(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "The athenaeum"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 

We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 





^ 



1 



ATHENA KIM 



PHlLOSOPHIAl fe ALI.AMTUDOMANYl FOLYOIRAT 



A MAGYAR TUD. AKAUEMIA MEGBIZASABOL 



S7.EKKE.Si!Tt 



Dr. PAl KR lilKE, 



HYOLCZADIK KOTET, 




1S99-1K EVFOLYAH. 



THIS ITEM HAS BEEN MICROFILMED BV 
STANFORD UNIVERSITY LIB iS^S 

REFORMATTING SECTION 1994^5111 T 
SUL CATALOG FOR LOCATION 



^ 



tkliXU^ t% n 4U4. ^ , 



kade<:mia 



1899 



STACKf 

MAR B 3 1970 



HdrnyinsilEy Viktor cs. ia kir. iidTari kOnymyomdijr. Rad.'porteni 



TARTALOM- 



Ei-sO szAm. 

Univereity Extension, (Ij — rh\ SchneUer Istcdnioi 1 

A feifttibb analysis alapelvei nek kritikai l<1rteiiele Keplert51 

[.at^'ange-ig iV.| Ih. Horvnth J6iHtftui . - . SO 
A satemleleti niodszer ax erkolcsi kepzesben. (I.) — Dr, Pnulcr 

Akostul ,..-..,,. 51 

Juittus Gatile az vWt finibleiuajaroL Kuhintfi BUdtui . . . 64 

Kant vail Ay tana, illl.i Stromp L/tfulMl 75 

Pliriins ei* n giki^^ kepiralu* t5rt€note. (V.) — Jfj, Miiramcn 

Gyuldtoi , m 

Az erabertdmp^ek p^>yehl^lo^iaja, fl.) Dr Pektir Knrolytvl 103 
A Ijeke-problema megold^sAnnk e^yik modja. (L) — Kementf 

FtrencMl \ , Ill 

Az illam gazdasagi attributumai. - Vilrnni SdndotUd ... 124 
moOALOM : SihwoTiZ (iifffla .Dt'RiokrAoziaja". T', S. - Egy 
iiiagrj^ar korrajziro rhrnnulogiai tfWedenei. G^mbon 
Vinltc — Zeitsfhnrt fiir Psychrjlog-ie uzid Pbystn- 
Io^Hp drr Siiiiiestji'^'itno — Arehiv fur Bvsteniatischt' 
Philosophie. i>r i\ A. — Falkeuberg I'ijabb bi>k*si*- 
szettortenete. lh\ SslavH' Mdttjds. — Angol niunku 
a mjijn'ar irorlaUvmrrSl, Gy, ...... 131^ 



mAsoijik szAm, 

Llniversitj' Exteu^ou/UI) — i>t"^ SchneUer htvdntot .... 181 
Piiniiid e** a ^r*1ri%^ kepiras tttrtenete. (VI) — /0. MitrovKs 

(hjuidtot .,.,'..,./..,..., 1^7 

Kant valliistana. <IV.) — Stromp LdHglvtut . 20» 

Az embortimic<,'ek psyeholo^fi^ja. (ID — Ih\ Ptkdr Kdroli/tdl 221 
A bc^ke-probU'ma meguldiljianjik egyik mMja. (11, J — Kemmy 

Fcrencztui 236 

Az Ulami akarat vegreliajtd»a e« ax eg"yeni jog. (1.) — Z>r. 

Bftiogh ArihuTtni ............. 258 

A szemleleti modnzer az erkttlosi kepzenben. {ID — />^ Paukr 

AkoauU 265 

Mi a mmautit'iHrau!^. <I) - Finhurr Z^ujtimndtol 280 

iRonALOM : Schlairi'b Ltirincz ujabb beszedfli e» dol^ozatai V. 
— A parhimeiiti rt'iulMztr jrtvoje. V — ^A tHrv^ny- 
htr/M batabiiu.* i — A ma^fyar penzU|r> i jog vezer- 
fonala. 1* — Krpes Vilagtoiienet. V — Le Dantec 
ujjibb miinkAi. Or, l^ckdr Kdrtdy. — Oberweg-, Gnind- 
risH del (TeHcliii'lite der Philosuphie. lh\ StUivik 
Mtityns 287 



IV 



TARTALOM. 



HARMADIK SZAm. 

University Extenaion. (HI.) — Dr, SrhneUer Isivdnt6$ . . . 341 

Hi ft rouiJiiiMcisfmis. (IT ) ^ Eodndr Z^tgmondioi 357 

Az ftUatui akarat vegrehiijtisa es az oj^^yriii jog, fJLI Dr. 

BfHofjh Arthuril . *., , / 371 

Kant vailastana. (V.) - Stmmp Ln«sf6t6l , . . 388 

A bpke-prf>blema megoldilHansik egvik m6dj». (111.) — Kementf 

Ft^rtncifoi .....' ,.,.". ;39l> 

Adalt^k a matriarclialis csalatii szervexet kerdninehoz — Dr. 

Somki Bufio'tft'if 407 

A hoUcEismua es a phikniismus knsmfig-cmisija (1.) Bftffatf 

Sdndortf^l . . . , . , . , 415 

Homorofci OdyaseAja. il.) - f'aUnm L^nosUd 434 

Adalokok a positiv psycbolo^iahoz. (l.) — Dr. Fekdr Kdrolytdl 448 
A }ogi Bzakoktatas reformja — Viirnai Sondort'd , . . . 4.^<i 
IEODAI.OM : Geschichtf? der ortV*ntlieh«*n Sittliuliki'it. V'iertid- 

jahrs 8 thrift fiir wiHsensfliattii^hi' Pliil(jsti|ihie. — 

Philo8ophi8che Studien. — r. . 48G 

NEGYEDIK SZAM, 

Uuivcri^ity Exteiiston. (IV^) — Dr, SrhneUcr IstTdutul . . , 501 

Hf>mero» Udyst^t'Aja. (ID — Pfifdftffi Lnjostot , 524 

A bellenismuH e8 a pbilorusmiis koamogoiiiaja. \\\.) - Haffaif 

Sdn^*yrtiti \ 539 

Adiilekok a positiv psycbologi^hoz. in.i Dr. Pehir Kfhohftoi 5G7 
A bt'^ke-probiema luegoldasikuak t'^fyik rfiodjiL (IVj - Ktminii 

Ftr*'ntstid .,,,.* '. 572 

Swift Jonatban, a b^lcaosz es politikns, (J.) — Dr. Kaczidntf 

GfZflUd -....,, \ ..,., \ 591 

Alkalmi mej^^jegyxesek Herbart lelektananak alaptottdeire. — 

Dr. Mmrllfr Jftt*^ tdnl 620 

XR0DA1.0M : i}'6v'6^ t(5rtenelem, kUltin5» tekiutettel az atUeiii ttir- 
teuelemrt* es aiwiak fumisaira Vttnia* Sfmdor, — 
,Kv6ta tanidimiiiyi'k." \\ — Kvvald Ileriug, Zur 
Tbeifrie der Nervynthati|^k*Mt. Dr, P^nUr Akos. — 
ApAczai Cseri JAnos paedagogiai ninnkai Stromp 
Ldtiziu • 63(1 



- 




1 



^UNIVERSITY EXTENSION." 

Az University Extension roozgalma 25 ewel ezeldtt induli 
meg s e rovid id5 alatt az 5sszes kultur^llamokra kiterjedt s 
majd mindeniitt bamulatos sikert ^rt el. 

A gyors terjeszkedte ^s meglepo siker magyardzata egy- 
reszt abban rejlik, bogy az University Extension korunk mozgato 
eszmeivel bens5 osszel'ttgg^sben 411 s masreszt abban, bogy ter- 
jeszkedesenek talaja rokon intezmenyek 4Ital immar el5 van 
keszitve. 

Alkotm^nyos allami eletilnk demokratikus alapon nyugszik. 
Altalanos adokdtelezettsegnek, 41talanos katona-, iskolakOtelezett- 
s^gnek es Altalanos szavaz4si jognak azonban ugy van ertelme, 
ha az allam minden egyes polgara kello minositessel is bir 
Jogainak 5nall6 es szabad gyakorlasara. 

E min5sitest korantsem adhatja meg az 411am, mint jog- 
AUam. A szemelyi jogokat, a cselekvest es javakat biztosito es 
szabalyozo jogallam a demokratia ^s socialismus bajaival szemben, 
minden hatalma es tSrvenyei daczdra is tehetetlen. 

Az 411am esak mint kulturallam, mely az egyeniseg elve 
alapj4n szervezett t4rsadalmat nemcsak bogy el nem nyeli, banem 
azt leteben es a nemzeti kultura erdekeben valo egyseges ossze- 
miikodes^ben elismeri 6s t4mogatja — kllzdhet meg tdrsadalmi 
uton e bajokkal. 

A tarsadalmi tenyezok kUlonbozdk, a kultura kincsei 
sokfelek. 

£s ezek kdztll a tudom4ny-egyetem az, mely az '6 kincsei - 
vel; a tudom4nynyal legink4bb alkalmas arra, bogy ledontse az 
emberek k5zti v41aszfalakat es ist4polja az igazi szabad s4got. 
£pen azert a tudom4nyos munk4s84g s a vele j4r6 ^rzUlet. 

ATHENAEUM 1 



2 UNIVERSITY EXTEKSION 

v\\kgn&£H kepezi Hikepon azoii 9zeni<5slyi min^sit^^st, a mely iiiel- 
lett a tlemokrada es a sfK-ialismiis iOamuokra, a tarsadalomra 
nezve vakiban aldiaossa vjUljalik k a nu'ly tiolkill a deniokratta 
htizug 8 f'lrejtett absoIiitismiiH, a soLMalirtiiiuH ptniit*: mintlen letexo 
Hzoinelyi m dolo^i crteknek s i^ vegre a tArsadakim, allani 
JVimAllasanak is folytoiu>s voszedelme. 

Inie az rniversity Extension jetenUlsege : es magj'arazata 
a tenyiiek, bogy mindjitbban es jobban ke/d fejiodni cniez irrtez- 
mmy, s ax r^yt^tem kapiii azok elcitt is aiegiiyihiak, kik iiem 
i"^ndeikeznek irott okmaiiyokkal. liaueni a kiket rsak a terme- 
9zet^8 tudamdnyszomj vonsi a tiidotiuiny foiTHHailioz ; s viszont 
kilepnek a iiyitatt kapun azok fa, kik eddij^ a tudomany fclleg- 
vdriiba elzarkoztak : az egyeteni tanarai, bo^^ tajekuzliHsak, fel- 
vilagositsak a nepet es oszszak iiieir a kaltora szollerai kinreieit 
azokkal is, kiket eddig a kezinninka idiHartaiiia es a tarsadaknn 
intezmeinei a jotetenietiy elvezetebtd ki/irtak. 

Korunk mozgato eBZmeivid vab) luely ^rintkczc^B okozza az 
rniversity Extension mi»zp:almaaak p:yc»rs tt^rjedestH s nevezete- 
sen a deraokratikuK jUlainnkban vi\h\ bamtdatos sikcret. De az 
t^lterjt'dest es a sikert n^ekrmapryarazza iiuisreszt nzon koriil- 
n»eny* bogy az University Exfeiisjoarsi nezv<* a talajt vokon 
int^znieiiyok, rokon szeilemi mozgalinak mdr regebben elo- 
k^ssltettek. 



I. Az UniverBity Extension tort^neti megalapitdaa 
a kiilfdlddii. 

A n^pfenhei; t'szniejet a ouill szazadvegi bol^'seszek iVnncn 
lett^k. Mai,^i Na^^y FrijifveB a plub>Hypburi kiraly is mtlyrn 
tnofrJwjrdt ^ irafaiban a neplVnse;^ t'szmeje elott. h az abt*<dutjBta 
nraJkiido a nepfensej^ eazniejebol nieriti kinilyi liivatasaban a 
lelkiisnierete>i kotelessegr-teljeaitesnek f5erejet s viBzoiit az e|,7'ou- 
loseg, testvermeg es Bzabad^af^ klirtoldi, a franezia repnblikann- 
8ok a nepfcnseg, az isteidtett endHT neve ben nie|;'VtMik az rail) or 
i'lctet, emberverrel ^''yalazzak az embercultnfi oltArat. 



^ Kill. I Dncken ,Friedrich der Urtisse", nemkiilonben Hettnor 
jfodalomtOrteni^tLH. Frendelenburs: ,ICleiDe 8€hrifteii"- 1. 120, 



UnrVKI^lTY BXTEXaiON. 



UiJiz' iires szo a nepfi'imeg ep dgy nz absohitista mint a 
republikaiius szdjabati mind add i^, mig ji uep tieni emelkedett 
fel a szelk*mi es iTkoU'si iniiveUdef; ajton 8/invonalara, a nielyen 
tudja azt, ii mit aknr s akarja jut a niit tud. 

E^rt is azokt kik a nepfeiiBegbeii tirpi^ ^zonal t5bbet lat- 
nak, mindi^ azon voltak, hog}- a nepet tudasra m ezzel ^ondul- 
koxaura 9 a p>ndolkoxasban onalluflaj^i vezessek. 

A n^pisk*ila nnnzHi ligy volt mindeii idf>brn h a nenizeti 
gzelleniben, a iiepfeiiseg iieveben iiralkodnk njindiiij: H rrrinderilitt 
a nepiftkolaj Q^y buzfc<J fejlesztSi volUik. 

De a iiepiskola ama kivdnt mQvelts^^gnek fsakis elt'mi'it, 
alapjat rakja le. Ha nines, a ki ezen alapon tovAbb epitsen, 
u^' a nepi^kolai okUtaa kutelezettt*<^|?enek i-UtMiere is na^yon 
kiinnyen megt»sik, lio^ az eg:Yik[itd az elel pora uw^ emez ele- 
nieket is elf('>di : iiiasnal pinliv kibi-n a twdm va«;jya me^- 

van, de lumak kielegitese nijics meg, — megesik, hogy az ilJrto 
ma^ emel ezen ahipra 8zuk latokcire szalJoiigo kepeil»dl c'^y nly 
epfllet^^t, a niely fiobot^y 8eni illik az l\ tarsadalini allassaboz a 
nielyntvk illii helyet sebol 8em talalju mi^g a vabj vilaj^baii. 
Az elsok a t;u*sadalc^ni szidtriij, pariai, a kik tVIett a ^^amkodok 
mindaddig kenyelmeseii uralkodnak, mig mas vezorok e pjiriAk 
^ne^ki rugoit felkeltve cddigj uraik ellen iieni batiznalj^k fel. 
A umHik C9opoi*tin>z tartiiznak azon elegljletleiiek. kik a tariiadal- 
mat. az slllamot okozziik azert, bo^y sajat felszejyrsog-iik niiatt 
lielyiiket iiem lelik s kik ez^'ft a letezo rendnek en dllapotnak 
tenne^zefeis elU^imegei. 

E«ert is korilntjsem eli^g a nepmiivi^ltsegre nezve, bogy erne 
mfSvelfcieg clcnicit rakjuk le a nepiskobiban : szllks<^ge8, hogy a 
nemzeti kultura kt'pvi8rb'H a mliveltKeg tovabb i-pitiset is lelki- 
tsmereteistvri veze^stt-k. a/ iii^yni'vezi^tt iiiiiveltek es niiivekHlenek 
knzt tituifgii Uil mine] inkabb egy vabidi iienizeti kiiziis nnivelt' 
g6g t^tesitese alia] kitiiltaek. 

Caak ily munkassag ovja meg a tarsadahnat* aii allamot 
inelyebbre hato megi-AzkiklfatasoktoI. Nagyou jh tigyclemre Dielto, 
hog} a nemzt^ti iVrrradalimmjik b.*gbevesebb kittireseivel olt talal- 
knzunk, a bfd az all a in es a kultura kopvij4cl(»i a iiep nevelejie- 
vel iiiit sem tonidtek s viszant a legt-sekelyebb niegmzkufltatas- 
sal neni ott taJalkuzunk, a bol a n^piskolai oktatas kotelezettsege 
miif inegvolt, haneiu ott, a bol hkv ez neni volt meg, megis 

r 



1« LTNlVKR&irV BXTESSION, 

goodoskodtiik a felniittek oktatasan'^l, szellemi vezetes^HiL Erajiczia- 
orszag:, a hoi IHlfT-ben 12,U(J() fniiifzia helyaegiiek meg nt'p- 
iskolaja aem %^oItp ' a hoi a hiTatalos k5r5k a legujabb idokig 
az oktatas rig3et fcliilrol Icfelc 6pitett(?k, a forradalmak elaHgikiis 
ioldje : Nemetorsza^ a iiepifikolAk ehirtt^ikua tuldje. megis meg- 
erezte az lH48-al; elleiib^ii Aiigba. a bol e Hzazad elejeii 
(1802) a 2.00U,UOO ittkolakijttdes gyermek kcizUl tenyleg t-^ak 
900,000 tehat 40 ^/^ jart az iskolaba, a hal m% az 1841—1845 
kt'izt vezetett l»ivatalo8 eaketesi lajntrojuok szerint a hazagulo 
foriiak koztil 32 *\'^ ea a nok kil/M 48'9 7© "i"^]^ ^^\\i^^ uevet 
sem volt kepes leinii, a bul I8r)0-I)eii az iskoLiba jtlrok koztil 
fsakis 20 ^j^ tadotl ijlva^ni h a liarniaS'Szab^lyt I'sak 2 "/(j 
ismerte,^ Aiiglia mimk-ii melyebb megra^ckodfiitas nelkQl elte at 



^ L. HamdortT Llebi^r dea Stand der Volkshdchschulen. ComeniUM 
Blatter IV. B6 stlj. OS BfVL^r jegyxeteit Russel : Volkshoclischulen in 
England mid Aiuerika 113 1. 

* L. Russel ; Die VolksehsuleTi in England and Araerika 1895. 
J 2- L stb. A iiepiskcdai tjiiiilgy Anglidban a jelen s^azad lH.so tiz**dt'ig 
egyesek kt'zd«menyezese alapjuu e^<^szen a tiir?sadalfjni uevezeteneti 
eg:ye8 tArsalattdc ktizeben volt, William Hnfus alapitotta az elHti f^^ra- 
mar Hchoolt a XL szizadliaa. Ezeii elenii es kozepi?Hk<dakat ke.sobb 
vallAsi tarsulatdk, majd mt^g" kt's^iht) vallisi egyesiUt'tek tartottilk feiin 
az ak6bb neuieHseg^ es kozept^nztAh' szamira. A miDt az ipar ci» 
kereskedelem fi^lleiidlileHe kiiv<*tki?ztcbeu t*pen azon osztaly a videket 
elhag>va a vArosha todiilt; a videki graniar .^eboolok iirt'sekke val- 
takt a varosok eileubpii me^toltek L^kol^zatlaa m^peleiiiekkeK A varo- 
sokban, novezete^en Lcnidnnbaii nn^i^jtryfitt ellianyag^olt m^p iskolAzta- 
lasAt tfizti' ki feladataal az IGDHban me^alakult : ^Soeioty for Pro- 
moting Christiaa Knowledge'*, a mely Loiidooban azoiinal 4 iMk»>iat 
alapitott s 20 ev lefolvai^a alatt J. on do u ban 120, az ege»z orazagbaii 
pedig lOOO'iiel tobb i^kobU allitutt fel. 

Mitidnz azoubaa kevtvs volt ,s a letezot is veszelyeztet^ lete- 
ben a reszviHlpiiseg. Robert Fiaikt^s a nyooioron legalabb vasarnapi 
iskolAk felalbtlsAval kivaat segiteiii. Az u inditlsara megalakult ^Society 
for tbo Support mid Knetuiragt'ment itf Suaday Schools' a vasariiapi 
i.nkolAk iotezaieayevel a iiepiskolai oktatas szelcs alapjat raegvetetle 
(E. WiigiR'r: das Volksscbulwesen in l^ngland. Stuttgart 18G4. 3 I), 
a meiyre 1798-t61 kexdve Laneaster Jozsef Loadonban. majd kescibb 
Bell Andrew Madrasbaa epitettek az hiditaiinkra alapitott orszigos 
jelentosegii paedagogiai egyesdletek utjan a Jelen nepbkola ('piikne- 
iiek Java reszet. Lancaster Jozsef 20 eves koraban ede:^atyjanak. eg} 
rokkant katouiuak lakiisan majduem 1000 gyermcket itigyea taaitott 
tiionitorok segelyevel es a Bedford! herczeg anyagi tamogatAs^val. 
Az o iigyet 1808'bau ,The Royal Lancasterion Institution'*, 1814'beti 



LJfrVKRSaTT BXTKSSION, 



ax. eiirupai furradaliiii cncket, X^metorastAg me^ cmk 1844 ota 
kesdett a felniiltek uktat/isAval. vezetes^vel foglalkoznf, mig Anglla- 
ban l>*48*ban mar 4(K)Q e»ti tanfolyam letezett rparoaak, niua- 
kaAok. ferfiak es ruik szakBzeHi ^a dltal^nutiabb (irotlahni. nenizet- 



,1he British and Foreig'en School Society" neve alatt alakult tirsa- 
**A^ karolta fel cs szabad iranyban a reaJiakuak tert enjredve ^ a val- 
\itsi oktat^st nem felekt?zeti, hanem kere«zteny iilapra fektelve karolta 
fel; roio' ellenbeu szij^oni au^likin egyh^zi iranybaii, fiUe";: a papok 
ejfi pn*^p<1k^k tAin<»;s^atA8aval alakult niei^ az 1H]8 ota testiileti joggal 
is biro *4 Bell Andrew mfiktideset meg(ir^kito ..National Societj' for 
promoting the education of the poor in the prineiple.s of the etablinhed 
Chureh throughout Enjifland and Wains**, a mely elgo aorban az anj^il- 
kiln eg-yhaz pro})ag:imlajii» s niely a tanitasnal a katera e8 az an^likan 
e^^yhizi litur^ara f<»rdit le^nkabb j^ondot. 

Az (iltHru me^ c^ak e szazad elejen, 1802-ben « akkor i» c^ak 
kfSRVetve a gryirimuaka yzabalyoza^a alkaimabol a munkaj:* gyermekek 
oktat^sara vonatkozci orsza^os t5rveny litjan avatkozott a nepoktatas 
uj^'pbe. li<39-ben ill it fel a parlanient altjd a nepiskola iij^yere me^- 
s^zavazort evi i)S8ze§: kezelesere feliigryelo allami hivatalos kiizeget 
UC'omittee of the Privy Coimcil on Kducatiorr va^y rfividen ^Edueations 
Departinent" ) Az iUhimi segely, de \mg inkabb a felkeltett verseny 
a harminezas iWekben szanios tiepi^kolst fi'lAllito paedaif, tarsasii^ok 
aliikulAsara vezetett la nevezetPHehbek: ^Central Society of iMbicatiun 
lsi7-ben: Honie and ('olonial Infant Scho<»l Society li^-li: I.ondnn 
Diocesan Board uf Education 18H9 : f'hnrch of England Sunday School 
Institute lS4H-,mely utubbi ki^riilbeliU 5U0 ij^kolAt tartott fenu'). A mini 
azonban az illani ugvancsak ls;jn-ben a ?«ef^elyezett intezetektiil nem- 
cj^ak e«y'Kzeril jelentest, hanem veliik szemben a feliij^'yeleti \u^ f^ya 
korlisat is kitvetelte, a „Briticli and Foreij^n** hatalma.s tArsasti^ lejki* 
iMnereti ok miatt az allami ne^^elyt el nem foi^adtH. Az allam azonban 
nem engedett, sot lH4B'ban mar a kozvetlen intezkedes terere lepett 
a tanitdk^pzeH teren, a menuyiben me^^kivanta azt, hog>' a tauitok 
kepenito okmAnynyal is birjanak s a tanit6k»^pzest is <dy forman 
Hzab^lyozta, hogb' ^ tanit/ii palyara lepfi csak ne^' evi ^^akoraokosii- 
kodas'utan (mint I'upil Teacher — a fiitanito vezetewe alatt hoti hat 
oribau tanitott) volt felveheto a tanitokepzobe (Traininy college!, 
ligyanezen cvi intezkedeHcvel kimondta az allamkorniau}, hog:y a 
tanitokepzoket nag\'obt> evi se^jfclyben reszesiti. Rzen intezkedes kdvet- 
kezteben 184f»-ben'az okleveles tanitok azaina (iBl-re, a g-yakoniokoN- 
kodoke 3o8(J-ra enieikedett : ISol-hen pedi^ a tanitoke liOO-ni, a jfya* 
kornokoke 6' 1 00 re, Elvi najjry jeleijtosei;(i a 11 ami tSrvenye.H intezkede- 
j*ek: l^*7(i-ben allami torveny mouclta ki az altalano« iakola kotelezett- 
<vgvi es bchozta a Board iskoUikIm <p*»iitikai kcritleti ii^kolak) az 
intercoiifei*isit»naliN valla?ioktata>t : i* IHyi-ben az altalanos* inkLvlakoic* 
lezettseg 8ziikse^'szerii corollariumakent itlniaudta a „Free Education 
Bdl** a nepiakolai oktatis ingyenesseifenek elvet. E ket tdrveny hata^at 



umvEBsmr bxtbhsiok. 



gajidiiftziiti) ko[)ze8e ve^ett, ' Sviijcz ih kuiinyobbeii atzOkkcnt e 
furradahiii r\ekt'ji, i\ niiiiek oka neni a kii/tarsaHiip allamalkot- 
niaiiy, niivel iJy allaniloinia is metier i^p Svajrz taimbizunytui^a 
Bzeriiit a nepnek a var')siak altal 8 a varosiaknak a varuHi oligar- 
cliak altal valo zsarnoki elny^miiiHaval et? kihaBziialaval.- haneni 
azon koriihiit'jiy, hogy mar Budnicr, Bn-itiuger os e/.t'k taaitvaayai 
Pestalozzi, Luvatar ^tb. rK*ni elt'f^edtek nu*jir axzal, Iio^y G^tttst'iied 
nimljara in>dalini tarsafiagban iViradJaiiak a SMdlemek iVlebreg>i- 
tes<^n, haneni niint ,, Patriotak ** polilikai tArsais/igckbaii, eK>adn- 
stikban, lapnk nijtui is ftdvilagitsiti^ttik, \Q7A'itvk a tj*'iH't sajat 
JDfjjariiak ladatara t*s ezivn jo^^yakorhitisal Jan» ki>njuly aHaiii* 
pylgari ki>tele88(*^gek ttdjesitesere. 

(■sakirt oly korszakuk, a inelyckbeu a iiemzt^ti Hze!lem-ek't 
nielej^ebb H tdf'nkebben lliktet^ a iiiidon az nralktuio 6s a iiem- 
zet ep:yaraiit iiie^'eiab'krzik Jimil, bogy iiralkodilKa, valaniint a 
nenizctnek sajatfiB Ii'tre vabi Jogoj^ultsa^a a nemzptj gr'jiitisz, 
ezeii igazi rjc?pfeJist'^ t'lrjoben gyokei'ezik. esakiis ily korf*z;ikok 
erk'lik taeg azon gondolaUd, bogy a aepbcn lekr^tott cTok valliUi 
6s politikai kiiJoiibHt*gtnl eftekintve fclazabaditainlok es bogy azon 
lirt. a melyet az nm»rdek. a sziikkoblit cdszigeteK's, de a nrunka 
feb>?i/Jasiiak krtvettdmffiye hVaiaHZtott a tarsadaloni egyei* usztalyai, 
tievezetpstni iiz il gy nevezt'tt niiivt^It 6s a iminkas ko/A, a nemzeti 
kozofcj kuitunivai kell kitolteni ; inert igaza van Srbniolleniak, 



a ktivL*tkt*/Ai sisanif^k tUatetik feh 1850-ben az allanii felogyelet alatt 
ilb) iskolak nzaiua 1844 volt,- a tanitvaayrike l!l7,nT8. 1870-beu pz 
i^kolak SY.hmn HSJHf;, a taaitvaiiynke L25r),(}8;i 181i0-beii v6gi'*' az isko- 
lak szaaia U»,41I8, a taoitvaayoke mt*gkozebti a tiejjymilliiit Az ^llam- 
nak iskolaiigvrf forditatt (Hi jariileka 18:i4-beii 400,iMKJ marka, 18tj4-bea 
3.»Ui{>,(i06 niArka 6s ls94-beii :1[IUXKIQ,0UG niarka vrdt. {L. Riiss*el i. m. 
12., 13. lap 6s az egeszre n6xve : Lndwig Fleisclmer: 2ar Geschkllte 
des engHM?hea Bildungwesea^, Hamburg* 189^i, 

' Kzeo ciisszeniggesbe helyezi n k6t t6ayt l\tjselier» a hinrs 
nemzetgazdAsz. L. Victor BiiliDitTt ; r<*pal3ire t nteiriclitskuist' iUior 
VolksMirtsrhaftslebrc. Arbeiterfreund XXXU. evf. 1*. L 

*^ Geaf 6 s Ziirich e t6rea vert4eaye'/ti*k egyraassal. a mi at ezt 
Roiiss^au 6rs Festalnzzi is 6hMokbi:'n tupasztaltak. L. kiilnubtni Ji viszci- 
uyokra ii6zve MnilT: Zur Bingniphie IVstalozzis L b4, stb. EtJutird 
lisenbragjaTHii: Land im(i Leute der I r.si^hweiz 187iJ. o. L Emil Zschfjkkr 
Uemric'h Zschokke. Bi^Ua, 18(j1L 14 lap. 

Broekerhc*lT Jean Jaqac " . . . . . 



I 



li 



toasseau. Leipzig 



middu a2t allitj.*i, hog>^ niinilen 8uct^s baj ve^o alapja neiii i\ 
birtok iiranytalanfiagbari, banem a miivelUeg elleutetebeu rejlik," 

A kUlftikli torekvt»seket m iiiteznuMjyeket, mint a melyek" 
eloadisok utjaii lelvilagositani, tuniolvannik utjaii kioktatni es aoro- 
zatos eUiiiddsok tjtjdn a tamiJiiiiiiiyozils tArpyabii. de riiodszerebi* 
i^ bevezetni akartiik s i^\ az t^nivcrsit)' KxtoriHion intezmenyiH 
eldk^Bzitettek. le^^alabb e^yet* pt^ldakbjui kivaiioni benuitatiu. 

L A nemet \ ameg:yeHiilet 1844'ben tartoto nw*^ BerlJobeii az 
elsd iparkiallitast. Szazadok utan isniH e^yesHltt^k ver szerint s n 
kezijiiiiiika szeilemi diaJiilra vezetctt, lly viszr>nyok kozt ftztlletett 
Dieg azon goiidolat, h^tjj^y a kt-zimunkaH is erezze a Hzellemi mun- 
kassal valo eji^yse^et, a kezi iniiukat uain is kiivestie a szellenii 
munka; ellie^iseu nyugodUm, iier»ak si jtivti anyagi, goudjailol 
tuetiten inkibb g^pi hivatasaiiak^ de legyeu alkalma kdnyvek 
oivaf^asa, eliiadjisok hallgatasa alt^il m uijk(*pz^*Bre, a szelknni ps 
erk*lk'8i felszabadiilasra. 

E riv\iiiU;i\ alakult meg nw^^ lH44-beii HeHinbeti :i „(>ii- 
tralverein fill* das^Wohl der ai^boitenden IvJjissea" a a iVjeildrm 
IV, FrigyeB Vilmos ciromenek adott kifejezcst. bogy ^peii Uy 
alkalomkor keletkezott nly eg;^'eiinlet, a mely a kt^z- m a gyari- 
iiiunkas*>k testi ('n szt'llt^rni t;znks*!'gleteiii tit'f^itfiii kivaii ; remenyli* 
iiogy az iparoHok kiizOl az igaziin nemew erzeliiiii fertiak az en^yi'- 
giiletbez cHatlakoznuk^ tigy hogy ez tercbtdyes fava no, mtdy 
Agait a baza mindeti reszcre kiterjeszti ; iiiaga ia 15,000 tallcr- 
ral jarult c ezelhoz.'' Ldte ut^in a hiren jogtanar re silJaaiiei-fiiK 
a uiostani riemet csaszar egyik tmiara eis belsii titkos taiiaebosa, 
OneisL volt 1895. Julius 22-en bekovetkezett halaJaig ^ az egyi*- 
stilet elnoke. 

S 187 1 -ben dr. Leibiiig FtTcncz, elberfekli renliskolai 
tanftr inditAsara alakult meg iarnet egy iij» a-z riiiveraity Eitttvri- 
eiion-t meg inkabb ekikeazitii egyesl'det: ^Gesellrti-baft fOr Vor- 
bereitung von Volksbikkmg". A liaMI rsirajaval tcrt visszn a 
liarczmezorid e deivk lertiii, de egyszertiiuind azoii felemelo tudat- 



* L. Paul Bergemauii Ueber Volkshochflchuleix- Wiesbadt-o, 
1^96. 3. I 

' L. Centralverein fiir da« Wold der arbeitendeii Klassen in 
50-jHbriger Thiitigkeit, Der Arbeiter-VtTeiu XXXIk evf 281—335 

=» L. jellemzeset BfShmerttdl, Arbeiterfreimd XXXIII. 133-149, 



till, h<i^' Nenietorsza^ e paratlaii gyozeliiR^i szelk-nii tj^yst'^^'iiek, 
mHvcltse^e kdzitssej^enek kosz<hii, s bogy t-sakis a iH^ptomeg 
miivelt^ege biztositja a nep «zal)cidj^a|;:at 8 nevezete&en azoii sza* 
hadMgot is, a nidyet az altalaiioH es c^^yenes v^Iaszt^si \o^ ijtjaii 
nyert. Ezt*rt is tr*bbck nevebeii feli?z61itaa{ inti^z a rieiiiet miivelt- 
seg ^8 erkolcsok bai^ataiboz, bo^y alakitsaiiak n\y e;<yeBilletot, a 
niely azok szaiiiara is, kik a nt^piBkola utjaii csakis a miiveUHeg 
alapjait szcrezbcttek meg, albndoaii biztimifea a iiilivellseg any a* 
g^ilnak ea eszkiizt'iru'k kuzvetitrset 4>s ]>e(li^ a vegett, bogy csakis 
iokozodo niertekbefi vi^gezliesBek es tdjesitnek allaiai, ki'tzsegi es 
tartiadalmi tehidataikat' A felbivas visazbangra talalt. 1S7L jtfinius 
haviban az egyesiilet megalakult oly forma n„ bogy a kiiltmbciztS 
k^pztj, kezmiiven, iparos es p*>lgari eiryesliletek nagyreszet (l58-at)» 
a meiyek NenH*t<irszagban bisijankeiit kek^tkoztek, egy^seges szer- 
vt'KeUdie tVlvette, IHDli-ban a betagbiU egyewlib^tek gzaina lOTo-re 
emelktHjett. Az ogyt»slilt*t 5U belyen allitott M knnyvtart ; szer- 
kesztett folyoiratot, ad ki ropiratokat ; azonkiviil vandortanitokat 
is ktlld ki a ktlzpontbol s iniien szervezi a klilonbrr/J'> belyekeii 
tartando cbtad^lsokat. Kt'szboii azon egyesiileteken btdOl, dc resz- 
ben ezokcTi kfvlll is alakultiik az elet kiilonbozo sztikseglcteiro. 
igonyeire \alo tfkiiitetltd kiil«Hibiiz«i egyestiJetek. Az eg>'ik iieve- 
zetesen az ipar, a masik a munktok erdekeire, ismet egy iiiasik 
a n(ii tovabbkppzesro vab» tekiutetttd leteslilt s vo^re keletkeztek 
rdy egyeslilerek ia, a meiyek a tudomanyok egyi'« teren vegzett 
kutat^bok ert'dmenyet kivanjak n miividtekkel kr»z«*hii. Ezrn egye- 
8(iletek ktizUl aiogembtem a brrliiii ^Hundwerkervpreiii^'t. iiielyet 
1844-ben abii>itfittak. a meiy IHOrl/m-bcni egy millio ituirkjin 
ttdnli vagyonnal 10,000 kdtetb^l alio kdnyvtarral rendclkezik, 
melytiek olviisoternieben 100 ujsagiial tilbb all a 920 tag ren- 
delkezesere. um f n ezelokra lS93/94-beii 5SJ9J mark^U 

_Ultott, ingyen l ,(«» el(iadasokat. IBD^'l-ban lao-at ivudez, 

idyrk tarUUara nirgnyeri a leg^jubb tutios«>kat es eb)adokat» 
f*l('iA(JtU iitiln a kcrdii ^zt^krcnybe dubutt s az eRiadntt 
Itiihggd kc^rd^tii^kre is felelnek, — A nmnk^segyle- 
uditein a biimburgi ^Bifdungsverein flir Arbciter''-t. 
I alajHllatott. nielyiiek kuUiji haza. I'^i.OOO kiitet- 



flnhtuert ; Din Volksbikbmgs be*^frebi*Dgen diT Cogenwart, 
Mil BeitrAjc «"r Siicialrotbmi Arbi*tt<»rfreund XXXiV. evf, 147- stb. l 



UKIVERSITY IXTKHIIIO??. % 

hol allu kouyvtant, "I'lJM) murk;i o\\ jtnotlelBio viin ft mely a 
neni tanulok szamnra rt^tuh'/.Hi eU>j»<liisokr/»l ih ^i}iu!f>fikr>tljk. 

A TO-es evekbeu K<>bur*r kozpontjavaj mei^Hlaknlt az „eltl- 
ad^k szOvetsege'*, Voitragsbiaid. uielylie?. ina miir 211 ejtryestUet 
115,084 tsiggal tartoKik. A ktllotiMlzu ep:}esllletek me^ a iiyari 
i(168f.akban b^pjtek i'^>02seji:re a kuzponttal a tcli id^iszakhati tar- 
tan do eUmdasokra nezvt*. 

A nok kepz6st*t 6s cz alia I ttiok unaJli'tHitasat fzelzo <'|j:}'C- 
8liletek kOzlil kiejiiplkedik az eloadasokat ib tarto bcrliiii ^Letto- 
egyesaiet". 

A berlini «rrania'* es a liambur^'^i .^jloctra** o^^yt'slHet ttn*- 
nie8zettiid<>m;tii\ i isnien^tokt^t terjenzt az eliiadahok I'ltjan. A svajt'zi 
nagyszaaiu oloadiisokat h rtmdt*zo eiLTAesliJotek kiJzlll csak az 
^etbikai tarBaHafc'' ot rmeleni ki ; a tanil^yi tekintetben in cen* 
tralizalt Frani'ziaorszap:ban a »,Jig^e frauQais" imponalo azervc* 
zeset 6s nitikodeset ; Hnllaaribaa : a kf3zj<>ra inuiyulo tarsasaj^dt, 
.miiatfli-hajiijy tot nut vari't jdfrenieiien". Aiif^baban m K^zak- 
Aiticnkabaii az oly frazdagon tsi'ilalt tarsadaJ(nii [iiindL^niipnui 
ttJrekvesre es szukj^t'gk^tre kiiiniycii li'tenit e^^eHiileteket, intez- 
m^nyeket, a melyek kozlH a numkiiHok 8zellemi emelesere, n nok 
tovabbkepzescre ininyiilokat i*nieljnk ki ; iniiKk-z^^kre knzt4ebb meg 
\i8szateri»k. Aosztriabaii kivalo helyel ih^Vd] el a i^eesi Volkss- 
bildiingsverein* mely lS()*j-baii alapittatott. 

Ez egyeBlLlet 1887 8S t<'di buiiapjaiban 2S elfiadast ea nep- 
hang^^ersenyt i-endezett, a mtdyeket tiOOO-eii bhop:attak ; 1894 9 -j. 
^vben 2G9 i!y eltladdst. niclyek ball^^atoi Hzrima 78,(K)0 volt. 
A kQnyvtail ua:yanezeri evbeii 400j)UU-en basziialtak. Elsoreiulu 
tiidoii(>k es niiheszek rnindeii dijazibtrd eltekintve, tartottak ez 
ingyenes eloadaHokat. - Az evi jiHedelaiet, mely l8M^^-ban 
10,000 irtra emelkedett, Rileg ktiny\lan ezelokra iVirditjiik, 

A tilrsulatiikt egyetstiletek klini rendezett cniez eloadaaak 
azonban mefyeUiU ezeljuknak nem feleliiek ine^'. A tarsulatuk 
Irtllkbeii, BzervezeHtikbea es niiikiUlesiikbeti u«:yaiiit4 ki vanaak 
tcve a v^'letlennek. Tuld>nyire csekely a iiiultjok es i^oaj^c a 
tradirjujuk. AzonkivUl ta^jaik azdma^ vabuiiint niinfiBefje tobbnyire 
ruiiet* korlatxjzva, ndnelfof^va a tan*asag ezeljaii*a nezve ide^en- 
iizerCi, «ot azziil ellenkezii szeiriponttik erveiiyesitese erdekebol a 
a tagok szama Bzapioritbato Hi ig:y a tarsulaf szelleme nie*^Tattoz- 
latiiato. cz^lja veszt^lyeztetbeto, A tagok wzania dont a tarsulat 



^tS^SmUm 



tJlflVKRSITT EXTBWSlOy. 



guzclaHxiiti) kepzese \'ep^tt. ' Svajt"/ is konnyi^bbini ;it7A»kkeiit e 
furnidalmi t^vekeii. ii minrk i»ka nem a ki);«t«rt?asn;j;i «!hinmlkol- 
maiiy, niivt'l ily hI lam form ji is megfer cp Svajcz tiiiuibizonysn^a 
sxoriiit a iiipiiek .1 var"*8iak altal s a varowinknak a viirosi oligar- 
chiik alt:il valt) zsanitiki olay<niiasaval eti kiliasztialaval,- hniieiii 
azon kurnlait'ny, Ih}*^} itiai' liddiiKT, liivithi^fi' t*H rzek laiiitvaiiyai 
Pi^Ktaluzzi, L:iv:ilai' stb. jn-ni <dege(ltek niejir azzal, liofxy Gortjirliotl 
niotljara irodalmi tarsaHiij^baci lYinulJaiiak a szelJeniek fclebresz- 
teseri, haiieni mint y.Patriotak'* politikai tarHasa^okban, el6ad,4- 
9<)kbaii, lapok litjan is frlviJatrositottAk, xe/MU^k a m[H*t saja! 
jo;z:aiiiak tu<1atara p8 ezen jfijrgyaknrblssal jan» koin^ly ajbuii- 
poigari kotelessegek teljeslteseiw 

CIsakift t>ly kornzakok, a melyekben a ai^aizt^ti tizellem-uk-f 
nielegebb es elt'iikelibi'ji lUktetp a niiddn az iiralkodu e« a neni- 
zet eor^araiit mcgeiiiirkezik nrro], lii>^ uralkoilaKa, vabirnint a 
tiPtiizetnek sajatoe letre valo jo^rosaJtsaga a aemzcti '^vnni^i?., 
ezeii i^azi nepfen8i*g erejebeii gyiikriL^xik, csakis ily korszakok 
erkdik meg aztm goiid«>lat<*t, hog}^ a nepben lekiitott eWik valbisi 
et* politjkai kUI^>ribtt<^gtul eltekintve felszabaditiimJcjk es bogy azoii 
lii-t, a iTielyet az unt^'^rdek, a sziikktdjlu elnzigotcles, de a rrjunka 
felrttiztasnak krivi'teimc'iiye ti\n^;l^lztott a Uirsa<lab>iM ^gyes ogztAJyai. 
ucvezoti^siMi az iigyiievezett ni five It e« a munkas ktizt, a nemzeti 
k(Mi!> kiiltui-aval ktdl kitMlteni ; mert ig:iza van Hrlimolleniak. 



a kovetkexfi ^zannik tuiitetik fcl: le.iO-ben az ill 1 ami tVliig\'elet alatt 
4116 iskolak szama 1H44 volt: a tanitvanyt>kti li)7,o78. 1870-bea ez 
i**kobtk szama H98t>, a tatiitvaiiyoke L:!55.08.i. 1890-beu vegre ax iskc*- 
lak szaoiu in,4*J8. a tauitviinyrikr megkrtzeliti a negymiJlitit. Az allam- 
nak iskolaiigvre farditott evi jaruleka 18:i4-l»eii 400,(KKJ iiiarka, 18*J44>en 
a.eOOJjtiG mirka es lS94-lieii :U.Mj.OOCiAiUO niarka vidt. {L. Huss^el i. iil 
12., 13. lap ei^ az e^esxro iiezvi' : Ludwig Flei»chuor: Zur Gescliicbte 
desi eng-lischen BikiimgTFCseiii!, lianibiirg, 189M. 

' Ezen ^iHSzefiiggt'sbe helyezi a ket tenyt Rosidier, n bir<*s 
lieiuzet<^azdA^z. ]^. Victor Bfiliuinrt : Pupidiire L ntemtdUskuisi* iiber 
Volkswirtschaft^lcbrc. Arbeiterfreimd XXXII. evf. 9, I 

^ Gt'af t'*s Ziirich e tt'^ren versi^nyeztek egymassal, a mint i?zt 
RousS'?au OS I'estakizzi is eletrtkben tapasztaitak, L, kidiiinbL'iv a vinzM- 
nyokra iii'zve Morff: Zur Bio<,Taphie iVstalozzis I. b4, stb. Edunrd 
Osenbrugrgefi: Land und Leiite der I rsehweiz 187;J. 5. I. Emil Zschokke 
Hemrieh Zti<:h<>kke. Berlin. K%9 14 lap, 

Brockerhoif Jean Jaques Rousseau, Leipzig 1. 483. stb. 



midon azt allitja« hojp;;}^ minden so<^ialJd baj v^gd6 alapja iietn i\ 
birtok arnnyt.MlHntidgban, lianem a iniiveltscjj: elleiitt'tt'lHMj rejiik. • 

A kQll'okli torekvrseket ^s iiitrziut'iiyekot, mint n mclyck 
eltiadasok utjan iVhilagositaiii. tiinfoIj,ain*jk utjtin kii^kUtnj eg soro- 
zsUo^ eluadisok utjan a tanuliruinvfiZjlH tArgyaba. de inodszerebc* 
is bevezetai akartak h i^- az rtiivci-sity Extetiston inteziuenyt't 
t?l^keszitettek, log;alabb e^yes pt^ldakban kivaiiMrn beniutatni, 

I. A neixiet vamegyesaiet i844-ben tartutt^i meg Berlin ben az 
els<> ijjarkiAllitast. Sziizadok utan ismet eg>esiiltek ver szerint s a 
kezimunka szellemi diadalra veicett'tt, Jly viBzan>ok k«3zt HzUK-tt'tt 
meg azon goiidolat, hogy- a keziniunkas in ei-ezze a Hzellemi niufj- 
kidsaf val<j eg>'«e]^et, a kozi niunkat niUa is kove^se a wzeilenii 
miuika ; idbenrfen nyii^odtan, iitrsak n jiivtl aiiyap, goudjaittVI 
nieiit(*n inkabb ^vpi hivatasiinak, de legyen alkalma konyvrk 
olvanasa, eloadasok ludigfitiisa liltsd jiz unkepzenre, a HStt^ilemi rt* 
erkotesi febzabadulaBra. 

E rzelzattai aUikult meg nir;^ 1^^44-ben Herlinben a «Cen- 
traiverein ftir das \\tih\ dt-r arbeitendeii Klasfcien" s a fojedeJeni 
IV. Frizes Vilmus ojuimiVnek iidntt kitejt'zt*st. boj^y epen ily 
alkaJoinkoF keletkezt^ft idy ej^yeblilet, a mely a kez- es a g\aH* 
niunka&ok testi es azellenii HzUk«egletein begiteni kivdn : remenyb. 
ho^y az iparosnk k*>ziil az igazan nenies ('rzclinii frrliiik az e^ye- 
slilethrz i-i^atlakuznak, li^jy bogy <'z terebtdyeH fava tu*, nwW 
iigait a imzn niind*-[i roszero kiterjeszti ; niaga is IT^OUU Ull<*r- 
raJ janilt e rzelboz.- Lette utan a hiren jo^an^r r« alJanderliii, 
a mostani nemet caaszar egyik tajiiira I'S bobo titkos tanacBosa, 
Oneist volt 1895. julius 22-t"n bekovetkt»/ett balalai^ ' az e^yv- 
sfilet eluiike. 

8 1 87 1 -ben dr. Leibing Forencz. idbrrfeldi realitikidiij 
tanir inditasAra aiakult mej^ huiH i}^y uj. az IniviM^Hity Extcn- 
dion-t nirj; inkabb eltikeazit^ egyeftUlot : ^Gestdisi^baft ftlr Vor- 
bereitung von Vrtlktibildiing'*. A lialaJ rftinijaval tert visszfl a 
har<.'ziiiezorol e dert'k t't^rtiii, de ejj:y.^zersmjini azon I'elemeld tudiit- 



1696. 



* L. I'aitl Bergemann : 
3. 1. 



Ueber Volk.shodisrhtikM} Wir^hadi ri. 



' I^. OntndvpriMn fiir das Wohl der arbeiti'uden Kla^seii in 
50-jiiliriger Thiltirrkeit. Dt-r Arbeiter-Verein XXXll. inf 2H1— 33n 

■» L. jellemzestH B«bmerttciK ArbeiterfVeimd XXXIIL im-UU, 



B ITNIVKRSITT EXTENSION. 

t:iL hos'V N«^nietor«xag e imnitlan gy(izeln»t't szellemi e^^segenek, 
ii^iiveltBege kozosse^eiiek krtszoni, 8 hogy esfikis a n^pti)meg 
rniiveltst'^c bizkisitjii a ncp szabadsagdi b tieveisete^eij ivmn hza- 
hiidm^ot m, a melyet az alfabkno8 rs egyenes valasztani j(\t; utjiii 
nyert, Ez^rt is tobbvk neveben felts/.61ita«t int^z a ncniet miivelt- 
seg ^8 erkob^eok baratnilioz, bogy alakitsanak oly egyesiiletot» a 
mely azok szdmara is, kik a iiepiskola utjan cuakis a miiveltseg 
ahipjait szerezbettek meg, iillandoati [liztositna a miivi'ltseg auya- 
gaiiak OS e«zkuzf*inek kuzvetiteHet es podig a vegett, bogy csakis 
fokozmlo nunlekbon vrgezbesH^'k v^ tf^Ijesitsok a Hani i, kozsdgi m 
tarBadalnii tebidataikat.' A IVIbivaiJ visszbangra tabilt, 1871. jiiniim 
bavaban az egyeslilet juogalakult oly forman, bngy a kDIOnbozo 
kepzo, kezmtives, ipanm oh polgari ogyosiib'trk iiag^Tcszet (158-at), 
a nielyek Nomettrrszagban lassaakc'nit kelofkrztek, egyseges szer- 
vf'zetebe felvette. 189<j-ban a botaglalt egyoHliletok szama 1075-re 
emelkedett. Az egycslilet 50 bolyeii aliitott M koayvtirt : «zer- 
kesztett folyoinitot, ad ki rdpiratokat ; azonkiviil vandortanitokat 
IB kllld ki a kozpoiitbc3I s inn on szervezi a kUltiiibozcf bolyeken 
tartand<i olf^adasokat. Uoszbon azon egyet^iilotokon bobil, de roi^z- 
beii ezeken kivlil ih alakiiltak az elof kiilonbozo Hzrjksogletoiro, 
igeiiyeire vidij tekbtettel klJb'>nb<lzo ogyewilletok. Az ogyik aovo- 
zetesen az ipar, a niiiaik a munkibak erdokoire, ismet egy masik 
a mi tovabbkopzt^re valo tekktettel letosQlt s ve^re keletkeztok 
oly egyosiilotek is, a molyek a tudomaiiyok egyos tcron vogzott 
kubitasok orodnionyot kivaujak a mihebokkel ktizOliii. Ezen egye* 
slUetek kt>ztd mogonditem a borlini ^Handwerkervoroin"'-t» niolyet 
lH44-ben alapitottak, h moly lH9ti/94-ben ogy milliii markaii 
Odfili vagyonim!. UlUOd kotc*tbt>l alio kihiyviarral rendolkezik, 
iiiolynok olvasotermoben 100 uj^agnal U>bb all a li^H tag ron- 
delkozi'SoiT, mely cgyloti czeb^kra 1893/94djon ob.lOl markAt 
ktiltott, iagyoii latogatbato id(iada!5<>kat 189^^-ban KIH-at rojidoz, 
a mely^k tart/isara mognyeri a le^obb tudosokat us eloadokat. 
a kik az elnadili* utiii a kenbi szekronybe dobott b az oRladott 
t^rgygyal ils:5zeOigg€ kordtm^ki'o is fololnek, — A maakasogylo- 
tek kuzUl aiegemlitem a bamburgi »,Hiklungsverein Oir Arboiter**-t, 
a mely lS45-bfin alapittatdtt* molynok kilbbi baza. 15,1)00 kiitet- 



^ L, BilUmert : Dio Volksbildiiugs bei!*trobungen dor Gegenwart, 
oin B^itrag zur Socialrofbrra, Arboitorfround XXX] V, i'\i, 147. Htb, 1. 



UNIVEHSITY EXTEVmOS. 



bul AJIA konyvtira, 25,500 mi&rka evi jjivcdclme van s luely a 
nem tmnoliik sscamnra rernlezrtt eloa«i»BokT*jl h jroiidoHkmltk. 

A 70-ea evekben Kubur*r kozpontjjival nipgalakult az *eUl- 
aulfik ^zrivetsege", Vortra^sbauil, nielyliez ma mar 211 »'^yee<illet 
115.()H4 tnfrgai tartozik- A kQl<inbOzo eji^^esliJetek m<^g a nyim 
iddazakbau lepriek egyezs^gre a kozponttaJ a teli idoHzakban tar- 
tmndo el^iadiUokra nt-zve, 

A iitik kt^pz^Bdt OS ez iltal azok tiiiallodrl/isat czeka eg}'t*- 
sUletek kozlll kiemelkcdik az eloadasokat is tarto berlini ^Letttv 
egyestilef. 

A berlini ^Trania" qs a baniburg^ ^,Elef*tra'' egye&UJet ter- 
meszettudomany! ismereteket terjeszt az elonda»<ik iitjilii. A sviijezi 
fia^vdzamu cli»ada«i»kat is rondezo efj:\estiietek k^zlil csak az 
.ctliikai tan^asag" f*t *Mn^'lem ki ; a taiiri;i:yi tekintetbt'ii m ren- 
tndizalt FraneziaorszAgban a ^lif^iie fraiiraiH'* impousU/i szerve- 
zeset es mUkfldeflet ; Holbuidban : a k5zjora ininyubi tariiasai^iit, 
.maatschajipy tot nut van't alf.'eniejien". An^liaban en Knzak- 
Amerikaban az o]y gazda^on taglall tii-sadaJcmi min<]enrieinu 
torekvesre ca t^izlikst^gJetre konnyen h'iesit ejryesOlett'kct. intez- 
menyeket, a melyek koziil a muiika.s<^k nzt'llpnii eiiieleHere. a n<ik 
to\'abbkepze8<^re iranyiilokat *niieljlik ki ; mindezekre kozelebb meg 
visszaterek. Ausztiiabaii kivjilo beljet fo^'Ial el a becsj Volkn- 
bUdungsverem, mely ISBfi-ban alapittatott. 

Ez egyeBlJlet 1887 HH teli Ihmapjaiban "IX eb'iatlast es nep- 
hangv^ersf*nyt rendezett, a molyeket iiUUO-cn bitugattak ; 1894 t»5. 
«vben 2B9 ily eloadast, melyek ballgafoi szama 78,U<)H volt. 
A kdnyvtart ugyanezen evben 400jK)0-eri liasznaltak. FJ?>iirendu 
tudoftok e9 mtiveszek niinden dijazastol eltekiiitve. tarti>ttak t^z 
ingyeiies cdoadanokat. — Az evi jovcdeliiiet, mely IHVKi-ban 
l(»,UOU frtra emelkcdett^ f<)leg koay\i:an czelfikrn iVuxlitjak, 

A tiirsulatok, eii:yesiiletek alhil reiidezett eraez el(>adaHt»k 
astonban meg.jeltilt izeljukiiak nem i'rlebiek iiieg, A tdraulutuk 
liftHkbeii. dzervezenUkben ^s nuikndesukben iigyanis ki vaimak 
teve a veletJennek. Tribbiiyire esekely a mulfjok es g\<1nge a 
traditidjuk. Azonkjviil tiigjaik tJzama, vahiniiiit oiirumege t^bbinire 
niaea korlatozva, miiielfogva a tarnawag czeljaira iiezve idegeti- 
szerti, sot azzal ellenkez<'» szempoiitok en'enyesite»e erdekebol a 
a tagrjfc azania «zaporitiiatu 8 igy a tjir«ulat szelleme megvaltoz- 
tat)iat<V ez^lja ve8zelyeztetbet<"L A tngok szairia dilnt a tai^ulat 



1 

I 



10 



UNIVEIISITY KKTRXSION. 



anjagi oreje fJilfUt, ;i7j»k niintiB^ge a legttibb esetben a/ eljiok 
minosege loiutt is. 

Az i*lnoki iillas inajd mindeii eeietben liazteletbeli 8 az azzal 
jaro tetniddk lobbnyirt" neni alhirnik nsszefii^gesboQ az eliink ren- 
des bivatasajisik teladatt\\ al ; mieii ertli«'t(i ama tapa.sztahiti leny, 
bij^y az elnoki teeiidok vejrzeseriel m\uel bikabb dorninal a ke- 
nydaii j^zcniptint, Maga ax cbiuk-valasztiia m iieni ef^ysziT reatl- 
Hzer-valtozils, Sok eaelynek van tcbat az ily Ui'sidat kiteve, a 
melynt'l a fudolog a rzidtudatos en krivotkezetes* djjiraHbari all, 
alavt^tve. 

I)r riL'i*;uk az eU'Kifbisok mnn fdi4nek niej; a kitii/.uti czel- 
Tiak. Az eloadasok egy nagy ismercikor e^es^zfbol, de lei.^jt:yak- 
rabban eg)' bizonyos tudomany sziikebb kort'bol rapidiiak ki 
eg}'-egy tbenidt, — Feit^-ve, bo^y czeii elGadai* *^^y kt-ivkdod 
egesz : a l^i^trdib ball^at^'i az tduadat* ve^ezti^vel iii^*^ iii^ni tmija 
azt, boj^y tviiiez e^eszet bova te^yt\ kei>zet-ki>r^iu'k iiiely kepzi*!- 
csopijrtjsiboz nieszBze. A lud^iitribaii niiirs iiu*^ iit iipjHMvi)nabi 
er^, moly a liallottat t^nyleg- magiW^vA tenrie, az iij anyag utjjiij 
a targ^'j vilng fidutti tiidatos iiralkodasat gyarapitana, sot t'Urn- 
kez51ej; a ]ial!^at»V iiyer is met ly lebegii kepzet-rsoportrd. a mely 
a kUldabeji is legtobb esetbeji zavaroH k«.''pzet-kr»ru egyt'nt meg 
iiikiibb aiegzavarja. Megesbt^tik ugyan az, bi^gy vnw iimblejnatikus 
allapot inditasiul szo|t^^al a t<i\abbi gondidkuziUra, raiiubiBra, cg}^ 
egyseges vilag mt'gabvidasara ; de l4>ggyakrabban bizonyara az 
ktivt^tkezik be, bogy a liallgato erne Iebt*gti kepzet-anyagut fiZ(*- 
reiics^8<'ii elfid^^jti vagy pt'dig HZ€Ti?nc8etleiiUl felliaBznaljji rend- 
szeHek'ii iHiri^retiMnek tiUigtatasara. 

f2z<?ii is njiir r^gen bidattak ml^g azok is. a kik enioz 
elciadasokat riMuU'Zt^k ^8 rendezik, liogy ez eliiadiisok :i ezehiak 
iiem felebiek jnt?g* niivel Bt'in a ballgata kozelebbi bivat/isara 
nem kenzitonek t^lii, illetoleg tmie bivatashoz aziikseges ismeri*- 
t€»k(»t tervyztTuleg npm tagitjiVk e?^ iieiii melyitik : 8t*rn rit^iir ayuj- 
tanak nly rr'tidszeres egeszet* a iiudy abal az altalan<>8 iniivtdtj^eg 
Hzervesen Ibkozodik, es pcdig ugy, bog}* neracsak az itimeret 
vililga hlh'Mi egy oly egeszszel, a mely az egyes m cgenz kOzt 
a kCdcstitiivg feltctelczotts<^get. az organikiis egyseget tiintiHi feb 
banem epen ezeii ismerel aUal mtdyiti azoa iiieggynzudpst i.s. bugy 
a febsiner^ szembeu a tai'sadaliiiinual, az alJaiiiiiial — az egesz- 
nek szcdk'in*ft Hajatosan eneiiyesito egyeiasegbeu bir eitekkel 




i 



fcrtjUk az^rt is, bogy e czelbol aj ej^yesQietek kelctkeztek. 
SMt hu^y ezeii cloatUnokat rondozo tarrtulatok, i^jiyeslih^tek fl*^iii 
rrik be *i2 o«:\'es elu:i(liis(»kkal, hancni va^y iiznk iiiollett rondez- 
Q^k meg kttlou munkasok, Rildtiiivesek, iparuHok es keroskediik 
AutfifiisriVa vvzora^aw dOkeszlid ianfoiyamnkat, v:igy pedig az I'ddigi 
isloiulasc^kat cUadmok rijiiuHdrd b^vitik. a nady cyrlusbBn a 
ItuKgato a tudoinaiiyok kilrebdl egy befejezett tjzerves egeszet 
kepezo anyagot uyer, 

MIg ama tanfolyamok kOlonris^eri az ligynevezett nt^pfdisko- 
lakat, addig erne sf>n>zat<jt^ t*liiadas(*k a szoros erti'lemboii \t*ti 
riiiversity Extenniont kcyzitik cb'L* 

Az altalunk felsorolt t'liiaduHukat rendi'zo ti'sHiletfk 6» 
egresaletek tevekenyseglikct a jelzett iranjban IVjk'sztettek. 

II, A berbni ^llandwerkervrrein" tanfolffawokaf reiidez ^^ 
pfdig kOlon a kony\viU>l-tanra, a vrUto-ismi^iT, a levfdeze^iT, a 
kvre&kpdclriii szandaiini, a fraa<"zia t\s ang(d nyehre, a nijz- 
tanitasra, az anatojiijjira H aranytanra (Propoitioiislebre), nicly 
tanfcdyamokat IHlM-lK'n 450 tanulo Idtogntta. Kzen oktatasi 
czelra lSU4-ben 13,H27 marksit aldozott. 



' Igen termeszetON, bogy az eb')k*\szito e» az elokeszrtMtt kQ'j^dtti 
kiildnbM*get — ha a papiroson laegiillapithatjuk is nag>on nebezi?n 
hatiro^hatjtik me^ az esetben ; s ugyanex all a D^^pf(>iskolii. az Uui- 
versity Extensinn kiizti kiiioiibsegn:' rit'zve is. Si!hidtz« a kiiloiibsegel 
fentartand«'inak veli, lai^' i^llenbeii a gyakorlat a Jiatarozottan L'niversity 
Exten^sion j<?llpo^(i intexmenyekot NV'inetiirs/.aicbaii aepfiHHkrdukuak 
(VnlkshiM'h:?irliiden) aev«^/,i, hrdtjtt a aeptolskfilai jellegii iiitezmenyek 
is kidonost'u Animkabau L niv(»rt*ity Extension czimo alatt isiiH'reti'- 
eek- A kiildnb^so^et niej^kozeUtiU«*g a kovt'tkezokt'|jeti iUapithatjuk 
meg, A tanfolyamok vabiiafly ifsuien'tkrir tlrtncitn'k^ y^i^y vahimely 
ligyeBsegnek iskobii mudou val<i clHajatitar^at rz^^lozzak es pedig U'kin- 
tcttel a niU'i/ndek szakmajara. vagy U^galiibb ax i8mi|r»^ti an\ agiiak 
vag>' az iigyessognok az t'lcthen \a\n lia,sxuavphetfise^'«^re ; niiy" elicn- 
ben a nepfoiskoldk ri<»ni zarjak iigyan ki a tin dVdy amok targyait, 
de a gondot az liltalaiiMs nifivekrs<*gre, a viJagbaii, nevezetesen a 
kiizeletben, a tarsadalojul>aa valo tajf^kozottHagra tVirditjak. Amott 
az oktatiiiii, itt az egt\sz embprt megbatarozo acvelesi szciiipoiil 
lep eietbe. 

A sorozatos eltiadasok es az University Extension ktJzti klil5nb- 
seg megtetele ineg baj*jsal)b. mi vol az IJ^dven^ity Extension fofeladata 
kezdottiil fogva sorozatos e!o:idas(»k tartaj^^aban all FCgy belso ktiUinb- 
8% iu^gi» az, hogy amazokaal az iHrnent ajiyatrani. niig az L diversity 



12 



UKrVEMaiTY EXTENSION. 



A liiiniburgi mmikiiBefryk^t — ti-kintt'ttpl a kikotoi vihiu^- 
vai'osni — a tiinfolyamok rendozesenel klilonaa gondot forditiitt 
a vUignyelvckre. A ii<>niet. !Uigi>). iVaiiezia, apanyol ea dan nyeKTe. 
azonkiviil si szamtstiira, geomi'triiira. al^ebnira. steniJ^apliiara, 
enck- ea rajzra Mtb. iiyUtak mc^ taufolyiiniok, a mc^lyeket lsl)rj-hi»ri 
1002 tonoiij ]tiiop\tntt 

A iiti onallo kiTfsetki^()t!8Be^et a kozeletben eHzkii^Jtl ^Lette 
cgyesttlet** lH9»^ban 2159 taaitvajiyriiit oktati»tl a klilonbiizo taii- 
t'olyamukbaii ('i(>l-en a kererfkedelmi. SH-an a pliotograpliiait 
1701 -en a iiui kezirmuika, in9-ea a hiiztartaj^i es 84-t'n a betli- 
szedui elotpahara. L. kdzebbb Reyer 7r>. l), A iulM n*^vsziT)nt 
aie^enilitett pgryesuletek oluadasai eluzularfi ryi'lusukka b5vtjltfk. 
a mdyekre keftobb meg visszaterllnk. 

A taijfolyaniokkal biro nepfSiskoldk tudatos fpjleHztuint'd 
k<^t egyaiast^l hutarozotlaii jiit-^kUlonbdztfteadc) alakkal talalko- 
ziink: az e^yik a IV^ldmiveUi, a masik folejj: a nninkaH, ipanm oa 
keres^kedoi o^ztalyra tekiiit ; az ols5 hetekre kiterjcdci — az egesz 
napcit igenybe veWi — a nmsik a nap egyes ordtt ig^nybe vev5 
fniifVilyaiubol all. Az elso typikaa imklon kilVjb'iddtt Dihiiaban, 
a uuiHlk Aincrikaban. 



Exteasitjii 8<>ro7.atos t»loadisainal az aayag Mdolgfizasa modjara. tehat 
az anya;<ot ep ligy, tiiint az elaterjessstest is athat<'j tudomauyos szet- 
iem en'iJ'nyesuh'\stTe fnrditjuk a fojy^otidot. Minth*t»y ezt a hivata^^ alap- 
jAn az ^itryetemi tanariial tehetjUk fel legiiikabb^ ep az6rt egy mjlsik 
kiiisii kiil5iibseg- az, liof^y az Uaiverj^it)' Extetjsiun sorozatos eloadasait 
rendszeriat egyotenii taaiirok tartjak. S vej^re ezzfl (>.KszefiiggL»sben 
egy harniadik kiilonbbeg az, ho^y mig a sonizatos eloadtisokat t5bb- 
inire eg>'eisUlft45k rendt*zik, addig az University Kxteosicm sorozatos 
elnadiLsait az i*gyt4eiu reiidezi, vagy legiilAbb azcjk tt>rvezet'et az tigye- 
temi tan4rok ^flapitjak nieg. 

MegeiigedjUk, hogy » papiroson kilnnyen megtehet^ kuRinbsiVg 
az eletbea concrpt pckUkkal i^zembt*a bajusan iillapjthatu lut'g. Meg- 
engedlietjUk ugyanis, hogy akarhaoy iieni egvetinui tnn^r, va^^y iieiu 
18 tau&r, tartliat a tiidoiouny szeJlemetiil athatott eb'iadAst, s visz<int, 
hcigy eg\' eg}'i^U}Uu tauar i-loadiiKa in olyaa irdntt. ho^^y csakijs isnie- 
reteirol es neni ttidtmianyar«d taausktidik ; 8 tiidjuk azt, ho^y teoyleg 
vannak egyesiileh-k alt^d reiidezt^tt sorozatru^ rliiadasok is, iiiint pi. a 
a Hnmbrddt Aradt'mia altal tartnttak, a irielyt^k az I iiivorsity Extension 
rfivata ala inkiibb helyezhetok. mint akarhaiiy an^'ul, amorikai 1 nivL*rsity 
Extensiiin-tV*le eb'iadaa. Fj/ert*i:s iiem fektotiiiik tiilsairos iiagy .milyt az 
altalunk i.sniertotett intezmeuyck ren<y^re s uM*gf'ni,'edj,iik azt, hngy 
egyik vagy ma^ik intezmonyt nlas^ tudyt is bemutathattnk volnii. 



LJitrvi£u.Hrrr bxthjcsiost. 



n 



n) Ddnidban * a moz^^Hlouj lelk<'»t txzon torekv^s k^pozte. hoj^y 
a dogma eti szokas gyainsiiga aUitt nUu fiUdiniveti nepet, a inelyel 
VII. Kereaztely felszabaditott, nagy tjefolyasu pi.tlitikai joj^ok gya- 
korUbdra kepenitijie. A paraszt ismerje meg ullb*,'ulat]aiiiil az 
emb<*ri es polgAri viszonyokat ; ncvezelesen birjcm erzti erz6kkel 
mindazon j6 ^s javak iratit» a melyeket sajat neiuzete Uirtenete- 
ben letesitett; a a fiii*HU8 vcgeztevel fokozodott nntiidattal es 
bators^gal folytassa Jjivat^Hat : ez volt a nemes (Jrundn'ig esz- 
menye, luelyct magjinad(m»anyok utjiiii emelt mtezetebvn a jiitlandi 
felszigeten* Rmldintrben, 1844. evben kiv&nt meg\^al(>8itani, — ^ 
A mozj^almat Kold Koreaztely Mikkelseu terelte nepszeriibb 
tranyba. A nemzeti telkesUles, a sertett hazaszcretet. nidy a 
urhleswi^'-holstciiij hiiboini jMtal oko'/Mi terUleti vesztesef^et az 
intenzivebb 4^ultura utjan igyekezett potolDi, tObb ily iiitezetet 
iUitott fel 8 Az egyszerti parasztot is, a ki eddig inkabb tAvol 
tartA magat. ezcu riir»na Etugataaara a az egyetem iieni egy 
taiiarat tanszi»kenek i'lhag\a8ara es az uBSzesereglutlok tanftilsdra 
indita, Az dszi iminkii ljt*iVjeztc nim (jioveHiber 1 — 4. kozbt'ii) 
Daniabali iicpvanib>iia8 all be, hlkkor keiT8ik fel a ttibbnyire 
18 — 20 ©veB ifjak a iieptoiskolakat a vegett, bogy itt a eaalddi 
rlvTc helyezkedett olcso iiik*rnatu8okban kizarolag szeUtnni kep- 
zesQkiick szabadon valasztott tanfolyuiinik ballgatasa, fbaputa- 
, toriurnokban valo n''8zvetel altal es klHunben i« akademiailag kepzett 
tiiiianuk e8 tdrd jamik tarsa^agaban eljt^aek, mig vegre tavanzszal, 
tnikrczius HI -en, iijra a tiivaszi miinka bi vja oket ottln>iuikba, 

A tudatoa liazaazeretet aptdatia, a polgari jog^js oiierzot 
fcjk*8ztje8e 8 a jogok, kcHeb^s.segck, bivatasazeni U^endoik teren 
valo taj6kozottfl^, liazai alapoti nyugvu mhiden iiemea iratiti 
fegekonysig Idtesitest^ : ez a tanfolyamt^k febidata. Ezert is a 
Dcmzeti jiytdv ^8 a iii'inzeti torteiiet raihek^^e es megkedvfltc*teso 
a fotantargy. A neinzeti uyelvet iiem pbilologiai, bamvm irodalom- 
tiirt^iieti azempoiit ala lieiyezik ; a bazai torteaetben pedig a fci 
nem a dynagtia, baninti a iw[k nem a csatak, baaem a kulturn 

' L. Keiber Hundbu^h des Voiksbildungswe»en» es St-hultze 
Volkshoohachulen uad Llfjivers^itiits-AuadehaunpsBewegaa^ tajrkoztsito 
monkdin kiviil : Hartmann Martin : Die Volkshochschubni DaiMieiimrks, 
Comeniu8 Bliitter IV, 10. stb. 1. — W. Rein: Ueber Wdksbilduiig mit 
Beziebmig auf dii* diinii<chen VolkshocLschuIen. Cmn. Bl IV. HG, stb. ; 
6 ugyanattoi az altala kiadott Kealencyciapedia (jzikkei. 




u 



UNIVKRSITY EXTUNSTOX, 



ttiil^ncte ; krtsfielebbrol ismeiietik az allam alkotinanyat, kormany- 
zanAt, a Uirvetiyhozast. ;t koKJoj^i fi^ypkel. uz iiV^zA^ tttattHtikajat. 
Vannak azunkivtil taiifoiyamok az «Wgerniaii myt1n>l»*irian*, n ^co- 
^rapbiara, a pbysik^ra t^s ehenuara, a zonliiii^iara en botiiiiikdra. 
iiz elemi matbesisre, a pbyKiolopara, a ^^azdiszatra. allatti'ny^sz- 
tcsre, a szAmtanrd, kunyvviteltanra* rajzra, kezimunkdra, a nyt'l- 
vekre, kflUinoHpn az an^^ob'a, veirre az onckro es tonuira. 

Rejrj^eli iiTiaval kezdik riic*^ a S — i) r»r4ra terjedo miirika- 
napot, a njehbeti resszt vesz, a ki akar, Belepeakor csak i^jryre 
kiiteb*zik ma^kat : a tiszti-aseges iiia^^nviHeletre. — Majus l-toi 
augus^tiia 31-ig tail a nok curBusa. 

Daniiiban jflenleg i\S ily tn^fifdiskola van, a melyet evente 
nOOO taiuib'j Uitogat, A iatofratok kethaj^iniida telkes^azda, efry- 
harnjaiia kezniiiveH i\s zseller (Hausmanii). Eddi*; ezeu intezetekt*t 
h2;(>l)(l ifju t'8 40JiOO leany latogattMi. Az iiitezotek r^yikt' sein 
allami : nuiid niagati valla Ikozag utjin keletkezett s All tenn. Az 
allam I'wik ii(*gelyezi <^ valla Ikozokat. IH58 ota az allanisegely 
40004ol :t2n,(IU() dan komnfiiMr einelkedett, a mely osszegbdl 
18UJ)Un korona nx iiilaini O8ztoiidija8okra eaik (L. Com, Bl. 
1\'. 127, 1. 1 H az predineny Jiz. hoi^y a dan paraszt is niMDcsak 
Iclkenhl hazajaeil, ban em nemzeto i rod a I mat, nevszeniit ki>jtt\sze- 
tet, tilrt^Mietet ismen : lato kore tagult, a tar«adaliiij *i!izUUyok 
kozti kUltmbsc*; iukabb szlinik 8 a gazdaaag esztizerii kezeletie 
filly tan a parai^ztok vagyun*isf>dasa IVdytr^nfisan niHTk^zik. a mi 
mar rsak abb«U m kitiliiik, bogy a vajkivitel H> millio bmtr<d 
7*) millio tVmtig eaielkedett, Dunia pekbiJiU koveti a 'Ml rtved, 
a hi nnrveg, a 13 tinn nepfiiisktda : mi Eszak-Ann^nkaban 18 meg* 
lionosidt iigyanilyeii alakban dan kiktUtozottek altal ez intezmeny. 

b) Arnerika kiilnnbeii a nepfiiinkcdj) masodik alakjanak nagy 
5jzaba8i) megvaloisitoja, a meiinyibeii angol mintara fnleg egesz 
even at tarto esti tanfolyamokat szenezett, kiU<>nuii tekhitettel 
a munkahokra. iparosokra, kereskedukre. Nem velctlen, bogy 
Amerik^iban az ily tru'ekvi-gek ejs jjiteznieiiyek kezdemenyezt)! ^a 
lejlesztui angrdok. Angliabau lioniisult meg ugyaniH eloszur a 
gyennekek azdmara szen'ezett rendet^. ege^z napOH iskfdiik mel- 
lett a fuldmivcsek, iparosok tauitai^a enlek»d>en megnyitott tVd- 
mipf>8 iskolak rendszeren kiviil a felnottek szanmra reiidezett 
tsti taiifolyamok inteziiienye, Epen '200 evvel ezelott. lORB-ban 
readezte ezeket a ^Soeiety fV>r Pmrnotiiig Clirifitian Knowledge'*, 



UKrvEnatrT kxtkkssok. 



16 



S mnWn a nenies egyeslllet, a melynek kczi'^ben volt nz anj^ol 
nepnevcles ligyc - — a tiin^adalom r(^sifivetknise^»' miati c tan- 
fulyamokat is beaztiiitet« ■— ismet 100 (I'vvel kes^ibb, tehAt a 
fiujlt szazad vege felt* kezdetben Raikes Robert, majd t^imok itidt- 
tasat kovetve a „ Society for the Support and KneounijL,^enHMjt 
of Sunday Schools " egesz ABgliaban tobbnyire a leJkt'sz vagy 
laiiito kore ffviijte vasarnapofikent az elzliJiii ni'^p ^^yermekeit es 
iljait s vallasr tanfiilyamokban igyekezett a nem letezo, vagy 
e«ek cltil elzni-t iakolakat potolni. 

llftrom havi tanl'olyamok, a melyeket a jelen szdzad har- 
niim-zas eveluek elejon a meg most is leghahilniaHabb ket paeda- 
gogiai taraasag a -The Hritisii an Foreign School Society* es 
a , National Society" — leendo tanituk s/iiniani szervezett — 
voltak a tanitok^^'iizok i Training ( ViUegeH) zsenger. Ezen eati, 
nelidny honapra Bzorltkozo taiifidyiiinokjit sza/adunkban Hiieg az 
iparoBok. kescibb :i tnunknsok, klilrmoHon Williams FAVm kezdt*- 
nieiiyezesere miiidiiikabb felkaroltak. ligy Itogy Angliahan mar 
az 1848. evben 4U0i* ily faufnlyani volt, a nielyekben feln(itt 
iparoBok, munkiUok — feHiak cp ligy, mint nok — ipari, mti- 
veszi es irodalmi oktat**i8 raeOett iievezetesen a rierazetgazda>izat 
flemeivel foglalktiztak. A OO-as evekben voiita be a aiunka- 
korbe az eg^etemi ifjiiaagot flzjizadiink egyik legnemesebb leilia 
Kingsley Kdroli/. ' Az Hi H barat jji Munriee inditasara ahikultak 
a Working Menti Colleg^-ek. Londonban ls54-bei» nyilt meg az 
elacl ily intezet, a melynek czel ja a nntnka8oknak nem szakszeru, 
hanem szabad, altalaiios miivelcHe rH n kliUJnbozo tarsarlalnii 
o.^ztalyok tarsas c'^sszejovetrh-nek enzkcizlese. hijiiyen tartaiiak eh% 
adanokat az ev iiegy, ket — liannn bnnapoH j*zakabaii a legkiva- 
lobb tudosok is, kozttik Huxley I'jiinart. RiKskin Jaiiosi, Tyiidall 
Harrison Frigycs ; — az egyetenii if jnsagnak pedig minlegy 
aiigol beesiiletbeli kr»te!e88ege. hogy hetenkent legaUibb egy estet 
a nmukaijjok ily iatezeteben toJtson. A dosikiijig korebOl keriilnek 
kf a felngjelnk, a naposok vagy bed bizti^sok. Ezen ^Working 
Mens Cfdlege**-! koztdebb a nemcs .szorakoztatas oldalarol in be- 
inutatjak a londoni Toynbee-Hall. Palace of Keereation, a Peoples 
Pidaee. a melyek „Fiiiver8ity Settle ment'?'* -nek ncveztetnek, niivel 



• L, eletraj'/at, a melvft neje irt nieg s leanya en MUller Mikwa 
indit&s^ra Sell M. ad'itt ki. 



^ 



tJKIVEKSlTY EXTEJCSIO 



HJEokat akadeiiiiai fokii egy^nek vezetik, kik a k<»z8z*)lgaiat erde- 
keben rdvidebb vagy liosHZiibb idtit itt mint ..Ut^sidensek" toltenek. 

Az aiigolok ez iritezmenyt'ket Ammikaban is ine^b<mos*it<>t- 
tAk; csakbogy az, a mi Angliiibaii szazadoknitk, u;2:yanpz Ameri- 
kdban. e i*SDdas men^ekben fejlodS vila^eszben, i\l\^ t-nizedek- 
nek vult nniviv Itt is neni az aUam, bant*in e^^yes tju'sasajj^ok . 
AOt f^y.ikran t'lryet^ vagyonos emberbaratnk, a nepiBbdak c>3 erne 
tftnlolyairiu ititr^zetek febillitoL Ho^^y niily iiagyszabasnak ez intez- 
niemek. ennek tuegvibigitasara szoIgAljon csak a kovetkezo. New- 
Yorkbtiii lH()9-ben, tcbat akki>r, midon AngliAban mar rnn^xa nz 
allam kr»telessegt'nek ismcrtt', hi>gy^ a nej)m*veb*B Ug'y«''vel majj:a 
18 fi>glalki>zz<''k. Dewik rlintuii. az P>je-C8atorna epitoje teremte 
Etjzak-Anienka elsd nepiskidiijat, Az 5 elnoklete alatt miikodn 
iskula-i^|2:ylet egyleti vasj^^onabal alapita 6is tartd fenn New- York 
daszea nepiskolait. Ezoii egylc*t vabisztmanyaban 17 6vig miikuddtt 
Cooper F^eter ey e iniik ikies e kljzbcn gyoztidcitt meg a iirpiskolai 
kfpzt^a fr.igyatekos v«dtarol. A ii i* pinko hi i ismeretek es iigye8*i(>- 
gek kiegeaziteae crdektbeii *^pittotte a ma disAzes m nagyszabasu 
^('ooper Union** nevii palotat, a melyben a ncpiskalat vegzett 
kUloubuxci korn v^ miiidket nemii egyi*tiok est* tanfolyamokban, 
iievezetesen termeazettudontanyi, teriiuikai, kuzeg^szaegtigyi, poli- 
tikaj es nemzet^i^azdatizati tanfolyamokban ttivabbkepeztetnrk, rajz- 
ban, ziMit'ben nyernek oktatawt v6 baaznaljak a nagy koim^tai't. 
1 8 9 1 -bi* n : iz e ftt i ta n f o 1 y a m o kb a n 1 U '^ 5 egy e n vett r e « zt ; az est i 
rayi- H niintazn-iskvdaba 1917 iratkozott be, az ipariakolaba 
pedig 3^)5; a^ irug^*ppe! val6 eljdrdst 51 -en UuiiltAk meg; a 
slirgojiyi tnirantit 4*^-a!i vrgeztek. Tovabbkepzeuben ivszesiiltok 
tebdt v7A*n intt^zetbeji 3400-an, A „ Cooper Tnirtn'* rvi kiadasa 
a 200,000 koronat tnlliabidja. A konyvtiir 81) H ota 30,000 
kOtettel szaporodott. 1890-ben 228,000 ember baszmilta a kiiayv- 
tArt. Az (dvasoterem tart B35 politikm lapot. 13H tudomanyos 
folyoiratot Ez olvasoteremben IBOO-beo rit;7,00(J ember fordult 
meg. Reyer t«*bb ily iranyu, egyes eniberbaratok altal IVlallitott 
itit^zetet israertet (L. i, m. *iil lapjat stb.j. 

Az angol ea az amerikai tanligyi szervezettel lebetoleg 
ellenkezik a franczia, a mennyiben nxnaxokban a szervezo er(S 
az egyes. Uletoleg a tArsadalom, a francziiin^l pedig az allam ; 
mig amazukban a fd a kozjaiiveltseg, itt egyes kiv/dok kepz(^se ; 
ott a azervezea folyamata aluli-ol f5lfeU^ itt fcMllrol lefele indul 



I 



mOYERSITY RXTBKSICiK, 



17 



meg 8 azt'il is ;uii*ift :i keruli»ken, lit ;i kozpoiitisiVgini feks/jk 
11 lian^^si'ily, 

Kzen t^nvAUiiB melJett im^glepci, ho^y Fi;tnr/Jaoi*ftza^baji a 
nepkt'pzi'Snf'l k nevezcteseii a feliiottek kt'*p/os<'nt'l nii'giH a hiit^ 
pro cfcjes reaz^nil va pedig nagyon fb ji kerlilokbt'il : KLsa^sb^I 
jndult ki 8 ii nepk('pz<^H Hzervezetrnek aliipjiiit nz egyvs autonom 
kOzsefi^ekbe. illet<ile^' kozsegi tarsniatokba helyeztek. Ef^v erkolesi 
eszmc szolpilatAbfUi alio szcinelyi entbiifiiaHiiiiiB fHatlnlji ez, a 
inelyt't tiinio^'atiitt n HYAnnvlym^ii; kuUiiHzuto!, de i*init*k ellrnkezfi- 
jet(il seui idegenkedt'> fraiiczia szcllem, 

c) Meg cjsak e belyen ismcrtett'ni a mar eialitett frjuirzia ligat, 
itijvel AX, nemcsak targytbig oleli fel a nepitiikola th kivnlt a 
tovabbkf'pzrs ligyi*t ktdunbiizu nldaJai Kzerint. binipm mi vol vog85 
czels^ata ssterint liuniaii rtzfiiipoiitbol a lptrc'n]f'lked«'tt<dd> albis- 
pontot foglaija «*L 

A nagyszabasu mozgabmi lufgindiNiJa egy egynzerii i^kola* 
mester. egy le^nyintt*zet tanitojii KlnHHabaii. Neve Jean Mac^.* 
Az or^anikus tevekeriysrg hive, ki az riktatda tert^ii Ia aluh'(>l 
ftUfel^ akar »''pit4^in. A m*p miivi'k'He, ftdviUi^oiHitafta, neuieHbitese 
az (dete eii/Jtwt\\t\ S pzt iie iniivelje az a I lam k<»rmanya ftdn]r51, 
Imntm a taT*8afJ;d<>ML mairniiiitoji fiilfeli" szenezvini lassaakent 
a belyj autcmomiaii nyugvo ru''[niiuvelrBre irinytilo turekvest ^*s 
t^*nykedfSt. Maee lSB2-ben iH^[>krmyvtiirak bHeslt^^sV-n fai'Mdozik. 
I8<i4-ben maganufon Hi\ nepknnyvtait terenitett. Ezutaa nnjii- 
kiistiagat tiirsahagbaii szeiTezi, a niely l^i'u <ita uj nev abitt : 
.Ligue fram-aiiie de rKimeignemeiit" rzeljaul nemesak dy k<inyv- 
tArak *'8 nt^piskulAk febillitasAt (12. (UK) fram'zia belysAgnek neni 
voit n»eg ekkor nepi^krdaja seni) vh n nop muvtdeB»^re czelz<S 
intt'zmenyek tamogatiUat, baiieni fehiottrk fiztimdra uytlrdnos Utn- 
fntyrintak e[Hhe\v\*ieiv^vt tiiz) ki, s ezztd Iruyegilfg a dan jidlegii 
neptrdiikobik 8zervez*^Heiiek tejvre It'p. Egy Iiouap lefolyarta aJatt 
a liga tagjainak szama 4R()«)-ra eH 1870-beii l7,HoO-re eniel- 
kedett, a kik \& oi) belyi egye«Oletbeii fejtettek ki tevekenyse* 
gliket, A behl egyeniiletek ttdjes linrendelkezeBJ joggaJ biiaak. 
Kzek vaksztjak a kuzpunti valasztnianyt, a mely lenyegileg tajiaes- 



' L. Reyer je^zeteit RuissL^tnek i. m.-ban 108 I. es Hanidorff: 
Leber den Stand der VolkHhr^eh^ehulen iui Anslande. C^omeniiis Blat- 
ter IV. 84. stb. 

, AtlUENAKlTM, -^ 




UWIVBRBITY KXTKXSION, 

add» erteaitrci ea pcnzkezelo intt'zet. lH70-ben ivi evi jovedelom 
70,4*35 fmnkni emt'lkedett. A fnjuczia-iiemet IniUuru Unvv rnii- 
kOdeis^t iiem sziikitotta meg. banem elleiikezole^' ftikozta. M/ir ;i 
h:ibord AlkX ti50JH>0 HliUMst gyiijtijtt e^^y k^ni^nyre, a iriely n 
nepiBkola koteiezettseget. de ezzel ejj:Y8zersmind igen tentu'sze* 
tesen ingyeiiesaeget h torvenyileg kimondivtiii kivantju A haboni 
ut?ln, 1H71. oktober liavaban,, folytatjii ii gydjtest etj ket boiuip 
iil.'itt nz abiirok BZiima egy t*3 fel njilbora emelkedett. Teber- 
Bzallito koi'si viazi az aliiitviyokat VersaOletibe. 

A liaborii, Mao^^ szavai Bzeritit, meggyazte dt arrul, bogy az 
iskolamosterek gytJztek b liagj' uz iskohimesteri*k emelik M i8riu*t 
Francziaorszdg sorsit. 

Mace nemes erktUcei jelleme ez id<»ben a nenizeti gloire 
I* fTK'gidaztatasanak idojfben, a niely Ebasst. az o hazajat in 
uagy bazajiUdl elszakita — tiindukJik leg^^nycsebben» 1871. juliua 
lo-eii kiadott lapjabaii ez emlekezetes Bz6p szavakat irja : ^Miii- 
den emberi viszAly lelett. a csatak zaja i^ltaJ niegkQzclithetleniil 
tnincd a nemzeteket litidtdo kotelesseg a kQltura terjestzti^sere, a 
iiselyliez inindeakiiiek egyeiiJo a joga. Van egy aldutt tei% a bi>l 
a liazaszeretet t'S a viljlgpulgar klkiismerett^ egymaHsal nt'ni 
kllzd, Lol sajiit iiazankert niitsein tebetiink a iielkQl, bogy mas* 
orazig hasznara ne legylink, liol nias iieitvzetnek nem szolgilliia- 
timk a iit'dklil, bogy Hajatiinki'rt nt*iM iniiktkliienk. — Am gtju- 
Idfjfm mas ! !"* Az rrkoksi megdiL'soules ezen allaspontjimjl Qdvfizli 
sziv^lyeeen — a hadilzenet ati.n egy evre — a m'^pniiiveiesiH 
czelzo Leibing Ferencz inditasjlra keletkezett « altulunk ep neni- 
zoti jellege ftzerhit ismertetett nemet cgyeslilelet, „Xe felcdkoz- 
zilnk meg soba lUTul - — igy fejezi bo bozxailloeii rndrkezetes 
sorait — bogy ni*'dt6an alljunk meg ama nagy szovetnegben, 
mely miiiden egye^s kultnr orszagban azoji ijoket es ft!dbikat 
egyesiti, klk az eniberifteg kiizdtj eUensege ellen szervezik a bad- 
i;iratc*t : a tudatlansag elleo,r* 

JIace miinkassagiU teljes siker koronazta a nepiskola teren. 
A cbunig<>i vilagkbillitAsoii neni egy tiiiiftTfii'i a franczia n^piflkola 
eredmenyet a nemet IrJle lielvezte.^ 



^ L. Hamdortl i. m. 86— f^7. 11. 

' L. nevezeteseii a ke/i iiir>es8egek ktlzlpsere nezve, de alta- 
Ubim a paedj^. esziaekre uezve k^ az eUmyi5s nyilatkozaUit. Comeuiuf^ 
Blatter IV. lOi. I 




19 



Mac^ — kit a ktiztarftaajitr felvett a senatorak kdzt^ — 
[ic3 toretvoset a felnottek kt'pzose lltrjenek 8y.eiiU«lt*^, Ez esz- 
met kiilterji, vjilamint belter ji hatjiaaban kivsknta niinel inkabli 
^rven^Te emelni, Ktilterjiln^ aniiyiban, h(>g\' o a li^a batasAt n/, 
e^^sz miivelt vilagra kivanta kiterjeszteni. Ez emelkt'dctt 8Zeib.*ru 
il^r 1871-ki nyibitkozataibi)! is kiBUgarzik. Ez esZHienek Mace 
"liilirozott kifejezt^at adott lH7H-ban s J88^»-ben nii^-ceile jut, 
liogy az :iltala stlr^etett a vej^rre P,irisban (aug, 5-en t'8 fj-an) 
Iftre j<m s a viJAg majd niinden ktihuni^^nizett'tdl felkereftett inter- 
nationalia coagi*essuaoii, a me!y pr<i|:raiijmj!i szerint niiitcaiu'iton 
kivAnja a nepkepzest elomozditani — u I'lnokrJiietett. 

A jovonek c szrp zonoje melJett, a niely kiibinbou cj^akisJ 
a taiiQ^' nemzeti jelle^enek eliBmereHt* aljipjari rnuvelbeti) — ■ neni 
feledkezett me^ a feliiuttekiiek intensivebb t«>vabbkcpzi'*aerol sem. 
A «L»^e franeaifte'" 1894*ki naiiteBi <'*>ii^reisausa ugyaiiis 
elliat^nizta, liofiry n nepniuveltseg k(»zt"p nu'i'trk^'t M kell cmcdni, 
neveztteAen iiz Altai, bo^^y a muvflt^c'*;; a bflyi visztinvukkal szrtriiDlvii 
Vii^^ foldmivesi va^^y ipari iraiiyban tVj)**8ZtoHHi:*k (a tlan es amerikai 
ir^yzat clismeri'iie), fiogy az oktaUi^ alakja h a korlilmeiiyektiez 
alkalmaztiisttck (elttadasok, rne^beszelesek, taiift>lyann*k - - t* min- 
deniitt a szomleltet^'si eazkOznk alkiilniazasa — tefiat a l^tezonek 
4M)inbinali6ja), hogy a tanfulyaniok le^'aliibb ni%y honapi tar- 
tamtiak legyerulk (daa rendsztM') s lioj^ ve^'e az hilmn m tamo- 
gassH a Uguuak ez iranyu lauakassa^at es pedi^ any;igi e^i 
segelylypi 8 ;i« jUtal, hogy az ilyen t^infLdyairiokat fiikerrel v^g- 
eettnek bisEonyitvr^nyjit katonai szolgalati ('*vek idejoboa tt^kiiitetbe 
vcssd 8 a t^ibb iHiiierettel birot — a krHt'lea katuiiai Iiarom ^v 
letelti? elfitt dzabadsA^^idja. 

M^g **g>* ily Jii^pfoiskolai ezel iitan moat mar fiVrekvD 
franczia ogyosliletrol einlekozbetiink meg J 188l)-ban keletkezett 
Ham»baii a „8ociete Havraise d'enseigtiemet pour I'aspect.** Ezen 
egyesQlet eri*detileg — a mini czime h rinitatja — nz oktatan 
szfmK*lti:'tos«'*g(''rp npz\T kivaiit krizv€*titok('iit eljanii : iHkolakhaiK 
v?ilamint nepBzerii cKiadasokiial a Skioptikon alkaimazasat mr- 
gctte ea a szcmlrltetd eazkozfiket birmely intc^zetnek rendelke- 
zesw bocsatotta, Ez egyealiletnek ma a HI tarikcTlllet kiJzlil 



» L. Ilamdorflr i Ueher den Stand der Volkshochinchalen im Aiis- 
lande. Cr>m Bl IV. 88. 




n 



m 



UNTVBRSITY EXTENSION. 



H*2-bon viin liokt'gy«?8nlete ; in e^yesillet ^Km pedij,' mint tiszte- 
letbeli elnok maga a kr»zoktiitaalif;ryi minister Point-art^ — s mint' 
valoBagos elntik a psii'isi Akad*'nnia filrectora Cierard all, 

Az cgyesilletiiek IH90, an^. liavabaii tartott kozgyiilescn 
400 egyleti kt'pviselci velt tvhzU koxtQk Algier. Tunis. pjg\ptom 
kt'pviseloi. A kuztarsasag elnokt* ia me^jelent az cgyt^i^rilet koz- 
gyiilesen. 

Igen tcrmeiizetes, hogy^ az egyeftiiJet erecleti kereten ttil 
nott. Ei'edeti fekidatii a nioatiininak rsakis egy akirrndelt jigat 
kt'pezi. A gyiilt's szakoszt^jlyai jellenizik az egy rsiiJH niiikikV'se- 
nek tAgylci kr»nH. Az egyik osztaly (patmitjigrs siM»lairt's| kitt^r- 
jeszti ligyelin(*t az egjt^srk iTSZiM-iil kiiiKlulo *izon lortkvcsekre, 
a melyek mindkM nemii gyerniekeket t*a felnottekct i\z iskolizas 
idej^ben* de azut/m is tt»ftti, sztdlemi os erkidesi tekintotben meg- 
ligytdni t»ti megrWiii jikarjak: a tuimk oszbily ;i rirpHzerii eldadd- 
stjk rend ozt'i^i' vol foglalkuzik : az Hs<'t osziidy pedig a tVlnottek 
tjktataftaval. Az egyt'slilctbt'n a ligai ininyzattal szeinben eros 
bujbtm niutatkozott arra n«'zve, hogy a ftdnottek tov/ibbniiivelesiH 
jiz allatn vegye tervszerii gondnzasa abi i de a kozigiizgatasi hatti- 
sagok rH'AvrlW tett kiJfU:"nti"Hfk utan ini^gis tVut^irtotta az i*gyo- 
sUlet e tor^n az ;Ulfirnt<d riiggrtlen fhinUo re n^} pike zest jogtif a 
kiiz<»kt^itAttiig3'i minister altal biztos kilatawba btdye^zett ailarn- 
segidynek igenybe veitde meHt*tt. A felmittfk tovAblikfpzefienok 
llgye Fran^ziaorszagbau is ezek abipjan inagaiiortok, egyes tar- 
suJsitok llgye* 

III, A tanfoIyamoH n*'pfiMHk<dakt61 megkrilonlniztetjiik a tiidc»* 
mjinyt benmtat/* sorozafos t'h'kfdnsok intezmtniyet. Sztizadnnk idejoji 
llumbolilt t"8 Kitiite tartottak oKiszor ily sorozntos ebiadasokat 
mmi azon idunzakban, n midiuj a nemzeti erzes t'gyetiito batalma 
lerontt>tta a tiiifiadalmi vabi:«zfa!akat, megKziintete a tudrk 6s nom 
tudus kozti kidflnbseg tncbitat s midtin a gyakorbiti. pfditikai 
6rdek i* kfib'sonorf megt'-itest, a kuziiH eselekvrst k<tveteltt'. Az 
ezutTin kovctke/ti, politikadag at«imi8ii!<'j ^ fjolit-iabs rityiVskiidci, 
antidt'nioknitikus korban niindennenui nrpszcrn nyilvainxs tdoada- 
sok Nemetorszjigban sokaig BzUneteltek b cssikis a ni^gyvenes 
('•vekbim t^btlkozunk egyes, de nem sorozatns eload/isokksd. Kz 
utobbiakat az jniierikaiak, nevezete^en a now-baveiii Vain rodt-^ge 
Uuiarai 18;il-ben itdvetrrk. kik is a ternie8zetlnd<miaiiyi*k k<Hvb5! 
tiir-toftak a kezmiiveseknek rrndszercs 8or<»Zido3 rbiatbuHokat. — 



UNrVRBSlTY EXTENStlON, 



HI 



K [>olciAt kiivette llai*dibrd, Ltiwel], Salem Boston vilrosa. A foii- 
U*bb bonuitsitott nt^plViinkfila BZiimbji mend esti taiii'oly^imok i* 
Soroziitos eliiiidiii^okbrii notfek ki.^ 

Az LIiaverj?it>' Exteiisioii irjiiiyabiin fejlodtek a soro/atos 
«l(iadrt«ok veji^re Auijin'tban, n^y hu^y tulajibmkfpeii az aiigob>k 
voltiik az ily iniJiybaii kilVjliidil surozatos doadasok kezilemt*- 
nyczdi. Stuart Jdnos, a raaibridfjrtn efjyetem magantariara a GO-as 
I'vekben kmertdte meg^ eltjszeir ily sorozatos tdoadiisok tai'tAi^at 
^H [K'di*; az astrufiomia korrbol v^y ookcf^zu e^^'eHrdrtbea (^t'outn'il 
for Promotinii: tbi* Hi^^^luT Edur'iUioa of Wfdnerr ) titjekoztat^iski-p 
nyujtva jc'i eloj*e lmUji:atoinak tart^indiV idijailjisiii kiny*>nvatijtt gon- 
d«dat-iiiettPti*t, iiielyet (> flvnabusiiak iievezett. Vallalata teljcsoii 
sik<*rrilt. Szamoii e|i^08Ulet basonb) aorozatoft i'bJadawokat kivitnt, 
a iiielyeket reHzbcn Stuart rnaga, n-Hzbinj baratai tartottak, 
huHonb* sikeritd. A kuzvi'demeny ily eliiadasi ryrluHok riiclk'tt 
uyihitkozott, 

Stumt a munkaa taraubituk iiegidyevcd kivaata emc «on>- 
zatoB elijadasokat ^vandor tarsulati egyetem^ rziuie alatt lillan 
dositani, Tervc azonban ncm sikeriilt. Kiilonben is azt obajtotta. 
hogj* az flt!:y mo<i:bizliatfU>b kezekbe kerUy*>n- EztTt is lS71>brn 
end/*kir'atban a canibrbl^^^ei Of^^yrttnibcz lordtilt azon krri-deiuriicL 
Logy vcgye az egyetem men a tiidoinatiyt tu^pszeriien eluterjesztt^ 
ijonjzatug eloada»okat febidatai kuze, az egyetem timtun^ebi*. Kzt 
kivrtuj,a az orvcnideteson niiitatkazo szuksegerzt^t, teliat a kr*z- 
^rdek b aemkOlonbtm maji^ilnak az egyoteiiiiiek In I'fdeke, inivid 
az Altai az orszagra bato miivflo bel^lyasat neriTi^n^.-ik inegtartja, 
lianem hatarozottaii fokozza. - - Az eralekiratszerii k{»rv6nyt kiilori 
bi^adv^nyokkal tainogattjik klilrmbozri ipar- i^s cooperativ-t4rrtulatok 
es vArosi hatoHil^u'ok.- Aiigliaban megerett annak a tudata, bogy 
ily sorozatim eloadaaok t^sak azon esctbeu nu^gbizbaluk tartaluii- 
Ug 8 biztoaitottak a megtartiiii Bzempontjabol. bii ezek niegtar- 
tdairul niaga a tadomany-egyeteni gondoHk^fdik, 

E tudat az 6-vilagban csak hmnn iTlelodik. 

Svedorsznghftif ii sorozatoB elciadatiokat 1KB*) ota i^zvUuthi* 
l09an ^^8 nagy eredimvayiiyel tb\ Xf/strom Anial gyakorbWitrvo* 
iTAnyHo kezdemonyozese^^el a munktUok inttizetci (arbetarc* iimtituti*! 



* L. Russel : Volkshochscbuien. 17. I. 
' L. e beadviavok tartalm^t : Him^el: 



Volkiibocbsr'hiilfFn 2H, I. 



A 



22 



L^NHER^lTY ISXTKKSION, 



retuleztek.^ E mujikjisok iuti'zt'teit nieinniilitliettnk volna uj^van 
iiz sin^o!, jinuTikui tanfolyaniokat rentlezr> ^Working men's <.hi)- 
lege'^-k, „Frople Palai-e' t^tbiekkrl f>s8zefiig;geBbeii, a luennyibeii 
ez intezetek isii sulyt f(*ktetH(^k ;i hinfr>lyamr>kra es a imiiikasok 
nenieg, kliluiiiiseii liaugvt'rsenyf k iltjan valti szoraki>ztat/isara : 
mine J a mellett me^is e helyre ti*rtt»ttiik feim czek ismertetes«H, 
mivel az intt-zel progranuiija tizerint a nepszerll, df tervszerii 
kepzes a Rij^ondja. Nyoicz honapon at, hetktiznap estenktmt 8 ora 
utan, vasarnap pedi^: d t\ 1) — 10 es d. u 5 — fj kozt tartjak 
meg a 4 — 31 orAs fiorozatofl eloadasokat.^ E tanfohamf^s elo- 
adttfloknak fVladatat nvm a Hzakszorii kt'pzps vagy osyt's iif^^yt^a- 
s^gek elsajiUitiUa k^'pezi, hanein a priigraiiim szeritit az, „hi>gy 
a munkasok belekintest iiyerjeiiek a temieazet os az emberis^g^ 
toiTt^nyeibe ea ig>f rendert t'lotuimljuk szililrd alapjat 8zerezzek 
niejLT Ji t'zzid az 0V8zert a k/iios miilatsitpikbol, iszakptiisagbol 
stb. szarmazbati) bat^isok ellen b bo^y mind eK aital maga a 
tarsadalnnj s/tdlemi v» erkolcsi erejebeii rKivekedjek a vAgett, 
ho^' a tai^^adalmi kozos miinka a baza boldojifsa^at es joletet 
eszkilzulje**, ' K pn»gmmmot mrir vila^^daabbaii a jelzett iranyban 



^ L, erre vooiitkozobif? Scbiiltze i. m. 5L 1. es kiiJ. Haaidi»rl!V: Dai* 
Arbeiterinstitut zu Stfjckholm. Arbeiterfreund XXXIV evf. Itilt. i^tb. L 

- Az 1894 95 ben tartott eloadasok a ki1vetkpz5k vultak : 

ff^tfon : Anatomia 6s Physiologia k(izegeszsegtamml Hi} oI(>ada»- 
ban, ebiado : <lr. Nystrum, 

Kcddvn Astronomia 31 eloadisban; eKiadti : Joedorin E. lector* 

Szerdcin : Orsz4g- es nepisme 30 ol6adAi*baii ; eloado : Whit- 
lock A. k. a. 

CsiUortokon * Altai Ajjas kulturtdrteaet 30 el5adilsban ; eloado : 
dr, Nystrom, 

Fthitekf^i : Pbysika j^aknrlati alkalniaz^s^al TO el^addsban ; el6- 
ado : Nordstrom H. A. uuniiik. 

Szotfibfitoft : Teehnikai veg^yeszet 4 eloadasban ; el^ado ; Sj^jborgr 
A. F. meratik, 

A levegG Tillaino*i8H|?a 4 eNiadisban ; eldadd : dr. rarllieim- 
Gyllenskiild, 

A fog gondoz6sa *> ebiadisban ; eloadii : liosander C* fogorvos. 

Gerdo^na 7 elciadisbaa. 

Beteg-apolisrdi 5 elaada^ban : f biado : dr, Path K 

VdHfiniapon: d. e, 9 iirakor; Matiiematika -iO elfiadasban ; e\o- 
ado: dr, Carlssnlm G. A.; d. n rii>rakor: Sved kaltnrtiirtenet ^ift el^- 
ad&^bau : eloado : Kov K k. a 

^ L, Hamdnrft'^i m. 104. 1 



i 




UNtVEB^lTY EXTRUSION. 



2a 



egy a mmikas intrzet lui^znnrul ei1<*kez«t initkii u kr»vt't- 
kezo sxavakbaii : ^Lefryei; a riiunkasiiak bo aJkidma a tudoiiuiny 
ixavanak hallaBjira 8 tiuiuljii niej? a tutlomany litjiiii iiiiiidetiek 
e\iS\i azt, hogj' mi a rt^wrf I'S torvenyszenhcff. Mindeii pcilii'ialifl 
ivndelotnel es ostromallapoti hatarozmanyiial jobban tanit erre a 
tudtjinAiiy. A tiTTiiPHzet tiin^eiiyetnek isiiierete sejteti velliiik, bogy 
az enibrri tjirs^adalora tdi^e 01dtt is Ixlnenyt^k uraikiMhiak * , .*" 
Hvcdorszii^ban jelenJe^ ^^(i ily intezt^t van, a melyekre az allam 
r^gebb**n seiiimit, most mar evente 25JJU0 koromit iildoz.^ A stock- 
liolmi intezetnek 1894 6ta 105,531 koromiert epitett cz<'d«zerfci 
otthona van. Evi jovedelme 25.145 korona Az eWi tiz rv ahitt 
2820, tchat evi kozep szammal 282 uirtadast taitott, A liall^a- 
tok kozt*p Hzama beti*nkt^nt *)— TOM ss vzfk koztil r»thati»divi4X 
kczmtivert, 1894 95-rK"iJ a fttOfkhohuj nmnkas iutezet rh'bdasait 
25,000-en haUj^attik ; a tiep roneertjot 13,0()U-en^ az olvaso- 
trnnek lato{?at6it bcszamltva a hnzban niptrfi^rclultak 45,ilOO-i'iL 

Xorvegidhan a rminkusok ait<!*zct('i t^ziiitpn mi»j^honos<>dnak 
aorozatot? eIoada8aikk:d. 

Nef7tehrsA(iffhafh a tiidossok tultermtdr'^8<*'ni:k vti a parlinda- 
riBiiiu^nak ottlionaban, a hoi Bzanjos vAro8 a tudonianyos k(»p* 
zettse^pk t'*8 a tudomanyot* elptnek f^oezpontja — i^en teniu** 
iizetesnek talaljyk, lioj?}' itt e»n,'t*8 tarHidatok. e^yeHliletek — lebet, 
liogy az aiitj^ol p*d(la, de mindciicst'ti'e a Fiehti' me^valoault 
i*Kj?mtMnek batsUa ahitt — onalltmn «zervt*ztek sorozatoa tdoada- 
siokat, Fiehte— Humboldt tiorozatos eloadasai emii^keiv, e kct (Mm 
kultiiralis hatiisanak nicf^orokitest^re abikult nn'^ BvHmhvn a 
Ham hoi (It Akaderniar mt'ly a tsinszabadsa^nak, a ferfiak ('S n<'»k 
t'!ryei!Jo;c"«^'ij?^riak teljoft nie^'ovasa iiiflk'tt kozdte mey^ 1SH2 KJi-ban 
a 10 — 12 uras sorozatos eHiadaBokat, rt^HZvrteli dijkt'nt e^-e^ 
sorozatert 5 markiit kOvetidve* 

A Humboldt Akadt^niia 1882/83-ban 25 sorozatos eK^adast 
UirtoU 530 bailfrato eliltt, Az 1893/94, evbeu m^r 3 kozpontbaii 
tartott HI 8onizato8 fdondast 20nO-aii liall^^nttak, 1895 9r.4jan 
a 8orozato8 el/iadaftok szania 121-n\ a ball^abVkf 3477-rf rmtd- 
kedett. 1896/97-ben rosAtdnniban tioke«^ye8Ulct nlakiilt, u^y ht^y 



' L. Hamdprff i. iil Hj.'i. I. 

* L. Hirch'; VVissciischaftlicber Centralvereiii, Humboldt Aka- 
demiae. 1896. 




I 



UNivERsmr mxnaaxmovi. 

'miir oz i^vbeii 4 kozpoiitban 177 ison>zjihm eloadiist hull^atott 
Tj L 1 7 liallj:akK 1882^ — IHlMJ-i'^ TrnHzeHc^n 1028 sun >zalo« <*lii;ulart- 
biui tV'Szt \Ttt 25,*J44 balli^ateV Hti ezon Ttsszepjet lepili'ibb tizzc*! 
szorozzuk : luef'kapjtik nz e;<yes ctciadaaok 6s azok liall^^atoinak 
teljeti otJSZt'f^eH* 

A Hniiiboldt Akadriniariiik kW^m^irf majdiK*m kivetel nel- 
klil Jiz u^nevt'zett iiiiivciti^klK'z tartozik. lOiMJ baUpato krizt csak 
H a njunkjis os iparos. A reA/A\('U'\ dijimiik mii^as voJU. dp 
nenikiilniibt*n az I'loadjisok binlt^tesAnrl rbiJordylo azon pasBus, 
mely szerint az eir>adjliiok ballicataHjUiMz ma^imabb rDiivtdtaeg 
szilks^^ea — e re.szvetlrnst*;^ iiia^yarAzatsi. 

L'l^yadesak t^zt'u kozibjsej;*'t J<41enizik az egyea tudoniany 
e8r»p*ntok lAtn^TiitaHauiik 8zanit*HpleL Az irodabnf f's iruivejizeti 
sorozatos t'b'iadasi^kat 181b'{ 94-beii lat<»^^;ittii 1207 ember, a 
uy e I vrgzeti eke t cs pbib»st>pbi:(iakat 4^0 : a tiirtencti. kidturttirtt*- 
iietiekot t^s a 80CJob*;naiakat l>l»'l ember, 

A termeszettudomiinyukbati vab'i kutatiist es ezeJt isjiieivtek 
iiepszeriisite^ft szoIpUja a beiiiiii „ Urania'', nicly tudomamos 
8ziidiazabaii soroziito!^ eb'iadasnkat tart, lS!Ki/VJ4i)eii e/. intezeteT 
13i,UnO-eii bito^-attak. 

A hrrslatti Humb<>ldt e^yeaiilf^t riiiir 27 »^v i>ta tart ugyaii 
e^yea el^adasokat, de a sortjzatosakat uief? esuk ez iHbea vette 
fel pn)i,n*amnijaba. a mcdy 8zerint az 1897/98-ki teli IVdevben 
8 — 1(1 8on>zato8 eloadaHt tart, e<j:y-e;;y snnizattpsiiak baKirjitasafrt 
az e^ylcti ta;j; 3 mjirkat. a iiein e^yleti tap: o ra«irkat fizet, 

Drezddhan sorozatos eb'iadasokat tart a „Volk8\vobl ' e^^ye- 
sfllct. a mely eltekintve mitiden politikai es e^yMzi j)artiUIa«tt>l 
miiideii iH'posztaly javat elimiozilitani 8 ti^ydi kozt a ^izeliemet 
esi kinbHykepzu tiirHalkodast mejLrbonositjud i^jjyekijizik, iricly e 
ezrlbiil 1H87. ov 6ta ua^yszabai^u nrfJinulato estelyeket rendez, 
3 kluhlielyist^ii^et titrt, a liol is etelre s itaJra val6 kultekezes 
kenytizert* ludkUl tartozkudbatik az t^f^yleti tat; az ulva86, a tauit^, 
ttlrsalkodo H tUltilu ti?rmekbea. Van azonkivQl tam^ti^z ottbnna 
leatiyok rdtbrma, rsrled kiizvetit<i inttv.ete. Ta^^jabiak .szama 
189r>-beii 4401) vrdt, Ta^Bilgi dijakl»6l az iSUo/evbeu belolyt 
14,147 mArka 4iMilJer. Az e^ej^ub't Altai roiidezett ianiblyamok 
koziil me^'emlitem a niik szaaiara tartott orvoBJ eb>arbi8oknt, a 
bete;^ap*>b'i8ra. a kuznapi elet chemlAJani, az ujahb tiM'tenetre 
vonatko/./) h a miizeuni*>k t^nulsa^^iw elvezetere elokeszito eloada- 



ijinrBRSinr extension-. 

sokat. nitot a nielyek mAr U atmenctot kepeznck nm;» .sorozatnti 
cRiadiVhoki'a. a nieiyeki^t islKl H4-bt'ri az . Arljeiti-HVeund " Kxcr- 
keszltije, BoliriiLTt Viktor a iiriuzftiifazduszatlMW ji niik rt*8zerdl 
is tapasxtalt na^JT} i»rd»^klrkltis midk^tt tartott." 

rg^iint'SHk DiTzdiiban tart u nemzet^azdjiaxati, tarsadalnn 
es ken*8kedolnii tudomanvok ktirrbo! 8on>zat08 eluadasnkat az 
f r2<?/rtt alapitott ^Gvhc Stiftunir, a iiielyet krtiiiillio luarka 
hiigyat^kaval Gehe l>rt*ni*z LajOH uaj^n^ki'iTskt'dci m rztdra aJapj- 
tott. Tizenefcy «*vi feniiall.isa alatt 4S rtorozatos eloadast rende- 
zctt, nielyt*k kozill 1895,tMi-ra 7 esjk WM\ hall^atovaL^ 

AItal:ini»i*abb, de szmti'ii hatamzoftan tiidonmnyos ii\iiiyz:ihM 
k<>vet es wi>ruzat*)t* Ldoadassokat tart a ^IVarikftirtor V^jrlesLin^cn 
drs freifii d<*ut8cheii Hoch^tift^** rn a «Banm'r YtTfiii tllr wis- 
siviii^c'liaftli^'ljen VcirlcHungen/' 

Majnai Frankfurtban ftomzato;* rltiadaHokat tart lS,S4-bi'n 
t*")rt<*«t iJJjAiizc?rvezt»8t' ota a ^Krek* deut^die HrM»[i8tift" t4i*^iai 
szanidni. Az M dij kizsirja a luunk^sokat a taiiusa^im I'liiada- 
8okb6l.* 

EztJii kilrfilmt^ny iiidik»tta iHyO-beii a munkaHuk iigyeurt 
buz^idkodo vArosi tanaesost, dr; Fjosdit t^s a vele szOvetkezii 
niuukast, OpificJust, ho^a a miitikas egyletek *»t* a sociaiiat-a sajto 
kt*p\igel6ivd fiepniisk<»lai int^'Zineiiy idetbeleiitetrsiMi filradozzanak. 

Midiifi a imiiikib tvL:ylt*t(*k ily ♦Tdt'kboi vale* nifpidoztitAtia 
nrm viik kenvsztulvihctii : a Hurbi^tift es t**jy i»b kiizbaszjiii e^ye- 
slUetekkel lt'pt<*k »'^riiitkez*'^Hbt', a niiiiek eredmrjiye k%\ viilasztniajiv 
fdkotasa volt, a molybra a kliUiidxizo ejj;yt*siik*tek s ncmkkloid>**o 



' L, a ki5zelebbi prc>granim*jt : Az Arbi'it erf round XXXll. evf 
12. 8tb. I, A nepurk uemL*H sz6rak«>ztatasara es kepzesi're vonatkozo 
mtezmenyi'k i.sriiertetesrt es erre voijatkoz6 javaslatokat L ujsryanc'i^ak 
BiShm^Tt * czikkt't ; Volksheimi' mt l^Hof^'t^ der Volksgoselli^'k»Ht uml 
Vidkhbdduoir ArbeiteHrtniiid XXXI II. tivf 421 1. ^\h. I'^^yaiicsak 
Rnhmert Aibeiterfreund XXXIV. evf 14!J. I emiili, ho^^ a V%>Iks\valil 
UitPzmAuyeit immdr ^zaziial t<ibb van^s linn<jfskja nie«^, (gtiu haf^nalk 
a V'nlkitvvohl egyei^iUet czeljahoz es tevekenyse^'ehez az 1865 ofa 
Barmenben Ict^zo „Allg"rinpiuer Biirg-er V'ereia" jriuakAMsAga. 

^ Schidtze i ni. Ii4 - B<ibiiH*rt : VidkslnldutjrHbej^trebimgt'Ji. 
Arbeiterfreund XXXIV. 14fl 

* U. o. 

' Schultzf i. m es kid. l>r F, Qiiillinsr: Die Volksvorlesuniaron 
zu Frankfurt a M. az Akad llevuu III. 220. stb. 1- 



m 



TNIVKKSITY EXTBKSION. 



:i niunkaBok is ii bekebirosag tn^jiii iitjan kt-pviftelve voltak, 
Klescli a viUasztmniiy rigszehivnja, de a gjyiilesek t^liioke u inun- 
kas osztalylio/ tart<txo Opiticitis. 

E valaaztniany krzt^ie vini i<»teve a moz^alrmi iiiegiriditiiaa 
08 vezetese. 

M(^»ltAii tartja dr, QDiHin^', e niozgaloni laniertet^je es a 
valaaztniAny titkara fontosriak, Hogy npnirsak a tudosok^ banrm 
a tudi»«okkal e^litt ii nuiiikasok is ma^nik rcndezzek a iimiikti- 
siik szamjVra a tiidiMuany iK'^pszeriisiteseiick nuiv»''t. A ^arnzalog 
lOiiadasok tar^yaii{ik, Hctrrviidjr'nek vh eJoarl^ntiak ki'^rdeeeit, tekin- 
tetU^l a muiikaHtik kivaii8Ji^^tira, a vulasztmiiiy tudas tagjai egy 
iiltiiluk kiegi'Hzitett lietes bizottKag utjiUi dCintik t-l. 

A Horozatos tdiiadasok 1 H90 6ta a teli Ij^'mapokhan f»8 
pedij:: jelenleg 18Ut> ota lieteriktVril Ijt'iroai rstea tartatnak egy- 
idtjbt'ii harntn IndyiHt'^beii, a vtirobi teivuibeiu Bornheim ea 
Borkeiilieim rlciv^itisokban, oly nagy es Bleg munkasokbfd alio 
kuziinseg elott, bogy a varosi nagy terem — melybeii KHJ hall- 
gatu fer el — gyaknm 8zuknek bizonyiil, 

A sorfizatos eb'iad^s(»k targyat a belyj viazonyok s nv veze- 
tcsfii i\ sot'iabstak |)f'irtfi>gialaHa 8ziikebb ttrre tizontotta, a meny- 
uyibon poUtikai h ViillAsi terin^szetii tArgyaki*61 ejciadasokat elvb51 
iiem tartaiiak. 

Az el^adasok tirgydt, valamint iiz^>k gondolatmenetet jo 
eloi'e a napilaprik k<1zljk n klfvjVMv^ iHinerteti az eloadasnk 
alkaJmaval kioi^ztott tiyllal)UH. 

A cycluH vegt'a az eloadott aiiyag fi'Auti i4euk ii't^zmecaeif? 
iadiil meg, a iiiely egyes egyletekben szaksziTii sorozatos eK»- 
adasok hirtasiinak retidrzeserp vexetett, 

Vabiniint a drezdai „Volksivr>bl'*, iigy ezeii vjliasztmAny is 
a miinka?iok nemes, taiiiiWigi^s szoriikoztatimaivl h gontlnsiktidik. 
A gytijteinonyckbtTi. muzeuaiokhan valo kaliuizrdiist eszkozlik, ille- 
tiileg kiizvetitik: 1S05 lIB-baji 3 ily kahuizubls vult, 1^5HB/97-biMi 
16; nemkiib'vnben gondo*k«>(liiak arrol, lu^i^' a munkaaok ib 
egyel^re evenkent i\, kf^'subb 12 egyelore 20 krajczjirtiH s kesobb 
ingyenes dehitani nzinbiki oloadasokat es nepbaiigversenyeket 
liitogatbassannk. — A k^gjobb szitularabdkkaL a (^Lissikiis zeiievel 
ia iiiegisnierkeiiat^k igy i% iiiuiikasok en pedig aiiiial alaptijiabban, 
mivel az eUiadast megelozaleg tizakeiiiberek nduak elokeszitti 
magy araz atok a t , 



VSlVt,IL!^VrY EXTENSION. 2i 

A valasztiniitiy eretlnit^nyes niUHkjlssaj^at (lie«erik m^'^ akovet- 
kezO eaamok: 1SD5 9<>bHn az el^iadAsok sziiina 'M, 1890.lJ7-ben 
64 volt. A virogi elihic]d«ok 18-rtil 24-re, a bockeiiheimiak ee 
bumheimiak 6^ — (>-r51 2()-ra enidkedtek. Ezea aUabinoH kepzo elt> 
adiisMkiHi kivlU lo itssakk^^pzo fU'iatlast in reiidezett a vahisztniiiny,^ 

I«^eii 8aJHt8a|roH. hoji^y e vdlasztmany nuifikaaHii^^Hbaii — i\z 

Bok UrtAsatiil eltekintve — a tanferfiak tobbszuri felszftli- 
tisra Bcm vesznek W-azt, A %^ala8ztiiiany v\i*tt i\ Jelent**8 szerint 
az anpiil societies (if nnivei*sity esti^iiHion Irbi*L:ni'k eszmenykent, 
a nielyek hIv belyen keletki*zjiek. a hoi tmbjmany-e^yetem nines 
s bill a kulonbrizii tudomanyos int^'zetek ptryegiUnok az University 
ExtcDiiion ezeljainak vnUisitfWira, A valaszlniany IH^Hl, 97-ki jelen- 
t^8<^ben remenyenek ad kifejez/'st, bo^y a fraiikfurti tudomanyos 
intezetjek kepvisel^i az Di?yek vezetesen* is vaUalkozniik, alkaimas 
Tanteniieiket in rendelkezeslikre boes^tjak H i^' nevezetesen az 
aiiyagi nebezse^cek (terember stb») legy6z6Heben ia segltsegukre 
leaznek. 

A frankfurti pelda batisa alatt miikodik a SunkH ftir^uifto 
buz^'ulkudasa utjan letenQlt vabisztraany {Conimiasion flir Ver- 
anstaltung von Volksvortrii^'en und \'<ilkMynterliaitiia!Lrsalieijdeii) 
Cassriban .'^ Stiiikel tatiitoiiak sikerrdt a hHviu le;,'elleiiteteHebh 
egycsDletek kozreniiikodeset e ezelra l)izto>4itaiii, oly ftrrman, bojjry 
8unkel elnclklete alatt e^'beiilt valasztm^ny ta^'jai : 1 — ^1 k^p- 
viselSje az evan^elikns, a kiitho!iku«, a iiiuiikart »'*8 a kerertkedfik 
eja^yesiiletenek e8 2 '2 keinisebye a czehi^knek es a deinokra- 
tikus banytisz e^yeslili'tHek (Geweiksrhaft). A vahisztmany, ugy 
mint a frankfurti, kizarta az eloadasok korebid a vallasi es poli- 
tikai k^rdeseket. Az elliadasok tartasa* valainint latogatAsa ingy*«- 
nt?8. 1895/9G-ban 12, rAszben sorozatus eloadast taitottak hnsz 
oraban CBti '/.^O ovhUM kezdve s 1890/97 -bea Ki-at biisz (iraban. 
Ezenkivill a nyari bfVnapnklKiti va^arnaprjkon az oly erdekes k«^p- 
farban miiveszettiU'teneti eliiadasokal n'ndeztek 2i> — 30 ej^yeu 
dzdtn^ra. — Az 189(j/97-ki teli fel^vben az e^yik el^adiU zenei 
volt 8 az cz frant rnutatkozo na^y erdeklodes a valaaztnianyt 



* L, 1899 riT-ra vonatknza bo esi tajiVkoztato jdeiiteseket. neve- 
zetesen az eLsonek tV) 1, L e^s a mAsodikoak {VI.) iK lapjat. 

- L. Bericht der Comraissiun fiir VerauHtaltaii^'- vun Volks- 
vortragen und V'fdksimterludtunifsabenden zn tassel, l8Vt7. 



i 



ii8 



nClTKHSITY E3C TENSION- 



urni iiiditMttii, ho^i^y ;illjind<jiin felve^ye program mjfibn a nopnek 
clasiiikus zenr uiyXn vjilo iietnen Hzorakj^zasat i^. 

A varoHi liiitona^ a valjiH/.tni:my trut^kv^se iniiit a 1e^- 
iia^yiilil) j<'>indiil!itt:il viseltetik ; m el^addsm silkiiliniis liclyisc|J:e- 
ket, ti'nm*ki»t uz i^^^yoBtih^t «Kabiwl rciidi4kezest'rc bocsiatja. 

Hamhunjlmu a viinift iskidai f(ihiit4'»sa^ji iM^nde/j uzt'Ji B^irn- 
znkis eliiadas(^k;it- iSlHi.^^T-btni Ti't ily tdoitdaflt tirtotfiik ax i*dtj 
urakbim. A fianibur^^i taiiarokat hivariyuk kotelrzi i*z eloadiiHok 
tiirtisimi: de adrmk elti kultni e rztdra me;rliiv»»tt ei^yefenii hiiia- 
rt)k is. Az eUiadasok mej^ a tlitM>l<ii]^ja kortT« is kiti*rjoszkediu*k. 
A mtdt evl program m i^^eii vdltoziitos. Vammk tbomAk a tbeo- 
bi<^ia, az allamtudonianyiik, az nrvostiidoniaiUMik, a ge<iji:ralia, 
a lU'piHino, a t4>i"teni*t. riz irodabniu n zeiie, a ki''pzoiiiiiveszetc'k, 
a matbt'siH, aBtronomia, pliy^^ika, rbeiiiia, mineralopa. botariiks* 
C'ii zoologia korobol.^ 

Az tdtiadasok in^yeiiesek mind az eUmdiVknt. mind a ball- 
^att'» k ra va 1 o t t*k i a tett t^l . E|^y-e jrv s «>r oz at o s el i > a d /i s t H H J — 5 U 0* an 
lato^afnak. A \{\vt\s ujabban vita iielklil (ieni<iiustrationalis t*zidra 
14,ULM* aiarkat rtzavazoft m\>*^. 

Klilthi a mV szatiiara szervi^zett pb'Jadasl ryr-Justikat b'tc- 
sitett az lH(j8-bari alapitott „Vit'tnria Lyi'tniin" Berliiib(*iu a me!y 
Fri^yort rgaazAnic vednokgef^o alatt a lfHB4 ota mint }n\^\ szo- 
mely kliltin gonduoksajx (ruratoriuHi) vezeteae alatt lilL 

A drlel(>tti <*s di*hit;ini taid'olyariit^kon kivtil vaimak eloadasi 
cyclusok, a niclyt*kct cbrtrendii tadoso'i (Rekide v. Stradointz : 
Au8*;t'w;lldk* Werke t^riecii Hildliamrr. Lenk : deutKelie (Tesrhicbtt" 
des XIX, JhtH, — VV'a!de*?(L'r : Anatoiriif der Stinunr a. Sprarli- 
werkzfHJj^e. Karl Eoiil Franzes: RuB8i»cbt^ Literatar u. Kultur. 
BJat^iurt : Fliysik (dir Eb'ktrizitat u. ibiT AiiweadtiaiTpn). Krieb 
Stdimidt : deutstbe Dicbfer des XIX. Ja.brtiasd«MlH 8tb.) tartanak 
8 \\w\y eb'mdasokert e*jcy**iiki''nt tehat hpio t'*^y-o;^y i'yclus{*rt ej^y 
mdrkat llzetriek. 

Breslaiibaii : a Fninenwi>bl o^ylot bat*oub>aii a nuk azjimara 
eltiadArit cyrlu.sokat reiidez. Ezt^krri kiviU van szitinos c^^yk't. batu- 
sag. a mt'lyek ily idoadjtsi f-ycbrntik tntasan fanNlnzaak !4 emiek 
daczdra im^ Nemetor8z^^4>an irt invenyrKljl a k'^^ajabb idnbea 



^ L. az eluadAsok czlmeit: HaradoHf Antlinge v, Volki^hnnh- 
schttlen ui Deutschland. Coin. Bl, IV, IfiO. stb. L 



(Tmvf^Rsrrir bxtbnkion. 



2« 



;ixrin animl;it, :\ Tiiely :i tii(Joniftiiy-egyetemt*kr*t h be jikarji* vonni 
e mozg-aJombiL 

Svdjcihan szint^ii e^letekb(il iiidul ki az iJiiversity Exten- 
Bionra iranyulo moz^alimi. Berabcn a virogi soriMlpolitik;u v^y- 
Ptbul : Ziirit'bben ;i „Si liwi'ixrriscbe Gesellscbrift fiir ctbisebo 
Cultar'* PeiitaU>zzi ef^yesult^tbul iiXh. 

Ausztriuhan a hersi ^Volksbilclungsvereiu** IHUH/IU-Ihmi 
kezdfrt' mejr a 8 dris eyclimoa eloadsigokat, k(iK>nuHei» tdrt»^ncti 
sociolo^kus th*'*makkal. A hjillfi:atc>k fplere^iben a miinkiisokhoz, 
iparosokhoz. ken*ski*clokboz tar-tf^ztiik, fi'kTeszbm :i iiiu^MHabb 
niuvcltse^ii nH/trtlyokboz. Az t'K'Vadasokat onliikent 5 inttd lionti- 
raltik s 4>Sti-an vettek reszt a dljat* elondaHukbaii. UNHI-iiel 
tiibben lato^attak a nem dijas ctirsu»t)kjit. AlainiHok utjAn pCtUA- 
tak a bianyt. De niai* a ni^dsodik evben az iililirasi Tmszi'lc csc- 
kcly voltu niiatt a mivel a kilatasba belyozt'tt 1500 iVf aUani- 
8e;*elyt az orazati:f?yuU^» az e^ylettul iiH'^ta;i;atlta — a ryt'bi.sok 
szama apadt. ijj»:y annyira, bo^y a VuIktibUdtin^^Bverein ki-nyteJi'ii 
volt enie cycluso« pliiadasok tartanarol lenioiHiani « a vozet5s6^t 
** tekintetbeii a tudomany-ei^yetonin^ bizni. 

Prigibaii a Lotub' ternu'szettiidonuuiyi es oiTOsi egyesttlet 
o« a ^Deutarber Vema tlir Altcftliiiniskunde** rzimii t'frylelek 
kezdtek nie^'^ IH*iri-beii a ryt-bkiis t'b'tadasiikat 6s pedi^ iieiiictiak 
I'rairabari, baiunu lHy5/l-)(i-ban Pilneiiben, TepUtzben, Maffen- 
dorfbaii, lSM0/^*7-beii Qf^cyancsak Teplitz es Huniburf?, Hrix, 
Aussjg, Reifhenberg, Pi I sen, E*;i*r. Komntau varoKokbaiL 

Gyakrabbaii e;r}-<L"^'y ily kisebb varosbari In 70U — iS(K) hall- 
Ifato volt, 181»7/V*S-ban 28 videki siirozatun ebladaHra krsziibiek. ' 

Mindket etrylt't miJp'ttt Uilajdiiiikepi'ji az o^yet*'m alL fsak- 

hoj^ ez a kisserJetczt'st az t'^yb'tekre bizza. Most, niidon az 

crkulfsi siker nyilvaiivalo, keazDl a ket e^det iiz tnidif? mjndcii 

bnnoniriuni nelkQl tnrlott cdoaibiHok ryrluHiliiak ll^yot az ejjjye- 

pnin^k atadiil 

A moiid<>ttakbr>l kivibi^dik, bn^.^ a t;hsad;dmi nUm meg- 
indult sorozatoii tdtiadjisok il^jvt luii^uk e tariiulatok \a^y a 
viszonyok iitidjak a2 egyetemre, 

f>f\ Si ' li n tilf*) ' fs trdft, 

(Fidyt. krivrtk ) 
' Akad. Heviie. JIL 4Ul, 



I 



A FELSOBB ANALYSIS ALAPELVEINEK KKMIKAI 
TORTENETE KEPLERTOL LAGRAXGE-IG. 

-- Otiidik k^izlenitfny. — 

A Frrmat-fele szahalynak rHvid intlokolasavjrL iiii'ly uzonbaii 
epen a le^forito»*abbat t> i, az eljanisi iii<>d(it alitr erhiti, iiisir a 
harmadik : .Volo mea method* r kezdHii iratbaii lalalkozimk.^ Ue 
a teije^ igaznUst s eji^'yutt^il — a mi rt'ndkivlil foiifos — liogy 
mikent jutott Fermat a maxim um-miiiiitmm me*^hatarozABanak mod- 
jahoz : c*8ak a tiirteueti H log-ikai szemp*iatbt'>I legertekesebb H 
letj^rdekesebb 44k latin dfdgnzat, a Motliodus dt? Maxima ct 
Minitna adja. 

E dol^'ozat szeriiit a majcimum es mitiimum tVltabibisara 
szolpralo eljamsnak ^^ondolatat Vieta adgebrai miiveinek tanulnia- 
nvozat^a kdtette reriiiat-b;in,- Ha uj^'vaiiifi valamtdv v^iy ismeret- 



' Mi at an mpofemliti Fermat, lio^y a mLKl?*zere Hzeriot me^oldaado 
fcladat, mrly egjike a le^uehezobbeknek. Pappus iit^tedik kfjayvi'^bea 
bizonyitaii n61ktil talalliato, ekk<^at folytatja: „Hoi3 kico Pappus vacat 
miriimaiii prriportioDeni it&vayov x^xi i>,dyi2pf>v, minimain et wmn;ularem, 
ideo scilicet quia, si propruiatur fjuestin cirra mai^'nitudines" datas, duo- 
bus semper locis sati^fit quae>iti(mi, sed, in miiiimo aut niiixinio ter- 
miao, imicus est qui satisfaciat bicun : idinreo Pappuj^ v<»€at minimam 
H Hifit^nlnn'm, id Gt^t unicaai, proportioaeru oajJiiuru quae proponi pus- 
suut nimimam ^ ^Jeuvres l. p. 142 Inn* tf^hat Fermat is a amximaai 
e^ miiiiaiaoi siii^alaris termpszett're PapptLs altal tii^^yelmesst' totetve 
k pre si az e fajta pntbiemak uieg-cildasi modjAt, a niely sia^ifubinlAsat 
a maximal is es raiuiuialtt* ertekekaek s iUetve ludyeknek Oresnu* rs 
Kepler is eszreveszik. siit az utobbi nemileg valtuztatott alakban e;?yes 
vizsgilatukaal tVl is baszn&lja. 

* Duni HyniTisiLM)s et anastrophes Vietaeae methudiiiii expende- 
rem. earumcpie UMum in deprehendanda aequatiununi eorrelatarum con- 



d 



A KKLS, ANALVSil) ALAFELVEIXEK KRIT. TORT. K^PLEHTOI, IMGHANOK-Ili. 



leiiii ttlj^febrai kifejezes : f (x) ,r bizonya« iTtekenel maximum vag\ 
minimum lesz, mindij< talAlJiato — mint fenteblj is lihtyk — x-iiek 
ket t>ly erteke. a molyek f(s)-be h*4yotto8itve, a ket kifejezest 
y^eiil^ive teszik. Vagyijj ii:t az e^yinilu trrtekeket Z-veU uz iame- 
Dllen meg:felelo ertekeit A es E-vei jeluljUk, n kovetkezS ket 
egywiletnefc tehotlink oleget: 

f(A)^Z; f(E) = Z, 

H melyek koziil miiul<?;xyik iiz ismeretlcii HiziVnjarn u^yanazim k6t. 
a feladatuak A^^'^el tt^vo crtt'kot szoi^altat, K ket ej^yenletet 
Format J'teia mofisztre szetnnt hasonHtja ossze^ vaj^yis a bal- 
oldalakat e^^yenletbc teszi s az igy kt*Ietkezctt egyeii]()8eget, t, i, 

flA)— f(K) =- 04 

(A — E)-vel osztja. a mi maradt^k lu^lkiil eazkOzftllictii, mivel 

f (A) — r(E) az A = E felvetelre eltljnik, vagyis annak az A — K 

, , ^ . f(A) — f(E) , , , 

knlonoBeg t<*iiyezojc. Az — — — hanyados azonbfui, melypt 

A — E 

f|(A, E)-vel j(*ir.ih**tiiiik. niar ni»m oszthato A— -E-vel, mivol A 

E cgymastrH altalabaa kUl«Hib<izok s az 1^ (A, E| - U cgyenlet 

epen ezen feltetei moUett helyes. Amde tnasfelol ha Z-t a maxi- 

nmm s illetve miidimmihoz mindig k<iztdebb vahisztjuk, A es E 

t^rtekei is fulytoii krtzelrdnt'k eg^rnanboz, mig magiiban a maxj- 

num- vagj^ miidmimiban A egyenlo b^sz E-vc!.^ Ebben az esetbeii 

f^ (A, E) = egyenlet, mely egy adiitt, vagy az f(A) = Z 

egyefUetbol kiszamitott A eitekbez a eorrclativ ertoket t. L E-t 

azolgaltatja s Oletve a melyet e oorrclativ ertek kielegit, belyes 

lesz akkor is, ba E helyi^be A-i tci^zQuk. Mivel i>edig az t\ (A E) = 

eg>'enlet^t niiiidig tiuljuk kepfzni A spet'ialis ^^lekeiiek iamerete 



ueJkiil is : az f^ (A, E] 



E 



VHgy kii'ejezetteu irva az 



f( A)-f(E) j 

A— E 'a=-E 



stitutione accuratius explorarem, subiit aniiium nova ad inventioneni 
maximae H miuimae extiide derivanfia methodus, riija^ r*pe dubia quae- 
libet ad v,o[>t"3|j/j> pertiaeTitia, ijuae veteri et uovap molestiiini exbibaero 
Geometriae^ facilliaie prt^fligajitur 

* Vagyifi e f*ingnldris heiym tu ffA)^f(E)=^0 egyenletneh 
kit tgyenlo gyokv, trhdt )iigytzies fgtfok tinytzojr van, t i\ A — E ' 



32 



A raiA, ANALYSIS AULPELVEINEK KBIT. TiSUT, KKI'LERTOL LAaRA^0E-ia. 



vf/if ismerctienii ejryenlctbeii megvaii a sziikse^t'S eszkoziiiik A 
keresett sin^ularis erti^kenek nieghataroziisarii 

A fdradsdgos es iijhhiqiire bonyoUfhti osiidsi murchtet 
meg oly motion egyszerfUfti Fermat, ' hogy (U E — A kiWnhs^yet 
jeloli egy hetfirel K-vel s ehh^i kepest m E-vel jdolt kmereUeni 
A -\- E'Veh nri dUal eieri, hogy nz flidvoUiando ffgoktcttgezo n 
Ityrgyszertiltb fthikhau iejfjen fel s a rele vaio oszlds kiUi'm wtU 
i^elet nclkul veyvzheto hgytn, A maximum 'minimum mcghatdrO' 
zdsdra szokjdM cgyenlet e jeleriUkklennek Intsz^^ de merhetetlen 
fonimsdyu vdltoziatdssal a kovvikno symholikus ftfakot nyeri : 

| f(A + E) — f(A) I 3^ U 

I E t E - 

mvly a Fermat-feie szahdlyt Unyvges reszehtn represcntdlja ^ s 
melynek haiohhihi n fvhohh anaiysis tortenetehen miir Krpivrnel 

is mzcrepelt differmtidl kduywlos : , . . Csakhoj2:y Kepler a 

o A 



^ (/tit a Itimcn optrosa nimiH vt pln'utttqut hit r teat a est diirisw- 
num illft per binmnia prnetice^ ronrrulfftft vhutn rnt latera aequationum 
vorrrUitttrtim inttr sc per iptiontm dlffvrtntiam comparari ut^ ea raiiorw^ 
Hfiicn tid di/fcrmtioni tllam applnatione totum opus tibaolvntur. ^Jeuvretj. 
I, p 140. A diffWcnt talis ralculus alapja t's crtdete ebbm a f*feyjtgp- 
zisbrtf foylaltatik. A hataliiia.s tudomany o szeri^ny kezdetere i^azau 
illenek Fermat-nak az Lsai^oiJi-rt bt'fejt'siu erne szavai : «nec tanien prac- 
coci.s lirpt pt imiiiatuii |(artu,s nf»« adJiai' pof^nitet, t*t iufijrnies ui^enii 
foet^js posteri.s non invi«l<*n^ Nripntiai* ipisius qiiiidaiiitiMiiis^ interest, 
cajus opera primo ludia et ^iiiijilicia oovi.s jiiveiitis et robnrantiir et 
anf^escant. Iiuo ct sttidiosonini interest lateotes iag:euii prog^ressus et 
arteiJi sese iphani promt >veiitc*jii penitiit«i habere perspeetam*. Az o^n^8Z 
11 niertaiii ludy^c-kiiek elobi)i s nz Isajtjot^ohan adottual piimitivebb tar- 
^yiilas modjara vimalkozik. Oeavrefi K p. iy«J. 

* Valobaii ^diflicile est sat\Tam non scribere**. u mikur egy 
elsoran^il math, tr^rh-net absolute nem vesz tndoniast rola, hojry 
Fermat a lua^'a taii^i^ns s illetve max. iiiin. szabal\at i^'azidta is. hut 
annak eiedetet Tila<,^<jsan kit'ejtette. Cantor a iVutehb enilitett i*ajtpti8- 
fele ininimiim feladat kdzb'*)^et »^ me^jefyyzess^el fejezi be; ^Aufeifte 
Jivyrundung dcs VrrfuhrenH thtrf tmin freilirh !!!) nick nirht Reehnuny 
machen , . .** IVrsze bo^'v nem, ha Vfdaki nem tesz egyebet, mint ki- 
irja eg^^szerileii a levezetewt e.s Ht-m az azt ht^rzrto mt'(jjrgtf:t}Hi, mm 
us utdtta kti lappal koveikrzo erUkrzM nem nezi meg, a a i el y ben 
ugj^anaz a feladat az eredeti Vieta-fele elj^ris s^zeriut van targy^alva 
8 %% lij nnfidszer elony^ volta ez uton feltUntetve ! 





lain vsa meg ax c^dig fUgr- 
E JE=0 



^pm .4 ^-nek m&itf lesd f (AH mmximiiiii- a iUetre 

s k(i^ ^^i)'^ i^ui-e c^gjskaliii a f eUdiljiak megoMifldi ? 

Errt* DczT^ Fenait flalHUyaliui urn uUlunk e^yeb at* 



mTiUMl 

teijesen Mg 



Fejusk Id vgfuis a mbalr eitelBMbai n f (A 4- E) m^- 
weajU k^grji^ d MOe ax E^ mm aaorBOtt tM^AMi, Tag^is 
f (AH « az J-l mri^iwHrnfrfi egj^aktamk flMfMeUm, mcijFMk 
f, (AHal jdOjO^ r^GfA E cW bxtriapaak 
<Msl fgywM^fr Ax aMb jdMll feiltel meflttt ai 
f(AH-E) — r(A) HinriMfg akdilHA a UvvlfceiiS akkol nrm: 

E»f,(A) + E'l,(Al4-. 
a koi aanniMa E katvisTaifexk r(«dlc>eaaei kdztl egr ragy ffilib 

C(Af ax diili ff>rfirifM, nelf O^ol ktiSaMai. akfcor^ 




ti A rmha. xsALrst* aupklvembx kbit. tOst. kbplertOi. i.aoiusoe-io- 



f (A -f E) - f (A)= E"faAH-E" + ' f.+ , <A)-|- . . . 
= E" lf.(A)+Ef„ + ,<A)+...! 

Ez egry^iil^^s^^r helyeaebben identitas egyszerrc miitatja, hogy 
a jobb oldiil elojele /v kello kiB crtt*ke iiiellett iniivdig ntx(*\ a tiiij:tiVl 
iligg, iiielybeii A^ legjilai-ftonyabb hatvAnyon ftjrdul eKJ s bogy e 
tag jegye iieni vjlltuzik, ha n paros. eUenben E eKydevel egyiitt 
vAltozik, ha J^ legalafSoEvuhb batvjWya i>anit!an. f(A) tebat rnaxi- 
mum, lia a johb <dthi! iy\m Ui^]i\ negativ s 1/ jtaroH, mert ez 
ewetben akar iiuveljllk, akar kistdibitjiik A ertekiH, *"{A) mindi^ 
nagyohh niarad, mint 1"(A + E) va^y f (A — E). nii%'r^l ezuk bar- 
nicdyikpuek es f (A)-nak kliloiibsege negativ. Minimum pedi^ f(A) 
akkor, ha /* sziiiteii pams 8 E" e(>eflfii-ieii8^"nek vagyis f„ (A)-aak 
eUiJebi po^itiv. Vegtli ha n paratlari, sem maxiinum, M^m minimum 
nim*ii, mert az el so tii^ m v^y i'(A -(- E) ~- flA) jegye in K-vwi 
egyiitt vrtltozik, Tehat ha ]'(A)-bau J-t niivelcnu flAl-uiU p. o. 
iiagyobb, ha pedig kisebbitem, r(A)-nai kisebb ertekot nyerek, 
a mit jelez epen a jobb nldal jegyenek a valtf*zai>a. 

Mivi*l pedig 4 ( A)-t ugy nyerhetjiik n»eg, bogy E" -nel osz- 



tunk H 



1(A +E) — f(A) 



kjfejtett ertekeben E=0-t teszQrik : a 



maximum es minimum az inieiit kjfejtett ertelemben az 
f(A + E) — f]A)_i =0 

M 



E" 



E-O 



batArertekuek, vagyis az i^\m, t\ |A)'VaJ egylltt el ueni tiino ilif- 
t'erentialrH [lanyadcmnak el/ijelet(il s mumk k^teh* a paro.s vollA* 
tf)l fiigg. 

Ime tehdt a szabaly utasitiltiat kiivetve, a kenlese8 kriteriumot 
mai alakjAbaii uyerjuk, iigy hijgy bar Fermatmil uinew in reszlc- 
tezve a kcrdes teljen megoldtisara sziikBeges eljaran, kets^egteleii, 
miszeiint ennek ukat neni Fennat tajekozathinsagabniu lianem 
abban kell keresnthik, bf»gy Ferniiit e rrszleteKertt sziikHegteleiinek 
liiiiott^i, mivtd maga a luaxjiiiutn uiiiiimum folk e res ese nek mudja 
— a mint ez a s/al>alybaii tenyleg ki m \aii iejezve — kezUnkbe 
adja a tovabbi eljards kulesat. A mit bizouyit az is, h»>gy Fermat 
rzabAIyt ad az i^riat^nek az indexioB pnntokbaiii iiiegiiatarozasara, 
a mely pnutukban az f(A4-E) — UM kulrmbseg eJsii lagjabau 
B mindig pj'u-athui liatvanyu m egyiittal i'j (A) ^U, teh^t az utobbi 



A PSLS. AMJkLTBlB MhkFMLYESStEK K^IT. TOttT. KEFUEHTOL LXOUAJfa£-ia« 



35 



eg:>'enl/ist^fr, a rasixiinuni es nHnifrmiii fl2Uk8e;:;es tVltctele fenniill 
a iielkliK ho^' iiiiixinmm- vapv rriijiiniuirminl leniie dolt^uok. 

Hogy pedig az eriiito meghatai'ozas kerdesot mindig mint 
minimitm vngy inaximuin tVlndaf^it t/irgyjUJiiitjitk. ezt Fermiitnak 
a hariii;jdik latin dolg<jziitluin ^ fo^laJt a/jm iiiegje^yzt'se ej^^yszciTe 
evidetiHHe leszi, a mely tjzerint az erintesi pout HZ(>nmzedsa<^:U)an 
ug}'3naz az ordiiiiita a ^orb^t es iM'intot ket kiUiiiibozo pout bun 
iDPtszi, a mely pontokhoz tailozti onlinatiik e^^^feK)! mindi;? kiibin- 
biiz(5 nagysdgiiak, iiiasfidol nie^ az erintcsi p<mt baniielyik iddalan 
ugyanegy jellefrii e^yt^nlotiensei^^ct miitnuiak.- Vapryis bii n ;rorbe 
ordinataja az tTiuteni pout t'icyik nklalaii iui«jry<ibb, mint az eiint^ 
me^felelti ordinatdja, akkor na^yobb a inasik «ildalon in ei4 nieg- 
fordit\%'i, Az eM esetben a g5rb^nek dfimboni Me van az abscissa 
tengely fcle foi"dulva, a masik osctbfii pedig bomr>ru oldala. 
Kjvettd csak eg>eH, ii. n. sin^ujarii^ prnit<*kban ford nib at tdo, a 
nudyek kozUl az inflexiij^ pontnkkal Feninit is btglalkozik, — 
Ha teliiit ket risi4zetailoz6 ordijiata viszoiiyat, va^r}' c \iszony 
tetszfileges egesz hatvanyat kepezziik, az az tTinteni pontban 
maximum vagj- minimum a szerint, a mint a nevezobe a nagyobb 
vagy kisebb meBiiyifieget teszszHk ; a viBzonynak liatirerteke 
Ugj^anio, a nudyet az erintt'^i ponthan nyer, aibulig az vg}seggel 
egyenlo, A gnrlx^ vumUnak egy^^'idetiv, valaadnt az »!^nrito, a ten- 
gely 6rt az ordinattik altal kepczett banoulo kantnmzogck aiTa 
s^zolgiilnak, b<»g\ segelyokktd oly ogyeidetet kepezzUnk, a mcdyek- 
beii az erintesi poutiiak cnak egyik t-oordinataja h a meghatarozando 
ismerotlt^fi, Feninitnal miadig a subtaiigeB (A) fordnljoa ido, az+ia- 
kivii] meg E, mdyet azoni^nn a ktdlo mQveJt*tek vegiybajtHHa 
utkn a maximum es miainiiiin szllksegcfl, E = felvetelevel szin* 
t^ti kikUitzoboliink. 



' Ouevres. L p. 140 147. 

' Ezt az I'Tintd felkeresospaol ienyt^ges kitridmenyt, raelynek 
ki rit'in t»m«desic okozta a felreerti'seket, Feniiat nemilcg eltero aiak- 
ban ekkent jelzi : ..quia linea DM tangit rllipsia, nnmia piatrfa praetrr 
D (Tunt extra ellipsiji ertfo linea JV erit majur liaea EV'" /> itt az 
erinteHi pont, JV az «^riott* Hzom^^zedos pontjanak urdinalaja. E ezen 
ordinatanak et* a ^'orbeni^k iiietfizo8p<mtja, tehat EV a mctszespoat orcii- 
aataja v*?gtil M az erinto es aten^'ely metHZi'spoDtja Az ('^rintot Fermat 
«?z alkabimtiial is c«ak az prmt<'»si ponti^ rajzolja meg, a iiiit Descartes 
8 illalahan az elso izbea kitVigaE^olt megiddAsniodaak mindenben fen- 
tartinat nagym zokon vesz. L. a 40: lap 1 je|a:yzetet. 

3* 




36 



A PELS, AN^ALVSIS Al^APEhVmjfBK KKIT. TORT. KEPtiEBTOL LAOKAKOX-IG. 



Alkalmazzuk ez t'ljjin'wt az ellipsisre, csakbogj* ivividseg 
kedveert a Descartes-fele jelzesmod haaznalaUvaL 

Az ellipsis caiiespoiiti egyonlete, b;i a a n&gy » b a kis 

feUengely: y^ = -^x{23L — x). Tetiat ket gorbepontlioz tartoz/j 

ordiriiitak negj^zeteinek viszonya : 






2as — x^ 
2as — X, 



Ha moBt miir az yj-nak meg:felelo eri at 5 -ordiuiitai: (t. i. 
OJ-t) T/^-val, a flubtangenst A-val 8 x - x^-et E-vel jdiiljiik : az 
y»A 68 ifjp A — E befo^oju dereksziigii b^riimaz<if,'ekbol : 

T^,'- (A-E)* 
tg>'de y^^ >}\, teliAt 

y* \ 

Miisfelitl jiK*j^ E definiticija szerint x^ = x — E es igy -^, -^ 

helyebe ertekeiket teve, a ^i ^/i 

2ax — x^ A^ 

2a (X — E) — (x— E)* - (A — E)» 

egyenlSseget nyerjiik* melybol ;i nevez(ikkel szorz^fi ^s adaequatio 
utjan szanna^ik ; 

(2ax — x») A« — (2ax — x^) . 2 AE -j- (2ax — x^ E^ — 
(2ax — x») A-' — 2 (a— X) EA^- — E- A^ 

8 a reductiokat 6s a ssab^y kivanta miivektekt't vegrehajtva : 

2(2a — x)x^2(a — x)A = [(2a — x) — x,]A, 

niely egyenlet a subtangens feltalaJaHara vezeto eoimtructi^it kiJu- 
vi'tlenOl kezCiiikbe adja. 

Ilogy az ar^nylatok alkalmazasn nii^yriii neUezkes, 85t hogy 
bonyiilidtabb e^yenk^aliikokiial egyszerui^n alkabimzbatatian. ezt 
uem uk aolkliJ b^rzza fel Descartes Ft^rmat-nak a problema fogal- 
mazasara vouatkozo eljanUa Men, A „Dodrinam tangeHtinm'" 



M 



kezdetii crtekezeftben ailott tani^reTis szabaly e reazben teljetien 

ijurfekt,^ a raenmibeii v szerint az adiiequatii* ej^Hzeriien azon 

■z alapon tCJrtciiik, bu^y az eritduiiek nz tTiiiteHi ponttal nzom- 

8zedo8 pontjail a mej:tVlel5 ^rtrbepontokkHl fcleHerellietjQk s bogy 

erin^lfop^a e kcttdnek coordiiiiltai, mint a melyek t%z erintesz 

poiitbaii iisazeesnek, cgymaB bt*lvt''be tehetok. A tangens-szabalyiiai 

ily eileU'inben vabi niiKl(mft.a8Hra Deseai-teBuak az az ellenvete k 

^olji^altatDtt alkalmat, boji^^ az eredrti regula az x^-fy^ — ese 

I il tali ban az olyan c^'ytTiletekre nom alkalmazliato, n melyt^kbxy 

vslltozokat nem Icbet kulunvalasztain s e^yay^on vaJtttzoiiak p. vn 

f/'Uzk knloiibilzli pijntr>kii<»z taitoziS ertekeit. illet\'e ez ertekeo, 

,figyenlu liatvajmiit va^y pMlynomjait visznnyba liolyi-zai. S bo^k 

•'tMi az iniiiet jelentektdeiiiiek bitHzo. de iifj:y ehllt^k■tik•^^ mint y 

mudazer alkalmazbatt>s%a tekfnteteben in \^im tVmtos vilHoztatAs aa 



* Az algidtrai, valaminl a transcendent pkbek tan^eiisenek 
inoffhataroz^f*Ara s/jA^M 8 za billy ok rdUoziatott 8z<5vege a bevezeto 
megjegj-zpssid ejurjittt m ez: 

Lineae cnrvae, in qiiibuji taiig^entf^ iin|iiirirmis. propriotates 
suas specitican vei per lineas tantuni rerlas absfilviiot, vvl pt^r riirras 
rectis aut Aim Purvis quomod^t bbet tmpUeatas (K megkiilonbozteti^s 
Descartes Gcoinetri«*-jabfil van veve.) 

Priori caHui jam satii*factiim e^t piaeceptu qinxl, quia etincisum 
nimis, diftieUe sane, sed tain en iles^itimiini) I and em re pert urn est 

ConsideranraH nenipe in pland cnjnKlibet rnrvae reetan dnas 
OBJtione datai^, quaniin altera diameter, si libeat, altera apjdieata 
mnncupetur. Deinde, jam inventani tanierenteni Hiipponenteft ad datum 
in cuna punctuDJ, proprietatem Hfjoeiticani eiir^ae, nun in eiirva ainplms, 
sed in invenienda tans'eote. per adaeqiialitatem consideraniuH et, eii8i» 
(quae moiiet dortriria de niaxima et luioima) liomogeneLs, tit deinuni 
aequabtas quae pnnctum rnnmirsus taug^entiH eura dinnietro determinat, 
ideoqne ip^am tanjrentem. 

Se*:^md(^ casni, qiiem diftirilern jodieal^at Dominns iJeseartes, 
cui iiibil difticik, elegantissima et ri*iii in^ubtiH nn^thndu fir Mitis. 

Quamdiu rectis tantniii linris lmmr>f,'enea impiirabuntur, i|naerantiir 
ipj4a et designenturperpraeeedeotem tbrmiilaiiL Inir^ et, vitainlae a y}in' 
metriae causa, aliquando, si Ubuertt, appbcatae ad tanireutes ex siqierior© 
mctliodci inventas prt) apidicafis ad rpsas cmvas ^umantar ; et deinum 
(quod operae pretinm e?it) pnrtinnes tangentiuni jam inventaniui pro 
portionibns eurvae ipsis sutjjaeenti?? snmantur, et procedat adaeqnalitas 
ut Hiipra moDimjus : proposito rndbi oegotio satisfict. 

A terniinobit^'^mt illetnle;^'^ megjegyzetn, hojiry Fermat ordiiiata 
belyett rendei^en applicata-t niund, r^viditesekt^nt a ^lineae ordinatim 
ipplicatae**nak. Oeuvres b p \tA). e« lfJ2. 



i 



^^^^F'^ 


^^^^^9 


^^m 38 A PELS. ANALYSIS AI.APKLVEINEK KBIT. T6RT, KBPLKRTOL LAOBANOE-IG. 


^H egyes pmbleuiak mef^oldasaiK'd riiily lenycges ej^ytsxerusitest jelriit, 
^V legjobbiiii kitQmk, lia a rn<jdi)t*it<)U azabaly elOnyerol a m4r tir- 

^^^^ A parabola egyenlete szerint nz Xj, yj poatra iiezve all: 


^B 


■ ^ u«aej-^V"y»V-2p^(i '^'=+g)6-.-x E. 


^H IVbiU adaequatio utjiLn: 


■ 2px--*Pf + 2px|;:.2p. 2pK 


^M s az egyenl5k elha|?}^aaa» E-vel oaztaa d a meg A'-vel Bzorzott 
^M tag t5rle8e utan : 

^^■l -7-^^' \-agyi8 A^ 2x, 


^ mint elijbb. 


^H Az ellipsieiiel : 


^V teliAt az y^= ^^ (2ax— x^) c« '^i=-y— ^-;X| ^x — ^E egyeii- 


^H letek iigyelembevaelevel adaequatio, t I y^ helyebe r^^ erteki*- 
^^^_ nek tetole utjan : 




^H 8 ebbol az elhagyasok, E-vel asztaa a E=rO helyettaaitese ubin ^ 
^^H {2ax— x^^=2a^2x 1 


^^^^^^- Vegill a Dcsrartes-fele gOrbenel : 


^^^B y/ + X,' = 


^^^^^^H A— E 
^^^^^% y^ bidyebe r^^-^y— — -t teve : 




A FELS, ANALYSIS ALAPKLVErNTEK KBIT. TORT KEFLBIKTOL LAORAJSOK-m. 41 

sika a kfresett fiin^ularis porithoz va^y helyhez** A niaxiniuni- 
miiiimum es az eriiitrMproblemanak e kozos ismertetVijele :idja u 
kulcsot kezilnkbc a kr>zog me^^tldas nKidszerehoz, riii^ly i^zimhaii - — 
mint Di^aeartes iubb«zor liaii^^sijlynzza — kilbmbfizrikeijen foniui- 
lazliato. Kiemeli tovabbn Deticartes, mint a niudszer alkalniaz- 
liatrtsa^anak lenyeges kclleket, hogy az cfj^yenlunek ft^lteldezett 
niennyiae^eket, nielyek a ieiadatnal szerejH'lnrk, kiiblobozO iiit'ulan 
kell kifejezntink, bojrj vegpre<hnenynl up identitast. lianem a kere- 
sett isnieretlen erteket iiiegflratarozo e^'veiiJetct nyerjiliik. 

Ezeii a Geonietrieaak, vaJamint Ferniat 4-jk eiiekezese- 
lick szeliemevel ^s esznienit>net*^vel telje^en egyezo alapgoadfjUitori 
nyupizik tiz enntmiu'^hatarozasnak az a mmiszere, melyrol mar 
fentcbb mejxcnilekt'ztQnk s mdy r^iekely kUblnbtteir^'el ujcyatiaz, 
a melyet a mai analysis basznal. K modgzer tdmeletl i^azoliai* 
val e^yOtt a k5\etkezii^ 

JeluljQk. mint eddig is, x, j-nal a gnrbe axon pontjanak 
eoordinatait, a melyhez az ^rint5t keressl^k : voji junk ezen ktn^esz- 
tOl cpy egyenest, fi liatarozzuk meg annak egj^ masik jiietazeB- 
poutjat (i^, y,) a garbevel ligy, liogy az ordinatak viazoaya bata- 



rozott ^rtok, p. «». 



h 



k"g\'eu. A mint iatbatjuk, Descartes a 
neni az erintot, hanem 



probletnat teljea altalaiiosan fugainiazza 

nz adott ponton keresztiilJialado s bizonvoy Jelt^teluek — ^:^- -^ J 

Vyi h ' 
elegt't tev5 Bzelot keresAen. I'lg}' l*t>gy az priiit(ntiegliatai"oza& e 
probk'inatiak npeL-ialis, batareat'tf, Hngy a megi4dast nyerhesslik, 
Ifgyen isniet az adott |ioat B, a masik ^arlie p<Mit H^ : a szelci- 
nek. BB^-nek a tengelylyel raetszespontja E ; BE-uek tlerekszogil 
projeetit^ja a tengelyre A, BBj-e E. Az y, A; y^ A-|- E befagok 
AltaJ meghatarozott dcrif'kszogii hAromszfigekbM : 



yi-^y^- 



y+-}E. 



MasfeWll meg. ba a gtirbe egyenletebeii. f (Xjyj) =- U-baii, y^ 
helyetl imynti erteket* X| holvett pedig x 4 K-t te8Z«ziik» Bzar- 
jnazik : 



^ Epiatobic. ML ji. 108. Epistola ad D, Midorgiuni. es p. 195-200, 
Epiitola ad Rev. P. Morsemium, p. 201 -203. Epistola ad D. Hardy 




e^yenletbo tfven, lesz 



vagyis ; 




A PKLS. ANALYBia ALAFKLYKINSK KBIT. TftWT. KKPLERTfiL LAQEAHBE-IG 



f[x+E. y^-^E] = U. 



Ez az egyenlet ket iameretlent hirtalmaz, t, i. A-t in E-t, 
a meJyeknek meghatarozaBahoz ket egyeiilet sziikseges, vagyis a 
szobaii leviKi kivUl meg egy. A meg sztlkseges egyenletet az 

V es y. kozcitt adott vonatkozas ezolgaltatja, t. i, — = -^, a hoi 

g, h ismiTt, a feladat ei'telmeben adott mennyisegek. y^-iiek ebbol 

vett ert^^ket : y -t a deix^szogfi hiromszogckbtil nyert I'^rtekevel 



A+E 



liA = gA + gE 



melybdi akur E4, akiir A-t meghatarozbatjuk s ti riyert citckt't 
a gOrbe traiisi'onnalt egyenlet^be f [x + E, y H- -. E] =^ helyette- 
BiVen. azt egy ismeretlenQve tebetjfik, 

Ezek megfotitohisa utaii az ennto megbatAruziisjinak m6dj» 
nyilvanvabi le^jz eliittiink. Hug}' a azdci ugyaiiJB erijitove vAIjek, 
a B^ pontnak ossze kell eani a B pouttal, tehiit y|-nek egy enlCi- 
nek lenni y-iial s igy a kett(> visionyaiwk az cgyscggel. Vagyis 
g =. h, s ebbol lbly<>big 

A = A + E, 

tebit E =- U. Ha E ez crtek^t az f [x + E, y + -^E | : E = cgym- 

letbe — a inelyet tt^raieHzetesen kifejt\'e s az f(sy) ^ (I gorbe 
egyenlet ^rtelmeben n-dukalva kell gondolnuuk — brht'tteskjlik, 
^peii ugy mint a ezel5 aieghafarozasa eseteben, az A isineretluii 
6rtoktH ado egyenletet nyerjQk. 

frjuk az ffx-f-E, yH-~E| fttggv^nyt kifejletten es pedig 

a ma tjzokasos f&ggvenyjeiek alkalniazasdval. akkor : 



J 



▲ FIL8. AMALT8IB ALAPBLYEIKBK KBIT. TOBT. KKPLBSTOL LAORANGB-IO. 43 



/ df y df \ J d*f y d*f y* dH \ 

tehkt: 

f[x + E,y + |E]-f(xy) 

"- — i 

dx"^A"dy"^* Ux*"^ Adidy'^A^dyV'T-'- 
Ez egyenlet segely^vel nyerjtik A ert^ket, ha E helyebe 

a h A = gA 4- gE egyenletbSl szarmazo -t teszszttk, ha h 

g 
^8 g kiildnb(5z5k ; ugyanez az eg}'eiilet tcljesen meghatarozza A-t 
akkor is, ha h = g s ennelfogva E = o. Es pedig ez esetben 
az egjenlet a kovetkez5re redukdl6dik : 



dx A dy 



melybdl A ^rt^k^ttl 



dfdx 

^— >- = dTd^=+>'^-* 

nyerlink. Azzal a klilcJnbseggel tehat, hogy a subtangens helyett 

y 

a"* vagyis az erintd szOg taogenset keressttk, a mai erintomeg- 
A 

hatarozasi eljiras teljesen megegyezik a Descartes-eval. Egjiittal a 

= f(x+E,y + |E)-f(xy) = 
/df ydf| /d^f yd^f y^d^f| 

egyenlet egyszerre ravezet bennlinket annak belatasara, hogy lia 



A-t a + - — =■■ egjenldaegbol hatiiroi',zuk meg, egyenle- 
tlink E azamara ket, (f-val egyetila erteket ad, s Jiogy viszont 
— '\- ' — iikvetlcriill eltliiiik, ha az egyeiiletnek ket gytike 
vau. A 

OX A dy 

of^yeiilosiej^^ tt^liut a iio^zetrH tenyt-zti kcresett kritrriunin es petli^ 
liatAordithatkiiul ktiiiiiyebbeu Byerbett) es e^^Hzt^'iibb knteriuma, 
mint a nudyet Desrartes eh6 izben a Geonietriebeii adott. 

Ha Fcrinat fs I>i*sr;iftes eriiit5-iii(^*^hatar(>si;iBi miuiszeret 
(58szeba8«>iilltjiik cgyiiiasHal, binyej^^t^b^n kUb'irdise^^et tabllunk ko- 
zuttttk. Fermat a f^<Jrbe i>ont urdiiiataja belyett az erintii meg- 
felelti ordinf^tajjh veszi « a fpladat laejLjolfhis^ra vezet^ egyenletet, 
lielyeBi'bbt'n adai'ijuati^d i*z utori kepezi. l)i*8rartP8 ma^aboz a 
j::urbtdiez tartuzo ordhiat/ikkMl didguzik* df a subtaiiiJ^eiiH helyett 
a siibserariHt bozza szaniifaHba. a niely a batarban, a luA t. j\ 
a k6t giirbe pont osszeesik b a szelii {*natdv^ lesz, nern egy^b, 
mixit a mibtan*rpija A iudycttesitesek eh az nsHzes miiveletek mijid- 
ket modBzeniel uj::yanazi»k. ilitidazoiuikal iiem kdiet tagadni, bogy 
a mi a k^rdes tirgyaMsmodjat illeti. Deseailes cljarasa vilago- 
sabb, Jijgikiit«abb m kiizvctleaebb, DesrarteH iigyaiiib az erintest 
a lurt Bzes speHaliB est?te gyaiiarjt I'of^a J'el 8 a problt'iiiat ana- 
lytikaibig Ui!;y rugalmazza, btigy kezdettiil vegig I'olytim egyen- 
It^tekktvl van ilfdgwiik: Fcrniat ellcnboti az erintiit mar jnegtahiU- 
iiak letidezve fel, ken vie! ea az adaeqiiatiolirtz folyamoriiii, ugy 
bogy az 5 egycnk'tei csak az E --- <l feivotel mellett lielyeBek, 
de ug} anakkor a beiimik szereplfi mennyisegek is E -- miatt 
eltiiimek. ug}' hogy a Ft»nnat-fele eljiirjift Bokkal kiinnyebbeu adhat 
folreerteBrc alkalmat,^ mint a J>('8cartcB-feh\ Ha meg iuizzaveftz- 
sziik, bogy Deseartcrt taiigenB-szabj^lya kontbbj kriotii. mint Fermat- 
imk ja\itott eljarasa, lebi^tetJen tule az elismi^rest e kerdt'S tLsz- 
tiVziUa kortil is megtagadnuuk. 



* De viszont sokkal konnyebben is alkabnazbatd a legkiiliin- 
bOzobb problemikra, a mint ernil meg meg fogunk gyozodni. 



' ASALTSia ALAPELVEIXKK KRiT. TOftT. KBPLBRTOL LAiiHANOE-lO. 4'i 



Xzonhmi De8eai*te8, tlarzara i\ lenyeges javitasnak, meWet 

kiizvetleniil va^y kdzvetve neki kutizonhet az erintti-me^hataroziis 

nj m6(l8zei*e. mindvepg idegeiikedik attol* s annak eioiiyeit es* 

felfedi*zoj(ikrn.'k erdemet Bebogysem ukarju <itizintt«ii elijiuienii. 

Ellen ben Fermat uj meg iij alkalmaziisokkal igyekszik bebizonyi^ 

lani, b«>gy az altala tVltalalt analysiiti a legkiUunbdziil) fajtn pn>- 

blernak megoldasara alkalmazbatn, niindnzukera t. L, a iiielycknel 

a feladatban szcreplij isiiieretlen vAltuztataaa s az ezuton nyert 

ert«kck rmazebaaonlita.Ha iitjan rzeit lehet erni. Azonkivljl baniu* 

latos lelenienyeBse;Lret talalurik nala niindazna feladatok ki'zelese- 

ben, a liol nuiveleti iifbeznegeket kelJett legyozuie, igy p, o. a 

tdrthatvaiiyii, vagyis g>okjel alatt levii rnennyisegek, vagy ilye- 

neket lartalinazo kifejezeaek differentifUatia alkalmdvaL' 

A Fertnat dol^ozataibaa tabllhato alkalmazasok kilzUl mar 

megemlekeztUtik a forgasi paraboloid sulvijontjanak tolkereseser^l, 

feA mi klibinbeii az integral-szamitas k ore be tartoz<> probiema : 

' maga tobbsziir enditi az a^ymptonuikra Viijiatkoz/i iiagyerdekii 

teteleket. melyekLez az lij analvsirt segelyevel jatJtatunk, azcm- 

ban iratai kiizott ilyeii tartalniu iieni maradt femi. Foglalkozik 

azonkivlil az intlexius pontokbaii voidiato erintok iiieghatiirozasi 

0i<'»djaval s e Teladatot is mint iniiiiniurn-pn>b!eiiiat Uirgyalja ^a 

cddja meg,' Az iiiHexios pont jellemzti tubijdonsagat iigyanis abban 

latja Fermat» hogy a bozzatartozo erintij e^ az abtif*i«sa-tengely 

iltal bezdrt 8z6g kisebb, mint b^niK*lyik fizointizedus pontban voiit 

erint^ megfelelii szoge, h bogy iMinelfugva az iafiexi(is pfnit erinto- 

az5g6nek tangeiise ndnimiim. Hngy tebat a i'eladattjt aiegoblba^- 

suk, meg kell hataroznaiik a giirbe tetazu leges pontjaboz tartoziV 

erintd-8Zt}g tangeii^et ft keresnihik az ismert eljanis szerint a fel- 

j^tetelt, a mely mellett e tangeiia a illetve aiiaak x. y ffiggvenye- 

eo megtalAlt erteke mini mam lesz. MiveL mint latttik, az ennU>- 

* , J . . -, df df 

szOg tangensenek, -imk erteke 



dx dy 



, x szerint differeiitialva 



df df 



az — = :— ^=y' szerint lehet^ reduetidkat vegezve efl 

A dx dy 



^ A gyiikjel iilart levo mennyisegeket tartalniazo ti. n, asym- 
■ikus kilejezesek differenti^lis^val fogrlalkozik az „Ad Metkodum 
df* Maxima et Minima Appendix", Oenvres L p. 153—58. 
* Oenvres. L p 1G6 — 67* 



i 



A FBLfl. ANALYSIS At*Af»ELVF,INKK KRIT. T6RT. KBPUERTOL LAGRANOB-IO* 



(If 



meg a — :^= oo esetet kiziir\\*i, a 



d=*f , y d-r y* dH 



dx^ A dxfly " A 

yeitlethez jutuiik, a raelynek baloldala f(x 



E, 



y + ^E) kifej- 



tett alakjjibiin ^ E -nrk roefllt'iense, th^y hoffp m inftejids pon- 
tokban E-m'k nemfsnk az eho. hfftfem n nifisodik htfrtiHyohoz 
iartoz4 egtfaUlniUt m 0, a mint eunek n gOrbtilet valfc^zasjihrtz 
kepest leniii ki*ll. 

Tfibb tpkintelbrn fi^rjebiiet frUemel a ilitferentinlis i-aleu- 
lusnak a fVviiytan e^yik alapjcb'n^ejL^e, a tiiruft Uirveiiyeiit^k levexe- 
tesert* alkalitiaziiHa, a melyet Di'scaiteH feilexett tV!, de lielytelen 
i*hnelt"ti iilapon h nem is kiftj^astalan levezt'to utjtin i^ekezett 
ii^azolai.^ E t<1nTriy oa^ font'OSfia^at Ferraat teljoB meilekbcn 
i^lismeri, (le armal inkabb kii%''asolJa ivi elmeleti alap ingatag 
voltat: a vis&^zavertHlcH es tores tonuityenek njiiiden kUKJn iga- 
yoljis nelklil ufryana/.on fHvetel abipjsui levezi'tt'Het; « a Descartes- 
lek^ DioptrikaiKik azt a pf»stulatiiHiat, a i\w\y sjzerint a feny kilny- 
nyebbon liatobu at a sUriibb, mint a ritkabb k5;se|cen. Daez&ra 
a bo8SS5»i en mk iratvaltaKra alkalaiat adott \itanak, Fermat 
ndiezsegei en kifogasai iiem szQntek mc^', s meg' 105H-ban is, 
mint oiTol (1ersi*licrliez (mjirrziuji lO-eii) imtt levtdo tanuFtkodik,^ 
azon a nezeten viin, bogy a feny tores vab'idi tunenyet n«^^ mifi- 
dig iiem ismerjlik. Azoiibfin mkv elidjb, 1857 augu^ztufiAban ban- 
^oztatja, hntfy nem szabad mc^elepHlni a ton'c^ny vntcy a levezetes 
helyc88ei,^eiiek egyszerii ta^'iidilHiival, baiieni ine^ ktdl kiserleni 
aimak ell'o^'^adliato elriteleti abipon es szi^iru matbematikai mod- 
szerrel valo levezeteset.^* 

A visszaverodetj torvenyet teiiyle^ De la Cbambre* e^y ilyen, 
PernKit meggyozodese szerint metrin^^'itbatlan alapra fekteti. t. i. arra 



* Keiiati Descjirtt's Sperimena l*hiJ<*sophiae. FraniM>fiirti, 1flil2. 
p 47—53. A vita folyaman valtott lcvek'k*^t lasd kul^lnosfu az Epistobie 
in, 87—174 hipjaiil 

* P^pistulae IJl. p. 114. „'tijo verani refrat'tioiunn rationeuj ant 
proportionem hacteaus iuf^og-nitam e*^se^ 

^ Epistolae lib p, 144. Episftola D. Fenuatii ad D, de la Chambre. 

* S^t m4r az dkorban Heron. 



A FELS. AKALYSIi AlAPfiLVKtNKlC KMT. TOBT. ttEPLBRTOL LAaRANQ£-1C». 



47 



a iiihh»zl\v liari*o2tatott, rnak nt^m kelloeii formulazott t*lvre, a mely 
nzennt u termeszet mimlejibefi u k'!2T<>VH^i't>b es leLrkunnvebb ut4it» 
modot kciveti. Es pecii|c t'z t*lv akipjan, mint Fennat megjegyzi* 
iiemc'sak a sik, banem a gorbc felliJetek visaziivenidesi jelensogei 
m tjir^'alhatok. mivel a j^itrbf^ vonalak ^h feUiletek az cfryos pon- 
lokban, a hal t. i. a feny^uj^ar eri liket, u^ry vitfelktulripk, ainit 
az illeto pontokboz tart^iz6 erintiik, S La ekkent u^aiiazKii elv 
se^elyevel a visszaver^ides mindeii kepzoU*eto esetet exacte Mwi 
tAr^yalni : ncm kellene-e ugyanezt megkiserleni a feriyttii'e.s j<*len- 
!*egevei? 

E tekintetben az a kOrlilmeny rikozott nagy aebezseget, 
liogy a f^6fly8uganlak ket kUltiiibozii kiJzegbeii felvett pontjai koziitt 
nem raagaoak a siiganiak toitvoiiidu resze, banem az uHszckritti 
egyenes a legrovidcbb lit, s igy e teiiy latszolag cllciiniondaabad 
volt az emlitett abpolvvel, De fflakist Utazolag, mert, mint Format 
niegjegyzi, a jelz**tt riebezsi^g elejiyeszik, ba nemrsak a fenysiigjir 
reszeit, lianeni azunkiviil az illeto kii/e^ek oll(*TijilbiHat 18 szariii* 
tasba veszszUk/ ugy bogy a tekiiitetbe veendu iiagywagok, tiit^- 
lyeknek nuiiimumut keretjaOk, nem az egyszerii boi^s^zikagok, ha- 
nem azoknak a kuzeg elleiiillasaval valo azorzatai leszriek. Ha 
tehat a feiiysiigslniak egyik, p. <>. a ritkabb kOzfgben Uivo poatja 
C, inasik. a siiriibb kuzegbeii IVlvott pontjii A, a tOru, mk felii- 
b-ttel valo talalkozas prmtja, a bol tehat a sugar niegtnrik : D h az 
AC egyenesnek ugyanezzol valo metszeapontja B ; AB -h BC - AC, 
mint egyenes vonalresz ki^ebb ugyan az AD H- DC toitvoiialiial, 
de AB . E, + BC . E, erteke megbaladiiatja a liasonloan kepzett 
AD, E, f DC.E, iisszeget. ba t. i. E, E. a ritkabb en sljrtihb 
k5zeg ellcnallawat jid«jlik. 

A problema matbematikai l'ogaJmazat»a tebat a ktivetki^zu : 
keresendti az AD . E, 4^ D(' . E^ tl«8zeg miuimuma h tlletve e nd- 
nimum fdtetebhiek megbat^in^zasa utjaii a 1) ponJ, inelyboii az 
A-n ea C-ri keresztjiljjalado ft^iyHugar a turn IVdiJletu! tabilja, 
AjEotiban eg} ben hozzateszi Ferniat, bogy *^ kerdes a tudiezebbt-k 



' Verum hiiie dilbcultati facile crmsiibtur^ praesiippnni'ndo . 
re^^istenham raetlifinuij diversani eisse : sriiiperqiie p,hsp rationeni mil 
♦Tertam pruportioueiu inter duas hasce resistentia**, cum duu media 
certae ciijiiMrtam eonsistentiae atqiie invicem imifonnia sunt. Epintolae. 
lit p, 14r,. 



48 



A PELS. AJfALVaiS ALAPELVEINEK KKIT, T6bT, KEI'LEBTOL LAf, BAJtGE'IO . 



kilze tartozik a tenyleg ot 6v telt el, mig a problema fo^alinu- 
xfisa QtAn barAtai iinazoltisara aimak mefjoldasiVt in nu'^^kiserlctte. 
Es«i p kinerlet szereiirseKen Hikeriil! is* elaiinyini, h(i<fy az 
tiiiiiyi nelK'ii tVkdat*it inef^ulilott Ferraat e^eazpii *4 van ragad- 
tatva a sziiniitiirti neheznei^ek k-kuzdivse es a vanitlaiiid krdvezil 
eredmeay altat Az emlitett alajitiirvony (a compt^ndioBitah! cdve) 
es a feny ter jmiesi rtebe8se*:ere va^y Aihatolt* keperttito^CTe voiiat- 
kozola*? DeBcarteseval teljesen cdlentetes felvetel alapjan iijiryanis 
a toresnek ii^jyanazt a Uirvenyet talalja» a melyet Desrai-tes M* 
allitott w ii Petit jiltal vegzett meresok is — letjahibb iiK'gkuze- 
litoleg — belyesnek biztniyitidtak.^ Sot az analytikai levezeti^t^eii 
kivUl ^^j tiHztaii az Euklidesi ^^eoinetriara tiimaszkodo bizonyi- 



' Pn^tiMtii aiitem laborrs inei fait niaxiair iusdlitum, inc^piiiatoiu, 
atqiip omnium tVbcissiaitim ; t^ojitquam fnim omneH aiMjaati<mps, maiti- 
plit^ationes, aatjtheses i^t alias operationps Metliodi inoae percnrrissem, 
taiidemqii"* condnsi«seni Probk'uia rpiod in ncliedala ^epiirata accipies. 
4topndieaiii Prmcipinm aieuin plane et praecise eaiidem refcactionibtis 
dare proportionem, (piam iK Cartesius sUbiliverat. 

Tam tnsperato successn niaortiopere eommotuM et adnnratione 
percalsas fui : lit^iteravi saepius AJ^ebi-ait-as mi^as operationes oodem 
semper successii, qtiamvis d^moa^tratio mea Hiipponat, transitimi I.iimi* 
mn per corpora densa difliciliortMn esse quam per rara; quod veris- 
simum esse eredo, et contradietiimern nou pati : D. Cartesiua vero 
coutrarium asseruit. — Epintolae, III. [>, 150. 

A levezetest rOviden a kovetkeztikbea adjuk. Alkalmazzak a 
H'Mivi'ghtm haszuAlt jelzeseket s valaszszuk az ^1 es ^' poutokat \ig}\ 
hogy Ar> -^ DC legyen 8 a ket vonal kfizSs hnssza 6'. A kifejezef^, 
mehnek miaimumnak keU leoai, eauelfn^'-va : S . E. -I- S , E. Vegyiink 
fel a kt>t kcjzeget elvalaszto vunaloa /^ MZfiniszedsagaban t'^y t etsss ti- 
le ges pontot O't 8 jel51juk a DO vonal re sz ho88ziit E-ve\ Fejezziik 
ki CO', XiM a CUD, AOD haromszf5gekb51 S es E altal h ln>g) a 
fellepci szrtgeket meyiievezhessuk, vegytink fel a DO vonalon a D 
niaaik oldalan eg^^ poatot : 0,, Az adaeqviatio lesz: 



Et V S'' + E* - 2 E . S eort CDO + E, > R« -i- E* + 2S . E cos ADOi zz 

S(E.+E*). 
a melyet negyzetre emeh*e s a meg gj-'iSkjel alatt marado tagot egyik 
tddslon uiagiban tiagyva es a lehetS redactiokat elvegezve, sz^rmazik : 

E, ' (E'- 28 . E cos CDO) + E. » fE"-" -h 2S . E cos ADOj - 2Er . E. , S^ = 
2 Er E, V S* -h E' — 2E , B cm CDil \W + E* + 2 S , E , cos ADO^. 

Ha az adaeqimtio ndadket odaUt negyzetre emeljiik s a kello 
egyszedSsitest a max.-min. szab^ly ertelmebea vegezziik, a kere^ett 
egyenloseget iiyerjuk. Ehtioz azoiiban miadea tovabbi miivelet iielkul 



8. ANALYSIS ALAPELTRTNBK KBIT. T^yiiT KKE'LKRTOL LAORAHaB-lC^ 49 

kt is ftdja a reliiictiu ti^rvenyenek. nu4y jiokkn) nehexkes»-bb 
e-s bos^zadalmasubb ufj^yan, azonbau nni^y joleiitoses^i't iiyer az- 
altal, hog} a valtozott nmtliemattkai upparattishoz kejiest az alsip- 
elvet mas alakbaii fornmlazza, t. i. mint a hgrovidebh ido dvH, 
a melyiiek egy^bijrdnt az okflvel ig^en egyszerii az (isszefuggese, 
A kerd^s viz8pilat4na1 h/A*replo niennyisi!'!^: uf^aiim az ut es a 
megfelelit niediuin ellenall<'* kepe*^8%<^nt^k fizoi-zata: 8 . E : az ellen- 
allo kepease*ret ptMli^ FtTinat, a ki a leriy idobeli terjedesenek 
hive» i5g}'5zeruea a tiTJ^desi sebesseg reciprok ei*tekeni*k (vagy 
exxel arinyosinak) vt*8/j, nia^at a seboea^get pedig ugyanazon 
kOze^ben ^llandt'mak. Ha tebsU az 8 ut mcgt^telere sziikseges 
id^»t T-vel. a ktjlnnbini isnien^len sebeHne^ct V-vol jfiriljUk : 



is* eljutuiik. ha - a itii podig nngjon k5imyfi — kikeressuk azokat 
m tai^okat, a melyek a njflveletek vei^rehajtAsa utin E elso hatvAuyat 
Uirtalinazzak, Ezek a baloldalon : 

8 8" E, » . E. COS CDO -- 8 S^ E. V E, cos ADO, 

•t. a jobb oldalon : 

- H S** Er ' E* * cos CDO H- 8 S* . E. * E, « m>» ADO,. 

reh&t egyenletbe tetel utjln : 

8 S^ Er ' E. (E. -f E. ) cos CDO = 8 S' E. » Er I Er + E* ) cos ADO^ 

8 a k«zr>s t^^nyezovel [8 S' . Er . E, (Er + E, )) OBztva : 

Er , cos CDO ^ E, . cos ADOi, 
vagyis : 

ti08 C DO _ E. 

Er 



— conatftus 



CDS ADUi 

a mi m?m mis, mint a DeRc^artes-fele tOresi tOrveny. — Azzal, bogy 
.1 es C'-t D-tol e^enlti tAvtilsagbaa veHZsziik fel — a mire Fermat 
a levezetes^ megkezdosekor jott ra — a szamitast l^uye^esen e^y- 
szerQiiitiuk, mert e^^'hkent neiri ket, hanpm negy ^yrtkkifejezessel 
Iciine dnlgunk. S az ritobbi t'sc^bt'ii jeleritokfayfa liu«szat?al>lj cljarAa 
tartotta vissza joreszt Fennat-t a sajat beismeref^o szermt - attol, 
ho^^ a levezetf'Ht me^kisLVreijc. Kitetj<zik ebbol. hf»^''y Fenuat uz e 
fajta mfiveleteket nprii k«)imyen vagy logalabb is oem ^\i'g gyor^aa 
tudta vcgezai, a mit fokent a -j- es — on kiviU minden mas mfiveleti 
jeltol valo idejjre like d est' nt'k s a Vieta-fole jelzesmod ir^iiti eblszerete- 
tenek keil betiidnunk. A kidlo jelzt^suidd nelkul uj^^ani.** a levezetesek, 
formulak 8 azok egyarantossaira *^s szabalyszeilispge nehezen tekint- 
hetuk At, veht'tok I'szre t's tVjezhetok ki. E tekintt^tbt-n DcHcartesf 
hatiroznttan ftilijtte all Fermatnak s csak ^iajiiabii leli**t, hf>j^y amaii- 
nak elonytis jelzeseit es eljir^sraodjat Fennat meg^szokAs^bdl vagy taUii 
neaiileg hiii-^agbol is neni kOvette. 

ATHKNABUM. 4 



i 



TjO 



A PELS. Ah'ALYSlS ALAPELVKnCBK 



Ti^RT. HMVLKlirbh LAOaiKGK-lti- 



V - S : T m E--T : S, tehat E . S = T. li^^v Iio<rv az E . S ahiku 
azarzatok f»88zegevel e^ylUt a niegfeleli* idoreszek osazege is mi- 
Dim urn . 

A terniettzetphilnsopliia of^yik legAltaJanosahb elvenek — 
itiely nein mas, mint a le^kisebb actio elvt* — tudomaixyos v\z»- 
gAlatra alkaliiiaa alakbaii vain krlVjezt'set s elsli. nsigy i'eltQne«t 
kritett alkalnuuitsat t^zek szeriat Fermatiiak m az li szellcmi 
tnlajdoaat kopezii ajialyaisiiek kiiszonhetjuk. A aiidon azcuibaii 
tfzt conatataljiik, aeiii ballgatliatjuk el, Ijo^jry t*z iirialyHis i!ieglt*|j(> 
urednifiiiye jtdeiitekeny tevedi^Hbe pjtette Fernr.it-t a levezetes 
valodi erteke t\s jt'leiittisegere aezve. FtTiaat u^yanis nem vettt* 
eszre, hu^' az altala eliogadott cs fornialazott elvbiil a torea 
ton^eriye ep iigy levezethetci a De8carteti-folt% a sUriibb kcizeg- 
ben a ieay u.-igyobb athatobisj kepessejijet feltt^tideKfi, mint az 
fllenkezu hyp^the^iB alapjdn. A leladat fogalmazasanal es mog- 
oldawara nezve ?i l<3iiyt'ges i-supati az, hogy a fonys^iigar azuii 
reftzeiiek szin'zujat kinehhnek vegyiik, a mcly a nieKilegeHtol job- 
baji elliajlik ; liogy azutiin ezt a kisebbnek supponalt tenyezot 
Fermat ertelm^ben ellenallaitiiak, vagy Descartes szellenieben Beben- 
aegnek s illetve jUltMtolasi kepesaegnek nevezeHi-(% az tiikeb^teseji 
minJeg}\ Ea L'sakugyaii a kuYetkcz5 szazad knzepeii, a mikor 
Newton liataaa alatt a fenyjtdonsegek targyabUanal Descartes 
mcebanikai fellVifi^awa (lorn in alt, az actio elvenek ismei*t alakjiiboz 
Maupeiinis ^pcii imni felvetel abipjan jut el, melyet P'ermat 
annyii'a termewzetellenes^iiek tail, bogy t. i. a feny sebeasege 
kiaeld) a ritkaldj, mint a sUriibb kiizegben, h bogy ennelfogva az 
«t tenyeziije nem ellejiallaB, lianem jiebes^eg/ 

Dr. Horvdth Jdzsef, 
(Folyt, kttv.) 

' A f enyjelenst^geknel feH6p5 miainmra, ba a krtzcgeket s ezck- 
kel e^Utt a sebess6^ekt?t folytonosan viltozoknak veszHziik (a mint 
miir Hiiygens is tet^zii j V . dS, mig a Fermutfele minirauni iij^^yaa- 
ozen feltt'telek alatt: i E , dS. Cg> bugy Maupertuism?k nagyon komiyfi 
volt a aiaga (tulajdonkepeu pedig Ferruat) aviht elvehez jutiii, mej-t o 
vegbOl csak Newton hibds elm^kthxek megfelelfien a Format fdtjii 
bevezetett dlenfifldht kellett ugyamtzon hditjdonsugu (azaz : csak a 
k^Jzeggel valtozu s a litkabb k^zegben kiscbli Hrhvssiiinvk nevexnii\ 
— lmi% igj' jut akirhanyszor a legexactabb tuduinaay is CHupa teve- 
d^sen at az igazs4gboz ! 



^ 



A SZEMLKLETI MODSZER AZ ERKOLCSI KfiPZfiSBEN. 
— Else kdaslemeny. — 

A szemleleti modszer rmtudaUm alkalmasfiAsa az ujabb paedn- 
gftgtahan, mint iiiinden tndiniianyns belat^is, hosszati es bonyc^hilt 
fejiodes eredmenye. Tudvaleviileg mar riatou ajAiiIja, h<t|;y az 
4rz^kibitl kiindulva i^pitsQk fel a taiiitas remiszeret. de e n^^zet^t 
inkAbb metaplivKikaja mint p8y<*lit>logiaja HiipiUjii, a nieniiyiben 
vele a latszatviiaj^Tf*! a/, i^fizmek rtilo vilap-ira vabi atmi'netet 
Tazolja. A gzemleleti iiiiKlszer f^imdabita (»ntiidatc»saa az lijabb 
leLektani retlt^xio mefs^szlilotesevel lep foL Rabelais, Moiitai;i:ii€ en 
Liit^ke ajaidjak, ez utobbi mat* kapesiolatban philosripiiiajanak azon 
alaptetelevtd, bogy ismereslink miadeii taitalaia vetreleoizesbL^ii a 
tapaisxtahkbol, tebat a szcmleletbul ered : a |ii:yak*irlatbaij pedig 
Ratichius, de klilrinMsen ComeniiiH liaiip^HtlJyozzak reszben kozvet^^e: 
n concretrol ax L'lvontra valu atnienet ajimlasa, reszbeii podi^ a 
azemleleti mxidszer direct bevezetese ailal. 

A XVL aziizadtdl kezdve a szemleleti mudszer bar laBsaa, 
dt* biztosan bodif. Utt talaljuk mar a Je^Hiiitak modszereben, 
Fleiiry abbe elmeleti muvebt'ii (Traite du cboix et de bi metbode 
des etudes 10H(>,), Pnnirkeiitd, luigneni teljen kifejUidesebea 
RoQSseau. Basedow, Pestaiozzi H Herbart t«>rekvetieiben I6p fol. 
«2 utobbindl miir sz^leski*rii lelektam' kritikat apparatun kis^- 
reteben, 

Mindaxunaltal ugy latjuk, bo^^ e luetbodtis tcljes kiaknA- 
2asa 6s ontudatos alkabnazasa me^ a mai jiuiMbijiCO^i^ibaii sem 
kCivetkezett be. Kiili^aiiHen ket poatot illetlde^ nelkUli»zzUk e m*»d- 
szer tudom^oyos elmeleti kidol<2;:ozsi8at : az e^yik, boj^y a szem- 
leltetes ismeretelmeleti alapjij nines kellolej; kidomboritva oly 

4' 




52 



A 82BHLiLBTI HODSSER AZ EEKOLCSI k6pZ^SBBN. 



^rtelemben, iH>^^ e meth<idusn!xk, mint egjjcfJen leheto ismeret- 
Bzenesnek meltatasiivnl iiciii t^iljilktizuiik, maHreszt pedig %\ iiieny- 
iiyiben csupilii didnktikai nmrA-[ytl6}U eszleljtik, Jiolott nezetOnk 
szerint e riKkirtzer nemeHak a fanitds, de mindiMUiemti tudat-ala- 
kitA«. teJiat jytidaban a piivehikai novelet nek is kell, lioj^y alapjat 
kepezze. Miclutt azonban nie^kismdiuik e kiejj:csziteBt. le^yen 
azabad a upvcdeH altidaiio« fu^alman*! nehany niegje^zest ton- 
nlink. A legkitruiubb pat'daj^ogiai rendszerck es taiiok Aristoteles- 
b(1l eiresz Herbarti;; a tievelcs t'ztdjit erkohsinek valljwk, tehiit 
a tariitAst alilrendelik a Jiovelesuek, vagy a mint ep H«»rbart niagat 
kifejezi: a paeda^opa rziljiU az etbikabul, tszhk*'ii a psytdiolo- 
^iabol veszi. A nem iitilitaristikuw, tohat a hiimaiius, a nzak- 
iiiliveltKeK^t niegidozo altalaaos *miberi nevcd^a nem is jelent 
egyebct mint op iizon tiirekvest. bo^^y a neveles ez^lja el8<i gor- 
ban az emha- kifejIeszUse, mint endjernek va(6 abkitasa, a liogy 
csak miisiKlftfjrbaii jruint^k Hzamitiisba a taraadalmi elet trd>b<i- 
kev^sbbe ideiglene^ exigentiai : az utilitaristikuK azempontok, 
tebit a nvm paeifagogiai rzelzat/i tanitd.s es net^eles. 

Ha elisniertiik az altnlfinoa liumanuH nevelea letji>g(multBA- 
gAt, Btit foleuyet a szakneveles, tebat az iitilitansmus melJett. illetve 
fiilrJtt, ezzel tubijdonkep azt mondjiik, ho^y a lievelesben az iudi- 
viduum kifejieszteae. tekiiUet nelkul a JiasznoKKa^i Hzenipoiitokra. 
kepezi a neveleg foezeljat^ ti/jival : az eijymi ekt evolntUja a 
neveUdien onciel. Neveleslinknek arra keU tiirekedni, liogy az 
embeil els6 Borban immagaert neveljiik, a mi termeszetesen nem 
jelentr, bog>^ m a tarBadabni elt*tre. tej^'yiik alkahiian^a, mert 
hiszen a mai nomiaJiH endM'rt teljeson kiiejlt'szteni aninit tesz, 
mint tdrsadidiui mztoneit is kiburitakozdsra jiittatni. Midori tcliat 
azt mondjuk, bogy az e^^eai ekt evolutroja a nevelesbea dtu'Zel, 
itt termeszeteseu iwm a Hobbes-fele lictiv antiaotdalin t*mbert ertjtik. 
banem a valosagoH az evolutio riiai szinvotialan alb* embert ndnd- 
azon voaalkozdsokkal eiryiitt. intdyek (it elvalasztliatatiaiiul a tar- 
siadabru elethez kutik. Nem az egyeni erdt'k, iianf^m az rfif/eni 
elet fvidutbijanjl van itt sz<*>, n mely elet lenye^^es mnaizanata- 
kent ii sat'iab's kapesolatok egeaz ten^cret magAban fo^!alj;t. 

HumaiiiamtJ8 es utalitarismiis Jiareza a paedaero^dabaji vej^- 
elemzewben iieiii e!a:yeb, mint a biologiai allaspontot aterto va^y 
sejto |i<xsitivjsmiis. a mely az emberi elefet mar esak orirna;,'abrd 
eitbeici et* nietapbyftikailag netii igazolbato alakulatnak taHja tt 



i 



I 




A SSEKHI.^LETl MODHXER AZ ERtCOLCSI K^PZ^SBOL. 



53 



I 



aueoii aU;Upont kiizdelnK% a rnt'Iy a% emberben eaupan CBzkozt 
lit ukar vahimely immaneim ozeJ (tArHadiilini utilitariHiiiuH), akar 
vjdajnely tnuisceiules hivatiia (theologiai utilit;irisHiut!) elnveresere. 
A ket utobbi kozott lenyeg^ klilrmbseg egyatalan niiu^seu : iigy a 
nevi'lesi nmterialismus, moly a tit^veleji czeljat a ^fukli" boldog- 
Sjlpban liitja niiiit a theologiai ueveleg, iiiely utjyaiiezt jillitja fol- 
dontijli vilatfitasban czeliil me*: kepteleiiL'k az etiiberi (^n nil mien 
ekt :iuUm<im jclteget lolfog'ni, niolyneJ J'o^va aonak k'tjugcmultsa^^a 
tJrmiapiban van, mds valami kiviile Allobol levezctbetetlofi, teliat 
kibontakoza^at nem Jebet eudaemtiniatikus, sz(Vval iitilitariafikus 
mozzanatokbol megei'tenj es bevezt-tni. ' Neni t*j:y rletalJa|j<)t : a 
boldofTsaj^. hiineni mttga az ehf, annak batarlalan kihontaknzasi 
tfirckvese az az albUpotit, Die)yb5l iiiaguk az elctjdeiisegek a Ic*^- 
€gyftZeriibbekUil a legrbonyalultabbakig cgyedOl megertliot^k. Ezt 
a belatawt, nielyet azonosaak talaltiink az elet. a turlat s ve^elcni- 
£^sben az erzet rrilboalliatatlaiirtaj^avaK neveztlik * a phUosophmi 
hilatds bioloijiai szenipnnijihtak, a niflynrk parila^'u^nai furiiKija 
Tegelenizesbcn a nevelesnek mint oly miiktiilesot'k fojirH'pti<\ja, 
melynek maga az egyeni elet kiboTitakozaHa kepezi czeljat. 



A szemleleti m<klazcr ismeretclirieleti indokolasa tigy biKZ- 
ftzllk abban fekazik, bogy a kozvetett (kiUH(>) oh a knzvetlt*ii (b<t^l8r») 
tapasztiiliW kepezik kizarola*: a tudattsulaiom realls buvlUeseiiek 
fi^lteteleit. Mar Locke eHzrc'vette. liogy a belii*:» tapasztalsU, lueJyet 
6 refiexiomwik nevez, el<ire fijltcszi a kliUot, vagyis a iiiai lelek- 
tan nyelven sznlva ; a tudatfunrti/jk fejlettebb foriuai, a melyek 
kOze a »ajat tudatfohamataiiikra vakj lirititdatoa tigyi'lem ia tar- 
tozik, c9ak akkor fejlijdbntriek ki, ha az eg^szeriibb furifti<>k a 
klileu beiwyoaiaaok attal begyakortdtattak s igy tudatunk mar ren- 
delktjzik bizonyus inaterialiBHal, iiiefyek azutaii a belso tapasztalas 
fnlyainaiait i^ kifejlesztik. Mert — ^s ez a kdriilmeiiy igen fontos 
a szeiiilekti mcVdszer ervenyet ilMtik'g — liDgy az ii. i\. psychikai 
fblyaraatokat m, midon tiket goiidoJjuk vagy rfVhikboszelnjik pbysikni 



» V. fl VmUeix System der Ethik 188<>, S 1 48. 
» V. jj. Atbenaeum VIL ^vf. 349. 1. 



54 



A lttinn.ftT.ETI m6dSZEB AZ EKR6LCSI KKPX^SROL. 



folyatnatok mfjdjani giHidolJiik es a tjajatosan psyt'liikiii szenipont* 
a melyet <* fu lyamatoklioz liiztink ep C8ak e^'v mas tisztin sub- 
jectiv 8zcm|)i>nt szembeu a pbysikai jelensegekkel. a melyiick 
aajiitoB Jolk'i^^et a imzzajuk fuy.r>tt <»bjeL*tiv szenijxmt adja meg, 
M^a Bzoval : a tudatfolyaniatokat in (mint ezt mjir maiu'a a 8x6 
mutatja) tulajtluakep pliysikai kepek alapjjin szerkesztjiik meg» 
fie hogy uiegiH inegkiilonho'letjiik dkct a piiysikai folyniiiatuktol 
tTiriek oka ei» az, bogy kozveUeu tapasztaldsbaii tekioljiik oket, 
Hi^zeii ^pbysii^ijni** H psyt'hk'um** aeiri kliluii entitfUok, melyek 
a valosilf^ban klibm cbJtV»nUiinaiiak, liaiiem egyaztiii, a rpabtasbaii 
egysegea ^9 Dsztbatatbin tapaszUlati tartalomiiak kylunbiizd 8zem- 
pontokb<il tekintt^tt kt?p*"zi. Efre^z vila;^(>m „psy<'liiL*unr a mcnnyi- 
ben azt nrint iVzHeiin H kepzetehn (issze^et tekititem, vagyis a 
kuzvetlen tapaaztablt^ban ; ea ej^^esz valosil^om ^.pJjyHicum'^ vagyfs 
pliysikai lolyamatok osszesege, a nienoyrbeii azokban ter es ido- 
btdi proeesstisokat latok. Rjiiik nezvp azoid^aii Idle^ az bir fon- 
ttttiSilggak ho^y szemlelet ntlklil a pByclukai folyamatok kepzete 
soni nierlllbet fel tndatiinkban, s ennyiben a 8zeml<Meti nimUzer 
a if;^^elvoiitabb HZtdKuiu tudnnianyiiknak is abipjat k(*[)ezi. 

M'ldszedjnk alapja teliat azon tagabbkorii toiTt'ay, bogy a 
tadat t;irtalnui azunoa vugeknizesbeii a tapasztalat tartalaiaval, mert 
tudatiink ugyan uj ByntbeBlsbe hozliatja a mar tapaaztalt eleme- 
kf't. de oiiinaga ilyeiieket nrni ternietliet. A tnpasztabit tartiilnia 
pcdi^, vonatkozzek az tikar a ^pbysikai, "akjira ^Hz<dlemi" vilagra, 
mintiig ^zemh'hH, s inegsztirzt^se ter v^ idobL4i tudntidrniidt leira- 
g^t ioltetelezi. Sz('>val a torveny, a inulylyel itt dolguiik viui, igy 
hangzik : a tudat tartalmdnak reaUs b^vfilese a tapasztalat gjfara' 
poddsdhoz, nt(jf/is ttj szemUJeii tartahm megs^trzesekez vaiK mmt 
sine qua non foltefeihtz kliive. Ezert a tudattartaluni le«rM"HniaJi- 
Babb H a tudatszerve^zct tennrszetenek lepiikabb me^^felelo i::yara- 
podasa a kdzretiett szrmfrUetrs, inert l»iszrn minden eg:yed trny- 
ieges 6s leliot^ tudattartalmM fizeudidcti materialisa imtkrotza, 
meg. Klnek'kinek tenyleges es hheio tiidattartalma teiiy leges ^*8 
lehetcl Bzeiiilrlt'tc'diez van kotve : ezert mmdeji t^mittiii e8 nevelde 
fvvtiA- annyira kvpes, a men ny ire az egyed szeinlideti Uiitalma azt 
engedi. vagyis esiipan azon fogabnakat es erzeseket tVjlesztheti 
ki a neveb'*», nielyeket az egyen iizervezete egyreszt megejiged. 
masreszt. a mely fogalmak en erzesek kifejJeszte»<''re az egy<»n 
szemleleti (kep) apparatusa tanipontot nyujt. Vibigos, liogy sziii* 



A SX£M(J;LKTI M()DaZEK kl EBXOLCSI KfiFZfiBBJflV, 



55 



tote wem fejleszthet^ valakiben a kiiick g2inbcnyuiii,4gai item vr»t- 
tik fagy tSkoletlenek : erkolcsi erz(:'8cket Boru bi»zliatunk Ic^tre 
0^y a^pn tudataban, ki tiU^sailalnii vonatkozaHokbn csak i^en 
kwTeftSi* lepett, va;^^- ji kiiiek erkolrgi dispusiHoi bnrniily .sztrve- 
zfti oknai fogva hianyctzuak (moral insanity). Mert tekintsUk hkx 
az ^rzehnet caupan a kep;cetpk kjaero tonuaanak, \K\kt pecii^d: 
on^llo tndatfolyaniatnak (mint Ktilpe"), bixoaytis — h^ ez a pont 
fontos a paedagogi^ra nezvc — valamch i'-rzelcm ITiliiiertib'we a 
tudatban mindig bizonyi*s ki'*pzetekbez v:in kntvt^, a niely€*ket 
miiideuifsetn* az erztdem velejaroinak keU tekintenOiik. 

£^p dgy a mint tudafnnk mind en tartalma a tapaB/tHlagbr»l 
ered. s a tiidat apontanejtasa c tartaJmat rgak iitd'dgozza, ala- 
kiija a ma^a sajatc>s forinaival, illetve fiinrtioivaJ de iiein teremt- 
bet nj tartahnat, ep \\^\ erzelmi terea is valnniely kepzet iit'-lklil 
a2 azzal kaprnolatos erzelt*m seni jiibet b4rr. A tirsadalnii enat- 
kezes vaiOBagos rthtkai enekeleSj ez uton nyerjtlk azon kep2e- 
teket ^8 az ezekbdl kin*»vn fof^almakat, a nuOyek nyonian erktJlesi 
^rzeseiiik fel^zlnrc kerlilnok, A nt^veloiiek tebiit nyilvan oda kell 
t()rekednie, Imgy a novcndt'ket oly kcpzetekliez Jnttassa, inelyek 
rp ez erzoseket kifejlesztik : t*s Uw^y mikep ktdl v. krpzfil^^ket 
gzeml^ieti jeilegiiekke vagyis lebet(> lei^intens^ivebbckkt* es igy 
a ttidatban le^rmt'lyebbea beveBodfikke tenni — ez kopezi a szem* 
leleti modszer alkalnnizasanak prubh'rnajat az erkrdcsi neveK'sben. 

Az egyeii moralitana, mint niinden f^oniplikaltabb jelt^nBi'g- 
ogoport, ftzamtalan {mnzeliato ti*nyt*z(i e« igj' bunyolult tVjIodt'^B 
eredmenye, melyeket a pacdatfogustiak kritikai szPiimiel kell 
bec&Oluie, ho^y e truyeztiket aiiiv<'iszHrnek szolgalataba bajtsa. 

A le^elfto tf*nyez(i nui^a a physikai tervezpt, nevezetesen 
az idegreHihzn\ Kenki. a ki az flettani, k''h*kUmi es a prtyiditipathia 
legflemibb taaaiban jaratos. mnn ta^adbatja, hr>^y a munilitas 
vttgyis az eti;yrnbeii RdmcnUo erkolfsi crzesek t*8 az ezekbol ki- 
krifitalyozndii liabitus szoroflan az idegdisposititUol, verWIsegi 
vi8zouyokt<31, szoval magatol a szervezet tdettani allapotatol fU^^- 
liek. Hiszen orkok'si cselekvi'HUnk mindejjyikc egy-egy mgatoa 
reactio bizouyf»8 kiilHo ingerekre, ep ugy mint rrzetoiiik «''k mozgil- 
»aink. a kDJnnbfteg ennpan az inger (niotiviim) en a reaetio knb>n- 
bozil bnnyolultHagaban n\\. Az cgyen modus seagevdijf pedig a 

» Grundri.s8 diT J'sycholo^e, 189*S. S 2:^6. 



56 



A SSSSVLfiLKTJ MODSKliR AX KKKOLCSI KfiP/.tSBBKI*'. 



titcloinany duu alisyispontjjirol tekintve pdyetiikai t^ren is a%ori>dan 
fli^g *•« fi3l van trtelezve az id*^^'reart!6t<il, szova! iiz cgusz szer* 
vezet diflpoHitioitoL miiitiui iOvf^olet m tuilatolet, ijtiysikai t'li szel- 
lenii fum'tiok esak elvomisbiiii szakitliatok el e^ynrnfttnl. Ha a 
gzorosalibjin prerisirozott ^inet^tdeloHo^et** vag^y ^.paralldisniurtt*' 
nem h isitierjuk iiiijnl*'ri Un'i'n tudatiUet en ide^rlet krizott. aniiyi 
bjzonyos, liogy e megiVleloHe;^ (imiflcff fonnfUl s nt^zetliiik szerint 
tiibb iniiit hypothetiis. Mert elv^^gre is triiy, ho^^y bariuely psyi'hikai 
funrtio nief^azOiiik, illetve zavaitatik az idej^'reudszer zavai*ai va^y 
tolje?^ Hboriilana altal h i^y kt'tst*?j:et nem szenved. Inigy az ide^'- 
t-let noriiialiH letulyasa u fudatelct scMtetlcnsrp'^iiek KJiie t^ua nori 
feltrtelc. IliBzen a .tadatt-let" a valosagbau miiidi^ e^ybt^esik a 
pbysiologiai rlettel; a tuilat mttidi^ t^let eg az rlet miiidi^ tudat ^ 
osak u aajat ehimaeraiiik altui t;lmasztott neheZBejjrek ellen kiizdilak, 
ha azutati bizoiiyit(*koka1 kivaniiiik a kelUi ine^'fekdost'^<*Te nezve, 

A rizervezet beliatavsauak i'lisrij(^r<'KrVi'l a iin»ralitaj?ra egy- 
ilttal eliiimertilk az (HthWis liatalmat la. Ha tieiri is allaiia nn\- 
delkezcslmkfc szaiiitalaii kozwiknul ide%'a.g6 trny, //^ir w<ifj?f* a 
psyckopafhikus dtarokles biztositja a priori az altalanoe lelki at- 
i>n">kl*'st, s ba fgiipjin ezen trnyeket iKmcniuk Is, egeaz jo^osan 
allitljatiiok. bo^y ktlf a iiariiinli!^ leikii rietbeii iti iitWiklHut'^k lennie. 
Iliszen a koros vaj^y de^eonralt a«;y ncni befolyaatdbatna :iz utVid 
tudati*leti*iiek epscgct. iia iiz e^<>Hzsegeti a|i:y foIyamat<ii \'i8Z(»iit 
iieni nUti*te!e?jH''k a tiidatpro*^es8U8ok acrtetlens^get. Man szoval : 
a bt*te^se;^ek nem iirokliidbetuenek, ha az cgeszae*? is nem onik- 
lodnrk, a mely e^^eszse^' pi'dig: vp ugy a iiorinaHH aj^y^yal van 
adva, mint a ho^y viszotit a koros tudatelet a beteg ide^^rendszer 
fVdyiimaiiya, Hisz a ^betegrie^^" nem egy onalb> kiiMn eiititas. 
banem csak egy iieme, aajatos fabncinniti) Jcfolviisa a bf(dogiai 
funetiuknak, melyek a valosagbau nem t 'pbetiik el egyeb elettani 
folyamsdoktol. Ha az egeazseges idegrendszer nem valna jiz nXu- 
dokban is loUeteU' az ep tudateletnek^ a mely egeszseg kedvezii 
kiJriilmenyek kiiziHt aparul fiiira szalb rtz6vai, ba az ogeszHeges 
tadatelet nem volna ep itgy usazprodiirtania az osok osszeletenek 
— a kuros ^% degcneralt idegdispoHitio nem Miatna ala egesz 
tiemzedekek tudat^ijetenek epsegot^ niert e koros atr^niklcs enak 
6gj^ lebeUeges, ba az egyeni idegdii3}K»sitio mindig dtoroklis folyo- 
mdnya, s igy az azzal Jrdlepti tnriatelet is. 

A moralitas liszmiylagogsaga t*s egyeneiikent valo kUloji* 



4 

1 

I 



•:^tmam^i a. 



yc a* mr 




'^en^i 



-vt-Mpi^ 



^rrt/ijlcvi « 



A SZEMLIELETI Mi>D5ZEB AZ K|tl£0LC8I l£tPad£61iEM. 



egyen jiivitlirttafJan^agiinak folteveneUn, li "i^ly e^esz miikodeset 
me^benitja. Az atorr»kles Imtalnisinak me^oresere iifmiil inkabb 
van roiiiL'iiy, iiuTt hisz a tarHiuhilfiii i«ilieu, iscit maga a tievelei* 
is tiilajd(iTjke|> sugfresititv jiluil hat, n niclynck hortlerejet n pnori 
me^'hatarozni teljos lehetetlens^g. legjibibb tiidAsunk mm dlMa- 
pontjiin. 

Miiitiiii pefli^ valanidy elv laryakorlati pat'dngo^ai alkal- 
maza^ia iitinak ti'ljcs ea pontos vnltit ivn/A Hz.iiksef^ess^, aozettliik 
szeriiit a pat'dap>;;iai praxisbun Iioiinstikns czelbol egyelore tii^jel- 
inrn kivlil krll lia^viiunk a tHuiraetor valtozfialatlanHa^anak elvet. 
Aiiuiil is inkabb, nuni; a tapawztabiK :izt miitatja* liogy ifren keves 
azon (^gyenek sziiina, kik aem .j;nitbat<'*k" kellu nevelessel vagy 
otyanok. kik neni roni»>lbatnak *A karos H etliikailag ahiesrinyfoku 
kurnyezL'tbt'ii. A sziiletett szentok es gDiinHztcvok azania csekely 
a az enibtn'C'k tulnyi>int) resze fHakiiftn ('llenalJa« nrlkul van kiszol- 
galtatva a milieu Boggeralo babisanak, ep niert kevi^s egyeitben 
vannak oly eros velesziiletetf liajlaniok, nielyi^k eroBebbek volna- 
nak I) mijttk inito vildgnal. Az erk<Ui'i^i nevfles titka ep czt-rt 
jiyilviin az, iiujry a sexiiaiiH *'8 pbynikai kornyezetet mikep kell 
mcstersegest'u folba^znabji az etiukai kei)ze8re. 

Az altfigi patnlagogia ugy szolvan rsak egy eazkozzel rcn- 
<Ielkezett a rnoralitas njeatei'S(?g:e8 fejlesztesere, ez eszkoz a 
valid serkoff si okfatds, Elkertilbetetlen tehiit* lio^n' eiinek puetla- 
g^ogiai ertekeriil ;j phit<mi>f»i*ia mai allasp<>ntjai*(il h a tnibunaay 
legiijabb ereclmc^riyeinek vibiganal inaguaknak kritikai velemenyt 
iparkodjunk alkotni. 

Az dsszes valbisi kcpzptekben ligy a legkezdetlegettebb mint 
a legfejlettcbb rrndnzerpkben inindii^ kt*f Hk^m vim : v^' kosmobi- 
gikus es e^y ctbikjii. iJiinJkrl niozzanat ;* liltitftuagt/ardzof utm 
tudomdmjos kistrhttfirk tekintheto : az I'lubbi a plivrtikai Jeten- 
8^{>eket iparktuiik antbropoinorpbistikuK entitasukka! vagj' enlitas- 
sal mag^ai'azni, niig (*z utobbi ugyanezt akarja az erkiib^ai elet 
jekMJ8t'%'eire n^zve. Ezeit tekinti niindeii vallasi reiidszer ti»bbr- 
kevt-sbbr' elv«>at formaban — miir a mint fejiilidesi t'oka ln>zza 
magaval — a pbysikai vilagot hiz(iiiy*»s iTzektolrptti It^ny vagy 
leiiyek produrtimianak ep wgy a mint vi.szont az erkole^i elet 
ji?len«^geit, illptve a gy^akorlatban kiero imperativiirtukat c leny. 
illetve lenyek piirunrstiimtk f»»g^)a fOl. A vallaskrjizetek tebat 
inindig azou kor intellet'tualis es erkoksi fejlettHi'geriek kifejezoHei, 



A SS^EML^LETI M6D92ER AZ KRK^LCSl 



59 



a- mely berinrik kieleg:ede()t talkL De a vallis nemesak niMgyiiraznl, 
banem ir\aki>rliitjla^ hatni is akar. illetvc az einber«^kct iiorniii 
es dzabvativiii elbivesere, illetve kovctr»4^rp hirni, E ^*jikoHati 
erkolesi hatABt a vallaseddip legfejiettcbb formaja - — a mi nyu^nti 
valiisunk : » kereszt^nyseg — ket lUon ipiirkoilik klfejteiii. u, m. 
aat istenidealtiak. mint utrt'ttin^meltu esijtueiiyiiek HilaUitittji ;iltal, 
iijelyei az ember Kpontaiie i[mrkoilik kihrtni, mnHreszt azdJtai» 
liogy az erkolcfti szabvaiiyukat, mint e lenybtil fakatlti impfraiivuso' 
kai iparkotUk felttintetni, melyek saiictiuja az ugyanrsak 4Itala 
kitflzott bUntetet? 1*8 jutak>mt»aii fekszik. 

Azonban az istoncszriH* a nia^a elvont nietuphyHikai fog:al- 
maza^aban aHg lebf»t erkfiirsi ide/iL Ep e lej^felHobb ii'^ny cky- 
segc es egj'udlil a Lias a az orokk^valosaKban oka aimak, bogy 
lieldle minden tulajdoiikepeni efhikai voiias kiesik. Az erki^leai 
^m'sek ('\d lenyek egymashox %^alo vi8zon3'a, 8Z(Sval 8ociali& 
viszomok altal vaiinak f«)lletelezve ; rp rnvri a monofhtisnms isten- 
t*8zmrje ily voiia^okkal meg nem \qi\ Eh esakugvun az ellogiilat- 
lan vizsgalat nem is talal beuiie erkulcsi muzzanafokat. E^' leiiy, 
kJ mindenbato, e«ryedni alio ^s ep ez«*rt can pan a snjdt dicso.sc' 
i^erf tercmtett tuindeneket, a legnagytdjbnUTvii egoi^nius meg* 
tfdtesillese. mely vssk kepzellietti ; ew a reconipeiiaatiok ama 
AzmjiiUkn, nielyet ugyant-bak a maga diesiisegen^ rendez — a 
vt*gt4?len eros leny az elenyenzo poi*szemniel : az emberrel. ki feUt 
in mar neki kusztini ! — a josatjoi egyenoseii kiziirja. Ily lenyoek 
vaUhsagoa alfriiistikus ei*zeaei nyilnui ii**Tn Jehetnek, miutaii Beni- 
mihez tulajdonkep viszonvbnn neni {illliat. Az ^atya** jelzo Hem 
alkalmazbato reaja kovetkezetesen. miutan e szep kilejezes maga- 
baii fogial szamtalan tartiadnlrni vonatkozant, legfilkep a szQiok 
egymaa irinti szcretetet es a eHalfidi eletnek ebbol fakado meie- 
g^*t, a mit e magabau all*) vegteb^ii m l)orz:ilmah leny egyeneften 
ktziur. cBak vegclemzesben (iTuiiiigit szeretbeti, mert minde/.eknek 
li az alkc»t<ija, es a/ ;dbiHp«>nt vaskovetkezetei^seggel folyik < 
leny egyetlensegebiij. A nionotbeismus jBteneHzniejeben a meta 
physika nyilvan megiiii az etbikat. 

Nem is maradhaUdt az iBleneszme ityen a kercsztenyseg* 
ben. mely 6p dij^ abniiHtikiis elemeivel tlint ki a zsidd monotheig- 
niiis fulott, A kerenztenyseg rllonsulyozmil miiidjart kezdeteben 
eg>* batainiaa erkolcsi vagyis ejiiberi ideallal birt : Jezu8 Kris/tns 
szeniidyiBegebea. kit midon Isteii ti^nak vagy epen eraberre valt 



y 



60 



A SX£HLkLETI M6DS2SB AZ BBKOLCSI KfiPZlSSfiJSN. 



lateiuK'k CiMiripijil, «*zEel iniiitt'gy ethizAlnl akarja a zsido horzni- 
niiiH JebiJvAt a niu^a ahsolitt egoisiijysabaiL ll;i?^<ml(') ^^ pt^cs/f 
ontiuhitlan — tdrL^kver^t fi^jez ki ket4*egkiviiJ a i^/,<Mitbaroinsi*»^^ 
dugmiija in, imrly mar eg^^' egi * salad e«zmejet tartalmazza, tie 
meg iiikabb a Maria-kiiltaH?.. riiely int*galkofja a valorfi Atyaisteii 
eszinejct, inidun a ruit is mint iiavat tolvii^zi az egbe » ott ra^yojbio 
gloriava] Hvezi. 

E kiegeszitCH azoiibau iriinct lyabb iiiftapbysikni nebez- 
g^geket t4Vnia8Zt4»tt : az erkoic^si elerrj I'ljra barrzra kelt a iiieta- 
pbysikiival E iiebez8egekt*t a doguiatika ft^jlod<'»se akkeut va^^a 
d, bogy az i|ry timadr* fogas kth'deseket, mint a niiiu't Jezus 
viszouya az htunhez, a szentbiiromHag tana 8 vegre Maria szep- 
lotehm f«igantatas:i - egyszeiwn iiiysteriuaioknak iiyilvaaitiitta. 
8 ep, tic t'p ezaltal liallgatagcm ebKriuTte, bogy k^'-pteb^ji a niela- 
pbyaikat nKJiiotbciBiniist az erkoJeHi kovetelmenyrkkel, iUetvt? e 
kdvetelmeny I'rzesebol fakado lailalommal megegyeztetni : be- 
isnieri. bugy a meta|tbysikai : a gnndnJhah'i isteneszmet elnyeU 
AZ ethikai, az hzrhni Hzliksegb^tbol fakadi'i iHtinieszme m viBzont. 

A moral I'gcHzeu viszoiiybTgot*. y.o'/:' s^oy/iv emheri vagyiH 
biulogiai joienscg, melyet a jeleasegek korcbtil aeni enndbetlink 
fol a transcendens vilagba. mert czzel ep lenyeget tagadtuk meg. 
Az ember erk*ilc8i ideaija esak ember lebet s barniint (Hi for- 
gassuk a moral fogalmat, az miiidig viszonybigo^ marad. A 
keresstenyseg az (5 nagy bataimat is anmik kiiszoiii. bogy Jezus 
Krirtztus szemolyeben reudelkezett egy rendkivfili t^tkeletertj^egti 
ember kepevel, ki saturalva valodi erkiilesi, aitruifitikus elemek- 
kel kOzottiink ^dt a valobagban b esak a kesobbi mvthosok tatylAn 
ki latezik az eg mesBzcaegeberi eltUnni. Az eszmeny, melyet ily 
m<idon megtesteflit nly niagas^ bogy ligy tiinik foL ndntlia egybe- 
kotne a vabkagot az ideallal mennyorgzagot a bUddel. a meta- 
pbyaikai isteiit az end>er erkoleni vilagaval. 

De a soktele tbeologiai alapra epitett etbika az erkiiletfi 
szabvanyok valodi sanetidjiit seni kepe?4 uyujlani. mint ezt az 
ujabb ethikanak azon. bosszas ft-Jlode^ie iVdytiiii lasi>ai«keat kieW' 
tana <SbafteHi)tiry, Hiitebeson. Home, Aibnii. Sm'itU 8 reszbea 
Kant) mutatja. mely az ethos ahipjat az egyeni szervezettei latja 
adottnak, tebat a moi*al alapjat vegelemzesben az egyen ideg- 
dispo8iti«VfaboK jellemebtil, sympatbikus hajbiinnibol, szoval attirok- 
Ititt szervczetubol s az erre bat<'» motivumokbol szarmaztatja. 



A aSKHULLBTl MnD9ZEK JUS BBKOLCSI tOSFXtaBKHI, 

A vnll&s ^d erkolcB e n^hany vonifisal eesetelt nszony&bdl 
ig€n fontOB paoda^ojjiar kuvetkezmciiy fohik, melynek erv^ 
fiyit a gyakorlatj nevelfi bizonyara ciir nem egyszer eszlelte* 
hA>gy C i. nern szabad a moralitast s az erkolcsi kepzest egyedlU 
a rair starira epiteni. Oiy knrban uf^yajiis, iniiKiii a jeliem, 

ftiim 11 az eoresz dzen*ezet mej^ nines kifejlodve, kikmy»?n 

me^eaik, ho^y a vallasi hittel e^'vtttt az erkoksi habitus szab- 
linyai h eheszitik tekint^lyoket, ba t. i. az Uleto ii^vend^k 
tudataban a kett<i elvdlaszthatlatttil a»«oeiakidik, Az erkoIesiHe^ek 
diudeii ti*kiMtt»tbeii bi/i<isabb iiiapot kell epiteniink a jtryerniek 
udat*iban es sziveben* fUgtretlen erkolcsisegret kell kifejleszteuiirik 
a mivendek szervezeteben, mely mapiban e^yeni organ is in Ui*a ban 
gydkerezven, abbol ncm fog metiipbysikai nezetcinek valtozasaval 
kiesni, Vig^aznunk keU, ci^bo^y ugy jarjon az ifju, mint Ibsea 
R'ismprsbolmjanak b<lse, a kinek minden crkolcsi ereje tdvesz, 
midfin elveszti'tte hiilelen a vallilsi :dapiit labai aioL Tudataban 
utMzes erkdlesi iiabituAanak Azalai vallasi eszniekltez voltak fdzve, 
a melyek suggest! v hatA^a aiol eiokkal ^yogabban Hzabadult fel, 
f*einhog;5^ egy uj az elobbitol fiiggetlen etbikai eszmeny kepzMbe- 
tett volna sziveben, 

l)e ezzel me^nem mmtettltk ki a [lu^zt^i vallaserkOlcBi oktataa 
erkolrsi es paedagof^^iai j:y»in^'rit, iiiplyek a xWk^nvzH mai fejlo- 
desi fokan az elfogulatlan szemleionok cikvctleii azemebe (itlenek, 
H&tra van m^g a valldserkcUesi oktatas sajatosiui felekeieti jelle- 
gebdl folyt'j hatdinyai. ErtjUk a nyomaban fakado fanatismust, 
(elekezeti exchisivitiiHt H intulpraiitiat. uiely iraat a stn-dUlci tdy 
fogekony, s a mel\ scbol seni niiiradiiat ki, a bol a iVhikt'zeti 
erzesi vjiloban inteiisiv, A kovetkezetes fid{*kez«*ti ember niinilig 
Ulrt'lmellen ^ es embertarsaiban nem elstt Btirban az emberf 8 annak 
minden hit\'all48tiil fiiggetlen erkul+^^si ert^^ket keresi C8 latja» hanem 
a katholikii8t vao^y a protestanst. Ezt ^rtette venilami Bacon 
linidtin azt nioiiduttn, \w^\ az atbeisnius jobb a fanathiiusnaL 
Penize napjainkbaii, miilfin nuir a sokfeie erdek. meiy az egyent 
befolyiisolja nejn etipredi a le^^^obb embernei ny. tdeteniek oly 
fanatikus coTieentratiujat, mint az elozfi szdzadokban ; mklon a 
fauitisi aayag a a ktiztudat a nuiga Gntudatlaii, de folyton nihve' 
kfdii pozitivismusi'ival rin*^ aztik tudataban is folyton paralyxalja 



* V, a, Gu}au. I/irreliKion de Tavenir 0. ed 18%. p. 114. 



62 



A aZ||JtL^L£TI M0D8ZER AZ SBKOLCSI KtFZtnUES, 



a vjdlAs(*rknlea e kftros kovetkezmenyet, kik czt ]e«^kevesbbe Iiia/^ik 
— eist *i mozziuiatot es annak na-^y borderejet mar ali^ tudjuk 
bf^CttlUtii. De a turtenelein nem liaOTi* 'A7A eltVlejteiitliik s me*,' 
iiapjiiinkbaii, eeni oly ritkiik u kuzepk*iri azelkmek — u legkiva- 
lobbjik ktizutt is. Ncni kell iionszasaii tV-jtegetniiiik, iio^y ez exelusiv 
felekezeti «r/.eti nu-nityire ^^atolju a val/uli Iniiruinistikim ei-zes 
<* vol tit icj jilt; nieHJiyire iitvm kept^s ily e^yt?ji mas hitiieket megerteni 8 
aznkban me;rpjlkiiitaoi a tiszU eniberi erteket. MAr pcdi|jj meg- 
erteni annyi, inirit szeretui : Hzeivtjilk azt, kit e^eBz valojAbari me^- 
ladimk erteiii, s meji^eitjtik azt, kit Bzerettink. Ennyibeii batraij 
niegiVu'clittiatjiik a knzepk*>n inythikun : lluj^o de St. Virtcjjre rnon- 
dasat, bogy a liol 8zereti*t van, ott van vihi^oflsat^ is, niert ep ily 
igaz, iiiijiTV a vabkii vita*^^oe<siipit mindi^ kiVveti a szeretet. ^/rout 
fompreudri? rent tout pardontiiT'" 8 a fcnyjjipiitbikijs erzesi, nem 
i8 egyeU, ndnl niasok tudateleten(*k niej^ert^'se, vfif^yis annak aterzeae, 
bogy az o helvDkben nu nem tehettlink vcdnn m^Hkepen. Ez az 
oka annak, hotry a nitiveirMjes, a tudatelet fejl^ideBevel nemeaak 
az enil)erek. de iiltubViiiiii az elo lenyek iraiiti sympatbiank is foly- 
tou niivekdzik, ep inert jirbban tannljuk oket mt?^erteni. De eji 
e me^'^erteare keptelcn a felekezeti erzesekkel ea nezetekkel satu- 
Tk\X tndat» ep mert nem kepes mas vila^^nezet alhiai^jnt jara belyez- 
kedni, s ezt aniial kevewbbe tndja, mentid ink/ibb liisz a hiijat 
allispontja belye&t^$egeben m igy nezetei eHadiatatliuihafrriban, szo- 
val mejitlil lan^okibb a bite. A felekezeti erzet^ nralmaiiak deleiti- 
pontja tizliksegkepen a taiiatisnmsmik is legmaga.«5iabb foka. A rtkl- 
nagy liit ily ini'idon elnyomja a moralitast es aiig iilkalnmsabb 
vidami atmyira kiior^iitni az embtnt ndndea erkrdi*si erzeseboj s 
a le^'vacjabb « legkei^yetkvnebb idjai-asra inditatn, mint ep a faror 
tlie^dogikns*. Ls e veszely e[» azon ifjakat finiye*^^eti. a kik kival- 
nak a tobbiek kuzutt erelyokkel es ij^^azsii^^Kzeretetlikkel ; ezek 
tjrkrdcHi kifejb'idesere le^veszelyeseljb az egyoidalu valbLsns lunel^s. 
Daeziira ez a^jj^odalinas kiivt^tkezmenyeknek. nielyek a valljis- 
erkulrni oktatjUnak mint egyeilen erk^'desi kepzti enzkuziiek alkal- 
uvx/Aski ep ez eszkuz ele^^elensep-, anaebmnititiknB jelle^j^e H 
8Mk tekintetben teves volta niiatt tnimJig nyomon k<»vettk, leg* 
kevesbbe seni va^yunk elt\»jj:ultak annak elonyei inint. A keresz- 
t^ny do^niatika egyreszt az?iltal* liogy Krisjztus nagy egj^6nise*^e* 
bez fiizi k(Jzvetlen tanait. m»lsreszt f)edj^ ep mert a tiirtejielnii 
evolutio tolyiiman t4igadbatatlaanl s<»k altniistikus elemet fejleijztott 




▲ HZEMLfeLETI M0D3ZEB AZ BBKOLCSI kAfxAsBEM. 



L 



ki tanaiban s vezette ^vgziizadokou ken*sztm a nyugati eniberi- 
«i^g erknleai neveleset — meg nifi k» nild^ri n theolo^'iai goiidoJ- 
kodis ta^zidlmtatlaii hanjotliifia kuvetkf'ztdbon inar reg^en elvcsz- 
tftte ligj az eluielc»U>en laiiit a j^yakorlati torekvesek kdzl^tt elobli 
bill I'lscirangu 8zerepet, meg ily kurOlmenyek kozo tt is kt'tsiSgkivllJ 
az (fTki)lL^\ kepzed egvtk lej^hiitalmaiiiibb i^dzkoze. Es az fog meg 
nagyon sokaig manidni, a mig a laikus erkol^'stani (»ktatn,s kerdeBV 
eleg erett lesz a jniikorlati t'letbe vnlo bevezetesiv. De ba ez a 
kot el ig fog jfmni, iiagyon kerdesea, vajjon e lepessel iicm-o 
fogunk tan ep annyit veszteni, mint a mennyit nyortiiak, A kj 
az iUu^iuk elenyeszedet vesztesegnek tartja, az mindenesetre saj- 
niini f<»?^ja azt az ernberiseget. nielym^k moralitasa r^prenzeu ftlg- 
getlen leBZ — mkr az iskolabaii is — a vallaHt<'>L J)o talaa iiem- 
cdak iUusiokat, banem tenyleges erkolrsi ener^iat is fogunk ily 
modon vesziteni ; biszen a kiilonbOzo kepzetek tjuggestiv ereje 
nag\'on eltero, 8 ez iitobbi ep neni fiigg az elobblek igazs&giti^L 
A inohaiiiniedaniiimimriak k6t8ej?kiv(ll [lataliiiaHabb su^'geftHv batAsu 
tenyezfii vannak, mint n kere8ztetiyrt<3f?iiek, 8 %i8Zont a mi biikiis 
mordhiak erkolcsi motiviimai tabin iifryaaannyival gy«>ngt*bb su|rge- 
raliksra lesznek kep08ek» mint a nu'Jinyivel ^'viingebb a kereszt^ny- 
&e^ nemely keleti vallasna!. A moral e kiilno tenyezojenek gj'en- 
gflle^e belyett azonban a balad(> niiivcb'idi'H a masik fai^'tort : az 
orgaaikus bajlanjok (intudatns kezole?iet keriti mindiiikabb hatal- 
maba s tebeti f^z iiton az embercket jubbakkA. Mar az emberek 
anja^n belyzetenek javita^a is ezt a ezelt sz<dgaJja : a boldogabb 
vBmber miiidig jobb a a biztoB anyagi cxistentia »zabdlyozza az 
erttolcgiB^get i«« Minderrnl azonbaii rsak akkiir lebet tubijdon- 
kepen szo, ba a mminalantliropoluf^ia mar aem piiHzta tapogati'i- 
zdSf hanem rendszerea nagy tudumauy lenz, mely majd eMg 
erdvel es tekiiitelylyel bir a gyakoHati eletre visszabatni s* azt 
alakitani. 

Ih\ pHithr Akos, 
(Folyt kiiv.) 



JUSTUS GAIILE AZ ELET PH0RLfiMAjAR6L.i 



A ki azuii van. lioj^y n tuhijilonkepeni t4et gyciker^be 
beletekiritst-n, iv/A bi/Aiiiyo8 me^^niii^varazliatatljtn, titkns borzaloin 
(Vi^Ja jUb;itni, miutlia n maga airjiU lisna. A koKiJnse^es eliiie 
felelcmniel Hzenil^li a test axerveit, utAhittal ^<jnil<il niuktidesiiJire 
e8 lelietetlennek tiirtja, ho>:y ma^at belno, Hzliksepkepen iniikotio 
erok jatokaiil tiliitesHo fel. Neiii i^^ va^yynk a tudtiniaayoi^iiii kep- 
zett ernlieiT€*I : ez az elt^t tahinyauak njegtejti*8(*t az emberi «zei- 
lem legmagiiaabb tnr<?kves6tit*k iogja tekiiiteiii. 

De b<iiinmi r pie^lieniti'j I'^lelem, ba iiem a Bok ezi*r eves 
el^itelelok kir*plya8a 8 m?ifi:anak -a terme^zetiiek mztihic az, a mi 
a testliiik titksiiba valo ebii*31yetle8t iiie^akadiily*izza ? Azt az 
enit, mdy e fuJelmrt i^llt'ii8ulyozza, ugyanazon forraKokbiil merit- 
jiik melyekb<H iisszcs iiiiiveltst'grmk ered, Aina osregi klizdeiem- 
bolj nielyet az eniberiseg a termeszet erSivel folytat — azoti 
klizdelenibob rnely testiiiiki^t wzenezte, ertebnlirjket fiUnt'velte es 
iizclJ^niliaket kikeprzte, Mrrt aeni az emberek klizdrliiii^ cgymas 
kfizt, ijiiiirni ;i ttnitieszt'ttol \nh\ kiizdeleiti tenzi in emberisog 
niultjaruik totailahiiat. bi* miiidjart a tilrtujielmi kiinyvek iiem is 
iizolnak rola. fis ezeii kUzdeleni, mely nemilnk nevelcBenek f5- 
I'^zkuze Uiii. mej^^ mosl is batasBal va»i kr>z<ittiiiik mbideii egyeare* 
Szelb»mi fVjRidi'stiiik tru-tcnete ezer apn'i kiJzdtdernmtd van tel<.% 
m e ly e k 1 1 e 1 1 t egy v f r t' i ii kv t k o \ d t* s o IJ u k , k J p n t ^ ta 1 j u k e 8 1 1 a tj z t j a I ni 
nK'gfaniiljiik, Ma« eriiberek K^ttQiik. Neni va^^yaak tobbe a ter- 
meszettcl 8zt'iiibeii akarat ii^lkiil valo rab8Z(dgak, Bern a vildgan 
kere8ztfil zugo esapasok cs baj*ik elknt^bon basztalanal kHzkoc!(S 
tereiutint'tiyek 8 uerri m bainuljiik tiibbe 8zent borzalommal alko- 

^ Justtit^ Gaule a ziirirlii ffii?^kol4baii a pbyi^iolo^a tanara. 



d 



JtrSTVa 0AI7IJS AX, tLST PBOBLfiMiJAROL, 



ar, 



salt. Az egyes ember ha elbukik in a iielkDl. Iioi^y a kQzde- 
lemben esak egy talpjjhitnyit iiyert volna : nuudnyujiiiikbaii nit'^iH 
^l a tudat, bogy nemlink rtzamam biztof*itvsi van a gy^isi*^lem. 
bogy fejlMesenek legfiiiiBegeseb gyQmolrs<i.t, iiralmat a t<*njieszet 
folOtt. el fogja tVni. Lazatiok volnank, ha ezt a harezot on ken t 
vettftk vobia (i>\. Oiiffntitrtasunk uszt*int\ szUkftegeHftege misza- 
kolta reank, Mindig t-rt^idalkozva fOggesxtettQk voJna tekititetOnket 
a bennllnket koriilvevo ^Hlagra. ha a termeazet zsarnoki eroszaka 
letdnket nem fenyegeti. 

De ez ellcn sikcrlilt vMelinet talabiurik. mrrt a trrme«zel 
nera onkenyiileg uralkodik, hiinf*m tdrvpnyekliez kdtvi\ Mrg M- 
lett e ti)rvenyeki?t ism em [ink, liogy kikertlUiessilk a bliiitHt'srket ; 
azokat a btintetesekct, nielyeket snjat tet^tliiikkd lizcttilnk rnt^g, 
Sok ezer evi szenvedes az sir, a jmelyen nOvekedo tapasztabitun- 
kat nyertUk. Ig>* kapcflukMlik testllnkiioz a fol^Iedu tudomAny, 
Els5 stadiiinijiban egenizen or\^ostan, mely a fajdalonit/d vab> sza* 
badula« vagyabtVl keletkezett, Az ismeretnek azr)rd>an az cgy8Zf*rii 
mcgisnuTenevel kell kezdHef voniiie. az einbtT pedig a tt^rme- 
azet legbonyoluftabb tlincmenyi\ Azt*rt terelik el a tud*>manyt az 
elsd ^ntudatos lepesek az ember szenved^Hetdl, a melyb5l kelet- 
kezeti: azert igazodnak az egyszeriibb jtdensegck ut4n. A tudo- 
many cgak keB5bi> iev vifisza kiiiidnlaKi ()i>ntjabriz e» bjUorkodik 
ax einberi eletbeo it* tr>rvenyek ntan kutatni. Nag)^ lepes az, 
miduu az ember onmagiit nem i*supan ahinykent, hanom targy- 
kent* a termeazet vizsgalaiido fargyakent fogja f5l. Ki tudja, 
meitOk volna-e valaha ezt tenni. Iia nem latjuk. bogj- vaniiak 
kivtUdk lenyek, melyek sajit eletiink jeleat^egeit niiiitegy kh'tii- 
oyito tQkiirbeii miitatjak. Mikent iiii, ngy az atlatok 6s no\^enyek 
U a tennefizet eUen valo liarezban tartjak funn letQket. gyakraii 
baaonl6 ktlrlllmenyek kozt ugyanazoii Begedeszkozokkel. Szenve- 
d6»eik ea Uirckveseik a mietik is, de aemmiuemii teleiem Be 
akadilyoz beiinfinket abban, bogy iie aiialyzaljuk oket, az alanyi 
^rzes semniineam fatyobi sern liuztVdik szeintink ele, midlin viszo- 
nyukat a vilagboz szendeljiik. Az (> ietezesdk egysizeriibb. Es 
ligy tetszik, bogy az alHc*dd> e8 t^lst^bb letalakok kozt a kapeso- 
latot az atinenetek egesz nora adja meg ^ az iitob[>iak meg- 
magyaraz^sihoz az ebJbbiek nynjtanak tampontot. 

Az elii lenyek vizsgalata azcinban kemeny probara teszi a 
tudomanyt. S vajjun a tudomany iit^in latsisik-e elegteletinek epeii 

ATtlKltAKtJIf. ^ 



M 



JTJWnjS OAULE AZ &tJST PBOfiLftlLiJiJI<)L. 



n pri>blema ve^eleo sokuldaluBaganal fogva, mely 112 eletet <5sz- 
sizes jek'nae0 formaibaii tirja elenk ? Es nem szlinik-e meg jeles 
Begedefizkozenek, az elemzesnek, alkalmazbatosaj^a t'pen ott, a 
hoi aiTol van 8z6, liogy nz eh^tet meg keli ma^arazni. mely el- 
tlliiik, ha elemezzilk ? Altalaban kiizelebb jiittQnk-e az elet meg- 
fejtesehez. ha mindji^rt siktTiiJ i» az elo 16nyek kemiai elemt^it 
kemjailag, a phit^ikaiakat pliiftikaila^ nie^ma^yaraziiunk ? Xem 
alapBzik-e az elet epen H7jm csodalatos konibinarzion^ mely az 
osszes cnik kuzott es az eld lenyek alakjai koz*itt van es ezen 
er5k elemzese ezelbitz vezet-c bennlinket ? Xrm niutatja-e a 
niindjrtbban es job ban melyebbre bate elvalas a tnorpholij^rai es 
a mccbantkai i'elio^aB kovetoi kiizott az eli> lenyek vizft^alatabaii, 
ho^'y a tudnmfitiy a problema lenyeg^t meg nem ktizeliti, hanem 
attc'd inkabb eltavolodik ? Es tlikon nem gondoljuk-e, bogy az 
elet riint's mef_'mag}arazva, lia r^nak miiiden kt'pessegQnket, tehat 
;;oTHlolk<idaHiHikat s Uirekvosemket is» a megi^smerea szerint meg 
nem Diagyarjiztuk ? 

Az a haboziis, az a k^t&6g, mely ly el a tiidomany az elet 
problenjdja fele fordoltt tiokunfcai elcaOggeezte es Bok szep renie- 
riyliiiki^l elbena^zta. Azok, a kik a feladat nagysdgit a lei^vila- 
goHabban t'ogtiik tTil, voltak egyHzeramind az elsok, a kik annak 
megokiasaban ketelkedtek. Nem tudom, mi osztorioz ra, de en ellen* 
inoodok nekik, nem tndom a rcmenyt magamban elfojtani. Ime 
az lit es mod, a melyekkel a nebezsegeken gyfizedclmertkedhettlnk. 

Barmily aokszerii legyen is az el(> lenyek alakja en letalak- 
zatnk valtoza!088jiga. biz<>nyi>H kirii'y^ fiatat'r>k arm tanitanak, 
bogy a benntik vegbenieiio tolyamalnak to abpvonaaaibaii minde- 
niitt az<KK«sBak kell lennie. R meggyfizod^a elol aenkt sem z^r- 
kozbadk el. a ki Clniide Bernard: Sur les pbenoneniea de la 
vie eommims aux aniraaiix et ans vegetaux — ezimii tizep kony- 
v4t olvasta. E miibol arrt*l gyoz/idtem meg. bogy ania vegtelen 
sok valtozatban, mely az egyetlek <''letl'olyamatiU tilnteti fel, a 
mindenekben bayonnemiia^g, az elet xar' s^oyr^v-je tolisnuTbetci. 
Mindaz, a mire a vegytan tanit, ama nezet megeroaitesere vezet. 
bogy a 8zervezetek anyagesereje lenyegea voiiasaibaii mindenlitt 
egyforman meg\^ vegbe. Miutan a botatukifsok kimutittiik, liogy 
a szefiaav felbontaKat egy j^ajjitoa keszl'dek tevekenysege eszkrrzli, 
a nov^ny- es allatviliig kiizfitt lev 5 ellentetnek semmi ertebne 
Kinesen. Az aflhntAgok kielegiteaevel, mely a Bzenaav m ammouiak 



I 



mrUS OAULE A2 ftLET PBOBI&LSlAjiBI^L 



67 



¥ 



I 



ketpzod^sefiel iiz sitomok v^gle^es nyiiprvasi allapotiini vezct» min- 
deofitt i»r«>k lesznek szabadokkd, mindentitt tigyamizon anya^mk : 
ssenbydratok, feheniyi^testek, zHiradeknk mint az Ho lenyck alkat- 
mzel talalhatok foL A sajAto^^an \iM miyai:<*k. az illiit-. iz-, 
fefttii es erjetizt^i anyagok th a mer^f^k, nielyek a fi«»veiiyek es 
allat«>k e^esz hosszu soraban kepziidiiek es a m*^lyt"k az ej^yea 
eiryedeket ji?lk'mzik, vej^yilo^ t*fj;jfornia csf»prir!okb:i sorozhatok. 
Xx. illati e8 niivenyi protoplasma oBSzet^tt'Ieikboii nVi^ kWlmhiju- 
tetbet5k meg ejj^ymasto! e», ba az ^ttetelek kOre, melynek ali 
Tamnak vetve, e^y belyUtt tagabb. mas belylitt sziikehb b!itan>k 
kilze kertti i^, jtdlemlik me^is miiidonntt ii^yanaz. M. Tmtthe 08 
Hoppe-Seifter agyanerre a tai>ridztahitrn jutottak az allati es 
ni^venyi lenyek egesz SMpaii keresztlil a le^'al^obb szervezotek 
vegyi oaazetetelcnb^n, a basadek- ^s sarjfconibakban. Ez uti'djbi 
pedig az Hi^szefci elo lenyekbeii elofi»rdub'i folyamuti>k egy kiizds 
vegji jebenivonaaat 18 mepillapit<ttta. 

Mig az a reineny tapiiUt bennliriket. br>gy nz eletrit-k I'^^y- 
•Iges alapelemet a vegyi foiyanuitokban tidaljuk fiil. addig mas- 
reszrtil azt hittllk, bogy az elt^talakzatok oly aokuzerO valtozatat 
a Darwin-i tbeona immiir mpgfejtctte. A b5le8ei5k, a kik az 
emberi mcgismeres termeszeteWil g<Huk»lkcMltak, mar regen azt 
allitottak* bogy t'zen akikzatok rtsztalyokba es reiidekbi? valo 
IbglaJasilnak, a mint azt a rendszeres allattari regtdl ft*g%a nike- 
riHseii kereaztlil is vrtte. v^gud eredmenyeben egyetlen t*gy szem- 
pontra kell ut-idnia. Azt a szempontnt azonban fel kell taliilniink, 
mely im»gtVldjen ama kfivetelmenyiiek, h*>gy a ftdosztjiiinak iKSHzes 
eddig clort eredmf'Tiyei meg ne iHieinmjJililjeiiek, vagyis bogy a 
szervezetek b a son I *j a agar a alapitott oszUilyok az egys^ges feb>sz- 
t^i alap logikai sorakepen tiinjenek id. Ezt a mfst**ri gondo- 
latol Darwin vitte kcrcfciztlll, mid^Sii a csaiadok basoiiluesig^bol 
kiiiidtilva bid)izonyit(>tta, bngy a szt-rvezeteket uSfizekotu kapot-a 
nem Icbet nins mint a 8zurmaza8. 

Miivet azonban ki kell egesziteni, mert meg ertbetetleniil 
hagyja* bogy hogj'an okoz a szirmazas fKwoMsdtjoL Latjuk, 
hogy ugy van, do nem ertjilk, bogy miert? tf^ mindaddig, 
mig azt nem t^rtjlik, nem fogjuk RUfogni azt sem, bogy mi 
okozza a hftmuUihuLsdgot. A letert vabV kilzdelem, leg aldbb 
rddigi erteiiienyeben, mikent azt mindjobban behitjak, et ut^b- 
bira nezve iiagyon i» korb'ttolt magyarAzat. 



68 



JUSTUS QAVLE AZ ftLBT PROBLfeMjUlROL. 



Darwin thforiajilnak kieg^azit^Sse azonbiiii li»het8Cg:es annRk 
kiniutntasaval. ln>^y az uriBzei* allati szervezetek n aejtek ugyan- 
azon kicainy elemdb^l vannak 538zet6ve. A aejt az az egysege- 
sito tt»nyezu, rnely mindeii alktbaii megvan ; «^8 csak az^rt ^zkr- 
riiazbatnak egymaHtol, mert ezeii kozua alapelom mindeii dUatban 
megvaii. Ezen gon*l<ilatnak tovabbi kifejtefie okozza aztan azt, 
bog)^ az elo lenyek kiilimbuzosege csak masotl sorban tekiiitbetci 
egy dsleuy nKidifikacziojamik kiilsu erok kuvi^tkezteben ; clso sor- 
ban azoiibati a killoiibtiztl Bzervt'Zt*tek e^'se^esito teiiyczojenek 
szdm es c8oi>t>rto3uMtt szeririt valtakozo kombiiiaeziojan alapszik. 
Ezen gontUdat ktivetkezini^nyeit a tenneszetvizrtfi^al'ik atrassburgi 
^yiilosen im^^ bcivebbint kifojtettein, nikloii resziiit a iMiitebb enili- 
tett ba80iib3silgra. iiielyet a si'Jtekben vegbemeiia vct^yi fulyamatok 
a lej^alsnbb szervezetekeivel inuMaak, tamaflzkodva, regzint a 
»ejtek eletenek folyainaUbaii foUepti atvjilkizasok tanulaianyozasa- 
b(')f kiindtilva azt a nezetemet fcjeztem ki, hoijry maga a sejt 
isrnet juint risszetett b'^iiy, mtdy koinbi!iat!zi<') altal meg alatibb 
Qzervezetekblil iillott t4o. io>cand« fui. Enzinem teliat az, bogy 
egyTi*8zt az tistiZCB eletlblyaniatokbaii ugyaiiazon alaptevekeny- 
8eg taldtbato iVU es hogy mind a kettfi e^littveve az alsobb. 
kiilontken az tden^ kt^pes or^anizmus dlotet tllateti el5. 

A miiidi^ ki>n|plikalt ttinemeuyek e^y es agyanazon alap- 
ehtniek ily koinbiiiaczi'Vjara soba^eni y^ondoUam vubia, iia a 
szerves vegytaiiban ily rendszer lehetiinegere peidat nem talalok 
^s a miikodiJ er6k konibinalasara vonatkozolag egy etsznie netn 
ragadja meg tigyelmemot. En az elo lenynck rendszeret a 8zer- 
ves veg}i;4in rendazorenek tolytataaa gyanant tekj litem, Nem bUba 
liivjftk azt szerveanek, ttirgya epen az el 5 lenyekbeti eUifordulo 
osszekOttetesck, jebniteae pedig — v^lemenyem Hztirint - reg- 
tiil fogva amaz egyoldalu n^zetben fejezod5tt ki, bogy az 61et 
vogyi frdyamat. 

MiiidazjiUal etsodalkozni fogunk ama batorsagon. mely az 
eUi Ifc'iiyeket a kemiai testek egy magasabb neiiienek tekintL 
Xem iij e gondoiat» mar Pfliigeniek is az a velemenye volt, 
hogy^ minden el5 leny egy-egy tomecauek teklntcnd<>. En e ker- 
d^sben egeszeii batarozott niagyarazatot akarok adni, ebbez azon- 
ban a toiueos fogalmat nem Urtom elegge alkalmasnak. A kemikn- 
8ok felkaptAk aimak bigabb ertelcniben vaJo liasznalatat es kiizfi- 
l5k nemelyek intramolekiilari« atlielyezeBeknjl, tebat a to met' sen 




I 



I 




I 

p 



JUSTUS GAUI^ AZ thET PBOBLISMAjAbOL, 



69 



belcil a paranyok viszonylag:o8 lielyzetetiek vAltyzatsadnil beszclnck, 
Altalaban tdmecs alatt mepH u paraiiyoknak eg'ynias kozt valo 
szilArd, batarozott kupc8t»latat ertjQk, es iH*in ez az. a mi az 
t\6 lenyekct jeOemzi. hanem inkabb a pju-anyokiiuk foJytojitis at- 
helyezetJe. mely eletet etizkuzril. de en nek iw bizonyos me^Lata- 
roEott modon kell vegbe mrimie. 

Gtmdulatoniat a legrovidebben en It-v^ibip^sabban az n vita 
fejezi ki, niely Liehitf ^8 Pastern- kt'izuft keletkezett iiz erjedesro 
vonalkozola^. A kibidularti pcnitot e vitaban az erjenzt^anyai? ama 
8ftjato8 rulajdans/ipi kepezte. mely na^j^yniennyisegn czitkrot volt 
kepes ntvaltf>ztatiii a iielkuL liogy rmmaf^a valanii valtozrtst sztni- 
vedett volna. Liebig azt bitte, Xn'^i^- e tulajd*msag w^yl iiUm 
magyanizbato nK'g» niig Panteiir siz erjei?zt/k HZf»nez«^Tek eb!tf*tlya- 
niatib^ vezette visBza. 

Kbben a vitaban tiidvah^vtdeg Pasteurnak volt igaza, niert 
vaJoban az elesztogoniba eletbilyaniata az. a mely az Attetelt 
L*»zkozlL fia ez a kerdes aeai ert e niig most mar annyira. bogy 
Liebigliez viBszaterve niegkerdezy.fik t^'^It* : vajji>n iiem vegyi folya- 
mal-e az erjesztci szervezetek eletfolyamata 18 ? Ntigeli korill- 
bellil ebbeii az ertelemben klserlette meg ezen kerd^'s nieg- 
fejtesct. 

TelelllnkiL' v*matkfiz6lag ezeu etizmecsere vegHd erednK-nye 
kOvetkezi^kben fuglalbato ogsze. Pasteur kimutatta. liugy niind- 
a/on folyaniatoknal, melyeknek lenyeges jellt'iuvoiiaBa az, bogy 
a bato abipelem lo] neni bomlik, az okot elo lenyek kei>ezik. 
Ezen jeliemvonas cdy talalo az eletre nezve, hogj- en nek abipjnn 
Hetile elore iiiegmoTidliatta, mi^zeriut a ragalyos betegs^gek raga- 
lyat a mikniorganismysnk eb^tfolyaniatara kell vigfizavezetnUnk. 
Eb bogy ebbeii milyen ii^uza volt, ma mar tndjuk. A bol tetiat 
az attetcleknek bizonyus n<'me megvan. az az elet. Liebig azt 
gondolta, bogy- az attetelek ezen neme tiszta vegyi uton letesliL 
8 azt bitte, liogy ezzel inindea mLi8 velemenynyel szemben ege- 
szen batarozolt ellenvelenieiiyt inondott ki. Nek link azonban, a 
kik az eletet rsmenii en ek*mezni taiiiiltiik, az a aezetiink, bogy 
az o veleinenye epeii iiem ellenvelemeiiy, Az a vegyi fulya^ 
mat. mely ezen atteteleket enzkozdlne, epen hz az eleti'olyaniat, 
az 61ct ama legegyszeriihb alaptevekenysege lenne, a mely- 
b51 a ttibbiek, bar esak mint kuniplikaeziok, tszint^n Icvezetbe- 
li'tk lennenek. 



70 



ivwrm oaulb ax Ielbt fboblAjijUAkOl, 



fta ezzel kozelebb jutunk jiz elet ulapekMiieliez, nieiyet az 
iiiient mint folyamatot es iiem mint format iogtmik fe.L A fun- 
nob b adott jellemzes szerint \ilag08» bogy ezen folyaniatot ryk- 
liku.siiak kell tekiiitenliiik, vagyis hogy ezzel kimerlilt^ej^ neni 
jar, a miikiido anyagok mukotleft utan isinet keziietleges allapo- 
tukba ternek vissza. Miiithogy itt ve^yi folyamatrol van szo, ezt 
meg igy id kifejezhetjilk : a teljes attetel utin a ti»meegeknek 
ug\'anazon modoii kell esop*irt»istihii*jk. mint eleinte vcjltak. Hyeu 
eyklikus viiltozAs typiiJia Ismeivtes a WiUiamAon-fele iietber kep- 
zodesiaU. a mt?h nel Hikeriil bl/jHiyos ad<*tt ken.savmeimyisiV ^^J?it- 
segevel liZ ixlkiAuA mv^ neni liataruzott mennyiseget aetberre at- 
valtoztatni, mivel a kennav mindig regeneralodik. A mi etemilnk- 
ben tehat a tomecsek bizonyoH niennyiseget akkent kell e^yesitve 
gimdobiuiik, bog5' azok c^y bizoiiyoa allapotvaltozas ulnii itiniet 
kezdetleges allapotukba lernck vi««za, vagy meg belyesebben : 
az egycs tagtik az egyik bt'lyzetNJl suceessiHve a iiiasikba at- 
menve bizonyos kiirpalyat futnak meg. En egy ily elemet i*yk- 
lidnek nevezek eL 

Kt'^pzeljlik a ryklidet egy pillanatig nyngalomban, akkor az 
iiiegftdel vi:y tomersnek, niiirt t<Jbb t^imers osszekapcsolodasa is 
t'sak t'gy tiinnH'rt. Ih* kor(jalyajiinak minden pillanat/iban niegfelel 
egy mittik tome<^8ni*k es igy. a tomecsnel magasabb rendii t'gj- 
segben, az usszes cyklikuti attetelekiiel elojillott t^biieeseknek 
egy tffeszszt'' valo egjesliloaet hozza letre, ruelynek enii es fel* 
tc'teloi a niaga reszei altal adva vannak es a mi megii* mat*, 
mint ezek a reszek. Mikenf ti'bat a szervea vegytaiibiui a maga- 
sabb egyseg az akobbnak tulii jdimsagait iBniotlr, mikcnt a tomecs 
tekiiitettel a kapeaoludiksok bereketiztesere ugy viBelbeti inagat 
mint a parany : ijgy a eyklidnek is olyan tnlajdonsagai vannak 
mint a tiimecsnek, Kapcsrdod batik toniecsekkel e» maa cyklidek- 
kcl e8 itt ugyanazon esetek lobolsegesek mint a t(btiee«eknel : 
helycttc8ite»ck. panjsodasok, Hiirite^ek es masokkal valo egyesU- 
"ifi'ft^abb r«*ndii ryklidokke, Minden lobetdnegek a szene- 
t4ft»6n«l ^rv«nyc*8Ulnek, bennok van az ^15 lenyek vab 
iiak igazi tttka. 

.11 uzonbjin eaak a legegyszorflbb dllapotok elemzesere 

'gxubad Hzorilkoznom. V'ajjon niinden ryklid el5 leay-p ? Talan 

kcttii kt'U bnzza, bdgy elo leuyt idkosson > Do [naivn ryklidek- 

nok Ift bizonyos uemiieknek kell leimi^Jk, vagyie a bennok vegbe- 



JOSTCrS OAULB AZ ftLBT PROBLtlUUiBOt.. 



71 



eh 



I 



» 



jnencS ve^'^i folyaniatiiak a testek k^pzMeeehez kell v^ezetuit\ 
melyekiiek nia^asabb tdresi elemtik van a viziiel. Azok a 
klidek. melyeknek ezen tiilajdoiisaguk nincfl meg, ^tf* lenyek- 
kent nem jclentkeznek eKittiifik. Mert ezt-n iitiibbiakn*! valo i.snie- 
retiink abban all, bog;\' latjiik azokat. I)<' a lata^hoz a korQJvcvo 
kozeggel szeniben e^y trtresi t'krn tizfikseges es ez az elet ezen 
elsd kepzodesi fokara tiezvc a viz. Latliato lolyamntnak kell lemiit% 
ha a vegy i tbhainatnak mint elo ienyiiek kell elottUiik jelentkeznie, 
valaiui masnemii tort* si L^lemnek kelJ az oldatbiVI kivaJnia. Az az 
leni pedi^, mely ezen kivalast a lejitltkeletesebben eszkiizli es 
mt^lynek Umm kepes8e«^^e araiiyla>c a It^priiagyobb, a zsiradek. 
Ea val('»baii minden eb'l leny anjagcaerejeriek vv^^Mi rzelja a 
zsiradek, az a le^apiKabb pont, a melyt'n az atkaBuTiiilaB az 
egyefi egyedben meg^Uapodik es a nudy aztaii a koztdebbi iva- 
dek k^pztidesere fonJittatik. A %nzbeii ebi organizmuK szamara 
id a *8irad6k a le^sziiks^j^esebb otalnni. hogy alapelcnud a viz- 
nek ol(J6 hatasaval szt^mbon funtartliaHsia. Az anya^n'Heri-nt'k kove- 
telmenye es ve^so t*zelja, bu^y ama cyklidek is. a melyek az 
elo leny alapelemeit alkotjak, kezdti ^s veg8(i allapotukban zsira- 
dekot, vag}" abhoz basonlo anya^okat tartalmazzanak. 

Nem tud<jm, eszrevobt*to-t?. ho^y ezen utulsu tebidat^jtab 
melyet a cyklidekre rabaztarii, az tdci leuyek alakjaiiak kepzfi- 
dese a gzemleletek korebi* tcr^diidik. A kapcsubVdasok las^su el- 
kUl(3n(ll^ge magasabb toresi tdomiiiel, azok ]mm kiegyeiditcM^ae 
a vizzid szeniben epen a lathabi alak kepzodesebez vczet. Es 
valamint a eyklid kezdti es ve^sii aOapotba eszkcizli a zsiradck 
kepzodeset: ep I'l^y aJkotja az abikot az t^lo leiiyeklM»n miikikKi 
eriik kezdfi pontja es vegso czidja 

Najj^yon nehez e tetelt ef^ewzen vila^'osaii kifejeznem, mert 
megr^rtbctese az olvasoban iiiajdnem leiJ^zozlietetieu akadilyra 
talal, Mert ha csak azt nioiidaiiani. bogy a tiVmerHek kezdetle- 
ges csopoitOHubUiinak uka az fT<ikbi*n van. veg8o cHoportoKulasuk 
pedig eredmtiiiy : akkor v/A tabiii meg eibinuek iiekem, Stit meg 
k^vetoim is akadbataanak, ba az alkotx) vegyesx szeliemebeii 
fejtenem ki, bogy ezen cs oporto so las nem egyeb mint epen h 
paranyokaak viszonylagos elbelyezkedej^e a t^rbeii. De mi ki- 
indulo pont gyanant az erok oka id az alakot. meg pedig a bit- 
bato alakot vettUk teb ez pedig nem gfoulolbato — *'<igjak 
niondani. Nem szendelbetfi, mcgengedem, de gandolbato cb gon- 





72 




jgSTUS GArLB AX feLET PBOJ^LKMA.t AHOL 



ilolhatonak k<'U Ieiiiiit\ Iim az el(i leiiyek alakjai es azok eroi 
kuzt leyo vis//myt vejp'*? valnhara fuldcTlteni jikarjiik. Lpen az 
volt a lcgf«iji:6rtabb vek'nitVuy. Jiielyet a prnbh*nia me^^oldhatjlsa 
ellenrben felallitiiiittiik, ho^^y az alakoknak es erokiiek leg- 
tiikeleteaebb visszavezoti'Si* uu'llett is ax e^^se^re az axok 
koztitt lev^ viszony nii^s ceak me^iagyarazhatatian marad, a 
mi pedi^ az eletrt* iiezve a leor^jt'llemziibb mcjirientuiu, Azok, 
a kik az ismeretelnielet fejlodertet ti^yelcniiiiel kini^ilek, tudjak 
reg, hoj^' a kDivibi*r largyainak jelenHi^j^ei, tcbat az eb'i lenyekci 
is, az 6rzeki szervekboz, a niejyek azokat kOzvetitik, vanjiak 
kdtve. Ha orzeki szerveiuk az alakot ea or{Jt nem az ok ea oko- 
zat viszonyahan niutatjak, akk<«r annak oka az a knrlatoltaag, 
nieljriek ala vaiuiak vctve. l>e ezeii kurlatolteAg tabiii tdenyeijiz- 
nek, lia ternit'Kzetyket i^h beri'iidi^zeslikK ismeniiik. S ezzcl iiyiJ- 
van korforgasba jutottuak. Az elo leiiy ina^yarazat^i tebat az 
erzekj dzcn^ek termeszetetol ftlgg. Az ei%^kl tizen^ck azonbau 
ma^iik is az elli lenyeknek csak egy reszet kepezik et* tenue- 
szetlik csak i^zpii yt<d>bink altal nia^yanizbato ni«?;L:. Inn*, a kigycV 
farkaiia harap. 

8eukit sem iaiiierek, a ki ezen tlileoiiTiatol meg ne ijetit 
volna, De en azt niondom, bo^^ ki kdiet beUUe bonUkozni. 
AzoTi fordiil meg a doh>^. hofj:y mi nemcsak isniero* banem 
cselekvi'i leiiyek is vagyunk. Az embfiriBeg a sziikHt^^essegtiil 
kenyszcnttetve njar reg loszokott arrol a/ undori*<»l, melyet a 
ktiivihig eleijteleu iHirien'te kdtett benne es visszabalid kezdett. 
Eii bdr licmialyos'in tudja, Jiogy a iszeiidelet, ert^detet tekiiitvc. 
bianyoa, mert minden U^vekenyseg leiiyi*gil**g biznnytalan kiseriet : 
az eredmtny inegis ntegadja neki a bizoiiyossagot. tls lionoan 
van az, bugy ily biany<*H szemieJetekbol alio tevekuiiyseget eifd- 
mdny koronaz. tnais sizavakkat niiert iVkd meg a killvilag a teve- 
kenysegekjiek es iiein a tilTjemenyekriek ? Mert a tlinemenyek 
bennilk a tevekenyseg folyaniin meg egy elvet vesznek maguk- 
hoz, mely elv azoknak sziikseges kiegeBzitcdet kepezi. Es ezeii 
elv, mely bennfink van, mert eb'> leiiyek vagyunk, epen az, 
mely elottlink az elti lenyeket es ezek altal kiiliinosen a vibigot 
ertbetuve teszi. Annak utjat va iiiodjat* bogj^ ezen kie^esziti* eh 
niikent bat a tlinemenyekri\ egy tudonianyos peldjival ukarom 
inegv lagitani. A tevekenyseget a tudomanyhoz vabS viazonyaban 
ki8€rletnek moiidhatjak. A iiidonianyok kCizt a legneliezebb, mely 



4 




JUSTUS GALUE AZ ^LET PRCiBLliMJk.lAttOL. 



n 



pU5halada.s3t teginkabb a kiserletekre alapitotta es a niely epen 
azert todas tekiiitetefjen a Icgbiztosabb lett, a pbysika, Nex/^tik 
tehat milele egyfleg^i elvekre vezeti vrnsxa a pbysika n ttlnemenye- 
kct? MaxireR 8zeriut, a kinek ilJetekeHsegtH scnki sem fofya 
k^tsegbe Yiinni, az energia nem c^yeb mint kepesseg valaniely 
fnunka elvegzesere. 

Homiaii vette a keppBseg ^sten ibgalmiit ? 8eboniuin m^«- 
liimnan mint <>iima*,^ahul ; a ttiiienien^^iligban bizoiiyiira nem talalta 
volna fel, 

El>b<H Litiiatjuk eb'iszor azt, Iki^v a fixikus fnltalalt^i aiiiiak 
az eninek a fo gal in at, melyet Tmnonmaga tTUf*igluit. A lizikuB a 
tilnemenyviblgban rsak mozgo anyagr^^Bzeket talal, melyek moz- 
g^sukat iamet mjl^okra viszik at, azt az eW'it azonban. mely ra 
n^zve a mfizgiifeiiiak kiindub^ poirtjat kepezi, rsak sajat bonseje- 
bcn talalja ft*!, sajat eBelekedftei forrasanak ni^i^jelenitesebeii, 
sujiU akarataban. \Uia szavakkal, aiinak ismerctet, liogy er5 
van, ji n^ely (>nm;igaban tulfogliatiV, tjejnmilV4r mm Uipat^ztalasbiM 
ncm vonbatJLik le, mint abbol, melylyel mi magimk mint el5 
lenyek kozvetleniil ^rzeki szervt^ink kozvetitese nelkill onuiagunk- 
ban birnnk. Igy vonja le a iizikus — e^ i'bbt'n mindayajan kovet- 
jlik ot — az ebi Icnyt^k ktSzvHltMi ismeretenek kgfeJ8<5bb reii- 
(ieztl fogalmdt. Ezen fonnukizaBboi azoiiban meg sokkai tObbet 
tunulunk. niert az ero batasat abban uSBzegezi. hngy az nem 
eg>eb mint egy puiitukbcVl alb> rendszer funnajanak megtartasa, 
illetve megvaltnzasa. Azert minden ketsegen kiviil megatlapit- 
hatjuk az alak megniai*ada«at es valti^za^ai. mert miiMleii alak 
eg3' pontt'kbfH albi reniinxer kelyziHe a terben. E^blxd iiz kiivet- 
kezik, bogy a lizika, a mennyiben tudaisat a tevekenyisegbe belyezto 
es az 6rz^ki szervek ^szreveteleit aniaz elvek altal eg^szitettu 
ki, melyek a tevekenyseg alapjai, az ero es alak kr^zim \e\o 
vifizonyriak a fidfogasaboz Jutidt, melyet m mint elo lenyeket 
eg>edlll megmagyan4Z<'» elvet ffintebb megaUapitottam. Ez elv az 
<»k ta az okiizat kozott tev^> viuzimy. 

A ki ezen elemze^eket helyesli, az ezentul a tudumany 
buvirlatatt es Jeladatat nem iigy fugja tTdfogiii mint az eleddig 
ktiziinsegesen tortent. Nemrtiak a kOlviJag tiiiieaienyeit fogja a 
Irgegyazertibi^ a beniifdc levti iVvgalniak szerint reiidezni, banem 
az OaszeB tilnemenyeket azun fogalnuik t^zeiint rendezeiidi, melyek 
azokat a mi sajat kozvrllen ismeretttnkbeii megiUetik* Az a 



J 



74 



JUSTUS dAULE AZ fiLBT PBOBLftMAJlJlOL. 



tudomany, mclyet erzekeink adnak nekOnk. a raejjrisnieres keny- 
szerettil m tokeletlenflefjjetal fog bennUnket mo^szahaditani 6s a 
mely, aljUan a mertekberu a niily mertekben sikorfil nekl az 
iitabikulati, e^ kiegeszitett m^ti vi!si^kepet fo^ feremti^ni. 

Mintbfiijjy pedig uiinden tevekenysegnck ezeii tud^imanyos 
vilagkep lenyegere tiezvt* ep oly biztos ertMlmenyt' van mint a 
kozrms^ges tevekeny^si'gaek, rernelbHjtJk. liogy ezen tudcimanyos 
viligkep 18 magfiaabb ibkon ep oly mervben fog megegyezni a 
valdsigos vilaggal, mint a kozcJnseges %ililgkep, Igaz tiidaaboz, 
valamint igaz irtnieretbez temieszif^tesen csak akkor foguiik jut- 
liatni, a mikor az elet probleniajat meg egy iiagy It'pmsfl nieg- 
kcizeUtettUk. Az ekt cyklikiis, tehat benne oknak es ok<Jzahiak 
el6 kdl fordulnia. Mikent az eru az alak oka, »igy Icaz az alak 
is az ero oka. Az eliSbbi tetel belatdaat az ^lo lenycknil szer- 
zett alanyi ismeretOnk adja meg. az ulobbi tctclf potlig esak 
akkor fogjuk fiUfogni, ba az alakokat mint targyakat toljesen 
meg^rtettHk. 

Foriliti»tta : Etdninyi Beta. 




KANT V ALL As TAN A, 
— Harmadik kOzlemeny. — 



HI, Kant valltistana, 

Azon ne^ativ e^ \nm\tiv ;ilj»prpitm*'»nyek('n. melycket Knnf 
eddigi tan«ujiak meltalaHuviil k'oktuiik, enu^lkedik M immaroii 
maga a vallis, a mely az e(ldi|dek alapjan, termeazctesen, csakia 
suf. 68Z szempontjabol bir Kant cKitt eilokkel. mint az eszternte- 
azetiinkkel ailott inontlifi?^ kifVtlyasa. Ily Bzenipf>ntbi>l iita iiie^^ 
Kant ^Reli^ion iniierljalh der Grenzi n der blossen Vernuni't" 
czimii mtivM (Rosenkninz-fele kiadii^ If* k,), mtVlynek sziibad 
m nyilt baii^ya a Woelhier-ftde kabhu*tri»ndt*lt?tet ziiditotta nya- 
kaba, mely ^csctle^es kellemt'tlea kovetkfzmonyek ti'riu* alatt"* 
me|cti1totta neki tovabb i« [laKonlo szelJcmbeo jrni 8 pbilosopliiaja- 
ban ,a keresztyi-nst*^ es a Bzeutiras fiv ve alaptanait eltorzitani 
8 lealacg»jriyituuj" {V. 6. u. e kotetben a ^Streit der Faeultaten" 
8ok tH^kinti^tben itren i'!rdt'kt*B eloszavat, 2^2. h k. L), F^edig mkr 
a t'zim (Svatos me^valasztasa mutatja, bi>gy o a %^?d!ast mu- 
pan philosopbiai szeiiiijoiitljol, a ^blosser Veraunft/* lUlaspont- 
jarol vizsg^lja, a mi iiiiidt k<*Ht^bb i^okat j^'iinyolmltak a ^szo^eny 
Mflek* felett, a ki kijdentes nt*lkiil akar Istenrol tudui : h(dot1 
ci ama czimct becftUktes sz**iTnyse^bol valawztDtta rsupan. „8zan- 
dekosan volt e mil tziiiic u^y mcgvAlasztva -- irja a ^Streit 
der F. ** id^zt-tt eliiszavabaa - neho^y oda ma^yarAzzak, niintba 
az a vallast cHapan az I'sz alapjan (t. i. kijek*iiti»H nelklil) akarn;^ 
jelentt^ni, mert oz tiiltaat^us rneivszsej^ left volaa, hiszen itu^^^tur- 
ti'iibrtKt, Iio^^y annak taiiai tt»rme8Zi*tft4etti modi in in>?piralt cmbe- 
l*ektt>l szarmaztak. H-uifm azt (ukiU'ta ama czim t. L jcieateni). 
ln*gy esapan azt foglalom ossze, a mi a kijek*ntettnek bitt vjdlas 



76 KANT VALLASiTAIfA. 



S3!ovegebeii» a bibllabaii. :i pu«2ta t^sz altJil niepHinerhotn.** Ax^rt 
Plinjer (j. m. 3fi. L) helyesen utal arm, hu^' a ,Reli;rioii inner- 
lialb** mt^;jriti'lt*8olifZ 8zlikftt*^Hzeriile^ Kant e szavai adjak mej? u 
nonuativunifjf. 

Philusopjiiai vaJlaatant ' akar ti4iat adiii, a mclybt'ii. elte- 
kintve a kijdentrtitol, kizarola^ az ejiilier lenyt'^t'^bol, t^'liat 4*sz- 
terme^Keti' alapjmi (a^jti ji vail As kOluiifole taiiiiit Uii^^alni. A ki- 
jeknitrsn'il nuigaral JiaUirn/A)tt iK^'nt Vij^^y nemet niundani nem 
liajlaiulo ; s ezort uly krftit^sek, Ijo^^y mikep grmdolandVi a kije- 
l<*ntrs niHliapbisikaibij^ h mikinit ma^yjirazantlo lir*lole n hit 
p8yrboli)^q;iikifx, itt f^^szoriien szc>ba neni jrnirk.- A pfisitiv val- 
Idsuk kOzIll 18 e^^rdU! caak a keresztyenst'*^ jd tokiiitefbe, ineit 
pz a V'AUm az r^^ycflen, a mely Icnycgebeii az eszbittel nzanos, 
minthogy az fstcni parant-skent tekintett erkolcsi torvenyt nem a 
l)rintett'slol vjilo l'olekMiib(>I va^y a jutalonj ronicMiyebpn, de sze- 
I'Hrtbol kovt*t(*ii . . . Anuir a koresztyi'iiKei»*bpn is az ii^teni, kije- 
lenti'gi raiizzsmat itt - mint ;i mii IVladalkonn kivOl alio — 
ti^yelmcn kiviil lia^yatik : es pedig, Diint PUnjer i. h. nu'g^jcji^yzi, 
a tt'ma a la pj tin jor^Tul. ni<?t*t ha a vail As mnk az eniberi l^nyeg 
alapjfui vizs^altatik. akktu* termeszt^tHzeriilep- annak csak emberi 
oklala. az eiiiberi viszonyulati (Istenhcz) jljhet tekiiitetbe ^ jwni 
viszont is. 

^ V. (5. az o^yes szakaszok fcjczinifit . . . ^Dcr philosophi»eheti 
ReligiofiH Ivhrv erstes, zweites ntb. Stiiek *• 

' A „Streit der F.^ban hanprrulyozza, ho^y nem akarja 41!itani. 
mintba valainely positiv vaOas tartalnia I'sapan i^sak az esztul szar- 
maznek, haiiem bog}" az tormi'^szettVletti kijeleuteseii is alakulhat s 
t'sak az ci^.szi'tlig:jyeH iiiiatt akarja kiiVjtcni, ho^y a biblia a tiszta esz 
Altai is felfoghatVi. Miadazaltal i1^ Is iiiej^'marad a mellett, bi>gy a \'al- 
lis azonos a taoriillal. A ktiklnb^^jtr a kettij kozt csak az, bogy a 
vaMsban a tiior&l altal postulalt Istirrt-eszmt" is hozzajarid h az aka* 
ratra bcliatassal vaa. — A pos<itiv (kijelentettl vallas ezert a kiitelcs- 
j^egeket isteni paranc^^kfrnt illitja t'li^nk » ezekbul vezeti le a moralt ; 
bokitt a mural rpen elknkezole^ a kotelessetri^t allitja eloterbe s 
t'bbi'il veziiti le am a parary-sokat. Mindkt^tli'itol ipo^itiv v alias es moral) 
kiilfiabozik a termt'szetuM vallas, meh a kotele.**si%€*ket elismeri ugyan 
isteni parant'iHc>knak, azoiibnu - i.dlentetbea a positiv valla^sal azt 
kivanja, hoiy^y a niit isteni paranosolatkent fok^adiink el azt elobb iHrnor- 
jUk el krttele^sotrat'k. A ki t*z alaptm ^11, az ratiotiak'sta uiryaii, de nem 
azonus a uaturalistavol, kinek a kijelentes ep oly kept^lenseg. a mily 
gztiksogszerU a supraaataralistAiiak. A tiszta rationalismus? e pontot 
erintetlen ha^ja, mert az nem a megismeres kdrebe tartf>zik. 



H 



Thzt^7Ah\ i^^y Kant hniescleti v:d]Astaiii fnmfiv<^nok ininydt 
8 czi«hatiLt« e^yuttnl niar rAutjiltunk iumak fogyatt^kimsa^fini is, 
A mi abbiin all, hogy a vallAanak — a melyrdl sasnlni aktir » 
a mely, mint hten es ember kOzOtti kdlesuiiOs viszoimik»t, ket 
mozxaiiatot, t. i. kijfleriteHt m bitet tartalmaz <e ketto S)i*di^ 
<*orrelat tV>g;ilom !) — «*!^ak r^yik mozzaiiat:it 8 t^zt m*m kerenztyi'ii 
theolo^j^iai, do !>pefuUi!iv bcVlrselmi szempontb**! jattatja <'*m*nyre ; 
i\ mi mellett tendotiaja ni i«. ho^y kife jtve elvenek conBequenHiiit 
liitrt? i'9 vallanrH egyarant, megma^imizza. bonnan van iiz. h(*|i^y 
niinden emplrikai vallasban a tiszta eszhiten kivliJ iiio^^ ej^y for- 
teneti hit is van (^Vrniunftsj^kuibe* : .Justonsche Giaiibe*); bogy 
az erktik'si oiitnd;it ^yakorlati postulatiHuain kiviil nuV tbeoretikus 
tantetelek. <b>gniak is taJiilbatok. 

^A ryorahiak, a mennyiben az a szabad e epen ezert 5nnia^Ht 
^sztermeszete utjiin tVlttHkii i^rti^kii tf^rvenyekbez kot<?lez5 ember 
foj^alman alapiil, nim'B sztlkaej^e sem egy mas leny eszmejere 
m;ij^'iin kivUl, buj2:y kiitelesseget iVliymerje, sem maB inditekra a 
torvenyeii kiviiJ, bogy ezt mef!^ajt8a" : numdja Kant mindj/irt 
niiivt' eloszavabaii (L kiadaa) i onniagara tehat ,,a vjill^Hra egy- 
aJtalan nines is Bxtlksegre**, Amde azert «az erkcilcs (megi^) fel- 
tetlenlil vallasra vezet. mely altui egy az embei'^^n kivlil 4116 
nioraUs tr»rvenylirtz(> batalom eBzmejeve bovlll, a melynek akarata 
a teremt*^isnek s cf^ynttal az embernt^k is v^gczelja** fi. m. *^. cs 
7. I.). Elvezet pedig a valUisra a boldogsag czelgondohitanal 
fogva. a midy iijsryan a moratiiak neni abipja, de igenis ezel- 

olyonianya ri a mely — mint niar iattnk — Kant azerint sziik- 

ftgBzeriileg Isten enzmejet kuvt^teli mcij. 

Ez alapmi jo^fi:al knvetkeztetbetjiik, bogy a vallas, mint a 
monil foiyomanya, ep oly szUksegszeni, mint maga a moral. Siii 
nemesak szliksegszerii, banein eszazerii is. 6a ez tulajdonkepen 
vaI6 lenyegc. Kant meg is van arrol gyoztidve, liogj' tm esz e^z- 
kozcivel a vallaHJiak tartalma 8(*kkal gazdagabban kifejtbeto, mint 
It ^konyvek azerint igaz<idrr positiv egyhazi theologia utjaii s 
ez okbol i. m. 2-ik kiadasanak elfiszav^ban (i. h. 12. I.) egyo- 
nesen azt javasolja, vajba a tbeologuaok a ^bibliai" theob>gidban 
akademiai iamereteiket a „ tiszta pbiluaopbiai valMatan'*-rol Hzob* 
taniibnanyokkal egeszitenek ki. a niety t. i. a valliisnak pusztan 
az e8x liatarai kiizott vali'j vizsgaJatanal mogmaratha, e ktiron 
belill teljea szabadsaggal terjenzkedik ki niinden iranyban a ki- 



i^ 



78 



KANT VALLASTAKA. 



J 



hasziml niindeat. me«^ a bibliat is. — Liitni foj^jiik, bo^y t'zt 
msL'^a Kiiiit is toljes fiiertekbt*ii me^eszi. 

Miiv<3nek reladatii a viillAsnak a/, emberi, reszijeii j6, reaz- 
ben rossz tulaJiloiiHagiikkal ellntott terniuszetbcz vab3 viszoayat 
teniri fanuliniiiya targyava. luijry e kef (jo ii^fi rossz) principium 
kllzdelm^ii ^t a iiioralis vallasban a jo ^yiizelmH ft'ltarja a ezzel 
kapesolatban a teteles kereszty^^n egyhaxi t:inok t^s intezmeuyek 
szeriivte helyert magyarazatat adja, — E felailat tize.mp(»ntjabol 
ertbeti) miiveaek iie*cy ertekezesre valo tap>l6dilsa, melyek k»'»ziU 
az elso az emberbeu a j6 elv mellett lakozo n>ssz elvrtil, a 
a mAaodik e ket elv kOKdelmernK a baraiadik a jo elv gyozel- 
mcr5l s ve»fQl a ncjL^yedik az ifjaz^ban vallaBoa istentiszteletrol 
)S ki>2(i88i?gr(>l szoL^ 

1. Az embei* t?rkok*8i nifj;itel6senel Kan! ket l^jet(> alJas- 
pontot kiilonbdztet me^; egyik a ^rigorismus'*, a mely azerhit 
az ember vagy j5, vagy rossz lehet ; a masik a ,Jatihidinaris- 
mua'*, a mely 8Z(»rint az ember Bern jo, «em rossz (latitudiaariua 
mdiffereiitisimiH), illetulejj: jV* is. rossz m (lat. synkretismufi), Kant 
szeinpontjiUxtl termeszetszeriirn esak a rigorism us lUUspontja 
helyes, a mely szerint az ember tcrmeszet^iiel fogva esak j*'*, 
vagy esak rossz lehet, ertve itt a «termeszet** szci alatt a ^sza- 
badsag baszniiiatanak siibjeetiv alapjat^, vagi^is roviden az ,empi' 
rikai ent/'. ^A mi don teliat azt moiidjuk, bogj- az ember ter- 
meezetenel fogva }o vagy rossz, jikki>r ez aniiyit jelent, iiogy az 
emberben egy nokUrik kikiitathatlaii alap letez jo a vagy rossz 
(tiirv^enytdlenes) maximak felvetelere ; ertve az embert altalaban, 
ugy ti*liat. bogy ebbeu egyiUta.1 fajanak ebarakteret is kifejezi.*' 
E ebarakter azert ^velQnk szldetettnek'' iievezbeto, neni mintha 
oka a s/iOetc's volna ; de mert a tapasxtaJat mindeniitt tamisagot 
tesz mellette (i. m. 20—23. I,). 



* Eratcfi ^*titck : „Vod der Einwohmm^f des bOsen Princips nebea 
Wm giiten, oder ilber (las radioiUe Biise in der raeDsehl. Natur" (.Re- 
fiftion . . ." stb. I. h. IH— Bl. 1). — Zwcitrs Stitch- ,Vou deai Kampf 
des guten Prineips mtt dera BGsen, am die Herrsehaft iiber den Mea- 
scben" (62— 05. b), — Ihnttes Stuck: ,Der Sieg dc^ guten Prineips 
(ibor das B*lse and die Grlindung eines Reicbes (nittes auf Erden* 
(106—177, IK - Vicrtr^ StUr k : „Vom Dieust and Afterdieust mxter 
der Herrsehaft des giitca Princips, oder von Religion and Pfaflentimi" 
(178-t244. II 




KJkXT VALLABTANA. 



E ii^eiJiiKiiitbol nezve mar must : az ember ^ — Kant szerint 
— erkolfsileg ^tfrmoszetnel lV>^va rossz**. Van agyan eredeti 
arravidofiilga a jora ^ es junlif^ annyiban, a mennyiben az ember 
erctietileg mint e\(k eszes luiiy t*8 Bsfietnrlyiseg er\'enyosiil, niely 
rulajtlonsagok tiem ellenkcztiek az erkiUrsi ton'^nynyel, siit a sze- 
melvds^^g arrnvaic'jHa^a egyencsen niaga az e torveny iraiiti foge- 
konysag, a morAlis erzek : e mellett azonban az emberi tenne- 
dzetbeii ep ugy meg van a^osiiggeg" is „a rosszou**,- mely ulatt 
Kant egy babituaJis viigy (roiK-upiscentia) lebetfisegenek subjectiv 
alapjat erti » mely ^osUgges*' az ^arravalosagtoh {Anlagf) abban 
klUdabozik, bogy b^r veliink iiziUetett ia k4iet, de nem mitit 
ilyeti, banem mint rmmagunk liltal ny^erzett gnnd<4and<>. E i-Biiggeg 
a n^sszon ismet barom fokozatba ginHlnUiatr* : mint az emlieri 
8ziv gyeiigeaege (iVagilitas : ^Akarat^mj van ugyaii a jora, de 
bogy vegbez vigjeni, m*m tebett^ni . . .'^ Pal ap.)i n^bit a Bzfv 
tisztatalansaga (impuritas, improbitart) « mint a H/av gomjszsaga, 
<95t elvetemedett^ege (vitioBitas, pravilatt, corniptio), mely fokon 
a sziv perversitananak m nevezbeto. Mindea fsilggca a russzim 
vag)' pbiaikai vagy mimilift. a mint t. i. az ember nek mint ter- 
meszeti^ avagy mint erkrd<*Bi teiiyuek tenye, Filsti esetben aza- 
badajVgrol be8z^bd keptelenseg ; ezert a rosszon vaJo esQgges 
e&upan njorabs unkenyen alapalbat, a mely teljesen a sajat 
tenyiink : mar pedig erkOle^iJeg rosHZ (beBzamitbatiV) semmi sem 
lebet. c'wak a mi Hajat tenylink, t. i. midim akaratunkba eg>' az 
erki>le8i torveny nyet ellentete« maximat veszOnk feL Amde ekkor 
a ,,mf>rali9 rossz** es e ^esiiggeH'*. mint minden eselekcLletliJiket 
megelozo teny kiizcitt ellcnmondag van, a melyet Kant (i. b. 34. K) 
azzal old meg. bogv itt esligges alatt esupnn a torvcnynyel azem* 
ben ervenyesilUi maximat altalabau. mint intelligibilis tenn erti 
(,peeeatum originjmmu"), tizemben az ezeu iiiaxima alapjan 
v^grebajtutt ruszszal (^peeeatum drrivatnm"), mint HenaibiliK, 
empinkai tenynyel. Amazt etjak az esz iameri ltd s idukorlatnak 
nines alnvetve ; ez tisztan tapasztaJati. idobiiz ktitntl (iaetum 
pbainomeaon). Minden ilyen tapa^ztahiti (wenriibiliH) ttin^enyellenes 



* L, i. m. „Von der iirspriingl. Anlage zum guten ia der menschl, 
Natur* cz* szakaszat 27-30. L 

* U. o, ,Von dom Hange ziim B^sea ini inentJchL Natur* ez. 
szakftssG 30—35, 1. 



60 



XANT VALLlSTAXA. 



t^ny formiltjs alapja tcbAt aniax intellij^iblliH teJiy, a rosszf^ii valo 
szabad fflg^B. 

A ttHel tebAt. lio^y ^az eiiibrr t<?rme8zetene] fo^va rossz- 
— a iVntebbiek aJapjan iiem jeient e^yebct. mint azt. h)^\ ^bir 
ujj:yan ax erkiikrsi ton^enynek tudataval, dv Jiiej^is ax attol vabi 
(alkalmi) elten*8t maximftul vette. ' Mint ^'^^ysiKivrre iatelli^ibilis es 
aeiisibilis leny, az ember, mi n dim t'seltvkvoiief^enel tebat ket ru^o- 
val bir : etryik az erkob^si trnTeiiy s masik az erzeki bajlaiij : 
bogy aztaii cselek<*dete H ez jila|Kui o maga tw erk{il<'giJeg jiV 
vagy roii8z-e» az CBUp4iJ az inilitekok r<^iidjetol fllgg; 8 a rossz 
tulajdotikepcii valrV lenyege, liogy iiem az erzekiseg enj!:edclme8- 
kedik az erkoli'si trjrvenyaek, hanem liogj' az uiiftzeretet erzeki 
bajlaniai. az orkidcai tilrveny k*"ivt^tesere befolynak. S e rossz 
,,nidikabB n^t^sz" ; radikilis. auTt niinden erk5b*tii rnaximiU alap- 
jAban megront. Mintbogy pedig e rossz, luicit Uittuk, az akaratba 
felvett maxima, tebat szabadsag tenye (kUlonbtMi iiem volna be- 
szamitbatu s igy nem erkrik-si), azert ertHkte, oka, idoszt^rint fel 
nerii inutatliat«> : de cszeredete is ep oly tit^k marad eloUthik. 
epcn mert minderi akaratelbatarozasiiiik legtcibb maximaja.^ Kant 
szeriut e tenyiiek teljeseii megfekd a bibliai biinbees^s t5rtenete* 
bol az 58 emberpar artatiaiis4ga mint a rosszon valo esQgges 
el5tti allapot azerepel s biinilk a tOalom szabad athigasinak 
tlmye. Ez typusa mindon ember biinbeeses^nek. „Adaiiiban miii- 
deij emberek vetkeztek s vetkuznek.* MagAnak a biinbeesesnek 
^szszerinti meglV»gbatbinsagat a biblia a ea^blto szellem szerepo- 
ben szeTal^lteti. Amdc mintbogy az (eredetileg ailatbiiif ember 
CBak C8abit6 altal romolbatott el, ezert m6g ja\idasra kepes ; * 
jdravakiaagat inmet ervenyre eaiellieti, sot azt ervonyre juttatni 
epen inteHigibilis lenyegevel h liivatdsiival adott montlis ftdadata. 

2. E pontiial Kant mar miivenek masodik fureHzeltez ert 
el, a melybeii a jo elvaek a roszszal vido kuzdelmerol van szo 
az ember felett vM uralkodiin joga miatt. ^Az ember termeszet- 
n^l rog\'a rossz" : mntatja a tapasztalat. Ezzel szemben az erkiilesi 
toi'v^iiy inegkoveteli, bogy az ember Ji> legyen es pedig sajat 



44. sk. 1 
gen zum 



U. o. a ,Der Meixsch ist voa aatiir hfise* cz, sz, 35. 8 k I. 
■' V. o. a ,Von Ursprunge des Bttsen in der menachl Natar' 



V Q, a „Voa der WiederhersteUiiiig der ursprunglichen Anla- 
[ Gatea in ihre Kraft" cz. sz. 50. s k. 1. 



KANT VAUJlSTAWA. 



81 



iTCJebol, sajai teiiye alapjtin. S e leltetlrn erkt^Ic&i kelKitse^ 3lii|»' 
jiin iTi<*g kell a lelietosej^^^ru^k i.s leririk* iiz iijjaftzult^ti^'si'e ; :irni, 
hog\' ^kanititnkbiin ania frhett rosHz maximat legy^jzve, eredeti 
joravalusa^uiikat teljert t^rvenyre juttalhaiiriiik. Ania ^kelBse^" a 
I* ^lehetose^"^ az<'»rt harczot ktivetel a j6 es a roasz t*lv kozi^tt. 
-llojsnf a moraliK szenipontbo! jo einbrrre valashoz iiem elejrend<1 
a joravulosat^ot — moiy I'ajnnk lenye^^iilajdima — maj^ara aka- 
ilalvtalanul kifejlodni Iiairyni, baiieiii bogy a bpniillnk tii olU'ii 
iiidkodfi rotisznak okat is le ktdl kiixdeni : azt ni^r a iTji:i niuniliw- 
tik 18 UinttotUk az »eri&ny* jelezavAban, mely ^i3Hi^ben, lariiiban 
egyarAnt bdtorsjipot vitezne^et Jelent, tebiif I'lh'iiHej^et ftdf^lelrz** 
(T. ni. B'^J. I). OBfikbo^y a b5k*8eHzek rrlivi'itrtlek az ennjyt, 
mid5n azt, mint az ertelrni t'lmaksaf; t»lliMji Ijiikx^neiji't allit'itttlk 
mh, hr>Iott [ledi;^ a rr>H8z az, a t\w]y cdkMi kiizdt'iiit^ kell s a 
nidy a maga lelekniegronto elveivel az erztiletet aiftiBsa. — 
E lathotitlan ellc-nfteget az apostol nem ok nelktiJ nevpzte egy 
.kiviU*">ttiink ]vtv'i'6 gonosz szelleninek**. a inivel Kant ma^ar^- 
zata HZPrifit azt ft»ji»ztp ki, liogy ania ramz bat/isaiiak iika az 
^935 szAinara kikutathatatlan, A bar<*z teliat elkerfilbetetlpii. uiert 
^j6. mely az eftz iHjan feltetleii niee:bikloJi8t kovetel. ezelJAt a 
8z«zal szemben, a mely me^^ az t'rzeki^eg fjtjan tenyle^r iiral- 
kodik, esak ez uton urbeti el. 

8 a jo elvnek o jogi^enye tgeir biztos abpon nyii^^szik. 
Hjgzen „a mi a vibl^^ot az isteai lidvbatarozat targvava s a terem* 
tes ezeljavi eg^'ed^l tebeti, az az embeiiBeg, erkolt^^i eg^sz tok^- 
leteaftegeben*' . . .' Az emberiBegtehat a moralis tiikeietess^g ideiilja 
iizaniani van teremtv'e 8 ez eszmeiiy nem piiszta abraiulkep, de 
igazi valosiig. megHzt^melyeistlhe a keresztyeii ^isteidia'* gondola- 
taban. Ez az Iflteanek egyedlil tetszo ember, a ki ^Tuxikt^I fogva 
bonne (Istenbeii) van" : a kiiiek leiiyege kozvetlen Iriteiiiiek lexiye- 
g^btil foly. eiinyibeii teliat nem teremtett dolog, banem „egy- 
•ztll^tt tiu*** az 6Ti}k ^Ige** (\6-(o^J, «a mely alt:il minden dolgok 
vaiinak s nelkille 8eninii Hines** ; o platen diesosegenek vinzfeaye*^ ; 
benne ^szerette Inten a vildgot* ; js egakis betnie, az o erzii- 
b*tenek niagiuikba elese altal rem^lhetjMk. hogy „lBten gyer- 
mekei" le^izlink . , . 



' 1. in. #)9 h ,Vfin dem kechtsanspmche de^ 
auf die HeiTKi-*haft iiber die Mmit^ebeii.'' 



ATHKXAKTrM. 



gntnn FrinctpH 



6 



i 



82 




KANT YALLiJTAKA. 



dim e^ea vunasut Kant — mint lutjuk — h Jiiiii>8-evaii^£^liuiii 
Xo70c-taiiiibul, ez eviinis:eliuni prfiIf»^iisMbol (1. 1 — IH) igazuija, 
vagy Jobban uioiidva. illustnyja, tblenielkedai altalaaos emberi 
kr>tele8fleg ; miliez ma^a ez esimeny is, melyet az isz nekiiiik 
koveteslil rend el, emt kob'SfJnozhet, Ep luert, mintbd^^- ezen em- 
inenyiipk. a iiu>miis tr»keleteBseg ez itlealjanak, ueai ma«;iiiik 
vji^yaiik a k^tt'sitfii. aiej; scin ertjlik aira valo kepeBsej^finket ; 
ezeii aiondbatjnk, bogy aniaz idtnil „abUziillt'* 0, b. 70. I.), ho^' 
annak vtdiink val6 e^yestlUeHe csak az l8t<?nfia nie^alaxkodatiaval 
^8 pedig iizenvtMleaekre, kllz*lelemre viM mef^alazkodilsihal valt 
lebetsi^Bs^ (tapeiaiiZiHZ), miiiek kovi'lkezteben tvi t'liibcr szaniara 
koyett*iid5 ptddanykoppe. typiiHKa li^tt. Kell. lur^y ez [dealt i^y 
goiidoljnk, nuTt caak akkor latjak be az erkubmi erzlilet erejet, 
ha az a legna^yobb meg:]>r*'djalt;itaHukat, rsapasokat kiallotto. 
EzeB az Istentiaba vetett praktikuH bitben vim meg marni<ist az 
erabeniek az a hip j a a in a biz<idal«»]m"a, liogy li ib — bason lo 
raoraUs ^jTZQlet ahipjau — Isteimek ieWi^ es boldoj^ lehet, 

igy bat ezen ideal, a iiiorjilk tokeleteb^seg c fenk<ilt eaz- 
monye valoftiggal teljos objcctiv realitanHal is bir (u. o. 71. K), 
mert az 6bz erklUesi tiiiTcnybozaaaban gy«jkcrezik. ^Kell, bogy hozza 
hasonlok legyQnk, az^rt kell, bogy azza leboHBiink is,'* Ep ezei1 
kell, liogy lebetii legyeii oly tHpasztabit m, a iriely egy ilyen 
ember peldajjit feltilntet! („a menriyiben t. i. ilyoii kills*) tnpasz- 
talattol a bens** erkiilrsi erzlllet bizoiiyitekai varbatok a kovetel- 
liettik"), a nelklil azonban, bogy ot einbernel azert a ternieszet- 
feletti nemzeteBt eldfeltetelezriilnk kellene (7J1 I.). Uyen el5felt6tel, 
ellenkezoleg, monUis 8zenip*)atb<il esak kAnm vobia» »mert az 
Osk^p, niclyet mi e jelenscgbe belyezilnk, megis esak niiiidig 
beimttnk kcresendfi s ennek Jeloiilete a lelekben mar magara is 
elegge niegi'ogbatatlan, aemlitigy azt termeszetfeletti Hzarmaztlsan 
feltil iii6g bypostazalai is sziikseges volna^. Alig tudnok ekkor 
(^t, mint kiivetendri peldat elgondolni, Amde on"»k erteke van az 
ideaaak az oskep s a benne hivo egyen bensii egyaege kovet- 
kezteben s kell, bt>gy az, ugy maga az erk5lcsi eszmeny, mint 
az ember erdekeben, elsajatitbato legyen» j61iebet ez elsajatitlet 
kezzelfogliatuvd tenni meg nagyobb neh^zseggel jar (76, l), 
A kdrQlm6nyek, a melyek ezen elsajatitaanak 8 ezzd amaz erkoleai 
68zm^ny — a tokeletes ember — objectlv realitasanak tellogasat 




KANT VALLASTANA. 



sii 



I 



lutj^neljezitik : [titeimek ^zentsege, boltlc>^SHu:ji ea ij?azsaj*oesaga.^ 
iBten mint szent, tolQrik is szentsep^t kovetpl. A j6 azonban, a 
nielynek benuSiiik liatiiia kell. a nmrtztnl, a mely benrilink tenylt^^ 
fiat s a luelyeti kt^zdjOk h, vegjtekMi tavul esik, I'l^^y Ikmtv aiiisi 
gzenUeg soha el nem volna tTheto. Ezeii m'hezsi'iift^t Kajit jizzaJ 
oszlatja el, hojjy kell telnU, luig> .1 niindenkor bianyoH rsclekc- 
detert clfogadtassek nz ei*ziilet, vagjis az erkolcai tC3rv^tiynyel 
valo benso iiieire^yezeK altalani»s [iiaxiraiija, 8 ez lehetse^eH id» 
niert n^kiink maf^uiiknak a Ji>t a joloiise^ben, mint baladiist a 
roasztol a jo fek% uiindijj; ele^^tdennek kell tekintetirink a^yan : 
ux, a/.oriban, a ki sziveket iameri, a iiia^a iiitellertualis s?,t'mle- 
letebeo amu lialadaat, az ennek alapjiit kepezo er/OlefntM fo^va. 
mint telj esse get tekintbeti s eunok kihetkextebeii az tniiber is 
Jdtennek tetszuve valliatik- — Intpii, mint boltb*^, a j6 ember- 
Dek is bi>ldof]^a;[;jit akarja. ertve a Bzot iiem |>hysikai, de moraiis 
jelentoaegebeii, a minek bizonyossaf^a a jobaii valo me^maradas 
felteteletol elv41aszthatlari. E joban valo megrtiaradaa allandoaitva 
maga volna az ^isteiior^za^a'* bjr^a. de vajjou — ki marad 
meg abbaa mindve^ig ? I Itt ia azert dimtii aa erzUlet. A ki erzi 
ma^raban azt a tiszta erkob'sij^e;^ kilvotelmeirvet. az erzi azt h. 
ho^' nem foj^: (dy mely re siilyedni, bogy a rosiizat ismet njeg- 
a^eresse, F(d>ton«JS elmelylilea az erkolesi torvenyben egyuttal a 
tfikeletesseghez 8 ezzel a boldogsatjboz vab'j kozeledes is: foly- 
tonoH visszaenes — elkarbnza>i. Kzeri tudat elegend<l arra, bogy 
a j6ra tdrekvonek megTiyugrasul h a joban valo enisiieglll fizol- 
gi&ljon : a riisrtz fele hajlobaii, a slilyedobeii pedig felkiiitse az 
itelti lelkiismeretet, a iielklil, bogy a j<) (boldognag) vagy a rosBz 
(karbozat) drrik volta az ember szamara riogmatikadag is iixiro- 
zjindo volna, a mi kiUonljen is iHaiereti'mk kiiret tidlialadja. — 
Isteii igazsagossaga veglil koveteli a rossznak megblVutetefiet es 
pedig, nnnthtjgy a rossz ei-zUlet az erkolesi ton-eny vegtelen 
megs W^ sere vezet, tebat aiuiak vegtelen megbUnteteset. S c blln- 
tetes kelL bog^^ meg azt is erje, a ki megjavnb meit ez is a 
roBflzbol indylt ki a ez eredend5 btinBiilyt sem maga Jo cstdeke* 
detek frdiialegcVvel levezekelni, rteni mm letre atruiiazni nem kepea. 
£ nebezseget it* azonban nieg<ddja azon teny, liogy a blinteten 

* V 5. .Schwierigkeiten gegen die Realitiit dieser Idee; iind 
Aurtiisung der^elben^* 76—91. L 

6* 




84 



KANT VAIXASTAXA. 



maplbiui nz erziilH nie<rv:Utiiztata8a kozben ervcnyt,*suL Kzeii 
erzilletme^'viiltozaH (\.Snrnes:liidpruti^"), mint atmeuet a romlott 
orziiletbol a joba, mint ^az <V-*Miibpr inegbaUsa*', ^a t<'st meg- 
(ilibiklt^rtt'* — - .jniiv iHM^ara is r>mil(]<izas s az rlet bajai iiogszu 
sorozatanak me^ke/>dt't4i% tnelyekt^t az uj embtT, az latenfi^iiiak 
erzflleteberu azaz C8ii|i?in lua^^ai'-rt a jo^rt valJal maj^ara, mi^lyek 
\iiHU^ valojahari me^: az 6-embprt ilhHtek, mint bliatftf^H*' (8H. L), 
liilr |lbyt^ikaila^'^ ii*;yarmz(Hi t-mljer tebat. <le inimamn. riKiralm 
('•r/rdctt* ala|>jaii, *'j^t'Hzeii mas, I'lj ombor »i, ki IVlvette magAra 
az l8teiili:i i'mMiMirin teiiyt't s most rtmr az latontia maj^a, mint 
fielyettes, visdi erte, bitx! abipjait. ;i biinRi'ilyt : szt^nvedesei a 
lialala altal ^rte iu, mint megvaito, a legfVlbb I^az8ajj:ussag It^l6- 
8Zt*ke eli>tt i'lefcet tct^z ; h niiat s/j'isziVbV (Qgyviv<'l (Kiraklt^tosz) a 
rpm<3nys<:'ji:('t i'mil lt4kelK\ in^^^y l>iraja clott riifp^axulva jf'b?uhet 
ine^. rsak azt a szeiivi^dest, a n^'lyt't mint mef^tgalt ember ma- 
;^^ara vett. az t^letben iolytoufisan viseljt^ t, i. fulytonosan lueg- 
baljon {n biiimek), a mint czt a gondolatot az emberisoget kep- 
viaeb'i Isterjfia t^gyszer s miiulonk^irra valo lialab jelkepezi (87., 
88.1.). — Ez «a meppizalas (*f^zm{'J<Miek a iltHlm'tioja". a mely- 
aek imnmr kHtxis haszna van : paHttivi*, mert iiK^aniitatja. bo^y 
,az enz kep*'s az tvrnbt^rni^k biim* alol valo felT4zabadittatasa reme- 
nyet az lait^ni i^azHilgosmig^al kiej^'eztetni** ; — negative, mert 
mi'firmutatja, hn^' „e niep:sz{ibadul^8 csakiB a sziv teljes meg- 
valti^zasanak (liXJaHzOk^teHenok) el^ireUiHele nieUett li'liutsej^ea" 
(88—90. L). 

(me i;^' indukrdja Kant a jonak az eniberre vabi jogige- 
iiyet, mikiizbeii a keresztyen vaJbisiiak lidvigazsagait, az istcn- 
fiu8%ot, a megvaltasl, a keiTszttialalt, az ujjiiszliletest, a meg- 
igazuliUt s a KiisztiiHiiak lielyettcs, sz6sz6b'» szerepet mind 
megannyi mozzanatkepen ertekfKitvoiL niintrgy pbilusopbiailag 
atult*izteti» akiri'sak ktisobben He^jrid. - Miiitljo^'^y az erkcUesik'g 
idealiK embt*r — a terejiites i*zelja : kidb boi]ry annak eszmeje 
IstenntM (iroktul fogva exiHtalt legyen (Jaiios ev. I, 1, h k.) « ezert 
., Istenfia '' , ki mint .tokeletes ember** frnzzank lesziUl is veUiiik 
egyeslib En nek befidyaaa alatt a ro.ssznd joni ti^res 8 e kr^zben 
az o-ember mortitif atioja : ez az, a mit az egyBzermindenkon 
helyettes kereszth:ilal kepzete kifejez. Min(btjna k^resztyen bit- 
igazsa;Lf(>k teluit i sak kepzetek, a melyekben a Kajitd'tde mor^lis 
iVntnegigazuIaa folyamata tiikrtiziidik le : a nn epen nem kegyelmi 




KAKT \ALLk»TAXA. 



85 



I 



I 



beavatkfizas lenye. Laneni ei"zelmt»iiiknek beneo telje8 iwiiliiti6ja, 
a mdynek folyanmn tTkiil^'His^i^llnk Immn kiemelkedik. Hiszoii a 
tfim^ny iranfi tiszlelet monilis arrnvalosd^a lolktinkbol ki iwni 
veiizett, ezert liAt neiti nz ehosztt'tt joravnlosajiC I'ljboi viili* iiiej?- 
azerz^aerol, hanorii rsjikis eiiiiek a iniit^u t^rrdrti tJNztnH4i*r:abiiii 
vaju visszaallitasiirul \an H/Xt, A rcmzHZul valo kiiziit'lmct teliar 
neklink m:igiinkniik kell ve^^relKijIaniink, a gycizelinet ffletto nekllnk 
magunkiiak kell kiklizdeiiiink. 

8 e kD/jlelriK't, a jo vh rossz elviick az i^nib*^r iVlt^tti ura- 
loniert valo e tusak^ida.sat Kant szerint ^ az iijrtzr»vetflc^ (..dir 
iietlii^e Schrift, rhriHtiieheii Aiitlieils") f%v t*n"tt4ietlitMi szrnilpltr'ri, 
a nielybeii az cniberben \('\i'} ket, t*^yni^stnl nietisiy- i^s pokolkent 
elt^rti prinoipiuni, az embert-ri kivUl miiir szemiHyek szen^pdriek. 
Qfmemik lioj?y ej^ryuiiiBsal kiizdjeiiek. haneiii ho^ — t*g\1k mint 
vA<ll<'i, mdaik mint vt-do — jo*^igeuy ilk rick az ember (iUott a le^^- 
folib biro elott erveiiyt JH szerezzenrk. E kot »ZL*m^4y a Satan 
es Kritjztus. a kikrn*k kiizdelni*' a/, i^pesz rnlvtrirtenfteii v^i^i^ 
htizmlik. E kllzdeleiii crtHlmeiiyc ezt*n (ujszOvetHegj) tCirtenet hosv 
(J^sus) rcazerol az cllentelnek me^tt^rese. Me^fcyoisve nines meg: 
mcrt hiftzen t*|jor'liaja ine^ mimlii: t:irt. de igenis niegt<inr, mvvi 
lmman»n azokinik. „a kik Jezus ai*v«''btM) liiyzurk. batalom ada- 
toll, hogy Istt-n tiiiiaak nevezt<'8i+enpk'*. H-i ezeii — Kaiif szerint 
aniiyini ^lenk a azon kor szeinprnitjabo! val<'»sziiiii!e«: inagukljan 
4116 — popiilaris kepzeteket ^mystikurt burkukbid** klvetkriztet- 
jflk : akkt*r Hzerinte az egesznek beii>?(i ertelme. hogy ^Altaian 
niri<*K (Idv az ember s*zamara mas, mint igazi erkolesi ehekiiek 
:n erxlilewbe vab'i felvetelo : b<>;^^> ezen felvettdnek nem Jiz oK 
sok8zi>r okozott encekitteg* banem egy bizony<*s «>n*)k(>zta fomtksag 
(,Verkebrtheit"), vagy a mint e frinaktiAgot meg nevcKid lebet. 
€Sal4d (»Hetrwg, Sataimbftf) all iitjaib^in : btzoiiyoB romlottsag. 
mely minden erabrrben mej^van ea J^ernnd mas jiltal meg neni 
gyiizbftu, mint a nu»ga teljes tirtztasa^^abaii veft erkideni jonak 
eszraeje altaJ. nian tndattal, bog\ ez enzme valobaii a mi ns 
arravalimajjfiiakat k^^pezi a bogy azt folyton minden tisztatalan 
elem bfliatanat/d tavol kell t:irta!mnk t< melven erzak^tiiiikbe ves- 



^ I ui. ^VVjii dem lieelitsimspriiehf des tiiisea Priufipf* auf die 
schaf^ Uber der Meiisohen und dem Kaiupf beider Principien niit 
Hfiander'. 91. sk. I 




KA3«t VAIXASTAJfX, 



nlink'* (^S. 1.), At kt'll leiinlink liatvii it nie^^yiizodestul, liogy 
ez tTxttlet ellfn a rossz elv iiiit seni tehet (^a pokol kapui ^em 
(liiidalnmskotlhirtnak fclette") s ovtikiMlmink, nelnj^y v iiR'jr^'ozo- 
drs liiaiivAt esctlrj; „ bah on lis expbitiokkul. iiji'I\rk iiz er/Mht 
tiietrvalfozasilt (Ui ikmu (Vltetriozik'* avagy ^ libra i id os rajunpissaU 
puszta ben8<) {passiv) ijie;rvihi^^f>s<>dart8al" if^yekezxCiiik pr»tolm ; 
nebiigy ezek kuvetkeztcben <^p*?n az i^az eletutrol lett^rjOnk* Az 
ember mire aem tarnasj^kndhatik, esupan a sajat t^rzilktmoirv^l- 
t u za si\na k t rtiy e ro , 

Ifi'v iri<bikylja viszoat Kant e?,^ye!R*si*n az ujszuvetsegi lidv- 
tiJitenet felhasznalaHaval a Jo klizdelrat'Tiek moralii^ bt^nsfi fidyauia- 
tit 8 caak terraeszetes, bogy a nifi^a albispontjarol, a moriJis 
vallaHrnl minden <*sodahitet kik[isz(ibdl> E^yeneseii ^i\ monilrs 
liitetleiit^ep: biiariH fokaiiak" niinositi. laidon ^az erkdlet^i kiitetes- 
8ej^^ szabalyainak, a iniJit azokat iTi'drtiletf az enz irta a wzlvbe, 
iriaskrp aetij isiiuTJlik el tekinti^lynkH, esak ba mej.' <*sodak itJta! 
in igazolva nmeaenek** (9SL 1,). Kant ury^ui elismeri, bogy az 
embt^i'i p)ndolkozat! tenncszetebid foly esak, mirUbi a piiszta. 
eultiitividliieiaak a moralis vallasba valo atlep^set cBtMlava) lujzza 
kapiBidatba : de lian^rtulyozza, bog-y imnianm a eisodak. inelyek 
eti:ykor a runraHH valbb bejdt kepeztek, el h luaradliatnak. S e 
e^elbol liivulkozik egyes ortbodox tljtHfb>':cu^^^>k tekintelytTe is 
(lUO. 1. • jo^7z.), a kik ma^uk valljak. Iio^^y ^iiajdamilian u^yaii 
e soil Ak tor tV* ri t t*k , d** m a n a p nk^ mar i n i*^e nge d \'e nh\ * ■ s e n e k " . K a n t 
Hi Jieni niindeii jU'uny uelkOl esipkedi a emi(]abitet, a melyet t\^^yi*b- 
kcnt kettV'le, t, i. a tbeistikus ert a dueiiioiiistikus rsriilakkal boz 
vanatkoziiHba. ez iitobldakat hmH a rossz (*>i j«'i HzeUenu^k alhil 
vegzett esiKbik caopoiljara oflztvau» ,a iiiely utobbiak (a jo szel- 
lemek — - aiiKyalok) azoiibaii a% johetnek tekiiitetbe, mert a jo 
an{^y:dok, vn iiem tudoni iiiiert, i^^cn ki*veKet va^- e(K'ii Henimit 
senj ballatnak niapikroh (inL k). Kldimben is azt ii biiet, „a 
iiu'ly a rs<Klak]ioz valo merev theistikus rafraszk(idasb»jl niej^ 
iiiaga ia enodat tiTeiriteiii s a meaiiyortfza^ot luef^oatromiilbatiu 
veil**, atmyira az e»z koron kiviil jilloaak allitja. bogy veJe kOze- 
lebbrt^l s bebatobbaii foglalk<»zrn liaHZi«Jitabin idopazarb'isnak tar- 
tami. .fc^sztrleii (itiet** az elottv, e^^eb .seiiiiin,' 



' UU i. Haf*oiili!»aiJ nyilatkuzik a csodAkjol a .Streit d. F.^baa 
is, i hoK telvetve a kerdest, laikefj lesz az en*ber jova: erre ket utat 



KAirr VALLA STJklTA, 



87 



A biblia tulajdoiikeptni azsiltal f^yakrjivjlt s ^^yakorol moat 
iif a kedelyekre oly mely benyomast, inert a nioralitus elv^t han- 
gu2tatja. Nem a csodak, himem fizon triiy. ho^'^y nz entekfeletti 
ember az erzekijirl s^kkal eifthobb, s bo;j:y ilat-zAm az erzc'kisi**; 
erej^nt'k, az erkiilcsi tunriiyru'k iiu'^iK tiid rii^t^drlniPHkcni, ez 
;iz a niiii^y dohij^. a mt'ly a bibliat a „ Stir it d. F." szeriat iu 
etiiber szaniAni oly ertekessr teszi. Ezen eszinet, t i. az emhcniek 
JLZ prkok*8i t<lrveiiyrc*. tehat a joni valo kepessi'jrt* 8 enje eaz- 
mejet, folyton tudatankliM hn'mi a, rziltnl beiiiilhiki't fiihton a 
joban mc^t?r(i!4iteBi : iiiH% ez ;iz««n eszkoz, ^i nn^lyet :i bildia alkal- 
maz, b<»t^y bennlink tuun iiKiralis atidakulaHt IrtrvlHizzii. Ezeu 
ataJakuhlH azoabrtn kt*ll, hogy a mi najat tt'oylink irisiratljon : az 
etiibtT iiM»riili8 kutelfgs<!'i^e, bo^iy mapi szubiuljtsa ki luajsrat a 
rosszriak iirabna abil. 

E ftdiiilat nukrntje imniar dv*^zet Kinit niiivc-nek fmrmadik, 
A jo eh nek a n>88z JVk'tti gyt^zelnuTtil s az istonorszaganak e 
fctlddn valo mej^-aloBitAHiVrol «zo|t) toreszebez. 



feI51 meiar, hogy t. i, csoda, avagy iJoereje Altab Azonban eg:> iket Hem 
tartja beigazolhatunak. Ezert igen tia^y aldaMnak tartja. bogy az iri.*< 
e geszen ma?ii «itat lautat iipkibik, a tiit'iyo(/k ('ng-iMlelmeskednuak nnn 
Cgak kell, dr Ifln't in. .,A biblia a nm^a moralis isten^eget bei^azoJja 
azon befolyas Altai, aielyet kezdettol fo^va az enibt'rek 8'^ivere tjya- 
korolt, ez (Av^^i- k^r|»6t<tl t5rteaeti idbeszekspio^k «mberi vohaert, 
Tftrteueti hitet, mint a boldoffsAf^ra j^ziiksege^ kf'itelessei^-et kovetelni 
— baboaa : azonban mv^ aem jott el annak idt?j.e, legalildi bidikthato 
idor*i. a initlthi a bibb^t, niiiit a tiszta PKzvalli?; vi'zerfonalat WAAw 
majd nem taaictioljok , " 

Stj^omp Ldszlo. 
(Fo!yt. k5v.) 



l*LL\irs E8 A (l(m)Vf KKFi'KAS TOKTKNKTK. 
— Otiidik kfizlemony. — 

Midtiii Pruxitek'H kiiidos^i Apbri'tlitejiVr^l Luk»JirK>s lelnisat 
olvjitisuk, inmtliii csak Apellcs VfjiUH iiiiiidyuiiieiiejet liUm^k iiia^unk 
eldtt : „Az Is*tcnaH8X<vny jijkuit numolyra nyitja. Hzefise^et a ma^<» 
ei2:e»zeben latbatni, iieiii feili azt el a ruha". (Amur. UL Over- 
beck 1234.) „A ill i^^azi mintaiil .szul^^Hbaf. tnbbi teHtreKzei ollpiibrn 
a nteztek'usej,^ iiiiatt erre iieiii alkatiiiaHak. A hajat, boriilokol 
cs tinoiii bajbLsu fijsemoldokot Praxiteles utati kell esimiliii, vula- 
mint a iietlves, tiszta fenyii ^a bariVUaj?os szeniek eloalHtasaban 
18 utiiBzaiido miiitakep". ([ma^i'. 4. Ovorb. 12iiO.) A mint latjiik. 
Aphnnlite seni Piaxitidesnei, seni Apellesnel nem a kultus targya 
tdbbCt lianein egy szep no. ki iVUdi bajaival lunlil H a ki ezen 
a reven lesz targya a szepniuveszeti alkotiUuknak. Es ez ivV' 
niiszetcs eredin^iiyo azon kor inegviUtozott gondolkodaHnnaljanak. 
a melyben mei^inpttt az einborek bite az Olympus iriteneihmi h 
a kt'p/ihnliveszet pmfamVjiha a mytbulopa abikjait. En nek a me;^- 
in^ott vaMasos bitiiek.a megviItozott\ilagfeItbpisnak volt eredmenye 
az Aphrodit** tyjRmok la^m ataJakiilasa. I^^y Pruxiteles es Aj)elles 
nrtiveiben h esak a kor megvaltozott izlese nyert kifejezest akk<jr. 
inikor a szep en kaezer asszony typustit epylitt. megterenitettek 
a 8zereleni iiralkodo ^s batalmas istenasazonya b(^Iyett.. A fenseg 
es isteai bataloni inegszokutt attribntuinsunak mellozeisevel a iTddl 
batalmaknak : a noi baj et* karzersa*; kifeJezeHcre torekedtek. 

De uemesak v^y altalanosHagbaa, a lcliu)^aft doljicaban Hzeinb*^- 
tlinii a ket niiiveflz Apbrodite-kepe krizutt. a rokoiisa^. Ha krtze- 
lebbrtil vizs^^aljuk, kliliinoseii Pliiiiusnak azokat az adatalt, melyek 
az A[ielles teebnikajdra vonatkoznak, latni fog^juk, hogy a ^©83GU^- 





rLiNius kn A fiimitu KirlKAs riiwrtswtE, 



m 



tfkbeti, a kidolgozariban m H<*k Ic'hetett az e^*ez5 votma. Keres- 
sUk esak egyenkent expkL^t, 

Plinins tobb belyt'*b<jl kitiitiik az, boj^^y Apt^llca kttEri<i 
rajzoici volt es inaga is iiiiiident elkovetett kr[>esst*f2:iMiiok ily 
iraDju fejles^ztesere. Erulekezziink osuk Pliniusiiiak iirm ivi ant-k- 
dotajara, a melylyel Apelles ;i l*tolemaio8 ainulanirn *'p:y dariili 
tlsz5kkel a falni raj^olja a «zol^a kepFHaaiit. ki ('it i\ kiraiyi 
eb^re hhla volt (XXXV. 81.); vaf^y aira, a laelyikbeu Prot<i- 
genea-szel verseiiyez^et a rajzvonalak linonisa^^a dtjl*;abaii (XXXV. 
89,) 8 vegiil a .jiiiJia dieK mw linea" pebliibewxi^diT, luely vpcn 
az Apelks szuks'isa miutt vAlt kr»zkel('tiiv6. (XXXV. H4,). 

Rajznlo kt*pt*ss6^et bizonyam J<d kiliaszjialta VenuH-krpoi- 
nel is, niert ba valabul, li^y itt volt alkalom i^s sziikat*^ virtuo- 
zitimir&. A kerek idomok. a bullarnoi« korvonalak^ az arez 
finom vonatiai Apflle-ninel kevesbbe kivalo raj/.<»lot is kiKerletrkn* 
eaaloj^attak vobui. vt nir'? a Ian' altalarios liiiust^ulata inrllett ep(»ii 
tntivedzi c^yt*niseji;o, rajzoloi kertz^e^^e vonz«»ttak i^rre a ti'rre. 
A feladat : az isteniiii (iM\ bajaiiiak luej^lestese es (0^/1 sorhaQ 
niegrajzolasa, azintr magatol kinalkozoit, 

Mki Prax^itelos miivei n»it mutatnak ? 

KjiidoHi Veimsiibaii o ep «tly kitiiiio rajz<d«'jiiak bizonyult, 
mint ApfUes a iriiipi tV*stmenyeib(*ri> A nitjHndy|Jr<>, tirnjia riu'tszesii 
ajkak. a szeprajzolasy Mzcmohlok, a kccses, bar kiSB<' talan 
affectAlt testtartas, az id<tmok g^yonged hajlasu kiirvoiialaJ iigyaii- 
antiak a miivcszi eroaek a t(*rejntmonyt*i, mely Ajielles miiv<iri 
megnyilatkozutt, a iiu-ly kepimnkiiak jk eiycyik, t:iian Ir^^kivabibb 
tulajdoaa vult. Pi a\jtt'k*H rniiveHzeteiiek imifjiuaradt emb-ki-i : a 
miim*l»eni Glyptolhcka VeriuHa h a bit*^leHi4e^ dtd^^ilban ntindi^ii 
k^tst^get kizaro Hermes ' 8zep kurvoualnikkal. ^yiin^edi^n lue^'- 
fejeikkt'l luegerositenek axon mmt't'eteinkbeii, niclyeket 
irott emlckrkbol tutluiik Praxiteletjrol fl egyszf^miind imyt 
"Vetuek A pellets iniiveszeten* is', Kzcrt, ba Praxiteles ezen s/.uhniinj 
goudolnnk, akkor elkepzf^Ibetjlik azt is, ho^^ inilyenek volt^ik 
ApeUes Venus kepei, sM ezeii taimlsaL'ok uyoinaii fcjgabnat alktit- 
hatunk ma^uiiknak minden baivtialu szabawu niiiverol. A le^niaga- 
ftabb testi 8z<^^pHe^ typiisaaak tokeletes in<?irnlkidaT^aval Applies 



ajtott 



* Die Gi|>HabgibMe antikeQ liildvverke vt*n V. Fridrichs, neu 
i*arbeitet von r, lV'o//msBerba VV. Spemaun 1S8") 1212. ea 1215, 82 a. 



pLtNiim es A QOEOa KI^PIRAS T6RT£NET£. 

befojezte a kcpiras ilyen ininyn ki^ej^l^'tt'zebet. EzA^k ;i turt^kvesek, 
int'lyeknek elso. kiniaji^asltjbb kepvitiel5je F^sirrluisios vala. az <> 
m£iveszet«beii ettek el a kepinis teren lepiagyr>blj diadalaikat. 

Apellest ilyneriiii tiirekvesstMbon iijigyban elnsp;ritette az, 
ho^ tudvrtlev^ileg: kittino ('(*liiri!!?ta vyylt. Pliiiiiis ti^elnicztet ugyan 
iriinket arra, bog^j- Apcllesi mej:: azok kOze tartozik, a kik ne^ 
sziiinel di^lgoztak, de mar bovc^ii sztiltunk arnU, lui^y nii ertelnie 
van cnnrk a kijt'k^ntesriek. ApelleH. mint a tobbiek is, biKouysu-a 
tiHztabau vtilt a sziiikeven'-s t<1rv^nyeivei ej> azokat miiuleneHeti'e 
ki is basziialta. A vilbiiriokat. melyekkel krpt^iii oly gyakraii 
Talalknzmik, iiein Jeloiheltek put*zta jL^ratikus voualak, azoknak 
szikrazo fi^iiyet is utatioziiia kellett Bngy tudnia kellett a feny- 
iiyel ^t* Aniynyal is banni, arm! meg alabb lesz hz(>, de mar 
itt kiHetkcztethetlink ebb61 is amiyit. lit^py fin rsakui^ryaii iie^y- 
fele 9Ztnt alkahiiazotly azokat U|i;^yanairi kiliasziialhatta ! Me^ aztari 
esak ejry igazi rolorista lehet oljan kenye^ a sziiiekre es vaJu- 
gatos a fesfekekben, mint Apelles, ki nem ele^edett meg azzal 
a fekctcvel, mi! elodei bagytak red orriksejriil, banem cgy iijaf 
keresett es talalt a szeniie egetett elebintcsontban. 

Jly iranyn kiserletcit met: betetozi az, lw*^y kepeit — a 
mint Pliiiius moiidja — finom fekete mazzal (atramenU» tenui), 
biziirral vonta be (XXXV, 9?,). Ez a linom maz oly v^kotiy volt, 
bogy az alatta lev<i szim^ket teljeaen ateresztette, stSt tisztasAgii- 
kat meg enielte ia, riinias ezt a portal es piszukt61 kitiitui 6v- 
lizeniek es olyannak niondjji, mint a Maria-uveg. FNiiiuk szavai- 
bol viUg(*8, bogy Ajielles ezekben a lazuit adbi meg kejieinek. 
E kerdes felett megirt kiilnnliozfi eombinatiok indiiltak meg. Mi 
lelietett ennek az eljarasTiak a lenyege V Minn lebetett az az atra- 
mentiim, a melyet Apelles lelbaszaalt eiTe a ezelra ? Ezek a ker- 
deaek fbgbilk*>ztattak a regeszeket. 

Tobbeii s ig\' rrhrhs ea r^szben Bnnm is az elefaiit- 
esont szenebnl kesznJt feketere, az u. n elepbantinumra gon* 
doltak, John - egymaga tobbfele eshet«1s«!^get is frdvesz. EKibb 
annak a ftiltevesenek ad kifejezest, bogy Apelles eiTe a ezelra 
t^erpentiii-nlajbjin \a^-y nafUiban felotdott gyantit vagy aszfaltot 



^ChvfHlom JMin. p 361. Gesrhichti' d gr, Kmist, 11. k. 1'j:! I, 
L. PUn. Nat. Hist. XXXV 4ti-ben a kfivetkezoket : Apelb/s common^ 
tu» est ehore eoinbustct faeere, qnml I'lephantmum vox jUur. 

■ Die Malerei der alten. liAi 




J 



PMKnja ta a q6k6Q KfiPtlUU TOBTftVfiTE. 




hasznilt. Par b^irral U-ji'bb pedig azt neni latjii kizjii-tjiak, hogj' 
illAti epeb5l kt*szitette a lazud'esteket, A i"e|rii*k ezt szobrok 
bevonasira teoylt?^ hasznaltiik is. Jhmner ^ a jolib izh'^s neveben 
ta^^^ilja, bnjjy A pell e 8 aszlViltoldaibil vfnit^i be kt^peit, IfikAlib 
arra ^ondr»l, li<»«:y a fjrjantat has%znaltu t*ri'e a f?>lra es :i fekete 
fc«teket vagy ebbe kinerte. vagy m^^g einiek a rctognek aliitta. 
vonta be kepeit feketevel, ApeUes titkat, — niert PJiuius emtl 
beszel — kit lino szinezo kepesneiroben keivtii. a nndynck biHo- 
kAban a lazu^at^Vs^tc'H aJtal kepes volt olyan tisszljiitaht eb^'iii, \i 
szini'kTiek olyaii la^^yrta^.':*)!, niely8t*i!;et es ka kell, melegseget 
adni, a tnin<i mti.s, kisebb nilorii^itanak, st*rti <> elottc, sem 5 
utana oly mertekben soha aeni sikertilt. 

Veasflk csak ej^ybe ezekc-^t n tolteveseket l*liiiiu8-s*zal h aztan 
nezzlik oket e^enkeiit. niap^ukbaii m. 

Minditnnyiaii nie^c^yeznrk abbiiru liOfTV l*Iiniii8 itt lazur- 
atfe«tt''«ea kiviil iiuis e^'yebi^t \wn\ I'ltlN'tott. l)e, a mint lattiik, 
a fest^k anyu|£aia nezve kQioobozO a Celfofrasuk. Mrij^unk resze* 
Wil azt hlszsztik, bo^y Jolui ftiltevesei allaiiak le^messzebb 
az ij^azsatiftnl. Azt a f^yauitasat, bu^y Apellea az aJlati eptH 
hanznalfa err*% sernini Hem iicazolja azrui az ej?y dolf^on kivQl, 
bogy a HZobrHHZok t-sakugyan b:i8znaltak basonlii rzelra, >«*ini'8 
vabrnziimnegc t'lno bypi>tfi<*Hist''nt'k t^eiii. Csak az vezotbette 
eire, bogy az aszfaltnblat alkaliiias^ i* jit^dvt*«se^t(ii vaki elszi- 
getelesre i*% bo^^ i'ekrli' sziiit allitanak ebj bebjle. Ajronban 
igaza van Diinnernek akknr, mikor a kqH'kciek anzfaltoldattal 
vaJo bevonasat az A[ielle!>> i/Jt'sevrl ortszpe*iyt'Zti'th(*teUriirH*k 
raoiidja. De mi azt iM^m taitjuk bibeUuiek. bo<?y Apdl«*s a .lr»bii- 
fele aszfaJt-feHtekkc'l olyan fenyt tudjon adni k<*pL*iiiek, a mintirul 
Plinitm beazel errcil a targynd Bzidtabaii l)c i\w^ egy mk& 
ellenvetesOnk is van. TiidvMlev(i dobig, boj^y az aszialt najy^yoii 
ala vail veive a bovaltozasokiifik i*f^ a Hzeririt gyin-saii osszehiizti- 
dik fH kitprjeHzkedik. Ez pi'dii^ a krp rimdaHjit iia^yban sietteti. 
A Makart nehaiiy kt'pe, nielyeket a na^'y colorista anKl'aJttal 
vont btj, mielott miiv/'szi muiikajaboz kezdett, flzomon'i pebbi eimek 
n ternH*8zt!ltani ijjazsn^nak LdbiteteHt'n*. MasreszWd, ba Apellet* 
csakugyan liaaznalta voiiia, akkor Vptui-s ana dy* hi vrtK^jet iieni a 
nedvestsiSg kezdte vobia nu'^^rongalai. (Coimenuit !me<' tabubi fari*\) 

' W. Edbig. Waadgemiilde der Stadk* ("ampanienB XXX. 1 



vj 



PUNma fts A (jGuOo KtHpfaAs t^rt^xbtb. 



John valobaii twm bhjn si fiikil ax erd(it. lUtniuH iitra- 
mentLunrol beszel, niABlielyt jK*di^ azt mondjsi, \m^\ Api^nesnek 
epeii a f€*kett» s/Jni^k koxott az pli^phiintinum sajs'U tulalni^riya 
volt. MirH ketTssiik hat oly mortszc az ifjazsairot. mikor az 
najifyon m kOz*^! van ? Apellcs Keinini mas ef^yrbet nrm liasziiaJ- 
hatott hizurfe8t<'*k ^yanant, csakis az elpphantitiuriior. Ez kr^loii- 
ben is eleg tinom festek lehetett ahhojc, hogj' a lejj^gyimjriMlehh 
imyc'^kolist, a lej^liajlekouyabb vs v^iltozatosabb fitmenetekct pro- 
dukAlja vele, A hizurtial pedi^ ez a fo ea mindezek niellett is 
caak Briinn 6 a LItiicliK jL^oiKltiltak erre a fidtovt'sre haliroznrtahlian. 

Sokkal iieht'zebl) aztari mar annak :iz tddimit'sc. h^>v^y fos- 
teket mifsoda anya^hari okiotta fel ? 

Phnius azt niotrdja: tAvolrol az ^tfesteat ahg Irhrtett i*8/iv- 
\t*iini : hii^y hithassak, ki'zbe keliett fog;ni a kept^t. Miiidezek 
niidh'tt mv'^ \lvi*^j:mmi ft'-nye is volt, niert a Maria-ihe.diez, a 
hi}»i« speeukirishoz ha^orilitja. 

Mfvel szerzimk azt iiKKidja, [10^7 Apelh^stii'k v/A az tdja- 
risAt senki seni tudta uhiaozni. igeii tctHZctos lehet a fc'ltcvr^rt: 
hitha ezzel ApeUes az olajnak a featej^zetben vahv alkalmaza- 
aira tt^tti" in**^' az elKo 8zert*iiesot* kisirrlett't ? Azuijbath ha ilyt'ij 
tm^yfoatoHsil^'u technikai uvmsUiynVI vohia szo, iiiehtiek alkai- 
inazarta iiinrs cgyoai kivalosa^hoz kotvi\ akkm' az ep oly kevesm* 
nuiradt vidua I i to k ban, az elenk osszekottetosben levo gorogok 
kSxott, mint a ho^y a festeszet ujabb korj*zakaban nein vitte a 
girba AntoneUo ila Messina Bern a maga tndonuiayat. Ha Apel- 
1©8 hill felt»''konys<''^';j:ol nat;:y titkat u^y onztr voiiia is, miat a 
iiu^gebeli narkauy foldalaiti kiui'm»it: valanielyik tanitvanya rt'voii 
nit*^ akkor [^ kiszivargott 4'S a 8andor-ki»ri kti'piraH k»>/.kinr8eve 
valt volna, Az enyv» ^yanta {»S tojasfeherje pedi^, a nielyek eddig 
corabinatinba ji'ittek. erre a f*z6lra t»o:yaltalaban nem alkalinanak. 
mert ha ezekbo kovenk bele a s^zinek*^ h kilhioosen ini*;^ a tV'kotoL 
akkor IVdn tVntY'ket nyiTuek, a melyeknek totidajdini^sa^'nk open 
az, bogy 4*z ahittuk levit festokrotej? szineit neni I'li^edik sze- 
jnttnkhoz jntni. Hiazon a temporafcstt*saek egt^sz teehnikAja ezek- 
iiek az anya^oknak open ilyen tufajdonHai^iij jdapuL 

Terpeiitint pedif?. mint azt Doiiner kiilatasai ahipjan mar 
f**nlebb enditetHik. errc a rzelra az okorbait t'*ryaltalabnn aeni 
liaaznaltak NezetUnk szennt itt rsakiti a viaiizra ^ondolbatunk, 
£» bog^an alkaf mazzak ? 



PUMR'S fcS A aOROo K^tlUB TO»TtKBTE. 




KimutatUik nuir taruiltiiAiiyuitk I'^y [it'lyeii ann^k a valo- 
leget. hoicy a viiLszt olvanKtatlan ailap^it^ibni huszrijiltak az 
nkaustikus festok. Mi azt iiiszBziik. h*«iry A|N:Ik'B kiHtretebeii 
EuttiiJ felolvaiJztott viaszba keverln^ttc t'k'i)li:mlimjinjut, s azzal 
ilyen hig aHapotAljiin vrmta he imUuenyeil. A viatiz ele^g:e hU 
boeftjltja a szineket. 8 e iiidk'tt tiagjban iioveli azoknak intenziv 
erej^^t. Megszarudvan a \iasz, iivej^es fmyt kapoit Uik* a kop, 
a mit a trJbbi enkaiistikiis fcstrneavWil iieia teJiotlink fel, ba 
t^Ufij^adjuk azt a vabitizumiiek tebzi* lVUtev<'*rtt. b^tj^y a viartzoa 
fest4:*ket szibird allapi>tban a tVstijk kessel raktak f«H najok. A2 
ilyen kept^knek feiriletok sctd kbetett sima es i^^'yi-iik'tcs. Olvasz- 
tott allapotaban pedi^ a vtasz fenyt m ad, portr>l es [KtszokhU 
18 6v, i^iit ej^y kt'vesHe a rn?dve88e^aek in t*llentalL fcjzuval niiii- 
den ttjkintetbea kiizd all az idajhoz. 

Fulteveftbtik bibotiiHt'i^et ria^ryban lu-veli meg; az a ki'>r[H- 
meny, ho^y Apclles Fanipbibjsnak taiiitvaiiya volt, a ki Jiieg 
az enkaurttikuB festes t'gyik elterjeHztOje. Igy Apellea ebben az 
irAnybari mar az 5 keze alatt t<dietett kinciieteket a %iasz8zal. 
Masreszrol azonban a viasziiak altab^noH liasznalatiit. talan a 
kezeles riebezse^e miatt ncni i^i'u taitbatta ezelravezetoin^k. 
LegaUbb ezt k<i^etkt'zt('tbt*ti^k abbtil, Im*^' Ap**lh'W r^t^bol geai 
azerepei eukaustikim festii gyaaant : Pliuius tieai azok kiizOtt 
einliti, iioba ezekaek a kepiraarol hzoIo konyveben egeszen ktlliSn 
reszt MzeiiteL Apelks ti4iatp bar PaiiipbilostvU taauibatta a viasz- 
nak fefiteszcti i'zelf)kr;» valo idkalrnazjiHat. mefj:iH uj utakoa jar- 
batott akkor* niikor i^y, tolteve?siiiik szerint. a vianzos (et^teket 
f'snpaji a laznr nie^adasara baszaalta. Apelks fdtitka oiei^is. a 
mint azt leprtc'ibbcn meg 18 jeg3'zik, inkabb ^a termesxetiiek 
rnelypbb, fi'Stliibb rjiej:fij]^yele§ebol allott, a mely megtaaitoita iit 
arm, iMj^^an kellett Hzineit gy5iigp, barmonikurt sziirkt'seg altal 
ine^laj^^itani*'. 

Apellen mind ezi'keji a jekHRe^^eken kiviil s reszbtni e/A'knek 
sejj^itHe^eve!, kOlr^nOsen eilett az alakok plastikiiB kidoniburitai^a- 
hoz. Oly tulajdona volt ez neki, mt»lynek miiveszeto niindket 
irgykoreben et^^yarant basznat vettxr. Kivalu rajzobj es azinezti 
ltepesH*^^ei e^ylbrnian ^t'^itettek I'lt ebben. Arn'>I a kepen'd, a 
melyiken S^gy 8antlt>rt Zctjc x=p«*jvtoc ^'yanaiit fentette* azt 
mondja I^Unius, kn^y ^u\i\ latHzik. niintfia kezeit kiiiyujt^ina a kep- 
rtil en a vilbua a keptabbiii khlil t^nnek," (XXXV: 92.) Ezekb(>I a 




S4 



PLnmrs ftS a 0<'m6O K&PtBlS TdBTtoRTS. 



gzavakbol azt k<ivetkeztetlietjlik, lu^^y Apelles ezeii a kepon a vtmat 
Uvlatnak. a iiieHteri nhitlitL^suek egy reniek peldajat volt Mlknliiia 
cs^idjilui az i» viliii^^nak. Mi(]*'>ii ppili^^ a te^it ki?iobb idoiiinit akarta 
kidomboritaiii. a poiitos rajz oiclli*tt a Ie)L::liiiuniabb sziiiarnjabi- 
tf»kkal kelli'tt dol^aznia. Eh itt, a vetett arnyt*knal (cbur- obscure) 
a belli elyetlfiHHk ^isszaadiisiival i|?eii nafry biisziiat vtdipttc az 
eb^pbaiitiiiumnak, enitek a (inom fekete iVstckrii*k, 

Csiikis ilyen tudassalt i':^akiH ilyrn eftzk5zi*kkel erbetetl el 
Lily csodabib^s babist, a mi in' it kepeinek taJajdonitaDak, fsakis 
igy kSzelithette meg annyira a val<>8agr>t; bogy meztelen Hercu- 
lesevel verseayre bivta a teniioszftet, (XXXV. 94.) s bopry Plinius 
szeriii tan"zkt*ppind. v^' nK't*i]*osk<iport az ilb'tiire j<moiiii is tudntt* 

A Hyinnietria, va^y a tiiint mi niondanok, az anatr^miia 
dolpiban seui niaradhab>tt tavol knrtarsaitol. iir>ba tddieti a tckin- 
tetben neni erezbette laapit oly enLsnek, mint ej^j^ebkent, Lejtf- 
alabb ez tUiiik ki l^liniim e^' belyebfd, bed mi moadja szorziink, 
bogy Apelles kortarsat. Ai?iklt'pi*>dorost abikjaiiiak syiiinietriajatTl 
eaodalta, ^ De ezztd flzembeii az a knriibiieiiy. boj^y Fliniaa me<r 
egy matj belyen inmet s/j'd ApenrHiCd, mint anatomnfinjl, kivalo- 
aigdt ezen a teren i» eleg^^ niytatja.' Mtdaiitlii<Mt61 ni. ebetide* 
zea, AKklepiodoniatol a tcatinertekek dol^riiban ktil(inbrizrift, moiidja 
PliniuB. 

SajnoB azonban. bo*^- itt Pbniu^ sziikszavtusfi^a niiatt na^on 
keveB kdvctkeztetertre alkabiiaH, mt'it, a mint latjtik. a jiarliuza- 
mot egyszeriieii esak mefi^jeblli, a ntdkQl, ho^y allitasiit reszletei- 
ben megnijigyaraziul. 

Ha ezek utAn Attekintjiik azt a palyat. !i melyet Apelles 
mogfutotf, ligy tablljuk, bngy miiveHzetenek sikertd az idealizalas 
es realizable t'^yiillmuk<'»destMiek az eredmejiyei. 

Miivt'szi iitanzarfaibaii mennyire megkozelitcttc a valcSsiLgot, 
azt talaii elegf^e sikcrlilt kicmebilink. De a valoaa^' elethii utAn- 
zaflaaak a kedveletie nem vezette (it tevutaki-a. Nem elejjedett 
meg a testi vabmjig Bzolgai uti^nzasival- ndi dakjain «>tt vcilt a 
venustas h, melyet pynius eH Quinttliamm egy^rtelmiien kiemel- 
nek ; ferfi alakjain pedig, a mint a loimaokbi'd kiolvasbatjnk, a 




' fn symmetria mirabatnr Apelles. Nat Hist. XXXV t07. 

- Melmithio dispogitione cedebat, Asclepiodorn de mensuris. 

Nat. nbt, XXXV. m. 



PUXIUS fiS A GObOO KtVlSAB TORTftKlTB. 



95 



1buaA6 ero ^» ra^ltikinr iilt, A jeUem — ingenium ^ a mil 
Quintilitifitus i*mlit ft»Htnienyeirol, sziiit^n eiinek u, miiiraiiynak 
cu]tiviil<4saro1 beszel. 84if meg cj^yeb is. Az, ho^y Xa^^y SaTnior! 
viMmlo Zeus kepebeii, vaj^y pedi^ liiadalmi szrkerrri abm/jpljii. 
bar legtiagyobb reszbeii aa udvnri liizi^lkinlut, a kirartott tVstiit 
nmtatja, megis rnaga az eszme s a bizelj2:e8riek i^pen ilyeii niMdja 
vild^ot vet a2 miiveszi e^'venise^^ere m. Mert mi ma« c^yebet 
tesz ilyenkor, mint idealizal? Lysippv»8, ki Saiidnrral ujjcyaoolyaii 
visjzonybaa volt, iuirit Applies, tuiltmiiiisinik Hzeriiit (it Zeu^kent 
sobageiij mintazta. Kz. bar neni allitja Bzembe a ket iiiiiviMzt* 
megi8 miiulenesetre jiHlenizi Afxdlest es kit'tiieli iraiiyat. a 
melyrol epen beHzelQjik. 

Fc'Stonk a kivitel <Joli;al>an seni turitorodott meg. II ii, de 
nem 8Zi>l^ai ut^nzasra torektHiettp ez^ert, biir pepeesebl mc^dora 
miatt cHodaIja Pi'Mtogene^t, egyszer^onad azonban td ih rtt'di cb 
azt mondja, ho^ry nerti tiidja iriemiyi mz elt^g h iierii kepes meg- 
vilatiztajii az idiit, a mikor mar b* kell veniiic a JVi^tmenynil 
kezetJ Ime, Aptdlen airg uit^gtartja a litdyei* mertoket, de Piii- 
tugenes mar. talaii a tul«agig vitt valaszeriiseg jelszava aiatt. 
tovabb meo^y s tiilzariaban a baiiyatbis kezdetet mutatja, 

Azert Apelli'!^ dicsurt*^^^ pelda arra a ma mar mk ember- 
t(il frazinnak niinMsitefl aerfthetikai igazsagra, bog>^ az ideabzillAsj 
^s realizalAs egyOtt cnndik legrnagariiibbra a aiiiv^szeteket. A 
tSrekvcsek ^fl eszmek iiramlsita kuzbea emiek a kon^zakiiak kef>zo 
mfiveszetebfij belli a kivanatim egyeiitiuly 68 magaara emeli. 

S :i kepiias omtdkedohienek Icgmagasabb poiitjan vpeu 
ApeUea all. Ulana mar rsak a bany atlas kuvetkezbetik, 

D) A hanyatlfh e/.so nt/onmi: Froiogenes, Antiphilos, Th^on, 

Pbiiius Aristides xi\M\, Apellea kortAi'aai kiizott bovebben 
tirgyalja Protogeurst a nelkUl iizoiiban. bngy ismtTtetetitMiel <vly- 
nemfi teljessegre t^lrekednek, mint azt Apellesntd tetttv Mind* 
az^ltal ^ a fofoiTjIsunk. Hazajaiil Kaunost egy a rboduKiak liatab 
mjinak alavetctr viirost iievezi meg,- PfUfsninas es Plitfturhos 



^ Pliu. Silt Hist. XXXV. 80. Ugyanezt emliti korabbao mar 
Cicero is (Jrat. XXIL 73. 

^ Nat Hist. XXXV. 101. 



m 



pr.miu?* fes A iUyn6ik KfePtRAs tOrtenetk. 



Iijitionlnlnf; K(7(>vtor-njik tiKntcljsi, Smdas ^s ComtanHnos For- 
pktfftvjan'tfKs elleiilieii EsitntlioHjiijik irjjtk. ^ Ez ivi eltiTCj^ azon- 
ban nem lewye^cs *Ii>lo^, iiieil Sykiomiak ez a k^t ho lye na^on is 
kozel fekszik egyiiijislioz vs teriiletVik ej^y:izt>n vidt'kiiek veht'tii. 

PliniiLs azt mondja rola, Imsdr? kririilbeltil otvenevee koraig 
liiijoniaztiliitiwal fitji;laikfiKott s t^nurk bizonysagaiil tVlhn/.za a/.t, 
liH^^y. iniiltbi Atlienben a iiiopyleia diszitesea dofgozott, k*''t fest- 
nicnyt^ k&iv kirsil>eii I'estrtt bossxi't hajnkat is, ho^y iiu^muiuijHa : 
boiiiiajt emelkedelt o a inuve^^zetiiek ilyeii magasbilara, Ebbol is 
elfogadhatimk vab'inak armyit, hogy^ bizonyara alai*8ony 8orsb«>l 
szAnnazf*tt: iijiikurabaii nelitz k<>i-[ilmeiiyek ki»z5tt ell ; reiid^ze- 
reK iski>blzasbi*ii neni lebelett riszi' ok istenadta tebctseure I'lltal 
(iiiat iiatiirali^ta feJIudiPtT ki s niiat ilyen knzilr»tte ftd inaj^at, 
Kesnbb ih5 iiagy iiyoiiiorral kellett kilzderiie. inert Plinius eb'i- 
adiaa szerint, inikor egyik legbiresobb kepet, a Jalysost fefttette, 
Tiyer8 f'arkaBbogy'**val ta|)lalk*>zott. P]h bogy ezek niiatt tiiiivenzi 
(jillydja kt^zdeten. fejiettsegenek mar niagasaldt k<»rabaii is. meg 
Aokiit kelb'tt ktizdenic kdilarsainak elfogiiltHagaival. nyilvan 
latHzik FbiiiiiHiJiik €*g^ik elbeszeleHrbfil (XXXV. H7.), a mely 
lizerint hWnek luegalbiidtAmiboz rtem volt eleg sajdt miiveszi 
genije, Jianem Apellets banitKagat is igenybe kellett veiinie. 
Magaii vjHzonyaira es ke8t>bbi birnevere rendkivtll jellemzuk 
Piiiiius azuri belyei, inelyekben Doaietrins I'olyorkotes-Kzel val6 
esetet bewzidi e! Ivil. 12(1. es XXXV. H>4— lorj), Ezek szerint 
Deme trios csak azert nem vebette be U bod oat, mini arroi az 
iddab'61 kellett volna felgyiijtatiii a varoHt. a melyik varosresz- 
ben volt elbelyezve Pjidogerie» hires kepe, a ^.lalvHOS". rgyau- 
ekkor tortent az it*, liogy a miivetiz. a varoH alatti kei-tjt'lu'ii, 
Demetrios taborozasa Jjelyeti dtdgozott. DemetrioH rtsodalkozva 
kerdezte ttile, bogy mert nem fel a barczi zajban ? ^t»:y tudja — 
felele a miivet*z — liogy a kiraly a rbodosiak es nem a niiiveszek 
elleii fohtatja baborujat.** ' 

rgV'tn^'n'rd n Jalysusn*! snkan vliAth azt liitiek. Ijogy egy 
satyr k^'ppel egyiitt foinZ ki egy unidaraltot. Birhordf^ofi Alt'ifrsit4S 



' Piumm, L ^Tk Phd, Demetr. 22. CmiHt. Porphifrogenet, de 
Themat, 1. 14. Operhxknek tB08 lUlL hz. alatt. 

^ PlioiaN elbeszeleset Plutarcho9, Suidas es Gdliua rOverbeck 
1915— 1»17} isiaetUk. 




FLIFIUS tS A OObOO KkWtBAS TOBTftNETS. 97 

^ Winckelmann voltak e nezct mcllett. E balhiedelem azonban 
n3rihan PUnius f^b-eerteaobol szanHazi>tt. Mar Lessing hari^BU- 
lyozu az ilyen mag>araziit tarthataJtlansA^t. ^ S ujabbati Btunn 
€£ifoha meg ^azdag ervi'letisel.- [Mini us ug^'ank XXXV. kijny- 
v^nek IU4. §-Aban bcszeli el azt az aii«?kdotat JalysoHiml, nielyet 
featebb bmertettUnk, A 105'bon pedi^^ mar t^^y mibik aiiekdo- 
tibaii azt moudja el, bogj' Pnitt»^i'i]t*8 ekkor a varos ahitti 
kertjeben volt m nyygutilau dolgoziitt a UibonjzaH alatt. Iniieji 
szirniazik az a hir — moiidja Flinius — bogy ebben az U\o- 
ben keszDlt kepet nilJegij^verkezve festette, „8atyro8liir t^gt** etc. 
«t£avak, nudyekkel Ijevezeti ez ariekdotAval kaprsi»hitoK niiinek 
ismerteteg^t. nyilvan miitatja, bogy in egeszen mas keprill vaa 
8z6, Hojc^' Jati/'^OH eH a satyr ket kiiKitibozu k^p lebetett, azt az 
okori ir6k kiiztll Pliiiiiison kivlll meg It-giiikiibb Stniboiibol lehet 
bizonyitanunk, a ki ezekrfil megemleki^zvt^n, elt'sen megktllonbiiz- 
teti a kcttot, kozejUk tcven az ek'seri elvalaszto «xa{" szocskat 
ig}': xai ai too llf/QTo^svorj'- ^pa^^ai ? li 'IdXtjao^ xai 6 ^drjpo?- 
(XIV, p. O'l^j/' Ennek a kepnek a sorsa is nagyun banyatott 
voh, a meaiiyiben 8traboii meg Rbodoabari emJiti fentidi'*zet 

Ihely^n, s kesribb Vespasiaitus vitetto H^uiislba ^a PJutarebos elete- 
ben, kortilbellil ^iU evvel litobb, tiiz hamvaaztotta eL (Denietr. 22).* 
Jalytjosi egy basonnevii vamsnak berosa vala s a mint 
Plinius leirasabol gyanitatii lebet, vadiisz alakjaban flzemelyesi- 
tette meg Protogenen. 8zerz5nk ugyanis leirja azokat a tOrelme^ 
^8 rendkivftli Icikiisrneretess^^gre vallo kiserleteket, mclyekkel Pr'u- 
togenes a kiit>a Hztijahrd tajtekzo babnak niinel nagyobb vaU>- 
szertiseget igyekezctt adni. Az eredmenytelcn kis^^rletek aaiatt 
v6gre tllrelm**t vctiztve, a fo at ekes nzivacaot vjigta a k<^pbex s 
1^ fizjvacsrol odatapadt festek minden ki^^ansdgat kielegitii hiiseg- 
gel abrazolta a tajtekot. E regenyes ^8 felette hibetetlenlil 
hBngzd regebdl latszik, bogy kutja is volt a k^pen, mint a 
vadiftz alakban feltlintetett Jalysos kiserfi t^rsa* 

JalysoiJ neni alloit egyedlil. I'lgjdat&zik a rbodosi vdroflok 
hOseinek eg^sz sorat megfestette Protogenea, Kijdipperolj Jalysoa 



p 



* Laokoon Ford, Brarni Z^igmoad. 145. 1. 

* L m. II. 1.^3. 

" Overbeck. 1918. 

* (herbeck 1921 ea Urlkhs Chrest PUn. 36.1. 



ATBKHAKW, 



PLiKnra £8 a oOeOo KJptRiLs tOkt^itbte. 



anyjarol m Tlepulcmosrol a tixijai Imboru rhodosi hadveii^nirttl, 
nyilvan tizol Plinius.* 

Satyr anapanmenos-&rul csak roviden emlt'kt'zik a niAr 
tentebb elbeszelt aiiekdtita ?ilkalniflbf>l. IIojtr> aemiiii sem hianyozzek 
a goudiitJanisajr kifejezeaebol, mondja PliiiiiiB. kf^tKis sipot tartott 
kezeben. A teljesen elk**8zQk kep ]eirAi>iit tiilajdonkepon apnmii- 
vel Bern eg:*^Bziti ki Stnibon, mikor azt moiidja, hot^v eredetileg: 
cgy fogolvt ft'Sti'tt nudle Pri>t(>^ftU'S. meH a ijiint kesobb emliti, 
et kitQiui kidtd^oz^saval anuyira kieiiielkedetr, hoixy egeszen 
elterelte a iij^yelniet a ki'p tiilajdoiikepcni tArgj'AMl 9 ezert a 
luiiveaz uttibb eltavolitotta on 11 an. 

Fentebb emlitett l\iral(ts m Hammonis az egye« bajf'i- 
ncmeket szinten ig}\ synd>filikujiaii abnizidtnk, ^Yj:rdf>aXoc" ere- 
dtiik'g az anaiii BzoigaUitaban alb> ar!ienei ^xhvh bajTit jelenL 
Ilanmioinjiiis pedi^r Harp(*krati(>ii rhetor c^zennl Hamiinjn 8zent 
baromevt'ZuB bajuja. Ilajtimoniada pedig ennek nyniphaja lehetett. 
Ezt az is bizimyitja, ho^y alakja Nausikaara emlekeztetve. 
nr'-inelyek az e^enz kepet eiT^U neveztek szerzoiik szerint (qiiani 
f|widain Naiisiraari vwant)* A mint IlaiiiiiKiiiiada enru'k a Imju- 
ciak iiyiiipliAja. li^y l*aralng a nuisiknak berosa vala es Proto- 
genes kezeben iniudketto synibolikua kifejezese az illet(> bajonak 
is.^ Az egyik no* a mAmk f^rH leven parallel k^pek voitak. 

Legiit/ibb Sdndort es Pant festctte, ^Novissime pinxit 
Aiexandrum at* Paaa"* — niondja Plinm.s.*' Az Osszekapcsolasbol, 
klilonosen pedig ^ac* kotuszubol azt lebet kovetkeztt:4ni, bo^y 
a ket alak egy es ugyatiazoii kepen volt s ebbt*n az esetbeii 
Sandort Protogenes vakmelyik isten alakjabaa abrazolta, epen ugy, 
mint Aptdlns Zeuszoben. Kzcken felbl festett c^y athfrfdt — 
Philis(ti<s tragoedia irtit, elmelkedii belyzetben, AntigoHus kiralyt 
es ArLstofeh'fiiu'k a bohsesznek edrsanf/jdt.^ 

Mint szobraszrol — liibetoleg esak mtikedveb'l voit — 
ket helyen in megeinlekBzik szcrztink.^ 

A mint latjuk, Plinios miiveit nieglebet<'is nagy szaninial 
somlja fel. Ezeken kivlil niiiveszeternl iiU:Uaiiossagban is igen 




' Nat. Hist. XXXV. 106. 

* I^. Vrlichft Chrest Plin. 63. es Brunn G. T. m. 
« Nat, Hist XXXV. 10«i. 

* U. 0. es XXXIV. 9L 



IT. IGCI, 





PLOrmS kS A OOrOG K^PIRAS TOnTtKETB. 



00 



I 



jellemz5 ^b felhasznftlhiito adatokat t5rz<Ht nie^. aiinyira, ho^y 
ezekhcil egryiittveve ine^dolietus poiitoHsilgptl riiejj:all:ipithiirjiik 
Pn»togenes miiv<^s/i Cfj^yenicieget. S meps. pl<^g killujiris, Brunn 
a felett panaazkudik, ho^y az 6-kor egy elstinin^ii iiiiivr)»zeiiek 
jeliem^re Bern hianyoznak oly teljes mertekben az adatok, mint 
a Proto^oncijehez. Nczt^tllnk szoniit maskepen a!l a dolo^. 

Ha vpg:ig tekhittink t^rotogenes niuveiiiek a Honlu, ugy 
tAlaljuk, Logy leginkabb egyea alakokat festett, vagy eg\'enk«''nt, 
vagy pi*dig egy-ket tarsanak ktst-ret^'ben. Ala kj ait soliaseia t'iizi 
ei^s^gea couipoBitioba, lianem oket kaniyezetUkbol kiragadva, 
mintegj* csak magukiTt tUiiteti eh*. Leliet, hog>' az a laj.strfMii, 
mclyct miiverril l*liiiiii8boI ea a kij'piras tnrterieteTH'k eg>eb for- 
rasaib^'il i^merlirik, neiii teljes, do tnai' az a tony, liogy a meg- 
maradt irodalmi emlrkok mind e^^y alakrol nzoljiak, magaban is 
bkonyitd erejii. Meg iakabb niegerusiti ezt egy mksik ada- 
tunk. Aristoteies aira osztonzi, bi»gy maoedoniai Saador nagy 
tetteit fease, mert akkor maga a targy is Orrik oletet btztosft 
festmenypinek, (Plin, y^i. Hist. XXXY. lUij.), Hngy Aristoteles 
Oyenre hivja feJ figyelniet, ez niagahan m nuitatja azt, hngy 
erre a tigyelnieztete:*re sztikseg volt, inert jelentoktelon targya- 
kat valatiztott fcddolgozaara, 

Ennek alapjan tebdt* a mily bizonyossagroi a g<irOg k^p- 
inis tortonetoben egyaltalan osak szo lebet, oly liatarozottan allit* 
hatjuk, bogy PnttogoiieBbifl eU<»ningu festo lotero is az ala- 
kito, szerkeszto kopessog es, a mi onnek alapfoltotelo. a teremlfi 
kepzeUi erc) tt'ljes mortekben hiilnyzvdt. tpen igy^ biaiiyzutt az 
eszmonyiBegre valo torekv^s is. ('sak egyotlea egy nyonuU talal- 
juk ennek, t. i. mikor Kindoil DionysoM kopebon abraiiulta. Egy 
nebiiny festmonye a foltevosiirk t'llentmrindaai bitszik, de n<?m 
fizabad magunkat felrevozottetni, JiilyBosabaii Paralos C8 Hanimo- 
niasaban falkepekct, aymbolumokat ad. Amaz egy varos emezek 
^y*egy bajot k6p\i8einek. Az effele megszem^lyesitea a mai 
kepziimiiveszetben az eazmenyites egy neme, az ideillizalaB egyik esz- 
koze. De a gdr«)g korszakbaii. rnidtiii minden faiiak, mindeii 
virasuak, minden baj<Hiak, minden e^aUidnak meg^'olt a maga 
istene, ezt nem Bzabad ilyenekiil elfogadnuak. Ez termeszetae ^h 
eg>'8zer(i k5vetkezmenye ea nyibitkozata volt a kor divatanak 
6& vallados felf<»ga8ijnak. Hogy a propileon Uresen maradt terere, 
nem tndott egyebet festeni k6t hajdt megtizemelyetjito istenseg- 

7* 



100 



rUXlLS E8 A fiOK60 KfiHlUS TOttTfeNETE. 



nel, Ini4jy o JiiivHOH e^ Tlepolem<is vamsaiuik istense^et Kydip- 
pH es a kli Ion bozo arezkt'|K^ket megfestesre eltn^jjiidtn. epen ez 
nem bizonyitju itlealizaln liajlainat et? ooiiipositod kepc^seget. 
Ijancm egyedtil csiik krpzi'letenek szej^t'iijseget. a mi miatt :iz 
olysLti murik^t k ere ate ea vallulta eU a melyeknt*! ezt a kepes- 
scg^t nolkulu;cvt% ruegliiijyelo t*s tenii^szet utjinzo tebt*t8^gevt4, 
egysstoval a ^onig kt'pirtiH kiiVjlmli»senek legniagasabb pontjara 
jijtott terlinikajjiv:il p;ryfiKij^^abaii in t-zelt erhetett, 

Az irott emlrkt'k u^ajuiis nzt iimtatjak. li*>gy Fn>t<>^ewe8- 
nH jutoft az o-kor IVnteszi'tenek teehiiikaja a legmngasiihb kifej- 
liid^^Bre. Emlekezbt^tUjik rea, Imgy Apelles-szel a hajazalvonalak 
finomsagabaii versenyzett s kezr>k egy vomisaml egyiiiAsra irtiner- 
tek. I'ociiinkajanak tV*jlfidt*sc mar szinte tiilteuj^ertbe merit at, 
Qiautilianus a Na^^y .Sjiiidor-koH b^^'^.jebvspbij kepii'okat It^gkivabibh 
tuliijdimsapiik Hzeriiit Horolvaii fel, ut ezzel nz egyctlen ^zoval : 
^fiinr" i'gyeiiiaejjfi'nok ezt az iddahit emeli ki. miiitan az<j szeine- 
beii is ez jellemezhctte leginkabb. 

Mar feiiteldj bittid^ azt m, bogy Apelles ot rendkivlil pepe- 
cselS modiinu'i't i'ljtrlt*j. Azt ninndjii, bo^y nein ludja kello ido- 
boii a kezct levrnni miiverol. FliiiiuM szerint atmyira ment* lif>*:y 
Jalyj»<»^i>n negyszi^r rakta M a Hziiieket a Ysdosag kcdvecrt. 
{XXXV. ll>2,). Leirja, bog>' ruily kdkiisiiiereti fiirdidasjii vohak, 
a miert nejji sikerlilt ;i kutya szaja ktirlil a tajti^kot kello t'det- 
biiseggel vis.szaadrii, s niily boldog v<ilt ki't^obb, bogy a velctlea 
fcladatanak HziTeiirsori m^'i^oklanar:* ravezette (U. o. 10^^), Eze- 
ket megerositi QuintiliaiiuB ;tzt mondvaii, bogy a kidolguzas gon- 
dossagiUian a legkiva!f')bb* * Ezt igazolja Strabon, elbeszelese is. 
(XIV. p. 05:21" ;i nudy rtzerint a Satyr anapauuienosaban egy 
(ogolyi olyaij eb^tbiiseggel festett <jda. bogy az egeazeii elvonta 
a tigyebriet a kep tubijdiMikeppiii targyarol. Petroniiis ih azt 
juotidja ni*melyik mtjiikajarok bogy a vabit^ziaiif^eg dolgaban a 
tenueszettel aztill versetiyre s e miatt nem iiezbeti azokat bizo- 
tiyos uiidorodaH iu'lkllk'^ Mntrlezek elenk viMgot vctnek festoi modo- 
nira- () a legnagyobb i-letliUf^egrc torekL*dett es e aeuiti tortrkveriie* 
hen Bern izlese» sera mtiveszi iskolizilsa nem veteft batart aeki. 



n 



I 



» Quint Inst. Orat. XI L 10, G, 

» Chcrbcck, 1924. 

* Pctron, Sat>'r 84. Ovtrbeck lt>87. 



IDl 



^ Vajjrm nem az (>k(>r niitiiraliKtdjnt latj«k-o bfnine lt?liat ? 

Vajjon nem iig^anuz a tnrekveg vi^zeti-t% iiielyet a kepiras tcren 

iijabbyn Dilrner kihet. s a iiii^lylyfl prufiiiiisiUjAk ? Juip Pt^tronius 

^ kepei latt/ira miir undonvdik a tiiKitt valoszcriiHe^Uil! Satvnisaii 

^m doi^ozva mafra is bolatja, iitigy a mi*? miivenek a reszlt'tein 

^^ pepecselt, azalatt niiive t^lvesztett*^ <l88zhati*sAt ! line a lejt^'i. a 

melyre Proto^enea oly b?itaruzottan rea lepett. K«»rtar8ai featm*^- 

nyciii hamuljak me^ eatidalatra melto me^fi^yelo kepess<?»^'et, a 

tenn^szettiUinzAs hiise^^et es erpjet. kifejJcft terhnikajat, de 

mar tiilzasai niiatt altabiiinB a niegbotr^nkifzas*. sot neniehck a 

j6i2les neveben tiltakiiznak elleiie, 

Ea Froto^eiiPH nihi csakiigryan lui ktivetkezett ? A giirofj 

6piris rohauios lianyatbisa. IriKlijIiiii kfitfoiiik o utana mar 

enilitik i-gyelk'n kiiiia»;asK'>bl> itlakjat si'rn az okun tV.Hte- 

szetnok. Etmok az idiiszaknak bezarotla.sa utan mar rKak ni.4so(l- 

viragzasrul kbet szo. 

A gbri'i^ kepiras e kivalobb alakjaj mellett Pliniua felso- 

rulja a kevesbbe jeleweket is. Ezek koz^llt elsri snrban ruokat 

emeli ki, a kik legkilzelfbb itllainik a Ir^na^^yiibb mt^t^terekbez. 

Ezek kozoft anuiylafr b^^'-brhvebbeii Atittplnlos-vo], Apolb*B ver- 

seaytarsarol emiekezik mcp. Kc*t lii'lyen In nz6\ nda. Ijegjelh'm- 

ziibben egy genre kepet irja le. a mely iiizet azUo g^ernwket 

abrdzoL A ftUelesztett tliz nie^ilapitja a Hu arczat ^9 a cginos 

iiazat, mely a kep**ii Ifitliafo. „Fono asszmitjf^k'^'at h festett s* ez 

^K a kept* PbniuB szavai szeririt killcuHLseji nmz^aJmart bdit'tett. A 

H ^vfifhiszo pMffilefHftios'''t h m(»grn'okitette. Szenorik le^kitliiiubb- 

tiek motidja parduczlHiras saff/rjdt, a iiielyet „fi//f/.sroj>f«rj«6i"-i)ak 

nevezett a p\r'6^ kuzOnrtAf^ (N. II. XXXV, viS). Koiiyvt''iiek e^y 

eb'ibbi helyeii (N\ H. XXXV. 114) kuvetkezo miivert sondja ltd, 

^L Hf'.^ione, Sdntlor r'.v Fiifop Mifiervaval, a nH*Iyek \'iktvJi'ia krmyv- 

^f taninak enarnokaban vidtak ^ H a Frd(>pebeii JhirhH>:, <t ifffenn*ik 

Kagij Sdiifior, a rea boctiatott (jjkat(>l reniego Hipimiisos, a 

Poiiipeiuseban Cadmus es Kurdpa veglll egy kooiikuB targyii, 

GriUtis ezimii k^p. mely egy nevetaeges ^Itozetii embert abra- 

zolt, Pliniiis ill fie a szarmjiztatja a korrdkus targyii festmeitveknek* 

^gryUus" elnevezeset. 

A ndiit ismertetesQnkMd is Idtszik. Plinius aU;; ad egyebet 

L. UrliehH Chrest. Plia. 367. 




102 



pLumrs its a oORda KkPtRAs rowrtsmrz. 



1 



miiveiiiek gzdra?. felsomlasAnal. De Aiitipbilos intive8zet-t5rtf*iieti 
J6lent08t*)jf6iiez ke(jest ebbul is elegge bixtosau niepiUcipifliatjuk 
ep:y^m8og:et. 

A mint azt Brnnn m meg^jegyezte, azonnal foUtinik az, hoj^y 
miivt^iliez a tar^yakat me^'lehetriH szelea korbdl valasztotta, t^y 
lalsjtik kivalti kiinnyiiB6;^*:t'l alakltotta dt megfifryi^lest'it fest{»i rom- 
posititVkka s t'k'Vi^ii krpzt'leti? szoile bolyongott, lio^^y a Irjjjellen- 
teteaehb korbul szedje Ossze festrnt-oyeinek tArjryat. IVrlmikaja ia 
eleofgt' IVjlett, kez«* i^ eleg^e j^yc»ra U'la^tf tt, \\i%y t'zekot a k0tunb<Vz6 
bir^yakat ejrytHilo szerencsevel es keih^vel feldoIgozU. Hizonyara 
i^uintUianus is ezt*ki'c j^ondolt, mikor miivoszetere ezt az c|^y Bzot 
talalta k'^jellniizdbhiiek : fncitiim (Inst. Orat XII. 10. (>.).^ Csakit* 
igy tiirtonlieteft az, br»*,^y arcz- es ^^eniT-kt'p mytlH>li>j;iai tAr;;yu 
feBtmf'u^tikkcl valUikozva ft>ril»iJtak clo miivei ki'mMt, atit iii«Htan 
Inhetjiik, liojjry alkntdrtai tijkepi rvftzletekben is brtvelkiHtliettfk, 
riryariia Ilesifmat bizonyjlra a megfelelo iiiytbul(»t^(ai jt'lent^tbeii 
foHtette meg s ebhen az eadben a ten^t^rijartiiak i» t»tt kcllett 
b'luii festiru'iiyrjL TjijyarJrHak a teuirc^rfyai-t ko[)(*zle a tijkt^pi hatast 
«Hi|Jiiolyt">s*'-iial i^, a im*nnyibt*ii a bitrt'^e w/.vrmt Poscndon bikaja 
a ten^€»r'part«ni tami*<b»tt a mostoba anya adaz szcn'lnieiick sze- 
reiirsotlea Inj8t*rt\ Vadaszo Ptott^maiosabaii pedi^ yzarazt'iUdj taj- 
ki'pnek kelJett a baU'ut alkotiiia ; licij^y t»z fsaku^yan iwm liijiayzott 
rula» a ^venante" sz«'>riak k»}zbe8znraHab<>l ktivetkeztetbetjuk. Ezok* 
nek a ft'ltevonekiK'k ipizolasaiial usak ApcllesiiAl kr>zrilr fejU'^rPtV*- 
floiiikre liivatkozuiik, a melynek alapjau krmayen rUiibftjnk, bn«^y 
a tiijki'ploBtca ebben az idobeii mar a festcszelbeii kpzdtc helyot 

Ifj, Miij^ovih Gjpda. 
{Vege kiJv.) 

• OticrdtcA-. 1944. 



I 



AZ EMBERTOmKOEK P8YrH0L0GlAJA. 

— 6 n 8 1 a T e he R ct n k i'^ n y v e n e k ^ i s id e r t e t e s e. — 
— Elso kfizleiin3uy. — 

A valaniely fajli*iz taityzt^ vgyeiteknek ^niklen iitjiin overt 
jellenivojuisai ;idjnk tninti*^^ :iz illet(» fiij lelket. Ha azoubjin 
ez BLryenek kiixfil tobben t<inip;^be ej^yeHtilvt' sxi^repelnek, cBclek- 
v^tlkbeij bkonyoH iijahb jeJlenivoiiasokat timtetiiek fel, a inehek 
a faji Jellemvfiria8nkf>n teliil alhiak, sot olykor lenye^csen kUUin- 
'l^znek t5]iik. Ax egyeri a tiMue^beii if?eii sokszor egeszen mas- 
■%^p fo^ vLselkedni. mint kQloaboii, ep a tiltufgiiek, e najatas 
miiieunek batiUa ahUt. Az «*iiibeit>'>jrie^ek e siijatoa pByL^bobii^^iiijjlt 
tette e kuiiyveben tanulmiiiiy tar«?yava Gustave Le Bon azi^onian 
tudomAnyofl modun s e tekiutethen uttoro, uj teret iiyrtotta meg 
a p»ychobtgiai rasgalntiaiiuknak. 

KillonOi^eD en kozelebbnil ^rdokess^ teszi impjainkban az 
ilyazeni kutata^okat a neptoan^^eknek ujabbau iiiindiakabb e]5- 
ierbejutasa, politikai szeroplioditasa, inei*t iiieltiiii mondJuit<> koruuk- 
ihJI, bogy a Uiinegek kora. 

Ha igy uj es erdekes az a tudomarnlerijlet, iiielyeti a 
munka mozog, nem kov^sbbo iij» erodeti en erdekes szerz(5je 
felfofjdsa, vez^i^oadokita. Alapf^nndolata n^^yanis az, ho^'y a 
tomegben az egyea iiiiiidig a tomeg Buggestiv batasa alatt all; 
nem az egy^n iiiiiuUbj jelleme, hanem a tomeg suggestioja ^rvd- 
nyestil az il}^ cseltjkvesekberL Ezt a t<>meget viszont podig nagyon 
sajitus 68 csak korlatfdt m6d<ni tcbet b(.*iVdyas<diu, suggestio 
iitjdn. A BUggeatio 6a 8Ugge8tionalas ilyet^n haiig8iilyoz4fia» raely az 

* Psychologie des foules* Paris, F. A! can. 



104 



AZ bmbertAscbgek pstcsolooiAja. 



eg^sz munkjiii vegi|^ voiiul, a lej^helyesebb sxempoiit, raelybol az 
embertomet^ek i>jiyebol<»^iiij:\nak vizsgdlata kiindiilfiat. A syggestio 
folyttmoj^ ervenyc«rile8t*t ^ohast-m ttzabad itt szem elul tevesztcTiOiik. 

Gustavo le Boo szerint a intive lodes torteneteben tapasz- 
talbato naf^y valtoziisok, n nepek pnuiolkodartaban torterit nn^ 
valtoztaUisoknak kovetkezmenyri. Miiidi^ t?lubb, ps ij^okkal olobb 
t5rtenik bizanyoa vAltoiLae a ^ondolkodAsbaii, iiielyet csak kewobb 
kovet a iiicgfeleK) villtozAs a tarsadalnii eletben. Ma min<liiikabb 
novekeddben a hit a neptiimej^jok hatalmaban. Aunyi gondolat, 
aimyi batali>ni romjain, in it a forradalmak sepeilek el, inikor 
re^i nieggy(^/iid^«eiiik mind in^adoznak, i^sak a nil), a tomej^ 
varAzsa no. A ktn\ nicdy el(«ttiink all. ij^azan a neptomegek kora. 

Hajdan a fejedtdmek lanii(*tia, ma a neptomegek Iclke 
iiitexi a iiemzc'tek Borsat, Az uralkodrik azavAval szembea oral- 
kodo lett a m^ptome^'ek szava, .Kiralyoknak diktalja vifltdkedeset 
ea a kiralyok liall^iitni tiitTdkednek ra."* A iiepi osztilyok e 
iiatidontrajuUsa a politikai eletbtui, vag:yis vezeto oHztalyokka 
valo fokoKatos atvaltozasok atmencti korunknak egyik legszem- 
btMJtUJbb jellemvonaBa A goiidolkodasnak atalakulasiivaJ k€»zd<ldi5tt, 
^fii mar szovt'tkezetekct alkotnak. iiielyek elott a iiatalniak sorra 
batrabiak, miiiikasijeiiztarakat. Bzeneznek, melyt'k a nemzetgaz- 
dasiigi trii'venyek daczara szabalyozid iparkodiiak a muaka es a 
btu* viszoayat. Oly kepvi&eloket kliideiiek a kin'oxanyj^yuit'sekbe, 
a kik ndndoii kt^zdemenyezetj, niinden ilij^rgctlenfieg iielkli! a le|i^- 
tubbazur caak mmi szocBovei azoknak a bizottsa^oknak, a melyek 
megvAlasztottak. «A kiralyok isteni jo^aaak btdyebe kezd lepiii 
a nepek isteui Joga.* 

Sokau a aovekedu I'lj hatalom, es a piisztulo regi idealok 
lattira a tudomany rsodjet emlegetve Homaba aiennek veztjkidni 
s iiz Egyhaztol variiak raegiiyugtatAst, „A tudi^njitny neiii mojidott 
C86d5t m semmi resze Bines a dolgok nnii frjetlensegeben,^ OBak 
az igazsagi>t igerte nrkiink, de ^^oliasi-m igei"te a beket. sem a 
boldcigsagot/* . Ftdtartoztatliatlanal niivokszik a toincgek batalma 
s bizoiiyog tVji^denseg feie lialadunk ezaltal. A Umiegek szercp- 
lese miadig rombolo termeszetu volt. Let lint aiiivelodeKkorok veg- 
legea bondibAt ezek fejezik be, mint a l^rgek a rotiiadast. Mit 
hoz a Jovo? Nem tudliatjuk; cle azembe kcll vele Bzallnnnk. Meg^ 
koU ismtvndink a neptomegeket. liisz eddig a szak[>syrbologusok 
csak cTimiiialis tjzempontbul foglalkoztak a tomegekkel, a tomegea 



I 





A2 EMBERTOmSOKK P9YCH0LC»GIiJA« 



bineseiekkeL Az allamfcr^ra kii]oiio8en raferne a torae^ek pnycho- 
lopijdii:ik i§mercte» neiii azcrt aimyira, hogy kormanyozni tudja 

Ifiket^ Uanem inkabb, luij^jy lo^j^alabb ne vezessek tiiJsagnsaii iit a 
tdBief^ek, Napoleon pi, kitlinoen i«merte a toniegek ptiychnlogiA- 
jdt FraiiciiaorazAgban, de esalodott Spanyolorazil^ban es Orosz- 
orad^ban, 
Az elsci koiiyv a tome^^ek lelkevel togl:ilk*Jzik, Az egy^- 
neknek agglmnerutii>ja me^ neu» tiinieg. I'Hycliulu^iai t'rtelemben 
tdmeg alatt az embereknek oly caoportjat ertjlik, nielybeii az 
fgyeius^ge az eo^jTsoknek mintegry eliK»nm!yo8uL az ^Tzeeek es 
^Sndolatok egy iranyba terelodnck. biziiRviiH kett*r*ji::telenlll atiiie- 
iidlcges. de tiszta jellenivonaiiokat foltrmtr't** ^«'ollrt*riv lelek* 
alakul. Az ily oyBzettHej; (t'ollec'thite) szervczett tt'une^j:, vairyis 
pnychologiai toineg, iiiely igy tehat ala van \*etve a iiimftjvk lelki 

Pegifsege torvenyenek. Valamely nag>' nemicti esemeny peldAiiJ 
k^peg Uy psyc'lmlo^iai trum^fi^ge t'f^yesiteiij az e^pg kulnjifele 
jeilenieket, Ilyenkor bi/oiiyns uj jeJb*mvoiiasok caatlakoznuk a 
Lfttji jellemvoiuisoklioz. E kUlontis je]k'iiiv«»iiasok vizH^aJata e miinka 
feladata. 
BanTiilyen kiiK'nibdzoek let^yeiiek is az illettt ej^yenek, a 
tomepbon bizonyoK folJet'tiv lelek fVjIddik ki, irielynek folytin 
jpeszeii miiiikep f«*trtiak erezni, goii(lolk»jzni es L-selckediii. initit 
IllOnben oia^'ukban creztt'k, ^ornlolkoztak H cBelekerltek vulua. 
Ez a hmmyi}% e^^yoiitetiiseji: aniutl kojiuyobben j(> li^tre, itit*i-t cbben 
a eoUeetiv lelekbeo iiz ej^'yesek ertulmi kepesst-g^oi s ijry az egyc^- 
nifi^gek eltorlodnek en ep azok a jt^Uenjbeli sajatsiiguk erveuye- 
9lUnek, melyt'kben i4y nagy iTsziik van a Jiem tudatug jclcnse- 
geknek, azoknakaz iisi, eg) niiii^ra rakudott bagyomanynknak. melyek 
oly gyaknm tszerepelnek U'ttoiiik isnieretleiu lilkon mpVikep rt 

iezek a hii*ed matbeniatjku.siial ta czipeHzenel b egyforniak, nolia 
^rtelmileg oriiai iir tatonghat kilzattilk, ezek alkatjak a faj lelk^t, 
Az erz<jiiek, a jellem ez efryinitotiisege. az ertelem csdkkenese 
jellemzik eis/i sorban a timieget. BIzonyara az egyes, a Voltaire 
a iizellemetiebb es neni a tomeg. 
A tomeget a nern tudatos erz^sek vezetik. A tdmegben a 
legytizhetetien batalom erzete engedni keszti az egyent a klilonben 
me^abolazott ^sztoneinek. Aztan az iiyen jeleneegt-k miutegy 
ragadosak, a tenykedo tomeg ki*be]Ldjen levfi egyent ep ez a 
kOrnyekezo tOraeg esakbaniar uly Bajatoi^ allapotba bozza, mely 



lOfJ 



AZ BALBERTOMBOEK PSTC&OLOailJA, 



rokon azzal, a melyct a hv[moti8iila id^z eln a pationti^^n. A t^me^- 
ben h nz a^rybeli elet rniiitt'^y eltlint. niegbenult, a tiidatoH 
c^^eiiiseir tt^ljeseii eltorludutt h minte;;y ineduliiris, nom tiid;itos 
elett^t el, mbja a suggestioknak, DieJyek elleiiAlhatatbu lievt*flseggel 
vak)si(lnak meg benne, meil nevezzlik nieg Jiatiro^oftabban, mint 
Le hon reszr : az alt^ildnoa sii^fccstio a knirarmuij batibf»k ktlytAn 
ceak iiycr t^nibeii. A fiJmt'gben az **gyen fohtoimtsan az altabuios 
suggeHtio hattisa alatt alJ. 

Elvesztve nagy reszbeii cgyeiiiseget, ertelmi kepesse^eit, a 
tomegbe olvado egyen igy iixintetjy t^ibh fr>kkal leszall a miiveltsdg 
lajtorjajan. A tiiniegbeJi a kezdetleji^eri Ithiyek eWiazakasaiga, vjid- 
sagn, lelkesedese es b(iBi(?8sej^e nyiJatkozik, Csak oz es as dltaJinoa 
gu^^^efltio adja niajxyaraxat/it az olyaii jelense^eknek, lio^^ az 
edktidtHzt'k oly iti*b'teki*t buzbat. iiudyeki't niiiideii oskUdt liehl:^- 
lenitt'ne egyenkint, Fm^^y az alkotmany^idesek elTogadiiak oly t5r- 
venyeket es reiuiBzabillyokat rnt^lyeket kiiluii-klilon niinde^^yikilk 
rt»H8zabia, bogy a Oonvetifni embert'i. bar bpkt'^s polt,^*irok voltak. 
iKTii haboztak (df>i;j:adni a Icgvadabb javaslatokat en a ]egn\il- 
vaavalobban artatlauokat a gwiJlotiue i\]k ktlkknii, sot lemondaiu 
seillictrlbMise^likr/'d g magukat is inegttzedelui. A tliniegben az 
egyeti teljetieii meg\'altozliatik* Igy mnndrftt lo r»88zeg kivaltsilgai- 
r6\ a nemess6g, a lelkeisedes pillanataban 1789 agwsxtus 4~ike- 
nek [iirt*s eJBzak^jiui, a mit egyenkint bizonyara aoaem tettek 
vobia itiog. 

A tiimeg tebat ertelmileg mindig alsitta all a nifiganyog 
embernek, de erzt^adt a az ezek (blytaii letrejtjtt Cisjelekvt'seit 
tekintve jobb is, ro8«zabb is Icbot. Miiideii azon miiUk, milyen 
suggestin a!utt all, Igy lebct a tonjeg vetken js^ de viflzimt licisies 
i«, Meg tiid balni a bitrrr, lelkeHtnJik a dicHtisegrrt, a bersiiletert. 
Etlen, fegyvi' Helen el lebctett viinii az listen sjrjalioz a keresztes- 
baboriik idejebeiL 

A tomeg rabja a benyomdsoknak, a viltozu, v^letlen kiilsO 
bebatiisok szerint cselekszik. Ezeknek jatekszere. Igy maga ia 
nagyon valfo/jV. E \alt«>zekf»ny volttik, iiagy<»n nebezze teszi a 
ttiniegek kHnnaiiyzaHat, A tumeg nem isnieri a lehetetlenseg 
tudatiU. A tizani liatabnilnak !udatAb:m cmk suggerabii kell iieki 
^8 gyilktd, foaztogat. Az ellenkez^sre talalt tomegnek, azt nioiid- 
hatniVk. reiides allapnta a tilib, Ternn^szeteaen az erzekenysegbeii 
ia t:dalliat6k f'aji kaionbaegek. Igy peldaul valamely latin tunieg 






AZ bmbkbtOmeoek psycholoolLti. 



107 



«s aii^>l-3z49z tdmeg kozt a kEll(5nb9d^ e tekintetben tSKcmbo- 
#EJ^k<K A latin tome;?ek sokkal in^H^rlckc^nyebbek. 

Minden tOmegben nji^f^ytoku ^u^j^erabilitJist tabUtink, a siig- 
gimtio ragadog s ez id^zi M ^onian az ^rz^»eknek hatnrozatt 
irinyba valiS tercl5d^9<^'t. A t5me^ reiideiien nem kuzombOs, hanem 
abban a bizouyo» virakozd ^gyelenidllapotban v:in, mv\y rue^kciny- 
ayiti a suj^es^tiot, t'lijre lUjit t^^yerj^otven. A nt'in-rudato» kdkl 
^let liaiarai kijzi bohtm^vn., konnyim enp;«Mive a niiodeuf'ele Hug:- 
gestiuknak, azokiiak az eniberokiiuk eroHzakos ^rzeaeivrl, a kik 
niegfi>sztva miiidi^n birnlu kepesftefrt<il, az ^m jntekojty brfolyiaAt 
nem ismerik, a tdmefr termeszcteseii vej^rlen lijHzekeiiy U^az* 
Konnyeubivotioi^'e elutt nem letezik Vftl<>s/enitlVMisiW^ 

Csak •:rondoljiink ra. milyeii kuimyeij kelerkeznek 68 torjcid- 
nek a mondik s a l(*^kt'[»teli'm»bb elbeszel^^'sek. A legegy**zer(ibb 
r^emt'oyt ia csakbamar atalakitja. Kepekben ^ondolkozik 8 a 
felid^zett kep nala e^ei^z mks kept^ort td<^z fel. Nem tiidja mcg- 
kftltiiibuztetni a subjertivet az objectivbdK s i^y nala tiflrtzt'olvad 
a valusa;^^ es ;t kepzelet, Az e8(*njeiiy eii*(> ferditest* ina^rva aztan 
a tiibbi minte^^ -pa^rados gU|rgeHtio'*-nak. Jonizsulrm fabiiii bizo- 
uyara caak egy velte Iktiil el5sz«Jr a kereszteiivitezt^k kozfil 
Saent GyOr^^dt, a ki kesobb az ilsazes koresztesvitezek eltttt meg^ 
ik*iit volna. A ftii^irentio raitcadussaga folytAn az egyiktctl jelzett 
odiit a tftbbj is ma;racva tette. 

Ez a ra^ados eiu^j^estio ejryardnt bat a toniet^bi-n ; a tud<Sa, 
az ostnba c tekintetiien ej<%t'orman viselkedik. Ezen az uton jiib«5t- 
nek l<;tre a collectiv illiisiok ea haliurinati^Vk. Erdt*kefi peldri, 
mlkrjr a la Belle'roule fre^'atte a fe Betreatt corvette keresesiere 
IndiUti f^nyes nappaJ a hajo egesz jszemelyzete s utasui nierie- 
kfUtcket lattak lutajr*n. a t^zerencsetlense^ lobop'>javid, nut a hnjn- 
tdr5ttek Celvetelere klUd«Ht tiajka kiizelebb erven, .embertr)nie^ 
geket lattak mozo^'ni, kezliket iiyujto^^atni, es mk ban^ zavarog, 
rekedt zajat iudlottak'*. Miknr odaeitek, esak ndhany a szomszed 
partrol elsoflort leveles (aii^Ta tajiltak. A spiritista niutatvanyi^k 
na>n^ ivsze ily eollertiv hjillyeinatiukni vezetlietli vissza. Oasoido 
Uliidio, niikor vizbcfiiltakat ej^y tuezat t't^alad iwrner el bozzatar- 
tozojanak, 

A eolleetiv mei?fi{r>Tl69ek a leg'tevesebbek, a bar a h*pka 
a legaillyosabb bizoayitekkep t<?kinti a szainos taim ily epyimtetli 
valloniiaat, szamos tuiiu ily egyOntetil v:dli*niaaa e^ike a It^yj;- 





108 



AZ bhbertOmeobk psycholooiAja. 



rossznbb bizoTiptekokTiiik, a niit a teny nie^iillapit/i8ara felhozha- 
tunk. Inneii vain lio'^v a e^atAk k-irafla is ui imli^i^ inegbizlialatlajj. 
Egyaltaliin a tr>iteneti munkjik legna^yobb reisjze tiazta kepzeltH- 
alkotas, Hossziil me^iij:?yi'lt teiiycknek kepzeleti elbeszelene. Her- 
rules*, HuiUlba, Jeziis, Mubanieil mi<'8oda monilai abikokka, lettek. 
A ifionrlai boHtlk luitnak a tonu'^^k Jolkere. 1^' abikul maiiap^a^ 
NajHpleiMi in«iit(i:ii itlakja. A ti*irterK4t*m i^sak re^t'kot rtr<ikitiH*t meg, 

A t^Jme^" ei-zesei mindig ejryszertiek, tulhajlottak m vegle- 
tesek. A Hznnuknak is, a ki ra hatni akar, tiiloznia, allitaaia, 
isnietolgotiiie kell. dt* soba (iki>«kodassal bizonyitiinia. A tiinieg 
a sz ill pad on, }h'tHPibt'n is szeivti a tukast, 

A trim eg tilrebiietleiK ellenmfiurlasit iieiii tih\ de megig 
boib>l a felKobbsegnek. Igazi biij^e a Caesar, a znaniokok, a kikiiek 
kesei-vesen erezte batalniflt, a kikiiek kardja rettegest szfllt. Mindig 
keazen ftdbizadni a teiikittdy tdlen, az eroa tekintidy elott ezolgailag 
megbodnl. y^i^i^^ t'oiiservatiamiis van a tomegben, inkablj csak 
az intt^zinenyek nrveit Viiltoztatjak, a lenyeget alig, iieia eagedik 
a faj or5klr>tt fiziiksogletei. 

A tomt'g erkub'sisege a si]gg«»stioktol iligg. Ep ugy lebet 
biinns fselekedett'kre ragadni, mint a legOnzetlencbb bostrttekre, 
A maganyos egyen kizAn'jtagos vezetoje, az egyeiii rrdek ritkan 
vezeti a toiiieget. A franrzia A>rratiaIoni szeptcnibeil vereiigzoi 
az eks'^ereket, tairi^akat a b3z*>tt^ag asztabira tettek le. Toinegben 
a subanczok, a darvaszaju bczkiik is kllltiiileg erkiUi'Sosebbekke 
vilnak, a mint a sziubazi koztiUHegen kmiiiumebben tapaHztaJbatai. 

Bizoiiyos esztiiek az ilb^tii fajnak jebemzi*, ilnikse^'kep 
tf)va8zalb'i ala[>veto esznieikeiit tekintendr^k : ezekhez csatlakoznak 
a niellekesrbb iiinlekonyabb et^izniek, molyek ♦dyanok mint az 
ajiro, iniiidig valtt^zo liiillamori^kak a tVdyovjz telszineii, niig lenn 
a melybeu laeaan, valtozbatatLinid gordlil tova a nagy viztomeg, 
mely utobbi meg az alai>vet(i esizmek allaiicV) ogszeget kejtvi^^eii, 
J logy a trimegben altakinof^sa legyenek. az <»szmekiiek, g<*ndida- 
toknak nagyim egy szeriiek nek e8 kepazeriieknek ktdl Jennii'ik, Ep 
ez a kqiszeruseg az »ika, bogy a tomeg tiKbitalKin a iL^gellente- 
tesebb eszmek is megfernek egyniasi^al, meit mint kepek kiivet- 
keznek egjinanra minden logikai ka peso bit nelkiik A tomegben 
a legmagasztosabb eHzmek iiie^gegyszerusodnek, Klilonben tarwa- 
dalmi liat*4suk egeazen luggetlen nielyseges vuUuktol 8 a bennok 
fugbilt igazBHgiiktol. 



I 




MM BMBBRTdlCBOEE P8YCBOLOOUJA. 



109 



I 



Ofeodkodi^^ Detii liatlmtunk a tOmeg:i*e ; a t5niegek oktm- 

remlkivQl alantjanj. Kepzeldtehetae^fik iimikl vWisebb. 

ben ptiniulkozaak s e kepek osszefiig^estek'nul k<ivetik L*^y- 

Kftlouosen hat rajak a i-sadis* a metieBzerli mi valobaii 

.tMoasxm a miivelodesnek a vaUasos eszmek, 8zokat§ok alakj^baji. 

nepkepzelem alapja vult a na^' aUaniierliak Itatalnii^tuik. 

'Kmpoleon ertett ehhez. Majca monrlja, ho^y katholikurtWii leven 

veget vetette a Vendee-haborniink, muzubnauiia It'veii meg\Tt- 

liette libit Egyiptombaii, iiltrannjfitarina U\m nR-^iCnyiTte nia^a 

r^aa^re a papokat Olai*zorszi\j^ba». Xem az okosktHlas, neiii a 

bIzonyitiM, iiem a tenyek haiiiak a toraegre, haneni a kepek bizo- 

nyod eacjdis, litokzatoj* adat kisereteben. Sokszor a It^gkeser- 

vesebb teny, pi. jarvany bidefjen ba^yja, mas keves^bbt^ pusz- 

tito jelensee: me^ (>riafti nicrtekben hat ra. ba kepes fek'sigrazni a 

kepzeld tc'betse^et. Nein a teriyek hatiiak rajiik, hanem az el5* 

sidiii^rTKKt A ki tiid a tome^ck kepzeletere batrii, tudiii Ui^jn. oket 

vezetni iis. 

A t6meg mt*ggy^z(ide8ej mi ml btzonyos gajiUos jelleget 
<}henek, inelyet batamz*»ttabb kifej^'zeti liijan Le Hon vallasf^Hnak 
nevez. Rajon^^aH vaianudy tVlsubbnek krpzt'lt h^nyerti feltetelezett 
buvotj luitahiiatfil valo felelem, vak ahivetettsetj paranrHainak, 
keptelenseg me«:\itatiii dotrmait, vaj^y tei^jesztt'slikre ea bizonyoa 
hajlandona^ ellense^Ql tekiiiteiii niinxlazokat, a kik nem fogadjak 
el, ezek a ftivonasai ennek a sajat^jji vallasofi jt'UejL^nt'k. A tlirel- 
tnetlen^eg es a faiiatitimus roppant bafalmassa teszik ,iz ilyea 
meggyozodeseket, mint a hogy |)eidaiil a liemnralom jarobinimainftl 
Utbatjuk. NapoleoDt m ily valliiaua rajongAssjil vette kodil a 
t5meg« valosilgoii istenaeg volt szdmira tiiieaot 6ven lit. Suha 
istenseg iiem ktildto az embereki^t kiJiinyebben hahUba. Igy 
imaduik istenkcnt aiiiiak idejeii a romai rsaBzarokat, kiknek a 
nagy Birodaiom ^le^^kinrbb mezovaruKkajahan metrvoltak szobraik"*, 
Ma a tdmeg idtarok liflyett Bz^^bnjkat emel azuknak, a kik igy 
lelkebe vettek majj;ukat. A boulangiamus idejeben PVancziaorszag- 
bau az iitolso falusi kcrresmaban m mt*p'olt a bria tabi>riiok k^pe. 
Az atheism Ufi is vallasoH injltUrt-8Za Icniie a tomeg kezeben, Igy 
a potiitivista aet'ta h tigy jart, mint a melyseges Dosztojevszki 
nihiliataja, a ki feivilagosodva, szettepte az istenseg ca a tizenti^k 
kep«it az oltaron^ kinltA a gyertyakat, de aztaii haladektalanid 
n^hany atheista b^11c8ehi, mint Bliebiter es MoieBrhott miiveit 



1 



no 



AS sicbkbtOmxork pstghologUja. 



t^ve a szetminbolt kepek liehebe, ujra meg^yujta iijtatosan a 
gyertyakat, VaUasos erzeseinek tnrf^y;i atalsikuJt, de vallftsjos erzesei 
nem valtoztak. 

A toilenelem mk esemeiivt't ueai ertlietjlik meg e iielktU, 
Taine peldaul mint termeazetkutato vizs^alta a Forradulinat. tok^- 
letesen fig^yclte mej; n tenyeket. de ncni tiidta inindig valodi 
okiikbol m€^^nia|2:yardztir, niert iiem tii^lalkozott a t^'mie^^ek psjelio* 
iMpajAval. i\ fnrrad;i loin ban rsak nia^at ijHztiiiieini^k szabadon 
dtengedf* vad epileptikuis bordat latutt. Nem ertiietjuk meg, lia 
meg nem gondoljuk, bogy ez egy uj vallasoB hite volt a lelkeknek ; 
H jacobinasok esiik iigy dolgoztak mint az laqiiisitio emberei. ep 
oly tllrelmetlenHeggtd, ep idy valhisos lelkeHeil^ssjel es szent, jolii- 
Bzemii nieggyo/odenstd. A Rtd\>rmatiiK a Szeiit-Bertalan-Ej, a 
_VaUii8bab(*ruk, az InqulHito, a Kemnralom miiul baaonJ^j jclen- 
figek. A vallasoB hit bajtja Oket, bogy kiirtBak kegyetlenaJ, tiiz* 
Kel'Vassal mindazt, a ki ess iij bittel ellenkezni mer, «Nem kiralyok 
id^ztek tdii a 8zent-Ilertalan-EJt, 8em a Vallasliabornkat, sem 
RobespieiTe, Diuitcm vagy iSaiiit-JuHt a Kerauralmat. Az ily ese- 
menyek m(igr>tt mintiig ott falsiljiik a tomegek lelket, de scdiaseni 
a klmlyok batiiltnat." 

Az e]s5 kilnyvben tebilt mcgJsmertlik a ttimegek elraebeli 
iilkotottsagiU (ronstjtiitinn mentale ties foules). 

Zh\ Pekdr Kdroly, 
(Vege kdv.) 



ifa 




p 



A BfeKE-PROBLEMA MEGOLDAsANAK EGYIK MUDJA. 

Und das Wctbl iUt gsusen Welt 
Goetiie: ^Tischliod', 
Bevezeids. 

1 , Ha Jiem ib alUthatjuk, hogy az »r5k bc4c (6. h.) eanirige 
^korti az emberise^jcelt valo it?az, fio^^ iiem niai keletii a ere- 
j6 nehany evsziizaddal elobh kereftendil Airide e helyeii 
m^ e^ak futolagosan aem ffiorl»lko/.unk a kerdeg t<M6Ded reszevel, 
melyre barmely encyklopaedia nie»?adja a kivant felvilagositist, 
haioeiD eddif^: a ftlleg nAlunk kev/^t^bhe ismcrt adatok ^a forrisok 
feliuszDalagaval inkabb az ujabb t»s lefnijabb fejienjenyeit adjuk 
ason vUagi-asziibi moz^abminak. nielyet a b<?kee«:yeallietekiiek ("n 
a b^keeon^essii>*<)kiiak terv«zenien 8zenczett eg kitaitoan inukiido 
teY^kt*nyse^e, le^'uti'jbb pt»di^' II. Miklos rzartiak 18U8, auguHzitys 
havaban kozzetett leszerelesi kialhanyu tiiztek napirendje. 

E soruk iroja nicg joval a Magyar HekeogyeHliletnek 1H95. 
decz* havaban t«'»!teiit incgalakuliaa ebitt fuglalkozott t* kerdt^ssel, 
egy lH88-ban franczia nyelven megirt palyamiibeii, mely jcleti 
tanolmanynak gerinezt^t kepezi, 

Tekint^ttel az azota If^lulyt 10 ev esem^nyeire, a fizerz(( 
ax ugy erdekebcTi eredoti did^'ozjitanak inkabb caak leineget e» 
vezcreszniejet orizte meg, de tartalniat alkalmi jegyzetekkel eg^- 
aziti ki es boviti. s a niozgaliiuit az altida k^pvitielt iranyban j* 
r^szben az illelo fejezetekliez csatolt „Fliggolek'*-ben vezeti el 
iu^>jainkjg, kimeHtt'» reptviturium kmeretebeii, a mi az erdeklodok- 
iiek a k^rdes tovabbi taiudraanyozasat megk(5iitiyiti.^ 



ttSnfiTe 



* A magy'a^ voDatkoz&!?6 adatokat ' jelzefisel tPttem szembi'* 
t — ROviditesek : i>lV^V. — ,Die Waffen mc'derl* Monatochritt 




112 



A B^KS-PR0BL&3(A MEOOLDisAirAK BGYOC M^OJA. 



A mi a i-zdr juvaslatanak lenyeget illoti, mi teljeseii olto- 
gadjiik jobiazetTjiist'get, tie e jambor ohajtastol csak mul6 ert*d- 
menyt, helyesi^bben bat^Bt vanink. Az a teny. hoj^y a vila^' k*^- 
hatolmasabb tVjtHleline fiisz a b^keben. kell, bo^^ mely batas-sal 
legyen az e^t'*sz eniberiai'^rc, tVMeg a hitetleiiekre, kik ezentul 
gunyolodilsiiikkal h ovatosabbak lesziiek. 8z<)val bataljuaaabb, 
beesescbb h^ke-rekldm, jeleiitiisebb ijri^paganda-t'szkoz alij: kep- 
zelhetD, de ennel tobb nem i^^tML Mert ime a mar is jeleutkezd 
kefse^, azethuzas, tarti'izkodjls stb. bizomitjak. bn^y fj;// ember* 
meg ha egyike a Ir^^tiatabiKisabliakiiak is, e toreu inai*adajid6t 
nem alkothat. Itt a szanib;ivebeti» e^y^eg aem az eml>ernel, liauem 
az emheHsegtiel kozdodik» a mi egjuttal a megoldasnak e^yetlQl 
belye« es Itdietsegcs modjara is iital : miaden emberbe 8 miiiel 
kordbban kidl n beke t»H az rmberseg inlnti hajlamokat be*»jt.aiii. 
mert az, ii mi idilvel ehb»il IVjlodbetik, mar nem utV^pia, A rzar 
bekejavat^lata a bekem«JZg,'dom tfirteftetet egy ritka szep lappal 
^azdagitotta, de a gyllmolet^iit iiem erlelte meg (Ezen eszme- 
liaczobt bGvebb njepikohtsat 1. a Romaban me^jeleiici ^Armi e 
Protprsso'' ez. katonai (olyoimt 1899, jaa. szamsUian k<)zzetett 
level ben a 25. es 31, lapoa). 

E Lelyeu iiem igea foglalkozbatom reszletei^en ezea vilagra- 
szolo fejedehiji eszmevel, mely alig aehany nap leforgasa ahitt 
sajat niJi^anak oriasi irodalmat tereintett es meg gyorsan «lu es 
feledij konmkijan m joiiiikaig vezereHillag H melegitr> napkeat fog 
uralkodni a iiemzetki>zi bekeaiozgalum egen. Csupan neiiiiny ro\1- 
debb me^jegyzenre es tanulsagra szontkozom, melyek a napi 
8ajt<S ligjelmet elkerliltik. Pedig a sajto. esekely kivi'tellel (ok 
tudjAk 8 mi sejtjiik, hogy mieit) vajmi kevewtse partolta a beke- 
baratok torekvt^soit, melyek ir6nidjinak «jly liiiliis hirgyat nyuj- 
totUik. A rtajto, moadom, moat egy eaapasra s osztatlaiial diestd- 
tette a t/Axr kezdeminyezeBet s a ^suraalii^tak, vidosagoH beke* 
tudt^sokiiak bizoiiyiiltak a — laiku8ok el5tt, A dolog erdemetol 
el ia tekintve, taliin iicm felesleges arra cmlekeztetni, hogy analog 
tiirekveaeknek a r^gibb korazakijkban aem vagyunk hijan,* de 

ftir Fdrdenmg der Friedensbewegimg, herausg, v. Baroain Bertha v* 
Suttner (Pierwon's VeHag. 1K99. VIII. evfolyam), - o. &. = 5r«k beke. 
' A ^Dmtttchr Riinflnchati" 1886. evi 47. k5t. 64, lapjin olyas- 
suk, hogy lH18-ban I. Mikl^s czir is komolyaa foglalkozott a beke- 
eszmevel, mi ktfzben cgy ^Ssent szovets^g^-rt^ gondolt, mint a aem- 




N 



mo I tan csodaJkozhatui, liogy Herikii*em g<jntl«»lt v^y oly kez- 
dem^tiyezesre, meJynek a kr>zel szonisz^dban mi k(>rtir»ink vol- 
tiink tnnui : emil szol kuvetkczo fcljt^jLcyzei^citi : ^Bpcrtben IH7G- 
Iran az orHza^*:yiiJes <Kt'irLsr'«Jt) laj^juibol alakulf h^szerelesi 
bizott^ag s^ajat kt'zdenieuyt»zesebul r>ssze*llt es ami! riiTiti<'s^k<tZi>tt, 
bog:}' iwi nnytloQ lelietne meg ngyanazoii evben v^^y kepvind^kbai 
alakitott iienizetkozi ertekpzlPtt't osszchivtiL mely a leszcrel^si 
kertlessel foglalkozuek. Az elcikeHzito taiiAc-skuzaHi>k a beesi kuzseg- 
taiiiicsbaii IST^-ij; huzodtrtk".^ 

2. A pdlyakerdes torUnrtt.- Xi 18^8, ev jaiHKir bavabaii 
Moneta E. T,, a kivalo uhisz iJiibJii-zista es bekelmnit hosszabb 
levelet intezt?tt uz Union Lomhatde ehioktsegelioz, melybcii utaJva 
a beke eszmejenek multjara e« ha^yoiiiiuiyaira Ula8zorszagbaii. 
SOU fraakot ajaiil 11*1 azon palyaniii jiitahiiay.i'usara, mely le^gob- 
ban oldja mej^ a ktivetkezo kerdest: ^Mdych nion fdhb ftkok, 
meitjck ffS etirojMii biztos t'i) tttrfos heketiek kiftiiikHhisdt megakn- 
ddlyozidk^ es welyfk u lefjtiUialmtLstihh rszhhok ts mddok arra 
neive, hogy a beke a leketo leyrovidebb ido aiatt diadalmaskodjek'i^ 

zetkdzi viszalyok elintczesenek fonmiAra. V. 6 meg : Kant and 
der Czar, v. Prof. L. Sti-iu-Bt'm (Haph'ii s Zukunft 1898, cikt. 15.) - 
Kantnak ,Zum euiift^ft Frmiar cz. munkajaval bebatoaii fuglalkozik 
Dr. Medvrt'zktf Ft\ .,A oemzctk^jzi jo^* ekueleti- Kaiit pUiltisopbi^Ja 
szerint" cz. ertekf^zesfi'nek 18. I es f, {Krtekeze>ek a tarsad, tudoma- 
nyok krtrebol, Vll kcit 1. stz. 1881, 3t) lap) A odm mamtVszttini 

mely hatasAt talan le^jfibbaa az bizoiiyitja, bt»g'y me^ a katoiiasiji^ 
(olasz) is mellette uyilatkf)zott : v fi. Fabio Ranzi e czimd niQiikiijat: 
La propoHta dello czar r Vimhit^Htn huUa pnc^' f* il disarnin Roma, 
18D8, 88 I,, ismert, N. Fr. Pr. jim. IT. e. Ij — W. Th Stead. kivAlo 
augol piibliczista, eg-y iiemzetk*jzi bekezitrindiikl^s iiy'yebi.Mi kiilon 
heti lapot inditutt: „Wnr ftfpiinHt ttar ' a fhronitfr af thv int. tr-iinndr 
ofpear'j'*^ melynek Isziiina^H jaii. i:i. joleiit me^, l>e ennek Is csak 
nii'il«5, kiilso hatast jtisolbatunk - Les preeurseurs de ta paix par 
Jiiles Bins {La Kevue blanche, 1H98 szept. 15.,k 

* Utaiasok korabbi letVLfyverkezM itjditvdny«»kra en moztfalmakra, 
Boyer kepviselo alt. lefe^^-A'. inditvanya a Iranczia partaaientbeu (87. 
jan). A p^pa eneyklikat tenez (N. Fr. Pr. .sS, \\m 20. rs P, N. TO 
tnircz. ti'^ l Jules Stmim terve (P \^. 90 jan, 2H ^ Bongbi javaslata 
{S. Fr. Pr. 90 jiiii. 19.}. Ti.vabba: Egyet 8s. jiil. 19., P. LI 90. aug. 7.. 
Bp. H, 92. jnn. 28., ntb. h\\\. 

* Rapport de la eottUHisAiim dVxfimfm h frnion Lomhardr poitr 
la paix d VarhUrnijf intf'rmitwnal. Mtidrrw iSHtK *»''5 /). — E jelenles 
oIasz nyelven is megjeleot ^Rehzionc dvlla rommi^nHione etiaminatritr 

Uie,* czimmel (Milano, 1890.). 



ATHlClTAKtJlf. 



d 



IIU 



A BRKE-PilOBIilkMA XB&QLI>A8.V>AK KCITLK M(»OJA. 



pinu Mil* lt';<iiaj^yf>bb forpilMmbaii, azelleriii tert*n a kozlu^lyL^X 
birmik lej^jnblj keb:>tlel. Mennyi felsze^eg, l»aiiii8it/iB ea viibStbin- 
sa^r lijihiiiizodittt fel i^^y az i*li5k fV4yainari az einbmsef!; 68> a/ 
embeivk kiiztuilatabaii ! Lepten-nyoniun t^tizlellK'tjiik azt a liihe- 
letJcn kuniiyr biukt'jj^et es szinte gyermeki konnyeiiliivcm^j^et, mely 
pudzta szavakkal if* betTi ! 

Reg itt az ideje^ hogj^ az einbiTi^epiek flLlebi* }iari*o;ijtik : 
Np en^edjott'k maj^atokal lelia bfszcddel es nieddo balveSenie- 
nyi'kkel befolyas*>ltiifni ew teviitra vezcltetni ! 

Miiidezek clleiieben j<*l esik tiiihnnik, hoiiy a iteiiizetkozi 
jog alapelvei mar Hatoiial m Ari^bdivkvstR^J is mejoaniiak ; hog} 
a femey-i bolcB m(iveiben oly IViiknb Lipokra iikaduiik. meiyeket 
seni azeUitt Hern azutiin iiem Mziu-nyalt^ik tub ' \'i;L'!Hsztaliist nye- 
rlirik a joji^brdrsielet aiiia laiiaibaL nielyek a joj^ bahidasat birde- 
tik t*8 ^gy esziiieayi ji>^ letezeset vaLIJak. en bdki erlit nit»Htrmk 
a iVaiiezia (.'ode tlvU kr>vetkez<^ fenkiill jelij^ejeboi: ^Hexiste uii 
droit uiiivi^i*§i*I et biimuable. souive de toutes les lois positives, 
il n*est que la raismt Ufiiver,stHe on taut qu'ellc gouverne tons 
lee homiDes*^, 

E ricnies ebneleti'k azonbaii r.sak ligy qa akkor fo^^mik az 
eitiberisfe^nek javiira vabu, ba leez, a ki azokat nyiltaii birdeti 
eH iieni Had vissza az ezzel jaro bajoktol, wot szeiivedelyekttt] 
H iildozesektiil sem. Ezen, sziiite aywipbusi es me^r-me^ujidti val- 
la Ikozas emberftdetti muiika. mdy alatt mej^ a legbdkestdjb ef^yen 
ifl (iaszeroskad. 

De vajjirn t(ikeletesek-e a ncpek torveiiyei es alkotiiuinyai 
az ej^'yutemeni iiilivtdckb'gt iUc^tiUofc? Kr»zel aem, niert a ttirveiiy- 
hozok^ a belyett, iiogy a iia^^* eiiibpn i*8aladi>t tartaiiak tszeiu 
trlott, ^8 a nepeket egymarit^d elvabiszto korlatok ledonteseii 
farad oznanak^ sajnos, rendetien vaak gyaopitj^k az ellenerzest. 
iiftvidik a gyiibtlBei^t't, inidyitik h kiszc'le^itik az elvillaMztd ellen- 
tetoket, tizoval tdoiiiozilitjak a I'ajoknak jiK^sterseges en egeszseg- 
tv]vn verse iig^ »et ; h miiidezt vagy riiizesbol, vagy keiiyszeriis^g- 



4 



* V. 0, Tirsadalmi elmt^letek en eNxmravek, Irta Medveczkj Fr. 
(Bp tmi. 41U Lj, melyiiek II. resze (120— 22\j U az utopistakkal es 
az ^lamw»reiiyekkel b^glalkozik, A uiagyar eredetii allamref>irt''nyek- 
r<d (Fulszky F,, Desst^vtly M., Csorba Oj I, a raib^cheui Al%. Zt^. 
,Die poiitische Literatiir in L'a^arti seit 18*7" cziaiu czikket il40 
8Z. mell ). 




A B&KB-PBOBL^MA MKaOLDASLAKAK EOYIK M:6DJA. 



117 



bfll a hazaszei-ett4iic»k nitvm!i8it<*tt ertelmezese r^vhi, .Xeoj lere- 
aik egyetlen alkotmsiiiy sem, nielyet a nl'pek testverisiiJeseuek 
eajEiiieje BUgalt volna. |je(iig esak ez es ^t^'edlil oz kepesitlieti 
az emberisc^et lejrmiipisztosabb rpiideltftesere". (Civiiisation 
FniVfrseih'. I'aris ISfU). 

E tVnk*ilt osziui*vt'l s/enibtiti biz*iny sivar val<'»Hrt^^ tarul 
eleiik. Me^ :i It^t^li-lkesebb ea legjobb i'criiak is kimtTnliiek es 
elriadnak idovel. lAtva azt, hogy oiizetlini t*lnieIk*Hleseik H farad- 
aij^uk fryUniulctie tonneki^Hen Uilajni liiill, mi hdlatlaii8a*,^ut, felj^e- 
erteseket en taiiiadasnkal erednieiiyez. 

Mi^jr azoii kJH'Olnieny is, bogy tar^yunk irodnhna rrrrdkivtSl 
terjedclines, ho^y aunyi jot, ipizat ('» nemet^et annyisztn' moiid- 
tak mar el es ismeteliiek. niegneheziti munkatikat. EBziiu'^kkel jo 
id^re (»i vcilnAnk latva, iniBiar bcallr a <-st4t'kvo.st*k ideje ca 
AZtikse^efisegr. S^Aitadiink, lurly szrrt't j^oiKkdkozni, tartozkoiUk 
ri cselek vested ; ink/ibb Ijcszel es ii-, niiritsoni tt*Hz i*k csi^ekszik. 

Ezen okult e tanulmany iroja in, a ki ,\z aTiyaj;^-iijtcsbeii 
azon bizoTiyira heiyes es inejjt'^ngedJietn eljarast kovTttc% ho^^y a 
jot es hasznalbatot a szellenii terrnrles onAi^ tiirlmzannk Jizuii 
zupibid rneriti^tte, a bol epeii iiie^^ahUfa. lltsT, itt nt'iii is any* 
nyira a nyrrs aiiya^' dnnt, haiu»m a Kzolb/iii. mely azt jitbatja 
c» leldid^^nzza. 

8tikat riuTitottem Voltaire-bol ezen minnl szellem ;iz 6, 
b. eszineit illetok*^ is azinte m^rbetetlen nia^assj^^ban honol 
a modtTii irok nija felrtt, kiki*t trd)l> mint eji^y 6vszaza<bhil nieja;- 
tdozott. A mit MillltT Gy. a turteiiotin) Na^^y Frifryrmil nu*!id, 
az valtitzatlaiHil V*dtajre-re is niiUik : ^lly ember tieni kepezbeti 
tniajdoniit e^y orss^tlgrmk ^8 eg:y iiepnek, riierl: ezekiiek soraa 
vaitozhatik, bajiem az egesz embensetrhez taitozik, rnt*lyiii^k 
sztlkse^c van ily neitu^s inintAkra, bii*;y me^orizlicHse nieltomi^at'*. 

A tobbi forrariciknt. tVde^^ az ujabbakat illetuii^^', e kisebb 
keretbt?n alkalmila^ iVlenibtein, anide az o, h. teljes biblio- 
KTapbiAjanak tJaazedlJitasa ' itt nem lebetett ezidom. A flljj:^'elek- 



' Az eM ki:*eriet czime : E^sai de hihtloqraphie dt' la patx, 
par H La fhntainf, liruxdk^ 1891, 25 lap, Ez a rail, mely ii8;i Altali- 
nog e?* IHO kulonlejtfes, teli^t riHszeseu t'^sak 4*i^i bi""k»jiiiiivet sond fel, 
melyek k<1zid xi leirre^nbh 171-1)151 kelt, inkabb kispdetiiek tekintoiido, 
mely a b<'keetr>*^srdetek <'h e^jfyesek foJv-tonos ^yiijtese mven idovcl 
fetemeseii foj; buviilai \\ FuK^eltk), 



11.^ 



A UJCKK-PKOIILfCMA M^dULPASANAK EOVIK MUDJA. 



beii boeilem azz^L lioi^n* tu*l(»mnifil elsfi i/Jjrn — Ttsazt'- 

gviijttit'm a r^szletuft kiinyveszet nmn a gat. inely larinlmanyom 
inttiNiival me'p^ofi^yt'zfteih a pmblema cthikai. psY**h<ilo^iai es 
pat'datffHiim iibluhira vnnatkozik. 



11. £gy egyetemes bSkemii dltalinoB terTeaete. 

^"^17(17 hum tint a me alimnm puio 

At a h. fsznit^jfnel ffi*.^hi!ki>zri niiinck tervczetc u fejeze- 
t«k en foj^laliituk jelzespvel, a kr>vt'tkezii lobHric 

1 . Beteietvs vs Mtaiiinos resz, kt d\ b, fo^'almAiiak kUlOn- 
boz('» me^^liatarozsUai : e mejcbat^irozfls os t'leiiieiiu'k nit^;::vit;itiisn. 
A iR^pek (Mettinrk i?s akaratiiiiak rerjeszkwlosi hajlarua : a neuizet- 
kozinoix elve iiiijuljubbuu lutdit, a kr»/.rimvelo(l<'"H i-iiyi'teniesea Iialad. 
(le ezzt*l parlmzaiiNiHan bt^all a inMuzrti cs a ru'ia/A'tii^e^n iraiiyzatok 
fokozott baiij^HulyozaHa, az alliazatiiijif: Ubra ka|>. az ifle*^eijek 
gyiilole^iL! belyeiikent bi)iiit. 

2, Ai 0. ft, eszmejinek itlrU'nHr ^^ fejUdine, Idiirendi fel- 
8ori»ltt8a t'S rTU4iiH*Z{''.?o a/, e^'yni/i »ni kovHkczii alla|>ot<»kfiak, 
inelyek a beki* bi/tcMitaMat i*z61ozzak. Az rrdekelt jjuruzt'tekiiek 
parlanirtjtarU utori val(i nii»^»*gyezi*se, iiciiizetktizi \. aeiijo^, 
nemzt'tk*'>zi vabisztidt invmiiptk (m-hUratie internatmuilK pf^litikai 

' Imi^ ii'Omny I'ljabb Inrrastuuuka a v h^nA, rti(*ly»'ket a ueni' 
ztjtkii/a visziilyok etiat-V.i'^in^ mar a miilt szizad vrjre ttd^' ajitilott 
^ da jH H A 11 wii k a l> an 

D^rv ifdcrtmtiitnulr /'rk'densfferk'hf. vtm Ih', .b>so F Loprz. 
(Kivouat e?^ ffirditAi* szerzonek ^Di*patliniria y Rpf^enera<^irm Socml. 
FdoKnfia de l:t Jii^titisi cz. es Parisibiyi mi*vrjeiont mfivt'boi i 

♦ internatirmal Law Assoi^iatoiiV [ntntuUinnnl TrihuuaU: a tnU- 
lection of tht* various Scdieiues wbicdi bave hern pnipiMiaded, and of 
lustanceii sinco ISl.'i, For tlie hm' of thr Sprcial (•(onauttce on Arbi- 
tnttion. By IF.. Evans [htrbtf fX 1> 'Lcmdftri 97, lli8 I 

i'gtfanattdl : inii'rnaint >ni AihdraiioH tTealii*s and procedtiriv 
A supjilem^'nt te ^liit. Frib. (London, !>7. 48 1} Amaad Eaiib* ; 
L#es traites d'arbitra^^L* porniaiieiit enfro peuples 1>*R'». *i4 L 

tiraf Kamafinv^hj Uel>«^r dt*ii int. lienrlitslinf. Moskau, IHBL 
Ug>'aiK*zen orosz szerzdtfil nie^ trJbb hasoidii iranyii .szakmunka. 

E, rh'iienmp»: Ensai sur l org^anii^ation di* larbitrag^e int (Briixei 

le». mi, (14 Li, 




Ji BlEKE'PROBLfcMA BLBGOLDAsANAK B6YIJK M6I>JA. 



I 



z??flesek, ni*ruzelkr>zi kr»zos8f*g, n^mzt'tkozi t*irvenykoiiyv, iiUn- 
Dos V. retszioges lefe^yverzt'^s/ eunjpai e^yeiwiily, iioprk szo- 
Tets^e» a neutndisrtk ligiija., egyeteines moriurebia, iKilysyiHidia, 
^pai koztArsiisag (enrn|nii EgypjiDlt-Alhmitjk), ef::yetlerj imnyit/) 
unilo nemzi't (iiemet, fraii^'zia vagy aiignlj, syjiari'liia. iicmzt-- 
tek t«lrvriiytizeke. a vwzaht»ktiak parlaiiionti nton vM i'hlNNtt^s<' 
es parluisH'iiti liuzzajiinilaH a liailvi8i*lesht'Z ; egyefi pi4it:ikai, tar* 
sadalnii tis biil4*Hcs*zeti ^h kepzelfti tenck, Ncin/tHkozi Ijek61tet5 
bizottj>a^*»k (Counrih of inteniationaf concord, Intle \'erM*ilinunf?8- 
comiteB : Hodga<m Pmtt tene 1SVJ7 jiiL) LTfiirersnlmnc on k 
Fuswnisme H'apres L. J, B, fJf Touneii {Viivh E. I^eroux iMi|. 

8. Az 0. h, cszwi'je ft Uifienchmhcii. A t(>rtene!tmbril iiieri- 
tett jelensof^ek. teiivek es tdrvenyek attrkjiitlu'to en mUv/axW l>e- 
mutatasa, a jiiibol kiilertll, ho^^;)' a beke niirnlrn karban kivanatoH 
vuh !* bugy amiaJ bizto^iabbaii H tartosaliluin fog bek(ivetkezni. 
miiii^l c7.i?liratiyt)Habbiiii aLiktibiak at a timailiilum e^ az erk>Ursok. 

Tib'teneliui es tamadalnii N*iiyek. melyek a leket eUmioz- 
dtty&k vagy liatniltatjak. 

a) kedvezo eb,^nick : a liab^iruk iiiin4ink»\bb litkuliiak, kej^jet- 
lensegQk csokketi : a babnrunak ket elienazere : a feleleiu ^& n 
kOnyorliletesseji: (Vi»liiiin^) : a |>iis;ztit<"i IV^gyv(*rek ea a viHklmi 
e8zk**zrik lukeletet5it»>8o: ^ a IuUkmii ve^tekui iiynmora, reiif^ptcg 



* Az allaiidu hadserei^ek atalakitanaiiak tervet 189(J-beD Mme 
Grie88-Traat pcnditetty iiicir s siir^^rti az<>ta folytonosEiii : I'zeii eszjue- 
nek kividt* mei* a dan Fr. Bajer in biiztji* apostola. Alljfm itt nehaiij' 
i^abb fo 1x4:3 mf]. 

Ai'TDiH'it et dottes pr»>ductivoH par ^'ri'derlc flujt^ (189*3 :il u, 
4-r- lap) — De la transffirriiatioB des arrues edostrut'tives en araiee^ pro- 
duct iv*^s. Rapport et mt'inojir par R. dr J a G^OMNcnf' (Paris 18!)7, .H*i Ij, 

(*oiiimejit se fiTa l«^ dosann*Miieiit -^ M('*m(»ire prnt^eiito au \ill-e 
X!ongri*^H de la paix sur le piojet de „Tran8tV>r»uatioo dus aruiees 
giierri^reN-destfuetives eii amices pacidques-produL-tives, d'apret* la 
tbcone dt^ Cli Fourier-- Far G, Murk (BE^rne 97, liT 1). 

A. von Bagultnrnki : Vidkshei^r riielit Volkj^wehr (Berlin 98). 
Bzery^Q Bcbebiek ,Nicht stehendei^ Heer, s(»ndtTn Volks^welir" cz, irir 
sttt igyekezik a hadwerejcek javara me^'czafoliii, 

" V. 0. dr, Jokai Mormik, a Magyar Bekeeg-yi^sUlet elnoki niiuo- 
aegeben 1897 aprilis 24-l*ii tartott felolvasisat : A hahoruk lelietet- 
lenite.se az agyak tokeletesitese altal. (Fj^^esz terjedelaielieii megjtdent 
a ,Pe5ti Hirlap' apr. "2r». szanmban e fzimeu „A haboruk e;^ az agyak*"/) 
- Nobel, a dynaiidt hires feltal416ja «i* meg ^ztaos kivAlo elme 
komolyan vallja e tiezetet. 



i 



120 



4 B&KS-PROBLfiMA MfiaOLt>A8iJ?AK EfiYIK Ml>n4A. 



knltsdorei eft n iiemxet^azdaH.-iir : :i )mdkiit<nezettft<^p efi a keres- 
kedelem ; a nemzetk«'»zi jelJegii iiitexmenvek g)x»ns szaporQ^lasa 
es fejl<)de»e ; a tulncpestMles kovetkeztebt'ii lmill('> kivandorJasok 
^S iryarmatoHitiiHok : a iieuiKntis^ek es iajuk kibAkitotie es be- 
olvaKztasa : a hikrefff/rsulefek tiiiiit a bckeriKiz^ralnHi Mptustolai ea 
HZ interparlainetit/iris unii> : a ket roknn ri/ovotse«r mind najLryitbb 
UjTt iifWift e8 iiiiifd trddi bivore talaJ a nepek kivakj e^yenisef^ei 
kozdtt ; a beke eb'inyei, a kultun* e8 a jozan ^sz kaprfi<4atba« 
az t^mberiessegnek es a tluvliiieHsegnck a uevel^s ^a iiz oktatas 
utjan valt> tcrjt'szt^sevtd tovabbi kcdvez^i fejb'idest eti^ednek 
renielni. 

b) kesMteto oleinek : a luibonik allitolagos ea kepzelt 
elonyei : a nejuVk itic^^ujliodaisa. batahiiaii iienizetek stb., a had- 
seregek foUtonos fejlt'sztt'se t's gyarapitiisa, keszliludes a ^jov5 
liiibnrura". nemzt^tk*jzi biu«Agok {^Vanifm Iniertuifwimlrs"" I. RUvck- 
wiiod Mafcaziiie es Revue brtt4ii\iii<|iu' 1K74 fht). a teveneu ertel- 
niczett bnzaiias ric^veles cs ;i sov iuihimirt : tarrtadalnii es ranasos 
tiirc'lnu'tJensog es tevtaiiok : a poUtika oh piditiky8<ik : bolrsek, 
j'lUaiuferfiak en kalonak iiicggyr^ztideso a baborii iielkiiltizluMetJen 
voltarol es j6tekony hatisdrol : a ttime^eknek r<)g8zra irsinvuld 
bajlama. liarczias szclienulk m esters ^^es elesztese ; a tarsacbilnii 
es riemzet|4'azdasaj;i tereri muUtkozo fidtiino kiiblnb»egek. A sok- 
nyelvHseg, (Ezeii naj^funtu^Hilgii kerdesnij abibb m^g kiUon eaik 
8Z<i.) — Neinzetek es iienizetise'^ek idakiibisa. 

Emlitstink ve^^lU aehaiiy jelszot es intezmenyt, melyek 
egyaraiit nz^il^alnak erviil es eszkozlil n liaboru ellenzoinek ^s 
liiveinek. Ilyenek a jog es meltanyossag, a tizabadntig es egyenl5- 
86g» a mjlfj ^ stb. 

4. Ncmzetkfizi f^rfiak es Jelietmic. Miitdeaiui voltiik fen- 
kolt ferfiak — irja Abbe de St. Pierre — a kik hazatias ere- 
tiyeik reven a t4i*?iadalfru elet es viszoiiyai frde emelkedtek. — 
Az, a ki magas ezelt tiizott ki niagariak, iiem Had vissza a 
kepzel*id6» ideajjsta vagy rajongo elnevezesetcil, niely iakabb 
Ijelyegzi meg a vildlokat jniiitseiii a vsldJottakat (Jakobs)* 



I 



' J. Fisalm: Friedeiisl>ewegiiii«,' und Fre.^i.se D. W N: 1898^ 
19 b I) — IK Opitz: Das ZeituDg.-.wesen {ik o. : 408—15, l.i. -- 
VaioHigOH mis.smt teljeHitbetne a bi^kebarat hiriapiroknak 1898-baii 
alakidt nemzftkiizi sziiyetsege : AHHocuUinn InttTfiationak des J^mr- 
miliMlet^ Amiti de Ui Paix {Paris}, 




A BRKE-PBOBU^A MEDOtDASANAK BOYIK MODJA. 



121 



^m Nini-s az a viriribaii TWi^^y ferfiii, u kj rif bizomiilt volna 

^V » hutnaiiUB eHzitic'k apo^toJaiiiik, s ez az emberi^c'^ el etc ben oly 
H tanulsti^. mely bizfrny^iftfjot tesz az esznie helyes es nemrs volta 
H mellett, s a niely majchitii ^•f»zelnif't biztOHMii enjredi ith»{*1- 
f leni. Aniiak metrokoias/tiiL hft^zy a Iv^e^^yeteniesebb szelleniek e^y- 
littal ii le^rta^abb CTtclrniben vett neiiizetkiizi elveket vallottak es 

tilyeii immban iiiuk*iiitfk, iilljon itt a kdvetkez*"* rovid laJBtronia 
!i legeb-'kelobb viUl^cOmeknek : Bentham. Beran^er. Hjurnson 
Bjanititerne, Bonjrfii. BluritHelili. Bc^nie. Boiltvati. Ciirnpanclia, 
Dant". iJessefvff)/ Marrzell i^f,. Fenelon, [*Visc<*I(», Geiitili, (God- 
win, Uoetbt'. H£*bbel, IV. llenrik, Heine, llerdi^n Hi^Jtzendortr, 
Victor Hug*), Hillebraiid Kj^roly, Hunfalvi/ IVil, nuinboldt Siindor, 
Jokai, Kant, Le^sin^. Leibtiitz, Lorirmt^r, Maddrh, Corvin Matyds, 
Mnlinary tabnrnok, Fr. Pasgy. Perit'r. iMofi, Qiiinet, Rirhard 
Heiink, Rosc^jrer P. K., J. J. RonHBeau, St. Piem*, St. Simon, 
J ales Simon, Sartorius, Shelley, iSchilltT. Sully lif^n/zeg, Mme 
(le Stiiel. Mme iJe Suttner, Sully. Szeflfenffi Istvan ;rr . Tennynon, 

I^Polstoi. Ti'irr t4ibornak. Volrnw, Voltaire, Wattemare, Zichtj Mihily 
»^8 Antal Sclopis F. «:f., stb.- 
'">. Az o. h. leketosege. Wdemeiiyek, feltevesek, ervek ^s 
egzmek mellette en ellrru\ — /*/'(> ; St. Pierre. RoussejiU. Leib- 
nitz. Meury bibnrnok. Goetbe, Weber bitlcselo. Maxime du 
I Camp «tb. Conlnt : A. de Saint-Jose [ih. Tjvilfiaiil. Dlihrin^, Maitens 
stb,, katonai tekintelyek : Masroleiil, Reiebenau «tb. 
E tekintetben i^en tanulsagos a „E)WN'* kovetkezo allandA 
rovata: Gegen dea Krie<^, Uitate a us drr alten uud neuen Litera- 
tur. — A ket rend be li ervek, mint e^znieny es valotiag tryakran 
egy&mn szemelyben h ft-llelhetiik (CJoetbe. Voltaire). MindezekbOl 
mely ki3vetkeztetesek vonhatok le ? 

f*. A vaUds az o. h. szolgdlatdban, Szerepe es fiintoBsa^a 
a n^pek elet^^ben. a tnrteuelemben H a mil vel (ides ttirteneteben. 



iki 



(Le 



* L, G. Pi cot enilekbes*!£edet az Aeademir lh96 decz. 
itJesen, es: Jales Simon et loevre de la Pais par Fr, Passy 
Etats-Unis d'Europe, 18^)7, Jan.— fnbrj 

* Mindezeu a me^ szarwis mha kiv4lo bekebarit-elme nyilat- 
kozatai a kovetkezo muakakban vannak ossze^'^ujrvt*. Androdes Aaa- 
theme a la sruerrt* ! HeriR'ii d'extrait d aatrurs aat^iens et aiodrrnes, 

— ^ suivi de !^tati.stiqaes (Paris, 18^10). — A, H Fried: Friedens Katechis- 
■ itiiis, 2 kiad. IHiJtj. Berlin, Hi) 1, — L. KatHcher: Friedensstimmen, 
H etne Anthologfie, Berlin, 40(i lap. 



IM 



A nKKR^PROBLfi^MA MKGOMUsANAK KGVJK MUlMA. 



i 



A VJillas CH a vallanos ("Tzehiiek niiuclcn korbiin foiitf»i5 silkato 
i*leiuei voitak :i tr»rti'iif/U*iintrk. It'i^idaUb la i>K fontojiak mint ;i 
njelv, a H7.<>kjiHi>k. » jog, a lialmna. a liafcvoiTiAiryok ^^9 h — aok. 

Mint d bt'kes turpkvct»*,*kni*k ciselja es utja, lioj^y n feun- 
Alio kiilunbse^eket es akadalyokat mindinkabb elsimit«a es earik- 
kentHt*, fn fioj^y a ntMii/etki'jzi rk'tbt^n a kaprsnlatokat cii t*rlnt- 
kez'l pimtitkat rolytnii 8/.u|H>rit.sa, rieni halliratfiatjiik t'l, bo^y exeii 
torekvest'krv a valla8i>s nt«tx;^^alinjik ^yakriiti negativ beJnlyassal 
voltjik, ' A katboiidiiniU8» in:.ndjji Laurent ( Histoire da thoit dea 
geiis, t. X. les ffaiionahte^. p. 15.), azzal diesekiszik, bof^y (irokke 
vAlto/^atbtn eti Im^y tuej^is nriiub^nkiir kiek'^'iti az fmhi*ri«ei^ 
8zijk!i6[j:bHi*i!. KbbtMi ellerimoiubis rejlik, niert az eiszairk rrt az 
er/cbnek vabfr/iisaval c^rvuttal vailozaia kell az t^ket ki»*!egit(» 
elviirk i,s. A iinjzdiilallaiiHa^' a balaUal r^^yiTttdmu, uz pcdig rieiii 
iranyitliatja az eletet, SzllkMi'^res trbat, hoj^y a vallaa m mmlo- 
giiljcm vajjjy It^mnridjoii a bdkekot kormanyzo batalmarol. 

7. Kihnjnszefl es slnti*izftktfi resz. ttitdy e^yeleuies es 
neinzt!tk<>zi orUdonibi^n a krn i-kezo fojezetekri* (jHzljk : 

fi) az (K h.-re viiuatkiizo torttnitdriM, bole tie let i. ilUamtudo- 
m4iiyi» pnbiikai, kaUinai es ttirsadalnii inunkAk : 

fi) az a. it. probleinajaiiak me^^ddibara miiuhtiaig ajiVnintt 
^$ kieBzelt modozatok; 

r) a bazafisa^^ rrodahna en liazalisa*; az imdaluiid>aii ; 

(/) ko8iiH»p*jiitiE4nru» es mivijjisaius : allabiuos eiiiberi vajcy 
nemzeti fob' 11 y ; 

r) jieiiizytkozirteg : TurU'-jiet, tVjb'kleH en i^tatisztika; 

/ ) nenizetiHtyek : eredi't, toHcnet es tV'jKidefi ; 

g) vallasi d*)|c?(tk : 

h) a j i *x li d o 1 go k : po 1 1 1 i k a e8 t a rsad al orn ; 

/) az 0. h.'VQ YonatkoKo folyoinitok e?^ lapok: 

j) a bekee^yeBUletek en a nk. bekeeoij^ruiiHysok niiikridc- 
aeiiek statisztikaja. 



^ GtuTt't' d ChrhtiattiHiftt:. par Jeati di* irtfir J*ari», 1H*I7 F. 
fJWdot, 400 I/I, — M. n. Rijponse au Pere Olbvior i; Paris, IHij-s Dentu, 
60 Ij. — PfttriotiSHiHH titut ( Itrisifnthnm, v Leo N Tfdntnl | Berlin, 
1894 ). - Th' Nnr (hdrr (Piirleigh. Mabion Ewsexl. Febnmry 18{)8. 
The lea^nii* of peace in relation to the nazarenes and the M])irit-wrestb*rs, 
by Wlad, Tckertkutl'. Jokai vg\ c-cikkevel loglalkozik, mel} a Magyar 



J 



A BftKS-PROBL^MA HBOOLDASAirAK EUYIK MC>DJA. 12 

Az 6*. b. Standard -mtivenek ava^y eneyklopedi&janak most 
WuKolt tervezot^bdl e^y fontos reszt liagytunk el. a legfontosabbat : 
a tadom&nyokban H miivcszeU'ikben. szoval a czivilizaczioban 
pejl6 eroket, melyeknek aiiyafoldje a nevclesben, csirai az okta- 
tisban rejlenck.^ 

E hosszabb bevezeteH es tajekoztato utaii vegylink koze- 
lebbrdl szemiig^Te iieh^ny ujabb beketervct s nieddonegUk okait. 
hogy azut&n Ati^rhessUnk doJ^ozatunknak tulajdonkepeni targyara, 
mely a legut6bb emlitctt kultiiralis szcnipontDkat vitatja. 

Ketnetty Feremz. 
(Folyt. kiiv.) 

Hirlap 1897. nov. 4. Hz&maban jelent meg t's a nazarenusok iigyet 
Sielldzteti, kiket fg>'ebir4ut kerelmOkkel elutah>it<)ttak. 

^ A legkiilOiibdzobb 4gazatokban oly gazdag bokeirodalom 
mind m&ig meg hij4n van eg>' ily ^sszcfoglalo, alapveto 6» egyetcmes 
bekemfinek, melynek mogvalosit&sa, igaz, egotsz embert es egenz eniber- 
Okt5t kiv&n meg, de egydttal a legnemosebbek bec8vagyara erdemes 
Jellemzo. hogy e kepzelt mtinek haboruH p4rja m4r megvan: Blioch 
Jinos orosz bankarnak os k()zgazdas4gi ironak hat kOtetes es t<5bb 
mint 4000 lapra terjedo munkaja cz ..A h&boro jOvcijorfil*, melynek 
nemet, franczia os angol ki:idasai sajto alatt vannak (1. N. Fr. P. 9f. 
decz 17. t ). 



AZ Allam gazdasAgi attributumai. 



1. V&mpolitikai irinyzatok, Gasdasagi aiitonomia es 
TAmezovets^g. 

Az onililo Vfimterlilet onlekeben mc^mdult hnn-z eddifr lAt- 
azolag kiizjo^i jelsKuvak iilatt folyt u^yan, de ez m teveszszen 
me*? Bcnkit i^z iraiit, hoiijy mely |.nixdMBajjri ellenteteket i« rejt az 
rnapibmi, melyeknek erveMvestilcsi torekvese dilntd befolyi>*?t ^yn* 
koral nKijii azon fornmlak siirsara ia, iiieht*kH Jlaicy-irorsKA^ 
gazdasai^i es kerei^kedelnii vinzonyai allandii szabalyozasarmk ker- 
d^se Mvet vagy ftU fog vetni. Ha mmdeii keretikedelmi szerzd- 
d^8 nt^m vgiipAn a i^AvriMo allanmk erdekei kdzH kopipromisz- 
szuitud kepvisel. hiineni kcuiiproinit^zHzamot kepvisel ('|r> sztTsmind 
az ii^^yanazon liJlam terlllefen beUil riyilvamil<> f^azdasjip idleiitetes 
erdekek k"tzt is, akknr vilii^^ns, lio^^y cpL-ii ezen elientites enlc* 
kek kiojrj'eKteteso erdoki^ben fi-kszik ihi alkini gazdasd^^i letevel 
ilssxetu^^'fi jti^ok es joL^ofiitvanyok torvenyes kercteinek oly forma 
konstnialaHa, mely ele^ rypiiiyosjink mntatkozzek an"a, hogy a 
kclzpizdasagi elet idcjleges vallozasai es alakulasjii heilJeszkede- 
is^Tc tert nyiBsoii 8 ue k^sse le seniiui iranybaii az alia mi akarat 
flzabad cselekvo80g6t bizonyrw politikai szen'ezetek ei'dekeben. 

A diilo^ kiinnyti volna* ha az aUam politikai aouverainitaea 
htezmeje egyszeriieii atvibeto voliia a gazdasi^ terre is. rsakbogy 
«z nim-s 11^', nii'rt a ^azdattaj^:! elet batarai nem va^nak osaze 
a politikai elet hataraival, tcirekvesei nem birjak onmaf^ukban 
vegezeljaikiit. A politikai souvpraiiiitas t7illetek> a 8zab:i(J koriiit- 
tanBag: miadeu iriMiyban. vele azinubmi mat* sou vera in allaiiitestek 
esak uegativ, csak tiJto korbitokat allithatnak. A ^azdasii^i isouve- 
nuiiitaH elleubea, mibeiyt kilep sajat korcbol, eiTenyeslileseaek 
egyenes positiv akadAlyaira bukkan mm idegeri jjazdasa^i terti- 




K7, AULAM nAXI>ASAiir ATTKIBUTITMAI, 



125 



I 



li'tfk aiitonomJijiban. int-lyck foltt-tlen vakisulnsanak ijtjat ^Ujak. 
Enjielftigva a gazdasii^i iiulodomiji t^aak eazkoz. esiik alkuflozasi 
objeetuiti, bizonyos elony^lk lekiiteserv, nielyeknek et^yeiitrtt'ket 
az alJain sajat rselt^kve^i sziibadsao^a IJrikorIfit(i7,aiialiMn kinalj:i 
fel, Szoval a polirikai HoiiverainitAs iinczri, a gazdnsagi linreiulel- 
kezt»8 elleoben a vila^vei\Mi*riy valtakuzu fegyvei*e. Anianiuik t/ir^^yai 
«z all'uneiet clide^^eiiitlietetlen oHzmeiiyi javai, eztM peili-; a gya* 
korlati elet materialiii ertekei, melyekuek szaniHzerii esponenset 
az Allaniok ^azdasagi kr»zOcS8%e adja ijie;j: 8 erdekeik 8«>lidari- 
tasa bizt<>8Jtja. 

H<»^> a ^zdasagi yaalloaag nem azoiios a piditikai suiive- 
rainitiis to;j:idiiiaval, azt a poldak eg^az sorozata bizoiiyftja. ig\' 
az 187ii'iki fenuaa siltaJ a szultan a nem souvi^raiii Egyiptom- 
nak 18 megadta azt a jogot. Uogy a torok i)ir<>dalom jogkdtele- 
zetts^ge kureii belol idegcni allamokkal Hzerzodeueket kr»the8seri 
a vamok, a tV>tdriiividiVs es kereskedelem targyabaiu Sot az 1874, 
oktober 20-iki kollektiv jfgyzek altal Neini'torKZiig, Aiiaztria- 
Miigyaroi'szag es OmszorazaL; ei;ylitteKeii kuvt'teltck az akkor meg 
nem Houveraiii duaai t\!Jedi'k'rns>e;j:ekjiek ugyanazt a kedvozmen^i, 
melyet az IHH7. evi turveny alapjan Bidgaria is meg tudott niaga- 
nak szerezni. lHS4-befi Aiiglia GLid.stmie alatt a d(d-aMkai 
Buren-koztilr?<aHagnak nteg rm*aszebb rue no i'»iialJ<»8jigfd engedett, 
miutiln mar elobb 8ok gyarmatauak kereskedeJeni-poUtikai autono- 
miajat biztoftitotta* Igy Katiada mar 1840-beii, illetoleg lH67-ben 
megkapta azt. rj-Dtd-Wjilet* 1H42-Ijen, ilbtiileg 1854 — r)5-ben, 
Victori a 1 8 h o - b c ii , De I- A u rtz t ni I i a e ti T asm a 1 1 i a J 8 5 \\ - b an , a F < >k - 
Add 1870-beji, Nyugat-Aus^/tralia 1890-beii titb. 

Az iinalb) gazdasjigi tenilet elitimereseve) az angoi gyar- 
iiiatok niiiidenekeKitt azt a jugol nyertek meg, bogy kuzvetlen 
szomszedaikkaJ kereskedclmi szerztWI^^seket k^sspiiek. Ezt a jogot 
kesobb mas aUain*>kra is sikeriilt kitt^rjetiztetuiok ^9 pedlg ligy. 
bogy az anyaorszag altal kdtott szerzodesek fobbe nem birnak 
ervenynyel LHimaguktol e gyarmatukkal Hzembcn is, banejn az 
azokhoz valo bozzajaruliis az iJletf) konnaiiyok ellbgadasatol 
t^tik fUggove. Az ebG peldAt erro az Anglia e8 Romania kr*z5tt 
litrejOtt azerzodes ailta meg 188U-baii. Aiigliaiiak Paraguay -jal 
vaM keroBkedelmi szerzodeset pcdig, 1^84. okt. iJi-ikarol. az 
CSnilllo gyarmatok tiibiyoQio resze egyeneaen \ isfc^zaataHit^tta B eaak 
■ nebanyan 8 ezek m csak egyea ri^szeiben fogadtak el. 



I 
V 



Itifi 



A* Allah oazdasAoi attkibutumai. 



fc[)pii ugy iuoiiban, niint a bf)gy tulajdiinkepeni Hmiveraini- 
tissal nem bim allansok m kepesek lehetriek a kuriUiiieiiyek 
szennt c^yiMHssal ch idegeri ailaniokkal koreskedelitii szerzdde- 
sekre lepiii, nie;.':for'flitva :iz Hcm i)eldii nelknii, hi>^^y kiilonben 
teljcspn hniiveruiii allariiok Is koreskeciehui politikai oiiallnsaj^^uk- 
Ml orok idnkro Icnwncliinak. Az lH(i7- jiilius -S-iki sxerzodes 
/Ttclmeheii Luxenbur^ naf2:y!ier('ze^9% ciiirendelkezeBeiiek ezt a 
jrijL'kinvt l*nnvHZorsza|cr,i ruliAzta at h ezota vam- t^w koroskedelmi 
politikai v*iiiatkiizasban a iieinet birodabimhoz tiirfozik, Hasniil<>an 
all a d 11 log Lirliteiiriti'iri litTczc^^se^ es AuHztria-Majryamrszig 
lUlamjo^ viszimyavaL Sot n kcreskedeliui politika iranyzata is 
i^g^*t?zeii diviTf^'i^l a rfAliiniolian el5 Sv^d- es Norvegorszag koztitt. 
Svedorszajj: iranyzata ii^ynis ez idei^ liattVroziittan vt'dvamos, 
XorvtVii't*-' pedi^^ Hzab;idkeresk<'di*]fin. Mindkitto rendi^sen o^enld 
idr»tartamra knti tne^ Hzxn'z^ideaeit, kiiloiibrn ]K'(Vv^ korcskedelem- 
fKditik;iila«,^ t'gyniafcjual elU'iikexo allaspoiitot Toj^laiaak eL 

A nemet egys^f? mr^alkotiit^anak is egyik eltilTtltetelet ke- 
pezU* tudvalcvitlo;; a s^ouverain iVjt'di^iniek ItMnntidasa kerfskede- 
lern-politikai tiiiall('>sa^iiknd, miar^H'oi^va n riernet kere^^kedelmi 
politika temk'jj a Idrodalom kuni[K'l*:'rK'Zjajah*»z tarto/ik orok 
rtzerzildes alapjan, iieai I'lf^^y, mint a Zollvrreiri iclejebtMi, a mikor 
az t'jj^yeK ta^^ok reliiHindAsi folytaii barmikor viftszunyerliettL^k vim- 
politikai ("Uiallosagiikat. (^sak a SvAJt^zezal en AiiHZtria Majjryar- 
orszrl^f^al kotendo 8zer?Jdefi ajc, a melyekiM^l a rsaflzar kiitelcs 
az ezckkd k<>zvetkMdll hataros szovetsep /illamokat is me^ker- 
dezni. iLa^^d az ISTCK nov. 2H-iki Hzerzodes zarprDton>llumat, 
tovabbii az IHfiT. jiil H-lki v«mefryeslllf*ti je^yzljk»iny\Tt.) 

De me^ sokkal nevezctesebb jo^lemoutiat^t tartalmaz a^ 
1871. imiju8 9-iki frankfurti beko 11 -ik §-a. inely orok idokre 
«tipula! i*^\ Ip^'lVild* kedvezmeriyeftsegi klaiizidnt. felnioiidliatntlan- 
sai? batalyaval FrarirziaorHZJiirpd szi'mben, Tiidruink k<di, bogy 
a nemet-fratK'zi;! ijiiboru krivclkezt^ben a Kranrziaorsza^^: es a 
iM^mrt V7hnc«?yb'l krizrlt clozoloj^ fenntillott kotVHkedelmi Hzerzi'jd^a 
jtj;i:alanyaibaii vjlltozjifi Albdt be, a iiirrjnyibeit az ijj ni*mH bim- 
dabmi ji>;j:;utoilia volt u\rynn kiT^'skodpipiii-poUtikailag a vamt*gy- 
letnok, do albimjogi t»s Eetnzotk(izi jo^' ertelembon azzal nem 
volt azoriMH. Nyilvanvabi volt ttvbat a rt'/\ szrrzodes orvt'^aytclenf* 
t^8^nek es uj szcrz(}dt\s kntesenek szOks^ege. Ebbeii a kot konniny 
a leaked ve/menyesebb tdbaiuis alapelveb<jl rndidt kl, csiipATi azon 




AX IXXAM OA3SDA8AOI ArrfilBtJTtTHAh 



127 



N 



fe^vexnii'Tiyoki't vevt^ ki. tnt^lyt^kK a szerzckUi felek viilnmelyiko 
mis orrtzajroknak biztusit, mint a kovetkeztlktiek : An^^lia. Helg-Mun, 
Nemetalf(>ld, iSvajcz, AuHZTria-Maj^yaror^ziig r8 Oroszorszag. 

A frankfiii'ti szerzndes c^zen onik ervenyti klauzuljlja, mely 
e^yiiital a le^tobb kt^dv<;zmeiiyes szerzOd*>8 eg}* vfszonyJnjcos for- 
majit alkpitj?! rne^x, Baji:y fiatilnt ^yaknrfilt a krroskmtelmi [xditika 
egesz alakiilaHiira EiiKipabaji. a ini*nnyib<»n u kiiiitdili albunokra 
n^zve allaiido r»8Zt<iiizi*rtiil flzol*,'?Ut a lojj^tubb ketlvezincnyeBsep 
formula tdt'^jpidasAra. Kzt meirelozOle^' Ponjszijrszag es Ansztria 
kiSzott a diflVTeiKv.itUifl vaniok kitrrji*dt reudazerr kcszifette viiy az 
atmenetet a teljes vaineicyesnlesrc. melyet c«ak a P(*n>*{z«»rszdg 
1*8 Franoziaorsznj; kr»zt a letrtobb ktMlvi'zinf''iiyo8>itV abipjan 
lH*i2-bffi kfdfttt kereskedtdnd szcrziideB r*d)hatjtritt sszet, kini^adva 
Poraszorszaj^ot Ausztria nyiij^ei abV). (gy gyuzr^tt as? autonom 
vimpolitika f<5lott minden vonalmi a szer/^desi politika az eiiropai 
illamok gazdasagi t«»iTkve5eib<?n. 

Minden kerp^kmlohni trni^kves RifZ(''lja a gazdasigi ter- 
ruelt'iii ttvHllet kitcrjesztfs**, illetolt*^^ a fii^rva^^i'taHi jtiarz bizt^Ki- 
tisa. Knnt'dfogva autonoin kt^rt'skedtdnd polltikat t'sak oty allimiok 
iizhetnek, melyek gazdasi^gilag eleg oHisek, hi>gy a pfaczot souve- 
rain modon iimljak b annak torvenyt^kel diktalhaBsaniUt, vagy 
pedig mart ncmzetekkel Hzt^mben elszigeteJni ohajfJiVk niagukat, 
mivel kepcsck minden sziiksegloteikH a belfnid«'tn ftnb zui. 

A gazda.Htigi prditika aztndjan ti^ztan az anvagi erdt*kek pnli- 
tikdja. Semmi &em kvhet funakabb m v^gzeteftebb, mint merev 
jogi fVmnak kereteibe szorftni belt* a kdzgazibinagi iAH valtozo 
igenyeit. Aitgliat epen az emelt** az anyagi fehiragzas «4y inagas 
polezara. bogy az angolok sennnit st'rn c^eU^kcdtck rnnpa tdvbcjl 
vagy inei-t valaaiit olmfMrtbt'n bi lyesuek ismi-rtt'k A, bant-m mivel 
mindig tudataban voUak aiiiiak* b*ig>' mart idok mas sziiksegeket 
ig^nytdnek. Ellenbea Portitg^ilia va SpanyobirHzag tizumorii p^l- 
diJHt nyujtjak annak, bogy mikent koszonbeti mindket or^dig 
hiitramara<iimat ds<» snrlnin kere«ked*dnri poIiMkai viszontagHagai- 
nak, nndy(4 ki'ivrtkt'ztebf'n i^azdasilgi letalapjat konnyelmiien koLJZ- 
kiztatva, nfoljara tV-JltMb^soaek minden anyagi Hdietelet t^ldobta 
magat/i] s nmnkakcdvet venztv**, ezzcl egyidejiileg nt^mzidi piTstige*et 
en politikai siilyat iw aldozatnl hazta. 

Ez volt az eri'dtnenyi" annak az aldatian bel'olyjknak, melyet 
Anglia kercftkcnk'lnji Hzypremat^ziaja gvakoiuU Pi>rt<(galiara az 




128 JtZ ALLAM GAZnASAGr ATTRIBUTITMAI 

JTU^i-bmr letrejott Metiiueii-fek- szerzcides ki>vetk«?ztt'ljeii, luely 
I;ll8ZDla^' miiuiket ft'hiek kedvezmeiiyeket biztositott, n niidoii 
az ant:<>l(»kiiak niej^engedte ujbol mz e^^yideig eltiltott ^yji|jjii- 
4ruk bevitt'let nz ll>S4. elott tennfUlott 2*1" ,^ ert<^kvum m^nett. 
viszont Portuj^alia szaiiiara biztoi^itotta borainak <j-dal olrsubb 
vaiii iiielletti heviielet An^liiiba, mint a hugy niaa orazAgoknak 
engedve volt* 

l)e mi lett az ennlnieuy? A niapras fokra jutott portu^al 
ipar nehiWiy in alatt teljcsen tchikrement. Az angolok iitMiirsak 
abboz eitettrk, ho^y a 23 -os vaiiKit lawHankent 'S " Vni nytuii- 
jak It", haiieiu mar akkor oly ma^a» tOkelybcii birtak az oitek- 
bevaJb'ift miiveszet^t, bogy^ tt*nyleg csak alig felet dzettek a kivetetl 
v^mtrtelekiiL^k. S mig azelott mas orszagok is* koiiktirralbattak 
Poilii^^'iliabaii AngUaval, most az lisazen keroBkedert angnl kezekbo 
meiit at. a mi kiff*ji*zest talalt abbaii in. b<jj;y utoljara a valt<>- 
irfolyam l*«ntugalia batranyara 15^/^-kal ilift'eralt. 

Igaz ugyau. bogj^ a portugal borok in kedvezmenyes piarzoi 
nytTtok Angliaban, de Anglia ennok ft'jt^ben, h'liiondva a driga 
iranozia m rieaiet boroknil, a portugal gjarmatokkal vald (isszes 
kerei*kedest kezobc ragadta. ug}' hogy e gyarmaiok utuljara ege- 
szen Angiia g>'arma!aiva lettek, PortugaJia rajidv nczve csupan 
kdzvetito litdylye slilyedt le, 

Igy lull a nagy portugal gyarmatbirodaloiii idegeu erdekek 
BzolgajAva, egyetk'ii kiird<!sapa8 nelkllL Ai*iiikert az aiigoir.k 
elazedtek Poi'tiigaliat«il gviirniiitai ararjyat es ezijatjet, azzal keletre 
inentek, niegvasaroltak aiiiiak keresett czikkiut b elarasztnttak 
vebik az eurnpai piai!if:ot, inasridrtzor is zsebre teve a nyereseget. 
Magaba Aiigliaba azimbaii a drflga ktileri ezikkeknek bi^iiozataJa 
i8 tiitva volt, oda csak riyers aiiyag, legfeljebb felgyartmany 
jutott, TJiely mint kesz kitiiiio ang'ol aru vandorult isinet a kill- 
fciUlre, bogy i timet es isiiiut p<>nzt vigyen visi^za a baisaba Por- 
tugal aranynyal os eziisttel alapitottn-k meg az angidok nagy 
keJetiudiai biroddmiikat ^ lettek ;i foldkerekaeg cIho gyarmato- 
iiitoiva, elso kereskedelmi baUdoanna. Portugiilia pedig sohEsein 
bontakozliatott ki trdib^ a liritt uriilom fi>jtngat6 karjai kiMii ; elvesz- 
tette tengerentuli tartomanjait s jelentektekii batakMiima ftlilyedk 

Sdlyos taoulsagok ezck azon viszoiiy belyes* megitt^lc'seri* 
is, melyek Auaztria es Magyaroi*9zag kozt az 18G7:X1L t.-ez. 
alapjau fenruUL 



i 




Aifi AULAM (iAZDASAai ATriUBUTriUAl. 



12fl 



I 
I 



nui|fAbnii veve nem kovetkezik j»z, hogy az nundkct fel »zji- 
mara tA^^ubb jt»jrnlapot, illetcJlojj: ji>bb gjizdnsajj^r t^iM*<lnu^ri\t'ket 
tiyujUiiui ii kereskedelnii politikai szovetsejiC foniiiijunaL A Utiiiza 
imuuk idejen az t'szaki (VjeiJt'bnekkel, az an^'ol kinilyokkal ea 
oniBz eziirukkrtl eg^Hz surat kotattc az oly szorzotlesckuok, molyek 
nyilviin keresketltdini ^JzerzodetiekTiek i>*merernb^k fel, lenyle^ axon- 
ban rsu|mn ii H;inziliuik biztositotlak szerzodesszinii elonyoket. 
Kp ezen JizeizmleBek lolylan veil ;i Hatiza k<"ru8kudese oly 
intenzjv felvini^rzast, A regi niasz kr>ztjVrsaHiifcrik : Genua, Pisa, 
V'elciifze 18 ismt-tt'lU'ii krytotU'k a kt'teti iViLMlelmekkfl u^ynovrzt*rt 
^kapitulacziokat**, a melyek a viszonossag elvet tcljegeii nelkU- 
lOztek. Slit cBak le^yjabbaii m az lHr»0-iki, An^lla oh Fnuirziu- 
<»r8za;j^ kri7j»tt kot'jlt, Ti^^yntn e/ftt robdeii-szer/jidrs ;ilka)nirit n v uj- 
UtU Afif^lianak, bot^y az ott bizto.sit«»tl fu^aHlmeHyt-ket rniridun 
tdlenszuJ»|:altata8 es a viszfjaostta;^ kikotvsc ni'lklil kiterjeszHze 
niiTidt*n idegeii allamra. 8 midori 1892-ig SvAjcz a maga kon- 
vencziiniali!!* tariiVi Jat t*s osszes eni^odmoiiyeit kercskedt'lem-pniftikai 
r^RM» rtujulen m^mzctre kiterjt*sztetu\ melyek Svaji-zr-zal .sztMabua 
nem bautak t-l kedvezotleru'bbliK mint niAs allamokkal : a kiifesci- 
nosiie;^' IVdtt'tide itt rtt'ni lett kikiitve. 

Klleid»eji kiV/M kvrv^kt^Mmi szf*rz(id€*srk o|^yidojuIt»g: t5bb 
allain ivszt'Wd k«Hrettek iit*in o^^ysztT <»ly eredinetiyiiycd h, Iiri;ry 
ily iiiilidiQ'is fcHlcpehsi'l bizt<isit*>ttak inaj^ciikaak roppant p;azda- 
sMigi elonyriket a sz^vctsegen ^Uamnk. A sztizad el<^jen I. Napoleon 
lUtal Anglhwal rtzcmbeii drkivtiUt szarazRildi zar inkjlbb csak 
passiv ertelenibeii volt kolUduiv eljanifii. I>i* az l^So-iki Koa;j:o- 
akta is rf)Llf»ctiv kiTosk**delaii h/a'T/JUUM let*'tiitelt az abltaii roszt- 
vevo tizt'niK*^y alliini ktizott, Rp u^ii^y az ISlin. jtiliiir* -^-iki briini- 
«eU kotift-renezia-akta tizeaket allam kf>zt nllapitott uw^ k<>zog 
ker<'sk<»dpbjn (djai'ast arra iiezve, bogy a Koiigo-raedcm'zeben 
a bpviteii van»<»k tilabtiu aiegsziintt^ttesHok h a iVgywrekkcl ^9 
HzeszcH italokkal vab» kereskedes korlatrdtassek. 

Akalaban i<li'szamii!iatn az u juiiidinkabb uyilv.inub> tiVrek- 
v6a is, bogy ogyes orsz.igok l\s albnaok iiagyobh gazdasagi 
rnrlllt*t**kbe (^gyi'.siUjrnok ; |k <k az iSSS-baii WaHbinghniban es 
IHtlT-beii Fbiladelpbiaban ii^melelten iijegbt-sztdea Lirgyava tett 
Pau-anierikai vamsziivctsef-r tcrve, a Greater Britain neve alatt 




180 




A2 ALLAM GAiSDASAOl ATTRmrTUMAl 



ismert iiiozgalom » a kozep- e» iiyii^ot-t'ijni|jni vAoiszovctt*ogiiek 
iiein e^y liivet szamitu e!^zni<jje. 

Anule ily tartos vajry idei^leneh et^yeHiiU^s bizotmis guz- 
dasa^i czelok elereseiv, haiin;iriik alluiuakkal szeinlnMi t^sakis 
egysegea jogalariy formajjUiau jekMitkeztietik. a hoi eg>' kuzt5t< 
es kOzponti szenTL^ ruhiiztitik az ej^ycs dllatiiok s azok alkot- 
inanyc»H ti'stlilett'i kepviselcti?, Igy az EgyesOlt Eszakanu'rikiii 
Allanjnklian is^ az vlmk jopn^itva van az alki*tinany tVlbatalma- 
zasa alapjjiu u Henatus ketliai^inadanak bt^ee^^yeze^c meliett 8zer- 
zodeseket jo^erveineHt*n kotui es ratilikalni : elJeiiben a kepvlBelii- 
imzat Boninii kozremiikikles nem illeti meg az utolaj^os jova- 
baf^yusoii kivQl. Angliabaii is hagyomanyoa ea kizandagos joga 
a koronanak a Bzerziklesek mogkotese, c«ak az oly szerzodeseket 
kottdfs a parlanHMit jmaiiagyasa abi terjesztcnb niolyek ("eiiiuilbi 
an*;oI trprveiiyekct valtoztatiiak meg s az orsz/i^ra pciizht'li tt^'be- 
kct n'mak. 86t joga van a korouanak tiszta legb'»bb kedvezme 
nyes szerzodest a iiepkepviselet jovubagy^afia nelkiil is mcgkotiu. 

lhLsc»nbVan a fnaszai*. mint a bh*<i(!abmi legfiibb ft- je. kex- 
donuWjyTzi a kereskedebni rtxiTzutb'vHeket a ueaiet birodabtii alkol- 
niany szciiiit. <) valasztja nifg az id(»|»ontot, o jtddli ki a targya- 
lasok vezctuit s bUja id azokat utasjtassab A szmetsegi tanacs 
csak akkor f<jglalkozbatik esetleg a azerziideasel, ba az min<ten 
reszlet^ben meg van mar allapitva. 

A szovetaegi tanaes bozzdjanilasa s a birodalmi gyiiles 
^Itali jovabagyas utaa a nzerzudea ij-saazari szentesitef^sel toneny* 
erorc enielkedik. Tenyk'go8 eneny^bez azonban tizttksegeft az 
idegen aliajH mervado tenyexfiiiiek eU'ogadasa lis, melyet a rati- 
fikaeziomilis okmanyok kicaerelese biztii»it, 

Ebbol tVdyolag az egyseges vamienllel kriteriuma nabiid^ 
Bern a mtiaarfliia ket aUama kuzti gazda.sagi viszony tart^ilmaban 
kereseadn, karuun abban a fi)ninlbaru a melyael fogva nitndket 
allarii kifele egysi^getseii, aji/ nemzetkr»zi imUvidy:tllf»Hba]i jelent- 
kezik, Szabatogan irja ktiriil ezt az LS(>7 : XVI. turvenyt-zikk 
L §-anak elaii poatja [a, midoii n»egun>rulja, bogy ^mindket fel 
allrimtcriUete a szOvetsog itiejere e« ertelmeben i^^^y vaoitertiletet 
kepez, nselyet kozm vdmhiiidr vcsi koriil^ . Tebnl neni azert. kepez 
v^^' vamtertik^eL mivcl a k^xbeeso vamvonalak bianyoziiak. mert 
kaionben ket oly gazdasagilag es polirikaitag teijeseii filggetleii 
AUam is, melyiiek kercBkedelmi politikAja kide^flin'men a azabad 




JkZ ALLAH GAia>A6A01 ATTRIBmilJU. 



lai 



forjrnlition alapuL kozi^H vamterliletet kelleiie \u\^' kepezzen a 
politikai e» termeHKeti iiHszetartozas rnitiden mm kapri^a nelkOl 
% a mi nyilvan liamin kiW'**tki»/tet^H volna, — baneiti ogysegos 
TimierOletet kepez azert. inert kifvU knzos vimhatar veazi korlll 
raert a gazdasiiigilag kQKinall<'> k<>t territ<*rium tart 6s iSzetvjSMsa 
fomtaila^ me^^sziiRik az allamkozosHCf: azon maf^asahh nL*iidjebeii, 
indy a nemzetkr»zi eriiiiki*zi*rtfk szabalyoza.ss'mak ahijjjaul hzoIj^jU, 
inert absorbealtatik a kiiziis allami iVibataliim egy inaB fuiu'ti^ja 
altal, a mely et^eszen szenielyes jelle*;ii s ez a moiian^hia kOla^ 
rpprezentaezioja. 

Hiijzen a It^orf^ii^j iiraltui j«M^ok t*zeii eoncentriktis szervozese 
a dualistikuH a! lam ka peso la than 11**111 ej^cdiil alL llyen a haboru 
e beke joga is, mely rtzinten r??ak ef^^egesrn ^yakorolliato. 
daezafa aiinak, hogy az cniiek ewzkozeQl szol^alo liadli^' koz5s 
& k<ft allam koziitt. sot ezzel ftsazefligg/i egyeg intezkedesek meg 
<;«ak kozos kezele^t mnn igenyelnek, hanem teljcscri unilJoaTt 
teljesithctiik. 

Talan paradnxonnak ti'tszfietik, de i«jen oj^yHzerii^ui bizo- 
nyitJiato, hugy a vaiiikoz<l8seji:uek ilyeii foniiaja, lia iit'iii prat?- 
jndjkal a moiiarcliia ket allania k(}zt esotleg a bel3(j fof^yaszta^i 
4* vimvonalak felalbtisanak Hem, CHUp^ri azoknak kUlsii vAiii- 
politikai egysc^'^'t bxirozza. t^gf/ene^ien trijt's rseiekvcsi szuhafisd- 
gunknak dll enltkihett, Kgeszoii vilagosan fo;^' allani e tettd, ha 
nieggondoljuk, hu^y a k*gttibb kedveziiienyes |ioIitika altal ma 
mar minderi ailaiti ai*ti6ja nemileg ki>t%T van. gazdat*Agi politikaja 
bizonyos tekintetekbeji ma8 allamok rtorsaboz van filzve s t^bhez 
kepest a szerzodesi politika szaliad ttTrninnia imprnl'iiapra i^zti- 
kebb kilrre 8Z<»niL E^^cy allani, mely eg^i masikkal »z<'KTtkczik, 
a mely viszont a legtrdi)) kedveznienves klauzida altal barmadik 
allajiiokfcal szemben van kntelezve, a szamara biztuftitott knm'zesz- 
SEiokat tAvtilrul mm ertekelheti oly ma'^asra. ba azok a klauztda 
alapjati netiirsak neki adjinak meg, liam?ni masoknak is. A dif- 
ferenczialiti elbAuasbaii re8ze?*iU(> allamra nezve niapisabb vam* 
teteJ irt kedvezdbb lebet ei^ry abi^i^onyabbnal, frdteve, bo^jy a 
konkurren8 allamoknak meg magasabbat kell fizetiiie, Vinzont a 
legniesszebbre menu vammersekb^a sem in' ^emniit. ba azzal 
f^idrjiileg egy batalmas versenytArs koiikiinvneziajaiiak is ter 
nyittatik. 

Ket^egtelen peldat szolgaltat ez axionia igazoliaJirai Ni&met- 






ASf ALLA3II OAXOASAm ATTRlBUTUMAI. 

nrszAf? elJ3*rMsii, mhVm rTH'i^tiiiriulta a fnim^zia b<»r<)kr!i vetett be- 
viteli vsViii iii('*rseklt*set, iiiivel a FrancziaurnzfiiLrlMU vvvdi\ na^y 
borbebozatallal Hzemberi int'ltiui tnrtliut<)tt a vamljt'vf^ti'iek na^ 
I'sokkeiiesi'lul. Par evvel kesobh 01aszorsmj;^aI IrjH-lt tar^^ali- 
«okbH. De Olaftzoi'szafX niimlcnekeb'itt a fiiki viteli rzikket kepezt'i 
borairu kivetett vain loazalbtHSiU krnett^te, niivel szctnbcii kesz- 
nek iiMtlatkuziitt a m'im*t iparnak a b*^^meKKzebb meuv kedvez- 
rnf*uyekc't biztositaiii. Ni'mtinrsza^ liajlamb'p in lL*tt \ohr,i erre, 
mvn az obitsz bnr*jk ^aJatsa^Mi raellctt nuni vult i>ka tiirtania 
attoL liogy azuk az e^esz piaezot mt^ghoditjiik vagy tdesubb be- 
bozatnliik niaji; bj^trinyokat vonliat nia^raral. L'gyde XemeforT^zdor 
kutve volt a b'*i^tr>bb kedvezmeiiyestie^ klauzulaja altal Kiaurzia- 
ofttza^boz, uj<y li'"^' az <dns/, b^rok v/iuijai lllersekb*'^^♦' ("mkeiit 
es niindcMi tnvabbi ellenszol^^altataa nelklll javara pst>tl v<dna a 
franezhi bori>knak is, a mit pedip oka vuU mef^t^ipidjii a Fraiiezia- 
orszii^tral koNitt ftzi*i*zudt^H;HeV. lly kiirUbnenyek knzt kcnytcleii volt, 
nelioz Hzivvid bar, k'lMondaiu i|i!iri kivitA*]t' viirbato elonyoirol. 

A le^^t-ibb ketlvfzuiriiyes reudszeriiek ezen ininTVhej::e teszi 
erezliet(ivt^ a kr»zvctleii szinnszed allamok forpibni piditikaja 
szab«dsa«^anak biznjiyo8 t/iL^^itasat abban az iranyban.bo>i'} fjax- 
dasairi erdrkoik t*zabad e^yezt^tpsse citlekebtMi Rdtizsibaditdak 
ma^ykat a hannadik allamra vuk) tekint<*t, tebat a le^^tobb ked- 
vfVJnenyessiyi kikr>ti^t^ ivHivlyvzo nyu^ei ab'd. Ezeii t«Mvkve«- 
uek a kijzvctlen bdyiMuauya a «zorosabb vanipLditikai e;:yesiilea 
eUikeszitose ej^yiVlol a p<ditikai usHzefarhtzandnKai; di'aion«trativ 
nemzetkozi kifejezese Altai (kozoi* vauiteHUet), inaKretizt bi/^onyos 
diftVrenezialia elbanas aitaL mely azonbaii inkAbb i*sak mint 
aji<»rnalia all femi m a nemzetkozi jogreiKlszerbea le^^fr>Iobb tiirt 
szen^pe van. Ez i'tubbinak typnnat nyujtja a moiiaribijlnk eg 
Szeibiti kozott az 1H7S. Jnl. S-iki praidimiaaris e^yeznieiiy alapjaa 
letrejr>tt e^yezse^, a inely a ket albiiii teljeH vaiiie^yei^lileset 
vetTo czelba Igaz. bngy ez a vmnegyeiiiuJes kemlbb abban maradt, 
de az ISSL majtifi <j-iki e^^ezs^f^g (1SS2:XXX. t.-rz.) h aly meg* 
Allapod/ist iarta!mazt>tt meg, nudy sizerint bizonyos osztnik-inagyar 
[H'ovenieui ziaji'i nyerstenuenyek es t-zikkek a Szerbiabii v;il<t be- 
viteliud e.sak feiet Hzi*tik a legtiibb kedveznieiiyes neni/etekkel 
Hzeiiiben feiinallo vaintetelni'k. ba :i bevitel kozvetleuiil a kozda 
Viimbataron at tiirfenik Bzt a niP«;;a!lap<idai5t a ttlbbi szerzodfi 
aJJaniok is elisniertek. 





AZ ALL AM GAZDASAOl ATTmBL^UMAL 



13}J 



Fl;j:eiizen hasonbi tekintet a la esrk i\ Jinmiwvhmnk vemerijl 
H)|lBME<»i'szag«:al nz isTtJ:!. t.-ez. alapjan iiynjtotl azim kedvess- 
m^ijy is, li*»;yry a ko/A^p-*tl;tHZoi*H/a;i:i. li^nduinlijii es veleiirzt^i olasz 
borok H velenc'zei Hzaliiiiikahip-jirynrtniaiiyipk az Aut^ztria-Ma^yar- 
onizjigba valo !u'hr»zata!aal oly mert«ekelt raninkiit fizptnek (utubbisik 
darab'Hikiut 5 kit), a milyt'ru'krt nisW U^^^iibb kt*ilvrzm*''nyeK allain 
tiPiu i,irtMiyt'lbt*L Itt jiijir a f>(>li1ikai iiiiilt kr>zrm.st^^t* az lattok, iiiefy 
a kivt*ti'lfs I'lbiinasf if^;i7,i»lf!i, \'e^n'(* a J*:inii;Klik rvjuisa a k'trtnbb 
keiivexii)tMiyrssi^^:i kbuiziiJa aioli kivt-tfliiek nifinarrliiaiikbaii, niely 
aaoTiban chneletbrn ncm jelenfi egy allaiiiaak Keni elonyriHiteset 
a niJiKik rovasfira, -^ a Firime es TrU^^iX teu^^en kikritr»k eme- 
lese enk'kt'bcn feiHuilbj <1ijszaba8, iiiely Hzcrirtt a ti^ii^i^er^MJ be- 
bozott anik abiesonyabb viintok:it dzetark iiiiiit n 8Zar,t/Jt'>ltl*lii. 
ttry [ia |), M. AriLclia bozzank az adri:ii tengeren kliJfli rzikkeit. 
t'zek ebinyrtsebben vAmoltatnak t^l. mint a szarazfTildoii bejott 
neiJK4 rzikkek, jullcliet NiMaeti^rsza^^'^al Ir^tobb kodveziiienyeftseori 
viszony bji n va^^y ii ii k . 

ile hoj^yan e;;yrzt**tliftii uhazv a iiK)ti!irrbia variiiiolitik;*! 
egysege k'Mv a kiilini teriib^i rniall(jsa<r prinrzipiuiiiaval brfele? 
Hog^yan kf»pz**lb^'to a vaiiikozr)SHe^^ kiilsfi kerett-bea ket fiigtretleu 
^azdasaj^i fcjzerv^^zef ? Kgyszi'dien a kr>\Ttkt/z/i forniubi alta! ; lui 
k<itelezettHegi't vallalunk arni. ho^^y Ausztria ipari tfniirlri^^t 
niej^vcdjUk mimleii mas i[>aros allam rlb^ii. kirev^' fhtmafptuknt, 
Au8Ztria viszont kritelrzi*tt8tVy:*'t vAlial az iraiit, bo^y a mi nytTS- 
temu^esiinket iiu^^^edebiH'zi tnirKi<Mi ide^t'ri konkunviuvJa elleii» 
kiv4re sajdt Urmeleaet. Kiib'»rniii«i*rj kedveztin-uyi^s piarzi^t hizto- 
Bituiik egymasiiak. de csak iiannadik alhimok ruvasara, npin 
»ajat ifjarlVJk!5zr<»sQtik teniuvszct^^rt frdteUdri feialdiiza^avab Man 
Bzavakkal uims kizarva r funnida mi41*'Tl e^^y autorifim vaiu- 
pdlitika bdj«*toso<^^e a nioriarrbia krt a II a ma knzt r,serb'<j: tVikozatoH 
taIllellR']^^Hekkd iH. ruflyektifk azi>nban behitliall:iii idtikj^ t'nak 
igeri mi'vrHektdt protet'tiv jellege lebetne, rntdy mtdb^t a kiwijiar 
^megtalAlriA boldo{<ti!asa h fejl*Mlesp urjat, h n\v\\ ni^ii veHz*4yoz- 
ptne iiH*zti{^azdasa;^i kivittdlinknek az r^sztrak piarzriklioz fiiz<ld<i 
fimtOH erdeket sem. K<*ai az usztrAk iparnak biztositott elsfi- 
ae^et tVjc^y a^ztiisi U'Hiletrmkrm. ifiszea nt/ne^^re niiki>r fog az 
eik(ivetkezni* brjgy Mag>'aronszag, mint esportab'i iparos a!lam, 
nemosak sa pit szUks^c^ktet lesz ki^pen JVdezni, lianen* iparczikkci 
elbdyozesebiMi a kiilttddi piafzoktui mint Ausztria kunkaiTense 





AZ AIJ.AM OAZDASAOI ATTRIBUTITMAI. 



h kriiytelcn lebz rrtlle|jiii. 11a t*z viilaha bekovetkeznek, a minek 
olmjtaiulrisa^jirol u^yaii Hem a ncmzeti allani polidkaja szernpont- 
jdbcil, seiii Tiiji|CJ»J^abti reiniii kiihiirjH«litik;i! szem]jonthol me^fryfi- 
Ztidve egvilltulii!! iienr Vittryiink - de liii i^z iiiejiti^^ bekovetkexiiek, 
:ikkoi\ oliHriK'rjSik, a ^iizdasat^i k*i/iis80^ iiiai keretei nielt^iii ele^- 
telenekiiek bizcuiyiiliiatKik. MiriUaddi^ iizoiiban, niig erre kilatas 
iiitiea, erdekeink a vilatrpiarxfui panillcl 1ial:KJii:ik. 85t egj-mast 
t'^eszitik ki h azokiiak e^ysrge.s reprezt^ntalasa i'zelszeriist^gi 
okokbol is kivali>an iiidoknlt, niert a ki'm^a ero, a k(izos akfzio 
Fukuzott erkuk'si es aiiy:*^t sijlyiU bizt(>«itja. I*e crdckeink allaiido 
r^yt*ztetes(.* lebt'tose^tniek btdtde. egyriias kHziitt, si^rii allja srinirii 
ritjat, nicrt iiiszen, ttiiiit niondottuk, a vAmteriikti kdziissepiek 
e'peri netii a szabad for^irnluni kepezi szOkHep:kef>t'Ti e^yedlUi kri- 
teriumat. vagy lej^sztd^ii batarat. lianeiii le^^MZi^Iso batarat ki^pezi 
az a rie^ativ reiiiltdkez*''K, az a vi8zon<msa^» bo^y effffetleu mm 
nemzvt sr ettekesitfit^sse luilHnh raffy Anszhidfmn oh/ elonyosen 
(tehdt nem flonyosebhen, hanent oh/ elontfosen) tizon kivitell cnk- 
keii, tnelyt'khni ezen oHamok irrmrsitmmyeivd vfigff ipftrdvtii 
kottkurrdi, mint may ok fien dUamnk. 

Latnivsdn> bo^y ez a le^ti»bb kcdvr'ziiit'riyes forinnlanak 
oly elvi kiegeszitese, inejy nem egy ibn'triiiair aJlaspuiit iHtleke- 
bea kiiti le eleve uz allam piziljiKafri rrte]ek\cst't. baiieiii roaJia 
jnt>mL*ntumok szeiijit rizab korlAtot az ble^en erdekek terji'^izke* ' 
d^H^-nek Hfijat anyafri letkurrbeiK Nem a tavolabbi es kozvftettebh 
I'nntkezesi V(*nalaki»ii allitja M anyap szervezkedejirnck n priori 
liata.rait, inflyekt'ii belli I niozoirnl kt'4iyt*d(*n. nera a ve>cponti>kat 
tilzi ki elrire meK»iiiif^itliatatlanul, nielyekaek iranyabaii kr»tiitt 
niiirtiruUval balad a bizoiiylabiii ezel I'ele, hanem a koakrrt btdy- 
sset, az adott vitizoiiyok ea a geofijrjidai ft*kv«>rt elntaHitliatlaa 
t^nyeibol biiatopitja ki ^azdasap prograiiimja aJtahinosaljb kor- 
voiialait, a kozvt*tli*Tdll erdekli* jLdeiisefi^ek iiiduftiojanak lanrzo 
lat/iii at jilt ^azdawa^H berendt'zkedcse obszkepebez. A le^4<djb 
kedve/riieay<MHo^' tbcoriaja e^^y positiv iiiaximunial allapitja meg 
ininclazoii kedvexnieiiyeknek, melyeket egy allam a tobbi alia- 
niuknak biznnyorf krirtilmeiiyek kiiziitt mepidnt kijt^len ; a diffe- 
reiN.*zialiH tdbarja^^ I'^y negativ nia\iriuin»it allapitja iiii**r epen 
i*UtHikt'z<dtf^ azokaak a kedvezmeayeknek, mtdveket az allam 
Icgkiizvetb^nebb jjjaxdasajjri fzidjai ertkkeben minden mas albim- 
tdl* mint a luelylyel a gazdasatr] pdUtlka solidaritAsamil fogva. 




Ail aLLAM nASSDASAOl ATTniBUTUiUK 



135 



E ket vr^'punt ki>zn1t Imlbimzik ii kereHkctleliiii en vAnipulitika 
modern esziiieiriek 1"H inteznu^iyeinek egesz afineneti reiidje, mint 
MSHzetli^fTO sonizatii a ueiiizHi nuiitka H produHio eitt^kei^itiVgi 
ftklyaiiiuta kUliHibozo tllnettnnt^k, 

Az illhiiii ^'azdasiii^i iiulividiialitaria teliat j^i^ai es koteiefl- 
HCgei e ket elleiiktvjl p<>luf*a k«»zo taial turnieszetcs IjeiLlt-Hztegt. 
A le^ttiblj kedvt^/tiien>t*rt khiiiziila szabalynzza azoii k(Uclezett«6* 
^ckt't» melyeket az *'i:yt'ijlii eUmnas *^lvi* m a Hzerzodii felekre, 
a tIiHVrt>j»t'ziiili« rfudszer pedi^^ statijalja a kivetel jogiit a iiera- 
zetkozi rend altalanun hiitaroziiiariyai alol, a aii nelkiil az aUani 
r»nt^ztdjai iwtw vol nana k nu*tjvalositbatok. szabad idliatjiroznHa prdij; 
a nKMdiaiiikai fiiju^fj^iisej^ vi;} nH»zdulatl:in jjrrpezetebe inaradna be- 
ekelve ;izim inlerd<'p*'ndentia szalainal ii>gva, jnidvLt a Jej^^ibb 
kedvezmrnyes klanzula teremtett me^ az eumpai allamok kolesim- 
viszonyaban. 

Ihty^y azonban az albun ;^'azda»j*i^i organism imanak v kfttiifi 
t'letiniikfidi'S^ zavaitalamil iVdybaHKMn m koiidiktnsiikra m: vt'zes- 
Hen, iiiai^ok a iieiuzetkozi teteles ju|^ rtzabvaiiyai albtaiiak IVl bizo- 
riyos dvi korlatokat, nitdyek toltotele niclk^tt a le^5bb kedvez- 
inenyess^^ tilto t(*nn*'Hzetii akadsilyai abil is kivetel enge<lhet5. 
E fiilttHel beiuie fo^laltatik fi^y az <)biKziir»za|^jj:al kt'dcitt varn- 
r^ kerrnkedelnd sz^^rzodes (181^2 :VL) Vll. t'zikke //) pontjaban, 
mint a Fran*'ziaf»rsza^'irai i^b'mziir 1879. janiiar 2<l-ikaii kfitott a 
ismetcdten nu'>i:njitr>tt, a 8panyolor8Zilg^^al 18H(.b Junius 3-ikdii 
kotcitt t'gyezmeny VHJ. tzikke 6) puntjabaii, a NeaH'torBzaggal 
kutott a az 1SU2:I1I. t.-czikkbeti lV);:lalt kert'?*k*Mlelnn es vam. 
szerzodeB "i-ik czikke '2-ik ixnitjaljaa, a ^jvaj^zrzal (IHVi2:Vn. 
t.M^z. 1. §. 2. p*nit.) Ikd-iunimal 0^92: Vll!. t.-fz, 2. §, 2. pont) 
^tb. ki'iUMt 8zerzodeseinkben, nielyek inindep^yikc a mar nn?g- 
kcltOtt vaj::y juviiben ineji^ktHt'ndb vdmegyhti viszony felUieWiez 
kiili ill egfiik fH resitrol a htftohh kedvezmenyesseg idol tmgede- 
lyezemU kiveMt 

Mit ertdnk azindian kozjit^i ertelemben vame^let alatt, 
n»ily ti^rm^^Hzetii p<ditik:ii kaprsoIat,*it VH vagy ti*d>b fng^etlen 
iiUainnak, erre n*3zvt' a nt'mzetkozi \i}^ <ki^'matikaja m^m ail fele- 
letet, cftakis a ti'irtent^ti faktumok, a bistonni al!an)alaknlasok 
tenrieiizete dontheti v\ v kerdest'ket. A tutbniianyus Ib^almak 
ingataf^jsaga e lekiiitt*tb(4i na^y niiTti'kben Vidt alkalmas f<jk«)Ziii 




vm 



AZ ALLAM OAZDASAWl ATTIUBrTrMAl 



a |*nlitikai elk'iiti^teki-t. V^nuxvlt^t, vaiu|jolilik:u e;^ysi'.i,\ vjuii- 
terlUt'ti kiizus^e;^, varnszihetsef^ nth. Ieiiypj;il»"ir nli;; kUir«iiljnziu'k. 
Az 1HGT:XIL t.-t'zikklien is UhWm kercniiok ii kozus vaniterulet 



m 



M> 



ik, 1ki 



:abu<l 



szabatot* knrtilim! 
6b vamnientes f<>rfi:til*>m iituii kepi^zheti i\ vnintmiiJrti kozossej^ 
dttiito i.siiu^n'et. inert kiUruiboti kel pr^litikaila^ ttHjeseri ni*.^iretlon 
6s sf>iivt*rjiiii ill lam h, ha e*:ym?lst4al s/jibad k(M*e8k(MleHt fohtat. 
vaiii(*|L?yli*N't k*}pi*ziie. dae/.iln* jiniiiik. hi>{;^y talsiii vjhn|jnli!ikai 
jijt]ividualit/iH:i liarmadik albmokkal rtzemben iiiiiidkettiiiii*k a 
kerertkedelmi szi^rzodeHok oiuilir* iiie^ktlti^t^tdien nyt^r kilejezesL 
Az isrj7:XlL t,-rz. ^azdanagi resze mp^^alkotaKantVI, tudjjik, a 
kiefryezt's |nditikiisai elott a Hzalmd keri'skrdidini fninyzaf eaznieiiytM 
lelu'gtrk. (1<* iu*ni zarknztak el nz v\il\ sern hotry Ma^yarurszds 
est'tlt")^^ Ausztriavid wzt'iubeii kidon enlrkeit vanivonalak jUlal szji- 
biilyozlia«8a Vajjoii vzzd nirjsjsztiTmek't' 21 j^aztlaf^a|i:i knzMss^^ 
az<Hi aiapiHabb reiidii kajjrsidata. uieiy a klilfrddi szcrztideaek 
^M'tidaiebi^n koidemjdalt vanit*«jyleti viszony ffdt<^felehez ktiti a le^- 
tabb ktM!vt*zrTH''m(*8 kbmzaja kntelekei trij^Itasat ? Xeiiu inert knioji- 
beii AiiHztria vh Maj^vMnirKza^ k(>7i3tt iiiei^szilnuek a diitVMvth'xialis 
(dbjinaH iidnden bdielosef^c s cz nem ('sij|>aii erdekrinket t'sorbi- 
tana. i\v kolesonns k^irtjitokisa v<dn!« a niarrvit'- kiraly ncmzetkt«zj 
BOuverainitaHanak AuHztriiival h az osztrak esaszureriak Ma^yar- 
orszii^j^ral szeiiiben, mar pinlig Ausztria es Ma^i^yaror^iijii^ mint 
neiazrtkiizi ka[>rH«dat rieni bir erhdeinajel t's in-i;(isnltsat?j^ar bn 
r ka|H'soljitln'i! nem a nenizetk^zi batsiloui tiikoxort ert'jr, d" 
annak vinzoriyla^Ds gynn^itese si/JunvA/jk udndket lUiamielre ni*zvt\ 
Mnrad ie!iat, iHrneteljlik, a vainteriUetJ kaiH'Kcdat eji^yetlen 
clfi»^radliat/i donttl e?* l^nye^^es eleiueuek a kifid^ vniCf kiffjezett 
vAinixditikaj e;ryHe^ az IHfiT : XIL t-ez. i^. §-a iranyadaHsa sze- 
rint s az abban foirbiH alkotnjanyoH rllendrzef^i jf^i; erintetlen 
bagyasa nndlrtt. A kfizjo::! aldnzat. a midy n killso vjinipidi- 
tikai egyseg tixin^zAsaban all luindker albini parihi.-iaaak fidje;^ 
mcgovasa mcllott, jilijLjlia bditjl iiaj^^yiiak nevezlietu, ba inaatWol 
oly pLzdasa^i rekc>m[)enzai'zir>i talab a inilyen .1 ket, killfio mu- 
velse<riT ej^yeftidt ^jrazdasa^j^i teridpfuek ejiyrnassal Kzeiidjen teljeiii 
ft]^V<'tb^i*>^*\i^^* autoiioBi variivaiudjikkrd. a terinelesi imikUo Hzab^- 
Jyoziisaval ^ paralbd szfrzndefiekkol, nielytVk iiuudi^r alkalinas 
fegyveri'klil kesselbetflk akkor is, lia a nemzetkr^zi Hzerzudettekbrn 
^rdokeifjk notion batriuiyt szenvediek volna. Xem uj jf»fi; ez. mely 






K9, AUJkM MAZhAHAUl ^TTKlUCTTMlL loT 

I8ti7 : XIL L*czikkhc'ii iiciii tartnlm^ztatolt v»ilna. x^gy rnnk 
az alkntniAnyos Au^ztrin Ihijiilasu kovetkeztcbeii elrtlt vr»lria (v\. 
inert liis/tni tiidjiik. hn\:^\ jiz lsr»7:XIl. t.-rz. mpfif sem t=izabf:t 
s mej^kt'tPiulo kif^;j:yez*^s nirtunuit. ;iz ISliT :X\'K t,-«:'^, ptnli;: 
mir uT eszteiidJi niiilvit ft"Titar*tf»lt:t miTulkiH teliiek a jogot a szei- 
E6d^8t51 visszalepni. 

IftineteljUk tt*hat. ho^^ a ^xciasa^ri szabadsag aUiiHjHjnt ja a 
differetiezialis viunok irtidszereben tulalja nw^ lotckiHlvi^ziihh iV*»h 
tel^^lt'it, nit*g \K*i]h^ abbaii az anhiyban, a ntitif nz ;iiHtninii» i^a/- 
da^ii^i teriilnrk r^^yinashftz kr»z*'lehb IVkiisziipk s s/nniszrd hrl}- 
Efttlknel fo^va Jobljun t^i^yaiHHni vannak iitalva. J la iR*m is zilj 
leijes mertekben pz iLUAsptMit kiveinek az a nczefe, hogy kiv^tel 
n^lkUl mindrii an'i proven ieiu-ziAja nzerint it*"li'nd«H me)r. ihitt 
eaak if^y b-het brlyen t»H jo j4zerzod^soket kotiii, ini4yek niiiulket 
szerzodo nllnin iiidivitlaaltf/isafiak. ti rint'lfstik rtaj:itsa;£:iinak. ^i^n?.- 
daAH^i iVjIettseji^riktirk vh [KiHtikai rjib^ktyikin-k tiiu^lVJrliu*k : ha 
nem is all ez azon mortrkig, hojry raiiidoji It^^rtobb knlvrziueiiyes 
rendfeizer eKileg tdveti'iidii, - de hizonydra all a U'rideti hzoiti* 
azed$A^. politikai nriilt es kozr*:^ b'>rc»kves kajH/sai altiil azorosabb 
eiintkezesbe b<»zott i::\/Ai\H{\^\ albimokra nezve. a nielyrkr*' nezve 
a diffeivnrzialisi elbaiias K«'*fsA^kiv(il a na^yobb, a tcdjesebli ti\\i- 
getle II s<^g a 1 bi np* i n t J a . 

Tgyde a kiilikibfizeii baiiaftint'*dbaii ivjb'3 tdtbjyok liarmadik 
AUainokkal szeiiibea vmkn^ a gazdasai^-pulitikai koziw akczinni 
val^» tart 'is \a»;y idei^lfjieH e*^^yeHliIe» b'hetiw|^eiiok biltetele/t'sit' 
ben lahiljak me^ azl az erut, mely t'neiiyeHiHrs[ikt't a nemzet- 
kozi rt*ndbt*ii sikereHen tiimr>*;atbatja. Maslci*>l trhal a gazda- 
sagi erdekvedtdem szabad^aj^a .szonmabb alkaliiiazkod:i?^t kovetel 
bizonyob ininyajatokban aziHi allaiiiok kozt, melyek term^Hzett'H 
^rdekiiket a Ipgtrdjb kedvezaieriyc^ formuUibau nem b^tbatjiik 
kielegitve. l^^ cvez at bi^MkiHaii a ^^azdastigi aut*»Jiofiria ;'dliW- 
pontJH a Jt^a/dasa^ji szovetsr^^ allas|)oiitjara, mint szrikrte^'k»'ji«^ui 
fejlMeni fazi^ra, a mely [ia mnn tartalniaztatiiek cri*detileg beaiie 
az illani autonom ^azdasapfi jo^kcireben, ugy eiiuek teljeaaei^en 
rba etmiek. in<"i't nrlkiilfrzBe azt u momeiitumot. mtdylypl nia^n- 
ll^dt mint vii*Z(»nyoK JoL^ok *V kr)tclezettse«j:pk a Liny at kibrlytv.- 
fietne az alhnii t^'UdL't^t^aitliftleu ^oaver linihUa szferAjabt'iL K*'- 
tel}t sejii tiir (viiiiLdiVigvj, lit>gy » «;azdasip Mitnnoniia esak esz- 
kosee a ^^azdMsAgi szervozkedes folyamatanak, nem rzcdja, rsak 




vm 



A2 ALL AM fJAZDASAlX ATTRlBrTniAl 



a ijolitikai elltnitcteket. V'am**}ifylet, viirapolitikai egysejr, vAm- 
U*riilrti kiiKosfieg, vim8z«5vt*ts^*gf stb. lenye^^ilt-ig alig kHlonbozfiek, 
_Az IHGTrXIL t.-r/Jkklicn is liiiUm ktTc*Hn«'>k a kozos vainterfllt*f 
BZabatna kMrftlinVsat, Mhv fi^ntehii ranuitrtttnnk, lio:,^ a sxiibini 
^ft vsiiiimfiites forijal'Hii n<Mn kepozhoti a vjuriteriileti k«»zosHeir 
diinfii briu'i-vet. mvrt ktiJniibini ket polifikaibi^ t*'ljt*ft(*n fu^^irtHb*!! 
^8 souvi^nirn Mhm is, ba e«:ynm«sal sKabad kerertkecK-st ibl^tat, 
vj^mi*j^ylt't(*t kepezne* clae/aU*:i aimuk. Iio^^ talaii vamp«4itikai 
infHvHlti:d[tib:i fiarnja<fik alhunokkal szcniben niindkoft<iai:k a 
k(^*iTsk«Mlclrrii szorzodcsfk oriAlli'i nu'i:kot('*KohcM nvrr kifejezest. 
Az 1S{|7:XII. t.-c'z. ^fizflasHf^i resze rnopilkotaHarml. tudjuk. a 
kiej^yezoH politikn^ai el^itt a^zobad kiTeskedehnl ininyz«t etiznienyd 
pbegtok. (\o ncn» zark«'iztak v\ Jiz eliil seni bogy Ma^yar«*i-8z^^ 
»t*lle|r AiHXtriiVval rtzeinberi klll<lii ordt'keit \^4nnoiinhik jiltal hzji- 
bAly<»zhni*rt?i Vajjim vtiA iiu'{i:nzUfirR^k-i' a j<azdasni;j k«"tzrii58e«r 
laz(»n njaj^as%al>b nMuhi kaprK^ilata, lurly 31 kUlf*ibli szerzmlesek 
Mrfi*lniebeM koiitornplrilf vauit^^ykii viszony loltt*feb"'liez koti a le*:- 
^iVihb kiMlvi"zmenyi*s khiuzul:i k<itelekei ta^itiUat? Neni, mi^rt kiiliUi- 
beii AuHztria es Magyamrszjl;^ kcJz^Itt mrgszOnuek a dift'erenrziaJis 
HJtatifiH iniiidpJi bdji»tose^r s ez tk*iti i*supAii 6rdt*keMiket rnurbi- 
tana, dc kolc^soii^i^ karbUidasa vtdrui a mafrvi*** kiraly nernzetkuzi 
scMiveraiiiitAssiuak AtiHztriaval s nz oj^ztrak n^aif^zaK'nak Magyar- 
ovH/,A'^y:i\[ s/.enibetu mar ^i^tVi^ Ausztna es M;^ryan>r8zAg mint 
jieii»5^>*'tkvizi ka|K'!iolat iiem bjr ertelemtut^l es* jrjgasultsdofgral. hn 
t' k;i|K's<d}il!^<d aem :i arrii^^ctkozi li:thd(nii fnkoxott «*rej(\ de 
annak viszcuiyk»n»»s jryrm^^itt^Ke rizanua/ik miadkot aHanifelre iiezve, 
Marad leliat, ismetLdjiik. a vamteriili'ti kajH'Hidat egyetlen 
ell^igatltiutt* diiiito eh lenyegrs elrmejifk a kifele vai<'» kilejezett 
vamptditikrti egys^g az ISfiT : XIL t-ez. 8. §-a ininyadasa sze- 
rint !* az obban fuglalt alkotmAnyos cIlen^irzeBi jnt^ erintetleii 
hagyaHa imdli'tt, A k«Hzjogi aldi)zat. a laely a kUl^u vampofi- 
ttkai egyweg ri\in>zjWiban all iiHudkrt allain parrtjxsaiiak ttdjos 
iiit*gov/isa mdJett abglia lidie! nagynak nevr?:bef(>, ba masfetof 
oly gjizdana;:'! rt'kom|»enzArziV»t taldl. a niilyeu a keU klifs^ szti- 
rets^grc egyrnillf gazdasdgi terlUetnek pgy nijiswaJ szc^mbea tdjes 
iTjggt'tleii8og<* anlutiujji vamvorjabikkaL a teniielej* onallti Hzaba- 
lyo/asaval s paralbd xzcrzodes^ekke), inelyck tniiidi;: alkainias 
fpgyvcreklil kezidhetiVk akkor is, lia a ik'U!zetkr>zi t^zer/tidertekh£*u 
frdckeink m^Um liatnuiyt ?5zerivfdtek vobia. Neni iij p\ix ez, mely 



h'l All AM (iA^HAHAfJI ATTRIBlTTrWAL 



l^T 



a2 1807 : XIL t.-c/jkklien iirni tartiilinazt.ntnU V(>lna, vnjsjy raak 
Jlz alkf*tiU!iny<»s Aiisztiifi iKunlnsji k<ivptkcztel»en oknlt vr^liia 1V1. 
mert his/.en ttaljuk, hir^s ;iz ISj;T:XI1. t.-fz. nw^ f^ein ts/Jibtn 
a niejrkottMjiiii kicL^ytvAs tartan nil, az lS(>7:XVi. t,-<'z. pcdi^: 
mar tit esztcudo niulva fVrita Hotl ji miufiket felnek a jogot a sxer- 
Eodi^.stol vi?*s/alepiii. 

l8int'telj[ik tehdt. hnj^y a j^azdasiigi szabadBtii; AllaHjujiitja a 
dJff*'ren(*ziAlis vaiiiok roi^dszereben tnlalja nw^ l*'i:ki*<lvi*znbl> fol- 
teteli'it. rai's^ podi^ abbau az arariybaii. a nriiit a/ aiitoaorn ;<az- 
dri8S;i;j;^i li*riilrit*k c';:;\ nmslinz kozrlobb tVkiiszaek s rtziirnnzed helv- 
zetiikna) t'o^d^va Jubbau ej^yiiulsra vannak utalvji. Ha iicm Ls ikll 
teljt\s niertf^kbea ez allnspout liiveiiiek az a nezettv, ho^y kivetel 
iiAlkiil rniirdtMJ nra prfivenienrziaja nzeriat iri4o]ido \m'\i. inert 
f^ak i^y k'liet helves H j<'> HZi*r/<idcHeket kiUni. luelyt'k niindket 
8zerzr>dt» allun* iniliviijiialilAs/uink, trnnrlesiik Haji'itsa*::ain!ik, j<az- 
daaa^i t'i/jk'ttHeiy:likai'k t?8 [xilitikai erdekt'ikm'k mcfi^tVlidaek ; ha 
nem is all ez azon iiierteki|^. \\{\]*y uiindeii le^ubb kedvezmenyes 
rendsizer elvilet;^ rdst'teado, de bizoiiyara all a terideti szoni- 
szedsa^* |M)litik:ii ninlt oh krrz<iH turvkves ka|H*?^ai j'dtal !4Z(iro8ahb 
^riiitkeZL'sbe ht>Z(*tt irazdnsa^i allaniokra nezve, a (nelvi'krr nezvf 
a ditTerfarzialiK olhanas ketsej^ki\id a na^yohh, a teljesebb fiii^- 
getJensje^ alliispontja. 

r^jryde a krdOnbf^zeli hdiia«iiH>dl>aa rejlo eUtnyfik hannailik 
illaniokkal HzendM'n e-sakin a ^azdasa^-|iolitikai Wm\^ akr/Jura 
vain tiiftos vaixy idei*^kMie8 c^^yesUlefe Itdietusej^^enek foltettdc^i'se* 
ben talaljak aie^ azt az i*r*it. Jiudy ervenyej5ult'8idv«^t a aeiiizet* 
kozi rt*ndbt*u sikeresen tjlmfvji:atbatja. Masfelol tehAt a ^azda- 
sa^i erdekvL^di'kMu rtzabaiU%a ^zoro^iahb alkalmazkf>dast k^vetel 
biz*iayim ir/uiyzatokhan azon allaniok kiizt. niplyek tenneszetes 
erdekiikpt a le{^t(»bh kedvrzjaeayeH f(»ri!Uilabaa neni lathatjak 
kielegitve. i;;y evcz at higikurtan a f^azdasagi aiitonojtiia aUas- 
poutja a pi^dasa*;] sziivet^e^ allaspoiif Jar:», mint Hzhksei;k^4*^'"' 
fejhkleHi fazmra. a nitdy lia nen:! tartalniaztatnek eredetilog beimi* 
az allaai atJtf>nom j^axdasa^i jojj^koreheju ai^y euni^k teljeHsepMi 
Ciinrba esnek, n*ert arlkidr»znr azt a moinciitiinKd. nielylyel inaj<a- 
ma^4t mint vts^zonyort J*>^<>k oh k«ite!t'Zfttfi<yek alany/it kihelyez- 
hetne az allam ididep»nitheth'n snuvernnitaKa BzlV'i\\jab<VL Ke- 
telyt sein ttir tninelfugVii. Ikjj^) a ^azda^a;^! :;ut<>noinia csak esz- 
koze a gazdasA^d szervezked^s folyaniatanak, nem c^i^lja, esak 



138 



AZ ALLAM GAZDASJtiH ATTSIBUTUJlAr. 



potetH'yJajii az flnallo pizilasa^i pf>litik/miik» neiii pctli^ erpclm^- 
jiye. Csak p^y t'ltueU*ti es jopUl:ipt»t, m*in pedi^ itjiIis fartorok 
jiltal lc*tr^itftt tenyk^^a's t;iHiilniiL Ceak egy foglnlo k(*rete a 
nenizi^ti ji^^'ipknak, tie iieni gyak<*rlati kiepitrse. Ketsegteleii 
tovabbi*, bogy iiutoiiom es kilzijs vamteiiik't. vamterOk'ti e^cyweg 
f's viimtf*rilk'ti ikuilhrnri^ egyniannak niMii nnri*iH(*p m*^ar?Jf>i, nem 
iibjectiv fof^^'ihiKik, liitncni esfik elJentt^teH Hubj*M'tiv szempoiitDk^ 
nielyck iilatt u^Vimazon Jeb*nrtep:fket rk^zzilk, Jnbbim niondva 
f*drlp<ibtik:ii i'nizisok, nielyek luingzatoHBa^uk melk«H i'pen nem 
fedezik az eszTiieket, mtilyckct m<»gr>ttlik Hejteiipk, de eleg jok 
an*a. bogy mindcnki azt gi>n<JiplliaKM jUattuk, a mit akar 8 mint 
ilyenek k<innyii agitatoiius aii3a^ot vigyetiek bole a politikai es 
a k(iz^letbi3. 

Vdrnai Sdndar* 



I H O D A L M. 



(Die Demokr;itie, Mm JijUiih Si'liwnn/. Dis /.wiMteii Haiides, 
stweite Abtheilimg, Leipzi)ir. Vcrlu|x von WilJ*eim rrieilriciis k, k. 
Mofbuclihliiidler. 1H9H.) 

A hiraeves szer/o na^y feltiipest keltctt miinkajAbol, mely 
vilAgszerte becMiiiest Hzerzett a inagyar tudfunanyossagnak, — iljabban 
jeleiit meg a raisodik kdtet masodik resze i», hiiJiiiinf^si ivoyi terjpdo- 
lembt'ii, Nagy oyeresegre t'z lajabb kotet is tortenet* cs iillatntani iro- 
(Jalmunknak s a tar^yaba val6 mely tudomanyoH ehiu^riiles iu»»Ll^tt is 
a kepzrlbetu legvonzobb, l*^biliiic,HeKibb ((Ivasoiajiy. A kivaI6 tiid6s 
e^sz axellemea t^gyeuiaege u ma^^a megt'leveuitu vamzskdrebt? tudja 
voQui a iTg^i K6ma letiint kfinit, hunczoU) psycbobi^iaja ktizelebb 
hozza Altalanos eiiiben felfng-asunkljuz e kor egyes szerepRiit, meg- 
»^rt*?ti vebiuk trlrekveseik czeljiit, va^'vaikat vs iiidulataikat s az 5r5k 
emberi tidajdonsa^ok mertekiHel lupri k* egyenisegok ertrket ^'^8 inf,'re- 
dieiiL'ziiit. Nem oly tnelyen bflbiselo, mint Macmilay, neui oly raod- 
szerej*, mint Taine a ma^a pedane analyziseben, de iniiidketttinek 
lenye|jfe!H sajatsigait szerencBesen eg^egiti mapriban a a latkfir, melyet 
uyit a cziviliz^czio egyik lej^erdekesebb kora megerf^sebeii, «zeleare 
kiierjed*) a az alkoto lek*k mindeu oldalii vrMiatkuzi^^it e§^y.segeBen 

A consubik korabeli RfVma allamintezmpny*'inek Uidos m «zak- 
^zmii biraert4?tei4evel keztU e kotetet, kinieritti 68 sokoidalu formstariul- 
manycik iitan, nielyokn*"k a ki>tet ve*^*^kez osatolt regisztere is mdr a 
r/>mai UkU^m't irodalumlian vaUi szeditti ulviu^ott^a^'arol tesz timiia%ot 
a szerzifuek. Momuisen, Saalleld. Leist, Karb>wa, Voij^t, Herzog, Jiirs 




140 



lJtf)DAL03l. 



€8 misok alapvt*to kututa*^jiL ax og'jiknni ('orra>rjk kozt Cinero, Tacitus, 
Phitai'cbus*, FestUK, Varnr, Gelliiff*, Sftllustms, Livius stb stb. cg\'etk'n 
paH*^zu?<a ^vm kiTtili ki Schw.irez Gynln tiiryelinrt. a mely h jo^tfJrtf'- 
nt^ti adatok s/ervos lVili'ij)ih^>el!*'z valamrlyrg kir;:es7iti\HMp[ jiinilJiat, 
A rank iiiarailt enilok*'k iiiozaik*iz«T(j8Uicet elef< kririkaval tolti ki, 
honiatybati niaiadt kf-tiirspit a iiyomozo hidtJB eltb^^idatlaxiftia^iviil 
ta^^laljn. 

A cousiilnk abiti n runuii (li'mokrAczia ikllamintAjinu'nyeinek 
typujsat BZ a i'ulytatola^os jo;:kit<*rje8i^tr*s adja incfr, nudy mar iVA 
eltizci idiiszakUsui a plfdiejusok kiXJ*^>ri allA.'^at a f>atncziu,sokt*dioi'' mind 
kfiz<di*lih hnzta, .s vegre siz Hj^sxes valaszfaiak b to nib (das aval inar 
287 bt'u Kr. i». a rdmai allanipolg-arsa^ eg^'^eg^e^seget boy.ta letn* 
Ez'/.*d i'«5'> id^^jillpj? dj eb*t kt^zdptt tamailni, di* nem a .szedf^mi kultiira 
f5lloiid(dt'si' viilt i»z, baripoi csiipan a kitls«> eletmad tiunniida^sa, imdyft 
a jxazdaiTHbb pl<'l)i*jusi rsalad'ikiiuk a imtrieziusi tarwaskfinlkbi^ valu 
bt'ttdaktuhiJ^a idi'Zt'tt ido A kovi'tkrzii i(J li(J ev atatt lioaia vi'i^b'- 
gesse tt'ttt* uralraftt ItaUa Hilott » a>5 allaini elet tei-en it* naii^y baladast 
tAniisitiitt I'ai'stimi, (Visa, Benevoritujii, Arimiidnrn ij^yamiatosittattak, 
a SidjLdltisok h'lga7Aznak. 'lares a roiuaiak birtokaba jntott. 

Kt*vusf'l)bf't tmbnik e korszak tnKbdmarol inert uiv^ Livius 
idevft;^6 ktinyvei snn luaradtuk rank. A nii a aepesseg^i viiszonyokat 
illyti, Kumanak ex idribt'ii 200,00 -en fidllli bikosa volt, bfdeertvt* azr^j- 
bau a szavazat nelkiili pol^irokat rs. a uepsziudalas tTedmeuyei 
!^90,000 feory\'erfiigliato p'^l^art tiintetfrk M Azonkivid sajat [ogUn 
voltak a latin Citloniakuak s a iieiii latin s7jivetsiV'*i^<'SfTiek (\g} h*ii\ 
mhidt'>s^s/i' 4(«0.(H1(} liare/Ais talpra allitas.i vnlt lebetii Itveit errikifej- 
te^nel iiididt iieki lit una a j*i'in liabcnmitk, iiiely iiijiita hatalmi *UI;^sat 
megi'Trisitetti* s a sHiivetyeiri reiidszprrtd liljat i*«ryi'ug^t'tte viia^binj- 
dalomma valo ^talakulasanak, 

l)e a hiisi han^zok e korszakat is^ ka|izsi rablas es utalatus 
kcrkcdes t^>^piti ala jt'Ientos^^ebeii, bog'v aztaii a baiitiiliab lndH>nik 
alatt a iiemei*se«f mint <*y'y kivaltsA|:<:»s kas/t idjcin a pbdiejusok ina- 
k4ra s U'alm4t veifkep a korl4ti>lts4gra » a ti5meg:ek iiiogveszU^gete- 
sere alapitsa. 

Ez a .szellem vomd vvf^^ Roma t«lrti^notea a raaredoiii h^barfik 
B a Perseus ellem liatljarat alatt i^, mely a b.ii iiradik ptio biibfHTiban s 
Cartbas:o !eiji(azaHaban ve;?zrid5tt. A romai kriztarMaB^ff letipurta leir- 
feleliut'teKebb vetelytar^at s ezzel uiefj^torte Titjat a vila]tr«ralnnibo7. 
Sulla OS Mariiis veres pidgirharczahoz, s az ikllanvesinyhez, mtdy SidlAt 



rROPALOM. 



141 



, Dictator Icffihus ficribiMidis I't reip»blk'.ae coiistituendai*"' diW alatt 
rraelte ax Alljnnhatal'uii Ic^fiariLrasahh pnlrzara 

H/>nia szellrmi ehnet ?5ul(ii alatt iiu>iei"i kezsjel fe^ti a a^eriii » 
rank tiiiiradt trodulini eiult^ki^k, ^LMKlt^lsi hatarnzatok e^ fcrisnri etlic- 
ttmiok uyoman, mciyekkel a philoHophiisokat es ^icoiiukukjU Kouuibdl 
ismetolten eUiztek. A btJIcselkeciewt ejt idoben Rowmbau ?jyiSl5lt6k- 
A Xuma neve alatt isniert apoeryph kiinyvelcet mar Kr e IHlben 
elegettettei a runtai allamhatalom ..quia phikisciphiae ^rripta ei*?srnf. 
Nem**okara aztan a y:oriij( imk r*s Ixik^seluk Ks tapa^iztalhaftak tigyan- 
eztj a kik 2IH 6ra Kr. e rajiiiik<'iir tHepedt^k ^ne^^ bi>^^y i^meroteiket 
a romai eletben ervenyei<tt8ck. FAiybb a rtmai hattmaj^ok Alcaios ea 
Fh^[^ico^^ epikureiii*Qkat fizik ki a vai-osbol Kr. p 17o-hnn, majd jUta- 
labaji rentlelik el a bolcseltik es szonokiik kiutasitasat r Fanuiua 
Striibo e8 M ValeriiLs Messala ct>iis*ulok tjeaatus eimsiiltunia (iclliua 
Bxerint lg>' bangzott : ..Man-us Ptnaponias Praetor ir<mdo8kodjek arrol, 
hoifv pliiloaripliiisok es rhetorok fir»ni3\bati tiiljbr ne tartozkodjanak* 
luti Homae ae *^8sentu 

Srhwarz Gyulri itt pidemizal Mujnmaennel \^, a ki a bnitalitAsok 
ment*?^et4^s»''»t kis*''rb azzal, ht»;jy iitui aniaz allitolairns erkuirs- es hit- 
elleni rn'renyb'tekre, iiielytiket az atjirni kovetek, Karneade^i akade- 
^jflikuH, Di*ivetiOH stoikns. Kntolaos |ieripat*'tiku« i's nimoV elkfivettok 
diplomaeziai szereples^k alkuliiiiival BebizonyitjiK hogy ezek a b(jl- 
csesztfk c^nk ]».'»- ben Kr e. joitck Roiaaba, tehAt uem sznl^faltathat- 
tak (ik(»t a 1(>2 — fiJ-diki M^natiis coiisultiimra <> i\>Tipaa Catti es mis 
ily tiirehuetli*ii en-aybtisiik lelki kinUitidts^jijanak tulajdouilja e reud- 
szahalyukat, iat*lyek<*t mi^ltokul alht :iz eniberi miiveltides tnrreneteben 
azon nephatiirozat mtAU^ a iiielvJyel e^k'sr Athenbeii Diirpeitlies 
j^vendt'tmoudo gyaldzta iney^ IVrikies korat. 

Kovetkeztek aztan p'l ivvel iitubb Doniitiiis Abennharbiis eg 
L. LiciniuH Crassuti edif'tiiinai. laelyekkel az uj^yiievezett latin rhetoro 
kat met,»'nMidt*zab4ly«iztak, a kik nieroszeltek az itjn>«atrot t'^'yibri]- is 
oktatni, mint a aiit a n>maiak elodei leadeltek. flli-beii Kr. e, pedi^ a 
fjensorok 6jra me^iwuieteltek a latin rheturok kiutasltisAt , Ij^' diihrni- 
l(5tt a riHiiai allamliataloyi konzt-rvativ szelb'mt* rz alkqtniaiiy-periodiii? 
alatt'' kiikit IVI a tudos szerzti. 

MfifsrejiZt eli:?nier('s,sel adozik Sehwarez (tynia i.s a krtztai*sa*iag 
e« idobeli barezi diesosej^ent^k e.s na^^yi?zab4su lnMlito poiitik4janak. 
De e« ttem linlurithatja el attol a nie^^gyozridesetdl, ho^y a ezellerai 
elelre nozve ez a kurszak (2?^74ol si iji^ Kr. e. alitr jelfintett pjyryeliet 




U2 



IftOIIALOM. 



dalmi tUtfiriii mAr e kornak milsodjk iVli^beu fillk^pm^k s befejeyJk n 
jogff»gahiiak iiu*jj:d.lliiiiitas!U, igi' az lidAs-vetel, a ln^rlet, a k51ct*5ii 
stb,-ro Yonatkii/alag. eg>uttal dH^4ze{^)iijtik a ji>jsraii\ax<'t s oh oleh- 
elmlise^l^el dulgroazik Ifil. ho^y a kenobbi riviUsta jujE^^Aszok t^em hid- 
Dak 2OU0 rv i»tan 8i' azuk belyebe lijat alkotni. Meltan mtmdbatja 
Schwarcz. lioj^ a romat wepiiraJotii, mely e korszak alatt anuyi riepet 
igizott le 8 (dy oria^si hadizsikniAuyt halmozott Ht^^xv, nem kev<''^bbt' 
leht^t biLHzke jo^aNzi alk^tiUaira mmu, ujint {jy^zelmes legioira. 

Ezt a joe^Hzi szelleim't szepen niaf^yarAzza a jeb^s szerzo a 
i^maiak aztm IcIkilletRbcil, nieh kivaloan alkalnxassa tettc riket a 
mag-aii' es pprjfi^ neni kevesbbe okosan SK4mit6, mint szenvedelyes 
ipolasara. ..Neiiu'ssik az ejEcy<*H allatupoI^Arok — mimdja Sehwarcz — 
a kik utalva voltak arra, hoju^y ei^ryik-tnasik t»setben jo^^aikat niegved- 
jek. baneni az eg^e^z inbdlig-eiitia, siit a koUok is a jog^zolj^Altata^T 
oly sziujatekuak tekiutettek, mely oket ki men the tie u i^izeUemi elvt'ze- 
zetekkel latja ei E kiir^zak sziiii kSltoi jog-i viszonyokat, kerdeseket. 
contmverwiakat t^ziinek bele tni^ataikba. palliataikba s darabjaikuHk 
gjakran oly rziniet adiiak, mely valamely jt>^\>^almat fejez kt. l^s 
Pliiutiis ^Addirtii?«'-a, Afraniiis ^l)e[KJsitiim"-a, ^.I>ivr»rtiura*-a, ,,EmaiJ 
eipatiis^-a, Titiiiiu^ „Jiiri.Hpenta" ja !*tb. »tb Joggal isiiu'tli Jttrisre 
timaszkodva Sehwarcz is, hogy Plautim e regi joy* ismereteuek egryik 
leifdiisabb fnrrasa ; Ennkisual pedi^ a pythjai ApoUn a tiile taoacatit 
kero iiepekuek es kiralyoknak ngy lei el, muit egy romai jo^tUz klioii- 
aeiuek. Az e ktiltuiiel basznalatoj* teotiiHkai kifejezet^ek mar a csa.Hzarsaif 
korabeli gramiiiatikusokiiak »ok fejtSrest okoztak. Tereiitiu^ nem talal 
semmit alkain»a.Habbuak, liog-y Lucilius nevii veretenytarsa vig-jAtekat 
ki5ziievet8r*tc tarfjjyaul dobja oda. miut hogy kinuitatja tudatlaiiHigat a 
perbeli bizoiiyita-si teller elvei tarijyiban, i^mnlkif^iiAl vi^znut i^zolzik^ok 
talaltatnak az akkuri idok jogaszai altal oly iryakran iiiterpretaozio 
tirgy^va tett ekiizerek es evf>eazk/iz5k bag:yoniauyozasara ** Miudex 
ami latszik mutatni, lio^> a jogtudoniany K«>mabaii milr ez idoheii 
sokkal altal iiit^sab ban el lelietett terjedve, mint altalaa bihetadk. Teiiy. 
ho^ry Cieerfr ^de I eg i bus" III. k(5uy\'<^beu is emiiti, bugy a gyernie- 
kekiiek mar az elemi oktatawjial meg kellett ktiiiyv iielkid taiiiduirjk 
a Xll. tahlas t^irveiiyt (Di.soebamus enim pueri XIL ut carmen neee^- 
fijuium quas nemo jaiu difs^it}. Ebbez kepest a reypondeild jogtudosnk 
Y&llaltik el az elokelo ifjak gyakorlati kikepzeiiet, iigj^ szdlvftn miut 
mog-ikuvallalkozdk, ha^onldan az atlieni aopliistAkboz, osak azzal a 




IKODALOSJ. 



14a 



kmonb.so^fi:el, hf>gx liimia respondeAlo jogtudusai ig^en g-yakran ki- 
erdeuiiilt praetonik es cimsiilok valaiiak s rendf*zerint az ily modon 
nyujtott oktatAsert luaifHkat nem KzriktiVk nieglizett4}tTir. 

Sfhwarcz Gyula neiu It^lkosedik leniieHizeteHeii a nuif^^iu-jog- 
tamitfts ezen rend8z»'mVt» Uiir azt elijsiiuMi a nimai deinokraLZia kultur- 
elete erdekes vouasanak. Hibaztatja alilmri t^g-yfehSl a nyilv4iH»H tau- 
folyainok hianyat. a mi ti^edtil biiitosithatta vulna a itiagasabb 
hiyataiokra kepesitti nyihauos prcVbat^teleket en Miami bizonyitviuyO' 
kat ; niAsfelol azt is kienieb, bo^y ez a maganoktatas iiiMti terjedt kt 
az allamjogra, baoerii csak a ma^ati- es [»erjogra s/.f»ritk<rz(itt s ebbcil 
magyarazza, ho'2:y babar az ily iiiodoii nevnlt JTinstak rp fily nag'y 
alkotAwokra voltak kep^^ssek a inag4n- es piTJogban, mint 2(>UU evvel 
ut6bb az angol memJIkiik, a kik sohasem Mtogattak techuikai foiBko- 
lit, a hid- c*s* alagiit epitesben, de az albimjog iicpdabna s a kl^ztaraasijB: 
alkotroaoy-tMrteiiett* nit-i^ Quint us Miiriti.s Seapvola idejt^beu is meg* 
lehHos alat'siioy szriivtui;ilon allott. VidoszinOriek tartja a szerzn, bog^ 
a rumaiak (?gosz allamjiigi irodalma ez idobi'n Rem allott t^gyfbbftl, 
mint a S^nipronius Tuditanus .AAhn Magistratuum'^ es Junius Graceba- 
nus „De pul'estatibus'' czinul niOveib^l, mrlyekbol csak tiiredekek 
muradtak feini. 

A tortt'tiet-irodalfjiu Ruma h'gregibta id«jeb<*u g^H:ig vult : igy 
irt Dioklen I'S kortdrsa, Fabiuw Piebir, kinek tiirtenete AeiieAstol a 
ma^odik pCm liAboni idejeig terjed. Az i*l*<f» latin nyelvfi romai t^ir- 
t^net Poreius Catn — szlil. 334- ben Kr. e. — ,Jlrigines'' czimfi mtive, 
meljTiek wzCTzoje azrmban le|[?itikabb sajit tettei diesfuti'srbe mertil 
el. De nw^ az o ki^rtarsai : Auluss Postumius, Albiiius, Aeilius is ^iir6- 
gu\ irtak, sot riiaga Scipiu Africamis is, a ki Spaiiyolor^z^gban es 
Carthagt>baii vegbezvitt strategiai Uostettf?it orijkitetti? meg, 

A hrSlrseszeti imdalomiiak aliy: volt jelentekenyebb aoctora; eileu- 
ben a termeszetrajzbau l^linitis is idi'-zi m4r e korbol Trebius Niger! 
Sc^kkal kivalobb ^zerepet vij^znek ez itbjbeii mar a szonokok Gaius 
GraccbiiR p. <»., tnint egy gordg rhetor, poutosan merh'gelte moiidatai- 
ban mog a szotagok ei^eset is 8 ha beszedhez ki's/Jilt, g> akran haaz- 
nalt maga melk-tt egy fuvolast, a ki kioktatta a deelamationdl, hogy 
mely belyekeii kell bangjat emehiit* vagy leereszt-euie. NekL nagy- 
S2ab4si'i gondolatai s magaval ragado szoQoki .stibisa voltak, ertett hozza, 
hog>^ ballgatoit meggy^izze s a uepet g>ujt6 szavaival feltiizelje 

Atti^rve az ez idfJbeli romai k6lt<^szet i,smertete8ere, szerzo be- 
hatt>n meltatja az 6ls(i satyra 4rt\ LueiUus, valamiiit Ennius, Plautud 




144 



mCBAUlM. 



m Terentiu^i rrdeiut^ir, bar ozekct inii:yn's/j a jf^'iri^frtlk iitinzoinak 
tartjiL. a kik kifosztuttjik a gi^rlh^ dramairokat es epikusokat. igy 
Kimiuf* EpM'hannuHt. Fapuvjiis Sf^plmklest. Tirentiiis Mentmdroist. Mint 
opikuH hf^jt'lentt'ki'iivebb Kiinms ktt^tuk. A vi^jsUt-kban Plautu^ bason- 
litbatiami] kckelebb hl\ n roniai j^t^niuslioz, mint Tennitins. 

llaiii^yaszori^alommal ^ryfijttitt itt 588ze a tudos sxerxd min- 
(k'ut, a mi ly/^m k^r iroi rs inidalriia JL*Hemzei*ere fontot* e^ lenyegea 
iniatul Kzol^'uk Vii;^olj:i Cirero elotrt, a ki 27. vv\(A inar ruyryoKO .sv.6- 
link H yryn/,L*hiu'seii vHlelmcsii jii«?g Riisdus^t, kit a mindenhjito SiiJla el 
akart tipiirni, de mi^g assou evbeu Athenhe .s oniian Khodosbu mugy 
ref?zint iiiivel iiem inert a fdlboHziilt SiiUa kS^^tdcbi^n niarathii, rt\sj5iiit 
hugy Yi^^^rvh^jtsii rpg^i ten'ct, a maga alajiosabb kikepni-set, mert 
hclyc80u iiioiHlja Sehvvarcz ^az a szpIUmhj hipJalpk, a mit Koma 
iiie^ Ck-ertj idfr^jebc^ii im fiidnivii^yu haiiiak uyujtliatott. t\yak l^^pntt 
kinca volt" 

Kbbe II knrba tartozik a lecrtiulu^abb roniai, Marcus Terentiua 
Varru it>, fuibar t'ontosabb niiwi atuynlnuk a nagy katouai deinagogok 
peril »diiwab;i. lie lyjyfjidleujutibl* alikuak tartju Schwann a nmuu dt^mo- 
knic/Ja ?izi»lk'uii ('^ erknlc.^i eleteio Man^a^ J'uri'ius t ati> CcnHonnuBt. 
Vildi^us kiirviiiuilakbaii latja inaga eJiitt alakjAt, luiiit s^enkiet ma^et 
»'z idtibtil. Meg azt is tudja rola, hogy vdriJaj baja es sziiike szemei 
voltak s a sargarepa leves volt kedvencz eledele, csakbogy Schwarc* 
kiitatasai rlott az alliimbilk^sessi'giiiVk ez az idealja, a ki ket ezer 6v 
ota a kuztiitiatban a IVii^^aliH, uumkais elet Hzigorat a pobtikai meg* 
vfjsztcgethetlL'iisi'g, un/elleii baza^zeretet vi^ harezi vitezseg Eimbuiii- 
val panjsitja* a kit mint a repiihiikaiuu^ eiktJk't?(>k es^zmeiiykepiH »ze- 
retnek foltiiiitetni koztdebbriil nezvc k5xepj?zer(l»egge xsugorodik 
(1«8Z0, a ki neiii ig(*n rrdrndi a haladiLs fidvilagoj^ull barataiuak lei- 
k«'sedi\'!jet. 

Vcdtuk, i^az, i'atu jelliHiiruek tV'n\t>ldalai is MirKk*iiidv f*d5tt j6 
i*.salAdapa, hos^ not kivaki badvezci volt a csatatereii ; azt>iikiviil ki- 
tUnd tt»6iiok 8 cp oly i-zeltiidatufs, larailhatlau es raagvosztegetliptlen 
polifikns, minden trtrvenyteiens^g ivtrt*uthetbMi iJlditauje, <t8toroz6ja a 
rj>D} iizet4jK»k <'8 hajtlialsitlaii biraja uz «rkdlcs<iknek, a ki iiiiiit ttzen- 
vedelyt'.s ^nzdii. *iri>kkitt panlnyi foldjt"*t is niagn uiivelt*?. iCeodHzermt 
torra.svizet ivott. m^m Imrt. csnk vcAvtei vegjitett fdj'kur-idykor poha- 
ba » ba epen egenzsegi oki*kbal neba egy-ket v^epp bort ki?llett 
en ritka oseti'kben izleinie, akkiir in ugyauazt a bort itta, mint rab- 
filgAi, Ebedje ^ohasem kordlt tobbjebe -Uj asnaJ. Csfk^dje ei* hki- 




I 




mODALOM, 



145 



^ 



nepe Mmt vasfe^elmet ^yakorolt. Fidt mngtL tanitotta ugy a gnm- 
matikira, mint a t^rveny«:krc s a harltudonmnyokra, sot sznmAra tiiai- 
tasi ve/rrfnnalat Is irt. NeiJj iikartu, liogT*- tiAt rabszol|tra, (liilou nevfi 
gramniatiku:^, kit haz^ban tartott. ve^esse be egy romai allanipolg-ar 
i^merKkurebe. Nem akarta, hog^^ a sziil^k maQeseit j^Ulozatt ullatok- 
kaJ ti^zteljek, e hehett boH$zut predikiklt a>;ok ellen, kik vaJaha a 
szuKiket \ii^' eliidfikpt biirini niudfia mpgst*rti*ttek. Az t*lJen.seg krtiiyeit 
8 a2ok biroi t'litfllef**'t : ezt kivanja, szeririte, az Igiv/A j^ emioki hala, 
nem pedijjf kect^ki^k es b^rAovok leolt^HtH 

AzutAn az atyai ortikjieget legal^bb megkrtszerezni ezt tartutta 
valoban i.-^tencs dolog-nak s ez is volt elsd sorban eletczelja, Kjt-napfjt 
dol^ozott e czelf'rt h idtivel aniiyira h vitte» boijy nu^^ elto ulkcmyii 
fliitt ftdkialtliatott : lio^y joszagraibol »zauti>n'ddjoibfil, n'tjeiWil, bains 
tavailiul, mplo^r furd^iibol oly nagy jttviHlelnie van, ho^y vag^yoiiat 
most mar Jupiter t*eiii veheti el. 

Ezt a grtzdasdgi szenvedelyt az ifji'i Catoban osei szcnnszedja- 
nak, 31iinius Citriiis Deutatusiiak poldaja elesztette fel a ki l>>ldjeit 
sajAt k«»zeivel dol<(ozta nit'g, l)e h«>zzAtt»szi Si^liwarcz, ln>gT a ktd<inb- 
seg a kptt^> k*5zt oriasi volt. Maiiius funics ezzrl n»^m ^azda^odott 
meg. (-*atob61 azoiiban ej^yoni liajlaiiuii fulytan iikzizfjtt zsugori lett. 
Csak eg-y przes, csak egy lelki moti^Tioi maradt ertntetleii bemie utoli^u 
lebellet«ig: a roppaiit hazatias tisztftn a nuuai liadi dicisiise^' hiiz^o 
gyarapitisira* Mitiden egyeb uemesebb li^ztiint lassaiikent elfojtott 
l»i»ane a legdurvabb kapzHi»%, 

('ato e szeriiit Sclivvaroz el^tt egy tartyflV-i Bramarbasnak niutat- 
kozik, a ki soba^^em fUrdlk ti^val, bu^' szemi^rem-erzetcH miudig erin- 
tetleuUl meg^rfzze, Uyermekei plott, itie^r felntitt Hai iMU is csak oly 
be»zedok«'t folytat, iiii^lyek „nieg a lej[,^HzQziesebb Vesta-papnii tlileit 
sem serti^iiek*. Si it sajat folrseget is rt^ak akknr ole\U* mt'^tr, lia I'-pen 
a hAzi b*'*kp erdeke kivaiita 8 tisztessegi pobtiknjit aiinyira vitte* 
hogy ManiliuM f^enatort mint cen^sort c:*ak azert dobatta ki a st^iiatus- 
bol, mivrl ez a Maniliiis senator egiszei sajAt iiejet vilagos Eappal, 
leinya jelenlett^b*^n megcsukolta. Mitidez v»nk ug-y romai fegy elmczett 
ejyoismiisiiknak kiszAmitott aetiisa volt Schwarez Gyida szerint. a rnivel 
UcspAii pobtikai czelokat akart elerai. A sziirom fe^yt'lem L'^ak arra 
Volt szaiiva* hotj}' a romai allampolgarok harivzi ke^Zi^t'i^et fokozza. 
Ellenbi'o a hoi ez a pobtikai erdek iiem kiivetelt(> az illedelem meg- 
lartas&t, ott Cato. a szigtiru censor mluden szomermen m lidkii^me* 
reten tii! tudta manriit tcnni. Mivel a rabsztdLrak ubju kellett, hogj' 



ATUKNAEUV. 




Itl 



tRODALOM* 



kuzdjenok Runia hadi dici«rise^eert, enniilfoi^va (*at»» a rahszcilj^akkai 
szembcii iiem ismorte az erkdlcsi^^eg' vs a ht»xualis ilUMaei/et paraa- 
esait. Slit oelms^^ a rabszol^^ak a hazi r«Mid ellen feltAmadjaTiak, min- 
djg kuliinbiizo mtrigakat szntt ki5ztiik, hogy iyk*H viszalykelti^^snel 
mogbc'iiitsa s ho^y haziuri j5vedelmeit i^zaporitsa, piheno orAikban 
mejjcnir^dto ft^rfirabs'^ol^ainak a fajialankodifcat, de e^iipaii a sajat 
rabsx<»l^aanivel, bizonyus pnr/jjsszoi; K'tizet^'se I'lkmrben Jgy tetta 
— m*indja Scbwarcy. Gynla — (iito, a s^tigoru erkiilcsfi censor, saj&t 
bazat Jljvedebnf^zt) l»ord*3]Yiya. 

KUlfiuben rabszolgiival mersefclettel bant, a iiii^ iniinkakepesek 
voltak; iipjt* az o csaladfoi tanacsara sajat omlujtnel in s/optatiitt 
rabszolga-g>'ormekeket. Df i?z st'iu az ciubers^zen^tet tcnye volt Catii- 
nal, han**iii csak a roiuai e^oif^mus czelszeiCi fe^yelm*'zelt«i('^t%ek f*j^ 
<(ko« rendszabalya. >k»rt. mlhelyt miinkakt^frtL^kuok k^ttek rabszolgai, 
tdadta 5k«?t potom Arert in, « ha nera talAlt rajnk vevut, tobbe iiem 
Ultt*tte (iket asztalahoz, mint akkor, mikor rai% doig(r/;ni mdtak erte, 
lianem kitette a bomtkkdoiiibdkra. a hoi csakliamar ehen haltak, 

.,E^^ romai stMii kr*rki»dett idy tpieszajjal a matra tiirveny- 
tiszteletevel s iinzt'tlen hazaszert'ti'tevel — folytatja a tortonelriu AH- 
itVdeteit ktiiiyilrtelen k*'Z/A4 tr^p^geto Mzerxo — mint ez a (*ato. If^az, 
hogA' irjralojii nidkiil s kulonbst'g nelkiil hurezoltatott mimk'u AlJam* 
polg^rt a hir6s% ele, a ki valahng-y Hsszeijtk5ze»be jdtt a tOrvenyek- 
kel, de a hoi sajAt hasznarol volt j>z6, ott tavr^lml si^m v*tlt oly lelki- 
ismeretc's s ha bar ot ma^^it otven&izer prrelt^^k s liala nwitsteriim kezelt 
nyelvenekj otven^zer iiieotetti^k is fel ; habar Hi>^paiiiabati lemoiidott 
is lovaroi* hogy a kiiicr<tai1 ne terhelje, mi inA^hrtkvsul emk'ket 
emeltek tiszteletere oly fekrassal, mely ut mint Roma orkiik^ai ajjA- 
terenittijpt ma^'asztalja. — g-yalazata azrrt v\\ iiy-y <irokic feniriaradt, 
mint sovar kapzsisA*,'a. 8i*mmi dicshynuois rs apologia nem iinAshatja 
ie ridla azt a t'oltut. \iu^y iidiit neDator tJltutt k<uusk<Pdrbiii iizleteket 
UnoT alatt evekea at t'olytatutt zavartiilanul — nem mv^ az snm, hogy 
mint hadvezer oly g^yakran m<mdott Ie a hadi zsfikmanyc>kr6l is, a 
liog-y ifjusajrAbaQ a kU varosf>k fig'yeit dijtalauul ffi^adta el 8ot krizel 
All a ^yjiwu. liog-y ezen rf^elekedL'tfvfl is i»ly czelokat kotott Oi^j^ze, 
raelyek utolso sorban isniet (">iak isiijat inijt* ojizi'j^pnek .szol«:altak, 
mt!rt t*loszrtr alkalmat adott ueki ez, hoj^ az *'^kessz«ilasban j^'yakor- 
iatilag kik^pezze magit« masodszor pedi^ firadsa^'^anak dijtalan^a^ 
oly nepszedSseget biztositott Hzaniara, a mi'l>et kiil^nbon lu-rii vivha* 
tf>U Vidua ki. 



4 



iROBALOM, 



147 



Erdekeseii idja elo Sehwarc» Rxt i», hoj^y mikont tnrekt*(iett 
a pur szimazA^ Cato majrilnak el5keU> csalidfAt knbolni, bi>jBr>^ ^p 
Uj^' tlic?«ekedjek azzalp mint oiellfr stOihelyeivel, mclyeki't mint IT vvm 
iljO kapott a csataban- Mikor pe(ii\' fiAt kiMzssitotta Armilius PaulIuB 
lean) aval, c^y viil68AiL,fos fejiMlelmi purtie-val, akkor a liatahwaB patri- 
v\m <'NHliiclcikkal e revt^n kot^Cittt rokinis%i vi»Z(myait igyekezett t(tle 
ti*lliet(ilt?^r kibasziiAlni. Mrnt az eletb51et^est^»^ komoly taototploit hir- 
clet^ttp» hc»g>' cli'ikelo mrnyoket azert kell kerei^iii iiiHrt elokehl 
i*xU16k laiiyai eretiyi*8ebbek szoktak lenai urns imniypknel, S ezt 
ug^ana/. az ember mrmdta, a ki i^^y orfik<11t babybmi fsy/jiiyeiJ'et r^i^tCin 
eladta, nelui^y fru^^aliH liaztartasat lly fenyiizesi czikki4 roritsa meg 

El»6 frlespge balala iitin, a kit epen ii^y, mint, (eiiiyat, kunizs- 
lisival tett tfinkre, i'ijl^- Utszik, helefiradott eveken it tol>i:atott 
erkub-'sbiroi szerepehe. t'gy^anis a«rg"k<ira daczAra sajAt bdzabau oly 
feszteleniil frdytatutt viszoti}^ etfy fmtal b'uuuyal, bo^v nieiiye et* lia 
18 pindni voUak keiiytelenek miatta. H^^'y hibajat. melyn rajtakaptik, 
jovi tegre, no ill vette . . , iiem az iJlet<'i liat^^l Imiyt, hanpm Habmius 
irnok leany&t. A M t9 meuy ege^zcn le voltak sujtva iJrr»ksp^i kUi- 
tisaik e varatlaii furdidata altal, tie a HO evew kej^ncK viffasiztalta 
otagit azzal, bo^y e masodik h^zaHHjk^alud iierri kevenbbe derek tiakat 
fog nemzeni, miet az elsri volt, 

A kiiuytJrtelen rajzot. melyet a hiHttiria e nevezetes alakjArol 
ailit elenk a 8zerz5, csak azzal a stalTa^^e-zsal eiiybitliPti nemile^. a 
tnetyet ma^&nak a kuniak erkcilcseirnl tV»t s mely Mzelidebb arnyek- 
liHban titjitt^ti fiil <'ati> jePeiih'r is. lli^zen Schwarrz inai^^a uif*ndja, 
bo^ry az e korbeli lejifkivabibb hadvezerek kapanzk^ido kerkedesei 
valoiiiggttl a wzedelja^ps^el hatarosak A badvt*zet() magfistiatnt^uk jeleu- 
tesoi telvek bazugj^ik^nkkal a biispaniai hiU>oruban vegbessvitt hadi 
tenyek fekd. E re^^zben Marnu.'* i*t»rriu.s Cato Corisurinuft a nifidem 
poiitikai t*reiiyh6.siik e bMvAnyozott PNzm*^uy*^ netn kevenbbr hazn- 
ibk, mrnt Tiberius SeiapriMiiiis ^iraerhnn s Ferseu.s legyozoje. Aemiiiurt 
PttuUiLS. Odnif^ meiitiek, hrij^y mint ^.'-yrizi^jk krtlttitt rwatakbaD librazolUt- 
jikk le magnkat « ez AbrAzolatokat a ( Jiiriiban vaj^ a Forumim kiikllitjAk, 

De mit tegyenek, ha a fenye.M pAlyat rt^ndszerint a legkivAlobb 
tc?hot8egek U i;8ak bazii^'si*,^, rsalirds&g, zsarolas eB nii^gvpi^ztegetes 
altal erciszak^dbatjik ki, s^ meg ez e!^i?tben is c^ak akkor sikeriil ez 
iiekik, ha eifji^ttal biiszke t'saladi leszarmazassal h orins vagyounal 
dic»ek*HlbPtnek. Meg nly badvezeri lange8z s oly bOlcs es szervez5 
AJJamferH, mint i 'onielitLs Sulla is Cisak iizenynyes iitakon kUzdliette fel 

10' 




I 



14H 



mODJLLOJI, 



c 

^^^magiL Ha neni tudta volna t'^:y k(J550D.seges utczai holgy, Nicopolis 

B kegyet anoyiru nio^iiyerrii, hug\ ez Ortikliseve tegye. \ig\ o. a szegeny 

■ patririiLH. a ki ni»Ty tartozutt jiz ukkor miiidimhato neniess^^c^ klikkji*' 
M hez. aohiiJ*em lehetett vulnii pnietgr ss ha iSoecliu?? raauretaniai kirAly- 
B t<Sl nem c»alt volna ki roppant 588z<?gcket, dgy mint praetor sem 
B lehetett volna abban a helyzetbeo, hog^ a uepet allaUiadalokkal 

■ lauluttiissa, a melyekben nem kevpsebb, iiitnt szaz afnkai oroszljint 

■ teritt'ttek lo a romai piiblikiira yzt^mt' eliitt. s i?z t^^otbi^ri eonsulbi 
B sem leliet*»tt vobiu Miir f»etiig csak mint couRil birhatott kilsitassal 
H siTAt liog:y a b'^fubt} liataboat kezebe ragadja 8 u rouiai allamu^yekct 
B oly korszerii modon reformalja. 

B Mefj^ i'r(it*i-4)b szavakkal behe^zi jueg Schwarcz (iyula a kor 

egosz iranyat, midwi a/t mondja, hugy aimak <?ufesz t<5rten«*te nem 
egyeb, mint egy ezelszerden Hzorvezett ropiiaot rablobauda garaz.dal- 
kodajna. A prnvineziak ktiraiAnyzi'ii es hivatalnt>kai, a vezerck es tiszt- 
jcik, krvc'ii kiveteliel tnegannyi nag^yszab^^u rab)6fonbk5kuek tiinnek 
fel a mag-yar histonograph ebltt, a kik semb^gos teriileteket cs szti- 
vets('''g<^s Viirosukat 8 ur^peket nern kevesbbc szemerniotleniO fonzto- 
gatnak ki. mint az elk'iisr^' tartuniuiiyait. A ktSzszolgilat a zst'bmptszei* 
legljiztoj^abb forrai^a s a varosi magtistratiisok & [laud 6 ogyettktesben 
vamiak a lovagok bdnnn bf^leti es szilbtasi manipulAtrzidival s csak 
az allampolirarok tomt^geinek megvesztegetescvel juthntiiak magasabb 
tisztsogekre 

Uriasi rabiutt kincsek habnozodtak fel oz idohen Kuniaban a 
szuTuos budji'irat kovi'tkezteben, melyeket a mmaiak *'sak azert indi- 
U)ttak, hu;^'y birodabiiukat tagritsak, a n(»pt?ket pedig kiszipulyi»zz4k. 
B ez 6ri&8i Z8akm4n>7iak ct^ak kia r^sze toljt az ilb-nnpeuztarba, 
ittgj'obb reszt^ a iuagistiatii?<<»k T^s senaturok zsebeibt* viiudnrob 8 meg 
1 Allanipiriiztarba folyt kiuesok sem vobak teljcs ossz*^gcnkl>t'ii allumi 
czebjkra lordithatok. Nagyobb reszet azoknak is ell**ptak ,iz iUJami 
k(ize^ek f^ a lr>piitt penz eleg volt ana, hogy hubgat^sra Ijirja a 
ttyomuri'ifi^gowan szorvezett aUami ellenorzest es a binjs^okat, vagy 
petlifj biztfi^itsa az ijj valai^ztiki^okniU is a trtbbseget, Somiiiit seni 
hasziuUtak t^z olk*u az Anlbitu^^^61, a titkos !^zavaza.srul s az aUami 
koz«.»gek zsanjliisairid sz^jIo L<^x Calpuraia iiev alatt i^niort tcirvenyek, 
Ep aly kevt^tjse a feuyiize^t mt^gszorita ttirveuyhuzoi ini4*zkedi^sek. 
Hiiiba aUapitottak meg ttSrvenyesen a lakoniAkra me^hivhatd vendegek 
HzAmdt, a koltseg magassdgit, az rtelek-italuk mtnuiyiseget es mintv- 
soget. HiAba dnbtak ki a senatuabdl egy t^enatort, mivel tiz font 



IBODALOM. 




fztistael tObbet cro ed«^!iyr*i Vfiltak, a nikfi'iiL* beiiryrtr:i(it a rothacit 
orgamsmiitiban es semmivel sein volt kiirthatrt, 

Micsodji kopek r^ordiiinrk vi^^lg t^zemeink eUltt. lin hetfizg-et* 
jak kissP (» reg' Iptiint k*)rs/ak ff) rr irodalmi eiul^'keit! Ott vannak 
iaindi?nekelott a Kr. e. IHIJ ban lezajk»tt Bacehaaiili pur aktai. Tobb 
niint 7U00. reszbeii eb'ikelfi romai f*^rti es iit* vootil el ebbeti eltittiink, 
mint fl&szese egy bClnszOvetkezetnek, mely rendszereaen (Izte az nrgyil* 
kossAtcot. inere^kevt*rej*t, okaid.nylianysitAst, hAzaaai^Orest, biijaM^g'ot 
(^n fajtalaiikodast. Ez a piJr H/iiz iioavatnttnak kivegzesevel vrgzOdillt. 

184'ben Kr e. i.smt>^t ejyfv raeieg^krvi^n'si ii^^hen kellett meg 
inditani a uyomo/.AiHt. Az «^rpdmeiiyi mint Valerius Antia^ irja, az viilt, 
hogy Q. Maenius praetor 2000 e^yent itelt el mereg^keveresert. 180-baii 
Hostiliat vMoljak mereiifkeveresseL a ki ferjet, Calpiimins Piso oon* 
suit, aziitau e^y pcietitrt s e;j:y pontifex aiaxiumwt i'At meg ilyeii 
mudofi, ha ug-yan nt^ni niasokat is, Cnak etry *''v\A kesobb inmet ege&z 
trone^rei a ineregkcvinM^kaek ea riieregkeveriiii/iknek lepriek a nimai 
tiirtenelem fszinpadara. Maenius praetor azt jeleati Uorfiaha, hatry 
Itaiiaban m4r 'UOO vadloUat itelt el, de azert a merej^keverok es 
iiieregkt^veriintik szama meiBj mindisr UMih iiOOO-nel h a vizso^ilat fo* 
lyama mind t^ibb es tobli adatot hoi naptenyrp. ujry lifi^y ity kiiriil- 
meuyek kozt va«,'y hr kell sziintetai a tovabbi vi/:<«*alator vaicy n<*ki 
is meaekubiie kell 

llinevel t<zembeii, a ki ez allapr^ttikat iiikabb a romai biinteta 
jugszol|j6Uata.H alafsf>ny szijivonala, semmiiit a tarnHdalini z idles ei^ 
roralottsAg ketsegteleji jelenek tartja. Sidiwarcz (^yida utal arra is, 
liogy RojmUiaii kultin t(1rveiiysz«'*k vidt felAllitva a jinTe^^kevere^i 
pf5r<ikre, a „Qiiaei<tif» perpetua de veuetieiiH", Nem tartja ttdiat tulzott- 
nak azt a kumuieritai't, roelyet az altalimis erk^iU'si>k haayatla^arul ad. 

Epen ily kimeletleiiiil fosztja meg uimbutizatol Schwarez Gyida 
a niniai matromiik bazi ereayeiuek ej^ moesoktabm iiiii^egenek liiret is 
Nem arra I'liged kiivetkf'ztetni az, hn^y ^l Fabi(i» Gurges niiir L**^.'i-beii 
Kr, e rdy nok inatmmlt Mtit ki'ttyteien ki<"Siiporig^<> (Hetiirod miatt meg- 
biiutetui. hugy a biinteti'^penzekbol uj templr»in<«t lehetett aHitaiii az 
i»temii>nekp i*em az a jog, hogy a ferj h4za.H>5iigt£fre8eii kapott nejet 
azofinal haldllal biintethette. Igaz azooban. hogy ebben a puntban a 
tudo.s szerzti mar iiikstbb csak moliekes koriilmeiiyekbul kovi'tkeztet, 
t<emmiiit pozitiv teiiyekie (^p'tt, Enditi agyau Pciiitins Autidiaaus lovag 
peldijat, a ki feslett eletfi lemiyAt a esabito rub.Hznlgiival egyiitt lialil- 
lal bUntette. Rimiitat Attilius bJisz diiiiere, a ki. liabi^r maga in 




im 



bordelybaz tulajcUmosa vrtU, sajat inegtevedt lan\at rae^becstelenitu- 
jevel cgyutt 5i*^zevigta Dv (»bbol uwt* nem lehot filltctlen Ijiztmyns^ 
ftaggal 6Hitni. hogy a kor ejcytU) littneilicz az erzeki szereU^nr tul- 
CHapon^ii.sa is jam It volna, 

Sulla (Iktafurajfival vei?/j Sriiwartz (ryitla a romui toin<*|jranik)iu 
kor»zakaaak vazolajssit I'taaa a na^y katoiiai demaj^■o^ok knrszaka 
ke/Atiidik s tart a pr3nci[ii»tus jue^alapiiasaig- I'iherius altal, azaa: 81-ti'il 
Kr 1' cgi'sz 14-i^. Elilir a kcretbe foglalja bo Octavianus Augustus 
68 Julius ('aesar tiralmat i«, a kikm^k niindkettojeben a fejBrj^yer- 
teuyi^k esH ravansssa^' altal liatalunira keriilt denias^nji/nkat lAtja. Ka a 
feliisztAsa a lii^toria i'seriiruyoyirk tVlli»rtt'l)b erdeki's Sclnvarcz (fyula- 
na! iiHTt kiiiiiitatja, b<»fjy m^'nayin' tiKloniimyoUcnps dok»*»' a roinai 
csaf^zarsawr uralmi UJejet Uctavianus Augustustol vt^/.t'tui lo alhiiiiju^i 
saoniptHitbal 

Sulla ri3f(irnijait bebat^ati isiuertetj mint a oK^lsi^k hatabiia^ 
bizonysairot »zol^'41tataak a dictatur t»kvs iTZf'^ki^nil a kuburallam tVl- 
adatai himt. A s»'uatut4t ujra szinwvAv, szeiiiboii a birosa^okkal es a 
laagistratuisokkal luelyL^iet tljltt^tb'nlil alaja ivndelt A ui'iJtribuur>k intez- 
menyet ig> ekezett 3»»zhau^zatba hozni a <^enatua, mint kormauy/Ai allami 
testiilet jo^kdn^vel Kag-yszabasu volt az igazMAg^Kol^altatis rcd'ormja. 
KitLMJe^xtrttr a prat-tt^r iduOklfti^ atatt niiikodd fs^kUdt biaottsftiarok — 
a tiuai'stiours p!Tp»'tii:»r bataskorrt, a laelyek addig <isak zsarolAs, 
fflsegcsertort <*s vAbusztasi vi.«szte^et<*sek iigytnlnin vottak hivatva itel 
fcezni, lb* l(*gfiibb iuttV^kedese volt, bogy &z ttssxes Italicusokat f6\- 
votto a romai allanipnl^arindrr k^telektdbe. Ivorszakalkoto lepesnek 
nevt^'zi t'zt Sc^lnvarcz a loinai aUam alkotmaoyos JVjl<idt''s«hea, mert 
e£2ct MziJat mt/y; Uoma nqx' varuhi Mhuu lenai. 

Eiint'k dac/ara at*in liktja iiKl(»k<>ltnak, bogy az eadjerbariti 
XIX. 8Z^zud fc'lvilAgosait gyerraekei Sulla emleken li'lke^uljeni^k. 
Ki^g-yrtleimek festi ot. a kim-k litja a Ie|?ffibb liatalom polczira vemd 
volt 8Zi?Qiiyt*zve. TettL-i int'ltnn gferje^zti^nck borKabuat i^s iitalatot. Meif 
lia utfin Wit vnlua is reszc* Marian (^nititliauus kfgyeMini meggyiiko- 
lisiljati es mcgcHiuikitasabaiL vad tcttiO mej^is rndiertfleii r*ziirayoti'^f' 
nek belyegsfiik ot. 

Idezi Snhwaroz iiyula Momaist-u 8zep leirAsai anol a tortraeti 
jeleiietrftl. midJhi Sulla a dit^latui-it varatlanul Iftetkv A miadenbato 
dictator, kiark liatalma elritt niilliok iTszkettt'k, tVi^yvortoiealil jc*leiit 
meg a ciuiiitiaktui s iet<n't' csakmnu eualinrt'tilotti uiaadatitaial. miii- 
drnkit toUiivott. lio^\ If'fijini fid rlli^iie. a ki tud valamit, a niit a 




ntODAtOH. 151 

kcixjo AU'n rselekedctt. Sriiki ^tnu nwrt c^y HstiU sem ejteiii i< SiiUa. 
ki i'Jirek(*t i?;^ ezrt^krt fcKszloff nif^^' (•li'tf^tiil t\s vatj^jonatul, tV|^yver- 
tfk»niiL biiszke fiiitiifl;inal haladt vrg-i^ n h^iiiuUi ttinu's,' fsilai kirM, a 
nolkiil, bogry Iwki frltartnztatta volua. M**^^ lietorAt is,t»UKje>sAtona .s 
mint e^Hzerfi pol^hr vftnnh vi^Hza futenlj mt4l)*tt tVkv5 j^szi^j-Ara, 
liol mv^ krt ruppnl balArIa eloU ik emtpkinitiiiii dnl^YAM. 

A /-on ban mar TS-baii Kr v. iit^'idu, a ^yrin^'*' fejfi ph alattLnntm 
Lepidus cotisuI kisedetot tett Sulla jui^'v alkotAsai halinura dfintejiere. 
Java.Hl»t(»t tcrjessttett Uv Sidla rcforrajai st^nimiM.se iiNilvijittisdra h h 
I »«Am(i55fittt^k viHszahivisBra Mid^in pedijr javii,slat»i trn*trUuJvtak, a 
«en&tQ» iltal eg^ hadsere*; eh^ro Allinti vonidt a laidadok I'lc. hn*i\ 
terejCftH azokeval f»ryeHitvo Konia rlliii iiuhdjon Ut a/- rst*nuMiy*'k 
eltiad^na elnaj^yultabb : csak vizlatrisaii t^mliti a s'/j'rz*i Lepidus vi»ri*- 
81'jjet s Pomp€'ju.s csilla^^a feltiiursiH, a ki a/, tdhataru/6 re.st Uriitt** 
8ul!a »lk(»tniAny-iijilT('ii Ek a politik4t ilzo jfrandseipieiir en millionio^, 
A kif SiiKa ^nag-y Pomprjiisuak" n«n'ezL*tt, valoHziidilet^ IVjt'iirk en 
bajviseleN'jn*k Na*o Saivdfirrva! valo hasdidi'isa^rfi miatt, a iindyet mar 
Flutat'«*lHis kii*m<'lt koz*'pszrr(is«';j»' dat^zara <ily liataliKiira tudott 
sxert teiiiii Ktinuiban, mint Sulla v^ Juliiit^ Cat'sar 

N^gy ev U'forj(ai*a alatt HikeiiiH Pnmpc'jiiHnak, e KKyroiicfie tiiriftk 
elnyerni a ttnt^^'ii kalozuk Altai ffiiye;^'Hett videkt^k foparanewnoki 
iUlsit, majdiK'm trljhatalnmtnnl. a (iahinius urptribiiii altal bi'nyujtatt 
^Li»x ilv urn* huprraton* iHiiitra prardnH(\> L-tiiistitnend**'* alapjaii ; majd 
e mi'jfbizatA-s leti'ltf utan a Mithridat»*s <-n Ti^'iajif^ elkiii hadjarat 
vi'7>ri allAsAt, »€>t asc v^^nt rdmai katouai birtidalom foparaiicsnok- 
sigit szen*zni tnetr. K«iiny<i volt n<^ki a tt'diiyonni k:it<mai erti t^en az 
*Ug .1(^000 eiwbern*l rrndidkt'/it MilhiidaU'st a halysi tV>rTa?^E«k k(i/j'Irben 
mefTf^emmLHiti'Tii s azutiii Syria I: is [iR';k;Miditujii Homa szamAra. Fy/A 
kttvt'tti* Judaea mff^hodolana pDmpejiij^ badi Mzeri'iirsi*ji» elott, mely* 
nek kiralya, AriHtabulos az 500 talentftrn ert**k(i iwmerett'^ arany i^zdlo- 
tiSkevel akarta fit niejjrv*»><zti*}irotuL l«^y ti^rt vinsza Pumpi'jJis R<imaha. 
ttajfy triumfuHHttl dit"<<"kedve i^l, hogy 23 kiralyt igazott h\ 

Naj^^y rt'f<zk'ti'ss»'^''j»'t*l t'c>«eteli Sehwarcx Gyida az AutnmiiLH t^ 
Sulla PoiiHiilr^k v)kla.szt4.sa[i^l fdktivi'tett ve>izte^'-t*tt'Sf*k mi'^torliwa loly- 
tifi fm nfiibbiak rn UivHk altal szdtt ttsMzeej^kiivesi i»pi^.(Wljail: is. 
melyekuok fiialakjai az i^rktilcHilei,'^ teljc*HL*u »/klllliJtt Catiiiiia. a mil- 
liomoH CrasMiis r^ a roppant tehetsegii, de uralomv4gy6 *^^s eladriHudutl 
CajUH Jiiliiiw Cai'sar voltak, a ki nyiUaii kt^rkodctt az?5al, ho^-y auyai 
r^Hxrol e^yeriesLMi Vt^imst*^! SKgniaa^ik. Az *^lso kor»i^pira<?zi6 citt'lja 



lift 




15S 



rRODAtiOV, 



voH SS-beii Kr, e Aureliuh (*otta »•> Maniliu-s Torquatus konzulokat 
me^^ilkoliii, do a tetti^t nvni volt liatorsa;;uk ve^chajtani. Mielcitt 
a masodlk i»sszCH*skiiv*"'sri' kiTiilt vi^liia a doloji!^, kozbrjtitt Catiliua 
pikv az afi'ikai. tartoniaiiy kirablisiert, melyb<?n vedcijt' TiiUiits f *ict?ro 
volt, a kim'k sikeriiit is Mnn'ntt^tnif vedtniczpt, mint An ratilina birAit 
op iigy. mint .vadlojat, l'lf»dinst nir'iJ'Vf?*zk*g«^ttc*. Kt»'/Jiakbi*n vannak a 
birAk — irta tnajfa ('i€en> Attictisho?. - s a vAdlo eblnui ma^a is kesx- 
se^'escn tamo^atolt bi'Jiiiiiiiki't." Ijraz, liti|*^y CatiliiiAuak f?ihaenU»t<^8e 
oriAsii iJHszef^ekbi* keriilt AtVikaban baracHolt omsxpn vaif\onAT birai 
m v4dJ6ja. tlodiiii* iiH%*^vesy,ti'|<ot\?»ore kelk*tt adaia. Szi^g<''ny k»tt. mint 
egy prtdetAr, adassajirot ad^ssA^ra kellett hahnoisiiia. bofry felszinen 
tartbansa ma^at s **/, blriozoltii «k ez idofi'JI elvalbatlamil n^ytVlol a 
milJiardos CiiiMsushoz s masr*'s/t Julius i •at'sarboz. kiiiek mt'g tObb 
adtWwaifa \fjlt» mint nekl lly k<^riilmr"iupk ki'v/A kriiytden volt a kon- 
/tdsa4jra a>*piralni BH-ban Kr. r. s pbbeji a trirekvcwoben Cra-ssuM ei* 
.liiHuH Cat^sar is rikmog^attak, df \m^^ kellett eriiit% hogy orra olol 
ogyknri voduje, Cicero lialasxta el a keresett iiudtOMa^ot. 

A mi Jalius Caesart illoti. o, a kii'>ap(jQ^d szoknyahuH, mint 
Schwarcz jelli'iii/j, liariiari^audkedrrt pontitVxi tiieltoHatrra. Mint qiiaestor 
?<zt*ny*iczi<Ks baJotti lieszcdeket tart(*tt, e^yt't Jiagyneaje, Maiitts i>zvrir>'t% 
a m48ikat «aj4t aeje. (Unna leAnya felelt — s niiiidkt't alkalmat arra 
ha.szn41ta^ hof^y Mjirius erdpraeit mai^'asifttalja, a nrinesseffet pedig 
tamadja. a mi nepszerd>('-^t'"t erOMen frikozta. Hihpaiiiabol vis^zaterve, 
me^nyorte a ^^azdaji,*^ Tompfjus errj kijzid nik(*aanak k(^y.ft s ez li4ie- 
ttivt' tt'tte. boffy ai'dibf<st" vala^^zta^sa ma;^at. ,Most t<tvabb e^iuAlbatta 
ax adoHsa^'ukat — irja Sehwarcz Gynla — i* a kapiitt tissxegeket drill- 
ten tt*ko/J6 bikomAkra forditliatta.'* 

. igy e^yt*nf,n"tft^" bi.ssankeiit utjAt a pontifex uiaximus ma^awi 
polczaig, melyct t\U t'ves korabaii iiyert el, U'hU oly if jti kwkb&u. a 
niolyre iiem volt adtli^-^ pi'lda. 

li^'V kiseri vcgig Schwarox Gyula hosei piilyajiU, ayUt t^s el(J- 
itelet nelklili latdMMal, a ffirkeszu cmberismert't vesi^kiji: hat<j tekinte- 
tevel. nem kimelve a pikAns medi.saiicp-okat sem, luiiitha nem in a 
tavolbol m/M Kiitriii'tluhar. baiu-m az esfiihMiyi'k k{iyATtb*a kijzeleben 
i'U> kortAr?* j^zolna beb'ile. a ki jniihtos a drdf^^ok intimitAisaival s elmeft 
(sauwrie-jrnek s/jpurkAzci fV'iiyevi*! vilag-it bcle a r%i Koma minden- 
napi clet<3b4\ lg\ ^ajtja toakri* a balbatatlan Caet*ar liiisi ondicsokveHpt^ 
inidSn pra^torra valasxtAsa elott. leirja, mint Inijt el lakksau, midan 
e^'kori da^zecskiivo tarsai, kiket cserben bafi-yntt s « larult, of fid 



IRODAU)M. 



15a 



-tak konrzolni, Hih dcrzoniber r»-fi;i jaij»iar 1 ij,' ki scm mert bi'ijnt 
^/obajaiud, az, a ki ki'wobb ki rkorive vi*rto a mollc't. ho^ry a csata- 
t«^rtTi tilbb liiint 1.400JXI ) hiirczost 5lt nit'i:. 

H«j*n^' rally Kyaf''** ^'^'^^ *'''' iiKiboii az allami liatalmii kczeleine, 
azt 8<jliwarcx Gyula a ^a/. Clodius ftjImeiiteKL'^vpl iimtatja ki. a ki mint 
rztterajatokosMo, ass^.onynihiiba ♦^iltdzve lopoisott be abba az ejjeli 
n6-«;yiik'k<*/:i*tbe, inolyi't a Bona Ih'ii tis/.tt'lelcre h pniitifVw niaxiTiuirt 
.luJiuH C'&esiir bivatal"»s belyiNe^i bt'ii taitrjtrak, ho^^ Catsar iiejet, 
Pompejat elcsaliit.sa, Ez nt'mcsak a bazji*^ ioegscrtes4,\ ih az allam- 
vallAs ellen elk5vetett bthiteft in volt. E» meg^it* init tett Pino consul? 
A t^riufyala^nii csupa ra^arto szavai^ati lapokat on/tatott szet n liabir 
a/, jtjabb Cato rn Hoit<'osiiis tiltJik<»zrak a y-yalii/attis fojEfAw elleo, 
lVIi»v/iatta a ^^iilest a ut-JkiiL hogfv (lodiiis ii^yrbt'ii batarozatot hozott 
vol 11 a. Mikor aztan az u«^y a ri^ncb*.^ biiosa^^ v\v kenilt, a diis^azdagf 
t'ras.HiiH egyH5iL'Hi<«n laegve^s/^tegettc a birakat, a kik aztan tolmoiitet- 
t**k Cbidiu.Ht 

Ily li>b?kva.sikIAj*«)kkal tartotta fenti ('aesw a niuj^a hatahimti 
kiaek nt*djAra I^(nlpt'j1ls is kru\ti*lpri volt ko^vi't kt'ieMii, hojjy ke- 
•jfTk'f.*acxr't, Alraiuust *^<uihiilla vala^ztathaswi. Kiinek mk'kelh'n trtt ve*4i6- 
tegetiisei miiuieii kt'^pzt^k'tet ffbilmiilnak, Alivel mint impeiator a vilroH 
kapui el5tt iieui ikllt a tiirveuy uraJnia aiatt, tehat a varoson ki villi 
viMjaban iitilrte fel veH^stegetesei r^zt" khei}\'t >> a vilaHztokaak itt. 
trsxtotta ki a pvnyA 

S/,omoni ijr^YMlkiiAt adja a naj^y aevd szer/u n*iudt*zen esenie- 
nyek fC'srtebVst'beii amiak a ini»ji;'dijbb(»ato i^azs:k|4^nak^ ha^- a rdniai 
tJ^mcgtirabjin tSrt^iiettv valainiiit a iia^' katDuai demagoffok tcirtLMiete 
Qctavianus Au^usIuh halalaiir itli^ volt «itfy<'b egy t^rti'irelmile^ Hzer- 
vezett roppaiit rablobaiida tiirti'iietrni'l. Allami iiik-zmi'iiyt'k, iiielyeket 
a kiivftkezo I'zivik'vck iniutatd v+'ttt'k, torvriiyok, nu^lyek az eumpai* 
riot ainerikai lo'ppk jot^ndcU-t is ri'szhoii iiiai^' is iiraljak, — az a kul- 
tura, mi.d>iiek fudekeiii nbvekedtek a romaii, gt^rmm, sot roszbim a 
siSilAv nepcsalAdok its, ha tulrajcyoghattik i8 e szervezett rablubaada 
merhetlen c/onosztetttMt, de az az iJluzio, mtdybe elfo^idt rajorijurok 
sziTetik oltfiztetni a romai t-rrjiyt a iiia^fuk ideali-Haiusabaji. mint a 
i'us'M kiid tiinik id az avatott vizs^alodo oJott s m*m marad o^ry*dj, 
mint az a tanidsa^', ho^^y mindeut dsjizeveve a roniai aJlanuHi^t minderi 
fenyoldabii dacziira, a felvilagoHult *:'mber>izeretetL»n alapido allaaji es 
joj^rcnd, valamint a korszerll k^izoktatasiigy hi^ny^ban kozelebb ^llott 
az allatiasH^lioz, mint a nutdern allamerizmidirz y^ g^ 




154 



TBODALOai. 



£gy magjar korrajzird chronologiai t^ved^sei.^ 

A'/A liiszt'iii, n tiicloniiViiy tTdekt* iitmi esiipAii sizt vntjsi K*g\ 
iimii'H> s/jiivoiialoii all('> s'/fml<'tfiK miiin az ^Afhcn(teum". iK^g-y a szak- 
tudomanyos ir^idaluiu tcnm'kei f^l^tt ffyakoroljon kritikat, de elvikrja 
azt is, hojyy a mfivelf iia^Lrykfiz^nst'^^ tAjekoxtatiHiira es a sKerz($k 
Atbai^^azitAsa ve^'t'tl, biiAlolntr ff*^Halk(»xzrk o\\ irndalmi ferniekekkrl 
is, a luelyok az jiltalok frliilclt taj^^^ykfiniol fo^'-va iiatQ'(phli mfivn 
hat4»j<al li/hrhiek a kozfelfo^'^sra 

E hiszi'iubiMi tartott.am szUkM'j^cNTit'k <■ tiukmiAuyow szi'mlr 
ha^vibjain raniutatni azon tevede!*eki^, a lurly+'k ogy legajabh kelrtii 
ma*jrya^ koiTiijzi iiuiiik^baii fo^laltatuak 

Krtt^ni d}\ Ffusbitrh Pefn- volt iirHZjVjyrjyrvfilf^sj kepvinelfi inQvpt. 
a ni<»lyrH»k SllJ-bon nn^«:ji'ltMit I. k^it^'tr, ini^'- ofj^yfebil vatdban hdv 
kes olvasmniiyf, siit n*'m v*r\ tekint*'tbi'u tanidsji^fos fdvasiiiiin%^ nytljt 
miitdmi ha>;afias crzelmfi nidvelt ma^yar einbt'rnek, addi^ masfelfll 
tjsititi* mrgflfibbfMitt a nia^'a rhroiTobig-iai lapHusairal a t^rtr'nelpinbcn 
jirtas olvasojat Ava^fv HajtnhibAk ezrk c?^i*pan ; Hzen»tn^>k fttlhMini 
%z i'rth*nuh'is s'/A'r/At »Vdi*kvbeii Di* liaf inert tit*m r?<atob hozzA tii(j 
vehez 5ajt<diiba-jei,'yzt'kL*t l^ I'i^y iiitszik sz(mzo rsakis az o rntlrxiuini 
helyozett ?^t^lyt ; ezort csuj^zbatntt be!(^ aiiriyi iiiiiidi*iitV4r tartbalatlaii 
adat» az tl kliloiibeii dtTrk miivrbe. 

Dp liAt l&j^siink neiiaiiy Wyvn lapsust a lip:ytdeiiirt* ini^ltoh- 
bak ka/jll 

A 2T-jk lapfMi a 48 clntti reform k«»r.Hzakunkat, tehit a Szecheiiyi — 
Df'&k Eotvilf^-feU* konszakot kiMidi isiiitMtt^tiii az .K;f7// moijtfar onaf^^ 
czimli I'zikkrbon es ez alkalominal rtgy AlUtja uda a ^nagjf franczia 
forittdabiiat", miiitha az aby: 2 i— 25 cv elOtt zajkitt vobia le e» a 
len^yel, illt*tolegf a tjalir::ini parasztlAzada^^t i^g-ykoriivA tfszi a fraatj/Jak 
Julius i forradabiiAval : mi li^^y tudjuk iKi^ry a vi^rrbft^ji'ket a b^ngryel 
nemcs rtnhnek frjeird cprytitt Bamlck tmzditji^'afrasAra nem a 'iO-iis 
^vek elejeii, haneiii a 40-es <Wek folvaman t^zolgAltattik be az atyil.*^- 
kodo osztrak koriuitiy kOze^e^itiek a |^alic/Jui para^ztok, 

Az n l-ik lapon in kesobb fVbikasztott) Zichij Euqnt ^'r«'jfr»t 
megte^zi fiilovAMziui'stpn^e^k ; j>rdi|r ez or. Zlchtj Ft^rencz volt 

* Eg:y viharos euiberc'ilto Irta dr. liusbai-Ij IV' tor I, kf>tpt. Buda- 
pest KiUan, 1897. 



5 



mODALOU. 



15r» 



A l4U-ik iapuii e/A olvasi.suk: Mikur (tiilAii luidoij ?> Bics 184S 
))ikffc^iK*(«/M« fi*ll4isa(it — Ihni oil roit o?* ii la/ailukiiak Nzolg^alt : 
mikor {tn\in iMnirt muionY) v/a^w lazadaHt levcrtpk; Szotttdrfh Fdl 
(nogrttdi) rtAX'w a IVIsAf^ (tlriahi uifllHtfi niini>t»/riiiju t*ir>ik hivjitalimkrt 
nuifaui] ri'jtfgetU* f's kiszabadit(»tta u vanjst akkr)r elny<Mnott ahs(r- 
lirtismu&i M/,oldateHzk4f'iuik \^u* karniai koziil . ¥,?, mir azut4n ntr^^iM 
»ok, Lig^^aii liol liallotta va|fy h(*l olvatita a Mn/.telt sznv/i ur, \\*^^\ 
hem ott Vdlt Bt'"<*>li**ii lH4S-bai* a Jnzaddt^^ kit5rrsokor va*f\is ^/i/m- 
C9ii46 iHdiapbati ? Ha Biisbju'h uraiia m»/i'tt vuliia, 1*^1*11, ha ff^ak a 
^Pallas' iiaory lt'xikt»nAt iit<irh* voliia i?^ fr»L haf rhji'tti XiAnn, \u*pf\ 
Ban nMii IHiHett IH4K marfziun havaban Brcsben. niert iif»j csak 
184rt okt6ber havAbaii termett Berntwu 

A 2rH-ik lapiui 184;Mki !«MvriiYf"knt rmlil 1H4>1 iki t^Srvvayrk 
helyett. 

A *J2l' ik lajHUi ihunbiiinzktjt, a loiiffvel s/alj!i«lsai^liart^z i*xen 
Til%hirii badvezeri abikjat, az Eiiropa-Miierte miiiden katoimi .szakkorbeii 
elitsmort jelej* strategit (ftfdmoltnlan cm konntfdmu kaUtndor* -nnk 
uevezi en m('*«^^ aiAs belylitt is ivimetett<ni majd osfobasj^fot, majd li'l 
ketJpri Lszdkiiskodd tiv<»niyaza.'^r vH szrriirn?, 

A 2'»s ik la|Mjn ismet ax IS.i'J -iki CjJaJic/.i»baa t6rt<^nt liaraK/ji- 
liasadit^t eujlt*^M*ti 

A 272-ik lap az u-ct>aMi»rvfttivek .szepltitlrii maltjat ma^asztalja : 
mJiTtha I'zen <j eonsrivativek k fix til c^yik simii irta voliui nz 84it*iki 
luajiisbaii kelt itozHimfil mrmttrnttduw'''Ot. a me!y iiedig^ a ma*:^yar 
netnz*'tiu'k szabadsa^^barez^t viv»'i tiibiyinno rva*^\ ri'syi't, az rt?<szt's ak- 
kori nemzpti partot ugy i^^^ikszik tV'ltuiitrtiii Eunjpa i'*h az oroHZ czAr 
eliitt.nMiit egy inegbelyeg^zett lobfltiikbol alio na^y tnlvaj-es rablobaudat 
A potHontfi memorandumot Bii-nbaeb miivi'ben t'lLcy s/Mval st'm ouiliti. 

A 275 27(D-»k biiHin a mdrrztUH 4'fki alkiitriiaiiynil olyaii zava- 
ron valarriit allit miiitlia <r/ az oktnnalt tilkotmany akk<»[ b'*pf'tt volua 
eletbe, midrbi iiiAi' Ma^yan>r<-^% b-vt-rw es S(itot\^zkff mar prijuas vt)h 
Halott 1841), marcziuH 4-iktMi hink'ttok ki e/.t az alkntmanyt, midoii 
a ma^yar H:*re^ meg ugyancsak iegyvfrben allott a I'Lsza videken t'>* 
csak ezutaii vitta mr^' meg a ma<,^a diadabnas aag>' csat4ir Wbidiscb- 
griitsiczel (^h W»dfli*iitifl 1 

A 28l-ik JapiMi azt tuondja, bogy Smfmich Pal ropiratanak 
megjfleneHr 6ta. azaz iKriO tka ^hrvt^st-bb mint e^y rvtizfd alatt I'j- 
Ausztm dvosztt^tti* hirodalrainak kot gyiiagyet : Lombardiit t's Vrlrh- 
cUt*. Tebat BiiMbaeh s/.ennt Velencze mAr l.^oy-btni veszett i*J Am%' 





Inti 



mopAUuM. 



tridn* nozve cj* iiera 1866-baii ; va^^y peflig Busbjicli chroiiolo^aija 
szerint I8504dl 18fi6-ig h^V€$ehb folyt le, mint r^;// ^vti2ed ! 

A ^S08-ik lapuii ugy adja elo a dr>lf?ot, mintha Sxerhi*nyinek 
^frmzakos hiUtlti* l8r»M-beu k*»vetko/.ett vuUm bi\ TiHltunkkal ez 
1B60. biisvrtjaii torttnt. 

Nagyuii h^is.s/a'ira nyiijtbatnok ugyaii \uv*^ a tollhibikk t'ztMi je^- 
%eket: de nein folytatjiik : CHupiu ut^uk ajst jegye^eziik m*?ff, liog^* a 
moly szer/J niiiU j<iri\szt maga Ls kf>i1jimi ilyeu ine;L^d/ibbento ehroiio- 
Jog-iui lapsusukaf Pfi«ied meg ina|;iinak, no liAt a/ ilyon >/atzo ne 
sy.aniltson Jiziitjiii ana, ln»;,'V kuinnlyan v*n^yrk az i\ itV^lkiv.eNoit a 
j<v,abads>i>^liarczimk HziTi'pvivti alakjai Rildtt. Szeg*^iiy Ih-ttthtuHzky in 
nyugUm alhatik a sirjikbaii ; hinz az a taiiultabb fajta ti^i^imOH olva.sd, 
a ki clinoNolYndik azoii, bogy Rusbach rir \HiH mdrezinmhaii nu'ii- 
ti'ti mvii Bn'sbiMi SzunUhjh F(H altal H^m tAbnrnok^tt : ez a tamiltabb 
fajta ti^yelmi'H <*lvasr> arra is rsak iriosf»lyogin i'o^, hoi^y Busbach dr. 
^t^fffitKolttthtn kfilftfuktr -iiak iu*v(*zi Ih'mhhinzkfft^ a K/akkorr>k Altai 
Kun>i)a-Mzerte umteiRdt Mrnti^git vn s/,vpUyth'i\ Mzabadsa^,^h{*Ht. BuHbacb 
Gdryeit akiirja n^halHlif^lni, Jo, iiino* I'z fllen semrai kifogA^Hrink. De 
azt biszMziik niaf^a lAiigi'^zil hadvezeriink. Gorifn Arthur Is lit'l^ivle- 
iiiteiii fo|,^ju. bftgy Ih'.mbinszkiji kfMiioly knriajzi muakaban ^gynmol- 
talnn hilamlor'"-\Mi\i nevozzc e^ry ti'kiiib'lyt's maj^yar i'luber, 

Szei'zti na^yoii talprai^settf'ii ii*tu iiii*g mfiveiiek bL*%x»zet(J roszet* 
Ha valaki, liAt /i iiyiijhjitcvtt vobia kell<i krpet az I BIS eUitti '^iralmas 
k#1zsybi|><itf»kn>l ('H »yomiir6;sa;fos t{ii>adalmi vij*zoiiyc»kr6L De d c«ak 
ai'haoy ecsptvtiaiViHra ^ziiiitknzik, a mi frdiitt vainbaii csak ^ajii^lkoz- 
hatiiiik Uszialru kivaiijuk, luf^y o^y Mi4iiiii ma^^udik kiadas alkalm4- 
biil riuv^tiwztitbasj^a uiiiv*-! a tTintji*lzt'tt tevedesfklol 

Go mhos Vinvze. 



Zeit8chrift riir Faychologie ond Physiologie der Smneaorgane. 
Uys^. \. E, EbhingluiuH und A. Koni-r. Bd. XVII. 1898, 

A ktttt*t k'gerdekesebb czikko Hftjimit^ fejtegetest^ a psycbo- 
logiai pandlfUHmti^ kerftvsrrol Az iijabb diialistakkal szombeii loeg- 
illapitja, bogy egyreszt felreertc.s a modern b'^hiktan nioui^nm,^ Ijutiit, 
mely nzerint psycbikai en physikai tV)Iyain;itok kiiRiob5zo szemptitjai 
eff^a^on tapasztalati taitaluinnak lisssjetrvt^sztern a rt'j^i Spiuoza-feie, 
sjc^val az<Hi metaphysikai mniiijimussssal, mely psyivbtknirartt cs physi- 



157 



bumfit cijy/tztm NttbstmUin ayilvAnuljitanak tartja, m^sroszt |>e(li«: rii- 
mutat arra, hMgry e m(mi5*tiku> folfo>,'^s olen;»c(llit'tetleiJ pur^tulatiima 
a mai It'^rktaunak, mel\ ru vc^ektmxeBben a dualismus hivei h t^maaz- 
kodnak. 

F, Schtimann Az idoszeml^let psycholo^mjahtz kiS'/Ml adutokat 
Eloszflr az fSsszt'liasruiiitis lelektan^t kutatja h t^y talaija, bogy ez 
Bern t';;y kiiltin iiVli^ktaai folyamat irjort kril^nbcizo lienyoiniHok dssze- 
|Jia8onlitasa mat^iikkal a lieiiyoiDjiHnkkaJ ki1z%'(*tlt3iiul van adva. A be- 
rayomasok ueiucsak akknr fnglaihatok totalitas^Ua, lia ej^yidobea (simiii- 
tane) fkdatiiak, banem azoii esetben i8, lia egymisiitiu (successive) 
mrriilnek frtl a tridatban : igx pL ba a e^* h han^ tudatbalppi'^sr kr^zfttt 
2 in|i. foU-t le, a b hang bi'lcpf'St'npl nynma sinrs Jiz *df<5 liarijtrnak 
a tiidatban. Es m^gis fisszebasonlitj^ik iiket, vHa«fr»s jelriil aiinrik. hog-y 
az osztdiafitmliiast nem a beiiyoinasdk siujaltan rt^yiittlrtr, baiiem azou 
lehetcis('*g Riltetelozi, luely ^zerint ejgryik benyomas a ttiasikat ffilideK- 
hed. C!*ak ity alaptm lebc^t kttzvetlen (isszebasoiditasrul szo, mert ha 
a benyomasok e^'"ymajiiitiiiijab<'>l elobb simidtaneitAj^t kellene csiualni, 
hotf\ 58szehaj?i(>iibtha:^siik okcf. akkor oiar kr*zvptk'n fisszeliasonUta?^ 
iieni voiua jeleii. - Azutan atter a pUn U\ii;i\Xmkivak (dpmzesere s 
dg-y talaija, Imgrj' a koznapi he^zodben a jcien »z6val miudig ^gy 
hosiizabb va^ rtividebb klofoUfamatot jelOliink: iiom ail teMt, bogy 
a jelen egy mathematikai pout, mely a vah'isa^ban soha nincsen ; 
eg-yaltal^n tauacnos a matbematikai pont fog'abnat egeszen kikus3s6- 
b*ilni a psycdKdo^iabcd. 

Santr de Sanctis A figyelemrdl ertekeisik. Meg-kiilOidiiiztet ter- 
menzet^s es tonativ, vagyis mesterseg^t's tit'^yelmet, mely Itdektaiii 
kiserletck alkidmaval l<3p UM Az t'ltibbit mei^ligyeles idtal vizsg^albat- 
juk, ez iitobbit kisetk'ti utoii Mindkettonel ketfele folyaujatot ktdtiii- 
biiztet me}*,, firirtizdHt c»s fiffijrittttit^fffoi-fzhtsi, A bfr>'eb'niuieg<»szli8 » 
tig^\ek'ai f\incti<'»janak lej^frddi frjlodrsi fnka, inidy ep v7A*vt a g>'tM"- 
meknel h-jirkesobbeii t'eji«jdik s a tudat karos tVdboiidasaual l*»gtdobb 
enye^zik eL Kem Jielyesb az akarat es ligrelem azonosita«4t, 

R. Wt^inmann A pHychoUniu^ iHmerptdmilcti dUdHpontjdt t4r* 
gyalja. Szerinte az ujalib ptiaeuoiiienali.stmi8, mely a valosigot «sak 
mint tudattartalmat isiueri, voltakepcu hidijeftivisnius, mtdy VL'gplem. 
ze*?beM a kidvilaij: realitAtiiat tamadja me^. A maganvaiot, ba nein is 
deliuitialbatjuk, df mindig fOl kt?ll tenniiDk. A valosig philoeiopliiai 
fornudaja nem s, miot a kanti an i sinus gfnndolja, som 0, mint az 
ideab.smu^ liirdi*ti, meii bAr igaz, bogy a valosag csak mint tudat- 




158 



IRODALOK. 



tartnloizi istnon'tes olottiink, di* maakep nem fuj^bato ttU, tnint vgr 
objective absfihite UHexo vila^ tiikrflzodese bf^nnilnk. Ax eg^etlen lehet- 
ndgfCH viLlgtViminla teb&t a rpalismus s i^' a psycholo^itsnak erre kell 
tAuifVHzkrifbiia. Csak ez feb'l iw^jf uz pjc^^'sx^ipg'PR embpri i!;r»ii(ifdkodA8- 
iiak : uem tudutiiiik tfvrvrny<*ibol, b:inem eg} toHiuk fiiggetleniil letcz«5 
vilAif prae!HUi)p<»^iti<'ijab«Jl ertb^to osak mi'^r a valdsiir. Eh v fiilteves 
sKilkHP*,^kepi, lu^lklHe pi iiem prtjiik azon jelenseg^t. bt>gy i*gy ♦'ddifj 
ismerothni csillag- fiilfedentptik* Igas?, bogy a csillag' is t'sak tiulat- 
tttrtffllom, dc m«N th'teitmfM'H, mint a p»yobikai, a tudatjelonsei^ek : a 
iieni roalismiis (pi»sitivism*i>4, idt^aliymos, immnniPiis philot*. phaennmn' 
iialiHuius^ itt vv's/.edeimes jtitpkivt iu a tiidntos* sas^val s aUispont- 
jaroJ pp ti b'lektant n<'m lebot f<1k»pjteni ; niert vajj«^iiTnii ertelm*? van 
ez dlla.'ipon trill iatJtT cs orzi^t kftziitti vitizony kutatisarul, ha t. u fbl- 
te8»82uk, ho^^y ax ini^er is r!*ak tud»ttatiabmi, va^yis mar pj*ycliiciim f 
A/, idpalij^rauj^ e ponton konytolpii oltjcctnmot e^ .subjpcttiiiKit mint 
kt»t egyinassal sxiMubprialio valoH%ot mpf^kiilorii^bozti-tni. sz6vid a 
reaUHmii.si elfoiratbii. Neiupiy ideabsta rSchuppei mcgkiiinnbriztetnek 
u(fy«m es aital^iicis tudatot ; ex utobbi tartabuat kepe/J u kiilvila^, az 
oldbbit a ftxilkebb erkelemben vett lelki jelensp^ek , do eltckintye, 
boji^y e di^tinctio Ci^akbamar vesEcdeJmps mptaphisikai sziai'zott^t filt. 
a Iplektatj e^'^nzon t^'vos ftipibnira vpzpt, iiiprt htj*z pnnek is, mint 
minden tudoniariynak targ^ya, nem a sajatosnu p^nriii. hjuipm az aitali- 
nos. Vo^iil az ideab>imus a siobpsii^muH kepteleii ikllAspmitjaira vezet, 
H igy bizonyos, liti^y bar a reabsmus le bypothpwi^, de az ttsszps ide- 
vonatkrizci fillt^vpsek ktty^^tt a le§r^ab)8ziafibb pr a b*ge^\ szpriibb. 

.1. Pf'tindtr Az akarat iudatflrol kf*zt>l tVjtpjrptest. Kimntatja, 
ho*r\ az akarat ttidatinak van esry sajAtoi* pleiue, mcly mas hidat- 
pr<icesi*U8ra mar nom vpzetlieto visaza. Miinnterberjur me^^kifiprlptt^^ az 
az akarat tudatiit valaniely mozffns kepzetere visBzavezetni. a moly 
valamdy ijsytdiikai folyamatba lepn«\ i»z titdbbit mint akarati actiist 
>*zinejii a tiiflatltaiL De oz till lis punt tartbatatlau, nirrt ha vabniely 
rntjzg'as kepzptp mar akarati' rzpt v*ibia, akkor i^rn sok tiidatprecessust 
akaratjiak ktdJpn • nyilvamtanunk, a mi tPnyiPi: iifm az. James iiezete 
t*aeriiit az akarat valamvly reabs az 6s« iVs mas tudattartalom kaziitt : 
Ipnyege a li^eb^m vagyis a me*tfe»zit<!i4, melylyt-l a czplbaveti kep- 
xeti/t tekintjiik. fcl me^i'esziiles a tevi^kenyH^nf przete, uiply vegelem- 
ztisbon m*nj »ij^ypb mint testi mr)Z£TH8 innervatin przetok bss!zes8P|^e, De 
eaeu ebii/lct sem beiyes : mi-rt ha az binprvattf* <'*rzi'te kimeriti^ne ax 
akarat owHzen kriterinmAit, akki>r miuden retlexmoz^as in mint akarati 



IRO&ALOM, 



im 



aet«« jeleam" meg tn^latiirikbati. a mi pndi^ nem AIL Dt* a tevekeny- 
^{'^ iTzete mar ii/.*'Mt srm Ei:^(iin>sithiit(> a/ akaratt^il. inert a tevekeiiy- 
*e^ erzetfTiek in tens i tits a kuii5nb«^het az akaraterzpttol, mely nem 
tekinlhi^to kiilcinben sutu valanii *'<;ysiierfihh psychikai <'Iemi'k l)ssze- 
irlvadjiHi prfKinctunianak : sem kepxc^ti'kre, J^em *'rzetikre nem vezet- 
beto vi8i*za. Vegul kritikai mefjrjegyz*^s<eket fiiss Kiii]K\ Kib<>t Bahluin 
Wiiudt es Lipp,s akaratelmelet^^ihez i?. JshHiHrh v^y tanulsaf^ow urteke- 
xefteben, melynek nvAmv: Micrt dUanddak es nHkiilozhvtvAU'nek t6r iB 
uloiszemUMt'k '^ a kerdos phii^ioiojy:itti oldalat vilagitja lueff Bevezetes- 
koppo kienieli az iijalib leU^ktiiu tauat a mozg-asi'rxetek atlandosagu- 
rol nine sen tiiiiattVilyaiiiat, iiiclycf valfimifele iiioervatio oe kiHCrae. 
HypuntizAhis alkalmaval brhptt'tleu ni*izgasi halluriiiatidkat NUgg^tnalni ; 
ep uj^y lehetetlen a aiuzj^ani tTzt-teket mej^itrmniisiti*]it va|ry akadA- 
lyozni a neikiil, bogy fzaltal inaj^at a tadat^it ne bel'olyasolndk. Moz- 
gisi tTzt'tek tebAt allaiid<iak «^s nt^lkUliizhotetk'iit'k : a tudat Txozjy^is- 
erzetekhe74 van kotve, Itt van alapja a terMzi'nihMot 4ilani1osai^aiiak 
es nelkultt5?hetetlense^*nok. Hai^rrnb>ki'*p sziik8<^«,'t^sek a psyrlukai tHet 
ffinnAlla^^ara az egyendly-erzetek jrlenleto ; ezck nleJ,^s>tiinbH'el maga 
a tudat 18 moj^rsKiinik, Szerzonk azntau ontna^au tott kii^t^rleteinek 
er<?dmpny<H ogfybevotvt* DelbntMif fredmenyeivel, (%^y talilja, hofry az 
dloiit$i('lkull alvildnm az idfit jxintosao tudatban tartjuk, a mit leg- 
jtibban bizonyit, hogy a szaudtvkult idoben niindij^- ffiUnnediink, Az 
ido tudatauak folytooossa^a Ijizoiiyos ('Ipttfini folyaniaiidi (iegxefii 
8ziarzt\s) iKinialyos tudatuuak fulytoiio.s.sagara vezt'tlieto vissza 8 igy 
raondJiatjak, hogy az idii kopzeto niaii;4val a szervezc^ti elettel van 
idva, tehat nem Ki\sobbi prudiictiini, mint ezt a leK't-Gbb pnyclnilo^^ 
k gundolja. Az khi kepz<!te nu't^pbiz iniiidi^a pcriphorikujs i'l zett^t es az 
igy folttpidn kepzeteket, tebat nij,'(;^<^tirnue.k trkinthetu t-z iib>bl>jak- 
tiil. Ter en idii ki^pzi'tei ti-hat allaiid^ak i^s nelkulozlietetk^nek mia- 
den tudatfolyamatnAl, mert cdy elettani iorganikua) niozzanat^jkban 
^ycjkereznek, melyek iohasem sziinin'k: n\\^*j^, m^rt masrAral az elettel 
vaimak adva 



ArcMv !iir sysiematiBche Philosophie. Ileraiis^, v«tii Paul 
Narorfi. Ikl IV. IL \-t, 

llanf< KlHnpfier A Ur rn Mforft<d(tm fejlod^fte az ujabb maihe^ 
mHtikiiban en mfrhnnikabnn s enwk jfUrUoHef^r nz ismt'n'tt'lntei^'^re 
neive cziai alatt lulej^ azt viz.sj^aija, ha^^ a kritirwmuH niennyibeu 





nyujt sziliird likjji^t a tiiatlit*rnatikttiiak. K ter ei* idtire vouatkozo dme- 
letek kfl2{*tt ket tViirinjl kin<iiib5j£tetiijik, melyek egyiket Newtou, a 
manikat Kaut kejiinneli. Az eli'ihbi sxeriiit a ter termeszt-ti tiirgy, az 
uk'tbbiiial piMlig o^ak tudatiinknak frjrmHJa. Kant tana — n^y vt*li 
wAVTzimk — ktptebniM'j^re vezet, mert ez alapOQ erthftetieii, raiert 
latjuk az tu'yik tarj^yat kupuak, a misikat gttinbnek: az alauy neui 
lehet e kiiIonb5w(i?*c'^ ^»ka, mert oz niindket esetben iig>^aiiaz, de a 
ma^&nvalu «era, inert ez mindig kiviil esik a jelensegek k5reii 
Newton tati^t tovftbb fejleszti^tte Maxwell, ki niinden tor es idiibelt 
iMmerptuiik realitivitasdt birdeti Kant iranya az li. n. aritlimetikai fin- 
inalismosra vczeti'tt, iiiidy a HZjlmtit az (*inb»?ri szeUi'ni produetamanak 
tartja 8 i^y az irrationaliH ns imaj^inarius szsimak letjo^osultsAg-^t e!- 
ismeri. Ncwt<m tana pedij,' a Hzani teinie8zettiid«>niAnyi foll'ii«ris»ara 
vezetott, moly a szambau rsiak eivnnAst lat. BAr tat-adliatatlan, ho^-y 
ter t'n idn tiidatformak. de iiem all, \u\gy ebben ]2:y<ikerezik ter- et* idti 
fiiKalnniink sziiksegkepi volt a. tiiert his z en tMbb ter- es idfiiViarahuat i^ 
alkotliatimk ((Taiisn). Nem az alanybul kiindidva kell ityazfdniink ter- es 
idiifogalmiink hel> eM.seget, de a tai)ii.sztalAs alapjan kell azt eilen. 
drizuiink. TebAt a priori termeszeltudoinjiuyrid oem lehet szo, hauem 
csak lelro teniieszet-ismeresrol. 

A', Vbrrhot^st A fujiielem linyegirol kttztil hosszabb taiiulmin\'t 
Mej,^ kell kiilonbttztetnibik a fi^^elinet a szellenii hmetiuk Osszeszode- 
setol (Sammtung). A figyelem azon intellectvmb^ functio, mely azt 
czelozza, Uogy egy adott ^szrevevesi vagy goudolattartalmat eg)- vag> 
t5bb nioinentunj^ban. vagy egeszeben helyeseu fillfogjurik. Az 5ssze- 
szeden pedig azon allapot, nielyben niinden intellertuati^ fnnctioidc 
egy ej^yetlen feladat vej^rcdiajtasjlban ktizp^^ntnj^ul ilyea ^llapot pi., 
midfin egy problema tiilott gnndolkttdunk vag)^ vallasi ahitatba merii- 
lUnk. Mmden figyLdom spontan, tebat akarati niozzanatban gyokerezik. 

Aftre Dessoir AdaUh}k nz aeHthdikdhoz ii7Am \i{i\^ a mdoniiuy e** 
mtiveszet eUenteterol ertekezik. Tndoniauy es indveszet megegyeznek 
abb an, bogy uiindkettoben atcngedjiik inagunkat, egesz erdekKideHUii- 
ket az adott valuj^iignak : abliau is megegyeznek, bogy a valusagot 
mftjvdlioztatjdk s eziUtal keritik azt hatalnmkba, Cdakliogy ep a 
megT»lt(tztata.M modjahan gyokerezik a ketto kiillinb^ege* A tndo- 
mAny azaltal alakitja At a realitiVst tndatunkban, bogy a jelensegeket 
nem reali!* ^Isszefiiggesiikben. haoeni lugikai szeinjKintbdl alkotott 
rendszerben iMitja ossze. A tudomau) leayege teiiat a m6(hzrt', s 
czelja az atelt tapasztalati tartalniat ism^hetov^ teuni. Az ismer^s 



li 



IRODAJiOM. 




netn e^^eb mint &z ertelem reacti<ija a benyomisokra s munkAja 
foljtonos elvonas. elvala,*izti8, igy pi, a nSvenyt vagy a nyelvft (A- 
iigeielten tekinti :i/.on v«''jfrt«?len Hok tPiiyez5t6l mi^lyek kttz5tt az n 
ral6»&gbaii megji'lenik. A tiidomany tehat voUakep wmi njujtja a 
valasag^ h(l kept-t, es uii megis ebben a liithoti vUiak, a minek oka 
az, ho^Y a tudomAny t^lvooatkozvAn az alanytul, ha egyes sicemelyttil, 
<3p ezert absolute (ibjet^tivnr'k lataxik. 

Ezzel ^^zembcn a mfiveszet czelja az elet tartaJcnit iiv&l^Q^ 

tenni ; a tudomaiiy kizarja a szemeljes voiiatkozA^okat 8 igy a niQ?^* 

Rzet kfiri-b© mpnekiil miudaz. a mi e^yeni, a mi kiizvetlen. Elvezni 

edi^ annyi mint szeretui : a iiiiiveszet tekat az elettol valo elragad- 

ilAei e.s az ebbol fakado vaj^y (Sehnsuchti ti?rnn'ke. A mCivesz szem* 

pnntja az elvezet. a tudose a/. elvyna8. Ahi a tiida^ rrribme i^i\H u 

vjrag letjog^osultsi^a abban van, htj^y mati^ot ad, » jutivi^sz ^zeraeben 

inagmik ax ad lotjogot, bogy vira^ot termrl"' Tev*?s t€»hat azt ftlli- 

^taui. hojary a mflveszet cicdja kopirozAs vajtfy azt kivsiimi, bo^^ a 

mfivoszet valami tuda^i tartalmat, pb a dnlgok motuphy^ikai li^nyeget 

Llej*?«ze ki, A m<iv**sz<*t feladata t'p az, hngy a Yalt'>Haj(rd Huhjecth 

fiolditUkdml r^njiiU adja visjiza. Mimkaja Itnyeg-dcg: i>yutkitikti» mflve- 

let : eiidt^kkepekbiil ef^^'seges kt'pet alkr>t. A riifivcHzot a valosAgot 

Atalakitja 8ubjt*c'tjvAiAs altaJ, a tudtimany pedix i^p azAltal, hogy az 

alauyi azt'inponttol rlvotiatkozik. 

Lading Stein A sociologia lenyegMl r*.v fdadaturol fi>lji»t 
viz8g4l<idA^t, A Mociologia leti)'egile|t!: tdrmdnhmphiloHophia, va^yis 
bivatisa az em bed eg-yiittlet om^zas form Ait loiffobb t^rvenyeikben 
vizsgAbdi, szemben olv di^^cipliaikkal, mint a vaiiai^ va^y jogbtiii'^elet. 
melyek a tArBadalmi eiet tgye^^ mozzanatait kutatjak. A e^ociali.'i 
.^tatika czidja leirobig^ vbszatukr^zoi a tarsadaimi vi.szonyokat kiilon- 
hilKii idiikbeu, uepekael : a Hiimalii^ dyiiamtka a ^tatika altal nyujtott 
t*nyek grenetikus ma^^yarazatat t^zi*l<)zza. De luiiulen ma«?yarazat. 
mmt e^t SJigwuit nie§riUlapitotta, ded actio ; iiiinde!! dyiiainika esz* 
meje tehat az aatrouomia, mely evezrodekkel elore megjosolja a 
jeleiiaegeket. Sokari a sociologiat is ily ideal fele akarjAk vczetni, 
de ez tevtKleii. A szellemi tudomauyokban nt'm alkabiiazhazhatjuk 
a tafiry termeszett^nt^l ibgva egt^szeo azou uiod^zert, mint a tt^rmi^- 
szettii (loin any ban, mert igaz, bogy a BzeiJenii tdet tereu \s uralkodik 
okviszony s igy szuksegkepiseg, de ez nem merbanikai judlegfi. 
tffaz, bogy ugj^anazon ktdturfettetolek k^*z5tt ugyanazon tarsadalnii 
jolenscgek ismetlGduek mindenittt: a jogi, tilland es k^zgazdasagi 

ATHKHTAEUH, '^ 




162 



taODALOM. 



elet j^zainoH peldat nyujt frrf, <lc t'z mefj i^**™ ^^l*^^' a^ra, ho^' ege* 
szrn atvesryiik a tpniieHZPttinlumiiuy modsj^eret. A biuloifiai ni/>dszer 
alkaJmazasa a sociolog^iAlian is tt'liat ketes; a tarsadalmi jeluusie^'ek 
vi'gtelealil ^azda^bbak es tartalmasabbak mint a biolog-iaiak c*h megia 
hiAnyzjk itt a ki^erlet, mint a le^termekenyebb inodsxertani mozzanat 
Sooiolrt^ai trirvenyeket tehat, nielyek altalAuosak es .^ziiksof^kepit^k, a 
sz6 termet^/etludomanyi rrtelmt'd)t»n, nem vai^yuiik koposek alkotnt 
Igaz, li*»g'y a tarsadalmi tiH-tt^nt'^t^kiit'k is nn'yvan a maguk rhythitm- 
suk, de ezek el(>rpmoiid»4sabaij a vahit*zin(is%t»u tuJ sohaseni jutha- 
timk, A sociolog^ia tehat nem kuzelbetci u^aaazim mddszerrel mint a 
term68zettudom4ny : k5zi^ph<?lyet frr<;lul el a tfirvenytudomany (Gesetzef*- 
wbsi^nscbaftj en a tdrteiie.studrimaiiy (Krei*^tii!H8wi?^^ensrlmi"t) kiiziitt. 
A ternieHzettudoniauy *'ltekiiit az individuabts'istul a tflrtenelera — e 
x*«t' i;<>/;v^ tdrtt'^nettuduiMany ep iniiidjij: f^gy{^ni vrszfmynkat regis- 
tril. A soctolo^ia bivataHa ep az, hogy a t^rtenelem 41taJ nyujtott 
anyaffbol altalanoH itelet(*ket alkoHHon, e tSrekveset jog^fisiiitta ep a 
tiirtpin'jjek rbytlniiikus j*'liegfi? teszi. De ily torvenyek tolalbtasanak 
lelii*tits«**f;:Htnl luej^ iiag-yun tav«d albiiik, i^ :iz iKrj^anikuK modszrr, niidtin 
I* tijnrnyeki^t teriinf'»wz<4tiidLHiianyi JVirmaban jriar niont akarja fJilalU- 
taai, op a s<>dob>g:ia incbictiv *Mnpinkns jelleg-et ta^adja me^ : lijury 
tflrtonik, lu>g'y elbag-yva a tapasztala^t talajat metaphysikavA viiik. 
Typikii.s pebla crn* Speueer. ki Hooiobig^iaja iitolsa koti^tebeii iigysz61- 
van mar r.sak dt'diirtiot j^ithM". h fejlGdeiitani srht-maja M'ktoderm, 
eatudenu, mesodenn) veszedidmenen liaHoidit He^fl tbe»is, aiiathesia^ 
syixthesii* tdnuVlftehez. A biolog^iai analogia tdetjt*ien8t%ek es tarsa- 
dalmi tiineiueayek k^^rttt ep csak analoji^ia maradjon, t^i'iiristikus olv, 
8 ep ezert a sociolof^iai ton'eayek esak comparativ Altaianosnagaak 
ti»b*;itiu»k. Az orgaiiikns m«KJf<zer I'gyma^i^ban neai M^ : k^dl. bi»i>>' 
h<>zzajaruljon az ilsszeha^unlitu tr»rtenebiii melbodas. Arra keil tore- 
kednie a tArsadalaaiaak, bogy nonnativ tiidoraanyayi valjek : egy 
socialetbika alapjaul ^z^di^^iiljon. }{a di^ciplinaakban cNsak biologi&t 
lattmkf noraiakat j*ohaisenj tnlAlhatimk, h igy e f»^Ifogiks» ve^elerazes- 
ben t^rsadalrni fatalisniusra vezet. 



IliODAUiM, 



l«i.; 



Falckenberg ujabb bolcs^szettortenete, 

pMlrkeiiber^^ Kirliard's : Gest-hiclite der nent^nnj I*hiInH(iplu«^ von 

Nik«>luu8 V. Ku<*H bis zur (iegeiiwiiii:, Dritte verbeHserte ujid ver- 

jiif*brte Aiifl;**:*'. Lfipzig. IS1I8. 

Az II j abb bijlcsesxet tilrtenetcnek az utulso evtizi'dekbuii nok 
l'eMol|?uz6J!i van, Finchtr A\, Erdmttnn, Zelttr, WindelbniHi es UhtT- 
w^f}'IIeinze uidvci nahink m tt^bb kiad^sban ismeretest^k Hi^nyssott 
ar^onban oly mil, tiieiy az akad. eliiadA.H Hzolg^alat&baii <ibj<'('t.iv eliiadas- 
ban rnaguUiit ji jlhilusoplumokat behzeUetve vezcsfc»e bi* a hallpitiit a 
melyebb philus. probli'makba s ay.oknak ax eg-yes kurok inteUectnalls 
ds vaJlAsoa erk51csi kultiir&jivftl val6 szerve.s fi.Hszefiigj?eat''be, iih^tve 
meg'ismertesse vele a philos. ismeretek ph mijdNzerek fejliideset^ a 
melyuek irauy^t epeii az e^^es korok lend^Zi^rei jeltilik me^. 

Exen a hiaiiycHi ak.ir segiteni Fiilckriiber^ erlaii^'^eiii tandr« a 
Fichte-fele ..ZeitstLrilt fiir rbdosopbiti mid philijjs. Kritik tiidos szer- 
kc&stujenek idezett iiiliTe. a mclyral a ^yukorlati hasznaJhatOBai^ra es 
a hall|?at6k sziiksegleteire val6 tekiotettel iiiaga inandja, ho^' az 
legyen ^t^in SeiteiiHtiiek zu dem Kimipemiium A kiad, IIJHH) dos gc- 
teierteu tielehrteii (ZeJlt'r biTlini tanart < rtl . das die Resultate s^eines 
vielbewimderteu fiiufbiindigt'n Werkes iiber die Philosophie der Gric- 
chen [L kiad. 1&76 ota) nut ticblichter Klarbeit zusamineufasst." S 
hngy objectiv eloadii^u es historiai kritikai jellegfi niiive menuyire 
feleltme^^akrlzszliksf^^Hetnek, ig-az^dja az, hfig'y lH8t)-ban ii!u<rjeIeotel«ft 
kiadasai 1892- ben a mawndik s lHi}H-ban a harniadik ^javitott <js bovitett* 
kiadiiii ktivette. jAz i. kiad. 4Jr'» , a Ilfik rit;4. lap Nai^niibb valtoz- 
IftUsok mar a inasociik kiadast«d kezdve az 1. s a k<'t \\Ut\m fejezet- 
beo es:&1e]hetdk. 

A m(i a fjevti^etisen s a Kum Miklmtol Ikirtegiusig terjedo ,4t' 
tnrmt*Hdi km'i^ztikon" i\-n{], I) kiviil ket reszbr.l all, molyiK^k elseje 
a Carte»iu8toi Konthj \1'^ 2UL 1.1, masika pedif^ a Kantial napjainkty 
U 65— 523. I) tLTJedti billcrieszet tiirtenetet tar^yalja. Szerintem is 
helyesebb lett vobia az 18:i0-tol uapjainkig terjedi'i biJlcseMzetet egy 
liarmadik res/ben kiildn tai^yaliii, s akkor aJapul az elsn resstliez a 
sclj<>ia«tikdt, kiibiuos^en aa^jcleiitos%ii t;mat a kettos iprazsagrdl, a 
luasodiklinz a tortenettodoinaity es a hniiumismuH I'ljabbi kift"jk>deset 
s a iiarmadikhoz a termeszi^ttudorauiu OUiendiileset vt^ttem v<dna ftSl 
Urgyalasr>in keretebc. Felette yikt^riilt kiseiletiiek tarty m az ujabb 



I 

I 



tu 



tAODALOli, 



kfad&sokban miDdinkiibb jiivitott e^ iMivitett .BrliiuttTimg- dvr wicli- 
tigsteu phik^^. Kunstausdriicke" mm alntt a ra(i vegt^ii talillhato lexi* 
kiiia fuggeleket riH2 oiSl 1 ^ a m^hct nekiink is i^Tdomes voliia 
magyar tiyclven k(izzetennuDk. Az irok es pliiloHophusok gfondossm 
keszitett nevjegyzeke csak emeli a m(i erteket es haazniUiato&Agdt. 
a raeJyiiek akademiai ktirftkben meg igen »zep jliv5t j(kolok. 

A bevezoten a b51cs*>8zettiirtenet tudoniAuyo^ vs pliiloii. jelento- 
iieger()l szol, Kxat?t kutatas. mudszerfs> nmnka^i^Ag", nHOyr«^ljah* iutuitio, 
8 a valo I'gesz terjed*^lmeni>k eg^y series dttenkmtese aniiak titkai. A 
bOlCBOtizettiirteiiet ig&Am az f^iiibpruMe^ nagy mdivkbumaiiak a plido 
sopbiAja, Vilagnezi'tekkel, elethatalmakkal van ttt doltfuuk, 8 nem 
ckiktriuAkkal. Pelda ri a gdrCifOk ae.sthefikai vilagnezek*. mely oly 
classikus, mint Phidias plastikaja ea Hodut cpikjija, vagy a kere?*z- 
tyeo vilftgne^zet, mely oly iir(ikke\al«j mint a kiizrpkcir epiteszete s 
a mcidern, tiiely oly meg^donthetetleu, niiiit Gf>etiip koltoszete \a*;y 
Beetlioveo zeiieje. Ez aiapon a bttlcsoHZPt U5rlenete nem ^Antiquitiiten- 
kabiDet* haopm „ein Museum typischer GeisteserzeuprnijiHe'. a m.irit 
i8 feletto t'ndekes m tanulsd^os itt kfivetni .Da!^ Werden iind Wachsen 
d^r plid*js Froi>lemi? mid I'beorien" KOzelobbrfil a inoduni btUcseHzet 
Erdmaiiri jclk'i^zetes szava szeriiit ^prote.Htantisiuns a .szahad i>ntudakt> 
goiidolkozas spherajaban,* vag>iB „a tudilj^uak es a k^lkiismeri'tnek 
SXcmosBiga'' a tud^lsDak 69 a bitoek kdzepktin azonoE^s4gival szem- 
ben. A bttlcseszet t^rtenetebeo ket tiiizij*t61 kell ovakodDunk. Az egyik 
a fekU'Ieu individual i sums, a uia,sik az abstrai^t k)gikai ^chematismiiii. 
Diiliriiig' t's He|:^td aEuak tVihb kepviwekii I'liig-yilag veve a modern 
pbiloHtiphiat, siserzd .antiseholaj^tikus, humanistikus es realistikus jelle- 
gfinek* mondja. Alapvetfi gondolatait eloaziir Kusa Mikk'is dllitotta 
fel, mig az elsS modem rendszer Cartej^ius — ,.az lijabb pliilasophin 
atyjinak'* — in five. 

A bevezetei* vegen talalhatu inidaiom pkr vrmAi^isai kitiinden 
ran jeUemezve. Tudomisul megjeg) ezziik. bogy a , Klasttikrr der 
Fhilosophie' ezimii Frommaii-fele stuttirarti viJlftlatban LSUC 6ta meg- 
jdent Fechner monographiija Lasswitztol, HubbeHe Ttbiuie.'+tol, Kierke- 
gaard es Housseaiie HM'dingtdl, Spencere Gauppto! es Nietzschee 
RiehUol Sajto nla kedll Galilei monf>graphinja Natorptul, SpiuozAe 
Freudeiillialtol, Bayle Kuokeutol, Kant ranlsentiil, Schild t'vs Schopen- 
hauer VolkeUt'd, Scbleiermai^li^r HeubaunHol Comte Wiiideibandt61, 
Mili SUugeitiil Carlyle Henseltol, Feuerbacb Jodltol, Strauss Ziegjer- 
•01 08 l*ot&e Falckenbergtcil. Ornminel regisztraljiik e dcdgokat ! 




VB/OnAhOU, 



m 



A beossstAsra az dtmmeti korsiak bdlcselptenek t5rti^neti t4r- 
sryal^Ha k^vt'tki^zik K<^/.<KH]ik Kusa Mikk^ssal 8 vegzodik az an^al 
Bacon, Hobb^^s rs Herbert roods Aen^vel Kozbeu ismerti^i a renais- 
sant^ekor bulewcletot, az oJasz temieHzi'tpliilosopliiit, » politikAt 8 a 
jo^bolcseszetet, a franczia skepsist, a iienift mysUkAt s az imgol 
philo(!^ophiAt. At. elm kiadassal szemben, Erdmann Benjionak az ^Archiv 
for Geschichto der Philo.s*)phie^' K evfolyamabau (BerUti, 1888, 284— 
28ti I ) iin*jarji:4oTit birAIata iJsztdnzescre eaf(>sz(*n lij ii 8-ik ,a modem 
phy»ika raes^'illapitjl^a" ezimmt!l. molynpk fribb k*'pviseloi Keppler, 
ifalilci es (Jasscndi az eho kiadjjL.sban ,Carte»ius kortirtiai* kfizOtt 
Urjjryaitattak, A fejezetnek egjik leg^zebb reszlete .az anj?olok. 
francziak t'^s aemetek iniodmu) pbib>*?opbiai jelleu^erol I'rtokezik Jiii 
e^^'nebaiiy szemelveii^i; : A franczia phib»stjphus kituaoeii rnniiolaz, 
ttz ari^l a tapas^ztnlatot irja le, a iienif t a lenye^bt- riifriil ♦'! Uii^yiyg6 
a franczia eloadit*, taranzto de t an ulsa <?<►?? az nngoi. nvhtzk^ti c» ehnut 
a nemet. A specuMtio bazAja Nemeton^z&g, az evniutldt a ^zenrea ^let 
tudomitiyM)ati Fjiinrziaiit^zaj^r turmulazta, a t^oyek iiriasi lialmazauak 
ftssze^') ujtes*p Angba f^rdeme. A nemzetj^azdas^tan, tapasztabiti J*^b*k- 
tao es sociob'i^na aiiirid, a terrneszotphilo^ophia nenun, a uiatheniatika 
frgnczia tud^miaay. A fran^^zia ("los, az angol vilagos. a ntiiiet mvly 
es ilapoa g^uadolkodo, Franrziaor^zaic ii iiiatlioniatiku^tik, Nemi't«irsz4g 
a spt^kulativ i'iik, Aiij,^b*a a praktikiis ^ntudolkfidok bazaja. A fraiicziAk 
skeptikuH, az aui^^olok i^mpinktiN, a nrmotek sziHevioyeHl idealiwta 
^ondulkf»dt*k, Az aui^ol pbtlf>s<'>pbiiH ^jeoi^raphtiM, a frsmczia anats'imwH, 
H nemet hogyraaszo. Az elso leir» a umModik analytia]. a burmadik 
,verklart die gegebeiie Wirklicbkeit.'* A KaBt eKHti phily^upbia fel- 
adataiiiak mcgo»zta.sa e baroiu mp k6zcM azt hi^zem talaloun igazolja 
be a philos. charactfr-saj&tsA^okat. Mej^jegyezziik ve^iil, bo cry Girrke 
miivt?i ttlapjiVii a pobtikArul » a j*»w"philo>'opbiar('il ' szokj 4. ^ l^nye- 
Ifeseu valtozott az elsokiada«t*al tfzcTijbeii, a uiit hasojdoan Erdjxjanii B 
idezett isuiertet**eie 5sztonzespiiek kiiszcia a tudow i^zemi. 

A ^Cnrk'fiiufitol Ixauthj^ terjedti ]. re^z t^rgyatja CarteMUSt es 
ktJvetiiit iRetve ftijlesztoit Nemetalfuldrm et* F rant- zianrfizitig ban. tovabbi 
Loeket « a XVI !I. nzazad au^ol l)i>kftei*zet<^t, a frsinozia frilvila^'OKudAiit 
n, vegul Lf^ibiiizot s a neniut (olvilagoKodist. Y* re?*/, a/# irudaloiii foly- 
tatcilttgos ktizle&<»'^t«l es felliasznalaiiatol eltakiatvt keveset vaJtozott 
az eltizci kiada^ukkal HzenibL'u, A tArgy elreudezvs« tekijjtetebeo ki- 
fi»g«^b>ra, bogy Jacobi bitjbolcaeazetet KaiU ebitt Iarg3alja, Jiob>ll 
az. luitit Kanttiak 4>ppfi«iti(jjit a Kaot utani pbilosophia kr>ri'b<^\ valv^ 




160 



mODALOM. 



A U* rte .a Kunttdl a jeli^katig Urjedo b^)lc8^9zet* ti[irti?neter 
rsmertt^ti. Fobb fejezetei Kant, Fkhti?, Sehelling es munkatarsai, 
Hegel» Fries, Herbert cs Schopenliaiwr oppositioja, a kiilfold biilese- 
62ete, 8 a uemet philcK'^optiia Hegel halala 6t&, K ket utoba fejezet 
l^nyegesen ..javult t*y boviiJt* itz eleixo kiidiisokkal sssembeti. 

Nag)' reszletesseg^jfel, niujd lOO lapon it ij;tiierteti Kuiit ismeret- 
elmeletet, OKtralphiiosopbiAjM es kritikai aesthetikiijat es teleolo^iajat 
MajU a kritikai dvek gyakorlati aikalmazasa utau Fichtc &ubjecth% 
Bebelltn^ ohjectiT es Hegrel absolut tdealif^mu&inak ismertetesere ter 
it a t*zerzo, Sebelling' k5vetoi kfizlitt tar,yr>'alja a temieszetphik^sdphii- 
Bokat, az ay.onoRsag^ bfiic^seHzeket, kuUinoi^en Kraiise panrjithoismusat 
es Sebh*it*rmiit'h('r os Baadt*r vallAspliilusophusokat. Hegel abscilut 
idealiwmiLHa a nemet philf»supliia efoleges befejezeBe. meiy ..constructiv 
idealiijnius''-nak Fries es Beueke pesychob^g'isiHUsa, Herbart realistintsa 
OB Schopenhauer \ essiiuiHtikiLs akaratmetaphysikaja csinalt c^ppositiot. 
Utubbioak kfjveiLii kcizrttt tar<r>alja a trag-ikiis Nietzscbet, a kinek 
fejb'ideKeben h Arc mi .stadiinant lehet iiief^kiiUinbitztetni a r*imantikus 
peMHimi^iiniis ue^tbetikai jellej^ii korikt. niely Sehopeubauer es Waj^ner 
beffilyasa alatt a mfivesixetben litja a leg-fnbb i^azaajycvt kifejezve, 
trivAbbd fiz mtellectuab?^tiku?< irtilitArius optimiMiius mefaphysikaellenes 
koriit, mely az igazK% m eg i 8 me reset rzelozza s vep^id a uaturabsiTHis 
keresztyenellenes korit az iki monkl r az ,Uehermeiifeteh* keptelen 
ideAljavai. ..Wer weiss — jcgyxi meg belyesei^ a szerzo - ,vvtdrhe 
weitereii Wandbiagen, LoHreiws* linden iind SelbHtuberrviuduiigen das 
IragiMebe itir^ebiek den boebbegabten Maiines Hbgeselinitfen hat?* 
Mfhtnbol eddigele t2 kfit-et jeb^nt meg, k benne a milves^zt es a gon- 
dolki>r]i»t mestt'ii vonasokknl rajzoljn Riehl a .,Klas*siker der Philo- 
anpbeir czim(i l^nmimaini-fele vallalatban 

A ket utolHii fejezet, „a kiilfM fmtcs^szctimt' ea a ^Hctjft 
hiiidl t6l tirjrth m^rnd philtm)phitiwl'' foglalkozik, Talin hel^esebb 
lett vi»lna inegtVmlitaiii a sdrrendet. Re^zleteseu t4rg>alja az elso 
kiadiiMHJi] H^euiben az ohif*z a frarjrzia (fVileg Cnmte-ot). az angrd 
(kiilAiWtsea Speiirer ri'udszeret), RZ amerikai, a i^ved-norveg-d^ii es* 
b<i1l:uul phibmoptiiiit, s igen rnviden ii b»ngyel, oroi^z en nwgifar hiSl- 
e,seszetet Utdiink a j^xakasz vogiin sajnos cs»ak annyit mond : Lieber 
iiuirariHiiie F*hiliifiuphin bat M 88, in der ISeitsehnft tlir PhibiHophie** 
M K^T, IHW beriebtet. lelier das Sy?«lem des Cyrill H*irvith <t 1^84 
in lV»t) v«l. deti AMfsatvt vim Km Nemeti ebeiida Bd. 8H, 1H86. 
PtHlijr ^peii Falrketiberg a 8*erko*«t<iji^ amink » pbilos ffdyoiratnak. 




^ 
» 



mODALOM. 



1B7 



a hoi a% ujabb magjar phiJasophiar<jlsz<Mo iwrnertetos niegjelent Leg- 
al&bb Apaczait, a Heg'el - Kautfele h&zui miizgalioat t's Brassait rrinthetti* 
ToLna S aztan a mi Athenaeunnink is tMu luegrrdvnielt^^ volna a 
meg^emlitt^st, Lt^benveg-Heijize beimiinkpt t* tt'kiutetbt'ii balara kott** 
lezett Atdolj^ozasara en kibovitCHert* aiLiiak ideji u lenz niajd ijou<iiink. 
Orvendetes. hogy epeii EtHvos L, haoj^sylyozta, ho^y tiidoiiianyos 
elszigetdtsegiiokbiil kilepvr uia.H nemzetekkel is ku/riljilk giUKbdataiu- 
kat'. 8 fVlette biztatu, hosry »,az Ak ad em in kftteles^eg^oiiek lartja 
azoknak a valbilatuknak a timogat^siit, a nitdyek e Ii^d hatarain tiil 
kivaiijak a maji^Yar ^zeileiu trrraekt'lt terjeszteni''. 

Az utfilf<6 feji'Zi't a ^Ileqel halaln ttiani n^ntrf philofioifhitit' 
b^mertetJ. Tari^yalja itt fiL'vezeteseii a Hi'^H*l-foli' iskola jobb- va^ bsil* 
pirti iranyat. a iiiattTJaliHuius vkajAt, az lijabb reiidsz«'n'kot: Tren* 
deleiibur^ ur^^aiiikus viJag'iu'^zetiH, Ft'cliner psyebi»pljy.sikAjAt, Lotze 
metaphysikAjat is Hartmaii konkret riiunismnsiit. mt*ly iit^bbi nezetem 
»zonjit hi'lyestjbbi^M b"tt vobia Schopenhauer iitio targyalhato. rjoiinaii 
itdoli^ozott szakasz a kaiiti pliilnsiipbia nicjs'i'^jita^^iiMak szakas/a, 
roely hAnmi reHzbtMi tai>,^yalja az ujkaiitiaiusijiii??t, a pilsitivi^imust rs 
a roktm jeletjst'^a'kt^t, tovabbi az idealistiku^ reakd«'it a tenup^zee- 
tudctmanyn^al szfmheu s v(^g\i\ az efj^^eH pbiloh. studmm(»k mai alhi- 
8At Fischer K fs Zeller erdpine, bti^y Kant tantdmiiiyoz^Nara f5l- 
hivtak a lu-met blilrspJok ti;ryelm*'t E^ytk b-*;rjeli>ebli mdvebije 
Vaihiiiifor hall*'i tanar a nia;i,^a Kaiit-kumme»itArjAval vs .Kantstudien'* 
cz- fidyuiratavah 

Fejtt'|fet^!*i'j(it'k L"irdmenyrt ax ujabb pliilos^ophia tcKV&bbi ffj- 
lode.^oiii'k veztVfonalaiil a k5vt"tkezu tetrb'be fo^^hilja (i^hze Fab^keu- 
berg" : . I>ie Ernnwruntj dfs FiehU-Hftfflschctt IdralinrnHfi iiiittelst einer 
Methods welchi* dtni AiifVirdfnm«ct'n der Gejircuwart durch emjeren 
Ansrhluss an die Erfithnaig, alisoitige Verteertuuf} d^ Ertmgni^st' 
'4er SatHr- and Qcisit'Sivissen8chaftc7i iiud durch t*tren^en mid bi*bnt- 
Stmeti BcH'ciagang gereebt wb^d, das splifiiit iiris di« Aufgabr drr 
Zukunfl*^ S bo^y a jfivout'k e feladata a phdosopliianak a tapatsztalat 
ilfal vaki tartalraasabb tdmvlyitesi% k'btHspges, i)Lraz<jlja epoji Lotze 
theulo^tai iib/altMiuisa, midy Spinoza, H orb art e** fote^ Leibnitz ^nn- 
dfiiataiimk felbasznidAsavaJ a kedclyi otet nziiksegletuijiek « a tudu- 
^^ many viviuaiivainak kibckit4'^!i*re tort'kedi^tt s mvlynek jelenkori kivMobb 
^B kopviscloi: Class, Bu.Hse, Pfleiderer E. Bauniann, Thitde, Glogau es 
^M Biebeek. E pillaaatbau Ncmctorszagbitii. b4r az isjuprettdmeliHet tpkbi- 
^B tik a phikis^ gotidolkodas alapjauak. az etbika, a jo^bukse^zet, a 

K : 



His 



mODALOM. 



'f*of^fo]f»sr!a s a vallispbllowophia fek* hajlik napjaink bt^iUwt*zet/»nek az 
rrdrki', — mior nalunk rati* mills en ponifiv hajlamaiiikn4l fogva ttik^bb 
a tapasztalati kt»Tiki'et tudonift^nyok, mint a im'taphysikai specuMtio 
fell' hajlik a tudomanyos erdc?kl/idi*»», 

fm, ex r5vid von&sban FalektMiberir mftvi'iiek tarti-lma. Azok 
k(i/c» a tjemet philon r5rtf*iiL*ti kompeiKiiiimnk k5y,f tartozik, a meiyok 
ci Kant, Schollini,' vt^ H^jr^i iltal nie^homisitott mdif^zkcs os licKs^za* 
d&lmas inni^dorral szrmbi'ii vilA^ohan, koiiiiyrii i'rthetJlen es m%is 
ttJml1r«n feji'siik ki i"*s «jsi»[j«»rtoHltjAk goudtilataikat Mvg a mt'lyebb 
drnyalatok megjtdClesebiMi is szi^reiic^es a mondats7.erki*zete Mcltd 
tirsa Zi'ller kompendiiimAiiak az oktm b^Icsos/otrfil. 

r>r. SMvik Mdtyth. 



Angol mtinka a magyar irodalomr61. * 

RitkArii pazanilt iirini'ly laptnik Jinny i difsrn'tet mbink nifi^ya- 
rokrdi sz616 kitlfobli iriiiiikani, mi at orre a/, angol k/inwre, inclyet 
Londonban lako hazinkfia, dr. Reich Emit hiizott pAr h<jiiap el6tt a 
a kf^inyvpiaczra. Fltltottem hit ma«:ambau, hogry vi*'jj»)r olva-'^rim, s5t 
alaprv^^an jittaiitilmAiiynzom. Nem tag-adoiii, ii^'-yanesak csaludtani V^an e 
kduyvnek j(V oldala is, mv^ pt'dig nemc.^ak opry : Anidt^ van azutAa 
gv'^ngesc'jLre i^, iiio^' pedi^' nem cnekrly imrti-kboii. Kiilonilscii sok 
heuiTc a faLsaiii, a ml fel($1 mir eloleg^n lapoKgatis kftebeii ii?( elegg^ 
rai*^!0f>^6z5dh*?ttem 

imt* af'bany a sok kljziit 

Frftkmi Viljuowrul azt mrMidji, ho^' a minapAbaii mefrhalt 
( recently died" ^^oH, ]^ 

Pedi^ dt»ho^y halt uie^ ; te^piiap in talilk*iztam vele; teljc'i4C« 
friss eg«»szH<*'^'iH^k ttrvrnd. Zrinyiroi, a knitSrdl ininden rrettsi^git tett 
M tudja, sdt nihidiMi „fids5bb loiny" is twdja, liii|f>^ k€'re.^ztn«3v*^n 
MikldstHik hivtAk. Dr. lUneh axuiibaji ^t iHiiiV'tcive git'>1[ Zrinyi Mthdlif* 
uak novoiii (^C-^nint Mirhul Zrtnpi' 56. /'h 212. II), A»t is tudja 
nAlunk miiiden tndomAnynyai s irodalomm»l foglalkax^V *»inbt*r. ho|fy 



' Huiig'ariaii Literature. An bih^torical and critical survf^y. By Emfl 
Reich, Dijc^tor jurif« etc. Lfindon. Jjirrold and Snns, 189B. 12 f"*d tvt, 
HT2. II. 



[RODALOM. 



tm 



ell) jeleseink kdxt tiem cg^ Szinnffei Jomefctf de ket SsinnifH Joza^fet 
tisxteiiink, apiit es fiiit idoMebbet os ifjabhat. A/. ido,sebh SzintiiiH 
J4i»ef erdouidiis biivAni a inai;'yar iruk ob^U^nek : jiz ifjabb Sztnni/ei 
JOB^ef peclig^ rendkiviil jelc>i linriista Or Bvirh azmibnu azt hinxi, 
hogy Szinnyei Jozsef novezetfl tudot*, illetgle^ iro csaki.s cgy van ^a 
Imj^ ez egj'etleii e^ S.rifi»y« Jdtaefimk a» ifjtihb, e8 nom firinistA. 
lianetD biblio^raphus (258. 1). A tudomiiiyos akadomia abipih'ilrAl 
U^ven Nzo, sziMicniik bar*'* I'm/ Mikluai rnei^'teszi bArn Vay Abialiim- 
riak. Ay* egefsjs niagyar ertolmiscg id*i?<ebli iiemzHb^kc tudja. hogy 
Vay Abr^b&m grof volt e« a legiia^yobb t^Uettlabasa a iiydvAiw» olut- 
hen br. Vay Mikbjsnak. Jelen t^rt^netbuvarmikat Nagf/ Gyuitt ursxir 
gos le¥f^ltArnt>k(»t mog mc^g^cszi Hzerziink jVa<7f/ Etrhipk (2r»3. I), majd 
pedig AV?^^/// Sdndornok 0u I ) 

XuJiat az ilyeHitiit nii'jwrb'hi'trie bot'Natniu liobiii kezrlii bi'llufriR- 
lAnak, de lu'iri **«i:y ji>i«:tiid(>rjiak. Mi*rt hat Ua az ily tcvedrKek jt'len- 
tektelciu'knek b'lt^zatmk jh ebo pitlanatra. kiizelebbrri] tekiutve mcgis 
arra vallanak* ho}^y szf rzo va|?y in?m jirt id kidbi goriddjd az anyjif- 
«^iijtf shell, vagy pi^lig, bo|yf>' nem bir kellci tAjekozoflwa^gral a maifyar 
irodidombaiK 

lie badd moiidjani most mkv ol, niino beDyr>m4.Ht te8% rAm 
dr. Keieh k*inyve, mhitaa iittanulmanyoztaai A munkanak vaniiak 
dicseretre melto rddalai i^. Sajji<»s g^yariosagai neni k*H'eh*bbt^ hz^iuo- 
nak. A lefi^tia^'obb £fyarbVKagn u legujabb korbeti (udomdnt/oii ma^^M 
irr>daloni isiiK»rtetrsi% a mint ezt szerziink vrgMi >«zaka,szAban cdkriveti. 
Ex »z ti Hzakasza mr^ c*^s*k anriyit .-^eni or, mint --ifi^c/o i/r (ruln'tmitit! e 
nemii joakaratii kdzk'iinMiyi'i. Lt'gliiltd^b Rtuml Vhelardnak bast »n tar ^yii 
^s^intt^u jdakaratu aiuakikjaval i^ll e^^y sziuvonabni, a mi pi^dig ugy&u- 
f?»ak kevpset moud r>e bat inert nem bat<xii4Ita tVil szf^rz^ink azt a 
mir kesR any ago t, a melyet *'^utt talilbatott vobia e^ytVdlil Srhmieker 
tftn^mak na^ytivrjt^dfflmu iiemct iiiunkaj^ban, mastVb'il meg Kmit 
haz&iikfiijiuk, — jeb*ideg parisi <roIIegiumi tanaraak, — lagadbatatla- 
tiaJ alapofti bemutAti^aibaji :-' Dr. Hfich e helyett v\m surbaji Ihitlt^t- 
lUfk az ^KnetfchparfUfi Britannicd** -Imn megjelent. epon aem ert*^k- 
nclkiift, (]v riagyon is nzilkkt'retfl taindiuinyiibi)! mi»ritett De hilt mit 
i.H tanulhatott vnbia dr, Ueich f hitler tan iil many ab/il a lej^Mijabb kor- 
bfdi mdnmaiiyoM magyar ir(idab:(mra Vf»iiatk^>z('>lagy Hjmz Jhdlcr i^^ak 
a ri^ibb magyar irodaloni tiirteaHet karolja fttl kir^m tiizete^ebbea, 
Akoh baladaMiuk, mv^lyet a ludoniiiiyoH mmgy^ irtidalom 18S7 ota 
tett, alig talaluiik a tiyamair* Buiimni^l Dr Rekh 272 lapnyi k^ny- 



ib 



170 



iRODAUiM 



vcher) l*^*j^nj libit keU.»tii tudiUDaiiyos irorlalniunkat miiidr>HHZi* »J' ^ olda- 
Ion faij^yalja, ('» ezt is f4y iiKKltni rsi4i'kMZi\ Ihi^v bizony abbol a 
mit nioiid. rpeii ut'iti rrtheti mi*^ hidomAnyns krpzetts<>^Ki kiilMdi 
olvaso axon jy^fczimtniiki't, n mrlyek revrii mi niag^yariikid rierny^e- 
ttiJikiiek nia nuir jelentt'kiMiy heiyet kiive'tidhetiink a mndin-n cultm- 
nepek sorAbai* Mert hat hiinzkek Irhetuiik a nii val(>baii na^^y ktH- 
toiiikiT — Voromtftittf, Mndtirh, Pdofi. Jrnnyj 7owpa\ Katfmii,J6k(ji, 
J6>fikftf h hUitvm *''s b. ICcm^mj Zsigttfotid — fr*nyt m'asztaiiak nem- 
zetiiiik jszellemvilagira, pz ta^adbatatlau. Anidi* ma mar Nyu^atiui a 
iieraxetek t^zelienii jeleutoseget epen in'iu csup^n az ti k<iltoik najary- 
tK^gn f*zeriiit unVik elso sdrban, sot meg az C> kimaga.sl<> ^zullokaik 
pubb<4Mtaik, allanitVrbaik ragyo^sisii szertnit tytmi esupiin Nem i uiti 
mar az illcti^kes Hzellenii u'-iiyczok elso sorban azt iiezik, hoj^ry niinn 
jt4eiitott*^gt' vail t'g:y vagy m^» modem iiemiset tudomdnyos irndal 
ni&imk 

Ev5 elvitixhatatlau teiijie vab) rekintotbtVl bizony nem tosz hz(»I- 
Pg41at<»t a mag-yar nenizt't szollrtni Mzinvnnala liinii'venrk dr, Bnvlt, 
midon a mi It'i^ujalib hidofftdntfos inHlalmuiiknak (dy kt'pet nyujtja» a 
melybcil ii magynrul n<'m intii kiilfoJdi <dvaso mv^ esak azt sem ert- 
hcti me^. hog^y vati-c nekiiiik csak atmyira ii* szarahavelii^t(> tudnmd- 
nyos irf>daimunk, mint — a finnekiifk %'Agy a nimeiieknek V 

Mar az is hiba wdt szer/G rt'szOroi, ho^y a magyarnknak a 
matliematika (-^ a ti»rm*»szi"ttitdomaiiyok tenri t'k'*rt n^vrzetes vivmi- 
tiyait ti'lJM**s(''Grgel kirekeszti az o miivriivk keretvboJ. MiudcisMZt* cnnk 
aiinyit mond e reszbeu (b* lieicU. hog-y u legutobbi 30 ev alatt igi?n 
jelentt^kejiy haladAi* tttrtetit e tvn*\i Mag-yarorszA^on. en ho|Ery a tudo- 
mAriyo^ kiitatasok eredmi*nyt*it n^met tVd)'6irat<>kbaii ix kcizzetesssik 
nabmk. Iiogy mv^^oitesHtk uzokat ii nyugati tteuizetekk^d, (,.ln the 
departments ot 8(;jenee prriper tliere has been very euiisiderabk* prti- 
g-n^sN in Huntfary durius,' tlie last thirty yearx. Kcprirtj^ of tlie g-enera! 
results iif scientitic nvsearchi^s made by Himpirians are also published, 
for the greater convenience of the western nations in special 
periodicals written in German - 256 I) 

tlnnelfrtj^va nem pillanthatja meg- az angol olva.su a cb Keich 
k5nyveben meg esak a nevet nem a vilAcrbirCi ket Boh/ahmkr Lhmri- 
nak, Ssemmeiveiszni'ky sem IIunyad}f Jatunek. Szah6 Jozsefnekj 
bird Eotvds Ldrdntnak^ Than Kdrolifnak, 7 hnnhoffernck, Mihdlkomcji' 
nctk, id Lenho88t^knt*kr Frohlich Izidornak. Kmmeiiwk. Fodor Jozncf- 
tick, Dadaiputk, Ldczt/nak, ifj. Lcnho^aikiuk, Mariinnak, HrhHlernck^ 



171 



Koi'hnak, Hogijemifk, BUhmnek, Mcrsdrtfnak, ifj Apdthtfnak, ^eiii ii 
termi!^t*zf'ttudcim4ijyok jt*I*»s trirf,'*iii'tir6j4nak, tiellfr A^oittottnak, sphi 
a kivalu ma*^yar ;ii(t!in>|iolu^nak. Torok Aurilnek. Pedi^ taJati meg-if? 
c«ak bi'l*'t!irtnziu'k u s/.pllcmi I'^lotiiiik isinprtott'srnrk ki^r<*tt''hp mind 
e horifitarNaiiikiiak Hzakimdalmi mi»tik«lk*jflusa, s/iiiiugy mint a He(^ 
matm 0H6 meltat4s*a is HisK^ hogy dr Heioh nia^fa is t'kkinit van mnji? 
gyftxfidve, az kttilnik mfiv*'^iK'k (»p»*n most id<'v.ett v/'g'soraibi'd a 256. 
lapon. Amdp mc''|»' fokojihatja csak mi'^Utk*iz«'^MUrtki»t. midon azt lAtjnk. 
hogTf' szerzn niea: iiyrivtiiflomjiiiyi. biik'HPszcti. tort^^ncliiii. AilanihJtlo- 
mAnyi, jogti»d«iiiiaiiyi, ijyakorhiti f)i»1itikai. koznktatnHiii^yi f's kOz^az- 
dasA^i imdahnunkr*')! in aiiiiyira ^er rs silany vtmisokkal v**i leszA- 
inolhatiii. ide iTtvo az altala kiiidn rrtvidke fejozctlion iicni annyira 
koraolyan tArjjryaU, mint <!8ak aini'i<;y kfUiiiyedrii tmntgelett ^folkhrr" 
irodalnmnkat. u Ttlti>^ipk le^kivalohb, faradhatlaii inivarat, HenHimu 
Autult nn^^' CHak rjufyetlcii ^'g-y sz^Wiil sr^nrmliti. (247 249.1) 

Nyelvtndfmiaiiyi imiiik kozii) nom <'iiilit tuiUt. mint FoiffiraMit, 
LugosBi/t Brassaitt Hunfalmi Fiilf, Bndmz Jozscfd, Bttimt Firdindn* 
dd, Sgai-vaa Gdbori, Shnom/i Zmgmondot m Ji njol ifiniort* (,,weU 
kiio\Mi*) Vdmbh-ff At mint f225 2rdi. Ll E« meg: ezekHIl st'jii mund 
seniml taj6k<tztatut, siMiiini ji*ll*^*«'zot : rsak a / ra^aai nevelif z l(*8zi 
bo^zi, h<^^»|r}' *5s ti Hokfajla < mtdtirarioMti v» tuiinlnmiiyai a XV IL NzAzad 
nagy tudosaira emlekeztetuek, es kogy Banm FadiadnH tinnista A 
tdbbitipk meg Hunfalmj Fdlnak e& Budmz Jdssrfnek is merfiben 
c«ak a lie vet emliti flil. Ttdiit a dr. Rttieh ktinyveboJ az aiiforol filvaso 
meg csak azt sem (Tti mt'^^ bin^y miati i* kivit<i tiidi^saink a nyelvtiidft- 
m^iynak tiilajdonkepea inRhik a^^ahan alki^ttak iiifj^ az fi m(iveiket?I 

Mert uLdxd, a ridt a :^<>-ik lapon Htnifaiqf I'dlnft, fUtdritz JOzncf- 
r6l ee Vdmbery ArrniHrdl mond, ket sorban : ebbol csak azt je^yess- 
heti meg" maffanak az angol olvand. bo^y hat Htinfalvy Pal os Btideiiz 
JcSzht'F (inn ertHk*tre, VfimljeVry pe&i^ tonik ertMk^trr ig^y<»kt»ztok vissza- 
vezetui neiazi'tisK'i^'iirik *^s nyelviiuk kpzdetrit ; de bofry iiiitio tanul- 
mAnyok, mino kutatasok revi'^a jntidtak el *^z erednnniybez. os bogy- 
mind mftvekben raktAk le az 5 kutataijaik credmenyeit. niinderrrd egj'et- 
len egy szo sines a dr. Keich kOiiyveben. 

Alljnnk esak me^ itt e^ ki^se. Tehat dr lieirh egy Kzdt sem 
ezdl Bern a vilighirii Ea'J:y rna^yar <irienta!rstar6L OMzicher l</Tuwzr6L 
seoi ft7W/i AitrMrol^ soin Mnfilcr KdenV, a ki batiil ovi'i daczara tekin- 
tely ma az europai szakk«ir«k elott I'lgy az aegyjjtokj^aban, mint az 
as8yriolo|;i?iban : nf*ni szul grot' Kufin GeznrdL ifj Szinnpci Jdzn^frCd, 




i7:a 



tltC>l>At.OM. 



Tiuluit GiihorroL Jiohht ffftnic^rol, Kunossrol, yfttnkdrsi Bi'rnHtrol: m 
hiwonlolag ntnn ^zol kiv&lrt *ia»8ikus philol«i|^jainkr61, Pmori Thrw- 
rmt'k Emilrol, n neinreg: eljiuiiyt AM Jetiorot. Fdz VilmoHrd, He^e- 
du$ Istvdnrvlf H^n'annroij Gifomlpftyrok N6mtthi/rolf Cstmgtrff Jdnos- 
rol stb. TMfy Itrdnt, az lij jpfrtrclj^ irddalom e bnzgo ii^iiif*rtefojc*t ^eni 
f?mliti Srit iieni emliti mt'g caak a Homeros magyar forditijit, Szutjo 
IntvihU i^a Hit k my StindiM serii. IV^di^ mily eidekes alak k'U voiaa 
egy angful olvasora nrzvt" csak i*x a j6 iireg" Szahd I fit fan is, ez a 
szegeny paraszt nziiUik katluiliku!? g\'«^rmc*ke, a ki meg' oly idoben, 
iiiidtin nem t^mitoltHk bn/iiuk kiithcdiUiis gymnasiumaiti uwg a gikQg 
nyelvet, awii^' nelkiUf^zeJiek iiran folkiizdi raag:Al nn^ro ihletbril Hrtnije- 
ros-ftn'ditova ! Azutan uvui lett v»>lii;i-»" pnlemes ftiUiozni a iian'it- 
magyar viszony jiilt'mzes<'*ro Mfftyfalitfiot h f 

A b filches zeti irodaloia inai^^ar iiiOveluit efryszeriilej: agyon* 
hallg^atja szerzSnk Horviitk ()friiU eppo oly keve^se tartja »xiikae- 
^eiijjek ffilemliteni, mint PnutT Imrt^*. Altjrufider Bemdtot ea fimiayt, 
I'p oly kt'veHsc. mint fyiiL<*r doDicfri va*^y Buhmoi. 

Aesthetikai irodahiiimk im'ivi'loi ktizld csak Grrtftisif Xgoiitoi 
m Gyulmj Fdlt nevezi mej^. Kstek itiiiveiriil azt uioadja, ho|^y iieia- 
csgak a magy^arok nezeteit vittx'k el^bbre, de altiilaban az iM:»i*thetik* 
tanuJininyoz^at is", (Wbos*« works havo advimced not ouJy Maisyar 
views, but tli4> study ^f a*?f4thetic» tn ireiit^rar, "i.")5. J.i 

Nem rmllti teJiilt I'til az aesthetiktinuk kozt sem linothtj ZtioUot, 
Hiedi Fr iff if est, UdkoHt Jemt, seiii Lthr Albert ft, hcnzh-r J^2HVf'i'4, 
Ldidr Beldi stb. S.ana Tamdst pi»di«- luegteszi in>(lalomt<lrteilj6azQek. 
a mint hogy a iK^hai Csvngerif Antalt, e inagait kepzettsegti es rend- 
idvuJ iiagyerdetiai pubiicistuDk m^ve uieile azt tt»8zi lida zarjel kl57A', 
bogy ^tiirtim'tinr |,. historian* 2"*o. I) 

TUrt4^iiftir(>t rs torti^nt^tbuvsrt maj- valainivei nagyobb syiiiuaaai 
huz fdl ; de szofukHrsa^a itt \» mei^dl'thhento Mond azutaii hozzi BEueg 
furcsat in. PI. mid cm t azt mondja Horvdih Mihdlifrdl, ho^y a papi 
nlliit^tiok siybia&ban irta nu^^-- az t> tort«^Mrlm('*t ( ia the wtyJe of lifte 
and digiiitied ecdesia^tii'al ullooiiticmh" 2^>2. 1 I \h^ ho^-y miWil >*z*>i 
a Uorvdtii Mihdtv torti'^ticlmi nttinkija. ezt mAr epeii ligy elhallgutja. 
Dliat a Jic»g)' ueni nKindja me^- azt s*»m, h<»gy mif irt Sguhit Kdndy 
t*« mit Salamon Ftrencz? C'l^ak SialfUf Liiazlorol mood iiemileg halya* 
selbeto iteictet, midoii ass o tOrteiietirasAjjak U'*lv^ poiitikai es alkol^ 
manytfirteut^riiii ti>rmeMzetet akarja ju!r7jii ; ezt mm t'rjozi kr az^Mibao 
vaktiii ^zereni-sesen i^Szalayn in a talent (>sic) tor the ptititicai ajid 




tnODilLOM. 



178 



legal (sic) aspect uf liL*itorv rather fhari for the piTsrmal ^iiid militan 
elemeilt thereof" (25*>. {:\ 

A t^rtenelmi niono^rnphiAk in'ii kCzcSl fOleniUti g-r. THeki Jd2«e/J?f, 
Salam&n Fcrcno:et, S^afto Kdroh/f, Si:Hdgifi Sdndort niiiit Erflely tttr- 
tcnetlrojit, Fraknoi Vilmost mint I'axniany (Peter) es Matya.s kiraly 
t^rti'^netirojit ; Pauler Oifuhit^ kirol teljes jog^al jeibjy^/i meg, ho^y az 
iirpitihAzbeli kir^Iyok aktti Ma^yarorszAyr t^irtenetet az eredetj forrA- 
sok lehetti le^miij^tmdteljeHebh tiiriulioHn\ozasanak alapjiin irta mejer . 
de talAn rnondhatoX vdlriu f'nttlrr Gifttki reoiekmlf verol effvebet W. 
Thaly fdlmnnrol esak annyit nifind, bogy a W. Hnkorztj Fcrencz 
kora az o specialitasa jwhone ^apeciniitij'" f {i*\r), vagyij* keonkekiir- 
lo^k koze teszi ezt a szot, hngy- az tJ ,8petialitnsti \ a mi altal bi/o 
uyara nem valanii B&gy erzeket and el Tkdtf Kdlmdnnak reiidkivUl 
erdemdi^s, liei5a|,'p«itl«'> tiirtcuetkiitatui ok tfirtenetin^i szolf^Alatai irant : 
emliti azwtan a nemetiil in» Krajner imret, a kiiiek a iiiaf;i:yar nem- 
zeti szelleiu gyfiliiletrt^il liheg(), rt'*raHegesen egycddahi. Ossze-vissza- 
kii8z4lt fomuiikiijat igen tia^'yoii ertekteljes iidliiek — ^mosi vnluable* 
— nevezi (253. L); ftJiemh'ti azutan ThuU6rzf/t, mint a balk4ii ueppk 
IMdnotlroj^t : Acsddtf !ijndc:oi xrnwi a XVl es XVM szizad ki'izmfi- 
991^^96 es penztig^ye torteuetirojat, Mnrczali Henrikft lumt Jozsef 
cftiszar korAiiak tftrteiictiraj^t ; f^l emliti m% Lmtdfudjao »ilo hazfi,nk- 
fi^tt Kropfot, mint ki dr, Keieb szerint az n szabatos t\s tudoy niono- 
graphiii altal a magyar tfatenelemuek ^zamos jelentekeny reszere 
velett vilagOf*sag^>t — in a long series of aecnrah* and i^eholarly inoiio- 
gfnpbf^ ha« eluridiited many an important point of Htuiifariao liiHt(>r>'* 
25r^, I, J. Ily reni^^eges dieseretben rt^sze^iti Kropfnt , de a magyiir 
alkotmany halbatatlan erdemii, mert mag^^ar nyelven iittdro tdrtenet- 
iroji^t, Ltiddnyi Grdvont epen csak aixnyira meltatja, bogy consta- 
faija, tniazerint alkotni4nyt5rtenelmet irt ( eonstitiitioual history ): 
OrmoH Zmigmoni szorinte seninii egyeb, mint Arpaflkorhi.di mHtitutio- 
nab.s rsic) tlirtenetiro ; 3«i/// SAndor vagy Elek (Alex ) in^titutiorijilr^ 
ttirtenettr6 ; ,J'\ Kuhhtfji**^ institntioimlits t5rteuietir6 : Kolozsvdrff es 
<J«7arf/ K. okra^ykntatok; Fejefpntahf okmAnykutato ; Kerekgtfdrtd 
Arpdd a mag^^ar kozin(ivel5des tf^rtenetlroja ; Ikilfhsif F, iiiF*tittitioiiA' 
lie tdrtenetin'K Ldnczt/ (hjula tanar insHttitioiiAlis trirtenetiro m egy- 
Uttal (dftsz dolgok inija : bart) Rad\}dnH:ktj Fiela n niagyar kuzmflve- 
iMH t0rtenetjr()ja : Hnjnik fnur alkotni^LnytfVrtenetiro : Fet^ty FrigfifH 
alkotmiLnj-tttrtenetlr^ (!) ( constitutirmal history-, t*ic ! 254 l\ es Wtrt- 
«<7' a legertekteFjew»bb mflvek iroja a m:tg>'ar gtMioalogia korebfiL 




IBODALOH, 

Kzt a novje^yzeki't ndja dr. liaeft leiftijabbkiiri ttlrtenotlrdmk- 
fiak i'8 tfirtt'notbuvarainknak ; ha i^az. ho^y hozzatt*>zi ii wgi^n ai« 
,e^t'," szm skrtt ; mintba csak azt akunisi vHitnk uieg<''rtotni. Iio^^y tudja 
r>, itiiszerint volna uu-^ ttibb iH» iitMle hiit miut'k soroljoii o mt'gtt^bbet 
f51, midou a/ok a legjelewebbek a kiket d toiiyle^' fcilsoroU. No, lia 
i'/A liissti i*zerza akkor naiaryoii hianyonak az r» iMueretin a legiajabb 
kori, sck itmr u riii'irfbizii hv/av/. az 1>^H7 cb'itti) k<»rb»?Ji mjijcyar tiirtt?- 
iiebiii imdairHu tV'lnl 

Dr. ileifh mi^fc c>*ak a nevi't .st'ai emUti fril jkbalhatatlan erdemfl 
Koviichirh Mdrlon f hf orgy nek ^ re^i orsziggf} (SU*»eiiik e b^mitatramelto 
biiviranak, a ki ?-zakirorlalmunkat fgy egeaifi kiiiiyvtirral ^^azdaijltiitta; 
Jtismi Palrul neiu te?iz emlitest szprz5. 'Jimon AkoHunk, e kivalo 
alktHmaiiytiirtirjrsztinkuek «''s egyJia/jiigas'/.iinknak n nt'vvt szint^n 
jimii taialjiik mej*: bcjiiie, valainiiit htHhttf Bi-ni ui' vet sem, pedij^ mint 
a szerbek tctrt/^Di*h"'n<'k hbuieve>^ magyar t5rtrnt'tinija mar rsak meg^- 
I'rdeinelt*^ voliia a fiilemlitest: nincHen bt'iiiu* a lu've Kdrolyi Arpdd- 
nakf Cfidttki De^mnA-, Mdrki Sdndormtkj Ntififf Gyutdnak, ^(igy Jvdn- 
nak, hdvtfn/nfik, Tai/iinghwk ; seni Jakfth Elrkm'k Kolrjzsvar t<'»rttMi«t- 
imjaiiak, sem ihbdn BuldzHmtk, a Szi^kelyfnJd torttMiebiiilrjir imltatii 
l(*ir<ijfiiiak : basztalaii ken^ssiik mind e jeleseink iiev»'*t e koDyvbi.^u. 
Hurvdth Jddm k6]ti) nevrt iigyan niegorOkfti dr. Reich, de Hortfdth 
Arpdd jelt's djidomatikitsrol s^jfiiutugy iieiii ^rM eji^y sstot nem. mint 
Horvdih lntvdnr6L avagy mint Evjer Gi/tfrgt/rdf, h nnuz Xdjulorrdl «'*8 
^'simir Morrot nvm szid e|^yt^t!eii t'i^y sz(it sem. \em tartja rrdemes- 
nek Itilemntem Sfhttdrtmrt.n miathngy arnii tartja larltonak ftiierali- 
teiii a hazai statii4y.tikai irudalom oia^-^yar iiyi-ivu utt*iroit, Fmpat 
Ekket, honekdf hdeti Karolyt vh jeii^jilepri kivAlo tnunkasait, Jt'kH- 
f'altiSif ilovijsi'fet, Kdrosi JozHt^fet fjng Lnjosi. Rdth Znltdnt sem, 

MastVlol etlmohijrjai imdalmunkat .s/iiitii^y (vlhall^atja, mint 
archa«ob>^'-iai i'\s rnfirfirtrtielnii iritdaJiiiaivkat. Htinfitivy IYtir6l ejery 
j^'AOval iyvin noiisfafaija, iingy iiemcsak mint iiyelvtiuloH, tU' mint eth- 
nolo^ ia nttfy jelentoj^t'^i szolj,'4latr>t tett f iMlMmanyuHsa^unknak ; a 
jelert rumcn-buvar. Rcthg LaszliV, ki egyidtal aiint nuiid^jnatikui^ is 
u^yanrsak szamot ti/sz tiidoinanyossai^^uiikban, dr, h'iith ulvasoi 8zA- 
inara s/tiitt'n n«'tn letezik. Di* tan aa^ybaii meltutju iiiiitortearbui 
inHhilmimk kitiiai>»4egoit, az tnirupai hM Heiiszdmatm Jn,ret, Jpolgi 
Anioldfd. Myskovszkgt 'i Szot sem sziVl roluk. A mint li(Ji,'y neia szol 
egycllen eg^y ^fM vilagss^rte ismert, rt^ngeteg sokoldah'i |>raktiku8 
archaef>loo^u.sunkr(>l, Ihd^zkg Feren^zrdl e8 Hampel Jozst'lWd sem. 




I HO DA LOU. 



175 



Mulat^ig"os az irodak>mtditent'tirokn')l s^cnlu kin szakasxa, AVrf- 
bertf/t, ext a szor^ahnas. tio jf>l nirt!r>nrul sem tudti bibli(»;^'nijihot es 
sxerencsetlen tnuforilitt'^t majd c^ak hog^y iiem annvirii becsiili, mint 
loldy Ferenrzet, a kiiu'^l azonbaa vil^^jert sem idihiivk aitiiyi idfiiEr, 
oly erdemleges^en es oly inmlatte*je» kegyelettel, mint a ho^y idiizik 
Hdkofii Jcnonel (2*2!,, 222 OS 22H J i Kiil5nben iriidaliriumttlrtene- 
sadnk kcJzUl f«5lemliti '^zmni/nt, Simontfi Zsigmomiot, Xc<tffi'sijtf hnre 
Sdfuiort (^popidar hunjour and mi'diaeval s^feyle'* 255. 1 I, Radnait, 
C*mUaghot, Uodndr Zsujdtf Ltnkcii, thrnkdl {\} os aztitin bdzzajok csa- 
tolja Szana Tamdst la (255. L)< 7fffi?i Jdnosnak stb f<e hire, ^e kaniva 
Sxintii^' nein t'mliti Heiurieh G%t»:tdi'ot sem Azt btnno ay. emN*r, 
ha|0' bat dr, Keirh, ki maga is jfigtiidor, |pgjilal)l> a lu^- es allum- 
tiidomatiyiik kivAlohb niti\»d(iinidt foLf b'y>l) li rt szentplui, mint a mAr 
eralitt»tt tudomaiiytis szakmabeti ir^'ikiiak. iMiiet rhaJodis, meg pedig 
nem csekely mervben. 

Magyar Allamtiidornanyi Irodalmat dr. Rt^ich lem vett meg tudo- 
maMul ; b^^alabb inni iiiint kiti«>u irudalmi a^al Allanitaai injdalom, 
allamjotfi irodjilom, alkf>hiianylotir'nebjii imdalom es jniJ^boJesesxeti 
jrodakmi - i\ neki az oiiiuky'v : sot nen» tenz o kul(inbfet%et meg a 
tisztan tiidamaiiyos allamtani *^s a gyakorlati politika kcirobe \kg6 
pitbUdstikai irodii](»m kcizt seui Egy knlap alii tesisi o a gr Szichcmji 
htvdn. baro n>,ssp/eii//i Miklos^ gr Ihasttvfftf Aur^t, Komuth Lttjos 
publiclstikai niuiikait Z*ert7i: FtT^ncz momimentaUs allamjoixi f'*rtekeze- 
drvol tc-outra LuHtknndl rs egyi'ittsil ImIhi Eritvfis ,/ozsrfnrk enrapai 
birii allamhtilcseszeti miiakajaval a XIX, NZ^zad eszmt'inek befolyi- 
.Hir61 : b. Eotvm Joist: fe uagy ^cU^utosi'^i^ munk^j^t neui sukkal jobban 
dicseii me^j, mint Putfizkti A<!fo»tfi<tk an^ol nyelven i^ iiiej^jf»U*iit esijogi 
munkAjat, melyet s^^iiitiTi t'^y kalap alutt, (*mU(: UA *^r Stecht'ttifi latmn 
ef* baru Wcsficlenffi Mikloa piiblicishkai immkaival ; hanem elkoveti 
b Eoiviis J6z»tf irodabuj riiiUkrn meg- azt a nie^'riividitt'st i.s. bogy 
ttL*m embti faJ az li , Reform v/lmii oiiftsi liatasu, es uiiudcii keben 
remek publicji^^tikai umiikajat, 'llsztiti dUnmttuiotndfiiii munkat iieui 
emlit fdi e^yetb'n t^g-yet sfm ; besze! uij^yan valjiiiit a ..pfdltko'lvtjal* 
(sk;) muuc^tTapbiak iK:i^n iia^y ssiaimirul a iiit'lyi^k ujabb idtibeii nap- 
vilaj^ot lattak Ma^narorszaj^oii (251 L : de bogy annak a tudomany- 
ag^nak. nitdyet manap , Political &vmice^'-nvk bivnak Au^^bAbau en 
Amerikaban, s a molyet ^Political FhUonophtf" -f^sk hivtak Lord 
iirmujham korabaa, szinten njt'^vaii mar a msu^'-a ^zakszcrd ma^yar 
irodalma — i^rre at^vive Hsfierzfink au'l) Uallgatasba nitnLlL ^^'rhvanz 




176 



IROPALOM. 



Qyula mfivoi rA nez^ve ep oly kev^Bse leteznek, mint a Kauii v^ 
Ciyncha vagy HFijedm Sdmhr kiSnyvei. 

Ais *588zes jojsfi irodalombdl — />(5a^ F(*reni'z ertekeziir^i-n ki?ul 
— csak negy Alljtmjoo-i kezikfJnyvet emlit fiBl : a Kiss ]»tmnvt, Na^fi 
Erfwet, gr Czirdktfet es VimzHiUt \)lh\ \ i ininden erdtmilegva meg- 
jegyxes wHkiil Pinli^ a ^f^gy Erm rndve, valaoiint a ^x Czirdktfc 
is C8ak mf^crdemi'lne e^^ ki» jellemza niivltatiWt, mint ket liatarjeizo 
k5 & magyar itkdtmAnyussag t^zelli^mi t'ietobcn 1 KUltJobeu ncra i^mlili 
dr Reich az 5re^ Bartal aiinyira xiev<v.f tt^s ,Coiniiientar*-jiiit 8eiii, — 
neni Korlmhf, lUem, Boiwz niiivcit a niapryar alliimjogrdK \\\*m a DdzM 
-Erdeiyi KozjogAt" sem. A jeles Fidftk, h'tlemen, SzlrruetnrM az ii 
ktinyvi^ben e^n.^zi'HUog neni lotoznek, T('ibbot oioodok, Hem a mai^ar 
jogtilrN^m^luii irodabnat — Wt^tuzct GuHztdv stb. — sem a niagyar 
magdfijogi irodaluiii, biiHtrtojogi, vdltd-kereskfdelmi joffi a perjoffi iro- 
dalom I'iryaltalan iiern leteznek az o krktyvi^bpiu Ugyanoz all a rnauyar 
*i)ijMzi irodalomml is a rdnmi jogot t4r^al6 magyar ircfdalumruJ is. 
Ilasztalaii i» keressiik a dr Rtnch k{>nyv«Hjen Wfinrzcl GuHztdv, I'ltnler 
Tivadar, Kovdcs Gyuhi, Tim on Akos, Vsam'gi Kdrohj, WlmsivB GiftUa.. 
Nagff Fcrenci^ Zmgdd BetWj Levkmr Agost Vicsey 'JamdSf Natotui Mdr, 
Ddrday Sdfidor^ Tnrnai Fmiei\ Mdrktis Dt^isd, Hoffmann Pdi, Svhwarz 
Qusztdv, RA'fjfitmHsh^ stb, ijeveit, 

K5zigaz|jfatAsufryi. kozoktatiaii^yi, paedago^iai, krizg^azdasigi. 
mezftgazdas%i, katooai €s technikai irodalmiMiknak dii-^^ t'sak ipteze- 
set sem eniliti fttl: ugyaiiez Ml €»rvo8i irodalnmnkr^il is : peciig & 
KHly PS Koran If i Altai kiadott bt'l^-yog-yfu'^zati nagry mil esak nii^lto 
UiTgyh klietne iifiiiKt'ti cint^rzL^tiinkiifk a kiilfiHd obitt, 

lly >*zegenyos az a ke|K laelyot dr. Reich a kiilBld ele a magyar 
ttidominyos irodalonirol vetit m ily oriasiak azak a hezagok, a raelye- 
ket mfive e k/izben mutat. Ket^i^geiikivul megddbbeuUili'g na^y loulasz- 
im tcrheli i?zerz6t mind e rikita hezagokert. Mert hat ju* akarjou 8»?uki 
azzal kebii a szerzoiik vt^debiiere, hog'y e^y :^72 lapnyi Iti-edret. 
vajo' legtulebb H-adn^t miiDktUian neni b^liet anrtyi tiidos nevi't me^ 
osak ftil si^m eaditeui, mini a niemiyiuek a 1(51 ni'jii emlite^tU liib^id 
rottuk f51 rtf^ak iraeiif. ^Mprii ^^zaraz iit'vjegj'zek \enu& t^z cs»i[ian" - 
^zzel vedckexett mar ogy mat<ik irt-iuk is hasonlo esetben. 

Uraim, benntinket maj^yarokat a kiiHold ebitt ismiTtetiii ij^'yekvu 
urak ! Az ilyes beszed, az ilyes goiidolkudAsnjod ncm iiientBe^. Leg* 
fiSlebb azt bizonyithatja csupaii, b(>gy az dy sster/uk njindeti tiszteletrp^ 
melto jdakaratuk niellett aem vetettek szAnicit a maguk ercjevcl, idc- 



i 

i 





mODALOM. 



evrl, k5nyvkiad6i es ejj;A'eb kf»riilmcn\eikkpf, mnhin a ma^^yai* iroilalom 
multj^nak es jelenenek ismertetescre vdllalkoztak. Xera gondolt^k megi 
hojfy akarathmul \n megrrffuikitjak es akaratlaaiil i:? c^Hilaiiyitjak a 
kiiHuld elott a nKijjfyar nivmzet sxellemi eletet^ midon elhal(|;atjak meg 
tt Ictozoset 18 ezen szellemi clrt le^tttbb Vii le^fcibb, mort ttnlonijijiyon 
maj^HKlatainak : ezeu uiaj^aslatok ktiziil cisak eg^^-kettot mutatuak be 
imi^-amii^, mil sera mondo riividsiegi^el : niiad6s»z# egy kisehb 
csomu Uo7.ep^Kt*r(i8eg^et surolnak fol : i*^n altalan pt^ditr tizszer-huszsssor 
aniiyi hatod-het»?drani:H koltiiiiek iin^ir piTdikatorinik a iievet h^zz^k 
fi3l n mult 87,Azadokb«>l, a maj^yar iroiiahuu il:ijka- mi^!^*' Lryt^nu'kkorA- 
boU mint a hany tudosuiikuak a jeb*nkorbtd. Mat az i^'az, lio^^y bar* 
mennyLre c^ekelys^eriiek is at oly irodalmi alakok, mint Alvinczi 
Feter^ Battzi Andrdsj fldcn Ga*gdij, Gergei Alhtti, Gdl Hnsznr^ mrg 
bdro PHrCczy Szidonia, egy^ vagy mas sy,einpoutb61 tekiatve, megis 
mogvihiii*'Oiiit4sara szol^aJbatnak a magyar irudabim i'ejiodesi ineuete- 
nfk i!» e tekiiitetbrd meUaii hidyet us fu.q:hilliatiiak a ina^^yar irodaJiaat 
i^mertt'to umi^akban. Igen dm, de as megis csak foDtr»sabb, ho^fy a 
kiilfobl meg'tudja, ho^' a magy^ar ncmzet ertelmi vildga luin^* magas- 
Iati»t ert td a ket Bubjaival a matbematikaban, LiHidriial a physikA- 
ban, Budautti a fiim-ugor nyelveszetben, iiun/alri/ Pdlhil az uthno- 
logiaban, GtAdzichcr Itjiidt'zrzal a perzt^a i^ arab n\'plv«''szetben, az 
Iszlam culturtdrteneUiieben, Szabd Jozseffd a gefdrjgiahan, MihdlkoviCH- 
csal a biologiaban s?tb., mtnthogy az angol rdvaso asit me^ij^udja, bogjy 
hogj^an blvtdk ehiiuJt szazadaiiiknak uem cMUpan b»iL'j<4iMitekenyebb 
kiSltoit — pi, ZrintfU, Gf/dnfjijo^sit — de hatod lieteiLrari^u vagy epen 
apru-csopro kiiUoit is. Hisz iiL*ra buj, ha a norAjlki fajruor vagy a 
birmingbami iigj^ved vagy a glas«^owi kOuyvtdrwegi'd uemzetliiik ir^nt 
erdekladvcii, ttidoiua^ul veszi a dr. Reich kuuyvebol Gdl Hmzdttf 
meg baro Petioezif Sziddnidi : a baj csak az ha a Gdl HuBzdtok es 
Pebdczy SzUlomdk niiatt kif«)f,'y az ismerteto szerzonek idije, papirosa 
vag}^ nynmdafeHteke, m«*'g mielatt beniutatUatiia ulvatiojaaak azon 
fenyes eredruenyeket, a luelyek a tudamany egy \\\]fy mk^ iVgaban 
magy ar tudusuk buvarlataihoz fiizoduek. Mas s^zavakkal : ha valatiioly 
hozzaerto, tanult 82erz6 hozza ftig a inaj^a mfiveben nemc«ak a jelen- 
kori magyar irc»dalomiiak, de a XVI., XVII. e^ XVIIL szazadbeU 
magyar irodalum i.'^mertetcsehez i**: hit akkor arra valo tekintetbal, 
bogy a jeleakori tiidomanyo?* irodnintnnU is keUii reszaranyos nuVvek- 
ben be^zamoihaHSon. legabibb is ket hatszaz-batszaz b*pnyi kf>tet 
inegirds&ra vMlalkozzek: vagy pedig^ ha ez aiiyagl vagy egydb 

ATUKNAETTM. 12 



^ 




okokbul ncin telik t^te* liiit akkor ne roszletezze d2 eliuult ii7A7.'ddok 
miig^ynr iroclalml USrteneteit oa lo^nilebt) a mnlt legkWilobb irQcLiljiu 
alakjainak — egy gT'>f Zrhuji Mlkloftnak^ Gyfinipjominckt Apaczai 
Ctt^riftek atb. — fohiintet»»spre szuritkoy.zek hojsry aziitan aiuiil ti>hl> 
idejo et? rere niaratJjon a legujjihb kor iradaimanak s kiilOiicison a 
[e^iljabb kor tudortidftijoN irodalnjaiiak ecsett'Itsere, mint a mibol a 
kitltVlId erteliuii^egre eg>^(^t<eg:ye(Iiil ertlu?ti meg", hogy hat tulajdonkcp 
miuu ^ziiivonaliit is eii el a itiagyar nenizet i^zeUenii eWte ? Ez uton 
aztan 272 hipuyi Ti-edret vagy kis H-adret kciUnkebeii is nmndbat 
aimyit. a mi a kiilfttld elokt a maffy^if noms?et si^ellt*mi ert^kt*nek» 
iUL*tiile£j V7A*n (Ttt'k hiiiiev( Tn^k jelent/i?»i''gtk'ljt's mrrvekben valiiatik 
diuiycn\ Amdi* dr. Jteicb k*1nyve jelen tartalmjival iiem tt?sz j*>bb 
9X(ilga]atot neai^etUfik iig-ycnek a kiilf^Md (dott, imut a miiint bolmi 
gyttmf1b3stony^8«t5 villalat himevenek e<?y oly nemzetkiizi gylimOlca- 
kiallitds tenno, a melyeii hiaayoznek nemcsak a palmagy UDiidcs, mcj; 
a grdnatalma, dr a jo fajta szolu, meg a jeles oszi barar/k is es 
csiipan vadkrirt(% fii 7.1a -alma, lop(')t(1k« meg csicsoka ieanc kiallitva 
noli^ny dartib kituini ditmye. szilva melit»tt. 

A »zt*pirodatomr6l mkr sokkal sikeriiltebb a dr. Heich rajza. 
Neni foglaJkozhatutik jvlen ken^tbeii mtivTiiek o tagadhatatlapul erte- 
kesid)b resztvoL Ainde iduvonatko/.olag is mog koU jogyozoiiuk, bogy 
tt:eopirod;ilriiiiiiknak i.s szAma?) kivaliV munkasat hag}tJi tigyobiien kiviil,* 
a kik pL'dig megerdpmelt. k volnaj bogy vtdOk szerz<liik kcimolyaa 
foglalkozzck. Valoi^xiinilpg le.sz lurg ki-itikus^ a ki ezt majd tiizeteseb- 
bcu m<'giiiagyarA/za iieki. 

No de vaiiiiak, mint mondaiu, a dr. K« nil ktitiyrc'iiek j6 oldaiat 
Ja. Ide tartoxik eho t^orban az a jtil kieszfdt, szdiemes ktlriUtidantes 
Is, a melybcn szerzfjiik ncmzftiink ptditikai vs tArnadalmi viKZ-onyait 



1 Ez a kifogiks nie^ ir^nSiDk meltatA!44iiak kordenere U kiterjcd. 
Bfvik Ircidalmi kcp/ettsi^gfi isineri'is«'lm val»'>:-aggaJ fiiljajdult eKittem 
a fitUitt. Jio^'^y dr Jieicli irunoiiik kuzul cfc^ak kettot enitlt : a XVIL 
Hzazadbeb baro Pehtirzy S/Jdoniat T'n a iirhany f'vvel fzclott ellialt 
Wohl Sttdanjcr Egy ?szot seni 8z(d dr. Hoicb nem Bajza Lt«iikc'rol, 
Majtrnyi FlorAnd, Atalar<f*l, WobI Jaukajcd. sem Cz^bel Minkarul 
Gyarmatb)' Zsi;;drivVol, Geijc/A* SarolliiViJ stb. jgy iiuhajt Rd ax en 
lit^ary-gentUnuauera Egy tokiJit/lyoM aestlintikuMiDk s/erint haug- 
sulyozui kolleui* nirg hliuiat, S/.asz Karoiy t'l.s{i iicjtt, tovabba Atajft 
kitibio IrhetiHr^^fi leiiriyat, Szalay Fruziiiiit os a rt'gebbiek ktiziil Sxe- 
mere Paine K^l«fcky Vilmit e.s Dukai-Tokacs Juditot, 



moDALDM. 179 

mint Hzellemi oletiink oktani battorot oly gjakraii igveksssifc resziDt 
ii niultbo!, iVf^zijit a jelonbi'il vett ani^ol, franczia stb.^ sot keleti par- 
huzapiokkal is megvil^itaiii. A dr, tteich ki5n>^xaek uz a rt'sze itron 
elvexetes es az ember fcibsnieri beloU» nzorzu t*zek":^k5Hl cjlvasott^u' i^ 
e^s uein mludminapi elim-olrt Kar^ ho|,'y niidun pulitikai iiitrzmrji\' mi. 
nev»>lo hata.sar61 szul, iieni ijfvckezett tuzetesrbbcn kisziiiezui az 1848 
elotti iiu*gyerentl»zer liatasat Hzellenii elptuiikre. Az angtil olva^u fgy 
a dr, Rekh k<SiiyYtH>til iienicHak azt nem tudja luejj. liogy miben 
kUltinb(Jz*'5tt az 1H48 objtti magyar vanne^'ve ktizgynb>se az angol 
^Qttartrr'Session* 'tidy de ueru jon ni arra a (jond^ilafni aeixi, hojL^y u 
mi torvonyhatosAi^j Mnkormilkiiyzatuiik a maga NzulAsszabadsApival rs 
az crtelmispget abban az idiihtjn tuluyomo re^zbea kepvi»e(5 nemes 
si^goek ebhen az ?>ukorma!iyzatbaiii folytouosan tftmrf^'rs sz6nokl6 e» 
ki5zijjaz}^ata,Hilag 1111"*? trirvihiykozc'^HLIry eljaro szrrepelgeteHevel oly:in 
tanfolyauia volt iieim'sak az alkotiii4riyo»Hiij^nak, d*^ egyiittal a szel- 
k*ini elet nem v^' a^anak. a mi no abba 11 az iilubtMi, Sviijczot es Nor- 
vegiikt kiveve, uem k'tezett t^ehol az eurtjpai .szarazfOIdOn, 

VcgUl miig egj mcgjegyze»t kt'll termem dr- Reick aEgtd ki- 
fejezt^scirp. Szerzonk a mag-yar kOzeletre vonatki^zula^ itt-ott oly ki- 
rejeze8«?ket ha-sziuil, a melyek ug-yaiic^ak felrevrzethetik angcd olva-soit, 
Arra* bo^^ Coit/tn MdUfnst Mafthtur (sic) Coninusnafc nevezi mnv- 
U'lten (4:i. 68 14M. 1) meg nem fektetek sul} t : amde, midoa szen&onk 
niagyur k^zuemest akar mondani vag)' pcdio^ e«;yaltalAn nemest akar 
mondatii, biderrtve a magiiisit is, de mindeiieBetre beleertvo a »*)k 
azazezer kiJzuemo^t is. es ezt ezzel a kifejeze^sel ,noblenien* veil 
joiiak jebvJii (36. L) ; akkor minrtcneHetre toUJiibdt, ortelomzavaro 
tollhibat kilvct el : mert az aii^'ul olva.s6 e kifejezei* aJatt „nohleman*^ 
f^enimi egyebet neni ert, csak mij^nasi, vagy is herczegot (duke), or- 
grdfot (marquis), trrofot (pari), al^otbfc (racoimt) es eg>'8zera lordot, 
vag>i9 banVt. Mar a baronet v» a knight eem nobleman angol foj^alom 
sxerint, aninU kevesbbe a ezimnelkuH ii*'me», a squire, ilk't(ib?g esquire 
a ezunak rtgibb unu^ul ko/.joy^i tTteliiiebeiL Mar pediut dr Reicb a 
36. lapon nem nijij^rna-'^t, banem t»|i[yaltalan nemtst, e» tiilaytim<>big 
kozTu^mcst akar ertetni. Ez a tollhiba annyival inkibb ertek^mzavaru 
k^het az angol olvasora nezvo, miuthogy szerziSnk m(ivt>beii nem fej- 
tette ki a iiiagyar neniesHey" kuzjr»gi f<>y^ahuat, (i^ mint azt ilk^to 
fszaka^zaiban kifejtejue kelk^t volua, hog^y mo^^irthetave te^e, bogy 
init i'»rtett a iriajt^yar kftzjog: en tarsadakjm a .nemes ember* fo^alma 
a]att 1848 ekitt is, mit ert me^ ma is. 

12' 



'^ 



180 



IRODALOM. 



Altalabaii vove a dr. Kcich kfinyvc sajatszorfi benyomast t«^sz 
reaiik. ^Ajandek lonak uom koll csik6fog4t urzoi.* Ezt tartja a ina- 
gj'ar kOzmondas. Ks vz All nagyJAban vevc a dr. Reich krmyvi'Ti' 
nozve is. OrUliiiik, hogy oly tanult, szclcs latkorU. viljij»lAt()tt os sz«'l- 
lemes ember, mint dr. Reich. fOlkarolta a mafjjar irodahnat az angol 
olvasokOzimso*: eliitt: do najryoii sajnaljuk, hoj^- ezt oly iiiodoii totte. 
miszeriut mMii hallgathattuk el fOunebbi megjeffvzeseinkct. 

Tal&ii egy mAsodik kiadAs alknlinabul kiboviti munkajat. a le;r- 
ujabb korbeli tiidomaiiyos magyar irodaloin raeltobb ismertethot.'s«' erdi' 
keben es akknr ef^yuttal mejjtisztitja a kiinyvet Hhitjelzett hibaktol is. 



«rXfVEKSITV KXTEN8I0N.- 



— M^sfidik k^zlemeiiy. — 

IL Az UniYerfiity Extension megalakuMea ktilfoldon. 

Az egyetcmek aem zArtjik el f:il;iikat a kor knvetclnit"Miy«M 
«16tt> Slit az egyetemek tr»rtenete azt bizonyitja, ho^y #*^-<^^y 
uj k<tr sz4*IU4jie ma^tikat m e^yeti»int*ket is atalakitotta. Tcljesen 
iltiilakultuk a ronrtirttsaiit'e t-Hzmi-je alajijan ; 8 az t';j:yetemi«kt't, a 
nielyeki^t lU e^yluizi es politikai d<ij:inati8nius a laiiti nyelv utjAn 
k a nept'lettol elgzigetelt, ruirendurf aJtal, tiiajd ptnli^ a tnVn- 
rdl in kinletett iiep-j^oyverainitafi elve Tlnnnasitis* kezdemenyeze- 
sevel visszaatlta ii^raet a [lenizetnek. A neiiizet lUf^lveii kiiloiuU 
sen Woltf Ota popuJaris alakbati sjizolalr riiej; a tadomany 8 a 
pMiruffwh' meg ma is me^iiyitjak a nvMiiet e;^yi*teni tenneit a 
piifli&tenu'k.^ 

Ilalleban Haim irodalomturteneti es Selinioller Tienizetjrjiz- 
daszati publirumainak zsufult tin^meiben a vjm»rii puljrarok uiajd- 
nem t<ibb!^e-ri>t'n v«dtak s Beiiiid^en \h)\i\ Dii^Bois Keyiiiojid iniut 
a vjirusiak v[i uly tUrLd*:miiir^l kiizdottt^k alio lielyert. laiiit asc 
egyetemi polgarok. FrarK-ziaor^zagban, nevezetesen a pari si t'gye- 
temeti c szabadsag az e^ryetemi szabalyzatok szeririt is meg 



* L ez dtalakulast : az AthoDaeiimban VI. cvfi>Iy, L. 2. e» 3. 
^Karnalian iiM'gjelent ezikkemot -Az eyyet^emi tauuimaeyozai< feladata*, 
kul5a<J8en JIT 2tV2^ 1. — Szepeo niidtatj:i nevexoteseu PufTendarfnt, 
Thiiiua8ii*st, Wolliot (s kiiJoniiHen Xagy Frig^e^t Hetmer irodalom- 
t«1rtt»netebt?ii s erdekeson niatatja b^ a tudomanyt Qepsxer(igit5 ninz- 

giitmat egt-^^z a jelriiii,''. de esak Nrnu'tor^za^^ra vmiatkoztatva i Jiirg-eu 
oiia Meyer: V'okkshildung uud W istieascliaft in Doutsclihvad wahreud 
der letzten JahrJmaderte; Berlin, I87ii. ^ 

ATllKXAKt M» 




.182 



UNIVERSTTT EXTENSION. 



inkjil)b ki van td^ilva^ a mennyibon bArki is mint « audita ur bene 
vole"* a dekaniitus titjaii ingyen iiyert kirtj^a alapjan eijarhat 
— fclteve, Jiogy ax illetri taniirnak nines okadatolt tllenvctese — 
el^adtiBokra tis gyak<>rhit<*kra (eouj*s» eonferenf-e^ d esennees).^ 

Ddnidban barki b:iil;ratlitttjik nenire e» alUisra valu tekintet 
nelkUl az c^yetem nyilvanyos eUiadasait, 

Franczi(wrs::dghan : livrt's (•ours, audittires -jegy alapjan. 

Skfkndb'iH 1894-i^ barki is — mjnden elozo vizsga nel- 
kUl- csekely dij nieliett lato^atbatta a \wi::y ftkot egyetemet. Glas- 
kowban iSS4-beii ot jrles tniiar kViUm birdt^tett barki altal lato- 
gathato egyefemi eloatiiUukat. 

Az oroazorsza^i udtv^sai uj egyetemen IHUo ota „a ter- 
m^szettudc'iBok Ui^asafra"* czime alatt egyctemi tanarok 1 — 4 
senieHterre kiterjedolc^ c^sakis tenn^rtzettudonijinyi diemakrdl 
tartan ak eloadaBokat, a iiielyekben barki is reszt veliet — tokin- 
tot nelkul ntmirc, korra, aUilsra. vallasra. eb'ikepzettse*^e. Eg>'- 
egy rtemetiteiTe H — 9 eloadasi eiirsus esik, a nielyt'kert a hall- 
gato semesterenkent 20 rubelt, egy-egy ourHUBert 3 rubelt fizet ; 
d<» a vafryontalanHafr kiniutatasa t'setebe n es rziinen a rt'*szt vevok* 
nok Jiiajdnon* fele a rtzetet* alol iVImputetik. 1 Hll-'i IKi-ban a 
haili^^atok sziliiia IIMIOvrjIt, kelb!rrm?id roszben nok. A raa^asabb 
niatbcsis riirstisat UM-eii. a z<K»l< ij^iait 290-cn, a pbiaikait 30(>an. 
a bakterologiait 340*en, az anatomiait 8fi(Veu bdlgattAk, A jovi;- 
delmet taneszktJzJ^k beszerzesei-e, az el^adasok liont^rdhbtlra, de 
az ogesz jovedeleni ^if) ^/(^-at a vallalat tiuallMsitaaa enk'keben a 
tokc^jsitesri'^ ff»rditjak. Az aOanitol sein nem kernek* sem notii 
kapnak rtfjrelyt. 

A) Anglia, Legmcrevebben zirk^ztak el a mindeneket val- 
to/tatr^ kor Hzelleme elol az angol egyetemek. a melyek kozep- 
koH alakjiikat a legujabb idilkig megoriztek. Letltket ea fentar- 
tAiJukat biztonitu roppant anyagi alapjalk - kQkolog Itiggetlenlt^k 
az cgjetcnieket 6p ligy a kazv^lenienyt(ib mint a konnanytol. 
angol t»zcllein e fellegvarai conaervativ mtidon ragaszkodva 



^ L. a kftzelebbi erdekes, t^ tArgyra vonatko26 azabfllyzatokat : 
,Le livret de retndiant do Paris Publie soui^ les auspices du Conseil 
de rUuiversito de Paris 18^1(1 117.* a 72 I, 

^ Az oxfordi egyetemiiek alapitvAiiyi evi j^vedeline 8 millid 
mfijka. r:uiibridgee 5 miIU6. 



inflVmitSITY HXTKIISIOK. 



isa 



az drtikSlt rcgi alakhoz. mi^^ 1^51-ig is a nem-an^likan vallis- 
ban akarlsllyt lAUak e^^etemi fokozatok clnvfr^sere nezve, sot 
megeirenz 1 ^^5T-l^ rsakin igaxiin vjigyonosok szabatlaliiia volt iizegyc- 
teiiii tanuliiianynziis, mivel a diak eaakis az efryetem heiyehoz 
kofutt colle^^ckben Likhatott s itt az evr tai*t/>zkodAs 'A — 4 ezer 
markaba kerfilt. ' Mindiuiu4lott az nn^o{ e^'vctcniekben. bar tor- 
tem^tiU*^ fiuiit«'^7 mejrmerevlilt najafoti alakbaa nieps az anLCdl 
iie^nzetnek szelkmie t^lt a moat, mititin 8tuart Janos folyaradd- 
viayaban ezen anp>l Jiemzcti szelleni ezdlalt njeii;. azon 8zellem, meJy 
az igaz demokralia erdekobeii niinden egyes an^ol polgiiniak 
niiveltBt'f' utjiin lefeKiti'ndii Hzelli^mi ua^i^koniaagat. onallos/^rat 
slir^ettc, mely a szeretet valliUiinak kovetehneriye ertelrnebtni a 
lelki szelleiui gazda^sa^^nak az ez utaii HZiiinjulioznkkal t?s i^be- 
zSkkel vtdo inegosztdMt kivanta: az angijl egyetemek e aziizatot 
niegertettek.* A rambridgei egy eteni az Ojryet egy valaaztnidnyra 
bizta oly titutiitassal. bogy ket even At kiserletkt^pen iTiidezzeii 
eUiadaai cyclusokiit. A kiserk^t ruin den tekint^'tlien bovak. ygy 
[10^7 a canibridgt'i egjeterii mar lH4;^-baii vegl^'t^^'sst'Ji megbizta 
az eddjgi va]ai?xtmanyt ily ek>adAsok tartasaral valo gondosko- 
ddasal s az ily eloadasok tartasat az egyoteni allaiido progranim- 
Jaba M ik vette. Mar lH7o-ben kovettf Canibrklget Lojidon. 
lH77-ben Oxford. 

Ez ujita.s kUlonbeji iwm vidt (dy forradalmi, Diint mincinek 
els^ p^rezre feltliiiik, Anglia a rnendes reiV>i'ni chissikue orszaga, 

» Ru8i»el: Volkssrhtikn, 101. I 14. I. 

* Erdekes kiiklnben. bLi^ry a t!Hmbridj^<*i ColJegeN cgyikpiiek. a 
Clare CoUegenek loil-beii kiaiiittitt ulaplto levele a tud'oiiiaiiyuak 
kJii'/^kincscse valo valasit ohajtja : „ur pretioNU t^cit/iiriai* margaritu ab 
eis Htudio et doctriiia iu dicta uiiiverj^itate invfata et etiam arquisita 
iMm sidi modm latt'at sed ulteriu.s divulg^^tar luct'm*|ue praebfat dival- 
gatu iiM, «|ui aiiibulaat iu seaiiti^ igTioraiitiae tt'nt*broji*is'' (1. Roberts 
EigtheiMi \c'ar!* of Uaivcrsih' Extension. Cambridgae 18^)2. S. IU,, 
idezve Fleischat'r: Znt Gcsrhichte dL»r englisih^^D Bil dungs weseiK*. 
IHHH es Lerlen- ; Le r»">le i!f»cial des 1Jiiivt*rsiti?i< iyi>2. 7. L) : s ug^an- 
csak a eandirid^'ei egjetemen a C'ajus College rectora, WiiliaiD fHdl, 
166t)— IBtin kiizt kiadott ri^>pirataban uA tanulajjlnyoza^, a/, i&kcdik- 
es ogjete in ekaek a .szentira^^al eirybpbaD«j[zo igaz reformja*) az I'lii' 
versitj' Extension sz<'»sz6l<ija, a ineiinyib" 11 azt kiviiija, liogj^ az egyt»- 
t<*mi niilvi.dt^<fig, a luigNnbb vdmsokban tL*rje?*ztesaek a nelkiil. bogy 
a virogi pid^4rok eddigi rendes faglalkoz^si^uktol elvonatrmuak. — 
(L, Akaderaiache Revue III. 35s. 1} 

VV 



^ 



uyn^KRsmr extensiok, 

Igax ogvan az, boi^y lH45'ben meg biabji foljamodiutk i\z oxfardi 
t'fQfleiii beli i!:yul^sohez, bogy ^tpbetKeg^es e» jo erkob*sii itjfikat 
ineg szrgejiVHegtik eneteiT is boesassauak — lia erre jol el vnii- 
imk keszlUve — az egyetemre" ; i^z az is. hogy iHoO elutt 
c'ftak az nuglikrin viillAa bive juthattitt akadi*miai fr»kiizntra: v<»gre 
igaz az ii% bogy niulun 185n utaii u tanulmnnyozjis ob'sobbStasa 
i^rdekebrii a parlanierit egyen iiagyobb varnsokbaii tatiszi-kek frl- 
'iUltasat hozta ajaidatba, az oxfordi egyeti^m viaszaiitatitjTotta : 
mind ez igaz : de maarcszt teny az i», bogy a gradua elnyer6- 
B^nok bitvalUshoz kotott^egc't mar 1 85 1 -ben elejtettok, bogy 
18ri7-bt'n a vizsgjtlo bizottsrtge»k iriikodeaet neracsak Oxfardboz 
k5t(U!t*k haiiem megongetltek azt. bogy Oxfonlon kivtil (a bol 
24, Cambridgebeii 12 Colleg'^ li'tezt'tl t* lui'lyekben 12 — fJOU-aii 
laktak s egycnkt^it }i — 4U*H) niarkat kr)lt(Htek) is lakbattak egy^^s 
kijtdolt vslrosok rollegeiben, teny az. bogy az egyett'm iievi^ien 
es niegbixtisii^boi a videki/n miikr»do vizssgalo (*s kejiesito-okiiiAnyt 
nyiijt<'> bizottH^gok eh\. lievezpteHoji a rainbridgei cl^ isriT-buii, 
az oxfurdi tde l87')-bea mar nok in alli»ttak ^ igy czeii ido ota 
az egyetemi oktatAs U^ren a rioi kerdes kedvez<i megoldast iiyeri ; 
tiSny az. bogy 18(j9-ben fdnieatettek az egyetemi ballgatokat a 
eollegekbea valo bika?* kotflezettj^ege abSb ugy bogy innst a 
szegeuy tdott is iiyitva allot! az I'gyetoini |)alya s ve^n* teny az, 
liogy 1884 ben a videki varosokban mar is 14 CoLIeget tMige- 
delyeztek az eg>'etemek. Az Oxford es Cambridge Col lege! be 
a ronfettsio falai on'ige elzart egyetem tlgnlt teluit» tialoniiinyos 
fokozataira felemelte a nom bivataLis egjiiaz tag^jait : a eollege- 
ki't kivitte a videkre, si)t meg a I'ollegekben valo Uikiis alol is 
felszabadita a rorekv^it. Az rnivet*sity ExtenHJon lebat i*gy foko- 
zatos fejlod^snek ttM*m68Zetes eredineuye.^ 



' Az angol egyetetnekre nezve — eltekintve nagyobb mCivek- 
t^il — b Feliiieri : Az iskolazas jelene AngolorszAgbaa 293-^^57. 

Szabd J(W*jief (reetori bes/edi, Kanaan es vegre Grosz Emil 
ezikkei a Budapest! Szemleben 

Meg inindig i^rdekes ; Huber: Cber engbsehe Uuiversitaeten es 
kidi'Hiijsi'n a/ aiigol szt^Ilem ^ajatossaganak liaom inenrtigyelese es e 
szelleujaek a neveles es oktatAji tereu val<S en^enyesiilesenek feltim- 
tetese miiitt Wie^e ; DeutHclie Briefe Ubef eugli^^ehe i^niiehuug. 

Az aiigol egyetemek szervezete es elete a mieaktcU ex a mi egye- 
tomiink r>skepetol : a nemet eg}^etemeket6l lenyegesen elter, Ezert 
is a lonti'lihiek nerai inegvilagof*ftAsa erdekeben raegjegyzem : 



tJNIVEBSmr EltTBNSinN. 



1S5 



Az e^netfiji eddigi szervezpteii es uiiikc^tleBcn mit sem val- 
toztiitott. Az \\]itAt> rsiiliis nl)l).'ni allr»tt, h*>^y nz e^yeteni a Ictezd 
8xervekh<»z mvg e^ njat tereiuti'tt egy valHsztniaiiytiaj:. a niely 
gz eg3*ett^ni miikiich^st't kifelt% [eMe is irahiyitja, az e^yetemnek 
a t^rsailiilNinra viil«'> liatitwiit kitt*i*jegzti. E/ert ift ez uj niozijalfnii 
vezct(» trkoU'si s^/viiit^lyiM'i^i't lielyt*8tni iuntvik Uiii varsity Exten- 
sion — kn)li*rji — t%vet4>mm'k. 

8 t*zefi Eiiikoiles num szoritkozott ti, H, iu, 12 unb saru* 
zatos eloadaaok tartiUjira az egyeteni szekhelyen. Az Ugyert 
biizpi!kod(>, klll<ln!»r)z6 varosokban letezo p^rycHsiilrtek, illetolc*^ 
maguk a var*>8i kr>/,tieiri liiitosapnk ily sonizatos eliiadasitk tar- 
tasara n<*ni t-sckely aJdozatt.il fVlkirti^ nz egyetemet (fiO — 70 
funt stt^rling). 

Xiittinfrhaia, Derby es Leieesti'r varosok mar ISirj-ljan 



1, ho^' Ani^Iiaban van elftadast iis tarto e^yetem 6s eloadast 
nera tarfo, haiii?jn rs^akiy vbsgaln e^yetein. Az eLsa typu^t Oxford t»s 
Cambridge ei^^yr^reme ffjezi ki tisztan. a riiasikat a Inndoni. Sziikso* 
gpSH*^ vah a loiidoninak f rddilitaxa ; meit itt nyortek e^>etpmi foko 
zfttot azok, kiket iJxfurd e.n Cambridge felekf'zeti elfofj^ultsiin;- miatt 
vizsg^aho/ neni bocKiUott : 

il, hof^y az etryeteuii liallg^atosa^' a legiljahb idtiig mteraatus- 
han. i^ollegekben volt kenytelcn lakai (csak 1869 ota non collegiete 
^tiidea?*) : 

3. hog}' tulajdoiiki'peiii t'£j\ t^ti'iiii eloadaaok nehxd ^em voltak, 
hanem csaki^ eollegei eli'ladasuk, u melyek'^t a legujuhh idr>kig csakia 
a cfdlegehi-z tart*izt>k li:d!garbattiik s nielyek Jeiiytgih»g vizsgAra i^lo- 
keszitii jelJeggi'l Itirtak t 'sak a legujabb ido «'it'i ludliiathatja a col- 
legekbeo iartott tuudijas eloadassokat banin'ly egyeti'uii haUi^^atii : 

4. mimka ogyetenii ballgatoiiak vagy valasztott, vagy hatusagilag 
megjeirilt , tutor- aban m^'gvan c/Jmlege^ vagy valonigos lanutmanyi 
vezetoje. A collegekben szigoru a hsizi-rend : 

5. hogy az altahink agyni^vezptt philosophfai facultafs Aii-liAbati 
meg mindig iJo*gtart*>na a ki'izcpkori elokejizito ^alsid^h" fai'iiltasi 
jellegrt, a meimyibi'ii miadeiiki az idsfi egyeteini gradu.st e t'aeultas 
tArgyaJbul veszi (Baehebtr of Art^l. 

Valobiin I rdekes latni azt, bogy az aiigol rendszor i.s — bAr 
oem oly gyors It pti^kkid — d*^ iin'gis k(y/t'!i*dik ji rn'^tnet M*\ A fol- 
k*ge n*nd.-/errel ndiit ehvel szakitutt; a viz.sgiia val^j eliikeszitessrl 
szembfu hanj;siilyi»zza az egyetiuii eloadahukat. az I'mzetleu tauid- 
niimyozjist ra londrnd ogyetem is eloado egyeteni kivan ieniiif. rni 
elb'nben siirgetjiik az interoatust es a tanidni4nyozas UHrttket a vizs- 
gakbaa latjuk, holutt igen gyakran a vizsga sikere vs a taiiubrianyo- 
zis teuv© forditott viszonybaii van. 




im 



naVERSlTY EXTKSI8I0W. 



I 



k(Jzk«Ut&ej^en biscUtsitaiiiik karoni norozatos eltiatlaat az migtA irt>- 
daJombol, (ihymkilhol im a rn*nizet*^'iiz(lasa*rtanht'>L IST4'ki jaiiuar 
havabaii York ^^rofsfig. iriajd kosubb Liverpool, Sheffield, Lud^ 
varosok fordulnak az egyetemhez ii Mzt-oniNitt I'lirsusok szAmara 
taju*rok**rt, Mej^Hiato klUOno.sen a miinkjiflkoruk es et^yesUk'tok 
trirekv^.Hc sorozatusi elt>adas«ik letpsiti'sc enit*kebt^n. * A ni»rt- 
lminbt*rlandi keriiU'Tbeii, a koszpiibuny/ik c kerUk^ftdn>ii lS7*|.bi*ii 
negy be!}cu reijd*iztek li ncmzetgazdiisztitbol suruzato.^ eloadiUu- 
kat. A ciirsua veg^n tartott viza^alaton ez elso dijat egy baiiya* 
munki^s, a mtUodikat ej^y givMhi^ iparosiitik, banyahirtokosnak, 
parlaiiicnti taijnak kMinya nyerte eL A banyasznk tarsuk tryozp- 
tlelinrn k'lkf?4edve, «!aurentiis*' tarsiikat az cj^esz banyakprillptben 
korillboniuztak, gyiib'^seket tartottak s iiiiadaddi^ ^yiijtogettek. 
ni!g tavaszra ot kiiklQbuzo Jielyen ujra biztositottdk anyagilag; a 
cvfb'kus eloadaaokat. Eiry-p;:i:y bat oluadA^tow ryrhis ^\ sbilliaprbp 
kerlllt. S kesobb, lss:j.ban, midoii a sanyarii anya^^i vinzoiiyuk 
miatt a iiiunkaHuk imiiika!>LkTikbo! inirn/ir n**rti biztoHiffijitt/ik a 
>*orozatos ekiadibokat s a Tradt* luiordioz it* HikeitdetiiU folya* 
modtak. niivcd enin'k alapszabalya az ily rzelak t;imogatjisi\t neni 
oltdi JVl — mozgaJniat luditiittak az abipazabaly*«k vilt<>ztata3a 
erdekeben 8 a inuiikflsnkljdz intczett felhivasit a krivetkt'zu jel- 
Ifum* tizavakkal t'ejeztek be: ^Keszek v»<;ytok-t» az abban val6 
«egedkez6sre. bo^y azoii «Jsveii}1, nudy a tarsiadakmi ci^yrs o8z- 
tAlyait egym^8tiSl elvalanzya. - kitolilietisitlk '? ^- JiitttVk-e 8e^at- 
eeyrllnkre, lic>*y maguiikml tdbaritsuk a tudathirisaj; vadjat. n 
midyet oly gyakran emelni^k a nnnikas oaztaty elkvn ? Vajjon 
nagy kidtiiink. fes^toink m szidnniszahik tanidnianyozasa rsakis 
azon ejryespk szabadahua mnradjon, a kik ek'^ vaj^^yonosak jubb 
neveltete-sUk iiiegtiztdvsere V Naicy Cfjatara kt*szuliirik : a tudat- 
laiisag sottd batalroai elleti kiizdiiuk 1- Bufkiagbam dnou Uakossal 
biro kis varo?^kabaji iHHH-ban a Di^batin^ Society lep fel az ily 
>5t>rozatofl eloadadi>k eszmejinrd. A buz^olkodtik a kezdtdbeii 
nnitatkozo riehezsei^eket Cfiakbiimar b^^ytizik : 1889-ben cj^^yes 
pi>lKJU'<Vk anya*:ri j^»ta liana jwdiett biztositjak az oxfordi riryeleni 
r^Bzernl taneriivel eiliitutt curHiist. Az iM BchlWin^es jc^^eket e^yes 
vagyon«*sak na^yobb azamban vasjli^oltik meg ^s ok^sori but'satAk 
mafiok n'udelkez<f*8ere. 



L Fleisclmer i in M. 1. 




Igy etthet5, Jiogy riiviti id<i :il;itt nz e^ryotemek koriil elo- 
adAsi cyeIuftL»k tartasiini Allando kOzpuntok keletkeztek. A cnm- 
bridgei ep:yetejiinek, a niely iHT^i-ban HJ Uy kozpoiitta] indult 
me^ misBJoi ntjiira, mar 1 H 8U/m I > be ii S"> ko/,|Kmtja volt. Az 
oxfordi e^efeni |lt'di^^ melynek ISH^-btni ^12 ilyou kr^zponti 
bdye volt, h^VI'i-hen 14ri kiViponUA \kt v\ tniierdkkeL 

Az fKbddsoknt reiide/j'i e^yetonii bizottsii^uk az eluadasok 
goiidolatmeueti't kilVjt^ pnigraiiiuiot (syllabuHt) — mint a minot 
mar Stuart keszitett — jr» eieve jue^ktildik a kozpontokba. 

A f^ziiksej; es a ^-yakiHlali erdek i^^ aii'i^kivaata a somzatos 
^iuadiis ritjjlii bt'foj^ad^jtlnak elleiionzesi't, inegalbipitasat. tuvabbfi 
az alkalom-nyajtast a tovabbkepzcsre. A belogadast elleiifirzik : 

1. Az uopynevezett , class ^-ok: az eb'bidaa v%evel az elfi- 
adottnak kfiztdebbi me^besz^dese a halJ|?:it6kkal ; 

2. A bPti irartbeli dol^ozatok, a nielyeket a t^nulo az eld- 
ado altal adott kerdiipantok ulapjan keszitbet a melyeket a 
Xnnm kijavitva a ki>vi*tki?zu tdfiadag tartisakor vmszaad. 

A bt!toj>adas erednienyet vizw^ak allapitjik meg, a melyekre 
a liallgatijk leplietnek* A vizt*galokat az e;cyetem syndikatiisa 
nevezi ki a okot 
jogoftitja.^ 



a \izsgalatrol szola ok many kiallitiiiiara t>l- 



* A class "-ok valamiat az iraKbeli dolo^ozutok feladatat es 
tsajkosH^jyat .Syllabus of a Course of Lectures ou Political Economy 
eiso oldalAii a k«iv(*tke?J jejryzet, — melyet Fil>i^^^'Ilue^ i. m, 21. lap- 
jiiii k^zfil-vilarfitja uieg: ^Mindeu ora v*^gen eiinvfTsiitoriuojot tart a 
tanA.r, a melvben az eliiad^s f^«cy*^n rpszli^teit kilzelebbi targy^ala?* aid 
veszi. Or<5mere szoigal ba a tanitvAnyok t*/ alkalomliol eload^sainak 
iioht»zeld> pontjarroi b<>zza kertb^seket inttV.nt*k. Minthogy- pedig az 
ExttMiHion-elciadasok nie^Iiall^atasanak t'l^yik IVdailata az is, bogy az 
olvu?<niauyok tin^jjr^alasztasAbaii is kezr*^ jarjanak : a taaltvaayok fel- 
ke rot nek. ho|^\ ez irauybaii is keresnek az elciado tanAcs^t. — Az 
fUiadti jizfio varakozasanak ad kitVjezent, ho^^ a studeuf^i*k a cursus 
egesz foIyaiDfl ahirt jrlen les^zapk m az irasbeli dolj^ozatokat heten- 
kent be is uyyjt?^ak, Csak azok boc^AtUato zaro vizj*gAra, kik az 
ebiadAsok legalabb ketharmadara eljartak is megfeitdo sz4mu beti 
dolgrjzatot nyujtottak be " 

Meirjpgyzom njeg, bogy a Syilabus a targynxutatos vezerfrtn.il 
titan kOzol meg nehi'iay az ^tvett tdrgyra vonatkozo tbemAt, E?:ek*?t 
dotgitzzak ki a buzgobb ball^^atok « e beti did-^nzatfikat javitja ki az 
elciado. Hoi^y az ily muiikassatj az eloadoaak idejet iiaj^'yon is igenybe 
veszi : azt meg cHak akkor ertjiik mej^ it^azau, ba fndjuk azt, boufy 
az ily eliiado a teb es a tavaszi 12 hete.^ cyehi:^baa bntenkiut reade- 





imrVftttSTTV KXTKKaiON. 



A beljMtobb taniilnulnyoznsra alkalmat iiyujt a HO-as t^vek 
M& ixz oxfordi ej^yet«*m altal ineglionositott vaiulorkuDy\tar» melyet 
a cy<»higt tarto tanar ma^'-aval visz s melvnek kunvvcit. mint a 
tnrlyrk az oltiadutt targynt Ijeliatobban vagry ma?* o1(Ialr<jl meg:* 
%'ilHg<itiitjak, a hallt,^atnkn;ik knlcsuuadjn, 

rj*yaiie^ak az oxfonli egyetoin hnnositott f)K*g IHHH iVta 
pjsry itinH mtezmenyt h. mely a bebatobb m teljesen odnado 
taiiuliiuniyiizast ti^szi k^hetOve : s ez a Summer Meetings — a nyiiri 
tanrolyarnok intezmeiiye, Az c%vetem iijryanis a nyiiri sziiiiidti 
alatt belyisi'^'eit, intezeteit iu*h!iay bt?tre a tudomauy^ik iraiit 
t'rdt*kir»drik rendelkeze.s«}r(' biM-satja. Tobbnyire ket c-yclus van 
ket ln*ti carsiissaL Mintlkeltourl korlilbi*lol 3(1 iiiarkat, egjeit 
20 markat tizetnek. Az intezetek, lab^iratonomok hasznalataort 
m^tC kliir»ri fiz«*u?s ]tiv. IrAsbeli rioljioznt utjan piilyaznak a fel- 
vetelt^rt. ISHil-beri Oxlordbaii a le^jjobb ily dol^^»»zatnt keMzitet- 
t^^k : ket ars, ket iriiok, egy takaci*, egy bajo^ytlri niiinkas ^ft 
tiarorn ekini tanito, 

A unTiibrijardd eg>'oteai m^g egy fontos lepest tett elore, a 
ncly neincHak az egi»oteni klirM taptya. baiiem a feimemb'- 
tett vizs^alat4>knak t* ezeknd kiallitutt bizonyitvaiiy<*knak it;yakor- 
lati jidentiiseget kuU-sOjuiz. A catnljrigdei t^^yeteHj iijryaiiLs isyi). 
ben kimondta. bog}^ azoii kiizpont. mely a termeszrnndoiuauybol 
ea b'odaliimtartenetbol negy eves rfntiszeren aorozatos eloadai^ok 
tjirtasfira vAllalkozik. ^Affiliated 8(dionl**-nak, az egyetein b^atiy- 
iskahVjarink uevezbet5, Az ily ranfnlyaniot sikeres vizsurdval ve^zd 
az egyeteaien folytatfiatJH tiuudmanyait b neai liaroin ev iitaii 
(mint az efjyetemnek eddigi ballgatr)i), hant'in imir ket ev eltelte 
utdn nyerbet egyeterni gradust. A eambridgei eg>etem essen 
hatArozatdval n.egriyitotta inindenki eb'itt. barndly tjirsadalini 



5 eMti es l^-4 delutani tloadarit tart, a mejiftdeJo luuiikukat 
JavitjA 8 e kcizben a contrumoknak egymiiitol valo tavolsa^a iniatt 
nagyobb wtat is tesz Himeves eifyetiMui tanarok in vallalk<iziiak a 
nepniiv»def*ert lelkesiUve ily terties fehidatra : az oKiaddk le^'Tiag-yobb 
resze azmiban ifju tam*r<ikbol iill, kik *'i,^yetemi gradiist nyi'ive el5' 
adAsi iif:^yi*8j^ejrre ez utoii kivAiinak szert teiiui, avaj^y tiszta Livataisii 
erzetb«il l«:^pnek o munkakiirbe, — A niily ti*rhes e miiikassa;^^ : epp 
oly jcivj^dplmezii az, I'jfirnlahb a mi szpo-enyes vi^zonyainkat tartva 
?zem ehStt. a TntMinyibea AnglratiMn e^^y-egy elnadiist oO- 40 tVHal 
szoktak li<*nt»ralni. Atlair hrti uvuloz eloiidist veve IVl ahipid, ii ktH- 
{izer 12 hetes curs us abttt egy eliijido 5760 7B8Q fori at ot .szerezhet. 



tJimniBaiTY BXTmisiOH. 




Bd G^mi olott az i'sot^^i'ikiu^ e^'yetemnek (vagry ha ugy tet- 
"iiik az ^intensiv*- t^iryetemnek) kapuit. Az lHU4-iki londimi 
coiigressuB a rMnibriU^'-i'i ejryeTeni halApHzntiit nijign ret^zerol m 
elfogadta^ a raely intezkedesnok tarsadulmi Hzenip<intb6l m igen 
"J^»> jelentose^t* van, a meiniyiben nevezi^tesen az oifordi es 
cambrtdj^ei egyetenieri valo tartozkodati niiir majraban veve, niin- 
deii vjzij;;.^alattf'il eUekbitvi\ az ill<^t6t n szellenii ariatoeratia tar- 
saaa^aba emelL E szempontbol ertlietu, bo^y az W E. ai^roza- 
tois eloadasainak hall^atoi. — felveve, hnjry a londoni eg^yetein 
AJtal megjeliilt kirubmi tanfolyamukat hUoj^atjak, — arra keriek 
fel 180T-b€n a parbimeritet, bo^^y hasziia^bassiik az ^efj:y'.'temi 
ballgato"* rziniet. Tenyb^g^ kozek^bb bozza az U. E. Iiallf^atoit 
az eoryeterahez az isyfj-bjiri Hi'adinj^ban (oxfordi c*^etenii teb'p) 
^plilt ^rnivei-sity ExtenHioii College*". 

A bizahnatlankodo ily iia^' ap[jaraniH mnz^^'isitjlB^ndJ s 
iJy vegyea ballgat^sag lAttara fi^lveti a kerdest, ho^' vajjon iieni 
teljcscn nieddii-e ez erolk^kles : ily liall^afoKa;; szjinuira lU'iii is leln^t 
alkalnias tiiix^al tabilni, ;iz elnzort i^iiK'irtt'k pedij; i'mik fokoz- 
ikk a fJ'diib'tL'Srto^tn s i*zzel a kuziinyiksse^^ot, 8 tiiifidez t'lejet 
veszi a tanuloiaiiyozas, valaiiiirit auiiak i/irjjc.va inint vab> ktuiit*- 
lyabb erdeklodegnek. Az nnp^l \\ E. mozpdma e felteveiiiick 
ezafolata. 

A le^kilJoiibozdbb targyak ii'aiit mutatkozik open az an;;ol 
muiikasuk ktiiTben erdekb'Mes. Sbriffeld iriunkasai li^yebnet egry 
oyidus kozbfii iVrikles kora kutotte le : ilblbani varM^aban bat- 
szjizan FIoitiiz ttirtenetcvel fofcln-lkoztak b e nagy &zamu liall- 
gatiVk k'gna^yobb ret^ze fono en jtryapntfryari niunkds volt. New- 
CajtJtleben a lerturtT banyaiiiiJnk;V.si*kkal a ^'oro*]: tragoediAt 
miru*rtett(* niej^'. l^y teb/it lU'incsak ba/,ai tr^i-tprifti. iimizetjrazdiU 
iizati. deimmstralo en kiserk'tozu tLTuk'szettiidumanyi kerd<^8i*k 
iraiit mutatktjzik teiiyle;^^ na;j:y erdekkidt^s, hauem tAvoJ t*8o, inia- 
den iia.'*zon!/»l en onerdektol eltekintu tai'gyak is voiiz/i baUst 
gyakorohiak a iniiveltiieg tbkau allokra. 8 a ball^atas eredme- 
nyevrl az eloa^lok, az ininbeii iimrikak Javitoi, ti^ljf'sc*!! meg van* 
nak elegcdvc. Az e^yik elmulo* kit SOU muakaH ball;ijitott s^ ki 
betenkent azoknak 40 -nU dol>(ozatat javit^atta, lye^engedi azt, 
Iiogy diil^ozatok belyeainU azeui[Hintjabol iiiutiittak iigyan 
biaiiyt. azoixban telve voltak uj gondolatokkai v^ lij n^^ziipontok- 
kab — Egv Jiiisik eloado az eUiadas wtan a inutdiaa osztalylioz 




UXIVVaStTY EKTBKBlOPf 



r%0 
tartozo hallpitoinak beszeU kflzbeii Whewell : „Xz inductiv tudo- 
mifiyok tortenete'* i-zimii m(ivet emliti iiie;^, a nitrr? e«^y nuinkas 
me^lepn MitMluii i^y nvilatkuzik ; ^Ali — Imi es; az a konyv, 
a melynek birtiikn iitan miw nly rj^gota vagyodtitn. Mill Stuart 
r^szbeii lue^taajaJja ennek folUneseit; de a itiennyire a dol^ot 
meglteUietenL Miihiek liinrs igaza".^ Egy harmatlik eluado a 
munkaS'bjilk'atok reszeni! nvf^rt feleleteket leljegyzi. ho^^y reii- 
des t^gyeteiiii ballt:at<'>jiLik iizokat. mint aiiataszcrtioket beriiu- 
ta*8a. Az oxi^irdi e^^^yetetii ISIK) V»l-iki jeleatese »zenat az Tn. 
Ext* egyik kOzpontjabMii a vizsgalaNit kitlina erednieuyuyel allot- 
tkk meg: egy neptaniloniK oj^y iiju li^yved, e^y gaz- 68 egy 

Pvizvezetuki miinck niuiikasa C8 ve;rre ej^ry vasiiti or. 
Ue nem JVilyTutoni a H^ibfrtH-Marknuder eis Sadler miivei- 
bol, iievezeteBen a Sclniltzr, Mrisc liner altal frlbuisziisilt adatok 
ideze8et» a melyek az l\ K. miikoderiunek IbkdotekbeM es vizd* 
gaiatok ei'edmeiiyenel ervenyeslib'i, niiiiden tarsadabni k<lrre» neve- 
^^ zeteBen a inuiikAsok k^rere is kilMNi lui^y isiki*ret bizonyitjak e» 
^B pedi^ azert neni, inivel a feleletek i>h vizi^^^alatok credjnenvr-iiei 
^B Sfjkkal iTtekesobb az II E. lelt* es tpvekenysdtjfc^e altal l\dkeltr*tt 
^" es iblylon fukozodva ebren tiirlott enlrklodes a tiid^imany ii-ant^ 
a mely nevezetesen a munka:*ok kr5r6t is athatja. 

Nem eery belys<^^gboii t-diak-e-jyoaUletek" keletkeztek az 
r. E. hall^atiii kozOtt. Jly diak-ogyesUlet 61etebiil r;i*;jidiik ki 
neb;iiiy voaast. KuszenbauyaHzok kis ftUnjnbMn Harkwurtlilino 

140 Tmiakj^K Tnikepzi^n czelijilMd e^yt^hilil. Kilbijibozo tiVr^yaki'a 
vonatkozo s irasba bi;<l!dt goiidolatafkat gyiileseik<*n felolvastiak, de 
az ere.dmenynyel nhu'seaek niegele^edve. Klhatamzzak, ho^y 
c&ak egy targygyal tVi;^diilkoznak s a Geodaeslii vijlasztjiyabjui 
njegcf^yezve az i\ E. kezdetnenyezojehez Stuai-t t^uuVriioz fordul- 
r nak olvat^inanyaik a azok son-endjraek megjelrdiMe riteljaJi<d. — 
H Hat boaap mulva felk^Tik Stnaitat, bogy Jojjun el bozzajuk s 
H vizsgaJja meg ^ket. A vizssfalat eredmenye teljesea kieh^gitii 
H volt. — A k<1vetkezd ^vbeii Back worth kiizeleben, Mo niton, a 
~ eambridgei egyctern kepviseloje az angol irodalonirol tartofl soro* 
zatu8 eloadaat » iiebany eluadas^ra elaient Backwortba 18. Hzeu 
e)(iadat»ok inditdsa alatt a diik-egyest^let SbakeBpearoral mint 



' L Fleischaer i in. 26 I 
' L Fleiiichner i, ni. 26 ^tlt 




ujmrBusiTi' RXTEJisroK. 



m 



dramalroval fu^lalkozik heti g:y(ileseiben, Ezutdit a botanika tanal- 
nidiiyozdaara vetik ma^okHt, a gazdagabb sz«>m8z6d e<:;ye8Qlettfil 
kiilcgon veve tankoayvoket, g^rcsrivoket ea f^yeb szUksef^eti tan- 
eftzkiiz5kt^*t. Mii1x5n pedig a kovetkeziS evben egy azomazedoa, 
koHllbeltil riyok'z kni.-nyi tavolftacrbari fekvo varoshan az {\ E, 
kepviselnjf a t4iemiaroI tartutt sorozatos elOadast : a biu'kwortbi* 
diik-e^yei^tlle! ket Ui^jn n*riileseii i^tt volt. A muukyt<VI tViradtan 
tettok mejr a nyi>brz km.-nyi iital, n^sztvettek tvi esti eloadas- 
ban. ^jjel indiiltak liazafelc b nidsnap eate tarsaik el5tt a ayUa* 
bus sejci^ly^vel nxt?^tartottAk a tegnap hallott Hdadist, — A 
sorozattis eloadiU bi'fcjiv.tevel felkerik az ebjado prideaHort, bogy 
Aizsg'alja meg; a diak-*'u;yr^llU't taji^jait, A [jrofessur a vizs;j:iir«-d 
adott jelentesebtMi krenifli, bogy ez egyriztTii k<'i8zenbanya8z<)k 
„a viz3^4 k«lvet(*hiienyc*inek ep u*y megfeleitek, mint akar az 
egyetem hallfiratoj, ^ 

Dt3 nenit'sak a muiikas egyeslilwtek, haiicni akarhany egy- 
Bzerti mtmkaH eleti'^ben is tordiila pontot jeloz az l\ E, tdoadjUai- 
baa valo n^szvetol .JIat evvcd ezel5tt — igy szohdt M egy 
a«»talo8 ~ e tereinbt^n [lallnttam az elHii Exteriftion-efoadast 4s 
azota egyet sem mulasztottam el. Sem adbatnk kift^jezest aiiiiak, 
bogy mi uiiiident kr>szanok az elc^ada^^okiiak, Bensum mintegy 
^talakiilt, latwkorrmi tairiih* it61oke[H-!^Begem elefibiilt.** 

Egy oldbaaii pumutfonugyar ifju aniiikasa az o\t\rrdi l\ E, 
titkanlboz irt leveleben kiivetkez5 valloijuirtt tesz: ^Tiszttdettel 
jelenteiii. bogy az On altal nekeni ittilt jutulumdijat etiakugyaa 
ntegkaptani Mar regota vagyikltain e kibjyv utkn. Halamat ki 
seni IVjezbetem. - Tan i>rdek(dni tbgja erne kiizlenronyein, bogy 
m^g rsak egy evvel e/.rlott h ania bogaraft gondolat felinerQl- 
tevel. a moly Hzeriat en lilatul trn-tPuKet taiiulnianyozzam — 
valotsziniileg felkaczagt^Jin volna. mint ii kibiMJ l:M>b>nd eszrae 
fogamzott meg. — Mprr — nyiltan bevallom — batartalan ellen- 
szenvem volt minden elk'ii, a mi tamilmanyozdsnak n«»vezlieta. 
Csak egy 8zerenes6s veletlen. ogy Exteiision-eloadasini valo resz- 
vetem gyogyitfJtt ki ez ellens/en\embol Most mar egy eloadaat 
flem mulasztok ci Kezdettol fngva mindeiiiiapos latogatoja voltam 
az oldbami ingyen konyvtdrnak. Tanulminyozva ott tdltSttem 
mindeii szabad »zombati delLitanoniat 8 miii(bi» est^met 8 — *\,10-ig. 

^ L. Fleit?clmer i. m *i8 I 




t9i 



rytvBtaiTt ncn^Ksiox, 



llironiiizor ][r>ftJo^lUin) il Maurh eg terbe a vt'^ett, ho^y bz otteni 
kdnyvtarbAD talaljam ine;^' azt« a itiit itt hiaba keieBtem. Nem 
sajniilum vz uUiU l^ir a nap kemea> gribi nitinkaja utan faradt 
es bigyiuU \oltam. Sohast tit liittcfii vofna azeloir. h*ygy a tudast 
igy mr^kodvfljVtii : de labor tunnia vrncit ! Kimondltattan, bogy 
niciuiyire becsUlom m On altal kiiMott kr»nyvet !" 

*S niidon basordo Iflkfs*lilt80^?^pl. enlekliidi^ssel tahilkozunk 
egycblitt is, a bova az L'. K. tcvOkenyseji:e elbatol : lunrs okunk 
tuUftsaal Widolni a ncm^^ taiiart, dr. MooHey Voldot, ki lH924»eQ 
az oxfi»rdi roiviTsity Exteiisiont tauulmanyozva aUidanos tapasz- 
taJiitairol ily szavakban iiyilatkozik: ^ ^\ bozzam intczett ama 
kertJf'Hre, bt>^y aluibiban niinri benyoujast gyakornllak ream a 
szcmtt^t •ryUlekezetek, csakis i^* kialtbatok fel : Mily paratiaii 
figyeleui en lelkesedes az oNiadisok kQzbcn. miiui eiiergia a 
munka nielk'tt. ndnct erdeklndrrt, humor H tttrelmeHS^g a ineg- 
beszt'j(:*8nt^i jidruH vij^'S^^' a imilutsa^ok cs kirandidatjok alkalma- 
vnl ! Sz«»vaJ : iiiin^) diet miuii jozansajr 6s elenkseg ! E {^ylliokt** 
zcseket akiirrtiak a rejci ^''»ro;; rmnepelyekbez hasoidithatnam !* 
S B£tve»cn elmeren^iiiik mi is egy kis egybazkdzseg Icl- 
jkessenek jSvti a^mabaa, nielyet a falujabaii tartott sorozatos el5- 
jiMiim te ez alt^d leteBtUt uj elet keltetl M lidk<^ben. ^Meg esak 
tiz eAZtendeig ily sorozatos eloadasok ! niily nagy terjedelniii 
miivelUeg volna ezek eredrjienye ! A fertiak es nok ottbonuk 
begyeir«U es volg\'eil)fJl attekiiitenek az cgeaz vjjjlgot, botranyok 
H kicmnyes nyars poljrari g)'ulolkodt*sek erdeken %'«>ltukat clveBz- 
ti'nek, a gzeJlt'mi elct gazdagodna, a predikarzio nem biaba f«ir- 
dulna gyOngeiJ erzelniekbez, hten nr^zaga krizrleilije : mvv\ iieni- 
csak a nagyvanisi kt-resztenyseg mutat/)s mozgalmaiban, iianciu 
a falusi ogybaz cBeiiden munkajabaii, beliilriil j(i 6pp oly bizo- 
nyosan Istemirk orszaga!**- 8 vegi'e bizoiiyjlra mi sem lattink 
veleilead^*get aliban/' bogy AtigUaban a nepnviiveltsegni^k fokoza- 
az iiju gonciszU'Vok 8/ama miadinkjibb kedvezo aranyokat 
at. 1852-hen III millio hikoura 14,M0<» jjunosztevii ifjii esett. 
A lakoflsag szama czota 27 iriilliora eniolkedetL Ha a lakossag 
szamaval aranyosan nuvekedett vobia a guaosztcvo ijjak szama : 



* Huij^el, Die Volk^ihocbschideii T8. I 

' L, T. Schtilzr-Gaveraitz. Zum socialen Frit*dt*n I, ;il»2 



UXlVERSrrif EXTENSION . 




u^y a 27 iiiilliuiiiik mej^tclelue Ut,SUr>, bt»lt>tt teuyleg tuar iHGG-ban 
azok Hzama l(>,UOO.rc, 18T(>-ban 7000-i-e. 1881-ben 60(H)-re s 
If^BO ban :)llM)-ra ^zrillntt Ic. 

Kzeii i*rkuK*Hi, hzrlk'nii intensiv s ezert sdLmokban, s(it 
gzavakbaa is ki mini tVji^zhetti erediiieny mellett a liaroin iuv^o\ 
egyotem (Cambridge, Lomlon. Oxford) I', E.-mrtzgahiuUiak estensiv 
niivcketleset a kOvetkezo sziimatjatok vilagositjiik meg: 

iHyH 144-bf»ii vi>lt Cambridgeiiek 13B eursusa 10,000 liall^ 
gatoval, 441 )U i'laHneban ITiOO vizsgazott : 

LiindrMinfik loi ci^rHiiisa ITiJun hnllgatnyal lorjii vizsgAzott ; 

Dxftirdiiak '2VJ riirsiisa :^H,:int« lujllgatm al ; 

dftszesen 507 rursima 41).iiU0 ballgntoval, 30ri3 vrzsgazott. 
lSl)4-bea Oxfordbaii a iiyi\n rurji^imt liiUO ballgato kcreste fel, 
kik k'&iWl reaztvett lUOO a Kivklebb es ♦VOU iiiindket cai-suson. 

A nyari »:iiraiisokni kival*'* «zakfVrliaka( uw\i Eurupabol ig 
meg i5zuktak bivui. Igy tartott t<>bbpk knzt a bires jeriai paeda* 
gogiis Rein 1894-bt!r» (Ki'ordban ^orozatf)^ pbmdisokat a nemet 
nev*?!es-tudi>many kurebol e^ agyaiirsak (» iSUO-ban Edinburgh' 
ban Hcrbait eleterdl m tan arid. 

F'ulyuiratok is sztdgaljak az W Iv Ugyet, A bindoiij I'. E. 
egyesldete kiadja az ^rniversih' ExteriJsion J(>urJKil--t i* az oxfordi 
Egyetem az ^I'niverHity Extension Gazette "-t. 

Az angol I'mversitv Exten^iiL^n hitezmeayet jellemzi : 

1. bogy a mozgalom niiadiidfahh feloleli a ne|>tViisko14k 
feladatat in. ugy bogy itt a nepfoiakola es az l\ K, kOzt kUlOnb- 
«egot nem tcbetQnk : 

2, liogy a myzgab>m szelienii rddabh'ol kizdrolag az egyetem 
48 pedig bizottsaga iitjan goadoskodik. de barmily eursus eletbe 
l^ptetesere felbasznalja a kHJonbozd egyesttleteket, tdrftulatokat 
^8 a bejyi batasagukat, a iiielyek utjiin letostUnek az egyes 
egyetem ek kflrtll a eeiitrumok. 

A demokratikus eszmeknek mindiokabb valii ervenyesm^se 
ttJapjAn angol iudilasra terjed az \\ E. mozgalma a vilag minden 
ranyaban s a vilAg minden kultnrnep^nel. Igen term^^szetcs azon- 
ban. bog)' a mozgalom atakjara, az T. E, szervezeaere n6zve 
muduftltolag hat a helyi, a nemzeti, az allanu viszonyok kiiloo- 
boz5 volta. 

L LegkorAbban, do fidytonoB megaka^ztdsokkal terjedt a 
mozgalom a legkozelebb t'ekvd Sk^czidban* 




Ezrii teiiy mn^yi^riiizii mog ;izt, hog}' Amerikn az ango- 
loktol ttfjtrf fntlCtmi az l\ E. letojiitesm* uly K*lkosen k()vettt\ 
A jolm-liMpkiii.si ej;yek*m taniira, Arlanid, 11, A. volt az ehi\ ki 
ez ea/jnel lSS7-lifn az „amt*rikai k5riy\tiir;ik Hzdvutkezete" ele 
terjeszti^ttc, 1SH7 8S, teleii *lr. lleiiiis E. W. nie^t;irt«*ttii J 2 t'lo- 
aclAHlian — tArgryalva a ^joleiinek frazdasa^i k^nleseit" — az 
clad sorozatos oloatlAst BvUabus melleti es vita kisLiTtebeii. Az 
an*;ol eafjibrid^rfi etrveti-ni tsiiuira az Uirynek „aiii(*rik;H ^ifMistuI:!*- 
Moultou K. (5. iiulitjUara alakiilt mo^ Philadrlphiabaii lHU(*4u>ri 
et?y h'myiUk^, a iiiely uenistikara v^- ktiloii t'^^yeslilette alakiilt 
t. i. ^Uie Aniericaii 8oi'iety for the Exteimion of l'iitvei*8ity 
Tf^aehinj;'*. mi'ly nip^ nsryauazim rv rmvpiiihtT havabnii 40 i-ar- 
zust szcrv«»zett s a itiHv(*t 5t)J)(iO pinbtvr liall^^atort. * 



ci»lle^'e ukkori tanftrA, a elmntaHiiuai liinnanistiku8 iskola ij^az^^atoja 
es must e^'vuttal a rhioajroi ej^yftt-ai sz€'n'*^z(i ijjazjratoja volt. (I*. 
Akad Heviie 1. o91 ^tb ) K prnj^^raauu-sziTO kordzveuy fdpontjai 

1. Az Ej^'^esiilt Allaiaokban ujni tVbHeszter.do az eg} eteni ere- 
deti es/rnc'je, a laely szerint az a taiiitvAnyok es tanitok szal>ad ^2*6- 
vetkezoU* < L'niver^itaM scholariiini et niag-istrorani) a niajTii^iibb oktat^s 
erd»>kcl)en, a melyet ei^ye?* tar^ryakrol tartott reiidszertss ftomzatos 
belyhez k^itOtt eliiada.HMk utjiiii vci^cziiek, 

2. A tar>ada!ini tuduiiiaayok, a aemzet^'-azdaszat, a ttirtoiiet, 
az irodalom, a kGzi;Ljrazirat48taa es a pnlitika ettiikai alapvetosi^uek 
nrpszi*rft tanulmanya altal, a raelyet jeles taoitr*k r>sszefii|r^d e» 
mt*thodikaibijj fokuzatu^aa liabido taufalyamokban vt»zetnek — az 
ij;^az puljirari erziilet tVjleszttuidu. 

3. A termei^zettudouiajiyra iiezve tanulaago^ tanfolyamok Hzer- 
vexendiik. 

4. Az anu*rikaj Colley-ekkol t*;** «i4s taiuntozf>tekkel e^^'yetortti 
leg kidl eljAmi a vejjfott, ho\ry aniH/.nk uiuukajii a in^pszerd tuaf<'>l>a 
mok altal ki,- ' * t u\»TJen. 

5 A 1 < ,sLitlakMZzok a kf5zkOny^^arakho2, a tcclinikai 

muakisnk im /.- .. i. . z. a lyi'LHimfikhoz, muiika8-efO*es»ik>t<^khez. tar- 
*«iilatakhoz, kcroskedi'lifjak I'^yojiiLletiM'hez ps a chautao^iiai irodalmi 
es termo^zettudomanyi kliroklioz. 

0. Az Hinerikaiak magasabb uiftveltse^tTol az fjiTyes helys^'^^'ok- 
beo It'v(i iiitelli^eiisebb is nuthtMlikaila;: is leginkabb iskolazott erok 
8Z<>rvt>xeU ei^segenok kt^li ^(Hidnskodiiia. 

* L, Ru8**el, Volkshrjh>chnlea, *'-5. L 

(Fr>l>t. krt%*etkj 



PLLNius fts A gOrOg kepIrAs tOrtexktp:. 



— Befejezo ktizlemeny. — 



Plinius azQii Bzavai, iiielyoket «a tiizet t'lesztd ^ytTniek*'- 
tiil olvaauiik, kii^g*{!*ttzitik azokut a fejto^feti'seiitket. melyeket e kor 
fost^i torekveneiniU kifejlett tin«linikajir<il jilkiiloinQz^^riifii ApelU^s 
6fl Pri>tu^'eiiei* tarf^^yalaH/mal inkv kiizbe Bziittiink. E kor featoi 
kihaaznaJjak a tt'elinika viviiiaiivait s a leattik etryikok-maHikok 
alkotJUaioal techiiikai kt'pesse^^iik ra^yoj^atasat tartjak I'tkzeljuk- 
nak : dokszor sziute a tar^yat is ezeit vaJas^tjak. Es ez a hanyat- 
Iftsnak i'^y nuUik jele. Az G^^yenmly kezd IV»ibilleiiiu eszknz t^s 
czcL tartaloiii os alak kuzott. imt\ Aiitipfiilofi is, Uii:>' latszik, 
nuir azert valasztjii a tiizet fuvi'i ^^y«rnu*ket. liu^y a sajatsa^'os 
viii^itiid Ug>ed mt^^festesevel titogtadsia ecsetje hatalmat. Hogy 
a hazat la udarajzolja, az oi^g iakahb e meilett bizoiiylt. A haz 
Ma is fiilfo^ a ttiz viLk^odsagit ea ez ia alkalmat adott a vilk- 
gitds visszaadasaval tei'litiikai kepesset^eiiick tiiutii^^atat^ara. 

De Tie le^iiuk i^suHa^alanok. Hipi>nlyt*»snal a lidkl izic:*- 
tottijdg kifejezes^re is torekedett. Pliniusnak az rapid Ui iiir^ 
%yelmet, bojjj a fizeneaetien ifjii reme^ett a b^az allat lattara, 
,piirxit Hippolytxim tauro emiflHo expaveHt'entem** — niondja szer- 
zonk, Azuaban epeu az, bogy ilyeii hajmeivszt/i j elf tie tot vilasz- 
tott festmenye fartryaul a gririig kt^piras fejKideseuek e^- ujabb 
8 az ae^tbetika szeiiipcjutjabid veve open iiem diceeretre aieltc^ 
illapotat matatja. Az izlesnek visazafejlfid^aet jeleiiti az, mikor 
eftele jelenf*tek dbrdzolasaval keresi a ftiGveaz a batist h a 
tragikai kjitbarais melbizescvel a testi fokden*, borzuiigas erzctet 
akarja folketti^ni. A fest^szet el5bbi, neuiesebb tir^yai ea Antipbi- 



ATMKNAfe^T M 



14 




rl94 



|T2«VBIIS1TY EXTKfSlOy, 



Mir a 7U-es evekbcn leteziek ndk szani iiru sorozatos el()- 
adasok. lHS4-ben a glaspuwJ e^^H^tem nebaiiy tiiH/ira rendezett 
jiz eg^'otenitul fligjy^etltjiiOl l\ K. szerii eload^isi cyt'lusokfit. It^STj-ben 
a Collegek epyikenek \tA\ tajarjai vettek kezukbe az ligy vezeteset, 
riy vezett^Krt*'! hai-uni cvi^ ten^'odiUt az (igy. 

M6^ kisebb sikerrrl karolt» fel e niozgalniat St.-Aticlrews 
188H-ban s ugyanekkor Edinburgh Epyesek kezeben volt a moz- 
jiTHloni vezet^ae. Hamni ev mulva nrindkct helyeii mef!:szUutettek 
liz tdojidAsftkat. Sikcrtek^iiiil fiiradozf*tl Ab«'rdi'en it*. Csak GbiH- 
g'owbiin vsinriiik meg niinti'iry HUH) ball^^al(> altal lalo^atott 8<jru- 
zatoii plojidasok, Itt u^yanis 188H iVdirmir l-«n, inidon mar-mtir 
itt 18 kiiJiulo f^lbeii volt az U. E. il|J:ye, raafra a tudomatiy- 
egyeteni veftr azt kezebt? a ezcita Skoczianak le^jdabb ezen 
vdrosAban mutatliato fed iieiid siker 

A Bikertr-Irnscf: kidrndirlzo okokra vezethetu vistiza. 1894* 
i'\h^ barki IjUo^athatta csi^ktdy imyii^^i alduzat mtd!ett az ej^etem 
cd5adais;iit ; kOanyebb, iukiibb Hzoniktixtato It'niieszftu tdtiadasok- 
rol gondoskodtak az ii*odalmi» dialt^ktikai stb. tai'sa»a^ok b a 
kojntdy tudoiriany inhit valo erdeklcidest igea ♦jlt'soii (olesobban, 
mint ezt az V. E. iiyujlhatja) elejriti ki a Ibo Combe Tru.st va 
tbt' IJiltdiriHt Trust tarsasa;^^ Azoii felul a skid ntp na^iryon taka- 
rekos. A sikertelenseg t'ooka azoriban a tonyf k taausaga 8zeniit 
abban kereseiido, hogy az egyetenick miot ilyeiiek — kiveve 
Utobbi idoben (rlas^^owot - — e nioz;t,^alommal nnii t5r^dtek. ille- 
tule^; mm is i^^cn t«imdljt^ttek. niort 8zervt*zeti tekmtetben epen 
az utoko tizedekben alaktiltak at. Lidiet, b<»;zy a vallasi klllriiib- 
a eg s az anglikaii szrilemmel ellonkezo presbyteriardsmiis sztd- 
lerae is volt hatassal an*a» hogy az AngUabol kiindidd mazga- 
lotnmal :3zembc*n biz^uiyos fokii hidegsef^<»t miitat a skot mp. 

2, Teljeseii ellriikozii hatassal talalkaziiuk Eiszak*Amerlkd' 
ban. Ide csaptak at mar csak a faj es a nomzeti »^iizmek rokoiisiga 
alapjan vonzatva ezou an^^nl moz^'abMn terniekt^nyito bidbimai. 
Xz amerikai ezen rokonsjlf: darzani sem utanozza egyazerilen 
kultunija anyaorsziipat, haneni Bajatosaa bat vissza a vett hatasra. 
A niozgalom sajatossaj^a pedi^r abban a IK hoiry Amerikaban az 
^U. E. rnozf^alina hikabb nemzpfi. tiir^adfllmi, riiiiit <*^yetemi szem- 
punt ala esik, niiert h az egyptc*inckkel laz,ibb viss/A-fu^gesbeii all. 
Etiuek podig oka retizbeii ^^z. liogj* AmenkAban a tiirsadalmi 
egy*^nisp^^ek nrm kiiliiiilSlnek id (dy Iiatflrozott^ui (••^ymastol, mint 



tJjnVERiUTV EXTEKSIOX. 



lOn 



o-vilAj^ban, hanem m fol>1r»ii k«"ilc85iihiit*'i eiot iikifjjjiii e»zrf^- 
v^tlenUl is egyuisiabji fiilynak, — reszben pvdi^ az, hog}' az 
II E, iiitezmonypiTiek It^iriilabb t-^y ilpi a Siiiujjier Meetinfcsok 
mkv jova! el5bb krlclkt'ztek AriitTikabau, mint An^liaban. ^ 

A ncW'Cambridtrri Mawanl-fele e^yrtem tatiara, a liires 
zoologrua Af^assiz ^ vi>lt az elHo, a ki iHTti-baii faiti^tt HZaktana- 
rok es tanitvanyai szatiiara ily nyari szUuidei tanfnlyamot. Neni 
messze New-Cam brid^^t^t^l van a Cbaiitam|Ua«to, a mely im^Hott 
20 evvel ez€*l5tt a Mi'tbudistak sztikfAk klilcinb«iz(1 ^yiilt'Si'ik^'t 
tartani. E jfylileni^k ailtak alkaliiiat arra. bn;ry k**z<Ii'tbrn a 
valbUfaiiitok 8z/imara iiyilt met: v^y hasunli'i nyari taiifolyani, 
niajd kesobb ^?^:ypb TiKloiiianyok wzainara. Uj^y ho-ry jeb^nlt^ic 
iievezetesen dr Vincent ptisijuk iiatoteiiykeilefcie k5vetkeztebLrn a 
ebantanf|uai ^Collejije of Liberal Arts'* -ban Julius kezdet^tol augusz- 
ttiti ho kiizepei^ a fu(iomany<jk nundeii kflrebci] tartanak a ]e^- 
birescbb tanarok tumerfiek natiy koz«intte<: el nit 8zaktizeni soro- 
zato9 eloadilKfikat, Az amerikai arAnyok ji'llemzesetll nKV'enilitpm. 
hog>' exeu College cjryik tanterau* 8UU(HudIgatot Aij^ad ma^^iiba ; 
az itt yralkodd szellemre n^zvf pedi^ idezem egj' nemet nt'jnek, 
ki a taiitV)lyaTiu>kban r^szt vett le!ke8 Hzavait : ^ 

„A ki ejryszer Cbaataininaban vrdt es bitta, bogy e f^rfiak 
^8 n(ik, a tanaruk es a tnbbi i(b*Uui<>z6k mily szeretetfel etj 
ndaadassaJ bozzak forp'wba e iiagyszerii gcpezetet s iiiikep vi^zik 
tisztttket I az iminir nem mondiiat ja. bogy az amerikai nepiiek 
ninesenek eszmenyeK bngy esakis di»mr-vadaszo. Itt l:itjiik e 
nepet legjribb ♦ildaliiiVil, Baniiiljak oiiibi Bzervezo teliets^get. es 
a ma|!:asabb muveltaetc »tan vnb) turekv^^set.'* * 

' Htijsry a tanito tanfuiyarai)k mar a sz^zad elejen let»'7:tek 
Au^liabao : az nines ellenkezesbeii a mondottakkal, mert itt nein 
tanit6 — va^y tanarkepzesrol van szo, hauem a tudumanyot* kutat^s 
uiddszcrebe vabj llevezet<^H^(i^, iljetuleg a balad6 tucloni4ny eredme- 
nyeinck isinertetesedil es pedij^ sziinidei cursusban. 

* A hires Aga.ssiz meg u^aaazoii evlieii meghalt. 
^ L. Sehultaie i. m. 24 I 

• Erdekesen jellemzi a jenai paedag^o^us Rein az amerikaiflk 
tudomany irfiiiti erdeklodeaet es a tndomlny megbt^eHiileaeuek indit*) 
okait. (L. Keio: EaL^yclopaedisehes Handbiirh der Faedagogik II .'Hi!. — 
^Fortbiidiingsktuse an der l-Qiversitaet" czikkebeni. [gazoija ama 
lelkesiilcst es erne jellemzi^st azrm k^irOzveny, a melyet kSzrebocsi- 
t^tt a chantanquai eiiiadajiokat s igy az U. E. mozgalmat kezdeme- 
nyeti^ bizottsig. A bizottyigi tagok egyike dr. Harper \V,R a yalei 




PLINtlTS feS A OOROO KfiPrRAS TOtlTfcNETE, 

Jog jeien kei)e kuzIStt kifftiben Uf^yanaz a kllKmbseg, mint a a/iii- 
mlivt^k ^s a keBobbi ^ladiatori jatekok vt'res latvanyosmi^a kuzutt* 

l)t) ez a hanyiitbU altiiliinot^ volt. A M*)be cs Laokon eao- 
portuzatokon is a halaloN^ n^iiie^est. az elettul valo me^valiig 
g^'otreimeit bitjuk. A ^(ini^ kcp^oniiiveszet a tiszta tragikai tar- 
^akbql kezd kifog:y!ii: 8 a kiizunaeg in^erre v%yod6 iiicg(4 a 
lipii^es belyett a borzalnianba ^onyorkildiiek. Ep ezert terni*}8ze- 
'tolfl^gy ar<)maiak iiz eftVdr far^aakon kapiiak h htigy a iiiytliolo^ia- 
nak ^'pen szoban forgo tar^yat |nnn[H*i viliakbaii h tol>b tielyi^n 
nieL^ferttettek. Kj^yebkeiitin Aritiplulo.-j niur azoii festok k«ize tartozik, 
H kiknuk a kesobbi roaiai kepiras^ini jpleiitL'keiiytdjJj biitat^uk volt. 
TArjB^^ait pomp^ji falkepei kiizutt lobbszor isaieteltt^k Arra a 
keresett fenyliatagra is, mely tllzet fuvo tiiijat jidlefiiezte, bar 
me^le h t^i o s< ' ii e re d n i e ny t e 1 e n ii I . d e t ( >b bs z or t i iro k ed t o k . 

A mi ktllrmljcii Afitipliiios eli*tkr>rtjlmenyeit ilieti, arrol 
edes keveset tudiuik. Aiitdlcsiivk niindenegetre kortariia volt. 
Brunn, 109. ee 118, ol. kiize te^zi miikiidesc idejot.^ Liikianoa 
ttibbszfJr idezett helyeuek isi ipizat adbatunk aniiyibari. bogy 
4p*^lli»8nek kor- es versenytiirsa vnlt. E^Lryiptunii szUletesii Plinius 
allitaHa szcrint. Ezt nemile^ me^^eniHiteni JatHZik :iz, ho;u^v Lukiaaoa 
elboszidt'sebeii Aog%|jtombaiL Plob'maios udvaninal tabiljuk. Igyan- 
t'sak Pliniua azt aJJitja. liog}^ bizonyoti Ktesidciiio^ volt a mea- 
tere, kind klilonbeii cKak annyit tiiduuk. tizinten Pliniusbol (N* 
IL XXXV> 140.), bogy Oetdiali;* ofltroinat e.s Laodaiiiiat fcrttette. 

Antipbilos, az eliiiondottakbol latbatjuk, 4*gyike volt e kor 
k*gkivAI6bl> keptroinak. Ha iwm volt is elflorangu iiieHttn', mint 
Apelles es* Protoj^eties, tie iiiin<lene6etre meg^rdemelte a ebtisikas 
viJag tiszteletet, Meg Plinius itel Mla legHzigoriibban, mikor isnier- 
igy vezeti be i «iion iiilebaiitur et prinii& pmxiinj". Varro 

nintUianus, Lysippiis, lUieoa, Apelles es ProtogencH, azoval 
a kor legkivdl6'*"b mtivegzelvel emlitik egy sorban. 

E kor nevezetesebb kepiroi kuzlil valo volt Aetion is. Neve 
szei-z^iiik muiikajanak ket kiinyvebeii m elMordub A XXXV. kOnyv 
78. §. es a XXXIV. 50. ^.n szerint a 107, ol. viragzott M6g 



^ Antlphilos mii%'edzet(''iiek 6« ft pompei fulkepekiiek talalkoz4- 
It Helliig bovebben meMnynlja es fejtegeti ^Untersucbongen** atb. 
eziaiti in five ben. A szoban t"Mri;<> targjTa l^sd '12D, I. 
« i; d. gr. K- 11 167 



nsnrmS fiS a GOuOr} KiCPtRiil TORTtHBTB, 

a n^^y szinnel dolgozti feat^ik koziitt enilfti (XXXV, 50 J s ug^^ano 
kilnyv 78. ga-ban niiiveiri'il emlekezik mey^, a iielkUl azonbim, 
ko^ jellemzesonil bovt'bben szohina, 

Aetion miivc^szi e^eruHe^^et flluMban luMnaly takarja, Eddig 
nevet is tobbtVlekep irtak, de az imtt emk'kek t<ibbs**^j^e Aetton, 
illet»ileg: Eetion mellett doiittitt. Ej^yt'oisegerol semrnit st^iu tuduiik 
5izr»rikivill, ho^y ne^y niiivet dolfifozott, PliniuHi vz arJatHt CirerQ 
18 mogerusiti Hrutti8:lban (iH,, 7nj. Az okiin imk, kiknid mne 
csak eUd'ordul, i^UiiiusszaJ egyetertve, a legkitlhiobb fegtdkkel 
eg\ritt emlitik. Kzekb*d nwy^ iv/Akn Lukiannsnak Na*y Sandor es 
lihoxuae menyegziijend szido Ifirsiajibol kovetkeztethi'tjlik, bogy 
f ki»r feHtt'Szetenrk kimagaslfi egyenisogc volt, Brmnt wiX lilszi/ 
niiivebol kovetkezMve, b(>gy a kisazsiai, kuzt'Irbbnil ;iz epheauai 
iskola tagja lebetett. Plinjus muverol ennyit ir : ^IliiTsek vcdtak 
g a 107, rd. tdtek Ai'tion m Tbtn'imatdiiis. - Aetiutinak ktvAlobb 
festmeriyei ^Barhm'*, ^Tmgoedia es romoedia'* , ^Semirnmis, ajc 
uralonira jiitott sxoigalolcany . ^Idmpdt rird (irefi dfiszonp'^ ^s 
^fU t'(j mcnyet sk*''' , mely az an'zan>l letUkniz^do Bzem^rmetes- 
weg mi alt volt biiT^", Nemelyek e ket iitobbiban egy kepet lit- 
(lak, masok az e^^yeti kifejezi^seket tdvalasztva (^gyfiiistol az .,aniis 
biiapadas praefcreiid et nova nupta verei^uiidia notabilis'* 8zava- 
kat egyUtt, egy kiiUhi kepre vtjiiiitkoztatjdk, i«inet uuisok pedig 
ezt szetvjllasztva. ket kcpe! pjiubHiiak alalia. Aiinyt bizuiiyoft 
igaz. bogy a ^iiova riiipta" eltitt alb'i ^ef* kiHogziin kivUl aincs 
egy betii seni, niely arra engt^due kOvetkeztetni, bogy a szuveg 
Item egy os ugyanazoo mii lefraisa. adt a pmeferens kifejez^s az 
„;iiiu« lampada8**-t i» batArozottan hozzA t'satolja a „Semirami8- 
api9eeiiH**-bt'z, nnUreszrol meg az t'r!<-dcni tiJtja azt, bogy az 
et-et iii ilyen dvalaaztoiiak tekiniMiik. Egyebkrnt citcde za;varban 
varinak az arrdundogimok az tdtibb i^tiditrtt kepi^k felol in, Azon- 
ban meddij vitak eg (Vdtevesek iamertetesevei ncni akarjuk bovi- 
tcni tanulmanyiinkat 

E k«M'8zak azoTi kepiroinak miivei kozQi. a kik az elsd 

anguakboz legkozt'lfd>b allanak, PbiihiH a legtobbet sorol fel 

WzijityoH TJjeon-etbrd. Nevtd ilk'^tolog Pliaius fenumanidt keziMaai- 



» G. d. gr. K. IL 104. 
' Terimachos aeve csak 
mm emlekezik meg rola. 



PliniusuiJ turdul <^Io s b5vebben o 



U* 




20Q: 



PLlNUia 69 A 06BO0 KJkPjRAS T^RTSNBTB* 



mi alighanem tcvedt^ssel van tlulgunk. Elol*[> tj^^ynnis a 144, 
§-baii Flinius Theorus-t L*»Tlit ea ez alatt a 11 (>v alatt sorol M 
egynebiny iVstmenyt. Kejjobb Theon k6t mil vet emliti, A regibb 
afcheologuttok tenyleg ket lesttU kerestek e kiiloiibozo lunek 
a|att : az ujubbak dleubt'ii e^ryiifk veazik. Vab>biui a l^irgyak 
Wziitt nR'^lr[>ii a luktnisa^^ » n Qumtiliaiitis jeJleinzi*6e is me^- 
ctMi ebbeli bittiiikUni, A tcve8ztp« vitlusditli«eget is elbilietjlik, 
ba fol^omloljiik, liofry Theon goro^^ ^enitivnazftza : Hitovoc kciny- 
nyen atabikulhatott HitopoCp iUetuIeg Tbeorus-sza. Vegylik bat 
mi 18 dt ez lijabban clfogadatt nezetet b tekiutsUk a ket 
nevet ug>\ mint a inely al&tt egy es ugyanazoii miiveszt koll 
kerenniink. 

Elsu belyen (ulenilftett riiiivrre nezve szinteii zavar van. 
A codexekben et muiigentem, et iuiungenteni szavak viiltaki>ziiak 
s a kllloNb»M iriik is ezek szeriiit ^ I'jniingentanr . ^enimpeiitenr 
^8 ^inungeiitem** alakokat ohaiiimk. PiiniiiBeniliti meg y,Ori\Htes'"-et, 
ki aiiyjat e» AegiBlbost luegoli. tovabbd bivatbizik t^ibb keptab- 
bira, melyeken a trojai hdhoru egyes reszeit feHtctto ineg s a 
nielyek RomiibaM l^bilippoa cj^ai'iiukjibau voltak. Tovabba Epikur^a 
kedvesot, a gondolataiba melyeda Leontin-t 6s Demetrm kirdlyi 
4br4zol6 luvzkepet. Mar a Tbeoii neve alatt enditi az orjomjo 
ih'4;stest es Thamira kffikaredos-t. Ebbol a reUiiroiasbol bUhatni, 
mUy nikHiisag van a tilrgyak kozutt. 8dt nhit's kizai-va az az 
e^betoscg seni, bogy az ^.orestis iosaiiia** s a Tbeonis neve alatt 
emliteU, ^ any jit ^fi Aegiathost (iJddkltt Orestes* cgy 68 iigyaii- 
azon niii. (^nintiliantts a nidr felsorolt kei>irr)kkal egytitt a kor 
bet legkivabdjb niestere kozt eiulitve, ezt niondja rula : eon-ipien- 
dJs \isiunibus Cjuas '^avi«riLaq vtieant Tbeon, Samiiis (est praestan- 
tissimu^) ^ 3 ugyancsak 5 a ^cfyraotott-nak nnis belyen (u. 0. VL 
2. 2iK) magyarazatat is adja. Ha e szo ertelmet igy fogadjiik 
dt akkor az igazabban a Tbeorus nev alatt a!I6 festmenyekre 
illik, azon jellemzesfeel egylltt. a melyet Aeljanus (A^ar. Hist. II. 
44. > * a nnivesz x^tfjoop^ta ^7a(>i^-j^t dicserve, nebez A'lr.vvorzetli 
liiirczosAi't'd ad, A r^szletekben tenneszetesen neai telieijiik meg 
m osszebasoalitiat sem^ csak a meunyiben a kepek targyaibt^l 
lehet kovetkeztetnUnk, S ba a bizonjitasra alapuJ annyit elluga- 



» Oifef-lHck 1949. Inst. Orat. XIL 10. (>. 
* C. 0, 1948. 



pLnmrs is a oOkOg k^ptius rOHTftyKTB. 




dimk, akkor a telbozottak utan vegeredm^nyiil magiink resz^Wil h 
kiniontllijitjuk. hofry Thi'^rprus e8 Theon rsaku^nan i*^^ a ho;2fy 
az olubbi a llieon iicv genitiviisabo! alakrilt at. Tlienn fostTnenyei- 
i»<?k czimet Plinios orizte me^ szAimiiikra. De jellemzest egy- 
aUal^n ncm ad a nuivek Jc'^^yz^kt*liez, Reszleti^sen e^^edlil rsftfe 
AeliiinuH szo! rola (\'«u\ hist. li, 44.) s o is caak egy miiv^rdl 
niondja el ezeket. Azei-t alt^lanosbiajrban is jfdlt'mzoserf)! esitk 
annyit nifnidljatunk, a nieiinyit Brutm j^'gjez nie^'; ml a najrynn 
helyesen, t. i. hogy iVatmenyei telve voltak szinpadiassd^gal. D^ 
ez esak tpmieszete& fejlein^'Bye volt a ^i'lro^ k^^piVslsnak. Azok 
utan a jelensegek titiin. melycket nidr eddi^ volt alkalmunk a 
j(0r5g fcateszet tr>rt<^iiPtebofi inogfigjelnllnk, e^^eszen teniiyszetes 
foka a vitiiizafej(tWleH!iL*k. 

Eiini*k !i korKzakniik a tobbi kepimirol mar esak kev6fl 
moTidarii vaKmk van, a Hiiiithn;:y Pliniiis 18 nagyon hHngmfkfi 
Isrnertt'ti mliveiket b csak futolair emlekrzik ineg nVluk. Klllijn- 
lahan is a gorog k6piras fortenetcnek fon'Asai miTidinkabb keZ- 
beii kiapadni. A kuvctkezO evtizodi*k es szai^aduk kepir6ir61 
keveset besz^lnek. A imilt dirsfiitesebt^ merfSlnek el maguk i«, 
Es ezzcl hallgatag kitVjezesft adjak annak, liogj^ a clasaikus 
ke|Tir«8 e tit^njafbaii elerte fejRklt'senek tetiipuntjat s miikode- 
sllkkel eg\izer8mind he in fVjt^zti^k a cljisHikus fosf^^sztd toHe- 
netet. Azt a resz^t legalabb iniiidrn<*Hetre bo. a inely fejl^^d^fiebcfl 
einelkedest mTftat a e foh-taiK*}* tdoretuiTkvt*3 egyes niozzanatm* 
nak btivilrhlHa, enilekeiiiek lokdevenitese basziios es fidemeltt 
tanulsAfrokat Jiyujt. 

E kisebb jelentofietrti festrik kozott a XXXV. k. 107. §-ban 
emiiti Plmius AskhpiofJomsf. Rajta kivill meg vrnk Pfutarrhns 
szol rola (de Glf>r. Atlien. 2.) Ap**llmb>r<m, Eu|diraiior. Xikias (*s 
PbeidiaB testverenek lleistainoBnak tarsasag^ban ' PljniuH. a miitt 
ideztlik is m^r. azt mnndja r<ila, ha^' symmetnAjaert Apelles 
cscxialta (XXXV. 107,, XXXV. HO). Hog> 'PliniiiK e^ inataiThr^s 
ily kivalo niiiveszek t/irwasigaban emiitik, ez maga niutatja, bogj' 
o maga is egjike lebet^tt kora jeleseinek. De metl miivei ktizftl 
esak eiJ^aek a rzimet jegyeztek fcl auetoraink es ezt is csak 
Plinius magAban, ez aiegint azt a nil j a eb bogy velcik teljesen 
egyenrangu meg sem lebetett. fts ez egyetlen fe.^tmen}'©!! Mnaso 

* Ooerbeck 1109. 




fLontm es a oOrOo k^ikas TORTfcNEnc. 

' elatt^ai ZHiiniok meirbizasAbol a 12 isten ak*kjai fentotte ineg » 
€zert iiiiiitk'n ahikj-t nUm AW ruiimt bipott. 

PhiioffhireS'rill sem tiidurik ttibbet bizonyoHan, mint a meuy- 
nyit Pliriiiis iiiet^irt rola. Demostbeiiea azt montlja, ho^y usak 
alabastnini Hzehninzeket es rV;i;:av ov-okat festett.^ PliniiiB csak 
e^y ke[)pt irja le, a melyet Au^U8tii!i a eurifin, Mkiasnak mm- 
t/irjirjalt Nemea kepe mellett allittati>tt ki. „E keperi azt CHodal- 
tiik — uji:ym(>nd l*liaiu8 — ho^y tiu ('s nz (irt^;> apa a k«jr- 
kiilOnbseget lesaLamitva. e^ymashoz teljesen ba,sunlok voluik. Fejdk 
felett tgy kigyot szornriL^ato saa lebep^ett. Hoj^y valaki a miive- 
szet roppant ria^y batijlmat me-^ismerjo. eleg ezt az e>,^yetb?n 
kepet ini*^iR'ziitt*. iiK^lyen Pliilurbares :ilt;il fefcjtett GlaiK'i<»nt es 
az it liat Arintippust, tioha e^yebkr^nr tt^ljeHtMi ismt^fctlen embe- 
rek voltak, a n>mai nep annyi szazadon kereaztul csodalta.*^^ 
EdcUff PliiiiiiH aii*^!^emU*kez68e. Hogy az apa es Jiu basonlosaj^a 
annyira ft^ltiiat s a kf^zcsodabit tar^yat la 6pen az kepesite^ ez 
bizotiyara iieiii tdrti'nbiHHt a am itaszehata^aiiak es a azorkeBxten 
egyse^enek mejrc8<>nkitjls!i uoikllL 

Theomnestos-mik, mint ke^pimiiak a nevevel ej^yedlil Plinius* 
U taljilkozunk (XXXV. 107.). 

Piiraikos nevt?t a kllUinbilzS codexek a le^ktilfinbtelekepen 
firiztek me^ s ezek kozfitt a lo|j^t5bb hiteliiek ^Pira*^i*ujH"-iiak 
irjjik. KrtJ-a is* inegliatamzatlaa. HelyetiLMi gyatn'tja Bnfnn,' hogy 
Nagy Sand<»r k^n'a elott nera elhetett, mert dgyeieaibe vt've a 
niiiv«i!izi irauy«jk f<»kozitos fejlciile'set^ a genre-foates ilyen l'r»Ilea- 
dilleset eliibbi idriklji* uem telietjtik. 

Ugyancbbt»n a geurt*ben *l(iIgoztuk KaUikks es Kalates is. 
Ez utfVbbit psak Plinriis pailiti (XXX V» I 14.), az el*ibbivel nzon- 
ban Varro-nkl is talalkozunk (de V'it. I*, frjigm.).'' Egycbkcni 
korukrol mit Bern tudmik s miiveiket is esak nevleg is^merjiik. 

NikiaS'Szal baetLinlitja ossze Plinius a Maroneiabol, Thrakia- 
b6J szarriiazo Athenhfht (XXXV, 134.). Ezert aagy valosziniisiege 
vail aniiak a rdlteverinck, fiogv Nikiaanak vok a kortarsa a igy 
itt van belye uiegeadekezuihik* Brunu elleubea Sjindiir tit6daiuak 



» Ova-heck. 1957. 

» ^^i. Hist XXXV. 'ja 

*'• BrHHH i. ni. K, IL 17a. 



PLINIUS ts A OOeOG KfcPtBlS TORTtJCBTB. 



2(m 



korabiin tar^alja ^ egy eiagyon vaJoaziniitlen felteves alapjan 6s 
felette ^yeiiLce es ingnta^: bixonyitasBal. A kiilunben ismeretleii 
kuriotluisi Ofattkioii'nuk taiiitvanyu i Pliriius azt mniulja n»la, lH>|jy 
Bziriei iiyersek : egyelikeut azojibati kept*ase;cL*i iuitml kivalijbbak. 
Festmenyt'i kr>zQl lebMnliti az eleueiai teraplojiibitn levo ^phylar- 
cAos^-t, AchUlcS'U a mint leAny ruhiba rejt{)itk6dve ot Ulisaea 
felfode/J H ef?y kepre festett hat jelenetd. Mtlvw kcizt Pliniua 
miisociik lit'lyen cmlit e^y ^rrequi^ntiH'* eziniii kepet* niolyWii azt 
mtiiidja, lio;ry p">r<1^0jicti HvoiJ^onicoiiiiak neveztek, Ali^^ba e8;il6- 
dimk, miiicWi azt liisz^zlik, liofiy ez }irc'zkep-cs<>[R>rt lebett^tt, mely 
eg>\ e^esz csaladot Abnlzolbatcitt. De annak a ftlltevesnek a val6- 
sziiiiisej^etol seai zarkuzbatuiik el, hogy a idyyIvixov eaetlejj^ 
?st-vov-iial egeazitlieto ki ^s i^y ablozati lakomat abmzolhatott. 

Mi II tan e iiuiveazre nezve niai? urdemle^eH forraHUuk nin- 
csen, iiem all modtJiikbaii Hiniust elleiiorizni, De epeii mei-t a 
tiSbbi irtik meg^fel*nlkeztek rola 8 mert szei7.onk is mindOssze 9t 
miivet enditi, alig bibetjlik* ho^y PUiiiim dif«eret^it teljes mer- 
tekbeu iiie^erdemli. E^yebketit maga i« a maaok vtdernenyere 
latazik taina^zkodni. A krdc-soiizes a niondatok szerkesztesen jg 
Djilvan lats/Jk « OeMirhen ^ epen ket kliliUibiizo IielyrOl vett- 
Jiek allitja Atbenionra. vonatkozt) adatait. 

KOlMiibeii azzal vegzi a n'da vaio irie*einlekezeaet, bogy 
ha (dy konln meg iiem hal, seiikivel seni Jelietett vtiltm cissze- 
basoiilitani. Szerzoiik tulzatiat iiiej^ talAii ez a kijelerites miitatja 
ieg'iakabb. Az erirauKtikuti kt^fHra^ *^\m mostt*rei ki'izt embti 
Ehisippost (XXXV. 1'22.). E k^rnak le^^j^en eibetett a aziiiten 
ismeretleit Dikaiogrneii jh. mivel szerztiiik azt irja r61a» hogy 
Deinetrios kiralynak kortiirsa volt. Ezektjn kivlil, ba me^ pusz- 
fiin a tt^ljessei,' kedv^eeil Tbeomeatos, Kyebos, Aikiniaeboa, Ktetiil"*- 
c1h»s e.H Hippyrt-nek neveit folemlitjlik, e^viizersmitid beve*^eztUk 
mindfizokiiak az arlatnknak a taixvalaaat. nielvi^kiH e kuniak 
fesleBzettiJrteiieterdl Flinius me^(h-z5tt, 8 a melyekaek tax^yala- 
g&bdi annyi-menijyi tanulsfiK kiiuiikozott* 



A I, m. II. 198 

* Oemicben Plin. Stud, 152. 



204 



WiOnUB lis A GOrOO Kt^tKAS tObt^nbtb. 



VI. 
Ae utoTur&gviB kor&. 

A mint az eddigiekbcil is litbatjuk. a j^Cril^ kepiras el^rte 
em elk file sell en azt a Jep:ma^a6abb fokot, melyre uljutnin hiva- 
tasa volt, M^r az iflmt'rt(?tt*tt nn^' mesterek niellett niiikodfi 
tt'ibbiekiiel, s5t reszben mar nalnk raaguknil is, a ketiiegbevan- 
hatMtlan ha in atlas csinijat tVUtalaljuk 8aiiflf»r kesobbi utndainiiftt 
uralma alatt pedi^^ mar ipiznlian a p>n1;r kepirHsnak csak uto- 
vtragzasaml lehet beszdntlak. 

K korszak mttve^zfttort^netere riiriiiib csakncm fgvcilliH 
forrasttitk, De o i» iia^'on Bziiksxavu. Jellemz^a helyett inkabb 
csak Hziiraz fe!8t>rola*it taMlunk nala. 

Eimek ax idonek lo^^kivalobb kepiroja Tmomaehos, a kii*M 
o^'yebek koziitt a jk'drog epigrammok is najL,^ lelkesedessel sz61a- 
jKik. s a kinek miiveszet^befi d^latszik, a gijrilg kepinis re^fi 
tlk'sdBege ragyog viBSza. 

Koha az epigrammok iametelteTi mefremlekes?Tiek robi. elet- 
viszonyaira es iiiiivcire me^^ifl I^liniun ii fofr>rraHuiik, a melyliPE 
visBZii-visszaterve eli^'azcKlhatimk, 

Eletkonim nezve ali^ha neiii teved akkor. mikw Caesar 
kortarsdnak muiidjaj olyan batsirozott chrunoiogiai adat, a niely- 
b51, mint alapbol a fidteves ic^azolasAnAl kiinduUjatmink. rendeh- 
kezenOnkre nem all, De mtiveszet^^nek ♦dyrin jelease^eire kell 
kovetkeztetnfink, a rola Pltniusiial ^8 niiis lielyekeii iVhimanidt 
mejjemlc^kezesekbol, melyeket oji^' CaCHar karabeli kejHrnnd iVil- 
t**ni»rink es e! ia hinniink teljesen lebetetlen es mert ezek a jeleti- 
t*^gek a Sandorkori va^y a ktlzvetetlen eziitaii kovctkez^i idOk 
Hzobraszatat jellemzik. TimomaidioK is, epen mint ezek, keresve 
kereeik az olyan targyakat, melyeknel a me^feHzitett idogek 
kinoB kUzdelmet kt41ett egy-egy jelenet bi)Beben benmtatni. MAi- 
reszrdl azonban, a niennyire forriaainkboi kuvetkeztetaOiik lehet, 
nem vitte ezt sem oly tuls^gba. a mint e^7 erejenek tada- 
tiban lev*3 Caesar-kon niiivesztdl vamwnk kelierte. Xem any- 



« XXXV. 136. Bryinn G. d. gr. K, IL 188. Wormann WoUmunn 
G. d. Malerei t. 64. 



r'EB A GdnOa KfeFlBAS TORT^XETB. 



^6 



nyira msigat a catastrol'at, mint axokat a uehez perc7oket festette 
me^, nielyek a ve^s(> kitor^st megeK'>zni szokUk. Dc a kifcjezcH- 
n^k az ereje, a mely forrasaink taniibiEfniygaga szcrint I'eatiiiik- 
nek ef^ik le^eltikeKibb tulajdonsapa lehctctt. azinteii ei^yik ero3 
^rviink, a ktilunben in liltalanusaii ulfogadott Rllteves mellett. 

Ugyania elkepzelJu'tetlen, lio^^ a miivesxeknek, altalaban 
a gftr5g szellemiiek abban az elobbi fi^nyes bzazadokbox kepoBt 
altalArroH eb^rnytMiesi^bi-n b a muveb>«Ie8trirtenet oHjizcs tiuuilsjurni 
ellenere, mini esudakcfu^n tamadjoii egy i't^UK kt korlarisai 
foltitt osBzebasonlitbatlan iiKi^'ast^agban felejOk enielkedjc'*k e miive- 
Ratetent?k fenye a reg letiirtt idiiket erje iitol. 

l)e hatba miiveBzetenek erteket csak a kestibbi jd(ik kor- 
c^oftult muvenzettdH-z szokott Bzemek tevrszfettek nsjize V l*g>'de 
e ffilteveB me^^'fuiitolasanill nem szabad elfcdednunk azt, hogy <? 
k*»r miiveltt^bb einbi*Tt*iiii'k nimljukbaii albitt osszebasonlitani niin- 
den ktimak miivt^Hzi tennt^ket. Pliinn^ H Vitruvius jd^zett kifa- 
kadasaibol iattuk is, bogy az ossBzi'hasonbtast niefrtettt'^k s a mint 
a feltetlen eliamerest mej^^adtak az elobbi korszakuk kepiroinak, 
u*0' az iijabb idtik fcKtrHzHArt^ is me^boztak kiHse ijikabb t«l- 
8zi^t>ru iteletiiket. Ha tebat Tinioma<4niriban biaiiyzott voliin a 
tarKyaknak mc^felebi kil't^jez/i ero, azt ezek a na^' miiveltae^ti 
es tinom izlesii emberek biztujyani eszrevettek volna s akkor 
jieiii alLitjak oda Apelles (*s Prota^enee melle, akkor iiem vet- 
tek VLitna kiizfizajni a ptVbJatiiZfWal beszrlok 

EnriYt enit, meiiiiyi t* kenyos izlesti, kisebb k5rii emberek 
tetszcsenek a me*;nyereKiiez sziikse^'os vo(t, es ilycn mertekri 
J€»!esse{rekett nem lebut tVltetelvznQnk a f^Oro^ kepirasnak ily 
koraban. Ezert ugy biazi^zUk, bo^y Tiiaomaebo^ abba a a korszak- 
ban elt. a mely az atmenetet kepezte a rep fenyes idokbol az 
ujabb knr b,'ui>atlu jnuvr*szot*'bez. Kozelebbi megbatarozasokba 
termeazetest'n rn'iii biiosatkozbatunk. 

Fliiihis bizonyara azert tevetlett, mert ^Caesai' dictator** 
^Ajax^^'ki efi ^Meded'^-jil vasarolta meg 80 talentum6rt. » * 
VenuB Genetrix ti'mplunuUiaii bolyezte el (Vll. 12B. XXXV. 

Kiiliiubeji erre az Ajaxra es Medeara acz\<^ h ttdjes a xavar 
en biz^mytakiTiHai^. FfUmciiilbet az a ptadolat is, liagy egy ea 
ii^afiazim kepen vciitak. Tenyleg a romai irok rendszerint egytttt 
emlitik, de sebul sem ^ai'"^ haaeni «et^-tel kapes^iljak ossze oket. 




Ovidim kovetkt'zcl belye sein \wri\i tinztdbu :i dol^^ot -. . . . ^utqye 
aedct vttltii fassut* Ttdeinonius irarii inqtio orulis facimus burbarii 
mnt^r linber^ Trisr. JL 5,. 25, 

A p\vo)r L»prt^raminuk fllerihen mindkettonil kOloii-kiilon 
szolnak. Sot Pliiiiii:?^ is e^y liclyt (XXXV, 14'j.) a bevet:^czetieii 
featmenyek jdi^ase^eirol Hzoh^dii* efvedUl a Mfdeat eniltti M, 
Ezek alnpjuij ebben n d«>loi?ban nezetllnk az, b«>;?y az Ajax e^ Mixdc^a 
ket klikniln">Zo ki^p valsbuik. de niert mkon tai^Viiak s niindkettiit a 
Veiuii* (rMiirtrix t€'?ii[)loiii;UMij It Ultra rta ki CaeHar s oil e^ymAs 
mellett lt^«bettt*k, az irodultunbiii is ej^ymds uudlett emliti fel 
Ckct. E feltevesilnktH tne^ iiikabb mej^'eroaiti az a kortilmenj, hog>^ 
esnk a romai irak enditik tdvnlasztfiatatlati kapcs^tdatbaii e ket 
festmenyt. A ij:«"5r5;if<ikiiek tefiut, kik esetb*^ kn!on-kQloii belyen 
14tfak e miiveket, ii«*in v*ib a!kabnid< (>ke! ei^ymassal sznrortabb 
68 allandnbb ka[K'scdHtb» bn/ni. 

E festnieiiyrol «x61o ^ klllnnMHen jroroj: jc^llem/.ysi^kbnl vila- 
gos az. a itiit miir fentebb in eiiditrttrink, t, i., ho^y TiiiKniia- 
ehos. hkv ax indubitok sz^lsust^j^eiiiek kifejezt*86t kedvelte. kelb'ii^ii 
iameite s kitfhiotni bina vi!*s//aa<lni azmj niii^zanattit. inelyben 
a ni^zHs nt Itidulat vej|:8o tokat iiem annyira latja. iiiiitt inkabb 
k^pzeli s reltihiteti azon pontut, melyet nf m k*'>tlliik (_dy j*zi>* 
rosau a jdlJariatbtiz. hotry a nuivt*szi't altal iilJaiidositva vis^.sza- 
adass^k. ^ Ajaxand niondja Phib»Htnit(ia.- houry iiem a iiionda axiMMiit, 
orjuti^ve tVsti. hatiem a jiiiknr (irnitsetrr iwbaina iitiin kiiin*rnlve. 
az (ingyilkosHaji: gondolataval teiipludik. Ovbl .szavai : ..Hf^dpt 
vultQ faftsiis irain" czt mej^erfi^iti^ni latszatiak. Medearoi az Antli. 
Gr> II, 151*,, 20, k% 11. 2ll<i.« 42. liaaotdot niuiidaiiak § Ovidius 
seint^n erre enged kiivetkeztetni, mikor azt moiidja, ho|sry aze- 
meiben UUszik a szuniyu biiiL iSaj4tHa«:o8 azoiibaii. b*»gy a 
Timoniaidins muve?*zt*teiiek ezt a sajatHiit.'at seni eniliti FbniiiH, 
^ptin u^y, niiiit mindfu egyeb, ezek nudlett kopzt^lbeto, va^^y 
6pen ezek cnatt felti'tt'lezUet^i jelessseja^eirol ballgat. Egyazeruen 
esak i^e^lstnUja a masok dif^s^retet. tiiid^n Orostea^t es Iphi^eniajAt 
ftllemliti. Emliti e«fy rsahidi kepet is (coj^tiatio nnbilium) es <^i:rye!i 
giiri'y^ k*iponyc8 ferfiakat. kiket va^'V aijva. vafijy fUve abriizolt. Ve^lil 
azt mondja, hog^ miiveazetet lejfjjiksibb Oorgoii-jaban raj^yagtatta 



' Lessintf Laokt»n a. v. *'0 I. 

• PhiloBlir. r- ' 'dl ivaa. IL 22, Overbeck 2125. 



J 




PL1NID8 6S A OOHOO Ktl'tRiLS T5RttNET£. 



im 



Mindotiiize ennyi a/., a ineimyit TimoniariiDsrtil ludhatuiik, 
jobban monilva a meniiyit az *Wkori irok e^^yes heheibiil rea- 
ve njitkoz 61 ii^^ kovetk('zt<^tnlink Ivbet A mint lattuk, fi^rnbaink 
c'sak ^Ajiix^-iirol es ^iMedea' - Jan'jl szoliLik hovebben « ezekb<»l 
iB iiiindiisHze egy par jelletiizii vonast ^^^yiijthetlink ossze, a nel- 
kill azonban, boj^y ezeknek a mtivekfiek befisztiUArol, eompoaitit)- 
jirol ^8 alakjjiirol teljea kepet nyerhiniif^iik. 

Ez a tajekiizatlaiisa*^ pedi^^: unnyi\al inkabb meJt*) a nie^- 
foiitokisra, mert a ^ornj^ ke|iirasniik cznttal mar ahboz a b»r- 
szakahoz ertiiiik, a melynek a ronKii Ueri»rativfesteszetre is jeleii- 
tekcDvebb l^etblyasn volt s a niHynek uyomait a pt>m|>ei falkeppk 
meg iti driztek. h a ret^eszek a t:ilalkozast poiitnt kiviilo 8zor- 
galommal kiitatjak. Ktilutnisebberi pedi*; epeii Tiimmiat Ih)!H iniiveinek 
isnietleset szeretlk fr^talahii m mt^i^jillapitjjtii a p<viiipei fre!ik(>k 
nenielyikebf u. ' 

A sikyoiii iskida mastidvirai^z^ai korariak tievezctesebb kup- 
YiBel^L koztil Pliiiius Nealkea sze\ foglalkozik bijvebbon. A uijitiuU* 
ran^u fe&tok kiizt emliti fel nevet (XXXV, 138.). Venust es a 
perzuak 8 *%\vptoniiak kuzti uiiasi cstitdf iihvAxnlo kepeit nevezi 
meg- S inert a Nilu.s vize batstmlit a teii^ereliez, ho^y me^- 
^rtethesse maj^at, e*<y ivii szamarat es egy krokorlUtiat festett a 
partra. „Argumeuto derlaravit tpiod arte mm poterat . iiioadja 
szerzcink. Eg:y miis helyen is eraliti Plhiius, nevezetesen abbati 
az atit^kdotaban. a melyben e!(jeszL^li» hii^acy Frcitoji^eiiefliick 
niilyen ytmi sikerQit az aUati tajtekot me^feateiii iXXXV. 104 ). 
Itt hozz;itt*!^zi^ lioi;y Xealkes is i^y ft-stette tne^ e^yik kepet. a 
mely a pari pat ctjalu;:at«'i iuvdni librazolta, Xealkes e^^y ptir 6v* 
tizeddel kcBiibb elt, niiiit a Koriig kepiras leojnat^yobb meaterei 
Apetlesj OS Frototreiios* 8zerzuiik meg a Nealkoa tariitvanyai kijziil 
emliti Erigritiortt s krmyvenok tobbi reszeben i» tVdytatatja a 
miiveszek ftvlsf^rolasat, mi aznuliaii mar tnvabb ot nem kiaerjllk, 
mert adataimik pusztan Icxikali* ertekuk vaiL 

A kepWji tiirtenctenek forra»ai itt v{^gkepen kiapadiiak s 
itt van m^r a hcdye aniiak. bojjcv a muveszt'ttorteiiesz figyelmet 



^ Igy pi. Medeaja masohUaal tartjAk a .ma^eo nationale'' egy 
ttiredeket (L Wek-kor: Kleiiio Schnften III. 450. Helbi^ Wandge- 
mlilde. (L, XXX VIL L es 1264. hi Kiiluaiiseu petlier a t(5bbi iJssze- 
vetesekre nezve is la»d : .Untersuchuiig-en'jet, 




az emlokek fel^ fonlitda. De talan szerenyteleriBe^ nelklil mond- 
batjuk, liofcy middn szcrK/iiik ndatait vep^ kisertnk t^ elk>fi5rsR6s 
v^sfett mm 6-kori ir<Wnl Bzenilx' AUitottuk. tnljijdoiikApen az 
e*^^^8Z ^r»r(>*^ k^piriis fejliidt^si nieiiekH attaniilnhMnyoztiik eni k^^p^^t 
aJkottunk iiiit^'itiikriak a ^iini^iik l'eHt^»zt'ten>L T«»hb htanyaliim 
ennyi is eleitc. HisKfti latnivalo, ho^^ ha nur-toniink rnug t'lmyrt 
sem oriztek volna tn*?^, bizony ali^ volna fo^^alcuiiik a p'^ro*? 
szeileniek e kivalo proiluctyniaroL 

A mefjmnradt t'mh'kc^k csak alTele visszavetetl kepet riiiitjit 
nak, mint a viz tUkre Khez kephez u biztc»ii kiirvonahikat min- 
deneBetre Plinius ^s tArsai adjak me^. 

Ifj. Mitrovics GyuJa, 



^^ 



K A N T V A L L A S T A N A, 



— Nej^yedik kcizlemeny, — 



3. ^A ktizdt^lem, melyct miiiden crkulcsilen;' jnerzliletli 
embemek a jo elv vczetetie mellett a rossz tamadasai elletiebtni 
as eletbea folytiituia kell, iieiii hozhat neki nag>'<>bb gyozedelmet, 
mint bogy ez utobbinak L^rahiiatnl felfc*zabady|. szabaddd lesz** , . , 
„Ain iiz^rt a ro6i>z tuiiiaJilsainiik nie^ niindig ki van Une s «zabad- 
fiig^at. mely tbiytoii taiiiadva van, t'oIyt<iri m(^^ kell oltalmaznia, 
ozert mimlj^^ barczra keKZen ktdl allaaia** (109. b). E veszedel- 
meft aUapotbol tehAt az embemek k(>telesBdp^e ma^at lebetdle^ 
kimenekiteiii ( beray.^ziiarbeiten'), Dc mikent? Ez a (laj^y ker- 
djBS ! ( ,Aber wi«, das ist die Fra^e .| 

Az einbert feiiye^etli veszed idem nek alapja riemesak az (i 
termeszete, liatiein a kr>niyezet is, mtdy bozza liasordo emberek- 
bdl ail. Mindkettii befolyilsanak, iiraiomrajiitasanak elleiisiilyi^zA- 
aira s ig\' a jd elv urab>nira juUiaanak s ^^ozelenire jutiltiiiiak 
biztositaaara szlikse^^eti azert, hot^y alapittasHek et^y erkolesi tiir* 
venyekeii iiyuj^rvo tai'sadaloin, mely az e^eaz emberise^et nja^iLba 
dlelje s az eszt feladatta ea kotelessegge te^ye (110. LK E tdr- 
aadiitoiu zaszbVja az ereny ^mint gytilekezo poiitja inind- 
azoknak, a kik a jot szeretik t$ a mely kitlizetlk. bogry alaja 
gyHlekezzeiiek s niiadenelcitt a szakailatlanul taniado j^oimsz- 
nak Rdenyet alatta rne^torjek^ (IIL L). 

E k«'>zt>88eg ethikai. a meiiayiben t* i. amaz erk^ilesi eazme 
alatt AW : a nu'iuiyibeii pedi«K^ toiTenyei uyUvsinosak : etbiko- 
polg4ri. E;^esz^beii „ ethikai iUlain^, ^az ereiiy orszaga'*. mely- 
ben amaz eBzine objeetiv realitajaaal bir. Ama fenti .mikent 
kerdesere teliiit a lelelet az, bogy az ember a gonoisz iiralma 




KANT VALLAsTANA 




alol lij^y mejiekUlhet ki s iigy valosithatja nie^^ ma^an a j6 
elvet, ha :iz cthiko-t*ivilis tArsadHlomba U^p. niely trhat az ereny 
tonenvenek szolgabtaban magjifi az ereny riiivenyea f'i)iUt fel. 
K belepe.s t'zoii kozossegbe uiimu^unk irarit vM tOso es tokute- 
le8*^ofrQnk — ea pedi^ ki.>telf*sj*ejj:t* iiemt'sak az e^^yes cDibernek, 
de az egesz eniberise^nek is (114 — llo I.),. 

Ez ptiiiko-(»ivili8 koziissej^ mc^kUlcmb<lztetet«^n(J<i a juridk'o- 
civilis kozitasegtid (p^l^ari albiintid)* nifrr! inijLr inuiek alapelve a 
JegalitAs". addijr amaze a ..muralitas" : ezert k«"»teleissegei tiem 
ktilHidfi; kenyszcriiek, de a miiraiitasbnl folytda^, bensiik^jtT sztik- 
segazeriick ; rnintfiogy pedi*; a nioralitjii* nkii Iston. azert e k'Mis- 
8{*^ fsak mint listen riepe" giifKlt>lhat<V, mely kizarohif: az erk^lcs 
bermii, i*ftZti>rrenytM aJ:Ut all es ueni statutariiis, va|^yi« a le^alMs 
elvOTi alapub* ktllso teteles tnrvenypara^^ratnsok alatt 1 11 7 — 118 l). 

Ezeii idealis inortiliH kiiztisse^ listen neperH'k* ez em- 
iiieny** niir most emberile^ nie^-v;il/isitva nia^kep. mint az e^y- 
l»azban, nem gondolbato ; a mely mint eszmeny „latbf4tatlan C|ry- 
hiz^, mint vajdsig ,, I at hat 6 egr>'haz'*. Ez utobbi iievezhctii gyftle* 
kezetm»k ( (lenieiude"), meJynek azolgai (.Diener-j csak a 
lAthatJitlan fo ligyt*it vej^zik. ^Az igazi (latliato) etrybaz az, a 
mely Isteunek (marii^) nrszagat kepviseli e I7jld<>n, mar a rnennyi- 
ben t. i. ez az ember Altai me^'vahtsitliato "* (12lK I.). Azon 
kovetkezmenyek, melyek ezen etryhaznak egyuttal Jegyei is, a 
kr>vptkez()k : ejryetemeBHejr n \^y numerikus e^yseg (qnantitas 
szeniptrntjabol). — monUiH tiKztat*ag (qualitas szJ. — szabad- 
siif? es pedig dgy ta^'jainak egyiii/tshoz viszonyaban. mint kifel4 
az allammal szemben (re]atif> sz ), — s ve^jtU ronstitutioj^nak v^- 
tozhatlansaga (niodalitas, l^tm6d szempontjabal). Mint az ^Isten 
orszdga* kepviseltije, alkotnianyaban nem kuvetheti a piditikai 
eletviszonyokat. P-zert scm tnofuirrhikus (papitiinus), sem ariato- 
kratikus (episkopalismns), aem deiin>kratikii8 (szektais illuminatis- 
mm) nem lehet, hani^rn leginkabb egy csalad ktizossegehea 
hajsonlithato, egy kdz<M bar l^lhatatlan atya vezeteee alatt, a 
luennyiben az o fia» ki az l\ akaratat ismeri s egyiittal vala- 
mennvi rnaladta^gal verrokonsairban all, az £> hely^t k^pviscli** 
1120-121. I.). 

llyeij egyhaz tehAt rnak tiszta vallasliiten alapulhat. min- 
den tetelef^ dogmahit kizj^rAftsal, niert csak ez kozidteti majrAt 
niindenki t^zamara mint tiazla eszhit"^. — Rzzel ^zemben 4U a 



XAMT VALLASTAKA* 



211 



.tilrteneti hit", a mely csuk iuidi^ tt^rjedlu^t el, a meddig Iiire 
eljuthnt 8 a rueddig a mud udvsi van, littj^y Li tele invptLmjetd 
legyeii (122. I). Aniaz ewzliiteii alapul a tiszta rrmralis, — erne 
t+irteiieti hiten a kultusz-vallas („r«»iiie int(r;ili6^fhe Relig-ion" : 
-.gotte^jdienstliche K."). Amanrmk alapitoja Isfen s esak eg^'et- 
!eneg}% - — emez eniberok numkAja s szanitalan alakot dltbet ; 
kek'tkezik pedig i%y, bci|j:y az ember a tiszta {*sz8zeniho5£ min- 
di^ valami eraekile^ allaiidot csatviJ « azt biszi. lio^y kten, mint 
Vidami uralki»du, tiszta Btatutariuw trmeiiyekkel been, K statutAnua 
torvenyek foirasa a kij ideates, teb^t lenye^ebeii tOrti'ijeti jeleii- 
sdg ^8 ert^k; mJg a morAli^ tiirveny forratia, a mely azt egye- 
dlil isnicri is, az t;8Z, Hiba vi>lna azert ama statutiiriuB ejir^liazi 
elveket. t^irvL'iiyeket absolut isteni eitekiieknek taiiani : masre^zt 
azonban ep oly hiba voliia ta^ji<lui. hr^y az e^ybaz Isteii aka- 
ratsln alapul, fijlef]; midun ^az pf^ybtizi bit a momlissal a lenyeg- 
ben megegyezik ^ meg sem tudniik magyanizni, liogy e moralia 
bit niikerjt jeleiibetett mej^ bean fink efryHzerre, a ki^zuss^'frnek a 
vallasi tVi^alinakban tett elob;d;idasa nelkQl"". Azert, hkr a dobjf?- 
nak moraliter mejrtVtrditva kellene lenaie. az etfjbazi liit a moni- 
iis bitet read^jzerint me;4*^'b«zi. A Htataarius e^ybazi bituek, bogy 
valtozatlaniil mej^maradjun es pedi^ ugysuiazon alakjaban, 8 bi»zzi 
mint kijelenteH tiszteltessek ; fc»zlik?ie*^e van az Inisra, a mely 
maga is viszont. mint a kijelenten tir^^ya es letetemeiiyese. klilo- 
nds tif^ztelet targya lej^yen. A kiiiriniele statatariiis valbUok mind, 
az alapun az ef::yi'tllil igaz es lid\ Ttzit^i leiwe^^ i^enyevei lepnek fel, 
Ezeii ortbodoxianak leaye;i:e miiidi^: uiryanaz s eaak formajara 
n^zve kiildiibointethetu me*,' annak desiputikus (brutaliH) eii liberalia 
megjelenese. Amaz eU'Mn eso|H>rtut kepezi a romai katb., ez 
utobbit a protestans ortbixloxia, a merutyiben aniaz az egyete- 
mest^e^' ij^enyevel, 8nt keiiyszerevei lep fel, ez azunban ez igeny- 
nyel a maga egyhazi korere Hzoritkf^zik (129. L). 

TermeszeteH, liogy ez alap*»n, mintbogy az igazi, tiszta 
valla?*-hit esak egy lebet, t. i. az ^eszliit'* : az egybazi bit leg- 
felsdbb magyarazoja in maga az eszbit lesz, Ennek mert^kvesz- 
Bsdje ali esik a biblia is, mely nek Kant i^zerint nagy nqveld 
jelcntfieege, de esufiaa ttU'terieti ^Tteke van, Maradando benne 
csak az, a mi muralis* Ezert is nemcjsak bogy szabad, de sdt 
egyenes kotelessegiink^ ecit a jov(i ^*rdekebeii elengedhetlen fel- 
adattink e kijelenteat monilis alapon magyarazni ; a mi nem is 




RANT VALLASTAMA. 

jiiF nagy nehezsegi^eL mert minden em be rb en ott rejtdzik a nio ra- 
ils valljiara valo airavalona^. E magyarazat pliilosopliiai alap- 
elveit Kant a ..Streit der Facultiiteii' cz, muv<H>eii 4 fdpoiitbsui 
ki is k\\tL ' Csakid e aicrnlHs inajryanizat ntjan k^hijt az e^y- 
hizi bitet la88ari eszbittc ffjlcHZteni. emelni, mint a mely utobbi 
©gyedUl van hivatva katb<>lif*itibra, e^'etemeasegre. A tVirt^neti 
hit, ozzel sseniben. enak elokeKzit<> jeleiitose^^iit csak szol^'ai, kal- 
m4r hit („Frobii- und Lohnj^riaitbe" : litleji meroaria. servilis} ; 
mig ez a t^zabad, es tiszta sziviTzlUereii aLipulii bensii bit („t*iii 
freier^ auf laiitcr Herausfresinnungen ^cfrriindeter Glaubc** ; tiden 
ingenna), Amaz tdso azt hiszL bojjy kultuszcselek<?det**k altal, a 
klyek pcdijL? maijukban semmi ^rtekkel spin birnak, mtrt frle- 
vagy remeny ind!t<^k:ib(>l kcletkeziiek. rf a mdyekre tehtlt 
roBsz ember in kepes. Isti'nnok tetaz^'set kierdemelht'ti ; bolott ez 
utobbi e j<*»tetszt^si muralis tTziilel es bit jilapjiin birja. Azeit is 
6SI az igazi ^ecflemsi triunipkanrt v. uz ^bdvuzfto liit** ; aniaz riu'j^ 
e«ak az ^pCidwHia militan*", telve rxivi^dasiokkaL vitakkai, biinmd 
(^Religion innerh.* IHT — 138. L). Mint ih^en egyedill ^Udvozitii 
vaQiUnak**. az eszbitnek kot ylapfeltettdt* van. t. i. az late n to 1 
nyujt^iiido ele^'tetel s az onibt-r iiiorabs niiijraviselete. A kettii 
I Be©n»!sau osszetUgg h i-sak az a kerd«s. vajjon amaz elegtctelbe 
(a butiBuUttd vail* tVlidilasba) vetett kit bozza-e letre a jo erkolcdi 
magaviseletet, avagy inegforditva ez amazt ? A mi az elatit nezi ; 
elenseg elgondidni, bi»gy ^eeizes'* ember elliigyje. nywzeriut 
nines szllkse^e nulHra. tniiit eltV»;i^^adiu az elegt«^Udre vi>n:it- 
koz<S hirt, a mely idJuvesiu'k kiiv«^tkeznuhiye immaron jlz eleg- 
tet/el maga s a jo t^rkolcsii magaviselet; a nii meg a masikat nezi, 
Bzinten elgoudolbatlan, bogy egy termeazettol mssz ember jo el«- 
tol kezdbeiisen, mitd/itt el(ibbi biint^iert el^gt^tid Ji(*m adatott a 
ez altal maga ift ujja iiem HzUletett, Kzeii antinomja tdmeleti 
uton ki nem egyeztetbet(i, men c kerdes tul megy :iz etiz iteUi 
kepesflogen, Gyakorlatilag szonbau azzal kell kezdentliik. a mi 
tcendi'i. mert erkob*s*elvi alapon csak igy remellietjlik, bogy egy 
idegon HdvaziUl ^rdemnek s igy a boldogK^gnak h reszesieve lehes- 
suink. Mii»tbog>- pedig az Uteimek tetazo ember i^akepebe vetett 



* i^osenkranz F. khid^i- Itf k.itet 290—298 1. .Philosopbische 
Gnmdsiitze der Schri1'taii>l(VL,'miLr zu Bpilegivng des Streits" — A r^!*z- 
letes tArgyal4^ba itt n»*ni boi "^utkozhatom : eles; a lenyegre rautalni. 




VJLRT VAIiLlflTAMA. 



21$ 



bit niagara az erkiiU'fiii idetilra vaki vonatkozas t mijideg>% vajjon 
vele nimt ratinnalis liittfl. ava^^ mint az lij elet pnnripinriiaval 
kezdeni-e el ; ellenbcn u*cy:iiie bit enipirice nerii azouiKs a j<') elet 
elveveL Amde az Ist«neniber jeleufciegeben sem az, a mi erze- 
keinknek valo, de az eszbnkbHi rejiri ^is^kep (id^a) a leiiyc^ffea ; 
€zt bolyezzUk mi nmanrujk idapuJ s ilyen Ini aztiin :i/,ono8 a 

jo elettel. A keresztyeii egybazi fiitbrii vs a tinzta vallani bitberi 
azert nom kH kuloiibiizti riv. de uj^yaiiazuii pniktikiis elv van 
kifejezve, cwnkbo^'v umott latenboj, itr ma^nuikbol kiindulola^: 
€8ak ba a tiMejieti bitet az eszbit feltetelrvi' (s ticm puaztan 
^b'ikeszitiijeve) akarnok tenni, vjilaaiiak ket el lea teres. i»^y missal 
tisj^zeferbetleii elvve. AJintbojry n rid irioraliB arravab'isa^imk az 
alapja s **t*yHtt:d majryara/oja niindeii vnllasiiak, ktdl. boi^y ez 
lassankent minden eiiipirikii8 me^hatarozasoktol 8 pusztaii torte- 
neti statutumoktol me^'tisztittassek s a thztn eHZvallan urabimra 
jiisson. iJe nein ni^tojir revnlutio (mert ez lebetetleii). de lastud 
reform I'ltjuii. Elvbeii az ^iHtenoraza^a** mar mej^^ van ab*|jitva 
Akkor* midoTi az elv, bo^^y az efr>bai^i bit alakLdjoii az eszbitte, 
el van fo^^adva ; joUebet aniiak ^yakorhiti me^valosulAsa meg 
t^Uiiik belatbatatlan tavolban fekszik (14H Ij, 

«Ez tehat a jo elvnek aniaz, emberi szemek altal uj^yan 
^szrevetleii, de allaTHJoan elorebidado mmik/ija, bo^y mao^aiiak 
az emberi nembeii mint krizrisse^rbeo hatalinat s oraza^'ot alapit 
eszUirveriyekeiL a mely a ^^>uo8z ielett ^yt'izedelmeskedik s^ uralma 
alatt a vila^nak az Orok beket biztositja'* (148. K). 

A mily szep, kivdnatoB es gyoijynriifteges ez ideal, mely 
az emberisetrben a Jonak kilzdelme utjjiii me£;:vabisul : oK nebez 
€ klizdeleiimek 8 ezzei etcyutt a jo uralma me^jralapitasanak tor- 
teneti eloadiUaJ A vallan tiszta benso dolo;^^ az ^ej^ybdz'* -tor- 
tenet pedig a kultusz- en a nionilis valEs on)kos kllzdelmerol 
beszel; meg a zsido vsiUds sem eg>-eb, mint ^puszta statutariua 
t^iTenyek foglalata'*, a melyen egy aliamalkotmany epUlt fel; s 
a mi m< trails lTit;gelekek bozziiesatfdtattak. azok liltahHi a zsido- 
fldghoz. mint ilyeidiez nem tartuzriak. Tebat az „e^7eteme3 egy- 
LAzttii'tenet-* csupan a keret*ztyenseggel kezdbet^i, a mely mint a 
zsidosag teljea elbagyasa, egeszen lij alapokon a kittanban egesz 



* U. o, 148. 8 k. i, : «Hist Vorstellun?^ der allmfiiioren Griiadung 
dcr Henrschaft dea guten Princips auf Erden , 



ATllKNAKl M. 



15 




214 



KANT VALLiSTAKA 






revolutiot teremtc'tt* Jezus niejrszilntette a kultus2v;iUiUt : az iS^ 
iltala hirdetett vallasy a iju*lyt'l «flrtevel is i^';»zolt. tiszta mora- 
litjU : tenneszetes azoiiban. hogy e tan keglibb csmlas t'letnt^kkel 
vecfvittetctt insszc 8 igy kcpezte alapjiU a kercszhen egybaznak. 
Xt^m i'sotbi, hoo^y ez aUpon a keresztAen ei^ryliaz mat^a ia 
mib.'unjir kultuszvallassA 8niy(Mk»tt vinsza^ s Jezus tiszta monUis^ 
cIvcMt a <Ui^^niak iTiiflszfTevt»l temette el. Sepezert. ha fclmiTQl 
a kerdes, hogy az crldig isniert egesz egyb!iJ!Ti'«rteiieti lVjb'Ki«^ft 
nielyik epot-hjija a Icgjubb : Kant «nem haboz" kijpleiitfiii. ti<jgy 
,a mostani'*, az (i kf»ni» t l» mnit a molyben az onzvaUas esirii 
zavartalaruil fejbulbHnek (l*"^H. 1.). Ez alapun ki*ll beftllani 
latisankeni it/on vet^^sr* idnaek, a iiiidi'in „inej;s/.nriik az iitob6 
ellensog, a baial** ; az e^yhkz f*intiaja» klilso :iik<iiiiiaiiya maga 
irt — mint statuiariua inteznieny — iiiegszrulk a ^Istrn Ie**z 
mindcn mindenc^kben" |103. I.), Kant a bibliai eszUnUdoj^ikii* 
jo8lafokat tartahnaz«i t<)i^tenetekb*»n. niely«^k ,az ut<>kiir trnl»>no- 
t^t iibnizrdjak, a nelklil, bog\^ inaguk vabibuTi tiirti'iK't. k'niRMjrk"» 
8zep eszniei kepcket liit az 6 iciealin monUis kozOgst'ge gytizel- 

nek szendelt^tetiere. „ Az antikrisztus megjelencse, a objliasmuH. 

vil»g v^ge kdzelsegi^nek hinleteae, az Hz eluft j(f synibulikuti 
lemmd birtiak, s a legntobbi igen j/>] kifojezi aznn HzQk.seg- 
nek erzetet, iu>gy e koria niindtg k^Hzeji J^^^'vtink, h igy tenyleg^ 
(lia ii^yiiibtdiirHiiak intidlrrlitalis ortebnt^t adunk> ihuguiikat mint 
egy bU'Jii fetbik:d| orszag elbivott polgarainak tf'kintsiik" (l*j4, L). 
. * . «Mjk«>r jon hat el amaz latennt^k orszaga?*; a farizeusok- 
nak Jezusboz intezett e kerde^evtd (Lukacs ev.) fejezi be Kant 
V 8zaku8Zt 8 niegtalalja reA a megnyugtiit('> valaszt Jexnisnak 
ugyaiii*kkor adott feleleteben, mclyet a.morulismyH dangikuj^ ki- 
fejezesf'kent Kant bangsulylyal idt*z: ^Xem ji"5n el ugy isten, 
hogy limber eszrevehetne. Neni fogjsik mondani* ime itt, vagy 
ime ott van: niert fme iiz Istennek urszaga ti bennetek van*. ^ 
iriie a pei-Bpeetiva, a niely Kant ehitt s vtde az ^jeszhif" 



» 1641 Hog) Kjint ittaz idezett helyet ^LukAcs 17, 20— 21 ) hiba- 
san. ilU'tdleg irAnyzaUisan exegatilja, az a ^firog szdveg alapjan 
ayiivanvaio, Jezus itt ugyanis az tvto; of^tuv (» nem ?v 'j^rv) szavak- 
kki nera a kerdeznskndiik bensejere, morilis erziiletere, de mmagdra 
cz61zf>tt . , . -Az i.stenorsziga tikudetek van*, t. i. en vagyok az. 
aitiuik elo personifieitatitija, megvaliSsulisa ti kOztetek, dc'ti o*.^m 
liitjatok . . 



KANT VAIJ*ASTAHA. 



215 



eUHt mepiyllik. Ez lesii n^ki immaron zsinonnerti^ke. a melylyel 
a tt'>rttmL'ti valla* jeleii^segt^t mar moi^t miive 4-ik foregzeben el 
fotya biraitii : vUyUh azonban m^^ a haruiacljk retiz ^paiTrgon"*- 
jibaii az altalinos fUp:g:eK*kbt'n a ^.mystenumok'* kerdeaevol » 
kat^xoehen a trinitas kt'nk^ shovel fot^lalkozik, a me I yet t^^rmesze- 
tesen ugyaiit^sak az eszvrdhis fllliUpoiitjjirol ina^yaruz. A szerit- 
haroTjiftiiirban yjryaiu\s^ik rrionilis iiriizsa^uk synibolikiis kifejczese : 
jelzi ko/.rlelihr<il Isrrrmek lii'mmi ispeuitice k('ii«»nlH'>z<'i orkolesi 
tuliijilrrnHngal. t. i\ szentaegt't, Josjigat. i^^iizsy^rat ; a ineiHiyibeii 
feltiintoti tit mint viliifj teremtcijet* tehat ezcnt tun'oayhuzut, — 
tovabba mint az embtnis^^ niej(\'altc»jat, goii<lviHel(:ljet, tehat jtW 
8ap)8 kormanyzot h nitn'*U(rt p*mhiselt)t, -- ve^Ul mint a sajat 
szent tiinenyt'inck <ln>t, kezeliijtH s ervenyrt* Jirttj*t(\jiit, teliat 
mint igaz birot (liiS. b). E hit nenj titok, Iiij^zeii bennt* «:yuke- 
I'ezik a moraJis erzekbeu a latennrk a monibti vilagbitz valc'j vi«zo- 
nykt fejezi ki cmk. MicUin azunban a kert^Hztyeiiseg e tant njil- 
vinogsa tette, a bennc rejlii priiktiku.s (mziiuH iiiystikua krpze- 
letbe fo^lalta B ezzel az esz koiTl 18 tiilbalacbj s \^y kqjteleii 
niyatoriiimot albipit^itt mo|r. liasoiik'i muralis clbiralas ;jla jlm- 
nek az (t'rkrtjesi k(izot*segbi' vjilt'i) I'lliivataB, az elr^tetel s az 
elvalasztiis niysteriumai is (170—172.). A betiibol mindeiiUtt ki 
kell banif>ziii a Hzellenit't, mert „a puszui betiihit az ipizr val- 
[ki^nA <*rzuk*ti«t ni€*^a*ontja s ncni javitja** (177, I,), 

4- Tfbat mar a jA elv nralmanak kezHet/'t s iiz Uten 
orSi&agAnak btjzzank val*'» rlkoztdedcset bitja Kant abban, ba ez 
Qrsz% ^constitutkijaiiak alapelvei uyilvjinvalokka kezdenek k^iuii**, 
mert ez orsm^ il mar az esz viUgaban, joUebet az erzeki vild^- 
ban leendti me|<vali>sulasa mc%' belathatlan mesHzesegbe esik, Ez 
es§zeH/jne me;^kuvet(di a moralia knzussegbe viUo tumi'trlileat ; a 
mt»ralit^ kiiztisae^ pedig esak - vallaa aUal lOteHlllbet s csak az 
pf^baz formajaban (1-Sl — 182.). Mef:tV»gbataTlaniiak latazik azon- 
ban, bo^y az ^ Istonni^szapit*^ einberek abipitsak s ezi*rt annak 
alajattija Isteii kell bofjy k»^yeu. A mint azonban nyilvanvalova lett. 
emberek alkotjak meir, Ez alapfni mondja KanU boji^y hUm ez 
nrsza«r funbtitntiojat, az enjbeivk pt'ditjr orpiiusatkijat lott^^itik a 
<»z or^ajiiamusou belUb a kik a sizt^rvezetJiek mcf^jfekkien a nyil- 
v4iio8 lij^'yrkt^t kezeUk. teluU administralaak. azok a azal^ak 
(Diener). az e^esz pedij^ e^y a szerveztjtnek alavetett kiissosBeg 
(Gemeinde). A tiszta eazvallaB kt^zdBsej^i^nek nincsenek tdrveoy- 



216 



KAKT VALlAsTAKA. 



I 



BaserO sstol^Ai, vafr\i8 liivfttaliiokai : mert itt mindi^n e^cyes ta^ 
k5ssvetlenlil ve«zi a le^Ribb torvenyhozotdl Ji paraiicsftkat, lUt^to- 
leg mirifien i:r»ndolkoz6 ember itt Istennek HzolgAja, a nelkllL 
bfi^^y liiviitalnok volnii (18^1. l), A statutariiis vallas : ejj^yhaz. a 
niL'lym^k liivatasa majs^an az e8zvall/jst fni*t^vid(iHit4irii ; ezzel valo- 
jaban mra viin bivatva. b^i^:^^ idovi*! az <*^yliazi bit*'! nie^rsziin- 
te»8e ; t* «z«*iiipontb61 vt-vi- azert etatutiiitiai 8 az t^zek szolpUa- 
tAra bealbtott hivatalnokai vab>jabaii arra valok, bogy a kultiisz 
kltn] amaz ulealiH czelt sziil^aljak. Azuti sznlgjtkat mar most, a 
kik p czelt fijryelmeii kivlil ba^yjak, uemrHak, de mi az idibez 
vabi hmii ktizcb'rk^Bt voszerbdiuesiiek. 8 karbozatosiKik, n statuariiiH 
^d historiai e^^hdzi bitbez valo raijcaszkodast pedig eg>'ediil iidvi'i- 
zItSnek tai'tjik : alazolg^latt^^l (pAfttTdienst**) vadolhatni. Ezen 
ilBZolg^lat alatt tehat vis8zaft'jI6di*st kell tTteidbik, a nicnnyibon 
itt az, a mi a kuzossogbcn csak oszkr>zjeleiJtubt*Lru, (V.rbiak veti*- 
tik 8 ez jiltal (^iwn ;» vallas eHzmenyt* niegfiiiirtittatik {1^4. I). 
Vjdias abut — siibjectiv «z(?iii]>(*iitboJ — Kant k(itek*s8e* 
geinknek isteni parancBokk^nt valo eiismer^set erti (.,Rebgion 
ist da« Erkt^nnttiiiis aller iinsorer PfliiditLm t\\n gottlirber Ge- 
botc*" u, 0,), Azoii vallas mar mmx, ti mrlybeii tdobb tiidn<iiii kidl 
azt, liogy valaiiii isteiu parant'K, iiugy azt k<H*d('j>80^t^jnid el- 
iHrnerjem : kijeltMitett, vagy kijek'nte.-ire wzurido valbis. Az e\hn- 
ben, a melyben c kOtelesseget (^sak utidag ismerein el ie^teni 
parancsnak : terni(f^t*zete9 vallas. A \d c^ak ez utobbiuak sziikae- 
g6t isineri td a moral 8zempoiitjab6h az (bit dolgabari^ ratioua- 
lista \ - — 11 ki minfJen terme8Zf?tftdt*tti, if*t**ni kijidf n!i*sr tui^ad ; 
az natural JBta ; — a ki e kijelent^st valosiigaban noni vizsgalja, 
de m'm is vonja ketsegbo, cj^ak ismeretet a valbis szenqxnitj^- 

^b<)l szUkse^tdeimek s feieBlegeaiiek tartja : az tiszta rationaUsta ; 
-^ a ki vegUl a kijideiiteHbcii val/i bitet a vailas erdekeben 
SSfiks^e^nek tartja. az tiszta j^iipranattiraiista (185. I). -^ Koz(il- 
hetds^ szempontjabol (ttdiAt nem tekiiitve eredetet s benso lebe- 
tfiseg^it) a vall^siiak k6t taja kttlonboztetbeto meg : a t<?rme8zete9 
vallis, a mehToJ kiki eaztermeszete alapjao meggyijzudest sze- 
^bet; B a tanitott vallaa („gelebrter R.), a melyrcil masokat 
CSUpiii tannics ut;in gyozbcttink nieg. Ez utobbi megktilniibozte- 
teat Kant igen fontosiiak tartja, mert vabuitcdy vailas eredf*teb(jj 
egj'edtil arni, vajjim az alkalmas-e egyetemesi emberi vaUassa 
lenni, ept^n nem ki')vetki»ztetbetiiiik ; de iLrenis ajcon arravaloaagabol, 





KAJCT VAUJLSTANA. 



217 



vjij^jfin iiltiiliUifin kdzOlhetxi-e vagy eem ; mert *'8akm az albilanos 
koxuUietiise^ a minckn ember Bzaniara hivatott vail As biztoait^ka 
{180. L). Ez }ihip<m vakniely valJas lebet terni<^szeteH a f^ryut- 
lal kijelentctt is, \\h t. i. az emln^rek arra punztan eszttTiiiesjEe- 
ttik I'ltjari n^AJuliettt^k volnji, Whtit kijt'lentt'*s nelklil it^ ; a ezert 
kijeleiitesf biyjniys briyen ea iduben, bolcHen s az emberiyeg 
szaniara na^y haBzoaniil tilrteat, niert immar yrrol, a mit tanit, 
eszliiikkel is megjerjozfKl bet link (187. 1.) llyen vail at* objeetive ter- 
nies/j^tes^ subji't'tive kijelentett vallas : mi^rt h jogjLral amaz elsci 
nev illeti meg. ftj^ ilyen vallas a keresztyenseg:, mert eijyreszt 
aJaptanai mind mef^'egyeziiek az esz kiivetclmenyeivpl, a Dieaoyi- 
ben nem klibo statularius tetelek nie^artai«it, de a 8zivnek tiazta 
^rzQletet teexi az Ikhusseg alapfeltetcleve. a n^nt azt Kiuit fdleg 
a het^yi beszcd, a paraboiik a az e8zkatalo|jikus bebzed adatai- 
bcd igazolja : — masreszt pedip mert a turtenetre. teluU kijelen- 
tesre tamaszkodik. Ez utobbi szempontlxd a keresztyen vallas 
fides statutariu. iaiperata ; bolcttt mint tiszta t'8zvulla« - fides 
elicit-a, Ez lebi^t a tokeletes vallas, a mely mimlen ember szi- 
mara, tiiinak sajat csze altal megijj'ozole^ bizonyc»8» a hoi ezert 
nem a « tides .servibsen'* vagjis a k:ijelentes vak m szolgai lur- 
teneti elhivcsen s elliiteteH^a, bajn'm a „Bderi bi»torira elei^itin'* 
van a Huly. a mely ;i tiiiteneti kereteii bellii az eszmei tartal- 
mat kesziti elo. A ket muzzanat tebiU — t. i. a tenneszetes ea 
a kijelentett itaititott) — akkor van itt, belyea \i8zonyban, ha 
az eszvallas (= terrneHzeteti v.) mint a felsobb, az aralkodo elv 
en'eiiyeslil ; a kijelenteiitan pedi*^. a meiyeri az e^^ybaz truteneti- 
leg aLipul s a mely nek a tanit/»kra mint aiagyaniztjkra s ih'U 
zcikrc 8zQkaege van, etiupan mint puszt<i» egyiittal azoaban igoii 
^rt^keg eszkOz miiveltetik, fiogy amaz els{>t m^g a tudatlanok 
el5tt is megfogbiittiva tegye g annak terjed^st es rtziiardulast 
biztoHitscm. Ez az e^'baz i^^azi szulgalata a jo elv iiralma alatt; 
a b(d azonban e kijelentenbit all el»'itt*rben, •»tt bealJ az alszol- 
galat, a miilcin a moralia rend feaekeatol feLftirgattatik, 8 az, a 
mi eaak eszk^lz, kdzvetl(?nlil mint czel ervenyesOL Az olyan egy- 
haznak, a mely ez utobbi elven epUK aiaesenek ia Hzolgiii 
(mini,HtriK baneiii esak paranesolo idvatalnokai (id'tieiales), a kik 



' V. 6, a ,Die ehrif^tl. ICeligion ali^ aaturliche ReL* es a t»Die 
chriatl. Kel. als gelehrt*! Rel/' ez. szakasztikat 1S8. a k. . . es 196, s k. L 



r*21ii 



KANT VALLAi4TA>A. 



H mUufttenunu»t inipenumiiijl, vjigy az e«?ylirtz ta^^jai fulott \M 
iiralkiulH8Ma vAltoztatjak at, bskrha, bogy csak c trjj'ekvesiikt^t el- 
rejtsek, a szolgak HztM'ejiyi»bl> cievevel beerik, Sajnos, a kcTesz- 
tyonseg - ezen alajijabaii iiiurslit* valMs — \\tivron\6 sorsot ert. 
^|) i}^^' miiit eb'ibb a zsidosa^, a bitvaUasok, a traditiu » a con- 
»*iijiiiiii>k reveii. a jTiely<^k tiniitl csak arra j<>k, fioj^y a vaJlan 
tiszta forragait lelk«nki>eii hetoiiijek. (198— 12L Ij 

Az i^azi. egyrdUli, tebat muralis vallatitiak nines mm 
t»irven>bt>/a»a. mint a nii^ly a [HiHzta c?*^ altui, beiiBole*:, tebAt 
miinU'ji ejii|Mrikiis vmiatkrizas lU'lkOl fi?lisnierbtnu. lu»b>tt az e^y- 
btiznak sfftrutmiiokra van t^zllksi^^e. ile c-Hak I'^zkozjelentotiege 
^zeinpcjiitjabul, a ntt^ralis vallassal Bzeinben, „E titalirtarius hitet 
mar mo^t laten szolgalata lenyegee inozzanatanak tekinteai 8 azt 
iBteniick az lumber irant vabV Joakarata l«^t7»bb felretcli^rjl aU(- 
tani oda valosagos valhUn?^ ti'lmly {^Helij^innswabn'*), melyni*k 
kovott^se iilszol^iifafra vezet. vagyis fst^Minek olyan viHt ti^ztele- 
tere, a nielybeii C'pvn az i^azi. alia la kivaiit tiszteletiiek elk*n- 
keziijet v^j^ezzttk" (202 — 203. 1.). Ezen valbbos ti^^boly guJbJeetiv 
aiapja az aiithropoiiiurpliiriuiUB, a inelyniM fofp;» n:] ma^^ink for- 
majjiik Isti*nt inaji:Linkiiak a ina;^ank ki'pere 8 azt kepzeljfik, ille- 
ti'^lCf? azt beszeljlik rna^uiikra. bt>gy 8Z(>lf,^ilataiIlk altal. rnelyek- 
kel inlnta valo ke!^zsegiiuk«t meicituitMtjiik, ftl — embt-r ruodjai-a — 
magiinknak lekotelezbetjfik. Ek valliUi ^rlllet, mely velt szolViilati- 
bau Irtten irant. e^eszeu a Bajdt niii^a szemolyisegenek a vil4g 
azainiira valu tVUldozasai^^ (remetc, fakir, szerzetes aliapot), 
Habonas rajoniti:a8ig tajulimt s vetr»Tednit'Dylien is csak Pbaedrus 
n/'ptH'o ffsz, meiy ^multa agendo nibil farif* (208 — 1U.|. Mert 
Ittten tdfltt csolekedcU'ink csak annyiban ertekesek. a niennyiben 
a nioralitibt eiriniozditjjik es szolgaljak. Kpi^n azert, bogy e val- 
Usi 5ri(letnek tdeje vetes^ek, szabaly legyoa, lio^ ^az egyhizi 
hitben a statutarius tetciek melliitt, a intdyek nelkiil az most 
€*gr8zt*ii me;: nrni Irbnt. me gin leg>en ec;;y elv is, t. i. a Jo elet 
elve, mint az<Mi tnlajtbmkepeni ez<alr a inelylytd arna teteiek egy- 
kor nelkalozbettikke tetessienek**, 

Azon tiazteietet, a nielyre liatalmas* latbatatlan lenyekkel 

icmben a j^amoltalaa ember. e]>en e gyan*o!aTlaDrtnjrai>an ^y^^ 

kerezfi tele I me alapjan keiiyszeriilt. iiem kezdod»)tt mind ja ft val- 

lAssal, banem egy szolgai i>alvanykulUKSz8zal (tTutzendienst), a 

mely a mint tienii tun-eiiyeu fonnat kapott. teinplomkuUutiz^zi, 



XAKT VALIiiSTAKA. 



il9 



(Tempekiieiist) b keti^ibb. Jiiid5ii ezzel laBsankent az ember morilis 
miivele!*e kapeftulodi^tt Tjssze, e^hAZHZol^'dhitla (Kiivlitnidrt'u.st) 
lett: luiiMlkettouek ula|ija t»^^yazoiio8 ttuHeiu^ti int. Hz aJapnn Kant 
a tunj^uz sdiaman es az run'^pjii praelatus* a fetish *imad6 wo^u- 
litz es a konnektikuti indepeiidviiH koziitt csak a jnodbniu de az 
elvbeii iiem hit kuliiiibseget. mei1 mind bizonyoa jstatutarius t^te- 
leklie Indyezik istt'iitirtztekdlikrt C^l"!, L). Letiye^^ebeii az ilyea 
btetititiztek't szeriate ^fetisb-rt^iiiaJat^'* 8 iiz ijjazi vidb'lS1>^^ bit 
depra\'ati*\ja. iS a iiieFiiiyiben e fi'titib-esinahiH undkodti az e|s?\- 
hazbaii, Diijit a midyben a statutariim paranesuk. bittetidek 8 
observaiitiak a ieiiye^et alkotjik: nem ej^ryeb az, mint ,.papatta^'\* 
a ^klt!ni8'* eirybaza, a mt^ly azt biK/J, boj^y „az ^*8zt, sot me^ 
C8ak az ira>itu(lonianyt r.s ntdkUbizb*'ti. biszen ovl* a bataJom, b^ii^y 
mint az itJteni akarat en tekintely kizar61atj;o3 letefnmenycse* a 
bivok i'elett reiukdkczzek es pedi^ ueiii a i!it*^gy<izeB, de V'gy- 
uzeru paraiicti utjair (217. 1.). Mintbfj^y pedi^ a fetisib-iiiiado 
^gyhazbHii ti klerusoii kivUl ^laikuBok" is vaiinak. urthet5, Uo^y 
az e^ybaz ve^:credinenybi'ii az allani iVlett its uralkodik. iif in ero- 
szakkak Ijanrni azon bLdV>lya8tiab a nielytH a kedelyekre ^ako- 
rol, melyeket meg a/oii baszon kilatasba belyczesevoi h meg- 
veszteo^et, a nielyet t*zek a feltetlen en^edelmesyegbo! remelbetnek ; 
a mi mellett termeszetesen a szinJtde.s es kopmutatns f€*lbiirjanzik 
8 alaassa az allampolpirok biirte*;V*t ?? bersiileterzet<H (2 IS. J.). 
E binarha pedi^ a vallasiiak mindi^ rl kell jutnia, ba meg- 
frdedkezik rni^nUt^ hivatasamk ^lla l8t*'n ti^ztidete a legtdi^io, a 
nielynek az ereiiy alarendeltetik^ akkor am a tarf:ry egy idolon^ 
t. i- idy Icnynek pjiidultatik, a kinok mi nem jo erktik's, de 
im^dat h hizel^os altal vtdijnk ko^^ycdje jutliatiii ; a valba!^ pedi^ 
pU8Zta idnb>latria'*. A belyeti vi^zlhiv azert t-sakiii az, bogy a 
valliboH^iig li'jiryen az erenynek ^i*iimj|raturaa*' (224* L). Ezert 
a hit doljraban aztikBe^szeriien iegyen mindig a kdkiihimTet a 
vezet5, A lelkiirimert't inagaban vevc a kotelesisej?. Azon monUis 
alaptdveo, hogy ^quod dubitas ue feceris**, a lelkii^imeret a biz- 
tosan felisnuTt igaz vegrebajta8iiiiak a k5telessege. Biztos fel- 



^ ^rfaffeathum" . . 217 I A magyar sz6 (pApai?ag) i'oj*sz, a 
menaiyben a .Ffatfimtbum* szo {r^fj^r.^i, Llsd 211, I 2'S j. i aUalaban 
az egi'bazi formabao jebnitkezii papi despntismust akarja itt jelenteui 
Triviiiiwaa a ^aayos (ktfdeaibea ha&szusilt ,,revt«r(3rida" szoval adliat- 
nok visiiza (vagy tan u ^papzt^ak* szoval) leghivebben az ertelmet. 




2m 



tUm VALLAsTAlfA. 



ismeresere az i«^znak perll^' cnak az esz kepes, Arrdl. a mit 
en Diegkezdek, nemi'sak veliiom, tie bJ2ony(»Hsa^g;il tuihioni iflr 
keU, bogy jiz nerii lielytt*len, 8 e kr»vetelnieny a linkiismeretnek 
oly postulatumii, a melynek a probabilismiis feltetlrntil silareiKie- 
lendiL Kz ;dapon a klkiittmeret u^^ ia delini/illuUo, mint ^\iz 
t>nm:i*i:a folOtt itiHkezii nioralis itelo ero**. vAz i*i:azi, a vuUastial 
egyedlil mft^egyezu maxima ez : a mit, mint az tidvosse^ eszko- 
26t vagy ft'lteteiet nem sajat eszem (lelkiismeretem), b^nem kl- 
jeleiitiis ad tudtomra s bizonyoa torteneti bit k(3zvetit^i4evet lebet 
Jiitvallasommi'i, egyebk^nt a moralis elvekiifk ellent nem nir*nd» 
azt u^Viin biztniyosnak nem allltliatom, dt^ ep **h krvesno iitinit- 
btitimi t*i» mint bunnsiit"' (22H. L). Nriii bidyes nzuiibsiii azmi el- 
JHrus, It miilon, a ktk vMv^ vahiniely bit nihszulij^ajarnia alatt 
voltak, ez alol t'eLsziiliaduhau, niagukat nywnban aimal meg- 
neniesUltebf^cknek biszik, mennel keveaebbet bisznek : tb^ mis- 
res zt azok el j a rasa seni, a kik a t<"irteneti bifrben azon .,biztosf- 
tekj maxiniab(>z ' (Hiclierbetts-niaxime) fMrdiibiak, bogy inkdbb 
jobh tobbet liinni mint kevenebbet : mert eniiek is, annak U 
kthetkezmenye koiniyeii a lelkiismeret raegsertese lesz. Tebat a 
monil tirOkott szenimeJtai'taBa s a \Hez6 statutariiis intezmenyek 
ir^nt a megfelelo kegyelet: cz az, a mit Kant megkivan : ez 
wti'dibi ngyan inkabb i-sak kegyeb^^ti maxima ; amaz ebibbi Jizon- 
baii Harkalatoa v\\\ az Iklvcigseg dolg^ba vkg6. 




(Vege kOv, 



Sttrimp Lmzl6^ 



AZ EMBERIOMEGEK FSYCHOLOGIAJA, 



-- G a 8 1 a V e L e Bon k t1 a v v e n t^ k » 8 ni e r t e t e s e, — 



— Befejesso k(iKlemeny. — 



A niftHodik konyv a tOniegek vekin6nyeivel. n^steteivel hiedel- 
meivei fo*;liilk<>?Jk, 8Z«'>val e resKbetu mt mar a mef?!^yl»zotJegek 
vallisos jellej^eiu^k elobbi vizsj^iilntiitnl kezdve Lt* Bun Viiltakcp, 
reszUiikr/iJ ii^'y oh;ijt:inok «za?j;itotiaii kifejexui r a Uinie^ek allan- 
doflult ke[)zetk;ip(*rtiiliiiaival f^'lalkozik. 

A tcmietrek nu^^^'yuzMefieiuek, velemenyelnck vannak tivo- 
labbi es kr>zvetleii teim^zoL Az iij meir^ytizodesek kitiireae, erve- 
nyetilileae elobbi bosszii imiiika ktivetkt'zmenye, I try peldaul a 
franezia foiTadalmat is tavoli tenyezoibeii a bok'selkedok munkai, 
a neiti easing tiilkapiifiai es a tiidoniaiiyos gondolkodas baladiisa 
id^ztek elo. Az if?y eJbkes^zitelt tr^me^'ek lelket aztan kniiayen 
felJazitc*ttak a kuzvetlen tenyezcik, mint peldaul a szi'mokok begzedei, 
az iidvar voiiakodaBU JilratL'kteleii ijjitasok tiidplban. 

A tavolabbi teayezok kdzott eho belyfn all a faj, Ezzel 
bdven foglaJkt^ztdt Le Bi>n ,4 tiepck frjl(ktf\srnek paychohtfia tor- 
venyii czimii muiikajaliaiu a melyben kimutatta, bogy a jelleni- 
Tondsaiban kialakult tivrtenelnii la j az ilrrvklekenyaeo: t^rvGnyeinel 
fogva oly bataluni, bofry nir;rfryoz(>desei, intezmenyei h miiveszete, 
szoval miiv('ltA4^treiiek niinden clenie t-sak kOi«o kifejezodese Jel- 
kent*k. 0]y iiatalonj ez, bogy senmii sem mebet at e^y ri6pt51 
a masikba lenyegea AtalakuMa nelklll A kSmyezet, a korliline- 
nyek, az esemenyek az jdet^lenes tarsadalmi su^jrestidk. melyek 
azonban Uf::y8zt31van *^lt«lrpliliii*k a faj, az usiik surozatiinak sug- 
geati^ival Bzenibtn. Nem m lehet ep ezert. a kUJuiiiele n^pekre 




222 



ASS SNBfUtTOlTfiOEK ^fitCHOtOOliUA. 



egyfontui uiodan batni. A tavolabbi tenyezukhfiz tjirtozniik meg] 
a hngi/omthif/ok, az irlo, a jyoHtikai ^s tdrsdihdmi iniezmiiiytkA 
az oh t a his es nevffes. 

A hagyomnnyok {les tniditiotis) a nuilt gombibtai, szilkseg- 
letei, erzi»8ei. a ,,faj frikenehstpriliesisf*', TeljeB sulyukkal nehe- 
geclnek rAnk. „Az embernek k^t fofo|^lalata3rta^^«, mmUi let© 
zik, ho^y lia«?yc>niiiriyszr>vedeket toremtHen mapinnk s Intf^y eztl 
iiH?l>i(jt IcriHiibrtliii Ijif^rktHlJt^k, niikor jotekoiiy hiitilsat vertztette. 
Hiii;yuni3uiyHk iielklil nijie« iniiveloileg : e biigjorruiiiyok mmbo- 
Usn Tiivlklil nines baJadas," Neliez dolog itt a Jjelyey kozeputat 
megtartani. Az eniszakosi forraiJalmak trtii miDdit^^ iidvosek. Az 
»,(*szmenyi allajiot iriej^ariziii a liiiilt idfzmenyiMt n esak eszreve- 
hetetlen lasnau vfVltf»ztatiii rajtuk. A rej^i korbtm ezt iijryHzolvRii 
csak a rrmiaiak, nz njkorbaTi n^yszolvan esak az an^ob«k vali> 
' Bitottak jiie^^"*. 

A bai^yomiiiiyok leirinakacftabh fentai^Uii a toinc^ek » neve- 
xeteseii a batamzott tiViJii'iiroszti.lyok, a kasztok. A forradalom 
ler<>mhoI{a a re^^i e^'ybftzat, (ildr>zobe vette a rej^i hitet « alig 
tell bale nehany esztendri, vis^za kellett allitaiii az elt5r(>lt isteii- 
tiszteletet. „Xoni a szentelyekben lakoznak a k'p:retUM»?tesebb 
balvauyok, sem a fialotakban a le^kerleliietetlenebb zsarnokuk ; 
hisz ezek pillanat abitt elpusztitbat/Vk : hanetn azi>koii a latbatat- 
Ian sesarnokokoTi. a kik lelkf*inken uralkndaiik, ki iiery fo^ ^em- 
mitele lazadfKS enifeszitese ei> «*Kak a boftszii t^ziizadok mi n dent 
elkriptata vasftt^a bir elbiinni velnk.** 

ila miudtniro ido k(dl, ktil(ino»en all ez a tLmietrek meg- 
gy5ziid<^fteiiiek keletkezeaero ^s [)ugztulaaara. „A ine>rgydz5d68ek 
a limit !e;inyai e« a jovcnd(i anyai.'* 

Helytelcn f€lf<>>rfH, bo^'^y a pnUHkai es tdrsntlabm inUZ' 

vitnyitk «_»ivdmenyt' a tiepek baladaaa, va^y bogy <?xek altal 

on-nsolbatok a farsiulalom bajai. bo^y hatiirozatokkal eb'Jidezbe- 

tUnk tarsadalmi vAltaza8<»kat. Az effolc felfVi^'jia a frauczia for- 

r«dalr>mra tarnatizkodik. „A n<>pek pedig neni valaszthatjAk 

keriylik-kedvlik Hzcriiit inteznienyeikct. a mint bogy Bzemiik vagy 

,.bajiik sziniH st^nj VidaHztbatj^k. Az intnzm«>iivek es koriiianyfor- 

imkk a Taj tennekei. Xeni knrok alkntiii. baiuMii korok alk<^taj*aL'* 

\A m»i)i*k jellemllk ftzt^nnt kuniiAnyztKbiak. Az intezmeiiyek ae] 

''Hem Juk, se neni roaszak." ISizonyoa adott iduben az egyik nepre 

j6 lebet. a mi a masikra felettebb karos lebet. Az inttzmenyek 



Al fiVB6ltT5«lBGEK PSYCMOLOfllijA. 



2^^ 



oly feliraBok. a melyek eg^azon czim alatt gyakraii a lej^elteWibb, 
lejj^eltlt^'fbb tlolgtikat fo^^laljiik ejrybt*. iVy a ]epiemokratiku«jibb 
Ham. Aa;^Ha mrmajvliikus fonnaban el, mitj a lej^salyosabb des- 
|><»tiBmus talaUiat/> az anieriltai spanyol koztarrtiLsi'i^rikbaji. 

A riepek jeliemc es nt*m a kormanytVinriak iiite/jk sor- 
8nkat. Gyerniekf*8, haszdiitjilan foglalk«>zas e^e^z alkotTiinuyfar- 
ni^k ft88ze9zerkt*»zte8ere vt^sztei'etnf az iilol:. Majd kidi>lpiizza 
maga az id<i, a azttkae^, a mit joiiak lat s ez kiviiltsa>,'a v<ilt niiiKli<c 
az aiip)l alkotmanynak, mely csak lasnaiu fokozatosan valtozott 
luindi^ a kuriilmenyek kenyszerito befoIya»a abitt ea fiobatieiri 
elniflki^do ukoskadfUok kovetkeztebeiL 

A Tirreles rv oktdtffsua/c sincd me;: a tiUnfirre iiz a tiao;j^ 
batalraa, mint ^ondola('»k. Tnbb bolcselti, koztilk Herbert S|>injcer, 
kiinutatta, bo^y az okhitas n^m te^yA erkrdcsoB!*e, boldtitr^a az 
embpil. Sot a statisztikaf tekiatve Adidpb*^ Giiilhd megjtiMapitotta, 
hogy 1000 tanulatlan btinnsre HOUO tanidt bmim egik, Bizrjiiyog, 
hogy a f*z^lj5zeru nevelen m oktiitaH 8i*kat tfibct, azcmban a lati- 
nos ea koiiyvlioz tapado aevidi's brlyctt a niodern 6s jtjyakorlati 
nf*velep*t ktdl tVJleszti^nilnk, a bii;^'y a/. KoryesUlt-AUamok es An^lui 
kitliiiu mkubiiban es tarijatlalaii iievel^seben liitbatjuk. 

A trmiegek nit^cijgyozddeseinek kozveden tenyezui a ke))ekt 
szavak, formtildk, ai ilhtsifik, a tapasdalnt 8 letrkevesbbe az 
isi, A szavakiiak, tVirmiibikiiak bjivrm batalmuk van en pcdig a 
szi'rint. hui^j' mily kepzetet kc^ltenek M, ni^iretb-nii] vnlosagos 
jeleiitesliktul. l^y pelibiul : demoeratJa, soriabsmus, egjenltiseg, 
8tb. a mily bataruzatlan azavak, oty enodas hatai^iik lehet A assa- 
vak ilyetea ba**zualata korrol-korra vjilrozik. elkupik. A tranpzia 
C'oiiHtilatiis, a Cfta^^ztlr^a^^ cnak I'lJ ^szavakba bujtatia a mult intoz- 
meiiyeit, fztdszerii is az allaiiireiliak ren/enil a i*ep dnlgokat tij 
szavakkal kerei^zteini ri» ba a re^i 8z:tvak tjyIibVdrtesekke, kelle- 
metlennt'kke valt;ik a ftime^ek elott, A 8zavak jelenti^se kitlon* 
ben tajnk i4Z(»niit is valtozo. Itry a democratia a latin fajoknal 
fVdej; !iz o^y«ni a karat es kezdonieiiyirzes batterbe szoruliisat jtdrnti. 
m\^ az an^ijlsza8/ual, az ariiprikaiiial ep ay. f^ytMU akarat cnis 
kifejlmles^et 8 az allambatalrim batterbf szornlasat. 

A tWmi}^ az iirazrtdgaal mindi^ Uibbre taiija uz illmiot, Az 
ill uaiokeltdk rick tenipbnnrjkat. oltamkatt i*zrjbrokat I'meltek. Hajdan 
valliijioa, ma brdrriebui ^^ tarsadalnii ilhisiok vezetik. A tniivp- 
eti» [lolitikai. tdraadalmi alkotAeok mind maj^ukun viBelik ezek- 




224 



AZ EKBBRTOMSOEK P8YCHOL001^JA, 



nek belyeget. Az einbtT Itroniboija ezeket, de rsak azert. bogy' 
lijukat tetfyeii hflylikbe. Hiu aloitikepek, de ezek birtak rii a 
nepeket mindaimak iilkotaKara, mit a miiveszetek fenye, a mii- 
veita^tr ^azda^a^'ji k^pvisel. Kellenek isteaek, hci^iok, kOltok. A 
tudimidny rieni elej^ az t^sznieiiyre ahitozo lelkeknek, niert nem 
mer elej[^et i^mii es mert ihtii tiid ele^'ot baziidni, iiimt Lesueur 
momlja. A midt szazad btilrseloi nag}' buzfraloEinial ronibid- 
tak le a valJasos, piditikai, tarwitdalmi iUubiukat, a nudyekben 
apiiiik t'^lt^ik szazadokon hi — ^« a t'tdaUlozt*tt almok nu)|j:ait a 
vak* 8Uket> kunyortelen ternieszeti ercikre akadtimk. Ma a hoc i all 8- 
tiiui* a lelkek illiisi^'ija, V/ivvi terjfd. Svm az ifrazsagut keresi 
a tonie^^ banom az lUiraudokat. A ki iDiisi/tkba ria^^atja, komiycn 
lenz ara. a ki ki akarja libranditard, iruiidj^^ aldn;^ata Itsz. 

Csak a ii\pafiztalat es ptdig^ a sokHZori iapa8Ztabit birja 
vk a MJmegeket, boj^y felbagyjanak a multnak veszedelniesBe vilt 
bajryomanyaival, bojry leroriiboljak az idejilket mult illnsiOkat, 

Az esit fel st'iii kellene emlit*'niiiik e tenyozok kozt. ha 
csak ueni azert» bo^y nt^pitiv sxe repot haij;^'8ulyozzuk. A tometrre 
riejn lebet batnr oko^jkotia^^okkal, csak dun abb pmdulatkaposo- 
lisokat ert meg. Csak az erzesek utjdn batbatnak a szonokok a 
gondolkr^diU rranyitasara is, Hogy megpycizziik a tnmeget, min- 
denekeb'itt szamobiuiik kcll azza!, mily erzesek vezetjk jelenk*^. 
aztaii irmtassuk, miiitba mi is <'Z erzesekiiek bodoluank s esak 
ogy kiserlsOk m^^ nvodositani kepekbeii baJado durvabb ea 8Ug- 
gefttiv kapi'solftsokkal ez erz^seket, niindifr sz<*mniel tJirtva a 
tdme^ iijabb erzeseit a alkalmazktidva bnzzajuk. TauidBa^og eset- 
kop emliti Le Bon, hogy Paris ostroniakor a lelboaziilt trmieg 
elfo^ott egy tabornagynt, azt dllitvan, hegy teivet keszitett ep 
az eroBsegekri'd a poroszok szamara, A kornraiiy rcBzerol egy 
hires sizonok szolt a tilnieghez. de iiem ijmrkiid*«tt kimut-atid e 
vid kepteien voltat, iidfit a bogy vai'bato vidt, hanein csak \^j 
8z61l: ^Igazsagot szolgaltatunk — kciiiyurtelen igazsAgol. Eijgcd- 
jetek, hadd vegezze be a uemzeti vedtdt'm konnany*^ iviuiiki^itokat. 
Ad(b*g is elziirjuk a vadlottat". Lecftillapodvan i\ h^im*^ v \ki- 
szcilagos eJegtettdadaara. negyednra molva a tMj*iriingy is haza 
kerOlbetett. A legegyszerUbb logikiival elleutetbeii ajbj vallasos 
babondk mily hosszii szazadokon at tudtak letezni. Nem az esz 
vezeti a aepeket. ^Mimlen faj thiehfU sztrktzctilnn {constitution 
mcnkde) hordja vegietenek ton^myeit" es lekllzdlK^tetlen otizt<JnDel 



▲z exhektOmegek pstcrolooUja, 



225 



Dgedelmeskedik e tOnenyeknek. Mindig a ne^pek frjUid^set kcll 
tekhitotbe veniiQiik 9 nem az egyes elsxl^reti^lt tenyrket, nuijikep 
erthttt-'tleii, iio^v egy ^alili?i acrtni ester niiiideiilmto istt'iine valjek, 
hogy neliaiiy iirab liorila incfi^htHlitsa a felvilagot v&,gy Ikogy e^ 
nevtelen ttizerhaUnagy lazba eJBto » vililp*t es uralkiidjrk nepe- 
ken <»** kirilyoktin. Nenir-sak luy^y tiem iMzszel, de wukszor ellene 
iudul ;i tnniPf^ erzeseibe'ii t^s j*il is van i^ry. nieit li<>ii;y johetue 
l^tre nijirtkef) ;i huzaszpivtet. Ji vallasos hit, az iHiinej^tag!ida&, a 
becsftlet anriyi tetto, mclyek a [iiilvelfides fftra^ui valanak miii- 
denlia. 

A t<inie*r osztftnazeriien \Mo\ valainely vezetti tekintjelyenek. 
A rezf'to elnlil^ U'^tr>bbHZor ma*:a iK a vt'zetottek kiVit vtdt. Hyp- 
mitizulta !^i>tidtplat. imdyaek a[*u8to!ava let!. Aniiyira ftt!'n|t5'ta lelket 
ez a troiuiolat, ho^y minden vele ellenkczri m iiczve ttn-^edes, 
babona. inelyet ki kell hiani, i^y hasziialja peldatil Kribespierre, 
hypiTofizalvn ItoujiKeau bdlcselnii pMidtdataitol az iiK|iiiMitJot e 
gondola* ok t erj rsztt'SfTe, 

A vczetiik rendeseti nem a ^rmdolkodan. hauem a eselek- 
ves embcrt^i. Nem gcjiidolkurfnak dsztin, ^lesen. hisz ez saktizar 
ketse^re. t^tleJise^Te ve/et. ^Uyakran aziik kozlll a terheltek, 
izgatottak, ffliiHlltek kiizll! korlUnek ki, a kik az orOhse^ JiatAi-iiii 
aUnak. A guudoJat, nieiyaek vedi'lHiPiT sze^tkltek, barniily kep- 
tclea lep^en. megpryuzodet^rik ellcnelieii iiiindtni riko^kmlas hajo- 
tijrest szeiivi'd. A nR'i^vetes, az llld<izt*« loit neni it. rsak tovibb 
ttizeli. Egyeiii erdeket, raaladot iii indent feiaid(»z. Ma^a az on- 
fentarto iisztiin m megHenimisiilt iiiiluk annyira, ln^gy gyaki'aii 
e^yetlen Jntalom, a me lyre va^iiak. az, lio^y vertanuk iehes- 
pnek. Jfitilk ereji' ^zaviiknak n^^y flugalmazi'i tiatahnat ad, A 
sokaHil^ luindi^ kesz nu'gbaJlpitai az er6s akaratii eaibert, a ki 
paraacsolola^^ tnd Ijatni ni, A toniegge osszeverod^itt emberek 
elve^ztik egjeni akaratakat 8 (itrztonszeriUe^ fordnbiak ahboz* a 
kinek van akarata.-* 

^Vezeto mindi^ akad : de nem mindeofyiket lelkesit oly 
eros megg^ydzdde8, mint az apo^4tolokat.r Az igazi vezetok fles 
meiieurs* les manieur* dlmnimeg), a szent meggyozodcaiiek meg- 
igeztek a tCimeget. miutan elobb dket igt^zte meg a hit, s ez a 
hit rettentii batalom a lelkekeii, megtizszerezi az ember eroj^t 
s abr^ndjdnak fidtetleii rabjiiva teszi az embert. 

A vezetok tekint^lye nagyou zsarnoki. Ha a t^lmeg vala- 




AX BHBEBTdMfOEK PSYCBOLOOliiA* 

So^ viirntUifiul elvt*szti vezetojet. t'lvt'szti «*»s*;/enig^t*Aet is es 
PelleiitAlli) erejct. A pjirizsi (imiiibii8z;ilk;ilni:tzott:ik iiU)\H(> sztrsijk- 
j;ikor el 6^ volt a ktH intestii vezetiit letartoztatui, [io)[:y az e^esz- 
nok vegc leg:yen. Nem a S'/abadsd^, hajiem ;i szul-^asAg szQkaege 
iiralkniiik a Wmt^f^ben. Heniie van a va^y ont^iMleJnieskediii, esak 
akadjon, ;i ki paranctiolni tuii. Kjqts vezftnk rnnk pilUyiatnyilag 
tudtak hiitui ;i tomej^^^re s bflulf. ha kellHt pilhm.itnyira lios<)ket 
Viiniziiuliii. Masuk va^jikaratukkal /ilIaiHi*'i liatassal voltak lios^zabb 
ideig a tumeKiT. Az rn'is akarat sokat kepus cltTiii. 

A vezptcik rcivid, liatiirozott ^Uitasokkal menteii niinden 
elvtmt okoskodasti'l. fiatnak a tiiinep^e. tuvabba kelbi jsmetlesek- 
kt*I k'bt^tole^' u^ynnazori i'lrtli'ti alakkni, i*zei1 mondotta Napi>- 
leon. lio^'y az ej^yetlt'ii kcmiuty szniiokhiti alakzat az isDietles, 
llozzajanil ebhez mvy: az ef^yea (*ollet tiv jeletmo^i'k ra^ados volta, 
a ho«?y ezt peldaiil a 48-iki tbn'adalomban lathatjuk. inely Paris- 
bol kiindiiJvaii, liirteb'ii Europa iia^y reszet lau^'ba boritotta a 
tobb iiioiiarrhiat Bit'^qii;:atntt. Ez a ra^^adi>8Hat; ueinriiak a vele- 
yekbt^n, hanem az erzest'kboji in sok tekintetht^ii haw*»nbiva 
az egylitt idii emboreket. ^Sohaseni az okuskodib, Iianeni 
fule^ a ragadostjdg dtjan tfrjediiek a toiuetrek veleim4iyei» meg* 
•ryoz^idesei. - A csapszekbeu. allitiLsokkal, ismt^tle^ekke! <^8 ^tra* 
pidiis iitjan aiakulnak a inurikasuk mt»^'*2:yozodesei most ia, s 
ilycnltvlekep volt vz niindii?. Kenaji bidyeHen baHuiilitja a keresz- 
tenyseg elso afapvetoit ^az eiszriiejket CiiapszekKU fi^apszekiv bir- 
dpto socialinta namkasokboz** » mar WdtJiire me^jegyezte a ke- 
reazt*^ny valltmrol, fio^y ,tobb miiit ketszaz evi^ csak a If^^alan- 
tanb sr^preilek vette iiiagaba". 

A niirit .'tmiMk idrjra a kerrj^ztenysej^ iiz als('>bb tn'[ii»sz- 
talyokr«jl turjetlt at a Itdsilbbekiv. u^' t(»rjed nianapiiaj^ a socialis- 
mm. Vegei*edini^iiybeJi u^'yari ax ertekni vex«ti a vib^^ot, dt> 
ezen a bonyulidt uton altal m a gondolalltTfniti) boUsek r6g 
(jorra valtak, mire e bonyohdt gepezet iitjan. diadalra jutniik 
gondolatftik. 

A vezetok 8 goridoJataik kiilrmoden iiaiaak tovabbi uK 
altal a bizonyos varazs altal, a niit uiiiibu^/jiak in iiKnidimk s 
a mit a fninezia piTstige-nek nevex. Miaden, a rai ui'alkodott a 
vilaj^'on, fcileg ea altal teliette. I ralkoilola^, paranesolola;? Lat rAnk 
e« eleve, s az a p!u^iii*j>olt>, uralkodu- valami mt*|i:beiiitja biralo 
k6pc8segUftJtet Eg\' faja ez a uie^i^'i-zcdm^k, akilr caak a mes- 



A2 EMBBRl'OMEaEK FSYCROLOOIiiJ A . 



227 



AlomallapotnaL Az isteiiek, a kimlyok, az asszonyok 
ejzel uralk*Mlniik. 

A sztTzett, preatige-zsel Imtnak az egyes <"/jniek, itiviit^iluk, 
egyennihak, jolveriyek, tinljuk peklAul, iiiily eHt.*nillluitatlnii vara- 
3csa van Jiz i»jryo nruhannk a mikiT, tovnbha a turmlt tiirteneti. iro- 
daloiiittatein/ti iievek, liiszt4i pt'ldiUil *. Homer iilviisiUa elvitathal- 
lamtl ^8 isizoiiyiiaii iimilmuH a iiiuilem «>lYasr)ni. dv ki Jiienie 
mepiiondaiii ** . vaj;> ^a Partlierion jeli'nlt'jri allaputHbjtn, niinden 
^rdeket iielkOJ^tzo nvfniiord sagos rum, de oly varazsa van, hojcy 
nem !atjuk tiibbe tinnf^k. a iiiL haneni a liozzatapado tnrterielmi 
emlekek e^e^z sonival e^^ylitf*. „A prestige sajatssij^a epen, 
lioj^y nem eiij^edi a <lolp>kat olyaiioknak latni, a milyenek, eg 
bogy mef^benitja iteletfinkot." 

Az egyeni prestij^e ftiggetlen a v/AiuUA. a bivataltoL Az 
cnjbcrek vabjsa^os igezettel hatnak koinyt^zetUkre. Atvarazsulj^k 
g®ndidataikat. ^rzeseiket korriyezetUkb*^ es .ugy eugfdelmeHkfd- 
nek aeki mint a vadallat a szi'liditoiit^k, a kit pt'dig ♦>ly kuny- 
nyen febailiatiKL Jlyeiiek voitak a riairy trmiegvezetuk, BudtlJia» 
J^zus, Maiionicd. Jrauiie d'Arc» Napoleon* Napuleourol peldaiil 
sokszoroBau fuljejryt'/iek. mily mesjes igezo erov^l liatott koniye- 
zetcre, az elso lataekor megboditotta. lelgazta a legnagyobb el- 
leiisegeit, a legiiyersebb, a It'gvcntdjb JiadKakat ; esak igy ertbetii 
Elba azigetercil torteat csodalatiirt virtszatt'Jte, rsak vegig kellett 
neznie az ellene ktibltitt tjUn>njokok«>ii s uiind hzu nelkiil bodolt 
eldtte. ^Ma, hog>' iijra timadt iiioodaja, httliato, mily ereje van 
e varifczBlatos azeUemuek, Kruozd slz embereket, a bogy akarod, 
Oldilkrdd niilljonkent, piiHztit8 vegig orszagokat orszagokra, adn- 
dent iTiegbocsataDak, i*a van eleg nagy prestige-d es a szilkseges 
tebetsieged t'zt iimn is t^ulani/' A miiveszetben, irodabmiban 
erdekes megtigyebii egyes me«terek varazsanak batitsat a kovet- 
kezti fiatalabb nemzedekre. 

Ez a ftajatazerii varazft el is nszolhatik s a trmieg leknpdfis- 
heti a mbiap meg eljeiieaite bont. Ridiespierret Bzitkiizods'irtokkal ki- 
s^rte a to meg a vf8Zt«i lie lyre, a v6rpadra, tioba ajsiiakidotte nagy 
volt nepszeriisege. ^Mindig oriilt dlilivel tordelik darnhokra a 
vakbuzgok elobbi isteneik fanigott kepeit.* 

Atomegeknek meg\annak a niagnk allando, maradaad^ Bi«g- 
gydx(ideseik, biedidmoik, Olyanok ezek mint az ^Mando anato- 
mitti jelletivon&Bok, melyeknek meg\dltoz4aft eaak a g«9lQgifli 



AaC KMBEILTOSCEOEK PSTCROLOaii JA , 



korok idotartaiiia alatt lehetst-iresi. Ez »lhiii<ln meggyoz5dedeket 
grJntc li*beU*tlen kiirtaiii, a iiepek tiirelmKlenlil ragrafizkiiduak 
hor.7,ajuk b e^zek cHsiku^yan a miiv<*ir»dtfs vezt^toi. 

A vAItozatlsiii, HzazadokiJii lit lartu uiH^^jj^yozode^ekeu feliiJ» 
midyoken e^e^z niliveliulej^ek nyii<;:Hzaiirik. nw^^ kell killiiiibiiiitet- 
nUiik a iniiidig valtozo, timadM (^a eltUiiy valtozektmy nicgffyozo- 
deseket, iiiclyok niintejcy beoltodiiuk a iia^^yfiu is valtozatlan akipra 
A nudvek nly vjiltnzeknjiyak, akjir a gziklakat btdpfuj liotintk. 

V'liltozHtlaih allaudobi* m*>^^yoz(id*^Hek volmk u bfiberi rujid- 
fiZi»r, a ktTctiztenyrtei;, a Hrffniiiatin eszmei» ilyeii iiapjaiiikban n 
neiiizetise^ t»szmi*je, a demoeratikuH m aoeialit^la eazraek. A vil- 
toziikonyak pi. a tiaturalmnuiA, niy^tiriamn^^ stb . , . e kl11oiif6le 
irodalnii. Tnuvt'»szfdi arandatok olyanok, mint a luelyvizii to tlik* 
rhi Bzlintrb'nlil kpletkt»zo t^s eltUiili apiV> bulliimk^k. 

A fMiiie^^yiizfidcsek ritkan valtozuak. s vaJtnzasuk mindi^ 
ra« ilieti'i Taj truteivettnu'k totopontjait jelzi, valosia^oH vazat tet*zik 
ejtek a m(i%'cd(ido«l>tdJ fejKidesnek. A le^^akrahban esak heves 
fniTadabnak iitjilri nielipt \i*y^hv az ilyeri \Altozas h ezek a forra- 
dalinnk hviu ti'szru'k i^jryebet, mint ve^leic tdsriprik azt, a mil mar 
mar a t^ibbse^ (dba«ry«^tt. h esak a sz<>kas janna akadalyozza 
nirsr teljt^» clvetuset. A kezd<id«i forradalaiak voltakep vej^^et erri, 
kipusztub'i mej?ir>'dzodesek . S akk<ir kezderiek a meggy^izodesek 
kipiisztubii, mikor elkezdik irtani s idenizet* alA venni. 

A nepek ez altahhiHs me^j^yozodeseikhez valo ra^iwzko- 
disukban rettt-ntdpii tiirelmetlt^nok. Ezert crrudt a k«'aepkor any- 
nyi ma^lyat s c/ert half mi*jr kotsej^beet^ef^ebeii atmyi feltalAbi 8 
djito, ha ugyaii kikeriilte a vesztiihclyet, Ezert verzett cl aimyi 
ember a osatamoz^'ikon H (ftg is elveraeni ezutibi u. 

A tilmo^ek mej::y:yozt>dt^8(*i itehezen alaku!nak, haiiem az- 
-Utin sokA ugyszolvau kiirthatatlaaok s bariiiilyen kept^^lcnse^ek 
■Tagy t^vossf^f^ek Ik lei^yetit'k. a leirvilaircisabb ebiiekct is batal- 
mukba ejtik, Ifi^zen ep rsak a valbVsos rejirek foldontiib kepzelet- 
alkotisaira, az 4lim»k buvos paradirsnmviiagaira kell pnidol* 
mink. Galilei. Newlon. Leibniz tirm hittek» hoary a do;j:mak 
vitathato. Mi i^em mutatja jobban az ily altidanos mej^^ fi- 
Msck hypuotizalo erojet. de ej7}'szorsmind szellomUnk rizomoru 
korlAtait. 

E meggyftxcidesek pedij;. mtdyek sukszor reg letUnt k^n^k 
lelki nli^ritiak haji^'omanyai. fiilt^tlett vczetn befulyiat gyakurid- 



JiZ BKBKRT{)BlBaEK PSTCHOC^OGlAJA. 



229 



nak. Ez a legnagyobb zsarnoka^, niert tudtimkon kivill (inrou- 
tic'iemineTit) ervenyosUl. TibcTiiia. Dmnp-s^khati, Najioleon ketseg- 
te lentil rettontti zisaniokok voltak. nnuk sirjuk nu'lyibul Mozes, 
Buddha. Jezu8, Mobaiin*d ea Lutbcr iijiyyaiiensik na^j^yobl) znarnok- 
k^^j;'d.[ liatottjik a Itdkekre, Az enibens*?^ le^ria^yobb zsarnakai 
jndig a boltak aniyiii voltak es azok az abraadrik. laelyeket 
nyf>mukbati szotf majj^aaak, 

A n6]» ailbatatosan rai^aazkndik jne»i:*^v nzmle^eibez, az ihok 
!iag>*omanyHboz, a e rajraszkndaaa erenynek tekintbcto, 

A valtozo veU*tnenyek. nielyek neni az iUtaHiniH in(^gyguz5* 
d^ubol fakadnak, rendkivUl iiigatagok, kr»nnyeii laikloHubjk 8 val- 
ti>z<ik, folytoaosaa tVlttiauek a letrmnek. K viillo/ji velemenyekbeii, 
tijabb ^8 lijabb felfogsisokban azonban valtuzatlanul eneayeslil Ibjy* 
vast az allandobb ineggyoxode^ek ^hatalmus tortmeti siajfjestUja,'^ 
Reazlirikriil ugy mondliatn<>k. bo*ry a vaftozo jelenaegekkCzStt, 
mint valaiiii v<1ros fuTutl b[izodii,ik vegig ezek iiz dlianddbb 
llapjeleriHegek. MinderR'setre Le Hon (ini)iTi s eles megkllloiu- 
Sztetessel szol itt ^toiteaeti su^ges^ticr-rol szeniboji — mondliat- 
— a jelen valtozo suggeutioval. 

Ktil<jni)gen az irodalmi es miive^zi eletben felettebb g>Y>rsAti 
riltakozaak az egyeg uralkiid*'* veltrmeiiyok. divaton Mfogaaok, 
mint |j1. a Riiaantiiisnui^, aaturalirtnius, inystieismuH es a tobbi . . , 

Hogy iiiaiiapsag m in dig tiibl* a valtoz*') velenieny, oka egj"- 
reszt a regi meggyozodt'Sfk liiteliikveazt^ge* a 8ajto eUerjedeae* 
mely a legelleuteteRcbb velenu'iiyekt^t i« a tooieg azeme ele adja 
tj igy bizonyos ktlziimbossrgben allapodik meg lassaeskan a kuz- 
velem^iiy* Ezeii iiein is vozetbetik a konnaayok a kozvelemenyt, a 
mint bajdau, de viszont a vcleiiieuyek «• jeienlegi szetfurgicstdodilaa 
niegakadalytrzza zsariKiksagukat. Az allaailerHak seni vezetik a 
trmieg velemenyet, banem valtozo velenj«^jiyi.M utan igazodnak. A 
sajto seni vezet, enak ertet^itointeziuejiynye valott, Az irodalnii 
biralatok is jobbiira rsak iielitiiiy sornyi isjiiertetc) rekUimmi 
ulilyedtek le. 



A lianiiadik krmyv a t<)megek ktllonlole fajalnak osztilya- 

Ivai <*s leira^idval foglalkozik, A kiibUifelo nepfajokb/d alio 

jrazerii sokaniag fule keli belyeznllak azt, a itii^y egy in^pJ'aj- 

61, tebat bizuuyofi kozOa Jellenivoniiaokkal t*liAtott egyenekbat 




A5J KMBERTOMBOBK P8YCHOLOG1AJA, 



A) Hckrotjen to- 



B) HomogcH if}- 
megek. 



Bzervez(klik, Az emlitt'tt iinndket fajta sokasagbiil Bzervez<idhetik 

K Bzenezett tdmegeket Le linn kovetkezcikep oaztalyozza : 

L Nt'vU'lrmk. (Az utcziik neptomegei p^l- 

dauL) 
2- Nem nh-tehmek, (Jury-k, kepviseld gytt- 

k»8ek, Btb.) 

L Szt'ktf'd\ (IVilifikai partok, vallisoe fe- 

]ckt*zott?k, stb.) 
2. Ktts^fok. (K atonal, pa pi luunkas kaszt^ 
stb.) 

I H. (isztdiifok. (PolgarosztiUy^ paraijztosz- 
t%, stb,) 

Le Bon etresz konyve ^Mi^ a heterogmi WmegekriH ftzc^lt, 
Utttik meiinyirt* kiilombiizik ezokuek colJectiv pBycholog:iiya az 
e^eiii (individualis) psyebolojriatol. A ttlmeget johbara iiiidutat- 
laii tTzesei vezetik s tovabba nz ordklntt faji leb.^ka!kota8, Ezert 
kaptiiik reiuleseii rts^zt* a klllontVle nemzetekbcil (iHtizefrvlilt Hoeia- 
Ibta j^iileHek « neni tudnak ejtfyestieirre jutni. Majdnem annyifel© 
a sodaliBmus ^s a demncratia, a baiiy nemzet van. Menn^l er5* 
sebbek a faji jtdIenivona8r»k. annAl kevesbbe ervenyeslllnek a 
tome^'i'k alsobbraji^n'i jtdlemvujutiHai. 

A homotjL'H fomet^tk szervezkedt^8enek eltso fokozatat a szek- 
idk tUntelik fol. A kliltMiffdf* nevelesli. foj^lalkozasQ e^ kdrbeli 
egyeneket esak egy mefrgyozodeskapoes koti 5s8ze. Ilyenek a 
vallisfelekezetek s a politikai partok, 

A kasztok a tiime^^ek szervezettsegenek, a mennyire csak 
lehetseges, a logmagasabb fokozatat mutatjak. rgyanolyan foglaJ- 
kuzajid 8 igy maj(inem egyfoiTini nevelesii ess korbeli egj^eneket 
foglaJ map'iban, mint pi. a katonai vagy a papi kaszt 

Az OHzUily egyeneit seni meggyozudesknzosseg, mint a szek- 
tat, t'em bivatalos foglalkozaskoziisseg, mint a kasztot, hanem 
csak bizonvos kozus t^rdeki'k « bas«>nlo eletm('»d es nevel^s kM 
5s8ze H igy meglebetii^cn kiiirmboznek egynmstoL llyen a pfdgar- 
oBZtAly, a ffjldraivelo onztaly, ntb. 

A homog^n toinegekkel Le Bon ktQun immkaban obajtviln 
foglalkozni, kcinyve vegen meg a heterogen tomegek egyes kiilon 
4>BztaJyairtd beHzel roviden. 



AZ EMBKHTOHEOEK P»TCHOI.Ot>llJA. 



231 



l^y a hilmzerzo iimegekrdl 9z6hAx\, azt allitja, hogy vol- 
takep psyrhologiaiJag neni lehet v^Mken a tMnie^, nuhn ti*>rv^ny 
iizerjnt az, Teljes oiitudatlansa^f^aJ mennek ugyaiils y^i^he a 
t<>tneprek tettei : mmd ontudatlaii autoinat/ikirt vezetik n sn^'^rstiok 
;i ti'imegeket. At. ilyen f^^eii i^ a trmie^'ben, mint ptddAul a 
Bastille kormanyK^'ijanak, Delaunsiy-nak gvilkiisa, me^van ^yozudvf, 
hfi^y erdcnies. Lazafias dcdgot mi vol a biin elk»ivt'ti'seveL My en 
tome^ek voltak peldaul a fmnczia foiTadaloiri tizepteniberi »ildokJoi 
(les tteptemberiseiirs), 

Az eshidtszekek jtddiai si e^ryAirnuin iteliiek, akarbo^^ alh't- 
xik oesze, legaldbb ii Htatrsf^tika ide lyaka<l ki. A szeilemi niveau 
iiem dihii. Az r^konkodas kevesse iiat az eskQdtekre : a bires 
ijgyvedek jol tudjak; tiogyan keU rajiik batni s ez a fent ismer- 
teteti mod batni a t«>megekre, IVUei^ az erzesek iHjan, 8ok8zor 
eg^gz veletleiisegek drmtenek, E^yik franezia Hgjved besz^li, 
hogy ejcyszer az epyik €*f*ktidtet seiiiniikep setii tudta nie^^nyeriii 
beszedevel. migrirrn folkertt* az elaukiit, eresztesBe le a fllg- 
g^»n}t» inert a nap folyt^m Bzeini-lfe Htitdtt annnk az esklidtnek, 
Az eskildt elpiralt, moBolygott, niegkiiBZonte ^8 — meg volt 
nyerve a vedeleui szamara. „Neni Allnak ellen — mondja 
az egyik Ugyved — a nzoptntci asHz<jny latasaiiak^ vagy az 
jirvak fehciniilaHanak." „CBak kelleniew lejryen iiz asszoiiy, — mondja 
egyik esklidtszeki eJniik — si mar mef^nyeiie az esklldtek j6- 
akaratiit.'* Egyes biinfajtik irant lUtalAbaa elnezdek. jg}^ kttlcinO- 
sen a szenvedelyokozta etsetekben, a ^vermekgj'ilkos asftzony* 
leanyokkal, a szeretiijet levitn<^ib>zu fakepnel bagyott leanyiiyal 
szemben, kiket a tarsadalom nem veil elegg^* ^^^^^ btinesetekkel 
Hzemben meg s/igoniak. MindameUett nagy<m banznufl intezmeny s 
igen veszedelmes volna bivatalnokokkal potolni. Az egyet* sajatos 
esetipket nem tekiiito vak turveny 8 esak a toneny szoveget 
tckbto biro kegjetlenscgeit, az igazaagsznlgaltat^tibeli tevedeneket 
csak ez az intezmeny mei's^kelbeti. 

A vdhsztok tomeget is ugy kelJ megnyernn mint altalaban 
a tumeget, Ezek a tiimegek is alig kepesek az okoskodAsra, 
iageriekenyck, bisszekenyek, egyligyQek. Ezeket is dgy vezetik a 
vezetok allitassal, ismetlesBcI, a prcijfige hatlea es ragad^is- 
a4ga utjiuL 

A jelidtnek legyen meg a prestige-e, a nt^pszertt^ege. A 
mmtka^ok es paraszti>k ezert valasztanak oly ritkan sajdt ktlrilk- 

16* 




k7. RXB£KTDKE0EK P8YeHC»L0GlAjJk 



b^l kepviselut, merf a soraikbol kikeMlt e*ryeiinek ninc^s gemmi 
: ?arizFa rajuk. Ua valii^jstanak is, mellekff4 i^k^ikbol teszik, pi. 
meg iikanmk valt'ikit buktatni. valnnii haiitlinas muiikaadut. 

De a prestige meg nera eleg. Hizele^iii kel] es pedig a 
legmezes-mazodb nyelven a valasztok kivaiisi'i^aiiiak, hiima^ainak, 
u legfaiitHiiztikuaabb igeretekt<5l sem szabad visszHnjuini, Ha 
munkaa, uein [iiszkolhatjuk. neni i^valazbatjak le eleg^e a raurika- 
tidukat. Az elleiijeitUtet el kell tiporni, allitva» ismetelve s ra^a- 
d638H teve a velemenyt, bogy a h*gutols(> gazember. <irszag-vilag 
tlidja. liogy tObb biint kuvetett eL Bjznnyitiisiiak tiieg bit-j^zatjat 
se keressQk. Az irott programm nem lebet batarozott, niert 8za- 
vin ff>gjak az illetiJt, lianem a szfibeli nera b.'bet elegge tuJ* 
hajti>tt. Akkor e tiilzartnk iiagyrm batiiak s a jrivendiire initBem 
kdtekzaek, sobasem tiKrodik azzal aztan a valasztii. 

BiivoB batabiiuk van a Hzavakiiak es ft>rmulAkiiak. mint 
pL a gyalizatoa toke, az aljad kizsaknianyidok, a esudaiatra* 
in©!t(> munkat*, a javak soeialiHatioJa. i^tb. liven csndalattjs ba- 
talmu vnlt az 187*i-iki spanytil roiTadaliiuiban a repuhfka fede- 
ral, a 8z<ivetyege« kiiztai'saHag jelszoiiak, mely altalanos felfor- 
dul^st hozott letre, 

Az esz, az okoftkodAs szerepe az ily gyiiletiekbeii edes- 
keves. Meroabrandaz egyeni szabada^g az ily tcimegekbeo, ezeknek 
csak BUgalmazott, de nem iikusk»KhiH-adta veleniejiyejk lehetaek. 
Penzzel nagyon 8ukat lebet tenni. de ukuskudaasal nieggyoziii 
lebetetlen. 

Miiidamellett meg sem vetbeto el az altabiiius tszava^eatjog 
le suftVage nnivei^nel). Igaz ugyaii, bogy a niiivebides i-sak keveis 
kivalo ebne niunkaja, kik miutegy esiii'SjU teszik aniiak a pyra- 
misiiak, nielyben az ertelmi kepeaseg lefele ftdyton fV>gy ^ mely- 
nek aljat a nenizet al^u retegei tenzik, de a (luguiakka alakult 
gondolatokka! nem gzallbatiink Bzernbe 8 ilyeii a iie]*, :i tiimeg 
azerepe, tinzteletbentartasa nianaptjag, akar csak a valiasoti dog- 
mik a kOzepkorban, Klibkiben ba csak a tebetsegesokre szoritnokj 
ie meg a szavazatjngot. ugyseni nyenienk vele senuiiit, mert 
tfimegben egyenbive valik a kiUontele ertelmi^eg. ^Xegyven aka- 
deniikus tjzavazata nem jobh negyven vizbordoeuaL - KUlono^eii! 
all cz a turBadalmi pmbleinakra nezve, melyekbeu aunyi az hum* 
retlen tenyez5. Ha csak a tudoinany emberei volminak valasztu-* 
testtllet ezeket is ei'z^aeik s paituk :szeUeme vezetne, sot al 



AR CUBERTOKEGEK FftTGBOLOGljUA . 



Dk neh^z K8aniok8,4^ JfU'iiliia ho/za. A timiegek szavazata 
vegeredm^^rjyben. lu iitla^ot tfkintvf, a faj leJkenek, az osi lia^ya- 
tekok ez osKze^enek nein tiidatos kiv^nsnf^ait es sxilkeigeit tV- 
jezi kL 

A parhimenti gjpffesck nem nevtelen hf*teiMit:;en t<>niegek, 
Ezeket is jellemzi a *:oiK]iilat«>k egyszertist'gt*, az in^^erlekcnyseg, 
tt supiIniazhatosAf^^ az erz^s^ek tuliiajtasii a a vezetlik szerepe. 
EgysJzerii :> ve«^letoki^ bajtott elvek vczetik a partokat. szinte 
vakon. Joggal minidhattak, hogy a jacobhiiii^<ik is Atlmlatltak a 
Forradalimtn, a nelkill li«»,iry lAttilk vf>hia, — dojuciriafizeru, idealid 
elvek vt!Zi't{*f^t» alalt. 

A vezf^toknek leiiyen meg a fn'ehtif2:t'-iik, akkor luilhatnak. 
Hatasuknak azonban itt eles liatarai vannttk. Vannak lielyi, 
vidiki partkerdesek, a nielyekben a vezelxik sufraluiazafiat lehetet- 
leone teszi ji valaF^ztds, a part eUhhi sugifestinja, iiiely sokkal 
hatalmasabb. Altalauns kerdei^ekbcn ainial naj^yobh tere van a 
vezcti»kiiek. a paitvezeiTknek. t'rtaktiogy az ellentotes piirt\Tzerek 
ellentetps eiuggestioi oijyniast Hemmisitik me^ s a kepvisebi Hziikseg- 
k^peii habozni fo^. Ezert valtoznak a szavazatok eokszor negyed- 
cirinkiftt s v^' nj I'zikkrl lerontjak a ton-^nyt mafrat. MiT^dameJlett 
I a vezetok batalina na^ry. Trai a trvuleseknek. E ivsekely ki^^ebbseg 
velenn?nyel fejezi ki az egesz ^ryiiles. 

A vi*zi*tMktH'k tiidniok kctl sugalmazolag liatni a ttJmegre, 
kiilfmosen kell iHrnt^rnidk a tszavak, a fornuibik H a kept*k igez^ 
hatasat. fekes8Z(>lat>iik bizo!iyitekt<">l rat*nt cnergikuH allitiUokbol 
68 hatasos kepekhol alljon nenii vazhitos (»kr>sk"MliUkeretbeiv. 
Kiviib'» peldak a p'lX'vadalom ^ryiileHeiiitk vpzotoi. A n:igy tonieg- 
vezerek, mint a Purradabuiibaii, d*^ altalaban h ^iralijiaj^an kor- 
liitoltak es t*|)en a legkoiiat«dtabbak vfdtak a legnagyol>b hatasBal. 
K(d, i'spiem^ beazodei, olvat^va, megk'pnrk laza osszefOggcsiikkel^ 
liresftegUkkel A ftzonoknal nein a felbozott ervek, hanem majd- 
nem csupan az egyeni vanizs» a prestige drint. Ha ez nines meg, 
a legszt'bb erveles^el t^ alig hallgatjak meg a Hzonok bcsz^ddt 

Az izgatottsag bizrinyos fnkara jutva, a parlainenti t^^megek 
ig v^gletegek, kepesek a legbosibb & a leges iiiiyiibb dolgokra, 
rmm*»giik ellen is csekkedni. Igy mondott le a nemesseg kiviUt- 
sagairViI iiz alkutinaaybozfi gjiiK^H hires ejszakaj:in, ig}' a Con- 
ventistak sajat scrlietetlensegUkniL mt*gtizedelvtvn rinmagnkat. 
Mindezek a pillanatiiyi suggestio alatt tortenm^k 8 vab'iBiiggal be- 



AZ KMItKHTOMKGKK PWYCH01.OOI.4jA, 



iniithatiitliinok. Sajnt iiia;^ukat kUldik a verpadra, vezereiket, 
4tjaikat es |KHliij e;:ybaii;>:iilatr. a legna^yidib helye;sI669L*l. 

Meg^is letrejolu^tnek Ivitliiji* turveiiyek, kitlind (^zikkekkel. 
Caakhoi^y ezeket az e^yen e^y^rii-k, a specialii^tak keMzitik iro- 
fizobajukbaa s a gyules ctjak megszavazza, Csakis akkor jo, ha 
egeazbeii Hzavazza me^, Egj rakiU BzerencaetJeii javkiis a tome^ 
r^szercll niindjart elrimtja, A Uimefi^ munkaja sokkal alantabb all 
a ma^anyr»}5 e;?yeiKTneL 

Miiidamellett a parlamentaris foruia me^ov az eis^yeiii z^ar- 
nok8a>rt<*l rt a bok-wek, ^(Hidolkinbik, irok niuv{\szek, iudosok kor- 
iJiiiny/as-idealja lahidt^ddii;. Ket iriinylian jarbat komoly veszede- 
lemmt'l : az ej^yik a penzii^'vi put*9t%olaB, mert a ftzavazo-tcime^ 
e tekiritetben is ktirinyebiiii 8 neni turudve a penzUgyi oldalitval 
a dcilti'rnak. ^ok peiizbekeriil*! javaBlatut iiiefcszavaz a pilbnat 
hafasa alatt. va^^a |H»dij^ irii*rt friiiit kepviHcbl vabisztui irant va^' 
kepvietdotarHai irant valo tekintettLd lartozik tiiefjjrtzavazni ; a masik 
iU, ei^yeni ^zabadsa^ fokozatus nie^^zoritiBa, szaiiitalan inegazo- 
rft6 t^iiTeityiiyel, iiielyekiiek karos hatasAt a timiei^ korlitoltsig^a 
nem ve.szi eszre. Knisen li^i^yehiieztet ezekre Herbert Spencer 
^Az egyen az dlhmmal szt'mhttr ezirnii nuinkajiibau. Ebhez ja- 
rui aztVin az a batabiKis id valid iiuki katizt. midy mi;,^ a hatalom, 
az iiitezo kormany IVdyton valtozik, valtozatlan s IVlelotietu sze- 
nudytelen es oroktis volta zsanioksa^aval ndndiiikAbb szilkebbre 
szabja az e^yeii szabadnti inozgasaiiak kfJret. Szaporitva az e^yen* 
los^get es szabaflsa^ot czelzo forveuyoket, mind tdbb sfjlyoi^j be- 
kdt vernek a ut^pre. llyt'ijkor mindeii kezdemenyt'zest. vidbdko- 
ziat az allani konytelen atvenni ii tebeCetlt^n jjjepekke viilt egy^- 
nektul, az allam iJy miitdt^nbatrisd^a azonban nem azokott sokii 
tartani, ez a me^^enhedt mlivtdodt's kilazob5n alio banyatlasinak 
eliijele. 

A barbAr tome;i^okbu] niiividt fa jja aiaktdni liizonyus kikepz^i- 
dtJtt idt*al, a laj lelkc szorint, azutan lebanyatlaui ea LdpuHZtidni, 
mikor ez ideal, ez aloni elvesztette biivcis crejet, ez egy ii6p 
eletf^nek korszaka, 

Di\ Pekdr Kdrol^, 



A BfiKE4^R0BLfiMA MEGOLDAsAXAK E^JVIK M6I)JA. 
(Misodik ktSzleratmy) 



111. Szemie nehiny b^keterv felett ; a mozg&lom 
k^t ioirdnya. 

Miert diitiiiskiidnek .1 nepek. es 
a nemzeti'k miert ^"-ondcdoak hijaba- 
valukiitV '{2. Zj^oltiir: I.) 

L Ha veprig tekintUnk azon szamos kiserleten, terven ^s 
megoldtlson, melyeket az 0, b, szanmra kie9Z(*ltek, lia talmas ^pii- 
let tiinil elenk, Diely effyea reszeinek hianyoijaajBra daczara, meg- 
nyugvassal es remenynyel tOlt el, Hisz maga e torekve**, e vagy 
legekesebben 8Zol az emberek lelke melyeben i^zunnyado joaa*^- 
rol es e^nnuigabfni kepes az emberise^^be vetett bitUnket. miii- 
den r4zkodLitati eileneben. meg^erugiteni, 

Milielyt azonbaa a tcrvektol a gyakorlatba, az Wiethe l^pUnk 
it, esaknem cafl^gedes fog el azon esekely eletrevalust^ ^8 ttgyeB- 
s^^ littara* melyet a le^zebb tervekiiek nie^abisft^sa kdrtll 
tipasztaluiik. S itt csak az li. n. b<llc»eszeti tervekr^il szolok* 
mert a politikaiak, a megvalositasukra bivatott naj^ytibb szamii 
szerepKik rrven, a nmilas t*sirajat liniua^iikban bordjilk, masreazt 
minteg)^ ugrasszeriien egy ciapiinsal akarjak az onas czelt el^niL 
(Monarchic Universelle, Republique Em^optxnnr, Lign*' des Keti- 
tf\des, 8tb- stb.), 

Ni^ni k^telkedUiik mindezen vilagboldogitok leit^jobb .izan- 
d^kaiban, de sajnaJjuk* lutiiy Oimiagiik neni ^^/.amolnak azon 
nehezsegekkel, melyekkel terveik niegvab>8ita«u talalkuzik. Mined- 
t61 ^8 Lycurguiitfjl Mirabfauj^; Platoii>l es Aristotele^tiii Mon- 



236 



A BtltE I'ROBLfeMA WKGOLDARAKAK EQYIK MODJA. 



nyok ^ me.L'^tt'reiiiteseii faia(lr»zin»k ,i lt.*^^kivalobl> f^nilek es a pol- 
jc4rok szaba^lsiii^at es ftryenlosse^et :iz alJani rzeljaval i^yekeznel^ 
miiit*l j(»bhaii obHzeegyezletni, a iielkiil :ixoiib;ui, Ut.^j^ cz a ieg- 
nehezebh es legveszedelmesebb probl^*nia niiiitiiiiiiig megoldast 
nycrt volna. 

Az a i^\*\\ ineiy a told ncptnt egtf nenizette obajtana egybe- 
forrasztaiii, ketse^'kivill ep uly inort^sz rivint hatafmas: de vajjon 
azok, kik erre k»3pesekni'k taitjak iiia^iikat, lattakf oly embe- 
reket mint Onmag^iik, va^y olyatiokat, mint a mim'iket kopzelnek 
^8 a minok e na^y cz^l inr^ abi^itasara tszliksegesek ? f Treil- 
hard : Rapport sur In jotiisstr/tce tt ht privation des droits 

St-Pierre. Roussoaii, Ldbiiit/M Fleury biboros es msSsok 
egybehangz6aii valljak, bn^ry az iL h. eszmcjenek me^vab'j^itaaa 
cBUpan az allamfOk velemenyenek nagyon is kerdeses megviiltoz- 
tAtAeatol nigg. Kant mar tovAbb meg>^ es i\z 6. bA igtm beJye- 
aen a nepnek koztarj^aMjri szurvezetetul renieli. S ebben igazat 
adnak neki a mai fejlemenyek, mt'jyek politikai esznienyet meg- 
k5zelitik. - S vulabanyszor e fVjUkles jueg^+zakad s vis^zaesik, a 
hiba magara a ut^pre harul, mely a n*'riiz<*tkr«xi jog melltSzes^vel 
nemzeti es nomzetiBegi elveknek hodoL Naiiink es egyebtitt ma- 
^ mftetg hdromfele : nenizeti. nemzetis^^gi es kisebb reszben nemzet- 
P^kBift lir^Hdalom letezik. Mindezekot etjf/ batalmas tarsadalmi egy- 
s^gge kellone elebb i'tasizebirrasztaiii, a mi i^gyuttal a problt'rna 
megoMaminak vagy t'b'3keszit4^8enek belyes es termetizetcs litja. 
A tobbi tenek reven. kell5 alapozas nelklll esugrasszeriien val<'»ban 
lehetetlen a jovptidli emberisegjjek biztositani azt a bek^s, bol- 
dog kort, mtdyre mitulanmian (?) Mbitozijuk. 

A beke biztimitanara igen egyszerii nindiit ajatd Maxima 
dii Camp (Revut? dea deux mondes, 1H88 okt. 15.) Hatamzza 
el egy nemzetkozi egyezseg, hogy a jiivoberi rainden bailUzenet 
el5z51eg az erdekelt nemzetek ^lipszavazatdn nyugvo jovabagyi.84- 
nak vetendil ala.^ Mivel a nemzetek !5ZolgaItatjak a katonakat ea 

^ A gazdag irodalombol ^lljon itt csak a kdTetkozo : ^Die heste 
htngsform^. LOtticb, bi»y Peter Diimoct, 1TV»1, 75 lap. 
J' L* Stein Das Ideal des ewigeu F rid ens 34. b 

* Eg>' ttidsik franczia szctyI} ep oly tal^loau miut vil^osan 
j^gpti meg : 11 y a differentes manieres de t^'alber entre natiouB ; d y 



A BftXX*PBOBLfiMA JlEQOhnkBAXAK EOTIX K6D.U. 



237 



ft p^^nzt, tik tizenveclnek az iparban m a kereskedelemben hmlUy 
pan^^s kovetkezteben, szovjtl ok azok. a kik az lisazes ktiltse- 
(feket, vesztese^eket, aldozati^kat t'8 kovvtkezmenveket viseJik, 
mej^kenleztetesiik oagyon is meltinyns. llo^y tovabba a habo- 
riiskodo felek ea a kUzdelem oselyei luhetfilt*«^ kiegAonlittesBcnek, 
az ellensegeskedet^eket esak egy bnriappiij a liivat^dot* hiidlize- 
net utan volna Bzabad niegkczdeiii. — Jid tudnni, mondja a nagy 
philimtropus, bo^^y e terv^ a ^akorlat em be re it monolyra U}^ja 
birni, de tudoni azt h, lio^y elfrtgadtaUsa efteteben j<>val t5bbet 
ha&znalna a beke fentartisanak, iiant a dinaniit, a szettizort 
cftatarend, a tumeges mozgositaa i*8 az ismetlu fef^verek. 

Majd imi^y folytatja: VaJJ*iii veji^et eniek-e valabara ezen 
bttntSs iiieszarJasiik, rnelyeket a boleseftxet. az erkolcs^tan, a tudo* 
ra/my es a vaUas karbiiztatTiak ! S neni volna-o lebetaeges a 
iiepesoport viszalyamak eliiite/.e8ere Iki8*hiI6 mte^menyt letesiteiii 
mint egyenek kozott : ef?y felettQk alio iiejikepviseleti torv^ny- 
szek (tribunal amphi/cUonifpie} aJakjaban? Hi8z a ueiiizetek a 
fegryvere« klizdelem usapasait mnn iSnmmt fiipuljak, niert koz- 
gazdasa^i tekintftben is rejj: eHsnierik J. H. Say kr^vetkezu lilli- 
tisdnak helyess^g^t : ,A liabon'i ktdtsef^teineJ hibbe kerlll, aiiy- 
nyiba, a mennyinek rnegszerzeset ineii^akadalyozza**. — A habcjru 
me^Bemmisitese : niily abrand, ttiely jizouban mind en tiflztesne^^ea 
ember elmtdkedeseben elWVirdul. Me^vabjsitbatatlan ut<^|jia 1 Meg- 
engt^djlik ma meg, de vajjun a nib-szidgutiaf? nH.*|:8ztlatefes(% a 
polgari egyenjofcusig ^s a halalbUntetes ehorlene ncm szinteii aliran- 
dok voltak-e? De az ige testet (ilt5tt, ^s korunkaak nagynjlgat 
^p az leszi, ho^y az egykori ^agjT^mek*" sorra megvalosulnak, 

A bajmik ea az tMblit^i torekve^ek meddiJse;?eiiek cgyik 
kutfornisa az, bo^ry tulsokat fnghilktiztak az egyeiemes boMoi^sag- 
gal s e ktjzben laegfeledkeztek az cgijeni l)oklugt5agr61, mely 
pedig aniannak termeszetes elozmeTiye es alapja. Ezt tevesztik 
szemtik eUitt meg a legbumanusabh politikuHok is, midun tume- 
geket egy kaJap ;»ia l'i>gnak s egyazon eljanifet ajanljak a nepek 
^rett 68 eretlen eleoiel reszere, Hogy nielyek voljianak I'zen 
egjeiii bi>IdL»gtt;4:uak iUapelvei? Ime a banguztab»tt, de felette 
41Uilano8 es elmeleti baroni fok^vetelmeny : 1. Mindea egyen 

'X deg alliances de soaveiaijrs (|ue los peupkn ne ratilient pas tou- 
joaiv. i\ y a des albaaees di? jieiiples qae les gouvernemeats sont 
itmm oV'cepter. 



▲ BiK£- PROBLEM A NBGOI.DASiKAK M&YtK WOmA* 



I 



I 



» 



l^tez^a^nek liixtuHitAsn. 2. Biztc»sitAaa azori es^zkozoknek es intez- 
m^nyeknek, nielyek nitutleii t*^oii jopig {!?) vji^yaiiiak kielegiteset 
lehetuve tegW'k 3. Kikii!^zi'»l>nlpse luindazon elameknek es tt^iiye- 
z5knek, nielyck az e^nen bMlil<»,irulasiit Idcfren fiknrattrti teszik 
flior^iive. — Imc e^' kis izlelito a szoeziali.sta tnborlHd. mely 
ujabb:in mind tobb t'riritkozci pimtot fedez tVI a bt^keharatok 
tOrekveseivel. 

2» Mar itt obajtum me^jej^^yezni azt» hogy az i). b. pn>b- 
lemajinak mc«;'i>ldasara ininynbi torekv^^sekel, term^Bzetlik sze- 
rint, ket fiirb^opoiiba o^sztalyozliatiii. Az egvik. iiojry iigy njond- 
jain, az orv(>6sapit jH»litikfii, diplornarziai es katonai oleniekbol 
akarja lisszeAllitani es iieaizetkrizi szerzod^^st^kk^H. valaHztott 
birosapikkrd. l\'';j:yverkezeflek beszlintetesevel vagy korljitozasiaval, 
nemzetkozi hadt»ere^ felallitahaval (Vniml S. a Kevin* diploma- 
tique 99. evt-ban} v^li a <zeit elej^hetni — mi{> e^n^- niL<iik, 
kiaebb v6 szer<^nyebb. de f<dytiui jaryarapodo ets enisbikld part 
b«d(m»szet-nevelej4i iraiiyt kov€*t. az iskolatoL^s cwaladtul es az 
altiduk jobbaii e^ helyeBebbeo nevelt tarsadalomtrU remeli a 
boldtjgulasU 

E ket, egymastol leiiyegegen eltern folftigis, mely azonban 
egyenileg es testiiletiJeg egyesitve ia elofordul, vabjban meg- 
^rdemlij bogy egymassai szenibe allitva. kok*armusi*ii tiibb %ila- 
gOftSikgot barittiori az rlleto bivokre es iniriynkra, S itt mimienek- 
el^tt egy igeri fontos elvi kldrmb?>**gre kel! iitiibiom. A ^politi- 
kai* be ke part lilbb vagy meg hikabb kevesebb egvemiel szaiiiol : 
tdrvenyhoznk. miniszterek. albuiiferHak es dipbimati'ik, legmaga- 
gabb fokon ningiik az iiralkodok le^niek itt >sun>mp<d)a, az o aka- 
i*atuk, nezetiik, laeggyozrideBJik . , . inegannyi erLnlaieiiye es 
gylliritilese azi^n neseieanek eg i»ktaLianak. melybeji ♦Jtiiiiagtik resze- 
Btlltek ^ — d5ntik el a kerde^t jf>bbra v. balra, a fejbidest 
elore v. batra ; sz<V\ al itt egyhtekm fonlul meg a dolog, a jAte- 



* V. 0. Schmid K. A , EDcykldpiidie des. ges, Erziebuugs- und 
Unterrichtsweseus {2. kiadj : AdeUge Erziehung vou VeeHeoniaA^er 
(1:3^—50): Prizeiierzieliunj; von iieeker <VI: ;:ih7— 407': V'eesenmayer 
a kttliialegej* irodalmat is felsomlja, melynek legre^ibb adata 1537 b51 
Talo - Tiivabba a uiiiai'beui Ailg, Zeitaag efjyik r%itdi evfolyamaban 
a,Prijizeiierziebang' cz. ezikLsoriizatot -Fenelou: Diroctitm pour la 
coiiscieuce dim roi ; snit. - (jabb : Kaiser Wilhelm 11. und seine 
Erziehiirisr v. Dr. Tli Friedrirh (P, Llovd 1»S. marcz. 4. t.)» 



A Bi^lkB-PROBLftXA MKOOLDiSAKAK BOYIK MODJA 



2S9 



koBok mindent egy vagy kev^8 kartydrn t€»azn<?k. Bizofiyara a leg:- 

nagyobb elismeresre erdemes az a klilU^yminitizter, a ki Iniza- 

^jiaak az elonyus b^ket neinzetkiizi egyezseo^ek rev en biztOHitja, 

Jigyjftzinten az olyan fejedelern, a ki a beket nem cuupAn szoval 

^hirdeti, de wzandekanak 0Hzintes6|^et tettekkel is tamo^atja De 

, az ilvei^, niiiriap aajiioa meg kivettdes eo^yeiiirtegek juiiiiek 

L^e mennek ; ki tudja, hojijy kik veszlk lit drokuket i* l»o^y jiiikent 

B^Arkfxltuik vele ? Ma8 szoval : ez a iiic*g<ddaH, a \m\ a mult 

eredmenyeit ea vivmanyait of^y pillariat azeBZ^lye marol-hohiapra 

romba dontheti, iieni megoldas. mert e^yeni jeDe^enel fot:;va a 

romliis 08 mc%^bizljt4tatlaiiHjij^ r.sirait i>ijma;;iiban b<»rdja. 

De akkor mi tevok le^jcyiink? Az ei^yt'^nek lielyeft fordul- 
juiik a tomegekhez, ezeket igyekezzUnk It^yliiikuek me^iiyerni, 
az embernes^es ea bekes eszmek b e to ^a datura es ervenjesitesere 
kepesse teniii. Az emberi terriu^szette va!t szokaatik ep tdy keve^se 
valtozhatatliinok, mint barmtdy niaH tenrieHzeti erri va^y targy, s 
.azok, a kik azt hirdetik es valljt'ik. Bzfunoru balvek^nit'tiynek aldo- 
' £aUu. Az embereket ml teririe.szetiikbid kifurf^atiii, a ro^szra. fole^ 
idegeu javak eltulajdonitasara iranyulo s veliik Bziilftett hajbi- 
maikUjl egvszen felszabaditard tni mm akarjuk — hitiz ez meddo 
vallaikozds voliia — de fermen hirdetjfik es er(iaen hiazsziik, 
hogy az eiulim terme^zct, Hzellem es lelek niai jillapi>taban nw% 
aagyon tavul all attol a tilkelelesebb alaktol es tartali>mtoK 
melyn* kepesitve ea rendeltetve van m a rnelyiiek tderesere mm 
tttat, niudot us eszk<)zt iieni is kepzeUietni tiiint a iievideat 63 
az oktatadt, 

Az enibert jobba teiiiii bdiet es keli is. Ha ij^y idiivel mind 
jobb H mind iiagyubb tomej^^ekkel alkirik szembcn. jobb trmie>c- 
er^kkel is reiidtdkeziink, A j«V eiiiberek e^yeiii akaratabol tamud 
a jo tiijne^ek tome^^akarata b tz kepe« lesz a rossz e^yeni, dc 
m^ a rossz torae^akarattal is 8zembeHzallni. Mi^ amaz elsti 
pdrt felulrol lefelt^ s a ve^tcil a kezdot fele miikudtUt, mi az 
ellenkezL) s ej^yediil ti^rmeazetes utat kiivetjllk, melynek allomsl- 
Bait a kovetkeza gondolatbhK'zoiat tlinteti fel, mely e^yuttal 
gyakorlatilag vilagitja mc|r a bokselet-rievelesi bekepart hitval- 
Uait es a bekenek klilunbozo, e^yniasbol fejlodo s ©i^yniaaaii 
fiifv^^ nemeit: a iiilzi (csaltidi), testiileti, nemzeti es vilag-b6ket. 

1. Csaldd : szlilai szeirtet, ragaszkodu gyermekek, 

2. Miua : bazagzeretet, J«( hazafi. 



i 



4 BtlCE-PBOBL^llA MBOOIHAsANAK EGYtK N0DJ4. 

3, Emlferiseg : emberszeretet, igaz felebai%it, 

4, Istenseg : isteiifelelein. beoslilett-s es hivo rmber. 
Ha ^7xm politiziilu (\s vezerlo tirak, n kfk idowzakHnk^nt 

Mznkt4^*^'et erzik annak. lio^'v a vilagot telebarso^'jak „ko3558 
enl«'kkt*h, ..poltrari ki>1eleKsegekkel'\ stb., szemelyes Mtui-siii^nk 
menyertitt'sere kotelcztetnenek, bizonyara ovatoaabban janianak 
el es a vjHxulyok bekdvetkczeset tiajjjyitbb kr>riHtekintessel i^^yekez- 
n6nek iiiepikadalyi*xni. Am all januk ki ok iiiajjruk a purondra. de 
ne kllrtcjlji'-k tele a vilaiLrot teven taiiaikkal i*s nif jrteve^zto jehzokkal! 

3. Miutiin vet^ig mciitcm a lejrkriltkibnzobb tcrvcken, i^ondul- 
kodtani mep>lda8uk lelit^tose^en m mep izs;j:jiItaTn az emberise^ 
ezen Tiroklott sebere aianl<ttt Hzanitaljin orvosHap>t. Iiosszas elniel- 
kedi'ft gylimob^sekent kialakiilt bennem najat hi^ke-liitvaliassoni, 
metynek lenyege a kiivotke/ji. 

l-.egglirf?daebb teendutik : a tanitfu nemzedek neveJhenek 
4s tUkeszithenek gyokeres, czelirdnyos reformja. Ha ezen ember- 
»e^m szellemben tervpzett iijjaalkfitasa a tanitr»kepx^Hnek meg- 
valosub t'l^o !^ termt'8Zft<*rt kovetkuzmenyekent uj. jobb b neme- 
aebb szellem es erzes fo^ bev<mulj*i iskr^lsiirikba s nmeiidekeink 
lelkebe. Ezen belso ujjAiizllletea iiem e^y taiiitt'mal onkent niegy 
es ment vegbe; azok, a kik arra alkaUnnHanok. pfUyat tevesztet* 
tek 68 a tanitastol eltiltanddk, Mert kepzelhetti-t' rutabb, gete- 
tebb 08 vegzetoscbb latvany oly tiiiiit/tnal, a ki kt^pcfliteset nem 
aiinyira nevf^bi tebet^et^*^iiek ea tiidi>nKifiyoH bajlainainak, mint 
inkAbb prditikni e*i egyeb hasonlo ertlemeknek koszoiibeti. 3 a 
ki a^ iftkola «zent falait azzal nuK'skolja be, bogy vallisos ttlrel- 
metJenseget ^a nemzetiaiSgi fanatizmust birdet es csepegtet az 
ar*tatlan ifjiJ Jelkekbe ! 

H*>gy a valoban eszmenyi es liivatott taiiitoi es taiiari kar 
aJdasos niiikrKleset a jo/Aiu szHldk s legelno sorban az ayifjdk ^ 
5nzetleii es tudatos kiizremiikrklese csak fokozhatja, az bizdnyi- 
tisra 6p oly kevesse 8zoriil, mint ama szomoru teny, hogy 



^ V, d. De leducatiou des meres de faniille oti de la eivdisa- 
tton dti genre htitnaia par les femnies, par L, Ahue-Matiin vl. vol, 
Brux* 1834). — La fenime et la paix, appel jiux meres poi tu^alises, 
per Ciiiei (Mme Alice Pestanaj, Ltsborme 1808. 68 p, - Le rule pr^- 
poaderant de la femme pfiur i"etabli»sement de la pnix par Jules 
Boh (La ^aix par le droit 1*9 fevr. p. 44 — 5t*). - La Li|t(ue den Femmea 
pour le dewmneraent international (La Revtie diploinatiqiie 31 mai 99), 



A BkKE'PROULtitA MEGOLDASANAK KQItUC M6mA. 



241 



flyen szaUJk n leo^ritkabbak s a ueveldst voltakepen naiuk JcdJene 
kexdenl, 

A tirsiaddiiii bekeBiuiikaiiak hivatott bajiiokai lelietiieiiek 
tovAbbii az orroftok, a krkiiek tVtglalkazasa itJArja a nep cidszes 
retegeit es befV»rkozik a csaladok tQzlielyeiliez, Jelleni/Al, ho^y a 
kezdenienyexeH erre 8ziriteii Oniszorszi'i^rburi indnlt me^, Manassein 
onnstariar szenielyeben, a ki .JVratxcIr' {orvos) cz. lapjaban 
elenk bekeprojiiij^aiidat fejt ki. HemeljQk. ho^y cz a iieriies fel- 
fogas iddvtd mis nemzetek on'OHainil id szives fofcadtatasm talal 
ea az emberszereto (philantrop) az emberban4tbaii (baiiianititiO 
melto kieges^zitojet nyvrl ! Az i^rvusokkat kiiprtjolatbaiu eletpalyak 
tekintetebeu, iriidest*ii az Qgyvedeket 8z<.jkas emlef;t*tiii, a kiket 
e beiyen nn^ltiiii mc*llozlietunk, lia azon vajiiii kevesse bekes es 
bekelteti* tizrrepknrre gf>ndolunk, inelyet ma esek^ly kivetellei 
betoltenek, holott voltakepen ok vohifinak hivatva a (iicnizetek 
k5zt in eloff>rdido) figyek vedelniere. IliJiZ nia^^a a valasztott 
birtisag b'^b4'lyt^sf»l>bi*n nemzt'tkozi Q^^^yvedek testiiletenek mijio- 
sithftu. Ue talaluaa irtii nuir me;^ Aurbarber L. : UW Advocjiteii 
eraabren sk*b von der MeuHrben I'liveitrii-zli^bkeit, die Arzte von 
ilirer riHiiasHi^keit. — Az osszes eletpalyak felett alio lelkeszoknek 
bekemirtsziojarot mas bdyen t^zoluok. 

Az imeiit vazolt tervnek l<^|jjrubb elonye esi berne, i^z*Miii- 
tem, abbaii rejlik, Irutjy iiyi*mban l'<*<j;'iiiiatoaitbat(N inert 8ajat 
kisebb-na^yobb koreben a niunkat ki*ki megkezdbeti, bosszas 
eiiikeszUlet, tanaeakozas, euicedeleni, pcnz gtb. tn^jlkiil - — meg* 
annyi elem, mely idiivel a legrlidvtiaebb eszmet is sirba viazi. 
Hotijyan me^' kUMu ea^edely jielkiil la? Mbidenesetre. ava^' 
iebezik szabalyzat, reiidtdet es paraf^rapliu.s, mt»Iy arra koUdezrie. 
hogy ndvi*ndek(^ini*t tVlobaratjanak gyiilolsegcre taiiitgam s boj*y 
lelk^t inef,^mt'telyczzeni a tlirelmetleust't?. az oQzois es a ^bg 
btini^s csirAival? Ho^y azonban a tuoderu tanilckag e tekintet- 
ben sajat lelkii^meretevel szamolliasiioii, kell bogy e fenkOlt tanok 
el^bb hozzajak os bek^jiik ferkozbe88enek. 

Hogy itt menmi a teembi, azt ki-ki merle;?clbeti, -ha onnia- 
gdt vizsgaiva, sajat cinzd es e]fo*::aJtan gutidolkodM es erzo egye- 
aiaegere ismer, ba fijryelemnnd ki«ori a klilvila^ Jelensegeit ^8 
az emberek tcttdt. ba alkahidl-ij; bepilbiat az iskidakba. a jrn'ii 
nemzt'dt'k miibelyeibc es visHzagondol sajat iievelcsere. Ilyenkor 
megtltkozve a toi'zkepeken, fVijdaUjmmal szend61i a vilAg folyAsat. 




242 



A HKKK-I*B(>OLeMA MEGflLDASANAK EGYIK MODJA. 



Ha sziUadunkra goiulolok, nK'lyef mar annyi jt'lU*mzf5 jel- 
zfivt'l illt'ttek, 8 me ybeii nap-tiup litnn tOniiek tel oly ember- 
bariU>k. kik nemeB ezelokra ii^i^y ossiiegeket lia^yomAnyoznaik, 
legflzivesebben a j«>8ji^ szazadanak szei'etiiem neveziii ^s 3J6Bag 
^yftkorliisani cgj' iijubb utat H czelt iriutatiii. ^uttner Berta 
»,Die WaJFen nieder M* ez, j'ffj^enyebeii valabol ezt niond ja : 
..Das ktlnftige JaJirbiindei't gebort tier GtUe/* Ime jiz a cz^l, 
mely ma;^^aszto8«aj? es orokkfva]ot*at^ diilpiban vahinieniiyi felett 
AW : jo embereket iievelni. Ezt akarja a nemzetkozi es Jiumanua 
neveles, erre iiklozzanak az i>s8/,e» at^mzetek iia^yjai, bt>^y egy 
krtzifS, nag:y « folyion ^^yarapc»cb) (iiap-\mn ^ Inmn ^ egzod5 fl«i- 
zadmik a bomilniis e8zni(?k erovel teli bizonyftekAt ! 

A neppsyi'lH>b>jxi:« tekiiitetobul valubaa a lej^qiaf^^obb figye- 
lemre ord*'iiies :iz a tVltiino ph epyetemesen nulvjimiir* jeleiia^g^ 
lio^y minderuitt, niiiKknbi*n es miiidenkor a siep Avpdiiia a jo H 
az i(7«f fo^ralma iole kerUl: bofry Diij^ amannak van intezmenye, 
tudomaiiya, tatiitoja : aesttietika, aestbetikut^, a joiiak tanarol es 
az ipiznak iiiteznienyt*rol k^^'jubb esetben esak ahiiod<izunk, noha 
vannak, a kik az elleiikezot aibtjak h a jo inteznieaye gyaaaut 
az lUlaiDot cs az e|ry bazat, az igaziiak iiiteziiienyeUl az iskolit 
is a tudomAnyt emlejjetik. (L. Az igaz intezmenye az .^Egyet- 
Mes^' m. febr. 12. t, ni.) 

Ax eiiibermej^ nemesebb e^ komrdyabban goudolkozo r^sze 
nagy nie^mya^asHal dt^ tudonuist veiini aiT*j1. b<>^y a bekeDek 
az itjuaag iitj/m valu tslukeBziteHe rne^ azon tiiborban is kikes 
hivokre es illetekes szoszulokra talal, a niely a politikarti>k M- 
fugasa szerint a le^'uajj^yobb veazelylyel i'eiiyojj^eti az ^europai 
egyeDSiilyt." Inie Jizoti fenk»3lt szavak, melyeket M. Breal az 
akademikuH intezett jo neb Any ev el5tt a f'ranezia jfjnsai^hoz ; 
oiy araiiy szavak ezek, melyek nief^erdemelnek, bogy minden 
nemzet ifjusa^anak szivebe vesodj(*nek . . . ♦.Meg; hi\ f'el is tete- 
lezzUk, ho^ ellenscgea taborban fo^iiak e^ymasBal szembeii sU- 
lani, onok5n a mr, bogy az alUg felfeg}'% erkezett Europa kellfi 
kSzepete elliintsek a joveiido enMroHztelildeB e&irait, inert ha 
majdan a kOlesonoa puf^ztitawakkal beerik, vegrr^ csak viasza 
fogiuk terni embergegea ^8 ttirelraeis ^letmodhoz. 8 vajjon bon- 



* Az eredetibea ; ^Fondtt international pf>ur Vidutation inter* 
iionalc d humuHttaire' . 



A BftltE-PHOBLfiMA )1EG0LDA8ANAH EGYFK MODJA. 



243 



nan induljanak ki ezck a jobb es szebb itlok, ha nem az ifju- 
bA^ korebol, mely hivatv^a van azokat elokesziteni I"* 

Az emberiseg lial^idiiHaba vetett hit^ bfila l«*^'yen erte a 
gondvigelegnek, az ifjusag lelkeben lionol j* <*nnan sommi aron 
sem iitatido ki, mert renienvt. erot es vif^^Tsztalast ara^zt az 
eJetro. Ezt a liitet ine^tablljiik niinden nep es k«»r It^gDii^yobb 
elm^inel is, kiknek cgyike igy szolt: ^ . . , s akkor esak egy 
baza lesz : a iolil, n e^y bit a fiikli boldof^aajr* (Heine, ^isazes 
mavei, 9,-10. kiH. TiO. 1. : voujOHctures fr(niet.}m:i,\ 

4, Lefrezelszeriibben talan itt tTiilekt^/liPtem nit*i^' az<»ii le^- 
lijabb beke-vtla^velenK'nyrol, nri'lvft Mcmna E. T, a lailaiioi 
^ Vita Iniernazmmh'' es Hamrni A, a Pt«n«ban i'^ BrQriselben 
megjplenfi ^L'Htnuanifv NottreUe" cz. tVdyoinitok ^zerzui 1H98- 
bari iiiditottak nwg azzaL hop:y a k5vetkezi> ue^y kerdest kiil- 
dOtlek meg valaszadds vegett a vilaj^: kivabjbb o^^neniseg^einek, ^ 

U Kivjijija-e a t(5rtenelem, a yy^ m a haladib a itiiivelt 
nemzetek kfizotti fiaborukat? 2, Melyek a inilitarisfiuisnak 6r- 
telmi, erkidrsi, physikai, j^azdasai^i es politikai liatasai V *^ A 
vlla^ ktlziiiivtdadese j*Uetid(PJt'nek erdekeben iio^yan oldaiidok 
nn*g a bahon'i H a militarisiinis nt/bez probleniaj ? 4. Melyek 
azon e,^knznk, a melyek le^*cyc.>rsiabban vezctuek a iticpildasbnz ? 

Tisztan az li^^y azrretete es a kerdesben kezdettiU vallott 
nieggy(izodei§ birnak arra» bogy Bajat nie^elent valaszaimat -^ 
e belyen magyar nyelven kilzuljetu 

ad L A jog es a baladiis nem kivanja iifryan a babonit, 
de a torteneleni igen : a aide a torteiiehiiH az embirek tt*szik m 
<\siiijiljak, az elleidiatast tehat itt kell megkezdoni. mert ;izon 
furdul meg a dulog. bogy az eiriberek iie akarjak a baborut, — 
ad 2. A physikai batiUok kivetelevel, a tobbiek mind negativ 
termeszetiSek e« ellcnkeziiek a babidas elveivel. — ad H. Szodt- 
kozzunk arra, a mi bdietsfgcs. Nem kepzelbctii oly fejedeJem, 
a ki HiiktViit ^a egyedtU vai<isitsa meg a lefegy verzest ; de ha 
nundt'ii «'illamban a t<">rYeiiyh*Jzas buzditja. kenyszeriti erre az 
Allamfutj avagj^ ba az aUamfok maguk nemzetkuzi bi'keblriiaiggi 
alakulnanak, a nagy lepes aikerc elgimdrdliatn. Kepzelhet5-e 

' A beerkezott valaazok. ax itt idezett kcH (Vdyoiraton kivii], 
reszbeii a D. ^V. A\-ben m megjelentek. 

• L. Vita Intomazioaale : 1H98 szept 5. 



^ 



244 



A nSKfi-PROBL^MA atSaOLDJLfijbfAK SOYIK m6MA^ 



ma*caszt<>ijabb czel az iriterparlamentana cftfiportok sJsimira. niiiit 
a leazerelesnt^k parlaiiienti uton va!6 m^^^rvakmitasa ? A parlaine ri- 
te k innberekbol allanak, 8 i^v israet az L alalti y6^B'6 uklioz 
jiitcittunk. — ad 4). Itt rejiik a kerJes kuk-sa. dc lie felcdjUk, 
hojiy azt a mit ev.szazadok lett»sitettek en ftzento8it!:*ttek a valo- 
Bd^ban, egtf esapassal el nem tlhitetbetjlik. Ezert en nem bizom 
a lefT^yoraabb eszkiiznkben, banem hikibb azon biztos eszkOzO- 
ket kutatonj, melyek tartoa eredm^inyiiycl kecsejrtotnek. Szeiit 
me^'^yozodeseui, bi>s;y rsak e^' ipizt »?ftzk()z van : az ifjiisdg 
netrlhe es huilMsn, Hisz a ;::y*^rim-kekb(>l lesziiek a ft^rtiak, 
f^riiakbol tt3rv eiiyboztjk, a kik parlanientekke abikulnak ; azf'rt 
ne Altasstik iiiaguiikat a ini";j:forditot1 tblyamattaJ, mely valo- 
»agnd circulus vitios^us. EjO^es^llljetek tebat a fcildgomb osszos 
n^poiaek iievekJi, tanitoi im sKilK^i, es abikitsiitc^k 4t laBsan. de 
Albiiidoan a jijvu iienizedekck szellemet <^9 Bzivi^t, lelket es jelle- 
mvX az L^aibprszeretet i*A tfirelmpsrt*^^ igeinek ertelmeben. Jokai 
nioiuita. bo^^y „a \i\ivj: nlyatma alakuU a milyeiie az ifjiiB%ot 
nt'velik,*' 



IV. A neveUs loint a b^keprobUma egyet ernes alakja. 



Az 5 ^yiim5lc»eikrdl eHmeritek 
meg oket ; valyim szeduek-e a t(ivii*r6l 
sztilot, vagy a bojtorjinnM fijyet? 
(M&t ev. 7 : 16.) 



if Az 0. h. probl^mdjinak ktib*ijib5zo megoldasaruAl jm'al 

I tovdbb iddzbettem volna, de nem akartam sem az olvasot. aem 
I oaniagamat amftani, mert meg^ycSziidesem. bogy miiidazoi ter- 
vek, eszrnek en megoldasok K^bbe-kevesbb^ politikai ^a uirsa bilmi 
utopi^k es meg azDii esetben is, ba a val<mziiuiseg latszat^ival 
biniak, bijaii vaniiak aimak, a mi a legf«>nto8abb : a nu^gvabisi- 
^ Usukra alk»linas eftzkr>z<3knek ca megfebrki mudnknnk, Szerzoik oly 
feltev^sekbcil indubiak kt, melyek a valosAg felett vagy alatt alla- 
nak, pedig ba valahol ugy itt elengedbefetlen alapfelttHel az, bogy 
az egyt^neket es a vilagot, a tarsasagut es az intezmenyeket 
ulyba vegyiik mint a miti(ik. Az elmeleti vilagbobb)git6k, s ez 
ep oly feltiiiici mint megdGbbentii j el ens eg, rendesen uly uton 
haladuak, mely ellenkezo a vegcz61 iranyival. 



i 



A BilC£*PTK»BLf&MA MSOOLDASANAX BGTIX 1|6DJA, 



245 



Avagy neni vildgo3-e. hog>* akkor midon egy ffo?o^ meg- 
javitasara tr>ivk82rmk, ej^y infczmenij atalj»kitAsjira, miiidig es min- 
denokelfitt alkalinaB eszMzrol kell gondoskodnuiik. s ezeu alkal- 
mas eszkciz minden frVMi, tehat lev(> dologban nem leliet mm 
mint : <i^ ^w^^<*r ! A ttvrmehjzeti mJk efl az allat- es ndveiiyvil4^ 
Hlkotasaitol eltekintvo. n s i-sakifi 5 hat. cselekszik, letesit ; a 
tjirsadalofiira, inteznienyt*kre, a vilk^ fulyaaara esakis ncki van 
heJVdyasa mint tnnenytnizonak : o kezdt't- es vetc|><nitja a le^fobh 
j6nak k% rossznak, n nkozoja a bekenek es a h^boruiiak, szo- 
val iS eB 5k akarnak : akarbatnak va^y akarniok kell? — Minden 
g^ondosk^HJasariknak to s csakneni kizanVbigoH tarf^yat tebat az 
ember kepezi. s a problem a niet^oldasa azoa fordid nie^, bo^ 
lebet8e^es-e az embereknek erkoJesi. szelleaii, szoval lelki siUa- 
potAt es flzervezetet e^y oly felsobbreinlii, be<>jtL*tt, szoktatott es 
nevelt onbataHnak alivetni, mely ncnizedeknii-iiemzedekre un^k- 
Itklve ea enisbridve a tartosan bekcs allapotnak szilksegreis €d(^- 
felt^telet h ej^yiittal biztus zalo^^t kepezzeV 

Erre csak ^^y bataioin, e^yptlen b^betose«^' kinalkozik : a 
le^tais^abb ertelembeii vett ^neveles-oktatas", meiy ily szempoat* 
b(>l en rend**ltetesbt"»l tekint^^e meltaii nevezbet5 az emberiiiejj: 
iatenseg^nek m tndomanyok es miiveszetek kimlynejanak, nielyet 
a lej^elso hely illet me^', 

Az ember es iieveleee egy magasabb b a , modern ember*- 
ben megnyilatkozo ejj:y!*etret alkotnak. inelynek ket eletiie kdzott 
ssEinios es egrymastol el nem kliUiaitbeto kijletionhatas uralkodik, 
Noba el8(i U*kintctre es termeBzetszertSen aa: ^ember** mint olyan 
a fontoeabbik a ket eb^m koziii, mert bi«z — az enibcT korma- 
nyozza az embereket — az o nyers aiiyaga t^liink tligjgetten es 
akaratnnkori kiviil eaik, mi^ a ncveles egeszen a iti) miivlnik ^s 
neh^z probb*mank komoly me^oldasanak Jegfontosabb sjirkkiiTe. 
Hisz meg konman i'ok is* vallottak, ,,hoj2:y a ket nembeli ifjusi^ 
nevelese a nemzetek valodi boldogsAgAnak legbiztosabb alapja." 
(MAria Terezia es W. Henrik) es btngazolt ea maradaodo erve* 
nyetisefj^ii tetel j^yanant allitbatjiik, bogy a lebetBcges vilagok 
legjobbika az, mely a lehets^ges nevolesek legjobbjival rendel- 
kezik. Ezert nagyon is hianyos Voltaire-nek kOvetkeztt illitasa : 
.,IMrom doloi; beffdyaaolja szuutelen az emberek elmejet: az 
egbajlat. a k<innanyzat m a valla*, Ez az egyedUli mod, mely- 
Jyel a viljtg rejtelyet megmag^arazhatni*'. A Voltaire-fdle ,»troi8- 

ATHKNAKtm- 17 



246 



A DKlLE H[ll>Bf<6MA MROOLDAaAXAJC KOYIK M0DJ4. 



clji>seti** nielle vagy beljesebbeii elejUk iUesztendo a neveles, niely 
van (jlyan fi.intoti mint az — eglmjlat, es nielynek szamus es 
funtos kerdese mil mar az Qsszcs miivelt iiemzotek allaudf'j ^on- 
dosktKijiHanak tiirgyat ke]>ezik. Nevt^lertWil leveii hz6, nem uiel- 
lijzhetiii Lkertestveret az oktaidal seiii <jti ha Dautoii azt vallotta, 
hof;^' ,,Apres la pah, riustructioii est le be?i«.>iii du peuple**, 
^n bolyesebbiiek tartoiri ennek iii<';.'fordita6at : A beke eloH van 
a tiepHfk rtziikbeji:*! oktatatirn ! Mej^ tuvrtbb iiumve, a nevel^sl 
m^g a korinanyzatnal is JVuit<jsabl*nak tekintbetjljk ; a poHtikdndi 
mindenesetre, inely — e;^yik meKhatilrozasa ertebueben — ^ ma 
mir nt'iii egyeb mint az eniberek megtevesztesenek mttveszete 
{ars faUendi hominf^m). 

Az a vajmbls es mozjitftlom, \mly ^iskolafornr iieven israe- 
n*tea es ^\^izedek i^ta l*iji:lijlkiiztatja minden aUam kivnlu oltiieit, 
valojabaii sokkal t^'ibb puazta szervczeti kerdesnet s biveti tiik* 
n)zleti viBHza ti mai aUafKitokkal i^izembeti iiralkod<j bizaliiiatlaii> 
sA;^ot ea el<3^1iletU'ijae)d:et. E kerderi btdyes ni«^gi>ld;lHa t?^yike a 
legnebezebbt*kiiek s* DibKiem-kclutt megkoveteli, bot^^y vilagosan 
igmerjlik i^a ertauk meg mas, idej<eii iiopek itskolai intezmenyeit. 
Az ilyeii iiemzetkiizi taiili^yi itimerctek terjei^ztetiyre atakuU ISSI- 
ben a .Mevue internnHonaie de renseignemmt publiee par la 
Soci^^te de l^enseij^iiemeut siipmeur'V, mely Parisban M. E. 
Dreyfus -Krissa I' szerkcsztetjeben jelenik meg ; ilyen tt^vAbba a 
dn \VyLbj:ri'i''ni szerkesztciieben IS95 i>ta me^jeletio .JJtftt.sche 
Zeiischrift fur auslandiches Vniertkhtswesen (Leipzig, \'uigtlajider). 

A ktiztiktatasli^'i intezaiejiyekiiek e8 a nevelesuek iiBSze- 
ha8unlit6 taTJiilmiinydzisa ma mar oly fontassiigot iiyert, ho^^ 
Bzamukra kldim 8zako&tztalyi>kat kellene Bzervezni a nuiilBzteriu- 
mokbaru F^i^yHzerii m oriik ii^az84^ketit all *dottem uj^yaiim as, 
bofcy mindeii iiemzet neveleBe es tanitaria le^avaijak oftszefog- 
lalo oitekesitetiebii! tatJiad a ^lej^jobb"* iioveleg e8 tanitis,* 

Lelektanilag es «:yakurlati eredmenyeiben euiiel jova! (Vmi- 
toaabb az oHszthasoniito nevelestudamdny, melyroi iiapjainkbaii 



* Az ilyen Tallalkoz4s fotttosi«4gikra en nehezsegeire m4r Klink- 
hardt h utal .Das htthcre Scbulweseii Schwcdeas* cz. mfiveben (L 
VII, QH 148. lapj =- V. 5. tfivabM : Mimsterialabthciluu^ fiir auslan- 
dichen Uatemclitswesen. Angerogi v, Dir. Fr* KcmhMj ( Allg. Deutsche 
Lehrerzeittiii^' 50. Jahrg. 1898. S. 507), — Ket uj miniszteri ligj^osz- 
tily (0. K. TaaaregyesiiLeti K5zl5ny 31. erf. 145. b} 



A BteE-PftOBI^^MA MKOOLDAsINAJC EtiYUL M6UJA, 



247 



mir alig liallunk 6a hunk, pedig — mmt a ki)vetke2Ji l5^ ^*v 
elMti viaszaenilekezea mutatja — ez sem uj dolog. 

A Quai driraay luenteii setalva, e^y Hzajna-pjirti bottqui* 
mer ktinyv<;8ladajaban e^y fduri kilmvtarbol szaniiiizo czimjcles 
Utetrp akadtaiii. melybeii a 8;tazad t'lejerul vak* becses es ntka 
•irtekczesek vainiak ossze'^ujtve. Ezek kuzUl, esak e^yik 5l> bp 
terjedelmii es 181T-ben Parisbaii aie^jeJeat, ertekoze^^ teljea czt- 
in^t akarom idezni, a mi e^rviittal iiuiHlen ejryeb kominrnt^irt 
feleslegesse tesz, 

E^qtiiMse et tMi«« pr6liminaireH f/*«w i^urrfMfjf^ sur 
PStUicat'on e0mj^ar^e dans ks diffcf^ett.^ Eiats de V Europe. 
Entrepris d'ahord pour ks vingt'deux eantons de la Suisse, t^t 
pour quelqties parties de V AUemagne. tt de ritaUe, et qui doit 
comprendre successivemmtf d'apres !e meme plan, tons l^^s Etats 
de V Europe. — Et stoics de qymUom mr ledmatian, desti* 
nies a founiir les math^iaux dc f. Talks vofuparaHi'es d^ohser* 
rations** , a r usage des hommes quif voulant se rendre compte 
de la situation aiUudle de Vedi4catlon et de Vinstnu:tioti pubUque 
dans les di/fereiis payn de V Europe^ seront disposes a concourir 
au travaii d^ensetuhle dout on exp<ise ici Ic plan et hut, — <■ Par 
M. M,-A. JiiUien de Patis etc. etc, 

E kitert^u utaii foglalkozztink beliatdbbaii a niai iiovel^s- 
Eek nehany. foleg probleinankra karos visdzassiigaval. 



V. A modern nevel^snek n6h&ny hib&jarol 6a hiany&roL 

Nem terenihet a jo fa hitrinj 
g^iim^lci+fjket, luom a mG^'eszctt fa 
jo gvuni5ks6ket nmn tprombet. Azert 
az i> gytimll!eseikr5l etimerifcek meg 
dket (Mat ev. 7 : 18—20.) 

lla a ezimben jelzett tetellel behatoaii obajtaiiek foglalkozni, 
klUdn kotetre vidna szakse^em ; arade e helyen, noba el keJI 
ismenilink, bo^'^y a iieveleaben elkovctett niindf-n nmlasztas etj 
Idany bati*altatja az enibert'k bobiugsa^at efi a/, o. b, bekavt^t- 
kez^set, azoii nevelesi es oktataBi tenyezukiv szorttkozoni, melyek 
mint legf5bb akad4iyok k^nlirgOsebb orvoslast ip^^nyelnek. ^A 
szellenii szukkebliia^f? ma idej^tt multa ei* elvesztette mindeti 

17' 



A BME-FNODLfeMA MEOOLDAsANAK EGYtK M6DJA. 

Bultsagat : iraoiar kell, hogy mintlt^U e*;ven Bzellemileg is 
itdrezze dualistikus voltat, Eiely <M liazajiilniz es nz ernberiseg- 
hez fiizi 8 melyoeLfogva t»gyidt\jii]t*g iiemzeti cb nenizctkuzi leny. " 
Mily szepen hairgzanak ezen i4vek» melyeket vallimk es hirde- 
ttink — az elmeletben» 8 mily 8zomt»ni alakut liltenek a valtV- 
sAgban, a hoi minrienki kenye-kedve 8zerint tesz es &aj4t hite 
^s meggrycizficlege sztTiiit igyekszik boldogiilni nlyannyira, hogy 
meg apinak es fiunak e« a tfjstv^<Sreknek egyrtms kozt ineroben 
ellentotcB az eaiberi bitvaUasuk. 

Mi 8em konnycbb mint ezcn visszAs jelen?<^g akanak e» 
^redet^nek kiderite«e : az inkola. a rsalad e8 a Uirsadalom foga- 
lorn- es viszoiiylagoa Hzerepkiirei luacttenek liflyeseii rondezve, 
68 liiaijyzik a mai nemzcdeknek a modern szcntbaromsagba — 
I'saJ^d, ncnizet, eraberiiseg — vett^tt bite, mert hz eniberisegeri 
mintegy atiigorva, tatoogti fir felett a nvm'wXti\l egyeucBen Isteri- 
hez vezetjilk. 

A gyermek meg mielott irni-olvaaai tudna, niegismon est 
megtanulja az eitibereknek megklilOabozteteiiet e kategoriak sze- 
rint : bazafi — idegon, cdlenseg, baza kUllobL Ez a bagyo- 

mAiiyos circulus vitiosas annyira bevette magat, bogj- mai* M 
sem tlinik. Pedig egy tdore ne is kerengeljlink masutt, mert ez 
az ogyetlcn merges csira elegeiidd a Jovu nemzedekek megfer- 
tdzteiesere, s fajdalora e mag oly eleterds ti oly mely gytikeret 
ver, bogy bizonyos idd muha i^saknem lebetetlen azt kiirtani, 
Az^rt barm e any ire ellenkezzek is a kuzfelfugassal, az igaz^ag m 
nieggycizodea sarkal arra, bogy m^g tamadasok elleneben is rti- 
Viden kifejtslik a pairiotumtmiak termvszttes timeletct es szembe- 
Ailitsuk teriaeszetelJenes gyakorlasaval, h liogy nagy batorsaggal 
bel^markoljiiiik a ferdiiesek, arnita.Hok en bazugadgok ezen iindo- 
rito es jo reazt tJnzo flziHevetiyebe. mely az eg>^szeru es nemea 
ideAlt alig felisnierbeto truzkeppe valtoztatta. 

A mi itt, ezea orszag* ea vilagszerte gzabadalmazott ezeg^r 
alatt t^rtent es meg ma is t^rtenik, rut biln es klkiisineretlen 
merenylet nem (inmagonkal, banem masokkal szemben, kikkel 
olyast akarunk elfogadtatai, a niit onmagunk aera hisziiak vagy a 
mi roaazabb, a niinek liitet oazci ez^lokbol titi^gtatjuk csak. Akir 
a fOlddel ea a terem teasel kezdjUk a tanitast, akar pedig meg- 
forditott iranyban a esaladdal. nem tenneazeteaebb-e, hogy azoii 
elettelen darab f<:)ldnel, melyen veletlentll vagy mondhatnAm azeazely- 



J 



A BftKE-PROBLgMA MBOOLOlSlKAK EOYfK MOIUA. 



249 



bOl pillantottuk nie^^ a nap<»t» naj^yobb h^laval es 8zertjtett<?l tar- 
tozunk nzoknak. a kikiiek letfiriket koszilnhetjilk. a kik ezeruyi 
^iinddal taphiltak es novelk'k I Ma az eml)ert uz filktokkal szein- 
ben 6rzo es Lrondolkodo leiiynek mondjuk, dziiite meghokki^tiQnk* 
Iia Hk^'pzeljiik, lioj^y az uti>bbi— iisztonot k^ivctve — jozanabbul 
viselkftlik. inert noba a kiihiik erzi 68 Jt^yakomlja az ore^rek 
iranti ni^H:4zkfHbist, a kilhit idetteleii ea veletlen kozegre azt 
Viiilja, bog}': ubi bent', ibi imtiia. 

Nem orvendetesebb a imlldsnak es a hazafisdgnak szemhe- 
dlKtdsa seni, mert uoha amaz azt hirdeti : ^Szeread felebar^to- 
dat mint tenjiiagiidat !" es olveit, bidyesebben szavait es i*zab,4- 
lyait mar zneriii^e k*>H>aTi rgt*pt»i^'letik az ifjii lelekbe, a vallasi 
ttirehuetlcnsegiiek iiton-utfVdeii a gyakurlatbari, az eletben, sot az 
iskolaban vaJo dzendelese t<>bbet ait raint a itriMinyit ais egesz 
biblia m kat^ikismuH [lasziialbatuak ! Tevedes eii idejet mult szo- 
kaa tebiit az. ba a neveb^sbeti tuka^osan ban^Hulyozzuk a sovi- 
nismnst. inely iiiai fryakurhka meflett a *cyiib'»lso^et eaak fej- 
It^zti es liiJiatiHiiimsjii^ tVikiizza es elHurvaftztja a uenies es ember* 
|«e^es erzeliTiek«^t. 

8 e tekiritotben, ba Bsi^ruruak de igazsafifosak akanmk 
lenni, a francziak klili>noB megrovAsra flzolgilnak ra. Ma8 belyen 
reiszletesea tai'tam lei azt a va!(')8af^^al biirios llzebneket. melje- 
ket e tekiatetlieii az i.skolabaii eg mar ZHeii^e taiiiilokkal t»lkt»- 
vetnek « a mdyek a le«i;keptelenebb eredmenyeket erlellk meg. ^ 

Meg a juzan etiz cs gundolkiiza^ eliitt seni lUlbat meg az 
BXtdusiv hazafisdg, ep cdy kevc88e niuit az exelusiv rokoiisag, Egyik 
^6gy mint a mawik veletlen, a szokaf* es az uWikseg eredmeiiyei d 
Dem ktHetkezmt'tiyGi uz egyen erdemeinek ea iiibiunak. A leg- 
fdbb elv : az igazsagoiiiaag oh meMiiyosaiig 6nkm magaasagban 
honol iVIettiik, 

Ne azon faradozzunk tebat, hogy az igazsag fetfogasaban ^a a 
n^zetekben az elteres^eket melyitsllk, mert ez a reodszer eleve 
kizarja a liariiMmikuH es beken egy Uttlelet, liaDeiii igyekezziliik a 
lortenelmet, a fuldrajzot ^b az egyetemes irodalonitortenetet egy- 



L. Beitriige zur Kenatiiin den mod. Volkschulwefteus von 
. Frankreieh etc. v. Fr. Kumeny fUotba 188(L p. 19-22 patriotische 
Srziehunji). - Adat : *8H1 nov. bavabao az aacheni sz/ivoiskoU egjik 
[3.6 eves fniQCzia ntJvendeke bemocskolta a csiszAi" kepet es a kdzeli 
' otL at elmenekiilt 



25U 



A BtlCE-PROHLRMX MK^OLOiBJlNAK EQYIK ^IfiPJA, 



a^g^d Bzellemben taiiitaiii s a ^iiemzeti Uiitirf^yakbol* a kizd- 
r61a«:o88jVg es tJzeUAlasxtafl t^lemeit kikliRzoboliii, \u*^ i»y UaftoiiltV 
n^.zet^k es mege^yezo vekmenvek bealltaval. elpiisztitHuk a na^- 
lianp'i de Un*s szoluniokat es a mej^oo^zOtt balvelemenyeket. 
MtMiiiyJ y>t teln^tnenek iizok a tanitok ! 

A jiivuliisnak ala|if"eltetpl*r, hoju'y tisztan iikarjunk latni es 
ne rejt**g^es6lHik et^miiiit. A vcs^kig hat6 oiszintesi^gre van itt 
aacUks^g s riagy erkoJt-si er6re, hogy a teved^snek r^pji ^s kita- 
poBott utjartil az iiiCfis^nak ea jonak r*zok?it!?in es iirhez palyajara 
t43rjflnk. A npmzeti eB a nemzetkozr hiuHJi^'ok helyet uz ipaznak 
^8 a jcmak kell elfor^lalnfa. Neveljijk az ifjii8ap>t ^ilA^^ossa^ban, 
fejleazsztlk kfitelesset^erzeaet t's batorai^^t, szamiizzUk azonban a 
szelleni jArm^t. a bami?* politikai lelkesedest t» a %^^nne8 a»pi- 
r^cziAkat. Ncm kepzelhet«/nu bogy a mult i^zjizad l**gBagynbb 
f6rfia biaba Hi es gfiiuiolkodott volna Vfiltaire iniiveibu] k«Het- 
szAmra idezbi^tnek, do jilljoii it! t'sak a ktivetkez^i ket kis pkv- 

A, Mit ert 6n azeljemi rabszolgaaig alatt (eselavage de 
Ve^prit) f 

B, AjEon szokAs ez, melylyel gyermekeiiik szellemet kotik 
bekoba es a mely emlekeztet a karaib as«zonyokra, a kik meg- 
g}MirJHk gyernifkink fejdt. Eliiszor is oly biilyesegek dadogasai'a 
tanitjuk, rnelyekt^jj unma^^uiik rievetUnk es ezeket elbitetjOk veMlk, 
mibcl^i gondolkudui k^pe^ek ; igy mindent elkovetiink, korlatolt, 
khlt^lkli es barbar nenizetek neveles^re, v^glil pedig oly ton'e- 
nyeket alki>tijrik. inelyekkcl az embt^rokH tdtiltjuk az irastol, a 
betjzedtl)], K5t a gond<ilk»Kiaiitol . , - {nDes esjmts serf's*^) 

A, Megmrmdjam, bogy iiielyik a legriag^'obb blbija az em- 
bpfi nemnek ? Az, bogy ostolm H ffifdva. 

C, S megi8 valarjiciiriyi nemzetiiel megvan a burczi batoraig. 
A. Igen, ep ugy mint a kivakiial a kik az el85 dobiizoii.4l 

resjeketnek, de bllszken tiiniek eli^re, ha szizszoros dc»bperg^s- 
eel ^9 ostorrsapassal flikeriiJ* oket fegyelmezni* 

T^vedeseket taplalunk erettebb korban is. Az iijiVsiig sze- 
ret r^vedezTii « meg a legbitvAnyabb dologei't is kppes bcviilni, 
kfMtoileg lelkestilni : szive er^Bebbeii dobog, bn a biuara es a 
balJiiitatlansagra gtnidol. Ezen eszinenyi fogekoay.sng r>ka az Eret- 
tebb ifjiisag politikai Iclkesedesenek is, mely r»ak akkor (klvr>s, 
ha lielyes mederbptj nielto rztdokcrt klizd* Egyoldalii iribyban 



ssm 



A filEKS-PROBL^MA KEOOLDiSXlTAK COITIK lf<)DJA. 



251 



tiUeaii^a^va ncrii valik jav^ra sem onma^iktiak, sem a hazi- 
nak, sem az emheriseiJrnck, holott a megforditoft «nrr<*ntirt t;irtsa 
82ein elott, az e^yetjpnies t^s a klilonU'ges ju otjkent k<lvetkezik 
b€l61e. Az iljti rememtt*! tluzzadva lep az i'letbe. tariaznyajaban 
Napoleon mofljara ik tabornajryi palrz^t veli liordani s kiiiiyvei 
ielett rniTiit^ztm taiTzdkiit lat lebe^^ni, De (•>>}» klui mar kescrii 
t'saUVdaftukra t-briMl, s iiiinthogy a val<J8a|!; oly tav*d aJl t^^zme- 
nyetol, f*/t iiem kepos me^orizai. az ^*k'tet sivarnak !atja, mmi 
kedve, sem bator«aga a kllzdeU'mre. leter :i szep es jo iiijkro], 
s reAlia elvezt'teket hajszolva. elt'f^edetlea ph holdof^^talan. A sze- 
n*Ti*"Hetlc»neknek ezcn niigysziimii caaladjiit pedi^r kurinyii U*tt 
volna a baziinak es az enibenseg^nck inegnieoteni, liu edrve ki- 
st'bb es k«izel<*bbi f'/>li>kra buzditjuk es verQkbe (dtjiik a fiielvf^k 
c lej^ftibbjet * Tegy jfif (*h letjy jo ! 

Mai nevel^si rendszertink s efryiitud a mai nt'nizrdc^k egy 
mi&ik melyen fekvu hi^inya a szeroto ^s larondos felll^ycdet mel- 
ISzeaebol ered. Fzekben a teafile^ I'S lelkile^ bftegcs ifj^ikban rdn- 
fsen ektkedv» i^rely ea cDpriallu kepe88<*^fr, de e helyett ellrriall- 
hwtntlfln ftzenvedeJy a n^nii elvezetek, a bor es a kartya irant. 
A gym nasi stak. a kik brddogtaliui H^erdembfd, ^i^y ^yenfje erdem- 
je^^ va^ry szliltii tVdd^a miatt un^ilkfusnkka leaznek, vaJoHafrns 
8ze*ryt^nfidtjat kepezik rnvm ntmyira szazadunkaak. tnint az ej^y* 
korij latexmenyekm^k es intezilkiiek ! .J«d nKnulja I'rlnian dr., 
hog'y a taniilo ifjnsag ezen ide^*88egf vegzetes leend a jdvd 
nemzed^kekre. 

A modern neveles hibjiit ily^ziik keretben bajos meg csak 
kimerit^Seii fel ia Horolni, de van kr>zf>ttfik Pfry, melynek feltani- 
^abi>z iieni rHoktdy meresKse^r kcll. s mely pn'ddemj'uikkal kafM'St> 
latban egyiittal elsorendii f«iritot>gHjrii, „Ti»zteljed n»a8r»k nicr^^jryo- 
zudeg^t eft ne kivaiid nitlsok tulajdonat !** Valoban a «bete 
humaine** elnevezea nem rsiipin az ^rz^ki jryenges^gre voiiatko- 
zik, banem azon oli'ajidt birtoklafti va^'vra is, mely ma mjir any- 
mira sUlyrdt. lio^-y iirif^^^ feje^befij ki : luinden ember. JriimientUt 
g miijch-abnl vet^z, ba azt bilieti, boj.'-y mtis nem Mtja, item tiidja 
me^. Az aljjim<>k — irja T<dHh>i a ezar altal kezdemenyezett beke- 
konferenezia alkalniab^Vl -^ miiident tebetnrk nepeik javara, csak 
azt nem i*szk<lzrdbe!ik ki. bo^^^y s^iznmszedaik ne fei^yverkezzenek. 
Mig az emberekbcn megleaz a vkgy, bofry a masoket eHSszak- 
ktl megszerezzek, vagy hog}* a megszerzettct eroszakkal me^- 




25g 



A B£tC£-PROBL^A TAEOOLDA^IVAK KOYIK ITOOJA. 



tartBlk 



ik, riddi*^ az albiTJti»k nnndi^ foj^nak f*»gyverkf/.jii, mi ha 
me^ IB jilliipoclnaiKik a iiiost:iiii k<jntiunyok n egyiittt?8 elhafaro- 
xidwiil elboL*sataiuik a bafJsere^eiket, ki uU jot rala, bo^y egy 
lij Bisirmn^k, vagy iij Napoleon ritun tamad-e, a ki a iicmzet- 
kOzi 8zerz(ide8ek elleiiere durva **fejevel elveaz ni indent, a mi 
elveliet^y — Nnpjainknak e^y nnmk n&gy t^lnieje. Bjonmon, 
pedig jof^^al hirdeti, ln>i:y az europai beket az eji^yf»temes erk<>l- 
csdHsejjj kora kcll. ln>jry iiie^idozze. 

Az erkrd<*Hi va n Itdki t?r5k kepz^aeuek es erOsiteaenek 
elliauyagolasa eredmenyezi azt, hogy a mai iijiisa^, s6t a szQlok 
es fehuUtek fa, azovid a taraadalom z<1me j>//f/« bijiiu van. Pedig 
ez az erti, nem cBupan a leteiti kiizdeleniben a U*i;be{*ses*ebb 
kincg, haneni forraaa H feltt'Ttde a nepek e^^iias kozt valo 
bek^s e*:;:yUtteIet*eiiek la, a iniiiek bizonysagaul szolpilbat a kovet- 
kez^'i hiteles tiirti'ijeliiii adoma. XIV. Lajos nit^^kerdfzte Colbert 
hires minitizten'^t, li^^y nii az (»ka aiiiiak, ho^y 6 mint a uag^y 
^8 nepes Fnineziaoiszai: fejrdtdiiu* koptflen a kis Hollandiit 
legyozju ? — Eimek oka, Sire, volt a valaHz, h'»^y e^y orBzig 
nag:y8a'4^a nein batar:ijnak kiterjedtsegettd fiii^t:, banoiu ftepenek 
jetUmetoI. * — Ez a kis torteiieti reszlet feler totdj kiitrt vt*ren^zd 
hailjarattal ^s vildgostiii matatja azt a szt'Oemet, melyben a tilr- 
tcnebnet az ifjusiii^nak tanulnia kelletie, de bizcmyitja azt ia, bogy ma, 
nil don az e^'enz vilil^ az utilitansniurt, a basziiossag dldojere 
jutott, iiikaltb mint vabU*a Hzlik8ef< van egy egeszse^es en crtia 
kozszoUemre. u^yazinton <dy kivalo p^ldilkra es egyenekre, a kik 
utin bjktran iridulhat az ifjusa^* 

Az az allando disaonaiitla, niidy es/jneink eti kultnraUs mod- 
szereink knzt (VinuUl, az a aziikseg; mely tijbb mint ketet* ertekfi 
intt^znii^iiyek kozti eletre k*^sztet, veg;oredmeiiyben aprajat- 
nagyjat bitrtieniic eg ki^bitiive tetjzi, Itne a intdy ^zakadAs, 
mely a Diiivelt vilagot megbenitja, ime azon laxboz liasonlo ©8 
borult kedidyallapot oka, mely minden nemzet miSveltjeinek 
zcimet hatalmab,i ejtette- Ily hadsereggel: vezerekkel en katoiiak- 
kal nem indulbatiink a ji>vo szazadok es az iiriikkevalotiag leg- 
iiiagaftzto«abb eHzmeiii«^k biiditasara. de meginditbatjwk az ertelmi 
^liadflereg u^jjAszen ezeset ea uevele»et. 

Sz6val ^pit^ft helyetl romboluok 8 ugyauenak dara«8- 
Bkbe kellene tjyiilni»m. ba vil^*^osan rk akaniek inutatni a saj- 

melv tiirrtokonjja azoii allapotoknak, nielyek Bzembeotloen 



A BtKE-PROBLfeMA MSGOLDAsiNAK £0V1K MUDJA. 



253 



nyilatkoznak niej? a kiilfrMiekkel nemben ianuMiQit tUretmetlm 
magavisehtbtn is a reajuk vonnikoz4 szigont torvenypkben. ' 
Me^eiiekkel BZefnbeti t(h'tt'in?lmi alapL^n idoreiidben a kovt«tkez5 
hiroiti vi8zony fcjli>d<itt ki. I, jj^yilkolaHbjiii iiyilvanulo elleufte' 
^eskfdeHt *i. torvenyeti I'lnyoinas, melynek ahipjat u kovetkez5 
okaakodas kepezte: az idegen vultakepen elleiiHie^, kit neni diet 
seinmi vedekMn, ki ti»rvenyeii kivill all. ntvni birtokolliat in^atlant» 
neiii (Jr(»k*dbt't m iiem Im^cybat r>r<ikbe, rin'rt iiiiijtk'ii va^yr»na az 
orstzajj^ unit illette nut^, Ezen kivlll leteztek nief^ mas jogtalan 
H baburito rentlnzabdlyok is. 3. a tOri'liiiessetirnek (!) es ogyeiilu- 
segnek (?) mai allapota, iindy az idegt-nt is a na^ ernberi csa- 
lad eL^y enjoin tn;giHi a k isiiieri id — az elmeletbi^ii (L Rt'vut* britan* 
ni(.|ae l'"^74 ilwz.) 

Most pf'dig veg^j'lik knzelebbnd HZendt^\vre az o. b. k^t 
legfobb ellenaeget : a sukuyelviiue*i:et es a so\'iuiBmust» 



VL A nyeWk^rd^B : a BoknyeU^aSg mint nsgatiT erd. 

Tulzas nelkid tuondhatiru liogy ez cgyike az emberiseg 
le^Tiebezebb problemaiiiak, midy t'gyuttal leii:tr)bli nebezs^get okoz 
a tanitjisbau, mert az iijusa^ idejciiek es erejeuek javat eaiesztve 
fed mint e8zk5z, a kultura nKi^'a^abb czeljait kimsitja, de 
egyidejulejjj mp^ncheziti a nep^^kiick e^^yiuaHkilzti erintkez^aet 
es az e^yenuek kilxdtdaiet a hH^rt. Telj^s Hzigonisajtifpd ^s 
tulzat* aelkbl allitbatjuk teliat, bogy a tjoknyelviise^nek CBak egy 
(iiegativ) obinyo d^ baszaa van, ait, boiry keresetft nyiijt a tiyelv- 
tanJtok 68 lordifok Jegioinak. 

A imddema iin?^oldaHJira ininyalu t«irekveHek nzaiiKisak, 
de k5z5s bibajuk. bogy teves abipbol m feltevesbol iudulnak ki. 
A koz^^pkorban a latin, majd a frant-zia, ma [>**d»jj^ mellette vao:y 
felctte az an^ol teszi az ertehoi^^ij; vilagimdvet : a valofiig- 
ban azt»rib ui egy a bilroiu njoderri vilagnyclv kozUl (angol, fran- 

* Reszletesebben I, az Encyelopedie da XlX-e si cle-ban a 
j^rMturaliHation' czHmszot — E^zmenyinek vajf)' legalabb is melti- 
ayo^nak nioodhato a kttvetkezo h^Uog^-i „L'etran^er jouira ea France 
•'flea ini^mes droits tnvds i|ue ceiix qui sont ou aerf>ut arcnrdos aux Franyais 
par les traites du la nation a laqiieile eet iHranjrer a]iparti**mb*a" (Code 
Napoleon, iivre premiiT, titre 1-er, chap, l-er article 11). — L. m6gi 
Steia, Dai* Ideal des ew. Fr. 'Id i f. 



d 



czjX ni^met) ma mar ni^m elcfjetitln. Mahaffij londonl Xnwkr a ^Xtne^ 

eenih Cenlunj'* 1897. jari. fTizeteben felpanaszolva a soknyehiia^g 

t, nyiltftti kirnnndja, lir>^ ma mix a haroni eralitett modem 

jrelv ismerete senri pjef^end^i minden esetben. a mi azonban nem 

nient i\ tiilzast^l. 

Ha piHlii; a nn*ry iieinzetek panaszkodnak, niennyivel jo^o- 
Biiltabb a kisebb nenizetck tV!jj^j(iiibi«a. kikm^k iinyanyelve nem 
uropai nyelv e^yuttal ! Koanyii briatni azt, hopry ezek tenn6- 
zetffll fo^^a val6sft»?0H ^nyel\n i^iZHa^talaasd^nak*' %'afry akAr 
»nyet\i fTetlen(l(> biiimek'* rt^ezesei, ujry botry ncmi cynianmssal 
elmoridliatjuk, bo^y \\^m csupftn a szUKik, <!(' az iinyanyelv (nem- 
zet, bfiza) mt'^AlaHiztai^a ib kivdlo el<lnyokcf biztnsit. E Hxem- 
pontbr^l kivjiloan ^rdt'kesek azun irok, kik nihiteiry vertaniii nz 
irndalmi patriotism usnak. llyeii pd. a dan Ot'blenscblSiger. a ki 
niL'mct nyt*lveti is \rX, a mi azonban baza j aba n na^nan artott iro- 
dalmi birnevt^nek. A mi Aranyurik mint tudjiik* e tekiritetben 
n**ni i^nit^rt riiejralkuvilst, a mit kivalcVsafra igazol is. * E trtellel 
bovf'bben foglalkoztam mAs htdypn, - itt esak azon eredmeny tVl* 
emlitosere szoritkozom, bn^y a mod<?rnismu8 meg nem iikaszt- 
hato es oriasi fejlodpse kovetkrztrbeii a khij^szikus rncjlvek, leg- 
aJabb a kOzcpiskokikban. kenytdeiiek lenznek mind bafrabb Bzo- 
njlrii, mcrt a jelcnlegi nyolvi me^rterbHest : ma^'ar, nemet, fraii- 
f^zia^ latin. jj^onV (teliat 5 nyelv !) scm az ifju^a^ v\ nera birja* 
sem a kidtura iialadasa meg nem kiiveteli. Az a nyelvi minimum, 
melyet mindenkitol t'harunk, a ki korunk kulturAtis torekveM^ben 
reazt akar venni (az anyanyehen kivOl) : e^y modern nyelv tel- 
jea biriisa^ egy masodik modern nyelv es esetJe]^ es le^feljebb 
meg cgy klasszikus nyelv megertose, 

Teljesen meJUizdm e helyen azon kerde:* megvitatasat, 

hogy a modern vila^-nyelvek knziS) melyiket illeti meg az eM- 

Bg, mert ilyesmi nem esupan irieddd, hancm visBzahatasaiban 



^ .KoHmopidita k«:Jlteszet* ez. ktUtemenye (1877) igy kezdodik: 
JJem szegjelleni, nem i?* banom, 
Hog3*, ha iniom kolle mar, 
Magyarf>s lett iromanyum 
S hazam Foklen tul se jar. 
L ,Da8 Sprachen Minimum', Zeit»chrift f biti-iiilose b5h. 
Schulen, Liprsc, 9. evf, (1898), 214—18. lap» cs Tanaregyl KilzliSny 
1898 evf 65.'^. lap. 



A BIK^-FROBL&ILI 1lSGOI.DJlsai7AK EGTIK 1|6dJA. 



255 



k&ros is. Ha a harom f^nyelvnek kcttfJs kombTiiaezi<^ir!i ^ondoiunk, 
dgy azzal, a mit az imeiit ajAnlfittwiik : egy modem nyelv teljoa 
birasa es egy niasodjk megertese, t't^rira^lore bverhetjUk. Ezert s 
m^g mi» benso okokbol nem partolhatom az d. n. vildgnt/eim 
lorekvesekpt mm. Mi^^ hn i'liradisaiip^l mt'^ is taiiuhiiik a vola- 
^ pliktit avaf^^ az eepenintot, exek a miin\ elvfk tiobaftem tV>^ak 
a mtivelt vilaprnak valikli vilA^'-iiyelveve fpjb'Wtni. liaiiem — ri>ra- 
lit^ukriak cairajat linma^'^ukbaii hordvdn ^ kisebit-na^yobb elt^- 
p^sek reven idavel tajnyelvekre fopiak fi^bomlani. Meddueknt?k 
kell teliat mondaniink azt a kitarto va eszriieiiyi faradozast is, 
melyet a bokekfmjT:res9zusf>k ez iranybaii v.xvk nta kifejteiiek, 
fiiely azonban mm niej;aIlapoda8f?iat sem iryakmiati eredniemTiyel 
nem kecsegtet. Ef:y vilag^riyclv Irte va;:y iieinlete ni6gi?; ketaeg- 
khill a2 embrriseg leg\oriz6bb es drcikos jnohlemdi kdzze tartozik, 
melylyel mind jrjbbaii f*iglalkt^ziiak. ■ 

Csak kllloni^z voltaei-t emlkem egy franczia 8zerz5nek, M, 
G. de Frezah-nnk (1. La libt-rte lirifiruistiqiie en France, Revue 
du moiide hitin 1HH4 ukt.j javaslatat, melynek ertehue^ben a 
franezia kozepiskolakban kotelezo nemet es angol helyett a 
tanulo izlesern (!) krllenp bizni azt. hogy molyik modem nyelvet 
tanulja. 

Ilogy nyelvi tekintetben a hatarvidekok es a tilbbnyelvii 
ailaiiiok lak(>i vannak a leg«dunyosebb belyzetben, az vtliigos, 
Nem AuHztriat eitem, hoi a n^met krv^televel esak nemzeti- 
s^gi nyelvekkcd talalkozuok. hanem Ekaszt m meg inkabb Sv^j- 
CTSOt melytK'k ulkutnianyn ( 1H74* llfi-czikk) ertebn^ben a nemet. 
a franezia et* az ctlasz a Bzovetseg nyelv ei m bivatalosan egy- 
idejiiek es egyfnltkjottuak. Ezen orszag peldajiival bizonyitbatiu azt 
is, bogy a tf^bbnyelviiseg nem vezet szlikeief^kepen ellensegeskede- 
sekre. Molinan tabornok (I. Kevue des nations, Paris, 187S, 211. 
lap) klililn reji^zetben aszol a Bvajf'znd ; ^Ninesen nep, mely ne 
hlniie azt, bogy v^-gtelenlll felette all a tobbinek, s a inely ezen 
okbol 8 niihelyt batnlnia megengedi, ncmcsak feljogositva, de 
kiSlelezve in ne erezne niagit arm, bogy amazokra raerdazakoija 

' Rapport lie Iti Comtnianmt nomm^c a Budapest pour la choLe 
dune hinfue univerHt*Uc { / ours 18tJ8, 14 lap). A kerdesnek ma mar 
i6kora imdalma van, melyi't erdemes volua <)sszegy(ijtem, Nalnuk 
le^ijabbaQ Katniia L. irt az EHp*'rtt uhi iifvCl vilagnyelvrOl. (Magyar 
Nyplvftr in* febr.j 



iJ 



2ae 



A BtKii'FHOBLtUA MBGOLDAsIHAK SGYIK M0DJA« 



intezmenypit, crkcUAeit ^t* ^e^v^t ... A SvAjt*z czen kenyes 
Ugyben ellonkcz^ileg jart el, ktivette a laisstr-faire, lielyesebben 
a laisser-parler elvet es ezt na^yon belyesen t<?tte. Ott mind- 
annyiari u lo^jobb e^et^rtesben elnek «» noba a Svajox ci*ak 
szovt^t-se^, niJic'S ege«z Eump:iban orszag, rnelynek politikjii 
daszotartasa H/jbirtl?ibl», es n bol a tiemzeH erzei* t^lenkebb vv»lna". 

Az ujabb bekemozpib>rn a 8oknyclvu!<e^ akadalyiinak el- 
haritii^ani Mbb eszkuzt erlt»lt rni'^ es hozott forj^alomba, melyek 
gyorsabb es valodibb 8ikt^rt ij^erriek. mint egy vila^nyelv. Ilyenek 
pd, a nemzrthrizi ttffelviskohik (InttriKit. Srbrai liselmlen). Az 1. 
liekekoii^rc'iijizuH. mely ISSlKboii I^anHbari lill r>s«ze azon ohajt 
fVjezte ki, bojry rifihamiirabb riU'i^vabiHuljou Cnbden Richard 
nagyszcrii terve. iindyru^k rrtebixeben azon ru'pekiiel. melycknek 
nyclve iiemzt»tkoziit'j^ liaszaalbitik, iiemzetkozi iiyelviskolak ala- 
pittaa^anak. KQInn |T»- (*h nlUriottmpA fo^laJkoznak ezen intez- 
iiionynek Fraiiczia-, ()!a^*z- en NeraetorHzii^^ban vatc> lue^honosi- 
tasdval, u^y b(<y a hmdnni nk, nyelviskolak mintiijara az ifjak 
ezekben is iFarom ayt^lvrn nyerjenek kikepeztetest. — Az ezzel 
kapcsolatos batii'ozatok es lepesek tudornasara Ijozandok a kOlon- 
bozii ipar- es kerehkedelnii kamaraknak, u^ysziiiten a inunkascik 
^8 inezogazdak szovetsegeinek — ptirtolas es neaizetkuzi titas^isok 
elomozditasa vegett. Ezen nt»nizetkozi nyelvisk»dakbt>l fejliidtek 
a k lib' in bozo riemzetkozi taa- es nevelointezetek, melyek n'jj e^j 
k<3Sobbi fejezetbiMi lesz meg klilcin szo. 

Egy masik tetsx(*to9» de gyengebb eszkoz a ianuUk nenp- 
zeik^ii Uvdezisc, nielyiif*k lenyege a kovc^tkezfi: Kct kiilonbdzd 
orsz^g (nemzet) iiovcMidekei folvaltva klUdeiiek egymasnak anya- 
iiyelvlikon irt leveleket, luelyhez uiiiidtMi alkabimmal a megel(iz5 
levelnek a szUlti vagy taiiar altaJ eszkiiztJlt javitasa is meUe- 
kelve van. liven eljaras mellett az ifjii!»ag nem csupan nyelvi 
hasznot huz, de erkrilesit is, a meiinyiben az idegen tiemzetnek 
kepvisfdiiit Jobban taaulja megismerni s keHobbi nemzetk<>zi isnie* 
retsegeknek es baratsagokiiak veti oieg alapjiit. 

Az Ugynek reszletes es osszefoglalo ismerteteset adja 
aznn franczia jelentes, raelyet rola Moneta Th. C. terjesztett a 
VUI. hamburgi b^kekongresszus ele e ezirameh Rapport sur la 
rorrespondance internatioftale entre tHudiants de differents pays^ 
nielyhez hozzatehetem, bogy e mozgalom mar AmenkAban is 
boditott es n}*iimai niinden iskolatigyi folyoiratbati laegUlalhatok. 




A B6KB-PR0BL£MA ^LEOOLDAsJLXAJC KGYtK MODJA. 



257 



EKzel rokon n Uuiiivok naiizetkuzi' levelezese, melyrSl 
,Intern;itwiKLlt'r Paga^opsclier Briefwechsel zwischen Lebrern.'* 
Correspomlanre peihnfOfjifiuf if^iern. mire (a h tiW't* et Us autres 
pays czinuni a bersi Zeitsrbrift f. d. Renlsclnilwesen XXIL es 
XXIIL evr.-tmti (IHLtT: 40H. hqj; 1H98: n>2. lap) olvnshatni 
bovebbet, 

Rtprrtorium. 

ArntU, E, M. : Ueber Volk^hass und iiber den rjebraucli eincp 
fremdeii Sprache (.s. I 1814). — liotkh, R. ; Die statistiHclu" Bedeutmi^ 
dcr V'olkiiSprache als Kennzetclieti der Nation aJitat (BerUii, ^>6'K - 
AM, C: Ueber Spracht" aid Ausdniek natiunalcr iN'okweise (Berlin, 
69), — Manituis, H, A : Die Spme hen welt in ihreiii Eiitwiekebiiif^s- 
gang^e ziir Humanitat {*2, Aimf^, Leipzig 7<J) — Strhltrh, F ; Die Spra- 
che in ilirer Bi^ziehiin^ zum Nation ale harakter (Berlin. 82). — G. de 
Dnbor : Le» laiigueB et respect' bimiaine jLonvaio, 85k - Les* drwits 
du langage danj< let* Etats de uati<malite niixte, par le dr. A. Fitich* 
hrtf, Vienue 1885 (Ez a mii eredetileiL,^ neiiiet nyelven jelent meg 
Btics^ben Manznal e ezimeii : Die Spraeh**nwelf in den Staaten t^'cuiis^hter 
Natiunalitati — A nyelvek Miami sxabalyozasa dr: Balogb Artkiirtol 
Athenaeum VII. cWt 1898: 5^, es 219. I f,) 

AVwewjy Ferettcz 

(Folyt. k/h%) 



V 



AZ Allami akarat vegrehajtAsa es az 

EGYfeNI JOG. 
(E 1 » 6 k d z 1 e m e Q yO 



L 

Midon a luocltTii jo;;iill:Hn ejn^yik sarkalatofl intezm^nyet : 

SAlbnii uksir.it ve^TehaJtuHa fVlrtti biraakadiist, annak eazmejet 
arjiik tairlalas ala vrnrii, az allamiiak, k\lmm aralomnak, viBzoiiy- 
nak ternie3Ji€*t6bol ke!l kiindnhmnk. Aas allam a k<izjuriak, kuzerdek- 
nek a intncleii niasniii ria^y<>bb aUaiiii er5vel, batabjiiimal \ alrVsitd*?at 
foglalja ma^abaiL Az ailani az e^-est a ma^a C!3zmi\jpiiek sizol- 
. gilataba vonja, kpiiyrtzeriti, bfiicy az emberiiiek ama kliloiios, 
nemzeti alakban valo megvalositasahoz, melyet maga olt" tiiziitt, 
kozrehasson. Az sillani ezen raegszorito, uralkodo hataJrjia az 
egyesre n&/se elvjgelhetlon lenne, ha uzt netii ni^rst'^kelne az 
egyes, az aLIanipf>lp:ar re^zerul aniiak BzUksej^zeHi iQei^L^iner^se, 
hogy az egyesek ef^ycni czeljaikat it* caak az ailaniban t*rhetik 
el, siyt ezen viszonyba, moly az albini e* e^yesek kozt fetiuaJl, 
bizonyoiS odaaddai. kt»tiZ8i*t^i eleiiiet iieni viiine be aiiiiak tudata, 
hogy szabad allamban ezen lejLjjRibb allami haUJomra az egyes 
ma^a is befaly* Ez a tudat kepes az embert a le^^ma^asabbra 
enielni* mert mid6n a ki*£ hatalmaiiak engedelnieskedik, tulajdan- 
kepen unma;^anak enpredelnieskedik, midon a koznek 8Zolgal, dn- 
maj^anak Bzolgal. 

Ambar ezek szerint az alJaiii megazoritolag nehezedik az 
egyesre, ezen AUanii nraloni m^g se kSveteli az egyes te)jes 
megaemmisiteset, sot epeu azt kiv4nja, hogy az egyes az alJam 
eszmejetiek szolgalva id megtartaa onelhatiirozo jeUeget, niert az 
illani a ki>z esznieje altaJ kr»vetelt korlatokori bellil epen szabad, 
tJnrendelkezo egyesek 5sszesege. Vagyia az aUam az egyenis<^g- 



AZ ALLiLMI AKARAT YkQR&UArtk»X £3 A2 £Q Y^KI JOG. 



259 



nek esak aoia reszet ^emnuBiti nir||, mely benne czeljara : az 
emberi eszme meuiiel tokeletesebb, minden imiiyii, a maga ege- 
szebrn valo mi*icval<J8Jtasaru, alkalmatlan, karos lerine. De alta- 
liban az egyeiiisej^et iieni 8emmi»iti meg, esak korlsitozza az 
egyetemesscf^, az e^yeteme&s erdek, jo szempoutjabol. tuelyet kep- 
viseL lis a feljodes magaa fokat epen az jelzi, mU\m de az 
e^yes dllamtai^nak nines iika tartani a korlatozastol, kenvi^zeil^Jl, 
mely az alia mi vi^ztmyban ra iiebezeilik* se maga az a I lain iiem 
fel az ejryes lUlarutaj^ uiireudelkezii terra eszeteuek, szabatl^a^^aiiak 
ervenyei^Ulej^etoi. 

Az ^lara altal kepviselt egryetomesdeggel altalaiioesaggal 
ezemben az egyeii <)nall6 ereJ4^riek elUmeriMc azoiiban fsak az 
illamfej lodes busiszas id(iszaka utau kuvetkezett be. Az o-kori 
M!am n reszeknek, az egyes allanita;^'«»knak t^gyeiiKi ertekesseget, 
beeset az osBzes^eggel tizeinben el netii iriineri ; a k»>z az egyest 
elnyonija tiUbataliiiavaL A kuzepkorban a k»>z ea egyen ellen- 
tetenek eletrekeltevel viszoot az egyeii igyckszik uralkodovi 
lenni a koz felett. Ez Irkuy kesubb a «zcrzode8i aUanieltnelet- 
ben i'sik'st.itiixiik ki, mely az allaiiiol az cgye^ek, az allaiiitagok 
dnkenyii tereoitiueuyeve teszi, annak vegsu oka gyaiiaut maguk 
ezen egjeaek liliittatiiak oda. Miiidezekkel szenibeit a tizeiihatodik 
Bzdzacltol kt^zdodo aUaml'ell'ogad kozdi kifgyeniiteni az lUlani ©8 
egj'en Wazuayaban tVnrorgo elleateteket. Grotiustol, ki az alia- 
Diot mint jogi aliikidatot fugja fel, kezdtidik lulajdoukepen a 
kesobb oly t^okat eiidegetett ^}k**/i allam'' Ibgalmaiiak ki;iiakulaaa. 
E fogalum jelenti a jogiiak ueiiicsak a magau-, baneiii a kozviazo- 
nyokbau h uralomra jiitasat ; jeleiiti aat, bogy az allam eg6az elet^t 
a jog batja at, tehat azt, bogy inindeii jog, iigy magiin- mint 
kdsjog megsertede eseteii biroi v^ del em ben reBzeBittetik. 

Midon az allam elismeri, liugy az egyeb az allami fenseg 
daczdra nem olvad tVl teljeseii az allamban ; luidon tudatdra 
ebred aunak, bogy az allam ♦ a koz eszmeje t^pen az egyoaek 
jiltal ieaz elo, batekouy jelena^gge ; middn tebat az allam elismeri, 
hogy daczara azon korlatozdaoknak. melyeknek az egyest, az 
allamtagot Bznkdegszeriien alaveti aajateszmeje erdekeben, daczara 
megszorito bataliiianak, mcgis az egyei^uek az allainnial minden 
erintkezeaebeii a jog ui*atkodik — fejlMesenek magas fokara 
jtitott el. De raondJiatjuk, ekkor jut el caakia {Jneszmejenek 
tiizta felfogandhoz is ; eljut az iltal, hogy az egyesek erej6t 



d 



260 



JkZ AU.AMI ARARAT VBGREHAJTAS^A t% A7. BOY^M JOG. 



— miutan ;izok szabad jopsnknal, (inremlelkpzesilkn^l It^^'va eset- 
\e^ az illlam rsseljftival elleutetcs niiigiitartist taiiusitliatnak — az 
tiflszeftt'*g, a k<izjo erdeknbt^ii loglalja iij^yaa osHze, a«fiiihnii ru?m 
kisebbtti az ep^yes erejet. inihel)-! az c?zeljaval nem elienke/,ik, 

Aniaz inteziiu'iiyek soraban, melyek e cz^lnak azolg:Miiak, 
melyek az allaniriak ily map^ais fokra emelkedesi't lehetclv^^ teazik, 
kivalo helyet tu^rlal oS a k<1ziKazpitasi bimnkoLlAt*, mint altaliban 
a nyilvanjogi biniHkndaH n^ndszerenek e^ik liinrzazerne, A koz- 
igaz*jata8i binUkodas ui^janis az allamnak az allamczi'lok nH»g- 
valositAsara iranyulo irmkndeHet, a c8<dekv<i allamot, a kozigaz- 
g:atdst a jofc uralma ala Ijelyezi. a jog altal teszi lithatotU 8 a 
mcimyibeii a kozigaz^rat^s t'S az Qgye^ alattvalok jogspjjerajanak 
hatarai lithai^atnak, i* iiatarok vittokki v^lnak. iiiiiide^yiket a 
rnaga kurebi* viHszaheJyi^zi, a jog8ei\dmet reparaJja, 

IJymodon egytVldl nieio'an az Allajnnak a raaga jogi con- 
tmija arra nozve, bogy valdban a souverain allanii akanit e« 
nem mAh liajtittik vegre, va^is van moih eszkOz arra, bogy 
cselekvoaege ndutegy btnino lelkiianierpti merlegelesiiek, niegbirA- 
)ii»nak vHteasek a[a ; fnayfeldl pedig az cgvf sro a kdzHzabadnig- 
nak az alkutmany alta! ruegadcHt garanrziain felOl a kOzigazgatia 
jogserto teiiyeivel iszfrtibt^n is niegvan a maga szervezett vedelme, 
mi a kozszabadttagnak beteWJze»et kepezL 

Az alfand visz<my term^szetonek teven, nem tisztalt fel* 
fogdsa, az egyesnek az ^illammal szeinben csupan aldreiukdtaeget 
Bzeni ellitt tarto korabbi allanifelfogas, iixely az Jilhimi souveraini- 
taal tevesen ertehnezve, az allami egyseget t'sak az egyeti allam- 
tag egyoklalii atareiidele&evel veltc elorliettitiek. termeazetesen iieni 
k<*dvezbetett amaz enzinetiok. liogy a i-selekvO allartinnk. a koz- 
igazgatiisnak teiiyei birm ellerjorzeB targyat kopezbeasek. E fel* 
fogas, mely a biroi vedelmet a magsiiijiigt>kra szQksegesnek 
taUlta, nem igy gondolkozott a kozjogok tt*kintetoben. Xern Jatta 
azt* bogy niaga az allami viszony ternieszete s az eDiberi lenyeg 
egjardnt k<K'et«di azt, bogy a k*1z batalma a jog eazioejevel 
kapi^Hi da t b a n erven ye h li 1 j im . 

Ez az illAapimtja kiibnirisen a konlbhi rendi jog inarad- 
vanyait luegs^mmbito. kozpcmtofiito ujkori kiralysjig Altai kifej- 
hw/.Mt kiizigazgatasnak. Ez a kfizigazgatlis — akkon neven : 
polii*ia — a tizeidjctedik nz.izad ktizepe *Vta labrakapott, leginkabb 
PufpndcH'f, Leibnitz es Wolti; majd a tizennyolczadik szazad vegeii 



AZ ALLASa AKABAT VitORBHAJTASA ^S A2 BQYRN1 JOO. 





261 



^ a jeleii sziz elejeti Jttsti es Sonneafels ilt&l k^pvidelt euds- 

mcmifttikiis tem\^^zQt}o*^\ it^kola alU»|K>ntjti »zfririt ax allam czel- 
jaiil leveKen :i k<>zboldoji^it}Ut, Jtz allunifagok javaiuik niintli^n 
arniK mi nek II eszkfizzel valo e!(>niozdit^ddt fogadvAn el. az allanii 
kozliletben elu emberek iiaszcs anyagi es szeUem-erkrtlrai, jqUU 
felt^teleinek knzvetlen tdnallitaaat tQzttr feladatayl, Ez a render- 
aliani. a Polizeistaat, i^^y iievezvr \wm azert. inintlia heniie csak 
a rendori onkeuy, batalom untlkodm'*k. kanem mivel az allaiii, 
abb<d iiidulvaii ki. hogy mcp^ az egjcj^ek iiiao^aaerdekeit. ina^iiii- 
javat is jabban ismeri m tiidja valositaiii. mint az e|jyc»st'k» az 
embed Hei miritlen iraiiyat a lejifaprolekasabb rencleszeti 8zabi- 
lyozasnak ved ala. belenyul aniiak minden mozzariiitaba. irkny- 
elve az lett, bogy raiut/iii a polifia a fejedeleni iievtVbeji. aunak 
k«ize;?ei aUal ^yakoroltatik, teb«4t ainiak mefritelese, lut^y nu tOr- 
tenik belyesen^ az ossze&seg juleten^^k ti^ytdenibevetcievei az ej^ye- 
sekkei tizembeii, szinten esak niat^ukra a vpfj^rehajtas tenyezciire 
tartozbatik. V^igyis az dlbimi oselekves j<i^szer(i8eji:eiiek birdiva 
riiairiik a knzigazpiatjisi orgaiiuiiiok ti^tettek, kik tobdt najat iigyeik- 
ben lettek bin^k. A kijzigazgatasi iiitezkede^* altal jugilban ser- 
tcttiiek neni adatott perlesi jog. haiieui csak panaazolaHi jog, 
az alsobb kozigazgatatji liatostigtol a fekobblioz a kOztgazgatasi 
batosagi fnkozatr^k megbatarozott iTiidjo szerint. 

E felfogasjibaji az albinii Houveraiaitis. tekintely, feas5f»bs^g 
tines eitelmezese, az allainnak mint egesznek egyfH eljarn kozc- 
geivel. szerveivel valo azonoHitasa van eb'ittQnk, rgyaiiis e teh 
fogAn a aouverainitis jeltegM, mely esak az dllamot, mint eazmei 
Bgeszt illeti meg, maganak az eg>^eB eljaro kf>zegnek i*^ me^adta, 
atiizanitotta. A cselekvegi mozzanatot ugyan*dyan i*^alhatat- 
lansiiggal, megHiaaitbatatlansaggal nibsizta tVl, mint az allami 
elet akaratkijelentesi moxzaaatat vagyis a tonenybi»zaHt. nielynel 
ngyan s^zinten lebetseges, bogy akkor, midon a kdzpH n »eg\- a bVfi it aiii 
akarja, tevedesbe, az altabinos jogei'zettel valo ellentetbe esik, 
mind.'vzaltai minden koriilmeiiyek kozt az egyetemej^ jrSt valositai- 
ii ak, idol eg (m ind add ig, mig ugyanazoii sou vera in a karat altal 
meg nem manittatik) inegniasitballannak fogadand<s el annaUogva, 
mert az allam epen souveriuaitanja kovetkexteben akarata felett 
c^y maganabb batalniat. birot el nem isinerbet. 

Az allamelet modeni fejUidese ezen policiat, mint az alatt- 
valok minden erdek^i-e kiterjedo, atyaskodo allambatalmat, niely 



ATHENAEUM. 



18 



AX AIXAMI AKARj%T V^GREEAOTiSA UB AZ MOX^m JQG. 



6g Ji jelt*n a«az eisi* evtizedeiben is er«>fieii azen^pelt az eunVpai 
iiniztuld allamai legtiibbjenek rendszerebt'n, teljescn fekiHzlatva 
AZ e}r>'i*iit az allamba^n, azt tjuiitva az akkori ternieszetjo^i fel* 
io^iia tiVlteii^ije meUett, hojtj^y a kozi^azpitas tulajcloukepeii egy 
teljesen szab;«() allauii tevt* kerns eg, melynek nines Hznks^i'^ge alkot- 
minyra som, — a TuiKlern alhimt"ejbid<'*8 ♦' prtliciat inegszliutette 
8 a kozigazgatArf ui^ii helyes felf^tgafcia allupiidott meg. 

Be kellett latiii u^yanib, bogj' ^nma^^abaii iia^y tdlemnun- 
tlttB rejiik abbau. az alattyalok, ax e^esek juleti^t miadeu aron, 
a koHAtlnn jUbimbatalom erejeyel valositani, mert bojj^y az a 
j6let miben all, niiudenkor tiabjt'ctiy feliVij^astul fQgg es ijjy j^ak- 
rail epeu az e;^^yf*sek jayayal. t'rdekeyel elieiitetosre torbet, Az 
einbori eszinonek csak az iVbd meg, b«>gy az egyesek iiiimeg- 
kalarozo erejlikkel, erejiik szabad kifejtesevel torekedjeiiek jol^- 
Mket elerni ; ez a szabadsag az egyeni joletnek — uiiaek i)saze- 
gezeaebtll epen ama krjzboldogsagaak kell eloalliii — el^orendU 
feltetele. A modern albnni *'S(dekvoseg. kuzigazgatas m egyem 
cztdok teiikinteteben iigyaa szintt'ii miikrulesi korebe vonja az 
ei^'t'sriek niiii(ieii iranyti, ugy aiiyagi, Jiiint szellend fejl(id6sere 
»ztiki5i»ge8 feltetelek tdi^allitasjit. De egei*t cselekvosege ket alap- 
eivbid indiii ki» Az elsti az, bogy az egye>»ek fejlodeiie es az 
«]9sze8eg fejbidese egymast kolrsuuosen fcltetelezik. A nuihodik 
az» bogy az egy**?*^*k fejiodestik tiKszes iVlteteleit iiem ke|jes<dv nuigiik, 
aajAt erejlikbol luegszerezni. Kzeii kel akipehbid indul ki minden 
kuzigazgaUisi tevekeny^eg* ezek t* teyekenysegnek egyszersiiiind 
hatarai: mert mindarra nezve. a bid az egyeni es kviztlleti fej- 
b"ul<*s iiem kapestdatotj, tniUreszt a mit az egye8 meg tiid sze- 
reziii mugaiiak fejbjdese, erv^nyeaQlese erdekeben, iiiues belye 
az alLuii teyekenysegenek. 

Csak miutin a kuzigazgatas ezen helyes ftdil»gai»a kiaJukuU, 
miuU'm a kiizigazgataa toryeiiyek es reiideletek altaJ kelb'ileg ki- 
fejb'sztetett, yagyit* a positiy kozigazgaUbi jug megalakult, lehe- 
tett szo arrul. bogy az allani eselekvosege utaJsig j<»gi •'ontroU- 
nak vettertHek aU, bogy a kr^zigazgatasi viazonybo! ered«j jogok 
bir6i vedeleniben reszettitteaaenek. A modem jogAliafu ugyanig 
az atlami ezelok megyalositasara iranyiilo eg^az tevekeiiyaegi 
k(Sreiiek is megvonla jogi liataryoiui!ait. kuzigazgat^si tory^iiyei altjiL 
Neiii elf</edett meg azzaJ, bogj- eletenek yezerelyeit, bataima 
egyes a^'niaak eg}^mashoz es az alattvalokboz valo viazoayat 



AKARAT VEGKEHAJTAS^ K^ AZ KUyRNl JOO. 



863 



jilktittnanytorveFiyeivei tjzabalyozza, OBelekv^Jse^enek, ktizigazgata- 
si4nak is sziJard, c'oncret f^jniiilkat adott kuzij^az^atAsi j<>|^ibaci, 
mely ilyforman iieni mas, mint ania hataroknak nit^gallapitasH., 
a nieddi^ az osazeae^.az allam m ejt:yeiin(i Hzenibeii az allami 
leiailatok nie;xvalo8itaHara ininyiili'i akaraUinak ervenyositest.* kr»z- 
ben elmebt't. 

Dc aiinak elismeresc^ hojj;y a kozviszoiiynk is a jog itraliua 
alatt jlllaiiak. me^ niitidig nem jelenti egyiittal a kozjogok biroi 
vedehiiet ia. A kozjo^'ot, publicum jus-t, mar a n'unai allani 
ismeri. a nelklil azoubaii. bogy aniKik birui VK'dehnet adoU vobia. 
A knzjoficoknak biroi vedelnii' csak akknr vail t'liHinerbftQve, 
midon az lilbuai viszonynak Qrabiii terineszctt^ ratdynel Cogva az 
egyes az eg^KZ azenipoiitjabol k<»rlatf»ztatik ea pedij^ felti'tlen, 
fensobbsegi erovel, iiem ttibbe egyoldaltiaii ea tdlzottari fogatott 
IVI 6 az all arm mint egeisz, tigyes sztuTcitol niegkubMib^lztetVf 
lett. Midtin fVlitiinKTtPtett, bogy csak az allarn, mint ege*4Z, 
mint az egjesek aziik t'gyeniseget egy niajf^asabb obszletbe 
fogla]d sriQverain, nem azonban egyes, neveben eljaro kozogei. 
Va^is midun egyfeltil az illami i)Sftzlet t*9 az egytHii kiib'ndet 
tvrmeHizete, az allani mint e^^en/. v^ egyt's kozegei — - kikiiek 
rnelekveseben, eljarasabau az allani mfgjelenik — kozti knionb- 
se*c lielvfsen tclderittetL^tt : midiin belattak azt, bogy mint a 
modern kozigazgata^^i tudomany rdapveto munkAsa; Stein kiiejezi 
(Venvaltungdtdirc. I. kot.) az alkotinany adta szabadnagon fellU, 
annak betetozeseiO, kiegesziteKeQJ nziikseg van a kozigazgatas 
szabadsagara ik. Me it vaak igy erhetn *^1, hogy azon toelvok. 
midyeket az alUim a niaga sajat+m, Jiririzeti feHV»gnaaval az embed 
elet egyett'mes inmyara nezve megaJbipit, vag}i« az alkotnmuy 
H misreiizt az ezen kijelentett iogfobb elveket niegvaloaito, c»e» 
lekv(> allammiikrides : a kozigazgatan kozt a szUkseges benso kap- 
caolat. oftszbang nieglegy^'n, bo^y a kr>zig;i2tatas esakugyan a 
eaelekvo allapotba jntott alkotmany legyen. 

Aidioz, hogy az allami akanit vegreiiajtaj*a, az allami 
Cijelekvdseg feletti biraskodas megaJakidbaason, bozza kellett 
jariilni meg az Allami eletmiikodesek egyes kltiun szervek kOzti 
feloazbisanak is, meit addig, mig ugyanazon f>rganiim a miikiklo 
ea biraskodt), mig ki^zigazgatdH en biraskodas td nem valnak, 
nem leliet azt'» a kozigazgatani biniskodati beiyea megalakulasarol, 

A kozigazgatfisi biraskodas eszmejet ezek atjin az kepezi, 

18* 




AM il.LAMt AKAKAT V&OBBRAi^TASA ttS AZ ULiiXtm JO(}. 



hz iiraloni, mely a kdzelet, az figszlet Oj^'veinok cUatiisa. 
illjiiTii feladatok nieiroldiWira irauytilcV alknii tevekpnyst% a 
f^zipu^iias krtreben ;iz t';:^y*'8re i»eht»zedik. mm hHtart/iljiti. 
^kamem ki>rjjitait hirja az allaiii Hoiiveraiii akaratkijeleiitt'si'ben : a 
Tom*iiyberi ^s a ("'"igges, aUvetettsej?, a szoigaltatasok hatarai- 
iiak iiiegHzabAHa. melyek az egyes illamtag^ti'il kfiveti'Itetnek. ama 
korlatoziirtokiiak merve, mejyeknek az e^ycH albnuHil^ar alavet- 
\w\Ik mnn az e^en eljaro allami kfize^ek beliitastitoi subjectiv 
MfoiirusatiU tetetik fiig^ove. baiiem a torveny. a jo^ objeetiv 
rendelkezefteit5l A Dietiayibeii tebat ezen liatarvtmalak athagat- 
iiak. a iriciiiiyiben a jcjg sArelniet BZPnved, ezeu jf>^8i^relem m 
esak oly uton nyerbet utola^ belyreallitaHt, iiiiiii ogy^ltaliiii min- 
den jogaert^bmi. va^yis valosagos biroi eljarassal, az illetd viszony- 
ban levo felektill Oi^^^^etlon ittdkL-zeHsiel. 

Hogy ftl^:t:etlen biroi gzenezetre van szUkseg ^n a kOz- 
igazgatasi J<P^vitak elintuzese niagara az aetiv kdzigazgatasra 
lielyesen aeiii bizhato, aliic szoriil bihebb bizonyitisra. Mert bogyan 
reintdhetd a megsertett kozigazgatasi jogrend bdyreallitaaa attol 
a kdzigazgatistol, lioryau belyt^zbeto a kuzigazgatasi jogok vedelme 
aniiak a kOzigazgatasnak kezebe» niely ep azzaJ vadoltatik* hogy 
a jogot — Am bar esak u torveny vagy rendelet lu'lyti^eii ertei- 
niez^B^vel, avagy a ki^zfeladatok niegvukmitasara iranyub'* buz- 
galiiia kozbcii, tebat jogserto sziindek ntdkiiJ — megi^rrtette. 
A kozigazgatiirti bat(>8ag, birmiiiii abTpoii. akiir allamilag, akar 
onkomianyzatilag legyt-n iiZ(*rvez\c\ mindig sajtit ligjebtni leiine 
biro ; lebetetleu tehdt neki a jogszolgaltatasra valo bivatAnt tulaj* 
daoltani ; lebetetleu niinden biraskodas elsoreudii feltrtelevel, t, i, 
as illeto jc»gvit4i alapjat krpezci vitizotiytol vab'» teljes fdggetlen- 
s^ggeU abbaii val6 erdekteleiiaeggel tVlrLdiilzottiiak tekiuteni. 

Dr. Balotjh Arthur. 



A SZEMLftLETI MODSZEH AZ EKKOl.CBI KEPZESBEN. 

— Befejezo ktlz!emeii>\ — 

Az erkolcsi kepzi^s probk^nxiijanak e^yik le^nehezrbb pontja 
az, liogy milif formnha kell ontenOnk iiz ei'ki«b'sji wzabvaiiyokat : 
az erk(>b*8ist^fc (Hjdcxt'*t, \\o\:y ez vinjizaliittvan az e^i'nre, annak 
erkrOisi kitVjlodest^t e*ryreszt eloaegitiie, masreszt pe*]i^ vele a 
tarsadalom etbikai eudexet megismertefise. Hopry e kerdest min* 
den oldiilrol lassuk, ismet egy kid kiter^st kell tenntink. 

Az bizotiyos — es e pontot az lijabb ethika, soi'iob>pa 
es paedajcc>gia nem elef^g^ veszi figyelenibe — fmgy az embrri 
tudat a ,sajdt erz^seivel szuksegkepett mptholoi^idt I'lz^ a nieniiyi* 
ben Hajat kedeiyenek postuktomait bypostUBalva, ndnt idegen 
batalmakut allitja onmagiival szerabe s ezeknek reA val6 visftza- 
liatjirta altiil miigukat ez erzest^ket is fejlenzti, Ez nezettink 8ze- 
nnt azun [ferbcrt Sptmc^er altal folallit^dt s<M*iok»^iai torvenynek 
lejraltijliinftsabb fogalnuizasa, nielyiiek ertelniebi'ii a tVirsadalmi 
iiistjtiitiok H teniiekek visszfihittnak inagjira a tarsiidaloinra. 

E t5r\*enyt val<'>saggal minden teren fgazolva talaljuk s iigy 
veszszHk eezre. bogy a hypoBtatiiiys fonnaja ann^U inkiibb meta- 
pbyHikai, illetve aiytbulr>*i:iiii a aniial t'»nmdatlaTml*b vagyis annal 
ink^bb mint magatnl az einberi termeHzrttid fiiggeden ti nem 
abbul eredil biitalomnak tliiiik M, inentlil inkabb metajdiVBlkai a 
gondoIk(Kla*i, va^^yis nieatUl iVjIctleni^bb a tadat. 

Itt vannak mindjart *iz erkidesi szabvdnyok, inelyeket mln- 
den iddk kezdetleges kidtarajii mint az eriibertol iliggetlen isteni 
paraufsokat fog lei, szoval a moralnak tbeob^giai e^ beteronomis* 
tikus format ad. Eleinte epeti a legkozonft(!*ge8ebb szokasok is 
iateiki paranesok kifoly^sai gyanAnt gyakoroltatnak ; ez uton vai- 




206 



A SSBMLPLfiTI MODSZEB AZ KBKOLCSI K^PZftSSKK. 



nuk pL HZ izl/'K rorvonyct :u^stlietikai rinrfiiAkka, nuiveszeti kano- 
Qokka. inelyek a koistudiitbarj kikri»tnly(jz<Hlvii. ;i luiiveszszcl szem- 
ben mint inii>erativuHi>k lepiK^k l'5l s az aesthf'tikiu mctapliysieis- 
mtia koraban epeii tnniHremJt'ns. r»ri>k alappal birti iK^rni^knuk 
tckintetaek. U^yanoz nkbul tliiiiiek M a sajat *;oihl<ilk<»djbuiik 
he]ye!!^s%en«*k torvenyci, mint a lo^ka par'tm%mi s a tarHadaliwi 
fejlodet* barmily magasi ihktm h ni erktllrsi torveny. raiot inorali?* 
codex, inely elott az egyt'imek meg kell Jiajoinia, Nem nebez 
«f2:yani8 totiamerni, biij::y e hyprtslasabis a positiv i^ondulkodas 
halacljvHiival bar veszit niytbi>lt>^ikufi Korniajabnl, a meiiiiyiben az 
miiidnikfUib tilbricurikun {'rteli'mbeTi vetetik, tefjesen miiKlazonaltaJ 
fiobatsem lesz mell«ii5]H*tu, Mert riii:y bitsxik. bojL^y r ptojrrtio a 
tndfit (Isl5rveiiye a bogy a pri*jirictiii a 8ajat pnjjiM^tiiniihirik 
(tninng/ira vala viaszabatft^a altal ero85dik. E viaszabatas pedij^ 
^p a valljigi, erkfllcsi, aoeiaJis m aL^atbetikai kepzetek suggesHv 
ei*efe altal tilrteiuk ; miut^n |KHli^,^ e aii^j^erAlo kepzetek forrasa 
niaga az embor, a pmjii'iabis <> Jolensc^e vegelenizesbon — az 
emheriseg nfihsyggestitija. Kh ehbez van bizonyos tekintotben as 
erk5lc8 m a tArsadaloin fennalbLsa k<Hve. 

Az B«ni szenvedbet nozetttnk szerint ketse^t, bo^y a kez-] 

"^iitle^es, a fejletlen, tehAt a gyermeki tudat is ez autosocf^egtlot, 
e refle<_*t(irikus 5neW_».sitc*st legalkaimasahbaii ep mytliikuH form A- 
ban veszi be ; innen ax erkolcM mesek \^tv^y paedaj;o;::iai iia^zna, 
gfJt veg-elemzeKbeii itt j^yokerezik a valldiJ-erkOlosi r>ktata8nak is, 
ktllonosen a j^yennekkor elejen valo paedag<>*^iai haazoilhatosaga. 
m^Iy nemilcg paralysjUja ;innak emiitett b^tr4nyait. 8fH n^y v^U 

r jllk, bo^y e mytbikus fi>rma \\ primitiv erkrdesi kepzesben soba- 
80 m leaz teljeseu nelkillcVzbetrt. A ZHen^e tudat az erk<ilr8i babitus 
8/,abalyait is C8:ik HzemleU'H ixiun 8 mint aiitiiritiitfv paraiirniikat 

[Teszi be. Ennek a czetiiak azol^Al egyreszt az erkidrm mese, 
m^sr^^szt az etbikai szabvaiiyoknak. mint a szlUoktrd, esetlejir ajs 
istense^^l kiimbiio paranr*S(ikiiak ktlzlese a ^yermekkel. Mert 
elvi^grc is az dvout eikohm taniids^ tnely a moral Ienyeg(^t, mint 
payidilkai (biolo^'iai) es tArsadalmi prodtirtiimot, tehat a mwgk 
valfi^jaban allitja ele, nem alkalnia& a gyermeki tudatba val6 

.bevitelre. Es ez nem bizonyit az dnAlbV moral coneeptiojanak 

Hielyesifi^ge vagy paedaj^oojiai hasznAlhatosAga ellen, Hiszon a ter- 
ineszeti profcasuaoLit b bizonyoH korij? esak mytbtis^jkkal mafi^'a- 
rizhatjiik a ^yeniieknek. niert kt^pteleri me^ ueni anthropomorphit*- 



A SOT:Mr.eLBTI H^Dmsn AE ERKOtCSI KtP8^B«1f. 



267 



Hkns apperceptiora, de ez meg nein bizonyit a |>Jiydikai magya- 
rizat li**lyess^ge elleii ; os U^im keves azon igazsugok szanm, a 
miket u fejletlen tudat elc a ma^i^ niezitdeji Vid6«agaban t>da leiie* 
illitani, Minden lelektaui torv^ny ellen volna, ha cz valaha aikct 
riUne. Az i3nHlir», a termr^azeti mciralt dllitani a gyermek eU, 
ssdval rsnk mint a tdrsathttmi Hettel kifejlodo socialis erzesek 
osszeget tVj^;ilniaziii az elt^mi tariitaHb:ui ep oly kejiteleiibi^o;^ t^p 
a dolog clvoiitHa^^aiial io^-va, nutitlia u^^yaiie gyennek tdiitt Caniot 
t^telet akarncik levezetni. A filggetlen u, n. palg^ri moral tani- 
t4dav;il tett kiaerletek bajottirerie — eltekintve azon esetektol pi. 
a desftaiii philaritropintiiribau, ^ a hoi, miut ezt alabb fo;<juk latni, 
ftz erk<Mesi ni'vchs kitUnojieg*.' biztoHitotta a sikert — I'p azt^rt 
^tUX elkeiiUbetetletine, inert hianyzott az eljarasban a kelln paeda- 
gogiai ta4)iiitat. melyne! fogva *'p ezen a teren nem vett»'k tigye- 
lembe azt a t^rvenyt, melyet mash<d kiivettek, hog}' t. i. a fej- 
l^di'i tiidat e»ak laasaankont haladliat a i*oncretr61 az elvoiitra. 
Ha ethikiinak, niiJit iJyentiek taiiitiisarol akarunk l»<?8ztdrn\ ezt 
mm telietJCik. mK/lott a iiuverniek iiein ei1e el kgalaidi a {)ubi"rtaA 
korat, midtin sympathikus erzesei mar aniiyira iiUensivek » gou- 
dolkodilsa mar aiiiiyiTa fejlett, hogy erzeseire, mint ilytuiekre, 
egyenesea knzpuntoHitliiitjuk a figyelmet. 

Mar ebbtil h latliatjuk, hogy paedagogiai k«^pteleiisfr'g az 
erkrdciii kepzes* oly egysetfef^ fV>rm^jaroI bes/iddi. inely ugy a ti, 
mint a 15 eves gyermeknek egyanint megiVlelJeii, Az ember erk(Hi*8i 
habitiisa, leven az az egesz s^zervezeti elet u^.-izpniductunia h alta- 
laban mint miiiden tudatmozzariat eletjelemseg — magaval a szer- 
vezettel t* annak fejlodt*?ievel Adytiia valtozik. A ezt^ltudatog 
^rkiilcai kepzes oszkozeinek iti teliat folytfiii valt^izniok kell az 
«g}'en fVjtrideftrdiez arauyitva. ¥/i all egyarant az erkoUsi nemlea^ 
mint a szQkebb ertelemben vett erktilesi k^pzes : az ethihn okfn- 
tost illet^leg. 

Hogy az erkiilesi oktatas aikcrefl legyen. vele szembpn 
mhidenekelott ugyanazfm igenyekki^ kell ft^Uepnlink. mint a melye- 
ket az lijahb didaktika minden tanitassal 8zembeii taniaflzt. Tf^hat 
a Bzemleletiseg, a konnyaseg. az egyesr^l az altalanosra, a hat4- 
rozatlaar/d a hatsrozottra a a szemlelotirSl az elvontra valo baltth 



* V. ii. Hermann Schiller, Lehrbuch der Go^chichte der Paeda 
3. AtiH. ISU. P, 268, 



jr»8 



A 9ZfiMT>fiLBTi MOD8i5BK AZ XEKAtCai KtPK&SHll?^'. 



Rvetelmcnyeint^k kell tle^et teimie. A ml azonban az erkolf^si 
oktAbint kamplikAlja, az, boj^y oz<^lja az mulmi vildg fejlei^zt^de ; 
^p ugy, mint az ai'Stlietikai kepzese. Ea ez okozza az erkolc«i 
oktatig legnacrjobb nehezneget ; mig u^yanis miii<len eg^yeb oktatAa 
GEeIja az egyazerii appereeptio, az erkOlcai oktatas nit*^ cisak 
feladata elejen van, ha sikeriilt metjerittrik tanitasa anyagit. 
inert hatra van nic^jr tiilajdonkepeni czclja ; az erzelnn hntussal 
valo iipparrptio i/m}.sr. Ez az *!Tzelnii ti>na§ ep a czelzott erkolesi 
6rzelem. Ez iitubbi Ictrehozasara maga az oktatds semmifele 
fomiibaE tiern kepos : itt mar az trkofcsi ntn^tles teren vafcyunk. 
D« marailjijuk az etbikai (^ktata.8 keHesenel. 

Mar maj::a i\z erkolesi oktatas tar^yanak i4vontsapi. iiielyet 
fiiniiebb eriiitetttlnk. rsakriem lelietefkniiir terine annak mar a 
letrzsengebb k<.»rbiin valo mi^gkezdest^t, ba nem tartancVk maginikat 
Herbart. axiomajaboz, bogy ^niiics ncvd^s t4^llita8 e« tanitda 
neveU^s nelktU".* Ez teszi lehotiive, mint mindjiiit b>tni fagjuk, 
erkdlesi tendentiak erveuyre jnttatasat mar a kgkezdctkj^esebb 
okXatkB eg^sz vonalan, ligy liogy az erkiUcsi oktatis kerd^set 
nagyreazt megoldottuk rnielott es a nelkllJ, bogy x7.t ic^XT^lv 
erkob'si tanitast adtunk voliia. Ha sikt^rlil az erkiilcsi tiklati»t 
kOzvetve, tcbiU bizonyiia t4ikintetbcn siemleletikg i^szkoztiliii* akkor 
e^^uttal nu'gtaliiUiik azoii format, meJyben az ethikai tanitast 
e«zkozr>lhetjlik, niiidott az elvont erkab*ai oktatasra a miveiidek 
megerett volna. 

Az erkolesi oktatasnak klilcindsen ket szemleletl eszkSzet 
kell kiemebiUnk. melyek alkalniazasa a primitiv erk5lc3i oktataa 
tartalmiU teszik : a mar emb'tett erk(5lc8i meset i^^ a drdmdt. 
Ez utobhi riezetlink sszerint a y.7T'ico;fYyV ^zemJeltet^s az erkdlcsi 
oktatiftban 8 a XVL szazad paedagogiai torekveseinek egyik leg- 
f^nyom'bb pontja, melyet mar Luther, Melanebtoii cs Sturm ajan- 
lanak, de foleg a jezBuitak fajlesztenek : a szini eloadatiok ih eten 
alkaJmazasa. Nem hattdbatunk melyebben ennek gyakorlati kivi- 
telebe a az igy taina<16 kerdest^k t^iglaldfliba : vajjon a drama 
szinrebozatala a novendekek alt*il turterijek*e vagy sem, mert e 
ponton esak iigy, mint ez ertekezes kerot^ben siltalaban, e^ak* 
nem kizariilag elmeleti di8ca88i6t ohajtuuk folytatni. A drima. 



' Ailgemeine Paedagt>gik. Einleituag, §, 16. 



MOBBZRR 4SS ERXOLCSI 1tfiP2tfiBEN. 



269 



paedagoj^iai ertek^nek kerd^senel a kdvetkezc) mozzanatokat kell 
ifi^yelembo veimliok. A ih'mm I'rkoiesilefi: kepzo Jiatft.sat nem a 
lapMS t*lriasztatii ni(Wls/,iTrel Ml iijarkoilnunk elerni. haiiem oly 
gYmpulbiuk folebresztese liltal, melyek az erkolcsi erz^st duz- 
zasztjak es fejjetiztik. Szoval vejj;c^lemze9bon az xVrifitotelesj-ft^lt' 
y.ii>5.p^t':-bau latjuk mi h a drama tulajdoiikepeiii |:iat'dag(»jria]\ 
lelek^meiO haUieat. A haza8Z<*rK<^t, I'mtVlaldozas, a valtidi szert- 
lem kepzetei, kuzvetlen szenileleti tart{il*»mnial ;ulva, t;ukkal ero- 
sebb hatitit tesz az ifju kedelyre, mint jfpwiizta elbe^izeles va^' 
moralizala^. A drainii. mint i'ihikat megirzekeltttes, az altala 
iiyiJJtutt anyagnak oiy enJflf*Jes appetreptiojdt, me^ pedij? erzelmi 
tumissul ellatott apperreptiojat r^kozza a szemlelo tuilatabaii, 
melyet kuluiibon semmiitde mas oHzkozzel nem erhetnerik gL 
A metinyive! enisebb a kep beny omasa a kepzetnel, a pelda 
hatasa a szdnaL a kiizvetlen szcmielet a leiriifciiial, annyival 
liatalmasabb a drama etbizalo es BiiggeBtiv batasa az elvoiit 
mf»rabzjya:>iial. Es ez nom h lehel mask «^ pen » mert hiftzen erkol- 
esile*4 nevehii aniiyrt tertz, imni a noveadek tfifapir'TQ val6 
liajhimat erkrdegi ideali>k szul^jUatiibn bajtani, szoval a niivendek- 
nek bizonyos a k strati tendeiitiakot su^^^enUni* Mind en eselekveB 
pedig motoriku!;! es psycbumntorikus iunervatio, mely annal inkabb 
tisszeforr a szervezettel s igy anaal krmnyebben lesz provokal- 
bat*'), uieiittll na^yobbfVtku rasomoinrikiLs inner vaiifkaf lett az kap- 
eB<ihtt<>»8a. szrival merit til na^yobl* es bjitah^asabb erztimi tonussal 
sikerQlt azt a ludatba bevezetniiuk s e bevezetest tybbsztir gya- 
korolnunk. A legfelejtlieflenebb benyomasok a legerosebb erzelmi 
tonurtBal biro impreRsitik vagyis a le^iiiteiifsivebb szemleleti tar- 
talijijimal lVllep5 bebara8<»k. A mi eietUnkre es meggyozodeseinkre 
legink^bb batfint tesz, az a legeriisebb erzeiein, a mely mindig 
cisszeeaik a legerosebb benyumaKsab De a gyen^^ebb benyomaa 
nyomat is maradandova tebetjlik a szervezetben az ismetles, a 
li^bbBzori innenati^ : a s^oklnfds dltal. 

A kiizvetlen dnimai szemleltetes egyiittal ep szemleleti, meg- 
kapo jellegenel tV>g\u bizUmitja a novendek maximalia figyelmet 
H ezzel egylitt az erdekledetit (a mely semmi egyeb. mini spontan 
iigyelem). Termerizetesen a darabok megvalogatas^nak nagy tapia- 
tattal kell tortennie » teljeBen meMzendok a ezelzatos ferezralt- 
vek, melyek lapos peilanteriaja es pathoBza nembugy megkapna* 
de- inkabb iintat Ja a ntivendeket ; mar pedig e teren leginkabb 




X ^tMMUtUHTl M0DS2BR aZ RRKoT.rHl KP.PZk^BVt^ 



kfll kr.\ftn(lnk K,itiehius taiiaraat : omne taediuiti diiij^entistiimt* 
fu^ftidutn Ncm HKaliaii felodnUnk, bogy a dnimatiak neni okta* 
Id9, lie metjkapds jUuI kell liatnja : meg kell hiddania az i^rkiMesi 
t r/rsi»k kikrisf;ilyi»s4«MiH^;uiak KfinntHn folyrimatat, de nem Hzarax 
Vxft tiyiijtiinia. A vila^jiroiljilmji reniekpjIjiJl kell tehat a ker- 
<irsrs miivokt't VHlf»*,7Umink. ni**;; pedij: azokat rs, inelyek l^itazo- 
lag aemmitVde erkrik'Hi tenilentiat i)t*m sui^jiroztatnak at. ep meil 
mikv a p»yi*holo^iat rajz liiise^e, mint emlitettllk. noveli a sym- 
pathmt enibiMtarsaink ihiiit. a szt'retetnok a -vilagnssa^rat", mely 
»z erkiMc'sUe^ sokt'ele elii^azr) eptitetenek niindt'.: alapja inarad, 
M<?rt H rokont!izeTiv Os szeretet az erkoh's aljiliaja eti ♦uneifaja. 
melyen niinden valodi nioralitd^ kezdodik: mtdylyrl minden 
inteni»iv, sokat iitdlelo elet azanos. Ep ezhrt mig a le^realiati- 
kii^abb dniniai tprrnekeket vtem fosztjuk mefr minden ethizalo 
liat^Aiitol : liisz i^p a n/aUhZtikus inMJahni tLTriH'k az. a m<dy az 
^let hgiohh Xmyi'7.u\H lilt^lvo ftil, az <*(nln'rekt't K»j<inkahl> mejc- 
ertcti velllnk. Ho^y azt>iiban a le^ki»obl> h latszola*;: leglejiye»- 
telenehb voniisok jelleni^o voltiikat. tt*liat i\} lenyegei^sciftSket 
megertsUk* iieiii r«ekely f<>ku tudaj* kelL a melyet a gyerni(?kek- 
n^I, de a le^^ttUib ftdiiottnel seni tebet^iik M. Fdleg exert iiem 
rezt?tht*tjiik a ^yerni*»kof a Kiinielias hlUgyhe vagy a KimrteUkbe : 
ezt*rt nem adhatjuk kezi-'bo Mnthutie Bovanjt va^^y Ot*t'tninalt. 
Mert a ki iieiii latja ez iTOdairni tennekek altal felsziiire hozott 
niifiden klcsi^ejrbeii is a jellemzot. a2 e vonasokban csak aj! 
obsczen va^y a pathrdoj^iailag visszataszito mozzaiiatokat fogja 
latiii. E r.^zb^tek^M [ledit^ ^p jellemzefes voltuk teszi a bHezesre 
jo^isuUakka, b*>i^y X \. leiiye^eg vonasai [even a kepiu^k. a fril- 
ls po alakok megertes^ere elkerdlln^tetli'iinek h iL,'y az irnntok 
tinittdo ?4ympatLi2inak valodi tenyessid. PtTsze i'z az ily iiiiiidvezet, 
mHyn^l a ezel valrdtan szeiitei^iti az eazkoziiket, oly toku titdist 
%4nyel. a nielylyel mej? a inai k<*r filtalnbarn de bizoiiyon tekin- 
TelbtTi a tudotijilny ijiem bir, legkevesbbe pedif? a fejletleti j^yer* 
meki liidat, irH'lyru'k mar maj?a az erzelmi H r>rtelmi dmpoaitio 
kiinyzik ily alla«p«>iit elfo';rlalH8ara- Mert minden kicstnegben 
l^nyi*ge8 vond^t Utiii. minden r^gztetet jellemzonck talahii « igy 
az emheri elet mia' yinatahan az emberck irariti eiympathia 

rgv t^nye/jijet, \\v uek fiiet<»nit lAtni — ez annyi, mint 

iiaj?yr>n j^nkat tiidni, n^-H atinyi, mint t^^n^ornu v*>natkoz^at latni, 
A mi a /.senile korban val<> erkrdcsi nevelest illeti, erre ii«^zvc ^ — 




A S2EltI.fiL£Tt M6l>f2KR At BRKOLC*?! XltPM8(tE>\ 



271 



mint ezt Basedow belyeseri lattti — az all, l»o»'y e perioilitsban 
ft vak c*n^^t^df*Jnieftrte*:Tiek, a tpkintelynek kell uralkoflnia. E kor 
lIse erkult'iii habitui* oiitu(hitlari beklef^zewenek koni es csak iniuMii 
crkiilesi orzo^eket tenvlejc kifejti^rtUk a «j;'yermeki tudatban. 
' lehet szo arnVl, hu^ nz vrzdmekve k^mrtJemV baBsunk reszben 
ft tanitiU tartalma etbikai vonatkozaisainak elesebb kiemel^se. 
r^szbeii pedi^ kozvctlon erkiib'si oktatas altal. 

Az ontudatoj* innervafio e komnak fokozatfm roe^szOne&et a 

pubertast<>I ftzamitbatjuk, a boimsiii keztlve a syinpatbikurt erzesek 

melyebli es intrrmivphb kifejloilest ay»^nM*k a nemi olel fcjlodosevel, 

s az erzelenivibi^: altahU/aa ^azdatcafiba. :i ;r*tudolknna(^ j^^yiMabba es 

szamyalobba valik. Lat^siik moat, boo^a tiidai^, va^yisa tamtam tnrtal- 

minak mtJidea a^a itiik«e-p basznalbato etbikai erzcHi'k lejleAzU'sere. 

A mi mitideii tudoaiiliiynyal ki»Z(>8, az az igazsdfj kere96»e 

<» Bzeretete. ^A tudimiany — niondotta Curtuls Enio - a be* 

esilet". A !ud«»niany mfivelese e8 etbikai vonasfinak kiemeles*^, 

Btly iiieg a maHn'matikabaii is lebetsej^es, a/ erkrdcui erzflmek 

^fejIesssteBenek e^^yik legjiatalmasabb eszkuze leejjcL Minclen.valodi 

tudonuiijyos erdek pszriienyi es altruititikus : onzetlen m caak 

nagftt az icraz?«a£j:ot <'Z<*b^zza. Tudoiijaiiyos i^rcU'ket k el tent annyit 

[miDt nemesiteni : bisz nz eniberi tutlat nyibitkozaaanak ez az 

{'•gyetleii nii'jdja. iiiidy klil^ui'iSiM! az elvfuit h a j^yakorbti eI(*ttol 

IliTolaliii terreiniiiiokoa miriden ej^yeiii materialiatikus crdektol 

[ fUggetlenlii e^yedlil az ujazsdgeri nuikodiink, 

Altalaban az hdekkdtis 8 igy a tanitas^ na^- paeda^ogiai 

4rdekf? nezetlink 8zerint e|) a vafmU enifk fihizf'do erejehen van. 

iMid5n Herhart a rieveb\^ czrljaul a ^Vilseitij2:keit des Iiit^^resAe**-! 

Ijelolte ki, nudyebb i^azsaijot iejezett ki, mint ezt talau inaga is 

I goodolta, mert valoban az em ben eletet annai iiikabb leiszszttk 

intensivvf* es iiemesebbe, eient<>l tobb erdeket (did ltd a tudat, 

A tudat. fi a mi>ral evojutioja iB v^gtdeniezesbeii ^rdekl<id('*stiak 

(dguliga ; iiagy es valorji erdekkiirrel binii atmyi. mint gokat 

tudni es sokat ^zeretni. 

Hogr a bumariuH tar^yak oktataaa. nevezet(*8en a turtene- 

tern ea az irodalmi fanulmanyok mennyii'e aikalma«ak a buaia* 

HUB erzea tejlesztest^re. azt talfin tTdofilej2:e* vobia ri'szleteisen fcj- 

. tegetulink. Midoa az eirdn'ri sszellem terniekeit m fejl^d^s^t 

lifitnertetjlik nie'raz itjii.'iaggal is^niet az <?ridH*rise^ meo:ert«aenek 

« v^elemz{»sben szcretetenek utjat egyen^etjlik. 




-m 



A SZBHI«^£T1 MODSSER AZ ERK6LCSI K&PZtSBmi, 



A positiv didaktika inasik fooBzlopa : a ternieHzettudomany 
18, eltekintve a rajta deiinjns»tralbat6 ipixaa^^sxeretttd, i^en jilkal- 
mas erkokfti voiiatkoztatasf^k atsugaroxtatHHiVra. Es ex ef^yazon 
ponton ]ehetei('^e§, nuvlyi't a re^a tu(lr«maiiy emherei cp az erkoles- 
tt*len8ef^ fofeHzkeriek tartajiitk. Ertjtik az erolutio tanit> mely 
iizonban nezt'tlink szi^riut ep a le^alkalmawalib az rtiibiT myth<i- 
Iti^ikus ^Gtrjenek mcgtureaert^ h vij^ztmt seniiiii »fm J'ejleszti min- 
cien tVletnyilviiiiulattal szeniben a ^ympathiat, mej? a leiral^obbak 
\vkni 18, mhit ep a kifej bides elniek*te. De eltekintve otttil, e 
toltevett a niai bbdoj^^ia aelkUlr^zbetetlen bypothefiise, melyet 
nolens volens kell a terni^szettntbjmanyi ciktatas alapelveve ten- 
iilink 8 igy paedagogiaiJag alkahnas formaba OHoztetiiliiik, Per- 
sze a tauit^iiak a let^^rt valo kUzdelem jeleiiBegeire va\6 ramu- 
talasnal nem Hzabad mclloznie annak a kicJomboritAsat bogy ep 
e klizdelem az, nudy a fejb'kiefi iiiagasabb fokan a Hympathikus^ 
erzeaeket tejleszti, a niennyiberi niasok szenvede»el tadatunk tejbi- 
d^sevel mind vilagotjobban bitjak, 8 mindjobban erczzOk. Maga 
JL huin&iiUi$ erzeii, mely a titrssidalmat mar mai fejlodegi fok^n 
18 annyira jellemKit tebat ep a letert valo kilzdi^iem fulytAn ki- 
^leaiibi tudatelet folyoiiianya* El kell oBzlatina azoii oly gyakori 
tM'edest, niintba a korlatlan iiidividualirtniui*, a nitZKidieismus volna 
a letert valo klizdelem etliikal kihetkeznieaye, bolutt valdsjig^al 
ligy ill a dolog* bogy c*p e korlatlan individualismus az, a mit 
a tireadalmi fejlodefl mindjobban kijear. 

Ennyit a pubertal konitol kezdddd kOzvetett erk^lcsi okta- 
tisrob mely nyilvan neni t'gyeb mint bizrinyos ethikai igazsagok, 
vonatkHzatiok demonHtralasa, bizonyot* tekintelben szemlelteiese, 
Nemsokara jitteriink arra, bog\' n*ily tartiilommal ea modBzer- 
rel kell dolgoznia az e kcirban kezdetet vev5 direct erkOleai 
oktataanak. 

Hizonyos, bogy az erkrdc8i ianiids hatt*»ret e korban rs 
folytonos erkolvsi tuvflestiek kell kepezoie, mert fsak ez iit6bbi 
iiyujtja es praeparalbatja az ei-zelmi talajt a nnvemlok tudat 
ban, melybo! egyedJil sarjadzfiatnak ki az abba binlett magvak* 

Az erkolcsi uevel^s legbiitalntanabb eazkoze a sympathi* 
km erzenek fejlesztese a bnnitsdtj allal, Ennek ontndatos apo- 
tftsa Basedow pbikuithropikus nevelesenek egyik lenypootja.^ — 



» V. a. H. Scbieler i m 268 I 



A SZEML^LETI MODSZKR AZ EEK(>LCS[ KfiPZltBltRIt , 



2T3 



Sajnos, ii»»gy napjainkban is nem egy nevel^intezetben fftleg 
fegyelmi es atlmimiiitrativ 8zempi>ntb61 nem sziveseii latjak a 
noveiidekt'k szoruj^ b^ratsa^^jat. sot mint ii^meretefl a re^ibb rerul- 
szer e^yeneseu ^ k<1li*HuniM f*^ljt'lentesre volt epitv*^. Mar jn-di^' 
a valodi barats^g a az ebbol fakado testllleti azidlem a le«^^hatal' 
masabb ethikai erzeaek egyiko : az altalanos emberszeretet aerami 
egy^b mint enntvk kiterjeHztese az egesz emberiseiirre. A sympa- 
ttukua erzeiiek fejles^ztesere tov4bba igen batalinas eszkiiz az 
aeaihetikai kepzes, kliliiniisen a koltenzet ontndatoj* elvezcsenek 
taziitaga, Az aestbetikai t'Tztdmek iigyanis altniistikuis jelle^'fiek, 
86t mint ezt Guyan kideritette ^jilkerttk a sympalbia : az elet 
szeretete. De barniint la alljon dolo^. bizonyoa, liogy a niti- 
^Ivezet iieiiifsitok^fj bat erdekeink eszmenyi kozpontositaiiia liltal, 
a mi kiilc^ni'men a pubortas knraban na};'y fmeda^^«»^iai nzoio^ila- 
tot letiz, Az V korbaii jelentkezo Hzonvedolyekot ep aztiltal tesz- 
szlik aitatlainatlanukkju bogy el<'»8f^{ijitjllk a nrmi erzesek apKtlie- 
tikai atalakulsVsat, a mi, a ket mozzanat tizorus rokoiisaganal 
fogva legtiibb8Zor ef^eszen sponlane is vt^f^rbeme^y. hinen a »er- 
dQlo ifjuHa^ ol\ jscyakoH eszmmyi szerehne, molyben inaga az 
crzekirtf'fj: nn'^dioKiHll ^p azdltal iioji^y aestbrtikai alak*>t nyerven 
kolteszette valik. 

Az erkul(*sti codex szabvanyainak me^ismertetose nezetUnk 
Brint kct uton eszkJizolbetO, melyek ef^ynisUt idobeiile^ kove* 
tik a nevelesbpii. ii. m. JogmftHkiis es prtiffmafikHS liton. 

Az pbibbi niotlKZer az crkolcsi nzabvanyivkat va^is az 
ethikai babitu^ klibinbfizo iddalait. mint becalUetesseg, embet'rfze- 
retet, ij^az^agossa'^ reszvet a az emberiseg nag}' enlekei irant 
valo foj^ekonyftjl^ fo^almait van hlvatva tisztjizni. E kfizbeii nem 
esekely sikerrel ba^ziialhatu az induvtiv modszer, vagyifl e 8zab- 
vanyokiiak a tajiub'» ilntevt^kenysesre fVlhaaznalasaval torteno ki- 
emeleiie egyes (dva^inaiiyokboi mint ezt pi Herbart kiHerlette 
meg^ kcmi^sberg"! Heminariuinabaii jnidcin a niivendekekkel l*buon 
de reisp. ei* Cieero de ofTie, lit. I. alapjan e^y erkiib*j*i rendBzort 
alliti^tott AsszeJ E tariitast olykep kepzeljtlk, mint pL az illem- 
szabalvokra valo oktatast : iniiiden iiidokolus nelkOl adatjiak a 



^ Ez el jurist mar RoHin ajAulja (De la Manieie d'eni^eign^r et 
detudier le,s belies lertres par rapport k I'esprit et iiu coenr 1726) a 
port Roval iskolainak tberretikusa. 




^74 



A SJfeMLfiUeTl MOD&ZKR K% ItlUCOUCSI K^7.£»BX9. 



nCSvendokeknek bizonyo8 utasit^sok, nii'lym'k alapjan idove! <^g 
bizonyo^ iilemerief fejloilik ki. Hiaz a ni«*r3»litab mm ejsryeb mint 
— 8it v<!riia verbu — ily Msu iiUmetiet s a vaJ6dj erkiileatis- 
li^g ep «»1y oiituclatlan ri*Ht*\KztM*ii miiit amaz. 

A niii^asabb fokt'i i'j'k(>lrbi oktaU!* mar pnii^rmaiikus. A 
fejlnd5ttebb tudat, rnt^lyet ktUi^ a 17, evtiil taJalhatutik, imniir 
nern ole^^szik me^' a jiiisztn do^niuikkal : a miert iitan ik tuda- 
kozodik s h^i r.snpan kc^s/. Hbik^ii dopnakat /iIHtnnk eioje min- 
*kn iiidtjkola.s es igaznlaH nelkUl, e ?*aabvaiiyi»kban tubbe-kevegbbo 
onk^tiyeB : ^eoiiventi(mali»'' dohtriiiakat fo^ latni midyek iqji 
ilyeuek, h<diiap olyinitik. Az ij;ry^ — mar most Melmi uldalrol 
fejiyegvUi ftliikai aiibilisiiui8 rUen caak tudomanvi^s etbikai okta- 
t4s Jehcit «ikereH, vn^^yin aniiak a me^ertet(^He, bogy pi. a maj 
etbikai codex, nielyet a koztinlaf diktal sziiksigkepi produt tuma 
az emberisejf fcjIodeseTiek s illtabiban a ntivertdekkoi valo meg- 
iHrneilctese aniiak, bo;^^ jiz erkole?*! nezetek valti>za*!ia Hem dn- 
kenyes, veletleii (niint nemmi e viiaj^onh banem mai^ukban a 
do!pjk terme8zet4?ben : n tarsadidmi biolofciai lejlfideseben vau 
fQegaiapifva. Altaiiiban a positivistikiis nMiiitae^nak i* ten?n cgyik 
iei;fdbb tebidatiit kell bo^y kepezze azon, m^g a mult dz4zad 
metapbysikai ratioiialjtiimiyabol atiiangzo nezet me^oreae, mely 
*z«»rint trdndaz, a mi z'>t.'', vagyiH kdzvftleniil tenueszeti produc- 
tutn, tebat mind^Lz, a mi emberi mii : Mii^ eo ipso absoluia 
oukenyet* et* veletlen. Me-,^ kell crtettii a taiiitvihiytiyal, bogy velet- 
len oiiic» a vibig^itn. baiieru eg<»k .ssuksegkepi ffjlodefi, bogy tebat 
uz emberi eselekedetek. erzesek es itietitutiok is sziiks^^k^pi 
termekei az emberi szervezet 8 az egyedj szervezet^k e^ymasra 
liatjisabtjl fakad«'i tarsadalim evnluiionak, bog^y tebat a iiiair nem 
idleiitt'te a ^'JGi^-nek, banem ep oly szUkiie^kepi produetum mint 
emez, mert ve^ezemzesben sjemmi ejryeb mint ennek folytata«a: 
ntsu^arznsa pbyi^ikai terre. 

Ha az erkoletii codexben, pK a bumaiiiamat} kifejLtklti 
erzelmeben sztik8e|L'k^piKe«^et sikerUlt kimutatnunk, me^adtuk 
aiinnk tudoaiauyos aotiulo^'iui alapjat : ^nokeret nia^fAbaii a fej- 
lodiJ e^yenben es tarnadalomban pillantottuk me^. 

Az aetiolo^iai m^jzzanat kremeleHevel ejryiitta] ;u erkiHea 
fo*^^lmAnak leleologikim obbilat is bang^ulyoznunk kelJ, vagyis 
az irkiilcsisfy hxsznut. Mert bizcmyos. bo^y bar — mint ezt 
tn^r Adam 8mjtb latta — a moral nem a ttkrsadalom I'iimiaJlai^ 



I 



« 

4 



^^M^t 



^^i 



A ^EMl^LETl MODHZER X'l EKKOLCHI K&PKfiSBKN, 



mh 



ifntydato^an czeizo ea ep e fiinrfAllas i.-zeljabul lotrehnzott szab- 

vanyok <isszese^'«*, lianem a tarsiadalym fennallasa. a irmral kovH- 

kezmeni/e, mindazonaltal ep azon okb<iL niert a tarsadalom Jonn- 

liUlisa es az ei"k<Ursis«»i,^ r^^yazrHi fnrrasbo! fakacJnak. c feniisillas 

'letfeltetelei suk tekintetbon az^mosak Icsznek a ni*»ral ftzabvitnyai- 

%*al, Sz*ival az altniismii-^nnk az e^^yenre visHZftbato hasznat ia 

ki kell emelnlhik s altalaban az erkulcsi babitU8» a ^beetiOkt** us 

^embemeg'-nek a jdzanfultjtjal otiszefllggci voltat. E vonas kidom- 

boritdiia nelkOl az embense^^ erkoU'si eletercil nenr nyujthatiink 

tJszta kepet, a melynel a tisztJi ethikai es a biisziioHiiiij^n riifrok 

, e<cytnasba folyton atfidytiak, E rnellett a baB/n<>ssa}^i szempotok 

kieiTielt*sevel a moral s7Jiksejrkq>isr'^'i.^iiek r*j:y iijabb niozzanatiU 

emeltQk ki. 

A fOf^gt'tkti tTk*Hcsi (kktatas ellcnesei, kik vallas iielklil 
nem kepzelhetnek mNralt. iolyton feledik, bi>}i\' a f^yakorlati ^let 
erkr»b*sisegeiiek, kfdiUir»st^ri a tarnndalmi fejlcld^s nini fokaii, for- 
rjiiia minderdltt a krizvctlfri t*rk«jl(*.si erzes e^i nem vallati-meta* 
pfaisikai reflexio ; de ha ez utubbi eroBen tdoterbe h iep, bizonyois, 
hogy ez eaetben is csak rf/i/iAr ieni/ezoje marad az ember erkoki^i 
eletenek. Mert elveg:re is, hogt/ kiilso^ raUdf^i iudokokra is mikcp 
reagtlhiuk^ ezt is az Cffr/cni tetvezri rs a tdrsaflaiout ff^JIodeS' 
fokn hntnrozza merj. De ba a ^7ak<»rlati elptef el]'<»;,'nbitlaiiul 
vizdgaJjuk. ajry talaljiik, bopy mej^ a le^'valbiai»i*abb ember is — 
kiveve, ha vegle^^ fauatizalva van, va*^vis Ita erk^lfj*! ^rzeset ea 
termeszetes 8ym|iatbiait e^ieszen fiJUbb>Z2a valliiHi doj^mAJnak - — 
erkdksi szabvanyainak fnrrasat ;i najat kozvetlen hztsiben birja, 
Hogy az ernbereket mikep brraljljiik. bo^y nem lopunk* j^yilko* 
lunk, ezt tisztet^tseiireH vntber Huhanem tesizi vidbij*us tilab»mbol, 
hajiem erkoksi jellemeiiel fogva. A fiit^getieii, ^hiikus*' erkulc&i- 
8^g es annak gzabvanyai tilyanok^ mint a levegci, melyet mind- 
nyrtjan beszivunk et^ nie^rsem latjuk, Tanulnnnk kell. hr»gy jelen* 
letet H na^y fiatalmat eszrevej^'yllk. 

A ki az eraberiBetr erkfUe^i eletem-k pliy>ii»jlo;4i;u alapjit, 
tehat a t«rme8Zete» moral elet^i nem latja b ep ezert taj^adAsba 
vev^n, azt a +i'3Tif*ov :TpOTSfiOv-t kiiveti el. ho^y tiszt^n theologiai 
kepzetekre akai*ja jlz erk«>leiiiseg fo^almat alapitaui, az jelen 
ertekezcs egesz tarj^^yat etreszen t^vesnek loicju tartani. Peraze 
az ily ajlasptmttul jeleii d<>lp>za! kereteben nem vitatkozbatimk, 
inert a ttHbrnmriyon ethika. Hoeiologia ei^ anthrippnltigia taiiuit 



I 




276 



A SZEniMSn AI0D8Z£R AZ MRKOhcm Kk^ZkSBKi(. 



nem iVjtlietjUk ki. Ep ezert a fiij^^etlt^n moral tanitaan ellen- 
segeiiiek csak tiobaiiy t*mTe ohajtuiik r**H**ktalni. 

Legkozriiise^caebb c4lenvet(^9> melylyel n iheahy^mok {^Inek. 
az, bo^y a laikus. inoiidjiik az antbropubij^^^iai erkoksi <a>dt*snok 
ntnt-B uu'i^ az a isanctioja. nit^lyet irae a vallas-tTkulesi szabva- 
iiyok e^^ !eii:f(>bb \vn\ akiirataiMil io^\i\ tt'inie;i; liirnak. Csakhogy. 
ez uezetlink szerint i^en toves IBlfngjU. Hii ii^yiinis az erknlrat 
gj&abvdiiyok saaetioja alalt azt ertjOk, hogy e Hzabvatiyok valatiii- 
k6p kofefrzoek, akk*ir — allitjiik — a vallaserkiVlrsi parancHok 
aeni birnak ua^yobb Haiictioval. ep mert ez a vallaserkillcfli' szab- 
viinyokinU Keni cgyeb ve^elemzeshen, itiiiit a kftztudnt altal sugal- 
niaziitt t*rk<">li'tii h'zeA. 

Mi^nikat a theolo^iai paranesok erkCik'si erzeket s igy 
kotcieso voltukat a szt-rint iiit'iJUk es beetililjUk, a mint azok 
orkoli'si tTzeseinknek ini'gfVlelurk vagy sem s ma^a a vallAa ' 
biilba hinlettie pL az altabiims embersztTetet parammt, ba nem 
tiidna* lii:»gy a jobb ekuiiek azt sajat erzesUkkei saiii'tii^iialai 
fogjak* Hiii a vallaHerkob^i^i 8zabv:iny is — mint mar enibtettlik 
- cHak t*szkuz az erki>lrt*i erzelmck foltamasztaBjlra, iVjleaztt*- 
i ft^re, mi'lyi'ket aiar elore f5l kell teiuiliiik al>ban az e^fyrni <>s 
tAi'sadalaii szervezetben, inelvbtiJi azt ki akarjiik fcjles^zteni. Es 
ezt az eszkozt etsetlc^ mas, alkaJmasabbal is potulbatjuk, ba ez a 
kultura niai albispontjan inar nem is dllapitLato meg. vagy gya- 
korlatilag meg nem is alkalmazhato. 

Sanctiu tf?kititetrben It- bat a vallaserkiilcs nem bir ea neni 
birhat foleaynyel a tenncBzetes monU i^zabvanyai folOtt. Magukat 
a valiAtierkiiktii parancsi^kat is a mi tizivilak tlirigiilja 8 nem 
engt'didnK^ekednenk nekik, ba valaini olyast Iiirdetneaek, a mi a 
sajat erk(desi erzrjitinkkt?! tdlentt'tben van, Hiszen mar maga az 
a leiiy, bogy a klilotibozO vaOaserkiilrrii paraiiraok erkolc^i i»ile- 
k^t binVjuk, arra inutat, liogy mhidcn nurnnUii* egyenbon van 
egy mimkzektdl fiifjijdlen nioraUta» m btigy ezen organikua^ 
erk^lcs szentesiti a valliserkiilrBot e** uem megl'orditva. Peraz 
kmyszeriteni erkdlcsi Iiatvdny snliasem fug. baarni caak kfils5j 
jogi alakulat: H nagyon tevednek, a kik pi. a balal iitani intei 
megtorliishan val6 liitljt-ii a bel^ri. a val(>di erkrdctiosHeg novele- 
66nek vagy epen megteremtt'srnek eazkozt't latjAk. Terrorizdhii\ 
lehet ily eszki^z5kkel iiz cmbcreket, de \wn\ vaU'd>an J4tbbakk4J 



A BZBML&LBn MOBSZBR AZ BBXOLCBI KAPZtfiBSV. 



ST7 



tenni.* E mellett k^szs^g^gel elfsmerjUk, hogy ax all«mnak a 
va]|jifcierkolr8i kenyBzereBzknztik. ktllomlson az elmult RZJizatl<*k- 
ban, riem L*8eke*ly nzolf^alatot lettck a jojrviszonynk iTviitartasii- 
nak mankajabiiii «*p a tulvilil^ kepzetek terrorizalo erej^n^l 
fo^a : de bizoriyos, hrjtjjy az jillami adrnifiistriitin tr*k^leti*8it^- 
sevel, a kozvelemeny niindinkabb hatalnmsabb elli^noraes** h vt»gre 
majruknak az prki'drsi przesek tat^adljatnllini tinoinodaHaval. iiu4y 
tenyezok a tArsadalmi evolutioval mind hatalinaj^abbakkji leazii4*k 
— a jog:i a kQlsc) rend fontartaaa mindinkabb n^lktltnzheti az 
ilynemii terrorizalo cszkOzoket, A k^zepkorbaii, inidtin az erk^l- 
viiiSk readkiviil vadak voltak s az alSam kezt* rsak nagyon keves 
viszonyt azabalyozliatott. e terroriziihi eszkozuk, vagyia azok 
hirdetiije: az eg:ybaz nelklil tabin vab'iban bajos lett vrdim csaJt 
Tiemile^ is az embei^ek ft^kezese. de iuipjainkl»ari. niid^in a valbla- 
nieta|diii:!ikai kepzetek mindiukahb balvAnyodnak s a mftvpUebb 
^l{*pO!^zta]yrlk. de r^\Hzbeii maga a rei> iTdekkrire sem aiiiiyira 
mytlioiojj^ikns s ezzel parktizamosan az erkolc-t?iis^«: ep ug:y. mint 
az allam, a tudurnAiiy* a nUivrszet rsakneni tidjesen 8*^fulari>5^- 
ladtak — e kepzet**k terrorizalo ereje is i^en csekely, edt a 
mkr f^lmtivtdt osztalyokniU is telj<*aen nieilozbet^k a jogi es 
^rktUcai viszotiyok fiintartiHana!, 

De van a eaiif^tionuk egy mm MiAuw is* ; jebllbetjilk vole 
Bgyanls az erkfilcsi rodex szabv/yiyaiaak reszh^tes szt^ntesites^et 
h, Az frktllrrtj nezetek es az azokat kilujt^i tudom^iiyott tetelek 
f<dyton valtakoznak es fejlcidnek s ep ezert folytoium vita tai'gyai : 
lebct*i3 ily iszabvanyokat paeda^og^iaila^ alkaliitazni ? 8 ha ilflsze* 
^]Jitt>tttik az ily Kzabvaaytikat. nem-e lebel 8z6 arrob bogy azo 
kat a balado tiKbuiiiny megvjiltoztjitja ? 

E pontiTi n^zve le^yen szabad a kovotkczoket me^jegyez* 
nQnk. Bizonyoa m ezt k^azaeggel eliamerjlik, bogy az etbikai 
katatis napjainkban meg nem annyira elorebaladott m rp ezert 
nem annyira positiv es egysegca, hogj- esak nemile^ h Altali- 
nOBan elfogadott formiibiba ontae az erkolcai babitus azabvdnyait, 
Nagy i^aze van ez elmaradottsAgaban 6gY a »oeiologia ez id^ 
a«erint fejletten volt^ban, de alfaJAban az :uitbri»pob>^iai m pbilo- 
flopbiai tudomanyok g>'ennekki>r^ban : liiaz alig tVdrtzazadja, bogy 



* V, i} Pauer, Etliikai detenninismus elmelete. Budapest, 1S90. 
43, lap. 

ATBKirAECM. 10 




278 



A ftZSMLEUm MODSZKR AZ SRK5L08I K^T^BtlBEy, 



a ptiiloaopbiai kutataH is posHiv disciplinak og8zes^f'{*ve kezd 
viliii. Ho^y e tekintetbeii ep az altah lii>|U'y a philosophiid s 
k11l5ndsen ax ethlkai kut^itils^ tudom^nyos nioilszerekkt?! kezd dol- 
gozni. van a helyzet javulasura kilatas, az vitA tirgyat neni 
kepezheti azok szcjiiobeiu kik a mar is elert szep eredmenyeket 
ismerik b egyiUUilan fo^alniuk van a tiidom.^»yoti kut^itiis mod- 
8zereir(il 8 az azokkul flerlu^Hi sikerekWil Funitiv, ha nem i& 
exact erfdmeiiyekre — melyek csak a dedu<*tiv tudfuriaiiyokban 
{»rhct(>k el, tehat miivdene«etre van kilAtas « Mkn mar na^^on 
IB kOzel van az id5, midon ma*^ilb*jl az e^^yeni es tnrsadalmi 
^l**t fi)lt^teleib51 szigoruan at'tiohi^iai erkriIcHii codexet szerkt^szt- 
hetiink, De <*z h ternieszetetieii, iiynt miiuleu ludomauyos belatas, 
fcjltidiii vagyis valUizni ft>^ H baj volna. ba nem valtoznt^k • 
liezeri ez annyit jelenlene, hogy^ a tudomdny Uibbe nem baJad 
rriJtfcAnak az eniberi tudatnak evoluti(\ja me^akadt, 

De iiiEcs ia sztikHt'^L* a paedjifro^naiiak sem oW>k e^ viU- 
tozhaUitlan erkiUrsi f'odexre ; hiszen mi nem arra iieveljDk az 
embereket, lio^y i5rokke eljtniek. hanem arra, bogy korukban 
betoltsek bivatanukat. A tenyleg tuiiiiHllii, a motttani ea a k(izel 
jth'/i tarsadahria szainara neveljQk 8 valoai^j^al nem is va^yuiik 
kepesek e^n^ebrc, miutaii ebittiiak c&ak a jeitMj es mult alL nem 
pedig a juvci* Ve^^elemzejiben tienki jozjuiul nem toreke^lbetik 
egyebre mint legfeljebb arra, iiogy koninak h'^rnagyobb ewibere 
le^yen, de nem arra, ho^y iirak idiikre hasson. A tarsadalmi mileunek 
kell megfelelnllnk, tebit azon etbikai kivanalniaknak, a melye- 
ket a mi kf^nrnk vabidi mor4Ija tiiz ^Unk. Mi az eletre neve* 
lUnk, :iz f\H pi^dijr a vali*ts;'igban mulandi* en mindif: \iszcmylago8. 
Klfoiriilatlamil tekintve, tebjit azoij kiirillmeny. bo^^'v az erkiilesi 
liiuitjU tartabiKi, mint minden tudomanyos belatiiB viszonyla^'OB & 
igy vdltozAaiiak van kitevt* nz erkdleai tiinftilsnak H iievelesnek 
nilicB es nem lehet kArdra. Heniinifele erkolcsi neveles nem toreked- 
betett egyebre, mint az embernek neveles jUtal olyaim«i teve^ere 
a mit 6 tart*>tt jcinak es nemesnek. Teb^t minden erkolcai k^p- 
zes vegelemzesben \i8zonylagos es talin idei#;lenes nomak megf- 
valositasara tdrekszik. Es ep ijgy a mint az illemszabMyok vAl- 
tozaaa nem teszi tonkre ez iEemtani oktatAst ^p n*^ az erk5lo»i 
szabvAnyok viszonylagoHsaga nem befcdyfiHolhatja az erkolesi 
kepzes munkaj^t, Ho{;'y pedig mi kepezi korunknak erkolesi 
postulatumait ezt talan nem lebetetlen niegallapitani, hiszen 



A SSEEML&LETI M6D9ZKK A2 ERK6LCSI K^PZtBBEN* 



279 



mindnyAjan erezzQk azt, mert e kflvetelmeiiyek ep beiiiiUnk 6liiek, 
Az erkiili.'s*! szabvnnyok visiiionylngoa biztostiagit tchjit a tudomji- 
nyos kutJitiU tiltiil mc^allapithatvi : tdhhre a neveleanck pediji: 
tUDCii 8zQkt*ege es neni is v<ilt miisiK.'raii bizonyossii^ra isoha i;renye. 
Miir yokkal fontiisabb azt>n ellenvetes, melyet jelen Icjte- 
get^sek ellen tamaftzthuto, ho^ t. i. a v^zolt ut ^a modazer 
neni put«)lbatja a val!aserki>l*?si kopzest, ep, raci1 bizanyon bok-s^*- 
Bzeti eruditbk is igcnycl a iiuvendck reszernl a nii az abobb 
nt'pohztahokaal, kiket aeni aimyi ideijr, scm y^^y neiii tanitaiiak, 
liu^^ tudatiik ejmyire fejlodjt'k — gyakorlatilaj^^ kivilietrtlen. Ez 
iUGonban nezetliiik szeiint neni oly baj melyert e^yedOl a biikud 
erk*'>l(*si oktatas vonbatu iVlelodse^s miutaii miiidennemii etbikai 
tanitasnak szaniolnia kell azzal, ho^ iiz alsi'ibb ti<'pimztaly(*kkal 
ctt.'jk az elenipket ismertetlii^i mes;, E baj !f^iiyei;fH>en urvosol- 
hatatlaii» ^ a vallaserkiilct^tari scni kepes a niajirasabb, a liuomabb 
erk5!cai erzeseket a miiveletlen i^mberben kifcjloszteni. A tanu- 
latlan e^yf'ii, ki bizonyos tekintetben miiidig pryermek oKU'ad, 
erkolfHeben is iiz lesz, niert hiftzen az erkuie>«i erzclmeket nem 
leliel kiti'pni a tiidattervezetbol s azt (iiiiialola^ a le^magaaabb 
i'«»kig i'ejieiizfetii. nudm a tiifiat maft proressusaj fejietlenek ma- 
radnak. A tinoiuabb eb magaiiabb erkiUcsi em'sek mint jicyiln^ed 
tapintat* a ma^asabb, a puBzt<'i iiiii8!ici;tul niiir elkUi5ntilt nemzeti 
erzes, a tagabbkurii emberszeretet, a forliui s a ntii becstiJet 
subtilisebb fii^abiia ma ia idegt.*in*k az aln/ibb neposf^ztalyokti'il eg 
igj^ is let^z iiz luindig. Az elet eirogulatlaii 8z<*inli>b>je ezt nem 
tagadhatja^ valamint azt sem. bogy bAr a tudatt'let eitelmi fej- 
leBzt^Be vagyia a nuiveltsog uuveJesevel nem is adtunk es nem 
is biztositottunk valodi erkolesi muvtdtaeget, de le!ietdv6 tettUk 
annak kifejlcideset aziiii associatio agj'palyaknak ilyeteii va!6 ki- 
lejleszteae altal, niely azntan a kepzetek iiagyabb expaiiriiojat 
g az <'^rzelmek taj^-abbkorii szett^rjedeset ^s tinomabb tagozodii- 
dAt leiiett^ve tt»azik. A iiep monditasat a vallaserkolesi oktatas 
sem emelheti magasabbra, mint a nienn^ire a2t annak tudatszer- 
vezete » alt^lanos fejlettsege engedi. Hogy pedig a fejlodo pae- 
dagt»giat kutiit^is fog niodot taliUni, a n^ lelktilt*teuek megfeleb^ 
frkiilcsi taplalektj! tab'dni, mely metapbyeikai fii'Uok iir^lkill if* 
kepes lesz erkcdesi rudexet iiyujtaiii, ez er5fl meggydaddeslink, 
ann^l ib iukabb, mert e rem^ny azonoe a ttidom^ny cdvilizali^ 
balalmAba vett^tt bittel. jjr. pauier J^kos. 

19* 



MI A ROMAN TIL 18MUS? 



L 



A mult sziizatl vi'^^tvn mepiidult rs a XIX. szazad kozep^i^ 
tttrto trtKlalmi 68 niiivi'szeti nioz^^almat romantikiisnak neveztek 
ei a n^nietck a iitanok a toblil fiiiivelt imdalmak is, 

Ai irodidiinitiirtpnet iiiiiveliH ps kiiirmr^aen a miiv^Azetek 
histonkusai hajlaiidok voltak e mazgaliiiat oly reactionak tekin- 
tenj, melybea majdnem haroni tizAzados pihenes ot^ln a k{l%6|>- 
kori regenyefl viU^nezet t5rt ki. A valldson Hzrllerii fftlebmdeae, 
a kereaztyen beo8<Jse|e: JeleiUkezoae, a lova^ias, a feudalis nemos- 
s^g tisztck'te, a kOzepkuri erenyek cyudalasa, a vaQaaos ea 
patriota elbeszelesek, eposzok, draiimk* tr^i^odi^k divata 8 hasonlok 
mind hozzajarultak e felfot^aa €^lterjedet*6hez. 

Ezutan azt kdrdeztek e^^jniastol ■ Hogyan eiiy^sibetett el, 
mulhaUdt ki a elasBitjismus? A tiibbi kilit a franrzia Bruiietiere 
is valaszoU e kerdesre : „lgazaii szolva ncQi a vensoj^toi vagv 
a kimeiiJlt.tiL*gtal b:ilt meg a elasrtieiamus, miutAn Rtnmard-tol 
Andre Chtniier-i^, vagy k^tszazfitven eszt^ndeig elt; sem azert, 
bogy nem tudott Tolna me^feleliii a lelkek aUapotjdnak, mert 
T^gre ia se Pascal, st* Bosauet, se Moliere, He liacine nem bait 
meg: hanem mivel megdermedett szabakaiban, tulajdon elvtunek 
Bziik voltabau*", 

Ua kdzelebbr^I vizagiljok, aiiiolyan regi modi fr^zisoknak 
ialiljuk ez dllitAsokat, melyekkel nem magyartlzuiik meg semmlt ; 
amolyau kepea kifejez^aek, melyek a^ba tetszet^aek, mert szel- 
lemesek, ujak, szokatlajiok ; de ha elemezni kczdjiik. azerteesik, 
SJS^toszlik vagy osHzeomlik vizsgaltulasaiuk alatt. 

Egjelf^re nem emlitve azt a belyteletiseget. bogy 250 evig 
elt a elassicismtis, bogy Buss net, Pascal 68 Kaciiie mennyij^ 




HI A BoxAKfin^inra ? 



281 



BJcletak, ket plirasissul taldlkozunk Bninetiere allJtaHaban : 
|1. bogy azcrt bait ma^ ii classidamijs* niert megdertiierlett sza- 
JyaJban ; 2. nem pedif^ iizvrt, ho^y uem tudott ine;^^feleliii a 
8»ellemi szirivonainak, a lelkiaiJapntnak. 

A mi az elsfit illeti, iiiosolyiififva veezszttk ^^azre, hofjy e 
pbrasis Diindig eblfordu], valaJjanyazor valaraely irilnyl cserben 
ba^y a* emberiaetc es iij I'ltra ter. A vallAs, az erkolrs^ a poli- 
tika. a jag. a raiiveHzet es irodalom, a nyclv e» gjizdasilg teren 
balljuk szamtalanszor, boi^y valaniely iat^^meny, szokag, felib^iiB, 
me^ermfdetf, immobilizaltatoH, unczehiva lett, tohAt el kellett 
lole foniulni, el kellett piisztulnia, 

ih* kerdoH me^'d**riaf*tlbet-t% iiiepji<catba!Uiu-t' vii lamely 
Fjogi, erkcUrsi, politikai, miiveszL'ti irany t*s f'elfotcas V Hisz ex 
nsgy t6vetleg. mdybt'ii azt kepzeljOk, bof^y az az intiiy C'fi:y uaraa- 
f^ibati Wi valami; nem pedig erzeHllnk. ^ondolk^jdanurik kift>- 
lyajia. kovetkezinenye ! Ez epeii idyan belyteleimeg, ruiiit niikor 
p^ldaul azt idv«i^i>ia Kotzebiierrd. Hu^^o Viktorrol, Dumas pere 
es rtlHriil, ho^y jdkotasaikkal inei;ronti>ttak a kfizon^eg izleset ? 
Lebets^ges ez? Ncni epen az ellenkezd lebetne igaz? Mindeii 
miiveszi alkotas esak addij; teLszik, csak addif; ran iieki liazAja, 
a tiieddig a kor erzesi»nek. goiidolkodiisaaak tolmiit'sa, kifejezoje- 
Ha tvbat niegbakott a rbi^^ikus irany. ez csak aaiiyit Jelcnt, bogy 
neni felelt meg az IStNl kOrill fidlepett erzeHiiek. goiuiolkodasnak 
Yagy mas wzoval a lelkek allapotjanak. Mi alkotjuk a vallatii, 
erkoK'si, jogi, politikai. tarsadHkni, mtiveszeti mtezmenyeket, civi* 
ligationk mas-mas szinvoiiaJan allitunk leJ iij iraiiy^ikat, terem* 
Hiok niiivekt't, mrlyek mi^gfelelnrk fiijunk g-mdi>lk<Kb'isaiiak ; tud«i- 
saink ez :dkutaKc»kbol met::dkotjak a kiilonfeU* idmelcteket ; es 
elmeletek, iriinytik, felfogafiuk azoiibaa nem deniiedoek meg, 
iianem mi valtozuiik, mttdobaluuk. 

Ez^el azutin viligot^ lesz azoii all! tig belytelensege, bogy 
a elaasicismud meg tudott volna felelni az cmberitieg leLki alia* 
potinak a XIX. szazad el«o felebeiL >lar IT-M) atari biibirozot- 
taii jclentkezik a romaatikut^ irany, Szeutjobi 8zabo Laszb) ualunk 
uiegirja Mdtyds kirMy czimii drariwijat, NenietorHzagbaii s osak- 
baniar m^^utt es altaliban tett^zeiiiHel adjak Katzebue drimai 
miiveit, meiyek nagyim elODick Leijsmg. Gcotbc. Sebiller idassikiw 
rativeitO!, meiyek ugyaa ju ideig fonraaradiiak a Hziapadon 9 

^nag}'obb sikert aratnak ; de mennyivel batasogabbak ea 



A 



282 



MI A ROMANTlCISIfUB ? 



kedvelteliljek Kotzebue alkotswrai ? Mi lehet imnek oka? Nem 
lehet ma». mint imgy Kotzebiic jobban kifejozte a kor erz6«et, 
goiidolkod/iHHt mint 8ehiller va;^y Geothe. a kik nmr kevesbbe 
feleJtek me;j: a lelkt^k /dlap(»tjanak. ^^rtti-lini. erkolrHi es aestiied- 
kai szinviin.iJaiL'ik, 

De llniiiL'tiero i"'8 tar»ai tovabb nyargabmk a szabaJyok 
megdermcdest^n a klildiioapii a franczia iro ielhozakodik vele. 
hogy az ut^il«<'» rla^rtikua Lemt^n-ier, kinek Affffmfmuoujii annyira 
tetszett, foHtu audJiffitptF th liiUralnr^ oz. iiiflvebeii a tragpdia- 
nak bua/jiinH szn billy at atbtja fT'»l, melynck (?laeje ; la Qualite du 
fait, cs utiilH<>ja : fa sf/ntf'tne theatmh'. Es h<igy bebizofiyitsa. 
mennyire tTt^^' a ruiivok azepsoge a lizabalyok nie^taitatiatoK 
Kacine Athahejfha alkaimazta, melyaek elvitnt/tatlan tohetyit 
modfizerescri igazoltu. E szabahiiklian sok lielyea eszrevetel van. 
do inaga az e^'^rsz egy nagy teve<b^rt. inelytiil a XVU. t^zazad 
nagy remekimi rgak bing('lmrjokki4, albitAaaik feltetleii OHziri- 
teseg^vel e^'^^iiisegilk erej^vel tudnak mjigukat megc5vni, teszi 
hozzi Bruneti^re, 

Tebat langi^lmejok cWta meg 5ket ! Cgjaii mit i^rthetni 
e plirasis alatt? KiH'ettek iigyan a szabtUyokat, do langelmejdk 
tulsziimyalta azokaf. Vag>' taljlij azt, bogy a korlatozo tizabalyok 
daezara remeket alkuttak ? Vagy mi az a masik plirasis* mely 
alkotthaik feltHlen oszintenegerol nvM? Van en nek ertelme? 
Van felteteles dszinteseg? Van altalaban a nmveaz alkotasaban 
fiflzinteseg bianya? Nem lorekszik-e miiideii miivf^sz arra, hog>' 
tehet8t*ge, ereje szennt remeket alkogfion ? Igaz ugyan, el 
lehet kepzelni, hogy valr.mely miiveaz, a ki ellordul a 8zent 
kepekt51, jo penzert ilyet is teremt, ezt azonban ha elval- 
lalta, tehetsege azerint iparkodik megalkotni, vagyJB bizonyoB 
^azintesegre toreksj^zik, KiUonben az ily elbibazott ferde helyze- 
tek ugy sent szamitanak* Mi a nag\^ aranilatoki'61 be^zollink a 
itt nem szerepelbet niaskep a nim'esz mint a maga oazintea^ge* 
ben, A mi veglll a miivesz egy^ni erejet illeti, ha ez a 8Z*- 
b^lyok kereteben mozog» nem lehet nemini kifogsUunk ellene. 

De hit f?3linerUl a fontos k^rdds, hogy vajjon e azabalyok 
aimyira a veaebe vago, a nitiveszi alkot4» lelket erint^l kerde- 
sek-e ? Brunetiere azt niondja, bogy a cla&sieisnina oaszezavartji a 
t^rvenyeket vagjis a fidt<-*teleket, a fajok szabilyaival. A clas- 
giciamus j6\ latta, bogy a fajoknak meg\'annak az (J "tdrvenyeik. 



4 
I 




MI A EOHAJmCISMTB ? 



283 



niert mar nie^batiirozftaukban beiuie vannak ; de azt hitte. liogy 
h<»^y szabiilyokiU is szolj^alli.itnak. Pedi|? a szabAly csak kUlsS- 
leg es erinti a lenyeget, Poldaiil, ha \"aJaki e^y luigy politlkud, 
c-sry Tia^y haditri hikereiliez akaroa jutni, feliilteiie Hk'lielieu 
vdroB nibajat, Na|**il**nn gxtirke rediagotejat, titiinozna azokasai- 
kat« ai keplikre riKjdrisitana namagat, csak a kQlB($9egben 
krizeliteiip mog okct. A dassidsmus csalodott a lang^sz miivesze- 
tenek egyedUli, utiijiozbatlari jelleni^^n. Mint vabimely vegyesz, 
azt hitti*, liogy az elemek analysiBC atAn oSHze is rakhatja oket* 
Vacry mint a termeszetrajz valamely tjgyotlen vizHgaloja, azt 
hitte bogy a fajok valtuzbatlaiiok, pedig a termedzetbcn <>WjkO)S 
niozgdsbaii, fejlodesbtMi vannak es az irodalumban is ugy mint 
niasutt, sKOntelentil egy ismerctlen !as9U fojlodes munkiUkod k. 
XVn, szazad luigj^ szdlcmei ezt nem vettt^k eszre. di^ mar 
XVIIl. 8Zazad Bzellemei igen. Voltaire mUveiii is nieglatszik 
ez^ de annal inkabb Kousaeaii, Did<^rot» Chenier alkotaHaiiL 

A dijlog vt*iejf* ismet :iz, bogj- a miifajok oniiingukban ebi 
vabiniik. melyfk iltaiunk ibjtudatlaniil teremriek. modosnlnak, dt'ila- 
knbiak. Ez a legnagyobb ti^vedea. A miifaj tiidniiUik az ember 
bels(i atalsikulananak kovetkezmenye. Veg} link peldaul egy ujigyon 
vHagofi peldiit. A XIX, *izazad negpencs eveb*^n tidlep egy batal- 
mas lyrai kolUi : l*etoti JSaiidor. Miivei neni tartoznak a szjizad 
^M ftdenek aentimentalis, bideg, linnepeiyea, odai alkotasai k0z6, 
hanem melegek, bena-Sk, kozvetlenek. Teliat dj ew ismeretlen a 
hang. Vajjon e langesz sajat magabt>l mfritette ezt a kiizvet- 
len, me leg, n^^pief* bangot es nem a kozszellem altahlnoa modo- 
fiulftsanak kovetkezmenye az ? A ki iBmeri az irodalomtiirtenetet, 
ludja, bogy az eg^Bz miivelt vilagon ez idobe ei^ik a realisabb 
^rz^s-gondolkodds. Megjelenefte a miiveszetek, a prditika. vallis, 
az erkok's, az in>dal*im ; a tarHadalmi elet teren. Meg a biilese- 
szet is elfimlult az eddigi metapfiysikai iranytol en IVileg term^* 
szettudomanyi, tapasztalati lett. Azt kerdbetjtlk teliat, bogy a 
ratifaj ontudatlanul fejlodott-e e^ lij iranyban H nem a k5z- 
szellcm mijdoriuia^a idezte eUJ. bogy elforduJtunk a romantikua 
blltok, szerteJeji, vad, grotesk es remefl mes(!»itul jellemeit^il ? 
Vagy tabVn egyes langelmek teremtett^Sk meg az iranyt? Valti- 
ban nem a langehiiek, mert nelklitok h gyoz(^tt vobia a realm 
gonkalk<*da8 ; lianem a kozszellem mr'idoauiasa. Tehdt sem Rous- 
aean, sem Diderot, Cheiiier nem vidtak az uj szellem atkotdi, 




• f«U|ilit m A 

Ajl 




MMl^ 'ifciviilfl K^i mtliMlJIJjiNVIi, 



<g» >* i IW wmiki 1MI «Mi4 #*M^. AMU ItfH^ 







iSlk mm m. 6i INlft^ 

kiiJEiifl eld6dje a intMlrrn lantom»kiiwK, UyinmiMk. U«'nM)tttM4( 

Schillenu'k. Limmrtinvnak, lliintvin^K, (^ rt* fv^H KtOtiU#i>|Ont»k, m 
indiviflintlitiinui* pooHMiimik MM'K»ihipil^\(n Mllv inihi\»vv u»ll Hi, 

rrtttnliiltji f A XVIl. Hxilf.nd m^y iK^i iiUiiltak vhImd nfrHH^V'^t^^i 
r|^yont84>i;ukct eiuiyiiH^ KHiMtltiiili inilvoiklu\ iiM^tf V tilt Hi h* wpiii 
uwTiv AhvH7Mmviht\ jii^g Ii««vi\hIiI)m tiiiitHilAlitii ht^liHliltUnl nui^AM 

riii loiki^ uyt^iiifa. [{otmHt'iui ns^oiilifiH Milinli^ui i^IihohiIhII Mii|| 
tioljHHcjii viilt iro, It ki i«kkiini liMMMMMri^nl hitii|ilitnlliill %'irliMi 
4ijijriii;xuJitik, a ki miiyin* a vit^^ k^k/i^ft)Mir)lji^vA MMI«« vulliii tin- 
nm^kU fvH (^/ iri(livMlHHliMiriu*4 t'rNAiriMilfUAIfiifi n n v»«lfijAlVi itjitA' 
ptk' (^H t^'ivrdi'Hrkbi'fi k(*ll lAthiink a nmnHtivimmm kt^0,tU*iM Art 
Jlir({^hatiimzitH»ruik ('Ihii 4<lr*itinl, rtHfi»tt |ii Hm. i hii li«V( m»A|(J#, 

*lBi a r^jmnntU'iHrnuH ? Km' ip« int'^frlft ><^ «( MdiVi^ntHMt' 



HI A momAwnoMMCB? 



vsfj ifub ii£iJYft[ mi viltoztuak, m^dcMftiilUiiik. Bnmetiere ssoii- 
bwi Urclrti, hf^^ \^>Itaireiiekf Boffbiuimk nzinleii megraii a inaf^ 
ftact 1 rooiAiitid«muH f^l^bredMbeft, ^pen mintlia ftst Unkm- 
oMc biigy LeiMitiig^ Goethe, SehiUcr gseilefne «zOlte Kotcetniel, 
TlM^et Bcbelllnget* a 8cbllgcl tentvfreket, meit infiv^eikbeii, 
venet ^ pMzjii nlkotisaikbafi tabUju egy-egy koUdi wtdUmol 
v«i:y iechnikai 9ajdtifti(?ot. mely LeMiagB^ vagy tinaiAJJ gyak- 
rabbau f(jrdult elcl Ily iikhIod Bruwlttre OMB^taliU* Vohalrebeft 
Ohjlfiflbriattd't 6i Lurnurtine-t^ noht az el^bbloek enc^s^. ^on- 
46lkodiMA ft ED nit n'liizml ki^ejie <>U akkorm tivolbnii vi>lt es 
ot^ibbiak cr^iHfHifrt, ^omi*i\k<pdA»kUA mint az ^ a f^ldtol, a raeanj 
«lp(»koil61, MiiHiny4jan timulunk t^U}bet» vagy kevesebbet, elodeink- 
Iffl « igy CbateaabriHrifl in tanulhiitott egyet-maat VoltairetoL 
laeft did JQddif^a a XV'IH. sKizad rf?ali» vilagaba eiiett; de a 
U Hf^tas^ben Utja a k^t f^rfiat es egymaa melle ^liitja Voltniret 
H (>hateaubrianiU le}iet«*tlc*ii, bo^y fiSl De tOnjek neki a kettii 
k^K^tti kiilU'i ki\\i'm\mi^. CuMu)^' tudnj kelleiie, miben all aj& 
a riaj^y kOlOnbiM^^y 

IVUJjiul kr35«'n>bi' vrMZ*»ni Br«n<U^« Hauptstromuttffer rz. niun- 
kijftt va|f>' (•j,^ fnirirzJH raimr kinehb dulgnzatit, melyekbeo a 
clfi»iftikH» CM ntmuntikiiti kr>«otti kliliiribst'^ret fejto^etik b niiket 
taUlok bcnijtlk ? liiivicire vt»nva, iieb^ny §orba szoritva^ ezekt-t 
tanitj^k : A riaitHikuii saj^tAigai : A nezei Uazimki^B., a ftflfoga^ 
dertUfHi^'ii^e, uz etuadi^H k^nnyOtit!^**. nemea tAr^y, rnelto trirtalom« 
UltoM i*rt tf»k^let^*H forma, mi^ a fmiantikus a azerivedely szii- 
binljijij,^!!, ii k;]|jllldi^k fntrava^^antraja. Az t*l(ibbi egy ^0r5g 
t**mplfnn, liuriiioiihiju, in uU'ihhi i*^' ii^oih egyhaz egfcl^ tureae, 
A t'kfiMikui* rk^pMiH, fi*lH%e8, de hidef;; az emberi dziv israeretc, 
a« in'i viliip>« f(\jt\ iralynnfik BzabatosBiiga, a forma finomsaira, 
m nkkori tarHadaJ^ini toriH^ilidalt allitipoDtja ; nie^ a romaiitikiDi 
ttem irtjnor rn/trt torvetiyt rriint a Ung^sst es a teniienzetet. A 
(daattiktiH ojyiui iDjiit \ erHaillt^b. mint a francsia kert, sEabalyos c» 
^§y*^ISii«i : a tia£t«at, az illoinet, a nionareyai oielt4>sAgot tartja 
nTXfm oliitt, a btM^Hllk't. » Hzerelt'in, a rvlr^io az 5 ettzraenye. A 
runiHiirikuKiiak uiiirt* Kzabalya et* mmJcilje ; uem a azcpet, haniira 
a jf»lb«iii/jtt kiTi^si, rt dotte a jfnitetizk es a fpiiso^^es unioja 
li^bc^ff. A rlaxHikusnak niiu'ti lyraja, mig a roraautiktiB mero Ijra, 
l<?lkoHt'iJeH, i*»zmcpizda<3igi igaz es term^szetea toelmek. Az 



MI A ROMANTlCISMUe ? 



2B& 



N 
^ 



elbeez^jesben a phautaHtic-UB, a fe^^zes, a groteezk. a n^pieBp a 
laerteleii bajliaszata. Iralyaban viUgosttAg es tisjitasa^? helyetl 
ejeokaeg, tarkasa^, gazdasag van. Sajat iiiaga teremti stiliisat 
3 mivel minden arou eredeti akar lenni. incorrekt, homaJyos, 
AUUUT H pbantaBtikus lesz. 

Ime ezeket talaltam oiint kUloiibftegeket. elt^r^iseket M- 
ilva. Van valanii igaz bf*iinok, biir ki»onyt'ii ki lelitftiie iniitatiii 
tioji helytt^lense^iket. I>e seuki Boni akadt idaijjt, a ki a ketto 
IdMtti lonye^^es kUlunburjLcet kiniutntta es ;i feiiteb]ii<'ket mint 
attui kUloiibseg sziikiiegeij kiivetkezinruye jelezte volna. If^y 
azutan ertliet5 lesz, bogy peldaul Francziaorszagbaji Rousseant 
illitjak oda Bnmetim' es mas«ik a romanticism uh Iiirm'iki^fil, 
elm apostdlaul 4^s luvm latimk e^^yebct a rnnianticisimiHl»aii iiiiiit 
lyraisa^ot ; a lyrismuH iiralmat. lie akkor Rii'bardHou Pamt^hija 
YcHing Ejszakdi, Geotlie Wertherje e^ a trilibi mind romantikiiSt 
pedig egyik sem az, fis Ronaseaii lesz a lej^rna^'obb romanti- 
kiis peditf t'dcskeves van benne. Bninetiere ej^ry Hzelleiiies, de keveset 
niondo idt'zt'ftt^l ali *ibi. Rinisstvaurol, mint a ki a nii t'Tzekeny- 
s^get, a keletinek kepzelodeset, a ^ryermek erzekitje^^et a vad- 
nak indnlatossiigatj lu atblotainik elenkse^et es a 8zeri*lmi*snek 
gydngeaeget egyesite jnagaban^ mondja Amitd, Tebat imaginatio, 
erzekenyst'g. ^nekiBeg, Iiius^ig Rousseau jelJemvonasai, tie Bm- 
netit^re szerint legnagyobb, b^frerCisebb az t> lyralsaga iigy bogy 
Wzos t^kkidjc a modern lantosoknak, Byroniiak, Oeotbenek^ 
Schillernek, Laniiu-tinenak* Hugnnj«k. U az Kn ki3lteszt*tenek, az 
individujiliBnvuti poesisanak megalapitoja. Mily botrany volt az, 
mikor Rousseau a maga dolgat a tiagy kozuns^gnek mintegy 
frdtalalta ! A XVIL szazad nagy iroj pirnltak volna szemelyoket, 
egyemaeg^iket ennyire bek^olfiini miiveikbe, meg Voltaire sera 
merte elbeszeleseibe, meg kevejibbe bis^toriaiba beleiktatni magan 
dolgait. ban em oriasi levelezest folytatott b bennuk iVjezte ki, a 
mi lelket nyonita. K<>u88ejiu azonban m indent elmondott. Meg 
sobasem volt if 6, a ki ekkora fontoss^got tulajdonitott volna 
dnmagdnak, a ki ennyire a vilag knzeppontjava tette vobia on- 
magit. fes ez in<lividtialiHmus feltainadas^ban h a volejaro nJBa- 
gok- es tevedesekben kell latnunk a roinanticiftmus kezdetet ea 
meghatarozaiianak eUd eleniet, mondja Brunetiere. De bat megis, 
mi a romaiitb'ismus? Erre is niegielel: Szabadsiig a miiveszet* 
beii : — a ^ajiUos ^rtelem alktilmazasa a kozertelem helyebe 





286 



jn A ROW AKTIOZMUB ? 



ft sziv eg^eaz U^rjedehnebiMi ; — az ^n erzesL^nek exalt^ti<^ja ; — 
i targjilagosr6f az alanyira valo atmfuet, irodaJiniJjig a dramai- 
t6\ a lyraira ^d elegiaira valo itteres ; — eosmopolitismus, 
exotismufi, a termt^szet u j ^rzelme ; — a mult, a irjiiiok, a 
hagyomanyok ininti erdeklodea ; — a festoi eljarasmik es sztin- 
doknak bevitele az irodaloniba : ez a romantieianius kialt fel 
Brunetiere. 

Fedig nem az Ezek csak klibiiBe^ek, mdyek kiwebb-iiagyobb 
niertekl)en vclejarnak a romantikuis goiidolkodaBaal, de i?ldfordQl- 
fiak a cla^sieisiMUs napjaibnn is. E«^eHZ€vn rn^autt kell kc*re8tiuiik. 
a rornantirisnuJii fog-almat, mei^diataruzasAnak je^yeit, es ba meg- 
talaltuk, iTiiiidjart beiatjuk a it*ntt?bbi jehnmt^gck igazi okit. 

Bodndr Zsigmond, 



(Vege kiJv,) 



IROl) ALOM. 



Schlauch Lorincz ujabfo besic^dei ^s dolgozatai, 

A Frank lin-Tdrsu! at kiadasAban Sfhlaut^h piisprlk e^'hazi besze- 
deibol es dolg'tixatttibal maat megjeleut rie^yedik k(5tet a tud6s fSpap- 
nak tulajdonkepen egyhA^spolitikiii bp*«zedeit tartalmazza, de ezen 
g-yfijt/i c/Jin aiatt a leg^ktil^nb^zobb tAr^ akat fog-lalja iissze, a raelyek 
idankent eltnejrt mt»griiil**tt«^k, Uyt^n Amkkt^sy ilynla ^rof halala, a 
kirol 1890 mareziuf* lien a f^rendihAzban tartfttt ernk'kbeszede nem 
annyira a rendazerek kereteben tnozg^i) diplomat&t, hanem a uemzeti 
ftspiricziok hfivktlrebpn nag^yranott AUamtY»rHut cj^od&lta, a ki nem 
a loi^ikai k(ivptkeztett*sek f'onalin^ hanem tan^»»szenek egy-egy fel- 
lobbana^Eal lAtta ma^a ebltt me^U%itva az iitat, me lye n haladnia 
kell, hog^y a kettos munarohidt hatalmansa tegje, a nemzetet pedig 
6si politikai (isvenyere visszaterelje. hatvt»dot keresve a hatalmas nyu- 
gatou, hog\ ert*jct kifejthe»»e a keleten. T^mdr es jHlemzo raeg- 
itelese ez a naffy alUtiifrrtin ppryenist^genek, mely mindeii lenyej^fH 
▼oaist dsszefoglal s p^r ^ztihan ineriti ki poUtikaja pro|tfram«ijat, 
Ezekben a velos, pr*»j^nAns jellemxosekben az esssay-iro igazi atilja 
osendiil me^' ScIiLaitolini], mety szerenesei^ pla8ztik&val adja vissza az 
i§raz»&g egy-efjy gondolatdt. 

Mint Hocialpbilosophus, Schlauch a tAreadalmi uyomor, a j6te- 
kony*«ag. a keresztyt^ni f*zeretet, a ttidomdiiybao elbizakodott emberi 
elme dfily^fe. a valiasoH hit es tudomany egyeztett'^sf nagy* kerdosei 
korijl er*zmt''lkedtk b^o^sziveHebheD. Me^anuyi alkatmi beszedek ezek, 
a pobklinika a Szeut'lHtvin-Tikrsulat, a Magyar Diik-Szovetseg meg- 
oyitAsi linrK'pelyein elmondva : de a azonok szelleme eloU ez csak 
kiilflo iiriigyiil szolgal. btigy az iltalanos emberi problemak magasabb 
rcgioiba emelki^dve, 8zabadoii enattogtathaMsa szuntyuit h tudisinak, 
tapaaztataiinak dAa kincseit ragyogtathassa. A szelkmi fejlSHis tiil- 



d 



2BH 



IBODALOV* 



miff ft a'kolcni tarialotti nelkul : «bl>en a thesisben stigniatizaija a kor 
betegseget, melyet, mint o is me^ van j^ozodve, oem lebet hatA^- 
tid&n tfirvenyekkel va^y iires frazisokkal jtry6g>i1:Am. A theoriak bkr- 
mily szcpek legyenek, itt i^emmitse tehetiiek, haiii^in csak a t^ttek, 
melyeket a szeretet HugaJl. 

Amde a tettek kOxiil i» eliteli azokat, a raelyck psak az erdek* 
kO^dttseg szempojitjiibt)! jt^j^sikondjiik a jck. A hiimauisipiiK ezen v41- 
faja ellen, inely m'm ritkaii iizlets-zerd divatta valik s nuOy csak 
erdekb^l ttsz jut, hogy aziVt vagry hasonlo. va^y^y tan kamatotito] vissza- 
fixetendu joval vag^y himevvel JiitalmaztasMok, Schlaurh az igazi moral 
nevoben kel ki, mint a mely iielktililzi azt a mozzanatot. mely e^yedlU 
adhatja m*.'^^ a jotett Viiiudi btN.st^t (Lsten^rt a szetivt^doknek. 155, I.), 

Tis2t4ii Upasztaiati es terruetszettudumanyi alapun aIHa is, a 
Yall^ n^gy ig'aK«ti|«^ai ve>^kdvrtkeztete^eiri* jut ei Scblaurh a magytir 
(inroHok e» ternieezettndosok 1890. ang. l6-iki buszontttMik nag}^- 
gydlewen tartott hosszabb <^lii5ki meirnyito beszodeben, melynok t^gyi 
.az evoUitio ea a letrrt valu kiiztlelem". Guyau is megjus(dja, hog 
a jtivij sz&zad iiralkiido jelle^e a sociLiUij^'ikujs tudomauyok fejlode^e 
ben fijgja talalDi kinvfunatat, De akamiirit le;jryeu is. a biboros sze 
aet a probleniat ki»erli meg megfejteni inkabb font v&zolt ertekeze- 
sebeo. bogy vajjcin az evtilutiu es az ezzei jaru It^tt-rt val6 kiizdeleta 
Atvibet«i-e a t4rj*adaliiii eletrc s annak kgfetiscge^ebb nyilvAnulasaira : 
a *<zellt'mi ts erk^lcm mozzauatokra. 

TeleJete a kerdt'sre a leghiitarozottabbaQ igeulti, mert hiszea 
^^ ligymand — az evolutio elmelete bemmi ujat »mu huzott nap- 
fenyre. a mi jobb, szebb, nemesebb es inagaszt^^sabb vylna azakii44j 
a Hagy igazsagoknM, melyeket a kerej^ztyrnHeg birdeiett. tj nevek 
alkotott, de egyedem^gy uj erk5k?si igazstgot nem volt kepes fdln 
fedexni Az iintudatos, szemeiyt's, terenito legfobb leny heiyebt* 
totta az 6iitudatlaiiid, vakon miikOdo oj<mJt, A szereto isteui goud- 
visselea helyebe totte a kenyszer batalmaval miikrido termcszeti eroket, 
ax erkOlcsi tOrvenyeket nem febib-ol .szirmaztatja, de altdrol ; 
retet szot nem ismeri, hanem az eitibertirsra 4t\itt iinzest : a keresz- 
tyenj elvet: j*zerosd t'elebaratodat, uiiDt tunmagadat, hely»mesitette 
MS 0|^oi8niU!^ es altruism us .szijlamokkal A liaiadas priDcipiumaid nem 
m memi&s vorsienyt, banem a nyers leti^rt valu kiizdeimet aUit4>tta : a 
keresztjenseg taaat pedig, mely az eroberi letnek kiindulBiji pontjat 
, Yi^gcaeljat az igazsuj^rbau es t^zeut»egbeii keredi, azaz, mely az erte- 
fejlodes^eiiek vegczcliaul az dr<>k i^ax^igot, az erk/ilc^i fejlodes- 



HODAXOM. 



2m 



nek pediif ^ ]ehet5 le^oagyobb tdkelites^eget ttizi ki, helyettesiteM 
s tudomanyoH igaas&^k keresesevel s as^ erkdlcsi rejlodei$nek utokd 
Btidiumival : a hatMnoBadffi dmilettd. 

ime tehAt csak annyiban lij &% evolutio elmelete, hog>* kizjir 
minden magasabb ^zetnpontut 8 azert az emberi elet fejUMt^i^eben 
iiittk5d(J tenyezoket ertek^kben nem emeii» hanem lealacsonyitja, De 
^peft e««rt nem h kepes me^oMani a sciciabs ki'-nlt^i* prt^blemait, nem 
hdpes w emberisw^g evezredes fejlddes^bol kinott ti'ir^atlidmi vtHzoiivok* 
oak ir8n>t at^lni A letert valo kiizdek^m barMai ha hl^-Aik i;^, hogy 
ezeii elvbul meg lehetne magyaruzni a tiraadaliui t.*u:yetilijseg^ eredetet 
^s tUnero^nyelt. de tanics nelkul aOanak a kiusdelein fidylia kife)15- 
ddtt tarsadalmi probleiiia mikenti me^oldisa eltitt 

Ellpnben evezn*dpk tdrtt^nHme biz»*n>itja. hogy az ember 8t>ha 
tfimpa mi'g'adassal iipm allott spm a ternipszeti erokkei, st»m a tarsa- 
dalmi elvekkel szinnben, haaem szellomi frintspgeben tiilemelkedven a 
nyeni er6n, vaj&fy az elvek ve^^zetszerQ^eg'ea, ezeket ntaganabb cs(«lok 
ssolgilataba !<ze^odtettt\ Epen abban fekszik — mondja SchJauch — 
aa e«ibt*mek n«>me8ehb tprmeazete, ho^' a nyers kUzdelembe beie- 
Tiszi azon erk*3lcsi Hzenipontokat. raelyek Lnteni eredetiiknel fajLTva 
abnohit }*?lJegjcel Wrnak, melyek kiiti'lezok, nem azert, mert az enibo- 
fek dakenye aikotta, banem mort *'«^y maf^^aNabb kez bkette a lelki- 
mmeretbe azokat. ott apfilta l\h tt*utart(jtta e8 ozeknek enc^edi at a 
merseklu bivatist. Az igaz^agot helvfzi az erdek tVjle, a jo^ot allitja 
a jo^ ellenebe Korl^tozza a merev crdekoket. krizvetiti a vegletekot, 
hagy i^' az ej^rjiittlet leheto^eicet cm a megiilJietest mindenkinek 
bislositsa* 

\de?A itt a bibaros fop4sztnr Henry George szep szarait is : 
,Azt biszem, ho^^^ a kiitelei^seg g<jcidolata nagyobb hataloin a tiraa- 
dalmi baladasban. mint az erdek gondoiata, hoj^y a reszvctben aa^yobb 
erci fekrtzik, mint az iiazeHben* Azt biszem. htfgy miuden iiagy tarsa- 
dalmi baladasnak forrAt^a en etteto t*reje iakabb abban van, ha mittok- 
nak eletet jobba, nemc^^ebbe es boldog^abba teszszUk, mint abbani 
ha c»9k magunknak akarjuk biztositani az elvezetel, mert az igaaaig^ 
talaaul i^zerzett piMiz az ctnzest mindig meg\'a84r<jlhiitja, rnjbel)^; loi 
hisji, bogy erdemes arra kdlteni, de az bnzetlen.w(»get uem kep«B 
megv484roliii'' 

Scblaucb sokkal felviligosultabb^ »eiiibo(^- tagadai, bogy a 
lenaeszeti tjinrenyek fataLia kenysxerfiBeggel mtikddnek, bogy ai 
er 18 bizonyos tekintetbeu ezek aloi ki nem yonbatja ma.gaf» 




asM 



mctDALon. 



leven inajja is a tprmeszot |r>'Wnifkt\ De ezt csak ejurjik olilaUnak 
tartja az finber eletent'k es prtli^: anyatri oldaliinak. Am az emberi 
lelek regen emanc/Jpalta ma^at a tenues/.et i^ija aiol: szabadnak 
erzi magAt, fiiggetleniiek es a termeszet urinak, „Seiii az elet — fejezi 
be fejte^eteseit a sierzti — sem a hal41 tiem teszik tit egyenJVJve a 
nilvenyzettel, vagy az 411atfal. Krtzte es kttztuk lenyeges a kul<5nb- 
seg. A tiidoH virrasztasa. az 4Uamfer1i kf wenisi-gei, a tamt6 szorgalma, 
a hztilok (tnndja, a szeretet alkc»zatket*Z8ege, a lviiiimda.s. a meg nem 
erdemelt szeuvf^lt's, a szt'p'nyst'g tiirelme, a hazaert en emberisegert 
vftlo Oitfelaldozas — miiidezt3k jobb sorsra erdemesK^k* mintsem hogy 
az 41latokkal t-gylitt egy sir es egy feledeken Y?*cg takarja,' 

A ^Diviaa vis iiifivens a Hocialis kf^rdosben" czimii taniiLmAny- 
ban ug>'anf*zeii frjtPi,'oies*'kpt fiV/A fovahb az illuslris nevii szerzo. 
Az tmrtipai tarsadaloiii inelyn*hatii sitaiakuhisa aggodalrimkra hangolja 
6t is a r, katholii'jsmuH jSvcije feHll. A soiialismu?* remkepe nyngta- 
lanitja, BnriietieT^' hires jelnzava: .a tiidumany r^odje" a raagyar 
katboUct^mtis rag^^oi^iV szocif^kat is a kulturfUis haladas megtagadia&is i 
vezeti, VAi}^ e>* soteten szinezett kritikaval tor palczat a tudomany^is 
nihilistDUs fliiritt, iiiely ^nem tiid egy eletre va)6 eszuiot adni — mint 
Huxley inondja ~ a mely a rettenetes kata8ztr(5f4t eibaritsa'S caak 
xavarodottan tapogat es sera modot, sem eszkozt oem nynjt a fel- 
ijesztett crtfdemnek es enielemnek, hogy nyugodtan aez3*eri a jCvo 
elp. Ke?^zitett rombolo esszkiizSket, melyekke! a mai czivilizaczi<it legbe 
rdpifhetik, de izreseu hag>ta a sziveket. Elliagyta azt a t^!^It, njely 
hivatAHaDjil fogva megilletj h melyen, ha megmarad, torekvesei es YiT- 
miayai dtitt meghajol mindenki; a he!yc*tt t^rsadalnii ludominy akart 
leozu s mag4nak kdvetelte a vezorazerepet knrlatlimul, riiggetleEiiil, 
kizirolagosan. 

Es a szeT%6 s?nrra ve8zl itt [.onibrosot, a ki az atavismus elme* 
lete iltal, moiy szerint a jo s rosnz te«ti e.n lelki tulajdonsagok a 
82f|]dkt5l it^zArniaztatnak a gyermekekre, bUntetleii^eget kiviii bizto- 
aitani egesz gt>nera<*zi6kDak ; — Ib^ent, a kinek mindeo irataban az 
eredeti bttn, a mt'gviltis, a hdiibinat, oiy nagy szwrepet jjU!<zik ; — 
BalfrHtrt, a vallas alapjarul, Klddet a tsocialis evolutiorul imtt mUveik- 
kel, a ktk miiid azt mutatjik, bogy a dtvina tns movens a kedelyekeli 
mily melyeo foglalkoztatja. 

£bb51 titja Sehlaucb, bogy midou maga a kulturtudomiBy 
inegd5bbeiivt% taniestalanul ill azoti a magaHlaton, mejyet oty uagy I 
firad^iggal ert el, mid^n maguk a kultu^t(5rtt^nL*^>zek eiismerik, kogy I 



IBODALOM. 



m 



ft vaWi^ mir kezdettal fog-va a ezivilizicziunak tartos, v41toxatJan 
lc*Dyez6jet kepezte, — uem leliet tagadni. hogA- a vaU^ ma is nsLgy 
hataJom, melylyel a tndomanynak sKAmolni kelL Ez az isteni ero. mely 
teremtette, hatvinyozta et* virag^asra emtitt^ a ketezer eves eur(>pai 
czivilizacziot : ezeii erti neni halt ki Miha, mfikMiitt nyiijyntUan a leg- 
rt'tti'tietesebb katasztrt^fak kozepctte, miikildik nia in, midcMi a tarsia- 
daloiti alapjabao tnegreadtiltnek lat^zik 

Elitftneri 5 is, ho^ a tiidomiay befoJya»At a miivelodes mene- 
tere iieiii lehet kicwmj^elty, »6t eliHineri a fontos szerept't a keresztyen 
iijflvelode5 evolutiojabaii is De a tarisacialmi erkdlcsJtik fejleszte^ere 
az emberii«cff^nek Hzilk.neg'e van e^^y mo'/dulatlauul all6 sziklira, melyea 
az embed rombolu szenvedelyek megti^jonek ; sziikse^e van a keresz- 
tyensegre, mely kepvisoU azon uiapisztos esznienyt, mely utan az 
-emberiaej^ tiir, mely kepeziii fogja azcm ineutndcHzkAt, niely a hajo- 
tf^res utan ismet a biddng^Ka^ revpartjikra i'o^jn vezetm a tirsa- 
dalmat. 

A tudomaDV tohat — mondja Schlauch — ne erinti^e erdes 
kezekkel os illetekteleaiil azt» a mi ai& emberi f5lt'nyiiek es meltosAg- 
nak egyediili megkiJl5iib5zteto jellege, az eszmonyist'^'et a baladisbaii^ 
mely az Isten gondolatban c^dcsosadik ki, s a lelt^k halliatatlansag^t, 
m^ly nelkiil az embf*ri eletnek letoka esztelenneg. Eszmenyiiieg es 
haibatatlane^ag« ez azon ket e^zme, melyet a Cudomiuy ssohasem le^z 
kepei^ az emberi szivekbiil kitr>r51ui e» Scliiauch ezea magasabb mer- 
tekevel men kulturtorekvestnak jo^osultHagat, ezeket israeri fel tix- 
pontoknak, melyek lelki t^jt'ko/tatafiaiixkbaa a vezerU'i gondoIaUit kell 
hugy^ kepezzek, mint kiizvetlcn valosagot, mint az er/.e.s tmyet latja 
erkdb-'si leuyiink e ket rendeltete^jet megadva vilagremjiinkbeu : nom 
keresi a bit es tiidLn mesiterseges elleiit**^teit, do azok Gsszhang- 
zatat veszi goEidrdkodMa alap-poi^tiilatumaul, B4rmi]y iiagy teh4t a 
tudom4ny hatalma, ismetli Sclilaucb a magyar f^jbkfdai ifjiisigtio:^ 
tartott beszedeben, a maioar diaksziivetseg 1897 iprilin 22-en tartott 
iiag}"v4radi gytilerteii. a tiidomany nem ignorilhatja az eletnek legftibb 
^ltei5 erejet, Jegbiztosabb alapjat: az erk^lcs^t ei^ enuek legfGbb 
%SLncii6jkt: a valiant. 

Az evezredek uta tarto eiroluti6ban, ha kere»Buk a principium 
Dovenst, azt ftigjuk talalni, hogy az tillDyomdan az ethika teren tal^l- 
atd. Ontudatlanul vagy dutiidato^an, ez befoly&solla az egyeseket eg 
k ttoa&4gbaji egyesitett nepeket; ligy- taliljuk, bogy ezeii prinrnpium 
kor esz- e8 tenneszetfttldtti volt, £zt maguk a p<)8itiviat4k ia 




nt 



elistnenk es nem lehet az idtiponlnt mejerieliHru — a m&i napig ftem 

— a melyhen az hata^At vp««ztettt' vulna^ 

Az etiiikai principitini nielyen g'y5keri'dzik h% embernek egesz 
val^jihan ; a ki ezt taj^adja. az az t^nib^'ri nern fejlodesot iiem ligyelt* 
meg teljes lenyej^eben. A tudcunaiiy batalmas t^^nyexo voM, de Siihasetn 
blrta udaig elvitini, ho^^ ass emberisejErben ezen vele sziiletett tolajdnnslt* 
got vag'y ekVlhette, vagy esak n<^tkiilljiifi(*t^>ve is rf^h<»ttp %niln», ^{}t bixo- 
nyos, bogy a nemzetek csak akktir haladtak, a midilii a tiidominy az ember 
lelki i^b*ten«*k ezeii legbatalmaHabb djsrenaet, tiidniilJik a m<»ralt es vallist 
tiszteb'tben tartotta. A tudrmianytiiH R6ma moral m^ikitl megiMtkotl 

Es e felfogast iga^.obii fogja a Hociab^ ttidomdny, niely a j5t5 
Bzdsiad pvobitiojat vezetiii fogja. Ex be fogja bizonyitani, hf>gy a 
aocialii* kerdca a iiiorAl kiVrdi^e, de nem a«rm mnrAlnak, iiicly oon- 
ventioriaUs ps a luelynek iitolso priBeipiiiraa az «*mbi^ri pgz, hatiem 
anuak. mely a vaM^^baii birja a temu^f^zetPfilotti s/entesiteist. 

Azutaii ranuitat arra. bogy Angbabaii a tiidoniaii>tiak b^gfijabb 
termekei tilhag^^^aI] az anyagolvfi b^loseszetnek meddrt vergodt^Beit^ 
magasabb szeraponlbnl kezdik tari^'alni a s^KMabs kerdesekel A ^me- 
lyen erk5b?steleD elineleteket*" - mint aaokat a ma i^ elil Lecky iievexi 

— felvAltjak mas ol\ tiidotnanyo» niunkak, m<*Iyek az erkrtlcsi er^eJ- 
met es ezzel egyiitt a vaHAst az emberi i^biie kiegegiziti) reszenek 
tekmtik. Ezen tud(>f*ok szem*^bpn a -vall^s mkr nem pbenomenon, raely 
az embcriseg gj^ermekkori sajat^iga, hanem feltetele. s^t jelkMnvonisa 
a% egesz emberi nem evaliitiujAnak. A mint bogy a eivibMatin hala- 
d^a, vagy paiiga.sa, avagy vis><z:itejtiidese j*zorr^aan risszefiiggrttt min- 
dig a Tallaserk^lcyi mozzanat emelkedeseve! vagy hanyatlAsivaL A 
<iivibsatio feHilete lehetett feiiyes, kapraztato, mig aiiiiak belseje mir 
kc^rbad^snak iudult Cae^^r idejeben Hercules oazbTpiiitoZ a2 Euphratig 
a regi vaJli?^c»kb6I kibalt az eltpfrt priripjpium de ezzel ugyan- 
azoD eltetu prin^ipium is kihalt a romai tirsadalomboK 5ist4zero8kadt 
^ &z miperatnrnk mimieo rmlkr>deHe nem volt kepes pzt megakadilyozni 

Eleg idezniiak Miiiler Miks&t, a nagy pJnlologot, a ki egy M* 
oWasdtnabaii inoadja, hogy azf>k kftzt, a kik hitetlensegge!, vigy atheis- 
mu.'^sal kerkednek, altg vati iipbaiiy. a ki i^aj^t szorgalma, firada^ig^ 
taniilm&iiya e» viz»g&I6da.'ia utan iett azKi, a legnagyobb renz (M&tik 
Bzajkozza azt, a mit milsoktol hallfjtt. 

Azert ajaiilja Scblaiirb is ezen ujabb kulttirholcHeszeti termekeit 
HZ angnl literatuhinak. liarba azokban raajdiiem niindenutt a» angol 
^ anglikan s/.ellem e*^ felfdgas oralkodifc. 



mODALOM. 



2d:\ 



Eitekre utal o h, mint a melyekboi megtamilhatni, hogy bAr- 
mil> hatalmas is Vf>lt lejry#'ii u tndonianjimk b^'iolysisa az emberi tiom 
rejl<idef»<^rt?, mvgh sehol sem birta iii'lkUlOstbetuvo temri a vallaserkiilcsi 
iii<>/.zftnatokat, sor ln^^y ez^ek ti'iliiyinn(> batikssal voltak mmdeniltt ; 

hogy valamiiit a fejlode:? kezdenn^nyezese nem az esznek tiilaj- 
(lonithato: ugry az ezredevek vaj^y eg^yes szizadoknak mozp^aloia nem 
volt pusztan intflleetualis ; 

bogy vegre az einbensegnek, mint el6 org'ani3inu»uak fejieszte- 
weben az vnz i^gyau fontns feiiyrzu, de n^'nj e^yediili; hog'y nem 
ntUHfil baneiw cs*ak fejle.Kztiije anuak, a rait a kiviilr cs nolkiile mil- 
kttdo szoci&iis erok teremtettek. 

Ezeo erok pedij^ az *^thikAban jcry5keredznek, Ipg^nyomatekosabb 
kifejezeiiuket [X'dig a kere.'?ztyrnse^''ben lalaljak. 

Mint az iciiik na^y tunulsaj^^at mutatja be Scldauch, bogy a 
k'iij^ua^^yolib tudomanyus elmek ma a vadaserkljlcsi erzetet a baladas 
aUalanos norraativumannk tekintik, raert ezen erzet leuyegee tulajdona 
azon lenynek, niel\ et emberuek iievezQnk : a tndomany csak ncees- 
s(»nnm, szerzeit tulajdon, mely eszkiiz a haladasra, azt befnlyiiwolja, 
hatv^ayozza i^s dicsos<'i,'et birdeti azoo esznek, mely i\sodAJjitoti 
miiveket letesit, de mely egyniaga ride*^, .nxaraz es ^em az elet, i^em 
a tart^adalom problemait tiem kepes me^oldani. 

Hit es tudumsiny tebat vev;^elemze»ben e^'-y tbrraHbol csergedez- 
nek. Inten a teriueszetesnek es temipszettidiittinek tereiiitoje. e ketto 
tehat nem allhat elbMitttlien. Egyeztetcsiiket megtaialja a kitiimi 8zerz6 
a bibliiiban, a mely bar a terineszett^)l5tti revelationnk kciiiyve, de a 
tudomany altal sem tapadbato meg. A ter, melyen Istennek e ket 
maniffstatiiija all, nem elleiiti'tes, csak kiil*>nb5zfi. Igaz, hogy a biblia 
a prof an tininmanyriknak nem forrasa, nem is czelja a tadonianyof^aa 
vitathato tftelek felallitisa, de azert az adatok, melyeket tartalmaz, 
ig'Hzakt bar niiridi^ az iidvfissi'^j^el viszonyitva adatnak elo A revelatio 
V2 L'sz ^zabadsaijat nem nyomta el, mert viszont a termtmetes ewznek 
m emberi 5Z*ir^alomnak az i.smeretek kiiblnfele agaihan tett kutatasai, 
felfedezesei sem czafoltak meg a bibliat. stit naponta Hzapyrodnak 
a^z adatok, nielyek niellette bizonyitanak. (Eloszo .A biblia es a tndo- 
many" cximri iniihOz, 1896.) 

Vazfdja itt Srhlauch is azoii mind tdbhek Altai fei.smert Igaz- 
sigot bogy J* tnd<»many mar ma lepes^rol-lepesre igazoija Mozes bgi- 
k4j4t. p. o* a teremtes leiraJiiban, ugy hogy elmondhatni, mikep Mozed 
negyezer evvel elnzte meg a tudomanvt. Vagy tagatlhatni-e, kerdezi egy 



AiTllllKXALT M, 



20 




5J?M 



IBjODALOM, 



frAnc^zm tud^s, Pesnelle nyonodn bogy M^xet* neni oldotta-e meg a 
yilk^otinkg kerde^et n modorn termpszettudoroauy ertelmeben mar 
tbbb ezer ewpl »?zel6tt. mitOott meg: a fenyrezges ebnelete felineriilt 
volna. mely mcgtiiiiit heiifiiiiLket, ho^' a vilj^^isig nem ft tiai^nak 
kisuj^arzisa, lianem a» iiupouderabnis Huidumnak mazg&sa? S ket- 
8t%bevonhata-e, ho^n- Mdzes leirisa (^sszhangban van a temieszet- 
tudomanniyal, midi'iix leirja az altalanos tererate?*b<»n a fejlfidrsnek 
fazissait, a mint azok a termi^szet tOrveiiyeinek hatasa alatt feltunti^k ? 
Vagry iillltbat6'e, ho^y ellentetben vQlua a ^enlojjiAval. mid*m ItHrja 
mon stitrendet, melybeu az elet raindenfele irAnybau nyilvanult ? V'agy 
a teremte^'tnrtenpttel, midou azt moiidja, hitg}' Isten teremt^ a lenye- 
ket, miiide^yiket a maga faja szeriiit es a g^yenj^ebb fajokat os magit 
az cmbert a b^g-kdr es a fiiblretf»g'i*k termeszeti- Hxennt:' Tagadhat- 
juk-**, hog} azok az a.^atasok, mi*lyek most Clialdeaban es A8t»yri4baii 
tdrtenaek. csodalatos modon mt^g-enisitik Mozes elbeszeleseit ? 

Valoban, a miota a hieroglyfok ©s az ekiris olTas&i^a lehetfive 
lette a kiisott emtek- es sirkdrek meicforteset, azotJi a hibllatjak hite- 
l6S9%e^ ('?H tekiately*? naprol-oapra ll^ivek^'zik, dgy ho^y neni eg-y 
tud6i4 nom az apriori^tikus phdfXHop}n»makat» hanem a bibliai adatokat 
veszi tovabbi vizsij-alodisai kiinduJu poiitjaul. 

AzuUiii eltiadja a tenueszet nat^y kutat^Viriak vtHemenyet az 
eiubpri esz veiyfossegerol Mai^a Claudp Bernard, kinek tanasa^a bizo 
nyara nagy fonto^^ssltrgral bir, kijeleatpttr, boo;y a vppikok, melyek » 
d«d;^:ok eredetere vonatkozuak. t^lottiink ttdjesse^f^e! hozzaft»rhetf»tl»^- 
nek. Dubois Ueyinund is bet pontnt jeb1l mejj, melyeknek magj^ara- 
zatiban hiiban fiirad^^izik a ttidimiiny: az ero es anyag lenyegenek 
megerte«e, a moz^^nak eredote term»jszetf5ll5tt moz^ato er6 nelktil ; 
az egesz termeszetben ejizJelheto t'zeltiidatos brreadezps ; az enses 
mikenti Iptrej^tte ; az oazszerfi gondoJatnak, reHexkmak es a nyelvnek 
eredote : az akarat jizabadsigft» az elet kezdete, Ezekre mondhatta 
azon emlekezetea szot: ignorabinius. 

A vaskos ket kfitet tartalma t<ihbi reszet az egyhazpoUfikai 
kerdesben elraondott beszedek teszik. os pedig a vegyes b&za»s4gb<'il 
sziiletett gyermokek vallasirol, » poljriiri haza^^sigrol, a vallas szabad 
gyakorlatanM, a felokezctuelkiilij^egrol »tb. tartntt bef*zedek. I?*mcrjuk 
e kerdeaefcben a katbtjlikiis f5pap8Jlg magatarta!«At. melynek val^ban 
seuki 8em volt luvatva precisebb vs az ervek erejeben gazda^rabb, a 
styl fonlidatailjaii tetszetfisebb formit adni, mbit Sehlaiiob, az ei^yhiVz- 
politikai vitik ellenzekenek legkival6bb alakja, Ezekben a bei^zedek- 



IHODALOM. 



995 



bea sem az eg^t^bazi es do^mai olilal a tulnyomo : legt5bbnyife a 
|u>]itikai bolcselein es allamtudi>mjkm% a jog' ea caelszerttseg szem- 
pootjaibtil 8zal a kerdt'sekheji, s azokbol veszi cxolba a javaslat sokat 
vitatott j^y5ngeit. Szerencses itispinitioja a felekezeti elfogultsig, a 
rideg kanoni ^llispont h»?lyett igy talalja meg open a szabadelvfiseg- 
ben azt a bastyat. tnely rti5Kul p> o. a veg'ven hizas^^^srbol sziiletett 
ir3'ermekek vailasi buvatartozosaga kerdt'seben tainadja a javaHlat 
intexkedoseit iN't^m a »zabadeK(isep k^veteltutmyeinek, ellenkezoleg' 
az allami mindcubatosatc proklaiiialasariak lAtja azt a tdrekvest, hog^y 
az iUtttfl, mint k»*uyur, ket vallast parancsoljtm a csatirira, ketU> 8za- 
kitsa azt, a minek a termeszet reudje szerint eg-yuek kvU leutiie « a 
g^yerniekiK'k oly vailast adjon. a miJyin iy akar. Becsesek e fejtege- 
U*j*ekben a java^Jatok legislatoriiis t^rti^nelere vooatkozo reszek, a 
koditikaezid raiive e^ea fazisainak i.smertetese, a kiilfiJidi tilrv^eny- 
hozassal dsszefuggo adatok, az 1868: LXXX, t -cz. lt'trej(1tte ktJrtil' 
menyeinek feltarasa, a mire nezve mint yrdekes leleplezes kelthet 
tig>ebiiet a tiidos egybazfo azon illit&Ha* bogy br, Er»tv^H J6z8ef a 
tfjrvL'D}'t iiem a mai formabaii tt'rjei*ztettt* el6, o a ^nziilok Hzabad 
^Ihatarozisdt kivAnta bizt^^<itaIli. A kepvint^lobiz f»zt elvetette s helyebe 
az illam akaratat allitotta, tie a Jorendiliilizbau, melyoek bizatt^ikga az 
eredeti szfiveget helyreallitotta, E5tvi58 minister egyszer sem szolalt 
fbl a kepviseii'Ihaz madositana mellett, az o8Hze» jelenlevo piisp(ik5k 
pedig, szimszeriiit 15-en, mind elk*ue szavaztak. 

Egyei* goridolalai az igazM^ ercztom<irsegevel bimak 8 lapi- 
dari» kifejezesei a beaiifik foglalt eszmenek. „Eu azt binzi'm — ig>' 
jelzi illaspDntjAt a vug\e8 h4za^»agb61 8zarmaz6 gy ermekek kerde- 
sebea — bogy erkfSicsi teiiyezokbeu az egyensiily neni a szamar^iiy- 
haii, haiieni a jr>gt^lf>s/.taNbaii vati. Ha a gyengebb oly aianybau es 
oly t^rj** del era lien gyak*)rul jtitrokat, mint az en is, es lia e joggyakor- 
latot a t^neny vedi : akkor az allam megtette azt, a mit a jogvede- 
leni tekiiiteteben mcgtenni kdtelos.* Eles kritikaval elemzi a liberalin- 
mu^ jelszava alatt lappaniro bensu elleumondisokat cs hypokrii^iist 
Nem j^ajatsagos-e. bogy ba a liberalism tiw vonalaii aiegtalilj idi a szelso 
elemek rajongiSit, ugyanott megtalaljuk az allami mindeubatosignak 
hivoit h? Es helyej'en, sok politikai erzekkel kere.si emiek re)1ett 
okat ott, bogy .anemxetet akarjuk az Idealis intezmenyekhez es nera 
az intezToenyekpt a nemzet geriEczehez alkabuazui". Pedig» tea/J 
Uozza, ba ^ek epitefii valonk van meg Magjarorszagon, azt »e kel- 
lene feledimnk, hogy meg tobb megorizni val6 van es bogy* a miil- 

20* 




296 



IKODALOM, 



takiiak fetitimradt emlekeibi'ii en mHtttatioibaa sok olyan vaa^ a mi 
k5z*58 kejfveletnek tdrgryat kepezL 

,A parterdek nem mindig nemaeti erdok", ija^y kiilt fel a fct- 
rf*ndiliAznak 18JU niAjiis ^Kiki liloseii a polg'Ari liAzasHigrol tartott 
besxedebeo* mt^lyni_*k teiukniti&jii annak a i^nndnhitnak kifejtese, hogy 
a hiaassa^ tarsadalmi es nem j^iUaiiii, sem pnlitikui mt<''7-ni*'ny 8 azert 
a C8a[4db61 kisujifariso comiptio elcibb a taraadalraat ruiitja me^ i*s 
^tala az dllami ex politikai vi^zonyokat, hotott a pulitikai corniptio 
az albinii eletnek ing^iita^,'- termosxett^ aera kepow szjl4rdsa«rut adni t»*^y 
iMStitutiunak, mvAy terrm'^Hzetemd fv^vn az ^tlamnii kiviil e?sik. Erre 
az axioinara alapitja azt a tettdt, ho^y a hazassrig az rniberi rendeU 
keze.H el(il elvout s^xntely, niely a tiiri4adalmi f<*jlod4sbfii iilakila^ a 
mftvelodosi foknak, lenye^deg ine|?kl^zeiitbetL*tlPii titokszerffse^ek 
jellt»g<>t br»rdja magAn, ege.Hzhen p*>dif; mbidt^nkor oa minden t<*kmt»>t- 
ben a tiksadahiii f^ztilem I's iiiiivi?K>de8 alapjit kopezr. Ntnu is volt 
tiemzet, mtdy fejlodone tc^topmitjaii, erkidcsi oleN'uek lV*nykorabaii a 
hizassAgot oly azontt'lyiiek ne tekiiitt^fcte vobia, melynfk t'rkOk'si olda- 
lihoz ny^lni ax allambatafornuak tiltva volt. 

De a j««^- tVs dllaju-elmi'letek fonaliVn is erdekesen vezeti l& 
Scblauch a hjizartsa;,' iiitt'znu^ayet, mint olyat, inely az allanialakula- 
scikat mcgeltizte 8 mindii;: ^institutuui t<ui fj^eiieris'* maradt, Epeii azert^ 
ba a jo^aMam tlieoriaja Allana is, szt'iinte iibbol az alia in azoo Jo^at, 
bogy a hizassig felott kizArdJagr intezkedhes^ek, levezetiii nem Jehet. 
mert ba altalaban a h&zassigrjog az allamfeiiseg' fogalmabao benfog- 
laEtatiiek, ba az atbiinEiak u.ttribntiima, kizardlagos doDiiniuma vobia, 
akkor antiak kelknt volna k*nnte jriindenkor e» mindemitt. 

Sulyo.s eH tartalmaii az a polomia, mely Schlaiuili beszedeiben 
az egyh^z politikai reform ttirekve^ei ellen fog-laltatott. De tartalmat 
e« saly&t leyrjobban jellemzi, bogy ma In, niidoii ni&r a ktizvelemeny 
reg napimidre tert ez alkut^sok biralata fidett s litengedi az tiletnok 
ttz utolKO Hzot, mely miiidon intezmeny i^ak^irbiti hasznalhatoMga 
felott utol.so forumban vau liivatva d^inteoi, nem tiinik ftil Htmcbrfmismus- 
nak e bt*i*zedek figyelniPN t«midm4uyozasa, raert bennok az tdijeetiv 
litkar 6r6k szempontjai, az eHzmek kiizdolmeiuek ti,szta fegyveret 
k5tik le erdeklodestinket* 

A .mimka^'kerdes* czim alatt a szerzo a iiemzetgazdasigi 
theoriak sz5vevenyt*ibe viJajijit be a keresztyen hit es az evaDgt'dium 
fakly4jAvaL A keresztjen snt'ialiNmu« uagy protframmjAnak kdrvonalai 
bontakozuak ki itt vizsgilo eiraejebeii, midim fejtegetesei alapjaul 



mOPALOM. 



2!*T 



ket pontot vesz fb\: hogy^a mimk^jsnak nem sziibad igazsa^talannak 
t» a tok^nek nem szabad erkl5k'!?teleE0<^k Ipiiiii. BokitcJ e» kicutft'sztelo 
mimientmiiokut ken\s iibb.aii az *}n'ds\ harczban iii^Jy a trike v.s mnn- 
kan kCzf vilafj^szorto iiie^'iticlylt s e momerUuoiokat meg is talalja* 
miilun a tnke!<zi?rxi^fs j«>^^at, mint az em be rook I^teiitol alkotott ter- 
meszetjo^at domboritja ki, de eg-VTittal a tokot nyitja meg. miut a 
muak^nak torriiisat mindazok Mz&mlra. kik ii^'piinel nem birnak. 

A 80cialis jelszavak na^y lian^ti frazisuit a tndomany eB tapanz- 
talat Altai njejrallapitntt ertekitkre t^zaUitja ala, a nelkiil, hogy saomet 
buuyna azert az emberi nyoraor kiizdehnes ver*ijteke. a sors oh a 
t^rsadalmt ri^iid ki&lto igazsa^tahiusig'ai ebitt A nociabsmus nA^^ 
kerdeseivel behat^^aii foorlalkozo ebue studiuma ez a tanulmijiy, mely 
Schtaach kivalo crdt^klodeset mutatja a >0€ialis problemak js^yakrjrlati 
me^oldasinak modozatai iraiit is. Tudja es iHnieri a mimkti nieebani:?- 
oiui^aTiak tdrvt'nyoit, a termelej^ m tTtekesil^s frtlt^tebnt .h jijzan itelete 
bele tud batolai a katbedra-Hociabsiims reiKlszereuek mmdeu ^'yiJiigetbo. 
Kem mindig iij, de miiidig helves eszmekkel kUzd a sociabsmuai fcnye- 
geto veszelye ellen. A lakarekosssagban, mint tiikek**^pzo eroben latja 
meg a muiikassosztalvok anyag:i sfirsa biztositaf^inak egyik hathatds 
eszkiizet. V'cdi a magaiittilajdtmiiiak Istentol reodelt inteanienyet a 
kinuitatja azt a vt'jfzetes tevedost, mintha a mimka csak eg^yetlen 
tenyezaje knne a termelcsnek. 

Epen dgy Titfttja a uyore^giiek a koczkazatbol meritett jogo* 
.HtiltsAgat is, szembea azzal a kdvetelessel. hogy a munkas a nyere- 
meiiybeu egyetilelei^eii reszesiilj5n, valamirit a tiyolcjs orai niuiikaido 
jogosiilatlaosagAt, Szepen jeg}zi me^ Schlaueh, li^'j^ a muiika fciza- 
badsa^' : fdltetclezi, bogy a munkas annyi mimkat vallaUiat, a meny- 
nyit bumegrontas nelktil etbtr s a meimyire sziiksege van, liogy mag&t 
68 caaladjat tisztetisegeseii fentarthassa. l^tLz, h(>g>' erre a sociabsmua 
azt feleli, hogy a mimka litlami yzahalyoz^sa esettin egye^ni aziikseg- 
letekrcil nem lehet azo — mirideo <^gye» eti csalad aziiksegleteit a 
jogos^ag hatAr4ig ellitja maga az iiUam. V'iszout a termeles azon 
tenyeztiit i»,. melyek aem fiiggnek kiizvetleniil a munkatol, aanyival 
kotmyebb lesz az *5sszeseg javAra ertekesiteni, mivel a t<?rmelc8 ijsz- 
i^zes eszk^zei az ikilam kezebeu leaznek s mivel peUiaul az iugatlanok 
ertekenfk veletiea eselyektol fUggo emelkedeset ma h jogosaa ttkuAzza 
ki ftz allam rs batosag a maga elonyere. 

Ezeknek az eUenveteseknek ozAfulataba Schlauch nem bocsAt- 
kozik, raiutan nem ezelja a tiirsadalmi gazdasag miuden jeleo^egere 



i 



±dH 



mODALOM, 



ktti»rje!izkedn*L De azok az elvek, melyelcet a ferde cnmmimistiku* 
viiagm^zlet s :i collet'tivii^mus kin^vesei elJen szeg^ez, a kerdesok 
melyebh biWarlat^boI meritvek. Meg van ^ozmlvp e t(5n?kvesekiiek 
II czivilizAczio ei^e^z jdvojet, az emberi nem baladisat veszolyezteto 
jellegerol h j^^iakarattal, a keresztyeni szeret^^t buz^^alni4val i^ekszik 
arrol m^okat is ineg^yozni 

Hanem aztan viszont nem zArkozik el a capitalismiis vissza- 
el^8€itftl sem. A 1^1 k i ism fret k*n toke teremti tneg — I'ij^yracmd — azoii 
TOszelyes helyzetet, mHy ket vi^nzm osztrAn az emberiseget^ ft»Ikt>lt 
u% osztAlyok ejirymAB elleni ^ylilOlseiaret es az irig\^seget. a gazdag-abb 
osztAlynak tf^hetotUmse^^et, es a sze^enyekiiek ketse^beeseset. keve- 
tieknek jolletet, milUokiiak nyomorAt h \gy mpg^iryen^iti a tArsadalmi 
kape^okat. 

Ezert iiKKidja ki nyiltao is, hogy az egyhaz a i*ocialis kerdes 
mejfoldasi&bau majrAQftk reszt kc)vetel, nem az aiiyairi erdekek merle- 
ji^el^sevel ugyan, dt^ a vallAserk51csi szelleni f(ilkette;§cWel. 

Nem is U^het tagadm, bogy Schlaueh e^ak az og^'toAzatyik nyom- 
dokam ha I ad, midoD a tokot jagostdtnak, bec»iilete«nek kiv^nja eli^- 
mert^tni az egyhiz reszerSl is. Ez volt a romai eg>'hAz nagy kanonis- 
taitiak az AUAspontja m, mert minden anyagi joletet az lstent51 
szAmmztatottnak vettek fSl. D<5 a bSboros ir6 meg tovAbb ftizi az 
erkliIcB58 es bet^Hlilete.s t*)k^ mellrtti melosrt. Mert his^zen vagyoiit 
scm lehet jtjserezni takareko9&ag^ merti>kletesaeg es tJnmef^gftdie^ 
nelkUL 

Miir pedig miiidezek keresztj^eni erenyek ii^, mindezek bizonyon 
prk51csi t4ik('t teteleznek f51, melyek fsakts a term©szetf^l5tti eletre 
vab^ tekiutettel nyt^mek magasabb jelloy-et, 

Igy iTtelmezi az egyhiiz hivata^at XIII Leo encyklikAja i^J, a 
Rociaiifiimissal szemben. A romai kathoUkns egyhaz vedi az erkolej^i 
alapot, met yen a mai tarsadakvm nyugszik, ^zentnek kivanja tartant 
a tuiftjdonjogot, legyen a vagyoti iiagy* vagy kiesiny, a mAsok tiyo* 
morAval nem trtriM(> t/iket azonban kiirboztatja s vedelmebe veszi a 
ssfiegeiiyt, legyeii az i pares vagy munkAs, \nt\ azokat, a kik f(>ldi 
javakkal megAldva vaiitiak 8 !ig^ elmeztoti. hogy a gazdagaAg uem 
f*zabadit meg a ^zenvedenektol s bogy az drokelelre ez nem aziikse- 
ge$, s5t sokazor Arta)ma8. .Azonban miveJ bovelkedtek, abbol adjatok 
alamizsnAt es mindenetek ti^^ztji lesz*" (Lwk, XL 41.) Ci*akhogy ez tL 
klHeleeseg — vegzi az ltd — nem a jog k^ivetelroenye, banem a vegsti 
szUkadg kivetelevel a gzeretete s etert a ti^rveny dtjAn ero^zakolni 



^^ 



IRODAJ^OM. 



299 



nem lehet, De sxenteaitest nyer e katelesseg, erosebbet, mint a fttldi 
tUrvenyhozt) vagy biro szentesitese, t. L az ijriik biro szentesitesrt, 
ki a jotekonysagot paranesolja 

Ve^'is^menve na^^yjabjm igy a tartalmas iii(iv5n. mely mintej^y 
szeiieini hag-yatekit kepezi a nt-ptizerii fupafj elete miinkai^sa^anak, 
gondulkodasa lef^xftrt .s mei^feHelt €*rednit^nyeiaek ; npm ta^aflhatjak 
meg tiMSitcietunki^t a g^t^niiis komoly szArnyalasa elott, mely a magas 
t^rtenet-pbUoHopliiai IAtkiirrel» me^irgoTidiilt Nzabadehtisi^gj^el mOvelt 
6s tiaztult felfofrast piroi*it6 eline mi*Iyi*njAr6 szomli'^iodpMeiben liiktet 
elottiink. Kitka adominya a ielekaek, mely a sziik Krthodoxia egy- 
aldal6i»igait lerazva maprarol, emberi leny»* liarmonikiig vdagaba tucija 
olvasztani a k'l^actimlisabb vonatkoz^sii kerdf^f^oket. melyek partukat, 
felekezet<?ket, tudfimaayo^ es ^^azdasi^i erdekcsoportokat tiizelnek 
I'gymaiH ellen sziijietlen barczra, ?^ nn^lyektiek kibekitD meiroldasAt. 
mint S(^blau<?b is vallja, csak a bumaniHmiiH i^zellemetol atbatott val- 
lAaos vilig'felfo^as biztosithatja F. 



A parlamenti rendnzer jovdje. 

A z 58szes nagy politikai es tirsadalmi kerdesefc k(iz5tt, mclyek 
a jrondolkozo elmekrt foglalkoztatjak, egy' sines, melynek irodalma 
oly siifCi e^ymasiitanban v{*tiie fel a IVirron^o cszmekt^t. mint a parla- 
mentarisnuis problemaja. A kik a parlamf*nti koniiAnyrendszerben psak 
egy jo vag-y nissz expMlit^nst I^Uiak, melynek alkuttnanyjogi fictioi 
segelyevel Enmpa les^tftbh allama a socialis ataJakiilas mely 5rvenyeiii 
e^y ?<zazad ota tt:ibh-kevesebb wikerrel atevezett — azok immar kezet 
for^nak az orthodux parlamentarismiiH doctriner hiveivel, bogy a j5v6 
estdyeivel i*zemben megmentfienek a mit k*het a hanyatld reiidszer 
intezmpnyeibol, vagy Atformiljik azokat ax iij t^sadalmi retegek 
n(5vekedu ig^nyeihez mr^rten, melyek mind hevei^ebben tn siirgetfibben 
kOvetelik a mpghallgattatist. Ez a nagy mozgalom, m^ly naprdl-napra 
sz^lesebh bullimfikat vet, nemc^^ak az aikotminyos monareliiftkban 
jeleotkezjk. de kiterjei*zkedik a k()ztarsaa&gi allamrortnak k5zt elo 
nemzetekre is 8 orvohilast keres a szabad inti^ziupuyek egyc^ elfaju- 
lassira, melyek a tiMZta demnkrAf^zia t<*Vrekveseivel ellenkeznek. Ezen 
dEelleml nizim egyik termeke a frauczia Juli3s Arzen:* ktinjTe is J 

* Jules Arzens : »,L'echec du regime parlementaire*. Pans, IBS'*. 



«io 




4j «"« » ( 

iiM*jiA4ir&»iiiM# iMf«u ililiMt frail itufkh iiitalmmii ^ mitten OBntttfltt 
yiuiffk uMkiil, w iiMlyi^ii l«tUtft/^li*|f ki^i kivaiiito*, laiM Aafliitei t 

04g # Ia'iw^ ttA»u» ii» HBig}**a tkvtAtnMk litjai «£ IdAt mkw et at^ 

4, aiuii^ji tt i^nrliiijiffiiti luinniajrr^fiitz^r FraacrU 
ii//, ^tfimthyil MlkotmAiiyM pedfg* eg}' liyLind fonui* 
waf|> i tJii;M^ri;lii« ^'» n ki^tii i»jim4k kik'Ht iuifftdoj^ik 

Aj« numti ElkJ^tiiiitiyji^ir iM^iu Irott ti>rvr?iiy<.iii, lijuieiii elfogidott 
•iM^ki«r/lMm ttfui^id A pjiriaiiii'ui ^i(Mik4'*i»ti J)«»i«s&i*blv4Ai pinct^ iK'brjl 
tfUHivi^ AiUtk iMi'ifMJ4(iU4ii ti*kifil4^t4^l It'll a% AMUir. kt^zdemmyi jng^ 
tM f;««tk U*»iiU^Ut^fttUktiftkikmiLhV^kitiihuUk. MlMhuu a ki'izhaulmak vbxo- 

ktiVinkn^tnU imuiHAt^nii ^|f> t^kti^ttfli ('t«jli5A^U?m uiet u mi AugUiliaa 
imnk » rij ^v n bUliiritt, tt uih'AAiUm •i^rkiMiik iW kni^^rtiuiikjiytik boas)e.6 
uUl Ailtti A^i^utrnltrtt r^^yiimiMyii vtitl, i\n k\iU\nttnti*'k talalja Ar/enn, 
Imif) mmak illciiitir, ttugy u k^)/4tirHiiN4K uw^ikUipithn& otiL a torveuy- 
hiMfbiX v^Ufl/l('it»ipk «'^>t<tl«'ti v^ymn m*tn i*/,iA\:{iUiitiiik m'liird t<ibb- 
n^gul n nu»if(»lak»ili k«nm4iiyiHiU, imixtn vanniik pulitlkunok FraiK'/jn- 
iintiAtflfttn, n klk liiwaimk im aii|;i)t riifitiii£(.tr vi'^gki^e^ {^yuzelmebt^n. 
Hfil UHjAiitiiMik It rMtKt)tli(^ii fi|iiki*l/^ tirvO [>n ftfMxoruk in, mint p o. 
JUmulii 

H iUil M tiuMtikiii M^nUiiilNi^^' li'^ittliliiu) vir4|{S(ik i<re/lKM(» litijUm luuUt 



901 



Icozik a regi pdrtok felbomlAMarn s tlj pirtok kepzortesere Masfel»>i a 
fegielem szelleine ia mindjobbau g} tingiiJ. Jol litja a modern kor- 
oianyreiidszer elasjiikui* formajat fenye^eto ezen veszelyt Laveleye 
is, a ki }\em liabozik kimondani, hug}' a parlameoli reodsz^^r luindt^uutt. 
a Jiol eltVig-adtak, valopontra jutott, Ang-lialvau nu*u:Mzuiit iiiiikiidni, 
Franc ziaorsz%b an, idaszori^zigban, Spanyoiorszairban, Aii^ztrtab^n eH 
G5rdgor»za|tfbau meddo ki.sertetekbeii iiieriil ki, Meltan fejezheli ki ai^go- 
dalmat Laveleye. vajjon a j^zazadveg nern vonja-e magaval teljei* 
bukisat ? 

Konnvii volt, flizi tovAbb elnielkedeseit Laveleye, kormiiiyozni 
Ang^liabau in, a mU^ csak k«t part allutt szembou, a whig cs a tor>% 
majdnem e^onlo crcivel, miiidegyik j61 fe«:yeiiiH>zvt\ bogy el ne 
bukjf^k az ellenfel eg^yesitett szavazatai alatt. Ma azoobaa radik&li^ 
©8 ir pArt alakult a vvhiif-ek es tory-k nein hirthatjak meg a hatal- 
mat, ha e ket csoport ellerii^k van : szliksf^i^es ttduit legalabb eg-yikilk 
timogatasat biztositam, Ez az engedm^ii^ek es komproniisszuinok 
rendszerere vezet. Az iitolsi5 tTlad.Htone-knmiany peldaul C8ak lig)' 
alakidhatott meg, bogy helyet adott kabmetji^ben a radtkali^ part 
elokelo tagjainak, egy Brightnak, t'bamberhumiek. Dilke es Mundella' 
nak, kiknek k5zrem()k(5desUk uelkill^zhetletme rait. Uk adtak im'g az 
irinyt ugy a bel% mint a kiilpolitikaban, koczkaztatva meg azt is, 
hogy elidegenitik a regi wliig-part kivalo tagjait- Hasoiildkepen jart 
el Salisbury, ki tory kabiuetje alakitasanal whig uiiioaistAkat toga- 
dott btj. 

Terme^zeted, hogy ass angol parlamejitarismu» vedoi aggoda* 
lommallitj;kk a partok azetforgficsabniasat es n politikai partuk helyebe 
egyes cswoportok bmolakodasAt. Ma mar a nemet birodalmi gy(l«sen 
a k^vetkezo partok vatmak : eonservativ p4rt, birodalmi p&rt, ket 
ezabadelviS pArt, a nemzeti szabadelvtiek, a reforminta socialistAk » 
a socialisitak. Csak Belgium leridelkezik a parlan»entari,Hmu8 karrekt 
mfUtddesehez szUk^eges ket pirttal. Ott e^ak ket foatossaggal biro 
pArt \%n a kamarytban : a katholikus es a iiberaUn, CNakhog^^ eleg 
kiildn5»en* mig a polgdri osiztaly van atbatva a XIX. azazad szabad- 
elvii eszmeitol, addig a tudatlan nep ragaszkodik a regi bithez. 

Erdekes az a pdrbuzam is, nielyet ArzeiiB a tiszta democratia 
es a paflameiitari!* allamformak k^Jz*)tt a kormAuyzat AUauddsAga 
tekintctebeo von meg Mig Leroy Beaulieu t+zeriiit Franc ziaorss&igbau 
a TDiiLi^t4Tiumok atlagos tartama ket bonap, addig Svajez biiazki'^n 
hivatkozhatjk miiu^zterei hosHzi'i szolgalati idejere. Scbenk 30 evig 




IMIO^UIM. 



ttiN iiitrit-t<*r, Hu9*t U7 rriir. W|lli t6 Mf» Kntl^tl 20 Mg, Dmz IT 



M 

t 

iMi it 




^vig Kufhiifiaat 13 ^n Vuh% 11 M§, 

IforKAiAnii iiUn Atmbs uuiiJc » r^sl«les f«<ft«g«l^ 

iinAnyiMl, mrly MojrvfOiiMi monarriitkiia ^ aafol 

• iiii^rt iM^fit boQoaodlMlllc mtt t«<«b* Fmaetiioaiif^ 

%HAfritA"At« MM tjirclryt b, ki n^iltaa liir- 

f^i^%r«4Nifl%iiii t kilAUfiMiA4rH taiyafiti^ i pcrUmrtiyins reotfner 

JW« - fi^xUVt* AT$,4*n» — FrftAQiiaiQiiiif mli i Jilllmtt tulaj- 

n y Vi(i>i r> % » |j ft il ftfti i ti »>NM i i ii t t i>Wii wWt> R i^iftft 






rROI)AI.0M. 



303 



1889 Ota all .Hzembeu ket hatfiro/.ottaij kCrvonalozott elv; egyfi^ftl a 
demokrata szellem, mely a nem/.t*t kAriseKii szAmAra kilveU'ii a kor- 
minyzati ptpittikji tenyleges vezoteset, misfelol a niersc^kelt kiiztar^a- 
sigi p4rt 8 a couservativek, kik elatt a ve«rrf'hiijt(>i hatalmat tiilsnly 
ilieti meg a t-Orvenyhozdi batalom fCl5tt. 

Az 1373-diki alk^:^tmany terveztii czelja egy oly kcSztarKasag 
szervezese volt, niely lehet61eg' bagionlitson a monarchiihoz. Valoban 
— mondja Arzens — sehol a kU15nb{Jza fajii s eredetiS respiiblikakban 
aem talalhatni peld^jit az Allamfti azon jog'Ariak, bog^y feloszlathaaaa 
tGanibetta altal Francziaorazig k5z8t'gei fotatiAcsinak oevezett seoatus 
ikltal a iieaizpti kepviseletet. sem azon kivetelessogenek, mely ot a 
ktl2tiii»egi*8 pol|t!:4rok fftlebe belyessve, fiSlmenti a felflnsse^ alol s sxe- 
melyet erintbetcitlenno tVs serthetetlenne teszi. 

Bizonyt^s, bt*j[^y sem a Hvajezi ktlztir^asaprbao, >^*^ni az Ej^yesult- 
Allamokeban a nemzt't kepviseletenek felfjszlatasi ji>ga nem ilb'ti meg 
a vegrehajtij bahLlom fejet s ily elnilki praerogativa kdvetelest? sea- 
kinek enzebe nem jut. 

Eonok a teoyDek ok^t abbaii t4Ua]ja a t^zerzo, hagy az 1 875-iki 
[Jnreny alkotdi k6zt Hokan voltak es jeleutekeny e^yoai sdlylyal a 
EiiletesQk vs nwggyiizMvsiik szeriat munarehistik, kik (^sak iiehezen 
ranodnttak le a kiralysit^- azomiaii belyreillitidkrol. 

Maga Niuna Droz. a svajczi sz5vet»eg egykori elntlke lij^y itoli 
meg a franczia kfiztarsasigot, hogy ^abban az elaok Or5kfilt<? az 
alkotmiknyos kirilvok majd minden elojog4t. Elvben fel van ruhizva 
a ve^rehajt^ hatalom tel]esse<^t"^vd, ti nevez ki inindcn polgAri ee 
katonai tiwztaegre, kegyelmi jop^a van s a ft'gyvereH er<S f51titt is reii- 
delkezik. S erre az elii5krt\ a kiru oly jelentt^keiiy batij^kOr barol, a 
tdrveny c»ak a felsegiral^H alig k^pzelbctfi eseteben t6 bizouyoF 
korlAtolt fpUO^lsseget. Ebben h raajdnera egyeal/i az alkotmiiiyos 
kirAlyxikkal s ezek felelLitlensegetiekk5vetkezrii»?nyeiben 6 is oftztozik'. 

,Az angol alkotmany — mondja tov^bb Niima Droz — tal&n 
tnl84goR mert^kbea f^zolg^Jt inint^iii mia all amok alkotm^nyainak, 
melyeknek pedig nincftenek sem tiSbb sz4zados bag>om4nyaik, sem 
f6iiyei«, komoly es excliiniv aristokraUiijuk, mm a britt eztgetlakdk 
jeHemevel es gondolkodiiismodj^vaL nem blrnak. Mik az Cgyeaiilt- 
tlamok es Francziaorszig respwblikii — fciilt fel vegUl — ba nem 
kotmaiiyos monarchiik V" 

Nem lehet tagadni csakugyan, bogy az enemt^nyek sok tekin* 
tetben igazolt4k azok a^godalmait, ktk a parlaitienfi rendj^zer fogya- 



Ji 




304 



LK0D4L0K. 



t< ko.HsAgai iraiit nyitott szemniel birtak : iit6bbi idfJkben a parlaraen- 
t^irij^smuH rn^bez valsagi»koii ii^t At s Arzen?i an 61 i» meg van ^yo- 
zcidve, hog^y a jtJva !^/.Ay.ad vt*kep d fo^jii sfpenii Mert s/.t'riiite a 
hfltalmi kdrOk egyeasulya b^nne pusztau convent ion alb, ktH ellen- 
tetes pirt szUkse^^serfi eltifeltetolen alapul llyenek azonban eg^ik 
retidszcr alatt sern kepzfMihettek s ennek k?ivetke»m<»iiyt't a kortna- 
nyok iUlfuiil6tlaiii*4j?-dban latja Ar/eiii*, mely )ni*gb6oitja a kormikny 
es a knmrak tiijtiativajAt. 

iine, itt vannak a fobb irnyoldaiai a frauczia viijzonyokra alkal' 
mazott padameiiti rendnzeruek, ugy, a mint azokat Arzen8 sorbaii 
kifejti. Elo9z5r is a k^ztarsasag'r *}\n6k jog'k?^ret ve^zi vizsg'ilodasa 
t4rf yava. Az eliiok a vPjyrrchajtri hatakmi f(*je. habar ez az alkotuiauy- 
ban iRMii nyer is formalis kifcjezest, de impUcit<? benne van az 187o 
febmir 25'iki alkotuiAQytiJrveny retidelkezt'rteibeQ. Tebat bir az elnuk 
a Wirvenyek kezd^menyezesi ja^Aval, ep 6j?)'. mint a kin kamara 
taj^ai; kihirdeti a k(H kamara dltal meffazavazott tSirenyebe*, I'ei- 
iijBfyel azok vejrrobajtisara. Ke«^yelmi jt»^a vaji^ rendelkezik a fegy- 
veres liadernvel, kinevez minden ijulgfari ^j*' katonai tii*zts€|fre, a nt^ii- 
zeti iiimepelyeken n ebt5kol, a kiiihatalinak kuvetei es me^hiKottjai 
nlla vannak acereditilva, . , , ?..• : 

Tovabba az 5-ik §. szerint s senatus hozzajnrulisaval felosz- 
latliatja a kepvisel«ii kamarat^ rae^ tttrveayes mandatnnia lejarta elcitt ; 
a k^zhatalniak viszonyardl aaol6 1875, juliuf* Iti-iki aikotnianytorvi-iiy 
2-ik ^-a alapjau kimniitljii a kamara filesezesi szakanuk beziUaaut s joga 
van azt olnapolm. ll^yaiiazfm Ukveiiy T-ik §-a tTt<^lm('>beii kihirdeti a 
ttirvenyeket, a vi'glej( ellbjifatiott javasbitiiak a ki»rminyhoz vab* at- 
kiUdeset kttveto ey^y honapon beliiL A kanianik bimielyik^ altal kiilon 
8zavazattal!«iiirj^6iii'kjiekdeklar41t tfirvenyeket pedi^h^roDioap alattkrttt?- 
leskibirdi'tni. A kibirdetesrc reudelt idon bebil a/onban az elntik indokidt 
jzeiicttel kOvt'teOieti a kamaraktol az ujabb tar^yalaif aid vetelt, a qielf 
neai tagadliato me^'. A H-ik g. retidelkezeseliez k6pest y vezeti a 
82eix5des irinti t&rcryalisokat s azokat 6 ratilikalja* De tudomisirM 
hozza a kamardknak, mibt^lyt az 4Ilam erdeke <*s biztonsiga meg^- 
enj^edi Az allam penziig-yeit terhelii kerej^kedelmi ee bekeazerzSdjeaek, 
vatamiat azok. luelyek a kiilfdldou eld fraucztik TagyoAi 6s.AjiJapoti 
jogaira vonatkozuak, csak a ket kamara megszaTa£48a utia y^nak 
fegleg elfogadottakka. Semmi teruletatengeded, cser© vagy lij lenilet 
niegszerzes nem ervenytse oi^kep, mia* tOrveny alapjin. Vegio a 9-ik tj. 
ertelmeben baboriit sem iizoiihet a ket kamara belcegryezese lieikul. 



IRODALOIC. 



305 



MeJtan n)lvctheto teh4t a ker^^, hogy nz alkotrnkny altal biz- 
sitott ily s*zeles jogkclr mikent fei»eg az eln^k felelritlensegrevel 
juikent viszonyul a miixisterek felplossiegehez. Lefebvre is eiiameri 
(Etude siir la loi constitntiooeUe de 1875, 64. es 65. 1.), kogy he 
plnfjki alias csakoem hfisonlo egy alkotm^nyos monarchia allaaival, 
kinek oseiekveseit korlatolja 8 felelossps^ot fedi a konnaiiy felelds9ege, 
k^ztart^a-Hag-i elnok - moocija Lffebvre ~ ugy tekinthetii, mint 
uemzet delrgaltja, a ki ideigU'iie^ien fel van ndiii^va a v6jo;:reliajt6 
hatalom jryakf^rlAsival, az alkotmanyos umnarehiak inintiljara. Ha eg-y- 
szer ket cvre meg^'Alasztottsik, nmn imr/AUihato el. Uly helyzetbe jut, 
mely nines aliirendelve a kamaraknjik. HatEdoia rmallo, ftigg-etlen. mint 
efr>' kiralje/' 

Ho^jryaii kell t>lft>gni ezzel szemben a ministerek hatank^ret? 
A franczia alkotniaiiy koiomeatat*irai mt^jfe^yezDek abban, liog'y a 
minii*tert'k c»ak a veg:reliajt6 hatalom kdzei^i, kik az e\n6k kOzvetlen 
fii^g^ese alatt allanak, Bag^idiot Anfjliaml je^^ezte mefif a nezetebez 
Bryce is csutlak<»/.(itt, bogy a parlamfuti knrniany neui e^yeb, mint 
a nppk*^pviselt^ti kamara altal kijeinit h attdl tet5zei*e szeriiit elmoz- 
dithato bizottsig altal ffyakondt vegrebajto bataluiu. S ez az eszme 
ma Fraiic7,iaor8zagban i5 nie^leheldseu el vaa terjedve. De Arzens 
szerint sem jo^^ilag, sem tettkg nines egeszen t^y, A v%rehajtci 
hataJom ff?jenek form alls joga van kiaevezm cs elklHdeiii a ministe- 
reket. Tenylef^, ba a tiibbsie^ bizuuytalan va^^y fegyeluiezetlt'n, imgy 
reazben az o brtleseseg-e es eleslatasa d5nti cl a kabinet me^alaku- 
lis&t, s ez ueai mmden. Ha a nunii^terek ki vajjiiak nevezve, a kama- 
rak eltitt fdtekititelyiiket onoan s^zarmaistatjak, hf»gy a vo^iebajto 
hatalom neveben beszeluek. Ezt erositi meg a mai ktiztarsasAgi ebiiik- 
nek, Loubet [jek iiji a seiiatii^baii 1892 janu&r 30 an tett nydatkuzata : 
.A miai^ti'rrk a% illam fejetiil nyert &trub4zis alapjdu g)'akoroljik 
kuli5nb5z« f atictioikaf 

^iucs-e miir most abban ellenmondas, kerdi Arzens, hugy a 
k^zt^rsas.igi eln5k ttajat kezdemenyt bnl alalrhat diplom^eziai okirato- 
kat, meiyekert nem tVIelus ? Mioden kormaayzati aktat i^liatliat ala- 
ir^aval, de ki van vonva a kamarAk itelete alol. V'eto-joga van, k©t- 
azerelnapidhatja akamarak tilet<et, feloj^zlathatja egyik kamarit a masik 
segelyevelt yemmi tttrveny sem kOti miuisterei megvila^ztiaaban. semmi 
tiSrveny nem tiltja el. bogy k^zvetlenul a nemzetliez forduljon. Nem 
eleg-e ez, isDietli Arzeni*, bogy jogosult aggalyljal tekintsenek a 
kOztAraasig liivei az alkotmanyos monarchia ilyen iitinzatara *? — Batbie 



dm 



mOOALOM. 



Bt^st voiija ki bi»l<ile. Ui»t^ korlatolni ke!l h ve^^rehajto hatalom 
ttsitviuyait. Vajjon azert tcibb jonri^sult ambiczio czeljdt fogn4 
I kepezni az allamfn diiizes polezaV Tdbb alkabnas tert fojr iiyitm 
kivAlo elinek mflkiklese kifejteHere ? AUg hiszsziik Mir Aristot^les 
megje§r>'ezte bog-y demokratikxis all amok feltekenyek az egryenliisegre. 
Mibi'Iyt efcy pol^i^ar a tl^bbiek f?yip<^iiiclketli'tt'frazdafjsi^a, hivei sokaiiiga 
\ii\q,' luirmely miiH polilikai kmil<>>a^^altal, az Mstraoismiis s/amiizi^teiisei 
'*ujt«»tta. I)e ez nem azt biznnyitja, liojury a di*nr<jknu"zia tV'keinek meg 
Hzorotjsabbra buzana vonzu bata^sal vcitna rendkivtdi e^'eni}<t%ek kep* 
zewere. Mi azt hisz^ziik, hogi^' a ket czelt melyet Arxen?* in«^a elc* tftz. 
egyfelol az allaiaelet lej^magasabb polczAiiak hatalyosabb biztoHitasa 
a hatalomiiial valu vis.szaf^esek elleu. uiaslVlul a ti.szta demokr.ic/jaban 
a lefrjtdib idoniek en'*'nyesiilesi», fdyao valami, a mi efryiiiust kizArja, 

Ket.sojyrteleo, hojfv a koztarsasai^i elDdk tVJeliisi^<''^neIkdliscge 
8 feloszlatani jo^si nly attiibiitumok, mt^Iyek cnak aikotnianyo.H monar- 
rhisikbaa vaniiak htdy^kim. inert ha az elniSk a titrvruybozoi ti^stfilenol 
iiyeri aiaiidatumat, akkor az a jo;^, hn|:ry a ttlncnyhozo tt'stiiloti^t fel- 
oaziathassa. annyi, mintlia a me^bizott rinokjUb atria aif*|^biz6jut. 

Neni ttrj' ^rtt^biiezte az 1848-iki alkutmaiiy svm az ebioki jogo- 
kat Az akkori alkotinanybizott»i|? eKiadoi Jelentese szerint az elntSk- 
nek nem adatc^tt batalom a tfirvenybozas felett, ellenberi a tftrv^ny- 
hoza.H teljhatab)TntiiaI iriidelkezett kozej^oi felett. Az olnfik Hohasein 
fjilCjrt'szthette tVl ei^y pillaiiEitm seni az alkntrnany os a Mrvenyi^k 
uraloi4t, egy huve!yknyi trriileti^t ^Piii itlejironitlit'tett el, sem babon'it 
nem Uzenhetett, szerz<pd*^.st vegro nem hajthatott a tiln^enyhoza?* 
b<»zzajarulasa iiolkul. Nem vezenyelhette szemelyesen a teu^^eri en 
szarazff^ldi badsere^et, nem iitnezhettt* ki a tole fUifj^o mapraH tiszt- 
vinelfiket f^t*akis ministertaiiAesban, A 48-1 k torveaybozas ve<arletekig 
tinztelte a nemzeti ^ioirverainitast, me^r\'ala,situita Daiitrm eszmejc^t, 
ki vilagosan kifeje^/te egy beszedeben 1793 nrnjua 10-en, liogy m 
v^ffrehajto batahnat a iiep kell hoiry vdlaszsza, nag-y batalnmmal feK 
ruhazva, de najfv batalnmmal etIeii?iulyozva is. 

Ma^^it az elniiki tisztsej? tartaniat in, melyet a 4^'iki alkol* 
mAny-terv szerzoje, Dufaure (It evbrn uUapit^itt mejf, ais aikotminy 
nei^' evre koHatolta, Az Ef^yeMult-AUamokban is ne^^y evijK" tart at 
elnfSk tisztnege. Svijczban cnak egy evig. Francziaor^zag elleiiben kS% 
evre IxoBwzabbitotta meg az eln5k mandatamat. Mar mnst e septeniiartia 
mellett. ha a kepviweKii kamaia egy altalaaos vala^^ztaa iitan f»ly t5bb- 
Meget eredmenyezne, melynek politikai programmja ettenkezik azzal a 



moDAi.oit. 



307 



I 



kozepszerftgpjf lehet, a franczia koz.tAriiiBigbaD a hataskftr feleU'itleii' 
sege mellett allaridu csapasnak iievezi. De leliet miadketti* az mte-t- 
menyek ttvrmesjietebdl me;^okolt fejlemetiy i», melyuek ki:^zfimbd»it;d 
batisa az allami hatalmak eg^TQ^iilya Bzeoiprm^jibol sok^zor klv^natos 
esi ohajtand<> is lehet 

HtHzen taboulaye ug^yanezt eszlelte az amerikai demokr&essia 
rletebeo. ^A v4]a»2tasi a^^itatio mellett — utry numd — az elnOk 
mindig ki van »zemehe mej^ a valaj^ztas megejteee elott. Az alkudo- 
zis^ok kozben tnindig megegyeztek az eln^k vitasztasira votiatkuzolag 
meg a vilasztAi* elott es az iitolso perczben csakneni iiiindig egy 
istneretleut latiiiik feltiiiini, a kit mindenki eliVi^^ad, mt'rt ^eukirt* sem 
vet iirnyat. Igy Pierce a harraadik szavazasnal valasztatidi meg s a 
ki b?gjiibbaD meg volt lepve e valasztistol, az maga fiereo volt 
A pArtok kdzdtti megegyi*zes sztikseige teszi azt, hogj^ igy Uvulitsak 
el az eln5kseg^bol a lepfkivAlobb erabt^reket. A kivAlo I'tuberek mindig 
8ertt*ttt'k neinely embeivket, legalabb azokat, kik az irigy«egiiek neve- 
»ett repubiikiftUH i*reiiyiiyel bimak. De ogy ismeretleu senkit sem 
aeTtett. fla egy uj iievet ejteuek ki, ki loiiot ra irigy ? Nctu iivmerik. 
EUeuben iJKindj&k ki egy kitdnii tAbornok» egy befolyiinjs ember, 
mint Webster vagy Clay nevet, a partgyfilolseg es a szemel} es felte- 
kenyseg mmdj4rt tVltamad Igy aztaQ a jeluiitekeny poUtikusok az 
Egyesldt-AllamokbaTi le is mondtak arrol hogy a/, elniiiksegre jussa- 
nak. Maguk helyett ir?meretleaekt?t valaszt^itiiak meg, bogy ok elsd 
miniaterei lehessenek az ismeretleueknek. Ez ^ulyos hi ha ! 

Am a belyzet ma sem valtozott. Gyozelmes badvt?zereken kiviil* 
mint Wasbiiigtou, Jaeksoa, Grant, az elsoreudil eniberek ritkaii jutuak 
az elniikaegre, kliliinrtsen hii a politikai harezokban tehets^giik es 
kepesisegiik altal kitiintek. Calliouii keuytelen volt atengedoi belyet 
Polknak, Clay es Webnter mellozve lettek Harrison e.s Taylor miatt 
8 csak uJabbaB is Blaitie-nek vissza kellett utai^itauia a jelc»ltS6get. 
mitel tudta, bogy^ uoto mehetne kereaztlil Egy amerikai pubJiczista. 
Woodrcjw Wili^oii maga is bevallja. bogy ,a tokelet+'s politikai jelen- 
tektelenseg az elso kvaliftkaczio eg) ji6 elniikjekUttiil s inindt'n ligye- 
lemre melto karriere egyt^nesea keptelenne tesz a megvalasztatasra'. 

Mint mar moiidottuk, Arzens Allispontja az, bogy tiiivel az 
emberek nem aLlanak hivatAsuk magasUttaii, tehM a bivatist kelt az 
emb^rek magaslataboz szabni. Mis szayakkal. meg kell .<«zabaditaui 
as &Ilam szekeret attol a bolt suly^ol, mely balada^aban gdtolja 
Csakhogy sajatsAgosaa alkalmazza esst a tetelt. a mikor azt a ktivet- 






v^^m Mi^^mkmf mm 

■ T -rn MIMfl llftJtllBlirtt i Ulnff^OyllMis 

iMHiitdnift* III ti t/iUi Ittfffi mgu tim^ 

MitiM AiHik t/tf?AiiyliiHi4ft vigleieldf 

JkifiiitMii klff^ti^itu ««tfy hf»ii««Si|^h«<ri 171IB mAjtui lO-m, bo^ i 
||«0(<> liMfultiiMl M tiiV|i littlt litiir% vAImkhim, iiAicy bmUJiiiitiniil fel* 

II^V'WH i»»t^ri<lj«t, MMlNiirti m ivvlii^n MllA|iUfit1 i]ii*|(, ax ulknfniiny 
>^ -<f^tiilU \i ICiryHMUl-Albiuuklittti U iiri^* evt|f tart az 
HvdJoitiaM oiMik t«iry tVvtif KraiicaiaoirHxi^i; t*Ut*uben kit 
1 1> M liiiiiintai. Milr Eitii^t '« Heptt*iiiiatu.'9 

J ial4iu*M valJL^ztjfts^ utati iily t5bb~ 
^^v«ttti«^i^v<^iiik«4 iu««l^ui'k iHilittlcm profrmminja eUenkexik aapukl a 



IROOALOM. 



aosj 



p&rteval, rnety a» elaoki^t vatasztottii, e% iit(>bl)i a HepteniiatUH lej4r- 
tkig kenytelen lesx oly ministerekkel kormanyozrii, kikopk mwtei 
nHenke/,nek az rtveivel s kfivetkezole^ ax ot hataJrmira sesitrlt p&rtoviil. 

C^y hh'/A ArzeiiH. si'ilyos ar^^iimeiitum rz az plu()ki maDdatum 
idojen^k m\j^' evre 8zillit*isa h a rnpllett, hofry valas/iisa csak az 
I'lj kamarak oHszeiilf'siVt kfivetit oviien k^ni^tkezzok bi\ Az<mbaii ru»m 
pjje8zen tudjiik, hu^jyaii tartja czt kaviheNSnek. Kyy (Wi interreg"miracit 
akar-e, mert ha nera, akkor hasonlo sj^yakorlat mellott is eliifiirdulhat. 
hairy ^RT ^*^'^g" It'^^alabb az fij kairiarak tribbneice s ass abbol kikf^riiJt 
korntany mas pruerraiiim abipjan (og illlaiii, tiiint a/, a part, nudy az 
r'lntikiit pnlf*zara i*ni*^it<\ 

Kz a kfintrover/Ja nem menilhet fel az K<,'yeKult-Aliaoi(»k eLufi- 
kemd, mrrt n<^ki iiiejEfvan az a jo^a, ho^y t^ajat e^^z^lt>i Kzrriiit kornm- 
nyosshttHsorK Kikorhrti u^^yan minist^^rtM tana(^sat, do neni koteloM a/<^khnz 
afkalniazkcKlni. In»e tehAt i^bbcil a szernpnntbol jo^kore mt% s<»kkal kiter- 
ji?d*<^bb mint a franczia kJi/tarsasn^- <^lnfikt't% habar viszmit az ame- 
Hkai alkntmany iiera trnf^edi. hr)fry szerzod*>wekre l6ph<>Hsen kUlalla- 
mokkal a nonatos ta^jai ketharmadanak bflei»|^'t*zese nelkiil A «z6 
sEoros ort^bnf^ben a m*natii8 az tf^liat, roely kiilUgyi bizott^^a litjan 
az Eoyesijlt-Allarmtk kuliip^yi piditikajat jranyozza. Azcmkiviil az Mtnik 
fei f<eni owzlathatja a «'fm^reHsu^l, Nem kot-cHi^zbeti ]iia<rat titokban 
senimire, mimi a .sf^natiistjak tudomasa nt^ volna, *\sakis alkiid*jzasokat 
foK'tathat i*ii eKikeszitbeti a szerz<idu.si?ket, de azut^'in kiizb aznkat a 
seiiatui^sal, mplynek absfdut joj,'4hoK UirtojAk azokat holybcn bagyni, 
visszavf*tni va^y m6dr>sitani : s a Mi'natiis t"eltfVki»iiy(*ri tirkijdik i? jo^ai 
f^pse^ben fart inati, snkHZur mp^ a v**i;rt'liajt6 batabnn ultal tdvallalt 
kiitolezt'ttsegeket sem vt!V(» (i^'y^'lcnibe. Xevfzete.scu mikor (irant 
tabomcjk aliirta a domiiiiqiu^n k5ztursa,saK ajuiexiojara vnnatkozo 
sajensiidei^t, egy kill5n je^nizokonyv altal szemelyos kc5telezettseget 
vallak, hiiffy mindini beffilyikHat latba veti az Pf*yoz*5ej( ratiticalisira. 
Ks Hzavat is tart<itta, semmit simii rnulasztott el^ hr>fry bebizonyitsa a 
sonatus v\i\tt az uim<'xii» «'Mr»y€tit. A vp^ebajto hatulom luioden ere- 
jt5it mozEjasba hi>zta, di* iiiog-sem fry<'^i«hette im^g a trtwnybozo te^- 
tiilet ellt'aallaHAt. Arra niAr nem Vfdt befoly&sa, 

Kfiriilbelul baHonloan all a dnio|L,' a HvAjcxi kdztiifHasij*^ olnci- 
kovol in, a ki kifelc pm bpfnle k*"*pviseli a nenizett^t, elsci bplyet i'oj^- 
ial v\ a nyilvaniiH szcrtartaHriknal, fogadja a kiilbatalmak k^pvi^eloit 
biawjuyos uiiiif»pelyes aikalmakkfir, mint a mdyen iiie^'bizo leveleik 
atnyiijUsa, de a rendes kiiliii^ryi e^mtk<^^e8eket azert a kiiUigj^minif^ter 



31 Q 



w'md s a kiUpolittkai kertlt^sekbei] u federalis ranai'H (I5nt. E,» .nem az 
elnlik, sem a w7,«1vot8ei?i tanAo.s neni o.syJattiatjsi fel, sem nem najMil- 
hatjn t'l a s/,c1vet80g^i g'yfiU'^sf : (Tsak vz van Ijivatva sTiiTzildesok m<**;- 
ktitesero, h umazfiknak nem mi veti>j<>ffiik nines, hatamzataikkal t^/em- 
ben Mint cMiiliti?ttiik, az i>lii*ik mandatnma h Svajcxhan c.^ak f^y evn* 
»z6\, raegft*li*l*ieTi Mfmtesquieu fi'lfo^asdnak, a ki szprint a rHvUi leja- 
rat^ tisztHOfjek a kOsstarHasAi^i forma S7.(^llemi^hf*n tryrikcn^znek. Rnnek 
ellenon^ sr^m SvAjczbaii, st'in Aniorikaban nrm isnierik aznkat a 
veif-fieti'H kn'/.ij^»*kpt, int^lyeket kabinefvalsaj^^^knak n(*VL'/ni*k s melyek 
Francziacirf^ztij^bau nty f^ryakraii veszolyoifitetik a/, ei^esz f>rsza;;ot. n,'- 
hAny eiubor ainb!<'zi/»ja «^s tinz«i erdeke miatt 

Ej*^y mas fil^^i^ kt'Tclese az IHToiki franozia alkotmanynak a 
a mitustfriirmok HzmT/.t-sfnii-k os hataskilrraek '<<zabalyi)zatlaijsu^a. 
Ezt a oiiilaHZtaist luej^ rrtvm h*lifti*H voliia az 184H.iki alkntmiuniuiJ. 
mert a kfiztArsasaif i*liibk«* akkcir t>li»b'is vi>lt, htilntt jeb^nU»jr m*ni az, 
Anijrbaban a minisrorek a vos^rehajto hatabim vab"»H3i^(»8 fejei, aauak 
e^esz feb*b>Kstij(inTL FrancziaorHza^yban invannak^ kik odaig mounek. 
mint Dupriez a axt az ebuelefet allitjak fel, hr^^^y a vej^rehajto hatalniu 
nem is a [larhmjenttol fftix^etlen f<Mjy<'/o. ile ukaratanak alavptelt 
kozpp. Flhhpz a nczothoz t^satlaki»zik ujablian L)<»sjardiiis is, a ki sze- 
rint az tU lam ban csak t^jtry hatabmi van, a k*'']iviselHi katnara. Ez ti*hrt 
OS akarbat ndndent. m<jdjnban all a vef^ri'liajto batalmat ukdso san- 
cxaiha kfTjretni is, ine^ta*;adv4n a k^Itso^vettVs mei^szavazibtit. A 
Heuatns bazzajarnlasa nolkiil jo|(cisitva van a ni*ki n(*m tctszii tftrvr- 
nyekel ni(*Lcbiiisitani^ miii^ta^advan a v»>fjr*'hajtasukhoz szuk«o*feH 
hiteleket, Szoval a kepviselcii kaniarw az. rntdy administril i"^s koraisi* 
nyt»z e^y^^Kt^fre. 

ElmeletJieti niindez igen ^zept-n fest. d»* a valosag^ban nines 
^igy, « a fiarbiint»nfi koiinanyrendszenii*! lebt»k'tlen is. A mi azouban 
hataroziittaii t'llcnkpzik az allam kbztarsasa<;i tVirmajaval, az az, bogy 
a ve'rreliajtt* hatal»mi e^xy fiig'g'etb^n os tVdebisse£»'ni'*lkiiU forumra 
bMcassek- Sziik^ejjr uelkiib utaiizasa ez az angul monarciiiinak s oly 
cMinventttinalia Hxabalyoknak, meSyek nem ei^ebek mero lictidkmU. 

De mejc tnvabb raentek az an^fol parlatnentarismus utAn/^a^ 
ban. Kiindulva azi>n alapelvlx'U, liotry a torvenyliuzoi bata!omnak feke* 
SBiSare m ellpnsuhnr>zAsra van sztikse^i^e. ktH karnanira ijszt<jttak azt fcL 
Miut4a ezt mcgtettek, sziik.s(i*?eKnok itolti^k azt is, hof^y egy eros ea 
nig^retJen ve^rehajtd hatalmat alUtsaaak a tcirvenyhozo te^tiilotek t^le. 
Ezt Is a hatalmak meg-osztasanak iirilp^'e alatt liajtottAk veg^, Cgyde. 




IKOt>ALOM, 



all 



ki illhai jiSt, hogy egy i!y vrimvn mfc^yrcvzeU ve^^hn}U\'\mtnUm 
nem fo6f-o ma^a is bata.Hk(^re kisjcelesbitosere tfirekediii. ha e^y kin 
naij>Tav^^^its hajtja? Tohjit mrjjfteri^mtettek a kamarak oli'ift (V*lclfif* 
mrni:stc»ivkt't im. Ekkepon fis/tf»tMk riioj^ ^ trimiiyhoz^Vi IiatuhKu ijtaii 
a vpq:n»hrtjt('» haraliuat is. nii*^'- utnljara az all am ban miiificii <^rot meg- 
g^^iin^ti»nt*k 

Kmk'keztet e« arra, a mit Ri-njaniin ('(instant a kartha^oiakrnl 
moridott. m(k<ir fijiy jflli^iiipzto nk(?t, Impfv pjjryniaMJtan teromtoUok 
mp*f a suffitMkat. hfis^n hatart sj^ahjanfik a ?«r»nariiH :Mi>l«3krrtf7.iajanak. 
aziitAn u azazak timafstU, lirij,^y saroklma tartna a ^tuffibikat. rnajil az 
ntiSs tanai'SfiT, lioLry !uoji^fokez7.f» a s/^^znkat, 

AiY.enN nv'AHv itt rnejiriiit az, iioi^y a kflztArmassa^ elnrtketol 
filg^/i minii^tiToknok vissza kri! arlni alkntniaTiy()s szahaflsa^iikat i^ 
bixtositani fii|^^t?tk'iis»»t»:ilkrt a'/. jiIlaiatV»vf»l szornben, s lio^y «*kk6p 
a vojrn'liajto tintalom a tiitiuHt<«rek keziMbi' menjcn at, mjutHii a minis* 
ti*riuTn<»k szi'rvi»zt»t<* ntnni iiioflo.sltast sziMivtMlett. 

El k*'ll if*menii. hf>ijfy est nem r'lj ♦*Hzmr, XV III. Lajos cliartaja- 
val votti* kt'/,detr''t, s nem im f^irradfilmi, niiTt oly iioUtikiisiik npzp- 
teit toltuac**(»lja, kik n<?m v*iltak ri^imblikamisi >k, Bt'iijamin i'(»nstanf 
^^ Cbar^'auhriaud talalkn/tak a k*iranuiy'/ati pi^litika e krnb'*HnlM^Ti. 
Azutan rasiTiiir fViier. Tbier^. Broj^lif li«*rczf|Lr a Jl'lliu^i inunarchia 
ftlatt nu»^^%*alfisitani is igyokt^ztfk azt ravid kurmanyou letiik alatt. 
Broglif" heressefj 2't iH- niulva soni miktositotta »^ tAr^^yban nf^zetcit. 
Mejf ISOtKban is« azt irta. hoji^y a kiraly es n neinzet kfi/fitt eg>^ 
minb«tf'riumra van syjiktie^', mi'ly a vi*jn*pbajtii hatatmat ^yakorolja 
Oty vonrebajtVi hafalnm c"/>. nvHyt*t a kirAly v:ilaszt» s a kaniara jpltil ki 
Egy ijsrazjiii. kfniiolyan f<*leir»s veiaT'*hajt'»'bataloni, a niply lua^^a knr- 
m&nyitz. iiii;t a kiraly. ThitTs liin-s fonnulAja szerint csak tiralkmUk, 
neni k^irmitiynx. 

A ilt)I<7fik jeli-n allapitta HZ(*riut azonban. olleiitetben a forra- 
daltmi (Vta irlisiiuTt elvekkfvl. a torvni\ Imzn liataloni tii. exeoiitiva 
fu^i;'r*«»' alatt van. Svmi a [larlamt^ut tai^'jjii iniiiyozzak a miriihti*riitm 
politikAjat, haiiem a minisieriumok f<*§ry«*ltiir/jk 6s vezeaylik a tobb- 
B^get. Pediv: a dolj^ok termeszctos rt^ndje epen nn>*^ff>rdit<)tt. A tObb- 
fi% ta^jai t*z hUi szerirvt mindi'n yfondolkodAsi r»s csf*lf»kvp«i szabadsa- 
giikat t'lido^MHiitik. Lr k«'il mfindaniuk >zein*^lyr8 cfszmeiknJl, frd ki'll a I- 
doam«tk azokat, a kabinct javara- l>e rz a foltftt'l niiiifion I'selekvest, min- 
d«*n fir^^;(*^tlenHe«^^et mt^j,dienit bi'auok. A kormany sorsaliM vaaiiak k^1tv^^ 
a»t taiuv>iratj!ik vakon ndndea tiHtf^ben e» lepespben, bAniii legyen is a«. 

21* 



312 



IRODAXfOM. 



Arjtens elott I'lleiikezoen az lebei?, hogy a trtrvonyliozo tmtii- 
letek. hii ejo' javat*lfttot me^itatnak, mit «e t<3rt>(Jjenok azzal, hufsj 
szavazatok mily t*rL*dni6n>Tiyel Aiff janii a komiirnok fen!4irtiwa 
v!i^' lucfjjbuktatasa siZfiuponijaboL Altbnn hUja a parlamunt fii^y^et- 
len»c?^tint'k e^'vetli^n bizt<i!iit4''^kat. ho^y a k*'"pvist4uk l»?lkiismer»*txik 
s^erint szavazz^nak, niit seni gondolva azznl, ho^' ez luily kovet- 
kexmenyrkkel jarhat a miniatfM'itimra nezve. Csakhoj^y ex luejy^int 
ellenmondast fo^lal ma^'i'vban azt^kkal a praomissakkal, nielyeket epen 
a k*irtnany/.at till and osilga urdekrb»^n fejtrtt ki oli'thh k(1n>Te iiai» 
ln'lyeiL \ iijjoii lehet-e o^yirU'jiilnj^ a vr?};rfliajt<> hatalom tf'inenyes 
atfrihsitninait kiivotelni a kfrnnariyok fszamara. » u^'vanakkor orvnsolni 
a parlanieati rfiidszcrrel ^ziiksc^kep egyiitt jam bajokat is — ek'ittiiiik 
ijsrt^n ketsege4*m*k tetsztk. Touy, hogy Francziaorszagban niinden 
miiiiHtervaltozuHiial euytittal a kiirmsinyzati pcditika is raciikabi* vjilto- 
z'lst szt'Dvi^d s i|fy az t?liioknt*k i*si'tb*j;f k^'^t e^vniassal rinuilok<*^ye- 
m*st i?llonkf'zf» p<*liHk/ih<>z kell hozzajarulahat adnL Ue ez eppa a 
t't?lelt>sse{jni4kiiiisi*^ kifolyasa, a uiit Arzens Qem Latszik ii^jyelembe 
veuni. 8 ha AiienkTibaQ me^foniitva van, B ott az eliiilk nem kor* 
maaytjzhat j*ajat nc^zetei es partja t^lbniere, ennr»k auLfiryarizata viszont 
az, hojjry ott HA (Hnlkvalasztas ae^y evre iaL*i,f>^zabja az H^M*HiUt- 
Allamuk pobtikujaiiak et^^ei^z iraayiVt MindkfH rendszeniek vaiinak 
nrzetiiak szi^riat trtk<'dotleaHe«irei. df niiadefO'iket csak a ma^a szenoj* 
egeiiizebeii U^het megliiAnl. 

Az allami ftihatalom kiibinvalaHztAsa a vegrehajto hatakmitdl 
s a tr»nr*mypk kezileinenyozpsi jtii^^!it<>l a oz utobbiEak a ininisteriuriira 
rMhazHKa. roely t^kkrp, baf^ar a kiriiyi batalunitnl veszi ererteU't. ile 
finallu lettt'l bir, tiiiiit Uidjuk^ Constant Kenjaiiiia fi^zmvje, a ki utan 
Chateaubriand vn Prevost Paradol fejtoj^ettek U|j^yaxiazt az elmeietet 
az 1814r-iki chiuta alapjiln. Arzens alkahaazaiidonak tartja azt a k6t* 
tAr»a84<;ra in, lin fL^jteg'etesei koakluziujaul e|^yi^ue»en azt allitja fel, 
hosry :i mhiistprt^k &ajat u*'viikbcD irjak ala a veitfrehajto hatalom 
miodea rendt'Ieleit, 

Utolso so r ban azt a kertlc^t ilOnti el, hogy vajjim a mbdj^terium 
meginizie-e telji?H fil^'^'etlenneget, va^^y pedig ala legj^n rendelve a 
torvenyhcizo hatalomuak. Ez utubbi mddozat, niely Svaj«zbaii (•» Ame- 
rik&han is el van IVi^adva, ('ondorcet oezete. s l>4>^-ban Gre\'y sze- 
giiiliiti ismet Mzoszolojava, habar ma is inog sokao forradalmi taaiiak 
tartjak Arzea^i elcitt ege^zen tt!rmesz«?tesnek latnzik. ho^y a vAlasz- 
tntt kamarak a ^oiiveraiiiitAs mind».'Ti attribwtumat niagok gyakoroljik, 



IRODALOM, 



3i:j 



« mivel, ii«r>nuond, a yo^rehajto bataloiu is bi'loWk en»d. lehetetlen 
iagadnj, hf»^y e f»1Mtt in ok vanriak hivatva orkodni. 

Erinti metf a vpjcrehajto hatalnni oolk"i»^iali!* szenezet^t, mr*lyet 
EsnipiiiH m»m holyescl, inert az sziikseg-kop taiiarskozo testiilette \k\- 
nek, melyhen a t5bbs6«yf diintene. A tapanztaJatok, nielyek a (tirec- 
torium t^rtt'ueteb^ii merithet^ik, n^in Lh szolaiiak a collegialis szen^ezet 
mellett. Ar/,ens aKuuban nvm tartja (♦ tapasztalatokat r*^pszen mefj^y/i- 
ztiknck, y \wm ^'tuidolja li'hptetlennok, ho^y ng-y komoly kisprlet a 
colle^iali^ kornianvzassaJ ♦^fr^^szt'ii wiAi^ i^redmenvekre v(*Zfto(_*. 



„A tofv^nyhozo hatalom.*^ 

/>r, Balogh Arthitr egyetemi ma^iatanartdl, mA l<5rvenybtixc> 
hatalom" czlm alatt, Polifzer Zt<\gmond kiadisaban nuiitegy ketsz»/. 
oldalra terjt^dn kuti't latott uapvUao^iit, inely szamottevo munkival 
gytirnintyA politikai tudmiianyos irodalmuukat. Nog>' fejpzetb^^ii fog- 
lalkozik ebbei* a szorzo a tiirveayliusto liatalum nzervozcitevel ibeb*- 
ertve a ttlrvenyhozAs k/Sxvelleii es ktipvinek^ti alakjat, ut6bbinak sxer 
TCxetet. az also- es fid.sohaz og-ybealliti^stAt, a ^zavazatjog- fehettdeit 
es a vilasztajii eljarast, a ki"pvi8id<!ii tuiit^tio jidk'gt't es tar tarn at . azatan 
ugyaaenaek hatasktir^'nel ;tOrvcnyek, kolt.HegvetuK, a veg^rehajto bata- 
l<3m ellenurzeso s a tiJrvenybozo szerv eg^yi'^b feladatai ea kivaltsagai, 
a ti^rvenybozo szerv ket A^aiiak viszonya, a pariaiiicnt beb'Iete stb.) 
v«gre a pirtokkal s a tluvpiiybozo hataJom viszonyaval a t/lbbi abaru- 
batalQiakhoz. ItaadiUHul img egy fiii^gplt'kbea tar^yalja a poljtika mint 
tit do many j c 1 e iit ose ^(0 1 

Mint latszik ebb^'il, ib*. Haltj;,'b Arthur, a kitGI foly^iratunk mar 
TBg idu uta kbzdl maga^ 8ztnvuaaiu fejtt^j;^eto^eket az ^amtudi>uii^ 
nyok ktlrebril, egeszen fel<1Jt4i azt a tt'rjedi>bnes aiiya^ot. melyot a 
miKlern parlami^ntarisnms L*liiiob?tt' nyujt a t<5nenyliuza.H fuucti«jAr6l, 
azerrezeterid es alapvot** ktrrdeiseirnl. 

Felciszta^a tekiototeben ejjy-ket kifogji?* vulna teheto Balogh 
kCnyve ellen, de nem orezztik magtmkat ^Ancsra jojroslh'a, a mii'-ift 
neki sem sikfnUlt niindim teklateibon sKabatosan vezctni le a pobtika 
eltiielett? ahiptoteltiit, Szij4:i>ritan Hystt'matikus, a mag^a eifj^segeben 
orgaiiikiis iimiikat, a nielybrn az egyet* reszek ths taiiok 8zorot*an 



i 



314 



IHUClAl.a]|. 



iUcssckt-^ki^k bfl*^ a iii*"»;vont kervtekbe, alit^ tudunk i^lkepaclni 
egy politikai tiinkfinyvbi*n, mt4y uiig eiQ'ie]6\ 112 Hlhim fo^alma i»p<?- 
nnlativ kifejti^HODek iiiutikaj:i, masfehil mej^is a/ nfhttt ti^nyek i'» jeleii- 
segek indm^tiv elemz»'*sebul indul kt s \^y folytoiKK* kozvi^tit^sre 
!(zaml a ket ellentates mads^zer krizt. A politikjii ttrdrimuny iiiai all^s- 
poutja — mc^' mindijj: nt*m tudta kitepui j^yiikeivit ax allani' 
plulDiiopbia abstractioi talajabiil, s a^ert kerast a tapai^KUlat renyei 
ntida^oj* ii^azoIAsiit mmdi^ a tudnmanytnsan mej^allapitott tt^r lek elvoiit 
kritikai inertek*''ii*d. Ez e^y kis*n' rhabiiin-szorii ohi ecck't'tikiiN mirnka. 
Miert kelljen az albimoh*t rm«,'y kerdfvsei es pn^bji'miu rm^j^'oldiHara 
concentriih sociabs enik annyi korszakos megnyilarkf>ztiKat u kathi'dra- 
b5lcsp8/*g cgy-eg>^ szeraublf}k-huiiyoritib*avai pliUni ? Nag'y es IVintos 
pnlitikai reformok czels'iiori'iso^p feb'tt, a mdyt'kot a kfizszilks^sf a«4* 
zadt^s iiyomasa, a ri^^uizeti i*\et molvi^v^cs ethikiija li07. nm^'iival fri- 
8stinrL* — mmok a rt'ffn^tidiini, a k«1tek»z(i ^zavazib, az abnlanns ^za 
va7.atjug'. a vote plural stb. jditf lL*h»*t t^gry-ket ftilvt-'tiHt aHabimm 

szcmpuntbol f<)lt('tb*ii kritikat mondani, a nrlkiil, Uogy^ I'tmcrt't alkal- 
mazaj^aibaa ismerm^k ast iiitt^^monyeki^t a rielkiiK hoifv nie^' tudnok 
itelni a viszoiiyokat. a nep jt*lletn6t, i*rk5lcai t\H phyt^ikai sajjitsagait, 
tradititiit, ga/xla-^^^-i es culturikb's allapntsit a mtdyr«Sl szo van* Mit 
tanidliat ily elejtetr s a profei4sii>iiaIis osalhataihuisai: tekintelyt-be 
iMtdztvtrHt vekniii'iiybid az JlniHu goudfilkoza,H»al moj^ 1111^*1^ nem barat- 
kozott kcifidd ntivt?rid<^k ? Le^frtljebb i*gy-kf"t tetszetos ari,''unieiitumot 
(3 iisEtikn ^\\kT opportunism Ui^t, mely a pobtikat elet tiiaj^asabb po.^tnla- 
tumai irint skt^pszissd tilltj ei lelkiH. 

Sictiiidc riietfji»^fy**zni, hogy' HaJo^h tbcserpudo uvatos^ag'fifiil 
tartja mi'^ a nintr'kt't rbbul a fszempontbol is, vi*izunyjt\a Demely 
re^ibb poJitikai tankcbiyvt'iiikhez, Kbben <dy nyomdukat ki5vet. 
tnelytdl midtaa v^rjuk az liliamtiiddraanyi nuMhoduH ifviikcres ujjite- 
rrM¥ttest't ejry^'tPini kathedraiuknn. Viligus oltiadasa ab^ hapyy vala- 
nid b'lidc'b^tlcniil a tom'nyiinzisi pobtika, a rrtrvonyhozcVi liatalom 
fiinctioi terjedidiuc's anya^abol Itt-ott inkabb tiilziUbu menu ivszlete- 
zesot hibaztathatn<'»k, mint p, o. a %'i^grL»bajt6 hatabmi elli'iiurzrhe e!?2' 
k^zeit tar^azo fejezftben. a hoi az interpellil^si jojftol lenyegile^ 
epen uem, esakis techuikai szempontbol kUi^ubbz^i j* a mi parlameiiti 
rrudszeriinkben ismeretlen frauczia „qiiestioD"-t i?* belevtinja fejtej^e- 
tesei koreb»\ bolott a ketty kiizt elvi mrrfkiilrmbcSzti^tesnc^k iiiiirs helye. 
VifiiZuDt azfuilnin a kervimyezosi jog^ot nem tartanuk e lVji*/j*tbe vaJu- 
oak* mert az, mint 4li»mp(»l^i jo*<, t<?ljest»u fiig^ctieniil all fenu a 




S1& 



t5rvt^iiyhoz6i hatalom h7.<> rvexetetol, s cxelja es aUpja nera is a v^'^gre* 
hajto haTalom eliencirxesp. 

Ur^jmikiLsjibb hibanak lehetue nevezni a tiirvenyhozoi sxerv 
UifjTievext'tt kivalthaj^ai fejey^ete ida fojjflalt kul^nbozo functiok me|f 
nem feielo cMoport'^isitasat. Nom fog'atihatu el semmi sziu alatt, hogy 

r A tdrvenyh«>%!i.K tjit^jairiak igaxol^ti a parlannnit kivaltsa^ai koze soroz- 
tassck, valaniiat a t::.ct»k kiz^Lratiaa nem- Kzt-k a torvt^nyhuzas legilis 
iii(ikiMlesrn<*k oly kit^^fV^zitu cselpkmeayei, melyt»kt't telje.sc*B iiorm^- 
lisaknak kell i^Lsmi^raiiak, mar C8ak azoti nkbul is^, mt*rt senki lin* 
Kia^aval sziMtibea kivaltsaf nt nem gyakorolhat, a trtrvenyliozas tajyjai 
imdig miii^'anak a tor>vnyhiizaaaak reszei. s ig-y a tiirvcuyhozas e^ak 
Onnta^a tolritt teljesiti ax flleiiorzi?ht ox esetekben. melyre hivat^sa, 
fetadatai cs sajat Huuveraiuitasa sziMii|HJntjub<>l telji'sen juj,oKsiiva van, 
De ha e fcH'o^aH heiyesst^ge eUeii Jieni is vuhia olienveteH tt'lit^to, ml 
eitelme volna akkor is, hogy szersco kitliin cMJportoisitja megint a tOr- 
veoyhoxo .szerv ^^ajAr tajfjaira vnnatkozti olyau ni4s kivalt^agait, mint 
a mino a nnHitebni jd;^ V 

Kemi egyoklaliKsa^fi^t kfll ronMatalnank Balogb Arthtir reszerol 
egy oly ftmtas jo^ targyalanAiial U, a miiio a kriltsegvetrHi jog, mely- 

1 nel nem tektet eleg «dly^ a t*xazados jogfejIe,^ben gyiikeresto princi- 
piumokra. mint a korona en uerayA»t kozt vivott hosf^zli kuzdwlraek 
eredmenyeire. Nem Ls li-r^zi vizsgalat targyava a kormaiiy feltiossege 
ysserapoatjabul a kiiltsogvctoi^en kiviil tett kiatlfisuk trkiiitrtehtMi meg 
az 6jabb alk<»tmauyreiids^xerek neriRdyiki^ben ii* megallapitott biiiiteto 
Hanctiokat. Nem emiiti a ai'inet bimdalom ket-even budgetrendi^zeret 
s eg^altal^ii a ezel- «s jiigszt^rfisei^^ h'mju kettoh azirtjc kuziltt., mely 
a puHtikai elau^let ps a ko/jr^^^ elb'ntrtes sKemp<mljjil>Dl emi'ikpdik 
e kerdet* njeguldasa ele, kiMe ko nay ♦.'den evez kereHztuI, 

A mai parlamentarismits atnieiieli kor^^izakat eii, elegedetleinek 
B24ma 8okkai nag^'obli aiiuf hiveie. I'j f^Hzmok, uj tdrekveaek i'e.szitik 
azokat a i^onvi^ntiunalis koieteket, indyek kdzrttt. i^zazadow fpjbidese 
kiji*geczodett. Ily koriilnu^nyek ktizt iwm az pgyiddali'i tiirtrnteti eiM- 
m^nyekbdl, Htjm iwm az LdnieJrt tdvKiit teteleibtU ki'Il kivouni a tiido- 
luauyos kritika bdanczat, mtdyet a feTinallo int*'zmen}ekkol szombeu 
alkalmazni akarunk, hauem a tarsadalom elii 8ztik.segb*teibol, a haladni 
Yagyan Ht^rkpnto oszttuicbiil, mely I'lj jelszavakat teremtt *» a regieket 
kiraeietlpiiiil stitba liiki, 

Igazsagtalaaokb'iuienkjvaki nem emtdnok Bakigh Arthur kt»nyve- 
nek nagy elonyeit: a tom(>r, Hzabat«>8 eltiadaBt. az urganikus att^-^kinteat, a 



318 



IBODAI^OM. 



forrisirodalriiu gwdnii en kmwrM fJs8ze4Uita.Httt m isiuerteteset s a 
szahad cs liberalis felfo^^Ast, mely rejee^eteseit atlenjri Mindea Igen 
hasznos VH gyjikorlatiaH vezrrfoualli iiunoslti dr. Balo^h Arthur muii- 
kikjAt uiimlazok I'lott, kik a pulitikai tudomanyiik iiKHJ^-rn szinvonalan 
allti kezikun>^'vc*l ohiijtanak meorisraeikedtii. 



A magynr penziigyi jofr v*^zerlonala ezim alatl dr, SKijLTCfhy 
Lehel kecskemeti ju^^akatic-miai taiii^r inasodik kiadiisbuii boesatotta 
k*5zre kezikdnyvi^t, melyi't jof,'tanul6k es iig-yvedi vizsy;ara kc^sziildk 
.szjiamra s/Ant. Nero akar verj*eiiye/.ni Maritika Fenziiifyi ja^raval. utJin 
a7. eifjew Hzakferliaknak akar tajeko^a^t rivajtaui, rnak a mag^'ar 
pewsEii^i szer\'("Z("ti (Vs auya^i }i*\r kiterji^df adatait kivwrya lebeto 
rovid«eg:f;el hir*,''yalrii. Fi*jte^ptii resze keves in a l.'i ivn* terjedr* 
iTjunkanak, i^^zaii di('>hnjhari. not a^^hol ti'dwafi^fis t<Jm(ir.sejT'jtr(t| vt»Ket 
vegig a penzij^yi iprazgatiiH labynntuHaln. Organikirn bmnyanak lelietiie 
p, o. tartarii, liog^^ peuzii^i rLMid^zeriinket kuldoilsen kilzjrijjjj vonat- 
kcizusaiban ali*( turja ftd. E/ a rej^K van le|:^f<dtiinubb(*n ulhaaya^olva 
Szis^ethy lutinkrtjabari, Aut^ztriaval vain kliz^s p*^azii^yi viszonyaiuk 
rae^^ lc*;alabb (Miiitvc* varuiak p. u. a kilzds aUamadusHa<,'okrol, az 
cisztnik-maiiryar baiikrol, a vamlij^yrtd ntb, szolu fejezetekbeti, ainbir 
ess utobbinai is nelkiiliJKziik a vamkezeb^si k<iltst*£ff*krp votiatkozo ri^aast 
s a«ok ata(anyiizasat, do mar a ma^yar-hwvat pojizii^'-yi pg^yt'zin^jny ker- 
de«e, a U'frvat'Szlavon-DalmatorHxajjr teriiletrn tVkvo allMnii inj^atla- 
nrikra vonatkuzo readtdkpzesek 4*:»"eszeii homalyliaii luaradiiak EIk*a- 
b«n t*b>uyt' a kezik^iiyviifk, bogy mci^iHimcrt^'t a lei^utubbi idobeu 
eUiallt valtuzaMokkal a penziifryi kcSzi^^az^atJAH term, l^y kUbiiiiiHeti a 
iKOsiigaz^ataHi birr»sag, a biidapesti atbitVlUf^'yeKii nHztYilyok .szerveze- 
BVpI, az allauii vaMj^^karak ri'Fiiniijaval, az aiiya^fj jot/ torcii podi^ ass 
iijal»b kieg^yozesi javaslatokban fof^lalt uj czukor- e» ^firtVi^yasztisi, 
valariiiiit szef^zbirtcalmi adiikkal, melyeket je^yzetben taij^'^yal. Ep ligy 
&2 dj uIIatiiH/iimviteb tiin-'eny (1897: XX. t.-cat.) is, habar rnak f6bb 
voninadKiii folcbj%(>zast riyeit Szii^erhy k^jnyvebeii. 

Mint a U^trz(> ontmyes ttirvpiiyek <'^s azabtilyreiidpleti^k kivrmata 
e konyv i;le^ alkabua.s arm. bo^^y baszuos vezerl'imabi! .szt^l^aljon, 
^SHzes jotfff*jludesiiiik f>ry:amktjs kepfit, le^i^latoiius tVldt>ly:iiza8ar 
&:&onban iir*ia nyujrja, stylusabaii snk helyt pon^'vcila is. Uy coo* 





strurti/ik mint : ^» wz-eMzado tarirya a viniAnnalfin lwl6[ tt»rmeH «ze9X» 

mely a ?*y*es^fni5dek nrmeihez kepest , mint ti^rnielesi ado, 

vagy mint focFyas;?tA8i ado fizetendo" (8L I), nem HZolpUiiak a nia^yar 
tankoiiyvinisnak tt^kintelyere, TtlrvpriypiEk uyakat^'kert stylaiis »zer- 
ke/ottH iHMii vulria Nzabad axon nyers«?n boleviiini a tiulunuinyus kep- 
jses fzeljait szoljfalu niunkaba. Szif^etliy az adatok mint;! kinumlubl) 
c»f>{>ortof<rta8ara fektcti a fusiijyt, azert eU'iadaHa iwm is niiigyarasso, 
kifejtci, haneni bureaucratikusan szarase kampozasa a tOn'onyHZfivej^ek- 
nek. Pedii^ a pprizii^'^yi ji*^; szi^oruan Hzakszc*rO k^Vd^sei sera zarjak 
ki ofH'n ii !jjoodiilkoz«i tdiuc* Hynthetikii^abh muakajat. a tart^'v H^elJe- 
mPMebb f<*lfir«-aHat, rsakho^y eh hex melyebb iHrneriilos Hzukso;;es a 
jujfintt'iinirmyek It^^nyp^ehe, kritikai inspiratio es az idni:'^|pt felada- 
tainak elevenehb atentef^e. Ezek a momentmni)k, valljuk mc^, hianywz- 
nak dr. S/Jtrethy Lidipbirl, cle t^axsjijjtalanfjk voinatik. ha rnak 6 
beniio es nem sokkal iokabb tanreadszeriink fi>ifyatokossaj^aiban keres- 
iiiik a hibttt, a m«dy a pt^nziiff)'! jo*? *^h a penzii^yi pohtika bati'irai 
el*'s kivotiJiHavaL az elmelet en a terhnika kulijnbtizfi ijyr*mypi egy- 
cddalii kidonib4rntah(aval a Uidomaayon pt^n'^Ugyi jo|^ e^zinvunalat mind 
alabb siiJypszti a nii*n> penzujtryi torv^nyismeret a ppuziij^^yi kezele^ 
es admiuistratii* lelkt'tlt^i parai^'rafiis-hiSvelyeyAHohL*/. [i^y adja Ssti- 
gethy Ls a pi'inziij^yi j(»^ to^abnaaak ezt a sziik iloiinitiigat : ^rorid- 
szerps ff^^lalata ama f/hvf^ntft'H ittt^t^dllnpodtifioknitk, nielypk »zerint 
valaniely slllamban az allanu aziikhOfrlet fede^eHere m«*^^kiv4nt anyag-i 
javak t'bittnemtetnpk, Oatartatnak es tVlha,«znaltatnak*, Mintha M'ttj 
vcdnanak a fu'*nziii(yi jo^^ tTuituiiiinyos irjtivi'Ji'?^** terou oh idy tVliidttk. 
mint Rjiii e^ iii^sok. a kik bebiznnyitottak, liojry iii»in cKupiin a szem- 
leszeket erdt^klti anyagokat leht't adni a pV'iizUjfyi szak szfiraz kerdp- 
seibdl is. 

E^fOsizeri mas t<*,''nyiiyel Irp M tad«imanyn?i szL'nipoDtb<d, inert 
inkjibb t-^ak ^^yajtem«'nyes nntakat kivan adni, u budapeHti Pc»btz»n- 
Zf4i»cmt>nd kiaiblsabiui inei^'ji'lt-nt VrnzH'itfi Kndrx cLsii kiitete. dr, Szab^'j 
Handor »:irrispataki j{i^'akafb'*rniai taaartol. Ez a vasko.s kmot mar 
lenyegenea <dt«<ro rzelt i^/jAi^ki az elnbbenittil Jf**/\ szcnieJyek en pgy- 
bazi es villi ^ri ktlzsej^^ok. p^ylptck. iotezetek, tentiibdv^k, tAr^ulatok, 
kiniiyi adtVluvatabtk, iiH-yvodek es pcazii^yi tiiJiztunelok szimara ke- 
sziilt s ezeket kiiaprifo uta»ita»!*al oh tAjokoztatiissal latja el mind en 
ffibnerCdbPtft vitAs ii^ryiien. 

A jelon kestpt f*lm reszot kepe/i k*gy na^^y ^y(ljt<»mi'ny.soro- 
xatnak. midy a peiiziii^ni trtn^enyeink alkalnmzasa t^Ten lapanztjilbatiV 



i 



ats 



IROnALt»M, 



uagy bizfHiytaJansaii;ut utijijtj:i nH'jyrs/.iintetni. az uU" vonatko/o torve- 
nyek As szabiUyok rt'iidHzcn^s feldf^ijozttsavaL tehar <'*iMni azon a 
bftjon akar ^ej^lt^^iii, mrlyet Sziirethy L»>hr4 i*inlit»*tt kezik^iiyveben 
paiiaszul, hog-y rudniillik ei,'^Y0tPin4*:<<Mi osszivrn^dnbi i?adilikiilt punziigyi 
tftrvenykezeMiink hianyssik. En nek |KJt!iiHHra hyM^h] a vallalat, mely- 
ij(*k lla^'y aninyai ,*^ejtlii*tiik alibiH, hni^n- els*) k<itete m(*^ vsnk lix 
illotek-P^ryi'uertckkrl foi,'lalko/,ik n trkinti'Ui^l van a lejfVijabb idokig 
mp^jjelriit kozij^-az^atar^i liir*')8a^n hatiiroy.Htokra. a ponzuffyniiniMterium 
liltal kibiHrsatott rendeli»ti*kre im. iiielyektn a Fti^^i^elekbt^a i*^v^/. ler- 
jedelmt^ben kOjc^l 

rtrvL^nilt^tes tani'itiiij^ot tesz dr. Szabo luflvf is pen/Jljjyi ssaJc- 

irodalmimk fnllenfJiilpst^rnL a mf^Iynek nw^y hatniayat iMldi^ is mi* 

dahai viszoiiyaink inostohasarraban kollett ken\'iniiTik. Tsilan nem i» 

e^eszen veletien, boy) ♦*/, a Mzakmirkilde^ edditj aii-^ inkal>b a k&£- 

vetlen j^yakudati fztdok sztdy^abitabaii moriil ki* Kt^yes mfmiis^Taliik 

exen a fch-en. mtdytdibrt^ liatu kutatasyk a kiilloUli tijrvenyhfizasok 

k^rebeti s aznknak ertek^'stte^te a baj'.ai vjsznnv<»kra valu alkatiuasuis ! 

szi»mp<iiitjab('>l, csak biiHSizi'i t*vok ala|ivetn aitmkiissjiiEfa utim fo^'-nak 

eredmrnyuyel kpcst'ii;tPfQi I's st'rk<*iit<i ix'^lduii! .s/jd^^alni masiiknak ij*. 

, Addi|r be keil erniink a K^U'/a* torvenyek kifnipeii^Uiimaivah jEfon- 

, dort e.H leikiisraerctes, attekintii 5i^sze4llitaHavaL a aiely iranyban % 

! renjfiU^yi Kndex jelontekeny iepewt jpleiit s ln>zza(lprhet6ve tesai a 

kiizij^azg^atiLsi jiidiratura eredmoiiyoit luindazok ebitt. a kik p^nziigyi 

fizakkcnlesekkel hivatasuknal tVi^va f»jjflalki>znak. Krdi^klodussel var- 

juk a t*)vablii kiitetokot, melyoknek berset csak i'oknzni foi*ja az 



K6p6s Vildgtor tenet. 

Sxerencsess erzokkel viila.ssitutta m*'g a Revai-ttvstverek kdnyv* 

|lciad<5 cze^p le^iijabb viUlalatat. egy ua|jry!izabaHu Ki'*pej< Vibi^toite- 

netet, luolynok ki't elwn ktiU'te hajr>'ta el mar a j^ajtot* pornpas kepek- 

Ikei ilbistnllva, re.szben a sziive^' kozt iiyomva. resziiit oriallo aiellek- 

letkeiit Fiizete.^ vallaialaiiik kiizcitt biaayzott eddiy^ a vib'ijrtrtrtene- 

[lemnek *ily nepHzerU tdoadiiisa, mely egyres/A a mfivehobb kuzikiseg 

kBzellenii ig-enyeit is kielcg'itse az t^gyftemes historia naj^y epizodjai 

elt&r^Haval, »zeleski1r(i forrai^taiitdmanyok alapjan, mai^rv^/.t meg t^zem- 



IRfiDALOM. 



819 



leltet(i kppet is nyujtwi az esemc^nyeknek. a szereplo alakokunk s ax 
arrhapiilfiifia os ax ♦»tbn**j(rafihi;i mf>rli?rn f*?ldi^ritesi?i alapjAn rer«>ii- 
strualjji i*j4:y-t't:y kiirj*/jik ranvelmir^si visz-rmyjiil 

A ,Koy)cs V'ila^'lorteriPt* izlt^f^s ki/illihisbau. iiurly valosaj^c^H 
tii«^2iu(lfiek is l)t;valik, kitum't torti'iirltrok tiinio^'^atasHval valositja meg' 
esBt ax esxiiiet. Nem e^y fo miitiksijanak kfw*ul. nimfien koi^/akhoz 
antmk lefrj^'lenebb miivolojet nyertf' mej? kitzremfikodesn', do ep azrrt 
ken*kilnil bfvejrzettse;;, ert«'*kes inVi fiualitHs<>k pmrlik turtaLmdt s f?zek 
ertlek«*t lilrnak kelt<^ni az oiMbL*risoir le^ii^^ibli multja i:»rijU'*kei irant l^^ 
metvi^kufk rajzabari pedi^^ uly kilimyeii t«h'»^dhtH at az eb*v<^ii t^rttv 
netin')! tiill a nvftmrr/o tiitios pedans 8zakvizsK"'>»*la^ai nehezkes 
vilig'Hha. 

Nem aliithatiii ezt a Kppps Vilas^trtrtrm^t <'Iottuuk j'lllo elsfi ket 
kdfeternl. A ki*lrti nepek n-kon tnrfrneti^ ktvjii a cy<'bi>t Ma^spero 
Gaston vilagbirfj iiitivc, a .Hiisttiire aiirienm* den juMiples de rorieiit** 
nyofuan, Fo^arassy Albert atdoliy^o/.aMaban 8 Manrzali Henri knek az 
e^ei*5« vallalatiit bevezetci elfiszavaval. Maspem mfhe najjy tVltuncst 
keki'tt mejfjelciiese idc^jen h a klerikiiUs sajto miluiik i» tVllianzailta 
ast alkabimt. \w^y tendt'uc/Jo/jisuu mejf^yannsiitsa a vallatatot a 
katJinliktiK (dvas^kiizriihseif elntt Masppro ritdfd^nzasaert. A tVlekezeti 
obscu ran tin PUIS vadjai azonban nem {'xbi'tik Maspero tudc^manyos 
tekintt'^lyet. a ki mint archt'olojfus, oknyonitjzo tiirt^^netiro es orivnta- 
lista eN5 ran^t fo^lal el szakmaj:ihan s minden m^Mbjii bivatr»tt 
arra, hoo^y nidunk, bol etjyptolof^ok es af^!^yrol(i^''(>k tiHajdnnkcpeu 
iiincHenek, ormlluari kepvjseij** az oskori iiepek rultiinljunak Oilderi 
teson* czeizo kutatasc»k osfizefjezett erednit'nyt'it. Ax oss E^yptom, 
C'haldea, Assyria, a pernjlk liinidabna. az indiai nepek re^ leKirit czivili- 
3«i<5zi6iuak nmijaihoz vezet el Maspero tolla s mejrniutatja faTitaziajok 
szftmyszeru alkotasait, az nvi*zredek eliitt elt nepck inytbikuH tl>rte- 
neUH, vallusi iidvzmenyeikot, patriandiaiij< s/ervozet(1ket ej^esz a gfirtJg' 
miiveszet bt'folyasaisf terj<*dc>le;jf. Szainos kep 08 abra, far^imile ea 
papyrtiH-tSredek tarkttja e ktttetet i.M. Talan open az apparatiiii tulsA- 
sigoft aniiiyai ellen lehetne aetnile^ kitbgaHt eraelni, A cycbis teljen- 
fipge alig szenvediitt vnbia cjsorbiU, lia a szerkeszt5k a moHt meprje- 
Ipnt kef kmetet ey'yre reiinkaljak s az oskori tili-trneleni bomalyait es 
hypothezi^eit kevesebli reszletesseg^^el tirgyaljak e^'v k»'>zke/re szAnt 
lutlben, met}' ily terjedeleinbeD esak a 8zaktiid<jsra nezve nom lehet 
f4rBMxt6. Nem lett vidna nebez iJy modoa hozni aranyois ttaszhant;- 
2afba a keli*fi nepek ostiirttViiebiiet az n-knr rajzaval, m«^lyet a masci- 




i 



«I0 



IBODi^LOM. 



dik ktitetbon tJi\ Gyomlny Gyula krvid iim'»; :* Urll(ni vilag diasl* «?iiili'- 
fct'i va/olasAval, 

Gyoinlay, niitit nuir t*lo*«!z>ivabaii is mp|^jt'H;yxi^ bovpn bni^znnlju 
fiHTiisaiuI a l^eiuDknir^.ia illiistris KZfTzcijo, Svarry^ GyhIji kutatasni 
eredmeiiyeit, Szeiesebb latkrirt» kdzvetlenobb es elf'tteljesebb felfo^'ust 
bitsttisit ez targya fi'ldolfjuzaHanak, s mejrordeniH. liti^^ mint kiiJGti^s* 
i^rdeiuet enieljiik ki. nabnik, a liol szoltohen divat mi% mindit,'" a le^* 
f»b?*cunisabb icte^iMi s'M*rzi'ik exri»r|>tum!iivai ntkni U*]o a/, asteriwcu- 
!*t»kjif. Iidlfttt <ily baz.ii tt^kiritolyf kkel (iicsekodht*tiink. a kik<^t a kill- 
fold rlismertv^e ro^? ki)myez a tiHlomany bodtiiafiinak niiiiijusaval 

r>t* Gy*>mlay maj^a is ef?yik leiralapiisabh ismt^rtije At okciri 
nepek cultunMctoiK^k. MeU^jjso^ li»n},n At sorait. mifcor rolok hc»»el: 
Athoii h«isei oh bnlrstM, a hnvdt*nnnuik vitoy,sej,'i>. a por>^ak rptten<'tea| 
hadi' ert»j«.% a ^f'»rn»; mdvosiint cbissikus eszirienypi mf*nrelevf'iiulrit*ll 
ti)IIa alatt s nia^'^idvkal mi^adjak l*^lkiiiiket az ei^emenypk nodrabiL 
melyt^k sytelveazkent rubaimak el az antik czivilizAcssio hiiranlaius 
alkotisai felett^ hojry elti^inessf^k a m\iok tra^ikui* ve^^.et^nek k»*z*1» 
Hirjaha, iiiRlyi-t a p^dirika* H/^Mivedelyek, a znarnoksiA^ vak ^^dlOlet^, 
viNzaly i*s t^i.-'yetiotli^uki'de^^ a.Htak, 

4 'sak hidyeselni lebet, ha Uymiilay nip^ nam resxietezi tiilsa 
gowaiJ a historia osemenyeit, liaiiPin t* helyett kuIj^ fektet a tarna- 
dalmi e.s allatninte/jiienyekben rejlti \umno inomentimiok et* j^zellemi 
erok iMinortt'toMTe is. A heUetiSi'^" ij^^azi kulturluvat'isat ezt»k vilagft- 
jiik im^^. bt*nuilk talaljiik iiie^' Niiiniiiajiit a in>|i (^kcMcsi <*»s mfi- 
veltsf^^i altajiiiTainak, m aunak a vWui^tinti-neti szon^plosiii'k, molyef 
az ejtryetenie» etjiberiseiri esxiuenyek fejle^ztasebeu a poljLrarosultsajjf 
e iia^y korszaka kOzepett^ e^^ szamban elenyfiszo faj jatMZott, 

C^y lAtszik, a mar iiapvilai^'at \ktott kfH elsfi k*'itettel a „Ke- 
pe.s Vilajk'^ttlrtenet" is litdyet vivi>ft ki :na;L»:nriak ax<ik klizotr az irudabui 
|.TAUalatc>k kiizv'itt, melypk a ktiziinsi'jg' na^'v rnti'^cMbi^n vaiinak hivatva 
'fyttkoret venii. Es mint ilyeiittil, az irodaloin inagajiabb ffirmiia sem 
Yonhatja meg tcile asrt az elisraierest, hogj' ordemeH niunk^t vegfez, 
midtifi a mOveUebb majryar olvas^^ki1z^1nse»^ ag^oniontott izle^et vinsza- 
hoditai i^^yoLszik a kruiiolyabb i's instiiictivabb szelleiiii tsqdali'koknak, 
A vrmyj) moilothan ti^rjosztett tudiiininyo.s okuliisaak. V. 




IKOTiAtOM. 



3*21 



Le Dan tec iijabb munk&i* 

A Jietnte philoHOphiqu^, e kitiiniien szerki^sztett tol\ «urat l^ys. 
evi oktwberi sziinibftu Lc Dattit*c f*rdekes kY^nlosekkel foglalknzik 
AlakoHkOfifis eft ntdnzds iMinietmrnt' c/ imitntitni ezim alutt, ma^^anizoi 
iparkridvsin a fajfejK^df^^5 nu^TK^tobni azokat az ptdekes. .sokszor igazan 
ktiltlnii.** trrmeszeti jelen^oyrekot mikor az Allatok man Mlatok, *iot 
nftvr^nyek, tar^rjak, a kfiniyezet szitiet, alakjiU 5ltik tVl, az allatuk e 
le^^le^*ZL•ti aliikojikfxlsisnC Hzini^ valtozusiit. 

Az /'rdeki^s czikk y^iKidrjlatsora azunhaii szoro.sttti cissiZi'fUgi/ a 
»i6(?rz<S <*Inbbi ket ezikkevi^J, mclyekberi A: uj Lnmtnrk-ff'fr tlmi'lt'tt'k 
»Le5 Theories Tiofj-bimarpkiennes, Kevui/ philnHOplik]iie, iinvembrp, dr- 
cerabre 1897.) czim alatt az nletfolyamatokimk mar Lsmerfet<*tt f^he- 
miai elmelete alapjAn Laaiarck-nak azt a fwlvet iparkodik ti4jes 
en-enyrp emfilni a danviiiiHtakkaf 8zenib«»n, hojry tudiiiillik ininden 
elettani ftdyainat raorphojirefi, abikfejleNZtii. azaz, Iiog> a mas kciriiy*'- 
zotben, mas elotfeltt^telek kUzrttt. mji.H niodon h'fojyo idetfolyaraitok 
mas-mas abiknt in lioznak li^tre. A ciarwinistak u|jfyanits a fajok kifej- 
lodeset fole^: ii tiTieeHjieti kivalogatoda.s elvebol ma^ryiu-azzsik, egye- 
m*k (Wei.H.'iiiitmn egyeoeseii tagradjak a ^zerzett jellenivoniisfik iiii\ri\' 
kfilheto.segot. Ezzel Hzetiiben a lamarrkistak a kiirnyezet hatasat ep 
a* xVj szprzett'jellemvona^okban latjak. riielyekpt az iiruklis allaiido- 
sit CM tovabb ad a vp az ily szerzett jellemvoDaHok lillaadusuliisabnL 
tdvabbadiisAbtil majfyarazzak a fajok kif»?jl5deset Lamarck szeriiit 
tehat a fejlrides fiielvt*, bogy mlndnt HftfoUjamai, tebat c vrtfifi fhUja^ 
rnatuk etfi/szrrsmiiul idakfejletizink, mttrphot^^nek^ rnivei pi*dig az elt^t- 
folyamatok bizoiiyoi* sziikseg-letti'kre felehi mnz^asokiiak tekmtlietnk. 
ezert liivjak l»z abipelvet kindt/fft^tifHmwk, mcly eg^^szeruen azt akarja 
jelenteni: a mozgis, az eletfolyamat egyszersniind alakfi^jlesztri, t^I- 
triztato* Ha izfuur^ndszerpmet sokat hHftZQiloiii, muzgatom, eg^azi*n 
mis abiknvii viitik, ime, p^^sz*'r(S, kiizeieso peldija n kinetogeiie- 
Hisnek* de igy vati ez niindtMi oHi anyaggal, fiz Hd, az clt-^i mafja (thk- 
f't'jleszUHsd jar Ez a fejlode.s lamarrki alapgondolata. Valaniely alak 
kifejiodese elettani trtrteaet**^nek eredmtiiiye, 

Az elt'tffjlyamat vizsgAlata rtivitl id/vkOzlikben alkotja az elet- 
tant, hosHzabb idr>ki:izokbeti az eg-yt^ni fejbidcs, cs nw^f )i4»s.szabb, a 
?eolof,nat kor^zakoknak me^Vlela idokijzfikben a fajok kifejlMese- 
nek tudomanyat. Mar moHt Le Dantec Hzavaival. ha az a k^rnyezett 
melybi)! az ebi sejt az anyaghaHonitasahaz sziikseges anyagokat 




i 



i 



3^2 



IRODAfX>M. 



iiieriri, rne^rvaltnzik. a/ elo sejt vagj* eJpusztuI vnsry bixonyos irAny- 
ban ifiastV'k! aDViij^bc-issOttititst fog vej^ezni, szoval vart'ilodik, dtmUn- 
£ik, uihikja is uiAs U^sk. E tmy kilriil fordiil mi'i,'" a diirwijiiatak es 
laroarckiHtjik ellpDlPt^^s feltVti^asa. Ex a kriruyezetbex valo alkuhuuikn' 
dm (mldpialio}, de eg^'*^zt*rsniijid tit^ibtkulds itrduxfhnnntioi, » a sa^er- 
sfiett jt'IlemvonAsok;it nllandositvrru uz ilr^kles, ez az litaltikuld^ Jidja 
magyaruzatui u hijr)k kift^jludt'^hrnek az ejr>'e»* » tenger vizt'jben 
68terin5dr8 ihjan kelelkoviott esinikbuL - ez » laumrpk-fele trnvit/or- 
mh-mitH. VilAj^'os azonbaii ej*'y8y.f?rHmiti(i az a teny i?^> bogy open etsak 
a» alkalnia/.kuilort abikok fi>j>riiak finimaradtit, a tobbiek elpas'/Julnakt 
ez a Darwin-lV^b' tm^ie^zt'ti kirttlotiatoilus {naturnl Hfleiiton)^ az alkalma* 
jtahbnak femnaradaHji ji Irti'^rt vabi kiizdrbniiben, s :i darwitiistak e//zol 
m>ig>'arax7.ak \i fajok ennk'tt't, 

A ket part luag-yarazuta U'bat vultak*'p kicgesziti, kikerekiti 
cof)*iDast. MiiideneHetre axon ban az egyeni v^ltozisfm (variatum iiidi- 
vidtillei, uj jtdlenivoiius nw^HZi'r/A'^m (acquisition des caractt^rps 
noiiveaux) s ezt nevi'zik roviden a laniarL"ki«^tak kini*toj^ent*siarick - 
8 e i*/erzett jellenivonflsok litiirokb^si^n itninsmissibiliN' hereditaircK 
illandositasan fordo I nwg a klibiufeb? fajok eredoteiiek kerdese h 
igy tagfadbatatlatml Lamarck foelve a kinctogonesis es a tranformis- 
uias, va^yis a tmh kiirm^ezdht'n miin clefmOflntt HZt*rzctt jellcmf'fttutmik 
Srokh^Hbeti nllatHtf^fiitdmt >t ez uUut ujabb fajok kifrjlmieat* tdij^obbreudii 
a teriuei«y,oti kival<j;^''{tt6das tdvovel s/.t'mbpn, nanviimiik mvi; kiizel- 
eso, oriiiHi hatisa ujo^'lebetuH homalyba bt»rUotta telHttobb moltatla- 
mil Az dUaitudmnthuji boknekt (La Philost^phit* /.oolo|j^it]uef eles- 
plmAjfi sztTZujrnpk elvfit 

E,-r». t'opp ' amiMikai tudos, wj-lamaj-ckftde iskobi fejr, ki jirm 
reg bait me*!, annal inkAhb torpkedtdt ervenyre puielni a kioiHojfoiie* 
8i8 es transfiirmiHKms tivrt pabicontolos^iai kutatjLsai alapjaii, hi8zen 
ep palaeontobio-iai adatok bes/.cbiek a fajfik fejb'idcBt'roK 

Cope rlpsca jellomzi a ket tal)ort. Az uj-laniarckiHtak s^^rnnt 
.avariatiok me*^batarozott ira.nyokban jelentkezuek^ (variations appear 
in dt^finite direr'titmst, az tij-darwini^stak ^/♦■riiit a variatiok zavtirosak 
vag^y sokszeriiek* ivariatiotis arr pnmiisi'uous or niyltifariou^K de mind 
a ket part szerint ,u variatiuk csakis annyibaii tnaradandtik, a meny, 
nyibeii a viltozott k^iniyezethez alkabuazkudtak (variations i^unive 
directly as tbey are adapted to ehaiiginf^ environments) 8 ez a tran^lor- 
migmuf*, ex a temienzeti kivalogatMAK^. 

* Thf^ primanf fmiors of orffnnie evotutwtK C'hiea^o, IHiXv 




IBOOALOM. 



32H 



Ho^' pediji; ft variatifik cHakug-yaii me^batarosott ir^nyokbxn 
jHenrkezrtek 8 n<*m ilifiszevissza, hn^'v teh4t IjimHrcktiak van i^azji, 
azt a tubhHejtJi ejjyeu fejliii:losol»eii it< iatjuk. Az eredeti e<ryfajta 
aejtekl)dl laj^sncsk^ii I'g-y murula. hliiHtula, o^' ^astrula kep^odik » 
exekben korlatolt s tims-tiiHS, leven a belsii kfirnyezet, maxfrie sej- 
tek is fugnak fojbidni s i^'^y jnnnek letre a kiilfinfelc sz<5vetplemek. 
Mily mks ej^y izomscjt, e»fy uenmn az ortulf^ti peti'-lit'/ kfpf^8t, de 
ezeknyk a valtozasuknak riaj^yoii is iDPghat4inizr>tt okai volt^tk a heiyi, 
saj4t«>s koruyiv.*_'tbei» es bi/miy najLfvori Ls meghat4iri>xott iriknybaii 
j5ttek litre a variatiuk. 

(tape ep a kinetug^ent^Bist iievezi a fvjltides l»*tr«*htJZi'> okanak* 
Erdrkes atalakulas-jxMdakat omiit. Odt?8aa kozel<*ht>n so.s-tavakbaii 
mf!|j'lii^yt:*ltek az Artvrnia sabiia t'ajt. A mint a tavak s('>tai talma rulve' 
kpdeft, uly alakot iiitiitt az kiUit, mf*!yi't mar maj* faj jtyyaiiuut Arteraia 
MmOhaiiseiui'Uek n(*veznek. Az HIrtii uie^'ligyel^'i kisertetileg az Arti'- 
mia i^alinakliol edpsviznek fokoukrnl val6 hozzikever^sevel Bran- 
cbinecta-kat kafiott s a niikfvr a/Aim a tavak ^<ota^tahlla e^^tlkk^^nt, Aiit 
edesvizi riKM-sarakka vabak, tokoakent lott mf»girit Artvniiu saUna, 
maj Hramlxiat^cta sjiimisn, niajd Branchiiit^cta forcjx s v*^gre Branrhinecta 
media. -Nemcsak aj faj, haneni tij nt'in lett belule. Az I'dti sejt, a pLastid 
chemiiu 598zet4*tele m specitikus alakja k6zt hataro^otl viszony 
talilhato. 

Igi^n iTtiekrsen kiitatta Tope a palaeontologiai adatokbol ax 
izulett*k, a Fogtypusok k(dt^tkezeHf^t, mindig szem elcitt tartvan, bogy 
a na-s/,njilat mai^aval hozssa a ha^znos rr^?^zek kitVjlodi^siH, a ucm 
ha^znaiat pedig atniphizal, vis8zaiejb?8zt, A haszaalat sKerzi ft JeLletii 
vonasokat. a nem-baf^ziialat f*hiinti'tL 

Mig tf^bat az lij laman;kistak szi^rint „a variutiokat a ssetjrves 
leny «^h k«lniy»^zete kolrsoahutasa liozza iMrv" ivariatiotiH ar catised 
by the interaction id' tbe (organic being and its envLnmmeut — fope) 
ea ,e megszerzett variatiok ilmkdlbetok" (acquirend variatiftns may 
be inherited — u, a.) : addig az uj-darwinistik szerint a variatiok 
flf^annaza^betiek es a him- » nocniraplasmak keveredewe hozza ietre 
(variatiuiiH are cnngenital or are caused by mingling nf rnaio and 
female germ-plasmas — u a) es ,e megszerzett variatiok nem 
Orttkylbetok" (actiuired variation's may not be inberited — u. a.). 

Ha meggondoljuk. az lij-darwiiiistak. fi\h*^ VVeissraaim egy- 
oldAlii felfogasa szerint, ki egyenesen tagadja a szerzett jellera- 
TonAsok tlrrikijlbetdseget, erthetetieime valik a fajok kifejiodeHe a 




d 






fci^ 111! (Hilling fwlL te 



'UJldtZUJil I 





« |iie#iiil ki^se^ MUMMM fiiij^^ 

/^ii^i>{ Mjuk ax aliia«li MH wng, mbIj i 

kiil»«^ ftlkAJiiiJukiidfii A MiHc^M*ff fsanfiiaali lUSretjkesfliMijnii i 

»/. irml/iii^^k kinU'fitii^Ui ^ilAtokkiil ki*jMl5ilt4?k. A iri*oh>fniu 

kiiP» IP ^y^»/^^'li^lm(nikrdlJtk, 4iii Mihtmm kfirnxftkuk IrgkikiUonotiirbbjei. 

A ik, ('opi-nnk f*»Jik a?, s iub4ja« liogx istiii 

i ltlli«f" />4^ri'(M«i taUjUooirAiiaJc a 

pidaiit iriIJi (liiwfi uf lift') M II %etmkmM nsflkit^etek ftaeriat a todal^ 
DAk ttir<»kv<W**<^Hfrf(»ii«JUJ(iHt <0ifoft; vnUmln* bozzm >^t2« a megfelelA 
\K\UriAM Vmiw v\\ %?. iikttriitt<5l fU»7ffo &iAku«kcKla±» jinimetif«ino toIoq- 
»»wr<*; pi III A (I tt liivufkiizik p trkinti^thi'n. Nvilranvald mscmbiuu ho^ry 
iiiirtd !♦/ H/, rikc»t*kr»Ui*« hiliiiM rn pedijr aziTt. ni«*rt *i anthropomof- 
plltfiiiiii«< I'lvoii <!*»• *x i»((yi'^ni!«i*j^ inf^taphf.HikAi Ibgralmln opiil fol. 



Proct^mUnin<« American J'hiloHophieal Society', vol XXXII. 



p, 515. 



i 

J 



ntODALOM. 



325 



A vMni^imn 8x11^:01^ biologhu deterniUy^must taliUimk. Rama* 
nes hire?? kftnyve (Instinet rt iiitelliifeuce dos attuiittux), az allatok 
OsxUjiieriil OM ertelmiTfil a lei^szihirdabli tjuiuksztpka - Le DaiitiT sza- 
valval a iltTmiriKsta elnifM*?teknek, nioly i»lleiibarczr>lni kivant. Me^^j^yo- 
'/odiink beliili% b«)y^' .a/, allatok sem iiag^obb aut<imatak az einbi^reknel, 
a ho^ Decartes akarta teifo^Tij, banem ceakisj olyanok*. Csakho^y 
az el6 itzervezi't ncjii rtlyan valtoi^atlrm vajyy* le;,'alabb alif? valtoz6 
gep, mint a mtpiiik. ham'ni (f»lytofi<)saii vAltozva» uiindif,' mas t'?8 mas; 
szoroHan a teuyek r*yelv(''n szcHva Dem in lr4iet u^'vanazoD szemelyTol, 
ogj^eni^te^fQ] szolaui ktUtinbbzo idopuntnkban. iMely ertelm(i ^ejtelem- 
mel mtmdja Pawcal : ,A^, ido moofgyiSgyitja fajiiabnainkat es perleke- 
kedeseinket. iiK'rt m*:*gv4lt()ziink, urm vmjt/unk tohhe tiiftfamtz a 8zertjely'\ 

Ha valamtdy boDvolult vElaiiiQ!^ ^i^pt^t krpzelMiik, a nielyhen a 
vezptt^kek lisMzt'rut/i.saiii'il szamtalan. apru, *ib^ oszrev<^hJ*t<) valtd, mm* 
mutator vati, i^jsekt'ly valtozas ezekbeo. batalmas v^ltozanokat hazbat 
letre a g*'*p m(Sk5d6H<Mjeii s a nem szakerto indetenninaltnak tekiiit- 
beti jogfT^J i* I^^P mfi.kddt»S4H. Ep iffj^ va|ryunk az l^Io szenezettel, 
e ,Te^yi ercivel hajtotf geppd", a hogy Richet kifejezte* CHakliogy 
itt a gi^p miijdi^^ plubbi mflknd*^wt'm»k, a ..mtiktidt'rtbeli anyayrhasoni- 
tas"-nak erediuenye Hoi van itt teliat az ui^^yanaz a hzeiiiely.az uij^yaiiaz 
az egyenLst*^^ ? Szetlblyo mr^tapliysikai fotraioin, A vakisagabati djabb 
t?s iijabb szervezettel van di>lj^''om. 

A tudatbeli vahoz4j*ok folytrmosj^iga okozza az AUaiid<5 egyeni- 
seg, az en dliiHiojat, jiVhii*"t ir/ aloiii v/X is uie^'i^zakitja. Valdsjiggal 
ma nem az vajfvok, a ki ti^j^iap vultain ; viig>^ talaji ^ogoszen ngj'an* 
azokb<>l az atcmitikbid lillok, mint ti'j^nap V Bizonyara aem"". „Emi<^k- 
szem egy gyermekre, a kit En-iirk iif?vczek ; uos mi kt1z£>m van ehhez 
a ^yt^rmekbez ? A szerkezetem aem az, a jelletntHu nem, kepessegeuri 
sera azt^k, ismereteini spm azok. Sok dolgot elfelcjlettem, a mit o 
tudott ns snkat tudok, a mit H nem tudr^tt. L gy an azokbo I az atomok- 
bol val^ vag>"ok-e ? Tat&n rgy sines btmneni azokbol, melyek testet 
alkottak. Es megis azt mondom, hogy 6n vokam az : idJeuben szakasz- 
tott has(inm^t»imtra azt inondom : 6 nem m^. 

Csakifi az ^anyagbasfinito folytonossAg** (la continuite assi* 
C^milfttdce! k5ti Usszo azt a gyermek-eut a inofstani I'-n-i^mmel, mint 
^ff>iyt.(>nf)san a kOriilvevo kijrnyezettol elkiildnrtptt tomei^jpt' tiidalrmi- 
lian pL'dig a tndat valtozasainuk kapc^olata. ,^A biologiai dcterminis- 
mua nem vonja ma^a utan az egyeni felel5tl^nseget, noba egyortelmtt 
az absolut felelotlen^eggel " 



ATtlKNAKrw. 



22 



i 



6m 



mODALOM. 



A tudom^oybiiii iiztmbiiii rtzukitani ki4l ezzt* az tndividualiHtu 
nyelwel, mert es ve^len s*ik liiba, 8ot ogesz hibas felfogas IVirrasii 
OS* fokep a binlofjiAban, tnelynek pz n bokoja. Me*? va^ynnk Hzokva 
mindf^nt ei,''yeiiise*rekiit*k, eiitit^soknak nezni. Ha a Tubugo vonat 
wag:j7onjn :iblakan egj c?*eppet lefole litok fatiii, rzik-czakbim folyto- 
uiisaii Qias cseppekkel egyesUlve, t*gy Qg> aiiazon csepprtiU CMCppegyeu- 
rol bt«8zelek, holott a iiunt cgy mastk cseppel egyesU!. egy teljeneii 
^j C8eppf4 van dtiloroiii. A rlieinia szabatoH nvelvet kell haaznAbaimk 
a bkilos*^iabmj t^n niindig uz <'^yt^s elo »ejtet, a plaBtidot tartannnk 
saem oU'itt s ugy enielk*?dnUtik fel ais OsHxetett a»erve»etig. 



Az ^ij-laiuarck-fole ebii*>U?teknil hzoIo, ez itt dividen ismrrtetett 
czikkbfil ei* uz »,Atheuueuiu''-ban ' mar szinteii i^iijert^^tett „Miert 
vi^niililnk meg?'' cztiidSbiil - kerekedett ki foleg Le Dautec-nek Am 
egyhxiseg es az imiimtiualifita hibn ' ezimfi k5nyvf% a bogy a szerzd 
maga moodja bozzam irutt k'velfiben, Megtoldotta azimbao exeket 
tijabb vizHgalodasokkal is az ^jLryeiiisrgrol inagar<51, mint a mimka 
negy reszenek rzimebol is lathatu : Az indhidnaUHta hifm ts /t? epi- 
phenomtnt tt^dfit. - Miert v^niilihik meg? — Az fffyini^iff a terben, — 
Az tmliridwjliHfti hdta az iSroklrn tanulnidmjoziAHdban.^ A muttka elc 
Giard tanar, a hires biologus irt i*lt>8zot, a melybeu liagHiUyozza a 
biobigia jogat az elet, mt a bdki eh^t bj-^jtitkozatoj^abb jeleu8e(?emek 
kiflirki'szetsore is, o!y teriilet, a uielyen Le Dariter keUrgtelenill igen 
frdekos eredmeoyeket miitaUjtt fel eddig h. 

Az ordekey mitiika vezergoiidolata, hogy a ni4r emlitott iiidi- 
Tidualiata nyelv cw felfogas nok hiba forrasa s ezt erti o az individua 
[lista t^vt'des, az tndividtialista hiba kifejezes alatt. Ez niiodig Oasze 
|l)ijnyoUtJa a problt*makat vs a JogUibbszJir megoldhatatlaui>kka tei^sEi 
jlgy az aaiiuiHtak es a vitaUstik kOzt folyo egesz vita e mddiizerbeli 
llevedesen, hi ban alapszik, Az egyeniaeg a priori fogalma neiii i^ugedi 



» Athenaeum. 1897. IIL 5)1-^518. lamertette dr. PekAr K4rolj. 

* Pourquoi I'on drvient nicwr, Revue philo8nphi(|iie, avrd 1807. 
•'' L* Individuality et Vcrreur indimduali^t/r. Bibbotbuque de 

philostiphit^ contemporaine. Paris, F. AJcan editeur, 1897. 2 fr. 50. 

* I/eireur Individ ualifste et la conacience epipheaoinene — Poiir- 
' qnoi Tan devipnt vieu:x — L'individnalite dans ToFipttce — L^errenr 

individmibsti* dans letudt^ de rheredit*', 




lUOUXUt u. 



9m 



a mit egyeui BxabudHiig atatt 6ituiik. 



Me<^emtitem mejjjf. l^'^^y mtig'at uz «^^yeiit«te^ei, mint u tuflat 

ilUpotainak e^yseg^^t h biologjai determiiUHittitm $i3^itipoiitjiih<Vl, kOJISn 

TiiEM^iUt tirg-ydva tette A bioloijiai fleierminismnn es a tudatm f^jyi- 

ninig (az cpiphenomntonok fhemuti rltni'tfitt^nek mzUita) cz(iti(i k(»ny- 

^▼eb«ii.' !iielyb<»n ugyan rOviden, tli* a b^lki eli*t i*j?esz vanalan alvisiti 

'A N]U|?oru hhilog'jui mt'<yr»xiibr»tt84j^ f4:'ltV»i;H}^j4l^ ji dc'WrnunisiiiUHt. E 

iiupIj ;^ondrdkr>dH.m'i es folMiimtunkAt ijrt*n k5zelr5t erdeklo k^iiyvrdl 

ii^niek'm majd kiiUin, mert futoUg: tehetetleii. h bftvebben h^m sxeren- 

le^Vai 6z6ihatrii. Az ejcy^ui t«-^jl6de!*t, ii% ^irrtklt's jelennt'geivel kap- 

I Ct*cilathan »'/,intt'ii kiilJSn vizsifiklat ala vtUtt' .4r ffftfcn* ft'jlodea en tu 

wfirMt^s cKiiidi krtuyvebeii,* t^rdekestvii kutatva az e tenyokkrl kapcHtda* 

rejtett^bb kerd*"'»eket ii*, niiiit pt^ldrtul iui*fctt*rtii('k<r»ftyite8 1'seten as 

him t(ajat4>s hatanat az aiiyar;i. a [iienoyiben a lua^'/atuak r)$ ax 

Dyinak belso miHf»uje a terhpRse]tf alatt kiV/Jekeflenbeu l*W"i»nt a kiil- 

CJMliihata?* tenne-i^xeteM h az alkakn:izkod»i k(v«li3jfatodAH bi/^onyoe 

aitalaiio^^ cuiTfiatiot ho% letrt* 



V*ia6zaterve az AUikoHkodda rx ut^hims oxiniO o^ikkre, et>ben 
Le Danetec iiiindenek ckitt a valaiuely i*lo szervezet tettet. c»idek- 
vest't luf'^hataroxo okokr^ll bestzt'L ,.Az(*id leny «'s»:lekvi'se, eredmmiy*^ 
bizuoyiis szaiuii. ba ug^yau m*.m ^in^zes alkoto oieiiuM eg^ylitt niuuk&lo, 
.syiiergijis mCikttdeseiiek " Ez i^eini uiuk»kini**'k linnze^ezodese, sajatus 
drerub'zmbvHe jeliemzo az ^veiu*(\ kul^rd0zn ♦»jtfyeji€^nkiDt, meit az 
ilb'to ,,l«>ny »^erv>^zeU» «ok tisHwf**!* ti^uyt»z<'> eitHliiu^nye (5rokle» ©8 
ueveles a bf^ta^^abb eittdfmljMU)" » igy kiH lUiat sohuHeui lehet egeszen 
*»|ryj'oriiia Ime itt latjuk positiv, biob^i^iai inegHziiba teuyezoit, detor- 
lumabjit az e^'t^nis*?',' psbyrhtdo^iajinak, 

A (5Melekvi*^s mci^ss&abotta&j^An ez a% .*ctfH*^ni rt^tiz*, de egy- 



*) L** DetiTminimne hiologique H In pf^rsonnnlU^ QOfmcim*t(?, 
♦?H<|(iit;so d*iine tb<>*irirv i^bhTLi^pt* d**s ppipbi'^iiomriii't^ Biblioth6q«e de 
fiiidciwipbii; cuiitrmp<>raiD<* Paris, Telix Alraii. i^diteur, 1^**7, 2 fr, 60. 

*) Eixdution tiniwtdudlr rt ht'r6ditt, Tbe«jrt»* da la variation 
quantitative. Hiblit>tbi?qui* sftoutitiqut* iritt*ruati(inal<* FariSt F. Alcan, 
«?diteur, 189H. B fra. 

i2' 



: S|S IRO0ALOM. 

asfin e^^en ket cs<>lekvese sem lehet szig^onilin eg>-foniia» inert s»oro- 
8U1 fUgg a valtozti kflniyezettol, a kUlsci railieutcil lie milieu exterieur). 
Ax ember 8*/iir<»san fii^'i^ att<il a kt'irnyezettol. u mrlybett eleto lefolyik. 
,,A belohelt leve^ti iisMzet^^tele befolyasHiil v:m a helsti mileujeben 
fdbfunbtt Icguemek ot<szetetebke ; a hfimerseklet m6d(*f*itja bii sjta- 
bilyozo rondsKereoek ilkpotikt ; a levej^t) p^raiartalma. hygn»metrikas 
allapota tftbb-kevesebb pdrolg'ast hrtz ItHrc* htiro IVIiilften" **tb., hat 
mu^ az az f$rok«if*. sziintelcn, bozxa tehetjiik rer^ziinknil. ruejj alv^ 
itlejon isi, a hogi^' Moi*,so kinuitatta, oneiiyei^iUo bffiilyAsa a kiil546 
milieuoek az orzi'kMz«?r\*ek, fi]Wg u ('urti-tizalak es a lato hArtya utjakxi 
idegremlszeriinkre s e« At<in az e^esz te»t dUapotira. As idoj^regzo- 
desekben ilyenkor vej^bf'meno cbemiai reacti^k iily »ajAto» energia- 
araiiiok forraf^ai ma UU'*^4i&/.pi>nUik feb'% a melyek az ide^pndsz«r 
ege**i5 hcmyoltilt titvosztujebfH tijabb chetniai reaotiokat h^zhatnak lotre. 
i^' ve?*z rrsjtt t**hat a H/so milicti a cselekvrs* me^rj^/jibotiHaffaban, 

A ct«elpkves ♦^reduienye \e»z igy az tifw^zes nzttvetelemek egy- 
idejfl mttkttdesenek, TprnieszeteHen ez vegteleiiiil bonyolult s ezert 
Iiir*«zik soki*znrkis7>aniithatatiaiiiiak valaaiely Ci*elekvef*. A szdvetelemek 
hllapota in fi>lytiini>sim valtozik, liis/t'n *^p a oifiki>dt?i*e altal valo vAJ- 
b^zasa, ma^yarul talan u^ry fcjexhetnok ki talaluan. f*z a mtikodejih^'l' 
mtigaolakitdHa tYyeltemvonafia az elo g*>pnek. mint fennebb, szerzoiik 
egyik-nubik iiiimkajanal Hzeretiesem volt kienielni. I^y trkintve a dol- 
got mar mojst, a szovetelemek egesz szerkezi'te, jclen allapota fligjrni 
fog az rt^szej* eliibbi iiiiikftdesektoL ,,Eletunk t^irb^'iu^t^nek k*grs4eke- 
lyobb, bamiily jelt'iitrkteleunfk lAtiizo t<^nye is nyum<»t hagy szerve* 
zetiiiikben » igj' befolyissal van ng^Hz kesiibbi siorHunkra. Erednoenye 
vagy aiinak, a tninek az a pete, melybdt t*zAriiiaztal ifiitikles) es miml 
annal\ a mit az^ka miiveltel mind ania kornyezetfeltetf'lek befolyatm 
alstt, melyeken Athaladtal (neveles a hzo legtagabb crtebnebent/* 

V'alamely leay cselekveset tehat megKzabja: ,,t a leiiy lillaptitu 
abban az idapnntban s ez fUgg ege^z eltnidt tOrtenetot^lI ; 2. a milieu 
allapota abban az idopontban, vagjit* mind az a mi befolyas.sal lehet 
a szervezetre akAr kfizetlenlil. akAr az erzek^zervek kozbeveteseveL 

A be I so es k til ho, megelozo «?8 egyidejfi kiizrchato teuyez^5k 
kibonyolithatlan utve.sztcijeben mi aiar most az utanzAs ? — Ha hasonld 
sAgot ta!>i!unk az egjeu vegezte eselekvei*nek valamelyik resze es 
kUlsii korayezet feltoteleinek valamelyik resze kOztitt. Jgy^ utAnozzu 
)iatig8zervilnkkd a hall/jszeniirikkel felfogott baiigot. Hangfolfog 
szervunknek megfeleioen van haagkepzS Hzen Link, am nines fonykepa 



IBODjO^OM. 



a29 



sxen'tink feuyfelfojtft'i azerviuikiiek, szeuiiinknek mt»glelel5en, r>e vaii- 
nnk heniyok, a mnlyek ktVk frnyben kt^k st'lymet szom^k, *i bekak, a 
nielyek zftldek ii »^iri levelcu m vurJisbamak h vortiHbaruii kergeii 
vagy talajan. Kul^intV^le allatfajoknal kifejliklnek liasonli) aljikok. 
ezek a <Mmvcr^al<'* j*i1eoiek (i-aractdreH tit* crinvcr*?ence). Mjir nuisi 
Tendsz**r\nt, ha ii/A hiszi'in, h)^\ az akanitiiak Tvsr.v van beiiii*\ utau- 
yiiwrtil imitation) s/jjlnk, ell<*nkezo est'thf^n porli^' niiiijikrj'Wil nniiniV 
tiNtneK nirmdjuk allali alakiiskurlaHnVI. 



Nu bein^ on tbis earthly ball 
Is like another, all in all. 

E somkat talaljuk Wall. ire-nek a Termesxefi Kivalo^atudiwrol 
(,, Natural Selection" t irt umnkajaban, i'sakufoa"^ mint fen n ebb lattuk, 
szijjonWn eg-yfunua ket lenyntl neni szolhatunk. Mi teliat a faj hata- 
rozuianya ? az e^yfajbeliek doato je^ye ? — A keresztezfides teniie* 
keriy8e«re. Ez nieijf az eifVi^zerfi plastid plasrna-anya^ainak azorifit* 
cheniiai dsszetetel^ttil fiis^jr. Mefjhaturozza tehdi u fajt d plasfid^ ina- 
ga^abb rang-ii, t^ibbsejtii allafoknal a pete, e^s ejsfyszedi, teljes plastid 
ehrmini HzerkczriVf Hajdhs oHszrtehle, A% alak utan tinztan neui iga- 
zodhatunk, niert »nk allatnal talabink fejlodesbeli (evrdntiv} dimorphia- 
mnst. polymorpbisinast, Ila eletiiak elsii kornzaka neni volna intrau- 
teriJialis, tentvereiaket vizi allatukban. a halakljoz nagynn liuKonlo 
aUkokban kcllene feliMmemnnk. 

A St alak nairynn nie^b izba tat Ian. valtiizi'^ valami .s aztiln rend- 
fizerint c«ak a felserdiilt. felm'ttt alakot veszyziik. pedijj tekiiitettel kell 
lenniink ax e^yesz alaknornzatra. a iiielyet az lillat fejbideseben befut, 

A ^peeifika.s plastid {a metiizoaknal a pete) sajatos rheniiai 
szerkezete, ^Hszetetele hat^h-ozza niCK-afajt. lly es ily plasnia'anya^ok- 
byl allf) ily es ily plastid jelleinzii a fajni Sz(fniiHzed, [rokim fajnk a 
hascmlo cheniiai szerkezetii plasthlok Mind inkabb elter^ fajok a 
ndnd inkabb eltero ebemiai Osszetetelii pUiMfidok, Sajnos, hot^y a 
plasiaa-anyai^'ok resyJetes eliemiMi szerkezetet meg oly kevesse isnier- 
jiik. hoi^y ilyeten cisztiilyozaa men^vabisitasara ali^'- t^'ondolhatunk. 

Jellenr/ji, hfyi^' a szomszedus, roktm fajok is az e^^yeni f'ejKi- 
de8 keiideteu HokkaL jobban haHonUtanak alak dol^abaa eg>'ma.shf)z, 
kenobb mind irikabli elteniek Krdekes peldinl tehetjuk id© resziink- 
nd tt/.t az enibryob»«riiii tenyt. hi^y az ember es az ember.szabasu 
niajmtjk nm^zata ijren soka basonlo f* bogy tuvabba a liatai aiith* 



dBO 



moDAl^OK. 



ropf)idok fjfoHlla I'sinipnnJt, <>nVn^nitJin> nokkii) jctbbau hjisunlitanak 
A^i PTiib<*rhf z, a ify<'rmrkekh(*K, inirtt n f**liuitt ?* vpti silakok, a melyek 
mikr 8»eiiibeHy/>k5 elt^»rost imituttjakJ Ez a fejlofl<*sbeli tliver^ii^iitiH . 

\ ifft^iint asonban kiiRnilioi^r^ fajok i^ haf^iink) pibikokjit bozhnt- 
tmk lelre ha»nfil/i kdmyiVietfcltrtelek kmm, nlknlmazkodhs utJRii. 
Ezek ax fUkalmazkfHMfihrli hasottlOfidffok iresHeniblaiK'os il'adaptation) 
ess a jdintn'k vouverijfntiajn (ccMiTtTjffnce des cJVrll4^r<"'^^'s}- l^'v hti?<on- 
litjiiiak a I'Zftfclek :i hnlakhuz, ii rleiipvprek a ma(larakh(»sfi^ a bopa- 
rak labai a/. eniUis^lk holyvjiltoztsito Hzerveiht*/ stb. 

1k>' P*^^tl»"l ** >iy«Jt tenger meiyt-brn elci allatak iiaj^y roHze 
h»Honlit bizunyns dolgokban f^i^ytn^sho/. A tcn^^'tTbdi tHi't alkitlmaz- 
kodtts iidta jelli/nivfiiuisai : si sutWrttvk Atlatsyjisa/^a, Ijo^y wi iillat 
k^nnyt'n nieoi^klilhe»Heii elliHisn^^ei (d5l ; e^^ps H/.pn'<*k, ij^y f('ilfii a 
8Ki»m tulsai^oHaii ft-jlett^i'^'e a t«'Ht tdbbi lesatcvel szi'mbon; a/ emesictii 
cestorim kiK nioretfi volta, koi^y ktinnyen menekUlhei^t^oii a/. Allat . a 
iiemi sxprvek nw^y fejlett^ejfe s aajfy term6keiiyi*<^^t b*>iry ft nok 
elleiise^^gel szemben in, a s*ik jjnsKtitaH mclleet is fpniaaradjon a faj, 

Hasfudu je!cnii<*^^(?k iizok, a melyeki't flomzSr WiUIan'' K>''U" 
tUtt i)8s/.c munikrtj i^s it/ /il]afi>k vinb* ha?ioiil6sa|jfai oyJmniel s melye- 
kct^ mint a darwinista inkola tajorja a termO^zeti kiv^loi^atodisfia] ma- 
gyarissott. 

llyenek a vod5 szmezet (homochromie pmtectriee, S^'hiitzfilrbunpfy 
jelenti('*|=rri : a nivat^g allatai fak \ szlnfb^k, :i sarkvidr'kivk feberek, ivA 
6jjeli iiJhit*)k sotott^w Kzintiek, a tropikus ilrbk/iUd crdtik allatai jubbara 
afildek ^papagaj, z51d gabitnb, »^ld kijryo), honiokos fenekft sekely- 
ben i'M\ halak hornokHzinfii^k, hoxscntebctjuk rc'^sxlifikWil. hr>g%'a ten^fer 
kUlfinfVdt' iiii'iy.Hrj^eiben *'d5 halak, kiilfnifV*lf\ aina tiMJ^ermMysr*g viz* 
rete^e. viia^'it^'^^ kiegpftzit<i szinenpk mtr'^ffdelo i^zineaetfiek ; kieg«'*^zito 
sainii teuyben iii^yanis fiveszti s'/jnet a tar^y '. 

Est a h(»tuiif'hrr»mia hasznos^ wa illi^to ftllatra no^ve egyn'^Kt 
azert« ho^ etlenHP^^i 'tir^ ne la8sAk, mjiKre^zt azort, bogy zsakma- 



* R*ibr*rt llartfiian : /^iV mntHchrmihnlk'hfn Affrn u)id ij^re 
Offfunistdtion tm VfiijUirh zur men^vhlkhen. Berliu, IHH.t. Ma^y. A» 
embc rs z a has u rn aj m ok. Fi u 1 1 ap e st . 

" Walhire : Xntural Sdt'etkyn. 

■■ K. Keller ; .J frngrr elHi*, Magy. iJftopoy L/lmzIo, Tor Tud. 
TArs Idiidasa. - Sok <'idrk<\** adatof tartalmaz a ttTijjen jillat<»k 
**S5iurrnl. A feisci vizi^ziiibeu a kek az aralkiHb», a kozepnietv^i-gb*^n 
a v<kiis, riarancs. sirga h a riagy ii«ilysegben (^Ui) funaltol lefe!p> a 
bfborszin. 



IftODALOH. 



aai 



ny4t esstrevetlcijLil krtzdithefjse mej(. VViillace szt?rint iiiitr tno^t ter- 
mtHjeetPH, hotry a ztildek peldaul inkabb a Ifimbokat keri^stek fpl s n 
bamik irik^bb a kere^en tauyaztak. \^y (isxt^nszen'ilejr keresett laka^t 
auigiuiak luindeio'ili ^^ ^'^- ^ laka.H-t>^zt,i>n tumogatvii a termo- 
saseti kivaly^atikiai^Hal. bo/ta lekre e hinnfi«lirimiia« jelens4:^t^'eket. A ter- 
niMseti kivalu^atOilaM me|r\'eclte, fentartotta a takasanak ntejt^felol^'i 
»3Miie%etrt fajt s elpiLs/.titutta a rikito, kiiiltu s/jn(Seket, ii*:y fole^ az 
albinoH alakukat, melyek tennos/ettcil jfveii^ebbek is vultak, tgy 
tilntek t*l azcuiban ejcyaHalaii a teher alakok, [Hi'ltbuil a febeniyuj, 
melyek altalAiiosak voltak a jef^k^>rszak iitjkn « i^y jottek b^lyiikbe 
a ssiinos ulakuk 

Mejtf L^rdekcsebbek an alaki hasonbSsH*»(ik. WaJla<'e a Ijumt^oi 
.Jevplbogarak* at e« a „j^alybt>jfarak*'-at t'mliti i'vh melyek a loveli>k- 
he%, Hzara%, mohoN ^lillyakboz a chJiludaHi^ hiiHiMilttatiak. l^y kiU<1 
n<^st'n a Knlfiina parakHa iievti |)illaritj;n, iiii^lv [nheini helyzi*tben 
irt-ott bi>;^furakiitfaila ^mnw* levi*biek latsjiik. Ej^enek f bo^nirak 
kdssiil nii}^ lab;ukkitl jn oly szabalyt4ilanul fiiggeHzkediiek a gayyakm, 
hogy ezxel is timf>|Lfiitjak a csab^last Felettebb erdekes ax i%yneve- 
scett tulajdonki'priii Wallaci" fV'le mimikry, mikor a ro/^trif/ti-le^'yek, 
a inelyi^k a nn'^bi»k kiijdiibe rakjiik iJ**t(Mkrt, botry larvjiik a inehek 
larviibol taplftlkoxz^aiiak, uiLiideii fajsi ntf^VhHfien es ft^ltiinoen lx:iSonlU 
ama hftrlyajt-ezamyu tajbo/,, a melyoel elu^di jryaiiaiit cL 

Ha tehat az dy baHfiobjsa^ok oredetileg eaetlefyeiiek ib voltak, 
a termeszeti kivalo^atodis fi'ntartotta <^s kifejlesztetti' <»j^'yn*'8Zt a 
lak4s*d82ton orokli^^boli alljmdositasuval mnsrr\Hzt a lm^r»nb'>,faj vedel- 
nuVvel a letert valo kuzdtdeiiibi-iL Ez V^allact? ma«;yariizata t^ t'hhez 
tiuzzutt^i^zi mv\r 11 kiivetki^z«i kef ,,tt"irvciiy**-t : a?: alJatok osak fajnk- 
ban eu egyeiiekbtMi uas^yini bovelkedo estiportok alakjait tjltik maf^nikra 
es* az ily alakoskodd fajuk iia|?y'on szegenyek efry*^iipk dolgaban. 

Wallace tehai oeoi luagyanizza n*eg az ily abikonkoda^suk kelet- 
ke/<''H»H e.sak a niiii meglevonek fentartiia&t, fejlesjzteset a t«nneHZ«ti 
ki val u j^atodii8»al . 

Hae^oolo es me^ erdekes*ebb f'seteket emlit Oiard, ki At ak^ 
koskodnsrol e*; n ridii ha»ontmutjr6i irt ezikkeben' fdnHido ^^ vcdu ala^ 
konkoddHi (mimt'tisme <pifenHil\ numetisme defeiisif) kidooboztetett me^ 
a gzerint, a mint a ZHiikmauy luej^kf^zeliteem* \agy p«'dig [eIrejtezestLl, 

' Giard : Snr U mimHiHme et la rtttsemMune*' firotedrice. Arch, 
di* toi^l exp. et gen., 187 J, es Bxdl sc. XX. \Sm. 



M 



332 



mODALOM, 



Tedehuiil szolgM. S?ok elenk szinft, a fa Wrzsen eh'i bo^r a dar&z^ 
ruhiijilval reniiti ;» k^irnyesietet s ez a remites sxol^al vodclmere. Dp 
legerdekesebhek tnlaii a CaUtjo nevtl braailiai i>illant;ok, mekek piheiiM 
helvzetben a CHalod&sij^ ba.s4:m!irHriak az ebnmlevo nyttottszerm'l ba^cdy 
!'i*jeh«»^ A szarayak k»'rek foltja nt'iucjiak a ^z«?met, hauem nirgr a 
8«aiiiMrtyiin reudespQ tflkdizo fenyfultot i.s feltiiiiteti. K rc'^niit^J kiilso 
vpdelm**ii! szolf^nll p fajokiiiik a/, aprobb ragadozo inadaiak pllen. 
'lYibb neio mi^rgp^ kij^'y/i baj^nnbt a halalns liaraptisti Elapy fajho/. : 
az lIj*H©brid4k koraHHzirtjeiben f^^vfitt p1 a» elapn-faj eg>^ hozxA 
rt^ndkiviil basfmlt't haf-fajjaL 

Mindezek nuir alijj nia^yarazhattik Wallace iu6{ljara a terme- 
«Z(3ti kivalojafatodiisHal, a mf kiilririben is csak a mar me'^levo aJakos- 
kodas feotartasat, fejletizteset ruagyai-a'/ta mog' : a kovetkezu, L«^ 
Dantecn^l lamarrki alakoskoddsriak (le mi metis mo (amarrkieti) neve- 
aett eset ;4ziiid>jin epeu ueni iiia^'yara'/za. 

Pr»iiftuii' r*^ttp kozzt' IKfHj-bi*ii azi^kat az erdekes vizt*^ilati **n*d- 
nietiyekot, iiiolyek nzerint kiilniihrizo fenyheii si piUang'nk lan'ai kllUin- 
b(t»o »zitif[ babukat keszitenek. .Mar oRJziilog T. W, Wood ilSBTj 
fi|fyelm(*ztettp a loiidoiii entomolo^iai TarHasA^ut, bo^y a kerti fehrr 
pillMtJi^^f'i babja olyan szinfi, mint az a feliik^t, a melylioz tapadt vnlt 
F'dulton aztan sf»kat kiserlet<^/oft s mPR:l*^piHlvp kitta, hii^y /-uxiiu'is 
l^^allyakMn ejLcef^zpn rne^i:*k'lfi sajatsA^»s szinp/ptfi babok j^ttek letre. 
melyeket e wmwz^i teljc'sen elrt'jt, ej<zn*vt*tk^niir tesz. 

Le Dantet' SKerint itt eo^Tnesen a kiilsii b^^hatAM, a fenyiiiger 
hoz;7.a letrf az alakoskodaat ; s uoha i* rcver^ibilitas sajAtMgos merha* 
nipmiLsat neiii iHinerjuk, m%ks a kiiho indieu kttxptien, e^ycaes hatasa 
a 8/.erv«*zetre, r*z a lamarcki akiko.skrjclas. 

Lp Dantoe mar must aeiu tartja lo^'ikitlan (ikoskiidAHuak, hn 
©gyob alakoskodas e»etek If^trej^ttet it* a kdniyezot hatAsihaa akar- 
jiik koreHni, A buliiimas papatfuj kabtkahazaban gyakntii idvcMzti 
feketenaTiis zrild ruliajiit s e;,'ysvcinff Nar«ra nihat olt A ReaTumi ^7X- 
get pgbajiata uipj,'sz(ikiti a kipobikat es a rxak litvpii ove Eiir*jpHb6l 
odavitt vend) mar is eszrevehetoen halv/inyodott. Llvirijrst^nt*^ piiditi, 
hfi^ kutyaja eg^oszen fekete volt, mikor An^liAt elbajryta » Ktizpp- 
Afrikaban iiebaiiy honap alatt v(irftsbama lett. Hdf a t*arkvideki alla^ 
ttik ftdipr nibAja V Housin^er torvenye (1827) ssterint .a borboli fes- 



' Ihe Colorii of ammalH, Internal, ^cientif. sprios V'liI, LXVlll,. 
by. E. Ptmltcm, Ldndoii. 1890. 



IBODALOV. 



983 



f t^sJcUrtatoin torditott araini>an van a kOxtakan^ alatt Icvo 3i**frHz6vet 
melUl\^Hf*g:t^vch. Lehet, hogy eszakcni a f^Attiiv^ zsirnzrivpt en:»»tnienyo 
a ffhpr szin. do l<>het. liogT^^ a talaj feh«*^r ^zitie ep oly kfizetlomU 
baton ift, mint Fi>uJttm kiwerleteiben a tdrpry .szine, luelyliey. a hjih 
tapadt. K«zakfm az embek is jobbara szokok, fesHianvai^baii ?<y.i'<^^'v 
nyek, a f«»m> fcildfivoii .szinesek. fekt»t*"k. festoaiiya}j!;baii j^azda^ok. 

I>e a lo»n»t?f?l*'P<»bb alakoskodas ass aknratbeli szinmltozttUfh 
mikor ui^yanax a/, ullat m{W-mnH s/hit vesz fel efr^Tuasotan a %a]t<»z6 
k^rnyezetiiek iiiejj^feleliitMi . 

Egycs k>n{?-eri r^iktajok uui^ukra ongedik a s/.ivacHjilhitokut. 
hydrakat 6« Tnrisy.at<jkaf, bogy e ftigg^'iny vodelmH ahitt oszn^vethvniil 
l*'phe«sok mpg z^^akmanyukat. Nemolyek ftiiriia^aik rakjak t<*le hntii- 
kat a k<1rriy*^*/A*ttt*l nst*zliaugrz6 Hzinti moszatokkai s ha mas sziiifl 
moszatokkal U'pett koniypzetbt* viszsziik, b*szr*dik a mi*:iekpt h ujakat 
raknak M. 8ok jillat bore szinet valtojitatja a kiiniyi*Jii»t szerint Isnio- 
rete.s a Kanioleori pt^Jdaja. De vatinak ily bek^k !it a tt^n^er h(»mokua 
fenpkfin tUo balak. SajatHJigos mrebaiiismiisa van e jfileiis<'*giii'k. Az 
elo, atlat^zi* 8z5v»?tbi*n ey^yi/s fet^roksziMiic'k vaimak, cliroiiioblastok» 
a im*lyek j>hiMininiozp:iissal biriiak ^ e ftijAto?^ moz^uHjk altaJ na- 
^^ubb sxemekke egyesiillii'tiiok vn^n HxetfiUhatnak az eld anyagbaji 
» igy ho7Jiak letn? kiil^afele KziiiarnyalalokaL^ E Hsinelemek sttiter^ 
jenziise. o^szcvamifia az Klqjremhiertol fii*ig Czelja e beretidi'z*'*snt*k 
ftsazhangba bozni az allaf szjwi!t a f^^nekkel. Hogy ppdi^ osakugyaa 
az idi'grend^zer mliktldcsciiok van alartMiiJolvM (» berpiideztVs, bizo- 
nyitia a 8zt*m kivctelt*, a trigeminus atmL»ti*ze8e, mi megsziinteti e 
kop^sseget. A hala»Kok jot tudjiik. bogy a halak a tengerfonek szinet 
nitik fel 

A hokanul Ik, a halaknil is ez affele neni tudaUis reHex leliet, 
miDt naJiitik a ludbifr Az jiUatok folbnrzrdjak ?*zoruket, ba felnck, 
Ez altal iiiL^gJVdemlitik dU'iifeluket. Nahmk a sziirreudszer atrophiaja 
kiivetkeifiieben ugyan czf^ltalaiin4 vjilt e rottex* de megmaradt. Talan 
valamikor titdato8 volt e rotlex az illatDknal. hi^tzon mioden reflex 
tudato.Mbol k»n iiem tudaUissa a sokszoros gyakoHiit folytfui. Egei*7j?n 
e «zi>rbor7.o!6 rofloxbez liaynnl'i lebi^t a x/Jnt?l«^mek helyzeti^t valt<>z- 
tat6 reflex, mely fenyiugerre tVIel. 

E« ex a iizinvaltoztato kepesseg neia eg> forma; fukozhato, 



' G, I'liui^het : Dfs changemenU dc cnloraihn som Vinfiumce des 
nerfn. Paris, G. BaiUii*re. 1876. 




384 



III0I>AL01I. 



csokkenthetfi gyalwirihb v»^y ritkubb kttrnyex^teaeivlGfi iltal. ri'ltebt*i<i 
mkv Vkfmt, hoj^y me^^ »» ssiUnhetik line» Sgy keletkczlii'ttek » nzinval- 
to^W6 listiU Hxin-iii^mvAltiisitatn, dt* a ktil^hifpl*' hrlyen v;4l<'> tjinyii- 
zks 8»eriiit kiUrMUnle szmii t':ijvaltoziU4»k. 

Lp Duntof mn}rn fojsrott apr/> tcii^fTi rjik*»kat ji brPtak'Tioi ttni* 
jiferpHrkul az apru parti p«jC8r>lyrtkliaii, a mi?lyek ^ziirki^ i$;£tiiukk€>l 
teljeseti osssEbjini^ban voltiik a ffivonyfenekkel. I'lj^^^stnikKon faj egyenei 
ft mely tenjtrerbeii ti-ljeisen athit>tzoak. »<11deM vji^y v^trfises neHexekkeJ 
a fea^k moszatai .szerint Ibi iia^y a daf^^aly, behoj« ilyen melyviz- 
beli eijycneket a jiarti ixic^Ktlyiiklja s ift eg-yugAiinazon raero-biilaval 
fiighttto parti OH itttMy-vizh*'b variatio, A kettii teljesen kiiMnbdzo, 
8356v8l a variatiok lUlarubisultak. de jojf^al fr^tebetfi egy fsxiuvaltoz- 
tato ostcil valo k^ziin eredL'tiik E kopeH8ef(et aztan elvesztet^k a 
nem-haHj^nulat knvetkezt*^ben. 

Mi t'^iik a !ia)ak tj-s a rakok (^hnniirdilustjaLimk |Htokat iHmer- 
j»jk, t»z iH ?»ok o:<«»tben nuir eltiinnboii lats/Jk h'mu s bt*lyet t'liifed 
a \M'i,^lejfi's. jillaiubi alakc^knak. De rnily valtnzatosak lehetteki az ala- 
koifktidasra sxol^iilt> e biirbWi inecIiaiiLHumsiik. melyekrvuk «sak ilyeri 
gy^n^e nyomaira akadiink .%'sak ily foltt'^teb^zett ^siikiirl fejluilbettt^k 
ki iilyan Knllima f^\e abiknk. h*A a b^rs^zen^ek jati'^ka kepes a taleve- 
IH iitar»aziii, vajcy olyaii f ttltifofolek, nielyt*k a bairoly tVjet utAnoz- 
E&k Azcik a niecbanismiisok, a melyek az ily alakoskoda^sukat letn*- 
huztak, fele^^ie^esi^kke viUviii, Lamartk tarvenye szerint ♦^Itiiiitek, de 
a Tedt.'lem va^y tamadai* szeuipontjabtU biussBnois abikosk^nlan me^ 
niaradt, IViitartotta a NMiiH'j^zeti kivabiy-atoibis darwini torvenyc. 

Annak a baliiak. a mtdy az Kla|is-ki}^^ijt iitanozza az rj-Heb- 
ridak kHr.illszir*jeiUMi. fajbelknnel rhrooKjbbir^tokat taljiliuik, ex a 
valtozat miiuli^' utjittozvan az Elapt* feher, fekett^ vaJtakozo s^yudiit, 
sajato8 vegle^'PS szinezetet kapott w <dvi>»ztetti* »zinvalU>ztato ko- 

A VoluceUaAegyeknel, a mflyekiiek fajai mindt^ a meiarfelel^ 
hArt>'aHsxarr»y« fajokat iitanozzak, a mely«'kkei eloMdivi><z<»nyban van- 
fiak, a hannnlu cheimsmns is belVdva^gat iebet» liij^z az eloisdi a ^azda 
cbi*miai anya^^aibol idaktil. 

Nimiilo^' haw on In jeleTfiHt'tf, hngy a ha,s(»nl6 foi;dalkt»za.s. {4vt* 
m^tl.iniikddo:^ hanonlo ;ilakokat hoz letn*. Ezt ertotle <imrd a fhiiUiL 
koztisht'lt hriHttnluufhjttk iiOHsi-nddaiu'es prolVssionnellcs idatt. l^ry jon- 
nek letre a parallel alaknk \h' paralleb.smc prufef^HioiinelJ melyek u^y 
meg^avartuk az 08Jit41y<iza^f»kat. Az iimber t» mis-m^ jcdlomrt filt 



IRODAI^M. 



395 



taiiirt, it birkdzot, n ken^kpArrtz/^f '^tb. CsjAklioyfy f/pk nem «niklP8- 
h<*U jolletnek nz eml»i*rnel, t* fogjIalkozHHji-llfmt^k in^ni Hllanili'isitntt 
rarinHok r>e »st atlatniil a:''. ph'tmtuJ iiinnziHlekeken iVIhinthtiin ti^yanaz 
9 i^* az (iriSkl*^!^ alljinfldsitjii ti jelieuieket. J^v tnlttlijuk az erszenye- 
wk ki\7.t is r4^cf*iil<'kat, m^atliizokat, rovareviikrt. kezszjimyi^akat, pe- 
dig' ozeknc*k scmiui kriziik az eiiilo**t'>k ni^csaloihoz, nitrariiizoihoss stb 
... A hariimh'" *>lotini)d haf<nnUi faH"lalkc»zaMJHIt'niet tejN^sztett kL 

Pfiulton kiwr^Hek'iTiol uf*rn ismerjUk a sajiiti»M syj iiva I loztat6 
m»'t'hani>timjHt. dr a kHhii milkni effvenen, kilzetJen hatanar kell liit- 
nurik az :i1aktmkodaHban 

Mjndt:*nt U»:*/,eve\c lathatjtik, ho^^ iipm lis/ta velotlen, mint a 
darwinif*ta isknla, Wallare tartotta, az alakoskodrVsok l<HrojfUtf», ha* 
nem a kiil?*o ktlniyezet e^yt^nen liatAntk knll Isifntmk iH'inii', mely 
finom, ma csak roj^zben inniert s jn re^zhnn eltiiiit merhanisniUMok 
6tjAn hozhatla letre a kiitttiifolc alakiKHkodiiHfikat, m^lyeket a termo- 
Hzeti kiviiltJiratod'ts a lakasilsztfm ririik!<'^sheH A.llanflositAHAval es a 
hasDnlo alaknak nynjtott vodelmevfd a lotert valo ku'/,d<*Ienibeii cnak 
fpritartoti, ft\\U}s/AMt . Hiszt*n hi>;^''y nut ki'pe,H az tin'iklrs tillaiidoKi- 
tani, arra hihetctU-n pehia a 8phex-faj. rn**ly a rovarokat nyaki dfirza- 
kon tizArja meH*. hogr>' a rovar mfizdnlatlanul, de eWe iiiaradjoii » ne 
^rje rfithadas, rnijf a bol(*ti»tt Splii^x-petpk kikelnek, ekkor azonban 
mar ro*^ t'lpuszttil aa anyji-Sphex. biztiJsHvari a kflvetkt*zo inMuziMlok 
Ettrnkt. Mily boTn*»hilt viszt^nrtk or5klr<i*b^.'li f<»viibbadjisa <*z 3 

Ha tohsit a ciarwini olv, a tomi»^sz»Hi kivalag"at*'>da.*< tarfntta ia 
fpnn fi fejlesztotte az alakoHk*idasokat ea utan%a»t eredetiiket csak a 
lamarcki majo'arazattal adhatjiik s i^y itt is kie^^ssjiti »'>ryjii&Mt a ket 
i^kola. A kitiet<*jift)m»sis-sf^l. a kiils^o miHeu ej^y^^ucM hata^abrH kell 
ma^anizouiik ♦* jeleaKet,'(>k oredotrt finom merhaiiisninsiik utj4iif 
mint a (■hiodioblaslikus m«»rhatiif*imjH is. Ezrk a mt'chimit^mnsok uiar 
jobbAra *itfi(itek. Uiszen T^p a rr»varukiial a hoi a Ic^rrcndkiviiliUb m 
leafMSbb alakonkodassal talalknziink, semmrfok* runctioiialiM tilanz^»t 
(miitation fo net io unfile mnn if^meriink raanapsa^, A njvarok fojl5des 
dol^aban taliin a iej;r**l*3rphaladuttahb, befi^jp/otti^vb ullatrsoportot 
alkr»tjak. A aierlianismusok eltUnffk, de mti^niaratitak kiiloiniH alko- 
tjLHaik. 



^3^ 



IROBALOM, 



Vejftil k(*t fii/A'trcU ukuruk me^ mej,a»iiilekesiDi, melyekct a 
ezerzti maif» kiilfifttt meg neve m re. 

A2 rtftjik a xLiit'Hck mukoil^sr ' czlni nUtt voltakep felelet C'uonot 
birdlatiira, iiiolyiU a ,(ri(iki>desbeli iiiivaf^hasonitaH" lassimilatinn fonetifni- 
iieHei tiuTenye clten intez**lt, mely alapveto tiirveiiyt annak idejen 
a .Lo Djiiitef lij ehuolete az eletrol" czimfi ezikkben SKorencsera Vult 
israertctni a fulyoirat olvasoi el5tt. 

Kf^yHzersmiiiti ayjmlnin fijabb es ujabb oldalrul vil&gitja meg 
bptine I' torvony ('nvriiyfsiiJesrt a kUltinfeie Bzoveti elemek szprint. 
I^y A?, izMJusejtek aiiya^haMoriitasaliKz a tartah'k ^'■lycofroii es a ver- 
beii ^lycose sziikHej^es A miikntlcs pedi^ 3iiiyaglias<mit»i.H leveii, alak- 
g>'Brapodii»Httl jar A knv^ef^oktiak e^ert eHia a bieepsuk, a keyes^t j4ru 
erabitrekiiek i*zert vekony a l;ibikr4juk. 

A bitalat azt vetette elJeiiehe, bofiry a sziviztmmak. roep; a 
lelej^-^zi'i izTii(*kmjk, Hzoval a melyt*k inindi^r nidkodnek, akkor ve;^ele- 
tiiiJ kelb'ue ^yarapodnink, Le l*!»itec szerinf aznitbaii a i<zlvi»omrnstok 
sem ludkiidnek folytonosaii. Hii*z ez a miikiides periodikus. A syHtule 
fllati 0!*Hz<*huzodiiak m izcMiirostr>k, a diaatule alatt elernyednek \ 
l»ll1k^>de^ gyarapltja is a mzivi'T a fej bides eveiben, ezert n*i de aztan 
bivsonyo:^ eifyeiisuly jo letre a Tudkrtdesbeli-^yaiapodis, en a pihent*s- 
bftli anyagro^'H?<ztas k<izu*t Erdekew. hny-y a t<TlieMMe|^ alatt, mikur 
fokuzott inutik«ja van, tenyie^ bypertropliisul a sziv h e«ak a wziiles 
utikn nyeri vi.ssza rendes* tertuj^'atat, 

A liai-ixnalt ssEorv a aiUkodt's fidytan hypetruphi.sai, u nem 
has?.iiult atrophisal. Ez a lenyeire a mukoclosbeb any at^ha?** initio tOr- 
v«*iiyeiiek s ime, ba az pj^yen plotercd a fajuk rietere, fojlodeHere 
iiio«(ytink at, neiade az elvnck csak kiwzele^itesekep t(iriik fel a 
Laman-k'fele elv, bngy a liasznAU szervek, jellemek kifejlodiiek a 
hasznalat ikltal, a i»zukHt*gJeUiez kepest, a a UMh} nem hasznalt szer- 
vek, jelJomek eltfitinek ep a nera-liaszuiUat kovetkeztebea. 

A loasik fUzet Xt*m t'l^i tnoifcufaris difiHtfttietrid ezini alatt i|^en 
erdeken, luiba niemnz feltevost vAztd s telbivja a szakembereket a 
hoy,zaNz6l4»ra, a vele fuj^Udkoxanra Az ftroklest iUeto rendszeres 
Uniilmanyai ffdyaman jtitt a szenBo erre a ^oadolafra, de a Sehenk 
bee^i taiutr na^'V port felvert kozlese vitto fif Lh e uoudobita kOzxe- 
letelere. 



' Lr FondkmnemefU den tissm. Bulletin Scieiititique dp la 
Frain'p t*t de la Belgrifpie inddb^ jiHr Alfred i'iard. Extrait du lome 
XXX Van^, IHliT, 



3:^7 



nyo^ j*ajatos chemiai szerkezetii plawtidban. Mi lej^ycn mar ra»J8t a 
nemi r*hftpes ax e^'saerfl sejteknel {pete, speniiatozoidl V rju'iinailag 
n^-iinazon s upyanaxon szcrkezetii plaMikus 8uya«-(»klM>l kt*II aUiii<»k, 
tchjit esak a m«ile<'ularij> dit^f^vmetri^ra f^nndidhatimk. Tehetjiik osst 
nmml is ink^lih. mert a protoplaHUiakat cht'iiiiai tt-kint^'tbiMi ilissyrnf- 
tnkiis tr>^tekiH'k iismerjiik. 

Mai ismiereteink Hzeriiit njeryanis ugyanaxnn ttHsixetf^u^Hf i-heniiai 
anya^'*)krmk is tstikszur kiil«1nbftzn moleeidaris szerkezi^te lehet. s e sze- 
nnt peldaiil jobbra vuijy halra ti^riti el a i^iarkit^itt feayNotfarat s igy 
nevezik is jobbra va^y balra liajUt<i sz«?rkpzt»t(inek. Kt^jifseu nj^ry is 
fejezik ki ezt, ho^' ''^yik alak a raasiknak a tiikiirk^'pt* iSpiegoI- 
bihl). tuibiiiliik az njir^nevezett jjara- t'js urthoalakijk. Hatha a nemi 
elterpi* is ha^stmlo termpszetfi vrilna az efo nzedl ]>lai*tidnknal ? SzoN 
janak boz/.a, a kik szakszerCieii li)^rhilk<>zhatnak e «roTidiiiatUl s talau 
ki»erletile|j!' is tapoji^atiizhatnanak. 

Urdekea meirje^yi^zni, a mit Pa^tear aUapitatt me jet, ht^gy bisso- 
nyos micToba (Mut'edinea) az amnioniaknt* bfjrknsa%'oldatbati kizii/>- 
lajsf r.sak a jobbraliajUto borknsavbt)! (tartrate dndf ) taphi.lkr>z*»tr, neiu 
riyiilvan a balra liajlit<'hh(>z. MaaapMafr tiibb bat*tenmu fajt isineriink, 
a melyuek aiiya^^ha,*<onitasa tVdytan idvetett reactio-aiiyag'ai, mundliat- 
ntik tinilekiiyaf^ai vag-y tisztaa jobbra va^y tisztan balrabajUtiik az 
ellenkezo anyag" kizarasaval. 

E feltevew kiiJdiiben kOtiiiyen ma^yarazhatria aztim f<ok ert- 
hetetlen jelciiHc^ef, taint a sperrnatuziiid vonzasat a pete iltal, a 
Ciliatak kano^aiuiai mej^'ifjuii^>di'*Mar, ])»Zf»iiyrts hybridalakok medd5- 
seget, a kereszteziidest^k ?<arjaii;ik lisi alakokra vabj visszadtesct, 
apa lany, anya fiu, soksxor kereszt^zett, j^okszor egyene** hason- 
los^gat. 



Veo:til az erdeklodok t<zaniAra idejegyzem Le Dantec eddig meif- 
jelent niunkiiDak so rat : 

La Matihre mvanU. EncyclopedJe den aide-njemoire Leaute, 
Pans, G, Ma8!^on, Gauthier Villars et Fils. 

et. L Bintrd Lei< Sporozoatrcs et partindif'rcmt'nt U» Cocci* 
diett pathoffrn*:^, Eiiryelopedie des aide-memoire Leaiite, Farin, G. Maa- 
8on* Gautliier Y'dlurn et ¥ih. 

La BaeUriiUe churb&nrieuse, Eiicyelnpedie des aide-memoire 
Leante. Paris, G. Mas son, Gaiithier Villars et Fils. 



aas 



QUOiaLOIt. 



io(kt 1895. 

i/ AMHimUcUton fouctiomwUf., C. R. Aracl. Scieiic. Deccwbie 1895. 

La vie H la mort Kevnr j>hQfJrt*iphique» fevi\ mars 1896. 

L'EtH)ltitwft chuHtqac di* VvHpet^r.. Hpvuf |>hiUiN>pb]qUL\ iiiai 1H%. 

Theork nouvHle dc In eie Bihlut\hrf\nv s«uentiti<)ue i lit t^ mat id- 
nale. Paris, F, Ali*An, 189G 6 frs. 

Lf FowHiotmemnU *ic?K tinsHH, BuUetiu McitMitilitiut^ de Ja FraHt^c* 
et de la Belicique. public par Alfrod Giard. Parm, 18BT. 

Lt" ifctermhiistut' Inolofiiqut ti la ftcrsonwUite con^icietite, Bib- 
lioth(*qui» cit* philt»M)phie c«»ti»iniioriiine. Parift, F» Akaii, 18SJ7. 2 fV, fiO. 

rourffiioi Von devit*nt lifHX. Hmue philoyopiuqiu*, avril. 
vm 1B97, 

/^?« Thitmeu neo-Lamarrkicntu^s. Rnvui» philojiuphique, no- 
yembre* ilecouibre 1897. 

i/ 1 ftdiv (duality H Vcrrvur indhndnaMe HMmthvqut^ de pkikh- 
s<iphle fcniti?mpt>raiue, Pari.H» F. Alcan, 1897. 2 fr. 50. 

Kvoiuiuyn mdividudlc d hert'dUe. Tljaorie de It variation qimo- 
Itftativc)* HU>liothfM|ac seientitiqiie iut<>mationale Pariti, F. Alcan* 
6 lr«. 

Sejce H dimymetrit* tnolrvifhurr i . H. de rAoademi^ dm 
Scinnwti, 17. jaiiv, 1H9H. 

MimettHmf ct iftiitatinn \U*\\u' pliilnKnphiqiu*, iKJtoliro 18^8. 

Dr, Pekar Kdrolif. 



tlberweg, Grundriss der Geschiobte der Philoaopliie. Ai^hte 
in it ehu'ni I'lulnnioplieii- und L i tenito re n- Register versehoue Auf- 
la^^e, bearbeitet imd herau^tjegcbi'n voii Dt\ Ma,r Hnmr, ord. 
Prof, der Philosopbie an der IJiiiverditiit zii Leipzig;. Berlin 
(E. S. Mittkr et Sohn) 1894— 181)8, I. Ud. 1894: II, Bd. 
189H: III. Hd. IHIMI: IV. Bd. 1897. Az ehi\ hAmm kiJtet 
Am i%venkint !« niark:t, u ne^^edik kOtet ira 9 m^rka. 

Tberwe^'' mfivnuek Hik kiadinikva] e^y munuiueutills infi ba^vta 

el a Majtot az t'ljabb uemet bOlc!i4}>4£eti irodalomban. Fjabb kiadasai- 

Lban annyibtiii javult t^ kr>zkedvi'ltHe»j^uok (irveixdti taukouyv, hci*,'y at- 

olgozoja Heiiize kiiJ^iDdsen a% lijabb rocud^tekiuH a logkivalobb szak- 

idaok e^ bdlcselcti Iruk tauiD^atisivi] alt. Az ujabb 6t>i Le^tjjabb 



IRODALOM. 399 

BelettfSrtenetet :i 8 ik kinJasual Ilckize ket re«zre onatolta, li, in, 
elotti UK Kant nlkni h5lrseli^tre. ugy hogy B-ik kiad&sa Liirin4r 
m^y k^tetbeii fimij^ kJjzkc'zen. Bibliotjraphiai es irodalmi teljes»H^eii^I 
fogra mt*gi»rdeinlL liog-y ai^t behafobban i^nif^rt^^ssuk en keltoleg mi4- 
taiisiik, A koribbi kiacUsok araiiytulan feUUil^ozana helyt 4L*ii<jfrcii^tt a 
8-ikba» a kimerito teljpssegnek s a jo rendiiek. 

A mi az okon bOlcs^naettfiitenetet tikrgryal(5 /. kUetd \AW i.\ 
ill^i, 6gy a phik)?*ophiatiJrtenet fonralmftwl tfSrtenotenil, modHxerer6I, 
forr&sair(il e8 irodaluiarc)! h'/Mo bevezeto j|-ok utin az okiiri l)5lc9e- 
letnel hanmi korsxakot kiilonboztet nwg, a, m. a kosmocpntrikus 
(Tliale^tol Ana!*agoraHi«r), az aiithroponentrikuK (a i>ophi,st4kt61 a ykep- 
tiku.sfjki^'i M a theoceatnkus (az lij pytUagnreitsoktol az 6j plakmis- 
musi^ terji^do) korszakot. Lt'iiye(j:ebtMi e felosztaHt az ujabb irok kozUl 
WindvlbtiHtJ in kriveti, niijf RUter, Hfgel, SchtreijU^ m kltiriii<*seij Zdlrr 
es Erdmnnn Aristtitek'Hsel zarjak bo a )<^ir<1^ b^lc»e»>!zt^tt*irtent*t mA- 
sodlk kor?^zakat. 'Far^yabisAban kUl5ii5Meu uzt az eijarast ktiveti, hogy 
rdvid §'f>kban ismerteti a b<ib3sr''Hz«ttlirtenpti anyagot, a iiiylyet astin 
I A SOT alatt nyomatva veg^tden »ok forranHzeHS idezet ea a legaptVibb 
reszletekit^ ijieun ir*idabnii tet<z paratlaiiiia az djabb b5lcsrHZftt^irti'n«^ti 
irodalomban. 'My nrlkOIrizhotf'tlen spg^edkiiiiyv vutjy ^Naphinohiagebnch* 
az a biUcseszettorti^net tannlmaiiyo'/^sjihoz, hoji^'v ez fddatn>l tekintvi* 
cdakugyan hezagpotlonak nioiidhato. 1 erjedelmile^ i^i siikat biiviilt a 
kdtet az eluzi) htH kiadassal ^zemben 

A //. hArt a kcSzopkori, va^^yin a keresztyen piitrintikai es 
S^hohistikai korszak ivi63 L) b^lcHeszi»ttortem't<h isiuertKi. K teren 
[ lAzas lutmkawsAg^ folyik a nrmet theologiisok es phiiosupbuisok k^)zt5tt 
napjaiokban. A prot. e^yhiz- en dogmatrjrt^ueti tudomauy e tt*n*o 
rendkiviil »i>kat f4radozik. Az e korrol 2^z616 iri>dalom csaknem beldt- 
hatatlaii Helyesen tt'tb> tehAf az itdtil^izf), a midtin e res'/letekm'-l 
oly kivAJo azakenibereknt'k, mint Bttumgartnrr freibur^i, Wt'hofrr 
t6n\fki es lAi^j^on berlmi tanarok Nt"iTitst%evel elt. El»o a schola'^tika 
kt'zdett*iiiek, a masik a Hcbola?<tika tvivabbi kifejludea^nek s a barma* 
dik a kfizt^pkori myBtikaruik l«?ga!Hpoaabb ismeroje. Kiilrtn5»eii a scho* 
lastika fenykoriml »zob'i ^-t^k a k«t*^tiick le^szebb reszlet^i. E tekin- 
tetben gazdagon hasznAltak fol az atdol^^ozok fiaur, Erdmtinn, li^ittr, 
IV'eTTn^ es luaNok i. v* luliveit, Az ujabb l'amiii>'irc»dab>ni is igen 
behatoaii vau targyalva. 

A in. kotct elm ftk az lijabb btJlcHeszettiirttmyt Kaut eldtti 
es Kanti re^zet {I1G5 Ij tirg^alja. Mint az afdolt,^tizo eloj^zavA,baH 



i 



IftADALOM. 



emliti, e reszncl sokat k^8/.5iihet DiUhep f4nidoxi.Hainak. Hirum kor- 
sKakban targ^alja a nnigotrir miyagnt. Az oNo ay. atmcneti korsjcak, 
vagyis a reaai?<»*;incp biJlrst^letM, a iiiasik az »'itipirisniii><. «lotnnatisniii» 
08 skepticismiis elleut«tt*nek ujabb b^lc.soteU* s a hEiitnatlik Kant kri- 
ticihrnaMa aiiuak kovetiiivel en (*lh'aeivL4 e^yeteinbeji. Bamulaton itt 
as a biztoswig cs hatarozottsag, a iiielylyel az 4tdoIgrf>z6 az iijabb 
rendszereket tdig-yalja s az axukhoz fCizodo rengete^' irodalmat kezi4i. 
SxerencrteHeknek ruiuidliatjuk riia^imkat, bogy ilyen mej^hizhato utba- 
igai&ito vezertVnialnt nyertiink lTier^'e^-H(*iiizt! m<h'oben» C/^ak azt 
jittjnAljuk, h()|fy Kaut kritikai bolcsieJete targfyal^Hinal liazai Kaat- 
irodalmimkat ©em vehette Hj^'yclembe. Lesz gondunk re4, bogy egy 
vijabb kiadasnal e heza^jt kipi»ti>Ij»jk. 

Vrj;^til a II L tdt'i wtiHotiik f>k a Kant utini s a jeleukori 
reudszeroket {h27 I.} i»m\*rteti. Az ogryes nepok es nemzetok bdlcseleti 
tftrekvoseinok isiuorteti^senBl Huiii<sett, Ctedaro, Hi*'kn. CitrttJ*, (rrijrr, 
LutodawM, Zdba, Vaihintfn* vti Szlmik t*egit*tegevel elt az iktdolfifoxo. 
Nektiiik n^f!;y lajjot Hzent^'lt az pIosgo 7ik kiada^ ket soraval szt^mberi, 
A Diag^'^ar jilidosopliia o hi*iytfH^hila.Hjif''rt i*7. elok*'16 uemct tankrinyv- 
ben talan mr^ stna ordenit^tUk ine^' azt az animosufi kntikat, a moly- 
b«^n a .Biuiapesti Szende" iruiroziusi fiizotr re^zen'd reszei^lUtimk 
A NeuieUjfszagon kivQb iiepwk es nemzetek btd«seHZ<^ttfi^t<?netenek e** 
irodalmanak dy r«^szb'tes i8mertetos<''vel tiidtunkkal mks neinet tan* 
vag^- kezikonyvben n<*m talalkozuuk. 

Oe kiiiftin^sen «*meb e negy testes kiitetes bbleselettilrtenet 
erttSkct es ha8ziiavehetu8eg'et az a kfiriilmeiiy, liog'y niinden egyes 
kiitiit vegcii egy rendkiviil ♦foadoHaii iJsstzealUtott .I'lidij^opben- and 
LitiTatc)r«n-Regi»ter* talalhato, st mi iia^yoo inegktiiinyiti a iiiii ha!!<z- 
nalhatoBagat. 

Az eg:yes kotetek renzIet^Mnek behatobb isnu-j-tetesobe itt neiu 
boCHiticdXimk, (siutMetesek azi>k az elozii kiad&sokrbi, a mdyeknek 
iamertetesei sornnkeiit a ^Mai^yar J^hdo.H, Szeinle hasAbjaiii i« nap- 
vil%ot lattak. Likahb <^sak t?>itiivni e nagy mimkara a fi^niibuet czelja 
e rdvid i»merteteanek. Nein volna Hzabad aniiak hianyoznia egyetlen- 
egry hazai nzakkfjiiyvtarbol sem. A kit a bttJesenzettiirteneti vilai^'neze- 
lek isinerete es kifejlode^ie erdi^kt!!, bizto.s vezi'rfaiialat uytT Cbonveg- 
Ut'inze iiiCivt^beu. 

Dr. Sslfivik MnttfdR. 



^UNIVEKSITV RXTENSIONV* 

— Hannadik ki^zlemi'^ny. — 

Ket evre ni. 1892. oktuber 2'ii]i iiyitotti mee; Harper, 
mint rectora, a chii*:if^oi ot^yetfriiet, kietnt^lve niefjjnyito beszede- 
ben, ho^y „az e^y^tetntiek e^Wk t>itVl:idji(n az, hogy befolyasa 
kibai^son a varf alaln till is cs bogy orsxAgszerte vegye ki rt (Ij- 
iskola clrmyeb(>l a tfirekvti ferfiii es no mindazt* a mi iiekl hasz- 
nara vdlik".' 

A megnyitas napjan kezdte mej^ a fontemlitett Moiiltoii 
egyeterni tanar az Univei^Hity Extenmon sumzatos eb'jadAt^at Cliira- 
frtiban. Mig teb;it Pbiladelphiabaii az V. E. lifi^yenek szervez^se 
6s vezeteae klil5n ei^yeHilktack dol<^a : ^uldi^ Chiragoban az V, E. 
teljesen be van ta^^lalva az e^^vctem szorvezetebe, oly aiiiiyira, 
b(»j£?y aniiak ne^^y kiSb'm osztalya cgyiktit. mint ej^^szen t»<ryen- 
ratigu kiilon faridtdii kepezi. 

A ebieagoi ej2:yetem ezen szervezeti intezkedese njutatja. 
hogy az U. E.-ra mily na^y siilyt helyez s ez ma^^yaj*tea meg 
Logy Cbieago az I'. E inte/jiienyet nenicsak az oxforili 
(vuntbjrbiblintbeka m nyari tanftdyani) es philadelpbiai ((^enii- 



' L. RuH!^el i. m. 38. I. es az egeszre BiShniert, Arbeiterfreimd 
XXXrV iM\ 153 

A Chicago] eg:>Ttem sajltosnagAt dr. Albr. Wirth czikkc az 
Akad« Revue I ot»l. stb. erdekesen jelJemzi. Baptistak az alapltok. 
Ot ir alatt nyolcz milli«i doUirt tryiijtrtttek. A taiiarok felekezetct 
mag megmliteni mm nzabad A tiin<irok kozt van 14 iipmet. 4 nemet- 
amertkai, li an^ol II Hkandin^viLii. 2 japani, 2 franczia, 1 orosz cs 
132 amerikai. A jo^i en orvosi farultast meg^ iiem allitottjik fel. 



ATUJCNAEUM. 



2H 



4 



:U2 



LNjVBRSirY BXTEN810N, 



iijiriuin) ujitasokkul lo^ailta eK hunem a riia^^a I'eazerdl iiz iiUez- 
meny fejleszti^a^hez hoxzAjaruIt, nevezotcsen az altaj, hogy a leve- 
lezcs iitjan is v6gzi nz oktatibt. lA^het valaki a chieagoi egyi'tem 
dtjikja a iielkul, hot^y utt t!ti1i'»zkcMinek 8 niasutt elSadasokat 
liulljjjafmi. Az l\ E.-n:ik v^y'ik uiiKSztalya (ot alosztalyboJ alJ) k5z- 
vetiti u^yaajs a szaktaiiaiTal vali) levelezest, lla e levelezes kis6- 
rett'ben beadott ^B az utjiaitad szertnt keszitett muiikAk rendeaek 
m rendszcresck ; lig}' az ef^jyet^^m ezen munka^sagot egy ^s fel 
egyett^mi eviiek, vagyis e^y fel barealnureatiitiL Oletcileg egy har- 
rnatl ilortoratiisi jogigeiiynek tudja bt*. H;jscnilt» befizdmitag ali 
I'sik a t'bifa^oi egyi'femeii az oati eg Hzorobati tanfotyam v^g- 
z^Be. a mely tanfolyuni njinosi^j^rileg e^Tzik a tnJajdonkepeni 
e^yHeifiivel. do aiinal iuiKSzabb fartamii. 

Nfw-York allamban is elterjedt. az V. K. mozjifalina. Az 
^o^yeteni'' — a mely itt inkabb kunnanyzo ti^stlilet, i\ mennyi- 
ben az Universitaw batr'ma^^a alatt 5(J0 inagaaabb kepzest jizolgdlo 
iritezet sill — kovetkezo ot oszt^lyra oszlik : 1. vegrehajto ; 
2. vizsgdlo : 'A. ii^pszerUsitci ; 4. alia mi kOnyvtari es 5. allami 
muzeunii osztalyra, Az W E. Ogj^e a barinadik ortztalyba taita- 
zik. f^y tebat New-ViJi-kbari az allami kurmauyzci tiatos^iig kezebe 
keriilt az i\ E. mozgalma, a mt'ly kunilmeiiybol inagyarAzza 
Rustitd azon tenyt, bo^y a kezi konyvtarak c'S t:itn*szkozok bar- 
mely falunak is rendelkezeaerc allaiKik.^ A barn bdy. annyiftle 
nlakja az V. E--nak. 

E hamm cgyi^tein atari iiidnltjik Illinfiis^ Mirbi^an, Indiauia, 
Jowa^ MiHsueri, Kansas. Kalifortiia stb, all ami IViiskolai, Canada, 
Ht)t AuBZtralia si»m nmradt el. 

A PhiladidphiabaiK Cbicagobau ^a \ew*Yorkban k^t, ilie- 
t<Sleg e^ ev alatt elert bdmulatos erednienyt a k(ivetkez5 szi- 
mok vilag<iKitjak meg r ■' 

1H9;J 94-beii Pbiladelpbiabaii 110 cursust liaJlgatott 16,062 
t'mber,^ New-Vorkban 2^* <nirsn9t 5200 eraber, Chicagoban 122 



* Russel i. m -'7, ntb L 

' L. k5zelebb RushpI i. nu 40. stb. 1. 

■* L. Rt^yer i. m. 

^ A haU^atok fpimtL'bb ki)»^lt ssimival ellenkeze»be litszik 
It^ani AZ itt kdzidr sziiii Az elleakeids meg^sUaik, ha tudjuk azt, 
hoi^y aaiott az ffJi/f^ eloadas(>k hallgatdinak ttsszeget, mig itt a soro- 
zatos eluadj^sok hall^atrniuik s?.aniat kclzrtljiik. 



L'NIVKHSITY EXTKNSION. 



343 



rursust 24,82'i ember, osszeaen liSl curaust hallgiitott 4UJ)(i4 
rraber. 

Az eloadok onfeijtklc^/«i niiinkabirisat dr. W. Ckrke Robm- 
ioi» niutatja. ki iH'.Ki oszi'n 72 el^adast taitott s e cz61b<jl 
jH17 uagol iiR^rlfAldet utnzott. lVya«i <5 tailott ugyauazori kfizon- 
sef^ eltitt az IHlKj-iki teli e^ az 1894-iki tavaazi azQnid(ibt*n igiiiet 
tly Bzamd eJoaila^r^kat. ^ 

Az r. E, Uf?yet eL^yew szakbipok is szol*^alJ5ik ; ncN e/j»te- 
seij Chioa^obaii : ^Tniversity ['jxtiTiaitm Mfij^azint*'* es ^Ftiiver- 
Hity World**; Pliiladelpfiiabaii : .rniversity ExtfUHion Bwlktin" 
es ^riiiver^ity ExteiiHiini*-. ;i iiiely jclenle^' a ^The Citizen "-be 
olvadt A newvdrki kftzpont idiinkent eili'siitijkH atl ki. 

Az aiigol es sinierikai fiik*i/.|ioiitokbo] kiindiii/) munkassilgot 
es annak erpilinenyet az lS*,>4-iki londoiii ronf^TeHsasra keszitett 
^ 1892 1)3 -n'tl szolo hivjitalort tjiblazat a kovetkeztikbtni Hln- 
teti fel:- 

Oxfi.rd 2:i^ eurnust 2:i,uril hallgatoaak tartott ; 2714 beti 
numkilt juvit(»tt 12*b"i vizs^, bj/uiiyitvanyt allitntt ki. 

Canibndgt^ 2H:3 riirtiuat 10,824 ballgatonak tartott ; 2Mn 
hetl iiiunkat javitoft, 1730 vizBg. biziMiyitvanyt allit<itt ki. 

London 139rursust lH,:t74 ballj^atonak lartotT : lll^H heti 
riiaokat jaiitott, 12H1 vizsg. biztiayifvaoyt dllitott ki. 

Victoria 'iV» rursiist 49nn ballgatonak taitott ; 472 lieti 
jmjiikat javitiitt. 

Philadelpbia U)S ciirftatst 1S.S22 iiallijatoaak tai-t<itt : 419 
heti nainkiit Javitott, 3BH vizag. bizonyitvaayt iUlitott ki. 

Chi cap* 122 iMirauHt 24,822 hallgatonak tartott : 72o beti 
miinkat javitott. 48(> vizs^^ biztjnyitvtinyt allitott ki. 

NeW'Vork »U (iursust IHUIT balI*.^atoaak tartott; 223 heti 
niimk^t javitott, 142 vizn^. i)izonyitvanyt allitott ki. 

(igszeseu; 933 cuirsuflt 104,4(iO ballgatonak tartott; 957(S 
beti munkat javitott, 5272 viz8g. biziniyltvanyt allitnlt ki. 

Az {\ E. diadalatja az n-vilagbaii aeai riiatatbat fel ug^an 
ily banudatos erefUneiiyekft, de itt in folytonosan ea fokozatoanti 
h6dtt\a balad e mozgab^iu 



* Huasel i. m. 48. I 
=" !.. n o. 75. L 



23* 



d 



MA 



CirrVBRStTY BXTKNSION. 



w 

I 4. Legcftekt'lyebb hatdsa van ktBznlag rz intexmenynek 

I Ddtiuira, S ez a iniiit temie8zetes» olyjiniiyira i^azaii rniik lat- 
I »it6In^os. Dnnia a ii^pfdifikolik igazi otthona. A nep, valaiiiint ;i 
f knrrajiny hatamz<>ft rokonszeiivvel kiseri ezt a moztralmat, ezt 
Ijirnfjjratja anyfi^i es »^rkolrai eszkozokkel. Az ej^yoiem azonkivlil 
ntMH nly rlszi^r'tt'lt, mint Aiijriiaban. de meg annyrra si^n, iriint 
Neinctorszii^lian, a ine!iiiyib<_»n az ejryetenict mhifkniki tarsadiUmi 
illlasra et* nemre val6 tekintet mlknl lato^atbatja, AzonkivUl 
t^Bvlejj: k*tezik KcipeuhAj^iban. Ua netn az ejs:yet<*m vagy annak 
tandnii, haiunu igenis a diakail^ alt^l t^z^rvezett intezmtniy. a 
^iliak-azovetkezef* (.Stiidi^ntersaiiifuntlctl. a meh tit^ydnuH a nep- 
filiskobik altal iukabb nielKizi5tt miinkartok kopZPHore Jbrditja. 
Igaz, hogy ily iranyti miikodege iiikabb ugyt^j^segek el^ajatitaaat 
czelzti taiifalyanii>kbaiL aepsztTii iratok kiadasaban es terjeszte- 
geberi es vogiT ugyveili ingyeTi Begely ayujtaaabau ^ ^^n'enyestll : 
de tekintertcl ;»tTa. lH*gy e mellott somzatrvs f^loaibisokat tart s 
az I'rintett tajif<dyaniokat, a nielyek**! lSi;r» 9G-ban tlUU egyen, 
ku'/.tQk o80 no latogatott. az aiigol W E. intozinenyi" azinten 
felkarolja. t^Jiyleg rsak latszobigos, bogy Daiiiani, mnezotesen 
annak ogyetomore nvm volt liattlflsal az V. E. Ugy*\ Legujabb 
idubrn 18n5*ben k[yi5nben iiiiiga a knpeiiliagai egyetem, mint 
Uvea is az V, K. iVb* nagy jcdeiitosegii lepest tett, a mfaayibeti 
a nepfoisknlak tamirai szamara sziiiiidei bavi (azepttnnbf^r) taji- 
folyaiiiot nyitutt. Az cgycteni e7A*n tauff»lyainok utjaiu a inelyckre 
^vente ^()W korouat tordlt, lassaukejit mitidiiikabb befolydsolja 
a ii<3pfciiskol{^kat is, ygy br>gy esakis az id5 kerde^e, bfigy niikor 
vcszi at az egyeteLO ligy, mint Angliabaiu a magasabb crtt^vm- 
ben vett riepnovelea vezet4set. 

'>. Sved' es Notveyorazdg Dkmkhiri egeazen baa on la dszo- 
iiyokat nititat siz LI. E, (Igyet illetdleg. A iiepfili^kobik itt is a 
nepmnvpltseg foterjesztrd, de itt is, nevezetespn Tpsalaban letez- 
nek a diak-sz5vt't.segi'k (Heirndal es Vordaudi), niolyekiiek ta^jai 
Upsabibati, valaniitit a koriiyezo vjirosokban elo:idns(>k:vt tartauak* 
Itt is vallalkoztak ehi\ sorban t/p^^ala. azutan Chnatiani;*. Ijuad 



^ Ezpfi mOkiidesi t<*T '.6 tig}-vedet, 22 diAkot cin n^it io^Uii- 
ko2tat. Naponkent este 7— 9-ig R 'iiflr\^ved hat klilttn e cztdra ftintar- 
tott hivataios helyis€igben ad in;^^\rti taaa^^sot ph segelyt az errr 
Eoniliiknak es anyagiakban sz(iki>lk5du mimki!;4oknak. 



tlKtVERUTY EXTBNnOIf. 



^45 



es HelBinjjjHforH egyetemei egymsst felvaltva tiyari tanfolyaniok 
tariasara. — I'psalabaii ISiJo-ben 30 tenAi* adurt dip 48H liaU- 
gatoTiak, Lundbaii 18lH>-baii 14 taiiar a tudomauyok legkllluu- 
boz5bb agarrul tartott augHBEtuti ]i6 14 — 17-)g soro^atos eI6- 
adasokat. 

E t4>iOijidpi tanfolyamokat itt is, mint Dani/ibaru ii'tW^ tani- 
tok lalog-atjjik, ngy hogy itt is a liiitili ^^ytiiew (IMIh;) bzniiit 
atban miminyajan nie^egyeztek, hogy «? szbnidt?) iaiifolyiimokaak 
az a nag>^ ji'leritdaegii feladata» bogy a nepiskolai ea iiepldiflknUii 
tanitaB ligyet a nHbrniiiny e^etemevel kapcsolatba bozzak s igy 
tehat a tudoniaiiyeiryeteiiiijek a nemzet szidleiiii I'lHri'e valo 
befolyasat mind iiikabb biztosiLsak. 

ti. Sokkal uagynbb tVigek*inysagnt miitat az an^^td l\ E. 
iutezmeiiyenek niegbonositirtara Behjium, Hemi^sak a ncinzel elcuk. 
tebat kniinycn btd'o«rado termeszctc? miatt, baiiem azert itt. mivel 
ily iraiiyu avagy ezt pdtbi iiit*^zmenye lielgiumiiak meg nem volt. 
A k1ib'ud)ozo rgyett»mt'k ez iut^^ziuenynyel szeiiiben tiajatOh 8zid- 
temUk Hzt'iint ktilonbiiz^ viHzonyba LelyezkinbRdi.^ A luweni egyi^- 
tem, mely |) Lisp ok i fcIUgyelet alatt aJIva a katbolikus oilbodoxiat 
en a nimai ogybd^ batalmat szolgalja,' iiegati\' viszonvba belyez- 
kedik : — iiiig a ket allami egyctem, Gent es Lilttieb, mint 
dypii a niozgaJipmuial nem trinkbk. A genti egyettaien lsiH-)jen 
akadt ugyan 2 tanar, kik lSl)2-bim nz rgyi'teai t^gy tfniiehen 
vlaemi propagandsival tartottak boliand (2i> oras), nemH es aii,::ol 
it'gycnkent U* om.s) irudalmat isnierteto Horozatofi tdoad/LHokat ; 
de ok h t*llialljiratt:ik. A iiiasik iiJlaiiii egyetcmen, a llUtiL^biii meg 
a taiiaruk sein moz^igtak, fiaririii csak a varotii hatosag felszoH- 
tasara tai-tottak az altol megjeliVti tiirgyiikroi (onosi, kozegeszscg- 
Ligyi es tar^iadalmi kerdesek) egy t^leu at febdvajiaHukat. 

Pezsgti elettel talalkozuak *■ szazad liarmiiiczas eMMbeii 
ahipitott brllsseli eg^etcmt^u, a mely elvileg a tudoraany szabad- 



' Az egyetemek jelleinzes+'t 1. Mscliiiitzer : Zur Geschichte der 
I niveriitaet Oeut — Akttd II. 1 "Mk I,, — kiil Maurice Vauthier: 
hie belgisc'lien Lniver.sitaek'a. — Akad. H IL 21J1. stb. — Gsehoitzer: 
Deis HtH-liscIiuhvesen in Belgieii. — A K. lib 'Si2. stb. — nanidorrf : 
rb(*r den Stand der \'olk?4lit»clii^chiilen. ~ (J<im. Bl. IV. 84. — Ue 
Geraudo Aiitiinina: A szabad egyetemttib az „Erdelyi Miizeum'* 181»6, 
evi tolvanmbiiD. 

^ xUad. Revu6 IL 263. 




346 



L^TVERSmr BXTKN8lO?f. 



?at kr»veti H melv (liiirleH (iraux 1H95. nkt 2-ilii tartntt tun- 
megnyita ilmu^pi beaz^tl** szermt ^nem ismer seni tarsadalmi, 
aeni vaJlasi dogiiiiikat. Hilrki szamartt is — ki itt otthont talult 
— biztoHj'tva van a gondiilkn/Js tplje.s szabadaaga. Nem ad, de 
el senj fogad Jeli^eket ; ;i tud««iiiany itt Hen kit nl sem ftigg. Oii- 
allnaii halad diire a haladas palyajiin''. Kgyeteini tnndrok, diakok 
6b v«dt diakok Leon Ijeeim* iiiditaarira ls*j4'ben ^ExUnisioii 
unisersitaire de Hruxelles" tArsiilatbaii arra eKyesUltek, hogy ii6|>- 
sxerii i*^}etenii eloadaaok utjaii tudomaiiyos miiveltseget terjesz- 
szenek. Az t^loadiik t-i^ak t'^^yetenii tanarok lehettiek (docteur 
a^rt*ge vagy dorteur sperial). A tjirsiilat kozfjonti valasztmiuya 
ntjiiii vezeti Ugyeit, ii^^^ azonban, liogy ;i viilekcn heiyi blzott- 
skgok vegzik az eloadas elokeszitesenck es rendezefteiii*k rnun- 
kajat. A k«izponti vala8ztriiany allitja Oasze az tdoadasi program - 
mot s niogktildi ozt a ljt*lyi bizottHiigokuak. ezek pedig bejelon- 
tik a kozpoutriak a vabisztott es igy megtartando cU'iadaHokaf, 
lHVirj,H<>-baii mar 1 1 belyi bizottsag niukiklott ^ 4I5U ballgatci 
eliitt tartottak az egyetem tansirai 11* elliadasi sorozatot. 

Az U. E. intezmejiye nines bet-aglalva et? pedig csupa oira- 
toaaagbol az cgyetem rtzervezetebe* Az egyptemeket ugyanis az 
ole8 politikar [)jMtkyzdLdmek olyanoyira benodortak az egyes 
partarambilokbji, hogy bizooyura az pgyetem za«zlaja Bzimos 
eg\t'rit az Extensroii rriiven^iitaiiYttd tivol fartott volna : ez^il 
lA az I'. E. int«'zmenyet szandeko^an olkllb'jJiitettek az egyeteiii' 
t5L A ftzamitok azonban a ten y leges elettel iiii^g sem szamoltak< 
A mint ugyanis a Kedu^-eset nlkalniaval a liberab'H egyetemen 
belli! kitort a mer^ekelt part en a sorialii^tikuK U\\/J^k kOzt a nyUt 
klizdelem, ligy bogy az utobbiak a szabad egyiMfniibrd kivalva. 
jiz uj egyetemet 1894. okt. havaban megnyit^ittak : az Extension 
ljTiiver«itaire-bol ia kivaltak az uj egyetem tansirai v^ lett tagok. 
sOt az uj egyetem r»s9zeferhetlennek mondta ki az t*gyetemi tan,in 
411a8t iiz Extension I iiiverriitajrc-ban valo nilikoduisiiel A ki^vet- 
kezmeny pedig az volt, bogy az Extension L'niversiUli^ m^g 
nyiltabban a szabad egyetem vezetese alA Jutott b masreszt ju, 
hogy a vei*seng<i nj egyetem ia egy kliltiti tarHiilatot ezenezett 
.Extension de rrniverslte Hbre de Briixelle»" neve alatt. E ver- 
senges iiz l\ E. ligyenck csak eliinyere valt, a tnennyiben az uj 
eg>'eteni vezetese alatt albi ExtenHion de rUniverp^ite IH95 9r>*ban 
27 lu'lvi bizottsag segelyevej \U'» curnusl tartott 47 taner^ kijzre- 



USIVBR8ITY BXTENSlOlf, 



MT 



iiiiikodesevel :^ a szabad e^etejii petli^^ Uf^yaiiazoii evbon uz Exteii- 
airm iiniver.sitatre t'ltjan 20 Ji*-lyett Sri eui-sust tartott. miiidkcttii 
a 300U-et felnlliiiladn kr^zons^^: eliitt (iS9(j t)7-b(*« az KxteiiRion 
univerH. eloadasait 4(iH0'an liall^^^vtlilk). 

Mi^,' az 11 j egy<^ti*iii orpimifiia iiikjibb HOt-iaJiiitlkuB ki5r5kli<5z 
18 ig^)' a munkfistikhox f(»rdiil: addi^ a szabad e^yetem urgaiienia 
inkabb a bfnirgeoisljoz, vagyis — mint az 1H95. Janiiar 2rj-en 
laoxott 8 bangsulyozott gyiilesi hatarozatabari ezelzatctsan mondja — 
„a nep niinden osztJiIyaboz fordul s iiem e^yt'dQl a niuiikaslioz. 
Szfdgdlatara all a kis i|)aro8oknak (a la petit bourgindse), a iiok- 
nek. mindazrtknak, a kik az egyetemi iiktatisbari nt^iri rt-szt'siU- 
hettek^^ 

Ug^^ancsak ezen gyiU^s, a roelyen kepviselve volt az oxfordl, 
rv'fjambridgei, londoni egyctem iiemkUlonben a lOttichi es a liol- 
P'landi „Hooger Oiiderms vor bt*t vidk"* meg egy didaktikaiiag 
nagyon tigjolentn* melt<'> indilvamt (a liitticLi cgyetem kepvise* 
l^j^^t, Wiimotte-et) fogadott el. E Hzeriiit az Exteijsi*jH univer- 
Bitaire ktiveti ugyan egdszben veve niiik5d<^deben az aiigol peldat ; 
a ^flasse^-okat azonban nem kaprsoija egybe azonnal a nieg'tar- 
t*M eHiadasBal. hanem tart cdot^zor egy-egy tiuloiiiainkikijHl iiat 
el<jadsii*t. ugynevezctt ^rcmrs ecmcentfiquo^^^-t. a midyekben a 
targyat egeszebcn, altabiiios kcirvoiiaLikban beoiutatja, Az ug^^an- 
ekkor kioBztott syUubua eleg torjedelmew (.Scdiultze azeriiit egy-egy 
targyra vonatkoxolag f>4 oldaira terjed) cb utal nevezeteaen a 
forris niunkakra. a bcivebb tajekozast iiyujto kduyvekre. Ezen 
kfmyveket a kozponti valasztniaiiy elkiildi a bxdyi bizottsj^g ebuV 
kenek az erdeklCnlok ezabad rendelkezest^re. Meg rsak neb An \ 
hoiiap mulva ismet megjideidk az eKIado a belygziiieji a „da6(^e''-ok 
niegta-rtAsara ee esetleg a vizsgjklat megejtebere. 

A {]. E. mozgalma Belgiumban igen tanulsagoa iiemcsak 
ezen didaktikaiiag igen belyeti ujitaHa miatt, hHueni azert is. 



* Az ijj egyetemen i89r)-beii a tanerok szania 80 volt, az egye- 
temi hallgatoke pedig csak tiU, Igy erthetii, liogy «ly szAmos taneru 
volt (efoglalliat6 az U E, iigye Rrdekebcu. Kiilouben az uj egjetfni 
.Extension -janak alapszabalya aiegengedi. hogy nem-egyetemi tanar 
is tartson eidadai*t, feltove, liogy az illeto liekiiidi fdoad^nanak vaz- 
)ftt4t t! ezt a valatiztminy helye^lfileg tndcmia.sul veszi. 

* L. Hamdiirfl": Tber den Stand der Vulksbi.»ebEichulen im Au?- 
laadc, — Com Bl. IV. 85. 




:U8 



ITXIVRRSITY EXTENSION, 



mivol bizunyaj'tgot tesz :u'n'il, hogy e moBfralom clnii«jl*.^g olzdr- 
kozA 8 dogmatikailiig lueglijitjirozutt goiidolJvfizatj mellptt iicm 
terjt^dbet. ellenben oly s!.zervezket]«^s iiipllett. niely a tudomiuiy- 
e^'jt^t^^nimcl ha neui is kliKso. de i^eiiis Icj^lKTisliljb ussxeJug^Ms- 
l»eii ttit exen os8zetli^gi»^* iritenBhitaBanak iinifiyabuii extensive 
U limliruliig terjed 

7. HoUandidhan eddi^*' osak egyesek reszenil kiindult kiscr- 
letekkel talalkozunk. a melyek reszben ep ezert, mszben pedig 
mivel basoulo imnybaii tiiiikodik rttt a nagy seged*'8zk5zr>kkel 
r^ndclke/ji ^Maatsi-bapy t^^t nut Mmvi aJ^eiiieen* cdtlig tiiken'e 
uem ve?.t*tett, 

^. FranvzlaorsztkjhtxH az Tni versify Ext4Mmioii luijz^^idma 
nn'^ iim is inkabb az tdvi tsirgyalas, a kezdenlegesse^ alla[»r>ta- 
ban van A frunr/Ja U'TH[»eranifntuiiiriial e kesedidmczes nehe/en 
t'gye?:tetlreto me*r* \i elmaradiis oka iieiri valiiuii elleritetbt*a» 
hiuiein a btdyzet t^ajati*8 vnltaV»jiri rejlik 

Fraricziaorszjij: traditioi k^'kevesbbe Hem kedvezindv a aep- 
oktatAsnak, a nepfe]vihi*^uaitartiiiik, a uep magasabb Hi(iveleK«h*i:'k. 
K trnditiot a lif?iic fi'ari<;aise es az ujabb idobiMi velc egy ez^l 
fele hasoniu tittxi fialado .StM'iete llav raise" szakitotta niPj^ s 
nx W E. iVladatat reszben le{j:ab'ibb nietroldani kivanja. Az e^ye- 
teniek pedijLi: nai^yoldj aeti(>ra jieiu v^dtak kepesek, mivel egye* 
tenjek Franeziaorisza^bun tulajdoakepen ismet esak egy ev <*)ta 
l^tczuek, a Mm rizakiykolak pedi^ Hziik es kotutt haUUkfirilkriel 
fogva ily kezdemeiiyezo, kihaKi. alf^ihinoH. biinianiis. erkiib-si mun- 
kaasagra teljesen alkalnuUianok, A fui&ikohik atulakitasaaak ker- 
cleae azonkivul benitrdug batott a letezri szakt^kolakra, 

igy niiKS mit csiidalkozrii azL»n. liogj' az University Exten- 
sion tiy^erol Francziaorsza^ban keves a jelentenivak). Lille viii'OB 
tansU'sa 1897*bert az ottani arvasi Hzakliiiskola tanAraival egyes- 
«egre lepett. mely szerint ok ejL':yenkJnt ^lOU irank tizetesert 
lehetc»lej£ nepszerii elOadasokat tartiinak (a tbemjik miivelt kozan- 
tjeget teteleznek fel : a taplaikozas <'liemiai eizempoatbol, a t:ip- 
lalkr»zas physiologiai szempontbol. a bakteriologiai a tiiberkuloyiR 
eUen vab> kllzd^s : az <>rv<>8tiidujaajiy tortenete : az elsti ^v hygie- 
niai szeiupimtbid : ax alkub*dismu8 egegz Fraiu'/iaarftz^i^bjui) ; Petit 
Edouajti a Sorbonne lH97*diki zarn iinneptdyen Ihiaopi besze- 
d^ben felsztditja a di^kokat, ho^y k^ivesKek tanaraik pelddjjit, 
a kik mir ig rendeztek e.sti tanfolyamokat a n^p szdniar.i. ; 



UNlVERt^lTY HXTEXaiOS. 



348 



fcr%i*e Rainbaud pedig arra utal, bogy Parisban, Lyonban, Dijon- 
ban, Caenbi'n, Nancyban mar is It'teznck ily ininyii e^jyealUetek,^ 
Fieisi-'ber - Ledi^rf* -^ nymum LyoiL M<>ntj>*^UitM" en Lille varojit^kat 
leniliti. mint a inelyekben t\ taiiHnik tanto^'atiitiaval diilk-egyesli- 
Jeiek kek'tkeztek llanidiU'tV * a Ullei tiinaniknVI nifuidottakat me»j* 
L-ziifolja PiiiJocbo lillei Umkr levele ala[>jan, a mely fl/.eriiit tar- 
toltak u^ynn ejj^yes lillei tanan»k viii^kt!ii sujjU kolt^r^nkiSa ejjyen 
eloadasokat. de sorozatos t»16ada3(.»krol, reiKisxercs, szervezett 
tovekenysegrul szo nini'S. Sem ezt-n elszort birekje, *»eni axok 
rzatVilatara siilyt neni bf*lyf»zlliik. A szelleinrs Leirlercnek bi/o- 
iiyara ij^aza Mm. mi*15n az iiju»agi U. E, moz^ilnjat eKzmekkel 
ba>ionlitja eg} be, inelyek lolyton a leve«^tiben rr>j>krKliH*k, a iielkUL 
hiiiry niegterm^keiiyitt'ttAk vrdria j^Stekony eaokcnt a fiddet,*' Ennel 
nzonban sokkal fontofiabb axon teny, lK>g:y Frane/iaortizag rainia- 
lere kotelezci uyilatkozatut tett a lete/j'i nepr*i!»k»»lai muz^jjalum 
allaini anya^i tamoopatasara '* h bogy nia^rat az L'. K. iiiozgaliimt 
piryreek a komiany iiie^biza«iabol is koniolyan t^inuJnianyozziik "' 
* hogy legkonjolyabban veendo tan- es allamlertiak; Liard, Lavisse, 
„ Jules Ferrv\ F^arabaud egeszen batiiruzfittaji foglaltak e mozgaloni 
lliicllett alla8t. e inoz^alinn BrR'ial*ethikai riajry jelentoso^et telj«*»en 
iiieltatva.^ Miiidezek alnpjAii bmmmi ^llfthato^ Iiogy Fninc7.1a- 



^ L. Akad, Revue HI G29 

' Flab^chner: Zur Gesclufbte des enj^lischen Bildi»n^?«we»eii8. 
18113. 39 L 

* Jiax LecJerc : Le rok -sociaL Parit* 18112. U I 

* Haiiidorff: (^ber dea Stauii der Volkshochiiclmk'n Com. Bl. 
IV 8a K 

* L Leo I ere Le rdle social dea Univereitc* Paris, 1892. 

* L, Ointebb 

^ Hamhaud minister iSlMJ-lian a ztiricihi cou^re.si«u^rii kiild^itt ki 
kapriaelokct: ^ Abbe Tr^^al h n\^n hinfoivainra IBHK-bau Oxfiinibu 
L. Akad Kertie lU, 646. rff i cz. Com. Bl IV. 88. 

* Szebben es tirsadalnii j* i ben belyesebben alig iMner- 
i B BilUtU vmlaki e moz^almat, muit Max Leelerc .Le role Hociaj 

det iifc i si t € ft*. Pam, 1H92. Mint Mzemtanu irja le az an^oi l^. £. 

Sem kiTioja azt aa angol e« fraaczia itejj jeUotD- es t^r* 

kiil5Bb5ao6eg<eFe Talo tekint«tl^l, bogy a Crane zia «?z int^zme- 

oliamza; eaak azt kivanja, bogy az aa^srot peltia lelkeiiitolei^ 

s ftiacTia tsemlelore^ cilTa$4Sra (3. 1 ) » kuutva e lelkaatila* 

££^«t« fon«»at, f<>Heli azt - helyeaeu — az etbikai mikben : 

a*agil, «n «tfet. c|ii«^ de forces miratr*, voloati% TailUace, indi- 

€i «u a i'etprit d iadependanoe, i^rit de solidarity* (68. Ij 



350 



LTaVEBSITV BXTKJfSIOS. 



orsz^bitn h ha iiiiniilr iVjjsigzervezett es iizeit Ls unalliVbb e^^ 
pezsg^ elctu e^yetoniek az V, E llgyet az aHamt61 anya^ilasi; is 
t4niogatva buzgun fo^^'jak felkaruini m aikerrel fejleazteni 

\l XemfUorsKig FmiirKiaoi-szaggal Bzembesihe e teren ii* 
lehetole^ elfenke/j'i kepH jmitat. Ha a ten\Jeges viszonyokat ves/.- 
azUk : bizony egyetleii neprul sejii inondliatjiik azt, bogy anmira 
bima az U* E. flgyeoek ineghonnHitisara a yzQks^es eHzkdzukel 
^8 felttHeleket. mint epen a iit-nn^troK A nep mar egy 8zazad 
Ota n^sizestf a k*itt^lez5 iskoIaziiH aldasaiiak : atiaijdiabetokkal aii^ 
tahilkozimk h telji'sen eld van keszitve somzutcm eloadaaok be- 



.H Diar luo.Ht axt kivanja, hog^v vapu mmnli^, sxenu'lyi jelenfosegil tenye- 
z6k H50.. 6'i 1 J liatasa alatt tejiodjtik ki a kulcMiuiis megt^rtt^'s*, a szel- 
lemi k<51os«'>nli:itas (tenyleg niiic» is vahkli ismrri't szeretet nelkiilL 
Ezeu ork^lfHi liatulnKik ,«>iU ^'t^^ iiniis I'avons vu, riu^triim«iiit do 
vpritablef* siauveta^rs KIIcm i^unt eriiiniieroeiit une oriivrt* de coti- 
oiliiition sorJal et de rt'lrviMneiit'* ili2 l.l — E nia^'-aslatnd fordiil lelkes 
szavakban az t^gyetimi iljusagahoz ; utal arra, hog\ a midthati Vkrh 
68 ninezctosen a/- ntfani polytechnikum diakjaj a puUtikai kiizdelmek 
68 a forroijjffis idejoben a tirppel egyiitt ^pftettpk a barrikadokat. 
,F*<mr noijH reacriatrt^r aujouni' hui, imuH avrjas a><syn'ment mirujc 
a fa ire* N<»u» sentoos que II" luornenl et^i vrnu de quitt^^r queiijue fois 
les Ifibliuthequps. li?s etndt^s speculatives pour prendre iiiteret vt anus 
nieler ii In vie dii peiiple tut en tier: que moment est venu de de*<- 
cendre sur la plaee pabiique. fion p!ii>i ptntr lOmhntttw tnais pour 
inMrutre t*t pour purifitr, Et finurquoi a*^ rea^sirioiis ncMJs pag» a 
rexemple des etudiants d'lJxfurd et de Cambridge, si comme eux, 
outre ie savoir. nous avuas la foi ardente et agi^saate, la vaillance et 
la sympathies '^ (i»3. 1.) 

L'gyanily szellemben SKolalt aie^' M. E, M. de VtigUe a diak- 
szovetiiegnek parini iinaepi ebeden Jdaak IMja, hogy a franczia ifju- 
s4g probiUja meg av?t, a mi az oxfordinak sikeriilt ; ^un rapprorhcmeht 
entre If' mondc du savuir 6t Iv moiidc f/i/ travaif mamtvl, au aioyen 
de conferences, de lectures du soir, devent de.n auditoires d'ouviiers, 
... A ueux, qui out peine tout lo jour sur I'oiitil^ voum donueriez. un 
peu de pensepp an pen de reve n eaiporter Ie j^oir (u o 6lt— 64. Ik 
— Jules Ferry \h surgeti a proletariatussal a szemelyes, szivjszerinti 
erintkezest (64. l.i. 

Kambaud, mint k5zoktat&st minister, a tanarok elcitt. kik a 
zUriehi ct>ng7'es?t^Uf*r61 s nevezetesen a Bees^bea megmdult L\ E. teve- 
kenysegen'il tettek jeleatest, rfividen t* megis alapjelentrisege szerint jel- 
lemezte e buzditd szavakban a/ I E. foutossagat: .Minel inkabh 
lepnek ijnok a nep kttze. aniial inkabi* g^'orsitjak ama pillanat bekfivet- 
kezeset, a raely az elijiteleteket elitszlatja. a g> illoletet lefegyvorzi : 
^mcfi ItHlnftansd^biU szdnimtk a ift/iilolet^ ll. Aka^l. Revae III 0211 ). 




USlVBaHiTY RXTEN8I0N. 



:}5i 



fogadiisara. Nornt'tors/.ag a Hzt-lknni tultenneles; orHSuiga Aka- 
deniiailag ke|)/<*tt e^yeneknt'k tK>viben vain, Kvekig es t]Ei*dt*kig 
vdrakozJk akarliariy e^yerj s s/avesen viaeli v] a miigtiiit:iiinr><a^ 
riiilkillozesi'it : i-SHkhog'y vegre ejxyett^iii rciidkivlili s tiiii nu*^ 
I'eiideft taimrM lehesaen. E majijaTUjinarnk gokasaj;:! kepezi ternie- 
szetesen nz egjetemek allal felkarolt U. R. lig:y(^nek szelleini bad- 
tt<?re^6t. Vo^re az rgyeteiiieket s/jibad tevekrnysej^eberi ru'in koti 
le semmifele atalakiilasi kis^rlef. sot edeiikezcile^ Obiszorazdg. 
Japan s most Pranf*zia(H\sza- ">^^ Londrui Ls a nemet ej^yt^tenii 
reudszert tartja e^cyt'tcmi ivfurmtovekonyseg^iiyk mhMajaul. 

8 mind e mellett NemetorBzagban ez ll«:ybeii i^ien az egye- 
temek rt'sz^rol, vajmi kevcs tort^nt, Olvasni tanuhn tVs olvanni 
akfirni iienr og^^ es u^yjiiiaz. Az t^r<11teti:tt fantilAs i^t'ii gyakran 
a timulniaiiyoz^s, a gondolkozas ellriise^e. Kein az i} eiu7elo- 
paediai rzikkebeii fiijdalinasaii panaszktjdik, ho^y az ainerikai 
n^p meniiyivel iiikabb olvas. monnyivel iiikabi) becBiili a trido 
manyt, mint a nemet n^p. A niihelt ea mtivelotlen N^iriotorBJii^- 
ban sokkal inkabb elkiUMnGl egyniAfttdl. mint AmerikabaiL* Az 
eg>eten}ek pedij^ ^pen az^rt. mivel m*';^; a nemet eUeiiHege is 
dicReri rendHzeret. ep e rendi<zer irant elfo^altta vahuik b n 
niunkabir ta^itasabaa az ^otli profanoni'* elv^nek mi^f^fierteset 
tatji'ik ^ 

Az egyetemek ma^atartasara me^ (*/j^n fellil bef(»lyassi*l 
lehet a aeniet koz*detre aehezedn bureaiikratikiif^ szellein, mely 
azon teny altal, !ii>gy az aUamkormaiiyok niej^fofrbatatbinul ^ alig: 
tesznek valamit a aep tovibbkepzese erdekeben * s nemkiHikiben 
a ^sorialianiUH ' fniziaa ^Ital feszelyezi a nemet egyetemek ily 
i ra n V u f e ii v k i* d eset , 



^ L eiTt" neuve kill. Friedrirb Ratzel : WiHscuijchaft a. Vt>lk»* 
bildtino: ill l>eiit:*chland, 18%. Natnrp : Znr Frajje der VtdkNhoch- 
nchule. Com. Bl. V h, 1 Huebner: Volki^bildun^'^t^-Bestrebungen^ 

Bom. BL V, VU, 

* Jellemzo e^ aogol e» nemet ogyeterai tanir kilzt lefolyd 
vitatkuza;* e kerdesrcih ^TMricht (»der gefahrlich- Cora BI V. lurj. stb. 

' Az olvasni tudo nep, a melyaek t'lvabbkcVpzeserfil neiti gon- 
dot^kodnak, tan.adalnidag en illami nzeiapontbul is sokkal vesz^lyesebb, 
miat az aiijilpiiaheta. 

* hkwm e i^zelra :!«<>, 000 markatiiUttbbet aldoz ; PoroMorsKag 
30,000 markat. Hufbner die VolkHbtlduiigsBestrebungeti der Gegen- 
wart. Coni. Bl, \\ 135 




352 



UNlVBBfflTY KXTKNBIOX. 



Kzen iiikabli iie^ativ termt^tizetii okokh<JZ jAnil m«'^^ a netuet 
Jellt*(rK*iiek pailiriilanstikus vonasa, a niely eUihb a keililekea 
alkot kuzpontdkut, mlti: vc^^re az eseni^nyek orfje aiatt helye/J 
emezeket is t'c:y kieim^lketlo valotiiigoh kozpont HzolpiUUaba. A kul- 
tiini beltorjise^e 8zempontjiib6I ez im^y jeleiitoHc;:ii von/is. Ertjiik 
tebat. hogy a nt'p tovabbkepzeserc ijiimar letesiiit kozpontokat^ 
intczmeuyeket a neruet iieni azUnteti meg az V, E. loteHulese 
t-nfekebeii es uem iinitut liaJbinfbkH^ot arra. bogy emez intez- 
itienycket ej^y lete^^iitrntlu T, E.-iiek abiromielje. 8(»t elleukez^ile^ 
a Jiiint azt !attuk, rna^'ukal tr/. iiitezrneiiyfkel is az i\ E. iranya- 
ban fejleBzti. Ii;y tivliat bkiiiiyf*s tt'kuitetbeii iijimdhatrK bogy 
N{^metorszaji:burj mar l^tezett az U. E. a tulajdonkepi U. E elutt. 
TevedUtik azonban. hn miridczek alapjan azt kovetkeztetjQk, ho^y 
Xenietorfiza^baii az et^^yctrriR'k, az e^j^yeteiiii t,jriar<>k az l\ E. 
UlfytUieii init Kein tcttek. Az f^nett^'iiii elet temjeszeteht'z bM^ko- 
zek'bb sUlariak az U, E, aJtal telkaiolt sziinidei tanlViKamok, a 
melyekben t5bbnyire ogyeteiriet vegzott kozepitukolai taniirok s/ak- 
tir^yaik k'^ujabb erccJrntMiyeriK'k 8 kutafji^i in6d»zereinek ine^- 
iHJueiyse eti ^yakuHasa i^idrkt^hru szoktak resztveniiL A na^y 
Fifdit*' batalnias szi^JicmeiiL^k k*t<^teiHeiiyese, a kis Jena iiiilitntta 
inog mar ISSIL augiisztos liavabao e tanfolyaitiot, iiiaj<l kenribb 
aemt'^ak tanarnk. bMiiem tonitok c*s tatiituiiok nzamara es pedijjj 
a Uidoinanyokuak fcrmesizettadoimuni, kfJzrfroHz^egtani, lelpktani, 
rievclestani, vogre nydv- ch iriKlabtrntiidomanyi ctiupiirtjabol - 
I8i>ri-lten Hri-jin vettck mszt e taiitVjIyaiaban. JeniU a tViisktdak 
e« tudoiuauyos intezetek t»^eHz Mora k<ivette e tei-en, Elo.'^znr 
18*J4'bcii a uiujnai Frankfurt pfiysikai egyeslilete, a melyet e 
lauakaHHa^abaii rijak IHtMj 6ta taiiiop:at a poHmz koztiktatAsi 
iiiinisterium, 

IHOo-bc'fi tt»rrnt'*szettiidf>niaiiybnl sziinidel taiifohiim volt 
Berliiibcn, (i^Htingeiiben i ueiiizetgazdaszati Heriinbeu. HaUebau ; 
arcbeologiai Mliiicbenberi. Bonnban ; franrzia n\'idv- en franL'/ia 
kulturtortL'iieti (ireifswubiban 18Ut>-ban kiliorioscu orvostudninHnyi 

* EiTu utal li€dye*+on dr ITirHch e^y rzikkeben : .,Wie it*t die 
L'uiversitaetS'Ausbiidun^H Bewej^im^^ ia Deutschland zu fordera*?", u 
m«^iiett G. Hamdorft": Anfiin^e voii Volkshochsehuleu in DeutHriiliuid* 
Com BI IV. ioti Mtb. Kiii. 154. 

' Dr Kardo« : »Sziiiiidf?i kurzus Jenaban^ Orsz. Ktizepisk. 
, Twidreiary. KOzl. 1895, 2. szAm. 




UKiVBBStTY ICTTEICSIOZf. 



35$ 



BSrtlnidi'i tanfolyiwiojrnt rende/t«k: Oottin^cn, !!:ille, MQQelitni. 
WUr/iJurg. Leipzig, Tubingen s uzota lVtko3?6di>tt tirdt^klodest^el t^ 
iirlvekedo azarnriial keresik fel hiisv^tkar, de kUlonOsen augusztut* 
havAhan az e^yeterii teniiHt e8 intezetoit a ^ynkorlati t^ren 
niiik*k<I«»k E)r* meg^iiyiliuk a nt-niet etj^yetenick teniiei uk ijit^zt'ttM' 
a tanev k<'>zbeii is azi*k s/amsira, a kik nK^^ niMi) vv^^ mman ki 
voltak /arva : a nok sz?iinara. lH:^;^ban kaptiik a n5k eb'bzur 
fijszak-Attierikaban az ^Oberbn Coll eg:e'' -ben az engod^slyt »z 
egyetvmi tanulmanyozasra lH4y-ben promijvealt u|:rya"^S'*il< ^^^ 
a/i vUn ihu'UM* medicinae. Brliweiz az eiij^odrlyt lH(i()4t.iii. Fran- 
vzuun'^'/A^ lS(H-ben, Svedoi8za^ 1S7«I . Dania. FiniKU'^za^. Hol- 
lands, India IST'),, Anglia, Bplj;iurri, Obi.szorszaj^ ISt^H., Nor- 
v/^pa ISS4., Island 1H8H,, Msi^yarorez^g lH95-ben adtji. Ma 
N^mHoi^szag: 20 ei^'yeteme koxtll usak Ot xarja ki a nftket, 13 
megeng:efU azt, bo^^ a nok egyes eloadasjokba elozetog enged^ly 
megriyf»n»Be utan idlatoHratba.ssanak s ket egyetem nu'^engedi azt 
is. bogy a nok prumovealbassanak,* Az l8H(i/07. tanev teli tele- 
ben tiz nemetoi*szagi egyetenien ]oH no tanuhnanyozott : Berbii- 
h^n 7<) Gottingenben 32, Breslaubaii 14, Koatorkban IH. Frei- 
burgban IIJ. ftreiftiwaldban ">, lleidelbergb*>Ti 4, Marbitrgban H. 
Flalleban 1, Tlibih^-t^nbfn I, — lH^7-ben kettli tette le a pbilo- 
Hopfiiai ibH'toratiiHt Hi'idelbergbeiK- 

De nrmt'Siak tagiiltak u kapuk, baneni m<*gn\iltak oly ^ile- 
lemben. bogy maguk a tanarok is kileptek a vegett, bogy a 
foiskolakkal Hemtnifele ^IrtszofTiggesben sem Alio egyeiiek elott 
tarfsanak sorozjitos eloaddsokat* 

A nemt't parti cuhiritimust j**llemzi. hog)^ a:£ elfiadiaok 82«r* 
vez^senek ni<^<Jja niinden ily irdnyban kezdemenyezfi egyeU^mn^l 
mdfi ei^ min volt, 

Lregnagyobb sikert ig^ro ulakban iiidult meg ax UiiivePBity 
Extension niozgaltna a birodalorii rtzekvAroHaban : Berliuben. Az 
egy<?temi tanarok — angol [K^ldara, a mclyi't Hci-s tdy tVnye- 
aen igazolt — vezcttek kizarolag a mozgalmat s a niiniHterium 
belso emb^re, dr. Post titkos tanacsoa, a nepjolct Ugyet a niiiiis- 
teriumban kepviselo ferfiii adta meg e mozgalomni az inditAst/'* 



^ L UnchsrhulmicbriciitiHi Vlll. L I8(t7. okt huvi i^zkm, 

* Akad Roww IIL 478. 

» L, Akad, Kevue IIL 220 Htb. 227. 




354 



USlVERMTy KXtKNSlOK. 



ISllb-bau kuracsmiy tajun tiiii4c«koztak vWsii^u DIqU Hermann 
taiiar einiiklete aJatt ass egyeU^ni kfiloiibrtzii fiioyltdsainak egyes 
kivAlo til I) And. Kzen ertekezlet ele terjesztett s az egyetem sona- 
luaahoz iiitrzeiido fVlirat ^ atiirzHbi'ii mmerteti a« U, E, tort^- 
iietM s aziitaii kiimitatja azt. bu^y Nemetorszaj^mik in Hziiksege 
van ez intezitienyn*, Kiivetkezo ervelese killtinr^sen ii^yelemre 
invito : ^Ha iiiegfrintoljuk azt, lio^y a koz($9 valliai es hazattiii 
k^pzetek en erzclmek kotelekei sokszorosan teljesjen szet8zakail- 
tak, ht»^y az (^^yfiaznak es kt^pvi^pKiiiiek oiiiezeket ktizvetitt) ^8 
ot^ybekutu b<'tolyasa faji: konikkel Hzemben hatastalaniia v41t, 
lioj<y a tar>5.'idsUnH aliafcn>k kozti iir. nevezetewen a na^yobb vani- 
Kokbaii az iskola utjan tk*^uh H a belyi, koxtj^-^gji ea azomaz^dos 
kcitt^lekek in a szabad koltozkrHU^n es a nai^^ varosok rohamott 
iM'3vektHlt^Hi' kuvrtkiv^tebi'ti Jnzultak 8 liogy ezeii fejl5d<?s azzal 
I'enyef^et, Imgy a iia^y vamsokbaii a lasHankent n*»vi*kedo szer- 
vi*«en taglalt ^^^(►[wjrtfik bclyebi* niindijikabb a vek^tlt^ii alt'tl 
effybehanyt ea epen ezert a veletlen befolyaj^ttk altnl meg- 
k^zelitlietii, 0!S8zefU{,^jri'H nelkUli toine^cek K^pnek : ijgy bizonyira 
vilAgoa. bc)^y koraiiknak tin le<^foiitoHabb tVladata uj tap- 
i'Siplati>k. 11 i kotek'-kek teremt^!4t^b«'u all, a iiielyek biztojsjtjak a 
magartabb nttivelttiei^iiek I'h jelesek szaniara az 5ket niegiJletC 
befolyast, melyet az allalaiiog valasztasi jo^ feltetelez, lia nem 
akarjiik fizt, bogy ez teljesen ingata^ es kittzimitbatJan lillapo- 
tokni vezesacn". I'tal ami is* ho'^y slz ejtryeteni erdeke — sze- 
mrlyi efl aiiya^i Hzenipontbul m — kivanja az L\ K. int<^zmeiiy6- 
iipk n»egb«.ni(>8iti8at. a nu-ly a b#'<-si egyctemen is aniiyira bev4lt 
Bemutatja a bersi e^yetririnek ez iij^y ^^rdekeben kiivetett eljaniaat, 
az r. E. bccHj ftzervezuai't m ottaiij Jiiuk5dt*t5em% batAsat s 
luiadezek alaiijaii a felirat aJaimi arra kerik M a i^enatiiat: 
L lut^y ve^ye kezebe az T. E. Oj^yet, alakitaon a rector tisz- 
telftbeli elaoksege alatt a sen at lis es a larulla-sok reszenil kiktil- 
detido kepviselokbid egy valasxtinanyt, a nielynek febulata a n^p- 
szerii surozatoB oloadiittuk szervezese es vezet^tie ; 2. liogy evi 
segclykent kerjen a seiiatus a k«Jzoktata8tlg^yi rainisteiiol lOJHlO 



raiin- 



' Euiiek eredeti alakjit a V'olksbofli^cbuli^u ezimfi jeles »iuii- 
lUnak iroja, Ernst Schidtze, Bzives volt nekem inegkiildeni. Az ci 
sativcj^Heirenek kOszOnhett'm, hogy Nemetori^xag kuliinbiizo helyeircJl 
kaptaiii jelenteseket a iiiozgalnm alJisardL 



l-XlVKRSlXy EXTEftMJON. 



355 



market.* A feliHit zartetelei egy me^alkiitanrio ulapMXJibaly 6e 
hazirend ir^nyclveit jelolik me^ : ezek ko/t an»az elvi najsry jelen- 
tosegiit, a mely s*2crtrit t'pt'ii iJjfv. mint a beesi aljipszabaly szerint 
a berlini l\ E. kizarj.i az eifiad/mok sorab<'il azoii ki'rde8eket, 
a tnelyek a jeieakor politikai, vallasi e&i soriab's kUzdelnieivel 
osszettigj^esben albuiak. va>ry a uielyek tarj^alAsa iz^^atilsokra 
inditasul szoij^alhatna -= (1. S. l.j. 

Lenyoi^telen modoiiitasokkal iiiejit fel e ieJirat 181*7. Jan. 
S-ki kelettel az efryetem serial asaboz. A fVlrratot '"j2 reudeB 
iiyilvaiuis e^yotemi taiiar irta abi, mely ftzaivi a >^4 ny. rendeu 
tananiak (>2'f> "^,,-iU kepezi « niely szamnak Hulya me^ inkdhb 



^ Ak t^rtekezlet ezen ftssze^et 15,000 rnarkara eiaidte. 

* ]i;en jol jellenizi ez irilayelv*^t ttH'e?*voltaban Natorp : „Zur 
Frage der Volkshurhschab^akiirse*' ( Vimeniii.s Blatter \'. i^ : -Miisste 
man die Biistimmunff wrirtlic-h neluiieii, so wiirde sicii (J as Volk fur 
i^ine so entnervtp WisseiiHnbaft mit Keclit bedaakr*D and sich mm 
erst rerlit daraiif verstr*ifi*ii, seioe ^Wis^enscliaft" aiis Parteiscbriftim 
iirid fiffeiiilTrhen Versuiimdimgen zu schUpfoti. Ein \\*rfabrea nnn 
mrhlirh atid soweit irj^ond ew ia den Greiizori (Jer (JemeinYei-stJind- 
Uohkeit UiOf^lich ist, uiasf/Hsrhaffiieh, sollte die eiazige streng- eiji- 
ziibalteade Bediayun^^ f^ein"* . . . der Vortra^if selbst darf mclit zur 
Ay^itatidn werdea tind ir^^ead einem Parteistreben dieaeii : hiusiditlieli 
der tTe^ensitande dage^en, die iiberhsuipt ioi Bereieli der Wisseneshaft 
liegoaj eiae haltbare Grenze danach za zielieii oh ir^'-ead welcbe Par- 
teien sie m Agitatioiis-Zviecken aiisbeuten kiliinten, wird sich beini 
jreririjjHten Versach aimuHfiilirbar zt'tg^eii" Meanyivel helyesehb elvet 
krivet a MtimboltJt Akadeniie 18t*6,97. IV. tiidumiinytKs estelyenek kMvet- 
kezu theMisribea {I Akad. Revue III. 288. Ij : 

1. Mi^gliehste Iniveri^alitaet der Wisseus^ebiete, nhne Aus- 
HchluHS derpoUt,, re!i|;^. iind sncialen Streitfra^fea der (Tegeuwart, deren 
objective wisHeancb. Beliaiidluntj vielHiebr erst recht BediirfniMs nad 
Aiifgabe ist, 

2. Keine doirtuafiscli-iuitorit alive, sondfMa eutwiekelad-kntjsche 
Methode, verbuadea mit Ansehaaltelikeit iirKl Anreiruu^r /jn Selbst- 
ttriitiifkeit der Hurer, wodareh -lUeio das seibst'^tiindi^re llriik*^a und 
Ihiadela jurefiirdert wird, 

3. VolLstiiadi|fe Lehi- und hentfreiheit fiir iHMde ttesehb^chter, 
keine Zuriickweisang oder ^iiv Aii^scbliess*un|^'^ ^"-eeigTieter Lelirkriifte 
Oder be^itinmiter Riclituajrea, als regelniaswig^e Hor*(ebiibren, Erla.^*** 
derselben fur rnbeniittelte. 

4. Uaabbiia^igkeit von Staat, Kirche und anderea r*ffentliohen 
Insitutioneu, nr^^auische Selbstverwaltnag iinter Mitwirkuiif^ betheili*,'-' 
ter Volkskreise, 




:m 



[7!fIVBRSlTr KXTKJfSrOS, 



noveksxik. ha val<Vhnii aiJ az, lio^n.* ejryps taiiffr<^k ncin elvli<»f, 
h)ini*m (Jicru viMetlen8i'{rb51 riem irtak -Mix a feliratot, ^ 

A seiiatus ezcn ii!:4)08an <§» miito8an mej?ervelt kerelnit't 
fobniAri gytU^seben egyttlenetjy Bzavazat-tobbgej^i^el elvetettt% a 
mely v^g«^s, tekintettel a k^reJjiiez«^k ftulyai'a s nem kev^sbbe 
azon tenyre, hogy epen Herlinben ej^ryetemen kiviil all6k oly nagy 
Bdimmal bltof^ntjak az o^yetoru publimimiiit s bogy az »*^yeterfi 
k^jtegt%z8e«^^tani muzcurnat nenirsak a berliiii lakfmga^ keresi f»il 
stlriin, hnnem a rauzeiimot a demons trahU f^rdekebcn kat<jiia- 
on^osok 68 kOzigazgatAsi hivatalnokok taiiffdyaniai inimjir Ijjm/- 
r\k\\hk — rrtbetetlen. 

* Jellernzo. hog\^ tisztt^letbeli es rendkivCiU taiiantk kOy.Ul csak 
51*,. (4fl:47) i^ a ma^antanarok ktixiil 59 4 "f, (101 : (lOi, Uss/.ejrfzvr 
;H9 kdzai 202, teiiAt 57'B7 <»/,. 



(Folyt, k^vetk.) 



MI A KUMANTICISMUS ? 



— B e f e j e z o k fi z 1 e ni {• n y. — 



De hat merre forcluljunk. hoi keresalik e fo|ralnni jegyeit, 
melyekkel ntiudjait vilagOB, erthetii lenx a na^' kerdi^s ? 

Mindeiiokelott e^yes id5k miiveinek. olvasmanYainak tartsU- 
mat kf41 vizwpilnimk s a kor \allahsi. bolrsi'szeti, erkfilcsi, jo«:i, 
pulitikai, tar^adijlmi en vmlMl, irtHhilmi. miiveszeti s gazdasagi 
jeleiiiiegeivel keO ^sszevetnliiik s azonnal liitiink* meil leeac^tt 
azemllnkrol a halyo^ s cHodalatO!* vilagosaa^ siigara oailik id 
minden t^reii, 

Ihit mit szeretnek olvasni tVlebarataink ? 

H:i I TIM) litaii vizsgiiljiik a miivrit aepek drAniai es epikai 
jdktrtan^ait, lassu, f<FkozatiiB valtf>zasaif latjuk a ko/AJaseg izl^senrk, 
mtdy kurtUbellil I^^15►ig foJyton aovekazik. Es niiben all ez a 
valtoz^B? Abbaii, hogy mig idobb entik az oly miiveket azeret- 
tek» esodaltak, nielyek ;iz individualis torekvesekiiek, az alki>t6 
reszek erdekein*^k b^ken tolitiiii^Hai voitak, nvnat lassanktiit nly 
aramlat gy(ixidm tanked eft, nH*Iyben az egy^n az egeszert, a tekin- 
tely kepvisebijeeit nlduzta fel iiiagiit. AzeJ5tt a konioly drAmak- 
ban mina szerep jutott a tf'kintely kepviseUHjeuek ? iS volt az 
egjen romla^anak, iriH^genek, brddagtalaiisaganak az oka, vig* 
jatekbari piMlig az «i rLmdottsiV^^n, Tuizu erdekeiaek csutos kudar- 
czan nevettlink. A regonyek stnn mutattak mm kepet. A mit az 
egesz gzeiiipontjabni jonak. erkidi'sogiiek. szentnek, szilksegesiirk 
tartott az emberiHeg, mar a XVI U. szazad elejetol fog\^a mind 
jobban kamaiiyk. btdytrdeiinek. ffdtislege.miek va^^y epen becs- 
teleiinek, aljasiiak mutatta be az elbeazei^, a drairiai es a lantos 
kidteszet. 



ATncNA&rx 



24 




iJr»8 



Ml A ROMAimClBMrS ? 



Ha iiiu8t tovjilib tiiej:yQnk 08 a XIX. b^azad e]<'jetdl imp- 
jainkif: \izHj^:iljuk ni n'oilnhuaU iijni isnietUklik a najatjiagos viiU 
tOE^s, ini*lyi?t ]i)!*^0-t61 181">-ig eflzlelhetttink. vat^jis 108U il'h 
1815 kuriil; jiHal eh'Ute es utina, az LMiiberi ni^m az t'i^ess^. 



I 



I 



I 



I 

I 



exemfxmtjnbi*! tt*krijte ;i vila^ot ea az erkiHrsi intezrueuyeket, 
peldniil ax allamut, a rsjiladot m nz ej^yliiizat : mas*k*»r peili^ 
epi*n iiz cilriikezil iVliopiat, az alk<>tr> reszek erdekeiiiek p;irt">- 
laaal fjilal}tik me*; az irodalornhan e** az ertelnn, erk^Ht'di H 
at^sthetikai elet miiiden Hgahaii, 

Esi ha izlesiiiik, felfii*j;aHunk v szabsklyoa v^ltoza&at a miivtdt 
jjep«*k t"d(*ttdii:n par fzor tnoti kert*8ztul moKtalaljuk, azon tro^do- 
latuak kril br^imiiidt tiuiiadni. lio^^ ilt v^y szal^iilyos, tiin i^nyszeriL 
aztikac^kriH jitalakiihissal van dtd-.nink, niidy altalanos az ejjeHz 
emlieri nenire, tchat a iniivek'tleii nepekre is, stit talin a min- 
denso^ri* azinteii kOtelezo, Kimi" nier^sz, de jogoa fc^lteves* meH 
rz a mrkn^kiwrnoH tinvrnve lehet. 

Ali;r kril niuiKlanuni, lio^y jvz egesz szempontjdbul valo 
fclftij^iU az ideal iHinaH, az alkota reazek erdekeinek ^*rvt»nyi*e 
juttaiasa pedig realmnm^. 

Mar most ftdmertil a kerdes : Vannak-e valtosEdsok, dtala- 
kulasok az irodalom, ktiRmnHPn a draaiai es elbeszelo k^Uteszet 
tereri, ha az e^^esz 8zoaipontjab61, lia Kknilista felfopisbul kez- 
tllhik kiindutjii ? 

A mi a kereleket, a miivek szerkezetet* rtzoval az aesthe- 
tikai format illeti, alig ^szlelhetui egy kis valtoz^t: tiibbe- 
kpv^sbbe a elastic iBta mil ugyanrdyati keretbe van szaritva. a 
miiuilje a romaiitikus. Az Bern lenye;>es. b<»;^'y valamely drama 
me^tajtja-e vaii^y elveli az idii, Ijely es cselekveay egysi^gruek 
Bzabiilyat, azert c*f»en ti^ry k^het idealiata^ miui realitita, inert 
nem a forma, inkabb a tailaloni tcazi a miivet idcaliata vagy 
realista alkotassa, Kz a tartidt>m. f51e*? az atmenet alatt, hatiis- 
sal lehet a koltlikrt? i\s miiveszekre, alkotatiaikoii mo^erzik a 
belaid kOzdek-m, a forntii^/i, vajiido szelleiiu not jieha furradalmi 
kiz fog.ja el oket, mint peldaul IHOi) kOrlik 

Ila kuzek*bbrt)l akarjuk ismerni e vaki>zasukat> meg keU 
tekinteullnk a gazdagabb jrudalmakat az Atmeuet idejea* llyeti 
az nlaaz, a apanyol, a franezia, az angol, a uemet Htb, Nezzhk 
rtJviden a ket utolsu hiinani atmenetet. Ha Ui!^(> es lS|"i kurtil 
erj el letopontjat az ideaHamus, mar 20 — 40 evvel ekdib sizamoH 




Ml A nfiMAifTicisMi's y 



nm 



jelet hitjuk az ebr*e(lii ideali^ gtmdolkodflsnak. Letdut Verukmi 
iiiivo, n realitj bulcse87A*t m\^y tlicoretikusa, a ma^lyan vegt'/Ai^ 
t*letet (iiordaiio firuiio, Vaniiii, sot nnir niegjel*^iit nz ideulisnitis 
el«lt liirniike. Di^seaiteB. ^le^r U>50 kGrlil iia^y sikeit arat a 
realis fiin'adakim, I. Kuri*ly a v^rparJon veji::zi eletetr ('raninjwell 
gySzelmesen kormanyoz, de mar neni coneah nem e]n5k, hanem 
protector: halala atan pedig visBzaallitjak a katlioHkua Stuaii^okat, 
FratirziaorHzairban Kiclielieu, Mazarin az absfdiiti^mus tele veze- 
tik az allaoiot. (\irTit'iil*' liosi tra^^t'diaibiiri a kiitelisse^^nek aldozza 
fel a szereltnet, nemelyik darabja iiikabh t*po|KK*a laint drama ; 
beestdetre, lenionddsra, otimegtafiradjisra tjinitariak brnnlinket : a 
Port^Uoyal ma*jaba szallABa, tHpreii^cese, a vallj^sog szelJem ebre- 
dese az idealisajuft mi'^cjt'bwhf't igazoija ; ii^^anczt jeJeiiti a 
nemetekael Fran eke e^ inasok pietismusa, iiiUuiik ('» masutt a 
protestaiisok iildozese, papjaik j^alvarabna^a, K^plboiit-h reitiurafnia, 
Sanibilr Matyiiisnak es tfirsaiiiak imluJatua polendaja es ejj^^rbt^k, 
AiJfrliaban Hobbeg a azazad kijzepeii latja a fektelen iii<lividuaUs 
gondolkodiwt, a belluni oiniiiuai contra oiiines-t 8 az absolutiH- 
must i^lirKeti, Naliink a ?*zazad cls5 fele a iiui^^yar szabadsa^ 
^iir^eti'aevfl van tole. lij'yi} utsin a nep, a neiiizet mindjobban 
tdn*^mab t^sak e^yes JViuriik ziifrnnk, bu^^nak e» o88zec«ktiaziiek, 
jutaJniuk a b<irtuii, a verpad. Mar HiTjl-bea Zrinyi MikloH egy 
klealis epoat irt, az Obsidio Szigt^iiand-U mikor Calderon az 
egj^bazi rendbe le[)ett es tiiliiyomoan Aufos Sannwentfilesek-^t 
irt. Ekkor iii^g rsiipa liberan^nia?^ es szabatl ^oiidolkodo a iia^y 
Milton, dc Crommwell balala iitiin laagjiba amW, metrliaHotdik s 
az KlveHzeti pamdlcsom vaUiUo^ epoH iroja lesiz. Nalaak Gyt'iir- 
gyOsi Istvan megirja a Munlnyt Vmm-t 1004*bcii s egy nM 
rajzol beiine, a kf szendnieert a tekiiitely kepviseb'>jeaek» a 
kiriiynak iddozza fel a nenizeti, a niagyar erdeket e^ mar nenki 
8eni litkozik nie^ rajta ; (j:dbabaii RaiMno rajzolja a tektelen aze- 
rflnic't, nielyet retidesea melto bfmtct^s ktjvet De luar a hetvenfa 
evekben ez sem igen kelb mert a tArsadalomboI is lassanketit 
elenyeaztek az ily f^kteleii mSk. kipiazszegik, megbuktatjak alko- 
tdsAt es ina^a is; sze^^elleiii kezdi, ho^7 ily miiveket irt, zilr- 
daba akar vonubi s eltidejteni dramairui leliabb eletet. Moliere 
legtobb miiveben az alkoto reszeket, az e^t^nt teszi giiny tar- 
gyivA. VigjiUekaiban rendesen az egyen kudarezan nevetliiik. lb* 
belyzete k^nyes ^8 neh6z s eaak a kiraly partfogasa menti me-:: 

24* 




360 



MI A ROMANTlClSlltrS ? 



neim^ly darabjat b nM rtia^at hiileleii elrapidja a lialal ItiT^i-ban. 
Qitiiiault darabjai pedij; erasekeny jAtekok, a miniiket 1800 korlil 
Kotzebue ea tarsal irtak. Mibresxt az egesz tarHatJalom t'sodalja 
iiz oly feiilakat, mint Mab^brniK/be, Bossuet. Feiielon 8tb., kik 
az egeaa szrmjKmtjabol kiindulva diesiiitik az lst*?nt es a kiraiyt. 
a vallast es az erkulcsOt, iUiidenfele gyozelmesea halad el ore a 
kathulikutt felfogaB, gyongUl^ tehetetlen lesz, sot niefc^fniniiisUl az 
alkotitiatiyos elpt, niert vilAgBzertc ontiidattal ismetelbt'ti a fejede- 
Icni XIV. Lajoti iii<»nditsat : LV/n/ r'est moi, az allani en vap\'ok, 

HabAr sokaii azt luH/ak, bo^7 ('ervnntfii a XVII. t^zazad 
elejen firokre tiinkre tette vngy legaliibb elhallgattatta a lovag^ 
regenyeket» a azazad kozepe tajdn azonban ujra kedvtdtek az © 
fajta idbeszeleseket, mert az ebred^ idealiHiiuis lelkesillt a hod 
tettekt'U, a vitezi, a lova;ii;ias, uiifdabbiyji (^a patriutikui* erenye- 
ken. Ilyeriek CurfRnJle tni^MHliai is. Luva^jri. vitezi es tiirteneti 
regenyeik ;Lzoiiban szariitabin kilVfgas aJa esnek ugyaii a jelleni- 
zeB» a UlrtL^nf ti hiiseg, szioezet azempoiitjabol ; de tetjeiiitik azt, 
a mit az idealigta felfogds kivant tolllk, t. L nem MaIk iumin 
lelki demzost, baneni gazdag ed riemes e8elekv(''St. Ilyeiiekt't 
adtak a szinti^i divo kalaiid reg^eiiyek, \itezi os rabk'» liLstiJriak. 

A kritika m6g csak sztik kurbeix mozgott es aebany mun- 
kAra szuritkoiiott ; de azerepelt a nagy Boileau. Saint-Evreniond 
es nehiiiy ideal is vagy kevesbbe idealis kritikus. Szjiiiios mlivelt 
ferfi eti nri erdekltidr>tt az aeHtbptikai kerde.sek iranl, klHonCisen 
a RambonUkf pa]t)Uilian» tovabba a Ln (Jnerrlle ihs Anriens et 
des Madernts-hi^w, De nieg iieiii lehetett szo akkora aestlietikai 
harczml, niiiit az uj idealismiis bajiialan, a XVIIL szazad vegen 
es a kovetkezoiiek elso feleben. 

Az I'lJ ideallHinus 17'H) k(5rUl reiulkivUl gazdag H batal- 
tuais irodaliiii elet kuzepette Jelentkezett, kivalt a neinetekiiel 
Hzamos irariyban es 8zain«>s imdalini alkotaiisal lejielt foh A most 
ebredezo ideidtBiims liarcza t;ilan ennel is iiagyobbnak igerkezik^ 
bisz ma merhetetleri inennyisegti jrodalmi termek lepi el piaezuii* 
kat ; de az 1800 korQii idealism os is aiinyira gazdag, bogy sza- 
mos inuiy Jutbatotr ervenyre. Peldaul a iicmeteknel ijitjuk meg- 
jelerini Tiecket, ji koltr>t. bizarr iiiiiveivel : mellette Wju'kenrodert, 
Benihaniit. Majd 171J7-i*en a ket SchJegel jelenik meg roniantikus 
ki'itikaikkal, utobb Sejiellitig, Ht3lderbii, Novalis, Srbleiprniaeber 
lb. vonatnak be a romaiitikus gondalkodis k5rebe s ndiidiukAbb 




MI A ROMAKTICieiTDS ? 

gyarapodniik, u^y Uo^y iHiM) utkn a harcz me^inditai elvalnak 
u^yan, de nz e^^^'i taisudalfnin irunya roiTiantikuJi lesz 

Ha itia^uktol a iiejiietektul kt'Ttlezzlik, hogy mit akartiik u 
romajitikiiHok. eltem viyaszokat kapiink. Haym, a mmaMtikus 
iskola toi'tenetirnja azt mtiiiclja. hi>^' iiem csiipaii iij kalt*\szet- 
rol. Iianeni eireszen ilj iiiiiveitseisrrol volt i^zo. A kdltiiiii kivill 
tiulomiinyod es g'yakorJiiti t<'>rekveBfik voltik. Ick^ali tenuis, univer* 
fialisnius e» encyelopaedisnvus volt lelkiikbt'n ni iiralkndo. — 
Hettner azt tarlja, hogy a muveszet kilvetelesei es a prozai valo 
iiyoiin>ru8ag.'ii kozotti vij^asztalan mej[ifha8<njlj'^Bb<>l erthetni m^g a 
nemetek ola.saikii?i es roitiaiitikim kiiltosszetenek saj^tsa^att. Mind* 
kett^ teveti idt^alismiiH tryf>|iejTiij(j[ fukadt. Miir (iut'tlH' H Srhillor 
ktllt(ij felfo^afliibaii beiine van a roniaiitikuw kulteBzet esiraja, 
oftakho^y plumtjiKtifO-mysticua subjec'tivinninssa fajult. Gervinus 
azt liiazi, lH>f;:>' alapjiiban a nniiantika ni^ra volt egyeb, mint a 
XVIII, szazad lietvenea eveinek fnlekneiiitoae, a ket nag)' kiilto 
eBzrneinek fV>r;^aloinba bcizasa. az eletben rm^jiirvalo^itaaa. Ha pedi^^ 
a XIX. szazad iiegyveries uveinek iroit, publieistiit, szonnkait 
k^rdezzUk meg, hogy mik voJtak a roniantikusok, azt mondjak. 
hogy reaction ari 11 8ok. a szabadaag* a felvilagoaodas ellenfit^gei. 
a jainbor; de vad koz^pkor esodal^i, a zilalt allami rend bivei. 
a feudalit*inu8, a lovag^ilag lelken bajnokai, a vallasuti nzelleiii 
rajongoi, Es ha azt kerdezzlik, melyik niagyarazatnak van igaza, 
be kell vallanunk^ hogy a negyvenea evek publidRtainak. A roman- 
tikusok riem akartak, legahibb lS!r>-ig nein akarbattak Leasing, 
Ooethe, Sfbiller eazmeit megvak^sitaui. Igaz ugyan. hogy a kilen<*z- 
venes evek hen meg nem \^ igeii tudjak, mit akaniak, miert elleii- 
felei Goethenek, Sehillernck, mitrt iniak ellenUk Teufelei-ket. 
niiM tetszik nekik a kiizepkor az 5 lovagias, vall^Bos ea feodalis 
eletM^el ntb. ; de bar homalyosan lebeg elotttik fdadatuk, m^gis 
erzik, hogy nem «zabad Leasing, Ooetlie, Schiller nyomdokait 
knvetniok, Vjil('», bogy tonierdek ellenmondas. hobcnl, bizarr fel- 
I'ogas van irataikbnii ; de annyit vilago^an kiolvashatni belullik, 
hogy c bobo, majd neki vadult reformatorok nem az alkoto 
r^azek, hanem az egesz 8zempontjab61 nezik a viMgot* 

A XIX. szizad masodik tizedeben persze mAdoeul az id 5k 
^rja. Az idealiBiiiuft elerte d<^Ipontjat. leti'^ jiHt a szep, jo es 
igaz eazmeinek egy«t^ge e« miiidjirt lazidni kezd, i\gy hogj- az 
alkoto i^azek erdeke jelentkezik es tetazeslinkkel taUlkozik a 




m^i 



Ml A ROttJLNTlCfSKUS ? 



«zab3ul8ii^ niiiickii neoiiv Mclt biisz, liarmincz cvijj^ ez ininy linst'it 
is roiiiantikuHfjknak nevezik, de meirktlloiibrizteteHiil fnitK'ziji n»mati- 
tikusukiiak. Ezeket mar oshzc lehet kaprsiilni LeH«infi;» (lorthe, 
Sfliiller U>rekv^9eivel, eHzmcik nikoiiak e iiagy k^iJUSkeivel, inert 
nuiidktH iraiiy ttibbe-kev^»8bbe az alkoto reszek erc]ekei<*rt bareziil, 
c'8U|jan az a kliliHib^e^^ bu;ry Iji^ssia^, G<»ethe, St'biller, Wieland 
stb. mc^ erosea realis idfiklwu iilkntjiik k'^tiibb rjassikus uuivoiki'l : 
az \X2U iitaiii ktiltok pt^li^, niiiit Uiv^t} Victor, Lamiirtiiio. Dt* 
VijH^ny, Mubset, (Jeor^e Sand, Vrirr^smarty, liiilwer. Platen, Heine 
stb. akkor lepnek tfJl, mikor kebllinkb*^n meg erOs az egesz, a 
tt'kinti*ly in'inti tisztelet. tekat <*8ak szertelen, vad, Bze rive del yes 
jelleiaukrol ttidjiik idkL'pzeliii, bo;2:y, szenibe szaltanak az egyete- 
nuiSHel, azert vaa szlikse^ e I'oiaaiitikus tra^i^t'diakliiin a iviiieii^ 
grott^szk belyzetekre es s^zrmjyii ji-lerietekre, I J** niinei jobban 
elvftlik a szep. j6, i^az eazraeje egymastdl^ nnnk\ realiHabb, egy- 
»z<*rObb, temieszeteaebb, erzekibb lesz az elet 8 vele a «zinpad, 
a traced ia, az epos, a feateszet es szobniszat. Az alkoto reszek 
erdt'ke gyoz inindenfele, a esaladbaii a no <*h gyermekek, az 
III bun ban a 8Zabadsag m alkotmany, a/, t^^^hazban a szabad 
vizsgalodas, a jogban a pol^j^arcik, a tarsadaliiniban a gazdagsj^g 
H a azep a88z<»ny, a bAjos rniiveszn(ik stb. jutnak ervenyre, 

De a rnmantieissnuisnak i& mv^ kelletl halni, m^g pedig 
mint RrunetieF^- bij^zi, sajat elvenek tulsagba vitvh miatt. Sajat 
ftzorttdensege, meitektekletlensege okozta piisztulaisat. ila tudott 
volna magiiu uralkudni. talan most is ehie* Azonbau tdlzaslia 
nient at, sok volt a vtTe en a zairja, mej^lUiitte a szel es meg- 
bait. Mert ttidiiuiik kell, bugy az evf>luti*» bivei e^ igy Brunetiei*e 
szerint a romanticisnnis epen i»lyaii M valanvi. mint a rdaasl- 
I'ismua, va*^y az egyei? niiifajok : fugantatiiak, rtzHletaek bdbak 
aegelyevel vagy^ a nelkld. aziitiin ntivekednek, gyanipodnak. raig 
Vegre termeszftea vagy birtelen balallal kinmlnak. 8zennte igy 
dzt'detett, fcjlodiitt es ineghalt a franczia tragedia a csupan azzaj 
lAtszik \iga6ztalni magat, hogy a nemeteke meg mai napig sem 
szilletett meg, 

Es mi volt a roniantieismiia tVieJve, melyet tulsagba vitt ? 

Kz nem lehetett az idegen irodalmak eaudaliUa, ktilftildi 
?mekek bamulasa, mmt az idegen claasikusokkal valo feliioza- 
U esupiln fegyverlil szol^ilt nekik harczaikbnn. Ezt azonban 
nem b*bet <>ly kiinnyeden eliittii. Peldilul kereiive kerestek az 




Ml A KOMANTiasMrs y 



ao:i 



eszmenyibb h'Muyu reint»kir6kat, Sliakespesirelifii is n rdnnintikus 
elem voiiz<*ttM (iket, Ctitcicron t's niasokert i'|H^n irfenlisniusnk 
folytaii lelkosetltrk, 

De a mult, a valla»os. a i<>va|.'inrt knz{^|jk*jr ininti h^lkcsr- 
des sem volt a romanticism iis fiijellemvonasi*, aioiKlja Hrutietiere, 
mert a tortenotit szereti tniiiden kOlti'i Iraiiy. llfiiiuntiVl ITtj»:rj 
Vietorig' nem volt tui^' koU5. a ki ninii f^prdult volua a torte- 
nelemhez es a kirol el lie leketni' inondani a bnirseszszel. hoiry 
az cmberiHe^ tdntte nem annyini az rbikliol. niint a bolrnkbol all. 
Ez a mef^ieyze.s scni all. A romantikusi^k rajontrasa a Tovaj^ias esi 
vjiUasos mtilt inun ctreszen mt\s vrdt, mint a Wassiristak- vajry realJs- 
tikiiak a tortrnelemhez furdulasa. Ok. mint a le*^tobb idealista* 
/nutiatores tetriporLs (fcfi, a vallartoi* i^ luvaf^ar; mult dicsditoi, a kik 
a vallasossag, a jobbi'ipyi hiiseir, a lovafrias vitezne^, bazafian 
iinfelaldozas peldait keresik a torti^nrleuibeii. A fdassiuii^ta vaju'y 
renlista jobbadan a nemzeti nagysiifr, a aenizeti dir8f>se^ pidddit 
ktitatja a Iiaza ttlrtcaeteben va*^y egyszrriien tra^iktis va^y enniikn^ 
targyat keres valamely dn\mjlh'iz vaj^y elbeszcletisbcz. 

A termeftzet iranti rajun^as seiii volt a rnmatitiriHnms iVi- 
jellcmviHiiisa, nitMuija tovabb llniniHiere. A t»*rnieszet miiiden 
iranyy koUe^zetnek t/tr2:>iK A romantiknsok nem sajjititottak ki 
ma^tiknak a termeszetet 8 tieni all. a rnit rajok iV^^rtak, lw»^y 
rtdfudoztek. njra me^talaltak. A tennoszet irnnti rajoit;raajsal* 
tnlzo liodolnssal neiij plb(*ttek vissza. Antiyi i^az. botry miiuli*^, 
valahnnysznr na;.^ pr)litikai. tsirsadabiu, *U'krilfsi relonmik ntan 
ept'drtt az eInhe^^ie^^ a mapinyos termrszctuok szrrette elnxm- 
datii. elrebet?iii 8zive banauit : azert ilyenknr i^z^mtalan pfiela 
sinbajtozik a tarmeszet utAii. Be kell vallanunk, bogy a romaii- 
tikuHokiial nom es^ckely merte ben tjibi]k«>zimk e rajon^^jlf^ftal. 

Tebat utelyik az a fojelb'nivnnas, a melylyel viss/.aelt a 
r*»matitifismu8 es balabit okozta V BrHrit*tit'iv s/j^'int a lyraisa^^ 
a Ivrismus. Ez uem e^yi»b, mint a Bzemelyes erzelem exaltatbija, 
a personnalismus, az en kolt^azote, moly a romantici8m«!?i l^nyts 
^es jelleme. Magdt belevinni a dramaba, az elbcszel^^sbe, irni 
lantos krdtt'ineayoket. inii lyrai elbfszeleseket, lyrai tra^ediakat. 
„()da batiitta sU. .«:yujf*>lta, lelkoaitette* eltc'tte az cpnpoeiU. a tra- 
mHliiit, a (Iramat, a romediat, az eklngaf, az ek^priat, a satirat, 
sz6va] a k(5ltoi lajok mhide^yiket"^, va^y mint de Hanville mondja : 
♦,()da veEryl'ilt mitidiMi kiilt(^i mfii^ijba es rsak ♦?/»*« IVVltetol alatt 




MI X R0MANT1CIS1CU1I ? 



vultJik elctkepcisek". Bruiietiere j<igo8an teszi liozza, bogy lyra 
hati)tta lit me^ a regt'^uyt. a tortt^netirast. :i kritikat is ; ez lett 
volua li n>jiiaiitii'i8iniis naj^^ysagaiiak, de kesdbb balahlnak in i»ka. 
A rinirantirisiiui« a Bajat karara iieni tudta, hogy miiiden mtifajiiak 
meirvan a m!i;j:a tiirv(*nyt\ a mi clobb-utobb en^enyre akar jutni 
cs kell it*, lnj^Y enTJiyrt^ juH^oii ; a roniantikiisok azonban lynsj- 
tnusukkal iiiaguk bL*szidtek ki torteiieti vagy draiitai muveikbol. 
A lyrisrniiH tiilsaga in indent krf(»rgatott a nin^ii termeazett'bol, 
inert a k«'4toiiek nem vi^lt erzeke az araiiy, a mersekJet, a jozan, 
az eg<!'8zaeges kuzepiit, a szabatoH. a corrt*et niapitartjljj irant, 
Coniidile nie^c azt moiidtdta : Egy szep tragedia targydiiak nrm 
kell valLisziniint^k k^niiie, dt* a romaiitikuriok mar azt hirdettt^k, 
hogy a drama es regeny targyai kiriMi a legvalosziniitlenebb a 
legtjzebb. fia igy tovabb. 

Hriirietit-re es tara^ai mogis helytelentii itelik meg a roman- 
tikua iiiuzgalmat. MitiduaekelCitt na^^y ldba» bogy a lyriannit^t, az 
en tulsagoy eultiiHat, a peratumalisraust, a k^pzelem szabadsagAt 
H foktelcMit^egt3t, a mbveszet felgzabadulasat egyiiek vagy azoitos 
jelrriHegrifk tartja. lis mi volt eimek a lynsniiiaiiak oka. mely a 
XVIH. Hzazad kiizepetol a XiX, kozepejg yralkodurt vnliia? Kez- 
diidott RouBaeauval es vegz*j(iott. Petdtivtd, Heiiievei. Dumasval, 
Uugo VietoiTab Ki tadna megmondani? 

KistTtsiik mog oii. 

Mh)deiH'keIiHt vataszgzuk el a lyrismuat a personaalismuB- 
ti>L Mikt>r a H/ep, jo. igaz eszuieje egyesUl. az rgefiz i^zvm- 
pinitjabol indul ki az ember erzese es goiidolkodasa, teliat a 
miadeiisegbeii az latent liitja, az egyh^zban a fopapot, az allani* 
ban a fejedelmet, a esaladbau az atyat, Ekkor mitiden erkolesi 
intezmenyt egysegre akar \iaszavinni, teliat a politiku8 imazekap- 
esolja a vallfist es a t()rv«iiyt, a jngasz egy kezbe akarja ossze- 
vomii a torvenybozcV itelo 8 vegrehajt«> Lataiinat, testverekke 
tenni a jogot eg moralt* a miiv^sz az eszmeit, a lelkit akarvnii 
kifejezni, liatterbe szoHtja a formiit. a k5U<i egyc8iti a miltajo- 
kat. a tnigediaban epikussd teszi a jelknneket, lyraiva az egesz 
eU'iadast, lyrai bang, odai pathos batja jit az epost. a regenyt, 
a ki>lt(:>i beazeiyt t^s a tobbi miifajokat. 

Ez tehat az idealismus egysegenek kSvetkezmeirye, a mitol 
meg akkora tebetsegek seni ovhatjik m&g magnkat. mint liaciric, 
Milton, Firdimzi, V5roBmarty (ZaUin futdfta), ('bateaubriand (Le^ 



MI A BOMAXTICtSBlU^ ? 



3G5 



Martyres), Kornfif (Zrinyi 8th. ^b, Ezek ea tAraaik mind eroaen 
lynkuHok. Lvraisag erzik ki iniiiden koltoi alkr»tAsb5L de nem 
|)erso[ini^ili8imis, nem az en uiierzetet* biin*j:jii, t*xaltutioja, U>40'tol 
HiHO-ijj:, ITl^a-tiil lS2n-itr TuiiHljobbfui H<*nye8zik, biitterbo szo- 
riil az en. 1S:^U kr*r(il niar pKist'ti lazul » barom e^znie egyse^e. 
asG ember sem az egenz 8Zeuipoiitjabol kezdi tekiiiteni az erkulcsi 
vilagot, ban em az alkoti^ re^zok eniekeit tart j a szeme eb'itt, 
ekkor lep tol kisebb-nagyobb erchtd az m, Ez idot^jt es iitobb 
CbateaubriamK Hugo Victor, Dumas. Beraii;rer, Lamaitirie es a 
tnbbiek mind, anayi szsiz nie,^ sziiz. utoii utiVden liaiiji^oztatjak az 
eii'i. Ez kiscbb-aa^yobb mertekbeti mindij^ igy volt n szeln^ 
idealisnius tianyailaHa utan ; de iiagyon l^aZt bogy sr»!ia sem 
annyira, mint a XIX. 8zazad elad feleben. Caak a realism us 
g^yaraporianaval ballgatnak el a na^y k^'dtok enjok-k^l, Arany, 
Teniiysi>D es tarsaik nem beszeloek kifele iniiveikbol. A kdziinseg 
azonban bibisankent bulondul a nairycddj nzellenjek ele^tviszonyai 
irint, tudnia kell minden lerkiaebb vAltoza^t az allanifertiak, k(il- 
t5k, ni^Tetizek sth. eletebcil, egry Huj^o Victor, Dumas, Jokai stb. 
belgo m ktiisc* eletet i«meniie ktdl az e^i^eHZ kiizuiisegiiek. 8zam- 
talan szerepbi me;^^irja elmenyeit. memoirejait, miisok oW^kois 
birlapi nyilatkozatokkal adjak tudtara a kozonse^nek, bogy mit 
Ciijudlnak. mit szamlekoznak temij, kivalt a iniivesziiok, ironok 
batartalan hiij«aga csiak akkor <^rezte jol magat, ha roluk beszelt 
a vila^. Sz. Agostou. Roiwseau ^s masok eonfessioi reiidesen ily 
realiaabb id ok be esuek. A reality niu:^ t'ektcdeti individuumjanak 
Orokke beszeltetni kel! magaroL ideab.H idt»kben a legtobb end>er 
visszavuiiuK ballgat, a norijl nem, vagy eaak keveset ballani. a 
ktiltdk meg annjokat »eni igen eneklik meg: realis^abb idtikben 
nemesak szeretoit. baiicm feleseget, kmrmiiseri anyjat (ritkin az 
anyo^^at) es gyermekeit verBekl/en mutatja be a kozorifiegJiek maid 
minden poeta. a festo pedig egy sereg kepen on)kiti nu-g. Min- 
den ember lefenykepezteti, lerajzoltatja vagy lefesteti magat e« 
dveit, iigy bogy a gazdagok, nagy urak, kivalt a fejedelmek, 
minden leptim *itt idiiek a mtiv^szek vaazna, ecsetje elott. Oly 
idiistzakban, jnidtiu iegkeveaebbre beeBUljIlk az eit'tet. mikor tiimer- 
dek ember t"o^dalk*izik az Ongyilkossag gondolataval, azivesen gon- 
dol megoriikittetetiere. 

En mi klilonbseg a Iniszas, harrainezaa evek personnalis- 
miHa es a mai kuziUt ? Akkor a szelso idealismnii lezajUfta utau 



yu A ltOMANTICIBM178 ? 

rrilldpptt a ranifmtikiiH imk kflvfteKi enje, mlkigr t*fcy Hup> Vict4>r 
eg tai^Jii fektelrii oKivt'l tiirtek n tekintely kc^pviseloi elh'u, ay. 
jipostol hcvpvi^l liinlrttek :i sz:ihadHi!i;^()t, mr^ iiz ei^yiMi j*»;?al h 
iiijvel bfMisrjr>kben thp«:: tTiSseii lobo^jft ;« tt^kiiitfly tii^ztrlutoni^k 
laiigja, bizimyort bcnso nie|?hawuitMs8aJ baii|sroztattak kovcteleaei- 
ki*t. Politikiis t>a irc\ nnivosz es koltii majd aimnkozva, ttijijd 
keiiervesen kifakadva kiiUtozza oda a lassan iiiozdiiili) tarnadaJnTn- 
iKik. l)Oji:y mcunyi szerivetleH. mekkora ^yotrelein Jntf»tt iit'ki 
c^HZtalyresztll, mert kidtunuk. rnilvesiiiiek Htb. sztlletett. ^Attt/thif, 
ha India rohta, dehogy szult volna engenwt '" Moridja e^'v ihtni 
pcn'^ta. Hidt'^. uiiiiepelye^, [»uihetiku8 <Wia lon^i At mindea alki>- 
tasukat. De milielyt gyantpszik 21 realiHiims 1* a ru'^yveiifH t'vek- 
ben mef^jelrnik a mele^', biMii>(K kftzvetlt'ii 8 tar^ryilagMt^ krdtrnzt*t, 
aeni eriebdlietik tiihije ndaikat s nie^rtzliiiik a nunaiitikas pvr- 
so final ism II ft. bo^y latisankenl a roalin j^randnlkndAs iekt^^lea, 
aiiyagiaa H erzAki enje i'n^inljik el iirpsea bagyott lielypt. Tisz- 
talib, ncnnesebh. ei"ki>lesos<*bb. fonk5ltebb %'olt ax 5 person naJis- 
miHuk. ml^ az iitobbi busz t'V iridividualrsnuisa ali^ it^niei't vallast 
i*ft iiiaH prkidrsnt, mint az altiuiHnKtst, mt'l>ly(d uairytm jol uu'i;- 
fcr :i lidia* anya^aas ps t'l'zpki pMHlulkutlas. 

De mas reali.s idukbi*n taian rsak 11 em v«)lt akkora per* 
Bomuilismus, miat napjaiukban? Hjk'mily tektelen volt a realit^t^ 
ember, nem latszott annyira tnlsatrosnak, miaf az utobbl 20 ^ — IU\ 
ev alatt. Kh ez aenH'suk azert. iiieit ininden k(WTtkezi> [mllambaa 
eWisebb a ivaiitimus : baiiem folejur azert, mert iiapjaiiik batalmas 
eivili8ati<>jaban tt3merdek tere. eszkiisse, modja van az e^yeii 
^rv^nyro jiitasAnak,^ Most nz onkm m\t6, a szaintalan eU^adas ^s 
tVlolvasjls. a 8ok i^'nekezlet es tanileskozas, a szama nelklili otrye' 
8iilet, club* az ezeilele ver^eny es palyjizat stb, mind mt^pianyi 
tere» niodja, eszkoze az iht Hzcreplesenek. Hzek bajdaiiuban sok- 
kat keve^ebb szdmban voltak, Az ebredo ideali.smu.s most id 
tiyomaaztobig bat rAjok, iiemely caaUd magAba kezd vr>miliii» a 
nci lagsaiikf/Tit iptzi eyaladaiiya leaz. a f<^rj. az atya a kfizpontra, 
a tekirdely kepviseluire bizza a ktizli^yek eliiit^'zeset 8 aem tekiati 
miiiden jml^'Ar d^il^'aiistk, mar mifideiifHt^ tizidjiik. (HulViljak a 
Klrebereket, a kapaKzkudukat, vagyis {jjyr»n;.'ul. eWdlenedik a pi*r- 
Botmalismus, Termeszetcs, bogy talAn ejry evtizerlnel in tiibbm^k 
kell letlianie, mi^ es:y krsse (SsszetiJrik az imliviiluum. 

Me^r busz, harraini'z, negyven ov elott bo-^yjin magaaztaltiik 




MJ A KOMANTlCliJJtUS f 



mi 



zokat, ii kik a telxll^yek terenvtevekeriy szei^pel jat^izottak a 
""lArsadaloiTibjin ! \k'imyi dicReret, clismeres kit^erte iTihitk-n U^()^'- 
sllket. iiiikt)r }i}Anikat, reszv(>iiytars«»dgokat, takaW^kpcnztirakiit, 
hiteliizcivetkezeteket, bankokat stb. alupiti>ttak. vaj^y prtlij^ jt^t<'- 
kony iiitext'tekei, eg>!eteket, korbazakat, saniiluriumokat vagy szo- 
rakoztato belyeket, szinbazakat, olvaatW es baugverseny*termeket, 
i'asint'ikat. clubokat sth. boztak letre. Ma kdzdriyfis* kezd leinii 
ily iritezetek ^s intezmonyek inlnt a k5zonse^, rj<*m kisuii tumyi 
elisiner^H az alapiUVkat, sot kdrortiimiiel fogadjak, lia kisebb- 
nagyobb sikkasztas vagy viatizaeles fordul eU> bennuk, a Dii kivalt 
a jot^kuiiyBagi intoetekre vegsEctes lehel. inert, kitili a bizalinat. 
Sz6val niind szdkebb k^rre ^zornl az hi mnU\U\H cselt^kvestn 
[(♦bad az hi UiUii^m onerzete, nagyraiuni ainbifirtja es* twm sokara 
t»8ak n batabuii. a tc'kinftdy dzole-alatiban erzi Jol magat. 



[II. 



I 



A rnHiant]<*iHmim tidiat megbalt, (neg<Ute a tulsAgog lirierzet. 
az hi adorati/»ja, iriteriitese m az rnnek kuverkeztelien beaUott 
lyrisnius. 1840 ktirllJ Merimee, BalHuc, 8tondba[ es masok iiieg- 
adtiik t\i*k\ a kegyeb'tTidofest rt az iroilaloru ijj fejlddt\se Jelent- 
kezftt : a reabsruuH, l)e ugyaiiakkfu* a aemeUdiiiiH. inagyarokiial 
es masiitt. niinden miivfdt orsza^ban rlfordiiltak a niiiniiitii ismiift* 
tol talaii ItaUae es Meriniee iiiiiiert'to ii«''JktlJ in. Hjjt fzt triiopk 
tulajditidtsuk ? N'enudyek az ebreib'> piisilivmnmsriak. dt'torjiiiuis- 
niu^nak, iitnitarisma^iimk rtittak fel. Brunetiere nen* tagadja m 
okokat. de mesaszt^eBoknok, tivoliakiiak tukinti, el^g ha annyit 
mu lid link, fn^gj' fiiibtdyt liitni kezdettt* a roniantirit^iuuH a irorla- 
loaitiak az igazsjigboz es a tt'rriu^szptlK^z vaU* \isszatei't(''t, sajat 
tiilzasai Jiltal eomprondftalva az^unal ilsszeonilott. Tidiat a roman- 
ticism ys, 4*z a cstid^latos tdti jriiy, ez a nag}' tnainniuth va^'y 
ir-htiosaurus latta, hogy az irodalr»m» f^z a masik csodaa leny, 
ez a riiciderii szoniy, az igaz^agboz es a termeszetbez fordul, 
clszogyenletle magat. ro^tcdte iiU-*agat» a fold nlk vagy valamely 
iirzpauba teniette magat. Kt*rdt'ziietniik luegint. bogy boiman szAr- 
uiazutt ez a realismus a vaHaw, a boioscszet, az t^rkulei^, a jog, 
a pwlitika. a t/irr^adalmi ps csaladi eiet ter^n? Tidan ez is niagii* 
tol ft'jiodotty Tabiii az pvoiutio tatia szeriid J«Wt letre? Ezok 




J 



Ml A BOXJLKTICLHlf US ? 



m*m Jiitnak Bnitieti^^n^ eszebe; annyit iizonbm lat, ha;^ ;i festok 
iTalisiiiiJHa aeeliniatirtiilta, elteijesztette es nepszeriisitttte a realis- 
niUH nt*vet, mert a fcs^to a \al6t rBinetli, tehaf kozel van a ter- 
me8zethez» iiem ve^zUieti e] szeme eliil. Pedt^ minden idejilU 
idtiben tobbe-kev^sbbe elves*ziti b ha a mai ideab'sta festok alko- 
tdsait U*kiutjUk, el kell ismemQiik, hogy mslr elvi\sztettek szemtik 
eliVl a tenueszetet. A szi*l8o ideal i ti it iuh alatt a XIX, szazad el^o eg 
nu'iaodik ttzt^debeii tulnyrmioan az eszmeit. a lelkit akarjflk kitVjezJti 
a miiveBzek, a buszas, barmiQczaa ^nekben UiblK^-kevi^Bbbe a 
festok id romantikusok, mig a szazad kdzepeii hissankent realid- 
tdk lesznck. Kiriek ki'isztlnbc^ttii ezt a batast ? Vaiobau senki nuls- 
nak, mi tit az uralkodu esziiie h^mh fokozatos jiKklfmulaHaitak. a 
hArom esznie c-sondes, eszrevebetetlen elvabVtianak. 

Mindazoji jeleimeo^eket. nielyek az ember, mint erkolrsi 

Mny ^rzese es gondolkodAs^bol Bzarmaznuk, egy okra kell Yissza- 

vioni, akAr a \ alias, az erkiiU's. a biileseazet, a jog, a politika, 

a mtiveszeiek, akar pedig^ a tarsadalmi, esalAdi es gazda«a§^ eiet 

tt'Ten iiiutatkoznak. A kolltii nHimntit'iBmtiat va^y realisinust nera 

szabad a koltiik m iniiveszek kiizos vaej^onil^atiksabol kiinagya- 

razai, mint Hmneti^re teszi, seiii a positivism U8, determinism us 

es utilitariamiiftbiM ^rtelmezni. mert akkor is fenforog a kerdes : 

Hat ezek hi>iman Hiiarmaznak ? Talan a leve^ob^il C85ppeiitek 

le ? A festeszeti es irudalmi realismusnak esak uj^yaiiazf>n oka 

lehet, mint a boleseszeti pusitivisnjusjiak es erkfUcstani determi- 

nismusnak. meg utilitarismasnak* Ezt a ktizos okot kell feikutat- 

tiunk. mely szerintem nen* leb«?t az emberben, bariem kivtUrlil 

that rea Hunf;:jiri!iban ugy mint (jalliaban va^^ Cbinaban meg 

JapanbaiL Tenm^szetes. hof^y a belyi viszcmyok, a kornyezet es 

faji jeile^ szerint njodosuliuik e jelejise^ek : de alapvonjisaik 

mindeniitt u^yaiiaznk, Az nem lehet, ho^ mikor nalimk a realis- 

I mus uralkodik, u«j;yanakkor Australit^ban vjigy Del-Amerikiibaa 

I idealiatikns gonclolkodas dagaszsza a kebleket. Az sem lehet, 

ho^y mikor idealistikus rajongis dmlik el a kdlt<ik alktitiisaiti, 

ngyaiiakknr a boK'seszet, a fest^szet vagy Bzineszet stb. teren 

irealistikiis felfogas uralkodjek. A mikrok«>amosnak esak e^y tflr- 

J-Tenye lebet s e tOneny kotelez minden embert, barmily nem- 

BftiB^g es faj legyen a jellege. 

De Bruiieti^re H taraar me^k(ll<>nboztetik az irodalnii bala- 
teren a elatisleisinuat, a romantieismust. es a realismust. 





m A ROMANTICISMS 8 ? 



^t;y 



EzekfejlMesi fokok. A elabsickmua 25U {*vig uralkodott, 1790-ig; 
iimeii hatvan evig a romantieismiiB ^» 1850-t5l napjainkig a realis- 
nmti. Ez a titi'l it* hiba^, ma^^yarazata podig heiytelen. Le^ob- 
ban meggY5z5diietiink hehtelfUHe^erol, ha n vallasi. erkolesi. jogi, 
bolescszeti, palitikai, inKialnii, iniiveszeti, tarsadalmi, csaladi es 
gaxdasagi jeleii8egeket a rnaguk egysegeben ea Saszes^geben 
tekintjilk. >lik*jr reiiljfimim itralkodik a miiveszetben. a b^llese- 
szetben, a therdogiabttn, a jogi iH piditikid eletben, a tarsada- 
loruban i^s csaladbaii. meg a gazdasagban. akkor azt iiiorKljak 
iipkiiiik, liogy dai?i»idanuis divott az irodalombari. Lehfl8eg<'8 ez ? 
Nem kellett akkur az irodalomban i» a realismusnak grasaalnia ? 
iStit idealia idokrcil ia elmoudjak, bogy elasBicisU volt a kolteszet, 
inert liJBZ a XVI. szazad knzt*petol tartr>tt v<dna a claasicismim 
n XVIII. szazad vegeig. Xin*:s-r itt valand iiagy eszniezavar ? 
Tallin az egesz rlns.nrinmus «jly liiJtyirozatlan «'^s helytelen eIneviB- 
zea, melynck csekely, vagj^ scnimi ertelme ninee, vagy pedig 
cgyszer ily*?n, maskrtr mas ertelpinbeii haHznAljak. Mert ha vegig 
Ifkintem a XVK sz/izad kr^zepetol a XVII-iu>k vegeig elt nagyobb 
kidtiiket, HorrpRilberi ilvi'n fin-man kiivetkeznek : n frajieziji IMeiade^ 
1'ortpiato Tjiciso, Marb>we, iSbakeapeart*, Halafli*a Balint, Mallierbe, 
Lope de Vt»ga, DTrfe, Orvaiite.s, Johnson. Calderon, (Wneilk^ 
Pasfal, a Poit-Royab Moliere, Kaidne, Zrinyi Miklos, Milton, 
HuBsnet, Feneloa, Giyongydsy Istvan. Mkr most tess^^k e Bor alap- 
jan megallapitani : mi az a olaB8i<'ismu8? Itt egy kozfis e8 f5 
jollemvonasnak keUene leniii. mely mkonnak niutatna az egy- 
koi'uakat. l)e ha a claBsiciHmuB etldigi megliatjtrozasat akarom 
rajok alkahjiazni, mindjart meg^ikadok. Hatha mrg folytatni akar- 
ndk a nevsort a XVllI* sziizad vegeig, fsnpa elJt'nniondis^ zavar 
Hzarmaznek btdtile. A clftssirifimnS'tHe in»dabni CKSztalyozjlri ea 
idnevezes nufra valo helyttdens<»g, ha mjixt ertGnk ahitta, mint a 
fVstiik rhLSBidsmuHat, mely az idealiBtikuasal. a romantikusBal 
szemben a realis raiivcszett^t Jeleiiti. 

Ha tekintem a XVI. szazad irodahnat mintegy 1640-ig va^ 
kerekszamnial aiondjiik, a XVI L szazad k»'»zepeig, fokozatosan 
latom g^iizni a iTalisrnnst, vagyis az alkoto rrinzek lioilitjiaat az 
iritdab^nban ugVi mint a kolteszet. muveszet, erkidt»s, jog; poll* 
tika, tar«adaluni. I'saladi *det teren. Ekkor lassjinkenr gyozelme- 
sen halad el5re az idealism ua, vagyia az egesz azempontjiboi 
valo tekintese a mikrokosmosnak, a mi 1B80 korOl eri ei tetti- 




370 



Ml A R0MAKT1C1SJ1U8 ? 



poutjjU, hoy^y azutiu iiicj^induljon az alkoto t^gzek ^rdekei^it 
val6 liiircz, a niit isnjet az ITKlMki franczia forradaJom tetfiz 
be. De mar e forradaloni alatt jelentJiezik az eg^'seg. az cgeaz 
uzemjNmtjabol val6 liit/w. T^aanaz a forradaloni, niely letaszitnUa 
az l8tejil truiijaral » az orzekise^et, a szep asszon^1 emelte az 
altarra ^s declaraJta az eniberi jog-okat, az uralkodo eszme nyo- 
niasa alatt lijra az *jltaiTa lielyezte az Istent, kimondotta a lelek 
lialliatiitlatiBJij^jit, elttirOlte a borzet 8 e^} dirtator kez^be tette 
le a hatalniat. a ki azutan mint cIbo eonHiil; niajd mint csAszar 
reiidet esinalt : I'msz^tlporin az eijcyeat s mef^eremtfttc a legzaar- 
nokibb absolutifimu^t^ mely iiein tiirt aenimi ellenmondast. U volt 
a politikaj romanticism y 8 lej^nii^yobb ki^pvi^pl/lje, a minden tertni 
j^5zo idealismus rettenetes eszkoze, 

N(^hany ev ota mar szamas jelevei talalkoznnk az ebredo 
idealiamiisnak a vallaH, az erkolcs, a jo^, a politika, a f)ole8e- 
[tfeetr az irodalooi, a mOveszetek, a t^i'Badrilnii, a rsaladi en ^az- 
diisAgi clct terrn. Milyeri klUso jdense^ekkiil, politikai es mas 
<*atastrophakkal i\n^ Jarni, biztosan neni tudjiik, csak sejtJietjiik 
es a Tn(dtb*"d kovetkeztotbetiiiik. ;izt azonban biztosan kimond- 
hatiiij hugy az egeaz 8zempfKitjab»'d togja tekinleni az emberiHei: 
ass dsazes erkOlci»i iiitezmdnyeket. 

Bodndr Zsigmi 




AZ ALL AMI AKAHAT VKGREHAJTASA 6B kt 

EUYENI JOG. 

B t* f e j p 7* o k tt 5i I e iti e ti y . 

II. 

A kr>zi;;azirata3i biraskodriHt nz iillami unilom helves M* 
fof^Asn, teiTiieszete s az egyeni jn|^ eB szabiuisag Hzempontja 
ogyaraiit kr^vetelik, Mindazok» kik elJene sikra szalltak, i-eszint 
arra alapifottak tainatMHukat. ho^y azt az Allami uralom, souve- 
rajnitat^ ft a kitzigazg:itas termeszete meg iit^ni enj^edi ; retiziiit 
ai-ra. Iio*i:y m k«'/j;razj^'atasb6l foljVjIat^ az egyes reszere tulajdon- 
keiMMii, az alaayi jo«rttkkal azonoa tertaeszetii jof^ok nie*i: neni 
tillapitliatok. 

E kifoi^tlaok el nem isiiicn'lietdk ; az allami uralom, a kiiz- 
ig:az^atiia ei* k^Uigaz^ati'^i jo^t termeszete en az ef^ryeni szabadsag 
k<»veti4iiienyei ejiryarant mej^ezafoljak azokat. de el kell iaoier- 
aiink, Im^^v ez ellenervek niirideiiL^Hetre bizoiiyos tampontot iiyer- 
tek f^g^reiizt a feniiallritt aJkotmaiiyi viszonyokbaa. niaareszt a 
kr>zigazgalii8i viszonyok termeszeteben. Az allam feaaobhsegt tor- 
mejizetere iiezv** felhnzott eUenerv tekiiiteteben ii^yanis meg kell 
jegyezniink. liugy nemely alkutoiaay erielnieben, igy Angliabaii. 
az allamkinrstar olkii tulajd<ini ij^enyiiyel elvileg ma sem lebet 
tellepiih inert az angnl feltVpgiU szeriat, nielynek gy<1kerei a hiiber- 
rendrtzerbe nyuluak viasza, tdjed tiilajdoii niiieseii e8 miiideti 
birtok a kiraly6. a tulajdoii csak a douveraiix dltiil az egyesiiek 
adott hatal*>m, Az aaionkai uiiioban az allam. mint tnlajdojiOH 
vaprjis a tiHLnis elleu remJt!H [H*mok tulajdon. kart^iites irant, 
vntcy valamoly szeraSdesbtil kitulyulag Hziiiten nines helve, mei-t, 
a mint ok moadjak. az jillam mint aoyverain az alattvalo altal 



J& 



3 



a72 



AZ ALLAJ^ AlLilLAT VtQ'SUia^J^Af<A t» AiS BQTkm J 00. 



nein perflhi*to, Mindket dJfambf»n ilv perek kivefeJes, kegyelmi 
jeilegii engedely aJa|ijjiTi foglalbatnak muk helyet, jimott a fejt^- 
deknif itt a eongresfciiiis reszeroi -rid^ptt felli;itMJniazHa alapjun, 

Arra nezve pedig, iiuf^y m kuzij^az^Hlast viszony \ al^jwaj^ija 
alanyi jnp*k:it nie*; neni allapit» me^ kell jej^yezrUiiik. bogy ainbrir 
ez ily altalaiumjia^ban el tiem togadhatcK meit igen sok kimpiz- 
gaUsi viszunybol az alanyi jojjrokkal teljescii iizoiios termOBzetii 
jogositvilnyok szarmaznakj m{\i^i8 nem miiult'ii kuzi|*azjrat48i viszony 
olyan» liogj* ebbtU az e^yva reszere az abiiivi jojtr^jkkal bas^nlo 
ternieHzetii jopjk txirmtrualbatuk volaaoak. 

Azok kozt, kik a kozi'trazgatasi biniskodast az allami ara- 
lura tenueazetevel meg nerii egyezdiiek taJaljiik, kliloiiSaen a 
theocradkiis iranyu Stabl emelkt'dtk ki. rtHiit olyaii, ki a jelen 
tizksLiid barniiiiczas eveittJl kezdie e kerdesben ki^t evtizeden at 
le^nagyobb tekiiitidyc vidt ezt*ii intezmenyt eUenzrik tiibrminak, 
e reszbeii az allamelct teiiyk'gi^K abikubUara is legiiikabb bidVd\t 
a lU'iiiet allaniokban s tanitAsaval meg a legujabb idokben is 
nein egy, kliliinben neves gyakorlo politika&t megt^vesztett. 

8tabl ngyania (Reebts- uud Staalslebre, IHHO.) kiinduha 
abbol, bogy az albim erkolcsi birodalom -- mi alatt azt eiii, 
bogy az allam ertt^iiii ind^tkoktol vezetett eg\'eniiek uralma <Vn- 
hidatos, szabad k^nyek febjtt — azt mondja : ^az aJlamiiak, mint 
erkCk^si birodaluitiiiak ttTmeazetp szerint^ melyhez az egycgrk 
mint tagok tarttizaak. rnakiH o maga, <-sak Bajdt uralgfi hatalma, 
tehat a kurniauy, itelbct funcfioinak t<irveny«zeni ki^zelese felett ; 
e r^szbt'ii *dnbb a birnsagoknak, tcbat t^gy baniiadik batalomnak 
d'intt^Here iiem Hzorulbat : irirg kevesbbe lebet a binWjigok liatal- 
maiiak, azok itelkezct parancsauak. vegrebajtasanak aliveKe. Ha 
oly allapotot goiidoluiik. iiielyben az allainbatakmi aetusai, tenyei 
felett, akdr ek'izeteseii. akiir iitolag mindannylszor bind itelet fog- 
bdjoii helyet, vabduinyszor az alattvalo jogserelemre bivatkozik, 
akkiir az aJlaiii mf^gszUnue valobaii allam, erkCVk'wi birodalom 
leiiiii az egyenek felett, maganfelle valna, eselekmenyei elvesz- 
ten^k fens^bb tekintelyi jellegUket, uj*almi joga esak iigy illetn^ 
meg az alattvalokkal Bzeinben, mint a luteleziit adoga iranyaban 
es az alatU^alok iiiegszbnnenek az allam, ezen rrki'derti egesz, 
kiegeszito tagjai Iriiid, lianeiii i^^y kivUkik ailo abinynyal Bzem- 
ben attiM els^zakadt, ftiggetlen. egynem(i aJanyokkent allmiiiak, 

4z — folytatja — a mi a k5zigazgataa, iiz allamk(*rm^ny 



AZ Al-LASn AKJIHAT irfcRRKnAJTASA <Ef! AZ BOYtXl JOO. 



373 



tekintelye ala tailozik* soha^ meg ha az alattval6i jogok meg- 
* fltTtcse allittatik, se Icliet biroi Qj^ygy^. iMindkut videk e^yiiuistcSl 
felti'i lentil el van valaflztvsi en Bztiksif^^t'w mitide^^^yik reszere az 
azt niegilleto targyakat kiv;ilasztaiiji\ vagyis eliizetesen megalla- 
pitani, hi>^y milyon allap(>t*»k rw vitak lesznek a kormany i^az- 
gato levekenyj^^^e altal s rndyek a biro alta,! rendt'zve, illetve 
eldnntve. Ez a kivalasztas a kiivetkeziikuii ulapfizik. Azok az 
eletviszonyok, riielyt^kbon az elsudleges (primilr) en feltetlen rzel 
az egyes poljr^'u-t az (H HiegilJet6 jogiban me^tartanr, az i^azsdg- 
szolgAltatas Hphorajat k^pezik ; niijx ellenben azok. melyeknel az 
eli^tidlefres czel valamdy, az egeAZ ve«:etti siktr, alakulat elerese, 
u kozi^jjazccatas k<>ret kepezik. Az rpizsiiLr^t^Hai^ot iit;:yaii iiiindf'niitl. 
az alktitinany eg kozif^azj^atanban esak I'l^y, mint az ip^azs^agszol- 
galtatasban szeni el6tt kell tartani, de ez az egyikben (t. i. az 
igazgatasban) t'sak korlat. a msisikban (az igazsagszolgaltataaban) 
pedig az egyetlen posrtiv czel. Amott a kozjo az igazsAgossiVg 
figyelenibevcHtdevel czi^doztatik, itt az igazsAgossag maga f^« csakis 
ez ezeloztatik,** 

Stall I ugyan k^aSbb felvesz bizonyoB, u. n. t?xempt jogokat^ 
melyekre nezve biroi itelkezest megengtHl. de jiltalabart azt mond- 
batjak, bogy 6 a kozigazgatasi j<*gok bimi vedelniet kizarni kivanja. 
Az allami uralora, tekiiitely fcritartaHat es a kozigazgatAsban az 
588Z8ikt*r eleresot, mint iViczelf bang^nlyozza. Kerdes to hat : van-e 
vesz^ly abban az alhimi uraioiii fensrisegi ttTineszetere, ha az 
egyes eljaro allami kozeg tenyt^ uti'dag biroi iteikez^s targyat 
kepezhctij valoijan magantV^ll** slllyed'e az Mlam ily esetben 9 
elve8Zti-e fensobb tokiiit«'dyi jellegf'*t? 

Az iiUani a maga souverain akaratdt U3rv^nyeiben, tehat 
krizigazgatasi toiT(*nytdi>eri is, fejezi ki. Ezen Allami akarat az 
egyen dllampolgilrok mellett a %^egrt»hajt6 kozegek intezkedesei* 
ben nyer eoncpet niegralosulast. De ezeii megvaJiij^ttaHbaii mindig 
kerdt'SPS lebet, hogy a ronrret tcnyekbinu iritezkedesben elottnnk 
Alb> alhinii akarat a ho u serai ii akaratiiak megfelel-e. val6baii a 
snuverain akarat niegvalositAsat tart aim azza*e — a mi epen a 
biraskodasnak az allami akarat vegrtdiajtitia felett fetadata s ez 
41tal ez egyszerBmind a v^grehajtasnak vegisft niozzanata. — Ha 
megfelel, ha az illlanj scmvorain akarat^t tartalinazza. ez esetre 
a vegreliajta«i intezkedeH metcall. Ha ellenbrn iieni a aouverain 
akarat nyert megvaloBiiht&t, azon intezkedesre, midy eddig dllanii 



ATnENAKt M. 



25 



I 

i 



AULAHil A (CARAT V&OSIEHJUTASA feS \Z RtiXtSn JOG 



jikaratkeitt htevepclU ki kell mondani, Iw^} nz nem a souveraiii 
nknraui ffl mil i^endel ezeii souverain akarnt. a tor\*^ny. Az allam 
ti'irv «nyt?ibeii «^fl l^y kozigaz^ataHi tdneiiyeibeji ib. jiz einben 
dftszlet viszonyaira vcmatkozcila^ Hajat Onallo tWogAsa szerint 
azert ffjezi ki akaratat, liogy a kiiz elete valoban olyan irauyt, 
folyast vej^yen* lia nt»ni igy volna, lehetetleime valna, ho^y ar, 
nlljim az lrtry**n. a nii. t i. t»^y neinzet cpjesz tM^Henek iranyzdja. 
az c?niberir51 alkototl sajaUis e^zmojenek, vil^gfelfopissarMk, e^nz 
RseUcmenek a k\\\»o vila^baiii kifejez^je. 

Az ^lliiiii uralkodc* term^ttzete, fensfibbsegre nem lillbal 
ubbaii, lioj^y a kozi^iizgaHs legf5bb. csalatktizbatatlan legyen es 
ba ezen kozigaz^^ata^t I'ljry iUJitjuk oda, mint a nu'ly az allam 
ural|?6 batalinat e^yedill van bivatva kcpvisohii, akktu* abboz a 
lu^ikiitlan eredmciiyhi-z jiitunk, bo^y a eselekveK, a miikcidii 
illaiiK a kdzigaz^aUs uiagaMbb rendu, nunt armak forrasa, ma^a 
a gouverain allami akarat. Ezert, mint hazai tudosunk : Concha 
niondJH (A kozlgazjsratasi bimskodas az alkotniaiiyoi^sag ob az 
eji^eni jogbnz valo viszonyabau, 59. \): „\\em az jilJani uralgo 
Iintidtji'i bi^jndtatik iiie;^ a kuzigazgatdiii tenyck bin'ii elbirdlAaa altal, 
banern tagadtaUk a kormany es ktizigazgatiis uralgtj k\lk»R a 
tOn'enynyel (a tOrvenybozassal) szemben**. — Az allam ilyforman 
^csak a U^rvenynyel Bzeniben eeik uUrendelts^gbo. de neni az 
alatlvaluvab, - Mar pedig sizt maga az allatu akarja, bogy 
^letpnck mindc»ii mozzanatiiban kifejezetl akarata* a tOrveny ural- 
kodjek, Az aUam, niidoii tr»rvenyeit kijek'oti, azt lejczi ki, liogy 
C8ak o!y erpdiiieriycket akar elerni, mt^lyek ezon Uirvenyi^s hatarok 
kozt clerbetuk. Az allam tebat cftak sajat akaratanak, nem egy 
idpgen hatalyjnitak rendeli ali magat. mibol kovetkezjk^ bogy 
lira I mi* fensost-gi illbbanak esorbitibarol szo nem lebet. ClassikuH 
ttz^^ptteggel mtijulja az e kerdest largyalo Biibr Otto: „a legina- 
gasabbra se leabicHonyitas az, ha op ugy ala van vTtvc a joguak, 
mint a legrsekelyebb» a mint a vilagegyett*m nagy eplilet^nek 
magaaztossaga se szenved az kltB.]^ bogy ugyanaji a toiTeny jeloli 
ki a csiQagok palyajat, mely az almanak a ttildre es^set ered- 
menyezi*^ (Dt^r Reebtsstaat, H4. 1.). 

De a kozigazgatas sikei-csBOg^nck se artbat, erejenek vmn-- 
bitasara se hat bat ki az» ha t^^nyei biroi itelkozei* targyava tehe- 
l6k. A kOzigazgatiBnak birnia kell igy is ama fiatabimmal, bogy 
int^zkedeseit, tekintet n^lklll az egyea illamtag vclt jogara. azon- 



AZ ALLAMl Alt A RAT VtcrBFHAJTjlBA ftS AZ E<»YftKT J 00, 



H75 



nal BajAt legjobb bclitiea sxeritit veji^ebajthassa. A kosiipiz^atAs*! 
iieiii k'bet iirrii k<?nysxenten], \wg\ miik(1d^setic3i eU^zete^en bii*i*»i 
sanctioiialiisat kerje ailAspontjanak, mert esc iiz illknitev6kcnysrp: 
term^dzettH^el, kivanalmjiival ellentetes voba ; ez Altai (in Alio erejc. 
miiki5(le«^nek aikpresi*€g:e veszelyeztetii^k. A kr»zigaz^'atAsnak foti- 
sobh allasa a kozit^az^^ataei biraftkiHlan meUett is ep abban kiU 
hogy jikiiratat azoniial vejjjrehajthatja, rHelokrm'Miyi^i rj^elore jogo- 
sakiiak \vtetnek : a kozbatosag jo^a, xnelyel intezkedeaeben t^rve- 
ny^eit, egyelSi^ mindi^ ercisebb a maganlel, az allampolgar jogfl- 
nal, mert az e^ycs az ?lllamf hafaUiniiiitil j^Z(*inbe iiem szAIlhat 
8 a jogse^ly CHak utola^^, f*xtra (loinitiinin kihi*tkeKbet«k be. Ez 
a kozigazgatasaiik leiiyeges tVlteteli'. Mig a magaii vii^zonyokljan 
az eg}e8 akaraturaiirianak liatarait vgy inasik egyeii felett eluze- 
tesen kcU a jngnak, tt'irvenym^k megAllapitaiu. addjg a kdzigaz- 
^at4sbaji. miutaii itt az allam, mint fens^bb all az egyessel st^m- 
bon, az allam f akanit hatalyifH lesz az egye«5*el szomben, meg 
lia annak megvalosltaHa aem is fetli a Honveraiii akarat tartahn/it. 
A kozigazgataanak leliat modjabaii all igy ih td^^rni az tdiajlott 
eredmenyeket 68 enak azt znrja ki a kozigazgatisi bira^ko- 
das, bogy ez eredmetiyek. a ineniiyiben jogtalauok, manidandiVk 
legyetick. 

Az az elleiit(^"t, melyot StabI a kozigazgatAs es igazi>agszo!* 
galtatas idt<^Wi lerm^Azote tekint€^tel>en fidallit, iiem t'ogadbato eh 
8zerintt; iigj'aiiift a kdzigazgaUisbarj az fdiii^d leges czel neiii a 
jog. hanem az oaszeredmeny^ az eg^HZ vegetti sikcr* L)e az allam, 
midtin k5zigazgatA8i torvenyeket hoz. mid^iri a kozigazgatiiK tev^- 
kenyisi'gont'k batarait meg;jeloli, a kozjcV. a kr>zigazgatiis Altai 
elereiidO r>88zeredmeny HzetiiiiieltartaHAval Allapitja meg a k5z- 
igazgatay tevekeiiyscgi^niek tartalmat, mint ezt a t'eiitebb emlitett. 
inigytekintelyli Bilhr 18 kimiitiitja. Ila ygyaiiis az allam eszmeje- 
iiek magasafob Bzemp«>ntjab<d tekiiitjUk a kt*rd^8t> be kell Uu 
nonk, bogy AmhAt nx igazsilgHzolgAltatis miikodese altalaban 
megkOtrittebb, mint a ko/J;L;azgafase, niogi^ az allam minden mii- 
kiidese, biraskodaa es kcizigaisgataa eg>'arant egy ezelt kiivetnek 
vai^'is a« cpsszjo e! ere set, megA^aJositAsAt. Ha azt mondjak, bogy 
az igazsAgszolgAltatAsbaii a it^czel a jog, a koztgazgatasban i>edig 
a czelszeriis^g, melynek a ji\g «'ftak liatArokat ftzab, arra az ered* 
m^nyre jtitiiTik, hogy k^rdeznUnk kell, vajjon viszimt az igazsag- 
saolgAltatashan meg a ez^l^zertts^g teheto korlalozo elvtil? Ez 

25- 




:nH 



AZ AJJJkm AKAEAT VfSOHJLHAjTjUiA ES AZ EQY&N] JOQ 



Bonbftn nyilvanvaJo keptt'leiiseg:» inert a biro&sig esak az objectiv 
jagi>t tekiDtlieti, dc ezen objeetiv jog adta megismerest exel- 
szerlisegi tekiiitetek altal iieni n»6do8ithatjiu A ju^ mH^a a leg- 
fi*Jbb cz^^szertiseg, t» mellett miiiden mis tekintetnek hiitt^rbo 
kell szorylni. II a az all a in eliriiiierne, hugy a kozipiz^at^baii 
neiJi a jo^iiak. haneni az Osiizaiker tekiuteteiiiek kell uralkoilni, 
akkor neni is kellene lioznia k«izi^azgata^ii turvr^nyeket, biiaeni 
rdbizni eljar6 kiizegeire, bogy azou osBzei-edm^ny erdekel>eii el- 
jikrva, valositsak meg a/ aUauii ft- bidatukat, Az risszerednieny, siker, 
ezelszeni^eg: enak anoyibaii khet uralkudr* az Albifiii rgelekvoseg 
felett a iiieniiyibeii ez altal ejiTyesokiiek a kOstigazgatasi jog altal 
vedett jogkore i*erelmet nein szt'iivpd. 

Az allamnak az atlami ozeb.>k niegvaloAit^aara irinyuld 
tevokeiiyseget nok lUiamtudomanyi iro ezen rzeUzeriisog^ elot^rbo 
iillitasiaval lielyteh'Jifll iteli nu-g, fgy Garein, riiondvan, hogj^ a 
ki>zigazg:itaK uoiii ttiiiK, itiiiit ^az ^llatDakamt jni^gvaJ/mitAtia a 
szabjUyuzolag kijok'Ulett iUIjuhi akanit es a fzelftzeriirteg raerv- 
adA»a szeript"* (AllgemeineH Staat,srecht), 

Az uH8Z8)kei\ az igesz vegetti eivdinetiy nierlegeleset iiem 
lehet a kuzlgazgatasra bizni, niid5n a lorveny mar j^zaniult ezzcl 
batdnjznjanyaibati. Ha t^gyszer a turveay MM'gallapitja az albiin* 
polgar kak)(iH8kodaHi kiitekssegenek iVdteleleit. aibVdzete^enek 
men'ef, azori k(H'latc>za.s<)kiiak batarait, iiielyekiiek az egjes 8za- 
bad ujozg/wsa. k^lzlekede^e tekioteteben rendori, ki:izege8Z8^gi szem- 
|>ontbi'»b tulajdona tekiiiteteben kisajatitAsi tizempoiitb«Jl alavetve 
van, az albnii az 58Hzfiiker bixtosiuU^uak fulteteleit mar torvv- 
nyebon 8Ziiitiba vette o[^ ba most ezon iihszsiker meriegeiujeve a 
oeelekvo alhim, a kri/Jgazgatas tetetik, ligy a kozigazgat-aa tulaj- 
doiikepen mjlsodik tilrvenybozuva vabk ^s^ pedig meg batalma- 
sabbA a t4lrvenybozaa szerv^nel, mert az i) akarata erveny^HuK 
Azt tebat, hogy a b'izigazgatasbaij iiz egesz vegetti siker a douto 
8 igy e Bzenipoiitbrd nnjii kdiet belye a kcixigazgatasi joguk biroi 
vedehnenek, *'tiak >^lyaii bamiti (iriigynek kell tekintentink. mely- 
[yel ezen iiitezmeuyt riemelyek kizdriii iparkodiiak, 

KQlooben Stabl neiii a£ eg>edUli, ki a kozjgazgatigi birat^- 
kodAs eBztnejevel a mar erinfett ellenervek alapjan iize«ibe§ziilK 
(gy Mobl Krtberl Brr>gUe bg.-nek egy e tArgyra voiuitkozu erte- 
kezetiet biralva {Gettchielite und Litteratur der StaatBwitisejiHebaf- 
ten, 111- kt^t. 214, L), azt niondja, hugy ^a tenyeknek ayilvaii- 



ASS JLLLAMI AKAAAT %^0RBHAJT1SA fiS AE Kf^rtNI joa. 



371 



16 fi&Ireismerese az. iieni kli Ion h*^zt etui cj;} magaiiszeiiiclyek kOzti 
jo|jjvita L*8 ax alattvalpi en^edelmess^g vitAftf^a tevese k^zfitt* — 
es ezt^rt a kozij^az^ratas e^yenes befolyasa mcllett kepzali csak n 
kOzi^azt^atiisi viszonybol eredo Joj^vitak ekl tin tenet. P]z a felfogib 
fu^di^* anriai szetnbetUiinhb. in<^i*t Ijisz <'ppii Moh\ Robert vnlt az. 
ki a nenietf'knel n }op aHani (ii*i:almiU ujabban for;;ah>niba bozta, 
nem u^^aii a korabbi. Kartt- eti ilumbrddt Vilm<»8-fele ^rtdemben. 
mely az allamot pUBZtaii a ktils/i azabadsag fen tart ojak^nt tekiii- 
tette, haiieni mils felfo^'lstiaK 8ot abbol v^y «*t?esz kiibSii ailaiu- 
alakot. :illtiinfi>nnat kepezetl. t'^^anis <:i az allaniokat nzfm klil*in- 
bozfi eU^tnezb^tek nzerint osztjilynzvaa, melyot nz allani mapitiak 
alapelriil tiiz, a joji^allamot nly alJamabikulatkent tbgta M, mely 
mifiden ternieszetes eroaek nz egyesek os az ^iBSzeneg eletozrljaul 
tdjsTiiert kiteJl^deHet oltahnazza ^s eb'»niozditja. Ha tehiit Mulil 
az altala \^y tVlfojLirott jo*i^iUlafTH)t -- nielyne! a szititen kuli»n allam- 
aiakul felvett de^iHdiaval, I'JiikoiTyundonimal szeiiibori a modern 
indturallamra «^oiKb*I — ugy illitja oda. mhit i\ rntdyben nein az 
onkeny, barienj a jug ^s ^ tiirveuy uralkudik a kOzviszoayok 
felett is, mimlenesetrc m\g\ elienmondas, bogy aanak egyik leg- 
l«^nyegesebb feltetelet. kivanaJmat : a krizi;<az;drafafti jogok fUggetlen 
biroi vedelmet abbtd egyeiieBen kizanii igyekszik. 

lihiiiTscbli isi. ki Staid ** n'^H^^.heni nezettdt nibiden birA- 
lat iielkiil kriveti, azt mondja (All^'eineiat'S iStaatsrccbt). bogy 
a kozigazgatiisi jogszolgaltatiiit iiem If diet men'i iiiaganjogian 
8zem(>ontboI Mfygid, a krizigazgatasi jogbaa a kuzerdc^kke] vab') 
kapc'sobitot ruiiideakur tigytdenibe kel! veuni b ugyanazrui turvrf^- 
venyeknek aiajd wzigornbban. majd i-iiybebboE kell alkalniaz- 
tatnb>k a kiizigazgataaban a vaitoz«'i kortiJmeiiyek szeriot Hazai 
tudosunk : Kuncz Ignacz is (A nemzetaUani tanktJnyve, 284. L) 
az jlUaai rendszorea niogabiztatas/inak iskolajat lAtja abban, fia a 
kozigazgata.^ tonyei felett valo itelkezes krdon bir/)sagt»kra bizatik. 
A kozigazgatasi biraskiKiart beve?^ eHenzidiiek ervoi B<iraban 
a niasodik iu, hogy a kuzigazgataHi tcirveayek az ogy esnek vald* 
sslgos, a inagAajogokkal egyenb'i eiT^^nyii^ termeszetli jogtikat nem 
adiiak. ilyeiieket aieg neni Allapitanak ; idctve azt mondjdk, bogy 
az egyes es Allam Joga itt nern egyfnrman eronek. netu egjen- 
ert^ktiek. A ki ebben a kerde:^!ien Iegnagyobl> UnhUt gyaknroli r 
Gneitit is azt taaitja, luigy a ktizigazgataK az egyeseknek vabV 
EAgos subjeetiv jogokat esak igeii ritkdn ^d, esak objeetiv koz- 



d 



:17H 



AZ AtXJkm dLKABAT YfiOftlMA^ITABA 6S A7. EGTtNI JOU. 



igttzgat^si jogreiui van. Szerintt? ha inH;j;anj(>};(iaii felfof^i^ssal asc 
egyedek keresetjo^ara abpitjuk a kiizigiiz^atasi bir^kodtUt^ aat 
allani joga az e^^esek nm^diiju*^aira bomlik atAi. A maganf^l 
jogii cdak oiHstKliajifoH, az nllaiu jujjabol levezetett. E reszb^^n a 
hiinvdtlr eljiirass aiudogiajara uUiL bol a rnaganvml niegon^ciltetik, 
Ue az jiUain objeetiv Ji>grtiiutj^nek bixtotiitasara. A magaii.joji;:! 
kert^setn^l :iz allamhatalom az e^yes jo^anak butfmitjbara jizol- 
g4l, a k»5ziKazgati8i jopitabjin ellenben az e^yes forin41iH jofja 
az allambataloiiinuk szol^aL !^j szrniit a kuzij^'uz^ataKi birasko- 
ban HZ itelct rmik aa dllam objt'<^tiv jo^nviuloriek biztositiUa. 
AlUilabaii Giieist a ko/Jpizi^atasi biniskoti/ist niini Jd^i r«iiitroUt 
t'o^a lei az admiiiisstrativ es parlaiimiiti ctmtrolt nieilett. I)e uiiilan 
aat mo»*ij*^* ^f*^' ^55en jop controUiiak jo^oltainmt kell atbii az 
f|;yes abitt^alu i-^szM*. a nu^iinyiben Ujryariia e^y k0zij<az^at4si 
intt^zkinles a torvcnynyt?! I'lleiikt'/Jk, Nc>rere<line[iyben neai zarko/,- 
bat el a siibiiH*tiv ji>^ elitijiiervhioto). iiH'rt bitizi-n csak akkor lebrt 
jo^atUahnut ailni az c^yt's rt-sztnTt iia a/ o JQK'^t a kozigazgatasi 
jiigreiid Vi!'di v»ir>'iH Kubjeetiv joifit eUsmeri (Cber die Natur der 
V eru a 1 1 ii iiirs^'e ri c btsbai-ke it). 

Me^' nierevj*bb alJaspniirot tVj^lal el Gprber. ki Bzeriut a 
kozi^az^asi tru'vonyek vulosa^ot*. a m;4^atijo;^okljoz liasonlo, azok* 
kal ei^yenlti tn-ejii Jogok aeiii tizannaziiak, rsupAn az alhirn jo^- 
iiak bizoiiyo?^ rettrx batiisai allaaak cdo. E szeriiit az e^yeiS jo^n 
a ve^reliajto baUlonmak, illetve az eljaro bato^ai^oknak didcreti(>- 
jit61 lll^gtile^ a koz(Tdek 8zeni|>ontjab61 niindcn ej^^yes esetbeu 
niP^Hzriritliato. Vnji^yis az ej^yet^eknek vabisagoti, tizorosan korlU* 
bahirolt jo^aik uiiicseiiok, cnak a kr»zigazi^atas altal k«ii'latMzbattS 
8zabadrtac^uk. Kunellbfrva a kiizi^azg^atai^i tenyekkel lizejnbru kere- 
eetnek niiiL'a belye, baaein c*iak panaszaak (t.SruiKlzO|r«* des 
deiittit'lieii StaattJrt'c'bt). Horubak .szi^rint is (Preusi^elit'ii V^rwal- 
tiin^'srcu^bt) a kim^nzfxaiMi jojjnak cnak bizonyos retlex batasai 
vaiitiak az e^yesekre, vabJsat^oH jopgenyekct azoiibaji az egye- 
sekiiek nem bizk»sit. 

A lenyegea kUloiibBog. jnely a kOxjog {*» a magiiyogok k5zt 
feiinail, az, bogy a magArij<^ok folett az fgy^n oztMja, ertleke, 
ell en ben a k5zjogban az jillauj rzelja uralkodik. Ezea all a mi t'zel 
neni cngodi meg pi. b4>gy szavazaJjogonimal iigy <''ljek, mint 
valanu'ly maganjogonimal ; ncni engt;di meg, bogy azt eladjam* 
iriiba bui^sassam, baarm ktUt4<'s vagyok azza! az iillam czc^lja* 



A3S ALLAltl AKARAT VtURfSHAJVAEA J^ A2 KQYt^'l 2oa. 



37» 



a$$ eg}Tteim*s»eg. a lcdzjr> gzempontj}U><'»l rltii i'\^ rsak ezen liatu- 
mn beltll haszniUhiitoni azt. eaetii*^ i*i^yeni ezeljainutak is efere- 
«ere, tTvciiycHitvc a HzeiinJyus bizalmat. 

Eseeu irie^hajlas a/, dllam rzeljii okitt. a jo^iiak ea k5te- 
Jp9s^*^ek exen e^ bcfolyi'iKa ji"lU*mzi altMldbau n kozjcgokat. De 
miiitan ezen emlitett li:it»lrokon Ijellil ;iz e^^yt^s nie^^s iljialliWi^'^fral 
bir, a joi^n elern szUksei^kcpeii atliatj;! az all am i*i?esz eletet, 

Aoia vi,^zHnyb:ni, mely az nlliHii va az t*ojyos allanita^ k5zt 
fenitall a kdssigaz^atjlsbiin, a joji? epeii ugy tM'vtMiyosGl , tiiiut a 
miig.4iijo^ viaEoiiyokban. a ktilonbo/d t^ves szemelyek kcizt, Az 
allam, hofry fldallitsa azoii tclti*t*'b.'ket. melyek a szemelyUdg 
kift^jliiciesc!*e nemi^sak az e^yennek erdekt'^beii, lianem az e*^yeni 
PB kilzilleti ft*jloi!es kapcsolato?^ voltjiiial Ut^^xii az lisHzese;^ fej- 
l(»des<^nek erdek*^ben is ni(*llozhctIent^k, az e^c^nre. mint emlitok, 
me^rtzoritola^^ keuyK/oritolc^ bat ; (Ji* enaek nief^vaiiiiak a n»aga 
baUrai. Az alUmczelok nu^j^rvaloHiraHjira iraiiyiilo ^Ibiiutnvt'kt^ny- 
segnek. a koz!^az;^atasiiak is iiie^^van a nia^a joj^remljo, azon 
jogszabalyok ^s^xeHej^tv. mdyi'k az allanii fVbidatuk roncrct itie;r- 
valoBitaaara (^h a batma^ok eljira^ara voiiatkuznak. Ezek a jn^- 
szabalyak nemr&ak az e^yea eljaro batosat^okiiak adnak jogot 
valamely iiitezketlrHt m<*^tcnni. valaniinek Hzolf^dltatdtiat va^y 
ttlrosiH ktivi^teliii az albiiapol*:arok reszercil. barit^ni Jo^^ot atliiak 
azok aiajL^ukiiak az egyon ^llaiiipoliraroknak in iiielyarl foj^'va 
bkonyos tetcnienyeket kovt'tt*lii*'tni'k a b.ifosil<^46l e^ miiitaa az 
allaiupolgar ji>j^ai va kritt*!esH<}^ei szon>saii iiu*i: \ aoiiak batarozva 
a kdzi^azgntissal szcmbtTu ciinf*lfogva k^tsefi^telen, bogy a kilz* 
igazjxatisi jogHzabalyr>kl>*il az cgyesre n6zvc vabisiiJiroR alaiiyi 
joia^ok ki4»'tkeznek. Az abinyi jog u^yaais az c^yeiii AnlekrH^k 
olyaii I'bHiiR'ivsi'. nii'lyet a jog vvd. mt^lynek niegacrtOT^e tehat 
egytittal a jogi szabvjliiyok. a jogfcnd nn/K»*^*'t<''S4»t fo^bilja luaga- 
ban. Aa illam aiirulig azon egyeai intlekekot rubazza fel a jog 
vetlelmevel, iiidyek nelkiiluzbHlenrk arra, bogy az enibenat'k 
amaz enzmejo, m(*lyi»t az allam bizoiiyoj* adott iditbeti elfogad* 
rac*gvaioKuJba88orL Ezt'rt kfilonbOzri egyi^ni erdt^kt'krt, azokuak 
kisebb vfigy nag>obb kinV^t rubazza tVd a j^^ vedcdmrvel <"nniia- 
gMal szcmbeii is, az Alliimfejl^d^s kliloubfizii foktizatai Kzeriut. 
A modern Allarnnak t-l kell isnicrni, bogy a kozigazgatAsi viszoiiy* 
bol eredti jogok. ruiivt Concba niMndja (I'oJitikai jeg^^zet, U. 98. 1.). 
a^rtbetJen»eg tebintetebea a jogok nruiden la^H nemevid meg- 




M^ AlJLAlCI AKAIIAT VEOfiXHAJTiSA ftfl AZ B&T&Nl JOO. 



eg^yeyjipk : el kell isjiieniits liogy az egyen es iiz allmri jo^n ipMiis 
t»^y6rtckiiek ; a« e^yt^a i*ubjf*ctiv jo^a, a inomiyiben a kozhatsilom 
az e^yef* in\iiyrti>Jiii jf*;j:i korlatok kOz^* sEoritotik, oj> nly Pilpkii. 
i»p oly bfi"t*t'8, mint ay* allaiu juj^a. Az e^yes ezen jo^^dnak H/,a- 
biitos e]i8niere!»^t lulja az ot^ztrak k^zii^azgatisi binigkodahrol 
8Z0I0 tcirv^iiy 2. ga. iiiniidv^ii : ^a kOzi^az^atiUi biron^^ mUid- 
az<m es*t»tfkbi*n van i»ivatva rljanii. tuidun valaki a knzi|raz;xHtiHi 
hattWii^ valnmcly iiitrzkt'deHe jUtal rnaj^ait jo|2:aban »tTt*'ttiifk 
illlitjii'*, HiLHotjl(> ertrletiibf^ii hzoI 8ar\vey, midon a kozigazgati^i 
biriUkiKbiH fcn^abiuU ii^^y allaiiitja iiioiCt h<»gy az ^ania t^^vekeny- 
Beg. mehiyel ej;y t^JIcntC'tes siihjectiv j«)K5*'*^» bivaikozo cj^yeajsel 
Hzembeii a kCizi^azjiCatisnak a nyilvanus jogreiiddol valo megegye- 
zese, vagy eniiek elletikozdji* mc'gdlJapittatik". 

Az az n)»jt't'tiv rudn'/fcte^. iiii^iy abban all. bo^jy az hXhim 
tevekeiiVHegenek c-gesz iiairy tfix^t jop reiiduzeHnek iitm \rtbet- 
jllk ala. idismerendii. Ui» a fZid az keli hogy legikeri. bt>g> iitl, litd 
a dfdgak. ^letviszonyok U*nii«58zi?ti' mt*gtMigi?di, a jogi tjzabalynzdg 
fH'k(>vi*tkt'zrek, hng^i \y:\ aiiia mk^\k k«)i% a jog altal tllzetpsi^n 
iit^m tizabalytfzbatci ktizigazgatasi visznnycik vidrk(\ miiul szuk^bbn* 
8zorulj«>rL (Tneistiu'l i^zekiick a disrri'1i<*nalis t*'rmeszftu ligyekiiek 
Hzrmriud tartasa batan>zf>, inid{in azt rnnndja, bogy ^ily esetek- 
befi a jogi ktn-dt\s elvalbatlniiul i*gybe van k&pcBolva a t^nyke- 
drsHi*!, mrrt az igaz8/igos ebiiuitcs ily eseti'kben nem a tiin/^iiyek 
logikai magy;inizataii abipHzik. barieiu o*;yetib'i meHeknek mmw- 
Bud tartjisair*. Kzrk aiiia ^inertek riyt'galla|dt;lst>k (Maasbestirn- 
numgciM. njtdyi»k a k('>zi^azgatiisi orguuumok kr^rebcn az i^gyes 
enetek Rdytoiios (iaszebasrmjitai^a altal maguktol jUbMnnk eld** 
(A jogi allam, H4. L). Kt^tsegtelcniU vaiuiak uly vlszonyok. iiielyek 
a szoros jogi reudezcst nem cngedik nu*g. ban*»rii a szabad nnd- 
tatai!j fargyai ; de iiem t^'vedzttietjUk szein tdid iii/isrt*HZt. hogy a 
kozigazgataHlian a vJHzoJiyok b^giui^'vobb resze inegis ir»rvi»iiyek 
altal ifiidczbct^L 

Azt. bogy az allanii akurat vegndiajliba lelrll bimi idjarAH. 
t^nykedett foglaljou btdyt^t, az aUani 6* az egyini erdeke egyaniut 
azULsegoli. ^\vv\ az aOanira lojtdcnrrisrgfi az* hogy valubati kij**- 
leiUt'tt soiiverain akarata ervonyt'r4Lili(>ii, valaitiiiit az egyeni sza- 
bads^ag szeuipiaifjabfd j« els<jrriidti kovetidmeriy. btjgy az egyes 
a tdrvenynyel elleiiti^tben. attol rltcriilcg keiiyszeniek ne vetti?:*' 
gt»k ala, Ugy hogy azt mondhatjukt kdwJe&uel az allam e» egyrn 



ASS ALLAJfl AfURAT VfeGRStUJTABA ftS AZ SOYl^ JOO, 



asi 



erdekt* teljo9t»n tlsszekapcaolodik. Ekkent val^sul mp|^ amass alla- 
pol, iiogy az alhiin* mint iiz e^yoteitie^Heget, a kozei'deket krp- 
visclo, az e^yent ni<'^'?*zont<i, kenyszerito uralrtiamik veti ala, lic 
nem iiaMitalaiatJ. neni iigy» hogy arra U^rj5n. mirtzeriiit az egyoiit 
ttOjei*en nie^scmmisitse, mert ily tiirekv^n^el ("mefizmejcvel jiimie 
a It*|jj^lefciebb ellent^^^tbe A kiizifrcazpitiisi bii-aHkodaB igi^' az «^j>ye- 
leraes ^8 t*^yt*iii kol^HonhataHjjnak. t^jL^viriasra utaitfta^^atiak kivalo 
megmutatijja. Az allanira vpi*n nz Unmv karos, epeii az leone 
alkaJman az allaini tokinU'ly f*s*orbitattara. ha iieni leiine garaiieia 
arra, bojsry az allam oyszes tenyci az aiJamezt^lok mej^vidi^sita- 
gara imDviilolajc a tr>rveiiy Altai voni liaiaroknn belill mozi>fi:iiak, 
tchdt a cselekvpH inindeiikor a Koiivtrain tdbatarnzjisiiak. akarat- 
II ak mej^febdd. 

A nioderri parlamtniti kormaiiyzati reridszrr me^ iiikabb 
szttkse^etis^ tfszi a kuzi^^azf^atatii binihikiidjist. niert ez utobbi 
kijcarja azt, ho^ a kozl^azi^atan a tiiitideiikori parkmunti t5bb- 
fteg betolyana ala kt'rllljun, bo^y aajiak kezelt^i^ebrti az e>f\'^nek 
tizoriiiti iT!szn*iiajlns fo^iidjoii belytd, A parlanuniti kurnmnyzat 
az idoiikeat [>;irbniieiiti trdjhs<>:^'rt» jiito orazagos partok e^ama^t 
telvallo uralniariak reudnzere. FiUiiek n61kulozhetk*n leltt-tele az 
allando parlauieiiti t^jbbsieg, dn dpen ezert lebets^ea, bo|?y a 
partHZcdIeiii belevitetik inaj^aba az adiuinistratioba is. Ez ellen a 
mimstori telebi^sejt: nagy cs jtdeiituH intLrznienye iieni bdiet rai'g- 
feleUi idleriftzer mar rsak azt^jt nvn\, nii*rt kdietetleii a mtiiistert» 
mint a vegreliajtan lej^fiibb intezoJiH^ mitideri egyos adridnifitra- 
tioiiabH jogserelemert ftdelusaegre vonid, nem fogbdkozhatvan 5 
az admiiii^tratio intndeii kij^ebb jelentosegii tigyeinek iiitezesevol, 
l)v meg az esetbeii is, ba a jogserU'.sfH'n vali'i resze ketsegttden, 
azon parlamenti tidibseg, rindy ot tamogatja, kMrnuiiiyzataval 
megelegedveiL alig lenz h:ijbiiid<'f ot ily eset miatt vad abi belyeziii, 
A kOzBZabadsjig tebat epeii parbuuonti kormanyzati readszer iiud- 
lett esakitf a kuzigazgatjUi biratikodatt seg^^dyevtd biztotiitbat*^. 
Ez^rt inoHdja Giieist, bf>gy a parlarpeiitarjs kv)rjniinyziitu allaiiiban 
.$Si ntolagirs ptgi i-uiitrollra meg tiagyobb szQkseg van, mint az 
ttbsolut konnanyzatu nnaiiibari 

Maguk az allaini intezkfdesek h mar eredetileg ssokkal 
atgondoitabbak, a jiofiitiv jogazabAlyoknak megfelelobbek leszuek, 
ha a kiizigazgatils lenytd utolag biroi lelUlvizagaiat targyAva tebe- 
V6k Nen» kell ugyan azt binni, miiitha az j^llami adndnistratio 



382 



AX AlLAUI ASABAT YlbOASUAJTASA tH AZ EOYlUil J<HI, 



t^keletesseget mAr ez nia^abau biztoaitana. rnert tszt i*1b6 sorh3ii 
a kt3zi^aZfi:at^8J jog kikepzej^e t* a helves kOzi^azi^atAsi szervezet 
van hivatva leteaiteni. De kets<&^eleii, lio|U7 annak tudata, mi- 
fizerint utolagos jo^i enntivillnak bGlyt* van, az eljaro orgaiiunjo- 
kat termeszetHzeriilef,^ nagyobb lelkiiHmeretesfte]fcr» figyelera kifej- 
testTt' en niar elozetes Jop birftlatra keszteti 

Az allatui ukarat vegrebajtiusji feletti biraakadAs az liil&nu 
iDtezmenyek inlnti tiH/telelet, a f*iielekva jillatn irdnti bizabiiat 
az aUaiiipolf^arokban iiagy riiet^tt^khen alkaljiKJ8 enielni, Alert az 
e^yes AlJaiiiprtl^^ar tudja azt. bogy nines koHatJaniil kigzol^dltjitva 
&Z dilaiu batalniatiak. ¥1 mellert az tillami adiiiinistratio elleiii, 
eg^HZ AltahuiosHa^^mii tartiUt paiiagzok* az alhiintialgai'okiiak a 
kozigazgatahisal Hzeinbeni altalaniis ktMlveziStleii liaiigubita, v«^lt*- 
ni6iiye §e iiyer-nek tajHd, mert tudva van, bogy jogsertet* esetea 
meg\'an a lohetoseg a Herelmes intezkedea ellen orvoslaat keresiii^ 

Az allatni akarat vegrehajtiifia feletti biraskodas alapesiz- 
mej6vel 41tab'uio8sagban foglalkozvan, nem ezehmk kiterjiMlni a 
kerdeH e^^eszei-e. novezeleflen a szervezet es hatiUkor kerdefieire. 
Ra koil az*)aban njutatjiunk arra, bogy az iilianu akju'at v6gre- 
bajtasa fVletti utohigoK jogi contrtdl mily mndozatok melletti 
belyetfoglaiaria egyike az ill bun cgesz jellegiH inLvgallupiN'i leg- 
jeleutiliseibb mozzanatoknak, az allam jelleg^re uezve mervado 
leven az. bogy mily mervben oiigetl lielyet az egyea onalbV erve- 
nyeaUl^genek az Altaiiibataloui iranyaban. 



Ill 



Az allami akarat vegreliajtisa feletti biraskodia alaposzme* 
j^nok teljeH vabisubisal. az aibtm es egyeii eg>eido ert«:'ke^s*^ge- 
nek elismer^set tiinteli eleiik az angol aik(»tmanyj es kozigazga- 
tisi szervezet. Az angtd lelfogaa szerint ii gy a maganjogak, raint 
a kiizjogok egyenlci bin'u vedeleitihen r^szesHhiek, a birosag batJilnm 
a legtcdjeaebben ki van feJH^dve, annak az egyes. legyen az polgur 
vagy katiiria, csak ngy van aldvetve, mint niaga a kozigazgataa. 

Az allanj sajat igazgato tenyeire, igaz. nem azervezett 
kliliin birosagokat. banem azt (az alsobb fokon) maga as activ 
ktizigazgatis lAtja el, a legfekiibb fukon azonbau a biroi hatal* 
mat az orszag rendes legfubb torvenyszeke gyakorolja. Ugy, 




AZ iLLAHl AKJUUT VBORSHAJTASA t9 AZ BavfeNI JOO. 



nm 



ho^y AnglitUiaii a kuzig:az^atA8 tenyei felett, le^alabb a fel»«S 
fokcm, a remies binisag itelkeaik. A bekcbir^k — kiknek ^v- 
negyedeft koz^^yiilest* bir<.n tV>runi az also fokoii a koziiraz^aUh 
cjtettc jof^sert^Imek tekiiitrt^'ben - az alH/ifoku k fas 

hatosa^ai. tebat i^azt^ato va biriUkodo szervek e^y - * a. 

Ha ebbol a kozi^azgatiiK Juj^Hzeriisej^^^re birog kuvetkezmenyek 
neiu allanak elo, ezt a kUliinle^eti an^ol visziinyuknak kell betntl- 
nunk, bol u^anis a kii/J^iiz^atas Unokeiiysege ii*gtol ih^xu a 
y*^ Altai teljesen reiidezve van^ az vulubaii a torveTiy^^k szerinti 
iga^^ataH ^ e/ea feliil a brkebirak valodi biroi jt'liemni HzenU'lyek 
\Uf mert nemrBak bizonyoa Qgyekben nia^anjogi bir.ik, banym 
az alsobb reiuHi biiniigyekbeii is, a jury segedloU' iiJtlb'tL Jo^ 
m.ekWk kifejio(ldttsc*gebt?z albUuk teljfa filggeilenHege jAnil. miien 
bog^^ bar az artiv kozigazgatasnak is* reszest^i, ennek jogszerii- 
seget rifia kell toliik fclU^ni 

A t^laiibb tbkun azoaban a kozij^^azgatasi Jog\itakban itel* 
kez6s is az omzag foturveiiyhizt^kiibez tailozik. Ez altal Tojle ki 
Attglia a biroi bataluin ttdjeaseget a jogaertesek raitideii nemeire, 
a bir omagra biz van nenicrfak a kozigazgatasi jogserelruek belyre- 
bo/asiit. bantam a viilaszt<Vi jog<»k h az orsza'igos kt*pvist"lo viUa^z- 
ta^iik feb/tti biraskudast (iga^e^dast) i» ; cdisnierte ez allal. hog\ a 
joguralMai bizUiHitada, e ftjletli tdlKiiorzeH, a fejedtdcni szenielyet 
•lii a parlaaieiitet kiveve. minden mas allami orgaauianuii szem- 
ben is a biro^ag feladata. Mint Coiicba mondja (I jkori alk^itma- 
nyok, IIL kot. 4^iO. 1.): „iii[i(\seii nz alattvaloiiak viszonya, mejy* 
ben ha egyszer tiirveiiy vagy wzt^ka^i bizonyos jogsiit szeiitesitette, 
(3zek idtaliuara az orszag rendrt* bir<j«agabf>z ne torduliiatna : — 
Augliarol elmoiidbatni, bogy benne a jog uralkodik''. Tralkodik 
pedig aeiiii'sak a maganvitizr»ny»kban b a bUntt't^ijug teren, bariem 
a kOzvigzonyokban is; az egyea joga, me-ly valaiiidy kuzviszwiy- 
b<jl kiffdyohig ra nezve nu'gailapitbat<>, ep nly tiszteletben iisaze- 
iflK mint barmely nia« jog, ntiat a jog ofryaltalan. 

Fraricziaoi^aziigban az egyeniseg onailosagaimk mar a for* 
ratbiloia altal elii»inert elve mellett neni zark<'>zhatutt el ug>'au 
az aliandiatalntji aaaak concedabisa elol, bogy az ailampolganiak 
a kOzigazgatasrtal szemben h jogvedeleni adaridn : azonban mkr 
1792-tol. m^g iakabb pedig az ITHo-iki dirrvtorialis alkot- 
many ^letbelep^setol uiiadinkabb azoii ir^iyzat ervenyeKlilt. bogy 
a kHzigazgatiiiii jogvitakban niaganak az acfiv kozigazgalatiuak 



3^1 



kZ kMAJ^m AUAMaT Vi»RKBJJTJka4 t» AX BlYm JIM. 



kMi mrr^ ddainit m mmml i!» |ir«l^irtiin^dk iltaJ« 






Uj^ itjg^aiiis A feuu^iia felfttfnki tMriiit iwoi mdby 
niot kkiakod^ ki^Etfsaxpitaa. A kiMfiiii^grd l>in^sft^:iiJDm nvni tiis- 
a k<tetgi^^T i fbbct iriii> ileilieiefll* Bert afafvlr 

nlf iBir as v anftBoitiia I«_24Hld lOrvi^ Itt- 

fi^jexett, hou:}^ t bfirbtttt^ttak sen anted a Um^mgt0kti asfafat 
anmLk koze«<rit maga eK W-saL m^ kevMiW Mflkwahgt laliil 
t#ny«inek lAnr^jaxeHM^ ^iect. JUili3n t i i i eiigaii ai liinlnigiiinr 
prdi^ oani aaemxiak son frifafioail iigva^ Koff & iiBipani- 

er«d]ii6ii7»8k miirraild ig ya te a riw vitele awBrti liirilialiHr ak W% 
ertndlfr a kMimfpite iSrM^ im warn m mpm Ottmfol^ 
jdf^Aaak mayrr^de^itf. Ax aisj4s jii|^ i» afinaeri aiB^raii a I 
fetfogia, d« caak a aa yifc aa ^ a 

* ^ — ■ ^- - -—41'-- fBmi^^m ^fc» - ^ 

viiNBiijfaapen« c«Brv aa s 

bofor ax «ax «*^c« 4i« 
ipMisila Mxa TfCa". 

A fnuKzia revonar tciiat 

dt bagy m aiimuaef auna la a >«^ 




AZ ALLAXI AKABAT VfeGBRHAJTASA t& AZ UGYfiNi JOO. 



;j8r» 



» 



atlja meg, de az alkmi feladatok mt^gvalositiisan mukcjd5, cse- 
lekvti atJani tenyeivel ttzemben mar fiz 4Uami cselekvoseg, jiz 
admiiiistratio sikeressege a Riczel g az egyeii joga eiinek ala- 
rendeltetik. 

Hm^Y teves alkotinanyJQ^i diriciplinak niilv karonan befolyd- 
solj/ik !U Allami alapintezjooiiyck szervezt'^set. mutatja Olaszorsza^ 
peldaja. itt a koMbban feimalliitt ^tribuiiali del cuutentiimd ad- 
miiustrativo^ meg8/Jintetesevel slz 1H*j5, miireziiiis 20-an k«lt 
tiirveayiiyi'l ..Hiimieii iij^y, a Iiol valamely magaii Vii«jry pnlitikai 
y*il ji'm k**rdrsUe, a rendes birosa^ ele utaltat-ott, biirniino niodmi 
legyeu is beime a kozij^az^at/w erdekelve, baniiino rendszabalyok- 
hoz nyult vrdna is a vofj^rebajto liat;ikir(i va^y a kozi^azjs^atasi 
liatt>ft4g'*. De a bir6silgok hatalma, a meiimiben a cselekvil /ilbirn 
t^nyeirol van «zo, eaak arra torjpil, bu^^y kijelentse. jogoa vagy 
jogtaljiiJ volt-e az adniinistratii* tenykedese. 

M(>nt(*si|uiru nrvezt't^^ft t^liiielete az alhimbatalitiak elviUasz- 
^rol, illetve ennek tulzott eittdnifzese unidinenyi^zte az ohisz 
rendszert. A batalmak elvAlasztiaa jeleiiti azt, hogy mindegyik 
allambatHlrini (*sak a ma^a roszszerii iaut'tiojat jpljcsitse es roiides 
kiirlilnnMiyt'k kOzt. az j'lllameb't re rules IVdy:isa mellt^lt tie nyiiljim 
bele a niasik batnlMm niukrKb''si krirebe. Az idasz felfo^^as azonbaii a 
hatalmak elvalasztiUariak elvet bitta me*?sei"tve iiiiir azzal, liaa biro- 
sag nemesak jogihig niintisiti tiz adrniiiistratio miiktides^t, baiiem 
a jogat^i-to iiiU^zkedAst t'lj belyes, jogos hitezkedessel potaUiatja. 

De tdtekintve attol. hog>' c felfogas meniben tevos, az 
aUambataloiutiak elvalaHztiiHiit ily tiilsagba %inui krhetetlen — mert 
a birosai: az altal ni*^g k^jraiit t\Q leaz adoiinistnilo batasiiiggA, 
lia a kozigazgatasi imy jogszenitJetiJiegenok eotistatalasan tul tuet 
ia elrendeli. Iiogy mi felel nieg a j«jg kovt^telmenyenek — nz 
egyeiii szabadsag, a jogszerii adniiiiistratin rrdekeiiick ae tetetik 
eleg ily szcrvezet melJett. Az allaiiii organ uiuok tiilkapasaival, 
torv<!*nytelen80geivcl jszemboii az t'gyesnek ttdjes ji>gvtHlflmet csak 
az a rendszer ayujt, mely nemesak niegtingedi, hogy a jogtalan 
adininiati-atioiiiilis tenyek felett fUggetlen biroi dunt^s foglalji>n 
fjelyet, liaiieni a dikitest a blraskodtis teljevel is feliniliAzza, 
vagyis eg^en**?* utasitafesi euged meg arni nt'zvc, bogy mily eljanis 
felel meg az adolt esetben az a! la in kijelentett Koiivendn akarata 
rendelkezescnek. 

Rozdebb jtir az egy<^*ni jog vedelmebeZt jobban megfelel 



ase 



AS AJXABU AlUAAT VfeaEKOAJTASA ^9 AZ KOTl(m JQ^. 



aK alkotmAnyosftilg: knvetelm^nyeinck az osztrj^k rendftzer, a mint 
ezt a2 187fi <:*vi oktoljor 22*iki tiirv^ny !iH*gallapitjrt. 

K axerint ^a kCJxigazgatasi birdsAp: mindazon esetekben van 
bivatvii t'ljarnj, niidtJii vjilnki a k0zi^az^atu8i hatfrnii^ valanu^y 
int«''zkedesc klUil ma^tit jogarban sertettnek lenni Allitja*'. — Ha 
nuir uioHt a birds^g a keresete!, moly ily jogsortft intezked^s 
ellen iranynl. indokoltnak taJaIja, akkor az indokok k5zle»Sf mel- 
lett a megbinmdott ititt'zkedt^st, mint tOrv^nj^Ieiit, batAIyon kivUl 
bt'lyezL nie^semniisiti- A batnsa^ok aztAn koteleaek az ttg>bcii 
a tovAbbi int^zkedt'st nK'^t*iini. mi mellott ama jo^ozetbez van- 
nak kotvc, melybdl a kr^zi^^azgataai tilrvenyszek hatarozatolnal 
kiindult, 

Az allampolgiir 6rdokf*nek i* puftztiin ca8»at<iriuB hafaskiirrel 
felmhazott birAskodas mm felel me^ eji^eszeii, inert a bimi dtin- 
i^H utAii a(?tit>l>a b'»po kozi^^«^zgataa eaetlefr iijb*il oly iiitt'zkpdest 
tebct, melyet az cgycs nia^^ra nezvo joga^^rb'iiiek U\\n\. ivhkt uj 
bimi **ljarji8 lesz tizliksej,^et^. K nii'lb^tt az allanipt»lj,^ar a kuzigaz- 
gat^s jojrtalan oljai*dsAt bu/amos id5n at liirni k^nyttdrn, inert 
caak akkor vilieti (ig'y^t a biroM^L^ eU, ba a k*1zigaz^atilHi uton 
felebbezeasel azt nem uikerlHt I'eparAlni. St^in tU lat*|njntjit, inidnTi 
« HMidszert vedeni i^jryoksxik (VcrwaJtiing«Jebre, I, kiit.), n«?m 
egyeztetbeto nsgzo azun lelkes buz|£aloinmid, melylyel az aJlaini 
a karat ve^ebajtdsa feletti birAskod/iBt az oj^yen joga e aa alkot- 
manyortsa^ Bzempontjibol egyiirant kOveteb. 

(jneist befolynsa szUlte az alsobb fokon az Onkonuanyzati 
elcmek BZf^lfB ki^rii bevonAs^^t a kozigazgatAsi biraskodasba Pornaz* 
orazajjban az I'ljabb szenezes tiiiytnn (az IHHO. e« iHSK-ban bozott 
ti1rvt''nyt*k em az lHS;i-jki ^ZiiBtendigkeits^^esetz'*). Az ruikormjVny* 
zati eleineknek Aliisuk tiszteletbeliae^, fliggetleii»ege adja meg 
a garaneiAt arra, hogy feladataknak megfeleljenek, bAr az acUT 
kiizigaz^atAsBal is fogla!k<>znak az illettl tefittlletek (jirasi, varosi 
valasztmAnyok ^s keriileti valasztTnanyok). De iniutAn az iJlaini 
IV'fhat^aaf^ok, szervek. igy a fejedelem es a minij^terek semnii- 
n^raii intezkedese elien iiinca belye utolagos biroi eontn>!biak, 
miuUn az allami igazgat^ igen jelt^ntekeny agaiban, a pi^nEligy- 
ben ^8 hadttf^yben az egyes AllampoigAr teljesen ki van szolgil- 
tatva maganak az igazgatnsnak, ennelf'tig\^a barniily dic8^i*et^8 
legyen a turekves, az onkoraianyzatl elemek ezen bevonfisa Altai 
haihattVuan fejlesztetii az dnkornmnyzatot, az egyeni jog ^s atkotma- 



kZ ALLAXI AKAEAT V&GR£HAJTASA ftS A2 BOYl£Ki JOQ, 



387 



rnyossuji^ 8ZPTii|Kmtjfib61 e rt^tidsztT bc adja me;^ teljesen azt a 
fYedehiiet az ej^yesnek az iillanihatalommal szemben, melyet a 
kdzigazgatiVsi binlskodiis alapeszmeje mej^kovetel Mint Ronne 
rnondja (Das StaatsiTcht der Pri'iissigehen Moiian*liit\ 18R3. HI. 
kOt. 5H3. ).}, az Jillam Jinnt kn?Jiataloiii elleu idnc^ mef^adva a 
}i)0 lit a7- allainlJiijrnak, nuTt az allam rH*m vitntkozhat iiJatt- 
valoival eiiihieiis jogai es ezek kMvetkeziiienyei felett, 

fis bogy nSvid szeml6nket bofejfzzQk, hazai kozi^azgatasi 
bir^skodiiai azf^nezettltik ta t-sak kt*Zfletnt*k t^^kinthelo ainaz nton. 
mely rzHul tlizi : az <^«:yeis allaiiitn^^nak jo|rki>rrt majxaval az allam- 
bntalomtnal sxenibeii in biztositarii, Mindprn/setTV nt'in kirHirijleiub'i 
a baladas a ji»gallaai Tele a knrAliban tVaniUlutt aina iTiidszerrel 
szambi*n, i»id«in az AEIanii teiiykede'^Kt^k felett nia^a a m(ikr»d5 
ktizij^az'^atAs klllilnhilzo fokozatai it/dkeztek. Az nnkonnanyzali 
(denit'k l)evimasa a tenezett iJsobb fokii kr^zi^azfj^at^si birosagnkba 
onkctrinanyz:iTunk hanyatlasaf, rnpjtrf<>i^yatkozon erejet ia alkalrtias 
l«Ht vohia elleiisi'ilyuziii. nj eMi-v keltrsidiez bozzajarulni. 

Azuaban f^'ile^ a kozi^^azi^ataKi li^^ykun'ik t*gei?z tia^- »ori>- 
zatinnk biroi v^'delem nelklSl bagvAna, a ministereknek adott illo- 
tekeabojj:i kifoj^asemdeBbpii ix(\\iy batalfim, az Qj^yekei a biMsAj? 
eli]l tdvi^uni. az Ciityeni Jof; es ki>z8zabad»iit,^ szemjKHitj^bol egy- 
arant tokebnleam^ teszik ez tiiU^zmeuyUnket. 

Az albiJiii akarat vef^reliajtasa IVletti biniskrulasiiak tolje- 
sebb kifejle8zt<>sc meg altalAban a j5vil feladata. E telJi'Htdjb kifej- 
lesztesre aziikgeg van maganak az allamnak <»rdi*keben b. Ugyaniis 
az allanibaii. mint az ej^yotenifs jot nt'mzt'ti alakban nie^^"»ilc\&ito 
le;<ina^ajiabb ivndti Hzervezetben. mtdb'>/ijetlen iiijyan az i*g\'ea 
koHitozasa, alAvetcHe az dJlamhaUdom alt^il, nu-tt klilonbon az 
^llami P^ys^g nem jObetiie li^trt?. Miiareszt az<*nbnn vp rdy tnerv- 
ben szUkft^ges az egy©» ftzeiti^lyis^^em^k* i^nrendelkez^^ term^sze- 
toni'k t'lifirnen^se. Jiiert mih^l^i: n/. urabnn az e^yeg ember felett 
Jiat.4rtabiJK ez nem lesz Bzeinely, dfdo^^^a valik 8 az Allaini viBZony 
elvesztt minden urkolcai jellt'tret, tarlalmat. 

A nemzeti elct fcladata e kcM k^vetelmt-nynek egyarAnt 
eleget teiini, Hojery mennyirt^ sikciiil ez» mint tudju az e|B:yeii m 
kiiz barnioniiijat l^^trcbozni, ez mutatja I'^pen ovmkgUt ^lete ttike- 
kt<^«»ej^enek fok^t. orsza^clo erej^t, tobit az osszpmbm fejKWiea 
tckintet6bf?n 6rt^ke88G^et i» 

l>r. Balogh Arthur, 



K A N T V A L L A S T A N A. 
— Befejezo k^/Jemcuy. — 



A ti8zta nioniliii vallas 6s a kijt^entctt vallas kiSzt az a 
Iciiyegefci kliloiibsrf^ vaik h«>^^ niig aiiiaiiiisU a fosiily jizon fek* 
szik, a iiiit az eiiiljernek teiinii' keJl, bogy Istennek tetszes^^t 
tnegnyerbestie ; addi^' ez utobbiiiaJ tuirrUif^ t-sak az han^sulyoztatik, 
hogy mit tenz Iwteii wi ouibon'^rt. A nut az ember a szabadsig 
ti^rv^nyenel rnaga jVil me^^k^liet, azt Kant a ^ternieszet"*, — a mit 
|iL*drg esakis termeszetfelftti set;:oly iitjan tehet, a mid5n tehiit 
tulajdcuikopcii iiem is 5 es<?lek«zik, haneiii laten, azt Kant a 
^kegyelem** ^z6vn\ jeHili, mint az egrybazi tatibaa elfoj^^ulott ter- 
itiinu»okkaU AnM>tl, tekintet neiklil a keisryelem termeazetfeletti 
befolyatiara, kizarolag az az elv erveiiyesQl. ho^'v a moralis 
tokeletoBs^^' fole valo biiz^o tui"ekves ir/jm e^yetleji rlobij*, a 
mely m reszemn'il trutoiibetik, hog}? az Udv r^gzeaeve legyek ; 
eiiiitt am a tertneszt'tfeletti kegyt^lemhatAsok mordlis szempontbol 
kdzoiiyoK cHelfkmrtiyektol tt-tetnek Aig^ove {2tM}, e k, 1,). Kant 
Bzeri'nt aniaz elaii az lii^az'i, inert moraH^^. tisztelete kt«nn«^k» 
^szellemben es i^^azsagban valo hiiadat, a mely az erzliletben, a 
kotejess^j^eknek iiiiiit iateiii pimmcHokaak biiz^'o me^taitaftaban i* 
nem kizArolagosan Isten ezamara rendelt eselekcdetekbeii er\e- 
nyesQl**. Tebjit valami bensO, isitbatatlan dokig az, s mint ilyen 
kcU, bi>gy valamely UtbatiS (erzeki) dobvg altaj rrprezent^ltassek 
ft szemlellietcive vaJjek -- ^zunj praktiseben liehaf*'. Ez erzdki, 
lAtbato jelenseggel uzoiiban egyuttal mar azon venzely is egybe 
van kotve, hogy felremagyiu*aztatik, liogy egy lelklinket bebaJ6z6 
5rlilet altaJ kbnnyen isten tisztelette t6tetik, bolott pedig nem 
egyeb az» mint kuhi\ eazkclz. mely kdleleseegiinket Iston szol- 
gsUatiban szemlelteti. 8 Kant szerint e dolgok val6ban istentisz- 
teletnek in tartatnak, ugyia neveztetnek s a kegyelem kiiKinus 
eazkuzeiuek tekintetiiek. — Ilyen dob>g m^y van : az ima, a tern- 




KANT VALLlBTAKA. 



^89 



plomba jarais, a kereazts^^ ^b az tirvafsom. Mi ml a iieii^ek 
k^tse^tclenlll van inorulis erf^ke — a feiitiek szerint. Az tnulnjik 
jelentose^e e szempoiitbol, hof^y az erkoh^si j/it beniilliik meg- 
szilirditsa ; a templonibajaraRiiak. bo^y a nyilvAnoa Os«zej<)vetel 
Altai, a vulUs tovibb torjedeftet elose^ntae : a k(»re8zts«!*giiek, 
bogy altaia a vallas az utmlokra Atpla«lAltas»6k — f? a romniimio- 
nak, bo^\ ultaJii az ej^^baz tap^^jaiban a kiizoss*^^ erzete fejlesz- 
te«Ht'k, — k'l e^yhaz azonban e dol«r<ikat nein trkinti mnnyirt 
efizkuzoknek, de vabisAgog ke^yelmi eezkr^zoknok ; 8 azert Kant 
must, miiitan mar a csodak- e» mysteriumokba vetett bitet ax 
tdozo szakaMZokbaii — mint lattuk ■ — mint vallaaos urtUi^tet biniltji 
^ ehetette, must meg a valla^oR urftlet e barmadik t^.s utidao 
fajtajavaL t. i. a „kejLcyi'hiii oszkoz<ikbe" vetett hittel szaniol le 
(234. % k, I). Kozelebl)r<ll az ima, niiut ke^elmi c»8zkoz nem 
efi^yebt mint babonas fetisb-im&das, mi*Iy iUasorikuB personilikaezi6ii 
alapul. Kant ezzel szcmben az i^rziilotben val^ folytomis \m%r 
elt*tet sllrgeti. A tomplombajarAH. mint a kitzfissef^be tartozisnak 
dijkairientalat^a bt'h^es dob**^:, de kegjclmi C8zk5znek tekintve, 
mintba t, L azaltal (stennek szolgilhatnank h AJtabi lidv^sseget 
sizerezbetnenk, tt-boly, A kcrcisztse^^ es uiTaesora magnkra jelen- 
[tiis rselekmenyek* de axon hit, mintba velSk ke«ryelnii hatift 
volna o8isz<»kr>tvt\ u^'ancsak t^boly. mert a kerfsztwe^ nia^^ra 
u^jan nem tesz szeiitte s a ket^yolem elfcf^'jitbiKJini kepess*' ; az 
n!vafSoi;Vl>:iit prdit^ ke^^'velmi tenyt kori^ani magftval annak szel- 
li'mevfl elJenkpzik. 

Mindezen ^i'sinalt unamit^snak" kfizds alapjat Kant ajs 
rmbeniek azon turekvcst^ben latja. hu^' ^Istennek erkulcsi tulaj- 
donai, t. i. szenlBe^e. jogaga eB i^azs^a kozUI a maHudikboz 
nient^ktil. bo^y i*z altal az elsunek iiaszt*> fVdtetol^tol mo<;8zaha- 
duljoii'. A SKdyt'tt, bogy szolga akania lenni („a liul i^nak niin- 
dig ki>t€lesst'groi van azo"*), inkabi) a kegyencz („favarit'*) sze- 
re|>ere vagyik, a kinek sok id lesz t^ngedve. nu^ a k/^telesaegnek 
darva megseile«e is, Hogy pedig ezt elerje» a maga ffigaimat 
iia ambeiTtJI bibaival ogylltt — nWirtzi Istenre (antbruprmior- 

phismus) a annak az t^mbr^rkepii Istenntik kpgy(*hn(*n* ^pit. K rzeb 
b^Sl astin minden kepzelbetii IVirm^kat kigoadol, a mi altal ki- 
ititttEssa, mennyire biiaegeft alattvaluja i> e batalmas Ifrnak ; 
ffdyton ajkan van az »,llran^ Uram!" — csakhogy ne kelljen 
jx mennyei Atya sikanitat t^t^elekednie*" : — kegyeakedik er^ny 



AillMSfAktM 



S6 





^^ 



^9 1^^ tktht^u^ 




KANT VALLASTA.NA. 



S01 



Meglepu az a kegyelet is, a itielylyel a kei'esztyen vnl- 
lasrol szol. bdrha ennek inyr^tit-iamufia iniut ef^altalari ninriJ 
erzeke s ^sHZt^s tanait eB igazstlgait teIjeHt?ii a ma^a idealis 
njorali^imutva ertelmebeii forgatja ki valnjukbol, iigyboj^y ez ii*4iiy- 
bari joggal allitbato ile^e*! nielie, a kiuek bcjlcseleteben tij^yan- 
csak a kereazty^nseg aJapiirazKa^ni csak mint reiidazerfoj^^almak 
jonnek figyekmbe a jutnak ervenyre. B(anbef*8es, Ii^terifia. kereszt- 
haUl, valtsag, niegipizulas. az e^esi Udvtiitlenel, az egybaz a 
kijelerites, az ii*da, JeziiH es a keresztyen kozuHdog, a Szent- 
Laromtia^, az iiiia, a tejuplfun s a 8zent8*^gek : mind, niiiid 
alapjukbaii t^boly» cirlilet, melyben az egyhazi bit t?J ; kiUao 
kf'pzet, mt'lyl>en a mordUs eszmek symbobziltAtnak. 8 azeit 
nionUiii szempimtbi'd, dt* c^sakis igy yA t'eWo^^hnU') igazsA^ok. 
Az lldv«Jzito elv iiiimaron nem az iHteii i^fjeben van lettne. 
hidzen az irasnak az e^^ybiizzal egytitt nz a feiadata, bogy egy- 
ktir felefllegeeae vaJjek ; banem a gyakorlati esz autonfim erkiiiesi 
ttirveiiybozisiiban^ a moralban. Kritiztus, vaJteag, hit: e«ak 
statiitarins ertekok. Uteiiorrtzuga: amaz i^HZineiiyi momlia kOzdss^g. 
- Mikent bitt.uk. Kaut iioni la liabozik kijeleiitetii, b«>gy a 
kert'sztycnseg t*gesz tVjlo*lese tblyamat nezve, az o kora all a 
kgidt*ali8abb, a legtisztiibb szinvonalon, raert itt jat a Krisztus 
valLtsa. a mcly addig mint a kijelentes valJasa azerepelt, a 
niaga tiszvallaH voltVinak ontuiliit4ira. Kant ezzel azonban inagat 
B tariat semmikep nem akarja Ji'zus m az o tana t'tiie b^Hvf'Ziii ; 
i*t4ak a Hzereni'seH b^nyasz o, ki napfenyre hozza a Jt^zus valia- 
siinak regen elfeledett, eltemett Lincseit, tudatra bozva annak 
tiazta moralis jelieget. Hivatkozasa a begyi beszedre 8 Jezua 
paniboliira — e tekintetben az evidenthi erojevel bat ; barha 
maareazt felfogasaban, a melylytd a Jezus vallaftOH erkiilestiinat 
meltatja, t^gyaltalainin nein ariil el t'rzfket azon bengtS szcmelyea 
eletviHZony, azon benso Bzellem- es i^etkozOi^j^eg irant, a nudy 
Jcztj8 lelkeben, vallasos tudataban fit lat^nnel egybeforrai^ztja H 
n linden tovsibbi kozftsseg szanuit'a a bit ben (Wk ty puss^ toszi. 
A Jeziis valbisa par ext^ell<ni€L^ tliei^tikus ; erkok-stana ez alapon 
par excellence tJiconymikus ; az erkoics itt a valljisnak meg esak 
iVdy<»manya a neni alapja, mint ezt Kant kopcrnikusi felfedezese 
niegallapitani 8zeretne» Ez azon helyes szempont» a melymj Kant 
moralismusat a keresztyenseggel szemben megitelnilnk keU, g a 
melyrtd nezve a ketto kOzott kozvetiteanek Ij^lye csakijs a kereaz- 

26« 




Aii2 



KANT ITAlXiSTANA 



tyen vallas i^uzsat^uinak it Kant n^Tidnzere szflleni^ben vaki ki- 
forgatasaval It^jet. Am u nic^ van ^yozodve. ho{;^ a keazty^n- 
s^^et hel^^e&en I'rti es mn^an-izza. hmen na^ ke^elcte iraiita, 
mint fotr&tmhunj ^'ukerebcij e^zvallis, mint liHztii nioralisniua 
irifTt Nem a kiisztimi, de a KdsEtiisrol azolo taiuial szemben 
ftiglal hat o — iigy liiszi — ailist ; a e velemenyenek maaiMlik 
rdrhen tukeletea i^aza a aniaz fUlaspont elfoglaUisani JMga jg 
van, mert ket8ef::tcleii dalog, ho^y mimiii: kUir»iilKSPfcet kell ten- 
nilnk KriBztiiB nia^ra es a r<)la szolo taiiok kozott : az i^ es az 
Hbh(»l elvout ti'telek. statutariiis eanfeaaiok ^8 aymljoluindk kcizdtt. 
lly szenip(»ntbnl azt/iii *5rtln*tt'>, hogj^ Kant fellepeao mitrt volt 
az li^^ntnezi'tt ^Ijibliai krrfsztyenHe^* feilriitlfileHere nly nagy 
b<»iolyai?i8al. A iiiikor r. i. a/, r'^ryhazi orthutloxia. lisHzes iitatutariua 
ib)^tnateteleHK»n nic^retiflit^t* s a rationalianius szabatl zsikma- 
nyaid kiszolg&ltatva^ addig i», niig osszeszedbrti ma^at a Kant 
ijinralisrnu&^tiak liatalma.s tamadasaivaJ 8Z<*mbpn. r*g\*elorc leg- 
abibb is azt i*ry*'kH/jk a kert-rtztyenycj^Wll nK'^'nieiit(»Tn. a mi 
.bibliai'* . . . 

De valoj^baii me^H caak a ratioiialiftmua anit»*tt az o 
tntiaibol a b^^^bovebben, a minthot^y ezen tan ok — kt-en, Bza* 
badsag, hiilbatallanRajf postubtiimaival — a „frJvilafrfi8odassal* 
:i Ji'j^ben8<"iblj viszonybaii ir* v«»ltak. t^irtcnetilt'ir oniu^k forrisa- 
biil fakadtak . . . 

Irtnjeret*'lmek*ti rtzempontbol Kantnak Tunjk nagj' erdeme, 
Ijogy ntniijtatott a vallas* es az ismeret iTU'(*nf:riitnitiajara g ^z2el 
iinikro iitjat va^a a seb<(bi>>tikus tlieologiai do£,miatiAmiiKiiak. — 
(tyakorhiti t^zeiupoiitbiH potlif^, bogy kora nepszerii, ngynevozett 
.feh'ilaf^QKmlott*' biib'seszi'tcnek tTkoicHJ l«^baKai;at lej^ycizte. a 
inely t. i. az ereriyt csak az c^iidaiiminjHtikusau felfo^'ott boldog- 
fii^ eszkiizenek tekintette, niiiiek eUpn^*b«3n Kant az frk^lcsdt, 
mint duczelu koteleaaej^t jutt-atta ervenyn*. mp|y aiitonom ^92- 
terniegzetOnkb^l HzlikacgHzoriien foly. Axonbaii a lepui^vdbb erde- 
met megia c^ak az altal szerexte, bo^^ a vallAst ea az erk^lcd- 
neget a le^b<!na5bb vinzonyba bozta. «ot a kettot elvalasztbatlan 
e^'segbe olvaaetotta. Igaz ugyiin. hogj a vezetu szerep a mom- 
litase a eonacqnensen veve a vaUasnak Kant szennt alig vaE 
vabuui kimioly szerepe, osak btdnii ^AurrojL^atiiin^ az : azonban 
I* riinrabtas olve caak Kant fejeben. <*9ak az elmeletben nianid mep 
oly ndi'^ren magira: szivi-ibt^n, a i^yakorlatban bizony niegia csak 





JCANT VAJLUASTAKA. 



39a 



^n'enyre Jut az a \'allas. teljei^ jagaival ^ igenyeivel egyetemben. 
Mert micliin a sy^abad^a}:? elvei**^ lUlitott moralitiUon kivtll, esz ea 
^rxeki termoszottiiik ilualtannisa alapjiin, a mcjrvaUmitimdd erkidej^ 
erdekebeii. a l<jlok IialhatatlanHa^''aiiak s iBten letenok bitet pf>«tu- 
lilja : mtiv JH bizonyoH foiUH^s^iut tei*z a niornl rova^jira a val- 
lasBal Hzeniben : h hasztalaa allitja. bogy a morahiak Jsten nem 
kelK nuTt azt nicg kefiytelen bevallani, lio^^'v a vallasnak meg 
elsii Bfvrbaii Isten kelL hiszeii eeak %y t'o^adhatja el a morAlis 
t5rvenyeket. a malyeknek csupAii mint .jHiterii tdn'enyeknek" 
en^redeinieskedik. Na^ nmceiiHio ez, midon elismen, hf>g:y az 
ember a ma^a erejebrd nern eriK^ti cd ezeljit h e vegbol Inten 
liitere, Kiit tamas/.ani van szllks^tre, mert eoiiek kiivetkezteberi 
az embed muralia akarat tliggetlensege f[ig:g<'i3ei2:ge valik az isteni 
akaratti'd ; s all ez a gyakorlatban anayival inkabb, mert hiszeu 
az emberi esz Kant sajat vallomftsa szerijit — az erzeki- 

fteg miatt nem ke|>eH kibontakozni a ^radicalis n>88Z** baldjibol, 
miert is Istenaek ktdl k«'»zbe lepnie, bo^y e kiljontakozaK Iche- 
tuseg^re erkok-si kuzoBseget terenitisen, Ugy* hngy !egalabb val- 
laai szempoiitbol az erkdlesiseg alapja megfa esak kten. A mid^n 
Kant mind o tenyeket eliHrneri : akkor mar merev niHralismiitta- 
iijik bastyain ma^^a lit rest, barha ezt bevallatii rif^m is akarja, 
vagy «i;iga neni in latja. 

I'gy iatszik, liogy Kant, iiiid^u phiiasopbiai vaUaatAnaban 
a .radiealiB rogB^"4)ol iiidiiJt kr, val^Sjdban onmag^vai jutott 
eUenkeze^be a innen az a gajatsagos ingadoz^ii^ a melynel fogva 
frjebejj a m*ii*dl szivtdien a vallas partjAn all. Mert a ^radical is? 
roesz-*, mint az ^akaratba fdvett maxima", e^ak ep ngy ellen- 
kezik az autonym eszturveiiynyel fa melyre valo arravalusiigonk 
azerint miJidnyajan jora vagyunk bivatva, elvben mindnyiijan 
jok vagy^uuk), a mint bogy ez autuiujmitj (kanti ertelemben) osaze- 
ferbetkm a kereszty^nt^eggel (mint tbef»n<Hnjaval). Innen, hog); 
amaz autonomJat teljesen paralysjllja a physikai i»eteron<imia, n 
mely alatt az ember all. hiiieii, lit)gy az autrinoniJAra epitett 
mtjnil valojaban reBignatirivA fokozodik le. a mennyiben esak 
amiyifa kepes, a raennyit a radiealit* rossz megenged ; az erkSl* 
esils eselekedet helyett az erklUcsi erailletre val/> luvatkozAa&al 
beeri : s a vallas^ segits^egere rtz<n"uK a mely iiltal amaz erktUeftj 
torveuyt az Isten letenek « amaz idealis nioralit? k^zOseegnt'k 
bite jjegely^vel vegUl jnegis diadalra juttatni r<?meli. 




894 



KAST VALLA»TAHA. 



BArmikep is liaii|.^isulyozza liat Kant hz akaratat a a nin- 
rilt ; biirniikep is Jmnf^siilyozza, hofr}^ a vallas csak a moral it as 
uKzalylinrdiizoJa, a m6r, a ki lia me^'tette kotplesneg^t, elmehet : 
M a leny, hot,^y reiidszi*rot, melyet a ra<liralis rosazbol kiindulva 
^pit fef, ma^a a vallasi^al teti^sii s lio^y e valhUi mozzanat rend- 
Merenek iiiirKlen reszebeii ^^n^enyre jut ; niiad epen as 5 szttjdWil 
« viillignuk lef^wzebb (!*« legertekesebb apoIoi^jiAja. 

Mert nem is ugy i\\ a dobtg, mintba a vallas volna a 
mor, inert cHiik az ..Cjiirybiz'* az, a vaUannak ez a stafutnrius 
turtBueti i^denye : amaz idetllfs k»3z{iasej>:beiu hn\ listen ininden 
uiliidenfkben", ept'n e tony alapjAn ni'in az erkolcsi aiitunnmia, 
hanem az Iston heteronomiaja az uralkodo, Az a kOzoBs^g akkor 
ig — epen e tudat alapjan — el«ti sorban es mindorokke val- 
14808 kozoiiBe^ mar ad 

A farizeusok ania k*3rde8^re : ^Mester. mikor jim el az 
Istf^iniok orszapi?**, Kant mii^*4ban a .lezuH febdeteben liitja a 
nieg;nyu^ato valaszt ; ^Neni j(iii el az ugj% bogy timber eszbe 
vebetne ; nem U fog^ji^k mondaui, ho^^ ime itt, vagy inie ott van, 
mt'i't latennek orsza^i ti bciint'tek van".^ 

Az erkCdcsi iintudat e tiszta raennyorszaga iizonban L'sak 
— - ideal, emik edes renienyseg tilrgya. Iiiszen a mifc az erzeki- 
seg testeben jilnink* fitjat dllja bevanidAsanak szivilnkbe ama 
radieaUs roaez . _ A mig pedig ez is uralkodlk, az egz maga, 
egyedfil nem er v/Mt s a moral bizony esak inindig ra fog azo- 
rulni a vdla^sra, bogy tegj'e meg neki a Bziveaaeget » hitense el 
a flziwel. bogy az erkolcsi tnr\'eny ^iateni paranes' ; kiibiiiben 
ez a gonosz sziv meg tan bizony fel is mondana az ongedel- 
mesB^get . * . 

Igy bat el lebetUnk ra kesztllve — Kant minden tOrek- 
v^Be eUenere is — bogy a niig eaak ember ember lesz, niai 
hiisiival, caontjaval m verevel, mai lelkevel es szivcvel : a val- 
last nem fogja nelktilozbetni, 8ot az erkuk-s Tmszes paraarsainak 
az fogja k^pezni a forrisit* 

By ertelemben — barha ertjUk is a Kant zdroszavainak 
bUszkc B felemelci tartalniAt, a mely szerint ,a belyes lit jiem 
a kegyelmeii at vezet az erenyre, de az er^nyen ilt a kegye- 



^ £ bibliaj hely exegettkailag helye8 magyarazatira riutaltuak 
mir. L. elozo filzet 214, I j\ 



CAST VA 








I; « 411 (!K ft 
Hi^ it MmuMfc Ml 




bvi^jl 



A BfiKE-PKOBLftMA MEGOLDAsAXAK EtniK MUDJA, 
(Harmadik k^t^lemeny) 

Vn. A aovinismus term^szetrajza. 

Miert nr*'/.i*d pe^iij^ a szitk&t, a 
riH'Hy ratfi/on a te atyadtiaiiak szc- 
mt'ben, a aferendat pedi|if, melly a 
te szeuiedbeu vagi/mh nem veisxed 
eszedbp ? Mite ev. : 7, 3. 

A e3fijmsz(>bnii kifejezett fo^nioiu n'l eTriberiseg torteneteben 
AltaUiban s a mi kt'rdesilnk Bzempontjabi'd kiilontjseii oly kiv^io 
foritoH8j'igu, lio^y tudoniaiiy*»!* targyalasiVt e bclyeii nem niellLiz- 
hetjiik. A patriiitismuH irodaliiia nia mar oly urias^i terjedelinii 6 
juiiiyii'a *el vati dnl^trivn, ho^y wjat montbiiii abg Idjet es :i 
meglevot riividen targynlni epenseggel mm\ kiinnyu. 

Ezen nebezaegeket ugy igyekszem logyozni^ hogy a nagy 
goiidolkod«>k idevago olnielkedeseibiil fUfitok mnze mozaikot, a 
mi aiiiuleiioeetre bf<*si*iiebb amiab iiiiiitlia regi goiidolatukat ujabb 
k5iit08ben mutatiiek be. Az ej<ps/, ilolgozaton veres foiialkent 
v6gig biizudo iranyeszmekbol : a tUix?liiie88<3g<?n alapuJo iiemzet- 
kOzi H kiik'SonoB beesiil^(*b5l kovetkezik* lujg> tsiakiieni kizanVIa^ 
olj* velemeuyeket idezek, mehek e fel fu gassal megegyeznek. 

Minden felreeitesnek tjlejet veendo. ismetelten ki kt?il Ji'itvn- 
ten<'m. liogy az alabbiakat azoij ^//liiizatisagra (8o\imsmu8)^ vtjiiat- 
koztatoin, niely ma kOzkelotii s csaknem kizarolagosan uralkodik, 



* A soviuiiimue a nemz<*tekii61 ugyanaz* a mi az egyenaiM a stro* 
berspg A sow masy^ eg^enertekt* Saigeti J. szerint : ^csakfioni'* {?). 
R<^azletesebbet a cAaumn elnevezoHriil L Roper Alexandre : Le nmsee 
de la coiiverstttkm (Paris 189^, p, 62—67). 



A BtSM'V&OBhtMA MEOOLDAaiNAK EQTtK MOfiJA. 



3.17 



ii hu^' a neraesjitett, valodi hjiz^eretet letjogosultsiki^at t^gydlta- 
labiiiL nem vononi ketHcgbe, sut'azt a szUloi es az emberszere* 
lettel egyenrarigu oly eleiiioek tt^kiiiti'm a nevelesben, luelyel a 
tomegek mar az allam- es iieiiizftiontartas bzeni|)oiitjab6l ep oly 
kev^rise iielklil*»zhotnek. mint a vaJJi^st. aiiiilc miinlkettore ene- 
nyeti Auerbacb B.-mik ezen szt'p ni<»ndata : Kt* jjibt keiii*^ alli^ia 
aeli^ mac i it* mi e KeLi^ioii und kfiiie alleia meiLsrhlirh Hc}i<>n 
macheiule Natioiialititt (Landbauy am Rbeiii. Erirb). Mielott azi>n- 
b&o sajit in^zeteimet kiviiljb fejteiieni, mintegy uloketjzitesiil tart- 
aonk azemlet a kUb">nbiizo itiok es nepek gondolatai leiett. 



1, Aphonsmdk a hamfimigroL 

A patriotic 111 us nemzeti uzinekkei b^vont edes esemege, 
aiely a gyerinekek l^s a;j:j<Qk 6tvii»jydt iii«?edL a kik azonban remll- 
letud dt^bnak el luu^uktul. iia a szinek nitTj^ot j^ujtonek ( — ). - 
^Ez itt a mi veriinkbGl valo, — az ott kle^t-jr, i^y axuhiak wx 
ulacBony azellcmek. 8zamunkra a \ilag e|:yL*tlen egyesitett baz. 
Az, a ki az emberie^eg iigyeit aia^aeva teszi, r^szes az isteuek 
»orsiiban es bivatAsabaa \ki ladus „Iiiiatriban*-bcVl). — A csa- 
lAdot iinmagaaak eiebe keli lielyezni. a bazat a cnaladnak, az 
emberisoget pedi^;, mtdy a l*^gna^'\obb csalad. a bazanak elebe 
(F^neicm), — Jo kiraly alatt \ari bazaiik* mrisz kiraly alatt iiiiifn 
^Voltaire), (Mi kuvvlkezik ebboJ ? !| — Mindeniiek daozara Bzeret- 
j(ik hazankat : a biittejirol 18 Kzivetien emlekezfmk meg (u, az), 

— Elj evszazadoddal. de iie le^y rabszol^:aja ; add kortarHaidnak 
azt, a tiiire .szlikse^iik van, de iie azt, :i mit dicsoriiek (SttbiJIerK 

— Nem L'Hupaa liazaiikaak va^yutik jud'jjarai, baiiem koruaknak 
is (ti. az). — A biawag az tinzesjnek legerr>gebb neme ; a nem- 
zetJ hiu!iig vi\h% a legatidiio onzesjiL-k isi iiyu jt tapt>t (EiitvOs : 
Karthauiii). — A hazatisa^^ a szenudycs iVrdek piliaiiatiiyi meitr- 
veteso (Balzac). — Vab)l)a]i jo aiiyjat szeretai, ba i^azdag, baUil- 
raa8 es kiiztisizteletbeii all<'> — de iiA\% akkur kellene anyaiikat 
goiidozni, a mikor azegeny. ^ebe^Uit es megalazott (Gambetta). 

— Ha valaki tizetest liiiz aztTt, bogy re.szt Vivsz a tiirvetiyek 
megaikotasdban e« alkaliiiiizasabaii, ba gyakumlja a batalmat ea 
k% raegfSfjTikitja a k<lltsegvt*test. azt moudjak rola. bogy bazajat 
iizolgdlja (servir son pays^ : ncm vtdiia-e beh esebb az, bogy bazaja 
fizolgdija ot (5^ servir de aon pays) ? — A biizafisag kittinu k5ny\ - 




■19« 



A BfiK£-FEOBL£MA M£O0LDAfiAl9AK KaYtK UOlUA. 



hox hasonlit, ni<»Iynek eredeti Mdasa ritka, tie utaiizauiinak 8e 
ssseri. se szAnia {('. N,), — Neni az i^azi tlildink, a ki veletleniil 
iigyanazon urszugban szliletctt, hanem az, a ki fjsztone es tudat08 
gondoJkodnaa reveii osztja erzelmeinkel va eszmeinket (C. N.). 

— A hazatisag el(>bb mitiln. <\sak azuUin ereny (De Gerandol. 

— A valodi bazatisd^i^t a jovliben inkabb az teszi, bogy sajat 
onsz^gimkat ^azdaptauk, mintBem szomszedos arszagokat elpuisz- 
fitKunk (Bhinqui A.). — A liazatisAg olyan, mint a hit, segit 
meghalni (Mme CuOet L.). - A buzafiHagban vai* valami igaz- 
nagtaian es me>itt'r8ege8, azoiikivlH, liogy tlirt'hnetlen, rettenetos 
es gyakraii kegyetlen (Hallaaeht*). — A bazaH reiidszeriiit eUtni- 
t^te az euibiM'baratiiak (l*iiiel L.)* — A boJoaelkedes iiem pol- 
girokat, banein vilagii<dgan>kat nevel (Boiste). — A kizAridagos 
hazafisag ngy viszonybk a vabMii hazaazert^tHbez, mint a fanatiji- 
mii8 a valJafc^nBHagboz (Dmz 1.). — Az evangeliiimoknak meg 
nem masitott szeib me ertelmeben a keresztj^nnek C8ak a meaayei 
hazaval vohia szabad foglidkoznia (Grimml, — Az egesz vilAg Java, 
to, emberiseg ellinye, a nagy esaladnak boUlogsiga : ime ez a 
koBmopolitbmu^ (Parisot V.). — A valodi hazafisdg katonakat 
szU! (Arnault), - — A bazaBzeretet az a iiemzelekiieb a mi az 
<*letkedv az enibernel iLaniartine). — Gil Bias megter, mrmdja 
tArsam, ime HzQletetsem hehje, inelynek viszojitlataaa elragadta- 
tiissal t5lt el, afiriyjra ffrm^Meies az, bogy az ember szeresse 
hazdjdi (Gil Bias i II, 9.). — ^ A bova lelklluk Mnezolva, ott van 
a baza (VoHalre : Mabomet). — A hdior balando mindttiUtt hazara 
lei (Kacine L,), ^ Az ^n baz^m ott van, a hoi eaodalatoni (de 
Custiiie). — A baza ott van, a liol flzerelmlink tirgya * (Mme 
Woillez). — A bfilceeszetbea nines mas baza, mint az eniberi- 
s^g (Cousin v.). - Vannak emberek, kJk egesz bazAjukat az 

illetc) kerilletben talaljak meg (Do pin). — Mint Aiitonius bazam 
R6ma, mint ember bazam a vilag (Mare. AureliuH). — Nines 
szebb hely a NonnandianiU. e f(Udon pilbntott^nm meg a iiapot 
(^Ma Normandie* k(5U.). — ... 6b baza! kimondbatatlan rej- 
ely ! magasztos es rettenetea szo ! megmerhetetleii iizeretet ! Aa 



* V. (i. Ubi bene, ibi patria ; Patria est* ubjcunque mi bene 
fCicero ' : ugy«zinten a regi jjf1riJg5k ; Ansthfiphanes, Euripides, 
Masonius, Philiskos hascmlo ortelmfi mondasait (Biichmami : G* W 
257. 1 ). 



A BtES-FROBL^HJl }SE0Ot*VXslT(AK lOYlK UdDJA. 



md 



ember telidt a fnidriek esak eg^zuga sziimAra szliletett ? (A. de 
Mussel k*»lt.). 

^Mi a haza? Talan leny, melynek valamely jot'etem^nyert 
halaval tartozimkV firza szenezet, mely szenved es elitkoz, ha 
elhanyajj^oljuk ? Haza ea szabadsa^ hasznoH d*ilg:ok, mint eg)^ 
kupeny, melyet vas4rlok, ha iif m firokultem atyimtol : szeretem. 
tie esak azert, mert javamra szoljt^sil Ha iieai tudntim. ho^ mit 
kezdjek vellik, ha eaak annyiban iatTi«4ni kaBzaukat, mint egy 
krtpenyegnek esii etlcneben, ugyan minek variarolniiin meg b iiozzi 
meg nag>' ^mn?" Ime Missirilli ketsegbeesett okoskod^a Htendhal 
^ Vanuia Vauini'' cz. elbeszeleseben, a hazafisag es a fizerelem 
szenvedelyeifiek eriiteljes szembeaJlitasa, mely az utobbinak gj'iV 
zelmevel vegztidik. 

Ha a dolgot mt?gki>zelitve, mely^re igyek«zlink hatobii, azt 
latjuk. bogy legtubb esetbcn aeni az orszag, a BzOloftild az, a 
mit a „fitLzn'^ 8z6 alatt ertllnk, hiuiem v^y viiros. egy f^ilu, egy 
kclzseg vagy egy majorsag. Az a bonvdi^y. mely idegen Md5n 
rank tamad, ftileg mieod- es harmadrendii tirgyakkaJ fDgg oBBze : 
a parasztlegeny a varosban falusi kunyhoja utan epod, a tejes 
leariy e);y bizonyoft tehen utin, s i. t. A tengereisz ujjdval mutat 
a zAtonyra kerlilt baj(»ra g mialatt forro kikiyeket ejf , ig)^ &zt>l : 
*Ezek a deszkak rejtt^ttek hazani*it!" Jetisen Vilmos ^^Hegi bar^- 
turn** ezimen iroasztalat magasztalja ligy es aiimii*a, mint masdk 
kevesebb joggal hazajukat. Sehe0e! (1. Wartburg— -Heimweb) ig\' 
dabd : „Koftzdntlek kis ablakocHka a tonmy tetej^n, \w\ miiac^dik 
iiazat talAltam magamnak es szerelmemiiek**, 

Az ilyen 8 ehbez hasonk'i pebiiikat kdnnyii szerrt^ azapo- 
Htbatmjk. Mindaunyibcd vegerednienykent az kuvetkezik, bo^* i 
minden szokds ^8 gyengeseg. — Mindenek felett k^t doUi^ az, 
mely eletlink alkonyAn i&met hataJmaba ejti szivUnket : a vallas 
es a hiiza. Ha mozgalmas ifjiisigiinkban giinyt in tiztllnk hazacs- 
kankbol es Si'ipioval azt vaUottuk, hogy : Ingrata patria, ne ossa 
c(iii<lem babebiB, vegre megifi caak visszakivinkozunk atydiuk 
porladozo hllvelyebez. — A Jtazft*" bz6 fogidma oly niaga»z- 
t*i8, taitalma ojy kiterjedt, hogy jelentds^ge a vah>84gban azinte 
Bzett08zlik. 



4<1U 



A UfcKS'FItOBL^lMA MtSGOLOlSAKAK SGYIIE Mf'iD^A 



2. Hazafias ^perlativusnk. 

A cEiniben kilejexett dolgf^k : tiilajdonsdopok m hibak. a 
iieppaycholo^iiinak leg^rdekt'seblj nyilvAnulasni. Norn caupan %z 
egyed hru. unmagaval eltplt s hivalkodik niiudeii alkiilomnial, 
iiafitiiri \i nemzetek in HiiiLik e fu;s^yatkozaiit, mert hisz ezek luiui- 
aoknak ^yiijtufo^iihnai. Sxoval a sovitmmuSj az einberiseie: iia^y 
ktirdni, nrmzctkozi jeleiieeg ea — betegseg. 

Leh(*tetleii, hugy mindegyik ncmzet letfeho legyrn. binz mint 
mindenOtt. u^^ itt is erveiiyesill bizonyos sorrend e» kUlonbozo- 
aeg; lebetseges azunban, bogy mindegyik iia^y es hatalmas 
legyen, nem a katondk es az sigyi'ik azjinia. bani*ni a fel\ildgoB<>- 
df>tt elin<^k mt»nnyisege es miiveik minos6ge reven. A nemzetek 
vardenygesenek es kiizdelnienek iiem lehet hatirt szabnt, de neai 
ih kell, inert szellemi ti^n^n veg nelkiil iVdytatijd batik. Ha az 
emberiseget a dii-soseg, a bei*8vag>^ Hjirkslja, rajta : alljaiiak 
auiTiDipaba a Bzellenii hdaOk az ertelmiaeg zaszlaja aJatt, kitzd- 
jeixek elmevel es tolJaJ. de ne karddaJ. ea igyekezzetiek egyinaist 
If inekiii u veikkel tu Inxarnyahn' . 

H*>gy vaJaiTMdy tu^m/M iiiily szigoru a t<ibbi a foleg a 
sznniszedns niMnz(*t<*k bitiaiviiJ szernben, ?nily kerlelhetetleniil itel- 
kezik az idegeii orkidcatelenaegek tVdett a mennyire vak sajat, 
balgasagai es bUnei traiit, azt caattamosan igazoljak azok a kdz- 
moadaaoH dssolaftok. rnelyek az illeto nepekiiel azelteben haazui- 
latuHak a egvtnii«t kolrsuin'meii a legrutalib vila^itAahan tHnte- 
Hk fel 

Ha valaki gyavan futasnak eredt, az angul jizt niondja : 
/w? takes french leave, viszont a franrzia : il s'e^t enquire h 
Vamjlaise ; Frant'ziaorszagban a prMessr antjfaisp a goromba- 
aiiggal egy ertelind : ilyciiek meg : querelh- d'Allenianda, maladie 
fraac;aiac, e'en ailer a la t'ranvaiae (rangiaiae), furia tninreae 
(de Arena + 1544), innir t»^utunjrua (Liiranua + Bj") Kr. c,).^ 
t<Jde8eo furor {Petrarea + 1874), sH)., atb. ^ 



' Ezeu adatokaak vatusa^^fKs tarbasta t Intfrnatiiynttlr Jitt4latitm% 
ddn 0. Frh- w KKLNsttHKodJL'RiNoi^iBLiJ tUpcae, 18G: . kot kutet; J. VVa^ 
sic Vf)lker tiber eioaader aprf^clieo ; lfit> lap: IL Was die V'Otker iibor 
vich iipie(^tit^n 151) lap*). V o. KucMior F : Xemsrlkdzi tinstmlidok 
(Egyet iniikd. K^zl^ny X^n evf. (;»8): li-9. fiizeti 



A BlIKB-PBOBlJbfA MEOOl^ASANAJT BOYIK MODJA. 





401 



„ Island a higjf'bb <»r8Z^. a inely li^tezik**. mnmija az 
fsl.'iiidi az ^Ertra htmgtiriam . , .** inintiijara. noba re^eihen ft a 
kivandorlassal oijmag^t czifuljii. Uascmln Hzellemi szukkf^bm»eget 
tai' el^uk a kovetkezfi niondat: „A upaiiyo! netnzet az, m©ly 
bn^yoiDanyai es htii*] t4*ttfi reven leg^ioliban k^iniseli a vilAgon 
a bazu fo^abiiat'' (I. Revue dii moude latin IHH4 ilerz). Ide 
tartoziiak a hires nemzeti jelirnnidasok is. fnilyejiek |d. A, K. /. 
(K V. -^ Austracoruni i>Ht iniperan* orbi yiiivtn*s*» (Ausztm kor- 
mAnyozza a vil^got), Erin ^o brub =- Iroi'sza^^ mindenckelfHt^ stb. 

A nemzeti mnnrtpriliiiniiiak 02 az e^etemesitese talaii leg- 
in kiibb a frant'/Jaknjil. az aiij^rdoknal m a nenieteknol van ki- 
t'ejbidve : aiindegyik azt tartja. bo^y az o nemzeti jellrf^o adria 
irie^^ a viUfrnak a tokelet^^flseg belyej^ret. Lidiensteln nonift koUli 
-ArminiiiH and Tbusnelda" ez. regenyeben (lf589^^0f annak 
bei^azolaaara valialko/jitt, hoj^y rnindaz, a mi e ioldon vab'dian 
nagry, habar eaak ki"»zvetve nenu*tektiil ered. E^y manik krdtd 
iir> dabd : „Ha a nemet^'k ijrazi neme!i*kke vAlnanak. a foldon 
♦*^^yetleii bir*ida!niat tt-rfnitlietnenek, mv\y JezuB Krisztiis iUtal 
fchilelne az egesz vilsl^ot e^ beket biztositiuia ueki", A lejyfran- 
eziasabb n<^met> HeiJH% valabol ezt irja i ^l|ti!^eiK akkr*r felkeres- 
niMiek bennllnket i iieni rBupan EIzaKZ-Li^tbarinj^ia, iiauem e^ega 
FrancziaorHzag, egesz Harupa. az e^esz vila": — az t*w:eftz vilag 
ueniette lenne \ A tiilgyek abitt Jarkfilva, i,'yakran almodozoni 
Nenietor«za|^iiak pzen ktildoti^serill e* e fJ:y etc* in es iiralniarol. I me, 
ez az eti bazatisagoin !* Amde epen Heine milveibol nern volna 
nebez eiiiiek meni ellentetet is kinintatiii (1. pd* tent Mi3. lap). 
n^)<ion pd. anyjan'd i^y ir : „Das Vaierhnd wird nit^ verderben, 
Jediwb die nite Fran kann Hterbea''. Mjin belyen pedi^Ml H. k5t- 
Hr>L 1,) e kifeJezeKekkel talalko/unk ; „Srlieinbeld**n, Maul- 
|j:Unott?n uad Hunnti^^'e V'aterlaiidBrotter". A midon Heine irja 
(iciklbanm V. — me^kt^t^itt saakent repked a eosniopolita vilag- 
aramlat es anenizeti raganzkodan kcizott, mint Ilabbi von Haebaraeb 
niajd az ecr>ik, a Winterniilteljen-ben inajd a rnat^ik irAiiyba 
iparkodva, ug'y ezt anyjatfVl rtrokt'dte. Ho^y nn^nnyjre viszony- 
bijjos es eg\'eni a ^hazali" olaevezei^e, azt tdenken mwtutja a 
Hiirn^re voiiatkfJ7v6 kilvetkezd ket ellentetes itelet ; ^ Borne halAla 
iitan nai?)' ebsmer^ist a rat mint ember. Nemetoreza*? ketft6^k(vtil 
legnaijfyobb bonliat jPutrii»tBn) vf^ziti el benne, az inidaloni esak 
kevesHe kinisodik {Heine \evelo Campehez i^T. szept, ^,), 



i 



4aj2 



A 9tK2-PB0BL£MA MtKOOLHAilKAK KGYTK MODJA. 



A franczia Cormeiiiii €41enheii BiSnte iishzoh iiiil\t?inek eKiszavji- 
ban (Vll. kt)t. 221K 1.) igy ir : „Burae mas«Hlik hiizajakcnt sze- 
rette Fnincziaorszii^a)t. Nemetorsza^ erckkeben Bzorette es igazad 
V0|t« — Ezeii ket kivAlij neraet inj peldaja (niHsoketol el is 
tekintve) lgenl6 vila^zt eiiged Goethe Ipbigeiiinjaiiak erne ^ulyos 
kerd^sere : Kann itrm zuiii Vaterlaiid die Premde werden ? 

A mi FriUR*/iaorszajLCi»t iJleti, e tckijiti'tbun szinteri az 
adatokiiak tiilteiigcset eszlcUietjak. Mar IV. llenrik iizt liit1e,| 
bogy meglalalta az 6. fc, bizttisitekzU idy egyetemeB es keresz- 
teny koztarsiiHagban, melynek eleii Francziaiirszi^ halad. Eimek 
az orszagnak azelk'nii vezetosegtH tenyleg aenki sem vonja ket- 
a^gbe. A rf»gi idokben, az alkotaaok eredetis^ge es i^sszbaagja 
a bittel es erkolcnokkel volt az, a ini a fran<*7ia intdalmat Eumpa- 
aak ajAnlotta, kestibbi kurHzaki>kbaii az i'lliando lokeletei^edes, a 
teljcB csin, a feiiktUt enzmek es a hiiUn* biU<*8clkede» voltak ter- 
jeszto teiiyezoi a franezia konyvckiiek, A kepes^egek vaU^iko- 
zasa es a tiemzeti g6niuszok tekiiitett^bon i>ly alapos okulan tand 
itt Mnk, melyet basuTiki atlattizrisagbaii egy niks nemzetnel fteni 
talalbatiii fel (L, (4>iiipl(!*aieiit de bi pre fare du Diction naire d? 
Ja laiigue fraiicaige di^ Littr^). Itt fitilStenr a kovetkezu tnalit'it»suH. 
de jotlomzo me^egyzest. „Ha a fr'aucziaknak azt mandod, hogy 
nera i)k teremtettek a napot ^a a holdat, ezt a vjilatizt kapod : Ez 
Ugyan igaz, de erriil valo nezeteinket mi kiizultiik az Atyiusteimel ' 

A Iraueziak ezen kepzdt v. valodi HZidleiai ftilenye. mely 
napjiunkbaii niiidba leavygvofelben volna, m4r is terjedelm^s irf>* 
dalmat erlelt : imt* neliany adat. 

Held J : Frankreieli an der Spitze der Civilisation (WUrz- 
bui'g 1863.) — L'febvre Sf^-Ogan : L'influence fi*aii(;aise etc, 
(Fariti.) — Martin H. : La France, son genie et ses destinoes 
(a 8ier/(i a myi*ti(!i8mu8sal vegyes hazafisaggal igyekszik luon 
he^jfemoidat kilVjterd. nidy nenizetet iUaiidoaiJ es ijstetii gnnd- 
vwl^b^l a tobbitVk MM megilletiK 

A uepek eh'tenek tigyelmes szemleUye, ii-odalmaik akpog 
iamer<ije Ic^pten-nyonjon raakad a aiegvetes, a gzandt^kos IVrditeg 
ih^ a ateiiibt'ritio jogtabiusag ilyeii a meg sdlyoaabb pt^bJaira. 
• Hej4rlmii a vilagot, bogy Jogczinjeni legyen az egesz I'mberiseg 
•M^THi^etv . _ B ez tcljes sikemd jArt." Ezeii ^p oly d9ziute,.j 
Mint |MNNiiiui8tiku8 beisnierest mogokolja exen tetel : «,Minden 
^WtMiIliai ^rjuuiak tCSn^^nyes illetlensegei, idoboz m holybez kotidt 



v^ ^ 



UL 



4 B^KB-PBOBLftHA MEQ0LDA8AKAK EGTIK 9I0DJA. 



4u;i 



vetsegei-*, a mine^ igazsdgat a ktiJrmb5z5 iiepek ttjrtenett*b()l 
vett HUimm peldaval meggycizoeti biy.onyitja be VolUiire «Dif- 
lioiHiiiire phili>iiophif|ije'* ez, miivebeii. 

A nagygzamu bazafias fjuperlativiisnk mfR-seiiek tanulsaj^ 
^ erdekeaseg hijan. Ugyauczt az iraiiyt v^ eifikelo modern ir6 
18 korislatalja. M. G. Valbert ^Lrs prijmjtts anglais'" [L Kevue 
des deux mondes, 1887, msij. L) ez. ezikkebc-n, iTuiitiin elnioiidta. 
bogy az aiipjl meg van arrol ^y*>zo*lvt\ bo^i^y nemzt*U' a vila^*pu 
a legelso, igy folytatja : A ki a \ ilagot beut^izta t* I'lysHert nhkljara 
meglatogatta az idegeii varos5«.»kat s iiie|?ianicrkedett erklilrseikkel 
k% gontiulataikkal, nieggySzodbetett aiTol, bogy a kbinaiaktal es ' 
araboktul kezdve a muntfiie^ruiakig, a szerbekij^ es a bulf^aniki^ 
nines a viJagon egyi'tlt*fi <iagy va^ kit* nejuzet liem, mtdy iieui 
vi>lna liajlandt* magal a vibi^e^yett^ni legelso nepenek t^kinteni. 

inie a sovinisniiihnak ez a kliloiii'z abikja teJjes analog 
basionmaHa annak. mdjet az eniber^k regobben ioldlinknek a 
napboz s a tObbi bohgokhoz valo visxonyat illetoleg taplaluk. 
Az egi testek belyebe neptestek leptek, meiyeket idiivel bizo- 
nyara gziikebb keretti fugalmak tV>gnak lelvaltani. 

Mindezeii nemzeti auperiativusok, inidalmi vtMiatkozaaaiktol 
eltekintve, meggj'oznek a^on gyakoHati iga^&sjlgrol bogy az o. Ik 
eszmejenek megvalusitaisa ttjtj neinzet tnlsiiilya en begemoniaja 
niellett lebetetlen, 8 bogy az ezen ininyban falytatott torekvej^ek 
mindenkor mediMek le^zriek. Tgyanez all az egy torzsliuz tailozo 
nenizetekre is, a mint»k ogy lijabb jident^eget Cipriani Anub*are, 
a bjres olasz forradahiiar torekveaeiben latjiik, a ki IHHH nov. 
l*-en ParjHban ^L' Union des rareii Jatims'* czimen eloatlaat tar* 
tott, melyben iiz embcriseg jovendii boldogulatidnak iVlteteleiil a 
roman neptorzsek egybeolvad^sat tiizte ki* 

3, Tannlsdgok, 

Az inient k^ssdlt idezeteket gyUjtem^nyetnbdl, melybe cze- 
Toiunak iiiegfelt^bien es tiidatr^saii frileg a tiovinjsniusl niegrovokat 
vettem fel, konnyii szerrel meg la tizHzerezbetiiem : iitalbatnek 
azon szamofe kiviib'i tudosra es miiveszrCj a kl idegenben koresi 
kcnyei*et es leli elismer^^set . . , de a kozl^tt anyag is elegendd 
Annak beigazol^aara, hogy a sovinismus jogtalan fogaljiia meg 
m^telyezte i& karositotta a nemeg ertelemben vett patriotismust 




ji itttOM'nKMnjniA mwnmjij^umim jnttik « ahj^ 




» ttt*^' AMU Qiik6ltte« V Miik' lilt Irn fi limit »p£a\*Atiiid kn^^tl£Ci«- 
As WmM tmik mngy^M r^^am ssl mtlU*, bogy u il- 

fUiWi ij l^t|ci|^ TifvmilAlaN 

l^mi; nmhiui mnnji tbt 6ft 

jttr. mMH n %«lte«** ^ ^en, Lcj 

ii^dMlMifiklm v«mc AIi^ 

Mf|!4<liitli«l0lkaa] mil t-Mtftk ati a Mijr* kccr i^ 
»» jittbiwiMW^ mm 




l|pari 



^j ^i-m iHjc-miiija jifOKwn s jialiflntiiffte im abaolni 
*m irralioaiiiii voMt ant «fy pflMiia arm* a ant an a sot S- 




A«AllAt ^191% UI^IM^ 



H^ 



umA^ Mnileii egje* Sj ^kHr-MiiiBet'* ^4£flllll«h 

m khtW illokii cOeiisfaM^ nhL Ksni k)f«^l^ lialii i^Wik ^i^^^^ 



»ii 



eK. ax e^3PeBaf|y i 
MiMZ beke ki fe|rtirkfii% . 
tafliegcoek ronlislLii 
hm a MflDkwti erdk mimleiilltt a 
nak, ha nia taovml Talamenayi 
hiboran es harcziaa 6zt*D«iiiUeii nemsIL 
Begea bajiamokra ! Amaz ny%it^uhmak 
es be!-s<'i aif$;orni^4Jeiit iT«?duieiiy«3£. iiM?rt kiTlklrl*! t^ 
kit »ein fenyeget \^wit\}. R/*t a* 4llap<4*it irvikt^n 




az tQAaiptt mm •* 
un a hmef* 
M JiaUitrti 



lelkiitimerfttel if\(jk(tHziUmi asr.ok, kikifi ntit4 

85t LazH^rulilHsal v^uloltiak (ilvsuuik. kik ittjiii'i- n..^ i-/^** 

nem kcpi'Hek v. ni^rn akurjiik iu#^«^niF«i, Ajt«»n i*»itt»i 

tiinyoB, Im^y ne rniipan a ^ 

nyeket, tlv az embrr*>/.<T«*ti*i' 

Ho^y mint fogcini lei 4n a 
tisntifSHak ef^ynijbhox vak* via^otiyi^^ •*■ 
kerM I'linrlkedi^Kek : 

^A li;»z:*rt/A»n*ti*t iM*in 2a » 
ertelnies Uiniilt Jiiitalrtaj; t*^M\ t*H i' 
pitjiBani tizt'iiUflii^, tiokkiU nn^^yi^^^' 
mim hcistettrkkel, a miket 4<t* •* " '^^ 

l\ry ri\i)iitkozik -) o k 
egyesliletek a taiiitukii<iz. lol'"^ i>* '" 
fordulniik, 

8 val^baii mekitMrs* 
iltalifioa eiuber^stertsUst j» 
veiak a kOvetk4?i&^i Wicikat 

CaaUd 

ragaazkodo iii^criiii^L 

Ezen fij Mj&eyi 
fele baladu c«>ilbi*C' 
h(jy;y ki tieni jc^OI' 






i 



406 



A 6f.KB'PE0BLI^MA 1|£Q0LDJL8JLMAK EOYIK lLi>pjA, 



8 iiiegirf mil> kevesen kovetik! 

E liarurii8jlgt)t. mely egyarijit tailalni?iz jogokat es kute- 
logsegoket, mAr zsenije korbiui kellene a gycrmckek szivebe esq 
pcf^etni a ketiobb sxiintelen tMHlekextetes reveii t'liuejUklje vd^n 
Mert az othikai vilAf^rriHlben Kobfiisem leaz vitaw iiz u kei^dea, 
h\>^ ki mi^yobb : az-i% a ki eaupsin bazajat szolgatjfl, va^.a k|, 
€ tmilett m^g az osszemberiaefi;^ erdekeit is (ilcirnozditja ! 

U^anesak J u k a i v a 1 veg/xm : ^ER}' nagy allanifei*(i nzt 
n^'n^^tt ^* tanituknH, lioj^y azok vivtak ki a hm^ihat dunltiidt — 
HigyjUk azt, hoi^^y azuk fogjdk kivivni a beke diadaldt is /" 

Mept'i'im'iu ni . 

Ui^toirf do !a riliatHio et des mi|;ratkms des peuplos, par F 
do Brntorme, 2 voL 8' (Paris Ilecei^art IHH7.) — Becker W- C. : 
F*«triotwmu?^ cQulra. Civili»iati<jiii I>er V5lk«rfriede. <Zuri^h» 18831 — ^ 
Mme Fischer- Lette : Lani^mr de la patrie Oi*^mtit.iU t^s fraorziaul, Berlii 
1896) - I/idee di* Patrie. tTonlertmce pn»a<>iic6e a MarHt'ille par M- F^ 
Brimetiere i Pari:^ llety.i*! 1897, Afj p. I — L'id^e de Patrie par L. 
Lv^rsin^, constdller d Etat ete. (Paris Hachette ItiUT, 330 p.). — 
Lid^a de Patriti par M. J. J'rudlionuueaux (La Paix par If? Droit, pari^ 
1H07, p. 171 f, (!8 ll\'K fX — \H^ M ludbcn; Natinmik tiesiaawing 
iirid Fnedett^freundli€hkejt — kein Gegpasatz i DWN. ^S : 139—42. L). 

(Folyt. kdvO 




A1>ALKK A MATRIAHC'HALIS 08ALADI SZERVEZET 

KERDftSEHEZ. 

Bavhofen-nvk ^Das Mutterreeht, eine Untei'sudiurjg liber 
die Gyn:iiki>kriUie der alten Wdt rrnrb ihrer religiosen urid recbt- 
licben Nutiir" ezinnl miiiikaja o^yike volt ii szjixatl legnagyobb 
leltlinest kcltett torteiielnij iVifedezeseiiiek. Az aiiynjo^ iiitezmenye 
, ugjan rej^ehben seni volt e^es^f ri ii^meretlen, de rsak e|;yoti raefle- 
Bzei'il Uiredt'kekre Hzoritkoxott. it iiiit tudtak rtda b meg ezek is csak 
Bachofen muak^ja reveu valtak HzeleBfbb korbeu mi»ierete»©kkt\ 
M^^ a tiidoiiianyos vilApi: m nu|^y t^HudiUkozijabial fogadta a m«J8l 
mar keUe^bevtmliatatlmj tudoHitaftv^>kj4t k^iQ- olyaa tirsadabiii alU- 
potrol. a meiy J* miofikkel boinlukefrycnetit ellenkezik* 

Mintlia t^aak mas e^i tetit lakoiml szfdo loinla volt vtibia f 
Ase apai reveii valt> rokoiifcia^ ismcreUen ; rsak azok rokonok, a 
kik egy aayatol szui'masiitak ; a fin^ermekek anyjuk nevet, anyjuk 
ratt^at vi»elik ; a vagyon mindlg cfc^ak mi^on Hzali anydr^l 
k^anyra : fiz a pa vagyoruVt iiovi^r^nek lia orokli ; a (iut iiem atyja, 
b^meni anyjiitiak batyja veztti be a lerfiaM fiiglalkr^zatiokba* neveli 
harczra, vaditizatra. 

8 ba l^rti is a fejedelem, iitodja noverent^k da leazeiL 
Igeit gyakran a cealadi sxervezet ia matriarcbiliK, az anya keze^ 
b«& a. €B«lidt InitaJom ; a t'eHi a/ asszony bazaba kdltijztk m az 
■maassoiy oiay^jaba ^^Irad, a inikor ferj m Mem^ leezaek. s()t 
itt-otl sz{^u»^kepen n<>i ke^eii van a^ 41lami batalom is vagyia 
nda^i reuduii e8 matnarcbalis osaladaii kivlil meg ^BAikaki'ati4^ 
tM J8 tudtak hirt azok az adatok, a miket Bacbofca ».aa anya- 
jog Sirblieraannja^ az rikiirbal rank maradt tudositaaok toniiele- 
kebfil kiaaott 

27' 




404 



A BtKE-PBOBL^MA MBOOLOAsiNAK EOYIK 1I6DJA. 



« 



s bogy ezen ilnkentrs v. rmkentelen fogaloqizavirnak kdvetke»- 
nienye a legelk*iiteresebb iiezetekben ea rneggyozodesekben nyil- 
vatJiil. Az ideEett hinuk tiasnobb reisne azt vallja. bogy az al- 
pntriotisjruis egeszben \Tve liazug fogalom. nn^^^ters^ges vadoez, 
az fnaberiseg gonflolk*)flHS}il>H i(l(»vel befd^szkok lf?«:kan>sabb el5- 
ft^let (efiiivcntirmolk' Lii^^c). iirt'lynyk niiiesen l^tjoga. Tiimadalmi 
t^ren bujkillfii tUrelnu^lens^'g. nirhriek iiyomsUKin annyi ver 6« 
Mn jar, miiit a vnHiiKoa tUrt'lmetlt'ns^g kisi^retebi^n, LagikaiJag 
l«wabbf(izve uenizetk(lzi \iszaly«>khuz, a vegletekbeu vak'>»igaft 
irt6babr>niklK>z vezet. A termeBzetbon biahn kerestu'ik az jinalogii* 
jat ! Az nlbit ott tflcpHZik le, a bol a megolbetf^s feltetpleil 
rnegtal^lja, » elegedett : ba nem, mas jobb iittbont keres magi- 
nak. 8 a Szentfras, akar Jezus KrisztuSj akar Mazes UuitAaait 
trkintjilk, nem a tUreliiieHseget os ember»eget hircleti-e? 

Megdoiitbutetleniil all eKittOk az a tony, bog}' valamint 
m els^ embereknek mnn volt bazajuk. az utolsdknak seni leaz. 
K vegczel tele kell telmt tr»reki*diitink oly vila^ero jo