgonietra porzana (L.)*) Am 14. Juni 
ein Gelege mit Sparei. Das Nest stand auf 
einer Kufe zwischen Rohrstengeln, war äusserst 
schön gebaut. Masse des grössten Eies : 
36,x24, des Spareies 20x16 mm. 

Ortygometra pusilla (Pall.) Ebenfalls ein 
Gelege mit típarei. Alle Eier waren schwach 
glänzend, typisch, recht dunkel gefärbt. Masse 
des grössten Eies: 29X20, des Spareies 
22x15-5 mm. 

Totanus totanus (L.) Gelege von 4 St. am 
20. April. Drei Eier normal gezeichnet, das 
vierte mit einem am dicken Ende zusammen- 
fliessenden Kranz, fast fleckenlos, Grundfarbe 
lehmgelb. Masse: 44-3x31-5. 43-8 x 31-8 mm. 

Pavoncella pugnax (L.) Am 14. Juni Dreier- 
Gelege Zwei Eier ty|isch, das'dritte von blass- 
grüner Grundfarbe, ganz fleckenlos, schwach 
marmoriert, lebhaft an die Eier von Emberiza 
citrinella erinnernd. 

Circns aerngino.sus (L.) Am 16. Mai Vierer- 
Gelege' mit einem Ei von Coturnic coturnir, 
dessen Schalenflecke gänzlich fehlen, nur 

*) Zum Kapitel .Fremde Eier im Nest' sei noch 
erwähnt, dass ich heuer zweimal Ortygometra porzana 
Eier in fremden Nesten fand, einmal in einem] leeren 
Nest von Himantopus himantopiis, das andere iMal 
mit einem Nest-Ei von Hydrochelidon nigra. 

Ckrva- 



215 



pontocskák. Valószínű, hogy a barna rétihéjja 
elragadott eay fürjet, a mely halálos félelmé- 
ben k'tüjta a még ki.neni színeződött éretlen 
tojást. Tollakat vagy egyéb fürj madarakat 
nem találtam. 

Calaniodus sciioenobaeuus (L). Két albi- 
nísztikus fészekalj négy, ill. két tojással Máj. 
31, ill. Jún. 16-án. Mind a két fészekalj kétség- 
telenül egy nősténytől származik. Az összes 
tojások tiszta fehérek, fényesek s a világos- 
ság felé tartva halaványzöld árnyalatnak. 
Reiser Othmák. a kinek elküldtem e tojásokat 
megtekintés végett, kijelentette, hogy rend- 
kívül érdekesek. 

Az összes itt említett leletek a Magyar 
Nemzeti Miizeum birtokába kerültek. 



einige sparsam zerstreute Pünktchen sind vor- 
handen. Walirscheinlifh erbeutete die Rohr- 
weihe eine Wachtel, welclie in der Todesangst 
das fast noch ungefárbte unreife Ei legte. 
Federn oder sonstige Reste der Wachtel fan- 
den sich nicht vor. 

Galaniodus schoenobaenus (L.j Zwei albi- 
nistische Gelege von vier und zwei Eiern am 
31. Mai und 16. Juni. Beide Gelege stammen 
zweifellos von einem und demselben Weibchen. 
Alle Eier sind rein weiss glänzend, vor das 
Licht gehalten zeigen sie einen blassgrünlichen 
Stich. Othmar Reiser, dem icli die Eier zur 
Ansicht sandte, erldärte sie als äusserst inter- 
essant. 

Alle hier erwähnten Funde gingen in den 
Besitz des Ungarischen National-Museums über. 



216 



A subspeciesröl az ornithologiában 
és annak elnevezéseiről. 

Irta: Rüskin-Butteri'ield W. — Hastings. 

Midőn LiNNK javaslatba hozta a biiKiniiális 
clnevezós iiasy retoniiját, a fajokat általánDsaii 
különálló oly li-nyckiick tckintettók, a melyek 
között vi'rrokonsái;- nincsen. Az a vilájios tény, 
hogy a faj egyénoi egymás között variálnak, 
természetesen felismertetett ugyan, de annak 
jelentősége észrevétlenül maradt. Az eml)erek 
nézete a faj'okrul azonban megváltozott, a mint 
a fajok maglik is viiltozásokoii mentek át. 
A systematikusok elvesztették a fajok állan- 
dóságába vetett hitüket és a változás (variatio), 
a helyett, hogy tisztán esetleges jelenség 
maradt volna, most már felöleli az élő lények 
összes szerveit és szöveteit. És azért, míg 
azelőtt nem tartották szükségesnek, hogy a 
systematikus az egyes fajokból többet mint egy- 
néhány egyént tartson szeme előtt — a nagysoro- 
zatokat ugyanis szükségtelen fölöslegnek tartot- 
ták ~ most nagy és reprezentáló sorozatok szük- 
ségét látják. Az ornithologusok kiváló részt vet- 
tek az újabb eszmékben való hit terjesztésé- 
ben. Newton Alfred tanár utalt arra, hogy a 
zoológusok között egy ornithologus * volt az 
első, ki bizonyítékokat halmozott össze a fajok 
leszármazási eredetének támogatására, D.ujwin 
nagy munkájának megjelenése után 1859-ben. 
Az Egyesült-Államok ornithologusai előtt már 
régen ismeretes volt a nagy sorozatok és a 
változatok bő határainak becse és e tekintetben 
különösen megemlitendő Dr. Allen J. A. 

Daczára annak sok ornithologus megmarad 
a mellett a szokás mellett, hogy minden oly 
alakot, mely elválasztható, fajnak tekinti és 
egyéb, alsóbb osztályozási egységet el nem 
ismer. Nincs kétségem az iránt, hogy e con- 
servativ kezelési rendszer nagyban hátráltatta 
az ornithologia haladását és a következőkben 
kifejtem annak fontosságát, hogy a subspecies 
kellő méltánylásban részesüljön. 

Subspecies alatt értjük egy faj föld- 
rajzi componenseit, akár állandó vagy nem 
állandó területet foglalnak el. más szavakkal 
akár egymásba átmenők akár nem. Némely 
Ornithologus, ki a subspeciest megengedi, a 
szót csak az átmenő formákra akarja szorí- 

* Néhai TwsTRAM H. B. kanonok (Ibis IS.íí), pp. 
429-433). 



On Subspecies in Ornithology and 
their Nomenclature. 

By W . RUSKIN-BUTTERFIELD — HASTINGS. 

\\'heii Linné proposed his great reform ot 
binomial nomenclature, s|)ecies were univer- 
sally regarded as separate entities having no 
blood relationshi|». The obvious fact that the 
members of a Sjiecies vary amongst themselves 
was, of course, recognized, but its significance 
was wholly unperceived. Men's ideas of spe- 
cies have, however, like species themselves, 
undergone changes Systematists have lost 
faith in the permanency of species, and varia- 
tion, instead of being a mere casual occurence, 
is now seen to embrace every organ and tissue 
of living things Also, whereas formerly it was 
not deemed necessary for the systematist to 
have before him more than a few individuals 
of a species — a large series being looked 
upon, indeed, as a needless duplication — 
large and representative series are now a 
necessity. Ornithologists have taken a promi- 
nent part ill establishing a belief in the newer 
ideas. Professor Alfred Newton has pointed 
out that, amongst zoologists at any rate, it 
was an ornithologist* who first adduced evi- 
dence in support of the derivative origin of 
species, after the appearance of Darwin's great 
work in 1859. The value of large series and 
the wide limits of variation have long been 
known to the ornithologists of the United States, 
amongst whom Dr. J. A. Allen should be 
especially mentioned in this connection 

It is still, however, the custom of many 
ornithologists to treat as species all forms 
that are separable, no lower classificatory unit 
being recognized. 1 to not doubt that this con- 
servative method of treatment has greatly hin- 
dered the progress of ornithology and in the 
following remarks 1 venture to urge the impor- 
tance of paying due regard to subspecies. 

By subspecies are meant the geographical 
components of a species whether these com- 
ponents occupy continuous or discontinuous 
areas — in other words, whether they inter- 
grade or do not intergrade. Some ornithologists 
who admit subspecies restrict the term to 

• The late Canon H. B. Tristram (Ibis, 1859, pp. 
429—433.) 



217 



tani, míg az át nem iiieuő formák a faj raiigjáni 
emeltetnek. Xézetem erre nézve az, hogy ész- 
szerűbb mintlakét kategóriát a subspecies fo- 
galma alatt egybefoglalni. Ha, p. o. nagyobb 
számú szigetek mindegyikén van egy a többitől 
különböző, de a többiekkel közeli rokcmságban 
levő alak, czélszerübb a különböző formákat 
egj- és ugyanazon faj componenseinek tekinteni 
és azokat ennek megfelelőleg elnevezni, daczára 
az átmenet hiányának, mert ezáltal az ő rokon- 
ságuk kellőleg kiemeltetik. 

A supspecies jellege eléggé szembetűnő, 
ha egy nagy területen elterjedt faj nagy és 
representativ sorozatát vizsgáljuk, p. o. Aluco 
flammea, Parus palustris, Galerida eristata. 
A legfelületesebb vizsgálat kimutatja, Iiogy 
egy ilyen összetétel nem honu)gén és midőn 
a példányokat földrajzilag rendezzük, akkor 
azt látjuk, hogy az egész sorozat több aláren- 
delt formára szakad szét, melyeknek megtelelő 
határolása csak akkor lehetséges, ha az 
anyag igen nagy és az elterjedési kör számos 
pontjáról származik. Természetes, hogy egy 
közönséges és szélesen elosztott faj példá- 
nyainak akármily nagy száma, melyet gyűj- 
teményben találhatunk, csak gyenge arányt 
alkot az egyének összeségével szemben, a 
melyből a faj áll és itt az a kérdés támad : 
vájjon, ha egy ily fajból elegendő számú pél- 
dány állna rendelkezésre, oly tökéletesen foko- 
zott sorozatot képeznének-e, hogy a subdi^isio 
lehetetlen volna. Jelenleg elég az a felelet, 
hogy úgy, a mint a rendelkezésre álló anyag 
szaporodik, a subspeciest támogató bizonyíté- 
kok is erősödnek. És tényleg, némely esetben 
egy fokozatos sorozat helyett azt találjuk, 
hogy egy faj elterjedési körének egymástól 
távol eső részeiből származó példányok inkább 
hasonlítanak egymáshoz, mint hasoiüítanak 
egymáshoz a közbeneső részekből származók ; 
ellenben, ugyanazon faj szomszédos alakjai 
némelykor nagy külömbséget mutatnak fel. 
Miután a rasz külömbözet az elterjedés- 
nek kísérője, szükségessé válik oly módot 
alkalmazni, hogy az alárendelt egységeket 
is elnevezhessük, ha azokat figyelembe akar- 
juk venni. A subspecies nomenclatoriális értéke 
nem fejezhető ki a binomiális rendszer 
keretén belül és az eddig c czélra ter- 
vezett módozatok közt a legmegfelelőbb 
a ternär elnevezések használata. A tor- 
nar nevek szükségessége a „rasz" vagy 
AquUa XIV. 



intergradiug forms, while forms that do not 
intergrade are elevated to specific rank. It is 
believed to be the more rational view to include 
both these categories under subsj)ecies. If, 
for instance, each of a number of islands 
possesses a form distinct from, but closely 
related to the others, it is better to regard the 
various forms as components of the same species 
and to name them accordingly, notwithstanding 
the aljseuce of intergradatioii, for by so doing 
theh" relationship is suitably emphasized. 

The evidence of subspecies is clear enough 
when a large and representative series of a 
widely ranging species is examined, e. g., 
Aluco flammea. Parus palustris, Galerida cri- 
stata. The most cursory examination shews 
that such assemblage is not homogeneous and 
when the specimens are arranged geographi- 
cally the whole series is seen to break up 
into a number of subordinate forms, the proper 
delimitation of which is only possible when 
the material is very extensive and derived from 
many portions of the range. Of course, the 
number of examples of a common and widely 
distributed species to be found in any collec- 
tion bears but a very small ratio to the whole 
assemblage of individuals fonuing the species, 
and there arises the question whether, if a 
sufficiently large number of specimens of 
such a species were available, they would not 
present so perfectly graduated a series as to 
render subdivision impossible. It is enough, 
at present, to reply that, as the available 
material increases, the evidence of subspecies 
becomes strengthened. Indeed, in some cases, 
instead of a graduated series, it is found that 
examples from widely separated portions of 
the range of a species resemble one another 
more closely than they resemble examples 
from intermediate regions ; while, on the other 
hand, contiguous forms of the same species 
sometimes difl'er considerably. 

Racial differentiation being then a conco- 
mitant of disti-ibutiou, it becomes necessan,' 
to adopt some means of designating the sub- 
ordinate units if account is to be taken of 
them. The nomenclatorial value of subspecies 
cannot be expressed within the limits imposed 
by the binomial system, and the most conve- 
nient means yet devised consists in using 
trinomials. Thenecessity of trinomials to denote 
„races" or „varieties" has long been realized. 

28 



218 



„varietas" iiieji^jelölésére. már régen gyako- 
roltatott. Egy igen értékes iiuinkájában „a tri- 
nomiális nevek használatáról az amerikai 
(iriiithologiában" (Proc. ü. S. Nat. Mus. VII. 
pp. 70 — Hl). Stejneoer ezeket visszafelé nyo- 
mozta a modern irodalomban, Sundevallig. ki 
1840-b(Mi rt'iulszin-eseii kezdte a rosszul meg- 
határozott fajokat fíildrajzi varietásokként 
kezelni, ellátván azokat egy harmadik névvel 
a faji elnevezéshez való csatolás útján. Sun- 
DKVALL a subspecies neve elé egy betűt tett. 
igy : Dendroeca petechia a hartholemica. A 
trinomiálisok tcliát ueiii mennek újdonság 
szánűia. A betűnök, vagy „var." jegynek a hasz- 
nálata egészen fölösleges és gyakorlatilag ezt 
az ornithologiában már nem alkalmazzák. 

Némely ornithologusuak az a gyakorlata, 
hogy egy új subspeciest binomiálisán a speci- 
fikus elnevezés kihagyásával nevez el, nem 
eléggé korholható. Ily esetben az elhagyott 
név mindig egy általános használatban levő 
elnevezés, melynek meghagyása semmikép sem 
ró nagyobb terhet a nomenclaturára. Ez a 
tény, bár egészen szend^etűnő. az említett 
ornithologusok figyelmét úgy látszik elkerülte. 
Röviden szólva: elismert subspeciest a diag- 
nózisnál nem lehet binomiálisán elnevezni a 
nélkül, hogy statusa el ne homályfisodjék és 
ebből későbli zavar ne támadjon. 

Gyakran azt hozzák fel a subspecies ellen, 
hogy ez sokszor csak igen csekély jellegekre 
támaszkodik és igy tetemes snbdivisióra vezet. 
Egy vonás azonban, mely egyes egyénben 
vagy egynéhányban is csekélynek látszik, 
azonnal fontossá vábk, ha az egy nagy soro- 
zatban fordul elő. A gyakorlott szemnek egy 
oly jelleg is feltűnőnek látszhatik, melyet 
mások észre sem vesznek : „Man sieht niu', 
was man weiss" (Csak azt látjuk, a mit tudunk). 
Ha végignézünk egy species nagyterjedelmű, 
összesített börsorozatán, a mely úgy van eh-eu- 
dezve, hogy a földrajzi componensek között 
bizonyos elválasztó űr marad, egy jiillantásra 
észrevehetünk oly jellegeket, melyeket igen 
nehéz a diagnózisban kifejezni ..azért, mert 
a leíró műszavak igen tökéletlenek" (cf. J. A. 
Allen, Science, N. S., XVI. pp. 383—386). 
Egy subspecies felállításához nem szükséges, 
hogy az feltűnően külömbözzék másoktól. Egy 
jelleg, vagy több jelleg combinácziója, bármi 
csekély legyen azok száma, elegendő, ha 
ezáltal egj' alakot megkülönböztethetünk ; de 



In a valuable pajjer un ..The use of Tri- 
nomials in American Ornithology" [Pròe. U. S. 
Nat. Mus., VII. pp. 70—81.), Dr. Stejneger 
has" traced their use in the modern sense to 
Sundevall. ,,who in 1840 commenced to treat 
systematically the ill-defined s|)ecies as geo- 
graphical varieties, which he provided with a 
third name in addition to the specific appella- 
tion". Sundevall ])receded the subspecific name 
by a letter, thus — Dendroeca pefcchia a. 
hartholemica. Trinomials, tlierefore, are no new 
thing. The use of a letter or of the sign 
„var." is quite unnecessary and has been 
practically abandoned in ornithology. 



The practice of some orniflidlogists of de- 
signating new subspecies binomially by omitting 
the specific term cannot be too strongly con- 
demned. In such cases the term omitted is 
always one in current use and therefore its 
employment would not in any way add to the 
burden of nomenclature. This fact, obvious 
though it be, appears to have escaped the 
notice of the ornithologists in question. In 
short, avowed subspecies cannot be named 
binomially in diagnoses without obscuring their 
status and causing subsequent confusion. 

It is often urged in opposition to subspecies 
that they are frequently based upon very trifling 
characters and thus lead to much sub-division. 
A feature, however, that appears trifling in a 
single individual, or in a few individuals, at 
once assiunes importance when it is fcuind in 
a large series. To an accustomed eye. a featm-e 
unnoticed by others may appear conspicuous — 
Man sieht nur, was man weiss. When one 
looks over an extensive series of skins of a 
compound species so arranged that the geogra- 
phical components are separated by spaces, 
it is possible to appreciate at a glance cha- 
racters that are nu)St difficult to set forth in 
diagnoses, „owing to the imperfections oi 
descriptive terms'" (cf. J. A. Au.ex, Science. 
N. S., X\T. pp. 383—386.) It should not be 
required for the institution of a subspecies 
that it be conspicuously diflerent from others 
A character, or combination of characters, 
however snuiU in amount, is sufficient if the- 
reby we can distinguish a form, but it is 
essential that the character be supported by 



219 



lényeges, hogy ez a jelleg megfelelő anyagra 
tánuiszkodhassék. A subspecies ellenzői nem 
az egyedüliek, kik panaszt emelnek (ily lij 
alakok ellen, melyek egy vagy két példányra 
alapítva, néha még a kort vagy nemet sem 
véve összehasonlításba, felállíttatott. 

Midőn a „szörszálhasogatíV' elismer oly 
jellegeket, melyek magukban ugyan csekélyek, 
de azért állandók, akkor a tudománynak szol- 
gálatot tesz, mert feltehető, — hogy a speci- 
tikus elkülönülés okairól helyesebb nézetet 
szerzünk, ha a variatio kisebb és közvetlenebb 
eredményeit vesszük szemügyre, mint a nagyob- 
bakat és messzibb fekvőket. A subspeciesek 
rendesen a kisebb jellegekben különböznek 
egymástól, a melyek többé-kevésbbé individu- 
ális variácziót képviselnek, és ezért úgy lát- 
szik nem támogatják azt a theoriát, hogy a 
faj változás litján keletkezik. 

A subspecies ellenzői azon félelmüket is 
kifejezték, hogy az alárendelt alakok felvétele a 
systematikába, az ornithologia haladását gátolni 
fogja. Mennyire alaptalan ez a félelem, legott 
kitűnik, ha az ornithologia jelenlegi állapotát az 
Amerikai-Egyesült-Államokban szemléljük, az 
országban évek óta tüzetesen tanulmányozzák 
a subspecieseket és valószínű, hogy nincsen 
oly ország, melynek avifaunája jobban volna 
ismerve, mint éppen ezé. Bizonyára nem túl- 
zás, ha ezt az eredményt az újabb eszmék 
fejlesztő behatásának tulajdonítjuk. 

Egy más ellenvetés az eszmék összezava- 
rásából keletkezik. Azt állítják, hogy a sub- 
speciesek közti külömbségek sokszor cseké- 
lyebbek, mint az egyének közti külömbségek 
(Dresser, Manual of Palaearctic Birds p. IV.). 
üe az egyének közti külömbségek sokszor 
igen nagyok, igy pl- a tenyésztett válfajtákban. 
Az egyik esetben tisztán individuális külömbsé- 
gekkel állunk szemben, (melyek csekélyek 
vagy nagyok lehetnek), a másik esetben pedig 
csoportok közt létező különibségekkel állunk 
szemben, (melyek szintén csekélyek vagy 
nagyok lehetnek). Az egyik esetben a külöml)- 
ség tisztán mennyiség-szerinti, a másikban 
pedig minőség-szerinti. A subspecies szétvá- 
lasztásánál kevés fontossággal bir a külömbség 
mennyisége, a mint azt már megmagya- 
ráztam. 

Áttérve a subspeciesek elnevezéséhez, el kell 
ismernünk, hogy a trincnniálisok sokszor furcsa 
combinácziókat eredményeznek, mint p. o. 



adequate material. Opponents of subspecies 
are not alon<i in deploring the founding of 
new forms upon one or two specimens, some- 
times even without comparing them with refe- 
rence to age or sex. 

In giving recognition to characters that are 
small in amount but constant, the „splitter" 
is rendering a service to science, for we may 
expect to gain a truer view of the causes of 
specific segregation by attending to the smal- 
ler and more immediate products of variation 
rather to the larger and more remote. As a 
rule subspecies differ from one another in minor 
characters which present more or less indin- 
dual variation, hence they do not appear to 
lend support to the theory that species arise 
by mutations. 

Then, again, some opponents of subspecies 
have expressed the fear that the admission 
of these subordinate forms into systematic 
work will impede the progress of ornithology. 
How baseless is this fear is shewn by the 
state of ornithology in the United States of 
America. In that country subspecies have been 
closely studied for many years and there is 
probably no country whose avifauna is better 
known. Surely it is not too much to attribute 
this largely to the stimulus of the newer ideas. 

Another kind of objection is the result of 
a confusion of thought. It is said that the 
differences between subspecies are often smaller 
in amount than those to be seen in individuals 
(Deesser, Manual of Palaearctic Birds, p. IV.). 
But the differences between individuals arc 
sometimes enormous as in „sports". In the one 
case we are dealing with purely individual 
differences (which may be great or small) ; 
in the other case with differences between 
groups of individuals (which also may be gi-eat 
or small). In one case the difference is merely 
((uantitative ; in tlie other it is qualitative. In 
separating subspecies the amount of difference 
is a matter of little moment as already explained. 



Turning from subspecies to then- names, 
it must be admitted that trinomials are capable 
of some grotesque combinations, as, for example, 

2S* 



220 



Thouarsitreron dupetit — thouarsi dupetit — 
thonarsi. (Lásd Finsch, Ibis 1904, p. 660) és 
Coccothraustes coccothraustes coccothraustes. 
Ilyen halmozások a trinomiáiis rendszert nevet- 
ségessé tennék. Ezt n/onban könnyen elkerül- 
hetjük, ha a subspecifikus név hel}'ett például 
a typicus (vasíy typicá) szót használjuk, a mint 
azt ür. ScLATKR és mások is ajánlottílk. A 
helyett, hogy azt írnák : Pyrrhula pyrrhula 
pyrrhula (L.), írhatjuk : Pyrrhula pyrrhula 
typica (L.). Igaz, hogy Linné nem írt le ilyen 
„subspecies typicá-t", àe pyrrhula nevű sub- 
speciest sem. Egy leíró neve oly subspecies 
után, melyet ö eredetileg mint speciest írt le, 
bizonyos értelemben mindig lielytelenül van 
alkalmazva. Így )). o., lia Pyrrhula murina 
GoDMANból Pyrrhula pyrrhula murina God- 
MAN lett ; e szerzőt olyanért tesszük felelőssé, 
mi soha sem volt szándéka. Dr. Hartert régeb- 
ben azt javasolta, hogy Pyrrhulu pyrrhula 
pyrrhulu (L.) lielyett Pyrrhula pyrrhula (L.) 
pyrrhula. vagy Pyrrhula pyrrhula (L.) typica 
legyen az írásmód. A typica kifejezés tehát ily 
esetben a szerző neve nélkül van odafüggesztve 
és nem tekintendő új névnek, hanem csak egy 
elfogadott kifejezés a kérdésben forgó species 
egy alakjának elnevezésére, mely elnevezés 
alatt azt legelőször vezették be a tudományba. 
(Ibis 1896, pp. 363. 364.). Kívánatos vf)lna oly 
módozat alkalmazása, melyből kitűnjék, hogy 
egy subspecies-nek tekintett alak eredetileg 
species-nek vétetett-e ? A kínálkozó módozatok 
közt el lehetne talán fogadni azt, hogy a 
szerző neve zárjel között függesztessék oda. 
Például : Motaciüa alba suhperí>onata [Meade- 
Waldo], vagy Muscicapa lencomelanura cer- 
viniventris [(Sharpé)]. 

Ha e konzervatív ornitliologusok ellenveté- 
seit a trinomiáiis elnevezés ellen vizsgálat 
tárgyává tesszük, azonnal szembeötlik, hogy 
azokat csak az előítélet szüli. Tökéletesen 
igaz az a mondás, hogy a trinomiálisok leg- 
buzgóbb elleuségei mindennap megengednek 
olyan neveket, mint p. o. Pelecanus fv^cus 
var. californicus. de hangosan protestálnak, 
ha egy szerencsétlen szerzőnek eszébe jut a 
„var." rövidítést rövidség okáért kihagj'ni, és 
ha a nyugati barna pelikán nevét úgy írja : 
Pelecanus fuscus californicus (Ibis, 1905, 
p. 157) 

A subspecies el nem ismerésével sokszor 
igen fontos elterjedési tények figyelmen kívül 



Thouarsitreron dupetit — thouarsi dupetit — 
thouarsi (See Finsch, Ibis, 1904., p. 660), and 
Coccothraustes coccothraustes coccothraitMes. 
Such combinations are almost enough to bring 
trinomials into contempt. They are. moreover, 
avoidable by replacing the subspecific name 
with some such term as typints (or typicn) as 
suggested by Dr. Sclater and others. Instead 
of writing Pyrrhula pyrrhula pyrrhvJa (L.). 
we can put Pyrrhula pyrrhula typica (L.). It 
is true that Linné did not describe such a sub- 
species typica but neither did he describe a sub- 
species ^j/rr/mZa. A describer's name is always 
in a sense misapplied when it is placed after 
a subspecies that was originally described as a 
species. Thus when Pyrrhula murirm Godman, 
becomes Pyrrhula piyrrhula murina Godman. 
we make the author responsible for something 
which he never intended. Dr. Hartert formerly 
suggested that, instead of Pyrrhula pyrrhula 
pyrrhula (L.). we should write Pyrrhula 
pyrrhula (L.) pyrrhida or Pyrrhula pyrrhula 
(L.) typica. „The term typica stands thus 
without an author's name attached to it. not 
treated like a new name, but merely as an 
acknowledged term to designate that form of 
the species under consideration which was 
first introduced into science" {Ihis. 1896, 
pp. 363. 364). It seems desirable that some 
method be employed to indicate that a form 
treated as a subspecies was originally descri- 
bed as a species. Amongst other ways this 
could be done by enclosing the author's name 
in square brackets. Motacdla alba subpersoiiafa 
[Meade-Waldo] and Muscicapa leucomelanura 
eerviniventris [(Sharpé)] are examj)les. 

Upon enquiring into the o])position of con- 
servative ornithologists to trinomials it is evident 
that it must be put down in most cases to 
prejudice. It has been well said, „the most 
ardent opponents of trinomials admit everyday 
such names as Pelecanus fuscus var. califor- 
nicus, but exclaim loudly if an unfortunate 
author ventures to leave out the abbrenated 
word „var." for the sake of brevity, and write 
the name of the Western Brown Pelican, Pele- 
canus fuscus californicus" (Ibis. 1905 , p. 157). 



The non admission of subspecies often causes 
important points in distribution to be over- 



221 



maradnak. Ha egy madár előre nem várt 
helyen jelenik meg, szükséges annak szárma- 
zási helyét kntatni, hogy a/, elterjedési, vonu- 
lási stb. adatokból valamit tanuljunk. Endit- 
sünk itt egy példát : a brit-szigeteket a mogyoró- 
szajkó két alakja látogatja meg idóröl-idnre: 
de ezek majdnem mindig egy és ugyanazon 
név alá soroltatnak, mint Nucifraga caryoca- 
t.actes. Van okunk hinni, hogy a feljegyzett 
megjelenések leginkább ezen madár keleti 
alakjára vonatkoznak X caryocatadcfi macro- 
rhynchos Brehm és hogy annak nyugati alakja 
-V. caryocatactes caryocatades (L.) nagyon gyé- 
ren jelenik meg. tízembetünö itt annak fon- 
tossága, hogy a két alakot jól megkülömböz- 
tessük, hogy ennek ala|)ján eldönthessük 
honnan jött az illető mogyoró-szajkó ? 

Szerencsére a subspecies elismerése mhid- 
inkább tért foglal és daczára a „pongyolások" *) 
sötét jóslatainak, van kilátás arra, hogy az 
„iij iskola" sokkal pontosablt módszere utó- 
végre is győzni fog. Dr. H.\rtert most meg- 
jelenő becses művében : ..Die Vögel der 
palaearliischen Faìtna' megtaláljuk az irány- 
vonalakat, melyeken indulva, a jövő kutatás 
kibővitheti és tökéletesbítheti a palaearktikus 
madarakra vonatkozó tudásunkat. 

Nem tagadható, hogy a subdivisiót túlsá- 
gos messzire is lehet nnni, és hogy sub- 
specieseket már elneveztek elégtelen, sőt érték- 
telen bizonyítékok alapján is. Ily tévedés 
azonban hamarosan kisül és nagyobb kárt 
nem okoz, legfeljebb a synononiia túlterhe- 
lését okozza. Azt hiszem, hogy mindnyájan 
egyetértünk abban, hogy ornithologiai tudá- 
sunkat a legvégső határig kell fejlesztenünk.**) 

*) Az angol „lumpers" azokra van értve, a kik az 
élesebb meghatározásoktól fáznak. Szerk. 

") A legnagyobb mértékben hálásak vagyunk, hogy 
a szerző módot nyújtott arra, hogy ép oly tárgyila- 
gossággal, mint világossággal kifejtett nézeteit meg- 
ismerhettük és bizonyára hálásak lesznek mindazok 
is, a kik az omithologia elöhaladását kívánják, úgy 
azok is, a kik a haladást nem tartják elegendőnek. 

Mi megragadjuk az alkalmat, hogy egy megjegy- 
zést tegyünk. 

Kétségtelen az, hogj- az Ornithologia — a szó köz- 
használatú értelmében — ma nem egészen egyrangú 
a többi zoológiai disciplinákkal, és p. o. német tudo- 
mányos körből eredt az a szó : „Wissenschaft für 
Schulmeister". Igaz az is, hogy a modern Zoológiai 
Congressusok tárgysorozataiban az Ornithologia gyen- 
gén vagy alig szerepel. Ez természetes is. 



looked. When a bird turns up in an unexpected 
quarter it becomes necessary to trace its place 
of origin in order to learn something of the 
facts of distribution, migration, etc. As an 
instance it may be mentioned that two forms 
of Xutcracker are known to visit the British 
Islands from time to time, but they are almost 
always placed together under the name Nuci- 
fraga caryocatactes. There is reason to believe 
that the majority of recorded occuiTences refer 
to the eastern form, N. caryocatactes macro- 
rhynchos Brehm, and that the western represen- 
tative, X. caryocatactes caryocatactes (L.), is 
of very infrequent occurrence. It is clearly of 
importance to distinguish these two forms so 
that we may know whence any Nutcracker 
that may visit us has wandered. 

Fortunately, the advantage of recognizing 
subspecies is becoming more and more appa- 
rent and, despite the gloomy foreliodings of 
th(^ „lumpers", tlierc is every prospect that 
the more exact method of the „new school" 
will ultimately prevail. Dr. Hartrrt's valuable 
work Die Vögel der lialäarUischen Fauna 
now in course of publication marks out a clear 
line from which future researches in Palae- 
arctic birds can be extended and perfected. 

No one will deny that subdivision can be 
carried too far and that subspecies have been 
named on insufficient or even worthless evi- 
dence. Such mistakes, however, soon right 
themselves and no great harm is done save 
the burdening of synonomy. Furthermore, all 
will agree that we must push our knowledge 
of birds to the utmost limit.*) 



•) We are indeed very much indebted to the author 
that he has given us an opportunity to know his 
views which he developed with as much objectivity as 
clearness and no doubt that not only those will feel 
grateful to him who desire the progress of ornithology, 
but also those who are not satisfied with the progress 
hitherto realised. 

We availourselvesoftheopportunity to joinaremark. 

There is no doubt that Ornithology — taking the 
word in the customary sense — is at present not 
on the same rank with the other zoological disciplines; 
German scientitic circles haven given rise to the 
saying: „Wissenschaft für Schulmeister". It is true 
also that on the programs of modern Ornithological 
Congresses „Ornithology is but feebly if at all" repre- 
sented. And this is quite natural. 



222 



Darwin »tán :i régi enummerácziós irány termé- 
szetes okoknál fogva elhanyatlott és a feladat a fel- 
logás mélyítése lett. 

Nem a mesterséges, leginkább csak geographiai 
distrikiitiokon systematikus csoportosításokon és a 
csoportosítások szükségeit fedező elnevezési mòdo 
zatokon fekszik ma a súlypont, mert ezek sokszoro- 
san empirikus míiveletek, és belejátszik az auctorok 
jogán túl a hiúság is -- hanem arról van szó, hogy 
azt, a mit megkülömböztetünk, csoportosítunk és 
elnevezünk necsak orisraologiai és oecologiai, hanem 
biológiai okokkal is támogassuk ; szóval, necsak a 
külső alakot, előfordulását és életmódját, hanem az 
életet, feltételeit és azoknak alakító hatását vonjuk 
be tanulmányaink körébe, abból a czélból, hogy — 
a mennyire lehet — a mélyebben fekvő okokat is 
megismerhessük. Ezt a magasabb biológiát ertem. 



El kell ismernünk, hogy az Ürnithologia haladása 
kissé egyoldalú volt. 

Még meg akarom jegyezni, hogy azt, a mit szer- 
zőnk a gyöngybagolyról lAlaco [-Strix] Hammea) oly 
kitűnően mond, teljesen talál avval, a mit Kleinschmidt 
bámulatos sorozatában képekben is kimutatott (Klein- 
schmidt „Berajah" Strix flammea Leipzig 190d). 

Herman Ottó. 



After Darwin the old enumerational system has 
been abandoned for natural reasons and the deepening 
of ideas was made the chief aim. 

To-day the stress is no more laid on nomenclatorial 
methods based upon artificial, mostly geographical 
distribution and upon systematical groups or nomen- 
clature incident upon such groups, because these 
operations are in the majority only of an empirical 
character and the authors' vanity plays sometimes 
a certain roll in them. The question is, on the cont- 
rary, to support not only by orismological and oeco" 
logical, but also by tnological reasons what we have 
distinguished, grouped or named; therefore we ought 
not only comprize the external form in the circle of 
our scientific studies, but also the bird's life, the 
conditions thereof and their modifying influence in 
order to recognize, if possible, also the deeper reasons. 
It is this biology of a higher rank which is understood 
here. 

We must acknowledge the progress of Ornithology 
was in some way onesided. 

I may add yet that our author's excellent statement 
concerning the barn-owl (Aluco |^-= Strix] fiammi'a) 
is exactly congruent with what Kleinschmidt has repre- 
sented in a wonderful series of pictures in his „Bera- 
jah" Strix flammea Leipzig 1906. Otto Herman. 




> 
ß 
ç 
r 
> 

H 


X 

< 



Ni 



223 



Az 1907. évi sáskajárás a Horto- 
bágyon és a madárvilág. 

Irta : 8chknk .Iakah. 

Tündöklően kék é^- jilatt t'ornm jxM-zselô j 
napsugár ('brcsztgeti a Ilortobásry napimádó 
tündérét, a varázsló csalóka délibábot. 

Első szenievillanása fényes fehér esik a szeni- 
iiatár peremén, teljes ébredése csillogó víz- 
áradat, melynek csaponaó hullámai mint a 
tenger árja egyre közelednek s emelkednek. 
s csakhamar tenger tűnik föl a látóhatáron. 
Messzi falvak elniosódí)tt kör\-onalii tornyai 
magánosan meredeznek ég felé - néha föld 
felé is, ha a varázsló tündér bohókás jó ked- 
vében fölfordítja őket — a|)ró ligetek néhány 
pillanat múlva alacsony szigetekként tükrö- 
ződnek a forró párát lehelő vízárban. 



Mintha a multat idézné vissza a varázsló 
tündér, azt az időt, a mikor a Tiszának gátak 
közé még nem kényszerített hullámai majd 
minden tavaszszal tengerré változtatták ezt a 
nagy síkságot. 

Majd újabb csodában gyönyörködtet az ötle- 
tes tündér. Az imént ínég messzii'e világító 
sátrak helyén mintegy varázsütésre ködbe- 
vesző fehér vitorlák tűnnek föl a szemhatáron, 
melyek teljes szélcsöndben mozdulatlanul nyu- 
gosznak a vakítóan csillogó vizén. 



S a mint egyre közeledik, szemünk láttára 
fejti ki varázsmüvészetét. Az előttünk eddig 
még tisztán és élesen látható ménes körül 
egyszerre csak megi-emeg a lég, fölfelé áramló 
gőzök törnek elő a földből, a lovak lábai 
csodálatosan megnyúlnak s niegvékonyodnak, 
s egy pillanat múlva már térdig állanak a 
vizárban. Hirtelenül azonban ismét elérhetet- 
len távolba szökken vissza ; de még onnan 
is ide villognak öles hullámai, melyeket pil- 
lanatnyi gyönge szellő szánt ködként foszló 
fölületén. 



Die Heuschreckenplage auf dem 

Hortobágy im J. 1907 und die 

Vogelwelt. 

Von Jakob Schenk. 

Unter leuchteiul blauem Ilimmel erwecken 
heisse, sengende Sonnenstrahlen die sonnen- 
anbetende Fee des Hortobágy, die zauberische, 
trügerische Délibáb. ^ 

Ihr erster Augenaufschlag ist ein glänzend 
weisser Streif am Rande des Horizonts, ihr 
volles Erwachen eine schillerntle Wasserfläche, 
deren wallende Wogen gleich der Meeresflut 
immer höher schlagen und unaufhaltsam vor- 
wärts stürmen, bis in Kürze ein Meer am 
Horizont erscheint. 

Türme ferner Dörfer ragen in verschwom- 
menen Umrissen einsam gegen den Himmel 
empor — oftmals jedoch auch gegen den 
Boden, wenn sie von der Zauberfee in über- 
mütig-lustiger Laune umgekehrt werden, — 
kleine Auwäldchen spiegeln sich nach einigen 
Augenblicken als niedere Inseln in der heisse 
Dämpfe hauchenden Wasserflut. 

Es ist als ob die Zauberfee die Vergan- 
genheit znriickrufen wollte, in welcher die 
noch nicht zwischen Dämme gezwängten Wo- 
gen des Tiszaflusses diese grosse Ebene fast 
jedes Frühjahr in ein "Meer verwandelten. 

Bald jedoch ergötzt uns die mit Einfällen 
reichlich begabte Fee mit einem neuen Wun- 
der. An Stelle der zuvor noch weithin leuch- 
tenden Zelte erscheinen wie auf Zauber- 
schlag weisse Segel in nebeliger Ferne am 
Horizonte, welche in der vollkommenen Wind- 
stille unbeweglich auf der blendend schillern- 
den Wasserfläche ruhen. 

Und unaufhaltsam vorvvärts strebend, ent- 
wickelt sie ihre Zauberkunst vor unseren Augen. 
Um die bisher noch klar und deutlich ersicht- 
liche Rossherde erzittert plötzlich die Luft, auf- 
wärts strömende Dämpfe scheinen aus dem 
Boden hervorzulirechen. die Fusse der Pferde 
werden wunderbar lang und dünn, und im näch- 
sten Momente steht alles bis ans Knie in der 
Wasserflut. Im nächsten Momente jedoch wan- 
delt sie wieder in unerreichbarer Ferne; aber 
selbst aus dieser Ferne schimmern die klafter- 
hohen Wogen herüber, welche ein momentaner 

' , Délibáb" heisst in wörtlicher Übersetzung 
„Mittagsphantom" und bedeutet eine Luftspiegelung 
wie „Fata morgana'. 



224 



A ])us/,ta nagy cisöudjébeii szinte hallani 
lehet a rohanó vizáradat zajgását, egymásra 
foluhi liullúniok niorajlását. 

Csakhogy ez a hang nem a képzelet szüle- 
ménye — , egy pillantás a földre meggyőz a 
félelmetesen szomorú valóságról. Öáskajárásos 
területre értünk s minden lépésünk nyomán 
százan és ezerén menekülnek előlünk. Már 
néhány lépés után sűrűn gomolygó sáskaliul- 
lámot hajtunk, mely tovahaladásában szélhaj- 
totta hullámok járására és morajára emlékez- 
tet. S ennek a hullámnak az útját utolsó 
fűszálig lerágott vigasztalanul kopár területek 
jelzik. 

Az óriási területen '■ minden képzeletet fölül- 
múló sáskatömegek legelnek. Egyelőre, míg 
fejlődésben vaunak, társaságban, nagy folto- 
kat alkotva élnek együtt, s csak ugrálva 
menekülhetnek. Oly sűrűn borítják a földet, 
hogy az első pillanatban sziute önkénytelenül 
is meglassítja lépteit az ember a menekülők 
megkapó látványára és .zajára. 



A hírhedt marokkói sáska (Stauronotus 
iiiaroccaniiíi, Thunb.) lepte el a Hortobágyot, 
ugyanaz a faj, a mely egyidőben végpusztulással 
fenyegette Cyprus szigetét s Algierban millió- 
kat emésztett föl egyrészt közvetlen kártéte- 
leivel, másrészt irtási költségei révén. Alig 
két évtizede annak, hogy meglepetésszerűen, 
mint új és mindjárt tömegesen föllépő faj be 
kellett venni a magyar faunába, s azóta állandó 
küzdelmet kell ellene folvtatni. 



A marokkói sáska főleg a nagy szikes lege- 
lőkön él, s így csak idő kérdése volt, mikor 
bukkan föl legnagyobb ilynemű területünkön, 

' Maga a debreczeni Hortobágy — Mata, Ohat, 
Zám és Elep puszták — ca 42,000 kat. hold legelő - 
terület ; "'ezt körülveszik a balmazújvárosi, hajdub - 
szörményi, szentmargitai, tiszacsegei,karczagi, püspök- 
ladányi és angyalházi legelörészek, a melyek közvet- 
lenül csatlakoznak a debreczeni Hortobágyhoz, s 
ily módon ca 100.000 kat. hold megszafcíttatlan legelő- 
területet alkotnak. 



schwacher Lufthauch auf der nebelartig flüch- 
tigen Fläche aufpeitscht. 

In der grossen Stille der Puszta hört mau 
fast das Getöse der jagenden A\'asserflut, die 
Brandung der sich übereinander drängenden 
Wogen. 

Dieser Sellali ist aber kein l'hantasiege- 
bilde, ein Blick auf den Boden überzeugt sofort 
von der schrecklich traurigen AVirklichkeit. Wir 
sind unter die Heuschrecken geraten, uud bei 
jedem Schritte flüchten Hunderte und Tausende 
vor uns her. Schon nach wenigen Schritten 
treiben wir eine dichtgedrängte, sich iiberwäl- 
zeude Heuschreckenwoge, deren Vorwärtsdriu- 
gen an das Wallen uud Getöse wiudgepeitschter 
Wasserfluten erinnert. Den Weg dieser Flut 
bezeichnet bis auf den letzten Grashalm abge- 
weideter, trostlos wüster Boden. 

Auf dem ungeheuren Gebiete ^ weiden jeden 
Begritl' übertreffende Heuschreckenscharen. 
Vorläuflg, solange sie sich noch in der Ent- 
wickeluug befinden, leben sie, ausgedehnte 
Felder bildend, in Gesellschaft, und können 
sich nur mittels Sprünge flüchten. Der Boden 
ist so dicht bedeckt mit ihnen, dass man auf 
das Geräusch und den fesselnden Anblick 
der flüchtenden Tiere im ersten Augenblicke 
fast unwillkürlich den Schritt hemmt. 

Die berüchtigte marokkanische Heuschrecke 
{Stauronotus inaroccanus Thünb.) suchte das 
Hortobágy heim, dieselbe Art, welche seiner- 
zeit die Insel Cypern mit gänzlicher Vernich- 
tung bedrohte, und auch in Algier Millionen 
verschlang, einerseits durch die unmittelbaren 
Schädigungen, anderseits durch die gTOSsen 
Kosten der Niederkämpfung. Es sind kaum 
zwei Deceunieu her, dass dieselbe als neue 
und gleich massenhaft auftretende Art in 
die ungarische Fauna aufgenommen werden 
musste, und seitdem muss ein ständiger Kampf 
gegen dieselbe geführt werden. 

Die marokkanische Heuschrecke lebt haupt- 
sächlich auf den grossen natronhaltigen Vieh- 
weiden, uud war es deshalb nur eine Frage 

' Das zu Debreczen gehörige, also das wirkliche 
Hortobágj- — aus den Puszten Mata, Ohat, Zám und 
Elep bestehend — bildet ein Weidegebiet von ca 
42,000 Kat.-Joch. ; dieses umgeben die Weidegebiete 
von Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Szentmargita, 
Tiszaosege, Karezag, Püspökladány und Angyalháza, 
welche unmittelbar an das Hortobágy anschliessen, 
und derart ein ununterbrochenes Weidegebiet von ca 
100,000 Kat.-Joch. ergeben. 



2!>:ì 



t. i. a Hortobágyon. 190()-ban tényk'i;' már 
naiiv szánihaii iniitatkozott, s iiiintho^y irtása 
akkor nem sikerült, biztcisra lehetett venni, 
hogy 1907-ben óriási tömegekben fog pusztí- 
tani, ha a késői tavaszi nagy fagyok elmarad- 
nak, a mi meü is történt. 



A veszély oly imminens volt. — mert a 
legelők elpusztítása után a vetésekre kerül a 
sor, — hogy a m. k. földmívelésiigyi minisz- 
térium törvényt alkotott a sáskairtásról, a 
melyet 1907. febr. lö-én országos értekezleten 
vitattak meg Darányi Ignácz m. k. föidmiv. 
miniszter elnöklete alatt. Az adott iielyzettel 
számolva az értekezlet főtárgyát a sáskatöme- 
gi'k irtási módozatai alkották, de meghivatott 
a M. 0. K. részéről Herman Ottó és Csörgiíy 
Titus is, hogy egyúttal szánibavétessenek a 
mesterséges madárvédelem és madártelepités 
mint profilaktikus intézkedések, a melyek 
esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy a. jövő- 
ben hasonló csapásoknak elejét vegyék. A 
területi viszonyok kellő ismerete hijján a M. 
0. K. egyelőre a nagy kolóniákliau lakó rovar- 
irtó madarak — vetési varjú, seregély, kék 
vércse, dankasirály és bibicz — hathatós 
védelmét, és a mennyiben lehetséges mester- 
séges megtelepítését a.jánlotta. 



1907 nyarán tényleg be is következett az 
előre sejtett csapás : a rossz időjárás daczára 
is kitűnően kelt a marokkói sáska és félel- 
metes tömegekben lepte el a Hortobágyot. 

A mesterséges madártelepítés részben már 
meglévő, részben még szükséges föltételeinek 
a fölkutatása, továbbá a sáskairfó madarak 
tanídmányozása, végül a Pavtor roseus töme- 
ges megjelenése mind szükségessé tették a 
lielyszinén való tanulmányozást. Hhrm.\n üttó- 
nak a M. 0. K. igazgatójának megbízásából 
jiiii. 17-én kimentem tehát a Hortobágy ra, a 
hol jún. 24-éig tartózkodtam ; késői)!) - júl. 
lő. és 16-án — lijból ott voltam, hogy a 
XIV. Aiiiúla. 



der Zeit. wann dieselbe auf dem grössten 
derartigen Gebiete, nämlich auf dem Horto- 
bágy auftreten wird. Im Jahre 190Ü trat die- 
selbe auch tatsächlich in grosser Anzahl auf, 
und da die Bekämpfung damals nicht gelang, 
so konnte man sicher darauf rechnen, dass 
dieselbe im .1. 19(17. — falls die grossen Spät- 
fröste im P'rühjar ausbleiben werden, was auch 
ges hall, — in ungeheuren Schwärmen ihn' ver- 
heerende Tätigkeit aufnehmen werde. 

Die Gefahr war derart drohend — weil ja 
iiacli den Viehweiden die Saaten verheert 
werden — dass das königl. iing. Ministerium 
für xVckerbau ein Gesetz über die Bekämpfung 
der Heuschreckenplage ergehen Hess, welches 
am 15. Feber 1907 in einer Landesenquete 
unter dem Präsidium des k. ung. Ministers für 
Ackerbau Ignaz v. Darányi erörtert wurde. Mit 
der gegebenen Lage rechnend, wurde wäiirend 
der Enquête hauptsächlich die Bekämpfungs- 
weise der HeuschreckeniiiasseH besprochen, 
doch wurden von der U. O. C. auch Otto 
Herman und Titus Csörgey berufen, um gleich- 
zeitig auch den praktischen Vogelschutz und 
die künstliche Vogelansiedelung als |)rophil- 
aktische Massregeln in Betracht ziehen zu 
können, mittels deren Anwendung es eventuell 
möglich sein könnte, in Zukunft derartigen 
Heimsuchungen vorzidjeugen. In Ermangelung 
der notwendigen Kenntnis des Gebietes 
wurde von der U. ( ». ('. vorläutig der wirk- 
same Schutz, oder insoweit es möglich wäre, 
die künstliche Ansiedehiug der in grossen 
Kolonien lebenden insektentVessenden Vögel 
— Saatkrähe, Staar, Kotfussfalke, Lachmöve 
und Kiebitz — anempfohlen. 

Im Sommer 19(17 traf der geahnte Schlag 
wirklich ein ; trotz der ungünstigen Witterung 
ging das Ausschlüpfen der Heuschrecke vor- 
züglich vonstatten, so dass sie das Hortobágy 
in schi'ccklicheM Massen bedeckten. 

Die Eruierung der schon vorhandenen so- 
wie der 110, h notwendigen Hedingiiugeu der 
künstlichen ^'ogelallsiedelung, dann das Studium 
der hi'usfdireckenvertilgendeii Vogelaileu. uml 
schliesslich das massenhafte Erscheinen von 
Pastor roseiis machten das Studium an Ort und 
Stelle zur Notwendigkeit. Von Otto Herman, 
Direktor der U. 0. C, betraut, begab ich mich 
am 17. Juni nach Hortobágy, und veiiilieb 
bis zum í24. Juni, später — am lö. und 16. 

29 



■226 



pásztormadarat a fiókaetetésnél tanulmányoz- 
hassam. 

A sáskatömeiíek és óriási fertőzött területek 
láttára azonnal meggyőződtem arról, hogy a 
már beállott csapással szemben teljesen tehe- 
tetlen a madármunka. Bármilyen impozáns 
legyen is az ezernyi sáskától repedésig meg- 
töltött gólyagyomor, bármennyit is pusztítsa- 
nak a falánk pásztormadarak és vetési varjak 
ezrei, működésük még akkor is eredményte- 
len volna, ha számuk és étvágyuk megszáz- 
szorozódnék. Ez különben minden nagyszabású 
rovarkárnál igy szokott lenni, igy pl. Menzbikr 
is azt írja a pásztormadárról kapcsolatosan a 
sáskajárásról: „sajnos, hogy a pásztormadarak 
megszámlálhatatlan hada mégis semmi a sás- 
kák irtózatos tömegéhez képest." (Aves Ros- 
siae, Moszkva 1895. U. p. r3l2— 518.) 



Habár eredményeiben szinte elenyésző cse- 
kély volt a madárvilág sáskairtó működése, 
az elpusztított sáska mégis roppant tömeget 
jelentett. Általában ki lehet mondani azt, 
hogy a sáskajárás ideje alatt szinte minden 
madár tobbé-kevésbbé sáskával élt ; még 
typikus magevők is, mint pl. Emberiza crdnndra, 
nagyobbára sáskával táplálkoztak. A fogyasz- 
tást nagyon növelte az. hogy az endemikus 
madárvilághoz tömegesen csatlakoztak oly 
fajok, a melyeket csak a dúsan megterített 
asztal vonzott ideig-óráig erre a területre, 
ezek közül első sorban a pásztormadarak, a 
melyekről túlzás nélkül állitható. hogy több 
hasznot hajtottak, mint a többi madár össze- 
sen. Ezeken kivül sok fehér gólya, seregély, 
egerészölyv, vetési varjú és bibicz sereglett 
össze a sáskajárásra, de azért csodálatoskép- 
pen első tekintetre üresnek látszott a Hor- 
tobágy, annyira elveszett ez a rengeteg madár 
az óriási területen. 



Ismétlések elkerülése czéljából az egyes 
madárfajok sáskairtó működését minden egyes 
madárfajnál külön-külön vázolom majd az 
alább következő jegyzékben, a mely az ösz- 
szes megfigyelt madarakat, valamint a reájuk 
vonatkozó egyéb megfigyeléseket tartalmazza. 



.luli — wnr ich n<HÍiiuals dort, um die Rosen- 
stare beim Füttern der Jungen zu beobachten. 

Beim Anblicke der Heuschreckenmassen 
sowie (1er ungeheuren infizierten Gebiete 
kam mir sofort die {Überzeugung, dass die 
Arbeit der Vogelwelt unfähig ist, die schon 
eingetretene Kalamität zu bewältigen. Wohl 
ist ein mit Tausenden Heuschrecken bis zum 
Platzen vollgestopfter Storchmagen ein impo- 
santer Anblick, wohl vernichten Tausende der 
gefrässigen Rosenstare uml Saatkrähen un- 
glaubliche Mengen, doch wäre ihre Arbeit 
seihst dann erfolglos, wenn sich ihre Anzahl 
und ihr Appetit verhundertfachen würde. Es 
ist dies übrigens fast bei jeder insektenka- 
lamität so bestellt; Menzbier z. B. schreibt im 
Anschlüsse an den Rosenstar von den Heu- 
schreckenplagen folgendes: „leider ist die 
unzählbare Menge der Rosenstare verschwin- 
dend klein den fürchterlichen Massen der 
Heuschrecken gegeuüber." [Ares Rossiae, 
Moskva 1895. H. p. 512—518.) 

Trotzdem die Arbeit der Vogelwelt in der 
Bekämpfung der Heuschreckenplage in ihrem 
Resultate fast verschwindend gering war, so 
bedeuteten die vernichteten Heuschrecken 
doch eine ungeheure Masse. Im allgemei- 
nen kann ausgeprochen werden, dass sich 
während der Heuschreckenplage fast alle 
Vögel meJir oder minder mit Heuschrecken 
ernährten : selbst typische Körnerfresser, wie 
Emberua calandra lebten vorwiegend von 
Heuschrecken. Der Konsum wurde dadurch 
bedeutend vermehrt, dass sich der ende- 
mischen Vogelwelt massenhaft solche Arten 
beigesellten, welche nur der reichlich gedeckte 
Tisch auf einige Zeit hieher lockte, besonders 
die Rosenstare, von welchen man ohne Über- 
treibung aussprechen kann, dass sie mehr 
Nutzen leisteten, als die übrigen Vögel alle 
miteinander. Ausser diesen versammelten sich 
hier viele Störche, Stare, Saatkrähen, Mäuse- 
bussarde, Kiebitze u. s. w. und trotzdem schien 
das Hortobágy auf den ersten Blickwuuderba- 
rerweise leer zu sein, so sehr verlor sich diese 
Vogelmasse auf dem ungeheuren Gebiete. 

Um Wiederholungen zu vermeiden, werde 
ich das Mass der Heuschreckenvertilgung 
jeder Art separat behandeln, u. zw. in dem 
untenfolgenden Verzeichnisse, welches sämt- 
liche beobachtete Vogelarten, und alle sonstigen 
Beobachtungen über dieselben enthält. Hier 



227 



Ezen a helyen a niadámlág sáskairtó nníkö- 
désének még csak egy rendkívül fontos tnf)Z- 
zanatát vázolom, s ez az utótakarítás. 

Minthogy a marokkói sáska különösen fia- 
talabb korában többnyire nagy foltokban van 
együtt, s csak későbben szóródnak szét némi- 
leg, azért akadnak oly területek, a hol az 
aránylag kevés sáska következtében pótolha- 
tatlan időveszteség volna a géjjekkel való 
irtás, ezenkívül a gépekkel végigkefélt terü- 
leteken is mindig marad még elég számos élő 
sáska, vagy úgy, hogy a tömegben csak 
elkábultak, vagy úgy, hogy sikerült kiszök- 
niök. Magukl)an véve ezek is számbavehetö 
tömeget alkotnak, s ha petéiket ierakiiatják, 
könnyen niegvetiietik egy új veszedelem alap- 
ját. Bizonyításra nem szorul, hogy ezeknek 
a pusztításával rendkívül hasznos preventív 
munkát végez a madárvilág, a mennyiben biz- 
tosítja az emberi munkával türtéiiő s nagy 
költségeket igénvlö irtási munkálatok ' sikerét. 



' Az irtási munkálatok rövid vázolását — bár szi- 
gorúan véve nem tartozik ide — a kép cs megértés 
teljessége kedvéért nem mellőzhetem egészen. 



Az irtás a régi, lassan míiködö, vagy pedig renge- 
teg — s többn3ire nehezen kapható — napszámost 
igénylő czipntsi sövények helyett .Jablonowszky 
JözsEPnek, az irtási munkálatok vezetőjének saját 
találmányú géprin'l történt. A sáskairtó gép lénye- 
gileg erősen a földnek feszülő süni aczéldrót kefe, 
a melyet két ló húz. A gép kb. 2 méter széles terü- 
letet súrol, s hogy erről túlságosan el ne riadjanak 
a sáskák, a lovak nem egymás mellé vannak befogva, 
hanem a gép mindegeik oldalán jár egy-egy, úgy 
hogy a gép haladási irányában szabad a terület A 
lovakat hajtó ember a magában véve is súlyos kefe 
fölött ül. a mely ily módon az alája kerülő sáskákat 
szétmorzsolja. Mindig több gép — legalább 6 — jár 
együtt. Folyton szűkülő körben haladva összeterelik 
a sáskát, s a hajtás középpontjában végiggázolnak 



iilöchtc icli nur noch ein ungemein wichtiges 
MoMicnt im ileusclireckenvertilgen der Vogel- 
welt berühren, nämlich die Nachlese. 

Indem die marokkanische Heuschrecke, be- 
sonders so lange sie noch jung ist, mei- 
stens in grossen Feldern beisammen lebt, und 
sich nur später einigermassen zerstreut, so 
gibt es auch solche Flecken, wo infolge der 
verhältnisiMässig geringen .\nzahl der Heu- 
schrecken das Bekämpfen mitteis der Masclii- 
nen ein unwiederbringlicher Zeitverlust wäre, 
ausserdem verbleiben auf den Gebieten, welche 
mit der Masciiine sciion überstrichen wurden, 
noch immer ziemlich zahlreiciie lebende Heu- 
schrecken, welche entwedi-r in iler Masse nur 
betäubt wurden, oder aber sicii flüchten 
konnten. An und für sich bilden diese auch 
eine bedeutende Menge, welche durch das 
Ablagern der Eier leicht die Grundlage einer 
neuen Kalamität bilden können. Es bedarf 
wohl keines weiteren Beweises, dass die Vo- 
gelwelt mittels Vertilgung dieser eine unge- 
mein nützliche präventive Arbeit verrichtet, 
indem dadurch der Erfolg der mittels Mensclien- 
kraft geführten und grosse Kosten erheischen- 
den Bekämpfungsarbeiten' gesichert wird. 

' Eine kurze Skizze der Bekämpfungsarbeiten — 
trotzdem dieselbe streng genommen nicht ganz hieher 
gehört — glaube ich mit Hinsicht auf die Vollstän- 
digkeit des Bildes und \'erständnisses nicht ganz 
entbehren zu können. 

Die Bekämpfung geschah statt der früheren, lang- 
sam arbeitenden oder aber allzuviel Arbeiter — welche 
meistens schwer zu haben sind — erheischenden Zäu- 
nen von (.'ypern mittels Masrhinen, welche von Josef 
Jablonowszky, dem Leiter der Bekämpfungsarbeiten 
eigens dazu erfunden wurden. Die heuschreckeu-ver- 
tilgemle Maschine besteht im Wesentliclien aus einer 
fest an den Boden gedrückten Stalildralitbürste, welche 
von zwei Pferdt-n gezogen wird. Die Maschine be- 
rührt den Boden in einer Breite von ca 2 Meter, und 
um vor der Maschine nicht allzuviel Heuschrecken 
wegzuschenchen, sind die Pferde nicht nebeneinander 
eingespannt, sondern aussen an jeder Seite der Ma- 
schini' geht je ein Pferd, so dass der Kaum in der 
Vorwärtsbewegung der Maschine frei ist. Der Pferde- 
lenker sitzt gerade über der an und für sich schon 
schweren Bürste, welche dann die unter sie gera- 
tenden Heuschrecken zermalmt. Es müssen immer 
mehrere Maschinen — mindestens 6 — beisammen 
arbeiten Die Heuschrecken werden zuerst durch die 
in stetig enger werdenden Kreisen geführten Maschi- 
nen zusammengetrieben, und im Mittelpunkte des 
Treibens wird dann über das Ganze hergefahren. An 
solchen Stellen reichten die Unmassen von Heu- 
schreckenkadavern oft bis zum Knöchel. Dem Gange 

29 



-'28 



Ezt az utótakaritást kiilönbi-n már a korábbi 
sáskajárások alkalmával is megfigyelték. Sajó 
Károly ' pl. az 1890. évi szegedi sáskajárás- 
nál a fecskék közremüköflésének tulajdoní- 
totta azt a tényt, hogy a hajtott fiM-iiletcken — 
akkor még cziprusi sövényekkel dolgoztak — 
bizonyos idő niulva már nem volt sáska, holott 
minden hajtásból sok megmenekült, fezeket 
niiiid a fecskék pusztították el. A Hortobágyon 
ezt az utótakarítást Matüsk.\ József m. k. erdőör 
is megfigyelte. A sáskairtásnál mint felügyelő 
volt alkalmazva, éppen a leginkább fertőzött, 
s a pásztormadaraktól legsűrűbben látogatott 
területen, s így naphosszat figyelhette azokat. 

rajtuk, llypii heljeken aztán néha bokáig i'rt a tömér- 
dek sáska-hulla. A gépek haladását állandóan követi 
a napszámosok rajvonala, a mely a menekülni igyekvő 
sá.skákat fekete zászlókkal visszatereli a gépek alá. 
Az irtás akkor a legsikeresebb, mikor a sáska még 
kicsi és kevésbbó mozgékony ; ha már megszárnya- 
sodott, akkor az irtás lehetetlenné válik. Ha már 
most tekintetbe vesszük azt, hogy a marokkói sáska 
.^.5-40 nap alatt teljesen kifejlődik, akkor könnyen 
érthető az a nagy sietség, a melylyeí az irtási müve- 
leteket vezetni kellett, különösen a Hortobágyon, a 
hol oly óriási területek voltak fertőzve. Evvel némi 
fogalmat nyerhetünk arról a nehéz küzdelemről, a 
melyet a m. k. Rovartani Állomás folytatott a vesze- 
delmes ellenséggel. Az irtási müveletek, számbavéve 
a madarak utótakaritását is. sikerülteknek mondhatók, 
és ha a jövő évben esetleg lesz is kisebbmérvü sáska- 
járás a Hortobágyon — a mi nem valószínű — i'igy 
azt, a már helyben lévő gépekkel rövid idő alatt tel- 
jesen le lehet küzdeni, s így a Hortobágy évekre 
biztcsitva lesz újabb sáskajárás ellen. 



Maguk az irtási munkálatok festői látványt nyúj- 
tottak. Az első tekintetre érthetetlen működésű, nagy 
port fölkavaró sáskairtó gépek, a körülöttük hullámzó 
tarka lobogós ruhájú munkások sokasága, valamint 
az ezek befogadására mindenfelé fölállított sátrak 
valósággal benépesítették a Hortobágyot, a melynek 
legnagyobb részében különben csak egy-egy magá- 
nyos gulyástanya tanúskodik az ember jelenlétéről. 
A sátrak körül való.ságos szekértábor, közbe tűzhe- 
lyekkel, a hol a fölváltott munkások főzik szerény 
pusztai ebédjüket. — S mig a sáskairtó gépek és 
munkálatok a legmodernebb korról tanúskodtak, addig 
a/, újra előkerült sátrakkal úgy tűnt föl a Hortobágy, 
mint a régen elmúlt nomádélelnek késői maradványa. 



' Sajó Káeoi.y ; A marokkói sáska Magyarországon. 
A m. k. Rovartani Állomás Közleményei I. 4 füzet. 
Budapest 1891. p. G9. 



Dicse Nachlese wuide übrigens auch schon 
bei den früheren Heuschreckenplagen be- 
obachtet. So schrieb es z. B. K.ari. Sa.iö ' bei 
der Heuschreckenplage in Szeged 1890 der 
Arbeit der Schwalben zu. dass nach einer 
gewissen Zeit auf den gesäuberten Gebieten 
— damals wurde noch mit den Zäunen 
von Cypern gearbeitet — keine Heuschrecken 
zu finden waren, trotzdem aus jedem Treiben 
viele entronnen waren. Diese wurden alle von 
den Schwalben verzehrt. Auf dem Hortobágy 
wurde diese Nachlese auch von Josef M.\tuska, 
k. ung. Forstwart, beobachtet. Bei den Be- 
kämpfuiigsarbeiteii war derselbe als Aufseher 

der Maschinen folgt ständig eine Schwarnilinie von 
Arbeitern, welche die Heuschrecken am Entrinnen ver- 
hindert und mit schwarzen Fähnchen wieder in den 
Bereich der Maschinen drängt. 

Die Bekam pfungsarbciten sind dann am erfolg- 
reichsten, solange die Heuschrecken noch klein und 
weniger beweglich sind : sobald sie flugfähig werden, 
ist eine Bekämpfung unmöglich. Nehmen wir nun in 
Betracht, dass sich die marokkanische Heuschrecke 
binnen 35 — 40 Tagen vollkommen entwickelt, so kann 
man die Eile, mit welcher die Bekämpfungsarbeiten 
geführt werden mussten, sehr wohl begreifen, beson- 
ders im Hoitobágy. wo so ungeheure Strecken infiziert 
waren. Man erhält, somit auch einen Begriff von dem 
schwierigen Kampfe, welchen die königl. ung. Station 
für Insektenkunde dem gefährlichen Feinde gegen- 
über ausführen musste. Die Bekämpfungsarbeiten 
können auch — die Nachlese der Vogelwelt mit ein- 
gerechnet — als erfolgreich bezeichnet werden, und 
wenn im nächsten Jahre auch noch eine kleinere Hen- 
schrecken-Kalamitiit auftreten sollte, — was nicht 
wahrscheinlich ist — so kann dieselbe mit den be- 
reitstehenden Maschinen in kürzester Zeit gänzlich 
niedergekämpft werden, wodiu-ch das Hortobágy auf 
Jahre hin gegen eine neuere Kalamität geschützt ist. 

Die Bekämpfungsarbeilen bildeten ein recht male- 
risches Schauspiel. Die auf ilen ersten Anblick eine 
unbegreifliche Arbeit verrichtenden, Staubwolken auf- 
wirbelnden .Maschinen, die um dieselben wogende 
Menge der in bunte, weite Gewänder gekleideten Ar- 
beiter, sowie die überall zur Aufnahme dieser aufge- 
schlagenen Zelte bevölkerten das Hortobágy, in dessen 
grösstem Teile ansonsten nur hie und da eine ein- 
same Hirtenwohnung die Anwesenheit des Menschen 
bezeugt. Die Zelte umgibt ringsherum eine AVagen- 
burg, inzwischen sind Feuerstellen, wo die abgelösten 
Arbeiter ihr bescheidenes Puszta-Essen kochen. Und 
während die heuschrecken- vertilgenden Maschinen 
von dem modernsten Zeitalter zeugen, erscheint das 
Hortobágy mit den neuerdings hervorgeholten Zelten 
ein verspätetes Überbleibsel des längst entschwun- 
denen Nomadenlebens zu sein. 

' Karl Sajo : Die marokkanische Heuschrecke in 
Ungarn. Berichte der k. ung. Station für Insekten- 
kunde. Bd. I Heft 4. Budapest, 1891, p. 69. 



229 



A M. 0. K.-hoz intézett jelentésében tiibljek 
között ezeket írja a pásztorrnadárról : „lci;in- 
kább szerették fölkeresni azokat a teriilete- 
ket, a melyeken az irtási műveleteket már 
befejezték ; eleinte azt hittem, hogy a t!,é{)ek- 
től megölt sáskákat szedik össze, csakhamar 
meggyözüdtem azonban arról, hogy a sáska- 
hullákat íigyelenibe se veszik, hanem az elká- 
bított vagy sértetlenül maradt sáskákat szedik 
össze, s így valóságos utótakarítást végeznek". 



Ugyanezt magam is megfigyeltem, még pedig 
nemcsak a pásztormadáron, hanem a vetési 
varjakon, kék vércséken, fehér gólyán stb. is. 
Különösen jelentékeny volt ez az utótakarítás 
az irtási műveletek befejezése után. Második 
hortobágyi utam alkalmával a pásztormadarak 
még mindig tisztára sáskákkal táplálkoztak, 
s tiaikat is ezekkel etették. Ebben az időben 
majd minden gyomortartalomban sáskapeték 
is voltak. Evvel tehát rendkívül fontos és 
pótolhatatlan munkát végeztek, s ha tén_yleg 
sikerült a Hortobágyon elfojtani a sáskajárást, 
úgy azt az emberi munkával végzett irtás 
mellett nem csekély részben a madárnuinká- 
nak is kell majd tulajdonítani. 



Tiszta dolog, hogy már a minél teljesebb 
sikerű utótakarítás érdekében is nagyon fon- 
tos volna lehetőleg sok madarat megtelepíteni 
a Hortobágyon. Az idei sáskajárás alkalmával 
ezt javarészt a pásztormadarak végezték el, 
csakhogy ezekre nem lehet mindig számítani, 
sőt ki kell mondani azt. hogy esetleg csak 
évtizedek múlva lesz megint az ideihez hasonló 
invázió. Még sokkal fontosal)bak volnának 
azonban oly intézkedések és berendezések, 
a melyekkel már eleve elejét lehetne venni 
a veszélynek, ligy hogy elkerülhetővé válna 
a rendkívül költséges irtás a gépekkel. Kitű- 
zött föladatomhoz képest tehát azt is vizsgáltam, 
mennyire lehetne erre a czélxa a madárvilág 
praeventiv működését érvényesíteni. Sajnos, 
arra az eredményre kellett jutnom, hogy ez 
szinte lehetetlen ; a hiba azonban nem a madár- 
világban van, hanem a terület sajátosságaiban 



angestellt, u. zw. gerade auf dem (iebiete, 
wo die Infektion am grössten war, und welches 
die Rosenstare am meisten besuchten, so dass 
er dieselben den ganzen Tag hindurch be- 
oliachten konnte. In seinem an die U. 0. C. 
eingesandten Berichte schreibt er unter an- 
derem folgendes über die Rosenstare: ..Mit 
Vorliebe besuchten sie jene Striche, wo die 
Vernichtungsarbeiten schon beendigt waren. 
Anfangs glaubte ich, dass sie die von den 
Maschinen getöteten Heuschrecken auHesen, 
doch konnte ich mich bald davon übi-rzeugen, 
dass sie den Kadavern durciiaus keine Beach- 
tung schenken, sondern die betäubten oder sonst 
verletzten Heuschrecken verzehren, und auf 
diese Weise eine regelrechte Nachlese ausüben " . 

Dieselbe Beobachtung machte ich ebenfalls, 
u. zw. nicht nur an den Rosenstaren, sondern 
auch an den Saatkrähen, Rotfussfalken, Stör- 
chen u. s. w. Diese Nachlese wurde beson 
ders nach Beendigung der Yernichtungsarbei- 
ten bedeutend. Bei meinem zweiten Aufenthalte 
im Hortobágy ernährten die Rosenstare sich und 
ihre Jungen noch immer nur mit Heuschi ecken 
In dieser Zeit waren auch fast in jedem Magen- 
inhalte Heuschreckeneier vorhanden. Es ist 
dies eine ungemein wichtige und unersetzliche 
Arbeit, und wenn es wirklich gelang, die Heu- 
schreckenplage auf dem Hortobágy zu unter- 
drücken, so ist dies neben den Bekämpfungs- 
arbeiten mit Meiischenkraft, in nicht geringem 
Masse auch der Mitarbeit der Vogelwelt zu 
danken. 

Es liegt auf der Hand, dass es auch schon 
im Interesse der je erfolgreicheren Nachlese 
sehr wichtig wäre, je mehr Vögel auf dem 
Hortobágy anzusiedeln. Bei fier heurigen Heu- 
schreckenplage wurde diese hauptsächlich von 
den Rosenstaren bewirkt, doch kann auf diese 
nicht immer gerechnet werden, es muss sogar 
ausgesprochen werden, dass Dezennien ver- 
gehen können, bis wieder eine der heurigen 
gleichende Invasion eintritt. Noch viel wich- 
tiger wären aber solche Anordnungen und 
Einrichtungen, mittels welcher man die Gefahr 
schon im Kiüme ersticken könnte, so dass die 
sehr kostbare Bekämpfutigsweise mittels der 
Maschinen vermieden werden könnte. Meiner 
Aufgabe gemäss begann ich daher die Unter- 
suchungen, inwiefern diesbezüglich die prä- 
ventive Arbeit der Vogelwelt angesprochen 
werden könnte- Leider musste ich zu dem 



230 



gyökerezik, s ezek következtében alig lehet 
annyi madarat és éppen azokat a fajokat 
niegtele|)iteni. a melyek sikerrel tudnának 
megküzdeni a föllépő veszedelemmel. 



A mesterséges madártelepítés föltételeinek 
kntatásánál elsősorban egyrészt a táplálkozási, 
másrészt pedig a fészkelési viszonyokat kell 
tekintetbe venni; ez a két döntő tényező köz- 
vetlenül függ a talajviszonyoktól, s éppen 
ezek nagyon kedvezőtlenek a Hortobágyon. 
Ezek mellett természetesen számba kell venni 
a meglévő niadárállományt is, minthogy ez 
többnyire egész híven tükrözteti vissza a terü- 
let kedvező vagy kedvezőtlen viszonyait, s 
evvel egyrészt ellenőrzi, másrészt irányítja a 
mesterséges madártelepítést. 



A Hortobágy talaja Özücs Mihály ' szerint 
legnagyobb részben szikes agyag, mely eső- 
ben sártengerré, szárazságban pedig szikla- 
keménységűvé válik. Ez a réteg kb. 15 cm. 
vastag, alatta '2 méterig sárga agyag, ezután 
pedig szürke homok következik. Látható ebből, 
hogy költséges javítások nélkül müvelésre 
alkalmatlan, szinte terméketlen talaj, melyen 
csak legeltetésre alkalmas alacsony fű terem. 
Itt-ott elszórva vannak kisebb terjedelmű szán- 
tóföldjei is, továbbá találkoznak oly helyek, 
a hol az ákácz és kőris még megterem. Eze- 
ken apró 1 — t] holdnyi kb. 80 éves erdők 
vannak, a melyek egész híven tükröztetik 
Aissza a rossz talajviszonyokat. A fák koruk- 
hoz képest igen satnyák, s a rossz altalaj 
miatt ritkán érnek el 6 — 7 méter magassá- 
got; felső ágaik ilyenkor, sokszor még ala- 
csonyabban, elszáradnak. Koronájuk azonban 
elég sürü. Ez így vau valamennyi erdőben, 
s csak közvetlenül a Hortobágy folyó partján 
vannak egyes magasabb fűz és nyárfák. Bokor 
sehol sincs. Rendkívül jellemző ezekre az er- 
dőkre, hogy csak hat madárfaj — Cerchneis 
vespertinus, Corvus frugilegus, Fica pica, 
Lanius minor, Oriolus oriolus és Perdix per- 

' Debreczen sz. k. város mezőgazdaságának jelen- 
legi állapota. Debreczen 1882. 



Resultate gelangen, dass dies fast unmöglich 
ist : der Fehler liegt jedoch nicht in der Yo- 
gelwelt. sondern wurzelt in den Eigentümlich- 
keiten des Gebietes, welchen zufolge es kaum 
möglich ist, so viel Vögel und eben jene Arten 
anzusiedeln, welche die (refahr mit Erfolg 
bekämpfen könnten. 

In der Untersuchung über die Bedingungen 
der künstlichen Vogelausiedelung müssen in 
erster Linie einerseits die Ernährungs. ander- 
seits die Nistverliältnisse m Betracht gezogen 
werden ; beide entscheidende Faktoren hängen 
unmittelbar von den Bodenverhältnissen ab 
und eben diese sind im Hortol)ágy sehr un- 
günstig. Neben diesen muss auch die vorhan- 
dene Yogelwelt in Betracht gezogen werden, 
indem dieselbe die günstigen oder ungünstigen 
Verhältnisse des Gebietes meistens getreu 
wiederspiegelt, und dadurch die künstliche 
Vogelansiedelung einerseits kontrolliert, ander- 
seits derselben das Ziel aussteckt. 

Der Boden im Hortobágy besteht laut 
MicHAKL Özücs ' zum grössten Teile aus sal- 
peterhaltigem Ton. welcher sich bei nassem 
Wetter in ein Meer von Schlamm verwandelt, 
bei Trockenheit aber steinhart wird. Diese 
Schichte ist ca 15 cm. dick, darunter folgt 
bis 2 Meter gelber Lehm, und dann grauer 
Saud. Wie zu ersehen, ist es ein ohne kost- 
bare Aufbesserungen zum Bebauen ungeeig- 
neter, fast unfruchtbarer Boden, auf welchem 
nur zur Weide geeignetes niederes Gras 
wächst. Hie und da zerstreut sind kleinere 
Äcker zu tindeu, ausserdem gibt es auch 
solche Stellen, wo die Akazie und Esche noch 
fortkommen. Auf diesen gibt es kleine ca 30 
Jahr alte Wälder von 1 — 2 Kat.-Joch Ausdeh- 
nung, welche die ungünstigen Bodenverhält- 
nisse getreu wiederspiegehi. Die Bäume sind 
für ihr Alter sehr schwach und erreichen in- 
folge des schlechten Untergrundes selten eine 
Höhe von 6-7 Metern - die obersten Triebe 
pflegen in dieser Höhe, oft auch schon eher 
abzutrocknen. Die Krone ist jedoch ziemlicli 
dicht. So stehen die \'erhältnisse in jedem 
Walde, und nur unmittelbar am Ufer des Hor- 
tobágyflusses gibt es einige höhere Weiden und 
Pappeln. Gebüsch ist nirgends zu finden. Sehr 
bezeichnend ist es für diese Wälder, dass sie 

' Der gegenwärtige Stand der Landwirtschaft in 
der königl. Freistadt Debreczen (ungarisch). Deb- 
reczen 1882. 



231 



dix — fészkel bennük, de egy erdőben se 
fészkel mind a hat együtt. 



A táplálkozási viszonyokra nézve döntő fon- 
tosságú az a tény, hogy a talaj és termelés, 
továbbá életmódjuk miatt a megtelepítendő 
madarak szinte tisztára a különféle sáskákra 
volnának utalva. A rovarvilág egyéb alakjai 
nem jöhetnek itt számításba, mert oly csekély 
számban fordulnak elő. hog}' azokra a czél 
érdekében szükséges tömeges madártelepítést 
alapítani nem lehet. Erre nézve talán legjel- 
lemzőbb az a tény, iiogy a hortobágyi legelő- 
területen sehol sincsen vakond. Csak a sás- 
kák szaporodhatnak itt tömegesebben, mert 
kemény burokkal védett petetokjaik jól állják 
az ázást ebben az esőben sártengerré váló 
talajban, \dszont a nőstények furószerszámaik 
segélyével még a „sziklakeménységűvé vált" 
földbe is lerakhatják petéiket. Ez egészen 
specziális alkalmazkodás a területhez, s ezért 
a Hortobágyon csakis a sáskákra lehet ala- 
pítani a mesterséges tömeges madártelepítést. 



A sáskákra alapított mesterséges madár- 
telepítés azonl)an jórészt azon szenved hajó- 
törést, hogy a sáskák életideje igen szűkre 
van szabva, s ezért csak három hónapig — 
májustól jiilius végéig - nyiijtanak megél- 
hetést, nem is szólva arról a szintén döntő 
fontosságú tényről, hogy a sáskajárások nem 
periodikusak Miként alább látni fogjuk, egyet- 
len egy madárfaj van, a melynek életmódja 
a sáskajárásokhoz alkalmazkodott, s ez a 
pásztormadár. Csakhogy ez meg éppen ezért 
nem telepíthető, mert csak abban az esetben 
fészkel kétszer, esetleg többször egymásután 
ugyanazon a területen, ha ott ugyanabban az 
időben a sáskajárás is megismétlődik. 



Az adott viszonyok között, s a Hortobágy 
madárvilágának számbavételévelilymódon egye- 
dül a kék vércse {Cerchneis vespertinus) az. 



nur von 6 Vogelarten — Cerchneis vespertinus, 
Corvus friigilegus, Pica pica, Laniiis minor, 
Oriolus oriolus und Perdix perdix — bewohnt 
werden ; es brüten jedoch in keinem Walde 
alle sechs Arten zusammen. 

Bezüglich der Ernährungsverhältnisse ist 
es von entscheidender Wiclitigkeit, dass die 
anzusiedelnden V'ogelarten infolge des Bodens 
und dessen Ertrages, sowie infolge^ íhrerLtíbens- 
weise fast ausschliesslich auf die verschiede- 
nen Heuschrecken augewiesen wären. Die 
übrigen Insekten können nicht in Betracht 
kommen, da sie in so geringer Anzahl vor- 
handen sind, dass auf dieselben die durch den 
Zweck bedingte massenhafte Vogelansiedelung 
nicht gegründet werden kann. Es wird dies 
am besten vielleicht dadurcii charakterisiert, 
dass im Weidegebiet des Hortobágy der 
Maulwurf nirgends vorkommt. Nur die Heu- 
schrecken können sich hier massenhaft ver- 
mehren, indem ihre durch eine harte Schale 
geschützten Eierkapseln dem Durchweichen 
in diesem Boden, welcher sich bei Regen in 
ein „Meer von Schlamm " verwandelt, ziemlich 
gut widerstehen, und indem die Weibchen 
mittels ihrer Bohrwerkzeuge auch in den 
„steinharten" Boden ihre Eier ablegen können. 
Es ist dies eine spezifische Anpassung an das 
Gebiet, weshalb im Hortobágy die massen- 
hafte künstliche Vogelansiedelung nur auf die 
Heuschrecken basiert werden kann. 

Die auf die Heuschrecken basierte künst- 
liche Vogelansiedelung erleidet jedoch vor- 
wiegend daran Schifl'bruch, dass die Lebens- 
dauer der Heuschrecken sehr eng begrenzt 
ist, weshalb dieselben nur drei Monate lang 
— vom Mai bis Ende Juli — Nahrung erge- 
ben, ganz abgesehen von der ebenfalls ent- 
scheidend wichtigen Tatsache, dass die Heu- 
schreckenplagen keine periodischen i>schei- 
nungen sind. Wie weiter unten ersichtlich, gibt 
es nur eine einzige Vogelart, deren Lebens- 
weise den Heuschreckenplagen angepasst ist, 
und das ist der Rosenstar. Dieser kann je- 
doch ger de deswegen nicht angesiedelt 
werden, da derselbe nur dann zweimal oder 
raehrmal nach einander auf demselben Gebiete 
brütet, wenn sich dort zur selben Zeit auch 
die Heuschreckenplage wiederholt. 

Unter den gegebenen Verhältnissen, und 
auch die Vogelwelt des Hortobágy in Betracht 
ziehend, gibt es daher nur eine Vogelart, 



282 



a melyet sikerrel lehetne megtelepiteiii. Későu 
érkezik, oly iclól)eii fészkel, mikor a sáskák 
már nagyobbak, s korán távozik, tehát ittlé- 
tének egész tartania alatt bőségesen van táp- 
láléka. Csak fészkelési alkalmatosságról kell 
még gondoskodni. Ismeretes dolog, hogy a 
kék vércse nem épít magának fészket, s így 
terjedése a vetési varjútól és szarkától függ, 
mert ezek elhagyott vagy elerőszakolt fész- 
keiben üt tanyát. Tényleg mindenütt fészkel 
a Hortobágyon, a hol varjú vagy szarkafészkeket 
talál, még pedig mindenütt a lehető legna- 
gyobl) mennyiségben. A julíosliáti erdőben a 
varjútelepen kb. 5U pár fészkel; a pajjegyházi 
erdől)en elhagyott varjúkolóniában kb. SO pár, 
a Kún Györgyi erdőben varjakkal 8 — 10 pár; 
a többi erdőben, a iiol varjú nines, csak 
néhány pár fészkel szarkafészkekben. 



Látható ebből, hogy a terület a kék vércsére 
nézve igen kedvező, s csak a hiányzó fész- 
kelési alkalmat kellene pótolni, hogy rövid 
idő alatt benépesüljenek velők a jelenleg még 
üres erdők. A M. (). K. elhatározta, hogy 
kísérleteket tesz vesszőből font kosárkák 
kifüggesztésével. Ha a kék vércsék elfogadják 
ezeket fészkelőhelyül, úgy néhány év alatt 
majd sikerül valóban számbaveliető ellenséget 
szembeállítani a sáskák túlszaporodása elé. 



Bármily kiváló sáskairtó azonban a kék vér- 
cse, avval még sem áltathatj'uk magunkat, 
hogy tömeges letelepítésével egyszer s minden- 
korra elejét lehetne venni a sáskajárásoknak. 
Ha valamelyik évben nagyon kedvező az idő- 
járás a sáskák fejlődésére, akkor az a kék 
vércsesereg, a mely eddig fönntarthatta a nor- 
mális állaj)otot, elégtelen lesz, evvel pedig már 
meg van vetve egy elkövetkezendő sáskajárás 
első alapja. Annyit azonban mindenesetre elér- 
nénk evvel a telepítéssel, hogy megcsökkenne 
a sáskajárások száma, úgy értve, hogy ezek 
csak hosszabb időközökben ismétlődhetnének. 



nämlich den líotfiissfalken {Cerchneis vesper- 
tinns). welcher mit Eifoli;' angesiedelt wer- 
den könnte. Derselbe erscheint spät, nistet 
in jener Zeit, wo die Heuschrecken schon gros 
ser sind, zieht früh weg, und hat deshalb 
während der ganzen Zeit seines Hierseins 
reichliche Nahrung. Es wäre deshalb nur noch 
für Nistplätze zu sorgen. Es ist bekannt, dass 
des Rotfus-falke kein eigenes Nest baut, und 
dass (leslialb seine ^'erbreituug von der 
Saatkrähe und der Elster abhängig ist, indem 
er in den verlassenen oder usurpierten Nestern 
dieser horstet. Tatsächlich ist er überall Brut- 
vogel im Hortobágy, wo er Krähen und Elster- 
nester findet, u. zw. ülierail in maximaler 
Anzahl. In der Krälienkolonie des Juhosháter 
Waldes brüten ca 50 Paare, in einer verlasse- 
nen Krähenkolonie im Papegyházer Wald ca 
80 Paare, im Kúngyörgyer \\'alde mit Saat- 
krähen ca8 — lOjPaare; in den übrigen \\'äldern 
nisten nur einzelne Paare in Elsternestern, 
da dieselben keine Krähenkolonien bergen. 

Es ist hieraus ersichtlich, dass das Gebiet 
für den Rotfussfalken sehr günstig ist, und 
dass nur noch dem Mangel an geeigneten Nist- 
plätzen abgehoben werden müsste, um die der- 
zeit noch leeren Wälder in kurzer Zeit zu 
bevölkern. Die V. 0. C. beschloss einen Ver- 
such mit dem Aushängen von aus Ruten ge- 
flochtenen Körbchen zu machen. Falls diesel- 
ben von den Rotfussfalken als Nistgelegen- 
heiten angenommen werden, so könnte es ge- 
lingen, der Übervermehrung der Heuschrecken 
in einigen Jahren einen wirklich bedeutenden 
Feind entgegenzustellen. 

Obwohl jedoch der Rotfussfalke im Heu- 
schreckenvertilgen Ausgezeichnetes leistet, so 
darf man sich trotzdem nicht der Täuschung 
hingeben, dass eine massenhafte Ansiedelung 
desselben den Heuschreckenplagen ein- und 
für allemal ein Ende macht. Falls in einem 
Jahre die Witterung für die Entwickelung der 
Heuschrecken sehr günstig ist, so wird das 
Rotfussfalkenheer. welches bisher die nor- 
malen Verliältnisse aufrechterhalten konnte, 
ungenügend werden, womit dann schon der 
erste Grund zu einer zukünftigen Heuschrecken- 
plage gelegt ist. So viel kann man jedoch 
durch die Ansiedelung jedenfalls erreichen, 
dass sich die Anzahl der Heuschreckenplagen 
verringern würde, d. i. dass sich dieselben nur 
in läuüeren Zeiträumen wieilerholcn würden. 



238 



A kék vércsénél tehát úgy áll a dolog, 
hogy il íLTÜlet termelése egészen fedezi a 
madár szükségleteit. Egészen mások a viszo- 
nyok azonban a vetési varjúvii (Corrns fn((jí- 
legati) nézve, a melynek tömeges megtelepü- 
lése a sáskajárások csökkentésére szintén 
reudkiviil fontos volna. Csakhogy erre a jelen 
körülmények között gondolni se lehet. Olyan 
területen, a mely csak 8 hónapig nyújt táp- 
lálékot, nem élhet meg a vetési varjú, a mely 
egész éven át itt van. 

Nagyon érdekes kummeutart nyújt ehliez 
a vetési varjú elterjedése a Hortobágyon. A 
sok erdő közül csak kettőben van fészek- 
telep, a juhoshátiban — kb. 800 pár — és 
Kúngyörgyiben — kb. 15 pár. — Ez annál 
feltűnőbb, mert a fészkek elhelyezésére a 
többi erdő éppen annyira alkalmas, mint a 
megszállott kettő. Ezenkívül a közeli tiszai 
ligetekben lévő óriási varjúkolóniákat állító- 
lagos kártételeik miatt állandóan háborgatják, 
különösen a fészkelési idő alatt, s a szinte 
önként kínálkozó rendkívül nyugalmas horto- 
báuvi erdők mégis üresen maradnak. 



Az érdekes tünemény kulcsát az adja meg, 
hogy csakis a varjaktól iiiegsmllott enliik mel- 
lett vannak szántóföldek, a. ixuitíúvÁú erdő köze- 
lében vannak Cserepes és Darássá puszták, 
a kúngyörgyi pedig Máta pusztával szomszé- 
dos. Evvel félreérthetetlenül kifejezésre jut 
az a tény, hogy a Hortobágy legelő területe 
nem felel meg a vetési varjú szükségleteinek, 
s ezért kerüli, habár a fészkelési alkalom 
megvolna. S ezt természetesnek is kell talál- 
nunk. Ez a terület csak május elején nyújt 
— a varjúgyomor számára egyelőre még igen 
sovány — táplálékot (a kikelő fiatal sáskák 
4 — 4'5 mm. hosszúak), holott a vetési varjak 
már április elején foglalják el fészkelő tele- 
peiket, tehát abban az időben, a mikor még 
a föld takarja leendő táplálékukat. 



Való igaz, hogj' éppen ilyenkor végezhetnék 
legeredményesebben a sáskák irtását oly im')- 
don, hogy ezek petetokjait a földből kivagdo.s- 
sák, s a petéket belőlük kieszik. Tömegüknél 
fogva evvel oly preventív működést fejthet- 
XI\'. Aquila 



Bei dem Hotfussfalken also steht die Sache 
so, dass der Ertrag des Gebietes den Bedarf 
des ^'ogels vollkduimen deckt. Ganz anders 
stehen die \'erhältnisse für die Saatkrähe 
(C'o/TMS fruf/iln/us), deren massenhafte Ansie- 
delung im Interesse der Verringerung der Heu- 
schreckenplagen ebenfalls sehr wichtig wäre. 
Doch kann davon unter den jetzigen Verhält- 
nissen kaum die Hede sein. Auf einem solchen 
Gebiete, welches nur drei Monate lang Nahrung 
spendet, kann die Kräiie. welche das ganze 
Jahr hier ist. nii-iit fortkomuK'U. 

Einen sehr interessanten Kommentar ergibt 
hiezu die Verbreitung der Saatkrähe im Hor- 
tobágy. Unter den vielen Wäldern gibt es nur 
zwei, in welciieu Kräiieukolonien sind, im 
Juhosháter Walde ca 800 Paar, und im Kún- 
györgyer Walde ca lö Paar. Es ist dies umso 
auftauender, weil die anderen Walder zum 
Nestbau ebenso günstig sind als die zwei 
besiedelten. Ausserdem werden die riesigen 
Krähenkoh>nien in den nahen Wäldern am 
Tiszaufer besonders während der Brutzeit 
wegen angeblicher Schädigungen ständig be- 
unruhigt, während die sich sozusagen auf- 
bietenden ungemein ruhigen 'Wälder im Hor- 
tol)ágy leer stellen. 

Der Schlüssel dieser interessanten Erschei- 
nung ist darin zu finden, rlass nur die von 
den Krähen besetzten Wälder in der Nähe 
von hebauten Feldern stehen — der Juhos- 
háter Wald ist in «ler Nähe der Puszten 
Darassa und Cserepes, der Kúngyörgyer neben 
Máta-Puszta. Es ergibt sich hieraus unzwei- 
deutig die Tatsache, dass das Weidegebiet 
des Hortobágy dem Bedarfe der Saatkrähe 
ni(-ht entspricht und dasselbe daher meidet, 
trotzdem Brutplätze vorhanden wären. Es muss 
dies auch für natürlich gehalten werden. 
Dieses Gebiet spendet erst Anfang Mai, und 
auch dann für den Krähenmagen eine vor- 
läufig noch sehr magere Nahrung (die aus- 
schlüpfenden Heuschrecken haben eine Länge 
von 4— 4'ò mm.), während die Saatkrähen 
ihre Kolonien schon Anfang April besiedeln, 
also zu jeuer Zeit, wo ihre zukünftige Nahrung 
noch von der Erde bedeckt ist. 

Es ist ganz richtig, dass sie das Vertilgen 
der Heuschrecken gerade zu dieser Zeit am 
erfolgreichsten durchführen könnten, nämlich 
durch das Aushacken der Eierkapseln uml 
das Verzehren der darin enthaltenen Eier- 

30 



234 



iiének ki. a nielylyel már csirájában elfojthat- 
nák a csapást. Csakhog}' ezekhez a sáska- 
petékhez a mellett, hoiiv nagyon is sovány 
táplálékot nyújtanak, csak nedves időbííu fér- 
het hozzá a varjú, mert száraz időben annyira 
megkeményedik a talaj, hogy nem tudja fel- 
törni. Minthogy errevonatkozó saját tapasz- 
talataim nem voltak, megkérdeztem Bakó Gábor 
nrat, a ni. kir. Rovartani Állomás asszis- 
tensét, a ki a legnagj'obb készséggel közölte 
idevágó megfigyeléseit. A kérdést teljesen meg- 
világitó érdekes levelének vázlatos tartalma 
a következő : 



„Négy év óta állandóan részt veszek a 
sáskairtásban, de csak az idei (1907.) ev 
tavaszán tapasztaltam azt, hogy a vetési var- 
jak kivagdossák a földből a marokkói sáska 
petetokjait, s kieszik ezekből a petéket. Kény- 
telen vagyok azonban kimondani, hogy a var- 
jaknak ezt a nmnkáját nagyon kevésre becsü- 
löm. Ezt a fölfogásomat teljesen megokolják 
itt következő tapasztalataim'': 

„1. Azokon a helyeken, a hol a vetési varjii 
petetokok után kutatva, fölvagdosta a gyepet 
(akár a disznót lirás kicsiben), még mindig sok- 
kal több petetok maradt sértetlenül a földben, 
mint a mennyit a varjak kifosztottak. Sőt a 
kivájtak között is sok olyan akadt, a melyek- 
ben még benne voltak a peték. Ezeken a 
foltokon később csakugyan i engeteg sok sáska 
kelt. 

,,2. Az óriási fertőzött területen nagyon 
gyéren akadtak ilyen megdézsmált telepek, 
s egynek-egynek a kiterjedése alig tett ki 
1 — 2 négyszögmétert, holott a föld felső rétege 
holdakra menő kiterjedésben telisded teli volt 
petetokokkal. 

„3. A varjaknak ez a munkája csak addig 
tart,' a míg kora tavasszal még vízzel van 
telítve a föld A mint megszárad a talaj, a 
mi ezeken a szikes gyepeken gyorsan bekö- 
vetkezik, ügy látszik már kemény munka a 
gyeptörés a varjú fogának, s könnyebb zsák- 
mány után néz. Ez a tapasztalati tény a 
magyarázata annak, hogy az a sok varjú, 
mely akkortájt a Hortobágyon lézengett, éppen 



Infolge ihres massenhaften Vorkommens könn- 
ten sie dadurcli eine solche präventive Arbeit 
ausüben, durch welche die Gefahr schon im 
Keime erstickt würde. Die Krähe kann jedoch 
diese Heuschreckeneier, — ganz abgesehen da- 
von, dass dieselben eine sehr niagere Kost ab- 
geben — nur bei feuchter Witterung erreichen, 
indem bei Trockenheit der Boden so hart wird, 
dass sie denselben nicht aufbrechen kann. 
Indem ich diesbezüglich keine eigenen Erfah- 
rungen sammeln konnte, fragte ich Herrn 
Gabriel Bakó, Assistent an der k. ung. Station 
für Insektenkunde, der nur seine diesbezüg- 
lichen Daten mit der grössten Bereitwilligkeit 
übermittelte. Im wesentlichen besagt der inte- 
ressante Brief, welcher die Frage vollkommen 
beleuchtet, folgendes : 

„Seit vier Jahren beteilige ich mich an der 
Bekämpfung der Heuschreckenplagen, doch 
machte ich nur im heurigen (1907) Frühjahr 
die Erfahrung, dass die Krähen die Eierkapseln 
der marokkanischen Heuschrecke aushacken, 
und die Eier aus denselben aufessen. Ich 
fühle mich jedoch gezwungen auszusprechen, 
dass ich diese Arbeit der Krähen nicht hoch 
anschlage. Diese Auffassung begründen meine 
folgenden Erfahrungen : 

„1. An jenen Stellen, wo die Saatkrähen 
nach Eierkapseln suchend, die Weide auf- 
brachen, (in kleinerem Masstabe wie das 
Wühlen der Schweine) verblieben immer viel 
mehr Eierkapseln unversehrt im Boden, als 
die Saatkrähen plünderten. Auch unter den 
ausgehackten gab es viele, in welchen die 
Eier noch vorhanden waren. An diesen Stellen 
schlüpften später auch tatsälich ungeheure 
Heuschreckenmengen aus. 

„2. Auf dem riesigen intizierten Gebiete 
fanden sich nur spärlich solche geplünderte 
Stellen vor. deren Ausdehung ebenfalls nur 
1 — 2 Quadratmeter betrug, während die obere 
Bodenschichte in einer Ausdehung von mehre- 
ren Kat.-.lo( li mit Eierkapseln ül)erfüllt war. 

„3. Diese Arbeit der Saatkrähen dauert nur 
so lange, als der Boden im Frühjahre noch 
mit Wasser getränkt ist. So wie die Erde 
trocken wird, was in diesen salpeterhaltigen 
Viehweiden sehr rasch vor sich geht, wird 
das Aufbrechen des Bodens für den Krähen- 
schnabel eine allzuharte Arbeit, weshalb sie 
sich dann nach einer leichteren Beute um- 



schauen. Diese 



Erfahrungen 



machen es er- 



235 



semmi számbavehetó kárt iiciii telt a sáskák 
pótotok jailja II". 



Ezek a [toiitos iiie,s;fi<ryelések is csak azt 
bizonyítják, liuj;-y a Hortoliágy legelőteriilete 
nem alkalmas a vetési varjii mostelepedésére. 
Sáskairtó munkájukat, a mely különösen az 
utótakaritásnál volt jelentékeny, ennélfoííva 
csak ügy lelietne biztosítani, ha a Hortobágy 
szélein levő szántóföldeken kezdődnének az 
erdősítések. Valószinnnek tartom, hogy a dél- 
nyugati részen fekvő faluvégi és Szásztelek 
erdőkben mihamarább megtelepednének a var- 
jak, ha Zám pusztát, melynek már jobb minő- 
ségű a talaja, földmívelésre rendeznék be. 



.\z. a mit a vetési varjú telepítéséről mond- 
tam, majdnem szószerint illik a veretjélijre 
(Sturnus vulgaris), a mely alkalmas fészke- 
lési helyek híjján azonban nem költ a Horto- 
bágyon. Nem állandó madár ugyan, de igen 
korán érkezik és későn távozik, akárhányszor 
át is telel és évenként kétszer fészkel, vagyis 
szintén huzamos ideig tartózkodik a fészke- 
lési területen. A mesterséges telepítést ennél 
a fajnál is csak a Hortobágy szélein lehetne 
kezdeni, hogy addig is, mig a Hortobágyon 
nem találnak tájilálékot, a szántóföldeken 
élhessenek. Minthogy szintén igen jelentékeny 
sáskairtó, meg is tesszük majd a kísérletet. 



Ebbe a kategóriália tartozik még a fehér 
gólya is, a mely óriási mennyiségű sáskát 
fogyaszt, de szintén nem fészkel a Horto- 
bágyon ; csak a költés befejezése után jön 
ide a sáskákra. Egyetlen egy fészek volt a 
Hortobágy közepén a Malomháznál, de ez is 
el van hagyatva, a széleken azonban több 
fészek van. Láthatólag nem kedvező neki a 
terület, mert különljen elfoglalta volna a már 
most is kínálkozó fészkelési alkalmatosságo- 
kat a csárda körül. Máté pusztán és egyéb 
tanyákon. 



A többi jelentékenyebb sáskairtó madár — 
széki csér, fekete halászka, mezei pacsirta, 
bibicz és túzok — állományát csak a tojás- 



klärlich, dass die vielen Krähen, welche da- 
mals im Hortobágy herumluniiorton. in den 
Eierkapseln der Heuschrecken wirklich gar 
keinen nennenswerten Schaden anrichteten". 

Diese genauen Heobachtungen l)eweisen 
ebenfalls nur, dass das Weideland des Horto- 
bágy zur Ansiedelung der Saatkräht; unge- 
eignet ist. iluf Arlioit bei der Vertilgung der 
Heuschrecken, welche besonders l)ei der Nach- 
lese bedeutend war. könnte deshall) nur da- 
durch gesichert worden, wenn man mit dem 
.\nptlanztMi der Wälder am Rande des Horto- 
l)ágy auf den bel)auten Feldern beginnen 
würde. Es erscheint mir sehr wahrscheinlich, 
dass der Faluvéger und Szásztelekor Wald 
in kurzer Zeit von Krähen besiedelt würde, 
wenn die l'uszta Zám, wo der Boden geeig- 
neter ist. für don Ackerbau eingericlitet würde. 

Das hier über die Ansiedelung der Saat- 
krähe (lesagte passt auch fast wörtlich auch 
auf den Star [Shimus vulgaris), welcher aber 
in Ermangelung geeigneter Nistplätze im Hor- 
tobágy nicht brütet. Der Star ist zwar kein 
Standvogel, doch kommt er sehr früh an, 
zieht spät weg, überwintert audi oftmals und 
macht jälirlich zwei Brüten, mit einem Worte, 
dersellie hält sich auch längere Zeit am Brut- 
platze auf. Die künstliche Ansiedelung müsste 
auch bei den Staren am Rande des Horto- 
bágy begonnen werden, so dass sie zu der 
Zeit, wo das Hin-tobagy keine Nahrung bietet, 
dieselbe auf den Ackern tinden könnten. 
Indem es sich um einen bedeutenden Hen- 
schreckenvertilger handelt, wird der Vi'rsuch 
auch gemacht werden. 

In diese Katagorie gehört auch der Haus- 
storch {Ciconia ciconia), welcher enorme Heu- 
schrecken masson vernichtet, aber im Horto- 
bágy nicht brütet ; derselbe kommt erst nach 
beendigter Brut iiielier wegen der Heu- 
schrecken. Ein einziges Storchnest gibt es 
bisher in der Mitte des Hortobágy am soge- 
nannten Malomház, doch ist audi dieses ver- 
lassen, an den Rändern sind jedoch mehrere 
Nester zu finden. Das Gebiet behagt ihm 
augenscheinlidi nicht, da er ansonsten von 
den schon jetzt vorhandenen Nistgelegeuhoiten 
auf der Csárda, auf Mata Puszta und anderen 
Meierhöfen Besitz ergriften hätte. 

Der Stand der übrigen Vogelarten, welche 
.sich als bedeutendere Vertilger der Heu- 
schrecken erwiesen — Giarol, Trauersee- 

30* 



236 



szedés és lelövetés betiltásával lehetne meg- 
növelni. Különösen fontos volna ez a széki 
csérre nézve, melynek a HortobásT iii;yszólván 
ntolsó mentsvára liazánkban. 



Utoljára még a fogul íjrúl [Perdix perdix) 
is szólók, daczára annak, hogy a Hortobágyon 
alig fészkel néhány pár ; két párt láttam a 
faluvégi, egy |)árt pedig az angyalházi (;rdő- 
ben. De még ez a gyér előfordulás is meg- 
lepett, mert bokor nincs sehol, sem az erdők- 
ben, sem a pusztán. Egy példányt a tudomány 
érdekében föl kellett áldozni ; gyomrában sás- 
kát is találtam. Az a gondolatom támadt, hogy 
ha sok fogoly volna a Hortobágyon, azok 
nemcsak a kikelt sáskákat fogyasztanák, hanem 
egyúttal a sáskapetékben is tekintélyes pusz- 
tításokat okozhatnának, mert a petetokok 
kiszedésére kaparó lábukat is föiliasználhatják. 
Télen át természetesen etetni kellene őket, 
csakhogy ennek a költségeit maga a fogoly 
térítené meg, a mikor már annyira fölszapo- 
rodott az állomány, hogy a vadásznak is jut 
belőle. 



Tömegesebb megtelepítéséhez azonban föl- 
tétlenül bokorsnriíségek szükségesek, mert 
ezekben talál a fogoly fészkelő- és búvóhelye- 
ket. EiTe a czélre kísérletet lehetne tenni a 
tamariszkus cserjével, a mely pl. a kiinszent- 
miklósi szikes talajon igen jól megél, s igy 
valószínűleg meghonositható a Hortobágyon 
is. Az ültetést ajánlatos volna a meglévő 
erdők mellett s a Hortobágy folyó partjain — 
itt a fűz és nyárfákkal szegve a partfelőli 
oldalon — kezdeni, egyelőre természetesen 
csak kisebl) mértékben, a mig el nem dől. 
hogy mennyire válik be a kísérlet, vagyis, meny- 
nyiben szaporítja a fészkelési alkalmatosság 
a fogoly létszámát. 



Tán fölösleges külön hangsúlyozni azt. hogy 
ez a bokorültetés más hasznos madarakat is 
vonzaná a területre, s így mindenképen érde- 
mes volna megtenni a kísérletet. Tán nem 
marad puszta álom a foglyokkal benépesített 



schwalbe, Feldlerche. Kiebitz und Trappe — 
könnte durch ein \'erbot des Abschiessens 
und Eicrsamniclus erhöht werden. Es wäre 
dies uamentlicli für den Uiarol von Wiclitig- 
keit, da das Hortobágy sozusagen das letzte 
Asyl desselben in Ungarn ist. 

Schliesslich muss noch über des Rebhuhn 
(Ferdix perdix) gesprochen werden, trotzdem 
im Hortobágy kaum einige Paare brüten ; 
zwei Paar beoiiachtete ich im Faluvéger. ein 
Paar im Angyalházír Wald. Al)er selbst dieses 
spärliche Vorkoiiiiiicn überraschte mich, da 
Gebüsch nirgends zu finden ist, weder im 
Walde, noch auf der Puszta. Ein Exemplai 
musste der Wissenschaft geopfert werden : 
der Mageninhalt zeigte auch Heuschrecken. 
Es kam mir der Gedanke, dass, wenn das 
Hortoltágy mit Rebhühnern bevölkert wäre, 
dieselben nicht nur die Heuschrecken vertilgen 
würden, sondern auch deren Eier in bedeu- 
tendem Masse schädigen dürften, da sie zur 
Aushebung der Eierkapseln nicht nur ihren 
Schnabel, sondern auch ihre Scharrfüsse be- 
nützen können, ^\'ährend des A\'inters müssten 
sie natürlich gefüttert werden, doch würden 
die dadurch entstehenden Kosten durch die 
Rebhühner selbst gedeckt, wenn sich der 
Stand schon derart gehoben hat, dass auch 
der Jäger seinen Teil bekommen kann. 

Zur massenhaften Ansiedelung sind jedoch 
Gebüsche und Dickichte unumgänglich not- 
wendig, indem dieselben den Rebhühnern als 
Verstecke und Nistplätze dienen. Zu diesem 
Zwecke könnte vielleiclit mit der Tamarisken- 
Staude ein Versuch gemacht werden, welche 
z. B. auf dem ebenfalls salpeterigen Boden 
von Kiinszentmiklós gut fortkommt, und wahr- 
scheinlich auch im Hortobágy gedeihen würde. 
Die AnpHanzuiig könnte im Anschlüsse an die 
vorhandenen Wälder und an den Ufern des 
Hortol)ágyflusses — an der Uferseite mit Wei- 
den und Pappeln eingesäumt — begonnen 
werden, vorläufig natürlicii nur in geringerem 
Masse, bis es sich entscheidet, inwiefern der 
Versuch gelingt, d. i. in welchem Masse der 
Stand der Re])liüliner durch das Bieten der 
Brutgelegenheit erhöht wird. 

Es bedarf wohl keiner besonderen Beto- 
nung, dass diese Gel)üschanlagen auch andere 
nützliche Vogelarten in das Gebiet locken, 
dass es also in jeder Beziehung augezeigt 
wäre, den Versuch zu macheu. Villeicht bleibt 



237 



Hortol)ágT : reméljük ezt annál is inkább, 
mert evvel of>-vrészt j'elent('keny sMsk;iirt(ival. 
másrészt értékes vadállonuuiyiiyal ,i;az(lag<u]ik 
a terület, a mely idővel nieí;téríti a telepítési 
és fönntartási költségeket. 



Evvel kimerítettem a mesterséges madár- 
telepitésre vonatkozó vizsgálatokat, a melyek 
ugyan rendkívül érdekes biológiai eredménye- 
ket szolgáltattak a teriilet sajátos viszonyai 
következtében, de magára a telepítésre nézve 
egyelőre még kevés reményt nyújtottak, a 
meddig a Hortobágy megmarad a mai álla- 
potában. Még legkedvezüi)ben alakult a hely- 
zet a kék vércsénél, de az eredmény még 
itt is a kísérlettől függ: a vetési varjú eset- 
leges nagyobbszabású megtelepülése még évti- 
zedek kérdése, és sokáig tarthat a fogoly 
elszaporodása is. 

Mindenütt az adott viszonyokra és az egyes 
fajok életmódjára támaszkodva számba vettem 
az iltetö madárfajok szükségleteit, s ezeket 
egybevetettem egyrészt avval, a mit a terület 
már most nyújthat, másrészt pedig avval, a 
mit kevés költséggel pótolni lehet. Ezek alap- 
ján a következőkben foglalhatom össze a 
tanulságokat : 

1. Minthofiii a sáskajárás a Hortobágyon 
nem évről-évre ismétlődő jelenség, azért nor- 
mális viszonijok között a szükséf/es fáplálék- 
mennyiség hiánya köretkeitéhcn nem tarthat 
el oly madártömeijeket. a melyek a kedvező 
időjárás következtéijeti fölléjtő sáskareszedéimet 
megsziintethetnék. 

2. A mesterséges madártelejntés révén nem 
lehet véglegesen megszüntetni a sáskajárás 
veszedelmét. 

3. A mesterséges madártelepüés révén azon- 
ban el lehet érni azt, hogy a sáskajárások 
csak tetemesen hosszabb időközökboii ismétlőd- 
hetnek Az állandó jiusztitás következtében 
nem következik be a sáskajárás minden oly 
esztendőben, a mely a sáskák fejlődésére ked- 
vező, hanem több ilyen esztendőnek kell bekö- 
vetkeznie, hogy sáskajárás fejlődhessék. E 
mellett szól pl. az, hogy a madárvilág közre- 
működése az idei sáskajárás leküzdésében 
lényegesen csökkentette azt a valószínűséget, 



das mit Rebhühnern bevölkerte Hortobágy kein 
Traum: es ist dies umsomehrzu hotlen, als das 
Gebiet dadurch einerseits um einen bedi^uten- 
den Heuschreckenvertilger, anderseits um ein 
wertvolles Wild bereichert wird, welches mit 
der Zeit die Kosten der .Ansiedelung mid Er- 
haltung decken wird. 

Somit wären die Untersuchungen über die 
künstliche Yogelaiisiedelung ('rscliöi)ft. Die- 
selben ergaben zwar infolge der eigenartigen 
Verhältnisse des Gebietes sehr interessante 
l)iologische Resultate, boten jedoch vorläufig 
für die Ansiedelung wenig Hoffnung, solange 
das Hortobágy im jetzigen Zustande verbleibt. 
Am günstigsten gestaltete sich noch die Lage 
beim Rotfussfalken, doch hängt das Resultat 
selbst hier noch vom Versuche ab ; die even- 
tuelle grossangelegte Ansiedelung der Saat- 
krähen ist noch eine Frage künftiger Dezen- 
nien, und dürfte auch die Vermehrung der 
Rebhühner noch ziemlich lange dauern. 

überall auf die gegebenen Verhältnisse und 
auf die Lebensweise der betreffenden Arten 
gestützt, zog ich den ßedaif jeder Vogelart 
in Betracht, und verglich diesen einerseits 
mit dem, was das Gebiet schon jetzt bieten 
kann, anderseits mit dem, was sich mit ge- 
ringen Kosten ergänzen lässt. Auf Grund 
dieses Verfahrens kann ich die Resultate fol- 
gendermassen zusammenfassen : 

1. Indem sich die Hensciireckenplagen im 
Hortobágy nicht von Jahr zu Jahr iricder- 
holen, so kann dasselbe unter normalen Ver- 
hältnissen in Ermangelung der notwendAgen 
Nahrungsmenge, nicht diejenigen Vogelmasseti 
erhalten, irelche die infolge günstiger Witte- 
rung auftretende Heuschreckenplage nieder- 
käi npfen kön nten. 

2. Mittels der künstlichen Vogelansiedelung 
kann der Heuschreckenplage nicht ein- und 
für allemal vorgebeugt iverden. 

3. Mittels der künstlichen Vogelansiedelung 
kann jedoch .soviel erreicht werden, dass sich 
die Heuschreckenplagen nur in bedeutend 
längeren Zeiträumen iviederholen können. In- 
folge der ständigen \'erminderuug wird nicht 
auf jedt^s, für die Heuschrecken günstiges 
Jahr, auch eine Heuschreckenplage folgen, 
sondern es müssen mehrere günstige Jahre 
eintreten, damit sich eine solche entwickeln 
kann. So wurde z. B. durch das Mitwirken 
der Vogelwelt in der Bekämpfung der heuri- 



238 



hogy a sáskajárás a jöv(í évben ismétlődhes- 
sék. Pedii;- már egyetlen egy ilyen elmaradt, 
illetőleg meghiúsított sáskajárásból megtaka- 
rított irtási költségek is busásan fedezik a 
madártelepitésből előálló kiadásokat. 



4. A mesierséfjes madáríelepítés ezek alaj)- 
ján elsőrangú és égető szükséglet a Horto- 
bágyon, a melget ennélfogva minél előbb min- 
den eszközzel végre kell hajtani, hogy legalább 
a jövőben redukálódjék a sok költséggel leküzd- 
hető sáskajárások száma. 



Ezeknek a vizsgálatoknak a befejezése 
után áttérhetek a llfirtobágy madárvilágának 
részletesebb ismertetésére. Előbb azonban még 
kedves kötelességet teljesítek, a midőn köszö- 
netet mondok Jablunowszky József úrnak, a 
m. kir. Rovartani Állomás főnökének, és Bakó 
Gábor úrnak, ugyanezen intézet asszistensének, 
a kik a sáskairtást vezetvén, teljesen ismerték 
a helyi viszonyokat, azért az előzékeny és 
hathatós támogatásért, a melylyel nehéz mun- 
kájuk közepette föladataim elérésében része- 
sítettek, továbbá Markovits Gyula hortobágyi 
ménesmester úrnak, a fegyverhasznáiási enge- 
délyért, végül Haranghy György úrnak, töbl) 
hortobágyi fénykép átengedéséért. 



Sajnos, túlrövid volt az idő alihoz. hogy 
mélyebben belepillanthattam volna ennek az 
érdekes vidéknek a madártani viszonyaiba ; 
ennélfogva nem is vázolhatom behatóbban a 
madámlág alkalmazkodásait ehhez az annyira 
sajátságos területhez. Az általános viszonyokra 
vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy 
endemikus madárvilága a terület specziális 
táj)lálkozási viszonyainak megfelelően igen 
kicsiny ; az átvonulok száma különösen egye- 
dekben igen magas, a mit a terület nyugal- 
mas volta magyaráz meg. Április 24-től októ- 
ber l-ig legel itt a jószág, s akkor is igen 
kevés ember jár a területen, azonkívül pedig 
szinte csak a vadászok. Ennek következté- 
ben a Hortobágy sok madárnak kedvencz 
pihenő és hálótanyája ; így pl. a vadludak 
óriási tömegekben járnak itt a vonulási idő- 
szakok alatt. A fajok jegyzékébe fölvettem 



gen Heusrjireí kcnjilaiic die Wahrscheinlich- 
keit der Wiederholung dieser Plage im nä h- 
sten Jahre l)edeutend vermindert. Die Kosten, 
weh he aus nur einer einzigen derart ausge- 
bliebenen, respektive vereitelten Plage erspart 
werden, decken sciion überaus reit lilidi die 
sii h aus der künstlichen Vogelansiedelung 
ergebenden Auslagen. 

4. Die künstliche Vogelansiedelumj auf 
dem Hortobágy ist daher eine grosse und 
dringende Notwendigkeit, welche je eher durch- 
geführt werden muss, damit sieh in Zukunft 
die Anzahl der nur mit grossem Kostenauf- 
ivande bekämjifbaren Heuschreckenplagen ver- 
ringere. 



Nach Erledigung dieser Untersuchungen kann 
auf die eingehendere Behandlung der Vogel- 
welt übergangen werden. Zuvor möchte ich 
jedoch noch eine angenehme Pflicht erfüllen 
und Herrn Joseph J.abi.onowszky. Chef der k. 
ung. Station für Insektenkunde und Herrn 
G.ABfiiEL Bakó, Assistenten desselben Institutes, 
welche als Leiter der ßekämpfungsarbeiten 
die Verhältnisse gründlich kannten, meinen 
Dank auszusprechen für die zuvorkommende 
und tatkräftige Unterstützung, welche sie mir 
inmitten ihrer schweren Arbeit in dem Erreichen 
meiner Aufgaben angedeihen Hessen: weiters 
danke ich Herrn Juurs v. ^Iarkovits, Gestüts- 
vorsteher im Hortobágy für die WaH'enerlaubnis 
und Herrn Geoiíc; v. Haranghy für die Überlas- 
sung melirer Photographien aus dem Hortobágy. 

Leider war die Zeit viel zu kurz um (>inen 
tieferen Einblick in die ornithologischen Ver- 
hältnisse dieses hochinteressanten Gebietes 
zu erlangen, weshalb auch die Anpassungen 
der Vogelwelt an dieses eigenartige Gebiet 
nicht eingehender behandelt werden können. 
Über die allgemeinen Verhähnisse kann nur 
soviel gesagt werden, dass die endemische 
Vogelwelt den speziellen Nahruugsverhältnissen 
gemäss sehr gering ist; die Anzahl der Durch- 
zügler jedoch, besonders diejenige der Indivi- 
duen, ist sehr hoch, was durch die grosse 
Ruhe des .Gebietes erklärt wird. Die Vieh- 
herden bleiben vom 24. April bis 1. Okt. hier, 
aber auch dann verkehren wenig Mensclien. 
ausser dieser Zeit aber fast nur die Jäger. 
Infolgedessen wird das Hortobágy von vielen 
Vögeln mit Vorliebe als Rast- und Schlafstation 
benützt: so halten sich z. B. während der 



239 



néhány, Nagy Jenü úrtól származó adatot is, 
a ki szintén az idén, de kora tavaszszal a 
vonulás ideje alatt járt a Hortobágyon. 



Colymbiis cristatns L. A Hortobásy folyó 
nádasaiban fészkel 1 — 2 pár. 

Lai'us ridibundus L. Magam nem láttam, 
de a sáskairtük föliigyelőinek részletes leírá- 
sából pontosan megállapitottam a fajt. Csak 
néhányszor járt a fertőzött teriileteken, s 
buzgó sáskairtásával keltette föl a figyelmet. 



Hydrochelidon leucoptera (Meissn. et Schixz). 
Jún. 2U-án láttam a Legelő-tavon kb. 20 párt; 
valószínűleg itt fészkel. A sáskajárásos terü- 
leteken nem találkoztam vele. 

Hydrochelidon nigra (L.). A Hortobágy 
li. n. laposaiban, vizes rétjein majdnem min- 
denütt fészkel ; láttam a Borsos réten, Zám 
puszta laposain és a Legelő-tav(»n : számukat 
kb. 150 párra becsülöm. 

A fertőzött területeken gyakran találkoztam 
a fekete halászkával, s a gyűjtött 4 gyomor- 
tartalom közül 3 tisztára marokkói sáskából 
áll. Úgy számuknál, mint életmódjuknál fogva 
a jelentékenyebb sáskairtóklioz tartoznak, s 
ezért szigorú tojásszedési és lelövetési tilalom 
alá helyezendők az illetékes vadásztársulat 
részéről. 

Fnligula nyroca (Güjd.). Anas boschas L., 
és Anas crecca L. Többször találkoztam velük 
a Hortobágy nagyobb víztükrein, sokszor tekin- 
télyes számban, különösen második utam 
alkalmával a Kún György tavánál. Fészkelé- 
sükről biztosat nem tudok. Bizonyára csak a 
korai időszaknak tulajdoníthntó. hogy csak 
ezekkel a fajokkal találkoztam ; egy idevaló 
vadász, a ki meglepő sok madárismeretet 
mutatott, leírta majdnem az összes hazai fajo- 
kat, mint előfordulókat. 

Tadorna tadorna (L.). .hin. 22-én láttam 
egy magános ''-et a Legelő tavától délnyu- 
gatra fekvő vizeken. Hiába igyekeztem, 300 
lépésnél közelebbre nem várt be, de triéde- 
remmel biztosan föbsniertem. Nagyon szokat- 
lan ez az előfordulási idő ; az a kevés pél- 
dány, a mely eddig előfordult hazánkban, ősz 



Zugzeiten ungeheure Mengen von Wildgänsen 
hier auf In die Liste der Arten naliiii ich 
auch einige von Herrn Eugen N.\gy stammende 
Daten auf, der ebenfalls heuer, jedoch' im 
Frühjahre, in der Zugzeit im Hortobágy weilte. 

Colyinbns eristatus, L. In den Röhrichten 
des Hortobágy-Flusses brüten 1 — 2 Paare. 

Larus ridibundus L. Selbst sah ich diese 
Art nicht, aber aus den genauen Beschreibun- 
gen der Aufseher der Bekämpfungsarbeiten 
konnte ich dieselbe sicher bestimmen. Die 
Lachmöve kam nur einige Male auf den infi- 
zierten Strichen vor und erregte die Aufmerk- 
samkeit durch eifriges Vertilgen der Heu- 
schre