Skip to main content

Full text of "The athenaeum"

See other formats 




Google 


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world’s books discoverable online. 


It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover. 


Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 


Usage guidelines 


Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 


We also ask that you: 


+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 


+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google’s system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 


+ Maintain attribution The Google “watermark” you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 


+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can’t offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book’s appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 


About Google Book Search 


Google’s mission is to organize the world’s information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world’s books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 


at htip:/ / books: coodle.com/ 




















ATHENA EUM 


PHILOSUPHIAL ES ALLAMTUDOMANYI FOLYOIRAT 


be 
A MAGYAR TUD. AKADEMIA MEGBIZASABOL 


SZERKESZTI 


Dr. PAUER IMRE, 


OSZTALYTITKAR. 


NYOLCZADIK KOTRT, Mee AM 1999-IK EVPOLYAM. 


\ 


| 


THIS ITEM HAS BEEN MICROFILMED py 
STANFORD UNIVERSITY LIBRARIES 
REFORMATTING SECTION 1994. CONSULT 

SUL CATALOGFORLOCATION. 


CONS | 


AtTAUvd A Bit at = == 





wo CS 





STANFORD uNiy 
LISRARICS 
STACKs 


MAR 2 3 1970 


a 
pore. 


ERSITY 


Hernyaénszky Viktor cs. és kir. udvari kényynyomdéje RBud-p-sten: 


TARTALOM. 
ELSO SZAM. 


University Extension. (1.) — Dr. Schneller Istvantol 

A felsébb analysis nlspelvenenn kritikai tirtenete Keplertél 
Lagrange-ig. (V.) Dr. Horvith age 

A szemléleti_médszer az erkdlesi epee (L.) — Dr. Pauler 
Akostal ‘ = 

Justus Gaule az élet problémajardl. — Kubinyi Bélatol 


Kant vallastana. (III) - Stromp Ldselotdl . Phat er tf - 

Plinius es a gorbg képirds térténete. (v") — If. Mitrovics 
Gyulatol : . ne ak 

Az embertémegek psychologiaja. (L) — Dr. Pekir Kérolytot 

A beke-probléma megolddsanak egyik modja. (I.) — ae 
Ferencetél : ‘ 

Az allam gazdasagi attributumai. — Varnai Sdndortl . 

TRODALOM: Sthwarce Gyula  .Demokraecziaja*. V. 8. — Egy 
macyar korrajziré chronologiai tévedései. Gombos 
Vinese. — Zeitschrift fiir Psychologie und Physio- 
logie der Sinnesorgane. — Archiv ftir systematische 
Philosophie. Lr. vA. — Falkenberg tjabb biélese- 
suettirtenete. Dr. Szlavik Matyas, — een munca 
a magyar irodalomrdél. Gy, wy 


MASODIK SZAM, 


University, Extension. "(IL) — Dr. Schneller Istvantol . 

Plinios és a girig kepiras tirténete. (VI.) — 48. Mitrovics 
(rymlatol . - 

Kant valldstana, (IV.) — Stromp Lésglétel  . 

Az embertiimegek psychologiaja. (IL) — Dr. Pekar Kérolytdl 

A béke-probléma megolddsanak egyik moaie. (1I,) — ty 
Ferenczetol . 

Az Allami akarat végrebajtisa és az egyéni jog. “() — Dr. 
Balogh Arthurtol , 

A szemléleti modszer az erkiilesi képzésben. (IL) — Dr, Pauler 
Akostol - eee 

Mi @ romanticismus. (1) — ’ Bodndr Zsigmondtél : 

mopatom: Sechlauch Lérincz ijabb beszédei és dolgozatai_ re 
— A parlamenti rendszer jévéje. V. — ,A térvéeny- 
hozo hatalom.~ /. — A magyar pénziigyi jog vezer- 
fonala, V. — Képes Vildgtirtenet. V. — Le Dantec 
tijabb munkdi. Dr, Pekar Karoly. — Uberweg, Grund- 
riss der Geschichte der <ytabataaie Dr, Slavik 
Matyus \. i 





TARTALOM., 


HARMADIK SZAM. 


University Extension, (IIL) — Dr. Schneller Istvantél 

Mi a romanticismus. (II) — Bodndr Zsigmondtol . a! 

Az Allami akarat végrehajtisa és az aprans jog. a) — Dr. 
Balogh Arthurtull. .. : de 

Kant vallastana. (V.) — Stromp Lrisslétdl . 

A béke-probléma megoldasanak egyik médja. “(IIL) _ Kemény 
Ferencetél . . 

Adalek a matriarchalis esalddi szervezet kérdéséhez. — Dr. 

Soml Bédogtél . . 
A peltoalmune és 7 soaemtecsa kosmogoniija a — ~ Raffay 
i “ . 

Homéros Odysseai a. (1) — / ‘aliqui Tajostdl . ‘ 

Adalékok a van i ps chologiahoz. (L.) — Dr. Pekar Kérolytél 

A jogi szak ne aie a. — Varnai Seandortil . . 

TRODALOM : Geschichte Sar’ iffentlichen Sittlichkeit. Viertel- 
jahrssehrift fiir wissenschaftliche pamesephle: — 
Philosophische Studien. —r. . ‘ 


NEGYEDIK SZAM. 


University Extension. ([1V.) — Dr, Schneller Istrantot 

Homéros Odysseaja. (IL.) — Puldgui Layjostél that aie: 

A hellenismus és a philonismus mosmangomisja. (l.) — Raffay 
Sandortol 

Adalekok a positiv psychologiahoz. (I. \— ‘Dr. Pekar Kérolytol 

A béke-probléma megoldasanak egyik media. av.) — Kemény 
Ferenceztol 

Swift Jonathan, a bilesész és politikus. (. = ‘Dr. Kacziany 
Gézitol 5 aut 

Alkalmi megjegyzések Herbart lélektananak alapté teleire. — 
Dr. Schnetler Inte ntol.  - ; 

mopaLom: Gérig térténelem, kiilénés tekintettel ay athéni tisr- 
ténelemre és annak forrisaira Varnai Sandor. — 
.Kvéta tanalminyok.“ ¥. — Ewald Hering, Zur 
Theorie der Nerventhiitigkeit, Dr. Pauler Akos, — 
Apaczai Cseri Janos peencnaoeiat muni. Stromp 
Dasslé. . . 








» UNIVERSITY EXTENSION.“ 


Az University Extension mozgalma 25 évvel ezelétt indult 
meg se révid id6 alatt az dsszes kulturallamokra kiterjedt s 
majd mindentitt bamulatos sikert ért el. 

A gyors terjeszkedés és meglepé siker magyarazata egy- 
részt abban rejlik, hogy az University Extension korunk mozgato 
eszméivel bensé ésszefiiggésben all s masrészt abban, hogy ter- 
jeszkedésének talaja rokon intézmények &altal immar_ eld van 
készitve. 
| Alkotmanyos allami életiink demokratikus alapon nyugszik. 
Altalanos adékételezettségnek, altalanos katona-, iskolakitelezett- 
ségnek és altalanos szavazasi jognak azonban ugy van értelme, 
ha az allam minden egyes polgara kellé mindésitéssel is bir 
jogainak Gnalld és szabad gyakorlasara. 

E mindsitést korantsem adhatja meg az Allam, mint jog- 
allam. A személyi jogokat, a cselekvést és javakat biztositd és 
szabalyozo jogallam a demokratia és socialismus bajaival szemben. 
minden hatalma és térvényei daczara is tehetetlen. 

Az allam csak mint kulturallam, mely az egyéniseg elve 
alapjan szervezett tarsadalmat nemcsak hogy el nem nyeli, hanem 
azt létében és a nemzeti kultura érdekében vald egységes éssze- 
miikédésében elismeri és tamogatja — klizdhet meg tdrsadalm 
uton e bajokkal. 

A tarsadalmi tényezék kiilénbizék, a kultura’ kincsei 
sokfélék. 

Es ezek kéztil a tudomany-egyetem az, mely az 6 kincsei- 
vel: a tudomanynyal leginkabb alkalmas arra, hogy ledéntse az 
emberek kézti valaszfalakat és istapolja az igazi szabadsagot. 
Epen azért a tudomdnyos munkassag 8 a vele jardé érzlilet. 


ATHENAEUM. 1 


UNIVERSITY EXTENSION. 


vilagnézet képezi fiképen azon személyi mindsitést, a mely mel- 
lett a demokratia és a socialismus dAllamunkra, a tarsadalomra 
nézve valoban aldasossa valhatik s a mely nélktil a demokratia 
hazug s elrejtett absolutismus, a socialismus pedig minden létezé 
személyi és dologi értéknek s igy végre a tarsadalom, allam 
fennallasanak is folytonos veszedelme. 

Ime az University Extension jelentisége;: és magyarazata 
a ténynek, hogy mindjobban és jobban kezd fejlidni emez intéz.- 
mény, 8 az egyetem kapui azok elétt is megnyilnak, kik nem 
rendelkeznek irott okmanyokkal, hanem a kiket csak a termé- 
szetes tudomanyszomj vonz a tudomany forrasaihoz; 8 viszont 
kilépnek a nyitott kapun azok is, kik eddig a tudomany felleg- 
varaba elzirkéztak: az egyetem tandrai, hogy tajékoztassak, fel- 
vilagositsdk a népet és oszszik meg a kultura szellemi kincseit 
azokkal is, kiket eddig a kézimunka idétartama és a tarsadalom 
intézményei a jotétemény élvezetébél kizartak. 

Korunk mozgaté eszméivel valé mély érintkezés okozza az 
University Extension mozgalmanak gyors terjedését 5s nevezete- 
sen a demokratikus Allamokban valé bamulatos sikerét. De az 
elterjedést é3 a sikert megmagyardzza masrészt azon kiriil- 
mény, hogy az University Extensionra nézve a talajt rokon 
intézmények, rokon szellemi mozgalmak mar régebben  eli- 
keészitettek. 


|. Az University Extension térténeti megalapitasa 
a kilf6ldén. 


A népfenség eszméjét a mult szazadvégi bilesészek fennen 
hirdették. Maga Nagy Frigyes a philosophus kiraly is mélyen 
meghajolt ’ irataiban a népfenség eszméje elétt, s az absolutista 
iralkodé a neépfenség eszméjébil meriti kirdlyi hivatasaban a 
lelkiismeretes kitelesség-teljesitésnek féerejét s viszont az egyen- 
liség, testvériség és szabadsag kiirt6léi, a franezia republikanu- 
sok a népfenség, az istenitett ember nevében megvetik az ember 
¢letet, emberverrel gyalazzak az embercultus oltarat. 


' Kill. |. Oncken Friedrich der Griésse“, nemkiilinben Hettner 
irodalomtirténetét, Frendelenburg .Kleine schriften“. I. 129. 





Hisz’ tires sz6 a népfenség ép tigy az absolutista mint a 
republikanus szajaban mindaddig, mig a nép nem emelkedett 
fel a szellemi és erkélesi miiveltség azon szinvonalara, a melyen 
tudja azt, a mit akar s akarja azt a mit tud. 

Ezért is azok, kik a népfenségben fires szénal tibbet lat- 
nak, mindig azon voltak, hogy a népet tudadsra és ezzel gondol- 
kozasra 8 a gondolkozasban dndllésagra vezessék. 

A népiskola nemzefi figy volt minden idében s a nemzeti 
szellemben, a népfenség nevében uralkodok mindig és mindentitt 
a nepiskolai figy buzgé fejlesztéi voltak. 

De a népiskola ama kivant mliveltségnek csakis elemeit, 
alapjat rakja le. Ha nines, a ki ezen alapon tovabb épitsen, 
ligy a nepiskolai oktatas kitelezettségéenek ellenére is nagyon 
kinmnyen megesik, hogy az egyiknél az élet pora még emez ele- 
meket is elfidi; masnal pedig kiben a tudas vagya meg- 
van, de annak kielégitése nines meg, — megesik, hogy az illeté 
maga emel ezen alapra sziik latékire szillongo képeibél egy oly 
épliletet, a mely sehogy sem illik az 6 tarsadalmi allasihoz s 
melynek ill6 helyét sehol sem talilja meg a vald vilagban. 
Az elsék a tirsadalom szolgai, paridi, a kik felett a gyimkodék 
mindaddig kényelmesen uralkodnak, mig mais vezérek e paridk 
érzéki rugoit felkeltve eddigi uraik ellen nem hasznaljdk fel. 
A masik esoporthoz tartoznak azon eldégiiletlenek, kik a tarsadal- 
mat, az dllamot okozzik azért, hogy sajat félszegségtik miatt 
helyiiket nem lelik s kik ezért a létezé rendnek és Allapotnak 
természetes ellenségei. 

Ezért is korantsem elég a népmiiveltségre nézve, hogy eme 
miiveltség elemeit rakjuk le a népiskoliban, sztikeéges, hogy a 
nemzeti kultura képviselbi a miiveltség tov Abb épitését is lelki- 
ismeretesen vezess¢k, az igynevezett miiveltek és miiveletlenek 
kézt tatongd tirt minél inkabb egy valédi nemzeti kézis miivelt- 
ség létesitése altal kitiltsék. 

Csak ily munkassig ovja meg a tarsadalmat, az allamot 
mélyebbre haté megrazkédtatasokté]. Nagyon is figyelemre meéltd, 
hogy a nemzeti forradalomnak leghevesebb kitéréseivel ott talal- 
kozunk, a hol az aAllam és a kultura képviseléi a nép nevelésé- 
vel mit sem tiriidtek s viszont a legesekélyebb megrazkddtatas- 
sal nem ott talalkozunk, a hol a népiskolai oktatis kotelezettsége 
mar megvolt, hanem ott, a hol bar ez nem volt meg, mégis: 

1° 





UNIVERSITY EXTENSION, 


gondoskodtak a‘felnéttek oktatasardél, szellemi vezetésérél. Eranczia- 
orszag, a hol 1897-ben 12,000 franezia helységnek még nép- 
iskolaja sem volt,‘ a hol a hivatalos kérék a legijabb idékig 
az oktatas tigyét feliilré] lefelé épitették, a forradalmak classikus 
féldje; Németorszig a népiskolak classikus féldje, mégis meg- 
érezte az 1848-at; ellenben Anglia, a hol e szadzad_ elején 
(1802) a 2.000,000 iskolakételes gyermek kéziil tényleg csak 
900,000 tehat 40 °/, jart az iskolaba, a hol még-az 1841—1845 
kizt vezetett hivatalos esketési lajstromok szerint a hazasulé 
férfiak kézti] 32°6°/, és a nék kizil 48-9 °/, még sajat nevét 
sem volt képes leirni, a hol 1850-ben az iskolaba jarék kéziil 
csakis 20°/, tudott olvasni s a harmas-szabdlyt esak 2 °/, 
ismerte,* Anglia minden mélyebb megrazkédtatas nélkiil élte at 


' L. Hamdorff : Ueber den Stand der Volkshochschulen. Comenius 
Blitter IV. 86 stb. és Beyer jegyzeteit Russel: Volkshochschulen in 
England und Amerika 1134 1. 

? L. Russel: Die Volkschsulen in England und Amerika 1895. 
J2. L. stb. A népiskolai taniigy Anglidban a jelen szdizad elsé tizedéig 
egyesek kezdeményezése alapjan egészen a tirsadalom, nevezetesen 
egyes tarsulatok kezében volt, William Rufus alapitotta az elsé gra- 
mar schoolt a XL. szézadban. Ezen elemi és kiizepiskolakat késobb 
vallisi tarsulatok, majd még kes6bb vallasi egyesiiletek tartottak fenn 
az alsdobb nemesség és kézéposztaly szimara. A mint az ipar es 
kereskedelem fellendiilése kivetkezteében @pen azon osztaly a vidéket 
elhagyva a varosba tédult; a vidéki gramar schoolok iiresekkeé val- 
tak, a varosok ellenben megteltek iskolazatlan néepelemekkel. A viro- 
sokban, nevezetesen Londonban meggyiilt, elhanyagolt nép iskoldzta- 
tisat tlizte ki feladataul az 1698-ban megalakult; ,Society for Pro- 
moting Christian Knowledge*, a mely Londonban azonnal 4 iskolat 
alapitott s 20 év lefolyasa alatt Londonban 120, az egesz orszigban 
pedig 1000-nél tébb iskolat Allitott fel. 

Mindez szonban kevés volt s a létezit is veszélyeztete lete- 
ben a részvétlenség. Robert Raikes a nyomoron legaldbb vasarnapi 
iskolak felallitasdval kivant segiteni. Az 6 inditdsara megalakult Society 
for the Support and Encouragement of Sunday Schools* a vasarnapi 
iskolik intézményével a népiskolai oktatds széles alapjat megvetette 
(E. Wagner: das Volksschulwesen in England. Stuttgart 1864. 3 1), 
a melyre 1798-t6l kezdve Lancaster Jézsef Londonban, majd késébb 
Bell Andrew Madrasban épitették az inditasukra alapitott orszigos 
jelentéségti paedagogiai egyesiiletek itjan a jelen népiskola épiilete- 
nek java részét. Lancaster Jozsef 20 eves koraban édesatyjanak, egy 
rokkant katonanak lakisin majdnem 1000 gyermeket ingyen tanitott 
monitorok segélyével és a Bedfordi herezeg anyagi tamoyataséval. 
Az 6 tigyét 1808-ban .The Royal Lancasterion Institution*, 1814-ben 





UNIVERSITY EXTENSION. 


ax eurdpal forradalmi éveket. Németorszig még csak 1844 ota 
kezdett a felnéttek oktatasaval, vezetésével foglalkozni, mig Anglia- 
ban 1848-ban mar 4000 esti tanfolyam létezett iparosok, mun- 
kasok. férfiak és nék szakszerii és Altalanosabb (irodalmi, nemzet- 


. The British and Foreigen School Society” neve alatt alakult tarsa- 
sig karolta fel és szabad irimyban a realidknak tért engedve s a val- 
lasi oktatast nem felekezeti, hanem keresztény alapra fektetve karolta 
fel: mig ellenben szigori anglikan egyhazi iranyban, fileg a papok 
és plspokték tamogatisdval alakult meg az 1818 d6ta testiileti joggal 
is biré s Bell Andrew miikidéséet megirékité6 .National Society for 
teeta | the education of the poor in the principles of the etablished 
Church throughont England and Wales*, a mely elsé sorban az angli- 
kin Si fo propagandaja, s mely a tanitasna! a katéra és az anglikan 
egy liturgiara fordit leginkabb gondot. 

Az dllam még esak e szizad elején, 1802-ben s akkor is csak 
kizvetve a gyérimunka szabalyozasa alkalmabél a munkas gyermekek 
oktatisira vyonatkoz0 orszigos térveny utjan avyatkozott a népoktatas 
figyébe. 1839-ben allit fel a parlament altal a népiskola iigyere meg- 
suavazott évi Gsszeg kezelésere feliigyelé dllami hivatalos kizeget 
(Comittee of the Privy Council on Education* vagy rividen , Educations 
D ent*.) Az aillami segély, de még inkabb a felkeltett verseny 
a harminezas evekben szimos népiskolat felallits paedag. tarsasagok 
alakulasara vezetett (a nevezetesebbek: ,Central Society of Education 
1837-ben; Home and Colonial Infant Schoo! Society 18-6; London 
Diocesan Board of Education 1839; Church of England Sunday Schvol 
stitute 1844", mely utobbi kiriilbeliil 500 iskolat tartott fenn). A mint 
azonban az Allam ugyancsak 1839-ben a segélyezett intézetektél nem- 
esak egyszerii jelentest, hanem veliik szemben a feliigyeleti jog gya- 
korlasat is kivetelte, a ,Britich and Foreign* hatalmas tarsasig lelki- 
ismereti ok miatt az Allami segélyt el nem fogadta, Az dllam azonban 
adadbroces sO0t 1846-ban mar a kizvetlen intézkedés terére lépett 
at és terén, a mennyiben megkivanta azt, hogy a taniték 
képesité okmanynyal is birjanak s a tanitdképzést is oly forman 

rozta, hogy a tanitdi pilyara lépé csak negy évi gyakornokos- 
kodas utan (mint Popil Teacher — a fitanitéd vezetése alatt heti hat 
éraban tanitott) volt felveheté a tanitéképzébe (Traininy college). 
Ugyanezen évi intéezkedésével kimondta az aAllamkormany, hogy a 
tanitokepzdket nagyobb évi segélyben részesiti. Ezen intézkedés kévet- 
keztében 1849-ben az okleveles taniték szima 681-re, a gyakornokos- 
kod6ké 3580-ra emelkedett: 1851-ben pedig a tanitoké 1100-ra, a gya- 
kornokoké 6000-re. Elvi nagy jelentiségli allami tirvényes intézkedé- 
sek: 1570-ben Allami térvéeny mondta ki az Altalinos iskola kiitelezett- 
ségét és behozta a Board iskolikba (politikai keriileti iskolak) az 

ionalis vallisoktatast; s 1891-ben az altalanos iskolakiite- 
lezettség sziikségszerti corollariumakeéent kimondta a ,Free Education 


Bill a népiskolai oktatas ingyenességének elvét. E két térvény hatdsit 





oe 


b UNIVERSITY EXTENSION, 


gazdiszati) képzése végett.' Svajez is kinnyebben atzékkent e 
forradalmi éveken, a minek oka nem a kiztarsasagi allamalkot- 
many, mivel ily allamforma is megfér ép Svajcz tanubizonysaga 
szerint a népnek a varosiak altal 8 a varosiaknak a varosi oligar- 
chak aAltal valé zsarnoki elnyomasdval és kihaszndélaval,* hanem 
azon koriilmény, hogy mar Bodmer, Breitinger és ezek tanitvanyai 
Pestalozzi, Lavatar stb. nem elégedtek meg azzal, hogy Gottsched 
médjira irodalmi tarsasigban faradjanak a szellemek felébresz- 
tésén, hanem mint ,,Patriotak* politikai tarsasdgukban, eléada- 
sokban, lapok dtjan is felvilagositottak, vezették a népet sajat 
jogainak tadatira és ezen joggyakorlissal jaré komoly allam- 
polgari kitelességek teljesitésére. 

Osakis oly korszakok, a melyekben a nemzeti szellem-élet 
melegebb és é¢lénkebben liiktet, a midén az uralkodo és a nem- 
zet egyarant megemlékezik arrél, hogy uralkodasa, valamint a 
nemzetnek sajatos létre valéd jogosultsaga a nemzeti géniusz, 
ezen igazi népfenség erejében gyikerezik, csakis ily korszakok 
érlelik meg azon gondolatot, hogy a népben lekititt erdk vallasi 
és politikai kiilinbségtél eltekintve felszabaditandok és hogy azon 
iirt, a melyet az énérdek, a sztikkeblii elszigetelés, de a munka 
felosztasnak kivetelménye tamasztott a tarsadalom egyes osztalyai, 
nevezetesen az tgynevezett miivelt és a munkas kizt, a nemzeti 
kizis kulturival kell kitélteni: mert igaza van Schmollernak, 


a kivetkezé szimok tiintetik fel: 1850-ben az allami feliigyelet alatt 
allé iskolak szima 1844 volt; a tanitvanyoke 197,578. 1870-ben ez 
iskolak sza4ma 8986, a tanitvanyoké 1.255,083, 1890-ben végre az isko- 
lak szama 19,498, a tanitvanyoké megkézeliti a négymilliét. Az Allam- 
nak iskolaiigyre forditott évi jaruléka 1834-ben 400,000 marka, 1864-ben 
$.600,606 marka és 1894-ben 300,000,000 marka volt. (L. Russel i. m. 
12., 13. lap és az egészre nezve: Ludwig Fleischner: Zur Geschichte 
des englischen Bildungwesens, Hamburg, 1895. 

' Ezen ésszefiiggésbe helyezi a két tenyt Roscher, a hires 
nemzetgazdasz. L. Vietor Béhmert: Populiire Unterrichtskurse iiber 
Volkswirtschaftslehre, Arbeiterfreand XXXII. évf. 9. 1 

* Genf és Ziirich e teren versenyeztek egymassal, a mint ext 
Rousseau es Pestalozzi is életiikben tapasztaltak. L. kiiltinben a viszo- 
nyokra uézve Morff: Zur Biographie Pestalozzis I. 64. stb. Eduard 
Osenbruggen: Land und Leute der Urschweiz 1878. 4. L. Emil Zschokke : 
Heimrich Zschokke, Berlin, 1869. 14 Jap. 

Brockerhoff; Jean Jaques Rousseau, Leipzig |. 433. stb. 





UNIVERSITY EXTENSION, 


midén azt allitja, hogy minden socialis baj végsé alapja nem a 
birtok arinytalansagban, hanem a miiveltség ellentétében rejlik.: 
A kiilféldi tiérekvéseket és intézményeket, mint a melyek 
eléadasok utjan felvilagositani, tanfolyamok ttjan kioktatni és soro- 
zatos eldadasok utjan a tanulmanyozis targyAba, de médszerébe 
is bevezetni akartak 3 igy az University Extension intézményét 
elikészitették, legalabb egyes példakban kivAnom bemutatni. 

[. A német vamegyesiilet 1544-ben tartotta meg Berlinben az 
elsé iparkidllitast. Szazadok utan ismét egyesiiltek vér szerint 5 a 
kéezimunka szellemi diadalra vezetett, Ily viszonyok kizt sziiletett 
meg azon gondolat, hogy a kézimunkas is ¢rezze a szellemi mun- 
kassal vald egységet, a kézi munkat nala is kivesse a szellemi 
munka; élhessen nyugodtan, necsak a jévé anyagi, gondjaitdl 
menten inkabb gépi hivatasinak, de legyen alkalma kényvek 
olvasisa, eljadisok hallgatasa altal az Gnképzésre, a szellemi és 
erkilesi felazabadulasra. 

EK ezélzattal alakult meg még 1844-ben Berlinben a ,Cen- 
tralverein fiir das Wohl der arbeitenden Klassen* s a fejedelem 
IV. Frigyes Vilmos érémének adott kifejezést, hogy épen ily 
alkalomkor keletkezett oly egyesiilet, a mely a kéz- és a gyari- 
munkasok testi és szellemi sziikségletein segiteni kivan ; reményli, 
hogy az iparosok kéztil az igazan nemes érzelmii férfiak az egye- 
siilethez csatlakoznak, tigy hogy ez terebélyes fava né, mely 
agait a haza minden részére kiterjeszti; maga is 15,000 tallér- 
ral jarult e ezélhoz.* Lette utan a hires jogtanar ¢s Allamférfit, 
a mostani német esdszar egyik tandra ¢s belsé titkos tanacsosa, 
Geist, volt 1895. jilius 22-én bekivetkezett halalaig ° az egye- 
silet elnike. 

S 1871-ben dr. Leibing Ferencz, elberfeldi redaliskolai 
tania’ inditdsira alakult meg ismét egy ij, az University Exten- 
aion-t még inkébb elékészits egyesiilet: ,Gesellschaft fir Vor- 
bereitung von Volksbildung*. A halal csirijdval tért vissza a 
harezmezéril ¢ derék férfii, de egyszersmind azon felemeld tudat- 


'L. Panl Bergemann: Ueber Volkshochschulen. Wiesbaden, 
1896. 3. 1. 

* L. Centralverein fiir das Wohl der arbeitenden Klassen in 
i0-jiihriger Thiitigkeit. Der Arbeiter-Verein XXXIL evf. 281—335 

* L, jellemzését B6hmerttél. Arbeiterfreund XXXIII, 133—149, 











UNIVERSITY EXTENSION. 


bél allo kényvtara, 25,500 marka évi jivedelme van s mely a 
nem tanulék szaméra rendezett eléaddsokrél is gondoskodik. 

A 70-es években Koburg kézpontjaval megalakult az ,eli- 
adék szivetsége*, Vortragsband, melyhez ma mar 211 egyesiilet 
115,684 taggal tartozik. A kiilénbizié egyestiletek még a nyiri 
idészakban lépnek egyezségre a kizponttal a téli idjszakban tar- 
tandé eléadidsokra nézve. 

A nok képzését és ez altal azok Gnalldsitasat czélzd egye- 
siiletek kdziil kiemelkedik az eléadasokat is tarté berlini ,Lette- 
egyesiilet*. 

A berlini .Urania* és a hamburgi ,Electra* egyestilet ter- 
mészettudomanyi ismereteket terjeszt az eléaddisok titjan. A svajezi 
nagyszami eléadasokat is rendezé egyestiletek kiztil csak az 
-ethikai tarsasig“-ot emelem ki; a tanligyi tekintetben is cen- 
tralizilt Franeziaorszigban a ,ligue francais“ imponalé szerve- 
zesét és miikidését ; Hollandban: a kézjéra irdnyulé tarsasigot, 
-maatschajipy tot nut van't algemenen*. Anglidban és Eszak- 
Amerikaiban az oly gazdagon taglalt tarsadalom mindennemii 
tirekvésre és satikségletre kinnyen létesit egyesiileteket, intéz- 
ményeket, a melyek kéztil a munkdsok szellemi emelésére, a nék 
tovabbképzésére iranyulokat emeljiik ki; mindezekre kizelebb még 
visszatérek. Ausztridban kivilé helyet foglal el a bécsi Volks- 
hildungsverein, mely 1866-ban alapittatott, 

Ez egyesiilet 1887/88 téli honapjaiban 25 eljadast és nép- 
hangversenyt rendezett, a melyeket 6000-en latogattak ; 1894/95. 
évben 269 ily eléjadist, melyek hallgatéi szima 78,000 volt. 
A kényvtart ugyanezen évben 400,000-en hasznaltak. Elsérendii 
tudésok és miivészek minden dijazastél eltekintve, tartottak ez 
ingyenes eljadasokat. — Az évi jiivedelmet, mely 1893-ban 
16,000 frtra emelkedett, féleg kinyvtari ezélokra forditjak. 

A tarsulatok, egyestiletek <altal rendezett emez eléadasok 
azonban megjelélt czéljuknak nem felelnek meg. A tarsulatok 
létiikben, szervezéstikben és miikidésiikben ugyanis ki vannak 
oh a Véletlennek. Tébbnyire csekeély a mitifok és gydnge a 

itidjuk + Sagal tagjaik szima, valamint minisége tibbnyire 

nes korlatozva, minélfogva a tarsasig czéljaira nézve idegen- 
ae, greta ellenkezé szempontok érvényesitése érdekébél a 
‘szima szaporithaté s igy a tarsulat szelleme megvaltoz- 
tathats, ezélja yeazélyeztetheté. A tagok szima dint a tarsulat 





68 UNIVERSITY EXTENSION. 


gazdaszati) képzése veégett.' Svajez is kinnyebben atzikkent e 
forradalmi éveken, a minck oka nem a kiztarsasdgi Allamalkot- 
many, mivel ily Allamforma is megfér ép Sydjez tanubizonysaga 
szerint a népnek a varosiak dltal s a varosiaknak a varosi oligar- 
chak aAltal valé zsarnoki elnyomasdval és kihaszndlaval,* hanem 
azon kérlilmény, hogy mir Bodmer, Breitinger és ezek tanitvanyai 
Pestalozzi, Lavatar stb. nem elégedtek meg azzal, hogy Gottsched 
médjara irodalmi tirsasigban faradjanak a szellemek felébresz- 
tésén, hanem mint ,,Patriotak* politikai tarsasigokban, eliéada- 
sokban, lapok utjan is felvilagositottak, vezették a népet sajat 
k tudatara és ezen joggyakorlissal jaré komoly allam- 
polgiri kitelességek teljesitésére. | 

Csakis oly korszakok, a melyekben a nemzeti szellem-élet 
melegebb és é¢lénkebben liiktet, a midén az uralkodé és a nem- 
zet egyarant megemlékezik arrél, hogy uralkodasa, valamint a 
nemzetnek sajitos létre vald jorosultsiga a nemzeti géniusz, 
ezen igazi népfenség erejében gyékerezik, esakis ily korszakok 
érlelik meg azon gondolatot, hogy a népben lekétitt erdk vallasi 
és politikai kiilinbségtil eltekintve felszabaditandék és hogy azon 
lirt, a melyet az Gnérdek, a szlikkeblii elszigetelés, de a munka 
felosztasnak kévetelménye tamasztott a tarsadalom egyes osztalyai., 
nevezetesen az tigynevezett miivelt és a munkdés kézt, a nemzeti 
kizis kulturaval kell kitélteni; mert igaza van Schmollernak, 


a kévetkez6 szamok tiintetik fel: 1850-ben az Allami feliigyelet alatt 
allé iskolak szima 15844 volt; a tanitvanyoké 197,78. 1870-ben ez 
iskolak szima 8986, a tanitvany oké 1,255,083. 1890-ben végre az isko- 
lak szama 19,498, a tanitvanyoké megkizeliti a négymillidt. Az Allam- 
nak iskolaiigyre forditott évi jaruléka 1834-ben 400,000 mirka, 1864-ben 
3.600,606 marka és 1894-ben 300.000,000 marka volt. (L. Russel i, m, 
12., 13. lap és az egészre néezve: Ludwig Fleischner: Zur Geschichte 
des englischen Bildungwesens, Hamburg, 189%, 

' Ezen désszefiiggésbe helyezi a ket témyt Roscher, a hires 
nemzetgazdisz. L. Victor Bihmert: Populiire Unterrichtskurse iiber 
Volksw ‘irtschaftslehre, Arbeiterfreund XXXII. évf. 9. 1. 

: Genf és Ziirich e teren versenyeztek egymassal, a mint ext 
Rousseau 6s Pestalozzi is Gletékben tapasztaltak. L. kiilénben a viszo- 
nyokra nézve Morff: Zur Biographie Pestalozzis |. 64. stb. Eduard 
Osenbruggen: Land und Leute der Ursehweiz 1873. 5, |. Emil Zschokke : 
Heinrich Zschokke. Berlin, 1869. 14 lap, 

Brockerhoff: Jean Jaques Rousseau, Leipzig |. 453. stb. 





UNIVERSITY BXTENSION. 


midén azt allitja, hogy minden socialis baj végsé alapja nem a 
birtok aranytalansigban, hanem a miiveltség ellentétében rejlik.’ 
A kiilfildi tirekvéseket és intézményeket, mint a melyek 
eljadasok ttjan felviligositani, tanfolyamok ttjan kioktatni és soro- 
zatos eljaddsok utjan a tanulmanyozis targyaba, de médszerébe 
is bevezetni akartak s igy az University Extension intézményét 
elékészitették, legalibb egyes példakban kivanom bemutatni. 
L A német vamegyesiilet 1844-ben tartotta meg Berlinben az 
elsé iparkidllitast. Szdzadok utan ismét egyesiiltek vér szerint s a 
kezimunka szellemi diadalra vezetett. lly viszonyok kizt sztiletett 
meg azon gondolat, hogy a kézimunkas is é¢rezze a szellemi mun- 
kissal vald egységet, a kézi munkat nala is kivesse a szellemi 
munka; ¢lhessen nyugodtan, necsak a jiivi anyagi, gondjaitdl 
menten inkabb gépi hivatasanak, de legyen alkalma kinyvek 
Olvasasa, eliadisok hallgatisa altal az inképzésre, a szcllemi és 
E ezélzattal alakult meg még 1844-ben Berlinben a ,,Cen- 
tralverein fiir das Wohl der arbeitenden Klassen* s a fejedelem 
IV. Frigyes Vilmos Grimének adott kifejezést, hogy épen ily 
alkalomkor keletkezett oly egyestilet, a mely a kéz- és a gyari- 
munkasok testi és szellemi szlikségletein segiteni kivan : reményli, 
hogy az iparosok kiiziil az igazan nemes érzelmii férfiak az egye- 
siilethez csatlakoznak, ogy hogy ez terebélyes fiva ni, mely 
aigait a haza minden részére kiterjeszti; maga is 15,000 tallér- 
ral jarult e ezélhoz.* Lette utan a hires jogtandr és aAllamfértid, 
a mostani német csdsz4r egyik tanidra és belsé titkos tanacsosa, 
Gneist, volt 1895. jilius 22-én bekiivetkezett halilaig’ az egye- 
S 187l-ben dr. Leibing Ferencz, elberfeldi realiskolai 
tanir inditasdra alakult meg ismét egy wij, az University Exten- 
sion-t még inkabb eclikészité egyestilet: .Gesellschaft fiir Vor- 
bereitung von Volksbildung*. A halal csirajaval tert vissza a 
harezmezérél e derék fértii, de egyszersmind azon felemelé tudat- 


‘LL. Panl Bergemann: Ueber Volkshochschulen. Wiesbaden, 
1896. 3. L 


* 1. Centralverein fiir das Wohl der arbeitenden Klassen in 
50-jlihriger Thitigkeit. Der Arbeiter-Verein XXXIL. évf, 281—835 


1. jellemzését Bohmerttél, Arbeiterfreund XXXII. 133—149. 





& UNIVERSITY EXTENSION. 


tal, hogy Németorszag e paratlan gyézelmét szellemi egységének, 
miiveltsége kizésségének koszini, s hogy csakis «a néptémeg 
miiveltsége biztositja a nép szabadsdgat s mevezetesen azon sza- 
badsagot is, a melyet az altalinos és egyenes valasztasi jog ttjan 
nyert. Ezért is tibbek nevében felszélitast intéz a német miivelt- 
ség és erkélesik barataihoz, hogy alakitsanak oly egyesiiletet, a 
mely azok szimara is, kik a népiskola utjan ecsakis a miiveltség 
alapjait szerezhették meg, allandéan biztositsa a miiveltség anya- 
ganak és eszkizeinek kézvetitését és pedig a végett, hogy esakis 
fokozéd6 mértékben végezhessék és teljesits¢k Allami, kiizségi és 
tarsadalmi feladataikat.' A felhivas visszhangra talalt. 1871. jinius 
hayvAban az egyestilet megalakult oly forman, hogy a kiilénbizé 
képz6, kézmiives, iparos és polgari egyesiiletek nagyrészét (158-at), 
a melyek Németorszagban lassanként keletkeztek, egységes szer- 
vezetébe felvette. 1896-ban a betaglalt egyestiletek szama 1075-re 
emelkedett. Az egyesiilet 50 helyen allitott fel kényvtart; szer- 
kesztett folydiratot, ad ki répiratokat; azonkiviil vandortanitokat 
is kild ki a kézpontbél s innen szervezi a kilinbizb bhelyeken 
tartandé eljaddsokat. Részben azon egyesiileteken beltil, de rész- 
ben ezeken kiviill is alakultak az élet kiilénbizé szlikségleteire, 
igényeire valé tekintettel kiiliinbizé egyesiiletek. Az egyik neve- 
zetesen az ipar, a masik a munkdsok érdekeire, ismét egy masik 
a néi tovabbképzésre valé tekintettel létestilt s végre keletkeztek 
oly egyestiletek is, a melyek a tudomanyok egyes terén végzett 
kutatasok eredményét kivanjak a miiveltekkel kizilni. Ezen egye- 
siiletek kéztil megemlitem a berlini ,Handwerkerverein*-t, melyet 
1844-ben alapitottak, s meiy 1893/94-ben egy millié markan 
fOliili vagyonnal, 10,000 kiétetbél allé kinyvtarral rendelkezik, 
melynek olvasdtermében 100 ujsagnal tébb all a 929 tag ren- 
delkezésére, mely egyleti czélokra 1893/94-ben 58,191 markit 
kOltétt, ingyen latogathaté eljadisokat 1893-ban 130-at rendez, 
a melyek tartisdra megnyeri a legjobb tudésokat és eldjaddkat, 
« kik az eléadis utan a kérdé szekrénybe dobott 5 az eliadott 
targygyal isszefliggd kérdésekre is felelnek. — A munkasegyle- 
tek kiztil megemlitem a hamburgi ,Bildungsverein flir Arbeiter‘-t, 
a mely 1845-ben alapittatott, melynek killin haza, 15,000 kotet- 


' L. Béhmert: Die Volksbildungs bestrebungen der Gegenwart, 
‘ein Beitrag zur Socialreform. Arbeiterfreund XXXIV. évf, 147. stb, 1. 





bal Alld kényvtira, 25,500 mirka évi jivedelme van s mely a 
nem tanalék szamdra rendezett eléadasokrél is gondoskodik. 

A 70-es években Koburg kézpontjaval megalakult az —eli- 
adék szivetsége*, Vortragsband, melyhez ma mir 211 egyesiilet 
115,684 taggal tartozik. A kiilinbizé egyestiletek még a nydri 
idéezakban lépnek egyezségre a kizponttal a téli idjszakban tar- 
tandé eléaddsokra neézve, 

A nék képzését és ez altal azok Gnallositasat czélzd egye- 
siiletek kiziil kiemelkedik az eljadasokat is tarté berlini ,Lette- 

A berlini ,Urania“ és a hamburgi ,Electra* egyestilet ter- 
meszettudomanyi ismereteket terjeszt az eléadasok ttjan. A svAjezi 

| eléadasokat is rendezi egyestiletek kiztil csak az 
.ethikai tirsasig*-ot emelem ki; a tantigyi tekintetben is cen- 
tralizalt Francziaorszighan a ,ligue francais* impondlé szerve- 
zését és miikidését ; Hollandban: a kézjéra iranyulé tarsasagot, 
-maatschajipy tot nut van't algemenen*. Anglidban és Eszak- 
Amerikiban az oly gazdagon taglalt tarsadalom mindennemii 
torekvésre és sziikségletre kinnyen létesit egyesiileteket, intéz- 
meényeket, a melyek kézil a munkasok szellemi emelésére, a nik 
tovabbképzésére iranyulékat emeljiik ki; mindezekre kizelebb még 
visszatérek. Ausztriaban kivalo helyet foglal el a bécsi Volks- 
bildungsverein, mely 1866-ban alapittatott, 

Ez egyestilet 1887/88 téli hénapjaiban 28 eliadast és nép- 

fersenyt rendezett, a melyeket 6000-en latogattak; 1894/95. 
évben 269 ily eljaddst, melyek hallgatéi szima 78,000 volt, 
A kényvtart ugyanezen évben 400,000-en hasznaltak. Elstrendii 
tudésok és miivészek minden dijazastél eltekintve, tartottak ez 
ingyenes eléadasokat. — Az évi jévedelmet, mely 1893-ban 
16,000 frtra emelkedett, fdleg kinyvtari ezélokra forditjak. 

A tdrsulatok, egyestiletek dltal rendezett emez eléaddsok 
azonban megjelélt czéljuknak nem felelnek meg, A tarsulatok 
{étiikben, szervezésiikben és miikédésiikben ugyanis ki vannak 
téve a véletlennek. Tiibbnyire csekély a multjok és gyénge a 
traditiéjuk. Azonkiytil tagjaik szima, valamint minésége tiébbnyire 
nines korlitozva, minélfogva a tarsasig czéljaira nézve idegen- 
szerii, 36t azzal ellenkezé szempontok érvényesitése érdekébél a 
a tagok szima szaporithatd s igy a tirsulat szelleme megviltoz- 
tathaté, ezélja veszélyeztethet. A tagok szima dint a tarsulat 

'y 





» 
> 


10 UNIVERSITY EX'TENSION, 


anyagi ereje f6litt, azok minésége a legtébb esetben az elnik 
minésége fGlitt is, 

Az elnéki All4s majd minden esetben tiszteletbeli s az azzal 
jaré teendék tébbnyire nem allanak dsszefiiggésben az elnik ren- 
des hivatasinak feladataval; miért értheté ama tapasztalati tény, 
hogy az elnéki teendék végzéséné] minél inkaébb dominal a ké- 
nyelmi szempont. Maga az elnik-valasztis is nem egyszer rend- 
szer-valtozis, Sok esélynek van tehdt az ily tarsulat kitéve, a 
melynél a fédolog a ezéltudatos és kivetkezetes eljarasban ll, 
alavetve. 

De maguk az eléadisok sem felelnek meg a kitiizitt czél- 
nak, Az eljadisok egy nagy ismeretkir egészébo], de leggyak- 
rabban egy bizonyos tudomany sziikebb kérébél ragadnak ki 
egy-egy thémat. — Feltéve, hogy ezen eliadis egy kerekded 
egész: a legtibb hallgaté az eljadas végeztével még nem tudja 
azt, hogy emez egészet hova tegye, képzet-kirének mely képzet- 
esoportjahoz illeszsze. A hallgatéban nines meg az appercipiald 
eré, mely a hallottat tényleg magiéva tenné, az Oj anyag utjan 
a targyi vilig fOlétti tudatos uralkoddsat gyarapitand, sét ellen- 
kezbleg a hallgato nyer ismét uj lebegi képzet-csoportot, a mely 
a kiilinben is legtibb esetben zavaros képzet-kirii egyént még 
inkibb megzavarja. Megeshetik ugyan az, hogy eme problematikus 
allapot inditasul szolgal a tovabbi gondolkozdsra, tanuldsra, egy 
egységes vilig megalkotasira; de leggyakrabban bizonyara az 
kivetkezik be, hogy a hallgaté eme lebegé képzet-anyagot sze- 
renes¢ésen elfelejti vagy pedig szerencsétleniil felhasznalja rend- 
szertelen ismereteinek fitogtatisara. 

Ezért is mar régen belattak még azok is, a kik emez 
eléadasokat rendezteék és rendezik, hogy ez eléadasok a ezélnak 
nem felelnek meg, mivel sem a hallgaté kézelebbi hivatasara 
nem készitenek eli, illetéleg eme hivatashoz sziikséges ismere- 
teket tervszeriileg nem tagitjik és nem mélyitik: sem nem nyuj- 
tanak oly rendszeres egészet, a mely altal az altalanos miiveltség 
szervesen fokozddik, és pedig tgy, hogy nemesak az ismeret 
viliga boviil egy oly egészszel, a mely az egyes és egész kizt 
a kdlesinés feltételezetitséget, az organikus egységet tiinteti fel, 
hanem épen ezen ismeret Altal mélyiti azon meggyézidést is, hogy 
a felismeré szemben a tarsadalommal, az Allammal — az egész- 
nek szellemét sajitosan érvényesité egyéniségben bir értékkel. 





11 


Ertjiik azért is, hogy e czélbél aj egyesiiletek keletkeztek, 
sit hogy ezen eljadisokat rendezi tarsulatok, egyestiletek sem 
érik be az egyes eléadasokkal, hanem vagy azok mellett rendez- 
nek még klilén munkasok, fildmivesek, iparosok és keresked&k 
hivatisdra szorosan elékészité tanfolyamokat, vagy pedig az eddigi 
elindasokat eldaddsok cyclusdvd bévitik, a mely cyclusban a 
hallgaté a tudomanyok kirébél egy befejezett szerves egészet 
képezé anyagot nyer. 

Mig ama tanfolyamok kiilénésen az tigynevezett népfbisko- 
lakat, addig eme sorozatos eldjadisok a szoros értelemben vett 
University Extensiont készitik ell.* 

Az Altalunk felsorolt eliéadasokat rendezé_ testiiletek és 
egyesiiletek tevékenységtiket a jelzett iranyban fejlesztették. 

ll. A berlini ,.Handwerkerverein* tanfolyamokat rendez és 
pedig kilén a kGnyvvitel-tanra, a valtd-ismére, a levelezésre, a 
kereskedelmi sz4mtanra, a franczia és angol nyelvre, a rajz- 
tanitdsra, az anatomidra és aranytanra (Proportionslehre), mely 
tanfolyamokat 1894-ben 459 tanuld ldtogatta. Ezen oktatasi 
ezélra 1894-ben 13,827 markat Aldozott. 


' Igen természetes, hogy az elikészité és az elikészitett kiztitti 
kiiléinbséget — ha a papiroson megillapithatjuk is nagyon nehezen 
hatérozhatjak meg az esetben; s ugyanez all a népfoisk cola, az Uni- 
versity Ssinielon kizti kiilinbségre nezve is. Schultze a kiilinbséget 
fentartandénak veéli, mig ellenben a gyakorlat a hatirozottan University 
Extension jellegii intezményeket Németorszdgban népféiskolaknak 
{Volkshochschalen) nevezi, holott a népféiskolai jellegii intézmények 
is kiilénjsen Amerikiban Unive ersity Extension ezime alatt ismerete- 
sek. A kiilGnbséget megkizelitéleg a kivetkezékeépen: Allapithatjuk 
meg. A tanfolyamok valamely ismeretkiir ele meinek, vagy valamely 
figyességnek iskolai médon vald elsajatitasat: ezélozzak és pedig tekin- 
tettel a névendék szakmajara, vagy legalibb az ismereti anyagnak 
vagy az ligy ek az eletben valé hasznavehetéségére ; mig ellen- 

a népfoiskoldk nem zarjak ugyan ki a tanfolyamok tirgyait, 

) az Altalanos mevelactine a vilagban, nevezetesen a 

a tarsadalomban valé tajékozottsigra forditjaik. Amott 
ae oktatis, “itt az egész embert meghatirozd nevelési szempont 


A sorozatos eléadisok és az University Extension kiizti kiilénb- 
» még bajosabb, mivel az University Extension féfeladata 
61 fogva sorozatos eléadasok tartasaban All Rgy bels6 kiilénb- 
ség mégis az, hogy amazokoal az ismerct any agira, mig az University 








UNIVERSITY EXTENSION. 


A hamburgi munkasegylet — tekintettel a kikétéi vilag- 
varosra — a tanfolyamok rendezésénél kiilinés gondot forditott 
a vilagnyelvekre. A német, ango), franczia, spanyol és din nyelvre, 
azonkivil a szimtanra, geometriira, algebrara, stenographidra, 
ének- és -rajzra stb. nyiltak meg tanfolyamok, a melyeket 1895-ben 
1002 tanuld lAtogatott. 

Ané dnalld keresetképességét a kiézéletben eszkizli , Lette 
egyestilet* 1893-ban 2159 tanitvanynét oktatott a kiilénbizé tan- 
folyamokban (261l-en a kereskedelmi, 88-an a_ photographiai, 
1701-en a néi kézimunka, 109-en a haztartési és 84-en a betii- 
szedéi életpdlydra. L. kiézelebb Reyer 76. 1.), A tibbi névszerint 
megemlitett egyesiiletek eléadisai eliadasi cyclusokka béviiltek, 
a melyekre késébb még visszatértink, 

A tanfolvamokkal bird népfdiskolak tudatos fejlesztéinél 
két egymastél hatdérozottan megkiilinbéztetendé alakkal talalko- 
yunk: az egyik a fildmivelé, a masik féleg a munkds, iparos és 
kereskedéi osztalyra tekint; az elsé hetekre kiterjedé — az egész 
napot igénybe vevi —- a masik a nap egyes orait igénybe vevé 


tunfolyambél all. Az elsé typikus médon kifejlédétt Danidban, 
a masik Amerikaban, 


Extension sorozatos eljaddsainal ax anyag feldolgozisa mddjara, tehit 
az anyagot ép igy, mint az eléterjesatest is Athatd tudomanyos szel- 
lem érvenyesiilésére forditjuk a figondot, Minthogy ezt a hivatas alap- 
jan az egyetemi tandrndl tehetjiik fel leginkabb, ép azért egy misik 

iilsé kiilénbség az, hogy az University Extension sorozatos eléaddsait 
rendszerint egyetemi tanarok tartjik. 5 vegre ezzel dsszefiiggésben 
egy harmadik kiilimbség az, hogy mig a sorozatos elOadasokat tibb- 
nyire egyesiiletek rendezik, addig az University Extension sorozatos 
eloadasait az egyetem rendezi, vagy legaldbb azok tervezetet az egye- 
temi tandrok dllapitja4k meg. 

Megengedjiik, hogy a papiroson kiinnyen megteheté kiiliinbség 
az @letben concret példikkal szemben bajosan Allapithaté meg. Meg- 
engedhetjik ugyanis, hogy akarhany nem egyectemi tandr, vagy nem 
is tanar, tarthat a tudomany szellemétél athatott eliaddst, s viszont, 
hogy egy egyetemi tandr eliaddsa is olyan lehet, hogy csakis isme- 
reteiril as nem tudomianyarol tanuskodik; s tudjuk azt, hogy tenyleg 
vannak egyesiilctek altal rendezett sorozatos eliadasok is, mint pl. a 
a Humboldt Academia altal tartottak, a melyek az University Extension 
rovata ala inkabb helyezhet6ék, mint akarhany angol, amerikai University 
Extension-féle eléadas. Ezért*is nem fektetiink tilsigos nagy stilyt az 
>) altalunk ismertetett intézmenyek rendjére s megengedjik azt, hogy 
egyik vagy masik intézményt mas helyt is bemutathattuk volna. 


> 








UNIVERSITY EXTENSION, 13 


a) Dénidban * a mozgalom lelkét azon térekvés képezte, hogy 
a dogma és szok4s gyimsaga alatt alld fildmives népet, a melyet 
VIL. Keresztély felszabaditott, nagy befolyast politikai jogok gya- 
korlasira képesitse. A paraszt ismerje meg elfogulatlanul az 
emberi és polgdri viszonyokat; nevezetesen birjon érzi érzékkel 
mindazon j6 és javak irdnt, a melyeket sajat nemzete tirténeté- 
ben létesitett; s a cnrsus végeztével fokozodott dntudattal és 
batorsiggal folytassa hivatasdt: ez volt a nemes Grundtvig esz- 
ménye, melyet maganadomanyok ttjan emelt intézetéeben a jlitlandi 
félszigeten, Riiddingben, 1844. évben kivant megvaldsitani. — 
A mozgalmat Kold Keresztély Mikkelsen terelte népszeriibb 
iranyba. A nemzeti lelkesiilés, a sértett hazaszeretet, mely a 
schleswig-holsteini habort Altal okozott teriileti veszteséget az 
intenzivebb cultura wtjan igyekezett potolni, tébb ily intézetet 
dllitott fel s az egyszerli parasztot is, a ki eddig inkibb tavol 
tarta magat, ezen cursus litogatasira s az egyetem nem egy 
tamirat tanszékének elhagyasira és az Osszesereglettek tanitisdra 
indita, Az észi munka befejezte utin (november 1—4. kézben) 
Daniiban népvandorlas all be. Ekkor keresik fel a tébbnyire 
15—20 éves ifjak a népféiskolaAkat a végett, hogy itt a csalddi 
elvre helyezkedett olesé internatusokban kizardlag szellemi kép- 
zéstiknek szabadon valasztott tanfolyamok hallgatisa, disputa- 
toriumokban valé részvétel altal és kiilinben is akadémiailag képzett 
tandraik és eléljardik tirsasigaban éljenek, mig végre tavaszazal, 
indrezius 31-én, ijra a tavaszi munka hivja ket otthonukba. 

A todatos hazaszeretet dpolisa, a polgari_ jogos dnérzet 
fejlesztése 8 a jogok, kiitelességek, hivatisszerii. - teendéik terén 
valé tijékozotisig, hazai alapon nyugvé minden nemes iranti 
fegékonysig létesitése: ez a tanfolyamok feladata. Ezért is a 
nemzeti nyely és a nemzeti_ tirténet miivelése és megkedveltetése 
4 fétantargy. A nemzeti nyelvet nem philologiai, hanem irodalom- 
térténeti szempont ala helyezik; a hazai torténetben pedig a fo 
nem a dynastia, banem a nép, nem a csatak, hanem a kultura 


! J.. Reiher: Handbuch des Volksbildungswesens és Schultze : 
Volkshoehschulen und Universitiits-Ausdehnungs-Bewegung tajékoztato | 
munkain kiviil: Hartmann Martin: Die Volkshochschulen Daenemarks. 
Comenius Blitter IV, 10. stb. 1. — W. Rein: Ueber Volksbildung mit 
Beziehung auf die diinischen Volkshochschulen. Com. Bl IV. 116. “stb. ; 
S ugyanattél az iltala kiadott Realencyclopedia ozikkét. 





14 UNIVERSITY EXTENSION, 


tirténete ; kézelebbrél ismertetik az allam alkotmanyat, kormany- 
zasat, a térvényhozast, a kizjogi figyeket, az orszig statistikajat. 
Vannak azonkiviil tanfolyamok az 6-germdin mythologiara, a geo- 
eraphiara, a physikdra és chemiara, a zoologiara és botanikara, 
az elemi mathesisre, a physiologidra, a gazdaszatra, allattenyész- 
tésre, a szimtanra, kinyvviteltamra, rajzra, kézimunkdra, a nyel- 
vekre, kiilénésen az angolra, végre az énekre és tornara. 

Reggeli imaval kezdik meg a 3—9 orara terjed6 munka- 
napot, a melyben részt vesz, a ki akar. Belépéskor csak egyre 
kitelezik magukat: a tisztességes magaviseletre. —- Majus 1-til 
augusztus 3l-ig tart a nék cursusa, 

Daniiban jelenleg 68 ily népféiskola van, a melyet évente 
6000 tanulé litogat. A latogatok kétharmada telkesgazda, egy- 
harmada kézmiives és zsellér (Hausmann). Eddig ezen intézeteket 
82,000 iffa és 40,000 leany latogatta. Az intézetek egyike sem 
illami; mind magénvallalkozas Utjan keletkezett s all fenn. Az 
illam csak segélyezi e vallalkozdékat, 15538 ota az allamsegély 
4000-161 320,000 dain korondig emelkedett, a mely dsszegbil 
180,000 korona az dAllami dszténdijasokra esik (L. Com. BI. 
IV. 127.1). 8 az eredmény az, hogy a dan paraszt is nemesak 
lelkesiil hazajaért, hanem nemzete irodalmat, névszerint kéltésze- 
tet, térténetét ismeri; l4t6 kére tagult, a tarsadalmi osztilyok 
kizti kiilinbsée inkabb sziinik s a gavdasag észszerii kezelése 
folytan a parasztok vagyonosodisa folytonosan nivekszik, a mi 
mar csak abbol is kitiinik, hogy a vajkivitel 10 milliéd fontrél 
79 millid fontig emelkedett. Dania példajat kiveti a 30 svéd, 
a 15 norvég, a 13 finn népféiskola; sét Eszak-Amerikaban is meg- 
honosult ugyanilyen alakban dan kikéltézittek altal ez intézmeny. 

b) Amerika kiilénben a népféiskola masodik alakjanak nagy 
szabast megvaldsitéja, a mennyiben angol mintara fileg egész 
éven at tartd esti tanfolyamokat szervezett, kiilinds tekintettel 
a4 munkaésokra, iparosokra, kereskedékre. Nem véletlen, hogy 
Amerikiban az ily tirekvések és intézméenyek kezdeményezii és 
fejlesztéi angolok. Angliiban honosult meg ugyanis eliszér a 
vyermekek szamara szervezett rendes, egész napos iskolak mel- 
lett a fildmivesek, iparosok tanitasa érdekében megnyitott fél- 
napos iskolak rendszerén kiviil a felnéttek szamara rendezett 
esti tanfolyamok intézménye. Epen 200 évvel ezelitt, 1698-ban 
rendezte ezeket a ,Society for Promoting Christian Knowledge‘. 





15 


S midén a nemes egyesiilet, a melynek kezében volt az angol 
népnevelés figye — a tarsadalom részvétlensége miatt e tan- 
folyamokat is besziinteté — ismét 100 évvel késibb, tehat a 
mult szizad vége felé kezdethen Raikes Robert, majd ennek indi- 
tasat kivetve a Society for the Support and Encouragement 
of Sunday Schools“ egész Anglidiban tibbnyire a lelkész vagy 
tanito kéré gytijté vasarnaponként az elziilli nép gyermekeit és 
ifjait s vallasi tanfolyamokban igyekezett a nem létezié, vagy 
ezek elél elzart iskolakat potolni, 

Harom havi tanfolyamok, a melyeket a jelen szaizad har- 
minezas éveinek elején a még most is leghatalmasabb két paeda- 
eogiai tarsasig a ~The British an Foreign School Society és 
a National Societys — leendé taniték szimara szervezett — 
voltak a tanitdképzik (Training Colleges) zsengéi. Ezen esti, 
néhiny hénapra szoritkozé tanfolyamokat szazadunkban fbleg az 
iparosok, késébb a munkasok, kiilénésen Williams Ellis kezde- 
ményezésére mindinkAbb felkaroltak, tigy hogy Anglidban mar 
az 1848. évben 4000 ily tanfolyam volt, a melyekben felnitt 
iparosok, munkisok — férfiak ¢p tgy, mint nék — ipari, mii- 
vészi és irodalmi oktatas mellett nevezetesen a nemzetgazddszat 
elemeivel foglalkoztak. A 6O0-as években vonta be a munka- 
kirbe az egyetemi ifjisigot szizadunk egyik legnemesebb férfia 
Kingsley Karoly.’ Az & és baratja Maurice inditdsdra alakultak 
a Working Mens Colleg*-ek. Londonban 1854-ben nyilt meg az 
elsé ily intézet, a melynek czélja a munkdsoknak nem szakszerii, 
hanem szabad, altalanos miivelése és a ‘kiilinbozd . tirsadalmi 
osztalyok tarsas Gsszejévetelén nek eazkizlése. Ingyen tartanak eli- 
adasokat az év négy, két—harom hénapos  szakéban a Jegkiva i- 
lobb tudésok is, kéztiik Huxley ‘Tamas, Ruskin | Janos, Tyndall 
Harrison Frigyes; — az egyetemi ifjisignak - pedig mintegy 
angol beesiiletbeli kételessége, hogy hetenként legalibb egy estét 
a munkasok ily intézetében téltsin. A dedksig kGrébUl kertilnek 
ki a feliigyelék, a naposok vagy heti biztosok. Ezen , Working 
Mens OCollege*-t kézelebb a nemes sz6rakoztatas oldalardl is be- 
mutatjik a londoni Toynbee-Hall, Palace of Recreation, a Peoplés 
Palace, a melyek University Settlements *-nek neveztetuek, mivel 


'L. életrajzit, a melyet neje irt meg s lednya és Miiller Miksa 
inditasira Sell M. adott ki. 








16 UNIVERSITY nxmananngyp 


azokat akadémiai fokd egyének vezetik, kik a kizszolgalat érde- 
kében révidebb vagy hosszabb idét itt mint ,Residensek* tiltenek. 

Az angolok ez intézményeket Amerikaban is meghonositot- 
tak; esakhogy az, a mi Angliiban szazadoknak, ugyanez Ameri- 
kaban, e csudis mérvekben fejlidé vilagrészben, alig évtizedek- 
nek volt miive. Itt is nem az dillam, hanem egyes tirsasigok, 
sit gyakran egyes vagyonos emberbaratok, a népiskolAk és eme 
tanfolyami intézetek felAllitéi. Hogy mily nagyszabastiak ez intéz- 
mények, ennek megviligitasdra szolgdljon esak a kivetkezé. New- 
Yorkban 1809-ben, tehit akkor, midén Anglidban mar maga az 
Allam kéitelességének ismerte, hogy a népnevelés tigyével maga 
is foglalkozzék, Dewilt Clinton, az Erie-csatorna épitéje teremté 
Eszak-Amerika elsj népiskolajat. Az 6 elndklete alatt miikédé 
iskola-egylet egyleti vagyonabél alapita és tartd fenn New-York 
§sszes népiskolait. Ezen egylet valasztmanyaban 17 évig miikidétt 
Cooper Péter és e miikédése kiézben gyéz6détt meg a népiskolai 
képzés fogyatékos voltardl. A népiskolai ismeretek és figyessé- 
gek kiegészitése érdekében épittette ama diszes és nagyszabist 
.Cooper Union“ nevii palotat, a melyben a népiskolat végzett 
kilénbizé kori és mindkét nemii egyének esti tanfolyamokban, 
nevezetesen természettudomanyi, technikai, kizegészségiigyi, poli- 
tikai és nemzetgazdaszati tanfolyamokban tovabbképeztetnek, rajz- 
ban, zenében nyernek oktatast és hasznaljak a nagy kényvtart. 
1891-ben az esti tanfolyamokban 1035 egyén vett részt; az esti 
rajz- és mintizd-iskoliba 1917 iratkozott be, az ipariskolaba 
pedig 365; az irédgéppel valé eljdrdst 5l-en tanultdk meg; a 
slirginyi cursust 45-an végezték. Tovabbképzésben részesiiltek 
tehat ezen intézetben 3400-an. A ,Cooper Union* évi kiadasa 
a 200,000 koronat tilhaladja. A kényvtar 30 év éta 30,000 
kiitettel szaporodott, 1890-ben 228,000 ember hasznalta a kinyv- . 
tart. Az olvaséterem tart 335 politikai lapot, 136 tudomanyos 
folydiratot. Ez olvaséteremben 1890-ben 567,000 ember fordult 
meg. Reyer tibb ily iranyd, egyes emberbardtok Altal felallitott 
intézetet ismertet (L. i. m. 30, lapjat stb.). 

Az angol ¢s az amerikai tanligyi szervezettel lehetileg 
ellenkezik a franczia, a mennyiben amazokban a szervezé eré 
az egyes, illetéleg a tirsadalom, a franczidndl pedig az Allam ; 
mig amazokban a f6 a kizmiiveltség, itt egyes kivAlok képzése ; 
ott a szervezés folyamata alulré! félfelé, itt feltilrél lefelé indul 


UNIVERSITY EXTENSION, iT 


meg s azért is amott a kertiléken, itt « kézpontisigon fekszik 
a hangsily- 

Ezen tenyallis mellett meglepé, hogy Franeziaorszagban a 
népképzésnél s nevezetesen a felnittek képzésénél mégis a hatéd 
eré egyes részérél ¢s pedig nagyon is a kertilékbél: Elsassbdl 
indult kis a népképzés szervezetének alapjait az egyes autonom 
kizségekbe, illetéleg kézségi tarsulatokba helyezték. Egy erkilesi 
eszme szolgalatiban allo személyi enthusiasmus diadala ez, a 
melyet timogatott a személyiség kultuszétél, de ennek ellenkezé- 
jétél sem idegenkedé franezia szellem. 

c) Még esak e helyen ismertetem a mar emlitett franezia ligit, 
mivel az nemesak targyilag Oleli fel a népiskola és kivalt a 
tovabbképzés ligyét kiilénbizé oldalai szerint, hanem mivel végsé 
ezélzata szerint human szempontbél a legemelkedettebb <Allas- 
pontot. foglalja el. 

A nagyszabisi mozgalom meginditéja egy egyszerii iskola- 
mester, egy lednyintézet tanitéja Elsassban. Neve Jean Macé.' 
Az organikus tevékenység hive, ki az oktatds terén is alulrdl 
fGlfelé akar épiteni. A nép miivelése, felviligositasa, nemesbitése 
az ¢élete eszménye. S ezt ne miivelje az Allam kormanya feliilrél, 
hanem a tarsadalom, magantton filfelé szervezvén lassanként 
a helyi autonomian nyugvé népmiivelésre irinyuld tirekvést és 
ténykedést. Macé 1862-ben népkinyvtirak létesitésén faradozik. 
1864-ben maginiton 80 népkinyvtart teremtett. Ezutin mun- 
kissigat tirsasigban szervezi, a mely 1867 ota uj név alatt: 

.Ligue francaise de et cuniieal nemesak ily kényv- 
tarak és népiskolak felallitasat (12.¢ O00) franezia helységnek nem 
volt még ekkor népiskolaja sem) és scone maaae ‘l2d 
intézmények tamogatasat, hanem felnittek szdméra avin nos: tan- 
folyamok elétbeléptetését tiizi ki, s ezzel Jény egileg a Lo dan 
nepfiiskolak szervezésének terére lép. Egy honap lefolyiea : ala att 
a liga tagjainak szima 4800-ra és 1870-ben 17,850-re emel- 
kedett, a kik is 59 helyi egyesiiletben fejtették ki tevékenysé- 
giiket. A helyi egyesiiletek teljes Gnrendelkezési joggal birnak. 
Ezek valasztjak a kizponti vAlasztmanyt, a mely lényegileg tanics- 


im 
=_— 6 


‘1 L.. Reyer jegyzeteit Russelnek i. m. -ban 108, 1 68. Hamdorff : + 
Ueber den Stand der Volkshochschulen im -Anslande. ‘Comenius Blit- 
ter IV. 84. stb. | J 


o 
ATHENAEUM. 2 


ip 


* 





18 UNIVERSITY EXTENSION. 


add, értesité és pénzkezelé intézet. 1870-ben az évi jévedelem 
70,455 frankra emelkedett. A franczia-német haborii Macé mii- 
kidését nem szakitotta meg, hanem ellenkezéleg fokozta. Mar a 
habora elétt 350,000 aldirast gyiijtitt egy kérvényre, a mely a 
népiskola kitelezettségét, de ezzel egyszersmind igen természe- 
tesen ingyenességét is térvényileg kimondatni kivanta. A haborit 
utin, 1871. oktober havaban, folytatja a gyiijtést és két hénap 
alatt az alairék szima egy és fél millidra emelkedett. Teher- 
szillité koesi viszi az aldirdsokat Versaillesbe. 

A habori, Macé szavai szerint, meggyézte ét arrél, hogy az 
iskolamesterek gyéztek s hogy az iskolamesterek emelik fel ismét 
Franeziaorszig sorsat. 

Macé nemes erkilesi jelleme ez idében a nemzeti gloire 
e megalaztatisinak idejében, a mely Elsasst, az 6 hazajait is 
nagy hazajatol elszakit’é — tlinddklik legfényesebben. 1871. julius 
15-én kiadott lapjaban ez emlékezetes szép szavakat irja: ,Min- 
den emberi viszily felett, a csatak zaja Sltal megkézelithetleniil 
tronol a nemzeteket atilelié kitelesség a kultura terjesztésére, a 
melyhez mindenkinek egyenli a joga. Van egy Aldott tér, a hol 
e hazaszeretet és a vilAgpolgir lelkiismerete egymiéssal nem 
ktizd, hol sajit hazinkért mitsem tehetiink a nélkiil, hogy mas 
orszig hasznira ne legytink, hol mas nemzetnek nem szolgélha- 
tunk a nélkiil, hogy sajatankért nem miikidnénk,. — Am gyii- 
liljon mds!!* Az erkilesi megdicsdiilés ezen allaspontjarél tidvézli 
azivélyesen — a hadiizenet utan egy évre — a népmiiveléstt 
ezélz6 Leibing Ferenez inditisdra keletkezett s altalank ép nem- 
zoti jellege szerint ismertetett német egyesiiletet. ,Ne feledkez- 
ziink meg soha arrél — igy fejezi be hozzdill6en emlékezetes 
sorait — hogy méltdan alljunk meg ama nagy szivetségben, 
mely minden egyes kultur orszagban azon niéket és férfiakat 
egyesiti, kik az emberiség kizis ellensége ellen szervezik a had- 
jaratot: a tudatlansig ellen.*' 

Macé munkissagat teljes siker korondzta a népiskola terén. 
A chieagéi viligkidllitison nem egy tanférfid a franezia népiskola 
eredményét a német félé helyezte.* 


' L. Hamdorff i. m. 86—87. IL. 

? L. nevezetesen a keézi ligyességek kiizlésére nézve, de alta- 
laban a paedag. eszmékre nézve is az elényés nyilatkozatot. Comenius 
Blitter IV. 102. 1. 





UNIVERSITY EXTENSION, 19 


Macé — kit a kiztarsasdg felvett a senatorok kiizé — 
nemes tirekvését a felnittek képzése ligyének szentelte. Ez esz- 
mét kiilterji, valamint belterji hatasdban kivanta minél inkabb 
érvényre emelni. Kiilterjileg annyiban, hogy 6 a liga hatdasat az 
egész miivelt vilagra kivinta kiterjeszteni. Ez emelkedett szellem 
mar 1871-ki nyilatkozataibél is kisugarzik. Ez eszmének Macé 
hatdrozott kifejezést adott L878-ban s 1889-ben megérte aazt, 
hogy az dltala siirgetett s végre Parisban (aug. 5-én és 6-ijn) 
létre jétt s a vilag majd minden kulturnemzetét6] felkeresett inter- 
nationdlis congressuson, a mely programmja szerint maganiton 
kivanja a népképzést elémozditani — 6 elnékilhetett. 

A jivének e szép zenéje mellett, a mely klilinben csakis 
a taniigy nemzeti jellegének elismerése alapjan miivelheté — nem 
feledkezett meg a felnétteknek intensivebb tovabbképzésérél sem. 

A .Ligue franeaise* 1894-ki nantesi congressusa ugyanis 
elhatdrozta, hogy a népmiiveltség kizép mértékét fel kell emelni, 
nevezetesen az altal, hogy a miiveltség a helyi viszonyokkal szAmolva 
vagy foldmivesi vagy ipari iranyban fejlesztessék (a dan és amerikai 
iranyzat elismerése), hogy az oktatas alakja is a kértilményekhez 
alkalmaztassék (eljadasok, megbeszélések, tanfolyamok — 8 min- 
deniitt a szemléltetési eszkizik alkalmaziasa — tehit a létezinek 
combinatidja), hogy a tanfolyamok legalabb négy hoénapi_tar- 
tamiiak Jegyenek (din rendszer) s hogy végre az dllam is tamo- 
eassa a liganak ez iranyi munkassigit és pedig anyagi évi 
segélylyel s az dltal, hogy az ilyen tanfolyamokat sikerrel vég- 
zetinek bizonyitvanyat katonai sxolgélati évek idejében | tekintetbe 
veszi s a tibb ismerettel birot — : 1 kiteles katonai héirom éy 
letelte elétt szabadsagolija. d 

Még egy ily népfdiskolai exél —utin most mar tirekvis 
franezia egyesiiletrél emlé -kezhetiink meg.! 1880- ban keletkezett 
Havreban a ,Societé Hav raise ‘@enseignemet pour I’ aspect, « Bzen 
egyesiilet eredetileg — a mint ezime is mutatja — az oktatas 
szemléltetiségére nézve kivant kizvetitéként eljarni; iskolikban, 
valamint népszerii eléaddsoknal a Skioptikon alkalmazasat siir- 
gette és a szemlélteté eszkiiziket barmely intézetnek rendelke- 
zesére bocsitotta, Ez egyestiletnek ma a 87 tankertilet koztil 


'L. a apa Ueber den Stand der Volkshoe hsechulen im Aus- 
lande, Com. BI. on 


ape 


= 





20 UNIVERSITY EXTENSION. 


82-ben van fidkegyesiilete ; az egyesiilet élén pedig mint tiszte- 
letbeli elndk maga a kizoktatistigyi minister Poincaré — s mint 
valésagos elnék a pirisi Akadémia alrectora Gérard All. 

Az egyesiiletnek 1895. aug. havdban tartott kézgyiilésém 
400 egyleti képviselé vett részt, kéztiik Algier, Tunis, Egyptom 
képviseléi, A kiztirsasig elndke is megjelent az egyesiilet kiz- 
gviilésén, 

[zen természetes, hogy az egyesiilet eredeti keretén til 
nétt. Eredeti feladata a mostaninak ecsakis egy alarendelt agat 
képezi. A gyiilés szakosztilyai jellemzik az egyesfilet miikidésé- 
nek taguléd kérét. Az egyik osztaly (patronages scolaires) kiter- 
jeszti figyelmét az egyesek részérél kiinduld azon térekvésekre, 
a melyek mindkét nemii gyermekeket és felnétteket az iskolazis 
idejében, de azutan is testi, szellemi és erkélesi tekintethen meg- 
figyelni és megévni akarjik: a masik osztdily a népszerii eléada- 
sok rendezésével foglalkozik: az elsé osztily pedig a felnittek 
oktatasiaval. Az egyestiletben a ligai irdnyzattal szemben erés 
hajlam mutatkozott arra nézve, hogy a felnittek tovabbmiivelését 
az illam vegye tervszerti gondozasa ali; de a kézigazgatisi hato- 
sigok részérél tett kijelentések utin mégis fentartotta az egye- 
siilet e téren az aAllamtél fliggetlen dndllé rendelkezési jogat a 
kizoktatisiigyi minister dltal biztos kilatisba helyezett allam- 
sevélynek igénybe vétele mellett. A felnittek tovabbképzésének 
ligye Franeziaorszigban is ezek alapjin magdnosok, egyes tir- 
sulatok ligye. 

IU. A tanfolyamos népfbiskolaktol megktilénbéztetjiik a tudo- 
manyt bemutatd sorozatos eldaddsok intézmeényét, Szizadunk elején 
Humboldt ¢s Fichte tartottak eliszir ily sorozatos eljadasokat 
ismeét azon idészakban, a midin a nemzeht érzés egyesité hatalma 
lerontotta a tarsadalmi valaszfalakat, megsziinteté a tadés és nem 
tudés kizti ktilénbség tudatat s midén a gyakorlati, politikai 
érdek «a kélesinés megértést, a kizis eselekvést kévetelte, Az 
ezutin kivetkez(, politikailag atomisilé 8 polici alis atyaskodo, 
antidemokratikus korban mindennemii népszerii nyilvanos eléadé- 
sok Németorszigban sokdig szlineteltek s csakis a negyvenes 
tvekben talalkozunk egyes, de nem sorozatos eléadasokkal. Ez 
utobbiakat az amerikaiak, nevezetesen a new-haveni Yala College 
tandrai 1831-ben felvették, kik is a termé ~szettudom: inyok kirébél 
tartottak a kézmiiveseknek rendszeres sorozatos eldad: isokat, — 





UNIVERSITY EXTENSION. ee | 


E példat kivette Hardford, Lowell, Salem Boston varosa. A_fin- 
tebb bemutatott népftiskola szimba mend esti tanfolyamok e 
sorozatos eljadasokbol néttek ki.* 

Az University Extension iranyaban fejlidtek a sorozatos 
eljadasok végre Anglidban, igy hogy tulajdonképen az angolok 
voltak az ily iranyban kifejlédé sorozatos eljadisok kezdemé- 
nyezéi. Stuart Janos, a cambridgei egyetem magantandra a 60-as 
években kisérelte meg eldszir ily sorozatos eléadasok tartasat 
és pedig az astronomia kirébél egy néképzi egyesiiletben (, Council 
for Promoting the Higher Education of Women“) tajékoztatiskép 
nyujtva jo elére hallgatéinak tartandé eljadasai kinyomatott gon- 
dolat-menetét, melyet 6 syllabusnak nevezett. Vallalata teljesen 
sikeriilt. Szamos egyesiilet hasonlé sorozatos eljadisokat kivant, 
a melyeket részben Stuart maga, részben baratai tartottak, 
hasonlo sikerrel. A kézvélemény ily eléadasi cyclusok mellett 
nyilatkozott. 

Stuart a munkis tarsulatok segélyével kivanta eme soro- 
zatos eljadasokat ,vindor tirsulati egyetem“ czime alatt allan- 
doésituni. Terve azonban nem sikeriilt. Kiilénben is azt dhajtotta, 
hogy az tigy megbizhatébb kezekbe keriiljin. Ezért is 1871-ben 
emlékiratban a cambridgei egyetemhez fordult azon kérelemmel, 
hogy vegye az egyetem ezen a tudomianyt népszeriien eliterjesztd 
sorozatos eljadasokat feladatai kiizé, az egyetem tantervébe. Ezt 
kivinja az 6rvendetesen mutatkozé sziikségérzet, tehat a kéz- 
érdek s nemkiilénben maginak az egyetemnek is érdeke, mivel 
az altal az orszAgra hat6 miivelé befolyAsdt nemcsak megtartja, 
hanem hatarozottan fokozza. — Az emlékiratszerii kérvényt killin 
headvanyokkal timogattak kilénbézé ipar- és cooperativ-tarsulatok 
és yarosi hatésigok.? Anglidban megérett annak a tudata, hogy 
ily sorozatos eléaddsok esak azon esetben megbizhatok tartalmi- 
lag 8 biztositottak a megtartis szempontjabdl, hu ezek megtar- 
tisirél maga a tudomdny-egyetem gondoskodik. 

E tudat az 6-vildgban esak Jassan érlelidik. 

Svédorszdghan a sorozatos eléadisokat 1880 ta ezéltuda- 
tosan 6s nagy eredménynyel dr. Nystrém Antal gyakorlé-orvos 
iranyité kezdeményezésével a munkisok intézetei (arbetare institute) 


‘ L. Russel: Volkshochschulen. 17. |. 
* L. @ beadvanyok tartalmat: Russel: Volkshochschalen 24, |. 





22 UNIVERSITY EXTENSION, 


rendezték.' E munkasok imtézeteit megemlithettik volna ugyan 
az angol, amerikai tanfolyamokat rendezié Working men's col- 
lege*-k, People Palace“ stbiekkel Osszefiiggésben, a mennyiben 
ez intézetek is silyt fektetnek a tanfolyamokra és a munkasok 
nemes, kiilinésen hangversenyek titjin valé szérakoztatasdra : 
mind a mellett mégis e helyre tartottuk fenn ezek ismertetését, 
mivel az intézet programmja szerint a népszerii, de tervszeriti 
képzés a figondja. Nyolez hénapon at, hétkéznap esténként 8 ora 
utan, vasirnap pedig d e, 9—10 és d. u 5—6 kézt tartjak 
meg a 4—31 ords sorozatos eléadasokat.* E tanfolyamos elé- 
adisoknak feladatat nem a szakszerii képzés vagy egyes tigyes- 
ségek elsajititasa képezi, hanem a programm szerint az, hogy 
a munkasok betekintést nyerjenek a természet és az emberiség 
tirvényeibe és igy rendes ¢letmédjuk szilard alapjat szerezzék 
meg s ezzel az dévszert a karos mulatsigokbol, iszikossagbol 
stb. szirmazhato hatasok ellen s hogy mind ez dltal maga a 
tirsadalom szellemi és erkélesi erejében ndvekedjék a végett, 
hogy a tarsadalmi kézis munka a haza boldogsagét és jolétéet 


eszkizilje*." E programmot még vilagosabban a jelzett iramyban 


' L. erre vonatkozoélag Schultze 1. m. 51.1. és kill. Hamdorff; Das 
Arbeiterinstitut zu Stockholm. Arbeiterfreund XXXIV. eévf. 163. stb. 1. 

> Az 1894,95-ben tartott eljadasok a kévetkezék voltak : 

Hétfon: Anatomia és Physiologia kizegészségtannal 30 eldadas- 
ban, eléadé; dr. Nystrém. 

Nedden > Astronomia 31 el6adishan; eléadé: Joederin E. lector. 

Szerddin,; Orszag- 8 népisme 30 eléaddisban; eljiaddé: Whit- 
lock A. k. a. 

Csitértékén ; Altalanos kulturtirténet 30 eléadasban; eldadd: 
dr. Nystrém. 

Pénteken : Physika gyakorlati alkalmazassal 30 eléadasban ; elb- 
adé: Nordstrim ©. A. mernik. 

Szombaton: Technikai vegyészet 4 eljadashan ; eléado : Sjéborg 
A. F. mérnik, 

A levegé villamossiga 4 eliadisban; eljadé: dr. Carlheim- 
(ryllenskéld., 

A fog gondozasa 6 eléadisban ; eléadé: Rosander C. fogorvos. 

Geologia 7 eléaddsban. ) \ 

Betegapolasrél 5 eléadisban; eléadé: dr. Path K 

Vasdrnapon: d. e. 9 drakor: Mathematika 30 eléadasban ; elb- 
ado: dr. Carlssohn G. A.; d.u 5 érakor; Svéd kulturtirténet 26 elé- 
adasban ; eléadé: Koy E. k. a. 

* L, Hamdorff i m. 164. 1. 





UNIVERSITY EXTENSION. 23 


kifeyti egy a munkas intézet hasznarol értekezé iratka a kiivet- 
kezi szavakban: ,Legyen a munkasnak bé alkalma a tudomany 
szavinak hallasira s tanulja meg a tudomany utjan mindenek 
elétt azt, hogy mi a rend és térvényszeriiség. Minden policialis 
rendeletnél és ostromallapoti hatarozmanynal jobban tanit erre a 
tudomany. A természet tirvéenyeinek ismerete sejteti veliink, hogy 
az emberi tarsadalom élete f6létt is térvények uralkodnak . . 

Svédorszigban jelenleg 36 ily intézet van, a melyekre az allam 
régebben semmit, most mar évente 25,000 koronat aldoz,.! A stock- 
holmi intézetnek 1894 déta 105,531 koronaért épitett czélszerti 
otthona van. Evi jivedelme 25,145 korona. Az els tiz év alatt 
2820), tehat évi kiizép szimmal 282 eliiadast tartott. A hallga- 
tok kizép szama hetenként 6—700 8 ezek kéziil ithatodrész 
kézmiives. 1894-95-ben a stockholmi munkas intézet eléadasait 
25,000-en hallgattak: a nép coneertjét 13,000-en; az olvaso- 
termek latogatdit beszimitva a hazban megfordultak 45,000-en. 

Norvégidban a munkasok intézetei szintén meghonosodnak 
sorozatos eléadasaikkal. 

Németorszagban, a tudosok tultermelésének és a particula- 
rismusnak otthonaban, a hol szimos varos a tudomanyos kép- 
zettségnek és a tudomanyos életnek géczpontja — igen termé- 
azetesnek talaljuk, hogy itt eryes tarsulatok, egvestiletek — lehet, 
hogy az angol példa, de mindenesetre a Fichte megvalosult 
eszméinek hatisa alatt — OGnalldan szerveztek sorozatos eléads- 
sokat. Fichte—Humboldt sorozatos eljadasai emlékére, e két férfid 
kulturilis hatisinak megirikitésére alakult mee Berlinben a 
Humboldt Akadémia,’ mely a tanszabadsagnak, a ‘fé ‘rfiak és nék 
egyenjogusaganak teljes megévasa me! lett keazdte meg 1 882, rt 3-ban 
a 10—12 ords sorozatos. elWadisokat, részvételi dijké nt egy- erry. 
sorozatert 5 markat kévetelve. 

A Humboldt Akadémia 1882/83-ban 25 sorozatos elUadast 
tartott 536 hallgaté elitt. Az 1893/94. évben mar 3 kizpontban 
tartott 111 sorozatos eléadast 2660-an hallgattak. 1895 96-ban 
a sorozatos eljadisok sziama 121-re, a hallgatokée 5477-re emel- 
kedett. 1896/97-ben Postdamban fidkegyestilet alakult, igy hogy 


‘ L. Hamdorff i, m. 165, 1. + 
* L. Hireh: Wissenschaftlicher Centralverein, Humboldt Aka- 
demiae. 1896. 





24 UNIVERSITY EXTENSION, 


mar ez évben 4 kézpontban 177 sorozatos eléadist hallgatott 
5117 hallgaté. 18S82—1596-ig dsszesen 1028 sorozatos eliiadas- 
ban részt vett 25,944 hallyaté. Ha ezen Gsszeget legalabb tizzel 
azorozzuk: merkapjuk az egyes eliadasok és azok hallgatéinak 
teljes dsszeget. 

A Humboldt Akadémiinak kizinsége majdnem kivétel nél- 
klil az iigynevezett miiveltekhez tartozik. 1000 hallgaté kizt csak 
5 a munkaés és iparos. A reésztvétel dijamak magas volta, de 
nemkiilinben az eléadasok hirdetésénél eléforduld azon passus, 
mely szerint az eléaddisok hallgatasihoz magasabb miiveltség 
sziikséges — e részvétlenség magyarazata, 

Ugyanesak ezen kizinséget jellemzik az egyes tudominy 
esoportok litogatasinak szimtételei. Az irodalmi és miivészeti 
sorozatos eljadasokat I893/94-ben latogatta L207 ember, a 
nyelvészetieket és philosophiaiakat 486: a tirténeti, kulturtirté- 
netieket és a sociologiaiakat 663 ember. 

A természettudomanyokban valé kutatast és ezen ismeretek 
népszeriisitését szolgalja a berlini ,Urania*, mely tudomanyos 
szinhazaban sorozatos eljadisokat tart. 1893/94.ben ez intézetet 
131,000-en litogattak, 

A breslaui Humboldt egyesiilet mir 27 év éta tart ugyan 
ezyes eljadisokat, de a sorozatosakat még csak ez évben vette 
fel programmjiba, a mely szerint az 1897/98-ki téli félévben 
S—10 sorozatos eléadast tart, egy-egy sorozatosnak hallgatisdért 
az egyleti tag 3 markat. a nem egyleti tag 5 markat fizet. 

Drezddban sorozatos eljadasokat tart a ,Volkswohl* egye- 
slilet, a mely eltekintve minden politikai és egyhazi partallastél 
minden néposztily javAt elimozditani s tagjai kézt a szellemet 
és kedélyképzé tarsalkodast meghonositani igyekszik, mely e 
ezélbé] 1887. év éta nagyszabasti népmulaté estélyeket rendez, 
3 klubhelyiséget tart, a hol is ételre s italra valé kéltekezés 
kényszere nélktil tartézkodhatik az egyleti tag az olvasé, a tanitd, 
a tarsalkodé é8 iidtilé termekben. Van azonkivtil tanonez otthona 
és lednyok otthona, eseléd kizvetité intézete. Tagjainak szAma 
1895-ben 4400 volt. Tagsigi dijakbol az 1895. évben befolyt 
14,147 marka 40 filler. Az egyesiilet altal rendezett tanfolyamok 
kéztil megemlitem a nék szimdra tartott orvosi eléaddsokat, a 
betegipolisra, a kiznapi élet chemiadjara, az tjabb tirténetre 
vonatkozd s a muizeumok tanulsigos élvezetére elikéesziti elbada- 





UNIVERSITY EXTENSION. 25 


sokat, mint a melyek mir is atmenetet képeznek ama sorozutos 
eljadasokra, a melyeket 1893/94-ben az .Arbeiterfreund® szer- 
kesztéje, Bohmert Viktor a nemzetgazdiszathdl a ndk részérél 
is tapasztalt nagy érdeklidés mellett tartott.' 

Ugyanesak Drezdaban tart a nemzetgazdaszati, tarsadalmi 
és kereskedelmi tudomanyok kérébél sorozatos elijaddsokat az 
e czélra alapitott .Gehe Stftung*, a melyet kétmillid marka 
hagyatékival Gehe Ferencz Lajos nagykereskedé e czélra alapi- 
tott. Tizenegy évi fennallisa alatt 45 sorozatos eljadast rende- 
zett, melyek kiziil 1895,;96-ra 7 esik 936 hallgatéval.* 

Altalimosabb, de szintén hatarozottan tudomanyos iranyzatot 
kivet és sorozatos cloudasokat tart a Frankfurter Vorlesungen 
des freien deutschen Hochstifts* ¢s a .Barmer Verein fiir wis- 
senschaftlichen Vorlesungen.* 

Majnai Frankfurtban sorozatos eléaddsokat tart 1884-ben 
ortéent ujjaszervezése ota a .Freie deutsche Hochstift* tagjai 
szamara, Az évi dij kizirja a munkasokat a tanusagos eléada- 
sokbol.* 

Ezen kiértilmény inditotta 1890-ben a munkasok iigyéért 
buzgélkodé varosi tamicsost, dr. Flescht és a vele szévetkezi 
minkast, Opificiust, hogy a munkas egyletek és a socialista sajté 
képviseldivel népféiskolai intézmény életbeléptetésén faradozzanak. 

Midén «a munkas egyletek ily érdekbél valé megaddéztatasa 
nem volt keresztiilvihetii: a Hochstift és egyéb kézhaszni egye- 
siiletekkel léptek érintkezésbe, a minek eredménye egy valasztmany 
alkotasa volt, a melyben a kiilénbizé egyesiiletek 8s nemkiilinben 


'L, a kizelebbi programmot : Az Arbeiterfreund XXXIL. évf. 
12. stb. |. A nepnek nemes sz6rakoztatisara 6 s ké spzesé re vonatkozd 
intezmények ismertetésct és erre vonatkoz6 6 javaslatokat | = —ugyancsak 
Bihmert ezikkét: Volksheime zur Pflege der Volksgeselligkeit und 
Volksbildung. Arbeiterfreund XXXIII. eévf. 421. L. stb. Ugyanesak 
Bbhmert Arbeiterfreund XXXIV. évf 149. 1 emliti, hogy a Volkswohl 
intéezményeit immar sziznal tibb varos honositja meg. Igen hasonlit 
a Volkswohl egyesiilet czélj4hoz és tevekenységehez az 1865 ota 
Barmenben létezé ,Allgemeiner Biirger Verein* munkassdga. 

“ Schultze i m. 64 — Bihmert: Volksbildugsbestrebungen. 
cane pag XXXIV. 149 

2s 2 
* Schultze i.m és kiil. Dr. F. Quilling: Die Volksvorlesungen 


gu Frankfurt a M. az Akad. Revue III. 220. stb. | E 








UNIVERSITY EXTENSION. 


au munkasok is «a békebirésag tagjai utjin képviselve voltak. 
Flesch «a valasztmany ésszehivéja, de a gyiilések elndke a mun- 
kas osztalyhoz tartozé Opificius. 

E valasztmany kezébe van letéve a mozgalom meginditasa 
és vezetese. 

Méltin tartja dr. Quilling, e mozgalom ismertetije és a 
vilasztmany titkara fontosnak, hogy nemesak a tuddsok, hanem 
a tudésokkal egyfitt a munkaésok is maguk rendezzék a munka- 
sok sziméra a tudomany népszeriisitésének miivét. A sorozatos 
eléadasok targyanak, sorrendjének ¢s eléaddinak kérdéseit, tekin- 
tettel a munkasok kivansdgara, a vilasztmainy tudés tagjai egy 
Altaluk kiegészitett hetes bizottsig utjin déntik el, 

A sorozatos eljadasok 1890 déta a téli hénapokban és 
pedig jelenleg 1896 ota hetenként harom estén tartatnak egy- 
idjben harom helyiségben, a varosi teremben, Bornheim és 
Bockenheim elévdrosokban, oly nagy és fSleg munkasokbél Allé 
kizinség elétt, hogy a varosi nagy terem — melyben 700 hall- 
gato fér el — gyakran sziiknek bizonyul. 

A sorozatos eljadasok targyat a helyi viszonyok 8 neveze- 
tesen 4 socialistik pdrtfoglalisa sziikebb térre szoritotta, a meny- 
nyiben politikai 8 vallisi természetii targyakrél eléadasokat elvbél 
nem tartanak. 

Ay eléadasok targyat, valamint azok gondolatmenetét j6 
eljre a napilapok kézlik s kifejtéleg ismerteti az eléadasok 
ilkalmaval kiosztott syllabus. 

A cyclus végén az eléadott anyag folitt élénk eszmecsere 
indul meg, a mely egyes egyletekben szakszerii sorozatos eli- 
adasok tartasanak rendezésére vezetett. 

Valamint a drezdai ,Volkswohl*, igy ezen valasztmany is 
a munkaésok nemes, tanulsigos szorakoztatasarol is gondoskodik. 
A gylijteményekben, mizeumokban valo kalauzolast eszkézlik, ille- 
téleg kizvetitik; 1595/96-ban 3 ily kalauzolas volt, 1896/97-ben 
16; mnemkiilénben gondoskodnak arrél, hogy a munkasok is 
egyelére évenként 6, késibb 12 egyelére 20 krajezaros s késébb 
ingyenes délutani szinhizi eljaddsokat és néphangversenyeket 
litogathassanak. — A legjobb szindarabokkal, a classikus zenével 
is megismerkednek igy a munkasok és pedig anndl alaposabban, 
mivel az elbadist megelizileg szakemberek adnak elikészité 


magyarazatokat. 





UNIVERSITY EXTENSION, 


A valasztmany eredményes munkissagat dicsérik még a kévet- 
kezi saimok; 1895/96-ban az eljaddsok szima 30, 1896/97-ben 
64 volt. A varosi eléadasok 18-ré] 24-re, a bockenheimiak és 
bornheimiak 6—6-ré] 20-ra emelkedtek. Ezen Altalanos képzé eli- 
adasokon kiviil 15 szakképz6 eléadast is rendezett a valasztmany.’ 

Igen sajitsigos, hogy e valasztminy munkissagdban — az 
eljadisok tartisatél eltekintve — a tanférfiak tébbszéri felszdli- 
tasra sem vesznek részt. A valasztmany elétt a jelentés szerint 
az angol societies of university extension lebegnek eszményként, 
a melyek oly helyen keletkeznek, a hol tudomany-egyetem nincs 
8 hol a kiilénbézé tudomanyos intézetek egyestilnek az University 
Extension ezéljainak valdsitasara, A valasztmany 1896/97-ki jelen- 
tésében reményének ad kifejezést, hogy a frankfurti tudomanyos 
intézetek képviseléi az figyek vezetésére is vallalkoznak, alkalmas 
tantermeiket is rendelkezésiikre bocsatjak s igy nevezetesen az 
anyagi nehézségek (terembér stb.) legyézésében is segitségikre 
lesznek. 

A frankfurti példa hatasa alatt miikidik a Sunkel fotanité 
buzgélkodasa utjan létestilt valasztmany (Commission flir Ver- 

ltung von Volksvortriigen und Volksunterhaltungsabenden) 
Casselban.2 Sunkel taniténak sikerilt a Iétezi legellentétesebb 
ezyesiiletek kizremiikédését e ezélra biztositani, oly forman, hogy 
Sunkel elnéklete alatt egybeiilt valasztmany tagjai: 1—1 kép- 
viseléje az evangélikus, a kathdlikus, a munkas és a kereskedék 
egyesiiletének é8 2—2 képviselije a cz¢éheknek és a demokra- 
tikus banydsz egyestiletnek (Gewerkschaft). A valasztmany, tgy 
mint a frankfurti, kizirta az eliiadisok kirébél a vallési és poli- 
tikai kérdéseket. Az eliadasok tartisa, valamint litogatisa ingye- 
nes. 1895/96-ban 12, részben sorozatos eléadast tartottak hisz 
éraban esti '/,9 ératél kezdve s 1896/97-ben 13-at hisz draban. 
Ezenkivill a nydri hénapokban vasarnapokon az oly érdekes kép- 
tarban miivészettirténeti eliiaddsokat rendeztek 26—30 egyén 
szimara. — Az 1896/97-ki téli félévben az egyik eléadds zenei 
volt s az ez irant mutatkozé nagy érdekliédés a valasztmanyt 


' L. 1899/57-ra_vonatkozdé bé és tajékoztato jelentéseket, neve- 
wetesen. av elsének (V,) 1, 1. és a maésodiknak (VI.) 9. lapjat. 
* L. Bericht der Commission fiir ag ap von Volks- 
vortriigen und Volksunterhaltungsabenden zu Cassel, 1807. 





28 UNIVERSITY EXTENSION. 


arra inditotta, hogy Allandéan felvegye programmjaba a népnek 
classikus zene titjan vald nemes szérakozasat is. 

A varosi hatésig a valasztmany tirekvése irant a_leg- 
nagyobb jéindulattal viseltetik; az eljadasra alkalmas helyisége- 
ket, termeket az egyesiilet szabad rendelkezésére boesAtja. 

Hamburgban a varos iskolai féhatésiga rendezi ezen soro- 
zatos eljadasokat. 1896/97-ben 55 ily eléadast tartottak az esti 
érakban, A hamburgi tanarokat hivanyuk koételezi ez eléadasok 
tartasara; de adnak eli kiilén e czélra meghivott egyetemi tana- 
rok is. Az eléadisok még a theologia kérére is kiterjeszkednek. 
A mult évi programm igen valtozatos. Vannak thémak a theo- 
logia, az allamtudomanyok, az orvostudomanyok, a geografia, 
a népisme, a tirténet, az irodalom, a zene, a képzimiivészetek, 
a mathesis, astronomia, physika, chemia, mineralogia, botanika 
és zoologia kérébél.! 

Az eléadisok ingyenesek mind az eléaddkra, mind a hall- 
gatokra valé tekintettel. Egy-egy sorozatos eljadast 100 —500-an 
latogatnak. A varos ujabban vita nélkiil demonstrationalis czélra 
14,000 markdét szavazott meg. 

Kiilin a nék szamara szervezett eljadasi cyclusokat léte- 
sitett az 1868-ban alapitott , Victoria Lyceum* Berlinben, a mely 
Frigyes csaszirné yvédniksége alatt s 1884 6ta mint jogi sze- 
mély kiilin gondnoksig (curatorium) vezetése alatt All. 

A délelétti és délutani tanfolyamokon kiviil vannak eléadasi 
eyclusok, a melyeket elsirendii tuddsok (Kekulé vy. Stradonitz : 
Ausgewiihlte Werke griech. Bildhauer. Lenk: deutsche Geschichte 
des XIX. Jhts. — Waldeger: Anatomie der Stimme u. Sprach- 
werkzeuge. Karl Emil Franzos: Russische Literatur u. Kultur. 
Blasius: Physik (die Elektrizitiit u. ihre Anwendungen). Erich 
Schmidt: deutsche Dichter des XIX. Jahrhusderts stb.) tartanak 
s mely eldaddsokért egyenként tehat nem egy-egy cyclusért egy 
markat fizetnek, 

Breslanban; a Frauenwohl egylet hasonléan a nék szamaéra 
eldaddsi cyclusokat rendez. Ezeken kiviil van szimos egylet, hatdé- 
sig, a melyek ily eléaddsi cyelusok tartisin firadoznak s ennek 
daczira még Németorszagban is érvényestil a legijabb idében 


1 L. az eléadisok czimeit: Hamdorff Anfiinge v. Volkshoch- 
schulen in Deutschland. Com. Bl. 1V. 160. stb. 1. 





UNIVERSITY EXTENSION. 29 


azon aramlat, a mely a tudomany-egyetemeket is be akarja vonni 
e mozgalomba. 

Svajezban szintén egyletekbél indul ki az University Exten- 
sionra iranyulé mozgalom. Bernben a varosi socialpolitikai egy- 
lethél: Ziirichben a Schweizerische Gesellschaft fiir cthische 
Oultur* Pestalozzi egyesiiletbél stb. 

Ausziriiban a bécsi .Volksbildungsverein* 1890/9]-ben 
kezdte meg a 8 Oras cyclusos eljaddsokat, klilindsen térténeti 
sociologikus thémakkal. A hallgatok felerészben a munkdsokhoz, 
iparosokhoz, kereskedékhéz tartoztak, felerészben «a magasabb 
miiveltségii osztalyokhoz. Az eléadisokat éranként 5 frttal hono- 
raltdk 5 486-an vettek részt a dijas eléaddsokban, 1LOOQ-nél 
tibben latogattak a nem dijas cursosokat, Aldirasok Utjan potol- 
tak a hianyt. De mar a masodik évben az aldirasi dsszeg cse- 
kély volta miatt s mivel a kilitasba helyezett 1500 frt allam- 
segélyt az orsziggyiilés az egylettél] megtagadta — a cyclusok 
szama apadt, tgy annyira, hogy a Volksbildungsverein kénytelen 
volt eme cyclusos eljaddsok tartasarél lemondani 5 a vezetisdget 
e tekintetben a tudomany-egyetemre bizni. 

Prigiban a Lotos természettudomanyi és orvosi egyestilet 
és a ,QDeutseher Verein fiir Alterthumskunde* ezimii egyletek 
kezdtek meg 1595-ben a cyclikus eljadasokat és pedig nemesak 
Pragaban, hanem 1595/96-ban Pilsenben, Teplitzben, Maffen- 
dorfban, 1896/97-ben ugyancsak Teplitz @¢s Rumburg, Brix, 
Aussig, Reichenberg, Pilsen, Eger, Komotau varosokban. 

Gyakrabban egy-egy ily kisebb varosban is TO0—800 hall- 
gato volt. 1897/98-ban 28 vidéki sorozatos eljadasra késziilnek.! 

Mindkét egylet mégitt tulajdonképen az egyetem all, csak- 
hozy ez a kisérletezést az egyletekre bizza. Most, midén az 
erkGlesi siker nyilvanvalé, késziil a két egylet az eddig minden 
honorarium nélkfil tartott eljadasok cyclusanak iigyét az egye- 
temnek atadni. 

A mondottakbél kivilaglik, hogy a tarsadalmi titon meg- 
indult sorozatos eléaddsok figyét maguk e farsulatok vagy a 
viszonyok utaljik az egyelemre. 

Dr. Schneller Istvan. 


(Folyt, kévetk.) 


' Akad, Revue. JIL 419. 





A FELSOBB ANALYSIS ALAPELVEINEK KRITIKAI 
TORTENETE KEPLERTOL LAGRANGE-IG. 


—— Ottdik kizlemény. — 


A Fermat-féle szabalynak révid indokolasaval, mely azonban 
épen a legfontosabbat, t. i. az eljarasi médot alig érinti, mar a 
harmadik: .Volo mea methodo* kezdetii iratban talAlkozunk.' De 
a teljes igazolast s egyittal — a mi rendkiviil fontos — hogy 


miként jutott Fermat a maximum-minimum meghatarozAsinak mdd- 
jahoz: csak a tirténeti és logikai szempontbol legértékesebb és 
legérdekesebb 4-ik latin dolguzat, a Methodus de Maxima et 
Minima adja. 

E dolgozat szerint a maximum és minimum feltalalasara 
szoleilé eljarasnak gondolatat Vieta algebrai miiveinek tanulma- 
nyozisa keltette Fermat-ban.* Ha ugyanis valamely egy ismeret- 


1 Miutan megemliti Fermat, hogy a modszere szerint megoldandé 
feladat, mely egyike a legnehezebbeknek, Pappus hetedik kinyvében 
bizonyitas nélkiil talalhatd, ekkent folytatja : ~Hoe loco Pappus vocat 
minimam proportionem ovayov xl ehayts 390%, Minimam et singularem, 
ideo scilicet quia, si proponatur questio cirea magnitudines datas, duo- 
bus semper locis” satisit quaestioni, sed, in minimo aut maximo ter- 
mino, unicus est qui satisfaciat locus: idcireo Pappus vocat minimam 
et singularem, id est unicam, proportionem omnium quae proponi pos- 
sunt minimam “ Oeuvres. [. p, 142. Ime tehit Fermat is a maximum 
és minimum singularis természetére Pappus Altal figyelmessé tétetve 
keresi az e fajta problemak megoldasi médjit, a mely singularitésat 
a maximalis és minimalis értékeknek s illetve helyeknek Oresme és 
Kepler is észreveszik, sit az utébbi némileg valtoztatott alakban egyes 
vizsgilatoknal fel is hasznalja. 

* Dum syneriseos et anastrophes Vietaeae methodum expende- 
rem, Garumque usum in deprehendanda aequationum correlatarum con- 





A PELS, ANALYSIS ALAPELVEINERK KRIT. TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-16, 31 


lenii algebrai kifejezés: f (x) x bizonyos értékéné] maximum vagy 
minimum lesz, mindig talalhaté — mint fentebb is lattuk — x-nek 
két oly értéke, a melyek f(x)-be helyettesitve, a két kifejezést 
egyenlivé teszik. Vagyis ha az egyenlé értékeket Z-vel, az isme- 
retlen megfelelé értékeit A és E-vel jeldljiik, a kévetkezé két 
egyenletnek tehetiink eleget: 


f(A) =—Z; f(E) =—Z, 


a melyek kiziil mindegyik az ismeretlen szimara ugyanazon két. 
a feladatnak eleget tevé értéket szolgaltat. E két egyenletet 
Fermat Vieta mdédszere szerint hasonlitja Gssze, vagyis a bal- 
oldalakat egyenletbe teszi s az igy keletkezett egyenliséget, t. i. 


f(A) — f (BR) = 0-t 


(A—E)-vel osztja, a mi maradék nélkiil eszkizilheté, mivel 
f(A) —Ff(E) az A—E felvételre eltiinik, vagyis annak az A —E 
kiilénbség tényezdje. Az —— 
f, (A, E)-vel jelilhetiink, mar nem oszthato A—E-vel, mivel A 
és FE egymastol aAltal4ban kiilinbizik s az f, (A, E) = 0 egyenlet 
épen ezen feltétel mellett helyes. Amde misfelél ha Z-t a maxi- 
mum 8s illetve minimumhoz mindig kizelebb valasztjuk, A és E 
értékei is folyton kézelednek egymashoz, mig magdban a maxi- 
mum- vagy minimumban A egyenlé lesz E-vel.' Ebben az esetben 
az f,(A, E)— egyenlet, mely egy adott, vagy az f(A)—Z 
egyenletbol kiszamitott A értékhez a correlatiy értéket t. i. E-t 
szolgaltatja s illetve a melyet e correlativ érték kielégit, helyes 
lesz akkor is, ha EB helyébe A-t tesztink. Mivel pedig az f, (A E)—0 
egyenletet mindig tudjuk képezni A specialis értékéenek ismerete 
nélkiil is: az f, (A, E) ) ae ose 0 vagy kifejezetten irva az 


= a 


hanyados azonban, melyet 


(£4) —— f (E)| as () 
A—E /A=E 


stitutione accuratius explorarem, subiit aninum nova ad inventionem 
maximae et minimae exinde derivanda methodus, cujus ope dubia quae- 
libet ad 4:op:o..0% pertinentia, quae veteri et novae molestiam exhibuere 
nen acillime profligantur. 

Vagyis e singuldris helyen az fA) — {())= == &) eguyenletnek 
két eqgyenlé guydke, tehdt négyeztes (qydk) tényesdje van, ¢ i. (A — EV 





32 = A:s«*FRLS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT, TURT, KEPLERTOL LAGRANGE-IG. 


egy ismeretlenti egyenletben megvan a sziikséges eszkiziirk A 
keresett singularis értékének meghatarozasara., 

A fdradsigos és tébbnyire bonyolddott osztasi miiveletet 
meg oly médon egyszertisiti Fermat,' hogy az E—A kiilinbséget 
jeléli equ betiivel E-vel s ehhez képest az E-vel jelalt ismeretlent 
A-+- E-vel, mi dltal eléri, hogy az eltdvolitandé gyiktényezd a 
legegyszeribb alakban lépjen fel s a vele valé oszlas kiilén mii- 
velet nélkiil végezheté leqyen. A maximum-minimum meghatdro- 
zdsara szolgaléd eqyenlet e jelentéklelennek latszd, de mérhetetlen 
fontossdqé valtoztalassal a kivetkezO symbolikus alakot nyeri: 


f(A 4-E) — f(A) ; —) 
) E fE=0 


mely a Fermat-féle szabdlyt lényeges részében representdlja* 5 
melynek baloldala a felsdbb analysis tirténetében mar Keplernél 


d f(A) 
dA 


is szerepell differential hanyados : Csakhogy Kepler a 


| Quia lamen operosa nimis et plerumque intricata est divisio- 
num illa per binomia praetice, conveniens visum cst latera aequationum 
correlatarum inter se per ipsorum differentiam comparari ut, ea ratione, 
unica ad differentiam illam applicatione totum opus absolvatur. Oeuvres. 
|, p. 149. A differentialis calculus alapja és eredete ebben a megjegy- 
céshen foglaltatik. A hatalmas tudomany e szerény kezdetére igazan 
illenek Fermat-nak az Isagoget befejezi eme szavai; ,nec tamen prae- 
cocis licet et immaturi partus nos adhuc poenitet, et informes ingenii 
foetus posteris non -invidere scientiae ipsius quadamtenus interest, 
cujus opera primo rudia et simplicia novis inventis et roborantur et 
angescunt. Imo et studiosorum interest latentes ingenii progressus et 
artem sese ipsam prc ymoventem penitus habere perspectam“. Az egesz 
a meértani helyeknek elébbis az Isagogéban adottnal primitivebb tar- 
gyalas modjira vonatkozik. Oeuvres |. p. 103. 

* Valoban — .diffieile est satyram non scribere*, a mikor egy 
elsérangi math. tirténet absolute nem vesz tudomast réla, hogy 
Fermat a maga tangens s illetve max. min. szabalyat: igazolta is, s0t 
annak eredetet vilagosan kifejtette. Cantor a fentebb emlitett Pappus- 
féle minimum-feladat kézlését e megjegyzéssel fejezi be: ,Auf eine 
Begriindung des Verfahrens darf man freilich (!!!) sich nicht Rechnung 
machen ...* Persze hogy nem, ha valaki nem tesz egyebet, mint ki- 
irja egyszertien a a levezetést és sem az azt bevesetd megjegyzést, sem 
uc utana két lappal kévetkezd értekezést nem nezi meg, a melyben 
ugyanaz a feladat az eredeti Vieta- féle eljdrds szerint van targyalva 
8 a% hj) modszer elOnyés volta ez auton feltiintetve ! 





differenti4] binyadost, mint egy geowetriai tétel alapjin nyert 
tosan és teljesen belyesen alkalmazoti analytikai miivelet eredménye 
Mintan ekkéat a maximum é minimum szikséges feltételére 
nézve tiezta belitashez jutettunk, hatra van még az eddig fig- 
eiben tartott kérdésmek eldintése, hogy az 
eae wh aD =) 
E JE—0 
Sq yentee uyert 4 dxttk miber tensi £(A)t maxtnnet- 6 Tetve 


Fejistk ki weyanis 2 arabily értelmében az f(A —+-E) fligg 


vénst, bhagyjuk e] belile az E-vel nem szorzott tagukat, vagyis 

Pri (A}Ht ¢ az A+ meghstirezé egyenletnek megieleléen, melynek 
baloldalat rividen f,(A}~val jeldijak. vegyik E elsj hatvanyanak 
(-val Az utébb jelzett feltétel mellett az 

‘(4 +E)—f(a) kilonbség ditakiban a kovetkezé alakot nyeri: 


E*f, (A) + E'f, (A). 


SUE rate Gciriaeodh: analclennst endl ay eeaeaiae 
ezintén eltiinhetik A-nak az {,(A)—(-bél vett értékére. Legyen 
(A) az elsi cocficiens, mely ()-tol kilinbdz), akkor, mint 
konnyen lsthaté -: 


* E fontos kerdtsben tehit immét alaposan teved Canfor, a 








A FELS, ANALYSIS ALAPELVEINER KRIT. TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-IG. 


f(A ++ E) — f(A) = E"f, (A) E"+'f,4.,(A)+.. 
—B* \f,(A) + Ef, 4, (A+... | 


Ez egyenliség, helyesebben identitas egyszerre mutatja, hogy 
a jobb oldal elijele £ kellé kis értéke mellett mindig attél a tagtdl 
figg, melyben £ legalacsonyabb hatvanyon fordul elé 8 hogy e 
tag jegye nem valtozik, ha » paros, ellenben E£ elijelével egyiitt 
valtozik, ha EH legalacsonyabb hatvanya paratlan. f (A) tehat maxi- 
mum, ha a jobb oldal elsé tagja negativ 8 m paros, mert ez 
esetben akir néveljiik, akaér kisebbitjiik A értékét, f(A) mindig 
nagyobb marad, mint f(A +E) vagy f(A — E), mivel ezek bar- 
melyikének és f(A)-nak kiilénbsége negativ. Minimum pedig f(A) 
akkor, ha n szintén piros s E° coefficiensének vagyis f, (A)-nak 
eléjele positiv. Végiil ha » piratlan, sem maximum, sem minimum 
nines, mert az elsé tag és igy f(A-+-E)—f(A) jegye is H-ével 
egytitt valtozik. Tehat ha f(A)-ban A-t névelem, f(A)-nal p. o. 
nagyobb, ha pedig kisebbitem, f(A)-nal kisebb értéket nyerek, 
a mit jelez épen a jobb oldal jegyének a valtozasa, 

Mivel pedig f, (A)- t ugy nyerhetjik meg, hogy E®-nel osz- 
tunk s— sis +. f(A .o kifejtett értékében E— (0-t tesziink : 
maximum é8 minimum az imént kifejtett értelemben az 

sf(A+E)—f(A)) =0 

I E" fE=—0 
hatarértéknek, vagyis az els, f,(A)-val egylitt el nem tiné dif- 
ferentialis hanyadosnak elijelété] s annak létele » paros volté- 
tal fiigg. 

Ime tehdt a szabaly utasitasat kivetve, a kérdéses kriteriumot 
mai alakjiban nyerjiik, Ggy hogy bar Fermatnal nines is részle- 
tezve a kérdés teljes megoldasara sziikséges eljards, kétséetelen, 
miszerint ennek okat nem Fermat tajékozatlansigaban, hanem 
abbun kell keresntink, hogy Fermat e részletezést sztikségtelennek 
tartotta, mivel maga «a maximum minimum felkeresésének modja 
—a mint ez a szabilyban ténylee ki is van fejezve — keziinkbe 
adja a tovabbi eljaris kulesit, A mit bizonyit az is, hogy Fermat 
szabalyt ad az érintének az inflexiés pontokbani meghatdrozasara, 
a mely pontokban az f(A—-+-E)—f(A) kiilinbség elsé tagjAban 
FE mindig paratlan hatyanyi s egyuttal f, (A)=0, tehat az utébbi 





A FELS. ANALYSIS ALAPELVEINERK EKRIT. TORT, KEPLERTOL LAGHANGE-IG, 35 


egyenliség, a maximum és minimum sziikséges feltétele fennall 
a nélkiil, hogy maximum- vagy minimummal Jenne dolgunk. 
Hogy pedig az érinté meghatdrozis kérdését mindig mint 
minimum vagy maximum feladatot targyalhatjuk, ezt Fermatnak 
a harmadik Jatin dolgozatban ' foglalt azon megjegyzése egyszerre 
evidenssé teszi, a mely szerint az érintési pont szomszédsdgaban 
ugyanaz az ordinata a gérbét és érintét két kiilénbizé pontban 
metszi, a mely pontokhoz tartozé ordinatak egyfel6l mindig kiilin- 
bizé nagysigiak, masfelél meg az érintési pont barmelyik oldalan 
ugyanegy jellegii egyenlitlenséget mutatnak.* Vagyis ha a girbe 
erdinataja az érintési pont egyik oldalan nagyobb, mint az érinté 
megfelelé ordinataja, akkor nagyobb a masik oldalon is és meg- 
forditva. Az elsé esetben a girbének dombort fele van az abseissa 
tengely felé fordulva, a masik esetben pedig homort oldala, 
Kivétel csak egyes, ui. n. singularis pontokban fordulhat eld, a 
melyek kiziil az inflexiés pontokkal Fermat is foglalkozik. — 
Ha tehat ket dsszetartozé ordinata viszonyat, vagy e viszony 
tetszéleges egész hatvanyat képezztik, az az ¢érintési pontban 


b 


“is 


igyanis, a melyet az érintési pontban nyer, mindig az egységgel 
egyenlé. A gérbe vonalnak egyenlete, valamint az érinté, a ten- 
gely és az ordinaték Altal képezett hasonlé haromszigek arra 
szolgalnak, hogy segélyikkel oly egyenletet képezztink, a melyek- 
ben az érintési pontnak csak egyik coordinataja s a meghatarozandé 
ismeretien, Fermatnél mindig a subtanges (A) forduljon elé, azon- 
kivil még E, melyet azonban a kellé miiveletek végrehajtisa 
utin a maximum és minimum sziikséges, E—0 felvételével szin- 
tén kiktiszibéliink, 


' Ouevres. I, p, 140 - 147. 

* Ext az érinté felkereséséncl lényeges kériilméenyt, melynek 
ki nem emelése okozta a félreértéseket, Fermat némileg eltéré alak- 
ban ekként jelzi: ,quia linea DM tangit ellipsin, omnia puncta_praeter 
D crunt extra ellipsin = ergo linea JV erit major linea EV“. J) itt az 
érintési pont, JV az érinté szomszédos pontjanak ordinatija, E ezen 
ordinatanak és a girbének metszéspontja, tehat EV a metszéspont ordi- 
nataja, vegiil M az érinté és atengely metszéspontja. Az é¢rintét Fermat 
ez alkalommal is csak az érintési pontig rajzolja meg, amit Descartes 
a dlialiban az elsé izben kifogdsolt megolddsmédnak mindenben fen- 
tartdsat nagyon zokon vesz, L. a 40. lap 1 jegyzetet. 


a” 





36 A PELS, ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT, TORT. KEPLERTOL LAGHRANGE-IG. 


Alkalmazzuk ez eljdrist az ellipsisre, csakhogy révidség 
kedvéért a Descartes-féle jelzésméd hasznalataval. 
Az ellipsis csicsponti egyenlete, ha a a nagy s b a kis 
+ | 


b= = 
féltengely: y* = qa (2a —x). Tehat két girbeponthoz tartozé 


ordindtak négyzeteinek viszonya ; 
7 gax— 5 
¥. Jax —x;,* 
Ha most mir az y,-nak megfelelé érinté-ordinatat (t. i. 
OJ-t) y,-val, a subtangenst A-val s x —x,-et E-vel jeléljtik: az 
y.A és 7,, A—E befogéji derékszigii haromszigekbél : 


y° a A? 
7,7 (A—E) 
Ugyde Hy, > Y¥,, tehat 
she 


J1 th 


| = VEN ee x 4 
Masfel6l meg E definitidja szerint x, — x —E és igy —5, —3 
helyébe értékeiket téve, a Yi 

Zax — x" A A? 


9a(x—B)—(x—F)'- (A—E)! 


egyenléséget nyerjiik, melybél a nevezikkel szorzds és adaequatio 
litjan szarmazik : 


(2ax — x*) A? — (2ax — x*).2 AE +- (2ax x?) E? = 
(Qax —x*) A? — 2 (a— x) EA?— E? A? 


s a reductidkat és a szabily kivAnta miiveleteket végrehajtva: 


2 (2a — x) x =2 (a — x) A= |(2a—x) —x.]A, 
mely egyenlet a subtangens feltalalisdra vezeti constructidt kiz- 
vetleniil keziinkbe adja. 

Hogy az aranylatok alkalmazésa nagyon nehézkes, sit hogy 
bonyolultabb egyenletalakoknal egyszerlien alkalmazhatatlan, ezt 
nem ok nélktil hozza fel Descartes Fermat-nak a problema fogal- 
mazisara vonatkozé eljarisa ellen, A ,Doctrinam tangentium*— 





A PELS, ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-1G. 37 


kezdetii értekezésben adott tangens szabaly e részben teljesen 
perfekt,’ a mennyiben e szerint az adaequatio egyszeriien azon 
az alapon térténik, hogy az érintinek az érintési ponttal szom- 
szédos pontjait a megfelelé giérbepontokkal feleserélhetjiik s hogy 
ennélfogva e kettéinek coordindtai, mint a melyek az érintész 
pontban dsszeesnek, egymas helyébe tehet6k. A tangens-szabalynai 
ily értelemben valé médositasira Descartesnak az az ellenveté k 
szolgaltatott alkalmat, hogy az eredeti regula az x* + y*?—cse 
s altaliban az olyan egyenletekre nem alkalmazhaté, 2 melyekbxy 
a valtozékat nem lehet kiilinvalasztani s egyazon valtozénak p. en 
y-nak kiilinbizé pontokhoz tartozé értékeit, illetve ez értékeo. 
egyenlé hatvanyait vagy polynomjait viszonyba helyezni. 8 hogk 
ez az ismét jelentéktelennek latsz6, de tgy elméletileg, mint y 
moédszer alkalmazhatosaga tekintetében is igen fontos valtoztatas aa 


' Az algebrai, valamint a transcendens girbék tangensének 
meghataérozisira szolgild saabalyok vwviltoztatott szivege a bevezeté 
megjegy26ssel egyiitt im ez: 

Jmeae curvae, in quibus tangentes inquirimus, proprietates 
suas specificas vel per lineas tantum rectas absolyunt, vel per curvas 
rectis aut aliis curvis quomodo libet implicatas. (E megkiilénbiztetés 
Descartes Geometrie-jabél van véve.) 

Prior! casui jam satisfactum est praecepto quod, quia concisum 
nimis, difficile sane, sed tamen (legitimum) tandem repertum est. 

Consideramus nempe in plano cujuslibet curvae rectas duas 
positione datas, quarum altera diameter, si libeat, altera applicata 
nuncupetur. Deinde, jam inventam tangentem supponentes ad datum 
in curva punctum, proprietatem specificam curvae, non in curva amplius, 
sed im invenienda tangente, per adaequalitatem consideramus et, elisis 
(quae monet doctrina de maxima et minima) homogeneis, fit demum 
aequalitas quae punctum concursus tangentis cum diametro determinat, 
ideoque ipsam tangentem. . | 

Secundo casui, quem difficilem jodicabat Dominus Descartes, 
cui nihil difficile, elegantissima et non insubtili methodo fit satis, 

Quamdiu rectis tantum linvis homogenea implicabuntur, quaerantur 
ipsa et designentur per praecedentem formulam. Imo et, vitandae a sym- 
metriae causa, aliquando, si libuerit, applicatae ad tangentes ex superiore 
methodo inventas pro applicatis ad ipsas curvas sumantur; et demum 
(quod operae pretium est) portiones tangentium jam inventarum pro 
portionibus curvae ipsis subjacentis sumantur, et procedat adaequalitas 
ut supra monumus: proposito nullo negotio satisfiet. 

A terminologiat iletéleg megjegyzem. hogy Fermat ordinata 
helyett rendesen applicata-t mond, réviditéseként a .lineae ordinatim 
applicatae*-nak. Oeuvres. |. p. 159. é8 162. 





38 A FELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-IG, 


egyes problemak megoldasanal mily lényeges egyszeriisitést jelent, 
legjobban kitiinik, ha a mddositott szabaly elinyerol a mar tar- 
gyalt példikon gyézédiink meg. 
A parabola egyenlete szerint az x,, y, pontra nézve all: 
y," = 2px, 


a} 


2px — 2pK 


8s az egyenlik elhagyisa, E-vel osztas 8 a még F#-vel szorzott 
tag torlese utan: 


=1, vagyis A= 2x, 


mint elibb. 
Az ellipsisnél : 


‘oe _ « @ 
‘ 

b* A—E 
tehat az y*=— = (2ax—x*) és 4,=Y = ; x, = x—KE egyen- 
letek figyelembevételével adaequatio, t. i. y, helyébe 7, érteke- 
nek tétele utjan: 


= [2a (x—E)—(x—-E)?| 


qa? 


8 ebbél az elhagyasok, E-vel osztas s E—O helyettesitése utan : 


9 


c * .- J — + oO 
(Pax — x*) — Ya __ 2 
- 


1 = 


Végiil a Descartes-féle gérbénél : 
7 
7 ow —— 2 = eur 
Yu Xy" = CY 
A—E 


8 y, helyébe 7,— y——-t teve: 


a 








A FELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT KEPLERTOL LAGRANGE-IG, 41 


sika a keresett singularis ponthoz vagy helyhez.! A maximum- 
minimum és az érinti-problemanak e kizés ismertetijele adja a 
kulesot keziinkbe a kizis megoldas médszeréhez, mely azonban — 
mint Descartes tébbszir hangstlyozza — kiilinbiiziképen formu- 
lazhaté. Kiemeli tovabba Descartes, mint a mddszer alkalmaz- 
hatosiginak lényeges kellékét, hogy az egyenlinek feltételezett 
mennyiségeket, melyek a feladatnal szerepelnek, kiilinbézé médon 
kell kifejezniink, hogy végeredményiil ne identitast, hanem a kere- 
sett ismeretlen értekét meghatirozé egyenletet nyerjiink. 

Ezen a Geometrienak, valamint Fermat 4-ik értekezésé- 
nek szellemével és eszmemenetével teljesen egyezé alapgondolaton 
nyugszik az érintémeghatarozasnak az a médszere, melyrél mar 
fentebb megemlékeztiink s mely esekély kiilinbséggel ugyanaz, 
a melyet a mai analysis hasznal. E modszer elméleti igazolasa- 
val egyiitt a kévetkezij._ 

Jeliljik, mint eddig is, x, y-nal a girbe azon pontjainak 
coordinatait, a melyhez az érintét keressiik: vonjunk ezen keresz- 
tiil egy egyenest, s hatdrozzuk meg annak egy masik metszés- 
pontjat (x,, y,) a gérbével tgy, hogy az ordinatak viszonya hata- 


rozott érték, p. o. = S legyen. A mint lithatjuk, Descartes a 


h 
problemat fteljes altalanosan fogalmazza, nem az érintét, hanem 


az adott ponton keresztiilhaladé s bizonyos feltételnek (a= : 


L 
eleget tevé szelit keresvén, tgy hogy az érintimeghatarozis e 
problemanak specialis, hataresete. Hogy a megoldist nyerhessiik, 
legyen ismét az adott pont B, a masik girbe pont B,; a szeli- 
nek, BB,-nek a tengelylyel metszéspontja E: BE-nek derékszigii 
projectidja a tengelyre A, BB,-é E. Az y, A; y,, A+E befogék 
Alial meghatérozott derékszigii ‘hdromszdgekbtl : 


A-+- E 


= yy —— — yf, 
tel I A It TZ 


Masfeli] meg, ha a girbe cvaliaie f(x,y,)—0-ban, y, 
helyett iménti értékét, x, helyett pedig x + E-t teszsziik, szdr- 
mazik : 


* Epistolae. Ill. p. 108. Epistola ad D, Midorgium. és p, 195—200, 
ad Rey. P. ieseenath, p. 201 —203. Epistola ad D. Hardy 





42 a FELS, ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT. KEPLERTOL LAGHRANGE-IG. 


f[x+E. y+ B]—0. 


Kz az egyenlet két ismeretlent tartalmaz, t.i, A-t és E-t, 
a melyeknek meghatarozasahoz két egyenlet sziikséges, vagyis a 
széban levén kiviil még egy. A még sziikséges egyenletet az 


y és y, kézétt adott vonatkozis szolgaltatja, t. i, — — 7 a hol 
vy; | 


g, h ismert, a feladat értelmében adott mennyiségek. y,-nek ebbél 


Ra h ss 
vett értékét: y Ne a derékszigti haromszigekbél nyert értékével 


egyenletbe tévén, lesz: 


vagyis : 

hA —gA-+ gE; 
melybél akir E-t, akdr A-t meghatarozhatjuk 5 a nyert értéket 
a girbe transformalt egyenletébe f/x +E, y + +8] =) helyette- 
sitvén, azt egy ismeretleniivé tehetjiik. . 


Ezek megfontolisa utan az érinté meghatdrozisinak médja 
nyilvanvalé lesz eléttiink. Hogy a szelé ugyanis érintivé valjék, 
a B, pontnak dssze kell esni a B ponttal, tehat y,-nek egyenli- 
nek Jenni y-nal s igy a ketté viszonydinak az egységgel. Vagyis 
g=—h, s ebbél folydlag | 


A=A++E, 
tehat E=-0. Ha KE ez értékét az f|\x +E, y + > E|: E—0 egyen- 


letbe — a melyet természetesen kifejtve B az f(xy) =—() girbe 
exyenlet értelmében redukalva kell gondolnunk — helyettesitjiik, 
épen tigy mint a szeli meghatdrozisa esetében, az A ismeretlen 
értekét add egyenletet nyerjlik. 


® * V 4 aoa ont Ja =) a f . 
irjuk az f{x+E, y+ rn E| figgvényt kifejtetten és pedig 


4 ma szokasos fiiggvényjelek alkalmazasaval, akkor: 





es . 


A FELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-IG. 43 


[x+E, y+2 5] = 
df y df df y af  y? df 
f(xy) +E(S +2 i)+ 45 p(T 422 ay t 2 13 q)+. 
tehat : 
f(x E,y +E] —f (xy) 
9 = —___ * 


E 


y af oy at y? d?f 
ett ‘gy THE (Sf 42 poet ae)t. 


Ez egyenlet segélyével nyerjiik A értékét, ha E helyébe 


(h—g)A 


a hA=gA-+ gE egyenletbél szarmazo -t teszezlik, ha h 


és g kiilénbézék ; ugyanez az egyenlet teljesen meghatarozza A-t 
akkor is, ha h=—g s ennélfogva E—o. Es pedig ez esetben 
az egyenlet a kivetkezére redukalddik : 


wy A 
dx Ady ' 
melybél A értékétil 
As= —Yi array +yiy-t 


nyertink. Azzal a ktilénbséggel tehat, hogy a subtangens helyett 

‘ vagyis az érinté szig tangensét keressiik, a mai érintémeg- 

hataérozasi eljaraa teljesen megegyezik a Descartes-éval. Egyuttal a 
0O=f(«+By+5 +E) —f (xy) = 


3 df y d?f me df 
Fag Ja witinat A? dy? i 


egyenlet egyszerre ravezet benniinket annak belatasara, hogy ha 





44 A FELS, ANALYS815 ALAPELVELNEK KRIT, TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-1G. 


df | 
A-t a ax . —— 0 egyenléjségbél hatarozzuk meg, egyenle- 


tink E szimara két, 0-val eqyenié értéket ad, s hogy viszont 


okvetlentil eltiinik, ha az egyenletnek két 0 gyike 


be 

dx A dy 
egyenléség tehit a négyzetes tenyezé keresett kriteriuma és pedig 
hasonlithatlanul kinnyebben nyerheté és egyszeriibb kriteriuma, 
mint a melyet Descartes elsé izben a Geometrieben adott, 

Ha Fermat és Descartes érinté-meghatarozasi mddszerét 
isszehasonlitjuk egymiassal, lényegtelen ktilénbséget taldlunk ké- 
zottiik. Fermat a girbe pont ordinataja helyett az érinté meg- 
felelé ordinatajat veszi s a feladat megoldasara vezeté egyenletet, 
helyesebben adaequatiot ez titon képezi. Descartes magihoz a 
virbéhez tartozéd ordinatakkal dolgozik, de a subtangens helyett 
a subsecanst hozza szdimitdsba, a mely a hatarban a hol t. i, 
a két girbe pont dsszeesik s a szelié érintévé tent, nem egyéb, 
mint a subtangens, A helyettesitések és az aszes miiveletek mind- 
két médszernél ugyanazok. Mindazoniiltal nem lehe t tagadni, hogy 
ami a kérdés targyalismédjat ‘illeti, Deseartes “eljarasa vilago- 
sabb. logikusabb és kézvetlenebb. Descartes ugyanis az érintést 
i metszés specialis esete gyandnt fogja fel sa proble mat ana- 
lytikailag gy fogalmazza, hogy kezdettél végig. folyton egyen- 
letekkel van dolgunk; Fermat ellenben az— érintét mar megtalalt- 
nak tételezve fel, kénytelen az ad: nequatidhoz folyamodni, ugy 
hogy az 6 egyenletei esak az E—( felvétel mellett helyesek, 
de ugyanakkor a bennik sze repli — mennyiségek is E = 0 miatt 
eltiinnek, tigy hogy a Fermat-fél le eljiras sokkal kénnyebben adhat 
‘félreértésre alkalmat,' mint a De seartes-féle, Ha még hozza AVESZ- 
sztik, hogy Descartes tangens-szabalya korabbi keletii, mint Fermat- 
nak javitott eljarasa, lehetetlen tile az clismerést e kérdés tisz- 
tazisa kériil is megtagadnunk. 


‘ De viszont sokkal kinnyebben is alkalmazhato a legkiilén- 
bizibb problemdkra, a mint errél még meg fogunk eydzodni, 





 & FELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT, TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-IG, 45 


Azonban Descartes, daczira a lényeges javitisnak, melyet 
kozvetleniil vagy kézvetve neki készinhet az érintij-meghatarozds 
uj modszere, mindvégig idegenkedik attél, s annak eléinyeit és 
felfedezéjiiknek érdemét sehogysem akarja észintén elismerni. 
Ellenben Fermat tj meg Gj alkalmazasokkal igyekszik bebizonyi- 
tani, hogy az altala feltalalt analysis a legktilinbiézéb fajta pro- 
blem4k megoldasdra alkalmazhaté, mindazokéra t. i., a melyeknél 
a feladatban szerepli ismeretlen viltoztataisa s az eziiton nyert 
értékek Gsszehasonlitasa utjan ezélt lehet érni. Azonkiviil bamu- 
latos leleményességet talalunk nala mindazon feladatok kezelésé- 
ben, a hol miiveleti nehézségeket kellett legyiznie, igy p. o. a 
térthatvanyt,- vagyis gyikjel alatt levé mennyiségek, vagy ilye- 
neket tartalmazé kifejezések differentialisa alkalmaval.' 

A Fermat dolgozataiban talalhato alkalmazisok kéztil mar 
megemlékeztiink a forgasi paraboloid stilypontjanak filkeresésérél, 
a mi kiilénben az integral-szimitas kirébe tartozd problema ; 
maga tébbszér emliti az asymptomakra vonatkozé nagyérdekii 
tételeket, melyekhez az Oj analysis segélyével juthatunk, azon- 
ban iratai kézitt ilyen tartalma nem maradt fenn. Foglalkozik 
azonkiviil az inflexids pontokban vonhaté érinték meghatarozasi 
modjaval s e feladatot is mint minimum-problemat tirgyalja és 
oldja meg.® Az inflexiés pont jellemzé tulajdonsagat ugyanis abban 
litja Fermat, hogy a hozzatartozé érinté és az abscissa-tengely 
Altal bezart szig kisebb, mint barmelyik szomszédos pontban vont 
érinté megfelelé sziige, 8 hogy ennélfogva az inflexids pont érinti- 
szigének tangense minimum. Hogy tehat a feladatot megoldhas- 
suk, meg kell hataroznunk a giirbe tetsziileges pontjahoz tartozé 
érinté-sz6g¢ tangensét s keresniink az ismert eljaras szerint a fel- 
tételt, a mely mellett e tangens s illetve annak x, y fliggvényé- 
ben megtalalt értéke minimum lesz. Mivel, mint lattuk, az érinti- 


szig tangensének, aha értéke = = x szerint differentialva 
y 
y 


8 az heed dy = vy’ szerint leheté reductidkat végezve és 


oN A A jel alatt levo mennyiségeket tartalmazé i. n. asym- 
ejezesek differentidlasaval foglalkozik az ,Ad Methodum 
ae Mas Maxis et Minima Appendix*. Oeuvres, I. p. 153—55. 

* Oeuvres. L. p 166—67. 








46 aA FELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT, TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-IG* 


| df 24! 
még a dy ==-oo esetet kizarva, a 


df yy a  y? a 
a ee aes __ —— = 
dx? A dxdy <A? dy* 





() 


egyenlethez jutunk, a melynek baloldala f(x-+E, y+ 4B) kifej- 


tett alakjaban | E’-nek coefficiense, agy hogy az inflexiés pon- 
tokban E-nek nemesak az elsé, hanem a mdsodik hatvanydhoz 
tartozd egyiitthaté is O, a mint ennek a gérbiilet valtozasdhoz 
képest lenni kell. 

Tibb tekintetben figyelmet érdemel a differentialis caleu- 
lusnak a fénytan egyik alapjelensége, a tirés tirvényének leveze- 
tésére alkalmazisa, a melyet Descartes fedezett fel, de helytelen 
elméleti alapon s nem is kifogistalan levezetés utjan igyekezett 
igazolni.' E tirvény nagy fontossigat Fermat teljes mértékben 
lismeri, de annal inkabb kifogasolja az elméleti alap ingatag 
voltat; a visszaveridés és térés térvényének minden killin iga- 
zOlas nélkiil ugyanazon felvétel alapjan levezetését; 8 a Descartes- 
féle Dioptrikinak azt a postulatumat, a mely szerint a fény kény- 
nyebben hatolna at a stiriibb, mint a ritkabb kizegen. Dacszara 
a hosszi és sok iratvaltasra alkalmat adott vitanak, Fermat 
nehéezsegei és kifogasai nem sziintek meg, 8 még 1658-ban is, 
mint errél Clerselierhez (marezius 10-én) irott levele tanuskodik,? 
azon a nezeten van, hogy a fénytérés valédi tirvényet még min- 
dig nem ismerjiik. Azonban mar eljbb, 1857 augusztusAban han- 
goztatja, hogy nem szabad megelégedni a tirvény vagy a levezetées 
helyességének egyszerii tagadisaval, hanem meg kell kisérleni 
aimak elfogadhato elméleti alapon és szigorti’ mathematikai méd- 
szerrel valo levezetéséct.° 

A visszaverédes térvényét tényleg De la Chambre* egy ilyen, 
Fermat meggyOzbdeése szerint megingathatlan alapra fekteti, t. i. arra 


' Renati Descartes Specimena Philosophiae. Francofurti. 1692. 
p 47—5a. A vita folyaman valtott leveleket lsd kiiliinésen az Epistolae 
Il, 87—174. lapjain. 

* Epistolae UL, p. 114.: ,ajo veram refractionum rationem aut 
proportionem hactenus incognitam esse‘. 

* Epistolae IIL p. 144. Epistola D. Fermatii ad D. de la Chambre. 

* Sot mar az Okorban Heron. 


A PRLS, ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-1G. 47 


a tibbsziir hangoztatott, csak nem kelléen formulazott elvre, a mely 
szerint a természet mindenben a legriévidebb és legkinnyebb utat, 
médot kéveti. Es pedig ez elv alapjin, mint Fermat megjegyzi, 
nemesak a sik, hanem a girbe felliletek visszaveridési jelenségei 
ia targyalhaték, mivel a girbe vonalak és feliiletek az egyes pon- 
tokban, a hol t. i. a fénysugar éri éket, ugy viselkednek, mint 
az illeté pontokhoz tartozé érinték. S ha ekként ugyanazon elv 
segélyével a visszaveridés minden képzelheté esetét exacte lehet 
targyalni: nem kellene-e ugyanezt megkisérleni a fénytirés jelen- 
ségeével ? 

E tekintetben az a kirtilmény okozott nagy nehézséget, 
hogy a fénysugarnak két kiilénbéz6 kézegben felvett pontjai kizitt 
nem maganak a sugarnak tirtvonali része, hanem az dsszekité 
egyenes a legrévidebb ut, s igy e tény latszdlag ellenmondasban 
volt az emlitett alapelvvel, De csakis lAtszélag, mert, mint Fermat 
megjegyzi, a jelzett nehézség elenyészik, ha nemesak a fénysugar 
reszeit, hanem azonkiviil az illeté kizegek ellenallasat is szami- 
tisha veszsziik,' ngy hogy a tekintetbe veend6 nagysagok, me- 
lyeknek minimumét keressiik, nem az egyszerii hosszisigok, ha- 
nem azoknak a kizeg ellenallasaval valé szorzatai lesznek. Ha 
tehat a fénysugirnak egyik, p. o. a ritkabb kizegben levé pontja 
©, masik,a stiriibb kézegben felvett pontja A, a téré, sik felii- 
lettel valé talalkozis pontja, a hol tehat a sugar megtirik: D s az 
AC egyenesnek ugyanezzel val6 metszéspontja B : AB + BC— AC, 
mint egyenes vonalrész kisebb ugyan az AD + DC tértvonalnal, 
de AB.E, + BC.E, értéke meghaladhatja a hasonloan képzett 
AD. E, + DC.E, dsszegét, ha t.i. E, E, a ritkabb és stirlibb 
kiizeg ellenallasat jelilik. 

A problema mathematikai fogalmazasa tehat a kévetkezé : 
keresendé az AD.E,+ DC.E. ésszeg minimuma s illetve e mi- 
nimum feltételének meghatdérozisa utjan a D pont, melyben az 
A-n és (-n keresztiilhaladé fénysugir a tiré feliiletet talalja. 
Azonban egyben hozziteszi Fermat, hogy e kérdés a nehezebbek 


' Verum huiec difficultati facile consulitur, praesupponendo . 
resistentiam mediorum diversam esse; semperque esse rationem aut 
certam proportionem imter duas hasce resistentias, cum duo media 
to sree eonsistentiae atque invicem uniformia sunt. Epistolae. 

p. 145 


4 








48 A PELS, ANALYSIS ALAPELVEINEK ERIT, TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-IG. 


kizé tartozik s tényleg it év telt el, mig a problema fogalma- 
zisa utin bardtai unszolisdra annak megoldasat is megkisérlette, 

Es e kisérlet szerencsésen sikeriilt is, elannyira, hogy az 
annyi nehéz feladatot megoldott Fermat egészen el van ragad- 
tatva a szimitasi nehézségek lekiizdése és a yaratlanul kedvezi 
eredmeény altal. Az emlitett alaptirvény (a compendiositas elve) 
és a fény terjedési sebességére vagy athatold képességére vonat- 
kozélag Descarteséval teljesen ellentétes felvétel alapjan ugyanis 
a térésnek ugyanazt a tirvényét talalja, a melyet Descartes fel- 
allitott s a Petit Altal végzett mérések is — legalabb megkize- 
litéleg — helyesnek bizonyitottak,' Sét az analytikai levezetésen 
kiviil egy tisztan az Enuklidesi geometridra tamaszkodé bizonyi- 


' Pretium autem laboris mei fuit maxime insolitum, inopinatum, 
atque omnium felicissinum; Postquam enim omnes aequationes, multi- 
plicationes, antitheses et alias operationes Methodi meae perecurrissem, 
tandemque conclusissem Problema quod in schedula separata accipies, 
deprehendi Principium meum plane et praecise eandem refractionibus 
dare proportionem, quam DD, Cartesius stabiliverat. 

Tam insperato successu magnopere commotus et admiratione 
perculsus fui; Reiteravi saepius Algebraicas meas operationes eodem 
semper successu, quamvis demonstratio mea supponat, transitum Lumi- 
nis per corpora densa difficiliorem esse quam per rara; quod veris- 
simum esse credo, et contradictionem non pati; D. Cartesius vero 
contrarium asseruit,. — Epistolae, Il. p, 150, 

A levezetést réviden a kivetkezikben adjuk. Alkalmazzuk a 
sziéverben hasznalt jelaéseket 8 valaszszuk az 4 és ( pontokat ugy, 
hogy AD = DC legyen s a ket vonal kézds hossza S. A kifejezes, 
melynek minimumnak kell lenni, ennelfogya: S.E, +-S.E, Vegyiink 
fel a két kizeget elvalaszto vonalon D szomszedsagaban egy tetsz6- 
leges pontot O-t s jeliljiik a DO vonalresz hosszit E-vel. Pejeaziik 
ki CO-, AO-t a COD, AOD haromszigekbél S és EF altal s hogy a 
fellépé szigeket megnevezhessiik, vegyiink fel a DO vonalon a D 


misik oldalan egy pontots O,. Az adaequatio lesz: 
yS?*+E'-—2E.S 08 ODO +E, y 5?+ E'+ 28. Ecos ADO, = 
ir +E, ), 


a melyet négyzetre emelve s a még gyikjel alatt maradé tagot egyik 
oldalon magaban hagyva és a lehet6 reductidkat elvéegezve, szarmazik : 
E,*(E*—28S.Ecos CDO)+ E,*(E*+ 25.E cos ADO,)—2E,. E,, S*=— 

2E,E.y S'+E?—2E.ScosOD0. y 8*+ E?+ 28, E.cos ADO,. 
Ha az adaequatio mindket odalat négyzetre emeljiik s a kellé 


egyszertisitest a max.-min. szabaly értelmében veéegezziik, a keresett 
egyenloseget nyerjiik. Ehhez azonban minden tov Abbi mfivelet nélkiil 


‘PELS. ANALYSIS ALAPELVEINEK KRIT. TORT. KEPLERTOL LAGRANGE-I0. 49 


‘Misat is adja a refractio tirvényének, mely sokkal nehézkesebb 
és hosszadalmasabb ugyan, azonban nagy jelentéséget nyer az- 
altal, hogy a valtozott mathematikai apparatushoz képest az alap- 
elvet mds alakban formulazza, t. i. mint a legrévidebh idé elvét, 
a melynek egyébirant az elsivel igen egyszerii az dsszefiiggése, 
A kérdés vizsgalatinal szereplé mennyiség ugyanis az it és a 
megfelelé medium ellenallé képességének szorzata: S.E; az ellen- 
4ll6 képességet pedig Fermat, a ki a fény idébeli terjedésének 
hive, egyszeriien a terjedési sebesség reciprok értékének (vagy 
ezzel aranyosnak) veszi, magait a sebességet pedig ugyanazon 
kézegben Allandénak. Ha tehdt az S wt megtételére sziikséges 
idét T-vel, a kiilénben ismeretlen sehességet V-vel jeléljiik : 


is eljutonk, ha — a mi pedig nagyon kinnyii — kikeressiik azokat 
a. a melyek a miiveletek végrebajtasa utan E elsé hatvanyit 

ak, Exek a baloldalon : 

88* E,*. E,cos CDO — 88*.E,*. E, eos ADO, 

$s a jobb oldalon: 

— §S'E,? E,* cos CDO + 8S’. E,? E,? cos ADO,. 
Tehat egyenletbe tétel ttjan : 

8S*E,* E, (E,-+ E,)cos CDO = 8S" E,* E, (E,+ E,) cos ADO, 
8 a k6zis tényezivel [8'S". E.. E.(E,4+-E,)| osztva: 
E;. cos CDO = E,.. cos ADO,, 


eosCDO Eaten 
4-2 


4 mi nem mas, mint a Descartes-féle tirési tirvény. — Azzal, hogy 
A és Ct D-til egyenlé tivolsigban veszsziik fel — a mire Fermat 
a levezetés megkezdésekor jitt ri — a szimitast lényegesen egy- 
azerfisitjiik, mert egyébként nem két, hanem négy gyékkifejezéssel 
lenne dolgunk, S az utébbi esetben jelentékeny en hosszasabb eljaris 
tarsotte vissza jérészt Fermat-t — a sajit beismerésxe szerint — attol, 
a leyezetest megkisérelje. Kitetszik ebbél, hogy Fermat az e 

--n aad gai nem kiinnyen vagy legalabb is nem eléeg gyorsan 
tudta végez mi, a mit fokent a + és — -on kiviil minden mas miiveleti 

jeltdl valé idegenkedésének s a Vieta-féle jelzésméd iranti elészerete- 
tének kell betndnunk. A kellé jelzésméd nelkiil ugyanis a levezetések, 
bP 8 azok egyarantossiga és szabilyszerlisege nehezen tekint- 
heték At, veheték észre és fejezheték ki. E tekintetben Descartes 


i= 
= 


optranry vena all Fermatnak s csak sajnalni Ishes, Rosy aman- 
elényts jelzéseit és eljarismédjat Fermat megszokasbél vagy talin 
néemileg hitisighdél is nem kivette. 


| ATHENAEUM. 4 





50 A FELS. ANALYSIS ALAPELVEINER KBIT. TORT, KEPLERTOL LAGRANGE-1G. 


=-8:T és E=T:5, tehat E.S=T. tgy hogy az E.5 alakt 
szorzatok Gsszegével egylitt a megfelelé idérészek ésszege is mi- 
nimum. 

A természetphilosophia egyik legdltalinosabb elvének — 
mely nem mas, mint a legkisebb actio elve — tudomanyos vizs- 
gilatra alkalmas alakban vald kifejezését s elsi, nagy feltiinést 
keltett alkalmazasit ezek szerint Fermatnak és az 6 szellemi 
tulajdonat képezi analysisnek kiszénhetjiik. A midén azonban 
ezt constataljuk, nem hallgathatjuk el, hogy ez analysis meglepé 
credménye jelentékeny tévedésbe ejtette Fermat-t a levezetés 
valodi értéke és jelentiségére nézve. Fermat ugyanis nem vette 
észre, hogy az altala elfogadott és formulazott elvbil a térés 
tirvenye ép ugy levezetheté a Descartes-féle, a siiriibb kiézeg- 
ben a fény nagyobb dthatolasi képességét feltételezé, mint az 
ellenkezé hypothesis alapjan, A feladat fogalmazisandl és meg- 
oldisiara nézve a lényeges csupan az, hogy a fénysugar azon 
reszenek szorzdjit kisebbnek vegytik, a mely a merélegestél job- 

ban elhajlik; hogy azutan ezt a kisebbnek suppondlt tényeziit 
Fermat értelmében ‘ellendllasnak, 1 vagy Descartes szellemében sebes- 
ségnek 5 illetve Athatolasi ‘ke spességnek nevezem-e, az tikéletesen 
mindegy. Es esakugyan a kivetkezé. szizad kézepén, a mikor 
Newton hatdsa alatt a fényjelenségek targyal: Asdnal Descartes 
mechanikai felfogisa dominalt, az actio elvének ismert aakjahoz 
Maupertuis épen azon felvétel alapjan jut el, _melyet Fermat 
annyira természetellenesnek tart, hogy t. i. a_ fény sebessege 
kisebb a ritkabb, mint a slirfibb kizegben, 8 hogy ennélfogva az 
it tényezije nem ellenallas, hanem sebesség.! 


Dr. H orvath Jézsef. 


(Folyt, ktiv,) 


A fényjelenségeknél fellépé minimum, ha a kizegeket 8 ezek- 
kel Zi a mabesstgeket t folytonosan valtozdknak veszsziik (a mint 
mar Huygens is teszi): {| V. ds, mig a Fermat-féle minimum ugyan- 
vzen feltetelek alatt : iE. ds. U; gy hogy Maupertuisnek 1 nagyon kinnyti 
volt a maga (tulajdonké, pen pedig Fermat) actio elvéhez jutni, mert e 
végbél csak Newton hidds elméleténeck megfeleléen a Fermat Altal 
bevezetett ellendilldst kellett ugyanazon tula jdonsdgu (azaz: esak a 
kijzeggel valtozé s a ritkabb kézegben kisebb’ sebességnek neveznie. 
— Ime, igy jut akairhanyszor a legexactabb tudomany is esupa téve- 
désen at az igazsighoz ! 





A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESBEN 


— Elsé kizlemény, — 


A szemléleti médszer intudatos alkalmazisa au ijabb paeda- 
gogiaban, mint minden tudomanyos belitas, hosszas és bonyolult 
fejlidés eredménye. Tudvalevileg mar Platon ajanija, hogy az 
érzékibil kiindulva épitstik fel a tanitas rendszerét, de e nézetét 
inkibb metaphysikija mint psychologiaja sugallja, a mennyiben 
vele a latszatvilagrél az eszmék vald viligara valéd atmenetet 
vazolja. A szemléleti médszer gondolata (ntudatosan az tijabb 
lélektani retlexio megsziiletésével lép fol. Rabelais, Montaigne és 
Locke ajanljak, ez utébbi mar kapesolatban philosophiajanak azon 
alaptételével, hogy ismeréstink minden tartalma végelemzésben a 
tapasztalisbél, tehat a szemléletbél ered: a gyakorlatban pedig 
Ratichius, de kiilintisen Comenius hangstilyozzik 1 részben kizvetve : 
a concrétrél az elvontra valo itmenet ajinlisa, részben pedig 

ee 
szemléleti médszer direct bevezetése ailtal. =e 

A XVI. szazadtél kezdv e a szemiéleti mnddecer bar -dassan, 
de biztosan hédit, Ott taldljuk mar ray jeasuitik -médszerében, 
Fleury abbé elméleti miivében (Tre raité du choix et de la _ methode 
des etudes 1686.,), Franc kenél, ~ mignem  teljes. kifejlédésében 
Rousseau, Basedow, Pestalozzi_ és Herbart tirekvéseiben lép ful, 
éz utobbinal mar széleskirii lélektani kritikai apparatus kisé- 
retében. 

Mindazonaltal tigy latjuk, hogy e methodus teljes kiakné- 
zisa és Ontudatos alkalmazisa még a mai -paedagogidban sem 
kivetkezett be, Kiiléndsen két pontot =o né mere e méd- 
szer tudomaényos elméleti kidolgozasat : — » hogy : a szem- 
léeltetés ismeretelmeéleti alapja nines kelldl 








52 A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESBEN. 


értelemben, hogy e methodusnak, mint egyetlen \eheté ismeret- 
szerzésnek méltatasaval nem talalkozunk, masrészt pedig a meny- 
nyiben esupan didaktikai conceptidjat észleljiik, holott nézetiink 
szerint e médszer nemesak a tanitds, de mindennemii tudat-ala- 
kitas, tehat Altaliban a psychikai nevelésnek is kell, hogy alapjat 
képezze. Mielétt azonban megkisérelnék e kiegészitést, legzyen 
szabad a nevelés altalanos fogalmarél néhany megjegyzést ten- 
niink. A legkitiindbb paedagogiai rendszerek és tanok Aristoteles- 
bél egész Herbartig a nevelés czéljat erkdlcsinek valljak, tehat 
a tanitast alarendelik a nevelésnek, vagy a mint ép Herbart magat 
kifejezi: a paedagogia czéljdt az ethikabél, eszkézeit a psycholo- 
gidbol veszi. A nem _ utilitaristikus, tehat a humanus, a szak- 
miiveltséget megelézé altalanos emberi nevelés nem is jelent 
egyebet mint ép azon tirekvést, hogy a nevelés czélja elsé sor- 
ban az ember kifejlesztése, mint embernek valé alakitasa, s hogy 
esak masodsorban jénnek szimitisba a tarsadalmi élet tébbé- 
kevésbbé ideiglenes exigentidi: az _ utilitaristikus szempontok, 
tehat a nem paedagogiai ezélzati tanitds és nevelés, 

Ha elismertiik az altalinos humanus nevelés létjogosultsa- 
gat, sit filényét a szaknevelés, tehat az utilitarismus mellett, iletve 
litt, ezzel tulajdonkép azt mondjuk, hogy a nevelésben az indi- 
viduum kifejlesztése, tekintet nélkiil a hasznossigi szempontokra, 
képezi a nevelés ficzéljat, szdval: az egyéni élet evolutidja a 
neveléshen Onczél. Nevelésiinknek arra kell tiérekedni, hogy az 
embert els6 sorban énmagiért neveljiik, a mi természetesen nem 
jelenti, hogy ne a térsadalmi életre tegylik alkalmassd, mert 
hiszen a4 mai normalis embert teljesen kifejleszteni annyit tesz, 
mint tirsadalmi dszténeit is kibontakozasra juttatni. Midén tehat 
azt mondjuk, hogy az egyéni élet evolutidja a nevelésben Snezél, 
itt termeszetesen nem a Hobbes-féle fictiv antisocialis embert értjtik, 
hanem a valosagos az evolutio mai szinvonalan allé6 embert mind- 
azon vonatkozisokkal egyiitt, melyek 6t elvalaszthatatlanul a tar- 
sadalmi élethez kétik, Nem az egyéni érdek, hanem az egyéni 
élet evolotiojaré] van itt szé, a mely élet lémyeges mozzanata- 
ként a socialis kapcsolatok egész tengerét magdban foglalja. 

Humanismus és utalitarismus harcza a paedagogiaban vég- 
elemzésben nem egyéb, mint a biologiai allaspontot atérté vagy 
sejti positivismus, a mely az emberi életet mar csak Gnmagabdl 
ertheté és metaphysikailag nem igazolhaté alakulatnak tartja s 


A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KRPZESROL. 53 


azon allAspont kiizdelme, a mely az emberben csupin eszkizt 
lat akir valamely immanens ezél (tirsadalmi utilitarismus), akdr 
valamely transcendes hivatas (theologiai utilitarismus) elnyerésére. 
A két utobbi kézitt lényegi kiilénbség egyatalan nincsen: tigy a 
nevelési materialismus, mely a nevelés ezéljat a .fildi* boldog- 
sigban litja mint a theologiai nevelés, mely ugyanezt Allitja fwl- 
dintali vilagitasban czélul még képteleneck az emberi és minden 
élet autonom jellegét filfogni, melynél fogva annak létjogosultsaga 
jnmagaban van, mas valami kiviile allébol levezethetetlen, tehat 
kibontakozasat nem Jehet eudaemonistikus, széval utilitaristikus 
mozzanatokbél megérteni és bevezetni.' Nem egy életallapot: a 
boldogsig, hanem maga az élet, annak hatdrtalan kibontakozasi 
tirekvése az az Allaspont, melybél maguk az Gletjelenségek a leg- 
egyszeriibbekt#l a legbonyolultabbakig egyedil megértheték. Ext 
4 belatdst, melyet azonosnak talaltunk az élet, a t tudat s végelem- 
vesben az érzet f{ilbonthatatlansagaval, neveztiik * * a philosophiai 
kutatds biologiai szempontjdnak, a melynek paedagogiai formaja 
végelemzésben a nevelésnek mint oly miikidésnek conceptidja, 
melynek maga az egyéni élet kibontakozasa képezi ezéljat. 


I. 


A szemléleti méodszer ismeretelméleti ‘indokolisa igy hisz- 
azlik abban fekszik, hogy a kizvetett (kiils6) és a kéavetlen (belsi) 
tapasztalas képezik kizirdlag a_ tudattartalom realis béviilésének 
fHltételeit. Mar Locke észrevette, hogy a bels 5 tapasztalas, <4 
i reflerionnak nevez, elire félteszi 2 i kiilsét, va am 
tan nyelvén szélva; a tuda functiok fejlettebb forméi;, a melyek 
kizé a sajat tudatfolyamatainkra valé éntudatos figyelem i is. tar- 
tozik, sor akkor fejlédhetnek ki, han az egy szertibb functidk a 
kiilsé benyomasok diltal -begyakoroltattak | 8 igy tudatunk mar ren- 
delkezik bizonyus materialissal, melyek azutan a belsé tapasztalas 
folyamatait is kifejlesztik. Mert — 68 ez a krtilmény igen fontos 
a szemléleti médszer érvényét illetéleg — hogy az u. n. psychikai 
folyamatokat is, midén éket gondoljuk vagy réluk beszéliink phys sikai 


' V. &. Paulsen System der Ethik 1889, Ss 
'V. 6 . Athenaeum | Vil. évf. 349, 1, " 





54 A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESROL. 


folyamatok médjara gondoljuk és a sajatosan psychikai szempont, 
a melyet e folyamatokhoz fiiziink ép csak egy mas tisztan sub- 
jectiv szempont szemben a physikai jelenségekkel, a melynek 
sajitos jellegét a hozzajuk fiizitt objectiv szempont adja meg. 
Mas széval: a tudatfolyamatokat is (mint ezt mar maga a sz6 
mutatja) tulajdonkép physikai képek alapjan szerkesztjiik meg, 
de hogy mégis megkiilinbéztetjik éket a physikai folyamatoktol 
ennek oka ép az, hogy Aézveflen tapasztalisban tekintjiik dket. 
Hiszen ,physicum* és psychicum* nem kilén entitasok, melyek 
a valodsigban kiilin eléfordulnanak, hanem egyazon, a realitasban 
egységes és oszthatatlan tapasztalati tartalomnak kiilénbizi szem- 
pontokbél tekintett képezi. Egész vilagom ,psychicum* a mennyi- 
ben azt mint érzeteim és képzeteim dsszeget tekintem, vagyis a 
kézvetlen tapasztalaisban; és egész valosdgom ,physicum“ vagyis 
physikai folyamatok dsszesége, a mennyiben azokban ter és idé- 
beli processusokat latok. Rank nézve azonban foleg az bir fon- 
tossiggal, hogy szemlélet nélkiil a psychikai folyamatok képzete 
sem meriilhet fel tudatunkban, 5 ennyiben a szemléleti modszer 
a legelvontabb szellemi tudominyoknak is alapjat képezi. 
Modszeriink alapja tehit azon tagabbkérii térvény, hogy a 
tudat tartalma azonos végelemzésben a tapasztalat t: arta hn: val, mert 
tudatunk ugyan uj synthesisbe hozhatja a mar tapasztalt eleme- 
ket, de Gnmaga ilyeneket nem termethet. A tapasztalat tartalma 
pedig, vonatkozzék az akar a ,physikai, “akar a .szellemi* vilagra, 
mindig szemléleti, 8 megszerzése tér és id6beli tudatele: mek leira- 
sit filtételezi. Szoval a tirvény, a melylyel itt dolgunk van, igy 
hangzik: a tudat tartalmdnak realis béviilése a tapasz stalat quara- 
poddsdhoz, vugyis vt) szemléleti tartalom megszerzéséhez v an, mint 
sine qua non féltételhez kitve. Ezert a tudattartalom legnormali- 
sabb g a tudatszervezet természeténck leginkibb megfelelé gyara- 
podasa a kézvetlen szemléltetés, mert hiszen- minden -egyed tény- 
leges 6s leheté tudattartalmat szemléleti m: iterialisa dhatarozza 
meg. Kinek-kinek tényleges és lehet6 tudattartalma tényl leges és 


ro 


leheté szemléletéhez van kitve: ezért minden tai tanitas és nevelés 
esak annyira képes, a mennyire az egyed szemlé leti tartalma azt 


engedi, Vagyis csupan azon fogalmakat | (63 | érzésel ket fejlesztheti 


asd 


ki a nevelés, melyeket az egyén szervexet egyrészt megenged, 


> 


masrészt, a mely fogalmak és érzések kifejlesztésére az egyén 
szemléleti (kép) apparatusa timpontot ny ujt. Vildg icos, hogy szin- 





A S#EMLELETI MODSZER Av ERKOLCSI KéPzisnen, 55 


érzés nom fejlesztheté valakiben a kinek szinbenyomasai nem vol- 
tak vagy tikéletlenck; erkilesi érzéseket sem hozhatunk Jétre 
oly egyén tudataban, ki tarsadalmi vonatkozasokba csak igen 
kevéssé lépett, vagy a kinek erkélesi dispositidi barmily szerve- 
zeti oknal fogva hianyoznak (moral insanity). Mert tekintsiik bar 
az érzelmet csupain a képzetek kiséré tonusdnak, ukar pedig 
inAllé tudatfolyamatnak (mint Kiilpe'), bizonyos — ¢s ez a pont 
fontes a paedagogidra nézve — valamely érzelem filmeriilése a 
tudatban mindig bizonyos képzetekhez van kiétve, a melyeket 
mindenesetre az érzelem velejardéinak kell tekintentink, 

Ep igy a mint tudatunk minden tartalma a tapasztalisbol 
ered, s a tudat spontaneitasa e tartalmat csak itdolgozza, ala- 
kitja a maga sajaitos formaival, illetve functidival, de nem teremt- 
het uj tartalmat, ép ugy érzelmi terén is valamely } képzet nélktil 
az azzal kapesolatos érzelem sem johet létre. A \ térsadalmi érint- 
kezés valésigos ethikai érzékelés, ez titon nyerjtlk azon képze- 
teket és az ezekbél kindvé fogalmakat, a melyek nyoman erkblesi 
érzéseink felszinre kertiInek, A nevelének tehat nyilvan oda kell 
tirekednie, hogy a névendéket oly képzetekhez juttassa, melyek 
ép ez érzéseket kifejlesztik: és hogy mikép kell e képzeteket 
szemléleti jellegiiekké vagyis leheté legintensivebbekké és igy 
a tudatban legmélyebben hevésidikké tenni — ez képezi a szem- 
léleti modszer alkalmazasdnak problémajat az erkilesi nevelésben. 

Az egyén moralitisa, mint minden complikaltabb jelenség- 
esoport, szamtalan dsszehato tényez5 és igy bonyolult fejlidés 
eredménye, melyeket a paedagogusnak kritikai ‘szemmel kell: 
becsiilnie, hogy e tényeadket n miivészeté nek szolgillati ba hajtsa. 

A legelsi tényezé maga a physikai tervezet, nev ezetesen 
az idegrendszer. Senki, a ki az élettani, af dlektani és a psychopathia 
legelemibb tanaiban jaratos, nem tagadhatja hogy a moralitas: 
vagyis az egyénben filn eriilé: erkblesi : érzések és az ezekbil ki- 
kristalyozddé habitus szorosan az “idegdispositist, --vérbiségi 
viszonyoktél, széval magatél a szervezet. élettani allapotatél fiigg- 
nek. Hiszen erkilesi cselekvésiink mindegyike egy-egy sajatos 
reactio bizonyos kiilsé ingerekre, ép igy mint érzeteink és mozga- 
saink, a kiilinbség csupin az inger (motivum) és a reactio ktilén- 
hizié bonyolultsigdban all. Az egyén modus - seagendije pedig a a 


' Grundriss der Psychologie. 1893. S. 2 a6. 





56 A SZEMLELETI MODSZER AZ WAKOLCSI KkPZESBEN, 


tudomany mai Alléspontjarél tekintve psychikai téren is szorosan 
fiigg és fil van tételezve az idegreactidtol, szdval az egész szer- 
vezet dispositiditel, miutain idegélet és tudatélet, physikai és szel- 
lemi functidk csak elvonisban szakithatdk el egymastol. Ha a 
szorosabban precisirozott ,megfeleliségét* vagy ,parallelismust* 
nem is ismerjiik minden téren tudatélet és idegélet kézétt, annyi 
bizonyos, hogy e megfeleliség tényleg fonndll 8 nézetiink szerint 
tibb mint hypothesis. Mert elvégre is tény, hogy barmely psyehikai 
functio megsztinik, illetve zavartatik az idegrendszer zavarai vagy 
teljes felbomlisa dAltal, s igy kétséget nem szenved, hogy az ideg- 
élet normalis lefolyasa a tudatélet sértetlenségének sine qua non 
feltétele. Hiszen a ,tudatélet“ a valésigban mindig egybeesik a 
physiologiai élettel; a tudat mindig élet és az ¢let mindig tudat s 
esak a sajat chimaeraink alta] tamasztott nehézségek ellen kiizdtink, 
ha azutan bizonyitékokat kivanunk a ketté megfeleliségére nézve, 

A szervezet behatisanak elismerés¢vel a moralitasra egy- 
uttal elismertiik az dtiriklés hatalmat is. Ha nem is allana ren- 
delkezéstinkre szimtalan kézw vetleniil idevago tény, mar maga a 
psychopathikus dtérdk lés biztositja i priori az dltalanos lelki at- 


BroklSat, s ha e -supin ezen tényeket ismerndk is, egéez jogosan 
allithatnok, hogy kell a normalis lelkit éle then is Atirdklésnek lennie. 
Hiszen a koros v: agy degeneral alt agy nem befolyasolhatna az utod 


i —_ 


"ls 


tudateéletének épségét, ha az egészsége ges agy folyamatai viszont 
nem fdltételeznék a tudatprocessusy ok a¢ irtetlenségét. Mas széval:; 
a betegségek nem drdklédhetnér nek, has az egészség is nem érik- 
lidnék, a mely egészs ség pedig ép tigy “a normalis agygyal van 
adva, mint a hogy viszont a kéros tuda itélet a beteg idegrendszer 
folyomanya. Hisz a sbetegség* nem egy ‘onallé kilén- entitas, 
hanem csak egy neme, sajatc os (abnormi at a biologial 


functidknak, melyek a valésigban nem t! sphetik e | egyé ; 


folyamatoktol. Ha az egészséges ideg ‘endszer mi a volna an utd 
dokban is fGltétele az ép tudatéletnek, a mely eg mse kedv ez 
nie: epochs sake sani fura sail, ‘szbva a; ha : an _egésasézes 
—a kéros és Necenteit idegidiepocitio 1 nem " shatnd ai egesz 
nemzedékek tudatéletének épségét, mert e kéros atériéklés csak 
ligy lehetséges, ha az egyéni degispositio mindig dtiriklés folyo- 
manya, 8 igy az azzal follepé tudatélet is. 

A moralitas viszonylagossaga és dat yalé 6 kilén- 











58 A S¥EMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESHEN. 


egyén javithaiatlansaganak foltevésétél, a mely egész miikiédését 
megbénitja, Az atiréklés hatalmanak megtirésére annal inkabb 
van remény, mert hisz a tarsadalmi milieu, sit maga a nevelés 
is tulajdonkép suggestio altal hat, a melynek horderejét a priori 
meghatirozni teljes lehetetlenség, legala4bb tuddsunk mai allés- 
pontjan. . 

Miutin pedig valamely elv gyakorlati paedagogiai alkal- 
mazisa annak teljes és pontos voltat teszi szlikségessé, nézetiink 
szerint a paedagogiai praxisban heuristikus czélbdl egyelére figyel- 
men kivil kell hagynunk a character vaAltozhatatlansaganak elvét, 
Annal is inkabb, mert a tapasztalis azt mutatja, hogy igen kevés 
uzon egyének szima, kik nem ,javithaték* kellé neveléssel vagy 
olyanok, kik nem romolhatnak el karos és ethikailag alacsonyfoku 
kirnyezetben. A gziiletett szentek és gonosztevék szama csekély 
s az emberek tilnyomé része esaknem ellenallis nélkiil van kiszol- 
galtatva a milieu suggeralé hatasinak, ép mert kevés egyénben 
vannak oly erés velesztiletett hajlamok, melyek erésebbek volna- 
nak a reajok haté vilagnal. Az erkilesi nevelés titka ép ezért 
nyilvan az, hogy a sexualis: és physikai kirnyezetet mikép kell 
mesterségesen filhaszndlni az ethikai képzésre. 

Az eddigi paedagogia tgy sz6lvan csak egy eszkézzel ren- 
delkezett a moralitas mesterséges fejlesztésére, 8 ez eszkiz a 
valldserkélesi oktatas. Elkeriilhetetlen tehat, hogy ennek paeda- 
gogiai értékérél a philosophia mai Allaspontja Ard) 3 a tadomany 
legijabb eredményeinek vildganal magunknak kritikai véleményt 
iparkodjunk alkotni. 

Az isszes vallisi képzetekben ugy a legkezdetlegesebb mint 
a legfejlettebb rendszerekben mindig ket elem van: egy kosmolo- 
gikus és egy ethikai. Mindkét mozzanat a vildgmagyardz at nem 
fadamanyos ereerisicnek: : tanthet 7 a eldbbi a spe ai re 


sal aiegparianl, mig ez ‘utobbi scianeet ebigha az - erkilesi élet 
jelenségeire nézye. Ezért tekinti minden vallasi rendszer tébbe- 
kevésbbé elvont formaban — mar a mint fejlidési foka hozza 
magaval — a physikai vilagot bizonyos érzékfblétti lémy vagy 
lények productumanak ép igy a mint viszont az erkélesi élet 
jelenségeit, illetve a gyakorlatban kiéré imperativusokat e lény, 
illetve lények parancsainak fogja fol, A vallasképzetek tehat 
mindig azon kor intellectualis és erkilesi fejlettségének kifejezései, 





MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESREN, 59 


ie 


sly beni tele talél. De a yallas nemesak magyarizni, 
hanem gyakorlatilag hatni em illetve az embereket normiai 
és azabvanyai elhivésére, illetve kivetésére birni. E gyakorlati 
erkdlesi hatist a vallis eddigi legfejlettebb formaja — a mi ane 
vallisunk: a kereszténység — két iton iparkodik kifejteni, a. 
az istenidedlnak, mint szeretetremélté eszménynek filallitasa dltat 
melyet az ember spontane iparkodik kivetni, masrészt azaltal, 
hogy az erkélesi szabvanyokat, mint e lénybél fakadé imperativuso- 
kat iparkodik feltiintetni, melyek sanetidja az ugyancsak Altala 
kitizétt biintetés és jutalomban fekszik. 

Azonban az isteneszme a maga elvont metaphysikai fogal- 
mazadsiban alig lehet erkilesi idedl. Ep e legfelsébb lény egy- 
sége és egyediil All4sa az Grikkévalésigban oka annak, hogy 
beléle minden tulajdonképeni ethikai vonis kiesik. Az erkdlesi 
érzések 416 lények egymishoz valé viszonya, széval socialis 
viszonyok altal vannak féltételezve ; ép ezért a monotheismus isten- 
eszméje ily vonisokkal meg nem fér. Es csakugyan az elfogulat- 
lan vizsgalat nem is talal benne erkilesi mozzanatokat. Egy lény, 
ki mindenhaté, egyedil allé és ép ezért csupain a sajdt dicsdsé- 
yéere teremtett mindeneket, a legnagyobbmérvii egoismus meg- 
festesiilése, mely csak képzelheti; és a recompensatidk ama 
szinjatéka, melyet ugyanesak a maga dicsiéségére rendez — a 
végtelen erés lény az elenyészé porszemmel: az emberrel, ki /étét 
is mar neki készini! — a jdésdgot egyenesen kizarja. Ly lénynek 

altruistikus érzései nyilvin nem Jehetnek, miutan sem- 
mihez tulajdonkép viszonyban nem illhat. Az ,atya* jelzi sem 
alkalmazhaté reaja kivetkezetesen, miutan e szép kifejezés maga- 
ban foglal szimtalan tarsadalmi vonatkozist, legfikép a sztilik 
egymas irinti szeretetét és a csaladi életnek ebbél fakadé mele- 
gét, a mite magiban alli végtelen és borzalmas lény egyenesen 
kizar. O esak  emmeertes inmagat szeretheti, mert mindezeknek 
i az alkotéja, és az illaspont vaskivetkezetességgel folyik e 
lény egyetlenségébiil. A monotheismus isteneszméjében a meta- 
physika nyilvan megili az ethikat. 

Nem is maradhatott az isteneszme ilyen a kereszténység- 
ben, mely ép dis altruistikus elemeivel tint ki a zsidé monotheis- 
mus flott. A kereszténység ellenstlyozéul mindjart kezdetében 
egy hatalmas erkélesi vagyis emberi ideallal birt: Jézus Krisztus 
személyiségében, kit midin Isten fidnak vagy épen emberré valt 








60 A SZEMLELETI MODSZER AY ERKOLCSI KEPZESBEN, 


Istennek concipial, ezzel mintegy ethizalni akarja a zsido borzal- 
mas Jehovat a maga absolut egoismusdban. Hasonlé — persze 
intudatlan — tirekvést fejez ki kétségkivil a szenthdromsig 
dogmaja is, mely mir egy égi csaldd eszméjét tartalmazza, de 
még inkabb a Maria-kultusz, mely megalkotja a valodi Atyaisten 
eszméjét, midén a nét is mint anyat folviszi az égbe 8 ott ragyogé 
eloriaval vezi. 

E kiegészités azonban ismét tjabb metaphysikai nehéz- 
ségeket tamasztott: az erkilesi elem tjra harezra kelt a meta- 
physikaval. E nehézségeket a dogmatika fejlidése akként vagta 
el, hogy az igy tamadé fogas kérdéseket, mint a mini Jeézus 
viszonya az Istenhez, a szenthdromsdg tana s végre Maria szep- 
lotelen fogantatasa — egyszertien mysteriumoknak nyilvanitotta, 
s ép, de ép ezaltal hallgatagon elismerte, hogy keéptelen a meta- 
physikai monotheismust az erkélesi kivetelményekkel, illetve e 
kiivetelmény érzéséb6l fakadé tartalommal megegyeztetni: be- 
euee, hogy i baci er gsc a gondolhaté isteneszmét elnyeli 

égletbél fakadé istenesume és viszont. 

vy mor: val 1 ex zen viszonylagos, ‘22 az" eazy" i embert. vagyis 
hiologiai jelenség, melyet a , jelenség rek "korobét nem emelhetiink 
fol a transcendens vilagha , mert ezzel ép | Aényegét tagadtuk mec, 
Az ember erkélesi ide: ailja csak- ember lehet 8 barmint is for- 
gassuk a moral fogalmat, az mindig viszonylagos marad, <A 
kereszténység az 6 nagy hatalmat is. sannak készini, | hogy Jézus 
Krisztus ‘személyében 1 -rendelkezett egy rendkivili 1 tikéletességti 
ember képével, ‘ki saturdlva va 6di erkilesi, altruistikus elemek- 
kel kizéttiink élt a valésigban s csak a késibbi mythosok ‘fatylan 
at latszik az ég - messzessxében eltiinni. Aa eszmény > melyet ily 


kitné a saldedcot. an idedilal, mennyorsz: deve 4 fotddel io =} ‘neta. 
physikai istent az ember erkilesi vilig: ival. c- 

De a sokféle theologiai alapra _ épitett ethika az erkilesi 
szabvanyok valdédi sanctid jit sem képes $ nyujtani. mint -ezt az 
tijabb ethikanak azon, hosszas. fejlédése folytan lassanként kiéré 
tana (Shaftesbury, Hutcheson, Hume, Adam, Smith 8 részben 
Kant) mutatja, mely az ethos alapjat az egyéni szervezettel litja 
adottnak, tehat a moral alapjat végelemzésben az egyén ideg- 
dispositidjabdl, jellemébél, sympathikus hajlamaibél, szdval atirik- 
litt szervezetébbl s az erre haté motivumokboél szarmaztatja, 





sashes hogy a vallési.hittel egylitt az erkdlesi habitus seshe 
vanyai is elveszitik tekintélydket, ha t. i. az illeté névendék 
tudatiban a ketté elvalaszthatlanul associdlédik. Az erkilesiségnek 
ininden tekintetben biztosabb alapot kell épiteniink a gyermek 
tudataban és szivében, fiiggetlen erkilesiséget kell kifejlesztentink 
a névendék szervezetében, mely magiban egyéni organismusaban 
gyikerezyén, abbél nem fog metaphysikai nézeteinek valtozasaval 
kiesni. Vigyaéznunk kell, nehogy tgy jarjon az ifja, mint Tbsen 

hiése, a kinek minden erkilesi ereje elvész, 
midén elvesztette hirtelen a vallasi alapot labai alél. Tudatdban 
Gsszes erkélesi habituadnak szalai vallasi eszmékhez voltak fiizve, 
a melyek suggestiv hatdsa ald] sokkal gyosabban szabadult fel, 
semhogy egy uj az elébbitél fiiggetlen ethikai eszmény képzidhe- 
-tett volna szivében. 

De ezzel még nem meritettiik ki a puszta vallaserkilesi oktatas 
erkélesi és paedagogiai gyéngéit, melyek a vildgnézet mai fejl- 
dési fokin az elfogulatlan szemléliének okvetlen szemébe étlenek. 
Hatra van még a vallaserkilesi oktatis sajatosan felekezeti jelle- 
géb!l folyd hatranyai. Ertjiik a nyoméban fakadé fanatismust, 
felekezeti exclusivitast ¢s intolerantiat, mely irant a serdlilé oly 
fogékony, s a mely sehol sem maradhat ki, a hol a felekezeti 
érzés yvaloéban intensiv. A kivetkezetes felekezeti ember mindig 
tirelmetien + és embertarsaiban nem elsé sorban az ember? s annak 
minden hitvallastél fiiggetlen erkilesi értékét keresi és litja, hanem 
a katholikust vagy a protestinst. Ezt értette verulami Bacon 
midén azt mondotta, hogy az atheismus jobb a fanatimusnal, 
Peraze napjainkban, midén mar a sokféle érdek, mely az egyént 
befolydsolja nem engedi a legtibb embernél az életérdek oly 
fanatikus coucentratidjat, mint az elézé szizadokban; midén a 
tanitési anyag 8 a kéztudat a maga dntudatlan, de folyton niive- 
ked6 pozitivismusaval még azok tudataban is folyton paralyzalja 


!Y. &. Guyau, Lirréligion de l'avenir. 6. ed 1896. p. 114. 








62 A SZRMLELETI MODSZER A% ERKOLCSI KEPZESREN, 


a vallaserkéles e karos kiévetkezményét, kik ezt legkevésbbé hiszik 
— ezt a mozzanatot és annak nagy horderejét mar alig tudjuk 
beestilni. De a térténelem nem hagyja azt elfelejtentink s még 
napjainkban, sem oly ritkak a kiézépkori szellemek — a legkiva- 
lébbak kizitt is. Nem kell hosszasan fejtegetniink, hogy ez exelusiv 
felekezeti érzés mennyire gatolja a valodi humanistikus érzés 
evolutidjat; mennyire nem képes ily egyén mas hititeket megérteni s 
azokban megpillantani a tiszta emberi értéket. Mar pedig meg- 
érteni annyi, mint szeretni; szeretjiik azt, kit egész valéjaban meg- 
tudunk érteni, s megértjlik azt, kit szeretiink. Ennyiben batran 
megfordithatjuk a kGzépkori mythikus: Hugo de St. Victoire mon- 
daisit, hogy a hol szeretet van, ott van viligossig is, mert ép ily 
igaz, hogy a valédi vilagossigot mindig kiveti a szeretet. ,,Tout 
comprendre c'est tout pardonner* s a sympathikus érzés, nem 
isegyéb, mint masok tudatéletének megértése, vagyis annak atérzése, 
hogy az 6 helytikben mi sem tehettiink volna masképen. Ez az 
oka annak, hogy a miivelidés, a tudatélet fejlédésével nemesak 
az emberek, de altalaban az 616 lények irdnti sympathiank is foly- 
ton nivekazik, ép mert jobban tanuljuk éket megérteni. De ép 
® megértésre képtelen a felekezeti érzésekkel és nézetekkel satu- — 
rilt tudat, ép mert nem képes mis vilagnézet dllaspontjara helyez- 
kedni, s ezt annail kevésbbé tudja, mentiil inkabb hisz a sajat 
allaspontja helyességében és igy nézetei csalhatatlansigaban, s26- 
val mentiil langolobb a hite. A felekezeti érzés uralmanak deleli- 
pontja saiikségképen a fanatismusnak is legmagasabb foka, A til- 
nagy hit ily médon elnyomja a moralitast és alig alkalmasabb 
valami annyira kiforgatni az embert minden erkilesi érzésébél 5 
a legvadabb s legkegyetlenebb eljarasra inditani, mint ép a furor 
theologikus. Es e veszély ép azon ifjakat fenyegeti, a kik kival- 
nak a tibbiek kizétt erélyikkel és igazsigszeretetiikkel: ezek 
erkilesi kifejlidésére legveszélyesebb az egyoldali vallasos nevelés. 
Daezara ez aggodalmas kiivetkezményeknek, melyek a vallas- 
erkélesi oktatisnak mint egyetlen erkilesi képzé eszkiznek alkal- 
mazdsit ép ez eszkiz elégtelensége, anachronistikus jellege és 
sok tekintetben téves volta miatt mindig nyomon kiivetik, leg- 
kevésbbé sem vagyunk elfogultak annak elényei irant. A keresz- 
tény dogmatika egyrészt azdltal, hogy Krisztus nagy egyéniségé- 
hez fiizi kizvetlen tanait, misrészt pedig ép mert a térténelmi 
evolutio folyaman tagadhatatlanul sok altruistikus elemet fejlesztett 


Ne 
h 
__ 





= =, 
=> —__ Z: ——.. 


keresztiil a nyugati emberi- 

‘midén a theologiai gondol- 

mar régen elvesz- 

ag oy ax elméletben mint a gyakorlati tirekvések kizitt elibb 

birt elstrangi szerepét, még ily kértilmények kézitt is kétségkivil 

az erkilesi képzés egyik leghatalmasabb eszkize. Es az fog még 
nagyon sokaig artes a mig a laikus erkilestani oktatas kérdése 
érett lesz a gyakorlati életbe valé bevezetésre. De ha ez a 

‘el is fog jinni, nagyon kérdéses, vajjon e lépéssel nem-e 

vunk tin ép annyit veszteni, mint a mennyit nyertiink. A ki 
elenyészését veszteségnek tartja, az mindenesetre saj- 

azt az emberiséget, melynek moralitiasa egészen fiig- 

gw tie mar az iskolaban is — a vallistél. De talan nem- 

esak illusidkat, hanem tényleges erkilesi energiat is fogunk ily 
médon vesziteni; hiszen a kiilinbizi képzetek suggestiv ereje 
nagyon eltéré, s ez utébbi ép nem fiigg az elébbiek igazsagatol. 
A mohammedanismusnak kétségkiviil hatalmasabb suggestiv hatasi 
tényezéi vannak, mint a kereszténységnek, s viszont a mi laikus 
mordlunk erkélesi motivamai taldn ugyanannyival gyingébb sugge- 
ralisra lesznek képesek, mint a mennyivel gyiéngébb a keresztény- 
ség némely keleti vallaisnal. A moral e kiilsé tényezijének gyen- 
giilése helyett azonban a haladé miivelédés a masik factort: az 
organikus hajlamok Sntudatos kezelését keriti mindinkAbb hatal- 
maba s teheti ez iton az embereket jobbakkéa. Mar az emberek 
anyagi helyzetének javitisa is ezt a czélt szolgilja: a boldogabb 
ember mindig jobb 8 a biztos anyagi existentia szabdlyozza az 
erkélesiségét is. Minderré] azonban csak akkor lehet tulajdon- 
képen sz6, ha a criminalanthropologia mir nem puszta tapogaté- 
zis, hanem rendszeres nagy tudominy lesz, mely majd elég 
ertvel és tekintélylyel bir a gyakorlati életre visszahatni s azt 


alakitani. 
Dr. Pauler Akos. 
(Folyt. kév.) 





LJ 


JUSTUS GAULE AZ ELET PROBLEMAJAROL.' 


A ki azon van, hogy a tulajdonképeni élet gyékerébe 
beletekintsen, azt bizonyos megmagyarazhatatlan, titkos borzalom 
fogja athatni, mintha a maga sirjit asnd. A kézinséges elme 
félelemmel szemléli a test szerveit, utalattal gondol miikidéstikre 
és lehetetlennek tartja, hogy magat belsé, sztikségképen miikédé 
erbk jatékaul tiintesse fel. Nem igy vagyunk a tudomanyosan kép- 
gett emberrel; ez az élet talanyanak megfejtését iz emberi szel- 
lem legmagasabb tirekv ésének fogj: l tekinteni. 

De honnan -@ megbénité ‘félelem, ha nem a sok ezer éyes 
elditel etek kifolydsa | 5 maganak | a természetnek ‘sztine az, a mi 
a testiink titkaiba valé. ‘elmélyedést megakadilyozza ? Azt az 
erot, mely e félelmet ellenstlyozza, ugyanazon forrdsokbél merit- 
jlik melyekbél Gsszes miiveltségtink ered. Ama dsrégi ktizdelem- 
bél, melyet az emberiség a természet eréivel folytat — azon 
ktizdelembél, mely testiinket szervezte, értelmiinke et f ‘félnevelte és 
szellemiinket | kiképezte. Mert nem az emberek kiizdel Ime egymas 
kézt, hanem a ‘természettel vald kiizdelem teszi az - emberiség 
multjinak fétartalmat, ha mindjart =. tirténelmi kiny vek nem is 
szolnak réla. Es ezen ktizdelem, mely ne miink nevelésé ne ek f6- 
eszkize lén, még most is hatdssal van’ kézottiink | ‘inde n eg syesre. 
Szellemi fejlédésiink térténete — exer apré ktizdelemmel v: in tele, 
melyekben fegyvereinket kovae soljuk, kipréb: viljuk és hasznalni 
megtanuljuk, Mas emberek k let tink. Nem \ ‘ag) ‘unk tibbé a ter- 
mészettel szemben akarat ublatl valé + abszolg ik, aoe a bee he 
keresztiil zigd csapasok és | 
teremtmények s nem is bimuliuk tibbs sont. Se ain 


' Justus Gaule a ziirichi féiskolaban a physiologia tanara. 





JUSTUS GAULE AZ ELET PROBLEMAJAROL. 65 


tasait. Az egyes ember ha elbukik is a nélktil, hogy a kiizde- 
lemben esak egy talpalatnyit nyert volna: mindnydjunkban mégis 
él a tudat, hogy nemfink szimara biztositva van a gyézelem, 
hogy fejlédésének legfinségeseb gyiimilesét, uralmat a természet 
folitt, el fogja érni. Lazadék volnank, ha ezt a harezot inként 
vettiik volna fUl. Onfentartdsunk dsztine, szlikségessége eriisza- 
kolta reank. Mindig csodalkozva figgesztettiik volna tekintetiinket 
a benniinket kértilvevé vilagra, ha a természet zsarnoki eriszaka 
jétiinket nem fenyegeti. 

De ez ellen sikeriilt védelmet talalnunk, mert a természet 
nem Onkénytileg uralkodik, hanem tirvényekhez kitve. Meg kel- 
lett e tirvényeket ismerniink, hogy kikertilhesstik a biintetéseket : 
azokat a blintetéseket, melyeket sajit testiinkkel fizettiink meg. 
Sok ezer évi szenvedés az ar, a melyen nivekedé tapasztalatun- 
kat nyertiik. Igy kapesolddik testiinkhiz a fdléledé tudominy. 
Elsé stadiumiban egészen orvostan, mely a fajdalomté) valé sza- 
badulis vagyabél keletkezett, Az ismeretnek azonban az egyszerii 
megismerésével kell kezdetét vennie. az ember pedig a termé- 
azet lezbonyolultabb tiineménye. Azért terelik el a tudomanyt az 
elsi Gntadatos lépések az ember szenvedésétél, a melybél kelet- 
kezett: azért igazodnak az egyszeriibb jelenségek utan. A tudo- 
many esak késébb tér vissza kiindulasi pontjahoz és batorkodik 
az emberi életben is tiérvények utin kutatni. Nagy lépés az, 
midin az ember Gnmagat nem csupan alanyként, ~ henem targy- 
kent, a természet vizsgilandé targyaként fogja fol. Ki tudja, 
mertiik volna-e valaha ezt tenni, ha nem Jatjuk _ hogy vannak 
kivillék lények, melyek sajat életiink | jelenségeit eit 1 mintegy kiesi- 
nyité tiikGrben mutatjak. Miként mi, gy az illatok és nbvények 
is a természet ellen valo harcezban ‘tartjak fonn létiiket, , gyakran 
hasonlé kérlilmények kézt ugyanazon segédeszkizikkel. Szenve- 
déseik és tirekvéseik a miénk is, de semminemii— félelem se 
akadalyoz benniinket abban, hogy ne analyzaljuk éket, az alanyi 
érzés semminemiti fatyola sem hizdédik szemiink elé, midén viszo- 
nyukat a vilaghoz szemléljtik. Az 6 Iétezéstik egyszertibb. Es 
ligy tetszik, hogy az alsdbb és félsébb létalakok kézt a kapeso- 
latot az aAtmenetek egész sora adja meg s az utodbbiak meg- 
magyarazAsihoz az elibbiek nyujtanak timpontot, 

Az él6 Iények vizsgilata azonban kemény probara teszi a 
tudomanyt. 8 vajjon a tudomany nem latszik-e « -elégtelennek épen 


ATHENAEUM. 0 





6b JUSTUS GAULE AZ ELET PROBLEMAJAROL. 


a probléma végtelen sokoldaliisdganal fogva, mely az életet Gsz- 
szes jelenségi formaiban tarja elénk? Es nem sztinik-e meg jeles 
segédeszkizének, az elemzésnek, alkalmazhatésaga épen ott, a 
hol arrél van sz6, hogy az életet meg kell magyarazni, mely el- 
tiinik, ha elemezziik ? Altaliban kizelebb jittiink-e az élet meg- 
fejtéséhez, ha mindjart sikeriil is az él6 lények kemiai elemeit 
kemiailag, a phisikaiakat phisikailag megmagyardznunk? Nem 
alapszik-e az élet épen azon csodalatos kombinaczion, mely az 
jsszes erék kézétt és az él6 lények alakjai kézitt van és ezen 
erék elemzése czélhoz vezet-e benniinket? Nem mutatja-e a 
mindjobban és jobban mélyebbre haté elvalas a morphologiai és 
a mechanikai felfogis kivetéi kézitt az élé lémyek vizagalataban, 
hogy a tudomany a probléma lényegét meg nem kézeliti, hanem 
attél inkAbb eltavolodik? Es titkon nem gondoljuk-e, hogy az 
élet nines megmagyarazva, ha csak minden képességinket, tehat 
vondolkoddsunkat s tiérekvéseinket is, a megismerés szerint meg 
nem magyaraztuk ? 

Az a habozis, az a kétség, melylyel a tudomany az élet 
problémaja felé fordult, = sokunkat elestiggeszte és sok szép remé- 
nylinket elhervaszta. Azok, a kik a feladat nagysagaét a leevila- 
gosabban fogték fil, voltak egyszersmind az elsék, a kik annak 
megoldasiban kételkedtek. Nem tudom, mi észtinéz ra, de én ellen- 
mondok nekik, nem tudom a reményt magamban elfojtani. Ime 
az it és mod, a melyekkel . nehézségeken gyézedelmeskedhetiink. 

Barmily sokszerti legyen is az él6 lények alakja és létalak- 
zutuk valtozatossaga, bizonyos kézis hatirok arra_tanitanak, 
hogy a bennék végbemené folyamatnak fi alapvonasaiban minde- 
niitt azonosnak kell lennie. E meggyézidés eld] senki sem zar- 
kézhatik el, a ki Claude Bernard: Sur les phénonémes de la 
vie communs aux animaux et aux végétaux — czimii szép kiny- 
vét olvasta. E miibél arrél gyézédtem meg, hogy ama végtelen 
sok valtozatban, mely az egyedek életfolyamatat tiinteti fel, a 
mindenekben hasonnemiiség, az élet zat’ 2Goy7v-je folismerheti. 
Mindaz, a mire a vegytan tanit, ama nézet megerisitésére vezet, 
hogy a szervezetek anyageseréje lényeges vondisaiban mindeniitt 
egyforman megy véghe. Miutan a botanikusok kimutattak, hogy 
a szénsav felbontasat egy sajatos készlilék tevékenysége eszkizli, 
a névény- és allatvilag kézitt levé ellentétnek semmi értelme 
ainesen, Az affinitasok kielégitésével, mely a szénsav és ammoniak 





JUSTUS GAULE AX ELET PROBELMAJAROL 


| az atomok végleges nyugvasi allapotara vezet, min- 
dentitt ersk lesznek szabadokki, mindentitt ugyanazon anyagok ; 
szénhydratok, fehérnyetestek, zsiradékok mint az é16 lények alkat- 
reszei talalhatok fol. A sajdtosan haté anyagok, az illat-, iz-, 
feat} és erjeszt6 anyagok és a mérgek, melyek a névények és 
illatok egész hosszi sordban képzédnek és a melyek az egyes 
egyedeket jellemzik, vegyileg egyforma ecsoportokba sorozhatdék. 
Az allati és névényi protoplasma dsszetételeikben alig kiilénbiiz- 
tethetik meg egymasté! és, ha az attételek kire, melynek ald 
yanoak vetve, egy helytitt taigabb, mas helyiitt sziikebb hatirok 
kézé keriil is, jellemiik mégis mindeniitt ugyanaz. M. Traube és 
Hoppe-Seyter ugyanerre a tapasztalatra jutottak az Allati és 
nOvényi Iények egész sorin keresztiil a legalsébb szervezetek 
Wegyi Gsszetételeiben, a hasadék- és sarjgombakban. Ez utdébbi 
pedig az dsszes élé lényekben eléfordulé folyamatok egy kézés 
vegyi jellemvondsat is megillapitotta. 

Mig az a remény taplalt benniinket, hogy az életnek egy- 
séges ulapelemét a vegyi folyamatokban talaljuk fl, addig mas- 
részrél azt hittiik, hogy az életalakzatok oly sokszerti valtozatat 
a Darwin-i theoria immir megfejtette. A bileselék, a kik az 
emberi megismerés természetérél gondolkodtak, mir régen azt 
Allitettak, hogy ezen alakzatok osztalyokba és rendekbe vald 
foglalisinak, a mint azt a rendszeres allattan régtél fogva sike- 
resen keresztiil is vitte, végs6 eredményében egyetlen egy szem- 
pontra kell utalnia. Azt a szempontot azonban fel kell taldlnunk, 
mely megfeleljen ama kéivetelménynek, hogy a felosztisnak jsszes 
eddig elért eredményei meg ne semmistiljenek, vagyis hogy a 
azervezetek hasonlésigara alapitott osztalyok az egységes felosz- 
tdsi alap logikai soraképen tiinjenek fel, Ext” a mesteri gondo- 
latot Darwin vitte keresztiil, midin a esaladok hasonlésagabdl 
kiindulva bebizonyitotta, hogy a szervezeteket isszekiti kapocs 
nem lehet mis mint a szdirmazas. 

Miivét azonban ki kell egésziteni, mert még érthetetleniil 
hagyja, hogy hogyan okoz a szdrmazas hasonlésdgol. Latjuk, 
hogy tigy van, de nem értjiik, hogy miért? Es mindaddig, 
mig azt nem értjiik, nem fogjuk félfogni azt sem, hogy mi 
okozza a hasonlétlansdgot. A \étért valé kiizdelem, leg alibb 
eddigi érteményében, miként azt mindjobban belitjak, ez utéb- 
bira nézve nagyon is korlatolt magyarazat. 


ub 








JUSTUS GAULE AZ ELET 1 


Darwin theoridjanak kiegészitése azonban lehetséges annak 
kimutatasaval, hogy az dsszes allati szervezetek a sejtek ugyan- 
azon kicsiny elemeibi] vannak isszetéve, A sejt az az egysége- 
sité tényezi, mely minden allatban megvan; és csak azért szdr- 
mazhatnak egymast6l, mert ezen kiézis alapelem minden dAllatban 
megvan. Ezen gondolatnak tovabbi kifejtése okozza aztan azt, 
hogy az élé lények kiilénbézésége caak masod sorban tekintheté 
egy Sslény modifikaczidjanak kiilsé erék kiévetkeztében; elsé sor- 
ban azonban a kiilinbézié szervezetek egységesité tényezijének 
szim és csoportosulis szerint valtakozé kombinaczidjan alapszik. 
Ezen gondolat kévetkezményeit a természetvizagdl6k strassburgi 
gyiilésén még bévebben kifejtettem, midén részint a fintebb emli- 
tett hasonlésdgra, melyet a sejtekben végbemené vegyi folyamatok 
a legalsébb szervezetekéivel mutatnak, tamaszkodva, részint a 
sejtek életének folyamataban féllépé atvaltozdsok tanulmanyozasa- 
bél kiindulva azt a nézetemet fejeztem ki, hogy maga a sejt 
ismét mint dsszetett lény, mely kombinaczid altal még alsobb 
szervezetekbbl Allott elé, fogandd fél. Eszmém tehat az, hogy 
egyrészt az Osszes életfolyamatokban ugyanazon alaptevékeny- 
ség talalhato fil és hogy mind a ketté egyiittvéve az alsdébb, 
kiilénisen az élere képes organizmus életét ttinteti elé. 

A mindig komplikalt timemények egy és ugyanazon alap- 
elvének ily kombinacziéja4ra sohasem gondoltam volna, ha a 
szerves vegytanban ily rendszer lehetiségére példat nem talAlok 
és a milikédé erék kombinalasara vonatkozdlag egy eszme nem 
ragadja meg figyelmemet, En az élii lénynek rendszerét a szer- 
ves vegytan rendsazerének folytatasa gyanant tekintem. Nem hidba 
hivjak azt szervesnek, targya épen az él6 lényekben eléfordulé 
isszekittetések, jelentése pedig — véleményem szerint — rég- 
tol fogva amaz egyoldali nézethben fejeziditt ki, hogy az élet 
vegyl folyamat. 

Mindazaltal csodalkozni fogunk ama batorsagon, mely az 
élé lényeket a kemiai testek egy magasabb nemének tekinti. 
Nem tj e gondolat, mar Pfliigernek is az a véleménye volt, 
hogy minden élU lény egy-egy témecsnek tekintendé. En e kér- 
désben egészen hatdrozott magyarazatot akarok adni, ehhez azon- 
ban a timecs fogalmat nem tartom eléggé alkalmasnak, A kemiku- 
sok felkapték annak tagabb értelemben valdé hasznalatat és kiazti- 
16k némelyek intramolekiilaris athelyezésekril, tehat a témecsen 


JUSTUS GAULE AZ ELET PROBLEMAJAROL, 69 


belél a paranyok viszonylagos helyzetének valtozisairél beszélnek. 
Altaliban timecs alatt mégis a parinyoknak egymas kizt vald 
szilard, hatarozott kapesolatat értjiik, és nem ez az, a mi az 
él6 lényeket jellemzi, hanem inkabb a paranyoknak folytonos at- 
helyezése, mely életet eszkizil, de ennek is bizonyos meghata- 
rozott mddon kell végbe mennie. 

Gondolatomat a legrévidebben és levgilagosabban az a vita 
fejezi ki, mely Liebig és Pasteur kizitt keletkezett az erjedésre 
vonatkozolag. A kiindulasi pontot e vitaban az erjesztbanyag ama 
sajatos tulajdonsiga képezte, mely nagymennyiségii czukrot volt 
képes <tvaltoztatni a nélkiil, hogy Snmaga valami valtozast szen- 
vedett volna, Liebig azt hitte, hogy e tulajdonsig vegyi titon 
magyarazhaté meg, mig Pasteur az erjeszti szervezetek életfolya- 
matéra vezette vissza. ; 

Ebben a vitdban tudvalevéleg Pasteurnak volt igaza, mert 
valéban az élesztégomba életfolyamata az, a mely az Attételt 
vazkzli. Es ez a kérdés nem ért-e meg most mar annyira, hogy 
Liebighez visszatérve megkérdezziik tile: vajjon nem vegyi folya- 
mat-e az erjeszti szervezetek életfolyamata is? Negeli koriil- 
beliil ebben az értelemben kisérlette meg ezen kérdés meg- 
fejtését. 

Tételiinkre vonatkozdlag ezen eszmecsere végsé eredménye 
kivetkezikben foglalhaté jssze, Pasteur kimutatta, hogy mind- 
azon folyamatoknal, melyeknek lényeges jellemvonasa az, hogy 
a hat6 alapelem f6] nem bomlik, az okot élé lények képezik. 
Ezen jellemvonis oly talildé az életre nézve, ho ogy ennek alapjan 
Heule eliire megmondhatta, miszerint a r: agiilyos be betegségek raga- 
lyat a mikroorganismusok életfoly yamatira ~ kell” visszav ezetniink. 
Es hogy ebben milyen igaza volt, ma ‘mir tudjuk. A hol tehat 
az Attételeknek bizonyos heme megvan, az az élet.  Liebig azt 
gondolta, hogy az fttételek ezen neme tiszt: a vegyi iiton létesiil. 
S azt hitte, hogy ezzel minden mds véleménynyel szemben egé- 
szen hatarozott ellenvéleményt mondott ki. Nekitink azonban, a 
kik az életet ismerni és elemezni tanultuk, az a nézetiink, hogy 
az 6 véleménye épen nem ellenvélemeny. Az a vegyi folya- 
mat, mely ezen attételeket eszkizilné, épen az az életfolyamat, 
az ¢let ama legegyszeriibb alaptevékeny sége lenne, a mely- 
bil a tibbiek, bar csak mint komplikac zi0k, szintén levezethe- 
tik lennének. 








J0STUS GAULE AZ BLET PROBLEMAJAROL. 71 


mené vegyi folyamatnak a testek képzidéséhez kell vezetnie, 
a melyeknek magasabb tirési elemiik van a viznél. Azok a 
eyklidek, melyeknek ezen tulajdonsiguk nines meg, élé lények- 
ként nem jelentkeznek elittiink. Mert ezen utébbiakrél valé isme- 
retiink abban all, hogy latjuk azokat. De a latashoz a kUrtilvevé 
: szemben egy tirési elem sztikséges és ez az élet ezen 
elsi képzidési fokara nézve a viz. Lathaté folyamatnak kell lennie, 
haa vegyi folyamatnak mint élé lénynek kell eléttiink jelentkeznie, 
valami masnemii térési elemnek kell az oldatbél kivalnia. Az az 
elem pedig, mely ezen kivalast a legtikéletesebben eszkézli és 
a melynek térési képessége aranylag a legnagyobb, a zsiradék. 
Es valéban minden él lény anyageseréjének végsé czélja a 
zsiradék, az a legmagasabb pont, a melyen az ithasonulis az 
egyes egyedben megallapodik és a mely aztan a kizelebbi iva- 
dek képzidésére fordittatik. A vizben él6 organizmus szamara 
is a zsiradék a legsziikségesebb otalom, hogy alapelemét a viz- 
nek oldé hatasaval szemben fontarthassa. Az anyageserének kiive- 
telménye és végsé ezélja, hogy ama cyklidek is, a melyek az 
élé lény alapelemeit alkotjak, kezdé és végsé dllapotukban zsira- 
dékot, vagy ahhoz hasonlé anyagokat tartalmazzanak. 
Nem tudom, észreveheti-e, hogy ezen utolsd feladatotal, 
melyet a cyklidekre ruhiztam, az ¢él6 lények alakjanak képzé- 
dése a szemiéletek kirébe terelédik. A kapesolddisok lassi el- 
kiiléntilése magasabb térési elemmel, azok lassi kiegyenlitidése 
a vizzel szemben épen a lithaté alak képzidéséhez vezet. Es 
valamint a cyklid kezdi és végsé <dllapotba eszkiézli a zsiradék 
képzodését: ép tgy alkotja az alakot az élé lényekben miikidé 
erbk kezdé pontja és végsé czélja. - 

Nagyon nehéz e tételt egészen vilagosan kifejeznem, mert 
megéerthetése az olvaséban majdnem legzézhetetlen akadalyra 
talal. Mert ha csak azt mondanim, hogy a timecsek kezdetle- 
ges csoportosulasanak oka az erdkben van, végsé csoportosulasuk 
pedig eredmény: akkor ezt talin még elhinnék nekem. Sét még 
kévetéim is akadhatninak, ha az alkoté vegyész szellemében 
fejteném ki, hogy ezen csoportosulas nem egyéb mint épen a 
paranyoknak viszonylagos elhelyezkedése a térben. De mi_ ki- 
indulé pont gyanant az erik okaul az alakot, még pedig a lit- 
haté alakot vettik fel, ez pedig nem gondolhaté — fogjak 
mondani. Nem szemlélheti, megengedem, de gondolhaté és gon- 





JOSTUS GAULE AZ ELET PROBLEMAJAROL. 


dolhatonak kell lennie, ha az élé lények alakjai és azok eréi 
kiizt levé viszonyt végre valahara folderiteni akarjuk. Epen az 
volt a legfogdsabb vélemény, melyet a probléma megoldhatasa 
ellenében felallithattak, hogy az alakoknak és eriknek leg- 
tikéletesebb visszavezetése mellett is az egységre az azok 
kizétt lévé viszony mégis csak megmagyarazhatatlan marad, a 
mi pedig az életre nézve a legjellemzébb momentum. Azok, 
a kik az ismeretelmélet fejlidéséet figyelemmel kisérték, tudjak 

hogy a kiilvilag targyainak jelenségei, tehat az él6 lényekéi 
is, az érzéki szervekhez, a melyek azokat kézvetitik, vannak 
kétve. Ha érzéki szerveink az alakot és erit nem az ok és oko- 
zat viszonyaban mutatjik, akkor annak oka az a korlatoltsag, 
melynek ala vannak vetve. De ezen korlatoltsig talan elenyész- 
nék, ha természetiiket és berendezéstiket ismernék. S ezzel nyil- 
van kérforgasba jutottunk. Az elé lény magyarazata tehat az 
érzéki szervek természetété! fiigg. Az érzéki szervek azonban 
maguk is az él6 lényeknek csak egy reszét képezik és termé- 
szetlik csak ezen- utébbiak dltal magyarazhato meg. Ime, a kigyé 
farkaba harap. , ; 

Senkit sem ismerek, a ki ezen— dilemmatél meg ne ijedt 
volna. De ‘én azt. ‘mondom, hogy ki lehet beléle bontakozni. 
Azon fordul get a dok og, hogy mi nemesak ismeré, hanem 
eselekv§ lények is vagyunk, Az emberiség a szlikségességtl 
Kényusérittetve mir pit ss¢ leszokott arrél az undorrdl, melyet a 
kiilvilag elégtelen. ismerete keltett benne és visszahatni kezdett. 
Ks bar homalyosan tudja, hogy a szemlélet, eredetét tekintve, 
hianyos, mert minden tev ékenység lényegileg bizonytalan kiseérlet : 
az eredmény mégis megadja neki a bizonyossagot. Hs honnan 
van az, hogy ily hidnyos szemiéletekbél All tevékenységet ered- 
mény korondz, mas szavakkal, miért felel meg a kiilvilag a teve- 
kenységeknek és nem a tiineményeknek $ ? Mert a tiinemények 
benniik a tevékenység folyamin még egy elvet vesznek maguk- 
hoz, mely elvy azoknak sziikséges kiegészitését képezi. Es ezen 
ely, mely benntink van, mert élé lények vagyunk, épen az, 
mely eléttiink az élé lényeket és ezek Altal kiiléndsen a vilagot 
érthetévé teszi. Annak ttjat és médjat, hogy ezen kiegészité ely 
mikent hat a tiineményekre, egy tudomanyos peldaval— akarom 
megv ligitani. A tevékenységet a tudomanyhoz valé viszonyaban 
kisérletnek mondhatjuk. A tudomanyok kézt a legnehezebb, mely 





JUSTUS GALUE AY ELET PROBLEMAJAROL. 73 


eléhaladasat leginkabb a kisérletekre alapitotta és a mely épen 
azért tudas tekintetéhben a legbiztosabb Jett, a pbhysika, Nézziik 
tehat miféle egységi elvekre vezeti vissza a physika a tiineménye- 
ket? Maazwell szerint, a kinek illetékességét senki sem fogja 
kétségbe vonni, az energia nem egyéb mint képesség valamely 
munka elvégzésére. 

Honnan vette a képesség ezen fogalmat? Sehonnan mas- 
honnan mint jnmagabol ; a tiineményvilagban bizonyara nem talalta 
volna fel. 

Ebbél lathatjuk elészér azt, hogy u fizikus foltalalta annak 
az erjnek a fogalmat, melyet énnénmaga filfoghat. A fizikus a 
tiineményviligban esak mozgé anyagrészeket talal, melyek moz- 
gasukat ismét masokra viszik at, azt az erit azonban, mely ra 
nézve a mozgisnak kiindulé pontjat képezi, csak sajat bensejé- 
ben talalja fel, sajat cselekedetei forrisanak megjelenitésében, 
sajit akarataban. Mas szavakkal, annak ismeretét, hogy eré 
van, a mely 6nmagaban filfoghat6é, semmiféle mas tapasztalasbdl 
nem vonhatjuk le, mint abbdl, melylyel mi magunk mint élé 
lények kizvetleniil érzéki szerveink kizvetitése nélkiil énmagunk- 
ban birunk. gy vonja le a fizikus — és ebben mindnyajan kévet- 
jik 6t — az él6 lények kézvetlen ismeretének legfelsiébb ren- 
dezé fogalmat. Ezen formulazishdél azonban még sokkal tibbet 
tanulunk, mert az eré hatAsaét abban Gsszegezi, hogy az nem 
egyéb mint egy pontokbdl alld rendszer formajanak megtartasa, 
illetve megvaltozisa. Azért minden kétségen kiviil megallapit- 
hatjuk az alak megmaradasat és viltozasit, mert minden alak 
egy pontokbol allo rendszer helyzete a té rben, Ebbél- ax kévet- 
kezik, hogy a fizika, a mennyiben. tudisdt at tevékenysé soxbe helyezte 
és az érzéki szervek észrevételeit- amaz ely reek altal egészitette 
ki, melyek a tevékenység alapjai, an erd ¢* alak kéziitt levis 
viszonynak a felfogisithoz jutott, melyet én mint élé lényeket 
egyediil megmagyarazd elvet fi intebb megallapitottam, Ez elv az 
ok €8 az okozat kiziitt levé viszony. 

A ki ezen elemzéseket helyesli, az ezentil a tudomany 
buvarlatait és feladatét nem ugy fogja félfogni mint az eleddig 
kiizinségesen tirtént. Nemesak a kiilvilig tiineményeit fogja a 
legegyszeriibb, a benndk levi fogalmak szerint rendezni, hanem 
az Osszes tineményeket avon fogalmak szerint rendezendi, melyek 
azokat a mi sajat kizvetlen ismeretiinkben_ megilletik, Az a 





74 JUSTUS GAULE AZ BLET PROBLEMAJAROL. 


tudomany, melyet érzékeink adnak nekiink, a megismerés kény- 
szerétil és tokéletlenségétél fog benntinket megszabaditani és a 
mely, abban a mértékben, a mily mértékben sikertil neki az 
italakulas, egy kiegészitett mas vilagképet fog teremteni. 

Minthogy pedig minden tevékenységnek ezen tudomanyos 
vilagkép lényegére nézve ép oly biztos eredménye van mint a 
kizénséges tevékenységnek, remélhetjiik, hogy ezen tudomanyos 
vilagkép is magasabb fokon ép oly mérvben fog megegyezni a 
valésigos vildggal, mint a kézinséges viligkép. Igaz tudashoz, 
valamint igaz ismerethez természetesen csak akkor fogunk jut- 
hatni, a mikor az élet problémajat még egy nagy lépéssel meg- 
kézelitettiik. Az élet cyklikus, tehat benne oknak és okozatnak 
el kell fordulnia. Miként az eré az alak oka, tigy lesz az alak 
is az eri oka. Az elibbi tetel belatasat az él6 lényekrél szer- 
zett alanyi ismeretiink adja meg, az utébbi tételt pedig csak 
akkor fogjuk f6lfogni, ha az alakokat mint tirgyakat teljesen 
megértettiik. 

Forditotta: Kubdanyy Béla. 








KANT VALLASTANA 
— Harmadik kizlemény. — 


Il. Kant valldstana. 


Azon negativ és positiv alapépitményeken, melyeket Kant 
eddigi tanainak meéltatasaval leraktunk, emelkedik fel immaron 
maga a vallas, a mely az eddigiek alapjan, természetesen, csakis 
az ész szempontjabol bir Kant elitt értékkel, mint az észtermeé- 
azetiinkkel adott moralitas kifolyAsa. [ly szempontbol irta meg 
Kant ,Religion innerhalb der Grenzen der blossen Vernunft* 
ezimit miivét (Rosenkranz-féle kiadis 10 k.), melynek szabad 
és nyilt hangja a Woellner-féle kabinetrendeletet zuditotta nya- 
kaba, mely ,esetleges kellemetlen kivetkezmények terhe alatt* 
megtiltotta neki tovabb is hasonlé szellemben irni 8 philosophiaja- 
ban .a keresztyénség és a szentiras f6- és alaptanait eltorzitani 
8 lealacsonyitani* (V. 6. u. e kitetben a gore, der Facultiten * 
sok tekintetben igen é¢rdekes eliszavat. 959 sk. 1.). Pedig mar 
a ezim 6vatos megvilasztisa mutatja, | fixe: 6 a vallast esu- 
pan philosophiai szempontbél, a »blosser | Vernunft* Allaspont- 
jaro] vizsgilja, a mi miatt késébb sokat gunyol lodtak a ,Szegény 
lélek* felett, a ki kijelentés nélkiil akar Istenré] tudni: holott 
§ ama czimet beesiiletes szerénységbél valasztotta csupan. ,Szan- 
dékosan volt e mii czime tgy megvalasztva — irja a ,,5Streit 
der F.* idézett eliszavaban - nehogy oda magyardzzak, mintha 
az a Vallast caupan az ész alapjan (t. i. kijelentés nélktil) akarna 
jelenteni, mert ez tilsigos merészség lett volna, hiszen megtér- 
tenhetett, iogy annak tanai természetfeletti médon inspiralt embe- 
rektél szarmaztak. Hanem azt (akarta ama czim t. i. jelenteni), 
hogy csupan azt foglalom dssze, a mi a kijelentettnek hitt vallas 





KANT VALLASTANA. 


szivewében, a biblidban, a puszta ész altal megismerheti.* Azért 
Plinjer (i. m. 36. 1.) helyesen utal arra, hogy a ,Religion inner- 
halb* megitéléséhez sztikségszeriileg Kant e szavai adjik meg a 
normativumot, 

Philosophiai vallastant' akar tehat adni, a melyben, elte- 
kintve a kijelentéstél, kiziardlag az ember lényegébél, tehat ész- 
természete alapjan fogja a vallas kiilinféle tanait targyalni. A ki- 
jelentésré! magdrél hatarozott igent vagy nemet mondani nem 
hajlandé; s ezért oly kérdések, hogy mikép gondolandé a kije- 
lentés methaphisikailag s miként magyarazandd beléle a_ hit 
psychologiailag, itt egyszeriien széba sem jének.* A positiv val- 
lasok kiziil is egyediil esak a keresztyénség jé tekintetbe, mert 
ez a vallas az egyetlen, a mely lényegében az eészhittel azonos, 
minthogy az isteni parancsként tekintett erkélesi tirvényt nem a 
biintetéstél valé félelembél vagy a jutalom reményében, de sze- 
retetb6l kéveteli, .. Amde a keresztyénségben is az isteni, kije- 
lentési mozzanat itt — mint a mii feladatkérén kiviil alld — 
figyelmen kiviil hagyatik; és pedig, mint Ptinjer i. h. megjegyzi, 
a tema alapjan j 0 orgal, “mer rt ha. a vallas csak az emberi lényeg 
alapjan vizagaltatik, akkor 4 természetszeriileg annak esak emberi 
oldala, az emberi Ps szonyulis (Istenhez) jt jéhet -tekintetbe s nem 
viszont is. ea « 


: as ba . ae egyes szakaszok foezimeit . .. Der philosophischen 


a Streit der ¥-<-ban Wangadlyoane, hogy: nem akarja Allitani, 
aio valamely positiv vallas tartalma csupén esak az észtOl szar- 
maznék, hanem hogy az természetfeletti kijelentésen i is alakulhat s 
esak az ‘Ssszefiiggés ‘miatt akarja kifejteni, hogy a biblia a tiszta ész 
iltal is felfoghato. Mindazdltal itt is megmarad a mellett, hogy a val- 
las azonos a morallal. A kilénbség: a ketté kizt -esak az, hogy a 
vallisban a moral “altal postalalt Isten-eszme is hozzajaral 8 az aka- 
ratra bebatassal van. — A positiv -(kijelentett) vallas ezert a kiteles- 
ségeket isteni paranesként Allitja elénk s ezekbél vezeti Je a moralt; 
holott a moral épen ellenkezleg_ a kitelessé get allitja elétérbe 8 
ebbél vezeti le ama_ parancsokat. Mindkettétél (positiv vallas és moral) 
kiilénbézik a természetes | -yallas, mely a kitelességeket elismeri ugyan 
isteni parancsoknak, azonban — ellentétben a positiv vallassal - azt 
kivanja, hogy a mit isteni paranesolatként fogadunk el, azt eldbb ismer- 
jlik el kitelességnek. A ki ez a alapon all, az rationalista ugyan, de nem 
azonos a naturalistaval, kinek a kijelentés ep oly képtelenség, a mily 
sziiksegszerii a supranaturalistanak. A tiszta rationalismus e pontot 
érintetlen hagyja, mert az nem ¢ a megismerés kérébe tartozik., 





KANT VALLASTANA, 


Tisztazvan igy Kant béleseleti vallastani fémiivének iranyat 
8 ozélzatat, egyittal mar rautaltunk annak fogyatékossagira is, 
a mi abban All, hogy a vallisnak — a melyrél sz6lni akar s 
a mely, mint Isten és ember kizétti kélesinis viszonyulat, két 
mozzanatot, t. i. kijelentést és hitet tartalmaz (e ketté pedig 
correlat fogalom !) — esak egyik mozzanatat s ezt sem keresztyén 
theologiai, de speculativ béleselmi szempontbdl juttatja érvényre : 
a mi mellett tendetiaja az is, hogy kifejtve elvének consequentiait 
hitre és vallasra egyarant, megmagyardzza, honnan van az, hogy 
minden empirikai vallasban a tiszta észhiten kiviill még egy tir- 
téneti hit is van (,,Vernunftsglaube* ; ,,historische Glaube*); hogy 
az erkilesi jntudat gyakorlati postulatumain kiviil méy theoretikus 
tantételek, dogmak is taldlhatok, 

-A moralnak, a mennyiben az a szabad s épen ezért énmagat 
észtermészete iitjan feltétlen értékii tirvényekhez kételezié ember 
fogalman alapul, nines sziiksége sem egy mds lény eszméjére 
magan kiviil, hogy kitelességét felismerje, sem mas inditékra a 
torvéenyen kiviil, hogy ezt megtartsa*: mondja Kant mindjart 
miive elészavaban (I. kiadas): dGnmagdra tehat a vallisra egy- 
dltalin nines is szliksége*. Amde azért .az erkéles (mégis) fel- 
tétlentil vallasra vezet, mely altal egy az emberen kiviil alld 
moralis térvényhozd hatalom eszméjévé béviil, a melynek akarata 
a teremtésnek s egyittal az embernek is végezélja* (i. m. 3, és 
7. L). Elwezet pedig a vallisra a boldogsig ezélgondolatanal 
fogva, a mely ugyan a moralnak nem alapja, de igenis ezél- 
folyomanya s a mely — mint mar lattuk — Kant szerint sziik- 
ségszertileg Isten eszméjét kiveteli meg, ~ 

Ez alapon joggal kivetkeztethetjtik, hogy a vallis, mint a 
moral folyomanya, ép oly aalikségszerti, “mint maga a. moral. Sot 
nemesak sziikségszerii, hanem 6 észszerii is. Es ez tulajdonképen 
valé lényege. Kant meg is van arrél gyézbdve, hogy az ész esz- 
kizeivel a vallasnak tartalma sokkal gazdagabban kifejtheté, mint 
a .kiinyvek szerint igazodé* positiv egyh4zi theologia utjan s 
ez okbdl i. m. 2-ik kiadds&nak eliszavaban (i. h. 12. 1) egye- 
nesen azt javasolja, vajha a theologusok a ,bibliai* theologidban 
akadémiai ismereteiket a ,tiszta philosophiai vallistan*-rél 82616 
tanulminyokkal egészitenék ki, a mely t. i. a vallasnak pusztdn 
az ész hatarai kézitt vald vizsgéilatanal - megmaradya, e kérén 
beliil teljes szabadsiggal torjeaskedik ki minden iranyban s ki- 





78 KANT VALLASTANA. 


hasznal mindent, még a bibliat is. — Latni fogjuk, hogy ezt 
maga Kant is teljes mértékben megteszi. 

Miivének feladata a vallasnak az emberi, részben j6, rész- 
ben rossz tulajdonsigokkal ellitott természethez valéd viszonyat 
tenni tanulmanya tirgyava, hogy e két (jo és rossz) principium 
klizdelmién at a mordalis vallasban a jé gyézelmét feltarja 8 ezzel 
kapesolatban a tételes keresztyén egyhazi tanok és intézmények 
szerinte helyes magyarazatat adja. — E feladat szempontjabol 
értheté miivének négy értekezésre valo tagolédasa, melyek kiziil 
az elsé az emberben a jé elv mellett lakozé rossz elvril, a 
a mésodik e két elv ktizdelmérél, a harmadik a jo elv gyézel- 
mérdél s végil a negyedik az igazaban vallasos istentiszteletril 
8 kizisségrél szdl.' 

1. Az ember erkélesi megitélésénél Kant két Iqheté allas- 
pontot kiilinbéztet meg; egyik a ,rigorismus*, a mely szerint 
az ember vagy jo, vagy rossz lehet; a masik a, latitudinaris- 
mus*, a mely szerint az ember sem jé, sem rossz (latitudinarius 
indifforentiamus), ille t8log je is, rossz is (lat. synkretismus). Kant 
azempontjabol | természetszeriie mn csak a rigorismus aéllaspontja 
helyes, a mely szerint az ember természeténél fogva csak jd, 
vagy esak rossz lehet, -értve” itta »természet* sz6 alatt a  sza- 
badsag haszndlatanak subjectiv alapjat“, vagyis | roéviden az ,empi- 
rikai ént“. ,A midén tehat azt mondjuk, hogy az ember ter- 
mészeténél fogva jo vagy rossz, akkor ez annyit Jjelent, hogy az 
emberben egy nékiink kikutathatlan alap létez (jo avagy rossz 
(térvényellenes) maximak felvételére ; értve az embe rt Altalaban, 
igy tehat, hogy ebben egyittal fajanak charakterét is kifejezi.* 
E charakter azért ,veltink szliletettnek * nev rezheté, nem mintha 
oka a sztiletés volna; de mert a tapasztalat mindeniitt tanusagot 
tesz mellette (i. m. 20—23. 1). 


1 Erates Stick: Von der Einw ohnung des bisen Princips neben 
dem guten, oder iiber das radicale Bése in “der menschl, Natur“ (.Re- 
ligion ...“ stb. i. h. 19—61. 1). — Zweites Stiick- ,.Von dem Kampf 
des guten Princips mit dem Bésen, am die Herrschaft iiber den Men- 
schen“ (62— 05. |.). — Drittes Stiick: ,Der Sieg des guten Princips 
liber das Bise und die Griindung eines Reiches Gottes auf Erden* 
(106—177. 1.). Viertes Stiick: ,Vom Dienst und Afterdienst unter 
der Herrschaft des guten Princips, oder von Religion und Pfaffentum “* 
(178 — 244, 1.,), 





79 


E szempontbol nézve mar most: az ember — Kant szerint 

— erkélesileg ,természetnél fogva rossz“. Van ugyan eredeti 
arravalésaga a irs * és pedig annyiban, a mennyiben az ember 
eredetileg mint 616, eszes lény és személyiség érvényesiil, mely 
tulajdonsigok nem ellenkeznek az erkilesi tirvénynyel, sit a sze- 
mélyiség arravalosiga egyenesen maga az e tirvény iranti fogé- 
konysag, a moralis érzék; e mellett azonban az emberi termé- 
szetben ép igy meg van a,csiiggés* is ,a rosszon*,? mely alatt 
Kant egy habitualis vagy (concupiscentia) lehetiségének subjectiv 
alapjat értis mely ,estiggés* az ,arravalésagtél* (Anlage) abban 
kiilénbézik, hogy bir veliink sziiletett is lehet, de nem mint 
ilyen, hanem mint 6nmagunk altal szerzett gondolandd, E estiggés 
a rosszon ismét harom fokozatba gondolhaté: mint az emberi 
aziv gyengesége (fragilitas: .Akaratom van ugyan a jora, de 
hogy véghez vigyem, nem tehetem...“ Pal ap.); mint a sziv 
tisztitalansaga (impuritas, improbitas) s mint a sziv gonoszsaga, 
sit elvetemedettsége (vitiositas, pravitas, corruptio), mely fokon 
a sziv perversitasanak is nevezheti. Minden csiiggés a rosszon 
vagy phisikai vagy mordlis, a mint t. i. az embernek mint ter- 
mészeti, avagy mint erkélesi lénynek ténye. Elsé esetben sza- 
badsigrél beszélni képtelenség; ezért a rosszon valé cstiggés 
esupin moralis jnkényen alapulhat, a mely teljesen a sajat 
tényiink ; mar pedig erkilesileg rossz (beszAmithat6) semmi sem 
lehet, esak a mi sajdt ténylink, t. i. midén akaratunkba egy az 
es térvenynyel ellentétes maximat vesziink fel. Amde ekkor 
a ,moralis rossz“ és e¢ ,esiiggés*, mint minden _eselekedetiinket 
megelizé tény kézitt ellenmondas van, a melyet Kant (i. h. 84. L) 
azzal old meg, hogy itt estiggés alatt ‘esupan : a tirvénynyel szem- 
ben érvényesiilé maximat altalaban, mint intelligibilis tényt érti 
(.peceatum originarium “ *), szemben az ezen maxima alapjdn 
yégrehajtott roszszal (,, ,peceatum derivatum*), mint sensibilis, 
empirikai ténynyel, Amazt csak az ész ismeri fel s idékorlatnak 
nines alavetve; ez tisztan tapasztalati, idéhéz kététt (factum 
phainomenon). Minden ilyen tapasztalati (sensibilis) térvényellenes 


1L. i. m.,,Von der urspriingl. Anlage zum guten in der menschl. 
Natur“ cz. szakaszit 27—30. 1. 
*U. 0. yon dem Hange zum Risen im mensch]. Natur“ ez. 


 szakasz 30—35 








BO KANT VALLASTANA. 


tény formadlis alapja tehat amaz intelligibilis tény, a rosszon valéd 
szabad fliggés. 

A tétel tehat, hogy ,az ember természeténél fogva rossz* 
—afentebbiek alapjan nem jelent egyebet, mint azt, hogy .bir 
ugyan az erkilesi tirvéenynek tudataval, de mégis az attél vald 
(alkalmi) eltérést maximaul vette.' Mint egyszerre intelligibilis és 
sensibilis lény, az ember, minden cselekvéségénél tehat két rugo- 
val bir: egyik az erkélesi térvény s masik az érzéki hajlam: 
hogy aztan cselekedete s ez alapon 6 maga is erkdlesileg jé 
vagy rossz-e, az csupin az inditekok rendjétél fiigg; 8 a rossz 
tulajdonképen valé lényege, hogy nem az érzékiség engedelmes- 
kedik az erkélesi térvénynek, hanem hogy az énszeretet érzéki 
hajlamai, az erkilesi térvény kévetésére befolynak. S e rossz 
,radikalis rossz* ; radikalis, mert minden erkélesi maximat alap- 
jaban megront. Minthogy pedig e rossz, mint lattuk, az akaratba 
felvett maxima, tehat szabadsig ténye (kiiiinben nem volna be- 
szimithaté s igy nem erkélesi), azért eredete, oka, idészerint fel 
nem mutathaté; de észeredete is ép oly titok marad eldéttiink, 
épen mert minden akaratelhatarozasunk legfébb maximaja.” Kant 
szerint e téenynek teljesen megtfelel a bibliai biinbeesés térténete, 
hol az 6s emberpaér drtatlansiga mint a rosszon vald estiggés 
elitti aAllapot szerepel s biintik a tilalom szabad dthdgasanak 
ténye. Ez typusa minden ember biinbeesésének. ,Adimban min- 
den emberek vétkeztek s vétkeznek.* Maganak a biinbeesésnek 
észszerinti megfoghatlansagat a biblia a csabité szellem szerepé- 
ben szemlélteti. Amde minthogy az (eredetileg artatlan) ember 
esak csabité altal romolhatott el, ezért még javulasra képes; * 
joravalésagat ismét érvényre emelheti, sét azt érvényre juttatni 
épen intelligibilis lényegével s hivatasaval adott moralis feladata. 

2. E pontnal Kant mar miivének masodik férészéhez ért 
el, a melyben a jé elvnek a roszszal valo ktizdelmérél van s26 
az ember felett valé uralkodis joga miatt. ,Az ember természet- 
nél fogva rossz*: mutatja a tapasztalat. Ezzel szemben az erkélesi 
torvény megkiveteli, hogy az ember jé legyen és pedig sajat 


‘LU. o. a ,Der Mensch ist von natur bise* ez, sz, 35. 8 k. 1. 

* U.o. a ,Von Ursprunge des Bisen in der menschl, Natur“ 
44. sk. |. 

*U o. a,Von der Wiederherstellung der ursprunglichen Anla- 
gen zum (roten in ihre Kraft“ ez. sz. 50. s k. 1. 


KANT VALLASTANA. 81 


erejébol, sajit ténye alapjan, S e feltétlen erkélesi kelléség alap- 
jain meg kell a lehetéségnek is lennie az tjjasziiletésre; arra, 
hogy akaratunkban ama felvett rossz maximat legyizve, eredeti 
joravalésagunkat teljes érvényre juttathassuk. Ama ,kelléség* 5 
e lehetéség* azért harczot kévetel a jé és a rossz elv kézitt. 
.Hogy a moralis szemponthdé] j6 emberré valashoz nem elegendé 
a joravalésagot — mely fajunk Jényegtulajdona — magara aka- 
dalytalanul kifejlidni hagyni, hanem hogy a benniink az ellen 
miikidi rossznak okat is le kell kiizdeni: azt mar a régi moralis- 
tak is tanitottak az ,erény‘ jelszavaban, mely gérégben, latinban 
egyarant batorsigot, vitézséget jelent, tehat ellenséget feltételez* 
fi. m. 65. 1). Csakhogy a bilesészek félreértették az erényt, 
midén azt, mint az értelmi foniksag elleni bileseséget aAllitottik 
oda, holott pedig a rossz az, a mely ellen ktizdenie kell s a 
mely a maga lélekmegronté elveivel az érziiletet aldassa. — 
E lathatatlan ellenséget az apostol nem ok neélkii) nevezte egy 
-kiviiliitttink létezi gonosz szellemnek*, a mivel Kant magyara- 
vata szerint azt fejezte ki, hogy ama rossz hatasinak oka az 
ész szamara kikutathatatlan. A harez tehat elkeriilhetetlen, mert 
a jo, mely az ész aitjdn feltétlen meghddolast kivetel, ezéljat a 
roszazal szemben, a mely meg az éraékiség tjin tényleg ural- 
kodik, esak ez uton érbeti el. 

Sa jo elynek e jogigénye igen biztos alapon nyugszik. 
Hiszen .a mi a vilagot az isteni tidvhatarozat targyava 8 a terem- 
tés exéljava egyedtil teheti, az az emberiség, erkile ai egész tike- 
letességeben* ...' Az emberiség tehiit a morilis 3 Ukéletesség idedlja 
szamira van teremtve 8 eZ eszmény nem pusz szta abrindkép, de 
igazi valosig, megszemélyesiilve : a keres sztyé n ,istentfi ifia® gondola- 
taban. Ez az Istennek -egyedtl tetszé ember, al ki, GrOkt61 fogva 
benne (Istenben) van* ; a kinek lényege kdzvetlen Istennek lénye- 
gébél foly, ennyiben aht "alent, tevtald! dolog, hanem »@gy- 
sziilétt fii, az brik ,Ige“ (x6 joc), a mely altal minden dolgok 
vannak s nélkiile semmi sincs“ ; & ,Isten dieséségének viszfenye® ; 
6 benne .szerette Isten a vilégot® : -s esakis benne, az 6 éraii- 
letenek magunkba élése dltal remélhetjtik, hogy ,Isten gyer- 
mekei* lesztink . . | 


']. m. 69. 1. .Von dem Rechtsanspruc che e des -guten Princips 
auf die Herrschaft tiber die Menschen.“ ie 


ATHENAKIUM, 6 








RY KANT VALLASTANA. 


A moralis tikéletesség ezen eszményéhez, a melynek min- 
den egyes vonisit Kant — mint latjuk — a Jdnos-evangélium 
héyoc-tandbdl, ez evangélium prologusdbél (1, 1—18) igazolja, 
vagy jobban mondva, illustralja, felemelkedni altalanos emberi 
kiitelesség; mihez maga ez eszmény is, melyet az ész nekiink 
kivetéstil rendel, erdt kélesénézhet. Ep azért, minthogy ezen esz- 
ménynek, a moralis tikéletesség ez idedljanak, nem magunk 
vagyunk a létesitéi, meg sem értjlik arra valé képességiinket ; 
ezért mondhatjuk, hogy amaz ideal ,alaszallt* (i. h. 70. 1), hogy 
annak veliink valé egyestilése csak az Istenfia megalizkodisaval 
és pedig szenvedésekre, ktizdelemre valé megalazkodasaval valt 
lehetségessé (tapeindzisz), minek kivetkeztében az ember szamara 
kévetend6 példanyképpé, typussa lett. Kell, hogy ez idealt igy 
gondoljuk, mert csak akkor latjuk be az erkilesi érziilet erejét, 
ha az  legnagyobb megprobaltatasokat, csapasokat kidllotta. 
Ezen az Istenfidba vetett praktikus hitben van meg marmost az 
embernek az alapja ama bizodalomra, hogy 6 is — hasonld 
moralis érzfilet alapjan — Istennek tetszé és boldog lehet. 

Igy hat ezen ideal, a mordlis tikéletesség e fenkélt esz- 
ménye valosiggal teljes objectiv realitdssal is bir (u. o. 71. 1.), 
mert az ész erkilesi tirvényhozasaban gyikerezik. , Kell, hogy hozza 
hasonlék legytink, azért kell, hogy azzi lehessiink is.“ Ep ezért 
kell, hogy leheté legyen oly tapasztalat is, a mely egy ilyen 
ember példajat feltiinteti (,a mennyiben t. i. ilyen kiilsé tapasz- 
talattol a bensé erkélesi érztilet bizonyitékai varhaték s kévetel- 
heték*), a nélktil azonban, hogy ez embernél azért a természet- 
feletti nemzetést eldfeltételezniink kellene (73. 1.). Ilyen eléfeltétel, 
ellenkezileg, moralis szempontbél csak kéros volna, .mert az 
Oskep, melyet mi e jelenségbe helyeziink, mégis ecsak mindig 
benniink keresendé s ennek jelenléte a lélekben mar magara is 
eléggé megfoghatatlan, semhogy azt természetfeletti szarmazésan 
felil még hypostazalni is sztikséges volna*. Alig tudnék ekkor 
bt, mint kévetendé példit elgondolni. Amde érik értéke van az 
ideinak az iskép 5 a benne hivé egyén bensé egysége kévet- 
keztében s kell, hogy az, ugy maga az erkélesi eszmény, mint 
az ember érdekében, elsajatithaté legyen, jéllehet ez elsajatitast 
kézzelfoghatéva tenni még nagyobb nehézséggel jar (76. L). 
A kériilmények, a melyek ezen elsajatitasnak s ezzel amaz erkilesi 
eszmény — a tékéletes ember — objectiv realitasanak felfogasat 





KANT VALLASTANA. RY 


megnehezitik: Istennek szentsége, boldogsaga és igazsagossiga, 
Isten mint szent, tillink is szentséget kivetel. A jo azonban, a 
melynek bennlink hatnia kell, a rossztél, a mely benniink tényleg 
hat s a melyen kezdjlik is, végtelen tavol esik, tigy hogy ama 
szentség soha el nem volna érheti. Ezen nehézséget Kant azzal 
oazlatja el, hogy kell tehat, hogy a mindenkor hidnyos cseleke- 
detért elfogadtassék az éraiilet, vagyis az erkilesi tiérvénynyel 
val bensi megegyezés altalinos maximaija. 8 ez lehetséges is, 
mert nekiink ean it Jot a Aste niint haladdst ‘a 


ay azonban, a ki sziveket ismeri, a maga intellectualis aaa 
letében ama haladist, az ennek alapjat képezé éraiiletnél fogva, 
mint teljességet tekintheti s ennek kivetkeztében az ember is 
Istennek tetszivé vilhatik. — Isten, mint boldog, a jé ember- 
nek is boldogsagit akarja, értve a sz6t nem physikai, de morialis 
jelentéségében, a minek bizonyossaga a_ joban valé megmaradds 
feltételétél elvalaszthatlan, E jéban valé megmaradas dllandésitva 
maga volna az ,istenorsziga“ birdsa, de vajjon — ki marad 
meg abban mindvégig ?! Itt is azért dinti az érziilet, A ki érai 
magaban azt a tiszta erkilcsiség kiévetelményét, az érzi azt is, 
hogy nem fog oly mélyre siilyedni, hogy a rosszat ismét meg- 
szeresse. Folytonos elmélyiilés az erkilesi tirvenyben egvuttal a 
tikéletességhez s ezzel a boldogsighoz vald kizeledés is; foly- 
tonos visszaesés — elkarhozas. Ezen tudat elegendé arra, hogy 
a jora térekvinek megnyugvasul s a joban vald erdsxégiil szol- 
piljon: a rossz felé hajloban, a silly eddben pedig felkiiltse az 
itélé lelkiismeretet, a nélkiil, hogy a j 6 (boldogsig) agy a rossz 
eachosst) brik volta az B ember oie | ag is fixiro- 
: BEBE P OR ar ¥ 
eee —koérét tilhaladja. — 
‘ossznak megblintetését bs 
— Py 
“ arkilesi tir srvény végtelen 
anctaive vezet, tehat: vine mi sditelenri teen ieabalde 8 e blin- 
tetés kell, hogy még azt is érje, a ki megjavul, mert ez is a 
rosszbél indult kis ez eredendé biinsilyt sem maga j6 cseleke- 
detek filislegével levezekelni, sem mis létre étrohdeni nem képes. 
E nehézséget is azonban megoldja azon ‘tény, hogy a biintetés 
Pes Flt: 
*V 6, -Schwierigkeiten gegen die Realitiit dieser Idee ; und 
Auflisung derselben*. 76-91. | 1 > 
6* 








B4 KANT VALLASTANA. 


magiban az érziilet megvaltoztatasa kézben érvényesiil. Ezen 
érziiletmegvaltozas (,,Sinnesiinderung™), mint Atmenet a romlott 
érziiletb6l a jéba, mint ,az 6-ember meghalasa*, ,a test meg- 
bldjklése* —- mar magara is énAldozis s az élet bajai hosszd 
sorozatanak megkezdése, melyeket az ij ember, az Istenfidnak 
érziiletében, azaz esupan magaért a joért vallal magara, melyek 
pedig valdjiban még az 6-embert illették, mint btintetés* (86. 1). 
Bar physikailag ugyanazon ember tehat, de immdéron, moralis 
érziilete alapjan, egészen mas, ij) ember 6, ki felvette magara 
az Istenfia dnfelaldoz6é tényéet 8 most mar az Istenfia maga, mint 
helyettes, viseli érte, hite alapjan, a biinsilyt; szenvedései s 
halila altal érte is, mint megvalté, a legfébb Igazsagossdg itélé- 
széke elitt eleget tesz; s mint szész6lé (iigyvivé. paraklétosz) a 
reménységet Gnti lelkébe, hogy biraja elétt megigazulva jelenhet 
meg, csak azt a szenvedést, a melyet mint megtijult ember ma- 
vira vett, az életben folytonosan viselje, t. 1. folytonosan meg- 
haljon (a biinnek), a mint ezt a gondolatot az emberiséget kép- 
viselé Istenfia egyszer s mindenkorra valo halala jelképezi (87., 
Ss. Ll). — Ez .a megigazulis eszméjének a deductiéja*, a mely- 
nek immar kettés haszna van: positive, mert megmutatja, hogy 
az ész képes az embernek biine alél valé felszabadittatasa remé- 
nyét az isteni igazsagossiggal kiegyeztetni* ; — negative, mert 
megmutatja, hogy ,e megszabadulas caakis a sziv teljes meg- 
viltozasanak (Ujjasziiletésének) elifeltétele mellett lehetséges* 
(8SS8—9(). 1.). 

Ime igy indokolja Kant a jonak az emberre valé jogigé- 
nyét, mikézben a keresztyén vallasnak (idvigazsagait, az isten- 
fiisagot, a megvaltast, a kereszthalalt, az ujjdsziiletést, a meg- 
igazulast s a Krisztusnak helyettes, szdész6l6 szerepét mind 
megannyl mozzanatképen eértékesitven, mintegy philosophiailag 


atiltizteti, akarcsak késibbben Hegel. — Minthogy az erkélesileg 
idealis ember — a teremtés ezélja: kell, hogy annak eszméje 


Istennél ériéktol fogva existalt legyen (Janos ev. I, 1. 8 k.) 8 ezert 
»lstenfia®, ki mint ,tikéletes ember* hozzank leszall s veltink 
egyesiil. Ennek befolyasa alatt a rosszrél jéra térés s e kézben 
az o-ember mortificatioja: ez az, a mit az egyszermindenkor 
helyettes kereszthalal képzete kifejez. Mindama keresztyén hit- 
igazsigok tehat csak képzetek, a melyekben a Kant-féle mordalis 
inmegigazulas folyamata tiikriézédik le; ami épen nem kegyelmi 


KANT VALLASTANA. Bi 


beavatkozas tenye, hanem érzelmeinknek bensé teljes revolutidja, 
a melynek folyaman erkélesiségiink lassan kiemelkedik. Hiszen a 
tirvény iranti tisztelet moralis arravalésdga lelkiinkbél ki nem 
veazett, ezért hit nem az elvesztett joravalésag ijbél valé meg- 
szerzéserél, hanem csakis ennek a maga eredeti tisztasagaban 
valé visszaallitasirél van szd. A roszszal valé kiizdelmet tehat 
nekiink magunknak kell végrehajtanunk, a gyézelmet felette nekiink 
magunknak kell kiktizdeniink. 

S e kiizdelmet, a jé és rossz elvnek az ember feletti ura- 
lomért valé e tusakodasat Kant szerint’ az tjszivetség (die 
heilige Schrift, christlichen Antheils*) egy térténetben szemJélteti, 
a melyben az emberben lévé két, egymastél menny- és pokolként 
eltéré principium, az emberen kiviil mint személyek szerepelnek, 
nemcsak hogy egymi:issal ktizdjenek, hanem hogy — egyik mint 
vadlé, masik mint védé — jogigényliknek az ember folitt a leg- 
fobb bird elétt érvényt is szerezzenck. E két személy a Satan 
és Krisztus, a kiknek klizdelme az egész tidvtirténeten végig 
hazodik. E klizdelem eredménye ezen (tijszévetségi) tirténet hése 
(Jézus) részériil az ellenfélnek megtérése. Meggyézve nincs még : 
mert hiszen epochaja még mindig tart, de igenis megtérve, mert 
immaron azoknak, ,a kik Jézus nevében hisznek, hatalom ada- 
tott, hogy Isten fiainak neveztessenek*. Ha ezen — Kant szerint 
annyira élénk 8 azon kor szempontjabél valdsziniileg magukban 
allo — popularis képzeteket ,mystikus burkukbdél* kivetkiztet- 
jik: akkor szerinte az egésznek bensé értelme, hogy ,dltalan 
nines fidy az ember szimdra mas, mint igazi erkilesi elveknek 
az érziilésbe yald felvétele : hogy @ se. foledtalaak abe az oly 
sokszor okozott érzékiség, hi anem egy y bizonyos énokozta fondksig 
(.Verkehrtheit*), vagy a mint ¢ fondksigot még nevezni lehet, 
esalas (,,Betrug, Satanslist™ hi all | itjaban ; bizonyos r romlottsdg, 
mely minden emberben megvan éa semmi— mas ‘altal meg nem 
gylizheté, mint a maga teljes. tisztasigaban vett erkilesi jénak 
eszméje dltal, azon tudattal, hogy ez eszme valéban a mi és 
arravalosigunkat képezi s hogy azt folyton minden tisztatalan 
elem behatasatol tavol kell tartanunk s mélyen érziiletiinkbe vés- 


‘Tm. ,Von dem Rechtsanspruche des bisen’ Princips: auf die 
Herrschaft aber der Menschen und dem Kampf beider Principien mit 
einander*. 91. sk. 1. 








86 KANT VALLASTARA, 


niink* (98, 1). At kell lenniink hatva a meggyézédéstél, hogy 
ez érziilet ellen a rossz elv mit sem tehet (,a pokol kapui_ gem 
diadalmaskodhatnak felette*) s 6vakodnunk, nehogy e meggyézi- 
dés hidinydt esetleg ,babonds expiatidkkal, melyek az éraiilet 
megvaltozasat elé nem feltételezik* avagy ,dbrandus rajongassal, 
puszta bensé (passiv) megvilagosoddssal* igyekezziink pdtolni ; 
nehogy ezek kévetkeztében épen az igaz életatrél letérjiink. Az 
ember mire sem tamaszkodhatik, csupan a sajat érziiletmegval- 
tozasanak tényére. 

igy indokolja viszont Kant egyenesen az tijszévetségi tidv- 
tirténet felhasznalasival a jé kiizdelmének moralis bensé folyama- 
tat s esak természetes, hogy a maga AallAspontjardl, a moralis 
vallasr6él minden ecsodahitet kikiiszibél, Egyenesen ,a mordlis 
hitetlenség biinés fokAnak“ minisiti, midén .az erkilesi kételes- 
ség szabalyainak, a mint azokat eredetileg az ész irta a szivbe, 
maskép nem ismerjlik el tekintélyiiket, csak ha még ecsodak altal 
is igazolva ninesenek* (99. 1.). Kant ugyan elismeri, hogy az 
emberi gondolkozis természetébél foly esak, midén a puszta 
cultusvallisnak a moralis vallasba vald Atlépését esodaval hozza 
kapesolatba: de hangstlyozza, hogy immiron a csodak, melyek 
egykor a moralis vall4s héjat képezték, el is maradhatnak, 5S e 
ezelbol hivatkozik egyes orthodox theologusok tekintélyére is 
(LOO. 1. * jegyz.), a kik maguk valljak, hogy ,hajdaniban ugyan 
csodak téirtentek, de manapsag mar megengedve ninesenek*, Kant 
itt nem minden giny nélklil csipkedi a csodahitet, a melyet ezyéb- 
ként ketféle, t. i. a theistikus és a duemonistikus csodakkal hoz 
vonatkozasba, ez utobbiakat ismét a rossz és jé szellemek Altal 
végzett csodik csoportjaéra osztvan, ,a mely utdbbiak (a jd szel- 
lemek —angyalok) azonban alig jéhetnek tekintetbe, mert a jo 
angyalok, én nem tudom miért, igen keveset vagy ¢pen semmit 
sem hallatnak magukrél* (101. 1). Kiilénben is azt a hitet, ,a 
mely a csodakhoz valé merev theistikus ragaszkodishé]) még 
maga is csodat teremteni s a mennyorszagot megostromolhatni 
véli*, annyira az ész korén kiviil allonak allitja, hogy vele kize- 
lebbré) s behatébban foglalkozni haszontalan id6pazarlisnak tar- 
tana. ,Esztelen itlet* az elétte, egyeb semmi.’ 


' 104. 1. Hasonloan nyilatkozik a esodakrol a , Streit d. F.*-ban 
is, @ hol, felvetve a keérdést, mikep lesz az ember jOva: erre ket utat 


KANT VALLASTANA, 87 


A biblia tulajdonképen azaltal gyakorolt s gyakorol most 
is a kedélyekre oly mély benyomast, mert a moralitas elvét han- 
goztatja. Nem a csodak, hanem azon tény, hogy az érzékfeletti 
ember az érzékinél sokkal erdsebb, s hogy daczdra az érzékiség 
erejének, az erkilesi tirvénynek mégis tud engedelmeskeni, ez 
uz a nagy dolog, a mely a biblidt a Streit d. F.* szerint az 
ember szimara oly értékessé teszi. Ezen eszmét, t. i. az embernek 
az erkilesi térvényre, tehat a jora val6 képessége 8 ereje esz- 
méjét, folyton tudatunkba hozni s ezaltal benniinket folyton a 
jéban megerésiteni: ime, ez azon eszkéz, a melyet a biblia alkal- 
maz, hogy benntink ama mordlis Atalakulast létrehozza. Ezen 
italakulis azonban kell, hogy a mi sajat tényiink maradjon: az 
ember moralis kételess¢ge, hogy maga szabaditsa ki magat a 
rossznak uralma aldl. 

E feladat mikéntje immar elvezet Kant miivének harmadik, 
a jo elvnek a rossz feletti gyizelmérél s az istenorsziganak e 
foldin valé megvaldsitisarél sz6lé forészéhez. 


jelél meg, hogy t. i. csoda, avagy Gnereje altal. Azonban egyiket sem 
= ténak, Ezért igen nagy Aldasnak tartja, hogy az irds 


e geszen mas utat mutat nekiink, a melynek engedelmeskedniink nem- 
Csak kell, de lehet is. A biblia a maga moralis istenségét beigazolja 
azon befolyis dltal, melyet kezdettél fogva az emberek szivére gya- 
korolt, ez eléggé karpdtol térténeti elbeszélésének emberi voltéert. 
Térténeti hitet. mint a boldogsdgra sziikséges kételességet kiivetelni 
— babona; azonban meg nem jétt el annak ideje, legalabb beldthaté 
idére, a midén a bibliat, mint a tiszta eOszvallis vezérfonaldt tibbé 
majd nem tandesoljuk . . .* oe 

Stromp Ldsald. 
(Folyt. kév.) 





PLINIUS ES A GOROG KEPIRAS TORTENETE. 
— Otidik kiévlemény. — 


Midén Praxiteles knidosi Aphroditejéré] Lukianos leirasat 
olvassuk, mintha esak Apelles Venus anadyomenejét latnok magunk 
elétt: ,Az Istenasszony ajkait mosolyra nyitja. Szépségét a maga 
evészeben lathatni, nem fedi azt el a ruha*. (Amor. 13. Over- 
beck 1234.) »A f6 igazi mintaul szolgalhat, tébbi testrészei ellenben 
a meztelenseg -miatt erre— nem alkalmasak. A hajat, homlokot 
és finom | hajlisti szemé NdGkGt Praxiteles uti in kell esinalni, vala- 
mint a nedves, tiszta fényii és “baratsigos: szemek elallitasdban 
is eiicands mintakép* rs (Imag. 4. ‘Overb, 1230.) A mint latjuk. 
Aphrodite sem Praxitelesnél, sem Apellesnél nem a kultus targya 
tibbé, hanem eg y szép ni, ki fldi ‘baj aival hédit és a ki ezen 
a réven lesz threvs a szépmiivészeti alkotisoknak. Es ez ter- 
mészetes eredménye azon kor megviltozott gondolkodismédjanak, 
a4 melyben megingott az emberek hite az Olympos isteneiben 8 
a képzimiivészet. prof: inizalta a mythologia alakjait. Ennek a meg- 
ingott vallasos hitnek, a megv altozott Eisler volt eredménye 
az Aphrodite typusok lassi atalakulisa. I; gy Praxiteles és Apelles 
miiveiben is csak a kor megy Altozott izlése nyert kifejezést akkor, 
mikor a szép és. kaezér asszony typusat egy litt megteremtették 
a szerelem uralkodé és hatalm: as istenasszonya helyett, A fenség 
és isteni hatalom megszokott attributums \inak mellézésével a foldi 
hatalmaknak: a néi baj és kae zersig kifejezdésére tirekedtek. 

De nemesak igy iltalinossigban, a. felfogas dolgaban szembe- 
tind a két miivész Aphrodite- -ké ipe kizitt a rokonsig. Ha kize- 
jebbrél vizsgaljuk, ktilinésen P -liniusnal ak azokat az adatait, melyek 
az Apelles technikajar: vonatkoznak, létni fogjuk, hogy a részle- 








rLINIvs ¢s A GOROG KEPIRAS TORTENETE. Ro 


tekben, a kidolgozasban is sok lehetett az egyezé vonas. Keres- 
sik esak egyenként ezeket. 

Plinius tibb helyébél kittinik az, hogy Apelles kitiiné 
rajzol6 volt és maga is mindent elkévetett képességeinek ily 
iranyt fejlesztesére. Emlékezziink csak Pliniusnak arra az anek- 
dotajara, a melylyel Apelles a Ptolemaios amulatara egy darab 
liszikkel a falra rajzolja a szolga képmasat, ki ét a kirdlyi 
ebédre hivta volt (XXXV. 81.); vagy arra, a melyikben Proto- 
genes-szel versenyezget a rajzvonalak finomsaga dolgaban (XXXYV. 
S89.) s végil a ,nulla dies sine linea* példabeszédre, mely épen 
az Apelles szokasa miatt valt kézkeletiivé. (XXXV. &4.), 

Rajzold képességét bizonyara jol kihasznalta Venus-képei- 
nél is, mert ha valahol, agy itt volt alkalom és sziikség virtuo- 
zitisara. A kerek idomok, a hullimos kirvonalak, az arez 
finom vondsai Apellesnél kevésbbé kivald rajzolot is kisérletekre 
cesalogattak volna, it meg a kor dltalinos hangulata mellett épen 
miivészi egyénisége, rajzolédi készaége vonzottak erre a teérre. 
A feladat: az istenné fSldi bajainak megfestése és elsé sorban 
megrajzolisa, azinte magatél kinalkozott, 

Hat Praxiteles miivei mit mutatnak ? 

Knidosi Venusaban jj} ép oly kittiné rajzolonak bizonyult, 
mint Apelles a maga festményeiben, A mosolygd, finom metszésii 
ajkak, a széprajzolisi szemildik, a kecses, bar kissé talan 
affectalt testtartas, az idomok gyingéd hajlasi kérvonalai ugyan- 
annak 2 miivészi erének a teremtményei, mely Apelles mivein 
megnyilatkozott, a mely képironknak is egyik, ts alin legkivalébb 
tulajdona volt. Praxiteles miivészetének megmar: adt emlékei: a 
miincheni Glyptotheka Venusa — Si hitelesség dolgdban minden 
kétséget kizard Hermes ' sz; p kirvonals aikkal, gyingéden mec 
hajtott fejeikkel megerdsitenek aon ismereteinkben, melyeket 
az irott emlékekbél tudunk ‘Praxite ‘lesrél_s egyszermind fényt 
vetnek Apelles miivészetére is, Ezért, ha Praxiteles ezen szobraira 
goudolunk, akkor elképzelhetjiik azt is, hogy milyenek voltak 
Apelles Vénus képei, sét ezen tanulsigok nyoman fogalmat alkot- 
hatunk magunknak minden hasonlé szabasi miivérél. A legmaga- 
sab testi szépség typusinak tikéletes megalkotisival Apelles 


' Die Gipsabgiisse antiken Bildwerke von ©, Fridrichs, new 
bearbeitet von P. Wolters Berlin. W, Spemann 1885. A 912. ds 1215. az a. 








90) PLINIUS RS A GOROG KEPIRAS TORTENETE. 


befejezte a képiras ilyen iranyn kisérletezését. Ezek a tirekvések, 
melyeknek elsé, kimagaslébb képviseléje Parrhasios vala, az 6 
miivészetében érték el a képiras terén legnagyobb diadalaikat. 

Apellest ilynemii tirekvéseiben nagyban eldsegitette az, 
hogy tudvalevileg kitiiné colorista volt. Plinius figyelmeztet ugyan 
minket arra, hogy Apelles még azok kézé tartozik, a kik négy 
szinnel dolgoztak, de mar béven szdéltunk arrél, hogy mi értelme 
van ennek a kijelentésnek. Apelles, mint a tibbiek is, bizonyara 
tisztaban volt a szinkeverés térvenyeivel és azokat mindenesetre 
ki is hasznalta. A villamokat, melyekkel képein oly gyakran 
talilkozunk, nem jelélhették puszta grafikus vonalak, azoknak 
szikrizé fényet is utanoznia kellett. Hogy tudnia kellett a fény- 
nyel és arnynyal is banni, arrol még alabb lesz szé, de mar 
itt kivetkeztethetiink ebbél is annyit, hogy ha csakugyan négy- 
féle szint alkalmazott, azokat ugyanim kihasznalhatta! Meg aztan 
esak egy igazi colorista lehet olyan kényes a szinekre és valo- 
gatos a festekekben, mint Apelles, ki nem eléegedett meg azzal 
a feketevel, mit elédei hagytak rea érikseégtil, hanem egy tjat 
keresett és talalt a szénné ég¢etett elefantcsontban. 


lly iranyn kisérleteit még betetizi az, hogy képeit — a 
mint Plinius mondja — finom fekete mazzal (atramento tenui), 


lazirral vonta be (XXXV, 47.,). Ez a finom maz oly vékony volt, 
hogy az alatta levé szineket teljesen ateresztette, s&t tisztasagu- 
kat még emelte is. Plinius ezt a portol és piszoktél kittiné éyv- 
azernek és olyannak mondja, mint a Maria-iiveg. Plinius szavai- 
bél vildgos, hogy Apelles ezekben a lazirt adta meg képeinek, 
E kérdés felett mégis kiilinbézé combinatidk indultak meg. Mi 
lehetett ennek az eljarasnak a lényege ? Mind lehetett az az atra- 
mentum, a melyet Apelles felhasznalt erre a czélra? Ezek a kér- 
dések foglalkoztattak a régészeket. 

Tibben s igy Urlichs és részben Brunn is az elefant- 
csont szenebil kesziilt feketere, az u. n. elephantinumra gon- 
doltak, John * egymaga tibbféle eshetéséget is filvesz. Elébb 
annak a filtevésenek ad kifejezést, hogy Apelles erre a czélra 
serpentin-olajban vagy naftiban feloldott gyantaét vagy aszfaltot 


'Chreslom Flin. p 361. Geschichte d. gr. Kunst. VW. k. 150 1. 
L. Plin. Nat, Hist. XXXV_ 42-ben a kévetkezoket: Apelles commen- 
tus est ebure combusto facere, quod elephantinum vocatur. 

* Die Malerei der alten. 150. 


PLINIUS ES A GOROG KEPINAs TORTENETE, 91 


hasznalt. Par sorral lejebb pedig azt sem latja kizartnak, hogy 
allati epébél készitette a lazurfestéket. A régiek ezt szobrok 
bevonasira tényleg hasznaltak is. Donner’ a jobb izlés nevében 
tagadja, hogy Apelles aszfaltoldattal vonta be képeit. InkAbb 
arra gondol, hogy a gyantdt hasznalta erre a czélra és a fekete 
festéket vagy ebbe keverte, vagy még ennek a rétegnek alatta, 
vonta be képeit feketével. Apelles titkat, — mert Plinius erril 
beszél — kittind szinezi képességében keresi, a melynek birto- 
kiban a laztritfestés altal képes volt olyan dsszhatast elérni, a 
szineknek olyan lagysagot, mélységet és ha kell, melegséget 
adni, a mind mas, kisebb coloristanak, sem 6 elie, sem 6 
utina oly mértékben soha sem sikeriilt. 

Vesstik csak egybe ezeket a filtevéseket Plinius-ezal 8 aztan 
nézzik éket egyenként, magukban is. 

Mindannyian megegyeznek abban, hogy Plinius itt lazdr- 
Atfestésen kiviil mis egyebet nem érthetett. De, a mint lattuk, 
a festék anyagira nézve kiilinbizi a felfogasuk. Magunk részé- 
rél azt hiszsziik, hogy John fdltevései allanak legmesszebb 
az igazsigtol. Azt a gyanitasat, hogy Apelles az allati epét 
hasznalta erre, semmi sem igazolja azon az egy dolgon kivil, 
hogy a szobraszok ecsakugyan hasznaltak hasonlé czélra, Nines 
valdsziniisége elsé hypothesisének sem. Csak az vezethette 
erre, hogy az aszfaltoldat alkalmas a nedvességtél valé elszi- 
getelésre és hogy fekete szint illitanak elb belile. Aronban 
igaza van Donnernek akkor, mikor a ké ‘peknek aszfaltoldattal 
valé bevonasat az Apelles” preewtlpregteg 
mondja. De mi azt sem tartjuk hi eté nek, hogy 
féle aszfalt-festékkel olyan 1 fényt tud keéepe 
Plinius beszél errél a tirgyrél suéltiban “a egy mas 
ellenvetéstink is van. Tudvalevé do dolog, hogy pepe nagyon 
ali van vetve a hévaltozisoknak és a § ‘Sze orsan dsszehizd- 
dik és kiterjeszkedik, Ez pedig a kép meee nagyban sietteti. 
A Makart néhany ké ‘pe, melyeket a nagy colorista aszfalttal 
vont be, mielétt miivészi munkajahoz kezdett, szomort példa ennek 
a természettani igazsignak clhitetésére. Masrészrél, ha Apelles 
esakugyan hasznalta volna, akkor Venus anadyomenejét nem a 
nedvesség kezdte volna megrongilni, iC ‘onsenuit haec tabula carie.) 

* 


e Fr = 5. arp. _ “4, “ns ¥ , Pie = = sy ES ‘u a al 
'W. Helbig. W andgemiilde der Stiidte Campaniens XXX. 1. 
O hk — A tegen =e — 





PLINIUS £8 A GOnOG KEPIBAS TORTENETE. 


John valéban nem Ilitja a fatél az erdét. Plinius atra- 
mentumré! beszél, mashelyt pedig azt mondja, hogy Apellesnek 
épen a fekete szinek kézitt az elephantinum sajit talalmanya 
volt. Miért keressiik hat oly messze az igazsagot, mikor az 
nagyon is kizel van? Apelles semniti mas egyebet nem hasznal- 
hatott lazirfesték gyanant, csakis az elephantinumot., Ez kélin- 
ben is elég finom festék lehetett ahhoz, hogy a leggyéngédebb 
irnyékolist, a leghajlékonyabb és valtozatosabb Atmeneteket pro- 
dukalja vele. A lazirnal pedig ez a f6 és mindezek-mellett is 
esak Brunn és Urlichs gondoltak erre a feltevésre hatarozottabban. 

Sokkal nehezebb aztan mar annak az eldéntése, hogy fes- 
tékét micsoda anyagban oldotta fel ? 

Plinius azt mondja: tavolrél az Atfestést alig lehetett észre- 
venni:; hogy lithassik, kézbe kellett fogni a képet. Mindezek 
mellett még fivegszerii fénye is volt, mert a Maria-iiveghez, a 
lapis specularishoz hasonlitja. 

Mivel szerzink azt mondja, hogy Apellesnek ezt az elja- 
rasat senki sem tudt 1 —utinozni, igen tetszetés lehet a feltevés: 
hatha ezze 1 Apelles az olajnak a festészetben valéd alkalmazi- 
sira tette meg az elsé szerenesés | kisérletet t? Azonban, ha ilyen 
nagyfontossigi tec hnikai vivmi inyrél volna szé, melynek alkal- 
mazisa nines egyéni kivalésag hoz kitve, akkor ¢ az ép oly kevéssé 
maradt volna titokban, az élénk dsszekittetésben levi gbrigék 
kézbtt, mint a hogy a festészet tijabb korszakaban nem vitte a 
sirba Antonello « la ‘Messina sem a maga tudomanyit. Ha Apel- 
les hit féli¢ékenységgel nagy titkat tigy drizte— volna is, mint a 
mesebeli sirkany fildalatti. kineseit: v valamelyik tanitvanya révén 
még akkor is kiszivargott és a Sandor-kori képirds kézkincsévé 
valt volna, Az enyv, gyanta és tojasfehérje pedig, a melyek eddig 
combinatioba jittek, erre a ezelra egyaltalaban nem al Ikalinasak, 
mert ha ezekbe keverik bele a szineket s kiléndsen meg a feketét, 
akkor fedé festéket nyernek, a melyeknek fétulajdonsaguk épen 
az, hogy az alattuk levi festékréteg szineit nem engedik sze- 
miinkhéz jntni. Hiszen a temperafestésnek egész technikaja ezek- 
nek az anyagoknak épen ilyen tulajdonsagan alapul. 

Terpentint pedig, mint azt Donner kutatisai Alapjan mar 
fentebb emlitettiik, erre a czélra az okorban egydltaldban nem 
hasznaltak. Nézetiink szerint itt esakis a viaszra gondolhatunk. 
Es hogyan alkalmazzak ? 





PLINIUS gs A GORGG KEPIRAS TORTENETE. 93 


Kimutattuk mar tanulmanyunk egy helyén annak a vald- 
aziniiségét, hogy a viaszt olvasztatlan Allapotaban haszndltak az 
enkaustikus festék. Mi azt hiszsziik, hogy Apelles kiséretében 
eztittal felolvyasztott viaszba keverhette elephantinumjat, s azzal 
ilyen hig allapotaban vonta be festményeit. A viasz eléggé At- 
bocsitja a szineket, 8 e mellett nagyban néveli azoknak intenziv 
erejét. Megsziradvan a viasz, iiveges fényt kapott tile a kép, 
a mit a tébbi enkaustikus festményril nem _ tehetiink fel, ha 
elfogadjuk azt a valdsziniinek tetsz filtevést, hogy a viaszos 
festéket szilard allapotban a festék késsel raktak fel redjok. Az 
ilyen képeknek feliiletik sem lehetett sima és egyenletes. Olvasz- 
tott dllapotiban pedig a viasz fényt is ad, portdl és piszoktol 
is ov, s6t egy kevéssé a nedvességnek is ellentall. Széval min- 
den tekintetben kizel all az olajhoz. 

Féltevéstink hihetéségét nagyban neveli még az a kériil- 
mény, hogy Apelles Pamphilosnak tanitvanya volt a ki meg 
az enkaustikus festés egyik elterjesztije. Igy Apelles ebben az 
iranyban mar az 6 keze alatt tehetett kisérleteket a viaszszal. 
Masrészrél azonban a viasznak altalanos haszndlatét, taldn a 
kezelés nehézsége miatt nem igen tarthatta ezélravezetinek. 
Legalabb ezt kiivetkeztethetjiik abbol, hogy Apelles sehol sem 
azerepel enkaustikus festé gyandant; Plinius sem azok kézitt 
emliti, noha ezeknek a képirasrél az6l6- kinyveben egeéeszen kiilén 
reszt szentel. Apelles tehat, bar Pamphilostél tanulhatta a viasz- 
nak festészeti czélokra vald alkalmazésit, mégis ‘ti j utakon jar- 
hatott akkor, mikor igy, féltevéstink szerint, a vi iaSZO8 festéket 
esupin a lazir megadasira hasanilta. Apelles fétitka mégis, a 
mint azt legtébben meg is jegy zik, inkabb Aap 
mélyebb, festéibb megtigyelésébil 4 Allott, a mel y megtanitotta it 
arra, hogyan kellett szineit gyonge, -harmonikus salirkeség Altal 
meglagyitani*. i | 

Apelles mind exeken a jelességeken kiv iil s részben ezeknek 
segitsegével, killéndsen. értett az alakok plastikus kidomboritasa- 
hoz. Oly tulajdona volt ez neki, melynek miivészete mindkét 
tirgykérében egyarint hasznat vette. Kivaléd rajzolé és szinezé 
képességei egyformin segitették 6t ebben. Arrédl a képéril, a 
melyiken Nagy Sandort Lebe % spar vtoc gyanint — festette, azt 
mondja Plinius, hogy ,tgy latszik, mintha kezeit kiny ujtana a kep- 
rol és a villAm a képtablan kiviil esnék.* ( XXXYV: 92.) Ezekbél a 








94 PLINTUS ES A GOROG KEPiRAS TOURTENETE. 


szavakbol azt kivetkeztethetjiik, hogy Apelles ezen a képén a vonal- 
tavlatnak, a mesteri rividitésnek egy remek peéldajat volt alkalma 
esudalni az 6 vildgnak. Midéin pedig a test kisebb idomait akarta 
kidomboritani, a pontos rajz mellett a legfinomabb szinarnyala- 
tokkal kellett dolgoznia. Es itt, a vetett arnyéknal (clair-obscure) 
a bemélyedések visszaaddsaval igen nagy hasznat vehette az 
elephantinumnak, ennek a finom fekete festéknek, 

Csakis ilyen tudassal, csakis ilyen eszkizikkel érhetett el 
aly ecsodalatos hatast, a minit képeinek tulajdonitanak, esakis 
igy kézelithette meg annyira a valésagot, hogy meztelen Hercu- 
lesével versenyre hivta a természetet, (XXXV. 94.) 8 hogy Plinius 
szerin tarczkepeirél, egy metoposkopos az illetére jésolni is tudott. 

A symmetria, vagy a mint mi mondandk, az anatémia 
dolgaban sem maradhatott tavol kortarsaitol, noha ebben a tekin- 
tetben nem érezhette magat oly erjsnek, mint egyébként. Leg- 
alabb ez tiinik ki Plinius egy helyébél, hol azt mondja szerzénk, 
hogy Apelles kortirsat, Asklepiodorost alakjainak symmetriajaért 
caodalta.* De ezzel szemben az a kériilmény, hogy Plinius még 
egy mas helyén ismét sz] Apellesrél, mint anatomusrdél, kivald- 
sigat ezen a téren is eléggé mutatja.* Melanthiostol az elrende- 
zes, Asklepiodorosto] a testmértékek dolgaban ktilinbéziétt, mondja 
Plinius. 

Sajnos azonban, hogy itt Plinius sziikszavisiga miatt nagyon 
keves kivetkeztetésre alkalmas, mert, a mint latjuk, a parhoza- 
mot egyszeriien csak megjelili, a nélkiil, hogy allitasat részletei- 
ben megmagyarazni. 

Ha ezek utan attekintjiik azt a palyat, a melyet Apelles 
megfutott, ugy talaljuk, hogy miiveszetének sikerei az idealizAlas 
és realizilas egyiittmiikidésének az eredményei. 

Miivészi utanzisaiban mennyire megkizelitette a valdsdgot, 
azt talan eléggé sikeriilt kiemelniink. De a valdsag élethii utan- 
zasinak a kedvelése nem vezette ét tévutakra. Nem elégedett 
meg a testi valdsag szolgai utdanzisaval; néi alakjain ott volt a 
venustas is, melyet Plinius és Quintilianus egyértelmiien kiemel- 
nek; férfi alakjain pedig, a mint a leirasokbdl kiolvashatjuk, a 


' In symmetria mirabatur Apelles. Nat Hist. XXXV, 107, 
= Melanthio dispositione cedebat, Asclepiodoro de mensuris. 
Nat. Hist. XXXV. 80. 


=_ 
PLINIUS RS A GOROG KEPIRAS TORTENETE 95 


de ) ers és méltdsdg iilt. A jellem — ingeniam — a mit 
Caleianke. esclt  fectényeirtl, scintéy ennck a miirknynak 

- ultivdlésirdl beszél, Sét még egyéb is. Az, hogy Nagy Sandort 

villimlé Zeus képében, vagy pedig diadalmi szekéren Abrazolja, 
bar legnagyobb részben az udvari hizelkedét, a kitartott festit 
mutatja, mégis maga az eszme s a hizelgésnek épen ilyen médja 
viligot vet az 6 miivészi egyéniségére is. Mert mi mas egyebet 
tesz ilyenkor, mint idealizil? Lysippos, ki Sandorral ugyanolyan 
viszonyban volt, mint Apelles, tudomasunk szerint 6t Zeusként 
sohasem mintazta. Ez, bar nem Allitja szembe a két miivészt, 
mégis mindenesetre jellemzi Apellest és kiemeli iranyat, a 
melyrél épen beszéliink. 

Festénk a kivitel dolgaban sem tiintorodott meg. Hii, de 
nem szolgai utanzisra torekedett, ezért, bar pepeeseli modora 
miatt csodalja Protogenest, egyszersmind azonban el is itéli és 
azt mondja, hogy nem tudja mennyi an elég s nem képes meg- 
vilasztani az idét, a mikor mar le kell vennie a festményrél 
kezét.' Ime. Apelles még megtartja a helyes mértéket, de Pro- 

mir, talin a tilsigig vitt valdszeriiség jelszava alatt, 
tovabb megy 8s tulzisiban a hanyatlis kezdetét mutatja, 

Azért Apelles dicsisége példa arra a ma mir sok ember- 
tél frazisnak minésitett aesthetikai igazsigra, hogy az idealizalis 
és realizalis egyiitt emelik legmagasabbra a miivészeteket. A 
térekvések és eszmék aramlata kizben _ennek a korszaknak képzi 
miivészetében beall a kivanatos egyensiily és s magasra emeli. 

S a képirds emelkedéséneck legmagasabb pontjan épen 
Apelles all. Utana mar csak a | hanyatlis kévetkezhetik 








be 


D) A hanyatlds elsé noni: Prog. ar ee phils, ‘Theon. 


Plinius Aristides a Apelles 3 kortdr tarsai ai kixitt bivebben 
targyalja Protogenest | a nélkiil azonban, hogy - ismertetésénél oly- 
nemii teljességre térekednék, mint azt Apellesnél tette. Mind- 
azaltal 6 a féforrdsunk, Hazajaul Kaunost egy a rhodusiak hatal- 
manak alavetett varost nevezi meg.* Pausanias és Plutarchos 


‘ Plin. Nat. Hist. XXXV. 80. Ugyanezt emliti korébban mir 
Cicero is Orat. XXII. 73. ee 
* Nat. Hist. XXXV. 101. 





~~ 


Mn PLIstUs Es A GOROG KE 


hasonlélag Keobviecs-nak mondja, Suidas és Constantinos Por- 
phyrogenetos ellenben Esanthosinak irjak.' Ez az eltérés azon- 
ban nem lenyeges dolog, mert Sykionnak ez a két helye nagyon is 
kizel fekszik egymashoz ¢s teriiletiik egyazon vidéknek veheti. 

Plinius azt mondja rola, hogy kértilbeliil Gtvenéves koraig 
hajomazolissal foglalkozott s ennek bizonysigaul felhozza azt, 
hogy, midén Athenben a propyleia diszitésén dolgozott, két fest- 
méenye kizé kicsiben festett hosszu hajékat is, hogy megmutassa : 
honnan emelkedett 6 a miivészetnek ilyen magaslatara. Ebbél is 
elfogadhatunk valénak annyit, hogy bizonyara alacsony sorsbél 
szirmazott; ifjikordban nehéz kériilmények kézétt élt; rendsze- 
res iskolazdsban nem lebhetett része és istenadta tehetsége altal 
mint naturalista fejliditt ki s mint ilyen ktizditte fel magat. 
Késibb is nagy nyomorral kellett kiizdenie, mert Plinius eli- 
adasa szerint, mikor egyik leghiresebb képét, a Jalysost festette, 
nyers farkasbogyéval taplilkozott. Es hogy ezek miatt miivészi 
pilydja kezdetén, fejlettségének mar magasabb koraban is, még 
sokat kellett kiizdenie kortarsainak elfogultsigaival, nyilvan 
latezik Pliniusnak egyik elbeszéles¢b6] (XXXV. 87.), a mely 
szerint hirének megallapitasdhoz nem volt elég sajat miivészi 
genije, hanem Apelles bardtsaigat is igénybe kellett vennie. 
Magan viszonyaira és késébbi  hirnevére rendkiviil jellemzik 
Plinius azon helyei, melyekben Demetrios Polyorkotes-szel valé 
esetét beszéli el (VII, 126. és XXXV. 104—105), Ezek szerint 
Demetrios csak azért nem vehette be Rhodost, mert arrél az 
oldalrél kellett volna felgyujtatni a varost, a melyik yarosrész- 
ben volt elhelyezve Protogenes hires képe, a ,Jalysos*, Ugyan- 
ekkor tirtént az is, hogy a miivész, a varos alatti kertjében, 
Demetrios taborozisa helyén ‘dolgozott. Demetrios csodalkozva 
kérdezte tile, hogy mért nem fél a barezi zajban ‘ ? »Ugy tudja — 
felelé a miivész — hogy a kiraly a rhodosiak és nem a miivészek 
ellen folytatja habortijat.** 

Ugyanerrél a Jalysusrél sokan elibb azt hitték, hogy egy 
satyr képpel egyiitt tesz ki egy miidarabot. Richordson Meursius 


' Pausan, 1. 35. Plut. Demetr. 22. Const. Porphyrogenet. de 
Themat. 1. 14. Overbecknek 1908 1911. sz. alatt. 

* Plinius elbeszélését Plutarchos, Suidas és Gellius (Overbeck 
1915—1917) ismeétlik. 








PLIsTus &s A Gina Kkpinds TORTENETE. oT 


és Winckelmann voltak e nézet mellett. E balhiedelem azonban 
nyilvan Plinius félreértésébél szirmazott. Mar Lessing hangst- 
lyozta az ilyen magyarazat tarthatatlansagdt.' 5 ujabban Brunn 
ezifolta meg gazdag érveléssel.* Plinius ugyanis XXXV. kiny- 
vének 104. §-Aban beszéli el azt az anekdotat Jalysosrél, melyet 
fentebb ismertettiink. A 105-ben pedig mar egy masik anekdo- 
tdban azt mondja el, hogy Protogenes ekkor a varos alatti 
kertjében volt és nyugodtan dolgozott a taborozis alatt. Innen 
svirmazik az a hir — mondja Plinius — hogy ebben az idé- 
ben késziilt képet filfegyverkezve festette. ,,Satyros hic est* ete. 
szavak, melyekkel bevezeti ez anekdotival kapesolatos miinek 
ismertetését, nyilvin mutatja, hogy itt egészen mas képrél van 
sz6. Hogy Jalysos és a satyr két killinbizé kép lehetett, azt az 
okori irdk kiziil Pliniuson kiviil még leginkabb Strabonbol lehet 
bizonyitanunk, a ki ezekrél megemlékezvén, élesen megktilinbéz- 
teti a kettit, kézéjiik tevén az élesen elvalasztd ,xat" szdcskat 
igy = x21 at cod [lpotoyevobe ypadai 6 t= Iadavoog wal 6 Satvpo* 
(XIV. p. 652).° Ennek a képnek a sorsa is nagyon haAnyatott 
volt, a mennyiben Strabon még Rhodosban emliti fentidézet 
helyén, s késbbb Vespasianus vitette Romaba és Plutarchos életé- 
ben, korfilbeliil 30 évvel utdbb, tiiz hamvasztotta el. (Demetr. 22).* 

Jalysos egy hasonnevii varosnak herosa vala s a mint 
Plinius leirisabél gyanitani lehet, vadisz alakjaban személyesi- 
tette mee Protogenes. Szerzink ugyanis leirja azokat a tiirelmes 
és rendkivili leikiismeretességre vallé kisérleteket, melyekkel Pro- 
togenes a kutya szajdbdél tajtékz6 habnak minél nagyobb vald- 
szeriiséget igyekezett adni. Az eredménytelen kisérletek miatt 
végre tiirelmét vesztve, a festékes szivacsot vagta a képhez 6 
a sSzivacsr6l odatapadt festék minden kiviansagat kielégité htiség- 
gel dbrazolta a tajtékot. E regényes és felette hihetetleniil 
hangzé regébél latszik, hogy kutya is volt a képen, mint a 
vadisz alakban feltiintetett Jalysos kiséré tarsa. 

Jalysos nem Allott egyedtil, Ugylitszik a rhodosi vaérosok 
héseinek egész sorat megfestette Protogenes, Kydipperol, Jalysos 


' Laokoon Ford. Braun Zsigmond. 145. |. 
21. m. Il. 159. 

® Overbeck. 1918. 

* Overbeck 1921 és Urlichs Chrest, Plin. 363, 


ATHENAEUM, 


—_ 


=] 








anyjarél 6s Tlepolemosrél a tréjai haborii rhodosi hadvezérérél, 
nyilvin sz] Plinius.' | 

Salyr anapaumenos-arél csak réviden emlékezik a mar 
fentebb elbeszélt anekdota alkalmabol. Hogy semmi sem hianyozzék 
a gondatlansig kifejezésébél, mondja Plinius, kettés sipot tartott 
kezében. A teljesen elkésziilt kép leirasit tulajdonképen semmi- 
vel sem egésziti ki Strabon, mikor azt mondja, hogy eredetileg 
egy fogolyt festett mellé Protogenes, mert a mint késébb emliti, 
ez kitiiné kidolgozisival annyira kiemelkedett, hogy egészen 
elterelte a figyelmet a kép tulajdonképeni targydrél s ezért a 
miivész utobb eltavolitotta onnan. 

Fentebb emlitett Paralos és Hammonis az egyes hajé- 
nemeket szintén igy, symbolikusan dbrazoltak, .7jmdépadoc* ere- 
detileg az dllam szolgalataban allé athenei gyors hajét jelent. 
Hammononis pedig Harpokration rhetor azerint Hammon szent 
hdiromevezis hajéja, Hammoniada pedig ennek nymphaja lehetett. 
Ezt az is bizonyitja, hogy alakja Nausikaara emlékeztetve, 
némelyek az egész képet errél neveztek szerzink szerint (quam 
quidam Nausicaan vocant), A mint Hammoniada ennek a hajé- 
nak nymphiaja, igy Paralos a masiknak herosa vala és Proto- 
genes kezében mindketté symbolikus kifejezése az illeté hajénak 
is.* Az egyik né, a masik férfi lévén parallel képek voltak. 

Legutobb Sdndort és Pdnt festette. ,Novissime pinxit 
Alexandrum ac Pana* — mondja Plinius.* Az isszekapesolisbdl, 
kilinésen pedig ,ac* kitészdbol azt lehet kévetkeztetni, hogy 
a két alak egy és ugyanazon képen volt s ebben az esetben 
Sandort Protogenes valamelyik isten alakjiban Abrazolta, épen tigy, 
mint Apelles Zeuszében. Ezeken feliil festett egy athlefat — 
Philiscus tragoedia irét, elmélkedé helyzetben, Antigonus kirdlyt 
és Aristotelesnek a bélcsésznek édesanyjat.” 

Mint szobraszr6l — hihetileg csak miikedvelié volt — 
két helyen is megemlékszik szerzénk.® 

A mint latjuk, Plinius miiveit meglehetés nagy szimmal 
sorolja fel. Ezeken kiviil mitivészetéré] dltalAnossdgban is igen 


' Nat. Hist. XXXV. 106. 

2 L. Urlichs Chrest. Plin, 63. @s Brunn G. L m, IL 160. 
5 Nat, Hist. XXXV. 106. 

*U. o. 

* UU. o. 6s XXXIV. 91. 





PLIstvus ks A GOR(G KhPIRAS TORTENETE. 99 


jellemzé és felhasznalhat6 adatokat érzitt meg, annyira, hogy 
ezekb6l egyiittvéve meglehetis pontossiggal megallapithatjuk 
Protogenes miivészi egyéniségét. S mégis, elég kiilints, Brunn 
a felett panaszkodik, hogy az 6-kor egy elsérangi mlivészének 
jellemére sem hianyoznak oly teljes mértékben az adatok, mint 
a Protogeneséhez. Nézetiink szerint masképen all a dolog. 

Ha végig tekintiink Protogenes miiveinek a soran, tigy 
talaljuk, hogy leginkébb egyes alakokat festett, vagy egyenként, 

vagy pedig egy-két tarsinak kiséretében, Alakjait sohasem flizi 
Salah compositidba, hanem ket koérnyezettikbél kiragadva, 
mintegy esak magukért tiinteti elé. Lehet, hogy az a lajstrom, 
melyet miivér6l Pliniusbél és a képiras tirténetének egyéb for- 
risaibél ismertink, nem teljes, de mar az a tény, hogy a meg- 
maradt irodalmi emlékek mind egy alakrol szélnak, magaban is 
bizonyité erejii. Még inkabb megeretti ezt egy miasik ada- 
tunk. Aristoteles arra észtinzi, hogy macedoniai Sandor nagy 
tetteit fesse, mert akkor maga a targy is jrik életet biztosit 
festméenyeinek, (Plin. Nat, Hist. XXXV. 106.), Hogy Aristoteles 
ilyenre hivja fel figyelmét, ez magdban is mutatja azt, hogy 
erre a figyelmeztetésre sziikség volt, mert jelentéktelen targya- 
kat valasztott feldolgozasra. 

Ennek alapjin tehat, a mily bizonyossagrol a gérég kép- 
iras torténetében egyaltalan esak sz lehet, oly hatarozottan allit- 
hatjuk, hogy Protogenesbil elstrangi festé létére is az ala- 
kité, szerkesztii képesség és, a mi ennek alapfultétele, a teremté 
képzelé eré teljes mértékben hidnyzott. Epen— igy hidinyzott az 
eszményiségre valé térekvés is. Csak egyet en egy nyomit talal- 
juk ennek, t. i. mikor Sindort Dionysos képében_ Abrazolta. Egy 
néhany festménye a fiiltevésnek ellentmondani | litszik, de nem 
szabad magunkat félrevezettetni. . Jalysosiban Pat ralo los é8 Hammo- 
niasaban falképeket, _symbolumokat ad. Amaz ‘egy viros emezek 
egy-eczy hajét képviselnek. Az efféle megszemélyesités a mai 
képzémiivészetben az eszményités egy neme, az idedlizalis egyik esz- 
kize. De a giriig korszakban, midén minden fanak, minden 
varosnak, minden hajénak, minden csalidnak megvolt a maga 
istene, ezt nem szabad ilyenekill elfogadnunk. Ez természetes és 
egyszerti kiivetkezménye és nyilatkozata volt. ‘a kor divaténak 
és vallasos felfogisanak. Hogy a propileon firesen maradt terére, 
nem tudott egyebet festeni két hajot megszemélyesité istenség- 


7 








100 ruinivs BS A GOROG KEPfRAS TORTENETE. 


nél, hogy 6 Jalysos és Tlepolemos yvarosanak istenségét Kydip- 
pét és a klilinbizé arczképeket megfestésre elfogadta, épen ez 
nem bizonyitja idealizilé hajlamat és compositori képességét, 
hanem egyediil csak képzeletének szegénységét, a mi miatt az 
olyan munkat kereste és vallalta el, a melyeknél ezt a képes- 
séget nélkiilézve, megtigyelé és természet utanzd tehetségével, 
egyszoval a girig képiras kifejlidésének legmagasabb pontjara 
jutott technikajaval egymagaban is czélt érhetett. 

Az irott emlékek ugyanis azt mutatjak, hogy Protogenes- 
nél jutott az 6-kor festészetének technikaja a legmagasabb kifej- 
lidésre. Emlékezhetiink red, hogy Apelles-szel a hajszalvonalak 
finomsagaban versenyzett s kezik egy vonasarél egymasra ismer- 
tek. Technikajanak fejlidése mar szinte tuiltengésbe ment dt. 
Qinutilianus a Nagy Sandor-kori legjelesebb képirdkat legkivalébb 
tulajdonsagaik szerint sorolyan fel, dt ezzel az egyetlen széval - 
,tura“ egyéniségének ezt az oldalat emeli ki, miutan azi szemé- 
ben is ez jellemezhette leginkabb. 

Mir fentebb littuk azt is, hogy Apelles &t rendkiviil pepe- 
eselé. modoraért elitélte. Azt mondja, hogy nem tudja kellé idé- 
ben a kezét levenni miivérél. Plinius szerint annyira ment, hogy 
Jalysoson agree rakta fGl a szineket a valdsig kedvéért. 
(XXXV. 102,). Leirja, hogy mily lelkiismereti furdalasai voltak, 
a miért nem Pret a kutya szaja kértil a tajtekot kellé élet- 
hiiségeel visszaadni, s mily boldog volt késébb, hogy a véletlen 
feladatinak szerencsés megoldasara ravezette (U. o. 103). Eze- 
ket megerisiti Quintilianus azt mondvan, hogy a kidolgozds gon- 
dossigiban a legkivalébb.' Ezt igazolja Strabon, elbeszélése is. 
(XIV. p. 652),° a mely szerint a Satyr anapaumenosaban egy 
fogolyt olyan élethiiséggel festett oda, hogy az egészen elvonta 
a figyelmet a kép tulajdonképeni targydrél. Petronius is azt 
mondja némelyik munkajarél, hogy a valdsziniiség dolgaban a 
termeszettel szall versenyre s e miatt nem nézheti azokat bizo- 
nyos undorodas nélkiil.* Mindezek élénk viligot vetnek festdi modo- 
rira. 0 a legnagyobb ¢lethiiségre tiérekedett és e nemii térekvésé- 
ben sem izlése, sem mlivészi iskolézdsa nem vetett hatart neki. 


' Quint. Inst. Orat. XII. 10, 6, 
2 Overbeck, 1924, 
® Petron. Satyr 84. Overbeck 1687. 








PLINIUS BS A GORSG KEPIRAS TORTENETR. 101 


__ Valion nem az 6-kor naturalistajit latjuk-e benne tehat? 
hem ugyanaz a tirekvés vezeti-e, melyet a képirds terén 
Dérner kévet, s a melylyel profaniséljak ? ime Petronius 
ae lattara mar undorodik a tilvitt valdészeriiségtil! Satyrusan 
maga is belitja, hogy a mig miivének a részletein 
azalatt miive elvesztette dsszhatasat! Ime a lejté, a 
ina Protogenes oly hatarozottan red lépett. Kortarsai festmé- 
nyein bamuljak még csodalatra mélté megfigyelé képességét, a 
természetutinzis hiiségét és erejét, kifejlett technikajat, de 
mar tilzisai miatt altalinos a megbotrankozis, sét némelyek a 
joizlés nevében tiltakoznak ellene. 

Es Protogenes utin esakugyan mi kivetkezett? A girig 
képirds rohamos hanyatlisa. Irodalmi kitfdink 6 utana mar 
nem emlitik egyetlen kimagaslébb alakjat sem az dkori festé- 
oraey Ennek az idészaknak bezarddasa utin mar esak masod- 
viragzasr6l lehet sz0. 

A girég képiris e kivalébb alakjai mellett Plinius felso- 
rolja a kevésbbé jeleseket is. Ezek kizétt elsi sorban azokat 
emeli ki, a kik legkézelebb Allanak a Jegnagyobb mesterekhez. 
Ezek kizitt aranylag legbivebben Antiphilos-r6l, Apelles ver- 
senytirsarél emlékezik meg. Két helyen is 8z61 réla, Legjellem- 
zibben egy genre képét irja le, a mely tizet szité gyermeket 
abrazol. A folélesztett tiiz megvilagitja a fit arezit és a casinos 
hazat, mely a képen lathatd. trond asszonyok*-at is festett s ez 
a képe Plinius szavai szerint kiiléndsen ‘mozgalmas lehetett, A 

,vadasz6 Pstolemaios*-t is “megirdkitette. . Szerzink legkitindbb- 
aek mondja parduczhériis | satyrjat, a melyet nO oscopewonta “-nale 
nevezett a girég kibzitinség (N. H. XXXV. 38) [y -Kényvének egy 

XXV. 11 })_kive etkezis miiveit sorolja fol. 
Hesione, Stndor és Filip M linery vily al, a mel J ek Viktor ‘ia konyv- 
tarinak esarnokiban voltak lésa FP ‘ilépében Bac hus, a “gyermek 
Nagy Sandor, a rea bocsatott — bikatol remegé Hippolisos, a 
Pompeiuséban Cadmus és Eurépa végiil egy komikus targyt, 
Grillus ezimti kép, mely egy nevetséges dltézetii embert Abra- 
zolt, Plinius innen szirmaztatja a komikus tirgyu festményeknek, 
seryllas* elnevezéset. 


IL, Urlichs Chrest. Plin. 367. 





102 PLINTUS #S A GOROG KEPIRAS 1 


miiveinek sziraz felsorolisdndl, De Antiphilos miivéazet-torténeti 
jelentéségéhez képest ebbél is eléggé biztosan megallapithatjak 
egyéniségét. 

A mint azt Brunn is megjegyezte, azonnal filttinik az, hogy 
miiveihez a targyakat meglehetis széles kirbél valasztotta, Ugy 
latszik kivalé kinnyiiséggel alakitotta at megfigyeléseit festéi com- 
positidkka s eleven képzelete szerte bolyongott, hogy a legellen- 
tétesebb kirbél szedje issze festményeinek targyat. Technikaja is 
eléggé fejlett, keze is eléggé gyors lehetett, hogy ezeket a ktlinbizé 
targyakat egyenlé szerencsével és kedvvel feldolgozta. Bizonyara 
Quintilianus is ezekre gondolt, mikor miivészetére ezt az egy szét 
talalta legjellemzibhnek : facilitas (Inst. Orat XII. 16. 6.)." Csakis 
igy térténhetett az, hogy arcz- és genre-kép mythologiai targyd 
festményekkel valtakozva fordultak elé miivei kézétt, sét méltan 
hihetjiik, hogy alkotasai tajképi részletekben is biivelkedhettek. 
Ugyanis Hesionat bizonyara a megfelelé mythologiai jelenetben 
festette meg s ebben az esetben a tengerpartnak is ott kellett 
lenni festményén. Ugyanesak a tengerpart képezte a tajképi hatast 

~ Hippolytos* nal i is, a mennyiben a hitrege szerint Poseidon bikaja 

a tengerparton timadott a mostoha anya Addz szerelméneck sze- 
renesétlen hisére. Vadaisz6 Ptolemaiosdban pedig szdrazfildi taj- 
képnek kellett a hatart alkotnia ; hogy ez csakugyan nem hidnyzott 
réla, a ,venante* szénak kdzbeaztrishbél kivetkeztethetjiik, Ezek- 
nek a feltevéseknek igazolasanal csak Apellesnél kézilt fejtegeté- 
seinkre hivatkozunk, a melynek alap jan kinnyen elhihetjiik, hogy 
a tajképfestés ebben az idében mar a festészethen kezdte helyét 
elfoglalni. 

al Ifj. Mitrovits Gyula. 

(Vége kiv,) 


' Overbeck, 1944. 





AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 
— Gustave Le Bon kinyvének! ismertetése. — 
— Elsé kizlemény, — 


A valamely fajhoz tartozé egyéneknek Sréklés utjan nyert 
tisszes jellemyonasai adjik mintegy az illeté faj lelkét. Ha azonban 
ez egyének kiziil tibben timegbe egyeslilve szerepelnek, eselek- 
yéstikben bizonyos ujabb jellemvonasokat tiintetnek fel, a melyek 
a faji jellemvonasokon feliil allnak, sit olykor lényegesen kiiliin- 
biiznek télik. Az egyén a timegben igen sokszor egészen mas- 
kép fog viselkedni, mint kilinben, ép a témegnek, e sajatos 
milieunek hatasa alatt. Az embertiimegek e sajatos psychologidjat 
tette e kinyvében tanulmany targyava Gustave Le Bon szigortian 
tudomanyos médon 5 e tekintetben dttiré, aj terét nyitotta meg 
a psychologiai vizsgalédisuknak, 

Kiilénésen és kizelebbriél érdekessé— teszi napjainkban az 
ilyszerii kutatésokat a néptimegeknek Gjabban mindinkdbb eli- 
térbejutisa, politikai szerephéditasa, mert méltin mondhaté korunk- 
rél, hogy a témegek kora. 

Ha igy uj és ‘érdekes an A tudomanytertilet, melyen a 
munka mozog, nem kevésbbé tj, eredeti és érdekes szerzbje 
felfogisa, vezérgondolata. Alapgondolata ugyanis az, hogy a 
témegben az egyen mindig a timeg suggestiv hatasa alatt all; 
nem az egyén Gnnalld jelleme, hanem a timeg suggestidja érvé- 
nyestil az ily cselekvésekben. Ezt a timeget viszont pedig nagyon 
sajatos és csak korlatolt médon lehet befolydsolni, suggestio 
atjin. A suggestio és suggestiondlis ilyetén hangstlyozisa, mely az 


1 Psychologie des foules. Paris, F. Alcan. 





104 AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGLAJA, 
- 


egész munkin végig vonul, a leghelyesebb szempont, melybél az 
embertémegek psychologiajinak vizsgilata kiindulhat. A suggestio 
folytonos érvényestilés¢t sohasem szabad itt szem elél tévesztentink. 

Gustave le Bon szerint a miivelédés tirténetében tapasz- 
talhaté nagy valtozisok, a népek gondolkodaséban tirtént nagy 
valtoztatisoknak kivetkezményei. Mindig elibb, és sokkal elébb 
tirténik bizonyos valtozas a gondolkodasban, melyet csak késébb 
kivet a megfelelé yaltozas a tarsadalmi életben, Ma mindinkabb 
nivekedében a hit a néptimegek hatalmaban, Annyi gondolat, 
annyi hatalom romjain, mit a forradalmak sepertek el, mikor 
régi meggyézédéseink mind ingadoznak, csak a nép, a timeg 
varazsa nb. A kor, mely elittiink all, igazin a néptiémegek kora. 

Hajdan a fejedelmek taniesa, ma a néptimegek lelke 
intézi a nemzetek sorsat. Az uralkodok szavival szemben ural- 
kodé lett a néptimegek szava. , Kiralyoknak diktalja viselkedését 
és a kirdlyok hallgatni téredkednek ra,“ A népi osztalyok e 
hatalomr: a soveig) a politikai életben, vagyis vezet) osztalyokka 
val. fokozatos— Atviltozasok atmenecti korunknak egyik legszem- 
bedtlibb | jellemvonisa. A gondolko daisnak ditalakulAsaval kexdbdutt. 
Ma mar ‘sabvetkezeteket alkotnak, ‘melyek eldtt a a hatalmak sorra 
hatralnak, munkaspénztarakat szerveznek, melyek | a nemzetgaz- 
dasagi térvények daczsra a szabalyozni iparkodnak a munka és a 
bér viszonyat. Oly -képviseléket ktildenek a kormanygyiilésekbe, 
a kik minden kezdeményezés, minden flig egetlenség: nélktil a leg- 
tibbszir esak meré— szécsivei -azoknak a a bizottsig goknak, a melyek 
megvilasztottak. nA kirdlyok isteni joginak helyébe kead lépni 
a népek isteni joga.* al 

Sokan a névekedé fj hatalom, és a pusztulé régi idealok 
lattara a tudomany —esbdjét emlegetve Rémaba mennek --vezekelni 
8 aZ Egyhaztol varnak megnyugtatast. re tndomany nem sondott 
esddét és semmi | része sincs a dolgok mai fejetlenségében. .* Osak 
az igazsigot igérte nekiink, de ,sohasem igérte a békét, sem a 
boldogsagot*. *F ‘eltartézt athatlanul nivekszik a témegek hatalma. 
8 bizonyos fejetlenség felé haladunk ezaltal. A témegek szerep- 
lése mindig rombolé természetii volt. Letlint miivelédéskorok vég- 
leges bomlisit ezek fejezik be, mint a férgek a rothaddst. Mit 
hoz a jivi ? Nem tudhatjuk; de szembe kell vele szillnunk. Meg 
kell ismerniink a néptiimegeket. Hisz eddig a szakpsychologusok 
esak criminalis szempontbol foglalkoztak a timegekkel, a timeges 





AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 105 


biinesetekkel. Az allamférfira kilénésen raférne a timegek psycho- 

} ismerete, nem azért annyira, hogy kormanyozni tudja 
iket, hanem inkabb, hogy legalabb ne vezessék tulsagosan it a 
témegek. Napoleon pl. kitiinden ismerte a témegek psychologid- 
jat Franeziaorazigban, de csalddott Spanyolorszagban és Orosz- 
orszigban. 


Az elsé kényv a témegek lelkével foglalkozik. Az egyé- 
neknek agglomeratidja még nem timeg. Psychologiai értelemben 
timeg alatt az embereknek oly csoportjat értjlik, melyben az 
egyenisége az egyeseknek mintegy elhoméalyosul, az érzések és 
ee egy iranyba terelidnek, bizonyos kétségtelentil Atme- 
atieas,+ do  tiszta See nee feltiintets— ’ oll st —— 


egysége tarvényénck. "Valamely nagy n nemoeti esemény em 
képes ily psychologiai timeggé ey nema, cans kiilinféle 

t. Lyenkor bizonyos uj jellemvondsok esatlakoznak a 
faji jellemvonasokhoz. E kiilénés-jellemvondsok vizsgalata e manka 
feladata. 


Barmilyen kiilénbézéek legyenek is az illeté egyének, ¢ 
témegben bizonyos collectiv lélek fejlédik ki, melynek folytdn 
egészen maskép fognak érezni, gondolkozni é és eseleke edni, mint 
kilinben magukban éreztek, gondolkoztak és ¢ selekedtek volna. 
Ez a bizonyos egyéntetiiség anil kinnyebben jé I ‘létr e, mert bben 
a colleetiv lélekben uy — értelani i képességel 8 igy as a egyé- 

z0k 


aru inline az, Osi, egymisra rakdé 
oly gyakran szerepelnek | oes ‘suet titkos. geste ee 8 
an it hires mathematikusnal ees ezipéanénél is egyformik, noha 
tik, ez apy A 
é telem estkkenése 


Seriathalkactt Gaztineinek, “Anti a “ilyen spircoredge “andntegy 
ragadésak, a ténykedi timeg Te ath -egyént ép ez a 
kirnyékezé témeg esakhamar oly, aajitos all alia Hap potba hozza, mely 


— 
= 





106 AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 


rokon azzal, a melyet a hypnotisalé idéz elé a patiensén. A timeg- 
ben is az agybeli élet mintegy eltiint, megbénult, a tudatos 
egyéniség teljesen eltdrlédétt 8 mintegy medularis, nem tudatos 
életet él, rabja a suggestidknak, melyek ellendlhatatlan hevességgel 
valésulnak meg benne, mert nevezziik meg hatdrozottabban, mint 
Le Bon teszi: az altalinos suggestio a kélesénés hatdsok folytan 
esak nyer erdben, A témegben az egyén folytonosan az dAltalanos 
suggestio hatdsa alatt all. 

Elvesztve nagy részben egyéniségét, értelmi képességeit, a 
timegbe olvadé egyén igy mintegy tibb fokkal leszéll a miiveltsdég 
lajtorjajin. A témegben a kezdetleges lények erészakossiga, vad- 
saga, lelkesedése és hisiessége nyilatkozik. Csak ez és az Altalanos 
suggestio adja magyarizatit az olyan jelenségeknek, hogy az 
esktlidtszék oly itéleteket hozhat, melyeket minden esktidt helyte- 
lenitene egyenkint, hogy az alkotminygyiilések elfogadnak oly tér- 
venyeket és rendszabalyokat, melyeket kiilén-kiilén mindegyiktik 
rosszalna, hogy a Convetion emberei, bar békés polgarok voltak, 
nem haboztak elfogadni a legvadabb javaslatokat és a legnyil- 
vinvalébban— frtatlanokat— a. guillotine ala kiildeni, sét lemondani 
sérthetetlenségiikré) 8 magukat | is megtizedelni. A timegben az 
egyén teljesen ‘megvaltozhatik, fey mondott le iisszes kivaltsdgai- 
rol a nemesség, a lelkesedés pillanatéban 1789 agusztus 4-iké- 
nek hires éjszakéjin, a mit egyenkint bizonyara sosem tettek 
volna meg. — . 

A timeg tehdt értelmileg mindig alatta dll «a maganyos 
embernek, de érzéseit 8 az ezek folytan létrejitt cselekvéseit 
tekintve jobb is, rosszabb is lehet. Minden azon milik, milyen 
suggestio alatt all. Igy lehet a timeg vétkes is, de viszont hésies 
is. Meg tud halni a hitért, lelkesedik a dicséségért, a beestiletért 
Etlen, fegyvertelen el lehetett vinni az Isten sirjdhoz a Keresztes- 
haborik idejében, 

A tiémeg rabja a benyomdsoknak, a valtozé, véletlen kiilsé 
behatisok szerint cselekszik. Ezeknek jatékszere. igy maga is 
nagyon viltozd. E valtozékony voltuk, nagyon nehézzé teszi a 
timegek kormdnyzasit. A timeg nem ismeri a lehetetlenseg 
tudatat. A szim hatalmaénak tudatdban esak suggeralni kell neki 
és gyilkol, fosztogat. Az ellenkezésre talalt témegnek, azt mond- 
hatnék, rendes allapota a dtih, Természetesen az érzékenységben 
is talilhatok faji kiilinbségek. [gy példaul valamely latin timeg 





AZ EMBERTOMEGER PSYCHOLOGLAI4. 107 


és angol-szisz timeg kizt a kiilénbség e tekintethen szembe- 
exzik6, A latin timegek sokkal ingerlékenyebbek. 

Minden témegben nagyfoki suggerabilitast talalunk, a sug- 
gestio ragadés s ez idézi eli gyorsan az érzéseknek hatarozott 
iranyba valé terelidését. A témeg rendesen nem kizimbis, hanem 
abban a bizonyos varakozé figyelemallapotban van, mely megkény- 
nyiti a suggestidt, elére Uitjat egyengetvén. A nem-tudatos lelki 
élet hatérai kizt bolyongva, kénnyen engedve a mindenféle sug- 
gestiéknak, azoknak az embereknek erészakos érzéseivel, a kik 
megfosztva minden birald képességtiil, az ész jotekony befolyAsat 
nem ismerik, a timeg természctesen végtelen hiszékeny lesz. 
aren elétt nem létezik valoszeriitlenség. pe 


nek a mondak 8 a legképtelenebb elbeszéléack. Ale praahedes 
eseményt is csakhamar Atalakitja. Képekben gondolkozik sa 
felidézett kép nila egész mis képsort idéz fel. Nem tudja meg- 
kilGobéztetni a subjectivet az objectivbél, a igy nila dsszeolvad 
a valésag és a képzelet. Az esemény elsé ferditése magva aztan 
a tibbi aiathars .ragadés suggestié*-nak. Jeruzsilem falain bizo- 
nyara csak egy vélte latni eliszir a keresztesvitézek kézlil 
Szent Gydrgyét, a ki késébb az dsszes keresztesvitézek elitt meg- 
Jelent volna. A suggestio ragaddasiga folytin az egyiktél jelzett 
esodait a tébbi is magééva tette. J 

Ez a ragadés suggestio egyarant Bat a timeg' gben; | a tudds, 
az ostoba ¢ tekintetben egyforman viselkedik. izen ax titon jihet- 
nek létre a collectiy illusidk és — “hallucinatiok. Erdekes pelda, 
mikor a la Belle-Poule fregatte a “le Berceau corvette keresésére 
indult, fényes nappal a hajé egész személyzete 8 | utasai mene- 
kiilteket lattak tutajon, a szerenc ssétlenség lobog pojival, ata hajd- 
tiréttek felvételére ktildétt sajka _kzelebb- érvi én, -embertime- 
geket littak mozogni, “ keatiket ; nyujtogatni, és 80k. hang wavaros, 
rekedt zajat hallottak “. “Mikor odaértek, esak néhiny. a szomszéed 
partrél elsodort leveles faigra talaltak. A spiritista mutatvanyok 
nagy része ily collectiv hallucinatidkra vezetheté vissza. Hasonlé 
ilusio, mikor vizbefultakat egy tuczat csalad ismer el hozzatar- 
tozdjanak. 

A collectiv megfigyelések a legtévesebbek, s bar a logika 
a legstlyosabb bizonyitékkép tekinti a szimos tani ily egyéntetii 
vallomasat, szimos tanu ily egyéntetii vallomisa egyike a leg- 





108 AZ EMBERTOMEGERK PSYCHOLOGIAJA. 


rosszabb bizonyitékoknak, a mit a tény megallapitasara felhozha- 
tunk. Innen van, hogy a csatak leirasa is mindig megbizhatatlan. 
Egyaltalin a tirténeti munkik legnagyobb része tiszta képzelet- 
alkotas. Rosszul megfigyelt tényeknek képzeleti elbeszélése. Her- 
ecules, Buddha, Jézus, Mohamed micsoda mondai alakokka lettek. 
A mondai hésik hatnak a témegek Jelkére. Igy alakul manapsag 
Napoleon mondai alakja. A tértenelem csak regéket érékithet meg. 

A timeg érzései mindig egyszeriiek, tulhajtottak és végle- 
tesek. A szOnoknak is, a ki ra hatni akar, toloznia, allitania, 
ismételgetnie kell, de soha okoskodassal bizonyitania. A timeg 
a szinpadon, hiéseiben is szereti a tulzast. 

A témeg tiirelmetlen, ellenmondast nem tiir, de mégis 
hédol a felsébbségnek. Igazi hése a Caesar, a zsarnokok, a kiknek 
keservesen érezte hatalmat, a kiknek kardja rettegést szflt. Mindig 
kéazen fellazadni a tenkitély ellen, az erés tekintély elétt szolgailag 
meghdodol. Nagy conservatismus van a témegben, inkabb esak 
az SRceniavck” aivetr valtoztatjak, a lényeget alig, nem engedik 
a faj Griklott szlikségletei. _—_ ‘ 

A timeg | erkilesisége a ‘sugges tidkté ‘| figg. Ep igy lehet 
biinds eselekedetekre | ragadni, mint. a Jegiinzetlenebb héstettekre, 

bit a 
A maganyos egyén kizdrdlagos vezetije, | az egyéni érdek ritkan 
vezeti a timeget. A franc zia forradalom szeptemberi vérengzbi 
az ékszereket, tarczakat a bizottsig  asztals ira tették le. ‘Témegben 
a suhanezok, a durvaszi ijt ficekék is s killsbleg erkilesdsebbekké 
vilnak, a mint a syzinhazi kizdnségen kiléndsebben 1 tapasztalhatni. 

Bizonyos eszmék | an illeté fajnak jellemzé, drikségkép 
tovaszallo alapveté eszméiként tekintendék ; vezekhez esatla lakoznak 
a mellékesebb mulékonyabb eszmék, melyek “olyanc ok mint az 
apré, mindig valtozd hullimoeskik a folydviz felsainén, mig: lenn 
a mélyben lassan, valtozhatatlar nul gordiil ‘tova a nagy v viztomeg, 
mely utébbi meg az alapv et eszmék aillands dsszegét kép viseli. 
Hogy a timegben iltaliinoss4 legyenek, az eszméknek, gondola- 
toknak nagyon egyszeriieknek és. képszeriieknek ke ll Jenniék. Ep 
eZ a képszeriiség az oka, hogy ‘a: timeg tudatiban a lecellenté- 
tesebb eszmék is megférnek egymassal, mert mint képek kovet- 
keznek egymasra minden logikai kape solat nélkiil. A timegben 
a legmagasztosabb eszmék megegyszeriisidnek. Kilinben tarsa- 
dalmi hatasuk egészen fiiggetlen mélységes voltuktél s a bennik 
foglalt igazsaguktol. 


7 -_ 








AZ BMBERTOMEGERK PSYCHOLOGIAJA,. 109 


Okoskodassal nem hathatunk a timegre; a tiimegek okos- 
keddisa rendkivil alantjiréd. Képzelétehetségik annal erisebb, 
képekben gondolkoznak s e képek dsszefiiggéstelentil kivetik egy- 
mast. Kiilinésen hat rajuk a csodas, a meseszerti, mi valéban 
tamasza a miivelédésnek a vallasos eszmék, szokisok alakjaban. 
A népképzelem alapja volt a nagy Allamférfiak hatalmanak. 
Napoleon értett ehhez. Maga mondja, hogy katholikussé lévén 
yezet vetette a Vendée-hiborinak, muzulmannd lévén megvet- 
hette labat Egyiptomban, ultramontanné lévén megnyerte maga 
réazere a papokat Olaszorszagban. Nem az okoskodds, nem a 
bizonyitas, nem a tények hatnak a timegre, hanem a képek bizo- 
nyos esodas, titokzatos adat kiséretében. Sokszor a_ legkeser- 
vesebb tény, pl. jarvany hidegen hagyja, mis kevésbbé pusz- 
tito jelenség meg driasi mértékben hat ra, ba képes felesigazni a 
képzel6é tehetséget. Nem a tények hatnak rajuk, hanem az elj- 
adasmod. A ki tud a timegek képzeletére hatni, tudni fogja dket 
vezetni is. 

A témeg meggyézidései mind bizonyos sajitos jelleget 
Hitenek, melyet hatarozottabb kifejezés hijan Le Bon vallasosnak 
nevez. Rajongas valamely felsibbnek képzelt lényért, feltételezett 
biiviig hatalmatél valé félelem, vak alavetettség parancsainak, 
képtelenség megvitatni dogmait, vagy terjesztésiikre és bizonyos 
hajlanddésag ellenségtil tekinteni mindazokat, a kik nem fogadjak 
el, ezek a févondisai ennek a sajatos vallasos jellegnek. A tirel- 
metlenség és a fanatismus roppant hatalmassa teazik az ilyen 
meggyizidéseket, mint a hogy példiul a Rémuralom jacobinusainal 
lithatjuk. Napoleont is ily vallasos rajongissal vette kérlil a 
tOmeg, valésigos istenség volt szimaéra tizenit éven at. Soha 
istenség nem ktildte az embereket kinnyebben haldlba. Igy 
imadtak istenként annak idején a rémai csaszdrokat, kiknek a 
nagy Birodalom .legkisebb mezévaroskajaban megvoltak szobraik*. 
Ma a timeg oltarok helyett szobrokat emel azoknak, a kik igy 
lelkébe vették magukat. A boulangismus idejében Francziaorszig- 
ban az utolsé falusi koresmaban is megvolt a hés tabornok képe. 
Az atheismus is vallisos cultus-szd lenne a timeg kezében. Igy 
a positivista secta is tigy jart, mint a mélységes Dosztojevszki 
nihilistaja, a ki felvilagosodva, széttépte az istenség és a szentek 
képeit az oltdron, kiolta a gyertyakat, de aztin haladéktalanul 
néhany atheista bileseli, mint Biichner és Moleschott miiveit 





le — 


110 AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 


téve a szétrombolt képek helyebe, ujra meggyujta ajtatosan a 
gyertyakat. Vallisos érzéseinek targya atalakult, de vallasos érzései 
nem valtoztak. 

A térténelem sok eseményét nem érthetjiik meg e nelkiil. 
Taine példaul mint természetkutato vizsgalta a Forradalmat, tike- 
letesen figyelte meg a tényeket, de nem tudta mindig valddi 
okukbol megmagyarazni, mert nem foglalkozott a timegek psycho- 
logiajaval. O a forradalomban esak magat dsztineinek szabadon 
dtengedé vad epileptikus hordat latott. Nem érthetjiik meg, ha 
meg nem gondoljuk, hogy ez egy uj vallasos hite volt a lelkeknek ; 
a jacobinusok csak ugy dolgoztak mint az Inquisitio emberei, ép 
oly tiirelmetlenséggel, ép oly vallasos lelkesedéssel és szent, johi- 
szemii meggyézidéssel. A Reformatio, a Szent-Bertalan-Ej, a 
Vallashabortik, az Inquisito, a Rémuralom mind hasonldé jelen- 
ségek. A vallasos hit hajtja Gket, hogy kiirtsak kegyetleniil, tiiz- 
zel-vassal mindazt, a ki ez 4j hittel ellenkezni mer. ,Nem kirdlyok 
idézték elé a Szent-Bertalan-Kjt, sem a Vallashabortkat, sem 
Robespierre, Danton vagy Saint-Just a Rémuralmat. Az ily ese- 
mények mégiitt mindig ott talaljuk a timegek lelkét, de sohasem 
a kirdilyok hatalmat.“ A 4 

Az els kiinyvben tehit megismerttik a tiémegek elmebeli 
alkotottsigat (constitution mentale des — foules). 


Mx Diltu Ws 
Dr. Pekar Karoly. 


‘(Vége kiv.) 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


Und das Wohl der ganzen Welt 
Ist's, worauf ich ziele. 


Goethe: .,,Tischlied*. 
si _ -s 


Bevezetés. - 


1. Ha nem is allithatjuk, hogy az ‘brik bike ( (6. -b.) eszméjo 
egykort az emberiséggel, valé igaz, hogy nem mai keletii 8 ere- 
dete jé néhany évszdizaddal eliibb keresendé. Amde helyen 
még esak futélagosan sem foglalkozunk a kérdés tirténeti részével, 
melyre barmely encyklopaedia megadja a kivant felvilagositast, 
hanem eddig s féleg ndlunk kevésbbé ismert adatok és forrdsok 
felhasznalasival inkabb az Gjabb és legijabb fejleményeit adjuk 
azon vilagraszélé mozgalomnak, melyet a_ békeegyestileteknek és 
a békecongressusoknak tervszertien szervezett és kitartoan miikiidd 
tevékenysége, legutébb pedig II. Miklos cxirnak | 1898. augusztus 
havaban kizzétett leszerelési kidltvinya tiztek napirendje. 

E sorok irdja még joval a Magyar Békeegyestletnek L896. 
deez. havaban tirtént megalakulisa eldtt fogiaikos alkozott © _kérdéseel, 
egy 1888-ban franezia nyelven megirt _pdlyam iiben, mely jelen 
tanulmanynak gerinezét képezi. woe 2 

Tekintettel az azéta_ lefolyt 10 év- -eseményeire, a szerzé 
az ligy érdekében eredeti ‘dolgozatinak inkibb es ak lényegét G8 
vezéreszméjét érizte meg, de tartalmat alkalmi jegyzetekkel agé- 
sziti ki és béviti, s a mozgalmat az ‘lala képviselt iranyban s 
részben az illeti fejezetekhez esatolt »Fliggelék*. -ben vezeti el 
napjainkig, kimerité repertorium kiséretében, a mi az érdeklédik- 
nek a kérdés tovabbi tanulminyozisat megkénnyiti." ; 


= 


! A magyar vonatkozisi adatokat * jelzéssel tettem szembe- 
tiindve, — Rovi tesek : DWN, = ,Die Waifen nieder !* Monatsschrift 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASAWAK EGYIK MODJA. 


A mi a czir javaslatinak lényegeét illeti, mi teljesen elfo- 
gadjuk jéhiszemliségét, de e jambor éhajtastol csak mulé ered- 
ményt, helyesebben hatast varunk, Az a tény, hogy a vilag leg- 
hatalmasabb fejedelme /isz a békében, kell, hogy mély hatassal 
lezyen az egész emberiségre, féleg a hitetlenekre, kik ezentdl 
gunyolédasaikkal is dévatosabbak lesznek. Szdval hatalmasabb, 
beesesebb béke-rekldm, jelentisebb propaganda-eszkiiz alig kép- 
zelhet6, de ennél tibb nem igen. Mert ime a mar is jelentkezi 
kétség, széthizis, tartézkodas stb. bizonyitjak, hogy egy ember, 
még ha egyike a leghatalmasabbaknak is, e téren maradanddét 
nem alkothat. Itt a szAimbaveheté egység nem az embernél, hanem 
az emberiségnél kezdidik, a mi egyittal a megoldisnak egyediil 
helyes és lehetséges moédjara is utal: minden emberbe 8 minél 
korabban kell a béke és az emberség irdnti hajlamokat beojtani, 
mert az, ami idével ebbél fejlédhetik, mar nem utépia. A czar 
békejavaslata a békemozgalom térténetét egy ritka szép lappal 
gazdagitotta, de a gylimilesit nem eérilelte meg (Ezen eszme- 
linezolat bévebb megokolAsdt 1, a Rémaban megjelené ,Armi e 
Progresso* ez, katonai folydirat 1899. jan, szimaban kézzétett 
levélben a 25. és 31, lapon). 

E helyen nem igen foglalkozhatom részletesen ezen vilagra- 
sz6l6 fejedelmi eszmével, mely alig néhiny nap leforgasa alatt 
sajit magdnak dridsi irodalmat teremtett és még gyorsan él és 
feledé korunkban is josokaig vezeéresillag és melegiti. napként fog 

a. 

uralkodni a nemzetkizi békemozgalom egeén. Csupain néhiny révi- 
debb megjegyzesre és tanulsAgra szoritkozom, — melyek a napi 
sajtd figyelmét elkertilték. Pedig a sajts, esekély kivétellel (6k 
tudjak s mi sejtjiik, hogy miért) vajmi kevéssé é pi artolta a béke- 
baratok tiérekvéseit, melyek irénidjanak oly halis tirgya -nyuj 
tottak. A sajto, mondom, most egy csapasra 8 osztatlanul dicsii- 
tette a czar kezdeményezését 8 a zsurnalistak, valésigos " béke- 
tudésoknak bizonyultak a — laikusok el(tt. A dolog érde emétil 
el is tekintve, talan nem felesleges arra emlékeztetni, hogy analog 
térekvéseknek a régibb korszakokban sem vagyunk hijan,! de 
fiir Firderung der Friedensbewegung, herausg. v. Baronin Bertha v. 4 
Suttner (Pierson’s Verlag. 1899, VIII. évfolyam). — 6. b.—=trik béke. | 

' A Deutsche Ruadachau“ 1886, évi 47. kit. 64. Tapjan olvas- 


suk, hogy 1818- ban [. Miklés czar is komolyan foglalkozott a béke- 
eszmeével, mi kizben ogy ,,Szent szdvetség*-re gondolt, mint a nem- 








a @ 
EMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 113 


azo 1 méltén esodalkozhatni, hogy senkisem gondolt egy oly kez- 
deményezésre, melynek a_ kiizel azomsazédban mi kortarsak vol- 
tonk tanui; erré] sz61 kivetkezé feljegyzésem: ,Bécshen 1876- 
ban az orasigeyillés (Reichsrat) tagjaibdl alakult leszerelési 
bizottsag sajat kezdeményezésébil isszetilt és arrél tandcskozott, 
hogy mi médon lehetne még ugyanazon évben egy képviselékbél 
alakitott nemzetkizi értekezletet Osszehivni, mely a leszerelési 
kérdéssel foglalkoznék. Az elikészité tandcskozisok a béesi kizség- 
tandesban 1878-ig hizdédtak~.' 

2. A pdlyakérdés tirténete.- Az 1888. év janudr havaban 
Moneta E. T., a kivalé olasz publiezista és békebarat hosszabb 
levelet intézett az Union Lombarde elnikségéhez, melyben utalva 
a béke eszméjének multjara és hagvoményaira Olaszorszigban, 
500 frankot ajanl fel azon palyamii jutalmazdsdra, mely legjob- 
ban oldja meg a kivetkezi kérdést: ,Melyek azon fébb okok, 
melyck az eurdpai biztos és tartés békének kialakuldsdt megaka- 
ddlyoztak, és melyek a legalkalmasabb eszkizik és médok arra 
nézve, hogy a béke a leheté legrévidebb idé alatt diadalmaskodjék ? 


zetkézi viszalyok loa forumara. V. 6 még: Kant und 
der Caar, y. Prof. L. Stein-Bern (Harden's Zukunft 1898. okt. 15.) — 
Zum ewi tie Frieden* cz. munkajaval behatéan foglalkozik 

Dr. Medveczky Fr. wA nemzetkézi jog, elmélete Kant philosophidja 
szerimt® ez. értekezésének 18.1 és f. (Ertekeések a tarsad, tudoma- 
nyok kérébél, VII. kit. 1. sz. 1881, 36 lap) A evdri manifesztum 
hatasat talin legjobban az bizony itja, hogy még a katonaség 
ta is mellette nyilatkozott; v 6. Fabio Ranzi e czimii munkéjat: 
La osta dello czar e | inchiesta sulla pace ¢ il disar mo (Rdéma, 
1., ismert. N. Fr. Pr. jan. 17. e. 1) - pase ‘Th Stead, kivald 
publiezista, nemzetkis zi bek kezi arindoklis | iigyében kiiliin 


lapot inditott: , War against war! a chroniel le e of the int. crusade 

melynek 1. szima 99 jan, 12. jelent meg, De -ennek is esak 

of pete kiils6 hatast josolhatunk. - — Les _précurseurs de la “paix par 
- Jules Bois (La Revue blanche, 1898 szept. 15.). 

! Utalasok korabbi lefegyverkez ais inditvanyokra és mozgalmakra, 

Boyer kepviselé alt. lefegyv. ‘inditvan at il franezia parlamentben (87, 


jan). A pi encyklikit tervez (N. Pr, 88. noy 20, és P, N. 20. 

marez. Jules Simon terve (P. Lil. 90, jan. 23), Bonghi javaslata 

. Fr. Pr. 00, jan. 19.). Tovabba: Egyet. 85. jal. 19., P. LI. 90, aug. 7., 
H. 2. 2, jin eo sth, sth. 

de la commission d’examen it U Union Lombarde pour 

la fs Rage a ‘arbitrage international. Modéne 1890, 85 p. =F jelentés 

nyelven is megjelent— .Relazione della commissione esaminatrice 
aor bale (Milano, 1890.). 


ATHENAKUM, 8 








116 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EOYIK MODJA, 


pénz van legnagyobb forgalomban, szellemi téren a kézhelyek 
birnak legjobb kelettel. Mennyi félszegség, hamisitis és valétlan- 
sig halmozddott fel igy az idék folyaman az emberiség és az 
emberek kiztudataban! Lépten-nyomon észlelhetjiik azt a hihe- 
tetlen kinnyelmiiséget és szinte gyermeki kinnyenhiviséget, mely 
puszta szavakkal is beéri! 

Rég itt az ideje, hogy az emberiségnek fiilébe harsogjuk : 
Ne engedjétek magatokat léha beszéddel és meddé balvélemé- 
nyekkel befolyasoltatni és tévutra vezettetni ! 

Mindezek ellenében jol esik tudnunk, hogy a nemzetkézi 
jog alapelvei mar Platénal és Aristotelesné]l is megvannak ; hogy 
a ferney-i béles miiveiben oly fenkélt lapokra akadunk, melyeket 
sem azelétt sem azutin nem szarnyaltak tul.* Vigasztalast nye- 
rlink a jogbéleselet ama tanaibél, melyek a jog haladasat hirde- 
tik és egy eszményi jog létezését valljak, és lelki erét meritiink 
a franezia Code civil kivetkezi fenklt jeligejébél: Il existe un 
droit universel et immuable, source de toutes les lois positives, 
i] n'est que da raison universelle en tant qu'elle gouverne tous 
les hommes“ 

EK nemes elméletek azonban csak ugy és akkor fognak az 
emberiségnek javira valni, ha lesz, a ki azokat nyiltan hirdeti 
és nem riad vissza az ezzel jar6é bajoktol, s6t szenvedélyektél 
és iildézésekt6l sem. Ezen, szinte sysiphusi 68 meg-megijulé val- 
lalkozis emberfeletti munka, mely alatt meg a leglelkesebb egyén 
is Osszeroskad. 

De vajjon tikéletesek-e a népek tirvényei és alkotmanyai 
az egyetemes miivelédést illetileg? Kizel sem, mert a tirvény- 
hozok, a helyett, hogy a nagy emberi csaladot tartanak szem 
elitt, és a népeket egymasté] elvalaszto korlatok ledintésén 
faradozninak, sajnos, rendesen csak gyarapitjak az ellenérzést, 
nivelik a gyiililséget, mélyitik s kiszélesitik az elvAlaszto ellen- 
téteket, széval elémozditjik a fajoknak mesterséges és egészség- 
telen versengését; s mindezt vagy dnzésbél, vagy kényszeriiség- 


' Y. 6. Tarsadalmi elméletek es eszmenyek, Irta Medveezky Fr. 
(Bp 1897. 410 L.), melynek IL része (120—229 1) az utopistakkal és 
az illamregényekkel foglalkozik. — A magyar eredetii allamregények- 
rfl (Pulszky F., Dessewtty M.. Csorba G.) |. a miincheni Alle. Ztg. 
»~Die politische Literatur in Ungarn seit 1857* caimti exikket (140. 
sz. mell ), 


rr 


A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 117 


bil a hazaszeretetnek megmasitott értelmezése révén. .~Nem léte- 
zik egyetlen alkotminy sem, melyet a népek testvéristilésének 
eszméje sugalt yolna, pedig csak ez és égyedlil ez képesitheti 
az emberiséget legmagasztosabb rendeltetésére*. (Civilisation 
Universelle, Paris 1864). 

E fenkélt eszmével szemben bizony sivar valésag tarul 
elénk. Még a leglelkesebb és legjobb férfiak is kimeriilnek és 
elriadnak idével, latva azt, hogy énzetlen elmélkedéseik és fiirad- 
siguk gytimélese terméketlen talajra hull, sét haélatlansigot, félre- 
értéseket és tamadasokat eredményez. 

Még azon kériilmény is, hogy targyunk irodalma rendkiviil 
terjedelmes, hogy annyi jét, igazat és nemeset annyiszor mond- 
tak mar el és ismételnek, megneheziti munkankat. Eszmékkel jé 
idére el volnink laitva, immar beallt a cselekvések ideje és 
salikségessége. Szizadunk, mely szeret gondolkozni, tartézkodik 
a eselekvésté) ; inkabb beszél és ir, mintsem tesz és cselekszik. 

Ezen okult e tanulmany irdja is, a ki az anyaggyiijtésben 
azon bizonyara helyes és megengedheté eljarast kivette, hogy a 
jot és hasznalhatét a szellemi termelés o6rids tarbézinak azon 
zugabél meritette, a hol épen megtalalta. Hisz itt nem is any- 
nyira a nyers anyag dint, hanem a szellem, mely azt athatja 
és feldolgozza. 

Sokat meritettem Voltaire-bél, ezen dridsi szellem az é, 
b. eszmeéit illetéleg is szinte mérhetetlen magassigban honol 
a modern irdk raja felett, kiket tibb- mint egy évsziizaddal meg- 
elézétt. A mit Miiller Gy. a tirténetird Nagy Frigyesrél mond, 
az valtozatlanul Voltaire-re is “raillik : »lly ember nem képezheti 
tulajdonat egy orszignak és egy “ népnek, mert ezeknek sorsa 
valtozhatik, hanem az egész z emberiséghez tartozik, melynek 
szliksége van ily nemes mintikra, hogy megirizhesse méltdsagat®. 

A tébbi forrasokat, “féleg az ijabbakat illetéleg, e kisebb 
keretben alkalmilag felemlitem, Amde az @. b. may biblio- 
graphidjanak jsszedllitisa' itt nem lehetett czélom, A fliggelék- 


1 Az elsé kisérlet czime: Essai de bibliographie de la paix, 
par H La Fontaine, Bruwelles 1891, 25 lap. Ez a mii, mely 285 Altala- 
nos és 180 killdnleges, tehit dsszesen csak 46: 3b békemfivet sorol fel, 
melyek kéziil a legrégibb 171 2-bél kelt, inkAbb kisérletnek tekintendé, 
mely a békeegyesiiletek és egyesek folytonos By viijtése révén idével 
tetemesen fog béviilni (I. Fiiggelék). 








118 A BE&KE-PROULEMA MEGOLDASANAK EUYIK MODJA, 


ben beértem azzal, hogy — tudommal elsi izben — Gssze- 
gviijtsem «a részletes kinyvészet azon agit, mely tanulmaényom 
irinyival megegyezben, «a probléma ethikai, psychologiai és 
paedagogiat oldalira vonatkozik. 


Il. Egy egyetemes békemé Altalanos tervezete. 


Nihil humani a me alienum puto 
Wordsworth jeligéje 


Az 0, b, eszmeéjével foglalkozé miinek tervezete, a fejeze- 
tek és foglalatuk jelzésével, a kévetkezi lehetne. 

lL. Bevezetés és dltalanos rész. Az 6. b. fogalmanak kiilin- 
bizé meghatirozasai: e meghatarozis és elemeinek megvitatasa. 
A népek életének és akaratinak terjeszkedési hajlama: a nemzet- 
kéziség elve mindjobban hdédit, a kézmiivelédés exyetemesen halad, 
de ezzel parhuzamosan beall a nemzeti és a nemzetiségi iranyzatok 
fokozott hangstlyozasa, az Alhazafisig labra kap, az idegenek 
gyiilélése helyenkent hodit. 

2. Az 6. bh. eszméjének tirténete és feglédése, Idbrendi fel- 
sordlasa és érielmezése az egymaira kévetkezi aAllapotoknak, 
melyek a beke biztositasat czélozzak, Az ¢rdekelt nemzeteknek 
parlamentiris auton vald megegyezése, nemzetkizi v. népjog, 
nemzetkiizi valasztott birosagok (arbitrage international), politikai 


‘Ime néhdoy djabb forrasmunka a v, 6.-rél, melyeket a nem- 
zetkGzi viszalyok elintozescre mar a mult szazad vege felé ajanlott 
Adams Amerikaban 

Das internationale Iriedensgericht, von Dr. Jose F Lopez. 
(Kivonat es forditas sverz6nek .Decadencia y Regeneracion Social. 
Filosofia de la Justitia ez, és Parisban megjelent mfivebéL) 

(international Law Associaton). /nfcrnational Tribunals: a col- 
lection of the various Schemes which have been propounded, and of 
Instances since 1515, For the use of the Special Committee on Arbi- 
tration. By. W.. Kvans Darby LL D (London 97, 168 | 

Ugyanattél: International Arbitration treaties and procedure. 
A supplement te ,!nt. Trib. (London, 97, 48 1) Arnaud, Emile: 
Les traites d’arbitrage permanent entre peuples. 1885, 24 1. 

Graf Aamarowsky ; Uebor den int. Gerichtshof. Moskau, 1881. 
Ugyanezen orosz szerzét6l meg tibb hasonlé iranyi szakmunka, 

E, Deseamps : Essai sur | organisation de l'arbitrage int (Bruxel- 
les, 96, 64 1). 


A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


szerzidések, nemzetkizi kizisség, nemzetkizi tirvénykGnyvy, alta- 
linos vy. részleges lefegyverzés,' eurdpai egyensily, népek szé- 
vetsége. a neutralisok ligaja, egyetemes monarchia, polysynodia, 
eurépai kiéztarsasig (eurépai Egyestilt-Allamok), egyetlen iranyité 
és uralé nemzet (német, franczia vagy angol), synarchia, nemze- 
tek tirvenyszéke, a viszilyoknak parlamenti tton valé eldiintése 
és parlamenti hozzijarulas a hadviseléshez: egyéb politikai, tar- 
sadalmi és bilesészeti és képzeleti tervek. Nemzetkizi békélteté 
bizottsagok (Councils of international concord, Intle Verséhnungs- 
ecomités: Hodgson Pratt terve 1897 jal.) L’Universalisme ow le 
Fusionisme d'aprés L. J, B, de Tourreil (Paris E. Leroux 6), 

3. Az 6. b. eszméje a torténelemben. A tirténelemblil meri- 
tett jelenségek, tények és tiérvények Attekinthetii és okozati be- 
mutatasa, a mibél kideriil, hogy a béke minden korban kivanatos 
volt s hogy annal biztosabban és tartosabban fog bekévetkezni, 
minél ezéliranyosabban alakulnak at a tarsadalom és az erkélesék. 

Térténelmi és tirsadalmi tények, melyek a bekét elémoz- 
ditjak vagy hdatraltatjak. 

a) kedvezé elemek: a haborik mindinkabb ritkulnak, kegyet- 
lenségik csikken: a haborinak két ellenszere: a félelem és a 


kinyériiletesség (Voltaire); a pusztité fegyverek és a védelmi 
eszkizik tékéletesitése:* a habori végtelen nyomora, rengeteg 


' Az allandé hadseregek Atalakitasdnak te rvét 1890-ben Mme 
Griess-Traut penditette meg 8 siirgeti azota -folytonosan ; ‘ezen eszme- 
nek kiviile még a dan Fr. Bajer’ is neg apogee Aaa m itt nehany 
tjabb forrdsmii. 

Armées et flottes produetiv es par Fr red rie Bajer r (1896. 31 on. 
+r. lap). — De la transformation des | arme is edestructi tives en armées pro- 
ductives. Rapport et mémoire par R. de la rasserie e (Paris is 1897, 32 I). 

Comment se fera le + désarmement? Mémoir e | presente au VIll-e 
ote eye de la paix sur le projet de , . Transformation des armees 

erriéres-destructives en armées pacifiques -productives, daprés la 
éorie de Ch. Fourier* P ‘ar G. Moch (Berne 97, 87 Wil 

A. von Bogulawski : Volksheer nicht Volkswehr (Berlin 98). 
Szerz6 Bebelnek Nicht ‘stehendes Heer, sondern Volkswehr* cz. ird- 
sit igyekezik a hadseregek javara megezafolni. 

* V. G. dr. Jokai Mornak, a Magyar Békeegyesiilet elnéki miné- 
peaben 1897. aprilis 24-én tartott felolvasdsat: A habortk lehetet- 

e az agyik tikeletesitese Altal, (Egesz terjedelmében megjelent 
4 .Pesti Hirlap* apr. 25. szamaiban e czimen ,, A haborak és ay agyuk*.) 
— Nobel, a dynamit hires feltalaloja és még szdmos kivalo elme 
komolyan vallja e nézetet, = 





120 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYTK MODJA. 


kéltségei és a nemzetgazdasdg; a hadkételezettség és a keres- 
kedelem; a nemzetkizi jellegii intézmények gyors szaporodasa 
és fejlédése; a tilnépesedés kivetkeztében beallé kivandorlasok 
és gyarmatositasok : a nemzetiségek és fajok kibékitése és be- 
olvasztisa: a békeegyesilelek mint a békemozgalom apostolai és 
az interparlamentaris unio: a két rokon szévetség mind nagyobb 
tért hédit és mind tébb hivGre talal a népek kivalé egyéniségei 
kiz6tt; a béke elényei, a kultura és a jézan ész kapesolatban 
az emberiességnek és a tiirelmességnek a nevelés és az oktatas 
utjin vald terjesztésével tovabbi kedvezi fejlédést engednek 
remélni. 

b) késlelteté elemek: a haborik Allitélagos és képzelt 
elényei; a népek megijhodisa, hatalmas nemzetek stb., a had- 
seregek folytonos fejlesztése és gyarapitasa, készlilidés a ,jévé 
habortra*, nemzetkézi hidsdgok (,, Vanités Internationales* |. Black- 
wood Magazine és Revue britannique 1874 évf.), a tévesen értel- 
mezett hazafias nevelés és a sovinismus; tarsadalmi és valldsos 
tiirelmetlenség és. tévtanok ; a politika és politikusok; bélesek, 
dllamférfi: ak és _katonik: meggydzidése a habord nélkiilézhetetlen 
voltarél és. jotékony hatasardl; a témegeknek rosszra iranyuld 
hajlama, harezias szellemiik | pelatnebhi s élesztése ; a tarsadalmi 
és parang téren mutatkoz6 feltiind kilonbibgek, A sok- 


sath) — Meaeeka ek és apssspecs ng dlakenlSea. 

Emlitstink végiil néhany jelszot és intézményt, melyek 
egyarant szolgalnak érviil és eszkéziil a habord ellenzéinek és 
hiveinek. Ilyenek a jog és méltanyossig, a szabadsig és egyenld- 
seg, a sajté * stb. 

4, Nemzetkozi férfiak és jellemek. Mindenha voltak fen- 
kGlt férfiak — irja Abbé de St. Pierre — a kik hazafias eré- 
nyeik révén a tarsadalmi élet és viszonyai f6lé emelkedtek. 

Az, a ki magas” exélt tizitt ki -maganak, nem riad vissza a 
képzelédé, idealista vagy rajongé elnevezésétél, mely ink&bb 
bélyegzi meg a vadlékat mintsem a vadlottakat (Jakobs). 





4 SERKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 121 


Nines az a valéban nagy férfid, a ki ne bizonyult volna 
a humanus eszmék apostolinak, s ez az emberiség életében oly 
tanulsig, mely bizonysagot tesz az eszme helyes és nemes volta 
mellett, s a mely majdani gyézelmét biztosan engedi remél- 
leni. Annak megokolasdul, hogy a legegyetemesebb szellemek egy- 
iittal a legtagabb értelemben vett nemzetkizi elveket vallottdk és 
ilyen iranyban miikédtek, alljon itt a kévetkezé révid Jajstroma 
a legelikelébb vilagelméknek: Bentham, Béranger, Bjirnson 
Bjérnsterne, Bonghi, Bluntschli, Bérne, Boileau, Campanella, 
Dante, Dessewffy Marezell gf., Fénelon, Foscolo, Gentili, God- 
win, Goethe, Hebbel, IV. Henrik, Heine, Herder, Holtzendorff, 
Victor Hugo, Hillebrand Karoly, Hunfalvy Pal, Humboldt Sandor, 
Jékai, Kant, Lessing, Leibnitz, Lorinser, Maddch, Corvin Matyas, 
Molinary tibornok, Fr. Passy, Périer, Petéfi, Quinet, Richard 
Henrik, Rosegger P. K., J. J. Rousseau, St. Pierre, St. Simon, 
Jules Simon,* Sartorius, Shelley, Schiller, Sully herezeg, Mme 
de Staél, Mme de Suttner, Sully, Széchéuyi Istvan gr., Tennyson, 
Tolstoi, Tiirr tibornok, Volney, Voltaire, Wattemare, Zichy Mihdly 
és Antal, Sclopis IF. gf., stb.* 

5. Az 6. b. lehetésége. Vélemények, feltevések, érvek és 
eszmék mellette és ellene. — Pro: St. Pierre, Rousseau, Leib- 
nitz, Fleury bibornok, Goethe, Weber bileselé, Maxime du 
Camp stb. Contra: A. de Saint-Joseph, Treilhard, Dtihring, Martens 
stb., katonai tekintélyek : Masroleni, Reichenau stb. 

E tekintetben igen tanulsigos: a »DW N“ kivetkexé allandé 
rovata: Gegen den Krieg, Citate aus ‘der alten und neuen Litera- 
tur. — A két rendbeli érvek, mint esumény és valésig gyakran 


egyazon személyben is fellelhetik (Goethe, Voltaire), Mindezekbél 
mely kivetkeztetések vonhatok ‘le’ ? ‘ . 

6. A vallds az i. b. . szolgdlataban, ‘Szerepe és fontossiga 
a népek életében, a tirténelemben és a miivelédés torténetében. 


1 L. G. Picot emlékbeszédét az Académie 1896 deez. 5-iki 
lilésen, é¢s; Jules Simon et loevre de la Paix par Fr, Passy (Les 
Etats-Unis d'Europe, 1897, . jan. —febr.) 

* Mindezen s még szimos mas kivaélé békebarit-elme nyilat- 
kozatai a kévetkezé munkikban vannak dsszegytijtve. Androcles . ‘Ana- 
théme 4 la guerre! Recueil d'extrait d’auteurs: ‘anciens et modernes, 
Suivi de statistiques (Paris, 1890), — A, H Fried: Friedens- Katechis- 
mus, 2. kiad. 1896. Berlin, 80 1. — ZL. Katscher > Friedensstimmen, 
eine Anthologie, Berlin, 400 lap. 








122 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


A vallas és a vallisos érzelmek minden korban fontos alkoté 
elemei voltak a tirténelemnek, legalabb is oly fontosak mint a 
nyely, a szokasok, a jog, a babona, a hagyomanyok és « — nok. 

Mint a békés tirekvéeseknek czélja és itja, hogy a fenn- 
All kilinbségeket és akadalyokat mindinkabb elsimitsa és esik- 
kentse, 6s hogy a nemzetkizi ¢letben a kapesolatokat és érint- 
kezi pontokat folyton szaporitsa, nem hallgathatjuk el, hogy ezen 
tirekvésekre a vallasos mozgalmak gyakran negativ befolyassal 
voltak.' A katholicismus, mundja Laurent (Histoire du droit des 
gens, t. X. les nationalités, p. 15.), azzal diesekszik, hogy érékké 
valtozatlan é¢s hogy mégis mindenkor kielégiti az emberiség 
sziikségleteit. Ebben ellenmondas rejlik, mert az eszmék é8 az 
érzelmek valtozAsaval egyiittal valtoznia kell az 6ket kielégiti 
elvnek is, A mozdulatlansag a halallal egyértelmii, ez pedig nem 
irdnyithatja az életet. Szlikséges tehat, hogy a vallas is moédo- 
suljon vagy lemondjon a lelkeket kormanyzo hatalmardl, 

7. Kényvészeti és statisztikai rész, mely egyetemes és 
nemzetkizi értelemben a kévekezé fejezetekre oszlik : 

a) az @. bre vonatkozé tirténelmi, béleseleti, Allamtudo- 
manyi, politikai, katonai és tarsadalmi munkak ; 

b) az 6. b. problémajanak megoldaséra mindmaig ajanlott 
és kieszelt modozatok- 

¢) a hazafisaig irodalma és hazafisage az irodalomban ; 

d) kosmopolitismus és sovinismus; altalanos emberi vagy 
nemzeti foleny ; 

é) nemzetkGziség: tértéenet, fejlidés és statisztika; 

f) nemzetiséyek ; eredet, térténet és fejlidés ; 

g) vallasi dolgok ; 

h) a jivé dolgok: politika és tarsadalom; 

i) az 6. b.-re vonatkozé folydiratok és lapok; 

j) a bekeegyesiiletek és a nk. békecongressusok miikidé- 
sének statisztikaja. 


« + 
* 


' Guerre et Christianisme, par Jean de /riae (Paris, 1897. F. 
Didot, 400 1), — «. a. Réponse au Pére Ollivier (Paris, 1895 Denta, 
60 L). — Patriotismus und Christenthum, v Leo N Tolstoi (Berlin, 
1894). -— The New Order (Purleigh, Maldon Essex). February 1898. 
The league of peace in relation to the nazarenes and the spirit-wrestlers, 
by Wlad, Tchertkoff. Jokai egy czikkevel foglalkozik, mely a Magyar 








A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 12 


Az 6. b. Standard-miivének avagy encyklopédidjanak most 
vazolt tervezcetébdl egy fontos részt hagytunk el, a legfontosabbat : 
a tudomanyokban és miivészetekben, szoval a ezivilizaczidban 
rejl6 erdket, melyeknek anyafildje a nevelésben, csirai az okta- 
tisban rejienek.' 

E hosszabb bevezetés és tajékoztato utan vegylink kize- 
lebbrél] szemtigyre néhany tjabb béketervet s meddéségik okait. 
hogy azutan atlérhesstink dolgozatunknak tulajdunképeni targyara, 
mely a legutébb emlitett kulturalis szempontokat vitatya. 


Kemény Ferencz. 
‘Folyt. kév.) 


Hirlap 1897. nov. 4. szdmaban jelent meg ¢s a nazarénusok iigyet 
ssellézteti, kiket egyebirant kerelmékkel clutasitottak. 

| A legkiilénbéz6bb agazatokhban oly yazdag beékeirodalom 
mind mdig még hijan van egy ily Ssszcfoglald, alapveté ox egyetemes 
bekemtinek, melynek megvalositasa, igaz, eg¢sz embert és egesz ember- 
oltét kivan meg, de egytttal a legnemesebbek becsvagyara érdemex 
Jellemz6. hogy e képzelt mfinek haboris parja mér megvan: Blioch 
Janos orosz bankarnak ¢s kézgazdasagi fronak hat kétetes es tébb 
mint 4000 lapra terjedé munkaja ev, .A habord jovéjerél“, melynek 
nemet, franczia ¢s angol kisdasai sajté alatt vannak (1. N. Fr. PL 9x. 
ecz 17. t.). 


AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL 


1. Vampolitikai irdnyzatok, Gazdasagi autonomia és 
viamszovetség. 


Az Snallé vamteriilet érdekében megindult harcz eddig 1at- 
szdlag kézjogi jelszavak alatt folyt ugyan, de ez ne teveszszen 
meg senkit az irdnt, hogy mély gazdasagi ellentéteket is rejt az 
magaban, -melyeknek érvényesiilési térekvése dénté befolyast gya- 
korol majd azon for me sorsira is, melyeket Magyarorszig 


gazdasigi és kereskedeh mi viszonyai_ allandé szabalyozasanak kér- 
dése fdlvet vagy fol fog v etni,. Ha minden kereskedelmi szerzi- 
dés nem ‘esupin a szerzbd6é- dllamok érdekei kézti kompromisz- 
szumot képvisel, h anem ke ympr rol Dm. I iSZ8ZU mot 5 képvis el egyszersmind 
az ugyanazon dllam tertiletén | beliil nyilvanulé gazdasigi ellentétes 
érdekek kiizt- is, “akkor vildgos, hogy é épen -ezen ellentétes érde- 
kek kiegyeztetése érdekében fekszik: az allam gazdasagi létével 
isszefiiggd: jogok e8 | jogositvanyok térvényes” kereteinek oly forma 
konstrudlisa A mely elég” ruganyosnak mut tatkozzék arra, hogy a 
kizgazdasigi élet. iddleges valtozas: ai és alakulas ai beilleszkedé- 
sére tért. nyisson § ne k késse Je semmi irinyban az Allami akarat 
szabad cse lekviségét bizonyos politik ai szervezetek erdekében. 
A dolog kénny yii_volna, h a az allam politikai souverainitasa 
eszmeje egyszeriien ditviheté volna Rt gazdasigi térre is. Caakhogy 
eZ nines igy, mert a gazdasigi élet- hatérai nem vagnak Gssze 
4 politikai élet  hataraiv: J, tirekvései nem birjak Gnmagukban 
végezéljaikat. A politikai souverainitas filtétele a szabad korlat- 
lansag minden iranyban, vele szemben mas souverain allamtestek 
9 negativ, csak tilté kor! Atokat allithatn: ak. A gazdasdgi souve- 
ainitas ellenben, mihelyt kilép sajat kérébél, _érvényesiilésének 
Reénce positiv akadalyaira bukkan mis idegen vazdasigi terti- 





ae 


AZ AULAM GAZDASAGE ATTRIBUTUMAL, 124 


letek autonomiajaban, melyek féltétlen valésulisanak utjat dlljak. 
Ennélfogva a gazdasigi autonomia esak eszkiz, csak alkudozasi 
objectum, bizonyos elényék lekitésére, melyeknek egyenértékét 
az allam sajat ecselekvési szabadsiga dnkorlatozasdban kindlja 
fel, Szoval a politikai souverainitas Onezél, a gazdasdgi 6nrendel- 
kezés ellenben a viligverseny valtakozé fegyvere. Amannak targyai 
uz Allamélet elidegenithetetlen eszményi javai, ezéi pedig a gya- 
korlati élet materialis értékei, melyeknek szimszerii exponensét 
az Allamok pazdasagi kiziissége adja meg s érdekeik solidari- 
tasa biztositja. 

Hogy a gazdasagi Gnallésig nem azonos a politikai souve- 
rainitas fogalmaval, azt a példik egész sorozata bizonyitja. Igy 
az 1873-iki ferman Altal a szultin a nem souverain Egyiptom- 
nak is megadta azt a jogot, hogy a térdk birodalom jogkitele- 
zettsége kUrén belél idegen aAllamokkal szerzidéseket kithessen 
a vamok, a fildmivelés és kereskedelem targyAban. Sét az 1874. 
oktéber 20-iki kollektiv jegyzék altal Németorszig, Ausztria- 
Magyarorszig és Oroszorszag egyiittesen kivetelték az akkor még 
hem souverain dunai fejedelemségeknek ugyanazt a kedvezményt, 
melyet az 1887. évi tirvény alapjan Bulgaria is meg tudott maga- 
nak szerezni. 1884-ben Anglia Gladstone alatt a dél-afrikai 
Buren-kiztarsasagnak még messzebb meni Gnallésagot engedett, 
miutén mar elibb sok gyarmatanak kereskedelem-politikai autono- 
midjit hiztositotta. Igy Kanada mar 1840-ben, illetéleg 1867-ben 
megkapta azt, Uj-Dél-Wales 1842- ben, illetéleg 1854—5 5-ben, 
Victoria 1855-ben, Dél-Ausztralia és ‘Tasmania 1856-ban, a Fok- 
féld 1870-ben, Nyugat-Ausztralia 1890-ben stb. 

Az jnalld gazdasagi— terilet elismerésével_ az angol gyar- 
matok mindenekelitt azt a jogot. nyerték meg, hogy kdzvetlen 
szomszédaikkal kereskedelmi szerzdéseket kissenek. Ezt a jogot 
késibb mas allamokra is sikeriilt kiterjesztetniik és pedig tgy, 
hogy az anyaorszig Altal kotétt szerzidések tébbé nem birnak 
érvénynyel énmaguktél e gyarmatokkal szemben is, hanem az 
azokhoz vald hozzajarulis az illeté korminyok elfogadasatd! 
tétetik fiiggévé. Az elsé példit erre az Anglia és Romania kizétt 
létrejétt szerzidés adta meg 1880-ban. Anglidnak FarageayJal 
valé kereskedelmi szerzidését pedig, 1884. okt. 16-ikarél, 
Snallé gyarmatok tilnyomd része egyenesen visszautasitotta 8° sou 
néhanyan s ezek is csak egyes részeiben fogadtak el, 








196 Av ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAT, 


Kpen tigy azonban, mint a hogy tulajdonképeni souveraini- 
tissal nem bird dAllamok is képesek lehetnek a kértilmények 
szerint egymassal és idegen Allamokkal kereskedelmi szerzidé- 
sekre lépni, megforditva az sem példa nélkiili, hogy kilénben 
teljesen souverain Allamok is kereskedelmi politikai énéllosaguk- 
rél érik idékre lemondanak. Az L867. julius 5-iki szerzédés 
értelmében Luxenburg nagyherczegség Gnrendelkezesének ezt a 
jogkérét Poroszorszigra ruhazta at s ezéta viam- és kereskedelmi 
politikai vonatkozasban a német birodalomhoz tartozik. Hasonloan 
all a dolog Lichtenstein herczegség é¢s Ausztria~Magyarorszag 
Allamjogi viszonyaval. Sét a kereskedelmi politika irdnyzata is 
egészen divergél a redlunidban él6 Svéd- és Norvégorszig kézitt. 
Svédorszag iranyzata ugyanis ez ideig hatarozottan védyamos, 
Norvégiaé pedig szabadkereskedelmi, Mindketté rendesen egyenlé 
idétartamra kiti meg szeraidéseit, kilinben pedig kereskedelem- 
politikailag egymassal ellenkezi Allaspontot foglalnak el. 

A német egység megalkotasanak is egyik el6féltételét ké- 
pezte tudvalevileg a souverain fejedelmek lemondasa kereskede- 
lem-politikai Onallésagukrél, minélfogva a német kereskedelmi 
politika ténylezg «a birodalom kompetencziajahoz tartozik 6Grék 
szerzidés alapjan, nem tigy, mint a Zollverein idejében, a mikor 
az egyes tagok felmondas folytan barmikor visszanyerhették vam- 
politikai Gnéllésagukat. Csak a Svajezezal és Ausztria-Magyar- 
orszaggal kitendi szerzidés az, « melyeknél a csaszar kételes 
az ezekkel kizvetlentil hataros szivetségi Allamokat is meekér- 
dezni. (Lasd az L870. nov. 23-iki szerzidés zarprotocollumat, 
tovabba az 1867. jul. S-iki vamegyestileti jegyzikinyvet.) 

De még sokkal nevezetesebb joglemondast tartalmaz az 
[S571. majus 9-iki frankfurti béke 11-ik §-a, mely drdk idékre 
stipulal egy legfébb kedvezményességi klauzulat, felmondhatatlan- 
sig hatalyfival Francziaorsziggal szemben, Tudnunk kell, hogy 
a nemet-franczia habori kivetkeztében a TF rancziaorszag és a 
német vamegylet kiziit elizéleg fenndllott kereskedelmi szerzédés 
jogalanyaiban valtozis allott be, a mennyiben az tj német biro- 
dalom jogutédja volt ugyan kereskedelem-politikailag a vamegy- 
letnek, de allamjogi és nemzetkizi jogi értelemben azzal nem 
volt azonos. Nyilvanvalé volt tehat a régi szerzidés érvénytelent- 
tesének és uj szerzidés kitésének sziiksége. Ebben a két kormany 
a legkedvezményesebb elbands alapelvébél indult ki, csupén azon 


A% ALLAM GAYDASAGI ATTRIBUTUMAIL, 127 


kedvezményeket véve ki, melyeket a szerzédé felek valamelyike 
mas orazagoknak biztosit, mint a kévetkeziknek : Anglia, Belgium, 
Németalféld, Svajez, Ausztria-Magyarorszig és Oroszorszig. 

A frankfurti szerzides ezen Grik érvényii klauzulija, mely 
egytittal a legtébb kedvezményes szerzidés egy viaszonylagos for- 
mijit allapitja meg, nagy hatist gyakorolt a kereskedelmi politika 
egész alakulasira Eurépaban, a mennyiben a kisebb Allamokra 
nézve allandé dsztinzésiil szolyalt a legtébb kedvezményességi 
formula elfogadisara. Ezt megelizéleg Poroszorszag és Ausztria 
kizdtt a differenczialis vamok kiterjedt rendszere készitette eli ax 
itmenetet a teljes vamegyesiilésre, melyet esak a Poroszorszig 
és Franeziaorszig kézt a legtébb kedvezményesség alapjin 
1862-ben kétttt kereskedelmi szerzidés robbantott szét, kiragadva 
Poroszorszigot Ausztria nyiigei aldl. Igy gy éxitt az autonom 
vampolitika f6létt minden vonalon a szerzédési politika az eurdpai 
illamok gazdasagi tirekvéseiben. 

Minden kereskedelmi térekves fieczélja a gazdasagi ter- 
melési teriilet kiterjesztése, illetileg a fogyasztasi piaez biztosi- 
tsa. Ennélfogva autonom kereskedelmi politikat csak oly Allamok 
iizhetnek, melyek gazdasigilag elég erisek, hogy a piaezot souve- 
rain médon uwraljak s annak tirvényeket diktalhassanak, vagy 
pedig mas nemzetekkel szemben elszigetelni éhajtjdk magukat, 
mivel képesek minden szlikségleteiket a belféldén fedezni. 

A gazdasigi politika azonban tisztan az anyagi_ érdekek poli- 
tikija. Semmi sem lehet fondkabb és végzetesebb, mint merey 
jogi formak kereteibe szoritni bele a kizgazdasigi ‘élet valtoz6 

a joe RSS 

igényeit. Angliat épen az eme elte az anyagi felvi ivirageas oly magas 
polezara, hogy az angolok s semmit sem n¢ selekedtek ¢ supa elvbil 
vagy mert valamit elméletben helyesnek isme rtek el, hanem mivel 
mindig tudataban voltak annal, hogy mis idék mas szikségeket 
igényelnek. Ellenben Portugalia és  Spanyolorszig szomort pél- 
dijat nyujtjak annak, hogy miként kiszinheti mindkét orszdg 
hatramaradasat els sorban— kereskedelmi politikai viszontagsagai- 
nak, melyek kdvetkeztében vazdasi igi létalapjat kénnyelmiien koez- 
kaztatva, utoljdra fejlidésének minden anyagi fultételét eldobta 
magatél s munkakedveét vesztve, ezzel egyidejiileg nemzeti prestige-ét 
é8 politikai siilyait is aldozatul hozta. — 

Ez volt az eredménye annak az Aldatlan befolyasnak, melyet 
Anglia kereskedelmi scupremacziadja gyakorolt Portugalitra az 











128 AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL. 


1703-ban létrejétt Methuen-féle szerzidés kivetkeztében, mely 
litszdlag mindkét félnek kedvezményeket biztositott, a midén 
az angoloknak megengedte ajbél az egyideig eltiltott gyapji- 
4rik bevitelét az 1684, elétt fenndllott 23"), értékvim mellett, 
viszont Portugilia szimara biztositotta borainak ‘/,-dal olesébb 
vam melletti bevitelét Angliaba, mint a hogy mds orszagoknak 
engedve volt. 

De mi lett az eredmény? A magas fokra jutott portugal 
ipar néhany év alatt teljesen tinkrement. Az angolok nemcsak 
ahhoz értettek, hogy a 23 ,.-o8 vamot lassanként 3"/\-ra nyom- 
jak le, hanem mar akkor oly magas tikélyben birtak az érték- 
bevallas miiveszetét, hogy tényleg esak alig felét fizették a kivetett 
vamtételeknek. S mig azelétt mas orszigok is konkurralhattak 
Portugalidban Anglidval, most az ésszes kereskedés angol kezekbe 
ment at, a mi kifejezést talalt abban is, hogy utoljara a valtd- 
arfolyam Portugalia hatranyara 15°/,-kal differalt, 

Igaz ugyan, hogy a portugal borok is kedvezményes piaczot 
nyertek Angliaban, de Anglia ennek fejében, lemondva a draga 
franezia és német borokrol, a portugal gyarmatokkal valéd isszes 
kereskedést kezébe ragadta, igy hogy e gyarmatok utoljara egé- 
szen Anglia gyarmataiva lettek, Portugalia rajok nézve csupén 
kézvetité helylyé stilyedt le, 

igy lén a nagy portugal gyarmatbirodalom idegen érdekek 
szolgajiva, egyetlen kardesapas nélkiil. Aruikért az angolok 
elszedték Portugaliaté] gyarmatai aranyat és eziistjét, azzal keletre 
mentek, megyasdroltik annak keresett czikkeit s elarasztottak 
velik az eurdpai piaczot, masodszor is zsebre téve a nyereséget. 
Magiba Angliiba azonban a driga keleti ezikkeknek behozatala 
is tiltva volt, oda csak nyers anyag, legfeljebb félgyartmany 
jutott, mely mint kész kitiiné angol ari vandorolt ismét a kiil- 
foldre, hogy ismét és ismét pénzt vigyen vissza a hazdba, Por- 
tugal aranynyal és eziisttel alapitottdk meg az angolok nagy 
keletindiai birodalmukat s lettek a fildkerekség elsié gyarmato- 
sitdiva, els} kereskedelmi hatalomma, Portugilia pedig sohasem 
bontakozhatott ki tébbé a britt uralom fojtogaté karjai kéziil ; elvesz- 


tette tengerentili tartomanyait s jelentéktelen hatalomma siilyedt. 


Stlyos tanulsagok ezek azon viszony helyes megitélésére 
melyek Ausztria és Magyarorszig kézt az 1867: XIL. t-ez. 
jin fennall. 


AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTOMAL 129 


Magabol az autonom szerzédési képességbé| még én- 
magiban véve nem kivetkezik az, hogy az mindkét fél sza- 
mira tigabb jogalapot, illetéleg jobb gazdasigi eredményeket 
tyujiana a kereskedelmi politikai szévetség formajandl. A Hanza 
annak idején az északi fejedelmekkel, az angol kirdlyokkal és 
orosz ezarokkal egész sorat kititte az oly szerzidéseknek, melyek 
nyilvan kereskedelmi szerzidéseknek ismerenddk fel, tényleg azon- 
ban esupan a Hanzanak biztositottak szerzidésszerii elényiket. 
Ep ezen szerzidések folytan vett a Hanza kereskedése oly 
intenziv felviragzist. A régi olasz kiztarsasagok: Genua, Pisa, 
Veleneze is ismeételten kétittek a keleti fejedelmekkel dgynevezett 
-kapituliczidkat*, a melyek a viszonossig elvét teljesen nélkti- 
liaték, Sét esak legiijabban is az 1860-iki, Anglia és Franezia- 
orszig kizitt kititt, igynevezett Cobden-szerzidés alkalmat nyuj- 
tott Angliinak, hogy az ott biztositott engedményeket minden 
ellenszolgaltatas és a yiszonossig kikitése nélktil kiterjeszsze 
minden idegen dllamra. S midén 1892-ig Svajez a maga kon- 
venczionalis tarifajat és Osszes engedményeit kereskedelem-politikai 
téren minden nemzetre kiterjesztette, melyek Svajezezal szemben 
nem bantak el kedveztitlenebbtil, mint mas dllamokkal; a kélesé- 
nisseg feltétele itt sem lett kikitve. 


Ellenben kizis kereskedelmi szerzidések egyidejiileg tébb 
illam részérél kéttettek nem egyszer oly eredménynyel is, hogy. 
ily solidaris féllépéssel biztositottak maguknak roppant gazda- 
sigi elénytket a szivetséges Allamok. A szizad elejér nl. N {apoleon 
iltal Angliaval szemben dekretilt sziiraz aaféldi ir inkibb esak 
passiv értelemben volt kollektiv eljirai 8. De az “1885 -iki Kongo- 
akta is collectiv kereskedelmi- szerzidést 1é le stesite tett az abban részt- 
vevé tizennégy allam kézitt. E op igy az 1890. Julius 2-iki brtis- 
seli konferenezia-akta tizenket ‘allam: kozt illapitott meg kiéziis 
kereskedelmi eljarast arra nézve, hogy : 1 _Kongo- medenczében 
a beviteli vamok tilalma megsziintettessék s a fecyverekkel és 
szeszes italokkal valé kereskedés korlatoltassék. 


Altaliban ideszimithaté az a mindinkdbb nyilvanuld térek- 
vés is, hogy egyes orszagok és allamok nasey ‘gazdasigi 
teriletekbe egyesiiljenek; p, 0, az 1888-ban Washingtonban 68 
1897-ben Philadelphiaban ismételten megbeszélés tirgyava tett 
Pan-amerikai vamsziivetseg terve, a Greater Br ‘itain neve alatt 
4 


ATHENAEL™. 





130 AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL, 


ismert mozgalom s a kézép- és nyugot-eurdpai vamszivetsegnek 
nem egy hivet szamitd eszméje. 

Amde ily tartés vagy ideiglenes egyestilés bizonyos gaz- 
dasigi ezélok elérésére, harmadik Allamokkal szemben csakis 
egységes jogalany formajaban jelentkezhetik, a hol egy kizés 
és kizponti szervre rubhdztatik az egyes allamok s azok alkot- 
manyos testiiletei képviselete, Izy az Egyesiilt Eszakamerikai 
ANlamokban is az elnék jogositva van az alkotmany felhatalma- 
zisa alapjin a senatus kétharmadinak beleegyezése mellett szer- 
zidéseket jogérvényesen kétni és ratifikalni: ellenben a kepviseli- 
hizat semmi kézremiikédés nem illeti meg az utodlagos jova- 
hagyison kiviil. Angliaban is hagyomanyos és kizardlagos joga 
a koronanak a szerzédések megkitése, csak az oly szerzidéseket 
kiteles a parlament jévAhagyasa ala terjeszteni, melyek fennallé 
angol torvényeket valtoztatnak meg s az orszigra pénzbeli terhe- 
ket rénak. Sét joga van a koronanak tiszta legtibb kedvezmé 
nyes szerzédéest a nepképviselet jévahagyasa nélktil is megkétni. 

Hasonléan a csdszar, mint a birodalom legfibb feje, kez- 
deményezi a kereskedelmi szerzédéseket a német birodalmi alkot- 


many szerint. O ae meg az idépontot, 6 jeléli ki a targya- 
lasok vezetéit s latja el azokat utasitassal. A sziivetségi tanacs 
esak akkor foglalkozhatik esetleg a szerzidéssel, ha az minden 
részletében meg van mar allapitva. 

A szévetségi tandcs hozzajarulasa s a_ birodalmi gyiilés 
‘iltali jovahagyas utin a szerzidés esdsziri szentesitéssel tirvény- 
erdre emelkedik. Tényleges érvényéhez azonban sziikséges az 
idegen Allam mérvadé tényezéinek elfogadasa is, melyet a rati- 
fikacziondlis okmanyok kicserélése biztosit. 

Ebbiél folyolag az egységes vamteriilet kriteriuma nalunk 
sem a monarchia két dllama kizti gazdasigi viszony tartalmAban 
keresendé, hanem abban a formAban, a melyné] fogva mindkét 
illam kifelé egységesen, egy nemzetkizi individualitasban jelent- 
kezik. Szabatosan inja kériil ezt az IRG7:XVI. torvenyezikk 
|. §-anak els pontja is, midén megmondja, hogy ,mindkét fel 
dllamtertilete a szivetség idejére és értelmében eg egy vamtertiletet 
képez, melyet kézés vimhatdr vesz kériil*. Tebat nem azert képez 
egy vamtertiletet, mivel a kézbeesé vimvonalak hidnyoznak, mert 
ktilénben két oly gazdasigilag és politikailag _ teljesen figgetlen 
dllam is, melynek kereskedelmi politikaja kilesénésen a szabad 

“Se 





4Z ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL. 181 


forgalmon alapul, kizis vamteriiletet kellene hogy képezzen a 
politikai és természeti bsszetartozis minden mas kapesa nélkiil 
is, a mi nyilvan hamis kiivetkeztetés volna, — hanem egységes 
vamtertiletet képez azért, mert kifelé kizis vamhatar veszi kériil, 
mert a gazdasigilag kiilindllé két territorium tartés szétvalidsa 
formailag megsziinik az dllamkizisség azon magasabb rendjében, 
mely a nemzetkizi érintkezések szabalyozasinak alapjaul szolgal, 
mert absorbedltatik a kézis allami féhatalom egy mas functidja 
altal, a mely egészen személyes jellegii s ez a monarchia kiilsé 
reprezentaczidja. 

Hiazen a legfébb uralmi jogok ezen concentrikus szervezése 
a dualistikus illamkapesolatban nem egyediil all . Ilye eu a habort 
8 béke joga is, mely szintén csak egy ségesen gyakorolhato, 
daczira annak, hogy az ennek eszkizétil ‘szolgalé- hadtigy kiaiis 
a két allam kézitt, sit ezzel Gsszefliggs egyes intézkedések még 
esak kiézis kezelést sem igényelnek, hanem teljesen Onalloan 
teljesithetik. 

Talan paradoxonnak tetszhetik, de igen egyszeriien bizo- 
nyithate, hogy a vamkézisségnek ilyen formaja, ha nem prae- 
jodikal a monarchia két dllama kizt esetleg a belsé fogyasztasi 
és vamvonalak felillitisinak sem, csupdan azoknak kiilsi vam- 
politikai egységét fixirozza, egyenesen teljes cselekvési szabadsa- 
qunknak all érdekében. Egészen vilagosan fog dllani e tétel, ha 

ljuk, hogy a legtébb kedvezményes politika dltal ma 
mar minden Allam actidéja némileg kitve van, . gazdasiigi politikaja 
hizonyos tekintetekben mas’ illamok sorsihox van fiizve s ehhez 
képest a szerzidési a szabad terrenuma naprél-napra azii- 
kebb kirre szorul, -mely egy mésikkal 2 szivetkezik, 
a mely viszont a legtiibb- Kedvezményes } lau Zula ‘Altal harmadik 
Mlamokkal szemben van kitelezv e, a a szamara biztositott: konezesz- 
azidkat tivolrél sem értékelheti oly magasra, ha azok a klauzula 
alapjan nemesak neki adatnak meg, hanem mésoknak is, A dif- 
ferenczialis elbAndshban részesiilé allamra nézve magasabb vam- 
tétel is kedvezibb lehet egy alacsonyabbnal, féltéve, hogy a 
konkurrens allamoknak még magasabbat kell fizetnie. Viszont a 
legmesszebbre meni vammérséklés sem ér semmit, ha azzal 
egyidejiileg egy hatalmas versenytsrs konkurrenezidjdnak is tér 


Kétségtelen példat szolgaltat ez axioma igazolisira Német- 


9° 





{a2 A% ALLAM GAZDASAG] ATTRIBUTUMAI. 


orszig eljarasa, midén megtagadta a franezia borokra vetett be- 
viteli vam mérséklését, mivel a Franeziaorszigbél eredi nagy 
borbehozatallal szemben méltin tarthatott a vambevetelek nagy 
esikkenésétél. Par évvel késibb Olaszorszaggal lépett tirgyala- 
sokba. De Olaszorszig mindenekelitt a fékiviteli czikkét képezé 
boraira kivetett vim leszallitisat kivetelte, mivel szemben kész- 
nek mutatkozott a német iparnak a legmesszebb meni kedvez- 
méenyeket biztositani. Németorszag hajlando is lett volna_ erre, 
mert az olasz borok aajatsigai mellett nem volt oka tartania 
attol, hogy azok az egész piaczot meghdditjak vagy olesobb be- 
hozataluk mas hatranyokat vonhat magaval. Ugyde Németorszig 
kiitve volt a legtibb kedvezményesség klauzulija daltal Fianczia- 
orszaghoz, tigy hogy az olasz borok vamjai meérséklése Onkent 
és minden tovabbi ellenszolgaltatas nélkiil javara esett volna a 
franezia boroknak is, a mit pedig oka volt megtagadni a Franezia- 
orszigenl kététt szerzidésnél. Hy kérilmények kézt kénytelen volt, 
nehéz szivvel bar, lemondani ipari kivitele varhato elinyeirél. 
A legtiib b kedvezményes rendszernek ezen mereysége teszi 
érezhetive — a kézvetlen szomszéd allamok forgalmi  politikaja 
szabadsagin: ak bizonyos tigitisat abban az irdanyban,hogy gaz- 
dasagi ‘érdekeik szabad -egyeztetése érdekében folszabaditsak 
maguks ta hi arm: dik dillamra vald tekintet, tehat a legtibb ked- 
vezményességi- kikotés feszélyezé nyligei alol. Reon. tirekvés- 
uek a kizvetlen folyomanya a szorosabb vampolitikai egyestilés 
elikészitése egyfelél a politikai Gsszetartozandésig demonstrativ 
nemzetkizi kifejezése Altal (kézis vaAmteritilet), masrészt bizonyos 
(diferenezialis elbands altal, mely azonban inkAbb csak mint 
anomiilia all fenn s a nemzetkézi jogrendszerben Jeefilebb tit 
szerepe van. Ext utébbinak typusat nyujtja a monarchidnk és 
Peevbla koestt ax 1878, jul. shag hs eliminaris ¢gyezmeény alapjan 
latrejitt egyezség i —mely —két ‘Allam teljes vamegyestileset 
vette ezélha, Igaz, hogy ez tee, um egyesiilés késébb abban maradt, 
de az Is 81 . majus f 6- iki egyezség (1882 XXX. t.-%. ) is oly meg 
Allapodast tartalmazott meg, mely szerint Se pe chiare r 
provenienczis ijl nyerstermé nyek és 
vitelnél csak felét fizetik a leetabb 
szemben fennalld v: imtételnek, 
vamhataron at tirténik. Ezt— 
iilamok is elismerték. 





AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL 133 


Egészen hasonlé tekintet ala esik a monarchiank részérél 
Olaszorsziggal az 1879:1. t.-cz. alapjin nyujtott azon kedvez- 
mény is, hogy a kiézép-olaszorszdgi, lombardiai és velencezei olasz 
borok és velenczei szalmakalap-gyartmanyok az Ausztria-Magyar- 
orszigba valo behozatalnal oly mérsékelt vamokat fizetnek (utobbiak 
darabonkint 5 krt), a milyeneket mas legtibb kedvezményes Allam 
nem igéenyelhet. Itt mara politikai mult kizissége az indok, mely 
a kivételes elbinast igazolja. Végre a harmadik typusa a legtibb 
kedvezményességi klauzula aldli kivételnek monarchiankban, mely 
azonban elméletben nem jelenti egy allamnak sem elényisitését 
a masik rovasira, — a Fiume és Trieszt tengeri kikiték eme- 
lése érdekében fenndlld dijszabas, mely szerint a tengeren he- 
hozott artik alacsonyabh vamokat fizetnek, mint a szdrazfildén. 
ley ha p. o. Anglia hozzink az adriai tengeren kiildi czikkeit, 
ezek elényiisebben vamoltatnak el, mint a szaérazféldin  bejitt 
német czikkek, jéllehet Németorsziggal legtiibb kedvezményességi 
viszonyban vagyunk. 

De hogyan egyeztetheté Gssze a monarchia vampolitikai 
egysége kifelé a ktilin terlileti énallosig prinezipiumaval befelé ? 
Hogyan képzelheté a vamkézisség kiilsé keretében két figgetlen 
gazdasagi szervezet? Egyszerlien a kivetkezé formula altal: mi 
kitelezettséget vallalunk arra, hogy Ausztria ipari termelését 
megvédjiik minden mas iparos Allam ellen, kivéve énmagunkat, 
Ausztria viszont kételezettséget villal az irdnt, hogy a mi nyers- 
termelésiinket megvedelmezi minden idegen konkurrenezia ellen, 
kivéve sujdt termelését, Kilesinisen wolves ezme nyes pines zot bizto- 
situnk egymasnak, de esak har madik rovasara, nem 
sajat iparfejlesztéstink természetes filtét ‘ei "Telos al. Mas 
azavakkal nines kizarva e form mula 1 mellett tt egy autonom vam- 
politika lehetésége a monarehia ké t aillama kiizt esetleg fokozatos 
vimemelésekkel is, melyeknek azonban belathatlan idékig esak 

& — 
igen mérsékelt protectiv jellege lehetne, mely mellett a kisipar 
megtalilna boldogulisa s fejlédése utjat, s mely nem veszélyez- 
tetné mezigazdasagi kiviteltinknek az osztrak piaczokhoz fiizidi 
fontos érdeket sem, sem az osztrik iparnak biztositott elsé- 
aéget fogyasztasi teriiletiinkién. Hiszen utdvé égre mikor fog az 
élkivetkezni, hogy Magyarorsaig, mint exportalé iparos allam, 
nemesak sajat szlikségletét lesz képes fedezni, hanem ipare zikkel 


tt, a 


elhelyezésében a ktlfldi piaezokon mint Ausztria konkurrense 








184 AY ALLAM GAZDASAG] ATTRIBUTIMAL, 


is kénytelen lesz f6llépni. Ha ez valaha bekévetkeznék, a minek 
Ohajtandésigarél ugyan sem a nemzeti allam politikaja szempont- 
jabol, sem magasabb rendii kulturpolitikai szempontbol meggyé- 
zjdve egyaltalan nem vagyunk — de ha ez mégis bekévetkeznék, 
akkor, elismerjiik, a gazdasagi kizisség mai keretei méltan elég- 
teleneknek bizonyulnanak. Mindaddig azonban, mig erre kilatas 
nines, érdekeink a vilagpiaczon parallel haladnak, s6ét egymast 
eeészitik ki s azoknak egységes reprezentilasa czélszeriiségi 
okokboél is kivaléan indokolt, mert a kézis eré, a kézis akezid 
fokozott erkélesi és anyagi sdlyat biztositja. De érdekeink dllandé 
egyeztetése lehetéségének befelé, egymas kizitt, sem allja semmi 
itjat, mert hiszen, mint mondottuk, a vamteriileti kiziésségnek 
épen nem a szabad forgalom képezi sziikségképen egyeditili kri- 
teriumat, vagy legszélsé hatdrat, hanem legszélsé hatarat képezi 
uz & negativ rendelkezés, az a viszonossag, hogy egyetlen mds 
nemzet se érlékestthesse ndlunk vagy Ausztriaban oly elénydsen 
(tehat nem eldnydsebben, hanem oly elényisen) azon kiviteli czk- 
keit, melyekben ezen dllamok termesztményeivel vagy tparaval 
konkurral, mint magok ezen dallamok. 

Latnivalé, hogy ez a legtibb kedvezményes formulanak 
oly elvi kiegészitése, mely nem egy doctrinair allaspont érdeké- 
ben kiti le eleve az dallam gazdasagi cselekvését, hanem realis 
momentumok szerint szab korlatot az idegen érdekek terjeszke- 
désének sajat anyagi létkdrében. Nem a tavolabbi és kizvetettebb 
érintkezési vonalakon allitja fel anyagi szervezkedésének a priori 
hatarait, melyeken belil mozogni kénytelen, nem a végpontokat 
tizi ki eljre megmasithatatlanul, melyeknek iranyaban  kiitiitt 
marsrutaval halad a bizonytalan ezél felé, hanem a konkrét hely- 
zet, az adott viszonyok és «a geografiai fekvés elutasithatlan 
tényeibél bontogatja ki gazdasagi programmija Altalanosabb kér- 
vonalait, a kizvetlentil érdekii jelenségek inductidjanak lanezo- 
latin at jut gazdasigi berendezkedése tsszképéhez. A legtibb 
kedvezményesség theoriija egy positiv maximumat allapitja meg 
mindazon kedvezményeknek, melyeket egy allam a tibbi aAlla- 
moknak bizonyos kériilmények kizétt megadni kiteles; a diffe- 
renezialis elbanas egy negativy maximumaét allapitja meg épen 
ellenkezbleg azoknak a kedvezményeknek, melyeket az allam 
legkézvetlenebb gazdasagi czéljai érdekében minden mas aAllam- 
tol, mint a melylyel a gazdasdgi politika solidaritdsandl fogva. 


AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAIL. 135 


bensébb és dllandébb érdekkapesolatban all, megtagadni kételes. 
E két végpont kizétt hullamzik a kereskedelmi és vampolitika 
modern eszmeéinek és intézményeinek egész atmeneti rendje, mint 
jsszefiigg6 sorozata a nemzeti munka és productio eértékesitési 
folyamata kiilénbéz6 tiineteinek. 

Az aAllam gazdasagi individualitasa tehat jogai és kiteles- 
ségei e ket ellenkezé polusa kizé talal természetes beillesztést. 
A legtibb kedvezményes klauzula szabalyozza azon kitelezettsé- 
geket, melyeket az egyenlié elbandas elve ro a szerzédé felekre, 
i differenezidlis rendszer pedig statudlja a kivétel jogat a nem- 
zetkizi rend altalanos hatarozmanyai alél, a mi nélktil az allam 
inezéljai nem volnanak megvaldsithatok, szabad elhatarozasa pedig 
a mechanikai fliggiség egy mozdulatlan gépezetébe maradna be- 
ékelve azon interdependentia szalainal fate, melyet a. legtibb 
kedvezméenyes klanzula teremtett meg az eurodpai dllamok kélesin- 
viszonyaban. 

Hogy azonban az allam gazdasigi organismusinak e kettés 
életmiikédése zavartalanul folyhassen és konfliktusokra ne vezes- 
sen, magok a nemzetkézi tételes jog szabvanyai Allitanak fel bizo- 
nyos elvi korlatokat, melyek filtétele mellett a legtébb kedvez- 
méenyessée tilto természetii akadalyai aldl is kivétel engedheté., 
KE féltétel benne foglaltatik tgy az Olaszorsziggal kétitt vam- 
s kereskedelmi szerzidés (1592:V1.) VII. ezikke }) pontjaban, 
mint a Franeziaorszaggal elészir L879. janudr 20-ikan kététt s 
ismételten megijitott, a SpanyolorszAggal 1880. jinius 3-ikdn 
kititt egyezmény VIII. czikke b) pontjiban, a Nemetorssiggal 
k6tdtt s az 1892: 111. t.-ezikkbe mh foglalt kereskedelmi és vam, 
szerzidés 2-ik czikke 2-ik pontjaban, a Sviijexczal (18 1892: VIL. . 
t.-cz. 1. §. 2. pont.) Belgiummal | (189: 2: VIL tre z. 2. &. 2. pont) 
sth, kététt Sakesubdéscinkben, . melyek -mindegyike a mar meg- 
kitstt vagy jivében megkitendé vdmegyleti. viszony feltételéhez 
kiti az egyik fél részérél a legtibb kedvezményesség aldél enqedé- 
Tyezendd kivételt. 

Mit értink azonben kézjogi értelemben vamegylet alatt, 
mily természetii politikai kapesolatat két vagy tébb fiiggetlen 
Allamnak, erre nézve a nemzetkizi jog dogmatikaja nem ad fele- 
letet, ecsakis a tirténeti faktumok, a historiai dllamalakulisok 
természete dintheti «el e kérdéseket. A tudomanyos. fogalmak 
ingatagsaga e takintetben nagy mertékbe volt alkalmas fokozni 


i 2 








Lu6 AZ ALLAM GAZDASAGI ATTRIBUTUMAL 


a politikai ellentéteket. Vamegylet, vampolitikai egység, vim- 
terlileti kizisség, vamszivetség sth. lényegileg alig kiilinbéznek. 
Az 1867:XIl. t.-ezikkben is hiaba keresnék a kézis vamteriilet 
szabatos kiértilirisét. Mar fentebb ramutattunk, hogy a szahad 
és vammentes forgalom nem képezheti a vamtertileti kizisséy 
dénté ismérvét, mert kiilinben két politikailag teljesen fiiggetlen 
és souverain Allam is, ha egyméssal szabad kereskedést folytat. 
vamegyletet képezne, daczira annak, hogy talan vampolitikai 
individualitasa harmadik Allamokkal szemben mindkettének a 
kereskedelmi szerzidesek Gnall6 megkétéesében nyer kifejezést. 
Az 1867: XII. t.-ez. gazdasagi része megalkotasanal, tudjuk, u 
kiegyezés politikusai elétt a szabad kereskedelmi iranyzat eszményei 
lebegtek, de nem zarkéztak el az el6l sem, hogy Magyarorszig 
esetlez Ausztriival szemben kiilén érdekeit vamvonalak Altal sza- 
balvozhassa. Vajjon ezzel megszlinnek-e a gazdasigi kézisség 
azon magasabb rendii kapesolata, mely a kiilfildi szerzidések 
értelmében kontemplilt vamegyleti viszony foltételéhez kéti a leg- 
tibb kedvezményes klauzula kitelékei tagitasat ? Nem, mert kiilin- 
ben Ausztria és Magyarorszig kizitt megsziinnek a differenczialis 
elbanas minden lehet6sége 8s ez nem csupan érdekeinket csorbi- 
tana. de kélesinés korlatolisa volna a magyar kiraly nemzetkizi 
souverainitasinak Ausztridval s az osztraik esiszirénak Magyar- 
orszigeal szemben, mar pedig Ausztria és Magyarorsz4e mint 
nemzetkizi kapesolat nem bir ertelemmel és jogosultsigeal, ha 
e kapesolatbol nem a nemzetkizi hatalom fokozoett ereje, de 
annak viszonylagos gyGngitése szarmazik mindkét Allamfélre nézve. 

Marad iehat, ismételjiik, a vamteriileti kapesolat egyetlen 
- elfogadhaté dinté és lényeges elemének a kifelé valé kifejezett 
vampolitikai egység az 1867: XII. t.-ez. 8. §-a iranyadasa sze- 
rint s az abban foglalt alkotmanyos cellenérzesi jog érintetlen 
hagyasa mellett. A kézjogi aldozat, a mely a kiilsé vAmpoli- 
tikai egység fixirozasaban all mindket allam paritasanak teljes 
megovasa mellett, aligha lehet nagynak nevezheté, ha masfelé] 
oly gazdasagi rekompenzaczidt talal, a milyen a két, klilsd szé- 
vetségre egvesiilt gazdusagi tertiletnek egymassal szemben teljes 
fiiggetiensége autonom vamvonalakkal, a termelés Gnallé szabé- 
lyozisdival s parallel szerzidésekkel, melyek mindig alkalmas 
fegyverekiil kezelheték akkor is, ha a nemzetkizi szerzidesekben 
érdekeink netan hadtranyt szenvedtek volna. Nem tj joe ez, mely 





AY ALLAM GAZDASAGL ATTRIBOTUMAL 157 


az 1867: XII. t.-czikkben nem tartalmaztatott volna, vagy esak 
| az alkotmanyes Ausztria bomlasa kévetkeztében éledt volna fel, 
| mert hiszen tudjuk, hogy az IS67: XID. t.-cez. meg sem szabta 
a megkoitends kiegyezés tartamat, az 1867: XVI. t-ex. pedi 
mar 6t esztendé mulva fentartotta mindkét félnek a jogot a szer- 
zidéstél visszalépni. 

Ismételjiik tehat, hogy a gazdasagi szabadsag allaspontja u 
differenczidlis vamok rendszerében talalja meg legkedvezibb fGl- 
tHeleit, még pedig abban az aranyban, a mint az autonom gaz- 
dasigi teriilewek egymashoz kizelebb feklisznek s szomszéd hely- 
zetiknel fogva jobban egymasra vannak utalva, Ha nem is all 
teljes mertékben ez AllAspont hiveinek az a nézete, hogy kivéte| 
nélkiil minden dra provenienczidja szerint itelendé meg. mert 
esak igy lehet helyes és j6 szerzidéseket kitni, melyek mindkét 
szerzodé allam individualitasanak, termeléstik sajatsagainak, gaz- 
dasagi fejlettségiiknek és politikai érdekeiknek megfelelnek ; ha 
nem is All ez azon mértékig, hogy minden legtibb kedvezményes 
rendszer elvileg elvetend}, — de bizonydra all a teriileti szom- 
azedsAg. politikai mult és kiizis tirekves kapesai Altal szorosabb 
érintkezésbe hozott gazdasigi Allamokra nézve, a melyckre nézve 
a differenczidlis elbinds kétségkiviil a nagyobb, a teljesebh fiig- 
getlenség Allaspontja. 

Ugyde a kiilinbizeii bandsmédban rejli elényok harmadik 
Allamokkal szemben csakis a gazdasig-politikai kizis akezidra 
valo tartos vagy ideiglenes egyeslilés lchetéségének foltételezésd- 
ben talaljak meg azt az eréit, mely érvényesiilésiket a nemzet- 
kOzi rendben sikeresen timogathatja. Masfelil tehat a gazda- 
sagi érdekvédelem szabadsaga szorosabb alkalmazkodast kivetel 
bizonyos iranyzatokban azon allamok kézt, melyek természetes 
érdekiiket a legtibb kedvezméenyes formulaban nem lathatjak 
kielégitve. Igy evez at logikusan a gazdasigi autonomia (illas- 
pontja a gavdasagi szivetség allaspontjara, mint szliksegkepeni 
fejlédési fazisra, a mely ha nem tartalmaztatnek eredetileg benne 
az Allam autonom gazdasigi jogkérében, igy eunek teljességén 
esorba esnék, mert nélkiilézné azt a momentumot, melylyel maga- 
magat mint viszonyos jogok és kételezettségek alanyiat kihelyez- 
hetné az allam elidegenithetlen souverainitasa szaférijabol. Keé- 
telyt sem tir ennelfogva, hogy « gazdasdgi sutonomia csak esz- 
kéze a g@azdasaci szervezkedés folyamatanak, nem czeélja, caak 


a 


146 . AZ ALLAM GAZDASAO] ATTRIBUTUMAL 


a politikai ellentéteket. Vamegylet, vampolitikai egység, vim- 
teriileti kizisség, vamszivetség sth. lényegileg alig kiliinbiznek. 
Az 1867:XIL t.-ezikkben is bidba kereandk a kizis vamtertilet 
szabatos korilirisAt. Mar fentebb ramutattunk, hogy a szabad 
és vimmentes forgalom nem képezheti a vamteriileti kizisséy 
diinté ismérvét, mert kiilénben két politikailag teljesen fiiggetien 
és souverain Allam is, ha egymassal szabad kereskedést folytat, 
vimegyletet képezne, daczira annak, hogy taldn vampolitikai 
individualitisa harmadik aAllamokkal szemben mindkettinek « 
kereskedelmi szerzidések 6ndllo megkétésében nyer kifejezést. 
Az 1867: XII. t.-ez. gazdasagi része megalkotasinal, tudjuk, a 
kiegyezés politikusai elitt a szabad kereskedelmi irdinyzat eszményei 
lebegtek, de nem zaérkéztak el az elil sem, hogy Magyarorszig 
esetleg Ausztridval szemben kiilén érdekeit vamvonalak Altal sza- 
balvozhassa. Vajjon ezzel megszlinnék-e a gazdasagi kiziisseg 
azon magasabb rendii kapesolata, mely a kiilféldi szerzidések 
értelmében kontemplalt vamegyleti viszony féltételéhez kéti a leg- 
tibb kedvezményes klauzula kitelékei tagitasat ? Nem, mert kiilén- 
ben pppiaie? és Magresteesee kozitt een ge tt differenczidlis 


tani, de kdlestn’s korlitolisa volna a magyar kirdly noninetkozi 
souverainitisinak Ausztridval s az osztrak esdszirénak Magyar- 
orsziggal szemben, mar pedig Ausztria és Magyarorszag mini 
nemzetkozi kKapesolat nem bir ertelemmel és jogosultsiggal, ha 
e kapesolathol nem a nemzetkézi hatalom fokozett ereje, de 
annak viszonylagos gyGngitése azirmazik mindket allamfélre nézve, 

Marad (ehdt, ismételjiik, a vamteriileti kapesolat egyetlen 
- elfogadhate dénté és lényeges elemének a kifelé val kifejezett 
vampolitikai egység wz 1867: XI. t-ez. 8 . §-a iranyadasa sze- 
rint s az abban foglalt alkotmAnyos slinatsotal jog érintetlen 
hagyisa mellett. A kézjogi Aldozat, a mely a kiils6 vAimpoli- 
tikai egység fixirozisdban all mindkét illam paritasinak teljes 
megovasa mellett, aligha lehet nagynak nevezheti, ha masfelé! 
oly gazdasigi rekompenzieziét taldl, a milyen a két, kiilsé szé- 
vetséere egyesiilt gazdasdgi tertiletnek egymassal szemben teljes 
fliggetlensége autonom vamvonalakkal, a termelés dnallé szabi- 
lyozasaval s parallel szerzidésekkel, melyek mindig alkalmas 
fegyverekiil kezelheték akkor is, ha a nemzetkiizi szerzidésekben 
érdekeink netin hitranyt szenvedtek volna. Nem Oj jog ez, mely 











AY ALLAM GA¥DASAGI ATTRIBOTUMAT. 137 


az 1867: XID t.-ezikkben nem tartalmaztatott volna, vagy caak 
az alkotmainyos Ausztria bomlasa kivetkeztében éledt volna fel, 
mert hiszen tudjuk, hogy az 1867: XII. t.-ez. meg sem szabta 
a megkétendi kiegyezés tartamat, az 1867: XVI. t.-ez. pedig 
mir Gt esztend( mulva fentartotta mindkét félnek a jogot a szer- 
zédéstél visszalépni. 

Ismételjiik tehat, hogy a gazdasigi szabadsig Allaspontja a 
differenczidlis viimok rendszerében taldlja meg legkedveziibb fil- 
tételeit, még pedig abban az aranyban,a mint az autonom gaz- 
dasagi teriilevek egymashoz kizelebb fektisznek s szomszéd hely- 
zetiiknél fogva jobban egymdsra vannak utalva. Ha nem is all 
teljes mértékben ez Allaspont hiveinek az a nézete, hogy kivétel 
nélkiil minden ari proveniencziija szerint itélendé meg. mert 
esak igy Iehet helyes és j6 szerzédéseket kitni, melyek mindket 
szerzidii Allam individualitasanak, termelésik sajitsigainak, gaz- 
dasigi fejlettségiknek és politikai érdekeiknek megfelelnek ; ha 
nem is all ez azon mértékig, hogy minden legtibb kedvezményes 
rendszer elvileg elvetendé, —- de bizonyara all a teritileti szom- 
szédsag, politikai mult és kizis tirekvés kapesai Altal szorosabb 
érintkezésbe hozott gazdasagi Allamokra nézve, a melyekre nézve 
a differenczialis elbAnas kétségkivil a nagyobb, a teljesebb fiig- 
getlenség allaspontja., 

Ugyde a kiilénbizeii bandsmédban rejlé elénydk harmadik 
Allamokkal szemben csakis a gazdasag-politikai kizis akeziéra 
valo tartés vagy ideiglenes egyesiilés lehetiségének foltételezésc- 
ben talaljak meg azt az erdt, mely érvényesiilésiiket a nemzet- 
kézi rendben sikeresen tamogathatja. Masfelil tehat a gazda- 
sigi érdekvyédelem szabadsiga szorosabb alkalmazkodast kévetel 
bizonyos iranyzatokban azon allamok kézt, melyek termeészetes 
érdekiiket a legtibb kedvezmenyes formulaban nem lathatjak 
kielégitve. |xy evez at logikusan a gazdasigi autonomia Allas- 
pontja a gavdasavi szivetség Allaspontjara, mint szlikségkepeni 
fejlidési fazisra, «a mely ha nem tartalmaztatnék eredetileg benne 
az allam autonom gazdasdgi jogkérében, igy eunck teljességén 
esorba esnék, mert nélkiilézné azt a momentumot, melylyel maga- 
magat mint viszonyos jogok és kételezettségek alanydt kihelyez- 
hetné az allam elidegenithetlen souverainitisa szférijabol. Keé- 
telyt sem tiir ennélfogva, hogy a gazdasdgi sutonomia esak esz- 
kize a gazdasdgi szervexkedés folyamatanak, nem czélja, csak 





Los AZ ALLAM GAZDASAOL ATTRIBUTUMAI. 


potencziaja az Onallé gazdasdgi politikinak, nem pedig eredmé- 
nye. Csak egy elméleti és jogallapot, nem pedig realis factorok 
iltal létesitett tenyleges tartalom. Csak egy foglalo kerete a 
nemzeti jogoknak, de nem gyakorlati kiépitése. Kétségtelen 
tovabba, hogy autonom és kiézis vamteriilet, vamteriileti egység 
(3 vamtertileti Gnallosag egymasnak nem minéségi negaczidi, nem 
objectiv fogalmak, hanem esak ellentétes subjectiv szempontok, 
melyek alatt ugyanazon jelenségeket nézziik, Jobban mondva 
pairtpolitikai frazisok, melyek hangzatossaguk mellett épen nem 
fedezik az eszméket, melyeket mégittiik seytenek, de elég jok 
arra, hogy mindenki azt gondolhassa alattuk, a mit akar 8 mint 
ilyenek kinnyii agitatorius anyagot vigyenek bele a politikai és 
a kézéletbe. 


Varnai Sandor. 





IRODALOM. 


Schwarez Gyula ,,Demokraczidja“. 


(Die Demokratie, von Julius Schwarez. Des zweiten Bandes, 
zweite Abtheilung, Leipzig. Verlag von Wilhelm Friedrichs k. k. 
Hofbuechhiindler, 1898.) 


A hirneves szerzé nagy feltiinest keltett munkajabol, mely 
vilagszerte becsiilést szerzett a magyar tudomanyossignak, — tijabban 
jelent meg a masodik kitet maisodik része is, harminez ivnyi terjede- 
lemben. Nagy nyeresége ez tjabb kitet is térténeti és Allamtani iro- 
dalmunknak 8s a targyiba valé mély tudomanyos elmeriilés mellett is 
a kepzelheté legvonzdbb, lebilincselibb olvasmany. A kivalé tudés 
egesz szellemes egyénisége a maga megelevenité varazskUrébe tudja 
vonni a régi Roma letiint korat, bonczolé psychologidja kézelebb 
hozza altalanos emberi felfogasunkhoz e kor egy es szerepléit, meg- 
érteti veliink tirekveseik ezéljat, vagyaikat és indulataikat s az Grék 
emberi tulajdonsagok mértékével méri le egy énisé sg6k érte ket és ingre- 
diencziait. Nem oly mélyen bile seld, mint densely, nem oly méd- 

de mindkettének 
Bees sajdtadeait suerencsésen egy esiti cciauanee sa latkor, melyet 
nyit a ezivilizaczid egyik legérdekesebb kora megértésében, szélesre 
kiterjedé s az alkoté lélek minden oldald vonatkozdsét egységesen 
Atfogd, Atélelé. 

A consulok korabeli Roma Allamintéezményeinek tudés és szak- 
szerli ismertetésével kezdi e kitetet, kimerité és sokoldald forrastanul- 
manyok utin, melyeknek a kitet végéhez csatolt regisztere is mar a 
romai tirténet irodalmAban valé szédité olvasottsagarél tesz tanuségot 
a szerzOnek. Mommsen, Saalfeld, Leist, Karlowa, v oigt, Herzog, Jirs 








140) IRODALOM, 


és masok alapveté kutatasai, az egykort forrasok kézt Cicero, Tacitus, 
Plutarchus, Festus, Varro, Gellius, Sallustius, Livius sth stb. egyetlen 
passzusa sem keriili ki Schwarez Gyula figyelmét, a mely a jogtiirté- 
neti adatok szerves f6lépitéséhex valamelyes kiegészitéssel jarulhat. 
A rank maradt emlékek mozaikszerfiségét éles kritikaval tolti ki, 
homalyban maradt kerdéseit a nyomozé tudos elfogulatlansigaval 
taglalja. 

A consulok alatt a rémai demokraczia allamintézményeinek 
typusat az a folytatolagos jogkiterjeaztés adja meg, mely mar az 
elézé idészakban a plebejusok kézjogi allasit a patrieziusokehoz mind 
kiizelebb hozta, s vegre az Usszes valaszfalak lerombolasaval mar 
287-ben Kr. e. a rémai dllampolgarsag egységességét hozta létre 
Ezzel egvidejiileg ij elet kezdett tamadni, de nem a szellemi kultura 
fillendiilése volt ez, hanem csupan a kiilsé életméd finomulasa, melyet 
a gazdagabb plebejusi csaladoknak a patricziusi tarsaskérikbe valé 
betolakodasa idezett eli A kévetkezd 10 20 év alatt Roma vegle- 
gesse tette uralmat Italia f6létt s az Allami élet terén is nagy haladast 
tanusitott. Paestum, Cosa, Beneventum, Arimininm gyarmatosittattak, 
a Sabellasok leigaztattak, Tares a romaiak birtokaba jatott, 

Kevesebbet tudunk e korszak irodalmarél, mert még Livius 
idevigo kinyvei sem maradtak rank. A mi a neépességi viszonyokat 
ileti, Romanak oz idében 200,00 '-en feliili lakosa volt, beleértve azon- 
ban a szavazat nelkiili polgadrokat is, a népszimlalas eredmeényei 
290,000 fegyverforhato polgart tiimtettek fel. Azonkiviil sajat legioi 
voltak a latin coloniiknak s a nem latin szivetsegeseknek, figy hogy 
mindéssze 400,000 harezos talpra Allitisa volt lehetG, Ibyen erdkife}- 
téssel indult neki Réma a pan haéberinak, mely Roma hatalmi allasat 
megerositette s a sziivetsegi rendszerrel fitjat egyengette vilagbiro- 
dalomma valo atalakulisanak., 

De a hisi harezok e korszakat is, kapzsi rablas e@s utélatos 
kérkedés tirpiti ala jelentéségében, hogy aztan a hannibali habortk 
alatt a nemesség mint egy kivaltsagos kaszt iiljiin a plebejusok nya- 
kara s uralmat vegkép a korlatoltsigra s a timegek megvesztegete- 
sére alapitsa. 

Ez a azellem vonul vegig Koma tirténetén a macedoni habordk 
sa Perseus elleni hadjarat alatt is, mely a harmadik pan hdbortiban s 
Carthago leigazasdban véegzidttt. A romai kiiztairsasdg letiporta leg- 
felelmetesebb vetelytarsit s ezzel megtiirte itjat a vilaguralomhoz, 
Sulla 6s Marius veres polgarharezahoz, s ax Allamesinyhez, mely Sullaét 


(RODALOM, 14] 


Dictator legibus seribendis et reipublicae constituendae* ney alatt 
emelte ax Allamhatalom lezgmagasabb polezdra 

Roma szellemi életét Sulla alatt mesteri kezzel festi a szerzé a 
rank maradt irodalmi emlékek, senatusi hatarnzatok és censori edic- 
tumok nyomaén, melyekkel a philosophusokat és szonokokat Romabdél 
ismételten elfizték. A béleselkedést ex idében Romaban gyiiléltek. 
A Numa neve alatt ismert apocryph kényveket mar Kr. e 181-ben 
elégettette a romai dllamhatalom — ,quia philosophiae seripta essent*, 
Nemsokara aztan a girég irdk és béleselik is tapasztalhattak ugyan- 
eat, a kik 219 ota Kr. e. rajonkent telepedtek meg, hogy ismereteiket 
a romai életben érvényesits¢k. Eljbbb a rémai hatosagok Alcaios és 
Philiseos epikureusokat tizik ki a virosbol Kr. e. 175-ban, majd alta- 
laban rendelik el a béleselék és szOnokok kiutasitisat. C Fannius 
Strabo és M. Valerius Messala consulok senatus consultuma Gellius 
szerint igy hangzott: .Marcus Pomponius Praetor gondoskodjék arrdl, 
hogy philosophusok és rhetorok Romaban tiébbé ne tartézkodjanak* 
(uti Romae ne essent). 

Schwarz Gyula itt polemizal Mommsennel is, a ki a brutalitdsok 
mentegetését kisérli azzal, hogy wtal amaz Allitélagos erkGles- és hit- 
elleni morényletekre, melyeket az atheni kivetek, Kameades akade- 
mikna, Diogenes stoikus, Kritolaos peripatetikus és masok elkdvettek 
diplomaeziai szereplésik alkalmaval. Bebizonyitja, hogy ezek a bdél- 
eseszek esak 155-ben Kr, e. jittek Romaba, tehat nem szolydltathat- 
tak okot a 162—61-diki senatus consultumra 0 esupan Cato és mis 
ily tiirelmetien erényhisik lelki korlatoltsiganak tulajdonitja e rend- 
szabalyokat, melyeket méltékul allit ; an ‘emberi miive lédés torténetében 
azon néephatdrozat mellé, a melylyel egykor Athénben Diopeithes 
jovendémondo gyalazta meg Perikles | korit, eis 

Kévetkeztek asthn pi ré syvel -utébb Domitius A Anenobabal 68 
L. Lieinius Crassus edictumai, mely ekkel az ugy nevezett Latin rhetoro- 
kat megrendszabilyoztik, a Aik merészelték an ifjisdgot egyébre is i 
oktatni, mint a mit a romaiak elidei rendeltek. 99-ben Kr. e. pedig a 
censorok tijra megismételték a latin rhetorok kiutasitasat Igy diihén- 
gétt a rémai Allamhatalom konzervativ szelleme ev alkotmany-periodus 
alatt* — kidlt fel a tudds szerzé, 

Masrészt elismeréssel adézik Schwarez Gyula is a kiatdrsasig 
ez Woébeli harezi dicséséyének és nagy szabist hédits -politikajanak. 
De ez nem tantorithatja el attél a megs) youidésétol, | hogy a szellemi 
életre nézve ev a korszak « QTL 8l-ig Kr. e. ) sig. jot egyebet 








142 tmRODALOM. 


kezd6 bélesékornal, még a jogtudomanyra nézve is, bir annak iro- 
dalmi “ittiréi mar e kornak masodik felében féllépnek s befejezik a 
jogfogalmak megillapitasit, igy az adas-vétel, a bérlet, a kGlesin 
stb.-re vonatkozdlag, egyuttal Osszegytijtik a joganyagot s oly éles- 
elmtiséggel dolgozzik f6l, hogy a kesébbi eivilista Jogészok sem tud- 
nak 2000 év utan se azok helvébe tjat alkotni. Meltén mondhiatja 
Schwarez, hogy a rémai népuralom, mely e korszak alatt annyi nepet 
igazott le s oly oridsi hadizsdkmanyt halmozott dssze, nem kevesbbe 
lehet biiszke jogaszi alkotasaira sem, mint gyézelmes legioira. 

Ezt a jogdszi szellemet szépen magyarazza a jeles szerzé a 
romaiak azon lelkiiletéb6l, mely kivaloan alkalmassé tette Oket a 
magan- és perjog nem kevésbbé okosan szamité, mint szenvedélyes 
dpolasara. ..Nemcsak az egyes allampolgérok — mondja Schwarez — 
a kik utalva voltak arra, hogy egyik-masik esetben jogaikat megved- 
jék, hanem az egész intelligentia, sét a kGlt6k is a jogszolgaltatast 
oly szinjateékuak tekintettek, mely éket kimerithetlen szellemi élveze- 
zetekkel latja el. E korszak szini kéltéi jogi viszonyokat, kerdéseket, 
controversidkat szének bele togataikba, palliataikba s darabjaiknak 
gyakran oly czimet adnak, mely valamely jogfogalmat fejez ki. Igy 
Plautus ,Addictus*-a, Afranius ,Depositum‘-a, ,Divortium*-a, ,.Eman- 
cipatus*-a, Titinius ,Jurisperita*-ja stb. stb. Joggal ismetli Jérsre 
tamaszkodva Schwarez is, hogy Plautus e régi jog ismeretének egyik 
legdisabb forrasa; Enniusnal pedig a pythiai Apollo a téle tanacsut 
kéré népeknek és kiralyoknak tgy felel, mint egy rémai jogisz klien- 
seinek, Az e kélténel haszndlatos technikai kifejezések mar a esdsgarsag 
korabeli grammatikusoknak sok fejtérést okoztak. Terentins nem talal 
semmit alkalmasabboak, hogy Lucilius nevii versenytarsa vigjétekat 
kianevetseg targyaul dobja oda, mint hogy kimutatja tudatlansagat a 
perbeli bizonyitasi teher elvei targyaban. Luciliusnaél viszont czélzdsok 
talaltatnak az akkori id6k jogaszai altal oly gyakran interpretaczid 
tirgyava tett ekszerek es evoeszkiizik hagyomanyozdsdra.“ Mindez 
arra latszik mutatni, hogy a jogtudomany Romaban mar ez idében 
s0kkal dltalanosabban el lehetett terjedve, mint dltalan hihetnék. Teny, 
hogy Cicero ,de legibus" III. kiényvében is emliti, hogy a gyerme- 
keknek mir az elemi oktataésnal meg kellett kiényv nélkiil tanulniok 
a All. tablas térvényt (Discebamus enim pueri XII. ut carmen neces- 
sarium quas nemo jam discit). Ehhez képest a respondealé jogtudésok 
vallaltak el az elékelé ifjak gyakorlati kiképzésct, igy szdlvin mint 
maginvallalkozék, hasonldan az athéni sophistakhoz, csak azzal a 


LHODALOM, 148 


kiilénbseggel, hogy Roma respondeélé jogtudésai igen gyakran ki- 
érdemiilt praetorok es consulok valinak s rendszerint az ily médon 
nyujtott oktatdsért magukat nem szoktak megfizettetni. 

Schwarez Gyula nem lelkesedik természetesen a magan-jog- 
tanitas ezen rendszereert, bar azt elismeri a ré6mai demokraczia kultur- 
élete érdekes vonasanak. Hibaztatja abban egyfelil a nyilvanos tan- 
folyamok hidnyat, a mi egyediil biztosithatta volna a magasabb 
hivatalokra kepesité nyilvanos probatételeket és allami bizonyitvanyo- 
kat; masfel6l azt is kiemeli, hogy ez a magainoktatas nem terjedt ki 
az allamjogra, hanem csak a magan- és perjogra szoritkozott s ebbél 
magyarazza, hogy habar az ily modon nevelt juristak ep oly nagy 
alkotasokra voltak képesek a magan- és perjogban, mint 2000 évvel 
utébb az angol mérnékik, a kik sohasem latogattak technikai foisko- 
lat, a hid- és alagit-épitesben, de az dllamjog irodalma s a kéztarsasag 
alkotmany-térténete még Quintus Mucius Scaevola idejében is meg- 
lehetés alacsony szinvonalon allott. Valosziniinek tartja a szerzé, hogy 
a romaiak egéesz Allamjogi irodalma ez iddben nem Allott egyebbél, 
mint a Sempronius Tuditanus ,Libri Magistratuum™ es Junius Graccha- 
nus De potestatibus* czimii miiveib6), melyekbol esak tiredékek 
maradtak fenn. 

A térténet-irodalom Roma legrégibb idejében girég volt; igy 
irt Diokles és kortarsa, Fabius Pictor, kinek tirténete Aenedstdl a 
misodik pin haboriti idejeéig terjed. Az elsé latin nyelvii rémai tér- 
ténet Poreius Cato — sziil. 334-ben Kr. e. — ,,Origines“ ezimii miive, 
melynek szerzGje azonban leginkabb sajat tettei diesbitésé be meriil 
el. De még az 6 kortarsai: Aulus Postumius, Albinus, Acilius is giré- 
giil irtak, sét maga Scipio Africanus ‘is, a ki Spanyolorszigban es 
Carthagoban veghezvitt strategiai héstetteit Gril itette meg 

A bilesészeti irodalomnak alig volt jelentékenye bb auetora; ellen- 
ben a természetrajzban Plinius is idézi mar e korbdél- Trebius Nigert 
Sokkal kivalébb szerepet visuznek ez idében mar a szonokok. Gaius 
Gracehus p. 0., mint egy girég rhetor, pontosan mérlegelte mondatai- 
ban még a szdtagok esését is s ha beszédhez késziilt, gyakran hasz- 
nalt maga mellett egy fuvolast, a ki kioktatta a declamatiénal, hogy 
mely helyeken kell hangjat emelnie vagy leeresztenie. Neki nagy- 
szabési condolatai s magaval ragadé szonoki stilusa voltak, értett hozza, 
hogy hallgatéit meggybzze s a népet gyujtd szavaival feltiizelje. 

. Attérve az ez idébeli rémai kéltészet ismertetésére, szerz0 be- 
hatén méltatja az elsé satyra-iré, Lucilius, valamint Ennius, Plautus 








és Terentius ¢rdemeit, bir ezeket nagyrészt a gérégék utanzdinak 
tartja, a kik kifosztottak a girég dramairokat és epikusokat, igy 
Ennius Epicharmust, Paeuvius Sophoklest, Terentius Menandrost. Mint 
epikus legjelentékenyebb Ennius kiztiik. A vigjdtekban Plautus hason- 
lithatlanul kézelebb all a rémai geniushoz, mint Terentius. 

Hangyaszorgalommal gyiijtétt itt Gssze a tudés szerzé min- 
dent, a mi azon kor irdi és irodalma jellemzéseére fontos és lenyeges 
adatul szolgdl. Vazolja Cicero életét, a ki 27. évvel mar ragyogd saé- 
nok s gvézelmesen védelmezi meg Rosciust, kit a mindenhaté Sulla el 
akart tiporni, de még azon @vben Athenbe s onnan Rhodosba megy 
részint mivel nem mert a félbésziilt Sulla kézelében maradni, részint 
hogy végrehajtsa régi tervét, a maga alaposabb kiképzesét, mert 
helyesen mondja Sehwarez ,az a szellemi tiplilek, a mit Roma 
még Cieero idejében is tudnivagyd fiainak nyujthatott, csak lopott 
kines volt‘. 

Ebbe «a korba tartozik a legtudésabb rémai, Marcus Terentinus 
Varro is, habar fontosabb miivei atnyulnak a nagy katonai demagogok 
periodusiba. De legjellemzébb alaknak tartja Schwares a romai demo- 
kriczia szellemi és erkilcsi e¢letére Muareus Poreius Cato Censorinust, 
Vildgos kérvonalakban litja maga elétt alakjat, mint senkieét masét 
ey idébbl. Még azt is tudja réla, hogy virds haja és sztirke szemei 
voltak s a sargarépa leves volt kedvencz eledele, csakhogy Schwarez 
kutatdsai elétt az Allambileseségnek ez az idealja, a ki két ezer éy 
ota a kiztudatban a frugalis, munkis élet szigorat a politikai meg- 
vesztegethetlenseg, Gnzetlen hazaszeretet és harezi vitézsegy nimbusa- 
val parositja, a kit mint « republikanus erkilesik eszménykepét sze- 
retnek feltiintetni kézelebbrél neézve kizépszerliseggé zsugorodik 
Oasze, a ki nem igen erdemli a haladis f6lvilagosult barditainak lel- 
kesedeéset, 

Voltak, igaz, Cato jellemenek fenyoldalai is, Mindenek filitt 76 
usaladapa, his, sét kivalo hadvezér volt a csatateren; azonkiviil ki- 
tind szonok s ¢p oly czcltudatos, faradhatlan és megvesztegethetlen 
politikus, minden tirvenytelens¢y rettenthetlen iildizéje, ostorozdéja a 
fénylizésnek es hajthatatlan birdja az erkiilesiknek, a ki mint szen. 
vedelyes gazda, Gréklitt parinyi f6ldjét is maga mivelte, Rendszerint 
forrasviset ivott, nem bort, esak eczetet vegyitett olykor-olykor poha- 
raba s ha epen egészsegi okokbol néha egy-két csepp bort kellett 
igen ritka esetekben izlelnie, akkor is ugyanazt a bort itta, mint rab- 
szolgdi. Ebedje sohasem keriilt tiébbjébe 30 asnal. Cselédje és hag- 


IRODALOM, 146 


népe félétt vasfegyelmet gyakorolt. Fidt maga tanitotta igy a gram- 
matikara, mint a térvényekre s a hadtudoményokra, sit szimiéra tani- 
tasi vezerfonalat is irt. Nem akarta, hogy fiat rabszolga, Chilon nevii 
grammatikus, kit hazdban tartott, vezesse be egy romai Allampolgar 
ismeretkdrébe. Nem akarta, hogy a sziilék maneseit Aldozati dllatok- 
kal tiszteljék, e helyett bosszit predikalt azok ellen, kik valaha a 
szliléket vagy elédiket barmi modon megsertették. Az ellenség kényeit 
s azok birdi elitélesét: ezt kivanja, szerinte, az igazi gyermeki hala, 
nem pedig kecakék és bardnyok leilését. 

Avutin az atyai jrikséget legalabb megkétszerezni: ezt tartotta 
valéban istenes dolognak s ez is volt elsé sorban életezélja. Ejt-napot 
dolyozott e ezélert s idivel annyira is vitte, hogy még élte alkonyn 
elott felkialthatott: hogy joszigaibol szantofildjeibél, réetjeibél, halas 
tavaibol, meleg ftrdéibél oly nagy jivedelme van, hogy vagyonat 
most mar Jupiter sem veheti el. 

Ezt a gazdaségi szenvedélyt az ifja Catoban ései szomszédja- 
nak, Manius Curius Dentatusnak példaija élesztette fel, a ki féldjeit 
sajit kezeivel dolgozta meg. De hozzateszi Schwarez, hogy a kiiliénb- 
seg a ketté kiizt oriasi volt. Manius Cnrins ezzel nem gazdagodott 
meg, Catobél azonban egyéni hajlamai folytin dlezdzott zsugori lett. 
Csak egy érzés, csak egy lelki motivum maradt érintetlen benne utolsd 
lehelletéig: a roppant hazafias tsztiin a romai hadi dicsiség buagd 
gyarapitasira, Minden egyeb nemesebb dsztiint lassanként elfojtott 
benne a pang earesob = el 


kozik, a ki sohasem firdik fia, ‘ogy Sze! 


beszédeket folytat. melyek .mé ig legraiaionnb Vesta: — fiileit 
sem sértenek*, Sit Sajat -foleségét is esak akkor Slelte meg, ha @pen 
a havi béke érdeke kivinta s tisztes sségi_ politikajat annyira vitte, 
hogy Manilius senatort mint censort csak azért dobatta ki a senatus- 
bél, mivel ez a Manilius otnsitot” egyszer sajat nejét vildgos nappal, 
leanya jelenleteében megesdkolta. Mindez esak egy rémai fegyelmezett 
egoismusdinak kiszimitott actusa volt Schwarez Gyula szerint, a mivel 
fespan politikai ezélokat akart elérni. A szigora fegyelem csak arra 
volt szinva, hogy a rémai allampolgarok hare ai Kéansé get fokosas. 
Ellenben a hol ex a politikai érdek nem kévetelt Ba 

tartasat, ott Cato, a szigori cer ensor minden wiendécmal és lelkiieme- 
reten til tudta magat tenni, ‘Mivel a rabszolgak nem kellett, hogy 


ATHENAEUM., 








146 IRODALOM, 


kiizdjenek Roma hadi dicsdéségeért, ennélfogva Cato a rabszolgakkal 
szemben nem ismerte az erkélesiség ¢s a sexualis Ulemeérzet paran- 
esait. Sét nehogy a rabszolgak a hazi rend ellen felt4madjanak, min- 
dig kiilinbizé intrigakat saitt kiztiik, hogy Oket viszalykeltessel 
megbénitsa s hogy hazitiri jiévedelmeit szaporitsa, pihené oraikban 
megengedte ferfirabszolgainak a fajtalankodast, de ecsupéin a sajat 
rabszolganéivel, bizonyos pénzisszeg lefizetése ellenében ,igy tette 
— mondja Sechwarez Gyula — Cato, a szigori erkGlesii censor, sajat 
hazat jiivedelmezé bordélylya. 

Kiilinben rabszolgadival mérseklettel bant, a mig munkaképesek 
voltak ; neje az 6 csaladfii tanaecsira sajit emlijéevel is szoptatott 
rabszolga-gyermekeket. De ez sem az emberszeretet tenye volt Cato- 
nil, hanem csak a romai egoismus czélszerti fegyelmezettségének egy 
okos rendszabdlya. Mert mihelyt munkakeptelenek lettek rabszolgai, 
eladta dket potom arért is, s ha nem talalt rajuk vevét, tébbé nem 
liltette bket asztalahoz, mint akkor, mikor még dolgozni tudtak erte, 
hanem kitette a homokdombokra, a hol csakhamar é¢hen haltak. 

.Egy romai sem kérkedett oly teleszdjjal a maga tbérveny- 
tiszteletével s inzetlen hazaszeretetevel — folytatja a térténelem eld- 
iteleteit kinyértelen kezzel tepegetd szerzd — mint ev a Cato. Iwas, 
hogy irgalom nélkiil s kiilinbség nélkiil hurezoltatott minden Allam- 
polgart a birdsag elé, a ki valahogy dsszeiitkizésbe jétt a tirvéenyek- 
kel, de a hol sajat hasznarol] volt szo, ott tavolrol sem volt oly lelki- 
ismeretes s habar 6t magat iitvenszer perelték s hala mesterien kezelt 
nyelvének, dtvenszer mentettek is fel; habar Hispaniaban lemondott 
is lovarol, hogy a kinestart ne terhelje, s6t polgdrtarsai emléket 
emeltek tiszteletere oly felirassal, mely Ot mint Roma erkdlesi djjd- 
teremtéjéet magasztalja, — gyalizata azért ep iigy Grikre fenmaradt, 
mint sovar kapzsisiga. Semmi dicshymnus ¢s apologia nem moshatja 
le rola azt a foltot, hogy mint senator tiltott kereskedelmi iizleteket 
alnév alatt éveken at folytatott zavartalanul — nem meg az sem, hogy 
mint hadvezér oly gyakran mondott le a hadi zsikmanyokrol is, 8 
hogy ifjisagaban a kis varosok tigyeit dijtalanul fogadta el. Sét kizel 
ill a gyand, hogy ezen ecselekedetevel is oly czélokat kététt Gssze, 
melyek utolso sorban ismet csak sajat énje Gnzésének szolgaltak, 
mert elosz6r alkalmat adott neki ez, hogy az ékesszdlasban gyakor- 
latilag kiképezze magdt, masodszor pedig faradsagdnak dijtalansaga 
oly nepszerliséget biztositott szAmara, a melyet kiilinben nem vivha- 
tott volna ki. 


IRODALOM, 147 


Erdekesen adja elé Schwarez azt is, hogy miként tirekedett 
a por szarmazasi Cato maginak eldkelé esalidfit koholni, hogy ép 
figy diesekedjék azzal, mint melle sebhelyeivel, melyeket mint 17 éves 
ifja kapott a csatiban. Mikor pedig fiat kihdzasitotta Aemilius Paullus 
leanyaval, egy valosdyos fejedelmi partie-val, akkor a hatalmas patri- 
cius esalidokkal e réven kétittt rokonsdgi viszonyait igyekezett tile 
telhetdéleg kihasznalni. Mint az életbileseség komoly tantételeit hir- 
detgette, hogy elikelé menyeket azért kell keresni. mert elékelt 
sziilok lanyai erényesebbek szoktak lenni mas menyeknél. S_ ezt 
ugyanaz az ember mondta, a ki egy Grék6lt babyloni szinyegét régtiin 
eladta, nehogy fragalis haztartasat ily féenyiizési czikkel rontsa meg 

Elsé felesege haldla utan, a kit épen igy, mint leanyat, kuruzs- 
lisaval tett ténkre, tigy litszik, belefdradott éveken at folytatott 
erkélesbiréi szerepébe. Ugyanis aggkora daczara sajait hazdban oly 
feszteleniil folytatott viszonyt egy fiatal lanynyal, hogy menye és fia 
is pirulni voltak kenytelenek miatta. Hogy hibajat, melyen rajtakaptak, 
jova tegye, noiil vette. ..mem az illeté fiatal lanyt, hanem Salonius 
imok leinydt. A fii és meny egészen le voltak sujtva driikségi kila- 
tasaik e viratlan fordulata altal, de a 80 éves kéjencs vigasztalta 
magat azzal, hogy e masodik hazassigaboél nem kevésbbé derék fiakat 
fog nemzeni, mint az elsé volt. 

A kinyitrtelen rajzot, melyet a historia e nevezetes alakjarol 
allit elenk a szerzé, esak azzal a staffage-zsal enyhitheti némileg, a 
melyet maginak a kornak erkileseirél fest 5 mely szelidebb arnyék- 
lasban tiinteti f6l Cato jellemet is. Hiszen ) Behwarea ‘maga mondja, 
hogy az e korbeli legkivalébb hadvezérek | ck kay panskods | kérkedései 
valésiggal a szédelgésse] hatérosak. . A had vexahS magitratusok jelen- 
tései_ telvék hazugsigokkal a hispaniai ha boriiban véghenvitt hadi 
tenyek felél. E részben Mar reus Poreius | Cc root's fensorinus ~ a modem 
politikai erémyhdésiik e balvanyozott 
dik, mint Tiberius Sempronins Graechus s | eden loagtatie; “Aemilius 
Puullus. Odaig mennek, hogy mint gybaik kiltétt esatakban Abrazoltat- 
jak le magukat s ex Abrazolatokat a Curidban vagy a Forumon kidllitjak, 

De mit tegyenek, haa fenyes palyét rendszerint a legkivalobb 
tehetségek is esak hazugsig, csalirdsig, zsarolis és megvesategetés 
iltal erészakolhatjak ki, s még ez esetben is csak | skior sikeriil ez 
nekik, ha egytittal biiszke csalidi leszdrmazéssal ss érias -vagyonnal 
diesekedhetnek, Még oly hadvezéri lingész 8 oly diles Gs szervexd 


Allamférfi, mint Cornelius Sulla is esak svenynyes utakon kiizdhette fel 
10° 














magat. Ha nem tudta volna egy kizinséges utezai hilgy, Nicopolis 
kegyét annyira megnyerni, hogy ex érikisévé tegye, igy 6, a szegény 
patricius, a ki nem tartozott az akkor mindenhatd nemesség klikkjé- 
hez, sohasem lehetett volna praetor s ha Bocchus mauretaniai kirdly- 
tél nem csalt volna ki roppant Gsszegeket, tigy mint praetor sem 
lehetett volna abban a helyzetben, hogy a mnépet Allatviadalokkal 
mulattassa, a melyekben nem kevesebb, mint szdz afrikai oroszlant 
teritettek le a romai publikum szeme elétt, s ez esetben consulla 
sem lehetett volna. Mar pedig csak mint consul birhatott kilatissal 
arra, hogy a legfibb hatalmat kez¢be ragadjas a rémai dllamiigyeket 
oly korszerfi modon reformalja. 

Még erésebb szavakkal bélyegzi meg Schwarez Gyula a kor 
egész iranyat, midén azt mondja, hogy annak egész tirténete nem 
egyéb, mint egy czélszerfien szervezett roppant rablébanda garazdal- 
kodasa. A provineziik kormanyz0i és hivatalnokai, a vezérek é@s tiszt- 
jeik, kevés kiveétellel, megannyi nagyszabast rablofénikéknek tiinnek 
fel a magyar historiograph elétt, a kik semleges teriileteket és szé- 
vetséges virosokat s népeket nem kevesbhbe szemérmetleniil foszto- 
gatnak ki, mint az ellenseg tartomdinyait. A kizszolgalat a zsebmetszes 
legbiztosabb forrdsa s a varosi magistratusok Allandé egvetértésben 
vannak a lovagok biinés bérleti és szdllitasi manipuldczidival s esak 
az Allampolgarok témegeinek megvesztegetésével juthatnak magasabb 
tisztségekre 

Oriasi rablott kinesek halmozédtak fel ez idében Rémaban a 
szimos hadjarat kivetkezteében, melyeket a rémaiak esak azert indi- 
tottak, hogy birodalmukat tagitsak, a nepeket pedig kiszipolyouzak. 
De ez oridsi zsakmanynak csak kis része folyt az Allampénztarba, 
nagyobb resze a magistratusok és senatorok zsebeibe vandorolt. S még 
a% dllampénztirba folyt kincsek sem voltak teljes Gsszegeikben Allami 
ezélokra fordithatok. Nagyobb részét azoknak is elloptak az Allami 
kiizegek s a lopott pénz elég volt arra, hogy hallgatdsra birja a 
nyomordisigosan szervezett dllami ellenérzést és a birdésigokat, vagy 
pedig biztositsa az tj valasztasoknal is a tébbséget. Semmit sem 
hasznaltak ez ellen az Ambitusrél, a titkos szavazdsrol s az allami 
kézegek zsarolasairél sz6l6 Lex Calpurnia név alatt ismert térvények. 
Ep oly kevéssé a fényiizést megszorité tirvényhozdi intézkedések, 
Hiaba Allapitottak meg térvényesen a lakomakra meghivhaté vendégek 
azamat, a kiltség magassigdt, az ¢ételek-italok mennyiségét é8 miné- 
ségét. Hidba dobtak ki a senatusbé!l egy senatort, mivel tix font 


A 


moDALoM, i49 


eziistnél tébbet éré edényei voltak, a rékfene benmaradt a rothadt 
erganismusban és semmivel sem volt kiirthaté, 

Miesoda képek giirdiilnek végig szemeink elétt, ba bettizget- 
jiik kissé e rég letiint korszak gyér irodalmi emlékeit! Ott vannak 
mindenekelétt a Kr, e. 186-ban lezajlott Bacchanali pir aktai. Tébb 
mint 7000, reszben elikelé rémai férfi és né vonul el ebben eléttiink, 
mint eészese egy biinszivetkezetnek, mely rendszeresen fizte az orgyil- 
kossigot, méregkeverést, okmanyhamisitast, hazassigtirést, bujasigot 
és fajtalankodast. Ez a pir sziz beavatottnak kivégzésével végzidéitt, 

184-ben Kr. e. ismét egy meéregkeverési iigyben kellett meg 
inditani a nyomozdst. Az eredmény, mint Valerius Antias irja, az volt, 
hogy Q. Maenius praetor 2000 egyént itélt el méregkeverésért. 180-ban 
Hostilidt vadoljak méregkeveréssel, a ki férjét, Calpurnius Piso con- 
sult, azutin egy praetort s egy pontifex maximust 6lt meg ilyen 
médon, ha ugyan nem misokat is. Csak egy évvel késébb ismét egész 
timegei a méregkeveréknek és méregkeverinéknek lépnek a romai 
tirtenelem szinpaddra. Maenius praetor azt jelenti Romaba, hogy 
Itilidban mar *000 vadlottat itelt el, de azért a meéregkeverik és 
méregkeverOnék szima meg mindig tébb 3000-nel s a vizsgalat fo- 
lyvama mind tibb és tébb adatot hoz napfényre, igy hogy ily kériil- 
mények kézt vagy be kell sziintetni a tovabbi vizsgalatot vagy neki 
is menekiilnie kell 

lhnével szemben, a ki ez illapotokat inkabb a romai biinteté 
jogszolgaltatas alacsony szinvonala, semmint a tarsadalmi ziillés és 
romlottsig keétségtelen jelenek tartja, Schwarez ( Gyula utal arra is, 
hogy Romaéban kiilin tirvenyszek volt felillitva. oa mnrORE esate 
porikre, a ,Quaestio perpetua de veneficiis*. Nem tartja ehat tilzott- 
nak azt a kommentart, mely et az dltalanos er rkile sk hanyatlasarél ad, 

Epen ily kiméletl: eniil fo wsatja meg nimbusxétél Schwarex Gyula 
a romai matrondk hazi e réeny veinek és mocsoktalan: hiisé wenek hirét is 
Nem arra enged kivetkextetni i az, hogy Q. Fabius: Gurges mér 295-ben 
Kr. e. oly sok matronat volt ke nytelen. kiesapongd. életméd miatt meg- 
biintetni, hogy a biintetéspénzekbol ij templomot lehetett allitani az 
istenndnek, sem az a jog, hogy a férj hazassigtirésen kapott nejet 
azonnal halillal biintethette. Igaz azonban, hogy ebben a pontban a 
tudés szerzé mar inkibb csak mellékes kériilményekbél kivetkeztet, 
semmint pozitiv tenyekre Spit. Emliti ugyan Pontius Aufidianus lovag 
példajat, a ki feslett életii leany Ata esibité 1 rabszolgaval ¢ egyiitt: halil- 
lal biintette. Ramutat Attilius biéisz diihére, aki, habir maga is 





140 (RODALOM. 


bordélyhaz tulaidonosa volt, sajat megtévedt lanyat megbecsteleniti- 
jéevel egyiitt Gsszevagta. De ebbél meg nem lehet foltetlen bizonyos- 
siggal allitni, hogy a kor egyeb biineihez az érzéki szerelem til- 
esapongisa is jarult volna. 

Sulla dictaturajaval vegzi Sechwarez Gyula a rémai timeguralom 
korszakanak vazolasat. Utina a nagy katonai demagogok korszaka 
kezdidik s tart a principstus megalapitasaig Tiberius Altal, azaz 81-t0] 
Kr.¢ egesz 14-ig. Ebbe a aimee foglalja be Octavianus Augustus 
és Julius Caesar uralmat is, a kiknek mindkettéjében a fegyver- 
tények és ravaszsag Altal | hstalomra | keriilt demagogokat latja, Ex a 
felosztasa a historia esemeny einek fslsttébb érdekes Sehwarez Gyula- 
nil mert kimutatja, hogy mennyire tudomanyellenes dolog a rémai 
csiszirsig uralmi idejét Petevisnus Augustustél vezetni le dllamjogi 
szempoutbol. 

Sulla mint a melyek hatalmas 
bizonysagot szolgaltatnak a Titetator ites éraékérél a kulturallam fel- 
adatai irint. A senatust jijra szervez tte, sxemben a birésagokkal es a 
magistratusokkal, melyeket f fultétleniil alija rendelt. A néptribunok intéz- 
ményétigyekezett bsszhangzatba hozni a senatus, mint kormanyzé allami 
testiilet jogkérével. ‘Nagy: szabasa volt an igazsigszolgaltatas reformja. 
Kiterjesztette a praetor elniklete alatt miikidé -eskiidt bizottsagok — 
a Quaestiones perpetuae ~ hataskiret, a melyek addig esak zsarolds, 
felségsértées @s vilasztasi vesztegetések iigyeiben voltak hivatva itel- 
kezni. De legfibb- intézkedése volt, hogy az dsszes Italicusokat fil- 
vette a rémai Allampolgarsig kitelékeibe. _ Korszakalkoté lepésnek 
nevezi ezt Schw arez a romai lam -alkotményos fejliidésében, mert 
ezzel sziint meg Roma népe virosi allam le nni, 

Ennek daczira nem latja indok altnak, hogy az emberbarati 
AIX. szazad felvilagosult gyermekei_ Sulla’ emlékén- lelkesiiljenek. 
Kegyctlennek festi_ ot, t, a kine ‘kk utja a legfébb hatalom n polezdra verrel 
volt szennyezve. Tettei ei mélti in gerjesutenek borzalmat és utdlatot. Mew 
ha nein lett volna is része Marius Gratidianus | kegy etlen megeyilko- 
lasiban és megesonkitasiban, v ad tette: mégis embertelen szirnyeteg- 
nek bélyegzik Ot. , 

Idézi Schw arez Gyula Mommaseu szép ‘leirasat arrél a tircteneti 
jelenetril, midén Sulla a dictaturat -viratlanul lete tte. A mindenhato 
dictator, kinck hatalma elétt millidk resakettek, fezyverteleniil jelent 
meg a comitidkon s letéve csaknem emberfil ition mandatumiat, min- 


denkit filhivott, hogy lépjen f%l ellene, a ki tu wale a mit a 
“ete 





[RODALOM, 141 


kijizjo ellen eselekedett, Senki sem mert egy szét sem ejteni s Sulla, 
ki ezreket és ezreket fosztott meg életétél és vagyonatél, fegyver- 
teleniil, biiszke éntudattal haladt végig a bémuld témeg falai kézt, a 
nélkiil, hogy barki feltartéztatta volna, Még lictorat is. elbocsatotta s 
mint egyszerli polgar vonult vissza Puteoli mellett fekwé jészagara, 
hol még ket nappal haldla eljtt is emlékiratain dolgozott, 

Azonban mar 78-ban Kr e. utéda, a gyinge fejfi és alattomos 
Lepidus consul kisérletet tett Sulla nagy alkotisai halomra diintésére, 
Javaslatot terjesztett be Sulla reformjai semmissé nyilvdnitdsdra s a 
szimiiziittek visszahivasira Midén pedig javaslatai megbuktak, a 
senatus altal egy hadsereg Glére allitva vonult a lavzadék elé, hogy 
seregét azokéval egyesitve Roma ellen induljon. Itt az események 
eljadisa elnagyoltabb; esak vazlatosan emliti a szerzé Lepidus vere- 
séget s Pompejus esillaga feltiinését, a ki ax elhatarozd rést titétte 
Sulla alkotmény-miivéen. Ez a politikat tizé grandseigneur és milliomos, 
a kit Sulla ,nagy Pompejusnak* nevezett, valdszinileg fejének és 
hajviseletenek Nagy Séndoréval valé hasonlésiga miatt, a melyet mar 
Plutarchus kiemelt -- kézépszertisége daczdra oly hatalomra tudott 
szert tenni Réméban, mint Sulla és Julius Caesar 

Négy év leforgasa alatt sikeriilt Pompejusnak, e szerenese fidnak 
elnyerni a tengeri kalozok altal fenyegetett vidékek fiparanesnoki 
Allasat, majdnem teljhatalommal, a Gabinins néptribun altal benyujtott 
»Lex de uno imperatore contra praedones constituendo* alapjan; majd 
e megbizatis letelte utdn a Mithridates es Tigranes elleni hadjérat 
vezéri adllisit, sét az egész rémai katonai birodalom féparancsnok- 
sigit szerezni meg. Kinnyti volt neki a tilnyoméd atonai eré élén ag 
alig 30,000 emberrel rendelkezo Mithridatest a haly si forrasok kézelében 
megeemmisiteni s azutan Sy yrifit is meghéditani Réma_sximéra Kat 
kivette Judaea meghdédolisa Pompéjus— hadi sverencséje elétt, mely- 
nek kiralya, Aristobulos az 500 talentom értéki ismer etes arany szGlé- 
tékével akarta Gt megvesztegetni. Izy tért vissza Pompejus Romaba, 
nagy triumfussal dicsekedve el, hogy 23 kiralyt igazott le. 

Nagy résvletességvel eeseteli Sehwarez Gyula az Autronius és 
Sulla consulok valasztasinal elkivetett vesztegetések megtorlasa foly- 
tin e2 utébbiak és hiveik dltal szétt dsszeeskiivés epizddjait is, 
melyeknek fSalakjai az erkdlesileg teljesen elatillétt Catilina, a mil- 
liomos Crassus és a roppant tehetségii, de uralomy iggy 6s eladésodott 
Cajus Julius Caesar voltak, a ki nyiltan kérkedett azzal, hogy anyai 
részr6l egyenesen Venustél szdrmazik. Ax el lsd “konspiriezis ewolja 











152 TRODALOM, 


volt 65-ben Kr. e Aurelius Cotta és Manilius Torquatus konzulokat 
meggyilkolni, de a tettet nem volt bétorsiguk végrehajtani. Mielétt 
a misodik tsszeesktivesre keriilt volna a dolog, kézbejitt Catilina 
pire az afrikai, tartomany kirablasdért, melyben védéje Tullius Cicero 
volt, a kinek sikeriilt is felmentetnie vedenczét, miutan Catilina birait 
ép igy, mint vadlojat, Clodiust megvesztegette. Keziinkben vannak a 
birak — irta maga Cicero Atticushoz - s a vadlé ebben maga is kesz- 
ségesen timogatott benniinket.“ lyaz, hogy Catilindnak folmentetese 
dridsi Gsszegekbe keriilt Afrikaban harécsolt Gsszes vagyondt bird 
os vadléja, Clodius megvesztegetésere kellett adnia. Szegény lett, mint 
egy proletar, addssigot addéssdgra kellett halmoznia, hogy felszinen 
tarthassa magat s es lanczolta St ez idétél elvalhatlanul egyfel6él a 
milliardos Crassushoz s masreszt Julins Caesarhoz, kinek még tibb 
addssaga volt, mint neki. Ly kériilmények kézt kéenytelen volt a kon- 
wulsigra aspirdlni 63-ban Kr. ¢. s ebben a térekvésében Crassus és 
Julius Caesar is timogattak, de meg kellett érnie, hogy orra elél 
egykori véddje, Cicero halaszta el a keresett méltésagot. 

A mi Julius Caesart illeti, 6, a kiesapongé szoknyahos, mint 
Schwarcz jellemzi, hamar emelkedett pontifexi méltésagra. Mint quaestor 
szenziczids halotti beszedeket tartott, egyet nagynénje, Marius ézveye, 
& masikat sajit neje, Cinna leanya felett — s mindket alkalmat arra 
hasznalta, hogy Marius erdemeit magasztalja, a nemesseget pedig 
timadja, a mi nepszeriiseget erésen fokozta. Hispaniabdl visszatérve, 
megnyerte a gazdag Pompejus egy kizel rokoninak kezét s ez lehe- 
téve tette, hogy aedilisse valasztassa magat. ,Most tovabb esinalhatta 
az addssigokat — irja Schwarez Gyula — s a kapott tsszegeket Griil- 
ten tékozld lakomakra fordithatta.“ 

_Igy egyengette lassanként wtjdt a pontifex maximus magas 
polezaig, melyet 39 oves koraban nyert el, tehat oly ifji koraban, a 
melyre nem volt addig pelda. 

igy kiséri vegig Schwarez Gyula hései palyajat, nyilt és elé- 
itélet neélkiili latissal, a fiirkészé emberismeret ves¢kig haté tekinte- 
tevel, nem kimélve a pikdéns medisance-okat sem, mintha nem is a 
tavolbol nezéi tirténetbivar, hanem az eseméenyek kizvetlen kizelében 
¢l6é kortars szdlna belile, a ki ismeris a dolgok intimitdsaival s elmés 
causerie-jének sziporkazd fényével vildgit bele a régi Réma minden- 
napi életébe. Igy sujtja ténkre a halhatatlan Caesar hési éndiesekveését, 
midén praetorra vilasztasa elitt leirja, mint bujt el lakasdén, midén 
egykori dsszeeskiivé tirsai, kiket cserben hagyott s elarult, &t fel 


TRODALOM, 153 


akartak konezolni, Sét deczember 5-t6l janudr l-ig ki sem mert baijni 
szobajabdl, az, a ki késébb kérkedve verte a mellét, hogy a csata- 
teren tiébb mint 1.400,00) harezost 6lt meg. 

Hogy mily gyatra volt ez idében az allami hatalom kezelése, 
azt Sehwarez Gyula a gax Clodias filmentésével mutatja ki, a ki mint 
exiterajatekosné, asszonyruhiba éltGzve lopézott be abba az éjjeli 
no-gytilekezetbe, melyet a Bona Dea tiszteletére a pontifex maximus 
Julius Caesar hivatalos helyiségében tartottak, hogy Caesar nejét, 
Pompejat elesdbitsa, Ex nemesak a hdézjog megsertese, de az Allam- 
vallis ellen elkévetett btintett is volt, Ex mégis mit tett Piso consul? 
A térgyalasnal csupa tagadé szavazati lapokat osztatott szét s habar 
az ifjabb Cato es Hortensius tiltakoztak a gyalazatos fogas ellen, 
felosziatta a gyiilést a nélkiil, hogy Clodius iigyében hatarozatot hozott 
volna. Mikor aztan az tigy a rendes birdsaig elé keriilt, a disgazdag 
Crassus egyszer(ien megvesztegette a birakat, a kik aztan félmentet- 
tek Clodiust. 

ly lélekvasirlisokkal tartotta fenn Caesar a maga hatalmat, 
kinek utoljara Pompejus is kénytelen volt kegyét keresni, hogy ke- 
gvyenczét, Afraniust consullé valasztathassa. Ennek érdekében tett vesz- 
tegetosei minden képzeletet feliilmulnak. Mivel mint imperator a véros 
kapui elétt nem Allt a tiérveny uralma alatt, tehat a varoson  kiviili 
villajaban iitiitte fel vesztegetesei] szekhelyet 5 a valasztoknak 
osstotta ki a penat. 

Szomort igazolisat adja a nagy nevii szerzé mindezen esemé- 
nyek ecsetelésében annak a megdébbenté igazsignak, hogy a rémai 
tiimeguralom tértenete, valamint a_ nagy katonai demagogok tirtenete 
Octavianus Augustus halalaig alig volt -egyeb egy tirténelmileg szer- 
vezett roppant rablobanda tirté snetén nel 1. Alleans int ite zmeny ek, melyeket 
a kiivetkezé ezredevek mintéul vettek, tirvények, melyck az eurdpai, 
s6t amerikai népek jogéle tet is. részben maig | is ur raljak —az a kul- 
tura, melynek emlékein -nivekedte 1k a romain, german, ait, shaban a 
s#lav nepesaladok is, ha_ tilragyoghattak is e szervezett rablobanda 
merhetlen eonosztetteit, de az az illuzid, melybe elfogult rajongok 
szeretik éltiztetni a rémai erényt a maguk idealismusdban, mint a 
fosuléd kid tiinik e) az avatott vizsgilddé elétt s nem marad egyéb, 

mint a% a tanulsig, hogy mindent ésszevéve a romai Allamelet minden 
tényoldalai SROAATR, 2 a felvildgosult + cacipragnaperee siays9 illami 68 
Aban } kézelebb_ Allott 

ae dllatiasadghor, mint a modern illamessmé she a 


> V. S. 








154 TBODALOM, 


Egy magyar korrajziré chronologiai tévedései.' 


Azt hiszem, a tudomany érdeke nem esupén azt varja egy 
magas szinvonalon alld szemlet6l, mind az ,Athenaewm", hogy a saak- 
tudomanyos irodalom termcekei f6litt gyakoroljon kritikat, de elvarja 
azt is, hogy a miivelt nagykézinseg tajekoztatasdra es a szerztik 
litbaigazitasa végett, birdlélag foglalkozzék oly irodalmi termékekke!] 
is, a melyek az Altalok felilelt targyktrnél fogva nagyobb mérvii 
hatassal lehetnek a kézfelfogasra. 

E hiszemben tartottam sziikségesnek e tudoményos szemle 
hasabjain rimutatni azon tevedesekre, 4 melyek egy legujabb keletii 
magyar korrajzi munkdban foglaltatnak 

Ertem dr. Pusbach Péter volt orszaggylilési képviselé miivét, 
a melynek '897-ben megjelent |. kitete, mig egyfel6l valéban order 
kes olvasminyt, s6t nem egy tekintetben tanulsigos olvasmanyt nyujt 
minden hazafias érzelmii miivelt magyar embernek, addig masfelil 
szinte megdébbenti a maga chronologiai lapsusaival a tértenelemben 
jartas olvasdjat. Avagy sajtéhibaék ezek csupan; szeretndk faltenni 
az ordemdis szerz6 érdekében. De hat mért nem esatolt hozza mii- 
véhez sajtohiba-jegyzéket ? Ugy litszik szerzé csakis az 6 reflexidira 
helyezett silyt; ezért csiszhatott bele annyi mindenféle tarthatatlan 
adat, az 6 kiilénben derék miivebe. 

De haét lissunk nehany ilyen lapsust a figyelemre méltob- 
bak kéziil 

A 27-ik lapon a 48 elotti reformkorszakunkat, tehat a Széchenyi — 
Deak —Eétvis-féele korszakot kezdi ismertetni az ,kgy magyar 6rids* 
ezimli ezikkében ¢s ex alkalommal tigy dllitja oda a ,nagy franezia 
forradalmat*, mintha az alig 2/—25 év elétt zajlott volna le és a 
lengyel, illetéleg a galiecziai parasztlazadast egykoriva teszi a franeziak 
jalimsi forradalmival; mi gy tudjuk. hogy a verébfejeket a lengyel 
memes emberek /ejeivel egyiitt Benedek buzditgatasdra nem a 30-as 
évek elején, hanem a 40-es ¢vek folyaman szolgaltatték be ax atyis- 
kodé osztrak kormany kiizegeinek a galiczini parasztok. 

Az 5U-ik lapon (a kesibb felakasztott) Zichy Eugen grétot 
megteszi filovaszmesternek ; pediy ex gr. Zichy Ference volt. 


' Egy viharos emberilté. Irta dr. Busbach Péter. |. kétet. Buda- 
post, Kilian, 1897. 


TRODALOM. 15h 


A 146-ik lapon ext olvassuk; Mikor (taldn midén ?) Bées 1848 
marcziusdban fellvadt — Bem ott volt 6s a lazadéknak szolgalt ; 
mikor (talan ismét middn?) ezen laaadist leverték: Szontdgh Pal 
(nogradi) akker a fels¢g oldala melletti ministerium egyik hivatalnoka 
magna) rejtegette cs kiszabaditotta a varost akkor elnyomott abso- 
lutismus szoldateszkéinak (sic) karmai kéziil*, Ex mir azutin mégis 
sok. Ugyan hol hallotta vagy hol olvasta a tisztelt szerzé tr, hogy 
Bem ott volt Béeesben 1848-ban a ,lézadds kitirésekor vagyis wvir- 
czive hénapban? Ha Busbach utana nézett volna, igen, ba esak a 
-Pallas* wagy lexikonat iitétte volna is fil, hat rAjétt volua, hogy 
Bem nem lehetett 1848 marezius havdban Béeshen, mert Bem osak 
1848 oktéber havaban termett Béesben. 

A 2 8-ik lapon 1845-iki tirvenyeket emlit 1845-iki térvenyek 
helyett, 

A 222-ik lapon Dembinszkyt, a lengyel svabadsagharez ezen 
vilaghirti hadvezeri alakjat, az Eurépa-szerte minden katonai szakkérben 
elismert jeles strategat .qgydmoltalan ¢s konnyelmii kalandor*-wak 
nevezi és még mas helyiitt is ismételten majd ostobasagot, majd lel- 
ketlen isudkoskod6 tivornydzast vet szemére. 


A 248 ik lapon ismét ay 1842-iki Galiezidban tértént parasst- 
lavadast emleyeti 

A 272-ik lap az 6-conservativek szeplitlen multjat magasztalja ; 
Inintha ezen 6-conservativek kGziil egyik sem irta volna az | 849-iki 
majusban kelt pozsonyi memorandwm*-ot, a mely pedig a magyar 
nemzetnek szabadsagharezat vive tilnyomnd nagy re suét, az Gsszes ak- 
kori nemzeti soll gy see unas ———. os an oros¢ “ar 


A "752 76- ik onipgaree rius 4 siki ried “aVa- 
ros valamit allit, mintha ex az « oktroyalt a alkotmany akkor ‘Aépett volna 
életbe, midén mar Magyarorszag leverve és Seitovssky mir primis volt. 
Holott 1849, marezius 4- ikén hirdették ki est az alkotmanyt, middn 
@ magyar sereg mey ugyanesak fegyverben allott a Tisza videken es 
esak ezutin vitta még meg a maga diadalmas nagy ecsatait Windisch- 
griitzezel 6s Weldennel ! 

A Usl-ik lapon azt mondja, hogy Somssich Pal ripiratinak 
megjelenése Ota, azaz 1850 sta oh cevescbh mint egy eévtized alatt Uj- 
Ausztria elyesztette birodalmanak ket gyingyet: Lombardist és Velen- 
exét*. Tehat Busbach szerint Velencze mar Li 55Y- ‘ben veszett el Ausz- 





1456 TRODALOM. 


tridra nézve és nem 1866-ban; vagy pedig Busbach chronologidja 
sxerint 1850-t6] 1866-ig kevesebb folyt le, mint egy évtized ! 

A 308-ik lapon tgy adja elé a dolgot, mintha Széchenyinek 
.erdszakos haldla* 185)-ben kévetkezett volna be. Tudtunkkal ez 
1860. hisvetjan tértent. 

Nagyon hosszira nyujthatnok ugyan még a tollhibak ezen jegy- 
yekét: de nem folytatjuk; esupin csak azt jegyezziik meg, hogy a 
mely szerz6 mint jorészt maga is kortand ilyen megdébbenté chrono- 
logiai lapsusokat enged meg maganak, no hit az ilyen szerzd ne 
szamitson azutin arra, hogy komolyan vegyck az 6 itélkezéseit a 
szabadsigharczunk szerepvivé alakjai filitt. Szegéeny Dembinasky is 
nyugton alhatik a sirjaban; hisz az a tanultabb fajta figvelmes olvasdé, 
a ki eclmosolyodik azon, hogy Busbach dr. 1848 mdrezinsaban men- 
teti meg Bécsben Szontdgh Pdl altal Bem tabornokot; ez a tanultabb 
fajta figyelmes olvasé arra is esak mosolyogni fog, hogy Busbach dr. 
.gyvdmoltalan kalandor -nak nevezi Dembinsskyl, a svakkérik dltal 
Europa-szerte iinnepelt strategat ¢s szeplitlen szabadsaghést. Busbach 
Gérgeit akarja rehabilitalni, Jé, nines ea ellen semmi kifogdsunk. De 
azt hiszsziik maga langeszii hadvezeriink, Gorge Arthur is helytele- 
niteni fogja, hogy Dembingzkyt komoly korrajzi munkaban gydmol- 
lalan kalandor*-nak nevezze egy tekintélyes magyar ember. 

Szerz6 nagyon talpraesetten irta meg miivenek bevezeté részét. 
Ha valaki, bat 6 nynujhatott volna kellé képet az 1845 elétti siralmas 
kizAllapotokrél és nyomortsagos tirsadalmi viszonyokrél, De 6 esak 
néhany ecsetvondsra szoritkozik, a mi fHlétt valéban esak sajnalkoz- 
hatunk Oszintén kivanjuk, hogy egy netani masodik kiadas alkalmé- 
bol megtisatithassa miivét a fintjelzett téevedésektél, 

| (Fombos Vineze. 


Zeitschrift fiir Psychologie und Physiologie der Sinnesorgane. 
Hrsg. v. H. Ebbinghaus und A. Kinig. Bd, XVII. 1898, 


A kétet legérdekesebb ezikke He ymans fejtegetese a psycho- 
logiai parallelismus kérdésérél Aw lijabb dualistikkal szemben meg- 
dllapitja, hogy egyrészt félreértés a modern lélektan monismus tanat, 
mely szerint psychikai és physikai foly ‘amatok— kiilénboub szempotjai 
eqyazon tapaszialati tartalomnak é issvetéveszteni a régi Spinoza-feéle, 
széval azon metaphysikai monismusszal, mely psychikumot és physi- 





IRODALOM. 157 


kumot egyazon substantia nyilvanulatanak tartja, mdsrészt pedig ri- 
mutat arra, hogy e monistikus félfogds elengedhetetien postulatuma 
a mai lelektannak, melyre végelemzésben a dualismus hivei is tamasz- 
kodnak. 

F, Schumann Az idiszemlélet psychologidjdhoz kiiztl adatokat. 
Elészir az jsszehasonlitas Iélektanat kutatja s ugy talalja, hogy ez 
nem egy kiilén lélektani folyamat, mert kiilénbézé benyomasok issze- 
hasonlitasa magukkal « benyomisokkal kézvetleniil van adva. A he- 
nyomisok nemesak akkor foglalhaték totalitasba, ha egyidében (simul- 
tane) adatnak, hanem azon esetben is, ha egymasutan (successive) 
meriilnek fil a tudatban; igy pl. haa és 4 hang tudathalépese kiziitt 
2 mp. folyt le, a b hang belépésénél nyoma sincs az els hangnak 
a tudatban. Es mégis tisszehasonlitjuk dket, vilayos jeléiil annak, hogy 
az Gszehasonlitast nem a benyomasok simultan egyiittléte, hanem azon 
lehetéség filtételezi, mely szerint egyik benyomas a masikat filidéz- 
heti. Csak ily alapon lehet kézvetlen tisszehasonlitasrol sz6, mert ha 
a benyomasok egymasutanjabol elébb simultaneitast kellene esinalni, 
hogy #sszehasonlithassuk 6ket, akkor mar kézvetlen dsszehasonlitas 
nem volna jelen. — Azutan attér a jelen fogalmanak elemzesére s 
figy talalja, hogy a kéznapi beszédben a jelen széval mindig egy 
hosszabb vagy riividebb iddfolyamatot jeliliink; nem all tehat, hogy 
a jelen egy mathematikai pont, mely a valésigban soha sincsen; 
egyaltalan tanicsos a mathematikai pont fogalmat egészen kikiisai- 
bélni a psychologiabol. 

Sante de Sanctis A figyelemrol értekezik. Megkiilinbéztet ter- 
mészetes és conativ, vagyis mesterséges — figyelmet, mely -“lélektani 
kiserletek alkalmaval lép fél. Az elabbit megfig rfigy’ velés iiltal vizsgilhat- 
juk, ez utébbit kisérleti iton. Mindketténél ketfé ‘le foly amatot kiiléin- 
hiztet meg: fixirvsdst 6s figyelemmegosclist, . A figyelemmeg osZlas a 
figyelem ee a ieee si foka, mely r ép enért a gyer- 


ouyéenik ah Nem helyesh az ATES és shinee ‘casi 

R. Weinmann A psychologus ismeretelméleti dlldspontjdt  tar- 
gyalja. Szerinte az vijabb phaenomenalismus, mely a valésigot osak 
mint tudattartalmat ismeri, voltaképen subjectivismus, mely vegelem- 
zesben a kiilvilag realitasat timadja meg. A maganvalot, ha nem is 
ere de rei fol ke ‘ll tenniink. A peetitg: oo, 


idealismus hirdeti, ioet bar. igaz, tieagee y valbukg g esak mint ‘mdat 








158 TROD ALOM, 


tartalom ismerctes eléttiink, de miaskép nem foghaté fl, mint egy 
objective absolute létezé vilag tiikrdzidése benniink. Az egyetlen lehet- 
séges vildgformula tehd4t a realismus s igy a psychologusnak erre kell 
timaszkodnia. Csak ez felel meg a2 egészséges emberi gondolkodads- 
nak: nem tudatunk tirvéenyeibél, hanem egy téliink fiiggetleniil létezé 
vilag praesuppositidjabdl értheté esak meg a valdsig, Es e fultevés 
sziiksegkepi, nélkiile pl. nem értjiik azon jelenséget, hogy egy eddig 
ismeretien csillag filfedextetik, Igaz, hogy a ecsillag is csak tndat- 
tartalom, de mds értelemben, mint a psychikai, a tudatjelenségek; a 
nem realismus (positivismus, idealismus, immanens philos. phaenome- 
nalismus) itt veszedelmes jAtéekot fiz a tudatos* szdéval s AllAspont- 
jarol ep a lelektant nem lehet filepiteni; mert vajjonTmi értelme van 
ez allaspontrol inger és érzet kézétti viszony kutatasdrél, ha t. 1. fél- 
teszsziik, hogy az inger is csak tudattartalom, vagyis mar psychicum ? 
Az idealismus e ponton kenytelen objectumot és subjectumot mint 
ket egymassal szembenalld valésd4got megkiilinébéztetni, széval a 
reéalismust elfogadni. Néemely idealista (Schuppe) megkiiltinbéztetnek 
egyeni és Altaldnos tudatot; ez utébbi tartalmat képesi a kiilvildg, az 
elobbit a sziikebb ertelemben vett lelki jelenségek: de eltekintve, 
hogy e distinctio csakhamar veszedelmes metaphisikai szinezetet Olt, 
i lelektan egészen téves fogalmara vezet, mert hisz ennek is, mint 
minden tudomanynak tirgya, nem a sajitosan egyéni, hanem az dltala- 
nos. Végiil az idealismus a solipsismus képtelen allaspontjaira vezet, 
s igy bizonyos, hogy bar a realismus is hypothesis, de az jsszes ide- 
vonatkozo filtevesek kéziitt a legvaldszinfibb és a legegyszertibb. 

A, Pfinder Az akarat tudatdrdl kinil tejtegetést. Kimutatija, 
hogy az akarat tudatinak van egy sajatos eleme, mely mas tudat- 
processusra mir nem vezethet6 vissza. Miinsterberg megkisérlette az 
az akarat tudatit valamely mozgdis képzetére visszavezetni, a mely 
valamely psychikai folyamatba lépne, ez utébbit mint akarati actust 
ezinezi a tudathbun. De ez Alldspont tarthatatlan, mert ha valamely 
mozgas kepzete mir akaratérzet volna, akkor igen sok tudatprecessust 
akaratnak kellen: nyilvanitanunk, a mi tényleg nem az. James nézete 
szerint az akarat valamely realis az Gsz és mis tudattartalom kézitt: 
lonyege a tigvelem vagyis a megfeszités, melylycl a czélbavett kép- 
zetet tekintjiik. E megfesziilés a tevékenység érzete, mely végelem- 
zesben nem egyéb mint testi mozgds innervatio érzetek isszessége. De 
ezen elmelet sem helyes; mert ha az innervatio ¢rzete kimeritené az 
akarat Gsezes kriteriumait, akkor minden reflexmozgas is mint akarati 


IRODALOM, 159 


actus jelenne meg tudatunkban, a mi pedig nem all. De a tevékeny- 
ség érzete mir azért sem azonosithaté az akarattal, mert a tevékeny- 
ség erzetenck intensitasa kiilinbiizhet az akaratérzettél, mely nem 
tekintheté kiilinben sem valami egyszerlibb psychikai elemek tissze- 
olvadasi productumanak : sem keéepzetekre, sem eérzetekre nem vezet- 
het vissza. Végiil kritikai megjegyzéseket fiiz Kiilpe, Ribot, Balduin 
Wundt és Lipps akaratelmeleteihez v. 7shsisch egy tanulsagos érteke- 
zesében, melynek czime: Miért dliandéak és nélkiilézhetetlenek tér és 
idoazemléletek ? a kerdés phisiologiai oldalat vilagitja meg Bevezetés- 
kepen kiemeli az ujabb lélektan tanat a mozgasérzetek aAllandésaga- 
rol: ninesen tudatfolyamat, melyet valamiféle innervatio ne kisérne, 
Hypnotizalas alkalmaval lehetetlen mozgasi hallucinatidkat suggeralni ; 
ép ugy lehetetlen a mozgasi érzeteket megsemmisiteni vagy akada- 
lyozni a nelkiil, hogy ezdltal magat a tadatot ne befolyasolndk. Moz- 
gasi erzetek tehat aAllandoak es nelkiilézhetetlenek : a tudat nozpas- 
érzetekhez van kétve. Itt van alapja a terszemlelet Allandosaginak 
és nélkiilézhetetlenségének. Hasonlokép sziiksegesek a psychikai élet 
finndllasira az egyendly-erzetek jelenlete; ezek megsziintevel maga 
a tudat is megsziinik. Szerzénk azutan énmagan tett kisérleteinek 
eredményét egybevetve Delboeuf eredményeivel, tigy taldlja, hogy az 
dlomnélcili alvdsban az iddt pontosan tudatban tartjuk, a mit leg- 
jobban bizonyit, hogy a szdndekolt iddben mindig félébrediink. Az 
dG) 6tudatinak folytonossaga bizonyos élettani folyamatok (légzési 
szinezés) homalyos tudatanak folytonossigara vezetheté vissza s igy 
mondhatjnk, hogy az idi kepzete magaval a szervezeti ‘élettel van 
miva, tehat nem kéesdébbi productum, mint ext a legtsbb_psychologus 
gondolja, Az idé képzete megeléy, minde n peripherikus erzetet 68 az 
igy eaepall nepecteket, fehat figgetiennck. * te tekintl mes eu wie: 
tol. 

den tudatfolyamatnal, mert cae “élettani hiidicians mosaatabaaal 
gvikereznek, melyek sohasem sziinnek meg, mert magival az elettel 
vannak adva. 


Archiv fiir systematische Philosophie. Herausg. yon Paul 
Natorp. Bd. IV. H. 1—2. 


Hans Kleinpeter A tér és idéforgalom fejlddése az vijabb mathe- 
matikdban és mechanikdban s ennck jelentdsége az ismerctelméletre 
nésve czim alatt fileg azt vizsgalja, hogy a kriticismus mennyiben 

4 + - 7 inet 








160 TRODALOM, 


nyujt szilird alapot a mathematikanak. E tér és idére vonatkozé elmé- 
letek kiziitt két firdnyt kiilinbiztetiink, melyek egyikét Newton, a 
masikat Kant képviseli. Az elébbi szerint a tér természeti tirgy, az 
ntébbinal pedig esak tudatunknak forméja. Kant tana — figy véli 
szerzink — keptelenségre vezet, mert ez alapon érthetetlen, miért 
litjuk az egyik targyat kipnak, a masikat gimbnek; az alany nem 
lehet e kiiltinbéziség oka, mert ez mindkét esetben ugyanaz, de a 
maginvald sem, mert ez mindig kiviil esik a jelenségek kiirén 
Newton tanat tovibb fejlesztette. Maxwell, ki minden ter és idébeli 
ismeretiink realitivitisat hirdeti. Kant iranya az i. n. arithmetikai for- 
malismusra vezetett, mely a szdmot az emberi szellem productumanak 
tartja s igy az irrationélis és imaginarius szAmok létjogosultsigat e!- 
ismeri. Newton tana pedig a szam természettudomanyi félfogdsdra 
vezetett, mely a szamban csak elvonast lat, Bar tagadhatatlan, hogy 
tér és idé tudatformak, de nem all, hogy ebben gyikerezik tér- és idé- 
fogalmaink sziikségkepi volta, mert hiszen tiébb tér- és iddfogalmat is 
alkothatunk (Gauss). Nem az alanybél kiindulva kell igazolnunk tér- és 
idéfogalmunk helyessegét, de a tapasztalis alapjan Kell azt ellen. 
Orizniink. T'ehat a priori természettudomdnyrél nem lehet sz6, hanem 
esak leiro természet-ismerésrél, 
: K. Uberhorst A figyelem lényegérél k6201 hosszabb tanulmanyt. 
Meg kell kiilénbdztetniink a figyelmet a szellemi functidk dsszeszedé- 
setél (Sammlung). A figyelem azon intellectualis functio, mely azt 
ezelozza, hogy egy adott észreveveési vagy gondolattartalmat egy vagy 
tibb momentumaban, vagy egeszében helyesen flfogjunk, Az lissze- 
szedes pedig azon allapot, melyben minden intellectualis functiénk 
egy egyetlen feladat vegrehajtasiban kizpontosul. Ilyen Allapot pl. 
midén egy probléma félétt gondolkodunk vagy vallisi ahitatba merii- 
link. Minden figyelem spontan, tehdt akarati mozzanatban gyikerezik. 
Max Dessoir Adalékok az aesthetikdhoz czim alatt a tudomany és 
miivészet ellentéterd! értekezik. Tudomany és miivészet megegyeznek 
abban, hogy mindkettében atengedjiik magunkat, egész érdeklodésiin- 
ket az adott valdsagnak; abban is megegyeznek, hogy a yalésdgot 
mequvaltostatjak s ezaltal keritik azt hatalmukba. Csakhogy ép a 
megvaltoztatas mddjdban gyikerezik a ketté kiiliinbsége. A tudo- 
many aziltal alakitja at a realitdst tudatunkban, hogy a jelenségeket 
nem realis dsszefiiggésiikben, hanem logikai szempontbdl alkotott 
rendszerben llitja Gssze. A tudomainy lényege tehat a mdédazer, s 
ezelja az dtélt tapasztalati tartalmat ismerhetivé tenni, Az ismerés 


IRODALUM., 161 


nem egyéb mint az értelem reactidja a benyomésokra s munkdja 
folytonos elvonas, elvalasztas, igy pl. a nivényt vagy a nyelvet el- 
szigetelten tekinti azon végtelen sok tenyezitél, melyek kiaititt az a 
valdsigban megjelenik. A tudomany tehat voltakép nem nyujtja a 
valosig hii képét, 6s mi mégis ebben a hitben éliink, a minek oka 
az, hogy a tudomany elvonatkozvan az alanytol, az egyes személytil, 
ép ezért absolute objectivnek litszik. 

Ezzel szemben a miivészet ezélja az élet tartalmat élvezhetdvé 
tenni: a tudomany kizarja a személyes vonatkozasokat s igy a miivé- 
szet kiirébe menekiil mindaz, a mi egyéni, a mi kézvetlen, Elvezni 
pediy annyi mint szeretni; a miivészet tehat az clett6] valé elragad- 
tatas @s az ebbdél fakado vagy (Sehnsucht) termeke. A miivész szem- 
pontja az élvezet, a tudésé az elvonds, .Ha a tudas embere elitt a 
virig létjogosultsiga abban van, hogy magot ad, a miivésx szemében 
a magnak az ad letjogot, hogy viragot termel.“ Teves tehat azt alli- 
tani, hogy a miivészet czélja kopirozis vagy azt kivanni, hogy a 
miivészet valami tuddsi tartalmat, pl. a dolgok metaphysikai lényegét 
fejezze ki. A miivészet feladata €p az, hogy a valésdgot subjectiv 
toldalékdval eqyiit! adja vissza. Munkaja lényegileg synthetikus miive- 
let: emlékképekbél egységes képet alkot. A mfivészet a valdésigot 
Atalakitja subjectivalas Altal, a tudomany pedig ép azaltal, hogy az 
alanyi szemponttol elvonatkozik. 

Ludvig Stein A sociologia lényegérol és feladatdrél folytat 
vizagdlodast, A sociologia lenyegileg tdrsadalomphilosophia, vagyis 
hivatasa az emberi egyiittlét dssces formAit legfébb tirvényeikben 
vizsgilni, szemben oly disciplinakkal, mint a vallas vagy jogbéleselet, 
melyek a tarsadalmi élet egyes mozzanatait -kutatjak., A socialis 
statika czélja leirdlag visszatiikriizni a tarsadalmi viszonyokat kiilin- 
biizé idékben, népeknél; a sovialis: dynamika_ a statika altal nyujtott 
tények genetikus magyarizatat ozélozza. De minden magyarazat, 
mint est Sigwort megillapitotta, deductio; minden dy namika esz- 
méje tehat az astronomia, mely évezredekkel elére megjosolja a 
jelenségeket. Sokan a sociologiat is ily idedl felé akarjAk vezetni, 
de ez tévedés. A szellemi tudomanyokban nem alkalmazhazhatjuk 
a targy természetéenél fogva egészen azon modszert, mint a terme- 
szettudomanyban, mert igaz, bogy a szellemi eélet teren is uralkodik 
okviszony s igy suiikségképiség, de ez nem mechanikai jellegti. 
Igaz, hogy ugyanazon kulturfeltételek kiztt ugyanazon tarsadalmi 
jelenségek ismétlédnek mindeniitt: a jogi, illami és kéagazdasagi 


ATHENAEUM. 1] 








162 1RODALOM. 


élet suimos példat nyujt erre, de ez még nem elég arra, hogy egé- 
szen dtvegyiik a természettudominy modszerét. A biologiai médszer 
alkalmazdsa a sociologiaban is tehat kétes; a tarsadalmi jelensegek 
végteleniil gazdagabbak és tartalmasabbak mint a biologiaiak es megis 
hidnyzik itt a /isérlet, mint a legtermékenyebb moédszertani mozzanat 
Sociologiai térvényeket tehat, melyek dltaldnosak és sziiksé¢gkepiek, a 
sz6 természettudomanyi értelmében, nem vagyunk kepesek alkotni. 
Igaz, hogy a tarsadalmi térténéseknek is_megvan a maguk rhythmn- 
suk, de ezek eléremondasaban a valdsziniiségen tul sohasem jutha- 
tunk. A sociologia tehat nem kezelheté ugyanazon modszerrel mint a 
természettudomany : kiizéphelvet foglal el a tirvenytudomany (Gesetzes- 
wissenschaft) és a tirténéstudomany (Ereignisswissenschaft) kiziitt. 
A természettudomany eltekint az individualitastél ; a térténelem — @ 
wat eloy yy tirtenettudomany ep mindig egyéni viszonyokat regis- 
tril. A sociologia hivatasa @p az, hogy a tirtenelem altal nyujtott 
anyagbol altalinos itéleteket alkosson, e tirekvesét jogosultté 6p a 
tgrténések rhythmikus jellege teszi. De ily térvenyek filallitasanak 
lehetiségétil még nagyon tavol Allunk, s az organikus médszer, midén 
e tirvéenyeket természettudomanyi formaban mar most akarja folalli- 
tani, ©p a sociologia inductiv empirikns jelleget tagadja meg; tgy 
tirtéenik, hogy elhagyva a tapasztalis talajat metaphysikava valik. 
Typikus példa erre Spencer, ki sociologiaja utolsé kitetében agyszél- 
vin mar esak deductiét ismer, s fejlédéstani schémaja (ektoderm, 
entoderm, mesoderm) veszedelmesen hasonlit Hegel thesis, anathesis, 
synthesis elméletéhez. A biologiai analogia életjelenségek és tarsa- 
dalmi tiinemenyek kiatitt ép csak analogia maradjon, teuristikus ely, 
s ép ezert a sociologiai tirvények csak comparativ altalanossaghak 
lehetnek. Az organikns modszer egymagéban nem elég: kell, hogy 
hozzajaruljon az isszehasonlitd tiirtenelmi methodus. Arra kell tére- 
kednie a tarsadalomnak, hogy normativ tndominynya valjék: egy 
socialethika alapjaul szolgaljon. Ha disciplininkban ecsuk biologidt 
latunk, normikat sohasem talalhatunk, s igy e felfogas vegelemzés- 
ben tarsadalmi fatalismusra vexet. 
Dr. £, A. 


IhODALOM, 


Falckenberg ujabb bolesészettértenete. 


Falckenberg Richard's: Geschichte der neveren Philosophie von 
Nikolaus v. Kues bis zur Gegenwart. Dritte verbesserte und ver- 
mehrte Auflage. Leipzig, 1508. 


Aw tijabb bileseszet tirtenetenek az utolsé évtizedekben sok 
feldolgozéja van. Fischer H., Erdmann, Zeller, Windelband és Uher- 
weq-Heinze miivei nilunk is tébb kiadasban ismeretesek Hidnyzott 
azonban oly mii, mely az akad. eldadds azolgalatéban objectiv elliadds- 
ban magukat a philosophusokat beszeltetve vezesse be a hallgatdt a 
mélyebb philos. problémakba s azoknak az egyes korok intellectudlis 
és vallasos-erkélesi kulturéjadval valo szerves ésszefiiggéscbe, illetve 
megismertesse vele a philos. ismeretek és médszerek fejlidését, a 
melynek iranyat épen az egyes korok rendszerei jelélik meg. 

Ezen a hidnyon akur segiteni Talckenberg erlangeni tandr, a 
lichte-féle Zeitschrift fiir Philosophie und philos. Kritik- tudés szer- 
keszt6jenek idezett miive. a melyrél a gyakorlati hasznalhatésagra és 
a hallgatok sziikségleteire valé tekintettel maga mondja, hogy az 
legyen ein Seitenstiick zu dem Kompendium \4 kiad. 1983) des ge- 
feierten Gelehrten (Zeller berlini tanart érti), das die Resultate seines 
vielbewunderten fiinfbiindigen Werkes tiber die Philosophie der Grie- 
ehen (4. kiad. 1876 6ta) mit sechlichter Klarheit zusammenfasst.* 8 
hogy objectiv eloadasi es historiai kritikai jellegii miive mennyire 
felelt meg a kéasziikségletnek, igazolja az, hogy 1886-ban megjelent elsé 
kiadasat 1892-ben a masodik s 1898-ban a harmadik , javit itott és bévitett* 
kiadas kivette. (Az |. kiad. 493. a Ill-ik 564, lap) MN agyobb valtoz- 
tatisok mar a misodik kiadastol | kezdve axl. 5 a kit ntoles fejezet- 
ben észlelhetik. 1 

A mii a bevecetésen 8 a Sra Miklostol c ‘artes siusig us tories ,,it- 
memeneti korszakon'' (| — 69. 1.) kivill | két ri Saubél: All, ‘melynek elseje 
a Cartesiustol Kantiy (73 261. 1), masika pedig a Kanttol napjcimbkag 
(165—523. L) terjedd bilesészet tiirténetét targyalja. Szerintem is 
helyesebb lett volna az 1830-tél napjainkig terjed6 béleseszetet egy 
harmadik részben kiiliin targyalni, s akkor alapul az elsé részhez a 
scholastikat, kiiliindsen nagyjclentéségii tanat a kettés igazsagrol, a 
misodikhoz a térténettudomany és a humanismus ijabbi kifejldését 
3 a harmadikhoz a természettudomany fillendiilésé et ve ttem volna tél 
targyalasom keretébe. Felette sikeriilt kisé rletnek tartom az ijabb 


yy 








164 IRODALOM, 


kiadasokban mindinkabb javitott és bévitett: ,Erliiuterung der wieh- 
tigsten philos. Kunstausdriicke* czim alatt a mfi végén talalhaté lexi- 
kalis fiiggeléket (542 - 549, L), a melyet nekiink is érdemes volna 
magyar nyelven kézzétenniink. Az irdk és philosophusok gondosan 
készitett néevjegyzéke csak emeli a mfi értékét és hasznalhatésdgat, 
a melynek akadémiai kirékben meg igen szép jévét jésolok. 

A bevezetés a bélesészettirtenet tudomanyos és philos. jelenti- 
ségérbl szdl, Exact kutatas, modszeres munkassag, mélyrehato intuitid, 
8 a valé egész terjedelmének egységes Attenkintése annak titkai. A 
bulesészettiirténet igazin az emberiség nagy individiumémak a philo- 
sophiaja. Vilagnézetekkel, élethatalmakkal van itt dolgunk, s nem 
doktrindkkal. Példa ré a giriigik aesthetikai vilagnézete, mely oly 
classikus, mint Phidias plastikaja és Homer epikaja, vagy a keresz- 
tyén vildgnézet, mely oly jrikkevalé. mint a kizépkor épitészete s 
a modern, mely oly megdinthetetlen, mint Goethe kilteszete vagy 
Beethoven zeneje, Ex alapon a bilesészet térlenete nem ,,Antiquitiiten- 
kabinet’, hanem ,ein Museum typischer Geisteserzeugnisse*, a miért 
is felette ordekes és tanulsdgos itt kivetni ,.Das Werden und Wachsen 
der philos. Probleme und Theorien*, Kizelebbrél a modern bilesészet 
Erdmann jellegzetes szava szerint ,protestantismus a szabad intudatos 
gondolkozas spherdjaban,* vagyis ,a tudisnak es a lelkiismeretnek 
azonossiva* a tudisnak 6s a hitnek kivepkori azonossigaval szem- 
ben. A bilesészet tirtenetében ket talzastél kell Ovakodnunk. Az egyik 
a féktelen individualismus, a masik az abstract logikai schematismus. 
Diihring és Hegel annak f$bb képviseléi. Targyilag véve a modern 
philosophiat, szerz6 ,antischolastikus, humanistikus és realistikus jelle- 
giinek* mondja. Alapveté gondolatait eldszir Kusa Miklos allitotta 
fel, mig az els6 modern rendszer Cartesius — ,az tjabb philosophia 
atyjanak“ — miive. 

A bevezetés vegen talalhaté irodalom par vondssal kitiinéen 
van jellemezve. Tudomasul megjegyezziik, hogy a .Alassiker der 
Philosophie* czimti Fromman-féle stuttgarti vallalatban 1896 dta meg- 
jelent Fechner monographiadja Lasswitztdl, Hobbese Timmiestél, Kierke- 
gaard ¢s Rousseaue Hiffdingt6l, Spenceré Gaupptél és Nictzschee 
Riehitol. Sajt6é ala kertil Galilei monogtaphiija Natorptél, Spinozhé 
Freudenthaltél, Bayle Eueckent6l, Kant Paulsentil, Schild (s Schopen- 
haver Volkeltt6l, Schleiermacher Heubaumtol Comte Windelbandtdl, 
Mill: Siingertil, Carlyle Henseltél, Feuerbach Jodltél, Strauss 'Ziegler- 
tvs Lotze Palckenbergtél, Orimme! regisztraljuk e dolirokat! 


(RODALOM. . 165 


A beosztasra az dtmeneti korszak bileseletének tirténeti tar- 
gyaldsa kiivetkezik. Kezdidik Kusa Mikléssal s végaidik az angol 
Bacon, Hobbes és Herbert rendszerével. Kizben ismerteti a renais- 
sancekor bileseletet, az olasz természetphilosophiit, a politikat s a 
jogbélesészetet, a franczia skepsist, a német mystikaét s az angol 
philosophiat. Az els6 kiadassal szemben, Erdmann Bennonak ay , Archiv 
fiy Geschichte der Philosophie“ |. evfolyamaban (Berlin, 1888, 284— 
286, 1) megjelent birdlata dsztinzésére egészen Oj a 8-ik ,a modern 
physika megallapitasa* czimmel, melynek fébb képviseléi Keppler, 
valilei 63 Gassendi az elsé kiaddisban ,Cartesius kortarsai* kijizitt 
tirgyaltattak. A fejezetnek egyik legszebb részlete .az angolok, 
franezidk és németek (modern) philosophiai jellegérél| értekezik Im 
egynchany szemelvéenyt: A franezia philosophus kitiinéen formulaz, 
az angol a tapasztalatot irja le, a nemet a lenyegbe meriil el. Ragyogé 
a franezia eljadas, faraszté de tanulsagos az angol, nehezkes és elvont 
a néemet. A speculatid hazija Németorszag, az evolutiot a szerves élet 
tudomanyaban Francziaorszag formulazta, a tenyek dridsi halmazdanak 
jsezegylijtése Anglia érdeme. A nemzetgazdasigtan, tapasztalati léelek- 
tan és sociolégia angol, a természetphilosophia német, a mathematika 
franczia tudomany. A franczia éles, az angol vilagos, a német mély 
es alapos gondolkodo, Francziaorszag a mathematikusok, Nemetorszag 
a spekulativ f6k, Anglia a praktikus gondolkodok hazaja. A francaidk 
skeptikus, az angolok empirikus, a németek sziivevenyes) idealista 
gondolkodok. Az angol philosophus geographus, a franczia anatomus, 
a nemet hegymisz6. Az elsé leir, a masodik analysdl, a harmadik 
»verkliirt die gegebene Wirklichkeit.“ A Kant elétti philoséphia fel- 
adatainak megosztisa e harom nép kGzitt nat hiszem taliléan igeawol ja 
be a philos. character-sajitsigokat. Megiegyezuziik végiil, hogy Gierke 
miivei alapjin a politikdréd! s a jogphilosophiarél* azél6. 4. §. lénye- 
gesen viltozott az els kiadassal szemben, a mit hasonléan Sites B. 
idézett ismertetése Ssztiinzésének kiisziin a tuddés szerai, 

A ,Cartesiustél AKantig* terjedé 1. rész targyalja Cartesiust es 
kéivetbit, illetve fejlesztéit Németalfiildin és Francziaorszagban, tovabba 
Loeket s a XVIII. szazad angol bilesésgzetet, a franczia folvilagosedast 
s végtil Leibnizot » a német flvilagosodadst. E rész az irodalom foly- 
tatdlagos kizlesétél os felhaszndlasatél eltekintve keveset valtogott 
az eljzi kiadasokkal szemben. A targy elrendezese tekinteteben ki- 
fogisolom, hogy Jacobi hitbilesészetét Kant eliitt. targy alja, bolott 
a4, mint Kantnak oppositioja a Kant utani philosophia, kirebe. valo. 





IRODALOM. 


A IL. rész .a Konttél a jelenkorig terjedé bilesészet* tiirténetét 
ismerteti. Fébb fejezetei: Kant, Fichte, Sehelling és munkatarsai, 
Hegel, Fries, Herbert és Schopenhauer oppositidja, a kiilféld bblese- 
szete, s a német philosophia Hegel halala ota. E két utolsé fejezet 
lényegesen ,,javult és béviilt~ az elézé kiadisokkal szemben. 

Nagy részletességgel, muajd 100 Japon at ismerteti Kant ismeret- 
elméletét, moralphilosophidjat és kritikai aesthetikajat és teleologiajat 
Majd a kritikai elvek gyakorlati alkalmazdsa utén Fichte subjectiv, 
Schelling objectiv és Hegel absolut idealismusdnak ismertetésére tér 
at a szerzé. Schelling kovetii kézbtt targyalja a termeszetphiloséphu- 
sokat, az azonossig-bilesészeket, kiilimisen Krause panentheismusit 
és Schleiermacher és Baader vallasphilosophusokat. Hegel absolut 
idealismusa a német philosophia eléleges befejezése, mely ,.constructiv 
idealismus*-nak Fries és Beneke psychologismusa, Herbart realismusa 
és Schopenhauer jessimistikus akaratmetaphysikaja csinalt oppositidt. 
Utébbinak kivetéi kézitt targyalja a tragikus Nietyschét, a kinek 
fejlidésében hirom stadiumot lehet megkiiltinbéztetni: a romantikus 
pessimismus aesthetikai jellegii korat, mely Schopenhauer és Wagner 
befolydsa alatt a miivészetben latja a legfibb igazsagot kifejezve, 
tovibbé az intellectualistikus utilitarius optimismus metaphysikaellenes 
korat, mely az igazsig megismerését ezélozza s végiil a naturalismus 
keresztyénellenes korat az Uri moral s az ,Uebermensch* képtelen 
idedljaval. .Wer weiss — jegyzi meg helyesen a szerz6 - ,.welche 
weiteren Wandlungen, Losreissungen und Selbstiiberwindungen das 
tragische Geschick des hochbegabten Mannes abgeschnitten hat ?° 
MiiveibGl eddigelé 12 kétet jelent meg, s benne a miiveszt és a gon- 
dolkodét mesteri vondsokkal rajzolja Riehl a ,,Klassiker der Philo- 
sophen* czimil Frommann-féle vallalatban 

A két utolsd fejezet, a kiilfild bilesészetével és a, Hegel 
haldl tél terjedo német philosophidval” foglalkozik. Taldn helyesebb 
lett volna megforditani a sorrendet. Reszletesen targyalja az elsé 
kiadissal szemben az olasz, a franczia (f6leg Comte-ot), az angol 
(killUnGsen Spencer rendszerét), az amerikai, a svéd-norvég-din és 
holland philosophiat, s igen rividen a lengyel, orosz és magyar bél- 
osésxetet Roélunk a sxakasz végén sajnos osak annyit mond: Ueber 
ungariache Philosophie hat M 8. in der ®eitschrift fiir Philosophie 
Hid. 107, 1896 berichtet, Ueber das System des Cyril) Horvath (+ 1¢84 
in Pest) vel. den Aufsate von Em. Nemes ebenda Bd. 88, 1886. 
Podig épen Falekenberg a szerkesztije annak a philos folyéiratnak, 





[RODALOM, 167 


a hol az ijabb magyar philosophiaré| szdlé ismertetés megjelent. Leg- 
alabb Apaczait, a Hegel - Kantféle hazai mozgalmat és Brassait érinthette 
volna §S aztan a mi Athenaeumunk is talan megérdemelte volna a 
megemlitest. Ueberweg-Heinze benniinket e tekintetben halira kéte- 
lezett. Atdolgozisira és kibévitésére annak idején lesz majd gondunk. 
Orvendetes, hogy épen Eiitvés L, hangsilyozta, hogy tudomanyos 
elszigeteltségiinkbél kilepve mas nemzetekkel is kéziljiik gondolatain- 
kat*, s felette biztaté, hogy ,az Akadémia kitelességének tartja 
azoknak a vallalatoknak a tamogatisat, a melyek e hon hatarain tal 
kivinjak a magyar szellem termékeit terjeszteni“. 

Az utolso fejezet a .Hegel haldla wutini német philosophiit® 
ismerteti. Targyalja itt nevezetesen a Hegel-féle iskola jobb- és bal- 
parti iranyat, a materialismus vitdjdt, az ujabb rendszereket: Tren- 
delenburg organikus vildgnezetét, Fechner psychophysikajat, Lotze 
metaphysikajat és Hartman konkrét monismusat, mely utébbi nézetem 
szerint helyesebben lett volna Schopenhauer utan targyalhaté. Ujonnan 
atdolgozott szakasz a kanti philosophia megijitasinak’ szakasza, 
mely harom részben targyalja az ujkantianismust, a positivismust és 
a rokon jelenségeket, tovibba az idealistikus reaktiot a termeészet- 
tudomanynyal szemben s vegiil az egyes philos, stadiamok mai 4lla- 
sit Fischer K. és Zeller érdeme, hogy Kant tanulmaéuyozasara fél- 
hiviak a német bileseldk figyelmet Egyik legjelesebb mifivelije 
Vaihinger hallei tanar a maga Kant-kommentarjéval 6s .Kantstudien* 
ez. folyoirataval. 

Fejtegetéseinek eredméenyét az tijabb philosophia tovabbi fe)- 
lédesenek vezerfonalaul a kivetkezé tételé be foglalja dssze Faleken- 
berg: .Die Erneuerung des Fichte-Hegelse hen Ide alismus mittelst einer 
Methode, welche den Anforde rungen der Gegenwart durch engeren 
Anschluss an «die Erfahrung, alse’ itige Verwertung der Ertridgnisse 
der Natur- und Geisteswissenschaften und durch strenyen und bebnut- 
samen Beweisgang gerecht wird, das scheint uns die Aufgabe der 
Zukunfl*. 5 hogy a jévonek e feladata a philosophianak a tapasztalat 
4ltal valé tartalmasabb elmé ‘lyitése, lehetséges, igazolja épen Lotze 
theologiai idealismusa, mely Spinoza, Herbart és féleg Leibnitz gon- 
dolatainak felhasznalasaval a kedélyi ¢let sziikségleteinek s a tudo- 
many vivmanyainak kibekitésere tirekedett s melynek jelenkori kivalébb 
képyiseléi: Class, Busse, Pfleiderer E.. Baumann, Thiele, Glogau és 
Siebeck. E pillanatban Németorszagban, bar az ismeretelméletet tekin- 
tik a philos. gondolkodas alapjinak, az ethika, a jogbilesészet, a 





a8 TRODALOM. 


sociologia s a valldsphilosophia felé hajlik napjaink btlesészetenck az 
érdeke, — mig nalunk rationdlis és positiv hajlamainknaél fogva inkabb 
& tapasztalati konkrét tudomanyok, mint a metaphysikai speculdtié 
felé hajlik a tudominyos érdeklidés. 

im, ea révid vondsban Falekenberg mtivének tartalma. Azok 
ktizé a német philos tirtéeneti kompendiumok kézé tartozik, a melyek 
a Kant, Schelling ¢s Hegel dAltal meghonositott nehézkes és hossza- 
dalmas irmodorral szemben vildgosan, kinnyen érthetben é¢s mégis 
témiiren fejezik ki és csoportositjAk gondolataikat. Még a melyebb 
drnyalatok megjelilésében is szerencsés a mondatszerkezete. Meélté 
tirsa Zeller kompendiumdnak az dkori bélesészetrdl. 


Dr, Selivik Médtyds. 


Angol munka a magyar irodalomrdl. * 


Ritkén pazarolt némely lapunk aunyi dieséretet rolunk magya- 
rokrél sz616 kiilf6ldi munkéra, mint erre az angol kinyvre, melyet 
Londonban laké hazAnkfia, dr . Reich Emil hozott pdr hénap elétt a 
a ktinyvpiaczra. Féltettem hat Re vegig olvasom, sét 
alaposan Attanulmanyozom. Nem tagadom, ugyanesak csalodtam. Van e 
kinyvnek jé oldala is, még pedig nemesak egy; dmde van azutéin 
gyingesége is, még pedig nem csek¢ly mértékben. Kiillinisen sok 
benne a falsum, a mi felél mar eléleges lapozgatis kiizhen is eléggé 
meggybzidhettem 

Ime nehiny a sok kéziil, 

Fraknéi Vilmosrél azt mondja, hogy a minapdban meghalt 
( recently died“ 253. 1.) | 

Pedig dehogy halt meg ; tegnap is talalkoztam vele; teljesen 
friss egészs¢gnek Grvend. Zrinyirél, © koltbrol minden érettségit tett 
fii tudja, sét minden ,felsibb leany * is tadja, hogy keresztneven 
Miklésnak hivtaék. Dr. Reich azonban St ismét telve got Zrinyi Mihdly- 
nak nevexi (,Count Michael Zrinyi* 56. bs 272. HW). Ant is tudja 
nélunk minden tudomanynyal + irodalommal foglalkons ember, hogy 


" Hungarian Literature, An historical and | critical “ure ey. By Emil 
Reich, Doctor juris ete. London, Jarrold and ‘Sons, 1898, 12 ed = rét, 
872. 1. 





(RODALOM, 169 


elé jeleseink k6szt nem egy Szinnyei Jdzsefet, de ket Seinnyci Jézsefet 
tiszteliink, apat és fidt, idésebbet és ifjabbat. Az idésebb Szinnyei 
Jézsef érdemdis bivara a magyar irdk életének: az ifjabb Szinnyet 
Jozsef pedig rendkiviil jeles finnista Dr Heich azonban azt hiszi, 
hogy Srinnyei Jézsef’ nevezetii tudos, illetéleg ird esakis egy van és 
hogy ez egyetlen egy Szinnyei Jézsefiink az ifjabb, 6s nem _ finnista, 
hanem bibliographus (258. 1). A tudomanyos akadémia alapitéirdl 
lévén azd, szerzénk biré Vay Miklést megteszi baré Vay Abrahim- 
wak. Az egész magyar értelmiség idésebb nemzedéke tudja, hogy 
Vay Abrahéim gréf volt és a legnagyobb ellenlabasa a nyilvanos elet- 
ben br, Vay Miklésnak. Jeles tirtenetbuvarunkat Nagy Gyula orszh- 
gos leveltérnokot meg mwegteszi szerzénk Nagy Eleknek (253. 1.), majd 
pedig Nagy Sdndornak (267. 1) , 

Nohat az ilyesmit meglehetne boesitani holmi kezdé belletris- 
tanak, de nem egy jogtudornak. Mert hat ha az ily tévedések jelen- 
tekteleneknek litszanak is elsé pillanatra, kizelebbrol tekintve mégis 
arra Vallanak, hogy szerzé vagy nem jart el kelld gonddal az anyag- 
gylijtesben, vagy pedig, hogy nem bir kellé tajékozottsaggal a magyar 
irodalomban, 

De hadd mondjam most mar el, mind benyomaést tesz rim 
dr. Reich kinyve, miutin dttanulmanyoztam A munkaénak vannak 
dieséretre melté oldalai is. Sajnos gyarlésagai nem kevésbba szimo- 
sak. A legnagyobb gyarlosaga a legujabb korbeli tudomdanyos magyar 
irodalom ismertetése, a mint ezt szerzOnk véegsd svakasviban elkiveti, 
Ex az 6 szakasza még esak annyit sem ér, mint Angelo De Gubcrnatis e 
nemii joakaratd kiizleményvi. Legfélebb Raoul Chélardnak hasontargyh 
szintén jéakarati munkdjaval all egy szinvonalon, a mi pedig ugyan- 
esak keveset mond. De hat mért nem haszndlta fil szerzénk azt a 


hazénkfiinak, — jelenleg parisi collegiumi tanarnak, — tagadhatatla- 
oul alapos bemutatasaiban ? Dr. Reich e helyett els6 sorban Buwtler- 
nek az Encyclopaedia Britannicd*-ban megijelent, épen nem érték- 
nélkiili, de nagyon is s#ikkereti tannlminyaébél meritett De hat mit 
is tanulhatott volna dr. Reich Butler tanulmainyabd) a legdjabb kor- 
beli tudomanyos magyar irodalomra vonatkozélag? Hisy Puller csak 
a régibb magyar irodalom térténetét karolja fil kisse  tiizetesebben. 
Azon haladisnak, melyet a tudomanyos magyar irodalom 1867 ta 
tett, alig taldlunk a wyomaira Butlernél. Dr Reich 272 lapnyi kiny- 





[RODA LOM. 


vében legijabb keletii tudomanyos irodalmunkat mindissze 6' , olda- 
lon targvalja, és ezt is oly médon ecselekszi, hogy bizony abbdél a 
mit mond, pen nem értheti meg tudomaényos kepzettsegti kiilfildi 
olvasé azon jogezimeinket, a melyek réven mi magyarokul nemze- 
tiinknek ma mir jelentekeny helyet kévetelhetiink a modern cultur- 
népek soraban Mert hat biiszkéek lehetiink a mi valéban nagy kél- 
thinkre — Vdrdsmarty, Maddch, Petéfi, Arany, Tompa, Katona, Jékai, 
Jésika, bh Hotvds es b. Kemény Zaigmond — fenyt arasztanak nem- 
zetiink szellemvilagara, ez tagadhatatlan. Amde ma mir Nyugaton a 
nemzetek szellemi jelentésegét épen nem esupan az 6 kéltéik nagy- 
siga szerint mérik elsé sorban, sét még az 6 kimagaslé szdnokaik 
publicistaik, Allamférfiaik ragyogasa szerént sem csupin. Nem; ma 
mar ax illetckes szellemi tenyezék elsd sorban azt nezik, hogy miné 
jelentésege van egy vagy mas modern nemzet tudomadnyos irodal- 
miainak 

Kz elvitdzhatatlan tényre valé tekintetbél bizony nem tesz szol- 
gilatot a magyar nemzet szellemi szinvonala hirnevének dr. Reich, 
midon a mi legijabb tudomdnyos irodalmunknak oly képét nyujtja, a 
melybol a magyarul nem érté kiilfGldi olvasé meg esak azt sem ért- 
heti meg, hogy van-e nekiink esak anny ira is svimbavehet’. tudomd- 
nyos irodalmunk, mint — a finneknek vagy a ruméeneknek ? 

Mar az is hiba volt szer rab resxd érdl, hogy a magyaroknak a 
mathematika es a természettudominyok terén elért nevezetes vivma- 
nyait teljességgel kirekeszti az 6 miivenek ke ‘reteb6l, Mindissve esak 
annyit mond e részben dr Reiel *h, hogy a Jegutébbi- 80 év alatt igen 
jelentekeny haladas tértént e té ‘ren Magyarorsziigon, es hogy a tudo- 
minyos kutatisok eredinényeit német folyéiratokban is wR 
nalonk, hogy megértessék azokat a nyugati ‘ne nemzetekkel. (,In the 
departments of Science proper there has bee no com oeaddandal pro- 
gress in Hungary during the last thirty "years. Reports of the general 
results of scientific researches made by - Hungarians are also published, 
for the greater convenience of the tet nations in special 


=" 


ejcirpa written in German +2 56 ) : 


ai 


> . 


nak, Szemmelveisznek, sem ioniadye iS enone Seabs-  dimetiee 


baré Evjtviis Lérdntnak, Than Kérolynak, emer 
nak, id Lenhosséknek, Fréhlich Izidornak, Krennernck, Fodor Jézsef- 
nek, Dadaynak, Léczynak, if}. Lenhoaséknek, Martinnak, Schulernek, 





LhODALOM, 


Kochnak, Hogiyesnek, Rohmnek, Mocsdrynak, if} Apdthynak, sem a 
természettudomanyok jeles tirtinetiréjanak, Meller Agostonnak, sem 
a kivalé magyar anthropolognak, Térék Aurélack. Pedig- talan mégis 
esak beletartoznék a szellemi életiink ismertetésének keretébe mind 
¢ honfitarsainknak szakirodalmi munkalkodasa, szintigy mint a Her- 
main Otté méltatisa is. Hiss, hogy dr Reich maga is ekkent van meg 
gyézbdve, az kitiinik miivének @pen most idézett végsoraibél a 256. 
lapon. Amde még fokozhatja csak megiitkézésiinket, midén azt latjuk, 
hogy szerzé még nyelvtudomanyi, bilesészeti, tirténelmi, Allamtudo- 
minyi, jogtudomanyi, gyakorlati politikai, kizoktatasiigyi es kiizgaz- 
dasagi irodalmunkrol is annyira gyér és silany vondisokkal vél leszi- 
molhatni, ide értve az altala killin révidke fejezetben nem annyira 
komolyan targyalt, mint csak amigy kiinnyedén érintgetett ,, folklore” 
irodalmunkat, a melynek legkivdldbb, faradhatlan bivarat, /ermann 
Antalt még esak egyetlen egy széval sem’emliti. (247 249.1) 

Nyelvtudomanyi irdink kéziil nem emlit mast, mint Fogarasit, 
Lugossyt, Brassait, Hunfalvy Pdlt, Budenz ./ézsefet, Barna Ferdindn- 
dot, Sturvas Gabort, Simonyi Zsigmondot és a .jol ismert* (,,well 
known") Vimbéry Armint (225 256. 1). Es még ezekrél sem mond 
semmi tajOkoztatot, semmi jellegzét: csak a / rassai nevéhez teszi 
hozza, hogy az 6 sokfajia ( multifarious“)-tanulmanyai.a XVII. szazad 
nagy tudésaira emlékeztetnek, és hogy Barna Ferdinand tinnista A 
tébbinek még Hwunfalvy Pdlnak és Budene Jézsefnek is merbben 
esak a nevét emliti fl. Tehdt a dr. Reich kinyvébél ax angol olyasd 
még esak azt sem érti meg, hogy mind e kivald tudosaink 3 nyelvtudo- 
maénynak tulajdonképen melyik agaban alkottak meg az 6 miiveiket?! 

Mert abbol, a mit a “6-ik lapon Hunfaley Péitr6l, Bure nz Jézeef- 
rél 6s Vambéry Arminrél mond, két sorban: ebbél. e csak azt jezver- 
heti meg maganak az angol olvas6, hogy hat Hunfalvy Pal es Budenz 
Jézsef finn eredetre, Vambéry pedig tirtk eredetre igyekeztek vissza- 
vezetni nemzctiségiink és nyelviink kezdeteit: de hogy mind tanul- 
manyok, miné kutatasok révén jutottak el ez eredményhez, és hogy 
ming miivekben raktak le az 6 kutatasaik eredményeit, minderrdl evyet- 
len egy sz sincs a dr. Reich kinyveéeben. 

Alljunk esak meg itt egy kissé. Tehat dr Reich egy sa6t sem 
8z61 sem a vilaghirii nagy magyar orientalistardl, Goldzicher Ignicerdl, 
gem Stein Awrélrol, sem Mahler Edéré! a ki fiatal evei daczara tekin- 
tély ma az curdpai szakkérik eliitt igy az aegyptologiéban, mint az 
assyriologiaban ; nem s20! grof Awnn Gézdrét. ifj Szinnyei Jézsefrél. 





172 MmODALOM, 


Bilint Gdborrél, Halisz Iqnierrél, Kunossrél, Munkdesi Berndtrél; és 
hasonldélag nem sz] kivalo classikus philologjainkrél, Ponori Thew- 
rewk Emilrél, a nemrég elhunyt Abel Jendrél, Petz Vilmosril, Hege- 
diis Istudnrél, Hémannrol, Gyomlyayrél, Némethyrol, Csengerg Jdnos- 
rél stb. Télfy Ivdnt, az uj gérig irodalom e buzgé ismertetéjét sem 
emliti, Sét nem emliti még csak a Homeros magyar forditdit, Seabd 
isteint 63 Baksay Sdndort sem. Pedig mily érdekes alak lett volna 
egy angol olvasdéra néazve ecsak ez a jo Greg Szabé Istran is, ez a 
szegeny paraszt sziilik katholikus gyermeke, a ki még oly idében, 
midin nem tanitottak hazink katholikns gymnasiumain még a gérig 
nyelvet, nagy nelkiilizések aran fiilkiizdi magat meré ihletb6] Heme- 
ros-forditova ! Azutin nem lett volna-e érdemes filhozni a horvét- 
magyar viszony jellemzésére Margalitsot is ? 

A bilesészeti irodalom magyar miiveléit egyszeriileg agyon- 
hallgatja szerzénk Horvath Cyrillt épen oly kevéssé tartja saliksé- 
gesnek filemliteni, mint Pauer Imrét, Alecander Bernatot és Budayt, 
op oly kevésse, mint Bokor Jéese fet vagy Bihmeot., 

Aesthetikai irodalmunk | miiveléi- kiziil csak Greguss Agostot 
63s Gyulay Pdlt nevezi meg. . Exek miiveirél azvt mondja, hogy nem 
esak a magyarok nézeteit vit itt elébbre, de altalaban az aesthetika 
tanulmanyozasat is*. (Whose works have advanced not only Magyar 
views, but the study of aesthetics ‘im general*, 255. 1) 

Nem emliti tehat fel az aesthetikusok kizt sem Ledthy Zeoltot, 
Riedl Frigyest, Rakosi Jenét, sem Lehr : Albertet, heszler Joézsefet, 
Ldair Béldt stb. 8: ana Tamdast pedig megteszi irodalomtirténésznek, 
a mint hogy a néhai_ Csengery . A ntalt, @ magas: képzettségti es rend- 
kiviill nagyerdemii pablicistéak: neve oan azt teszi oda zarjel kizé, 
hogy ,lérténetiro' (,,his 

Tirtéenetirét cs tirténetDuvit par ei nagyobb szammai 
hoz ful; de sadfukarsaga itt is megdibbenti. Mond a azutan hozza meg 
furesit is, Pl. midén azt mondja Horvith— Mikdlyrol, hogy a papi 
olloomtiok stylusaban irta meg an 6 tirténelmét ( in the style of fime 
and dignified ecclesiastical allocutions* 252, ry : De hogy mirGl sgo) 
a Horvath Mihdly térténelmi munkaja, eat ‘mAr épen igy elhallgatja, 
mint a hogy nem mondja meg azt— sem, hogy mit irt Szabo Karoly 
és mit Sulamon Forenes? Csak Szalay Liszlérél mond némileg helye- 
selbet) itéletet, midén ax 6 tiirténetirasdnak fileg: politika i #8 alkot- 
manytérténelmi természetét akarja jelezni ; ext 8 sem fojexi k ki azonban 
valami szerencsésen (,,Szalay’s is a talent (sie) for the political and 





IRODALOM, 


legal (sic) aspect of history rather than for the personal and military 
¢lement thereof* (25°. |.) 

A tirténelmi monographiak irdi k6z61 fblemiliti gr. Teleki Jézsefet, 
Salamon Ferenczet, Szabé Nérolyt, Szildgyi Sdndort mint Erdely tir- 
ténetirdjait, Frakndi Vilmost mint Pazmany (Péter) és Matyas kiraly 
tirtonetiréjat; Pauler Gyuldt, kir6l teljes joggal jegyzi meg, hogy az 
Arpadhazbeli kiralyok alatti Magyarorszag tiirténetét az eredeti forra- 
sok leheté legmiigondteljesebb tanulmanyozdsanak alapjin irta meg ; 
de talin mondhato® volna Pauler Gyula remekmiivérél egyebet is. 
Thaly \dlmdnrél esak annyit mond, hogy a IL Rakéczy Ferener 
kora az 6 specialitasa (whose speciality", (sic), vagyis keeskekiir- 
mék kizé teszi ezt a szdt, hogy az 6 ,specialitdsa*, a mi dltal bizo- 
nyara nem valami nagy érzéket arul el Thaly Kadlmdnnak rendkiviil 
érdemdds, hézagpoétlé tirténetkutatédi és tirténetirdi szolgalatai irant) : 
emliti azutan a németiil ird Krajner Imrét, a kinek a magyar nem- 
zeti szellem gyiiléletct6! lihegi, rémségesen egyoldali, bssze-vissza- 
kuszalt fomunkajat igen nagyon értékteljes mlinek — ,most valuable* 
— nevezi (25d. 1); félemliti azutan Thallécoyt, mint a balkan népek 
tirténetiréjat: Acsddy Jgndeczot mint a XVI. és XVil. szdzad kbamii- 
velidése és pénziigye térténetirdjat, Marceali Henriket mint Jdézsef 
ceaaszar kordnak tirténetirdéjat ; félemliti még Londonban 616 hazdnk- 
fiat, Kropfot, mint ki dr. Reich szerint az 6 szabatos és tudés mono- 
graphiéi altal a magyar tirténelemnek szimos jelentekeny részere 
vetett vilagossigot — in a long series of accurate and scholarly mono- 
graphs has elucidated many an important point of Hungarian history“ 
258. 1). Ily remseges dicséretben részegiti Kropfot: de a magyar 
alkotmany halhatatlan érdemii, mert magyar nyelven 4 Atti’ tirtenet- 
irdjat, Laddnyi Gedeont épen csak annyira mé sItatja, hogy consta- 
talja, miszerint alkotmanytirténelmet irt ( constitutional history ): 
Ormés Zsigmonl szerinte semmi egyéb, mint Arpadkorbeli institutio- 
nilis (sic) térténetiré ; Nagy Sandor vagy Elek (Alex ) institutionélis 
turténetiré ; ,.F. Aubinyi“ institutionalis térténetird ; Kolossvdry 6s 
Ovdry K. okmanykutaték; Fejérpataky okmanykutaté ; Kerékgquarté 
Arpdd a magyar kizmiivelédés térténetirdja ; Kaldssy F. institutioné- 
lis tdrténetird; Ldnesy Gyula tanar institutiondlis tirténetiré és egv- 
(ittal olasa dolgok iréja: baré Radvdénszky Béla a magyar kiizmiive- 
lidés tértéenetiroja; Hajnik Imre alkotindnytirténetird ; Pesty Frigyes 
alkdtmainytirtenetird (!) ( constitutional history*, sic ! 254. L) és. Wert- 
ner a legéertéktelhesebb miivek iréja a magyar genealogia kGrebél, 








174 IRODALOM. 


Ext a névjegyzéket adja dr. Reieh legdjabbkori tirténetirdink- 
nak ¢s térténetbivarainknak ; az igaz, hogy hozszateszi a vegen ax 
ete.“ szocskit ; mintha csak azt akarndé veliink megértetni, hogy tudja 
é, miszerint volna még tébb is, node hat minek soroljon 6 még tébbet 
fil, midén azok a legjelesebbek, a kiket 6 tenyleg félsorolt. No, ha 
ezt hiszi szerzG: akkor nagyon hianyosak az 6 ismeretei a legijabb 
kori, sét mir a megelizé (azaz az 1867 elétti) korbeli magyar tirté- 
nelmi irodalom feldl 

Dr. Reich meg esak a nevet sem emliti f6l ahalhatatlan erdemij 
Novachich Marton Gydrgynek, regi orszaggylileseink e bamulatramelté 
buvarinak, a ki szakirodalmunkat egy egesz kiinyvtarral gazdagitotta ; 
Jéssai Palrdl sem tesz emlitést szerz6. Jimon Akosnak, e kivalé 
alkotmanytirtenesziinknek ¢s egyhazjogaszunknak a nevét szintén 
nem taldljuk meg benne, valamint Adllay Beni nevet sem, pedig mint 
a szerbek tirtenetenek hirneves magyar tirténetirdja mar csak meg- 
ordemelte volna a filemlitést; ninesen benne a neve Kdrolyi Arpdd- 
nak, Csdnki Dezsének, Marki Sdndornak, Nagy Gyuldnak, Nagy Lotin- 
nak, Ndvdrynak, Tagdinyinak ; sem Jakab Eleknek Kolousvar tértenet- 
irojanak, sem Orbdén Baldzsnak, a Szckelyfild tirténelmileg meltaté 
leirojanak ; hasztalan keressiik mind e jeleseink nevet e kényvben. 
Horvath Adém kélté nevét ugyan megirbkiti dr. Reich, de Horudth 
Arpid jeles diplomatikusrdé! szintiigy nem szél egy szét sem, mint 
Horvath Istvdnrol, avagy mint Fejér Gydrgyrdl, /nauz Nendorrél és 
Czindr Morrél sem szol egyetlen egy szot sem. Nem tartja érdemes- 
nek fGlemliteni Schwartnert,a minthogy nem tartja mélténak fGlemli- 
feni a hazai statisztikai irodalom magyar nyelvii uttirdit, Fényes 
Eleket, Koneket, Weleti Karolyt os jelenlegi kivalé munkdsait, Jekel- 
falusy Joxsefet, Aordsi Jdézsefet, Lang Lajost, Rath Zoltdnt sem. 

Mistel6l ethnologiai trodalmunkat syzintigy elhallgatja, mint 
irchaeologiai es miitérténelmi trodalmunkat. Hunfalvy Pdlrél egy 
sz0val sem constatalja, hogy nemesak mint nyelvtudos, de mint eth- 
nolog is nagy jelentosegti szolgalatot tett tudomanyossagunknak; a 
jeles rumen-buvar, Aéthy Laszlo, ki egydttal mint oumismatikus is 
ugyanesak szamot tesz tudomanyossagunkban, dr. Heich olvasdéi szfi- 
mara szinten nem letezik, De tan nagyban meltatja m(itirtéenelmi 
irodalmonk kitiinésegeit, az eurdpai hiri Henszelmann Inrét, lpolyi 
Arnoldot, Myskovsskyt ? Sz6t sem szol rolak. A mint hogy nem szél 
egyetien egy sz0t viligszerte ismert, rengeteg sokoldali praktikus 
archaeologusunkrol, Pulssky Ferenczrol és Hampel Jézsefrdl sem, 


INODALOM, 175 


Mulatsigos az irodalomti:ténetirokrél szolé kis szakasza. Nert- 
benyt, ext a szorgalmas, de j6l magyarul sem tud6 bibliographot és 
szerencsétien miiforditot majd csak hogy nem annyira beesiili, mint 
foldy Ferenceet, a kinél azonban vilagért sem idéaznék annyi ideig, 
oly érdemlegesen és oly dmulatteljes kegyelettel, mint a hogy idézik 
Rakosi Jendnél (221,, 222 és 225. 1) Kiilénben irodalmomtirtené- 
szeink kéiziil fislemliti Szinnyeit, Simonyi Zsigmondot, Néqyesyt, Imre 
Sdndort (popular humour and mediaeval style* 255. 1), Radnait, 
Csillaghot, Lodwir Zsigat, Lenkeit, Greskdt (!) és azutan hozzajok esa- 
tolja Ssana Tameést is (255. 1). Vderi Jénosnak stb se hire, se hamva. 
Szintigy nem emliti Heinrich Gusstdvot sem Azt hinné az ember, 
hogy hat dr. Reich, ki maga is jogtudor, legalabb a jog- és allam- 
tudomanyok kivalobb miiveléinek fog tébb tért szentelni, mint a mar 
emlitett tudomanyos szakmabeli iréknak. Ismét csalddis, még pedig 
nem esekély mervben. 

Magyar Allamtudomanyi irodalmat dr. Reich nem vett meg tudo- 
masul; legalibb nem mint kiilim irodalmi agat. Allamtani irodalom, 
illamjogi irodalom, alkotmanytirtenelmi irodalom és jogbilesészeti 
irodalom: & neki az mindegy; sét nem tesz 6 kiilinbseget még a 
tiaztan tudaumanyos illamtani és a gyakorlati politika kirébe vagé 
publicistikai irodalom kézt sem Egy kalap ali teszidagr Széchenyi 
Istuiin, baro Wesselényi Miklés, gr Dessewffy Aurél, Nossuth Lajos 
publicistikai munkdit Dedk Ferencz monumentalis illamjogi értekeaé- 
sével (contra Lustkand!) és egyittal bard KHétvds ./oz sefnek europal 
hirfi Allambilesészeti munkajaval a XIX, szizad _ eszméinek befolya- 
sirél: b. Hétvis Jézsef e nagy jelentiség pti /munkii kajat nem ‘sokkal jobban 
dicseéri meg, tint Pulssk y - {gostnak -angol nyelven i ‘ix meg elent észjogt 
munkajat, melyet szintén egy ‘ kalap a ala att emlit fol gr Sz éche nyt Istvan 

és bard Wesselényi . M iklés. publicistikai mu nkéival ; . - hanem elkéveti 
0. Edtwds Jézsef jrodalmi emlé is énon még g aut @ mogrivid ‘iditést is, hogy 
nem emliti f6l az 6 - - Refor wi we dria si hatasi, és minden izében 
remek publicistikai munkajat. Tisztin dllamtudoményi munkat nem 
emlit fol egyetien egyet sem ; —beszel ugyan v valamit a »politico-legal* 
(sic) monographiak igen nagy gzamardl, a melyek ijabb idében nap- 
vilagot lattak Magyarorszigon (251. Lj: de hogy annak a tudomany- 
agnak, melyet manap . Political Seience“-nek hivnak Angliaban és 
Amerikiban, s a melyet , Political Philosophy*-nak hivtak Lord 
Brougham koraban, szintén megvan mar a maga szakszerti magyar 
ivodalma — erre neve seerziinkk mély hallgatasba meriil. Schvarce 





176 TRODALOM. 


Gyula miivei ra nézve ép oly kevéssé léteznek, mint a Kawtz és 
Concha vagy Hegediis Sdndor kinyvei. 

Az bsszes jogi irodalombél — Dedk Ferenc ertekezésen kiviil 
— esak négy Allamjogi kézikiényvet emlit fil: a Kiss Jstwinet, Nagy 
Ernéét, gr Czirdkyét 6s Virozsilét (251. 1) minden érdemleges meg- 
jegyzés nélkiil Pedig a Nagy Erné miive, valamint a gr. Csirdkyé 
is esak megérdemelne egy kis jellemzé méltatast, mint ket hatarjelzo 
ki a magyar akotmainyossdg szellemi életében! Kiilénben nem emliti 
dr. Reich az éreg Bartal annyira nevezetes ,Commentar*-jait sem, — 
nem Korbuly, Récsi, Boner miiveit a magyar Allamjogrol, nem a Dézsa 
-Erdélyi Kézjogét* sem. A jeles Frank, Nelemen, Sclemenics aa 
kinyveben egyszerlileg nem léteznek. Tibbet mondok, sem a magyar 
jogtirténelmi irodalmat — Wencecf Gusstdv stb. — sem a magyar 
magdnjogi irodalom, biintetdjogi, valté-kereskedelmi jogi & perjogi iro- 
dalom egyaltalan nem léteznek az 6 kiinyveben. Ugyanez All a magyar 
egyhazi irodalomrél 6s a rémai jogot targyalé magyar irodalomrol is. 
Hasztalan is keressiik a dr. Reich kinyvében Wenczel Guaztde, Pauler 
Tivadar, Kovdcs Gyula, Timon Akos, Csemegi Kdroly, Wlassics Gyula.. 
Nagy Ferencs, Zsaogod Bend, Lechner Agost, Véesey Jamds, Natona Mor, 


Dérday Sandor, Tarnai, Fayer, Markus Dezsé, Hoffmann Pal, Schwars 
Gusctiiv, Renntmeister stb. neveit. 

Kizigazgatasiigyi, kizoktatasiigyi, paedagogiai, _ kizgazdasigi, 
mezigazdasdgi, katonal és technikai | irodalmunknak | még esak ‘létezé- 


set sem emlitiv fil; ugyanez all orvosi ‘irodalmunkrél | is: pedig a 
Kétly és Kordnyi altal kiadott belgyégyaszati nagy — mit ¢ sak mélté 
targya lehetne nemzeti 6nérzetiinknek a kiilféld elitt. hs 

lly szegényes az a kep, melyet dr. Reich a kiilfeld elé a magyar 
tudomanyos irodalomrél vetit és ily ériasiak azok a hézagok, a: melye- 
ket miive e kijzben mutat. Kétségenkiviil megdibbentileg 4 nagy mulasz- 
tas terheli szerzit mind e rikité hézagokért. Mert hat ne akarjon senki 
azzal kelni a szerzink védelmére, hogy egy y 272 lapnyi 12-edvét, 
vagy legfilebb 8-adret munkiban nem lehet annyi- tuddés nevét még 
csak fil sem emliteni, mimt a mennyinek a 1 f6l nem emlitését hiban! 
rottuk fGl esak iment. ,Meré széraz névjegyzék lenne ez esupén* . 
ezzel vedekezett mar exy miasik irdnk is hasonlé esetben. 

Uraim, benniinket magyarokat a kiilfild eliitt ismertetni. igy ekvi 
urak! Az ilyes besazéd, az ilyes gondolkodismoéd nem mentség. Leg- 
félebb azt bizonyithatja esupan, hogy az ily szerzdk minden tiszteletre- 
mélté joakaratuk mellett sem vetettek szamot a maguk erejével, ide- 





= 
‘ 


IRODALOM, 17 


ével, kényvkiadéi és egyéb koriilményeikkel, midén a magyar irodalom 
multjanak és jelenenek ismertetésére vallalkoztak. Nem gondoltdk meg, 
hogy akaratlanul is megesonkitjak es akaratlanul is elsilanyitjak a 
kiilfild elétt a magyar nemzet szellemi életet, midén elhallgatjak még 
a létezését is ezen szellemi clet legtiibb és legfébb, mert tudomanyos 
magasiitainak; ezen magaslatok kiziil esak egy-kettit mutatnak be 
imigy-amigy, mit sem mond6 riividséggel; mindissz® egy kisebb 
csomod kézépszertiséget sorolnak f6l; egyaltalan pedig tizszer-hiszszor 
annyi hatod-hetedrangi kélt(nek meg préedikatornak a nevét hozzAk 
fil a mult szdzadokbdl, a magyar irodalom dajka- meg gyermekkoraé- 
bél, mint a hany tudosunknak a jelenkorbél, Hat az igaz, hogy bar- 
mennyire esekélyszeriiek is a oly irodalmi alakok, mint Alvincei 
Péter, Batizi Andras, Edes Gergely, Gergei Albert, Gal Huszdr, meg 
bird Petréezy Szidénia, egy vagy mas szempontbdél tekintve, mégis 
megviligositisara szolgilhatnak a magyar irodalom fejlidesi meneté- 
nek és e tekintetb6l méltan helyet is foglalhatnak a magyar irodalmat 
ismertet6 munkakban. Igen am, de az meégis csak fontosabb, hogy a 
kiilf6ld megtudja, hogy a magyar nemzet ertelmi vilaga mind magas- 
latot ért el a ket Bolyaival a mathematikaban. Léndrttal a physika- 
ban, Budenezel a finn-ugor nyelveszetben, 1/unfalvy Pallal az ethno- 
logiaban, Goldzicher Igndezczal a perzsa 8 arab nyelvészethen, az 
Iszlam culturtiirténelmeéeben, Szabé Jdézseffel a geologidban, Mildlkovics- 
csal a biologiaban stb., minthogy az angol olvaso azt megiudja, hogy 
hogyan hivtik elmult szazadainknak nem csupaén legjelentékenyebb 
kéltoit — pl. Zrinyit, Gydngydssit — de hatod-hetedrangi vagy epen 
apro-csepré kiéltoit is. Hisz nem = baj, ha am rfolki: farmer vVigy a 
birminghami tigyvéd vagy a glasgowi kinyvtirsegéd nemzettink irdnt 
érdeklédvén, tudomasul veszi a dr. Reich kinyvébél Gal Huszdrt, 
meg bard Petrocsy Sziddnidt ; a baj esak az ha a Gdl Huszdrok 68 
Petréezy Szidénicdk miatt kifogy az ismerteté szerzinek ideje, papirosa 
vagy nyomdafesteke, még mielitt bemutathatna olvasojinak azon 
fenyes eredményeket, a melyek a tudomany egy vagy mis agaban 
magyar tudosok buvarlataihoz fiizjdnek, Mds szavakkal: ha ralamely 
hozzaerté, tanult szerzié hozza fog a maga miiveben nemesak a jelen- 
kori magyar irodalomnak, de a XVI., XVII. 6s XVII. szazadbeli 
magyar irodalom ismertetéschez is: hit akkor arra valé tekintetbdl, 
hogy a jelenkori tudomanyos irodalomrdl is kellé részaranyos mérvek- 
ben beszimolhasson, legalibb is két hatsziz-hatsziz lapnyi kétet 
megirisira villalkozzeék; vagy pedig, ha ez anyagi vagy egyeb 


& 


ATHENAEMM, 12 





178 moDALOM. 


okokbél nem telik tile, hit akkor ne részletezze az elmult szizadok 
magyar irodalmi térténeteit és legftlebb a mult legkivalébb  irodalmi 
alakjainak = egy gréf Zrinyi Miklosnak, Gydngydssinek, Apdczai 
Csérinek stb. — filtiintetésére szoritkozzék, hogy azutan anna) tibb 
ideje és tere maradjon a legijabb kor irodalmanak s kiiliénisen a 
legijabb kor tudomdnyos irodalminak ecsetelésére, mint a mibil a 
kilfsld értelmisége egyesegyediil értheti meg, hogy hat tulajdonkop 
ming szinvonalat is ért el a magyar nemzet szellemi élete? Ez titon 
aztin 272 lapnyi 12-edrét vagy kis &-adrét kétetkében is mondhat 
annyit, a mia kiilf6ld elétt a magyar nemzet szellemi értekenek, 
illetileg ezen érték hirnevének jelentéségteljes mérvekben yalhatik 
elényére, Amde dr. Reich kényve jelen tartalmaval nem tesz jobb 
szolgilatot nemzetiink iigyének a kiilfild elétt, mint a minét holmi 
gyiimilestenyésztS vAllalat hirnevének egy oly nemzetkiizi gytiméles- 
kiallitais tenne, a melyen hidnyoaznék nemesak a pilmagyiiméles, meg 
4 grindtalma, de a jé fajta sz6lé, meg a jeles Gszi baraczk is és 
esupan vadkérte, ftiafa-alma, lopétik, meg csicsdka lenne kiallitva 
néhany darab kitiiné dinnye, szilva mellett. 

A szépirodalomré! mir sokkal sikeriiltebb a dr, Reich raja. 
Nem foglalkozhatunk jelen keretben miiveé ‘nek e tagadhatatlanul érté- 
kesebb ré sszével. Amde idevonatkozdlag is meg kell jegyezniink, hogy 
sz20pirodalmunknak is szimos kivalé munkdsat hagyta figyelmen kiviil,’ 
a kik pedig megérdemelték volna, hogy velék szerzénk komolyan 
foglalkozzék, Valdsziniileg lesz még kritikus, a ki ezt majd tiizeteseb- 
ben megmayyarazza neki. 

No de vannak, mint mondam, adr. Reich kiinyvének j6 oldalai 
is. Ide tartozik elsé sorban az a jdl kieszelt, szellemes kéGriiltekintés 
is, a melyben sverzénk nemzetiink politikai és tirsadalmi viszonyait 


a Es a kifosis me cn Pogperatin 


ec: eldttem 


ett OF ea a XV i 





TRODALOM. 179 


mint szellemi életiink oktani hatteret oly gyakran igyekszik réeszint 
a multb6l, részint a jelenbél vett angol, franezia stb., s6t keleti par- 
huzamokkal is megviligitani. A dr. Reich kinyvének ez a része igen 
Glyezetes és az ember filismeri beléle szerzé széleskirli olvasottsagat 
és nem mindennapi elmeélet Kar, hogy midoén politikai intezményeink 
neveli hatasarol sz6l, nem igyekezett tiizetesebben kiazinezni az 1848 
elétti megyerendszer hatasat szellemi életiinkre. Az angol olvasé igy 
a dr. Reich kinyvébil nemesak azt nem tudja meg, hogy mibén 
kiiliinbiaitt az 1848 eldtti magyar varmegye kézgylilése az angol 
~Quarter-Session*-t6l, de nem jin ré arra a gondolatra sem, hogy a 
mi térvenyhatosigi finkormanyzatunk a maga szdlisszabadsigival és 
az ertelmiséget abban az idében tilnyomdé részben kepviseli nemes 
sognek ebben az énkormanyzatbani folytonosan timegos szdnokld es 
kiizigazgatisilag meg térvénykezésileg eljaré szerepelgetésével olyan 
tanfolyama volt nemesak az alkotmanyossignak, de egyittal a szel- 
lemi élet nem egy dganak, a miné abban az idében, Svajezot és Nor- 
vegiit kiveve, nem lctezett sehol az eurdpai szarazféldin. 

Vegiil még egy megjegyzést kell tennem dr, Reich angol ki- 
fejezéseire. Szerzink a magyar kézeletre vonatkozdlag itt-ott oly ki- 
fejezeseket hasznal, a melyek ugyancsak felrevezethetik angol olvasoit. 
Arra, hogy 6 Corvin Madtydst Matthew (sic) Corvinusnak nevezi isme- 
telten (43. és 145. |) még nem fektetek silyt: amde, midén szerzénk 
magyar kéznemest akar mondani vagy pedig egyaltalan jemest akar 


mondani, beleértve a magnast is, de mindenesetre beleértve a sok 


szizezer kisznemest is, és ezt ezzel a kifejezassel jnoblemen* veli 


tollhibat kivet el: 
semmi egyebet nem ért, csak mignist, vagyis herezeget (duke), dr- 


grofot (marquis), grofot (earl), algrofot (viscount ) 6s egyszert lordat, 


vagvis birdét. Mar a baronet 6s a knight sem nobleman angol fogalom 
szerint, annal kevésbbé a czvimnélkiili nemes, a squire, illetdleg esquire 
a szimak régibb angol kiézjogi értelmében. Mar pedig dr. Reich a 
86. lapon nem magnast, hanem egydltalin nemest, ¢s tilnyomdlag 
kicnemest akar értetni. Ez a tollhiba annyival inkabb ertelemzavardé 
lehet az angol olvaséra nézve, minthogy szerzink miliveben nem fe)- 
tette ki a magyar nemesseg kézjogi fogalmat, igy mint azt illeto 
szakaszaiban kifejtenie kellett volna, hogy megérthetévé tegye, hogy 
mit értett a magyar kizjog és tarsadalom a .nemes ember* fogalma 
alatt 1848 elitt is, mit ért még ma is, 








180 IRODALOM,. 


Altalaban véve a dr. Reich kinyve sajatszerfi. benyomast tesz 
reank. ,Ajand¢k lonak nem kell csikofogat nezni.* Ezt tartja a ma- 
gyar kézmondis. Es ez all nagyjaban véve a dr. Reich kényvere 
nézve is. Oriiliink, hogy oly tanult, széles latkérfi. vilaglitott és szel- 
lemes ember, mint dr. Reich, félkarolta a magyar irodalinat az angol 
olvasokdziinseg elétt: de nagyon sajnaljuk, hogy ezt oly modon tette. 
miszerint nem hallgathattuk el fOnnebbi megjegyzeseinket. 

Talan egy masodik kiadas alkahnabol kibéviti munkajat, a leg- 
ujabb korbeli tudomanyos magyar irodalom méltébb ismertethetsse erde- 
keben ¢s akkor egyuttal megtisztitja a kinyvet fintjelzett hibaktol is. 

Gi. 


»UNIVERSITY EXTENSION. * 
— Masodik kizlemeny, — 


Il. Az University Extension megalakulasa kilféldin. 


Az egyetemek sem zartak el falaikat a kor kévetelményei 
eljtt, sit az egyetemek térténete azt bizonyitja, hogy egy-egy 
ij kor szelleme magukat az egyetemeket is Atalakitotta. Teljesen 
italakultak a renaissance eszméje alapjan; s az egyetemeket, a 


melyeket az egyhizi és politikai dogmatismus a latin nyelv titjdn 
is a népélettol elszigetelt, Puffendorf dltal, majd pedig a trén- 
rol is hirdetett nép-souverainitas elve Thomasius kezdeményeze- 
sével visszaadta ismet a nemzetnek, A nemzet nyelvén kiiliné- 
sen Wolff ota popularis alakban szolalt meg 4 tudominy § @ 
publicumok meg ma is megnyitjak a nemet egyetem termeit @ 
philisternek.* “a ah 

Halléban Haim jrodalomtirténeti és Schmoller nemzetgagz- 
daszati publie umainak vsufolt te vmeiben avi irosi polgarok mimjd- 
nem tobbsegben voltak 5 ‘Berlinben Dove, Du-Bois Reymond irdnt 
a varosiak ép oly tiireleommel klizdéttek allé helyért, mint ag 
exyetemi polgarok. F rancziaorszagban, nevezetesen a parisi egye- 
femen e szabadsag az egyetemi szabalyzatok szerint is meg 


1 L. ew dtalakulist: az Athenaeumban VI. éyvfoly. 1., 2. és 8. 
szamaban megjelent ezikkemet .Az egyetemi tanulmanyozas feladata‘, 
kiilindsen 217—232. |. — Szépen meltatja nevezetesen Puffendorfot, 


Thomasiust, Wolffot és kiilingésen Nagy Frigyest Hettne r irodalom- 


tiirténetében s érdekesen mutatja be a tudomanyt népszertisité moz- 
galmat egesz a jelemig, de csak Németorszigra vonatkoztatva: Jiirgen 
Bona Mey er: V olksbildung wnd Wissenschaft in Deutsc hiand w iihrend 
der letzten Jahrhunderte; Berlin, 1873. 


ATHENAEUM, 13 


™ 





182 UNIVERSITY EXTENSION, 


inkibb ki van tagitva, a mennyiben barkiis mint ,auditeur béné 
vole* a dekanatus fitjin ingyen nyert kartya alapjam eljarhat 
— feltéve, hogy az illeté tanarnak nines okadatolt ellenvetése — 
az eljadisokra és gyakorlatokra (cours, conferences et exercices),' 

Dénidban barki hallgathatja nemre és Allasra valé tekintet 
nélkiil az egyetem nyilvanyos eléadasait. 

Francziaorszdghan: livres cours. auditores-jegy alapjin. 

Skéczridban 1894-ig birki is — minden elézé vizsga nél- 
kiil- esekély dij mellett latogathatta a négy skét egyetemet, Glas- 
kowban 15884-ben Gt jeles tanar kiilién hirdetett barki altal lato- 
gathato egyetemi eljadasokat. 

Az oroszorszigi odessai fj egyetemen 1895 ota ,a_ ter- 
mészettuddsok tarsasaga“ czime alatt egyetemi tandrok 1—4 
semesterre kiterjedéleg esakis természettudomanyi themakrol 
tartanak eléadasokat, a melyekben barki is részt vehet — tekin- 
tet nélktil nemre, korra, illasra, vallisra, eléképzettségre. Egy- 
egy se erre 8—9 eléadasi cursus -esik, a melyekért a hall- 
gatd se emesterenként 20 rubelt 4 egy- egy cursusért 4 rubelt fizet ; 
de a vagyontals lansig kimutatisa esetébe ne és e7 zimén a részt vevik- 
nek majdnem fele a fizetés alél fel lmentetik. 1895) ‘YN6-ban a 
hallgaték szima 1900 ) volt, | kétharmad- részben nék. A magasabb 
mathesis cursusit | 1 3-4 en, a 206 ologiait 290-er n, a phisikait ; 300- -an, 
a bakterologiait 340- en, az ; anatomiait: dal)- -en | hallgattiik, AL jove e- 
delmet taneszkizik ‘peamerséodre,. a: eléadasok honordlasa ira, de 
az egesz jovedelem: 20 °/,-at a vallalat dndlldsitasa érdekében a 
tokésitesre fordit tjik. An ” éllamté) sem nem kérnek, sem nem 
kapnak segélyt. a 

A) Anglia. Legmerevebben zirkéztak el a mindeneket val- 
toztato kor szelleme elbl a wv angol egyetemek, a meelyee pind 
kori alakjokat a legijabb idékig megériz | 
tasukat biztosité roppant anyagi 
az egyetemeket ép ugy a ki: 

Az angol szellem e fel legvarai co serv 


e 


' L. a kizelebbi érdekes, e | 
.Le livret de l'etudiant de Paris ‘publi sous yon ge rs 
de l'Universite de Paris 1896)! 97," a. 72 1 
* Az oxford egyetemnek alapitvanyi e@vi jévedelme 8 millié 
marke, Cumbridgeé 5 millié, vf 


 & 





UNIVERSITY EXTENSION. 183 
. 


az Grékélt régi alakhoz, még 1851-ig is a nem-anglikan vallas- 
ban akadalyt lattak egyetemi fokozatok elnyerésére nézve, sit 
mégegész | 857-ig esakis igazin vagyonosok szabadalma volt az egye- 
temi tanulmianyozas, mivel a diak esakis az egyetem helyéhez 
kététt collegekben lakhatott s itt az évi tartézkod4s 3—4 ezer 
markiba keriilt.' Mindamellett az angol egyetemekben, bar tér- 
ténetileg mintegy megmerevillt sajatos alakban mégis az angol 
nenzetnek szelleme élt s most, midin Stuart Janos folyamod- 
vanyaban ezen angol nemzeti szellem szélalt meg, azon szellem, mely 
az igaz demokratia érdekében minden egyes angol polgarnak 
miveltség ttjan létesitend’ szellemi nagykorisigat, Onallosagit 
siirgette. mely a szeretet vallasinak kivetelménye értelmében a 
lelki szellemi gazdagsignak az ez utan szomjihozokkal és éhe- 
zikkel valo megosztasat kivanta: az angol egyetemek e szézatot 
megértették.* A cambridgei egyetem az ligyet egy valasztmanyra 
bizta oly utasitassal, hogy két éven at kisérletképen rendezzen 
eljadasi cyclusokat. A kisérlet minden tekintetben bevalt, tgy 
hogy a cambridgei egyetem m4ér 1843-ban véglegesen megbizta 
az eddigi valasztmanyt ily eléadasok tartasdrél valé gondosko- 
dassal s az ily eléadasok tartisat az egyetem allandé programm- 
jaba fel is vette. Mar 1875-ben kévette Cambridget London, 
L877-ben Oxford. 

Ez ujitas kiilénben nem volt oly forradalmi, mint minének 


* * . a a“ ae - 
elsé perezre feltiinik. Anglia a csendes reform classikus orszaga, 
e+ a“ : ee = 4 


' Russel: Volksse shulen, 201. mis. hk —_ 


a 


* Erdekes kiilinben, hoy " dawhitdes ei Coll ares egyike nek, a 
er: le ae 


Clare Collegenek 13%1-ben kiall Mitott “alapito levele “a tudomanynak 
kiézkinesesé valé valasat éhajtja : wut pretiosa sc ie ntiae margaritu ab 
eis studio et doctrina in dic ta universitate inventa et etiam acquisita 
non sub modio lateat sed ulterius divulgetar lucemque praebeat divul- 
gatu iis, qui ambulant in se mitis ignorantiae tenebrosis* (L. ey 
Eigtheen Years of U: niversity Extension. Cambridgae 1892. S. 10, 
idezve Fleischner : Zur Geschichte der englisehen Bildangswesens. 
1893. és Leclerc: Le réle social des Universités 1892. 7. 1.); 8 ugyan- 
esak a cambridgei egyetemen a Cajus College rectora, ‘William Dell, 
1650—1660 kizt kiadott répirataban (, A tanulmanyozas, az iskolak- 
Os egyetemeknek a szentirassal egy behangzo i igaz reformja* ) az Uni- 
versity Extension szoszoloja, a mennyiben n aat kivanja, hogy az egye- 
temi milveltség, a nagyobb varosokban _terjesztessék a nelkiil. hogy 
a yarosi polgarok eddigi rendes foglalkozisuktél elvonatninak. _ 
(L. Akademische Revue Ill. 35s, 1) 


é 
- 
=} 


13° 





184 _ UNIVERSITY EXTENSION, 
‘ 


Igaz ugyan az, bogy 1545-ben még hiaba folyamodnak az oxfordi 
égyetem heti gyiiléséhez, hogy ,tehetséges és jo erkilesii ifjakat 
még szegénységtik esetére is bocsissanak — ha erre jol el van- 
nak készlilve — az egyetemre*; igaz az is, hogy 1850 elitt 
esak az anglikan vallas hive juthatott akadémiai fokozatra; végre 
igaz az is, hogy midin 1850 utan a tanulmanyozas olcsdébbitasa 
érdekében a parlament egyes nagyobb varosokban tanszékek fel- 
Allitisit hozta ajinlatba, az oxfordi egyetem visszautasitotta : 
mind ez igaz: de mésrészt teny az is, hogy a gradus elnyeré- 
sének hitvallishoz kétittségét mar 1851-ben elejtették, hogy 
1857-ben a vizsgald bizottsagok miikidését nemesak Oxfordhoz 
kétittek, hanem megengedték azt, hogy Oxfordon kiviil (a hol 
24, Cambridgeben 12 College létezett s melyekben 12—G00-an 
laktak 8 egyenként 3—4000 markat kéltéttek) is lakhattak egyes 
kijelilt varosok collegeiben, tény az, hogy az egyetem nevében 
és megbizasdbél a vidéken miikidé vizsgiléd és képesité-okmanyt 
nyujto bizottisigok elé, nevezetesen a cambridgei elé 1867-ben, 
az oxfordi elé 1870-ben mar nék is Allottak s igy ezen idé éta 
az egyetemi oktatds terén a néi kérdés ke ‘dive 2 megoldast nyert ; 
tény az, hogy 1869-ben felmentették az  @ gyetemi hallgatékat a 
collegekben valé lakas kotelezettsége aldl, ugy hogy most a 
szegény elétt is nyitva allott az egyetemi paly: 48 végre tény az, 
hogy 1884 ben a vidéki virosokban mar is 14 Colleget enge- 
délyeztek az egyetemek. Az Oxford és Cambridge Collegeibe 
a conlessio falai migé elzirt egyetem tagult tehat, tudomanyos 
fokozataira felemelte a nem hivatalos egyhiz tagjait; a college- 
ket kivitte a vidékre, sit még a collegekben vald lakds aldl 
felszabadita a térekvét. Az University Extension tehat egy foko- 
zatos fejlédésnek természetes eredménye.! 


' Az angol @gyetemekre nézve — eltekintve nagyobb mfivek- 
tél] — 1. Felméri: Az iskolazis jelene Angolorszagban 293 —3 357, 

Szabé Jozsef (rectori beszéd), ‘Karman és ve i oy Emil 
czikkei a Budapesti Szemlében. — 

a ae erdekes : Hi uber : Uber englisch Baie Seitsctew 6s 


te etése miatt Wiese: Ree ag Briefe “tiber sagtueho: en aye 

Aw angol egyetemek szery vezete és élete a mienktél é is 8 ml ony 
temlink Gskepeétol: a német egy etemeketél lény egesen eltér. 
is a fOntebbiek némi megvilagositasa érdekében megjegyzem : 





UNIVERSITY EXTENSION, 185 


Az egyetem eddigi szervezetén és mikédesén mit sem val- 
toztatott. Az ujités csakis abban Allott, hogy az egyetem a létezé 
azervekhez még egy ujat teremtett egy vAlasztmanyban, a mely 
az egyetem miikédését kifelé, lefelé is iranyitja, az egyetemnek 
a tarsadalomra valé hatasat kiterjeszti. Ezért ia ez 1) mozgalom 
vezeté erkélesi személyiségét helyesen nevezik University Exten- 
sion — kiilterji — egyvetemnek. 

5 ezen miikiédés nem szoritkozott 6, 5, 10, 12 oras soro- 
zatos eléadasok tartasira az egyetem szé¢khelyén. Az ligyert 
buzedlkodé, kilinbiézé varosokban Jétezi egyesiiletek, iletéleg 
maguk a varosi kézségi hatésdgok ily sorozatos eljadasok tar- 
tasara nem csekély aldozattal felkertek az egvetemet (60—70 
font sterling). 

Nottingham, Derby és Leicester varosok mar 15/3-ban 


1. hogy Anghaban van elGadast is tarté egyetem es elbadast 
nem tarto, hanem csakis vissgalo egyetem. Az elsi typust Oxford és 
Cambridge egyeteme fejezi ki tisztan, a masikat a londoni, Sziiksé- 
resse valt a londoninak felalJitasa; mert itt nyertek egyetemi foko- 
gatot azok, kiket Oxford és Cambridge felekezeti elfogults4g miatt 
vizsgahoz nem bocsatott; | 

2. hogy az egyetemi hallgatosag a legijabb idéig internatus- 
ban, collegekben volt ké nytelen lakni (esak 1869 ota non collegiete 
studens) ; 

3. hogy tulajdonkepeni egyetemi eljaddsok sehol sem voltak, 
hanem csakis collegei eléadisok, a melyeket a legijabb idokig c sakis 
a collegehez tartozok h: allwath attak s melye ek lenye agile g Viesgara elb- 
készit6 jelleggel birtak. - A Sak a legijabb- idd éta hall eathatja a col- 
legekben tartott tandija is € Jéadasokat barmely egyetemi hallgato ; 

4. minde negyetemi hallgaténak v: agy vialasztott vagy hatdosigilag 
megyelilt .tator*- aban megyan ¢ zimle ‘res vagy yalésagos tanuluanyi 
vezetoje. A college kbe nm szigort a hazi- rend : 

6. hogy az ‘altalunk tigynevezett philosophiai facultas An. liaban 
meg mindig megtartotta a kiéxeé ‘pkori elékeszité ,alsobb* facnitasi 
jellegét, a mennyiben mindenki az elsé egyetemi gradust e facultas 
targyaibol veszi (Bachelor of Arts). 

~ WValdban érdekes latni aat, hogy az angol rendszer is — bar 
nem oly gyors le iptekkel — de mégis ktzeledik i nemet fele. A col- 
lege rendszerrel mint elvyvel szakitott ; a vizsgara vald elikeészitéssel 
szemben hangsilyozza az egy etemi eléadasokat, az Hnzetien tanul- 
minvorast (a londoni egvetem is elbadd ervetem kivan lenmi), mi 
ellenben siirgetjiik az Internatust es a tanulmanyozis mertekéet a vizs- 
gakban latjuk, holott igen gyakran a vizsga sikere— es a tanulmdényo- 
was tenye forditott viszonyban van. 





186 UNIVERSITY EXTENSION, 


kizkGltségen biztositanak harom sorozatos elijadast az angol iro- 
dalombél, physikibél és a nemzetgazdasagtanhol. 1874-ki janudr 
havaban York gréfsig, majd késébb Liverpool, Sheffield, Luds 
varosok fordulnak az egyetemhez a biztositott cursusok szimara 
tanerbkért, Meghaté kliléndsen a munkaskirék és egyvesiiletek 
tirekvése sorozatos eljadasok letesitése érdekében.' A_ nort- 
humberlandi keriiletben, a készénbanyak e keriiletében 1570-ben 
négy helyen rendeztek a nemzetgazdaszathél sorozatos eléadaso- 
kat. A cursus végén tartott vizsgalaton ez elsé dijat egy banya- 
munkas, a miasodikat egy gazdag iparosuak, banyabirtokosnak, 
parlamenti tagnak leinya nyerte el. A banydszok tarsuk gydéze- 
delmén lelkesedve, .laureatus* tarsukat az egész banyakeriiletben 
kirtilhordoztak, gvyliléseket tartottak s mindaddig gylijtigettek, 
mig tavaszra 6t kiilinbizé helyen ujra biztositottak anyagilag a 
eyclikus eléadisokat. Egy-egy hat eléaddsos eyclus 6 shillingbe 
keriilt. S késébb, 1883-ban, midén a sanyaril anyagi viszonyok 
miatt a munkasok munkabértikbél immir nem biztosithattdk a 
sorozatos eléadasokat s a Trade Unionhoz is sikertelentil folya- 
modtak, mivel ennek hisoeeali alya az ily ezélok timogatasit nem 
Sleli fel — mozgalmat inditottak az alapszabdlyok --valtoztatisa 
érdekében s a munkasokhoz intézett ees in apices us io 
lemz6 eravakkal saeitk, be: 


€ 
ah 


tilyait egyméstél SivEldssila, - —_ " kitdlthesstk ? 7 — Jottsk-e segit- 
ségtinkre, hogy magunkrol elhiritsuk a tudatlansag vadjat, 

melyet oly gyakran emelnek a munkas osztaly ellen ? Vajion 
nagy kilt6éink, festéink 6s szobraszaink tanulmanyozisa csakis 
azon egyesek szabadalma mi: aradjon, a kik elég vagyonosak jobb 
neveltetésiik megfizetésére ? —— Nagy csatara késziiliink : a tudat- 
lansag sétét hatalmai ellen kiizdiink ! yo Buekingh: um 4000 Jakossal 
biré kis varoskaban 1888-han Debating Society lép. fel az ily 
sorozatos eléadasok eszméjével. AO  buzgélkodék a kezdetben 
mutatkozé nehézségeket esakhamar legyizik : 188 Wen egyes 
polgarok anyagi jotallasa me! Nett biztositjik az oxfo rdi ‘egyetem 
részéré| tanerivel ellatott cursust. . Az ot Be hillinge a jegy eket eryes 


8 _ 


vagyonosak nagyobb szimban vasdroltak meg ¢ és olesén bo osatak 


misok rendelkezésére. =: 


, & = 
' L. Flewchner i. m. 24. |. 


4 





UNIVERSITY EXTENSION, 187 


{ey értheté, hogy révid idé alatt az egyétemek kériil elé- 
adaisi cyclusok tartisira Allandé kézpontok keletkeztek. A cam- 
bridgei egyetemnek, a mely 1875-ban 10 ily kézponttal indult 
meg missioi ttjara, mar 1889/90-ben 85 kézpontja volt. Az 
oxfordi egyetem pedig, melynek 1885-ben 22 ilyen kizponti 
helve volt, 1595-ben 146 kézpontot lat el tanerdkkel. 

Az el§jadisokat rendezi egyetemi bizottsigok az elbadasok 
gondolatmenetét kifejté programmot (syllabust) — mint a minét 
mir Stuart készitett — jo eleve megkiildik a kézpontokba. 

A szlikség és a gyakorlati érdek is megkivinta a sorozatos 
eljadas ttjin befogadottnak ellenérizését, megallapitasat, tovabba 
az alkalom- nyujtast a tovabbképzésre. A befogadast ellentirzik : 

1. Az tigynevezett ,class*-ok; az eliadas végével az elé- 
adottnak kiézelebbi megbeszélese a hallgatokkal ; 

2. A heti irasbeli dolgozatok, a melyeket a tanuld az elé- 
adé dltal adott kérdépontok alapjan készithet s melyeket a 
tanito kijavitva a kévetkezié eléadas tartasakor visszaad, 

A befogadas eredményét vizsgak allapitjak meg, a melyekre 


a hallgaték léphetnek. A vizsgalékat az egyetem syndikatusa 
nevezi ki s éket a vizsgalatrél sz6lo okmany kiallitasdra fel- 
jogositja.' 


‘A class*-ok valamint az irdsbeli dolgozatok feladatat és 
sajatossigat .Syllabus of a Course of Lectures on Political Economy 
elsé oldalan a kiivetkezd jegyzet, — melyet Fleischner i. m, 21. Jap- 
jain kéz6l-vilagitja meg: »Minden éra_ vege 'n conversatoriumot tart a 
tanér, a melyben az eli: adas: egyes részleteit kézelet abi tangy ralas ald 

F ae nel deep S38 by on 

veszi. Orémere szolgal, ha a ifaieeatey: ok k ew alkalombél e \jadasainak 
lése ‘ket intéznek. Minthogy pedig az 

Secunia eléadasok maeghallgs atisdnak e ey ik fe ladata az is, hy gy ae 

olvasmanyok megvilaszti dsdban is kéz mre jirji anak: a tanitviinyok fel- 

kéretnek, hogy ez iranyb: an is keressék | aZ eljadé tandecsit, — Az 

eae 

eljaddé azon varakozisinak ad kifejezést, hogy a studensek a cursus 

egesz folyama alatt jelen lesznek és az irasbeli dolgozatokat heten- 

kent be is nyujtsak. Csak azok bocsathaté zaré vizsgara, kik az 

eléadasok legalibb ke tharmadara eljartak s megfeleli szimd heti 

dolgozatot nyujtc ottak | be* 

Megjegy zem még, hogy a ‘Syllabus a tirgymutatés vezérfonal 
utan kizil még nehany az atvett targy ra vonatkozé themat. Ezeket 
dolgozzik ki a buzgébb hallgaték 8 e heti dolgozatokat javitja ki az 
eliadé. Hogy az ily munkassag az eléadénak idej et nagyon is ige mnybe 

~ — ,* 
veszi: azt még esak akkor értjiik me ‘igagzdn, ha tudjuk azt, hogy 


az ily eléadé a téli és a tavaszi 12 hetes eyclusban hetenkint rende- 





UNIVERSITY EXTENSION. 


ow 

A behatébb tanulmanyozdsra alkalmat nyujt a 80-as évek 
éta az oxfordi egyetem altal meghonositott vandorkényvtar, melyet 
a eyclust tarté tandr magaval visz s melynek kényveit, mint a 
melyek az eljadott targyat behatobban vagy mas oldalrél meg- 
vilagositjak, a hallgatoknak kélesénadja. 

Ugyanesak az oxfordi egyetem honositott meg 1888 éta 
egy mas intézményt is, mely a behatébb és teljesen odaaddé 
tanulmanyozast teszi lehetivé : s ez a Summer Meetings — a nyari 
tanfolyamok intézménye. Az egyetem ugyanis a nydri sztinidé 
alatt helyiségeit, intézeteit néhiny hétre a tudomanyok irant 
érdeklidik rendelkezésére boecsatja. Tébbnyire két cyelus van 
két heti cursussal. Mindkettiért kértilbelél] 30 > markat, egyért 
20 méarkat fizetnek. Az intézetek, laboratoriumok hasznalataért 
még kiilén fizetés jar. Irasbeli dolgozat ttjan palyaznak a fel- 
vételért, 1890-ben Oxfordban a legjobb uy dolgozatot készitet- 
ték: két aes, két irnok, egy takics, egy hajégydri munkas és 
harom elemi tanito, 

A cambrigdei egyetem még egy fontos lépést tett elére, a 
mely nemesak az egyetem kérct tagitja, hanem a fennemli- 
tett vizsgilatoknak s ezekrél kiallitott bizonyitviinyokn: ak gyakor- 
lati jelentéséget kiileséniz. A cambrigde i egy ovet tem ugyanis LR9()- 
ben kimondta, hogy azon kiapont, mely a természettudomanybol 
és irodalomtirtéeneth6l négy eves rendszeres sorozatos: eléadasok 
turtisdra vallalkozik, Affiliated Sehool*-nak, az egyetem ledany- 
iskolijanak nevezheté. Az ily tanfolyamot sikeres vizsgdval végz6 
az egyetemen folytathatja tanulmanyait s nem harom éy utain 
(mint az egyetemnek eddigi hallgatoi), hanem mar két év eltelte 
utin nyerhet egyetemi gradust. A cambridgei egyetem ezen 
hatdrozataval megnyitotta mindenki elétt, barmily tarsadalmi 

J 


sen 5 esti és 3-4 délutani eldadast tart, a megfelelé munkikat 
Jjavitja s e kizben a centrumoknak egymastél valo- tavolsaga miatt 
obb utat is tesz. Hirneves egyetemi tanirok is vallalkozn: ik a 
aénimiveléeset lelkesiilve ily terhes fe ladatra ; az @ liaddk legnagy robb 
része azonban ifja tanerdkbél ‘all, kik egyetemi- era dust erve 
adaisi figyessegre ez ton kivannak szert tenni, avagy tisata hiva 
érzetbil lépnek e munkakiirbe. =. A mily terhes e munki Weis 
oly jévedelmezé az, legalabb a mi szegényes visz arace ‘art 
ezem eliitt, a mennyiben Angliaban egy-try | se 30—4 
szoktak honoralni. Atlag heti nyclaes eloadast véve 
szer 12 hetes cursus alatt egy eljiadd 5760 - 7680 





UNIVERSITY EX'TENSION, 159 


we 

Allasd egyen elétt az esoterikus egyetemnek (vagy ha tgy tet- 
azik az  .intensiv® egyetemnek) kapuit. Az 1894-iki londoni 
congressus a cambridgei egyetem hatarozatat maga reszérié] is 
elfogadta, a mely intézkedésnek tarsadalmi azempontbél is igen 
nagy jelentésége van, a mennyiben nevezetesen az oxfordi és 
eambridgei egyetemen valé tartézkodis mir magaban véve, min- 
den vizsgalattol eltekintve, az illetét a szellemi aristocratia tar- 
sasagiba emeli. E szempontbél értheté, hogy az U. E. soroza- 
tos eloéadasainak hallgatoi, — felvéve, hogy a londoni egyetem 
ital megjelilt londoni tanfolyamokat latogatjak, — arra kérték 
fel 1597-ben a parlamentet, hogy hasznalhassak az ,egyetemi 
hallgato* czimét. Teényleg kizelebb hozza az U. E. hallgatoit 
az egyetemhez az 1896-ban Readingban (oxfordi egyetemi telep) 
éplilt .University Extension College*. 

A bizalmatlankodé ily nagy apparatus mozgésitasanal 8 
ily vegyes hallgatésag lattara felveti a kérdést, hogy vajjon nem 
teljesen meddé-e ez erdlkideés : ily hallgatésig szimdra nem is lehet 
aikalmas targyat taldlni, az elazort ismeretek pedig esak fokoz- 
zak a foliiletességet s ezzel a kizinyisséget, 8 mindez elejét 
veszi a tanulmanyozis, valamint annak targya irant val6 komo- 
lyabb erdeklédésnek. Az angol U. E. mozgalma e feltevésnek 
ezafolata 

A legkiilénbizébb targyak irant mutatkozik épen az angol 
munkasok kérében érdeklidés. Sheffield munkisai | figyelmét egy 
ey¢lus kézben Perikles kora _ kitétte Je; ¢ Oldham virosdban hat- 
szazan Florenz térteneté evel. foglalkortak se nagy  gzimt hall- 
gatok legnagyobb része fond 8g ari munkis volt. New- 
Castleben a lecturer hiayensa isokkal gorig tragoe iat 
ismertette meg. ley t te ehat 1emic am «haz: ai tirténeti, nemzetgazda- 
szati, demonstrald 8 ikisérleterii természettudomanyi kérdések 
irant mutatkozik tényleg nagy érdeklidés, hanem tavol esi, min- 
den haszontol és bnérdektil eltekinté targyak is vonzé hatast 
gyakorolnak a miiveltség fokan allékra, 8 a hallzatas eredmeé- 
nyével az eléadoék, az inisbeli munkak javitdi, teljesen meg van- 
nak elégedve. Az egyik eljadé, kit, ROO munkis hallgatott s ki 
hetenként azoknak 40) ~50 dol; rouatat javitgatta, megengedi azt, 
hogy e dolgozatok helyesiras szempontjabol Inutattak ugyan 
hidnyt, azonban te lve voltak uy gondolat okkal ¢s uj nézbpontok- 
kal. — Egy masik eléad6é az eléadds utan a munkas oszt: ily hoz 





190 UNIVERSITY EXTENSION 

tartozé hallgatéinak beszéd kézben Whewell: .,Az inductiv tudo- 
manyok tirténete* ezimii miivét emliti meg, a mire egy munkds 
meglepi médon igy nyilatkozik: Ah — hisz ez az a kinyv, 
a melynek birtoka utin mir oly régéta vigyédom. Mill Stuart 
részben megtimadja ennek feltevéseit; de a mennyire a dolgot 
megitélhetem. Millnek nines igaza*.' Egy harmadik eléad6é a 
munkas-hallgaték részéré| nyert feleleteket feljegyzi, hogy ren- 
des egyetemi hallgatoinak azokat, mint mintaszeriieket bemu- 
tassa. Az oxfordi egyetem 1590 9 1-iki jelentése szerint az Un. 
Ext. egyik kizpontjaban a vizsgalatot kitiiné eredménynyel Allot- 
tik meg: egy néptaniton’, egy ifjd figyvéd, egy gaz- és egy 
vizvezetéki miinek munkasa és végre egy vasiti dr. 

De nem folytatom a Roberts-Mackander és Sadler miivei- 
bél, nevezetesen a Schultze, Fleisehner altal felbasznalt adatok 
idézését, a melyek az U. E. miikidésének feleletekben és vizs- 
gilatok eredményénél érvényesiilé, _minden tarsadalmi kirre, neve- 
zetesen a munkisok kirére is kiha utd nagy sikerét bizonyitjak és 
pedig azért nem, mivel a feleletek és vizsgilatok eredményénél 
sokkal értékesebb az U. E. léte és te vékenysége: ¢ altal felkeltett 
és folyton fokozédva ébren tartott érdeklédés ‘a tudomany irant, 
a mely nevezetesen a munkaisok— korét is 4 ithatja. yer 

Nem egy helységben ,didk-egyesiile stek* kele ‘keztek az 
U. E. hallgatéi kézétt. Ily didk-egyesiilet életébél ragadok ki 
néhany vonaist. Kiszénbanydszok kis falujaban Backworthban 
40 munkis tnképzis ezéljabdl egyestil. Kilinbéad targyakra 
yonatkozé s irasba foglalt goudolataikat gyiiléseiken felolvassak, de 
az eredménynyel nincsenek megelégedve. Elhatarozzik, hogy 
esak egy targygyal foglalkoznak s a Geodaesia vilasztisiban 
megegyeazve az U. E. kezdeményezéjéhez Stuart tanirhoz fordul- 
a (Segaiee. 8 seok sor ste egetee oo —s — 


zatos eliaddat 5 Faas. aee ie 
eljadasok inditisa alatt a diak- -O2) 


' L. Fleisehner i. m,. 25. 1 
* L Fleischner i. m, 26 sth. 





UNIVERSITY BX TENSION, 191 


dramairéval foglalkozik heti gyfiléseiben. Ezutin a botanika tanul- 
manyozaséra vetik magokat, a gazdagabb szomszéd egyesiilettél 
kilesin véve tankényveket, géresiveket és egyéb szlikséges tan- 
eszkiziket, Midén pedig a kivetkezé évben egy szomszédos, 
kértilbelél nyolez km.-nyi tavolsagban fekvé varosban az U. 
képviselije a chemiaré] tartott sorozatos eléadast: a backworthi- 
didk-egyesiilet két tagja rendesen ott volt. A munkatol faradtan 
tették meg a nyolez km.-nyi utat, résztvettek az esti eljadds- 
ban, éjjel indultak hazafelé s masnap este tarsaik elitt a sylla- 
bos segélyével megtartottak a tegnap hallott eléadast. — A 
sorozatos eléadas befejeztével felkérik az eléadd professort, hogy 
Vizsgilja meg a didk-egyestilet tagjait. A professor a vizsgardl 
adott jelentésében kiemeli, hogy ez egyazerii készénbanyaszok 
-a vizsga kivetelményeinck ép tgy megteleltek, mint akar az 
egyetem hallgatoi.* 

De nemesak a munkés egyestiletek, hanem akarhany egy- 
szerli munkas életében is fordulé pontot jelez az U, E. eléadasai- 
ban valé részvétel. ,Hat évvel ezeléitt — igy szdlalt fel egy 
asztalos — e teremben hallottam az elsié Extension-eljadast és 
azota egyet sem mulasztottam el. Nem adhatok kifejezést annak, 
hogy mi mindent kiszénék az eléadasoknak, Bensim mintegy 
Atalakult, latokériém tagult, itéldképességem élesbiilt.* 

Egy oldhami pamutfonégyar ifji munkasa az oxfordi U. E. 
titkarahoz irt Agee ne kivetkezé vallomast p tees: biber sees: 


megkaptam 
sem fejechetem, 
még csak egy bev er i 
neue 

in: mint a kiben adhoc eszme 
Seecuiott 1 meg. -- ier = n yilta mn - bevallom — hatartalan ellen- 
szenvem volt minden ellen, a mi tanulmanyozasnak nevezheto. 
Csak egy szerencsés véletlen, egy Extension-eléadason valé rész- 
vétem gydégyitott ki ez ellenszenv embél. Most mir egy eléadast 
sem mulasztok el. Kezdettél fogva mindennapos litogaté ja voltam 
az oOldhami ingyen kinyvtarnak, Tanulmanyozva ott téltttem 
minden szabad szombati délutinomat s 3 minden estémet 8—" ,10)-ig. 


' L. Fleisehner i. m 28 1. 





192 CNIVBRSITY EXTENSION, : 

, 7 
Haromszor gyalogoltam el Manchesterbe a végett, hogy az ottani 
kinyvtarban talaljam meg azt, a mit itt hidba kerestem. Nem 
sajnalom ez utat, bir a nap kemény gydri munkaja utan faradt 
és bagyadt voltam. Sohasem hittem volna azelitt, hogy a tudast 
igy megkedveljem; de labor omnia vincit! Kimondhatlan, hogy 
mennyire beestiliim az On altal kilditt kinyvet!* 

S midén hasonldé lelkesiltséggel, érdeklédéssel talalkozunk 
egyebiitt is, a hova az U. E. tevékenysége elhatol: nines okunk 
tulzissal vadolni a norvég tanirt, dr. Mourley Voldot, ki 1892-ben 
az oxfordi University Extensiont tanulmanyozva Altalinos tapasz- 
talatairél ily szavakban nyilatkozik:' ,A hozzim intézett ama 
kérdésre, hogy altaliban mini benyomast gyakoroltak reim a 
szemlélt gylilekezetek, csakis igy kidlthatok fel: Mily paratlan 
figvelem és lelkesedés az eliiadisok kizben, mini energia a 
munka mellett, mind eérdeklidés, humor és tiirelmesség a meg- 
beszélésnél, mini vigsig a mulatsigok és kirandulisok alkalma- 
val! Széval: mind élet. miné jézansag és élénkség! E gytileke- 
zéseket akircsak a régi girie linnepélyekhez hasonlithatnam !* 

5S azivesen elmerengiink mi is egy kis egyhazkizség lel- 
készéenek jivé almaban, melyet a falujibs mn tartott ‘sorozatos elé- 
adas és ez Altal létestilt Gj élet keltett fel lelkében. ,Még csak 
tiz esztendeig ily sorozatos eliadasok ! mily nagy terjedelmii 
miiveltség volna ezek eredménye! A férfiak és nék otthonuk 
hegyeiriil és vilgyeibél attekintenék az egész vilagot, botranyok 
és kiesinyes nyadrs polgiri gyiililkédések érdekes voltukat elvesz- 
tenék, a szellemi élet gazdagodna, a prédikacziéd nem hidba for- 
dulna gyiéngéd érzelmekhez, Isten orszaga kizeledne; mert nem- 
esak a nagyvarosi kereszténység mutatés mozgalmaiban, hanem 
a falusi egyhiz csendes munkijaban, belilrél jé épp oly bizo- 
nyosan Istennek orsziva!** S végre bizonyira mi sem latunk 
véletlenséget abban, ® hogy Anglidban a népmiiveltségnek fokoza- 
saval az ifjo gonosztevok szima mindinkibb kedvezé aranyokat 
mutat, 1852-ben 10 “millié lakosra 14,000 gonosztevii ifji esett. 
A lakossdg szama ezot: a 27 iii ae Bs a sla lakouaig 
szamaval ardnyosan niivekede SZ 


' Russel, ae Volkshochschulen 78. L. 
*U. o BS. L be , 
* L. v. Sehulze- Ravermits, 2 Zum socialen Frie eden I. as 492, 








UNIVERSITY EXTENSION. 193 


tgy a 27 milliénak megfelelne 19,895, holott tényleg mar 1866-ban 
azok szima 10,000-re, 1876-ban TOO0-re, 1881-ben 6000-re 5 
1886-ban 5100-ra szallott le. 

Ezen erkélesi, szellemi intensivy s ezért szimokban, sit 
szavakban is ki nem fejezhet6é eredmény mellett a harom angol 
egyetem (Cambridge, London, Oxford) U. E.-mozgalmanak extensiv 
novekedését a kivetkezé szamadatok vilagositjik meg: 

1898/94-ben volt Cambridgenek 136 cursusa 10,600 hall- 
gatoval, 4400 classeban 1500 vizsgazott ; 

Londonnak 152 cursusa 15,700 hallgatoval 1553 vizsgézott ; 

Oxfordnak 219 ecursusa 23,300 hallgatéval ; 

daszesen 507 cursusa 40,600 hallgatoval, 3053 vizsgazott. 
1894-ben Oxfordban a nyéri cursust 1600 hallgaté kereste fel, 
kik kéziil résztvett 1000 a rividebb és 600 mindkét cursuson. 
A nyari cursusokra kivalé szakférfiakat még Eurdépabol is 
meg szoktak hivni. Igy tartott tébbek kizt a hires jenai paeda- 
gogus Rein 1804-ben Oxfordban sorozatos eléadasokat a német 
nevelés-tudomany kéréb6él és ugyanceak 6 1896-ban Edinburgh- 
ban Herbart életérél és tandrél. 

Folydiratok is szolgaljak az U, E. figyét. A londoni U. E. 
egyesiilete kiadja az ,University Extension Journal*-t 8 az oxfordi 
Kgyetem az .University Extension Gazette*-t. 

Az angol University Extension intézményét jellemzi : 

l. hogy a mozgalom mindinkabb felileli a népfbiskolak 
feladatat is, igy hogy itt a népféiskola és az U. E. kizt ktilinb- 
séget nem tehetiink ; 

2. hogy a mozgalom szellemi oldalar6) kizardélag az egyetem 
és pedig bizottsaga titjin gondoskodik, de barmily cursus életbe 
léptetésére felhasznalja a kiilinbizé egyestileteket, tairsulatokat 


és «a helyi hatosigokat, a melyek titjan létesiilmek az egyes 
egyetemek kiriil a centrumok. 

A demokratikus eszméknek mindinkabb valé érvényestilése 
alapjin angol inditasra terjed az U. E, mozgalma a vilag minden 
ranyiban s a vilag minden kulturnépénél. Igen természetes azon- 
ban, hogy a mozgalom alakjara, az U. E. szervezésére nézve 
modositélag hat a helyi, a nemzeti, az illami viszonyok kiilin- 
bizé volta. 

1. Legkorébban, de folytonos megakasztisokkal terjedt a 
mozgalom a legkizelebb fekvé Shoeziaban, 





196 UNIVERSITY EXTENSION, 


Kzen tény magyarizza meg azt, hogy Amerika az ango- 
loktél wyert mditast az U. E. létesitésére oly lelkesen kévette. 
A john-hopkinsi egyetem tandra, Adams, H. A. volt az elsé, ki 
ez eszmét 1587-ben az .amerikai kinyvtirak szivetkezete* elé 
terjesztette. 1887/88, telén dr. Bemis E. W. megtartotta 12 eld- 
adasban — tirgyalva a ,jelennek gazdasigi kérdéseit* — az 
elsé sorozatos eléadast syllabus mellett és vita kiséretében. Az 
angol cambridgei egyetem tanira az ligynek .amerikai apostola* 
Moulton R. G. inditisdra alakult meg Philadelphidban 1890-ben 
egy bizottsig, a mely nemsokdra egy killin egyesiiletté alakult 
t. i. ,the Ameriean Soviety for the Extension of Untversity 
Teaching*, mely még ugyanazon év november havaban 40 cur- 
zust szervezett s a melyet 50.000 ember hallgatott. * 


college akkori tanéra, a chantanquai humanistikas iskola igazgatoja 
6s most egyittal a chicagoi egyetem szervezt igaugatoja volt. (L. 
Akad. Reyne I. 591 stb.) E programm-szerti kirézvéeny fopontjai - 

1. Az Egyesiilt- -Allamokban djra felclesztendé az egyetem ere- 
deti eszméje, a mely szerint az a tanitvAnyok és taniték szabad szi- 
yetkezete (Universitas scholarium et magistrorum) a magasabb oktatas 
dedokében, a melyet egyes targyakrol tartott rendszeres sorozatos 
helyhez kititt eldadasok itjan véegeanek. 

2. A tarsadalmi tudomanyok, a nemzetgazdiszat, a tirtenet, 
az irodalom, a kézigazgatastan ¢s a politika “ethikai alapvetésének 
nepszertl tanulmanya Altal, a melyet jeles tanitdk dsszefiiggé és 
— methodikailag fokozatosan haladé tanfolyamokban vezetnek — az 
igaz polgari erziilet fejlesztend6. 

4. A természettudomanyra nézve tanulsagos tanfolyamok szer- 
vezendik, 

4. Az amerikai Collegekkel és mds tanintézetekkel egyetérté 
leg kell elj a végett, hogy amazok munkaja a népszerii tanfolya- 
mok altal kiegészitést nyerjen. 

5. A mozgalom esatlakozzék a kizkiinyvtérakhoz, a technikai 
munkasok intézeteihez, a lyceumokhoz, munkas- -egyesiiletekhez, tar- 
sulatokhoz, kereskeddifjak egyesiileteihez és a chautanquai irodalmi 
és termeszettudomanyi kirékhéa, 

6. Az amerikaink magasabb miiveltségerdl az egyes helységek- 
ben lévé intelligensebb ¢s methodikailag is “leginkabb iskolénott ervk 
eee eee kell gondoskodnia, 

sel Volkshohschulen, iline & 


(Folyt. kévetk,) 











PLINIUS ES A GOROG KEPIRAS TORTENETE, 
— Befejezé kizlemeny. — 


Plinius azon szavai, melyeket .a tiizet éleszté gyermek*- 
ri) olvasunk, kiegészitik azokat a fejtegetéseinket, melyeket e kor 
feathl térekvéseirél, kifejlett technikajarol alkalomszeriien Apelles 
és Protogenes targyalasinal mar kézbe szittiink. E kor festoi 
kihasznaljak a technika vivmanyait 5 a festék egyikik-masikok 
alkotasainal technikai képességiik ragyogtatasat tartjak fiezéljuk- 
nak: sokszor szinte a targyat is ezért valasztja4k. Es ez a hanyat- 
lasnak.egy masik jele. Az egyensily kezd folbillenni eszkiz és 
ez¢l, tartalom és alak kézitt. Ime, Antiphilos is, ugy litszik, 
mir azért valasztja a tlizet fuvd gyermeket, hogy a sajatsagos 
viligitas ligyes megfestésével fitogtassa ecsetje hatalmat. Hogy 
a hazat is odarajzolja, az még inkabb e mellett bizonyit. A haz 
fala is filfogta a tiiz vilagossagat és ez is alkalmat adott a vila- 
wits visszaadisaval technikai képességeinek mutogatdsara. 

De ne legyiink igazsagtalanok. Hippolytosnal a lelki izga- 
tottsag kifejezésére is tirekedett. Pliniusnmak az ragadta meg 
figvelmét, hogy a szencsétlen ifji remegett a bisz Allat lattara, 
-pinxit Hippolytum tauro emisso expavescentem* — mondja szer- 
zink. Azonban épen az, hogy ilyen hajmereszti jelenetet valasz- 
tott festménye targydul, a girég képirds fejlédésének egy tijabb 
8 az aesthetika szempontjabol véve épen nem dicséretre meélto 
dllapotat mutatja, Az izlésnek visszafejlédését jelenti az, mikor 
efféle jelenetek Abrizolasival keresi a miivész a hatast 5 a 
tragikai katharsis mellézés¢vel a testi félelem, borzongas érzetét 


: 


akarja folkelteni, A festészet elébbi, nemesebb targyai és Antiphi- 


ATITENAEUM 14 





UNIVERSITY EXTENSION, 


Mir a 70-es években léteztek nok szdmdra sorozatos eli- 
adisok. 1884-ben a glasgowi egyetem néhany tandra rendezett 
az egyetemtél figgetlentil U. KE. szerii eléaddsi eyclusokat, 1885-ben 
a Collegek egyikének volt tagjai vették kezikbe az tigy vezetését. 
lly vezetéssel hirom évig tengidétt az figy. 

Még kisebb sikerre] karolta fel e mozgalmat St.-Andrews 
18S88-ban 8 ugyanekkor Edinburg. Egyesek kezében volt a moz- 
galom vezetése, Harom év mulva mindkét helyen megsziintették 
az eléaddsokat. Sikerteleniil firadozott Aberdeen is, Csak Glas- 
gowban vannak még mintegy 1000 hallgaté altal latogatott soro- 
zatos eléadasok. Itt ugyanis 1888 februdr 1-én, midén mar-mar 
itt is kimalé félben volt az U. E. tigye, maga a tudomany- 
egyetem vette azt kezébe s ezdta Skéczianak legalabb ezen 
varosaban mutathatd fel némi siker, 

A sikertelenség kilinbizi okokra vezetheté vissza. 1894. 
évig barki lAtogathatta csekély anyagi dldozat mellett az egyetem 
eliadiisait; kinnyebb, inkabb szorakoztaté természetii eléadasok- 
rol gondoskodtak az irodalmi, dialektikai stb. tarsasagok s a 
komoly tudomany irant valé érdeklédést igen olesén (olesébban, 
mint ezt az U. E. nyujthatja) elégiti ki a the Combe Trust és 
the Gilchrist Trust tarsasig. Azon feliil a skot nép nagyon taka- 
rékos. A sikertelenség féoka azonban a tények tanusaga szerint 
abban keresendé, hogy az egyetemek mint ilyenek — kivéve 
utobbi idében Glasgowot — e mozgalommal nem tiridtek, ille- 
téleg nem is igen térédbettek, mert szervezeti tekintetben épen 
az utolsé tizedekben alakultak at. Lehet, hogy a vallasi ktiliinb- 
ség s az anglikan szellemmel ellenkezé presbyterianismus szel- 
leme is volt hatassal arra, hogy az Anglidbél kiindulé mozga- 
lommal szemben bizonyos foki hidegséget mutat a skét nép. 

2. Teljesen ellenkezi hatassal talalkozunk Ejszak-Amerikd- 
ban. Ide esaptak at mar csak a faj és a nemzeti eszmék rokonsiga 
alapjan vonzatva ezen angol mozgalom termékenyité bullamai. 
Az amerikai ezen rokonsig daczira sem utdnozza egyszeriien 
kulturija anyaorszigat, hanem sajatosan hat vissza a vett hatasra. 
A mozgalom sajatossiga pedig abban all, hogy Amerikaban az 
U. E. mozgalma inkabb nemzeti, tirsadalmi, mint egyetemi szem- 
pont ali esik, miért is az egyetemekkel lazabb ésszefliggésben All. 
Ennek pedig oka részben az, hogy Amerikdban a tarsadalmi 
egyéniségek nem kiiléntilnek el oly hatdrozottan egymastél, mint 





UNIVERSITY EXTENSION, 194 


az O-viligban, hanem a folyton kélesinhaté élet alapjin észre- 
vétlentil is egymasba folynak, — részben pedig az, hogy az 
U. E. intézményeinek legalibb egy aga a Summer Meetingsek 
mar jéoval elébb keletkeztek Amerikaban, mint Anglidban, * 

A new-cambridgei Haward-féle egyetem tanara, a hires 
zoologus Agassiz* volt az elsé, a ki 1874-ban tartott szaktand- 
rok és tanitvanyai szimira ily nyari szlinidei tanfolyamot. Nem 
messze New-Cambridgétél van a Chantanqua-t6, a mely mellett 
20 évvel ezelitt a Methodistak szoktak kiilinbizé gyitiléseiket 
tartani. E gyiilések adtak alkalmat arra, hogy kezdetben a 
vallastanitok szamdra nyilt meg egy hasonlé nydri tanfolyam, 
majd késébb egyéb tudomainyok szimara, tgy hogy jelenleg 
nevezetesen dr. Vincent piispik hatéténykedése kivetkeztében a 
chantanquai College of Liberal Arts*-ban julius kezdetétél augusz- 
tus hé kizepéig a tudominyok minden kérébél tartanak a leg- 
hiresebb tandrok timérdek nagy kézinség elétt szakszerii soro- 
zatos eléadisokat, Az amerikai ardnyok jellemzésetil megemlitem, 
hogy ezen College egyik tanterme S000 hallgatot fogad magaba; 
az itt uralkodd szellemre nézve pedig idézem egy német nének, 
ki a tanfolyamokban részt vett lelkes szavait: * 

.A ki egyszer Chantanqnaban volt és latta, hogy e férfink 
és nék, a tanarok és a tébbi idetartozdk mily szeretettel ¢s 
odaadissal hozzak forgdasba e nagyszerii gépezetet s mikép viszik 
tiszttiket: az immar nem mondhatja, hogy az amerikai népnek 
ninesenek eszményei, hogy csakis dollar-vadaszé. Itt latjuk e 
népet legjobb oldalirdl. Bamuljuk Oridsi szervezd tehetségét, és 
4 magasabb miiveltség utan valdé térekvését.* 4 


‘ Hogy a tanité tanfolyamok mar a szézad elején léteztek 
Angliaban: az nines ellenkezesben a mondottakkal, mert itt nem 
tanité — vagy tanarképzésrél van sz6, hanem a tudomanyos kutatas 
médszerebe valé bevezetésril, illetéleg a haladdé tudomany eredme- 
nyeinek ismertetéséril és pedig sziinidei cursusban. 

* A hires Agassiz még ugyanazon evben meghalt. 

2. Schultze i. m. 24 1. 

* Erdekesen jellemzi a jenai paedagogus Rein az amerikaiak 
tudomany iranti érdeklideset es a tudomany megbecs siilésének indité 
okait, (L. Rein: Encyel opaedisches Handbuch der Pa edagogik IT 312. — 
»Fortbildungskurse an der Universitaet“ ezikkeé ben). Igazolja ama 
lelkesiilést 63 eme jellemzést azon kiriizvény, a melyet kizreboesd- 
tott a chantanquai eljiadasokat s igy az U. E. mozgalmat kezdeme- 
nyez) bizottsag. A bizottsagi tagok egyike dr. Harpe or W. R. a yalei 





198 PLINIUS £8 A GOROG KEPIRAS TORTENETE, 


los jelen képe kézitt kicsiben ugyanaz a kiilinbség, mint a ezin- 
miivek és a késébbi gladiatori jatékok véres latvanyossaga kizétt. 

De ez a hanyatlis altalanos volt. A Niobe és Laokon cso- 
portozatokon is a halalos remegést, az életté] valé megvalas 
gyétrelmeit latjuk. A girég képzimiiveszet a tiszta tragikai tar- 
gyakbol kezd kifogyni; s a kizinség ingerre vagyodo idegei a 
fenséges helyett a borzalmasba gyinydrkiédnek. Ep ezért természe- 
tes, hogy arémaiak az efféle tirgyakon kapnak s hogy a mythologia- 
nak épen széban forgé targyat pompei villakban is tébb helyen 
megfestették. Egyébkéntis Antiphilos mar azon festék kiizé tartozik, 
a kiknek a késébbi rémai képirasra jelentékenyebb hatasuk volt. 
Targyait pompéji falképei kézitt tibbszir ismételték. Arra a 
keresett fényhatasra is, mely tiizet fuvd fidjat jellemezte, bar 
meglehetisen eredményteleniil, de tébbszir térekedtek. - 

A mi kiilinben Antiphilos életkériilményeit illeti, arrdél 
édes keveset tudunk. Apellesnek mindenesetre kortarsa volt. 
Brunn, 109. és 118. ol. kizé teszi miikiidése idejét.* Lukianos 
tibbszir idézett helyének is igazat adhatunk annyiban, hogy 
Apellesnek kor- és versenytarsa volt. Egyiptomi sziiletésii Plinius 
allitasa szerint. Ezt némileg megerésiteni latszik az, hogy Lukianos 
elbeszélésében Aegyptomban, Ptolemaios udvaranal talaljuk. Ugyan- 
esak Plinius azt allitja, hogy bizonyos Ktesidemos volt a mes- 
tere, kiré] kiilénben ecsak annyit tudunk, szintén Pliniusbdl (N. 
H. XXXV. 140.), hogy Oechalia ostromat és Laodamiat festette. 

Antiphilos, az elmondottakbél lathatjuk, egyike volt e kor 
legkivaldbb képirdinak. Ha nem volt is elsérangi mester, mint 
Apelles és Protogenes, de mindenesetre megérdemelte a classikus 
vilag tiszteletét. Még Plinius itél réla legszigoribban, mikor ismer- 
tetését igy vezeti be: .non silebantur et primis proxum*. Varro 
és Quintilianus, Lysippus, Theon, Apelles és Protogenes, széval 
a kor legkivalé~b miivészeivel emlitik egy sorban. 

E kor nevezetesebl ‘képirdi kéztil valé volt: Aétion ' ‘is, Neve 
szerzonk a | kat oe ében is eléfordul. A XXXV. ki 
78. §. és a XXXIV. : szerint a “107. ok virigzott, Még 


' Antiphilos miivészetének és a pom wes stators | 
sat Helbig bévebben méltanyolja és rsuchungen mn" stb. 
ezimli ee A széban forg: go ting 29 wenn a 

* G. d. gr. K. LL. 167 





PLINIUS ES A GOROG KErtRds TORTENETE. 199 


a négy szinnel dolgozé festék kézétt emliti (XXXV. 50.) 5 ugyane 
kimyy 78. §i-ban miiveiré] emlékezik meg, a nélkiil azonban, 
hogy jellemzésérél bévebben szolana. 

Aétion miivészi egyéniségét altalaban homaly takarja. Eddig 
nevét is tibbfélekép irtak, de az irott emlékek tibbsége Aétion, 
illetileg Eétion mellett déntitt. Egyéniségérél semmit sem tudunk 
azonkivill, hogy negy miivet dolgozott. Plinius ez adatat Cicero 
is migerisiti Brutusiban (18., 70.). Az ékori irédk, kiknél neve 
esak eléfordul, Pliniusszal egyetértve, a legkitiinébb  festikkel 
egylitt emlitik, Ezekbil meg aztan Lukianosnak Nagy Sandor és 
Rhoxane menyegz6jéré] sz6lé leirasabél kivetkeztethetjiik, hogy 
e kor festészetének kimagaslé egyénisége volt. Brunn azt hiszi,' 
miivébél kivetkeztetve, hogy a kisazsiai, kizelebbrél az ephesusi 
iskola tagja lehetett. Plinius miivérél ennyit ir: ,Hiresek voltak 
s a 107. ol. éltek Aétion és Therimachos.- Aétionnak kivalobb 
festményei ,Bachus*, .~Tragoedia és comoedia*, Semiramis, az 
uralomra jutott szolyaléleany*, ./ampat vivd dreq asszony* és 
az i menyecske*, mely az arczarél letiikrézédé szemérmetes- 
ségy miatt volt hires*. Némelyek e két utébbiban egy képet lit- 
nak, masok az egyes kifejezéseket elvalasztva egyméastol, az ,,anus 
lampadas praeferens et nova nupta verecundia notabilis* szava- 
kat egylitt, egy kiilén képre vonatkoztatjak, ismét masok pedig 
ezt szétvalasztva, ket kéepet gondolnak alatta. Annyi bizonyos 
igaz, hogy a .nova nupta” elétt alld .et* kétészon kiviil nines 
egy betii sem, mely arra engedne kévetkeztetni, hogy a sziveg 
nem egy és ugyanazon mii leirdsa, sét a praeferens kifejezés az 
.anus lampadas*-t is hatdrozottan hozzd csatolja a ,Semiramis- 
apiscens*-hez, masrészrél meg az értelem tiltja azt, hogy az 
et-et is ilyen elvalasztonak tekintsiik. Egyébként efféle zavarban 
vannak az archealogusok az elibb emlitett képek felél is. Azon- 
ban meddé vitik és fUltevések ismurvetcacvel nem akarjuk bévi- 
teni tanulmanyunkat. 

E korszak azon képiréinak miivei kéztil, a kik az eled 
rangiakhoz legkézelebb dllanak, Plinius a legtibbet ‘sorol fel 
bizonyos Theon-éibél. Nevét illetéleg Plinius fennmaradt kézirdsai- 


- 
' G, d. gr. K. Il. 164, Tia . 
* Terimachos neve csak Pliniusnal fordul elo 8 bévebben 6 
sem emlékezik meg réla. F 
14" 








200 PLINLUS ES A GOROG KEPIRAS TORTENETE. 


nal alighanem tevedéssel van dolgunk. Elibb ugyanis a 144. 
§-ban Plinius Theorus-t emlit és ez alatt « név alatt sorol fel 
egynéhany festményt. Késébb Theon két miivét emliti. A régibb 
archeologusok tényleg két festét kerestek e kiilinbézi nevek 
alatt; az ujabbak ellenben egynek veszik. Valoban a targyak 
kGaiitt meglepi a rokonsag 8s a Quintilianus jellemzése is meg- 
erdsit ebbeli hitlinkben. A tévesztés valoszintiségét is elhihetjtik, 
ha filgondoljuk, hogy Theon giirég genitivuszsza: Méwvo¢ kény- 
nyen atalakulhatott @gwpoc, illetéleg Theorus-sza. Vegyiik hat 
mi is 4t ez ujabban elfogadott nézetet s tekintsiik a két 
nevet tgy, mint a mely alatt egy és ugyanazon miivészt kell 
keresniink. 

Elst helyen félemiitett miivére nézve szintén zavar van. 
A codexekben et mungentem, et imungentem szavak valtakoznak 
sa kliliinbizé irdk is ezek szerint ,.emungentem*, ,erumpentem“ 
és .inungentem* alakokat olvasnak. Plinius emliti még , Orestes *-ét, 
ki anyjat és Aegisthost megoli, tovabba hivatkozik tébb képtab- 
lira, melyeken a tréjar habor% egyes részeit festette meg s a 
melyek Romaban Philippos csarnokaban voltak. Tovabba Epikuros 
kedvesét, a gondolataiba mélyed6é Leontin-t és Demetrios kirdlyt 
ibrizolé arezképét. Mar a Theon neve alatt emliti az drjdéngé 
Orestest 6s Thamira kytharedos-t. Ebbél a felsorolasbél lithatni, 
mily rokonsag van a tirgyak kézitt. Sét nincs kizarva az az 
eshetéség sem, hogy az .orestis insania* s a Theorus neve alatt 
emlitett, ,anyjat és Aegisthost Gldiklé Orestes“ egy és ugyan- 
azon mii. Quwintilianus a mar felsorolt kepirékkal egyiitt a kor 
hét legkivalébb mestere kit emlitve, ezt mondja rola: corcipien- 
dis visionibus quas ¢ DOVTOOLAG vocant Theon, Samius (est praestan- 
tissimus) ' 5 ugyancsak ba pavrastat-nak mis helyen (u. o. VL. 
2. 29.) magyarazatit is adja. Ha e sz6 értelmét igy fogadjuk 
el, akkor az igazibban a Theorus név alatt Allé festményekre 
illik, azon jellemzéssel egylitt, a melyet Aelianus (Var. Hist. Il, 
44.) ° a miivész matpovpyia aya. thy -jat dicsérve, nehéz fegyverzetil 
harczosarol ad, A részletekben- természetesen nem te shetjiik meg 
az Gsszehasonlitast sem, esak a mennyiben a ké épek tar reyaibél 
lehet kivetkeztetntink. S ha a bizonyitisra alapul annyit elfoga- 

~~ ? ae 


1 Overluck, 1949, Inst. Orat, me. 6 ti 
7 U. o, 1948. ae 





PLINIUS ES A GOROG KEPIRAS TONTENETE. 204 


dunk, akkor a felhozottak utan végeredményiil magunk részér6] is 
kimondhatjuk, hogy Theorus és Theon csakugyan egy s hogy 
az elébbi a Theon név genitivusabél alakult at. Theon festményei- 
nek ezimét Plinius 6rizte meg szamunkra. De jellemzést egy- 
altalan nem ad a miivek jegyzékéhez. Részletesen egyedtil csak 
Aelianus 5z6] réla (Var. hist. Tl. 44.) 8 6 is csak egy miivérdl 
mondja el ezeket, Azért altalanossdgban is jellémzéséré] csak 
annyit mondhatonk, a mennyit Brunn jegyez meg réla nagyon 
helyesen, t. i. hogy festményei telve voltak szinpadiassaggal. De 
ez esak természétes fejleménye volt a gérég képirdsnak. Azok 
utan a jelenségek utin, melyeket maér eddig volt alkalmunk a 
girég festészet térténetében megfigyelntink, egészen termédszetes 
foka a visszafejlidésnek, 

Ennek a korszaknak a tiébbi kepirdiré) mar csak kevés 
mondani valénk van, a minthogy Plinius is nagyon hézagosan 
ismerteti miiveiket s csak futélag emlékezik meg roluk. Kilén- 
laban is a gérég képiras tértéenetének forrdsai mindinkabb kez- 
ben kiapadni. A kivetkezé évtizedek és szizadok képirdirdél 
keveset beszélnek, A mult dicséitésébe merfilnek el maguk is, 
Es ezzel hallgatag kifejezését adjak annak, hogy a classikus 
képiras e titanjatban elérte fejlidésének tetépontjat 8 miikiidé- 
sikkel egyszersmind be is fejezték a classikus festészet ‘tirté- 
netét. Azt a részét legalébb mindenesetre be, a mely fejlédésében 
emelkedést mutat s e folytonos eléretirekvés egyes mozzanatai- 
nak buvarlisa, emlékeinek fGlelevenitése hasznos és fdlemeld 
tanuolsagokat nyujt. 

E kisebb jelentiséeii festik kézitt a XXXV. k. 107. §-ban 
emliti Plinius Asklepiodorost. Rajta kiviil még esak Plutarchos 
az0l rola (de Glor. Athen, 2.) Apollodoros, Euphranor, Nikias és 
Pheidias testvérének Pleistainosnak tarsasigdban ! Plinius, a mint 
idéztik is mar, avt mondja roéla, hogy symmetridjaért Apelles 
csodalta (XXXV. 107., XXXV. 80). Hogy Plinius és Plutarchos 
ily kivalé miivészek ti irsasigdban emlitik, ez maga mutatja, hogy 
6 maga is exyike lehetett kora jelesemek. De mert miivei kiztl 
esak egynek a czimét jegyezték fel auctoraink és e zt is esak 
Plinius magaban, ez megint azt arulja el, hogy veliik teljesen 
egyenrangi még sem lehetett. Es ez egyetlen festményen Mnaso 


1 Overbeck. 1109, 





202 PLINIUS £8 A GOROG KEPIRAS TORTENETE, 


elateiai zsarnok megbizasdbél a 12 ister alakjat festette meg s 
ezért minden alakja utin 300 minat kapott. 

Philochares-rél sem tudunk tébbet bizonyosan, mint a meny- 
nyit Plinius megirt réla. Demosthenes azt mondja, hogy csak 
alabastrom szelenczéket és tiumavev-okat festett." Plinius csak 
egy képét irja le, a melyet Augustus a curian, Nikiasnak mir 
tirgyalt Nemea képe mellett dllittatott ki. .E képen azt csodal- 
tik — ugymond Plinius — hogy fit és az éreg apa a kor- 
kiilinbséget leszimitva, egymashoz teljesen hasonlék voltak, Fejik 
felett egy kigyét szorongaté sas lebegett. Hogy valaki a miive- 
szet roppant nagy hatalmat megismerje, elég ezt az egyetlen 
képet megnéznie, melyen Philochares Altal festett Glauciont és 
az § fidt Aristippust, noha egyébként teljesen ismeretlen embe- 
rek voltak, a rémai nép annyi szazadon keresztiil csodalta.“* 
Eddig Plinius megemlékezése. Hogy az apa és fil hasonlésaga 
annyira feltiint s a kézesodalat targyat is épen az képezte, ez 
bizonyara nem torténhetett a mii ésszehatasanak és a szerkesztés 
egységéenek megesonkitasa nélkiil. 

Theomnestos-nak, mint képironak a nevével egyediil Plinius- 
nil talilkozunk (XXXV. 107.), 

Peiraikos nevét a ktilénbiz6 codexek a legkiilinbféleképen 
brizték meg 8 ezek kizétt a legtibb hiteliiek ,Piraeicus*-nak 
irjak. Kora is meghatérozatlan. Helyesen gyanitja Brunn,’ hogy 
Nagy Sandor kora elitt nem élhetett, mert figyelembe véve a 
miivészi iranyok fokozutos fejlidését, a genre-festés ilyen féllen- 
diilését elébbi idékbe nem tehetjiik. 

Ugyanebben « genreben dolgoztak Kallikles és Kalates is. 
Ez utébbit esak Plinius emliti (KXXV. 114.), az elébbivel azon- 
ban Varro-nal is talalkozunk (de Vit. P. fragm.).4 Egyébként 
korukrél mit sem tudank s miiveiket is csak névleg ismerjiik. 

Nikias-szal hasonlitja éssze Plinius a Maroneiabdl, Thrakia- 
bol szarmazd Athenion-t (XXAXY. i 134.). Ezért nag zy valésziniisége 
van annak a féltevésnek, — hogy Nikiasnak volt. a kortirsa 8 igy 
itt van helye megemlékezniink. Br unn ellenben Sandor utédainak 


! Overbeck. 1957. 

2 Nat. Hist. XXXV, 28. 

° Brenm i, m. K. IL 175. 
* Overbeck, 1805. a 





PLINIUS £s A GOROG KPPipAs TORTENETE, 203 


koraban targyalja* egy nagyon valdsziniitlen feltevés alapjan és 
felette gyenge és ingatag bizonyitassal. A kiilinben ismeretlen 
korinthusi Glawkios-nak tanitvanya; Plinius azt mondja rola, hogy 
azinei nyersek; egyébként azonban képességei annal kivalébbak. 
Festményei kiztl felemliti az eleusiai templomban levi .phylar- 
chos"-t, Achilles-t, a mint leAny ruhdba rejtézkidve dt Ulisses 
felfedezi és egy képre festett hat jelenetet. Miivei kézt Plinius 
masodik helyen emlit egy ,frequentia*® ezimii képet, melyrél azt 
mondja, hogy gérégésen syngeniconnak neveztek. Aligha esald- 
dunk, midén azt hiszsztik, hogy ez arezkép-csoport lehetett, mely 
egy, egész csalidot abrazolhatott. De annak a féltevésnek a vald- 
sziniiségeti] sem zarkozhatunk el, hogy a ovyyévtxov esetleg 
Gé:xvov-nal egészitheté ki és igy aldozati lakomat abrazolhatott. 

Miutan e miivészre nézye mas érdemleges forrasunk nin- 
esen, nem All modunkban Pliniust ellendérizni. De épen mert a 
tiébbi irdk megfeledkeztek réla s mert szerzink is mindéssze ot 
miivet emliti, alig hihetjiik, hogy Plinius dicséreteit teljes meér- 
tékben megérdemli. Egyébként maga is a masok véleményére 
latszik tamaszkodni. A kilcsinzés a mondatok szerkesztésén is 
pyilvan latszik s Oemichen* épen két kiilénbézé helyrél  vett- 
nek allitja Athenionra vonatkozé adatait. 

Kiilénben azzal végzi a réla valé megemlékezését, hogy 
ha oly koran meg nem hal, senkivel sem lehetett volna dssze- 
hasonlitani. Szerzink tilzasit még talin ez a kijelentés mutatja 
JeginkAbb. Az encaustikus képirds els6 mesterei kizt  emliti 
Elasippost (XXXV. 122.). E kornak legvégén élhetett a szintén 
ismeretlen Dikaiogenes is, mivel szerzink azt irja rola, hogy 
Demetrios kiralynak kortarsa volt. Ezeken kiviil, ha még pusz- 
tan a teljesség kedveért Theomestos, Kychos, Alkimachos, Ktesilo- 
chos és Hippys-nek neveit filemlitjik, egyszersmind bevéegeztlik 
mindazoknak az adatoknak a targyalasat, melyeket e kornak 
festészettirténetérél Plinius megbrzétt, s a melyeknek targyala- 
sibél annyi-mennyi tanulsdg kinalkozott. 


‘fm, HH. 198 | 
* Oemichen Plin, Stud, 152. —_ 
— 





Az utoviragzds kora. 


A mint az eddigiekbél is lathatjuk, a giériég képiras eleérte 
emelkedéseben azt a legmagasabb fokot, melyre eljutnia hiva- 
tisa volt. Mar az ismertetett magy mesterck mellett miikédé 
tibbieknél, sét részben mar nalok maguknal is, a kétségbevon- 
hatatlan hanyatlis csirajat foltalaljuk. Sandor késébbi utodainak 
uralma alatt pedig mar igazadban a girig képirasnak csak uté- 
virigzasarél lehet beszélniink. 

E korszak miivészettorténetére Plinius esaknem egyediili 
forrisunk. De & is nagyon sziikszavu. Jellemzés helyett inkabb 
esak szdraz felsorolast talilunk nala. 

Ennek az idének legkivalébb képirdja Timomachos, a kirél 
egyebek kézitt a gérég epigrammok is nagy lelkesedéssel szdéla- 
nak, s a kinek miivészetében tgylitszik, a girég képirds régi 
dicsésége ragyog vissza. 

Noha az epigrammok ismételten megemlékeznek rola, élet- 
viszonyaira és miiveire mégis Plinius a féforrdsunk, a melyhez 
vissza-visszatéerve eligazodhatunk. 

Bletkorara nézve aligha nem téved akkor, mikor Caesar 
kortarsinak mondja,’ olyan hatdrozott ‘chronologiai adat, a meby- 
bbl, mint alapbél a féltevés igazolasdndl kiindulhatnink, rendel- 
kezéstinkre nem dll. De miivészetének olyan jelenségeire kell 
kivetkeztetntink, a réla Pliniusnal és mds helyeken finmaradt 
megemlékezésekbél, melyeket egy Caesar korabeli képirérdél fl- 
tenntink és el] is hinniink teljesen lehetetlen és mert ezek a jelen- 
Ségek a Sandorkori vagy a kizvetetlen ezutin kévetkezd idk 
szobriszatat jellemzik. Timomachos is, épen mint ezek, kereave 
keresik az olyan targyakat, melyeknél a megfeszitett idegek 
kinos ktizdelmét kellett egy-egy jelenet hisében bemutatni. Miis- 
részr6l azonban, a mennyire forrasainkbél kévetkeztetntink lehet, 
nem vitte ezt sem oly “tilsdg rba. a mint egy erejének tuda- 
tiban levé Caesar-kori miivészt61 varounk kellene. . Nem any- 


: ef > 3 +s ~ ae = - 
' XXXY. 136, Brunn G. d. gr. K. IT. 188. Wirmann Wolltmann 
G.d, Malerei |, 64. 4 


r 





PLINTUS Es A GOROG KEPIRAS TORTENETE. 205 


nyira magat a catastrofat, mint azokat a nehéz perezeket festette 
meg, melyek a vegsé kitérést megelizni szoktak. De a kifejezés- 
nek az ereje, a mely forrasaink tanubizonysaga szerint festéuk- 
nek egyik legelékelibb tulajdonsaiga lehetett, szintén egyik erés 
érviink, a kiilimben is altalanosan elfogadott filtevés mellett. 

Ugyanis elképzelhetetlen, bogy a miivészeknek, altalaban 
a girég szellemnek abban az elébbi fényes szazadokhoz képest 
iltalanos elernyedésében 8s a miivelédéstirténet bsszes tanulsagai 
ellenére, mint csudaképen tamadjon egy festi, ki kortarsai 
filitt 6sszehasonlithatlan magassagban feléjik emelkedjék s miivé- 
szetenek fénye a rég letiint idiéket érje utol, 

De hatha miivészetének értékét csak a késébbi idik kor- 
csosult miivészetéhez szokott szemek tévesztették iissze? Ugyde 
e filteves megfontolisanal nem szabad elfeledniink azt, hogy ¢ 
kor miiveltebb embereinek modjukban Allott ésszebasonlitani min- 
den kornak miivészi termékét. Plinius és Vitruvius idézett kifa- 
kadasaibél lattuk is, hogy az Gsszehasonlitast megtették s a mint 
a feltetlen elismerést megadtak az elibbi korszakok kepirdinak, 
ugy az ujabb idék festészetére is meghoztak kissé inkabb  tal- 
szigoru iteletiiket. Ha tehat Timomachosban hianyzott volna a 
targyaknak megfelelii kifejezi eré, azt ezek a nagy miiveltségti 
és finom izlésii emberek bizonyara eszrevették volna s akkor 
nem allitjak oda Apelles és Protogenes mellé, akkor nem vet- 
tek volna kizszajra a példaszéval beszélok 

Ennyi erét, mennyi e kényes izlésii, kisebb kéril emberek 
tetezésének a megnyeréshez sziikséges volt, és ilyen mértékil 
jelességeket, nem lehet feltételezniink a girig képirasnak ily 
koraban. Ezeért ugy hiszsziik, hogy Timomachos abban a korszak- 
ban élt, a mely az atmenetet képezte a régi fényes idékbél az 
ijabb kor hanyatld miivészetéhez. Koézelebbi meghatdrozasokba 
természetesen nem bocsatkozhatunk, 

Phinius bizonyara azert tévedett, mert .Caesar dictator“ 
-Ajax*-it és . Méded“ -jat vasarolta meg 380 talentumért, 5 a 
Venus Genetrix templomaban helyezte el (Vi ™ 126. XXXV. 
26. 136) } 

Kiilinben erre az Ajaxra és Mededra né bave is te ljes a zavar 
és bizonytalansag. Fiélmertilhet az a gondol: at i is, hogy egy és 
ugyanazon képen voltak. Tényleg a rémai irdk re nineties’ egylitt 
emlitik, de sehol sem ,ac* hanem ,et*-tel kapesol jak issze bket. 








206 PLINIvS ks A GORUG KEP(RAS TORTENETE. 


Ovidius kivetkezé helye sem hozza tisztdba a dolgot:... ,utque 
sedet vultu fassus Telemonius iram inque oculis facimus barbara 
mater habet* Trist. IL 5,, 25. 

A girdg epigrammok ellenben mindkettorél kiilién-ktilin 
szdlnak. Sét Plinius is egy helyt (XXXV, 145.) a bevégezetlen 
festménvek jelességeir(! szdlvan, egyedlil a Medeat emliti fel. 
Ezek alapjin ebben a dologban nézettink az, hogy az Ajax és Madea 
két kiilénbiézé kép valanak. de mert rokon targytak s mindkettét a 
Venus Genetrix templomaban llittatta ki Caesar s ott egymis 
mellett lehettek, az irodalomban is egymas mellett emliti fel 
tket. E feltevéstinket még inkibb megerésiti az a kértilmény. hogy 
esak a romai irék emlitik elvdlaszthatatlan kapesolatban e két 
festményt. A girégiknek tehat, kik esetleg ktilén-ktilén helyen 
latték e miiveket, nem volt alkalmok éket egymassal szorosabb 
és allandébb kapesolatha hozni. 

E festményrél 92616 8 kiilinésen girég jellemzésekbél vila- 
gos az, a mit mar fentebb is emlitettiink, t. i. hogy Timoma- 
chos, bar az indulatok szdélséségeinek kifejezését kedvelte, kelléen 
ismerte s kitinéen birta visszaadni azon mozzanatot, melyben 
a nézé az indulat végsi fokat nem annyira latja, mint inkabb 
képzeli s feltiinteti azon pontot, melyet nem kitiink oly szo- 
resan a pillanathoz, hogy a miivészet altal aAllanddésitva vissza- 
adassék.' Ajaxar6] mondja Philostratos,* hogy nem a monda szerint, 
érjjagve festi, hanem a mikor $riiltségi rohama utan kimeriilve, 
az Gngyilkossig gondolataval tépelidik. Ovid szavai: ,sedet 
vultu fassus iram* ezt megerdsiteni latszanak, Medearél az Anth. 
Gr. IL 159., 20. és I. 206., 42. hasonlét mondanak s Ovidius 
szintén erre enged kiivetkeztetni, mikor azt mondja, hogy sze- 
meiben latszik a szirnyii biin. Sajatsagos azonban, hogy a 
Timomachos miivészetenek ezt a sajatsigat sem emliti Plinius, 
épen tgy, mint minden egyéb, ezek mellett képzelheté, vagy 
épen ezek mintt feltételezheti jelességeirél hallgat. Egyszeriien 
esak registralja a masok dicséretét, midén Orestesét és Iphigeniajat 
folemliti. Emliti egy esalddi képét is (cognatio nobilium) és egyes 
gorég kipenyes férfiakat, kiket vagy allva, vagy lilve abrazolt, Végiil 
azt mondja, hogy miivészetét leginkaAbb Gorgon-jaban ragyogtatta. 


' Lessing Laokon 6, v. 50. |. wl 
* Philostr. Vita Apoll. Tyan. Il. 22. Overbeck 2126, 


PLINIUS £8 A GOROG KEPiRAs TORTENETE. 207 


Mindiissze ennyi az, a mennyit Timomachosrél tudhatunk, 
jobban mondva a mennyit az 6-kori irék egyes helyeibil rea- 
vonatkozdlag kivetkeztetniink lehet, A mint lattuk, forrisaink 
esak _Ajax*-ardl és .Medea*-jarél szolnak bivebben s ezekbil 
is mindéssze egy par jellemzé vonast gyiijthetiink éssze, a nél- 
kill azonban, hogy ezeknek a miiveknek beosztasdrdl, compositid- 
jarél és alakjairé| teljes képet nyerhetnénk. 

Ez a tajékozatlansag pedig annyival inkabb mélté a meg- 
fontolasra, mert a gérig képirasnak ezittal mar alhoz a kor- 
azakahoz értiink, a melynek arémai decorativfestészetre is jelen- 
tékenyebb befolyasa volt s amelynek nyomait a pompei falképek 
meg is G6rizteék, 3 a regészek a talalkozasi pontot kivald szor- 
galommal kutatjak. Kiilénésebben pedig epen Timomachos miiveinek 
ismétlését szeretik fOltalalni és megallapitani a pompei freskék 
némelyikében. ' 

A sikyoni iskola masodviragzasi koranak nevezetesebb kép- 
viseléi kéziil Plinins Nealkes-szel foglalkozik bévebben. A masod- 
rangi festdk kizt emliti fel nevét (AXXV. 138.). Venust és a 
perzsak 8 egyptomiak kizti nilusi csatat abrazoléd képeit nevezi 
meg. 5 mert a Nilus vize hasonlit a tengeréhez, hogy meg- 
értethesse magit, egy ivd szamarat és egy krokodilust festett a 
partra. ,,Argumento declaravit quod arte non poterat , mondja 
szerzonk. Egy mas helyen is emliti Plinius, nevezetesen abban 
az auekdotaban, a melyben’ elbeszéli, hogy Protogenesnek 
milyen titon sikeriilt az <allati tajtékot megfesteni (XXXV. es 
Itt hozzateszi, hogy Nealkes is igy festette meg egyik képét, 
mely a paripat esalogaté lovast abrazolta. Nealkes egy par éyv- 
tizeddel kesibb élt, mint a gértig képiras legnag yob b mesterel 
Apelles és Protogenes. Szerzink még a Nealkes tanitvanyai kbatil 
emliti Erigonost kinyvének tibbi részében is. folytatatja a 
miivészek felsorolisat, mi azonban mar tovabb 6t nem kisérjiik, 
mert adatainak pusztan lexikalis értékiik van. 

A képiris tirténctének forrasai itt végképen kiapadnak s 
itt van mir « helye annak, hogy a miivészettirténész figyelmét 


— — a 


_> al. 

' Igy pl. Medeaja misolatial tartjak a ,~mnseo nationale“ egy 
téredeket (L. W rah Kleine Schriften. I. . 450. Helbig Wandge- 
miilde. (L. XXXVII. Ll. es 1264. sz) Kiiliinése nm pedig a tiébbi Hssze- 
vetesekre neézve is liad - -Un tersuchungen*-jét. 





208 rLinive &s A GOnOG KEPIRAS TORTENETE. 


az emlékek felé forditsa. De talan szerénytelenség nélktil mond- 
hatjuk, hogy midén szerzink adatait végig kisértik s ellenérzés 
végett mas é-kori iréval szembe Allitottuk, tulajdonképen az 
egéaz gérig képiras fejlidési menetét attanulmanyoztuk és képet 
alkottunk magunknak a giriigik festészeterd|. Tébb hiamyaban 
ennyi is elég. Hiszen latnivalé, hogy ha auctoraink még ennyit 
sem 6riztek volna meg, bizony alig volna fogalmunk a girég 
szellemek e kivalé productumarol. 

A megmaradt emlékek csak afféle visszavetett képet mutat 
nak, mint a viz tiikre. Ehez képhez a biztos kirvonalakat min- 
denesetre Plinius és tarsai adjak meg. 


Tfj. Mitrovics Gyida. 





KANT VALLASTANA 


— Negyedik kizlemény. — 


3. A ktizdelem, melyet minden erkilesileg jéeérziiletii 
embernek a jé elv vezetése mellett a rossz tamadasai ellenében 
az életben folytatnia kell, nem hozhat neki nagyobb gyézedelmet, 
mint hogy ez utobbinak vralmatél felszabadul, szabadd& lesz* . . . 
»Am azért a rossz timaddsainak még mindig ki van téve s szabad- 


sigit, mely folyton tamadva van, folyton meg kell oltalmaznia, 
ezert mindig harezra készen kell Allania* (109. 1.). E veszedel- 
mes dllapotbél tehat az embernek kitelessége magat lehetileg 
kimenekiteni (. herauszuarbeiten-). De miként? Ez a nagy kér- 
dés! (.Aber wie, das ist die Frage-.) 

Az embert fenyegeté veszedelemnek alapja nemesak az 6 
természete, hanem a kérnyezet is, mely hozzi hasonlé emberek- 
bOl all. Mindketté befolydsinak, uralomrajutasanak ellensilyozdé- 
sia 8 igy a jo elv tralomra jutasanak s gyézelemre jutdsinak 
biztositasira sziikséges azért, hogy alapittassék egy erkdlesi tir- 
vényeken nyugvd tairsadalom, mely az egész emberiséget magidba 
lelje s az észt feladatta és kitelességeé tegye (110. L). E tar- 
sadalom zaszidja az erény mint gylilekezi pontja mind- 
azoknak, a kik a jot szeretik s a mely kitiizetik, hogy alaja 
gylilekezzenek s mindenelitt a szakadatlanul tamaddé gonosz- 
nak filényet alatta megtirjék* (111. L). 

E kizisség ethikai, a mennyiben t. i. amaz erkélesi eszme 
alatt All; a mennyiben pedig térvényei nyilvanosak: ethiko- 
polgari. Egészében .ethikai dllam*, .az erény orsziga*, mely- 
bem amaz eszme objectiv realitissal bir. Ama fenti _miként” 
kérdésére tehat a felelet az, hogy az ember a gonosz uralma 





210 KANT VALLASTANA. 


alél tgy menekiilhet ki 5 tgy valdsithatja meg magin a jo 
elvet, ha az ethiko-civilis tarsadalomba lép, mely tehat az erény 
tirvényének szolgalataban magan az erény térvényén épiilt fel. 
E belépés ezen kizésséghe 6umagunk irant val6 elsi és fikéte- 
lességiink — és pedig kitelessége nemesak az egyes embernek, 
de az egész emberiségnek is (114—115 1.).. 

Ez ethiko-civilis kiézisség megkiilinbiztetetend6 a juridico- 
civilis kézisségtil (polgari Allamtdél), mert mig ennek alapelve a 
.legalitas”, addig amazé a .moralitas~ : ezért kitelességei sem 
klilsbleg kéenyszertiek, de a moralitasbdél folydlag, benséleg sziik- 
ségszertiek ; minthogy pedig a moralitas oka Isten, azért e kézés- 
ség sak mint .Isten népe* gondolhato, mely kizardlag az erkdéles 
bensti, észtérvényei alatt all és nem statutarius, vagyis a legalitas 
elvén alapulé ktilsé tételes térvényparagrafusok alatt (117—118 1.), 

Ezen idedlis moralis kizisség _Isten népének“ ez esz- 
ménye mar most emberileg megvalésitva maskép, mint az egy- 
hazban, nem gondolhat6; a mely mint eszmény ,lathatatlan egy- 
haiz*, mint valosig ,,lithaté egyhaz*. Ez utébbi nevezheté gyiile- 
kezetnek ( Gemeinde~), melynek szolgdi (,Diener~) csak a 
lathatatlan {6 tigyeit végzik. Az igazi (ldthat6) egyhaz az, a 
mely Istennek (maris) orszagat képviseli e fildién, mar a mennyi- 
ben t. i. ez az ember Altai megvaldsithaté “ (120. 1). Azon 
kivetkezmények, melyek ezen egyhaznak egydttal jegyei is, a 
kivetkezék: egyetemesség s igy numerikus egvység (quantitas 
szempontjAbél), — mordlis tisztasdg (qualitis sz.), — szabad- 
sig és pedig tigy tagjainak egymashoz viszonyaban, mint kifelé 
az Allammal szemben (relatio sz.), — s végiil constitutidjanak val- 
tozhatlansiiga (modalitis, létméd szempontjabdl). Mint az .Isten 
orszaga* képviselije, alkotmanyaban nem kévetheti a politikai 
életviszonyokat. Ezért sem monarchikus (papismus), sem aristo- 
kratikus os seroma sem demokratikus rine illuminatis- 

, ‘si lata egy ae | 2bsségehes 
, an aty: rezetese alatt, a 


7 3 ieee Ab os . 
mennyi ealagel very ceniahin an 4 4) a, ar i} 


e 





KANT VALLASTANA, 211 


.térténeti hit’, a mely esak addig terjedhet el, a meddig hire 
eljuthat s a meddig a méd adva van, hogy bhitele megitélheté 
legyen (122. 1). Amaz eészhiten alapul a tiszta moralis, — eme 
tirteneti hiten a kultusz-vallas (,reine moralische Religion“ : 
.gottesdienstliche R.“). Amannak alapitoja Isten s esak egyet- 
lenegy, — emez emberek munkaja s szamtalan alakot Olthet; 
keletkezik pedig gy, hogy az ember a tiszta észszeriihéz min- 
dig valami érzékileg Allandét esatol 8 azt hiszi, hogy Isten, mint 
valami uralkodd, tiszta statutarius tirvényekkel beéri. E statutarius 
tirvények forrasa a kijelentes, tehat lényegében tirténeti jelen- 
ség és érték; mig a moralis térveny forrasa, a mely azt egye- 
dil ismeri is, az ész. Hiba volna azért ama statutarius egyhazi 
elveket, térvényeket absolut isteni értékiieknek tartani: masrészt 
azonban ép oly hiba volna tagadni, hogy az egyhaz Isten aka- 
ratin alapul, fileg midén az egyhdzi hit a moralissal a lényeg- 
ben megegyezik s meg sem tudnék magyarazni, hogy e moralis 
hit mikéent jelenhetett meg benntink egyszerre, a kiziésségnek a 
vallisi fogalmakban tett eldhaladasa nélkiil*. Azeért, bar a dolog- 
nak moraliter megforditva kellene lennie, az egyhazi hit a mord- 
lis hitet rendszerint megelizi, A statuirius egyhazi hitnek, hogy 
valtozatlanul megmaradjon és pedig ugyanazon alakjaban, 8 hozza 
mint kijelentés tiszteltessék: szliksége van az Irasra, a mely 
maga is viszont, mint a kijelentés targya és letéteményese, kiili- 
nis tisztelet targya legyen. A kiilénféle statutarius vallasok mind, 
ez alapon az egyediil igaz és tidvizité lényeg igényével lépnek fel, 
Ezen orthodoxiinak lényege mindig ugyanaz s csak formajara 
nézve kilénbéztetheté meg annak despotikus (brutalis) és liberalis 
megjelenése. Amaz elibbi csoportot képezi a romai kath., ez 
utobbit a protestans orthodoxia, a mennyiben amaz az egyete- 
messég igényével, sit kényszerével lép fel, ez azonban ez igény- 
nyel a maga egyhizi kirére szoritkozik (129. 1). 

Természetes, hogy ez ulapon, minthogy az igazi, tiszta 
vallis-hit csak egy lehet, t. i. az ,észhit*: az egyhazi. hit leg- 
felsbbb magyarazdja is maga az észhit lesz, E nnek meértékvesz- 
szije ali esik a biblia is, melynek Kant szerint nagy neveld 
jelentisége, de caupin térténeti értéke van. M aradandé benne 
csak az, a mi moralis, Ezért is nemesak hogy y szabad, de sét 


+s 
egyenes kiitelességtink, sit a jivé drdekében _elengedhetlen fel- 


“F ext. 


adatunk e kijelentést moralis alapon magyarazni; a mi nem is 


lied 





KANT VALLASTANA. 


nehézséggel, mert minden emberben ott rejtézik a mora- 

- vallisra valé arravaldsag. E magyarazat philosophiai alap- 
Kant a ,Streit der Facultiten* cz. miivében 4 fépontban 
fejti.' Csakis e moralis magyardzat Utjan lehet az egy- 

hitet lassan észhitté fejleszteni, emelni, mint a mely utobbi 
egyediil van hivatva katholicitasra, egyetemességre. A_tirténeti 
it, ezzel szemben, csak elikészité jelentéségii, csak szolgai, kal- 
hit (,Frohn- und Lohnglaube ; fides merearia, servilis) ; 

ez a szabad, és tiszta szivéraiileten alapuld bensé hit (,c¢in 
tabi. auf lauter Herausgesinnungen gegrundeter Glaube" ; fides 
|  Amaz elsé azt hiszi, hogy kultuszeselekedetek Altal, a 
pedig magukban semmi értékkel sem birnak, mert féle- 

lem vagy remény inditékibél keletkeznek, s a melyekre tehat 
rossz ember is képes, Istennek tetszését kiérdemelheti ; holott ez 
utébbi e jotetszést moralis érziilet és hit alapjan birja. Azért is 
ez az igazi ,ecclesia triumphans“, az ,iidvézité hit* ; amaz még 
esak az ecclesia militans*, telve czivédasokkal, vitakkal, blinnel 
(, Religion innerh.« 137—138. 1.). Mint ilyen egyediil , tidvozité 
vallisnak*, az észhitnek két alapfeltétele van, t. i. az Istentél 
nyujtandd elégtétel s az ember morilis magaviselete. A ketti 
szorosan Osszefligg s csak az a kérdés, vajjon amaz elégtételbe 
(a biinstlytél valé feloldasba) vetett hit hozza-e létre a jé erkilesi 
magaviseletet, avagy megforditva ez amazt? A mi az elsét nézi: 
képtelenség elondolni, hogy ,eszes* ember elhigyje, miszerint 
neki nines sziiksége masra, mint elfogadni az elégtételre vonat- 
kozé hirt, a mely elhivésnek kivetkezménye immaron az elég- 
tétel maga sa jé erkiilesi magaviselet; a mi meg a masikat nézi, 
szintén elgondolhatlan, hogy egy természettél rossz ember jé éle- 
tet kezdhessen, mielitt elébbi biineiért elégtétel nem adatott s 
ez altal maga is ijji nem sziiletett. Ezen antinomia elméleti 
titon ki nem egyeztetheté, mert e kérdés til megy az ész itéli 
képességén. Gyakorlatilag azonban azzal kell kezdentink, a mi 
teendd, mert erkiles-elvi alapon esak igy remélhetjtik, hogy egy 
idegen tidvizité érdemnek s igy : a boldogsignak is részesievé lehes- 
sik. Minthogy pedig a az ‘Istennek tetazi ember bsképé ébe vetett 


a ee 


ae - ’ Rosenkranz F, kiadds 10 kitet 990—298 1. .Philosophische 
Grundsitze der Sehriftanslegung an Beilegung des Streits*. — - A resz- 
a targyaldsba itt nem m bocsitkozhatom elég a lényegre rautalni.. 


~ 





KANT VALLASTANA, 213 


hit magara az erkilesi idedlra valo vonatkozis: mindegy, vajjon 
vele mint rationalis hittel, avagy mint az Oj élet principiumaval 
kezdem-e el; ellenben ugyane hit empirice nem azonos a js élet 
elvével. Amde az Istenember jelenségében sem az, a mi érzé- 
keinknek val, de az eszlinkben rejlii dskép (idea) a lényeges ; 
ezt helyezziik mi amannak alapul — s ilyen hit aztan azonos a 
jo élettel. A keresztyén egyhazi hithen 6s a tiszta vallasi hitben 
azért nem két kiilinbizé elv, de ugyanazon praktikus ely van 
kifejezve, csakhogy amott I[stenbél, itt magunkbdl kiinduldlag: 
esak ha a térténeti hitet az észhit feltételévé (s nem pusztan 
elikészitéjévée) akarnok tenni, valnanak két ellentétes, egymassal 
dsszeferhetlen elvve. Minthogy a mi moralis arravalésagunk az 
alapja 8 egyuttal magyariz6ja minden vallasnak, kell, hogy ez 
lassanként minden: empirikus meghatirozasoktél s pusztan tértée- 
neti statutumoktél megtisztittassék s a tiszta eészvallas uralomra 
jusson. De nem rigtiéni revolutio (mert ez lehetetlen), de lasst 
reform wtjin. Elvben az ,Istenorszaga“ mar meg van alapitva 
akkor, midén az ely, hogy az egyhazi hit alakuljon az észhitté, 
el van fogadva; jollehet anuak gyakorlati megvalésulisa még 
tiliink belathatatlan tavolban fekszik (146 1,). 

»Ez tehat a jo elvnek amaz, emberi szemek altal ugyan 
észrevétlen, de Allandéan elérehaladé munkaja, hogy magaénak 
az emberi nemben mint kézisségben hatalmat 8 orszagot alapit 
észtirvenyeken, a mely a gonosz felett gyézedelmeskedik s uralma 
alatt a vilagnak az ee pos ca age nal 

A mily szép, mely 
az emberiségben a jénak | itietahast ‘tian veces diy nehez 
e klizdelemnek s ezze] egyiitt a jo uralma megalapitasanak tér- 
téneti eljadisa.' A vallas tiszta bensé dolog, az ,egyhaz*-tir- 
ténet pedig a kultusz- és a moralis vallis Grékis kiizdelmérél 
beszél: még a zsidé vallis sem egyéb, mint ,,puszta statutarius 
tirvenyek foglalata*, a melyen egy allamalkotmany épiilt fel; 

a mi moralis fiiggelékek hozzacsatoltattak, azok dltalan a gsidd- 
sighoz, mint ilyenhez nem tartoznak. Tehat az nogyetomes egy- 
haztirténet* csupan a keresztyénséggel kezdhetis, a mely ‘mint a 
zsiddsag teljes elhagyasa, egészen uj alapokon a hittanban egesz 


77 


'U. o. 146.8 k. lL: .Hist. Vorstellung der allm! liligen Griindung 
Mer Herrschaft des guten Princi ips auf Erden 


ATHENAEUM. 15 








214 KANT VALLASTANA. 
te _ . 

revolatiét teremtett. Jézus megsziintette a kultuszvallast; az 6 
Altala hirdetett vallis, a melyet életével is igazolt, tiszta mora- 
litis ; természetes sronban, hogy e tan késiibb csodis elemekkel 
vegyittetett issze s igy képezte alapjat a keresztyén egyhaznak. 
Nem esoda, hogy ez alapon a keresztyén egyldz maga is 
mihamar kultuszvallassd stilyedett vissza, s Jézus tiszta mordalis 
elveit a dogmak rendszerével temette el. 8 ép ezért, ha felmeriil 
a kérdés, hogy az eddig ismert egész egyhaztérténeti fejlidés 
melyik epochija a legjobb: Kant .nem haboz* kijelenteni, hogy 
4 mostani*, az 6 kora, t. i., mint a melyben az észvallis esirdi 
zavartalanul fejlédhetnek (158. 1.). Ez alapon kell beallani 
lassanként azon végsi idjnek, a midénm ,megsztinik az utolsd 
ellenség, a halal*; az egyhaz formija, kiilsé alkotmanya maga 
is — mint statutarius intézmény — megszitnik s ,Isten lesz 
minden mindenekben* (1035. 1). Kant a bibliai eszkatologikus 
joslatokat tartalmazé térténetekben, melyek az utdkor tirténe- 
tét dbrazoljak, a nélkiil, hogy maguk valéban térténet lennének*, 
azép eszmei képeket lat az 6 idedlis moralis kéziissége gyizel- 
mének szemléltetésére. ,Az antikrisztus megjelenése, a chiliasmus, 
a vilag vége kézelségének hirdetése, az ész elétt jé symbolikus 
értelemmel birnak, s a legutébbi igen jél kifejezi azon sziikség- 
nek érzetét, hogy e korra mindig készen Jegyiink, 8 igy tényleg 
(ha e symbolumnak intelleetualis értelmet adunk) magunkat mint 
egy isteni (ethikai) orszag elhivott polgdrainak tekintsiik* (164. L). 
»Mikor jin hat el amaz Istennek orszaga?“ ; a farizeusok- 

nak Jézushoz intézett e kérdésével (Lukaes ev.) fejezi be Kant 
e szakaszt s megtalilja red a megnyugtatd valaszt Jézusnak 
ugyanakkor adott feleletében, melyet a.moralismus elassikus ki- 
fejezéseként Kant hangstlylyal idéz: ,Nem jin el tgy Isten, 
‘wey ember észrevehetné. Nem fogjik mondani, ime itt, vagy 
ott van: mert ime az Istennek orsaiga ti bennetek van*,! 

ime a perspectiva, a mely Kant eléitt s vele az ,észhit* 


11641. Hogy Kant itt az idér vzett helyet (Lukdes 17, 20—21.) hiba- 
-illetéleg iranyzatosan exegatalja, az a girig saiiveg alapjan 
ivanvaldé, Jézus itt ugyanis az tvtog Spy (8 nem éy Syiv) szavak- 
jest outs a kérdeziskidik bensejére, moralis érziileté ere, di de dnmagara 
Az istenorsziga tikdztefek van", t. i. én vagyok az, 


| Ral etic, megvaldsuliisa ti kiiztetek, de ti nem 
a 


9 





KANT VALLASTANA, 215 


7. 

elitt megnyilik. Ez lesz néki immaron sAindrmértéke, a melylyel 
a térténeti vallis jelenségét mar most miive 4-ik férészében el 
fogja biralni; el6bb azonban még a harmadik rész_,parergon*- 
jaban az altalanos fiiggelékben a ,mysteriumok* kérdésével 3 
katexochén a trinitas kérdésével foglalkozik, a melyet természe- 
tesen ugyancsak az észvallas allaspontjarol magyaraz. A szent- 
haromsigban ugyancsak moralis igazsagok symbolikus kifejezése : 
jelzi kézelebbr6) Istennek harom specifice kiilénbizb erkélesi 
tulajdonsagat, t. i. szentségét, jdsdgait, igazsigat: a mennyiben 
feltiinteti St mint vilag teremtéjét, tehat szent térvényhozét, — 
tovabba mint az emberiség megvaltdjat, gondviseldjét, tehat jo- 
sigos kormanyzot s moralis gondviselit, — végiil mint a sajat 
szent tirvényeinek 6rét, kezelOjét s érvényre juttatdjat, tehat 
mint igaz birdét (168, L). E hit nem titok, hiszen benne gyike- 
rezik a moralis érzekben 8 Istennek a moralis vilighoz valo viszo- 
nyat fejezi ki csak. Midén azonban a keresztyénség e tant myil- 
vanossd tette, a benne rejli praktikus eszmét mystikus képze- 
letbe foglalta s ezzel az ész kérét is tilhaladé 5 igy képtelen 
mysteriumot allapitott meg. Hasonld moralis elbiralas ala jin- 
nek az (erkilesi kizisségbe vald) elhivatas, az elégtétel s az 
elvalasztis mysteriumai is (L70—-172.). A betiib6l mindentitt ki 
kell hamozni a szellemet, mert ,a puszta betiihit az igazi val- 
lasos érziiletet megrontja s nem javitja* (177. 1.). 

4. Tehat mdr a jé elv uralmanak kezdetét s az Isten 
orszaganak hozzank valé eclkézeledését latja Kant abban, ha ez 
orszag » constitutiojanak alapely ei nyilvanvalokka kezdenek lenni*, 
mert ez orszig él mar az ész vildgaban, jollehet az érzéki vilig- 
ban leendé megvalosulasa még belathatlan messzeséghe esik. Ez 
észeszme megkiveteli a moralis kizisségbe valo témériilést; a 
moralis kizdsség pedig csak — vallas altal létesiilhet s csak az 
egvhaz formajiban (181—182.). Megfoghatatlannak latszik azon- 
ban, hogy az ,Istenorszagat* emberek alapitsdk s ezért annak 
alapitoja Isten kell hogy legyen. A mint azonban nyilvanvaldva lett, 
emberek alkotjak meg, Ez alapon mondja Kant, hogy Isten ez 
orszag constitutiojat, az emberek pedig organisatidjat létesitik’s 
ez organismuson beliil, a kik a szervezetnek megfeleléen a nyil- 
vanos tigyeket kezelik, tehit administralnak, azok a szoleak 
(Diener), az egész pedig egy a szervezetnek alive stett kizdsség 
(Gemeinde). A tiszta észvallas kiizisségéanek nine 1esenek térveny- 


_ la* 








216. KANT VALLASTANA. 


7 

azerii szolgdi, vagyis Biratsheksd mert itt minden egyes tag 
kézvetleniil veszi a legfébb tirvényhozdétel a parancsokat, illeté- 
leg minden gondolkozé ember itt Istennek szolgija, a nélkiil, 
hogy hivatalnok volna (183. 1.), A statutarius vallas: egyhaz, a 
melynek hivatisa magan az észvallist megvalositani ; ezze) valo- 
jaban arra van hivatva, hogy idével az egyhazi hitet megsztin- 
tesse; e szempontbél véve azért statutumai s az ezek szolgdla- 
tara beallitott hivatalnokai valéjaban arra valék, hogy a kultusz 
altal amaz idealis ezélt szolgaljak, Azon szolgikat mar most, a 
kik e ezélt figyelmen kiviil hagyjak, nemesak, de sit az ehhez 
valé lassi kizeledést veszedelmesnek, s karhozatosnak, a statuarius 
és histériai egyhazi hithez valéd ragaszkodast pedig egyediil tidvé- 
zitének tartjak: alszolgdlattal (,.Afterdienst*) vadolhatni, Ezen 
alszolgalat alatt tehat visszafejlédést kell érteniink, «a mennyiben 
itt az, a mia kizisségben csak eszkizjelentiségii, czélnak véte- 
tik 6 ez altal épen a vallis eszménye meghitsittatik (154. 1.). 

Vallas alatt — subjectiv szempontbél — Kant kitelessé- 
geinknek isteni parancsokként valé elismerését érti (,,Religion 
ist das Erkenntniss aller unserer Pflichten als gittlicher Ge- 
bote* u.o.). Azon vallis mar most, a melyben elébb tudnom kell 
azt, hogy valami isteni paranes, hogy azt kitelességemiil el- 
ismerjem: kijelentett, vagy kijelentésre szorulé vallas. Az ellen- 
ben, a melyben e kitelességet esak utdlag ismerem el isteni 
Parancsnak: természetes vallas. A ki esak ez utobbinak sziiksé- 
gét ismeri el a moral szempontjabél: az (hit dolgaban) rationa- 
lista; — a ki minden természetfeletti, isteni kijelentést tagad : 
az naturalista : a ki e kijelentést valosigaban nem vizsgalja, 
de nem is vonja kétségbe, caak ismeretét a vallis szempontya- 
bol sziikségtelennek s feleslegesnek tartja: az tiszta rationalista; 
— 4 ki végiil a kijelentésben valé hitet a vallais érdekében 
szlikségesnek tartja, az tiszta supranaturalista (185. 1,). — Kézdl- 
hetéség szempontjibd! (tehat nem tekintve eredetét s bensé lehe- 
tiségét) a vallisnak két faja kiilénbéztetheté meg: a természetes 
vallas, a melyrél kiki észtermészete alapjin meggyizidést sze- 
rezhet; § a tanitott vallas (,gelehrter R.), a melyré! masokat 
esupan tanulis utin gyézhetiink meg. Ez utébbi megktilinbézte- 
test Kant igen fontosnak tartja, mert valamely vallis eredetébél 
egyedtil arra, vajjon az alkalmas-e egyetemes emberi vallasea 
Tenni, épen nem kiivetkeztethetiink ; de igenis azon arra valdsigibdl, 


>| 7 











KANT VALLASTANA, 217 
; - 

vajjon altaliban kézélheté-e vagy sem; mert csakis az altalanos 
kizilhetéség a minden ember szimira hivatott vallas biztositéka 
(186. 1.). Ez alapon valamely vallas lehet természetes s egyut- 
tal kijelentett is, ha t. i. az emberek arra pusztan észtermésze- 
tiik utjan redjéhettek volna, tehat kijelentés nélkiil is; s ezeért 
kijelentése bizonyos helyen és idében, bélesen s az emberiség 
szamara nagy haszonnal tértént, mert immar arrdél, a mit tanit, 
eszlinkkel is meggyézidhettink (187. 1.) Uyen vallas objective ter- 
mészetes, subjective kijelentett vallas: miért is joggal amaz elsé 
név illeti meg. Es ilyen vallis a keresztyénség, mert egyrészt 
alaptanai mind megegyeznek az ész kivetelmeényeivel, a mennyi- 
ben nem kiilsé statutarius téetelek megtartasat, de a szivnek tiszta 
érziiletét teszi az tidvisség alapfeltételévé, a mint azt Kant foleg 
a hegyi beszéd, a parabola4k 8 az eszkatalogikus beszéd adatai- 
bél igazolja: — masrészt pedig mert a térténetre, tehat kijelen- 
tésre tumaszkodik. Ez utébbi szempontbél a keresztyén vallas 
fides statutaria, imperata; holott mint tiszta észvallis — fides 
elicita, Ez tehat a tikéletes vallas, a mely minden ember szé- 
mira, annak sajit esze altal meggyézéleg bizonyos, a hol ezért 
nem a ,fides servilisen* vagyis a kijelentés vak és szolgai tir- 
téeneti elhivéséns elhitetésén, hanem a_ , fides historica elecitan® 
van a suly, a mely a térteneti kereten bellil az eszmei_tartal- 
mat késziti el6. A két mozzanat telat — t. i. a természetes és 
a kijelentett (tanitott) — akkor van itt helyes viszonyban, ha 
az eszvallas (—termeszetes v.) mint a felsébb, az uralkodd elv 
érvényestil; a kijelentéstan pedig, a melyen az egyhaz tirténeti- 
leg alapul s a melynek a tanitokra mint magyardzdkra s Gri- 
zikre sziiksége van, csupain mint puszta, egyuttal azonban igen 
értékes eszkiz miiveltetik, hogy amaz elsit még a tudatlanok 
elétt is megfoghatéva tegye s annak terjedést és szilardulast 
biztositson. Ez az egvhaz igazi szolgdlata a jO elv uralma alatt; 
a hol azonban e kijelentéshit all elitérben, ott beall az —_ 
galat, a midén a moralis rend fenekestél felforgattatik, az, @ 
mi csak eszkiiz, kiézvetléniil mint ezél érvényestil. irate ecy- 
hiznak, a mely ez utdbbi elven épiil, nincsene k is szo ygrthi 
(ministri), hanem csak parancsold hivatalnokai (officia ules), a kik 


‘ Y. 6. a .Die christl. Religion als naturliche Rel. * es a ,Die 
ehristl. Rel. als gelehrte Rel.“ oz. szakaszokat. 188.5 k.. . és 196, sk. 1. 





218 KANT VALLASTANA, 


a ministeriumot imperiumma, vagy az egyhaz tagjai folétt vald 
uralkodassi valtoztatjak at, barha, hogy csak e tirekvéstiket el- 
rejtsék, a szolgak szerényebb nevével beérik. Sajnos, a keresz- 
tyénség — ezen alapjaban moralis vall4s — hasonld sorsot ért, 
ép dgy mint elébb a zsidésdg, a hitvallasok, a traditio s a con- 
ciliumok révén, a melyek mind csak arra jék, hogy a vallas 
tiszta forrasait lelkiinkben betimjék. (198—121, 1.) 

Az igazi, egyediili, tehat mordlis vallasnak nines mas 
tirvényhozdsa, mint a mely a puszta ész dltal, bensdleg, tehat 
minden empirikus vonatkozaa neélkiil felismerheté, holott az egy- 
haznak statutumokra van sztiksége, de csak eszkizjelentésége 
azempontjabol, a moralis vallassal azemben. ,E statutarius hitet 
mar most Isten szolgalata lemyeges mozzanatanak tekinteni 8 azt 
Istennek az ember irant valé joakarata legfébb feltételéiil alli- 
tani oda valésdgos vallasos téboly (,,Religionswahn*), melynek 
kivetése Alszolgdlatra vezet, vagyis Istennek olyan vélt tisztele- 
tére, a melyben épen az igazi, ‘ltala kivant tiszteletnek ellen- 
kent jot végezziik® (202— 203, 1). Ezen vallasos téboly subjectiv 
alapja. az anthropomorphismus, 7 melynél fogva mim: agunk for- 
mialjuk Istent_ magun nknak a magunk ké pére 8: azt képzeljiik, ille- 
tileg azt be sszeljtik 1 m: igunkra, hogy szolgdlataink dltal, melyek- 
kel iranta v ald készségiinket megmut: atjuk, &t — ember | médjara oo 
magunknak lekdtelezhet tilt. Ez v rallasi ‘briilet, mely vélt szolvalata- 
ban Isten irant, egészen as ajit maga személyiség pének: a vilag 
szamiura valo felildozisiig paewiteid taeke, * F etes allapot), 

sont! Phaedrus 
Répbvs oun, me nely. = (2 8 —10,). Mert 
Isten elitt enclekedeteink shai annyiban ee cesck 
a moralitast elémozditjak és szole rAljak. I: I 
lisi Griletnek eleje vétessék, “saabaly legyen, 
hithen a statutarius: tételek rnin. 


kor nélktilozhetikké totessenek*. ; 

Azon tiszteletet, a me lyre hatalmas, lit i 
szemben a gyamoltalan ember, 
kerezé félelme alapjan kényszeriilt, 
lissal, hanem egy szolgai bilvdagelinszszal ( ( 
mely a mint némi térvéenyes format tapot, ten nplo 





KANT VALLASTANA, 219 


(Tempeldienst) s késébb, midén ezzel lassanként az ember mordlis 
miivelése kapesoliddott Gssze, egyhazszolgdilatta (Kirchendienst) 
lett: mindkettinek alapja egyazonos tiirténeti hit. Ez alapon Kant 
a tungiz schaman és az eurdpai praelatus, a fetish-imadé wogu- 
litz és a konnektikuti independens kézitt csak a modban, de az 
elvben nem lat kiilénbséget, mert mind bizonyos statutarius téte- 
lekbe helyezik istentiszteletiket (212. L). Lényegében az ilyen 
istentisztelet szerinte  fetish-csinalas* 8s az igazi vallisos hit 
depravatioja. S a mennyiben e fetish-csinalas uralkodé az egy- 
hizban, mint a melyben a statutarius paranesok, hittételek s 
observantiak a lényeget alkotjak : nem egyéb az, mint ,, papasag",' 
a ,klérus* egyhaza, a mely azt hiszi, hogy ,az észt, sét még 
csak az irastudomanyt is nélkiilizheti, hiszen Gvé a hatalom, hogy 
mint az isteni akarat és tekintély kizarolagos letéteményese, a 
hivék felett rendelkezzek ¢s pedig nem a meggyizés, de egy- 
szerii paranes utjan* (217. 1). Minthogy pedig a fetish-imadé 
egyhazban « kleruson kiviil ,laikusok* is vannak, érthet6, hogy 
az egyhiz végeredményben az Allam felett is uralkodik, nem eré- 
szakkal, banem azon befolyassal, a melyet a kedélyekre gyako- 
rol, melyeket meg azon haszon kilatasba helyezésével is meg- 
veazteget, a melyet ezek a feltétlen engedelmességbél remélhetnek ; 
a mi mellett természetesen a szinlelés és képmutatas felburjanzik 
s aldassa az allampolgarok hiiségét s beesiiletérzetét (218. L). 

E hinarba pedig a vallisnak mindig el kell jutnia, ha meg- 
feledkezik mordalis hivatasarol. Ha Isten tisztelete a legelsi, a 
melynek az erény alirendeltetik, akkor ama tirgy egy idolon, 

oly lénynek gondoltatik, a kinek mi nem jé erkéles, de 
imidat s hizelgés altal véliink kegyébe juthatni; a vallas pedig 
puszta idololatria*. A helyes viszony azért csakis az, hogy a 
vallisossag legyen az erénynek ,surrogatuma* (224. 1.). Ezért 
a hit dolgaban sziikségszeriien legyen mindig a lelkiiameret a 
vezeté. A lelkiismeret magdban véve a kételesség. Azon morilis 
alapelven, hogy ,,quod dubitas ne feceris*, a lelkiismeret a biz- 
tosan felismert igaz végrehajtasinak a kiitelessége. Biztos fel- 


.Pfaffenthum* ...217. 1 A magyar a6. (pipasig) rossz, f 
athe a .Pfaffenthum* sz6 (mann, Lasd 211, 1 23 45 altalaban 
ay egvhazi formaban jelentkezé pap! despotismust akarja tit jelenteni 
Trividlisan a gunyos értelemben hasanalt: »reverenda* szdéval adhat- 
nok vissza (vagy tin u ,papzsik* szdval) leghivebben az ertelmet. 








220 KANT VALLASTANA. 


ismerésére az igaznak pedig csak az ész képes. Arrdél, a mit 
én megkezdek, nemesak vélnem, de bizonyossaggal tudnom is 
kell, hogy az nem helytelen. 5 e kévetelmény a lelkiismeretnek 
oly postulatama, a melynek a probabilismus feltétlentil alarende- 
lendé. Ez alapon a lelkiismeret tgy is definialhaté, mint ,az 
inmaga filétt itélkezi moralis itélé eré*. «Az igazi, a vallassal 
egyediil megegyezié maxima ez: a mit, mint az tidvisség eszké- 
zét vagy feltételét nem sajat eszem (lelkiismeretem), hanem ki- 
jelentés ad tudtomra s bizonyos tirténeti hit kézvetitésével lehet 
hitvallisommi, egyébként a moralis elveknek ellent nem mond, 
azt ugyan bizonyosnak nem allithatom, de ép oly kevéssé utasit- 
hatom el, mint hamisat“ (228. 1.). Nem helyes azonban azon el- 
jards, a midén, a kik eddig valamely hit rabszolgajarma alatt 
voltak, ez alél felszabadulvan, magukat nyomban anndl meg- 
nemesiiltebbeknek hiszik, mennél kevesebbet hisznek: de mas- 
részt azok eljarasa sem, a kik a tiérténeti hitben azon_,, biztosi- 
téki maximahoz“ (Sicherheits-maxime) fordulnak, hogy inkabb 
jobb tébbet hinni mint kevesebbet: mert ennek is, annak is 
kévetkezménye kinnyen a lelkiismeret megsértése lesz. Tehat a 
moral ériékis szemmeltartasa s a létezé statutarius intézmények 
irant a megfelelii kegyelet: ez az, a mit Kant megkivan: ez 
ntébbi ugyan inkabb csak kegyeleti maxima; amaz elibbi azon- 
ban sarkalatos elv, az tidvisség dolgdba vagé. 
Stromp Ldszld. 
(Vége kv.) 


AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 
— Gustave Le Bon kinyvenek ismertetese 


— Hefejezé kizlemeny. — 


A masodik kényv a timegek véleményeivel, nézeteivel, hiedel- 
meivel foglalkozik, széval e részben, sit mar a meggybzidések 
vallisos jellegének elébbi vizsgalatatdl kezdve Le Bon voltakép, 


résziinkrél agy éhajtandk szabatosan kifejezni: a tiémegek allan- 
désult képzetkapcsolasaival foglalkozik. 

A témegek meggyéz6déseinek, véleményeinek vannak tavo- 
labbi és kézvetlen tényezéi. Az uj meggvizéidések kitiirése, érveé- 
nyesiilése elébbi hosszi munka kivetkezménye. Igy példdul a 
franezia forradalmat is tavoli tényeziiben a bileselkedék munkai, 
a nemesség tulkapasai és a tudomanyos gondolkodas haladisa 
idéztek elj. Az igy elikészitett timegek lelkét aztan kinnyen 
fellazitottak a kizvetlen tényeziik, mint példaul a szdnokok beszédei, 
az udvar vonakodasa jelentéktelen tjitésok dolgaban. 

A tayolabbi tényezék kézétt elsé helyen all a faj. Ezzel 
béven foglalkozott Le Bon A népek fejlédésének psychologia tér- 
vényet ezimii ankijaban, a melyben kimutatta, hogy a jellem- 
vonisaiban kialakult | elmi faj az driklékenység tirvényeinél 
fogva oly hatalom, deans megaytebddaet: intézményei is miivészete, 
szoval miiveltségének minden eleme csak kiilsé kifejezidése lel- 
kéenek. Oly hatalom ez, hogy semmi sem mehet it egy néptol 
a masikba lényeges Atalakulds nélkiil, A kirnyezet, a kértilmé- 
nyek, az események az ideiglenes tarsadalmi suggestiok, melyek 
azonban ugyszdlvan eltirpiilnek a fa), az és6k sorozatinak sug- 
vestidival szemben. Nem is lehet ép ezért a kilinféle népekre 





299 AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 


egyforma mdédon hatni. A tavolabbi tényezikhiz tartoznak még 
a hagyomdanyok, az idé, a politikai és tarsadalmi intézmények, 
az oktatds és nevelés. 

A hagyomanyok (les traditions) a mult gondolatai, szlikség- 
letei, érzései, a ,faj lelkének synthesise*. Teljes silyukkal nehe- 
vednek rank, .Az embernek két féfoglalatossaga, midta léte 
zik, hogy hagyomanyszivedéket teremtsen maginak s hogy ezt 
megint lerombolni iparkodjék, mikor jétékony hatisat vesztette. 
Hagyominyok nélktil nines miivelédés; e hagyominyok rombo- 
lasa nélkiil nines haladis.* Nehéz dolog itt a helyes kizéputat 
megtartani. Az erdszakos forradalmak nem mindig tidvések. Az 
,»eszmenyi allapot megirizni a mult idézményeit s csak észreve- 
hetetlen lassan vAltoztatni rajtuk. A régi korban ezt tgyszdlvan 
esak a romaiak, az tijkorban tigyszélvan csak az angolok valo- 
‘sitottak meg“. 

A hazyomanyok lezmakacsabb fentartéi a timegek 8 neve- 
zetesen a hatdrozott ‘tmegosztilyok, a kasztok. A forradalom 
lerombolta a régi- egyhazat, ildézibe vette a régi hitet 5 alig 
telt bele néhany - eszten dé, vissza.| kellett aillitani az eltérélt isten- 
tiszteletet. ,Nem a “szentélyekben | ‘lekonnak: _ legrettenetesebb 
balvanyok, sem A compe ina | legkérlethettle enebb zsarnokok ; 
hisz ezek pillanat alatt elp wusztithatok ; hanem: azokon a lathatat- 


Ce <1 ‘: ea 
lan zsarnokokon, a | kik _lelkeinken ur: alkodnak, | ki nem fog sem- 


miféle lazadas erdfeszitése | é3 si ak a hosszi szizadok mindent 


elkoptaté vasfoga bir — —— vi éltik.* 

Ha mindenre idd ell, | ‘kfiléndsen all yA a timegek meg- 
gydzbdéseinek einen e és pusztulasd ira. re meggyé izbdések 
4 mult leanyai és a jévendé anyai.“ . 

Helytelen felfogas, hogy a “politikai és 8 térsadalmi intéz- 
mények eredménye a népek ealulien, vagy hogy en altal 
orvosolhatok o tarsadalom bejal, hogy his ataroz : a 
tink tarsadalmi viltozasokat. An t . 
radalomra timaszkodik. ,A — népek | pedig n 
kénylik-kedytik szerint intézményeiket, , & mint 


hajuk — sem oppo “Ax intézmény 


A népek jellemuk iedrint ormang2iin ik 


STO os 
een : seri bis: 





AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 295 


oly felirasok, a melyek egyazon czim alatt gyakran a legeltérébb, 
a legellitébb dolgokat foglaljak egybe. Igy a legdemokratikusabb 
illam, Anglia monarchikus formaban él], mig a legstlyosabb des- 
potismus talalhaté az amerikai spanyol kéztarsasagokban. 

A népek jelleme es nem a kormanyformak intézik sor- 
sukat. Gyermekes, haszontalan foglalkozdas egész alkotmanyfor- 
mak dsszeszerkesztésére vesztegetni az idét. Majd kidolgozza 
maga az idé, a sztikség, a mit jonak lat s ez kivaltsdga volt mindig 
az angol alkotmanynak, mely esak lassan, fokozatosan valtozott 
mindig a koriilméenyek keényszerité befolyasa alatt és sohasem 
elmélked6é okoskodasok kiévetkeztében. 

A nevelés és oktatdsnak sincs meg a timegre az a nagy 
hatalma, mint gondolnék. Tibb béleseli, kéztik Herbert Spencer, 
kimutatta, hogy az oktatas nem teszi erkilesdéssé, boldogga az 
embert. Sét a statisztikat tekintve Adolphe Guillot megallapitotta, 
hogy 1000 tanulatlan biindsre 3000 tanult biinds esik. Bizonyos, 
hogy a ezélszerii nevelés és oktatis sokat tehet, azonban a lati- 
nos és kinyvhiz tapadd nevelés helyett a modern és gyakorlati 
neveléat kell fejlesztentink, a hogy az Egyestilt-Allamok és Anglia 
kittiné iskolaiban és tarsadalmi nevelésében Jathatjuk. 

A timegek meggyézédéseinek kézvetlen tényezbi a képek, 
szavak, formuldk, az illusidk, a tapasztalat 6 legkevesbbe az 
ész, A szavaknak, formulaknak biiviis hatalmuk van és pedig a 
szerint, hogy mily képzetet keltenek fel, fliggetleniil valosagos 
jelentéstiktél. Igy példiul: democratia, socialismus, egyenliség, 
stb. a mily hatdrozatlan szavak, oly ecsodis hatasuk lehet. A sza- 
vak ilyetén hasznilata korrédl-korra valtozik, elkopik. A franczia 
Consulatus, a Osiszirsag esak uj szavakba bujtatta a mult intéz- 
ményeit. Czélszerii is az allamférfiak részérél a régi dolgokat uj 
szavakkal keresztelni el, ha a régi szavak gylililetesekké, kelle- 
metlennekké valtak a timegek elétt. A szavak jelentése kilén- 
ben fajok szerint is valtozé. Igy a democratia a latin fajoknal 
fileg az egy éni dos arat és > exes ihatierbe szor rulhede a 


kifejlédését 8 ay  dllambatalon ‘hattérbe seitulielt 

A timee az igazsagnal mindig tibbre t tartja « an illusidt, Az. 
illusidkeltéknek templomokat, oltarokat, azobrokat ¢ « meltek. Hajdan 
vallisos, ma bileselmi és tarsadalmi illusidk vezetik. A miivé- 
szeti, politikai, tirsadalmi alkotasok mind magukon viselik ezek- 





224 _ AZ EMBERTOMEGER PSYCHOLUGIAJA, 


nek bélyegét. Az ember lerombolja ezeket, de csak azert, hogy 
iijakat tegyen helyiikbe. Hid dlomképek, de ezek birtak ra a 
népeket mindannak alkotdsara, mit a miivészetek fénye, a mii- 
veltség gazdagsaga képvisel. Kellenek istenek, hésdék, kGlték. A 
tudominy nem elég az eszményre ahitozd lelkeknek, mert nem 
mer eleget igérni és mert nem tud eleget hazudni, mint Lesueur 
mondja. A mult szizad béleseléi nagy buzgalommal rombol- 
tak le a vallisos, politikai, tarsadalmi illusidkat, a melyekben 
apaink éltek szazadokon at — és a felaldozott dlmok mégitt a 
vak, sliket, kinyirtelen természeti erékre akadtunk, Ma a socialis- 
mus a lelkek illusidja. Ezért terjed. Nem az igazsagot keresi 
a timeg, hanem az abrandokat. A ki illusidkba ringatja, kinnyen 
lesz ura, a ki ki akarja Abrdnditani, mindig aldozata lesz. 
Csak a tapasztalat és pedig a sokszori tapasztalat birja 
ri a témegeket, hogy felhagyjanak a multnak veszedelmessé valt 
hagyomanyaival, hogy leromboljak az idejiiket mult illusidkat. 
Az észt fel sem kellene emliteniink e tényezok kizt, ha 
esak nem azért, hogy negativ szerepét hangstilyozzuk. A témegre 
nem lehet hatni okoskodasokkal, esak durvabb gondolatkapeso- 
lasokat ért meg. Csak az érzések utjan bathatnak a szonokok a 
gondolkodas irdnyitasara is, Hogy meggydzziik a timeget, min- 
denekelitt szimolnunk kell azzal, mily érzések vezetik jelenleg, 
aztin mutassuk, mintha mi is ez érzéseknek hédolnank s esak 
tigy kiséristiik meg mdédositani képekben haladé durvabb és sug- 
gestiv kapcsolasokkal ez eérzéseket, mindig szemmel tartva a 
timeg tjabb érzéseit s alkalmazkodva hozzajuk. Tanulsagos eset- 
kep emliti Le Bon, hogy Paris ostromakor a felbésztilt timeg 
elfogott egy tabornagyot, azt allitvan, hegy tervet készitett ep 
az erisségekrél a poroszok szamaira, A kormany részérél egy 
hires szonok szdlt a témeghez, de nem iparkodott kimutatni e 
vad mess voltat, mint a hogy varhaté volt, hanem esak igy 
szolt: .Igazsigot szolgaltatunk — kényértelen igazsagot. Enged- 
jétek, hada végezze be a nemzeti védelem kormanya munkatokat. 
Ad dig. is elzdrjuk a vadlottat®. Leesillapodvan a timeg e lat- 
szdlagos e légtételadasra, negyedéra mulva a tabornagy is haza 
kerlilhetett. A legegyszertibb logikaval ellentétben alli vallasos 
babonik mily hosszu szizadokon at tudtak létezni. Nem az sz 
vezeti a népeket. .Minden faj elmebeli szerkezetéhen (constitution 
mentale) hordja végzetének térvényeit™ és lekiizdhetetlen dsztinnel 





AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 235 


engedelmeskedik e térvényeknek. Mindig a népek fejlédését kell 
tekintetbe venniink 8 nem az egyes elszigetelt tényeket, maskép 
érthetetlen, hogy egy galiléi Acsmester mindenhaté istenné valjék, 
hogy néhany arab horda meghdéditsa a félvilagot vagy hogy egy 
névtelen tizérhadnagy lazba ejste a vilagot és uralkodjék népe- 
ken ¢s kirdlyokon. Nemesak hogy nem észszel, de sokszor ellene 
indal a timeg érzéseiben és jol is van igy, mert hogy jihetne 
létre maskép a hazaszeretet, a vallisos hit, az inmegtagadas, a 
becsiilet annyi tette, melyek a miivelidés f6rugdi valanak min- 
denha. 

A timeg Ssztinazertien hédol valamely vezeti tekintélyének, 
A vezeté elébb legtébbszir maga is a vezetettek kizt volt. Hyp- 
notizalta gondolat, melynek apostolava lett. Annyira atfogta lelkét 
ez a gondolat, hogy minden vele ellenkezi ri nézve tévedés, 
babona, melyet ki kell irtani. Igy hasznalja példiul Robespierre, 
hypnotizalva Rousseau béleselmi gondolataité) az inquisitidt e 
gondolatok terjesztésére. 

A vezetik rendesen nem a gondolkoddés, hanem a cselek- 
vés emberei. Nem gondolkodnak tisztan, élesen, hisz ez sokazor 
kétségre, tétlenségre vezet. .Gyakran azok kiziil a terheltek, 
izgatottak, félirtiltek kiziil keriilnek ki, a kik az ériiltség hatdrdin 
allnak. A gondolat, melynek védelmére szegidtek, barmily kép- 
telen legyen, meggyézidéstik ellenében minden okoskodas hajdé- 
térést szenved. A megvetés, az tildizés mit sem ér, csak tovabb 
tiizeli. Egyéni érdeket, csaladot, mindent felaldoz. Maga az én- 
fentarté dsztin is megsemmisiilt nailuk annyira, hogy gyakran 
az egyetlen jutalom, a melyre vagynak, az, hogy vértanik lehes- 
senek. Hitiik ereje szavuknak nagy sugalmazé hatalmat ad, A 
sokasig mindig kész meghallgatni az erjs akarati embert, a ki 
paranesolélag tud hatni ra. A témeggé dsszeveréditt emberek 
elvesztik egyéni akaratukat s dsztinszeriileg fordulnak ahhoz, a 
kinek van akarata. “ ~ ‘ 

.Vezeti mindig akad: de nem mindegyiket lelkesit oly 
erjs megeyizidés, mint az apostolokat.“ Az igazi vezetik (les 
meneurs, les manieurs d’hommes), a szent meggybzidésiiek meg- 
igézték a timeget, miutan elébb éket igézte meg a _ 
hit rettenté hatalom a lelkeken, megtizszerezi az emt 
8 abrandjinak filtétlen rabjava teszi az embert. - 

A vezetik tekintélye nagyon zsarnoki. Ha ; 





226 A® EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 


hogy varatlanul elveszti vezet6jét, elveszti dsszefliggését is és 
ellentallo erejét. A parizsi omnibuszalkalmazottak utolsé sztrajk- 
jakor elég volt a két intézi vezetét letartoztatni, hogy az egesz- 
nek vége legyen. Nem a svabadsig, hanem a szolgasag szaliksege 
uralkodik a timegben. Benne van a vagy engedelmeskedni, csak 
akadjon, a ki parancsolni tud. Egyes vezetik csak pillanatnyilag 
tudtak hatni a timegre s beléle, ha kellett pillanatnyira hésiket 
vardzsolni. Masok vasakaratukkal Allandé hatassal voltak hosszabb 
ideig a témegre. Az eris akarat sokat képes elérni. 

A vezetéik révid, hatarozott allitasokkal, menten minden 
elvont okoakodastél, hatnak a timegre, tovabba kellé ismétlések- 
kel lehetéleg ugyanazon eredeti alakban, ezért mondotta Napo- 
leon, hogy az egyetlen komoly szonoklati alakzat az ismétlés. 
Hozzijirul ehhez méy az egyes collectiv jelenségek ragadés volta, 
a hogy ezt peldaul a 48-iki forradalomban lithatjuk, mely Paris- 
bél kiindulvan, hirtelen Eurépa nagy részét lingba boritotta s 
tibb monarchiat megingatott. Ez a ragadéssag nemesak a véle- 
ményekben, hanem az érzésekben is sok tekintetben bhasonléva 
teszi az egyiitt ¢16 embereket, ,Sohasem az okoskodas, hanem 
foleg a ragadéssdg utjan terjednek a timegek véleményei, meg- 
evozddesei.” A esapszékben, Allitasokkal, ismétlésekkel és Atra- 
gadas utjan alakulnak a munkasok meggyézidései most 5 
ilyenfélekép volt ez mindig. Renan helyesen hasonlitja a Secu 
ténység elsi alapvetéit ,az eszméiket ecsapszékrél -esapszékre hir- 
deté socialista munkasokhoz* s mar Voltaire megjegyezte a ke- 
reaztény vallisrél, hogy .tiébb mint kétszaz év ig esak a legalan- 
tash sipredék vette magaba‘. 

A mint annak idejen a keresztenysex az  alsébb neposz- 
tilyokrél terjedt at a felsibbekre, agy terjed mau psig a socialis- 
mus. seeeredményben ugyan ae értelem ema de 


ports valtak, mire e bonyolult cépezet ‘ijn = 
gondolataik. 


ez eleve, 5 az a ecennal, uralkodé- saree gbénitja birald 
képességtinket. Egy faja ez a megigézésnek, akir esak a mes- 








AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 29T | 


terséges alomallapotnal. Az istenek, a kirdlyok, az asszonyok 
ezzel uoralkodnak. 

A szerzett prestige-zsel hatnak az egyes czimek, hivatalok, 
egyenruhak, jelvények, tudjuk példaul, mily ellenallhatatlan vara- 
ysa van az egyenruhanak a nékre, tovibbd a tanult térténeti, iro- 
dalomtirténeti nevek, hiszen példiul .Homér olvasdsa elvitathat- 
lanul és iszonyian unalmas a modern olvaséra, de ki merné 
megmondani*, vagy ,a Parthenon jelenlegi Allapotaban, minden 
érdeket nélkiilizé nyomortsagos rom, de oly varazsa van, hogy 
nem latjuk tibbé annak, a mi, hanem a hozzatapadé tirténelmi 
emlékek egesz soraval egyiitt*. ,A prestige sajitsaga épen, 
hogy nem engedi a dolgokat olyanoknak latni, a milyenek, és 
hogy megbénitja itéleteinket.* 

Az egyéni prestige fiiggetlen a czimtél, a hivataltol Az 
emberek valésigos igézettel hatnak kiérnyezetiikre. Atvarazsoljak 
gondolataikat, érzéseiket kirnyezetiikbe és gy engedelmesked- 
nek neki mint a vaddllat a szeliditének, a kit pedig oly kiny- 
nyen felfalhatna, Ilyenek voltak a nagy timegvezetik, Buddha, 
Jézus, Mahomed, Jeanne d’Are, Napoleon. Napoleonrél példaul 
sokszorosan feljegyezték, mily mesés igézi erével hatott kérnye- 
zetére, az elsd lataskor meghdditotta, leigazta a legnagyobb el- 
lenségeit, a legnyersebb, a legvénebb hadfiakat; csak igy értheti 
Elba szigetérél tirtént csodalatos visszatérte, csak végig kellett 
néznie az ellene kiilditt tabornokokon s mind sad nélktil hodolt 
elétte. ,Ma, hogy fijra timadt mondaja, lathaté, mily ereje van 
e varizslatos szellemnek. Kinozd az embereket, a hogy akarod, 
Hldbk6ld milliénként, pusztits végig orszagokat orszigokra, min- 
dent megbocsatanak, ha van elég nagy prestige-d és a szlikséges 
tehetséged ezt fenn is tartani.“ A miivészetben, irodalomban 
érdekes megfigyelni egyes mesterek varazsinak hatasdt a kiivet- 
kezi fiatalabb nemzedékre, 

Ez a sajatszerii varazs el is oszolhatik s a témeg lekipdiis- 
heti a minap még éljenezte hist. Robespierret azitkozddasokkal ki- 
sérte a timeg a vesztihelyre, a vérpadra, noha annakeldtte nagy 
volt népszeriisége. »Mindig érilt diihvel tirdelik darabokra ib 
vakbuzgok eléibbi isteneik faragott képeit.* = 

A timegeknek megvannak a maguk dllandé ), maradandé meg- 
gyézidéseik, hiedelmeik. ‘Olyanok ezek mint az ; allandd anato- 
miai jellenvonasok, melyeknek megvaltozasa esak a geologiai 





A‘ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA, 


korok idétartama alatt lehetséges. Ez dllandé meggyizidéseket 
szinte lehetetlen kiirtani, a népek tiirelmetlentil ragaszkodnak 
hozz4juk s ezek csakugyan a miivelédés vezetiii. 

A viltozatlan, szazadokon at tarté meggyézidéseken feliil, 
melyeken egész miivelidések nyugszanak, meg kell kiiliénbiztet- 
nink a mindig valtozé, tamadd és eltiiné valtozékony meggyézé- 
déseket, melyek mintegy beoltédnak a nagyon is valtozatlan alapra 
8 melyek oly valtozékonvak, akar a sziklakat belepé homok. 

Valtozatlan, allandébb meggyézidések voltak a htibéri rend- 
szer, a kereszténység, a Reformatio eszméi, ilyen napjainkban a 
nemzctiség eszméje, a democratikus és socialista eszmék, A val- 
tozékonyak pl. a naturalismus, mysticismus sth... e kiilénféle 
irodalmi, miivészeti Aramlatok olyanok, mint a meélyvizii t6 tik- 
rén azlinteleniil keletkezé és elttinéd apré hullamkak, 

A fimeggyizidések ritkin valtoznak, s vAltozAsuk mindig 
az illetié faj tirténetének tethpontjait jelzi, valésigos vazdt teszik 
ezek a miivelidésbeli fejlidésnek. A leggyakrabban csak heves 
forradalmak iitjin mehet végbe az ilyen valtozais s ezek a forra- 
dalmak sem tesznek egyebet, mint végleg elsiprik azt, a mit mar 
mar a tibbség elhagyott, s esak a szokds jarma akadalyozza 
még teljes elvetését. A kezdédé forradalmak voltakép véget éré, 
kipusztulé meggyézédések. S akkor kezdenek a meggyézidések 
kipusztulni, mikor elkezdik irtani s elemzés ald venni. 

A népek ez altalinos meggyézddéseikhez valo ragaszko- 
dasukban rettentéen tlirelmetlenek. Ezért emelt a kizépkor any- 
nyi maglyat s ezért halt meg kétségbeesésében annyi feltalalo s 
ijité, ha ugyan kikeriilte a vesztihelyet, Ezért vérzett el annyi 
ember a csatamezikin és fog is elvérzeni ezutan is. 

A timegek meggyézédései nehezen alakulnak, hanem az- 
utan sok tgyszélvan kiirthatatlanok s birmilyen képtelenségek 
vagy tévességek is legyenek, a legvilagosabb elméket is hatal- 
mukba ejtik. Hiszen ep csak a vallasos regék foldéntali kepzelet- 
alkotisaira, az almok biivis paradicsomvilagaira kell gondol- 
nunk. Galilei, Newton, Leibniz nem hitték, hogy a dogmak 
igazsiga vitathaté. Mi sem mutatja jobban az ily altalanos meggy- 
zidések hypnotizald erejét, de egyszeramind szellemlink szomoru 
korlitait. 

E megzyzidések pedig, melyek sokszor rég letiint korok 
lelki vildgdnak hagyomanyai, fiiltétlen vezeti befolyast gyakorol- 





AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 229 


nak. Ez a legnagyobb zsarnoksag, mert tudtunkon kiviil (ineon- 
sciemment) érvényesiil, Tiberius, Dsingiszkhan, Napoleon kétség- 
teleniil rettenté zsarnokok voltak, Amde sirjuk mélyibél Moézes, 
Buddha, Jézus, Mohamed és Luther ugyancsak nagyobb zsarnok- 
siggal hatottak a lelkekre. Az emberiség legnagyobb zsarnokai 
mindig a holtak arnyai voltak és azok az abrandok, melyeket 
nyomukban sz6tt maganak, 

A nép allhatatosan ragaszkodik meggyizidéseihez, az stk 
hagyomaényahoz, s e ragaszkodasa erénynek tekinthetié. 

A valtozé vélemények, melyek nem az dltalanos megygizi- 
désbé] fakadnak, rendkiviil ingatagok, kinnyen médosuldk s val- 
tozék, folytonosan feltiinnek s letiinnek. E valtozé véleményekben, 
ijabb és djabb felfogasokban azonban valtozatlanul érvényestil foly- 
vast az allandébb meggyézédések ,hatalmas torténeti suggestidja.* 
Résziinkrél tigy mondhatnék, hogy a valtozd jelenségekkdzitt, 
mint valami vorés fonal hizodnak végig ezek az dAllandébb 
alapjelenségek. Mindenesetre Le Bon finom s éles megkilém- 
biztetéssel sz6l itt .tirténeti suggestio*-rél szemben — mondhat- 
nok — a jelen valtozd suggestidval. 

Kiiléndsen az irodalmi és miivészi életben felettébb gyorsan 
valtakoznak az egyes uralkodé veélemények, divatos felfogasok, 
mint pl. a romanticismus, naturalismus, mysticismus és a tibbi.. . 

Hogy manapsag mindig tibb a valtozé vélemény, oka egy- 
reszt a régi meggydzédések hitellikvesztése, a sajté elterjedése, 
mely a legellentétesebb véleményeket is a témeg szeme elé adja 
8 igy bizonyos kiézimbisségben allapodik meg lassacskan a kiiz- 
vélemény. Ezért nem is vezethetik a kormanyok a kiéizvéleményt, a 
mint hajdan, de viszont a vélemé ‘nvek e jelenlegi szétforgacsolodasa 
megakadalyozza zsarnoksagukat. Az illamférfiak sem vezetik a 
timeg véleményét, hanem valtozé véleményei utan igazodnak. A 
sajté sem vezet, csak dértesitéintézménynyé valott. Az irodalmi 
birdlatok is jobbara csak néhdny~ sornyi ismerteté reklamma 
slilyedtek le. 


a = & _ 


A harmadik kinyy a timegek killinféle ‘fnjainake osztalyo- 
wisival és leirasaval foglalkozik. A kiilinféle ne épfajokbél alld 
egyszerti sokasag filé kell helyezntink art, a mely egy neépfaj- 
bél, tehat bizonyos kiziis jellemvonisokkal -ellatott egyénekbél 


ay 


ATHENAKUM 16 








230 A% EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGLAJA, 


azervezidik. Az emlitett mindkét fajta sokasagbdél szervezédhetik 
psychologiai témey. 
E szervezett timegeket Le Bon kévetkezikép osztalyozza : 


| 1. Névtelenek. (Az utezik néptimegei pel- 
A) Heterogén to- | daul.) 
 megek. | 2. Nem névtelenek. (Jury-k, kepviselé gyii- 
lések, stb.) 


| |. Szektak, (Politikai partok, vallasos fe- 
: lekezetek, stb.) 
B) Homogén ti- | 2. Kasztok. (Katonai, papi munkas kaszt, 
—— megek. | stb.) 
Osztdlyok. (Polgarosztaly, parasztosz- 
taly, stb.) 

Le Bon egész kiinyve eddig a heterogén témegekrol szdlt, 
littuk mennyire kiilémbézik ezeknek collectiv psychologidja az 
egyéni (individualis) psychologiatél. A timeget jobbara Gndutat- 
lan érzései vezetik s tovabba az Grbklitt faji lélekalkotas. Ezért 
kapnak rendesen iissze a ktilinféele nemzetekbél dsszegyilt socia- 
lista gylilések s nem tudnak egyességre jutni. Majdnem annyiféle 
a socialismus és a democratia, a hany nemzet van. Mennél eré- 
sebbek a faji jellemvondsok, annal kevésbbé érvényesiilnek a 
témegek alsébbrangu jellemvonasai. 

A homogén témegek szervezkedésenek elsé fokozatat a szek- 
tak tiintetik fl. A kiilinféle mnevelésti, foglalkozash és k6rbeli 
egyéneket csak egy meggyézédéskapocs kiti Gssze. Ilyenek a 
vallasfelekezetek s a politikai partok. 

A kasztok a timegek szervezettségének, a mennyire csak 
lehetséges, «a legmagasabb fokozatat mutatjak. Ugyanolyan foglal- 
kozasu Ss igy majdnem egyforma nevelésii és kérbeli egyéneket 
foglal magaban, mint pl. a katonai vagy a papi kaszt. 

Az osztaly egyéneit sem meggybzidéskizésség, mint a szek- 
tit, sem hivatalos foglalkozaskizisség, mint a kasztot, hanem 
esak bizonyos kizis erdekek s hasonlo életmod és nevelés kbti 
fissze 8 igy meglehetisen kiilinbiznek egymastol, Ilyen a polgar- 
osztaly, a f6ldmivelé osztaly, stb. 

A homogén timegekkel Le Bon ktilién munkdban éhajtvan 
foglalkozni. kényve vegen meg a heterogéen timegek egyes killin 
osztalyairé! besazél riividen. 


a 


AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGLAJA, am 
é 


igy a diinszerzé tihegekr él szélvan, 4 dllitja, hogy vol- 
takép psychologiailag nem lehet vétkes a tiimeg, noha térvény 
szerint az. Teljes éntudatlansiggal mennek ugyanis véghe a 
timegek tettei: mind Ontudatlan automatakat vezetik a suggestidk 
a timegeket. Az ilyen egyén is a timegben, mint példaul a 
Bastille kormanyzéjanak, Delaunay-nak gyilkosa, meg van gyézbdve, 
hogy érdemes, hazafias dolgot mivel a biin elkivetésével. Ilyen 
timegek voltak példaul a franczia forradalom szeptemberi 6ldékl6i 
(les septemberiseurs). 

Az eskiidtszékek jobbara egyformin itélnek, akarhogy Allit- 
vak dssze, legalibb a statistika ide lyukad ki. A szellemi niveau 
nem dént. Az okoskodas kevéssé hat az esktidtekre; a hires 
iigyvédek j6l tudjak; hogyan kel] rajuk hati 5 ez a fent ismer- 
tetett mdéd hatni a timegekre, f6leg az érzesek utjan. Sokszor 
egész véletlenségek dintenek. Egyik franezia tigyvéd beszéli, 
hogy egyszer az egyik esktidtet semmikép sem tudta megnyerni 
beszédével, mignem folkérte az elnikit, eresztesse le a fiig- 
ginyt, mert a nap folyton szemébe siitétt annak az esktidtnek, 
Az eskiidt elpirult, mosolygott, megkiszinte és — meg volt 
nyerve a védelem szamara. ,Nem allnak ellen — mondja 
az egyik figyvéd — a szoptatd asszony latdsanak, vagy az 
irvak felvonulasinak.* ,Csak kellemes legyen az asszony, — mondja 
egyik eskiidtszéki elndk — s mir megnyerte az esktidtek jé- 
akaratit.“ Egyes biinfajtak irant Altalaban elnéziéek, igy kiiléné- 
sen a azenvedélyokozta esetekben, a gyermekgyilkos asszony- 
leanyokkal, a szeretijét levitriolozé faképnél hagyott lednynyal 
szemben, kiket a tarsadalom nem véd eléggé, mas blinesetekkel 
szemben meg szigoriak. Mindamellett nagyon hasznos intézmény s 
igen veszedelmes volna hivatalnokokkal pétolni. Az egyes sajatos 
eseteket nem tekinti vak tirvény 8s csak & tirveny sziveget 
tekinté bird kegyetlenségeit, az igazsigszolgaltatasbeli tevedéseket 
esak ez az intézmény mérsékelheti. 

A valaszték timegét is igy kell megnyerni, mint altalaban 
a timeget. Ezek a timegek is alig képesek az -_okoskodasra, 
ingerlékenyek, hiszékenyek, egyligytiek. Ezeket is ugy vezetik a 
vezeték llitassal, ismétléssel, a prestige hatdsa’ és ragaddés- 

LF . ‘ pen ° 
siga utjan. = 

A jeliltnek legyen meg a prestige-e, a népszertisége. A 
Munkisok és parasztok ezért vialasztanak oly ritkan sajat kiriik- 


1h* 











a 


om AZ EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA 6 
. 





bbl képviseldt, newt a soraikboél kikelt egyennek nines semmi 
varizsa rijuk. Ha valasztanak is, mellékes okokbol teszik, pl. 
meg akarnak valakit buktatni, valami hatalmas munkaadot. 

De a prestige még nem elég. Hizelegni kell és pedig a 
legmézes-mazosab nyelven a valaszték kivansagainak, hitsagainak, 
a legfantasztikusabb igéretekté] sem szabad visszariadni. Ha 
munkas, nem piszkolhatjuk, nem gyalazhatjuk le eléggé a munka- 
addkat. Az ellenjeliltet el kell tiporni, allitva, ismételve 8 raga- 
déssa téve a véleményt, hogy a legutolsé gazember, orszag-vilag 
tudja, hogy tébb biint kévetett el. Bizonyitasnak még létszatjat 
se keressiik. Az irott programm nem lehet hatdrozott, mert sza- 
vin fogjék az illetét, hanem a szdbeli nem Iechet eléggé tal- 
hajtott. Akkor e tilzisok nagyon hatnak s°a jévendére mitsem 
kiteleznek, sohasem tirédik azzal aztin a valasztd. 

Biiviés hatalmuk van a szavaknak és formulaknak, mint 
pl. a gyalizatos tike, az aljas kizsikmanyoldk, a csodalatra- 
mélto munkas, a javak socialisatidja, stb. Ilyen csodalatos ha- 
talma volt az 1874-iki spanyol forradalomban a repudblica fede- 
ral, a szivetséges kiztirsasdg jelszonak, mely aAltalanos felfor- 
dulist hozott létre, 

Az ész, az okoskodds szerepe az ily gyiilésekben édes- 
kevés. Meri abrand az egyéni szabadsig az ily timegekben, ezeknek 
esak sugalmazott, de nem okoskodds-adta véleményeik lehetnek. 
Pénzzel nagyon sokat lehet tenni, de okoskodassal meggyézni 
lehetetlen. 

Mindamellett meg sem vetheti el az aAltalinos szavazatjog 
le suffrage universel). lgaz ugyan, hogy a miiveliidées csak kevés 
kivalé elme munkaja, kik mintegy csicsdt teszik annak a pyra- 
misnak, melyben az értelmi képesség lefelé folyton fogy s mely- 
nek aljat a nemzet alsd rétegei teszik, de a dogmakka alakult 
gondolatokkal nem szdllhatunk szembe s ilyen a nép, a tomeg 
szerepe, tiszteletbentartasa manapsag, akar csak a vallasos dog- 
mak a kiézépkorban, Kiilinben ha csak a tehetségesekre szoritndék 
is meg a szavazatjogot, ugysem nyernénk vele semmit, mert a 
timegben egyenhivé valik a kilénféle értelmiség. ,Negyven aka- 
demikus szavazata nem jobb negyven vizhorddénal.* Kiilindsen 
all ez a tarsadalmi problémakra nézve, melyekben annyi az isme- 
retien tényezi. Ha caak a tudomany emberei volnanak valasztd- 
testiilet, ezeket is érzéseik s partuk szelleme vezetné, sit a 








AR EMBERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. 233 


u 


kasztok nehéz ssarnokeidh jarulna hozza. { timegek szavazata 
végeredményben, az atlagot tekintve, a faj lelkének, az Gsi hagya- 
tekok ez dsszegének nem tudatos kivansigait és sztikségeit fe- 
jezi ki. 

A parlamenti gyiilések nem névtelen heterogén témegeky 
Ezeket is jellemzi a gondolatok egyszeriisége, az ingerlékenység, 
a sugalmazhatosag, az érzések tilhajtisa s a vezeték szerepe. 
Egyszerii s végletekig hajtott elvek vezetik a partokat, szinte 
vakon. Joggal mondhattak, hogy a jacobinusok is Athaladtak a 
Forradalmon, a nélkiil hogy lattak volna, — dogmaszerti, idedlis 
elvek vezetése alatt. 

A vezetiknek legyen meg a prestige-iik, akkor hathatnak. 
Hatasuknak azonban itt éles hatarai vannak, Vannak helyi, 
vidéki partkérdések, a melyekben a vezetik sugalmazasat lehetet- 
lenné teszi a valasztis, a part eldbbi suggestidja, mely sokkal 
hatalmasabb. Altalanos kérdésekben anndl nagyobb tere van a 
vezetéknek, a partvezéreknek. Csakhogy az ellentétes partvezérek 
ellentétes suggestioi egymast semmisitik meg sa képviselé sztikség- 
képen habozni fog. Ezért valtoznak a szavazatok sokszor negyed- 
érankint s egy Hj ezikkel lerontjik a tiérvényt magdét, Mindamellett 
a vezeték hatalma nagy. Urai a gyiiléseknek, E esekély kisebbség 
véleményét fejezi ki az egész gyiilés. 

A vezetiknek tudniok kell sugalmazélag hatni a timegre, 
kiilinésen kell ismerniék a szavak, a formulAk és a képek igezé 
hatasit. Ekesszélasuk bizonyitéktél ment energikus dllitasokbol 
és hatasos képekbol alljon némi vazlatos okoskodaskeretben, 
Kivalé példak a Forradalom gyliléseinek vezetéi. A nagy timeg- 
vezérek, mint a Forradalomban, de altalaban is ,siralmasan kor- 
latoltak és épen a legkorlatoltabbak voltak a legnagyobb hatassal. 
Rokespierre beszédei, olvasva, meglepnek laza dsszefiiggéstikkel, 
liresséctikkel, A szénoknil nem a felhozott érvek, hanem majd- 
nem esupin az egyéni varizs, a prestige dint. Ha ez nines meg, 
a legszebb érveléssel is alig hallgatjak meg a szénok beszédét. 

Az izgatottsag bizonyos fokara jutva, a parlame nti timegek 
is végletesek, képesek a leghbsibb 8a legesuny’ 4bb dolgokra, 
immaguk ellen is cselekedni. Igy mondott le : a nemesség. kivalt- 
sigairél az alkotmanyhozd gyiilés hires éjszakajan, igy a Oon- 
ventistak sajat sérhetetlenségikrdl, megtizedel ven inmagukat. 


.' 


Mindezek a pillanatnyi su¢gestio alatt tirténne ek 8 valdsiggal be- 








204 AZ EMNERTOMEGEK PSYCHOLOGIAJA. j 


* 


azimithatatlanok. sift magukat kitlaile a vérpadra, vezéreiket, 
bardtjaikat és pedig egyhangilag, a legnagyobb helyesléssel, 

Mégis lJétrej6hetnek kitiiné tirvények, kitiiné ezikkekkel. 
Csakhogy ezeket az egyes egyémek, a specialistak készitik iré- 
szobijukban s a gytilés csak megszavazza. Csakis akkor j6, ha 
egészben szavazza meg, Egy rakas szerencsétlen javitds a timeg 
részerél mindjart elrontja. A timeg munkaja sokkal alantabb all 
4 maganyos egyénénél. 

Mindamellett a parlamentaris forma megév az egyéni zsar- 
noksdgt6l s a bilesek, gondolkodék, irédk miivészek, tudésok kor- 
manyzas-idealja mindeddig. Keét iranyban jarhat komoly veszede- 
lemmel: az egyik a pénziigyi pocsékolas, mert a szavazé-timeg 
e tekintetben is kinnyelmii s nem tiréidve a pénziigyi oldalaval 
a dolognak, sok pénzbekeriilé javaslatot megszavaz a_pillanat 
hatasa alatt, vagy pedig mert mint képviselé valasztoi irant vagy 
képviselitarsai irant valé tekintettel tartozik megszavazni; a masik 
az egyéni szabadsag fokozatos megszoritasa, szamtalan megszo- 
rité tirvénynyel, melyeknek karos hatasat a tiémeg korlatoltsaga 
nem veszi észre. Erisen figyelmeztet ezekre Herbert Spencer 
»Az egyén az dllammal szemben* czimii munkajdban. Ehhez ja- 
rul aztan az a hatalmas hivatalnoki kaszt, mely mig a hatalom, 
az intézé kormany folyton valtozik, valtozatlan s felelitlen, sze- 
mélytelen és Grékis volta zsarnoksagaval mindinkabb sztikebbre 
szabja az egyén szabadon mozgasanak kérét. Szaporitva az egyen- 
léséget és szabadsagot czélzé tirvényeket, mind tébb stlyos bé- 
két vernek a népre. Ilyenkor minden kezdeményezést, vallalko- 
wast az allam kénytelen dtvenni a tehetetlen gépekké valt egyé- 
nektil, az iallam ily mindenhatésaga azonban nem szokott soka 
tartani, ez a megvenhedt miivelidés kiiszébin allo hanyatlisanak 
elbjele. 

A barbar timegekbél miivelt fajj4 alakulni bizonyos kiképzé- 
dott ideal, a faj lelke szerint, azutan lehanyatlani és elpusztulni, 
mikor ez ideal, ez alom elvesztette biivis erejét, ez egy nép 
életének kirazaka, 

Dr. Pekar Karoly. 


A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EUYIK MODJA. 


(Masodik kézlemény) 


lll. Szemle néhany béketerv felett; a mozgalom 
két {6irdnya, 


Miért diihiskiidnek a népek, és 
a nemzetek miért gondolnak hijaba- 
valokat ? (2. Zsoltar; 1.) 


1. Ha veégig tekintiink azon szimos kisérleten, terven és 
megoldison, melyeket az 6, b. szamara kieszeltek, hatalmas épii- 
let tarul elénk, mely egyes részeinek hianyossaga daczara, meg- 
nyugvassal és reménynyel tilt el. Hisz maga e tirekvés, e vagy 
legékesebben sz6l az emberek lelke mélyében szunnyadé jésdg- 
rol és egymagiban képes az emberiségbe vetett hitiinket, min- 
den razkodtatas ellenében, megerésiteni. 

Mihelyt azonban a tervektél a a gyakorlatba, az él letbe léptink 
At, esaknem estiggedés fog el azon csekély életrevaldsig és. iigyes- 
ség littara, melyet a legszebb terveknek me; gvaldsitasa kériil 
tapasztalunk. S itt esak az u. nn biélesé szeti tervekrél azdlok, 
mert a politikaiak, a megvaldsitasukra— hivatott 1 nagyobb szamit 
szereplik révén, a romlas csir jdt Onmagukban hordjik, misrészt 
mintegy ugrasszeriien egy esapissal akarjak az orids ezélt elérni. 
(Monarchie Universelle, République Eur optenne, Ligue des Neu- 
trales, stb. stb.). 

Nem kételkediink mindezen viligboldogiték legjiobb szan- 
dékaiban, de sajndljuk, hogy onmaguk nem szimolnak azon 
nehézségekkel, melyekkel terveik megvaldsitas: a talilkozik. Mince- 
161 és Lycurgustoél Mirabeauig, Platotol és Aristotelestél Mon- 


oe 








", A BEKE-PROBLEMA MI 

. 7 
tesquieuig, Roemer és Kantig Allanddan a lezyob » alkotms- 
nyok ! megteremtésén faradoznak a jegkivalobb emlék ie a pol- 
garok szabadsigat és egyenliségét az dllam czéljival igyekeznek 
minél jobban dsszeegyeztetni, a nélkiil azonban, hogy ez a leg- 
nehezebb és legveszedelmesebb probléma nundmiig megoldast 
nyert volna. 

Az a terv, mely a told népeit egy nemzetté dhajtana egybe- 
forrasztani, kétségkiviil ép oly merész mint hatalmas; de vajjon 
azok, kik erre képeseknek tartjik magukat, lattak-e oly embe- 
reket mint Gnmaguk, vagy olyanokat, mint a minéket képzelnek 
és a minik e nagy czél megvaldsitisira sztikségesek ? (Treil- 
hard: Rapport sur la jouwissance et la privation des droits 
civils), 

St.-Pierre, Rousseau, Leibnitz, Fleury biboros és masok 
egybehangzéan valljik, hogy az 6. b. eszméjének megvaldsitasa 
csupin az Allamfék véleményének nagyon is kérdéses megvaltoz- 
tatdsatel fligg. Kant mar tovabb megy és az 6. 6.-t igen helye- 
sen a népnek kéztarsasagi szervezetété] remeéli. 5 ebben igazat 
adnak neki a mai fejlemények, melyek politikal eszményet meg- 
kézelitik.* S valahanyszor e fejlédés megszakad 8 visazaesik, a 
hiba magdra a népre harol, mely a nemzetkizi jog mellézésével 
nemzeti és nemzetiségi elveknek hddol. Nalunk és egyebtitt ma- 
napsig haromféle: nemzeti, nemzetiségi és kisebb részben nemzet- 
kizi tarsadalom létezik. Mindezeket egy hatalmas tarsadalmi egy- 
séggé kellene elébb jsszeforrasztani, a mi egytttal a probléma 
megoldasanak vagy elikészitésének helyes és természetes utja. 
A tébbi tervek révén, kellé alapozas nélkiil és ugrasszertien valéban 
lehetetlen a jivendS emberiségnek biztositani azt a békdés, bol- 
dog kort, melyre mindannyian (?) ahitozunk. 

A beke biztositasira igen egyszerii médot ajanl Maxime 
dn Camp (Revue des deux mondes, 1888 okt. 15.) Hatarozza 
el egy nemzetkizi egyezseg, hogy a jéviben minden hadiizenet. 
elézéleg az érdekelt nemzetek népszavazatdin nyugvé jovahagyasa~ 
nak vetendé ala.’ Mivel a nemzetek szolgaltatjak a katonakat és: 


' A gazdag irodalombol alljon itt esak a kivetkez6 : ,Die beste 
Raseruncsforas*. Liittich, bey Peter Diimont, 1741, 75. lap. 

* L. Stein Das Ideal des ewigen Pridens 34. 1, 

* Egy miasik franczia szerz6 ep oly taliloan mint viligosan 
jegyzi meg: I] y a différentes maniéres de s‘allier entre nations; il y 









A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 237 


a pénzt, 6k szenvednek az iparban és a kereskedelemben bealld 
pangas kivetkeztében, széval jk azok, a kik az dsszes kiltse- 
geket, veszteségeket, aldozatokat és kivetkezményeket viselik, 
megkérdeztetésiik nagyon is méltanyos. Hogy tovabba a habo- 
ruskodé felek és a kiizdelem esélyei lehetéleg kiegyenlittessenek, 
az ellenségeskedéseket csak egy hdnappal a hivatalos hadiize- 
net utan volna szabad megkezdeni. — J6l tudom, mondja a nagy 
philantropus, hogy e terv a gyakorlat embereit mosolyra fogja 
birni, de tudom azt is, hogy elfogadtatasa esetében: jéval tibbet 
hasznalna a béke fentartasinak, mint a dinamit, a szétszort 
esatarend, a timeges mozgésitas ¢s az ismétli fegyverek. 

Majd imigy folytatja: Vajjon véget ernek-e valahara ezen 
biinéds mészarlisok, melyeket a bilesészet, az erkilestan, a tudo- 
many és a vallas karhoztatnak! 5 nem volna-e lehetséges a 
népesoport viszdlyainak elintézesére hasonlé intézményt létesiteni 
mint egyének kézétt: egy felettiik Allé népképviseleti tirvény- 
szek (lribunal amphyctionique) alakjaban? Hisz a nemzetek a 
fegyveres kiizdelem csapasait nem Grémest fogadjak, mert kéz- 
gazdasdgi tekintetben is rég elismerik J. B. Say kivetkezé alli- 
tasinak helyességét: ,A haborti kéltségeinél tébbe kertil, any- 
nyiba, a mennyinek megszerzését megakadalyozza“. — A habort 
megsemmisitése : mily abrand, mely azonban minden tisztességes 
ember elmélkedésében eléfordul, Megvaldsithatatlan utopia! Meg- 
engedjlik ma még, de vajjon a rabszolgasig megsziintetése, a 
polgari egyenjogusag és a halalbiintetés eltirlése nem szintén Abran- 
dok voltak-e? De az ige testet éltitt, és korunknak nagysigit 
ép az teszi, hogy az egykori ,agyrémek* sorra megvaldsulnak, 

A bajnak és az eddigi térekvések meddiségének egyik 
kiitforrdsa az, hogy tilsokat foglalkoztak az egyetemes boldogsag- 
val s e kiizben megfeledkeztek az eg yeni boldogsigrél, mely 
pedig amannak természetes elézménye és alapja. Ezt tévesztik 
szemlik elitt még a Jeghumanusabb politikusok is, midén téme- 
geket egy kalap ald -fognak 8 egyazon eljarast ajdnljak | a népek 
érett és éretlen elemei részére. Hogy melyek “yolnanak ezen 
egyéni boldogsignak alapelvei? Ime a hangozt: atott, de felette 
iltalinos ¢s elméleti harom fikévetelmény: © na "Minden eryéen 


4 fles alliances de souverains que les peuples ue r tifient pas tou- 
joure. i} y a des alliances de peuples que = ernements sont 
‘ores a’accepter. 








A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK- MODJ 


létezésének biztositisa. 2. Biztositasa azon eszkiziknek és intéz- 
ményeknek, melyek minden egyén jogos (!?) vagyainak kielégitését 
lehetévé tegyék 3. Kikliszibilése mindazon elemeknek ¢s ténye- 
ziknek, melyek az egyén boldogulisit idegen akarattél teszik 
fiiggivé. — Ime egy kis izlelitii a szoczidlista taborbdél, mely 
ijabban mind tibb érintkezé pontot fedez fel a békebaratok 
tirekvéseivel. 

2. Mar itt éhajtom megjegyezni azt, hogy az 6. b. prob- 
lémajanak megoldasara iranyulé tirekvéseket, természettik sze- 
rint, két fécsoportba osztalyozhatni. Az egyik, hogy igy mond- 
jam, az orvossagot politikai, diplomacziai és katonai elemekbél 
akarja isszedllitani és nemzetkiézi szerzidésekkel, valasztott 
birésigokkal, fegyverkezések besziintetésével vagy korlitozasaval, 
nemzetkizi hadsereg felallitisival (Voirol 8. a Revue diploma- 
tique 99. évf.-ban) véli a ezélt elérhetni — mig egy masik, 
kiaebb és szerényebb, de folyton gyarapodé és erésbidé part 
bilesészet-nevelési iranyt kévet, az iskolatél és esaladtél és az 
iltaluk jobban és helyesebben nevelt tarsadalomtél reméli a 
boldogulast. | 

E ket, egymastol lényegesen eltéri felfogds, mely azonban 
egyénileg és testiiletileg egyesitve is elifordul, valéban meg- 
érdemli, hogy egymassal szembe Allitva, kélesinisen tébb vila- 
fossigot haritson az illeté hivékre és iranyokra. S itt mindenek- 
elitt egy igen fontos elvi kiilinbségre kell utalnom. A_,politi- 
kai“ békepart tébb vagy még inkibb kevesebb egyénnel szAdmol: 
tirvéenyhozok, miniszterek, allamférfiak és diplomatik, legmaga- 
sabb fokon maguk az uralkodék Jépnek itt sorompdba, az 6 aka- 
ratuk, nézetiik, meggyézidéstik .. . megannyi eredménye 65 
gylimélese azon nevelésnek és oktatasnak, melyben inmaguk része- 
sliltek “ — déntik el a kérdést jobbra v. balra, a fejlédést 
elire v. hatra; széval itt egyéneken fordul meg a dolog, a jaté- 


1 V. %. Schmid K. A, Encyklopiidie des. ges. Erziehungs- und 
Unterrichtswesens (2. kiad.): Adelige Erziehung von Veescnmayer 
(I: $>—50): Prizenerziehung von Becker (VI: 8s7—407); Veesenmayer 
a kiilinleges irodalmat is felsorolja, melynek legrégibb adata 1537-bél 
valo — Tovabba a miincheni Ally. Zeitung egyik regibb évfolyamaban 
a ,Prinzenerziehung* cz, czikksorozatot -- Fenelon: Direction pour la 
conscience d'un roi; 5m,t.— Ujabb: Kaiser Wilhelm II. und seine 
Erziehung v. Dr. Th Friedrich (P. Lloyd, 98. marez. 4. t.), 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA 239 


4 

kosok mindent egy vagy kevés kartydra tesznek. Bizonyara a leg- 
nagyobb elismerésre érdemes az a kiilligyminiszter, a ki haza- 
jamak az elényés békét nemzetkizi egyezségek révén biztositja, 
igyszintén az olyan fejedelem, a ki a békét nem csupaén szdval 
hirdeti, de szindékanak dszinteségét tettekkel is tamogatja De 
-.. az ilyen, manap sajnos még kivételes egyéniségek jinnek 
és mennek; ki tudja, hogy kik veszik at Grikiiket s hogy miként 
safirkodnak vele? Mas szdval: ez a megoldas, a hol a mult 
eredményeit és vivmanyait egy pillanat szeszélye marél-holnapra 
romba déntheti, nem megoldas, mert egyéni jellegénél fogva a 
romlas és megbizhatatlansag csirait Gnmagaban hordja. 

De akkor mi tévék legyiink? Az egyének helyett fordul- 
junk a témegekhez, ezeket igyekezzalink tigytinknek megnyerni, 
az emberséges és békés eszmék befogadisira és érvényesitésére 
képessé tenni. Az emberi természetté yalt szokasok ép oly kevéssé 
valtozhatatlanok, mint birmely més természeti eré vagy targy, 8 
azok, a kik azt hirdetik és valljak, szomord balvéleménynek aldo- 
zatai. Az embereket 6si természetiikbél kiforgatni, a rossara, fileg 
idegen javak eltulajdonitasira iranyulé s veliik sziiletett hajla- 
maikt6l egészen felszabaditani mi sem akarjuk — hisaz ez meddé 
vallalkozis volna — de fennen hirdetjiik és erésen hiszsaiik, 
hogy az emberi természet, szellem és lélek mai Allapotaban még 
nagyon tayol all attdl a tikéletesebb alaktol és tartalomtol, 
melyre képesitve és rendeltetve van és a melynek elérésére mis 
utat, mdédot és eszkizt nem is képzelhetni mint a nevelést és 
az oktatdst. 

Az embert jobbA tenni lehet és keli is. Ha igy idével mind 
jobb és mind nagyobb timegekke!l Allunk szemben, jobb timeg- 
erékkel is rendelkeziink. A j6 emberek egyéni akaratabél tamad 
a jo timegek timegakarata s ez képes lesz a rossz egyéni, de 
még a rossz timegakaratt: ul is szembeszallni. Mig amaz elsé 
part feliilré] lefelé s a végtil a kezdet felé miikidétt, mi az 
ellenkezé s egyediil természetes utat kivetjlik, melynek allomi- 
Sait a kivetkezé gondolatlanczolat tiinteti fel, mely egyuttal 
gyakorlatilag vilagitja meg a bilceselet-nevelési béke epart hitval- 
lastt és a békének killinbizd, egymasbol fejlids 8 evymason 
nyugvé nemeit: a hizi (esal Adi), testiileti, nemze ti é s vilag-békét. 

1. Csaldd: szilbi szeretet, ragaszkodé gyermekek. 

9. Haza: hazaszeretet, jé hazati. 








240 A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 
_ 

3. Emberiség; emberszeretet, igaz felebarat. 

4. Istenség; istenfélelem, beestiletes és hivé ember. 

Ha azon politizalé és vezérlé urak, a kik iddszakonként 
szlikeégét érzik annak, hogy a vilagot teleharsogjak ,kézis 
érdekkel*, ,,polgdri kételességekkel*‘, stb., személyes batorsiguk 
érvényesitésére kiteleztetnének, bizonyara Ovatosabban jarnamak 
el és a viszilyok bekivetkezését nagyobb kiriiltekintéssel igyekez- 
nének megakadalyozni. Am Alljanak ki 6k maguk a porondra, de 
ne ktirtéljék tele a vilagot téves tanaikkal és megtéveszté jelszdkkal! 

4, Miutin végig mentem a legkiilinbézébb terveken, gondol- 
kodtam megoldasuk lehetéségén és megvizsgaltam az emberiség 
ezen 6riklitt sebére ajanlott szamtalan orvossigot, hosszas elmél- 
kedés gyiiméleseként kialakult bennem sajit béke-hitvallasom, 
melynek lényege a kivetkezé, 

Legstirgésebb teendénk: a tanttéi nemzedék nevelésének 
és elékészttésének gydkeres, czélirdnyos reformja. Ha ezen ember- 
séges szellemben tervezett tjjaalkotasa a tanitéképzésnek meg- 
valosul, elsé s természetes kivetkezményeként Oj, jobb 8 neme- 
sebb szellem és érzés foe bevonulni iskolAinkba s névendékeink 
lelkébe. Ezen belsé ujjasziiletés nem egy tanitonal Gnkent megy 
és ment végbe; azok, a kik arra alkalmatlanok, palyat tévesztet- 
tek és a tanitastol eltiltandék. Mert képzelheté-e ritabb, seté- 
tebb és véegzetesebb latvany oly tanitondl, a ki képesitését nem 
annyira neveli. tehetségének és tudomanyos hajlamainak, mint 
inkabb politikai és egyéb hasonlé érdemeknek készénheti, 8 a 
ki az iskola szent falait azzal mocskolja be, hogy vallasos tirel- 
metlenséget és nemzetiségi fanatizmust hirdet és csepegtet az 
artatlan ifji lelkekbe ! 

Hogy a valoban eszményi és hivatott tanitdi és tanari kar 
Aldasos miikédését a jézan sziilék s legels6 sorban az anydk * 
Onzetlen és tudatos kézremlikidése csak fokozhatja, az bizonyi- 
tasra ép oly kevessé szorul, mint ama szomoru tény, hogy 


' V. 6. De Veducation des méres de famille ou de la civilisa- 
tion du genré humain par les femmes, par L. Aiwé-Martin (2. vol. 
Brix. 1834). — La femme et la paix, appel aux méres portugalises, 
per Caiel (Mme Alice Pestana), Lisbonne 1898, 65 p, — Le role pré- 
pondérant de la femme pour i'établissement de la paix par Jules 
Bois (La paix par le droit 99. févr. p, 44—58). — La Ligue des Femmes 
pour le desannement international (La Revue diplomatique 351 mai 99), 


A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 241 


we 
ilyen sziilék a legritkabbak 8 a nevelést voltaképen naluk kellene 
kezdeni. 

A tarsadalmi békemunkanak hivatott bajnokai lehetnének 
tovibba az orvosok, a kiknek foglalkozisa atjarja a nép 6sszes 
rétegeit és beférkézik a csaladok tiizhelyeihez. Jellemzi, hogy a 
kezdeményezés erre szinten Oroszorszighan indulf meg, Manassein 
orvostanar személyében, a ki ,, Wratseh (orvos) ez. lapjaban 
élénk békepropagandat fejt ki. Reméljiik, hogy ez a nemes fel- 
fogis idével mais nemzetek orvosaindl is szives fogadtatasra talal 
és az emberszereté (philantrop) az emberbardtban (humanista) 
meélté kiegészitéjét nyeri! Az orvosokkal kapesolatban, életpalydk 
tekintetében, rendesen az figyvédeket szokas emlegetni, a kiket 
e helyen méltin mellézhetiink, ha azon vajmi kevéssé békés és 
békélteté szerepkirre gondolunk, melyet ma esekély kivétellel 
betiltenek, holott voltaképen bk volnanak hivatva a (nemzetek 
kizt is eléfordulé) figyek vedelmére. Hisz maga a valasztott 
birésig leghelyesebben nemzetkizi figyvédek testiiletének mint- 
sitheti. De taldloan irta mar meg Aurbacher L.; Die Advocaten 
erniihren sich von der Menschen Unvertriiglichkeit, die Arzte von 
ihrer Unmiissigkeit. — Az dsszes életpalydk felett alld lelkészeknek 
békemisszidjarél mas helyen szdlunk. 

Az imént vazolt tervnek legfibb elénye és beese, szerin- 
tem, abban rejlik, hogy nyomban foganatosithaté, mert sajat 
kisebb-nagyobb kirében a munkat ki-ki megkezdheti, hosszas 
elékésztilet, tanaeskozas, engedelem, pénz stb, nélkiil — meg- 
annyi elem, mely idével a leglidvésebb eszmeét is sirba viszi. 
Hogyan még killin engedély nélktil is? Mindenesetre, avagy 
létezik szabdlyzat, rendelet és paragraphus, mely arra kételezne, 
hogy nivendékemet felebaratjinak gyiililségére tanitsam s hogy 
lelkét megmételyezzem a tiirelmetlenség, az Gnzés és a gig 
biinés esirdival? Hogy azonban a modern tanitésig e tekintet- 
ben sajat lelkiismeretével szamolhasson, kell hogy e fenkélt tanok 
elébb hozzajuk és beléjiik férkézhessenek. 

Hogy itt mennyi a teendé, azt ki-ki mérlegelheti, ha dnma- 
gat vizsgalva, sajat Gnzé és ellogultan gondolkodé és érzi, egye- 
niségére ismer, ha figyelemmel kiséri a ktilvilig jelenségeit és 
az emberek tetteit, ha alkalmilag bepillant az iskolikba, a jévi 
nemzedék miihelyeibe és visszagondol sajat neve elésére. Ilyenkor 
megiitkizve a torzképeken, fajdalommal szemlé lia a vilag folyasat. 








242 A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 


« 

Ha szizadunkra gondolok, melyet mar annyi jellemzé jel- 
zivel illettek, s meyben nap-nap utan tiinnek fel oly ember- 
bardtok, kik nemes ezélokra nagy Oésszegeket hagyomanyoznak, 
legszivesebben a jésig szizadanak szeretném nevezni és a jésig 
ryakoriisara egy tjabb utat és ezélt mutatni. Suttner Berta 
»Die Watfen nieder! ez. regényében valahol ezt mondja: 
Das kiinftige Jahrhundert gehirt der Giite. Ime az a eczél, 
mely magasztossig és érékkévalosdg dolgaban valamennyi felett 
All: jé embereket nevelni. Ezt akarja a nemzetkézi és humanus 
nevelés, erre Aldozzanak az jsszes nemzetek nagyjai, hogy egy 
kiizis, nagy s folyton gyarapodé alap-ban * lassa végzidé szd- 
zadunk a humanus eszmék erdvel teli bizonyitékat ! 

A néppsychologia tekintetébé! valéban a legnagyobb figye- 
lemre érdemes az a feltiinéd és egyetemesen nyilvanuld jelenség, 
hogy mindeniitt, mindenben ¢s mindenkor a szép fogalma a joé é8 
az waz fogalma filé kertil: hogy mig amannak van intézménye, 
tudomanya, tanitOja: aesthetika, aesthetikus, a jénak tanardl és 
az igaznak intézményérél legjobb esetben esak almodozunk, noha 
vannak, a kik az ellenkezét allitjdk 8 a jé intézménye gyanant 
az allamot és az egyhazat, az igaznak intézményelil az iskolit 
és a tudomanyt emlegetik. (L. Az igaz intézménye az ,,Hgyet- 
értés“ 99. febr. 12. t. m.) 

Az emberiség nemesebb és komolyabban gondolkoz6 része 
nagy megnyugvissal fog tudomast venni arrdl, hogy a békének 
az ifjisig utjin valo elékészitése még azon tiborban is lelkes 
hivékre és illetékes szészdlokra talal, a mely a politikusok fel- 
fogasa szerint a legnagyobb veszélylyel fenyegeti az ,eurdépai 
egyensilyt.* Ime azon fenkdlt szavak, melyeket M. Bréal az 
akadémikus intézett j6 néhany év elétt a franezia ifjnsaghoz ; 
oly arany szavak ezek, melyek megérdemelnék, hogy minden 
nemzet ifjisiganak szivébe vésidjenek ... ,Még ha fel is téte- 
lezziik, hogy ellenséges taborban fognak egymassal szemben Al- 
lani, Gnékén a sor, hogy az allig felfegyverkezett Eurdédpa kellé 
kézepebe elhintsék a jiivendé engesztelidés cesirait, mert ha 
majdan a k@élesénés pusztitasokkal beerik, végre csak vissza 
fognak térni emberséges és tiirelmes életmodhoz. 8 vajjon hon- 


‘Az eredetiben: . Fonds international pour l'éducation inter- 
nationale et lumanitaire®. 


—_ —~. x 


A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAH EGYIK MODJA. 243 


nan induljanak ki ezek a jobb és szebb idék, ha nem az ifji- 
sig kirébél, mely hivatva van azokat elikésziteni !* 

Az emberiség haladasaba vetett hit, hala legyen érte a 
gondviselésnek, az ifjisag lelkében honol s onnan semmi aron 
sem irtandé ki, mert reményt, erét és vigasztalist dAraszt az 
életre. Ezt a hitet megtalaljuk minden nép és kor legnagyobb 
elméinel is, kiknek egyike igy szolt: .... 8 akkor csak egy 
haza lesz: a fild, 8 egy hit a fildi boldugsig* (Heine, dsszes 
miivei, 9.—10. két. 59. 1.: coajonctures francaises.) 

4. Legezélszeriibben talan itt emlékezhetem meg azon leg- 
ijabb béke-vilagvéleményrél, melyet Moneta E. 'T. a milandi 
. Vita Internazionale* ¢s Hamon A. a Parisban és Briisselben 
megjelené ,L’Humanité Nowvelle* ez. folydiratok szerzéi 1898- 
ban inditottak meg azzal, hogy a kivetkezi négy kérdést kiil- 
dittek még valaszadis végett a vilag kivalébb egyéniségeinek. ' 

1. Kivanja-e a tirténelem, a jog és a haladdis a miivelt 
nemzetek kizitti haborikat? 2. Melyek a militarismusnak ér- 
telmi, erkélesi, physikai, gazdasigi és politikai hatasai? 3 A 
vilag kizmivelidése jiivendéjének érdekében hogyan oldandék 
meg a habori és a militarismus nehéz problémdi? 4. Melyek 
azon eszkézik, a melyek leggyorsabban vezetnek a megoldashoz ? 

Tisztan az tigy szeretete és a kérdésben kezdettél vallott 
meggyézidés birnak arra, hogy sajit megjelent valaszaimat * 
e helyen magyar nyelven kézéljem. 

ad 1. A jog és a haladas nem kivanja ugyan a haborit, 
de a térténelem igen; Amde a tirténelmet az emberek teszik és 
esindljak, az ellenhatast tehit itt kell megkezdeni, mert azon 
fordul meg a dolog, hogy az emberek ne akarjak a haborit. — 
ad 2. A physikai hatasok kivételével, a tibbiek mind negativ 
természetiiek és ellenkeznek a haladas elveivel. — ad 3. Szorit- 
kozzunk arra, a mi lehetséges. Nem képzelheté oly fejedelem, 
a ki Gnként és egyedii] valdsitsa meg a lefegyverzést; de ha 
minden allamban a térvényhozis buzditja, kényszeriti erre az 
Allamf6t, avagy ha az allamfék maguk nemzetkizi hékebirdsigga 
dlakulninak, a nagy lépés sikere elgondolhaté. Képzelheté-e 


oy 


1A beerkezett valaszok, az itt idézett két folydiraton kivill, 
reszben a D. W. N.-ben is megjelentek, = 
71. Vita Internazionale : 1898 szept. 5. 





244 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK RGYIK MODJA, 
e 


magasztosabb czél az interparlamentaris esoportok szamara, mint 
a leszerelésnek parlamenti iton valé megvaldsitisa ? A parlamen- 
tek emberekbé! aAllanak, s igy ismét az 1. alatti végsé okhoz 
jutottunk. — ad 4). Itt rejlik a kérdés kulesa, de ne feledjiik, 
hogy azt a mit évszizadok létesitettek és szentesitettek a vald- 
sigban, egy esapassal el nem tiintethetjlik. Ezért én nem bizom 
a leggyorsabb eszkézikben, hanem inkdébb azon biztos eszkézé- 
ket kutatom, melyek tartés eredménynyel kecsegtetnek. Szent 
meggyézédésem, hogy ecsak egy igazi eszkiz van: az ifjisag 
nevelése és tanttdsa. Hisz a gyermekekbél lesznek a férfiak, 
férfiakbél tiérvényhozék, a kik parlamentekké alakulnak ; azért 
ne Altassuk magunkat a megforditott folyamattal, mely vald- 
sigos circulus vitiosus. Egyesiiljetek tehat a foldgimb Gsszes 
népeinek neveldi, tanitédi és sziilJi, és alakitsétok 4t lassan, de 
‘llandéan a jivé nemzedékek szellemét és szivét, lelkét és jelle- 
mét az emberszeretet és tiirelmesség igéinek értelmében. Jdékai 
mondta, hogy ,a vilig olyannd alakul, a milyené az ifjisigot 
nevelik, * J ~ - Sosa” 
. “ 


Cee 


IV. A nevelés mint ta a békeprobléma egyetemes alakja. 


Az 6 vy iiméleseikrél esméritek 
meg éket ; valyon szednek-é a tévisrél 
szOlét, vagy a bojtorjdnrdl figét? 

(Mat. ev. 7: 16.) 


Az 6. b. problémajinak kiilénbézi megoldasainal jéval 
tovabb idézhettem volna, de nem akartam sem az olvasdét, sem 
Gnmagamat amitani, mert meggyézidésem, hogy mindazoa ter- 
vek, esamék és megoldisok tibbé- kevésbbé politikai 63 tarsadalmi 
ntopidk és még azon esetben ‘is, ha a valdszintiség litszataval 
birnak, hijan ° rannak annak, a mi a legfontosab: a megvaldsi- 
tisukra alkalmas eszkiziknek és megfelel6 n mé knak. Szerzbik oly 
feltevésekbél ‘indulnak ki, pals felet ragy slat alla- 
nak, pedig ha = 1 ugy i telengedhtten lh fi 
az egyéneket t és a vilas 


olyba vegytik pul 2 minék A “elméleti vill asad 
ép oly feltiin’ mint me; débbenté - jelenség, rendesen’ y 
haladnak, mely ellenkezi a végezél irinyaval. 





A BEKE-PROBRLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 945 


7 

Avagy nem vilagos-e, hogy akkor midén egy dolog meg- 
javitasara toreksziink, egy infézmény atalakitasdra, mindig és min- 
denekelétt alkalmas eszkézrdl kell gondoskodnunk, s ezen alkal- 
mas eszkiz minden fildi, tehat levi dologban nem lehet mis 
mint: az ember! A természeti erdk és az allat- és névényvilag 
alkotasaitol eltekintve, 6 8 esakis 6 hat, eselekszik, létesit; a 
tirsadalomra, intézményekre, a vilag folyasdra csakis neki van 
befolyasa mint tirvényhozénak ; 6 kezdet- és végpontja a legfibb 
jonak és rossznak, 6 okozéja a békének és a habortinak, s26- 
val 6 és 6k akarnak: akarhatnak vagy akarniok kell? —— Minden 
rondoskodasunknak fi s esaknem kizarélagos targyat tehat az 
ember képezi, s a probléma megoldasa azon fordul meg, hogy 
lehetséges-e az embereknek erkélesi. szellemi, szoval lelki alla- 
potit és szervezetét egy oly felsébbrendii, beojtott, szoktatott és 
nevelt Gnhatasnak alavetni, mely nemzedékril-nemzedékre Grik- 
lidve és erésbédve a tartésan békés allapotnak sztikséges eli- 
feltételét s egytttal biztos zalogat képezze? 

Erre csak egy hatalom, egyetlen lehetiség kindlkozik: a 
legtigabb értelemben vett ,nevelés-oktatas*, mely ily szempont- 
bél és rendeltetésbél tekintve méltin nevezheté az emberiség 
istenségének és tudomanyok és miivészetek kirdlynéjanak, melyet 
a legelsé hely illet meg. 

Az ember és nevelése egy magasabb s a ,modern ember“- 
ben megnyilatkozd egységet alkotnak, melynek két eleme kizitt 
szamos és egymastol el nem kiiliénitheté kilesinhatas uralkodik. 
Noha els} tekintetre és természetszertien az ,ember* mint olyan 
a fontosabbik a két elem kéziil, mert hisz — az ember sabe 
nyozza az embereket — az 6 nyers anyaga | 
akaratunkon kiviil esik, mig a nevelés’ pala a mi ntivftil 6s 
nehéz problémink komoly -megoldisinak Je ‘gfontosabb sarkkive. 
Hisz még koronas fik is vallottik, ,,hogy a két nembeli ifjisag 
nevelése a nemzetek valdédi boldogsdganak legbiztosabb alapja.“ 
(Maria Terézia és IV. Henrik) és beigazolt és maradandé érvé- 
nyessegii tétel gyan: ant dllithatjnk, hogy a lehetséges viligok 
legjobbika az, mely a lehetséges nevelések legjobbjaval rendel- 
kezik. Ezért nagyon is hianyos Voltaire-nek kiivetkezi Allitasa : 
.Harom dolog befolydsolja sziintelen az emberek elméjét: 
éghajlat, a kormanyzat és a vallas. Ez az egyediili méd, mely- 
lyel a vilig rejtélyét megmagyarazhatni“, A Voltaire-féle _,,trois- 


ATHENAKUM. E 17 





p 


246 A BRKE-HROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 


: ’ 

choses‘ mellé vagy helyesebben eléjiik illesztendé a nevelés, mely 
van olyan fontos mint az — éghajlat, és melynek szamos és 
fontos kérdése ma mar az ésszes miivelt nemzetek allandé gon- 
doskodasanak tairgyat képezik. Nevelésré] lévén sz6, nem mel- 
lizhetni ikertestvérét az oktatdst sem és ha Danton azt vallotta, 
hogy ,,Aprés la paix, l'instruction est le besoin du peuple“, 
én helyesebbnek tartom ennek megforditasat: A béke elétt van 
a néepnek aziiksége oktatdsra! Még tovabb menve, a nevelést 
még a kormanyzatnal is fontosabbnak tekinthetjlik ; a politikdnal 
mindenesetre, mely — egyik meghatdrozasa értelmében — ma 
mir nem egyéb mint az emberek megtévesztésének miivészete 
(ars fallendi hominem). 

Az a vajudis és mozgalom, mely ,,iskolaform* néven isme- 
retes éa évtizedek éta foglalkoztatja minden aAllam kivalé elméit, 
valojaban sokkal tibb puszta szervezeti kérdésnél 8 hiven tiik- 
rizteti vissza a mai dllapotokkal szemben uralkodé bizalmatlan- 
Bigot és elégiiletlenséget. E kérdés helyes megolddsa egyike a 
legnehezebbeknek 8 ‘mindenekelott _ megkéveteli, hogy vilagosan 
ismerjik és értalik meg més, ides gen népek iskolai intézményeit. 
Az ilyen nemzetkézi tantigyi ismeretek terje jesztésére alakult 1881- 
ben a Revue internationale de. Venseignement, publiée par la 
Société de lens seignement_ supérieur“, mely Parisban M. E, 
Dreyfus- Brissac szerkesztésében jelenik meg; ilyen tovabba a 
dr, Wychgram -szerkesztésében 1595 éta megjelené ,,Deutsche 
Zeitschrift fir ausliéndiches Unterrichtswesen (Leipzig, Voigtlinder). 

A kizoktatasiigyi intézményeknek és a nevelésnek dssze- 
hasonlité tanulmanyozisa ma mar oly fontossigot nyert, hogy 
szimukra kfilin szakosztalyokat kellene szervezni a minisztériu- 
mokban. Egyszerii es 6rik igazsagként ‘All eléttem ugyanis az, 
hogy minden nemzet nevelése és tanitasa legjavamak jsszefog- 
lalé értékesitésébbl timad a, wlegjobb“ ney elés és tanitas,’ 

Lélektanilag és gyakorlati ere dményeiben ¢ ennél | joval fon- 
tosabb az ~cpmmeali eveléstudomdny, melyril tania 


' Ay ilyen- villalkozés fontossag 
hardt is utal Das hohere | Schulweser ns“ 
Vil, és 148, lap.) — = ve 6. tov: bba: Minister en Ry fir: ‘aushin- 
diches Unterrichtswesen. An iwereg ¥. Dir. Fr. Kemény (Allg. Deutsche 
Lehrerzeitung 50. Jahrg. 1898. s. 507). -- Ket ij, minisateri ligyosz- 


rice ig; ‘ }L 
taly (0, K. Tanaregyesiileti Kozlény B1. ave. peat 





A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 247 


Tie valin: heliuaiie Menk,. pedis <= iasdeé.o "hiivetink ae 
eliitti viaszaemlékezés mutatja — ez sem tj dolog. 

A Quai d'Orsay mentén sétalva, egy szajna-parti bouqui- 
nier kinyvesladajaban egy fiuri kinyvtarbél szirmazdé ezimjeles 
kétetre akadtam, melyben a szdzad elejérél valé becses és ritka 
értekezések vannak dsszegytijtve. Ezek kéziil, csak egyik 56 lap 
terjedelmii és 1817-ben Parisban megjelent, értekezés teljes czi- 
mét akarom idézni, a mi egytttal minden egyéb kommentart 
feleslegessé tesz. 

Esquisse et vues préliminaires Wun ouvrage sur 
Véducation ecomparée dans les différens Etats de Europe. 
Entrepris d'abord pour les vingt-deux cantons de la Suisse, et 
pour quelques parties de l’Allemagne et de I'Italie, et qui doit 
comprendre successivement, d’aprés le méme plan, tous les Etats 
de l'Europe. — Et séries de questions sur l'éducation, desti- 
nées & fournir les matériaux de ,,Tables comparatives d'obser- 
vations“, a l'usage des hommes qui, voulant se rendre compte 
de la situation actuelle de l'éducation et de instruction publique 
dans les différens pays de Ul Europe, seront disposés a concourir 
au travail d'ensemble dont on expose ici le plan et but. — Par 
M, M.-A. Jullien de Paris etc, etc. 

E kitérés utan foglalkozzunk behatébban a mai nevelés- 
nek néhany, féleg problémankra karos visazdssagdval. 


V. A modern nevelésnek néhany hibdjardl és hidnydrol. 


Nem teremhet a jo fa hitvany 
gyiimolesiket, sem a megveszett fa 
| jo gyiimile siket nem teremhet. Azeért 
az 0 gytimileseikrél esmeéritek meg 
éket, (Mat. ev. 7: 18—20,) 


Ha a czimben jelzett tétellel behatéan éhajtanék foglalkozni, 
kiilén kitetre volna sziikségem; dAmde e helyen, noha el kell 
ismerniink, hogy a nevelésben elkivetett minden mulasztas és 
hiany hatraltatja az emberek boldogsigat és az 6. b. bekivet- 
kezését, azon nevelési és oktatasi tényezékre szoritkozom, melyek 
mint legfibb akadalyok legsiirgésebb orvoslast igényelnek. , A 
szellemi sziikkebliiség ma idejét multa és elvesztette minden 

17° 











> 
: 


é 
948 A BEKE-PNOBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


LE : as kell, hogy minddh egyén szellemileg is 
itérezze dualistikus voltat, mely 6t hazdjahoz és az emberiség- 
hez fiizis melynélfogva egyidejiileg nemzeti és nemzetkizi lény,~ 
Mily szépen hangzanak ezen elvek, melyeket vallunk és hirde- 
tink — az elméletben, s mily szomort alakot dltenek a valé- 
sigban, a hol mindenki kénye-kedve szerint tesz és sajat hite 
és meggyézidése szerint igyekszik boldogulni olyannyira, hogy 
még apdnak és fiinak és a testvéreknek egymas kézt merében 
ellentétes az emberi hitvallasuk. 

Mi sem kénnyebb mint ezen visszis jelenség okanak és 
eredetének kideritése : az iskola, a csalid és a tarsadalom foga- 
lom- és viszonylagos szerepkirei nincsenek helyesen rendezve, 
és hidnyzik a mai nemzedéknek a modern szentharomsagha — 
esalad, nemzet, emberiség — vetett hite, mert az emberiségen 
mintegy atugorva, titongd tir felett a nemzettél egyenesen Isten- 
hez vezetjtik. 

A gyermek még mielitt irni-olvasni tudna, megismeri és 
megtanulja az embereknek megkiilinbiztetését e kategériak sze- 
rint: hazafi — idegen, ellenség, haza ktilfild, Ez a hagyo- 
manyos circulus vitiosus annyira bevette magat, hogy mar fel 
sem tiinik. Pedig egyelére ne is keresgéljiink masutt, mert ez 
az egyetlen mérges csira elegendé a jévi nemzedékek megfer- 
tiztetésére, 8 fajdalom e mag oly életerés 8s oly mély gyékeret 
ver, hogy bizonyos id mulva csaknem lehetetlen azt kiirtani. 
Azért barmennyire ellenkezzék is a kézfelfogassal, az igazsdg és 
meggydzidés sarkal arra, hogy még tamadasok ellenében is ré- 
viden kifejtstik a patriotismusnak természetes elméletét 68 szembe- 
dllitsuk természetellenes gyakorlisaval, s hogy nagy batorsaggal 
belémarkoljunk a ferditések, amitasok és hazugsagok ezen undo- 
ritd és jd részt bnzé szivevényébe, mely az egyszerii és nemes 
idealt alig felismerheté torzképpé valtoztatta. 

A mi itt, ezen orszag- és vilagszerte szabadalmazott czégér 
alatt tiértent és még ma is térténik, rit bliin és lelkiismeretlen 
merénylet nem dnmagunkal, hanem masokkal szemben, kikkel 
olyast akarunk elfogadtatni, a mit énmagunk sem hisztink vagy a 
mi rosszabb, a minek hitét Gnzé ezélokbol fitogtatjuk csak. Akar 
a filddel és a teremtéssel kezdjiik a tanitast, akar pedig meg- 
forditott iranyban a csaladdal, nem természetesebb-e, hogy azon 
élettelen darab féldnél, melyen véletlentil vagy mondhatnam szeszély- 


A BEKE-PROBLEMA MEGOLGASANAK EGYIK MODJA, 249 


: 

bél pillantottuk meg Mi napot, nagyobb halaval és dustin 
tozunk azoknak, a kiknek létiinket kiszénhetjiik, a kik ezernyi 
gonddal tapliltak és neveltek! Ha az embert az allatokkal szem- 
ben érz6 és gondolkodé lénynek mondjuk, szinte meghékkentink, 
ha elképzeljiik, hogy az utébbi—jsztinét kivetve — jézanabbul 
viselkedik, mert noha a kilyék érai és gyakorolja az 6regek 
iranti ragaszkodast, a kiilsé élettelen és véletlen kiézegre azt 
vallja, hogy: ubi bene, ibi patria. 

Nem érvendetesebb a valldsnak és a hazafisdgnak szembe- 
dilitdsa sem, mert noha amaz azt hirdeti: .Szeresd felebarato- 
dat mint tenmagadat!* és elveit, helyesebben szavait és szuba- 
lyait mar zsenge korban ecsepegtetik az ifjd lélekbe, a vallasi 
tiirelmetlenségnek tton-itfélen a gyakorlatban, az élethen, sit az 
iskolaban valéd szemlélése tibbet art mint a mennyit az egész 
biblia és katekismos hasznalhatnak! Tévedés és idejét mult sz0- 
kas tehat az, ha a nevelésben tilsdgosan hangstlyozzuk a sovi- 
nismust, mely mai gyakorlisa mellett a gyiililséget esak fej- 
leazti és fanatismussa fokozza és elsorvasztja a nemes és ember- 
séges érzelmeket. 

S e tekintetben, ha szigortak de igazsagosak akarunk 
lenni, a franeziak kiilénés megrévasra szolgdinak ra. Mas helyen 
reszletesen tartam fel azt a valosiggal biinés tizelmeket, melye- 
ket e tekintetben az iskolaban és mar zsenge tanulékkal elké- 
vetnek s a melyek a legképtelenebb eredményeket érlelik meg. * 

Még a jézan ész és gondolkozis elitt sem allhat meg az 
exclusiv hazafisig, 6p oly kevéssé mint az exclusiv rokonsig. Egyik 
ugy mint a masik véletlen, a szokis és az Grikség eredményei 3 
nem kévetkezményei az egyén érdemeinek és_ hibdinak. A leg- 
fibb elv: az igazsagossig és méltanyossig: éridsi magassagban 
honol feletttik. 

Ne azon faradozz ank tehit, hogy az igazsig. felfogasdban és a 
nézetekben az eltéréseket mélyitstik, mert ez a rendszer eleve 
kizarja a harmonikus é3 békés egyl {ittlétet, hanem igyekezzlink a 
tirténelmet, a fildrajzot és az egyetemes irodalomtirténetet egy- 


'L. Beitriige zur ‘Kenntnis des mod. Volkschulwesens yon 

Frankreich etc. v. Fr. Kemény (Gotha 1880. p. 19— ~29 - patriotische 

). — Adat: '891 nov, _havabano ay aacheni ' szbvbiskoln egyik 

16 éyes ranczia névendéke bemocskolta a esiszir ke pét és a kizeli 
it elmenekiilt y 

















séges szellemben tanitani s a ,nemzeti a kizd- 
rélagossag és szétvalasztas elemeit kiktisz5bélni, hogy igy hasonlé 
nézetek és megegyezié vélemények bedlltaval, elpusztitsuk a nagy- 
hangi de tires szdlamokat és a megrégziitt balvéleményeket. 
Mennyi jét tehetnének azok a tanitok! 

A javulasnak alapfeltétele, hogy tisztan akarjunk latni és 
ne rejtegessiink semmit. A vesékig haté észinteségre van_ itt 
szlikség s nagy erkélesi erjre, hogy a tévedésnek régi és kita- 
posott atjarél az igaznak és jénak szokatlan és nehéz palydjara 
térjiink. A nemzeti és a nemzetkézi hitsigok helyét az igaznak 
és a jonak kell elfoglalnia. Neveljik az ifjisagot viligossagban, 
fejleszszlik kitelességérzését és bitorsigaét, szimiizziik azonban a 
szellem jarmat, a hamis politikai lelkesedést és a vérmes aspi- 
raczidkat. Nem képzelhetem, hogy a mult szizad legnagyobb 
férfia hidba élt és gondolkodott volna, Voltaire miiveibé] kétet- 
szimra idézhetnék, de alljon itt csak a kévetkezi két kis par- 
beszéd. 

A. Mit ért Gn szellemi rabszolgasig alatt feselavage de 
Vesprit) ? 

B. Azon szokas ez, melylyel gyermekeink szellemét kotik 
békéba és a mely emlékeztet a karaib asszonyokra, a kik meg- 
gyirjak gyermekeik fejeit. Elészir is oly htilyeségek dadogasira 
tanitjuk, melyeken inmagunk nevetiink és ezeket elhitetjik veltik, 
mihelyt gondolkodni képesek: igy mindent elkévetiink, korlatolt, 
kislelkli és barbar nemzetek nevelésére, végtil pedig oly tirvé- 
nyeket alkotunk, melyekkel az embereket eltiltjuk az irastél, a 
beszédtiil, s6t a gondolkodastél ... (,.Des esprits serfs“) 

A, Megmondjam, hogy melyik a legnagyobb hibaja az em- 
beri nemnek? Az, hogy ostoba és gyda. 

C. 8 mégis valamennyi nemzetnél megvan a harezi batorsag. 

A, Igen, ép igy mint a lovaknil, a kik az elsé dobszénal 
reszketnek, de biiszkén tirnek elére, ha szizszoros dobpergés- 
gel és ostorcsapassal sikeriilt éket fegyelmezni. 

Tévedéseket tiplilunk érettebb korban is. Az ifjiisag sze- 
ret révedezni s még a leghitvanyabb dologért is képes heviilni, 
kdltéileg lelkestilni: szive erisebben dobog, ha a hazara és a 
halhatatlansagra gondol. Ezen esazményi fogékonysig oka az éret- 
tebb ifjisig politikai lelkesedésének is, mely csak akkor tidvis, 
ha helyes mederben mélt6 czélokért kizd. Egyoldala iran yban 


a -_. 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 251 


+ 

és tilesigazva nem valik javara sem éGnmaguknak, sem a a 
nak, sem az emberiségnek, holott a megforditott sorrendet tartva 
szem elitt, az egyetemes és a kiilinleges jd dnként kivetkezik 
belile. Az ifju reménytél duzzadva lép az életbe, tarisznyajaban 
Napoleon médjaira a tabornagyi palezét véli hordani s kényvei 
felett miniszteri tarezdkat Jat lebegni. De csakhamar keseri 
esalddasokra ébred, s minthogy a valésdg oly tivol All esazmé- 
nyétil, ezt nem képes megérizni, az életet sivarnak latja, sem 
kedve, sem batorsiga a klizdelemre, leter a szép és jo utjardl, 
s redlis élvezeteket hajszolva, elégedetlen és boldogtalan. A sze- 
rencsétleneknek ezen nagyszamt csaladjét pedig kénnyii lett 
volna a hazinak és az emberiségnek megmenteni, ha eleve ki- 
sebb és kézelebbi czélokra buzditjuk és vértikbe oltjuk a fibelvek 
é legfibbjét: Tégy pdt && léqy jd! 

Mai nevelési rendszeriink s egytttal a mai nemzedék egy 
misik mélyen fekvé hidnya a szeretié és gondos felligyelet mel- 
lézésébél ered. Ezekben a testileg és lelkileg beteges ifjakban nin- 
esen életkedy, erély és ellenalld képesség, de e helyett ellenall- 
hatatlan szenvedély a nemi élvezetek, a bor és a kartya irant. 
A gymnasistik, a kik boldogtalan szerclembél, egy gyenge érdem- 
jegy vagy sziiléi feddés miatt Gngyilkosokka lesznek, valdsigds 
szégyenfoltjat képezik nem annyira szazadunknak, mint az egy- 
kort intézményeknek és intéziknek! J6] mondja Pelman dr., 
hogy a tanuld ifjisig ezen idegessége végzetes leend a jivé 
nemzedékekre. 

A modern nevelés hibdit ily .sziik keretben bajos még csak 
kimeritéen fel is sorolni, de van kézotttik egy, melynek feltsra- 
sthoz nem csekély merészség kell, s mely préblémankkal kapeso- 
latban egyittal elsbrendti fontossigi, » Tisateljed misok meggyé- 
zidését és ne kiv ind masok tulajdonat ! 1 Valéban a ,béte 
humaine* elnevezés nem esupain az érzéki gyengeségre vonatko- 
zik, hanem azon elfajult birtoklisi vagyra is, mely ma mir any- 
nyira stilyedt, hogy imigy fejezhetis ki: minden ember, mindeniitt 
8 mindenbél vesz, ha azt hiheti, hogy mais nem Jatja, nem tudja 
meg. Az allamok — irja Tolstoi a exir altal kezdeményezett beke- 
konferenczia alkalmabél — mindent tehetnek népeik javara, csak 
azt nem eszkézilhetik ki, hogy szomszédaik ne fegyverkezzenck. 
Mig az emberekben meglesz a vagy, hogy a masokét erjiszak- 
kal megszerezzék, vagy hogy a megszerzettet erészakkal meg- 


° 








252 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 


tartsdk, addig az allamok mindig fognak fegyverkezni, sét ha 
meg is allapodnianak a mostani kormainyok s egylittes elhataro- 
zissal elbocsatanak a hadseregeiket, ki all jot réla, hogy egy 
uj Bismarck, vagy tj Napoleon nem tamad-e, a ki a nemzet- 
kizi szerzidések ellenére durva erejével elvesz mindent, a mi 
elveheté 2? — Napjainknak egy miasik nagy elméje, Bjdrnson, 
pedig joggal hirdeti, hogy az eurdpai békét az egyetemes erkol- 
esisség kora kell, hogy megelizze, 

Az erkilesi és a lelki erék képzésének és erdsitésének 
elhanyagolasa eredménvezi azt, hogy a mai ifjdsag, sét a szilok 
és felnittek is, szoval a tarsadalom zime jellem hijan van. Pedig 
ez az eri, nem csupan a létérti kiizdelemben a legbecsesebb 
kines, hanem forrasa és feltétele a népek egymis kézt valo 
békés evytittélésének is, a minek bizonysigaul szolgalhat a kévet- 
kez hiteles térténelmi adoma. XIV. Lajos megkérdezte Colbert 
hires miniszterét, hogy mi az oka annak, hogy 6 mint a nagy 
és népes Francziaorszig fejedelme képtelen a kis Hollandiat 


legyizni ? — Ennek oka, Sire, volt a vailasz, hogy egy orszag 
nagysiga nem hatirainak kiterjedtségétil fiigg, hanem népének 
jellemétol. — Ez a kis tiérténeti részlet felér tibb kitet vérengzé 


hadjdrattal és vilAgosan mutatja azt a szellemet, melyben a tér- 
ténelmet az ifjisignak tanulnia kellene, de bizonyitja azt is, hogy ma, 
midén az egész vilig az utilitarismus, a hasznossag diiléjére 
jutott, inkabb mint valaha szlikség van egy egészséges és erés 
kizszellemre, agyszintén oly kivalé példikra és egyénekre, a kik 
itin batran indulhat az ifjusdg. 

Az az allando Preah mely eszméink és kulturalis mod- 
szereimnk kizt fennall, az a sztikség, mely tibb mint kétes ertekii 
intézméenyek kiizti életre késztet, végeredményben  aprajat- 
nagyjat hitetlenné és kishitiivé teszi. Ime a meély szakadas, 
mely a miivelt viligot megbénitja, ime azon lazhoz hasonld .és 
borult kedélydllapot oka, mely minden nemzet miiveltjeinek 
zémét hatalméba ejtette. [ly hadsereggel: vezérekkel és katonak- 
kal nem indulhatunk a jévé szazadok és az drikkévalosag leg- 
magasztosabb eszmeéinek héditasara, de megindithatjuk az értelmi 
hadsereg tijjaszervezését és neveléset. 

Széval épités helyett rombolunk s ugyancsak darazs- 
fészekbe kellene nytlnom, hia vilagosan ra akarnék mutatni a 8aj- 
tira, mely tirsokozdja axon Allapotoknak, melyek szembedtléen 


A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 253 


nyilatkoznak meg a fiilféldiekkel szemben oe tiiretmetien 
magaviseletben és a redjuk vonatkozd szigori torvényekben. | 
Idegenekkel szemben tirténelmi alapon idérendben a_ kivetkezé 
harom viszony fejlédétt ki. 1, gyilkolasban nyilvanuld  ellenseé- 
geskedés, 2. tirvenyes elnyomas, melynek alapjat a kivetkezé 
okoskodas képezte: az idegen yoltaképen ellenség, kit nem _ illet 
semmi védelem, ki tirvényen kiviil all, nem birtokolhat ingatlant, 
nem Grikéthet és nem hagyhat Grékbe, mert minden vagyona az 
orszag urat illette meg. Ezen kivill léteztek még mas jogtalan 
és haborité rendszabdlyok is. 3, a tiirelmességnek (!) és egyenli- 
ségnek (?) mai Allapota, mely az idegent is a nagy emberi csa- 
lad egyenjogi tagjinak ismeri el — az elméletben (|. Revue britan- 
nique 1874 decz.) 

Most pedig vegylik kézelebbrél szemiigyre az 6. 6. két 
legfibb ellenségét: a soknyelviiséget és a sovinismust. 


VI. A nyelvkérdés: a soknyelviiség mint negativ erdé. 


Tilzas nélkiil mondhatni, hogy ez egyike az emberiség 
legnehezebb problémainak, mely egytttal legtibb nehézséget okoz 
a tanitasban, mert az ifjisig idejének és erejének javat emésztve 
fel mint eszkiz, a kultura magasabb czéljait kérositja, de 
egyidejiileg megneheziti a népeknek egymaskozti érintkezését 
és az egyénnek kiizdelmét a létért. Teljes szigorisiggal és 
tilzis nélkiil allithatjuk tehat, hogy a soknyelviiségnek esak egy 
(negativ) elinye és haszna v: an, az, hogy keresetet t nyujt a nyelv- 
tanitok és forditék légidinak. . : 

A probléma megoldisira — irinyulé torekvések szémosak, 
de kizds hibajuk, hogy téves alapbél és feltev ésbél indulnak ki. 
A kizépkorban a latin, ma jd a frane zia, ma pedig mellette vagy 
felette az angol teszi az értelmiség vilignyelvét: a  valésag- 
ban azonban egy a harom modern vil agnyely kéztil (angol, fran- 


' Részletesebben hae -Eneyelopédie du XIX-e si%cle-ban a 
,naturalisation“ ezimszot — Esamé nyinek vagy Tega alabb is mélta- 
nyosnak mondhato a kiivetkezé. felfogas ig’ étranger | ‘jJouira en France 
des mémes droits civ ils que ceux qui sont ou seront ave ordés s aux Francais 
les traites de la nation & laquelle cet ¢tranger appartiendra“ (Code 
japoléon, livre premier, _ titre 1-er, chap. 1-er article ‘Al. — L. még: 
Stein, Das Ideal des ew. Fr, ¢ 9. 1 f. 


As 





254 A REKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


ezia, német) ma mar nem elegendé. Mahaffy londoni tandr a , Nine- 
teenth Century* 1897. jan. fiizetében felpanaszolva a soknyelviiség 
atkat, nyiltan kimondja, hogy ma mar a harom emlitett modern 
nyelv ismerete sem elegendé minden esetben, a mi azonban nem 
ment a tilzdstél. 

Ha pedig a nagy nemzetek panaszkodnak, mennyivel jogo- 
sultabb a kisebb nemzetek feljajdulasa, kiknek anyanyelve nem 
eurdpai nyelvy egyuttal! Koénnyii belétni azt, hogy ezek termé- 
szettil fogva valésagos ,nyelvi igazsigtalansiagnak* vagy akar 
.nyelvi eredendé biinnek* részesei, igy hogy némi cynismussal 
élmondhatjuk, hogy nem csupan a sziilék, de az anyanyelv (nem- 
zet, haza) megvaAlasztisa is kivalé elémyiket biztosit. FE szem- 
pontbél kivaléan érdekesek azon irék, kik mintegy vértanni az 
irodalmi patriotismusnak. Ilyen pd. a dan Oehlenschliger, a ki 
német nyelven is irt. a mi azonban hazadjaban nagyon artott iro- 
dalmi hirnevének. A mi Aranyunk mint tudjuk, e tekintetben 
nem ismert megalkuvast, a mit kivalosaga igazol is.’ E. tétellel 
bivebben foglalkoztam ‘mas helyen,* itt esak azon eredmény fel- 
emlitésére szoritkozom, hogy “y modernismus meg nem akaszt- 
hato és Oriasi fejlédése kévetkeztében a klasszikus nyelvek, leg- 
alabb a kizépiskolikban, kényte Jenek lesznek mind hatrabb szo- 
rulni, mert a je le nlegi nyelvi 1 megter ‘hele sat : _ magyar, német, fran- 
ezia, latin, gérig (tehat 5 7 nyely ! ) sem az ifjisag el nem birja, 
sem a kultura hal: addsa meg nem kiveteli. Az a nyelvi minimum, 
melyet mindenkitél elvarunk, a ki korunk kulturalis tirekvéseiben 
részt akar venni (az — anyanyelven ‘kiviil) ; : egy modern nyelv tel- 
jes birdsa, egy masodik modern nyelv és esetleg. és legfeljebb 
még egy klasszikus nyely megértése. 

Teljesen mellizim e helye ‘nn azon kérdés megy itatisat, 
hogy a modern vilignyelvek _kizil melyiket ile eti meg az elad- 
ség, mert ilyesmi nem esupin meddé, hanem visszahi atisaiban 

cage — mo . pn. 
ae | * F , 
-Kosmopolita kiltészet* © z. kélteménye ( 1877) igy 
Nem szégy yellem, nem is _ banom, 
Hogy, ha irnom kelle mar, 


Magyaros |i lett iromanyom 
S hazam ‘foldén ¢ tal s se jar. : 


*L ,Das Sprachen-Minimum™, Zeitschrift oe lateinlose nih. 
omy ni = ro oe . rll : 
Schulen, Lipese, 9, évf. (1898), 214—18, lap, és Tanaregyl K y 


1898 évf. 653. lap, ’ 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 955 


karos is. Ha a harom finyelvnek kettts kombinacziéira gondolunk, 
tgy azzal, a mit az imént ajanlottunk: egy modern nyelv teljes 
birdsa és egy masodik megértése, egyelére beérhetjiik. Ezért s 
még mas bensé okokbél nem partolhatom az 0. n. vildgnyelvi 
tirekvéseket sem, Még ha faradsaggal meg is tanulnok a vola- 
pikét avagy az esperantot, ezek a miinyelvek sohasem fognak 
a miivelt vilagnak valédi vilignyelvévé fejlidni, hanem — rom- 
lisuknak csirAjit Gnmagukban hordvin — kisebb-nagyobb elté- 
rések révén idével tajnyelvekre fognak felbomlani. Meddieknek 
kell tehat mondanunk azt a kitarto és eszményi faradozast is, 
melyet a békekongresszusok ez iranyban évek ota kifejtenek, 
mely azonban sem megallapodassal sem gyakorlati eredménynyel 
nem kecsegtet. Egy vildgnyelv léte vagy nemléte mégis kétség- 
kivil az emberiség legvonzébb és Grikis problémai kizzé tartozik, 
melylyel mind jobban foglalkoznak.* 

Csak kiilincz voltaért emlitem egy franezia szerzének, M. 
G. de Frézals-nak (1, La liberté linguistique en France, Revue 
du monde latin 1884 okt.) javaslatat, melynek értelmében a 
franezia kézépiskolakban kételezé német és angol helyett a 
tanulé izlésére (!) kellene bizni azt, hogy melyik modern nyelvet 
tanulja. 

Hogy nyelvi tekintetben a hatarvidékek és a tébbnyelvii 
illamok lakéi vannak a legelinyésebb helyzetben, az vilagos. 
Nem Ausztriat értem, hol a német kivételével esak nemzeti- 
ségi nyelvekkel taldlkozunk, banem Elziszt és még inkabb Svaj- 
ezot, melynek alkotmanya (1874, 116-czikk) értelmében a német, 
a franezia és az olasz : a szivetség -nyelvei és hivatalosan egy- 
idejtiek és egyenlijogiiak. Ezen orsaiig példijaval bizonyithatni azt 
is, hogy a tébbnyelviiség nem vezet sziikaépképen ellenségeskedé- 
sekre. Molinari tabornok (1. Revue des nations, Paris, 1878, 211. 
lap) ktiléin fejezetben s “sxol a Svajezrol : /,Ninesen nép, mely ne 
hinné azt, hogy végtelentil felette all a tébbinek, 8 a mely ezen 
okbél 8 mihelyt hatalma megengedi, nemesak feljogositva, de 
kotelezve is ne érezné magit arra, hogy amazokra rderészakolja 


‘ Rapport de la Commission. nommée & Budapest pour le choix 

Mune langue universelle (/ours 1898, 14 lap). A kérdesnek ma mir 

ékora irodalma van, melye vet érde ames volna Osszegy lijtemi. Nalunk 

jabban Katona r. irt az Es speranto nevii vilagnyelvrél. (Magyar 
vor 99 febr.) 


*% 





256 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


: 


intézmeényeit, erkilddeit és “Wyelvét .. “a Svajez ezen kényes 
ligyben ellenkezéleg jart el, kivette a laisser-faire, helyesebben 
a laisser-parler elvét és ezt nagyon helyesen tette. Ott mind- 
annyian a legjobb egyetértésben élnek és noha a Svajez csak 
szvetseg, nincs egész Eurdpaban orszig, melynek politikai 
jsszetartasa szilardabb, és a hol a nemzeti érzés élénkebb volna*. 
Az ujabb béekemozgalom a soknyelviiség akadalyanak el- 
haritasara tibb eszkizt érlelt meg és hozott forgalomba, melyek 
gyorsabb és valodibb sikert igérnek, mint egy vilAgnyelv. Ilyenek 
pd. a nemzethkizi nyelviskolak (Internat. Schrachschulen), Az 1. 
békekongresszus, mely 188-ben Parisban tilt Gssze azon éhajt 
fejezte. ki, hogy mihamarabb megvaldésuljon Cobden Richard 
nagyszerli terve, melynek értelmében azon népeknél, melyeknek 
nyelve nemzetkizileg hasznaltatik, nemzetkizi nyelviskolak ala- 
pittassanak. Kiilin fé- és albizottsigok foglalkoznak ezen intéz- 
ménynek Franczia-, Olasz- és Németorszigban valé meghonosi- 
tisaval, ugy hogy a londoni nk. nyelviskolak mintdjara az ifjak 
ezekben is harom nyelven nyerjenek kiképeztetést. — Az ezzel 


kapesolatos hatérozatok és lépések -tadomésiira hozandok a kiilén- 
bizé ipar- és kereskedelmi. kamarikna ak, ugy szintén a munkasok 
és mezigazdak szivetségeinek — — pirtolés é8 nemzetkizi utazisok 
elimozditisa végett. Ezen nemzetkizi— nyelviskolikbél fejlidtek 

a kiilénbizé nemzetkizi tan- és_ neveliint tézetek, melyekril egy 


késtbbi fejezetben lesz még kiilén sz0. 

Egy masik tetszctis, de gy rengébb eszkiz a tanuldk nem- 
zetkézi levelezése, melynek lényege a kévetkezé : Ket kilénbézd 
orszag (nemzet) nivendékei felvaltva kiildenek egymasnak anya- 
nyelviikin irt leveleket, melyhez minden alkalommal a megelézé 
levélnek a sziili vy agy tanar <dltal eszkizilt Javitasa is mellé- 
kelve van. Hlyen eljaris mellett az ifjdsig nem csupan nyelvi 
hasznot huz, de erkilesit is, a mennyiben az idegen -nemzetnek 
aaa jobban tana a lane ‘nis ‘késébbi nemzetl stkiizi i isme- 

Lk weti. apjit. — 

Ag igynek rés: szle' tes 48 ss iedemactetiadt t adja 
azon franezia jelentés, melyet: le Moants Th. 0. terj ztett a 
Vill. hamburgi ns elé e ezimmel: Ra mt ur a 
correspondance internationale le entre étudiants de different pays, 
melyhez hozzditehetem, hogy © mozgs alom mar Amerikaban is: 
hoditott és nyofai minden bekolangy folydiratban megtalalhat ok. 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 257 


ad 


+ A } 

Ezzel rokon a Tanivck nemzetkizi levelezése, melyrél 
~lnternationaler Pigagogischer Briefwechsel zwischen Lebhrern,* 
Correspondance pédagogique intern, entre la France et les autres 
pays ezimen a bécsi Zeitschrift f. d. Realschulwesen XXII. és 
XXII. évf.-ban (1897: 406. lap; 1898: 192. lap) olvashatn 
bévebbet. 

Repertorium. 

Arndt, E, M.: Ueber Volkshass und iiber den Gebrauch ciner 
fremden Sprache (s, I. 1814). — Béekh, R.: Die statistische Bedeutung 
der Volkssprache als Kennzeichen der Nationalitit (Berlin, 66). — 
Abel, C.; Ueber Sprache als Ausdruck nationaler Denkweise (Berlin, 
69). — Manitiws, H. A: Die Sprachenwelt in ihrem Entwickelungs- 
gange zur Humanitiit (2. Ausg. Leipzig. 70) — Stehlich, F.: Die Spra- 
che in ihrer Beziehung zum Nationalcharakter (Berlin, 82), — G. de 
Dubor: Les langues et l'espéce humaine (Louvain, 85). - Les droits 
du langage dans les Etats de nationalité mixte, par le dr. A. Fiseh- 
hof, Vienne 1885. (Ez a mii eredetileg német nyelven jelent meg 
Béesben Manznal e czimen: Die Sprachenwelt in den Staaten gemischter 
Nationalitat). — A nyelvek allami szabdlyozasa dr. Balogh Arthurtol 
Athenaeum VII. évf. 1898: 52. és 219. 1. f.) 

Kemény Ferenes 


(Folyt. kiiv,) 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ 
EGYENI JOG. 


(Elso kézlemeny.) 


I. 


Midén a modern jogallam egyik sarkalatos intézményét: 
az Allami akarat végrehajtasa feletti biraskodast, annak eszméjét 
akarjuk taglalas ala venni, az allamnak, allami uralomnak, viszony- 
nak természetébél kell kiindninunk. Az Allam a kijzjonak, kézérdek- 
nek a minden masnal nagyobb Allami erdvel, hatalommal valdsitdsat 
foglalja magaban. Az illam az egyest a ‘maga eszméjének szol- 
gilatiba vonja, kényszeriti, hogy az emberinek ama kiilinds, 
nemzeti alakban valo megvalésitasdhoz, melyet maga elé tlizétt, 
kézrehasson. Az allam— Pecageh megszorité, uralkod6 hatalina az 
egyesre nézve elvisell hetlen — lenne, ha x azt nem mérsékelné az 
egyes, 02 illampolgir részé pb) annak -salikségszerii megismerése, 
hogy az egyesek egyéni ezéljaikat ‘is cgak az allamban érhetik 
el, sit ezen viszonyba, mely az allam és egyesek kiizt fennall, 
bizonyos odaadasi, készségi elemet nem vinne be -annak tudata, 
hogy szabad {llamban- ezen legfébb alk ami hatalomra az egyes 
maga is befoly. Ez a tudat képes az embert a legmagasabbra 
emelni, mert midén a a kz hatalmana ik enged elmeskedik, tulajdon- 
képen 6nmaganak engedelmeskedi ik » midén a’ ko mek szolgal, jn- 

£ 


—- 
® 


magainak szolgil. om ae 
Ambar ezek szerint az illam megszoritdlag n sede 
egyesre, ezen allami ur ralom | még se kéveteli az egyes: teljes 
megsemmisitéset, sit épen : azt kivanja, hogy an egyes az é allam 
eszméjenek szolgalva is meg ttartsa Gnelhatarozo jellegét, mert az 
Allam a kiz eszméje altal kovetel korlitokon belli épen szabad, 


Ld sz 
tnrendelkezé egyesek Gssze sége. Vagyis az al Jam az egyéniség- 


a 





Az ALLAMI AKARAT VEGREHASTASA BS AZ EGYENI JOG. 259 


Pd 


- w 

nek csak ama réazét semmisiti meg, mely benne czéljara: az 
emberi eszme mennél tikéletesebb, minden irdnyi, a maga egé- 
szében valé megvaldsitasara, alkalmatlan, karos lenne. De alta- 
laban az egyéniséget nem semmisiti meg, csak korlitozza az 
egyetemessés, az egyetemes érdek, jo szempontjabol, melyet kép- 
visel. Es a feljidés magas fokat épen az jelzi, midin se az 
egyes allamtagnak nines oka tartani a korlatozdstol, kényszertél, 
mely az allami viszonyban ra nehezedik, se maga az allam nem 
fel az egyes allamtag inrendelkezé természetének, szabadsaganak 
érvenyestilésétol, 

Az allam altal képviselt egyetemességgel, Altalanossigegal 
szemben az egyén Gnallé erejének elismerése azonban csak az 
dllamfejléidés hosszas idjszaka utan kivetkezett be. Az 6-kori 
allam a részeknek, az egyes allamtagoknak egyenlé értékességét, 
beeset az isszességgel szemben el nem ismeri; a kiz az egyest 
élnyomja tulhatalmaval. A kézépkorban a kiz és egyén ellen- 
tétének életrekeltével viszont az egyén igyekszik uralkodéva 
lenni a kiz felett. Ez irany késébb a szerzidési aéllamelmélet- 
ben esticsosodik ki, mely az allamot az egyesek, az allamtagok 
inkényii teremtményévé teszi, annak végsié oka gyandnt maguk 
ezen egyesek <Allittatuak oda. Mindezekkel szemben a tizenhatodik 
szizadtol kezdidé allamfelfogas kezdi kiegyenliteni az Allam és 
egyén viszonyaban fenforgd ellentéteket. Grotiustél, ki az dalla- 
mot mint jogi alakulatot fogja fel, kezdédik tulajdonképen a 
késibb oly sokat emlegetett ,jogi allam* fogalmanak kialakulasa. 
E fogalom jelenti a jognak nemesak a magan-, hanem a kizviszo- 
nyokban i is uralomra jutdsat ; : jelenti : azt, hogy az dllam egész életét 
a jog hatja at, tehat azt, hogy minden jog, tigy magaén- mint 
kézjog megsértése esetén birdi _yédelemben részesittetik. 

Midén az allam elismeri, hogy az egyes az dllami fenség 
daczara nem olvad fel. teljesen aZ ‘illamban ; midén tudatdra 
ébred annak, hogy az alam, a kéz eszméje épen az egyesek 
altal lesz élé, hatékony jelenségge ; -midén tehat az allam elismeri, 
hogy daczira azon “korlitozésoknak, melyeknek az egyest, az 
‘llamtagot szilkségszeriien alav eti sajateszméje érdekében, daczira 
megszorito hatalmanak, - mégis az egyesnek az ‘illammal minden 
érintkezésében a jog uralkodik — fe jlédésének magas fokara 
jutott el. De mondhatjuk, ekkor jut el csakis éneszméjének 
fiszta felfogasdhoz is; eljut az dltal, hogy az egyesek erejét 


Aa 





260 AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA BS AZ RGYENT JOG. 


> 
» » 


Sarees Aa joguknal, dnrendelkezésiiknél fogva eset- 
leg az Allam ¢zéljaival ellentétes magatartast tanusithatnak — az 
jaszeség, a kizjd érdekében foglalja ugyan éssze, azonban nem 
kisebbiti az egyes erejét, mihelyt az ezéljaval nem ellenkezik. 

Amaz intézmények soraban, melyek e czélnak szolgdlnak, 
melyek az dllamnak ily magas fokra emelkedését lehetévé teszik, 
kivils helyet foglal el a kizigazgatasi biriskodds, mint dltaliban 
a nyilvanjogi biraskodis rendszerének egyik lanczszeme. A kiz- 
igazgatasi biraskodas ugyanis az Allamnak az allamez¢lok meg- 
valositasara iranyulé miikidését, a cselekvé Allamot, a kizigaz- 
gatist a jog uralma ala helyezi, a jog Altal teszi Athatotta s a 
mennyiben a kézigazgatis és az egyes alattvaldk jogspherajanak 
hatarai athagatnak, e hatarok vitisakkA valnak, mindegyiket a 
maga kérébe visszahelyezi, a jogsérelmet reparalja. 

Ilymédon egyfelél megvan az allamnak a maga jogi con- 
trolja arra nézve, hogy valéban a souverain dllami akarat és 
nem mis hajtatik végre, vagyis van mdd, eszkéz arra, hogy 
eselekvésége mintegy bensé lelkiismereti mérlegelésnek, megbira- 
lasnak vettessék ali; masfeliél pedig az egyesre a kizszabadsag- 
nak az alkotmany altal megadott garanczidin feliil a kézigazgatas 
jogsérté tényeivel szemben is megvan a maga szervezett védelme, 
mi a kézszabadsagnak betetizését képezi. 

Az allami viszony természetének téves, nem tisztult fel- 
fogdsa, az egyesnek az dllammal szemben csupan aldrendeltségét 
szem elott tarto korabbi Allamfelfogas, mely az allami souveraini- 
tist tévesen értelmezve, az allami egységet csak az egyes dllam- 
tag egyoldali alarendelésével vélte elérhetinek, természetesen nem 
kedvezhetett amaz eszmének, hogy a eselekvé allamnak, a kiz- 
igazgatasnak tényei birdi ellenérzés targyat képezhessék. E fel- 
fogis, mely a biréi védelmet a maganjogokra sziikségesnek 
talilta, nem igy gondolkozott a kézjogok tekintetében, Nem litta 
azt, hogy maga az dllami viszony természete 6 az emberi lényeg 
egyarant kiveteli azt, hogy a kiz hatalma a jog eszméjével 
kapesolatban érvényesiiljin. 

Ez az AllAspontja kiilinisen a koribbi rendi jog marad 
vanyait megsemmisité, kézpontosité ujkori kirdlysig Altal kifej- 
lesztett kizigazgatasnak. Ez a kiézigazgatés — akkori nevén 
policia — a tizenhetedik szazad kizepe ota labrakapott, leginkabb 
Pufendorf, Leibnitz és Wolff, majd a tizennyolezadik szazad végén 


> 





AZ ALLAMI AKARAT VRGREHAJTASA £8 AZ EGYENI JOG, 261 


‘3 a jelen szdz elején Justi és Sonnenfels dltal képviselt eude- 
monistikus természetjogi iskola allaspontja szerint az dllam ezél- 
jaul tévesen a kézboldogitast, az allamtagok javanak minden 
dron, minden eszk6zzel valé elémozditasat fogadvan el, az Allami 
kdziiletben élé emberek sszes anyagi és szellem-erkilesi, joléti 
feltételeinek kizvetlen eliallitasat tlizte feladataul, Ez a rendér- 
Allam, a Polizeistaat, igy nevezve nem azert, mintha benne esak 
‘a rendéri énkény, hatalom uralkodnék, hanem mivel az dllam, 
abbdél indulvan ki, hogy még az egyesek maganérdekeit, magin- 
javat is jobban ismeri és tudja valositani, mint az egyesek, az 
emberi élet minden iranyat a legaprolékosabb rendészeti szaba- 
lyozasnak veti ala, belenyul annak minden mozzanataba. Llrany- 
elve az lett, hogy miutin a policia a fejedelem nevében, annak 
kiézegei altal gyakoroltatik, tehat annak megitélése, hogy mi tUr- 
ténik helyesen, az dsszeség jélétének figyelembevételével az egye- 
sekkel szemben, szintén csak magukra a végrehajtas tényeztire 
tartozhatik. Vagyis az dllami cselekvés jogszerliségének birdiva 
maguk a kizigazgatasi organumok tétettek, kik tehat sajat tigyeik- 
ben lettek birdk. A kizigazgatasi .intézkedés altal jogdban sér- 
-tettnek nem adatott perlési jog, hanem csak panaszolési jog, 
az alsébb kizigazgatasi hatésigtdél a felsibbhiz a kizigazgatasi 
hatdsagi fokozatok meghatarozott rendje szerint. 

E felfogasban az allami souverainitas, tekintély, fensibbség 
téves értelmezése, az allamnak mint egésznek egyes eljiré kéze- 
geivel, szerveivel valé azonositasa van elitttink. Ugyanis e fel- 
-fogds a souverainitas jellegeét, mely csak az allamot, mint eszmei 
egészt illeti meg, magdnak az egyes eljard kizegnek is megadta, 
ara Atszallitotta. A cselekvési mozzanatot ugyanolyan csalhatat- 
lansaggal, megmisithatatlansiggal ruhazta fel, mint az dallami 
élet akaratkijelentési mozzanatit vagyis a tirvényhozast, melynél 
-ugyan szintén lehetséges, hogy akkor, midén a kézjét megvaldsitani 
akarja, tévedésbe, “an ltalinos jogérzettel vald elle ntéthe esik, 
-mindazaltal ‘minden kor lilmények kézt az egyetemes jot valosité- 
nak, iddleg (mindaddig, mig ugyanazon souverain akarat Altal 
meg nem masittatik) megmasithatlannak fogadandé el annalfogva, 
mert az allam épen souverainitaga kévetkeztében akarata felett 
ery magasabb hatalmat, birdt el nem ismerhet. - 

Az Allamélet modern fejlédése ezen policit, mint az alatt- 
valok minden érdekére kiter rjeds, atyiskodé allamhatalmat, mely 


ATHEXAEUM. : 18 





262 Ax ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI J0G, 


még a jelen szaz els évtizedeiben is erisen szerepelt az eurdpai 
szarazfild Allamai legtébbjének rendszerében, teljesen feloszlatva 
az egyént az dllamban, azt tanitva az akkori természetjogi fel- 
fogas tiltengése mellett, hogy a kizigazgatas tulajdonképen egy 
teljesen szabad allami tevékenység, melynek nines satiksége alkot- 
manyra sem, —- a modern allamfejlidés e policidt megsziintette 
s a kézigazgatas mai helyes felfogasa Allapodott meg. 

Be kellett latni ugyanis, hogy dnmagaban nagy ellenmon- 
dis rejlik abban, az alattvalok, az egyesek jolétét minden aron, 
a korlatlan allamhatalom erejével valdsitani, mert hogy az a 
jolét miben all, mindenkor subjectiv felfogastol figg és igy gyak- 
ran épen az egyesek javaval, érdekével ellentétesre tirhet. Az 
emberi eszmének csak az felel meg, hogy az egyesek inmeg- 
hatavozd erejiikkel, erejiik szabad kifejtésével tirekedjenek jdlé- 
tiiket elérni; ez a szabadsag az egyéni jélétnek — minek dssze- 
gezésébil épen ama kiézboldogsagnak kell eléallni — elsbrendti 
feltétele. A modern aAllami cselekvéség, kizigazgatas az egyéni 
ezélok tenkintetében ugyan szintén miikidési kiérébe vonja az 
egyesnek minden iranyi, tgy anyagi, mint szellemi fejlédésére 
sztikséges feltételek elidllitasdt, De egész cselekvisége két alap- 
elvbil indul ki. Az elsé az, hogy az egyesek fejlédése és az 
Usszeség fejlidése egymast kilesdnisen feltételezik. A masodik 
az, hogy az egyesek fejlidéstik jsszes feltételeit nem képesek maguk, 
sajat erejlikb6l megszerezni. Ezen ket alapelvbiél indul ki minden 
kizigazgatasi tevékenység, ezek e tev ékenységnek egyszersmind 
hatarai; mert mindarra nézve, a hol az egyéni és kiziileti fej- 
lédés nem kapesolatos, masrészt a mit az egyes meg tud sze- 
rezni maganak fejlédése, érvényesfilése érdekében, nines helye 
az allam tevékenységének. 

Csak miutan a kizigaggatis ezen helyes felfogasa kialakult, 
miutin a kizigazgatas tirvények és rendeletek altal kelléleg ki- 
fejlesztetett, vagyis a positiv kizigazgatasi jog megalakult, lehe- 
tett sz6 arrél, hogy az allam cselekvésége utdlag jogi controll- 
nak vettessék ali, hogy a kizigazyatisi viszonybol eredé jogok 
biréi védelemben részesittessenek, A modern jogillam ugyanis 
az allami czélok megvaldsitisira iranyuld egész tev ékenységi 
kérének is megvonta jogi h: atary onalait, kizigazgatasi torvényei ‘altal, 
Nem eclégedett meg azzal, hogy életének vezérelveit, ‘hatalma 
egyes igainak egymashoz és ag alattvalékhoz valé viszonyat 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA £S AZ RGYENI JOG. 263 


alkotmainytérvényeivel szabilyozza. Cselekviségének, kézigazgata- 
sinak is szilard, concret formikat adott kézigazgatisi jogdban, 
mely ilyformin nem mas, mint ama hatiroknak megallapitasa, 
a meddig az éaszeség,az allam az egyénnel szemben az allami 
feladatok megvaldsitasara iranyuléd akaratinak érvényesitése kiz- 
ben elmehet. 

De annak elismerese, hogy a kizviszonyok is a jog uralma 
alatt dllanak, még mindig nem jelenti egyittal a kézjogok birdi 
védelmét is. A kézjogot, publicum jus-t, mar a rémai allam 
ismeri, a nélkiil azonban, hogy annak birdi védelmet adott volna. 
A kézjogoknak birdéi védelme esak akkor valt elismerhetivé, 
midoén az allami viszonynak uralmi természete, melynél fogva az 
egyes az egész szempontjabdél korlatoztatik és pedig feltétlen, 
fensébbségi erével, nem tébbé egyoldalian és tilzottan fogatott 
fel s az allam, mint egész, egyes szerveité] megktilénbiztetve 
lett. Midén felismertetett, hogy csak az allam, mint egésg, 
mint az egyesek sziik egyéniségét egy magasabb dsszlétbe 
foglalé souverain, nem azonban egyes, nevében eljaré kézegei. 
Vagyis midin egyfelél az allami 6Gsszlét és az egyéni kiilénlet 
termésazete, az allam mint egész és egyes kizegei — kiknek 
eselekvésében, eljarasiban az allam megjelenik — kézti kiilinb- 
ség helyesen felderittetett: midén belaéttak azt, hogy mint a 
modern kizigazgatasi tudomany alapveti munkasa: Stein kifejezi 
(Verwaltungslehre. I. kit.) az alkotmany adta szabadsagon feliil, 
annak betetézéseiil, kiegészitésetil szlikség van a kézigazgatas 
svabadsigdra is. Mert csak igy érheté el, hogy azon fbelvek, 
melyeket az allam a maga sa ijditos, nemzeti felfogisaval az emberi 
élet egyetemes iranysira nézve ‘megallapit, vagyis az alkotmany 
és masrészt az ezen kijelentett legfébb elveket | megvaldsité, cBe- 
lekvé allammiikédés : a kizigazgatis kozt ny sztikséges bensé kap- 
esolat, isszhang meglegyen, hogy a kézig raztatis csakugyan a 
eselekv6 Allapotba j utott alkotmany Jegyen. 

Ahhoz, hogy az dillami akarat végrehajtasa, az Allami 
cselekviség feletti birdskodis megalakulhasson, hozzd_ kellett 
jarulni még az Allami éle tmiikidések egyes killin szervek kizti 
felosztasanak is, mert addig, _ mig ugyanazon organum a miikédé 
és birdskodé, mig kizigazg ratis és biriskodais el nem valnak, 
nem lehet szo a kozigazgata si birdaskodas helyes megalakulisirél. 

A kizigazeatasi biraskodas eazmejét ezek utdn az képezi, 


{ 18* 








4 az ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA hS AZ EGYRNI JOG. 


hogy az uralom, mely a kizélet, az dsszlét tigyeinek ellatasa, 
az Allami feladatok megoldasara iranyulé allami tevékenység, a 
kisigazgatas kGrében az egyesre nehezedik, nem _ hatartalan, 
hanem korlitait birja az dllam souverain akaratkijelentésében: a 
tirvéenyben és a fliggés, alivetettség, a szolgdltatasok hatarai- 
nak megszabasa, melyek az egyes Allamtagtdél kiveteltetnek, ama 
korlatozasoknak mérve, melyeknek az egyes allampolgar alavet- 
heté, nem az egyes eljaré Allami kizegek belatasatdl, subjectiv 
felfogisatél tetetik fiiggévé, hanem a tirvény, a jog objectiv 
rendelkezéseitél, A mennyiben tehat ezen hatarvonalak athigat- 
nak, a mennyiben a jog sérelmet szenved, ezen jogsérelem is 
esak oly uton nyerhet utélag helyreallitast, mint egydltalin min- 
den jogsérelem, vagyis valésagos biréi eljarassal, az illeté viszony- 
ban levé felektél fiiggetlen itélkezéssel. 

Hogy fiiggetlen birdi szervezetre van szlikség és a kiz- 
igazgatasi jogvitik elintézése magara az activ kézigazgatasra 
helyesen nem bizhato, alig szorul bivebb bizonyitésra. Mert hogyan 
remélheté a megsértett kizigazgatasi jogrend helyreallitasa attdl 
a kézigazeatistdl, horyan helyezheté a kézigazgatasi jogok védelme 
annak a kizigazgatasnak kezébe, mely ép azzal vadoltatik, hogy 


a jogot — Ambir csak a tirvény vagy rendelet helytelen értel- 
mezésével, avagy a kizfeladatok megvaldsitasara iranyuld buz- 
galma kizben, tehat jogsérté szandék nelkiil — megsértette. 


A kézigazgatisi hatésag, birminé alapon, akar Allamilag, akar 
inkormanyzatilag legyen szervezve, mindig sajat figyében lenne 
biré; lehetetlen tehat neki a jogszolgaltatasra valé hivatast tulaj- 
donitani; lehetetlen minden birdskodas elsérendii feltételével, t. i. 
az illeté jogvita alapjat képezé viszonytél valé teljes fiiggetlen- 
séggel, abban valé érdektelenséggel felruhazottnak tekinteni. 


Dr. Balogh Arthur, 


A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESBEN. 
— Befejezé kizlemény, — 


Az erkélesi képzés problémajanak egyik legnehezebb pontja 
az, hogy milly formdba kell éntentink az erkélesi szabvanyokat : 
az erkiélesiség codexét, hogy ez visszahatvan az egyénre, annak 
erkélesi kifejléidését egyrészt elésegitse, masrészt pedig vele a 
tarsadalom ethikai codexét megismertesse. Hogy e kérdést min- 
den oldalrél lassuk, ismét egy kis kitérést kell tenniink. 

Az bizonyos — és e pontot az ujabb ethika, sociologia 
és paedagogia nem eléggé veszi figyelembe — hogy az emberi 
tudat a sajat érzéseivel sziikségképen mythologidt iiz, a mennyi- 
ben sajit kedélyének postulatumait hypostasalva, mint idegen 
hatalmakat allitja Gnmagdval szembe s ezeknek red vald vissza- 
hatdisa altal magukat ez érzéseket is fejleszti, Ez nézettink sze- 
rint azon Herbert Spencer “éltal: folallitott sociologiai. tirvenynek 
legaltalanosabb fogalmaz:sa, -melynek értelmé ben a tirsadalmi 
institutidk és termékek visszahatnak magira a tarsadalomra, 

E térvényt valésiiggal minden téren— igazoly: a talaljuk s igy 
veszszlik észre, hogy a hy postasalas formaja » annal inkabb meta- 
physikai, illetve mythologiai 5. annal éntad; atlanabb vagyis annal 
inkibb mint magatél az emberi te srmészettil fiiggetlen s nem 
abbél eredé hatalomnak tiinik fel, menttil inkabb metaphysikai a 
gondolkodas, vagyis mentiil fejletlenebb a 1 tudat. 

ox vannak eee se erkdlesi szabvanyok, Inelyeket min- 


ck at fog fe 1, aeéval s moriaal theologia! 6a be teronomis- 
tikus format ad. Eleinte — épen a legkizinsé gesebb szokasok is 
isteni parancsok kifolydsai gyandnt gyakorolt atnak ; ez uton val- 





266 A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCS! KEPZESBEN. 


nak pl. az izlés térvényei aesthetikai normakka, miivészeti kano- 
nokka, melyek a kiztudatban kikristalyozédva, a miivészszel szem- 
ben mint imperativusok lépnek fil s az aesthetikai metaphysicis- 
mos koriban épen transcendens, Grék alappal bird normaknak 
tekintetnek, Ugyanez okbél tiinnek fel a sajat gondolkodasunk 
helyességének térvényei, mint a logika parancsai s a tarsadalmi 
fejlédés barmily magas foksn is az erkélesi tirvény, mint moralis 
codex, mely elétt az egyénnek meg kell hajolnia. Nem nehéz 
ugyanis fGlismerni, hogy e hypostasdlis a positiv gondolkodds 
haladasival bir veszit mythologikus formajabél, a mennyiben az 
mindinkibb allegorikus értelemben vétetik, te/jesen mindazonaltal 
sohasem lesz melliizheté. Mert tigy latszik, hogy e projectio a 
tudat dstérvéenye s hogy a projiciens a sajat projectumanak 
Snmagira valé visszahatisa dltal erésidik, E visszahatas pedig 
ép a yallasi, erkélesi, socialis és aesthetikai képzetek suggestiv 
i altal tirténik; miutan pedig e suggeralé képzetek forrdsa 
maga az ember, a projicialas e jelensége végelemzésben — az 
Sakae bod q autosuggestidja. Es ehher van bizonyos tekintetben az 
erkiles és a tarsadalom fennallisa kitve. ) 

Az sem szenvedhet nézetiink szerint kétséget, hogy a kez- 
detleges, a fejletlen, tehat a_ ‘gyermeki tuda it is ex autosuggestist, 
e reflectorikus dnerisitést legalkalmasabban ep ‘mythikus | formi- 
ban veszi be; innen az erkdlcsi mesék nagy paedagogiai haszna, 
sOt végelemzésben itt gyikerezik a vallis-erkblosi oktatasnak is, 
kiilénéisen a gyermekkor elején valé paedagogiai hasznalhatésig: 
mely némileg paralysalja annak emlitett haétrinyait. Sét igy vél- 
jtik, hogy e mythikus forma a primitiv erkélesi képzésben soha- 
sem lesz teljesen nélkiilézheté. A zsenge tudat az erkélesi habitus 
szabalyait is esak szemléleti iton s mint autoritativ parancsokat 
veszi be. Ennek a czél Inak szolgdl egyrészt az erkilesi mese, 
masrészt az ethikai szabvanyoknak, mint a axilléktol, esetleg az 
istenségtél kiindulé paranesoknak kizlése: a gye mekkel. Mert 
elvégre is az elvont erkdle csi tanttds, ~mely a moral lényeg eet, mint 
psychikai (biologiai) ) és tarsadalmi productumot, ‘tehit a. maga 
valéjaban llitja elé, nem_ alkalmas a gyermeki tudatba vald 
bevitelre. Es ez nem bizonyit az Gnillé moral c onceptiéjanak 
helyessége vagy paedagogi: ai haszndlhatésiga lien. Histon a ter- 
mészeti proceasusokat is: bizonyos korig esak mythosokkal magya- 
razhatjuk a gyermeknek, mert képtelen még nem : anthropomorphis- 





A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESREN, 267 


tikus apperceptidra, de ez még nem bizonyit a physikai magya- 
rizat helyessége ellen; és igen kevés azon igazsigok szama, a 
miket a fejletlen tudat elé a maga mezitelen valésigiban oda lehe- 
Allitani, Minden lélektani tirvény ellen volna, ha ez valaha siket 
rilne. Az Onallé, a természeti moralt allitani a gyermek elé, 
szoval csak mint a tdrsadalmi élettel kifejldé socialis érzések 
Osszegét fogalmazni az elemi tanitasban ép oly képtelenség,. ép 
adolog elvontsaganal fogva, mintha ugyane gvermek elétt Carnot 
tételét akarnék levezetni. A fiiggetlen Oo. n. polgari moral tani- 
tasaval tett kisérletek hajétérése — eltekintve azon esetektol ‘pl. 
a dessaui philantropinumban,' a hol, mint ezt aldbb fogjuk latni, 
az erkilesi nevelés kitindsége biztositotta a sikert — ¢p. azért 
valt elkerlilhetetlenné, mert hianyzott az eljdrasban a kellé paeda- 
gogiai tapintat, melynél fogva ép ezen a téren nem vették figye- 
lembe azt a tiérvényt, melyet mashol kivettek, hogy t. i. a fej- 
léd6. tadat esak laassanként haladhat a coneretrél az elvontra. 
Ha ethikinak, mint ilyennek tanitasarél akarunk beszeélni, eat 
nem tehetjiik, mielétt.a névendék nem érte el legalabb a pubertas 
korat, midén sympathikus érzései mar annyira intensivek 8 gon- 
dolkodisa mar annyira fejlett, hogy érzéseire, mint ilyenekre, 
egyenesen kizpontosithatjuk a figyelmét. 

Mar ebbél is lathatjuk, hogy paedagogiai képtelenség az 
erkilesi képzés oly egységes formajaréd! beszélni, mely ugy a 6, 
mint a 15 éves gyermeknek egyarant megfeleljen. Az ember erkélesi 
habitusa, lévén az az egész szervezeti élet dassproductams 8 alta- 
laban mint minden tudatmozzanat életjelenséq — magaval a szer- 
vezettel s annak fejlédésével folyton valtozik. A  ezéltudatos 
erkijlesi képzés eszkizeinek is | tehat folyton valtozniok kell az 
egyén fejlédéséhez aranyitva, Ez all egyarint az erkilest nevelés, 
mint a szlikebb értelemben vett erkilesi képzés : az ethiken okta- 
tast illetileg. 

Hogy az erkile: ‘si - oktatas sikeres legyen, vele szemben 
mindenekelott ugyanazon igényekkel kell | fellépntink, mint a melye- 
ket az ujabb didaktika minden tanitassal szemben tamaszt, Tehat 
a szemleéletiség, a kinnyliség, az egyesrél az iltaldnosra, a hata- 
rozatlanrol a hatarozottra sa szemléletiré] az, elvontra valo hala- 


‘YY. 6. Hermann Se hiller, Le hrbuch der Geschichte der Paeda- 
gogik 3. Aufl. 1894. P, 268, 








268 A S¥EMLELET] MODSZER AZ ERKOLCS] KEPZESBEN, 


das, végre pedig az dntevékenység folébresztésére valé tirekvés 
kévetelmenyeinek kell eleget tennie. A mi azonban az erkélesi 
oktatast komplikalja, az, hogy ezélja az érzelmi vilag fejlesztése ; 

ép tigy, mint az aesthetikai képzésé. Es ez okozza az erkiélesi 
oktatis legnagyobb nehézségét; mig ugyanis minden egyéb oktatis. 
ezélja az egyszerti apperceptio. az erkélesi oktatas még csak 
feladata elején van, ha sikeriilt megértetnie tanitésa anyagat, 
mert hatra van még tulajdunképeni czélja: az érzelmi tonussal 
valé apperceptio elérése. Ez ax érzelmi tonus ép a czélzott erkélesi 
érzelem. Ez utobbi létrehozasira maga az oktatds semmiféle 
formaban sem képes: itt mar az erkélesi nevelés terén vagyunk. 
De maradjonk az ethikai oktatas kérdésénél. 

Mar maga az erkélesi oktatas targyanak elvontsiga, melyet 
finnebbh érintetttink, csaknem Jehetetlenné tenné annak mar a 
legzsengébb korban valé megkezdés¢t, ha nem tartandk magunkat 
Herbart axiomajahoz, hogy ,.nincs nevelés tanitas és tanitas. 
nevelés nélkiil*.' Ez teszi lehetévé, mint mindjart latni fogjuk,. 
erkélesi tendentidk érvényre juttatasat mir a legkezdetlegesebb 
oktatas egész vonalin, tgy hogy az erkélesi oktatés kérdését, 
nagyrészt megoldottuk mielitt és a nélkiil, hogy xa etoxyy 
erkélesi tanitast adtunk volna. Ha sikertil az erkilesi oktatast 
kézvetve, tehat bizonyos tekintetben szemléletileg eszkézilni, akkor 
egyuttal megtalaltuk azon format, melyben az ethikai tanitast 
eszkézélhetjiik, mielitt az elvont erkilesi oktatasra a nivendék 
megérett volna, 

Az erkilesi oktatasnak kiilinésen két szemléleti eszkézet 
kell kiemelniink, melyek alkalmazdsa a primitiv erkélesi oktatas 
tartalmat teszik: a mar emlitett erkilesi mesét és a dradmdt. 
Ez utobbi nézetiink szerint axar’tcox7jy szemléltetés az erkGlesi 
oktatasban s a XVI. szizad paedagogiai tirekvéseinek egyik leg- 
fényesebb pontja, melyet mar Luther, Melanchton és Sturm ajan- 
lanak, de foleg a jezsuitak fejlesztenek: a szini eléadisok ilyetén 
alkalmazasa. Nem hatolhatunk mélyebben ennek gyakorlati kivi- 
telébe 8 az igy tamadé kérdések taglaldsaba;: vajjon a drama 
azinrehozatala a nivendékek Alta) tirténjék-e vagy sem, mert e 
ponton csak figy, mint ez értekezés keretében altaldban, csak- 
nem kizardlag elmeleti discussidt ohajtunk folytatni. A drama 


' Allgemeine Paedagogik, Einleitung, §. 16. 


A SLEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCS! KEPZESBEN. 269 


paedagogiai értékének kérdésénél a kévetkezé mozzanatokat kell 
figyelembe venniink. A drama erkilesileg képzé hatasat nem a 
lapos elriasztasi médszerrel kell iparkodnunk elérni, banem oly 
sympathiak filébresztése altal, melyek az erkdlesi érzést duz- 
zasztjak és fejlesztik. Szoval végelemzésben az Aristoteles-féle, 
“aibaporc-ban latjuk mi is a drama tulajdonképeni paedagogiai,. 
lélekemeli hatasat. A hazaszeretet, infelaldozis, a valddi szere- 
lem képzetei, kizvetlen szemléleti tartalommal adva, sokkal eré- 
sebb hatast tesz az ifji kedélyre, mint a*puszta elbeszélés vagy 
moralizalas. A drama, mint efhikai megérzékeltetés, az altala 
nyujtott anyagnak oly erdllejes apperceptiojat, még pedig érzelmi 
tonussal ellatott apperceptidjat okozza a szemlélé tudataban, 
melyet kiilinben semmiféle mas eszkizzel nem érhetnénk el, 
A mennyivel erjsebb a kép benyomasa a kepzetnél, a példa 
hatasa a szondl, a koézvetlen szemlélet a leirasnal, annyival 
hatalmasabb a drama ethizalé és suggestiv hatasa az elvont 
moralizilasnal, Es ez nem is lehet masképen, mert hiszen erkil- 
csileg nevelni annyit tesz, mint a névendék syeqsic-re vald 
hajlamat erkélesi idedlok szolgdlataba hajtani, széval a névendék- 
nek bizonyos akarati tendentiakot suggerilni. Minden cselekvés 
pedig motorikus és psychomotorikus innervatio, mely annal inkabb 
isszeforr a szervezettel s igy annal kinnyebben lesz provokal- 
hatd, mentiil nagyobbfoku vasomotorikus innervatidval lett az kap- 
csolatossaé, széval mentiil nagyobb és hatalmasabb érzelmi tonussal 
sikertilt azt a tudatba bevezetniink s e bevezetést tibbszér gya- 
korolnunk. A legfelejthetlenebb benyomasok a legerésebb érzelmi 
tonussal bird impressidk vagyis a legintensivebb szemléleti tar- 
talommal fellepé behatasok. A mi életlinkre és meggyézédéseinkre 
leginkabb hatist tesz, az a legerisebb érzelem, a mely mindig 
isszeesik a legerisebb benyomassal. De a gyengébb benyomas 
nyomat is maradandéva tehetjiik a szervezetben az ismétlés, a 
tibbszéri innervatio: a szoklatds dltal. 

A kézvetlen drimai szemléltetés egyittal ép . OEen omléleti, meg- 
kapo jellegénél fogva biztositja a névendék maximaiis figyelmét 
8 ezzel egytitt az sedekiicees (a mely semmi ef eye *b, - mint sponta 


tattal kell térténnie > siastlenien mellézendék Fa.coslaiel “favcamii- 
vek, melyek lapos pedanteriaja és pathosza nemhogy megkapna, 
de. inkabb untatja a nivendéket: mar pedig e téren leginkabb 





270 A S2EML2Le7T! MODSZER AZ ERKOLCS! KEPZESBEN. 


kell kOvetndnk Ratichius tandcsat: omne taedium diligentissime 
fugiendum. Nem szabad feledniink, hogy a draimanak nem okta- 
tas, de megkapds altal kell hatnia: meg kell inditania az erkGlesi 
érzések kikristilyosodasinak spontan folyamatat, de nem szaraz 
codexet nyujtania. A vildgirodalom remekeib6l kell tehét a kér- 
déses miiveket valogatnunk, még pedig azokat is, melyek litszé- 
lag semmiféle erkélesi tendentidt nem sugaroztatnak at, ép mert 
mir a psychologiai rajz hiisége, mint emlitettik, niéveli a sym- 
pathiat embertirsaink ifint, a szeretetnek a .vilagossagat*, mely 
az erkilesisée sokfelé elagazé ¢pliletének mindig alapja marad. 
Mert a rokonszenvy ¢s szeretet az erkéles alphaja és omegaja, 
melyen minden valodi moralitas keadédik; melylyel minden 
intensiy, sokat Atileli élet azonos, Ep ezért még a legrealisti- 
kusabb drimai termékeket sem fosztjuk meg minden ethizalé 
hatdsitél; hisz ¢p a realisztikus irodalmi termék az, a mely az 
let legtébh tényezijét Slelve fl, az embereket leginkabb meg- 
érteti vellink. Hogy azonban a legkisebb 5 litazdlag leglényeg- 
telenebb vondsok jellemzi voltuk: at, «1 tehat ep lényegességtiket 
megértsiik, nem esekély tee ep er ony de a gyermekek- 

“Folee ezert nem 
ehethotjtk a a F ererncket-s a rEauie ids hotgybe > a cngy a Risértoteke; ° 
ezért nem adhatjuk kezébe » Madame “Bovaryt vagy Germinalt. 
Mert a ki nem latja_ ei iroda mi termékek: ‘ital felszinre hozott 
minden kiesiséeben is a jellemzét, an e vondsokban csak az 
obsezen vagy a pathologiailag visszataszits mozzans atokat fogja 
latni. E részleteket tags  ép jellemzetes voltuk teszi a létezésre 
jogosultakka, hogy t.i. lényeges vondsai lévén . bymiek i fil- 
lépé alakok mogértésbre elkerithetetlennek a igy az irkntok 
timadd sy mpathidanak ¥ alodi tényeabi ._ Persze ez az ily milélvezet, 
melynél a ezeél valéban_szentesiti ag _eszkiziket, oly fokd tudast 
igényel, a melylyel ‘még a mai | kor altaliban, de bizonyos tekin- 


ls 


tetben a tudomany sem bir, le gkevésbbé pedig a a fejletlen eyer- 
meki tudat, melynek m: mar maga az érzelmi_ éa értelmi- dispositié 


than ily illéspont el fog lalisiira. _ Mert minden _kiesiségben 
! 


az ‘omberi élet minide pe morranatiben az amberels irdnti sy yuapaahig 
egy tényezijét, megértésiiknek fac “torat latni — ez annyi, mint 
nagyon sokat tudni, Pmert annyi, 1 mint tengernyi vonatkozast litni. 
A mi a zsenge korban \ vald rkble ‘si nevelést illeti, erre nézve — 





A SZEMLELETI MODSZER AZ BRKOLUSL KERPZESREN, 271 


mint ezt Basedow helyesen latta — az all, hory e periodusban 
a vak engedelmességnek, a tekintélynek kell uralkodnia. E kor 
az erkélesi habitus 6ntudatlan beidegzésénck kora és esak miutan 
az erkélesi érzéseket tényleg kifejtettik a gyermeki tudatban, 
lehet sz6 arrol, hogy az érzelmekre /éizvetleniil hassunk részben 
a tanitas tartalma ethikai vonatkozisainak élesebb kiemelése, 
részben pedig kézvetlen erkélesi oktatas altal. 

Az jntudatos innervatio e koranak fokozatos megsziinését a 
pubertastél szamithatjuk, a honnan kezdve a sympathikus érzések 
mélyebb és intensivebb kifejlédést nyernek a nemi élet fejlidésével, 
8 az érzelemvilig altalaban gazdagabba, a gondolkonis gyosabba és 
azarnyalébba valik. Lassuk most, hogy a tudas, vagyis a tanitas tartal- 
manak minden aga mikép hasznalhaté ethikai érzések fejleaztésére. 

Ami minden tudomanynyal k igazsdyg keresése 
és szeretete. .A tudominy — mondotta Curtuis Erné -- a be- 
esilet*. A tudomany miivelése és ethikai vonasainak kiemelése, 
mely még a mathematikaban is Iehetséges, az erkilesi érzelmek 
fejlesztésének egyik leghatalmasabb eszkize leend. Minden.valédi 
tudomanyos érdek eszményi és altruistikus: Gnzetlen és esak 
magat az igazsagot czélozza. Tudomanyos érdeket kelteni annyi, 
mint nemesiteni; hisz az emberi tudat nyilatkozAsanak ez az 
egyetlen modja, mely kiiléndsen az elvont s a gyakorlati élettél 
tavolallo terrenumokon minden egyéni materialistikus érdekté] 
fliggetlentil egyediil az igazsdgért miikidiink. 

Altalaban az érdekkeltés s igy a tanitds nagy paedagogiai 
érdeke nézetiink szerint ép a valddi érdek ethizdld erejében van. 
Midén Herbart a nevelés czéljaul a . Vilseitigkeit des Interesse*-t 
jelélte ki, mélyebb igazsagot fejezett ki, mint ezt talin maga is 
gondolta, mert valéban az emberi életet annal inkabb teszsztik 
intensivvé és nemesebbé, ment tibb érdeket tlel fel a tudat, 
A tudat, s a moral evolutiéja is végelemezésben érdeklédéstink 
tigulisa; nagy és valddi érdekkirrel birni annyi, mint sokat 
tudni és sokat szeretni. 

Hogy a humanus tirgyak oktatasa, nevezetesen a tirtene- 


vist 
tem és az Grogaind tamlendayes mennyire al kalmasak a huma- 


‘keit 63 fe jlédéast 


ta. 


ismertetjtik meg az ifjisiggal, i ismét ay embe riség megértésének 


.* 


8 végelemzésben szeretetének litjat egyengetjiik. 





























A positiv didaktika masik féoszlopa: a term 





is, eltekintve a rajta demonstralhaté igazsdg 


ettiél, igen alkal- 
mas erkijlesi vonatkoztatasok itsugiroxtatasara, fie rf paiyantin 
ponton lehetséges, melyet a régi tudomany emberei ép az erkéles- 
telenség fifeszkének tartanak. Ertjik az evolutid tandt, mely 
azonban nézetiink szerint ép a legalkalmasabb az ember mytho- 
logikus gigjének megtirésére s viszont semmi sem fejleszti min- 
den életnyilvanulattal szemben a sympathiat, még a legalsébbak 
irant is, mint ép a kifejlidés elmélete. De eltekintve ettél, e 
foltevés a mai biologia nélktilézhetetlen hypothesise, melyet 
nolens volens kell a természettudomanyi oktatas alapelvévé ten- 
niink s igy paedagogiailag alkalmas formaba iltéztetniink. Per- 
sze a taniténak a letért valé kiizdelem jelenségeire valé ramu- 
tatésnal nem szabad melléznie annak a kidomboritasat hogy ép 
e ktizdelem az, mely a fejlidés magasabb fokan a sympathikus 
érzéseket fejleszti, a mennyiben masok szenvedését tudatunk fejli- 
désével mind vilagosabban litjuk, s mindjobban érezziik. Maga 
a humanus érzés, mely a tarsadalmat mar mai fejlédési fokar 
is annyira jellemzi, tebat ép a létért valé ktizdelem folytan ki- 
éléesiilé tudatélet folyomanya. E) kell oszlatnia azon oly gyakori 
tévedést, mintha a korlatlan individualismus, a nitzscheismus volna 
a létért valé kiizdelem ethikai kivetkezménye, holott valésiggal 
igy all a dolog, hogy ép e korlatlan individualismus az, a mit 
a tarsadalmi fejlidés mindjobban kizar. 

Ennyit a pubertas koratél kezdidé kizvetett erkblesi okta- 
tasrél, mely nyilvan nem egyéb mint bizonyos ethikai igazsagok, 
yonatkozisok demonstralasa, bizonyos tekintetben szem/éltetése. 
Nemsokara attériink arra, hogy mily tartalommal és médszer- 
rel kell dolgoznia az e korban kezdetét vevé direct erk®lesi 
oktatasnak. 

Bizonyos, hogy az erkilesi tanitds hatterét e korban is 
folytonos erkélesi nevelésnek kell képeznie, mert csak ez utébbi 
nyujtja és praeparalhatja az érzelmi talajt a névendék tudata- 
ban, melybél egyedilil sarjadzhatnak ki az abba hintett magvak. 

Az erkdlesi nevelés leghatalmasabb eszkéze a sympathi- 
kus érzések fejlesztése a bardtsdg altal. Ennek dntudatos apo- 


lasa Basedow philanthropikus nevelésének egyik fénypoutja.’ — 


! Y. 6. H. Schieler i. m. 268 1, 





A BZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLOSE K&PZRSEEN, 973 


Sajnos, hogy napjainkban is nem egy nevelBintéuatbea fileg 
fegyelmi és administrativ szempontbdl nem szivesen latjik a 
nivendékek szoros baratsagat, sit mint ismeretes a régibb rend- 
szer egyenesen a kélesinés feljelentésre volt épitve. Mar pedig 
a valédi baratsig s az ebbél fakadé testtileti szellem a leghatal- 
masabb ethikai érzések egyike: az altalanos emberszeretet semmi 
egyéb mint ennek kiterjesztése az egész emberiségre. A sympa- 
thikus érzések fejlesztésére tovabba igen hatalmas eszkéz az 
aesthetikai képzés, kiilinésen a kéltészet intudatos élvezésének 
tanitasa. Az aesthetikai érzelmek ugyanis altruistikus jellegiiek, 
sit mint ezt Guyan kideritette gyékeriik a sympathia: az élet 
azeretete. De barmint is alljon dolog, bizonyos, hogy a mii- 
élvezet nemesitileg hat érdekeink eszményi kizpontositasa altal, 
a mi kiilénésen a pubertas koraban nagy paedagogiai szolgala- 
tot tesz. Az e korban jelentkezé szenvedélyeket ép azaltal tesz- 
sziik artatlamatlanokka, hogy elésegitjik a nemi érzések aesthe- 
tikai atalakulisat, a mi, a két mozzanat szoros rokonsaganal 
fogva legtibbszir egészen spontane is vegbemegy. Innen a ser- 
dilé ifjisig oly gyakori eszményi szerelme, melyben maga az 
érzékiség megdiesvill ép azaltal, hogy aesthetikai alakot nyervén 
kaltészetté valik. 

Az erkélesi codex szabvanyainak megismertetése nézetiink 
szerint két uton eszkézélheté, melyek egymast idbbelileg kéve- 
tik a nevelésben, i. m. dogmatikus és pragmatikus uton. 

Az elibbi moédszer az erkélesi szabvianyokat vagyis az 
ethikai habitus ktilénbdz6 oldalait, mint beestiletesség, embersze- 
retet, igazsigossig réazvét 5 ae emberiség nagy érdekei irant 
valé fogékonysag fogalmait van hivatva tisztazni, E kézben nem 
esekély sikerrel hasznalhaté az. inductiv médszer, vagyis e szab- 
vanyoknak a tanuld intevékenysége felhaszndlasival tirténé ki- 
emelése egyes olv: asmanyokbél mint ezt pl. Herbart kisérlette 
meg kinigsbergi ‘seminariumaban midén a névendé ‘kekkel Platon 
de resp. és Cie ero de offic, lit. L. alapjan-egy cnt plo Mon 
allittatott jssze.' E tanitast olykép képzeljiik, mint a an — 
avabalyokra vald oktatast : minden indokolas nélki | 


' Ez eljarast mar Rollin ajénlja (De la Mi a Cn d'enseigner et 


4 ane 4 wr) 
u coeur 17 26) a 


d'etudier les belles lettres par rapport iV eaprit et 
Port Royal iskoliinalk therretikusa. 








274 A S¥EMLELETI MODSZER AZ eNKOLCS! KEPZESBES, 


névendékeknek bizonyos utasitdsok, melynek alapjan idével egy 
bizonyos illemérzet fejlidik ki. Hisz a moralitas sem egyéb mint 
— sit venia verbo — ily belsd iWlemérzet s a valdédi erkélesis- 
ség ép oly Gntudatlan reflexszerii mint amaz. 

A magasabb fokn erkélesi oktatés mar pragmatikus. A 
fejlédéttebb tudat, melyet atlag a 17. évtél talalhatunk, immar 
nem clégszik meg a puszta dogmakkal: a miért utan is tuda- 
kozodik 8s ha csupan kész ethikai dogmakat allitunk eléje min- 
den indokolas és igazolas nelkil, e szabvanyokban tébbé-kevésbbé 
inkényes: .,conventionalis‘' dohtrinakat fog litni melyek ma 
ilyenek, holnap olyanok. Az igy, — mar most értelmi oldalrol 
fenyegeté ethikai mihilismus ellen csak tudomanyos ethikai okta- 
tis lehet sikeres, vagyis annak a megértetése, hogy pl. a mai 
ethikai codex, melyet a kéztudat diktal sziikségképi productuma 
az emberiség fejlidéesének s altalaban a nivendékkel valé meg- 
ismertetése annak, hogy az erkélesi nézetek valtozasa sem On- 
kényes, veéletlen (mint semmi e viligon), hanem magukban a 
dolgok természetében; a tarsadalmi biologiai fejlidésében van 
megalapitva. Altaldban a positivistikus tanitasnak e téren egyik 
legfibb feladatat kell hogy képezze avon, még a mult szdzad 
metaphysikai rationalismusabdl athangzo nézet megtérese, mely 
azerint mindaz, a mi + 3:¢ vagyis kézvetleniil természeti produc- 
tum, tehat mindaz, «a mi emberi mii: dés:¢ eo ipso absolute 
dnkényes és véletlen. Meg kell értetni a tanitvanynyal, hogy vélet- 
len nines a vilAgon, hanem esak sziiksegképi fejlddés, hogy tehat 
az emberi cselekedetek, é¢rzések 68 institutidk is sztikségképi 
termekei az emberi szervezet 5 az egyedi szervezetek egymasra 
hatasibol fakadé tarsadalmi evolutiénak, hogy tehat a déotc nem 
ellentéte a gorc-nek, hanem ép oly sziikségképi productum mint 
emez, mert végezemzéshen semmi egyeb mint ennek folytatasa: 
itsugarzisa physikai térre. 

Ha az erkilesi codexben, pl. a humanismus kifejlédé 
érzelmében sziikségképiséget sikeriilt kimutatnunk, megadtuk 
annak tudominyos actiologiai alapjat: gydkerét magdban a fej- 
lodé egyénben és tirsadalomban pillantottuk meg. 

Az aetiologiai mozzanat kiemelésével egyittal az erkéles 
fogalmanak teleologikus oldalat is hangstilyoznunk kell, vagyis 


az erkoilesiség fhaszudt. Mert bizonyos, hogy bar — mint eat 
mar Adam Smith lAtta — a moral nem a tarsadalom finnallasat 





A S@EMLELETI MODSZER AZ ERKOLOSI KEPZESBEN. 276 


* 


 @ntudatosan ezélzd és bo: e finrillis exéljabol létrehozott szab- 
-vanyok dsszesége, hanem a tarsadalom fennallisa a moral kévet- 
kezménye, mindazonaltal ép azon okbdél, mert a tirsadalom fénn- 
dlldsa és az erkilesiség egyazon forrasb6l fakadnak, e fennallis 
létfeltételei sok tekintetben azonosak lesznek a moral szabvanyai- 
val. Széval az altruismusnak az egyénre visszshaté hasznat is 
ki kell emelniink s Altalaban az erkélesi habitus, a ,becstilet* és 
~emberiség*-nek a jézansdyyal bsszefliggd voltat. E vonas kidom- 
boritasa nélkiil az emberiség erkélesi életéré] nem nyujthatunk 
tiszta képet, a melynel a tiszta ethikai és a hasznossagi rugok 
egymasba folyton atfolynak, E mellett a hasznossigi szempotok 
kiemelésével a moral sziikségképiségének egy tjabb mozzanatat 
emeltiik ki. 

A fiiggetlen erkilesi oktatas ellenesei, kik vallas nélkiil 
nem képzelhetnek moralt, folyton feledik, hogy a gyakorlati élet 
erkilesiségének, kiliénésen a tarsadalmi fejlidés mai fokan, for- 
risa mindeniitt a kézvetlen erkiilesi érzés és nem vallis-meta- 
phisikai reflexio; de ha ez utdébbi erdsen elitérbe is lép, bizonyos, 
hogy ez esetben is esak egyik tényezdje marad az ember erkilesi 
életének. Mert elvégre is, hogy kiilsé, vallasit indokokra is mikép 
reagdlunk, ezt is az egyéni tervezet és a tdrsadalom fejlédés- 
foka hatdrozza meg. De ha a gyakorlati életet elfogulatlanul 
vizsgaljuk, dgy taliljuk, hogy még a legvallasosabb ember is — 
kivéve, ha végleg fanatizilva van, vagyis ha erkélesi érzését és 
természetes sympathidit egészen fdlildozza vallisi dogmainak — 
erkélesi szabvanyainak forrasat a sajat kizvetlen érzésében birja. 
Hogy az embereket mikép beestiljiik, hogy nem lopunk, gyilko- 
lank, ezt tisrtességes Aariesh sckasees teszi vallisos tilalombdl, 

‘A fiiggetlen,  laikus“ erkdlesi- 
ség é3 annak weabvinyad avait mint a levegé, melyet mind- 
nyajan besziv unk és mégsem lat juk. Tanulnunk ‘kell, hogy jelen- 
létét s magy hatalmat észrevegylik. 

A ki az emberiség -erkiilesi életéenek physiologiai alapjat, 
tehat a természetes moral életét nem latjas ép ezért tagaddsba 
veven, ant a horspoy : mpats spout kiveti el, hogy tisztin theologiai 
képzetekre akarja az erkilesiség fogalmit ‘alap’ alapiti ani, az jelen 
értekezés egész targyit ecészen tévesnek fogja tartani. Persze 

az ily allasponttal Jelen dolgosat keretében nem vitatkozhatank, 


tn | 


<te a tudomanyos ethik: ika, sociologia és anthropologia tanait 








276 A S8ZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESREN. 


nem fejthetjiik ki, Ep ezért @ fiiggetlen moral tanitasa ellen- 
ségeinek csak nébany érvére ohajtunk reflektalni, 


Legkézinségesebb ellenvetés, melylyel a theologusok élnek, 
az, hogy a laikus, mondjuk az anthropologiai erkilesi codexnek 
nines meg az a sanctidja, melyet ime a vallas-erkilesi szabva- 
nyok egy legfébb lény akaratanal fogva tényleg birnak, Csakhogy 
ez nézetiink szerint igen téves fdlfogis. Ha ugyanis az erkélesi 
azabvanyok sanctioja alatt azt értjiik, hogy e szabvanyok valami- 
kép héfelezdek, akkor — allitjuk — a valldserkélesi parancsok 
sem birnak nagyobb sanctidval. ép mert ez a vallaserkélesi szab- 
vanyoknal sem egyéb végelemzésbhen, mint a kéztudat altal sugal- 
mazott erkilesi érzés. 

Magukat a theologiai paranesok erkilesi érzékét s igy 
kételezd voltukat a szerint mérjiik és beesiiljik, a mint azok 
erkilesi érzéseinknek megfelelnack vagy sem s maga a vallis 
hidba hirdetné pl. az altalinos emberszeretet parancsat, ha nem 
tudna, hogy a jobb elemek azt sajat érzéstikkel sanctionalni 
fogjak. Hit a vallaserkélesi szabvany is — mint mar emlitetttik 
— esak eszkiz az erkélesi érzelmek filtamasztasdra, fejleszté- 
sere, melyeket mar elére {61 kell tennlink abban az egyéni és 
tarsadalmi szervezetben, melyben azt ki akarjuk fejleszteni. Ks 
ezt az eszkizt esetlez mas, alkalmasabbal is potolhatjuk, ha ez a 
kultura mai AllAspontjin mar nem is dllapithaté meg, vagy gya- 
korlatilag még nem is alkalmazhato. 

Sanctio tekintetében tehat a vallaserkiles nem bir és nem 
birhat filénynye] a terméeszetes moril szabvanyai fOlitt. Magukat 
a vallaserkélesi parancsokat is a mi sziviink dirigalja s nem 
engedelmeskednénk nekik, ha valami olyast hirdetnének, a mi a 
sajat erkilesi érzéstinkkel ellentétben van. Hiszen mar maga az 
a téeny, hogy a killinbizé vallaserkélcsi parancaok erkélesi érté- 
ket berdljjuk, arra mutat, hogy minden normalis egyénben van 
egy mindezektol fiiggetlen moralitis és hogy ezen organikus 
erkéles szentesiti a valliserkilesit és nem megforditva. Persze 
kényszerttem erkblesi hatviny sohasem fog, hanem csak kiilsé, 
jozi alakulat: ¢s nagyon téevednek, a kik pl. a haldl utani isteni 
megtoriasban valé hitben a belsé, a valédi erkilesisség niévelé- 
sének vagy épen megteremtésének eszkizét litjdk. Terroriecl pi 
lehet ily eszkézikkel az embereket,.de nem valdban jobbakka 


A SZEMLELETI MODS8ZER AZ ERKOLCSI KEPZESHEN. 77 
¢ 


tenni.’ E mellett készséggel elismerjtik, , az allamnak a 
valliserkélesi kényszereszkizik, ktilindsen az elmult szizadok- 
ban, nem esekély szolgdélatot tettek a jogviszonyok ftntartasa- 
nak munkaijaban ép a tilvilagi képzetek terrorizalé erejénél 
fogva; de bizonyos, hogy az dllami administratio tikéletesité- 
sével, a kiézvélemény mindinkabb hatalmasabb ellendrzése s végre 
maguknak az erkilesi érzések tagadhatatlan finomodisaval, mely 
tényezik a tarsadalmi evolutiéval mind hatalmasabbakka lesznek 
— a jogi a kiilsé rend fentartasa mindinkabb nélkiilizheti az 
ilynemii terrorizAléd eszkizdket. A kézépkorban, midén az erkdl- 
esik rendkiviil vadak vultak s az dllam keze csak nagyon kevés 
viszonyt szabalyozhatott, e terrorizilé eszkizék, vagyis azok 
hirdetéje: az egyhaz nélkii] talan valéban bajos lett volna esak 
némileg is az emberek fékezése, de napjainkban, midén a vallas- 
metaphisikai képzetek mindinkabb halvinyodnak s a miiveltebb 
néposztalyok, de részben maga a rép érdekkiére sem annyira 
mythologikus s ezzel parhuzamosan az erkidlesiség ¢p igy, mint 
az dllam, a tudomany, a miivészet csaknem teljesen secularizd- 
lodtak —- e képzetek terrorizilé ereje is igen esekély, sét a 
mar félmiivelt osztalyoknal is teljesen mellézheték a jogi és 
erkiilesi viszonyok fintartasanal. 

De van a sanetionak egy mis értelme is; jelélhetjiik vele 
ugyanis az erkélesi codex szabvanyainak részletes szentesitésdt 
is. Az erkdlesi nézetek és az azokat kifejté tudomanyos tételek 
folyton valtakoznak és fejlédnek s ép ezért folytonos vita targyai : 
lehet-e ily szabvanyokat paedagogiailag alkalmazni? s ha dsaze- 
Allitottak az ily szabvinyokat, nem-e lehet 826 arrél, hogy azo- 
kat a haladé tadomany megviltoztatja ? 

E pontra néave legyen szabad a kivetkeziket megjegyez- 
niink. Bizonyos és ezt készséggel elismerjiik, hogy az ethikai 
kutatis napjainkban még nem annyira elérehaladott és ép ezért 
nem annyira positiv é8 egységes, hogy esak né mileg is dAltali- 
nosan elfogadott formulaba dntse az erkdlesi habitus sza ubvanyait. 
Nagy része van ez elmaradottsigaban igy a sociologia ez idé 
szerint fejletien voltaban, de Altaldban aa anthropologiai és philo- 
sophiai tudominyok — gyermekkoraban ; hisz alig fél félszizadja, hogy 

*. 


'V.6 Pauer, Ethikai determinisnas elmé lete e. Budapest, 1890. 
43, lap. » 


ATHENAEUM. 19 








278 A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKGLCSI KEPZESBEN, 


a philosophiai kutatis is positiv disciplinik dsszesérévé kezd 
valni. Hogy e tekintetben ép az Altal, hogy a philosophiai s 
kiilinésen az ethikai kutatas tudomanyos moédszerekkel kezd dol- 
gozni, van a helyzet javulasara kilatas, az vita targyat nem 
képezheti azok szemében, kik a mar is elért szép eredményeket 
ismerik 5 egyaltalin fogalmuk van a tudomanyos kutatas moéd- 
szereiré! s az azokkal elérheté sikerekrél. Positiv, ha nem is 
exact eredményekre melyek csak a deductiv tudomaényokban 
érheték el, tehat mindenesetre van kilitas 8 taldn ma&r. nagyon 
is kézel van az idé, midén magdbdl az egyéni és tarsadalmi 
élet fGltételeibél szigorian aetiologiai erkGlesi codexet szerkeszt- 
hetiink. De ez is termeszetesen, mint minden tudomanyos belatas, 
fejlidni vagyis valtozni fog és baj volna, ha nem valtozneék ; 
hiszen ez annyit jelentene, hogy a tudomany tibbé nem halad 
§ maganak az emberi tudatnak evolutidja megakadt. 

De nines is sziiksége a paedagogianak sem Grik és val- 
tozhatatlan erkiélesi codexre; hiszen mi nem arra neveljlik az 
embereket, hogy érikké éljenek, hanem arra, hogy korukban 
betiiltsék hivatisukat. A tényleg finnallé, a mostani és a kézel 
jovd tarsadalma azamara neveljiik s valosiggal nem is vagyunk 
képesek egyébre, miutan elittiink esak a jelen és mult All, nem 
pedig a jivé. Végelemzésben senki jozanul nem_ tirekedhetik 
egyebre mint legfeljebb arra, hogy kordnak legnagyobb embere 
legyen, de nem arra, hogy érdk idjkre hasson. A tarsadalmi mileunek 
kell megfelelniink, tehat azon ethikai kivanalmaknak, a melye- 
ket a mi korunk valodi mordlja tiiz elénk. Mi az életre neve- 
link, az élet pedig a valésdgban mulandé és mindig viszonylagos. 
Elfogulatlanul tekintve, tehat azon kériilmény, hogy az erkélesi 
tanitas tartalma, mint minden tudomanyos belatas viszonylagos s 
igy valtozisnak van kitéve az erkélesi tanitisnak és nevelésnek 
nines és nem lehet karara. Semmiféle erkélesi nevelés nem tireked- 
hetett egyébre, mint az embernek nevelés Altal olyanna tévésére 
a mit © tartott jonak és nemesnek. Tehat minden erkélcsi kép- 
zés végelemzésben viszonylagos és talan ideiglenes nomak meg- 
valdsitasira tirekszik. Es ép agy a mint az illemszabdlyok val- 
tozisa nem teszi tiinkre ez illemtani oktatast ép ugy az erkélcsi 
azabvanyok viszonylagossiga nem befolydsolhatja az erkélesi 
képzes munkajat. Hogy pedig mi képezi korunknak erkilesi 
postulatumait ezt talan nem lIehetetlen megallapitani, hiszen 





A SZEMLELETI MODSZER AZ ERKOLCSI KEPZESBEN, 279 


_ v 
mindnyajan érezziik azt, mert e kivetelmények ép benniink élnek. 
Az erkilesi szabvanyok viszonylagos biztossaga tehit a tudoma- 
nyos kutatas aAltal megallapithaté: tébbre a nevelésnek pedig 
nines sziiksége és nem is volt masnemii bizonyossagra soha igénye. 

Mair sokkal fontosabb azon ellenvetés, melyet jelen fejte- 
getések ellen tamaszthatd, hogy t. i. a vazolt it és médszer 
nem potolhatja a vallaserkélesi képzést, ép, mert bizonyos biélesé- 
szeti eruditidt is igényel a névendék részéril a mi az alsdbb 
néposztalyoknal, kiket sem annyi ideig, sem igy nem tanitanak, 
hogy tudatuk ennyire fejlédjék — gyakorlatilag kivihetetlen. Ez 
azonban nézetiink szerint nem oly baj melyért egyediil a laikus 
erkilesi oktatas vonhatd felelésségre, miutan mindennemii ethikai 
tanitasnak szamolnia kell azzal, hogy az alsdbb néposztalyokkal 
esak az elemeket ismertetheti meg. E baj lényegében orvosol- 
hatatlan, s a vallaserkilestan sem képes u magasabb, a finomabb 
erkilesi érzéseket a miiveletlen emberben kifejleszteni. A tanu- 
latlan egyén, ki bizonyos tekintetben mindig gyermek marad, 
erkilesében is az lesz, mert hiszen az erkélesi érzelmeket nem 
lehet kitépni a tudattervezetbél s azt dnnalélag a legmagasabb 
fokig fejleszteni, midén a tudat mas processusai fejletlenek ma- 
radnak. A finomabb és magasabb erkélesi érzések mint gyingéd 
tapintat, a magasabb, a puszta hiusagtol mar elkiiléntilt nemzeti 
érzés, a tagabbkérti emberszeretet, a férfidi s a néi_ beestilet 
subtilisebb fogalma ma is idegenek az alsdbb néposztalyoktdl és 
igy is lesz az mindig. Az ¢let elfogulatlan szemleliéje ezt nem 
tagadhatja, valamint azt sem, hogy bar a tudatélet értelmi fe)- 
lesztése vagyis a miiveltség nivelésével nem is adtunk és nem 
is biztositottunk valédi erkilesi_ miiveltséget, de lehetivé tetttik 
annak kifejlédését azon associatio agypdlydknak ilyetén vald ki- 
nip 4ltal, mely azutin a képzetek nagyobb expansidjat 

az érzelmek tarabbkirii szétterjedését ¢ és finomabb tagozéda- 
ait lehetévé teszik. A nép -moralitasat a vallaserkilesi oktatas 
sem emelheti magasabbra, mint a mennyire azt annak tudatszer- 
vezete 8 Altalanos fejlettsége engedi. Hogy pedig a fejlédé pae- 
dagogiai kutatis fog moddot talalni, a nép lelktiletének megfeleli 
erkilesi tiplalékot talAlni, mely metaphysikai fictidk nélkil is 
képes lesz erkilesi codexet nyujtani, ez erds meggy(zbdésiink, 
annal is inkibb, mert e remény azonos a tudomany ezivilizald 
hatalmaba vetett hittel. Dr. Pauler Akos. 

19* 





MI A ROMANTICISMUS ? 


I. 


A molt szazad végén megindult és a XIX. szazad kézepéi¢ 
tarté irodalmi és miivészeti mozgalmat romantikusnak nevezték 
el a németek s utanok a tébbi miivelt irodalmak is, 

Az irodalomtérténet miiveléi és kiiliniisen a miivészetek 
historikusai hajlandék voltak e mozgalmat oly reactiénak tekin- 
teni, melyben majdnem harom szdzados pihenés utin a kizép- 
kori regényes vilignézet tort ki A vallisos szellem félébredése, 


a keresztyén hensiség jelentkezése, : a lovagias, a feudalis nemes- 
ség tisztelete, a kézépkori erények esodalisa, a vallasos és 
patriota elbeszélések, -eposzok, dramak, -tragédiik divata s hasonlok 
mind hozzijarultak e felfogis’ elterj jedéséhez. 

Ezutan azt kérdezték egymastél : ‘Hogyan: enyészhetett el, 
mulhatott ki a classicismus? A tibbi kizt a franczia Branetiére 
is Valaszolt e kérdésre: bitin szolva nem a vénségtél vagy 
a kimeriiltségtél halt meg classicismus, ‘miutan Rensard-tél 
André Chénier-ig, vagy biteaisieren’ esztendeig élt; sem azért, 
hogy nem tudott volna -megfelelni a lelkek ‘dllapotjamak, mert 
végre is se Pascal, se Bossuet, se Moliére, se Racine nem halt 
meg: hanem mivel - meg gdermedett szabilyaiban, tulajdon elveinek 
sziik voltaban“. x ¢ 

Ha kdzelebbrél | vizagaljuk, -amolyan régi modi frazisoknak 
talaljuk ez Sees, melye ekkel nem. magy rarizunk meg semmit ; 
amolyan képes kifejezések melyek néha tetazetisek, mert szel- 
lemesek, ujak, szokatlanok ; de ha. elemeani kezdjiik, szerteesik, 
szétoszlik vagy bsszeom lik vizsgalodésaink alatt. 

Egyeliére nem emlitve azt a helytelenséget, hogy 250. évig 
élt a classicismus, hogy Bossuet, Paseal és Racine mennyire 





MI A ROMANTICISMUS ? 281 
ye 
~w 
classicistak, két sitelebal ‘talailibconk Brunetiére allitasaban : 
1. hogy azért halt meg a elassicismus, mert megdermedett sza- 
balyaiban; 2. nem pedig azért, hogy nem tudott megfelelni a 
svellemi szinvonalnak, a lelkidllapotnak. 

A mi az elsét illeti, mosolyogva veszszik észre, hogy ¢ 
phrasis mindig eléfordul, valahinyszor valamely irdnyt ¢serben 
hagy az emberiség és Uj utra tér. A vallas, az erkiles, a poli- 
tika, a jog, a miivészet és irodalom, a nyelv és gazdasig terén 
halljak szimtalanszor, hogy valamely intézmény, szokas, felfogas, 
megdermedett, immobilizaltatott, énezéluva lett, tehat el kellett 
tile fordulni, el kellett pusztulnia. 

De keérdés megdermedhet-e, megingathatlan-e valamely 
jogi, erkélcsi, politikai, miivészeti irany és felfogas? Hisz- ez 
nagy tévedés, melyben azt képzeljlik, hogy az az irany egy énma- 
gaban éli valami; nem pedig érzésiink, gondolkodasunk kifo- 
lydisa, kivetkezménye! Ez épen olyan helytelenség, mint mikor 
példaul azt olvasom Kotzebuerol, Hugo Viktorrél, Dumas pére 
és filsrél, hogy alkotasaikkal megrontottak a kizénség izlését ? 
Lehetséges ez? Nem @épen az ellenkezé lehetne igaz? Minden 
miivészi alkotas csak addig tetszik, csak addig van neki hazaja, 
a meddig a kor érzésének, gondolkodasanak tolmacsa, kifejezoje. 
Ha tehat megbukott a classikus irany, ez esak annyit jelent, hogy 
nem felelt meg az 180) kGriil fillépett érzésnek, gondolkodasnak 
vagy mas széval a lelkek Allapotj4nak. Mi alkotjuk a vallasi, 
erkilesi, jogi, politikai, tarsadalmi, miivészeti intézményeket, civi- 
lisatiénk mas-mas szinvonalan Allitunk fel ij iranyokat, terem- 
tiink mliveket, melyek megfelelnek fajunk gondolkodaésanak ; tudd- 
saink ez alkotasekbdl megalkotjak a kilinféle elméleteket; ez 
elméletek, irdnyok, felfogisok azonban nem dermednek meg, 
hanem mi waltonusk, ‘médosulank. 


a classicismus meg tudott ‘oatiia folelni. az Sastnetote lel all al- 
potanak a XIX. szazad elsé felében. Mar 1790 tin hatarozot- 
tan. jelentkezik a romantikus irany, Szentjobi Szabé Laszli nalunk 
megirja Matyas kirdly czimli dramajat, Németorszaghan 8 csak- 
hamar masutt és Altaliban | tetazéssel ad jak Kotzebue dramai 
miiveit, melyek nagyon eliitnek Lessing, Geothe, Sch ‘hiller classikus 
miiveitél, melyek ugyan jo ‘ideig fonmaradnak a szinpadon 8 
kisebb-nagyobb sikert aratnak; de menvyivel hatisosabbak és 


ad 





282 MI A ROMANTICISMUS ? 


kedveltebbek Kotzebue alkota8ai? Mi lehet ennek oka? Nem 
lehet mas, mint hogy Kotzebue jobban kifejezte a kor érzését, 
gondolkodasat mint Schiller vagy Geothe, a kik mar kevésbbé 
feleltek meg a lelkek aAllapotjanak, értelmi, erkilesi és aestheti- 
kai szinvonalanak, . 

De Bruneti¢re és tarsai tovabb nyargalnak a szabalyok 
megdermedésén gs kiilénésen a franczia ird felhozakodik vele, 
hogy az utolsé classikus Lemercier, kinek Agamemnonja annyira 
tetazett, Cours analytique de littérature ez. miivében a tragedid- 
nak huszonét szabalyat Atlitja fol, melynek elseje: la Qualité du 
fait, és utoladja: la symetrie thedtrale. Es hogy bebizonyitsa, 
mennyire fliigg a mlivek szépsége a szabalyok megtartisatél, 
Racine Athaliejdra alkalmazta, melynek elvitathatlan tokélyét 
médszeresen igazolta, E szabalyokban sok helyes észrevétel van, 
de maga az egész egy nagy tévedés, melytél a XVII. szizad 
nagy remekirédi csak lingelméjikkel, alkotdsaik feltétlen 6szin- 
tesagével egyéniségik erejével tudndk magukat megévni, teszi 
hozzi Brunetiére. ‘ 

Tehit lingelméjék dévta meg bket! Ugyan mit érthetni 
é phrasis alatt? Kévették ugyan a szabalyokat, de langelméjék 
tilszirnyalta azokat. Vagy talAn azt, , hogy a korlitozé szabilyok 
daczira remeket alkottak ? Vag ry mi az a masik phrasis, mely 
alkotasaik feltétlen szinteségé rol sz6l? Van ennek értelme ? 
Van feltételes bszinteség ? Van- altaldban a mitivész alkotasaban 
bszinteség hianya? Nem tirekszik-e minden miivész arra, hogy 
tehetsége, ereje szerint remeket alkosson ? Igaz ugyan, el 
lehet képzelni, hogy valemely miivész, a ki elfordul a szent 
képektol, jo pénzért  ilyet is teremt, ezt azonban ha elval- 
lalta, tehetsége szerint iparkodik mega alkotni, vagyis bizonyos 
bszinteségre tir ekszik. Ktlinben az ily elhibazott ferde helyze- 
tek ugy sem szAmitanak. . Mi a nagy aramlatokrél beszéliink 8 
itt nem szerepelhet miskép a miivesz | mint a maga dszinteségé- 
ben. A mi végiil a miivész egyéni erejét illeti, ha ez a 8za- 
balyok keretében mozog, nem lehet semmi kifogisunk ellene. 

De hat filmeriil a fontos kérdés, hog y vajjon -@ azabalyok 
annyira a vesébe vigé, a milivészi alkotis lelkét érinté kérdé- 
sek-e ? Brunetiére azt ‘mondjs a, hogy a classicismus. Gsszezavarta a 
tirvéenyeket vagyis a faltétele sket, a fajok szabilyaival. A clas- 
sicismus j6l latta, hogy a fajoknak megvannak az 6 “térv ényeik, 





MI A ROMANTICISMUS ? 


mert mar meghatarozasukban benne vannak ; de azt hitte, hogy 
hogy szabalyokal is szolgilhatnak. Pedig a szabily csak kilsé- 
leg és érinti a lényeget. Példaul, ha valaki egy nagy politikus, 
egy nagy hoddito sikereihez akarna jutni, feléltené Richelieu 
yords ruhajat, Napoleon sztirke redingotejit, utanoznd szokasai- 
kat, az 6 képfikre mdédositand Snmagat, esak a ktilsiségben 
kizelitené meg éket, A classicismus csalddott a langész miivésze- 
tének egyediili, utinozhatlan jellemén. Mint valamely vegyész, 
azt hitte, hogy az elemek analysise utan Gssze is rakhatja ket. 
Vagy mint a természetrajz valamely tfigyetlen vizsgaldja, azt 
hitte hogy a fajok valtozhatlanok, pedig a természetben érikiis 
mozgasban, fejlidésben vannak és az irodalomban is tgy mint 
miasutt, szlintelentil egy ismeretlen lassi fejlédés munkalkod k. 
A XVII. szizad nagy szellemei ezt nem vették észre, de mar 
a XVIII. szazad szellemei igen. Voltaire miivein is meglatszik 
ez, de annal inkibb Rousseau, Diderot, Chenier alkotasain. 

A dolog veleje ismét az, hogy a miifajok tjnmagukban élé 
valamik, melyek altalunk 6ntudatlanul teremnek, médosulnak, Atala- 
kulnak. Ez a legnagyobb tévedés. A miifaj tudniillik az ember 
belsi Atalakulasanak kivetkezménye. Vegytink példaul egy nagyon 
viligos példit. A XIX, szazad negyvenes évében follép egy hatal- 
mas lyrai kélté: Petéfi Sindor. Miivei nem tartoznak a szazad 
elsé felének sentimentalis, hideg, iinnépélyes, odai alkotasai kézé, 
hanem melegek, bensik, kizvetlenek. Tehat aj és ismeretlen a 
hang. Vajjon e langész sajat magibél meritette ezt a kizvet- 
len, meleg, — — és nem a ‘kézszellem altalinos modo- 


jecte-gondalhodie, Meg sioathel a ‘miiv rhinote a “politika, ‘vallds, 

az erkiles, az irodalom ; a tirsadalmi élet terén. Még a bilesé- 
msi is elfordult az eddigi_ metaphysikai iranytél és fileg termé- 
szettndomanyi, tapasztalati lett. Azt kérdhetjik tehat, hogy a 
miifaj dntudatlanul fejlédstt- -e ez uj iramyban és nem a_ kiz- 
szellem médosulisa idézte el, hogy elfordultunk a romantikus 
kilték, szertelen, vad, grotesk és rémes meséitél, jellemeitél ? 
Vagy talin egyes langelmék teremtették meg az iranyt? Vald- 
ban nem a lingelmék, mert nélktilék is- gybzott volna a realis 
gonkolkodas ; hanem a kézszellem médosulisa, Tehat sem Rous- 
sean, sem Diderot, Chenier nem voltak az uj szellem alkotdi, 





a, 


e: 373 


s2a 
a 


RR i 


; a na 





Kjszabis, Geothe Wertherfe de a tbbi ied ewmantihwa, 
pediz egyik sem az. Bs Rowskean lose a lancvebh romanth 
: | van bonne. Rrunetidire ogy scollenies, sly hovewet 

7 eli, Rowsseawrdl, mint a ki a al Aredkoiy 
adgtt, a keletinek képaoliddadt, a gyermek dredkindedt a vail 
nak indulatossdgat, az athietinak Aldnkededt da a aeorelyjoanak 

egyesité magdban, mondja Aritel, ‘Telit (iweliatio, 
érzékenység, éraékisdg, hidedg Rousaoan jellomvondaal, do Myr 
netiére szerint lognagyobb, logerisebb as i lyralwkyn (yey hoy 
kézis eldidje a modern lantosoknak, Kyronnak, Qoathonok, 
Schillernek, Lamartinonak, Hugdnak, © ae Aw kiilidanotdnel, ae 
individualismus pocsisinak megalapliija. Mily botedny voll ae, 
mikor Rousseau a maga dolgdt @ Nagy kdadnadynnk WN Ni belgry 
filtalalta! A XVII. sxdead nagy tedl pliullak volun aeamedlydhot, 
egyéniségiket ennyire beleoltanl milvelkbe, mée Voltalyoe aan 
merte elbeszéléseibe, még kevdabbd bletoridiha belolktatil magn 
dolgait, hanem dridai levelexdat folytatott a bennik fajewte bly a 
mi lelkét nyomta, Rousseau avonban mindent almondotl, May 
sohasem volt ird, a ki ekkorm fontowmAwot tWilajdoniiot walne 
iomaginak, a ki ennyire o vilde kivdpponijAva totte volin Uite 
magat. Es ez individualismue feltdmaddedban a a velojhed vijale 
gok- és tévedésekben kell latnunk « romantiolniue keadeiet dq 
meghatérozisinak elsd clemdt, mondja Beunetiore, De Wat mega, 
mi a romanticiamus? Erre in megfelels Mvabadeie a iilivdnnet 
ben: — a sajdtos ériclem alkalmaydon » kOsdriclom belydle 


>. . 





MI A BOMANTICUOEDS 7 


okai médositél: hanem az iddk arjanak kellett valtozni 

/ més «zéval mi v4ltoztunk, médosultunk. Brunetiére azon- 
ban hirdeti, hogy Voltairenek, Buffonnak szintén megvan a maga 
résxze a romanticismus filébredésében, épen mintha azt tanita- 
otk, hogy Lessing, Goethe, Schiller szelleme sziilte Kotzebuet, 
Tiecket, Schellinget, a Schligel testvéreket, mert miiveikben, 
verses 48 prézai alkotassikban talalni egy-egy koltéi szdlamot 
vagy technikai sajitaigot, mely Lessingnél vagy tarsainal gyak- 
rabban fordult elé. Dy médon Brunetiére megtalilja Voltairebeo 
Chatceaobriand-t és Lamartine-t, noha az elébbinek éraése, 
dolkodisa a malt szazad kizepe éta akkora tavolban volt ez 
utobbiak érzésétél, gondolkodasdtél mint az ég a fildtél, a menny 
4 pokoltél, Mindnydjan tanulunk tébbet, vagy kevesebbet, elideink- 
til s igy Chateaubriand is tanulhatott egyet-mast Voltairetél, 
mert elai ifjdsiga a XVIIL. azdzad realis viligaba esett: de a 
ki egéazében litja a két férfidt 63 egymas mellé Allitja Voltairet 
és Chateaubriandt lehetetlen, hogy fil ne tiinjék neki a ketté 
kizitti kidlté kilinbaég. Osabbogy tudni kellene, miben all az 
a nagy kilinbaég ? 

Példaul kezembe veazem Brandes Hauptstrémunger cz. mun- 
kajit vagy egy franezia tanar kisebb dolgozatat, melyekben a 
Classikus $s romantikus kézétti kiilinbséget fejtegetik 8 miket 
taldlok bennik? Révidre vonva, néhany sorba szoritva, ezeket 
tanitjak: A classikus gajiteigai; A nézet tisztasiga, a felfogas 
dertiltaége, az eléadia kinnylisége, nemes targy, mélté tartalom, 
biztos és tikéletes forma, mig a romantikus a szenvedély sza- 
badsiga, a kalandok extravagantidja. Az elibbi egy gérig 
templom, harmonidja, az utébbi egy géth egyhéz égfelé tirése, 
A classikus elegans, felséges, de hideg; az emberi aziv ismerete, 
az ira vildgos feje, iralyinak szabatossAga, a forma finomséga, 
az akkori tarsadalom conaolidalt AllAspontja; még a romantikus 
nem jamer mig tirvényt mint a langészt és a terméazetet. A 
¢lassikua olyan mint Versailles, mint a franezia kert, seabilyos és 
ogysiges; a tiaztest, az illemet, a monarchiai méltésigot tartja 
avem elitt, a beestilet, a azerelem, a religio az & esaménye. A 
romantikusnak nines szabilya és modellje; mem a szépet, hanam 
a a keresi, 8 elitte a groteszk és a fenséges unidja 
lebeg. A classikusnak nines lyraja, mig a romantikus meré lyra, 
lelkesedés, exzmegazdagsagi igaz és természetes érzelmek. Az 





MI A ROMANTICISMUS ? 
elbeszélésben a phantasticns, a feszes, a groteszk, a népies, a 
szertelen hajhaszata. Iralyaban vildgossig és tisztasag helyett 
élénkség, tarkasig, gazdasdg van. Sajit maga teremti  stilusat. 
8 mivel minden aron eredeti akar lenni, incorrekt, homalyos, 
pizarr ¢s phantastikus lesz. 

Ime ezeket talaltam mint kiilinbségeket, eltéréseket fel- 
sorolva. Van yalami igaz bennék, bar kénnyen ki lehetne mutatni 
szimos helytelenségeiket. De senki sem akadt iddig, a ki a ketté 
kézitti lényeges kiilinbséget kimutatta és a fentebbieket mint 
ama kiilinbség sziikséges kivetkezménye jelezte volna, Ig 
azutan értheté lesz, hogy példdul Francziaorszagban Rousseaut 
allitjak oda Bruneti¢re ¢s masok a romanticismus hirndkéil, 
els apostolaul és nem latnak egyebet a romanticismusban mint 
lyraisigot; a lyrismus uralmat. De akkor Richardson Pameldja 
Young Ejszakdi, Geothe Wertherje és a tibbi mind romantikus, 
pedig egyik sem az. Es Rousseau lesz a legnagyobb romanti- 
kus pedig édeskevés van benne. Brunetiére egy szellemes, de keveset 
mondé idézettel all elé. Rousseaurél, mint a ki a né érzékeny- 
ségét, a keletinek képzelidését, a gyermek érzékiségét a vad- 
nak indulatossdgat, az athletanak élénkségét és a szerelmesnek 
gyingeségét egyesité magaban, mondja Amiel. Tehat imaginatio, 
érzékenység, érzékiség, hitsag Rousseau jellemvondsai, de Bru- 
netiére szerint legnagyobb, legerésebb az & lyraisiga tigy hogy 
kézés eldidje a modern lantosoknak, Byronnak, Geothenek, 
Schillernek, Lamartinenak, Hugénak. rid az En kdltészetének, az 
individualismus poesisinak megalapitija a. Mily y botrany volt az, 
mikor Rousseau a maga ss ah agy “izinséenek mintegy 
filtalalta! A XVII. sudizad | y iréi pir ul _ x ins sxean bly Gi 
egyéniségiket ennyire ‘dele rn tar 
merte elbeszéléseibe, mé 6g ke oveabi Dé | 
dolgait, hanem ids levelezést folyta 
mi lelkét nyomta. Rousseau au el 
sohasem volt iréd, a ki ekk a: eho “tulajdonitott. ras 
dnmagdénak, a ki ‘ennyire a vilig kozéppontjévi 1 tette volna én- 
magiat. Es ez indiv ualismus feltimads isiban s a velejardé ujsa- 
gok- és tévedésekben kell litnunk a romanticismus is kezdetét és 
meghatarozasanak elsé elemét, mondja Brunetiére. De hat mégis, 
mi a romanticismus? Ere is 2 1egtelel : Szabadsig : a miivészet- 
ben; — a sajatos értelem alkalmazisa a kizérte lem helyébe 


——— 
¢ 


—< 








2a6 MI A ROMANTICIZMUS ? 


a sziv egész terjedelmében; — az En érzésének exaltatiéja ; — 
a targyilagosré! az alanyira valo dtmenet, irodalmilag a dramai- 
rol a lyraira és elegiaira valé attérés; — cosmopolitismus, 
exotismus, a természet uj) érzelme; — a mult, a romok, a 
hagyomanyok iranti érdeklédés; — a fest6i eljarasnak és szan- 
déknak bevitele az irodalomba: ez a romanticismus kidlt fel 
Brunetiere. 

Pedig nem az Ezek csak kiilséségek, mélyek kisebb-nagyobb 
mértékben velejarnak a romantikus gondolkodassal, de eléfordul- 
nak a classicismus napjaiban is. Egészen masutt kell keresniink, 
4 romanticismus fogalmat, meghatarozisdnak jegyeit, és ha meg- 
talaltuk, mindjart belatjuk a fentebbi jelenségek igazi okat. 


Bodnar Zsiqmond. 


(Vége kév.) 


IRODALOM., 


Schlauch Lérincz tjabb beszédei és dolgozatai. 


A Franklin-Tarsulat kiadasiban Schlauch piispik egyhazi beszé- 
deibél és dolgozataibél most megjelent negyedik kétet a tudés fépap- 
nak tulajdonképen egyhazpolitikai beszédeit tartalmazza, de ezen 
gylijté ezim alatt a legktiliinbizébb targyakat foglalja éssze, a melyek 
idénként elmejét megihlették. Ilyen Andrassy Gyula gréf halila, a 
kir6l 1890 marozius 11-én a f6rendihazban tartott emlékbeszéde nem 
annyira a rendszerek keretében mozgé diplomatdt, hanem a nemzeti 
aspiracziok biivkGrében nagyranitt Allamférfiit csodalta, a ki nem 
a logikai kivetkeztetesek fonalan, hanem lingeszének egy-egy fel- 
lobbanasanal latta maga elétt megvilagitva az utat, melyen haladnia 
kell, hogy a kettés monarchiat hatalmassa tegye, a nemzetet pedig 
$si politikai Gsvényére visszaterelje, hatvédet keresve a hatalmas nyu- 
gaton, hogy erejét kifejthesse a keleten. Timor és jellemzd meg- 
itélése ez a nagy dllamférfiti egyéniségének, mely minden lényeges 
vonast Gsszefoglal s par szoban meriti ki politikaja programmjat. 
Ezekben a velés, pregndns jellemzésekben az essay-iré igazi  stilja 
esendiil meg Schlauchnal, mely szerencsés plasztikival adja vissza az 
igazsig egy-egy gondolatit. 

Mint socialphilosophus, Schlauch a tarsadalmi nyomor, a jété- 
konysag, & keresztyéni_ ‘szeretet, a tudomaényban elbizakodott emberi 

Las 
elme dilyfe, a vallasos hit és -tudomany egyeztetése nagy kérdései 
kGriil eszmelkedik | legszivesebben. Megannyi alkalmi besaédek ezek, 
a poliklinika, a Szent- Istvan-" Tarsulat, a Magyar I D Didk-Sabv etség meg- 
nyitési iinnepelyein elmondva ; de a szonok szelleme — elétt ez csak 
kiilsé iirtigyiil szolgal, hogy az Altalanos emberi problemik magasabb 
régidiba emelkedve, szabadon csattogtathassa szirny: ait s tuddsfnak, 
tapasztalatanak dis kincseit ragyogtathassa. A szellemi fejlédés til- 


> 








985 IRODALOM, 


stilya erkdlesi tartalom nélkiil> @bben a thesisben stigmatizalja a kor 
betegségét, melyet, mint 6 is meg van gyézédve, nem lehet hatds- 
talan tirvényekkel vagy iires frazisokkal gyégyitani. A theoridk bar- 
mily szépek legyenek, itt semmitse tehetnek, hanem csak a tettek, 
melyeket a szeretet sugall. 

Amde a tettek kiziil is elitéli azokat, a melyek esak az érdek- 
kizésseg szempontjabol gyakoroljak a jot. A homanismus ezen val- 
faja ellen, mely nem ritkan iizletszerii divatté valik s mely csak 
érdekbél tesz jot, hogy azért vagy hasonlé, vagy tan kamatostdl vissza- 
fizetend6 jéval vagy hirnevvel jutalmaztassek, Schlauch az igazi moral 
nevében kel ki, mint a mely nelkiiliizi azt a mozzanatot, mely egyediil 
adhatja meg a jotett valddi becset (Istenért a szenvedéknek. 155. 1.). 

Tisztan tapasztalati 6s termeszettudomanyi alapon 4dllva is, a 
vallas nagy igazsigai végkiivetkezteteseire jut el Schlauch a magyar 
orvosok es természettudésok 1890. aug. 16-iki huszonétidik nagy- 
gyiilésen tartott hosszabb elnéki megnyitd beszédében, melynek targya 
-a% evolutio és a letért valé kiizdelem*, Guyau is megjdsolja, hogy 
a jévé szdzad uralkoddé jellege a sociologikus tudomanyok fejlédésé- 
ben fogja talilni kinyomatat. De akarmint legyen is, a biboros szerzb 
azt a problemat kiserli meg megfejteni inkibb fent vazolt értekeze- 
sében, hogy vajjon az evolutio és az ezzel jard léetéert vald kiizdelem 
dtviheto-e a tarsadalmi életre s annak legfensegesebb nyilvdnulasaira : 
a szellemi és erkéilesi mozzanatukra. 

Felelete a kerdésre a leghatarezottabban igenlé, mert hiszen 
=— tigymond — az evolutio elmelete semmi Ujat sem hozott nap- 
fényre, a mi jobb, szebb, nemesebb és magasztosabb volna azoknél 
a Nagy igazsigoknal, melyeket a keresztyénség hirdetett, Uj neveket 
alkotott, de egyetlenegy Uj erkilesi igazsdgot nem volt képes fél- 
fedezni Az iintudatos, személyes, teremté legfobb lény helyebe alli- 
totta az Gntudatlanul, vakon miikéd6 6serét. A szereth isteni gond- 
viselés helyébe tette a kenyszer hatalmaval miikiidé természeti eriket, 
az erkolesi térvenyeket nem feliilrél szairmaztatja, de alulrol; a sgze- 
retet sz0t nem ismeri, hanem az embertarsra atvitt iinzest; a keresz- 
tyeni elvet: szeresd felebaratodat, mint tenmagadat, helyettesitette 
az egoismns és altruismus szolamokkal A haladas principiumaul nem 
a nemes versenyt, hanem a nyers letert valo kiizdelmet allitotta; a 
keresztyénség tanat pedig, mely az emberi létnek kiindulasi pontjat 
és veeczeljit az igavsicban ¢s suentségben keresi, azaz, mely az érte- 
lem fejlidésének végezeljiul az irik igassagot, az erkiilcsi fejlidés- 


4 IRODALOM. 289 


nek pedig a leheté legnagyobb tékélgtességet tiizi Ki, helyettesitette 
% tudominyos igazsigok keresésével s az erkiilesi fejlidésnek utolsd 
stadiumaval: a hasznossigi elmélettel. 

ime tehét esak annyiban 4j az evolutio elmélete, hogy kizdr 
minden magasabb szempontot s azért az emberi élet fejlédésében 
miikédé téenyeziket értékékben nem emeli, hanem lJealacsonyitja. De 
épen ezért nem is képes megoldani a socialis kérdés problemait, nem 
képes az emberiség évearedes fejlédésébdl kinétt tarsadalmi viszonyok- 
nak iranyt adni. A letért vald kiizdelem bardtai ha hiszik is, hogy 
ezen elvbél meg lehetne magyarazni a térsadalmi egyenliség eredetét 
és tiineményeit, de tanics nélkiil dllanak a kiizdelem folytdn kifejli- 
dott tarsadalmi problema mikénti megoldasa elitt. 

Ellenben évezredek térténelme bizonyitja, hogy az ember soha 
tompa megadassal nem Allott sem a természeti erdkkel, sem a tarsa- 
dalmi elvekkel szemben, hanem szellemi fimségében tilemelkedvén a 
nyers erin, vagy az elvek végzetszeriiségén, exeket magasabb czélok 
szolgalataba szegédtette. Epen abban fekszik — mondja Schlauch — 
az embernek nemesebb természete, hogy a nyers kiizdelembe bhele- 
viszi azon erkilesi szempontokat, melyek isteni eredetiiknél fogva 
absolut jelleggel birnak, melyek kitelezdk, nem azért, mert az embe- 
rek inkénye alkotta, hanem mert egy magasabb keéz iiltette a lelki- 
ismeretbe azokat, ott apolta ¢s fentartotta és ezeknek engedi at a 
mérséklé hivatast. Az igazsigot helyezi az érdek filé, a jogot allitja 
a jog ellenébe. Korlatozza a merev érdekeket, kizvetiti a végleteket, 
hogy igy az egyiittlet lehetiségét és a megélhetést mindenkinek 
biztositsa. 

Idézi itt a biboros féipasztor Henry George szép szavait is: 

»Azt hiszem, hogy a kitelesség gondolata nagyobb hatalom a tirsa- 
dalmi haladdsban, mint az érdek gondolata, hogy a részvétben nagyobb 
er fekszik, mint az inzésben, Azt hiszem, hogy minden nagy tarsa- 
dalmi haladdsnak forrisa a 6s élteté ereje ink&bb abban van, ha miésok- 
nak életéet jobbi, nemesebbé | és boldogabba tesasatik, mint abban, 
ha csak magunknak akarj juke - bintositani az élvezetet, mert az igazsag- 
talanul szerzett pénz az dnzést: mindig megviisirolhatja, mihelyt wat 
hiszi, hogy érdemes arra kilteni, de az inzetlenséget t nem képes 
megvasirolni". pet ; 

Schlanch sokkal felviligosultabb, semhogy tagadna, hogy a 
természeti tirvények fatalis _ kényszertiséggel _mtikédnek, hogy az 
ember is bizonyos tekintetben ezek aldl ki- nem sai magat, 


& 





240 mRODALOM. 


lévén maga is a terméeszet gyermeke. De ezt csak egyik oldalanak 
tartja az ember életének és pedig anyagi oldalanak. Am az emberi 
lélek régen emanczipalta magat a természet igdja aldl; szabadnak 
érzi magat, fiiggetlennek és a természet urinak. ,Sem az élet — fejezi 
be fejtegetéseit a szerzé6 — sem a halal nem teszik dt egyenlévé a 
niivenyzettel, vagy az Allattal. Kézte és kiéztiik lényeges a kiilinb- 
ség. A tuddés virrasztdsa, az dllamférfi keseriisegei, a tanité szorgalma, 
a sulilék gondja, a szeretet alkozatkeszsége, a lemondds, a meg nem 
érdemelt szenvedés, a szegénység tiirelme, a hazdért és emberiségért 
valé tnfelaldozis — mindezek jobb sorsra érdemesek, mintsem hogy 
av allatokkal egyiitt egy sir és egy feledékenység takarja.“ 

A ,Divina vis movens a socialis kérdésben* ezimi tanulmany- 
ban ugyanezen fejtegetéseket fiizi tovabb az illustris nevii szerzé. 
Av eorépai tarsadalom mélyrehaté atalakulasa aggodalmakra hangolja 
ét is a r. katholicismus jévéje felél. A socialismus rémképe nyugta- 
lanitja, Brunetiére hires jelszava: ,a tudomany ecsédje“ a magyar 
katholicismus ragyog6 szonokat is a kulturilis haladas megtagadasara 
vezeti. Eles és sitéten szinezett kritikaval tér palezdt a tudomanyos 
nihilismus fblitt, mely ,nem tud egy életre valé esazmet adni — mint 
Huxley mondja — a mely a rettenetes katasztréfat elharitsa“, csak 
zavarodottan tapogat és sem médot, sem eszkézt nem nyujt a fel- 
ijesztett értelemnek és érzelemnek, hogy nyugodtan nezzen a jivo 
elé, Készitett rombolé eszkiiziket, t, melyokkel a mai czivilizacaidt leghe 
répithetik, de iiresen hagyte:a:aziveket.. Elhagyta azt a tért, mely 
hivatasanal fogva megilleti s melyen, ha megmarad, tiirekvései és viv- 
manyai elétt meghajol mindenki; a helyett tirsadalmi tudomany akart 
lenni s maginak kiivetelte a vezérszerepet korlitlanul, fiiggetleniil, 
kizardlagosan. ; 

Es a szerzi sorra vesai. itt Lombrosot, akiaz atavismus elmé- 
lete altal, mely szerint ajos rossz testi és lelki tulajdonsagok a 
sziiliktGl atezirmaztatnak : ag vermekekre, biintetle nséget kivan bizto- 
sitani egesz generczidknak ; — _ — Tbsent, a kinek minden ‘irataban az 
eredeti biin, a megviltas, a biinbnat, oly nagy szerepet jatszik ; 
Balfourt, a vallis alapjirél, Kiddet a socialis ev rolutiéedl irott mtiveile 
kel, a kik mind azt mutatjak, hogy a divina vis move ns a kedélyeket 
mily mélyen foglalkoztatja. — bi , . 

Ebbél latja Schlauch, | hogy ty midéu maga a - kulturtudomany 
megdibbenve, tandestalanul ll azon a magaslaton, melyet oly nagy 
faradsiggal ért el, midéin maguk a kulturtirténészek elismerik, hogy 





IRODALOM. 291 
- 


a vallis mar kezdettil fogva a cziviliziczidnak tartdés, valtozatlan 
téenyezijét képezte, — nem lehet tagadni. hogy a vall4s ma is nagy 
hatalom, melylyel a tudomanynak szamolni kell. Ez az isteni eré, mely 
teremtette, hatvanyozta és viragzdsra emelte a kétezer éves eurdpai 
ezivilizaczidt: ezen eré nem halt ki soha, miikédéitt nyugodtan a leg- 
rettenetesebb katasztréfak kixzepette, miikiidik ma is, midén a tarsa- 
dalom alapj4ban megrendiiltnek latszik. 

Elismeri 6 is, hogy a tudomany befolyasat a miivelidés mene- 
tére nem lehet kicsinyelni, s6t elismeri a fontos szerepet a keresztyén 
miivelédés evolutidj4ban is. De a tarsadalmi erkélestk fejlesvtésére 
az emberiségnek sziiksége van egy mozdulatlanul alld szikldra, melyen 
az emberi rombold szenvedélyek megtirjenek ; sziiksége van a keresz- 
tyénségre, mely kepviseli azon magasztos eszményt, mely utan az 
emberiség tir, mely képeani fogja azon mentideszkit, mely a hajo- 
tirés utan ismét a boldogsdg reéevpartjira fogja vezetni a_ tarsa- 
dalmat. 

A tudomany tehat — mondja Schlauch — ne Grintse érdes 
kezekkel és illetéktelentil azt, ami az emberi filénynek és méltésdg- 
nak egyediili megkiiliénbizteté jellege, az eszményiséget a haladdsban, 
mely az Isten gondolatban csicsosodik ki, s a lélek halhatatlansagat, 
mely nélkiil az emberi életnek létoka esztelenség. Eszményiség és 
halhatatlansag, ez azon ket esame, melyet a tudomany sohasem lesz 
képes az emberi szivekbél kitérilni és Schlauch ezen magasabb meér- 
tékével méri kulturtiirekvéseink jogosultsagat, ezeket ismeri fel fix- 
pontoknak, melyek lelki tajekoztatasainkban a vezérlé gondolatot kell 
hogy képezzék, mint kizvetlen valosigot, mint az érzés tényet latja 
erkGlesi lényiink e ket rendeltetését megadva’ vilagrendiinkben ; nem 
keresi a hit és tudds mesterséges. ellentéteit, de azok dGsszhang- 
zatat veszi gondolkodisa alap- postulatumaul. Barmily nagy tehit a 
tudominy hatalma, ismétli Schlauch a magyar fbiskolai ifjisaghoz 
tartott beszedében, a magyar didkszdvetség 1897 Aprilis 22-én tartott 
nagyvaradi gylilesen, ‘4 tudominy nem ignordlhatja_ an életnek legfibb 
élteté erejét, legbiztosabb | alapjat : az erkilesit és ennek legfibb 
sanctidjat: a vallast. . . 

Ax évezredek ota tarté evolutidban, ha kercssiik a principium 
movenst, azt fogjuk talalni, hogy az tilmyoméan ax ethika terén talal- 
haté. Ontudatlanul vagy dntudatosan, ez befoly disolta az egyeseket 68 
a tarsasdgban egyesitett népeket ; igy taldljuk, hogy ezen principium 
mindenkor ész- és terméaszetfilétti volt, Ext maguk @ positivisték is 


-_ 





292 

7 a 
élismerik és nem lehet az id6épontot megjelilni — a mai napig sem 
— a melyben az hatasit vesztette volna. 

Az ethikai principium mélyen gydkeredzik az embernek egész 
valéjdban ; a ki ezt tagadja, az az emberi nem fejlédését nem figyelte 
meg teljes lényegében. A tudominy hatalmas tényez6 volt, de sohasem 
birta odaig elvinni, hogy az emberiségben ezen vele sziiletett tulajdonsi- 
got vagy elilhette, vagy csak nélkiilézhetévé is tehette volna, sit bizo- 
nyos, hogy a nemzetek esak akkor haladtak, a midn a tudomény az ember 
lelki Gletének ezen leghatalmasabb agensét, tudniillik a moralt és vallAst 
tiszteletben tartotta. A tudominyos Réma moral nélkiil megbukott. 

Es e felfogast igazolni fogja a socialis tudominy, mely a jivé 
szizad evolutidjat vezetni fogja. Ez be fogja bizonyitani, hogy a 
socialis kérdés a moral kérdése, de nem azon morilnak, mely con- 
ventionalis és a melynek utolsé principiuma az emberi ész, hanem 
annak, mely a vallasban birja a természetfilétti szentesitést. 

Azutin ramutat arra, hogy Anglidban a tudomanynak legijabb 
termekei elhagyvan az anyagelvii bélesészetnek meddé vergidéseit, 
magasabb szempontbél kezdik targyalni a socialis kérdéseket. A ,mé- 
lyen erkélestelen elméleteket* — mint azokat a ma is élé Lecky nevezi 
— felvaltjak mis oly tudomanyos munkak, melyek az erkélesi érzel- 
met és ezzel egyiitt a vallist az emberi elme kiegészité részének 
tekintik. Ezen taudésok szemében a vallis mir nem phenomenon, mely 
az emberiség gyermekkori sajatsiga, hanem feltétele, sét jellemvondsa 
av eyész emberi nem evolutidjanak. A mint hogy a eivilisatio hala- 
dasa, vagy pangasa, avagy visszafejlédése szorosan bsszefiiggitt min- 
dig a vallaserkélesi mozzanat emelkedésével vagy hanyatlasdval. A 
tivilisatio feliilete lehetett fényes, kapraztats, mig annak belseje mar 
korhadésnak indult Caesdr idejében Hercules oslopaitél az Euphratig 
a regi valldsokbdél kihalt az élteti principium. de ezzel ugyan- 
azon élteté principinm is kihalt a rémai tarsadalombdl, dsszeroskadt 
és az imperatorok minden erdlkidése sem Vv volt képes ezt megakadalyozni 

Elég idézniink Miiller } Miksat , a magy philologot, a ki egy fel- 
olvasisiban mondja, hogy azok kat, a kik hitetlenséggel, vagy atheis- 
mussal kérkednek, alig van néhany. a ki sajat saorgalma, - faradsigos 
tanulminya és --vizsgiléda sa utin lett aun, a legnagy yobb rész csak 
+o sae axt, alt masokt i hallott. = St 

lane! is ae n ‘ajabb- kulturbilesészeti termékeit 
az ised literaturinak, ‘bishe: ascknidl majdnem “mind leniitt a” angol 


se 


és anglikan szellem és felfogis ura alkodik! =-= ~~ 





rRODALOM, 298 


a “ 

Ezekre utal 6 is, mint a melyekbél megtanulhatni, hogy béar- 
mily hatalmas is volt legyen a tudomanynak befolyasa az emberi nem 
fejlidesére, megis sehol sem birta nélkiilézhetévé tenni a vallaserkiélesi 
mozzanatokat, sét hogy ezek talnvomd hatdissal voltak mindeniitt ; 

hogy valamint a fejlédés kezdeményezése nem az észnek tulaj- 
donithate: iigy az ezredévek vagy egyes szdzadoknak mozgalma nem 
volt pusztan intellectualis ; 

hogy végre az emberiségnek, mint ¢lé organismusnak fejleszté- 
sében az e¢sz ugyan fontos tényezi, de nem egyediili; hogy nem 
ittiré. hanem esak fejleszt6je annak, a mit a kiviile es neélkiile mij- 
kidd szocialis erbk teremtettek, 

Ezen erik pedig az ethikiban gyikeredanek, legnyomatékosabb 
kifejezésiiket pedig a keresutyenségben talaljak. 

Mint az id6k nagy tanulsagdt mutatja be Schlauch, hogy a 
legnagyobb tudomanyos elmék ma a vallaserkélesi érzetet a haladis 
iltalanos normativumanak tekintik, mert ezen erzet lenyeges tulajdona 
uzon lenynek, melyet embernek neveziink; a tudomany csak aecces- 
sorium, szerzett tulajdon, mely eszkéz a haladasra, azt befolydsolja, 
hatvanyozza és dicsésegét hirdeti azon észnek, mely csoddlatos 
miiveket létesit, de mely egymaga rideg, szaraz és sem az élet, sem 
a tarsadalom problemait nem kepes megoldani. 

Hit ¢s tudomany tehat vegelemzésben egy forrasbol csergedez- 
nek. Isten a termeszetesnek és természettilittinek teremtije, e ketté 
tehat nem allhat ellentétben. Egyeztetésiiket megtalalja a kitiind szerzé 
au bibliaban, a mely bar a természetfilétti revelationak kémyve, de a 
tudominy 4ltal sem tagadhaté meg. A tér, melyen Istennek e két 
manifestatioja All, nem ellentétes, esak kiilénbéaé. Igaz, hogy a biblia 
a profan tudomanyoknak nem forrasa, nem is ezelja a tadomanyosan 
vitathaté tetelek felallitasa, de azért az adatok, melyeket tartalmaz, 
igazak, bar mindig az iidv Ussi ggel viszonyitva adatnak eld A revelatio 
az Osz szabadsagat nem nyomta el, mert viszont a természetes észnek 
és emberi szorgalomnak az ismeretek kiilénféle igaiban tett kutatasai, 
felfedezései sem eniifoltak x meg a biblidt, sét naponta | szaporodnak 
a% adatok, melyek mellette bizonyitanak, (Elész6 A bib lia é 8 a tudo- 
many* ezimii miihéz, 1896.) : 

Vazolja itt Schlauc h is azon mind tébbek jit teat igaz- 
sigot, hogy a tudominy mar rma lépésrél- lepésre igazolja ja | Mézes logi- 
kajat, p. 0. a teremtés leirasdban, agy hogy elmondhatni, , mikeép Mozes 
negyezer évvel elizte meg a tudomany t. Vagy tagadhatni- -e, kéerdezi egy 


ATHUEN AEM. 0) 





- 


franezia tudés, Pesnelle nyoman, hogy Mézes nem oldotta-e meg a 
viligossig kérdését a modern természettudomany értelmében mar 
tébb ezer évvel ezelétt, mielétt még a fényrezgés elmélete felmeriilt 
volna, mely megtanit benniinket, hogy a vildgossig nem a napnak 
kisugarzisa, hanem az imponderabilis fluidumnak mozgdsa? S két- 
ségbevonhaté-e, hogy Médzes leirdsa Gsszhangban van a természet- 
tudominynyal, midén leirja az Altalinos teremtésben a fejlédésnek 
fazisait, a mint azok a természet térvényeinek hatasa alatt feltiintek ? 
Vagy Allithaté-e, hogy ellentétben volna a geologiaval, midén leirja 
azon sorrendet, melyben az élet mindenféle iranyban nyilvanult ? Vagy 
a teremtés-tirtéenettel, midén azt mondja, hogy Isten teremté a lénye- 
ket, mindegyiket a maga faja szerint és a gyengébb fajokat és. magat 
az embert a logkir és a fGldrétegek természete sxzerint? Tagadhat- 
juk-e, hogy azok az dsatasok, melyek most Chaldeaban és Assyridban 
tirténnek, csodilatos médon megerésitik Mézes elbeszéléseit ? 

Valéban, a midta a hieroglyfok és az ékirds olvasisa lehetive 
tette a kidsott emlék- és sirkévek megértesét, azéta a biblidanak hite- 
leasége és tekintélye naprél-napra nivekszik, igy hogy nem egy 
tudés nem az aprioristikus philosophemakat, hanem a bibliai adatokat 
veszi tovibbi vizsgaloddsai kiinduld pontjaul. 

Agutin eléadja a természet nagy kutatdinak veleményet az 
emberi ész végességérél. Maga Claude Bernard, kinek tanusaga bizo- 
nyara nagy fontossiggal bir, kijelentette, hogy a végokok, melyek a 
dolgok eredetére vonatkoznak, eldttiink teljességgel hozzdférhetetle- 
nek. Dubois Reymond is hét pontot jelé] meg, melyeknek magyara- 
gataban hidban firadozik a tudomdny; az eré és anyag léenyegének 
megértése, a mozgasnak eredete termdészetfolitt mozgato erd nélkiil; 
az egész termeszetben eszlelhet6é czéltudatos berendezés; az éraes 
mikénti létrejitte ; az észszerti gondolatnak, reflexidnak és a nyelvnek 
eredete; az akarat szabadsaga, az élet kezdete, Ezekre mondhatta 
azon emlékezetes szét: ignorabimus. 

A vaskos két kitet tartalma tibbi részét az egyhazpolitikai 
kérdésben elmondott beszédek teszik, és pedig a vegyes hizassagbél 
sziiletett gyermekek vallisarél, a polgdri hazassdgrél, a vallis szabad 
gyakorlatarél, a felekezetuélkiiliségrél stb. tartott beszédek. Ismerjiik 
e kérdésekben a katholikus fépapsig magatartésit. melynek valéban 
senki sem volt hivatva precisebb és az érvek erejében gazdagabb, a a 
sty! fordulataiban tetszetésebb format adni, mint Schlauch, az egyhi hiz- 
politikai vitik ellenzékének legkivalébb alakja. Ezekben a beszédek- 


TRODALOM. 


over 





295 


ben sem az egyhizi és dogmai oldal a tilnyomé; legthbbayind-s 
politikai béleselem és dllamtudomany, a jog és czélszerliség szem- 
pontjaibol sz6l a kérdésekhez, s azokbol veszi czélba a javaslat sokat 
vitatott gyéngéit. Szerencsés inspiratidja a felekezeti elfogultsag, a 
rideg kinoni dllispont helyett igy taldlja meg épen a szabadelviiség- 
ben azt a bastyat, mely mégiil p. o. a vegyes hagassighdl asziiletett 
gyermekek vallisi hovatartozdsaga kerdésében timadja a javaslat 
intézkedéseit. Nem a szabadelvliség kévetelményeinek, ellenkezéleg 
az allami mindenhatésag proklamélésinak Jatja azt a tirekvést, hogy 
az dllam, mint kéenytr, két vallast parancsoljon a csalaidra, ketté sza- 
kitsa azt, a minek a természet rendje szerint egynek kell lennie 8 a 
gyermeknek oly vallast adjon, a milyet 6 akar. Becsesek e fejtege- 
tesekben a javaslatok legislatorius tirténetére vonatkozé reszek, a 
kodifikaczié miive egyes fazisainak ismertetése, a kiilféldi tirvémy- 
hozassal Gsszefiigg6 adatok, az 1868: LXXX. t.-cz. létrejitte kiriil- 
meéenyeinek feltarasa, a mire nézve mint érdekes leleplezés kelthet 
figyelmet a tudos egyhazfé azon Allitaisa, hogy br. Eiitvés Jézsef a 
tirvenyt nem a mai formaban terjesztette elj, 6 a sziilék szabad 
elhatarozasat kivanta biztositani, A képviseléhaz ezt elvetette s helyebe 
az Allam akaratat allitotta, de a férendihAzban, melynek bizottsaga az 
eredeti sziiveget helyreallitotta, Ettvis minister egyszer sem szdlalt 
fil a képviseléhaz mddositasa mellett, az Gsszes jelenlevé piispikik 
pedig, szimazerint 15-en, mind ellene szavaztak. 

Egyes gondolatai az igazsag éreztémirségével birnak s lapi- 
diris kifejezései a benntk foglalt eszménck. ,En azt hiszem — igy 
jelzi allaspontjit a vegyes hazassighél szirmazo gyermekek kérdé- 
sében — hogy erkilesi tényezikben az egy ensily nem a szimarany- 
ban, hanem a jogelosztasban van, Ha a gye engébb oly ardinyban és 
oly terjedelemben gyakorol jogokat, mint az ers, és he e joggyakor- 
latot a térvény vedi: akkor az Allam megtette azt, a mit a jogvéde- 
lem tekintetében megtenni kiiteles.* * Eles kritikival elemzi a liberalis- 
mus jelszava alatt lappango bensi ellenmondasokat es bypokrisist. 
Nem sajatsagos-e, hogy ha: a liberalismus vonalan megtaliljuk a szelsé 
elemek rajongoit, ugyanott megtalaljuk az dllami mindenhatosignak 
hiveit is? Es hely esen, sok ‘politikai érzekkel keresi ennek rejtett 
okat ott, hogy ,a nemzetet akarjuk az idealis intézmény ekhez és nem 
az intezméenyeket a nemzet— gerinezéhez alkalmazni*. Pedig, teszi 
hozzi, ha sok épiteni valonk van még Magyarorsaigon, azt se kel- 
lene feledniink, hogy még tébb megorizni valé v an és hogy a mul- 


20° 








296 ItRODALOM. 


- 
taknak’ fenmaradt emlékeiben 6s ‘astitutidiban sok olyan van, & mi 
kizts kegyeletnek tirgyat képezi. 

,A partérdek nem mindig nemzeti érdek*, igy kialt fel a fé- 
rendihaznak 1894 majus 9-iki iilésén a polgdri hazassderél tartott 
beszédében, melynek tendentidja annak a gondolatnak kifejtese, hogy 
a hdzassdg tarsadalmi és nem Allami, sem politikai intézmény 8 azeért 
a csaladbél kisugarzé corruptio elébb a tarsadalmat rontja meg és 
altala az Allami és politikai viszonyokat, holott a politikai corruptio 
az allami életnek ingatag termeszete nem képes szilardsagot adni egy 
institutidnak, mely természeténel fogva az Allamon kiviil esik. Erre 
az axiomara alapitja azt a tételt, hogy a hazassig az emberi rendel- 
kezés elbl elvont szentély, mely a tarsadalmi fejlédésben alakilag a 
miivelédési foknak, lényegileg megkézelithetetlen titokszeriiségnek 
jelleget hordja magaén, egéeszben pedig mindenkor és minden tekintet- 
ben a tarsadalmi szellem és miivelédés alapjat képezi. Nem is volt 
nemzet, mely fejlédése tetépontjan, erkilesi életének fénykoraban a 
hazassagot oly szentelynek ne tekintette volna, melynek erkélesi olda- 
lahoz nyulni az Allamhatalomnak tiltva volt. 

De a jog- és Allam-elméletek fonalin is érdekesen vezeti le 
Schlauch a hazassig intézmenyét, mint olyat, mely az dllamalakula- 
sokat megelézte s mindig ,institutum sui generis“ maradt. Epen azért, 
ha a jogallam theoridja Allana is, szerinte abbél az dllam azon jogit, 
hogy a hazassig felett kizardlag intézkedhessék, levezetni nem lehet. 
mert ha altalaban a hizassigjog az dllamfenség fogalmaban benfog- 
laltatnék, ha ax allamnak attributuma, kizarélagos dominiuma volna, 
akkor annak kellett volna lennie mindenkor és mindeniitt. 

Stilyos és tartalmas az a polemia, mely Schlauch beszédeiben 
az egyhazpolitikai reform térekvesei ellen foglaltatott. De tartalmat 
és sulyat legjobban jellemzi, hogy ma is, midén mir a kisvelemeny 
reg napirendre’ tért ez alkotisok biralata felett s dtengedi az életnek 
az utolsé szét, mely minden intézmény gyakorlati hasznalhatosaga 
Plott utolsé forumban van hiv: atva dénteni, nem tiinik fil anachronismus- 
nak e beszédek figy elmes tanulmény ‘ozisa, mert bennik az objectiv 
latktir Grok szempontjai, an eszmek kiizdelmeinek tiszta fegyverel 
kotik le érdeklédeé istaket. © is 

A ,munkas- eérdée" cai alatt a azerzO— a comet 

5 tae: =ftlite acest olive gi 
theoridk sziv evenyeibe wi ligit be. ah keresztyén hit és An evangélium 
faklydjaval. A keresatye én soci ialismus nagy programm jan: ak kérvonalai 
bontakoznak ki itt vizsgilé elméjébeu, midén fojtege etései alapjaul 





TRODALOM, 97 


két pontot vesz fél: hogy’a munkasnak nem szabad igazségtalannak 
sa tékenek nem szabad erkilestelennek lenni. Békité és kiengesatelé 
momentumokat keres abban az dridsi harezban. mely a téke és mun- 
kas kézt vilagszerte megindult s e momentumokat meg is_ talalja, 
midén a tikeszerzés jogat, mint az embernaek Istentél alkotott ter- 
mészetjogit domboritja ki, de egyittal a tékét nyitja meg, mint a 
munkanak forrasat mindazok szimara, kik ilyennel nem birnak. 

A socialis jelszavak nagy hang frazisait a tudomany és tapasz- 
talat altal megallapitott értekikre szallitja ala, a nélkill, hogy szemet 
hunyna azért az emberi nyomor kiizdelmes: verejtéke, a sors és\a 
tarsadalmi rend kidlté igazsigtalansdgai elitt. A socialismus nagy 
kérdéseivel behatéan foglalkozé elme studiuma ez a tanulmany, mely 
Schlauch kivalo érdeklédését mutatja a socialis problemik gyakorlati 
megoldisanak moédozatai irant is. Tudja és ismeri: a munka mechanis- 
musdinak tirvényeit, a termeles 6s értekesites filteteleit s jozan itélete 
bele tud hatolni a kathedra-socialismus rendszerének minden gyéngeibe. 
Nem mindig ij, de mindig helyes eszmékkel kiizd a socialismus fenye- 
geté veszélye ellen. A takarékossagban, mint, thkeképzé ‘erdben litja 
meg a munkisosztalyok. anyagi sorsa biztositasdnak egyik hathatés 
eszkizet. Vedi a magantulajdonnak Istent6] rendelt intéaményét s 
kimutatja azt a végzetes tevedést, mintha a munka esak egyetlen 
tényezdje lenne a termelésnek. 

Epen tigy vitatja a nyereségnek a koezkazatbél meritett jogo- 
sultsigat is, szemben azzal a kiveteléssel, hogy a munkas a nyere- 
méenyben egyetletesen -részesiiljén, valamint a nyolez 6rai munkaidé 
jogosulatlansagat. Szépen jegyzi meg Schlauch, hogy a munka eza- 
badsag : filtételezi, hogy a munkaés annyi munkat vallalhat, a meény- 
nyit inmegrontas neélkiil elbirs a mennyire sziiksége van, hogy magat 
és csaladjat tisztességesen fentarthassa. Igaz, hogy erre a socialismus 
azt feleli, hogy a munka Allami szabilyozdsa esetén egyéni sziikség- 
letekrél nem lehet sz6 — minden egyes és csalid sziikségleteit a 
jogossig hatdriig ellatja maga az Allam. Viszont a termelés azon 
tényezéit is, melyek nem fliggnek kizvetleniil a munkatol, annyival 
kinnyebb lesz az isszeség javira értékesiteni, miyel a termelés bsz- 
szes eszkézei az illam kezébe on lesznek s mivel példaul az ingatlanok 


ei “a 


értékének véletien esély ektil fiigg6 emelkedését | ain ea ekndsza 
ki-az allam és hatésig a maga elimyeére, 

Ezeknek az ellenvet teseknek. ozafolataba | Schlane lauel h neni boesat- 
kozik, miutan nem cxélja a térsadalmi gazdasag g minden jelensegeére 


« 





298 IRODALOM, 


kiterjeszkedni. De azok az elvek, mely¢ket a ferde communistikus 
vilagnéglet s a collectivismus kintvései ellen szegez, a kerdések 
mélyebb biivarlatabél meritvék. Meg van gyézidve e tirekvéseknek 
a eziviliziczio egész jévijét, az emberi nem haladdsat veszélyezteté 
jellegérél s jéakarattal, a keresztyéni szeretet buzgalmaval igyekszik 
arrol mdsokat is meggy6zni. 

Hanem aztan viszont nem 2arkozik el a capitalismus vissza- 
éléseit6l sem. A lelkiismeretlen téke teremti meg — digymond — azon 
veazélyes helyzetet, mely két résazre osztvan az emberiséget, felkélt 
az osztilyok egymas elleni gyiilélségét és az irigységet. a gazdagabb 
osztalynak tehetetlenségét, és a szegényeknek kétségbeesését, keve- 
seknek jollétét, millioknak nyomoradt s igy meggyengiti a tarsadalmi 
kapesokat. 

Ezért mondja ki nyiltan is, hogy az egyhdz a socialis kerdes 
megoldasiban magdinak részt kivetel, nem az anyagi érdekek merle- 
gelésével ngyan, de a vallaserkélesi szellem filkeltésével. 

Nem is lehet tagadni, hogy Schlauch csak az egyhazatyak nyom- 
dokain halad, midén a tokét jogosultnak, becsiiletesnek kivanja elis- 
mertetni az egy haz részérél | is. Ez volt aromai egyhaz nagy kanonis- 
tiinak az fillaspontja is, mert minden anyagi jdlétet az Istent6l 
szirmaztatottnak — vettek fol. Dea biboros ird még tovabb fiizi az 
erkilesis és bee siiletes tike melletti érvelését. Mert hiszen vagyont 
sem lehet sverezni takarékossig, mértékletesség ¢s Gnmegtagadis 
nélkiil, 

Mar pedig mindezek keresztyéni erények is, mindezek bizonyos 
erkélesi tiékét tételeznek fil, melyek csakis a természetfilétti életre 
valé tekintettel nyernek magasabb jelleget. 

Igy értelmezi az egyhaz hivatasat XII1 Led encyklikaja is, a 
socialismussal szemben, A rémai katholikus egyhaz védi az erkilesi 
alapot, melyen a mai tarsadalom “nyugszik, szentnek kivanja tartani 
a tulajdonjogot, legyen a vagyon nagy vagy kicsiny, a misok nyo- 
mordval nem térédé tékéet azonban karhoztatja s védelmébe veszi a 
szegéenyt, legyen az ; iparos vagy munkas. Inti azokat, a kik féldi 
javakkal megaldva vannak ‘8 figy elmeateti, hogy ag razdagsag nem 
szabadit meg a szenvedé sektl | Ss. hogy az Grikeletre hee nem sziiksé- 
ges, sit sokszor artalmas. 4 . Azonban mivel bivelkedtek, abbdél adjatok 
alamizsnit es ‘mindenete Kc tiszta lesa* (Luk. XI, Al. ). 0 Csakhogy ez a 
kitelesség — végzi az iré — ne ma jog kivetelmény 6, ‘hanem a véegsé 


sviikség kivételével a szereteté s s ezért a tirvény Gtjan ertiszakolni 
on. 





IRODALOM, 299 


nem Jehet, De szentesitést nyer e kitelesség, erésebbet, mint a fildi 
tirvenyhozé vagy bird szentesitése, t. i. az brik bird szentesités¢t, 
ki a jétékonysagot parancsolja. 

Végigmenve nagyjaban igy a tartalmas miivin, mely mintegy 
szellemi hagyatékit képezi a népszerii fépap élete munkissdganak, 
gondolkodasa lesztirt s megérlelt eredmenyeinek; nem tagadhatjuk 
meg tiszteletiinket a genius komoly szarnyalasa elott, mely a magas 
tiirténet-philosophiai JatkGrrel, meggondolt szabadelviiséggel miivelt 
és tisztult felfogast parosité elme mélyenjdré szemlélidéseiben liiktet 
elittink. Ritka adomanya a léleknek, mely a sztik orthodoxia egy- 
oldalisigait lerazva magarol, emberi lenye harmonikus vilagaba tudja 
olvasztani a legactualisabb vonatkozdisi keérdeseket. melyek partokat, 
felekezeteket, tudomanyos és gazdasigi érdekecsoportokat tiizelnek 
egymas ellen sziinetlen harczra, s melyeknek kibekité megoldasat, 
mint Schlauch is yallja, csak a humanismus szellemet6l athatott val- 
lasos vilagfelfogas biztosithatja Vv. 


A parlamenti rendszer jévdje. 


Az jsszes nagy politikai és tarsadalmi kérdések kizitt, melyek 
a gondolkozé elmeket foglalkoztatjak, egy sincs, melynek irodalma 
oly siirfi egymasutianban vetné fel a forrongéd eszmeéket. mint a parla- 
mentarismus problemaja. A kik a parlamenti kormianyrendszerben csak 
egy jO vagy rossz expedienst latnak, melynek alkotmanyjogi fictidi 
segélyével Eurépa legtébb Allama a socialis atalakulas mély Grvényein 
egy szazad éta tibb- -kevesebb sikerrel dtevezett — azok immar kezet 
fognak az orthodox parlamentarismus doetriner hiv eivel, hogy a jivé 
esélyeivel szemben megmentsenek a ‘mit lehet te hanyatlo rendszer 
intézmenyeibél, vagy Atformaljak azokat az fy tirsadalmi retegek 
néveked6 igényeihez me ten, melyek mind hevese bben os stirgetébben 
kGvetelik a moghallgattatist, Ez a nagy ‘mozgalom, mely naprol-napra 
szélesebb hullamokat vet, nemesak az alkotmanyos monarchiakban 
jelentkezik, de kiterjesskedik a kiztarsasigi allamformik kézt eld 
nemzetekre is s orvoslast keres a szabad intezmenyek egyes elfaju- 
lasaira, melyek a tiszta demokrac: zia tirekvéseivel ellenkeznek. aaen 


szellemi nizus egy ik terme ke a franezia Jules Arzens kinyve is 
é 
. * * 2 pa . , ea « 
' Jules Arzens : »L'échee du regime parlementaire*. Paris, 189%. 


ve 








IRODALOM., BOL 


kozik a regi pirtok felbomlasara s tj pairtok képzidésére Masfelél a 
fegvelem szelleme is mindjobban gytngiil. J6l latja a modern kor- 
maényrendszer classikus formajat fenyegeté ezen veszélyt Laveleye 
is, a kinem habozik kimondani, hogy a parlamenti rendszer mindeniitt, 
a bol elfogadtak, valépontra jutott. Anglidban megsziint miéikiédni, 
Franeziaorszagban, Olaszorszdgban, Spanyolorszagban, Ausztridban és 
Gérigorszigban medd6 kisérletekben meriil ki. Méltan fejezheti ki aggo- 
dalmit Laveleye, vajjon a szazadvég nem vonja-e magaval teljes 
bukasat ? 

hinnyti volt, fiizi tovabb elmelkedéseit Laveleye, korminyozni 
Angliaban is, a mig csak ket part dllott szemben, a whig és a tory, 
majdnem egyenlé erdvel, mindegyik jol fegyelmezve, hogy el ne 
bukjek az ellenfél egyesitett szavazatai alatt. Ma azonban radikalis 
és ir part alakult. a whig-ek és tory-k nem tuarthatj4k meg a hatal- 
mat, hae ket csoport ellenédk van; sziikseges tehit legalabb egyikiik 
tamogatasat biztositani. Ez az engedmeéenyek és kompromisszumok 
rendazerére vezet. Az utolsd Gladstone-kormany peldaul csak ugy 

alakulhatott meg, hogy helyet adott kabinetjében a radikalis part 
elékelé tagjainak, egy Brightnak, Chamberlainnek, Dilke és Mundella- 
nak, kiknek kizremlikidéstik nélkiilézhetlenné valt, Ok adték meg az 
iranyt igy a bel-, mint a kiilpolitikaban, kocazkdztatva még azt is, 
hogy elidegenitik a régi whig-part kivald tagjait. Hasonlékepen jart 
el Salisbury, ki tory kabinetje alakitasanal whig unionistakat foga- 
dott be. 

Természetes, hogy az angol parlamentarismus védéi aggoda- 
lommal latjak a partok szétforgicsolodasiat és a politikai partok helyebe 
epyes eter betolakodasat. Ma a mar ae a német_ birodalmi gyfi.ésen 

part, -birodalmi part, két 

pesbeiaabet pink a nemzeti “svabadelviek, = reformista socialistak s 

a socialistak. Csak Belgium rendelkezik a. parlamentarismus korrekt 

miikédéséhez sziikse ges. ket parttal, Ott esak kot fontossiggal biro 

part van a kamarAkban : - a katholikus és al liberalis. Co sakhogy elég 

kiiléndsen, mig a polgiri osataly van | ‘Athatva: a XIX, szazad szabad- 
elvii eszmeéitil, addig a tud: atlan né p ragaszkodik a re gi hithez. 

Erdekes az a ‘parhuzam is, melyet Arzens a tiszta democratia 
és a parlamentaris allamformak kisttt a kormanyzat allandésaga 
tekintetében von meg. Mig Leroy Beaulieu Sze rint FF rancziaorszigban 
&@ ministeriumok fitlagos | tartama két hoénap, addig: “Svajez biiszkén 
hivatkozhatik miniszterei hosszi szolgalati idejére. “Schenk 30 éyig 





i ee ee ee 


= - y ———a = Eat = i 
Oe a Te gee, 


a . 
—* 





IRODALOM, 803 


1889 Ota all szemben két hatdirozottan kérvonalozott elv; egyfelél a 
demokrata szellem, mely a nemzet k@pwiseléi sziméra kiiveteli a kor- 
minyzati politika tenyleges vezetését,” masfelil a mérsckelt kiztarsa- 
sigi part 5s a conservativek, kik elétt a végrehajtéi hatalmat tilstly 
illeti meg a tirvényhozdi hatalom félétt. 

Az 1875-diki alkotmany tervezéi czélja egy oly kéztarsasig 
azervezése volt, mely lehetéleg hasonlitson a monarchidhoz. Valoban 
—mondja Arzens — sehol a kiilinbizé fajis eredetii respublikakban 
nem talilhatni peldéjét az allamfi azon joganak, hogy feloszlathassa 
a Gambetta altal Francziaorszag kizségei fétanacsinak nevezett senatus 
iltal a nemzeti képviseletet, sem azon kivételességének, mely Ot a 
kizinséges polgarok félébe helyezve, filmenti a felelésség aldl s sue- 
mélyét érinthetetlenné és sérthetetlenné teszi. 

Bizonyos, hogy sem a svajezi kiztarsasagban, sem az Egyesiilt- 
Allamokéban a nemzet képviseletének feloszlatisi joga nem illeti meg 
a vegrehajté hatalom fejét s ily elnéki praerogativa kivetelése sen- 
kinek esazébe nem jut. 

Ennek a ténynek okat abban talalja a szerzé, hogy az 1875-iki 
térvéeny alkotéi kézt sokan voltak és jelentékeny egyéni stlylyal a 
sziiletésiik és meggyézidésiik szerint monarchistak, kik csak nehezen 
mondottak le a kiralysig azonnali helyredllitasardl. 

Maga Numa Droz, a svajezi szivetség egykori elnike igy itéli 
meg 4 franezia kiéztarsasigot, hogy ,abban az elnik Grikilte az 
alkotmanyos kirilyok majd minden eléjogét. Elvben fel van ruhazva 
4 végrehajté hatalom teljességével, 6 nevez ki minden polgari és 
katonai tisztségre, kegyelmi joga van sa fegyveres erdé félétt is ren- 
delkezik. S erre az elndkre, a kire oly jelentékeny hatasktr harul, a 
tirveny csak a felségaralis alig” képzelheté esetében ré bizonyos 
korlitolt felelésséget. Ebben s majdnem egyenlis az alkotmanyos 
kirdlyokkal s exek felelStlenségének iv vetkezmén, nyeiben 6 is osztozilk’. 

Az angol alkotmany - “mondja tovabb Numa Droz — talan 
tilsagos mértekben szolgalt amintéal — mas ‘Allamok alkotmanyainak, 
melyeknek pedig nincsenek ‘sem tébb szizados hagyomanyailk, sem 
fényes, komoly és exclusiv aristokratidjak, sem a britt szigetlakék 
jellemével és gondolkodasmédjav al nem birnak. Mik az Egvyesiilt- 
Allamok és Francziaorsaig respublikai — kidlt fel végiil — ha nem 
alkotmanyos monarchiak al 

Nem lehet tagadni esakugy an, hogy az eseme nyek sok tekin- 
tetben igazoltak azok aggodalmait, kik a parlamenti rendszer fogya- 





304 IRODALOM, 
. 

tékosSagai irant nyitott szemmel birtak; utébbi idékben a parlamen- 
tarismus nelhéz valsigokon mgt at s Arzens arrél is meg van. gyd- 
zédve, hogy a jévé szizad veekép el fogja seperni. Mert szerinte a 
hatalmi kirék egyensilya benne pusztan- conventiondlis, két ellen- 
tétes part sziikségszer(i eléfeltételén alapul. Ilyenek azonban egyik 
rendszer alatt sem kepzidhettek s ennek kivetkezményét a korma- 
nyok Allanddtlansagdban latja Arzens, mely megbénitja a kormany 
és a kamrak initiativajat. 

Ime, itt vannak a fébb arnyoldalai a franezia viszonyokra alkal- 
mazott parlamenti rendszernek, ugy, a mint azokat Arzens sorban 
kifejti. Elésazir is a kiztarsasagi elnék jogkérét veszi vizagdlédasa 
targyava. Az elndék a végrehajté hatalom feje, habar ez az alkotmany- 
ban nem nyer is formalis kifejezést, de implicitesybenne van az 1875 
februdr 25-iki alkotmanytirvény rendelkezéseiben. Tehat bir az elnék 
a tirvenyek kezdemenyezési jogaval, ép -igy, mint a ket, kamara 
tagjai; kihirdeti a két kamaradltal megszavazott, tiérvényeket, | fel- 
ligvel azok v végreha ajtasdra, Kegyelmi joga van, rendelkezik a fegy- 
weres haderdvel, kinev eZ. inden polgiiri ‘és katonai tisztségre, a nem- 
veti iinnepélyeken 6 e kél, ‘kiilha talmak ‘kbvotel és: ranghisowind 
nila vannak ‘asereditalva. mt wy zie 

Tovabba az 1 Baik 8 szerint a sonatas Bomdganaaa feloss- 
lathatja a képviselii_ “kamarét, még: tirveny yes mandatuma lejarta elétt ; 
a kizhatalmak viszonyarél szdlé 1875. jdlius 16-iki alkotmanytirveny 
2-ik §-a alapjdn kimondja a kamara tilésezési szakaénak bezdrasaét s-joga 
van azt elnapolnii. Ugyanazon tirveny 7-ik §-a értelmében kihirdeti a 
tirvenyeket, 4 vegleg elfogadott javaslatnak a kormanyhoz valé 4&t- 
kiildését kiveté egy honapon beliil. A kamarak birmelyike Altal killin 
szavazattalsiirgéseknek deklaralt tiérvéenyeket pedig hérom nap alattkite- 
les kihirdetni. A kihirdetésre rendelt idén belél azonban az elndk indokolt 
izenettel kdvetelheti a kamaraktdl az tjabb targy: alas ald vételt, a mely 
nem tagadhato meg. A 8-ik .§. rendelkezés¢hez, képest 6 vezeti a 
szerz6dés iranti targy alasokat 's azokat 6 6 ratifikalja, De tudomésara 
hozza a kamaraknak, k, mibelyt az an ‘éllam érdeke és. biztonsiga meg- 
engedi "Aa fillam pénziigyeit terhels. kereskedelmi és békeszerzédések, 
valamint anok,. -melyek | a killfsldin él franezidk— vagyoni és, allapoti 
jogaira ~-vonatkozuak, —esak a két kamara megszavanisa utan valnak 
véegleg elfogadottakki. Se nini teriiletatengedés, _esere vagy 0) teriilet 
meyszerzés 1 nem érveny 8 “miskép, mint: tWrvény alapjin. Végre a 9-ik §. 
értelmében” -haborit sem. iizeuhet a kat kamara. heleegyexése nélkiil, 

—- 


ee 
q 





TRODALOM, 305 


Meltan filvetheté tehat a kérdés, hogy az alkotmany Altal biz- 
tositott ily széles jogkér miként eo az elndk felelétlenségevel 
és miként viszonyul a ministerek felelosségéhez. Lefebvre is elismeri 
(Etude sur la loi constitutionelle de 1875, 64. és 65. 1), hogy ay 
elnéki alias esaknem hasonléd egy alkotmanyos monarchia allisdval, 
kinek cselekvéseit korlatolja s felelésségét fedi a kormany feleléssége. 
A kéztarsasagi elnédk — mondja Lefebvre — tgy tekintheté, mint 
a nemzet delegaltja, a ki ideiglenesen fel van ruhdzva a végrehajté 
hatalom gyakorlasaval, az alkotmanyos monarchiak mintdjdra. Ha egy- 
szer két évre megvalasztottak, nem mozdithaté el. Oly helyzetbe jut, 
mely nines aldrendelve a kamaraknak,. Hatalma énillo, fiiggetlen. mint 
egy kiralyé.“ — 

Hogyan kell felfogni ezzel szemben a ministerek hatdskGrét? © 
A franezia alkotmany kommentatorai megegyeznek abban, hogy a 
ministerek csak a végrehajto hatalom kézegei, kik az elnék kézvetlen 
fiiggése alatt dllanak. Bagehot Angliarol jegyezte meg s nézetéhez 
Bryce is csatlakozott, hogy a parlamenti kormany nem egyeb, mint 
a népképviseleti kamara Altal kijelilt s attdl tetszése szerint elmoz- 
dithaté bizottsdg altal gyakorolt végrehajto hatalom. S ez az eszme 
ma Franeziaorszagban is meglehetOsen el van terjedve. De Arzens 
szerint sem jogilag, sem tettleg nincs egészen igy, A végrehajto 
hatalom fejének formalis joga van kinevezni és elkiildeni a ministe- 
reket. Tényleg, ha a tibbseg bizonytalan vagy fegyelmezetlen, nagy 
részben az 6 bilesesége és éleslitasa dénti el a kabinet megalaku- 
lasit, 8 ez nem minden. Ha a ministerek ki vannak nevezve, o kama- 
rak elétt fétekintélyiiket onnan szadrmaztatjak, hogy a véegrehajté 
hatalom neveben beszélnek. Ezt erdsiti meg a mai kiéztarsasigi elntk- 
nek, Loubet-nek is a senatusban 1892 janudr 30-d4n tett nyilatkozata; 
.A ministerek az Allam fejétil nyert dtruhdizds alapjan gyakoroljik 
killinbézé functidikat*. 

Nines-e mar most abban ellenmondis, kérdi Arzens, hogy a 
kiztarsasigi elndk sajit kezdeményéb6! aldirhat diplomacziai okirato- 
kat, melyekert nem felelis ? Minden kormanyzati aktat ellathat ala- 
irhséval, de ki van vonva a kamardk itélete aldl. -Veto-jo oO 
azer elnapolhatja a kamarak tilését, feloszlathatja egyik kamarit ¢ a masik 
segélyevel, semmi tirvény sem kiti ministerei megval: asztasiban, semmi 


térvény nem tiltja el, hogy kizvetleniil a nemzethez { forduljon. Nem 


eity 
elég-e ez, ismeétli Arsené, hogy jogosult aggilylyal ¢ tekintsenek a 


kiztirsasig hivei az alkotmanyos monarchia ilyen utdnzatara ? — Batbie 





308 [RODALOM, 


keztetést vonja ki beléle, hogy korlitoIni kell a végrehajté hatalom 
jogositvanyait. Vajjon azért tibb jogosult ambiczid ezeljat fogna 
képezni az dllamf6 diszes poleza? Tébb alkalmas tért fog nyitni 
kivAlé elmék miikidése kifejtésére ? Alig hiszsziik. Mar Aristoteles 
megjegyezte, hogy demokratikus allamok féltékenyek az egyenloségre. 
Mihelyt egy polgar a tébbiek filéemelkedett gazdagsiga, hivei sokasaga 
vagy barmely mas politikai kivalésag Altal, az ostracismus szdmiizetéssel 
siijtotta. De ez nem azt bizonyitja, hogy a demokraczia fekeinek még 
szorosabbra hizisa vonzé hatassal volna rendkiviili egyéniségek kép- 
zesére. Mi azt hiszsziik, hogy a két czél, melyet Arzens nigga elé tiiz. 
egyfelil az Allamélet legmagasabb polezinak hatalyosabb biztositasa 
a hatalommal valdé visszaélések ellen, masfelOl a tiszta demokricziaban 
a legjobb elemek érvényesiilése, olyan valami, a mi egymést kizarja, 
Kétségtelen, hogy a kéztirsasigi elntk felelésségnélkiilisége 
s feloszlatasi joga oly attributumok, melyek csak alkotmdényos monar- 
chidkban vannak helyék6n, mert ha az elnék a térvényhozdi testiilettél 
nyeri mandatumat, akkor az a jog, hogy a térvényhozé testiiletet fel- 
oszlathassa, annyi, mintha a megbizott revokalhatna megbizdjat. 
Nem igy “értelmezte_ az 1848-iki alkotmany sem az elnéki jogo- 
kat. Ax akkori alkotminybizottsig eldéaddi jelentése szerint az elntk- 
nek nem adatott hatslom ‘a tirvény) rhozas felett, ellenben a térvény- 
hozas teljhatalommal rendelkezett kizegei felett. Az elnik sohasem 
fiiggeszthette fel egy pillanatra sem az alkotmany és a tirvéenyek 
uralmat, egy hiivelyknyi teriiletet sem idegenithetett el, sem haborit 
nem iizenhetett, szerzidéest végre nem hajthatott a tirvényhozas 
hozzijarulisa nélkiil. Nem vezéenyelhette személyesen a tengeri és 
sairazfildi hadsereget, nem nevezhette ki a tile fiiggé magas tiszt- 
viseléket csakis ministertanicsban. A 46-ik tiirvényhozas végletekig 
tisztelte a nemzeti souverainitast, megvalésitotta Danton eszméjét, 
ki aes na egy mapper awe ee 10-én, hogy a 
nal llensyor is, 


sol nc th 


‘g tartamat — is, melyet: 4 48-iki alkot- 


c 


ae 
om 
‘ 
A 


M agrih na i az  elndki 


£ 


ki tis 
miny-terv saerzje, -— Dafau 
negy evre korlatolta, Az 


- 
wr 
au 


| 7 
or 
ht. 


it évben Allapitott meg, az alkotmany 
ve << 
yest stilt. Allamokban 1s né BY évig tart az 
| | om, 
elnuk tisztsége. Svajezba in esak eg egy évig. Franczi aorsnig ellenben kot 
evre hosszabbitotta meg az eln ik mandatumat. Mar mast e septennatus 
mellett, haa ‘képviseldi kamara a egy ' altalanos vilasaté s utan oly tébb- 
_ 


ar 
ae 
re > 


xéget eredményezne, melyne nek po plitikai programmja ellenkezik azzal a 


4 





iRODALOM, 307 


kizépszertiség lehet, a franezia kéztargasagban a hataskiir felelétlen- 
sége mellett allandé esapaésnak nevezi. De lehet mindketté az intéz- 
mények termeszetéb6l megokolt fejlemény is, melynek kéztimbisité 
bataésa az dllami hatalmak egyensilya szempontjabél sokszor kivanatos 
és éhajtanddé is lehet. 

Hiszen Laboulaye ugyanezt észlelte az amerikai demokracaia 
életeben. .A valasztasi agitatid mellett — agy mond — az elnék 
mindig ki van szemelve még a valasztas megejtése elitt. Az alkudo- 
#asok kizben mindig megegyeztek az elndk vilasztasira vonatkozdlag 
még a valasztis elitt @s az utolad perczben csaknem mindig egy 
ismeretlent latnak feltiinni, a kit mindenki elfogad, mert senkire sem 
vet arnyat. Igy Pierce a harmadik szavazdsnal valasztatott meg s a 
ki legjobban meg volt lepve e valasztistol, az maga Pierce volt 
A partok koézitti megegyezés saiiksége teszi azt, hogy igy tévolitsak 
el az elnikségbél a legkivalobb embereket. A kivalo emberek mindig 
sertettek némely embereket, legalabb azokat, kik az irigységnek neve- 
zett republikanus erénynyel birnak. De egy ismeretlen senkit sem 
sertett. Ha egy tj nevet ejtenek ki, ki lehet ra irigy? Nem ismerik. 
Elilenben mondjdk ki egy kitiinéd tabornok, egy befolyésos ember, 
mint Webster vagy Clay nevét, a partgyiilélség és a személyes feltée- 
kenység mindjart feltamad. Igy aztan a jelentékeny politikusok az 
Egyesiilt-Allamokban le is mondtak arrél, hogy az elnékségre jussa- 
nak. Maguk helyett ismeretleneket valasztatnak meg, hogy 6k elsé 
ministerei lehessenek az ismeretleneknek. Ez silyos hiba! 

Am a helyzet ma sem valtozott. Gyézelmes hadvezéreken kiviil, 
mint Washington, Jackson, Grant, az elstrendii emberek ritkaén jutnak 

az elnikségre, kiiliintisen ha a -politikai harczokban tehetségiik és 
kepességiik Alta) kitiintek. Call alhoun | kénytelen volt Atengedni helyeét 
Polknak. Clay és Webster ‘mellézve lettek Harrison és Taylor miatt 
8 coal eens is Biaine- nek vissza elle tt utasitania a a elise 


Woodrow Wilson maga is 5 bevallja, hogs «a , tokéletes politika jelen- 
tektelenség az elsé kv valifiksenid= egy jo elnikjelélttél 8 minden figye- 
lemre mélta karriére egy enesen képtelenné tesz a megvalasztatasra : 
Mint mar mondottuk, Arzens illispontja ax, hogy mivel az 
emberek nem dllanak hivatisuk - magaslatan, tehat a hiv atast kell az 
emberek magaslatahoz szabni. Mas szavakkal, meg kell szabaditani 
8% fillam szekerét attél a ‘holt stlytél, mely balsdisthen gatolja. 
Csakhogy sajitsigosan alkalmazza eat a tételt, a mikor azt a kivet- 








309 


partéval, mely az elnikét valasztotta, ez utébbi a septennatus lejar- 
thig kénytelen lesz oly ministerekkel kormanyozni, kiknek nézetei 
ellenkeznek az tivéivel s kivetkezGleg az Gt hatalomra segitett parteval. 

Ugy hiszi Arzens, silyos argumentum ez az elnéki mandatum 
idejének négy eévre szallitisa s a mellett, hogy valasztasa csak az 
ij kamarak fsszetilesét kiveti évben kévetkezzék be. Azonban nem 
egészen tudjuk, hogyan tartja ezt kivihetének. Egy evi interregnumot 
akar-e, mert ha nem, akkor hasonlé gyakorlat mellett is elifordulhat, 
hogy egy évig legalabb az tj kamarak tibbsége s az abbol kikeriilt 
kormany mas programm alapjan fog Allani, mint az a part, mely az 
elndkét polezara emelte. 

Ez a kontroverzia nem meriilhet fel az Egyesiilt-Allamok elni- 
kénél, mert neki megvan az a joga, hogy sajat esaméi szerint korma- 
nyozhasson. Kikerheti ugyan ministerei tandcsat, de nem kételes azokhoz 
alkalmazkodni. Ime tehat ebbél a szempontboél jogkire meg sokkal kiter- 
jedtebb mint a franezia kiiztarsasig elnikee, habdr viszont az ame- 
rikai alkotminy nem engedi, hogy szerzidésekre léphessen kiilalla- 
mokkal a senatns tagjai kétharmadanak beleegyezése nélkiil. A 826 
szoros értelmeben a senatus az tehat, mely kiiliigyi bizottsaga utjan 
az Egyesiilt-Allamok kiiliigyi politikajat iranyozza. Azonkiviil az elnik 
fel sem oszlathatja a congressust. Nem kiitelezheti magat’ titokban 
semmire, mirél a senatusnak tudomasa ne volna, esakis alkudozasokat 
folytathat ¢s elikeszitheti a szerzidéseket, de azntin kizli azokat a 
senatussal, melynek absolut jogadhoz tartozik azokat helyben hagyni, 
visszavetni vagy modositani: s a sen natus féltékeny en Orkédik e jogai 
épsegben tartisan, sokszor még a -végre shajté hatalom- iltal elvallalt 
kitelezettségeket sem véve inyelembe. . Nevezetesen “mikor (rrant 
tabornok aldirta a dominique-i i ‘kGutirsasig annexidjdra vonatkozd 
szerzidest, egy kiiltin Jegy yadkinyy ailtal személyes: kotelezettséget 
vallalt, hogy minden befolydsat latba atba veti az egyenség , ratificdlasdra. 
Es szavat is tartotta, semmit sem mulasztot vt el, hogy bebizonyitsa ‘A 
senatus elitt az annexio ¢| Gnyeit. A ve égrehajté hatalom minden ere- 
jét mozgasba hozta, de mégsem ‘gybzhette meg a tirvenyhozo tes- 
tiilet ellenallasat. Arra mar nem volt befolyésa, 

Koriilbelél hasc sonia un ail a dolog a svijezi kéztarsasig elnii- 
kével is, a ki kifelé és befe 1é képviseli a nemzetet, elsé helyet foy- 
lal el a nyilvanos: szertartasokniil, fogadja a kiilhatalmak kapviseldit 
hizonyos iinnepélye: es alkalmakkor, mint a milyen mogbiz6 leveleik 
itnyujtisa, de a rendes kiiligyi érintkexéseket azés rt a kiiliigy minister 


ATHENAKUM, ° 91 





310 TROD ALOM, 


visvi s a kiilpolitikai kérdésekben u federalis tanacs dint, Es sem az 
elnik, sem a szivetségi tanics nem oszlathatja fel, sem nem napol- 
hatja el a sziivetségi gylilést; esak ez van hivatva szerzidések meg- 
kitésére, 8 amazoknak semmi vetojoguk nines, hatarozataikkal szem- 
ben. Mint emlitettiik, az elndk mandituma is Svajezban csak egy évre 
azOl, megfelel6en Montesquieu felfogasanak, a ki szerint a rivid leja- 
ratii tisztségek a kiztirsasigi forma szellemeben gyikereznek. Ennek 
ellenére sem Svijezban, sem Amerikaban nem ismerik azokat a 
véegzetes kriziseket, melveket kabinetvalsigoknak neveznek s melyek 
Franeziaorszigban oly gyakran veszclyeztetik ax egész orszagot, ne- 
hiny ember ambicziéja és tinzé érdeke miatt 

Egy mis fiiggi kérdése az 1875-iki franezia alkotmanynak a 
a ministeriumok szervezésének és hataskirének szabilyozatlansaga. 
Ezt a mulasztast még érteni lehetett volna az 1844-iki alkotminynal, 
mert a kévtirsasig elndke akkor felelis volt, holott jelenleg nem az, 
Angliiban a ministerek a vegrehajto hatalom valdsigos fejei, annak 
egész felelisségével. Franeziaorszigban is vannak, kik odaig mennek, 
mint Dupriez s azt az elméletet allitjik fel, hogy a végrehajté hatalom 
nem is a parlamenttél fiiggetlen tényezé, de akaratinak alavetett 
kiizeg. Ehhez a nézethez esatlakozik tjabban Desjardins is, a ki see- 
rint az allamban csak egy hatalom van, a képviselii kamara. Ez tehet 
és akarhat mindent, mdédjaéban all a végrehajté hatalmat utolsdé san- 
czaiba kergetni is, megtagadvan a kiltségvetés megszavazdsdt. A 
senatus hozzdjéruldsa nélkiil jogositva van a neki nem tetszd térvé- 
nyeket meghiusitani, megtagadvin a végrehajtasukhoz sztikséges 
hiteleket, Széval a képviseléi kamara az, mely administrél és korma- 
nyowz egyszerre. 

Elméletben mindez igen szépen fest, de a valosigban nines 
igy, 8 4 purlamenti korminyrendszernél lehetetlen is, A mi azonban 
hatarozottan ellenkezik az allam kiztirsasigi formijaval, az az, hogy 
a wanier apne SEF) fligge tle nl spe feleléssognelkiih ae 
bizassék. 
conventionalis “saabalyoknak, sesalel nem egyeb eke meré fictiGkndl 

De mog tovabb <_< angol parlam entarismas utiun ada 
ban. Kiindalva azon ala yl 7 


* __ 7-4 
© 


7 
re ivbél, hogy a tirve nyhow 


== 


Zesre és ellensiilyozas sr | van sziiksége, ket kamarira osztottt azt fel. 


- 


Miutan ext t megtették, 7 ziiksé wesnek itelték azt is, “hogy egy eris 63 
fiiggetlen -végrehajté hatalmat illitsanak ia téirver n hou testilletek file. 


Ezt is a hatalmak megosztasan nak iirtigye alatt hajtottak vegre. Ugyde, 





MODALOM, 311 
6 ' . . ¥ . 

ki allhat jot, hogy egy ily erésen félfegyverzett végrehajté-hatalom 
nem fog-e maga is hataskére kiszélesbitésére térekedni, ha egy kis 
nagyravagyas hajtja? Tehit megteremtették a kamarak elitt felelés 
ministereket is, Ekképen osztottak meg a tiérvényhozdi hatalom utan 
a végrehajté hatalmat is, mig utoljara az Aallamban minden ert meg- 
gytngitettek. 

Emléekeztet ez arra, 4 mit Benjamin Constant a karthagdiakrol 
mondott, miker aigy jellemezte Oket, hogy eg@ymasutin teremtették 
meg a suffitikat, hogy hataért szabjanak a senatus avistokracziajinak, 
azutin a suizak tandesit, hogy sarokban tartsa a suffitikat, majd az 
(ithe tandesot, hogy megfekezze a szAzakat. 

Arzens néezete itt megint az, hogy a kiztirsasag elntkétol 
fiigg) ministereknek vissza kell adni alkotmanyos szabadsdygukat « 
hiztesitani fiigyetlenségiket az allamfivel szemben, s hogy ekkép 
a& végrehajté hatalom a ministerek kezeibe menjen it, miutin a minis- 
teriumok szervezete némi médositast szenvedett, 

El kell ismerni, hogy ez nem (ij eszme, XVID. Lajos chartéja- 
val vette kezdetet, s nem is forradalmi, mert oly pol&ikusok néze- 
teit tolmmiesolja, kik nem voltak republikinusok. Benjamin Constant 
és Chateaubriand talalkoztak a korményzati politika e keérdéseben, 
Avutan Casimir Perier, Thiers, Broglie herezeg a jiliusi monarchia 
alatt megvalositani is igyekeztek azt révid kormanyon leétiik alatt. 
Broglie herezeg 25 év mulva sem modositotta e targyban nezetet. 
Meg 1560-ban is azt irta, hogy a kirdly és a nemzet kizétt egy 
ministeriumra van sziikség, mely a vegrehajté hatalmat gyakorolja. 
Oly végrebajtd hatalom ez, melyet a kiraly vilaszt, sa kamara jelél ki. 
Egy igazin, komolyan felelés végrehajt-hatalom, a mely maga kor- 
minyoz, mig a kiraly, Thiers hires” formulaja szerint csak uralkodik, 
nem kormainyoz. 

A dolgok jelen allapota szerint azonban, ellentétben a forra- 
dalom ota clismert elvekkel, a tirvényhozd hatalom az exeeutiva 
fiiggése alatt van. Nem a parlament tagjai_ irdnyozuzik a ministerium 
politikajat, hanem a ministe riumok fegyelmezik és vezénylik a tébb- 
séget. Pedig a dolyok természetes rendje épen megforditott. A tibb- 


ség tagjai ez idé szerint minden gondolkodasi és eselekvési szabadsa- 

gukat elidegenitik. Le kell mondaniok szemeélyes eszmeéikrél, fl kell Al- 
dogniok azokat, a kabinet javara. De ez a féltétel minden cselekvést, min- 
den fiiggetienséget megbénit bennik, A kormany sorsihoz vannak kiitve, 
avt tamogatjak vakon minden tettében és lépésében, ‘barmi legven 18 az. 


21* 











IRODALOM. 
wv a. ‘ . a 

Arzens elétt ellenkezéen az Jebeg, hogy a térvenyhozdé testii- 
letek, ha egy javaslatot megvitatnak, mit se tiridjenek azzal, hogy 
szavavatuk mily eredménynyel fog jarni a kormanyok fentartasa 
vagy megbuktatésa szempontjabol. Abban latja a parlament fiigget- 
lenségének egyetlen biztositékat, hogy a képviselék lelkiismeretik 
azerint szavazzanak, mit sem gondolva azzal, hogy ez milly kivet- 
kezményekkel jarhat a ministeriumra noézve. Csakhogy ex megint 
ellenmondast foglal magaban azokkal a praemissakkal, melyeket epen 
a kormanyzat allandésiga érdekében fejtett ki elébb kinyve mas 
helyén, Vajjon lehet-e egyidejiileg a vegrehajto hatalom tirvényes 
attributumait kiivetelni a kormanyok szimara, s ugyanakkor orvosolni 
a parlamenti rendszerrel sziiksegkép egyiitt jard bajokat is — eléttiink 
igen kétségesnek tetszik. Teny, hogy Francziaorszigban minden 
ministerviltozisnal egyittal a kormanyzati politika is radikalis valto- 
mist szenved s igy az elnéknek esetleg két egymassal nomlokegye- 
nest ellenkezé politikahoz kell hozzijarulasat adni. De ez épen a 
felelésségnelkilliseg kifolyasa, a mit Arzens nem litszik figyelembe 
venni, S ha . Amerik, iban megforditva van, s ott az elnijk nem kor- 
ményoshst sajit nézetei és pirtja ellenére, ennek magyarazata viszont 
az, hogy ott az elnikvalasztas négy e€vre megszabja az Egyesiilt- 
Allamok politikajanak egész iranyat. Mindkét rendszernek vannak 
nésetiink szerint tikeletlensegei, de mindegyiket csak a maga szerves 
egészeben lehet megitélni. 

Aw Allami f6hatalom § kiiliinvilasztisa a végrehajté hatalomtdél 
s a tirvenyek kezdeményezesi jogatél s ez utobbinak a ministeriumra 
ruhazisa, mely ekkep, babar a kirdlyi hatalomtél veszi eredetét, de 
Gnallé lettel bir, mint tudjuk, Constant Benjamin eszméje, a ki utan 
Chateaubriand és Prevost Paradol fejtegették ugyanazt az elméletet 
az 1814-iki charta alapjin. Arzens alkalmavandénak tartja azt a kiz- 
tirsasigra is, és fejtegetései konkluzidjdul egyenesen azt dllitja fel, 
hogy a ministerek sajit neviikben irjak ali a végrehajté hatalom 
minden rendeleteit, ) 

Utolsé sorban azt a ké rdést ‘dunti el, hogy vajjon a ministerium 
megirizze-e teljes’ fliggetlenségét, vagy pedig ali legye en rendelve a 
torveny ‘hozd hatalomnak, Ez utdbbi bi médozat, mely Svajezban és Ame- 
rikiban is ¢ el van fogadva, Cc ondorcet nézete, s 1¥45-ban Grévy sze- 
croaliitt ismét szosa0lojiv i, h habs ir ma is meg sokan forradalmi tannak 
tartjak Arzet ns elétt egészen természet teanek litszik, hoy ry a vilasz- 
tott kKamariak a souve erainités minden attributumat magok g gyakoroljak, 


o) 





IRODALOM, 413 


| ‘ J 
8 mivel, dovecat a vegrehajté hatalom is belélk ered, lehetetlen 
tagadni, hogy e félitt is Gk vannak hivatva érkédni, 

Erinti még a végrehajté hatalom collegialis szervezetét, melyet 
Esmeins nem helyesel, mert az sziikségkép tanacskoz6 testiiletté val- 
nék, melyben a tébbség diintene. A tapasztalatok, melyek a direc- 
torium térténetébél meritheték, nem is szélanak a collegialis szervezet 
mellett. Arzens azonban nem tartja e tapasztalatokat egészen meggyé- 
zéknek, s nem gondolja lehetetlennek, hogy egy komoly kisérlet a 
collegialis kormanyzassal egészen mas eredmenyekre vexetne, 


A térvényhozo hatalom.“ 


Dr, Balogh Arthur egyetemi magantanartol, ,A térvenyhoso 
hatalom* czim alatt, Politzer Zsigmond kiadasaban mintegy keétezaz 
oldalra terjedé kétet latott napviligot, mely szdmottevé munkaval 
gyarapitja politikai tudomdinyos irodalmunkat, Négy fejezetben fog- 
lalkozik ebben a szerzé a tirvényhozé hatalom szervezetéyel (bele- 
értve a tirvenyhozds kizvetien és képviseleti alakjat, uté6bbinak szer- 
vézetet, az also- és felsGhiz egybeallitasit, a szavazatjog felteteleit 
és a valasztasi eljarast, a képviseldi functio jelleget 6s tartamat), azutan 
ugyanennek hataskGrevel (tirvények, kiltségvetés, a végrehajté hata- 
lom ellenérzése s a térvényhozd szerv egychb feladatai és kivaltsdgai, 
a tirvenyhozd szerv ket Aganak viszony a, a parlament belélete stb.) 
vegre a partokkal s a térvényhozé hatalom viszonyaval a tébbi dllam- 
hatalmakhoz. Raadasul me Z egy fiiggelél ‘kben tirgyalja a politika mint 
tudomany jelentOseget. P 

Mint latszik ebbdl, dr. Balogh At rthur, . ‘kitél folyoiratunk mar 
rég idé ota kézél magas szinvonald fejtegetéseket az Allamtudomé- 
nyok kérébdl, ege iszen feldle! li azt a te rjedelmes — anvagot, melyet a 
modern parlamentarismus elmé lete nyajt a térvényhozas funetidjardl, 
szervezeterdl es alapveté kérdés seirél. 

Felosztasa tekinteté ben , Ogy- -kéet kifogas volna teheté Balogh 
konyve ellen, de ne m é rezziik magunkat gincsra jogositva, & muert 
neki sem sikeriilt minde n tekintetben szabatosan vezetni le a politika 
elmélete nlaptételeit. Szigor rian systematikus, a maga egységében 
Organikus munkat, a melyben az egyes részek és tanok szorosan 





S14 IMODALOM, 


- 
illeszkednek bele Ga megvont keretekbe, alig tudunk elkepaelni 
egy politikai tankinyvben, mely mig egyfelél az allam fogalma spe- 
cnlativ kifejtesének munkaja, masfelél mégis az adott tenyek es jelen- 
ségek inductiv elemzéséb6l indul ki s igy folytonos kézvetitesre 
szorul a két ellentétes médszer kézt. A politikai tudomaény mai dllés- 
pontja — még mindig nem tudta kitépni gvyikereit az dAllam- 
philosophia abstractidi talajabol, s azért keresi a tapasztalat tenyei 
utolagos igazolasit mindig a tudomanyosan megillapitott tetelek elvont 
kritikai mértékenél. Ez egy kissé chablon-szerii és ecelectikus munka. 
Miért kelljen az Allamélet nagy kéerdesei és problemi megoldésaira 
concentralt socidlis erik annyi korszakos megnyilatkozdsit a kathedra- 
bileseség egy-egy személdék-hunyoritasaval eliitni? Nagy és fontos 
politikai reformok czélszertisege felett, a melyeket a kézsziikség sza- 
zados nyomasa, a nemzeti clet mélységes ethikAja hoz magaval fel- 
szinre — mindk a referendum, a kételezd szavazis, az Altalinos sza 
vazatjog, a vole plural stb. ilig lehet egy-ket fOlvetett Altalanos 
szempontbol filtetlen kritikat mondani, a nélkiil, hogy econeret alkal- 
mazisaiban ismerndk az intezményeket, a nelkiil, hogy meg tudnok 
itelni a viszonyokat, a nép jellemet, erkilesi es physikai sajatsaguit, 
traditiOit, gazdasagi és culturalis allapotat, a melyr6l sz6 van. Mit 
tanulhat ily elejtett s a professiondlis csalhatatlansig tekintélyebe 
iltiztetett veleményb6l az Gnaéll6 gondolkozdssal még meg nem barat- 
kozott kezdé nivendék? Legfiljebb egy-két tetszetés argumentumot 
& axztan sivar opportunismust, mely a politikai elet magasabb postula- 
tumai irant skepszissel tilti el lelket, 

Sietiink megjegyezni, hogy Balogh dicsérendi dévatossaggal 
tartja meg a mertéket ebbél a szemponthdél is, viszonyitva némely 
regibb politikai tankinyveinkhez. Ebben oly nyomdokot  kévet, 
melytél meltin varjuk az Mlamtudomanyi methodus gytkeres tjjite- 
remteset egyetemi kathedrainkon, Vilagos cléaddsa alig hagy vala- 
mit felileletloniil a térvényhozasi politika, a tirvéenyhoxdi hatalom 
functioi terjedelmes anyagabol. Itt- ott inkabb tilzdsba meng ré oszlete- 
zesot hibaztathatnok, mint p. 0. a végrehajté hatalom elle mnorze Se O8Z- 
kdzeit targyazd fe sjezetben, a hol az interpellalasi jogtél lénye -gile or 
ee nem, caakis feshaikes szempontb6 kiillinbizé s a mi parlamenti 

»question*-t is be levonja fejteye- 
tesei “kbrébe, holott : it ket tts kat e vi megkiilinbéztete ésnek nines hely e, 
Viszont azonban a kervényezési jogot nem tartandk e fejexetbe vali- 


nak, mert az, mint dllampolgari jog, teljesen fligge tleniil all fenn a 





IRODALOM. 315 


tirvényhoz6i hatalom szervezetotal, 8 ezelja és alapja nem is a vogre- 
hajto hatalom ellendrzése. 

Organikusabb hibanak lehetne nevezni a tirvenyhozdi szery 
igynevezett kivaltsigai fejexete ala foglalt kiillénbézé fonctiok meg 
nem felelé esoportositasat. Nem fogadhato el semmi szin alatt, hogy 
a térvenyhozas tagjainak igazolisa a parlament kivaltsagai kézeé soroz- 
tassék, valamint a tevok kizdrataisa sem, Ezek a térvenyhozas legalis 
miikiidesének oly kiegészitd cselekmenyei, melyeket teljesen normd- 
lisaknak kell elismerniink, mar csak azon okbol is, mert senki tn- 
magival szemben kivaltsagot nem gyakorolhat, a tirvenyhozas tagjai 
pedig maginak a tirvenyhozisnak részei, s igy a tirvemyhozas csak 
jnmaga fdlitt teljesiti az ellendrzest ez esetekben, melyre hivatasa, 
feladatai es sajit souverainitasa szempontjabol teljesen jogositva van. 
De ha e felfogas helyessége ellen nem is volna ellenvetés teheté, mi 
értelme volna akkor is, hogy szerz6 kiilim csoportositja megint a tir- 
venyhozo szerv sajdt tagjaira vonatkozo olyan mas kivaltsigait, mint 
a ming a mentelmi jog? 

Némi egyoldalisagot kell constatalnunk Balogh Arthur részérél 
egy oly fontos jog targyalisanal is, a mind a kéltségvetesi jog, mely- 
nél nem fektet eleg silyt a szazados jogfejlésben gyikerez6 princi- 
piumokra, mint a korona és nemzet kiézt vivott hosszi kiizdelmek 
eredményeire. Nem is teszi vizsgalat targyava a kormany felelissege 
szempontjabol a kiltségvetésen kiviil tett kiadasok tekintetében még 
az Gjabb alkotmanyrendszerek néemelyikeben is megallapitott biintet6 
sanctidkat. Nem emliti a német birodalom két-éves budgetrendszerét 
s egyaltalau a ozél- és jogszertiség azon kettis szirtje kiizttt, mely 
a politikal elmelet ¢s a kiix jog ellentétes szempontjibol emelkedik 
e kérdés megoldasa elé, kissé kénny edé mn evez keresatiil. 

A mal parlamentarismus s atme neti korszakat éli, elévedetleinek 
azama sokkal nagyobb- mint hive ele. Up esamék, tj tirekvések feszitik 
asokat a conyentionalis k corete ke vt, mely yek kiuitt suizados- fejlidéese 
kijegeczedett. Ly kiriilmények kizt nem an egyoldali tirtéeneti ered- 
ményekbél, sem nem az elmél et elyont tételeibil kell kivonni a tudo- 
minyos kritika bilane “ait, 1 nely et a fennallé intézményekkel szemben 
alkalmazni akarunk, hanem : a tarsadalom 616 sziikségleteibdl, a haladni 
vigyas serkent6 dsatiiné ‘bil, mely vj jelszavakat teremt, s a regieket 
kiméletleniil sutba léki. = 

Ivazsigtalanok lenné nk, bakit nem emelnék Balogh Arthur kiinyve- 
nek nagy elOnyeit: a témbr, szabatos eloadast, az organikus attekintest, a 





316 IRODALOM. 


forrasirodalom gazdag és kimerité: dsszeallitasat es ismertetését s 4 
szabad és liberalis felfogast, mely fejtegetéseit atlengi. Mindez igen 
hasznos és gyakorlatias vezérfonallé minésiti dr. Balogh Arthur mun- 
kAjAt mindazok elétt, kik a politikai tudomanyok modern szinvonalan 


illo kézikiinyvvel ébajtanak megismerkedni. - 


A magyar pénzigyi jog vezérfonala czim alatt dr, Szigethy 
Lehel kecskeméti jogakadémiai tandr masodik kiadasban bocsdtotta 
kizre kézikinyvét, melyet jogtanulék és tigyvédi vizsgara késaiilék 
szamira szint, Nem akar versenyezni Mariska Penziigyi jogival, nem 
az egyes szakférfiaknak akar tajékozist nyujtani, csak a magyar 
penzligyi szervezeti és anyagi jog kiterjedt adatait kivanja leheté 
rividseggel tirgyalni. Fejtegeti része keves is a 15 ivre terjed6 
munkanak, igazan didhéjban, sét néhol tilsigos témirséggel vezet 
végig a peénziigyi igazgatas labyrintusain. Organikus hidnyénak lehetne 
p. 0. tartani, hogy pénziigyi rendszeriinket kiilinésen kézjogi vonat- 
koziisaiban alig tarja fel. Ez a resz van legfeltiinObben elhanyagolva 
Szigethy munkijaban. Ausztridval valo kézis pénziigyi viszonyaink 
még legalibb érintve vannak p. o. a kiziis allamadéssigokrol, az 
osztrak-magyar bankrol, a vamiigyrél stb, sz6lé fejexetekben, dmbér 
ev utébbinal is nélkiilézziik a vamkezelési kéltségekre vonatkozd részt 
s azok atalanyozasat, de mar a magyar-horvit pénziigyi egyezmény kér- 
dése, a Horvat-Salavon-Dalmatorszag teriiletén fekvé allami ingatla- 
nokra yonatkozo rendelkezések egeszen homilyban maradnak. Ellen- 
ben elénye a kézikényvnek, hogy megismertet a legutobbi iddben 
eljallt valtozisokkal a pénziigyi kizigazgatas terén, igy kiiléndsen a 
ktizigazgatasi birdsig, a budapesti addfeliigyelbi osztilyok szervezé- 
sével, az dllami vasgy yarak reformjaval, az anyagi jog teré nu pedig az 
Hijabb kiegy reste! jav aslatokb: an foglalt ij. eaukor- ¢ és sirfogy rasztaal, 
valamint svesiforgal vite melyeke t jegyz zetben tire) al. Ep tgy 
az y illamszaimviteli wirv my y (188 ceils “0%, ») is, habar ‘esak fobb 


Busses "sopfejlidéetink agpener képét 
azonban nem nyujtja, stylusdban ‘sok helyt 





LRODALOM. O17 


structiok mint: a szeszadé targya a vimvonalon belél termelt szesz, 
mely a szeszfivdék nemeihez képest ..,..-. , mint termelési ado, 
vagy mint fogyasztasi ado fizetendé* (81.1), nem szolgdlnak a magyar 
tankényvirasnak tekintélyére. Térvenyeink nyakatekert stylaris szer- 
kezetet nem volna szabad azon nyersen belevinni a tudomainyos kép- 
wos ca#éljait szolgalé6 munkaba. Szigethy az adatok minél kimeritébb 
csoportositasara fekteti a fistlyt, azért eljadisa nem is magyariad. 
kifejt6, hanem bureaucratikusan sziraz kampoézdsa a tirvényszivegek- 
nek. Pedig a pénziigyi jog szigorian szakszerii kérdései sem zarjak 
ki épen a gondolkozé elme synthetikusabb munkajat, a targy szelle- 
mesebb felfogasat, csakhogy ehhez mélyebb elmeriilés sziikséges a 
jogintezmények lényegébe, kritikai inspiratio és az elmélet felada- 
tainak elevenebb aterzése, Ezek a momentumok, valljuk meg, hianyoz- 
nak dr. Szigethy Lehelnél, de igazsagtalanok volnank, ha ecsak 6 
benne és nem sokkal inkabb tanrendszeriink fogyatékossigaiban keres- 
nok a hibit, a mely a penziigyi jog és a pénziigyi politika hatérai 
éles kivonisaval, az elmélet és a technika kiilinbizé igenyei egy- 
oldali kidomboritésival a tudomanyos pénziigyi jog szinvonalat mind 
alibb siilyeszti a meré pénziigyi tiérvenyismeret, a pénziigyi kezeles 
és administratio lelketlen paragrafus-hiivelyezéséhez. Igy adja Szi- 
gethy is a pénziigyi jog fogalmanak ezt a szfik definitidjat: ,rend- 
szeres foglalata ama firvényes megallapoddisoknak, melyek szerint 
valamely dllamban az allami sziiksaglet fedezésére megkivint anyagi 
javak eléteremtetnek, fentartatnak és felhasznadltatnak*. Mintha nem 
volnanak a pénziigyi jog tudomanyos miivelése terén és oly elédbk, 
mint Rau @s masok, a kik bebizonyitottak, hogy nem csupin & szem- 
lészeket érdeklé anyagokat lehet adni a pénsiigyi ‘i szak sxiran kérdé- 
seibdl is. : 

Egészen mas igk mynye el 16 ip fe »| tudomiinyos szempontbol, mert 
inkibb csak gylijteményes munkat kiviin adni, a a badapesti Politzer 
Zsigmond kiadasdban megjeler nt Pé natigyi Kodex els kitete, dr. Suabé 
Sandor sdérospataki jogakadé miai- tanartél, Ex a vaskos kitet mar 
lényegesen elterd cxelt- 8x0 gal ax elébbenitél, Jogi szemelyek es egy- 
havi és vilagi kivzségek. -egyletek, intézetek, testiilete +k, tairsulatok, 
kiralyi adohivatalok, iigyvé idek é s “pénziigyi tisztviselok szimara ké- 
sziilt s ezeket kimeriti utasitissal és tajékoztatassal ‘litja el minden 
filmeriitheté vitas iigyben. 2. . 

A jelen kétet it elsé részé t ke pezi egy nagy | gylijtemény soro- 
zatnak, mely a pénziigyi térvényeink alkalmazasa te rén tapasztalhato 





O18 [RODALOM, 


nagy bizonytalansigot ohajtja megsziintetni, az ide vonatkozd térvé- 
nyek és szabilyok rendszeres feldolgozasdval, tehdt @pen azon a 
bajon akar segiteni, melyet Szigethy Lehel emlitett keézikémyveben 
panaszol, hogy tudniillik egyetemesen 6sszefoglald codifikalt penziigyi 
tirvénykezeésiink hianyzik. Ennek potlisdira szolgal a vallalat, mely- 
nek nagy arinyai sejtheték abbot, hogy elsé kétete még csak az 
illeték-egyenertekkel foglalkozik s tekintettel van a legijabb idoékig 
megjelent kézigazgatasi birosagi hatarozatokra, a penziigyministerium 
iltal kiboesatott rendeletekre is, melyeket a Fiiggelékben egesz ter- 
jedelmében kézél. 

Orvendetes tanisigot tesz dr. Szabé miive is pénztigyi szak- 
irodalmunk fillendiilésérél, a melynek nagy hatranyit eddig is ire- 
dalmi viszonyaink mostohasagdban kellett keresniink. Talan nem is 
egeszen véletlen, hogy ez a szakmiikiidées eddig még inkAbb a kiiz- 
vetien gyakorlati czelok szolgalatiban meriil ki. Egyes monografiak 
ezen a teren, melyebbre hato kutatasok a kiilf6ldi térvenvhozisok 
kirében s azoknak eértékesitése a hazai viszonyokra valo alkalmazas 
szempontjabol, esak hosszi evek alapveti munkissaga utan fognak 
eredméenynyel kecsegtetni ¢s serkenti) példiul szolgilni masoknak is, 
Addig be kell érniink a létezé tirvényvek kompendiumaival, gon- 
dos és leikiismeretes, dttekint() Gsszeallitisaval, a mely iranyban a 
Ponziigyi Kodex jelentékeny leépest jelent s hozzdférhetivé teszi a 
kiszigazgatisi judicatura eredményeit mindazok elott, a kik pénsiigyi 
svakkérdésekkel hivatasukn4l foeva foglalkoznak. Erdeklédéssel var- 
juk a tovabbi kéteteket, melyeknek beeset csak fokozni fogja az 
egesy munka teljessege. Vv, 


Képes Vilagtérténet. 


Szerencsés érzékkel valasztotta meg a Révai- testverek kimyy- 
kiadé ezége legijabb villalatat, egy nagyszabasii Képes Viligtirté- 
netet, melynek két elsé- kétete bagy ta el mar a sajtat, _ pompas kéepek- 
kel illustrilva, részben a sxiveg kizt nyomvia, résvint dnallé mellék- 
letkent. Fiizetes vallaly ataink kiizéitt hidnyxott addig a viligtiirténe- 
lemnek oly ne spszerii eldadisa, mely egyreszt a miiveltebb kizinség 
szellemi igenyeit is kielégitse az egyctemes historia nagy epizodjai 
feltirisival, suéleskérii forrastanulmanyok ali ‘pjan, m: Asrés ‘sat meg 8zem- 


.* 





TRODALOM. 819 


lélteté képét is nynjtsa az eseményeknek, a szereplé alakoknak s az 
archaeologia és az ethnographia modern felderitései alapjin recon- 
stridilja egy-egy korszak miivelédési viszomyait. 

A .Keépes Vilagtiirtenet* izléses kiillitasban, mely valdsigos 
diszmlinek is bevalik, kitiind tirtenetirék timogatasdval valésitja meg 
ext az esamet. Nem egy {6 munkaéjanak keésziil, minden korszakhoz 
annak legjelesebb miivelijét nyerte meg kézremlikidésre, de ap azért 
kerekded bevégzettseg, értékes irdi qualitisok emelik tartalmat s ezek 
éerdeket birnak kelteni az emberiség legisibb multja emlékei irant is, 
melyeknek rajz4ban pedig oly kiinnyen tévedhet at az eleven tirté- 
netiréi toll a nyomozd tudds pedans szakvizsyilodasai nehezkes 
vildgaba. 

Nem Allithatni ext a Képes Vilagtirténet elittiink Allo elsé két 
kiiteterél. A keleti népek 6-kori tirténete kezdi a cyclust Maspero 
Gaston vilaghirfi miive, a ,Histoire ancienne des peuples de lorient* 
nyoman, Fogarassy Albert atdolgozasiban s Marezali Henriknek az 
egész vallalatot bevezeté eliszavival. Maspero mfive nagy feltiinést 
keltett megjelenése idején s a klerikalis sajto nalunk is felhasznalta 
az alkalmat, hogy tendenczidzusan meggyanusitsa a vallalatot a 
katholikus olvasékizéinség elétt Maspero itdolgozisaért. A felekezeti 
obseurantismus vadjai azonban nem érhetik Maspero tudoményos 
tekintélyét. a ki mint archeologus, oknyomozé tirténetiré és orienta- 
lista elaé rangot foglal el szakmajaban s minden modon_hivatott 
arra, hogy nalunk, hol egyptologok és assyrologok tulajdonkepen 
ninesenek, Onilléan képviselje az 6skori népek culturajanak félderi- 
tesére ezélzo kutatasok Gsszegezett eredményeit. Av 6s Egyptom, 

Chaldea, Assyria, a persik birodalma, az indiai népek rég_ letiint exivili- 
“zaczioinak romjaihoz vezet el Maspero tolla s megmutatja fantaziijok 
szirnyszerli alkotasait, az évezrede ok eliitt élt népek mythikus  tirté- 
netet, vallisi intezmeényeiket, _ patriarchalis svervezetiket egesz a giérég 
miivészet befolyasaig terjedé ileg. ‘Szimos kep 6s abra, fac- simile es 
papyrus-tiredék tarkitja e kbtetet is. ‘Talan épen az apparatus tilsa- 
sigos arinyai ellen Jehetne “némileg kifogist emelni A eyelus teljes- 
sége alig suenvedett volna sorbit, ha a sverkesztok a most megje- 
lent ket kitetet egyre redukaljak ‘8a ax dskori tirténelem homalyait os 
hypothéziseit kevesebb ré .szletessiggel targyaljak egy kiivkézre szint 
miiben, mely ily terjedelemben es sak a szaktudésra nézve nem lehet 
faraszto. Nem lett volna -nehéa ily médon hozni aranyos dsszhang- 
mitba a keleti nepek dstiirténelmé elmét az 6-kor rajzaval, mel ‘lyet a maso- 





B20 IRODALOM. 


dik kiitetben dr. Gyomlay Gyula kezd meg a hellén vilag diesé emlé- 
kei vaxoldsival. 

Gyomlay, mint mar elészavaban is megjegyzi, boven hasznalja 
forrisaiul a Demokraezia illustris szerzéje, Svarez Gyula kutatasai 
eredmeényeit. Szélesebb latkirt, kGzvetlenebb 6s életteljesebb felfogast 
biztosit ez targya feldolgozisanak, s megérdemli, hogy mint kiilénis 
érdemet emeljiik ki, nalunk,a hol szélteben divat még mindig a leg- 
obscurusabb idegen szerzbk excerptumaival rakni tele az asteriscu- 
sokat, holott oly hazai tekintelyekkel dicsekedhetiink, a kiket a kiil- 
fild elismerese reg kirnyez a tudomany hodolatanak nimbusaval. 

De Gyomlay maga is egyik legalaposabb ismerije az dokori 
nepek culturéletének. Melegség lengi at sorait, mikor rélok heszél; 
Athen hései és biilesei, a lacedemonok vitézsege, a persak rettenetes 
hadi? ereje, a gérig miivészet classikus eszméenyei megeleveniilnek 
tolla alatt s magokkal ragadjik lelkiinket az esemenyek sodraba, 
melyek szélveszkent rohannak el az antik czivilizdczid bimnlatos 
alkotasai felett, hogy eltemessék a népek tragikus végzetenek kiziis 
sirjiba, melvet a politikai szenvedélyek, a zsarnoksig vak gviililete, 
visuily és egvenetlenkedés dstak., 

Csak helyeselni lehet, ha Gyomlay még sem részletezi tulsa: 
gosan a historia eseményeit, hanem e helyett silyt fektet a tarsa- 
dalmi és Allamintézményekben rejlé bensé momentumok és szellemi 
erik ismertetésere is. A hellenség igazi kulturhivatisat ezek vilagit- 
jak meg, bennik talaljuk meg summajit a nep erkélesi ¢s mifi- 
veltségi allapotainak, s annak a vilagtirténeti szereplésnek, melyet 
az exyetemes emberiségi esamenyek fejlesztescben a polyarosultsag 
e tagy korszaka kiizepette egy szamban elenyeszé fa) jatszott, 

Ugy latszik, a mar napvilagot latott két elsé kéitettel a .Ké- 
pes Vilagtirténet* is helyet vivott ki maganak azok kiz6tt az irodalmi 
villalatok kiizitt, melyek a kiziinség nagy rétegeiben vannak hivatva 
gyikeret verni. Es mint ilyentol, az irodalom magasablb foruma sem 
vonhatja meg tole azt az elismerést, hogy érdemes monkat vegez, 
middn a miiveltebb magyar olvasdkiztinség: agyonrontott izlését VISS%a- 
héditni igyeksaik a komoly: abb é: os instructivabb szellemi tapla ilékoknak, 


awh TP, }- a9 i enh ch ee ; F 
a vonzd modorban terjesztett tudomany os okulisnak. — V". 





(hODALOM, 


Le Dantec tjabb munkai, 


A Revue philosophique, e kitiinden szerkesatett folvdirat 1898. 
évi oktdéberi szimaban Le Dantee érdekes kérdésekkel foglalkozik 
Alakoskodds és utdnzds (Mimétisme et imitation’ czim alatt, magyarizni 
iparkodvin a fajfejlides menetébél azokat az erdekes, sokszor igazan 
killtintis természeti jelenségeket, mikor az allatok mas Allatok, sét 
nivenyek, targyak, a kirnyezet sainét, alakjit ltik fel, az allatok e 
természeti alakoskodasat, szine valtozasat. 

Az érdekes ezikk gondolatsora azonban szorosan Usszefiigg a 
sxerz0 elibbi ket ezikkével, melyekben As rij Lamarck-féle elméletek 
(Les Theories néo-lamarckiennes. Revue philosophique, novembre, deé- 
cembre 1897.) czim alatt az életfolyamatoknak mir ismertetett che- 
miai elmelete alapjan Lamarck-nak azt a foelvet iparkodik teljes 
érvéenyre emelni a darwinistékkal szemben, hogy tudniillik minden 
élettani folyamat morphogén, alakfejlesztié, azaz, hogy a mis kérnye- 
zetben, mas életfeltetelek kézétt, mas modon lefolyd életfolyamatok 
mis-mas alakot is hoznak letre. A darwinistak ugyanis a fajok kifej- 
lidesét foleg a termeszeti kivalogatodas elvébé| magyarazzik, egye- 
sek (Weissmann) egyenesen tagadjik a szerzett jellemvonasok atéri- 
kilhetéséget. Ezzel szemben a lamarckistak a kirnyezet hatasat ép 
az ij szerzett-jellemvonasokban litjak, melyeket az Griklés aAllandd- 
sit és tovibb ad s ép az ily szerzett jellemvondsok Allanddésulésabdl, 
tovabbadasabdél magyarizzik a fajok kifejlidését. Lamarck szerint 
tehat a fejlidés fielve, hogy minden életfolyamat, tehit e vegyi folya- 
matok egyszersmind alakfejleszték, morphogének, mivel pedig az élet- 
folyamatok bizonyos sziikségletekre felelé mozgasoknak tekinthetok, 
ezert hivjak ez alapelvet kinelogenesisnek, mely egyszertien azt akarja 
jelenteni: a mozgas, az életfolyamat egyszersmind alakfejlesaté, val- 
toztaté. Ha izomrendszeremet sokat haszndlom, mozgatom, egészen 
mas alakiva valik, ime, egyszerti, kizelesé példdja a kinetogene- 
sisnek, de igy van ez minden élé any raggal, az éle t, az élés maga alak- 
fejlesetéssel jar Ez a fejlédés lamarcki alapgondolata. V ‘alamely alak 
kifejlédése Glettani tirténetének eredménye, ou 

Aw életfolyamat. vizsgalata révid idikbzikben alkotja az élet- 
tant, hosszabb idékézikben ax egy éni fejlédés, és me g hosszabb, a 
geologiai korszakoknak “megfeleld iddkézdkbe mn a fajok kifejlidésé- 
nek tadomianyat. Mar most Le Dantee szavaiv ival, ha az a kirnyezett 
melybol az élé sejt az any ‘aghasonitdsihoz salikséges. anyagokat 





322 LkODALOM, 


meriti, megvaltozik. az élé sejt vagy elpusztul vagy bizonyos irany- 
ban masféle anyaghasonitast fog végezni, széval variilddik, ctvdlto- 
cik, alakja is mds lesz. E tény koériil fordul meg a darwimistak és 
lamarckistik ellentétes felfogasa. Ez a kiirnyezethez valé alkalmacko- 
dds (adaptatio), de egyszersmind dtalakulds (transformatio), 8 & szer- 
zett jellemvonisokat Wlandésitvan az droéklés, ex az atalakulas adja 
magyarazatat u fajok kifejlodesémek az egyes, a tenger vizeben 
bstermédes titjin keletkexett csirakbol, — ez a lamarck-féele trans/or- 
mismus. Vilagos azonban egyszersmind az a teny is, hogy épen csak 
az alkalmazkodott alakok fognak fenmaradni, a tébbiek elpusztulnak, 
ex a Darwin-féle termésceti kivdilogatédds (natural selection), az alkalma- 
sabbnak fenmaradasa a létért vald kiizdelemben, s a darwinistak ezzel 
magyarizzik a fajok eredetet, 

A két part magyarizata tehat voltakep kiegeésziti, kikerekiti 
egymast. Mindenesetre azonban az egyeni valtozason (vanation indi- 
vidulle), uj jellemvonés megszerzcesén (acquisition des caracteres 
nouveaux) s ezt nevezik réviden a lamarckistAk kinetogenesisnek 
8 6 szerzett jellemvonasok atiréklésen (transmissibilité héreditaire), 
illandésitasin fordul meg a kiilinféle fajok eredetének keérdése s 
igy tagadbatatlanul Lamarck foelve a kinetogenesis és a tranformis- 
mus, vagyis a mas korniyer elben nis életmodon szercett jellemvondsok 
ériklésbeli dllanddsitisa s ez titon ijabb fajok kifejlodése elsébbrendti 
a természeti kivalogatédis elvével szemben, Darwinnak még kizel- 
eso, Oriasi hatasa meglehetés homalyba boritotta felettébb meéltatla- 
nul Az dllattudomany bdleselet (La Philosophie zsoologique) éles- 
elméjli szerzGjenck elveit 

E.-D, Cope ' amerikai tudos, Oj-lamarckféle iskola feje, ki nem 
reg halt meg, annal inkabb térekedett ervenyre emelni a kinetogene- 
sis és transformismus elvét palacontologiai kutatisai alapjan, hiszen 
ép e palaeontologiai adatok beszélnek a fajok fejlodéseérdl. 

Cope ¢lesen jellemzi a ket tibort. Az uj-lamarckistak szerint 

«4 variatiok meghatirozott iranyokban jele ntkeznek * (Variations appear 
in definite directionsi, az j-darw inisték sverint a variatiok zuvarosak 
vagy sokszertiek* (variations are promiscuous or multifarious), de mind 
a ket part sxerint a variatiOk e sakis annyiban marad: unddk, a meny. 
nyiben a valtozott kérnyezethe z alkalmazkodtak (vari iations survive 
directly as they are adapted to changing environments )s8 en a tranator- 
Mismus, ex a természeti kivdlogatédas. » 


ryr*y - ——— as » = ‘ + ae rar re + 
The primary factors of erganie evolution, Chicago, 1896, 





1RODALOM. 323 


* 


Hogy pedig a variatidk csakugyan meghatarozott iramyokban 
jelentkeznek s nem iisszevissza, hogy tehat Lamarcknak van igaza, 
azt a tibbsejtii egyén fejlédésében is latjak. Az eredeti egyfajta 
sejtekbél lassacskin egy morula, blastula, egy gastrula képazidik s 
ezekben korlatolt s mas-mis. leven a belsé kiirnyezet, masféle sej- 
tek is fognak fejlidni s igy jinnek létre a kiiliinféle szivetelemek. 
Mily més egy izomsejt, egy neuron az eredeti petchez képest, de 
ezeknek a valtozdasoknak nagyon is meghataérozott okai voltak a helyi, 
sajdtos kirnyezetben és bizony nagyon is meghatarozott iranyban 
jéttek letre a variatidk. 

Cope ep a kinetogenesist nevezi a fejlides létrehozo okanak, 
Erdekes dtalakulis-példikat emlit. Odessa kizelében sdés-tavakban 
megfigyeltek az Artemia salina fajt. A mint a tavak sé-tartalma niive- 
kedett, oly alakot ltitt az allat, melyet mar mas faj gyanint Artemia 
Muelhausenii-nek neveznek. Az illeté megtigyel’ kiserletileg az Arte- 
mia salina-kbol edesvizmnek fokonként valé hozzdkeverésével Bran- 
chinecti-kat kapott s a mikor aztin a tavak sétartalma estikkent, sét 
édesvizi mocsarakka viltak, fokonként lett megint Artemia salina, 
maj Branchinecta spinosa, majd Branchinecta ferox s vegre Branchinecta 
median. Nemesak fj faj, hanem 6) nem lett beldle. Az él6é sejt, a plastid 
chemiai Gsszetétele és specitikus alakja készt hatarozott viszony 
talalbatd, 

Igen eérdekesen kutatta Cope a palaeontologiai adatokbdél az 
iziiletek, a fortypusok keletkezését, mindig szem elétt tartvan, hogy 
& Nasznilat magdval hozza a hasznos részck kifejlédését, a nem 
hasznilat pedig atrophizil, visszafejleszt. A hasznalat szerzi a jellem 
vonasokat, a nem-hasznalat eltiinteti. | 

Mig tehdt az Gj-lamarc kistik szerint nal variatiokat a serves 
lény és kirnyezete kilesénhatisa hoaza létre* (variations ar. caused 
by the interaction of the organic being and its env ironment — Cope) 
és ,e anemia variatiék - Srékilhetik* (aequirend variations may 
be inherited — u. a); addig az j-darwinisték szerint a variatidk 
szarmazisbeliek @s a bim- | 8 néesiraplasmak keveredé s¢ hogza létre 
(variations are eongenital or are caused by mingling of male and 
female germ-plasmas — u. a.) é8 ,e megszerzett variatiok nem 
trikilhetik* (acquired variations may not be inherited — WU. &A.). 

Ha meggondoljuk, az ‘ij-darwinistak, féleg Weissmann egy- 
oldali felfogisa szerint, ki egyenesen tagadja a szerzett jellem- 
yondsok Grikiilhetéségét, érthetetlenné yalik a fajok kifejlidése a 


= 





> 


~ : -— _ c i 
- oe veg jas j 
{ ? 
roll . eh a am»! 
& od ioe _ - % 





TRODALOM. $25 
y = 

A valésagban szigord biologiai determinismust talAlunk. Roma- 
nes hires kinyve (Instinct et intelligence des animaux), az dAllatok 
GszténerGl és értelmérél a legszilardabb tamasztéka — Le Dantec sza- 
vaival — a derminista elméleteknek, mely ellen harezolni kivant. Meggyé- 
zodiink beléle, hogy .az allatok sem nagyobb automatak az embereknél, 
4 hogy Decartes akarta felfogni, hanem csakis olyanok*, Csakhogy 
az él szervezet nem olyan valtozatlan vagy legalibb alig valtozd 
gép, mint a mieink, hanem folytonosan valtozva, mindig mas és mas ; 
szorosan a tenyek nyelvén szélva nem is lehet ugyanazon személyril, 
egyeéniségrél szdlani kiilénbézé idépontokban. Mély értelmii sejtelem- 
mel mondja Pascal: ,Av idé meggydégyitja fajdalmainkat és perleke- 
kedéseinket, mert megvaltozunk, nem vagyunk tibbé ugyanaz a személy“. 

Ha valamely bonyolult villamos gépet képzeliink, a melyben a 
vezetékek jsazefutasanal szimtalan, apré, alig észreveheté valté, com- 
mutator van, csekély valtozis ezekben, hatalmas valtozdsokat hozhat 
létre a gep miikédésében s a nem szakerté indeterminaltnak tekint- 
heti joggal a gep miikédeset. Ep igy vagyunk az élé szervezettel, 
e .vegyi erfivel hajtott géppel*, a hogy Richet kifejezte. Csakhogy 
itt a gép mindig’elébbi miikiédésének, a ,miikiidésbeli anyaghasoni- 
tas‘'-nak eredménye. Hol van itt tehat az ngyanaz a személy,az ugyanaz 
az egyeniség? Szetfoly6 metaphysikai fogalom, A valésdgiban tjabb 
és ujabb szervezettel van dolgom. 

A tudatbeli valtozisok folytonossaga okozza az illanddé egyeéni- 
ség, ax én illusidjat, jolehet az dlom ezt is megszakitja. Valosiggal 
ma nem az vagyok, a ki tegnap voltam ; vagy talan ,egészen ugyan- 
azokbél az atomokbol allok, mint tegnap? Bizonyara nem”. ,,Emlék- 
szem egy gyermekre, a kit En- nek nevezek ; nos mikézim van ehhez 
a gyermekhez ? A szerkezetem sem az, a jellemem sem, képességeim 
sem azok, ismereteim sem azok. Sok dolgot elfelejtettem, a mit 6 
tudott és sokat tudok,a mit 6 nem tudott. Ugyanazokbél az atomok- 
bél vald vagyok- -0? Taldn egy sines bennem azokbdél, melyek testét 
alkottak. Es mégis azt mondom, hogy én voltam az; ellenben szakasz- 
tott hasonmésomra azt mondom: 6 nem én“, 

Csakis az anya: rhasonitd folytonossig* (la continuité assi- 
milatrice) kiti Gssze azt a gyermek- -ent a mostani é¢n-emmel, mint 
sfolytonosan di kdriilvevé kérnyezettél elkiilénitett timeget; tudatom- 
ban pedig a todat viltozasainak | kapesolata, A biologiai determinis- 
mus nem VOnja maga utan az egy éni felelitlenséget, noha egyértelmii 
az absolut felelétlenséggel * 


ATHENAEUM. 





426 IRODALOM. 


A tudomanyban azonban szakitani kell ezze az individualista 
nyelvvel, mert ez végtelen sok hiba, sit egesz hibas felfogas forrasa 
és fékép a biologidban, melynek ez a bekdja. Meg vagyunk szokva 
mindent egyéniségeknek, entitasoknak nézni. Ha a robogd vonat 
waggonja ablakin egy eseppet lefelé litok futni, czik-czakban folyte- 
nosan mas cseppekkel egyesiilve, egy ugyanazon eseppril, cseppegyen- 
rél beszélek, holott a mint egy masik ecseppel egyesiil, egy teljesen 
ij cseppel van dolgom. A chemia szabatos nyelvét kell haszndlnunk 
a biologidban és mindig az egyes é¢lé sejtet, a plastidot tartannnk 
szem elitt s igy emelkedniink fel az Ussxzetett sxzervezetig. 


Az tij-lamarck-féle elméletekrol szél6, ez itt rividen ismertetett 
czikkb6l és az ,Athenseum"-ban! mar szintén ismertetett ,,Miért 
véniiliink meg? czimlibél * kerekedett ki féleg Le Dantec-nek Az 
eqyéniség és az individualista hiba* cximii kényve, a hogy a szerzd 
maga mondja hozzam irott levelében. Megtoldotta azonban ezeket 
ijabb vizsgalédasokkal is az egyéniségrél magarél, mint a munka 
négy reszének ezimébodl is lathat6: Az individualista hiba és az epi- 
phenomen tudat. — Miért véniiliink meg? — Ar eqyéniség a térben, — 
Az indwidualista hiba az driklés tanulmdnyozrdsdban.* A munka elé 
Giard tanir, a hires biologus irt elészét, a melyben hagsilyozza a 
biologia jogat ax élet, sét a lelki élet legtitkozatosabb jelenségeinek 
kiftirkészésére is, oly teriilet, a melyen Le Dantec kétségteleniil igen 
érdekes eredményeket mutatott fel eddig is. 

Az erdekes munka vezérgondolata, hogy a mar emlitett indi- 
vidualista nyelv és felfogis sok hiba forrasa s ezt érti 6 az individua- 
lista tevedés, az individualista hiba kifejezés alatt. Ex mindig Ossze- 
bonyolitja a problemakat és a legtébbszir megoldhatatlanokkaé teszi. 
Igy az animistik és a vitalistdk kiizt folyé6 egésaz vita e médszerbeli 
tevedesen, hiban alapszik, Az egyéniség a priori fogalma nem engedi 


' Athenaeum. 1897. 1. §11- 518, Ismertette dr.  Pekir Karoly. 
ear’ 7 
* Powrquoi l'on devient viewr, Revue philosophique, avril 1897, 
* L'Individualité et Verrei ur indimidualiste. Biblinthé« que de 
philosophie contemporaine. Pa ‘aris, F. Alcan éditeur, 1897. 2 fr. 50, 
‘ L'errenr individualiste et la conscience épipher noméne — Pour- 
quoi l'on -devient vieox — L'individualité dans espace L‘erreur 
individualiste dans l'étude de The redite. 





TRODALO M, 327 

-Y 

Magictoniink, hogy az absolut determinismus nines elisnmondisban 
attal, a mit egyéni szabadsig alatt értiink. 


* 
we * 


Megemlitem még, hogy magéit ax egyéniséget, mint a tudat 
Allapotainak egységét a biologiai determinismus szempontjibdl, kin 
vizsgalat targydva tette A biologiat delerminismus és a tudatos egyé 
niség (az epiphenomenonok chemiai elméletének wizlata) ezimii kiény- 
vében,' melyben ugyan réviden, de a lelki élet egész vonalan atviszi 
a azigori biologiai megszabottsig felfogdsdt, a determinismust. E 
mély gondolkodasi és folydiratankat igen kézelrél érdeklié kiényvrél 
remelom majd kiilién, mert futélag lehetetien, s bivebben Jesz sxeren- 
esém szélhatni. Ax egyéni fejlédést, az Uriiklés jelenségeivel kap- 
csolatban szinten killin vizsgalat ala vette Ar egyéni fejlddés és az 
Oriklés czimi kinyvében,* érdekesen kutatva az e tenyekkel kapesola- 
tos rejtettebb kérdéseket is, mint példaul megtermékenyités esetén az 
elsé him sajatos hatisdt az anydéra, a mennyiben a magzatnak ¢s az 
anyanak bels6é milieuje a terhesség alatt kévlekedésben lévén, a kiél- 
csimhatas természetes s az alkalmazkodé kivilégatédds bizonyos 
Altalanos correlatiét hoz létre. 


= 
* % 


Visszatérve az Alakoskodds és wlinsas eximii ezikkre, ebben 
Le Danetec mindenek elitt a valamely ¢lé szervezet tettet, cselek- 
vését meghatirozé okokrél beszél. .,Az él leny cselekvese, eredmenye 
bizonyos szimi, ha ugyan nem tisszes alkoté elemei egyiitt munkald, 
synergias miikidésének.“ Ez elemi miikidések ésszegezbdése, sajatos 
éelrendezideése jellemzi az egyénre, kiilinbd2d egyénenkint, mert az 
illetd ,lény szervezete sok bssuetett tényexd eredménye (Gréklés és 
nevelés a legtagabb értelemben)" sigy kot ‘fllat sohasem lehet egészen 
egyforma. Ime itt latjuk positiv, biologiai megszabo temyez bit, deter- 
mindloit az egyéniseg pshyche dogiijdnak, | 

A eselekvés megszabottsigaban ez az ,egyeni rész”, de egy- 


Le Déterminisme biologique et la personnalité consciente, 
esquisse d'une théorice chimique des epiphenoméenes Bibliothque de 
philosophie contemporaine Paris, Félix Alcan, jditeur, 1897.2 fr. 50. 

*) Kvolution individuelle et héréditeé. Théorie da la variation 
Sn. Bibliothéque se ientifique internationale. Paris, F. Alean, 
Sditeur, 1898. 6 frs. =" 


29° 





528 IRODALOM, 


azon eryéen két cselekvése sem lehet szigorian egvforma, mert szoro- 
san fiigg « valtozd ktirnyezettél, a kiilsé milieutil (le milien extéerieur). 
Az ember szorosan fiigg attél a kérnyezettél, a melyben élete lefolyik. 
»A belehelt levegé Gsszetetele befolydssal van a belsé mileujében 
felbomlott légnemek Gsszetételare ; a hémeérséklet modositja hé sza- 
bAlyozé rendszerének allapotét; a levegé pdratartalma, hygrometrikus 
illapota tibb-kevesebb pdrolgdst hoz létre bére feliiletén stb., hat 
mag az ax driikis, sziintelen, hozzd tehetjiik résziinkrél, még alvis 
idején is, a hogy Mosso kimutatta, érvényesiilé befolydsa a kiilsé 
milieunek az érzékazervek, fileg a Corti-szilak es a lato hartya atjan 
idegrendszeriinkre s ez titon az egész test allapotara, Az idegvégz6- 
désekben ilyenkor végbemend chemiai reactidk oly sajatos energia- 
dramok forrasai ax ideg-kizpontok felé, a melyek az idegrendszer 
egész bonyolult itvesztéjében djabb chemiai reactidkat hozhatnak letre, 
igy vesz részt tehit a kiilsd milieu a cselekvés megszabottsagaban. 
A cselekvés eredménye lesz igy az jsszes sziivetelemek egy- 
ideji miikédésének. Természetesen ez végteleniil bonyolult s ezért 
latszik sokszor kiszAmithatatlannak valamely cselekves, A sztvetelemek 
illapota is folytonosan yaltozik, hiszen ép a miikiidése Altal valé val- 
tozisa, magyarul talin tigy fejezhetndk ki talaloan, ez a metkidésével- 
magadlakitdsa fojellemvonasa az ¢l6 gépnek, mint fennebb, szerz6nk 
egyik-masik munkajanal szerencsém volt kiemelni. Izy tekintve a dol- 
got mir most, a szdvetelemek egész szerkezcte, jelen dllapota fiiggni 
fog az Gsszes elibbi miikiidésektél. ,,Eletiink térténetének legeseké- 
lyebb, birmily jelentéktelennek litsz6é ténye is nyomot hagy szerve- 
zetiinkben s igy befolydssal van egész késbbbi sorsunkra. Eredménye 
vagy annak, a minek az a pete, melybél szirmaztal (Griéklés) és mind 
anak, a mit azita miiveltel mind ama kirnyezetfeltételek befolyasa 
alatt, melyeken Athaladta!l (nevelés a sz6 legtagabb értelmében)." 
Valamely lény cselekvését tehat megszabja: ,,1 a leny allapota 
abban az idépontban s ez fiigg egesz elmult tirténetétil ; 2. a milieu 
allapota abban az idjpontban, vagyis mind az a mi befolydssal lehet 
a szervezetre akir kézetleniil, akar ag érzekszervek kiizbevetésével, 
A belsé és kiilsé, megelézé és egyidejfi ktizrehaté tényezbk e 
kibonyolithatlan itv esatijé ében mi mar most az utanzis ? — Ha hasonld- 
sigot talalunk az egy én végezte cselekyésnek valamely ik re | része Cs @ 
kiilso kirnyezet feltételeinek - valamelyik resze kiinitt. Igy utanozzuk 
hangszerviinkkel a hallészerviinkkel felfogott hangot. Hangfelfogé 


5, =F 


szerviinknek megfelel6en van hangképaé szerviink, im nines fenyképzb 





[RODALOM, 329 


ad 
w , = v 

szerviink fényfelfogé szerviinknek, szemiinknek megfeleléen. De van- 
tak hernyék, a melyek kék fényben kék selymet szének, s békak, a 
melyek zéildek a zéld levelen s virésbarndk a virtisbarna kérgen 
vagy talajon. Kiilénféle allatfajoknal kifejlédnek hasonld alakok, 
ezek a convergald jellemek (caractéres de convergence). Mar most 
rendszerint, ha azt hiszem, hogy az akaratnak része van benne, utan- 
zasrOl (imitation) szdlok, ellenkezi esetben pedig mimikryrél (mimé- 
tisme), mondjuk Allati alakoskoddsrdl. 


s 
*. . 


No being on this earthly ball 
Is like another, all in all. 


E sorokat talaljuk Wallace-nek a Termeszeti Kivalogatodésrdl 
(,,Natural Selection") irt munkajaban. Caakugyan, mint fennebb littuk, 
szigortan egyforma két lenyrél nem szdlhatunk. Mi tehat a faj hata- 
rozmanya? az egyfajbeliek dénté jegye ? — A keresaztezédés terme- 
kenysege. Ez meg az egyszerii plastid plasma-anyagainak azonos 


chemiai dsszetételetél fiigg. Meghatdrozza tehit a fajt a plastid, ma- 
gasabb rangi, tibbsejtii allatoknal a pete, ez egyszerii, teljes plastid 
chemiai szerkezete, sajdtes dsszetétele, Az alak utan tisztan nem iga- 
zodhatunk, mert sok Allatnaél talalunk fejlédesbeli (evolutiv) dimorphis- 
mist, polymorphismust. Ha életiink elsé korszaka nem volna intrau- 
terinalis, testvéreinket vizi dllatokban, a halakhboz nagyon hasonlé 
alakokban kellene felismerniink. 

Az alak nagyon megbizhatatlan, valtozo valami s aztan rend- 
szerint esak a felserdiilt, felnétt alakot veszsziik, pedig tekintettel kell 
lenniink az egesz alaksorozatra, a melyet az oe fejlédéseben befut. 

A specifikus plastid (a_ metazoaknal — pete) sajdtos chemiail 
szerkezete, Gsszetetele hatarozza meg a fajt. ily és ily plasma-any agok- 
bol allo ily és ily plastid jellemzé a fajra. Szomszéd, 'rokon fajok a 
hasonlo chemiai szerkezetii plastidok. Mind ‘inkabb eltéré fajok a 
mind inkibb eltérd chemiai dsszeté telfi plastidok. Sajnos, hogy a 
plasma-anyagok részletes chemiai szerkezetét meg oly keveéssé ismer- 
jik, hogy ilyetén osztalyozas megvalositasira alig gondolhatunk. 

Jellemz6, hogy a szomszédos, rokon fajok is az egyéni fejlé- 
dés kezdeten sokkal jobban hasonlitanak alak dolgaban egymashoz, 
késébb mind inkibb eltérnek. Erdekes példaul tehe tyilk ide résziink- 
rol azt az embryologiai tényt, hogy az ember ¢s az emberszabast 
majmok magzata igen soké hasonlo s hogy tovabba a fiatal anth- 


a 





aa0 PRODALOM, 


ma .. - .*) 
ropoidok (gorilla, csimpans, orangutan) sokkal jobban hasonlitanak 
az emberhez, a gyermekekhez, mint a felnétt s vén alakok, a melyek 
nidr svembessiké eltérést mutatnak.' Ez a fejlédésbeli divergentia. 

Viszont azonban kiilinbézd fajok is hasonlé alakokat hozhat- 
nak létre hasonlé kirnyeset-feltételek kixzitt, alkalmazkodas dtjan. 
Ezek ax alkalmarckoddsheli hasonlosdgok (ressemblances d'adaptation) 
ez a jellemek convergentidja (convergence des caractéres). Igy hason- 
litanak a czetfélek a halakhoz, a denevérek a madarakhoz, a boga- 
rak labai az emlésik helyvaltoztato szerveihez stb. 

Igy példaul a nyilt tenger mélyében ¢16 allatok nagy része 
hasonlit bizonyos dolgokban egymashoz. A tengerbeli elet alkalmaz- 
kodas adta jellemvonisai: a szivetek &tlitszdsdga, hogy az allat 
ktinnyen menekiilhessen ellenségei el6l; egyes svervek, igy fileg a 
sxem thlsagosan fejlettsége atost tibbi részével szemben; az emészti 
csatorna kis méretii volta, hogy kinnyen menekiilhessen az aAllat. a 
nemi szervek nagy fejlettsége s nagy termékenység, hogy a sok 
ellenséggel szemben is, a sok pusztitas mellett is fenmaradjon a fa. 

Hasonlé jelenségek azok, a melyeket eliszir Wallace® gyfij- 
titt issze mimikry és az Allatok vedi hasonlésdgai czimmel s melye- 
ket, mint a darwinista iskola tagja a termeszeti kivalogatoddssal ma- 
ryarazott. 

Ilyenek a ved6 szinezet (homochromie protectrice, Schutzfiirbung) 
jelenségei: a sivatag Allatai fak’ szinfiek, a sarkvidekiek fehérek, aa 
éjjeli allatok sététes szintiek, a tropikus brikzdld erddk allatai jobbara 
gildek (papagaj, zild galamb, zld kigyo), homokos fenekfi sekély- 
ben él6 halak homokszintiek, hozzitehetjiik résziinkrél, hogy a tenger 
killinféle mélységeiben 416 halak, kiilénféle, ama tengermelység vis- 
rétege, viligitasa kiegészité szinének megfelelé szinezetliek ; kiegészité 
szinii fenyben ugyanis elveszti szinét a targy’. 

Ez a homochromia hasznos az illeti dllatra nézve egyresat 
azert, hogy ellenségei meg ne lassik, misrészt azert, hogy zsaikma- 


' Robert Hartman : Die menschenilnlichen Ajfen und ihre 
Organistalion im Vergleic ch cur menschlichen. Berlin, 1883. M: ogy. Ag 
emberszabast majmok. Budapest. — 

* Wallace : Natural Sel leetoOn, 

. K. Keller: A tenger élete. Magy. Caopey Lisald, ‘Ter. Tud, 
Tars kiadasa. — Sok érdekes adatot tartalmaz a tengeri allatok 
svinerdl A felsé vizszinben a kék av uralkodd, a kGzépmélysé eben 
a viris, narancs, safga s a nagy mélysegben (200 fonaltdl lefelé) al 


biborszin. 





. ~ 

nyat eszrevetleniil kiizélithesse meg Wallade szerint ats most ter- 
mészetes, hogy a zildek példaul inkabb a lombokat keresték fel sa 
barnik inkibb a kéregen tanyastak. Igy dsztinszertileg keresett lakast 
maganak mindegyik faj. Ez a lakas-Gsztin timogatva a termé- 
szeti kivAldgatodassal, hozta létre e homochromids jelenségeket. A ter- 
mészeti kivalégatédis megvédte, fentartotta a lakasinak megfeleld 
sainezetii fajt s elpusatitotta a rikité, kiilt6 sziniieket, igy foleg az 
albinos alakokat, melyek természettél gyengébbek is voltak. Igy 
tiintek el azonban egyaltalin a feher alakok, peldiul a fehernyil, 
melyek Altalanosak voltak a jéegkorszak utan s igy jittek helyiikbe 
a suines alakok. 

Még érdekesebbek az alaki hasonlésigok. Wallace a borneoi 
,levelbogarak’ at és a .walybogarak‘-at emliti fel, melyek a levelek- 
hez, sziraz, mohos gallyakhoz a esalddasig hasonlitanak. Igy kiilé- 
nisen a Kallima paralecta nevii pillangé, mely pihend helyzetben 
itt-ott bogarakitfalta sziraz levélnek latszik. Egyesek e bogarak 
kiztil még labaikkal is oly szabalytalanul fiiggeszkednek a gallyakra, 
hogy ezzel is tamogatjdk a csalddast. Felettébb érdekes az igyneve- 
vett tnlajdonkepeni Wallace féle mimikry, mikor a Volucella-legyek, 
a melyek a meéehek képiiibe rakjak petéeiket, hogy larviik a mehek 
larvaibol taplalkozzanak, minden faja megfeleléen és feltiinden hasonlit 
ama hartyas-szarnyli fajhoz, a melynel élisdi gyanant él. 

Ha tehat az ily hasonlosigok eredetileg esetlegesek is voltak, 
a termeszeti kivalogatodas fentartotta és kifejlesztette egyrészt a 
lakas-Gsztin Griklesbeli allandésitasival, masrészt a hasonléfaj védel- 
meével a letért valo kiizdelemben. Ez Vallace magyarazata s ehhez 
howzateszi még a kiivetkezi két ,tirvény“-t: az allatok csak fajok- 
ban és egyénekben nagyon bivelkedé esoportok alakjait éltik magukra 
es az ily alakoskodé fajok nagyon szegények egyének dolgaban. 

Wallace tehat nem magyarizza meg az ily alakoskodasok kelet- 
keyését esak a mir meglevének fentartaisat, fejlesztését a termeszeti 
kivalogatodassal, ; 

Hasonlé és még érdekesebb eseteket emlit Giard, ki Az dla 
koskoddsrél és « védé hasonléscgrdl irt ezikkeben' ti madd es vedo ala- 
koskoddst (mimétisme offensit, mimétisme défensif)  killénbizte tett meg 
a szerint, a mint a zsikmany megkbvelitésére vagy pedig elrejtezestil, 


t Giard: Sur le mimétiome et la ressemblance protectrice, Arch. 
dle zool, exp. et. gén., 1872, és Bull. se, XX. 1898. 





332 [ROD ALOM, 


vedelmiil szolgal, Sok élenk szinti, a fa térzsén é16 bogdr a darizs 
ruhijival rémiti a kirnyezetet s ez a rémités szolgal védelmére. De 
legérdekesebbek talan a Caligo nevti braziliai pillangék, melyek pihené 
helyzetben a csaldddsig hasonlitanak az ébrenlevé nyitottszemii bagoly 
fejéhez. A szarnyak kerek foltja nemesak a szemet, hanem még a 
szaruhartyan rendesen tiikrézé fémyfoltot is feltiinteti, E rémité kiilsd 
védelméiil szolgil e fajoknak ax aprébb ragadozé madarak ellen. 
Tébb nem mérges kigyé hasonlit a halilos harapisi Elaps fajhoz ; 
az Uj-Hebridak korallszirtjeiben egyiitt él az elaps-faj egy hozm 
rendkiviil hasonlé hal-fajjal. 

Mindezek mir alig magyarazhat6k Wallace médjara a termé- 
azeti kivalogatoddssal, a mi kiilénmben is esak a mar meglevé alakos- 
kodas fentartasdt, fejlesztesét magyarizta meg: a kdvetkezi, Le 
Dantecnél lamarcki alakoskoddsnak (le mimeétisme lamarckien) neve- 
gett eset azonban epen nem magvardzza, 

Poulton’ tette kézzé 1890-ben azokat az érdekes vizsgalati ered- 
menyeket, melyek szerint kiiliinbéizd fényben a pillangék lirwai ktilén- 
hizd szinil babokat készitenek. Mar elozilee T. W. Wood (1867. 
figyelmeztette a londoni entomologiai Tarsasigot, hogy a kerti fehér 
pillangdé babja olyan szinti, mint az a feliilet, a melyhez tapadt volt. 
Poulton aztan sokat kisérletezett s meglepédve latta, hogy zuzmds 
gallyakon egészen megfelelé sajatsigos szinezeti babok jéttek létre, 
melyeket e szinezet teljesen elrejt, eszrevetlenneé tesz. 

Le Dantee szerint itt egyenesen a kiilsé behatas, a fényinger 
hozza létre az alakoskodast; s noha e reversibilitas sajitsagos mecha- 
nismusit nem ismerjiik, mégis a kiilsé milien kézetlen, egyenes hatasa 
a szervezetre, ez a lamarcki alakoskodas. 

Le Dantec mar most nem tartja logikatlan okoskoddsnak, ha 
egyéb alakoskodas esetek létrejiittét is a kirmyezet hatasaban akar- 
juk keresni. A hullimos papagdj kalitkahiziban gyakran elvesati 
feketesavos zild ruhajit s egyszinfi sarga ruhat Gilt. A Reunion sa 
get éghajlata megszikiti a kreolokat és a csak Utven éve Eurdpibol 
odavitt veréb mar is észreyehetéen halvinyodott. Livingstone emliti, 
hogy kutydja egészen fekete volt, mikor Anglidt elhagyta 8 Kiizep- 
Afrikaban néhany honap al: att virdisbarna lett. Hat a surkvidéki Alla- 
tok fehér ruhija ? Heusinger térvénye (1827) szerint .a borbeli fes- 


' The Colors of animals. internat. serentif. series Vol. LAVIN. 
by. FE. Poulton, London, 1890. 





IRGDALOM, aaa 


- : , a 
téktartalom forditott aranyban van a kijztakaré alatt levé zsirszévet 
mennyisegével*. Lehet, hogy északon a gazdag zsirsziivet eredménye 
a fehér szin, de lehet, hogy a talaj fehér azine ép oly kézetleniil 
hatott itt, mint Poulton kisérleteiben a targy szine, melyhez a bab 
tapadt. Eszakon az embek is jobbara székék, festéanyagban szegé- 
nyek, a forré ftildtiviin szinesek, feketek, festéanyagban gazdagok. 

De a legmeglepébb alakoskodas az akaratbeli szinvdltoztatds 
mikor ugyanaz az Allat mais-mis szint vesz fel egymasutan a valtozd 
kérnyezetnek megfelelden. 

Egyes tengeri rakfajok magukra engedik a szivacsallatokat, 
hydrakat 6s moszatokat, hogy e fiigginy vedelme alatt észrevétleniil 
lephessek meg zsdkmaényukat. Nemelyek tnmaguk rakjak tele hatu- 
kat a kirnyezettel Gsszhangzo szinfi moszatokkal s ha més szinii 
moszatokkal lepett kirnyezetbe viszsziik, leszedik a régieket = ujakat 
raknak fel. Sok dllat bore szinét valtoztatja a kirnyezet szerint. Isme- 
retes a Kaméleon példaja. De vannak ily békak s a tenger homokos 
feneken él6 halak. Sajatsigos mechanismusa van e jelenségnek. Aw 
éli, athitszd szivetben exyes festékazemek vannak, chromoblastok, 
a melyek plasmamozgassal birnak s e ®ajatos mozgisok dltal na- 
atl szemekké egyesiilhetnek vagy szétfothatnak az 616 anyaghan 

s igy hoznak létre kiiliinféle szinarnyalatokat.' FE szinelemek szélter- 
densiéea; dsszevondsa az idegrendazertol fiigg. Czélja e berendezesnek 
ésszhangba hozni az dAllat szinét a fenékkel, Hogy pedig ocsakugyan 
az idegrendszer miikiidésének van alarendelve e berendezés, bizo- 
nyitja a szem kivetele, a trigeminus Atmetszése, mi megsziinteti e 
khpességet. A halaszok jdl tudjik, hogy a halak a tengerfenék szinét 
Gltik fel. b sot 

A bekanal is, a halaknal is ez afféle nem tudatos reflex lehet, 
mint nalunk a lidbtr. Az illatok felborzoljik sziriiket, ha félnek. 
Ez altal megfélemlitik ellenfeliiket. Nalunk a szérrendszer atrophiaja 
kévetkeztében ugyan ezéltalannd valt e reflex, de megmaradt. Talan 
valamikor tudatos volt e reflex az Allatoknal, hiszen minden reflex 
tudatosbél lett mem tudatossa a sokszoros gyakorlat folytin. Egészen 
e sudrborzolé reflexhez hasonld— lehet a szinelemek helyzetét valtoz- 
taté reflex, mely fényingerre felel. 

Es ez a suinvaltoztaté képesség nem egyforma; fokozhatd, 


1G. Pouchet: De mC change: ments de coloration s0us [’ influence des 
nerfs. Paris, G. Bailliére, 1876. 





854 IMODALOM, 


+ 
esékkentheti gyakoribb vagy ritkabb ae. altal. Pelteheté 
may most, hogy meg is sziinhetik. Ime, igy keletkezhettek a szinval- 
toztaté std] szin-nem-valtuztato, de a kiilinféle helyen vald tanya- 
wis szerint kiilinféle szinii fajvaltozatok. 

Le Dantee maga fogott apréo tengeri rakokat a bretaynei ten- 
gerparton az apré parti poesolyakban, a melyek sziirke sziniikkel 
teljesen Gsszhangban voltak a fovenyfenékkel. Ugyanazon faj egyénei 
a mély tengerben teljesen atlatszoak, zéldes vagy vérises reflexekkel 
a fenék moszatai szerint. Ha nagy a dagaly, behoz ilyen mélyviz- 
beli egyéneket a parti pocsolydkba s itt egyugyanazon meré-haloval 
foghatoé parti és mély-vizbeli variatio, A ketté teljesen kiilinbéad, 
sxOval a variatiok allandosultak, de joggal felteheti egy szinvaltoz- 
taté stil vald kézis eredetiik E képességet aztin elvesztettek a 
nem-hasznalat kivetkezteben. 

Mi csak a halak és a rakok chromoblastjainak jatékat ismer- 
jiik, ez is sok esetben mir eltiindben litszik lenni s helyet enged 
a vegleges, Allandé alakoknak. De mily valtozatosak lehettekj az ala- 
koskodasra szolgilé e bérbeli mechanismusok, melyeknek csak ilyen 
gytinge nyomaira akadunk ®Csak ily feltételezett dstiknél fejlédhettek 
ki olyan Aallima-féle alakok, hol a birszervek jatéka képes a faleve- 
let utanogni, vagy olyan Caligo-félék, melyek a bage ily fejet utanoz- 
zk. Azokoa mechanismusok, a melyek az ily alakoskodasokat létre- 
hoztak, feleslegesekké valvan, Lamarck tirvenye szerint eltiintek, de 
a vedelem vagy tamadas szempontjabol hasznos alakoskodas meg- 
maradt, fentartotta a termeszeti kivalogatodis darwini tirvénye. 

Annak a halnak, a mely az Elaps-kigyét uténozza az Uj-Heb- 
ridak korallszirtjeiben, fajbelieinél chromoblastokat talalunk, ez a 
valtozat mindig utanozvan az Elaps fehér, fekete valtakozé gyiiriiit, 
sajatos végleges szinezetet kapott s elvesztette szinvaltoztatd ké- 
pess*get, 

A Volwcella-legyeknel, a melyeknek fajai mindig a megfelelé 
hartyasszirnyn fajokat utanozzik, a melyekkel Glisdiviszonyban van- 
nak, a hasonlé chemismus is befolydssal lehet, hisz az élésdi a gazda 
chemiai anyagaibol alakul. 

Nemileg hasonld jelenséy, hogy a hasonlé foglalkozas, élet- 
mod, miikidés hasonld alakokat hoz létre. Eat ertette Giard a foglal- 
kozdsbeli hasonléstigok (resemblance es professionnelles) alatt. ley jon- 

ae, 
nek létre a parallel alakok (le purallélisme professionnel) melyek agy 
megzavartik az osztalyozisokat. Ay ember is mis-mis jellemet ilt 





IRODALOM. 335 
. 4 os 


foglalkozisa szerint (les cararteres profeasionnels), nézziik meg csak a 
tamdirt, a birkézét, a kerékpaérozdt stb, Caakhogy ezek nem Griklés- 
beli jellemek ax embernél, e foglalkozisjellemek nem aAllanddsitott 
variatiok. De az dllatnal ax életméd nemzedékeken dllandéan ugyanaz 
8 igy az Gréklés allandésitja a jellemeket. Igy talilunk az erszénye- 
sek kit is rdgesdlokat, ragadozdkat, rovarevéket, kézszdrnytakat, pe- 
dig ezeknek semmi kéziik az emlisik rigesildihoz, ragadozdihog sth 
_ A hasonlé életmod hasonlé foglalkozdsjellemet fejlesztett ki, 

Poulton kisérletemél nem ismerjiik a sajitos szinvaltoztaté 
mechanixmust, de a kile6 milieu egyenes, kizetlen hatasat kell lat- 
nunk a% slakoskodasban. 

Mindent Usszevéeve, lithatjuk, hogy nem tiszta véeletlen, mint a 
darwinista iskola, Wallace tartotta, az alakoskodasok letrejitte, ha- 
nem a kiilsé kiirnyezet egvenes hatdsit kell latnunk benne, mely 
finom, ma esak részben ismert s jé részben eltiint mechanismusok 
itjin hozhatta létre a kiilinféle alakoskodisokat, melyeket a termé- 
szeti kivalogatédis a lakdsdsztiin Griklésheli Allanddésitasival @s a 
hasonlé alaknak nyujtott védelmével a létért valo kiizdelemben esak 
fentartott, fejlesztett. Hiszen hogy mit képes az Griklés Allanddsi- 
tani, arra hihetetlen példa a Sphex-faj, mely a rovarokat nyaki diezu- 
kon szirja mey, hogy a rovar mozdulatlanul, de élve maradjon s ne 
érje rothadis, mig a beletett Sphex-peték kikelnek, ekkor azonban 
mar rég elpusztul az anya-Sphex, biztositvan a kiivetkezé nemzedék 
sorsit, Mily bonyolult dsztinik Griklesbeli tovabbadisa ex ! 

Ha tehat a darwini elv, a termeszeti kivilogatodés tartotta is 
fenn s fejlesztette az alakoskodasokat @8 utanzast, eredetiiket csak a 
lamarcki magyarazattal edhatjuk 9 gy itt is kiegésaiti egymast a két 
iskola. A kinetegonesis-sel, a ‘kils6 miliex u ‘egyenes: 5 hatasabél kell 
magyaraznunk e jelensége ke ere “de tet ‘t finom m mechs anismusole litjan, 
mint a chromoblastikus © me i hantesoes: | ‘is. . Exel k a me ‘eh inismusok mar 
jobbira eltlintek, hiszen ép a rovaroknél, a hol la legrendkiviilibb Os 
legtibb alakoskodassal Ml talalkozunk , semmifé le functionalis wtinadst 
(imitation fonctionnelle) nem ismeriink manapsag. A rovarok fejlédés 
dolgaban talin a lege li Jérehala adottabb, befejezettobb illatesoportot 
alkotjak, A mec onan Itiintek, de megmaradtak kiilinés alko- 
tasaik. 





TRODALOM, 


Vegiil ket flizetrol akarok még megemlékezni, melyeket a 
sverzi maga kiilditt meg nevemre. 

Az equik a szdvetek miikddése'! ozim alatt voltakép felelet Cuénot 
birdlatara, melyet a ,.mfikiédesbeli anyaghasonitas* (assimilation fonction- 
nelle; tirvéenye ellen intézett, mely alapveté tiirvényt annak idején 
a .Le Dantee 4j elmélete az életrél* czimli ezikkben szerencseém volt 
ismertetni a folyoirat olvasoi elétt. 

Egyszersmind azonban tjabb és ujabb oldalrol vildgitja meg 
benne e tirvény érvényesiilesét a kiilinféle széveti elemek szerint. 
ivy az izomsejtek anyaghasonitisdhoz a tartalék glycogén és a vér- 
beli glycose szlikséges. A miikidés pedig amyaghasonitas lévén, alak- 
gvarapodassal jar. A kovacsoknak ezeért erds a bicepsiik, a keveset jaro 
embereknek ezért vekony a libikrAjuk. 

A hirilat azt vetette elleneébe, bogy a szivizommak, meg a 
lélegazi immoknak, azoval a melyek mindig miikidnek, akkor végtele- 
niil kellene gyarapodniok. Le Dantee szerint azonban a szivizomrostok 
sem miikiédnek folytonosan. Hisz ez a miikéidés periodikus. A systole 
alatt dsszehuzddnak az izomrostok, a diastole alatt elernyednek A 
miikiideés gyarapitja is a szivet a fejlides eveiben, ezert né, de aztan 
bizonyos egyensily j6 létre a mfiktéidésbeli-gyarapodas, és a pihenés- 
beli anyagfogyasztas kézitt Erdekes, hogy a terhesség alatt, mikor 
fokozott munkaja van, tényleg hypertrophisal a sziv s esak a sziilés 
utan nyeri vissaza rendes terfogatat. 

A haszndlt szerv a miikidés folytan hypetrophisél, a nem 
hasznilt atrophisal. Ez a lényege a miikédésbeli anyaghasonitas tér- 
venyenek s ime, ha az egyén életérél a fajok életére, fejlidésére 
merylink wt, nemde az elynek csak kiszelesitésekep tiinik fel a 
Lamarck-fele elv, hogy a hasznalt szervek, jellemek kifejlidnek a 
hasznalat altal, a sziikseglethez kepest, s a tibbe nem hasznalt szer- 
vek, jellemek eltfinnek 6p a nem-hasznalat kivetkezteben. 

A masik fiizet Nem és moleeularis dissymetria czim alatt igen 
érdekes, noha meresz feltevést vazol s felhivja a szakembereket a 
hovziszolasra, a vele foglalkozasra. Az wriklést illeté rendszeres 
tanulmanyai foly aman jit a szerz0 erre a gondolatra, de a Scbenk 
bécsi tanir nagy port felve wt kézlese vitte 6t is e gondolata kizzé- 
tetelére. 


. Le Recaremnapens des, s ‘tigsus, Bulletin Scientifique de la 
France et de la Belgique publié par Alfred Giard. Extrait du tome 
XXX. Paris, 1897. 





IRODALOM, 337 


7 
A fajt ugyanis Le Dantec cbemialleg hatairozza meg a bizo- 
nyos sajitos chemiai szerkezetii plastidban. Mi legyen mar most a 
nemi eltérés az egyszerii sejteknél (pete, spermatozoid) ? Chemiailag 
ngyanazon s ugyanazon szerkezetii plastikus anyagokbdél kell Allniok, 
tehit csak a molecularis dissymetridra gondolhatunk. Tehetjiik ezt 
annal is inkabb, mert a protoplasmaikat chemiai tekintetben dissyme- 
trikus testeknek ismerjiik. 

Mai ismereteink szerint ugyanis ugyanazon fsszetételli chemiai 
anyagoknak is sokszor kiilénbizé molecularis szerkezete lehet, s e sze- 
rint peldaul jobbra vagy balra tériti el a sarkitott fénysugarat s igy 
nevezik is jobbra vagy balra hajlitO szerkezetiinek. Keépiesen igy is 
fejezik ki ezt, hogy egyik alak a masiknak a tiikirképe (Spiegel- 
bild), tudniillik az igynevezett para- és ortho-alakok. Hatha a nemi 
eltérés is hasonlé természetii volna az egyszerii plastidoknal ? Szdl- 
janak hozza, a kik szakszeriien foglalkozhatnak e gondolattal s talén 
kisérletileg is tapogatézhatnainak. 

Erdekes megjegyezni, a mit Pasteur dllapitott meg, hogy bixo- 
nyos microba (Mucedinea) az ammoniakos borkisavoldatban kizéro- 
lag esak a jobbrahajlité borkésavbol (tartrate droit) taplalkozott, nem. 
nyulvan a balra hajlitohoz. Manapsag tébb bacterium fajt ismeriink, 
a melynek anyaghasonitasa folytan elvetett reactio-anyagai, mondhat- 
nok iiriiléknyagai vagy tisztan jobbra vagy tisztin balrahajlitok az 
ellenkezé anyag kizdarasdval. 

E feltevés kiilinben kinnyen magyardizhatna aztin sok ért- 
hetetlen jelenséget, mint a spermatozoid vonzdisit a pete altal, a 
Ciliatak karyogamiai megifjuhoddsat, bizonyos hybridalakok meddé- 
ségét, a keresztezidések sarjanak si alakokra vald visszaiitésdt, 
apa lany, anya fil, sokszor keresztezett, sokszor egyenes hason- 


lésdgat. 


« 
. . 


Végiil az érdekldék samara idejegyzem Le Dantec eddig meg- 
jelent munkdinak sorat: © 

La Matiare vivante. Encyclopédie des aide-mémoire Léauté, 
Paris, G. Masson, Gauthier Villars et Fils. 

et. L. Bérard. Lea eae et sg wlidvement: les. Coeci- 


son, Gauthier Villars « et Fils. . 
La Bactéridie charbonneuse, Eney clopédie des aide-mémoire 


ar 


Léauté. Paris, G. Masson, Gauthier Villars et Fils. 





Les Phénoménes élémentaires de la vie. Revue ieeehiqne, 
aotit 1896, 

L’ Assimilation fonctionnelle. C, R, Acad, Scienc. Décembre 1895. 

La vie et la mort. Revue philosophique, févr, mars 1896. 

L' Evolution chimique de l'eapéce. Revue philosopbique, mai 1896. 

Théorie nouvelle de la vie. Bibliotheque scientifique internatio- 
nale. Paris, F. Alean, 1896 6 frs. 

Le Fonctionnement des tissus. Bulletin scientifique de la France 
et de la Belgique, public par Alfred Giard. Paris, 1897, 

Le Déterminisme liologique et la personnalilé consciente. Bib- 
liothéque de philosophie contemporaine. Paris, F. Alean, 1897, 2 fr, 50. 

Powrquoi l'on devient vieuwr. Revue philosophique, avril, 
mai 1597, 

Les Théories néo-Lamarckiennes. Revue philosephique, no- 
vembre, décembre L897. 

L'Individualité et Uerreur individualiate. Bibliothéque de philo- 
sophie contemporaine, Paris, F. Alcan, 1897, 2 fr. 50, 

Evolution individuelle et hérédité. Théorie de la variation quan- 
titative. Hibliothéque scientifique internationale. Paris, F. Alcan, 
1898, 6 frs. 

Sexe ct dissymétric moléculaire, C. R. de Académie des 
Sciences. 17, jany. LAs. 

Mimeétisme et imitation. Revue philosophique, octobre 1898. 

Dr. Pekar Karoly. 


Uberweg, Grundriss der Geschichte der Philosophie. Achte 
mit einem Philosophen- und Literatoren-Register versehene Auf- 
lage, bearbeitet und herausgegeben von Dr. Max Heinze, ord. 
Prof. der Philosophie an der Universitit zu Leipzig. Berlin 
(E. 5. Mittler et Sohn) 1894—1898, I. Bd. 1894; IL Bd. 
1898; UL. Bd. 1896; IV. Bd. 1897. Az elsté hérom kétet 
ara egyenkint 6 marka, a. negyedik kétet dra & marka. 


Uberweg miivének 8-ik kiaddsdval egy monumentélis mii hagyta 
el a sajtot az ijabb német bilesészeti irodalomban. Ujabb kiaddsai- 
ban annyiban javult e kizkedveltségnek Grvendd tankényy, hogy At- 
dolgozdja Heinze kiiliindsen az Ujabb réguleteknél a legkivalébb szak- 
tuddsok és bileseleti irdk tamogataséval elt. Az ajabb os legijabb 





IRODALOM. 339 


= ° 
bileselettirtéenetet a Sik kiadasnél Heinze két részre osztotta, a. am. 
Kant elétti vos Kant utani béleseletre, agy hogy 8-ik kiadésa immér 
négy kitetben forog kiizkezen. Bibliographiai és irodalmi teljességénél 
fogva megérdemli, hogy azt behatébban ismertessiik és kelléleg mél- 
tassuk. A korabbi kiadasok aranytalan feldolgozdsa helyt engedett a 
8-ikhan a kimerité teljességnek s a jé rendnek. 

A mi az ékori bilesészettérténetet targyaléd J. kitetet (890 1.) 
illeti, igy a philosophiatérténet fogalmardl, tértenetérél, modszerérél, 
forrasairél és irodalmaré! szd6l6 beveseté §-ok utan az dokori bilese- 
letnel harom korszakot kiiliénbiatet meg, 0. m. a kosmocentrikws 
(Thalestél Anasagorasig), az anthropocentrikus (a sophistaktél a skep- 
tikusokig) s a theocentrikus (az 4) pythagoreusoktd!l az fj platonis- 
musig terjedé) korszakot. Lényegében e felosztast az tijabb irék kiztil 
Windelband is kiiveti, mig Ritter, Hegel, Schwwegler és kiilinisen Zeller 
6s Erdmann Aristotelessel zarjak be a girig bblesészettiirténet ma- 
sodik korszakat. Targyalisaban kiilénésen azt az eljdrast kiveti, hogy 
révid §-okban ismerteti a bélosészettérteneti anyagot, a melyet aztain 
a sor alatt nyomatva végtelen sok forrdisszer(i idézet és a legaprébb 
részietekig mené irodalom tesz pératlanna az ijabb bilcsészettirténeti 
irodalomban. Oly nélkiilizhetetlen segédkinyv vagy .Nachschlagebuch* 
az a bilesészettiirténet tanulmAnyozdsihoz, hogy ez oldalrél tekintve 
esakugyan hézagpétlénak mondhaté. Terjedelmiles is sokat béviilt a 
kitet az eléz6 het kiaddssal szemben. 

A II, koiet a kézépkori, vagyis a keresztyén patristikai és 
scholastikai korszak (363 |.) bilesészettirténetet ismerteti. E téren 
lavas munkassig folyik a német theologusok és philosophusok kézbtt 
napjainkban. A prot. egyhdz- és dogmatérténeti tudomany e téren 
rendkiviil sokat faradozik. Az e korrél sz6lé irodalom esaknem belit- 
hatatlan. Helyesen tette tehat az atdolgozo, a midéin e részleteknel 
oly kival6 szakembereknek, mint Baumgartner freiburgi, Wehofer 
rémai és Lasson berlini tandrok segitségével elt. Elsé a scholastika 
kezdeteinek, a masik a scholastika tovabbi kifejlidésének s a harma- 
dik a kiéizepkori mystikensk legalaposabb ismeréje. Kilénésen a scho- 
lastika fénykorarol sz0lé § -ok a kijtetnek legszebb ré sszletei. E tekin- 
tetben gazdagon hasanaltak fel az atdolgoz6k Baur, - Erdmann, Reuter, 
Werner es masok i. v. miiveit. Az ijabb Tamois- irodalom is igen 
behatoan van targyalva. 

A IIT. kéitet elad fele ax ajabb bolosésnettirténet Kant elotti 
és Kanti részét (365 |.) targy alja. Mint az atdolgozé elészavaban 


mie 





B40 IRODALOM, 


emliti, e résgnél sokat kisztinhet Dilthey faradozisainak. Harom kor- 
svakban targyalja a rengetcg anyagot. Az elsé ax Atmeneti korszak, 
vagyis a renaissance bélcselete, a masik az empirismas, dogmatismus 
4s skepticismus ellentétének ijabb béleselete s a harmadik Kant kri- 
ticismusa annak kévetiivel és elleneivel egyetemben. Bamulatos itt 
az a biztossag és hatdrozottsig, a melylyel az atdolgozd az tjabb 
rendszereket targyalja s az azokhoz fiizid6 rengeteg irodalmat kezeli, 
Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen megbizhato titba- 
igazité vezérfonalat nyertiink Uberweg-Heinze miivdben, Csak axzt 
sujnailjuk, hogy Kant kritikai bileselete targyalasanal haaai Kant- 
irodalmunkat nem vehette tigyelembe. Lesz gondunk rea, hogy egy 
ujabb kiadasnal e hezagot kipotoljuk. 

Végiil a 1. kotkt miisodik fele a Kant utdni s a jelenkori 
rendszereket (527 |.) ismerteti. Az egyes népek és nemzetek béleseleti 
tirekvéseinck ismertetéesénél Huyssen, Credaro, Hicks, Curtis, Geiger, 
Lutoslawski, Zadba, Vathinger 6s Szlavik segitségevel élt az 4tdolgoz0. 
Nekiink négy lapot szentelt az eléxzé 7-ik kiadas ket sorival szemben, 
A magyar philosophia e helytfoglalasdért ez elékelé német tankémyy- 
ben talan még sem érdemeltiik meg azt az animosus kritikat, a mely- 
ben a ,Budapesti Szemle“ mércziusi fiizete reszérél reszesiiltiink 
A Nemetorszigon kiviili népek és nemzetek bileseszettirtéenetenek es 
irodalmanak ily részletes ismertetésével tudtunkkal mas német tan- 
vagy kezikinyvben nem talalkozunk. 

De kiiltinOsen emeli e négy testes kitetes béleselettirtéenct 
értéket és hasznavehetéségét az a kiriilmény, hogy minden egyes 
kotet vegen egy rendkiviil gondosan jsszeallitott ,Philosophen- und 
Literatoren-Register* talalhaté, a mi nagyon megkénnyiti a mii hasz- 
nilhatosagat, 

Az egyes kétetek részleteinek behatobb ismertetésebe itt nem 
bocsitkozunk. lsmeretesek azok az elézé kiadasokrdl, a melyeknek 
ismertetesti soronkent a ,.Magyar Philos. Szemle* hasdAbjain is nap- 
vilagot lattak. Inkabb csak félhivni e nagy munkara a tigyelmet czelja 
e révid ismertetésnek. Nem volna szabad annak hidnyoznia egyetlen- 
egy hazai szakkényvtarbol sem. A kit a bilesészettiirteneti vilagneze- 
tek ismerete és kifejlédése érdekel, biztos vezérfonalat nyer Uberweg- 
Heinze miivében. 

Dr, Scidouk Metyds. 





»UNIVERSITY EX'TENSION 


— Harmadik kiizlemeny. — 


Két évre ra, 1892. oktéber 2-in nyitotta meg Harper, 
mint rectora, a chicagoi egyetemet, kiemelve megnyito beszedé- 
ben, hogy ,az egyetemnek egyik f6feladata az, hogy befolyasa 


kihasson a varfalain til is és hogy orszAgszerte vegye ki a fb- 
iskola elijmyébél a tirekvé férfid és ni mindazt, a mi neki hasz- 
naira valik*.’ 

A megnyitas napjin kezdte meg a fintemlitett Moulton 
egyetemi tanar az University Extension sorozatos eliadasat Chica- 
goban. Mig tehat Philadelphiaban az U. E. iigyének szervezése 
és vezetése kiilin egyesiiletnek dolga: addig Chicagoban az U. E, 
teljesen be van taglalva az egyetem szervezetebe, oly annyira, 
hogy annak négy kiilin osztilya egyiket, mint egészen egyen- 
angi kiilén facultas képezi. 

A chicagoi egyetem ezen szervezeti intézkedése mutatja, 
hogy az U. Bi.-ra mily nagy stlyt helyez s ez magyardzza meg 
azt, hogy Chicago az U. E intézményét nemesak az oxfordi 


4 


(vandorbibliotheka és nyadri tanfolyam) és philadelphiai (semi- 


' L. Russel i. m. 38, 1. 68 az egésazre Bihmert, Arbeiterfreund 
AXXIV, evi. 153. 

A chieagoi egyetem sajdtossigat dr. Albr. Wirth czikke az 
Akad, Revue I 591. stb. érdekesen jellemzi. Baptistak az alapitdk. 
Ot év alatt nyolez miullid dollart gytijtéittek. A tandrok felekezetét 
még megmliteni sem szabad A tanarok kézt van 14 német, 4 né met- 
amerikai, 5 angol, & skandindviai, 2 japdni, 2 franczia, 1 orosz és 
102 amerikai. A jogi és orvosi facultést még nem Allitottik fel, 


a” go 
ATHENAEUM, ai) 





u42 UNIVERSITY EXTENSION, 


narium) ujitisukkal fogadta el, hanem a maga részérél az intéz- 
mény fejlesztéséhez hozzijarult, nevezetesen az altal, hogy a leve- 
lezés utjan is végzi az oktatast. Lehet valaki a chicagoi egyetem 
diikja a nélkil, hogy ott tartézkodnék 8 misutt eléadisokat 
hallgatna, Az U, E.-nak egyik alosztalya (6t alosztalybdol all) k6z- 
vetiti ugyanis a szaktandrral vald levelezést. Ha e levelezés kisé- 
retében beadott és az utasitas szerint készitett munkak rendesek 
és rendszeresek: tigy az egyetem ezen munkdssagot egy és fél 
egyetemi éynek, vagyis egy fél baccalaureatusi, illetéleg egy har- 
mad doctoratusi jogigénynek tudja be. Hasonlé beszimitas alé 
esik a chicagoi egyetemen az esti és szombati tanfolyam vég- 
zése, a mely tanfolyam mindségileg egyezik a tulajdonképeni 
egyetemivel, de annal hosszabb tartami. 

New-York allamban is elterjedt az U. E, mozgalma, Az 
.egyetem* — a mely itt inkabb kormanyzé testiilet, a mennyi- 
ben az Universitas hatésaga alatt 500 magasabb képzést szolgalé 
intézet all — kévetkezé 6t osztalyra oszlik: 1. végrehajté ; 
2. vizesgalé: 3. népszeriisité ; ro Allami kinyvtari és 5, allami 
miizeumi osztilyra. Az U. BE. tigye a harmadik osztalyba tarto- 
zik. Igy tehat New- Yorkban a dla kormény z0 hatosig kezébe 
keriilt az U. E. mozgalma, a mely— kortilménybél magyarazza 
Russel azon tényt, hogy a kézi kinyvtéirak és taneszkizik bar- 
mely falunak is rendelkezésére dlanak,' A huiny hely, annyiféle 
alakja az U. E,-nak. | 

E harom egyetem utan indultak Illinois, Michigan, Indiania, 
Jowa, Missueri, Kansas, Kalifornia stb, allami féiskolai, Canada, 
sit Ausztralia sem maradt el.’ 

A Philadelphiaban, Chicagoban és New-Yorkban két, ille- 
tileg egy év alatt elért bamulatos eredményt a kivetkezé sza- 
wok vildgositjak meg: ° | 

1893/94-ben Philadelphiaban 110 cursust hallgatott 16,062 
ember, New-Yorkban 29 cursust 5200 ember, Chicagoban 122 


' Russel i. m. wit 7. stb. lL 
* £.. kiizelebb- Russe li m. 40, stb. 1. 
a Reyer i. nt 4 
\ hallgaték fenne shb kéaiilt szimaval ellenkezésbe latszik 
lenni az itt kézilt szim As ellenkezés megsziinik. ha tudjuk azt, 
hogy amott az eqyes eléadasok hallgatéinak dsszeget, mig ‘itt a soro- 
gatos eljaddsok hallgatéinak szimat kiiailjiik. 


a 





UNIVERSITY EXTENSION, 343 


cursust 24,822 ember, jsszesen 261 cursust hallgatott 46,064 
ember, 

Az eléaddk Gnfelaldoz6 munkabirasat dr. W. Clarke Robin- 
son mutatja, ki 1893 észén 72 eléadast tartott s e ezélbdl 
5817 angol mértf§ldet utazott. Ugyan 6 tartott ugyanazon kézin- 
ség elitt az 1803-iki téli és az 1594-iki tavaszi sziinidében ismét 
ily azima eléadisokat.! 

Az U. E. iigyét egyes szaklapok is szolgaljak: nevezete- 
sen Chicagoban: ,University Extension Magazine* és _Univer- 
sity World*; Philadelphiaban: University Extension Bulletin” 
és ,University Extension“, a mely jelenleg a The Citizen*-be 
olvadt. A newyorki kézpont idénként értesitéket ad_ ki. 

Az angol és amerikai fékézpontokbél kiinduld munkassdgot 
és annak eredményét az 1894-iki londoni congressusra készitett 
s 1892/93-ré6l sz6lo hivatalos tablazat a kévetkezikben tlin- 
teti fel: - 

Oxford 258 cursust 23,051 hallgatonak tartott; 2714 heti 
munkat javitott, 1295 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki. 

Cambridge 233 cursust 15,824 hallgaténak tartott; 2565 
heti munkat javitott, 1730 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki. 

London 139 cursust 15,374 hallgaténak tartott: 1958 heti 
munkat javitott, 1231 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki. 

Victoria 59 cursust 4900 hallgaténak tartott; 472  heti 
munkat javitott. 

Philadelphia 108 cursust 15,822 hallgatonak tartott; 419 
heti munkat javitott, S88 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki, 

Chicago 122 cursust 24,822 hallgatonak tartott: 725 heti 
munkat javitott, 486 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki, 

New-York 34 cursust “667 hallgaténak tartott; 223 heti 
munkat javitott, 142 yizsg. bizonyitvanyt allitott ki, 

Osszesen: 933 cursust 104,460 hallgatonak tartott; 9576 
heti munkat javitott, 5272 vizsg. bizonyitvanyt allitott ki. 


Az U.E. diadalitja az é-vilagban nem mutathat fel ugyan 
ily bamulatos eredményeket, de itt 18 folytonosan és fokozatosan 
héditva halad e mozgalom. 


1 Russel 1. m. 48. |. 
7L. tu. 0. To. |. 








S44 UNTVERSITY EXTENSION, 


4. Legesekélyebb hatisa van litszdlag ez intéezménynek 
Déniéra, 3 ez a mint természetes, olyannyira igazin csak lat- 
szilagos. Dania a népfiiskolak igazi otthona, A nép, valamint a 
kormany hatarozott rokonszenvvel kiséri ezt a mozgalmat, ezt 
tamogatja anyagi és erkélesi eszkézékkel. Az egyetem azonkiviil 
nem oly elszigetelt, mint Anglidban, de még annyira sem, mint 
Németorszigban, a mennyiben az egyetemet mindenki tarsadalmi 
illdsra és nemre vald tekintet nélkiil Jatogathatja. Azonkiviil 
tényleg létezik Kopenhigdban, ha nem az egyetem vagy annak 
tanirai, hanem igenis a didksdg altal szervezett intézmény, a 
,didk-szivetkezet* (Studentersamfundet), a mely figyelmét a nép- 
fiiskolak altal inkabb mellézitt munkasok képzésére forditja. 
Izaz, hogy ily iranyi miikédése inkabb iigyességek elsajatitasat 
ezélzi tanfolyamokban, népszerti iratok kiadasaban és terjeszté- 
sében é3 végre figyvédi ingyen segély nyujtasaban' érvényesiil ; 
de tekintettel arra, hogy e mellett sorozatos eléaddsokat tart s 
az érintett tanfolyamokat, a melyeket 1865/96-ban 1940 egyén, 
kézttik 580 né lMitogatott, az angol U. E. intézménye szintén 
felkarolja, tényleg esak litszdlagos, hogy Daniara, nevezetesen 
anak egyetemére nem volt hatassal az U. E. tigye. Legijabb 
idében 1895-ben kiilinben maga a kopenhigai egyetem, mint 
ilyen is az U. E. felé nagy jelentéségii lépést tett, a mennyiben 
a népféiskolak tanarai szimara sziinidei havi (szeptember) tan- 
folyamot nyitott. Az egyetem ezen tanfolyamok utjan, a melyekre 
évente 9000 koronat fordit, lassanként mindinkdbb befolyasolja 
a népfiiskolakat is, igy hogy csakis az idé kérdése, hogy mikor 
veszi at az egvyetem uigy, mint Anglidban, a magasabb értelem- 
ben vett népnevelés vezetését. 

5, Svéd- és Norvégorszdg Danithoz egészen hasonld viszo- 
nyokat mutat az U. E. tigyét illetéleg. A népfiiskolak itt is a 
népmiiveltség fiterjesztii, de itt is, nevezetesen Upsaliban létez- 
nek a diik-szivetségek (Heimdal és Verdandi), melyeknek tagjai 
Upsalaban, valamint a kirnyez( varosokban eléaddsokat tartanak. 
Itt is vallalkoztak elsi sorban Upsala, azutan Christiania, Lund 


' Ezen miikédési tér ©6 iigyvédet, 22 diakot és 6 nét foglal- 
koztat. Naponként este 7—9-ig 6 iigyvéd hat kiilin e czélra fentar- 
tott hivatalos helyiségben ad ingyen tandcsot @s segélyt az erre 
szoruldknak és anyagiakban sz(ikilkidé munkésoknak. 


* 


UNIVERSITY EXTENSION, 45 


. 
és Helsingsfors egyetemei egymast felvaltva nydri tanfolyamok 
tartasdira. — Upsalaban 1895-ben 30 tandr adott elé 48% hall- 
gatonak, Lundban 1896-ban 14 tanar a tudomanyok legktilén- 
bézébb agairél tartott augusztus hé 14—17-ig sorozatos eli- 
adasokat. 

E sziinidei tanfolyamokat itt is, mint DaniAban, fileg tani- 
tok latogatjak, tigy hogy itt is a lundi gyiilés (1896) szerint 
abban mindnyajan megegyeztek, hogy e szlinidei tanfolyamoknak 
az a nagy jelentéségii feladata, hogy a népiskolai és népfiiskolai 
tanitas iigyét a tudomany egyetemével kapesolatba hozzak s igy 
tehat a tudomanyegyetemnek a nemzet szellemi életére valé 
befolyasat mind inkibb biztositsak. 

6. Sokkal nagyobb fogékonysagot mutat az angol U. E. 
intézményének meghonositasara Belgium, nemesak a nemzet élénk, 
tehit kinnyen befogadé természete miatt, hanem azért is, mivel 
ily iranyd avagy ezt potld intézménye Belgiumnak még nem volt. 
A kiilinbizé egyetemek ez intézménynyel szemben sajatos szel- 
lemiik szerint kilinbézé viszonyba helyezkednek.’ A liweni egye- 
tem, mely ptispoki felligyelet alatt allva a katholikus orthodoxiat 
és aromai egyhaz hatalmat szolgalja,~ negativ viszonyba helyez- 
kedik: — mig a két dllami egyetem, Gent és Liittich, mint 
ilyen a mozgalommal nem térédik. A genti egyetemen 1591-ben 
akadt ugyan 2 tandr, kik 1892-ben az egyetem egy termében 
vlaemi propagandaval tartottak holland (20 éras), német és angol 
(egyenként 10 6ras) irodalmat ismerteté sorozatos eliadasokat ; 
de Ok is elhallgattak, A masik allami egyetemen, a liittichin még 
a tanarok sem mozogtak, hanem csak a varosi hatésig felszdli- 
tasara tartottak az attol megjelilt targyakrél (orvosi, kizegészség- 
ligyi és tarsadalmi kérdések) egy télen at felolvasdsokat. 

Pezsgé élettel talalkozunk e szazad harminezas éveiben 
alapitott briisseli egyetemen, a mely elvileg a tudomany szabad- 


' Ag tabbed ee jellemzésé 


Universitaet t. — Akad R. 1 " 908, 1. = il ‘Maurice Vauthier: 
Die belgischen Universitaeten. — Akad. R. I 261. stb. — Gschnitzer: 
Das Hochschulwesen in Belgien. — A. R. Il. 332. stb. — Hamdorff : 
Uber den Stand der Volkshoc hschulen. — Com. Bl. IV. B4. — De 
Gerando Antonina: A szabad egyetemedl, ay »Erdé lyi Mizeum“ 1806. 
evi folyamaéban. 

4 Akad. Revue II. 263. 


~ 





346 UNTVERSITY EXTENSION, 
. 


sigat kiiveti s mely Charles Graux 1895. okt, 2-an tartott tan- 
évet megnyité tinnepi beszéde szerint .nem ismer sem tarsadalmi, 
sem vallisi dogmakat. Barki szamara is — ki itt otthont talalt 
— hbiztositva van a gondolkozas teljes szabadsaga. Nem ad, de 
el sem fogad jeligéket; a tudomany itt senkitél sem fiigg. On- 
Alloan halad elére a haladas palyAjan*. Egyetemi tanarok, diakok 
és volt didkok Léon Léclére inditasira 1894-ben Extension 
universitaire de Bruxelles“ tarsulatban arra egyesiiltek, hogy nép- 
azerii egyetemi eléadaisok utjan tudomanyos miiveltaéget terjesz- 
szenek. Az eliaddk csak egyetemi tanarok lehetnek (doeteur 
agréegé vagy docteur spécial), A tarsulat kézponti valasztmanya 
itjin vezeti ligyeit, ugy azonban, hogy «a vidéken helyi bizott- 
sigok végzik az eljadas elikészitésének és rendezésének mun- 
kajat. A kézponti valasztmany Allitja éssze az eljaddsi program- 
mot s megktldi ezt a helyi bizottsigoknak, ezek pedig bejelen- 
tik a kizpontnak a valasztott és igy megtartandd eléadasokat. 
1895/86-ban mar 11 helyi bizottsig miikédétt s 4150 hallgaté 
elétt tartottak az egyetem tanarai 19 eldadasi sorozatot, 

Az U. E. intézménye nines betaglalva és pedig csupa Ova- 
tossaghél az egyetem szervezetébe. Az egyetemeket ugyanis az 
éles politikai partklizdelmek olyannyira besodortak az egyes 
pairtéramlatokba, hogy bizonyara az egyetem zaszlaja szamos 
egyént az Extension Universitaireté! tavol tartott volna; ezért 
is az U. E. intézményét szandékosan elkiilinitettek az egyetem- 
til. A szamiték azonban a tényleges élettel még sem szamoltak, 
A mint ugyanis a Reelus-eset alkalmaval a liberalis egyetemen 
beliil kitért a mérsékelt part és a socialistikus tulzdk kézt a nyilt 
kiizdelem, tgy hogy az utébbiak a szabad egyetembil kivalva, 
az 0) egyetemet L894. okt. havaban megnyitottak : az Extension 
Universitaire-b6l is kivaltak az tj exyetem tandraiva lett tagok, 
sit az uj egyetem dsszeférhetlennek mondta ki az egyetemi tanari 
allast az Extension U niversitaire- ban vald miikédéssel A kévet- 
kezmény pedig az volt, hogy az Extension gp ar ar 
nyiltabban a szabad egyetem vezetése ala jutott s masrészt 
hogy a verse ned tj egyetem | is egy killin tarsulatot ila 
. Extension de Université libre de Bruxelles* neve alatt. Bi ver- 
senges az L. E. tigyé snek ¢ ‘sak elinyére valt, a mennyiben az uw 
egyetem vezetése alatt allé Extension de l'Universite 1895.96. -ban 
oT he Lyi bizottsag segélyével 96 eursust tartott 47 tanerd kizre- 

e 





UNIVERSITY EXTENSION, S47 


miksdésével :' a szabad egyetem pedig ugyanazon évben az Exten- 
sion universitaire titjén 20 helyett 56 cursust tartott, mindkett 
a 3000-et feliilhaladé kézinsée elétt (1896.97-ben az Extension 
univers. eljaddsait 4630-an hallgattak), 

Mig az uj egyetem organuma inkabb socialistikus kérikhiz 
8 igy a munkasokhoz fordul: addig a szabad egyetem organuma 
inkabb a bourgeoishoz, v - 
hozott s hangsilyozott gyiilési hatarozataban ezélzatosan mondja — 
.a nép minden osztalyahoz fordul s nem egyediil a munkashoz. 
Szolgalatara all a kis iparosoknak (4 Ja petit bourgeoise), a ndk- 
nek, mindazoknak, a kik az egyetemi oktatasban nem részesiil- 
hettek* .* 

Ugyanesak ezen gyiilés, a melyen képviselve volt az oxfordi, 
cambridgei, londoni egyetem nemkiilénben a liittichi és a hol- 
landi ,Hooger Onderwys vor het volk* még egy didaktikailag 
nagyon figyelemre mélté inditvanyt (a ltittichi egyetem képvise- 
16jéét, Wilmotte-ét) fogadott el. E szerint az Extension univer- 
sitaire kiveti ugyan egészben véve miikédésében az angol példat ; 
a _classe*-okat azonban nem kapcsolja egybe azonnal a megtar- 
tott eléadassal, hanem tart elészir egy-egy tudomanyk6rbol hat 
eljadast, tigynevezett .cours concentriques“-t, a melyekben a 
targyat egészében, altalinos kiérvonalakban bemutatja, Az ugyan- 
ekkor kiosztott syllabus elég terjedelmes (Schultze szerint egy-egy 
targyra vonatkozélag 64 oldalra terjed) és utal nevezetesen a 
forras munkikra, a bivebb tajékozist nyujté kényvekre, Ezen 
kényveket a kézponti vAlasztmany elkiildi a helyi bizottsAg elné- 
kének az érdekl6dék szabad rendelkezésére. Még csak néhany 
hénap mulva ismét megjelenik az eljadé a helyszinén a .classe”-ok 
megtartdsira és esetleg a vizsgailat megejtésére. 

A U. E. mozgalma Belgiumban igen tanulsagos nemesak 
ezen didaktikailag igen helyes ujitasa miatt, hanem azert is. 


' Ag i egyetemen 1895-ben a tanerdk széma 80 volt, az egye: 


temi hallgatéké pedig csak 60, igy értheté, hogy oly sadmos tanerii 
volt lefoglalhaté az U E. _tigye érdekében. ' Kiilénben nm az tj egyetem 
, Extension °-jaénak alapszabilya megengedi, hogy nem-egy etemi tandr 
is tartson eloadast, feltéve, hogy az illeto bekiildi- elda adasanak vaz- 
latat s ezt a valasztmany helyes sléleg tudomasul veszi. 

* L. Hamdorfi ; Uber den Stand der Volkshochschulen im Aus- 
lande. — Com. Bl. IV. 85. — < 





ns UNIVERSITY EXTENSION. 


mivel bizonysagot tesz arrdl, hogy e mozgalom Onzdleg elzar- 
koz6) s dogmatikailag meghatarozott gondolkozis mellett nem 
terjedhet, cllenben oly szervezkedés mellett, mely a tudomany- 
egyetemmel ha nem is kiilsé, de igenis legbensébb ésszefiiggts- 
hen all, ezen Gsszefiiggés intensivitisanak aranyaban extensive 
is ie: terjed. 

. Hollandidban eddig esak egyesek részér6l kiindult kisér- 
letekkel talalkozunk, a melyek részben ép ezért, részben pedig 
mivel hasonlé iranyban miikédik ott a nagy segédeszkizikkel 
rendelkezii .Maatschapy tot nut voor't algemeen* eddig sikerre 
nem vezetett. 

8. Francziaorszdgban az University Extension mozgalma 
még ma is inkabb az elvi targyalas, a kezdetlegesség Allapota- 
ban van A franezia temperamentummal e kesedelmezes nehezen 
egyeztetheté meg. Az elmaradas oka nem valami ellentetben, 
hanem «a helyzet sajatus voltaban rejlik. 

Francziaorazag traditidi legkevésbbé sem kedveznek a nép- 
oktatisnak, a nepfelvilagositasnak, anép magasabb miivelésének. 
E traditiot a ligue francaise és az Ujabb idében vele egy czél 
a hasonléd titon haladé ,Societé Havraise* szakitotta meg s 

_ E. feladatat részben legalabb megoldani kivanja, Az egye- 
a pedig nagyobb actiora nem voltak képesek, mivel egye- 
temek Francziaorszigban tulajdonképen ismét csak egy év ota 
léteznek, a felsi szakiskolak pedig sziik és kétitt hataskbriiknél 
fogva ily kezdeményezé, kihaté, Altalanos, humanus, erkilesi mun- 
kassigra teljesen alkalmatilanok. A fiiskolak Atalakitasinak kér- 
dése azonkiviil bénitdlag hatott a létezé szakiskolikra, 

lgy nines mit esudalkozni azon, hogy aZ University Exten- 
sion figyértl Franeziaorszigban | kevés a jelentenivals. Lille varos 
tandcsa 1897-ben az ottani orvosi szakfjiskola tandraival egyes- 
segre lépett, mely szerint jk egyenkint 300 frank fizetésért 
lehetéleg népszerii eljadasokat tartanak (a themak miivelt kézén- 
séget tételeznek fel : a tiplilkozis chemiai szempontbdl, a tip- 
lalkozas physiologiai Bzempontbdl, a bakteriologia ; a tuberkulozis 
ellen valé kiizdés: az orvostudomény tirtenete ; az elsi év Bisel 
niai szempontbdl: az alkoho! olism mus € egész Franeziaorsza igban) ; P etit 
Edouard a Sorbonne 189 7-diki ‘nard linnepelyén linnepi beszé- 
dében felszolitja a didkokat, hogy kivessék tandraik példajat, 
a kik mar is rendeztek esti tanfolyamokat a nép szimara; 





UNIVERSITY EXTENSION, d49 


végre Rambaud pedig arra utal, hogy Parisban, Lyonban, Dijon- 
ban, Caénben, Nancyban mar is léteznek ily iranyd egyesiiletek.! 
Fleischer ? Leclerc * nyoman Lyon, Montpellier és Lille varosokat 
emliti, mint a melyekben a tandrok tamogatdsival didk-egyesti- 
letek keletkeztek Hamdorff * a lillei tanarokrél mondottakat meg- 
ezifolja Pinloche lillei tanar levele alapjin, a mely szerint tar- 
tottak ugyan egyes lillei tanarok vidéken sajat kéltségiikon egyea 
eliadasokat, de sorozatos eliadasokrél, rendszeres, szervezett 
tevékenységriél sz6 sincs. Sem ezen elszort hirekre, sem azok 
ezAfolatara stlyt nem helyeziink. A szellemes Leclercnek bizo- 
nvara igaza van, midjn az ifjisagi U. E. mozgalmat eszmékkel 
hasonlitja egybe, melyek folyton a levegében riépkidnek, a nélkiil, 
hogy megtermékenyitették volna jétékony esiként a foldet.° Ennél 
azonban sokkal fontosabb azon tény, hogy Francziaorszag minis- 
tere kiitelezé nyilatkozatot tett a létezi népfiiskolai mozgalom 
allami anyagi tamogatasira’ s hogy magaét az U. E. mozgalmat 
egyesek a kormany megbizisib6l is komolyan tanulmanyozzik ‘ 
s hogy legkomolyabban veendé tan- és dllamfértiak: Liard, Lavisse, 
Jules Ferry, Rambaud egészen hatarozottan foglaltak e mozgalom 
mellett allast, e mozgalom social-ethikai nagy jelentéségét teljesen 
méltatva.” Mindezek alapjin biztosan dllithaté, hogy Franezia- 


‘ L. Akad, Revue LiL 629 

* Fleischner: Zur Geschichte des englischen Bildungswesens, 
1893. 39 1 

* Max Leelere: Le role social. Paris 1892. 64 1 

‘ Hamdorff: Cher den Stand der Volkshoehschulen. Com. BI. 
IV. #8. L 

* L. Leclere: Le réle social des Universités, Paris, 1892. 

* L. fiimtebb 

* Rambaud minister 189(-ban a ziirichi congressusra kiildtitt ki 
képviseléket; s Abbé Tresal a nyéri tanfolyamra {896-ban Oxfordba 
ment. L. Akad. Revue Ill 646. és Hamdorff- i ez. Com. BI IV. 88. 

* Szebben és tarsadalmi jelentiségében helyesebben alig ismer- 
tette # meltatta valaki e mozgalmat, mint Max Leclere: _Le rdle social 


des aniversités*. Paris, 1892. Mint szemtand irja le az angol U. E. 

it. Nem kivanja azt az angol és franczia nép jellem- és tir- 
téneti kilimbGzdségére vald tekintettel, hogy a franczia ez intézmé- 
nyeket utanozza; csak azt kivanja, hogy az angol példa lelkesitéleg 
haseon a franczia ezemiélire, olvaséra (3.1) 5s kutatva e lelkesiilés 
vege’ birds forrasat, fUlleli azt — helyesen — az ethikai erdkben : 
<i me s agit, en effet, que de forces morales, yolonté, vaillanee, imedi- 
Srderile, et uni a4 lesprit d'indépendance, esprit de solidarité* (58. 1.) 


t 





B40 UNIVERSITY EXTENSION. 


orszAgban is az immir tjjaszervezett és azért is Gnalldbb és 
pezsg6 életii egyetemek az U. E figyét az allamtél anyagilag is 
timogatva buzgén fogjak felkarolni és sikerrel fejleszteni. 

9, Németorszdg Francziaorszaggal szembesitve e téren is 
lehetileg ellenkezé képet mutat. Ha a téenyleges viszonyokat vesz- 
salik: bizony egyetlen néprél sem mondhatjuk azt, hogy annyira 
birna az U. E. figyének meghonositésara a sztikséges eszkéziket 
6s feltételeket. mint épen a németrél. A nép mar egy szazad 
ota részese a kitelezé iskolazis AldAsanak: analphabetokkal alig 
talilkozunk s teljesen el van készitve sorozatos eléadasok be- 


# mir most azt kivanja, hogy ezen moralis, személyi jelentéségii ténye- 
“6k (60., 62 L) hatasa ‘alatt fejlidjék kia k&lesinis megértés, a szel- 
lemi kilestnhatas (tényleg nincs is valédi ismeret szeretet nélkiil). 
Ezen erkilesi hatalmak  Jont été, nous l’avons vu, l'instrument de 
veritables sauvetages . . Elles Bont éminnement une oenvre de con- 
ciliation social et de re le ‘vement™ (62 1,). . — E magaslatrol fordul lelkes 
syavakban az egyetem ifjasigahoz ;— utal arra, hogy a multban Paris 
és nevezetesen az ottani polytech nikum didkjai a politikai kiizdelmek 
68 a forrongdés idejében a néppel egyiitt - épitették a barrikadokat, 
.Pour nous reneontrer aujourd — hui, nous avons assurément niieux 
it faire. Nous sentons iqne In moment ent von do quibtts quelque fois 

8 re ‘ndre interet et nous 
méler 4 la vie du peuple tut “entie er: que moment est venu de des- 
cendre sur la place publique, , non plus pour combattre, mais pour 
instruire ef pour pacifier. Et pourquoi» ne -reussirions — nous pas, a 
exemple des etudiants d'Oxford et de Cambridge, si comme eux, 
outre le savoir, nous avons la foi ardente et agissante, la vaillance et 
la sympathie ?* (63. 1.) 

Ugyanily szellemben szdlalt meg M. E. M. de Vogiié a diik- 
sziivetségnek parisi finnepi- ebédén. Jonak latja, hogy a franezia ifja- 
sag probilja meg : zt, ami az oxfordinak sikeriilt: ,un rapprochement 
entre le monde du se ir et le monde du travail monuel, au moyen 


de conferences, de lect “3 du g soir, devent des auditoires d'ouvriers, 
. A ceux, qui ‘ont pein tout le jour sur l’outil, yous donneriez, un 
pou de penseée, ‘un peu de rere! emporter le soir (o 0 63-64. l.). 
— Jules Ferry is siirgeti a prc letar atussal a személy es, szivszerinti 
érintkezést (64. 1.). va Ave 
Rambaud, “mint cz /ktatési minister, a tanarok elétt, kik a 
wiirichi congressusrél 5 1 ne en a Béesben megindult U. _ E, tevé- 
kenysegeéril tettek jelenté t, rividen s mégis alapjelentisége sze rint jc] ‘|- 
lemeazte e buadité sz: nite a az U kK. fontossagat : ~Minél inkabb 
lopnek tinék a nep ktze, : kibb gyorsitjak ama pillanat be kisvet- 
kezését, a mely az el eke elosglatja, a gytililetet lefegyv verti : 
ymert tudatlansdghdl szdmazik a gyilélet® (1. Akad. Revue Aff, 629, 





UNIVERSITY RXTENSION. B61 


fogadasira. Németorszig a szellemi taltermelés orsziga, Aka- 
démiailag képzett egyéneknek biviben van, Evekig és tizedekig 
varakozik akarhdiny egyén s szivesen viseli el a magdntandrsdg 
nélkiilizéseit: csakhogy végre egyetemi rendkiviili s tan még 
rendes tandrré lehessen. E magantanarok sokasiga képezi termé- 
szetesen az egyetemek altal felkarolt U, FE. tigyének szellemi had- 
seregét, Végre az egyetemeket szabad tevékenységében nem kiti 
le semmiféle dtalakulasi kisérlet, sét ellenkezileg Olaszorszag. 
Japan 8s most Francziaorszag meg London is a német egyetemi 
rendszert tartja egyetemi reformtevékenységének miftajaul, 

8S mind e mellett Németorszagban ez iigyben épen az egye- 
temek részérél, vajmi kevés tértént. Olvasni tanulni és olvasni 
akarni nem egy és ugyanaz, Az erdltetctt tanulas igen gyakran 
a tanulmanyozds, a gondolkozis ellensége. Rein az 6 encyelo- 
paediai ezikkében fajdalmasan panaszkodik, hogy az amerikai 
nép mennyivel inkabb olvas, mennyivel inkabb beesiili a tudo- 
manyt, mint a német nép. A miivelt és miiveletlen Németorszig- 
ban sokkal inkabb elkiiléniil egymastél, mint Amerikaban.’ Az 
egyetemek pedig épen azért, mivel még a német ellensége is 
dicséri rendszerét, ép e rendszer irant elfogultté vialnak 5 a 
munkakir tagitastban az ,odi profanum“ elvének megsértesét 
latjak ? 

Az egyetemek magatartasdra még ezen felli] befolyassal 
lehet a német kézéletre nehezedé bureaukratikus szellem, mely 
azon tény altal, hogy az Allamkormanyok megfoghatatlanul * alig 
tesznek valamit a nép tovAbbképzése érdekében* s nemktlénben 
a ,socialismus" frazisa <Altal feszélyezi a német egyetemek ily 
iranyl ténykedését. 


' L. erre néezve kiil. Friedrich Ratzel: Wissenschaft u. Volks- 
bildung in Dentsehland. 1896. — Natorp: Zur Frage der Volkshoch- 
achule. Com. Bl. V 5. 1. — Huebner: Volksbil idungs- Bestrebungen. 
Bom, Bl. V. 134. 

* Jellemzé egy angol és német egyetemi — tase, kézt lefolyo 
vitatkozas e kérdésrdi: at hérie ht oder gefiihrlic h* Co ‘om BLY _ 105, stb. 

1 Ay olvasni tudd né p, a melynek tovabbké épzesérél nem gon- 
doskodunk, tarsadalmilag és allami szempontbol is sokkal veszely esebb, 
mint az analphabeta. — 

‘ Dania e ozélra 380,000 markanal tébbet dldox ; Poroszorszig 
30,000 markat. Huebner die Volksbildungs- Bestrebungen der Gegen- 
wart. Com. Bl. V. 155 


r 





UNIVERSITY EXTENSION. 
S @ 


Ezen inkabb negativ természetii okokhoz ifr még a német 
jellemének particularistikus vondsa, a mely elibb a keriiléken 
alkot kizpontokat, mig végre az események ereje alatt helyezi 
emezeket is egy kiemelkedé valosigos kizpont szolgalataba. A kul- 
tura belterjisége szempontjabol ez nagy jelentéségii vonis, Ertjiik 
tehat. hogy a nép tovabbképzésére immar létesiilt kézpontokat, 
intézményeket a német nem sziinteti meg az U, E. létesiilése 
érdekében és nem mutat hajlandésigot arra, hogy emez intéz- 
méenyeket egy létesitendé U. E,-nek aldrendelje, sét ellenkezéleg 
a mint azt lattuk, magukat az intézményeket is az U. E. iranya- 
ban fejleszti. Igy tehat bizonyos tekintetben mondhaté, hogy 
Németorszigban mar létezett az U. E. a tulajdonképi U. E_ elitt.’ 
Tévediink azonban, ha mindezek alapjan azt kiévetkeztetjiik, hogy 
Németorszigban az egyetemek, az egyetemi tanarok az U, E, 
ligyében mit sem tettek, Az egyetemi élet természetéhez legké- 
zelebb Allanak az U. E. dltal felkarolt sziinidei tanfolyamok, a 
melyekben tébbnyire egyetemet végzett kizépiskolai tandrok szak- 
targyaik legujabb eredményeinek s kutatasi médszereinek meg- 
ismerése és gyakorlisa érdekében szoktak résztvenni. A nagy 
Fichte hatalmas szellemeének letéteményese, a kis Jena inditotta 
meg mar 1889. augusztus havéban e@ tanfolyamot, mayd késibb 
nemesak tanarok, hanem tanit6k és tanitondk szimara és pedig 
a tudomanyoknak természettudomanyi, kizegészségtani, lélektani, 
neveléstani, végre nyely- és irodalomtudomanyi csoportjabdl 4 
L805-ben S6-an vettek részt e tanfolyamban, Jendt a foiskolak 
és tudomanyos intézetek egész sora kivette e téren, Elésair 
{804-ben a majnai Frankfurt physikai egyesiilete, a melyet e 
munkassigaban csak 1896 dta timogat a porosz kizoktatasi 
ministerium. 

1895-ben természettudomanybél sziinidei tanfolyam volt 
Berlinben, Géttingenben ; nemzetgazdaszati Berlinben, Halleban ; 
archeologiai Miinchenben, Bonnban ; franczia nyelv- és francyis 
kulturtdrténeti Greifswaldban 1896-ban killéndsen orvostudomanyi 


' Erre utal helyesen dr. Hirsch egy czikkében: ,,Wie ist die 
Universitaets-. -Ausbildungs Bewe egung ip Deutschland PAT] firdern we @ 
meliett G. Hamdorff: Anfi tinge von Volkshochschulen in Deutse hland* 
Com. Bl LV. 152. stb. Kiil. . 154, ‘. 

: Dr Kardos: .Sziinidei_ kurzus Jeniban*. Orsz. Koézepisk. 
Tandregy. Kizl, 1895, 2. szam. :* Si 


A 





UNIVERSITY EXTENSION, 353 


. 

azlinidei tanfolyamokat rendeztélkes Gottingen, “Halle, Miinchen. 
Witrzburg, Leipzig, Tiilbingen s ezéta fokozdédott érdeklidéssel s 
nivekedG szimmal keresik fel hisvétkor, de kiilinésen augusztus 
haviban az egyetem termeit és intézeteit a gyakorlati téren 
mikidjk De megnyilnak a német egyetemek termei és intézetei 
a tanév kdzben is azok szamara, a kik még nem rég onnan ki 
voltak zarva: a ndk szimara. 1833-ban kaptik a nok eliszir 
Ejszak-Amerikaban az ,Oberlin College*-ben az engedélyt az 
egyeterni tanulmanyozasra 1849-ben promovealt ugyancsak ott 
az els doctor medicinae. Schweiz az engedélyt 1860-ban, Fran- 
eziaorszag 1561-ben, Svédorazig 1870 , Dania, Finnorszag, Hol- 
landia, India 1875,., Anglia, Belgium,. Olaszorszag 1S88., Nor- 
vegia 1s84., Island 1886., Magyarorszig 1805-ben adta. Ma 
Németorszag 20 egyeteme kézii] csak Gt zarja ki a néket, 14 
megengedi azt, hogy a nék egyes eléadasokba elizetes engedély 
megnyerése utén ellatogathassanak s két egyetem megengedi azt 
is, hogy a nék promovealhassanak.* Az 1896/97. tanev teli fele- 
ben tiz németorszagi egyetemen 153 né tanulmanyozott: Berlin- 
ben 70, Géttingenben 32, Breslauban 14, Rostockban 14, Frei- 
burgban 10, Greifswaldban 5, Heidelbergben 4, Marburgban 34, 
Halléban 1, Taibingenben 1. — 1897-ben ketté tette le a philo- 
sophiai doctoratust Heidelbergben.?* 

De nemesak taguitak a kapuk, hanem megnyiltak oly érte- 
lemben, hogy maguk a tanarok is kiléptek a végett, hogy a 
foiskolakkal semmiféle Osszefiiggésben sem Allo egyének elitt 
tartsanak sorozatos eléadasokat. 

A német particularismust jellemzi, hogy az eljadasok szer- 
vezesének moédja minden ily iranyban kezdeményezi ogyetemnél 
mis és mds volt, 

Legnagyobb sikert igéro alakban indult meg az University 
Extension mozgalma a birodalom székvirosiban: Berlinben. Az 
egyetemi tanarok — angol példira, a melyet Bécs oly fénye- 
sen igazolt — vezettek kizarolag a mozgalmat 8 a ministerium 
belsé embere, dr. Post titkos tanacsos, a népjélét tigyét a minis- 
teriumban képviselé férfii adta meg e mozgalomra az inditast. * 


' L. Hochschulnachrichten VIL |. 1897. okt. havi sam. 
* Akad. Revue UL, 478. © 
*L, Akad. Revue II], 220 stb. 227. 





ab4 UNIVERSITY EXTENSION, 


1896-ban kardcSOny tijin tam&eskoztak el¥sziim Diels Hermann 
tanar elniklete alatt az egyetem kiilénbizé facultasainak egyes 
kivild tandrai. Ezen értekezlet elé terjesztett s az egyetem sena- 
tusihoz intézendé felirat ' atnézetben ismerteti az U. E. torté- 
netéts azutin kimutatja azt, hogy Németorszagnak is sziiksége 
van ez intézményre. Kiévetkezé érvelése kiilinjsen figyelemre 
mélth: Ha megfontoljuk azt, hogy a kizds vallési ¢s hazafihi 
képzetek és erzelmek kitelékei sokszorosan teljesen szétszakad- 
tak, hogy az egyhiaznak és képviseléinek emezeket kizvetité és 
egybekité befolyAsa tag kérdkkel szemben hatastalanna valt, 
hogy a tarsadalmi AllAsok kézti iir, nevezetesen a nagyobb varo- 
sokban az iskola titjdn tagult és a helyi, kézségi és szomszédos 
kitelékek is a szabad kéltizkidés és a nagy varosok rohamos 
nivekedése kivetkeztében lazultak s hogy ezen fejlidés azzal 
fenyeget, hogy a nagy varosokban a lassanként néveked6é szer- 
vesen taglalt csoportok helyébe mindinkabb a véletlen altal 
egybehanyt és épen ezért a veéletlen befolyésok dltal meg- 
kézelitheté, dsszefiiggés nélkiili timegek lépnek: tgy bizonyara 
vilagos, hogy korunknak tan legfontosabb feladata ij kap- 
esolatok, tj kitelékek teremtésében all, a melyek biztositjak a 
magasabb miiveltségiiek és jelesek ‘Sz: imara az Oket megilleté 
hefolyast, melyet az iltalanos — valasztasi jog feltételez, ha nem 
akarjuk azt, hogy ez teljesen ingatag és kiszamithatlan dallapo- 
tokra vezessen“. Utal arra is, hogy az egyetem éerdeke — sze- 
mélyi és anyagi szempontbél is te kivanja az U. KE. intézményé- 
nek meghonositasat, a mely a bécsi egyetemen is annyira bevalt. 
Bemutatja a bécsi egyetemnek ez iigy érdekében kivetett eljarasat, 
az U. E. béesi szervezését és ottani miikidésének hatasat s 
mindezek alapjin a felirat alairdi arra kérik fel a senatust: 
|. hogy vegye kezébe az U. E. tigyét, alakitson a rector tisz- 
teletbeli elniksége alatt a senatus és a facultasok részéril kikiil- 
dendé kepviseldkb6l | egy vilasztmanyt, a melynek feladata a nép- 
szeril sorozatos eljadasok | szervezése és vezetése; 2. hogy évi 
segélyként kérjen a senatus 5 it kézokts atasligyi ministertél 10.000 


At a Volkshochsebulen czimii jeles’ mun- 
kinak irdja, Ernst Schultz: 


<= 
pies 
e, | szives volt nekem megkiildeni. Az é 
szivessege nek Kkésuinhetem, hogy _ Németorssig killtjnbizo helyeirél 
, = 4 


is 
' Ennek eredeti. alakjat 
Le er % 
kaptam jelentéseket a mozgalom Allasarél. 





UNIVERSITY EXTENSION, 55 


? 
markat.' A feli®at zartételei egy” megalkotandé alapszabaly és 
hazirend iranyelveit jelélik meg; ezek kézt amaz elvi nagy jelen- 
tiséglit, a mely szerint épen iigy, mint a bécsi alapszabaly szerint 
a berlini U. E. kizarja az eléadisok sordbél azon kérdéseket, 
a melyek a jelenkor politikai, vallasi és socialis klizdelmeivel 
jsszefiiggésben allanak, vagy a melyek targyalisa izgatasokra 
inditasul szolgalhatna? (I. 8. 1). 
Lényegtelen satloetieeekiad ment fel e felirat 1897, 

S-ki kelettel az egyetem senatusahoz. A feliratot 52 rendes 
nyilvanos egyetemi tanar irta alé, mely szaim a 84 ny. rendes 
tandirnak 62°6°)\-at képezi s mely szamnak silya még inkébb 


' Az ertekezlet ezen dsszeget 15.000 markara emelte. 

* Igen jol jellemzi ez irfinyelvet téeveavoltaban Natorp: ,Zur 
Frage der Volkshochschulenkurse* Comenius Blitter V. 2.: .Miisste 
man die Bestimmung wirtlich nehmen, so wiirde sich das Volk fiir 
eine so entnervte Wissenschaft mit Recht bedanken und sich nun 
erst recht darauf versteifen, seine ,Wissenschaft* aus Parteischriften 
und 6ffentlichen Versammlungen zu schipfen. Ein Verfahren rein 
sachlich und soweit irgend es in den Grenzen der Gemeinverstiind- 
lichkeit méglich ist, wissenschaftlich, sollte die einzige streng ein- 
zuhaltende Bedingung sein*...der Vortrag selbst darf nicht gur 
Agitation werden und irgend einem Parteistreben dienen ; hinsichtlich 
der Gegenstiinde dagegen, die tiberhaupt im Bereich der Wisseneshaft 
liegen, eine haltbare Grenze danach zu ziehen ob irgend welche Par- 
teien sie zu Agitations-Zwecken ausbeuten kénnten, wird sich beim 
geringsten Versuch unausfiihrbar zeigen“. Mennyivel helyesebb elvet 
kiivet a Humboldt Akademie 1896/97. IV. tudomanyos estélyének kiivet- 
kext thesiseiben (1 Akad. Revue II. 288. 1): 

1. Méglichste Universalitaet der Wissensgebiete, ohne Aus- 
schluss der polit., relig. und socialen Streitfragen der Gegenwart, deren 
objective wissensch. Behandlung vielmehr erst recht Bediirfniss und 
Aufgabe ist. 

2. Keine dogmatisch-autoritative, sondern entwickelnd-kritische 
Methode, verbunden mit Anschanlichkeit und Anregung zur Selbst- 
thiitigkeit der Hirer, wodurch allein das selbststiindige Denken und 
Handeln gefiirdert wird. 


8. Vollstiindige Lehr- und L ernfreiheit fiir be ide. Geschlechter, 
keine Zuriickweisung oder gar Ausschliessung ge eigneter Lebrkriifte 
oder bestimmter Richtungen, als re gelmiissige ~-Horgebithren, Erlass 
derselben fiir Unbemittelte, 

4, Unabhiingigkeit von Staat, Kirche und andere nm Offentlichen 
Insitutionen, organische Selbstverwaltung unter ‘Mitwirkung betheilig- 
ter Volkskreise. 





G56 USIVERSITY EXTENSION, 


mivekszik, ha valoban All az,~ hogy egyes tanirok nem elybdél, 
banem mer véletlenségbél nem irtak ala a feliratot.' 

A senatus ezen alaposan és évatosan megérvelt kérelmet 
februari gylilésében egyetlenegy szavazat-tobbséggel elvetette, a 
mely végzés, tekintettel a kérelmezik silyara s nem kevésbbé 
azon tenyre, hogy épen Berlinben egyetemen kiviil allék oly nagy 
azammal litogatjak az egyetem publicumait s hogy az egyetem 
kizegészsegtani mizeamat nemesak a berlini lakossig keresi fi] 
siiriin, hanem «a mizenmot a demonstralais érdekében katona- 
orvosok és kizigazgatasi hivatalnokok tanfolyamai immdr hasz- 
niltik — érthetetien. 


| Jellemzé, hogy tiszteletbeli 6s rendkiviili tanarok kUziil csak 
51%, (49:47) s a magantanarok kéziil 594°), (101: 60). Osszegezve 
S49 kozlil 202, tehat 57°87 "/,. 


Dr, Schneller Istvan. 


(Folyt, kivetk.) 





MI A ROMANTICISMUS ? 
— Befejezé kiizlemeny. 


Il. 


De hat merre forduljunk, hol keressik e fogalom jegyeit, 
melyekke] mindjart vilagos, éertheté lesz a nagy kerdés ? 

Mindenekelétt egyes idék miiveinek, olvasmanyainak tartal- 
mat kell vizsgalnunk s a kor vallasi, bélesészeti, erkélesi, jogi, 
politikai, tarsadalmj és csaladi, irodalmi, miivészeti s gazdasagi 


jelenségeivel kell dsszevetniink s azonnal latunk, mert leesett 
szemiinkré] a halyog s csodalatos vilagossag sugara Omlik el 
minden téren, 

Hat mit szeretnek olvasni felebarataink ? 

Ha 1790 utan vizsgaljuk a miivelt népek dramai és epikai 
alkotasait, lassi, fokozatos valtozdsait latjuk a kézinség izlésének, 
mely kérilbeli] 1815-ig folyton nivekszik. Es miben All ez a 
yraltozas ? Abban, hogy mig elébb caak az oly miiveket szeret- 
ték, esodaltak, melyek az individualis térekvéseknek, az alkoté 
részek érdekeinek lelkes tolmacsai voltak, most lassanként oly 
Aramlat gyizelmeskedett, melyben az egyén az egészért, a tekin- 
tély képviseléjeért Aldozta fel magat. Azelétt a komoly dramak- 
ban miné szerep jutott a tekintély képviseléjének ? O volt az 
egyén romlasanak, inségének, boldogtalansaginak az oka, vig- 
jatékban pedig az 6 romlottsagan, 6nzi érdekeinek cstfos kudar- 
ezin neyetttink, A regények sem mutattak mas képet. A mit az 
egész szempontjabdl jonak, erkGlesisnek, szentnek, sztiksegesnek 
tartott az emberiség, mar a XVIII. szizad elejétél fogva mind 
jobban kdrosnak, helytelennek, filéslegesnek vagy épen hecs- 
telennek, aljasnak mutatta be az elbeszéli, a dramai és a lantos 
kiltészet. 


ATHENAEUM 24 





358 ME A ROMANTICISMUS ? 


- 


Ha be tovabb megytink ts a XIX. elejétil nap- 
jainkig vizsydljuk az irodalmat, ijra ismétlidik 3 a : aedeties val- 
tozis, melyet 1680-t6l 1815-ig észlelhettiink. vagyis 1680 és 
1815 kéril, jéval elétte és utana, az emberi nem az egész 
 azempontjabdl tekinté a vilagot és az erkélesi intézményeket, 
példaul az allamot, a esaladot és az egyhdizat; maskor pedig 
épen az ellenkezé felfogast, az alkoté részek érdekeinek parto- 
lasat talaljuk meg az irodalomban és az eértelmi, erkilesi és 
aesthetikai élet minden Agaban. 

Es ha izlésiink, felfogisunk e szabdlyos valtozésat a miivelt 
népek életében pir ezer éven keresztiil megtalaljuk, azon gondo- 
latnak kell benniink timadni, hogy itt egy szabalyos, térvényszerii, 
azlikségképi atalakulassal van dolgunk, mely altalinos az egész 
emberi nemre, tehat a miiveletlen népekre is, sét talAn a min- 
denségre szintén kitelezé. Kissé merész, de jogos féltevés, mert 
ez a mikrokosmos tirvénye lehet. 

Alig kell mondanom, hogy az egész szempontjabél valé 
felfogis az idealismus, az alkoté részek érdekeinek érvényre 
juttatasa pedig realismus. 

Mar most félmertil a | kérdés : Vv annak- -e valtozasok, atala- 
kulasok az irodalom, kiilindsen a drimai | és elbeszélé kéltészet 
terén, ha az egész azempontjabdl, ha idealista felfogdsbél kez- 
diink kiindulni ? 

A mi a kereteket, a miivek szerkezetét, szoval az aesthe- 
tikai format illeti, alig észlelhetni egy kis valtozast; tibbé- 
kevésbbé a classicista mii ugyanolyan keretbe van szoritva, a 
minébe a romantikus. Az sem lényeges, hogy valamely drama 
megtartja-e vagy elveti az idé, hely és cselekvéeny egységének 
szabalyat, azért épen ogy lehet idealista, mint realista, mert 
nem a forma, inkabb a tartalom teszi a miivet idealista vagy 
realista alkotassd, Ez a tartalom, féleg az Atmenet alatt, hatds- 
sal lehet a kéltékre és miivészekre, alkotasaikon megérzik a 
belsi kiizdelem, a forrongé, vajudé szellem, sit néha forradalmi 
liz fogja el bket, mint - példaul 1800 kortil. 

Ha kézelebbrél akarjuk 1 ismerni e valtozisokat, meg kell 
tekinteniink a gazdagabb “jrodalmakat az atmenet idején. Ilyen 
az olasz, a spanyol, a franezia, az angol, a német stb. Neézziik 
rividen a két utolsé hullim - ditmenetét. Ha 1680 é3 1815 kirtil 
éri el tetipontjat az idealismus, mar 20—40 évvel elibb szimos 





MI A ROMANTICISMUS ? uAg 


jelét latjuk az ébredé idealis gondolkodisnak, Letiint Verulami 
Baeo, a realis bilesészet nagy theoretikusa, a maglyain végezte 
életét Giordano Bruno, Vanini, sit mar megjelent az idealismus 
elsi hirndke, Descartes. Még 1650 kértil nagy sikert arat a 
realis forradalom, I. Karoly a vérpadon végzi életét, Crommwell 
gyézelmesen kormanyoz, de mar nem consul, nem elnék, hanem 
protector: halala utan pedig visszadllitjak a katholikus Stuartokat. 
Franeziaorszagban Richelieu, Mazarin az absolutismus felé veze- 
tik az allamot. Corneille hési tragédiaiban a kitelességnek aldozza 
fel a szerelmet, némelyik darabja inkabb epopoea mint drama ; 
becsiiletre, lemonddsra, é6nmegtagaddsra tanitanak benniinket:; a 
Port-Royal magaba szdllasa, tiprengése, a vallisos szellem ébre- 
dése az idealismus megjelenését igazolja; ugyanezt jelenti a 
németeknél Francke és masok pietismusa, nalunk és masutt a 
protestansok fildézése, papjaik galyarabsaga, Kollonich rémuralma, 
Sambar Matyasnak és tarsainak indulatos polemiaja és egyebek. 
Angliaban Hobbes a szizad kizepén latja a féktelen individualis 
gondolkodast, a bellum omnium contra omnes-t s az absolutis- 
must siirgeti. Nalunk a szizad elsé fele a magyar szabadsag 
siirgetésével van tele, 1650 utan a nép, a nemzet mindjobban 
elnémul, ecsak egyes féurak zignak, bignak és 6sszeesktisznek, 
jutalmuk a bértén, a vérpad. Mar 1651-ben Zrinyi Miklés egy 
idealis epost irt, az Obsidio Szigetiand-t, mikor Calderon az 
egyhazi rendbe lépett és tulnyoméan Autos Sacramentalesek-et 
irt. Ekkor még esupa liberalismus és szabad gondolkod6é a nagy 
Milton, de Crommwell haldla utin magaba szall, meghasonlik s 
az Elveszett paradicsom vallasos epos irdja lesz. Nalunk Gyén- 
gyési Istvan megirja a Murdnyi Vénus-t 1664-ben s egy nit 
rajzol benne, a ki szerelmeért a_ tekintély képviseldjének, it 
kirdlynak aldozza fel a nemzeti, a magyar érdeket és mar senki 
sem litkizik meg rajta; Gallidban Racine rajzolja a féktelen sze- 
relmet, melyet rendesen mélté biintetés kivet. De mar a hetvenes 
években ez sem igen kell, mert a tirsadalombél is | lassanként 
clenyésztek az ily féktelen nik, kipiszszegik, megbuktatjak alko- 
tisdt és maga is szégyelleni -kezdi, hogy ily miiveket irt, zdr- 
daba akar vonulni s elfelejteni dramairdi_ léhabb életét. Moliére 
legtébb miivében az alkoté | részeket, az egyént teszi guny tar- 
gyava. Vigjitékaiban rendesen az egyén kudare zin nevetiink. De 
helyzete kényes és nehéz 8 csak a kindly pirtfogisa menti meg 
94° 





56.0 MI A ROMANTICISMUS ? 


némely darabjat s Gtet magat hirtelen elragadja a halal 1673-ban. 
Quinault darabjai pedig érzékeny jatékok, a mindket 1800 kériil 
Kotzebue és tarsai irtak. Masrészt az egész tarsadalom csodalja 
iz oly fértiakat, mint Malebranche, Bossuet, Fenelon stb., kik 
az egész szempontjabol kiindulva dicsbitik az Istent és a kirdlyt, 
a vallast és az erkdlesit. Mindenfelé gyézelmesen halad elére a 
katholikus felfogds, gyingiil, tehetetlen lesz, sit megsemmisiil az 
alkotmanyos élet, mert vilAgszerte Gntudattal ismételheti a fejede- 
lem XIV. Lajos mondasat: L’éfat c'est moi, az allam én vagyok. 

Habar sokan azt hiszik, hogy Cervantes a XVII. szazad 
elején érékre ténkre tette vagy legalabb elhallgattatta a lovag 
regényeket, a szizad kézepe tajdn azonban ijra kedvelték az e 
fajta elbeszéléseket, mert az ébredé idealismus lelkesiilt a hési 
tetteken, a vitézi, a lovagias, dnfelaldézd és patriotikus erenye- 
ken. Ilyenek Corneille tragédiai is. Lovagi, vitézi és térténeti 
regényeik azonban szimtalan kifogas ala esnek ugyan a jellem- 
zes, a tirténeti hiiség, szinezet szempontjabol: de teljesitik azt, 
a mit az idealista felfogis kivant télUk, t. i. nem belsé, finom 
lelki elemzést, hanem gazdag é@s3 nemes cselekvést. [yeneket 
adtak a szintén divé kaland regények, vitézi és rablé historiak. 

A kritika még esak sztik kirben mozgott és néhany mun- 
kira szoritkozott; de szerepelt a nagy Boileau, Saint-Evremond 
és néhidiny idealis vagy kevésbbé idealis kritikus. Szimos miivelt 
férfi és né érdeklédétt az aesthetikai kérdések irant, kliliéndsen 
a Rambouillet palotaban, tovabba a La Querelle des Anciens et 
les Modernes-ben. De még nem lehetett szd akkora aesthetikai 
harezrél, mint az uj idealismus hajnalan, a XVIII. szizad végén 
és a kivetkezinek elsé felében. 

Az ij idealismus 1790. kiril rendkivil gazdag és hatal- 
mas irodalmi élet_ kézepette: jelentkezett, kivalt a németeknel 
szamos iy inyban és szimos” irodalmi alkotassal lépett f6l. A most 
ébredezé idea alismus hareza | talin: ennél is nagyobbnak igérkezik, 
hisz ma mérhe ste etlen menny iségtt irodalmi termék lepi el piaczun- 
kat; de az 1800 kor il li ide: alismus is annyira gazdag, hogy sza- 
mos iriny juth: utott érvényre. Pé ‘Idiul a németeknél latjuk meg- 
jelenni Tiecket, a koltut, bizare & tniiveivel ; ; mellette Wackenrodert, 
Bernhardit. M: jd 17! 97 “ben a két Se hlegel jelenik meg romantikus 
kritikaikkal, atébb Schelling - Holderlin, Novalis, Sc hleiermac her 
sth. vonatnak be a romantikus ondolkodés kérébe s mindinkab b 





MI A ROMANTICISMUS ? 361 


gyarapodnak, tigy hogy 1800 utan a harez meginditoi elvalnak 
ugyan, de az egész tarsadalom iranya romantikus lesz 
Ha maguktél a németekt6l kérdezztik, hogy mit akartak a 
romantikusok, elterdé valaszokat kapunk. Haym, a romantikus 
iskola tirténetiréja azt mondja, hogy nem csupdén tj kéltészet- 
rél, hanem egészen uj miiveltségrél volt sz6. A kiltéin kiviil 
tudomanyos és gyakorlati tirekvéseik voltak. Idealismus, univer- 
salismus és encyelopaedismus volt lelktikben az uralkodé. — 
Hettner azt tartja, hogy a miivészet kévetelései és a prézai valé 
nyomortsigai kézétti vigasztalan meghasonlasbél érthetni meg a 
németek classikus és romantikus kéltészetének sajdtsagait, Mind- 
ketté téves idealismus gydkereib6l fakadt. Mar Goethe és Schiller 
kiltéi felfogasiban benne van a romantikus kiltészet csiraja, 
esakhogy phantastico-mysticus subjectivismussa fajult. Gervinus 
azt hiszi, hogy alapjaban a romantika nem volt egyéb, mirt a 
XVIII. szazad hetvenes éveinek folelevenitése, a két nagy kélté 
eszméinek forgalomba hozasa, az életben megvaldsitasa. Ha pedig 
a XIX. szazad negyvenes éveinek irdit, publicistdit, szdnokait 
kérdezztik meg, hogy mik voltak a romantikusok, azt mondjak, 
hogy reactionariusok, a szabadsdg, a felvilagosodas ellenségei, 
a jambor, de vad kézépkor esodaldi, a zilalt allami rend hivei, 
a feudalismus, a lovagvilag lelkes bajnokai, a vallasos szellem 
rajongéi. Es ha azt kérdezztik, melyik magyarazatnak van igaza, 
be kell vallanunk, hogy a negyvenes évek publicistainak. A roman- 
tikusok nem akartak, legalibb 1815-ig nem akarhattak Lessing, 
Goethe, Schiller eszméit megvalésitani. Igaz ugyan, hogy a kilenez- 
venes években még nem is igen tudjak, mit akarnak, miért ellen- 
felei Goethének, Schillernek, miért irnak ellentik Teufelei-ket, 
miért tetszik nekik a kizépkor az 6 lovagias, vallisos és feudalis 
életével stb.; de bar homalyosan lebeg elétttik feladatuk, mégis 
érzik, hogy nem szabad Lessing, Goethe, Schiller nyomdokait 
kévetniék. Valé, hogy témérdek ellininondis; hébort, bizarr fel- 
fugas van irataikban: de annyit vildgosan kiolvashatni beléltik, 
hogy e bohé, majd neki vadult reformatorok be az alkoté 
részek, hanem az egész | azempontjabdl nézik: a vi 
A XIX. szazad masodik tizedében persze_médosul az idik 
arja. is idealismus elérte délpontjit, lotre jot a szép, jd és 
igaz eszméinek egysége és mindjart lazulni kezd, tgy hogy az 
alkoté részek érdeke jelentkezik és tetszéstinkkel talilkozik a 


~~. 





362 MI A ROMANTICISMUS ? 
y _ - © e + *— 
szabadsig minden neme. Még htsz, harmincz évig ez irany héscit 
is romantikusoknak nevezik, de megktilénbiztetéstil franczia roman- 
tikusoknak. Ezeket mar éssze lehet kapesolni Lessing, Gocthe, 
Schiller térekvéseivel, eszméik rokonok e nagy kéltékéivel, mert 
mindkét irany tébbé-kevésbbé az alkoté részek érdekeiért harezol, 
esupan az a kiilinbség, hogy Lessing, Goethe, Schiller, Wieland 
stb. még erésen realis idékben alkotjak legtébb classikus miiveiket ; 
az 1820 ntani kilték pedig, mint Hugo Vietor, Lamartine, De 
Vigny. Musset, George Sand, Virdsmarty, Bulwer, Platen, Heine 
stb. akkor lépnek fil, mikor kebliinkben még erés az egész, a 
tekintély irdnti tisztelet, tehat csak szertelen, vad, szenvedélyes 
jellemekrél tudjuk elképzelni, hogy, szembe szallanak az egyete- 
messel, azért van szlikség e romantikus tragédiakban a rémes, 
eroteszk tourer és szérnyti jelenetekre. De minél jobban 
elvalik a szép, jo, igaz eszméje egymastol, annal realisabb, egy- 
szeriibb, Sanaa baa teal érzékibb lesz az élet s vele a szinpad, 
a tragédia, az epos, a -festészet és szobraszat. Az alkoté részek 
érdeke gybz mindenfelé, a esalidban and 6s evermekek, az 
illamban a ‘szabadsig 68) alk otmany, az egyhazban a szabad 
vizegalodis, ‘a jogban a | polgirok, a tirsadalomban a gazdagsdg 
(3 a szép asszony, a bijos miivésznvk stb. jutmak éryényre, 

De a romanticismusnak is meg kellett halni, még pedig 
mint Brunetiére hiszi, sajat elvének tilsagba vitele miatt. Sajat 
szertelensége, mértéktékletlensége okozta pusztulisat. Ha tudott 
volna magdin uralkodni, talin most is élne, Azonban tilzdsba 
ment at, sok volt a vére és a zsirja, megiitétte a szél és meg- 
halt, Mert tudnunk kell, hogy az evolutio hivei és igy Brunetiére 
szerint a romanticismus épen olyan él valami, mint a classi- 
cismus, vagy az egyes miifajok : fogantatnak, sziiletnek babak 
segélyével vagy a neélkiil, azutan nivekednek, gyarapodnak, mig 
vegre természetes vagy hirtelen halallal kimulnak. ‘Szerinte igy 
szliletett, » fejlédett 3 8 meghalt « -franezia tr agedia 8 s csupain azzal 
lAtszik Vigasztalni mi nagét, bogy a németeké meg mal napig sem 
sziiletett meg a “es >, ty 

Es mi volt a oausialelania foelve, melyet tiilsigba. vitt ? 

Ez nem lehetett nA idegen i irodalmak csodalisa, ktilfsl li 
remekek bamulisa, mert az idegen classikusokkal val felhoza- 
kodis csupin fegyv ertil szolg: gilt nekik harezaikban, Ezt paceban 
nem lehet oly kiénnyedén 0 eltitni, Példaul keresve keresték 





MI A ROMANTICISMUS ? 36:3 


, , \ 
eszményibb iranyii remekirokat, Shakespearchen is a romantikus 
elem vonzotta bket, Calderon és masokeért épen idealismusuk 
folytin lelkesedtek. 

De a mult, a valldsos, a lovagias kézépkor iranti lelkese- 
dés sem volt a romanticismus féjellemvonasa, mondja Brunetiere, 
mert a tirténetit szereti minden kéltti irany. Homertél Hugo 
Vietorig nem volt nagy kélté, a ki nem fordult volna a tirté- 
nelemhez és a kirél el ne lehetne mondani a bilesészszel, hogy 
az emberiség elitte nem annyira az ¢lokbél, mint a holtakbeél all. 
Ez a megjevzés sem All. A romantikusok rajongisa a lovagias és 
vallasos mult irant egészen mas volt, mint a classicistak- vagy realis- 
tiknak a toérténelemhez fordulasa. Ok, mint a legtibb idealista, 
laudatores temporis ach, a vall4sos és lovagias mult diesditdi, a kik 
a vallasossig, a jobbigyi hiiség, a lovagias vitézség, hazafias 
infelaldozis példdit keresik a tirtenelemben. A classicista vagy 
realista jobbadin a nemzeti nagysig, a nemzeti dicséség példait 
kutatja a haza torténetében vagy egyszeriien tragikus vagy comikus 
tirgyat keres valamely drimahoz vagy elbeszéléshez, 

A természet iranti rajongds sem volt a romanticismus fi- 
jellemvonasa, mondja tovibb Brunetiére. A természet minden 
iranyu kiélteszetnek targya. A romantikusok nem sajatitottak ki 
maguknak a természetet s nem all, a mit rajok fogtak, hogy 
felfodézték, tjra megtalaltak. A természet iranti rajongassal, 
tulzé hédolissal nem élhettek vissza. Annyi igaz, hogy mindig, 
vulahanyszor nagy politikai, tarsadalmi. erkiilcsi reformok utan 
epedett az emberiség, a maganyos természetnek szerette elmon- 
dani, elrebegni szive banatat: azért ilyenkor szimtalan poeta 
sohajtozik a természet utin. Be kell vallanunk, hogy a roman- 
tikusoknal nem esekély mértés ben talalkozunk e rajongidssal. 

Tehat melyik az a féjellemvonas, a melylyel visszaélt a 
romanticismus és halalat okozta ? Brunetiére szerint a lyraisag, 
a lyrismus. Ez nem egyéb, mint a sze mélyes érzele m exaltatioja, 
a personnalismus, az én posing Se a romantic ‘ismus lénye- 
ves jelleme. Magat belevinni . dramaba, an elbes: szélésbe, iri 
lantos kilteményeket, irni “lyr: ii - elbeszéléseke cet,  dyrai oe Akat, 

Oda hatotta at, ¢ gyujtotta, lelkesitette, éltette : an epopoeat, a tra 
- “hn ess , 
gédiat, a dramiat, a comédiat, az eklogat, ae elegi: at, a dares 
azoval a kéltéi fajok mindegyikét®, vary mint de | Banville mondja : 
Oda vegyiilt minden koltéi miifajba és csak k ezen fultétel alatt 


Ys ot am > 





64 MI A ROMANTICISMUS ? 


voltak életképesek “. Bruneti¢re jogosan teszi hozza, hogy lyra 
hatotta at még a regéuyt, a tirténetirast, a kritikat is; ez lett 
volna a romanticismus nagysiganak, de késébb halalanak is oka. 
A romanticismus a sajat karira nem tudta, hogy minden miifajnak 
megvan a maga térvénye, a mi elébb-utébb érvényre akar jutni 
és kell is, hogy érvényre jusson; a romantikusok azonban lyris- 
musukkal maguk beszéltek ki tirténeti vagy dramai miiveikbdl. 
A lyrismus tilsiga mindent kiforgatott a maga természetébd), 
mert a kiltének nem volt érzéke az arany, a mérséklet, a jézan, 
az egésységes kizéput, a szabatos, a correct magatartas irant,. 
Corneille még azt mondotta: Egy szép tragédia targyAnak nem 
kell valosziniinek lennie, de a romantikusok mar azt hirdették, 
hogy a drama és regény tirgyai kézétt a legvalosziniitlenebb a 
legszebb. Es igy tovabb. 

brunetiére és tarsai mégis helytelentil itélik meg a roman- 
tikus mozgalmat. Mindenekelitt nagy hiba, hogy a lyrismust, az 
én tilsagos cultusat, a personnalismust, a képzelem szabadsagat 
és féktelenségét, a miivészet felszabadulasat egynek vagy azonos 
jelenségnek tartja. Es mi volt ennek a lyrismusnak oka, mely a 
XVII. szazad kizepétél a XIX. kézepéig uralkodott volna? Kez- 
diditt Rousseauval és végzbdétt Pe tifivel, Heinevel, Dumasval, 
Hugo Victorral. Ki tudna. megmondani ; 2 

Kisértstik meg ‘mi. 

Mindenekelitt “valaszszuk el a lyrismust a personnalismus- 
tol. Mikor a szép, jo, igaz eszméje egyesiil, az egész szem- 
pontjibél indul ki az ember érzése és gondolkodasa, tehat a 
mindenségben az Istent litja, az egyhdzban a fépapot, az Allam- 
ban a fejedelmet, a es alidban az atyat. Ekkor minden erkélesi 
intezmenyt egységre akar visszavinni, tehat a politikus ésszekap- 
esolja a vallast és a térvényt, a jogasz egy kézbe akarja Ussze- 
yoni a trvényhozd, télé s s végrehajtd hatalmat, testvérekké 
tenni a jogot és moral, a miivész az eszmeit, a lelkit akarvan 
kifejezni, hattérbe szoritja a format, a kolté ogyesiti a miifajo- 
kat, a alpemplire li a lea lyraiva az egesz 
eljadast, lyrai adage | a regényt, 
a kéltéi beszélyt és 1 tak 


Milton, Firduszi, Vordsmarty (Zaliin futdea), “Chateaubriand (es 
— 





MI A ROMANTICISMUS ? O65 


Martyres), Kérneg (Zriny) stb, atb. Ezek és tarsaik mind erésen 
lyrikusok. Lyraisig eérzik ki minden kéltéi alkotasbél, de nem 
personnalismus, nem az én Gnérzetes hangja, exaltatidja. 1640-t6l 
1680-ig, 1795-té1 1520-ig mindjobban elenyészik, hattérbe szo- 
rul az én. 1520 kériil mar erdsen lazul a harom eszme egysége, 
az ember sem az egész szempontjabél kezdi tekinteni az erkélesi 
vilagot, hanem az alkoté részek érdekeit tartja szeme_ elétt, 
ekkor lép fil kisebb-nagyobb erével az én. Ez idétajt és utébb 
Chateaubriand, Hugo Victor, Dumas, Beranger, Lamartirie és a 
tibbiek mind, annyi sziz meg szaz, tton utfélen hangoztatjak az 
én-t. Ez kisebb-nagyobb meértékben mindig igy volt a szélsi 
idealismus hanyatlisa utan; de nagyon igaz, hogy soha sem 
annyira, mint a XIX, szazad elsé felében. Csak a realismus 
gyarapodasaval hallgatnak el a nagy kélt#k énjdk-kel, Arany, 
Tennyson és tarsaik nem beszélnek kifelé miiveikbél. A kézénség 
azonban lassanként bolondul a nagyobb szellemek életviszonyai 
irant, tudnia kell minden lerkisebb valtozast az allamférfiak, k6l- 
tik, miivészek stb. életébél, egy Hugo Victor, Dumas, Jékai stb. 
belsé és kiilsé életét ismernie kell az egész kizinségnek, szam- 
talan szereplé megirja élményeit, memoirejait, masok érikés 
hirlapi nyilatkozatokkal adjak tudtara a kézinségnek, hogy mit 
csindilnak, mit szandékoznak tenni, kivalt a miivésznék, irénék 
hatartalan hitisaga csak akkor érezte j6l magat, ha roluk beszélt 
a vilaig. Sz. Agoston, Rousseau és masok confessidi rendesen ily 
realisabb idékbe esnek. A realismua féktelen individuumjanak 
brékké beszéltetni kell magirél. Idealis idékben a legtébb ember 
visszavonul, hallgat, a nérél ‘ne m, vagy csak keveset hallani, a 
kélték még anyjokat sem igen— éneklik meg: realisabb idékben 
nemesak szeretéit, hanem— feleségét, kiillindsen anyjat (ritkan az 
anyosat) @8 gyermekeit: versekben mutatja be a kézinsegnek majd 
minden poéta, a festé pedig egy sereg képen Grokiti meg. Min- 
den ember lefényképezteti, lerajzoltatja. vagy lefesteti_ magat és 
dvéit, agy hogy a gazdagok, nagy urak, kivalt a fejedelmek, 
minden Jépten ott ‘nek a miivészek vaszna, ecsetje —elétt. Oly 
idjszakban, midén leg rkevese bore -becsiiljtik: az életet, mikor timeér- 
dek ember fog: alkozik az ongy ‘ilkossag g gondolataval, _szivesen gon- 
dol megirikittetésér e. a a 


Es mi kiilinbség a huszas harminezas personnalis- 


j 
vel 


miisa 68 a mai kizdtt ? ‘Akkor a - pxélad idealist nos lezajldsa utin 





BG MI A ROMANTICISMUS 7 


~ .’ 

follépett a romantikus irdk kBveteld énje, mikar egy Hugo Victor 
és tarsai féktelen erdvel tértek a tekintély képviseléi ellen, 
apostol hevével hirdették « szabadsigot, meg az egyén jogat s 
mivel bensejikben még erésen lobogott a tekintély tiszteletének 
lingja, bizonyos bensé meghasonldissal hangoztattak kévetelései- 
ket. Politikus és ird, miivész és kélté majd sirankozva, majd 
keservesen kifakadva kidltozza oda a lassan mozdulé tarsadalom- 
nak, hogy mennyi szenvedés, mekkora gyétrelem jutott neki 
osztilyrésziil, mert kiltének, miivésznek stb. sziiletett. .Anydm, 
ha tudta volna, dehogy sziilt volna engemet!* Mondja egy ilyen 
poéta. Hideg, tinnepélyes, pathetikus éda lengi at minden alko- 
tasukat. De mitelyt gyarapszik a realismus 8 a negyvenes évek- 
ben megjelenik a meleg, bensé, kiézvetlen 8 targyilagos kéltészet, 
nem énekelhetik tibbé ddaikat s megszlinik a romantikus per- 
sonnalismus, hogy lassanként a realis gondolkodds féktelen, 
anvagias és érzéki énje foglalja el tiresen hagyott helyét, 'Tisz- 
tabb, nemesebb, erkdlesésebb, fenkdltebb volt az 6 personnalis- 
musuk, mig az utobbi hisz ¢v individualismusa alig ismert vallast 
és mis erkilesit, mint az altruismust, melylyel nagyon jél meg- 
fér a léha, anyagias és érzéki gondolkodas. 

De mas realis idékben talén esak nem volt akkora per- 
sonnalismus, mint napjainkban? Barmily féktelen volt a realista 
ember, nem latszott annyira tulsigosnak, mint az utobbi 20—30 
év alatt. Es ez nemesak azért, mert minden kdvetkezé hollimban 
erjsebb a realismus: hanem fGleg azert, mert napjaink hatalmas 
civilisatiojaban timerdek tere, eszkéze, médja van az egyén 
érvényre jutasinak. Most az oridsi sajté, a szamtalan eléadas és 
felolvasis, a sok értekezlet és tandcskozas, a szima nélkiili egye- 
siilet, club, az ezerféle verseny és pAlyazat stb, mind megannyi 
tere, modja, eszkize az én azereplésének, Ezek hajdandban sok- 
kal kevesebb szamban voltak. Az ébredé idealismus most is 
nyomasztélag hat rajok, némely esalid magaba ke zi vonulni, a 
nib lassanként igazi c ‘saladanya lesz, a férj, az atyaa t_kizpontra, 
Fr tekintély képviseldire bizza a kéztigyek elintézését nem te or 
minden pol ir dolgainak, mar mindenfelé szidjak, csufoljak 
strebereket, a kapaszkoddk: ut, vagyis gyGngiil, erdtlene dik a pe r- 
sonnalismus. | Természetes, hogy talin egy éytizednél is tébbnek 
kell letiinnie A mig evy kissé ‘sszetirik az individuum. 

Még hisz, harmine z, negyven év elétt hogyan magasztaltak 





MI A ROMANTICISMUS ? b67 


azokat, a kik a K@ztigyek terén btevékeny azerepet jatszottak a 
tarsadalomban! Mennyi dicséret, elismerés kisérte minden lépé- 
siiket, mikor gydrakat, részvénytarsasigokat, takarékpénztirakat, 
hitelszivetkezeteket, bankokat stb. alapitottak, vagy pedig jdéte- 
kony intézeteket, egyleteket, korhazakat, sanatoriumokat vagy sz0- 
rakoztaté helyeket, szinhizakat, olvasé- és hangverseny-termeket, 
easindkat, clubokat stb. hoztak létre. Ma kizényis kezd lenni 
ily intézetek és intézmények irant a kizinség, nem kiséri annyi 
elismerés az alapitékat, sét kérdréimmel fogadjak, ha kisebb- 
nagvobb sikkasztas vagy visaszaélés fordul eli bennik, a mi kivalt 
a jotékonysdgi intézetekre végzetes iehet, mert kidli a bizalmat. 
Széval mind sziikebb kérre szorul az én mutatis cselekvése, 
lohad az én tilsigos dnérzete, nagvratiré ambitidja és nem sokara 
esak a hatalom, a tekintély szolzalataban érzi j6l magat. 


I}I. 


A romanticismus tehat meghalt, megélte a tilsagos Gnérzet, 
az en adoratidja, istenitése és az ennek kivetkeztében beallott 
lyrismus. 1840 kértil Merimée, Balsac, Stendhal és masok meg- 
udtik neki a kegyelemdiéfést s az irodalom oj fejlidése jelent- 
kezett: a realismus, De ugyanakkor a németeknél, magyaroknal 
és masutt, minden miivelt orszagban elfordultak a romanticismus- 
tol talan eine é3 sengie iamerete nélktl - ‘Hat ezt minek 


inlaid atilitariamosnak véttilk fel. 

okokat, de messszeesiknek, tivoliaknak eaneti 

mondunk, hogy ey latni kendette a rr atic ‘ismus a iroda- 

lien risszaté eri ms sj 

tilzAsai Altal aapeomiitélvs azonn: eomlott, 

ticismus, ez a csodalatos ¢1i emi 

ichtiosaurus latta, hogy an ‘irodalom, | ¢ mtaie lény, 

ez a modern szUrny, az igazed ur hoz és pi nit ‘me mene fordul, 

a age ee restelte riitad igat, a fild ald vagy valamely 
: int, hogy ‘ae sziur- 


je 





N68 MI A ROMANTICISMUS ? 


= - : 
nem jutnak Brunetiére eszébe'g annyit azonbin lat, hogy a festék 
realismusa acclimatisalta, elterjesztette és népszeriisitette a realis- 
mus nevét, mert a festé a valot ismeétli, tehat kézel van a ter- 
mészethez, nem vesztheti el szeme eljl. Pedig minden idealis 
idjben tibbé-kevésbbé elvesziti s ha a mai idealista fest6ék alko- 
tisait tekintjlik, el kell ismerniink, hogy mar elvesztették szemiik 
eljl a természetet. A széls6é idealismus alatt a XIX. szazad elsé és 
masodik tizedében tilnyomoan az eszmeit, a lelkit akarjak kifejezni 
a miivészek, a huszas, harminezas években tibbé-kevésbbé a 
festék is romantikusok, mig a szazad kézepén lassanként realis- 
tik lesznek. Kinek kiszinhetni ezt a hatast? Valoban senki mas- 
nak, mint az uralkodé eszme lassi fokozatos médosulasanak, a 
harom eszme csindes, észrevehetetlen elvalasanak. 

Mindazon jelenségeket, melyek az ember, mint erkdlesi 
léeny érzése és gondolkodAsaboél szarmaznak, egy okra kell vissza- 
vinni, akar a vallis, az erkiles, a bilesészet, a jog, a politika, 
a miivészetek, akir pedig a tarsadalmi, esalidi és gazdasigi élet 
terén mutatkoznak. A kéltii romanticismust vagy realismust nem 
szabad a kiltik és miivészek kézis vacsorilgatasibél kimagya- 
razni, mint Brunetiére teszi, sem a positivismus, determinismus 
és utilitarismusbél értelmezni, mert akkor is fenforog a kérdés : 
Hit ezek honnan szirmaznak? Talin a levegibél eséppentek 
le? A festészeti és irodalmi realismusnak csak ugyanazon oka 
lehet, mint a bilesészeti positivismusnak és erkilestani determi- 
nismusnak, meg utilitarismusnak. Ezt a kizis okot kell felkutat- 
nunk, mely szerintem nem lehet az emberben, hanem kivilril 
hat rea Hungaridban gy mint Gallidban vagy Chindban meg 
Japinban. Természetes, hogy a helyi viszonyok, a kérnyezet és 
faji jelleg szerint mddosulnak e jelenségek : de alapvonasaik 
mindeniitt ugyanazok, Az nem lehet, hogy mikor nalunk a realis- 
mus uralkodik, ugyanakkor Australidban vagy Del-Amerikaban 
idealistikus gondolkodas dagaszsza a kebleket. Az sem lehet, 
hogy mikor idealistikus rajongas ‘émlik el a kélttk | alkotasain, 
ugyanakkor a bile séazet, a festészet vagy azinészet stb. terén 
realistikus felfogis uralkodjék. A mikrokosmosnak sak e gy toér- 
venye lehet 8 e térvény kételez minden embert, barmily nem- 


etna 
zetiseg és faj legyen a jellege | ; 
iy" 


De Brunetiére és tarsai saaahalioetetstit x id almi hala- 
das terén a classicismust, a romanticismust, és a realismust. 
oe ML 


ail 


SN 


o” 





MI A ROMANTICISMUS ? 369 


Ezek fejlédési fokok. A classicismus 250 évig uralkodott, 1790-ig ; 
innen hatvan évig a romanticismus és 1850-té] napjainkig a realis- 
mus. Ez a tétel is hibas, magyarazata pedig helytelen. Legjob- 
ban meggy$zédhetiink helytelenségérél, ha a vallasi, erkélesi, jogi, 
bilesészeti, politikai, irodalmi, miivészeti, tarsadalmi, csaladi és 
gazdasagi jelenségeket a maguk egységében és dsszeségéeben 
tekintjlik. Mikor realismus uralkodik a miivészetben, a bilesé- 
szetben, a theologiiban, a jogi és politikai életben, a tarsada- 
lomban és ecsaladban, meg a gazdasighban, akkor azt mondjak 
nekiink, hogy classicismus divott az irodalomban. Lehetséges ez ? 
Nem kellett akkor az irodalomban is a realismusnak grassalnia ? 
Sét idealis idékrél is elmondjak, hogy classicista volt a kéltészet, 
mert hisz a XVI. szazad kézepétél tartott volna a classicismus 
a XVIII. szizad vegeig. Nines-e itt valami nagy eszmezavar ? 
Talan az egész classicismus oly batarozatlan és helytelen elneve- 
zes, melynek csekely, vagy semmi eértelme nines, vagy pedig 
egyszer ilyen, maiskor mas értelemben hasznaljak. Mert ha végig 
tekintem a XVI. szizad kizepéetél a XVil-nek végeig élt nagyobb 
kéltéket, sorrendben ilyen forman kivetkeznek ; a franezia Pleiade, 
Torquato Tasso, Marlowe, Shakespeare, Balassa Balint, Malherbe, 
Lope de Vega, D'Urfé, Cervantes, Johnson, Calderon, Corneille, 
Paseal, a Port-Royal, Moliére, Racine, Zrinyi Miklés, Milton, 
Bossuet, Fenelon, Gyéngyésy Istvan. Mar most tessék e sor alap- 
jan megallapitani: mi az a classicismus? Itt egy kézis és f6 
jellemvonasnak kellene lenni, mely rokonnak mutatni az egy- 
koruakat. De ha a classicismus eddigi meghatdrozasat akarom 
rajok alkalmazni, mindjart megekadok. Hatha még folytatni akar- 
nok a névaort a XVIII. szizad végeig, csupa ellenmondas, zavar 
szarmaznék belile. A classicismus-féle irodalmi osztalyozas és 
elnevezés sutra valo helytelenség, ha mast értiink alatta, mint a 
festik classicismusat, mely az idealistikussal, a romantikussal 
szemben a realis miivészetet jelenti. 

Ha tekintem a XVI. aig jrodalmat mintegy 1640-i -ig vagy 
kerekszimmal mondjuk, — XVIL. ‘szazad kizepéig, , fokozatosan 
latom gyézni a apnea vagyis az alkoto részek hoditisat az 
irodalomban tgy, mint a ké Ite sszet, miivészet, erkéles jog, poli- 
tika, tirsadalom, esalidi élet terén. Ekkor lassanként gyézelme- 
sen halad elire az idealismus, vagyis az egész _szempontjabol 
valo tekintése a mikrokosmosnak, a mi 1680 kori lil éri el teté- 


~ 








370 MI A ROMANTICISMUS 7 


pontjat, hogy amutén megiffduljon az alkoté™réesek érdekeiért 
valé harez, a mit ismét az 1789-iki franezia forradalom tetiz 
be. De mar e forradalom alatt jelentkezik az egység, az egész 
szempontjabél valé litis. Ugyanaz a forradalom, mely letaszitotta 
az Istent trénjarél 8 az érzékiséget, a szép asszonyt emelte az 
oltarra és declaralta az emberi jogokat, az uralkodé eszme nyo- 
masa alatt fijra az oltarra helyezte az Istent, kimondotta a lélek 
halhatatlansigdt, eltirilte a birzét s egy dictator kezébe tette 
le a hatalmat, a ki azutin mint elsé consul; majd mint esdszar 
rendet csinalt: ésszetiporta az egyént 8 megteremtette a le 
pokibb absolutismust, mely nem tirt semmi ellenmondast, O volt 
a politikai romanticismus legnagyobb képviselije, a minden téren 
gyiz idealismus rettenetes eszkize. 

Néhany év 6ta mar szimos jelével talilkozunk az ébredé 
idealismusnak a vallis, az erkéles, a jog, a politika, a bélesé- 
azet, az irodalom, a miivészetek, a tarsadalmi, a csaladi és gaz- 
dusagi élet terén. Milyen kiilsé jelenségekkel, politikai és mas 
eatastrophakkal fog jarni, biztosan nem tudjuk, csak sejthetjtik 
és a multbdél kévetkeztethetiink, azt azonban biztosan kimond- 
hatni, hogy az egész szempontjabol fogja tekinieni az emberiség 
az dsazes erkélesi intézményeket. 


Bodnar Zsiqmond. 


AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ 
EGYENL JOG. 


Befejezo kézlemeny. 


ll. 


A kizigazgatisi biraskodast az Allami uralom helyes fel- 
fogasa, természete s az egyéni jog és szabadsag szempontija 
egvarant kivetelik. Mindazok, kik ellene sikra szalltak, részint 
arra alapitottak tamadaésukat, hogy azt az dllami uralom, souve- 
rainitis 5 a kizigazgatas természete meg nem engedi: részint 
arra, hogy a kézigazgatasbol folyélag az egyes részére tulajdon- 
kepeni, az alanyi jogokkal azonos természetii jogok meg nem 
Allapithatok. 

E kifogdsok el nem ismerhetik: az Allami uralom, a kéz- 
igazgatas es kijzigazgatasi jog természete és az egyéni szabadsag 
kivetelményei egyardnt megezdfoljak azokat, de el kell ismer- 
nlink, hogy ez ellenérvek mindenesetre bizonyus tampontot nyer- 
tek egyrészt a fennillott alkotmanyi viszonyokban, masrészt a 
kizigazgatasi viszonyok természetében. Az allam fensébbségi ter- 
meészetere néezve felhozott ellenérv tekintetében ugyanis meg kell 
Jegyezniink, hogy némely alkotmany értelmében, igy Angliaban, 
az allamkinestar ellen tolajdoni igénynyel elvileg ma sem lehet 
fellepni, mert az angol felfogas szerint, melynek gyikerei_ a hiiber- 
rendszerbe nyulnak vissza, 6 tulajdon ninesen és minden 
birtok a kiralyé, a tulajdon esak a souverain alt: al az @ evyesnek 
adott hatalom. Az amerikai cite az dllam, mint tulajdonos 
vagyis a fiscus ellen rendes pernek tulajdon, kartérités irdnt, 
vagy valamely szerzbdésbil kifolydélag szintén nines s helye, mert, 
a mint Ok mondjak, az 4llam mint souverain az alattvald altal 


» 





372 AZ ALLAM] AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI JOG. 


nem perelheté, Mindkét allamban ily perek kivételes, kegyelmi 
jellegii engedély alapjan foglalhatnak csak helyet, amott a feje- 
delem, itt a congressus részérél adott felhatalmazads alapjan. 
Arra nézve pedig, hogy a kézigazgatast viszony valésagos 
alanyi jogokat meg nem allapit, meg kell jegyezntink, hogy ambar 
ez ily altalanossigban el nem fogadhaté, mert igen sok kizigaz- 
vatisi viszonybél az alanyi jogokkal teljesen azonos természetii 
jogositvanyok szarmaznak, mégis nem minden kizigazgatasi viszony 
olyan, hogy ebbél az egyes részére az alanyi jogokkal hasonld 
természetii jogok construalhatok volnanak. 
Azok kizt, kik a kézigazgatasi biraskodast az Allami ura- 
lom természetével meg nem egyeziinek talaljak, kilinésen a 
theoeratikus iranyi Stahl emelkedik ki, mint olyan, ki a jelen 
szizad harminezas éveité] kezdve e kérdésben két évtizeden at 
legnagyobb tekintélye volt ezen intézményt ellenzdk tAbordnak, 
e részben az Allamélet tényleges alakulasdra is leginkabb befolyt 
a néemet allamokban s tanitasaval még a legtijabb idékben is 
nem egy, kiilinben neves gyakorlo politikust megtévesztett. 
Stahl ugyanis (Rechts- und Staatslehre, 1830.) kiindulva 
abbol, hogy az allam erkélesi birodalom — mi alatt azt érti, 
hogy az Allam értelmi indokoktél vezetett egyénnek uralma On- 
tudatos, szabad lények felett — azt mondja: .az Allamnak, mint 
erkilesi birodalomnak természete szerint, melyhez az egyesek 
mint tagok tartoznak, csakis 6 maga, csak sajat uralgd hatalma, 
tehat a kormany, itélhet funetidinak tirvényszerti kezelése felett ; 
e részben elébb a birésagoknak, tehat egy harmadik hatalomnak 
dintésére nem szorulhat: még kevésbbé lehet a birdsagok hatal- 
mianak, azok itélkezé parancsainak, véegrehajtasanak alavetve. Ha 
oly ‘illapotot gondolunk, melyben az allamhatalom actusai, tényel 
felett, akdr eldzetesen, ake 1 pec. mindannyistor birdi itélet fog- 
laljon helyet, valahi inys jogsérelemre hivatkozik, 
akkor az a ‘oni dillam, erkélesi birodalom 
lenni az aartiek: elett, maginflle wiles: cselekmeéenyei elvesz- 
tenék fensibb tekintélyi jellegtiket, uralmi joga csak ugy illetné 
meg az alattv alékkal szomben, mint a hitelezét adésa ir dinydban 
és az alattvalok megsztinnének az Allam, ezen erkilesi egész, 
kiegésziti tagjai lenni, _hanem egy kivilik allo alanynyal szem- 
ben attél elazakadt, fiigg zetlen, _egynemii alanyokként dllnan: ak, 
Az — folytatia — a Lm ui a kizigazgatas, az allamkorman ny 
*. 
“ 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREIIAITASA £8 AZ EGYENI JOG, 373 


tekintélye ala tartozik, soha, még ha az alattvaldi jogok meg- 
sértése allittatik, se lehet birdi figygyé. Mindkét vidék egymastél 
feltétlentil el van valasztva és sziikséges mindegyik részére az 
azt megilleté targyakat kivalasztani, vagyis elizetesen megalla- 
pitani, hogy milyen allapotok és vitak lesznek a kormany igaz- 
gaté tevékenysége altal s melyek a bird altal rendezve, illetve 
eldintve. Ez a kivalasztas a kévetkezikin alapszik. Azok az 
életviszonyok, melyekben az elsédleges (primiir) és feltétlen czél 
az egyes polgart az dt megilleté jogdban megtartani, az igazsdg- 
szolgaltatas spherajat képezik; mig ellenben azok, melyekné) az 
elsédleges ezél valamely, az egész vegetti siker, alakulat elérése, 
a kézigazgatas kirét képezik, Az igazsagissagot ugyan mindeniitt, 
az alkotmany és kiézigazgatisban csak tgy, mint az igazsagszol- 
eiltatasban szem elott kell tartani, de ez az egyikben (t. i. az 
igazgatasban) csak korlat, a masikban (az igazsagszolgaltatasban) 
pedig az egyetlen positiv ezél. Amott a kézjé az igazsdgossag 
figyelembevételével ezéloztatik, itt az igazsigossdg maga és csakis 
ez czeloztatik.* 

Stahl ugyan késébb felvesz bizonyos, 0G. n. exempt jogokat, 
melyekre nezve birdi itélkezést megenged, de dltalaban azt mond- 
hatjuk, hogy 6 a kézigazgatasi jogok biréi védelmét kizarni kivanja. 
Az allami uralom, tekintély fentartasat és a kizigazgatasban az 
isszsiker elérését, mint ficzélt hangstlyozza. Kérdés telat: van-e 
veszély abban az allami uralom fenstiségi természetére, ha az 
exves eljaré allami kizeg ténye utélag birdi itélkezés targvat 
képezheti, valoban maganféllé siilyed-e az Allam ily esetben s 
elveszti-e fensébb tekintélyi jellegét ? 

Az allam a maga souverain akaratat tirvényeiben, tehat 
kézigazgatisi tirvényeiben is, fejezi ki. Ezen Allami akarat az 
egyes Allampolgdrok mellett a végrehajté kézegek intézkedései- 
ben nyer concret megvalosulast. De ezen megvaldsitasban mindig 
kérdéses lehet, hogy a concret tényekben, intézkedésben eldttiink 
illé Allami akarat a souverain akaratnak megfelel-e, valéban a 
souverain akarat megvalositasat tartalmazza-e — a mi épen a 
biraskodasnak az dllami akarat végrehajtisa felett feladata s ez 
dltal ez egyszersmind a végrebajtasnak végsé mozzanata. — Ha 
megfelel, ha az Allam souverain akaratit tartalmazza, ez esetre 
a végrehajtasi intézkedés megall. Ha ellenben nem a souverain 
akarat nyert megvalosulast, azon intézkedésre, mely eddig allami 


ATHENAEUM. > 2A 





aT4 Ag ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA £8 AZ EGYENT J0G 


ukaratként szerepelt, ki kell mondani, hogy az nem a souverain 
akarata és mit rendel ezen souverain akarat, a tOrvény. Az allam 
tirvényeiben és igy kézigazgatasi térvényeiben is, az emberi 
jsszlét viszonyaira vonatkozdlag sajat inalld felfogisa szerint 
azert fejezi ki akaratat, hogy a kéz élete valoban olyan iranyt, 
folyast vegyen, Ha nem igy volna, lehetetlenné valna, hogy az 
‘iilam az legyen, « mi, t. i. egy nemzet egész életének iranyzoja, 
az emberiré] alkotott sajatos esazméjének, vilagfelfogasanak, egész 
azellemének a kiilaé vilagbani kifejezdje. 

Az Allam uwuralkodo természete, fensibbsége nem allhat 
abban, hogy a kizigazgatis legfébb, csalatkozhatatlan legyen és 
ha ezen kizigazgatast tigy allitjuk oda, mint a mely az Allam 
uralgé hatalmat egyedtil van hivatva képviselni, akkor ahhoz a 
logikétlan eredményhez jutunk, hogy a cselekvés, a miikddé 
illam, a kiézigazgatas magasabb rendii, mint annak forrasa, maga 
a souverain Allami akarat. Ezert, mint hazai tudésunk: Concha 
mondja (A kézigazgatasi biriskodis az alkotmanyossag és az 
egyeni joghoz valé viszonyaban, 59. L): ,nem az allam uralgd 
latalma tagadtatik meg a kézigazgatasi tények birdi elbiralasa altal, 
hanem tagadtatik a kormany és kizigazgatas uralgd Allésa a 
tirvénynyel (a térvényhozassal) szemben*. — Az Allam ilyforman 
.caak a tirvénynyel szemben esik alirendeltségbe, de nem az 
alattvaléval*. — Mir pedig azt maga az dllam akarja, hogy 
életenck minden mozzanataban kifejezett akarata, a tirvény ural- 
kodjék, Az allam, midéin térvényeit kijelenti, azt fejezi ki, hogy 
esak oly eredményeket akar elérni, melyek ezen tirvényes hatarok 
kizt elérheték. Az dllam tehat csak sajat akaratanak, nem egy 
idegen hatalomnak rendeli ala magaét, mibél kivetkezik, hogy 
uralmi, fenséségi allasanak csorbitasarél sz6 nem lehet. Classikus 
azépedgzel mondja az e kérdést targyalé Bihr Otté: ,a leema- 
gasabbra se lealacsonyitas az, ha ép tgy ald van vetve a jognak, 
mint a legesekélyebb, — a mint a vilagegyetem nagy épiiletének 
magasztossiga se szenv ved az altal, hogy ugyanaz a tirvény jeléli 
ki a csillagok palyajat, mely az almainak a fildre esését ered- 
ményezi* (Der Rechtsstaat, 84. 1). 

De a kizigazgatas sikerességének se arthat, erejének csor- 
bitasara se hathat ki az, ha tényei birdi itélkezés targyava tehe- 
tok. A kiézigazgatasnak — birnia kell igy is ama hatalommal, hogy 
intézkedéseit, tekintet nélkiil az egyes Allamtag vélt jogara, azon- 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREBAJTASA &s AY EGYENT JOG. 375 


nal sajat legjobb belatasa szerint végrehajthassa. A kGvigazgatist 
nem lehet arra kényszeriteni, hogy mikédésében elézetesen birdi 
sanctionaélasat kérje allaspontjinak, mert ez az Allamtevékenysée 
természetével, kivanalmaival ellentétes volna ; ez dltal dnallé ereje, 
miikddésének sikeressége veszélyeztetnék. A kézigazgatdsnak fen- 
sbbb allasa a kézigazgatisi biriskodis mellett is ép abban All, 
hogy akaratat azonnal végrehajthatja, eselekményei egyelére jogo- 
suknak vétetnek: a kizhatésdg joga, melyet intézkedésében érvé- 
nyesit, egyelére mindig erésebb a maganfél, az allampolgar joga- 
nal, mert az egyes az allami hatalommal szembe nem szaéllhat 
sa jogsegély esak utélag, extra dominium kivetkezhetik be, Ez 
a kézigazgatasnak lényeges feltétele. Mig a magan viszonyokban 
az egyes akaratoralmanak hatarait egy masik egyén felett eléze- 
tesen kell a jognak, térvénynek megallapitani, addig a kiézigaz- 
gatasban, miutain itt az Allam, mint fensébb all az egyessel szem- 
ben, az Allami akarat hatdlyos lesz az egyessel szemben, még 
ha annak megvaldsitasa nem is fedi a souverain akarat  tartalmat. 
A kézigazgatasnak tehat mddjaban all igy is elérni az 6hajtott 
¢redményeket @s csak azt zirja ki a kizigazgatési birasko- 
dis, hogy ez eredmények, a mennyiben jogtalanok, maradandék 
legyenek. 

Az az ellentét, melyet Stahl a kizigazgatis és igazsdgszol- 
galtatas eltéré természete tekintetében felallit, nem fogadhaté el. 
Szerinte ugyanis a kézigazgatasban az elséidleges eczél nem a 
jog, hanem az ésszeredmény, az egész végetti siker. De az Allam, 
midén kézigazgatasi tirvényeket hoz, midén a kézigazgatas tevé- 
kenységének hatarait megjelili, a kézjé, a koézigazgatas altal 
elérendé Osszeredmény szemmeltartdsival allapitja meg a kiz- 
igazgatis tevékenységének tartalmat, mint ezt a fentebb emilitett, 
nagytekintélyii Bahr is kimutatja. Ha ugyanis az Allam eszméjé- 
nek magasabb szempontjibél tekintjiik a kérdést, be kell lit- 
nunk, hogy Ambir «az igazsigszolgdltatis miikidése Altaldban 
megkitittebb, mint a kizigazgatasé, mégis az Allam minden mii- 
kidése, birdskodds @s kizigaygatis egyarant egy ezélt kivetnek 
vagyis az Gsszjé elérését, megvaldsitasdt, Ha azt mondjuk, hogy 
az iguzsigszolgaltatasban a ficzél a jog, a kizigazgatasban pedig 
a zélszertiség, melynek a jog csak hatdrokat szab, urra az ered- 
ményre jutunk, hogy kérdezntink kell, vajjon viszont az igazsiz- 
stolgaltatishan meg a czélszertiség teheté korlitozd elvil? Ez 


25° 








a76 AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI JOG 


azonban nyilvanvalé képtelenség, mert a birésag esak az objectiv 
jogot tekintheti, de ezen objectiv jog adta megismerést czél- 
szerliségi tekintetek altal nem mddosithatja. A jog maga a leg- 
fibb czélszertiség, e mellett minden mas tekintetnek hattérbe 
kell szorulni. Ha az allam elismerné, hogy a kézigazgatisban 
nem a jognak, hanem az jsszsiker tekinteteinek kell uralkodni, 
akkor nem is kellene hoznia kizigazgatasi tirvényeket, hanem 
ribiznd eljaréd kizegeire, hogy azon isszeredmény érdekében el- 
jarva, valésitsak meg az Allami feladatokat. Az isszeredmény, siker, 
ezeélazeriiség csak annyiban lehet uralkodé az Allami cselekvéség 
felett, a mennyiben ez altal egyeseknek a kizigazgatasi jog Altal 
védett jogkére sérelmet nem szenved. 

Az allamnak az dllami ezélok megvaldsitisdra iranyuld 
tevékenységet sok allamtudomanyi iré ezen czélszertiség eldtérbe 
illitisival helytelentl itéli meg. Igy Gareis, mondvan, hogy a 
kizigazgatas nem mas, mint ,az aAllamakarat megvaldsitasa a 
szabalyozélag kijelentett Allami akarat és a czélszeriiség méry- 
adiaa szerint* (Allgemeines Staatsrecht), 

Ay bsszsiker, az egész végetti eredmény mérlegelését nem 
lehet a kizigazgatisra hizni, midén a tirvény mar szamolt ezzel 
hatarozminyaiban. Ha egyszer a tirvény megallapitja az allam- 
polgir katondskodasi kételességének feltételeit, adéfizetésének 
mérvét, azon korlatozisoknak hatarait, melyeknek az egyes sza- 
bad mozgisa, kizlekedése tekintetében rendéri, kézegészségi szem- 
pontbol, tulajdona tekintetében kisajatitasi szemponthdl alavetve 
van, az Allam az Gsszsiker biztositasdnak feltételeit mar térvé- 
nyében szimba vette és ha most ezen isszsiker mérlegelijévé a 
eselekvé Allam, a kizigazgatés tétetik, igy a kézigazgatas tulaj- 
donképen masodik tirvényhozova valik és pedig még hatalma- 
sabba a tirvéenybozas szervénél, mert az ( akarata érvényesiil. 
Azt tehat, hogy a kézigazgatisban as egesz végetti siker a dinté 
§ igy e szempontbél nem lehet helye : kizigazgatasi jogok birdi 
védelmének, csak olyan. hamis triigynek kell tekinteniink, mely- 
lyel ezen intézményt némelyek kizdrni iparkodnak. 

Killinben Stahl nem ; az egyediili, ki a kizigazgatasi biras- 
kodis eszméjével a mir _érintett ellenérvek alapjan azembeszall. 
ley Mohl Robert Broglie hg.-nek e egy e targyra vonatkozé érte- 
kezéset biralva (Geschichte und Litteratur der Staatswissenschal- 
ten, HI. kit. 214. |.), azt mondja, hogy .a téenyeknek nyilvan- 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA BS AY EGYENI JOG. aT7 


valé félreismerése az, nem ktilénbéztetni egy maganszemélyek kézti 
jogvita és az alattvaléi engedelmesség vitassa tevése kiziitt* — 
és ezért a kizigazgatas egyenes befolydsa mellett képzeli csak a 
kézigazgatasi viszonybol eredé jogvitak eldintését. Ez a felfogis 
pedig annal szembetiindbb, mert hisz épen Mohl Rébert volt az, 
ki a németekneél a jogi allam fogalmat tjabban forgalomba hozta, 
nem ugyan a korabbi, Kant- és Humboldt Vilmos-féle értelemben, 
mely az Allamot pusztin a kiilsé szabadsig fentartéjaként tekin- 
tette, hanem mis felfogissal, sit abbél egy egész kiilén Allam- 
alakot, allamformat képezett. Ugyanis 6 az Allamokat azon kiilin- 
bizé életnézletek szerint osztalyozvan, melyet az Allam maganak 
alapelviil tiiz, a jogallamot oly Allamalakulatként fogta fel, mely 
minden természetes eriinek az egyesek és az dsszeség életezéljaul 
elismert kifejlédését oltalmazza és elimozditja. Ha tehdt Moh 
az Altala igy felfogott jogillamot —- melynél a szintén kiilén allam- 
alakul felvett despotidval, Gnkényuralommal szemben a modern 
culturillamra gondol — tgy allitja oda, mint a melyben nem az 
jnkény, hanem a jog és a térvéeny uralkodik a kdézviszonyok 
felett is, mindenesetre nagy ellenmondas, hogy annak egyik leg- 
lényegesebb feltételét, kivanalmat: a kézigazgatasi jogok fiiggetlen 
birdi védelmét abbél egyenesen kizirni igyekszik, 

Bluntsehli is, ki Stahl e részbeni nézeteit minden biré- 
lat nélkiil kéveti, azt mondja (Allyemeines Staatsrecht), hogy 
a kizigazgatasi jogszolgiltatast nem lehet meré maganjogias 
szempontbél felfogni, a kizigazgatisi jogban a kizérdekkel valdé 
kapesolatot mindenkor figyelembe kell venni 8 ugyanazon térvé- 
vényeknek majd szigorabban, majd enyhébben kell alkalmaz- 
tatniok a kizigazgatisban a valtozé kérlilmények szerint Hazai 
tudésunk: Kunez lenicz is (A nemzetillam tankiinyve, 234. 1) 
az Allam rendszeres megaliztatasinak iskolajat litja abban, ha a 
kézigazgatis tenyei felett vald itélkezés killin birésAgokra bizatik. 

A kizigazgatasi biraskodés heves ellenzéinek érvei soraban 
a masodik az, hogy a kézigazgatasi térvények az egyesnek vald- 
sigos, a maganjogokkal egyenlé érvényii, természetii jogokat nem 
adnak, ilyeneket meg nem Allapitanak ; illetve azt mondjak, hogy 
az egyes és Allam joga itt nem egyformdn erések, nem egyen- 
értéktiek. A ki ebben a kérdésben legnagyobb hatist gyakorolt - 
Gneist is azt tanitja, hogy a kizigazgatas az egyeseknek vald- 
sigos subjectiv jogokat csak igen ritkan ad, esak objeetiv kiz- 





AZ ALLAMI AKABAT VEGREHAITABA BS AZ EGYENI JOG. 


igazgatasi jogrend van. Szerinte ha maganjogias felfogdssal az 
egyesck keresetjogara alapitjuk a kizigazgatasi birdskoddst, az 
illam joga az egyesek maganjogaira bomlik szét. A maganfél 
joga csak masodlagos, az Allam jogabol levezetett. E részben a 
biinvAdi eljaris analogidjara utal, hol a maganvad megengedtetik, 
de az Allam objectiy jogrendjének biztositasdra. A maganjogi 
keresetnél az Allamhatalom az egyes jogdnak biztositasdra szol- 
wil, a kisigazgatasi jogvitaban ellenben az egyes formalis joga 
az dllamhatalomnak szolgal. E szerint a kizigazgatasi birdsko- 
ban az itélet esak az dllam objectiv jogrendének biztositdsa., 
Altalaban Gneist a kézigazgatasi biraskodast mint jogi controllt 
fogja fel az administrativ ¢s parlamenti controll mellett. De midén 
azt mondja, hogy ezen jogi controllnak jogoltalmat kell adni ag 
evyes alattvalé részére, a mennyiben ugyanis egy kézigazgatasi 
intézkedés a térvénynyel ellenkezik, végeredményben nem zarkéz- 
hat el a stb jectiv jog elismerésétél, mert hiszen csak akkor lehet 
jozoltalmat adni az egyes részére, ha az 6 jogait a kizigaggatasi 
jogrend védi vagyis subjectiv jogat elismeri (Uber die Natur der 
Verw: altungsgerichtsbarl keit). 

Még merevebb illAspontot foglal el Gerber, ki szerint a 
kizigazgtisi tirvények valdsigos, a magdnjozokhoz hasonld, azok- 
kal egyenlé erejii jogok nem szarmaznak, csupan az allam joga- 
nak bizonyos reflex hatasai dllanak elé. E szerint az egyes joga 
iA végrehajté hatalomnak, illetve az eljaré hatésigoknak discretid- 
jatal fliggéleg a kézérdek szempontjabél minden egyes esetben 
megszorithaté. Vagyis az egyeseknek valésigos, szorosan kérill- 
hatdrolt jogaik ninesenek, csak a kizigazgatas altal korlatozhaté 
syabadsaguk. Ennélfogva a kizigazgatasi tényekkel szemben kere- 
setnek nincs helye, hanem esak panasznak (Grundztige des 
deutschen Staatsrecht). Bornhak szerint is (Preusischen Verwal- 
tungsrecht) a kézigazgatasi jognak esak bizonyos reflex hatasai 
yannak az egy esekre, valésigos jogigényeket azonban az egye- 
seknek nem biztosit. . | 

A lényeges killénbség, mely a kézjog és a maganjogok kézt 
fennall, az, hogy a maginjogok felett az egyén ezélja, érdeke, | 
ellenben a kézjogban az Allam czélja uralkodik. Ezen Allami caél 
nem engedi meg pl., hogy szavazatjogommal tgy ¢ljek, mint 
valamely maginjogommal; nem engedi meg, hogy azt eladjam, 
frtiba bocsissam, hanem kiiteles vagyok azzal az Allam czélja, 





AZ ALLAMI AKARAT VEGREBAJTASA BS Az RGYENI JOG, 470 


az egyetemesség, a kizjé szempontjabdl élni és csak ezen hatd- 
ron belfil hasznailhatom azt, esetleg egyéni ezéljaimnak is eléré- 
sére, érvényesitve a személyes bizalmat. 

Ezen meghajlis az dllam cezélja elétt, a jognak és kéte- 
lességnek ezen egybefolyisa jellemzi altalaban a kézjogokat. De 
miutan ezen emlitett hatarokon beltil az egyes mégis Gnallésiggal 
bir, a jogi clem sztikségképen athatja az allam egész ébetét. 

Ama viszonyban, mely az allam és az egyes allamtag kézt 
fennall a kiézigazgatasban, a jog épen tgy érvényesil, mint a 
magdnjogi viszonyokban, a kiilénbizé egyes személyek kézt. Az 
allam, hogy elidllitsa azon feltételeket, melyek a személyiség 
kifejléidésére nemesak az egyénnek érdekében, hanem az egyéni 
és kéziileti fejlédés kapesolatos volténdl fogva az Gsszeség fej- 
lédésének érdekében is mellézhetlenek, az egyesre, mint emlitik, 
megszoritolag, kényszeritéleg hat; de ennek megvannak a maga 
hatarai. Az Allamezélok megvalositasara iranyulé allamtevékeny- 
ségnek, a kizigazgatasnak is megvan a maga jogrendje, azon 
jogszabalyok dsszesége, melyek az Allami feladatok coneret meg- 
valésitisara és a hatésigok eljarasara vonatkoznak. Ezek a jog- 
szabilyok nemesak az egyes eljiréd hatosagoknak adnak jogot 
valamely intézkedést megtenni, valaminek szolgaltatasét vagy 
tiirését kivetelni az Allampolgarok részérél, hanem jogot adnak 
azok maguknak az egyes dllampolgaroknak is, melynél fogva 
bizonyos téteményeket kévetelhetnek a hatésdgtdl és miutan az 
dlampolgar jogai és kitelességei szorosan meg vannak hatarozva 
a kizigazgatissal szemben, ennélfogva kétségtelen, hogy a kéz- 
igazgatasi jogszabilyokbél az egyesre nézve valésigos alanyi 
_ jogok keletkeznek. Az alanyi jog ugyanis az egyéni érdeknek 
olyan elismerése, melyet a jog véd, melynek megsértése tehit 
eryuttal a jogi suabvanyok, «a jogrend megsértését foglalja maga- 
ban. Aw Allam mindig azon egyéni érdekeket ruhdzza fel a jog 
védelmével, melyek nélkiilézhetlenck arra, hogy az emberinek 
amaz eszméje, melyet az allam bizonyos adott idében elfogad, 
megvalésulhasson. Ezért ktilinbiizié egyéni ¢rdekeket, azoknak 
kisebb vagy nagyobb kirét ruhézza fel a jog védelmével énma- 
gaval szemben is, az Allamfejlédés ktiilénbixt fokozatai szerint. 
A modern Allamnak el kell ismerni, hogy a kézigazgatasi viszony- 
bél eredé jogok, mint Concha mondja (Politikai jegyzet, LI. 98, 1.), 
sérthetlenség tehintetében a jogok minden mds nemével meg- 





3a0 AZ ALLAME AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI JOG. 


egyeznek: el kell ismernic, hogy az egyes és az allam joga igenis 
egyértékliek ; az egyes subjectiv joga, a mennyiben a kézhatalom 
az egyes irdnydban jogi korlatok kézé szorittatik, ép oly értékii, 
ép oly becses, mint ax allam joga. Az egyes ezen jogdnak sza- 
batos elismerését adja az osztrak kizigazgatasi birdskoddsrél 
szdld tirvény 2. §-a, mondvan: .a kévigazgatisi birdadg mind- 
azon esetekben van hivatva eljarni, midén valaki a kizigazgatasi 
hatosig valamely intézkedése dltal magdt jogdban sértettnek 
Allitja*. Hasonlé értelemben sz0l Sarwey, midén a kézigazgatasi 
biraskodas fogalmat ugy dAllapitja meg, hogy az ,ama tevékeny- 
ség, melylyel egy ellentétes subjectiv jogara hivatkozé egyessel 
azemben a kézigazgatasnak a nyilvanos jogrenddel valé megegye- 
vese, Vagy ennek ellenkezéje megallapittatik*. 

Az az objectiv nehézség, mely abban all, hogy az Allam 
tevékenységéenek egész nagy teret jogi rendezésnek nem vethet- 
jitk ali, elismere ndé. De a exsh« nz kell hogy fener hogy ott, vind 


bekvetkeznék, plone why ama smésik kor, a jog altal tizetesen 
nem szabalyozhaté kisigazgatasi viszonyok vidéke, mind sziikebbre 
szoruljon. Gneistnél ezeknek a discretiondlis természetii ligveknek 
szemmel tartasa hatdrozé, midin azt mondja, hogy ily esetek- 
ben a jogi kérdés elvalhatlanul egybe van kapesolva a tényke- 
déssel, mert az igazsagos eldintés ily esetekben nem a térvenyek 
logikai magyarazatan alapszik, hanem eyyenld meértéknek szem- 
mel tartisin”. Ezek ama .meérték megallapitisok (Maasbestim- 
mungen), melyek a kdzigargatisi organumok kérében az egyes 
esetek folytonos Sadalah pncsnlltdod iltal maguktél Allanak elé* 
(A jogi allam, 44. 1). Kétségtele ‘ntl vannak oly viszonyok, melyek 
a BZ0ros jogi rendezést nem engedik meg, hanem a szabad mél- 
tutis targyai: de nem téveszthetjtik szem ‘ell masrészt, hogy a 
ceioedoatiahen a viszonyok legnagyobb resze mégis tirvenyek 
Altal rendezhet}. ; 

Azt, hogy az allami akarat végrehajtasa felett birdi eljards. 
ténykedés foglaljon he lyet, t, az allam és az egyén érdeke egyarant 
azliksegeli. Mert az illamra fijelentiségii az, hogy valoban kije- 
lentett souverain akarata érvényesiljin, valamint az egyéni sza- 
badsag szempontjAbdal is elsérendi kiivetelmény, hogy az egyes 
a tirvénynyel ellentétben, attél eltérdleg kényszernek ne vettes- 
sék ald. Ugy hogy azt mondhatjuk, e kérdésnél az allam és egyen 





AY ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI J0G. 381 


érdeke teljesen jsszekapesolédik. Ekként valésul meg amaz 4lla- 
pot. hogy az allam, mint az egyetemességet, a kizérdeket kép- 
viselj, az egyént megszoritd, kényszerité uralmanak veti alé, de 
nem hatartalanul, nem tigy, hogy arra térjén, miszerint az egyént 
teljesen megsemmisitse, mert ily térekvéssel dneszméjével jinne 
a legélesebb ellentétbe. A kizigazgatasi birdskodas igy az egye- 
temes és egyéni kélesinhatasanak, egymasra utaltsaganak kivalé 
megmutatéja. Az aAllamra épen az lenne karos, épen az lenne 
alkalmas az allami tekintély esorbitasdra, ha nem lenne garancia 
arra, hogy az allam isszes tényei az allamezélok megvalosita- 
sara iranyuldlag a torvény altal vont hatarokon beliil mozognak, 
tehat a cselekvés mindenkor a souverain elhatarozasnak, akarat- 
nak megfelelé, 

A modern parlamenti kormdanyzati rendszer még inkadbb 
sziiksegessé teszi a kizigazgatasi biraskodést, mert ez utdbbi 
kizarja azt, hogy a kizigazgatis a mindenkori parlamenti tiébb- 
ség¢ befolyasa ald kertiljin, hogy annak kezeldsében az egyének 
szerinti részrehajlds foglaljon helyet. A parlamenti kormanyzat 
az idénként parlamenti tibbségre jutd orszagos pirtok egymast 
felvalt6 uralmanak rendszere. Ennek nélkiilézhetlen feltétele az 
‘llandé parlamenti tibbség, de épen ezért lehetséges, hogy a 
pirtszellem belevitetik magaba az administratidba is. Ez ellen a 
ministeri felelisség nagy és jelentés intézménye nem lehet meg- 
felelé ellenszer mar csak azeért sem, wert lehetetlen a ministert, 
mint a végrelajtas legfibb intézijét, minden egyes administra- 
tionalis jogsérelemért felelisségre vonni, nem foglalkozhatvan 6 
az adminigtratio minden kisebb jelentéségii ligyeinek intezésével., 
De még az esetben is, ha a jogsértésben valé része keétségtelen, 
azon parlamenti tébbség, mely &t timogatja, kormanyzataval 
megelégedvén, alig lesz hajlandé ét ily eset miatt vad al& helyezni, 
A kizszabadsag tehat épen parlamenti kormanyzati rendszer mel- 
lett csakis a k6ézigazgatasi biraskodas segélyével biztosithatd. 
Ezért mond} ja Gneist, hogy a parlamentaris korminyzatd Allamban 
az utdlagos jogi controllra még nagyobb sziikeeg van, mint az 
absolut kormanyzati Allamban. ; 

Maguk az allami intézkedések is mar» eredétileg sokkal 
itgondoltabbak, a positiv jogszabilyoknak megfelelébbek lesznek, 
haa kizigazgatas tényei utélag birdi feliilv izsgalat tirgyava tehe- 
ték. Nem kell ugyan azt hinni, mintha az Alla administratio 





Ha2 A% ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYEN] J00. 


tikéletességét mir ez magdban biztositand, mert ezt elsé sorban 
a kézigazgatisi jog kiképzése s a helyes kézigazgatisi szervezet 
van hivatva létesiteni. De kétsdégtelen, hogy annak tudata, mi- 
azerint utdlagos jogi controllnak helye van, az eljaré organumo- 
kat természetszeriileg nagyobb lelkiismeretesség, figyelem kifej- 
tésére és mar elézetes jogi biralatra készteti. 

Az allami akarat végrehajtisa feletti biriskodis az Allami 
intézmények irdnti tiszteletet, a eselekvé allam irdnti bizalmat 
az allampolgarokban nagy mértékben alkalmas emelni. Mert az 
egyes Allampolgdr tudja azt, hogy nines korlitlanul kiszolgdltatva 
az Allam hatalminak, E mellett az Allami administratio elleni, 
egész iltalinossagban tartott panaszok, az dllampolgaroknak a 
kizigazgatassal szembeni aAltalinos kedvezitlen hangulata, véle- 
ménye se nyernek tapot, mert tudva van, hogy jogsértes esetén 
megvan A lchetiseg a sérelmes intézkedés ellen orvoslist keresni. 

Az allami akarat végrehajtasa feletti biraskodas alapesz- 
méjével Altalinossigban foglalkozvan, nem ezélunk kiterjedni a 
kérdés egészére, nevezetesen a szervezet és hataskir kérdéseire. 
Ra kell azonban- mutatnunk arra, hogy az allami akarat végre- 
hajtasa feletti “utile élagos Jogi controll mily mdédozatok melletti 
helyetfoglal isa egyike a az Allam egész jellegét megallapité leg- 
jelentésebb mozzanz satoknak, az illam jellegére nézve mérvadd 
lévén az, hogy mily mérvben enged helyet az egyes Gnalld érve- 
nyesilésének az Allamhatalom iranydban, 


Az allami akarat végrehajtasa | feletti biraskodds alapeszmé- 
jének teljes valdsulasat, az dllam és egyén egyenld értekességé- 
nek élismerését tiinteti elénk an angol alkotmanyi és kiizigazga- 
tsi szervezet. Az ango ol fel ogas szerint ligy a maganjogok, mint 

ee: egy prea hsa védelemben részesiiinek, a birésag batalma 
ci ? jlédve re ann: nal az egyes, legyen az eon 





AZ ALLAMI AKARAT VRGREHAJTASA £8 AZ EGYRNI JOG, d8s 


hogy Anglidban a kézigazgatis tényei felett, legalabb a felsé 
fokon, a rendes birésag itélkezik. A békebirdk — kiknek éy- 
negyedes kézgyiilése birdi forum az alsd fokon a kézigazgatds 
ejtette jogsérelmek tekintetében — az alsdfoki kizigazgatas 
hatésagai, tehat igazgaté és birdskodo szervek egy azemélyben. 
Ha ebbél a kizigazgatis jogszeriiségére karos kivetkezmények 
nem allanak eli, ezt a kiilinleges angol viszonyoknak kell betud- 
nunk, hol ugyanis a kizigazgatis tevékenysége régtil fogva a 
jog altal teljesen rendezve van, az valéban a tirvények szerinti 
igazggatas s ezen fellil a békebirék valédi birdi jellegii személyek 
is, mert nemesak bizonyos figyekben magaénjogi birdk, hanem 
az alsébb rendii biinfiigyekben is, a jury segédlete mellett. Jogi 
éraéktik kifejlidéttségéhez allasuk teljes fiiggetlensége jarul, innen 
hogy bar az activ kizigazgatisnak is részesei, ennek jogszerii- 
ségét nem kell télik félteni, 

A felsébb fokon azonban a kézigazgatasi jogvitikban itél- 
kezés is az orszig fitirvéenyszékéhez tartozik. Ez altal fejté ki 
Anglia a biroi hatalom teljességét a jogsértések minden nemeire, 
a birdsagra bizvin nemcsak a kizigazgatisi jogs¢relmek helyre- 
hozasat, hanem a yalasztéi jogok 8 az orszigos képviselé valasz- 
tasok feletti biraskodast (igazolist) is; elismerte ez altal, hogy a 
joguralom biztositasa, e feletti ellendrzés, a fejedelem szemelyét 
és a parlamentet kivéve, minden mas allami organummal szem- 
ben is a birésig feladata. Mint Concha mondja (U ijkori alkotma- 
nyok, I. két. 450. 1.): ,minesen az alattvalonak viszonya, mely- 
ben ha egyszer térvény vagy szokas bizonyos jogait szentesitette, 
ezek oltalmara az orszag rendes birosigahoz ne fordulhatna ; — 
Angliarél elmondhatni, hogy benne a jog uralkodik*. Uralkodik 
pedig nemesak a magénviszonyokban 8 a biintetéjog terén, hanem 

a kizviszonyokban is; az egyén joga, mely valamely kézviszony- 
bel kifolydlag ra nézve megallapithaté, ép oly tiszteletben része- 
sil, mint barmely mas jog, mint a jog egyaltalan. 

Franeziaorszigban az egyéniség nallésagainak mar a for- 
radalom ltal elismert elve mellett nem zarkézhatott el ugyan 
az allamhatalom annak concedalasa elél, hogy az illampolgarnak 
a kisigazgatissal szemben is jogyédelem adandé: azonban mar 
1792-tél, még inkabb pedig az 1795-iki directorialis alkot- 
miny életbelépésété] mindinkabb azon iranyzat ‘érvényesiilt, hogy 
& kizigazgatdsi jogvitAkban maganak az activ kizigazgatasnak 








AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAJTASA ES AZ EGYENI J0G6. j85 


adja meg, de az dllami feladatok megvalésitasin miikidé, ese- 
lekvii allam tényeivel szemben mar az dllami cselekvéség, az 
administratio sikeressége a ficzél 8 az egyén joga ennek ala- 
rendeltetik. 

Hogy téves alkotmanyjogi disciplinak mily karosan befolya- 
soljdk az Allami alapintézmények szervezését, mutatja Olaszorszig 
példaja. Itt a korAbban fennallott ,tribunali del contentioso ad- 
ministrativo“ megszlintetésével az 1865. marezius 20-an_ kelt 
tirvéenynyel ,minden ligy, a hol valamely magan vagy politikai 
jog jin kérdésbe, a rendes birdsag elé utaltatott, barminé modon 
legyen is benne a kizigazgatas érdekelve, barminé rendszabalyok- 
hoz nyult volna is a végrehajté hatalom vagy a kézigazgatasi 
hatosdg*. De a birdsdgok hatalma, a mennyiben a cselekvé Allam 
tényeirél van szo, esak arra terjed, hogy kijelentse, jogos vagy 
jogtalan volt-e az administratio tenykedése. 

Montesquieu nevezetes elmélete az allamhatalmak elvilasz- 
tasarol, illetve ennek talzott értelmezése eredményezte az olasz 
rendszert. A hatalmak elvalasztdsa jelenti azt, hogy mindegyik 
allamhatalom csak a maga részszerit functidjat teljesitse és rendes 
kirtilméenyek kézt, az Allamélet rendes folyasa melleit ne nyuljon 
bele a masik hatalom miikédési kérébe. Az olasz felfogas azonban a 
hatalmak elvdlasztasinak elvét latta megsértve mar azzal, ha a bird- 
sig nemcsak jogilag minésiti az administratio miikédését, hanem 
a jogsérté intézkedést tj helyes, jogos intézkedéssel pétolhatja. 

De eltekintve attdl, hogy e felfogis merében téves, az 
illamhatalomnak elvalasztasat ily tilsigba vinni lehetetlen — mert 
a birédsag az Altal még korant se lesz administrald hatosagga, 
ha a kizigazgatasi tény jogszeriitlenségének constatalasan til azt 
is elrendeli, hogy mi felel meg a jog kivetelményének — az 
egyéni szabadsig, a jogszerii administratio érdekeinek se tétetik 
elég ily szervezet mellett. Az Allami organumok tilkapasaival, 
tirvénytelenségeivel szemben az egyesnek teljes jogvédelmet csak 
az a rendszer nyujt, mely nemcsak megengedi, hogy a jogtalan 
administrationalis tények felett fiiggetlen birdi dintés foglaljon 
helyet, hanem a déntést a biraskodas teljével is felruhazza, 
vagyis egyenes utasitist enged meg arra nézve, hogy mily eljaras 
felel meg az adott esetben az Allam kijelentett souverain akarata 
rendelkezésének. 

Kozelebb jar az egyéni jog védelméhez, jobban megfelel 





486 AZ ALLAMI AKARAT VEGREHAIJTASA &5 AZ EGYENI JOG. 


az alkotminyossig kivetelményeinek az osztrik rendazer, a mint 
ext az 1875 évi oktéber 22-iki térvény megallapitja. 

E szerint ,a kizigazgatisi birésig mindazon esetekben van 
hivatva eljarni, midén valaki a kézigazgatasi hatosig valamely 
intézkedése Altal magat jogaiban sértettnek lenni aAllitja*. — Ha 
mar most a birésag a keresetet, mely ily jogsérté intézkedés 
ellen iranyul, indokoltnak talalja, akkor az indokok kézlése mel- 
lett a megtimadott intézkedést, mint térvénytelent, hatdlyon kiviil 
helyezi, megsemmisiti. A hatosigok aztin kételesek az figyben 
a tovabbi intézkedést megtenni, mi mellett ama jognézethex van- 
nuk kétve, melybél a kiézigazgatasi toérvenyszék hatdrozatinal 
kiindult. 

Az allampolgar érdekének e pusztan cassatorius hatiskérrel 
felruhdgott biradskodas sem felel meg egészen, mert a birdi dén- 
tés utin actidba lépé kizirazgatas esetleg ajbél oly intézkedést 
tehet, me slyet az egyes magira néave jogsértének talal, tehat aj 
hindi eljaris lesz szilkséges. E mellett az allampolgar a kizigaz- 
gatas jogtalan | eljarasat huzamos idén at ttirni kénytelen, mert 
esak akkor viheti igyét a birésag elé, ha a kizigazgatisi uton 
felebbezéssel azt nem sikeriilt repardlni, Stein alldspontja, midén 
e rendszert -védeni igyekszik (Verwaltungslehre, I. két.), nem 
exyeztethet Gssze azon lelkes buzgalommal, melylyel az allami 
akarat végrehajtisa feletti biraskodast az egyén joga 8 az alkot- 
minyossig szempontjabdl egyarant kiveteli. 

Gneist befoly:sa sztilte az alsobb fokon az Onkormanyzati 
clemek széles kérii bevondsat a kizigazgatisi biriskodisba Porosz- 
orszigban az ijabb szervezés folytin (az 1880. és 1888-ban hozott 
tirvények és az 1883-iki . Lustendigkeitsgesetz* ). Aw onkormany- 
zati elemeknek dllasuk tiszteletbelisége, fliggetlensége adja meg 
a garanciat arra, hogy feladatuknak megfeleljenek, bar az activ 
kizivazgatdssal is foglalkoznak az illeté testiletek (jardsi, varosi 
reer tae és kertileti valasztmanyok). De miutin az Allami 

fihatésigok, szervek, igy a fejedelem és a ministerek semmi- 
nemii intézkedése ellen nines helye utélagos birdi controlinak, 
miutin az allami igazgatis igen jelentékeny agaiban, a pénatigy- 
ben és hadtigyben az epyes allampolgar teljesen ki van szolgal- 
tatva maganak az igazgatisnak, ennélfogva barmily dicséretes 
legyen a tirekvés, az énkorményzati elemek ezen bevoniisa Altal 
hathatosan fejleszteni az Gnkorményzatot, az egyéni jog és alkotma- 





AZ ALLAMI AKARAT VEGRREAAJTASA ES AZ EGYENI JOG. SST 


nyossig szempontjabél e rendszer se adja meg teljesen azt a 
yédelmet az egyesnek az Allamhatalommal szemben, melyet a 
kizigazgatisi birdskodis alapeszméje megkivetel. Mint Rénne 
mondja (Das Staatsrecht der Preussischen Monarchie, 1883. IL. 
kit. 5&5. 1.), az Allam mint kiézhatalom ellen nincs megadva a 
jogi ut az allamtagnak, mert az allam nem vitatkozhat alatt- 
valoival eminens jogai és ezek kiivetkezményei felett. 

Es hogy rivid szemlénket befejezztik, hazai kizigazgatasi 
biraskodasi szervezetiink is esuk kezdetnek tekintheté amaz fiton, 
mely czélul tiizi: az egyes allamtagnak jogkérét magaval az Allam- 
hatalommal szemben is biztositani. Mindenesetre nem kicsinylendé 
a haladis a jogillam felé a korAbban fenndllott ama rendszerrel 
azemben, widén az Allami ténykedések felett maga a miikédé 
kizigaggatis ktilinbizé fokozatai itélkeztek, Az 6nkormanyzati 
tlemek bevonasa a tervezett alsébb fokd kizigazgatasi birdsagokba 
inkormanyzatunk hanyatlasat, megfogyatkozott erejét is alkalmas 
lett volna ellenstilyozni, aj életre keltéséhez hozzajarulni. 

Azonban fileg a kGzigazgatasi tigykirik egész nagy soro- 
zatinak birdi védelem nélkiil hagydsa, a ministereknek adott ille- 
tékességi kifogisemelésben rejlé hatalom, az figyeket a birdésdg 
elél elvonni, az egyéni jog és kizszabadsag szempontjabol egy- 
arint tikéletlenné teszik ez intézményiinket, 

Az Allami akarat végrehajtasa feletti biriskoddsnak telje- 
sebb kifejlesztése még altalAban a jivi feladata, E teljesebb kifej- 
lesztésre szlikseg van magdénak az allamnak érdekében is. Ugyanis 
uz allamban, mint az egyetemes jot nemzeti alakban megvaldsite 
legmagasabb rendii szervezethen, mellizhetlen ugyan az egyes 
korlatozisa, alAvetése az dllambatalom <altal, mert kilénben az 
Allami egység nem jéhetne létre. Masrészt azonban ép oly mérv- 
ben szalikséges az egyes azemélyiségének, Snrendelkezi természe- 
tének elismerése, mert mihelyt az uralom az egyes ember felett 
hatartalan, ez nem lesz személy, dologga valik 8 az dallami viszony 
elveszti minden erkélesi jellegét, tartalmat, 

A nemzeti élet feladata e két kGvetelménynek egyarant 
eleget tenni, Hogy mennyire sikertil ez, mint tudja az egyén és 
kz harmonidjat Métrehozni, ez mutatja épen orszigls élete tiké- 
letességének fokat, orszigld erejét, telat az dsszemberi fejlédés 
tekintetében értékességét is. 

Dr. Balogh Arthur. 





KANT VALLASTANA 
— Befejezé kizlemény. — 


A tiszta moralis vallis és a kijelentett vallas kézt az a 
lényeges kiilinbség van, hogy mig amannal a féstly azon fek- 
szik, a mit az embernek tennie kell, hogy Istennek tetszését 
megnyerhesse ; addig ez utébbinal mindig csak az hangsulyoztatik, 
hogy mit tesz Isten az emberért. A mit az ember a szabadsag 
tirvényénél maga jél megtehet, azt Kant a ,természet*, — a mit 
pedig csakis természetfeletti segély utjan tehet, a midén tehat 
tulajdonképen nem is 6 eselekszik, hanem Isten, azt- Kant a 
»kegyelem* széval jelili, mint az egyhaézi tanban elfogadott ter- 
minusokkal. Amott, tekintet nélkiil a kegyelem természetfeletti 
befolyisara, kizirdlag az az elv érvényestl, hogy a moralis 
tékeletesség felé valo buzgé térekvés azon egyetlen dolog, a 
mely én részemrol tirténhetik, hogy az iidvy részesévé legyek : 
emitt ama természetfeletti kegyelemhatasok mordlis szempontbél 
kézinyis eselekményektil tétetnek fliggévé (230, 5 k. 1). Kant 
szerint amaz elsé az igazi, mert moralis, tisztelete Istennek, 
,szellemben és igazsagban valé imadat, a mely az érztiletben, a 
kételességeknek mint isteni paranesoknak buzgé megtartasAban s 
nem kizdrélagosan Isten szamara rendelt cselekedetekben érvé- 
nyestil*. Tehat valami bens, lathatatlan dolog az, 8 mint ilyen 
kell, hogy valamely Jathaté (erzéki) dolog altal reprezentiltassék 
8 szemlélhetive valjék —- , zum praktischen Behuf*. Ez érzéki, 
lathaté jelenséggel azonban egylttal mar azon veszély is egybe 
van kitve, hogy félremagyaraztatik, hogy egy lelkiinket behdlézé 
riilet altal kénnyen istentiszteletté tétetik, holott pedig nem 
egyéb az, mint kiilsé— eszkiz, -mely kételességiinket Isten szol- 
galataban szemlélteti. S_ Kant . szerint e dolgok valéban istentisz- 
teletnek is tartatnak, ligyis_ nev evtetnek 8 a kegyelem kiiliinés 
eszkizeinek tekintetnek. — llyen dolog négy van: az ima, a tem- 





KANT VALLASTANA, 489 


plomba jaris, a keresztség és az trvacsora, Mind a négynek 
kétségtelentil van moralis értéke — a fentiek szerint, Az imdnak 
jelentésége e szempontbél, hogy az erkélesi jot benntink meg- 
szilarditsa; a templombajaérasnak, hogy a nyilvanos sszejivetel 
‘ltal, a vallis tovabb terjedését elisegitse: a keresztségnek, 
hogy altala a vallais az utédokra Atplintaéltassék — s a communio- 
nak, hogy dltala az egyhdz tagjaiban a kizisség érzete fejlesz- 
teasék. — Az egyhaz azonban e dolgokat nem tekinti morialis 
eszkizéknek, de valos4gos kegyelmi eszkéziknek; 8 azért Kant 
most, miutan mdr a csodak- és mysteriumokba vetett hitet az 
elézé szakaszokban — mint lattuk — mint vallasos értiletet biralta 
s elvetette, most még a vallasos ériilet e harmadik és utolsé 
fajtajaval, t. i. a ,kegyelmi eszkizikbe* vetett hittel szimol le 
(234. s k. 1.). Kézelebbrél az ima, mint kegyelmi eszkéz nem 
egyéb, mint babonas fetish-imadas, mely illusorikus personifikaczién 
alapul. Kant ezzel szemben az éraiiletben valé folytonos ima- 
életet stirgeti. A templombajirdis, mint a kizisségbe tartozasnak 
dokumentalasa helyes dolog, de kegyelmi eszkiznek tekintve, 
mintha t. i. azaltal Istennek szolgdlhatnank 8 altala tidvésséget 
szerezhetnénk, téboly. A keresztség és tirvacsora magukra jelen- 
tis cselekmények, de azon hit, mintha velék kegyelmi hatas 
volna dsszekitve, ugyanesak téboly, mert a keresztség magara 
ugyan nem tesz szentté s a kegyelem elfogadaisira képessé; az 
urvacsoraban pedig kegyelmi témyt keresni magéval annak szel- 
lemével ellenkezik, 

Mindezen ,csindlt dndamitasnak* kézis alapjat Kant ag 
embernek azon tirekvéadben latja, hogy ,lstennek erkdlesi tulaj- 
donai, t. i. szentsége, josaga és igazsaga koéziil a misodikhoz 
menekiil, hogy ez altal az elsinek riaszté feltételétél megszaba- 
duljon*. A helyett, hogy szolga akarna lenni (,a hol esak min- 
dig kiételességré] van sz6*), inkabb a kegyencz (,,favorit*) sze- 
repére vagyik, a kinek sok el lesz engedve, még a kitelességnek 
durva megsértése is. Hogy pedig eat elérje, a maga fogalmat 
uz oemberrél ~  hibaival egyiitt — riviazi Istenre e (anthropomor- 
phismus) 8s annak az ember képit Istennek kegye elimére ‘épit. E czél- 
bél aztin minden képzelheté formaAlkat kigondol, a mi altal ki- 
mutassa, mennyire hiiséges 8 alattvaldja be - hatalmas Urnak ; 
folyton ajkin van az .Uram, Uram!* — - esakhogy ne kelljen 

.& mennyei Atya akaratat: eselekednie* _ kegyei skedik erény 


ATHESAKUM. 26 








KANT VALLASTANA. 391 


~ = “—~ 

Meglepé az a kegyelet is, a melylyel a keresztyén val- 
lasrél sz6l, barha ennek mysticismusa irant egyaltalan nines 
érzéke 8 jsszes tanait és igazsigait teljesen a maga idealis 
moralismusa értelmében forgatja ki valéjukb6l, agyhogy ez irdny- 
ban joggal allithaté Hegel mellé, a kinek béleseletében ugyan- 
esak a keresztyénség alapigazsigai csak mint rendszerfogalmak 
jénnek figyelembe s jutnak érvényre. Blinbeesés, Istenfia, kereszt- 
halal, valtsig, megigazulas, az egész fidvtirténet, az egyhdz a 
kijelentés, az irds, Jézus és a _ keresztyén kézisség, a Szent- 
haromsig, az ima, a templom s a szentségek: mind, mind 
alapjukban téboly, ériilet, melyben az egyhazi hit él; kiilsé 
képzet, melyben a moralis eszmék symbolizdltatnak, s azért 
moralis szempontbol, de esakis igy jol felfoghatd igazsagok. 
Az lidvézité elv immdéron nem az Isten igéjében van letéve, 
hiszen az iradsnak az egyhazzal egylitt az a feladata, hogy egy- 
kor feleslegessé valjék: hanem a gyakorlati ész autonom erkilesi 
tirvényhozasaban, a moralban. Krisztus, valtsig, hit: esak 
statutarius értekek. Istenorsziga: amaz eszményi moralis kiézisség. 
— Miként lattuk, Kant nem is habozik kijelenteni, hogy a 
keresztyénség egész fejlidése folyamat nézve, az 6 kora all a 
legidealisabb, a legtisztabb szinvonalon, mert itt jut a Krisztus 
vallisa, a mely addig mint a kijelentés vallasa szerepelt, a 
maga észvall4s yoltanak 6ntudatdra, Kant ezzel azonban magat 
s tanat semmikép sem akarja Jézus és az 6 tana f0lé helyezni ; 
esak a szerencsés binyisz 6, ki napfényre hozza a Jézus valla- 
sinak régen elfeledett, eltemett kineseit, tudatra hozva annak 
tiszta moralis jellegét. Hivatkozisa a hegyi beszédre s Jézus 
paraboliira — e tekintetben az evidentia erejével hat; barha 
uuisrészt felfogisdban, a melylyel a Jézus vallasos erkilestanat 
méltatja, egyaltalaban nem arul el érzéket azon bensé személyes 
életviszony, azon bensi szellem- és életkiizisség irdnt, a mely 
Jézus lelkében, vallasos tud: itiban bt Istennel egybeforrasztja 8 
minden tovabbi kizisség szimara a hitben ‘Grék typussé teszi. 
A Jézus vallisa par exc elle »nce theistikus ; erkilestana ez alapon 
par excellence theonomikus; az erkiles itt a vallisnak még esak 
folyomanya 8 nem alapja, n ‘mint ezt Kant kopernikusi felfedezése 
megallapitani szeretné. Ez 3 azon helyes suempont, a a melyrél Kant 
moralismusat a keresztyénség secel szemben megitélniink kell, s a 
melyrél nézve a ketté kiizitt kbzy etitésnek helye csakis a keresz- 


26% 





é ~4 KANT VALLASTANA. 


tyén vallis hE u Kant rendszere 8 ay ki- 
forgatisival lehet. Am & meg van gyéaddve, hogy a kesztyén- 
séget helyesen érti és magyarazza. Innen nagy kegyelete iranta, 
mint forrasiban, gyJkerében észvallas, mint tiszta moralismus 
irant. Nem a krisztusi, de a Krisztusré] sz6lé tannal szemben 
foglal hat 6 — utgy hiszi — dllast; s e véleményének masodik 
felében tikéletes igaza s amaz allispont elfoglalasira joga is 
van, mert kétségtelen dolog, hogy mindig kiilinbséget kell ten- 
niink Krisztus maga és a réla sz6lé tanok kézétt; az ige és az 
abbél elvent tételek, statutarius confessidk és symbolumok kizétt. 
lly szempontbél aztin értheté, hogy Kant fellépése miért volt 
az tigynevezett ,bibliai keresztyénség” fellendiilésére oly nagy 
befolyassal. A mikor t. i. az egyhazi orthodoxia, isszes statutarius 
dogmatételeiben megrenditve s a rationalismus szabad zsdkma- 
nyiul kiszolgaltatva, addig is, mig ésszeszedheti magdt a Kant 
moralismusanak hatalmas tamaddsaival szemben, egyeldre leg- 
alabb is azt igyekszik a keresztyénségbél megmenteni, a mi 
. bibliai* 

De valdjdban mégis csak a rationalismus aratott az 6 
tunaibél a lezbévebben, a minthogy ezen tanok — Isten, sza- 
hbadsig, halhatatlansag postulatumaival — a_,felvilagosodassal* 
a legbensiébb viszonyban is voltak, Wirténetileg ennek forrasa- 
bdl fakadtak . 

Ismeretelméleti szempontbél Kantnak irik nagy érdeme, 
hogy rimutatott a vallis és az ismeret incongruentiajara s ezzel 
briékre atjat vagta a scholastikus theologiai dogmatismusnak. — 
Gyakorlati szempontbdl pedig, hogy kora népszerii, igynevezett 

acigapgene® bilesészetének erkélesi léhasigat legyézte. a 
mely t. i, az erényt esak az etdaimonistikusan felfogott boldog- 
sag sheath tekintette, minek ellenében Kant az erkdlesét, 
mint énezela kitelességet juttatta érvenyre, mely autonom ész- 
terméazetiinkbél szlikségszeriien foly, Azonban a legnagyobb érde- 


oo 7 


inet mégis esak az altal azerezte, hogy a valldst és az erkdlesi- 


séget a legbensébb viszonyba hozta, sit a kettét | elval jaszthatlan 


egysegbe olvasztotta. Igaz ugyan, hogy a vezeti 8 os wi) a mora- 
litisé 3 consequensen véve a vallisnak Kant — erint alig van 

vilumi Kkomoly sazerepe, esak holmi vaurrogatum az: azonban 
« moralitas elve csak Kant fejében, csak az elméletben marad meg 


oly videgen magéra: szivében, a gyakorlatban bizony mégis csak 





KANT VALLASTANA, 393 


érvenyre jut az a vallas, teljes jogaival s igényeivel ee 
Mert midén a szabadsag elvére allitott moralitason kivii], ész és 
érzéki természetiink dualismusa alapjan, a megvaldsitanddé erkiles 
érdekében, a lélek halhatatlansaganak s Isten létének hitét posta- 
lilja: mar is bizonyos concessiét teaz a moral rovasdra a yal- 
lassal szemben: s hasztalan Allitja, hogy a moralnak Isten nem 
kell, mert azt meg keénytelen bevallani, hogy a vallasnak meg 
elsii sorban Isten kell, hiszen csak tigy fogadhatja el a moralis 
tirvényeket, a melyeknek csupan mint ,isteni tirvénmyeknek* 
engedelmeskedik. Nagy concessio ez, midén elismeri, hogy az 
ember a maga erejébé| nem érheti el ezéljat s e végbél Isten 
hitére, sit tamaszira van szliksége, mert ennek kivetkeztében 
az emberi moralis akarat fliggetlensége fiiggéséggé valik az isteni 
akarattél: s all ez a gyakorlatban annyival inkabb, mert hiszen 
az emberi ész — Kant sajat vallomasa szerint — az érzéki- 
ség miatt nem képes kibontakozni a ,radicalis rossz* haldjabol, 
miért is Istennek kell kizbe lépnie, hogy e kibontakozas lehe- 
tiségére erkélesi kézisséget teremtsen. Ugy, hogy legalabb val- 
lasi szempontbol az erkélesiség alapja mégis esak Isten. A midin 
Kant mind e tényeket elismeri: akkor mar merev moralismusd- 
nak bastvdin maga tit rést, barha ezt bevallani nem is akarja, 
vagy maga nem is latja, 

Ugy latszik, hogy Kant, midén philosophiai vallastandban 
a .fadicalis rossz*-bél indult ki, valéjdban Gnmagaval jutott 
ellenkezésbe 8 innen az a sajatsigos ingadozas, a melynél fogva 
fejében a moral, szivében a vall4s pirtjin all. Mert a  radicalis 
rossz*, mint az .akaratba felvett maxima*, esak ép tgy ellen- 
kezik az autonom észtirvéenynyel (a melyre valod arravalosigunk 
szerint mindnyajan jora vagyonk hivatva, elvben mindnydjan 
jok vagyunk), a mint hogy ez autonomia (kanti értelemben) dssze- 
férhetlen a keresztyénséggel (mint theonomiaval). Innen, hogy 
amaz autonomiat teljesen paralysAlja a physikai heteronomia, a 
mely alatt az ember All. Tnnen, hogy az “pepe épitett 
moral valéjaban resignatiéva - fokozdédik le, a mennyiben ecsak 
annyira képes, a mennyit a radic alis rossz megenged ; az erkél- 
esis eselekedet helyett az erkile si ératiletre valé | hivatkozissal 
beéri; s a vallas segitségére ¢ BxOr ‘ul, a mely alt: al amaz erkilesi 
tirvenyt az Isten létének 8 amaz idealis morilis: kiizisségnek 
hite segélyével végiil mégis diadalra juttatni reméli, 











a 


ao4 KANT VALLASTANA, 


Barmikép is hangstlyozza hat Kant az akaratot @ a mo- 
ralt; birmikép is hangstilyozza, hogy a vallis csak a moralitas 
uszalyhordozdéja, a mor, a ki ha megtette kitelességét, elmeliet : 
az a tény, hogy rendszerét, melyet a radicalis rosszbél kiindulva 
épit fel, maga a vallissal tetéizi s hogy e vallasi mozzanat rend- 
szerének minden részében érvényre jut: mind épen az 6 szijadbdl 
a vallasnak legazebb és legértékesebb apologidja. 

Mert nem is tigy all a dolog, mintha a vallis volna a 
mor, mert csak az ,egyhaz* az, a vallasnak ez a statutarius 
tirténeti edénye; amaz idealis kiziésségben, hol ,Isten minden 
mindenekben“, épen e tény alapjan nem az erkélesi autonomia, 
hanem az Isten heteronomiaja az uralkodé, Az a kizisség akkor 
is — épen e tudat alapjan — elsé sorban és mindérékké val- 
Jasos kizisség marad. 

A farizeusok ama kérdésére: ,Mester, mikor jin el az 
Istennek orsziga?“, Kant magaban a Jézus feleletében latja a 
megnyugtato valaszt: ,Nem jin el az gy, hogy ember észbe 
vehetné ; nem is fogjak mondani, hogy ime itt, vagy ime ott van, 
mert Istennek orszaga ti bennetek van‘*.! 

Az erkélesi Gntudat e tiszta mennyorszaga azonban csak 
— ideal, esak édes reménység targya, hiszen a mig az érzéki- 
sée testében jarunk, utjat dllja bevonuldsdnak sziviinkbe ama 
radicalis rossz...A mig pedig ez is uralkodik, az ész maga, 
egyediil nem ér czélt s a moral bizony esak mindig ra fog szo- 
rulni a vallasra, hogy tegye meg néki a szivességet s hitesse el 
a azivvel, hogy az erkélesi tirvény ,isteni paranes“ ; kiilénben 
ez &@ gonosz sziv még tan bizony fel is mondand az engedel- 
mességet .. . 

Igy hat el lebetiink ra késziilve — Kant minden térek- 
vése ellenére is — hogy a mig csak ember ember lesz, mai 
hisdval, ecsontjaval és vérével, mai lelkével és szivéevel: a val- 
last nem fogja nélkiilézhetni, sét az erkiles bsszes parancsainak 
az fogja képezni a forrasat. 

lly értelemben — barha értjiik is a Kant zaérészavainak 
biiszke s felemelé tartalmat, a mely szerint ,a helyes it nem 
a kegyelmen at vezet az erényre, de az erényen At a kegye- 


' E bibliai hely exegetikailag helyes magyarizatara réutaltunk 
mar. L. elézé fiizet 214. 1 j. 








A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


(Harmadik kizlemény) 


Vil. A sovinismus természetrajza. 


Miert nezed pedig a szalkat, a 
melly vagyon a te atyddfidmak sze- 
mében, a gerendat pedig, melly a 
te szemedben vagyon, nem vyészed 
eszedbe ? Mate ev.: 7, 3. 

A czimszéban kifejezett fogalom az emberiség térténetében 
Altalaban s a mi kérdéstink szempontjabol kilénésen oly kivalé 
fontossagi, hogy tudomanyos targyalasit e helyen nem melldz- 
hetjiik. A patriotismus irodalma ma mir oly éridsi terjedelmii 8 
anunyira fel van dolgozva, hogy ujat mondani alig lehet és a 
meglevit réviden targyalni épenséggel nem kénnyii. 

Ezen nehézségeket gy igyekszem legyézni, hogy a nagy 
gondolkodék idevigé elmélkedéseibil <Allitok 6ssze mozaikot, a 
mi mindenesetre becsesebb annal, mintha régi gondolatokat ijabb 
kintésben mutatnék be. Az egész dolgozaton veres fonalként 
végig hizodé iranyeszmékbél: a tiirelmességen alapuld nemzet- 
kizi és kélesinds beestilésb6l kivetkezik, hogy csaknem kizarélag 
oly véleményeket idézek, melyek e felfogissal megegyeznek. 

Minden félreértésnek elejét veendi, ismételten ki kell jelen- 
tenem, hog ry aZ aliib biakat azon dlbazafisagra (sovinismus) ' _Vonat- 
koztatom, mely ma kizkeletii s es: aknem kizardélagosan ur: aE 


“ 
=~ 


- 


berseg e Sov. magyar egyentrtéke > Seieti J. szerint ; eaeakhont™ () ). 
Részletesebbet a chawvin elnevezésriil |. Roger Alexandre : Le musée 
de la conversation (Paris 1892. p. 62—67). 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. ae 


. . 

8 hogy a nemesitett, valédi hazagperetet Lkjoqonulinkets egyalta- 
laban nem vonom kétségbe, sét®azt a szliléi és az emberszere- 
tettel egyenrangi oly elemnek tekintem a nevelésben, melyet a 
témegek mar az allam- és nemzetfentartas szempontjabdl ép oly 
kevéssé nélkiilizhetnek, mint a vallast, amde mindkett6re érvé- 
nyes Auerbach B.-nak ezen szép mondata: Ks gibt keine allein 
selig machende Religion und keine allein mensehlich schin 
machende Nationalitit (Landhaus am Rhein, Erich). Mielétt azon- 
ban sajait nézeteimet tovibb fejteném, mintegy vlikészitésiil tart- 
sunk szemlét a kiilénbizé idék és népek gondolatai felett. 


1. Aphorismak a hazafisdgrél. 


A patriotismus nemzeti szinekkel bevont édes csemege, 
mely a gyermekek és aggok étvAgydat ingerli, a kik azonban rémii- 
lettel dobnak el maguktél, haa szinek mérgét sejtenék (—). — 
Ez itt a mi vériinkbél valé, — az ott idegen*, igy szdlnak az 
alacsony szellemek. Szamunkra a vilag egyetlen egyesitett. haz. 
Az, a ki az emberiség figyeit magaéva teszi, részes az istenek 
sorsiban és hivatasdban (Az indus ,Bhatrihari“-bol), — A esa- 
ladot dnmaganak elébe kell helyezni, a hazdt a csalidnak, az 
emberiséget pedig, mely a legnagyobb esalid, a hazanak elébe 
(Fénelon). —J6 kirdly alatt van hazank, rossz kirdly alatt nines 
(Voltaire). [Mi kivetkezik ebbél ?!| — Mindennek daczara szeret- 
jik hazdnkat: a hiitlenrél is szivesen emlékeziink meg (u. az). 
— Elj évszazadoddal, de ne légy rabszolgaja ; add kortarsaidnak 
azt, a mire szlikségiik van, de ne azt, a mit dicsérnek (Schiller). 
— Nem csupaén hazanknak vagyunk polgarai, hanem korunknak 

is (u. az). — A hilsag az énzésnek legerisebb neme; a nem- 
zeti hitsig még a legutolsé Gnzésnek is nyujt tapot (Edtvis: 
Karthausi). — A hazafisig a személyes érdek pillanatnyi meg- 
vetése (Balzac). — Valoban jo anyjat szeretni, ha gazdag, hatal- 
mas €3 kéztiszteletben allo — de fileg akkor kellene anyankat 
gondozni, a mikor suegény, - sebesiilt 8 megal: azott (Gambetta). 
— Ha valaki fizetést hiz azért, _ hogy részt vesz a tirvények 
megalkotasdban és alkal mazaisaba an, ha gy akorolja a hatalmat és 
és megesonkitja a kiltségvetést, azt mondjak réla, hogy hazajat 
szolgalja (servir son pays) ; nem volna-e helyesebb az, hogy hazaja 
szolgalja bt (se servir de son pays) ' ?—A hi azafisig kitiind kényy- 








98 A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


héz hasonlit, melynek eredeti isa ritka, de utanzatainak se 
averi, se szama (C. N.). — Nem az igazi fldink, a ki véletleniil 
ngyanazon orszigban szliletett, hanem az, a ki dszténe és tudatos 
gondolkodasa révén osztja érzelmeinket és eszméinket (C. N.). 
— A hazafisag elibb Ssztin, csak azutan erény (De Gerando). 
— A valédi hazafisigot a jiviben inkabb az teszi, hogy sajat 
orszigunkat gazdagitsuk, mintsem szomszédos orszagokat elpusz- 
titaunk (Blangqui A.). — A hazafisig olyan, mint a hit, segit 
meghalni (Mme Collet L.). - <A hazafisigban van valami igaz- 
sigtalan és mesterséges, azonkiviil, hogy tlrelmetlen, rettenetes 
és gyakran kegyetlen (Ballanche). — A hazafi rendszerint ellen- 
téte az emberbaratnak (Pinel L.). — A béleselkedés nem pol- 
gdrokat, hanem vilagpolgarokat nevel (Boiste). — A kizdrdlagos 
hazafisig tgy viszonylik a valodi hazaszeretethez, mint a fanatia- 
mus 2 vVallasossighoz (Droz I[.). — Az evangéliumoknak meg 
nem masitott szelleme értelmében a keresztyénnek csak a mennyei 
hazaval volna szabad foglalkoznia (Grimm). — Az egész vilag java, 
az emberiség elinye, a nagy csaldidnak boldogsaga: ime ez a 
kosmopolitismus (Parisot V.). A valédi hazafisig katonakat 
szlil (Arnault). — A hazaszeretet az a nemzeteknél, 4 mi az 
életkedvy az emberné) (Lamartine). — Gil Blas mester, mondja 
tarsam, ime sziiletésem /elye, melynek viszontlitasa elragadta- 
tassal tilt el, annyjira fermészeles az, hogy az ember szerease 
hazdjdt (Gil Blas: HU, 9.). — A hova lelkiink lanezolva, ott van 
a haza (Voltaire: Mahomet). — A bdtor halandé mindenittt hazara 
lel (Racine L.). — Az én hazdm ott van, a hol esoddlatom (de 
Custine), — A haza ott van, a hol szerelmiink targya ' (Mme 
Woillez). — A bélesészetben nines mas haza, mint az emberi- 
ség (Cousin V.). - Vannak emberek, kik egész hazdjukat az 
illeté kertiletben talaljak meg (Dupin). — Mint Antonius hazim 
Roma, mint ember hazam a vilag (Mare. Aurélius). — Nines 
szebb hely a Normandianal, e féldén pillantottam meg a napot 
(.Ma Normandie“ kélt.). — ... Oh haza! kimondhatatlan rej- 


ély ! magasztos és rettenetes 526! megmérhetetlen szeretet! Ag 





' V. 6. Ubi bene, ibi patria; Patria est, ubicunque est bene 
(Cicero): tgyszintén a regi gérégik: Amnsthophanes, Euripides, 
Musonius, Philiskos hasonldé ¢rtelmfi mondasait (Biichmann: G, W 
257. 1.). 


A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 99 
a 


ember tehat a féldnek csak od ipruga szimara sziiletett? (A. de 
Musset kdlt.). 

-Mi a haza? Talan lény, melynek valamely jététeményért 
héléval tartozunk ? Hired szervezet, mely szenved és elatkoz, ha 
elhanyagoljuk? Haza és szabadsag hasznos dolgok, mint egy 
kiépeny, melyet vasdrlok, ha nem érékéltem atydmtdél: szeretem, 
de esak azért, mert javamra szolgal. Ha nem tudnam, hogy mit 
kezdjek vellik, ha ecsak annyiban latnam hasznukat, mint egy 
kipenyegnek esi ellenében, ugyan minek vasdrolnim meg s hozza 
még nagy d4ron ?“ Ime Missirilli kétségbeesett okoskodasa Stendhal 
.Vanina Vanini* ez. elbeszélésében, a hazatisig és a szerelem 
szenvedélyeinek eriteljes szembeallitasa, mely az utébbinak gyé- 
zelmével végzidik. 

Ha a dolgot megkizelitve, mélyére igyeksztink hatolni, azt 
latjuk, hogy legtibb esetben nem az orszig, a sziiléfold az, a 
mit a ,iaza* sz6 alatt eértiink, hanem egy varos, egy falu, egy 
kézség vagy egy majorsdg. Az a honvagy, mely idegen fildén 
rank timad, féleg mdsod- és harmadrendii targyakkal fligg Gssze : 
a parasztlegény a varosban falusi kunyhdja utan eped, a tejes 
leany egy bizonyos tehén utan, 5 i. t. A tengerész ujjaval mutat 
a zatonyra kertilt hajéra s mialatt forréd kinyeket ejt, igy szél: 
, Ezek a deszkak rejtették hazimat!* Jenseu Vilmos ,,.Régi bard- 
tom* czimen irdasztalat magasztalja igy és annyira, mint mésok 
kevesebb joggal hazajukat, Scheffel (1. Wartburg—Heimweh) igy 
dalol: ,Készdntlek kis ablakocska a torony tetején, hol masodik 
hazat taliltam magamnak és szerelmemnek*. 

Az ilyen 8 ehhez hasonlé példikat kénnyi szerrel szapo- 
rithatnédk. Mindannyibél -végeredményként az kivetkezik, hogy: 
minden szokis és gyengeség. — Mindenek felett két dolog az, 
mely életiink alkonyin ismét hatalmaba ejti sziviinket: a vallis 
és a haza. Ha mozgalms it nas ifjisdgunkban gunyt is lizttink hazacs- 
kankbol és Seipidval azt vallottuk, hogy: Ingrata patria, ne ossa 
quidem habebis, végre mégis— esak visszakivankozunk atydink 
porladozé htivelyéhez. — A whaza* sz6 fogalma “oly magasz- 
tos, tartalma oly kiterjedt, hogy jelentésége a valésdgban szinte 
szétfoszlik. ~ lag 

z 
1 





A DEKE-PROBLEMA MBGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


2. Hazafias Doertatiousok. 


A ezimben kifejezett dolgok: tulajdonsagok és hibak, a 
néppsychologianak legérdekesebb nyilvanulasai. Nem csupan az 
egyed hii. Gnmagaval eltelt s hivalkodik minden alkalommal, 
hanem a nemzetek is sinlik e fogyatkozast, mert hisz ezek ama- 
zoknak gylijtifogalmai. Szoval a sovinismus, az emberiség nagyv 
karira, nemzctkizi jelenség és — betegség. 

Lehetetlen, hogy mindegyik nemzet /ege/sé legyen, hisz mint 
mindeniitt, igy itt is érvényesiil bizonyos sorrend és kiilénbézi- 
ség; lehetséges azonban, hogy mindegyik nagy és hatalmas 
legyen, nem «a katondk és az Agyik szima, hanem a felvilagoso- 
dott elmék mennyisége és miiveik minésége révén, A nemzetek 
versenygésének és kiizdelmének nem lehet hatart szabni, de nem 
is kell, mert szellemi téren vég nélkiil folytatédhatik. Ha az 
emberiséget a dicsiség, a beesvigy sarkalja, rajta: <Alljanak 
sorompdba a szellemi hésdk az értelmiség zaszlaja alatt, kiizd- 
jenek elmével és tollal, de ne karddal, és igyekezzenek egymast 
remekmiiveikkel tulszarnyalni. 

Hogy valamely nemzet mily szigorh a tébbi s filez a 
szomszedos nemzetek hibaival szemben, mily kérlelhetetleniil itél- 
kezik az idegen erkilestelenségek felett 8 mennyire vak sajat 
bulgasigai és biinei irdnt, azt esattandsan igazoljak azok a kiz- 
mondisos szélasok, melyek az illeté népeknél széltében baszna- 
latosak s egymiést kélesinésen a legrutabb vilagitisban  tiinte- 
tik fel. 

Ha valaki gy4van futasnak eredt, az angol azt mondja: 
he takes french leave, viszont a franczia: w s'est esquivé a 
anglaise ; Francziaorszigban a politesse anglaise a goromba- 
siggal egyértelmii; ilyenek még: querelle d’Allemands, maladie 
francaise, s’en aller a la francaise (l'anglaise), furia | - ance Se 
(de Area + 1544), furor teutonic us (Locanus + 65 
tedeseo { furor ‘(Petrarca’ + 1374), stb., ath. + 


>= A ic 


i an 


: Eze nn ads itoknak vi ralésigos. tarhaza: Internationale ed ‘ituda “ 
don O. Frh. vy. Rewsenre-De RINGSF ELD (Lipese, 186: , ket kiitet at i W as 
sie Volker iiber einander “spre c chen ; 166 lap: IL Was die Volker liber 
¥vich sprechen 150 lap.), V 6. Kemaxy F: Nemzetkézi Hasonlatok 
(Egyet. Philol. Kézliny X XU évf. (08): 6—9. fiizet), | 


@ 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 401 


Island “a lggjobb orszig, a mely létezik*, mondja az 
ishandi az .Eatra hungariam ...* mintijara, noha regéiben s a 
kivandorlassal inmagat ezéfolja. Hasonlé szellemi saiikkebliiséget 
tar elénk a kévetkezé mondat: A spanyol nemzet az, mely 
hagyomanyai és hési tettei révén legjobban képviseli a viligon 
a haza fogalmat* (1. Revue du monde latin 1884 deez.). Ide 
tartoznak a hires nemzeti jelmondasok is, milyenek pl. A. E. J. 
0. U. = Austracorum est imperare orbi universo (Ausztria kor- 
manyozza a vilagot). Erin go bruh — Irorszag mindenekelitt, stb. 

A nemzeti monopoliumnak ez az egyetemesitése talan leg- 
inkabb a franeziaknil, az angoloknél és a németeknel van ki- 
fejlidve : mindegyik azt tartja, hogy az 6 nemzeti jellege adna 
meg a vilagnak a tikéletesség bélyegét. Lohenstein német kolté 
-Arminius ond Thusnelda* cz. regényében (1689—90) annak 
beigazolasara vallalkozott, hogy mindaz, a mi e féldin valéban 
nagy, habar esak kizvetve németektil ered. Egy masik kélté 
igy dalol: ,Ha a németek igazi németekké valnanak, a fOldén 
egyetlen birodalmat teremthetnének, mely Jézus Krisztus Altal 
felilelné az egész vildgot és békét biztositana neki*. A Jegfran- 
eziasabb német, Heine, valahol ezt irja: ,Igen, akkor felkeres- 
nének benniinket; nem csupan Klazasz-Lotharingia, hanem egész 
Franeziaorszag, egész Eurépa, az egésa vilag — az egész vilag 
nemette lenne! A tileyek alatt jarkalva, gyakran almodozom 
Németorszignak ezen klildetésérél és egyetemes uralmarél. Ime, 
ez az én hazafisigom!* Amde épen Heine miiveibél nem volna 
nehez ennek meré ellentétét is kimutatni (I. pd. fent 43. Imp), 
midén pd. anyjirél igy ir: ,Das Vater/and wird nie verderben, 
Jedoch die alte Frau kann sterben*. Mas helyen pedig (19. két. 
451. 1) @ kifejezésekkel talalkozunk : . Scheinhelden, Maul- 
patrioten und sonstige Vaterlandsretter*. A midén Heine irja 
Goldbaom V. — megkiitétt s sasként repked a eosmopolita vilag- 
iiramlat és a nemzeti ragaszkodas kizdtt, mint Rabbi von Bacharach 
majd az egyik, a Wintermirchen-ben majd — a masik iranyba 
aa lgy ezt any jatol brdkélte. - Hogy / mennyire viszony- 
lagos é8 egyéni a shazafi* elnevexése, azt ‘élenken ‘mutatja a 
BKirnére vonatkozd kivetkezé két ellentétes itélet: 
utin nagy elismerést arat 1 mint ember. Német: rsatig, kétaégkivill 
legnagyobb honfidt (Patrioten) vesziti el benne, | az irodalom esak 


Cee 
kevéssé karosodik (Heine levele Campeher 37, szept. 4.). 





402 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


A franezia Cormenin ellenben Biérne ésszes omiiveinek eliiszava- 
ban (VIL. kot. 220. 1) igy ir: ,Bérne masodik hazijaként sze- 
rette Francziaorszagot. Németorszag érdekében szerette és igaza 
volt*. — Ezen két kivald német ird példdja (masokété! el is 
tekintve) igenlé valaszt enged Goethe Iphigénidjinak eme silyos 
kérdésere: Kann uns zum Vaterland die Fremde werden? 
A mi Francziaorszagot illeti, e tekintetben szinten az 
adatoknak tiltengését észlelhetjiik. Mar IV. Henrik azt hitte, 
hogy megtalalta az 6. b, biztositékat oly egyetemes és keresz- 
tény kéztarsasighan, melynek élén Francziaorszig halad. Ennek 
az orszignak szellemi vezetiségét tényleg senki sem vonja ket- 
séghe. A régi idékben, az alkotasok eredetisége és dsszhangja 
a hittel és erkélesékkel volt az, ami a franezia irodalmat Eurdpa- 
nak ajanlotta, késébbi korszakokban az allandé tékéletesedés, a 
teljes esin, a fenkilt eszmék és a bator bileselkedés voltak ter- 
jeszt6 tenyezii a franczia kinyveknek, A képességek valtako- 
zasa €8 anemzeti géniuszok tekintetében oly alapos okulés tarul 
itt elénk, melyet hasonlé atlatsz6sagban egy més nemzetnél sem 
talalhatni fel (L. Complément de la préface du Dictionnaire de 
Ja langue francaise de Littré). ‘Itt emlitem a kivetkezé maliciosus, 
de jellemzé megijegyzést. “Ha a fra anezidknak _azt mondod, hogy 
nem Ok teremtették a napot és a -holdat, -ezt a valaszt kapod : Ez 
ugyan igaz, de errél valé nézeteinket: mi kiiaiiltiik az Atyaistennel*. 
A franeziak ezen képzelt v v. valédi- szellemi fSlénye, mely 
napjainkban mintha lenyugvéfélben ea mar is i iro- 
dalmat érlelt; ime néhany adat. 
Held J: : Frankreich an der Spitze der Civilisation ( Wtirz- 
burg 1863.) — Lefebvre St.-Ogan: L’influence francaise ete. 
(Paris.) Martin #H.: La France, son génie et ses destinées 
(a Szerzi a mysticismussal vegyes hazafisaggal igyekszik aZon 
hegemoniat kifejteni, mely “nemzetét allandéan és isteni gond- 
viseléabi at tobbiek felett_ megilleti). 7 ; 
_Gletének aretense apm tredalnsaik 1 alapos 

yb peldin 
dean leven az ‘egész emberiség 
kerrel jart.“ Ezen ép oly ‘Uszinte, 
_neeeals. ezen ttel: arr n 


wreak saairak + lamer 


peel 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 400 


vetségei*, a mineky igazsigat a ktilénbizi népek tirténetébél 
vett szimos példaval meggyézéen bizonyitja be Voltaire , Dic- 
tionnaire philosophique* ez. miivében. 

A nagyszamu hazafias superlativusok ninesenek tanulsag 
és éerdekesség hijan. Ugyanezt az iranyt egy elékelé modern iré 
is konstatdlja. M. G. Valbert ~Les préjugés anglais* (|. Revue 
des deux mondes, 1887. maj. 1.) ez. ezikkében, miutan elmondta, 
hogy az angol meg van arrél gyézédve, hogy nemzete a vilagon 
a legelsé, igy folytatja: A ki a vilagot beutazta s Ulysses mddjara 
meglatogatta az idegen varosokat s megismerkedett erkélcseikkel 
és gondolataikkal, meggyézidhetett arrdl, hogy a khinaiaktél és° 
araboktél kezdve a montenegroiakig, a szerbekig és a bolgarokig 
nines a vilagon egyetlen nagy vagy kis nemzet sem, mely nem 
volna hajlandé magat a viligegyetem legelsé népének tekinteni., 

me a sovinismusnak ez a kiilénez alakja teljes analog 
hasonmasa annak, melyet az emberek régebben féldtinknek a 
naphoz s a tébbi bolygékhoz valéd viszonyat illetéleg taplaltak. 
Az égi testek helyébe néptestek léptek, melyeket idével bizo- 
nyira szlikebb keretii fogalmak fognak felvaltani. 

Mindezen nemzeti superlativusok, irodalmi vonatkozaésaiktol 
eltekintve, meggyéznek azon gyakorlati igazsigrol hogy az 0. b. 
eszméjéenek megvaldsitisa egy nemzet tilsilya és hegemoniaja 
mellett lehetetlen, s hogy az ezen iranyban folytatott tirekvések 
mindenkor meddiéek lesznek. Ugyanez all az egy tirzshiz tartoz6 
nemzetekre is, a minek egy tjabb jelenségét Cipriani Amileare, 
a hires olasz forradalmar tirekvéseiben latjuk, a ki 1888 nov. 
W-én Parisban ,L’Union des races ,latines* czimen eliadast tar- 
tott, melyben az emberiség jovendé boldogulasanak feltételéiil a 
romAn néptérzsek egybeolvadasat tiizte ki. 


3, Tan ulsagok, 


ns imént kozdlt mataste aa ne mely be cze- 


1; uta | 

. . ki i ie cote Laeeak 

venyers os “lel clismerésé t “i de 5 =a it anyag ‘is ¢ elegends 
annak beigazolasara, hogy a sovini ta n_ fogal 

mételyezte és karositotta ‘a nem nben ve t vaicietiaiigst 





405 A DR-PRORLEMA MRUOLDASAMAK EOTIK MODJA. 


» hogy ezen tokéntes v. dnkentelen fogalogavarnak kovetkez- 
menve a legellentétesebb nézetekben és meggevieidéesekben nvil- 
vinul. Ag idézett tandk nagyebb része azt vallja, hogy az 4l- 
patriotismus egéarzben véve harug fogalom, mesterséges vadocz. 
az emberiség gondulkedasaba idivel befeszkelt legkarosabb eli- 


S auihiah Gnetupediiien 
* eximen 1 mir 80 &e itt rallott az akkor » th ’ 
Karoly ? (L. Besthy a. titk jelent. a Kisfalud wdy-Tirsaaig 99 febr. 5. 


PEs 


pons em a a ae ext is 

mend ja : 4 erordhrestrempeb Bed 

— Igen, ne a ecxatatéeren, hanem a szellem és a2 erkilecs bire 

® hardje javira a legjobb a 

iparkedik megsxerezni. - 
Mi sem bixenyitja jobban a patrikuldris és absolut h: 

she irtinchs Sohit mint egy SUMaNEeDn, © i dn a sees. 


* 





4 BEEETROREMA MROOLDASANAK Wi¥ih WMA, 


7 
Hismus mathematikai clmél ok. | 


tet: Minden egyes ily .kir-nemeet* expanaly | 

a kiviile allékat ellenségnek nézi. Exen kifeli hati oth 
feaziltséyeket idéznek eld, az egyenstily ingadoxd, 4 kop folyto" 
valtozé, nyugalom azaz béke képtelemség, meri a- C 

a nemzetek timegének romlisin faradorik, — Mily mia & BOD) 
ha a nemzeti erdk mindeniitt a kizéppont feld, centrilianm 
nak, ha mas szoval valamennyi memeet az ifjasdget mer 
habortra és harezias szellemben neveli, hanem a békere coeeereare oe 
séges hajlamokra! Amaz nyugtalansigot #6 hiburit, on eK” 
és belsé megerbsidést eredményez, mert kivilr’l schol ee oF 
kit sem fenyeget veszély. Ext ax dllapotet igyekemek yee’ \ 
lelkiismerettel eldkésziteni azok, kiket rendesen besiilansiest 
sit hazadrulissal vadolnak olyanok, kik swiucdehail 
nem képesek v. nem akarjik megérieni. Avert legal! 
tinyos, hogy ne ecsupan a hazaszeretet javira abluesutlt acai 
nyeket, de az emberszeretetet is réasesiiik emi Mae - . 

Hogy mint fogom fel én a hasa/iedgouk & « nena «= 
tismusnak egymashoz valé viszonyit, at vibligiiell: ane "” 
kez6 elmélkedések : — 

.A hazaszeretet nem zérrja ki ad slbbnitmamnebores ae sees 
értelmes tanult fiataladg testi Gx lellcl anm)il eel denne ~~ —_" 
pitisara szentelné, sokkal magyobl Lasnaanansices btn eakanesy aa — 
mind héstettekkel, a miket idegen somcedieh dmmennntaananne 2" 

igy nyilatkozik JOkai seen oidisoliun, aneivlyeal 
egyestiletek a tanitékhoz, flee pedie & Metwunlen —_ 
fordulnak, 

S valéban mekkora enedmcny) deine = — 
4ltalanos emberszeretet javaca olen), haidllekepenr™™”™” 
velik a kivetkezi logeikel Laneueiet 

Csalad Lhav — 
sziiléi szeretet An ehdaanannsnet © 
ragaszkodé gyermel Jaane’ 


Ezen Oj szentivhaerinne (i 
felé haladé caillagenl. “)y 46%. dina 
hogy ki nem ganjak, Oe Oy 


ay oo aa) - 


ATHBAAHLS 





A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 


S mégis mily kevesen kivetik! 

E hiromsigot, mely egyarapt, tartalmayz jogokat és kote- 
lességeket, mir zsenge korban kellene a gyermekek saiyébe cse- 
pogtetni s, késébb, sziintelen emlékeztetés révén elméjiikhe vésni, 
Mert az ethikai vilagrendben sohasem, lez vitds, az, a kérdés, 
hogy ki nagyobb: az-e, a ki csupan hazajat, szolgalja, vagy, a ki 
¢ mellett még az isszemberiség érdekeit, is elémoazditja! 

Ugyancsak Jokaival végzem: ,Egy nagy dllamférfi azt 
monda a tanitokrol, hogy azok vivtik ki a hadjdrat diadalat — 
Higyjlik azt, hogy azok. fogjak kivivni a béke diadalat is !* 


Repertorium. 

Histoire de la filiation et des. migrations des peuples, par F. 
de Bretonne, 2 vol. 8’ (Paris Decessart 1837.) — Becker W. C:- 
Patriotismus contra, Civilisation | Der Vélkerfriede. (Ziirigh, 1893). 
Mme Fischer- Lette: L'amour de la,patrie ( (németiil és franeziaul, enti 
1896) — L/idée de Patrie, conférence pronongée A Marseille par M. I. 
Bruneti¢re (Paris Hetzel 1897, 45 pj — L’idée de Patrie par Li, 
Legrand, conseiller d' Etat ete. (Paris. Hachette, ls7, 3805 pj, — 
L idee de Patrie par, M. J; Prudhommeaux (La, Paix, par le-Droit, Parig, 
1897, p. 171 f, es 199. f.), — Dr. M. Kolben: Nationale Gesinnung 
und Friedensfreundlichkeit — kein Gegensatz ( DWN. 98: 189—42. 1). 


Kemény Ferencz, 
(Folyt. kiv,) 





ADALEK A: MA'TRIARCHALIS CSALADI SZERVEZET 
KERDESEHEZ, 


Bachofen-nek ,Das Mutterrecht, eine Untersuchung iiber 
die. Gynaikokratie. der alten Welt. nach ihrer religiisen und recht- 
lichen Natur* czimii munkaja egyike volt a szizad legnagyobb 
felttinést keltett tirténelmi felfedezéseinek, Az anyajog intézmenye 
ugyan régebben sem volt egészen ismeretlen, de csak egyes: mese- 
szerli tiredékekre szoritkozott, a mit tudtak rola s még.ezek is csak 
Bachofen munkajw» révén valtak szélesebb kérben. ismeretesekke. 
Még a tudomanyos vilig is nagy. csudalkozdssal fogadta a most 
mar kétségbevonhatatlan tuddésitasokat egy olyan tarsadalmi alla- 
potrol, «a mely a mienkkel homlokegyenest ellenkezik. 

Mintha csak mas égi test lakoirdl sz6lé leiras volt volna! 
Az apa révén valo rokonsag. ismeretlen; csak azok rokonok, a 
kik. egy anyitél szirmaznak: a gyermekek anyjuk nevét, anyjuk 
rangjat viselik; a vagyon mindig. esak néagon. szdll anydrdl 
leAnyra: az apa vagyonat névérének fia 6rékli; a fint nem atyja, 
hanem.. anyjanak. batyja vezeti be a férfias foglalkozasokba, neveli 
harczra,. vadaszatra. 

Sha. férfi is. a fejedelem, utédja. névérének. fia. leszen. 
[gen gyakran. a.csalidi. szervezet is matriarchalis,. az anya kezé- 
ben a. csaladi hatalom; a. férti az asszony, hazaba kéltizik és.az 
asszony csaladjaba olvad, a.mikor, férj és feleség. lesznek, sit 
itt-ott..sztikségképen ni. kézens van az ‘lami. hetalom is, Vagyis 
néagi. renden. és matviarchilis. csaladon kiviil még gynaikokratié- 
rol is tudtak hirt azok az adatok, a miket Bac -hofen. , az. anya- 
Jog. Sehliemannja* az ékorbél. rénk maradt | tudésitivok tirmelé- 
kébél, kiasott. + 


* 
™ 





404 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 


s hogy ezen énkéntes v. inkéntelen fogalomzavarnak kivetkez- 
ménye a legellentétesebb nézetekben és meggyézidésekben nyil- 
vanul, Az idézett tanuk nagyobb része azt vallja, hogy az 4l- 
patriotismus egészben véve hazug fogalom, mesterséges vaddez, 
az emberiség gondolkoddasaba idével befészkelt legkarosabb elé- 
itélet (conventionelle Liige), melynek ninesen létjoga. Tiirsadalmi 
téren bujkald tiirelmetlenség, melynek nyomaéban annyi vér és 
biin jar, mint a vallasos tlrelmetlenség kiséretében. Logikailag 
tovabbfiizve nemzetkiizi viszilyokhoz, a végletekben valésagos 
irtohaborikhoz vezet. A természetben hidba keresnék az analogia- 
jat! Az allat ott telepszik le, a hol a megélhetés feltételeit 
megtalilja, s elégedett; ha nem, mis jobb otthont keres maga- 
nak. S a Szentiras, akar Jézus Krisztus, akar Mézes tanitdsait 
tekintjiik, nem a tiirelmességet és emberséget hirdeti-e ? 
Megdinthetetleniil all eléttik az a tény, hogy valamint 
az elsé6 embereknek nem volt hazajuk, az utolséknak sem lesz, 
KE végezel felée kell tehat t tirekedntink oly viligeré joganal fogva, 
mely az emberi hitisiigok és _syengeségek felett all. E ezélhoz 
legbiztosabban az értelmes vilag spolgarsag vezet, mely tivol all 
mindama rigalomtsl, melylyel a a fél remagy arazott cosmopolitizmust 
ma még és nalunk lé épten-nyomon illetik, _ Miért ne szerethetné 
és tisztelhetné az ember 8a ajat orséigin kivil masok anyafildjét 
is? Avagy talin hazug Jokai ‘Mérnak en az érikezép igéje : 
»A hazaszeretet nem aierja ki az emberszeretetet! ?* — Es nem 
ismerjtik-e el utélagosan a helyességét azon irodalmi programmnak, 
melyet .a magyar szellem érvényesitése az eurdpai izlés formai 
koz6tt* czimen mar 80 év elétt vallott az -akkor hentisei mes 
Karoly ? (L. Bedthy Zs. = 
nseyeyillésen). Hasoni felfog fog 


législation du parma none ‘contint pm “ides nora 

dont nous pussions nous’ enrichir 3 de ugyanezen szerzi ezt is 

mond ja ; Tiiiccceterea, étrangers est un défaut de patriotisme. 
e) 


“ay 


hanem a szellem és az erkiles  bire- 
ty v4 

s soviniomuass érvényesiteni azzal, hogy 
és a legszebb alkotasok diesisige 


se an a patrikuliris és absolut - havafi- 
ey pillantas arra, a mit én a so vi- 


- 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 405 


nismus mathematikai elméletének neveznék. Kép- 
zeljiink » nemzetet megannyi kisebb-nagyobb Atméréjii kér altal 
képviselve, melyek eredetileg egyenléek voltak és egymast érin- 
tették. Minden egyes ily ,kir-nemzet* expansiv erit fejt ki és 
a kiviile allokat ellenségnek nézi. Ezen kifelé haté erék 6riasi 
fesziiltségeket idéznek elé, az egyensuly ingadozd, a kep folyton 
valtozé, nyugalom azaz béke képtelenség, mert a nemzet-egyed 
a nemzetek timegének romlasan faradozik. Mily mas a keép, 
ha a nemzeti erék mindeniitt a kiézéppont felé, centralisan hat- 
nak, ha mas szdval valamennyi nemzet az ifjisigot nem a 
habortra és harezias szellemben neveli, hanem a békére és ember- 
séges hajlamokra! Amaz nyugtalansigot és habortt, ez békeét 
és belai megerisidéest eredményez, mert kiviilré] sehol és sen- 
kit sem fenyeget veszély. Ezt az allapotot igyekeznek nyugodt 
lelkiismerettel elikésziteni azok, kiket rendesen hazatlansaggal, 
s6t hazadrulassal vadolnak olyanok, kik szAndékaik tisztasdgat 
nem képesek v. nem akarjik megérteni. Azért legalibb is mel- 
tanyos, hogy ne csupdn a hazaszeretet javara alkossunk tirve- 
nyeket, de az emberszeretetet is részesitsik némi tamogatasban. 

Hogy mint fogom fel én a hazafisdgnak és a cosmapoli- 
lismusnak egymashoz valé viszonyat, azt vilagitsdk meg a kivet- 
kezi elmélkedések : 

~A hazaszeretet nem zarja ki az emberszeretetet. Ha az 
értelmes tanult fiatalsdg testi és lelki erejét sajat nemzetenek gyara- 
pitasara szentelné, sokkal nagyobb hazafisigot mivelne, mint bar- 
ming hésatettekkel, a miket idegen nemzetek megrontaisara elkdvet.“ 

ley nyilatkozik Jékai azon Szdzatban, melylyel a béke- 
egyesiiletek a tanitékhoz, fbleg pedig a térténelem tandraihoz 
fordulnak. ) 

§ valéban mekkora eredményt lehetne az ifjisdgnal az 
iltalanos emberszeretet javira -elérni, ha kell liképen megértetnik 
velik a kivetkezi logikai -lanezolatot : 


Csalad — Hasa — Emberiség. 
ar? = ." - — - = ied = J . = & a . 
sziiléi szeretet — hazaszeretet — emberszeretet. 
ragaszkodé gyermek — 6 hazafi = igaz ‘felebarat 


Ezen tj szenthdromsig n mint egy az emberiség irik eszméi 
felé haladé esillagzat, oly Liner, melynek bsszefliggs azemei nem- 
hogy ki nem zarjak, de e kile lesinds hatasukban fokozzik egymast. 


ATHENAEUM. , 27 
i ] 








410 ADALEK A MATRIARCHALIS CSALADI S*YERVEZET KERDESEHEZ. 


tentottok alveo-nasalis indexe — a mély ezt az avanyt mutatja 
— 50, az angdloké, francziéké és németeké ‘kértlbelfl 20, mig 
a polynesiaiak és a mongolok a ‘kézépen Allanak. A mai ndk 
erivilizall népek ‘kiizitt prognathabbak a férfiaknal. Nagyobb szanva 
irja eredetii koponya vizsgilatabél mind@ig a 16 nagyobb foki 
prognathsaga dertil ki; igy pdarisi “koponydkon visszamendleg 
egészen a XII. szazadig, bretonok, auvergnatok, baskok, corsiaiak 
kizétt épen fgy, mint 6-egyptomi és javai koponyakon a 16 
mindig hatarozottan prognathabbnak mutatkozik, mint a férfi- 
Az alsdbbrendii sttét emberfayokrél ez nem dilithatéd és tgy lat- 
azik a chinaiakré) sem. Az aAfrikai négerek, nubiaiak és busman- 
nok kézétt a férfiak hatdrozottan prognathabbak a néknél (Ellis, 
i. m. 86—87. 1.). 

A legcompetensebb kraniologusok, kiéztik Virchow, allitjak, 
hogy rendkiviil nehéz nem-eurdpaiak koponyajabol a nemet fél- 
ismerni, mivel azok a kriteriumek, a melyek az egyik fajra 
ervéenyesek, nem alkalmazhaték masokra, jéllehet primitiv fajok 
kizitt a koponyak nemi kilinbségei dridsiak is lehetnek (2l&s, 
mom. ra. 13. 

A néi koponya lapossiga, a melyet Welcker, Ecker, Weiss- 
bach, Benedikt 68 Cleland dAllapitottak meg, tigy latezik a koponya- 
teto gyermekkori lapossaganak megmaradasabél kivetkezik. A 
sziiletés idején a koponya egyenijen magas mindkét nemnél, de 
a felnétt né koponydjanal elmarad a magassagnak az a meg- 
nivekvese, a mely a férfinal beall, Vannak azonban fajok egyenld 
koponyamagassiggal mindkét nemnél. [de tartoznak a Homme- 
Morte barlang régibb kékorbeli leletei (Broca), a négerkoponyak 
(Davis és Broca), az ij-kaledoniaiak (Broca), az auvergnatik 
{Broca , von Hédlder crania helvetica-i, a corsok (Broca), a Davis 
és Tornam dltal megmért antik rémai koponyék és az ugyan- 
ezen szerzokt6l] megvizsgalt ir és angolszisz koponyak (Ellis, 
eam, 7. °1.). 

Ellis bsszeallitast készitett azokrdél a fajokrél, a melyekneél 
a férfii inkabb brachycephal fejalkotisi, mint a n6 és egy masi- 
kat azokrol, a melyekné) a nt ink&bb brachycephal, mint a férti 
és ehhez a kivetkezé fejteretést flizi : 

Vilagos, hogy ezekbél a nem egyGntetii és nem mindig 
egészen megbizhaté adatokbdél végleges kivetkeztetesek nem von- 
liatok Je, kivéve azt a megticyelést, ‘hogy az els ecsoportban a 


a, 









ben van. A brachycephal egyének agyveleje hatrozottan nagyobb, 
aint a dolichocephaloké (Ellis, i. m. 80—81. 1). ° 
‘Broca kiterjedt a eg ab azon a > BABESER volt, 


megvizsgalta Nyugot-Amerika parti dslakossiganak koponydit és 
a néi nemnél talailt nagyobb brachycephalidt, mig dolichocephaliat 
gyakran talalt férfiaknal, hyperdolichocephaliit pedig kizdirdlag 
esak férfiaknal talalt (Ellis, i. m, 81. 1), 

Valdszintileg be fog bizonyulni — mondja Ellis (i. m. 82. aH 
 — hogy miként mésutt, agy ezen a téren sem mutatkoznak férfi 
és nb kézt tilnagy ktilénbségek, de miveletlen fajoknal mégis 
a nének az a tendentidija érvényestil, hogy a fejlidés élén Alljon, 
vagyis hogy ez esetben brachycephalabb legyen a férfindl, a mit 
kiegyenlit, hogy miivelt fajoknal ’a férfiaké az elsdsée. 


Egy néhdny alacsony faj kivételével a nék mindentitt kisebb 


képességet mutatnak az erételjes izommunkira és kisebb kedvet 
annak kifejtéséhez. Miivelt fajoknal a kilénbség nagy @s szembe- 
széki (Bilis, i. m. 155. 1.). 

A n6é jelentékeny izomereje bizonyos vad népeknél arra 
mutat, hogy a két nem izomzatanak az az driasi kilinbsége, a 
mely tmitivelt népeknél talalhaté, nem egyedtil veliink ‘szliletett 
szervezeti kiilénbség (Ellis, 1. m. 15%.). Schellong, a ki az uj- 
guineai német védteriileten laké pipodkat anthropologikas szem- 
pontbél gondos vizsgalat ald vette, erésebb testalkattaknak talalta 
a néket mint a férfiakat, 

Erdekes eredményekre jutott Ellis a koponyatartalom 
kiilénbségeire vonatkozélag. A férfiak koponyatartalmat ugyan 
mindenlitt nagyobbaknak taléltak, mint a n6ét, de ez a kiilénb- 
ség miivelt népeknél sokkal nagyobb, mint miiveletleneknél. 
Ellis félez Weisbach, Topinard és Flower ismeretes munkéinak 


A r: ~ - 





412 ADALEK A MATRIARCHALIS CSALADI SZERVEZET EERDESEHEZ. 


felhasznilasaval a kiévetkezé tablaizatot allitotta Gssze, a mely- 

nek szimai az dtlagos néi koponyatartalmat a ferfi koponya- 

tartalmanak °/,,-eiben fejezik ki: 
Négerek (Davis). . . . a 84 
Busmannok (Flower) . . " . . 951 
Hottentottak és busmannok (Broea). .. 951 
eee TAVIS) , 5 oe in ee he E . 844 
Négerek (Tiedmann) ... . » » « « Soe 
Eszkimék (Broca) .... . . : 931 
Auectraliaiak (Broca) . .. + » « » « wee 
Malajok (Tiedemann) . . . . ; . 823 
Németalféldiek (Tiedemann) . . . . . . BLY 
LTS = Bm a Ts 912 
Andamanok (Flower) ....... . @ 
Uj-kaledéniaiak (Broca) . . . . . . . #11 
Nemetalféldiek (Broca). . . . . . . Oo 
Tasmaniaiak (Broca) . . . . . . « « OOF 
Kanakok (Davis) . . , . 4 ee a 
Veddahk (Davis, Flower, Virchow, Thomson) 03d 
Marquisas-szigetiek (Davia} © i: . oo). SS 
Németek (Welker). «. 1 «+ : « + & * OBS 
Auvergnatok (Broca) . .:. .. . . « 89F 
Német varosi lakossag (Ranke). . . . . 893 
Ausztraliaink (Flower). . . . . . . , 889 
Német falusi InkossAg (Ranke) . . . . . §5Sd8 
Groseok (Popa) is) tee Soa! « & & BBE 
Néemetek (Davie) ¢ « 2 ws Fs we . (Bes 
Németek (Welssbach) . . . . . . . « S78 
brittel: (Devish i. Sci kt od. askew or TF 
Jivaiak (Tiedemann) . . . . . in dae 
Kinaiak (Davis). . 5 Oe ot rt nde 
Németek (Tiedemann) . . . . . . «S64 
Angolsziszok (Davis) . . . . . . . . 862 
XII. szizadbeli pirisiak (Broea) . 2 es 862 
emmoiok, (DAVIG)... . . .« “ Wena eee . BBO 
XIX. szazadbeli parisiak (Broca) aa. « oo 
Jhyaiak (Broca). . . . . «© » « » +» 855 
Kazkimok | Flower) = 
Néemetek (Huschke) 





ADALEK A MATRIARCHALIS CSALADI SZERVEZET KERDESEHEZ. 213 


Ebbél a tblézatbsl kitinik, hogy a mMilivelte#e haladaea 
fokozza ezt a kiilinbséget. A tablazatban mutatkozé néhdny el- 
terés igen csekély vagy nem normalis anyagon vagy pedig hibas 
modon vegzett mérések rovasdra irhaté., 

Megjegyzendé, hogy a fentiekben mindig csak a feérfi és 
ni absolut koponyatartalmanak viszonyarol van sz). Az a kér- 
dés, hogy a test nagysagahoz vald viszonydban melyik nem 
koponyatartalma nagyobb, alkalmas méréiméd hijan még _ nin- 
esen eldintve, 

Ezek az adatok azt bizonyitjak, hogy: 

1. A férfi és né kézitt ma fennall6 maésodlagos nemi 
kiilénbségek igen nagy részt nem valtozatlanok, sdét lehetséges a mai 
viszonynak épen az ellenkezéje is. 

2. A mai eurdpai fajok kézétt a né prognathabb mint a 
férfi, tehat ebbél a szemponthdl alacsonyabb typust képvisel, mint 
a férfii vannak azonban alsébbrendi fajok, a melyeknél a né 
orthognathabb a férfinal. 

4. A mai eurdpai fajok kézitt a néi koponya teteje lapo- 
sabb a férfiénal. Vannak azonban — ismét féleg alsébbrendii 
fajok, a melyeknél a férfi és a néi koponyamagassig egyenld. 

4. Alsébbrendii fajoknil a né brachyceephalabb, mint a férti, 
tehit ebbél a szempontbdél magasabb typust képvisel, magasabb 
rendiieknél ellenben a né dolichocephalabb a férfinal, vagyis 
aacsonyabban all nala e szempontbol, 

®. A ferii és a néi absolut koponyatartalom kilinbsége 
fejlett és mivelt népeknél sokkal nagyobb — még pedig a né 
hatranyara — mint alacsonyrendii fajoknal. 

A két nem izomerejének az a jelentékeny kilinbsége, 
a mely ma a noi nem hatranyara a mivelt fajoknal fennall, 
nincsen meg alsdbbrendii fajoknal; sdt 

¢. vVannak alacsonyrendii fajok a melyeknél a nok eré- 
sebb testalkotasiak mint a férfiak. 

E tenyek vilagossaganal egészen mas szemmel nézhetjiik a 
matriarchalismus gondolatkirébe es jelenségeket, mint korabban. 

A ferti praeponderantijit a noi nemmel szembe n a meg- 
szokastol eltekintve azért taldljuk oly termé szetesnek, mert a 

mai férti anthropologikus szempontbdl is erdsebb, hatalmasabb a 
mai nonel. Ha azonban egy olyan fajt peercltak a a melynel a 
noi nem orthognathabb, brachycep palabb, esetleg | eyobb koponya- 


; 3 





414 <ADALEK A MATRIARCHALIS C8ALADI SZERVEZET KERDESEHEZ. 
wv ~~ 

“tartalni y erés@bb is a ‘férfi nenmeél, akkor ennek a néi nem- 
nek “tirsadalmi “tilsilyiban “f6bbé nem Vithatunk visszdssarot. 
la a Yérfi és n6 kOzétti mai ‘anthropologikus viszonynak j6 rész- 
ben megforditottja all fenn valamely fajndl, akkor nem vérbat- 
juk azt, hogy térsadalmi viszonyuk a nflunk fénndlléhoz hasonldé 
legyen. Ott is csak ‘uzt varhatydk, a ‘it magtnknal litunk, 
hogy “t.i. az orthognathabb, a brachyeephilabb,a nagyobb izom- 
erejii nem Yreadalniitag is ‘félényben legyen a progmithabb, 
a dolichocephalabb, a kisebb koponyatartalmi és “a gyengébb 
izomzati nemmel szemiben. ‘Ext a viszonyt mdr eléve is valo- 
szintinek kell talalnunk. 

Bz az evynéhiny egészen nyersen odavetett adat termé- 
szetesen nem lehet elégséges a kérdés eldéntésére; épen csak 
ennék a szempornttnak felvetését igazolhatja. Hiszen kérdéses 
marad mindenekelitt az, hogy azok | fajok, a melyek a né 
«ithropologikus filényét mutatjadk, azonosok-e azokkal, a melyeknél 
ani tirsadalmi tilsilya constataltatott. Erre nézve e helyen ¢sak 
azzal ay altakinos megjegyzéssel szolgalhatunk, hogy a matriar- 
chatus is kivétel nélkfil esak egészen alacsony rendli térzseknél 
fordul elé. Minthogy azonban a felvetett szempont tudtunkkal 
eddigelé egydltaliban nem nyert figyelmet, a tudomanyra nézve 
mir az is nyereség volna, ha bebizonylttatnék, hogy a patriar- 
chatus, illetileg matriarchatus kifejlidésére az egyik vagy a masik 
nem anthropologikus félénye semmind befolydssal sem volt. 

Az sem lehetetlen, hogy andi nemnek ez az anthropologikus 
filénye némely alsdbb rendii fajoknal a matriarchatusnak nem 
oka, hanem okozata, Kétségtelen, hogy a két nem kézttt a mai 
milivelt fajokndél fenndllé testi és lelki kiilinbségek igen nagy 
részben épen tarsadalmi okok kovetkezményei. A socialis jélen- 
ségek nemesak fliggnek az egyénék testi szervezetétol, hanem 
arra Vissza is hatuak, azt még is ‘valtoztatjak, Anthropologikus 
és psychologikus kiiliinbség ek : socidlis kflénbségekre, pl. munka- 
felosztasra, kasttok képzviésére vyezetnek ; de a munkafelosztis 
és a kasutrendszer megint ‘Ajabb és élesebb anthropologikus es 
psy chologik us kilinbségekre vezet. 

A fentebbi adatok & bls ea? sincsenek még fel- 
dolgozva. Pedig, hogy irinyban érde kes: eredmenyre 
vezetnének, az igen v saben.” 


Dr. Somlé Bédog. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONTATA. 
— Elsé kizleméeny. — 


I. 


Macedoniai Nagy Sandor vilagtirténeti jelentéségét bamu- 
latos hadveré és orszaghddité ‘tetteinek paratlan sorozata ki nem 
meriti, mert lényegében az képezi, hogy az egész vilag kultur- 
fejlidésének tj iranyt szabott. 

Av a teremté girig szellem, mely vilagraszdld remekek 
alkotasival nem kimeritette, hanem inkabb taplalta Gnmagat: az 
a minden téren az idealt szolgAlé csoddlatos tehetség, a melynek 
a sziik nemzeti korlat valésigos gat volt, a melyen dt idegenbe 
is termékenyitve ki-kicsapott, most a nagy hddito nyomaban 
valésageal azza valt, a mivé lennie rendeltetése volt, az egész 
emberiséy kizts birtokava, Srikké kamatozd szellemi thkéjéve. 
Mert igaz ugyan, hogy a girig szellem | és miiveltség mis nepek 
kGrébe valé ‘ttiltetését egyesek — a legrégibb idjk dta munkaltak, 
vagyis hogy a hellenizilis - — értve a szét a degaltalanosabb 
kulturtérténeti jelentiségé| ben — sza akadatlanal Jolyensibin volt, 
de czéltudatos, + chamicS es Hilde vezetett tt munkiija esak Nagy S:in- 
dorral ‘kezdédik. im, 

Nem is lehetett az més sként @ munkanak nemesak meg- 
imdoinia, hanem teljes diadalra | jutnia is sztikségszerii volt, Az 
a ‘kivalo értelmi eri, mely a_ gortg népet altalaban jellemzi: a 


azellemlélet és kultura minden terén elért ama Mm: nagyfokt haladis, 
melyet e genialis nép ‘fejlédése minden idejében felmutat ; az a 
jol kiérdemelt elsdbbséc és félény, a mit a gérdg mtiveliség a 


kést wtékorokra kihatélag is magénak ‘megszerzett : a hellen 





416 A HELLESISMUS ES A PHILONISMUS 


szellemi x. ompaxt tecjodekelli gee érintkezésbe jétt 
egyetlen népre sem maradhatott hatastalan. 

E— hatis pedig elsé sorban is a humanistikus vilagnézet 
felébresztése és tudatra juttatisa volt. Mert Nagy Sandor nem- 
ecaak az orszigok hatarait valtoztatta meg, hanem a népeket 
egymastél elvalaszté nemzeti és faji korlatokat is attirve és le- 
rombolva, az emberiséget tudatara juttatta annak, hogy az ember- 
ségben, az emberi hivatasban mindenki egyenlé. 

Abban a korban, a mikor minden térsadalmi és vallasos 
kizisség a maga sziik latokérii, zirkézott és Gnzé elvonultsigé- 
ban csigamédra szemlélte a vilagot s magat minden kélesin- 
hatastél gondosan és aggodalmasan elszigetelte, a mikor még a 
szabad szellemi hellén is ismerte és hangoztatta a barbar és 
inmaga kézt levé kilénbséget, az egyetemes, a tisztult huma- 
nistikus gondolkodismdéd felébresztése a vilAgnak uj alakulasat 
készitette eld. 

De nemesak az ember helyesebb felfogisa s ez alapon az 
egyetemes testvériség gondolatanak felébresztése és tudatanak 
kifejlesztése, hanem az ember helyzete, hivatisa, a vilaghoz valé 
viszonya, de sit magdanak a vilignak vizsgalasa, megismerése 
is mind a giérég tudomany él6 csatornain at lett az emberiség 
kizis kinesévé s termékenyitette meg és foglalkoztatta még az 
e kérdések feszegetéschez nem szokott emberek szellemét is. 

A lét és vilag felett valé okoskod’s dsztiéne ngy szélvan 
az emberrel vele sziiletett. Bizonyos mértékig minden nép fog- 
lalkozott e kérdésekkel, de oly bamulatos eredménynyel, oly 
mélyrehatolissal egyetlen nép sem, mint a gérég. 

Misok megelégedtek az anyag és szellem ellentétének fel- 
ismerése alapjin megindulé sov ny speculatiéval, a gérég bol- 
csészek edzett és finom szelleme nem elégedett meg a probléma 
ismerésével, a nagyok egyik legnagyobbika Plato a kettés vilag 
egymishoz vald viszonyanak -megiallapitasdban a megoldisat is 
megkisérlette. 

Sa lét nagy kérdéseiv el kizmegnyugvasra foglalkozé gérig 
philosophia késtbbi_alak cukisaiban, nevezetesen -aristotelesi, scep- 
tikus, ecclectikus és stoikus formaiban is, nemesak a sajat kora- 
ban és kérében, hanem még maganak a keresztyénségnek a 
kéreben is, ktilindsen na kizépkorban a keresztyén. vallAsos mii- 
veljdésnek hatalmas, nem ritkan dénté tényexiije volt. Nem lehet 


‘ 





. A HELLENISMUS £8 A PHILONISMUS COBMOGONTAJA. 417 


ezen csodalkoznunk, mir csak azért sem, mért a Yet alapjat 
magi¢nak tudo és vallé theologia, s a lét Gsszes kérdéseit fel- 
tevs és megoldani térekvé philosophia kélesénhatdsa elkeriil- 
hetetlen, sit egyenesen sziikségszerii. Hiszen tudjuk, hogy a 
vsidbe jutott poginy vallast is az annak romjain nagygya épiilt 
poginy philosophia eredményekben gazdag, szépségekben bamu- 
latos, hatasaban 6rék szellemvilaiga valtotta fel és egy ideig 
helyettesitette, de csak azért, hogy tarsulva egy Oj szellemvilag- 
val, erbsitéje legyen annak a sziik kérre szoritott monotheismus- 
nak, a melynek hivatisa volt, hogy alapul szolgaljon a hit, egész 
vilagot magiban foglal6 amaz erés varanak, a mely menedéket, 
biztossigot, megnyugvist és boldogsagot adjon az egész erre 
sévargd emberiségnek. 

Hogy a hellén szellem minden népet meghoditott, annak 
maga e szellem félénye elegend} magyarazataul szolgalhat, mert 
hiszen hatalmat valami basonléval egy nép sem volt képes ellen 
stilyozni. Egyediil Izrael népe volt az, a mely, a maga monotheis- 
tikus vilignézetében a lét kérdéseit tisztazni szintén mindenkor 
feladatinak tekintette, s a hellén kultura mellé szintén valami 
nagyot, valami magasztosat <Allithatott. 

A hellén szellem eredményeinek megismerése mig egyrészt, 
latva, hogy nemesak az 6k, a kivalasztott népnek, a kijelentés 
birtokosainak kezében vannak a vilagos latas kulesai, megdibben- 
tette dket, masrészt arra dsztiinézte, hogy a pogdny philosophia 
ragyogéan szép eredményeit a sajdt vallasos felfogisuk és vilig- 
nézetik keretébe gondos kériiltekintéssel beilleszszék. 5 ez a 
munkilkodas a héber theologia— ali akul laisira igen nagy befolyas- 
sal volt. - 

E hatas elél a zsiddsig —anndl ‘kevéebbé volt képes ezdttal 
elzirkézni, mert Nagy Sandor balla” utan (823 jun. Kr, e,) be- 
kivetkezett birodalom: ost és snerz} harezokat ee ipsusi 
dénté titkézet (S01 Kr. . 8, ) utin Izrael népe fh » szellem és 
miiveltség lelkes bart, itja, Ptolomeus Lagi! indies ala keriilt, 
a kinek még utdédai is a ¢ orig eredetet soba meg nem tagadva, 


t 820-284 Kr. e. La gus mi macedoniai féember fia, a kit a rho- 
dusiak azért, hogy ‘varosuket 804 04. wes az ellenségtél felmentette, a 
Szabadité, Soter melle ‘Knévvel tiintették kis a tiirténelem is, hogy a 
tébbi Ptolemeustél megkiilinbiztesse, sokszor emliti @ neven, 








418 A HELLENISMUS && A PHILONISMUS COSMOGONIAJA. 


minden tudominynak és miivészétuek hivatottés lelkes. dpoldi 
és terjesztii. voltak. 

A Ptolomeusok. egy szizadn4l tovabb. tartott uralkodasa a 
békés hellenizailis korszaka.volt.. A. hellenizilédés <AltalAnosabb. 
elterjedését. kiiljnisen.két. fontos. kirtilményre. vihetjiik. vissza. 

Elsibb is a makedon uralom. hatartolisival Izraelre nézve 
is megsztintek a békés munkalkedis nyugalmas évei s. a, vilig- 
események. hullamzisa az 6 orszigukat ezentul folytonosan, nem- 
esak. érintette, hanem sokszor kiizdelmek és rombolasok szin- 
helyéyvé is: tette. Az idegenekkel dsszekittetésbe hozé s folyton val- 
tozd, mozgalmasabb. és, zajosabb. életmdd a, békés, foldmiveléssel 
foglalkozé zsidésagot vallalkozd szellemii. kereskedikké és nyere- 
ség utain faradé iparosokka nevelte, a kik nem maradtak meg 
tibbé hazdjuk szlik hatdrai kiziitt, hanem az egész vilag kindlkozé 
elinyeit kihasznalni, javukra forditaniigyekeztek. A merev theocratia 
szabad mozedst. nyligiizi korlatait. attérik, mert belatjak, hogy 
ha. csak. a fenmaradads lehetésdgét is nem akarjak makacsul 
koczkara tenni,. mis. népekhez, ag. idegenekhez idomulniok kell, 
Hogy igy, aztan a kélesinhatasnak szellemet, s gondolkozast 
érint6 befolyasdtol sem maradhattak érintetlentil, nem. szorul.meg- 
okolasra. 

A hellenizdlodas, masik, oka magaban a. héber vilagnézet- 
ben rejlik. Izrael, népe. mindig inkabb volt képes a ktilsé hataés. 
befogadasara, mint a.kifelé valé. hatis gyakorliséra. Es. ennek. 
oka kivailasztottsiginak tudata. volt. Az_isteni. szent. kinyilatkoz- 
tatast magaban. foglalé térvény, olyan. fenséges, a melyhez. fog- 
hatot még a kiilinben. méltin biiszkélkedé girég szellem. sem 
mutathat fel. A tirvény bizonyitéka és biztositéka Izrael, kiva- 
lasztottsigdnak,. a.minek. tudata pedig a szent népet még a leg- 
szomorubb, viszonyok. kizt. is, mindig felemelte, vigasztalta, erb- 
sitette. 4s. biiszkévé tette. E kivalasztottsag, a fensibbség. e- hite.. 
ez. aristocratikus. gégis. inhittség a. megkézelithetetlenseg, olyam 
Orkisi. gitjat. emelte fel. kizte. és» minden mas. nép, kézbtt, a. 
melyet. lerombolni. legfeljebb, csak. azon az dAron.lehetetty hogy, 
az idegen teljesen és feltétlentil a theocratikus nemzet testébe 
Olvadjon bele. 


' Sehiirer.: Geschichte, des jiidischen, Volkes im. Zeitalfen Td. 
Chre Il’ Aufl’ 1886. 787° 


A HELLENISMUS &S A_PHILONISMUS CUBMOGONTAJA. 419 


Ez volt az oka, hogy Izrael. népének egész magiin. és nyil- 
vinos, élete sziik keretekben mozgo, patriarchalis. jellemii, ez. az. 
oka, hogy nemesak. kifelé. hatni soha képes. nem volt, de sét. a. 
kivillrél jivé hatis ellen is. lehetileg elzirkdzott; ez. az oka. 
hogy bir a monotheismusnak, a szellemi isten képzetének. egyedali. 
tulajdonosai, mégis, a poganysdg kézepette hdditani, eszméiket. 
terjeszteni sohasem, képesek, s ez_ az. alapja annak is, hogy 
Izrael vallasa vilagvallassi sohasem valhatott, de annal kiza- 
rébb volt s az egyedtil, Udvézitéiség igényével, anndl_ inkabb 
kérkedett.. 

A mennyiben mégis a, bellén, és héber miivelte¢g kGlesin-. 
hatasarél. sz Iehet, arra nézve_ ki, kell. emelniink, hogy ez. a 
kGlesénhatas tulajdonkép csak annyibol allott, hogy a nagy mii- 
valtségii, ugyszolvan. az. egeaz kor tudasat egyediil képvisalé 
girdgség eszmevilagaval a maguket lehetileg dsszeegyeztetni s 
ha lehetséges. a f6lé helyezni_ igyekeztek, 

Itt is, megtalaljuk azt.a mar eddig is, minden.idegen be-. 
folyas. érvényesiilésével felmeriilé. jelenséget, hogy mig, ax egyik. 
tabor aggodalmas gonddal k@riilsinczolja. magit s,csak annal, 
inkibb elmélyed a kijelentés igazsAginak,s_rejtett. lényegének 
bivarlataba, a masik tibor az idegenbél beszivargé vilAgossigga! 
a maga szellemi kincseinek igazi értékét kutatgatja, helyes meg- 
itélését, de sajnos, hogy az tligy artalmara nagy mesterkéltséggel, 
lelkesedést megili és elfojté dialectikus szarazsaggal, igyekszik 
dltalanositani, 

Az. is. bizonyos,, hogy a. hellenismus hatasa nem tekie- 
sen azonos irinyt.6 terjedelmi a palestinai és, alexandriai zai- 
dék_ kérében, a minek oka egéezen nyilv dnvaldlag. az, érintkezés 
meértékéyel van isszefligésben.. A, hellenismus_ kézis, vondaa 
azonban itt is, ott.is.a girig. 68. asidd ~szelem leheté., éssze- 

-s 1 

A hellenismus fontossig a nem aye i vagy tarsadalmi. hata- 
siban, hanem abban rejlik, hog gy, Oj, Jovot, késaitett eli, A, zsidd 
nép hellenizdlasa nem abban, { ull, hogy, a givig: nyelyet, eltanul- 

myelvet a kézis érintkezésben hasznositottik, 
nem is csak abban, hogy ie girdg szokdsokat elsajatitottak, hanem 
tthe néber ‘maonotheistibms, hitet és az 





azon alapulé egész vilignézetet éper os 

korszakaban a hellén miiveltség eszkiize ivel ij fo OltHz- 
tették és egyetemesebb alapokra, hely *tejibade dtjara terel- 
ték, addig masrészt a héber theoeratiat speculatio terméke- 
nyitl igéit az idegenekkel is megismertetve ij szellemi irany 
létestilését segitették eld s a proselytik toborzisa Altal szel- 
lemi erejiket nemcsak nivelték, hanem éj irinyba csapasit is 
munkaltak, ' 

De a hellenismus altal befolyasolt és a hellenismus hata- 
sinak ellenallott zsidésig hatarait megallapitani teljesen lehetet- 
len, mert még a zsidé visszahatas koraban is a hellenismus a 
palestinai zsidésag kirében is mindig oly szellemi hatalom volt, 
melynek bensé hatasa még azokban az életkérékben is uralko- 
dott, a melyek a leggondosabban igyekeztek téle elzarkdézni. 
.A hellenismussal szemben a zsidésig megérizte vallisat, de 
mégis a rea akkor hatalmas befolydst gyakorlé girég gondol- 
kodisnak kiszinheté— a zsidésig vallisos eszmevilaganak hatal- 
mas Atalakulisa. Ez atalakulas nagyban kézrehatott arra nézve, 


hogy § ‘A siddsig § GH oe eae népek szamara egy 


> 


a). a 


i. 


Barmennyire kiziré volt is Izrael népe, a Ptolomeusok 
uralma alatt hatalmas erével hédité hellén miiveltség és tudo- 
many hatasa alé] még Palestindban sem volt képes magat kivonni. 
Annal kevésbbé pedig, mert a legyézétt és meghdditott tarto- 
manyokat elizinlé giérégik isteneiknek Palestina tébb vArosdban 
is templomokat emeltek, s a zsiddk kézétt élve, a girig nyelv 
és miiveltség elsajititasat Izrael népére nézve is nélkiilézhet- 
lenné tették. 

De helyesen jegyzi meg Sehtirer,® hogy nem az elgérdgt- 
sidég értendé a hellenismus alatt, hanem az a kulturhatalom, a 


— 


' Herzog R. E. V. 708. 2. v. 6. Hansrath : -Neutestamentliche Zeit- 
geschichte Il Anfl. 1877. I 141, 8 kév. 
Stade : Geschichte des” Volkes Izrael 1888. Kl, 2. 436, 
‘i, m, 26 8 kév. 





A HELLESISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONIAJA, 49] 


mely az élet minden terén hodité nyomokat hagyott hatra 5 az 
Allami, varosi, hivatalos és maganélet minden mozzanataban, a 
jogviszonyok alakuliséban, ruhazkodasban, viselkedésben, gon- 
dolkodasban, a tudomany és miivészet minden agdban, szoval a 
mindennapi élet egészében felismerheté volt s mindenre a girég 
azellem pecsétjét titétte. 

Miként emlitettiik, a hellenismus diadalmas elényomulisi- 
nak legfébb gatja a térvény volt, a melyet nemesak a zsiddk, 
hanem az idegen uralkodék is nagy becsiiletben és tisztelethen 
tartottak. 5S ha Izrdel az idegen szellem @ntudatlan befogadasa- 
val mégis épen a térvény tekintélyén titétt csorbat, annak nem 
esekély tényezije az uralkodék kiméletes, figyelmes bandsmddja 
volt. Mihelyt a szelid uralom megsziint, a graecomania mamo- 
ros Almabol Izrael népe is felébredt és a visszahatis teljes ere- 
jével kitért. 

A rendszer valtozisa az uralkodéhaz valtozisaval volt dssze- 
fiiggésben. V. Ptolomeus Epiphanessel (204—181 Kr. e.) a 
Selencidak kezére keriilt Palestina is, a hol a zsidésig 6si szel- 
lemének hanyatlisdt, megromlisit mi sem mutatja jobban, mint- 
hogy a azent fipapi hivatalt némely gonosz lelkii ember nem 
atallotta a pogany uralkodétél pénzen venni meg. Jason és Ben- 
jamin (Menelaos) a két kifar aztan Gsszeveszett a konezon, a 
mi IV. Antiochus Epiphanes (176—164 Kr. e.) személyes beavat- 
kozisat vonta maga utin. Antiochus pedig nemesak a fépapok 
kedvéért tette meg az utat Jeruzsilembe, hanem egyéb tervei is 
voltak, Uralkoddi czéljdul azt tiizte ki, hogy egész birodalmaban 
egysegessé teszi a kultust és hogy csalidjat mennél nagyobb 
gazdagsigra és fényre emeli. E terveit most Jeruzsalemben is 
meg akarta valdsitani 8 Apolloniust a mit sem sejt6 viros lerom- 
bolasira utasitja. Ez ,eltavolit mindent, a mi a azsiddsagot 
vallas dolgaban megktilénbiztette 3 en volt a kiraly akarata, El- 
tirli a mézesi szertartast, - eltiltja a szombat finneplését és a 
kértilmetélkedés ritusat, a torahnak Gsszes: kéziratait elkoboztatja 

. ae 
és megegetteti. <A megszentségtelenitett és részben lerombolt 
templomban pogany ssertartist v égeznek é8 az 6g6 aldozat 
nagy oltdra filé Jupiter > Capitolinusnak emelnek egy kis oltart, 
a melyen az elsé ildozis 16 168 Kiszlev hd 25-ik napjin megy 
vegbe. A vidéki virosokban is pogany oltdrok emelkednek és a 
zsidék halalos fenyegetéssel -kényszerittetnek nyilvdnosan imadni 


ATHENAKUM., 28 





422 A HELLENISMUS £8 A PHILONISMUS COSMOGONLAJA. 


i hamis isteneket és enni abbdl a —"*h a melyet a bal- 
vanyoknak Aldoztak*.' 

A dologban pedig legszomortbb és_ logiellemssbb az, hogy 
igy az uralkodé, mint vezére Izrielt mindezek eltiirésére eléggé 
romlottnak és kézinyisnek tartottak. De tévedtek. Antiochus Epi- 
phanes ez erészakos fellépése a zsidé nemzet fanatismusat fijra 
felizgatta s oly vallashaborit eredményezett, a mely nemesak 
Palestinara, hanem egész Syriira nézve is a legfontosabb kévet- 
kezményekkel jart.* 

Az elfasult zsidésig eddig az idegen megszokdsinak lass@ 
meérgével fogyasztotta vallasos buzgésaganak életerejét, kézinyi- 
sen nézte a hellenizdilédast, kizinyisen az si hitt6l valé elhide- 
vilést s mar-mir azon a ponton Allott, hogy tigyes politikaval 
nemzeti és vallAsi tndllésdgatél] megfoszthatéva lesz 6 a theo- 
eratikus allam észrevétlen dtalakulva felbomlik. Most azonban 
Antiochus Epiphanes durva tamadisa nembénomsagabél felrazta 
8 egész figyelmét a megesifolt szentélyre, a kidobott és meg- 
eyalazott térv ényre irdnyito ta a honah vale ragaszkodasit nem- 
csiuk felébre ‘sztette, de mes is 8 
Epiphanes: ‘fellépése I Ieraclre ficoep : valsigos Aldas, ijradledésé- 
nek nélkiilézhetetlen tényezdje . volt _ 

Mattathias fpap, mikor or 167- -ben arra akarték kénysze- 
riteni, hogy a " pogany - isteneknek Aldozzon, a szigoru zsidékat 
maga kéré gylijtve, egy korszakos lépéssel az engedelmességet 
megtagadta s a kiilénben i is hanyatlasnak indult Selencidak uralma 
ellen felkelést tamasztva, az utolsd fliggetlen nemzeti kiralysag, 
a Makkabeusok korszakat nyitotta meg. 

A Makkabeusok fellépte, hareza, ‘ktizdelme és egész sze- 
re plése kezdetében merében nem, de egész folyamaban is nem 
annyira politikai, mint inkabb vallisi jellemfi, Mutatja ezt maga 
a felkelés alapeseménye is. ‘Mattathias a parancsnak ellene sze- 
giilve, a modini oltaron nem akart aldozni, sit midén egy judeai 
omber payee az oltirra s ail Idozni késaillt, ‘Mattathias oda qe. 


ae 7 


t ail hs - . * 
: Wellhausen . larael népének tirtencte. Ford Kardos A. [1L. 
kiadas. 97 1. 
* Schlosser : Weltgeschichte I, 539. ’ ‘Stade i, m. 3)9—822; 
és 395, |. Sehultz: Alttestamentlische Theologic, Il. kiad, 1878. 770 1, 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONIAJA. 423 


tétte. .,Akkor elkialtja magdt Mattathias harsany széval kévet- 
kezéleg: A ki buzgén ragaszkodik a tirvényhez és megtartja a 
szivetséget, kivessen engem |“! 

Ezt az eseményt politikainak csak annyiban tekinthetjiik, 
a mennyiben a theocratia természete szerint azt a vallasi élettél 
és czéloktél elkiiléniteni nem lehet és a mennyiben kévetkez- 
ményeiben valéban politikai jelentéségre is jutott. Amde még itt 
is a vallasi a f6. A makkabeusi barezok kézvetlen kévetkezménye 
t. i, aj életre tamadt enthusiasmus volt, a melynek lényege a 
térveny irant valé fanatikus buzgésdg. Minden elpartolais 6s min- 
den idegeneskedés ellen valé energikus reactio jellemzi az uj 
illamélet e gérig korszakat még sokkal inkabb, mint a perzsdt 
jellemezte ;* s maga a makkabeusok egész klizdelme az ési zsidé 
hit és theocratia csonkitatlan és tiszta megérzését czélz6, minden 
idegen befolyas és tirekvés ellen folytatott oly munka, a mely- 
ben a theocratia jelleméhez hiven a vallisi és a politikai, a 
hithbeli és a nemzeti érdek egymast tamogatva, egymias_ tiizét 
szitva igyekezett diadalt aratni. 

S aratott is. Mert, a mit eleinte igyszélvan az édnfentartas 
isztine sugalt, késébb, killindsen a béles Jonathan (161—143), 
majd a patriarchalis Simon (143—135) kezében tudatos czélok, 
nagy nemzeti és vallisi érdekek szolgdlataban alld szent ligygyé 
nétte ki magit. S a helyzetet, a hangulatot a Makkabeusok tigye- 
sen ki tudta&k hasznalni, s ez, valamint a felvett czél makacs 
kivetése, a girég szellem és befolyis megsziintetése ellen foly- 
tatott hatarozott, alkudozast nem tiré ktizdelem, a nemzeti érde- 
kek szigori szolgdlata s ennek érdekében a fépapi tisztnek is 
megszerzése ket a nemzeti theocratia hiseivé és képviselbivée 
méltin avatja. 

De barmilyen erés volt is a visszahatas, mert nem _ cse- 
kélyebb erejii szellemi hatalom volt a legyézendé ellenség, a 
ktizdelem nem volt kénnyii, Anndl kevésbbé pedig, mert Izrael 
monotheistikus és absolut isten fogalménak s altalin az abstract 
felfogisnak a gérég philosophia és miiveltség minden formaja 
kedvezett és kész eszkizéiil kindlkozott. Ez is egyik lényeges 


' |. Makkab. 2. rész, (0-tastamentumi apokryphus kényvek. 


Ford, Kamory Samuel. 1877 tS 
* Holtzmann H. Lehrbuch der N. T. 1897. T. 30, 








494 A HELLENISMUS RS A PHILONISMUS COSMOLOGLIAJA, 


mozzanata a zsidésig visszaesésének, a melyet épen a tanul- 
tabbaknal s az elékeljknél tapasztalunk. A hivek és alkalmaz- 
kodék kettévalasinak meginditéja tulajdonkép Mattathias ama 
szavai voltak: ,A ki buzgén ragaszkodik a térvényhez és meg- 
tartja a szdvetséget, engem kivessen!“ E kettévalas kezdete a 
synagogai theologidnak, de kezdete a hellenizalédisnak is, a 
mely mar ebben az idében hatalmas mérveket 6ltétt. Ezt mutatja 
az, hogy mar Hyrkan Janos alatt a Rémaba kiildétt kovetek 
mind girég nevii zsidék, tehat a hellenizailtak uralmon voltak ' 
8 igy a nemzeti kirdlysig késébbi koraban mégis csak a 
hellén szellem lett uralkodévé. S ha igy volt ez a zsidé theo- 
cratia kizpontjAban Jeruzsilemben, mennyivel inkAbb a kevesebb 
védelmet élvez6 provineziikban, 

lly viszonyok kizitt csak természetes, hogy épen a nem- 
zeti kirdlysig kordban a theocratikus kézésségben ellentétes iraényl 
partok keletkeznek. 

Mir régibb idében is yoltak a zsiddk kézétt mindenkor, 
hogy ugy fejezzik ki magunkat: orthodoxok és neologok. Az 
orthodoxok, a szigortii térvénypartiak, a megalkuvast nem ismeré 
asydeusok,’ a mig a Makkabeusok kiizdelme a térvény tekin- 
télyének csorbitatlan megéraése érdekében folyt, nemesak javasldi, 
hanem a legbuzgébb tamogatdi is voltak a mozgalomnak, de a 
mikor a késébbi Makkabeusok mdr inkabb csak politikai, hatalmi, 
sit csalidi érdekeket tartottak szem elitt, a mikor ilyen szem- 
pontoktél vezetve Hyrkan Janos a pogany rdémaiakkal is kész 
volt szivetséget kitni, a mikor azt kellett tapasztalniok, hogy a 
térvenyhez hii, igaz zsidék mindinkabb kiszorulnak a kormany- 
gist intézék kérébél 8 a szabadabb szellemii, szabadabb modort 
hellenistak ragadjik a befolyast magukhoz: nem dllhattak meg, 
hogy nyiltan meg ne szdélitsik Hyrkan Janost, nem az uralkodét, 
hanem a fipapot, emlékeztetve némely térvényellenes dolgokra, 
igy a tizedtérvény kérében tértént jogtalansagra s egyéb sérel- 
mes ligyekre, de legfikép a vezetés egész idegenszerii jellemére 


' Schiirer i. m. 43 1, — Stade, i. m. 391. 1 a girig myelv és 
szellem hoditasat igen taldloan hasonlitja a késébbi idékben a latin 
és a franczia hoditasahoz. 

* Graetz: Geschichte der Judiier von dem Tode Juda Mak- 
kabi's bis zum Untergange des jiidischen Staates. 4. verb. u. stark 
verm. Auflage. 1888. L. 3. L. 


A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONIAJA,. 425 


s ne kéveteljék, hogy a fépapi tisztrél lemondva, adja azt at arra 
valé papi embernek,’ 

Mi sem mutatja inkibb a Makkabeusok politikAjanak s 
iltalin iranydnak yaltozisit, mint ez a fellépés, a mi azonban 
annak is tantija, hogy Izrael kebelében az idegen befolyas ismét 
hatalmas erére kapott s erésen ostromolta az ési nemzeti hagyo- 
manyokat. 

Az asydeusok az orszdg sorsdnak vezetésébe valdé beavat- 
kozasukat nem tudtik tébbé lelkiismeretiikkel megegyeztetni, a 
biinds utra tévedettekté! elkfiléntiltek s egyedtil csak a térvény- 
nyel s a térvényben akartak élni. Az a tirvény ktlénitette el magat 
Izraelt is a maga egészében a tibbi népektél, ez kiilénitette el 
most éket is a binds kénnyelmiiséggel idegen felé kacsingaté 
alkudozéktél. Ezért a neviik innentil pharizeus. 

Ezekkel egylitt képzéditt a mar nem a térvény betiijén 
taplalkozé irastudomanyt, de a vallds-erkélesi életet hangstlyozd 
essenusok pietistico-ethikus felekezete is, a melyben sokan a 
keresztyénség elikészitéjét latjAk, mint a melynek hivei a lelek 
bensé vilagat, a kedély tisztult allapotat hangstlyoztak 8 a val- 
lasossigot a belst vildg kialakulAsdban és ethikus életben vald 
megnyilatkozdsdban keresték. Ezért is szerintiik nem a_ testet, 
hanem a szivet kell kériilmetélni, nem a térvény betiijének betil- 
tése, hanem az Ujjasztiletés a fodolog, nem a theocratia az ember 
bizakodasanak alapja, hanem az ujjé alakult élet.* 

De a tényleges Allapotoknak is voltak hivei és védelmezii; 
a hatalom arnyékaban igen sokan szivesen meghizédtak. A Sadok 
fépaprél nevezett irastudék, a kik az atyak hagyomanyai nélkill 
is meg tudtak lenni, sét szabadabban mozoghattak, a kik tekin- 
télyes s tébbnyire az elékelik csaladjabél szarmazé vagy leg- 
alabb azokkal szévetkezni szereti férfiak voltak, sokkal tébb 
elinyt remélve a politikétél, mint az amugy is megnyirbalt tér- 
vénytil, az uralkoddé partjira Allottak s még a hellenismussal is 
megtudtak alkudni.” Ezek elnézése, hallgatag tamogatisa mellett 


' Graetz i. m. J. 112 s kv. Stade i. m. II. 395. Keil: Archeo- 
logie ete, 636, oe 

* Hausrath i. m. I. 148. Schiirer i. m. 468 s kév. 

‘ Graetz i. m. 4 és 684, v 6. Josephus Antiquitates XIII. 63, 
6. XVIII. 1. 4. Spiegler, Héber bilesészet, 80. 





496 A HELLENISMUS £8 A PHILONISMUS COSMOGONIAJA, 


aztin kiiléniésen Judas és Aristobulos (a kit girég kedvelének, 
philhellének neveztek), de még inkibb Alexander Janai (104—7& 
Kr. e.) alatt a girég szellem a zsidésig kGrében a Ptolomeusok 
korara emlékezteté eredményekkel terjedt. Ehhez jarult még az 
idegen zsoldosoknak a nemzeti kizszellem romlottsdgara valé 
kézvetlen hatasa, a mi csak siettette a rédmai kor bekévetkezését, 
s a Herodesek uralmat, a kik a buzgé theocratikus iranynak 
nemzeti és vallasi tirekvését nemhogy elésegitették volna, hanem 
a hatalom megtarthatasa érdekében minden médon gatoltak és 
megbénitani térekedtek. ' 

De épen ezek a kedvezitlen viszonyok és ellenséges aram- 
latok hivtik életre Izrdel életfajanak egyik legjentésebb termékét, 
az irastudék rabbinistikus theologidjat, a mely hivatisdnak aazt 
tartotta, hogy a térvény igaz értelmének, alkalmazisinak, meg- 
engedhetéségének kériilményeit casuistikusan és elvileg vizsgalja, 
magyarizza és misokkal is kézélje. Mar Jeremias koraban (621) 
voltak irastudék (soferim), de testiiletiik renddé esak Il, Antiochus 
alatt valt 444- ben, a Ki ki adémenteséget adott nekik. Kézimunka- 
val nem foglalkozhattak, | _hanem ag | volt a kételességik, hogy 

az eldbbi nemzedékek bblesességét kutassak, a profetak beszé- 

deit értelmezzék, hires emberek elbeszéléseit megérizzék, a hasonla- 
tok egyes részeibe behassanak ~ 8 a homalyos mondasok értelmét 
megvildgositsak s esetleges talanyos megjegyzéseit megoldjak ; 
szlikséges, hogy az irastudé az emberek jé és rossz oldalainak 
megismerése végett az udvarnal ismerés és idegen orszagokban 
utazott legyen, de fifeladata, hogy hivatasdban kegyes ératilettel 
marad jon meg“. 

Az 6 munkassagukban a magyarazat (midras) lévén leg- 
fbb érdek, miikddésiik kérét és eredményét midrastikus theo- 
logiinak is lehetne mondani. Hivatéisuk hirmas: 1. térvényadés, 
tehat theoretikai megillapitas a (misna — corpus juris, chalachoth), 
a rendeleteknek, melye ket mindig a kizds lilésben hoztak, azért 
mai nyelven dintv ényeknek lehetne mondani; 2. itélkezés, a 
mibél atin haggada, vagyis a tirvéenynek térténete és ethikaja 
alapjan vald — alkalmazdsa szirmazott; 3. a tanitds, A térvény- 
azoloalt: atisra nézve két forrasuk volt, i. m. az irott térveny, 


“4 2 ‘ 
' Hausrath i. m. |, 63 , 
’ Stade i. m. IL, 293. > 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONTAJA. 427 


torah és a szokasjog, chalacha, a melynek feldolgozisa alap- 
jan keletkezett a talmud, a hagyomanyok kinyve.' 

A irastud6ék rendje természetesen leginkabb a szigortian 
térvényszerii pharizeusok partjibél alakult,- s a térvény szigori 
és rendszeres kériilsanczolasa altal lassankint mar nem is tiébbé 
partot vagy iskolat, hanem valdsdggal in ecclesia ecclesiolat 
képezett. S hogy az irastudék oly nagy jelentéségre vergédtek, 
hogy a Herodesek alatt az egész népre korlatlan befolyasuk volt, 
hogy maguk a rémaiak s altalin a hivatalos kérék e hatalmukat 
suha meg nem szoritottak, de sét a fépapi tisztségre kévetkeze- 
tesen pharizeusokat emeltek, annak egyszeriien az a magyarazata, 
hogy a politikaval mitsem tirédve, tisztan és szigortian a vallasi 
téren kivantak megmaradni. 

A hellenizdlas e koranak van egy igen fontos jelensége 
és tantisiga, Mennél inkabb hangstlyoztak a tirvényt. a melynek 
minden kérilményre valé alkalmazasat mar az elsé Makkabeus 
is lehetetlennek tartotta, Izraelnek annal inkabb be kellett latnia, 
hogy a mézesi tirvény a maga merevségében és kizardlagossi- 
giban egy Gletképes allam érdekeivel 6ssze nem egyeztctheti, a 
mivel a vallas és az allam szétvalasztasanak gondolata fogant 
meg s uj egyetemesebb vilagnézet alakulasa volt elékészitve.” 

Masik fontos jelenség pedig az, hogy a judaismus és hel- 
lenismus ¢ komoly harezdban a vergédé theocratiai szellem sokat 
alakult, itt-ott engedett is, a mint azt az e korbeli vallasos iratok 
is bizonyitjik. Ez irodalmi miivek ugyan mind a vallasos buzgo- 
sig termékei, melyek czélja az Gsi hithez valé ragaszkodds Apo- 
hisa, de mégis a particularistikus vilagnézetnek bennlik meg- 
nyilatkozé, e korban mar mindinkabb egyetemesebb, tisztultabb, 
humanistikusabb jelleme a hellenismus kézrehatdsdnak kétség- 
telen bizonyitéka és eredménye. 


' 1. bévebben Sehiirer i. m 270 s kiiv. Weber: Jiidische The- 
ologie ete. Il, verb, Aufl, 1897. 130 | 

* Schultz i. m. 774. Hausrath |. 84 

* Stade IL 400 ds 280. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONIAJA, 


II, 


A Nagy Sandor hoédité nyoman megindult hellenizalé tirek- 
vés igazi talajat a hés kiraly altal alapitott Alexandridban talilta 
meg. Az ott székelé Ptolomeusok, a kiknek ezéljuk nemesak az 
volt, hogy Alexandriat egy tj birodalomnak, hanem a vilagkeres- 
kedelemnek, de sit az egész kelet szellemi, tuadomanyos és miivé- 
szeti életének igazi géczpontjava fejleszszék, a hellenizalas hodité 
munkajat élénk figyelemmel kisérték, dtjat kivalé gonddal egyen- 
gették, terjedését nagy buzgalommal elésegitették. A Ptolomeusok 
tervének kivihetéségét a varos kedvezé fekvése nemesak Iehe- 
tivé tette, hanem biztositotta is. Ehhez jarult az uralkodohaz 
amaz tigyes és bdéles elérelatasban szinte pdratlan politikaja, 
a mely a messze jévére kihaté ezél valdsulasa érdekében nem- 
esak minden tiérzsii girégit, hanem lybiai, phoeniciai, zsidé és 
egyptomi népeket is, mint az emberi fejlidés, nézet és képesség 
megannyi sa jatos képviseldit és tényezdit, hogy az egymaésrahatas 
szabad, nemes— versenye dltal uj, hatalmas szellemi élet tamada- 

a 
adit tegye lehetivé, az uj Dirodalom ij székhelyén timériteni 
igyekezett. E torekvés_sikeréne ka P Ptolomeusok tiirelmes, biles 


sem Sai rN eae pie decamnt, ‘hanell igaz “seabadatells 
ségee] és biles mérséklettel mindeniknek szokasait, ceremoniait, 
nézeteit kellé és egyenlé tiszteletben tartotta. 

Keztikre jatszott az is, hogy a kor mindent alakité for- 
rongasaban a legktilinbizibb népek szellemének és miiveltségé- 
nek kélesinhatisa, sit egymasba olvadisa kiilinben is elkeriil- 
hetetlen volt, a mely folyamatban hatalmas szellemi tékéje alapjan 
a gérég tartotta meg a hegemoniat. 

Abban a kis viligban, mely Alexandria néven a népek 
kiztirsasigava niétte ki magit, csak még természetesebb volt 
ez az egybeolvad as. A sok aprébb-nagyobb patak és folyam a 
népek szellemi kine seshizdnak _ 8ekélyebb vagy disabb forrasa 
mind egy mederbe ‘“émlutt itt dssze. , gyéni jellemét mind el- 
vesziti, avagy valtoztatja, mert a kbatis isszefolyis jellemének 
megalakulisihoz adja tényezitil Az ésszetorkolisnil latjuk még 
a mellékfolyék sajitossigat, de hovatovabb vaj hatarozott med- 
ret, anndl inkibb vész el a részek jelleme a kézis tj folyamban. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONTAJA, 429 


Ez dsszeolvadas elémozditdsa végett mar az elsé Ptolo- 
meus (Lagi vagy Soter), a ki maga is iré ember volt,! a kultur- 
élet kifejlidése eazkézeirél is gondoskodott azaltal, hogy nagy 
koltséggel, igazi jéakarattal, ritka tudomanyszeretettel az Athene- 
bél eliizétt tudés Demetrius Phalereus segédkezése mellett fel- 
illitotta a hires alexandriai mizeumot, a mely nemesak az egész 
vilag irodalmi termékeinek gyiijteményét foglalta magiban, hanem 
a tudésok otthondul, munkateréiil is szolgalt, mintegy a mai 
tudés akadémidk elsésziilitte volt s egész a keresztyénség kor- 
szakaig elfogulatlan, egyetemesen tudomanyos szellemben maradt 
meg. Ezzel kapesolatban annak a vilaghirii kényvtarnak az alap- 
jat is megvetette, a melyet aztan utédai tovabb fejlesztve, vald- 
ban paératlanna tettek. Nem csoda aztan, ha az els6é ptolomeusok 
uralma idején Alexandria az egész vilag neveléiskolija volt, 5 
ha fenmaradt réluk a legnagyobb dieséret: ‘AdsSavipei¢ iat 
ol matbshboavres ma&veag tobe “EkAnvac nai BopBapone. * 

Az Alexandridaban igen nagy szimmal élé s a kirdlyok 
altal szorgalmuk, hiiségiik és figyességiik miatt mindenkor ked- 
velt, védett, polgarjogokkal is felruhazott izraelitAk sem von- 
hattak ki magukat az altalanos kélcsinhatasbol, hanem engedtek 
a tirvény szigorabol, tagitottak annak sziik korlatait. Természet- 
ellenes is lett volna, ha az egyetemesebb, humanistikusabb esz- 
mékkel valé megismerkedés és érintkezés gyiiméleseként nemzeti 
theocratidjuk particularistikus merevségében maradt volna meg. 

Az alexandriai zsidésag alakulisa az emberi szellem tér- 
ténetének egyik legfontosabb jelensége, mert a zsiddsag itt lép 
eliszir az egyetemes miivelidés kirébe, itt All azzal kélesén- 
hatasban, itt jut a monotheismus a giérég tudomanyossiggal elsé 
izben érintkezésbe 8 itt talaljuk e két tényezi a keresztyénség- 
ben befejezett egyestilésének kezdetét. * 

A teljesen egyenlé polgarjogot élvezé izraelitak nemesak 
a tarsadalomban, hanem a szellemi élet terén is a gérigékkel 


‘ Mint Nagy Sandor egyik legbizalmasabb embere s Allitolag 
természetes testvere a sajat tapasztalatai alapjan_ megirta a nary 
hédité életrajzat, A munka elveszett. 1. Schlosser Weltgeschichte I 
82. Diihne: Geschichtliche Darstellung der jiidisch- -alexandrinischen 
Religions: Philosophie. 183+. I 7. 

* Dine i m. L 6. 4. jegyzet. 
* Hercog : Realencyclopaedia [. 235 s kiv. 





440 A HELLENISMUS &S A PHILONISMUS COSMOLOGIAJA, 


teljesen egyenjogiaknak ¢rezték magukat. Ezért is az érintkezés 
és kélesénhatas esakhamar megérlelte gytiméleseit a gérigikre 
nézve abban, hogy a zsidésig monotheistikus eszmevilaganak fel- 
tirulasival a speculatio Uj és gazdag anyagit nyerték, a zsidé- 
sigra néazve pedig abban, hogy a gérég nyelv é3 szellem 
elsajatitasaval a kifejezés formdinak egész tarhaza nyilt meg 
elittiik, a melynek mezében az ési tartalom is egészen uj jelen- 
tiséget nyert. 

Téves volna azonban azt hinni, hogy ,a zsidé szellem 
Gréklitt képzeteit esakhamar feladta*,' vagyis, hogy a zsidé 
nemzeti theologia képzetkirét mas idegennel valtotta fel, a mit 
még a késébbi kor vallasbilesészetében sem talalunk sehol sem. 
Lehet, sét valéban igazolhato, hogy az uj formak kedvéért a 
képzetek is formalédtak némileg, de a speculatio alapja és anyaga 
mindenkor a nemzeti theocratia gondolatvilaga maradt. Hiszen 
az tj iramynak, az alexandriai vallasbélesészetnek, egyik leg- 
régibb képviseléje Ariatobulos* maga is, de utana valamennyi 
zsidé bélesész és ird annak kimutatisdn faradozott, hogy maga 
Plato is ismerte a mdzesi tirvényt, hogy az egész gérég bdél- 
eselkedés alapjat a zsidé kijelentés képezi. * Sét akadnak, * a kik 
azt a nem egészen valdsziniitlen <Allitast is megkoezkdatatjak. 
hogy a septuaginta maga is* nem pusztan csak az alexandyiai 
kinyvtar eyarapitasara, * nem is csak a hellenista zsidésag saiik- 
aégletére, a mely mar a bibliat sem értette az eredeti nyelven, 
hanem ktilindsen azért késziilt, hogy emeljék vele a wsiddsag 
tekintélyét, hogy, ha a gérigik hiileseséget keresnek, 4m lassak. 
naluk az is megvan, de sit az eddigi hileseségtiket is innét 


' Stromp Laszlé: A janosevangélium vilAgnézete. 1892. 18 
es 21, lap. : 

* Elt 181—145_ — -e, VIL Ptolomaeus Phimometor alatt. 

. Diihne i. m. 73 kov. Kovées Odin: A vallashdlesészet 
kézikinyve. HL ‘50. ‘Bossasiocialey E. A-bilesészet tirténelme |. 818, 
Se henkel : Bibellexicon T. 88. 

‘ Stade ie m. ‘Tl. 277. 

a Az 6-test. ‘szentirasok virig forditasa, kéatinségesen LXX IV. 
Ptolomacus Philadelphus alatt (283 27 Kr. e) . talan az 6 egvenes 
parancsiira késyiilt. 

® Schlosser i m III 53. : 

' Holtzmann i m. |. 87, Hawsrath. i. m. Il. 127. Herzog Kh. E. 


rn 


I. 230. 





A HELLENISMUS fs A PHILONISMUS COSMOLOGLAJA. 431 


kilesinézték. ,Szdval, az 6-testamentomi iratok elsé giérég for- 
ditisinak semmi kéze a vallasos sziikségletekhez sem abban az 
értelemben, mintha az egyptomi zsidésag a héber széveget nem 
lett volna képes folyékonyan olvasni, sem abban, mintha ezzel 
akartik volna a gérégtiket a zsidésagra tériteni, hanem fiként 
a zsidé dicsvagy teremtette meg ezt a forditast, a mely is nem 
tlirhette, hogy a zsidésig irodalmi képzettsége véka alA rejtve 
maradjon.“' De ha talan kissé tulzott és egyoldali is ez alli- 
tas, nem lehetetlen, hogy ez a mellékgondolat is sarkalta a sep- 
tuaginta forditoit a munkalat végzésére. E mellett bizonyitana 
az is, hogy a septuaginta elkésztilésekor finnepet tiltek, de sit 
késébb is a forditis napja mindig kivalé tinnepe volt az ale- 
xandriai zsidésignak.* De viszont ellene sz6l, hogy a _ palesti- 
naiak ugyane napot szerencsétlen, gyasznapnak tekintették, ugy 
okoskodvan, hogy ha Isten a tiérvényt ott a Sinai hegyen héber 
nyelven adta, azon is kell maradnia 6rikké, s ha tilos azt a 
térvenyt tisztatalan dllat bérére felirni, annal tilosabb a poga- 
nyok nyelvével tisztatalanna tenni. * 

A hellenistak és a hebraistak ellentéte itt veszi kezdetet. 
Az utobbiak gyiiléilete az elébbiek irant értheté, de nem igazolt, 
mert az bizonyos, hogy az idegenbe vetidé zsiddkat a zsiddsag- 
nak a gérig nyelvii biblia tartotta meg. Visszatérve azonban az 
alapgondolatra, bizonyos, hogy a zsidésig szemében a térvény az 
isteni bileseséget foglalta magaban s hogy ebbdél egyetlen érék- 
6tt képzetet sem akartak feladni. Bizonyitja Philo, ,a ki szerint 
a zsidé tirvény a legtisztabb és legtikéletesebb béleseség; a 
philosophia ugyane bileseséget foglalja magdban, de nem oly 
tisztan és teljesen. Philo azt teszi fel, hogy a girig bélcseség 
a zsidé kinyilatkoztatasbél eredett, hogy pl. Heraklit tana a leét 
ellentétérél a Genesisbél van meritve. hogy a gérég térvéenyhozok 
a pentatenchot haszndljAk*.* Ezt bizonyitja kiléndsen a pales- 
tinal zsidéknak a hellenismus ellen valé tudatos, erés, kitartd 
és bizonyos tekintetben eredményes kiizdelme. Hogy ez a vissza- 
hatas az alexandriai zsidésig kirében nem volt oly erés, igaz 


' Stade i. m. II. 277. ; 

* Graetz i. m. L 38 és IL 577 s kév. 

* Hausrath i m. I!. 128. 

* Domanovszky Bilcsészet tirtenete. I, 321. 





442 A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONLAJA. 


ts természetes is, de a zsidéd szellemnek itt beallott szembettiné 
viltozisa is nem az driéklitt theologiai képzetek feladdésdban, 
hanem csak abban all, hogy a girég philosophia eredményeit 
és formait, de mindenkor a sajat szellemi félémytik teljes tuda- 
tiban, szandékosan és tudatosan felhasznaljak és értékesitik, ? 
a nélkiil azonban, hogy monotheistikus vallasukat és annak szent 
tirvéenyeit a gérig mythologikus néphittel feleserélni vagy be- 
folyasolni a legtavolabbrél is engedték volna. * S bar igaz, a 
mit e kor egyik tudés kutatéja ir, hogy ,a préfétakat most mar 
a hellén irodalombél magyardzgattak; a dolog maga ugyanaz 
marad, de tébbé nem Palestina napja, hanem a joni égbolt vila- 
gosabb fénye sugarzotta be“, de a f6 itt is az, hogy a dolog 
ligyanaz maradt, s hogy az alexandriai zsidésag nagy jelentiisé- 
gét abban a kézvetité iranyban kell latnunk, a mely szerint 
hiven bar az atyaik 6si monotheistikus hitéhez és a szent ira- 
tokhoz, s nem kapva a gérigék vallisin és a divatos vallis- 
keverésen, mégis arra térekedtek, hogy hitiiket a gérég philo- 
sophia segitségével tudomiiny: osan megallapitsak. * 

Hogy az elgirégisides Alexandridban gyorsan tértént, 
mutatja az, hogy mig a Kr. | harmadik szazad végén az ale- 
xandriai és a palestinai ety hellenismusa_ kéz6tt ellentét még 
nem fejlidétt ki,° egy szizad mulva mar a szellem egészen 
megvaltozik. Mikor VI. Ptolomeus Philometor alatt a leontopolisi 
Onias-templom 149-ben felépiilt, nem littak ezzel az egy igaz 
isten egyetlen igaz lakohelyének, a jeruzsilemi templomnak a 
méltosigat kisebbity e, mert a kettét mar bizonyosan a platonis- 
mus kettés vildgdnak elmélete alapjin a valésig és a lAtszat, 
az igazi lét 63 a_ visszfény -viszonyaban— gondoltak, ° 

Ez a gondolatvilig mar tobbée nem a héber nemzeti theo- 
logia gondolatviliga, ez egy” tj 8 az alexandriai zsidésagra nézve 
igen jelentés philosophiai -vallasbileselet -hajnalhasadasa. 

Ez tij vilignézet csirait mar a korabbi hated uae 
kezdték érlelni. Egy att fejlbdott az a fogsa 


' Schenke!l i. Sas | 

* Schenkel i m. L 86. 

‘ Hausrath i. m. I] 1 28. 

' Herzog i. m I. 2a7 és XI. 
* Stade i. m., II. Yh5. 

’ Stade i. m. I. 345. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS COSMOGONLAJA. 433 


f 


musaval, mint a profetismus vallaserkélesi irdnyat felvalto uj 
philosophiai szellem egyetemesebb és szabadabb felfogasanak 
életerés riigyezése. Ott volt az az Isten szentségéenek képzetében, 
mikor az emberi vonasok kikiiszibilésének vagya és igy az alle- 
gorizilas gondolata megfogamzott.' Hiszen maga az allegorizdlis 
a philosophiaval vald foglalkozasnak egyik alaptényezéje, mert 
a ,zsidd csak akkor vetette magat egész nyugalommal a philo- 
sophalasra, ha eleve tudta, hogy abban csakis az 6 atyainak 
adott isteni kijelentés lecsurgasat talaljik fel.“ - S ott volt titkon 
abban a be nem vallott dualistikus hitben, mely a kézvetiték 
tananak satiléanyja volt 
Rajffay Sandor. 
(Vége kév.) 


' Zeller: Gesch. der Philos. 573. v. 6, Klasen; Die alttesta- 
mentliche Weisheit und der Logos der jiidisch-alexandrinischen Phi- 
losophie ete. 1878. 47, 

* Holtzmann, i. m. I. 91. 





HOMERUS ODYSSEAJA. 


— Els6é kizlemény. — 


Evezredek éta csodaljik Homéros Odysseajat, melyet tor- 
ténetirodk, nyelvtudosok és széptani bivarok a vil4g minden miivelt 
nemzete kirében egyarant méltattak. Nem is lehet ezélunk magasz- 
talni Homérost, a kit talin egyetlen egy honfitarsa kivételével a 
vilig-irodalom minden azerepléje egyképen dicsditett. 5 a kélté 
ez egyetlen honfitarsa, Platé, is csak az 6 ismeretes erkélesi szem- 
pontjAbél taldlt kifogisokat Homéroson, rosszalvan tébbek kézt 
azt, hogy hésdk jajgatnak és keseregnek. De e kifogast is az 
ifjisig nevelése azempontjabdl emelte Platé. dhajtvan, hogy a 
fiatalok olvasmanyaiban csupa sokratesi tikéletességii ember 
szerepeljen. 

De ma mar a mily félisleges munkit végezne Homéros 
dicsvitéje, oly szinalmas szerepre vallalkoznék, a ki a mester 
alkotasait gancsolni merészelné. Az Odyssedjival szemben nem 
is ez a feladata a széptudomanynak. Nem dicsérni kell a mester- 
miivet s nem gancsolni, hanem megérteni. 8 a magasztald jelzbk ten- 
ver sokasaginal tébbet ér , ha vilagot vettink a k6ltéi alkotas titkaba. 

Hogy valamely szép mniivet teljesen megértsiink, mindenek- 
elitt annak szerkezetével — compositiéjaval — kell tisztéban 
lenniink. Mert a mii szerkezetében nyilatkozik meg a kilté tulaj- 
donképeni ereje. A szerkezet kiilinbiizteti meg az igazi miivészt 
& miikedvelété] és soha mii tékéletes nem lehet, ha annak fogal- 
mazisa, szerkezete nem tikéletes. 

Ez igazsagot legtalalébban egy hasonlattal vilagith 
meg: Soha mondafot nem érthetiink meg, ha csak : 





HOMEROS ODYSSEAJA, 436 


részeit alkoté egyes szavakat vizsgaljuk. Mert a mondat tulaj- 
donképeni értelme sem az egyik, sem a masik szoban nem fog- 
laitatik, — hanem ott rejtézik a szavak kizitt, s csak a szavak 
isszessége Altal kifejezett gondolat alkotja a mondat értelmét. 
A kéltéi mii egészét hasonlithatjuk a mondathoz, mig a mii 
részletei az egyes szavaknak felelnek meg. 8 mint a hogy a 
mondatban a sz6 tulajdoképeni értelmét az a viszony allapitja 
meg, a melyben az egész mondathoz all: igy az egyes mii-részlet, 
esemény, vagy alak jelentéségét a mii egész szerkezetéhez vald 
viszonya alkotja. 

5 ugyanaz a miivelet, melyet a nyelvtanban mondat- 
elemzésnek neveztink, a szé¢ptanban szerkezet-taglalasnak mond- 
haté. S ha érteni akarjuk a miivet, elsé sorban a szerkezetet s 
a szerkezet Altal kifejtett gondolatot kell megértentink s az egé- 
szet hibatlannak csak akkor mondhatjuk, ha a szerkezetet egy- 
sévesnek, 8 gondolatit viligosan kifejezettnek allithatjuk, 

Az Odysseja elemzésében ki akarjuk mutatni, mily mese- 
anyag Allott Homéros rendelkezésére s ez anyagot mikép ragadta 
meg a mester s mikép dolgozta fel a legtudatosabb miivészettel 
a legegységesebb és legszilardabb szerkezette. Csodalatosak a mii 
egyes szépségei, de mégis legcsodalatosb maga az egész szer- 
kezet, mert bizonysagot tesz arrél, hogy Homéros — kit mint 
az egyszerliség, természetesség, naivitas mintajat ismernek, 
voltakép mily tervszeriiséggel és miivészi tudatossdggal szitte 
alkotasat. 

Ha egy olyan ujabbkori elbeszélé, a ki miive meséjét 
kronikaszertien szokta elmondani, vallalkoznék Odysseus ismert 
tértéenetének elmondasara, azon kezdené, hogy Odysseus mikép 
indul haza a trojai haboribol, és sorra festve kalandjait a 
a sirenekkel, Circével, Kalipsével stb., szép sorrendben elbeszélné, 
hogy mikép ter végre Odysseus hazajaba, mikép Gli meg ott- 
hon a Jéhiitéket, kik hii nejét, Penelopejat, szerelmiikkel ildé- 
“ik 8 vagyonat fosztogatjak. A mesének ez idészerinti sorrendje 
lenne latszdlag a legegyenesebb ¢s legtermészetesebb at, — pedig 
igazan ez lenne a leglaposabb és legelhibdzottabb— modszer. 

Mert ne altassik magukat az elbeszélik azzal, hogy vala- 
mely mese elmondasanak az a leghelyesebb médja, ha a tirté- 
net ott kezdédik, a hol az az iddben kezdetét vette s ha abban 
az idirendben folytatodik, a melyben lezajlott. Hisz mar maga 





ea ee 
: Me Hi 


hi 


Tehat kendidik ao mii tiz évvel « 


/ 


iii) 77 
nia 
: 


1H 
ail 
ive 


itt | 
HHI 


i 


- 


keresesers 


ieee wr thasiiin ined Shaner th Signy tieennden Shak dalle 
mely mesét a megtértenés idfirendjében mondjunk el. oly kevessé 
kivanja azt, hogy az idjrendet miivészi czel oeikfil dnkényesen 


: 
i 
7: 
iy 
I's 


felforgaseuk. Hoey mily idjrendet kivessen az elbeszeli meséje 
ae hates tirvenvei aillapit- 
hidne ital See 


ath 





HOMEROS ODYSSBAJA. 4387 


minden kivanesisaig, érdeklidés természetszeriien 6 felé fordul. 
Ha tehat a kélté a nagy Odysseust lépteti fel elébb, ki érdek- 
lidnék késébb a gyermiek-ifji Telemachos irant? De mert a 
kilté Telemachossal kezdi tirténetét, nemesak a nemes gyermek- 
ifju irant kelt érdeklidést, hanem felesigizza a varakozast az 
apa irant is, a kinek keresésére az ifji vildggi indul. 

De Telemachosnak elébb valé fellépésével még mas hatast 
is ér el Homéros. Azzal, hogy az ifjat ttnak inditja elveszett 
apja keresésére, mindjart a mii kezdetén elénk tarja azt, hogy 
mily szomorti Allapotok uralkodnak otthon Ithaka szigetén, mily 
égeti sziikség van az apara, hogy a ziillésnek indult hiazban a 
rendet helyreallitsa. Elénk tarja a hitves, Penelopeja szomort 
helyzetét az asszony tirelmes hiisegét, az alig felserdtilt ifja 
bitorsagat és leleményességét. 8 mind ezzel fokozza a varako- 
zast az annyira keresett, hin hazaydrt apa visszatérte irant. Ily 
modon még esak fil sem léptette tulajdonképeni hisét, Odysseust 
é3 mar is minden eérdeklédést 6 felé forditott. Mert mily kivalé 
egyéniségnek kell lennie annak, a kinek hazajittét husz évi 
eltiinés utin is oly epedve varja hitvese, kinek keresésére husz 
év mulva is vildggi megy fia s ki oly firt hagyott hdzaban, 
hogy visszatérte egyértelmii lenne a megbomlott rend helyre- 
alltaval, a hazi és az dllami anarchia megsztintével. 

Valéban még Odysseus fil sem lépett a miiben 8 mar is 
ugy all az olvasd elétt, mint esengve vart megvalté, a kinek 
tavolletében a jok szenvednek, a rosszak pedig lakméroznak. 

ley emelte a kilté hését — még mielétt bemutatta volna 
—egy eszmény képviselijjévé, az epedve vart igazsag, jogrend, 
beesiilet személyesitéjéve s elérte e hatast pusztan azazal, hogy 
azerencsés ponton kezdette meg meséjét, 

irtak mar masok is kalandos multi egyének hanyatasairél 
és szerencsés hazaérkezésérél — s Homéros miive nyoman tamadt 
is az igynevezett Odyssejik egész zine — de semmi mas kalan- 
dos regény vagy epos irdjanak nem sikertilt pusztan a mii ily 
azerencsés megkezdésével ennyi eredményt elérnie. A legtébb 
kalandos regény irédja meséje elmonddsdban az idiészerinti sor- 
rendet kivette 6 az egymisutin elmondott kalandok sokasAgaval 
ugyan valtozatossa és tarkiva tette miivét, de az egésznek egy- 
séges szerkezetet, a szerkezetnek pedig eszmei jelentéseget adni 
nem tudott, Igy valt szimos mii egymassal szerves Gsszefliggés- 


ATHENAEUM. 29 





438 HOMEROS ODYSSBAJA. 


ben nem allé, érdekes kalandok gyiijteményévé. igy érvenyesiil- 
tek a részletek az egész mii rovasara, De barmily szép és becses 
is valamely részlet, sohasem nyujthat karpétlist a mii egészének 
fogyatkozdsaiért. S legyen bir minden részlet kiilén-ktilin hata- 
sos, — ha szerves egészet nem alkot, a kéinyv szétfolyova, 
firasztova valik 8 egységes szerkezet hidnydban eszmét sem 
képes kifejezni. 

Legtalalobb példaul idézhetjtik Lord Byron Don-Juan-jat, 
& mely szintén kalandos regény, de mar a kerek mlivészi szer- 
kezetet nélkiilézi. Lord Byron a mese idészerinti sorrendjét 
kdvetie és hise életpalyajanak fonalan haladt tovabb a sziiletés- 
tél kezdve. Ez a chronologikus rend kévetheté a térténetirisban, 
— noha még a tirténész is kénytelen gyakran az idérend fonalat 
elejteni, hogy valamely megkezdett eseményt hefejezhessen. Amde 
az ¢lbeszéli irodalomban mas a térvény. Hisz a mi a valé vildg- 
ban esetleg egymaAsutan tértént, az emberi elme tirvénye szerint 
nem sziikségszertien tigy és abban a sorrendben zajlott le. S a 
miivesz nem az esetleges, hanem a szlikségszerii sorrendet kéveti. 
Ezért mis a krénikis elbeszélése, mint a meseszivé miivész 
eldadisa. Nines is sem a Don-Juan-ban, sem pedig a vele rokon 
kalandos regények egész sokasdgiban egységes s a mii minden 
részletét idomité szerkezet, sem pedig az egész szerkezetet at- 
hatd eszme. Ay 

Tudjuk, hogy a szerencsés kezdet, mily rendkiviili hatast 
gyakorol a miinek egész menetére s kéltik életrajzaibél ismere- 
tes, mily nagy fontossigot tulajdonitottak munkdik megkezdé- 
sének, Mint a lyrai kilték egy szépen — hangulatos elsé 
sorra, tigy az elbeszélik és dramairék a cselekmény hatdsos 
hevezetésére tirekedtek mindig. Végig sondoltak a eselekmény 
egész vonalat s akar mérlegelés, akir benst sugalat szerint e 
yonal ama pontjat igyekentek megragadni, a mely kéril az egész 
vonal | legszerencsés sebben gombolyithats, 


I. 


Lattuk, hogy a mester mikép kezdette meg Odysseus tér- 
ténetének elmondasat nem Odysseussal, hanem fidval, T ‘elemachos- 
azal. Kovessiik a meseszivés fonalat s kisérjiik az ifjit ‘itjan. 
A mii ezen fejezetei, egész az dtédik énekig, a melyben maga 





HOMEROS ODYSSEAJA. 4239 


Odysseus lép fel, a mi elsd részének tekintheték. Ez elsi rész- 
ben fokozatosan esigazodik fel a varakozas Odysseus irant. De 
tévedne az, aki ez elsé részt pusztin e hatas kedvéért irottnak 
tekintené. Telemachos szereplésére nemesak azért van szlikség, 
hogy Odysseus folléptét bevezesse, hanem még mis, kivald mii- 
vészi czélbél is. Meg kell ismerniink Telemachost, meg kell 
eyézidniink e tapasztalatlan ifju erényeirél, batorsdgdrdl, okos- 
sigarol, azt a tudatot kell meriteniink a mii elsé részébél, hogy 
az ifji valoban mélté utédja lesz apjanak. 

Telemachos ¢ nemes s apjahoz mélté szereplese nélkiil 
nagyon sétét és vigasztalan lenne az egész mii. Az elsi négy 
ének Telemachos szereplésével napfényt, az ifjisig napfényét 
arasztja a munkara, hogy annak komor, sit legnevezetesebb 
reszletén borzalmas tartalmat Athassa, felderitse. Hisz Odysszeus 
— ki hisz évig volt tavol honatél — tul van férfikora delén 
s a mliben mar @ multat képviseli. Mig 6 tavol van honatél 5 
szerencsetlen balsors altal hanyatik, otthon uj és satnyabb nem- 
zedek sarjadt fel, uj vilig tamadt s 6 rea mar csak mint a 
mult regés alakjara, a héskor letiint s elveszett bajnokara tekin- 
tenek vissza. Penelopeja is, mint Odysseus, tul van az ifja koron. 
5 ha Telemachos ifji alakja nem ragyogna elé a komor keépbdl, 
vajmi vigasztalan lenne Odysseus hazaérkezte s vajmi hiabavalo 
lenne az 6 gydzelme is. Mily szomort’ hatast gyakorolna az 
olvaséra, ha a vénhedé életfanak nem lenne szép ifji hajtisa, 
ha megszakadna a mult s nem lenne hozzi mélté jivdje. Erde- 
mes lenne-e Odysseusnak hisz évig hainyéddnia s végiil élethalal 
harezot kiizdenie, ha pusztin a maga életalkonyAnak boldogitdga 
vezetne ? 

Gondoljunk esak azokra a szomort szindarabokra, a melyek- 
ben csupa idés ember szerepel. Fazik a lélek, ha csak a malt 
arnyai és kisértetei jelennek meg a szinen, — s deriit, vigasat, 
reményt, hitet csak a jivé napfényes alakjai araszthatmak a 
miivészi alkotasokra. 

Telemachos képviseli a miiben a jévdt, azt a szebb jivit, 
a melyért a multnak érdemes volt szenvednie és ktizdenie. Odys- 
seus pedig képviseliéje annak a szebb multnak, a melynek egy- 
kor a haza Grvendett. . 

Kezdidik pedig a mii azzal, hogy mily visszataszité, énzd 
és lelketlen a jelen. Azok az ithakai ifjak, a kik Penelopejat 

29% 





440 HoMEROS ODYSSRAJA. 


ostromoljak s javain lakmaroznak, azok az élvhajhisz és erkéles- 
telen udvarlék, képviselik a jelent. Ok nemesak a mult szerzett 
javait fosztogatjak, hanem azonfeliil még erkélesi diadalra is 
tirekesuynek. Gonosz tetteikért née koronat kivetelnck s a hi 
Penelopéjit kivanjaik biineikért jutalmul, Az 6 tobzédasukkal és 
féktelen gyényérvagyukkal jelképezte a kélté a jelent. S az 6 
rit viselkedéstik felébreszti Telemachos gyermeki szivében a 
vagyat egy svebb jivé utan. Igy valik 6 a jévé képviseldjjéve. 
De a mint kériiltekint a rit jelenen, érzi a sajat fiatalsigat, 
gyengeségét s litja, hogy — miutan a nép sem segiti ét — 
egy maga annyi Iéhaval meg nem kiizdhet. S erre elsé gondo- 
lata, hogy elindul apja keresésére. Megy keresni az erét, a tekin- 
télyt, a melyet 6 még nem bir. Az allamban megbomlott a jog- 
rend: — T’elemachos a mult felé fordul. Az Allamban diadalt 
il az erkGlestelenség: Telemachos a multtal akar szévetaéget 
kitni. Hogy képletileg beszéljiink, a jévé ttnak indul a mult 
keresesere, 

8S immar teljesen érthetivé vilt, mért kellett a kiltemény 
eselekmenyének igy ¢s nem maskép kezdédnie s immar teljes 
vyaldjaban lathatjuk azt a magasabb logikai rendet, a melyet a 
kéltS az iddrend flé helyezett. S mondhatjuk, hogy az a valédi, 
az az igazin természeles rend, a melyet Homéros kivet. A jelen- 
bél indul ki, a szerenc sétlen haza, a boldogtalan csalid kétségbe- 
ejth jelenébil. A jelen kietlensége felkilti a jobb jévé vagyat, 
a jivi vagya pedig a mult dicsiségében keres timaszt. Elére 
érezzlik, hogy a ki, mint az ifji Telemachos, annyira megundo- 
rodott a jelentél sa ki ily pératlan buzgésiggal indul neki egy 
jobb kor megteremt4aének : — elébb-utébb okvetlentil megtalalja a 
keresettet. A keresett segitséget Odysseus képviseli, a keresé 
pediz Telemachos. Viligos, hog ey a logikai rend paranesa szerint 
a keresdt kell elébb bemutatni s esak azutan lehet ratérni a 
keresettre. 

Nem volt tehit hiabavaléd a mii elsé négy éneke, noha 
Telemachos titja nem -veze tett tényleges eredményre. Miutan tel- 
jesen megeybzédtiink arrél, hogy Odysseusnak mulhatlanul meg 
kell jelennie : véegre csakugyan megjelen. Mérhetlen teriileten szall 
dt a kblté képzelme. Elhagy ja Telemachost Spartdban s ittszallva 
messze tengereken, Kalypsé suigetére vezeti az olvasét. De elébb 
még — kizbevetileg — rivid tartézkodasra visszatér Ithaka 





HOMEROS ODYSSEAJA, 441 


szigetére s ott bemutatja, hogy a léha kérék mily merényletet 
szinek Telemachos élete ellen, A ledér trfiak ugyanis veszélyes- 
nek kezdik tartani Telemachos szereplését s elhatarozzik, hogy 
a hazatérét meglesik s megélik. E kézbeszirt részlet csak még 
fokozza Telemachos ttjanak jelentiségét, A mesteri alkoté cso- 
dilatos miivészi érzékével é¢pen ott szakitotta félbe a fonalat, a 
hol legélénkebb a varakozis és kivanesisig. De bar e félbesza- 
kitis a hatas kedyéért litszik csindltnak, mégis természetes és 
a miivet egydltalin nem teszi szakadozotta. Mert mi sem termé- 
szetesebb, mint az, hogy a Telemachos wutja wutan kizvetlentil 
az ellene szétt merényletet is ismerjlik meg s esak azutan szall- 
jon képzelmiink Odysseus felé, Kalypso szigetére, Itt is, mint a 
miiben késébb, litszédlag megszakad az elbeszélés fonala s lat- 
szdlaz mas fonalat ragad meg a kélti, de voltakép a mese 
természetes rendjén egyenes iranyban halad tovabb, S nem is 
lehet szakadozottnak mondani az oly mesesziivést, a melyben a 
férbeli vagy idédbeli szakadozottsig mutatkozik, esak a logikai 
folytonossag legyen meg, ecsak sziikségszertileg kévetkezzék az 
ij) cselekmény az elézbb6l. 

A miinek az itidik énektél a tizenitiédik énekig terjedé 
része, a melyben Homéros Odysseus alakjat lépteti fel, mond- 
haté a killemény mdsodik részének. Ebben a szerenceétlen buj- 
dosé Odysseussal ismerkediink meg, a ki a biivés tiindér Kalypso 
szigetén is boldogtalan. Hiiba gyényér, élv s kinalt halhatat- 
lansag, Odysseus esak haza vagyddik regényes, kopar honaba, 
nejéhez és fidhoz. Végre az istenek segitségével meg is menek- 
szik az Ot annyira kinzd gyényéréktél, az annyira utalt élvek 
karjaibdl, 

Az istenek segitségét emlitvén, néhany széval ra kell teér- 
niink arra a szerepre, a melyet Homéros miivében az istenek 
jatszanak. Az istenek szereplése kiztudomas szerint at és athatja 
az egész cselekményt 8 a miiben sohasem tirténik semmi isteni 
kézremiikédés nélkiil. Ezt azonban nem pusztan Homéros mély- 
séges vallisos érzetének kell tulajdonitanunk, hanem miivészi 
érzékének is. Az emberi élethen Jejatszédo minden fordulatot, 
valtozist, esélyt Homéros miivében isteni szereplés eléz meg, 
Az elbeszélésnek — hogy tgy mondjuk -- minden iziileténél 
istenség lép fil 8 kiti Gssze az eseményeket. De az isteni sze- 
replés sohasem tirténik az emberi szereplés rovasara és soha a 





449 HOMEROS ODYSSRAJA. 


gondviselés a miliben nem lépi til azokat a hatdérokat, a melye- 
ken tal az egyéniségek bibukka, a sora altal mozgatott yak eaz- 
kizikke zsugorodnanak. 

Az ep a rendkivili nehézség, szerepet az isteneknek, 
de ez altal még sem fosztani meg az egyéneket szerepléstiktdl. 
Mert a hol az istenek mindent tesznek és mindent tehetnek, ott 
az emberek eselekménye elveszti érdekességét, A sorsnak, isten- 
ségnek — vagy birminek nevezztik — szintén esak emberi érte- 
lemben sziikséges, tehit logikus és természetes médon szabad 
kiltbi miivekbe avatkoznia. S valéban Homéros miivében észlel- 
jik, hogy valahanyszor istent szerepeltet, azt emberileg indokolja, 
Miivészeti szempontbdél tekintve Homéros isteneinek képleti - 
simbolikus — szerepjiik jut. Midén Pallas Athéne jelen meg és 
sugall gondolatot a hésnek: annak jelentisége kéztudomas sze- 
rint, hogy a liisnek valamely biles gondolata tamad. Poseidon 
haragja pedig nem jelképez mast, mint hogy Odysseust a tenge- 
rek viszontagsigai tildizik. De viszont nem szabad hinniink, 
hogy Homéros pusztin jelképi érielemben hasznalja az isteneket 
Az & jelképei abban kiilGnbiznek sok késébbi simbolikus iré 
jelképeitél, hogy 6 mélységesen hisz azokban. A vyallés és a 
kéltészet simbolumai kézt 6 n&ala ninesen mechasonlas. Istenek, 
félistenek, tiindérek, najddok, szirének stb. naéla nem esupan 
kGltéi jelképek, hanem egytittal valésagos alakok is. Ez teszi 
oly csoddlatossi az & — a mai simbolizalastél annyira eltéré — 
jelkép-rendszerét. Nem véletlen, alkalom sziilte, alkalom szerint 
valtozé jelképeket testesit meg, hanem Allandé, a Wek bensé 
megeyozidésbél ga rjadé Grék alakokat 

S eljardsinal miivészibbet mar nem képzelhetiink. Sim- 
bolikus rendszere oly tikéletes, hogy miive ez dAltal mit sem 
yeszt emberi vy: alészeriisgél bél — realitasdbél — 8 mégis kél- 
toibbé valik. Az emberek sorsit. mi iasztosabba teszi azzal, hogy 
istent szemek kisévik, ‘isteni beavatkozisok terelik: az isteneket 
pedig kizelebb— hozza elménkhez s tigy szélvin emberiebbekké 
teazi iket. Igy jut kizelebb, hogy ismét ke pletileg fejeaztik ki 
magunkat, a fild az éghez, az ée a fildhiz. 

A mii masodik réazében ‘Ody sseus kaland jainak tenger soka- 
siga tirul elénk. E részben a mesternek természetszeriten ismet 
el kellett térnie az idérendtél. Hise a mit kezdetekor tiz év uti 
kalandjait ugrotta At. Most tehat el kell azokat mondania. De 6 





HOMEROS ODYSSEAJA. 443 


esak elmondatja azokat, még pedig a phedkok kiralya elitt, 
Odysseus altal. 

A masodik rész tehat ismét két sziikebb részre szakad, 
Az egyik ama kalandokat tartalmazza, a melyeken Odysseus 
ujabban atmegy s melyeket a k@lté mond el. A masik a mij 
kezdete elétt tértént régebbi kalandokat beszéli el, melyeket mar 
nem a k6lté ad elé, banem maga Odysseus, Igy a lezajlott tiz 
év a miiben kézbeszirt epizddda valik. Ezzel a mester tébbszé- 
ris czelt ér el, Mindenekelétt megévja miivét a terjengésségtél, 
felaprozastél s a kalandokat beleilleszti az egész szerkezethe. 
Masodszor szabadabbh szarnyalast nyer a képzelet vilAgdban. Hisz 
Odysseus leleményes és képzelemdis férfi lévén, sokat hozzad 
kilthet kalandjaihoz. S kétségteleniil hozza is kélt, caak azért, 
hogy a pheakokat elkapraztassa, részvétre és adakozasra birja. 
Valoban mind az, a mit Odysseus maga mond els nema kélté, 
sokkal meseszerlibb Homéros elijiadasanal. 

Még egy harmadik ezélt is ér el Homeéros azzal, hogy 
hése altal mondatja el annak régebbi kalandjait. Odysseus ugyanis 
mest jével rabirja a pheakok kirdlyat, hogy bt haza kiildje honaba, 
a hova végre szerencaésen meg is érkezik. ley valik régi kaland- 
jainak elmondasa ujabb eselekmény rugdéjava. Igy lesz sok régi 
dmény ijabb s déinté élmény okozdjava. 

A mii masodik, vagyis kalandos részének méltatasa — ugy 
hiszsziik — felesleges. Hisz ennek esodas szépségeit eléggé mél- 
tatta az emberiség s voltakép az Odysseja e masodik része — 
az Otédik énekt6l a tizendtidikig — volt az, a mely ugy a 
kizénséget, mint a késébbi korok kiltéit leginkabb megbiivilte. 
E rész hatasa alatt tamadtak a kalandos hiskiltemények és 
regények, holott e rész az Odysseja szerkezetében még mindig 
az elizmény szerepét jatszsza. A sok csodis és irik szépségti 
kaland, a kikénok hona, a lotophagok csodaétele, a Kyklopsszal 
vivott harez, Aeolos udvara, laestrygonok, Kirke varazslata, az 
alvilag borzalmas képe, a szirének, Skylla és Kharibdis, a Nap- 
isten tulkai, a hajok védveszedelme, Kalypso biivés szigete, 
Nauska stb. mind, mind csak a drama férészének eléjatekava 
valik. A voltaképeni firész — a harmadik — esak ezutan 
kivetkezik, 

Kezdidik a legdramaibb és legbecsesebb rész a tizenhatodik 
énekben, a melyben a hazdjaba visszatért Odysseus fiayal talal- 








AOMEROS ODYSSEAJA, 445 


a melyeket oly igazin realis jellegel ruhazott fel. Mert 6 benne 
nines meghasonlas valé és eszmény, élet és kiltészet kéziitt. 
Ezek koélesindsen at és athatjak egymast s idézik elé azt a 
cesodilatos egységet, dsszhangot, a melyet a gdrig mesterben 
annyira méltanyoltak. 

Mély értelem rejlik abban, hogy Homéros a nemzet mée¢ 
épségben maradt tiszta erkilesének s tliré beestiletének jelképévé 
noi alakot tett meg. Mert a néiség a maga gyengeségében a 
legalkalmasabb is arra, hogy a hiiség, kitartas, tiirelem, remény, 
— hogy ugy mondjuk — a passiv erény jelképe legyen. 5 minél 
erdsebb az erkéles az annyira gyéngének mondott nében, annal 
clragadébb eszményiségtivé valik alakja, mar a nemének gyenge- 
sége és egyéniségének ereje kézt levi nagy ellentétnél fogva is. 
5S tudjuk a képzimiivészetekbél, hogy a killénbizé nemzetek 
miivészei nemzetiiket legszivesebben néi alakkal jelképezik. Hun- 
giria, Germania stb. jelképi alakjai nem puszta véletlenségbil 
nyertek néi kiilsét, — hisz mindent, a mi a nemzetekben tiszta 
erkiles, asszonyai tartanak fenn. 

A kik Ithakaban Penelopejat birni akarjak, vele egyiltt a 
hatalmat, a kiralyi rangot is Ohajtjak. Midin az 6 javait fosz- 
togatjak, a nemzet anyagi ercjén éliskiédnek, — midén pedig 
erényét akarjak megtirni, a nemzet erkélesi ereje ellen térnek. 
A harez Penelopeja hizdban tehdt kiesinyben jelképe a nemze- 
tek belsé harezinak. S Telemachos elsé éntudatra ébredése jel- 
képe annak a nemzeti ébredésnek, a mely még eritlenti) és 
gyengén, de erkélesi tisztasaggal tir a szebb kor felé. Mélységes 
tanulsig rejlik Telemachos elsé reform-kisérletében is. Mint ifju 
honmenté elsé sorban természetesen a néphez fordul segitségért. 
De a romlott uralom megrontotta a nép erkdélesi erejét is. 
8 Telemachos megtanulja, hogy pusztin a népre tamaszkodva a 
jobb kor ki nem vivhaté. A mii egyik tanulsaga, hogy megvaltas 
addig nem lehet, mig nem jin meg 6, a nagy egyéniséeg. 5S 6 
nem jin meg addig, a mig nem keresstik. 5S nem kell addig 
kétségbe esni, a mig megvan a nemzeti erénynek végsé mencs- 
Vara: az eszményi ni. 

Ezért mondottuk az Odyssejit hazafias kéilteménynek 8 
ezért allithatjuk, hogy e miinek fontos részét nem Odysseus 
kalandjai, hanem a harmadik részben kifejezett erkélesi harez 
alkotja. A mii ez utolsé s legfontosabb része a tizenhatodik 





HOMEROS ODYSSEAJA. 447 


=” : 


~~ 


Pedig mily két kiilénbizi forrasbél fakadt © sajitossig. 
Ay 6-girég sok istenhit és az 6-héber egy istenhit e két forras. 
Az elébbi a miivészi, az utébbi az erkolesi vilagnézletnek latszik 
kedvezni. 8 ime Homérosban, daezaéra sok isteninek, ugyanaz az 
erkilesi szigor jut kifejezésre, mint az egy isten orszig nagy 
irodalmi miivében. A kiilénbség a ketté kizt csak az, hogy 
Homéros miivében az erkilesi tisztasdg miivészi tikéletességben 
jelen meg, 

Nem lehet eczélunk behatébban kutatni okat ama rokon- 
signak, a mely az 6-kor két legnagyobb miivének erkélesi tar- 
talma kizt észlelhetd. Elég réviden jelezniink azt a megeyézbdést, 
hogy erkéles és miivészet, jé és szép, a maguk tikélyében soha- 
sem allhatnak egymassal ellentétben. Vagyis a mi aesthetikailag 
igazin szép. az ethikailag is igazin jé. Vagyis valiédi miivészet 
és valddi erkéles kizt meghasonlais nem lehet. A kiilinbség esak 
a kifejezésmodban rejlik. A kélté az 6 lelkének tartalmat mas 
mdédon fejezi ki, mint az erkéles apostola, S a legegyistenhivibb 
lelkii iré is, ha szép miivet, kélteményt alkot, kénytelen miivészi 
okokbél a sok istenség felé kizledni. Nimfak, tiindérek, szelle- 
mek s a természet képletes abrazolasra szolg4ld mindennemii 
allegorikus alakok mar kézeledést jelentenek a gérég vilAgnézlet 
felé. Magaban a miivészetben rejlik a kényszer a természetnek 
istenekkel valo benépesitésére, hisz az igynevezett élettelen tir- 
gyak és természeti tlinemények csak is személyesitett alakokban 
szolaltathaték meg. 

Batran allithatjuk tehat, hogy Homérosban ,csak mas a 
méd, a név, a fezyver, csak mas az eszkiz, a divat“, de alatta 
ugyanaz az erkiilesi tisztasig rejlik, mint a biblidban. A biblid- 
hoz hasonlit még 6si patriarchalis egyszeriisége s alszemérmet 
nem ismeré természetessége is. A sok isten pedig csak a kép- 
zelet szamara teszi érdekesebbé, tarkabba, szinpompisabba, tehat 
miivészileg széppé az alkotast. 

Palagyi Lajos. 
(Vege kév.) 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ. 
— Elsé kizleméeny. — 


E ezim alatt azokat a naprdél-napra meglepébb és érdeke- 
sebb positiv eredményekhez vezeté psychologiai kutataésokat szin- 
dékozunk ismertetni, melyeket a természettudomanyok induetiy 
modazerével, kisérieti iton végeznek a kilfild psychologiai laho- 
ratoriumaiban — sajnos, nalunk ilven még nem létezik — a 
kisérletezo psychologusok, vagy az orvosi laboratoriumokban a 
kizponti idegrendszer szerkezetével, miikidésével és betegségeivel 
fovlalkozd anatomusok, physiologusok és elmeorvosok. Ez ered- 
mények évril-évre béségesen eyarapodnak és sokkal mélyebb 
bepillantast engednek belsé gépezetiink bonyolult, szévevényes 
jelenségeibe, mintsem az ez eredményeket nem ismerd talin 
gondolhatna., Sokat megmagyaraznak ezek, a mikrél azelétt sej- 
telmiink sem lehetett. 7 , 

Manapsig ugyanis nem szorul bizonyitasra, hogy az ilyetén 
Positiv Psychologia nem lehet mas, mint az idegrendszer miiké- 
désének, functidinak tudomanya. A psychologiai jelenségek, mind, 
kivélel nélkiil, physiologiai jelenségek is. Ha gyermekpsychologia- 
val, hia ethnographiai psychologidval (Vilkerpsychologie) foglal- 
kozom, akkor is csak a gyermeki, csak a népfajbeli idegrendszer 
miikidését vizsgdlom. 

Mar pedig a physiologiai jelenségek, az életjelenségek 
mind csak physikai és chemiai jelenségek, a mint mir Lavoisier 
megillapitotta 8 azdta sokan, kiilénésen Clande Bernard és Charles 
Riehet hangstlyoztak, Mint Richet mondja, az élettan a physika 
65 chemia egyik fejezete. A physikai és chemiai jelenségeket 
pedig lehet s a tudomanyban kell is magyardzni. Es ha a 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ. 449 


physiologiai chemia, kiilinésen a mi az idegrendszer miikéidését 
illeti, talin még nagyon kezdetleges stadiumat is éli, a physikai 
jelenségeket illetéleg annal tovabb haladt a tudomany, filee az 
oly bonyolultnak tetszé lelki jelenségek mechanikajara, a belsé 
gépezetre vonatkozolag. 

A kiilfild e positiv psychologiai eredményeire szeretnik 
felhivni az érdeklédést, ezeket szandékunk koézkinesesé tenni 
nilunk is, a hol e tekintetben még meglehetés kevés tértént. 


I. Az agypalyik kifejlédése az dllati sorban, 


(Edingernek 1896-ban a nemet termeszetvizsgalok és orvosok gylilésén 
tartott felolvusdsinak kivonatos ismertetese,) 


Az agykéreg, az a szerv, a melytél az embernél és az 
emléséknél kétségtelentil mindaz fiigg, a mit rendesen magasabb 
lelki. miikédésnek neveziink, az alsébb rangi gerinezeseknél még 
teljesen hianyzik, nagyon lassan fejlidétt ki az allati sorban és 
az a fejlédés, melyet a emldsikig elért, nagyon csekély ahhoz 
képest, melyet ezen az osztalyon beltil felmutat. Az agykéreg e 
fejlidése még folyamatban yan, nem érte el végét se tény 
végtelentil fontos a lelki tevékenység keépessége szempontjabdl. 
Az ember és példaul a halak gerinezveleje vagy nyultveleje kézt 
nincs olyan nagy és semmi esetre sem elvi kiilinbség. Az ideg- 
rendszer legfelsébb kézpontjainak vizsgalata bepillantast myujt a 
lelki tehetségek létrejivetelébe és valésagos isszehasonlité psycho- 
logiava fejlidhetnék. 

Csak nem kell elfogulatlanul anthropopsychikus mertek- 
kel mérniink. — Ha egy Actinidnak a szijat elpusztitjuk és 
sardella hisdarabot dobunk feléje, ép oly géresésen fog meg- 
szokott mozgaésaival a falatnak a most becsukott nyilasha gyé- 
miazilésére térekedni, Vilagos, hogy ezek meré reflexmiikidések. 
Igen egyszerii idegrendszert talalunk a fildi gilisztanal. Tudjuk, 
hogy valtozatlanul tovabb miasznak, ha két vagy tébb darabra 
is vagjuk, filtéve, hogy e darabok nem nagyon rividek és inge- 
reket vehetnek fol a maszdishoz. Retzius kimutatta, hogy a giliszta 
idegrendszere, a hasfondl, haromféle idegsejtekbél all, az érabk- 
bol, a kapesolékbél és mozgatékbdl. A fold érintésére a tapinto 
inger az érzi éa a kapesolé idegsejten At a mozgatd idegsejt 





450 ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ. 


fitjin izomésszehizidast valt ki. De ép ez izomésszehuzédais 
kivetkeztében most a bir mas részei jinnek érintkezésbe a 
talajjal, uj izgalmak valtédnak ki djabb diezokban és igy tovabb, 
szoval az inger tisztin reflectorikus Uton az egész Allatot moz- 
gisba hozza, Hasonlé6k ezekhez az elemi éraés és mozgasalakok- 
hoz az emléséknél példéul a bélmiikidések, 

A gerinezeseknél a test kiilsé takaréjarol az eéraz@sek a 
gerinczvelébe vezetidnek. Legnagyobb résziiknek ez végallomasa, 
innen jél Ssszerendezett, czéliranyos mozgasok valthaték ki. 
A gerinezveljnek e sajitos mechanismusa, mely a halaktol az 
emberig bizonyos alapformiban mindig ismétlédik, elvileg rend- 
kiviil hasonlé a fildigiliszta hasfonalinak mechanismusdhoz. A 
nylltvelét is, a mennyiben idegpalyak eredé és végzidé helye, 
a gorinczvelii idegkésziilékhez szimitjuk és tényleg az alsabb 
gerinezesekné] nem kilénbizik elvileg a gerinezvelétél. 

A gerinezveléi idegkésztiléknek képesnek kell lennie mind- 
azon érazésekre és mozgdsokra, melyeket az agynélkili allat fel- 
mutat, mindazt meg kell tennie, mit példiul egy Amphyoxus 
megtesz. Régen kialakult mozgascombinatidkkal van itt dolgunk, 
a molyeket sr ‘ingerek ane Egyetlen érz6 rost szimos 

igy magyarazza Exner a 
leidlaciabinatio fogalmat. Csak manned meglikés kell és az 
idegrendszer exélirinyosan rendezett mozgisokkal felel, Az alsébb 
rendii dllatoknal észlelheti folyamatok, melyeket gyakran az 
jntudatos akaratbél magyaraztak volna, fdltétlentil egyszerti 
reflectorikus titon jatszédnak le. Erre képes a gerinezvelé sajatos 
idegkésziiléke. Az Amphyoxusnak példdul esak ez van, valéségos 
verinczvelés lény. Magasabb gerinezesek is elélnek bizonyos ideig 
esak a gerinezvelével és sokféle miikidésre képesek. 

Mindaz, a mi a gerinczvelétél az agy felé kévetkezik, esak 
késibbi fejlemeény. 

Mar az Oshalaknal (Selachii) és a Halakndl rostmeneteket 
talalunk a kisagybél és) a kind :pagybél a gerincavelibe és feljebb 
haladva a sorban | nindig tibbszerii dsszekéttetését taléljuk o 
gerinezvelinek az agykizpontokkal. Végre, csak az Emlésdk 
soriban, daszekittetéset taldljuk az agykéreggel a pyramispalya- 
kat és fejlédésében ez is nyomozhaté. Az alsébb rangi emlé- 
siknél csak néhany rost jelzi, holott az embernél ismeretes 
hatalmas rostkiteg. A nagyagy befolyisa tehit a gerincavelé 





ADALRKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ, 451 


miikédéseire rendkivil kilénbézé az allatfaj szerint és az alsdbb 
gerinezeseknél egyaltalan nem létezik. Még a madaraknal is tiké- 
letesen hianyzik a pyramispalya. 

A gerinezvel6é felsé végén, a honnan a fejidegek indulnak 
ki, mint hatalmasabb kapesolaspalyak fejlédnek ki és az egész 
illati sorban a nydltvelében hatalmas mezit taldlunk, mely révid 
hosszi kapesolérostokbél all és a nyultvelé kapesolé mezejének 
nevezheti. Ez az agyi idegkésziilék nagyon kiilénbézé lehet az 
egyes illatoknal, a szerint, a mint az egyik vagy masik rész 
fejlédétt ki jobban vagy kevésbbé. Bizonyos halak agyidegei 
sokkal bonyolultabb mddon erednek, mint az emberé. A halaknal 
a halléideg oly diczsejtekkel All bsszekiittetésben, melyek tengely- 
szilakat eresztenck a gerincezveli legvégsé, farki véegébe. Kétség- 
telentil ez dGsszekéttetés az tiszisndl oly nagy szerepet jaitezd 
farkizom miikidésére szolgal. 

Kisagyat talalonk mir a Kérszaji halaknal (Cyelostomi) 
és innen feljebb. Nagysiga a physiologiai szlikségek szerint val- 
tozik. A melyek sokat tisznak, az Oshalak stb. ezeknek oridsi 
kisagyuk van. Igy azoknak a Hitilléknek is, melyek sokat tisz- 
nak. Az iszapban éli halaké kiesi. Kiilénben a kizépsé rész 
sokkal régibb, mint a féltekék, melyeknek lényeges részei csak 
az emléséknél a nagyagyhidpalya folléptével fejlédmek ki. Az 
emléséknél oly hatalmas hidpdlya a tébbi gerincezeseknél egy- 
iltalan nem létezik. Ellenben a gerinezvelé kapesolata a corpus 
restiforme altal és a thalamus Osszekittetés az dsezekité kar 
diltal ésrégi, Az utébbi a halaknal relative sokkal hatalmasabb, 
inint az embernél, 

A kézépagy az az agyrész, melyet az emlésdéknél a négyes 
halom néven ismertink, mint az embryéknal, agy az alsoébb rangu 
gerinezeseknél is egyike a leghatalmasabb agyrészeknek, Benne 
végzédnek a latéidegek nagy része, belile ered egyike a leg- 
régibb rostrendszereknek: a mélyvelij, Hatalmas eresztékrend- 
sverek és keresztezések vannak a kézépagyveliben. Itt végzidik 
az érz6 magvak masodlagos rostozata. Ha a _ gerinczveltnél 
élsidleges érzésekrél beszéltiink, itt masodlagos érzésekrél szdl- 
hatunk. Osak a litéidegbil jévé benyomisok elsiédlegesek még 
a kizépagy fedelén, Késibb a latas is kap magasabb kézponto- 
kat, mert csak a halaknal végzidik a litorostozat a negyes 
halomban, feljebb a madaraktol kezdvye mindenesetre tj palyak 





402 ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIANOZ, 


fejlidnek ki, melyek a litdideg e végallomaésdtél a nagyagyba 
vezetnek. 

Ha eddig az elsidleges idegvégzidésekbél kiindulva, az 
dllati sorban relative egyféle, csak fejlédésében kiilénbézéen ki- 
alakult késztilékeket ismertiink meg, a nagyagygyal maskép All 
a dolog. A legesekélyebb kezdetbil hutalmas szery fejlédik ki, 
mely annyira vralkodik az ember egész jellegén, hogy e mellett 
a nagyagy mellett a tibbi agvrészek elenyészéen csekély jelen- 
iséeliekké lesznek. 

A nagyagy az isszes gerinezeseknél a szaglékésziilékbol, 
az alapi diezbdl és a palasthol épiil fol. 

A szaglékésziilék egészen alul fekszik. Mar a halaknal 
aranylag nagyon fejlett, de feljebb haladva sok ingadozast tala- 
lunk fejlettségeben, olykor annyira elesenevészedik, hogy alig 
nyomozhaté ki. Az életméd, a taplalkozis satikségletei alakité- 
lag és megszoritélag hatottak itt kézre. A foldén él6 Hilljknél 
és a Halaknal hatalmas, az egész agydllomdinynak majdnem felét 
képezi szaglé késziiléket taldlunk, mig a madaraknal apré, alig 
feliamerheté késziiléket. 

Az alapi diez, corpus: striatum, hitrafele a szaglékésati- 
léktGl jobbara mindeniitt egyforman fejlédétt, Rostrendszere a 
thalamust kéti dssze a nagyagygyal, ez a radiatio strio-thalamica 
Osrégi @8 egész az emberig kinyomozhaté, 

Csak a madaraknal csatlakoznak a régi thalamus-diczok- 
hoz olyanok, melyekbe agykérgi palyAk futnak. Ezzel a fejlé- 
dés az emlésikin beliil tovabb halad. 

A psychikus fejlidés szempontjabél kétségtelentl a leg- 
fontosabb agyrész a pallium, az agypalast, A Csontoshalaknal 
talalhaté igen esekély nyomokbél azza a hatalmas szervvé fe)j- 
lidik, melyet az embernél ‘féltekéknek neveziink és ezzel a fej- 
lédéssel egyiitt halad a magasabb lelki mikidésre valé képesség 
hifejlédése, Ha az agy kéreg kifejlédését tekintjik az <Allati sor- 
ban, kezdye a Csontoshalaknal és a Zomanezosoknél még csak 
vekony hamlemezszerii alakjatol, igy talaljuk, hogy ennek az 
agyrésznck fejlidéséhez képest a kiézponti idegrendszer dsszes 
résxei csak csekély és aranylag szlik hatarok kézt mozgé fejlé- 
désen mentek At az dllati sorban. Magasabb kapcsolé lelki 
mlikOdés csakis az agykéreg kifejlédéséyel lehetséges. 

E fejlidés kiindulé pontjat, azaz egyes agyrészek hatal- 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ. 453 


mas kifejlédésének kezdetét mar valdsziniileg az Oshalaknall kell 
keresniink. Mar a Kétéltiieknél a palast nem puszta himlemez, 
hanem szimos, idegrostot felvevi és kikiildé sejtekbél all, tehat 
ideckésziilék. Ez a késziilék a Hilléknél legelésziir tiinik f@l, 
mint valosigos agykéreg, elvalva a tibbi palastrétegektél. 

A legmagasabb szellemi miikidések e székhelyének, az 
agvkéregnek normalis miikédését6l fiiggnek mindazok a képessé- 
gek, a melyek megtanulhatok, mindazok, a melyek csak az emlék- 
képek felhasznalasaval teljesithetik, és kiilénésen azok a lelki- 
folyamatok, a melyeket associatidknak neveztink. 

A Golgi-féle modszerrel megismertiik az agykéreg finomabb 
széveti szerkezetét, a peripheriarol ide érkezé rostokat, a melyek 
elagazodasaikkal szamtalan sokféle vonatkozasba lépnek az itteni 
sejtekkel, a melyek szintén Ujabb rostokat bocsdtanak. E minden- 
féle elagazédis kézt megint szamos sejt talilhatd, melyek gaz- 
dagon elagazéd6 nyulvinyaikkal minden részt a tibbivel a leg- 
bonyolultabban ésszekapesolnak. Az ember pathologiaja myilvau- 
valéva tette, hogy az agykéreg a székhelye a legkiilénfélébb 
kapesolasoknak. Mar a Hiilléktél folfelé, a diezsejtek gazdag 
timegét talaljuk itt, mérhetetlenfil nagy képességgel a benyomia- 
sok valtozatos kapesolisara. 

A legrégibb agykéreg a szaglokésztilékkel dAllhatott dssze- 
kéttetésben. A Keétéltiicknél és Hilléknél ugyan mas esekélyebb 
dsszekittetések is vannak, de a szaglokeésziilékei a leghatalmasab- 
bak, Az agy legrégibb kéreg bevonata lényegében bsszes kapesolasai- 
val a szaghisnak szolgaléd kizpont volt. Tehat a Halakat a Hil- 
likkel Gsszevetve, talin a kiiliénbséget abban talalhatnék, hogy 
az utébbiak képesek szagérzéseiket felidézni, kapesolni és fel- 
dolgozni. A kéreg ez elsé fejleménye, a szaglokézpont végig 
nyomozhaté egész az emberig, csak a madaraknal bizonytalan. 

A fejlidés folyaman azonban az elsé kéregkizponthoz 
ujabbak csatlakoznak, Osszeadédik az egész agykéreg az egyes 
részekbél. A laAtdideg példdul a Halaknal a kizépagyfedélben 
végzbdik. Ep igy talaljuk az dsszes allatoknal fiatal korban, az 
ujsziilétt emberneél is itt végzidnek a lité hartyatol jivé rostok, 
Mindaz ily lények nem vakok, csak nem tudjak, hogy mit lit- 
nak; litnak, de nem ismerik f6l] és nem kapesoljak a lAtottakat 
régebbi tapasztalataikhoz. Csak lassan, a masodik élethénapban, 
mikor az ember latastapasztalatokat kezd nyerni, fejlédnek ki a 


ATHEN AEUM. Af) 





454 ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ, 


kizépagyfedéltél a nagyagyba mené rostok és nagyon gyorsan 
anatomiai vonatkozisok jinnek létre a@ ldtékészillék e kéregmeze- 
jérél az agy igen sok mas tajéka felé. Ismerjik mar pontosan 
ezeknek az egyes egyes pAlyaknak zavarait és kivetkezményeit 
az illetire nezve (lelki vaksig, elfelejtése az olvasisnak, stb.). 
A ldldideg elsd végallomdsatél a kéreghe vivé e litépdlya az 
alsébb gerinczeseknél még teljesen hidnyzik 6s ez az oka egyrészt, 
hogy a Halakat horoggal meg lehet fogni, masrészt hogy a 
Kételtiiek és Hiillik, még ha nagyon ¢hesek is, a zsikmanyt 
nem ismerik fel, mig szagival vagy mozgdsayal el nem arulja 
magit. A csindesen meglapuld egeren és békan kereszttil maszik 
az éhes kigyd. A mesterséges mozgatott déglitt egeret azonban 
filfalta. 

A Madaraknal a latéideg elsidleges kézpontjai hatalmas 
rostkiteggel kapesolddnak az agykéreghez, a kéregben latokiz- 
pont fejlidik ki. Es egyszerre megvaltozik a psychikus fillepés, 
A yerebek mesazirél a fedelekrél oda repiilnek, ha taplalékot 
szornak nekik. Ha azonban papirost dobunk, nyugodtan marad- 
nak, A madarak a litottat helyesen fel tudjak ismerni és esztik- 
ben tartani és sokféleképen kapesolni. A vaddszok tapasztalatai, 
a madar-ijesztik a fildeken mindazt bizony itjak, hogy az ember 
jokor észrevette, hogy mily szerepet jitazik a szdirnyas vilig 
életében a latds és psychikai — értékesitése, Az anatomia meg- 
talalta itt a mechanismust, mely e lelki elihaladast lehetivé 
tette. A fildhiz tapadé alsébb rangi gerinezes életsziikségletére 
elég lehet a szagbenyomaésok értékesitése, a madaraknak ellen- 
ben, magasan repiilvén taplilékuk 68 -lakohelyeik fHlétt, optikai- 
lag kell ezeket felismerniik és mis mozgé, tiplilékhoz hasonldé 
testektil megkillinbiztetnidk. Csak a ragi adozé) «madarak biztoa 
leesapisira gondoljunk a zsikmany felé, meg a fészkek djra 
megtalilasara. | 

Mennél jobban kifejlidik az agykéreg az Allati sorban, 
mennél tibbet dolgozik vele az allat, annal fontosabb és nél- 
kiilizhetetlenebb lesz, tigy hogy az alsébb rangi Emlis keve- 
sebbet szenved kéregzavarok folytin, mint a Féemlisék és az 
Ember, Megtigyelésiil szolgdinak erre nézve a megesonkitott 
Allatok és az agybetez emberek, Semmi sem jellemzi tehat job- 
ban az emlds-agyveldt, mint az agykéreg névekedésével fellépéd 
limeges képzddése az associatidpadlydknak, 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ, 455 


Tanulmanyoznunk kell a kéregkiképzidéseket tekintettel az 
illeté allat tulajdonsigaira és életmédjara, A bardzdaltsig nem- 
esak a kéregfejlettségté] fiigg, hanem a koponya alakjatél és 
példaul a ragéizomzat kifejlédésétél is. Talan legtébbet tudunk 
az emberi agyrol, mert a fejlédésbeli és faji alakok ésszehason- 
lits kutatasa rendkiviil sok anyagot halmozott fal. A kéreg fej- 
lédése az embernél nem ért véget, egyeseknek nagyobb, masok- 
nak kisebb késztiléktik van a legmagasabb psychikai miikidé- 
sekre és ez a késziilék mar embryonalis aAllapotban kiilinbizé 
lehet. Az egyes agyveliknek kiilinbézé fejlidésiiek lehetnek 
egyes kéregtertileteik, igy példaul a festénel a latotajék, a zenész- 
nél a hallétajék fejlettsége talalhaté. Az egész agyra vonatkozd 
dltalanos mérések tehat sokszor felvilAgositassal nem szolgdlnak. 
Gambetta agyveleje példaul, kinek jellemét kiilénés energia és 
sz0katlan beszélitehetség tiintette ki, az Atlagos kiizépmértéket nem 
haladta meg, de ktilénds tekervényanomaliat mutatott, mert a beszélé- 
kéregkézpont nagyobb volt és tébbszérésen didorodott. A homlok- 
karély nagy fejlettsége gyakran nagy szellemi képességekkel jar 
egylitt, viszont elégtelen fejlettsége nem ritkan hiilyeséggel kap- 
esolatos. 

Feljutottunk tehdt a féldi giliszta idegrendszerété] az 
emberéig. Rimutattunk, hol vannak a megoldanddé feladatok, Meg 
kellett gyézédniink, hogy megoldhaték ezek a feladatok. Nem 
jarunk mar egészen ismeretlen utakon. Meggyézédvén, hogy az 
agy bizonyos fejlédétt valami, hogy mindentiit a fejléidésnek at- 
meneti fokai kimutathaték az allati sorban, kénytelenek vagyunk 
elfogadni, hogy semmiféle hatdr sem létezik a legalsébb és leg- 
magasabb rangi gerinczesek lelki képességei kézt, 


Ism. Dr. Pekdr Karoly, 


Vege ki.) 





A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA. 


Szakkirdkben és a tudomanyos oktatis vezetésére hivatott 
tényezik kizt régéta hangzik a panasz, hogy jogakadémidink mai 
rendszere fonn nem tarthato a az Allamnak okvetlen be kell avat- 
koznia, hogy utjit allja ez intézetek fenyegeté elnéptelenedésének, 
mely ezeknek a doktori fokozatok addsabol valé kizarasa mulhatlan 
kévetkezményekeént je ‘lentkezik. A jogakadémiak hallgatésiga sza- 
manak esikkenése az 187 1/’ 72-til 1894/95-ig terjedé 24 év alatt 
Stven szizalékot meghalad, eho kézlilék: a papai, a gyéri és 

nagyszebeni véegkép megsziint § 8 a debrec zeni 6s maramarosszigeti 
akadémiik hallgatésagdnak némi emelkedése gen sem egyenlit- 
heti ki azt a nagy hany: atlast, mely p. 0 ), a pozsonyin az elébbi 
létszim kétharmadat, a keeskemétiben ple négyitédét is feliil- 
mulja, figyelmen kiviil hagyva természetesen az lujabb emelkedé- 
seket. Igaz, hogy ez idészak kezdi spontjaba esik a kolovavari 
ezyetem megnyitasa, de ez ne téveszszen meg senkit az elnép- 
telencdés valédi okai felél, mert épen az uj egyetem megnyitasat 
kiveti években legesekélyebb aranylag a videki akadémiak népes- 
ségének megfogyatkozasa, a mi annak a biztos jele, hogy nem 
az uj egyetem gyakorolta ezt a végzetes befolydst a vidéki aka- 
démiak hallgatésiga elvondsdra, hanem egészen mas rendii orga- 
nikus okok. 

Ez okok kizt els helyen all a jog- és AllamtudomAnyi 
doktorsagnak a jogtudomanyi és allamtudomanyi Allamvizsedla- 
tokkal egyenlien qualifikalé erejii gyanant vald elismerése, sit 
& jogtudominyi doktorsagnak egves kenyerkereseti palyAk mel- 
lizhetlen elifeltételéil vi alé fslallitasa. Miutan azonban a jogaka- 
démiik épen ezen doktori szigorlatok tartasara nem birnak jogo- 
sitvanynyal, tehat e rendszer természetszerti kivetkezménye volt 





A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA. 457 


az egyetemek tilzsufolisa, a minek aztin viszont maga utaén 
kellett elibb-utobb vonni a tisztin tudomanyos jellegiinek kon- 
templalt jog- és dllamtudomanyi doktori fokozat szinvonalanak 
alistilyedését. 

Minél mélyebbre siilyed azonban a doktori eczim tekintélye, 
minél kénnyebben valik elérhetévé egyesekre, annal nagyobb 
frequentiaja lesz az egyetemeknek, mely kizadrélag azért fog 
oda tédulni, hogy a megélhetés harezara az erésebb fegyvereket 
megszerezze. Tékéletes circulus vitiosus ez, melyben az egyetemi 
oktatas nagy tudomanyos eszményei eltérplilnek a diplomara yvald 
hajsza mellett s az egész tanrendszer egy vizsgazd gépezetté 
stilyed, melynek mechanikai munkaja elrabolja az egyetemi tan- 
eréktél azt az idét, melyet ép a tudomanyszak intensivebb miive- 
lésének, eszméi elibbrevitelének kellett vala szanniok. 

Az egységes dllamvizsga terve a kitelezi doktoratus eltér- 
lésével némileg alkalmas lenne segiteni e bajok navy részén, 
Az eddigi rendszer egyik nagy hatranya volt a jog- és allam- 
tudominyok bifureatioja, 8 annak kimondasa, hogy bizonyos sza- 
kokra egymagaban a jogtudomanyi és bizonyos szakokra ismét 
az Allamtudomanyi dallamvizsgilat képesit. Ez a rendszer ered- 
ményezte kézhivatalaink elarasztisat is oly ifjakkal, a kik jog- 
végzetteknek nyilvanittattak a nélkiil, hogy magyar magan- és 
biintetéjogot tanultak volna, minek kivetkeztében a jogi vonat- 
kozasi legegyszeriibb gyakorlati kérdésekkel szemben is teljesen 
tehetetleniil allanak. 

Az egységes allamvizsgalat rendszere ezen is segithet. Az 
allamvizsgalatok targyai egységesitése tehat egyfelél és masfelél 
azok kizirdlagos qualifikalé erejének kimondasa a kételezé dokto- 
ritus eltérlésével, oly intézkedések, melyektél meéltan varhato 
igy a doktori fokozat tisztan tudomanyos jellegének megovasa, 
mint a vidéki akadémidk libradllitasa s az egyetemek tudomanyos 
tanerdinek felszabaditésa azon tarthatatlan nytig aldl, melyet a 
mai vizagilati rendsazer fentartasa, a vizegaz6k 80°)-anak kény- 
telen elbuktatisdval képvisel. 

Innen az, hogy az 1883. augusztus 20-iki legfelsibb elha- 
tirozdssal ¢lethe léptetett mai tanulmanyi és vizsgalati rend 
moédositasanak szlikségét mar Csaky Albin cultusminister belatta 
8 elkészitette tervezetét a szigoritott egys¢ges jogi allamvizsga- 
latnak a kételezé jogi tudorsag egyidejii eltérlése szandékaval, 





455 A JOGI SZAKORTATAS REFORMJA, 


mely tervezet egy ankét elé terjesztetve, annak megillapodisai 
szerint végleces szévegezést nyert éa térvényjavaslat alakjaban 
a képviseléhazhoz be is nyujtatott. Br. Eétvés Lorand azonban 
a javaslatot visszavonta, mig Wlassies, mielétt végleg hatarozna, 
sziikségesnek vélte, hogy e fontos tigyben a két egyetem jog- 
és allamtudomanyi karat és tandcsat is megkérdezze, felhiva 
azokat egylttal arra is, hogy a jogi tanulmanyi és vizsgalati 
rendszer megfeleli Atalakitasira is kiterjeszkedjenek véleményee 
jelentéseikben. 

A ministeri javaslat az eddig érvényben Allé rendszerrel 
azemben hét iranyban tartalmaz lenyeges reformot: 

1, A tanidé szabalyszerii tartama 7 féléyv lesz. 

2. A kétrendbeli 4. n. alapvizsgdlat megsztinik és helyiikbe 
egy u. n. alapvetd vizsgalat lép. 

3, Egyes targyakbél gyakorlatok szerveztetaek és az azok- 
ban valo részvétel kételezévé tétetik. 

4, Megallapittatnak azon kivetelmények, a melyeknek iga- 
zolisa eléfiltétel arra, hogy az egyes jogakadémiak az allam- 
vivsgalatra valé bocsdjtasra jogosité végbizonyitvanyt illithassa- 
nak ki. 

5. Aw Allamvizsgilat ajja szerveztetik, Csak egy Allamvizs- 
wilat lesz, de az gy a jog-, mint az allamtudomanyi képzett- 
séenek igaz zolisara foe szolgalni. Az illamvizsgilati bizottedg az 
egyes jog- és illamtudomanyi karoktol, sit azok székhelyeitél is 
fliggetlen szervezetet nyer. 

6. Az ij Allamvizse: ilat szimdra mindazon mindsité hatas 
biztosittatik, a mely eddig a jog- és dllamtudoményi dAllamvizs- 
gilattal, tovabba a mely a jog- és Allamtudomanyi tudori fok- 
kal jart. ; 

7. Mindkét tudori fok tudomanyos jellegii fokkA fog at- 
szerveztetni 8 az illamtudomanyi foknak minésité ereje mar even 
elismerése elitt megsztinneék. “ 

Latnivalé, hogy a tervezet alapesaméje kézvetlentil a tanul- 
manyi rend egységesitése volna, minek kévetkeztében <Altalaban 
a theoretikus képzés hattérbe szoritasdéval a geyakorlati jellegii, 
8 inkibb akadémiai oktatas érvényestilne, Csakhogy nem szabad 
feledni, hogy barmennyire kézelebb hoztak is az 1874. és 1883. 
relormok a jogakadémidkat az egyetemek jog- és allamtudo- 
manyi karaihoz, a killénbség kizbtttik még mindig jelentis. Es 





A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA. 459 


ez nemesak abban nyilvanul meg, hogy ecsupan ezek a karok 
osztjak a jog- és Allamtudomanyi doctori czimet és az egyetemi 
magintaniri képesitést. Magdira a tanulmdinyi rendre nézve is 
nagy kézéttik a kiillénbség, mit nemesak az mutat, hogy a tani- 
tas és tanulis az egyetemeken nincsen tigy megkiétve, mint az 
akadémidkon, de az is, hogy tibb oly targy, miket a jogaka- 
démiikon esak félévig adnak elé, az egyetemi karokon egész- 
éves, mi azt jelenti, hogy e targyakkal az egyetemeken mégis 
esak intensivebben kell foglalkozni. Az egyetemekre mint ilye- 
nekre nem is volna szfikség, ha kiztik és az akadémiak kbzitt 
qualitativ kiilénbség nem volna, mi jéforman egész miikédésiiket 
kell hogy illesse. Csak ebbbI a szempontbél van az egyetemek- 
nek jogosultsaguk. Nem helyeselheté tehit, hogy az egyetemi jog- 
és illamtudomanyi tanulmanyi rendszer, mi az egyetem lényegével 
fligg Gssze, megsziinjék s ezen az alapon Alljon elé az egy- 
séges jog- és dllamtudomanyi tanulmanyi rendszer. 

Nalunk a jog- és Allamtudomanyi oktatasnak tulajdonképen 
esak harom allami jellegii intézete van: a két egyetem, és a 
kassai kir. jogakadémia. A tébbi jogakadémia —— szamszerint 
kilencz — mind felekezeti, melyek kéziil csak két katholikus (a 
nagyvaradi és a pozsonyi) All allami kdzvetlen igazgatas alatt. 
A tibbi hét jogakadémia kéziil ketté katholikus (egri, péesi), a 
tébbi protestins (debreczeni, eperjesi, kecskeméti, maéramaros- 
szi¢eti, sdrospataki). Es e hét felekezeti jogakadémia annak az 
egységes tanulmanyi rendszernek a kereszttilvitele érdekében sztik- 
ség esetén allami dotaczidt nyerne. Ha mar most tekintetbe 
veszszlik, hogy az ligyvédi vizsga eléfeltételeképen a-kitelezé jog- 
tudomanyi doctoritus is elesnék, kétségtelen, hogy a felekezcti 
jellegit jog- és Allamtudomanyi oktatds tilstlya aAllna eli. 

Amde felsibb szakoktatasunk egész rendszerét lehet-e a fele- 
kezetek dominiumaba utalni — mindenesetre oly merész kérdés, 
mely a legkilénbézibb argumentumok dsszemérését kiveteli meg. 
Nem csupin az egyetemi oktatas Allami jellege szempontjabdl 
emeélkedhetnek ez irant jogos aggdlyok, de sit a felekezetek 
tényleges eréviszonyai tekintetbe vétele mellett sem mernénk ra 
egyhamar hatarozott valaszt koczkéztatni. Nem, még akkor seri, 
ha minden jogakadémia felruhdztatnék kivétel nélkiil a qualifi- 
cationdlis joggal, sit ez esethen még kevésbbé, mintha ilyene- 
kil ¢sak azok ismertetnének el, melyeknek székhelye egytttal 





460 A JOGI 5SZAKORTATAS KEFORMJA. 


kirdlyi tablaval bir. Igaz, hogy az araény elsé esetben latsz6lag 
kedvezibben alakulna a protestins jogakadémiakra nézve, de 
esak tigy, ha a hirom, tanulmanyi alapbél fentartott kiralyi jog- 
akadémiat (Kassa, Nagy-Varad, Pozsony) kiveszsziik a felekezeti 
jellegii tanintézetek sorabél — Amde ha ezt teszsziik, azzal é¢pen 
a fSargumentum dél meg, melylyel protestans autonomikus szem- 
pontbél indokolni lehetne a jogi szakképzés iranya decentrali- 
Batio)jat. 

Ep oly problematikusnak igérkezik az eredmény akkor, ha 
esak a kirdlyi tablak székhelyeit veszszik figyelembe, mert ez 
esetben a harom kirdlyi jogakadémia mellett csak egy autonom 
joghatésig alatt alld protestans akadémia (a debreczeni) all egy 
plispéki lyeeummal (a pécsivel) szemben. 

Azt hiszszlik, a tudomaényos hatis szempontjabol nem is 
valami jelentékeny a valtozis, mely a protestins szellemi erbk 
intensivebb kifejtése s a szellemi élet iranyzdsara gyakorolt foko- 
zottabb befolyas érdekében varhaté a reform végrehajtasatel. 
Legalibb is nem volna ez remélheti abban az aranyban, mely- 
ben az ellentétes eszmedramlatok is okvetleniil érvényesiilnenek. 
Bizonyos izolaltsig Allapotiat kedvezéleg segithetmé tan el6 @ 
reform, de ez nem volna az a culturalis vérdtémlesztés tarsa- 
dalmi intézményeink minden rétegébe, mely a protestantismus 
kozmiivelédési hivatasat kell, hogy Athassa. Protestina felekezeti 
jogakadémidink természetes fejlédését nem egy dogmatikusan 
elhatarolt téren, de minden oldalii kihatasdban kell széles alapon 
concipialnunk s ez esak tgy érheté el, ha a magasabb altalanos 
cultura eszmeényeihez simulva, az egyetemi oktatas fokozatos 
dekatholizAlasin miikédnek a nelkiil, hogy a protestans tudoma- 
nyossag hierarchiajat segitenének megalkotni, Ebben a térekvésben 
a protestins tanfigynek nines jobb szivetségese a modern dAllam 
szabad ¢s felvilagosult eazméinél, épen a jogi szakoktatas terén, 
szemben azokkal a traditiomilis irdnyzatokkal, melyek a katho- 
likus kanonjog tételei feltamasztasabél nyerik taplalkozasukat 5 
az allam politikai dtalakitasat ttizik ki ezélul minden vonalon. 
Ebben a kfizdelemben az autonomikus szempontok merev hang- 
sulyozisa gyiingitését szolgilnd inkAbb, mintsem erbsbbitését a 
protestans érdekeknek, szirnyat szegné terjeszkedése azon esz- 
kizeinek, melyek az eszmék kizisségében talaljik filtételeiket. 
Pedig egyediil ezek vannak hivatva nagy és egyetemes nemzeti 





A JOGI SZAKOKTATAS REPORMJA. 461 


eulturat teremteni, melynek termékenyité hatasa legyen a kéz- 
életre s a nemzedékek nevelésére. 

A jogi Allamszigorlati bizottsigoknak az egyes jogakadé- 
miak székhelyén valé felillitasa, a mint az Oj rend tervezi, tehat 
meg ha a kiralyi tablak személyzetébél kiegeszitheté lenne is 
elegendé képzett taggal, legjobb esetben egy végzetes particula- 
rismus elsié lanezszemét képezheti, mely idével az allami jog- 
egység felekezeti és nemzetis¢gi szétmorzsolddasara vezethet, de 
aligha erdsitheti a protestans szellemet. Nem lehet elvitatni, hogy 
azok a nagy culturmozgalmak, melyek a miivelt nyugati nem- 
zetek tarsadalmAban mind szélesebb gyiiriiket vetnek, nagy be- 
folyassal voltak é3 vannak a jogeszmék kiképzidésére. A _ kiz-, 
a magin- és biintetéjog aAltalanos és részletes tanai, a nemzet- 
gazdasigtan és a politika ma mar mind kevésbbé képesek 
betimni a rést, melyen at a felekezeti és osztalyfelfogas egész 
gondolkozasi vilaga, széles nyomokon tdédul be a tudomany 
eszmekérébe. A jog-élet egységét minden idében az allam poli- 
tikai kiépitése egyik hathatés eszkizének tekintették. Nem lehet-e 
tartani attél, hogy a jogi szakoktatais széthuzd iranyzatai, a 
képesités figye kiszolgaltatasa a felekezeti tanintézetek autono- 
miijanak, bomlaszto hatissal lehetnek a magyar aAllam nemzeti 
egysége intézményeire is és lassanként meglazitjik azokat a 
garancziikat, melyeket épen az 616 jogtudat, a jogmeggyézidés 
kézissége, mint a nemzeti organismus ethikai principiama tett 
politikai létiink szilard kapesava ? 

A magyarsag jivijének nagy kérdésével all tehat szoros 
dsszekéttetésben a jogi tanulmanyok reformja. Nem egy inciden- 
talis, mdsodrendii mozzanat ez a nagy culturalis feladatok kéré- 
ben, de a politikai énfentartas kérdése, allami consolidatiénk és 
faji Ssszeforradasunk eminens érdeke, J6l1 meggondolanddé, vajjon 
egy nemzetiségileg, nyelvben, szokasokban és gondolkozasban 
annyira széttagolt allam, mint a mienk, a miiveltség eszkizei 
éntudatos, ezéelszerii iranyzisdban és terjesztésében kiadhatja-e 
kezébél azt az erét, melyct azon factorok éber ellenérzéesébél 
merit, a mik az Allaméletben hivatva vannak a polgari foglalko- 
zasokra valé képesités, a hivatalos illamhatalom imperiumaban 
valo részesités médjait megszabni. 

Hiszen az egyetemi oktatas Allami feladatai felél sehol a miivelt 
vilagon nem létezik controversia. Az dllam oly szolgalatot tesz 








462 A JOG! SZAKORTATAS REFORMIA, 


\ polgirainak, a milyet 6k maguk var bier welaae 





midén kényszeriti a kizérdekber teljesitend’ munkaval tsszefliggé 
hivataskirik jeliltjeit, hogy illetékes testiiletek elétt képességii- 
ket vizagilat ald bocsissik, a melyek déntsenek abban, hogy 
alkalmasak-e egy bizonyos tarsadalmi feladat teljesitésére vagy 
nem? A mi szlikséges tehat, az az, hogy az Allam see ohay tial 
litjin megszabja, sit lehetéleg emelje az ezen pdlydkra valé 
ie feltételei irinti igényeinek szinvonalat s azzal tamogassa 
az egyetemeket és felsébb intézeteket abban a tirekvéstikben, 
hogy jol késziilt, elegendéleg képesitett egyéneket bocsassanak 
a viligba. Ezt tette csak legutébb is Anglia, mikor szigoritotta 
az orvosi rigorosum feltételeit és helyesen, mert az addig diva- 
tozott szubad verseny tag kaput nyitott a visszaéléseknek 8 ép 
a jogi és orvosi palyikon nem vezetett a kivant ezélhoz. Ha egy 
kuruzslé6 megili az ember gyermekét, mit hasznal az a vigasz- 
talis, hogy hiszen majd maskor mas orvoshoz folyamodunk. Ep 
oly keveset ér a kési bénat akkor, ha egy tudatlan jogisz 
kezében eliszni Jatjok vagyonunkat, sét koezkdztatva élettinket 
és szabadsigunkat, Ki tudhatta ezekrél, hogy ligyetlen szél- 
hamosok csak? A diplomajokba senki se lit be 8 orvosokra 65 
ligyvédekre ép azoknak van legtébb sziiksége, a kik semmit 
sem értenek sem az orvosi, sem a jogtudomanyhoz. De igen sok 
kis helyen valasztas sincs az orvosok és jigyvédek kézétt. Vila- 
gos, hogy az Allam itt mintegy hallgatélag szavatossagot vallal 
az irint, hogy polgarai életét, vagyoni eérdekeit nem bizza ava- 
tatlanok kezére. 

Itt rejlik épen az amerikai felsébb oktatisi rendszer hat- 
ranya is, mely miatt évrél-évre mind tébb-tébb amerikai szilé 
Kkilldi gyermekét eurépai egyetemre s mely alkalmul szolgalt Bar 
nardnak azon véleménye kifejezésére, hogy az Egyesiilt-Allamok- 
ban ép az teszi lehetetlenné tulajdonképeni egyetemi rendszer 
kifejlidését, hogy minden kis collegiumot egyetemi ranggal ruhaz- 
mak fel. Mir pedig mi mas az egyetem megkiilinbizteté jel 
lege, mai értelemben, mint a képesités és fokozatok adasAnak 


Joga. 8 mi tesziegyéb az iskolat egyetemmé, mint az e joggal valé 


felruhaztatis ? 

De talan még mélyebbre haté intézkedés az, mely a 
vizsgilati rendszer Atalakitdsival bizonyos rosszul alkalmazott 
Sovinistikus jelszavak alatt ép a jogtudomainyok tulajdonképeni 





A JOGI SZAKOKRTATAS REFORMJA, 465 


ethikai disciplinait, a politikat és jogbilesészetet kivanja hat- 
térbe szoritani. 

A jogtérténeti iranynak a facultasokon valé elitérbe helye- 
zése az ellenforradalom valdsigos eszkize volt a maga idejében, 
mely a jog és allam téirténelmi fogalmanak rendszeres kifejtésé- 
vel igyekezett a tekintély tiszteletét hinteni el a polg4rok nem- 
zedékei gondolkozasaban. Az az iskola azonban, mely csupan a 
multban keresi a jogintézmények eredetét és kifejlidését, egy- 
oldali tilzasaiban tévelygésekril tévelygésekre vezetett 8 csak 
legutébb is eklaténs bukast szenvedett a németbirodalmi Alta- 
lanos polgari tirvénykinyv szerkesztésében. 

Viszont a tapasztalati tudomanyok téerfoglalasa a jogtudo- 
many miivelésében is a munkamegosztast, a tudas minden aga- 
nak specialisatidjat vonta maga utin. Emez a jelen, az a mult 
iranyzata. Mindkettié jogosult magadban. De a _ ketté kézétt 
hézag van, mert a jog dogmatikus és térténeti része moellett 
helyet kell talalni ezen tudomany legislativ és politikal része 
szimara is — arra, mely a kor exigentidjaval tarsadalmi tekin- 
tetben is szamol. 

Am a mai rendszer mellett tirvényhozdsi alkotasainkat a 
tarsadalmi reformoknak semmi eszméje nem inspiralja. Ugyan- 
akkor, mikor politikai téren az Altalanos szavazatjog, az altalanos 
tan- és hadkitelezettség behozatala Altal, gazdasaigi téren pedig 
a nagyipar és az ipari mukasok tim@riilése folytan az eréviszo- 
nyok naprél-napra viltozist szenvednek, jogi facult4sainkon tag 
tert nyitnak a tirténelmi tanulmanyoknak, a practicumoknak, de a 
legkisebb kérre akarjik szoritani a jog kritikajara vonatkozdé 
tanokat s kiilénésen a politikat és jogbileseletet. 

Mar pedig a legislativ és politikai jurisprudentia legfon- 
tosabb Aga épen az, a melynek feladata a hagyomany altal reank 
szarmaztatott anyagot Gsszehasonlitani a tényleges tarsadalmi 
allapotokkal 5 kérvonalozni a jognak jivében szlikségessé valandé 
médosulasait, Jogéletiink tsszes megoldandéd reformjat az a 
tirekvés kell, hogy megszabja, hogy a kiilinbézé osztalyok fon- 
tossiginak és er$arinyainak pontos tanulmanyozdsabdl vezessik 
le a jogtudomany jiivendt formiira vonatkozd conclusidt. Ebben 
a szellemi harezban a jogphilosophia vilagité szivétneke nélkiil 
litasunk elsitétiil: elvesztjiik az egyetlen dsszefogé kapcsot, mely 
4 jogspecialistak nyomian s a kenyérkereset érdekei kivetkezté- 








A JOG] SZAKOKTATAS REFORMJA. 465 


semesteren a hirdetett psychologiai eléadasokat meg sem lehetett 
tartani, mert nem akadt ketté, a ki vallalkozott volna hallgatd- 
sukra az egyetem YOO hallgatéja kéziil. 

Ugyanerrél panaszkodott évekkel ezelitt maga Wundt is, 
2 ,Mind*-ban. A kényszer bizonyos neme, vagy az érdekliidés 
kiilinis felkéltése nélkiil teljes lehetetlen orvosokat, jogiszokat, 
nyelvészeket philosophiai targyakkal valé foglalkozasra birni, még 
Németorszagon is. Mar pedig a magyar egyetemi ifja abban az 
egyben toékéletesen egyezik a némettel, hogy nem az dltalanos 
tudomanyos képzettség elnyerése végett keresi fel az egyetemet, 
mint az angol, hanem els sorban és mindenekflitt kenyér- 
keresetre akar szert tenni. Valami hivatast valasztott maganak, 
mely biztositsa jévébeli megélhetesét, mint orvosnak, tigyvédnek, 
papnak, tanirnak. a mely ezélbol egyetemi palyaja végén vizs- 
gat kell kidllania. De mindezen professidkban mennyire meg- 
szaporodtak tijabb idében az oktatas targyai! Nem lehet csodal- 
kozni azon, hogy esak a kézvetlen czélja eléréséhez legsziiksége- 
sebbekre szoritkozik. Ugy, de a gyakorlati irany egyoldalisiga 
eleg-e vajjon arra, hogy valakibé! ha nem is kivalé tuddst, de 
az Glet idealisabb felfogdsira is hivatott kéztisztviselét, birdt, 
jogiszt neveljen ? Vajjon az egyetem csak egyeseket nevel és 
oktat-e s nem az egész nemzeti tarsadalmat? Czélja esak az 
egyesek anyagi érdekeinek elémozditasa-e, 8 nem egyszersmind 
a népek magasabb culturalis érdekeinek Apolasa ? 

A ministeri tervezet tovabbi czélbavett intézkedése azon- 
kivil a tanidé réviditése. A tanidé tartamat egyetemiink finn- 
allasa oéta hol hosszabbitottak, hol réviditették. Dl. Jézsef az 
1754/55. tanévben négy esztendére emelte. A Ferenez alatti 
reactio, mely a lenditilésnek indult egyetemi szellem elnyomasdra 
tirt, az uj ratio educationisban (1806) ismét harom éyre kor- 
litolta a jogi tanfolyamot. Es e rendezés érvényben maradt 
1848-ig. A Thun-féle rendezés 1848 utdn helyreallitotta ismét 
a quadrienniumot. Azéta a tanszékek és a hirdetett collegiumok 
szima tetemesen gyarapodott. Mig 1867/68-ban 8 rendes és 
6 magintanir 30 collegiumot hirdetett heti 100 draval, az 
1898/99. tanév elsi felében 17 rendes, 8 rendkiviili és 12 
magintanir, Usszesen tehat 37 tandr 57 collegiumot tartott heti 
107 éraban. 

A tantirgyak és az eliadasok ily rendkivili névekedése 


“~~ 








A JOGI SZAKOKTATAS REVORMJA, 407 


félév, hogy a tanuléd a tervbe vett vizsgdlat targyait megtanul- 
hassa, ideszimitva a jogtirténeten kiviil az egész rémai jogot 
a pandectakkal s az egyhazjogot? Igaz, hogy a mostani rend- 
szer sem sokkal jobb, mert ez a két alapvizsga kéziil az elsé- 
nek letételét plane az elsé év végén vagy a masodik kezdetén 
irja elj; de a tervezet ezt az idét esak félévvel nyujtja meg s 
azzal szemben mindkét alapvizsga targyait egyesiti. 

Ha mar most a kitelezi gyakorlatok és colloquinmok 
elrendelését veszszlik szemiigyre, melyeket a javaslat olykép con- 
templal, hogy azok sikeres kidllisa nélkiil senki vizsgira se 
legyen bocsithat6, énként filmeriil a kérdés, miként valosithat 
ez meg a jogi kar jelenlegi timeges elarasztasa mellett? Ezt a 
bikkenét a javaslat készitii is érezték s azért ily kételezd 
colloquiumok és gyakorlatok tartasdra adjunctusok alkalmazdsat 
vették kilitisba. Nem alaptalan azonban az az aggodalom, hogy 
ily rendszer mellett az ifjisignak a tandrokkal szemben vald 
szellemi kapesolata lazunl meg s a hallgaték inkabb a vizsgazd 
functidval megbizott adjunctusok felfogasara lesznek utalva, 

Azonkivil az egyetemek tilzsufoltsaga, fajdalom, nem is 
vsak localis baj, de legalabb a jogi szakon egy egészségtelen irany- 
nak is symptomaja s a szellemi és tisztviseléi proletariatus 
nivekvé terjeszkedésének legfébb oka. Es ha igy van, akkor 
lehet-e a bajon segiteni azzal, ha még jobban megkénnyitjiik a 
jogi facultasok elarasztasat a tanidé megrividitéese s a tanulmanyok 
és a vizsgdk szinvonalinak szindékos alasiilyesztése és decentra- 
lisatioja aAltal? Nyilt felbatoritasa ez egy szerencsétlen tarsadalmi 
politikinak, mely a nemzet szellemi eréit egyoldalian értékesiti, 
azok egyenletes megosztisinak nem bir elegendé tért teremteni, 
Igaz, hogy e jelenségek sok részben a kizépiskolai kérdésre vezet- 
hetik vissza s annak keretében kivetelnek megoldast, mert a 
gymnasiumok azon tilsigba mené dédelgetésébél szarmaznak mas 
kizépiskolaink f6litt, melyek folytan azok nem képesek tanitya- 
uyaik egy holt ballasztjitél megszabadulni, a kiket nem a tehet- 
sé¢ és hivatottsig, hanem ez intézetek privilegizalt nimbusa tart 
meg azok kitelékében. De meg vagyunk gyézédve, hogy ha egy- 
felél a jogi oktatas bifurcatidja nem az egyetem keretében, hanem 
azon kiyiil alld felsébb ailami intézetekben, p. 0. egy politikai 
szabad lyceumban nyerne megoldast, s masfelél példiul a redl- 
iskolak végzettjeinek filvétele csakis ily felsébb intézetekre kor- 








A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA. 


Mindamellett nagy keérdés, vajjon az egyetemi tanulma- 
nyok teljes szabaddd tétele a mai yiszonyok kizt jirhatna-e 
a kivant eredménynyel ? Kizépiskolaink jelenlegi Allapota mellett 
alig, sét teljes bizonyossiggal mondhatnék, hogy nem, A med- 
dig gymnasiumainkban a tananyag és az oktatas szelleme a con- 
centratio jelszava mellett hova-tovabb mind kizarélagosabban 
philologiai jellegii lesz s mind kevesebb érzéket mutat a mathe- 
matikai és természettudominyi szakok intensivebb felkarolasdra, 
a meddig az ékori nyelvek formaképzé ereje tilbeesiilésével az 
oktatis sfilypontja mindjobban ezekre esik, egyéb tanulmanyok 
hattérbe szoritasaval, — addig igazi humanistikus, igazan egy- 
séges miiveltség nem képzelhetii; addig a felsébb oktatasnak 
mindig kétféle emberanyaggal kellend megbirkéznia, Egygyel, a 
mely a nyugati cultura irdnti kifejlett térténeti érzékkel felru- 
hivzva, cultura e pdratlan forrdsaira visszamendbleg, idealis, maga- 
sabb rendii Gréimbket képes maganak szerezni ugyan, de hidnyozni 
fog benne a kérnyezi élet, a valé természet iranti fogékonysdg 
s miasikkal, a melynek megvan a maga friss és modern tszténe 
8 képes is az ismereteknek ezzel kapesolatos vildgat felfogni 
magiba és élvezni, de viszont hidnyozni fog benne az emberi 
nem térténeti kifejlédése, eze eréves solidaritdsa irinti érzék, melyet 
esak az Okor classikai. vilagabél ‘sajatithat el. 

Azt kell hinniink véere is, hogy az egyetemek egymagok- 
ban, a multbél rank szarmazott: intézménye ‘ikkel, autonomiAjukkal, 
tanszabadsagukkal | tibbé nem is: elégitik kia kinnyli és alkal- 
mazkodé jelen kort. A facultasokra valé felosztast, az egyetemi 
tanulmanyokra valé eliképesitést mind tilélteknek kell flismer- 
ulink: sét mée magaban a tanitds moédszerében is mély szakadast 
vagyunk kénytelenek latni a tulajdonképeni eljaddisok és ag 
inkabb eyakorlati igényekkel szimoléd seminariumi képzés kbzt. 
Masrészt a modern Allam természetes tirekvése az dsszes kéz- 
oktatistigyet joforman kizigazgatasi organumma tenni, annak a 
napoleoni eszmének megfele lileg, mely az egész nyilvanos oktatast 
egy kézben egyesitette s a , Grand-maitre de l'université*-nek (a 
kizoktatasti¢ vi minister 1 ma is érvényes czime) csaknem despotikus 
hatalmat adott kezébe, ‘holott a tulajdonképeni tanart a tanul- 
manyok vezetésére vald minden befolyAstél megfosztva, egyszerti 
,donneur de lecons* hataskiré ére szoritotta. 

Nagy jelentiségii controversidk ezek, melyek a legnagyobb 





A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA, 


mértékben kivetelik a publicistika figyelmét a jogtanitas ezélba- 
vett médositasa irant. Helyrehozhatlan kar volna, ha nagy és 
koezkizatos reformok a nélkiil lépnének ¢életbe, hogy az arra 
hivatott szélesebb kérék részérél is megvitatast nyernének. Néze- 
tiink szerint mindezen égeté kérdései az egyetemi oktatdsnak, 
legezélszerlibben a létesitendd harmadik egyetem felallitaséval 
kapesolatban lettek volna megoldandék! De ha a tervezct be 
nem va lott ezélja ép a harmadik egyetem kérdésének bizonyta- 
lan idére vald elodézdsa, akkor itt az ideje, hogy legalabb a 
felsé oktatas oly szerveinek létesitését siirgesstik, melyeknek 
tikéletes dllami jellege mellett egyidejiileg megvalésulhat a 
ministeri tervezetnek lényeges czélja: az egyetemi tanulmanyi 
rendszer filszabaditisa eddigi nyligei ald], a paAlyavdlasztas 
szibadabba tétele s a gyakorlati palyakra valo elikészités meg- 
kinnyitése. 

Mindezt az egyetemi oktatis kereteiben varni tilsigos 
optimismus volna, mert hiszen részben ellentmoidé tartalmuk 
miatt eredménynyel nem is kecsegtethetnének, részben épen leg- 
sajatosabb jellegébél vetkéztetnék ki az egyetemet. De nem is 
szlikséges ez, mert egyetemes szellemi culturank mai dtmeneti 
Allapotaban, melynek typusat a tadomanyos ecclecticismus legszél- 
sibb irinyzatai szolgaltatjik —— kizoktatdsunk organisatidjanal 
ép tigy helye van az egyetemi képzésnek, mint az akadémiai 
rendszernek, ép tigy a tudomanyos, mint a gyakorlati oktatas- 
nak. De a kettébél egyet gytrni, Gsszezavarni az ellentétes torek- 
vések kiilénbézé jelszavait az alatt az iirtigy alatt, hogy minden 
érdek kielégittessék, eléttlink legalabb is problematikusnak latszik. 

A nemzeti cultura jivéjét biztosité nagy és mélyrehaté 
intézmények életrevalésdgat esak hosszd idék prébaja mutathatja 
ki. Ez parancsolja annak eszkizei fejlesztésében a legovatosabb 
conservativismus szem elétt tartasdt. Koezkazatos kisérleteknek 
sehol sincs kevésbbé helyék, mint a kGzoktatasi politika mezejen, 
mert azok mélyen megrendithetik a tarsadalmi miivelidés létezé 
alapjait a nélkiil, hogy helyikbe jét és eczélszeriit Allitaninak. 
A megfontolt haladis érdeke ép azért kizdrja itt a rohamos és 
felforgaté reformok erjszakos forcirozisat, fikep kizirja pedig 
ott, a hol a szellemi élet emeltyi iii mozgasba hozasat szolgdlé erbk 
magasabb rendii forrasainak eredete tisztizands, a hol az oktatds 
kizjogi jellege kévetel precis megallapitast és beleillesztést az 


GL" 





472 A JOOT A2ZAKORTATAS REPORMIA, 


illami jogrendbe. Itt a teljes és korlatlan egyéni szabadsig Allds- 
pontja s az dllam statutorins joga kézt mint egy sadizadok Altal 
azentesitett autonom intézmény, melynek traditidi gondolkoz4sunk- 
kal egybeforrtak —- All a tudomanyos oktatis egyetemi szerve- 
zete 8 ebben a szervezetben a tudomdAny eszméinek nemesak 
belsé tartalma, de egytittal kiilsé ereje, hogy igy mondjuk, a 
tudomdny joga nyer kifejezést. Ez a jog nem az aAllam politikai 
construalisabél vezeti le létét: legfeljebb elismertetését kévetel- 
hette attél; magtban azonban jnallé 3 a k6zhatalom szervének 
minden mas materialis factoraval egyenértékii szellemi factor. 
A kézepkor — tudjuk — nem fejtette ki még az Allam azon 
fogalmat, mely mint a polgdri élet ésszes viszonyal organikus 
egységének spontan megnyilatkozisa jelentkezik mai felfogasunk 
elitt. Az egyhaz és allam akkori harezAban épen azért az egy- 
hiz kézmiiveliidési hivatasa az individualismus szabadsagat jelen- 
tette 2 pusztin esak nyers erin épilt uralmi szervezetekkel 
szemben, a vallisos hit kézésségére alapitott szabad tarsulas Gnkeént 
vilasztott formajaban. 

Az Allam és egyhaz kézitt megvivott eme szizados eultur- 
harez historiai betetézése iz vcyetem, melyben nagy tirténeti 
irinyzatok kibéktilése nyerte megpeesételését, Chartaja volt ez a 
hosszu szazadok kiizdé eszmeiramlatainak, mely biztositotta a 
szellemi haladas szabadsigat s annak hiv: atalos érévé avatta fel 
a facultasokat. igy alakult ki mai culturank egesz typlsa és 
erkilesi fundamentuma. Milyen anachronismus Jenne most megint 
darabokra tagolni a tudis mddszerének annyi kiizdelemmel ki- 
vivott egységét, egy testté forrott medreit, a mikor az Allam 
tiibbé nem kizard fogalma az egyesek tikéletesedési dsztineinek, 
hanem hatvanyra emelt bsszfoglalata és végrehajté szerve s 
mikor az egvhidzak ‘ulturalis hiv: atisa dnkeént, természetes: fe jlodés 
fitjin harult At red. Mi volt az egyhdz térténeti missiéja, mikor 
a kizepkor tarsadalmi felbomlasaban a mivelidés: kape Saival 
fogta kiriil az igazsag eszménye utan sovdirgd lelkeket ? Ag 
emberi civilisatio szellemi egységének fentartisa és AtszArmazta- 
tesa az egymuast kiveté nemzedékekre, Es mi az ‘ila. torté neti 
hivatisa ma, a sectarianismus szeéethugd torekyései kiizt 2? Nem-e 
ugvanaz a szerep, ely a kézépkorban az egyhizat ‘illette” —~ 
megtalilni a népek életének Gsszefuté sailait a tdomany egve- 
temlewességében, a felvildgosodas eszméi solidaritasdban ? ‘Ez: N 





A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA, 473 


egyetemlegesség, ez az wniversalitas az, a mit az egyetemnek 
mir a neve is kifejez. Csaak a polgdrosulasban nyilvanuldé szel- 
lemi erék vezetésének silypontja helyezoditt at idék folyaman 
az egvhazrél az Allamra, ugyanakkor, mikor az elébbinek létkire 
megsziikilt s a vallaserkélesi élet intensivebb apolasara korlito- 
zodott. A katholicismus egyhaza a nemzetkézi jogrend, az emberi 
nem kézissége tudatanak azon hianyzé szerveit pétolta, melyeket 
a kézépkori allam még nem birt kifejteni magabol. Ez magya- 
rizta meg akkor az egyhiz vezérszerepét az elmék megtermé- 
kenyitése munkajaban, az értelmi képzés eszkézei terjesztésében. 
Ma az dllami élet hatalmas berendezkedése nem zarkozik el 
tibbé a népek solidaritaisa eszmeéitél; kiilén organumai vannak 
az intellectualis élet mozgalmai megfigveléséhez, a tarsadalom 
legmélyén mikiéd6é ragék filismeréséhez. Senki a tarsadalmi eul- 
tura nagy munkdjat nalindl jobban nem teljesitheti, a minden 
cliitéletekté] ment szellemi fliggetlenség teljesebb garantidival 
nem rendelkezhetik. Igaz, hogy ennek a missidjanak az Allam 
esak tigy felelhet meg, ha egy magasabb Gnezél eszméje inspiralja 
8 kibontakozik az utilitarius theoriadk sztik sablonaibél. De minél 
tibb anyagi jogot ragad magahoz mais autonom szervektél s minél 
tibb erkélesi terhet ré azokra culturalis téren, annal jobban be- 
bizonyitja, hogy feladatai igazi megolddsara képtelen 8 bhebizo- 
nyitja, hogy az egyhazpolitika jelszava alatt vivott harezokban 
az egyhiz és Alam spiritualis létkirének dogmatikus elhatarolasa 
esak az elsé lépés volt, mely logikailag vonja maga utan elibb 
a culturilis, majd utdbb a faji és nemzetiségi demarcatidt is. 

Oszintén sadlva, ha a kézitt kellene valasztani, hogy a 
felsé oktatis egész terrénuman egyenlé jogon osztozzanak a 
protestans felekezetek egyfelél az dAllammal, masfelé] a katho- 
likus egyhiz nagy hatalmi silvaval, anyagi eszkizei gazdag- 
sigaval, vagy pedig egyformin mondjanak le minden aspiratio- 
jukrol, mely felsébb tanintézeteik részére az oktatas allami jel- 
legével valo parificatiét kéveteli s egyforman ismerjék el az 
illam eminens jogat, hogy tilsilyat a felsébb oktatas terén biz- 
tositea — pillanatnyi okot sem latnink a habozdsra, hogy ne 
ez utdbbi médozatnak adjunk elényt még a protestantismus jol 
felfogott érdekébél is. Ismeriink kivalé protestans tantigyi feérfia- 
kat, kik alapjaban meg vannak gyézidve, hogy a felekezeti 
jogakadémiak rendszere Gamagat tilélte s azok teljes Allamositasa 


4 ‘ 


| —_ 





A JOG! S#AKOKDATAS REPORMIA, 


= 


————— 


eszméjétél sem idegenkednek, ha a protestins taniigy a kiizép- 
oktatas intézményeiben nyerne megfelelé compensatiét s theologiai 
fucultast az egyetemen. Mert itt, és csakis itt, az oktatas alsé- 
és kiizép-tagozataiban nyilik a protestans szellemi képzés igazi 
tere; itt fejtheti ki AldAsos miikédését minden iranyban azzal a 
kizvetien hatissal, mely az értelem-, sziv és jellemfejleaztés 
munkdjat, a csalid é8 tirsadalom mindenuapi érintkezésében teszi 
cylimilesizivé s mintegy eleven kizegéeve azok erkélesi meg- 
nemesiilésének, Soha semmi felsé oktatas nem pdtolhatija a 
nivendék lelki- és gondolatviliganak azt a megtermékenyitéset, 
melyet a protestans kiizépoktatas intézményei nyujthatnak. A pro- 
testantismus dsereje itt buzog fl igazi tartalmassdgaban, itt veti 
meg legszilardabb alapjait nemzeti kézéletiink njjaépitéese miivé- 
nek, tirténeti és Allami hivatisa betetézésének. Nem a felekeze- 
tek hatalmi ¢s culturalis allisinak rideg és merey elkiilénzése, 
de részeltetésiik az egységes cultura megteremtese feladataban 
az elveikben rejtizé igazsigok aranyaban, ez az a jelszd, mely 
4 magyar culturpolitika térekvései elitt kell, hogy lebegjen. 

Mir pedig a felsibb oktatas kire, mint propagatorius eszkéz, 
ép oly idegen fog maradni mindig a protestins felfogistél, mint 
a milven alkalmas a katholikus tudomanyossag traditidiban rejlé 
elemek l/6lszivasdra, ennek theoretikus és altalanosité nisnsanal 
fogva. Viszont az erkilesi képzés, az élet gyakorlati szelleme s 
az Gndlld cselekviség rugdi felkéltése szempontjabdl a protestans 
kizdpiskolai neveléssel nem versenyezhet sem az allami, sem a 
felekezeti képzés mas expediense. Ezzel meg van adva mindkeét 
egyhaz culturhatasanak természetes hatdra, eszméi elébbrevitelé- 
nek rendelkezésére alld eszkize. De mig a katholikus tudomé- 
nyossag holt tudomanyossig ma, melynek szérvanyos fUlszivar- 
gisait nyom néJkiil nyeli magaba a jelenkori civilisatio egységes 
és hatalmas drama, addig életre galvanizAlasanak bizonyira leg- 
eredményesebb moédja volna hivatalosan elismert factorra emelni 
a tudomanyos képzés teren, 

Mert ne hunyjunk szemet egy masik fontos jelenség elbtt 
se. A protestins kizoktatas tartalmilag indifferensiil viszonylik a 
tudomany és cultura nagy kérdéseivel szemben. Taniigyi tirek- 
vesel caak egy tirvéenyesen megpecsételt és ketoldalilag elismert 
Allamjogi viszony folyomanyét képezik, melynek vérrel irt for- 
rasa a lelkiismeret fiiggetlensége és a gondolat szabadsiga, czélja 





A JOGI 84AKOKTATAS RKEFORMJA. 47h 
~-" 


pedig az ember erkilesi és autonom személyisége védelme a 
tekintélyi elv eléitéletei és balhite ellen. A protestans tantigy 
alapprincipiuma tehat ax oktatas szabadsaga, tisztan esak garan- 
tialis és kézjogi viszonyulataiban az dllamhatalommal szemben. 
Vajjon ezt jelentik-e a katholicismus culturtérekvései is és nem 
tibbet ? Vajjon ott is esak az oktatas kdzeqe s nem egyszer- 
smind annak mikéntje alkotjak a controversia tirgyét? Bizonyara 
nem. A katholicismus rendszere organikusan van hozzandve a 
tudomanyos haladds sorsahoz, s attél el nem valaszthaté. Erdeke 
nemesak az emberi miivelidés altalanos kiinduld pontjait Gleli 
fel erkélesi lényiinkre valé vonatkozisaban, hanem annak conerét 
lényeges czéljait is eszmei tartalmnk szerint. 

Csak a szabad tudomany eszménye, mely nines alarendelve 
felekezeti versengésnek, elégithet ki mélyebb sztikségleteket, Ebben 
az iranyban azonban a protestins Gntudat dllispontja, mely a hit 
és tudas kérei kizt nem épit fel mesterséges ellentéteket — meri- 
ben negativ szempontokra concentralédik. Megoltalmazni a tudo- 
miny nemes viligat az egyoldali vilignézletek elhomalyosite 
tendentiaitdl, védelmezni a szabad kutatis mddszerét a szellemi 
censura minden beavatkozisa, a megesontosodott nézetek merev 
stabilitisa ellen, s a kritika friss szelléjével iiditeni fel a tudo- 
manyos dogmatismus dohos kamrait — mi egyéb lehet a pro- 
testins szellemi tirekvések végezélja? De ez a eczél rajta kiviil 
esik, mert ez a czél a tudomdny Gnezélja, s ha nem igy volna, 
iigy épen a protestantismus eszméjében rejlii valtozas és fejlédés 
prineipiuma hoznd magéival, hogy esetleg ellenkezien is lehetne, 
ws tamadhatninak, mint a hogy tamadtak is annyiszor, a pro- 
testans sazabadelviiség Grve alatt a legreactionariusabb irAnyzatok, 
De az igazi protestantismus lényege nem az, hogy a katholicis- 
mos egyetemességi viligelvével szemben egy megforditott egyete- 
mességi elvet szegezzen, mely a ,philosophia est ancilla theo- 
logiae“ régi jelszavat protestins értelemben tamaszsza fel tijra, 
hanem hogy emberi természetiink bensi credetére vezesse vissza 
rendeltetéstink titkat s erkélesi lényiink viladgdanal oldja meg az 
igazsag problemiait. 

Barmily abstractaknak latszddjanak is e fejtegetések, ki 
tagadhatja azoknak szoros dsszefiiggését a tervezett tanulmaAnyi 
reform mélyebb indokai Atértésével ? Nem efemer ujitasok ezek, 
hanem az dllam és egyhiz viszonya, az egyhazak kizmiivelédési 


a, 


~ 








475 


pedig az ember erkilesi és autonom személyisége védelme a 
tekintélyi elv eléitéletei és balhite ellen. A. aig te 
alapprincipiuma tehit az oktatés szabadsiga, tisztin esak 

tialis és kézjogi viszonyulataiban az Allamhatalommal pact 
Vajjon ezt jelentik-e a katholicismus culturtérekvései is és nem 
tibbet? Vajjon ott is esak az oktatds kéregei 8 nem egyszer- 
smind annak mikéntje alkotjik a controversia targyat? Bizonyara 
nem. A katholicismus rendszere organikusan van hozainve a 
tudomanyos haladds sorsahoz, s attél el nem valaszthaté. 
nemesak az emberi miivelédés Altalinos kiindulé pontjait @leli 
fel erkélesi lénylinkre valé vonatkozisdban, hanem ansek Eawesee 
lényeges czéljait is eszmei tartalmuk szerint- 

Csak a szabad tudomany eszménye, mely nines elites 
felekezeti versengésnek, elégithet ki mélyebb szikségleteket, Ebben 
az irinyban azonban a protestins éntudat Alléspontja, mely a hit 
és tudas kirei kézt nem épit fel mesterséges ellentéteket — merb- 
ben negativ szempontokra concentralddik. Megoltalmazni a tudo- 
many nemes vilagat az egyoldald vilignézletek elhomalyosité 
tendentiditol, védelmezni a szabad kutatés mdédszerét a szellemi 
censura minden beavatkozisa, a megesontosodott nézetek merev 
stabilitasa ellen, s a kritika friss szelléjével tiditeni fel a tudo- 
manyos dogmatismus dohos kamrait — mi egyéb lehet a pro- 
testiins szellemi tirekvések végezélja? De ez a ezél rajta kiviil 
esik, mert ez a ezél a tudominy Onezélja,s ha nem igy volna, 
ligy épen a protestantismus eszmeéjében rejli vAllozis és fejlidés 
principiuma hozna magival, hogy esetleg ellenkezien is lehetne. 
igy tamadhatninak, mint a hogy tamadtak is annyiszor, a pro- 
testins szabadelviiség jrve alatt a legreactionarinsabb iranyzatok, 
De az igazi protestantismus lényege nem az, hogy a katholicis- 
mus egyetemességi viligelvével szemben egy megforditott egyete- 
messegi elvet szegezzen, mely a ,philosophia est ancilla theo- 
logiae“ régi jelszavit protestans értelemben timaazsza fel ajra, 
hanem hogy emberi természetiink bens eredetére vezesse vissza 
rendeltetéstink titkat s erkilesi lénytink vilaganal oldja meg az 
igazsig problemiit. 

Barmily abstractaknak latszédjanak is e fejtegetések, ki 
tagadhatja azoknak szoros Gsszeftiggését a tervexett tannimdny) 
reform mélyebb indokai Atértésével? Nem efemer fijitisok ezek, 
hanem az allam és egyhaz viszonya, az egyhizak kizmlivelidési 


am 


4 a 








A JOG] SZAKOKTATAS REPORMJA, 47 


a | 


nem volna tébbé jelen alakjdban, hanem tisztin tudomanyos 
fokozatta volna atalakithate. Az egyaéges jog- ¢s Allanivizsga kive- 
telményeivel is szimolniank igy, mert a bifureatio nem az egye- 
tem keretében; hanem rajta kiviil, s6t mar a kézépiskolai oktatas 
bizonyos tagozataiban volna végrehajthato. Szigortian megévndk 
ezzel az egyetem hagyomanyos jellegét, magas tadomanyos nim- 
busat, ellenben megkénnyitenék a gyakorlati életpAlyAkhoz valé 
juthatas féltételeit az dllami és helybatésdgi administratid alsdébh 
fokozatain, melyek nem kivetelik meg a qualificatiéd oly mértékét, 
a minét csak az egyetem nyujthat. Minden képtelenség kizt a 
legabsurdabb képtelenség az a mindsitési rendszer, a mely ma 
a tisztviseléi hierarchia legalsébb polezatdl fel «a legmagasabbakig 
egyenlié képzettség bizonyitékat kivanja meg. 

Mai mindésitési rendszeriink nagy egyoldalisaga, hogy az 
egyszer megszerzett qualificato elég alapot nyujt a legnagyebb 
elimenetelre is, a nélkil, bogy a fokozatos qualificatio elve meg- 
feleli érvényesiilést talalna a nagyobb Allami és kiézfunctionariusi 
hataskérék betdltésénél, Az elméleti képesités egységes és Alta- 
linos médja azt eredményezi, hogy minél nagyobb feladatokat, 
minél tagabb cselekvéskiriket nyit a kizpalya embere elé emel- 
kedése, tudomanyos és elméleti késziiltsége ép oly progressive 
esékken azon tivolsig arinyiban, mely diplomaja megszerzésétél 
elvalasztja. Legalabb igen esekély kivétellel ez az dltalinos sza- 
baly ; legfélebb a gyakorlati figyesség, egyes specidlis szakmak- 
ban valé kilindsebb jartassig, mellékesen szerzett érdemek és 
dsszekittetések azok a tényezik, melyek gyorsabb elémenetelét 
megszabjak. A fokozatos minésités rendszere ellenben lehetivé 
tenné, hogy a gyakorlat embere ne tekintse tanulmanyait befeje- 
zetinek egy vizsgilati akaddlyverseny lerdzdsaval, hanem polgari 
pilyajara magaval vigye elméje tovabbképzése, ismeretei foly- 
tonos és rendszeres gyarapitasa nemes becsvagyat s attdl lissa 
fliggivé teve megérdemelt elimenetelet. 

Tudjuk, hogy Anglidban is az 1870. jinius 4-iki rendelet 
két osztilyba sorozta a kizhivatalnokokat s mindegyikre killin 
palyazatot é8 vizsgat allapitott meg. Az elsé, magasabb tisztséegek 
elérhetése nagyobb qualificatidhoz lett kétve, a masodrangiaknal 
megelégedtek egyszeriibb vizsgilattal. Az eliléptetések nem a 
szolgalatidé, hanem érdem szerint (upon merit, non according 
seniority) szoktak tirténni, s még oly hivataloknal is, melyeknek 


AX om 


~~ | 





A JOGI SZAKOKTATAS BEPORMJA. 


betiltésénél nem az ,open competition*, hanem az illetekes fel- 
sibbség kinevezése a dénté, meg szoktak tenni, hogy az oxfordi 
vagy a cambridgei egyetem tanari karatol kérnek alkalmas jeliltet. 

Ez a rendszer teszi lehetévé azt, hogy Anglidban a nagyobb 
és jobb munka igényével sikeriil korldtozni az ajinlkozék szamat 
8 ezzel egylitt emelni a fizetéseket, a mi a kizhivatalok szima 
svaporitasanak 8 igy a bureaucratia tiltengésének is leghatalma- 
sabb gatja. Ks mit kivannak egy diplomatiai vizsganal példaul ? 
Helyesiras, valami jo latin auctor forditasa, a szamtan négy elemi 
mivelete és a tizedes tértek, Euklides elsé kiinyve és fildrajz 
Természetesen ehhez jarul még a folyékony franczin és német 
tirsalgds és franezia levelezés, tovabba angol alkotmanytirténet, 
Eurépa és az Egyestilt-Allumok politikai térténete 1815-t01 
1860-ig, a fébb nemzetkézi szerzédésekkel, nemzetgazdasigtan, 
Smith Adiim és Mill. Fédolog azonban, hogy a jelilt értelmes- 
ségenek a vizsga folyaman kiilénis jeleit adja az altal, hogy elitte 
egyszer-ketszer elolvyasott czikk lényeges pontjait gyorsan fogja fl. 

Epen ilyen a consuli paly’ra képesité vizsga is. Angol 
fogalmazas, franezia irds és beszéd, azon kikétoéhely nyelvének 
ismerete, hol a jelilt székelni fog, tehat német, spanyol, por- 
tugal, olasz vagy orosz: tengeri és kereskedelmi jog és szamtan, 
Az indiai kormanyzati hivatalok betéltésénél a mellett a szemé- 
lyes érintkezés is déntd. 

Ilyen egyszerli és jozan az angol Allamvizsgai rendszer. 
Amde nyilvanvalé, hogy ez nalunk esak az egyetemi és akadémiai 
képzés kiilinbizé elvekre alapitott parhuzamos organisatidjAval 
érheté el, mely az elméleti és gyakorlati oktatas szélsiségeit 
nem egy intézet keretében akarja egyesiteni, hanem az ¢let 
viszonyai altal kivetelt fokozatossag szempontjainak megfelelileg 
rendeli egymas ala. Az egyetemi képzés fGlényét itt is biztosit- 
hatja az akadémiai késziiltseg alapjan kévetelt potvizsga, mely 
egylittal az itt nyert, tilnyomdélag gyakorlati politikai elékeépzést 
fileg a jog elméleti studiumaival egészitené ki a tanfolyam-hall- 
gatis kitelezettsége nélkiil, Ezzel, ngy hiszsziik, megvaldsulna 
mindaz a czél, melyet a ministeri tervezet szerintiink is igen 
helyesen tiizitt maga elé, habdr nem a megfeleli eszkizikkel 
igyekezett elérni. 

Megvaldsulna a gyakorlatias iranyi képzés lehetisége a 
nélktil, hogy az egyetem szoros hivatasan, mely a tudomanyos 


“ — 





A JOG! SZAKOKTATAS NEFORMJA. Ao 


eszmények minden mellékérdek nélkiili ApolAsiban All, csorba 
esn¢k. Meevaldésulna az egyetem hallgatésiga szinvonalanak eme- 
lése, szemben a koénnyebb atiskolazast keresékkel, a nélkiil, hogy 
a tilnyomoéan felekezeti irinyi képzés veszélyeit oktalanul fel- 
idéznék. Uj és egészségésebb alapokra lenne fektetheti a kéz- 
tisztviselji minésités mai rendszere s az aAllamszolgalat ellitasa- 
ban a tehetség és igazi érdem az eddiginél fokozottabb mértékben 
lelné meg a maga helyét. Féntarthaté volna a doctoratus miné- 
sité jellege is a nélkiil, hogy.tudomanyos értékébél vesztene s 
a vizsgalati rendszer ily szélesen concipidlt keretei kiézt nem 
volna sziikséges, hogy az dsszes vizsgakra valéd elikésziiletek 
az ifji életének egyetlen és pedig kezdi szakara essenek, a mit 
a szolgdilati létra nem is kivetel meg, a mi ellenben a szellemi 
tulterheléssel jaré reactidt, a tanulmanyokban valé lassankénti 
visszaesést, a tovabbi énkéepzés elhanyagolasat okvetlen maga 
utin vonja ma, mert az egvetemi palyajat befejezett s diplomajit 
kézhez kapott ifji hozziszokik ahhoz a gondolathoz, hogy min- 
dent egyszerre megszerzett, a mi elimeneteléhez sziikséges, fara- 
dozasai véget értek s nines tibbé egyéb feladata, mint kiizdelmei 
jutalmat gondtalanul élvezni, 

Es végtil nem a legkisebb eredmény gyandnt remélhetndk 
mindezek alapjan az egyetemi hallgatésdg kizt mindjobban ter- 
jedé proletariatus szomort okai megsziinését is épen azaltal, hogy 
az (let viszontagsagaival szemben kedvezitlenebb helyzetben levé 
ifjak gyorsabb és kiinnyebb médon juthatnanak bizonyos positid- 
hoz, a nélktil, hogy tanulmanyaik kényszerii megszakitasa vég- 
zetes kibatassal lenne sorsuk egész jévend6 alakulasara, mint 
ez az egyetemi tanulmanyi rendszer mellett mindennap eléfordul. 

A felstbb oktatas mai zirt rendszerének ily kiegészitese 
azonban hivatva van a szabad egyetem intézményében rejlé gon- 
dolat nagy elényeit is megtestesiteni — legalabb a lehetiség 
hatiraig, a midén nemesak megkénnyiti az atmenetet a kizep- 
iskola barmely fajarél a magasabb tanfolyamokra, de — mint 
a parisi Kcole hbre — egyesiti a szabad lyceum rendszerét a 
kitett vizsgdlati rendszerrel. Ebben az értelemben egy ily intézet 
természetes betetizése a szabad képzésnek is. Programmja mind- 
azokat az ismeretigakat magaba Gleli, melyektél egyetlen miivelt 
polgar sem zarkozhatik el. 

Ily tisztin Allami jellegii politikai szakiskola vagy lyceum 


xX mm 


a, 








A JOG] SZAKOKTATAS BREFORMJA. 


felallitasa aztan, mely a szabadabb dnképzés igényeivel is szdmol, 
elékészitijefil szolgalhatna a jelenleg létezi s a korszellem altal 
mar is tilazirnyalt felekezeti jogakadémiak fokozatos megsziinte- 
lésének vagy dllami levondsdnak, mivel szemben a felekezetek 
megfelelé kar potlist talalnanak a kézépoktatas terén rajok haramlé 
feladatok kirének kiszélesbitésében s intensivebb betiltésében : a 
protestins felekezetek azonkiviil papképzé szerveik és theologiai 
karuk egyenjogu beillesztésében mindkét egyetem keretei kézé. 

Egy ily programm, ismétejiik, felilelné mindazokat a nagy 
kérdéseket, melyek a culturélet névekvéi igényethez mérten a 
felsibb oktatis tirvényhozasi szabalyozasaban varnak megoldast. 
Allami politikai facultas létesitése harom tancsoporttal, melyek 
egyike a kézigazgatasi szak igait, mdsika a pénztigy és kizgaz- 
dasigtan tirgyait, harmadika pedig a diplomatiai 6s consuli 
palyAkra valé kiképzés eszkézeit egyesitené magdban, alig is jarna 
oly lényeges megterheltetésse] az allamra nézve, mint a jog- 
ukadémiak elkeriilhetetlenné valanddéd dotatidja. De ha igen is, 
ez nem Volna szabad, hogy visszariaszszon felsbbb oktatasiigylink 
problemai megolddsanak attdl a moédozatatol, mely hosszd idére 
egyediil nyujthatja az Allandésig és az igazin organikus alkotas 
biztositékait. 

Nézzik példaul a tibbszér emlitett Ecole libre*-et, 
mely a legszerencaésebb conceptiénak tekintheté e téren. Ez a 
kivetkezi hivatasokra késait eld: 1. «a diplomatidra (kiligy- 
ministerium, kivetségek, consulitusok), 2. az allamtandcs masod- 
foki auditoratusara, 3. kézponti és helyhatésagi (departementalis) 
kormanyzatra, kizigazgatasi biraskedasra, al-prefet-i on a 
departementok fotitkarsagara, prefecturai tanacsossigra, 4. pénz- 
ligyigazgatasi szakra, 5. allamszamviteli palyara, 6. ek ‘tuniaai 
és gyarmati administratidra, 7. francziaorszagi, gyarmati és kiil- 
féldi pénziigyi, ipar- és kereskedelmi vallalatoknal valé alkalma- 
wiera, Mindezekben az iskola énallé kezdeményezi, vagy ellen- 
braé hataskirii allasokra képez ki Francziaorazagban és a killfoldin, 
a nagy ipari és pénziigyi vallalatok kereskedelmi vagy jogiigyi 
szoledlati agaiban, kilindsen azokban, melyek allami monopo- 
liumon vagy concessién alapulnak, mindk a bankok, biztositasi és 
binyavallalatok, vastttarsulatok, féldhitelintézetek stb, (E valla- 
latok kiézil tibben ingyenes alapitvanyi helyekvek is tulajdonosai 
a% intézetben; igy a franczia bank Ot alapitvanyi helynek, a 


ee a 





fildhitelintézet kettinek, az északi vastttarsasdg haromnak.) Végre 
elékészit az iskola a tunisi és algiri kizigazgatasi funetidkra, a 
keleti consuli AllAsokra s a maganvallalatoknak a tavol tartoma- 
nyokban fennallé exposituraira. 

Az 1894. nov. 20-iki rendelet 3-ik ezikke ugyanis meg- 
szabja, hogy .azok, kik a klilligyministeriumba kivannak félvé- 
tetni, igazolni tartoznak a jogi licentiatust, vagy a baccalaureatusi 
minosités esetén azt, hogy akar tengerészeti, vagy csapattiszti 
kinevezéssel, akar az .Ecole des sciences politiques“ diplomajd- 
val birnak. Ujabb rendeletek és végzések hasonléd mindsitést 
Allapitottak meg a hirlapszerkesztok, tengerészeti és gyarmatiigyi 
ministeriumi alkalmazottak, a szajnai prefectura és az dllam- 
vasutak hivatalnokai szimara. Az algiri fékormanyzé 1892. évi 
marez. 26-iki rendelete igy hangzik: .Adjunctusokul nevezhetik 
ki a vegyes kizségek administratorai mellé, az , Ecole des sciences 
politiques* diplomajaval bird jeliltek*. Tovabba a tunisi franezia 
residens 1897. janudér 4-iki rendelete is a polgari szimvevii 
tisztet azon killin szakiskolak névendékein kiviil, a melyekben 
az arab nyelvy s a mohammedan aAllamok tirvényhozasa tanitta- 
tik, mint az él keleti nyelvek iskolAja, a gyarmati iskola — 
még az .Ecole de sciences politiques* névendékeinek tartja fGnn. 
Ugyanezek részt vehetnek az 1896. jilius 4. és szept. 14-iki 
rendelet szerint az annami, tonkini, cambodge-i gyarmati tiszt- 
viseléi Allasokra hirdetett palydzatokon is. 

Semmi sem jellemzi az intézetbeli oktatas eredményességét 
igy, mint az a tény, hogy a legutdbbi jt év alatt azon allami 
hivatalokra vald palyazatok eredményei, melyekre az ,Ecole* 
keépesitési joga kiterjed, kivetkezéen alakultak: az allamtanacsosi 
szolgalatban 19 elfogadott jelélt kdziil 18 végezte az intézetet. 
A pénzligyigazgatasnal minden kinevezett jelilt az intézet néven- 
déke volt, ép tgy a szamveviiszéknél is. A_ kiilligyministeriomi 
palyazatokon pedig 35 kéziil 32 végezte tanulmanyait az .Ecole 
des sciences politiques*-on. 

Szerencsesen kiilinbéiztet meg magdban az intézet, mint 
emlitettiik mar, tulajdonképeni névendékeket, « kik az isszes tar- 
eyakra beiratkoztak és pusztin csak hallgatokat, a kik esak egy 
vagy tébb killin tantargyra iratkoztak be. De exvikdknek sem 
kell sem filvételi vizsgit tenni, sem egyetemi fokozatot kimu- 
tatni. Viszont aztin az iskola diplomajira csak a nivendékek 

al int 


loot 











A JOGI SZAKOKTATAS REFORMJA, 


tarthatnak igényt; bizonyos specialis eljaddsokat is esak 6k van- 
nak jogositva hallgatni, 

Maga az oktatas is tanfolyamokra és egyszeril conf érence-okra 
oszlik, Amaz ltalinosabb, ez specialisabb és gyakorlatiasabb. 
De az intézmények és tények nem csupan tényleges allasuk sze- 
rint adatnak eld, hanem az eléadé végig kiséri tirténeti fejlidé- 
sliket, dsszehasonlitja Francziaorszigot mis idegen Allamokkal 
~ dltalinos | vezéreszinékben tiinteti fil az Gsszehasonlité ered- 
ményeket. 

Az oktatas anyaga két évi tanfolyamra van felosztva, de 
kiterjesztheté harom évre is, hogy Gsszeessék a jogi tanulma- 
nyokkal vagy alaposabb elikeszitesre nyujtson mddot. 

Négy tancsoport van szervezve, tekintettel a kilién szak- 
képesitésre és pedig: 1. kézigazgatdsi, 2, diplomatiai, 3. kéz- 
gazdasigi és pénzligyi, 4. kézjogi és térténettudomanyi szakcsoport. 
De e csoportokhoz esak azon néivendékek vannak kétve, kik 
befejezett tanulmanyaik utin az iskola végdiplomajira aspiralnak. 
Az egész oktatas oly modon van tervezve, hogy combinalhaté 
legyen aslicentiatussal vagy jogi doctordtussal, Ennélfogva az 
elsi harom tancsoportban a tanulmanyok kerete nemesak arra 
valé tekintettel van megallapitva, hogy megfeleljen a pénziigyi, 
kizigazgatasi, Allamszamveviszéki, diplomatiai és <Allamtandcsi 
minisités kivetelményeinek, hanem hogy a tovabbi igényeket is 
kielégitse s mais allasokra is képesitsen, a melyekre a névendék 
esetleg reflectalna eredménytelen palydzat esetén. A negyedik 
csoport féleg oly ifjaknak van szanva, a kik esak szabad neve- 
léstik kiegészitését ohajtjak elérni, vagy a kéztigyek terén valé 
szerepléshez kivannak elikésziileteket tenni, 

Minden év végén részleges vizsga és az utolsd év végén 
‘ltaldnos vizsga tartatik a jelilt <dltal szabadon valasztott tan- 
csoport targyaibél s esetleg mas tanfolyamok targyaibdl is, melye- 
ket a vizsgizd kijelél. E vizsgAk nem kételezik, de sikeres 
letételbk esetén errél diploma allittatik ki. 

Végre megemlitend’, hogy a tanulmanyaikat befejezett 
nivendékek, valamint a harmadik év jelesebb névendékei szimara 
munkilati csoportok és gyakorlati eljadisok vannak szervezve. 
Amazok oly kérdésekre vonatkozélag, melyek hosszasabb kutatast, 
részletesebb kifejtést igényelnek s melyekrél doctori értekezésekhez 
hasonlé terjedelmesebb elaboratumokat készitenek a névendékek ; 


my 


a 





A JOGI 8ZA REFOKMIA, : 
— wit ou FOREATSS -_—we we ce SB 
utobbiak az életben eléfordulé gyakorlati kérdések révid és gyors 
megoldasat tiizik ki ezélul. Mindkét neme a gyakorlatoknak kiél- 
esinésen kiegésziti egymast. 

A novembertél jiniusig terjedé s két semesterre szakitott 
lefolyt évben az ,Ecole libre*-en Franeziaorszag tudomanyossa- 
ganak legelikelibb nevei tartottak eljadasokat, kéztiik Gaidoz, 
az ,Ecole des hautes Etudes*-til Ausztria-Magyarorszag ethno- 
graphiajardl, Sorel, a franezia akadémidtél Eurdédpa diplomatiai 
torténetéré] 1789-til 1818-ig, Leroy-Beaulieu az Institut-tél Eurdpa 
fébb allamai legutolsé6 husz évi politikai tirténetérél, Charles 
Benoist az eurdpai continens alkotmanytirténetérél, Funck Bren- 
tano adta elé a népjogot, Sturm René a pénziigyet, Cheysson 
a kizgazdasagot, Levasseur, a College de France tanara, a keres- 
kedelmi és statistikai fildrajzot. Eléadasokat és felolvasisokat 
tartottak még: Romieu a vasuti tirvéenyhozasrél, Levy a bank- 
ligyr6l, Paulas a munkasligyrél, Zolla az agrdir kérdésr6l stb. 

Szlikségesnek véltiik kissé részletesebben ismertetni az 
elittiink allé nagy kérdések alkalmabol a parisi ,Ecole des sciences 
politiques* szervezetét, czéljat és iranyat, melynek Francziaorazag 
ijabb irodalma oly sokat készinhet, fenndllasanak 28 éve oéta. 
Az intézet magas szinvonalon alld folydirata, az , Annales de 
I'Eeole libre des sciences politiques* tanusdgot telret azon elé- 
kel6 tudomanyos szellemrél, mely tagjai miikidését atlengi, s 
mely a franeczia elme legjobb eréit szolgaltatja a kézligyek sza- 
mira, Mindaz, a mi Francziaorszig dicsiéségét képezi harminez 
év 6ta a kézpalyan és a publicistikaban, itt nyerte elsé impul- 
susit. Maga a beiratkozis és tandij (S00 frank az dsszes elé- 
adasokra, ideértve az angol és német nyelvi 6rakat s a 25,000 
kétetb6] s mintegy 160 franezia é8 kiilf6ldi lapbél Allé kinyvtar 
haszndlatat, 120 frank hetenkénti két, és 60 frank hetenkénti 
egy leezkéért, azonkiviil 70 vagy 100 frank egy vagy két munka- 
esoportba vald beiratkozisért) — oly mérsékelt, hogy teljesen 
biztosithatja az intézetnek szegénvebb hallgaték altal vald lato- 
gutottsagat is. 

Emlitettik, hogy egy ministeri rendelet ijabban az ujsig- 
irdi mindsitést is az ~ Beole* bizonyitvanyahoz kititte, Es sajit- 
sagos, hogy Berlinben épen most Wrede ‘kezdemé ‘nyére szintén 
komolyan foglalkoznak az ujsigiré-akadémia felallitasa kérdésével, 
melynek részletes tervezete ép elétttink Au a berlin’ . Kritik* 


ae 
~ ony 








A JOG] SZAKOKTATAS REPORMIA. 485 


megeydzodésnek egyaltalaban nemesak tiszteletet nem fogunk 
soha szerezhetni ebben az orszagban, de érvényestilésére sem 
nyithatunk tért s a partélet aprdé torzsalkodasai emésztik fel 
tovibb is mindazt az erit, a melyet a nemzeti cultura nagy 
alkotasai érdekében kellene lek6tniink. 

Nagy 6s elhatarozé lépést tenni arra, hogy nemzeti gondol- 
kozisunk egész viliga megtermeékenyliljiin az eszmék és igazsigok 
magasabb cultusatel — oly czél, mely méltin lelkesitheti kézok- 
tatasiigytink intézé férfiainak s elsé sorban az orszig cultusminis- 
terének nemes tettvagyat s ambitidjat. De erre szlikséges, hogy 
ezy szerves reform-mii Olelje fel szellemi sziikségleteink minden 
igat és ne csak symptomatikusan kezeltessenck a Iétezié bajok. 
Eredetét és természetét kell kutatni kézmiiveltségi Allapotaink 
azimos félszegségeinek s aztin OGsszhangba hozni az orvoslis 
modjat a fajlélek egyéni caracterével és Allanddéd dispositidival. 
Maskép kinnyen tulléhetiink a eczélon, az irto kéz egészséges 
részeket sebezhet s fildulhatja az egész organismust. Kiilénésen 


tartani Jehet ettél oly nagy és Altaldnos rétegekre kiterjedé 
actiénal, oly complicalt térvényhozasi feladatnal, a milyen a 
nemzeti intelligentia jivi fejlesztésének, eriis gyarapitasdnak és 
tarsadalmi megszilarditasinak a kerdése. 


Véernai Sandor 


ATHENAROM. 





IRODALOM. 


Geschichte der Gffentlichen Sittlichkeit. W. Rudeck. 
Jena, 1897. 


Az emberi erkilesék tirténete és fejlédése mintegy tiikdrben 
littatja magét az egyhdzi beszéd irodalmAban, az egyhaz oktatéi hiva- 
tisa ezen leghathatésabb organuméban. Ha az emberi miivelédés tir- 
tenetében a morilkritikai szempontok egyszer fontossigukat megilleté 
helyre emelkednek, akkor ebben a rendszerben a kutaté nem nélkii- 
Waheti azokat az adatokat, melyeket egy kor erkdlesi felfogasira, 
tirsadalmi vilignézletére, erényeire és kinivéseire, térekvéseire és 
kiizdelmeire nézve az erkilesi eszme kialakuliséban maguk az egy: 
hazi beszédek nyujtanak. Ebbél a szempontbdl mondhatni elsé izhben 
aknizza ki a eczim(il irt mfi a szent beszédek irodalmat. 

A kizépkor leghiresebb német hitszénoka Gesler vom Kaiser- 
ber J volt (1445—1510) s oly hirnek Grvendett, hogy tissteloties eammale 
tek a gybnyorii miinsteri kathedrit. Szimos egyhizi szénok igyekezett 
nyomaiba lépni, de egy sem érte el. Kinnytiség és felfoghatésig dol- 
gaban a sztiveg magyarazataban, annak gazdag tirgyalisa, az erkélesi 
tisztasig, az eldadis egyszerlisége, népiessége és kedvessége tekin- 
tetében beszédeinek nem volt pirjok. Es mégis sokak itélete szerint 
e beszédeket is, melyek kéziil a legbétrabbakat 1498-ban Strassburg- 
ban Brant Sebestyén ,Narrenschiff*-je filétt tartotta, igen gyakran 
tilsAgosan kiiznapi s a szdszék méltésagat lealdzd beszédek és hason- 
latok torzitottak el. 

Igy siilyedt le a szdészék erkélesi magaslata a predikAczidi 
mesek szinvonalira, mely kifejezés alatt a kézepkorban kisebb-nagyobb 
elbeszéléseket, legendikat, mondikat, példazatokat értettek, dgy val- 
lasi, mint vilagias tartalommal, melyek az erkélesi megérzékités ezél- 
jaira éhajtottak szolgalni. Hasonléak, de kissé vidimabb jellegiiek 





TRODALOM. 487 


voltak a hisvéti mesék, melyeket hasvét hétféjén szoktak volt a pré- 
dikaczioba bele széni. Ezeknek kivalasztésa azonban nem mindig volt 
szerencses, sok otrombasagot és visszataszitét tartalmaztak, habar 
mély értelmik, igazi erkilesiségék és tiszta Gletbilcseségék kételyen 
feliil All. 

A popularis eléadas igazi mestere a XV. szdzad hires beéesi 
udvari papja, Abraham a Santa Clara (1644—1709). Semmi durvasagtdl 
vissza nem riad, merész kézzel nyil « legkényesebb targyakhoz is, 
de modora bizonyara eredeti, btletei genialisak, humora kiapadhatatlan, 
ep igy, mint olvasottsaga is. A ,Wunderwiirdiges, ganz neu ausge- 
heeates Narren-Nest, oder Curieuse Officin und Werksatt mancherlei 
Narren und Niirrinnen* ezim(l 1707-ben harom reszben megjelent gytij- 
teménye juvenali erdvel ostorozza a kor ferdeségeit, az asszonyi 
jellem gyarlésigait, az erkilestelenséget, czifralkodast, fényiizést, hii- 
sigot. Nyelvezetre a legragyogobb szinekkel ékes, a finséges pathos- 
tol az enyelgé tréfaig s ax emberi sziv legrejtettebb titkainak éles- 
szemli olvasoja. 

~Allj meg, Allj meg, babiloni kisasszony — igy szdlitja meg a 
pipere bolondjat — mondd, ki vagy, hogy agy krill vagy véve bibor- 
szinfi kipenynyel, hogy gy fel vagy ezifrizva aranynyal és kinesek- 
kel s hogy aranyserleget hordasz kezedben. Pohdrnok-e az apad? 
Eziist-mosoné-e az anydd, hogy olyan dragin, szepen, diszesen 6ltiz- 
tetnek ? A Hujjki bard nemzetségbél szirmazol-e, hogy ennek ezimereit 
viseled ? Paraszt siivilveny, Gltizkidj falusi médra. Fotisat, igazgato, 
korminyzé-e az apad, hogy poharadbol, mint a tintatartobol irva, az 
irasbél vagy paraszt nyuzisbél igy bltjztet téged, mint egy forangd 
dimaét? Ugyvéd az apdd, vagy dlnok keresztény, a ki igazsdgtalan 
periratokat fogalmaz 8s a vesztegetes, a tanyernyalis ttjdn annyit 
haricsolt Gssze, hogy téged yréfilag iltiiztethet? Lehet, hogy apad 
egy agrol szakadt didkocska, preceptorsagra segitve, a kinek a sze- 
renese inkibb kedvezett, mint az igazsig, kevés jogot hallgatott s 
vegre egy doctor gazdag leAnyat vette el, mellesleg jo fildiel vannak, 
kik egyik irmmoksigbdl a masikba protegaltak, egyik joggyakorlatbol 
a misikba segitették a vegre alnok nyelvhadardéva tettck, a ki minden- 
féle feleken élédik, a kiket kés nélkiil nyiz meg. Lehet, hogy varosi, 
vidéki, vagy kormanyszéki irnokka lett. Oltéztethet, neveltethet, tart- 
hat-e azért igy, mint egy sazliletett gréfkisasszonyt? Kell-e azeért téged, 
irmnok-leanyt, mindenkinek kisasszonynak titulalni, nehogy meghara- 
gudjeék anyéd, az irnokasszonysig ? Lehet. De hallgasd meg szent 

32° 




















~ « 
RODALOM, 


lib. de virgin. o, 62. + aMali ft 
drantes ejus venustatem obscurat; si deformis rpic ior 
ornatus; deformitas enim semper emicat ob apperkt a0 
Mulierem rideant ect ornatum mirentur*. Ha dnylrla 2407 > 
elhomilyositja a tilsdgos ruhadisz; ha rit, annal ocsmanyabba | teszi 


a cxifrasig, mert a ritsig mindig kiiiti magdt corbaaengeiae 


hogy az ilyen asszonyt a nézék kinevetik, rohajat 
hi, hi! Nézd osak az irnok vagy jogdsz linyat, hogy dltéekédik a 
bolond! Németalftildi esipkék, franezia saalagok, kilfsldi Lacan rt 
ber! Ember ! 







a 








Hazad szokasit kiressed, 
\degen modit megvessed, 


Mert tigy litsvik, hogy az idegen ruha viselete ingerelte Istent 
haragra, mikor igy szél Sophonica Cap. L.: Visitaho et super omnes 
qui induti sunt vesic peregrina. Meylatogatom mindazokat, kik idegen 
ruhakba Wltézktidnek. Olyan haborodott vagy, hogy mindennek ide- 
gennek kell rajtad lenni. Ki vagy te? Séros pocsolya vagy, mert azt 
mondotta Socrates: ,Mulier speciosa et pulehra lemplum est super 
cloacam acdificatum*. Laert. de vit. et mort. Philosoph, Egy bajos és 
szép asszony pocsolya filé épitett templom. Ki imadni a sarut Isten 
helyett ? Csak egy bolond tehetné. 

Hasonlé bolondok voltak a korinthusi nék, kik nemesak a 
eziczomanak, de Venus szolgalatinak is hédoltak, igy annyira, hogy 
naponta ezer sziizet aldoztak templomaikban Venus tiszteletére s errGl 
azt hittek, hogy ez istenfélelem. Ezért szemérmetienek voltak s hogy 
udvarldikat szerelemre ingereljék, fedetlen fivel, meztelen arezezal, 
hyitott szemekkel lépdeltek, szép termetéket mutogatva. Cornel, @ 
Lapide in 1. Cor. 11. Nem bolondok ezek? S neked olyan 6ltényéd 
van, mely nem csupin arczodat hagyja merészen fedetlen, de ket 
kebledet is, mint az atkozott Gilboe hegycket, leleplezed s mint két 
dudat kitikkel és pélydkkal kényszerited magasra s igy mutogatod, 
mint a hogy a zildséges piaczon a kofik a kiposztafbket, melyeket 
ha e@lrothadnak, a sertéesek elé vetnek. Igen, ilyenek a te rohéid, a 
médis ruhik, a mdédis szokasok. Ilyen szokas ostobasag Oh, ezifra- 
sig bolonidja! 
ae Ki vagy te szépen Gltéztitt babyloni asszony? Augusztus esd- 
Suir megmondja neked: , Vestitus insignis ac mollis, superbiae veal 
tum, nidusque lurwiac est*.. Svek~ in Aug. cap. 73. A szép puha 
_ Gltény a kevélység lobogdja s a bujasig fészke. E lobogd alatt 











_ 


thODALOM. 489 


toborzasz te feslett ifjakat, rossz fiakat, vak Venus-fiakat, romlott 
geyermekeket, Venus gyermekeit, kik nem képesek mesterséget tanulni, 
inkabb keresik szereneséjiket a taborban. Ebben a fészekben neve- 
kednek o madarak, a bujasig csalogaté madarai. Te is a templomokba 
szaladgilsz ezzel a madarfoszekkel ; ilyen Venus-lobogokkal mit akarsz 
a templomokban? Nem féled szent Antalt, a fidrenczi érseket, a ki 
varosa templomaibél minden not kikergetett, a ki szemérmetlen czéda 
mezbe volt 6ltézve, mert ket az érdig eszktézeinek tekintette, a 
lelkek elyesztésére. In vita ejus Swurws tom. 3, Otthon fokiitében 
alndtal, a templomba magas & la mode fejdiszben jiisz. Otthon riivid 
bnjjbelében jartal s a templomba uszélyos palastban jisz.- — 

Azutan leirja a hatalmas ékesszélasi prédikitor az erktlesis 
és erkélestelen asszony kizti kiiljnbseget, a mint mar dlt6zkidésd- 
ben megnyilatkozik. ,Egy némber, a ki beesiiletesen, szerényen, egy- 
szertien Glttizik, annak, a ki latja, sziiziessegerdl tesz bizonysagot ; 
de egy né, a ki pompdban és fényben ckeskedik, feslettséget dral 
el. Mindjart meglatszik ez ruhdjabol, gégis jdrasibodl, ha egy ni 
rubajit mint egy farkat czipeli maga utan, feje lobal, mint egy 
szelkakas, labit figy veti, mint egy idomitott 16, esipdjét pedig tgy 
mozgatja, mint egy kételtanczos, szajat csigalepesére hazza isaze, 
szemot iwy forgatja, mint a sélyom, ilyen asszonyban kire ismeriink 
mind jart ? 

Felelet: Poppeara, a ki Nero csaszar felesége volt s valahova 
csak ment és utazott, nagy csorda szamarkanczat vitt magival. Szamir- 
kanezat? Hat nincsenek hiélgyei ? Szamarkancza kell, hogy kisérje ? 
Szamirkancza kell, hogy szolgdlja? Szamarkancza kell, hogy komorndi 
legyenek ? Agért tette ext, irja Plinius, hogy tejikkel, saamartejjel 
mosdhassek, 

A magas dronének csupa szamarkancza egész kisérete. Komor- 
nija szamarkaneza, szobalanya, kézicselédje, konyhalanya, lovésza 
szamirkancza, dajkaja, pesztraja szamarkancza, udvar-, istallé, konyha-, 
hiz- es pinezemesternéje szamirkancza, Apoléndje, kulesarnéje, kasz- 
narnoje szamdirkanecza. Csupa szamdrkancza kiveti, mindenik a nyakan 
olyan kiilénjsen kivagott ruhat hord, hogy a félmelle kilatszik, Mi 
egyébért, mint hogy asszonya szamartejben mosakodhassék, Oh, egy 
IstentGl elrugaszkodott allat a szamarkaneza, Istentiél elrugaszkodott 
lelket mutat egy pompisan Gltiizitt asszonyi teremtés, tanitja szent 
Jeromos in epitaph. Paulae: .Munditia corporis atque vestitus animae 
est immunditia*. A test és dltizet ékesséve, a lélek éktelensége. 





+H) 


Szamérkanezak de sot bolondok azok, kik testket ezifrilgatjak. lel- 
kiket ellenben bemocekoljak ~ 

Egeté ginyuyal sGti kirhoztatica bélyegét a szémok ezy mix 
fajta typesra is, a nok bolondjara, ki az asezonyi sxesnély suézyen- 
letes rabsazinak aldozza jizan exzet, ferfidi Onérzetét. _Ah! imadott 
szépeegem ! igy szél némely 2 maga hizi dorombjibor, tedod mennyire 
beesfillek. Most mar nyvlezadik éve, hogy ecyiitt vagyunk. Hal’ Isten- 
nek sohasem killénbctink desze, akarom, hogy ezutam se tirténjék 
ez Ne adja az ég megérnem azt az i5t, hogy a legkisebben is 
megsertselek, azert paranesolj Grnjm, itt vanmak a kulesok a szek- 
rényhez, szivemet mar rég megraboltad, rendelkezzel a pénzrel tet- 
szésed szerint. Benn a kamariban fiiggnek a pimezekuicsok is: oz 
egész gazdasig, szolga, eseléd, marbak, sertések, még a vén hazi eb 
is ezolgdlatodra all. Tégy, a mit akarsz, paranesolj, a mint tetszik, 
men) el hagulrdl, a hanyszor tetezik, kelj fel, a mikor neked tetszik. 
Ha valaki valamit ellenedre tesz, ott a szigletben az dkdrhajto, vagj 
kizdjik, hadd féljen tiled a hdznépe.~ [lyen szerelmes beszédekke! 
Van a% asszony szeretetétil elkabult férfi és eladja feleségéoek férji 
hatulmAt, mint Ezsau egy til lencséért elsisziilittség’t az Scscsének. 
‘Ti asazony bolondjai, kdziiletek kivel beszél a biles ember Péidabeszé- 
dek 9.? Non des mulicri potestatem animae tuae, ne ingrediatur in 
wirtute tua et confundaris, Ne adj hatalmat az asszonynak magad 
felett, nehogy kifoszsza eridet és meggyalizzom. Mert M. Portius 
Cato mondja: .Omnium rerum libertatem, immo licentiam, si vera 
dicere volumus, foeminae desiderant*. Minden dologban szabadsagot, 
sét korlétlansagot kévetelnek az asszonyok, ha be akarjuk vallani ax 
igazat. De hany ilyen asszony bolondja van, a ki felesegének kész- 
séggel dtengedi a palezat s maga seprét vesz kezebe, a mivel drikis 
rabszolgasagba adja magat felesege labaimal. S6t abroncson at ugral- 
nanak, mint az ébes pudli kutya, ha kedves feleségiik kivann’d. Sok 
férfi egéesz évi fizetését az asszony hatuljara akasztja, az asszony ugy 
Gltizkidik, mint egy clékelé dima, a férj ellenben mint egy nyomo- 
rult bakter, igy hogy az emberek nem tudjik, vajjon felesége férje-e 
vagy pedig asszonyanak haziszolgija Ilyen bolondok azt hiszik, hogy 
felségsértési bfint kévetnek el, ha feleségiiktil valamit megtagadnak. 
Ejjel-nappal dliikben iilnek és a szdjat nyaljak, mint ax Glbeli eb. 
Sok bolond le is térdepel felesége elétt, mintha andicntiit akarna 
kérni, minden sz6n4l kezét esdkolja s ha az asszony nappal az agy- 
ban lustélkodik, lehazzik ezipéjéket, mieldtt a szobaba lépnek, nehogy 


7 





TRODALOM. 491 


felébreszszék a kedves angyalt. Mihelyt az asszony egy szerelmeset 
hunyorit, mir igy szalad a férje, mint egy futar, hogy felesége aka- 
ratat a leggyorsabban teljesitse. S mivel szemeinek esett édes rab- 
sigiba, igazi parancsoléjanak is tartja azokat, melyeknek egyediil 
aldozhatja szolgalatait, sét ilyen embereknél az asszony szemei olya- 
nok, mint a napérdk egy szép arezra fiiggesztve s tekintettik muta- 
tojaval a szerelmes asszonybolondnak boldog vagy boldogtalan per- 
ezeit jelezve. Sokan feleségeik egészségére nemesak a pohdrbdl, 
de papucsaikbél isznak ,. . Oh, ti vad, utdlatos bolondok! Ti otromba 
eourtisanok ! Olyan illedelmes és megengedheté szeretet ez feleségei- 
tek irant? Ez tibb, mint baromi vaksag; nagyon talal ide, a mit a 
azerelem tapasztalt mestere, Ovidius, elsé epistolijaban ir: .Quid 
deceat, non vidit ullus amans*. 

Szépen mondja az¢rt Ambrosius: ,Amor formae rationis est 
oblivio*. A szép alak szeretete az ész megfeledkezése Génmagirél. 
Alig jin el a esendes éjszaka, az asszony kiveti a halot s ha nap- 
kézben nem veheti le férjét a labdrél, éjjel kisérti meg, a mikor a 
férj keveset vagy semmit sem tud tdle megtagadni Kiériilményesen 
elbeszéli, a mit egész napon dt bolond fészkében kikotlott s azon 
kezdi, hogy a cselédséget kisebbiti. Most a Jutkarol, majd a Petirél 
esik panasz, ott az inas, emitt az irnok nem ecselekszik inyére. A prae- 
ceptornak mar tiz nap eldtt fel akarta mondani a kosztot, fecseg 
mérték és czél nélkiil, a mirdl s a kirél eszébe jut, legyen az kicsi 
vagy nagy, minden ellenére van a haznal. S hogy férjét nagyobb 
részyétre inditsa, elkezd séhajtozni és sirni. Az asszonybolondnak 
menten felolvad a szive 8 azt mondja: ,Hagyd abba a sirdst fiam, 
kinnyfi lesz valtoztatni a dolgon, hiszen asszony vagy a haznal; 
Peti mar egy fertilyéve, hogy itt van, add ki holnap a bérét 8 fizesd 
ki a szakacsnét is. A praeceptornak e héten még szintén felmondok 
udvariasan, kiilinben térténjék minden, a mit te akarsz.“ Es igy csi- 
naljak a dolgot az asszonyok bolondjai, térvényt szabatnak maguknak 
a feleségeik Altal, sajat tekintélyjket cscrbitjak s inként bezirkéznak 
a bolondok ketreezébe. Mas bolondokat feleségeik annyira visznek, 
hogy ha a tekintetes czimmel ninesenek megelégedve, a férjuramnak 
egész keresetét oda kell adnia, hogy nagysigos asszony legyen beldliik. 
Mit nem emészt fel a sok csipke, szalag s csak a minap is a koesi- 
gyarté az 4j kocsi miatt (a mit az asszony mar a hdzassagi szerzé- 
désnél kiittitt ki) olyan contét hozott, hogy férjuram egészen megijedt 
tile, mindazdltal az asszonybolondok szivesen kifizetik, csakhogy 








TRODALOM, 493 


ban: ,Callidae sant mulieres in inveniendis dolis*, Ravasz az asszony 
a csel kieszelésében. Es Salamon, a kinek elég baja volt az asszo- 
nyokkal, egyet sem talalt az jsszes asszonynép kéatitt, mely vala- 
mirevalé lett volna. Azért mondja Ecclesiast. 8. ¢. 27, Inveni amario- 
rem morte mulierem, quae laqueus venatorum est et sagena cor illius, 
Keserlibbnek talailtam az asszonyt a halailmal, vaddsztir és halé az 
6 lelke. Kezei pedig kitelek és Chrysostomus az ilyen csalird gonosy 
not az igaz baratsig ellenségenek, kikeriilhetlen biintetésnek, sziik- 
séges bajnak, természetes megkisértésnek, nélkiilézhetetlen csapdanak, 
a hiz veszedelméenek, Grvendetes karnak nevezi; egy szdval az asz- 
szonv a gonoszsig quintessentidja, szép szinnel befestve. Mulier 
mala est amicitiae inimica, imevitabilis poena, necessariwm malum, 
naturalis tentatio, desiderabilis calamitas, domesticum periculum, delu- 
tabile detrimentum mali natura boni colore depicta, Chrysost huj, 
Protagorastol egyszer azt kerdezték, mért adja leanydt legnagyobb 
ellenségének feleségiil ? Igy felelt: Mert mar rosszabbat nem adhat- 
tam neki a viligon, mint egy feleseget. Az asszonyok hamissAgardl 
igy ir Seneca in proverbiis: ,Aut amat aut odit mutlier, nihil ter- 
tium, dediscere flere foeminum mendacium est, duo genera lachryma- 
rum dantur in oculis foeminarum. wnum veri doloris, et alterwm 
insidiarum, mulier cum sola cogitat, mala cogitat*. Egy asszony vagy 
gylilél, vagy szeret, a ketté kizt nines kiszépit. Kétféle kiny van 
az asszonyok szemeiben, egyik az igaz fajdalomé, a masik a tette- 
tesé, Ha az asszony egyediil van, sohasem gondol jora. A mi a 
szépseget illeti, Petrarca szerint, a kinek szép felesége van, balvany- 
képe vagyon, a mit sok pénzbe keriil, naponként valtozd ruhazattal 
kistaffirozni. Boetius plane azt irja, hogy egy szép és ékes asszony 
templom, pocsolya filé épitve. Mutier speciosa et ornata est templum 
super cloacam aedificatum, Laert. de vita et morte Philosoph. Azért 
almélkodom rajta, hogy olyan szirnyen bolondok talalhatok, kiknek 
kiilénben hires biiszkeségét egyetlen szép asszony féldre tiporhatja. 
Ezt azonban a szerelem kielégithetlen vagya okozza s Seneca mondja: 
amans quod cupiat scit, quod sapiat, non videt. A sverelmes tudja, mit 
kivan, de nem latja, mi az okos. Seneca in proverb, Azeért nevezte 
Prodicus a vagyat kettés szerelemnek s a szerelmet kettés balgasdy- 
nak. Cupiditas est geminatus amor, amor vero est geminata insania, 
Stob. serm. 62. De mert a vilag teremtésétil a legerésebb hésik 
bolondokka tétettek az asszonyok Altal, bocsassuk meg tehat ezt a 
bolondsigot minden asszony-fantastamak s hadd tizzek feleségeikkel 





494 IRODALOM. 


a bolondsdgaikat, a meddig nekik tetszik. De ba ezt a fejezetet az 
asszonybolondok felolvasnak feleségeik elétt, nem esodélnim, ha az 
asszony azt mondand: Ej, ej, ej, hogy nem éri ez a bolondsdig az 
én aramat is.~ 

A langlelkii Abraham a Santa Clara utanzéi tébbé nem birtak 
elidjiik magas szirnyalisival, poetikus fordulataiyal. A kiméletlen 
satyra hangja elérdesedett nalok s rekedt szitkozédassa fajult. Leala- 
esonyitotta ez figy a papi allis szinvonalit, mint az isteni szolgalat 
méitésigit. E nagy szimmal levi epigonoknak, de kiilénisen a 
loyplitak eapucinade-jainak ginyos élezelédése, kéznapi fantasiija hol 
visszataszité, hol grotesken komikus, de mindig érdekes emléke a 
sz6sz6k hagyomianyainak. 

A szentbeszéedben valé peldailézas utoljara annyira elfajult, hogy 
a vilagi hatosdgoknak kellett megsziintetésére beavatkozniok. De itt 
is inkabb a dolog politikai oldala birta a kormdinyokat erélyesebb 
fillépésre. Mint poets eonae te a a. se beszédeikbe bele- 


tan vagy ancien a ‘legélesebb “britileét gyakorolni az ‘eliljardség 
felett. Ha a lelkesz példaul egy jellemet vazolt s egy rest hivatalnokrél 
beszélt, akkor mindenki tsszesugdosott: ,ez a mi hivatalnokunk, ez 
a mi hivatalnokunk!* S még jé lett volna, ha csak a gondolatnal 
maradtak volna s ha hazamenet a hallgatok nem titottak voloa még 
jobban ki szajokat, mint a_ lelkész a szdszéken, De esak hallani 
kellett azt. Mint a tliz, igy harapézott a beszéd tovabb. A kormany 
sokaig hagyta mentére a dolgot De mikor a mult szdzadban az allam 
és egyhaz kizti viszony ellenségesen alakult, a hatésag betiltotta a 
példalézgatast. 


Vierteljahrsschrift fiir wissensch ft iche Philosophie. 
Hrsg. v. Paul Barth. XXIII. évf. 1—2. fiz. 


J. von Kries Ac ilélet psychologidjahoz” czimii értekezését 
azeal kezdi, hogy bar a logikai szempont teljességgel kiilénbizik a 
psychologiaitol, az elibbinek esak hasznalhat, ha az utdbbit is figye- 
lembe veszi. Az itélet jellemzi mozzanata lélektanilag az érvényesség 
éreése (Goltungsgefiihl), mely két képzetkaposolasat kiséri Szerzii meg- 
killénbdztet vonatkozasi és redlitéleteket (Beziehungs und Realurtheile) 





405 


az els példa: ,Constans a bodeni té mellett fekszik*, az utébbira: 
-Ket szim nem lehet egyidében, egyenlé és nem egyenlé*, Mindegyik 
itélet a fenti érvényességérzet mas ardnylatat mutatja: az elébbinél 
a bizonyossig mintegy kiviilrél j6, ez utébbi pedig evidens, maskép 
nem gondolhato, Legtébb itéletiink azonban oly bonyolult, hogy bajos 
eldinteniink a bizonyossig mely fajtajat tartalmazza. E bizonyossag 
aigy quantitative, mint qualitative csaknem minden itéletiinknél kiilén- 
bizé s igy voltaképen az ,itélet* széval egymistél nagyon eltéré 
lelki processusukat jeliliink. Epen ezért az télet lényegénck kérdé- 
sére feleletet adni igen bajos s minden itéletrél igyszdlvin esak azt 
mondhatjuk, hogy az két vagy tébb képzet kapcsolataban dll, a melyet 
az érvenyesseg érzése kisér A logikai kutatis arra tirekszik, hogy 
leheti kevés typusra vezesse vissza az érvényességérzést, de bizo- 
nyos, hogy végezetiil (db) egymasra mir vissza nem vezetheti typusra 
fog akadni. Epen igy az itélet egyetemes érvényfi definitidja lehetetlen 
ségének beldtasdra vezet az alany és AllitmAny viszonyanak kutatasa, 
mert e viszony csaknem annyiféle, a hiny itéletet alkotunk. Sokkal 
eredményesebb azon vizsgailat, mely a kapcsolat médjanak kutatisa 
helyett azt vizsgilja, hogy mit lehet az iteletben ésszeftizni. 

A kivetkezé értekezés hazdinkfia: Posch Jend tollAbél van s 
Az idé elmeélete* czim(i munkijanak I. részét tartalmagza ,, Uj gre 
pontok az idé elméletéhez“ ezim alatt. Ez allaspont folydiratunk olvasdi 
elitt ismeretes lévén, azt hissziik taglalasat mellézhetijtik, 

Paul Barth Az emberiség erkdlesi haladdsdénak kérdésérol érte- 
kezik. A XVIII. szazad e pontban nagyon optimista volt; az tjabb 
tirténelem azonban, nevezetesen Buckle ellenkezéleg minden erkélesi 
haladist tagad. Ez utobbi allaspontjat két tetelben tsszegezhetjiik, 
i. m. 1. az erkélesi elvek ugyanazok, az egész tirténelmi fejlédésen 
keresztiil s 2, az erkiilesi érzelmek is viltozatlanok. Mindez tévedés, Az 
erkiilesi elvek fejlidése szembetiiné, ha bsszehasolitjuk pl a Penta- 
teuchus erkilesét a kereszténynyel, a katholikust a protestdnssal. De 
a philosophiai rendszerekben sem allandéak az erkilesi elvek; Aris- 
toteles és Platon még helyeslik a rabszolgasigot, a stoicismus mar 
elveti, Es nem dll, hogy e fejlédés esak az iskola falain beliil térté- 
nik, nem érintve a nagy timeget; hogy azonban ezt megallapitsuk, 
kell valami kézis pontot talAlnunk az bsszes erkélesi rendszerekben, 
a mely pont fejlidik. E pont nem valamely ceé/, mert minden rend- 
szer igyszdlvan mast nevez meg a moralis cselekvés ezéljinak, hanem 
az erkélest autonomia becslése, vagyis azon nézet, hogy erkélesis az, 








1WODALOM. 497 


itéIni, mert minden nemzedék a sajit korét degenerdltnak tartja s a 
régi j6 idiket emlegeti Delbriick kimutatta, hogy a keresztény azd- 
mitas minden szizada, birmily magasan dllott légyen erkilesben az 
eloz6 felett, hasonléd panaszokkal van tele. Korunk erkdlesiséeének 
kérdose tudomanyosan még nem oldhaté meg; a krimindlstatistika 
mog révid életii és csak kis szimiét Sleli fil az erkilesileg rossz 
cselekedetnek. Korunk is atmeneti kor, innen a nagy immoralitas, 
mely miatt azonban korai volna végleg elitelni. gaz, hogy a régi 
valliserkélesi tekintéelyek gyéngiiltek, tijak még ninesenek, de azért 
érezziik az erkilesi idea! beesét. Ha a kriminalstatisztika tényleg 
mutatja is pl. a gyermeki gonosztevék szimanak niivekedését § az 
dngyilkossig terjedését, a mint Durkheim kimutatja, erkiilesi depra- 
vatio, de nem névekvi nyomor kivetkezménye — azért nines ok a két- 
segbeesésre, mert ha korunk sokban is hasonlit a rémai csdszirsig 
idejéhez, egy lenyeges pontban eltér tile: az egyénnek nagyobb 
erteke és tartalma van Végre a tudomany is timogatja az erkélesi 
haladast. 

A masodik fiizetet Oswald Kiilpe értekezése nyitja meg As 
aesthetikai benyomds associativ tényezdjérél A mit az kori biilesé- 
sxet mint belsi (lelki) és kiilsé (testi) szépséget, a XVII. szanad, 
mint absolut és relativ szépet (Hutcheson), vagy mint bensdé szépse- 
get és viszonyok szépségét (Home) szembeallit egymissal, megfelel 
Kant megkiilinbiztetésének a .freie* és ,anhiingende Schéinheit* foyal- 
mait illetéleg. E distinctio egyittal lémnyege Fechner tanamak a direct 
és indirect széprél, mely utébbi az associativ tényezdk altal létrejétt 
vagy tamoyatott aesthetikai benyomas. E termékeny gondolat azon- 
ban nem talalt az tijabb aesthetikiban kelli meltanylisra, a minek 
fooka Fechner kevésbbeé szabatos fogalmazisa, mely nem vilasztja el 
kell6leg az aesthetikai benyomdst elésegité associatidt a masfele kep- 
zeteinkkel fillép6 képzettdrsulastél. Het az elvalasztaist iparkodik 
Kiilpe eszkiiziini. A mi a legktilénbiézébb aesthetikai benyomisokban 
egyarint megvan, av azon sajatos érzelem, melyet keltenek. Az 
aesthetikai érzelem alapsajatsiga, hogy csupdn a képzet mindségére 
vonatkozik s egészen fiiggetlen attél, vajjon az aesthetikai erzelmet 
kelté targy hasznos-e vagy sem, erkilcsileg helyeselbeté-e, vagy hogy 
egyaltalin létezik-e vagy csak illusio. Aestetikailag tehat egyenértekii 
az észrevevés, emlékezés és phantasia; hasonlOképen egyenértékiiek 
természet és miivészet, kiltészet és festészet. Az a nezet, hogy a 
szépség illusio, még sem helyeselheté; ez elterjedt tétel ugyanis az 








498 IRODALOM. - 


alany és tdérgy ismerettani foyalmait Atviszi az aesthetikai szemléletbe, 
melytél pedig azok teljesen idegenek Az aesthetikai szemléletben 
ugyanis egyiltalin nem gondolunk létezesre, s ezért el sem valaszt- 
juk a latszattdl; hisz ep ennek figyelmen kiviil hagyasa az aesthetikai 
szemlélet alapjellege. Minden aesthetikai benyomasban kimatathaté a 
direct és az indirect tényezi, a mi alél még a kéltészet sem tes 
kivételt; gondoljunk csak arra, hogy a kiltemény vagy szinmii meny- 
nyire nyerhet vagy veszithet eliudas dltal. Az ,associativ tényezt* 
helyett egyébirant inkabb a ,reproductivy tényez6* elmevezés hasznd- 
landé, mert az indirect tényezi, mely az aesthetikai benyomasnal 
szerepet jitszik, nem a mar elibb valamikép tsszekapesolt képzele- 
tek serege (kititt reproductio), hanem az Uj Sssazetételek filmeriilése 
a benyomés Altal (szabad reproductio). Ep ez utébbi adja meg az 
aesthetikai benyomas frisseségét, ez az, a mi a phantasiét az emlé- 
kezet girt kGréb6) kiemeli. E szabad reproductio sem nélkiiliz azon- 
ban minden térvényszerfiséget: vonatkozisban dll mindenkor tudat- 
dispositiénkkal. A classikus mliveken mindig tjabb szépséget fede- 
ziink fel, mert a mi tudattartalmunk valik mindig mass&; ép ezért 
a reproductio nem veszit frisses¢gébél, nem kiivesiil valtozhatlan 
associatidkka. Remekmiivekben egeész déletiinkiin at gyinyérkidiink. 
Az aesthetikai benyomas reproductiv tenyezije kell, hogy harom 
hatarozmanynak feleljen meg, i. m: 1. a direct tényezovel bizonyos 
equségel kell alkotnia. 2. kell hogy maga is aesthetikai beesesel bir- 
jon, 8 vegre 3. sziikségképi és egyértelmii (eindeutig) isszefiiggésben 
alljon a direct tényezdvel. Ez utébbi pont azt mondja, hogy az 
aesthetikai targy mintegy hifejezdje legyen a reprodukalt tartalomnak 
— sz0val a mit a régi aesthetika ogy fejezett ki, hogy a szépnek 
valamely esemét kell atsugaroztatnia. 

Vegiil H, Schwartz Az empirikus akaratpsychologia és boldog- 
sag relativ elimozditdsdnak térvénye czim alatt foleg azon tilhajtott 
lélektani empirismus ellen szall sikra, mely az akaratot egészen kép- 
zet- ¢s érzelem-processusokban akarja féloldani. 





Philosophichse Studien. Hrsg. v. Wilhelm Wundt XV. 
kitet 1—2. fiiz. 


Ejnar Buch, Az érzetek dsszeolvaddsdrél czimti tanulmanya ele- 
jén réviden attekintvén Stumpf, Wundt és Kiilpe idevigé tanait, s 
legtalalébbnak Strumpf meghatérozdsat talalja, mely szerint az érzet- 
Gsszeolvadis nem egyéb mint azon kéiriilmény érvényesitése, hogy 
simultan erzeteket nehezebben kiiliinbéztetiink meg egymistdél, mint 
succesiveket. A legelaé kérdes az, vajjon az Gsszeolvadis valamely 
egészen tj jelensége-e tudatéletiinkben, vagy pedig talalkozunk mis- 
féle analog folyamatokkal is? Erzetiisszeolvaddsrél jogosan csak ott 
beszélhetiink, a hol tébbféle inger hat, a melyek azonban a helyett, 
hogy mindegyik kiiliin erzetet hozna létre, egységes képzetet prodn- 
kilnak, a mely* képzet-egység riigtiin viltozist szenved, ha az inge- 
rek birmelyike is kiesik. Feladatunk az, hogy kutassuk azon filtéte- 
leket, melyek mellett adott ingerekbél vilagos és eqymadstél kiilénbizd 
erzetek keletkeznek, mert az jsszeolvadis vagy avon alapszik, hogy 
e feltételek nincsenek jelen, vagy hogy egy tj tenyezé meriil fel, 
mely paralysdlja azok hatisat. Hogy egymastdé) kiilinbizé vilagos 
érzeteink keletkezzenek, legelsé feltétel a figyelem. A figyelem leg- 
elsé és legelemibb formaja, melyet a vyermeknél észleliink: azon 
milkiidés, melynélfogva az érzet erisiidik és mas, az érzet fixirozisit 
zavaro hatasok tavoltartatnak. De van eset, midiin a figyelem tirgya 
nem esik issze a legerésebb benyomiéssal, pl. midén az indirecte 
litott targyakat figyeliink: tehat fol kell venniink még egy subjectiv 
kivdlaszté tevékenységet a figyelemben, mely bizonyos érzeteknek 
elinyt ad a tibbi filétt Ez pedig ugy j6 létre s altalaban a figye- 
lem gy nyer iranyt, hogy érdek keletkezik valamely ezél irant, vagyis 
egy bizonyos benyomas folitti Grém szemben a tébbi érzettel. Ha az 
érdeket a benyomas kizvetleniil sziili, — mint a gyermek primitiv 
figyelésénel — a figyelem dnkéntelen, ha az érdek mis képzetekbil 
szivodik Ossze, akkor dnkéntes. Exutin attér felfogds vizsgadlatara s 
kimutatja, hogy az nemesak az inger, de a perceptidhoz csatlakozdé 
associatidknak is gyiimélese: kisérletileg kimutathaté, hogy valamely 
sz0 olvasdsit befolydsolja valamely elébb az olvaséhoz intézett szd, 
E kériilmeny ravezet a képzct és az inger felfogisinak megkiillinbiiz- 
tetésére. Valamely képzetet felfogni voltaképen annyit tesz, mint 
viszonyat mas elizé képzetekre meghatirozni, ax elébbit ex utdbbiak 





500 rRODALOM. 


segélyével jellomezni; a filfogas ez esetben létrejihbet vagy Usexe- 
hasonlitas vagy associatio dltal, de legtébbsziir mindkett segélyével, 
Ezzel szemben valamely ingert félfogni annyit tesz, mint a képzetrél 
annak kiilsé feltételeire kévetkeztetni, 8 az inger viszonyat Dy médon 
a tibbi valdsdghoz megillapitani. Az eléuzé esethen az éerdek magara 
a kepzetre ez utdbbiban az ingerre irinynl. Ha igaz, a mit fonnebh 
lattunk, hogy érzetésszeolvadds mindannyiszor jelen van, ha (bb inger 
egy képzetet ad, és ha igaz, hovy a valéségban mindig tébh ingerrel 
van dolgunk, akker az éeszeolvadds az érzet eredeti, eladdleges formdja 
s osak a késdbb kifejiédd analysis altal lesz felbontva. Tehdét nem 
is n& Gsazeolvaddst, de tulajdonkep az analysist kell megmagyardz- 
nunk. Az analysis ezélja az Gsszetett képzet minden elemét physikai- 
lag érvényre jnttatni, a mit a figyelem segitségével eszkizil, neve- 
zetesen aziltal, hogy elézetesen minden egyes megkilénbiztetend6é 
elemrél phantasiaképet alkot; tovabbi feltétel: a kivdélasztanddéd érzet 
jranti fogékonysag, melyet természetesen nével a gyakorlat. Az Gssze- 
olvadas tebat a tudatélet legkiziinségesebb tirvényeivel altalanossag- 
ban kiinnyen megmagyarizhaté, s igy nem tekintheté egymagiban 
Allé jelenségnek. Hasonlé eredményre vezetnek a szera6 hj kisérleti 
vizsgalidasai a hangkiiziik félfogasdt illetéleg, melyeknek reszletes 
ismertetésébe azonban nem bocsatkozhatunk. 

Wundt Adatok az érzelem elméletéhez cxim alatt azon theoné- 
jst vedi Titchener ellen, mely szerint az érzelemben hérom dimensiét 
kilénbéztetiink meg, illetve hirom szempont szerint csoportosihaték 
erzelmeink, i. m. kéj és kin. (Lust u. Uniust) izgalom és lehangolt- 
sag (Erregung u. Hemmung) s végre fesziiltség és felold’s (Spannung 
u. Lisung) szerint. 

Végre J. Cohn Erzelemtonus és szinteltség czimen régibb vizs- 
gilatait megerésitve azon eredmenyre jut, hogy a legtibb esethben 
elinyt adunk a teltebb szinnek, ez kellemesebb érzelmekkel kapeso- 
latos; a hol az ellenkezé tirténik, ott valdsziniileg associativ ténye- 
zok mddositjak az itéletet. —F. 





»UNIVERSITY EXTENSION. * 
— Negyedik kizlemény. — 


A visszautasitott kérelmet ezért is az aldirék az 1897/8-iki 
tanév elején ismeét felterjesztették a senatushoz. Az 1897. nov. 
24-én kelt senatusi hatirozat szerint a kérelem az U. E. szer- 
vezkedése ellen felhozhaté jogi aggalyokra vald tekintettel ez 
idé szerint nem teljesitheti. E meglepé indoklast az egyetem 
1816. oktober 31-én kiadott alapszabalyainak az egyetemi tanul- 
manyozis czéljat megjelélé pontja vilagositja meg, a mely sze- 
rint az egyetem feladata: ,megfeleléen elikésztilt ifjak Altalanos 
és kilénés tudomanyos képzésének folytatisa eljadasok és egyéb 
akadémiai gyakorlatok ttj4n és azoknak képesitése magasabb 
‘lami és egyhdzi szolgdlat kiilénbizé agaiba valé belépésre.' 
Az akadaly tehat épen nem targyi, elvi, hanem csakis formai, 
jogi. Ezen targyi, formai nehézség, — a melyet ktilinben a nék 
egyetemi tanulmanyozdsa ellenében is lehetne érvényesiteni — 
elibb elmozditandé és azutin a senatus hataérozata szerint nincs 
semmi akadalya az U. E. meghonositisanak a berlini egyetemen, 
Azon egyetem tehat, a mely a legijabb kor szellemének volt 
igazi sztiléttje, s mely majdnem egy szizadon At az egyetemek 
kizt vitte a vezérszerepet, egy paragraphus miatt nem kévetheti 
egyelire jobb meggyézidését. Igen valdszinii, hogy az ligyért 
lelkesiilé6 egyetemi tanarok e nehézség elmozditasit nem fogjak 
bevirni, hanem megtalaljik annak titjat, mdédjat, hogy addig is 


'L. Dr. v. Salvisberg: ,Hand weg!" — ,Mittheilungen itiber 
Volksthiimliche Hochschulkurse* 1898. janudri sz4maéban. 


ATHENAEUM. | 








UNIVERSITY EXTENSION, 503 


kérére ; hivatkozva az angol U. E, eredményére, Ausztria kezdemé- 
nyezésére 3 diecsérve az analphabetot nem ismeré Daniat a féiskolak 
hivatisdul jeléli ki az ez iranyban valé tttéré munkdssagot.! 

Miinchenben ép tgy mint Berlinben karacsonykor (1896. 
deez. 21-én) gyiiltek egybe egyetemi tandrok a varosi tanligy s 
az akadémiai sajté egyes kepviseljivel s megalapitak , Volks- 
hochschul-Verein, Miinchen* ezimmel az elsé, kiilén e eczélra ily 
ezim alatt alakult egyestiletet. Az egyestilet ezélja: a tudoma- 
nyos kutatis eredményének népszeriisitése és pedig egyelire 
sorozatos eljadasok utjan. Az eléadasok targyat a tudomanynak 
népszeriisitésre alkalmas barmely kére képezheti. 

Az alapszabaly szerint vannak az egyesiiletnek 1. kézre- 
miikédé, vagyis tanitd tagjai, 2, timogaté tagjai, kik az egyesii- 
let czéljara vagy egyszer mindenkorra 100 markat, vagy pedig 
évi 10 markat Aldoznak és 3. Allando hallgaté tagjai a kik évi 
) mairkaéért személyi és 10 markaért csaladi jegyet kapnak, a 
mely éket minden eljadds hallgatasira feljogositja. Nem-tagok 
rendszerint minden eléaddsra kiilén fizetnek. A tanitdk tisztelet- 
dijat a valasztmany hatarozza meg. A valasztmany — mely leg- 
alabb 15 tagbél all — allapitja meg az évi eléadasok tervét, 
intézkedik a dologiakban, a sorozatos eléadasok megtartasa irant. 

Az egyleti ligyek egységes vezetése az elndkség kezében 
van, a melynek tagjai elnék 8 alelnék, két jegyzé, egy titkar és 
két tinék: mely tehat dsszesen hét tagbdl all. 

A miikidé vagyis tanité tagok négy szakosztalyban (termé- 
szettudomanyi, orvosi, technikai és szellemtudomanyi) kiilén elné- 
kik vezetése alatt intézik a tanitas figyét. 

A miincheni alapszabalyszerii szervezetet igen szerencsés- 
nek tartjuk, a mennyiben az anyagiakra kellié gondot fordit, az 
intézményt anyagilag lehetéleg Gnalldésitani, masrészt a szellemiek- 
ben a szakszerii és gyakorlati szempontot lehetéleg kézvetitent 
kivanja, midén az eljaddis themainak elikeésziteset egeazen a 
szakosztalyokra, de az eljadasok tervezetét mégis a kilinbizé 
tagokbdél dsszedllitott valasztmanyra bizza, mely az élet érdekli- 
désével és sziikségleteivel szimol; 8 végre a mennyiben ezen 
munka-felosztis elvének kévetelése mellett az egységes vezetést 
az elnikség altal mégis biztositja. 


' L. Akad. Revne 1896. 354, 





UNIVERSITY EXTENSION, 


Azon hiinyt, a mely szerint az egyestilet magéval a tudo- 
many-egyetemmel szerves Osszefliggésben nincs @ ez Altal ax 
egyenletes és fokozatos fejlidés nines biztositva — egyelére a 
tényleges Allapot elfelejteti. Ugyanis a vezetés és a szellemiek- 
kel valé ellités ma tényleg az egyetem, illetéleg a fiiskolak 
tanirainak kezében van.’ A hét tagbdl allo elnékség egy varosi 
iskolai tanacsostél, mint tilnékté) és a titkartél — ki kiilinben 
az Akad. Revue szerkesztijje — eltekintve, csakis egyetemi 
tanarokbél all. Az azonnal jelentkezett 85 kézremiikédl, tanité 
tag kiziil 76 (tehat 89°4°/,) egyetemi, miiegyetemi, szdval f6- 
iskolai tandr a kilencz nem-egyetemi tanar kéziil nyolez iré és egy 
hivatalnok; a 10 sorozatos eléadas kéztil nyolezat egyetemi 
tanarok tartottak. Az University Extension egyetemi jellege tehat 
mindentitt és mindenben érvényestil — jdllehet semmiféle azervi 
jsszekittetés az egyesiilet és az egyetem kézétt nincs. Ez az alla- 
pot természetellenes, de a politikai helyzetnek, a kormany allas- 
foglalasinak és eme helyzet tapintatos, tigyes felfogisdnak szlikség- 
szerli kiivetkezménye. Az egyetemi tandroknak bizalmatlankodésat 
a kormany, a ministerium irant— iehjence igazolta, sit még a leg- 
alsébb fokra leszallitott varakozas is vérmeseknek bizonyi- 
totta a deigek folyasa. An egylet nani eleve lemondott az 


a , kozoktatdstigyi rninlotarhiniies’ ast AZ ezyet sicaee remeé- 
uyelte, hogy az allami intézetek helyiségei akadaly nélkiil at- 
engedtetnek az eldadasok ezéljaira. 

Még ez sem tértént meg. Még az egyetem senatusa 1s és 
pedig egyhangilag csakis dijazis mellett javasolta az egyetem 
helviséeoinek ily ezélra valé AtaddsAt s az egyetem senatusdn is 
til tett sziikkebliiség tekintetében a minister, a mennyiben 6 
fentartotta maginak, és pedig esetrél esetre valdé feljelentés utén, 
a helyiségek Atadisinak engedélyezését. A bejelentett sorozatos 
elJadisok kiztil a minister egyelére csak két eléaddsra engedte 
it az egyetem kizegéazségtani intézetét, a miben ismét nem volt 
kiszinet, mivel az egyesiilet a fiités és vilagitas fejében kény- 
telen volt 240 markat fizetni. 


' Hogy ez nem sziikségszerti valami: ezt vila4gosan mutatja ag 
egeszen hasonlé nevezettel bird, illetéleg ezen szervezetet majdnem 
egeszen atvevd berlini egyesiilet. 





UNIVERSITY EXTENSION, AOS 


Az egyestilet az Allamnak ezen folytonos nehézségekkel 
jaré és még igy is draga segélyezésérél az eljadasok elséi soro- 
zatanak befejezte utan lemondott; az eliadisok erjs litogatott- 
siga pedig az egyestiletet arra inditotta, hogy nagy kiltségen a 
régi ,universum*-ot, mely 500 embert magaba fogad és kisér- 
letezésre alkalmas szinhaza is van — kibérelje. A segélyezésre 
valé felhivas nem csak ktilénbézé egyleteknek tamogaté tagokul 
valé belépését, hanem egyesek részérél nyujtott nagyobb ado- 
manyokat is eredményezett,' tgy hogy az 1897/98. évi sorozatos 
eljadasok megtartasinak ligye anyagilag is biztositva van. 

A mi az 1896/97-iki miikiédés szellemi és erkélesi oldalat 
illeti: az eredményt igen kedvezinek mondhatjuk. Nyolez soro- 
zatos eléadast tartottak és pedig 6-, 4-, 3-, 2 érasat, dsszesen 
52 ériban. A leglitogatottabb eléadasok voltak: Luj Brentano: 
-A tulajdon térténete* 645 hallgatéval, Schmidt: A sériilések 
és az elsé segély* 590 hallgatdéval, Buchner: , Kézegészségtan“ 
915 hallgatoval, Giinther: Afrika foldrajza* 419 hallgatoval stb. 
A hallgatok sszes szama a 400(-et megkézelitette. <A hall- 
eaték tairsadalmi dlldsinak kimutatisa is a mellett tanuskodik, 
hogy az eléadasuk ezéljuknak: a tudomanynak a nép kizé valo 
vitelének valéban megfelelnek. Szézalék szerint volt 29°72°/, 
iparos és munkas, 15°70), kereskedé és bankhivatalnok, 17-78%, 
nj, 7°70%/, didk, 7:08°/, gyaros-technikai palyan levé, 5-77%/, 
hivatalnok, 5°77°/, tanité, 3-47"/, miivész és mitivészeti aka- 
demikus, 2°20", tudéds, 1°94°, katona, 1°81°/, iré, 0-97°/, 
maganzo.* 

Az 1897 8. év, bar gyakran a madsodik év — az ujsag 
ingerének hidnya miatt — a mozgalom apadisit tiinteti fel, 
hatarozott haladist mutat. A kormany viszonya ugyan nem val- 
tozott, de Miinchen vaérosa kereskedelmi iskolajinak nagy aulajat, 
mely demonstrationalis czélokra is be van rendezve — ingyen 
atengedte az egyletnek, 

A karacsony elitti kilencz és pedig tébbnyire hatéras soro- 
zatos eljaddsban, a melyet kizardlag egyetemi tanarok tartottak, 


‘ L. Akad. Revue III. 611. 1. 

* L. Akad. Revue III. 608. stb. Szemben az egyebiitt kézdlt 
adatokkal a Brentano elnik Altal Gsszeallitott hivatalos adatokat 
hasznaltam. 





ny UNIVERSITY EXTENSION, 


2474-en vettek részt. Legtibben a természettudomanyi elbada- 
sokra (427) iratkoztak be. A hallgaték kézépszima 275 volt, 
A hallgatoknak szazalék szerinti kimutatisa csak kevéssé tér el 
az eléaé évitél; a kereskedik, katonak, maganosok szama emel- 
kedéat mutat, Az iparosokra és munkasokra esik 21°26°%/, : 
kereskedikre 19°52"); irdkra 7°88°),; didkokra 6°99°), ; tani- 
tékra 6°83°/,, tuddsokra 6-55", hivatalnokokra 6°43"/,. kato- 
nikra 4°81"/,, magdnzdkra 3°32°/,, miivészekre 2°31"/, ; kéze- 
lebbi hivatas nélkiili nékre 9°01°),: altalaban a nékre ecsak 
16'4°/,.? 

Az ujévtél hisvétig terjedé idészakban hét sorozatos elj- 
adast atlagos szamitassal egyenként hat éraban tartanak ismét 
kizirélag egyetemi tandrok.* Janudr hé 18-ig 1519-en jelent- 
keztek, mint hallgaték, igy hogy mar ezen szAmmal is tilhalad- 
tik a hallgaték is a mult éviek szamat. 1896/97-ben a hallgaték 
azima S908, 1897/98-ban pedig 3993. Nagy emelkedést mutat 
az eléadisok sziama. Mig az 1596/97. évben nyolez sorozatos 
éléaddst tartottak 52 draban, addig az 1897/98. évben 16 
adrozatos eljaddst atlagos hat éraval szamitva 93 oraban. 

A miincheni egyetemet megelézte harom évvel a kinigs- 
bergi .Verein fiir fortbildende Vorlesungen*, a mely az U, E, 
inditasira 1893-ban azon czélzattal keletkezett, hogy sorozatos 
eljiadisok tartasa titjdn bejairja lassanként az Altaldnos miivelt- 
séghez tartozd egész ismereti kért (7. §.). 

Ez egyesiilet létesitésében egy né (Henriette Becker) faira- 
dozott leginkibb.’ Az eléadék majdnem kivétel nélkiil egyetemi 
tandrok, A hallgatok pedig kizardlag a miiveltebb osztilyhoz 
tartozok, Az ipuros és munkas népet nemcsak a magasabb rész- 
vételi dij (mem egyleti tag hat markat, egyleti tag a rendes 
harom marka tagsigi dijon feliil négy miarkat fizet), hanem a 
délutani 6t, hat, illetéleg hét érara esd eléadasi idé is kiz&rja. Ax 
egyetemtél, valamint barmely mas hatésAgtél vagy egylettél valé 
fiiggetlenségét az egylet alapszabilyai szerint meg akarja dvni. 


' L. Mittheilungen iiber volksthiimliche Hochschulkurse. 1898, 
4, sz. (januar). 

* L.. Mittheilungen tiber volksthiimliche Hochschulkurse, 1898. 
4. sz, Os +i. 52. is. 

* L. Com, BI. IV. 155. 





UNIVERSITY EXTENSION. BOT 


Az 1593/94—1896-ig tartott 38 sorozatos eléadast 2233 
hallgaté litogatta. Az 1896/97-iki eljadasokat, melyeket karé- 
esony elétti és utani idészakban tartottak, majdnem ezeren lato- 
gattak; az 1897/98, kardcsony elitti sorozatos eljadisokban 
352-en vettek részt. 

A szamok, valamint az egyestilet kizirdélagos jellege az 
egyesiiletet inkabb csak magin-jellegiivé teszi. 


* 


A nemet egyetemi tandroknak az U. E. figyében folyé 
mozgalmanak van még egy harmadik alakja is. Nemesak hogy 
nines ez szervi dsszefliggésben az egyetemmel (berlini), hanem 
még az egyestiileti alakot is keriilte (miincheni) s az U. E. ezél- 
zatat mintegy magantton akarja megvaldsitani, 

Ugyancsak 1896-ban e térre léptek a lipesei egyetem egyes 
tanirai. Maguk kézt megegyezve s néhany ligybarAtot a kértikbe 
vonva, 13 eléadasra belépti kartyakat bocsatottak ki. Mig az 
elsé eléadasra 300-an jelentkeztek, addig mira masik elbaddsra 
az eléjegyzéseket térsziike miatt az ezredik jegy kiadasanal be 
kellett sztintetni. A harmadik eléadast mar az 1150 embert 
befogadé Carola-szinhazban tartottak meg. A 12 eléadast dssze- 
sen 10,546 ember hallgatta, kiztiik 2468 né (23°4°/,), E meg- 
lepé nagy szim mellett Grvendetes azon tény, hogy az iparos 
(kereskedé) és munka’as osztaly a hallgatésig 54°22 szdzalékat 
alkotta (iparos munk’is 23°8'/,, polygraph ipar 10°7°/,, keres- 
kedé ipar 18°7"/,, kézlekedési ipar 4°/,).* 

Ezen mindenképen kedvezi siker felbatorita a vallalkozd- 
kat, figy hogy 1897/98-ban nemesak 12 egyes, hanem Gt soro- 
zatos elisdist is tartottak, a melyek kéziil harom négydras, 
ketté pedig hatéris. Mig az 1896/97-iki eléaddsok ingyenesek 
voltak, addig 1597/98-ban belépti dijakat szedtek és pedig a 
sorozatosakért egyenként egy markat, az egyesekért egyenként 
tiz fillért. Az elféadasok thémai a tiérténet, nevezetesen a kultur- 


t A tibbi hallgaték hivatasuk szerint kiivetkez szazalekot 
mutatnak: tudomdnyos palydn allék 9°6'),, hivatalnokok 7"4"/,, sze- 
mélyes szolgdlatot tevék 05°), és nem osztilyozottak 31%), L. Akad. 
Revue. 1V. evfolyam, a 





kérodin 12 samaritanusi sorozatos eljadast tartottak; Aachenben, 
a hol van der Borgth tanar az 1896/97. év téli semesterében 
nemzetyazddazati sorozatos ingyenes eléaddsokat tartott a foiskola 
iulajaban 402-re emelked6 hallgatésig elétt. Egyes varosok, 
illetileg azok egyestiletei is egyetemi tanadrok bevonasival ren- 
deznek « mozgalom hatésa alatt hasonlé sorozatos eljadasokat 
majd mindenfitt kedvezé sikerrel: igy nevezetesen: Schwerin, 
Mannheim, Niruberg stb. A nék, nevezetesen a taniténdék tovabb- 


* Mittheil liber volksthiimliche Hochschulkurse az 1897. 
deczember % az 1898. janudri azdim. 
* Akad. Revue Ill, 579, 





UNIVERSITY EXTENSION, 509 


képzése czéljibél az egyetemi tudomaényok majdnem egész kérére 
kiterjedé akadémiai eljadisokat rendeznek egyetemi tandrok Halle- 
ban és Géttingaban. Utébbi egyetemen, a hol 1896/97-ben 12 né 
kitliné eredménynyel vizsgazott is, maganjellegii bizonyitvanyokat 
is Allitanak ki az illeté tandrok s azon faradoznak, hogy ezen 
bizonyitvanyok szamara gyakorlati jelentéségii hatésagi elismerést 
is szerezzenek, 

Az U. E. mozgalmianak még egy alakjaval talalkozunk 
Németorszigban, a melyet az eddigick egyik typusa ala sem 
helyezhetiink s mely nagyon is megérdemli, hogy azzal, mint 
egészen sajitosan szervezkedével és miikédével kiilin foglalkoz- 
zunk. Ertem a Comenius-tarsasignak ez irdnyban kifejtett mun- 
kassdgat. | 

A Comenius-tarsasig megalapitisa alkalmaval nem nézett 
kifelé, hanem felnézett azon megdicsdtilt szellemre, a melynek 
eszméi megvalositasira vaillalkozott s e szellem egyik hatdrozé 
eazméjét didaktikéjanak ez igéjében ismerte fel: ,Omnes omnia 
omnino doceantur*. Az U. E. mozgalmdinak gondolata a mos- 
taninal organikusabb, a fejlidés térvényével inkAbb szamolé médon 
egészen hatarozottan meg volt az tjkor e legnagyobb nevelii 
elmélkedé lelkében. 

8 Comenius e gondolatinak az 1892-iki ligyrend 4-ik §-a 
a kévetkezé szavakban adott kifejezést. ,Az elnikség a kGz- 
haszni miikédés érdekében megfeleli szervek kézremiikédé- 
sével oly nemii intézményeket is léptetett életbe, a melyek oly 
egyének tudomanyos tovabbképzését megkonnyitik, kik fGiskolaba 
nem jarhattak, vagy a kik akadémiai tanulmanyaikat mar be- 
fejezték, — s igy megallapitott sorozatos eléadasok Altal hathat 
a miiveltség fejlesztése és a nép nevelése érdekében.* * 

A Comenius tarsasig figyrendének e szavaival Német- 
orszagban eljszér tiizte ki egészen tudatosan és programmszerii- 
leg az U. E. feladatat — munkdssdiga egyik czéljaul.? Csakis 
egyik eczéljiul s ebben all a Comenius-tarrasignak az U. E. 
miikédési kérén is tilemelkedé egyik sajatos nagy jelentisége. 
Masik sajatos nagy jelentiisége az, hogy a Comenius-tarsasag ezen 
miikédésének tere sincs semmiféle helyhez, egyetemhez kiétve 


‘ L. Monatshefte der Comenius-Gesellschaft, 1892. 64. 1. 
* L. Ziele und Aufgaben. Com. Bliitter III. 1. stb. 





seabaly barmedik és nevyedik ezakoera. A 3. $=: A Gikegyletek 


Blditter, 1n94. IL 123. Lb 


, Comenins 
'L. Com BL 1995. HL 61. L 








UNIVERSITY EXTENSION. 51 


népiskolak és olvasdtermek szervezésének és felallitasAnak tamo- 
gatasa. ' 

A Comenius-egylet kilinésen érdemes tagja Norrenberg dr. 
inditasdra méltanyolta elészér kelléleg az olvasd-csaraokokat az 
U. E.-re valé tekintettel.? 

A Comenius-tirsasig ugyanis az U. E. tigyét a konyv- 
esarnokkal szerves kapesolatba kivanja hozni és pedig oly for- 
man, ,hogy eme kimyvesarnokok lassanként helyi, szellemi kéz- 
pontokka valjanak a népszerii ezyetemi cursusok kifejlidésére.** 


'L. Com BL UL 154 

* Nérrenberg ugyanis 1896. marczius 11-én Berllnben e targy- 
ban a Comenius tarsasig képviseléin kiviil, még hadrom ily irinyi 
ecyesiilet (Gesellschaft fiir Verbreiternng von Volksbildung*, Verein 
fiir das Wohl der arbeitenden Klassen , ,Gesellschaft fiir ethische 
Kultur’) képviseléit értekezletre hivta egybe, a melyen egyértelmiileg 
megallapodtak abban, hogy e¢geté sziikség van oly kiinyvtdérakra, a 
melyek kizéphelyet foglalnak el egyrészt a népiskola kiegészith 
részeként létezi népkiinyvtirak és masrészt a szakképzettséget szol- 
g4l6 tudomanyos kényvtarak kézt s melyekkel okvetetleniil olvasé- 
termeket kell egybekapesolni Ezen olvasétermekkel egybekapcsolt 
kényvtarakat Niérrenberg kinyvesarnokoknak nevezi s ezek kényv- 
illominyainak mindségérél, valamint masrészt felallitéirdl kézelebbrél 
értekezik Com Bliitter V. 17, 50, 125. stb. lapokon Ezen kémyvtar 
a nép tehetsegesebbjei és az Ggynevezett miiveltek szimara valo. 
Oly kimyvek es lapok, folydiratok tehat, a melyek csak a szakembert 
erdeklik, nem tartoznak e kényvtarba. ly mfivek nevezetesen a hon- 
ismeiek, az Allam 6s térsadalmiak, a miivészetre és képeire vonatko- 
z0k, a helyi viszonyoknak megfelelé milipariak, a szépirodalmiak, a 
part arnyalatoktol eltekinté lapok, folydiratok. — JO nevelési szem- 
pontbol, ha e kényvesarnok a kiényvszerzeményeket illetéleg nem 
zarja ki a nepkiinyvtirba tartozdkat sem Eme kinyvesarnokok Nér- 
renberg szerint valodi polgaéri kiinyvtérak, a miért is kivanja, hogy 
elvileg ily kényvtérakat a vedros, mig ellenben a tudomanyos szak- 
képzést szolgild kinyvtarak felallitasit és fentartasat vz dllam vegye 
kezébe — .E kényv- és olvasécsarnoknak ép oly rendes miivelé 
intézmenynyé kell valnia hazainknak, mint az iskola" (L. Nérrenberg 
Com. Bl. V 51). 

*L. Com. BL IV. 148. A kiinyvtar és nevezetesen kényv- 
esarnok tigyének nagy jelentéséget helyesen meltanyolja Amerika. — 
Az Egyesiilt-Allamok kizoktatasiigyi hivatalanak elnéke: dr. Harris 
hivatalos kiérézvényében elvként kimondja: ,Amerikaban az iskoldk 
feladata, hogy elikészitsék a tanitvanyokat. a kiizkinyvtarak gyiimél- 
caiz6 felhaszndlisara* s Andrew Carnegie, ki dtmillié dolldrnal mar 
tibbet adakozott kézkiinyvtari czélokra, azt allitja, hogy gazdag 





512 UNIVERSITY EXTENSION, Zs = 


Ezért is felszdlitist boesdt kézre ily kényvesarnokok felillitisa 
végett, igéri az ily vallalat anyagi timogatasét is, ha a hely- 
ben alakult fidkegylet és a varos e ezélra aldoz; ajanlkozik 
kézvetitétil a fidkegylet és a tudomdny-egyetem tanirai kézt, 
hogy emezek a vidéken is tarthassanak sorozatos eléaddsokat ; 
végre arra is ajanlkozik, hogy a tanfolyamok kézben vagy az 
utin megvizsgalt hallgatéknak bizonyitvanyokat is allit ki az 
eljadé tanar aldirasaval. A Comenius-tarsasag tehat nem kézvet- 
lentil szervezi vagy rendezi akir az U, E., akar a kényvesar- 
nokok tigyét, hanem mindenfelé ily iranyban is inditélag, tamogaté- 
lag s kiézvetitéleg is hat sigy énmagdnak a németorszigi U 
tirténetében egészen 6nallé és kivald helyet biztositott. 

E kézvetité és indité szdzata viszhangra is talalt. Egye- 
sek és egyletek, sét tébb egyestilet képviseléik ttjan keztikbe 
veszik a kiényvtaérak, illetéleg kiinyvesarnokok ligyét s nem egy 
varos (Berlin, Frankfurt, Freiburg, Kénigsberg, Mannheim, Schweid- 
nitz) anyagilag is tamogatja e fontos ligyet; mas varosok pedig 
eddigi varosi, nem igen hasanalt kényvtdrukat és helyiségeiket 
eme ezélra Atengedik (Berlin, Diisseldorf, majnai Frankfurt). ' 


egy kijnség~- 
nek*. L. ‘Huetner: Die » Volbublidu cukcceebennaee der Gegenwart 4 
Com. BI V. 132.) 

S e szavaknak a a tettek. Chicagonak van egy egye- 
temi és két tudomanyos kényvtira (Newberry és John Crerar Tire), 
a melyekre évente 680,100 markat, tehit 200,000 markdval tébbet 
fordit, mint a dotatio tekintetében oly kivalé berlini kirdlyi kényvtar. 
Even ‘tudomanyos kiinyvtiron kiviil van egy varosi kényvtéra kényy- 
esarnokkal s ezen eer kids rrigirl a varos hotaaver Bret 
oe ~ hlage irorppagar wad 8 27 


Nevembertél 1897. att a se 10, 602- -en  hasendltak az 
met. — M. Frankfurtban 1897. ‘november havaban nyitottak posse az 
ij olvasétermet, melyet oe héban 6091 ember, kiztiik 401 né latoga- 





UNIVERSITY EXTENSION. 613 


Jeniban az egyetem éptiletében nyilt meg 1896 noy. 1-én az olvasé 
esarnok, melynek termei esti 10-ig nyitva allanak. — 1597 feb- 
ruar haviaban kiadott jelentés szerint a 90 nap alatt kélesin 
vett kinyvek szima 13.346 volt, igy, hogy egy-egy napra esik 
149 kinyv. A kélesinvevék szima 1952, kiknek nagyobb része 
iparos. A latogatas oly stiri, hogy egy év mulva 1897 novem- 
berében mar 11 olvasé-terem Allott naponként 13 draig, csak 
vasirnap 12 ordig és hétfon 11 éraig az olvasékézénség ren- 
delkezésére, Hétkiznap 100—200-an, vasdrnap rendesen 300-an 
voltak az olvasd-teremben, a hol néhany sziz ujsig, szaklap és 
6500 kétet van elhelyezve. Egy kétetre esik 10°2 kélesénvevé, 
Az olvasott kényvek kézti) 64°5°/, esik a mulattaté olvasmé- 
nyokra, az oktaté tartalmiakra 27"/,.' 

Jénaban tényleg a kinyvesarnok képezi az U. E.-nel dssze- 
fiiggé mozgalom kézpontjat. 

A sorozatos eljadasok a kényvesarnok megnyitasival egy- 
idejiileg kezdédtek meg. 1896/97-ben kardesony elétt és azutdn 
is volt 2—2 sorozatos eljadis, melyet egyetemi tandrok tartot- 
tak 170—225 hallgaté elitt, a kik kéztil 75°/, a munkdsok 
kizé tartozott, de igy, hogy a munkdsok mellett tiltek az ugy- 
nevezett legjobb tarsasdg képviseléi is. A kardcsony utani egyik 
sorozatos eljadast az odatolulé hallgatosag nagy szima miatt 
pirhuzamosan kellett megtartani s a hallgatok szima 2—400 
kiézt hullamzott. 

Hosszasabban idéztem a Comenius-tarsasig miikidésének 
leirasanal és pedig azért, mivel azt hiszem, hogy Németorszag- 
ban az allamkormasy és az egyetemi hatésigok tartézkodo maga- 
tartisa miatt, épen e térsasdg van arra hivatva, hogy az U. E. 
ligyét felkarolja és terjeszsze. A Comenius-tarsasag vezeté tagjai 
Comenius szellemének hatasa alatt Allanak, a népet szeretik, de 
ép ugy a tudomanyt is és igy van biztositék a vezetésben a 
népnek a tudomany dltal valé Athatdsira nézve. Azonkiviil nincs 
kitéve a tdrsasig vezetése esélyeknek s végre maga a tar- 


tott. Hozzdszimitva az olvasokhoz a kinyvkilesinzéket, a frankfurti és 
bockenheimi olvasdétermet dsszesen 13,210 egyen hasznalta, A frei- 
burgi kiinyvtirbél november havaban 2700 ktetet vittek ki. Berlinben 
1896. 97-ben a népkiinyvtirbdl kikélesiinzitt kinyvek szima 543,580 
kétet, tehdt 81,000 kitettel tébb, mint az elézi évben. 

''L Volksthiiml. Hochschulwesen, 12 1. 





sashg feladatainil és miikidése kirénél fogva oly tag és kiny- 
nyen mozgo, a kiilénbizé belyzethez alkalmazkodé s mind a 

mind mais hasonlé iranyo egyesiiletek autonom 
Sesaielt sanyire clismer’, méltanylé, azt nem helyettesitd, de 
erkilesileg és anyagilag tamogaté: hogy méltan varhatjuk a 
Comenius-tarsasig tapintatos, érté és ezélt szilardan szem elétt 
tarté miikddésaété] az U. E. mozgalmanak esendes, de intensiv 
elterjedését Németorszagban, 

10, A schweizi féiskolik sem szigetelték el magokat az 
Lt. E. mozgalom elél. Genf, Lausanne és Neuchatel a sztinidei 
tanfolyamokat karolt4k fel. nevezetesen a nyelvieket (kilénisen 
franezia nyelvy és irodalmit; Nanchdtel az olaszt is), Bern és 
Zitrich ellenben a sorozatos elfiadadsokat. Ezen utébbiak érdekel- 
nek minket kézelebb. 

Schweizban a figyelmet az U. E.-re 1891-ben Vogt ziirichi 
egyetemi tandr a .Schweizerische Gemeinniitzige Gesellachaft* 
évi gylilésén .Ober die Errichtung einer eidgenissischen Gesamt- 
hochschule* tartott eljaddsaval hivta fel. Felolvasisinak elfoga- 
dott Vi. tételében azt kivanja, hogy a sehweizi fdiskolak tart- 
adk meg ugyan eddigi tudomanyos jellegiiket, de ennek meg- 
trzése mellett gondoskodjanak arré] is, hogy a nép k6ziil barki 
hozzi férhessen a magasabb miive)tséchez. Ezért is ajanija 1., 
hogy az egyetemi eléaddsok hallgatasindl a korra és a targyra 
vonatkozé megszorité szabailyzatokat sztintessék meg: 2., hogy 
az egyetemi tandrokat kételezzék a nagyobb kézinség Ailtal is 
latogathaté eléaddsok tartasara, a mennyiben uogyanis a tantar- 
gyuk népazeriisitheté; 3., hogy az egyetem az angol U. E. méd- 
jara nyujtson alkalmat az egyetem székhelyén nem lakéknak is 
vizsgalatok tevésére s hogy az ily vizsgazdknak is adjon ok- 
levelet; 4,, hogy szervezzenek sztinidei tanfolyamokat, melyeken 
a gyakorlati téren miikédék, nevezetesen a kézépiskolai tandrok 
6 orvosok az tjabb kutatAs mddszerével és eredményével meg- 
ismerkedhetnek. 

Bizonyara ezen inditAsra meriilt fel a berni varosi social- 
politikai egyestiletben 1894 november havaban azon inditvany, 
mély szerint Bernben az U. E. megvaldsitandé és pedig az 
egyetem iitjin. Az ez tigyben kiktildétt s esak is egyetemi tani- 
rokbél allo bizottsig — megbizatisa szerint, més egyetemi tand- 
rokkal kiegészité magat és ezekkel egytitt megalakita a ,Docenten- 





UNIVERSITY EXTENSION, 515 


Verein fiir U. E.*-t, mely érintkezésbe lépvén a berni , Hochschul- 
verein“-nal, megegyezett arra nézve, hogy az altaluk vAlasztandd 
hét tagd bizottsag (négy docens s a Hochschulverein harom képvise- 
léje) vegye kezébe az U. E, szervezését és pedig oly forman, 
hogy ez szdlitsa fel elészir is a tanarokat eléadds tartdsara, 
themajuknak valamint az eléadis megtartisa dhajtott idejének 
megjelélésére ; azutan pedig forduljon a ktilénbézé egyesiiletek- 
hez, megktildve ezeknak a themak nyert sorozatat valasztas ille- 
tileg Ohajuk kifejezése végett. A fbiskolai tanarok siirii ajanl- 
kozisinak, nem kiilinben a bizottsig buzgalmanak készinheté, 
hogy mir 1895/96-ban hat sorozatos eléadast (hirmat Bernben, 
hirmat a vidéken), nem kilinben 41 egyes elijiadast tarthattak 23 
kiilinbézé kézségben. A kanton kormanya a kért segélyt megtagadta 
ugyan, de az egyes egyesiiletek anyagi tamogatdisa kivetkezté- 
ben (345 fr.) még is 140 fr.-nyi félésleggel zarhattak a szim- 
adast. Az eljadasok iranti érdeklidés mindeniitt élénk volt. 

Az 1896/97. évi miikédésre vonatkozé jelentés szerint 
Bernben és a kanton kiilénbizi kézségeiben négy sorozatos és 
22 egyes eléadds tartatott 3820 hallgaté elétt.t A kanton kor- 
manya a kért segélyt ez évben is megtagadta, Egyes egyesiile- 
teknek és Bern varosinak anyagi tamogatisa magyaraizza meg 
273.34 frnyi bevételi tébbletet. 

Az 1897/98. téli félévi programm 11 tandrnak négy soro- 
zatos ¢8 12 egyes eléadasat hirdeti. 

Az eljaddsok ingyenesek. Az eljadédk mindeddig tisztelet- 
dijat nem kaptak. A kiaddasok (az elsé évben 390.71 fr., a 
masodik évben 382.60 fr.) csak dologiak voltak.- Az elijaddk 
aldozatkész buzgésiga volt eddig a berni U. E. fenntartoja: a 
szimok ennek Jelohadasit mutatja. A kanton kormanyanak rész- 
vétlenségét éri ezért a felelisség. 

A berni mozgalommal parhuzamosan a ziirichi ,Népegye- 
tem“ (Volksuniversitaet) alapitasdra kiildétt szét felszolitast a 
, schweizerische Gesellschaft fiir ethische Kultur*. A felszdlitok 
igen helyesen érvelnek az egyes eléadisok ellen. ,,'Tervezett 
vallalatunk a sz6 legtagabb értelmében universitas legyen, mely 


' L. Akad Revue Ill. 576 
* Lasd a jelentéseket, a melyek megkiildeseert J. Graf titkar- 
nak e helyen is kifejezem kis2énetemet. 








UNIVERSITY EXTENSION, 517 


a sorozatos eléadasok tartasdra, 1896/97-ben, tehat miikédése 
elsé évében rendezett még 25 ingyenes egyes eléadast, 6t ingyen 
hangversenyt és 10 vasarnapi mulatsagot s szaporita kémyvtarat. 
Ugy latszik, hogy a frankfurti eszmény lebeg e tarsasdg ellitt. 
Elsé évi kiaddisa 22.119.94 fr. volt. Ztirich varosa 6500 frank- 
kal tamogatta s a deczifit mégis 3446.36 fr. volt; a mi kivalt 
az ily fontos tigy megkezdésénél, nem kedvez6 omen. 

11. Oroszorszdgrol az U. E. térténeti megalapitasanak 
szakaszaban szdélottunk. A természettudomanyi tarsasag rendezett 
Odessiban évekre kiterjedé tanfolyamokat. Ugyancsak Odessarol 
itt is meg kell emlékezniink, a mennyiben 1897 november hava 
éta az egyetemi magantanarok nyitottak ingyen népszerii soro- 
zatos eljadasokat és pedig nyolez tizenkét ordsat. Egy-egy soro- 
zatos eljadasért a részvétel dija 50 kopek, mind a nyolezért 
3 rubel 50 kopek. Résztvehetnek az eléadisokon maér 15 éves 
ifjak is. E szerint Oroszorszag egyetemei is, legalibb Odessaban, 
megnyiltak az U. E. mozgalma elitt. 

12. Az U. E. mozgalmanak termékenyité hullamai atesap- 
tak Ausziridba is és itt Béesben jol elkésziilt termékeny talajra 
talaltak. A ,,Volksbildungsverein“ kisérletezése a sorozatos elé- 
adasokkal tulajdonkép mar az egyetemi tanarok miive volt. 
S most, midén e kisérlet erkélesileg teljes sikert mutatott, de 
az anyagi tamogatis hiidnya miatt abbahagytik, az egylet 
nehany egyetemi tandr inditésara 1893 deezember hd 16-an 
453 egyetemi docens — kiztiik 37 rendes tanar — emlékirat- 
ban az egyetem senatusdit arra kéri fel: 

1., hogy ktildjin ki bizottsigot oly alapszabdlyok kidolgo- 
zisa végett, a melyek szerint maga az egyetem szervezi a nép- 
szerti sorozatos eljadasokat és pedig oly képen, hogy az egye- 
temi magantandrokat hasznilja fel elsé sorban az eléaddsok 
tartasanal ; 

2., hogy ezen intézmény létesithetése érdekében kériilbelél 
6000 frt Allamsegélyért folyamodjék. 

A kéréshez mellékelt emlékirat kiemeli ezen intézmény 
kulturalis fontossagat, utal a bebizonyitott sziikségérzetre, az 
angol sikerre, az alma mater Viennensis példaado szerepére 68 a 
magantandroknak kilénésen ily ezélra alkalmas voltokra, és azok 
sanyari anyagi helyzetére. 

A senatus az ligyet melegen felkarolta, az alapszabilyokat 


ATHENAEUM, o4 





7 UNIVERSITY EXTENSION, ‘ “ 


Az U. E. intézménye ezzel Ausztridban, nevezetesen Bées- 
ben, fennallasaban, fejlidésében biztositva lett. Az alapszabilyok 
szerint az U. E. épen ugy mint Anglidban, tisztan az egyetem 
iigye, a melybe semmiféle tarsulat, sem pedig egyetemen kiviil allé 
egyén, be nem avatkozhatik. Egyéb fiiskolikkal valé egyezkedés 
a terjeszkedés esetében czélba van ugyan véve (1. 5. és 18. §.), de ez 
még csak a tényleges szervezkedés utan és esetrél-esetre tirténik 
meg (18. §.). Az egyetem az figy kezelését és intézését egy 11 
tagd valasztmdnyra bizaza, a melynek hat tagjat, — nevezetesen 
az elnékét, az elndkhelyettest és négy tagot, kiilinés tekintettel 
a magantanarokra és segédekre — a senatus valasztja, 6t tagjat 
pedig az egyes fakultisok, agy, hogy mindegyik egy-egy tagot, 
kivéve a philosophiai fakultast, mely kettét valaszt (5. §.). Elsé 
izben csak egy évre, azutan harom évre sz6] a valasztas. Az 
Alldsok tiszteletbeliek. A yalasztmany a senatus és a kézoktatas- 


tekintetében névekedjenek, E szempontbol n jelentdségtieknek tiin- 
nek fel Béesben a kurzusokkal tett kisérletek. pays Sena nyiltak 
meg e kurzusok és én megerésitve a tisztelt képviselé ir eloterjesz- 
téseit, jelenthetem, hogy e tanév kezdetén mutatkozé eredmeny még 
a mult evinel is kedvezdbb. 

Lehet, hogy vannak, kik az ilynemti kisérleteket, a melyeket 
ezdta mir mésutt is alkalmaztak 6s a melyeket a taniigyi kormany 
jivére is rendelkezeésére alld eszkiizei szerimt timogatmi fog — nem 
tartj4k alkalmasaknak arra. hogy létesitsék azt, a mi eléttem lebeg. 
De ezek ellenében hiszem — kiemelheté az, hogy minden kiriil- 
mények kizt a kiils6 eredmény figyelemre mélté és hogy ezen kiilsé 
eredmény nem kivetkezett volna be, ha a tovabbképzés utan valo 
tirekvés nem létezett volna, (Elénk helyeslés.) 

A kor ellentétei nagyok s azt hiszem, hogy ép ezért annal is 
inkabb kell az ellentétek kiengesztelese érdekében faradozni a végett, 
hogy az egyik a masikat megértse 8 esetleg a meg nem értes miatt 
a masikat vakon ne gyiililje. lly ezél felé térve, egyetlen egy eszkiz 
sem tiimik fel elittem alarendeltnek, Egyike ezen eszkiatiknek, bizo- 
nyara nem a legalarendeltebb, @ miveltség (nagyon helyes!), ama 
valédi miiveltség, mely az abban részesiildt szerénynyé teszi és dndlld 
itélésre neveli. (Nagyon jd! Helyeslés.) 

y az az Osszeg, a melyet a magas Haz évrél évre dllami 
kézmtivelodési czélokra szentel és bizonyara annal szivesebben fogja 
ezt e czélra szentelni, ha az ezzel szerzett tudomanykincse nem 
marad holt tikeként nagy értékti pénznemekben egyesek kezében 
(igen helyes!), hanem meg nem hamisitva, bar cs sak aprépénzben, 
hasrél-hazra, kégrél-kézre jar és értékkel bir nemcsak a gazdagnak 
fogadé termében, hanem a munkdés kunyhdéjaban is! 


a4* 





520 UNIVERSITY EXTEWSION, 


tigyi ministerium Altal helyben hagyott hazszabalyok szerint jar 
el (7. §.). Az irodai iigyeket az egyetem Rectoratusa, a pénz- 
ligyieket a quaestura végzi megfelelé dijazis mellett (10. §.). 

Az elljaddsok kérét az alapszabily megszoritja, a mennyi- 
ben kizirja a jelen politikai, vallasi és socialis ktizdelmekkel 
vonatkozasban Allé kérdéseket s azokat, a melyeknek tirgyaldsa 
agitatidkra alkalmat adhatna.' (2. §.). 

Az eléadék rendszerint egyetemi tanarok. A magantana- 
rok és segédtandrok ezért dijazisban részestilnek; a rendes tana- 
rok csak is kiilén okok miatt (12. §.). 

Az eljaddsok helye: Bées és vidéke, nemkilénben Alsé 
Ausztria, sit a kézoktatasiigyi minister beleegyezésével a biro- 
dalmi gyiilésen képviselt Ssszes tartomanyok. Az eléadé uta- 
zisival jaré kéltségeket a meghivd hatdésdg, egyesiilet vagy 
egyes viseli. 

A senatus valasztja a valasztmanyi tagok tébbségét (65. §.), 
barmikor felfliggesztheti a valasztmanyt (6. §.); csak a senatus 
helyeslése utain érvényesek a hazszabdlyok (7, §.); a senatus 
elitt szimol be évenként a valasztmany (17. §.); 8 az alap- 
szabailyokat is barmikor valtoztathatja, illetéleg kiégészitheti a 
senatus a kizoktatdsi minister beleegyezése mellett (19. §.); a 
felfliggesztésre, az eljadasok besziintetésére, nemktilénben ez 
esetben a vagyon hova forditasira nézve a senatus hatdroz (20. §.). 

A valasztminy szabad miikédésére nézve a senatus min- 
denért valé felelissége védé paizs kifelé. 

Kedvezi talajon, kedvezi kirtilmény ek kizt indult meg 
tehat az U. E. miikiidése Béesben. A téli eléaddsi idényt harom 
idjszakra — karacsonyig, azutan januar, februar s végre hiis- 
vétig terjedire osztotta be a bizottsag s mindegyik szimara kilén 
adott ki programmot, a mely a hirdetett eléadasok gondolat- 
menetét is tartalmasta, E syl llabusok mintaszeriiek. Az 1895/96-ki 
harom idiszakban kiadott ~programm* egylittvéve 200 lapra 
terjed, A hirlapi és utezai hirdetések, a napilapok érdeklédése 
és az eljadasokrdl azdlé jelentéseik magyardzzik meg, hogy 
mir az elsé évben is az 58 hatéras sorozatos eléadaist 6172-en 


' Mintha bizony nem épen ezeket a kérdéseket kellene objective 
ot pedo es pedig épen az agitatidk ellenstilyozdsa végett. Kiilén- 
ben 1. erre vonatkozd jegyzetet a berlini szabalyzat ¢) pontjdhoz. 





UNIVERSITY EXTENSION, 521 


litogattak. A belépti jegy egy-egy sorozatos eljaddsra 1 korona ; 
munkas egyletek kedvezményes jegyeket kapnak. 

Hogy nemesak az ujsdg ingere okozta e sikert, errél 
tanuskodnak az 1896/97-ki adatok, melyek szerint a harom idé- 
szakban tartott és 164 lapra terjedé syllabusban bemutatott 60 
hatéras sorozatos eléadasban 7465 hallgaté vett részt. 

Az eléaddsokat a varos kiilinbézé keriileti helyiségeiben 
|az egyetem intézeteiben 21 (1895/96)—22 (1896,97), <allami 
kézépiskolakban 13—17 és kézségi éptileteiben 23—19] tartot- 
tak, — azért tigy elszértan, hogy helyileg se legyen senki sem 
kizarva. A hallgaték +/, része az 1895/96-ki kimutatis szerint 
(ezt idézi a kivetkezé évi is) a munkas osztdlyhoz tartozott. 
Tanulsigos az egyes — két évrél s2z6l46 — sorozatos eliadasi 
esoportok hallgatéi sziménak dsszehasonlitasa. 

Egy-egy Egy-egy 

cursus Cursus 

Csoportok 1895.96 hallgatoi 1896.97 hallgatoi 
Orvosi 2258 $137 £42488 = 191 
Természet tudomanyi 1793 120 2624 1765 
Térténeti 9ST 76 649 ad 
Irodalmi, miivészettirténeti 852 103 1028 108 
Jogi 229 46 aid 47 

A toérténet Austriaban nem vonz, annal inkab a természet- 
tudomany s épen tigy a miivészet ! 

Csak egyetemi tanarok voltak az eljadék mindkét évben 
s a masodikban még a theologiai facultas is képviselve volt az 
eliadék kiézt. 

Sorozatos vandoreljadast csakis Badenben tartottak, a mely- 
nek utazasi kiltségtibbletét a meghivé kath. lezényegyestilet viselte. 

A sorozatos elijaddsok keretén a masodik évben a valaszt- 
many tual lépett, a mennyiben tekintettel arra, hogy 200-nal tib- 
ben jelentkeztek és hajlandédk voltak havi két forintnyi tandijat 
fizetni — felvette a latin nyelvnek hdrom havi tanfolyamban 
valé tanitasat, 

A siker a valasztmanyt az 1897/98. évben is arra indi- 
totta, hogy ez évben is és pedig négy havi tanfolyamban, foly- 
tassa a latin nyelv tanitasat. A folytatélagos, a harom idészakon 
végig vonulé sorozatos eljadasok, a milyenek az elsé évben 
15, a mésodikban mar 28 volt, bizonysigot tesznek az inten- 





5220 UNIVERSITY EXTENSION, Se 

siv érdeklidés mellett. Az 1897/98, évi két elsé idészakra 
sz6l6 ,programm* 48 eléaddsnak gondolat-menetét kézli 111 
lapon; eddig is, valamint az eléadisokban, tigy a hallgaték 
szimaban is gyarapodast tiintet fel (2300, {896/97-ben ugyan- 
ezen idészakban 2253). 

A béesi egyetem sikere mozditotta meg a németorazégi 
és schweizi kériket s most az egyszer megezifolja a szellemi 
téren Ausztria maradi hajlamait, Még a mult évben siirgette a 
graczi egyetem is az dAllamsegélyt, melyet végre elnyert, de esak 
1898/99-re; egyes egyetemi tandrok azonban a tervbe vett elé- 
addsokat a ,Steiermirkische Bildungsverein® témogatisaval nem- 
esak Graczban, hanem a Drava melletti Marburgban és Leobenben 
mir IS897 98-ban megtartjak. Lembergben Halle és Géttingen 
modjara tartanak akadémiai eléaddsokat a nOk szdmara az egye- 
tem tandrai. Krakkoban a ,Volksbildungsverein* vette kezébe 
a sorozatos eljadasok rendezését; Czernovitzban pedig 1895 éta 
egy népkinyvtir létesitése érdekében a Comenius-tarsasag fidk 
kére rendez eléadasokat. 

Mielétt hazinkra ritérnénk, még elébb néhény sz6t s26- 
lunk az ily elJadé tandrok képzésérél. Igenis ezen népszerii 
eléaddék képzésérol szolunk. Bécs elégségesnek tartja erre nézve 
azt, hogy az eléadisra vallalkozoknak, tekintettel e vallalat aj 
és nehéz voltira, irany elveket adjon az eléadisok tartdsdinak 
médjara nézve. Vildgos legyen az eljadds, tehdt ne kivdnjon 
semmi theoretikai ismeretet hallgatéitél, azok képzetk6éréhez 
alkalmazkodjék 8 ne feledkezzék meg arrol, hogy a szemlélet a 
magyarazatnal tibbet ér. Az eléadds legyen masodszor stahad, 
esak igy hathat kézvetientl és alkalmazkodhat a hallgatékhoz. 

Elizze meg azt a programm Ataddsa, a mely megkénnyiti 
a megértést, a megtartast- 5 mely a szakirodalom tekintetében 
tajékoztat. — 

Az eléadast kiiv: esse az oktatas, melyben a tanar kérdé- 
sekkel fordul a_ hallgatékhoz, de a melyben kérdések tevésére 
is felbatoritja a hallgatét s igy a nevelési szempontbél oly fontos 
bizalmat a hallgatok részérél megszerezheti.* 


( L, Akad. Revue ITI. 629. Hochschulnachrichten, 1898, febr. sz. 
*L. .An die Herrn Vortragenden!", a mit kiilénben Reyer és 
a Bericht is kizdél 





P UNIVERSITY EXTENSION. _ y 523 


A bécsi valasztmany, nemkiilinben a miincheni is beéri ezzel. 

A zirichi vilasztmany a példa, a gyakorlat itjin kivanja 
bevezetni a leendé népszerti eljadokat hivatalukba, a mennyiben 
megengedi, hogy e padlyara készlilék (L 8. és 16. §.) az elbada- 
sokon ingyen vehessenek részt.' | 

A Comenius-egyestilet e népszerti elJadék taborkarat maga 
kéré kivanja gyiijteni, a mennyiben az akadémiai tanulmanyt 
végzett, de alkalmazdst nem nyert szellemi eréket ily iramyban 
kivanja gyiimélesézéleg foglalkoztatni. 

Az oxfordi egyetemi valasztmany az egyetemet nem rég 
végzett ifjakat csakis bizonyos minisitvény bemutatisa alapjan 
bizza meg az eléaddi tiszttel. 

A vallalkozé ugyanis alkalmaztatisa elétt kiteles igazolni 
azt, hogy nyilvAnosan sikerrel szdénokolt, hogy tanara 6t ily 
palydra alkalmasnak tartja; kételes tigyesen szerkesztett sylla- 
bust benyujtani, prébaeléadast tartani s szaktargyaéra vonatkozé 
tibb sorozatos eléadés végig hallgatasa utan, a szerzett tapasz- 
talatok alapjan, sajat syllabusdt kijavitani,* 

A gyakorlati amerikai nemesak felteszi, illetéleg kivanja, 
hanem maga meg is adja a minésitvényt. A philadelphiai ,Ame- 
rican society for Extension* ugyanis mfikédése harmadik évében, 
1892/93-ban, kiilén tanarképzé tanfolyamot nyitott, melyet kipré- 
balt jeles eljaddk és vitatkozok vezettek. 

izy vezette be majd mindentitt nagy sikerrel az U. E. 
ligyét s biztositja annak fejlidését a kiilftld, nevezetesen azon 
hataros orszig is, melylyel minket féleg fejedelmlink személyisége- 
nek kiziéssége szorosabban egybekit. S vajjon mit tettiink mi ? 

Dr. Schneller Istvan. 
(Vege kv.) 
1 Com. Bl. IV, 154. 
* Com. BI IV. 170. 71. 


*L Reyer im, 105. 1. A mindsitvényrél bétapasztalat értéke- 
sitése alapjan érdekesen értekezik Russel i, m 51, |. stb. 





HOMERUS ODYSSEAJA. 
— Befejezi ktzleméeny, — 
IV. 


Kévetkezik a nagy jelenet, a biinhédes. A jelen léhaj 
lakolnak Ezen, a vilagirodalomban paratlanul allo nagyszerti 
képben teljes tékélyében lithatjuk a miivészt. A kerék fegyver- 
telentil 4llanak s a nagy Odysseus kénnyii szerrel pusztithatna 
ki valamennyit. De igy a jelenet csak mészarlas lenne, Ezért 
gondoskodik a kdlté arrél, hogy egyik szolga fegyvereket hoz- 
zon a kérék szimara, Ime kimutathatjak, mit tudnak. De ki- 
dertil, hogy jk nemesak gonoszak, hanem satnyak is. Penelopeja 
még elébb elhozta volt Odysseus ijjat. hogy a versengé keérik 
felhizni probaljak. De keziik gyenge, Mily irénia ez a k6lt6tél, 
mily giny az uj nemzedékre. Lakomazni, fosztogatni tudnak, de — 
noha ifjak — Odysseus ijjaval boldogulni képtelenck. S mire egész 
sereg ifju nem kepes, azt kinnyii szerrel, szinte jatszva végzi 
el az breg Odysseus. Mar talalébban nem jelképezhette volna a 
k6lté az ifjak tehetetlenségeét. 

S midén yégre 6k is fegyvert kapnak, hogy hullanak 
rakasra az age koldis karjatél. S nem menekszik kéztilik ery 
sem. De ott van kéztiik a dalnok is, a ki parancsukra kényte- 
len volt lakomaikat dallal fliszerezni, Ez is biinhidjék a biiné- 
sikkel? Nem. Homéros kimondja, hogy a kilté artatlan, s 
Odysseus, a ki senkinek sem bocsdt meg, a kiltét nem bantja. 
Pusztuljon a romlott jelen, minden veszendé és elveszésre érett, 
— de a kolté éljen tovabb s vele a hirnék is, a kik ag 
utékornak tartsdAk fenn a tirténtek emlékéet. Az egész jelenbél 





HOMEROS ODYSSRAJA. 525 


tehat mis se maradjon, mint térténeti emléke s a dal, néta 
ijeszté példaul a késé nemzedéknek. 

Mily tudatos miivészettel jeléli ki Homéros a kélté helyét, 
szerepét, hivatasdt a romlott korszakban! Mar Telemachossal 
mondatja, hogy ne parancsoljon féldi hatalom a kéltének, mert 
ez egyediil isteni kényszert kivet. A kéltéi ihlet fiiggetlenségét 
jeloli ki ezzel s megallapitja azt az igazsigot, hogy a kélté 
esak ihlete sugalmat kivesse. 

Késibb még részletesebben fejti ki Homéros széptani hitét. 

Gyakran eliéfordulé, de mindig vonzé és érdekes jelenség 
az, midin a kélté dnmagat is lépteti fel miive valamely pont- 
jan, s ha nem is épen 6nmagat, mindenesetre olyan alakot, a 
mely az 6 személyére vessen fényt. De Homéros még tovabb 
megy 8 még biralatot is mondat maga filétt, még pedig sajat 
hését allitja oda birdlénak. 

Midén ugyanis Odysseus a pheakok foldjén, Alkinoos kiraly 
udvaran tartézkodik, egy dalnok —- Demodokos — éneket mond 
a tréjai hibortrél s a dalt kiényes szemmel hallgatja Odysseus. 
Majd oda sz6l a kéltéhdz, magasztalja a dalt s megjegyzi, hogy 
a kélté oly hiven frja le a tréjaa haborti viszontagsagait, mintha 
esak jelen lett volna, vagy jelenlevitél hallotta volna a tértén- 
teket. Miive féalakja altal mondatja el tehat Homéros a véle- 
ményt, hogy a térténelem kéltéjének tigy kell elbeszélnie az 
eseményeket, hogy az azokban részt vett szereplék is teljesen 
igazaknak mondhassak a dal szivegét. A térténelmi kiltészet alap- 
elvét ez alig észreveheti, esekély episodban ritka egyszeriiseggel 
adta elé a kélté. Kik egy nemzet multjat zengitek, vigydzzatok, 
kilték, 8 zengjetek olykép, hogy ha sajat héseitek hallandk a 
ti dalotokat, semmi valdtlant ne talaljanak abban. 

Sokat vitaztak a kéltéi szabadsdgrél a térténelmi targyd 
miivekben, 8 némelyek mar azt is allitottik, hogy a kulté ege- 
szen tetszése szerint masithatja meg a mult eseményeit. De 
ezredévek homalyabél megszélal a legnagyobb kélté 8 inti min- 
den idék dalnokait, hogy tiszteljék a térténelmi valdsagot. 

Homeéros tisztelte azt. Magat a trojai habori térténetét a 
valésignak megfeleléen irta le. 8 bar miivében rendkiviil tag 
teret enged a képzeletnek, — mind az a csodalatos, kalandos, 
mesés elem, a mit miivébe szi, tavolrél sem érinti magat a tir- 
ténelmet. Hiszen a térténeti tények az 6 miivében mindig a hat- 





jorben maradpak # ar eliterben dllo cselekmenyek — hdérmily 
mesés jellegtiek — tibbnyire magan-termeészetiiek ¢ caak bieo- 
nyos vonutkozisban dllanak # tirtenelemmel. ley Odysseusnak 
egter kalanfs banyatasa, ithakatan — e¢ jeleniéktelen szige- 
ten — (4rtént ezereplése tivol all a nagy trojai hiborntdl. 
Maga « hibord — a mint azt a viligtirténelem aPC he 
dsak egy-egy alak altal emlittetik meg. Hasonldkép jart el « 
kilts we Uideban ie — pedig ez magit a haborit irja le. It 
is ki akorta kerlilni axt, hogy a kiiltii igazsig a tirténelmi igaz- 
eiygal o legesekdlyebb Osazelitkiizesbe jJusson 8 a haborubdél egy 
maydnjelleyl mozzanatot ragadt ki: Achilles 68 Agamemnon dssze- 
veazbaet, Ezael ugyan azoros kapcsolatba hozta miivét » tirténe- 
lommel s méyis kikeriilte azt, hogy a tértenelem jarszalagan kelljen 
haladuia, vagy hogy ervezakot kelljen tennie a tirténelem igaz- 
sign Ugy Momérosnak a kiltészetrél tudatosan kifejtett nézetei, 
wiot a wi cxoddlatosan megalkotott egysé¢ges szerkezete kétség- 
pre) eninge eT OD hogy az Odysseja nem amolyan nép 

re 1 py na Aital irott munka, hanem egy 8 csak egy 
wiiyoexi 


Tadjuk, hogy oz dllitissal Geszelitkizésbe jutunk némely 
ijkori elméletiel, De avok a nyelvészek, a kik sok szerzbrii, 
homéridakrdl beszAlnek, vélekedésiiket, nem tirténelmi okiratokra, 
hanem wyelvéazeti « egyéb elméletekre alapitjik, mi azonban 

egyarant hivatkozhatunk a tirténelem okmanyaira és a széptudo- 
miny elméletére, A gorig tudésoknak, kiztik elsi sorban Plato- 
nak, kik kéteéeteleniil kézelebb illottak Homéroshoz, mint a 
mai nyelybivdrok, esztik agaba se jutott Homéros létezésében 
kételkedni, St ellenkezileg mindig mint egyémrdl beszélnek réla 
6 életrajzanak kuldnbizd episodjait mondjak el. Hogy életrajza- 
nak kiilénbézé adatait homily fedi s szirmazisa helye folitt is 
vitik timadtak, az mit sem bizonyit léte ellen. Hisz tudjuk, 
hogy még a legijabb kor kéltinek életrajzaban is mily homalyos 
és fel nem deritheté részletek taldlhatok. S az a tény, hogy 
Homéroe sziiletése helye fOlitt annyi varos versengett, csak tjabb 
—— annak, hogy egész Hellas és minden hellén térzs lelké- 
ben mily mély gydkeret vert a tudat, hogy Homéros valéban 
it, De nem cank az altalanos néphit, — a mely kénnyen 
mesének, mondinak bélyegezhetd, 8261 Homéros létezése mel- 
lott, —- hanem a glrég tuddsok tanusdgtétele is. 





HOMEROS ODISSEAJA. 527 


Homérosré] tehit mar évezredek elétt élt komoly tudé- 
sok dokumentumai maradtak rank, az 6 alakja tehdit egyaltalan 
nem sorozhato amaz alakok kiizé, a melyekrél pusztin a nép 
szijiban fenmaradt monddk tesznek tanusagot. 

De sajna, egyik-masik tijabb tudés évezredek mulva tib- 
bet akar tudni valamely tényrél, mint azok a tudésok, a kik 
a hajdankorban sokkal kézelebb allottak ama tényhez. Teljes 
tisztelettel viseltetiink némely ujabb nyelvész irant, de hipothe- 
siseit a hajdankor okmanyaival szemben nem fogadhatjuk el. 
Platé és Aristoteles s a gérig nemzet sok jelese mindenesetre 
tadott ugy gérdgiil, mint a mai kor barmely hellénje. De a 
hajdankor gérig szelleméridsianak egyaltalan nem jutott esztikbe 
nyelvészeti eltérésekbil Homéros egyéniségének nemléletére kivet- 
keztetni. Az irott munkd&k évezredek sorin szimos masolé kezén 
mennek kereszttil s nines oly nyelvészeti eltérés, melybél kévet- 
keztethetni lehetne az egy szerzé ellen, midén maga a mii 
szerkezete egységes alkoté elmérél tesz bizonysagot. 

A fobizonyiték, a koronatanu a szerzé mellett maga a 
mii, a mii egységes szerkezete. Mar pedig Homéros mind a két 
miive tikéletesen atgondolt, egységes terv szerint megalkotott 
kerek egész. A mely miivién tébb szerzé dolgozik, 5 az egészet 
nem gyurta at egy vezérlé szellem: — azon a miivén nemesak 
nyelvi eltérések, hanem legfképen szerkezeti eltérések észlelhe- 
tik Keépzeljiink egy palotat, a melynek nem volt tervezije 5 a 
ktilénbizé kémivesek kiilin-klilin tetszésiik szerint hordtak ésaze 
az anyagot. Hiheté-e ily palotardl, hogy miivészi egész egysé- 
ges alkotas legyen. Tékéletes mii nem jihet létre, vezérlé szel- 
lem nélkiil. Az igenis lehetséges, hogy egy vezérlé szellem téb- 
bek alarendelt miikidésével megalkot valamely miivészi egészet, 
De az ily munkaban a tibbeknek csak segité szereptik jut. 

Homérosrol sem allithaté, hogy 6 a puszta semmibél alkotta 
volna miivét. Rendelkezésére Allott a tirténelem, tovabba a gérég 
vallas s anép kézt elterjedt szimos monda. A mester ez anyag- 
bél alkotta meg miivét. De hisz minden térténelmi kélté hason- 
loan jart el. Es senkinek se jutna eszébe Allitani, hogy példaul 
Sakespeare tiébbedmagival irta Coriolanust, mert meséjét Plutar- 
chosbdél vette, Az a valosig, hogy az egész gérig. nemzet segéd- 
kezett Homérosnak, dsszehordvan azdmira a térténelmi, mondai 
és mythologiai anyagot, — de valosig az is, hogy mindezt 





=) 


525 HOMEEOS ODE A. 


Homérosa sajat miivészi érzéke szerint tudatosan dolgozta fel 
# emelte eszmei jelentéségre. Népkélteménynyé azaltal lett a 
mil, hogy a nép lelkéhez szélott; mint a hogy az tjabb kor- 
ban is szimos tgynevezett milikéltemény a nép sajatjiva, valo- 
aigos népkilteménynyé valt, 

8 itt ra kell térniink a népkdltészetre, a melyrél az ojabb 
korban szimos téves nézet terjedt el. Ugy képzelik sokan a 
népkiltészet valamely remek termékét, mint hopelyhet, a mely 
tovabb-tovabb girdlil s végtil gérgeteggé valik, Az a hiedelem 
terjedt el, hogy sok ember, mindenki a maga médja szerint, 
valamit a kezdethez told, mig végre magdtél, mintegy automa- 
tiee, valami egéaz gimbélyidik ki. De ne higyjiik a népet ily 
osodilatos automatinak. A semmibél nem lesz miivéazi egész. 
5S a mely népkiltemény valoban miivészi egész, annak egy elmé- 
ben kellott megfogannia, Legféképen az kiilénbézteti meg az ugy- 
hovexett miikélteménytél, hogy a népkéltemény szerzije isme- 
retlen nurad. Hogy egy népballada létrejéhessen, kell lennie egy 
egyénnek, a kinck elméjében valamely esemény, helyzet, alak 
ogy ballada tervét kelti fl, Ez alapétlet aztan szijrdl-szajra 
jarva bivilhet, valtozhat, de lényegét megtartja. Igenis vannak 

: yek, a melyek gérgeteg médjara keletkeztek, de ezek 
antin nélkilézik is az egységes Stletet s tébbnyire egymassal 
Osezecserélheté lazin egymashoz toldott versszakokbdél allanak. 

Ha ez igazaig kisebb népkilteményekre All, mennyivel 
inkAbb all dridsi milalkotésokra vonatkozdlag. Ezeknek minden 
részletét egymissal kapcesolatba hozni, minden eseményt bevezetni, 
indokolni, 8 az ogészet egy magasabb eszmének hirdetijévé 
tenni: oly munka, » mely egységes alkoté nélkiil nem képzelheté, 

A legfibb bizonyiték Homéros szerzésége mellett az Odysseja 
miivészileg kereszttilvitt alapgondolata, S e f§ gondolat nem 
mis, mint az tjjdsziiletés, megvaltas. Ha biinbe siilyedt a kor, 
ha térpe utéddok fosztogatjak a boldogtalan hazit: csak egyete- 
mes végitélet segithet. A jivé szellemének Glelkeznie kell a 
mult szellemével s egyesiilten kell kiirtania a romlott jelent. 
Az alapgondolat abban tér el a kereszténység alapgondolatatdl, 
hogy a blinbe stlyedt kor megvaltisa nem szelidséggel, biin- 
Me attal, engeszteléssel, hanem kérlelhetlen szigorral viendé 





HOMEROS ODYSSEAJA. 


¥. 


Odysseus szerencsésen végrehajtotta a nagy biintetést, A rosz- 
szak kipusztultak, s hogy semmi rossz, semmi biin ne marad- 
jon fenn, nemesak a dézsélé urak, hanem a biinés szolgakat 
8 ledér leanyokat is kiirtotta, A biinnek irmagja se maradjon 
fenn, — tisztuljon, tjhodjon meg az egész haza. Csak midén 
mir végrehajtotta oridsi miivét, értesiti Penelopéjat az egészril. 
A hazban lezajlott végsé tusarol a hii asszony mit se tud, 6 ter- 
meibe visszavonultan, még csak nem is sejti, hogy ura hazajétt. 

Figyelemre mélté jelenség, hogy Odysseus épen csak 
nejét, a hiiség eszményképét, nem avatja be titkaba. Alighogy 
hazatér Ithakdba, elsé dolga, hogy fia elétt tarja fel kiletét. 
Majd hii szolgai elétt is leleplezi koldusi Alruhajat. Csak az 
asszonyt nem akarja beavatni a titokba. Az asszony hadd tud- 
jon meg mident utoljara, midén mar a kérék kipusztultak, 
Odysseus szinte eleped a vagytdl, hogy neje elétt valé alak- 
jaban jelenjen meg, — de legyézi vagydt s mindvégig mint 
jétt-ment koldis all neje elétt. Annyira ragaszkodik a nejével 
szemben valé titkolédzishoz, hogy — midén vén eselédje fel- 
ismeri ét, megéléssel fenyegeti az Greg asszonyt, ha Penelope- 
janak a titkot el4rulni merészelné. 

Odysseus nagy titkolddzisa nejével szemben mar azért is 
behaté magyarazatot igényel, mert nemcsak azt tarja fel, hogy 
Homéros mikép vélekedett a férfi és a né kézti viszonyrdl, 
hanem nj fényt vet a mii egész szerkezetébe. 

Honnan ered Odysseusnak eme nagyfoku bizalmatlansaga 
neje irant? Mért bizik inkibb fidban, mint hitvesében? Mi 
okozza azt a rendkiviil kétkedést, gyanit, a mely a hitestarsak 
kizt, még a végs6 felismerés jelenlétében is kifejezésre jut ? 

E jelensée oka nemesak a hitestarsakban rejlik, hanem 
kiils6 okokban is, Tudjuk, hogy Odysseus nagyon éles elméjii, 
elérelité és leleménydds férfi, Az életet ugyanesak ismeri 8 a 
néi nemet is sok évi kalandozis alatt megismerte. Egyaltalan 
bizalmatlan a nékkel szemben, — de ezen bizalmatlansig egy- 
magaban korantsem magyarazza meg ant a -mindenek flétt alld 
rendkiviili bizalmatlansigot, a ‘melyet épen hiiséges neje irant 
tanusit, a ki legkevésbbé érdemelte meg gyamiijat. Hisz minden, 





5a0) BHOMEROS ODTSSRAJA. 


a mit hazajivet nejérél hall és lat meggyézhetné 6t, hogy nejé- 
ben nines oka kétkedni. S mégsem adja fel elézetesen elhata- 
rozott titkolédzé dAllaspontjat, 

Mert elézetesen elhatarozott tervré) s kivetkezetesen végre- 
hajtott eljardsrél van 426, — melynek magyarazatat nemesak a 
neje iranti bizalmatlansighan kell keresniink. 

Egész Hellast lazba ejtette a hellén hadak févezérének, a 
legkivalébb kiralynak, Agamemnonnak tragikus esete. Tudjuk, 
hogy Agamemnon a tréjai haéboribél hazatérve, vakon hitt ott- 
hon maradt gonosz nejének, Klytemnestranak, ki, mig ura harez- 
ban volt, hazassdgtGrést kévetett el Aegistossal. Az alnok né 
hazatért urat latszélag a legnagyobb jirémmel fogadta, de midén 
ez a palotaba lépett, orozva meggyilkolta. A ferjgyilkossag hire 
mélyen megrenditette a lelkeket s Agamemnon vak bizalma az 
elvetemilt hitves irant visszahatast keltett minden Tréjabél 
hazatért harezos lelkében. 

Odysseust is megrenditette e hir. Kitinik ez a mii tizen- 
egyedik énekébél, midén Odysseus az alvilagba szallva, beszé] 
a megélt Agamemnon lelkével. Ez az egész alvilagbaszillas s a 
meghaltakkal valé tarsalgas természetesen csak jelképies értelmij 
6 azt fejezi ki, hogy miné gondolatok foglalkoztattk a maga- 
ban téprengé, 6véj és bardtai sorsin évidé Odysseus lelkét. 

Agamemnon szelleme -— mialatt Odysseus vele tirsalog 
— arra inti a bujdosd ithakai kiralyt, hogy okuljon az 6 
(Agamemnon) példajin, ne bizzék soba foltétleniil a nében, meg 
se beszéljen vele mindent, a mit tad, s a mennyit kizél ag 
asszonynyal, ugyanannyit tartson titokban elétte. A férfi tehat 
esak félbizalommal, féliszinteséggel viseltessék a né irant. Soha 
se tdrja fel szdndokait annyira, hogy lelke egészen nyilt 
kinyv legyen. 

Az Agamemnonnal valé tarsalgas diinté hatast gyakorol 
Odysseus lelkére. Foélteszi tehat magaban, hogy dévatos lesz, 
nehogy ugy jarjon, mint szerencsétlen févezére. 8 mert Aga- 
memnon egész nyiltan, linnepi pompaval jétt haza s ment bele 
a esapdiba: Odysseus elhatarozza, hogy titokban, Alruhaban tér 
visaza Ithakaba, Agamemnon révidlaté volt s a viszontlatas vagyat 
fértias Onleklizdéssel nem volt képes tiirtéztetni: hat Odysseus 
lektizdi éhajat, nem siet mindjart neje karjaiba, Mert ki tudja, 
mi tUrtént otthon htisz év alatt? Annyi mindenesetre varhaté, 





HOMEROS ODYSSBAJA. 541 


hogy otthon 4) urak tamadtak, a kik nem egykinnyen monda- 
nak majd le a jiévevény kedvéért hatalmukrél. Ezer ij érdeket 
bolygat meg hazajitte s bizonyos, hogy positidjét ujra kell 
majd kivivnia. Ha oly esztelen zajjal érkezik haza, mint Aga- 
memnon, az otthoni ellenségek elére szervezkedhetnek s szerve- 
zett erdvel léphetnek fel ellene. 5 neje is, ha esetleg hiitlen, 
elére eltivolithat minden biinnyomot s eselre késziilhet. Mindez 
a legnagyobb Ovatossagra int. 

Odysseus jlruhas hazatérése s nagyfoki titkolédzisa tehat 
nem esak a his kivalé itéléképességérél s életismeretérél tesz 
bizonysagot, —- hanem arrél a mély batasrél is, a melyet Aga- 
memnon sorsa az egész hellén nemzetre tett. 

Maga Agamemnon sorsa pedig szintén csak tlinetszerti 
jelenség a tréjai hAbord utdn. Mert képzeljiik esak el Girég- 
orszig allapotat, midén legjobb fiai és hései annyi évig tavol 
habortban idéztek. Agamemnon nején kiviil is hany hitves lett 
hiitelenné urdhoz, a kinek hazaérkeztét mar nem remélhette. 
Megbomlottak a esalAdi kitelékek s az elesettek, vagy még élé 
3 bujdosé hésik helyét 10—20 év alatt idegenek foglaltak el. 
5 a haéboribél hazatért harczosok otthon feldalt csalidot talal- 
tak. Természetes jelenség, hogy midén maga a habort févezére 
is oly rettenetes sorsra tért haza, minden hazatéré kiizdé déva- 
tossagra intetett. 

Igy hat vissza Agamemnon tragédidja Odysseus elhataro- 
zisira. Igy nyul bele Agememnon, Klytemnestra és Aegisthos 
azereplése Homéros Odysseajaba. 

Kimondhatjuk batran, hogy bar Homeéros kiilsbleg csak 
episod szerepet juttat, Agamemnonnak, ez alak mégis az Odys- 
seja egyik elsérangd szereplije. Mert Odysseus cselekedetét 6 
befolyasolja, 

Odysseus Homéros miivében kétféle szerepet jatszik, az 
egyik inkibb szenvedé, a masik inkibb eselekvié szerep. Hanya- 
tisai kizben Odysseus tilnyoméan passiv alak, mert utjat nem 
maga, hanem a sors, a balszerencse intézi. Ez okbdél is Alli- 
tottuk, hogy Odysseus kalandos kora csak alarendelt fontossagt. 
Hisz az oly alak, barmily kivalé legyen is, a kit a sors ide- 
oda hany-vet, s maga még teljes erejét a sorssal szemben nem 
mutathatja be, mindaddig, a mig igazi cselekvéshez nem jut, valodi 
hésnek, féalaknak nem mondhaté. Csak a eselekvés tesz alakot 





632 HOMEROS ODYSSRAJA. 


jelentéssé. Odysseus tulajdonképeni cselekvése, vagyis jelenté- 
sége, pedig csak a mii harmadik részében Ithaka, szigetén kez- 
didik. Erre az egész cselekvésre pedig a sugalmat, a likeést 
Agamemnon példaja adja meg neki. Az egész homeérosi mii fi- 
cselekményébe tehat dénté tényezdként avatkozik be Agamemnon 
és Klytemnestra dramaja s e nélkiil a drama nélkiil az Odysseja 
meg nem értheté. 

Midén tehat az Odysseja flalakjait szemléljik, Odysseus 
és Penelopeja mellett ellenkép gyanant Agamemnon és Klytem- 
nestra alakjai tiinnek fel, E két hazaspar mint anthithézis all 
egymissal szemben. 

Csak ne ingasson meg ebbeli észleletiinkben az a tény, 
hogy Homéros Agamemnont és Klytemnestrat a miiben csupan 
révidesen emliti. 

Régi igazsig, hogy valamely mii féalakja nem okvetlentil 
az, a ki legtibbszir és legtibbet szerepel a miiben. Hisz isme- 
rink miiveket, a melyeknek dinté szerepléi alig néhanyszor lép- 
nek fel. Shakespeare Julius Caesar-jaban példdul a hés sze- 
mélye csak a mii bevezeté részében szerepel, —s mégis mind- 
végig 6 intézi a cselekményt, mint szellem, Hasonlékép Ham- 
letben a cselekmény meginditéja Hamlet meghalt atyja, — ki 
pedig a mii kezdetekor mar nem él. 

Sét tijabban irnak mar oly miiveket is, a melyekben a 
tulajdonképeni hésék f5) sem lépnek, még szellemek alakjaban 
sem 8 csak mint végzetes, Atkos érikség avatkoznak a cselek- 
ménybe, Peldaul idézhetjiik Ibsen ,Kisértetek*-jét. E szerzé 
miiveiben kiilénben is gyakran tapasztalhato, hogy a voltaképeni 
eselekmény a multban jatszddott le s a mi elittiink megjelen, 
esak a mult utojateka. 

Hogy tehat valamely alak egy miiben elstrangi tényezé 
legyen, ahhoz nem kivantatik az, hogy a miiben sokat libatlan- 
kodjék. Teljesen elegendé, ha a cselekménybe dénté tényezé- 
ként foly be. 

lly dénté tényezi az Odyssejaban Agamemnon. Homéros 
nagyszabasi és tervszeriileg keresztiilvitt antithesisbil indul ki. 

Agamemnon vakon hitt nejének. Odysseus kétkedik hitve- 
sében. Agamemnon eszélytelen és vigydzatlan volt. Odysseus 
biles és elérelité6. Agamemnonnak ugyancsak alapos oka Jehe- 
tett nejében kétkedni, — s mégis hitt neki, Odysseusnak semmi 





HOMEROS ODYSSEAJA. : 633 


oka sines a bizalmatlansigra és mégis kétkedé. Klytemnestra 
a rossz nb mintaképe, — Penelopeja a jé né esaménye, Aga- 
memnon haziban gyéz a biin, —- Odysseus hazAban az erény 
iil diadalt. 

A két ellenkép csak abban egyezik meg egymassal, hogy 
mind a két hazban a tréjai hdborn alatt felfordult a rend, — 
jelképezve azt a mérhetlen erkilesi és Allami romlast, a melybe 
Hellas a tréjai habordi folytan jutott. 

Két egymassal ellentétes drama all képzelmiink  eldtt. 
Az egyik szemeink lattara jatszddik le s elfoglalja az egész 
Odysseja eléterét, — a masik ellenben csak drnyként hizdédik 
meg a hattérben. Nem ritka jelenség az az irodalomban, hogy 
kélték két dramat foglaltak egy mlibe, hogy egyikkel a masikat 
megvilagitsak. Az ugynevezett pdros cselekményti munkdkban a 
kéltsk vagy a hasonlosig vagy az ellentétesség kedvéért szori- 
tottak két egymassal kiilsi Gsszefiiggésben nem alld térténetet 
egyetlen szerkezetbe. Ilyen mii példaul Sakespeare , Lear kiraly*-a 
is, a melyben a gyermek és sziilé kézti viszonyt két példdban 
tarja fel a kélto, 

Nagy kérdés, a melyrél a széptudomany régté] fogva vitat- 
kozik, hogy elbir-e egy szerkezet ily kettés ecselekményt? Két 
végig vitt mese nem robbantja-e szét a mii egységét? 8 helyes 
médszer-e, két egymassal hasonlé, vagy egymassal ellentétes 
eselekményt, oly médon foglalni egy miibe, hogy mind a ketté 
az elétérben jatszodjék le? Nem helyesebb, miivésziesebb-e egyet- 
len eselekményt szini végig, a masikat pedig dagy Allitani hat- 
térbe, hogy folyton érezzlik hatasat az elaté cselekményre ? 

Homéros ez utébbi mddszert tartotta miivésziesebbnek. 
Sététlé drnykeént helyezte a mii hatterébe Agamemnon és Klytem- 
nestra dramajit, mig kiviliglé alakokként az elébbiek jelleme- 
vel épen ellentétes Odysseust és Penelopejat tette eléterbe. 
E tekintetben homlokegyenest ellenkezik médszere Sakespeare 
modszerétél, Homéros azt vallja, hogy kézzelfoghatd realis szere- 
peltetés nélkiil is lehet egy dramdban egy masik dramat érzé- 
keltetni, — s nem sztikséges a két ellendramaét technikailag is 
egy cselekménybe szoritani. 


ATHESAEUM. 





HOMEROS ODYSSEAJA, 


Vi. 


Hogy mily ragy mérvben foglalkoztatta Homéros képzelmét 
ax agamemnoni drima s hogy valéban ebbél indult ki, mint 
antithésisb6l1 — nemesak széptani elmélkedésekkel, hanem tér- 
ténelmi tényekkel is igazolhatjuk. 

Ha magit a tirténelmi anyagot vizsgaljuk, a mely Homé- 
ros rendelkezésére dllott, csoddlatos észleletet tesziink. A trdjai 
haborit Gérigorsz4g akkori két f-allama idézte elé. E habort 
fiszerepléi Giérégorszag nagy uralkoddi, élikin Agamemnonnat, 
a kik az orszag sezes kisebb-nagyobb uralkodéit szerencsésen 
belevontik a haboriba. Tulajdonképen elsé sorban Menalaus, 
apartai kirdly, érdeke kivanta a haborit, Az 6 nejét, Helenat, 
rabolta el Paris s az 6 hazajat sértette meg a trojai jévevény, 
O és fivére, Agamemnon, allottak a mozgalom élén, — s hogy 
igy mondjuk — 6k ,allarmiroztak“ az dsszes kis allamokat s 
hoztak létre 'Tréja ellen a nemzeti szdvetséget. Menalaus Helene, 
Paris, — tovabbé Agamemnon és neje Klytemnestra, kimal- 
koundnak tehdt elab sorban egy Trdéjarél irandé mii féalakjai 
gyanint. 

S Homéros mégsem ezeket valasztotta ki cselekményei- 
hez. A trdjai haborit akarta megénekelni s mégis hattérbe 
szoritotta e habori fj mozgatdéit. Ez tanusdgul szolgdlhat azon 
irdknak, a kik valamely korszakot abrazolni kivannak. Ha pél- 
daul valaki a magyar honfoglalist akarni megirni, — annak 
nem kellene okvetleniil Arpad alakjat valasztania hésiil. Mert 
mis tulajdonsigok tesznek valakit a tirténelem féalakjaiva, s 
mais tulajdonsigok valamely irodalmi mii vezér-személyiségéveé. 
Tudtik ezt minden kor kivalé irdi 8 nem hajoltak meg a poli- 
tikai rang tekintélye elitt. Ime Homéros két miivében, két oly 
alakot vilasztott hésiil, a kiknek egyike sem Allott a vilagtéirté- 
nelmi jelentiségii habord mozgatéinak élén. Mind a ketté, tigy 
Achilles, mint Odysseus, a vilagtirténelemben tigyszdlvain csak 
episod alak. Mind a ketté « kisebb orszagocskék uralkodéi kizé 
tartozik. Achillesnek jelentéséget nem az 6 Allami positidja ad, 
— hanem csak egyéni kivalosiga, — még fokozott mérvben All 
ez Odysseusra vonatkozélag, ki Hellas egy jelentéktelen szige- 
tecskéjének volt ura. De Homéros, midén a tréjai habori nagy 





HOM@ROS ODYSSEAJA, 635 
. 


énekének tervét szétte, mégis e politikailag jelentékteleneknek 
mondhaté alakokat ragadta meg. 

S tette ezt tudatos miivészettel, mert a gériég tirténelem 
igazi fOalakjai vajmi kevéssé alkalmasak arra, hogy a kélté 
sorsukat mestermiibe foglalhassa, ogyszintén alkalmatlanok arra 
is, hogy veliik és altaluk az egész korszak miivészileg Abrazol- 
tassék. Menelans, Hellena és Paris tirténete ugyan nagyon kalan- 
dos és érdekes, de vajmi ledér és lelketlen. E tértenetben ki 
es mi ragadnd meg a kéltét? Talan az asszonyszikteté ledér és 
élvhajhisz Paris alakja‘? Vagy talan Helenaé, a ki tiébb férfié is 
volt s valamennyit egyforman boldogitotta? Avagy tan Mene- 
lausé, a ki évek multin fogadja vissza nejét, miutan ez mar 
mast boldogitott? Ily asszonysziktetési tirténet ugyan vonzd 
lehet a mai kor operett-irdira, — de egyiltalan nem igézhette 
meg Homéros lelkét, Hasonlékép nem vonzhatta 6t Agamemnon 
és Klytemnestra még sivarabb tiérténete sem. Vagy mi vonzé 
lehetne a borzalmas nében, a ki — mig ura baAboriban van — 
hazassagot tir s aztin hazatérdé férjét orozva megéli? 8 mi 
vonz6 lehetne Agamemnon alakjaban, a kit makacs elbizakodott- 
sigaban és vak hitsdgdban mint egy Aldozatot mészdrolnak le? 
Hazassigtérési drama telik ki az ilyenekbil, nem pedig dicsé 
nemzeti ének. 

Homéros képzelme tehat a politikai sulyoknal fogva nagyob- 
nak mondhaté, de egyénileg annal kisebb alakoktél azok felé 
fordult, a kiknek ugyam kevés a politikai stlyuk, de nagy az 
ecyéniségtik, 

A k6lté lelke szinig telt meg a szerencsétlen girég nemzet 
vigasztalan allapotanak képével. A nemzet si egyszerii erkilese 
megromlott. A legszentebb kitelékek — férj és hitves, szillGé és 
gyermek, vezer és nép kézt — megbomlottak. Dragan fizette meg a 
nemzet a harezok gyézelmét. A kifelé tirtént terjeszkedés belsé 
életét dilta fel. 8 a tengersok esalddi tragédia kiziil mint orsza- 
gos jelentiségii emelkedett ki a legnagyobb kiraly, Agamemnon, 
tragédiaja, Ebben a vérbiinék egész sorozata keltett orszigos 
izgalmat. Elébb az apa dldozta fel lednyat, csak azért, hogy a 
haboriban gyézzén. Aztin a hitves ilte meg urat, végtil a fid 
Glte meg anyjait. Az erkélcesi zilléttségnek mily ijesztii képei ezek ! 

De mentiii vigasztalanabb volt a nemzet erkéleseinek hely- 
zete, annal égibb vagy ragadta meg a kélt6é lelkét az ujja- 

ah * 





536 HOMEROS ODYSSEAJA. 


sztiletés felé, A rit korszak kelti fel mindig a kéltében a szebb 
korszak képét. Ha biinbe siilyedt a jelen, a k6lté feladata tiszta 
eszményképet dAllitani a nemzet elé, Mert kétségbeesnie nem sza- 
bad a kéltének, remélnie kell egy jobb kort s abban az eszmény 
gyézelmét, De nemesak remélnie kell azt, hanem kézremiikédni 
kell annak kivivisaban. Ez ép a kélté apostoli hivatasa. Meg 
kell mutatnia az utat, hogyan bontakozik ki a nemzet sivar 
helyzetébél. Nagy példat kell allitania a kizinség elé. 

E nagy példa semmi esetre sem lehetett Agamemnon bor- 

zalmas tirténete. A kélté képzelmének tehat mas térténetet 
kellett keresnie, épen ellenkezijét az agamemnoni iszonyatossa- 
goknak, S szemlét tartvan a bujdosé hisdék félétt, kiknek haza- 
érkezte alkalmas példaul szolgalhasson, tekintete nem eshetett 
misra, mint Odysseusra. Agamemnon korlatolt itéléképességé- 
vel azemben keresnie kellett oly alakot, a ki kiilénésen eszélyes- 
adgovel, dlea elméjével tiinik ki, S ily alakoknak elsé sorban 
Odysseus kindlkogott, ki a tréjai haboriban a legleleményesebb 
egyennek bizonyult, mivelhogy a fa-lé dtlete tile eredt, Annal 
megfelelibbnek lAtszhatott ez alak, mert épen a gorig nép 
ogyik kivald tulajdonsagit, az eszélyességet és furfangot lehetett 
vele avemélyesiteni. De a mellett a batorsdg, hisiesség kifeje- 
séxére is alkalmasnak tiinhetett fel. Hosszi bujdosdsa alkalmas- 
nak tinhetett fel a girig hésik hanyattatasanak érzékeltetésére. 
De kiilinésen hasznalhatéva tette ezt az alakot az a tény, hogy 
tivolabb Allott a nagy tirténelmi szerepléktél s igy a kilté kép- 
zelme szabadabban mozoghatott. Egy jelentéktelen sziget poli- 
tikailag jelentéktelen uraré] lévén szé, vele a miivész szabadab- 
ban rendelkezhetett. A nagy forgalomtél tavol alld szigetecske 
remek alkalmul kindlkozhatott a nagy erkdlesi megujhodas jel- 
képies Abrazolisira s nem feszélyezhette a kiltét a térténelem 
azigoru ellendrzése. 

De hogy a nagy megtjhodas keresztiilviheté legyen, meg 
kellett teremteni Odysseus néi parjat, — ki ellentéte legyen 
Agamemnon parjinak. Erkélesi megtisztulis esak igy lehetséges, 
ha magy férfinak kivalé ni a parja. De mit ér ezeknek hiisége 
és kiturtasa, ha nincsen mélté utéddjuk. Meg kellett tehait terem- 
teni Telemachos alakjat. 

A terv kivetkezetessége sztikségszeriien hozta létre e két 
alak tervét, 





 HOMEROS ODYSSEAJA. 
» 


, va 


Térténelmileg adva volt az orszig erkilesi romlottsaga és 
zilléttsége, adva volt tovabba Odysseusnak ugyan tirténelmi, de 
homalyosan allo. alakja, adva volt végiil a k6lté vagya, hogy az 
erkilesi megujhodast kifejezésre juttassa: mindebbél sztikség- 
szeriien adédnia kellett a tibbi alaknak s a cselekménynek is, 

Klytemnestraval s Aegisthossal ellentetben meg kellett terem- 
teni Penelopejat és kéréit. Hisz bevehetetlen nit kellett Abra- 
zolni s ezt csak sok kéré felléptetésével lehetett elérni. Mert 
egy ostromléval szemben sokkal nehezebb a né helyzete; holott 
ha sok kéré lép fel, azokat kijatszhatja egymas ellen. 5 ha 
esak egy kéré lép fel, az egész kor gyarlés4ga nem abra- 
zolhaté, 8 az igazi hés diadala sem tiintetheté ki eleggé. 

Ep azt kell bemutatni, hogy egy igazi his egész korsza- 
kot ver le, egész sereg kapaszkod0ét irt ki. Nem egy feérfi le- 
gyizése volt a kilté czélja, nem parviadal két ember kézt: 5! 
hanem egy egész korszak leveretése, parviadal egy timeg s egy 
eszmény kézt. S ha Klytemnestra udvarléjahoz hasonléan egyet- 
len egy kérét vitt volna szinre, — ez egyet kivald alakka 
kellett volna tennie, mert satnya alakkal szemben Odysseus gyé- 
zelmenek nagysagat nem tiintethette volna ki. Ha pedig kivaldé 
kérét abrazolt volna, — a kor satnyasdgaré] nem gyézhette volna 
meg az olvasot. 

Homéros miivének fétényezbi tehat sztikségszeriileg jéttek 
létre olyanoknak, a milyenek. S$ akdr voltak Penelopeja, Telema- 
chos és kéréi térténelmileg is valé alakok, akar nem: — annyi 
bizonyos, hogy a kiltének, ha Klytemnestra, Aegisthoa és Orestes 
ellenképét akarta festeni, puszta tervsziivés Utjan is ez alakok 
kigondolisdra kellett jutnia. Azon persze hiabavald lenne a 
vitatkozas, hogy valéban élt-e Penelopeja, valéban véghez vitte-e 
kézimunkajat, a melyet minden éjjel felbontott, vajjon valoban 
probara tette-e a kéréket Odysseus ijjaval: — de az keétségte- 
lennek latszik, hogy Penelopeja e cselekményei kéltéies, kép- 
leties jelentiségiiek s legmiivésziesebben megalkotott simbolumai 
annak, hogy e hii né mikép tér ki esellel kéréi zaklatasa el6L 

8 hogy Odysseus a néi. hiiség eszményies alakjaval szem- 
ben egész a végletekig titoktarté, annak a mir mondottakon 
kivil még egy nevezetes oka van. Ezzel a kilt} még mélyebbé 
teszi az ellentétet Odysseus és a Iéha kapaszkodok kiiat. A kik- 
ben nines igazi vezéri hivatottsag 8 mégis birni akarjak a hatal- 





538 HOMEROS ODYSSEAJA. 


mat, azok egész nyiltan, szemérmetlentil ostromoljak hazajukat s 
a hazajukat személyesité, a hatalmat jelenté né-alakot. De nyilt 
as tartés ostromukkal sem tudnak czélt érni. Az igazi vezér 
azonban bevégzett miivekkel all nemzete elé, A magdn életben 
is igy van az, hogy az igazi férfi nem a nétél virja vagyonat, 
hatalmit, — hanem 6 adja azt a nének. Elébb kivivja a diadalt 
8 aztin oda teszi a nO lAbai elé. Odysseus is, csak mintan elvé- 
gezte a nagy munkat, s zajtalanul kivivta a gyézelmet, — all az 
asszonynak elébe: Ime, itt vagyok, gyéztem s te az enyém vagy ! 

De csodalatos jelenség, a nd még mindig nem adja At 
magat a gybutesnek. Meg keétkedik abban, hogy 6 az igazi 
Odysseus. Nem ismeri meg urat. Ha csak mint nét tekintjiik 
Penelopejat s nem egytttal mint allegorikus alakot, nehezen ért- 
jUk meg e tartozkodast. Hogyan? a hii hitves még most sem 
ismerné fel yarva-vart urat? Még egy benséséges, intim jelt 
kivan tile, hogy o-e az igazi? 

Mélységes jelképies értelmet kell ennek tulajdonitanunk. 
A nemzet igazi vezérének nemesak gyézelmet kell aratnia, nem 
esak tettel kell bebizonyitania kilétét. Mert jéhetne — gondolja 
Penelopeja — al-Odysseus is. Mutasson jelt a gyéztes, hogy 6 
a varva-vart. Hadd lassuk azt az intim kapesolatot, a mely 
kézte és nemzete kozt van. Odysseus megadja e jelt s férj és 
hitves Glelésben egyestilnek. 

A mi azutin még lejatszédik, esak sziikségszerii befeje- 
zése a nagy eseményeknek. A legtibb ird a nagy gyézelemme] 
bezarna miivét. De Homéros nem tirekszik hatisos esattandra, 
Ott végzi tirténetét, a hol az valéban véget ér. Mert kerek, 
bevégzett egészet akar alkotni. Odysseusnak még egy nagy har- 
ezot kell vivnia — népe ellen is, Mert a kipusztitott vezérek 
hozzitartozdi bosszira késziilnek, fellizadnak, De elére lithatd, 
hogy vezérek nélkil nem gyézhetnek. Mar a népet nem irtja ki 
Odysseus, mint a hogy vezéreit kiirtotta, mutatvin ezzel, hogy 
a nép alapjaban nem rossz 8 csak vezérei érdemlik a biintetést, 
Helyreall a szivetség férj és hitves, vezér és nép, apa 
és fid kizt s e szivetség filétt még aldé alakként jelen meg 
az O8Z nagyapa, Laertes. Megtisztult a memzet, a nagy meg- 
valtés miive befejezédétt, S zivataros évezredeken keresztiil 
szeliem-hangon sz] a kilté a vilag minden nemzetéhez, ragyogé 
példajat advan a megujhodasnak. Paldgyi Lajos. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 


— Befejezé kizlemeny. — 


IV. 


Az Alexandriaban a legkiilinfélébb elemek kizrehatasa foly- 


tan keletkezett vallasbilesészet, az 0. n. alexandrinismus, vagy 
fialakja utan philonismus, a_ kinyilatkoztatison alapuld héber 
theokratikus theologia, a keleti theosophia és a hellén  bil- 
esészetnek kiilindsen stoikus és platonikus, de részben pytha- 
voreusi 68 aristotelesi iskolajabol alakult. Jellemének {6 yonasa 
a particularis, sztik latokérii zsidé monotheismus é8 a gondol- 
kodasaban csiszolt, vilagnézetében egyetemes hellenismus  fri- 
gyesitese. 

Az ez alapon letesiilt alexandriai vallasbilesészet f6 kep- 
viseléje Jézus kortarsa, Philo. Philo életének folydsirél a sajat 
miiveiben elszért par adaton kiviil alig maradt fenn biztosabban 
tajékoztaté feljegyzés. Még életének kezdé és végsé hatara is 
bizonytalan. Altalinos tudat szerint Kr. e. 20-ban sztiletett és 
45-ben halt meg, de vannak,' kik azt Allitjdk, hogy Kr. e. 10-ben 
sviiletett és GO-ban halt meg. Gazdag és elékelé alexandriai zsidé 
esalid tagja, kitél a tehetés szlilék mit sem vontak meg, a mi 
alapos kiképzését elémozdithatta s a ki a természetadta anyagi 
és szellemi javak aldasait, melyekben egyforman duskalhatott, 
arra hasznalta fel, hogy miként maga mondja, a jobb mdéduak 


‘ pl. Graetz i. m. S87 1. 





640 A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA, 


szokasa sazerint a szabad tudomanyokat (2y20%):%%) mennél ala- 
posabban elsajatitsa.* 

Kiilénésen az elvont tudomanyok vonzottak, legfikép 
pedig a philosophia szivevényeibe szeretett elmélyedni. Maga 
beazéli, hogy valdsiggal el volt sokszor ragadtatva, Nem jart 
a fildin tébbé, hanem tigy érezte, hogy valami természetfeletti 
eré elragadja a rohand égi testek kérébe s 6 is ott kering azok- 
kal és szemléli a titkokat, miket emberszem el6] elf6ditt az isteni 
akarat bilesesége.? Ugy litszik, Philonak az egyénisége mar 
maga is az asketikus és speculativ iranyzat felé ragadta volna 
Sts meg is maradt volna ez irdnyban, ha kivdlésiga polgartaérsai 
figyelmét magéra nem vonjas ezek Ot részint egyéni érdemei és 
jeleskedései miatt, részint meg batyja, Sandor elékelé politikai 
szereplésére vald tekintetbél a kézéletben valo részvételre nem 
kényszeritik, S bar a kdzélet némileg gitolta, mégsem terelte el 
szenvedélyes foglalkozisstol, a bileselkedéstél, Csaladi élete egy- 
szerli, de szeretetben gazdag és a hazastarsak egymas irant 
érzett kélestinés becstilésével ékes volt. Mint igazi béles, az élet- 
bil azokat a javakat gylijtétte caak, a melyek igaz boldogsagot 
adnak, Polgdrtirsai bizalmit, hogy mennyire ki tudta érdemelni, 
mi sem mutatja jobban, mint az a kirtilmény, hogy a mikor 
az alexandriai zaiddk megtémadott és erésen veszélyeztett polgar- 
jogaik védelmére a csiszirhoz Rémaba Kr. u. 40. év telén kévet- 
séget ktildittek, a hirom kivalasztott élére a tudés és tekinté- 
lyes Philot Allitottak vezeti szénoknak. E kévetség eljarasat 
§ maga megirta In Flaccum és De virtutibus et legatione ad Cainm 
ez, miivében, Exegetico-philosophiai miiveinek szima mintegy 50, 
melyeknek legnagyobb részét csak élete alkonyan a rémai kévet- 
ségbél valé visszatérés utdn irta.* 


' Philo miiveinek lipesei kiadésat haszndlom. Bibliotheca sacra 
Patrum ecclesiae graecorum Pars II. Philonis Judaei Opera omnia — 
1828. Az idézetnél a kitet es a lapszdim All elél, azutén a hely. 
Vegiil azonban tigy a Mangey, mint a pirisi kiadds szokasos jelzéseit 
is mindeniitt megadom. Az érintett gondolat feltalalhaté ; Ill. 89. De 
congressu querendae eruditionis gratia 3 §. M. 520. P. 425. ugyanaz 
14 §. M. 530 P. 434. 

* V. 63. De specialibus legibus 1 §. 290 P. 766. 

* Eletrajzira vonatkozdlag sajit miivei mar idézett helyein 
kiviil még a VI. kitetben kiézélt Fragmentikban s kivonatokban, to- 
vabba: Philonis Judaei omnia quae exstant opera. Francofurti 1691 





a ne 541 


? 


Belsé vilaga szerint igazi héber és philosophus. 
A héber vallisos iratokat ép oly alaposan ismerte, mint a gérég 
philosophiat, ezért is béleseletének ,forrasa a szentiris, szelleme 
pedig a gérig bélesészet*.' E két elemnek egyesitése, kiiliné- 
sen pedig a héber monotheistikus gondolkodas egyetemes érvényre 
juttatasa, képezte feladatat. Ez ellentétes elemeket sohasem a 
pantheismus, hanem mindenkor egyes egyedtil csak a monotheismus 
szOlgalataban, mint a mely vallas absolut vilagvallas, forrasa és 
végsi ezélja minden fejlédésnek, térekszik Osszeforrasztani. Ra 
nézve a héber és a gérég szellem és azok mindén terméke nem 
egyenlérangi, hanem az utébbi az elébbinek mindenben ala- 
rendelendé. Szerinte a zsidésag minden nép kizt a legelsé, az 
emberiség feje, viraga, melynek még a lelke is kiilénb anyag- 
bél van, mint a poganyé* s azzal a rendeltetéssel van teremtve, 
hogy az sszes népek jévoltadért paposkodjék az Isten elétt, 
tehat kézbenjaré legyen Isten és a vilag kizbtt.” E gondolato- 
kat Philo makaecsul, zsidé szivésiggal és vilagoslatassal mindig 
szeme elitt tartva, az alexandriai bélesészkedést oly magas 
polezra emelte, hogy ez alakban a zsidésag a képzett, finom 
elméjii poganysagot, ha nem is teényleg, de lényegében meg- 
gyizte, szelleme vilagdt tilszarnyalta. ° 

Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Philo valami tar- 
talmilag teljesen tjat, valami egészen éndllé tanrendszert alko- 
tott. Az 6 jelentésége abban all, hogy a mit a természetes 
kélesGnhatas mar szazadokon at d6ntudatlanul végzett, a mit a 
hellén és héber tehetség eddig egymas nélkiil, de egymis szé- 
mara alkotott, a minek elemei az alexandriai vallasbilcsészet 
légkirében élt és munkalt kivélé gondolkodéknal eddig lerakdd- 
tak, azt 6 tudatosan felhaszndlta s nagy tigyesen feldolgozta 


cz. miiben a kivetkezé mfivekbél valé kivonatok: Josephus Flavius 
Antiquitates Indaicarum lib. 18. c. 10. Eusebii Hist. Ecel. libro IL. 
Hieronymus in catalogo scriptorum ecclesiasticorum. Photius in bib- 
lioth cod. ¢. IIL ¢. IV. ¢. V. és Suidas egy tiredéke tartalmaznak 
adatokat v. 6. Hausrath i. m. Il. 146. Graetz. i. m. I. 337 és IL. 797, 

‘ Spiegler: Héber biilesészet. 1885. 27 1, v. 6. Sehiirer i. m. 
871 s ki. 

* IV. 172. De vita Moyses I. 50 § M. 124. P. 645, 

‘IV. 145. De vita Moyses L. 27 §. M. 104. P. 625, 

4 Zeller i. m. Ill. 2, 341, Granta IT, 402. Hausrath Il. 180. 





23 


na? A HELLENISMUS BS A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 


annak kimutatasira, hogy a héber monotheistikus vilignézet az 
egész emberiség szellemviligiinak a koronaja. Igen helyesen 
jegyzi meg Renan: ,Philo iratainak megbecsiilhetetlen érteke az, 
hogy kittintetik a go: dolatokat, melyek Jézus életében a vallas 
nagy kérdéseivel foglalkozé lelkekben forrongtak®.? 

Measze jivére hatdsinak alapja tehat nem a tartalmi ere- 
detiség, mert 6 merbben iskolabdlesész a szd legkizinségesebb 
értelmében, hanem az, hogy kora egész gondolatviliganak szor- 
galmas feldolgozisa kizben igen sok anyagot adott a masok 
mélyebb gondolkodaésanak is, kiilénésen pedig, hogy minden szem- 
pontbél kézszikséget elégitett ki, mert, a mi utan a gérég bél- 
eadaset tirckedett, a mire a héber theologia az Isten szentaégé- 
nek megévisa dérdekében vAgyott, a természeti és a mennyei, a 
teromiményi és a teremté, a gyarlé és a szent elemeket a min- 
den teremtményinek OGsképélil szolgalé kézvetité logosban  ki- 
ogventitetto. 

Maya a logos is nemesak a gérég philosophiaban, hanem 
it Kéber theologidban is teljesen eli volt készitve, sét ki volt 
fajtve, While itt sem tett egyebet, mint a készet alkalmazta s a 
MM irdnynld ellentétes jellemli speculatidkat kiegyenlitette. E  ki- 
oyentitéw alkalmas eszkizéiil kindlkozott az allegorikus iras- 
migyarizat, mint a melylyel minden ellentét élét letirdelhette, 
minden ellenmondist elsimithatott. Ezzel ki lehetett mutatni, 
hogy minden bbleseség caakugyan a az +-tentinsnea en: gyikere- 
puszta tirténeti személyiség, ‘banem 63 még ‘inkabb valamely 
nagy eszmének vagy lelki_ dllapotnak a megtestesitéje. 

Hogy e miiveletek kézben nila a héber vallisos képzet- 
koriik tisztasiga sokat szenvedett, természetes. Kezében az isten- 
eszme igazén transcendenssé, sét abstract monass4, csaknem 
puszta képzetté vilik és mégis a stoa panlogismusa sehol sem 
uralkodik jobban, mint az 6 tanrendszerében. Felveszi az anyag 
rosszasigait s ebbél az Isten és vilig kézt oly platonikus tirt 
teremt, a melyet kitélteni még a kizéperikkel is csaknem 
lehetetlen. 

Osszes munkéssiga is tigy egészében, mint egyes részei- 
ben az eccleticus rendszerek zildltsdgat mutatja, s6t maga Philo 


. Jézus élete 61, 





‘A HELLENISMUS #S A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 548 
o a 


7 


e zavart a rendszertelenségig, mondhatnék azt is, hogy a rend- 
szeresités lehetetlenségéig fokozza. 

Munkaiban valami megillapitott, kifejtett tanrendszert hiaba 
kerestink, gondolatait igen nagyszimii exegetikai és bélesészeti 
miivében az alkalom és targy kapesan fejti ki. Innét értheté 
nila az ellenmondasok és kivetkezetlenségek egész timege. Van 
azonban egy kijelentése, mely kosmogoniija targyalisanal a helyes 
szempontot megadhatja. E kijelentés igy hangzik: .Hogy valami 
létesiiljén, kell, hogy tébb tarsuljon: a kitél, a mibél, a mi Altal, 
a miért? A kitél az alap-ok, a mibél az anyag, a mi Altal az 
eszkiz, a mi végre az alap maga. Tegyiik fel, hogy valaki azt 
kérdezi: mi mindennek kell ésszejénnie, hogy egy haz vagy egy 
egész varos feléptiljén ? Nemde mesternek, kéveknek, faknak és 
eszkéziknek? Mi pedig a mester egyéb mint az alap-ok,’ a 
melytél, mi més a kévek és a fak, mint az anyag, a melybdl, 
mi misok az eszkézik, mint a kézvetiték, a mik Altal lesz a 
készitmény és miért mindez, ha nem a fédél és biztossag ked- 
veért ? Ez a mi végre. De tekints el most ettél a részleges épi- 
testél és nézd a legnagyobb lakAst, vagy varost, ezt a vilagot. 
Okiul az Istent fogod taldlni, a kitél lett; anyagdul a négy ele- 
met, a melyekbél Gsszeallott; eszktzétil az Isten szavat (logos4t), 
a mely altal felépiilt; az épités alapjaul pedig az alkoté jésdgat*.’ 


We 


A kosmogonia elsé kérdése, mely kielégité feleletre var, az, 
hogy mikép allott eli ez a tapasztalati vilag ? 

Onmagatél nem keletkezhetett, mert akkor 6rék volna nem- 
esak abban az értelemben, hogy kezdete nem volna, hanem 
hogy sem egészében, sem részeiben soha véget nem érne, tehat 
a mulanddésignak, a valtozisnak még az arnyéka sem férhetne 
hozz4. Amde a vilig mulandé és valtozé, tehat nem érék 8 igy 
oka és kezdete is van. E tekintetben Philo teljesen a  platéi 


11, 298. De Cherubim 35. §. M. 162. P. 129. v. 8. Plato 
Tomaeusinak kosmogoniai alapelvével, mely « csaknem minden eltérés 
nélkiil ezzel azonos. 








A HELLENISMUS &8 A PHILONISMUS KOSMOGONLAJA, 545 


Ez alapon azonban az Isten lithatatlan, metaphysikai lény, 
a ki a vilagtél tavolesé transcendentidjaban énmagaban, jnmaga- 
nak teljesen elegendé.' Mint tékéletes lény semmivel kélesin- 
hatasban nem all, mert a tikéletesség fogalmaban benne van az 
absolut egyszeriiség, a kélesinhatas szlikségének hidmya, Ez 
biztositja az Isten szentségét is, mert mihelyt valamivel viszony- 
ban vagy épen kélesénhatasban aAllana, annak red valé hatasdt 
el nem kertilhetné, a mi pedig okvetlen valtozast idézne eld 
lényegében. Igy pedig nem volna sem tékéletes, sem szabad, 
sem szent. ,Egyedtil és 6nmagan egy van csak: az Isten, az 
Istenhez pedig semmi sem hasonl6. Abbol pedig, hogy az Isten 
egyediil valé, az kévetkezik, hogy sem kezdetté] semmi nem 
volt vele egyiitt, sem a vildg léte elétt semmi nem Allott vele 
viszonyban. Mert egyaltalan semmire sincs sztiksége. Ebbél az 
kivetkezik, hogy az Isten egyedtili és egy (udvoc eort xak Ey), 
nem dsszetett, hanem egyszerii valdsag (0b obyxoyra, bore 
anh... autyic ZAp). Mert a mivel az Isten egyestilne vagy 
jobb, vagy rosszabb, vagy olyan volna, mint az Isten, rosszabbal 
pedig nem allhat viszonyban. Ha igen, jnmaga is megromlanék, 
akkor pedig halandé is volna, a mit pedig gondolni sem lehet 
(oxzp obde Déutc voxaat).** 

Az Isten tehat Unmagaban és bnmagitél levi s épen ez 
az alapja tékéletességének (a{@:dr7¢). 

Az Isten absolut tikéletességének képzetébél foly, hogy ha 
nincs semmivel viszonyban, az Isten teljesen szabad, semmit sem 
igényel, semmit sem nélkiiléz, mert énmagaban mindent feltalal 
s igy igazin csak 6 élvezi a boldogsig teljességét. .Igazdban 
egyedlil esak az Isten finnepel (éoprater), mert egyedtil 6 dérvend, 
egyediil 6 vigad és egyedtil 6 élvez semmiféle kiizdelem Altal meg 
nem zavart békeséget. Se banata, se félelme, rosszban sincsen 
semmi része, lankadatlan, fajdalmat nem ismer. e] nem térdédik, 
korlatlan gyinydrliségekkel teljes, legtékéletesebb valésag.* * 

De a tikéletessé¢g képzete nemecsak a massal valé érint- 


} hoparos ts yao tott Wy abthe Tevet opin wel den hoy eyst Ty 
obstay, ta> tay &hiwy natahkapfavey, I. 23, De mundi opif, 23. §. M. 
16. P. 15, 

* 1, 92. Leg, alleg. line . §. M. 66, 67. P, 1087, 

* I, 219, De Cherub. 25, §. M. 154. P. 122. | 





hae _& HELLENISMUS KS A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA, 


kezés, w valtozis és osztottsdg gondolatit zarja ki,’ hanem az 
egyszeriség fogalmabdl folyolag még a tulajdonsdgok és erék 
felvételét is.? Mert ha ezt az Isten képzetébe bevinnék, akkowr 
igy tinhetnék 6 fel, mint az eréknek vagy tulajdonsagoknak 
nem alapoka,* hanem désszetétele, mar pedig minden ésszetétel 
a szétbomlaisnak lévén alapja, e képzet az Isten egyszeriiségét 
és tikéletességét saiintetné meg. Mar pedig ,O mindennek teljes 
sége, tékéletes valésiga s igy alapoka, forrasa* stb." Kiiléndsen 
pedig az emberies tulajdonsAgoknak és szenvedélyeknek kell meg 
esak a gondolatat is tavoltartani az Istentél,’ a mi annél ter- 
mészetesebb, mert teste nincsen. Ha volna, satikségei is volna- 
nak, mert test nem lehet meg sziikségletek nélkiil." 

Az Istenr6l tehat semmiféle tulajdonsagot kimondani nem 
lehet,' minthogy pedig az ember csakis azt ismeri, a minek a 
tulajdonsigait ismeri, mert ennek alapjan hatarozza meg a lénye- 
get magat, természetes, hogy Isten az emberre nézve teljesen 
megismerhetetlen. ,Ne véld, hogy a valosagot, a mi igazan van, 
barki felfoghatni. Ugyanis nincs semmiféle szeriink, melylyel 
azt megjelenithetnénk, sem érzékiink — de nem is éraéki az 
— sem erénk.** 


‘|. VI. 168. De mundo 13. §. 614. P. 1163, igen széep kiiléiiné- 
sen VI. 17. De incorr mundi 13. §. M. 500. P. 95u, 

? 1. IL. 77. Quod Deus sit immut. 11. §. M. 280—281. P. 301, 

* cod mavets aoyy IL 30. De post. Caini M. 247. v. G. DIT. 

164. De mut. nom. 8 §. M 587. P. 10538, és Il 15%, De profugis 
86. §. ty Cwis. ete. M. 576. P. 479. 

* 1. V. 226—227 De praem. et poen. 7. §. M, 414-415, P, 916, 
v. 6. VI. 74 In Flaccum 21. § M 544. P. 991 

‘ goteveiuc (ap avilponivyc to wypatvety iatov. dem G2 obte ta 
hoya Ghoya natn, obte ta cupatos wépy wai pihy sovehws totiv olnsia: 
ete. Il 77 Quod Dens immut. 11. § M. 28u, P, 301. V. 6. "AseBaiv 
obra. yao al wothontat Ade piv dvilpwranopgov Eoym 3: dvbpwroraihée 
elaayévtwy to detov, I]. TX. Quod Deus immut. 12. § M. 281. P. 309. 

"(Oite yap dvipmmdmoppec 6 boc, obte Heondic co avibpmatvay 
cia ete. L 23. De mundi opif 25. § M. 15. P. 15. ‘Axohovter 
iS avayxre tH avikowmopdoem co davipwronatte etc Il, 6. De post. 
Caini. 1. § M 297, 

7 Grows yap 6 fete of mdvov, GK’ 0b8' Gvibpwrdnopeos I. 69. 
Leg. alleg. I 13. §. M. 50, P. 47. 

" Til. 158. De mut. nomin. 2. § M. 579, P. 1045, 








Una 


A HELLENISMUS E£S A PHILONISMUS KOSMOGONTAJA. 547 


Ha az Isten ennyire elvont a vilagtél, ha meghatarozhatlan 
és megismerhetetien, mit lehet és szabad hat mégis az Istenrél 
mondanunk ? Mert esak alkotunk és kell is réla alkotnunk vala- 
melyes képzetet! Hogyan fejezziik ki ezt a képzetiinket? Semmi- 
vel Gssze nem hasonlithatjuk, semmmivel dssze nem kéthetjiik, 
mert egyediil esak dnmagahoz hasonlé és bnmagaban van.' Ezért 
sem helyhez," sem idéhéz kitve nines, mert ezeknek is az alapja 
és oka 6 maga.” 

Minthogy tehat semmivel sem azonosul, esupan csak meg- 
nyilatkozik, azért ,megnevezhetlen és kimondhatatlan*.* 8S mi- 
ként Philo mondja, ezen meg sem fitkizhetiink: ,Van-e abban 
valami csoddlatos, ha a létezi (td ov— Isten) az embernek fel- 
foghatatlan, a mikor a mindenikiinkben lakozé értelem (vovc) is 
ismeretien nekiink ? Kiesoda ismeri a lélek lényegét ? Annal ter- 
mészetesebb tehat, hogy az igazi létezinek semmi istenségéhez 
mélté nevet nem adhatunk.* ® 

Ott allunk tehat, a hol tulajdonkép elveszitjtik szemtink 
elél az Istent. Tagadhatlan, hogy ez még mind a héber theologia 
léekire, a melyben az Isten fogalmadnak szentségét, magasztos- 
sigit, absolut tékéletességét merev egyoldalisaggal hangsilyozva 
transcendenssé teszi, egészen a megismerhetlenségig. Hogy ebben 
a platonismus is segitségére volt, lehetséges, de hogy a zsidé 
theologia szellemében megy a végletekig, az bizonyos. 

Mit mondhatunk tehat az Istenrél? Minthogy a nevek esak 
4 teremtett dolgok jelei,” semmiféle név nem illetheti, csak 
azt az egyet lehet tehat réla mondani, hogy létezik: ,Az égen 


| ponds tas Gy” abtod ceivuey pavtasier, GhkG tag ano tay wer’ 
adtov Govdéuewy I. 299, De somn. I. M. 631. P. 576. V. 6. IL 168. 
De mut. nomin. 4. § M. 582. P. 1048. 

* |. I. 227. De somm. 11. § M. 630. P. 574. és 575. 

* Anpunpeyoc 88 xai ypovon téoc. eal yap tod matpo> abtod mathe, 
TMatyp Gt ypove xOsLOG, Thy xivyoviahtoG TEvesty aNOTT Vas ceeiven ete, 
Il, 73. Quod Deus immut. 6, § M. 277. P 29°. V, &. I. 23, De mundi 
opif, 23. §. M. 16, P. 15. L 290. De eo, quod deterius potiori imsidiari 
Solent. 22. § M. 207. P. 170. 8s kév 

‘ duarovonactag xa. Gipyto¢ II]. 228, De somn. I. 11. § M, 630. 
P, 575. — 

‘Til. 159. De nom, mutat, 2. § M. 579. P. 1045. 

* 1. 84, Legis alleg, I. 29 § M. 62. P. 57. IIL. 159. 8 kiv, De 
mut. nomin. § 2—3, M. 580—582. P. 1046—1048. 





548 A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA, 


és féldin lévinek atyja, teremtije, gondviseléje pedig valésag- 
gal létezik.“ ' .En vagyok a létez’, hogy megismervén a léte- 
26k és nem létezék ktilinbségét, megtanittassanak arra, hogy egy 
névvel sem nevezhetnek engemet trnak, ha csak nem azzal, 
hogy: van.“ * 

Ezek alapjan tehdt az Isten neve csak a szent tetragam- 
maton Ihvh lehet, a mennyiben 6 maga mondotta magdrél: éye 
eiut 6 wv = Thvh." 

Természetes, hogy Philo. miutan igy épen a _ theismus 
érdekében hajtvan til a dolgot, eljutott a deismus lejtijére, 
miutan okoskodasa elétt a személyes isten képzete puszta foga- 
lommaé csenevészett, melynek hideg, rideg, fagyos légk6re szinte 
megdermesztette, 5 metaphysikai transcendentiaja szinte elszédi- 
tette az embert, maga is érezte, hogy vissza kell ternie. ,Philo- 
nil maginak az istennek absolut volta sem volt megallapodott 
nézet, a pogany és zsidé vilignézet egyesitésének lehetetlensége 
mir ez alapdogmdban sem engedte végleges dintésre jutni. 
A aiirzavar csak annail nagyobb lett, a mikor az Istentél min- 
den concrét létet és életet elvont s olyan attérhetlen homalyba 
burkelta, hogy a zsidék istenébél nem maradt meg egyéb, mint 
egy ov, egy povac egy &y, vhar¢ andz. Bboc Amotoc.* 4 

Mennél inkibb emeli ki az Isten transcendentidjat, igaz, 
hogy szeniségét, tikeletességét annal inkabb érvényre juttatja, 
de az is igaz, hogy annal nagyobb ellentétbe jut a teremtett és 
fentartott vilaggal s annal égetibbé valik a kérdés, hogy e 
merében transcendens ¢s a képzelhetetlenségig tiszta bar, de 
alaktalansagdban csaknem megsemmisiilé Istennek van-e egyalta- 
lin valami jelentisége arra a tapasztalati vilAgra s az abban 
616 értelmes és értelemnélkiili teremtményekre, a melyekkel az 
eddigiek alapjin semminemii kélesinhatasban vagy vonatkozas- 
ban nem allott? Mert eddigelé az Istennek a vilagra s az 
emberre nézve semmi jelentésége nines. Bamuljok nagysagat, 


' TL. 72. Quod Deus immut. 6. §. M. 277. P. 298. 

* IV, 180. De vita Moyses L §. 24. M, 92. P. 614. 

* Tetpaypanpatov 4 to dvona gyaty & deoldyor slvat IV, 209. De 
vita Moyses IIL 11. § M, 152. P. 670. v. 6. I. 263. De somn. I. 
39, §. M. 655. P. 699. 


* Klasen i. m. 65. | 





A HELLENISMUS £8 A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 549 


leborulunk magasztossaga elétt, csodaljuk szentségét, elmeriiliink 
véghetetlensége eszmeéjébe, de tgy érezziik, hogy nagyon is tavol 
van toliink. 

S miként az ujkor egyik legnagyobb langelméjét, korszakos 
philosophusat Kantot, ugy Philét is a gyakorlati ész vezette el 
arra a helyes ttra, a melyrél a tiszta ész eltéritette, s a melyen 
egyediil ismerheté meg az Isten és teheté azza. a mi. a vildg 
mindenévé: 6 yooc t@v Ghov. 

A speculatio altal teremtett transcendens vilag fagyaszté 
légkérébél a tapasztalati szemlélidés biztosabb és zsongitébb 
talajira lepve azt mondja hat Philo, hogy bar az Isten léenyege 
szerint megismerhetetlen, mivelhogy meriben transcendens, mégis 
miikiidésének, hatdsdnak megnyilatkozisdt tekintve immanens : 
minden mindenekben. ,Mert mindent betéltitt az Isten és min- 
deneket athat és sehol semmi iirt vagy pusztasigot 6nmaga nél- 
ktil nem hagyott. Avagy mondjon valaki csak egy helyet, a hol nem 
volna az Isten.“ ' E kifejezés azonban nem helyileg értendé, mert 
az Isten helyhez kitve nines: ,Jobb mit sem érteni, mintsem Istent 
valamely helyen lévének felvenni*, mondja Philo s ez alapon még a 
templomeultus ellen is tiltakozik; hanem tgy értendé, hogy a 
vilag az Isten nyilatkozisanak, kijelentéseinek tere és kizege, 
a melynek vizsgalata alapjin Istent, barha nem is lényege sze- 
rint, tibb-kevesebb vilagossaggal megismerhetjiik. Ha az anyagi 
vilig nem volna, Istenrél még csak fogalmat sem alkothatnank, 
azért a tapasztalati vilagnak a lathatlan vilag megismerése szem- 
pontjabél igen fontos a jelentisége. ,Az pedig, a mi megmutat- 
hato és lithaté, az ez a tapasztalati vilag; tehat semmi mas, mint 
Isten lakasa, a valé Isten haté eréinek egyike, enneélfogva jo, 
Jikob a vilagot az Isten haézinak nevezte és az igaz menny 
kapujanak hirdette. Mit jelent ez? Az ideakbdél dsszealkotott s 
az isteni hatarozat szerint valé Allapotaban levé eszményi vila- 
got (xbon0v vorntov) nem lehetséges masként felfogni, csakis tigy, 
ha e lithaté és érzékelheté vil4gb6l indulunk ki. Mert masként 
nem lehet megérteni a testetlen létet, hacsak magabol a testibél 
nem indulunk ki. Az eszményi is a tapasztalati vilaghél ismer- 
hetis meg, azért ez annak kapuja. Mert valamint, a kik egy 
varost meg akarnak szemlélni, a kapukon mennek be, tgy azok 


' Deut. 4, 39. Ex. 17, 6.1 127. Legis alleg. Ill. 2. §. M. 88. P. 61. 


- 


ATHENAEUM, 56 





650 A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 


is, kik a lathatatlan vildgot megismerni déhajtjak, kell, hogy a 
lathatonak jelenségei Altal vendégszeretileg kalauzoltassanak.* * 

igy tehit egyrészt a philosophiai gondolkoddis, a mennyi- 
ben kévetelte a tikéletes létezének élé, baté létét, igaz valésa- 
git, masrészt a vallisos hitnek a theokratikus vilagkormanyzast 
kiivetelé népszeriibb alakja, valamint a tapasztalat is arra indi- 
totta Philét, hogy a szemleleti lét kérében keresse és talalja 
fel az eszményi vilignak, habar halvany képét. Nem is lehet az 
masként, mert ha Isten nem pusztan a képzelet jatszi alkotasa, 
hanem, a mint azt a tikéletesség képzete feltétleniil meg is 
kiveteli, é16 valésig, akkor valami médon ki kell lépnie &n- 
magabél és kézilnie kell magdt a viliggal.? Hiszen magdnak az 
embernek is az a legfibb cezélja, rendeltetése és boldogsiaga, 
hogy ennek a felismerhetetlenségig tikéletes Istennek a lényegeét 
kutassa és lehetileg megismerje.” S ez a megismerés nem is 
lehetetlen, mert az egész vilig magiban foglalja 6t. 

8 e ponton mir Philo részint a gyakorlati érdek, részint 
a gérig philosophia hatasa alatt letér a merev transcendentia 
vak utjérdl s ellentéthe jutva énmagaval, ellentétbe juttatva magat 
Istent is absolut fogalmAban kifejtett lenyegével, bizonyos tulajdon- 
sigokkal kénytelen az Istent felruhdzni. igy pl. vlmondhatjuk 
réla, hogy haté, cselekvé, mert hiszen csakugyan alkot és teremt. 
,Mert a cselekvésti! az Isten sohasem sztinik meg, hanem, a 
mint elvalaszthatatlan a tiiztil a meleg, a hétél a hideg, igy az 
Istennek is brék tulajdona az alkotas,* * | 

Hasonlokep a vilagban jelentkezi megnyilatkozis alapjan 
elmondhatja Istenrél, hogy 6 vilagossig, fény, s mert ilyen 
formajiban minden életnek, minden létezésnek nemesak alapja, 
hanem biztositéka is. josagnak nevezheti.* 

Ugyanezen a médon a vilagképzet alapjan Legis alleg. II. 


' TI, 253. De somm. I. 32. §. M 648, és 649. P. 593. 

* V. 226. De praem. et poen. 6—7. §. M. 414. P, 916. L. 33. 
a mundi opif 23. §. M. 16. P. 15, I 152. Legis alleg DT 31, és 

82. §. M. 106 107. P. 79. 

* Abo Gé dv tas nept } coger tioest ete .., ai théet: to bea , 
tt doth xack thy ovciny ete IV, 290. De monarch I. 4. § M. 216 P. 817. 

* I 61. Legis alleg. L 3, §. M. 44. P. 41, 

‘Tl, 220 De somm. I 13 § M 631. P. 576 I. 10—11. De 
mondi opif. 8. § M. 6. P. 6 stb. 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONLAJA, 551 


3. §-ban kifejti, hogy az Isten fogalmabél az alkotast kizaérni 
nem lehet,' 

Az alkotas fogalmaban pedig benne rejlik az a természe- 
tes kiévetkezmény is, hogy Isten a megteremtett vildgot nem 
hagyta magara (deismus), mintha tiébbé nem téridnék vele, vagy 
nem alkotna benne, hanem folytonosan fentartja, ra gondot 
visel, sorsat szakadatlanul intézi. ,A ki mindent alkotott, a 
vilag atyja, tartja fenn és egylitt az eget és a fildet, a vizet és 
a levegét és mindent, a mi azokbél valo.** Mert valamint a 
koesis (7vioyoc), a szekér, a kérmanyos a hajé folitt, agy all 
minden félétt a létezé, a testek és lelkek, a temyészet, a beszéd, 
az angyalok, a fdld, a levegéég, a mennybolt, a lathaté ertk, 
a lithatatlan természet és minden Jathatd és lathatatlan dolgok 
fslétt. Mert mind az egész vilig tile fligg, Gnmagdhoz csatolta 
és kormaényozza a nagy természetet.* * 

A zsidé és gérég gondolkodis és vildgnézet keverése, a 
hit és okoskodas valtakozé uralma igy sodorja Phildt a legellen- 
tétesebb nézetek 8 elméletek szeszélyes hullamzasaba, a melybél 
kifolyélag a tulajdonsag nélktili, megismerhetlen és megnevezhet- 
len absolut Istennek mar a mindentuddsagarol, mindenhatosaga- 
rol, béleseségéré] stb. szintén beszél, 

De mégis nem tudja a végsi kivetkezmenyt levonni 
a nélkiil, hogy minden erejével ne igyekezzék a teremtés, fen- 
tartas, gondviselés és altalin a kélesinhatas képzetét legalabb 
fogalmilag tévoltartani attél) a mérhetlen magassighban székelé 
Istentél, azért is tibbszir kijelenti: ,Az Isten ok és nem szerv. 
A mi pedig lett, a kézeg dltal ugyan, de a mindenek okatdl Jett.* * 

De barmint okoskodjék, végeredményli] megmarad az ési 
bibliai tan, hogy Isten teremtette és tartja fenn az egész vilagot. 


' Philo szava erre a to notetv= az alkotés A magyar 820 az 
e fogalomban rejl5 eredeti gondolatot teljesen kifejezi, mertnem egy- 
szeri, pillanatnyi, hanem hosszasan, s6t szakadatlanul tarto munkas- 
sigot jelil Istent csak az ilyen folytonos, soha meg nem sziiné hatds 
illetheti meg. . 

* TV 233 De vita Moyses IIL 31. §. M. 171. P. 688. 

‘TM 247. De somm |. 25. § M. 644. P. 588, 

‘1. 228. De Gherub. 35. § M 161 P. 129. 





H ipiny 
iad 


a ee 


| 


nail il 
i ait ii ie 


Hie 


ditt 


——~- 





A HELLENISMCUS ES A PHILONIEMUS KOSMOGONTAJA. 553 


rendezetleniil. .Mert az GSnmagabél valé teljesen rendezetlen, 
minéségnelkiili, élettelen, fajtalan, rendetlen és ziirzavaros volt, 
de alakulvin és elvaltozvin a vele ellentétesbe, a legjobba, 
magira 6lti a rendet, a minéséget, az életet, a megfeleliséget, 
(Cucteryta), az azonossagot, a rendezettséget, bsszhangot s mindent 
a mivel csak a jobb eszme rendelkezik.“ 1 Ebbe a rendezetlen, 
élettelen, haszontalan, de mindenre képes anyagba hozott tehdt 
életet, rendet az Isten. 

Ez az élettelen, rendetlen anyag teljesen azonos a platdi 
ui) Gv-val, a viszonylagos semmivel. a létezi mellett allo levé- 
vel, a mibél még minden lehet. Igy tehat Philo tulajdonkép 
megsziinteti a teremtés képzetet s Istent nem teremtének, hanem 
esak rendezének, nem alkotonak, hanem csak alakitonak (6np.tovpy6c) 
mondja, mert hiszen az Gsanyag nem létét, hanem csakis és 
csupan kiformaltsigat készGni az Isten kizrehatdsdnak, alkoté 
hatalmanak, Hogy ez merev ellenmondds az elibbiekkel, elsé 
tekintetre szembedétlik, de Philo rendszerében az _ ecclecticismus 
és syncretismus e typikus szévevéenyében ezen meg sem fitkéz- 
hetiink. 

A rendezéssé parolt teremtés mar most abbol all, hogy 
az anyag elemeit a rendezi értelmes erd a nekik megfelelé 
helyre allitjia be. ,A mindenség gyikerét, a mibdla vilag kelet- 
kezik, bizony négy elem alkotja: féld, viz, levegé, tiiz*,? a 
mely elemek kellé elhelyezése az Grék intelligentiajanak hivatasa, 

Az anyag tehat, mint a mely sem jnmaga, sem mas ren- 
dezésére nem képes, tikéletlen, hianyokat szenvedé, ezért nem 
is lehet j6, mert nelktilézi a josag feltételét, a sajat maga felett 
valé rendelkezést. De azért az anyag Philénal is csakigy, mint 
Platonal, nem positiv rossz, hanem csak negativy rossz, mint 
hidnya a josagnak, azért is szerinte, a mi esak az anyagbol lett, 
tehat minden teremtett és lithaté dolog tikéletlen, tékéletes 
egyediil csak az eszményi vilag. ' 


‘T 9 De mundi opif. 5. § M. 5, P. 4 v. 6.1. bai De Cherub. 
35. § M. 162. P. 129 UT 30 Quis rer. div her 26.§ M 491. P 499. 
A silagallctte médja le van irva ] 7-8 De mundi opif 3-6 §. 
M. 3 .P 8 6 

: ‘Tl. 168 De plantatione Noe. 28. § M. 347 P 231 

‘ L. IL. 51. Quis rerum div, heres sit, 45. §. M, 505. P. 613. 
v. & Zeller i. m. 





Hpatien ati 
can 
{# TH i 

eatin 


‘ 
& 


: 


iM 


& 


ix, hogy 2 


area sas» mens an rm + 


. 
A 
. 


riya 


EE eee? ites Faris paaegnad chnbotenags 


“una 





A HELLENISMUS £8 A PHYLONISMUS KOSMOGONLAJA, 555 


a kivitel; az a minta, ez a parjazas. Hogyan gondolja ezt Philo, 
beszélje el 6 maga: ,Mivelhogy eleve tudta az Isten, mint Isten, 
hogy szép képmas (uiuqua) szép minta (rapaderyua) nélktil nem 
létesiilhet, sem semmiféle érzékelheté, a mi nincs valami eredeti 
és szellemi idearél parjazva, nem lehet kifogastalan: a mikor 
ennek a lathatd vilagnak alkotasat elhatirozta, a szellemit elére 
megalkotta, hogy a testetlen és isteni mintat felhasznalva, ezt 
a testi vilagot, mint a régebbinek tjabb masat, ugyanazon neme- 
ket, a melyek abban szellemiek, érzékiekké tevén, megalkossa, 
De nem szabad azt mondani, sét gondolni sem, hogy az ideak- 
bél valé vilag valamely helyen létezik; de ha valami_ kéz- 
hasznilatu képet kévetiink, el tudjuk majd képzelni. Ha valami 
korlatlan hatalmi kirdly, vagy vezér dicsvagya folytan s ezzel 
egylitt, hogy nemes gondolkoddsat, szerénységét ékesen ragyog- 
tassa, valami varos épiil, akkor képzett épitész megy oda és 
megszemlélve a hely fekvését és természetét (edxpacia), meg- 
hinyja-veti magaban (thaypde~et) a készitend( varosnak csaknem 
minden részét, a templomokat, a gyakorlé tereket, a tirvény- 
székeket, a piaczokat, a kikitéket, a hajéhazakat, az utezakat, 
a falak elrendezését s a nyivanos és magédnhdégak és épiiletek 
telkeit, Aztain, a mint lelkébe minden egyes helyet mintegy viasz- 
anyagba felvett, megalkotja az eszményi varost (voytiy moAty). 
A képeket a folytonos emlékezés fentartja, jellemzé vonadsaikat 
mind erjsebben bevési s mint jé6 mester, a mikor kével és faval 
kezd épiteni, ezt az eliképet tartja szem elétt, hogy a testiek 
a testetlen ideakhoz mindenben hasonlatosak legyenek, Hasonld- 
kép kell az Istenrél is vélekedniink, a ki e szerint, a mikor a 
nagy varos teremtését elgondolta, elébb mintajat gondolta ki, a 
melybél az eszményi vilagot Gsszeallitotta, majd az érzékit készi- 
tette el, a mihez amaz mintaul szolgilt.* + 

Ezekben a teremtésnek, a mi a %d9%0¢ voyto>¢ szempontja- 
bél nem egyéb mint masolas, a by szempontjabol pedig a meg- 
lévé anyagnak bizonyos terv szerint valé elrendezése, vilagos képét 
megadvan, az a kérdés meriil fel, hogy milyen az a mintaul szol- 
galé eredeti, tikéletes vilag, a melynek képére az érzéki vilag alkot- 
tatott, a mivel a mindenség létesiilésének harmadik és rank nézve 
legérdekesebb pontjihoz a tt of kérdéséhez jutottunk el. 


' I. 7—8. De opif. mundi, 4. §, M. 4. P. 4. 





A WELLEXIOMUY LA A PHILONISMUS KOSMOGONLAJA. 


Vil. 


Aw elébbiekben littuk, hogy Isten és a vilag viszonya egy- 
yiaet ollontétes, «a mennyiben a tékeletes és szent Isten a gyarld, 
wul) Vildgywal semmikép sszekétettésbe nem léphet, masrészt egy- 
adyged, a mennyiben a vilag désidéktél fogva az Isten gondolata- 
nak ogvik Iénveges résee, maga az Isten belsé vilaga. 

ily wukdon Philo két vilAgot nyer s ez alapon mar a 
duatiammwst memosak az Isten és vilag viszonyara, hanem az esz- 
wenyi 6s @ vali vildg viszonydra is kiterjeszti, ,Mert kettét 
akart Gewealkotnl (t. i. Isten): az eszményit és az érzékit. 
Ay Weeki dolgokbdél valé ez a vilag, a lithatatlanokbél pedig a 
was vite. A lithatlanokbél tehat az eszményi, a mindenség van.*! 
Aw weomenyi, Isten gondolatiban létezé lathatatlan vilig (xéap0¢ 
Wegede) mereven szemben all az Istenbél nemesak kilépett, hanem 
whe teljesen cl 64 killinvalt érzéki szemléleti vilaggal (4¢ap0¢ 

Gyakorlati azempontbol azonban e kettésségnek, ¢ merev 
@kiliniiltségnek épen semmi jogosultsa4ga nem volt, de sét ez 

valésigos deismust kellett vallania. Elméletileg ép az 
jateneszme alapjan vallotta is, de gyakorlatilag ép olyan hatdé- 
rozottan kellett kivetelnie az istenség immanentidjat. 

Valami kdzvetitire volt sztiksége Philénak a két vilag 
kézitt, ép ugy, mint a hogy Plato sem tarthatta fenn a két vilag 
dualismusat a nélkiil, hogy az Isten képére alkotott vilignak, a 
vide povoyevijc-nek képzetét segitségiil ne hivja s kizvetiték 
iltal ne téltse ki a gondolkodas Altal létesitett dridsi tirt. 
A zsidé theologia ezt a kézvetitit az Isten szavanak alkoté 
(a legyen sz6) és kormanyzé (tirvény), tehat haté és benn- 
maradé jellemevel kéeszen nyujtotta Philénak, a ki e képzetet 
aztin a gérlig philosophiinak sokszeriileg feldolgozott eszméjé- 
vel, a viligban mutatkozé észszeriiséggel, egyetemes vilaglélek- 
kel, mint a mindenség érik tirvényszeriiségével, sit a czélt 
tartva szem elitt, bileseségével kombinalva, megkapta nemesak 
a két vilag, de sit az Isten és a vilig kézvetitéjének teljesen 
alkalmas képzetét a logosban, 

A logos-speculatio végtelentil valtozatos és ellentétekben 


‘Il. 19. Quis rer. div her. 15. §. elején. M, 483, P. 491. 





A HELLENISMUS ES PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 557 


kifogyhatatlan alakulasa mutatja legjobban, hogy Philo igazi 
eccletikus volt a sz6 legszigoribb értelmében s minden Altala 
ismert theologiai és philosophiai ismeretelmélethé] kiaknazta a 
felhasznalhato elemeket s a legellentétesebb jellemii képzeteket 
egymassal dsszehazasitani igyekezett. A philonismus ezért lett a 
theismus, deismus, materialismus, spiritualismus, és a pan- 
theismus minden alakjanak olyan keveréke, a milyet a vilag sem 
elitte, sem utina még soha nem \atott. 

Az eszmeényi vilag Philo szerint a logos, értvén most ez 
alatt az Isten gondolataban kialakult vilagtervet. A logos e fokan 
svotavétoc, Istenben él és lévé Gnallé gondolat, ratio, E kép- 
zettel Philo mar nemesak a megosztottsagot viszi be az Isten 
eszméjébe, hanem egyszersmind az isteni lényeg kézelebbi meg- 
hatarozisanak is ttjat egyengeti. 

Sarkalatos gondolata Philénak, hogy az Isten maga nem 
teremthet, nem alkothat semmit, de ép oly sarkalatos az is, hogy 
Istennek lényege a cselekvés. Ezt a két ellentétes kijelentést kiegyen- 
liti, lehetévé teszi a logos. E ponton latszdlag leter a zsidd 
theologia mezejérél é8 mégis valdjaban épen a legszilardabbul 
most mozog azon. A héber theologiai meggyézédés szerint ugyanis 
az Isten nem kézvetiték altal, hanem kézvetlentil teremtett min- 
dent, de teremté akaratat mégis csak az $b szava valdsitotta meg. 

A logos itt mar nem gondolat, ratio tibbé, hanem kimon- 
dott szé: oratio éyua, a mi annal inkAbb kézvetithet a két 
vilag kizitt, mert az elgondolt szénak kimondisaval a szemlé- 
leti vilag keletkezése valdban dsszeesik., 

A logos igy a két vilag kézvetitéje és nemesak az isteni 
akaratnak kizege, organuma, a mely Altal, hanem az isteni gon- 
dolat tartalma is. elékép, eszményi vilag, maga az isteni biéles 
gondolat, a mely szerint, a melynek alapjan, a mely utan terem- 
tetik az egész vilag (Aéyor = hoytop.0>). 

A logos tehat ki nem mondott dAllapotaban mint Adyzor 
évétatéroc azonos magval az Istennel, része az Isten lényegé- 
nek, ezért is téoc,' kimondott Allapotaban pedig, mint Ayoc 
éouevéoc, isteni jellemét megtartva, az Isten kijelentésének kézege, 
ezért is mar nem az Isten a maga lényege szerint, hanem csak 
az & drnyéka (ox%la), képe (sixdy), helyettese (bmapyoc tod déon). 


' I. 184. Legis alleg, IL 73. P, 99. M. 128. 





BAB A WELULESIMCS fs A PHILONISNUS KOSMOGONTAJA. 


»Az Istennek drnyéka pedig az 6 logosa, a melynek, mintegy 
kizegnek felhaszndlisdival alkotta a vilagot. Ez az arnyék pedig 
mintegy masoknak képe, egyazersmind az elékép is. (apyétomev). 
A mint ugyanis az Isten maga mintaja (mapaderyna) a kép- 
nek, a mely most mar drnyéknak neveztetik (axia), igy a kép 
mésoknak lett mintdjivi, a mint azt 6 maga a térvényadis kez- 
detén kijelentette, mondvan: ,Teremte azért Isten embert az 
Isten képére* (Gen, 1, 26), A mint 6 Isten szerint megesinalta 
a képet, az embert pedig a kép szerint, hasznalvan a mintanak 
orejét’.! 

E forméjaban a logos mar mint a viladgban érvényesiilé, 
epopopinec-ad valt,“a mi lényegileg azonos ugyan az évéuai<toc- 
sal, de tile mégis megkilinbiztetendé: ,Kettis a logos min- 
denben, az emberi természetben is. A mindenségben annyiban, 
i mennyiben egyrészt a testetlen mintaeszméknek, a melyekbél 
az eazményi vilig eldallott, foglalata, masrészt mert dsszessége a 
lithaté vilignak, a mely amaz eszményinek masa és lenyomata, a 
melybol atin ov az érzéki vildg keletkezett. Az emberben kettis 
annyiban, « mennyiben egyrészt bensié (évGtadéroc), masrészt 
nyllvanuld (mpopoprmdc), Amaz a forris, ez a folyam, a mely 
amabbél ered *.” 


Erdekes megtigyelniink, mint olvad 6ssze Philo okoskodé- 
siban ax Orbklitt gsidé vallisos eazmékkel a gérég philosophia 
képzetktire # ela sorban a platonismos dualistikus vilagnézete. 

Ax Isten ismét elérhetlen magassigba vonult vissza s mint 
felfoghatatlan monas nem egyestl, nem is viszonyul a vildggal 
soha, Az idedlis vilagban él, illetve az idedlis vildg benne él, 
a mely, mint idedk vilAga, valdban esak gondolati rink nézve, 
egyediil vald az Istenre névve. Transeendens az teljesen és 
mer$ben 4 ez a vilig nem amannak megvaldsulasa, hanem csak 
halvany Arnyéka, masa. 


: ae L alleg. IIL, 31, §& M, 106. P. 79. V & IT. 
Ls MT ese” ; 


264. De 656, P. 600, TL 116. De agricultura N 
18. M300. P. 1 oo 


L g01—2. nod deter, pot. insid, solent 34. a M. 215—216. 
Pare. V 6 IL, 27. De poster. Caini, 30. ¢ M. 244. s 
i IV, 211. De vita'Moyses, III 18, § P. 673, M. 154, 
*V 6. Plato ideatandt, Zeller IL 484. s ktiv. 664 s kiv. Philo 
I. 9. 8 kiv. De mundi opif. 6. § P 5. M_5 L 65 Legis alleg. 1.9. g. 





A HELLENISMUS £S A PHILONISMUS KOSMOGONTIAJA. 550 


A logos révén létesitett és ugyanesak a logos Altal ki- 
egyenlitett dualismus a gérig és zsidd eszmék egyesitésének 
eylimélese s mégis sem az egyik, sem a misik rendszerbe nem 
plantalt olyan Oj eszméket, melyek azok eredetiségét megvaltoz- 
tattik vagy veszélyeztették volna. 

A héber theologiai képzetkérbe nem hozott ij eszmét azért, 
mert barha a zsidé speculatio az Isten szavat csak mint ki- 
mondot tszét, pyy.o.-t, tehat mint logos xpopoptn%dc-t ismerte, a gon- 
dolati szénak, a rationak, a logos évétathéroc-nak képzete is tel- 
jesen el} volt készitve nemesak maganak a logosnak mint gon- 
dolatnak «a fogalmaban, hanem kiilénisen a béleseségben. 

A teremté szét, a debar Jahvét, a hellenizalt zsidésag ter- 
mészetesen a logossal fejezte ki*' s ezzel annak kézvetité és 
kizeg jelleme volt biztositva, a mi azonban még a deismust és 
Isten szent és tranacendensen absolutum voltat nem sziintette meg. 
A bileseség pedig, mint a mi kifejezése volt az Isten mindent 
jol és helyesen elgondolé és helyesen megvalésité akarata- 
nak, elfogadhatové tette a logos evétatérec-t, mint a mely az 
Isten immanentidjanak kimondisival a pantheismus neépszerii 
gondolatat szolgalta. 

A gérég philosophia a logos fogalomnak inkabb ezt az 
oldalat ismerte, de, kiilinisen a platonismus kiérében, a masik 
sem volt elitte idegenszerii. 

A logos, mert a vilig Jétrejéttének tulajdonképi alapja, 
mindkét speculatidban praeexistens 8 legfilebb a’teremté szd 
kimondisa esik Sssze a vilag keletkezésével. Ezért mondja Philo. 
hogy a logos az idé elitt létezett, mert idé a vildg elétt nem 
lehetett, hanem csakis vele egytitt lehet azt elképzelni. Az idé 
ugyanis a dolgok valtozisanak mértéke lévén, minthogy a valtozas 
esak a teremtéssel egyiitt Allott be, az idé is csak akkor sztile- 
tett, mikor az anyag formélédni, tehat valtozni kezdett.* A logos 
tehat nem esupdn elgondolt vilagterv, Xoyusu6¢, hanem valéban 


P, 44. M. 47—48. IL. 315. De migratione Abrahami. 18. §. P. 404, M 
452 Il. 193. De mut nomin, 33. §. P 1073. M. 605. s kiv .. weet 
tol mavtns atathy tad TootoD 6pop EGw pepetor moog tov ex tiv (Gem 
Sayeven, ouyTeviemies. : 
' L. LXX. Gen. 1. Zsolt. 28, 6. és 9. Deut. 8, 3. Biles 9, 1, 
18, 15, stb. 
* |, 246. De sacrif. Abeli et Caini 18. § P, 140. M. 175. 








hoo A WELLENISMUS BS A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA. 


létezd is, & mennyiben a gondolkodé beszélévé (6 Aadwy) vilva, 
kihelyezi magabdl s létet ad neki a vilagban,' s mint ilyen, nem- 
caak sgerve a cselekvésnek, hanem maga a cselekvés. ,Mert az 
Isten, a mikor beszél, mar cselekszik ... a 8z6 az 6 cselekvése.** 

A logos, mint a cselekvéssel azonos, nemesak egyszertiep 
mognyilatkoze, hanem egyenesen lathaté. Bar az embernek a 
avava osakis hallhate, az Istené valdsaggal lathaté. Hogy miért ? 
Awért, mert a miket az Isten mond, nem beszédek azok, hanem 
tettek, a melyek inkAbb a szemeket, mint a fiileket foglalkoz- 
tatjAk*.° Exdért mondja és kell mondania a logosrdl, ,hogy a 
tikéletessdgnek szakadatian forrasa az Grik logos*,' De nem- 
oank a Wkeletesadenek, hanem Altalan minden létnek is alapja 
& lagos, Vildghoa valéd viszonydt tekintve, tehat egyrészt topsih¢ —= 
dash, maardact deawdc — kité. 

B ropeds tay sonmavewy Adyos .elébb is két részt csinalt; a 
nehezet a kinnylitéil, a durvat a finomtél elkiilinitette, Azutan 
iamét mindkettit elosztotta;: a finomat levegére és tiizre, a 
durvat vizre és fOldre és igy elsébb is az érzéki elemeket 
wevittal ennek az ér2zéki vildgnak alapjaiva vetette. Aztan ismét 
mas idea szerint valasztotta el a nehezet és a kinnyiit. A kiny- 
nyt hidegre és melegre osztotta és a hideget leveginek a ter- 
mészettil meleget pedig tiiznek nevezte. A nehezet pedig ismét 
elosztotta nedvessé és szdrazzA és a szirazat nevezte fildnek, 
a nedveset pedig viznek. Ezek mindenike aztin ismét mds osz- 
tasban részesiilt. A fild ugyanis eloszlott szadrazfilddé és szi- 
gette, az viz pedig tengerré, folydkka és ivéviazé; a levegii a 
nyir és tél valtozasdiva. A tiiz pedig nekiink szolgdl vagy aArtal- 
mas, vagyis ennek ellenkezéje, tehat tidvis, a melynek rendelte- 
tése, hogy az egeket dsszetartsa. A mint az egészet, igy osz- 
totta fel a részeket is, a mennyiben ezek némelyike 416, mésa 
élettelen. Az élettelennek egy része mindig ugyanaz marad, ha 
ugyania valamely szenvedéleges tulajdonsag kételéke fiizi a lét- 


 obtt yap 4 vonth méhte Evepov th dorlv, % 4 tod apy ttéxtovec 
hoyiopoc. 1 9. De mundi opif 6. §.M.5.P.5. 
* 1 246 De sacrif. Ab et Cain. 18. §. P 140. M. 175. 
"IV 256 De decalogo. 11 § M. 188 P. 750 v 6, Il. 302, 
De migt cog .M 448. P. 395. 
rvyy) Gi aivvaos Gpet@y 4 Gotde hovos. IL 168 De plant. Noe, 
20. § M. 347. P, 331. ener ; 


7 





A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONTAJA, 561 


hez; mas része pedig valtozik, bir nem a _ helyét illetéleg, 
hanem inkabb, hogy névekszik. A melyek hajtasokat nivelnek, 
részben fattytihajtasokat hoznak vad gytimélesékkel és az Alla- 
tok eledelétil szolgilnak, a melyek pedig megnemesedtek, melyek 
gondjat és tigyeletét a fildmivelés végzi, az embernek, a leg- 
nemesebb teremtménynek szolgainak élvezetére. De az élettelen 
és az éli teremtményeket nem ugyanazon mdédon osztja szét. 
Ugyanis némelyek ezek klzii] oktalanok, masok értelmesek, Eze- 
ket is mind elosztotta: az oktalanokat vadakra és szelidekre, 
az okosakat halandokra és halhatatlanokra. A halanddkat is 
megint két részre osztotta, melyek egyikét himnek, a masikat 
ninek nevezte. Az élék minden egyeb nemét is him és né- 
nemiire osztotta. Minden osztalynak megvolt pedig a maga sziik- 
séglete is, a melyek szerint szétoszolnak részint szarazfildiekre, 
részben vizben élékre, a vizbeliek pedig szintén vagy szdrnya- 
sokra, vagy szirnyatlanokra. [ly médon teremtette az Isten az 6 
mindeneket megoszté logosa altal a vilagot, miutin a mindenség 
alaktalan és formatlan anyagat és a belile kivalt négy vilag- 
elemet és az ezekbél képzidétt élélényeket és névényeket el- 
osztotta.*! Mint deau.0¢ — kitelék pedig nem egyéb a logos, mint a 
vidgban érékké él6 és mindeneket Gsszetarté, egészbe ftizé 
vilagtirvény, avagy vilaglélek (stoa). E kapocs, e kételék tartja 
dssze az elemekbé] alld és alkotott vilagegyetemet s teszi azt 
jol rendezett egészszé, 

Philo logosa a héber theocratikus képzetek kéziil a debar, 
(memra) Jahve és chokma keveréke. A ehokmat maga Philo is 
értékesiti. A béleseség szerinte Isten egyik fitulajdonsiga, mert 
biles elgondolas nélkiil semmi jot sem lehet létesiteni. 

De a bileseség még nem azonos a gondolkodassal, mert 
a gondolkodas lehet bileseség nélkiil is, de a bileseségre gon- 
dolkodas nélktil sohasem jutunk. Azért is a bileseség a logos- 
nak csak egy része, azaz, hogy épen tgy tulajdonsaga, mint 
maganak az Istennek is tulajdonsiga. Ezért mondja Philo, hogy 
a vilig atyja Isten, illetve a logos, anyja pedig a bileseség, * 

A vilig alkotésaban azonban a bileseség csak kizvetve 


' TI. 31. L Quis rer. div. her 27. § M 492. P 499 - 500. 

+... 6 hopog ,.. matnp per ‘ TEvvyjose ty xeopoy, pytyp OF 7 
copia, ar" ie arerehtatny t) may. , 283. Quod deterius potiori insid. 
soleat. 16. §. M. 202 P, 166, 








~~ 
vesz részt, a mennyiben az isteni logos biéleseség nélkil nem 
lehet. Ep oly kevéssé valaszthaté ez el tile, mint a hatalom, 
a képesség, mely altal alkot, mert hasztalan a szandék, hiaba 
a biles tervezet, ha nines képesség a kivitelre is. Ezekben 
aztin mar a logos is vett fel tulajdonsigokat. 

A hatalom az Isten fogalmaban éréktél megvan s két oldala 
van: alkoté és korminyzé hatalom, a mely két eri az Istennel 
mintegy haromsigot alkot...,A legfébb létezinek két hatd- 
ereje van: az alkoté (xorytxy ddvaptc) és a kormanyzd eré 
(Bastktxy, tbvayvc). Az alkoto erd, mely szerint alapja vettetett, 
teremtetett és rendeztetett a mindenség (ta xa&y) Istennek (ede) 
neveztetik: «a kormanyzé er’, mely a teremtettséget korma- 
nyozza %)ptoc-nak mondatik.' 

Miként latjuk, igy mir az isteni személy egysége meg- 
bomlik. A mit elsébb megkizelithetetlennek és elgondolatlannak 
és igy megismerhetlennek tartott, a miben a tulajdo 
nemesak felvételét, hanem még esak az elgondolasat is biin- 
nek minésitette, most ime maga nevezi a haromsdagnak, a mikor 
Genesis 18, 6-hoz irott magyarazatiban azt mondja: tpiteac 
payrasiag eveipyaCeto oO thedc.” 

Az utébbi hely meggyéz arrél is, hogy Philo az isten- 
eszme egységét és osztatlansigat még e kijelentések daczéra ig 
meg akarja 6rizni, a mennyiben e két tulajdonsig az egyediil 
léteztinek, a 6 6v-nak csak két oldalin székel, de lényegében meg- 
oszlist nem létesit, mert e tulajdonok csak mintegy a kézpont 
kivetett arnyékai.” De e tekintetben az egymissal teljesen éssze- 
alvadé nézeteket Philo theologiajiban nem lebet hatarozottan 
elkiiliniteni, mert nemesak a vilig létezését, hanem a benne 
miikidé isteni erdket is majd a vilagot alkoté logos, majd még 
a logost is létesité te4¢ tulajdonsigainak tekinti. Altalin Isten 
és a logos kézt sokszor nem tesz kiilinbséget, tulajdonsigaikat ki- 


1 TV. 206, |. De vita Moyses III. 8. § M. 150. P, 669. VL & 
IV. 29. De Abrahamo 24. § M. 19. P. 367, 

* 1 244. De saorif. Ab. et Cain 15. §. M. 173 P. 189. VY. @. 
Tpttthy oavinciav évi¢ broxs even natakuuGaver ete. TV. 28. De Abra- 
hamo 24 §& M. 18 P. 367. Bévebben |. Dihne i. m. I. 226—2385— 
Herzog i m. Al. 590, 


* body axanyalopévwy and tobcton cutmy, TV. 298 De Abr. 24. §. 
P. 367. M. 18. 

























ast mondja : »Az igazi Isten egy, az 
- sokan vannak. Ezért a szent logos is 
agban jelentette ki a névelijben, mond- 
sten“, ezt pedig képlegesen névelé nél- 
megjelent neked e belyen*. Nem az Isten, 


ygosnak Istenhez valéd viszonya, tigy az isteni 
its erdkre vonatkozé okoskodas tekintetében is 
6 Philo nézete. A Adyot, majd vele egyenlé- 
alirendeltjei, valésiggal pedig a Adyoc mpopoprxdc 
ungyalok, a kik kézt az igazi vagy foéangyal maga 
0s.- 
6-testamentomi angyaltan, a memar és a debar Jahve 
‘ismus évvamer¢ elméletének dsszefiizése kapesdin ugyanis 
1 a kiézvetité logos mellett részint abba olvadva, részint 
kisugaérozottan, majd alarendelve, majd meg vele egyenlé 
yan a haté erik, a kizéplények egész témegét talAljuk, a 
yveket dsszefiiggéstikben Adyot Deiot névvel szokott illetni.® 

E doéyot deiot, vagy Govapets, mint haté erdk a mindent 
kot) és alakité vilaglélek — voi¢ — kézegei's mint ilyenek 
. isteni mindenhatdsig és mindenlitt jelenvalésig biztositékai, a 
kiilsé vilagra valé hatas mddjai és szervei. Az egy Istennek 
tehat ez alapon mar igen sok és sokféle tulajdonsiga van.® 
~A kimondhatatlanul nagy Isten egy lévén, a lett mindenséggel 
kizlekedé és azt fentarté erékkel van kériilvéve, a melyekkel 
behat és tirvényt szab*.° 

E kézéperék szamat is megallapitja Philo. A levita varo- 

sokrol adott magyarizataban azokhoz viszonyitva hat eréré] tesz 
emlitést. Az elsé legfébb és legtekintélyesebb a fovaros (uytpomoAtc) 


' HL. 262. De somn. L 39. § P. 599 M. 65d. 

*T 175. 1. Leg alleg. a 62. §. M, 122 P 93 TI 99. Quod 
Deus sit immut. 34 §. M. 296. P 316 

* 1 Il 261. De conf. tingu. M 414. P. 329 s szimos mis helyen. 

‘6 yap voice, dts pév undbapiin havtonpys? dem, deiog Zotev. HI 21. 
Quis. rer. div. her. 16. §. M 484. P. 499. 

* @oetat 1 1. 307. Quod deter. potiori insid. 40. §. M, 219. P. 
182. papires I 111 Legis alleg. If. 19. §. M. 80. P. 1101 

* Il. 285. De conf. lingu. 34. § P, 345. M. 431. y. 6. IL 161. 

De plant. Noe. 20, § M. 342 P, 226. 





| “eesti 


> 


y 
564 A HELLENISMUS ES A PHILONISMUS KOSMOGONLAJA. : | 


birtokosa: 6 Bstéq tat: Léyoc, do Gy mp@tov narapebyery wpe- 
Aumraroy (isteni az a logos, melynél elsé sorban Jegbiztosabb 
menedéket talalni), A tibbi it ennek haté ereje, nevezetesen : 
az elsé melléker, a teremtd eri 7 xomytiay, xa Ty 6 Rouby 
dor toy xdopov <Oypyodp;7qo:, a mi tehat tulajdonkép a logos 
nak a kizege, a mely azonban maga is csak végrehajtéja az 
isteni akaratnak; a masodik a kormanyzé eré % Basthent, 
naw Wv G kexowwxae Zpyet tod yevouévon, a mi e szerint ma- 
ginak az Isten biles rendezé értelmének kifolyasa ; a harmadik 
a kinyérilé vagy kegyelmi eré, 7, Thewe, Gt We a teyvirns 
olateiper wal eesti ca ithov Epyov, a mi tehat az Isten segité és 
kénydrtilé jéindulatanak kifolyAsa, melylyel a megalkotott és bGl- 
esen india mindenségben az eltehetetleniilt részeket veszni 
nem engedi, hanem eriére timogatja ; a negyedik a torvényadé 
ert 7, vouoterny) woipa, bt 7c % wi xpi iran: anajopetet, 
a mi tehat kiiliinésen nemleges irinyban a tiltés és megsemmi- 
sitésben nyilv ‘inul, a mi valéban megfelel a héber theocratikus 
szellemnek 6p iigy, mint int nt sate még inkabb a hellén okoskodés 
tidik 


pemenyeinek ; ; an 6tidi ik _ edig maga a bileseség 7 copie, a 


ede con és 
ster 


Jajdonai, de megemliti Philo, 
nek ne sben 9 me meg a logos, 

s0t a bilesesée \Italat 

isteni tulajdons 

részel, | logor | 

magival szemben 6yo> omspudecnos, ‘alkoté, szervezé, Gsszerako 

8 mint ilyen az erdk atyja,” * elsé sztilitt, az igazi eré, a nagy 

haté ok (Gbvap.c 4 parahy).? 

Miként lithatjuk, a logos Philénal a kilénféle philosophiai 
és theologiai rendszerek behatasa ~ alatt ingadozik, Tudatosan 
még az Isten hallhaté, teremté szavanak a jelilésére sem hasz- 
nilja a pypx szdt, mert a A67o> -szénak -nemesak a rere de 
az ethikai vilag terén is egyformin j jo. hasznat veszi. A pnea- 
ban nincs a gondolkodé képesség is, hanem csak a gondolko- 
dis eredménye kifejezve, mar - pedig neki a philosophia érdeké- 


‘111, 130. De profagis 18. §. M. 560, P. 464), 
* TI. 502 De somniis Il. | 28. § M. 683 P. 1134, 
+ 1. 174, Legis alleg. . 6L. §. M. 121. P. 93. 





A HELLENISMUS £8 A PHILONISMUS KOSMOGONIAJA, AGS 


ben, hogy a platéi idea-vilagot a zsidé képzetkirben kimutassa, 
arra emennél nem volt kevesebb szfiksége,.’ Ezért is a logos imma- 
nens Oldalarél tekintve teljesen zsidé = copia —= xdop.oc vonrdc ; 
transcendens oldalaré) tekintve meg teljesen gérég: A4yoe = %60p.0¢ 
ovtoc; de ez maga sem egészen biztos, a mennyiben viszont 
épen mint a pyjpa-val azonos, a zsidé teremté sz6 — oratio — jel- 
zesere szolgal s mint vilagterv, isteni gondolat, vilagterv — ratio — 
megint gérig eredetre vall. Ez az oka, hogy Philénal a logos- 
nak a legellentétesebb meghatdrozasait talaljuk. 

Majd tisztin csak eszme, majd maga a redlis valdsag ; 
majd elvont gondolat, majd érzékelheté sz0; majd az Istennel 
magaval azonos, majd meg a vilaégban talalhaté fel, mint annak 
rendje és tirvényszertisége. Istenhez valé viszonyit tekintve ki- 
hatd, vilaghoz valéd viszonyat tekintve bennmaradé, de itt is 
majd oszté, majd ésszetarté elv; ezért is néha Gndllé hatalom, 
maskor csak tulajdonsag, avagy épen e tulajdonsigok egysége. 
Egyszer teremti, maskor teremtmény, majd képesség, tehat mii, 
majd gondolat, majd meg alkotas s mint ilyen is egyszer ere- 
deti, maskor puszta masolat. Nem tisztazza a kérdést, Istenhez 
avagy a vilaghoz tartozik-e a logos, s ha Istenhez tartozik, 
dnallé-e, vagy ala-, vagy mellérendelt szerepe van; ha pedig a 
vilighoz tartozik, oka és czélja tehat eléképe-e, vagy azonos 
vele ? A logosrél Philo mindent kimondhatott tetszése szerint,” 
mert kizte és az Isten kézt csak potentialis, kizte és a vilag 
kizt nagyon hatarozatlan ktilénbség allott fenn, a mi megenged- 
hetévé tette ugy a lényegegységet, mint a teremtetést, igy a 
viligban valé immanentidt, mint a t&le vald teljes transcen- 
dentiat.” Ezért mondhatja aztin Philo a logosrél, hogy sem nem 
veges, mint mi, sem nem sziiletés nélkiil valé, mint az Isten, 
hanem a ketté kizétt All, mindkettét egyesitve és kiegyenlitve.* 

Ezért maradhatott Philo hivé zsidé és lehetett mégis okos- 


' |. Dihne i. m. 1, 262—265, 

2 pwn. . . Gopatog “nt OREppLTLROS wnt Tey vinos wat tetos eott o 
hoyor.. .. al py) teod al té tik) deod etc ID]. 28 Quis rer, div. 
her, 24 § M. 489. P. 497. 

* |. Klassen 77. 3 kév. _ 

‘ obte ayeventos whe 6 Bede Gy, ofte TEvvytos dhe bpete, Ghia 
esos tay Gxpwy, aunotéoors buyosdwy II]. 46. Quis rer. div. her, 42. §. 
M. 602. P. 509. 


ATHENAEUM. a7 





= —————— 


ob6 A HELLENISMUS Be A PARILONISMUS KOSMOGONLAJA. 


kodé bilesész. Ezért talaljuk fel rendszerében a merey pan- 
theismust és végletekig mené deismust. Az 6 kosmogonidja tanhja 
éa képe annak a vallaskeveredésnek, a mely Jézus koraban az 
egész Gnmagdval meghasonlott vil4gon, de kiilinésen az 6-vilag 
szellemi erdinek otthondban, Alexandridban végbe ment. Philo 
fogékony szelleme, érzékeny lelke, finom megfigyelése, mint 6riési 
gylijtélencse egyesitette magaban mind azokat a sugarakat, 
melyek kora miiveltségének minden jelentis tényezéjébél szerte- 
aradtak 8 azokat mind feldolgozva és értékesitve Orikil hagyta 
a késé utékornak. A pantheistikus és monotheistikus vilagnézet 
Hlelkezését sehol sem ldthatjuk oly tisztan, mint ndla, a rend- 
azerek ellentéteinek kiegyenlitése sohasem taldlt oly buzgd, lel- 
kes munkasra, mint 6 volt, a kit mar esak azért is mélté hala 
illet, hogy kora egész szellemi vil4gara az 6 munkdssaga révén 
deriil esak tiszta fény. 
Raffay Sdndor. 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGLAHOZ. 
— Befejezé kizlemeny. — 


ll. Az idegsejtek alaktana. 
5S. Ramon y Cajal utan, 


Az idegrendszer anatomiai egysége a neurén tudvalevileg 
magabél az idegsejthél és ennek nytlvanyaibdél, a protoplasma- 
nyilvanyokbél és idegrostocskakbol all és kiilénféle alakban és 
alakulatokban alkotja az idegrendszer kiilinféle részeit. Az ideg- 
sejt mindig a fontosabb, kézponti rész szemben a neurdénnak 
inkabb vezetd, rostszerti részeivel. 

Ez idegsejtek alaktanat illetéleg, e tudomaényszaknak ma 
talin leghivatottabb bivara, Ramon y Cajal, a spanyol anatomus 
igen viligosan és szépen foglalta dssze pontonkint mindazt, a 
mit erre nézve mai nap tudunk, a Rémaban tartott nemzetkizi 
orvosi gylilésen bemutatott felolvasasaban, (Megjelent : Archiv flir 
Anat. und Phys, Anath, Abth, 1896. 8. 187.) E pontok pedig 
a kévetkezik : 

1. Az idegsejtek alaktana fiiggetlen térfogatuktél, élettani 
jellemliktél, a yérerek iranyatél és fekvésétil, és, bizonyos meg- 
szoritassal, az idegszervek kiilsé alkotottsagatdl. 

2. Elfogadva, hogy mint Kdélliker, van Gehuchten, Retzius, 
Lenhossék és masok legijabb kutatasai tanitjak, a protoplasma- 
nytlvanyok érintkeznek (contactus) az idegvégrostocskakkal, nem 
litszik kiilénésnek, hogy az idegsejtek alaktana nagy rész- 
ben azoknak az idegrostoknak szimatél és fekvésétil fligg, 
mélyekkel contiguitas-jsszekittetést kell fentartaniok, 

3. Az allati sorban az idegsejtek alakjai oly fejlidés- 


ai* 








nek meg, melyeken His senroviadal az emlisik | 
keresatiil megy. Itt is, mint mds szervszévetnél az ‘cntogenta: 
némj valtozattal a phylogenia dsszefoglalisa lesz. — Az elsd 
phasisban a neuroblast kértealaki sejt, sima feliilettel egyetlen- 
egy nytlvanynyal, a tengelyszillal, mely szabad eligazédasban 
végzédik ; ezt a kezdetleges alakot taldljuk képviselve a gerinez- 
telen allatok ddczaiban. A masodik phasisban a neuroblast két- 
féle nytilvanyokat ereszt, a tengelyszilt és néhiny protoplasma- 
nyllvanyt, « melyek Altaliban amannak elsé darabjabél fakad- 
nak; ez a phasis az dllandé alakja a halak és a batrachiak 
medullaja és agyveleje szAmos idegsejtjeinek. A harmadik phasis- 
ban a neuroblast belsé szélérél s ép tgy oldalszéleirél is aj 
protoplasma-nyiilvianyok erednek, melyek tébbszdrésen eliguzéd- 
nak, midltal a sejt esillag, vagy pyramis alakot vesz fOl: a 
neuroblast e legfelsbbb fejlédéstypusanak felel meg a madarak 
és emlésik agy- és gerinczveleje idegsejtjeinek legnagyobb része. 
Fontos, hogy az emlésiknek nem minden idegelme futja 
be mind a fejlédés-phasisokat: a latéhairtya, a szaglogumé egész 
sejtalakulata, az elsé agykéregréteg specifikus sejijei még nem 
mutatnak protoplasma-nytlvanyra és tengelyszalra valé kiktilénti- 
lést. Ep oly kevéssé érik el a legfelsébb fejlédés-szakot az érzékelé 
és érzé (sensibilis és sensorikus) késztilékek sejtjei (a kétsarku, bipo- 
laris szaglo és hallé sejtek, a gerinezdiczok egysarkd, 
sejtjei), a melyeket a kiilvilaggal viszonyba jivé kOrnyéki és a fel- 
vett izgalmat az ideg-kézpontokba vivé kézponti nydlvany jellemez. 
A gerinezesek orszigaban e szervek az idegsejteknek csak szam- 
szerinti gyarapodasat és helyzetvaltoztatasdt mutatjak, mig az alak- 
tani kikiiliniilés foka a haltél fogva az emberig valtozatlan marad_ 
Ellenben az eliilsé agy sejtjei a legelérehaladottabbaknak lat- 
szanak az alaktani kikiilinfilés tekintetében ; mennél feljebb hala- 
dunk a gerinczesek lajtorjajin anndl gyakoribb lesz a keregbeli 
pyramissejt, annal szimosabb rétegbe rendezidik dssze, és foko- 
zatosan gyarapodik proloplasma-nytlvanyainak és idegoldal-agai- 
nak szima és hossza. ,Van tehat elészér éraékeli é¢3 érz0 fa 
kirnyéki diczok) idegkésztilék, mely csak terjedelemben noéve- 
kedve, fejlédését, a mennyiben a sejtek kiktiléniilésén alapszik, 
befejezte és masodszor az agyi késziilék, mely folyvdst tovabb 
fejlédik az allatvilAgban, ép tigy sejtjei kiterjedése, szima, mint 













ADALEKOK A POSITIV PSYCMOLOGIAHOZ. 569 
_ 


alaktani kikiiliniilése szerint.“ Kiézéphelyet foglal el a gerinez- 
velé és a kis agy. Az idegsejt fejlédése a phylogenetikus hata- 
ron belil uj protoplasma-nyilvanyok létrejéttevel tirténik, melyek 
oly iranytak és fekvésiiek, hogy uj, intercellularis associatidk 
létrejéttét lehetivé teszik. 

4. A tengelyszal kikiilintilése annal élesebb, mennél felsébb 
rangi az illeté allat az allatvilagban; a halaknal, batrachiaknal 
és hiilléknél oly sejteket talalunk, melyeknek protoplasma-nyul- 
vanyait az idegnyulvanytél nehéz megkiilinbiztetni. Az agy pyramis 
sejtjei tengelyszalinak szama, kiterjedése és eligazasai is meg- 
feleléen gyarapodnak a batrachiAkté] az emldésék felé haladva. 

). Az idegsejtek nagysiga sem a tengelyszalak hosszatol, 
sem a protoplasma-nyulvanyok kiterjedéséiél, sem mindkettének 
physiologiai szerepétél nem fiigg; sokkal inkdbb a tengelyszal 
kaliberének latszik megfelelni és mindenekelitt a tengelyszal 
oldal- 8 végagai szamanak és erjis voltanak: valosziniileg ardny- 
ban van a sejtek szimaval, melyekkel vég- s oldalagai érintke- 
zesben allanak. 

6. A protoplasma-nyilvinyok gazdagsiga és hossza, ugy 
litszik az idegrostocskak szimatol fiigg, a melyekkel az a sejt 
érintkezés-isszekittetést tart fenn. 

7. Az agyidegsejtek sugarszerii meghosszabbodisai és a 
protoplasma-nytlvanyok kikiilintilése alapira és oldalira, a ki- 
indulo rész oldajagaira és végesomora, ugy latszik, kiilinfele ideg- 
rostocskakkal valé isszekittetésre szolgilnak, a melyek rend- 
szerint a sziirke allomany kiilinbézi rétegeiben fekszenek. 

6. A kozlekedés egyrészt a protoplasma-nyllvanyok, vagy 
a sejttestek, masrészt az ideg-végagacskak kizt érintkezés vagyis 
contiguitas utjan térténik, soha anyageontinuitas utjan, Ez az 
érintkezés nem latszik kézvetlennek, sokkal valésziniibb valami 
kiézbens6é (intermediaris) vezeté Allomany léte, melynek segitsé- 
vével tavoli idegigak is atruhazhatjik a sejtre tevékenységiiket. 

9. Lefele haladva a gerinezesek orszigiban mindig kisebb 
idegsejteket talalunk. E kisebbedés azonban nem All aranyban 
az illat nagysigaval, a protoplasma-elagazédas egyszeriiségének 
fokaval sem tart lépést, mindazonaltal bizonyos hatdrokon beltil 
potolhatja az egész cerebrospinalis tengely reductidjat. Ezért az 
als6bb gerinezesek agyveleje nem oly egyszerii, mint kiesiny- 
sége gyanittathatna, s ez magyarazza meg azt is, hogy kiilén- 





570 ADADEKOK A ‘POSITIV PSYC TOLOG 


biz) nagysigd agyvelé mellett az Allatoknal sokszor mi 
lunk kiilinbséget az értelemben. Bos: ws 

10. Az agy- és a gerinezvelé diezsejt) szdma 
fiiggésben All az izom-, mirigy- és uhedikes a U 
ségével, a melyekre befolyasaikat kell eyikorchlnles sitio 
felhdimos felliletek terjedelmével, a melyekrél az érzékelé vagy 
érzé idegek kbzvetitésével behatasokat vesznek fel. ‘Egyenid 
értelmi foki, de ktilinbézs nagysigt dllatok kéziil, a nagyobbik- 
nak, mivel nagyobb szimi izom- és hamsejtje van, nagyobb 
mennyiségl idegsejtje és nagyobb térfogati és silyi sztirke Allo- 
manya lesz. E kériilmény magyardzza meg azt a kiiliinés tényt 
is, hogy ugyanazon Allatfajon beliil a nagytermetii allatok nagy 
térfogati agygyal nem mindig a legértelmesebbek; a pondero- 
motorikus és érzéseket s érzékleteket felvevé sejtek nagyobb 
szima csak korlitozottabb tért hagy az associatio-sejteknek, a 
melyek valésziniileg az agy legmagasabb tevékenységének ana- 
tomiai feltételét képezik. Valészinii a feltevés, hogy két egeé- 
azen egyenli: -emberi agyban a kapesolé sejtek idegoldalagainak 
és gpisorm rine een gardagsigs ey, 2 i gpl ee 

riz ‘lve 


riapyon valészin‘, — “are ytonos. ‘aeelionl terokenphder a pro- 
toplasma- -nyiilvinyok és idegoldaligak nivekedését fejlédésiikben 
elimozditja és a bizonyos agytajék sejtjei kizti kapesolisrend- 
Brereket Abbviti. - B nbvekedse mechanismusa talin ép olyan, mint 


bs aabihoers’ fartéaan “rhirknyitott aayeleis hatasa alatt a meg- 
feleld agytijék élettani vérbiség székhelyévé lehet és az ideg- 
protoplasma fokozottabb anyag-hasonitas kivetkeztében témegé- 
ben gyarapodhatnék, 

12. A sziirke Allomany finom szerkezetére vonatkozdlag az 
utolsé tiz éy alatt tett megtigyelések Gsszeségébbl, mint yég- 
kivetkeztetés, folyik, hogy a szellemi tevékenység, fileg, ha nem 
kizdirolag a kévetkez5 anatomiai feltételektél fiigg: a) a kéreg- 
beli idegsejtek szamatol ; ‘ba protoplasma-nytlvanyok, a ten- 
gelyszal oldalagai és: végrostjai kiilénféle fejlettségétél ; c) a kap- 





ADALEKOK A POSITIV PSYCHOLOGIAHOZ, 571 


csolé sejteknek az érz6, érzékelé, kézponti és psychomotorikus 
sejtekkel szemben vald arinyatol; d) az idegrostokon a velés 
hlivelyezés elosztottsdganak mddjatél, mert nagyobb veléshiively 
az idegaramok hatasosabb elszigetelésének felel meg; e) az inter- 
stitialis tapaszték (Kitt) relativ mennyiségétél, melynek valdsziniileg 
az idegaramok szétszérédisanak megakaddlyozisa a czélja: f) a 
neuroglia-sejtek quantitativ variabilitasatol, minek, tgylatszik az 
idegrostok elkiilinitése a czélja, hogy aram-érintkezéseket 6s 
diramésszegezidéseket lehetetlenné tegyen; g) a reticulumnak vagy 
intracellularis szévetnek allapotatol (mely részben még ismeret- 
len): A) a sejtek és az interstitialis tapaszték (Kitt) chemiai 
dsszetételében elifordulé révidebb, hosszabb ideig tarté zavarok- 
tol vagy moddosuldsoktol. 


Ford. Dr, Pekir Kadroly. 








A BEKE-PROBLEMA — MODJA. 573 


mutatjak (Deak, Washington), évszdzadonként talan caak egyszer 
egyesiilnek, A tilnyomdé tibbség gondolatait és tetteit az énzés 
és a tiirelmetlenség iranyitjik, s minthogy a mi czéljaink elj- 
készitésé¢re 6s megvalésitasara ép az ellenkezé fogalmak és eré- 
nyek szlikségesek, nézziink szemébe azon modern jelszavaknak, 
melyek tton-ntfélen felhangzanak s melyeknek szénok és hall- 
gatok csak azért adnak hitelt, mert ezerszer hangzottak fiiliikbe 
8s mert megvizsgdlasukra és cz4fola4sukra nem rendelkeznek elég 
értelemmel, batorsiggal és lélekkel. 

A haébort sziikségességének hirnékei szivesen hivatkoznak 
a természet rendjére és példajara. De vajjon mit latunk ott? 
talin az egyazon fajhoz tartozdk kiizdelmét vagy egyenlotlen 
timegek eldidézte megsemmisiilését? Hisz maga az allat is 
rendszerint beéri azzal, hogy ellenfelétél elragadja a zsdkmanyt 
és felfalja. A esalad, haza, emberiség haromsaganak két szélsé 
tagja szépen egyesitheté és megfér egymas mellett, A hazafisig 
gyengiti a hozzatartozésagot az emberiséghez és megzavarja még 
a csalidi dsszhangot is. Pedig az emberiség a legmagasabb foga- 
lom, szent. 

Kik barataink ? Egy esalad, melynek tagjait jnmagunk valo- 
gattuk meg. Mi a haza? Oly esaldd, melynek tagjai nem figg- 
nek téliink, sem az emberiségtél. Minden nép a nagysagnak és 
gyengeségnek, az erényeknek és biindknek vegyiiléke, 8 ha ez 
minden népre all, nem kell-e kélesinéisen elnézbeknek,  tiirel- 
meseknek lenniink ? 

Mi kar, hogy az emberek zime csak érettebb korban s 
midén az élet ktizdelmei és tapasztalatai megedzették, de meg 
is viselték, jin e meggyézidésre, melyet, ha sikertil korabbi 
években érvényre juttatni, ez valamennyi tényezinek caak eld- 
nyére valhat. De arra, hogy ez megvalésuljon, kell, hogy azt 
az jnzest, melyet a természet oltott az emberbe, mihamarabb 
helyes mederbe tereljiik és kellé hatarok kizé szoritsuk, nem 
csupin a nevelés elméleti szabalyaival, hanem, a mi ennél arany- 
talanul jobban hat, sajat j6 példinkkal. A mit egyszer jonak és 
sziikségesnek ismertiink el, azt igyekezziink megvaldsitani és 
kiévettessiik masokkal is. Fejleszsztik és Apoljuk tehdt minel 
korabban és sziinet nélkil a kitelességtudast, mutassuk 
meg a fiataloknak, hogy ezen lehetéség magasabb sziikség és 
azent kiitelesség, mely ket légbiztosabban évja meg azon hamis 





578 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


tem szert. E langelme életének irdéja, Condoreet, joggal mond- 
hatta, hogy Voltaire Eurépadban egy oly szdvetséget alapitott, meby- 
nek jnmaga volt lelke, jelszava pedig ez: Raison et Tolérance, 

Hogy felfogisomat és itéletemet beigazoljam, hadd Allitok 
az olvasé elé egynéhiny voltaire-i eszmét és gondolattGredéket. 

Térténelem. Be kell ismerniink, hogy minden térténelem a 
hiinék, balgasigok és szerencsétlenségek halmaza, melynek kéze- 
pette itt-ott felesillan egy-egy erény vagy boldogabb kor: lak- 
haté tertiletek a vad pusztaban, — Ideje, hogy végre helyesen 
valaszszuk meg a kiinduléd pontot és azon allapotokat vizsgaljuk 
meg, a melyekben ¢liink, nem pedig azt, a mely lehetetlen, Az 
elmult idék olyanok, mintha nem is lettek volna, és mindig 
a fejlidésnek azon allapotibol kell kiindulni, melyet a nem- 
zetek életiikben elértek (Essai sur la Tolérance), Minthogy a 
szellem és a miivészetek folytonos tikéletesedése megmasitha- 
tatlan igazsig, az embereket mai kantarral kell vezetni, nem 
pedig azzal, mely régebben felelt meg nekik. 

A habor ak kar ‘os, a kultura dldasos volta, Minden kornak 


ig menyaek egy esite ood ge otingede se fel azon bajokkal, melyet 
nha 


z (Dict. p : guerre), — Mily viragzd 
allapotban van ‘ na répa i vip Saal haborik hijin ges 


konny meet érd ; 


sopslyt es , j6let 

értékesitésére ir: O ipat fog 

temettek abe ae ly tomérdek parlag “fart és nit! (Essai sur 
les moeurs). Mennyiv el viragzoébb allapotban volna az & nem- 
zet, mely az “Alpesek, a Pyrénéusok és a tenger kézdtt lakik, 
ha az orszignak javitdséra és. szépitésére forditja tizedrészét 
ama pénznek, melyet a az 174 1-iki- hadjaratban elveszitett és felét 
azon férfiaknak, kik ‘“Németorszigban haszontalanul halltak el. 
Vajjon mieért vesategetett XIV. Lajos nyolezsziz milliét arra, 
hogy vérteseit és udvarat tisztassa a Rajnan, arra, hogy Amster- 
damot el ne Base a S 3 egé ee eae bk ellen aie Mi 


dések ‘Eooakia. ‘melyek elayomatisét “eublontdk ? Mert e nemzet 


as. 


tetterés és ipariizé volt; hasonlé a méhekhez, kik alighogy a 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA,. 579 


viasztél és méztil megfosztattak, ij anyag készitéséhez fognak 
(Dict. philos.). 

Erkilesék és térvények. Mi a tiirelmesség ? Az emberiség 
driksége. Mindannyian tele vagyunk gyingeséggel és tévedések- 
kel: bocsdssuk meg kélesénésen egymés balgasagait, ez a ter- 
mészet legelsé térvénye (Dict. philos.).— Az emlékszobrok esak 
akkor bizonyitanak tényeket, ha ezen valdszinii tényeket felvila- - 
gosult kortarsak adtik at az utdkornak. — Nem, ez a vilig 
nagyon is nyomorult és rettenetes; szeretném tudni, hogy mire 
valo az a sok baj és botorsag ! 

A politikai és a természeti torvények kiilénbézésége. Ter- 
mészeti tiérvények azok, melyeket a természet minden korban s 
minden embernek hirdet azon igazsig fentartisara, melyet — 
birmit is mondjanak — sziviinkbe vésett. A politikai térvényeket 
a jelentkezé sziikség teremti: vagy a hatalom tamogatasara, vagy 
a szerencsétlenségek megakadalyozasara .. , Birmely vérszomjas 
politika térvényei idéhiz vannak kitve; latni valo, hogy ezek 
voltaképen nem is térvények, mert mulandék és hasonléak a sztik- 
séghez, mely ket létrehozta (Commentaire sur le livre des délits 
et des peines), — Ezen okoskodasbél kideriil, hogy mindaz, a 
mi benséleg tartozik az emberi természethez, hasonlé a vilag 
egyik végétél a masikig s mindaz, a mi a szokAsoktdl fiigg, kiilin- 
bizi s esak véletlen folytin lehet hasonlo. A szokas birodalma 
joval nagyobb terjedelmiti, mint a természeté: kiterjed az erkél- 
esikre és a viszonyokra, és valtozatossigot teremt a vilagegye- 
tem biredalmaban ; a természet pedig egységet hoz létre, min- 
deniitt kevés és valtozatlan elvet szemléltet, tigy hogy a lényeg 
mindeniitt ugyanaz, melybél a kultura kiilinbézé gytimélesiket 
érlel (Essai sur les moeurs) 

Nem szaporitom ezen idézeteket, melyek minden nemes 
léleknek épiilésére kell, hogy szolgiljanak, hanem réviden eli- 
adok egy tervet, mely bennem a voltaire-i szellem hatdsa alatt 
érlelidétt meg. 


3. A vildg kathekismusa (catéchisme humanitaire). 
Ezen elnevezés alatt oly révidre fogott népszerii nyomtatott 


segédeszkizt értek, mely a fildgimb népeinek legszélesebb réte- 
geiben és hathatésan mozditana elé az Grik bekére valé nevelést 








> 


580 A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 


és elikészitést. Tartalmaznd ez mindazt, a mi egyarint érvé- 
nyes és dvds az emberi csalid minden tagjara;* jellegét 

irant megmagyarizza az, hogy csakis egy nemzetre illé, a. n, 
nemzeti katék * iranyaval ellenkeznék. Nemzetkézi palyazatot kel- 
lene hirdetni, avagy egy nemzetkézi szerkeszté-bizottsigot meg- 
alakitani, mely megvaldsitana az eszmét: azt a még meg nem 
irt miiveeskét, a népies biblia és erkélestan egy nemét, mely a 
vilag egy sarkatdé| a masikig hirdetné a tirelmesség és a béke 
aldisait és a habord borzalmait s ez Altal a legnagyobb témegek- 
ben keltené fel, Apolna és erdsitené a lelkiismeretesség és kbte- 
lességtudas mindezideig szinte ismeretlen magasabb fogalmait. 
Az eredmény annal nagyobb, a legyézendé nehézségek anna] kiseb- 
bek volninak, minél fejlettebb valamely nép eaity 2 allapota s 
minél nagyobb az irni és olvasni tudok szama. Az ezernyi sét 
millidnyi példanyban terjesztendé fiizet szétosztaaa oly médon tér- 
ténhetnék, mint a hogy pl. 1866 utan Németorszigban a vérds- 
kereszt intézményét ismerteté flizetekeé. 


4. Gyakorlah reformtorekvésck a torténelmi tanttds terén- 


A térténelmi tankiényvek reformja tgyének vilagos és kime- 
rité tirgyaldsit adja Ducommun F.-nek 1896-b6l kelt e ezimii 
jelentése : .Rapport sur une réforme des manuele scolaires aw 
point de vue des idées pacifiques*, melynek mindvégig rendkiviil 
érdekes tartalmabdél alljanak itt a kivetkezé részletek. 

A nk. békecongressusok mar 1889 6ta dllandéan foglal- 
koznak e fontos iigygyel. Akkor Parisban elhatérozték, hogy a 
hékeegyestiletek elémozditjak a békélteté szellemben mikéd6 iskolai 
irodalmat és azoknak az iskolakban valé elterjesztését elésegitik, 
a végbél, hogy a balvélemények, tévtanok és sophismak helyét 
igazsigos. erkélesés és emberséges elvek foglaljak el. Hatarozot- 
tabban és részletesebben hangzik az 1894, évi antwerpeni Gon- 
vressus hatdrozata, mely egyenesen kimondja, hogy a jutalma- 
zando miiveknek egyik fotulajdonsaga az legyen, hogy a haboris 


' Ilyen négy lapra terjed6 classikus aphorisma-gyfijtemenyt irt 
Tiirr I. tabornok , Az emberi kite ‘lességekrél« czimmel (Pest, augusztus 
1871, ,Die menschlichen Pflichten* cz. német nyelven is megjelent, — 
L. még ; Civilisation wniverselle (Le philos. ami des hommes) Paris, 1864, 

* Catéchisme National pour les jeunes Francais, Paris. 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJIA, 6Bl 


tevékenység helyett a népek tarsadalmi, politikai, miivészi és 
tudomanyos munkassaga alljon a kézéppontban. Tovabbi con- 
gressusi hatarozatok ezek: 

A tért. tanarainak kitelessége az ifjasag figyelmét azon 
rettenetes bajokra terelni, a melyek az emberiséget a hAborik 
révén mindenha értek, tgyszintén azon tényre, hogy a haborik 
csaknem kivétel nélkiil kicsinyes okokbél szirmaztak (1890. Lon- 
don). — Hogy az ifjisag tisztelettel és batorsdggal viseltessék a 
tsbbi nemzetek irant, sziikséges. hogy a térténelem tanarai be- 
hatoan tanulmanyoztak legyen valamennyi nemzet kézmiivelidési, 
politikai, tarsadalmi és vallasi intézményeit és hiven emeljék ki 
azon jotékony befolyast, melyet minden nép az emberiség hala- 
dasira gyakorolt (1891. Roma). 

Ezen hatdrozatok azonban, mint nyomban latni fogjuk, 
tavolrél sem meritik ki a meginditott mozgalmakat és az elért 
eredményeket, melyek fileg két kivald békeegyéniség nevéhez 
fizédnek : az angol Hodgson Pratt-éhoz és a dan Fredrik 
Bajer-éhez. Amaz még 1895-ben a kivetkezé javaslatokkal lépett 
fel: 1. Szerkesztendé és terjesztendé egy révid Vademecum, mely 
i legfontosabb nevelési és tanitasi elveket tartalmazna irodalmi 
utalisokkal, 2, Jutalmazasa oly képes mitiveknek, melyek a 
haborin kiviil allé tetteket dicséitenek. 3, Népies térténetek 
irdsa, melyek az emberiségnek békés haladasat és vivmanyait 
tiintetik fel. 4. Ilyen s ehhez hasonlé irdsbeli palyatételek a fel- 
sébb osztalyok tanuléi részére évenkint.' 5, Az olvyasékényvek 
szimira a haborikrél sz6l6 olvasmanyok szerkesztése. — Ugyan- 


' A ,Monatliche Friedens-Correspondenz*-ben (Berlin, 94, aug.) 
kiziltetnek azon irdsbeli dolgozatok tetelei, melye- 
ket a békére @s a haborira vonatkozélag az osztrak kézepiskolak 
nivendékei kidolgoztak. Sajnilom, hogy ezt a sorozatot, mely ép oly 
tanulsigos mint érdekes, s természetesen csaknem kivétel nélkiil a 
habordi dicséitését tartja szem elétt, itt térsziike miatt nem kéziélhe- 
tem, de azt a tanulsigot legalabb levonhatjuk belile, hogy ez a dolog 
nilunk sem kiilénb s hogy itt volna mar az ideje annak, hogy az 
irasbeli dolgozatoknal a nyelvi, targyi ¢s miivészi szempontok mellett 
a humanus tekinteteket is érvényesitstik ! 

Ennek ellentéte gyandnt a DWN (98. 181, 1. f.) szemelvénye- 
nyeket kiizil egy fogymn, tanuld (Primaner) ily ezimli irasbeli dolgo- 
gozatabol: Ut bellum malum sit, Semmum malum non est — melyben 
(természetesen) a haborti hivének vallja magat, 


ATHENAWITM, 38 





5R2 4 BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK £OYIK MODJA. 


azon évben F. Bajer franczia kérlevelet kiildétt szét, melyben 
az olvasé- és a térténelmi kinyveknek békés és haboriis szem- 
pontbél valé atvizgalasat stirgette viligszerte, a mi azonban, 
kénnyen értheté okokbdl, csak esekély eredménynyel jart. 

Azon egyestliletek kiziil, melyek mozgalmunkat tette) és anya- 
gilag is elimozditottak, a kévetkezéket soroljuk fel. Az -Inter- 
national Arbitration and Peace Society“ 1893-ban 12560 
palyadijat tlizdtt ki ,egy az elemi iskoliknak szdnt, a békét, habo- 
rit és kapcsolatos kérdéseket targyalé mintafejezetre*. A dijat 
M. Séve franczia tanité nyerte el, kinek munkija angol és 
franezia nyelven meg is jelent. 

A ,,Société francaise pour l'arbitrage entre nations 1000 
franknyi dijat tizitt ki a legjobb 8 a hivatalos elemi iskolaij 
tanterv kévetelményeinek megfelelé ily ezimli térténelmi vezér- 
fonalra , Histoire de France avec notions trés sommaires d’his- 
toire générale.“ A feitételek t. k. igy szdlnak: .Ezen tankémyy, 
melybél szimiizendé mindaz, a mi 9—12 éves gyermekek értelmi- 
ségdt tiilhaladja, elfogulatlan : méltanyossig szellemében irandé 
meg. A azerzi ‘igyekezz¢k a gyermekek szivében a hazaszere- 
tetet fejleazteni, de egyidejtileg iparkodjék velik 
megértetni, hogy e szeretetnek hem szabad és nem lehet més 
nemzetek karara irdnyuld “megtév esztésben, erbszakoskodashan és 
rablasban nyilvinulnia*, A pil inati hatarid6é 1897 dprilis 30-4n 
jart ee 

pDeutacher Verein far - ethische Cultur* 4000 markat 
szant BS oly népszerii munka jutalmazéséra, a mely a szilék, 
nevelik és a taniték kezében az ifjasagnak huménus szelemben 
valé nevelésére a legalkalmasabb, : 

A legijabb kezdeményezések egyike a Magyar Béhkeegye- 
siiletbol indult ki, ‘mely a mill lenniumi évben Budapesten megtartott 
Vi. nemzetkizi békecongressuson a Nemzetkizi Iroda kimerité 
jelentése kapesin a kév etkez6 két ‘inditvanyt terjesztette be : 

1. A congressus az - dllandé irodat a térténelem vala- 
mennyi tanirihoz intézendé oly Felhivds szerkesztésével bizza 
meg, a mely réviden, , de -hatékonyan ramutasson ezen tandrok- 
nak nagy befolyasara_ és a tirténelmi tanitisnak rendkiviili fon- 
tossigara oly szempontbdl, hogy az ifjisigot sikeresen lehessenm 
ezen a réven az emberiesség és ttirelmesség felé vezetni. E tand- 
rok nyomatékosan megkérendék, hogy a térténelem tanitasa alkal< 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA. 583 


maval a rajok bizott ifjisigra ezen jdtékony, emberies szem- 
pontbdél hassanak. 

E javaslat gyakorlati végrehajtasa czéljabdl az inditvanyozdé 
a kévetkezé ezélszerii eljarast ajanlja, Mialatt a kiézponti valaszt- 
miny a ,/elhivds*-t fogalmazza és a ,Correspondance“-ban 
franczia nyelven kézzéteszi, addig minden orszig békeegyesti- 
lete a sajdt orszigbeli tirténelem-tandrok (esetleg az iskola-igaz- 
vatosigok) pontos névsordt és lakezimét Osszedllitana, a .Fel- 
htvas*-t hazai nyelvre leforditana és azt az ésszegyiijtitt ezimek- 
nek kézvetlenii] maga kiildené meg. — Az inditvany egyhangt- 
lag elfogadtatvan, a berni kézponti békehivatal a legnagyobb 
buzgésaggal felelt meg ezen megbizatasnak 8 az Appel aux 
éducateurs de la jeunesse* ez. Felhivas tervezetét franczia nyel- 
ven elsi izben 1896 deczember, majd ujolag 1897 november 
havaban kiildétte szét a vilAg dsszes békeegyesiileteinek. E Fel- 
hivis magyar nyelven a M. Békeegyesiilet I]. évkényvében (1897, 
49—51. 1: Szézat az ifjisig neveliihiz, tanitdihoz s féleg a 
térténelem tandraihoz!), majd ujabb s Jékai Mor dltal kiegészi- 
tett alakban a ,Tanaregyesiileti Kézliny* 1897/98, (XXXI.) évf.- 
nak 265, |. jelent meg; német nyelven ,Aufruf an unsere Jugender- 
zieher“ czimmel a ,Monatliche Friedens-Correspondenz* 1897 
marez. szamAban. 

2. Ugyanesak e sorok irdja jelentett be egy palydzati 
kérdést, melyet a congressus helyesléssel fogadott s egyittal 
hozzAjarult, hogy a magyar ezredéves tinnep emlékére Millen- 
niumt Béke-palyakérdésnek nevezzék. Az erre vonatkozélag hivata- 
losan elfogadott eléterjesztés a kdvetkez6. .Kivantatik népszerii 
értekezés, mely kinnyii eléjaddsban targyalja azokat a médokat 
és eszkiziket, melyek a hazai viszonyok figyelembevételével leg- 
alkalmasabbak arra, hogy az ifjisdg oktatasanal és nevelésénél, 
az iskolaban é¢s a esalddban, az Altalanos emberi érzelmeket, 
békés hajlamokat és a beke eszméjet elimozditsak es terjesz- 
szék. A palyamunka magyar nyelven irandé, a kilféldi szak- 
irodalom felhasznalasaval; terjedelme legfeljebb ket nyomtatott 
iv. A palyazatban csak a magyar békeegyesiilet tagjai vehetnek 
részt. Az absolut értékii és legjobb magyar dolgozat kétszdz 
korona jutalomban részesiil és az egyestilet tulajdonaba megy at. 
A két kivetkezé jobb dolgozat dieséretben részesiil, kiadasukrd) 
a azerzik beleegyezésével az egyesiilet gondoskodik.* 


38* 





A BEXE-PROBLEMA MEGOLDASANAK 


A kittizdtt hataridére tényleg harom dolgozat 
d4mde a Jékai elniklete alatt miikidé birdlé-bizottea 
egyik tanulmanyt megdicsérte, a jutalmazisra cae mtvel <3 
talalta érdemesnek. 

Kiilén, erélyes megemlékezésre mélté az a fontos és minta- 
szerii felterjesztés, melyet 6t német varos békeegyesiilete egyilt- 
tesen intézett a badeni nagyherczegség ,masodik felsé kamara- 
jahoz* 1897 augusztus havaban és a mely 2000 aldirassal 
(kiztik 230 tanité és tandr) van ellatva, Nem 4llhatom meg. 
hogy ezen kulturtirténelmileg is oly kivalé okmAnybél az eredeti 
nyoman ne idézzek részletesebben.' ,Keérésiink oda irAnyul, hogy 
az elemi- és kizépiskolak tanitasiban a jévében minden sovinis- 
tikus melléklet keriiltessék 6s a haborik tirténete esak fbb 
vonisaiban szerepeljen; ellenben fokozott mértékben dpoltassék 
a miivelidéstirténelem, 8s mindezeknek szemmeltartasaval a tirté- 
nelmi tankinyvek gondos étdolgozasban részestiljenek . .. A nem- 
zetkizi valasztott birésigok felillitasa végezélunk, de ez a helyes 
ezél maginak Bismarck ‘herczeg gnek egy alkalmi nyilatkozata értel- 
mében csak akkor valsithaté 1 meg, ,a a népek végre eléggé 
felvildgosodtak lesz nek arra, _ hogy belissak, hogy a habora két- 
élii fegyver 8 hogy a “tamadé A Be a logy Gxt 
fél is*, Amde a “mai | lemi 45 
kezik a népeknek most h iwozt 
mételyezi és megtévesati ae a héditokat hésikként 
iinnepli, barmily alavalé is volt tet tiik rugdéja, az iskolai kinyvtara- 
akat egy oldali, jdrésat katonds_iratokkal tulti meg, stb., stb. . .. 
Mind ennek ellenében mi azt valljuk, hogy a német dedkban haza- 
jara valé jogos biiszkeségét j obban téplaljuk akkor, ha kiemeljtik, 
hogy Németorszig oly relméket sxilt mint: Guttenberg, Diirer, Les- 
sing, Herder, Goe he, § Schil er, Kant, Humboldt és még sok més 
hasonldé szellem ni Grids, 3 ‘kiknek tettei és miivei raszolgaltak arra, 
hogy lagalabb oly dicedtés sben részesiiljenek, mint a német hadveré- 
rek altal kivivott gyba mek . o . Jol tudjuk, hogy a Vogeseken ta] 


‘ Petition der Ortsgruppen der deutschen Friedensgesellschaft 
zu Mannheim, Pforzheim, Offenburg, Konstanz und Liérrach 
Reform des Sechulunterrichts. An die hohe zweite Kammer der Land- 
stiinde in Karlsruhe. — V. §. Eine parlamentarische Kundgebung fiir 
ay yee (DWN. : 1898, 57, 1), Badischer Landtag ete 
uo. 69. 1 £,) 





A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 586 


az ,Erbfeind* hasonlé iranyban vét, de ez a gyézéket a megtérés- 
til annal kevésbbé menti fel, mert amott az aAltalunk javasolt 
reformok mar is eredményt érleltek*. 

8 a felterjesztés sorsa? Jd] esik hirt adnunk arrdél, hogy a 
masodik kamara kérvénybizottsAga, a felterjesztés tartalmat harom 
pontha foglalva, az tigyet 20 széval 25 ellenében partoldlag a 
kormanyhoz tette at. 

Alijon itt néhdiny oly kényv czime, mely a kifejtett elvek 
azerint késziilt. 


Repertorium. 

Tiirr I.: Néhany sz6 a polgari jogok- és kitelességekril, fiige 
velékiil a felnéttek oktatasdhoz Baja, 1871. (Szilbér N.). — H Mol- 
kenboer : Geschichtsunterricht in Volksschulen und Soldatenwesen 
Aphorismen. Leipzig, 1883. — Frances Cooke; The Children's Study 
England. London, 1 96. 249 1. Iranyat a kivetkezl befejezé mondat 
jellemzi: .Az Allamfeérfiak lehetnek liberdlisok vagy conservativek, 
protestins vagy katholikus férfiak; littuk. hogy mindez esak nézet- 
elterés. A lenyeges az, hogy mindenki igaz, becsiiletes és jo legyen 
es batorsiggal birjon a jonak megvédelmezésere, a rosszasig elleni 
kiizdelemre*. — H. Flemming; Geschichtsunterricht und Kultur- 
weschichte, Ein Handbiichlein fiir den Lehrer. Osterwieck, Harz, 1597. 
harom iv. — C. Sturzenegger; Kurzgefasste Schweizer eschichte fiir 
Schule und Volk. Bern, 1898. — J. Ottosen: Birnenes Verdenshistorie 
(din), Kébenhavn. 189s, 124 lap. — H. Larsson: Liirobok i Sveriges 
historia fir folkeskolan (svéd’. Lund, 1898. 117 lap. — Ezeken kiviil 
Ducommun B, fent idézett hivatalos jelentése a kévetkez6 mintaszerti 
tértéenelmi infiveket sorolja fel: Green: Histoire des Anglais. Th. Nel- 
son; The United Kingdom. Héjkerg (dan): Verdens Historie for Bur 
gerskoler. I. Leeds : Egyesiilt-Allamok térténete. O. Henne am Rhyn: 
Allgemeine Kulturgeschichte (hét kit.) és ugyanattél: Geschichte des 
Schweizervolkes und seiner Kultur (harom kiit.), Ellenkezé példa : 
Nationale Erziehung in Erdkunde und Geschichte, von L. G. Ricek 
(Gerolding 1899; Bismarck e mondasinak igyekszik megfelelni: ,Las- 
sen wir den nationalen Gedanken leuchten vor ganz Europa !*) 


X. A habort az irodalomban és az iljisag olvasmaényai. 


Bizonyara ez lesz a békeirodalom bibliographidjanak egyik 
legterjedelmesebb és legtanulsagosabb fejezete, Hogy errél az olva- 
sot meggyézzem, révid kitérés utan kézlim mindazt, a mi e téren 
az utObbi években létesiilt s a minek rohamos gyarapodasa remélni 
engedi, hogy ez a hatalmas, lassan, de biztosan haté békeszer 
mind szélesebb rétegekben nyer alkalmazdst és befogadast. 





a. 


1. A béke kéltészete. Kissé szokatlan ezim Pre 
féleg hazankban, hol a béke lyraja vajmi fejletlen. 
elfogulatlanul gondolkodé csak nehezen képes 3 ni, oss 
miért volna a béke a kéltéi inspiraczionak 
tirgya mint — a habord. Miért? mert ez steht & atin oe 
kenyere és az brik béke Petifije a szizadok homalyAban késik. 
De még azt a keveset is érdemes volna ésszebéngészni, a mi a 
magyar kélték miiveiben a békére vonatkozik. 
Az idegen irodalmak sorsa e tekintetben is jobb a miénk- 

nél, mert noha legtébb szerzemény alkalmi jellegii, megvan a 
piaczuk, vannak béke-revueik. A ,DWN* egyik allandé rovata 
»Leyer und Palme* békekblteményeket kézil; a ,La Paige par 
le droit* 98 febr. 6s 99 marez. sz.-ban ,Les podtes de la Paix* 
czim alatt taldlunk e fajbél. Lamartine mir 1841-ben irta meg 
a Marseillaise de la Paix cz. kilteményét, melyet Hegediis Istvan 
forditott le nemrégiben magyarra. De ki hinné, hogy a béke- 
kGltészet a rideg sarkvidék szomszédsigdban is virul! Ez éy 
marezius havaban halt meg 80 éves koraban Topelins Z., 
Finnorszig legnagyobb kéltéje és a helsingforsi egyetemen a térté- 
nelem tandra, a kinek miivei kézétt egy a haébordt karhoztaté 
kdlt6i megnyilatkozdst talaltak, melyet, mivel nilunk ismeretien 
és az erétil duzzad, franezia fordités nyoman prézaban itt kézlik. 


Wi a habori ? 


A habort gyiililség és gyilkossig, kin és halal, hazugsig 
éa hamissdg. 

A habori az eré dicséitése és a gyengeség m 

A habord ginyt fiz az isteni térvénybil és labbal  tgsade 
az emberi tirvényt, 

Lobogéja az erészakossig, vezényszava az Amitas, hamis 
6s igazsigtalan, mint mikor I. Napoleon monda, hogy Isten min- 
dig azok partjin All, a hol nagyobbak a zaszléaljak, tébb az 
agyi és erdsebbek a szuronyok. 

A haboriban az ember vadallatté lesz. 

A hadbort a legny ersebb Onzés, mely megszimlalhatatlan 
aldozatot kivetel. 

A habord letagadisa az egész gziviliziczidnak és visaza- 
élés az dsszes tudomanyokkal, 





A BEKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK -MODJA, 587 


A haébori Kain bardjahoz hasonlé, a mely szAzadokon at 
halad és hirdeti az emberiség bukdsat. 

S te, a ki a habori dicséségét éhajtandd zengeni, laittal-e 
mar esatateret a kiizdelem elitt és utina? S tudod-e mi az a 
tabori korhdaz ?* 

lyen 8 ehhez hasonlé prézai és kéltéi termékek nagy 
szimmal yannak a vilagirodalomban, s Gsszegyiijtésiik a nemes 
ezélt tekintve, bizonyara halas vallalkozis lene. Elsé s igen 
figyelemremélté kisérlet e téren a kivetkezj: Firiedensstimmen, 
eine Anthologie herausgegeben y. L. Katscher (Berlin, Wartig, 
400 lap), tjabb a Stechpalmen-Zweige, bewatfnete Friedens- 
Dichtungen von R Sehmidt-Cabanis (Berlin, R. Boll). Ezekhez 
hasonl6 magyar gyiijteményt a ,Magyar Békeegyesiilet* is késziil 
kiadni.' 


2. Olvasmanyok az ifjiisdgqnak és a felnétteknek, 


A kinyvek, s Altalaban mindaz, a mi az irodalom keretébe 
tartozik olyan erds fegyver, melyet térekvéseinkben nem nélkiiléz- 
hetiink, A sajté nagy hatalom, de mulandéd s a visszaélések 
révén kétélii; az irodalom hatalma drék és amannal jéval neme- 
sebb, fileg ha megtisztult alakban és tartalomban és idejekoran 
jut az emberek tudomasara. 

Veszedelmes, de igaz Aristotelesnek a tragédiarél mondott 
azon Allitasa, hogy a kéltészetben tiébb az igazsig, mint a tir- 
ténelemben, mert ha helyesen akarjuk kiegésziteni, még azt is 
hozza kell tenntink, — hogy a hazugsag is tébb lehet benne. Azért 
az olvasmanyok gondos megvalasztisa a legnagyobb figyelmet 
érdemli. Minden nemzetnek vannak hazafias és sovinista dalai, van 


‘ Talalomra ime egy humoros részlet, mely azonban nines 
komoly tanulsig hijan, Baksaytél: »Pedig minden haborisag szerab 
oka nem a satan, hanem a csizgmadia-czéh, Jé, kényelmes csizmdban 
minden ember tagja a békecongressusnak, de aziik esizmaban a barany 
= tigrissé valtozik* (Pusztai talalkozis, 96.) — Komoly vonatkozisd 

: »n igy gondolom, hogy egy nagy erdbben kiiliinféle fak van- 
Sah az egyik tilgy, a masik fenyé, a harmadik ismét mas nevii; 
hanem azért mind fa az. Miis egy nagy erdében, nagy Magyarorszig- 
ban sokféle nevet viseliink, egyik bosniai, a misik dalmata, hanem 

azért valamennyien szivvel-lélekkel magyarok vagyunk* (Toth K.: 
A kirdly hazasodik: I, 15, Erzsébet Lajoshoz). 








A BRKE-PROBLEMA MEGOLDASANAK EGYIK MODJA, 589 


(Kristiania, 1897.) az ifjasdg sziiksegleteit tartja szem elott. — ,,Owr 
Educators. For War or Peace—Which?* by E. G Smith. 1896, — 
.HTow to interest children in the subject of Peace and Arbitration", 
by A. May Douglas. 1895. — Karl Bienenstock : Schule und Friedens- 
or — Die Schule und ihr neuer Aufbau auf natiirlicher Grand- 
jage v. Joh, Ad. Herzog (Ziirich, C Schmidt, 1899.). 


b) Ifjusagi iratok. 


Soldatenkinder. Eine Erzihlung f. d. reifere Jugend v. Bertha 
Katscher. Illustr. Stuttgart, 112 1 -— Hiriqwette, par F. Bernardot, 
illustr. A franezia kGzokt. minister Altal approbaélt philos. ifj. regény, 
melynek alapeszméje az emberséges eszmék dicséitése. Martha's 
Tugebuch. Nach dem Roman ,Die Waffen nieder* f. d. reifere Jugend 
bearbeitet v. H. Gfin Pétting, illustr. Dresden, Pierson 1897 192 lap. 
— Rédt eller hvitt? par Maria Hakansson. Stockholm, 1897. 82 lap. 
Egyszerii és megkapé novella a 70-iki hadjarathél, melyben a szerz6 
t. k. e szavakkal fordul a tanitékhoz: ,.Tanits4k meg végre a gyer- 
mekeket arra, hogy a valodi batorsig az erkilesi batorsig; az, a 
mely a rossz kisértésenek ellen tud allni, mely erét ad ahhoz, hogy 
a viszonyoknak megfeleléen, nem pedig azokon feliil éljiink, és a 
mely minden j6, nemes és kiinyitiriiletes cselekedetre képes*. 


ec) Bekenaptarak, 


A francaia ,Almanach de la Paix“, mely 1888 6ta s immar 
(1900,) XIL évfolyamaban jelenik meg, illustralt kis &-r. alakban, 
az elékelé Plon ez. kiadasaban Parisban, kivalé irék dolgozatait kizli 
és mégis csak 20 centimesbe (10 kr.) keriil. A munkatarsak koziil 
mevemlitjiik a kivetkeziket: Fr. Passy, Alb. Sorel, Ch. Richet, L de 
Montluc, E Ducomman, Evans Darby. A czikkek k6éziil a mi iranyun- 
kat szolgaljik ezek. 1596.: Le patriotisme A l'’école (Ch. Gide. Super. 
nationalistes (G. Moch). 1697.: Le devoir du patriote (L. de Montlue), 
Mindegyik évfolyamnak tartalmilag legkivalobb részet a vilagtekin- 
télyek tolla4bél eredé eldszék teszik. — Olasz békenaptar: ,Giw le 
Arm. Almanaceo illustrato per la Pace*, kiadja az Union Lombarde 
Milanoban (Rebezchini, Ara 30 cent.), 1898. VIII. évfolyam. Német 
békenaptar: Illustrirter Friedenskalender vy. Otto Umfried. Esslingen, 
1898. (Langguth, ara 20 fillér). 


d) Tanulmanyok és czikkek. 


» Versdhnung.“ Monatschrift von M. v. Egidy. Berlin, Heft 15. 
(Sept. 1897.): Wir verlangen Erziehungsschulen Minden fiizetben 
.Jugendblatt* cz. melléklet. 15. sz : Friedliche Herzen Die Volks- 
schule, Zeitschrift des wiirttembergischen Volkschullehrer-Vereins (Stutt- 
gart, Bonz) 1897. 15, sz.: Die Friedensbestrebungen und die Volks- 
schule, v. M. Kohler — Harper’s Weekly 1897, ang 21.: An education, 
not for war — for peace and prosperity, by Charles R. Skinner. — 








SWIFT JONATHAN, A BOLCSESZ ES POLITIKUS. 
— Elsé kiazlomény. — 


Bevezetés. 


Az emberiségnek hirom nagy tanitémestere kertilt ki az angol 
nép kebelébél: Shakespeare, Swift és Defoe. Egyikiik minden idék 
legnagyobb irdja, az emberi lélek legrejtettebb mélyeinek leg- 
nagyobb bivara, kinek harminezhét dramaja a nemes és nem- 
telen szenvedélyek egész tengerét foglalja magaba és tébb szaz 


eszmenyi, yonzo egyéne mellett a félelmesek, sitétlelkiick egész 
légidjat Allitja elénk, megmagyarézva ezekben az emberi lélek 
ezernyi mozzanatit s az emberiség egész belsé vilagdt; a masik, 
Defoe Daniel ,Robinson*-javal az emberi miivelidés-tirténetet 
mutatja be egyetlen magdnos ember alakjiban a természet dserejti 
kirnyezetében s Griékidikre teremt meg az ifjisig nemesitésére és 
helyes iranyban nevelésére mintaképet, végtil a harmadik Swift 
Jonathin ,,Gulliver*-jében az egész miivelt vilag folé emelkedvén, 
annak kicsinyességeét, apré harczait, a modern dllamrendszer, az 
ugynevezett tudomAny s a teremtés remekének és uranak nevezett 
ember gyarlosagat, hidbavalésagit és mérték nélkiili alacsonysa- 
gat mutatja meg ragyogé képzeletének részint bajos, részint 
nevetséges, részint maré ginyi rajzaiban, melyek frisseségét 
semmiféle késébbi kor el nem hervaszthatja. A meddig dllam- 
alakulatok lesznek, a meddig értelmes, tanult emberek czéh- 
beli tudomanynyal foglalkoznak, a meddig az emberi szenvedé- 
lyek az egyént Allatté alacsonyitjak le, addig él Liliput és 
Brobdingnag, addig el nem siilyed a lebegié Laputa-sziget s addig 
tart a harez a yahook és a houyhnhomok kézétt. Ha Swiftnek 
minden miive a semmiségbe vész is, mint esupan hazaja javara 
szolgilt vagy annak pillanatnyi politikai yagy partérdekeit, anyagi 








SWIrt JONATHAN, 593 


Swift sziiletési éve Angolorszig legnyomortisagosabb kor- 
szakat jelenti. A restauratio dltal a trénra visszaliltetett Stuart 
Karoly, e neven masodik, kiralyi palotajabél nagy bordélyhazat 
esinalt s élete egész folyaman szivés kitartassal tirekedett arra, 
hogy ezt egész Angolorszigra kiterjeszsze. Ebben az angol fi- 
nemesség ¢8 a polgarsag nagy része szivesen nyujtott segédkezet 
neki. Ezzel mintegy le akarta réni az Altalanos emberi természet- 
nek tartozd addjat, melyet Cromwell szigori, erkélesés és beesii- 
letes uralma alatt elmulasztott. Altalaéban ha a vilagtérténelmet 
behatolag tanulmanyozzuk, azt latjuk, hogy az ember, egész time- 
gében, semmit se képes oly révid ideig eltiirni, mint a becsiilet 
és tisztesség uralmat. Az erkélestelenség, aljassag és a gydvasdg 
félszazadig is elviselheté egyfolytaban, tébbszir érheti el csics- 
pontjat ugyanazon korszakban 8 kissé tjra alabbhagy, hogy megint 
szinte elviselhetetlenné valjék, —. a becsiilet uralmat azonban 
alig egytizedrész annyi ideig képes a témeg elviselni s utana 
rohamos a siilyedés. 

A Stuartok miasodika, a tragédia-hisnévé igen méltatlanul 
tett skot kiralyné unokaja addig prébalgatta sajat képére alkotni 
Angolorszigot, mig végre a puritinok kardja, Cromwell Olivér 
lesujti ét. A lord-protector alatt Angolorszig oly nagygya lin, 
a milyen addig még sohasem volt. A huntingdoni baérdolatlan 
esquire Eurépa békebirajava tette hazajat s békét parancsolt a 
leghatalmasabb uralkodéknak is. Hazadja kereskedelmét magas 
fokra fejlesztette s a mit az ,Armada* leverésével még el nem 
ért Anglia, elérte Cromwell alatt: a hullimokon uralkodéva lon. 

Cromwell puritan uralma azonban tlirhetlenné valt a ,vig 
vén Anglidban“, Istenfélelem, erkiéles, becstilet és munka legyen 
ezentul jelszava annak a nemességnek, mely a pogdnynal rosz- 
szabb volt akkor, bujalkodé és garazda, iszikos és hamis koczkas, 
dologtalan és megvetéje minden munkdanak, — hisz ez lehetetlen. 
A gyinge Cromwell Richard alatt Monk kénnyii szerrel allitja 
helyre a Stuartok aljas uralmiat s IT. Karoly bevonul Londonba, 
szeretéivel és erkilesi vaksagban szenvedé udvaraval, hogy meg- 
mutassa alattvaloinak, mennyire nem tanulnak a kiralyok a szim- 
lizetésben semmit. A régi harez, melyet Cromwell egy hohér- 
bardesapassal egyelére eldéntétt 1649. jan. 30-an, njbol meg- 
indul s tart majd harom évtizedig, midén I. Jakabot, az utolsd 
Stuart kirdlyt végleg kikergetik Angolorszigbél s e csaladot 








szabadossag oly féktelen, a milyen még sohasem volt azelitt, ki- 
halt az érzék a nemzet becsiilete irant. 

Midén Montesquieu 1729-ben Angolorszagban jar, ily ité- 
letet mond ez orszagrol: ,A pénzt itt legtibbre becstlilik, az 
erénynek és beestiletnek nines kelete. Az angolnak jé ebéd, 
leany és kényelem kell. Mivel nem igen érintkezik mésokkal és 
esak erre szoritkozik, mihelyt elveszti vagyonat s tibbé vissza 
nem szerezheti, vagy Sngyilkossa, vagy tolvajja lesz“. 

S mily tények igazoljik a franezia dallamférfid itéletét ? 
A Stuartokrél nem szdlok, de j6 Vilmos és Anna uralma. A rot- 
hadé és feloszlishban levé Lengyelorszig nem tar elénk oly undo- 
rité latvanyt, mint ez idé alatt Anglia. Vilmos és Anna alatt a 
miniszterek, tengernagyok, udvari kegyenczek leveleznek és alku- 
doznak a trénkévetelé ,II. Jakab"-bal; piispékék, kiknek sajat 
protestans egyhazuk érdekeit kellene a katholikussal szemben véde- 
nidk, ,leghébb ohajtaisuk* gyandint irjak a katholikus Jakabnak, 
hogy visszatértére varnak; Gsszeeskiisznek a Stuartokkal azon 
kirdly ellen, kinek hiiségeskiit tettek, s eladjdk pénzért azokat, 
kikkel Gsszeesktisznek. Folytonos alkudozis, lopds és drverés az 
egész orszig, mindenki lehetéleg dragan akarja befolyasaét és 
, beestiletét* artba bocsdtani. .Marlborough herezeg*, — irja 
Taine — ,a kornak legnagyobb hadvezére, egyike a térténelem 
legaljasabb gazembereinek ; kedvesei tartottak ki s 6 takarékos 
kezelije volt a bérnek, melyet téliik kapott; katonait rendszere- 
sen meglopta, az Allamtitkokat eladta, druléd volt Jakab, Vilmos 
és Anglia ellen... Utdna jé a sceptikus és cynikus Bolingbroke, 
ki egymas utin minisztere volt a kirdlyninek és a praetendens- 
nek, épen oly Alnok az egyik, mint a masik irant; lelkiismere- 
tekkel, hazassdgokkal és igéretekke] kereskedett, dorbézolésok- 
ban és dArmanykoddsokban feesérelte el szellemét, hogy végtil 
kegyvesztésbe, tehetetlenségbe, megvetésbe jusson.~ 

S e két elvetemedett gonosztevét ajinlja kivetendé példa- 
képtil a béles és jézan lord Chesterfield, fidhoz intézett intelmei- 
ben, Pedig a Letters to his son“ hérom kitete tele van élet- 
bilesességgel, st a kézénségesen vett erkéles legszebb szabalyai- 
val iss mai napig is élvezetes és kifogastalan olvasmanyt képez. 
A hol egy ktilinben biéles és higgadt férfid elétt eszményképtl 
e két férfii allhat, ott nagy a rothadas. 

Osmeretes dolog, hogy Swift fénykorAban a politikan kivil 








ki ewek avi jibél ' Valouigzos poczecidar mindrgvik. az elképeel- 
bed legaljasuhb kifejentsek Geazestge. S © averaik a ta 

ban elMogadett ogvéenek volink: Vanhruach é: Farquhar katens- 
tiectek, Wreberiey pedig IL. Karoly legdivatcaabb— ndvaronezai 





SWIFT JONATHAX, AgT 


A né adja meg a kor szinét s milyennek mutatjak be e 
vigjatékirok sajat elékelé kértik néit? Az elékelé hilgy lajhar- 
lomhasigu, kiaz éjet atdorbézolja, esetleg szeretéivel télti, reg- 
gel fekszik le és délutin kél f6l, férjét (ki kilénben hozzi mélté) 
folyton szidja és hata migétt kisebbiti, trigdrsigokat hallgat és 
mond, masok jé hirnevébe gazol, hazdbdél jatékbarlangot esinal, 
pénzt kér kélesin, vagy magat azért odaadja, kaezérkodik min- 
denkivel és addéssigokkal és ledérségekkel teszi tinkre hazat és 
becstiletét. 

Ez Swift koranak trhélgye, kit legjobban jellemez Vanbrugh 
vigjatékiré ,A provokalt né“ czimii vigjatekanak czimszereplije, 
lady Brute, ekképen: ,Mi is olyan alavalék vagyunk, mint a 
férfiak, de a mi biineink mds mederben folynak. A férfiaknak 
tibb batorsaguk van, mint nekiink s ezért merészebb és szem- 
telenebb biinéket kévetnek el, mint mi: verekszenek, vivnak, 
esktiddznek, isznak, karomkodnak s mas egyéb ilyet tesznek : 
mig mi, gyavak levén, esak orozva marunk, hazudozunk, csalunk 
a kartyajatékon 8 efféléket tesztink*, 

Csoda-e, ha Swift annyira megveti az elikelé néket, mint 
azt Gulliver elsé részeben mutatja, ha az embereket dltalaban 
meggyliléli, mint azt miivei legtébb része bizonyitja, ha kortarsai 
koztil a legkivalébbaknak annyira f6létte érzi magat, hogy kirdly- 
ként osztogat kegyelmet, de egyiittal hatartalanul dicsvagyé lévén, 
ez aljas vilaggal egylitt halad, alavalosiguknak hizeleg, hogy 
vallukow féljebb haghasson, hol mosolyog rajak, hol mérgesen 
marja meg éket s midén ezeljat el nem éri a legadazabb térek- 
vések dran sem, elméje elborul, lelkét feketeség fogja be és 
szellemének oly ragyogé napja teljes sététségben alkonyodik be 
s a testi feloszlist a szellemi,y évekkel elizi meg. E végtelen 
tragikus életpalya és irodalmi eredményeinek vazolisa képezi 
feladatomat. 


ELSO FEJEZET. 
Swilt csaladja és ifjusaga, 
Swift Jonathan, a dublini St Patrick egyhaz dékanja, a 
nagynevil iré, 1667. november S0-an saziiletett Dublinben, édes 


atyja halila utin hét hénapra. Csaladfajét a rendelkezésemre 
illé hidnyos adatokboél kivetkezéleg Allitottam dssze : 


ATHUKNAKUM AY 





awit N 


— = _————E 
awit! N aWiie'l VILMOM, 
v oaiteriniey ) Bb Andeewn 
OT mmmreraerrrTrae TT Tart TT il LL 
ty WANN AM, oi WATT AW 
TY Ge Dd iin! varary ar 
/ | awit! VAMAB, 
| Velelil ony 
LiwAlinel Linn le 
Kaenly Wivi 
a we’ huh ke Peete l | ! 
HT . vii DEY EIN: NTT HYUN NS 


\ 


a — - —— - - ann 
aW UHYDIN, BW VIMO, AW JONATHAN, QW. ADAM, 


aW HUW, AW MAS, 
ee \\Qajie Way fan wy Oe, ) DONT, Apel) wy wil 
Wil iy Willan | hat 
ithe AWMAATH, 


—— mm am ILO 


HAVA PbWeAVEYEL, AA pragiiontt 
fetwea AAW. WHOA | 
— sean aI — 
JV IMEN NN, 


Loin. MER FONATIAN, 


ay VAMAS, Weber wm Willink ale se 


watts wit (ane 

wn, 7 VA : 

i" DHVIN JANOS, 
wy WAV CU LEME) | 


wan 
writ Herat leelaiy 





SWIFT JONATHAN, a9ou 


Jonathan telat a Swift-esalad ifjabb agabél szirmazott. 
atyja a fiatalon elhalt szintén Jonathan, Swift amas goodrichi 
lelkész Stédik fia volt. Edes anyja, Erick Abigail, rokonsagban 
allott a Temple-csaladdal, melynek leghiresebb tagja Sir William 
Temple elhatarozé befolyast gyakorolt Jonathan palyajara, a mint 
azt alabb béven bemutatom, A Swift-csalad altalaban Anglia elé- 
keléségével szoros rokoni viszonyban allott; idésebb agabol egyik, 
Bernam, Carlington grofja czimét viselte, a masik Sir Edward 
Swift szintén a fonemességhez tartozott. Bernam lanyai kéziil az 
idjsebb sajat kora legszebb gavallérjanak, a .szép Fiedling*- 
nek neje lett, az ifjabbat lord Eglington vette el. 

Jonathan szépapja, Vilmos, a canterburyi ,.5t-Andrews- 
college rektora volt, Jomédi esaladbél hazasodott, Philpot-leanyt 
veven wil, kit azonban gonosz harpidinak irnak le kortaérsai. 
Koran halt el a férj s egyetlen gyermekiiket Tamast anyja ki- 
tagadta vagyonabol, allitolag azért, mert gyerekkoriban baraczkot 
lopott ; annyi bizonyos. hogy Tamas, kibél goodrichi pap lett, sztik 
anyagi viszonyok kézétt élt, alig szaz font (1200 frt) évi jivedelmé- 
bol, Jo gazda lehetett ennélfogva, hogy aranylag révid id6 alatt 
mégis 3600 arany vagyont gyiijthetett. Midén I. Karoly a naseby-i 
esata (1645.) utan menekiilni volt keéenytelen s alattvaléit Crom- 
well puritan hadai ellen nyujtandé anyagi segély nyujtasara hivta 
fel, a goodrichi pap 300 aranyat mellényébe varrta be s fél- 
kereste a kirdlyt. A tartomany kormanyzoja ésmerte Swift Tamast 
8 a kiraly elé vezette. Tamdis pap itt kabdtjat ajanld fol a 
kiralynak, a kormanyzé azonban a kopott kabatot mint értékte- 
lent visszautasiti. Ekkor Tamas pap levetett mellényét nyujts 
oda, biztositvin a kirdlyt, hogy az értékesebb lesz. Karoly kiraly 
a megemelt mellényen megérezvén az aranyak stlyat, készinet- 
tel elfogadta a ruhadarabot, A kiraly irant tandsitott hiiségeért 
és buzgalméért aztin a puritan hadak harminczszor raboltak ki 
Tamas papot s bértinbe is vetették, Késébb, agylatezik, vagyona 
egy reszét visszakapta, de kilencz gyermekébél egyre-egyre nem 
sok juthatott ebbdl. 

Tamas pap neje Dryden Erzsébet volt, Dryden Janos ki1t6 
atyjanak névére. Swift Jonathannak tehat Dryden, a maga kora- 
ban kélté-kirAly és legnagyobb kritikus, anyai 4gon nagybatyja 
volt. E csalid tiszteletére keresztelte Tamas pap harmadik fiat 
Drydennek. Hat fian kiviil még harom leanya volt, kik sorsdrél 

39° 








SWIFT JONATHA. 601 


dron 8 jellemét elhomalyosito eselekedeteket hajt végre, mik 
éjnmagival elégiletlenséget és driékiés meghasonlist sziilnek. 

Az angol diikélet Ggy e korban, mint késébb is, a bruta- 
litasok kultuszAban allott. A szerencsétlen Cowpert, e kivaléan 
gvingédlelkli és érzékeny koéltét, tébolyba kergette egy osztaly- 
tirsinak folytonos kinzisa és zsarnoksaga, mely ellen hidba kere- 
sett mentséget tandrainal. A spartai nevelés volt jelszava az 
akkori kollegiumoknak: a testi nevelés, melyet ma oly igen 
szokas hangsutlyozni, tiltengését élte e korban, mint Altalaban 
minden szellemtelen és elsiilyedett korszakban, Hattérbe szorul a 
szellem, elétérbe tolakodik a test. Minden a sport, az izmok 
fejlesztése, a jatékok kirtil forog, az intézet kizpontja a torna- 
tanar. Hozzaja még a szoérazalhasogato dogmatizmus, a lJélek 
rabigaba hajtisa formai késziiltség utjan, a szellem szamlizése 
a mesterség kedvéért, Nincs elstilyedtebb kora a tudomanynak, 
mint mikor a logika, a gondolkodas segédeszkize 6nallélag, dn- 
magdért, mint Snezél miiveltetik s Swift koraban ép ezen gyiilélte 
meg a tehetséges ifja a scholastikus tudast. Az akkor tanitott s 
ma mar névrél sem ismert Burgersdicius, Heckermannus, Smig- 
lecius és mas, kizbamulat targyit képezé nagy tudés oly utalt 
volt elétte, mint a felajbb mathesis, s e nagy gytililetének a 
gondolkodé emberiség vette hasznit, midén Gulliver harmadik 
utazasiban, Laputan, a logika-gépet és a mathematika szélsé- 
ségeit oly mesésen mulattato alakban mutatja be. Ehhez jarultak 
a mindennapi nélkiilizések, melyekbél koronként egy-egy vélet- 
len rantja ki, s annak kiészinheti, hogy nem jut Chatterton sor- 
sira, ki 18 éves kordban azért mérgezi meg magat, hogy az 
chenhalast elkerilje. Igen természetes tehat, ha Jonathan nem 
tartozik a jeles tanulék sordba, lingtehetsége daczdra sem, 

E véletlenek egyikét Seott Walter beszéli el Swiftrél irt 
kisebb életrajziban. Dryden nagybacsi fia, Willoughby Lisabon- 
ban volt kereskedé és Jonathan irant a rokoni szeretetnél mele- 
gebb érzelemmel viseltetett. Jonathan egy izben bisan tildégélt 
szobacskajaban, mert m4r napok déta egy garasa se volt 8 ki- 
latasa se volt arra, hogy valahonnan pénzt kaphatna, A mint az 
egyetem udvarira kitekintett, ott egy matrézt litott, ki valaki 
utan kérdeziskidétt. Jonathannak eszébe jutott, hogy talan e 
matroz ftjan izenhetne Lisabonba az 6 Willoughby unokabatyja- 
nak egy kis pénzért, midin nemsokara az 6 szobija ajtaja meg- 





nat eget 
ee 


Hi 


q 
| 


tk 


Hin itt 
i ATE edd i Pues 





SWIFT JONATHAN, 603 


megbanni azt, hogy oly hatalmas volt szelleme akkor, midén ¢ 
miivét irta. 

Mint a legtibb szegény diak nalunk, 6 is a papi palyat 
valasztja, mint legolesébbat, meggydzddése, hajlamai és kedve 
ellenére. Az inség vitte ra s ez Jett életenek nyomorisiga. 
Mindig ez all utjaban késébb, midin élte valddi hivatasdra, a 
politikai palydra lep; sok ezerszer atkozhatta el a nyomort, 
mely 6t a papi palyara lépni kényszerité, holott mar a .Hordo 
mesejé*-nek bevezetésébdl latjuk, hogy e hivatast mily csekélyre 
becsiilte. 

,Harom olyan faalkotmany all — irja itt Swift — a szdéno- 
kok rendelkezésére, melyeken megszakitas nélkiil hosszabb ideig 
beszélhetnek. Ezek; a templomi szészék, az akasztofa létraja és a 
régtinzétt sztnpad,* 

FE kevéssé megtisztelé dGsszeallitast pap eszkizli. A sad- 
azéket, honnan a prédikalé papot meg kell hallgatni, egybefog- 
lalja a régténzétt szinpaddal, melyen a koraban még _ ,vandorlé 
vazemberek“-nek nevezett szinészek agalnak 8 az akasztofa lét- 
rijaval, melyrél joga volt a kivégzendének a bamész timeghez 
beszédet tartania s ebben a héhér new szakithatta félbe. A ki 
igy ir az egyhazi szénoklat helyérél, az utalja a papi pdlyat. 
Es Swift tragikuma az volt, a mi a legszellemesebb emberek 
egvik jellemvonisit képezi, hogy egy sikertiltnek talalt étletét 
fel nem tudta aldozni, ha az életébe keriilt volna is. 

Pedig igen jél tudja, mily sors var ra e szerencsétlen 
szellemi adomany birtoktban. A két papjelélt palydjanak festé- 
sét igy kezdi: 

,Egyetlen tehetség se vihet elére a vilagban ifjat, vénet 
annyira, vagy oltalmazhatja meg a sors csapdsai ellen oly biz- 
tosan, mint az a tulajdonsig, melylyel a halandék legbutabbjai bir- 
nak. Rendesen ezt értelmes, okos magaviseletnek szokas nevezni 
s nem is més ez, mint valami alacsonyfoki, kézinséges okos- 
sig, melynek segélyével a legnyomortsdgosabb tehetségti embe- 
rek minden kivalébb tulajdonsig nélkiil nyugodtan Atesisznak a 
mozgalmas vilagon, 8 mindenki jé) banik vellik, nem botran- 
koztatnak meg senkit és meg nem sérti éket senki. Az udvarok- 
nil egész készlet ilyen alkotasih egyén van raktaron; ha elé- 
kelébb szarmazistiak, a legtébb hivatal nekik jut, sét a dolgok 
természetes forgisa szerint, a legfébbek is, mihelyt az ezekre 





Ht 


: hy 
. 


He 


i 


TH 


Hi HE 


ri 


an 


filt 4s az élezekrdl lechalviayabb a sem volt. 


PULTE 
Hi i 
earthy b 
il 


at}? 


te 
yeni 
ai 


t 


anpalyaja regtn senate 9 Binh. nae, 5 Pale 


= 
f * 
= 

t 


T 


latlan fokarsagaval 34 fouteyi vagyout 


E rokont magas 


| 





SWIFT JONATHAN. 605 


lassacskan — a mellék-borravalokat Jeszamitva — évi harminez 
font jivedelemre tett szert. Mylord gyGngéd érzelmeket taplalt 
a esinos szobaliny irant, mit ez bétyja javara ligyesen félhasyz- 
nilt. Egy jo sz6 alapjin mylord a fivarosban egy hatvan fontot 
jovedelmezé kis lelkészséget szerzett tiszteletes uramnak, ki oda 
egy olesO kaplant alkalmazott, maga pedig tovabb csuszott elire a 
nagy urak kegyében. Nemsokara a vidéken is szerzett neki 6 Mél- 
tosaga egy lelkészi allomast, miutan a bajos névér is megadta 
mylordnak az ellenertéket, Itt is kaplant alkalmazott a nagy- 
tiszteletii wr, maga pedig szorgalmasan jart az ajtatos egyletek, 
nagypénteki tarsasagok, fillér-estélyek és Zsuzsanna-egyletek [ilé- 
seire 8s ajtatos beszédeket tartott. Ha egy-egy elékeli hilgy el- 
mulasztott valamelyes ilyen épiiletes alkalmat, a nagytiszteletii 
ur masnap mar meglatogatta és alazatos szemrehanyasaival részint 
a legkézelebbi megjelenést biztosita, részint maganak az ebeéedre 
meghivast, 

Igen kegyes, joteékony ember hirébe jutott, ajtaja elbtt 
egész sereg szegény tolongott, hogy folyamodvanyt nyujtson at 
neki, Ezeket 6 kegyes férangd ismeriseinél helyezte el 5 az 
azoktol nyert segélyeket osztogatta ki korlitlan hatalommal, 
A szegényeknek szdimt perselybe, mikor sokan littak, maga is 
estisztatott egy felkoronat, este aztan szépen kivette megint és 
zsebretette. Elékelé egyének hazdiban sohasem iilt le, mig esak 
haromszor meg nem kinaltak, az asztalnak mindig legutolsd 
helyét foglalta el. Egész magaviselete csupa keményité volt és 
formasagokban bivelkedé modort, ezt élete végeig megtarta, 

Mylord miniszterré levén, a legalizatosabb és legsiiriibb 
tisztelgéseket nala Bérszivii nagytiszteletii ir teyé. 5 mivel névére 
teherbe is esett, mylord faradozasai folytan, a nagytiszteletii ur 
diskréten elintézte a esendes visszavonulisban eszkizlendé le- 
betegedést. Mylord csakhamar London egyik gazdag plébdniajat 
juttata nagytiszteletii ornak, végiil pedig fipappa nevezteté ki. 
Mint ilyen, alarendeltjei irant mindig szigort volt, a vilagi nagyok 
irant oly elnézié, hogy azok mindig hibatlanok voltak szamara. 
Minden kormanynak hii tamasza, ki tudni sem akart arrdél, hogy 
a kormanyzatban corruptid is lehessen; ha azonban egy-egy kor- 
manyt dnbiine eltemetett, nehiny kegyes sententidval mentegeté 
azt, mint pl. ,hja, az ember mindig csak ember”, ,erunt vitia 
donee homines* (hibék mindig furdulnak elé, «a mig esak embe- 


. 





irokkal foglaikezik, a girtg és latin nyelvben és irodalomban 
azép iameretekre teaz szert, Sohase juthat az egyetemen Saztin- 
Sa mert mindig a versirast banyjak szemére, killindsen act 

a kis ginyverset, melyet egy notorias tndatlansagd és korlatolt- 
shih waitin Ae; ezenkiviil éazrevették, hogy ax utezin néhany 
hilgynek kéaziint, adit biztos adatok szerint egy tinezmulatsagon 


is réaztvevin, nebiny lanykét ott szemtelenfil megtinezoltatott. 

46 esalad ifjabb igi szarmazvan, vagyontalan volt, azon- 
ban iskolai végeztével Londonba megy s ott lmisz font évi jive- 
delemme! jaré lelkéazi allast nyer. Egyik régi oxfordi ismerése Will 
kaveéehizdba vezeti, a hol a legismertebb irdk és legszelleme- 
aebb emberek azoktak Gaazejinni. Elénk szelleme ezek kizt is 
felttinéat kelt, de megjelenése ezek kizt aztin filebbvaléinak is 
azemet azir. Még papi kintése esinaltatasdért is adds s kémy- 
telen koronként 10 shillingért egy-egy humoros dolgozatot, vagy 
prodikacziit caindlni, amazt lapoknak, ezt gydngébb képességii 
papoknak, Befolyisos embereknek ezerszer ajanljak ét jivedelme- 
zObb allisokra, sohase nyeri el egyiket sem. Mindig vagy koran, 
vagy kéalin jbtt. Igaz, hogy St is nehezen lehet kérvényezd 
gyanint egy-egy méltésigos ir elé hurezolni, mindig kibuvik a 
\inzteleéwek eli], mig a butak mindig ott hemzsegnek 8 minden 
jo Alldet elesipnek orra eld). Kittin’ hitazdnok, de esak az eazes 
emberek »zimira, a nagy timeghez nem tud, vagy nem akar 
Inerenzkedni; azt kivinja, hogy az is gondolkozzék egy kiesit. 

E pap végre vidékre jot ki, hol hatvan fontnyi jévedelem- 
hel jird Allist kap nagy harezok utan. Ez azonban Lincolnshire 
legelhagyatottabb részén fekszik, minden tarsasdgtdl elzirva, 


> 





swirr JONATHAN. 607 


Kugénio élete ezutan kiznapisagba siilyed egy bérlé ézvegyének 
oldalin, kit hitestarsiva tesz. Elfeledve és eltemetve él az egy- 
kor oly igen sokat igért nagytehetségti, szellemes ember, békén 
tiirve buta filebbvaléi szeszélyét, koraveéenen hajolva a sir felé.. . 

E két papi pdlya viligosan allott Swift elétt mar theo- 
logus koraban, habar e dolgozata kés6bbi idjk termeéke, Bizo- 
nyara tiszta tudatiban volt mar ekkor annak, mini sors var ra, 
ha Eugenio példajat kéveti, s 4 hatérozott. Papjelélt kor&ban 
tervezte és elkezdette a Hordé meséjét, melyet 1696-ban fejez 
be (sajit elészava szerint) 8 e miivével hatirozottan ralép az 
Eugenio aAltal mutatott életpalyara. 


MASODIK FEJEZET. 
»A hordéo meséje*. 


E nevezetes kinyvben, melynek vazlatat még az egyete- 
men olvasta fel Waryng baritjinak s melybe késibb minden- 
féle humoros értekezést betoldott, hogy a cselekvényt ezekkel 
megszakitsa, kértilbelfil hatvan lapnyi eliszé, védelem (apologia), 
ajanlis stb. foglaltatik, mielétt a tulajdonképeni targyig érnénk. ' 

Az apologia 1708-ban késziilt s az 1709-iki kiaddsban 
latott elészir vilagot. Maga a kinyv 1704-ben jelent meg elsé 
kiadasban, de kéziratban bizonydra igen el volt terjedve, mert 
igen sokat beszéltek réla jdéval elébb is. Végleges kidolgozisa 
a szerzé szerint az 1696-ik évre esik, tehat egyidejli a ,Kimyv- 
csataval*, melyril alabb, a .Phalaris levelei* cz, fejezetben 
bivebben lesz sz6. Hogy megjelenésekor kizbotranyt keltett, 
azon senki se fog esodalkozni, ha tartalmit elolvassa. Hogy e 
mii ép dgy, mint Swift minden miive névteleniil. illetéleg Alnév 
alatt jelent meg, (legkedveltebb két alneve Martinus Scriblerus 
é3 Sir Isaac Bickerstaff volt) az mit sem valtoztatott a dolgon, 
mert mindenki tudta, hogy ez Swift Jonathan, laracori lelkész 
mlive 8 irdi nevét ez alapité meg. 


' Ha valahol Swift munkaéit idezem, akkor a 12 kiitetes nagy 
kiaddist kell érteniink, Bathurst és tarsai 1755-iki londoni kiaddsat, 
melyet Hawkesworth rendezett sajto ala, (Az egyetemi k6nyvtar 
peéldanya.) 








SWIFT JONATHAN, 611 


abban esak az volt, hogy lefekvés elétt oltsdk ki a tiizet hazuk- 
ban a gyertyat agyuk mellett. Erre nem lehetett a béllés 
megvételét timasztani; de ekkor eléall ismét Péter s ezt mondja: 

— Ugy emlékszem, hogy a midta testamentumukat csindl- 
tuk az emberek, mindig fiiggesztettek hozza valami codicillust. 
azaz fidk-végrendeletet. Itt hianyzik a codicillus, ezt a hianyt 
potoljuk mi, 

Kizhelyesléssel talalkozvan szavai, rigtin csinalt egy kis 
eodicillust, melyben atyjuk nevében meghagyja, hogy a kabitokat 
langvérés selyemmel bélleltessék ki. Eztan azt hozzavarrtak a vég- 
rendelethez 8s a selymet megvették. 

(Swift e részhez a ,.W. Wotton* aldirasi jegyzetei egyike- 
ben arra ezéloz, hogy a codicillus az apokryph kényveket jelenti, 
melyek mintegy fiiggelékei a bibliAnak.) 

A kivetkezé télen egy szinész oly jelmezben jelent meg 
a szinpadon, mely tele volt eziist bojtokkal. Régtin divatba jitt 
ez is, mint minden ostobasig. A fitknak is kivetni kellett volna 
a divatot, s e ezélbél ismét elévettek a testamentumot, ebben 
azonban nagy rémiiletékre e hatarozott szavakra bukkantak : 

»Hasonlag komoly meghagyasom és akaratom, hogy neve- 
gett harom fiam semmiféle eziist-bojtot ne viseljen ruhajan*. 

Ez igen vilagos meghagyds volt 5 e szerint az eztisthojt- 
diszitésrél le kellett volna mondaui. Azonban Péter, a ki a testamen- 
tum magyardzataban oly mesés ligyességre tett szert, igy szolott: 

— Ha jol latom, itt a ,bojt* szé ,j* betiije voltaképen 
alig lathaté, igy, hogy ez a sz6 ,bot*-ot jelent. Hiszen olyan- 
forma hangzash s a szonak igy két értelme van. E szerint tehit 
atyink csak azt tiltja meg, hogy ruhankon ezilist-botokat ne 
viseljlink. ellenben a bojt-viselést nem tiltja meg. Ilyen eszte- 
lenséget azonban nem lehet atyankroél filtenni, hogy 6 azt tiltsa 
meg, hogy eziistbotokat varrassunk kabatunkra, ennélfogva az 
,ezlist* szét itt allegorikus vagy mythologiai értelemben kell 
venniink. E szivegben tehat titok lappangvan, hagyjuk ezt meg- 
oldatlanul és atyank akaratanak megfeleléen (ki csak az eztiist- 
bot filvarratasat tiltja meg) viseljiik a bojtokat,. — 5 igy is 
tértent. 

Még késébb divatba jétt az, hogy indus feérfi-, né- és 
gyermekalakokat himeztek a ruhak szivetébe. A testamentum 
azonban egyenesen kiitkozds terhe alatt tiltja meg az emberi 








_ SWIFT JONATHAN, 614 


a boros-pinezét zarta el testvérei ell, és caak maga ivott (a két- 
szin alatti dldozisnak a papra szoritisa), késébb pedig kovasz- 
talan kenyeret adott esak a testvéreknek (az ostya), azt allit- 
van, hogy az evés kézben régtin hissa vélik (transsubstantiatio). 

Végre, midén “szeszélyeit, bolondsagait és gonoszsagait 
Marton és Janos nem akartak elhinni, egyszeriien kidobta dket 
hazabol s ellentik a rendérség segelyét vette igénybe. Mielistt 
azonban ez megtirtént volna, a ket testvér elékereste a sutba 
dobott testamentumot, pontos masolatot vett rdla, s ezt elolvas- 
van, lattik, hogy Péter dket raszedte, Elsé gondjuk tehit az 
volt, hogy a lezart pinezét feltirték s bort hoztak maguknak, 
majd szeretéiket elkergették és tirvéenyes feleségeiket visszavet- 
tek. Swift (Wotton) magyarazé jegyzetei szerint ezalatt a pro- 
testansok altal visszadllitott két-szin alatt aldozast, a cocliba- 
tus megsziintetését s a papok nésiilésének megengedését kell 
érteniink, 

A kidobott két testvér kézés szallast vett fil s elészér 
is a testamentum-masolatit kezdé tanulmanyozni. Belattak ebbdl, 
hogy minden bajuk abbdél szarmazott, hogy ennek rendelkezéseit 
nem tartottak meg. Megallapodtak tehat abban, hogy mindegyik 
visszaallitja kabatja eredeti alakjat, a mint az a testamentum- 
ban meghagyatott, Azonban a mig Marton oly dvatos volt, hogy 
a felesleges czifrasigokat szépen olldval fejtegette le 5s kizben 
a mit sajnilt, rajta is hagyta a kabdton (a lutheranusok Altal 
megtartott oltar, kereszt, ostya, stb.) addig Janos hirtelen akarta 
kabatjat a fSlésleges czafrangt6] megtisztitani s durvan tépett le 
arrol mindent. A szévet azonban nem Allotta ezt ki és rongyokra 
szakadt, kilinisen midén egy csomdé aranyesipket tépett le réla, 
egészen ketté hasita az egész kabdtot, Ezt aztan tiivel, czérna- 
val el kezdette Gsszevarrni, itt ott rakott ra mas szivetbél 
valo foltokat, mi altal ruhaja olyannd valt, mint egy vereke- 
désbél kikeriilt, megtépett gavalléré, Diihében, hogy Marton 
kabatja oly szép, mint volt, az évé pedig olyan rongyos, éssze- 
veszett biatyjaval és kiilén kbltézitt. Altaliban pedig driilt médon 
viselkedett ezentil, a gyerekek az utezan mindenféle ginyneve- 
ket kiabaltak utana, mint Kopasz Janosnak (Calvinus — a ,calvns*, 
~-kopasz* szoébdl) majd Hollandi Janosnak Leydeni Jinos) esifol- 
tak, majd maskor Szegény Tamasnak (Minster Tamas), majd 
larmas, Eszaki Janosnak (Knox), 


ATHENAEUM. 4') 





arg ah i 


Hi 
1 
) 
{ 


, 


22 epebersers 2 melee ees eodieere wok. de carted 


14 i He 
HAE if 
THE itt ‘hi Tf 


i 
i 
ti 
I 
i 





615 


ban régtén ajinikozott héhérul (a kalvinista kegyetlenségek Irland- 
ban, Servet elégetése, stb.) s e tenykedése kizben mindig hosszi 
imadsagokat mondott. A zenét gylililte és nem tiirte meg haga- 
ban (énekes misék kizirasa) a képeket és kiaggatott czimereket 
kivekkel és sarral dobalta (képrombol6k), gyakran télviz ide- 
jen is nyakig szaladt a vizbe, hogy a sarhanyastol piszkos testét 
megmossa, de mindannyiszor piszkosabban keriilt ki a fiirdébdl, 
mint azeliétt. (Anabaptistak,) Néha meg kiallott az utezdira s a 
jarokeliket arra kérte, hogy pofozzdk St meg, mert erre ré- 
szolgalt. (Az angol kepmutatokra ezeélais.) Ha aztan tényleg 
megvertek és megpofoztak, mindenfelé eljart és mutogatta a 
kapott titlegeket. 

Szerenesétlensége volt Janosnak az, hogy Péterhez nagyon 
hasonlitott. Bar egyikiik a varos egyik végén, a masik meg a 
masikon lakott is, indulatossiguk, ktilinezkidéstik, jarasuk, 
szeszelyeik oly hasonlatossigot mutattak, hogy a legtébb ottani 
lakos dsszetéveszté ket. Janost gyakran megfogta valaki e 
szavakkal : | 

— Kedves Péter ur, kiildjén abbdl a bizonyos orvossig- 
bol megint, mert gilisztak bantanak. 

Hidba szabadkozott Janos, hogy é nem Péter, mégis dssze- 
téevesztették mindig. Egy izben pedig, midén Péter holmi rossz 
fat tett a tiizre s otthon maradt, a térvény embere Janost fogta 
el helyette. Végre is Janos elhatarozta, hogy az egyforma szévetii 
és szabasii kabaton All boszit s ha az teljesen rongyos lesz, csak 
nem fogja 6t senki testvérével tsszetéveszteni. Igy aztan alig 
hagyott meg valamit a kabatjabél 5 azt is naponként két dra 
hosszant durva vakolatd falhoz dirzsilte, hogy kopjék s durvul- 
jon. A haszon azonban az lett, hogy a kitiind szévetli kabat 
esak kirojtosodott s igy Péter rojtos kabatjdhoz még jobban 
hasonlitott, annyira, hogy most mar jé barataik és tanitvanyaik 
is Gsszetévesztették Janost Péterrel. 

Desunt nonnulla .. . e szavakkal végzi Swift a hordo mesé- 
jenek elbeszélé részét. Ezentil ujra satirikus elmélkedések 
kivetkeznek, melyek kiilénben is mindegyre megszakitjak a mese 
folyamatos elbeszélését. Ez a véguiidés vildgosan és félreismer- 
hetetleniil az anglikan egyhazra vonatkozd ezélzis, melyet szerzé 
szandékosan nem akar folytatni. A durva vakolati fal, melyhez 
dérzsilidik Janos, a Cromwell-féle durva modort puritan-elvek 

40° 





O10 SWIFT JONATHAN. 


szalagokrél, igazeaig azerint tehat ezt viselniék nem lett volna 
szabad, 
Ekkor eljdllott Péter és igy szdlott: 

— lIgaz, hogy nines a testamentumban a vallszalag totidem 
verbis (ugyanezen szavakkal), de benne van inclusive, azaz ftofidem 
syllalis, esetleg totidem literis (ugyanazon szavakkal, vagy ugyan- 
azon betiikkel), Keresstik tehit e szétagokat ,vall“ .sza* _lag* 
a ha igy sines meg, e betiik av. ~ os wl, iS, SZ’, a“, a 
,a*, .@° fdltétientl meg lesznek benne-. 

8 miutan ezeket tényleg hamar foéltalaltak, a vallazalago- 
kat filvarrtAk kabatjukra 8 vigan viselték, — mint a testamen- 
tumban tényleg benne foglaltaté intézkedés targyait, — paterno 
jure. (Péter ezen okoskodasdban a szentiraés magyarazatanak 
middjait kell értentink, melyek az irasban nem foglaltato dol- 
eokat implicite belefoglaljAk s azokat kéetségteleniil beleértendéknek 
tokintik,) 

Avonban a vallazalagoknak lejart a divatja s az arany- 
csipke kAprdztatd el a divatvilagot. Minden gavallér aranyesip- 
két viselt, volt olyan lord is, ki egyetlen kabatjara itven rif 
aranyeaipkét varratott Péterék sem maradhattak el a divattél, 
de a testamentumban nyoma se volt annak, hogy ily diszt alkal- 
magzanak az jsi kabatokra. Ekkor Péter igy szoélott testvéreihez : 

— Minden végakarat kétféle lehet: irdsbeli és értelmi. Az 
irisbeli, mely eléttiink fekszik, mitsem szél az aranycsipkérdél, 
az értelmi azonban nem tagadja azok viselhetését. Es én emlék- 
szem is rd, mintha valaki mondotta volna, mint atyank hataro- 
zott kivansagat, hogy mi egykor aranyesipkét viseljiink kabatun- 
kon. Ez a végakarat értelmi részéhez tartozik. 

A masik két fit is kezdett ilyenféle kijelentésre enJdékezni 
68 € szajhagyomany alapjan ravarrtak az aranyesipkét a kaba- 
tokra, (Swift ebben a traditio erejének alkalmazisét és elvét 
guinyolja.) 

Majd ismét langvéris selyem-béllés j6 divatba, melyet a 
harom ifjinak szintén kellene kabatjaba varratnia, de a testa- 
mentumban tijra szé se volt a lingszinii selyemrél, Egy keres- 
kedi a testvérekhez mintat hozvin a selyembil, biztosité dket, 
hogy ha nem sietnek, holnapra egy tiiparnaira valé darab sem 
marad készletébél, mert az urak Jefoglaltik mind. Tehét gyor- 
san kell intézkedni. A fivérek eléveszik a testamentumot, de 





SWIFT JONATHAN, 617 


liban elsi miivei bibeszédiiségben szenvednek: sok a mondani 
valéja se sok Gtlet szétfesziti a format és pazaru) émlik minden- 
felé. Csak jéval késébb képes magat oly miivészi 6nmérsékletre 
szoritani, hogy csupan a targyra tartozdkat mondja el. E rész- 
ben mintaszerti dolgozatai a ,posztékereskedé levelei“, az .uta- 
sitisok a hazi cselédség szimara* és fileg ,Gulliver*. 

A ,Hordé meséjé*-ben még a szamos kitérésnek is laza 
kiizpontja van, Igy pl. a Ill. fejezethen olvashaté kitérés, .a 
kritikusokrél* voltaképen Bentley ellen is iranyulé ginyirat volna, 
de annyi kitéréssel kezeli e kitérést is, hogy a megesipkedni 
ohajtott Bentleynek csak par gorombasag jut. Ilyen az, midén 
jt ahhoz a szamarhoz hasonlitja, melynek orditasa Herodotos 
szerint az egész scytha sereget pani félelembe juttatva, meg- 
futamtatta. 

Kivaléan érdekes e miiben ,, az driiltség okairdl* szdlé 
elmélkedés, a mennyiben Swift bizonyitja mar akkor azt, a mit 
ijabban Lombroso annyi példaval illustral, hogy a langész és a 
léboly egy és ugyanazon forrdsbdél ered, Vizsgalat ala veszi kiili- 
nisen a nagy wjtékat, kivalélag a philosophiai rendszerek fel- 
talaloit (Epicurus, Diogenes, Apollonius, Lucretius, Paracelsus, 
Descartes) 8 kimutatja, hogy ezeket az 6 kordban a tébolydaba 
zartak volna 8 a Bedlam akkori szokasos eszkizeivel (érvagas. 
vesszizés, bilines, sitétben elzaras stb.) iparkodtak volna ki- 
gvogyitani bolondsagaikbol. Swift mondja ki elészér azt a nagy 
eszmeét, hogy az 6rtiltség némi adaga nélkiil nines langész s 
hogy a vilag altal tébolynak nevezett elmebeli géziknek az agyba 
fol kell szallniok, hogy a langészt azzi tegyék. A szerint, a 
mint tibb vagy kevesebb szall fl az agyba ez anyaghbdl, lesz 
az illeté Nagy Sandorra, Leydeni Janossai és Descartes-ta. [me 
lathatjuk, hogy Lombroso egész elméletét Swift kétszdiz évvel 
megirta az olasz tudés elétt, ez aztin csak a megfelelé példa- 
kat valogatta dssze egész timegbe, a ,Langész és téboly* ezimii 
miivében, egytttal az elméletet a biintetéjogi beszimitas kérdeé- 
sével bévitveén. 

Ha alabb Jatandjuk, hogy Swift, élete utolsé éveit teljes 
tébolyban tilté el s a fényes elme abba a sététhe meriilt, mely- 
rile fejezetben szé6l, nem csoddlkozhatunk eléggé ez intuitio 
felett, mely e férfitnak sajat sorsa. tiikrét elsé nagy miivében 
eléje tartja. Ifji volt még, a harminezadik életévét sem» ~~) =! 





t TRH 
a i 


! 3 


mee ili 


it il 
Ii 
(ital 
TH 
ilk 





SWIFT JONATHAN. 619 


e mii utdn egydltalaban még egyhazi Alldst kaphatott. Mert a 
mit az aldozis kézben valé atvaltozdsrél s a kalvini inspiratio- 
rol ir e miivében, az a legezinikusabb elmélkedések kizé tarto- 
zik, miket valaha toll Jeirt. Zsidé vagy pogany, a kinek a keresz- 
tvén hitezikkelyekhez semmi kéze sines, leirhatja ezeket, de 
keresztyén és épen pap tollabdl ily elmélkedéseket olvasni csak- 
ugyan a legszokatlanabb tiinemény. Es Swift egyik nagy ellen- 
sege, a yorki érsek Sharpe, midin az ird pdarthivei Swiftnek 
piispékké eléléptetését szorgalmaztak, e részekre mutathatott ra, 
az Anna kirdlynének Atadott példAnyban, hogy a makacs kiralyni 
soha ala ne irjon oly okmanyt, mely Swift Jonathant tole fiiggii 
egyhazi méltésigra léptesse elé. E mii egyes részeinek példat- 
lan frivolitasa jéval tilhaladja Voltaire ,Pucelle*-jének leghir- 
hedtebb helyeit is, pedig Voltaire nem volt protestans pap s 
nem élt a képmutatd Angliaban. 

A ,Hordé meséje* eldinté Swift sorsat egész életére. 
Minden valédi nagy irénak elsé féllépé munkaja a leginkabb 
figyelemre mélté6, mert ekkor még égretiré titan, ki a tarsadalmi. 
politikai, vallasi tekintetekkel nem térédik és sajat elére jutha- 
tisdt sziamba sem veszi. Sok nagy ird fél életén at elsi miivét 
vezekli le, a mig megalkuszik lassacskan sajat koraval, — 
Swiftnek két emberélet is kevés volt arra, hogy levezekelje a 
~Hordé meséjét*. 

Dr. Kacziany Géza, 
(Folyt, kéy.) 





ALKALMI MEGJEGYZESEK HERBART LELEKTANANAK 
ALAPTETELEIRE. 


Mult évi németorszigi tanulmanyutamon személyi érintke- 
wes litjan szerzett tapasztalataim is igazoltak rég vallott azon 
nézetemet, hogy az alapokra vissza mend tudomdny szerénynyé 
tesz; a felszinen mozgé nagy tudds ellenben az Gnhittségnek s 
masok kicsinylésének sziilije. 

5 ez természetes is. A ki ugyanis a tudomany alapkér- 
déseivel és pedig térténeti dton is kutatva foglalkozik, ‘csakhamar 
belAtja, hogy aranyitva a tudomany nyilt problemdihoz s a kuta- 
tis végtelen teréhez, mily csekély s mily kériilhatarolt a meg- 
oldott problémak tere: s felismeri azt, hogy az Ot megelézé s 
vele egyidiben élé tudésok megszamlalhatatlan sorozataban saja- 
tos felfogasav al, eredetiségével 6 maga mily szerény helyet fog- 
lal el. A feliileten mozgo, masodkézbil élé, tehat éléskiédé Al- 
tudés ellenben masok tudomanyossigdinak kész tételeit minden 
lelkiismereti munka nélkal elfogadja, azaz eltulajdonitja. E be- 
fogadé munkajat nem kiséri a kedvnek, minden komoly kutatést 
kiveté eri fokozédasnak felemelé, az wut faradalmait semmibe 
vevé érzete, de igenis a kiilsé kényszeriiséggel, a hid ambitid- 
val mindég jaré kinzd gydtrelem kedvtelen érzelme. Az ily érze- 
Jemmel, ily hangul:; than vegzett munka nagynak tiinik fel s az 
ily folytonos munka otjan bevett ismereti anyag idével bhirtoke- 
sanak, azért mivel mast nem Jat, ugyancsak nagynak s 6 maga is 
maga elitt nagy tuddésnak tiimik fel. Akarhanyan ugyanez anyagot 
épenséggel nem, vagy legalabb nem ily alakban birjak: ezek az 6 
szemében mind tudatlanok, A dogmatikus tudas iinhitt s mast 
kicsinyité; a tudomany ellenben szerény s misnak érdemet 
drimmel elismerd. 


wn, 


i 














ALKALMI MEGJEGYZESEK HERBART LELEKTANANAK AUAPTETELEIRE, 621 


Az Gnhittségnek é8 masok kicsinylésének veszélye pedig 
ann4l nagyobb, minél gyakorlatibb iranyzatd a tudas, minél 
inkabb tavozik el a tudds a tudomany elméleti alapjatél, alap- 
kérdéseitél. A paedagogus tudasdt a tudds targydndl s munkassiga 
vyakorlati iranyzatanal fogva kisérti e veszély. Elmélete az ethika 
és a lélektan alapjain nyugszik, a melyeket annal is inkabb 
kész kritikatlanul elfogadni, minél inkabb érdekliédik mint didakta 
a kész ismereti anyag kézlésének mdédjai irant. Az alapokkal 
szemben a kritikatlansig veszélye fokozédik, ha magdét a paeda- 
vogika elméletét, — tgy mint a Herbartit — az iskola hivei 
igy tintetik fl, mint a mely a nevel(i oktatist feltaldlta, s 
mint a mely ép az alapok feltiintetésével és miivelésével a paeda- 
gogikit is a tébbi tudomaényok szinvonalira felemelte. Teljessé 
lesz e veszély, ha az alapveté psychologia a lélek fejlidésenél 
inkabb eltekint a személyi és ethikai, tarsadalmi. tényezékt6l s 
lénvegileg a nevelé altal suggeralt képzetekkel és ezeknek a 
talalkozis alkalmaval bebizonyult ereje segélyével kivanja a néven- 
dék szellemi életét felépiteni s igy taplalja a nevelé minden- 
tudésaganak, mindenhatésdgdnak jél esé bitét: s ha ugyanesak 
ezen psychologia nevezetesen a mathematikai calculus alkalma- 
zisa altal a minden kritikan feliilemelkedé megbizhatésignak 
igényével lép fel s ha igy az iskola hivei eme tételek vak el- 
fogadasira késatik az advenit. 

Sohasem csudalkoztam a mondottak alapjin a f6létt, hogy 
a nat’ scoyyy paedagogusoknal, 8 nevezetesen az orthodox iranyd 
Herbartistaknal mintegy jellemszertileg talalkoztam az inhittség- 
nek 8 maésok kicsinylésének vondsaival; de Gszintén mondva 
mégis meglepett az ily férfiak személyiségének linnepelisége 5 
iskolaik nagy hirneve daezdra ez iskolakban bemutatott ered- 
ménynek valéban sildiny volta. A jenai gyakorlé iskoléra s a 
viesseni minta-gymnasiumra gondolok. 

Ezen eredmény nézetem'szerint szoros désazefliggésben All 
a Herbarti lélektan tévedéseivel, nevezetesen annak képzetieske- 
désével, mechanisalé intellectualismusaval, s egyoldali, a szerves 
egészre, a tarsadalmi tényezére alig tekinté individualismusaval, 
Hogy épen ezen psychologia alapjaban véve mennyire elgondol- 
hatlan, erre nehdiny marginalis megjegyzéssel kivanok utalni. 

A phychologiai kérdés Herbartnal metaphysikai alapon nyug- 
szik, — tigy hogy nala a psychologia tulajdonkép alkalmazott 


= 





616 SWIFT JONATHAN, 


8 hogy aztin az anglikan vallas ismét hasonlatossa valt a katho- 
likushoz kiilséleg, azt a hierarchia megtartasa, a kiilsé szertar- 
tasok kodifikahisa, helyzete stb. bizonyitjak. Szerzink azonban e 
ponton gitot vet satirikus erének, holott lathaté, hogy ax Allam- 
vallis kinévéseivel még kegyetlenebbiil el tudna banni, mint a 
tibbivel. Hiszen ha az 6 ginyoros tollat valami kihivta, az leg- 
inkibb a se katholikus, se protestans angol allamvallas lehetett 
fires formasdgival és véghetetlen képmutatasaval. 5 ép ez bizo- 
nyitja Swiftnek haszonlesé szamitasat, hogy épen e ponton hagyja 
abbu «a mesét, a hol még tagabb tere lehetne a satira korba- 
csinak forgatasara. Azonban 6 itt csak megmutogatja, mire 
képes és a hallgatas dijara var. E részben pedig kegyetlentil 
elazamita magait, mert épen a ,Hordé meséje* miatt nem jut- 
hatott magasabb egyhazi allisra Anna kirdlynd alatt, ki a val- 
lisos ératiletét sért6 mese miatt kimondhatatlan ellenszenvet 
érzett Swift irant. A kirdlyné halalaval pedig a politikai viszo- 
nyok ugy megvaltoztak, hogy Swiftrél tébbé activ politikusként 
az0 se lehetett. 

Kmlitém fennebb, hogy Swift e miivébe késébb irt humo- 
ros és satirikus elmefuttatisokat is szétt be, melyeket kitéréseknek 
(digressions) nevez. Ilyen Gnallé tarezaczikk-szerii kitérés mind- 
jart az elészd is, a bevezetés is; ez utdbbinak targva, mint fen- 
neb mar jeleztem, a szészék, az akasztofa és vandorszinész-bddeé 
kézitti parhuzam. E kitérésekben mutatja be Swift sajat korat 
teljesen feldlelé széles tudasdt, mely azt bizonyitja, hogy vizs- 
yajt balsikere daczara is szép timeg ismeretre tett szert ag 
egyetemen. Igaz, hogy midén Temple udvaradban tartézkodott. 
ismét igen nagy szorgalommal esett neki a tanulisnak s 170 1-ben 
azép sikerrel tette le a tudori szigorlatot, etté) kezdve teljes 
joggal viselvén a doktori ezimet is. Azonban e scholastikus tudaAs 
igen esekély azon széles latkirii ismeretekhez képest, melyekkel 
Swift miiveiben talalkozunk s melyekre okvetleniil sztiksége volt, 
hogy satirija gazdag erét kellé alapossiggal Gnthesse ki. Kule- 
nésen megmérheté e tudas terjedelme ,Gulliver*-ben, melyben 
w% allamjogi ¢s tarsadalmi tudomanyok szimos agaba vagé fej- 
tegetéseket talalunk. 

A ,,Hordé meséjé*-be beleszitt elmefuttatasokat ma tarega- 
ezikkeknek neveznék, a mennyiben egyes targyak felett tartal- 
maznak szellemes megjegyzéseket, kissé bi lore eresztve. Alta- 





ALKALMI MEGJEGYZESEK HERBART LELEKTANANAK ALAPTETELEIRE, 623 


mik voltak, — de ezek isszesége mégis mas tiineményt, tehat 
valtozist mutat, Egy ¢s ugyanazon vonal lehet radius, tagens 
stb.; egy és ugyanazon hang Jehet alaphang, oktava ath. IV, 
57. stb. 92. stb. 142. stb. 

Lehet-e egyiittlétrél (Zusammensein) Herbarti alapon szé- 
lani ? Hisz az egyiittlét a tért tételezi fel; a tér pedig Herbart 
azerint az Gsszefoglalé gondolkozis teremtménye (ein Geschip! 
des zusammenfassenden Denkens IV. 211. 249. stb ), a melynek 
ninesen valdsaga. Igy tehdt egy metaphysikai semmi alapjan 
van a realeknek egyiiftléte. Ezen alaptalan egytittlét Herbart 
keze alatt organisilo, vagy legalabb rendezd erdvé valik: a 
mennyiben realéknak sorai/ alkotja és pedig ezenfolfil ugy. 
hogy ezen sorok mind egy realeban veszik kiindulasi pontju- 
kat. (Ezen rendezé eré nélkiil sorok és pedig igy szervezett 
sorok keletkezését igen természetesen nem lehet yisszavinni a 
realek természetére ; hisz ezek mindegyike egyforman ignordlja 
egyszertiségénél fogva a masikat. Tehat csak kiviilré] — vagy 
a mint ezt Herbart mondja — egy a realekre nézve egészen 
véletlen vonatkozds utjan jéhet e rendezés (IV. 132. 157, 166.). 
Ezen mythologizalt egyiittlét*-nek, e szonak(!) hatalma (?) alatt 
rendezkednek meglepéen e sorok, E sorok keresztezé vagy 
kiinduld pontja — a logikus és természetes gondolkozas sze- 
rint esakis vonalok taldlkozdsi pontja és semmi egyéb, Herbart- 
nil e pont most ismét mythologizalt subjectummaé valik, a 
melyb6l hataskent vonalok indulnak ki, s a melynek vonalai, 
sorai vannak és ennek kivetkeztében jollehet az csak egy és 
valtozhatatlan pont, mégis tibb tulajdonokkal, ismérvekkel bir : 
— sit a soros realéknak helyvaltoztatasa kivetkeztében még 
valtozik is. Méltdn kérdezztik: birhat-e ez ily reale tulajdo- 
nokkal, ismérvekkel?! Hisz a mint ezzel bir egy reale — 
azonnal vonatkozishba jut mashoz, 8 a mas altal nyer meg- 
hatarozast s mint ilyen nem egyszerii ! 

S mikép képzelheté el, hogy az, a mely masra épenség- 
gel nem gyakorol befolyast, mégis e soros realekat mint 4i- 
indulé pont olyannyira befolyasolja, hogy ezek tulajdonaiként 
megmaradnak egy bizonyos sorban s viszont ezek annyira 
befolydsoljik a kiinduléd pontot, hogy az a soron beliil tért- 
éni helyvaltoztatas kivetkeztében maga is megvaltozik., 





ji Pi 


~ 
Po Sang atm i sopmrar arg ste le 


nh 
t 
Ht 
yt! 
Britt 


ii iti 





ALKALMI MEGJEGYZESEK HERBART LELEKTANANAK ALAPTRTELEIRE. 62) 


A lélek is ily egyszerli meg nem semmisithetO reale, mely 
eqyéll van bizonyos szimi realekkal, melyek dsszeségiikben 
egylittvéve a testet képezik. A lélek az agyvelében székel. A testi 
realék tevékenysége az dnmegtartds, A testi realék énmegtar- 
tasi tevékenységét a testi miiveletek képezik; a léleknek én- 
megtartasi tevékenységét pedig a képzetek. E tevékenységben 
érvényesiilé eri nines a lélekben, mivel a lélek mint egyszerii 
qualitasi reale semmiféle erdkkel, sét még sajatos lelki erdvel 
sem bir. Csak is a haboritas, a kivilrél jovi hatds, a mely a 
lelket sajitos qualitasiban veszélyezteti, kelti fel az énmegtartis 
rendszere alapjan az eriket, Az ellenkezés kelti fel az erdét. 

Itt is a kérdes az, hogy mi inditja az egymassal szemben 
teljes kizdnynyel viselked6é realekat az egyesiilésre? mi léte- 
sit ezen a tér alakjaba mem esd realek szamdra oly szoros 
egyestilést, a melyet térszerii testnek neveziink? Mi létesiti 
tovabba a testi realek és az egy lelki reale kézti kilinbsé- 
get a testben? Mikép képzelheti el, hogy épen a testivel 
szembesitett lelki reale egy bizonyos, kértilhatdérolt helyen s2é- 
keljen ?! Ujra feltolja magat ama kérdés, hogy mi alapon 
vesz tudomast a reale a kériilitte levé realerdl? mi inditja az 
evyes realet arra, hogy fenyegeté allist foglaljon el mas 
realevel szemben s viszont, hogy mi okozza azt, hogy a 
masik reale ott ezzel szemben magat ellentallasi positidba veti ? 
Mi oka annak, hogy mosi egyszerre és pedig a nélkiil, hogy 
a realeban erd lenne — a realebél énmegtartasi actié indul- 
jon ki? Hogy ne az erd sztlilje az actidt, hanem az actio 
az erét?! Mi az oka annak, hogy az egyik reale tevekenysége 
testi, mig a masiké — bizonyara eredményében kepzet? s 
miért épen képzet? Egész sora a meg nem oldott kérdé- 
seknek emelkedik fel fenyegetidzileg az alupossag igeéenye 
ellenében. 

A képzetek a lelki élet bslényei, V, 289. stb, IV. 300. 
stb., a melyekbél Herbart az egész szellemi életet megalakitja. 
A képzetek ugyanis midén egytitt vannak — egymashoz viszonyba 
jutnak, Ha egyszerii vagy disparat képzetek dAllnak egymassal 
szemben, disszeszivédnek vagy egybeolvadnak ; ha ellenben akar 
részben vagy egészben ellentétesek egymassal: ugy egymasnak 
ellentallanak, Az ellentéllas nem vezet az egyik vagy masik meg- 
semmisitésére, hanem csakis megakasztasara. Két képzet még 





wes Utjan szersett tapasctulataim is igazoltak ree vallott azon 
néexetemet, hogy az alapokra vissza mend tudomany szerennymye 
teer- ao Selezinen mozzed nagy fedas ellenben az inhitiséenck « 

& ez termeazetes is, A ki ugvanis a mdemany alapier- 
désenvel es pedig térteneti gion is kutatva foglalkezik. caakbanrar 
Welitin, begzy arapyitva a tudomany oyilt problemaihoz s a bute 
tas vertelen terétez, mily ceekély 5 mily kirilhatarolt a meg 
eldott problemak tere: 6 felismeri azt, hogy az &t mecelicd « 
wele egvidiben el tudésok megszamlalhatatlan soresataban sajé- 
toe felfogasival, eredetisegevel 6 maga mily szereny helyet fogr- 
lal el. A felfileten mozgo, masedkéeshil 411, tehat Miskids al 
tudes ellenben masok tudomanvessaganak kesz tetelet minden 
lelkiemereti munka nélkil elferadja, azaz eltulajdenitja. E be- 
fogadd munkajat nem kiseri a kedvnek, minden kemoly kutatast 
kiveti eri fokoxodasnak felemelé, az ut faradabmait semmibe 
wer) erzete, de igenis a kiilsé bémyszeriiséggel. a bit =ambitid- 
val mindég jaro kingd gvitrelem kedvielen ervelme. Az ily érze- 
lemmel, iy hangulatban végzett monka nagynak fimik fel = az 
iy folytonos munka otjan bevett ismereti anyag idivel hirteke 
eanak, azért mivel mast nem lat, ngyanesak nagynak s (i maga is 
mage elitt nagy tudosnak tink fel. Akarhanvan neyanez anyagot 
es ney eae ans Sy siien Be ezek az & 

mind 





ALKALMI MEGJEGYZESEK HERRART LELEKTANANAK ALAPTETELEIRE. 627 


lélek egységének (?) Gnmegtartasa érdekében erdkké valnak « 
kihelyezettségitk daczdra is fel és lemend taénczukat jarjak a 
tudat kiiszibe f6litt, majd ez alatt, a mely tancz nyugvopont- 
jaival egyiitt Herbart methaphysikai materialismusa alapjan a 
psychologiai mechanika és statikaban képezi a kiszamitas 
targyat. Ki szamara léteznek, kinek tudataban, kinek 6ré- 
mére, fajdalmira — mindezt nem tudjuk s nem is tudhat- 
juk, mert az én, mely mindezt magaénak mondhatna, nines, 
hanem csak lesz. 

Az ,én* tulajdonkép csakis a lélekkel isszefiiggésben allo 
képzetszivedékek Gsszefoglaléja; mondhatjuk azon képzettike, 
mely az Uj képzettel mint appercipialandéval szemben mint 
appercipialé ténykedik. Az én. tehat nem a képzetek feltétele- 
zbje, létesitéje, avagy a képzettevékenység folytonos kisérije, 
hanem a képzettevékenység eredménye. A képzetek sorokban 
rakédnak le és pedig egymast keresztez() sorokban. A keresztezé 
pont, mint e sorok kiindulisi pontja Gnalldésitva lesz az énné; s 
mint ilyen, mivel a sorok folytonosan valtakoznak 8s maguk is 
-miskép rakoskodnak — az én is folytonosan valtozik. 

Az en” e szerint nem az dntudatban azonos subject- 
object, hanem az objectum altal alakult subject; a tulajdon 
utan kévetkezé tulajdonos. 

Sa mint az ,én*, tigy az éerzelmek és a kivandasok (akaris) 
is a képzettevékenység szarmazékai. Ha az egyenli képzetek az 
ellenkezikkel egyenlé erdsek: fiigy a disharmonia, a nem tetszés 
érzelmeit nyerjiik ; ha pedig az erik egyike, a tébbiek altal tamo- 
gatva, — a tudat kiiszibére jut, igy a harmonia, a tetszés érzelme 
keletkezik. A képzetek talalkozisinak mikéntjével, az azokban 
rejl6 egyenstlyanak “mikéntjével adottak az érzelmek. Képzetek 
pedig, melyek bir megakasztva ellent allanak a veliik ellenkezé 
képzetek hatasanak s eliterjesztésre tirmek — tirekvések, kiva- 
nisok, melyek — ha kivandsuk teljesithetése tudafdval is bir- 
nak — akardssi valnak. Igy tehat tényleg képzetekbil s azok- 
nak egymashoz valo viszonyaikbol éptil fel szellemi életiink. 

Feltéve, hogy a képzetek fényleg erikkel birnak s egy- 
masrol tudomast is vesznek; vajjon megérthetjiik-e azt, hogy 
az egymassal ellenkez@ egyenl6 erejii képzetek egymast szét- 
azorjak, disharmonidt létesitenek ; valamint megeérthetjiik-e azt, 
hogy egy kiziis erivel tudatba emelt képzet a harmonia képét 





624 «LEAL MEGSecTx2sek MEKEANT LELERTASA(SAK ALAPTETELEORE 


Herbart azonban maga sem veszi komolyan a soknak és 
valtozisnak az egyazerii qualitasd realeval vald egyeztetését. a 
mennyiben az egylittlet sorait és az egyittléten belal tirtént hely- 
valtoziat a realekra nézve_ egéazen véletien viszonynak~, »téletlen 
nézetnek~ mondja. (IV. 132. 157. 166.). Ezért is a redlek walo- 
sdgos ténykedése alapjan kivanja megmagyarizni a sokat — a 
valtozast. Példaval vilagitja meg e témykedést (L. IV. 133.). 
Tegytik fel, hogy két részben ellentmondé qualitasu reale egytitt 
van. Az ellentmondék természetesen egymaést megsemmisitenék, 
na a realék egyazerll qualitisa ezt ki nem zirna sha a szembe- 
sités nem alapulna ama — véletien nézeten™. 

Alljunk meg! részlen. egymdsnak ellentmondd reale ! 
Van-e ennek a _részben~ ellentmondonak értelme ? Ha valami 
valaminek ellentmond: tgy annak egy reésze ilyen, masrésze 
olyan s az egészben nem egyszerii! Tovabb az ellentmon- 
dok megsemmisitik ecgymast! Ez mathematikai gondolkodas, a 
melynél mi visziink bele a +- és — Altal a szimokba, a nagy- 
aagokba ellentmondasokat, a melyeket az ellentmondas miatt 
mi — 8 nem ezek — semmisitiink meg. 

Aze miatt meg nem semmisiilt egyiittlevé realék egymas- 
aal azemben megmaradnak az ellentdllds allapotaban ; — s mind- 
két reale megtartjan magat a masik részérél St fenyegeté meg- 
zavartatassal szemben. A realis lények ezen dnfenn- illetSleg 
jnmegtartasdban all egyesegyediil a valddi, az igazi térténés (Diese 
Selbsterhaltung der realen Wesen ist allein das wirkliche Ge- 
schehen), | 

Egyszerii lényeknél szélhatunk-e ellentallas Allapotaré) ? ! 
Ellentallisi Allapot feltételezi azt, hogy masrél legyen tudo- 
misunk, hogy azzal érintkeztiink légyen 5 att6l tapasztal- 
tunk légyen mir is ellenséges benyomast, tamadast. S hogy 
minderre tényleg gondolt is Herbart: ezt bizonyitja a fenye- 
get megzavartatissal szemben érvényesiilé dnmegtartas. igy 
tehat masokkal relatidban nem allé, veliik nem érintkezi és 
sxemmi dltal meg nem semmisitheté realék — mas realékat 
mint ellentmondisosakat észrevesznek s fenyegeté megzavarta- 
tisukkal szemben Gnmagukat fenntartjak: s ime ebben a 
lényegiikkel ellenkezié ténykedésben all a valédi tirténés- 
ténykedés, 


Szegeny megdolgozott fogalmak ! 





TRODALOM, 631 


a magyar kulturanak, a mely jdratlan utakat tir a hellenismus jrodalmi 
és politikai felfogisdban, merész operatiét végez a pbffeszkedé dog- 
matikus historia-iras sziirke halyogan, mely eddig a philologiai sztik 
latkér homaélyaban tekintette csak az eseményeket. Az a kathedra- 
sentimentalismus, melynek aesthetizaléd iranya hosszh idén at hamis 
nyomra terelte az 6-kori gérégségrél taplalt fogalmainkat s tailnyo- 
moan érzelmi vilagunk tiikrében Allitotta elé népeinek életét, vagvonag- 
lasban fekszik most eléttiink Schvarez Gyula miivében Uj esamék, 
ij nézetek emelkednek érvényre az 6 kritikai horoscopja alatt; a 
classicismus szentelt fildjét kegyelet nélkiil dssa fel,, hogy nyomoz- 
zon a régmult idék emlékei utan, melyeket aztin a sociolog kezével 
rak dssze, hogy velik a mult intézményeinek szellemét biivélje életre. 
A tirtenelmi abstractio minden hagyominyaval szakitva, Schvarez 
Gyulinak elébb faradsigosan kellett szétbontania azt a mesterkélt 
szivedeket, melyet korlatolt lelkfi didactikusok rottak Gssze, hogy 
aztin porszemrél porszemre alkossa Ojra meg a modszeres girig tir- 
tenetiras uj iranyat. Vele felszabadul a gurég civilisatidrél valé tuda- 
sunk a paedagogiai szempontok elfogult és egyoldali suggestidja 
alél; de mennyi rengeteg apré vonas ismerete, mily mélyrehaté bavar- 
lat, a forrasok labyrinthjében mily biztos tajékozottsdg volt svziikséges 
ahhoz, hogy a nagy magyar tudés munkaéja eredmenynyel jarjon. 

Miive elején érdekesen fejtegeti a jeles tudds a (drténelemnek 
s ennek keretén beliil az igynevezett dkornak fogalmat a tudominy 
mai dallisdhoz kepest. 

Mi képecheti targyat a tirténelemnek? kérdi, s felelete ra 
az, hogy mindazon események, allapotok és viszonyok a multban, a 
melyeknek oktani egybefiiggésébil a miivelt nemzetek értelmi, erkélesi 
és anyagi fejlédésének képe irodalmilag kidomborithaté. Conerét nyel- 
ven szélva: mindag, a mi a multban, az irott évlik, tirvenyhozasi 
actusok, hivatalos vagy magin filjegyzések, epigraphikai foliratok, 
miiemlékek és szellemi termékek aAltal megirikitett multban, az Alla- 
mok alakulisat, teriilemagyobbodasat, teriiletveszteségéet, ethnogra- 
phiai alkatelemrit, Allami intézményeit, tarsadalmi viszonyait, értelmi, 
erkilesi és gazdasigi Gletét mindezek fejlidesének meneteben akként 
vildgitja meg, hogy az utékor az ok ¢s az okozat kézti egybe- 
fiiggést lépésrdl-lepésre lehetéleg tisztin, vilagosan fblismerhesse 
Az irodalomnak az a miikédése, mely ezt az utékor szamdra szem- 
lélhetévé teszi: ez a tdrténelem. 

Tovabbi sorban azt vizsgalja Schvarez, hogy mit ertsiink az 





nem homalyositja el egymdst - de igenis hdérom vagy tibb 
zet kialil kinnyen leszorulhat egyik vagy 


Miné) gydngébb egy képzet, anndl inkibb akasztatik 

inkibb homalyosul el. De egy képzet sem semmisi] meg, m 
egyik — ha tudatban nines is torekszik eliterjeszttare- 
gesammten Vorstellang ist das Vorstellen 

zustellen cevorden) Ene exit, tulatba val jutait még 


erdsités azintén kilinbd2d foku lehet, igy hogy mar ezen 
zetek egyikének tudatba jutisa kivetkeztében eme fokozatoknak 


Herbart szintén mathematikai formulakban kivanja foglalni: a 
képzetek statikajanak és mechanikajanak elméletében. 

Mair az eddigieck is mutatjik, hogy Herbart az 6 kép- 
zeteivel egy ij vilagnak elemeit wyeri. Ezen képzetek is mint 
a realek (ndllian léteznek. Hogy ¢ képzetek hol | 
nem mondja meg. Ha a Jelki realen belil: tgy az osztott s 
nem egyszerii; ha kivil: tgy valddi mythologizalt lényeket 
nvyertink, 

Ez clemekbil épiti fel Conditine mirvinyszobrira nagyon 
emlékezteté médon a szellem-4letet. Ep igy mint Condillac- 
nil egy Sndllésitott szaglas: ogy itt ennél is kevésbbé alany? 
tényezé, t. ia lelki tevékenységnek productumai: a képzetek 
alanyosulnak, mintegy személyeket képeznek —- egymasrél 
tudomast vesznek, egymas ellen kfizdenek, egymdssal kalop- 
bizé médon szivetkeznek, egymast elstilyesztik, felélesztik, 
tamogatjak, feltimasztjak 5 mindezt miivelik mathematikai pon- 
toasigeal és kdvetkezetességgel!! A lelki életnek kihelyezett 

productumait ép aigy, mint a Herbarti realek — egyszeri 
természetik daczira complicalt — hagyon is Mozgzalmas és 
valtozatos 4letet éinek. Bre képzetek is tulajdonkép eri 
nelkiliek, majd azonban 6k is az egyittlét indit&sira ds a 








ALKALMI MEGJEGYZRSEK HEREART LELEKTANANAK ALAPTETELEIRE. 629 


.Der Metaphysiker widerlegt mit einem enormen Aufwand von Scharf- 
sinn alle miglichen andern Ansichten, und wo er seine eigene Mei- 
nung entwickelt, schiesst er einen Purzelbaum von der gewihnlichsten 
Sorte. Jeder Andere sieht, dass eine Disposition zu einem Zustand 
aoch ein Zustand ist, dass Selbsterhaltung gegen eine drohende Eimwir- 
kung nicht ohne eine, wenn auch noch so feine wirkliche Einwirkung 
denkbar ist. Der Metaphysiker sieht dies nicht. Er hat sich mit seiner 
Dialectik an den Rand des Abgrundes getrieben, alle Begriffe hundert- 
mal herumgewendet, hervorgezogen, weggeworfen und endlich muss 
durchaus und durchaus etwas gewusst werden. Also die Augen zuge- 
driickt und den salto mortale herzhaft gemacht — von den Héhen 
der schiirfsten Kritik hinab in die allergewihnlichste Verwechaclung von 
Wort und Begriff! Ist dies gelungen, dann geht es munter weiter. Je 
mehr Widersprechendes in die erste Grundlegung aufgenommen wird, 
desto freier lisst sich schliessen, wie man dann bekanntlich aus mathe- 
matischen Sitzen, welche den Factor Null in versteckter Weise ent- 
halten, oft die merkwiirdigsten Dinge ableiten kann*. L. Lange Geach. 
des Materialism. I, 380, 


Dr, Schneller Istvan. 


\THENAEUM. 41 


IRODALOM. 


Gérdg térténelem, kilénds tekintettel az athéni tér- 
ténelemre és annak forrdsaira. irta Scharcz Gyula. Kiadja 
az Athenaeum. 


Mikor Sehvarez Gyula nagyhirii miive, .Die Demokratie“ meg- 
jelent, a chauvinista sajto meglehetis élesen vadolta meg a nagy 
tudomanyi szerz6t, a miért magyar létere kinyvét németél irtta meg. 
Ha e¢ vadban a legkisebb subjectry igazsagerzet lett volna. — objectiv 
igazeagrol nem is szélva — azt kellene hinniink, hogy a magyar sajté 


axon resze, mely Schvarez Gyulat hibaztatta akkor, a miért szak- 
kiréknek szant miivéet németiil bocsatotta kiakéare s exzel a magyar 
tudomanyossag megbecsiileset a kilfGld itelete részeril is kivivta, 
most kapni fog az alkalmon. hogy az elsé magyar nyelven itt girtie 
histériat figyelmére méltassa, behaté megbeszélés targyava tegye. Sad 
sines rola; a magyar napi sajto egy nemely organuma és pedig épen az. 
a mely hazafiassac¢ban lectébbet utazik, ma is tetszeleg maganak abban, 
hogy tudomast sem vett egy oly alapveté mii megjelenésérl, a milyen 
Schvarez Gyula .Gérig térténelme*. Igaz, hogy egy-két lapnak ex 
a megszokott magatartasa, mely minden irint ellemseges é§ agressiy, 
a mia komoly tndomanyossag figyét szolgailja, egeszen nyomaték 
nélkiili a sajtO azon tilmyomdé reszéevel szemben, mely vegre  .fel- 
fedezte* nekiink is Schvarez Gyulat, mintan elébb a kiilfold kellett. 
hogy megtanitson arra, mily értekes erével rendelkezik a magyar 
tudomanyos szakirodalom a kitiiné hellenistaban es alkotmény-poli- 
tikusban. De az egesz dolog jellemz6 meégis arra a szellemi szinvonalra 
nozve, mely a nagy kGzinség és a tudomanyos kirék kozt kizvetitdj 
szerepre hivatott napi sajté igynevezett .tekintélyes“ organumai egy 
részében uralkodik. 

Pedig Schvarez Gyula kinyvenel jelentisebb tudominyes mij 
aligha hagyta el még a magyar sajtot. Biiszkesege, kincse ez a kdnyy 





TRODALOM, 631 


a magyar kulturanak, a mely jaratlan utakat tor a hellenismus irodalmi 
és politikai felfogiséban, merész operatiot végez a piffeszkedé dog- 
matikus historia-iras sztirke halyogin, mely eddig a philologiai satik 
latkiir homalyaban tekintette csak az eseményeket. Az a kathedra- 
sentimentalismus, melynek aesthetizaild iramya hosszi idén At hamis 
nyomra terelte az 6-kori giérégsegrél taplalt fogalmainkat s tilnyo- 
moan érzelmi vilagunk tiikrében allitotta elé népeinek életét, végvonag- 
lasban fekszik most eléttiink Schvarez Gyula miivében Uj eszmék, 
ij nézetek emelkednek érvényre az 6 kritikai horoscopja alatt: a 
classicismus szentelt fildjét kegyelet nélkiil assa fel,- hogy nyomoz- 
zon a réegmult idék emlékei utén, melyeket aztin a sociolog kezével 
rak tssze, hogy velik a mult intézményeinek szellemét btivélje életre. 
A térténelmi abstractio minden hagyomianydval szakitva, Schvarcz 
Gyulanak elébb faradsagosan kellett szetbontania azt a mesterkélt 
szivedéket, melyet korlitolt lelkfi didactikusok réttak dssze, hogy 
aztan porszemrél porszemre alkossa fijra meg a modszeres gértg tir- 
ténetiras Oj iranyat. Vele felszabadul a girég civilisatiédrél vald tudé- 
sunk a paedagogiai szempontok elfogult és egyoldali suggestidja 
alol; de mennyi rengeteg apré vonas ismerete, mily mélyrehato buvar- 
iat, a forrdsok labyrinthjében mily biztos tajékozottsag volt sziikséges 
ahhoz, hogy a nagy magyar tudés munkaja eredménynyel jarjon. 

Miive elején érdekesen fejtegeti a jeles tudés a tdrténelemnek 
s ennek keretén beliil az igynevezett dkornak fogalmét o tudomainy 
mai Allisthoz képest. 

Mi képecheti tirgyat a tirtenelemnek? kerdi, 8 felelete ra 
az, hogy mindazon események, allapotok és viszonyok a multban, a 
melyeknek oktani egybefiiggésébil a milivelt nemzetek értelmi, erkilesi 
és anyagi fejlidesének képe irodalmilag kidomborithato. Concrét nyel- 
ven szélva: mindaz, a mi a multban, az irott évlék, téirvényhozasi 
actusok, hivatalos vagy magan filjegyzések, epigraphikai foliratok, 
miiemlékek és szellemi termékek Altal megirékitett multban, az alla- 
mok alakulisat, teriiletnagyobbodasat, teriiletveszteseget, ethnogra- 
phiai alkatelemeit, 4lami intézmeényeit, tarsadalmi viszonyait, értelmi, 
erkélesi és gazdasagi eéletet mindezek fejlédesenek meneteben akkeént 
vilagitja meg, hogy az utokor az ok és az okozat kizti egybe- 
fiiggéest lépésrél-lépésre lehetdleg tisztin, vilagosan félismerhesse 
Az irodalomnak az a mfikédése, mely ezt az utédkor szimira azem- 
lélhetéve teszi: ez a torténelem. 

Tovabbi sorban azt vizsgalja Sehvarcz, hogy mit értsiink az 

41° 





«zivad kiepe tajan jelent meg, az skort mie 4 
az é-kor .ab exordio mundi*, vaeeeile 
Megvalté aziileteseig vagy legfilebb . 
jed, az vykor pedig Jeruzsilem pusstulasitél 8 _ Eev 
tudés, Usher érsek pedig a maga _Annales* czima, 165 il 
megjelent iranyadé chronologiai makbjbanogyzeren a régh kent 
tyén kronikak példdjat kivette és minden kritik lés nel 
az o-testamentom és az Gj-testamentom korira_ osztotta be 
vilagtiirténelmet. Es ez utébbi beosatést kéyették 
a XVII. sudizad végéig is, névieg 1685-ig, a aaa egy Ges elmé 
német tudés, Christoph Cellarius, Historia antiqua” eziméi munkaja- 
ban egy tj beosztisnak vetette meg az alapjdt: az é-kort ugyanis 
N. Konstantinnal zirta Je, mint a ki a keresstet a trénrd] diadalra 
juttatta, a kézépkort mint ilyet az 6-kor és ax tj-kor kizé beékelte, 
az wj-kort pedig Konstantindpoly bevételetal kelteate, — «x «— 

Cellirius ezen beosztasinak alapjan épiilt £61 asutén a mult sed 
gad végével a modern orthodoxok fiunemlitett korbeosztdsa, mar t. i. 
6-kor, kizépkor és. ij-hor : oly beosvtis, mely azonban ma mdr, szem- 
ben a folyton haladé tudomany vivmanyaival, teljesen tarthatatlan. — 

‘Schvarez sverint © kifejends: o-kor, hagyomanyosan széllott At 
a mi nemzedékiink suijjirdsira, Bot irodalmi nyelvezetére. Ext a ki- 
fejezést : .6-kor* azonban. mi a tudomany vilaganal ma mar egy 
egységes kornak nem ismerhetjiik el: hanem rcp 88) 
értelemben vett gy iijtéinévnek tekinthetjiik, a mely az | 
ténelmének két, egymistol lény egileg kiilénbiiad nagy korit 
magaiban. 

Ezvek kéziil az elsé kordntsem az embernem keadeteitél vessi 
a maga kiindulisi pontjat, — mert hisz tudomdnyosan, kritikailag szélva 
mi az embernem kezdeteit egyaltalin nem ismerjiik, - a térténelem 
elsé nagy kora rink nézve az emberi tudomiényban tulajdonkép esak 

ott kezdédik, a hol a paleontologiai iddszakea kivetkezett praehisto- 

mk kor tulajdonkép végzédik ; vagyis kezdédik az aigypti monarchia 
és az ds-babvyloniai, sumer-akkad birodalom régibb miie 
tileg Aieroglyphicus 6s ékiratos hiraddsaival. Tart pedig : 
nagy kora az emberiség trténelmének tébb éveareden dt nnieie 
mig a babyloniai és aigypti cultura a verénylié szellemi 





IRODALOM. 633 


bolygonk feliiletenek mindazon részeit laké népekre nezve, a melyekre 
a nagy tavolsig miatt sem a chinai, sem a toltek vagy dperdi cul- 
turak nem voltak képesek elhatni. Vagyis zen elsé nagy korszaka a 
tirténelemnek rank nézve kériilbeliil a Manethés szimitasa szerinti els 
aigypti dynastia elsé kiralyanak, Menai-nak (Menes), trénraléptével 
kezdidik, tehat Lepsius szimitisa szerint a Kr. elitti 8892-ik esz- 
tendével és azon nappal — babylon-persa szdmitds szerint a Kr. 
elétti 538-ik esztendé Marchesvan honapjinak harmadik napjaval 
— végzidik, a mely napon a persik kirdilya, Awru (Kurrus), kit a 
girdgik Kopoc-nak, a romaiak Cyresnak neveznek, az 6 gyéselmes 
seregei élén, mint hédité bevonult a levert babyloniai birodalom 
exzékvarosaba, Babylonba. 

Ez a tirténelem elsé nagy kora, mely az aigypt-babyloni cul- 
tura koranak nevezhetdé (Kr. e. S502 — Kr. e. 538-ig.). 

A masodik nagy kor, mely az aigypt-babyloni korra kivetkezik 
az eddig hagyomaényosan tigynevezett d-kov keretében, a gd: dg-1émat 
vilag kora. 

Ez a masodik nagy kor az vj-babylomiai birodalom ledéltétél, 
vagyis Kr. e. 538-tol a giérig-romai szellem kialudtaig, vagyis az 
Antoninok altal alapitott athénei egyetemnek véegleges beziratasaig 
terjed, mely Justinian kelet-romai esdsvar rendeletére kévetkezett be 
idészimitisunk 529-ik esztendejében. 

De magarél a gérig tirténelemrél is az eddigitél sokban el 
terd felfogast tolmaesol Schvarez Gyula, tekintve, hogy Girégorszig 
nem volt egységes allam, sét még Allameziivetség sem, az evész 
gérég-romai vilag koriban soha egy pillanatig: hanem a girég nem- 
zet negy fotirzsre oszlott ethnographiai tekintetben: ioniaiakra, 
dérokra, aiolokra és achaiwkra. Mindent egybevetve s kiiliintsen bele- 
értve a timeéntelen sok sziget 6s partvidék, valamint a hegyvidékek 
énallé Allamhatalmat gyakorlé varosait, bizvast azt mondhatjuk, hogy a 
gértg allamok szima jéval meghaladta az ezeret. Ugy politikai, mint 
miivelédéstirténelmi szemponthdél nagyon kiiliénbizé volt ex allamok 
jelentésége. Miletos, Kphesus, Aolophon a kisizsiai Joniaban, Tamas, 
Aréta, Kypros a hasonnevii szigeteken, — Theba, Korinthos, Argos, 
Sikyon, Sparta, Elis, Kerkyra ; majd alsé Italiaban Aroton, Sybarys, 
Elea, Taras; Sikilidban Syrakusa, ikragas, Thera, Gela; mindez 
illamok aranylag sazélva valodi nagyhatalmak szerepét jatszottak egy 
vagy mis id6pontban, szemben a kivepes ‘dllamokkal és az egészen 
apré allamocskakkal. 








politika: hatalomban e«» a «zellem dlet kizdelmetbem ax athewer alam 
ee ax athenes tarsartalim 

Pililmutta pedi¢ az deeses Gibb: allameokat ¢s tarsadaimakat 
az athene: allam, illetileg az athe tarsadaiom ¢ ket tekintetheo 
elannyiva, hogy az a feny.a melyben az egess girti¢ vilag emiekeoete 
atragyog, agyanesak tiredekesse, ngyancsak suorvanyossé faleduyulec 
el. ha nem kilesiioiene annak a2 atheoet dilam és so sthenei tires- 
soeZpontot 
wyara megvoltak az athenes dlilamnak ¢s a athéene: tarsadalomnaak « 
meflett nagyoo is sak ¢ nary volt az irmyolital is. Athenben épen 
a virigzie kordban oem volt teljes a gondolatszahadsag- exen kivil 
eet volt # rabexolgssag minden mazonyaival, sét heioysot? meg 2 
kellis egyenhisegi éerzek maganak oz allampolearsagnak kereteden is; 
tegylk hoax’, hocy az athénewk nem beesiiltek me¢ keller =m 3 
munkit, sem a ot — és exakia, ba mindezt saambaveszscik, fegjk 
Athéme valodi jelentiaéget az emberiseg fejlidesere nezve megerteni. 

Vahiban — mondja — s giirig nepet a maga egesstben illeti 
meg. nem pedig egyediil magat Athénet az o dicsiseg, a melyet a 
wacodok fennen hirdetmek ¢ a metyet ajabb midtem annyira szeret- 
eek egymaganak az athenei iflamnak « javira imni Ex a diesiser 
az egesz girig oep diesisege, halhatatian — nem fog semmifele 
kritika, semmifele djabb és legijabb halaikas ragyogvanyaval ssemben 
megfogymi soha. Nem mintha a cirig nép e dicsisége akir a2 


eultura fotvtan a legtébb téren mint azok a tivmanyek, melyeket ax 
jmezes giriigtk valaha i elerni kepesek voltak, — imde az, hogy 
tek: ez bamalatra méitd 

Grote, 1946-ban megjelent _History of Greece cz. munkajéban 
mes 22 4 gértg tirtenetiréi bivatdsanak az altal vél legjobban meg- 
felethetni, ha teljes mérvben kidomborithatja az athénei mép érde- 





TRODALOM. 635. 


meit és védelmere kel mindazon vadak ellenében, a melyekkel ax 
athénei népet valaha illették. 

Nagyon sikeresen polemizal Schvarez Gyula ezen tilsigos tir- 
tenetirdi részrehajlissal s az atheni nép egyoldali felmagasztalasaval. 
Grote ugyanis kivaléan a vagyonos kdzéposztdilyért rajong; Kleon, a 
gyirtr és tanulatlan demagog az 6 legkedvesebb allamferfia. Aleonért 
filmelegszik az 6 szive egész hevevel: de Pericles hidegen hagyja 
it; Peisistratost és ennek cultur-politikailag oly érdemdids fiat pedig 
egvszertien lerantja a sarga fildig. Még azt is nevetségesnek tartja, 
a mit a hasonnevii Platon-féle dialogbol olvasunk. hogy t. i. Hippar- 
chos a mérfildjelzikre és egyéb mijemlékekre azért vesetetett biles 
mondasokat, hogy ezeket olvasva az athéneiek kedvet kapjanak a 
<zellemi miivelédésre. De vannak a Grote mtivének egyeb fogyatko- 
zasai is. Nincs meg az 6 miivében a kellé részaranyossdg. Nem fek- 
tet korszakrél korszakra annyi silyt a szellemi miiveltség, az iro- 
dalom, a bélesészet, a tarsadalom térténelmi fejlédésére, s6t még az 
alkotmany-térténelemre sem, mint ezt egy tirtenetirétel] megvirni 
lehetne, a ki a XIX. szdzad kiizepe tajdén irja meg Girigorszag tir- 
tenelmét. 

Pedig Grote mlive egyaltalan hatott az angolokra, franczidkra 
és németekre. Anglidban mindannyian ét kévették, a kik esak a sza- 
zad masodik felében Gérigorszigrél irtak; a tanitvanyok kit leg- 
hiresebb Freeman. Francziaorszighban Grote kévetoi kiziil kivalnak 
Perrot, Escupéve Caillimer 6s Dareste. Németorszigon azonban nem 
talalt oly egyhangti helyesléesre Grote iranya, mint Angliaban és 
rancziaorszagban, Campe és misok hevesen megtamadtak; Curtiys 
egyenesen Grofe ellen irta a munkajét: de azért ma mar a Grote 
iskolija magiban egyesiti » német szaktuddsnak igen nagy részét, 
Ezen nemet Gote-féle iskolanak a fejei Onckens Holm. 

A Grote-féle iranynyal szemben all Németorszigon egyfelil 
Duncker ¢s Curtins miive, masfelél pedig a legajabb tiérténelmi miivek : 
Busalt, -Beloch és Edudid Mayer miivei. Schvarez Gyula nagyobb 
meéeltatoja Curtinanak, mint Dunckernek, mint a ki nemesak a politikai 
mozzanatait ismeri az athenei tértenelemnek kézelebbrél, mint az 6 
philolog kortarsai kéziil legtébben, de a miiemlékeket és az athénei 
irodalmat, szokisokat, erkélesiket is mélyrehatélag buvarolta kapeso- 
latban ama bamulatramelté tanulmanyokkal, a melyeket a giirig topo- 
yraphia és archeologia kirében a helyszinén tett. Mégis hibaztatja 
benne, hogy miivének iranyat valodi reactio szelleme lengi at. 








[RODALOM, 637 


érzéke. Latjuk ezt mir miivének azon részleteib6l is, a melyek 
Kgyptomra vonatkoznak. Mig a késébbi gérig tirténetird, Diodoros 
jelentékeny értesitést ad nekiink az aigypti monarchia jellegzé Allam- 
intézmeényei felil: addig Herodotos, ki maga is tanulményutat tett a 
Nilvilgyben, alig érinti komolyan az aigypti allaminteézményeket. 
Ugyanigy jar el az athénei Allammal szemben. Alig mond Herodo- 
tos tibbet az athenei allamintézmények felél, mint a mi nala 4—6 
sorba befér, Szdéval, Herodotos miive, mint egyik legrégibb forrdsa az 
athénei tirtenelemnek, rendkiviil fontos fog maradni mindenha: de a 
jelzett kiriilményeknél fogva esak szerfilitt Ovatosan hasznalando 

A Kenyon-féle hires ,Athenaion politeia“ czimii tiredék ere- 
dete tirgydban, mely manap mar az orthodox philologiai iskola sze- 
rint is legrégibb emléke ax athénewek politikai irodalmanak, sét egy- 
altalin az attikai prézinak, erdekes polemiat folytat Schvarez mind- 
azokkal, a kik elétte a targyrél irtak, Igy Cobet a ,Novae Lectiones*- 
ben azt hiszi, hogy eredetileg dialog formaba volt dntve, mivelhogy 
valamely sokratesi parbeszédre emlékeztet és igy azt valamely 
Sokratikos irhatta. Bockh Kritiast tartja ezen tiredek szerzdjének. 
Roscher Thukydidest a tértenetirét. Masok Thukydidest az oligarcha 
partvezert, Melesias fiat. Moritz Schmidt Xenophon rhetort Thukydides 
kirnyezetebol. Helbig Alkibiadest tartja szerzdjének. Miiller-Striibling 
Phrynichost a 400-as uralom egyik uttiiréjét. WU ilamowits, Rettiy es 
Schéll is tiizetesen foglalkoznak ez irattal, a nélkiil, hogy biztos 
eredményre birndnak jutni, 

Az ,Athenaion politeia*, melyet Kenyon fedezett f61 a British 
Mizeumban és bocsatott kiizre 1890 végén, egy egyptomi papirus- 
tekercsbol szarmazik; hogy miné utakon jutott a British Mazeumba, 
ez még ma is titok; annyi azonban kétségtelen, hogy Egyptombol 
keriilt Londonba. A kézirat a papyrusnak esak egyik oldalara van irva 
(a masik oldalan a papyrusnak holmi szamadasi jegyzetei vannak egy 
romai tisztviselémek, a csdszarsag korabol). A keézirat csonka; sem 
eleje sem vége nines; a szerzé neve sem fordul elé a kéziraton sehol ; 
sét még ecsak oly vonatkozas sem foglaltatik a kéziratban, a mely- 
bél a szerzé kilétére lehetne kiivetkeztetni. 

Kenyon, az elsé kiadé esak annyit allit, hogy ezen munkanak 
vagy Aristoteles végéveiben, vagy kevéssel haldla utdn kellett iratnia. 
Franz Riihl ismert redlphilolog és tértenettandr és meg vagy 15—20 
philolog azonban hatérozottan az Aristoteles szeralsége ellen nyilat- 
kozott azemben Blassal és Gomperzzel stb, 





[RODALAM, 


Schvarez Gyula mir . Democratie*-ja masodik kitetében azok- 
hoz esatlakezott, a kik szerint Aristoteles nem irhatta ezt a munkat, 
mar esak azért sem, mert Aristoteles ,Politica*-ja és ezen ,Athenajon 
politeia* politikai felfogasa, politikai iramya kézt lekiizdhetlen ellen- 
tetek vannak, a mi elkeriilte azok figyelmét, kik csak philologiai 
szempontbél vették a muankaét szemiigyre. 

Erre vonatkoz6 fejtegetéseineck eszmemenete igen érdekes és 
elmés, Avistoteles, tgymond, azon allambiélesészek, politikai irék 
ellen kiizd, a kiknek tanai szerint nem a gazdagokat, nem is az 
elékeléket, nem is a tanulatlan nagy timeget illetné meg tulaj- 
donkép az dllamban a leqfobb hatalom gyakorla4sa — hanem a tanult, 
képzett elemeket, — a minthogy a hdz épitéséhes is legjobban ért az 
épitomester, a fdldméréshiz a mérndk, a fuvolydzdshoz a fuvolya- 
meivdsz. 

Ugyde az ,Athenaion politeia*, meg nem a képzett, nem a 
politikai miiveltséggel bird elemeket, hanem a higgadtabb elemeket, a 
mérsékelt politikai vérmérsékti allampolgarokat, vagyis a mérsékelt 
iranyi politikai partok hiveit érti a korminyzasra hivatott ténye- 
wOk alate. 

Viszont Aristofeles nem tartja jonak az oly dllamformat, a 
melyben csak a magasabb miiveltségtieck kezelik az dllambatalmat, 
intezik az Allamiigyeket: az ,Athenaion politeia* szerazije pedig az 
athénei dllam hanyatlasdt épen azon kiriilménynek tulajdonitja, hogy 
a peloponnesusi habord Adéz kiizdelmeiben nagyon sok miivelt athenei 
Allampolgar hullott el a csatatéren, 

Ez tehat oly ellentet, melyet nem lehet semmiféle hermeneu- 
tikai m(ifogassal kikiiszibilni vagy elsimitani. De van ellentét, mint 
Schvarez Gyula kimutatja, a ket munka kizt a Peisistratos uralma- 
nak elbiralésa tekintetében is. Aristoteles ,Politica*-ja Peisistratost 
és uralmat a leghatdrozottabban elitéli: az ,Athenaion politeia* pedig 
elismeresse! sz6l feldle. 

A szerzéség kérdéset positiv formaban ugyan Schvarez Gyula 
sem dinti el, de behaté mérlegelés utén a maga részérél arra a fel- 
tevésre jut, hogy ambator bebizonyitani nem lehet, de legalabb vald- 
suinfi, hogy az .Athenaion politeid*-t nem irta mas, mint Theophrast 
tanitvianya, Demetrios Phalereus, a kinek a gondolkodasmédja amigy 
is ezen manka szerziségére vall Ehhez sorozza még argumentumul 
aztis, hogy a Kenyon papyrus Egyptombél szarmazik, a hol Demetriog 
kiinyvtirnok volt. Nem dllitja ugyan Schvarez sem, hogy esakugyan 





IRODALOM, 639 


Demetrios irta: de aunyit hatdrozottan Allit, hogy a valdszintiség 
inkabb sz6] az 6 szerzisége mellett, mint barki mds mellett. 

Nagy biséggel és részletességgel méltatja Schvarez Gyula az 
athéni tirténelem egyéb forrasai kiizt Thukydides miikiidését is, bar 
igy talalja, hogy 6t is tilbecsiilik magasztaloi, mint p. o. Gomperz, 
mert teny, hogy Thukydides egyaltalan nem tett rendszeres politikai 
tanulminyokat. 0 a legmagasabb szinvonalon llé katonai iré marad, 
a peloponnesusi habortré! irott miivével — ezt Schvarez Gyula sem 
vitatja el tile — de a kulturtiirteneti mozzanatok irant nines éraeke, 
Pericles Parthenonjat és egyéb diszépitkezéseit ép oly kevésse méltatja, 
mint Sophocles dramaéit vagy Sokrates mlikédését. Valdszinti az is, 
hogy miive nyolezadik kiényvét, melyben egyediil talAlhaték komoly 
politikai és alkotmanytirténeti vonatkozdsok, nem is 6 irta, legalabb 
mir a gérég irodalomtérténészek @s kritikusok kéziil is tébben elvi- 
tattak azt tole. 

Még szigoribb itéletében Schvarez Xenophonnal szemben, a kit 
daezara Winckelmann elragadtatésanak, minden strategiai langelméje 
mellett nemesak a rossz hazafiak, de azon kizepes tirténetirdk kizé 
is sorol, kiknek ,hiimyos szellemi képzettsége nem kevesebb kart 
tett a tirténetirisban, mint tehetségik gyingesége*. Sokrates emle- 
kezetet — tigy mond — iigyesen, csinosan irta meg, de nem tgy, a 
mint megirhatta volna egy alapos politikai miiveltséggel bird nagy ird, 
hanem csak igy, a hogy p. o. manap megirnd Herbert Spencer élet- 
rajzit egy kiszolgalt kizepes Ormester, a ki pdr évi journalistikai 
miikides altal bizonyos irodalmi routine-t szerzett maganak. 

De kevés igazi vilagot vethetnek az athénei tirteénelemre Plato 
miivei is, barmennyire gyarapitottak is a politika és bilesészet eszme- 
kiret, mert eltekintve egyes mfivelédéstirténelmi adatoktél, mar Plato 
nyelvezete is annyira belejitszott az Allam-regényszerlibe, hogy midon 
Athénrél beszel is, nem tudni, vajjon téemyleges allapotokat ir-e le, 
vagy olyanokat, a milyenek szerette volna, ha léteztek volna Athené- 
ben. Platon nem ir tértenelmet, hanem kélt. Mi tébb, a Timaiosbol 
azt tanuljuk, hogy Plato az aegypti monarchia és kultura csodai 
filitt bileselkedé bamulataban annyira fiatalnak és csekélynek tar- 
totta az athénei allamot s egyaltalan a girtig kulturat, hogy nem is 
tartotta érdemesnek komolyan foglalkozni az athénei dllam és tdrsa- 
dalom tirténetével. 

Egyenkeént biralja aztan Schvarez a giriég tirténelem forrasai 
hitelessége szempontjabél Aristotelest, a ki eleinte mint gyogyfii- 





os ueepemenyes ener (be. -ceneietd ~ aoe Saeie wt 
+ @ugagsme emg oo — entvemeash war = «este silo 
eyst owtaties erat ceuinereaecst -= <ccV) sae <ee 
@uptasniat &. ok 4 oogrend -dem -cimm “efeecer Gives 

mapanenaes ipamndiy, mllps vanlls valleittnaiiamantaanieneieaiaia 
iiet® afumb ‘Weteseben auiieivT << Geetiewnt Wate 2 1) wt 
peaites o eeefermeel. Ursiee goer = Arges Geet Ste = 
Ss arweny <(rumeien jaramak + = + Date aiken fn 
Wak of atte Gecv ogeecetess «est case Tadgmeety teetreets Ee 
meso lett: de sieht vate Gellets seem Wietegerr. aetret = 
0 cwwaears » Givataloe -jarne sited Gesvertemtmes imtt~ Eleted ailicr 
a Dewwes dkotmeere De soot a wets Besraihrett. sot 
= tesegqroeien ildmsvewwrk see: egien east. = siemk 
Gieeniq@ers «orsti « oakucy Vineallott got «sie ~ 2 eee 
Cidbetak sen < mas vey orhamy sania amet Encebem cart 


jk 2 Ttaform wag> sents: meenitnears ts -yratrad cabuerak a 
4) alesse nqrem megeerrveseset.~ - 

Soinnnaz +i) iGhen Tulsaplonkep marat 2 Qroeest speniek 
Ml semety athheneuG es cutine wepekowdett ast cifecuier- aceal curess- 
yO Gepedieiens Bees belsiie. 
tevin. 2 ty meeqet os crak as aociemeiyed Seradts ef anal 2 pp 
4s taresdobem ibepeot 

A legnevesseeebt reforms caieemet adhbam weieet Bory 
mererentiette aa ehh female aewortecy: cotaef = 42 ail mee. 





{ROD ALOM, 64.5 


szervezte a tulajdonképeni dllampolgdyzatot, még pedig a timohkratiai 
‘illamforma alapjan. 

Solon volt ugyanis az, a ki aw athénei Allampolgarokat tekin- 
tettel a fildbirtokra a kivetkezé négy vagyonfoki osztilyba sorozta 
be: O. m a pentakusiomedimnusok osaztalyaba, a hippeusdk osztalyaba, 
a seugitdk osztalyaba és a thétek osztalyiba. Plutarchos szerint a penta- 
kosiomedimnusok osztalyaba azon polgarokat sorozta be, a kik az 6 
fildbirtokuk utén szaraz- vagy folyadékmérték szerint évenkint leg- 
alabb is 500 medimnost, illetileg 500 metrétos termést nyertek; a 
misodik osztalyba, vagyis a hippeusok osztalyaba azokat, a kik képe- 
sek voltak lovat tartani, — vagy pedig legalabb 30U metront (medim- 
nost vagy metretost) nyers termésb6l birtak evenkent; a harmadik 
osztalyba, vagyis a seugitdk osztalyaba, a kik legalibb 200 metronnyi 
évi terméssel birtak. A negyedik osztalyba pedig az ésszes tibbi Allam- 
polgarokat sorozta, a kik Plutarchos szerint mint ilyenek, thélcknek 
neveztettek. 

Aw ,Athenaion politeia* szerint csak a harom els6é vagyonfoki 
osutaly tagjai, vagyis csakis a peatakosiomedimnusok, hippeusok 6s 
zeugitdk lehettek archonok (9 archon), kinest4rnokok, poletdk, 11-esek 
és kolakratak, miutan Solon a hivatal jelentéségéet a vagyonfokhoz 
szabta A negyedik osztaly tagjai ki voltak zarva minden hivatalbol 
és ésszes jogosultsiguk — mar t. i. politikai tekintetben — csak 
abbél allott, hogy szavazatjogot gyakorolhattak az ecclesidban és 
nepbirdsigokban. 

Aw illamtandcsot Solon 400 tagbdl allitotta éssze, mind a négy 
phyle reszér6él L00—100 tagbol. Az dreiopdg tandcsat — mint mond- 
tuk — 6révé tette az altala alkotott tirvenyeknek, a minthogy e 
tanics mir annak elotte is a legfébb feliigyelet jogat gyakorolta az 
illam legtébb és legfontosabb tigyei filitt és sajat belatasa szerint 
biinteteésekkel és pénzbirsagokkal sujtotta mindazokat, a kik az allam- 
renddel ésszeiitkizesbe jittek, a birsaigolasbol befolyt ponzeket pedig az 
Akropolisba szallittatta, a nélkiil, hogy a biintetosre alkalmul szolgalt 
cselekményeket is hozzatartozott volna jegyezni a birsigok jegyzekehez. 

Solon maginjogi tirvényei kiiziil kiemeli Schvarez azon Gri- 
kiidési tirvényét, a mely midén szabad végrendelkezési jogot enge- 
dett a tirvényes gyermekek neélkiili, 6pelmejii 6s a aggkoruk miatt 
még meg nem hibiilt dllampolgaroknak, valosiggal alkotmanypolitikai 
jelentéségre emelkedett, mert nagy mérvben jarult hozza a nem- 
zetségi allam megsziintetéséhes, Szintén alkotmanypolitikai fontos- 





sngpilk Gilet wathediinatéfinn Sthadi anilien, Saaantirvatiterteibiiiel 
eee 70) = TE Oke “UA | A? 3 ET errvst ve 
Siitvas& arte ell 2. SE eee oo Seo 2 oF 
Mc 8 2 Se scutes aeserceesr wer cement Geese 
ana Siorectiece ala. B07 STERNAL COMMseETO Guan oo a 
Siniths en hifi tata jalhelh, cxegyy thn itera Std heen 
> ot we) oye Geeetr-atiat sueuus: becserumicresr tervan 
«© 4heict owe cligeeeT : LSE Owammen exauidii <« 
e_aam@a@ wecunmizsis - stale apemeta fer | woetamdéioc 
Saret 2 5 ietessu <tmesrtimars: <ithets a mies 2 fees: 
 @a > tim came + = foesciieece=ee) ETE seston 
aca ee - > 2 Ess pent: > eeneetien = Sier ors 
» vt 2 Servverpcemmat gemtig we 2 silos seiietip cast 1 
ou fervent o dla werssieote Tem Gees 
nis eerie 3 J vEueemtiiegt “Tar a arc lees Teerrmeito 
tm diituets 1 do¢t cueeiigm dole i Se = Giles = 
Aopen ietet Tikilite fae gee Zoi 2 pees 
a wo nia pute F oe feet Biietin Seco Pie 
tues 3s cwelem weve -ooiimam im s timeiiitt oa 
onthar dws were Leet neon oo anilar § mart 
wee ee getig eteemttesrs iIhh wet 2 ie weet a ste 
roecvwwiiets x cetera ioaeqeesrnek akaimeu 2 sg scilerigaei 
Comme clit = ape en sem ap sioimesores war tent 
eo emaus vem tieiit & emumiide — <r dle sem mee 
ye mem walie 2 Seat oc a em ee wm 





TRODALOM, 645 


gyoatesek szimara. Ezen kiriilményre Sehvarez Gyula elétt nem 
fektettek a modern kritikusok kell6 sfilyt: pedig mir Xenophanes 
bilesész is megrotta ezéert igy Solont az 6 kortarsit. mint az athénei 
néepet, mondvan, hogy ,az athéneiek tibbre beesiilik egy lénak vagy 
egy ferfinak a testi erejét mint az ismereteket és a bileseséget*. 
A nagynevii Nirchhoff azonban mar par évvel ezelétt bevallotta egyik 
iinnepélyes akadeémiai beszedében, hogy az athénei dllamélet ezen 
vonasit egyaltalan nem szabad figyelmen kiviil hagynunk. Atrehhoff 
e szavai altal megerdsitest nyert mindaz, a mit Schvarez az athénei 
demokratiarél irt miivében e tekintetben mdr a 70-es évek végével 
hangoxztatott. 

Solon maga is iré, még pedig jelentékeny ird volt. Elégialkat, 
iambokat és epodakat irt 6 a mi tadomésunk szerint; Laertivs Dioge- 
nes meg azt is akarja tudni, hogy Solon tsszes kilteményei mind- 
dssze 5000 verssort foglaltak volna magukban. Mi mar esak téredéke- 
ket ismertink az 6 kélteményeib6l, nagyobb kélteményt a maga kerek 
egészében Solontél mi mar nem birunk. A hagyomanyos kritikusok 
azt mondjak, azon versei, melyeket fiatal kordban irt, meglehetésen 
ledér természetiiek voltak. 

Hogy voltak az 6 jellemében vonasok a biles emberbél: ext 
mutatja az 6 nem kevésbbé kiriiltekinté, mint higgadt és minden izé- 
ben tairgyilagossagra tirekvé, gancsolhatatlana! paratlan eljirasa az 
6 hazaja éerdekében, A gérégiik is bilesnek tartottak és a hét gérlig 
biles melle allitottak oda az 6 nevét is, De hogy kivadlt térvényhozé 
keraban "nem yolt meg benne az erélyesség, az a minden perezben 
halalra kesz lelkesedés a kéziigyért, a mely oly eszményi magasla- 
ton tiinteti fil az igynevezett antik politikai jellemet: ezt Schvarez 
kévetkezteti axon lanyha, s6t mondhatai nyarspolgérias elpuhultsagra 
vallé magatartasdbdél, a melyet 6 eépen akkor tanusitott, middn 
a sajit alkotmanyat és ennek alapjain a nép szabadsagat kellett 
volna megvédelmeznie Peisistratos ellenében. Mar az sem vall szerinte 
igazi antik politikai jellemre, hogy Solon, alig hogy befejezte a tér- 
venyalkotast 6s az athénei Allam rendezesét — azonnal odabb dllott 
Athenéebél és Egyptomba, Aanoposha utazott, kereskedelmi iizletek- 
ben. Nem kevesebb idét, mint tiz esztendét szint Solon exen wtjdra. 
Ez alatt azutan fil is fordult az 6 csuk imént meghoxott alkotmanya 
mindenestal. 

Az elékelé gazdag emberek haragudtak Solonra. mert az el- 
engedte az adosoknak azt, a mivel a hitelezbiknek tartoztak és mind- 


ATHESABRUM. 49 





geet @ 0 thet Sipe een eet ae 2 Eo 
o ave sweat mover 2s atti gg Tl tage women 
eueta: c Thehetiace: 2 corer ww hance penile a remedied 
ar Ce Ee A eS SR 2. aerating Tee Ve 
wt — ve peti, sey fctiiee eeeneaetin Tuiltatmemeeion 
be Ne fam 2c it Vere ee coentigg me afin 
a sigt) atigm. dedi aot aati ee @ cyile som 2 der ger 

Jemtiuiee wt rem m2 6 2 eee aba serio, 
ate o “Eunos daipnet 2 a2tews alec 5 oe eae 2 
Sve aha neces uu 4 Sime ociieieit a ame Fee 
corte lied, a camer mitlbirmorrtmirtas TeiEia ore EITereE GeRIEOCEyEE 
deagy me 0 qoilttica. alieneegrn iste cup oe ettindie omer ch ghbaergit 
ic peeing ok gee ero ies & es a eee © ee” 
tvtiyak et eer ail ® yraree acm, lve Getintiliet Garthuesem cue 
aed 2 BG 20 mee dimersié Poeemtretue seu itignzp or setber come 
hap lattes 2 Timeegoe = gueuetien untied om at Gimiusiemeit Gekerpe 
2 eee epee) wei et Girl) on esiciddinui leew desea 
ae urgtii Oued at eeeieam Lit nesik magus. drain, 
mes ex avin — see Dee 2 yt | Gti Seems 
mae Vem Vega Gestiies tarmikuesm Aven 2 i gue eter 
o deeeetiie wag mea meg 2 ceca é somibuink = same 
wd posigi, Pueeutaw Gemailig=e « weskeseree «= — een 
eee ere peers = eine neeerilieg mengdeeron co ber 
comes at Ghregeter. icy eee ce os cewek c= eo Gl o> eo 
thew Uiemeudk Nite focys 3 See 0 omids Top 6 here 
aptays efi ee azates O84 =e toed sidiee Peewee cee 4 re 
Mietieee bee. et mmers batened beter 4s powewnak 22 ath-oe 
enpes oc 6 ieee seen A bette eo Peer paced) ae 
ee egpeitee cesk par dvi. Mert meer 2 SG octee at Abropolis 
aeeiaeees wien. vagy 364-ban imoorpk & 2 varetdl a Mope 
Mes tn Lote ee. vagy a weretkrit +  eiewebikes pit’ eoye 





647 


silt fegyveres esapatal, J'e/sistratos elmenekil és csak akkor tér 
ismét vissza az athénei Allam teriiletere, midin Meyaklest is iildézibe 
veszik az athéneiek, t. i, 552-ban, Megakles ekkor sztivetségre lép 
Peisistratossal, ex néiil veszi a Megakles lednyat 6s mér most apds 
és v6 egyesiilt erével avon dolgozmak, hogy Peisistratoxs megint 
visszanyerje a legfébb hatalmat Athénében. Ennek elérhetése vogett 
nevezetes cselfogashoz folyamodnak. 

~Eliszér is elhiresztelik mindenfele, hogy az istennd, mar t. i. 
Pallas Athéne sajit maga fogja visszavezetni Peisistrarost a varosba, 
hogy azutdn ez a legfibb hatalmat ujbél a kezeibe vehesse. E ezél- 
bal elékeresnek egy jol megtermett szop lednyt, valami /‘/hye neve- 
zetiit, a ki //erodotos szerint /atania kiizséegbdl vald volt, masok 
szerint pedig virigarusné Kollytosbél és thrik eredetti Elészedik 
tehat ezt a j6l megtermett szép  leanyt, Phyét, és feliiltiutetik ét 
Pallas Athénének. Raadjak az istennét jellegzd kéntist; fejére teszik 
a dis toll- és szérlombozati sisakot; kezébe adjak az iszonyi nagy 
dirdit és feliiltetik egy kocsira, a mely nagyban hasonlit a diadal- 
koesihoz. Feis:stratos is féliil a koesira; sit 6 hajtja a lovakat, a jél 
megtermett szép leany pedig ott All a kocsin Peisistratos mellett, 
mint Pallas Athéne, a sisakkal a fejéen, ax oridsi dirdaval a kezében. 
Igy vonulnak be agutin Athénébe. 

.Az athénei nép pedig térdre omlik, a merre csak ez a kocsi 
jon, a maga egyiigyfiségében, mert szentiil hiszi, hogy az a sisakos, 
dirdis, szép ledny, ez a Phye, viragiris leiny vagy micsoda, senki 
mas, mint maga — Pallas Athene “ 

A esiny sikeriilt és hét évig wralkodott ennek folytan ismét 
Pesistratos az athénei allam f6litt, vagyis 546-ig. Ez év vége felé 
azonban ismet foéliilkerekedtek az ellenfelei es kiiiztek Ot a varosbdl. 

Eretridhél indalt neki azutan a hadjaratnak Athen visszafog- 
lalasdra, eliizetésének 17-ik esztendejében, vagyis 536-ban. Jelentekeny 
mérvben ftlszaporodott csakhamar a hadereje, mert tébb oldalrdl 
esatlakoztak hozzi fegyveresek. 

Az athénei sereg nem igen lelkesedhetett a szabadsag tigyéert, 
mert meg hagyta magat lepetni Peisistratos altal, Az athéni harezosok 
részint aludtak, részint koezkajatekkal voltak elfoglalya, midén Peisis- 
tratosnak erésen fegyelmezett hadoszlopai réjok rohantak. Az athenei 
sereg némi kiizdelem utin szétfutott a szelrozsa minden iranyaban. 
Peisistvatos nem is vette éket — a szabadsig iigyeert ily silinyul 
harezolé athéneieket — valami komolyabban tldézdbe. 

42* 





= 2teem gee owe 20k me > eet 2 oe Oe 
C—O ee ee ee. ee 

Scere 0c Ce ee 
on ee ee ee ee 
merase sooo someones f-gow eoeom ger~+ ee a oe 
mm  SeeettS 22 tat Sees Se ese cee 
gees fia mee BET See. ee ee 2 See 
oe sree © fat Soa Vt . aes 

a se cee © ae eee SE eee Eee 
we 2 sfenees SO se ESP OE Oe 
wa jase OS a oT ae aye fees eee 


setae ETT aevvet. Hage ei ao ween en 


amiga SEO tes 5 Sees Sess Soe oie 
ee oe ee ee te ee a ee 
aksee poTereere. 

i= St = SS eS ee See 


ioe SR OS ee ea ee 
ages bees cout acre 2 pipes tigi’ 2 eT ope 
ti 


zs “ a 





,Kvota tanulmanyok, “ 


Féldes Béla egyetemi tandr nagyerdekfi tanulmanya a kéziis 
kéltségekhez valé hozzijarulds kulesinak megallapitasérél .Xvdta 
tinulmanyok* ezim alatt kiilén lenyomatban is megjelent. Magyar- 
orszig @s Ausztria kézjogi viszonyainak e fontos kérdése még egé- 
szen ij tirgya a politikai gazdasagtan irodalmanak, mint a hogy 
iltaliban az Allamkapesolatok theoriija sem bontakozott még ki egé- 
szen a vizsgilodis tapogatodzasaibol s az inductiv tények észlelete 
kérébél, Fildes kimutatja a nyugot-eurdpai illamok tirvényhozdsabdl, 
hogy kvoéta-szerfi viszony létezett mir Nagy-Britannia és Irorszig 
kdzétt, létezett a svdéjezi szivetséges kantonok kizitt, Dania és a 
schleswig-holsteini herezegsegek, Norvégia és Svédorszig, tovabba az 
egyesiilt németalféldi tartomanyok, a német birodalom és egyes illamai 
és Oldenburg egyes teriiletei kézitt. Igen érdekes és tanulsigos mi 
rank nézve mindaz, a mit Fildes ez Allamkapcsolatok pénziigyi viszo- 
nyaira vonatkozélag a készés kiadasokhoz valéd hozzajarnlasi arany 
igazsigos megillapitasa tekintetében mond ama munkalatok alapjan, 
melyeknek czélja ez arany kidolgozdsa volt. Latjuk ezekbél, hogy 
mily ingadozé volt eddig is az eljaras, mily eltérék a vélemények a 
teherviselési képesség pontos kiszdmitdsa, két allam addzasi ereje, 
vagyonossiga iisszemérése tirgyaban. Sem a népesség, sem a fogyasz- 
tasi ado ali tartozé ezikkek fogyasztisdnak Gsszehasonlitasa, sem a 
kiilkereskedelem viszonylagos mérlege nem nyujthatnak tavolrél sem 
megbizhaté kulesot. De ép oly kevéssé tajekoztat absolut biztossig- 
gal példaiul a takarékpénztari elhelyezések Gsszege, a jévedelmi vagy 
rékbsidési adék hozadéka sem, bar ex utébbit Gladstone maga is 
elfogadta viszonylag legjobb exponensnek. 

Mig Svajezban a népesseg és a jOléti viszonyok alapjan akar- 
tik a kvotat megillapitani, addig a jarulékoknak tisztin a népesség 
alapjan valo megallapitasa legktvetkezetesebb peldajat a din monarchia 
nyujtja. Nemetorszagban a birodalomnak sajat allami bevételei van- 
nak s a mennyiben a bevételek a kiadasok fedezésére nem elegenddk, 
a hiany az iigynevezett anyakényvi jarulékok altal fedeatetik. De ez 
a rendszer is élénk tiltakozissal talilkozott, tibbek kézt Miquel 
részerél es Schiiffle is azt allitja, hogy az anyakinyvi jarulékoknak 
a nepesség szama szerint vald megdllapitasa ellenkezik a teljesitési 
képesség szerint valé terheltetés elvével, 





Ugeyelemremélts Scheel kritikaja os. Scheel exersnt a aepesser 
seefnuiti kules overs, Avunban magdvem Hhetetienmek tartja a pastime 
acmyok megallapitasat. Az csak ag. voloa Mbeteeres ba a nepesecg 
wellett o vagyounak teljes katasxtere fOivetetuék Legkevesbire allical- 
mas scene ax adojdeedelem Meg leghthvesebhnek tartja a viexeny- 
lage aopessey examsat, mert az ax egves dllamok viezomylagor gas- 
dasayi wrejot legjobban jutiatys Kifejyezeere§ igen helves Scheel azon 
megyexyceoe, hogy @ Viexonyviagor mepesseg axzert s hyeyelemremelt) 
kOrllueny wert gyerebd oepensog mellett o penmgastieste cvemgrebb, 
a jovedelmek yelenidkeny resae termenyekidl al] & icy olvan orszaig. 
wely gpyeren van lakva, oebeszebben hzeti a penzbeli adakat, mint oly 
Milan, welyben 4 penzgaudasig jobban elterjedt. 

A Nemetorasagban kivetett oljarsetdl iemet killiimbiicik ax. 
wely Svedoresagban e« Norvegwiban van elfogadwe A Ket dllamban 
kOsGeen vieelendd kiadasuak el van iemerve; 1. a crvillesta, 2. a Giplo- 
wat Kinase 3. o consularis kindds A miwz ¢lsit Mieti o Mibosrmks) 
kindis ninesen vegley megillapitva, de evek hosezt suran at = fiil- 
ante magihdt s aipessts ariovanak, meg pedig dgv, hogy Swed- 
umnig “).., Narvogia ~,.-ed riezt wiselt. A diplomats kiilmeig ugyan- 
ain arhowhao Gextatott mer A consuilaris kiltsegvetes fedexesere 
exulghlowk ele serban « constilaris dijak, melyeket mmden allam 
tierioyloxten Gudliogn allapit meg, azonkivil pedig a ket allam 
jarulékei. EF jérulékok is egesxen Onilloan dllapittatmak meg a bet 
@law roezordl, de L807 Ota a 8:4 arkoyten axavaztik meg ao jarule 
koket Ly arknyt ogy binotteiy Allapitotta meg, mely 1656-han kikiil- 
detett, hogy ez whut juvaslatot tegpen & mely termeszetesen «ved 
é0 ourvég dllampolyirokbol allott. 1457 elétt arany nem volt mer- 
iMapitrn. 

a bixarttadiy Hapul elfogadta a népesseget, a kereskedelmnij 
Lajoziet, a be- os kivitelt, a mit kovetkezikepen sxzamitottak - 


Nepemseg ‘ » 8 
Kereskedelini halénhs . I 
Kervskedelem . . a"g 


A két skandindv dllam kGzétt elfogadott kales kilénisen keés 
Ohh Odekes ; elivztr axzért, mert itt tébb, még pedig pontosan meg- 
baldrozhet) adat, illetileg jelenséy alapjin tirténik a szamitas, masod- 
sxOr anort, Os ex még nagyobb figyelmet érdemel, mert ¢ kirilméeny- 





= a 


eer adctkilezeres: te. gupesp setenerrezes! amerbetvelcsc | 
weivel bemmeriuzusion: ope wrupumme oc ammeere) mretes: kepe= 
esrenat ~ 

Vago tte) aanpo! va}: Saahl.e weds Esmannitasere 
Aaa besehentet! o} jovedetm, aide ..setive: anepiemlititer “Paldes 


ustighinetess ukes: at: cbeg\ eg) «wesarditalann: -sasdesar: feed 
eenti. o- Jb thir tevve: ~ Bemesai a cypress SOm wssantiatea, 
ab aeekee. <ovutiesr ey Sermaiii tacithe: tah Tistess. eres - 
snepusteresashiua:. t It’ En eA -~e e wre 


Seti vt) amar «(ecru §6SAR(OOT 4 Uisaaaanoriian ~ 2207522068. eee 
ee magi tim ceeovert: veered: 2 boysestios od Teoteeema 
Siete figees 2 TAD = Srrescneeam -aerteite- Ure woh = 
ook) verte orem pecct: engiarst sorrumes: aiftte: fe © © « ave 
2 meh ares — nescesag 2rminet cimascctia — Avéa=-tenet: 
stbertectat < inrTuusTae+ abbhl Teeazstetitee o- < SUGD, Grememtree 








IRODALOM. 653 


3s a kiegyezés egész iigye oj és hatranyos alapokra lett fektetve 
veliink szemben, 

Ennek a taktikanak flderitese nagyon helyén vald lett Fildes 
miivében. Azonkiviil figyelmébe kell ajaninunk e kitiiné nemszetgaz- 
diaszoak szamitasai tovabbi correctivumaul azt is, hogy nem minden 
termeszetli kézis terheink nyernek a kvota ardinydban megosztist. 
Bizonyara a kiézis terhek kézée kell soroznunk p. o, a veradot is, 
mely egész mas aranyban oszlik meg s a beszaéllisoléshdél eredé ter- 
heket, melyeknek kulesa ismét mis. Eltéré alapon létestilt az allam- 
adossagok elvallalasaban valo részesedésiink s ismét elteré alapon, a 
teljes paritas alapjan a civillistahoz valé hozzdjarulasunk. Mindezeken 
fHliil ott van még az 1880 - XXVIL. t.-cz, altal megteremtett hadmentes- 
ségi ado, mely mint a véraddé pdétléka szintén kiizis alapot képez, habar 
a magyar dllamkinestarba folyik is s a népesseg szerinti 42—43°/,-on 
tal, esetleg a mozgésitasban érdekelt allam{nagyobb igéenybevetelére 
enged tert. Hasonlé szempontok szerint allapitanddk meg tirveny 
szerint esetrol-esetre Bosznia és Herezegovina rendkiviili kiaddsai is, 
mig az 1868-iki kézds nyugdijtérvéeny 23"/,-ot allapit meg terhiinkre 
s a vamkezelési kéltségek dtaldnyozAsa szintén egy conventionalis 
szamban talal kifejezést. Ha Fildes minden szamitasa, a legszigoribb 
correctivumok alkalmazasival, képes volna egy approximativ kulesot 
a legnagyobb *valészintiség szerint megillapitani, még akkor is e 
kiilinbiizé teheraranyok teljes refunddlasdra volna sziikség, hogy az 
igazsagot megkizelitsiik, 

Nagy becsfi adalék azonban igy is Féldes tanulmanya a kvota- 
kérdés ismeretéhez. Higgadt, komoly megfigyeli munkajat latjuk 
benue, a kinek szava sok elditeletet osalat el, sok homalyos pontra 
vet féenyt. Teljesen kiviil hagyja fejtegetései keretén a targy politikai 
oldalat, de épen azért a tudomanyos itélet teljes silydval esik a latba 
mindaz, a mit felhoz s ha a megoldashoz nem is viszi kiizelebb poli- 
tikailag a kérdést, de ramutat az igazsigos megoldas titjara. 


hirt fileg azon emberek veszik todomésul é terjesrtik, kiket as 
érdekel, akként valamely ingert esak azon idegsejtek Altal alkotott 
idegszdl veszi be, melyek hasonld mindsdgtick Ax ogyenls qualiti. 
sok tana valésiggal kisdrja a newron képeshetd voltat da fojlidési 
kepesseget, mert végelemzésben annak minden funetidjit a postem- 
brvonalis élet kiilsé behatdsaibél sxirmactatja; a apecifikus energia 
tananak szempontjabdl azonban ,szemiink neuronjai a litéera, Millink 
a hallasra sciletirk s nemesak erre wevelddtek” Ax egvhangl inger 
helyébe a sokfcle qualitasd inger wasdagsdga lép 6 egyittal meigert 
jik, hogy a tapasztalas éa gyakorlds dey sensorikis, mint motorikus 
téren mikép alakitja ds befolydsolja idegélotinket, An ideysadlakat 
a tavird sodronydhos szoktik hasonlitani, mely sokfile ingort opy- 
arant vezet, de ez a hasoniat is vegelemetaben annak a flvevdady 
vezet, hogy a vexetos lehetixége mégix fiigg a verotl mindadwdtii), 
melytol teljesen nem szakithato el, 

Hering oz értkezése tulajdonképen ax tjabb idegboneatan! nha 
tek physiologiai kivetkexményelt fejti ki, avon Alldapontot, mely os 
idegrendszernek, mint elemi Organismnsokbdl Uaancaativddd képletnok 


' Hozzitehetitik, hogy rcienoes kotedytelonnd vilt ae ido. 


sejtek amocboul mozgdsa is, V U& W. y Bechterew, Die Leitin 
bahnen im Gehirn und Rickenmark, deutech v Rt. Weinberg Loipaiy, 
1 99. S 620 





Ewald Hering, Zur Theorie der Nerventhiitigkeit. Aka- 
demischer Vortrag, gehalten am 21, Mai 1898, Leipzig, 1899. 


A nagyhirii lipesei physiologus e fiizete két szemponthdl 
érdekli folydiratunkat : mert egyrészt figyelemre mélté symptomaja a 
biologia tjabb fejlédésének s igy nagy természet-philosophiai éridek- 
kel bir, mdsrészt mert sajatos tdrgya: az idegszilak specifikus ener- 
vidjanak kérdése kizelrél érdekli a psyehologust De lassuk az érte- 
kezés condolatmenetét, 

Az 6élé idegben végbemené processus lényege még ma is 
ismeretien; bar a vitalismust megdintitte a mai mechanistileus ter- 
mészettudomany, de ha sikeriil is az él6 szervezetben minden folya- 
matot chemismusra és physikai térvenyek uralta processusokra vissza- 
vezetni, a szervezetet félépité sejtelemek miikédésében mindig raaka- 
dunk az életnek bizonyos rejtélyes functidira, Mindez nem dénti meg 
a mechanismust, de dvatossigra int és mindenesetre megtiltja, hogy 
oly terrenumrdél, ergs még oly kevésse ismeriink: az az idegfunetiérél 


enitak spec cifikus energiaja tagedisenak tana, eee aat hirdeti, hogy 
ay idegszdlakban végbemend vezetés mindségileg végelemzésben min- 
den esetben egy enlé és hogy a kiilinbézé érzeteket, melyeket okoz- 
nak, egyediil a “kiilinbiizd végapparatusok, érzéksgervek hat&érozzak 
meg. Hogy e killénbii2d idegszilak bizonyos kiilsé behatdésokkal 
szemben egyenléen viselkednek, még nem bizonyit a bennbk vagebe- 
meno processus specifikus killiinbségei ellen, mert hiszen egyazon 
eredményt tibbféle ok is sziilheti. Az sem érv 8% idegszAlak specifi- 
kus energiija ellen, hogy eddig még nem sikeriilt a kiilimbézé (mote- 
rikus, sensorikus) idegszilakat boncztanilag egymastél megkiilénbéz- 
tetni, mert hisz a biologidban kiizinséges eset, hogy mai eszkézeink- 
kel még nem vagyunk képesek anatomiai kiilinbséget fOltalalni ott, 
a hol pedig ilyeneket okvetler niil fel kell tenntink. Igy pl a kiilin- 
biz6 allatfajok peté i gy! akran megkiilinbiztethetlenek, pedig nemesak 
ezek, hanem egyazon faj egyéni petesejtjei kézétt is kell morpho- 
logiai kiiléimbsés geket fiilvenniink, melyek azutin a kiilinbizé fejlé- 
dési irany okban érvény re jutnak De az egyenlé qualitasok tandt maguk 
e% iriny hivei, kik kiészitt a legkitiindbb physiologusokat talaljuk — 
Helmholz, Dubois-Reymond, Donders, Wundt — képtelenek kivetke- 
zetesen keresztiilvinni, mert arra a kérdésre, hogy félteve, hogy a 





655 


vezetett dram qualitasa, vayyis az idegszdlak energidja mindeniitt 
egyenlé, mikép van, hogy mégis kiilinbié26 érzeteket hoznak tudatha, 
azt felelik: mert az agyban azutan differentidlodnak a kiilinbizd ideg- 
szilak s mig némely régio csak a lités, masik csak a hallas benyo- 
masat veszi fel. Ime tehdt, a mit az idegszdl peripherikus reszében 
nem akartak elismerni, a centralis reszben elismerik: annak specifikus 
energiajat, Ez utdbbi mellett szél kiilinben is az idegszdl tijabb 
histologiai filfogisa is, mely abban nem holt és homogén vezete- 
ket, hanem valésagos 616 egyedi lények, sejtek lanczolatat latja. Ideg- 
szal és idegsejt egységes éléleny, melynek barmily kis mértékben 
ix okvetleniil mas sejtektGl qualitative kiilinbizd egyéni élete van,' 
Ebbél a szemponthdél az egész idegéletre vonatkozdélag igen sok ter- 
mékeny szempont folyik; igy pl. megfejthetjiik magabol az idegsejtek 
belsé életebél, hogy bizonyos inger a kézponti idegrendszerbe keriilve, 
miert fut be esak meghatarozott iranyokat és nem sugarzik szét min- 
denfelé, t. i, mert directidja minéségébél folyik. Valamint valamely 
hirt féleg azon emberek veszik tudomasul és terjesztik, kiket az 
érdekel, akkent valamely ingert csak azon idegsejtek Altal alkotott 
idegszal veszi be, melyek hasonléd minéségtiek Az egyenlé qualita- 
sok tana valosiggal kizirja a neuron képezheté voltat és fejlédési 
képessegét, mert végelemzésben annak minden funetidjét a postem- 
bryonalis élet kiilsé behatasaibol szarmaztatja; a specifikus energia 
tandnak szempontjabél azonban ,szemiink neuronjai a litasra, fiiliink 
a halldsra szvileftek 3 nemesak erre nevelddtek“ Ax egyhangi inger 
helyébe a sokftle qualitasi inger gazdagsiga lép s egyiittal megért- 
jiik, hogy a tapasztalis és gyakorlas figy sensorikus, mint motorikus 
téren mikép alakitja és befolyésolja idegéletiinket. Az idegszilakat 
a taviré sodronyahoz szoktak hasonlitani, mely sokféle ingert egy- 
arint vezet, de ez a hasonlat is végelemzésben annak a filvevésére 
vezet, hogy a vezetés lehetisége mégis fiigg a vezeté mindségéti), 
melytol teljesen nem szakithaté el. 

Hering ez értkezése tulajdonképen az tjabb idegboneztani néze- 
tek physiologiai kévetkezményeit fejti ki, azon Allispontot, mely az 
idegrendszernek, mint elemi organismusokbdl dsszes2vod6 képletnek 


' Hozzatehetjiik, hogy legtjabban kétségtelenné valt az ideg- 
sejtek amoeboid mozgasa is, V & W. v Bechterew, Die Leitungs- 
b ~ im Gehirn und Riickenmark, deutsch v. R. Weinberg Leipzig, 
1 99 620 





a eee ees ac 
6 SSG so Secs ee aes eS 
ee ee ee | 
eee eee Ol lw ee cle eee 
7 ee eee a see; 
eeliazadce © Se 3 228 ee eee — Ee 
oie t aS Re eS oe oe mel 
oes: + wale - ae ee ee 2 es et pee 
feces Yoweri ST Os SS eee oe 
were > Se 

& sem 4 Bi) See Pere Se ee 8 ee 
— mem SSS sion Ds eto eee oe 
@ 3 Sale oes Bee > See ee et Oe 
ae ieee es eet en ee 2 oe 
TEE 6 Sei aioe See eee Se eet 
a Bet 2 oe = 2 eee eee ee ee 
vin 2 <2 —~aoe leGaemiea” = 1 Seer ests Ets 
amu. fee pene Sek Seperate, = wie — Oe 5 weet és 
act Geese) SLRs 2 ee = SRE 6 SE fee 
Seber 2 ere St eee SS oe 
ci a erg TR, Sliemiceroee oat oe 
wrt al = wc iepeS Tiree - mite oer oe = 
met 3 wig 8 ems 2 eS epee ce ee 
fetes Ge sa eee oe Sen joe, EC 
Mier 2 nek bet eer 2 Tad ls ee poe Se, 
Seems eo) sce  ombediser cet opie soofeerrt . 
OME er ate ee ieee elem 5 em Eee 





IRODALOM. 6459 


kittetést apolja a nyugat miiveltségével, tudoményos és paedagogikai 
kulturajaval. Bethlen Gabor, a kinek sastekintete ott jar mindeniitt 
széles Europaban, a hol a talaros diplomatia cselsziivényei ama ret- 
tenetes vallashaboranak driamai nagy felvonasait készitik eli, ugyan- 
ekkor elsé és legnemesebb fejedelmi kételességét gyakorolja, a midéin 
népe szamara megalapitja hires gyulafehérvari egyetemét, a melyet 
Pazminy nagyszombati egyetemenel joval gazdagabb dotatidval lat’ 
el s tanszekére azon kor legkivaldbb paedagogusait, a biakoni- és 
Ratich-fele fentebb vazolt paedagogikai irany legbuzgébb eliharezo- 
sait, a herborni hires Alstedtet, Biesterfeldet s Piscatort hivja meg, 
Ezek mellett az ,aulica scholaban* a kor szellemmagaslatan jaré paeda- 
vogikai felfogassal tanit Keresztury Pal ugyanott. Exen kiizdelmes 
kornak gyermeke, ezen iskolinak tanitvanya Apaczaink. Ide oyulnak 
le az 6 paedagogikai egyéniségének gyikérszdlai, a melyekbél aztan 
a kiilf6ldi s féleg a philosophiailag Deseartes, paedagogikailag pedig 
Bacon szelleme alatt allo egyetemeken egész nagysdgaban és saji- 
tossagdban kifejlidik s lesz magyar Comeniussé. Temperamentuma 
inkabb cholerikus, holott Comenius inkabb melancholikus; nemzete 
kiizd és élni akar, Comenius népe elpusvtult; mig hat ennek az apo- 
kalyptikus dbrandok maradnak meg vigasztalis és paedagogiai vezérlé 
vilagossigképen, addig Apaczainkat meg azon gyakorlati kérdés égeti, 
hogyan emelje, szerelje fel e szegeny, iildGzitt magyar nemzetet, hogy 
ellenségeivel szemben megallhasson nemesak, de sét az elsGk kiizé 
emelkedhessék a népek concertjében. Magyar nemzeti létiinknek s 
miivelédéesiinknek igy valik 6 a paedagogika terén epochalis elibar- 
ezosava ; igy lesz Gis theologusbdl suiikségsze: tileg paedagogussd, a kinek 
idedlja az Isten orsziganak elikészitése, az embernek emberré neve- 
lése altal az iskolaban: de ez Isten orszagat nem a vilig 3 nemzete 
elpusztulasanak aran Ohajtja és varja, hanem azt épen e viligban s 
itt is elsG sorban nemzeteben igyeksaik megvaldsitani. Ezort él os hal 
attol a pereztil kezdve, hogy lelkében a nemzeti kultura eszmeje 
eljszér megvillant; ezert aldozza fel nyavalyas szervezetét a leg- 
emésztibb munkaban, mignem a toll kezébél ki nem esik s a sad 
ifja beteg ajkan el nem hal s igy kiizdi ki magdnak — ifjd életének egy 
szent eszme szolgalataban valo felaldozasival — a halhatatlansdgot. 

Ez elet munkajat behatdan jellemeztem s ismertettem idezett 
tanulményomban s a midén ezzel foglalkoztam s lelkemet Apéezai 
tiizes lelkének ég6 szenétil lingra gyilni éreztem, sokszor elgondol- 
tain, vajha mind az 6 munkai, tgyis elég szegéenyes pacdagogikai 





tes, anarival inkabb. mert hasson kilicisa mdikdl, daxedenal végerte 
feladatar 


Magical Hegedia méverét coak a eguagyebb ehemestsacl sxdt- 


Kilda is becsessé tesa. meieven ajialem issues tasintézetemk kiayv- 
taramak = peedaeoce:ainknak valaminé wekesk bk nemerti mire 
ledé=GgyGnket ssivekia bordorsak + samak mmden fejide= morzs- 
hata rant érieckitdnek Ghajtom heey micMidh Gj Kindist jen « 








het 
ee 
Lig 2° 


O04 9 


Stanford University Libraries 
Stanford, California 


Return this book on or before date due.