(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Athenaeum"

Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 

to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 

publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing tliis resource, we liave taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 
We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for in forming people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at |http: //books .google .com/I 







:?-v^v; 






'a 



v<^«€:^l; 



%'i 



^iv 



k f /-^ 



ii^ 







msm^ 



r 



-I 




^ 



ATHEMEIM 



PlIIUlSul'illAI lis AI,l,AJITni)(IJl»KYI K(II,V(I|R* 



A MAGYAIl 1111]. AliADEMIA IIEUBIZASABOI. 



fi'/F,RKF,SZTi 



■nZEIECVEBIK 



111-. PAUKR IMRE, 



TWS ITEM HASBSJ^^rK!S^ 
STANFORD UNlA^slr^f m?-'^ ^^ 
REFORMATTING SkS^^-^S 



KUrtJA A MAtiYAtt TUUOM;i., ... :)F.MIA 

IDflS. 




I BL'PAPBSTKS. 



rii 



PARTALOM. 



ELS6 szAm. 

Lap 
Az allaiuaIkot6 szerzodesek (belso allamszerzodosek a inagyar 

kuzjogban. (V.) ~ Ferdinandy Gdzdtdl 1 

A esillagingas e8 a vele kapcsolatos inozgastclfog&.sbeli hibak. 

1/r. Pehir Kdrvlytdl 14 

Az ismores viszonylagoss&ga es a mathematikai fogaiomalkotas. 

— Pauler Akostdl 17 

A legTijabbkori ethikai elmeletek kritikai isinertetes(\ (II. — 

Hork Jdzseffol 33 

A reiiaissancckori mfiveszt't. (I.) — Dr. Janicsek Jozsrffol . . 49 

A nemzeti nevelesrol. (I.) — Dr. Schneller Isfvdnfdl .... 70 

Harcz a mag^nvaloert. (I.) — Dr. Simon Jdzsef Sdndort6l . . H4 

Irodalom : A munka Ambrozovics Biln. - Uovue pliilosqphiciue 
lie la Franc(» et de IVtrangor. Dr. Pauler Akoft - 
A fold es az ember : Ratzel fSldrajz-philosophiaja. 
Dr. Pekdr KdroUi. — Tiirck, der gcnialo .Mciisch. 
Dr. SzMvik Mdiyds 97 

mAsodik szAm. 

Az ismeres viszoiiylagossaga es a mathematikai fogalomalkotds. 

(II.) — Paidcr Akostnl 129 

A iicmzcti nt'velesrol. (II ) — Dr. SrJnwller htvdntol . . . 143 

LecoQte de Lislo eszmenyi socialismusa. — Paszthonj J.-tol . 171 

Harez a maganval6ert. ill.) — Dr. Simoti Jozsef Sdndortdl 182 

Philologia ^s philo-sophia. (I. — Dr. IlornijdvHzky Gyulafol . 200 

A/ Allamaikoto szerzodesek (belso Allamszerzodesek) jogi ter- 
raeszete a magyar kdzjojrban. I.) Ih-. Polnrr 
Odiwtol 213 

Biin es biinhodes. (I.) — Dr. Bdrdny Grrntol ...... 227 

Montaigne Mihaly es Locke Janos. (I.) — iJr. Acsay AnfaltuL 239 

A renaissancekori mOveszet. ill.) — Dr. Junicsek Jozsvflol . 247 

Irodalom : Teljes aesthetika-tOrtenet magyar nyeheii. I.i Dr. 
Pekdr Kdroly. — Revue philosophique do la Franco 
et de Tetranger. Dr. Pauler Akos 2(>0 



i \ 



HAIIMADIK ^ZAM 



■273 




Harcz a maganval«>ert. III.) — Dr. Simon JozfU'f St'ntd»»tt'tl . 

A n'nais>ancekori mfiveszet. III.) — Dr. Janicsfk Jnzaeftul 285 

Hun es biinhodes. ill.) — Dr. Bdrdny Oerotvl 306 

.Montaigne Mihaly es Locke Janos. II.- Dr. Arsaif AntaltOl 320 

Philoii^^ia t's philosophia. iII.J — />r. Homydnszky Gyuldtol . 334 

Az allamalkotu <zerzodes**k (beb«"» allaiiL^zerzodesek) joci ter- 
iiie-^zt^tf' a ma^yar k«>zjoirban. ill. — Dr. Polnrr 

/*/.■;*<♦..■; . 

Az dnkormanyzat hataskdit*. I. Dr. Bitltujh AMurtol . . . 

Irodalom : r»*Ije^ aestbetika-tortenet ma^ar nyelven. ill.) fh-. 
P»k'{r Kd'-'hf. -- Munkaste:»t^eriseg broszorszagban. 
iN»litik:ii babnnak e$ tirsadalmi jelensegek. — 
raniit'Ikiili << KMalismust — ZtMtschrift fiir Physiologie 
il^T Sinn»'^Mrvrunt\ Dr. PnuUr Akos. — Archiv fiir 
V»»'>i*hiohte ilrT Philo*-opihe. Dr. Pauler Akos — Re- 
vu»» philo->ophiiiu»» do la France et de letranger. Jh\ 
/'■M^' .U- s. - Piklor Gyuia psychologiaja. Rosen- 

N.'.(J L L'-^ 

XEGVKD.K SZ.VM 

Uarv* .1 mai:;ni\:ilv»ert. IV. • />r. Shwn Jozsrf :<dnthrtul , . -fc^l' 

A rvMi.\;^vi»'0'k«Ti miivc>/ot 'IV.j — Dr. Janicsek Jozseflol . 

Ivvin r'^ b;:;'.:i di-^. HI. — />r. Bdrdny frrrotol 

>l M-t rcu" M.h:U> o^ I.ookf Janos HI.) Dr. Acsay Antaltol . -#5^ 

A Ali:i!u;iU»':.« ^4:or;»^^»^ok helso aliam.'izerzodes^k) jogi ter- 

n\r^.»tt* a m:i::\ar kozjov^ban. III.) — Dr. Polnvr ^^ 

'..'... 47^ 

s :■;'< '''^liil'tok Ti;;i:\ saijanak mi»gbec>ult*si\ adalek a feste8 

a '-:V.ir:k:i;ah.'-. /•• I*k*ir KdndyhU 49:^ 

\ >.-: :; • ^ * 50^ 

\ .v ■••• a;i\ at hara^ki^r • IL Dr Bahujh Arfhurtdl ... olT 

V ov i^r., !. ^. h,' !» nker. S* hr'>tyenKdrnly. Philosophische 
^niii«u .' • / .',r Ah*~<. — Revue philosophique 
*io la Kraiioo vt kU^ letrangi^r. Dr Fauler Akos. — 
i u\Mv hoUwol^ri imiveibol. Dr. Positlvus. — Fikler 
liNula p-xohnlo-iaia H. Rosenstein Lipot. . . . 5J 



« > 




BTANFORO UNIVERSIT 
LIBRARIES 

MAR 2 2 1970 



AZ ALLAMALKOTO SZERZODfiSEK 
"*ELS0 ALLAMSZEKZODfiSEK) A MAGYAK KOZJOGBAN. 

— Befejezo kOzlemeny. — 

III. Az allam es valamely fegyveresen ellene szegUlo part 
kHzStt mm bikfszerzSdesek. 

A miota Erdelyorss&g a magyarorez^i reszekkel n azent 
k<*roiiatul elszakadt 6g vilasztott fejedelm6nek orez^lisa alatt 
<^^1I6 allamma vi\t, a HabBbui^-hazb^l szirmazott kirilyok uralma 
■^Btt maradt MagyarorazAg a folytonoa belsii hibordk azin- 
l»lye volt. 

A magyarorezigi protestAnsok ugyania, hogy vallaauk Bza- 
'"^ gyakorlasAt kivivhaBsAk, «z erd61yi protest&na fejedelmekhez 
tnrdoltak pArtfogisert, 6b a fegyvereg erftvel az orsz&gba tflrt 
enlelvi fejedeleni vez6rlete alatt a protest&DBok valliBBzabadBig&t 
B' nen iamercl magyar kiralyok ellen fSlkelven, ideiglenesen el- 
aukadtak a magyar szent koron&tol b mint liadviselS pirt, allot- 
t*^ » magyar kirdlylyal szemben, Az erdelyi fejedelem vez6rlete 
^ UmogatiBa mcllett vivott belsu habord azut&n b^kekOt^Bsel 
^rven veget. a protestans fSlkelo part letette a fegyvert bb iBmet 
^isszatert a magyar kir&ly hiiBeg^re ea a megkStdtt bekeszer- 
^Mia alapjan iam^t egyesttlt a magyar Bzent koron&val. a b^ke- 
■zeragd6a pedig a legkOzelebbi orBzaggyfU^aen tflrv^nybe iktat- 
tatvia, a magyar proteatJuiBok vallasszabadsaganak alaptiSrv^- 
oyeve v41t. 

Ezen tSrv^nybe iktatott bikeazerzitd^aekn^l tebit egy a 
magyar illamoak fegyvereBen ellene azegtilO pArt lepett Bzerzii- 



^ 9KEHZ0UKBKK i 



deare a mngyar uUamot kepviBel<) kirdlylyal. meghHtarozvai 
kat a feltetelekct, a. nielyek mellett az aUarnhntnloiiinak niagukat 
alivetik b ezen felt^teleket a legkiizelebbi orazaggyiilesen maga 
az allam Jeleutette ki ervenyes jognak es tette kStelezdv^ mm- 
den ta^ira kb hatiia&gi sserv^re egjai'^lut. 

Minthogy tehAt ezen bekeszeraSdSaek belyraallitj^ a magyar 
allam elSbbi egyseget, exek a/.inten iliamalkoto azerzHdesek. 

K6t ily AllaiUBlkoto s£erz{!<16Bllnk van, n. mint az 1606. 
PTi b^L'Bi boke, molyet az 1608. ^vi k. e. 1. t.-tiz. iktat tSr- 
v6nybe es az 1645. evi linczi b^ke, a melyet az 1647, evi 
ii. t.-cz. iktat tSrvenybe. 

Az 1622. €\i nikolBburgi beke aa az 1711. 6vi szatmari 
b^ke. noha ezek iigyanoiy viazonyok kdzcStt es ugyanoly ered- 
rainynyel jiittek letre, mint a becai ea linczi bek&k, neni soroe- 
ti&t^k az allamalkoto azerz&desek kilz^. niert neiu tartalmaznak 
jogszabalyokat, a melyek az orszag alkotmanyat szerztSdesBzenieii 
niodositanak vagy biztoaitanik 6» nem iktattattak torvenybe, 
leltat nem is v^tak az alkatm&nyjug forrasAva. 

Vannak, kik a beoai is linczi bek6t nem belsfi vagy illam- 
alkoto, hanem nemzetkOzi vagyiE kltlaO allam azerz^Jdeanek tart- 
jak, mivel itt a ket azerzJSdfi Tel a magyar kir&ly ea az akkor 
fQggetlen ^Umi eletet ^13 Erdelyorazig I'ejedelme volt,' nem 
pedig a magyar Allam ea annak egy vallaal'elekezete. Ue a kik 
ezen b^k^kot nemzetkSzi azerzfidesnek tartj&k. azok feledlk vagy 
figyelmen kfvUl hagyj&k Magyarorazig ee Erd^ly mzonyAt, a 
tdrt^nelmi raem^nyeket ttt a b^keszerzJideaek tartalm&t a caupin 
arra a k[llB5 formdra belyezik a adlyt, a melyben a bekeazer- 
ztid^a l^teaOlt. 

A mi ugyani» Magyarorazig ea Erdfily egymaahoz valo 
vtszonyit jtletl. ez nom volt olyan, mint mds fUggetlen Allamok 
viszonya ogymiahoz. Igaz. hogy ErdelyorazAg 157 1 -ben elazakadt 
a magyar azent koronaUil. de az6rt nem aztlnt meg a magyar 
szent korona reaze lenni, hanem mint annak egy a viazonyok 
moatoliaalga miatt elazakadt kttlon darabja, tebat mint ilyen, 
folytatta kllldn allami ^let^l. Az erd^tyi nemeaek nem azUntek 
meg a szent korona tag^jai lenni, i^aakhogy attol elvalva gyako- 
roltdk annak liatalmit. Nem egy volt kozftttilk, a ki mind a ket 



I 



' Kmety : A ma|ry kftzj. kk. 45. 1, 



tcrtleten birlukoa volt ee igy iiiind a ket alUm eletebt^n teve- 
keny resist vett. De maguk az erdelyi fejedelmek is elismei-tek, 
littgy Ei'dely a azeiit koronahoz tartoaiic ' a az erdelji fejedel- 
mek a magyaroraz^ reszeket e^enesea a magyar kirilyok 
adomanyu alupjAu birtak.~ Az egycBUlBSre valo Uirekvea mind a 
ket reszrSl megvolt miiidig e az erdelyi fejedelmek azfirt ipaj-- 
kodtak arra. hogy niint a luagyarorszagi reozek ura, min^l tObb 
^-irmegye felett ervenyeaits^k hatalmukat. mert ezzel is a mine! 
elobb valo egyesitest akartAk elGkesziteni, de a aajAt jogaruk 
alatt. Minthogy pedig a ket ontzagban egy volt a nemesseg es 
igy a nemzet is ^8 az erd^Iyi fejedeleni, mint a reszek ura, a 
ms^ar kir&lynak volt n^vlcgen alattvaliija, a mogyar kirJLly 6a 
a rfeizek ura kSziitti szerzSdes nctii tekintlietO pusztan nemzet- 
kSzi szerzcld^snek. 

Ehhez Jarul meg az. hogy az erdolyi fejedelem ozen hAborCi- 
kal. a melyojc a bekSk eliizmenyei voltak. item erdelyi, hunem 
ma^ar erdekben es a magyaror^zagi protestana pArtra tkmaaz- 
kodva viselte s ha a magyarorszagi protestAnsok ezen fejedel- 
mek et fegyverrel iiem tamogatjak, azok ezen b&buriikat meg 
i«m JndithattAk volna. Ue hiszcn maga az 1647. evj 5. t.-cz. 
Z. {|-a is ezen szavakkitl el : .ad postulata et pruetensionea 
Uiustriasimi Georgii Kikoczy. etc. . . . ae eidem adhaerentium 
Hongaronim, Nob domenter declaravimue". Teli4t tagadhatloii. 
Iwgy u erdelyi fejedelem nem eanpin mint ilyen. hanem mint 
a magyar fblkelf! part vezere is, u lolkeltik neveben ie szerzS- 
■IW a magyar kirAlylyal n mini ilyen eszkOzOlt ki azAmukra 
t*lJM amneatiit es biztoaitotta valliBazabadaagukal. 

Vegre ezen bikenek tArgya Magyarorazag beleo viazonyA- 
'^ a rendez^ae voU, tehAt ezen azerzfideaek Magyarorazag belao 
"^^iiH Toltak hivatva ela^ aorban biztoaitani s a fllggetJen Erd^ly 
fvjBdelme inkibb garantia volt a magyaroknak arra, hogy a 
"kewerziidea meg ie fog tarlatni, mintaem a fillkeiSktiil toljesen 



i 



' Az 1806 aug. 20-Aii Bftthon,' C.abor es Matyia fCherczeg kBzt 
Mlflu e^ezaeg szerint : „doniintis (Jabriel Bathorj- . . . neque Tranw- 

S'lTUiijun el Comitatus regni Hungariae eidem adn'exna a cnrona regni 
■■({KVLae praedicta alieuabit. sed in iimai quu nunc eat statu conser- 
**tut et poseidebit stb.* KiJicsey : Hiatoriai vazlatok a ket magvar 
bui eeyesiilese stb. felett. 088zes_ muuk. V 327. ' 



I- KOIcaey i. ni. V. 237— 2r.T I. 



1- 



iinAlIi) Bzei-ziidtl fel. A mij: ezen bekek Erdelyoek belsfi alkol- 
minyira befolyassal nem voltak. A(Wig M&gyArorsziig bels6 alkot- 
mAny^Lra epen miigyar szempontbol lartalmaztak fontOH rendelke- 
zetteket ett ezert ibtattak ezeket itt tiirvenybe s tett^k al&ptdr- 
vSnyny^, niert belsH szerzJidesi mivoltukat itt nagyon is erezt^b. 

De eltekJDtve miDdezektii], ezea bekeket az^rt is belsli 
^llamsKerzodpseknek kell mar ma tekinteni. merl Ma^yarorBzag' 
nia m&r Erdelylyel e^eaQlt ia azert ezen azerzM^tteknek hati- 
rvizatai megeein vesztett^k el 6rvdnyUket. bolott. ba pusztAH 
nemzetkijei tizerzddesek lenneoek, az egyeallles idejet5l kezdve 
meg akkor is piveaztik erveoyliket, ha tOtrenybe iktattatnak, 
mert az egyik azeneiidS fel l^tezni megazQnt. t^n vaJfibaD. 
ezen bekeknek mindazon pontjai, a melyek nem az onszi^ 
belajf ill kot many ara, banem a fBggetleii Erd^Iybez valo viszonyra 
votiatkoztak. ma m&r ninosenek ^rv^nybeii a raak tiirtenelmi 
becspael birnak. 

Az mar most a k6rdes. vajjon az ezen szerzddesekben 
fo^lalt Jogszab^Iyok, kUIOnbaen a valUa szabad gyakorlatat biz- 
toaitri rendelkezesek megviltoztatbalok-e ligy, mint mils tOrveny. 
vagy pedig caak djabb azerzodesszerS megillapodiaok DtAn lehet 
azokat meg^-Altoztatni. Ezen szerzddeaeknel ugyanis az &llaiiib61 
kiv&lt eH fogyveresen flilkeltt pirt kOISn Jogalanyis^a azonnal 
niHgsziinC. mibclyt a beke megkottetett a az e pirthoz tWtoz6k 
isni6t egyeallltek a szent korouaral. I)e nemeaak klililD jogala- 
nyiaiiga azUnt meg, hanem mint rend sem maradtak reiin. 
Iiiszcn 3 rizerzfid^B epen ubb'il a cz^lbiil letesQlt. bogy a PSi — 
kel&knok ne kelljen tov&bbra is kalon ideiglenes Hzen'ezetUket;^ 
fentsit&ni. Mintliogy tehat az. a kinek beleegyezea^vel a szerzo — 
des megvdttoztaChat^ volna, tObbe a maga akaratit kifejezni k^p — 
leien, Utaz6iag ezen szerzdd6s tfibb^ meg nem viltoztatbali^. D^ 
ez csak litszat, mert a mikor az elazakadl part tagjai a azenA 
koron&huz visszatirtek, azzal bensCleg is Osszefontak, azaz it* 
meat mAr a szent knrnnii egesze mind a ket szerzSdti felet egy- 
arint k^pviaeli. kulduSsen, a miota Magyarorsz^gal Erdely is 
teljesen egyesliit. tehiil az elSbb forraalisan ia kUlOn nemzetkOw 
jogalanyokkent szerepltf feiek is egygyi viltak. Ma tehAt ezen 
szerzfidSsekben a magyar azent korona a azerzMli felek mind- 
egyiket kepviaeli. Ennelfogi'a nnnak, hogy az emltletl bekeket 
lartaimaif} tfirvhiyek ujahh tSrventjehkel megvallnztassonak vagy 



Xg jUJ>UULkOTI> MEHKODRHEK * HAI.VAM SOZJOaBAIt. S 

wtdnttliissatiak joyi nkaddlyn nimsini. Ktt Itnyleg az eiien Wr- 
•nfekbcn foglftlt rend^rlkezesck igen nagj resze ujabb Wrv^nyek- 
U acK ia viltozlHttnUitt. De a proKatansok vnUttHBiabadsii^t 
tiiriiMitil ivn(l^lke£^Bi'ikii<<k » prot«stansok bAtranyiira v»]6 ine<;- 
Tilbxtolivu iftiu^I elditl^zbetn^ azt a vesi^lyt. hogy a proleetans 
nllin liunpol^rok a magyar allainlialalomntal cl^gedetleniie 
tilBtnak ^8 »x urszmg beUii b^kejet iiie;j;2avarbalJiAk. Nebu^'y tehat 
nark buki'>v<-tkvz^si:rf a k^i-tx^k^lyebb Urll^y is siwlgiltattass^k. 
■ nodoalU»t az allamhuUlomnak kerikluie ki'U. Axait itt is a nieg- 
rihiAtatiHuak uljabim nem jop. ban«ni moralie ethikai akadi- 

I lyvk ilknak. a n)elyeki<t az allanthatalnmuak politikai Dzempon^ 

[ (d kdl nierlcgelni i% 6g;elenibe venni. 

IV J magyar aUarn is a tolt dsxakadl Hionyos teriiletileg 
I hll<iHall4 rrsu kiizott kotSti dUamateriodiuk. 

Aniuk. bog}- a magyar lillainnalc vulaiiicly lerHlctileg klllOn- 
iUu «lu.tbidi T^ize SKeniJd^si alnpoii ax ^tluDiinal ismet eg>(^- 
<Ali. k^ pcUUjit mutatjn fel a tditenelem. Az eiryik az 1751 -bed 
»<ilM illammi azcrvtzkt^dett Erdelyuriix^iiak Magyaroraz^gal 
l>4S-liiin kimumlnlt ^8 1868-ban vegrebajtoH telJHS egjesUlfee. 
» miiik az |H4><-ban elsiakndt 6g ouztrak kimmaorszigkent kor- 
BUjioU lIorvAl-SzlaTonorBiJigukDak 18tiS-hnn czen urezagok 
Uioii^oH azentid^eHzeril kiUSnallaMnnk a fentKrlasa meliett v^gbe- 
Mit ijrn eKyeslU^a^. 

I. A mi Krd«lyiick eg^esQleaet ill«<li. ez k^t egymisaki 

'^■ubingEn, df ft:viiiiiit kieg^sKitu tOn^iiynypl. I. i, a magyar- 

MWip lf<48. CM VII. CM 11/ crdelyi 1H46, evi I. I.-ezikkel 

^•ftdjiton ki 

^^^ A mag) arorsjiigi IH4H, pvi VU. t.-cz. a niagyar korona- 

^^^Ltutoxn Knlelynrk MagyarorMzaj^ul «gy konuAnyzAs alatl 

^^^■Wica irgyvHlll^set kiniondvaii, mt^hatiroKta. hugy JAvCben 

l^^i^ ntob iu6<]on vegyen reszr a magyar orgziggyiilesen i a 

^VV" intBut^^uiiiot utaaltotia. bug}' mindeii kitelbetO tfirv^tiTi-s 

Mdtal Mlutiziialva. niagit ligy ai c v^gctl a mult erdelyi imzag- 

k kiaevpcoU bizultmibiynyal. mint a legkSzelcbb tinszegyQ- 

I Brdtijri (m(zigg)'itl^rUrinlkez««b<'tegye. hogyaz i-gyeslllf>a 

: iDodjai m<rgillnpilia>LHimk tia un^l kiiiieritA t6r- 



4 

alapon i 



I 



ft 



v6nyjavii^l&t legj'en keazIthetS. Ak egyosUles azoii elvi alapon 
mondatott Id, bogy Magyarorsx^g Erd^lynek mindazon kiUdn tiir- 
v^Dyeit es szabadsAgait. melyek a teljes egyesUleat nem akadi- 
lyozzik ^ a nemzeti szabadsagnak 6s jo^gyenlilu^gnek kedveznek. 
elfogadni ia Teiitartani keez is Erdelynek a magyar orszag- 
gyiil^sen val6 kepTiueltet^s^re itt me^allapitott rendelkezes erv^ 
ny6t, mely csok a legkfizelebbi magyar orszaggyiil^Bre ervenyes, 
ae erdfilyi orszaggyfiJeB inegegyeitfeHetSl teszi fBgglive. 

Ezeii Wirvetiyben tehit Magyarorszig kijelentette, hogy mily 
felt^telek mellett akarja Erdelyt Onmagaval egyositeni. 

Ezzel szemben 6s mintegy erre adott viUszkepen az 184H. 
evi erdeiyi 1. t.-rz. pedig a magyarorsz^i tSrvenyhozisnak a bon- 
egyseg targyaban bozott tOrv.-czikktit bd rokonerzettel fogadvdn 
6s Erdilynek Matjyiirorszdggai egygyi aiahtidsdt teljes kittrjede- 
seben magdevd (even, ennek kOvetkezt^beu a jogegyenlSaig elv6t 
a magyarorazagi tSnenyeknek Erdelyre val6 kiterjeaztcBB tnellett 
kimondotla, az ezekkcl ellenkezJi erdeiyi tiirv^nyeket ellfirSl' 
teknek nyilvAnitotta, a magyar tfirvenynek az ErdelybCl kiildendj) 
orazdggyEileHi kepviselSk szdm&ra vonatkozo reiidQlkezeaet 
gitotia, aajat belaii igazgataeAniik szervezetet pedjg i^sak ideig- 
lenesea tartvan fenn, a magyar felelUa rainJBteriumrol Bz61(i 1>H48 
ivi III. t.-czikket finmagdra is ^rvenyeanek jdentette ki is ezzel 
eddigi alkotminy&n oly vAltoztatdsokat tett, a molyek az 1848. 
^vi VII, t.-czikkben mir kimoiidotl egyeaillfeat es az 1848. evi 
alkotnianyrefonDnak Erdely terUlet^rc valo kiterjeszt^aet. vagyis 
a gzeot korooa testenek ismetelt teljes helyreallitasAt megi'a- 
lilaitjdk. 

Ezeii ket titn'eny teb&t val6aAgoa dUamalkottJ Bzerz6d6s a 
Bzent korona es egy terliletileg elszakadt r^sze kStOtt. de nem 
uly alakban, bogy I'Idbb az dllam egy r^Bzevnl azerzildjk ^b az 
fzen szerziidessel helyreallitott teljeB Bzent korona ozen szerzti- 
d^st tOrvenybe iktatta, lianem akkent, hogy a szeul korona es 
unnak elralt resze tdrveny formajaban kUldn-kQliiii Juientett'^ ki 
az egyesiUeare irAnyul6 akiiratat a a azerzSdesi momentum az 
akaratok teljes ilsszebaiigKdsaban ^a abban rejlik. bogy a ket 
t8rv6ny egymast raJnden tekintetben kiegeaziti. 

Enlely tehdt szerzSd^a (itjan feltetlenlll egyeelllt Magyar- 
(irazAggal, azaz kiiliinallaBt a maga azdmdra fenn nem tartott, 
banem egyazeriien beleolvadt a azent korondba s az erdeiyi bon- 




^^Hgirok, mint egyesek ea iiein mint Erdtlj, valUk renzeseiv^ 
a azent korona batalmanak es alattvalui a oia^ar illamhatalom- 
nak. Ennek folylAn Erdely rtjeKHzUnt klllSn Jogalony lenni es az 
egyestlleii fnlyt&n BEUka^geBtt^ v^t Jo^rendezest a m^ teljeBse 
lilt azent koronarn bizla. mely ezeu jogrendez6st az 18BH. 6vi 
XLIII. l.-L-zikkel valuaittitta meg. 

Minthog; tehat az egyeHUlSa ir4nt 16trej(!tl azerzJkl^Hbeii 
ej^yik fel aem Bzerepel. mint jogoaitott vagy kBtelezett, niert az 
Krdely ktllon jogalanyisiginak fentart^sa nelklil felt^tlenlU meiit 
vegbe, kQzjogi iroink czen tOrv^nyekbeii BzeraSdetti momentumot 
nem liittnli es epyu az6rt e^en alaptOrvonyeket nem is azoktik 
a. belsB iUlain»zerK6(l^Bek kOz^ sorozni, holott ketsegtdenUl azok- 
nak kell tekiateni. 

li. A mi a Magyaroi-Hz^gtf^l fiszakadt Hon'&t-Szlavon- 
urezagoknak ISBH-ban Magyaroniziggal tflrt^iit lijraegyefllil^s^re 
vonatkoz6 i^zerziSd^st illeti. mely az 1868. evi XXX.. illet&leg 
a horv&tszlavon 1H68. hvi 1 t.-<;zikkbe iktattatott, az eg^szeii 
OM in6don 6s mas eredtn^nynyel ment v^gbc, mint Erdelynek 

A kapcsojt reazek ugyania az altal, hogy lH48-baii eisza- 
kidtak az orazigtiSl, nem nyertek oly jogalldat, mint a milyct 
njM az elszakadaa utan a kilJiin fuj<>du]m«k alatt elj) Brdely : 
buMm mint a magyar koronitul Jugelteueaon t'lszakitott r^sz, 
•Wak tartomiiiykent kormanyoztnttak. Hogy eunek a jog es 
l6n'enjuLenc8 AlUpotnak vege vetlesBek es bogy az iy4H-ban 
^^yuorazag ellen ellenBegeBen f<illepett horv&tok n magyar 
nnmettel leljesen kibdkittesHenek. a magyar orezaggyiil^a 1866-ban 
'•"n u alifUpontra hetyexkedett, iiogj' az orBzigt<5l elszakitolt 
^vnti tdii lartomiiny k6rdt>zl«sB^k meg, hogy mity kiv&nH^ga 
^ a MagyarorBzaggal vain ismet egyeaDteBre uezve bb minft 
jogilUtBt kivan tnaganak a magyar allainban biztoaitani. A kir&)y 
"^ kivinsagok kifejezea^re m&r akkor alkalmas szervet alko- 
'')tt, a mikor a Dr&vdn tnli reBzbun orBz^gylU^st hivott egybe, 
"olj nmt Horv&t-Szlavonorazttgok orBzi^^iileae, a magyar orezag- 
Q^^SBel kuzQite azokat a modozatukat. a melyek mellett ezen 
Krilletileg kdlOnallo reaz Magyarorszaggal iamet egyuBillni uhajt 
> > kel onzaggydl^a az lijraegyeaDlesnek i-zen modnzat-aira n^zve 

LHiwdBttHjgi tArgyalAa litj&a niegegyezett egyrnaaaal. 

^^^B Az :iltal. bogy a magyar nenizetet kepviaelfi magyar orazag- 



gyiilett a Driven tiili i-esEekbeii Sn8zehivott orezaggyiileBBel tirgya- 
lisokba bocB&tkozott ^s azt, mint HorvAt-8zlavonorBz4gok orszaf;- 
gyiil^aet iBmerte el. egyuttal Horvit-Szlavonorszsgokn&k aK egyez- 
kedee idejere kUlBn JogalanyiaAfrit is eliamerte s miutin azzal 
gzerzOdesBzerii niegegyezesi-u jutott ea ez iltal a szent korona 
elfibbi egyaege helyre^lIittatoU, a k^t orezaggyftleB kfiztitt letre- 
Ji)tt egyezm^ny a ezent korona aJtal torv^ny formajabaa, mini 
a niagyar ^am akarata Jelentetett ki, a mely illaoii akarat a 
magyar tSrvinytirba. mint 18f>8. evi XXX. t.-uz., a borvat-szlavon 
tfln-^nytirba pedig, mint 1868. *vi I. t.-cz. vdtetett fel. 

De ezen egyezmfinyea tOrv6ny 70. §-ilnak axon rendelke- 
z6ae, liogy .esien egyezm6ny az egyezkedfl orenagok ktilOn Wrveny- 
hozHBainak t^irgya nem lehet a v41toz&e rujta csak ugyanazon 
miidon, a mint letrejiitl. mindazon t6nyez5k bozzijaruliadval 
t^tetbetik, a raelyek kOtOtt^k" — ezen egyezmenynek 68 mind- 
azon cSrvenyeknek. a melyek ezen egyesmenyt m^doaiijak. matt 
alaptSrv^nyeinktitl ia mAa allamalkotd szerz^degektijl Ir elt^i'^ 
jclleget adott. 

Hogy ezen egyezmenynek a jogi lermeazete nieghataroA- 
hato legyen. elsi) aorban az hatarozandn meg, faogy mikent jOtt 
letre az alapvetS rendelkezes. azaz mit kell erteni az ^ugyanazon 
mod" es a „mindazun tenyezjik hozzAjaml^Ba" alatt. Eire pedig 
oaakia a tOrv^ny letrej(itl^n«k t^irtenete adhatja meg a valaazt. 
ez pedig a kOvetkezti ; 

az 1966 evi febniirina 27-r8l kelt kirilyi leirat felazoli- 
totta Horv&trSzIavonoraz^ok gyiil6B^t, hogy vtUaxzazon kiUddtt- 
B^get, mely a Pesten azekelo magyar orsz^gyiil^B kUldOttaegevel 
a kOzjogt kapoca ea a birodalointioz val6 viazony targyiban alku- 
dozz6k, Errtil a magyar orazAggylil^a is erteaUlv^n. mind a k^t 
orazaggyttl^s 12-^12 tagb61 i\l6 bizottsagot vAIaazCott, mely 
regniiiolaria bizottaAgok Peaten flaBzegylilven, egy magyar tagot 
elnOkUl vilaaztuttak ^a reszben azobelileg, r^szben irsBbelileg 
tirgjalv^Q egymiaal, v^gre minden pootbun megegyeztek, kiv6ve 
Finnie autoiiomiijat. Horv&t-Szlavonorazagok gyiil^ae 1868. 6vi 
Bzeptember 24, 6a 2o-^q, a magyar oraziggyiilea pedig, miuttiu 
iiK 1868. evi november 7-en kelt kiralyi leirat azt ajin)otta. 
hogy Finme irant az egyezked^a klllOn folytattaHBek. 1868. ivi 
november 11 -en fogadia' el a regnieolaria bizottaagok k6zt letre- 
jStt egyezmenyt, a mely a rainiBterium iltal u kiralynak is be- 




^^lat 



itUlvati es altala Uolyeneltetven, ' tiin'enyjavasUtba foj^lalva 
noveoiber l'6-ia a kepviaelciliaz eie terjt-sztetett esitt aovember 
16-an elfogadtatvaii, mint 186H. evi XXX. t.-cz.. anvember ]7-en 
szenteaitest iiyert in m^g ezen h6napbaii kibirdettetelt, a hon'at 
az6ve^ peitlg; ni^c noveinber 8-Hn szenteaittetv^n, a horvit-szlavoii 
lorvenytiirban mint 1S68. evi [. t.-cz. t^l«tett kOzze. 

Xz mar moat a kerdSa, Logy a 16trejflvetel modjanak tOr- 
teneteben mi a l^nyeges, a minek az egjozroeny roinden vAltoz- 
tatasinal. m6(lo8it^siD&l meg kell tfirt^nni, bogy a 70. §. reii- 
delkezea^aek megfeleljeii. 

Hogy mi ^rtessek miiidaion lenyezok hozidjiiruliisa alatl, 
am kOnnyii megadni a vAlaszt: bogy t. J. a magyar orszdg- 
gyulit, ft hurvdt-szlavon ornzdggyules es a magyar kirdly ; vagyis 
ezen tdrveny l^trehozatalAn&l a szent korona tagjaioak aksrata 
dgy rendea ea egyetemea alakjaban a magyar orszllgRyfileBeii. 
mint partirularis alakj4ban a borvitszlavon orszaggyiiMsen ki- 
fejezcaro jutott ea a szent korona birtokoaa Altai is megerfiait- 
t«tett. Bunelfogva ezen tfirveny moat mir nem m6dosit(iat6 mis 
t<)rvenyek modjAra. Iiaiiem caakis ligy, ha a niodositds irant a 
azenl korona tagjainak Baszessege ligy egyeteniea, mint particu- 
laria alakban is kifejc-zi a magu akarf.tAt. 

Az ,ugyana3on itod' megbat^oz^a niiir tub neb^zeegbt 
UlkfSr.ik, mert ez a mod magiban a torvenyben megbatarozva 
ninceeu. A tOrtenelmi eeem^uyekbfH pedig ki kell valasztanunk 
a Unyeges momentumokat, a mit nem a betlikJin valo nyai^- 
iUftiil. hanem coakis a legis ratio seg^lydvel lebet Bikereaen meg- 

' A kepTiaelShaznak 1868. ovi nov. ll-en tartott Ulea^ii Deik 
Ftnui jaTaalatira hozott azun batirozata. mely azerint ezen egyez- 
BJ^ I ministerium .azenteaitea' vegett t«rjeszsze a kirily ele, nem 
HMwJia azenteaiigHt Jelent. mint J&azi Viktor Allitja (Tanalm&nyok > 
■»ir. horv. k6zj. viszony kOrebol 7. ).' ea a mely AUitAsAra azon 
"fttkezteteaet la aUpitja (L'. o. 15—24. 1.); bogy az egyezmpuy azen- 
^*(iUae ea nem a. tiirveny azeDt^aiteite az, a mi u jugazab&ly lette- 
jBtlet perfectu&lja. euuetfogva „bz l^GH. evi egyezmeny utani bftrmely 
Wwtneny killOu tOrvenyczikkciybe iktat&tia nem aziikacges, nem is 
'^■'tnlayBzertl, banem a szenteaitett egyezm6ny egyBzerllen a ket 
'tnif tArreaytiribau cp Agy kOzzeteendd, mint b&rmelv mAs kOzOM 
Jftrsny- (23. 1.., d»* az ISBS.evi egyezmenjte a belyzet mas. Ez azon- 
"•■ W(iltetelt okJD8kod&!<. mely aanak a bebizonyit4a4ra, ho)f j u .klzB? 
'''ptOrveDyek* nem egym^sa] megegyczii kiilOn mag^'ar e» kiilOo 
wir'tl tiin^yek, teljesen mellnzhetJi. 



oldanunk. A legis ratio pedig a 70. §. id^zett rendelkpKea6b«) 
az. bogy az ^egyezra^ny"-nek nevezett tOn-eny mitdoBitisihoz 
assert HzUks^gee a szent korona tagjai itsszeasego akaratiiiiak ligy 
egjetemeB, mini particularie alakban valo kifejezese, hogy HorvAt- 
SziaTOiiurHzagok biztoaitva legyenek azon veaz^ly ellen. mely a 
magyar orszAggyiil^uen Sket a tCbbseg rese^rSl fenyegethetne. 
Hogy teb&t az be ne kovetkezhessek, sztikaeges, hogy a k^t 
orBziggyfil^B kOzCtt el((zet«B niegegyezeg jOjjon letre, melynek 
alapjan a kSzSB alaptdrv^nynek szOvege Dieg&llapittaBeek ea ha 
ez l^tre JQtt, akkor azt BzenteBitBe a kiraly. De a megegyez^s 
letesitee^nek modjira nezve csak azok a tOrt^neJmi momeDtumok 
alkotbatnak jogazabiUyt, a melyekiiek megtdrtente magibanaz 1868. 
evi tSrv&iiynek a szSvegeben is kifejez6sre jut, a mi pedig itt 
kiemelvG nincsen, az mint Uoyeglelen. az ezt modoaito t3rvenyek 
megaJkotiaaDil (i^yelembe nem jdbet. 

A Uirvfeny modositiisara nezve tehAt lenyeges, bogy a mo- 
doaitiB ir^nt az orszaggyiil^aek — nem pedig a niagyar kormiUiy 
es a bin — azaz az egyni&Bl^I fliggctliiQ leatUletek egyezzenek 
meg, a mint ezt a bevczet^s vilagoaaii kifejezi. 

Az orsziggyiileBek niegegyezeae pedig regnicolariB bizott- 
fligok kiknld^se altal tort^nt ea igy a modoBitiiat cz61z6 tOr\'6nj- 
nek IB regnicolariB bizottaagok kiklild^Be altal kell megallapit- 
tatni. az ily m6doti megallapifott tOrvenytervezetet mind a ket 
orazaggylilSanek el kell fogndnia 6b csak akkor, ha ez niegtSr- 
t6nt, lebet azt a kirilynak — az I86fi. 6vi XXX. t.-cz. 60. §-a 
6rtelin6ben borvat eredeti sztfvegben is bia<lva — Bzentesiteni 
6a a 70. §. szerint mind Magyarorsz&gnak, mind a Tiraoraza- 
goknak kllldn torvenykOoyveibe iktatva kfizz6tenni. 

De azon tSrt^nelmi kflrUlra^ny, bogy az 1868: XXX. meg- 
ulkotAsan^l elJiazor a regnicolaris bizotlsdgok iltal keazitett egyez- 
m6ny-tervezet tArgyaltatott a ket orazAggyiiles iltal a niiotin 
ezen fervezetet a mini8t<'rium a kirilynak bemutatta es a kirdly 
abhoz el8zet«B jovahagyaaftt adia. csak akkor foglaltatott tiirveny- 
javaslat alakjaba 6a fogadtatott el az orHzaggyiil6Beii vita n61kUl 
6s azenteaittetett tJJrv6ny alak jabun. ez mar nem I6nyeges, mert ezen 
eljaras magiban a tOrv6ny a/.iivegeben formalia kifeje/esre nem .jut 

A tOrv6ny bevezetti rfaz^ben agyanis ceak az van elmondva. 
bogy a k6l oraz^gytil^a k6z6tt bl^zils megAUapodassal egyezm6ny 
jiJtt Ittre, mely egyezm6ny a kiraly altal ia „j6vabagyva, meg- 






es Bxentesitve". iiz&z mint t&r\'enyt szentesitve. ttirvenybe 
iktatlatik. A azentesit^s teliiit a t5rv6nybe iktat^t nem megel5z&. 
hsnem azt befejezo actua, a mi a azuvegbjil vil&gos. 

igy magyarazla ezt u niagyar es a horvdt-Bzlavon oraz^- 
gyiU68 *B a. kirAly IHTa-baii is az ezen evi XXXIV. t.-ct. meg- 
dkot^&nal, a midon ugyaiiis a regnicniaris bizottsagok uiindjirt 
a liiireay szdvegebHii allapodtak meg eu ezt terjesztettik a kSt 
onz^gyiilea ele. a mit a k6t orazaggyJi]6a elfogadv&Q, a kiraly 
Ut magyar en horvat BzOvegben sxenteeitette ee ezzel li. n. kdzSs 
^iptSrv^nyn;^ tette. ' b Dgyanez volt az eljirAs az 18H0: LIV. 
M 1889: XL. L-nzikkek alkot&aanill ia. 

Az 1887 : LIU.. 1S8B : XXXIV. ea az 1899 : V. ^a XLVIl, 
t.-cukkek megbozatalAnAl. niinthogy ezek a feniiillii a. n. kiizils 
lUptOrvenyeket Dem ntodoailj&k, lianem tovabbra is drv^njbeii 
ttf^Rk, a 70. t;. rendelkezesei nem voltnk ir&njadok. 

Ijgy az 1868. 6vi. valaniint az ez iitdD alkotott a Horval' 
^iTonorsxigokkal kStOtt egyeznienyeknek, illetSleg az ezeket 
luUlnazd t^irv^nyeknek tOrv^nykiliiyvbe iktat&a^D^l azon eljiraa 
Hveltetett. hogy azok a magyar fia horvat-azlavon kQlon tOvinyek 
*l*kjiban jelentek meg a magyar ea a horvat- aziavun urazagos 
Mrriaytirakban. jgy i8(i8.ban. mint ezen 6vi XXX. 6b mint 
IWYiUzlaTon I. t.-czikk. 

Ei az eljAris, mely az 18ert:XXX. t.-cz. 70- g-a azon reudei- 
'^i^enek a felreert^aeu aJapul. niely Bztrint ezen egyezmeny a leg- 
nugaubb azentesit^e utin mint Magyarerazag a Horvat- Szlavun- 6a 
^ilfflitonzAgok kOzSa alaptfirvenye . a nevezett orszegok kiilim tor- 
"^oykfinpveibe iktattatik' — nem caek^ly mert^kben bat zavarolag 
wun tSrvenyek jogi ternioazetenek megltSleaere, mert azt a liitszatot 
'^"i fel. mintba ezen .kSziia alaptdrvenyek' nem ilyenek. hanem 
"Sjmisaal megegyez6 HzSvegii ktllun niagyar ea ktilon autononi 
'"irvit-azluvon tOrv«nyek volninak, vagyis ez az eljarila ezen t5rv6- 
KfcJiBt k6t f^l ki^zOtt kiltett Hzerz6deseknek a ket tisl kUl6n tSrveny- 
buziaai altal vigbevitt tdrv^nybeiktatasak^nt tfint«lik fel. 

' A tArveayhoz&s tenye»(>inek liirvenyinagyaraxd tevekeayseg'e 
"^ani* oeuiCBsk tOrveny, baneiu oaelekedetek utjin in nyilvinultaat. 
■•^I); Bsetlien as a tOrvenymafryai*z6 szok&a termeazetevel Iiir. Ek az, 

* nil iimi Viktor i. m. 15—23, lapjwn teljesen figvelraen kiTiil hagj', 

• nidBL azt bizonyitgatja, hogy az ims ; XXX-at modnsito til!vcn\ek 
"» tlkntmAnysierlien JSttek letre. 



ik M^^i 



Ezzel SKemben azonban ligy a tflrveny bevezeteaenok t 
enavai : „ezen egyezmeny, nuDt Magj'arorazag s Horvat-SElavon- 
6s Dalmatorszigok kiizos alaptorvenye* iktattatik tOirenybe — 
valamint a TU. §. a/oti renddkez^se, bogy ^egiyszeramind meg- 
allapittatik, bogy ez egyezminy oi egyezkedS orszagok kUlon tor- 
venykozdsainak iargya nem lehet % \a\lo%k& rajta csak ugyanazoii 
modon, a mini l^trejOtt. mindazon tenyeztik bozziJinilaBaval t^tet- 
hetdk, a melyek kotitttek" ~ kizirja annak a magyar&zaUiak a 
IchetUseg^t. hogy a kUlOn tSrvenyek alakjiban valo tSrvenybe 
iktat&e nemzetkitzi szenSd^a tOrv^nybeiktatAsanak miaSBlctessek. 

A kU13n Wrvenykflnyvekbe iktatisnak kUIOn WSrvenyekbe 
iktatds alukjiban tOrtent vegrehajtiisa iiem szerencses megoldis 
ugyaD, mort ba ezek kJJzOs alHptOrvenyek, akkor a kQlOn tOrv^ny- 
kQnyvekbe valo beiktatas is belyeaen ceak mint kSzoB alaptOr- 
venyeknek kUliJn beiktatasa tJJrtenbelett volna roeg, biszen a 
70. §. ie nem klllSn tJirvenybeiktatiHrol, azaz beczikkelyezearSI. 
hanem kUlSn UirvengkSnyvbe iktatasrol es kibirdetett Idrvenyaek 
killdn tdrv^nykSnyekbe valo kf(zz6t^telerol ez6l, mint a bogy ezt 
a Uorvit- SzlavonurszAgokra is kiterjedJi tOrv^nyckre n^zve az 
1870. ^vi XII. t.-cz. rendeli, Mindazoniiltal az 1868-baii ee azota 
kOveteil ttlkeletlen elJArasbol n t(irv6ny vil&gos azavaival szeni- 
ben — mivel az kSzSs dtaptiirvenyrdl sz6l, mely a kflKiu torveny- 
hozasokiiak t&rgya nem is lehet — kiivetkezteteBek uem vonfaatdk. 

A azent korooa elmelete pedjg mdr a priori kizar niindeiL 
oly okoskodast, mely szerint ezen kozik alaptorviny nemzetek^ 
kSzOtti szerzddes tei'meszet^vel. nem pcdig belsj) AUamazerzddds* 
termeszet^vel birbatna, illetfileg. bogy az nemzetkOzi azersfid^s- 
nek tdrv^nybeiktatisa lefaetne, mert a magyar tiirveny 6b a horvit— 
Bzlavon autonom tSrveny kUlonben sem egyeb. mint ugyanazon 
allami fi^hatalomnak ktllJlnbdzd aiakban valo meguyilatkozass. 
mint a magyar szent koroaa akarat&nak egyetenies e» particu- 
laris nyiivanulasa, 

Az 1)^68. ev'i XXX, t.-cz. 6s mati hasoiil6 egyezmenyes 
ter\'6nyek ennelfogi'a a szent koroniinak az illam egesz terllle- 
t^re kiterjedO egyaeges akarata. a melyben a »zerz5desi momentam 
epen agy csak eldkeszitS termeHzetii, mint a Itibbi belsii Allam- 
szerz()deseinknel. 

A mi kUlun5sen az 1868. evi XXX. t.-czikket illeti, ez a ^ 
tennebbiek sztrrint oly illamalkotd szerztides, a melyet a azeni | 





F^KKRZOtlESKE J, 



ina teHte (a magyar orszaggyiUes) egy elszakadl r^Hzevel 

(Hnrvat-Szliivonoraza^okknl) a tizent korona eljlbbi teljeBB6g6nek 

belyreallltisa cE^Ij&bol kiitAtt es a miildn ig:y a szent kQrcin& 

fgysege es teljeaaege a ket orezi^yfiles kOzdtt l^trejfllt meg- 

e^ez^s aiapjAn helyreAllJttatott. most m^i* a. szent korona egy- 

•*ges akarata tette azt. t3rv6ny formajibaii a azent korona egfiBz 

terOlet^D kiitelez5ve. Ceakhogy a mig mie dllamalkoli^ szurz6- 

d^Heinkn^l a szerzfidO reszek klllOn jogalanyisAga azonnal meg- 

KEBiiik. mihelyt a axent knrona egyBe^re helyrpAUittatott ea as 

»ll»nialkoWi szerzildea Orvenybe iktattalott ; addig emiel a tOr- 

vtnyn61 mag&ban a ttrvSnyben kimondatott, bogy mindannyiazor 

valibuiyszor ezen torv^ny m6do8ittatik. a reszek kUlSn jogala- 

nyisignkat, de csak ebbOl az egy (.'Z^lb6] viaazanyerik, azaz a 

V«t orsz^gyiil^B ilyenkor egymaBsal mint k^t kQlSn jogalany 

figjeikedih, de a megegyezes 16trejtitt6vel ismet az egys^gea 

sunt korona fejezi ki a maga akaratAt, csukbogy az igy letrc- 

jfltt Mrveny a ket tOn'^nytirbaii elt6rf> mtidoti Jeleztetik. 

A niagyar-boi-vit-azlavon egyezm^nyes tUrvenyek teliAt iiem 
oljM alaptdrv^nyek. a melyek mi» tarv^nyek miidjilra megviltoz- 
tithitdk B a melyek m6doBitaannak vagy megaztlnteteB6nek esakia 
moralig akad&lyaj vaaaak, hanem a mellett, bogy belsit illamszerzjt- 
wk, Bzen felDI meg olyan alaptiirvenyek is, mint a milyenek a 
inodeni eordpai albotmanyokban Tordulnak eXb. a melyeknek l^teai- 
'^ 6s megv^toztat&aa ugyanazon allamhataiomnak, de caakia itiaa 
^IjMgi azabUyok szerint valo megnyilatkoiiaBa ^Ital lehets^gea, 
""im a mely mW azerint tabbi Iflrvenyeirk bojiatni es megvil- 
WWatni ezoktak. vagyia oly alaptOrv^nyek, a melyek megvAltOz- 
'■ttainak mechanicus akadilyai vannak. Ez az. a miben az egyez- 
oiayeR tfirv^nyek tSbbi belad &UamszerzSd^aeinkt4il kUlonbitznek, 
■ mi azonbaa azokat konlntsem teazi kUlaJt illamszerzJIdeaekk^ 
^ U orsz&g ^B t&rsorBzdgai kOzdtt a viazooyt nemzetkJtziv^, 
* mini ezi Pliverid illitja (Beitr^e 3:^4. 1.). mivel ezen felfog&s 
tlieakezik az 1848 elfitti viszonynyal. az 1868 : XXX. 69. §-Aban 
vjltgoaan eliemert jogfolytonoaaiggal ea a azent korona tanaval, 
"i^ly nem tiiri meg, bogy egy £a ugyanazon ^llambatalomnak 
^^ alakban (1. i. egyetemes ^s parti cularis alakban) valo meg- 
"JlUtkoziBa kSt aUambatalom sziivetBeg^rek erodmenyekent ma- 
gyartiilasaek. 

Ferdinandy Giza, 




i. 



A CSILLAGINGAS fiS A VELE KAPCSOLATOS 

mozgAsfelfogAsbeli hibAk. 




A cBillaging4a alatt a psyctioio(;iaban azt a aubjoiitiv jelen- 
B^get 6rtjlik, hogy a BiiWibeii egyedfll Alio fenj-pont kepe rOviii 
dKeml^UB uUn mozogni liteeik. M^r rugebbeii ismerik e merSbeti 
subjectiv mozgdserzSst, melyet 6p eiert aiitokineiikus erzesnek is 
mondottak. 

TalAn Humboldt emlitette elfiwOr Kosmoa-aban 1799-ben. 
Felleges ^Jezaka a tengeren lapaaztalta e jelens^gel. 1851-ben 
Schweizer 0. Moazkviban mir kiserlHteket tett ez iranyban a 
limpAk Knyet apro nyilison bocsitva At s ^gy figyelve meg a 
f^nypont niozgaaait, kimonrlotta, bogy mindez subjectiv jelena^g. 
A fraotiziAknAl Charpentier irta le 1886-baD e jelena^get s utAna 
Attbert vegzett kia^rleteket ez irdnyban. nevezte et e jelen- 
siget. e ('BuI6ka dlmozgdsirzist autokinetikus ^es-nek. Szerinle 
megfelel^ k^pzetkapcsolAaok, igy lebegii leggdmb vagy repOlii 
niadAr k^pzetkapcsolatai vezetiiek f^lre az 6rz6st. Mindez azoD- 
ban cask uti^lagoa. mar az alniozgaaerzeabez kaposolodd kepzet- 
iiiilkfldtsnek bizonyult. mikor Exner a b6esi egyetem birea psy- 
(ihoIogiiBa vette u kerd^st tUzetea vizagalat aid. Emer ugyanie 
kimiitatta. bogy a caillagiDgAa aubjectiv jeleDaegenek a fdny- 
izgaloniiiak IAt<!i)iArtyAnkon valo hidnyos locdlisaldsa az oka, a 
mennyiben a lAtiihArtya Mzomszedos erzH elemei \6 caak reazlegoa 
izgntasra teljea izgalomba jOv^n bJzonyoa ingisAt. mozgasit hoz- 
Z&k l^tre a f^nypoot kep^nek. a mit <t pontingaanak iievezetl a 
ebbol inagyarizta a uaiJl agin gist is. Mind o caalodAs megBzUnik 
a lebetetleii termeBzeteseii, ba tatuterlinki-t klllOnfele tai^ak 
foglaljAk el. 




J 



Latjuk tehat. hogy a I'sillagingiB jelunsege csak ukkor 
jfihel letre, bs H^mmifele mas tdjekoKtato f^nypont nem segiti 
lijekoKiJdaijankat a .1 szemlett fenypoot igy teljeaen isoUtltan aUvin 
» aiStetben, l&toliartyauk hianyoa localisilsBa folyt&n elJi^Uhat c 

De nemcsak ezxel az egj' erdekes jelens6(;gel aUunk itt 
Wmben, haDem mas csal^dflBokkal is. Ha agyaiiis i- f^iiypontot 
nwi ralosaggal ntnzgatjuk. lassiibb moKgisat eaetleg ^sziv aem 
^'suezak. VAcy a mozgiu irinyit ite\jilk me^ hiily tele nil), sz^val 
a mozgJia la^it^liseben tdjikoz6ddshdi hibdk losznek 6ppn az.^rt. 
mcit nines aemmifele tajeknztnto pout, mert tdjekoz6das I'ttak 
I8bb kliiiinfele tirgy. ftnypoot kozt lehet, 

Gbben az iranyban vegzett lijabbuii erdekee kiserletekel 
ii. Bourdon ' iDegfelelu g^pazerkezettel mozgatvu a dobozt. oioly- 
iwk oldaliban voltak a belQlrSI megvilagitott atlatsiio papirpoiitok, 
Wrflk, alakok. Kisirleteinek eredmenyel maga e fopontokban 



1. A t&rgyak mozgas^nak felfogasa sokkal nehezebb, ha 
^ tirgy elHziget«lteii, egyedUl all, mint bogy ha mas lAthato 6s 
looidnlatlan targyak veszik kOrlll. Az iitobbi esetbeD m&r mozg&e- 
^Realink lehet. ba a targy mozgisanak sebeaa^ge caak egy 
i^'cunyi masodperezenkint, mig ba a tirgy teljesen eiszigetelten. 
™>SMyoBaii mozog, tizenot. hiiaz. vagy ra6g tiibb peroznyi aebea- 
H keil hozza. 

2. Ket k<tr ruozgjisilnak fell'ogasa nehezebb volt, mint a 
P^nt*. itt harmiDcz percziiyi aebeaaeg kellett, hogy mozg^B^rz^st 
''ilteon fci. 

3. Az elBzigetelt. maganoaan M6 targy mozgiaa kpvesbbe 
^orsabbaak l&tazik. mint a latbato s nem niozgu mis tai^ak- 
t"! kOrWvett lArgye. Eirol agy gySzSdiJtt meg, hogy a termet 
birwloa megvilAgitotta. 

E mozg&afelfogasbeli hibAkrol, melyeket a tajekozodaa hia- 
lya okoz, kitnnyen meggyfizCdhetik akdrki, ha egyszerd keiiieny- 
P'pirdobozba, melyet egy ponton atlyukaazt, gyertfit helyez 6b 
*^^\ Hzobiban mdttokkal kieerletet tesz. Mi ia ligy talaltuk kj- 

' La perception des mouvemenis par le moyeri des eensotiont 
'<^iki dts yeiwr. Revue pbilosophique. 1900, pp. 11—17 

' L'annie pgjichologifitie. VII" Annee. 1901. pp ■"i5'j— 560. 




H^rteteinJcbeii. bug>- n mozgas me^l^lese aagyon bizonytalan. 
TfrmeszetescD ezzel az egyszerii szerkez«tl«l a raUlagingiBt is 
cneefi^eUiPtjUk. Tapasnalni fo^uk a^atiis. hogyba sebova it 
inozganuk a dobozt, a nezti uetsris mozg&Bokrol fog beszelni, ez 
u i.'HiJlag;in^K jelensege. Miknr me^ mozgatjok. tapasztalni fog- 
Juk hi\)ht tajekozudasat. Lassdbb mozsrast eszre aem vesz. 
Krilaebbn^l is elceerelheti sx iranyt, sot iig>- tapaszUltak. hogy 
ax egi^es egy^n bizonyos jrAny irani elCszeretettel i,-iBeltetJk, miii- 
iltj; e Tel^ ^rezv^n niozgist, ha akirmeiTe ia mozog a fenypont. 

Bourdon a muzgAsrelfogtuibeli hibak forriaat sajatos modon 
a HzempilU moit^tlsaoak Uipint6 feifoginabua kereai. Szerinte 
teljeaen iHoUlt targy mi>zgA8anak ezemleltekor I'sak a targy inoz- 
g^&t kitvetii szenipilla mozgiBiiinak tapinto felfogaaa tAj^koztat 
M innen oly cuali'kony e tAjekozddae. mig ha a itiozg^ targyat 
<!gy^b IAthat6 es netn mozgii targyak veazik korUl, akkor a taj^ 
kozi)dAst a l^tohiirtTii'abeli felfogis adja. 

Mindeneaetre e niozgiafeirogiafaeli hibak TorrAait az elazige- 
telten, maginoHan illii fenypontn^ a hianyos tijekozodasban 
kell keresnllnk, viezont a helyea tAjekozodia feltftele az iUet3 
mozg6 tAi^at kiirUlvevO egy6b lathatd 6s nem mozgo tirgy. De 
hogy mAr moat e muzgilaf«lfog&abeli hibAknAJ 6pen a pilla- 
iDozgiUok tapinto felfogiaAnak Wikeietlensegevel illaDank szem- 
Iwn. ahhoz bizonyira meg ezo f6r e reszUnkrtil ezt raeg nem 
tarthatjiik bebizonyoaodottnak a inkabb a azemmozgas-^rzetek ' 
ki'v^abbe biztJis viiltaban vnln&nk hail.indok kereani o hibAk 
loniiaftt. 

Dr. Peh'ir Edroly. 



' A Hzemmozgis-t^rzetek fuiitoa szerepe meg egyUtalin nem 
■-li'SK^ ismeretHa. I'dAn leKhivatuttabb iKmerfijUk Sachs, el5bb boroaz- 
I6i. most luir bi'rlini tan&r. a ki funtos 68 n^lliiUSzhetetien azerepiiket 
at irftH, olvnxiiti os ra'jzo\k»ai,\ gyOnySrUen fejtette ki az agyvelo mli- 
kOdoarrtil hz6Ii'). a taaga nemelien kitiinO s mog mindig nem elegge 
ktlKkinescap vilt el5adAsaiban. { yortriine iiber Bau und ThaiigM, 
(fas (hroMhimt. 1900.) Dr. Pekdr. 





"Xr ISMERfts VISZ0NYI.A(i08SAGA fiS A MATHEMATIKAI 

fogai.omalkotAs. 

- Elad kflzleineny. — 

Az iameres viiizonvIagossagBnak tnna az ujabb positiv bUl- 
t'^ct egyik sarkalntoa alapt^tele. Kriticisiniia, positivism us, ini- 
niAoeiitismus — vagy binni nevet is adjunk az iljabb pbiloao- 
ptiiiban bar laasan. de biztosan tejlcldi} man titdomanyelmeletnek, 
■■i«1t az ismer^s targyat ee igy a tadomanyos kutatas terltletet 
» leheiii tapaaztalat kilrero azoritja. ez u.j vilageonceptiiinak 
alapja vegelemzexben az ismer^s viflzoiiylagoaB&ganak tfibb-keve- 
Mbb rilagnsaagfcal f<i1iHmert tana. Ceakbogy tpnn^szeteaen a azo 
l^gabb ertelmebeD kell ezt vcnnlink. MAr Descartes iUattpontja, 
mcly azt kivanja, bogy ne elciit^Ietekbfil 6a tekintAlyekbiil, dc 
**ikt Hmenk cvidens teleleibfil induljonk ki b e.z alapori ipar- 
Mjonk rilagfcepflnket fjil^piteni. tulajdonk^pen ezt az igazsagot 
liinleti, mert cuupan azt fogudja el tudomanyos tetelnek. a mil 
beUthatunk. a mit megismerbetllnk tebAt a csupin Onmagiinkhoz, 
aijit elmenkbez viazonyitott igazs^got. Tovabb menve azt 
nnndhatjuk. bo^y minden tudomanyos allaspont i;8ak ProtagoraB 
regi ti'telenek alkalmazdaa, raely szerint az ember m6rt6ke miD- 
dennek szemben mind enfdle mysticism us ^s supranaturtilisinuBsaJ. 
ViDden pbiloaophia tehat, mely a vildgnak is eletnek egys^geH 
H tndominyoB conoeptidjit cz^lozza — mar az ismores viszony- 
li^ssdganak tanat i-ejti niagaba. 

flp ezert, mert az iBmeres relativitisanak tana a iegnaeynb)! 
pbj/osopbiai igazsagok egyike, a melyet fajunk vit^nczetenek 
fejlAd^se m^g a Iegc]lent6te8ebb irinyeWek alapjan ia mind tis?- 



1>^ AK ISUEHES VISZONVLAOOSSACpA. 

tabbaii fOliemer, igen term^szotes. bogy u tetel Hokfele ee egy- 
mast61 elt^W) ('0i:cepti6jav3l ^s ulkalmazis&val talalkozunk. 

J den taiiulman;iinkbaii ofiQp&n a mathematikai ismeres 
Bzempontjabi')! kiaertjlik meg e tan kOnonalozasit, mcly annAl 
eitlekesebb vizagilatnak igerkezik, mert oddig figyaz61yan csupau 
iLz iBQieres ^iazollylEgoaa«lg&Imk &ltal&noa discuBsioj&val talatkoz- 
tDiik, nem pedig ogyes hatarozott kutatdsi terllletekre vonatkoz- 
tatott fejteg^t^aevel. Caak a Icgujabb idlikben, mid On Comte 
l&ngelm^j^tSI vezetve poaitiv tudom^yok organtaati6jdnak a pro- 
bl^mija kelt mind nagj'obb erdekI6deat, merOlnek fel ugyea elme- 
letek. melyek a matliematikanak a tapaeztalaEhoz ea egyeb isme- 
reteinkbez valo viazony&t teazik kulatAs targjavi. E vizsgalatok 
azonban CBaknem kivelel ii6Ikll] arra az eredmenyre jutnak, bogy 
mattiematikai fogalmaink a tapaaztalati kepzeiek pnazta elvon&aai, 
azoval a aenaualismus alapj&ii iparkodnak a mathematikai lame- 
r^B viazonylagoaaagat kimutatni. N6zetllnk azerint ez illaspont 
egyrcszt eg^Bzen tartbatatlan, mdareazt nem is oleli fet a. probleaia 
egeaz kSr^t. TalAn sikerQlni fog kimutatnunk, bogy a inatbematikai 
iamereanek a tapaaztalntt6l valo fUggeae nem azonoa a sensua- 
lismuaaal, eiit bogy a matlicmatikai fogalomalkotaa aajatsiga 
egeazen mna dlliiapoiitot kiviti, a mely azonbttn intellectualia- 
mustol is toto coelo kQlOnbfizik. M&sreazt pedig litni fogjuk, 
bogy a mathematikai iameres vJBzonylagoaa&ga ncmcsak abban 
all, bogy fogalmai a tapaaztalatti)! fUggnek ^b v^gelemz^sben a 
tapaBztalnti tartalom tudatoBit^Binak, megtanior^s^nek segedeaz- 
kiizei, haneni abban is, bogy midon a matbematikai fogalniakon 
bizonyoa functiokat bujtank vSgre, akkor is v^gelemz^aben cau- 
pdn viazonyokat iBmerllnk meg. 

De bogy ezt kimutathaaauk, nem iHtalanoaaagokbol, banem 
:i mathematikai aiapfogalmak gondos tamerettaiii clemzeH^bQL 
fogunk kiindulni. 

I. Valamely tudomAuyt ismeretlanilag elomezni aniiyit tesz, 
mint kideritoui azon alapfuiiclitikat, a melyek az lUtala targyalt 
iameruBi terllletet elUttlink fallArjAk, mAareazt pedig kimutatni, 
hegy functiok ea miikiid^stlk mik^pen fQ^ Caaze egyr^szt 
iamer^aUnk leg&JtalilDosabb fSli^teleivel, mAar^szt egy6b tudom^y- 
Agakban nyilvAnnlo iamereai mozzanatokkol. Mi^pazeriibben : vala- 
mely tudomany ismerettani eleniz^se nem egy^b, mint annak a 
vizagalata, bogy raibcii all a ktrdesea ismeres lenyege is mike- 




■ ■ 1 :ili!ir>i, hogj alapfogalmait me^alknasuk is egymas- 

t'gyib nkiifogalniainkka] vinxonybn lior.zuk. Az 
I'ttniliu. melyel valamelj tizsgdliidiUrul adituk. mi- 
u I'linjtaiiiik, ti*riiJe8*eteB«rk i-siik arrn bxnigiilhat. bogy 
^rpluliiiuiijilib kArvonalnkban jelezze fejlcgdi-seink vzdjal. 

KnUtisniik eljirclatliat^lag ket r6Bzb6l fog allani, a meniiyi- 

"tt M^A'T a mathematikai idapfoffalmak megalkotdadval kell 

; iiiV .1 ci.ik ay.iitin terlictlliik it e fogalmak synthesi- 

■ /.(> roniiAira. I)e mieliltt e kerd^sek ffljtegetiWIie 

nl.. veBHDnk egy U-kinteti't A itiutliomatikiu tndnniiliiyiik 

,- , ;i-;iiiiJsK«t*re. 

A aiailiMiifttika aukbatoasaga, vtligoBsigu ^8 «bb3] fo1;6 
IMtvjTi a tiibbi ludomAayok fiilOtt kiiKmondAsos, A kprdes an, 
^t; mi k^p«2i a matLt^iiiatikai tDdominyok o kir&lM&gos tiely- 
Wwk alapjit Ha azt frlcljuk: deductiv jcllegQk. akkor logi- 
Mtg u;^aii megf«'lelliiiik a k^rd^are, de mmerettanilag esak 
■Bcn^nTxiOk a probl^uiAl, iiielyet t-p mv^ kell fojti^iii. Ha Kauttal 
vn ntalunk, liogy a mitthemntikn. mint tiV ia itlti, a [iriiiri 
'onniiiiak fpldolgoitiisii t-p fomiai jellefrfiiBl I'ogvn oly tifrjszi-rii 
t UUlaz6. akkor ugyui mir kuXflcbb Jaruiik az igazsaghoz. 
1 iBliJdiiniejiciil probl^mat m^g neni (Tinteltllk. Ha ugyanis uem 
^Lirank .vi-IHuk azUletett Togalmakat* fslvenni M igy az aeyluin 
tn>Tnuiti«tf k^nyclnifs r^v^be buz6dni. maBr^sKl, ba neni ukar- 
pk dGTnlmfn Mrrd bagyni a DiatbeiDulika nrganikua fi^jliid^s^t, 
■''jafi ruiusKgN siccriiit az csnk ep ngy imluctiv tuiloniaiiy volt 
kttdcilirD. mint I'gjub diHcipIinnk, ki kell dmtcnilnk. bo^* mik^p 
■■ 'lm*nk r'|> n matlirmatikai (ii(lnm4iiyok nii.'gaikalMsanil abliuz, 
' - ' '-. iT^aii litlialadva az inductiv Ht.idiumot. melylyel min- 
' kezdetcoel lalalko/.uJik. oly koriin ori ol azi a 
I iuotiv d]l^|]()iil»I, iiidy niindfii ludumiiay eazm^nyet 
' .L-<-«2 problema rliliuii u krrdi-Abco rejlik 6h nyilv&n 
rinifli-t li'dx kppps art mfgoldani, a mely egjTeazl 
gi|}s a mntbt^mutikai fogaloiiinlkotibniik a lapasxtnlalt^l 
pjB)rgesM. a n^lkUl azonban. bogy fl!14ldoKiia a tnatliematikai 
[ SniUtSfiagit i^a 8ajil4)HaAgAi. 

IS«B nagy teved^mbcii van, a ki »?.t bJazi ^ miiit peldiul 

I Mill — bogy megiddotta i> iiiHtltcmHtika! logulomalkotia 

l^llM^iidt. ha kitnntiiljn. b^gy a mathemnliknS alapfogal- 

It. Usrt Kp til kfKilQdik u tnlajdonkcpi nt^bcnif;. 



Hisz a probleina ip ai, hog}- mily kOlOnbaeg ali fbnn a matbe- 
matikai elvoa&sok eg milsDeniii abstractiiSink kJSzOtt? Az elvonatt 
mir azirt sem lehet a inatbeniathikai fo^alomalkotas megktllSn- 
bfiztetS alapaaj&tsi^a, mert az abstractio nitnden tudominjos 
fogalomalkotan ^Iteto elt^me. Elannyira elvODasokban gondolko- 
dimk. hngy mar legclcmibb iteletCink is az abBtractio rsirijut 
rejti magAba, a meiinj-iben az epysi'ges appereeptiv tartalombol 
bizonyos mozzunatokat kiemel. eltekinh'c a tObbiltil. De kalQn- 
ben is daczAra annak, hogy minden tudom&nv alapjat elvonasok 
k^pezik. a matbematikai isnierea sajalossiga mds disciplinnkbaii 
elirbetetlen. meg ba n^hiny matbematikai formula alkalmazasat 
meg iH engedik. Tudjnk, bogy a Iegkivdl6bb elmck is. mint 
Descartes, Spinoza. Luiboitz hiSdoltak annak az illusioDak, bog}- 
a matbematikai m6dszer a pbilosophiara is alkalmazbntd s 
Kint talin az eUi(, ki ^leson ktmutatja eunek lebetetlens^- 
get.' Ez Osszezavarast nyiivan az ukozta, bogy e ^oudolkodok 
Item 16 belyen kerest^k a matbematikai fogalomalkotaa sajatos. 
B&git azemben a pbilosophiai gondoikodassaJ, vagyis nem lattiik, 
liogy a matbematikai nemcsak az elvonas klllonbSzteti meg mas- 
fele ismeresUiiktai, Azt hittek. bogy elvonis Altai minden fogal- 
mtink basonlifivi lesz a matbemalikni conoepti6kboz s igy ug^an- 
azon .more geometrico' mddszer alkalmazhato reAjuk. Mar ez 
a lOrt^neti tanulsAg is fOlhivja figyolmUnket arra, hogy ncm 
azabad megAllapodnunk a mathematikai fogalmak elvontsAganAI. 
ha azok igazi megkiil0aboztet9 sajata&gat ki akarjak derlteni. 

Valoaaggal bArmely gondos vizsgalat sem k^pes a matbe- 
matikai elvonisban oly jelleget folfedczni, raely ne vobia egyeb 
tudomAnyokban is fliltalilhat^. Az elfogulatlan kutatas belAtja. 
hogy az abstraetio a mathematikAban dgy mint az inductiv tudo- 
mAnybao csupAn eszkSz, de iiera cz61 es ez elvonAsok megalko- 
tAsa raOgfttt egy masik functio vagy functioszOvedek rejlik. mely- 
nek 6rv6nye8iteBe k^pezi a matbematikai iemer^s valodi mogv&t 
A mathematikAra vetett felUletes tekintet is meggydz arrol. bog^- 
e tudomAny cz^lja nyilvAn mas, mint bizonyos elvonAsok meg- 
alkotAsa ; hisz ep abban rejlik sajatossAga, kogu tnunkoja az 
alapfogalmak megiUkotasdval csupdn kerdetit vesxi. Ezt a ^rann- 

' UntersnchuDgi^a iiber die Deutlicbkeit der Grundaiitze der 
natiirlicben Theologie nnd Moral. Kant's aSmmtl. Werke hrsg. s. Harten- 
stein I. k. 65 I, 




Ul" ve^ a keresett funotin. mt'ly n niatbematikai fogalinakat . 
sajitos Di6don egybeflizi, a kiiziittllk levti viszonuokal kideriti. 
ta itt kezdddik a inathemutikai iBnier^s jellegenek az elt^reae 
a tdbbi tudominyoktiil : iiiig ugyaois az iiiductiv vagy tapasz- 
(alati todominyokban ai alapl'ogalmak kiizStti viszooyokat a tudo- 
muiyos t'szUlet jJtal alkoijuk meg, addig a matliematikAbati az 
alipfogalinak kOzStl bizonyoa viazonyokat letesitdnk. A malhe- 
natikai ismergs saj&toasaga tebat nera alapfogatinainak kelet- 
beseseben es .elvont" jellegebeo, hunem abban all, kogy az 
aiaf^aul xzolgdlo elvondsokon bizonyos fvneli6}iat hajt vegre. 
Tehftt ezt a fanctidt kelt kereeaiUik ea megiBineraUDk, bogy kj~ 
ileritsBk a mathematikHi ismeres axun eajateagit. nielyct e t.udn- 
miay dynamikvs jeikginek fogunk iievezni. Ebbt:!] a szempontbol 
bell a Klira, az algebrui meiinyUeg. a geomctriai alspfogalmak. 
az Hnalyaia ffibb conceptioinak, valamint az ezeken vegrebajtott 
functiuk !6Irej6tt£t vizsgilnunk. 

II. Ha abbiil indulunk ki. bogy a .tzdmfogalom elvotiia. 
Icct dolog marad. luindig orthetctleo eltittUDk : az egyik. bogy 
mibeii kUlOnbCzik a szam l^trejuveseben szisrepK^ elvonas egyeb 
iLbBtracti6inkIiSI, maareazt pedig, bogy mik^pen jo Ictre a hala- 
tidi a szamiorban. az6val a Nzamrogalom dynamikue jellege. 

BizonyOB, hugy a azam valamifele elvoniH, de nrrol is 
mar meggyilzfidtUuk, bogy iium az abatractiu cgyedUl az, -a luj 
letrehozza, banem e miivelet csak dtalakltja a tUnemeryeket 
a^on czelbul. bogy elm^nk ama jelzett functi<^ja baeznalbaitsa 
*^ket. E functiii : az apperreptiv gynthesis. melynek tUzetesebb 
viu^ata k^pezt IcgkOzelebbi feladatunkat. 

EgyeiCre lebat a szuDiot ligy jellemezbeljak iamerettaiulag, 
wigy ertdete a mdmoliinhnn van. A sz^molAai Itfrekvea lereniti 
^git a szamot, miut elvondat es vezeti elm^nket a klllilnbSzS 
***iiifogalmak rapgalkota»Bra. A megoldondii probl^ma ily kOrUl- 
"i^nyek kSz&tt nyilvAn az, bogy t'gyreszt niibeu all a szamoliai 
'BiiRtiu, fizoval az app^rci'ptiv syntbesis (melyrJll niar jelezttik, 
''"gy a Bzimfogalom elorelAihalii alapja), niAartszt pedig kOze- 
wbbrfil meg kelt vilagltanunk. hogy a szani. mint elvontia niikep 
keletketik to f«jl{ldik tovabb. 

kz appereeptidbun kit muzzanatot kUl5nb{)ztetUnk meg : 
'^ Hnalytikna ea egy syntbetikus elemet. Az elobbi az upper- 
i-zipiill tartalom alkatreazeit, elemeit megkUJOnbezteti egymastol 



az ut6bbi Bket ismet ej.'jbefoglalja. K kettfis funclio adjs mefr 
an appercipiilt tnrtalom saj^tos vildgossagrit Bxemben a piisztan 
percipiilt tilnemoDjekkel. Ha mir most tiibb tirgyat vag; tline- 
menj't akarok e^yazorre appercipiAlni. akkor s kovetkezli kSrUl- 
m^njre keli figyelnQnk. MentUl pontosabb i-a vilagosabb az apper- 
ceptionk, annal kevrsehh tdrgyat vagy tUuem^njt loszUnk k6pesek 
simultan appe.rccptidban cgyesit^ni. A kieerleti lolektan ugyaniB 
kimutatja, bog^- a tudat terjedelme meglehetiisen sziik; niAsr^BzE 
azonban niaga iiz 6]el, mondbatjuk a letert valo kflzdelem, as. 
egyen erdekeve teszi tudatanak tagnliisAl. Hogy ez iitiibbit eler- 
jBk, vagyis bogy appercepti^iuk Ggyszerre tSbb t^gyat dlelhesseu 
fel. eire caak egy xaftA vaji : Ha ftllaldozzuk az egyea tArgyak 
iA kepzetek appei-cepti^jiliiak elesseget es vilagoeaigit. Enoek 
kSvetkezDi^nye pedig aji losz. bogy az egjen targyakbdl mind 
kevesebb elemet fof-unk tudni appercipialni b igy fokozatosaii 
k^>'szerliltlnk Sket puazta elvon&Bokki. jegyekki^ itv&llDztatni. 
Nyilvinvald tebat. bogy meDtU] inkAbb iiOvekszik a tudat ^a az 
appereeptio ambitioja. meiitUl tiibb t&rgyat vagy tilnemdnyt aka- 
rnnk elmSiikkd I'dolelni, annal tartalmatianabb lesz az elvouae. 
mig vegre kenytelpnek leazQnk az ogyes t^rgyakat puszta sym- 
bolumokkal jellilni, ha tudatunk, nevezeteaen appenxptiiink ler- 
jedelmet nOvelni akarjuk. Elmenk igy kifejlodii aymbolismuaa a 
Bzintfogalom 6gyik g}'okere. 

Tudatunk e leirt functiiija analyaia, vagyia akkent hat&roz- 
bato meg, hogy iltala sikerlllt apperceptiAnknak aokkal tObb 
tSrgyat vagy Ilinemenyt felOlelnie, mint a mennyire eredetileg 
k6pes volt. Ez pedig egy^rtelmii azzal. bogy sikerOlt tObb tar- 
gyat. vagy tUneinfinyt megkUtonbSztetme. Ha appercepti6nkat egjr 
tiiyyra vagy tllnemenyre irinyitjak. akkor a fentebb jelzett ana- 
lytikiia ea itynthetikuB mozzanat nyomon kdvetik egymAst e igy- 
miudkuttil oly Hivid idjit foglal el, a mely mint ityen, nem jd 
tudatba : nv. appercepti6t egys^es functjiinak erezzUk. Ez a kOrtll- 
nieny oHetUnkbeii niimileg m6dusul. Ha ugyauis tudntunkat az 
emiitett aymboliamus segely6vel mintegy kitAgitjuk. Kny^t nagyobb 
t«rUletre szorjuk, akkur syntbetikus itaezefoglalAsunk Jiival hoaazabb 
idfit fog igeiiyeliii, a mely ennetfogva, mir tudatba fog jutni. 
Tenyleg a tudat terjedelme nek e kitAgitaaa az appereeptio ayn- 
thetikus niUveletere szUka^gea idOt megnyujtja ea az Qaazefog- 
lalAat iram&r a tudat ee a Ggyclem alol nem kialklo iddbeii folya- 




fm tr*xt. Ez ap|ieree[itiv syntbcois. mcly a symbolismuBSiil paru- 
MhmrkkOnt biEOiijos Ht^t ig^iiyel ax. a mil szdmoldsnakvicvvi,inV. 
E pfiiilnt elijrve fgossen ilj ftuy dertti probl^mintrn. Ha 
1 uiinolMit tulajiloTiki'pen 3pperi!«ptiv aynthesisnek tckinljllk. 
ikkor > Tt^lemz^sben ucm o^yeb, ritnt bz eredeti, az aiialysigt 
n«gdfixfi et^s^g' hvlyivallitiBi t'^rekvi'ite a tcdutban. Hert a syn- 
ttttikoa fuocUo nyilvsn azcrt l(-p fcl a ttidatban, illetve az npper- 
R^dtnii, bogy i»mit egyeattse a tudatban. mint iminar gazda- 
l»bb epysepflt ninii demekPt. metyeket az appcrccptiv analysis 
rli(UMxtotl. t.s lia lie)yt>g uton jaruob. midCn ait mondjuk. ho^ 

* nimfogalom creilcte nz upperceptio terQletenek novel^si kiaer- 
t»l(!. ikkor abban is i^azunk leaz, hogy azimolis seinmi egycb. 

• urldarabolt appcrccpliv tertUet egya^geall^-si kJaerlere. T6ny- 
Ire. I BziinoIaHsal a sicdiiiolt dulgok c^yaegi^s. simiillan appor- 
■wpti^j^lnak a l^lesit^a^t ez^lozzuk. V^gclemzeaben teLit a maUie- 
Butlka bOli'Kelct^nek kilndoUpontj^t Lipachitz es Gobeii azou 
BlndJnkabb ttUl lilrO letel^bt-n pillantjuk meg. niely szerint a 
oin nrdelM nem n lirgyakbati. de a tuital egysegehen keU 
kmrnllnk. ' 

Alljuiik meg L'gy pilJaiiatra <■» tekintsUnk viaaza. A ;tzaiii- 
fnnlmn i^rMJet^t az appcrceptioban latjuk. metybcii megkilli>ii- 
h(Mi;itank evy analytikua ^s egy syntbetJkus ci«<mcl. EselDnkben 
u einbbi iiKnii a szdmot mint gymbolumot, az ut6bbi a szamot. 
nun valnttK^ly suc'^caaiv sor tagjit : a szdmoldsl. UindebbJil kt<I 
im fnntna kiivetkcztfr^at voidiatunk: as egyik, hogy Diiaden 
•tinnlas tulajdonki'pcn vahmifrle i-gysfrj btlyreilllt^ainak a 
Ott*kve«« a tudatban. a iniiaik, bogy az iibi a szimrogalomuak 
>*9 vredelj. primariuB mozzanata, ha t, i. eredetet (ekintjUk. 
Tcnaeat«itf«eu itt caak azt tpkintiicitjUk az idii szi-rcplctt^aek. 
akUka az mint Uyt^n tudatba jS : ex pedig mint Uttuk usak a 
■'• !V'*i-. nlapjai kcpexil Hpperc*ptio mAaodik, ayntiietikua 

I liirWnik. 
I'-a moat az, bogy ily ktirtUmeoyek kSzStt. milycu 

' III jclrnik mtg rgyrV'szl a szam. mint elvon&a, maa- 
iiiily ertclmet kell adnunk axon allitiauDknak. mely 

iitii dynamikUB jclitjf^t emcltr ki. 



as AZ ISUERSS VlMZONYLAGOSSiQA. 

Ha & szam Hjinboluin. vagyia alynemii (.•Ivonita, mely bb 
egesz tdrgyat van hivatva kepviseliu gzerobeo a tilbbivel (tohat 
Rem a targy egyea reszeit emeli ki), akkor bizonyos. bogy l^lek- 
tanilag a titi^ kUlonbtfz<} talajdonsagainak az egybevooaBabau 
mintegy riividiteeeben fog illuni. Tfinyleg, azt hisiem, kimoiid- 
hatjuk, bogy az egysig niindig apperceptiv iisszefogl&laBa aiinak, 
a mit tudatunk mar tObb-keveeebb viliigoBsaggal megklllunboz- 
tetett. Az egys^g a tubbf^lenek az Saszeolvaeztaea, egybevonaea. 
VizBgalatunk azt rautatta, bogy az apperceptiv analysis tnindig 
megelJSzi az apperceptiv syDthesist a igj- az egj'seg, melyet a 
t&i^on daczara ktllOnb5z6 tulajdoneagainak megis appercipialunk, 
teh&t vegelemz^sben semmi egy6b, mint a tirgy kUltinbtizS sajat- 
s^ainak az egy befog! alaea. Ennyiben tebit azt roondhatjnh. hogy 
a tdbbfel^nek a tudata niegelJizi az egyseg^t a ez utdbbi ep az 
etSbbiek Oatizefoglalasa altal ji) letre, Uogy az egyseg ily mudoa 
a tj}bbfeles6g egybeolvasztoHanak o. teriiitke, ez mar abbol is 
ktfvolkezik, bogy a szAtnoIis eredeti czSija, mint lattuk. az ajiper- 
ceptio aynthetikus egysigenek a helyre&llitasa a tObbf^les^g, az 
apperceptiv analysisban Hzetvalasztott eletiiek Osszefoglalasa altal. 
MindebbOl Snkent kOvetkezik, bogy az egys^^fogalom mindig 
vinztmylagos, vagyis mindig bizonyos tUbbf^les^gnek nz Ossze- 
foglalisa. A matbcmatika ezt ligy I'ejezi ki, bogy az egyseg a 
vegtelenig oszthatJJ, vagj-is mindig mfg kisebb reszek egybe- 
fogjal&sanak tekinthetJ). 

£ belalassaj elertUk azt a pontot, a faonnan megpjllaiit- 
hatjuk. kogy mikepeit filgg a szdmaikoUxs funr.lioja az ismeres- 
viszonylagossdgdt^l. vagyia, bogy iBmerettUnk ez utobbi alapsaj&t- 
aaga mikcpen nyomja r&. belyeget m^ a matbematikai fogalom— 
alkotaa legelemibb folyamatAra. Tanulmaiiyunk clejen emlitettOk, 
bogy a mathematika k6t iranybau van e nagy tUneroenyuek aJa— 
vetve : a mennyiben fogalmai egymaasal szemben viszonylagoaak 
B a mennyiben a tapHBztalatt6I fUggenuk. L^suk elSBXSr, hogy 
az elsfi uzempontra nezve mi kOvetkezik fejteget^Beinkbtil. 

Ha igaz, a mit a mathematJka tanit cb a mit e sorokban 
inefikis^rlettllnk ismeretelm^leti szompontbol ia megviiagitani, hngy 
t. i. a realis alsohtt egyseg semmifele conceptiiiban nem f'ejez- 
heiB ki. mert a raar osztbatatlan egyseg csaJ* tdealis halar. a 
mi mas Bzoval azt Jclenti, hogy minden realiB egyBegfogalmuii- 
kat bizonyos. nal&nal kisebb reszek egj/befoglaldsdnak kell tekin- 



tcnOnk, szovul. Logy nem alkotliatunk oly realla cgyBeglVjgalmat, 
Dioly lie volua a vegtelcnigDaztbato, akkor az oem Jelent egye- 
iwl. mintliogy e tereji ia ceak i-elativ ismereBttnk lehel, vapyis, 
hog; barmely egj-segfogalnmnk uiindig biitonyos viszonyt fejez 
ki, tehat viszonylagott, Az absolut I'l^s^g fogalniat, csak absolut 
tndig alkolhatna meg. mely fQggetlenlU t^r ^a idiStiil b azon 
wunylagoaeigtdl, mely ep ler ea id^ altal ininden fogalmunk- 
bu ^zlelhelfi, volnu k^pes valumifele fogalmat alkotni. Tonne- 
aiMesen uz ily Babaoluttud^*' csak fixirozoct lehetetlenseg, leven 
uiaga a ^tudas" bizoDyos viazonyoknak az iJaszeaege ee mi csupan 
vit a tud&9t es tudalfogalmat birjuk, melyet akarhugy is nagyi- 
nuib, aobasem tehetjUk absolutta speculati^inkban. 

Az egysegfogalom viszonylagosaaga egy^ttal a maitodik 
jieoipontbt^l is megvilagitja a matbematikai fogatomalkotas vis^iony- 
Ugoiiii^at. Kdmutat iigyanis aira. liogy a axam neni a priori 
>ilun gondulalkeplet, (az a priorit a azo rationaliBtikua ertelm^ben 
*"fio), hanem az apptrceptiv tudalactivitiisnak az adott objecUv 
"Ttaltimmal cgybeszovOdil functii'ijaiiak a termeke, lebal tapaaz- 
l«lii nplkul nem jOliet l^ti'e. Mert bizooyus, bogy a tiibbKlaseg 
•^mpitikus vslami, a mely az altal, bogy a azAmfogalom 8eg61y6- 
'^1 xzlike^gkcpen belejatszik miiideii matbematikai conccpti^nkba 
"ligusuj mutiUja a tapaaztalaat. mint a matbematikai fogalom- 
"ItiKis aine qua iiou tenyezojet. KUlSuben mar az&ltal, bogy a 
'iimtogalom eredelet a tupasztolasbol iemereieB appert-eptiiira 
vtutink visaza. mutattuk ki, bogy malhematikai fogalmaink csak 
"Hi mint egyeb tudomanyoa contcptiiiink sem tiaztan az me- 
''''Ml, vagyia az objectiv eredetii tapaaztalati mozzanatokbAI. 
''"O ration aliBlikuti a priori fogalmakbi^l, meg nem Mbet&h. 
'iiiifni L'Hiipaii olynemii tudatfunetiubol, mely az apperceptiv 
"'Q^iacii vitas ca az adott tapauztalall turtulom legbenaSbb egy- 
*'li«. Termeszetesen ez nem zarja ki, bogy egy fejlettebb pay- 
I'iiologia vilag&nal uzt, a mil ma meg igy mint ket kQlSn func- 
"ut: mini ,apperi:eptiv activitnat' ea ^^rzekeleat'' azetvalaaztunk 
~~ KgyiLoazbn proceaaua kliliinbiizd azempontjatnak fogjuk ffilia- 
nemi. |)e bizooyoa. bogy mindket azempont szUkaegett a matlie- 
""•tik^ fogdomalkotda megert6s<irB. 

Az altal, bogy a szamot az apperceptiv tndatai;tivitaara 
veietmit viaaza, egyiittal Klfedtlik a sziimfogalom dynamikus Jel- 
''Snid iulajdonk6peni eilvliiiet i-i alapjal. Ez iitobbi abban all. 



\to» 



I 



hogy minden Bzimfogalom valamifele Lalndasnak, progresaitinak 
t> terni^e a igy valamely adott azam nem fejez ki egyebet, mini 
K mrgtftt progressiv &t iisszefoglaldsdl. Miutan pedig lAttuk, hugj' 
ft SKftrnfiigalom eredete azon tCrekveu, mely tObb dolognak simul- 
taii appCFL-Pptiojit czelozza, tehdt eredetileg Urbeli Wbbfeleeeg 
egybel'ogUlasat akarja eazkOzdlni ^b caak a vKWtyiben az apper- 
oeptlv synthesia annn idot igenyel, a mely mar hatdrozotUii 
tudfttba jJ> oaak nnyUien szerepel az idfibelis6g. mini Hzemmel- 
lAthali^lag nvin eredeti, primarius mozzanata a szamfogalomuak 
— viUgos, hogy csak bizonyos megszoritassal kcU Kant axon 
Antiyirft oltvrjvdt tdtelet fogaduunk. mely a sz&mnak sajdiosan 
idiSbeli jollcget talajdonit. NezetQnk szerint ligy ^11 a dulog. bogy 
ax appiTceplio. raely a azamfogaiom alapjat kepezi t6r is idiJ- 
beli niozsMuiatok ItgbenBiibb egysege s teljeacn lehotetlenaok 
titrtjuk P ketUi elvilagztaii&t egy^zerQen uert, nit^rt a Hzamfogn- 
lorn alapja a ^kUUfi' tapaaxtalati appert'optio, a mely mindig 
ttr ea idiiben I'gyarAtit cllcrUlJ) valossgnt vonatkozik. Ez teaei 
lohcUiv6, bogy mi'gmagyariiizuk azon tUnemrnyt, bogy az idtit 
mindig t^rboll k^'pzetek alapjiii merjUk, a n^lkiil, bogy niester- 
sAgea (•lai^lotoket kt<llen(« fotdllitannnk az id&nek a t6rbe val» 
,kivetlt^HAt* illeUileg. Mi azt biazaullk, bogy a terbelis^g ep ol}' 
«redt!tl iiiozzunata a azAmfogaloninak, mint az idobdiaeg a inneia 
van, bogy u szamot lerbeli elemekkel fejezzttk ki. A azamfoga- 
lorn mibenletet ea ssjatoasAgait caok ligy 6rthetjQk meg, ba az4 
v^gulemzeaben u klllaS tapasztalali appercepti6ra Fezetjilk viaaza 
« azt a liaztin id<)beli jelentcet, melyet nemelyek a kfizvetIcK 
tupaaztalia ea az organikua folyamatok eszrevev6senel tulajdont- 
tanak a Bzimnak, a ezdrnfogaloui m&eudlagoa, leazarniazott com- 
cepli6jinak tartjuk {iiiiiitbogy a aajat tudatproceaauaainkra ira- 
nyuI6 apperoeptio 6s figyelem mindig kcHobbi). mely bizonyos 
terbeli kSpzetek ndkUl itt aem fordul eltl. A sz&m dynamikus 
jellege tehat abban ill. bogy tolajdonkepen terbeli progressiol 
Jelenl, ilietve a niegtelt lit BaazefoglalAsAt bizonyoa — mindig 
Onkenyes — egya^gfogaloni aegelyevel, A azAmfogoiom e kettos: 
ter 6& idJSbeli jellege teazi lehettiv^ egyreazt oz elemz6 m^rtanl, 
miareszt a matbematbikai fogalmaknak a mozg^ra val6 alkal- 
mazbatdaagat : a meebatiikit, 

Az algebyai mennyiseg a azAml'ogalom egyszeriisit6ae, me- 
lyet azert alkotunk meg, bogj- annal inkabb fordithaaauk ligyel- 







mennyiH^-g;ek viazonydra u ne zavarjoii bennSnket azok 

euiirrel, ssninbcli jelonl^se. Az dvont mennyiB^g e fo^alm&nak 

megalkotasa lepiikabb bizonyitja. hogy a. inathematikHJ isniei'es 

fS^rdeko iiem az egyea tnonnyieegek szimbeli tartalnidra, haneni 

taok iitalkaoa viszonyuirii vonntkozik. Az algebra! meimyiseg 

ep dgy BynibolDina a toimr^t szAmnak, mint .1 uzam az odott, 

lipasztalaU elemek syntheaieeDek ; megalkotae&val tohat folytat- 

juk azon elvon^si procesHUst, nielylyel a sz&mok ibgalmaJt meg- 

alkottnk. NezetOnk azerint tebat Nt-wton AllaspontjAt kell meg- 

larlanunk, ki az algebr^t egyetemes arithmetikAnak nevezi szcmben 

Camte-al, ki e definitiot meg akarja dOnteni, azt allitv^n, bogy az 

ttgebra a mennyisegek viszunyat tt;kiiiti, a szamtan pedig 6rt6kllkel.' 

De az ^ert^k" lakr maga c.gy bizonyoe viszonyt fejez ki 

I ez^rt, mint lAtni fogjak, mtnden niathematikiii problema egyea- 

Irtben fejezhetti ki, mert ezflju aiindig bizonyos viszonyok azo- 

low&git keresni. Az algebra tehit nem vezet iij, l^nyegesen 

klllGnbfiziS problemakat a mathematikaba caak czelszei-Ubb. kSny- 

BTebben kezelfaetii alskba dltUzteti iiket. E kilnnyites ep a mennyi- 

tig concr^t szambeli jelentesenek nncUSzesc, mely megengedi. 

bog^ Ggyelmlinket egycdUl az altalanoa mennyisegok viBzoryaira 

^pontoeitsuk. Ennyibeii az algubra nyilt bevallasa annak, bogy 

nem a meanyia^geknek dnmagukba vett tailalma az. a mi beii- 

Xliiikct 6rdekel, banein azok viszonyai. Ma m^r caak az arith- 

lli^kii 6b az algebrai Bzoniponlot ienierjilk a matbematikibau. 

^ Tolt idC, midiiii m^g egy hamiadikat is kutatolt az emberi 

S^iidolkodAs : a ezamok Onmagukba vett l^nyeget ^s jelent^aet 

* ffiint azt a pytbagoreiamutt vizsgalta. £z volt a matbematikai 
^ndolkodia tbeologiai ia metapbysikai korszaka, melyet abban 

* pillhiiBtban baladott till a tudomAny, niidtin fiilismerte. bogy 
1 Uim mindig csak bizonyos viszonyt fejez ki ia nem valamely 
^Byeget £b „maga8abb jelenlCaegef. A iiythagoreismna — melj- 
WO a szimmetaphyeikinak tal^n caak utolati sugar&t iamerjllk 
~ ip«ii iigj- felreJBmertB a mathematikat, mint az a termeszet- 
P'^'lowpbia a termSszettudomaiiyt. mely ez utiSbbi cz61j&ul a 
l^^ak £h folyamatok .l^nyegenek" kut&tia&t tUzi ki, oem pedig 
viBKnjak es tfirv6nyeik megallapitisat. V'^gelemzesben tehat a 
siiMi mii poBitiv fogalma raeginditja azon positiv, relativiatikua 



L 



de philosupble pDsitive 1. k, l'J4. 



mathemstikui fogalomalkoiist, a mclynek az algebrai mennyiseg 
esupdn term^azetes folytataaat kepezi, 

Foglaljuk asaze fejtegel^fieinkel. Meggy CzSdtUiik arrol, liogy 
a mathematikai ifimeres, nevezcteaea a szim es mennyiBeg fogal- 
m&Dak a raegalkotiiaat sobascm erthetjiik meg, ha annak valudj 
kriteriuinat az i-lvonasban keressiik. Ez igazESg igngralaua okozta 
a matbematika e^ philogopbia gyakori SBBzezavar^it. A matbe- 
matikai iamer^s sajitoyssgat m&sbol kell kereanUnk : axon func- 
ti6kban, melyek magukat a k^rd^aes clvonasokat letrehozzik es 
OfiBzefiizik. t.p Dgy, mint a fonnalJs logika suhuBem tudja it — a 
it^let I^trejOv^set megniagyarazni. mert nem az itel^si functiobobifl 
indul ki, lianem uz ulaoy 6a alUtminy clvont fogatmaibul. azon — ' 

k^pen a matbematika btilcaeleti' ia inindaddig iiem tudja meg 

talalni a niatbematikai ismert'S ^iJi forrasiU, mig nem latja abbanrz 
a tudat azon dynamikuB fuuctiifijanBk a megtiyilatkoz&s&t, mdj^M 
mint spperi'cptiv miivelet a azAmfogaJmat a tovibbi elvonia slta— ^ 
az Allaiinos mennyiaeg Togalrndt termeli. Tllrt^nett azempontbiS-^ 
vegre meg kell emlitcnllnk, bogj' Lippa kitllnO lanulm^nyaiba^fl 
mir megkiscrlotte a i^zainalkolas es ez apperceptio viazoDy&naHH 
kiderit6set. ^ KUlSnOsen atra fektet adlyt, bogy goiidolkodasun9l 
minden appercepialt tartalmat sor alnkj^ban fog fel a nem -^ 
mennyiafig fogalmaban, banem aKon logikai vonalkozABokbarj*, 
melyeket kilztUk gondolkodaauiik lelesit, latja a szam eredete'K^- 
A mi fell'ogaaunk uyilvan mesazebbre nyiil viasza, midiin a azaiai 
fogalmat mar azon pontoa latjuk fJllmerUlni. mid6n az iippei'— 
ceptiu lartalmat nOveli. Hcm^lJQk, bogy mar jelen tanulmAnynjik- 
ban. midtin a matbematikai I'ogalomalkotaat caupan legaltalano- 
sabb ktfrvonalaiban vizag&ljuk, eezrevchetiivii valik, ez elmelctQnk 
elSnye. Igazi ertekel azonban caak a differential fogalminak 
tUzetea elemzeae matathatja ki. meiyru rem^lhettileg legkCzeJebb 
leaz ulkalmuuk : de a ncbany megjegyzes, melyre e tan ul many u ilk- 
ban Bzoritkozuak, mar el^gge mutatja. bogy caak ez alapon alkat- 
batjuk meg a malbematikaj iemereB egyOntetii elmeletet, melya 
mellett, bogy a legelvontabb alakulatokat megmagyar&zza, tuda- 
tunk legelemibb functioiban pillantja meg azok gySker^t. 

' G. F. Lipps. UnterauahuDgen tiber die Grundlagen der Mathe- 
matik. Philoa. Studien hrsg v. W. Wundl. KUlOnasen X. k. 184. I. 
.MV. k. ir.9., :i41, II. 



^^ III. fip ligj'. a mint a BKamot nem lelet egyedUl etnienk 
elronaBi miiveletSbOl levezetni. basonWkepen a gieometriai conrep- 
ti6kat acm ertbetjUk meg cz aJapon. A ki'lzkeletii geusnaliBtikiiB 
eimelet — mely AriBtoteleare nyalik vissza fci i^ ifftipioew. 
szarmaztatja a mathematikui fiigalniakat — a geometriai idomok- 
t61 is azt iiirdeti. a mit a sz:imn^l. liogy azok „a tirgyak t^T- 
beli fonn&inak paszta elvon^aai." Ug ep a/.^rt ez elm^let iigyan- 
nzon hibaba esik, mint a meg:l'del5 azAmelm^let s ugyanazon 
nebezaegekcn siienved hajotijrest. 

Ifu a geometriai vonal t^nyleg nem volna egyeb, mint 
valamely' adott tapaeztslati e^'eiietmek az elvon^a, akkor aoha- 
sem JQthatnink az absolnt egyent^s fogolmara. i-p mert a valo- 
»igban ilyet soha nem tul&lunk. H^g kev^sbbi- alkotbatniik meg 
•■I kiilSRbSzd i;eomeInai idomok fogalmait, vagy a kiterjed^a n^l- 
kUli pont eonceptiAjAt — melyeknek megfelelfi valamit a tapaaz- 
talat Bohasem nyujt. Mdareszt pedig biKonyoa. bogy a georaetriii 
''I alnpon subasem tudna fUlvotni azon problemAkat ea Bzem- 
pontokat, melyek eltire fOlteszik, hogy a vonal es a geometriai 
'ilom aiapju a mozgd pont £s nem a moidiilatJan. Btatikai vonal. 
Uindez arra mutat, bogy geometriai szemleleteinket 6b fogal- 
nainkat nem a tirgyak Tormainak puBKta clvonisa ultal alkot- 
jok meg, hanem ligy, bogy a ronalakot ea idomokat kepzele- 
tHidiben meghuziak. 

E fcOlOnbaeg, melyet elsi) tekintetre tan bajlanddk voloAnk 
kicsinyelni, adja kezUnkbe a vez^rfonalat, melynek nyomin a 
Ecometriai fogalomalkotdat ismorettanilug meg6rtbetjllk. 

At. elvonasnak tebit caak miaodrangii aKerepet jutathatunk 
> PieometriaJ fogalmak keletkez6Henpl. E szerep meghatirozilsa 
*l6rclUbaliilug nem lesz oly konnyU, mint a azamnal ; mic moBt 
wbatjuk, bogy a geometriai t'ogalomaJkotas valami a tapaBztalat- 
1*1 %getlenebb functio, mint a sziniolas. Mert ha igaz, bogy a 
a conceptidk alapja a raozgo pont es nem a mozdulat- 
Tonal, akkor az is bizonyos. bogy bonn&k nom t^rbeli t&r- 
.,. direct aikotott elvonAsokat kell litnank. TetelUnk e pontra 

"^i a kOvetkezo : a gejjmetriai idom a tiirgyak i6rbeli kOrvo- 
"^wnak dynamikui) reprodnctioja altal keletlEezik azon idealis 
wiffl, melyben k^pzeletOnk a tdrgyakat viaazavarazaolja. 

Hogy ecomplikilt folyamatot elemeire bonthasauk, tartauk 
"i^nkit egyelfire a pBychogenetikuB aorrendhez ea iparkodjunk 




J VIS2OKYL«0O89AaA. 



I 



incgallapitani azon mozzanatokat. melyek ebbfil a SKcmpontbul a 
goonietriai fogalomulkotAsn&l fdl me rill nek. 

Az Djabb 16lektaD azaltal, Log; laUtei es tapintdai 6i'ze- 
teinkben ^vohimitaBt" ^estensitaat" mutat ki,' megazlintettc ac.a 
hossKadalmas es meddfi vitakat, melyek az ligynevezett nativi»- 
IDU8 ^B empirismus kfizOtt foJytak, mert kete^gen fClfil helyeztc, 
bogy a terbelis^g nem valami. 6rzeteinkb61 killdnbSzti mozzanat, 
mely azokhoz hozzajArui, vagy pedig utolag egtsz valiSJaban meg- 
Mzerkeaztetik, bauem maginak az erzetnek inhaeront) tulajdonsaga 
^P ^gy, mint nnnak miniia^ge vagy UiiiUBa. 

Teb&t bizonyoB, hngy a terbelisiigiiek 6s igy a t^razem- 
i61etnek a fillmerttJeaa es kifejlfidtae adott targyak terbpli apper- 
cepti6jdhoz van kStve a igy az apperceptiot a geometriai foga- 
tomalkotaa l^nyegea. sine qua doii fiflt6tel6tiek kell elfogadnunk. 
Ez volna az elaS niozzanat. A mAsodik momentumot abban lAl- 
juk. bogy az appereipialt targyak terbeli alakjM elvonaa altal 
kiemdjUk, mikiizben ketsegkivU]. nagy szerepet jatszik az arnyek, 
a melyct a targyak vetnek, caak azatAn kczdSdik a tnlajdon- 
k^penj geometriai TogaloniHlkotAa, mely nek magva, mint mir 
Jeleztfik, az ily elvont forma dynamikiis reprodnctiuja a& 
idealis terbeii. Az elaB ket mozzanat fejtegetfiae nem tartozilc^ 
drtekez^Hilnk keretebe, de a barniadikkal lUzeteaebben kell fog — 
lalkoznunk, 

Ldttuk, bogy a geometriai iamercs az Altai jjj letre, hog^ 
elm^nk ama jelzutt dynamikus functi6ja, a mozgo pont segelye — 
vel a terbeli lUapidomokat tnegvonja. E rauvclet Altai tudatbs^ 
emeljiik amaz .idealia" t^r aajAtaAgait, vagyis azon k6pzeIetJ 
ter hatArozradnyait. melyben az idomokat megvonjuk. BArnii is 
legyen ez idealia ter eredete, bizonyos, bogy tulajdonaagaiban 
BgybevAg R roalia, adott terbeli viszonyokkal, mert ellenkezo 
eaetben a geometriai szerkeaztea aohaaem lebetne az adott ter- 
beli viezonyok megismeresenek eszkOze, a m^rtan a AltalAban 
veve a mathematika nem volna a tapasztalatra alkalmazhatfi, 
tebAt a valoaAgot ily m6doD aohasem anticipAlhatndk. Jogoaan 



' V, ii. James Ward .Psychology" ozimQ tanulfflin^At az Ency- 
clopaddia BritanmAban ea A. Fouillee, Paychologie dea idees forces 
Psria 1893, n. k. 33. 1. Bergaon, Matiere et memou^ 2-ed. Paris 190U. 
242. 1. KCilpe Gnindriaa dea Psychologie. Lelpeig, 1893. 31 1. 




■iBdjut tcliat. hogy nomcHiik an itieuVta. lianem n i-ealis ler 
•ijitapul is « ^eomccrU altal kulatjuk ki. lUutlu istnerJQk meg 
nfbibbiban lehels^es viszongokat a/.nn let^e^yiixerUbb elemek 
■niheajiie iltal. uelj'ekot <■ t'zelbo] iiie^nlkntttink. 

A merUni olcmek niegnlkiitisKtiak ninpja teli&t a niozgo 
poit A pfldl mnga nt-ni egy6b, mint a tcrbcli lialad^ kiiodula- 
t^tk a rOgzit4«f : ax lit, mclj-ot a kcrdesee dynamikua fuiii-tio 
mi atfi aiatt ieax meg, A vooti], a sik, a kdb s ezuk knlOn- 
Mi« alalLJni 6s conbiiiatidi szempoiitunkbiil nem egyebek, mint 
1 Uriwli halad^ kUliJiibciEfi lehetii n,TOmai lis uxek Iclieti) sya- 
llt*i>ei A .lebet<>' btzii egy igea tbuloa igaxsigra liivja ful tigyel- 
Dfaiket A inoEgu [loiit ugyanis Lai Hdaealian kiitre van a l6r 
HtoDyiM sajauagailiox, nrm tisapongbat fiilteUeiiDl szabadon. 
tottt anitak liatirozminyaiboE k^nytolen alkftltnazkodni, E bnti- 
nwBuyok a dimensiok, a meiyek a pont motg^siitak lehetB 
liBiteyait megkctik is mabilyoitik. I'gyanei kepexi a gconie- 
Oiil drdaciid tDlajdonk^peni iiiag\'At, axl, a mi arra ki'uyazeriti 
nHntrleiaoket, bogy adva leven ;i Lerbrn bizonyos buturoxmn- 
i)oi, aiokb'il kifoljt'ilftg csak egy bizouyosmegbatBrozotI k(ivet- 
^euel^rc juthalunli. Ebbiil a szempoiilbul jof^gnl mondbatjuk. 
Ii"g' a gromrtriai siHksegkipisig gyokere a Ih- lnUdro^mdnyai 
limaaai v^ges volta. A geumetriai axinmilkiiak lulajdoiikdpcii nsak 
t iMimNisloil kelleiie kirujeznic^k, mert valiisaggal exek k^pnik 
tlndvD egyjili tiul alupjait. Azok a delintti6k rts t^telek. molypk^t 
UrUai uJamuknak ncveznck, mar kArotkoKinenyei az alapul 
■W Ur dimcnsioinak b csak didakiikai szcmponlbdl eorolliatiSk 
• tatbgazsigok kOz^. 

A t;«ometriaJ problem 4k cso|><>rtosiIi«a igen ^rdekeseii 

<%itia ni^fi eim^itk dyiiaiiitkus fudi-tii'ijaiiak killiinbifzit jUkid- 

^■wiit, Erre vonntknzijlag mi i-aiik egy nioxKanatut akarunk 

(nndiii: » |iliiiamntnn i& a stcrromptrin elvalaaal, Az abstrai^- 

^ t\mtiH rzl ngy iiiHgyanlsza. Iioey cimenk k^pes arra, bogy 

u dflbbibra ellekiiitve a barmadik dimcnsi^tol csupAn a k^l 

*^ TT'^r ii-kiuletbe. AMHpoiiluaknit ni&ak^pen loagyarizzuk 

sKeriniUiik a plaiiimHnilbBn nem tekintQnk el a 

:.'^-ii»ii'il'''l, mi^rt az cgyallaUn nines jelcn. Az idealis 

1." fmk nz foglaltalik. a mil cimvnk bel6jp rajzolt, 

— " kboD rsak ket dlmonsio van a kepzeled szemlalul- 

Wb. E ktirillni^iiy miltatja tcgl^nyegest^bben a geomctrial at«l 



S VlG/ONTLlDOasAoA. 



l^lel valddi term^szet^t. hog>- t, i. a£ idomok megteremtesi? a 
k^pzeleti tcrben nem photographdlus. hanem rajzohis a ig; csak 
uzt ndjuk altala vissza. a mire adoti probleminAl HzUkse^nk van. 
A iilniiimetridban nem azert van csak k4t dinienHio. mcrt a har- 
mkdiktiJl til tekintetc link, de mert csak kettSt rajzoltunk meg. Csuk 
o kOrUlmeny lekintetbev&te level erltetJUk, hogy mik^p opedilhat 
eltn^ak vaBtagsAgnelkDU sikokkal es vonalakkaJ, vag^- kiterjedes 
nAlklUi ponlokkal. Ez lehets^ges, ttieil a geometriai szeml^tel- 
ben nem a raji. de maga az azt megteremta dynamikos func- 
tii^bftn rejiii szAndek a flidolog es adja meg a gpometriai szem- 
l^lctbon ftll^pQia grometriai fogalom tartalmat. 

Ha a geometriai azeml^let es fogalom akkeat keletkeznek. 
Iiugy H realis t&r^yak kOrvonitlait puszton atemelJUk az idealia 
U^rlm, a «' a format vennSk a geometriai ezeml^lel en fogalom 
ntapjAiil — akkor a.T. emiitett tOnem^nyt nem tudnok tnegfcjteni. 
inert liiez elvoniU Altai sohasem szUntcthetjUk meg a harmadik 
dimunsiit. csak a vegteienig eBiikkenlhetjUk. A sensualismus 
Itthit nem ertheti meg a geometriat, banem csak azon illaapont^ 
roely a t^rbeli largj'ak kOrvonalainak elvoniUa ea a tulaJdonkepM- 
gpometriai szcmlelet ea fogalom kllze itp azon dynamikos func — 
ti<it iktatja. a mely mint Inttuk a kepzeleli t^rben a geometria'5 
idomokat megrajzolja. Innen van, hogy a mertani alakulatbain 
csak az van, a mit elmSnk dynamikus fiinctioja ki)zben belej< 
helyez, a melyet valamely problema szempontja megkivan. 

Dr. Pauter Akos. 





.4 LEGCJABBKORI ETHIKAl ELMELKTEK KHITIKAi 
ISMERTKTftSE. 



Zeller heijeaen muttittu ki. ho^y legt'ontoeabb erkiJlcsi 
'"plmainkra n^zve, legkomoly.ibb ethikai k^rdeseinkre ceak a mi 
'ijites specifikus emberi Unyegilnk, szellemitnk adhat nekUnk fel- 
fiUgOBitiflt. ha mi azt erett iBZHzel. j6Kaiion vizagiljnk ^s pedig 
^P^n az ^tal, a miben emberi. Huellemi mivoltunk az Allat ter- 
m^et^tSI kUI<tnbi)7.ik : as ki nekUnk tanitiBt egy^ni ia t&raas 
cIttUnkre nezve, Az tanit meg aira : mi a jo s mi az erkSl- 
•^"ileg aiUksftgeB ? mi a kfltelesBog ? raely cselekv6ny a meg n 
•"igedhetfi. a kdrhozIatand6 ? fis bar ax emberek erkoicsi felfo- 
H^". caelekvismodja a teved^aek es a tudatlanB&g folytin 
iwoDylagoB ea viltoz6kony : de az mindeiikor lehel tiBZt&bbi 
^ tielyesebbe. Hagaeabbra emclkedbetik es emelkedik 6b vali- 
°m igaizd. iga^ivi is lehct. Mert vannak megingathatlan erkSlcai 
'^!U&ig()l{ epen Qgy, mint cgyBzer r mindeiikorra megallapitott 
"'^ingathatlan : logikai, mathematikai es termeszettadominyi 
'«"el8lek. 

A reallBtikuB erkiifcKtani irok ujabb alakban lijra hangoz- 
m^k az eudaimonismuit ia fennen dica^rik azt, a mit Kant 
™I hatirozottan elltelt volt. Ezek eildaimoniamiisa, — melyet itt- 
'" *gjeB theoiogUBok is v6delraeztek — elvileg voltak^pen nem 
^. mint egoismus ; a mennyiben minden caelekveanek forraait az 
JffM egyedek, iodividuumok, jol felfogott, j61 magyarazolt trde- 
^ vigz vtsBza, a azt abbaD li^a. Hert az egyea egyed. ki a 
'''Mdalomma] dsazeforrott. nagy bOluaeii el<!mozditja a m^aok 



I 



jHvit aziirt. lio^y hx AlUl a magu javdt ann^ bizioaubbait ( 
lirsae. Be u hirliedl „Li;1>eii, iind lebeo lasatn" jeUiuiuuk IiOIi'm 
incgforilit'ittja, t I. ^Leb<^^n lasai-n, urn zu li-bi-n !" (Mini ama 
tlieologusok tiinitjak a lecndii p&pokat : .Minilont mi?gteg;ptek, 
hoffy liiveitpk j616t6t eltfmozditsAtok : mert. ha aeok j6l*tr» 
omelkednek. nektek iajiil les! dolgotok!") Ei aKon moral, melytdl 
Eucken jo^al k^rdi : micBoda iinrplAldn/.^ rejiik az nlyan 
mdsokirt vaXd filradoEAHbau, iiiiiuk&ban. a uidyonk ^'^i^x^lja 
nii'.^B I'aak a sajdl fnUkeink biztositdsa ? hi mil nyer nx &lLil 
Hx tTkOlcsi fejIOd^s, lia arrn tgyokeKllnk, htt^y el6|; iikosak 
legytlnk .- fel&ldozni kHzve&en elQnywnkrt, kOzvetve clrirandft 
(^I6ny0k6rt ? A jd Diclot biztosil^a ez s dimii erkitlcsi pselokodel. 

A Afdonismus. niely as 6-korJ fiDOin. sxellemi opikureiBmas 
magaalatira V\\kn ctnelkedni ^a mindenben a savartalan. ac 
irtalinatian ^'Ivezetet. az ^rxeki ^yODyOrl (<» a ezellemi flrilmoket 
kiviiija •>lfrnt &s az emberi viazonyok. a klitOnf^le k»rtUm«nyek 
kflKiitt is, mindenkorni btztoeiUni es I'/pii azempoiitb<ll hlrrit 
bizonyoa Btoikua Dytigalumra, fi^llllDmclkuilott goadolkuzAdra ki- 
vinja ssoktattii. s a .nil admirari" jelazaviLt lian);oztatjA : bir 
tat^adbatatlanul kepsellietti ily magaa feirogis ii ISkclftrs emherfknH, 
esem fltil tevesztj ax emberi ^letviszonyokat. de lei^flik^pen ax 
UDiberi gyarkisAgot 6a a ki nviii elegit«tt vigy kitiJAval mi. 
rllonkozti vtglelekbe : n duna AlvhajtiAszAsba, cyiiisiiiuttba, va^r 
a vilAggyiilJIIfi Unniagival valii nK-gliasrinlAaba item ritkiln nnjiyil. 
kouigba kcrgcti ax emliert. 

Magasabban All mir uredot^n^l fogva exok moraljinU m 
ettdainioniauaHniik Bgy barmadik alaJijs : a scoroaabb ertvlemben 
vett utiiilaruviua vogy sofial-eUdaimoHismttit, mely AngoIorazAK* 
ban m&r rAgi'iU IiiinDa. d(> utt'ibbi Idilbeii Euriipa continensAii i» 
nagyon elti-rji'drtt. && hkr igaxal adunk lit SchulU-atk. hogy *z 
atUitarismusi IrgkOvrtkuzctfHubbeti t'ujtoltc ki : Beiitlinni (Paulaeg) 
t» bar itt az nupiiikus Ethika miH hivcirttl igy : v. Giti/rki 
(ie$:t| ^8 CarHfri-r6\ <lt^Hl| is mcgenil^kcxUiik. cl kcU isinvr- 
nlliik. bo^'y s aot-iHl(^QiIaimoiilHtnu»l Uerbtrt Spemrr (Tliataauhen 
dcr Elluk, CborsfUI v. VvUor 1S79,) biolo^^ikua. (i^k-ilsroorettani 
Tiaat^illi'jd^ok alapjin valobaii flgyel«'mrp tii^lli'i nk'ikka) Ifijftke* 
t«tt Igaxolni ui iriMyebben mcgokolnl, indokoliii F.i in a cjeJvk* 
vb« bntuiban k£iv«tkt4fiit^tiyeibfti Ka ert^m^nynibi^n k9rtta at 
erkdlirsia^ m^rt^k^l, do »lfin^ kijeluntf, bugy a i-si^li'kT^n I 



kSv«tkeziiieuyeit ea eredni^iiyeit az egesz Idrsadalom s^empont- 
jAbil, termeszetesen a (rselekv^ egyeniseg enjinek beleaz^niiUsi- 
nl, m^rle^pli. be<:atili fel. Erkolceileg jo tehat azerinte az oly&n 
osdekedet. a me!y vagy si jeleiiben, vngy a jflv6ben, vagy Alta- 
libati a cselekvJinek. vagy embertArsainak fijdaliiiit enyhiti, 
kevesbiti : flrQinet fokozza : j<)l6t6t, bnldogadgat gyarapitja, biz- 
loaitja az Altai, hogy az itnfentartaHt, a J6v5 nejnzedek Bzeren- 
caea felneveked^s^l 6s Altaliban a tArsadalmi J6l6tBt elOmoztlhja. 
De ezen alapelv sem elegendS arra, bney az erkAlcetan 
vezprelve lehessen, bAr neve szerint a kOzJo elitmozditAedt han- 
goztatja es a jolet alaprlveiil tekinthel^. Mert v^gre is, ha a 
eulekedet batAsa batArozza meg a ceelekveB erkUlcHi Jelleg^t, 
ha az el^rt eredmeny matatja azt, liogy a cselekedet erkolceSs 
rnlt'e vagy sem ? 6b nem az erzUlet, a Idkiilel hataroz a felett: 
ikkor az erkOlcBiaeg a maga lenyegoben aerletik meg 6a a ese- 
lekrea termeBzetesse ps nem erk0lcBiv6 vAltozik. Abban. bogy a 
nugauk JavAval cgyeiiloen rontoaoak mondjuk a maaok javat, 
aiacs biztoaitek adva az i)iiz6B ellen, ^s ha minden L-aelekedet 
el6tt, eldbb annak kiSvetkezm^nyeit, annak — sokBzor caak 6v- 
tiK«dek multan, vagy taldn kesJibb ia bealld — sokszor csak 
t^tflmeihetS batasat kellone meg\izegalnunk, fontolc'ira vennllnk, 
L>ogy azt meghatArozhaaBuk, bogy az J6 ea v6gbez vibeto-e? 
itkkor Bsamlalan esetben nem tudnok : mit tegyilnk ? es t^tlenek 
maradnAnk. Az ezen alupelvben rejld bamanua intentiot. ember- 
t*Ariti t0rekv6st, valamint az ilyen embersegee goiidolkozAam6dot 
«taUban is, az erkfllcstannak nemcaak m^ltAnyoInia — de — 
°»4b alakbao ertekesitenie ia kel! ea Spenrert meg kell dieaer- 
"ttxlc, itngy annak nyiltan. bAtran, batAi'ozoltan hangot adott. 

A Kant-fele erkolcBtaimal baBonlo a talan meg eleaebb 
^ltnt6tben all az az Aramlnt, a moly ugyan nem lij az erkQlua- 
'^Q ler^n, biszen megtalAljuk axt az o-daasikus korban epen 
"Sy. mint a kdzdpkorban 63 nemi m6dositAssal a mohamedAnok- 
!■*! ^ a Bzigorii praedeatinatiot bivti keraaztyeneknel napjainkban 
"_. de a roely ma kUICnOaen erOsae, hogy ne mondjuk, kOvete- 
"i** lett H nevezfteseii a buntlgyi djarasoknAl I6p fel — s ez 
" ^iinninislikus. A Kant-f61o moral azellem^ben SchiUer bUsz- 
keii luingoztatta : ,Az ember szabud. m6g ha lAnczokhan azUlet- 
"'' is*. manapsAg sokan, igeti aokan azt motidjAk, majd valamely 
W'weszeti rendazeire hivatkozva. majd a termiazettudoraAnyra 




i 



iitntva, majd az erkOlcB-Atatiatikabo), majd mAs alapoa kCrelkeE- 
tetvi- : nem. az emher nem szabad; — ellenkezSleg eg^az Ifenye- 
bnn, minden akaraa^val es cselekv^sevel mtgiSrheietlen szUkseg- 
szer&siglol fUgg, az uralkodik felette, mint valamel.v UtDm. 6 
Snmagibol. Sncselekvdleg aemmire sem hatirozhatja el ma^t. 
neki nines szabad akarata, o csak ezenvedJilegeB alany, a ki 
felfil ez, vagy amaz caak ugy illithaW, mondhato, hogy 6 arm 
determin&lva. elOro kijelOlve volt es pedig kivOIBtte fekvtf okok- 
b6l. E mellett u csak passiv azenved^leges szei-epet Jatezott eg 
active egy&IUldban be nem folyt, be nem folyhatott. 6 erre, 
vagy arra kijelJtltetett : az '6 nem altala teremtett, nem ittala min5- 
sitett, meghatArozntt telkenek f>dgya\ <:% indite okai, agydnak ilyen 
ragy olyan alkotdsa. BzUlet^aen^l fogva itOritkdlt termeszetenek 
kenyszerjtd hstaaa (.tradus animae, tradui peeeati' TertuH.), 
vagy kOrnyezet^nek. n e veil et«se nek. tirsadalmi viszonyainak be- 
fnlyiaa, vagy mindezeknek egylltthatAsa altal ! Ezeknek kSvet- 
kezt6ben az ii caelekvese az egyes adott eaetekbea oly elOre 
IAtbat6. oly annyira elSre megliatarozott vott, determiniUt volt, 
mint az ,ha egy kBvet kiejtUnk a kezilnkb5]. hogy az lefele fog 
eani I" (E. v. Hartm.) 

Ezen n6zet alapjan TejliidfStt ki, liogy i^sak a legborzasz- 
ttibbat, legazombeazfikSbbet 6a leghirhedtebbef emiitsUk C Lotn- 
broso elmSleto a ,azHletett gonosztevOrOr . a kinek mar a klllBfl 
Kaia-jelen, biy.onyos, meghat&rozott, azab&lyeilenes koponya ea 
arczalakulaton f^lreismerhetetlenttl ki van fejezve a jav-itfaatatlati 
gazember jelienie, a gonosztevfl iamertetS jegye. 

Ez vaJoban rettenetes tan, a mi term^szetes es erkOlcsi 
^rz^ftakre n^zve oly rettenetes, mint volt egykor ama hittani 
taul^l. dogma, mely azt tanitotta, hogy az emberiaeg egy r^sze 
fflUUaiill a k&rhozatm van eleve eirendelve, praedestinilva. 
KrkOlcBi szellemUnk. j6zan eszQnk tiltakozik az ilyenek ellen 68 
LombroHO-^kt^il azt kerdezi : nem t^vesztett^k-e dsaze ezt a kdt 
fogalmat : praodestinatio ka praedispositio, eleve elrendeleee-e ? vagy 
esak elSrthijeloUs ? Mert ha csak elJlrekijeltllearfil van azo. ann&l 
mSg megvan az a lehetfiaeg, hogy az el5rekijel0lt a maga gonoaz 
hajlamait, indulatait elnyomhatja ks megfelelQ erkdleai nei'el^a 
dtjin — rei erkOlcBileg kedvezQen hati^ kflrben, kflrnyezetben — 
Bzerencs^sen, erkiSlcsUeg helyea inlnyban is fejlJidhetik. tgy p. o. 
a legbecslilBt«9Bbb omberek egyike, PetOfi. oly pomp:iBan tudta a 



misok kezeiras&l utinuKni. mintba csak vAlIobamiBibiniik U-tl 
volna praedisponalva 6b iamerUnk egy igcn kSver emberl, a ki 
olj BesKtcienlll tuJ jirni es oly ^szrevehetetlenill tud minden 
bexdrt I&katot. ajtiit kiDjitni. miutha ceak betSronck lett voinu 
praediapondlva. podig taJpi); der^k, becsElleteB ember atb. 

Egj-ibirant meg keU jegyezuLiiik, bogy igen sokan a deter- 
miniatAk kfizlU oem vonjidc le elmeletQk v^gkOvetkezteUeett, 
utoIsA conaeqiientiiit ea bogy kiiztiik ib vannak t3bb^ €a kev6Bbb6 
szigoruak. epen ngy. mint azuk kozfltt. a kik az akaral azabsd- 
aagat v^dik. vitatjAk. 

t^s itt az erkeicstan egyik legfontoBiibb kerdesebez Jutol- 
tuok. Jjon kerd^ : vajjon rau-e valdban azahadakarat ? vagy 
nint'S? — a legDehezebb kerdesek egyike, mely a gondolkozti 
lelkeket mix reg^ta foglalkoztatja. Eraamiis ,de libero arbitrio' 
czimii miive i^ta (ln24) uagyon sok bfilcseszeti, erkOluatani ^a 
bantetojogi munkaban foglalkoztak mir a tudoBok ezen k^rdea- 
sel es ezen kerdeBt djra eg lijra kell m^gvizagalni, lij tapasz- 
taJatok alapj&n, dj azempontokbdl megvilagitani. 

A Bzabadsag eredeti, positiv ^rtelemben axon k^peaa^get 
jelenti. magit bels5 indokok. s<^dt indokaink alapj^i elhat&roK- 
batni. t5bb az iintiidatban agyidejttleg adott indok kdziW vilaszt- 
batni, vagyia altaliban valami Onmagunk dltal megbat^ozottat 
akami. A tizabada&g poaitiv ertclembea iltalaban az akardsnak 
liltalAnuB, sajitoa Jelteme. CBak azt akarhatjuk, a mi dnelmllnk, 
vag>- kepzeletOnk otjin cSiitudELtunkba jtitt 6k a mi azon hecs 
dltal, tuelyet neki lolajdonitiink, indib) okankki lett. bogy aka- 
ratunkat megbatirozzuk, magunkat eUiat^rozzuk. A azabadsag 
poeitiv fugajma t«>hit belaO inditij okok alapjin vaJ6 akaraat 
jelenl ea Rem jelent ok nelkilli (alaptalan) akaraat. A azabad- 
saga M»6 indito okok Bzerint valo 5nelha(Aroz&B k6peBB6ge. Ez 
egy olyan I^uyt elofeltetelez. a Diely ^nmag^rt van 6b sajdt 
ileterdekkd bir. melybez k^peet az ^rzelemben es kepzeletben 
e^idejiileg ii6ki kioiUkozd. eldtilnd indiK) okok viazotiytagoB 
6rt«ket, becaet mugfoDtolhatja es megallapithatja es ehliez kfipest 
citelekedhetik. A tapaaztalds szerint — mint azt Lotze H. 6b 
otioa Soninief H, elYituzbatlanul bebizonyitotta — nz emberi 
azabadsigot az erkiilcsi feleldsseg e^rzeti- Jellemzi a inditu okava 
lesz azon magasabb beca. melyet mi az (inelhat^rozas mozzana- 
taban ax akartnak tulajdonituiik. HelycB erkQlcsi ert6k becBl^are 




A LBOCjAOeKORI BTHIKAI ELHeLBTII KUTIKAl 

Villi tehkt BzQksegUnk, ho^ akuratunk helyes, mondjuk erkolosi 
akaiflt It^gj'en. Ha enak mi dSntUnk, ezen ^rtekbecsl^e alapjan, 
akkor teljesen a. mi tenyilnk a cselebedet. mert akaratnnkat mis 
iiem befolyaaolta, csab u mi indo/caiuk. nkiiratunk tebat szabad 
v(j|t s UttUnkert felelosek vugyunk. 

Azok kOzOtt, a kik tagadjak, hogy van akarat-szabadaag, 
gzabfld aknrat, 6pen ligy vaniiak koiuoly, erkOlcsileg goiidolkoz6 
tudusok. Hiapos tudomanyu Bzakeniberek, mint azok kSzStt. a 
kik azi allitj&k, hogy van a azert nagy hiba VLtlna, ha akar az 
egyik, akir a miaik nezet hivei ellenfeleiket kicainydnek, bir- 
mikep ie leszoln&k, vagy elhirtelenkedve elit^lnek. Mindket n^zel 
Liveinek az a szigord kOteluBsegiJk. hogy elfogulatlanul. alnposan 
vizBgiljak meg a kerdeet. Mert igy azutan nem fordulbat e16 
olyan eset. hogy valaki azt hiazi. liogy a determini^muBt mir 
legyfizte. ha Taiogi». hogy azt erkUkstelen indito okok vezerlik : 
de olyan eset Bom, bogy valaki azzal vedelmezne a determiuiB- 
nutBt. ho^y az a kerdeat kJinnyun m(^goldbat6vi teazi, mert ag> 
tiinteti fel a tizabad akaratot, mint az akardnak SnelbatirozasiAl 
a teljcB indiffercntiabol, a teljeaen kSzOnyOa illapotbol vale 
ilnkentes, illetve onkenyeB kil^pes^t: mint olyan oakenyt, 
tiemmifelo indito okkat b dltalibao okkal ea korlattal nem tiirttdik 
mely hattirt iiem ismer; mint olyan kepeaseget es Iehet»egel 
mely azt l«heti. a mit fUggettenUl mindentol akar ; a mi I 
epen tptszik. Igy nem lehet mi^goldani ezen t'ontoa kerd^dt ! 

Manapaag ui^ az akarat szabads&ganuk v^dclmezoi, tuS 
minyoB vedelmezfii k^zOtt eg)' ainct). a ki az akarat azabadi 
gArol ilyen betkiiznapi. mondjuk gyermekett felfogaaanl birnaT 
a ki el nem ismerne. hogy bizony vannak a szabad Hkarat| 
mtlkodeai k<)renek majd ezUkebb, majd tagasabb halarai ea f 
a Hzabad akarat fogalmat a lelki 6let v&ltozhatlan ea meg I 
BzegbeHi tSrv^nyeivel flaszeegyeztetni ne tiirekedn^k. 

Legazebben 6rtekezett a azabad akarat kerdeaerfil 
f^ommer Amtsricbter in Blaukenburg am Harz : ,rebeil 
Wesen uiid die Bedcutung der menschlicben Freibcit undT 
moderne Wideraacber" uzimii m(iv6ben (Berlin 1882.). ma 
midJin feliUitotta tudomanyoa alapoasaggal a azabad F 
fogalm&t, bebizonyitja azt, bogy a f'etddssegeriett mindef 
hat&roziai mozzunatban minden embernel termiszetszerile^ 
koiik: azutan megczAfolja a^on ellenvetest. hogj' 



akaritt megiliinti a (rautfiilitas tOrveny^t ; licljeubiti Kanl fogalmit 

a azabad akaratrtil , bebizonjHtja, hogy a szabsd akiirat fopalnia 

tiem ellenkezik a vilagreiid fngalmAval ; turthatatlannak tllnteti 

fd a matprialismuB vilif^nizetet en «2en kerdesre vonatkozo fel- 

fogisat ; tartbatatlnnaak a Schopenhiiiier-(e\e elm^letet. mel}' 

azerint az akarat volna a ,Ding an aich' leuyege is niinden 

raloban letezJ(nek ktitfeje, I'omlBa: („Der Wille das Weuen dea 

Dingea an sii'h. der Quell und I'rsprung alles Wirklioben-); es 

vegfll kimutatja, bogy az Ed. r. Hartmann-fele szabadaag nem 

uzun orkilk'Bi a^abadaig. a meiyet a kiizreflm dlettapasztalas iamer. 

tiem BKabad azonban elfelednllnk 8obaBein, hogy a azabad 

akarat kerdese nem cHiip^n einieleti akademikna k&rdes, mert 

iiniiak iiagynn fontos gyakorlati, egyeni ea l&rBndalmi jelent^- 

a&ge van, Ezt vifagnaan bizonyitja a kriminalisidk, a bHntetojog 

indi^sainak azon vitija. mely a kiirlll forog, hogyan iis mire kell fel- 

cpitenl a bnnteto Jogut ? milyen Icgyen anuak alakja V es fSleg : mi 

I^gyeoannakazalapJa?inertbizony t'zon vitinak I6nyege ^ miitato 

nomine — rOviden kifejezve nem m&s, mini ; van~e szabad akarat 

vagy nincii? &s mi, bAr fentartjuk Idealismusunkat, megengedhetti- 

nek tar^'nk, bogy a kriminalistak az lij-kort positiviemuB tanusagait, 

ccxedmenyeit mind abban, a mi 6retl mogfontol&B ut.-ui ; a bUntSs- 

sel vM helyes bAnismdd, kiilonSBen a fiatal biiotiBOkkel szemben 

val4 eljaria ^b a lAraadalomnak a biinOaliktSI, a gazemberektSI 

'vtHi megdviea ez£IJAbi)l Rzitlszerlinek, jonak. kereaztUlvihetSnek 

^B igazBagoanak lalBzik. elfogadjak, alkalmaKzik : m^gis figyel- 

'*><ne^lik liket : gondoljak meg szizazor ea ezerazer a dolgot, 

•"ielilH 32 eddig gyakorlatban. fin'enjben allott bUntetfJjog talajAt, 

«lTi alapjjlt, meiy azeriut mindenkor felteteleztetett bizonyoB es 

'■kbircsak viszonylagoe akaratszabadBdg ee ennek alapjin a be- 

HtiniitliaUsAg a igy a btinciBa^g, a vetkeaa^g, — - fetadjAk. Hert 

'*^ elOfell«telez^a iieikQl mig a legnagyobb Idng^sz, genie, aem 

W kepea a felelossig alapelvet elfogadbal6lag megallapitani, 

"'^hjttArozni i pedig a feleli'latieg alapelvet tenn kell tartnnia, 

""^ uuian a bUnteteanek \a valoban erkillcBi ea nem i;aupan 

iBlaa, rendori jelenMiseget. ^irteket tulajdonitbaeson. — Szabad 

■lural n^lkUi nines felelSas^g : felelBaa^g n^lkfll nines bUn ; btin 

"ilkni nines es nem ia lehet bilntet^s. Annyi a mennyi azabad- 

•^Uit az emberben a bllntetojog vediije mindenkor kenylelen 

UUtdexni. 



KisBleges alapOD. 

Megemlitjnk itt tegel<)azOr is a bstcseszeti, philosophiai pes- 
simismusl. Ez ugyao — mint egyeneg ellent^te a. Hegel-f61e 
optimiamuSD&k — miir a XIX. szazad elso felebea l^pett fel 
alftpitoja Schopenhauer iraUiban, de megiB caak a XIX. szazad 
m&aodik fel^ben avert jelentoee^et es elterjedest : Eduard con 
Sartmann iltal pedig a mi napjainkban nemcsak ilalakittatott. 
de raeg is gyenffittetetl. Meuemlitjiik pedig azert, mert nagy bnz- 
galommal Toglslkozott erkf^lcHtani kerdesekkel. 

A peaBimiemus ugy. a mint az Scbopenbauernei fellep. 
alapjaban veve azon nezeten aiapszik, hog; ezen vilag a mi^a 
16telet. exiatenti^it. az ileihez void vak, erteleoi nelkOli akarat- 
nak kiiazitni es az^rt ertelemneiklUi es oly roasz, hogy jobb 
volna. ha nem volna. EbbSl folyolag az egettz emberi ^let lenye- 
geben tulajdonkepen caak azenvedea, caapa nyomonisag ea uzert 
8chopenhaner caak egy {alapjdbaii veve erkoluBileg becaea) maga- 
tarUst, erzUlelet iamur : a riszvitet miiiden ezen boldogtalaiiB&gra- 
kArlioztatott elolenynyel azemben. De ezt ie caak addig, a mifjC 
az ember az 61ni-akar^ t^vex ^UaflponCjiin All, a mjg az elethex: 
valil akaratot mutatja, bizonyitja ! Ha pedig m^r od&ig emelkedelt _ 
hogy bel&tj» a let seromia voltat es nyomorit, akkor rei n^zve kate - 
lezSv^ lesz a reazvet tielyett Azonmegtagadds mogaaabb erkSlcsi ala|>- 
elve, 02 elelhez void akaratnak, az eletkedi-nek kiSUse, a teljes 
kStSny6ssig mivilm dologgal szeinhen. egeazen odiig. hogy a 
buddba azentnek 61et£t, aakei^iaet kQveti, a ki a teljee nirv&n&m 
tCrekazik. egy e fSldiletbSI val6 teljes kil6peere, <!nklvflletre. 
mely ilt az egy valiivai. a Buddhaval egyesiti. a kinek Iegkdr61>e 
— akkor mintegy belel^p. 

Hartniann ezzel azemben elveti mind a reazvet, mind pedi^ 
az Onmegtsgadaa nlapclvet, a(>t ellenkeziSleg azUnet-. tekintet- e« 
r^BKvetn^lkilli lialadist kivan a miivelSd^a ter^n. de magatol M- 
hetJinek talalja. hogy az caak az egykoron be&Uand<i egyekmes 
akarat' ea letniegtagadaanak eszkSze lehet. 

Ezeknel tehit a megtagadAs, az Onniegtagadaa, a l^t- es 
^lel iMegflemmiaiteHB. az egyiknel aaoak egyeni, individualia, alak- 
jiban. a niisiknAl univeraalia, egyetemea alakjiban. az erkOlcstan 



^m^bbb L-Kelja ! ^8 ezeii ^rtelem ee vigaaz n^lkiili ere<tni6ny 
kiUiisba helye/^sevel igyefce/nek ni^gis arro! biztositani a vila- 
fiftX. bogy a pessimiHiniis egyik fOf^oazlopa. tiinaeza, xOt leg- 
melyebb. leghatAsuaabb forrisa az erkOIeaiB^gnek ! Mindenki belat- 
batja : mit 6r az ilven biztosit&a? ! 

Enn^l aokkal messzobbre hato es jeientCaegteljeeebb be- 
Tolyaet g:yakorolt az erkOlcstanra an egyidGben igen nepszeril — 
dartriniamua. 

Akadtak. a kik niegkis^rlettek a darwinismust tenni a^ 
erkdleatan H a tJirBudalmi tan. a tarBadalmi tiidomany alupjAva. 
mivelhogy ■ — dgymonil — cz a^on tan. melj arra oktal, Logy 
a letert vald klizdeloinbeu mik^pen kell a legalkalmaaabbat, a 
legarravalAbbat kivAlaBzlani es alkalniazni. De itt azt tapaszlaljuk, 
hngy ugyanazoD egy alapelvbiil nagyon kUlfinbOnJJ, egymAsBai 
ettent^s kSvetkeztet^sek vonhat^k, Devezeteeeti a t&rsadaliui — 
eikSlcBtan ^s a politika. az Atlanitndoiniuyok szempontjAbol. 
Mindenesetre igen kUlOnSs dolog, bogy egy a ugyanazon forrAsbol 
klll5nf6Ie viz folyjfek, egy s ugyanazon alapelvbCl ttfbb es pedig 
«!l6nt6te8 kovetkeztetesl leliet vonni. Mir pedig Ferri azt allitja. 
bogj a darwinismas nemcsak bogy tnegegyezik a aocialismuasai, 
liuitm annak egyik aJapveto tudomAnya is. .Spencer ^ppen ollen- 
li«B tivBadalmi elm^Ietnek teazi tAnianzavi. Hdckel caak is aristo- 
^tikui jelentSs^get tulajdonit a darwinismusnak ee azt mondja, 
(■ogy inoak sohaaein lebel a politika teren a demokratia a mhg 
■ntsbbe a Bocialismna szempontjAboJ hasznat venni, — alit 
fttjfw egyenesen azt allitja, bogy a darwiniamua azon alap- 
(Irhial fogva, bogy a kedvezJi korlilmetiyek kOzOtt levil megtar- 
Mik is bogy a itzeraelyea eldnyttk, meg balmozva is itUrSklJid' 
™. azoval ezen coiiaervativ alapelvn^l fogva, melyet t{lrv6nyfil 
^ fel, a legbatalmaBabb tamaaza az ariatokratikua alap- 
ilT^mk. eliD^leti' igazolisa a nenieai eltijogoknak, kivaltsii- 
S'^auik, melyek igy apin'il fiiira azillhatnak Huxley, ^yike a 
"Ekdialiibb darwiniataknak. az erkOkstan feladatAt abban l&lja, 
'"O n ember kflzdjitn a termeazet ellen a let felteteleinek 
■■■^guerz^ar kOrill folyu veraenyben ^a kilzdjGn a l^t^rt val6 kllz- 
■^^nnbeii az erttuebb eilen. Masok iamet termeazeteaiiek talaijik. 
*>SJ az emberek ia, eppen agy. mini az a termeazetben tSr- 
^i, kimilet nUkSl fcUzdjenek a letert valti klizdeleniben, mert 
** f^tlenlll ezUkaegea az ember! neni tokelcteHbiteae azem- 





pontj&bdl 6s azon alapelvnek feleljenek meg: ggyCEzOii a jobb !' 
Ezek helyenvaloDak talaljab, bogy a gyeage, mint n mely kep- 
telen az elet felteteleiliez alkalmazkodai, azok feletl uroliuiit kj- 
vivni, elpuHztuljoD, mdr ak&r laBsabban. akar gyorsabbati: ezek 
pid. a gyeng^bb fajokat, az aUcBonyabb fokon &[\6 nemeket 
kim^let nelkUl kiv^DJik elnyomatni az erjieebbek, a magaaabb 
fejlettadgi fokon illok iltal. Nezetiik Bzeniit hagjiii kell az ilye- 
neket kibalni. „A gyengeknek €» a gyurl6knak, a korcsBzlilot- 
teknek el kell pusztulniok & meg BegiteaUnk in koU nukik abbnn. 
bogy elpusztuljanak " 6e semmi azin alait sem Bzabad a terme- 
Hzet folydsat. a mely a gyarlot, a haszontalatit, a nem eletre 
valiU kiv&lasztja k& kiloki, akadilyoziiunk. mert ez az 6rt«lemiiek 
megfeleld terni^Bzeti tiirveny szerint t<)rtSnik ! Meg nem gondoljU 
ax illcltik. bogy az eriJsek kSzStt is vaimak az erBsebbek es 
nxek kOziitt is a legertisebbek Bzeiupontj&bol gyeng^k! Ha ezen 
elmetet allalanos erv^nyre emelkednek, az egeaz elet nem volna 
c^y^b. mint emesztes, es pedig uemcsak pbysikai em^sztea, 
milyennek azt Hugo Yiktor mondotta. 

Az ilyen eljiraa nemcaak azivQnket lizitana fel, mint aziv- 
tti]eD, kiinyOrtel^n barb^rsag, banem iegszebb int^zmenyeinket is 
iiiegffln^ Megdine azt a szaz 6s szazfele int^zmenyt, a nemes 
bumanismus ama dicaS intezmeuyeit, melyek a gyengek felenie' 
l^B^ru, megerSsitdsfire b a meauyire csak lebet, az ins^g, a 
nyomor enyhil^s^re, eltAvolit^^a, megszUatetdsere allittatti^ fel, 
ia killSnQsen az anyagilag gyengek. a szeg6nyek v6delm6re azol- 
gilnak; lehetetlennfi tenne azt a munkat, a mely ma a ifirveny- 
boz6lerniekben Tolyik, melynek czeija a mi tareadalmi viszo- 
nyainknak ja^-itisa, reformiiisa, — a mi pedig napjaink dicsB- 
a^ge, — mcrt valoban keirszlyen. igazi evangeliumi szellemben 
folyi) finyked^s; a nemea bumanismus Iegszebb viriga. 

Nem akarjuk mi czzel a darwintsmust, mint temieszct- 
luilum&nyi eloieletot. tant elit^lni, AmbAr erre n^zve is meg kel] 
jegyeznllnk, bogy tanait a : desceiidentiii'^l es az evolutional leg- 
lijabban alaposan megczafoltak. kimutatvin azt, bogy miki-oke- 
pbalt6l csak mikrokephal es makrokepbalt<)l L'Hak makrokephal 
aztilethetik, vagyis vulgaris szoval: „az ember nem szarmaz- 
batik a majomtol' 63 hogy a mint az cgyik term^szettudoe magit 
kifejezte: ,egy olyan tyuk tojasaban, nielybSl neki kell kikelnte, 
a kocbinchinai kakaenak m^ tollazata. stit anuak szine ia prae- 



■•-■ — 

^^l§Bn ViW : ile ki akurtuk iiiutatni, Uof^j alkulniKz&aa nz erkOlcs- 

ludom&ny teren resKben uokfele. reazbeo veazedelmcB alakot (llt- 

betne. Mert termeszet es szoUem, & n^lkUl, hogj tulajdouk^peni 

(lualiamuet iUitaiiaiik lei, k6t saj&toa. ktUOnbiizo valosignak te- 

kiDthettt, melyek a kOzOs. ertelemszerU logikus tilrv^nyeken kivQl 

a sajat (ott termeszeti, itt szellemi) tSrvenyeik aiatt allanak. 

HuaUeyaek igaza van, niidSn az erkdlcsi vij^ban egy iindllu, 

kUlOa viUgot lAl. a mely kivUl ilia termeszet tSrvenytin, a ter- 

m^et vilag^n. t.s bar az ember a termeszet szUlStte 6e I'itldi 

eredetet ea testenel fogva az allatvilaggal valo rokonsagAt nem 

lagadhatja is meg: megis azellemi. lelki tekintetbeii sajatosaii 

kOlOnbdzik az allattol es niagasan dll az illat felett. Mindebbfil 

ai folyik. hogy nem szabad az erkiilusi vilagban azon [ihysikai 

torvenynek, a mely a l^tert valo kUzdeieraben a termeazetes 

tivibuztasiiak is elvilaei'.t^nak kem^ny elvet fentartja, jogoault- 

t^t, JeleDtSa^get tulajdonitanunk. Vil^osabban szolva : a letert 

>al6 kOEdelem, a mely, akar lesz darwioiamus, akar nem, folyni 

tog az emberi viligban. a mint folyt az eldtt is mindig. meg 

nielfltt Danvin sztlletelt volna. esak uddig lebet oiyiin, a niilyon 

n u allat\-iI&gbaD H a termeszetben : tekiittet nelklUi es kiinyS- 

niet nMkfUi, klmeletlen es azivtelen, a mig az ember meg egy- 

Berten a termeszet gyermeke 6s m^g nem szellemi leny, tebit 

t birbaraig koraban ea szinbi^lyen; de nem ott, a hoi a azellemi 

^ erkrileai mUveiodea magaa fokra h^ott, a liol vnlddi gzelleini- 

M erkeicsi miiveltaeg honul; mert ott a neme^ii emberi szellem 

M uem a durva termeszet! tdrveny uralkodik. 



W 



liui alapon. 



Veglil HzoUnunk kell Nietzsche kantianua alapon kifejlti- 

»10B hj/perindiindual-ismumrol. Nietzaclie gondolkodaainak fejl6- 
deanbeQ kiindal^i pont 8chopenbauer peaaimismusa. Egeaz Mi 
P*'}'ijin legodoadobb erdeklild^sael a mor^ probleraajat tette kuta- 
•o* lifizeppontjiiva. A Bzabnd akarat kerdeaere tabbaziir vissza- 
**'■ Tagadja az akarat szabadaAgat. a felelOaaeget. Szerinte ininden 
^bflr eej' darab fatum. Egy kegyetlen ember aniiyira nem 
fflfliia, mint egy darab griinit nem felelits azeit. bi>gy graiiit. 





9 Tilagbol B utdnn a bllnteteset 
bOntetni, ban em lehet^lej; 



A btin Fogalmat ki Icellene irtani ^ 
is, A biinSs ti/ellemi beteg 
kim^lni kellene ^a me^gy6gy\ta.ni. 

NieUscfae a mindjobban t^rjedezJS socialiBtauB korabaii fel- 
sz6lal az individualisratiB ^rdekeben. Feldllitja ae individvalismus 
atapdvH a Itgmerevehh aJal^aban. Egy nj. inibar mar egykor 
feltiint, erkSlcstant Allit fel az emberi iiem az&mara, a mely 
nem tSrSdik a jo es roaaz fngalmaval s a mely az erkitlcei er- 
t^kbecBl^e teren tij inerteket alkalmaz NietzBi'hc azt kCreteli az 
indjviduum, a Kant iltal ,tfnczer-nak mondott egyea emberi 
egyed. Bzim^ra. hogj- az er6tel}es, genidlis szem&yiaig, n maga 
termiszeti /isztoneivet. azon v^ival. bogy az eletet ^Ivezni 
akarja, tOrekv^B^vel, akaraldval. melylyel hatalmat akar azerezni, 
tekintet 6b kimSlet nelklll. rendoletek. tiSrvdnyek ^b ktttelesa^gek 
altal nem akaddlyozva ilhesse a maga &etit. Szerinte k6tf^le moriUt 
lebet a multban niegkiil5nbi)ztetm. egyik az eldkeliik6, az iri 
moral, m&BJk az ftl86 rendnek^, szegenyek^, tebetetlenek*, «z a 
rabszolga-mordl. A .JenBeitg von Gut nnd Bdse' hs .Zur Oene- 
alogie der Moral" ozimii maveiben fejtegeti e kerd^aeket. Ki- 
indnl&ai pont a f^kezbetetlen cb megtCrhetetlen oaztSnOkkel meg- 
ildott emberek, kik uralkodni, elnyomni. magukat kim61etlen&l 
ervenyeaiteni akarjak. A mit tesznek, &?. Jo, cBak azert, mert Ok 
tcBzik. CBelekedeteiket egj'azeriien joknak erzik b ezzel liri jogukat 
gyakoroljAk, t. i. ^rt6keket teremteiiek. neveket adnak, De az 
alaiSbbak, gyeng^k, leig&zotbik misk^p it^lnek. iik nem tudnak 
Bzabad tert engednt QaztOneiknek ; cBelekedeteiket. it^leteiket 
mindig az elnyomoikkal val6 viazony liatarozza meg a ig^' a 
basznoaBAg azempontja kerUl felQl. E azempontbul uztan a leg- 
haaznoBabb tulajdona^ok : Onmegadaa, engedelmesBeg, tarelom, 
al&zat, kiikisBnos Bcgltia, BZoIgAldB. rtazvet, felebariti azeretel. 
ElfittUk ezek az erenyek. RoBUznak mondjik niindazt, a mi az 
iiralkod6k, hatalmaaok aajitoB term^szet^t teazi ; az iimlkodaBt. 
erCvel teljea ferfiaaaigot, hfiditdst, A azabad akarat feltalAIi^i is 
6k: a }6 ie roaaz ellentetet ia Hk hnztik a vilagba. Nem gon- 
dolhatunk roaszabbat, mintha az iiralkodo uBztalyok a rabazolga- 
moi'il e azelleni6tlil engedik niagukat megfertdztotni, a mi arra 
vezet. hogy azSgyenlik az er5n nyugvo iiai jogukat. Gz betega^g 
a u baiiyalUs jele. fivazAzadok cita tart e hanyatlAe. Az dad 
rabszolgaldzadds a Moralban a zxidiikkal kezdOdik : .legkiillha- 





^^Rnmb 



nbb tbrmaja u kereuztyene^g" . Hogy Izrael a NAzAretit 
meglagadta es keresztre feazitette, ez a le^aflinaltabb boaszii 
muve volt K<5ma ellen. inert tudta, hogy Israel etleiiHegei most 
annil meggondokllanabbul leallakoznak Jeznsboz es a zsido hzbI- 
lemhez. R6ma Judaea ellen en Judaea B6nia elttn ! Ez eUen- 
tetben fejezodik ki legvilagosabbau a zsido-keresztyeii es a klasz- 
sdkus ^leteaznieny kozStti haroz. A klasszikus eletideal m6g egyezer 
felragyog a renajasanceban, de Judaea mugint gytiz a ^pdnaa" 
reformatio val. Ime ez Nietschenel a kerosztyen morA.1 fejlSd^B- 
tiJrt&neUne fordalataiban. (Dr. Gal K.) Niutacbe klllOnbeii a ke- 
rcHKtyen vallas kesJibbi megbamisitasaert PaJ apoatolt teszi felelSss^. 
Az ember Nietzsche szerint korabban Allat volt, emberr£, 
.Cberthier'-rS lett. Kell, liogy „0bemieD8ch"-e8e legyen. ilyet 
kivan. Eazm^nye a fekezbetlen terni^azeti ertivel, UsztOnSkkel 
fdnihazott ember, a kiben teljes merl^kben megvan az, a mi az ^letet 
twu: teljea ervoDyeaflleB ^s a gyengenek teljes kizsAkminyolAsa. 
EsEmenyei a multb61 : a romai birodaloniba betSrJS, eriittfl duz- 
udA german nepek. e ^szJike bestiak'. az iiralkodoi nagys^ 
kiprigelfii, a nlraaiak. Napoleon s hasonlok. 

A keresz^-^n dogma mar megszUiit, a morAl azonban m^g 
mlkodik ; — meg koll semmislteni czl is. f^s az^rt feUllitja a maga 
nkolcatanat. Az 6 erkSlcatana. ai ur erkolcstuna a tOmegek 
<nolgai erkiilcBtanaval szemben, melyeket, — mint a c-sorda 
^lUmait — zamak a korlatok koze, a korlatok : ti>rv§nyek, pa- 
nncsok es rendeletek kftz^. 

Nietzscbe fzen elmelete a mai erkOlcstudom^ny teren ligy 
jcleni meg, mint egy i-endkivtlli, fenylJ) meteor, De az erkOlcstan 
Wmpoatjibol aligha lesz tartoa maradisa a meg kevesbbe leaz 
pwitiv jelentSsege. Leaz azonban jelentHsege, mint symptominak, 
^°t „az td6k jelenek**, mint bizonyos: kor&ramlatok, hangulatok 
^B betf^B^gek jelenek. Lesz jeleoUis^ge mint olyannak, a mely 
t^gadja az eddigi erkSlcstanok igazAt ; tagadja az idelagtikus, 
"" niigyr^Bzt a realisttkue erkOlcstauok tanait is, hiezen Nietzsche 
"leknek val^bsn raegl6v(t, vagy caak v6lt gyeng^i felett suhog- 
••tta meg oslorit. 

Nietzsche ezen hyperindividualismuaa hangos, erflteljes tUta- 
"«i» mjO iiz egyenwk eddigel^ azokdsos, kodvelt, elnyomdsa ellen. 
^^ us egyedet aemminek tekintetle a nemmel, az egyesi a 
™Wdalomnia! azemljcn; mely az egyedet csak az emberi neni 



egyifc fentarto elemenek, a laiicz egj'ik szemeiiek, a kornyezet, H 
Ureadalmi vinzonyok, a ha^-omany ea SKok&B Hzoljrajanak, hor- 
dozdjiiiak tekintettfl; tie liatalmas tiltakusas volt ez a betcges, 
peesimiBtikua. a. vilagrol 6a az eletrol lemondo, vilig es eletta^M 
tanokkal Bzemben tB. Csak kir, bogy Nietzsche azt. a miben 
igaza van tiilhajtja, az igazat hs jogoBat a v^letekig vifzi, mon- 
straosuBBa teazi. Az erkSk'Stan is knltura refoimiitora keprom- 
bol6va fajul, a ki kalapAcB&val nemcsak a balvanyk^pekct tflr- 
deli 5BSZC, hanem azon idealokat ia rombolja, melyek nelkfll az 
emberia^g nem elbet es egy orias daczaval a Bzellemi, az erkSlcsi 
vilagnak ront. Elfelejti. bo^y az ori&aok. a gigaazok. oBtramoltak 
ugyati az Olympuszt, de be nem vftUk. 

Midta Nietzsche aj ert^kbecsleB^nek alapjit a Kant rend- 
HZPret tDk^leteEitJ) alapOB Lotze H. ^s a Lotze Bzellpm<?ben kitlinti 
logikaval miikiidtf Sommer II. megiiigatta. jelsziha lett a bUl- 
ca^flzek 6s moraliatik kOzatI az, bogy ,vissza Kanthoz' s Ime a/ 
ideaiiBnius fellll kerekedik a mint a kUinsldiek k<)ziil, theologuaok 
6b philoaophuaok es pedig a nagyobbukbol biveilll bizonynltak. 
fgy: Zeller. Kuno Fiaeher. Secretan. Eucken. Sommer H. a milsok: 
bazinkban is a szellemos Alexander Bemat, a gyakorlati Med- 
veczky Frigyea H a m^lyen jAn^ Hilhm Karoly is ilyen szellom- 
ben miikOdnek. 

Nietzsche azt tanitolta: „Semini ainca kiizvetlentll adva. 
CBDpan vigyaiiik, szenvedelyeink vilaga. Hidden cselokedi'tiinket, 
gundolatunkat az SsztiinQk vez6rlik, vezetik, a ezek mind egyetleia 
alapUsztJinre vezethetSk vrssza. Ez a hatalomhos raJ6 akarat- 
Minden elfi leny. nOv^ny, illat. ember, erej^t. hatalmat igj'ekazik. 
gyarapitani, niidfin m&s lenyeket batalma ali hajt. Ez a szaka- 
datlan tfirekves 6s barcz az alaptdrvonye minden eletnek. Ez 
az alapOaztSn, a batalomhoz valo akarat. kormanyezza az elet 
minden tevekenys^get". 

Az tijabbkori idealiBmus, kimutatvan a realismue fogyal- 
kozisait epen a realismus alapJAn s kimutatvan azt. bogy a foly- 
tonoB aoyagesere mellett azt sem tudhatom, bogy a sajit testem 
nieddig 6s mily m^rtekben az enyftni, g ennelfogva egyedfili 
realitdanak a lelket kell tekintenem. a megez^folvan a realislak 
azon tan&t. bogy a lelek nem egyeb, mint az agyatomok md- 
kOdese, pboaphoreRktilAHa. kJJzben elfiallott masodrangii (mert els3- 
rangiiak a physikaiakl tUnetek flsBzege. azzal, bogy bebizonyi- 



totta. ho[^' iiz etnberbeii koran Jelentkezo iintudatban a Mok 
egystfgesnek tUuik fcl, holott ha az 5 tanuk igaz volna, mivel 
az agyalomok niindeii I'uiictiiit neni vegeznek egyazerre, riszle- 
tekbc'D keletkeznek b a nem keait l^lek n^zDe, mint kuletkezik 
5 miiga: ea kioiutatvKn, bogy biztos tud&som, valosdgos lamerctem 
esalt arrAl lehet. ,,wa8 ich in mir erlebe": mivel mindeit egyes 
akardsi momentumbaii. mozznoHtban, a Teieltiss^g ^rzete ebred 
[el bennem. a mely a leikiismeret for^almAboz vezet, a lelkiismeret 
pedig egy Felsobb tJlrv^nyho/.iira utal, felillitolta a t^telt, bogy 
DUDden embernek, mert ember, van lelkilsmerete s mert vaD 
Mkiismerete, van tHtene. Van szabad akarat, van fcloliisaeg ! 

Van tebAt az erkillcBtannak is biztoB alapja. Eg^sz vjlig- 
nezetQnk megvaltozhalik, a mint bo^ meg is viiltozott. nii6ta 
u idSt is a t^rt nem tartjuk realitasoknak. (1. H. Sommer miivet!), 
bneoi ceait azemli'leti kategoriiknak az egymdsutdn ^s egymd'i- 
»dittt felfogieAra, do ezen alap meg nem valtozik soba 1 Az 
merteke a dolgoknak egesz addig a hat&rii!:, a mi 
iflteni. A r^azletekben, a r6szlolberd^Hekben sok igaiea 
u empiriatikas, a realtatikaa iranynak, a{>t az individuality 
ek, m^g az evoluti6 t&nanak ia bizonyoa mert^kig, de 
irinyhat&rozo alnpelvtll maal mtig sem fogadbatunk v\. 
"Ill: ^dae moralim^lie Gesetz in mir!- (Kant.) ,Waa irb in 
"•if wiebe!' (Lotze.) 

A XIX. azizad elej^n az erkOlcBludominy inkabb I'el a 
■Wiaaba ia le a nielysigbe hatolt, a szazad vegan a kiterje- 
i^rt g az anyaggazdaga^a tOrekedett. Mindk^t tSrekv^B 8n- 
'"*gib«i veve jii, a8t BzHksegeB, mert e kettO egyniAat kiegesziti. 
'"^egblti, ha netal^ ak&r az ogyik, akir a mnaik tevedett, n 
iiibit kiigazitja, „Ltt forr az ert'z. a roaez saluk kibull, de a 
neiiiMb rdsz tiBztin megmarad'. mondja MaUAcb, (Az emb. trag.) 
''''S3' a tadomAny lijra az igazsag dicBO magaalatdra emelked- 
lieutk. 

Az erkolcBtannak annyiban lapasztalatinak realiBtikiiaoak, 
"^l empiriknsnak kell leniiie, a mennylben a kUlBfi ^B belxii 
'^Puilalal lenyeit, a metyek az erkOlesi eletben okvetetlen elii- 
fOfduln^, gondosan meg kell vizsg&lnia es m^ltatnia, azokkal 
^bW^an illania ia az ^let t^nyleg el3&lliS azUksegleteiben. 
^^^tonjaibiD, k^teg helyzeteiben : a kitziSnB^geB, egyezerii eniheni<'k 
" ™ nemcsak az erkOlcsi 4a ^rtelmi tekintetben nagynak lanAcBot 



48 A LBOtJABBKOBI XTHIKAI ELMIBELBTKK KBITIKAI ISMSBnTteB. 

^8 utasitist kell nyujtania; annyiban azonban okvetetienUl idect- 
lisHkusnak kell lennie, hogy mindenkor felemelt fejjel, a magasba 
tekintd szemekkel, az 6gre tekintsen, v^gtelen cz61t, drdk ^rt^ket, 
biztos, fenyes vez6rcsillagot keressen ^s egy 5r($k, szellemi for- 
r^bol meritsen. orok, szellemi alapra dUjon! 

Az erkolcstudomanyban az idealismus legyen a fels5bb, az 
birja az els5s^get, 6ppen ugy, mint az embern^l, a szellem a 
161ek, a test felett. A kett^nek, eg^szs^ges idealismusnak ^ j6zan 
realismusnak egyesit^se ^s ezek egys^g^nek ^rv^nyesit^se komoly 
munkdt, alapos bdlcseszeti 68 erkOlcsi ^s erk5lc8tudom4ny] miivelt- 
s6get 6s k6pzetts6get ig6nyel. A kinek ez sikertil: 

„erit mihi magnus Apollo !** 

mrk J6zsef. 



Forr^sok: Hugo Sommer: Ueber das Wesen and die Bedeutung 
der menschlichen Freiheit und deren moderne Widersaoher Berlin 
1882. — Hugo Sommer : Die Nengestaltung nnserer Weltansicht durch 
die EIrkentniss der Idealitfit des Raumes und der Zelt. Berlin 1882. — 
Emil Du Bois-Reymond: Ueber die Grenzen des Natnrerkennens. 
— Die sieben Weltrathsel. Zwei Vortrajfe. Leipzig. 1882. — D. J. 
A. Domer: System der christlichen Sittenlehre. Berlin. 1885. — 
Dr. Hermann Schultz : Grondriss der evangelisohen Ethik. Gtfttingen. 
1897. — Dr. Gal Kelemen : Nietsche Frigyes. (A .Kereszteny MagvetO' 
1900. evi 35. evf. I.. II , lU. fuzeteben.) Kolozsvir. 1900. — Es fSleg: 
Dr Paul Christ : Die Ethik des 19. Jahrhunderts. (A .Protestantia^ 
Monatshefte*- IV. evf. 1900. ji!in. 27-iki 6. sz&miban.) Berlin. 1900. 
stb. stb. 



A KENAIHSANIKKOHI MCvfisZET. 

MST K0RSZEL1.EM KIFHIEZ6.IE OLASZORSZAGBAN, 

Xem TEKISTETTEL MAtYAS KIRALYRA. 



I. 

Xindcn embsr tiibbe-ki'vesbbe Hzellemi 6b prtClusi tekin- 
wbn Irrpnitmeiive azuii koniak. luc^lyben et. Ee ill kiUiiuiiseii 
■Ba emborrkrol. kik igeii nagy vilAgD^deti, politikai es tirsa- 
Uni. RioTal m(ivrl(ldeai BtAlakuliaok idej^ben ^lank. Ax itala- 
blitokat an cl^gedetleus^g s az a iiyu^:ta]aii vagy szQli, hogy 
a illapotok cs embiTek viltozzanak a viltozva javuljanak. Ee 
UkaiarMiebaii BuhsDem volt ^rettebb es elert kOvetkcsm^nyeiDel 
faf^ ■ tflrl^nelemben taoulsi^osabb. mint a XIV., XV. a a XVI. 
niudlMii Exvn Aokal nioiidi^ vAgy ax olasz t6rt«net a a mli- 
••toiU«i fnoKgalmak surli^tlAsai k02e|iette me^ertisOdvp is kiala- 
UIti ■ Bokf^lc fuglulkuKial (!b liivntibl feliJlelt) ratcrmetts^gDek 
■aUaipos Acbilles pajzea viilt. nielylyel birni e Hz&zadokban 
MBjit jelentelt. mint a multbi)! vett nagy vMek«z<) erBvcl a 
bbloBunol randelkeziii a dioef^nyes jelen s jflvS me^apitiaira. n 
MMn 1^ kor tuiihfnti valdaigoa gcirOg ambiczJiival, B9t nagyra- 
>iC}iU«aJ vH^lktslK'k. Sienvud^ly volt ez, mely ujabb vniberi 
tmmi-k Dfrnir* trc/ft Urtnlta niagibft olvaaztva. nielylyel ^ leg- 
UbtMtOr a U}n<-nycHcbb nkiirat mr[|tf/4^<'-vel — a szabadabbaii 
> k^pzelfi iizto jaickii liibbuiOr vzcn megfordltott elv szerini : 
Mt prudeJiter cogluiv. qniuii coneJdcnitF Bg<^rp. S az i ' 
iiiekUTi mflv^NzK ia az prcsz ctnberi Bzdlpmnrk akkori . 




A RENAISSANCEKORI MOvfiSZET, 

MINT KORSZELLEM KJKEJEz6jE OLASZOKSZAOBAN. 

NEMI TEK1^'TETTEL MATYAS KIKALYRA. 

^^H (Elflo kSzlemeny.) 



Minileij ember Uibb^-kevexbbe HKellemi ea erk<Jk'si tekin- 
'I'tbtn teremtmeDye azon komak. iiielyberi 61. Ez all kiiliiniisen 
'lun emberehritl. kik igen nugy vilign^zleti, politikai 6s tirsa- 
<'^, »z6\ai milvel&d^Bi ^talakuli§ok idej^ben 61nek. Az &tala- 
'Ulisokat ax eligedetlenaeg a az a nyiigtalati vigy szttli, hogy 
*^ illapotok ea embirrek valtozzanak a valtozvu javuljanak. Es 
''luzoreE^bon H'lhaseui volt Srettebb es el6rt kOvetkezm^nyeia^ 
f»Pl a lartenelembeii lanulsAgosabb, mint a Xl?„ XV. a a XVI. 
"^ban Ezen Bokat mondij v&gy az olasz tOrteoet b a mii- 
"^^Mi mozgalmak aurl<'Hl&Hai kUzepette mef^orfiaOdve ia kiala- 
''"i^a a Hokfele fogUilkozAet es hivatast t'eliSlelJ) ratenoettB^gnek 
'ilisigos Ai.-billes pajzBa volt, melylyel birni e azizadokban 

^^t jelentett, mint a mullbol vett nagy v6dekez6 erSvel a 
unmal rendelkezui a ditiaf^Qyes Jelen 8 jOvfi megalapitiaira, a 
* 8 kor emberei vaI68ig08 gOrOg ambiczidval, ai>t nagyra- 

^ .' vet^lkedtek. Szenved61y volt ez, niely ujabb emberi 
^xt^t nemea ercz6t tartotta magiba olvasztva. melylyel — - leg- 
"•Msziir a tOrvenyeaebb abaral mellftzeaevei — a azabadabban 
"^"^fi kfepzelet iizte jatekit tobbszOr ezen megfordltott elv azerint : 
P'Uu eat pnident«r cogitare, quam considerate agere. S az olasz 
cciUiBiaiicekori miiv^szet ia az eg^az emberi azellemnek akkoii 



megvaltozisftb'il ea tnegiijhodAsibul azilletett. A viltozist » kdzep- 
kori scholaetika egyhangu a avinylag tenn^ketlen, eUt meddfi el- 
railetei. az egyeni akaratnak a nagyobb terjedelmii ^rxelmokbe 
es egyelemeHebb kitzakaratba val'i beolvadaadnak terlies volta, 
tovibbi az emberi munka eredmeiiyenek. volaniint az egyeni 
boldogs^ k6rdeseBseg(-nek, sot bizonytn Ian saga nak tudata tette 
kivinatoHsa, 8zUkB6ges!)c. s ezen Allapotok tnegsztinteteadnek 
kivinasa hozta letre ; e a megajhodast ezen iadolcukbiil azivesen 
vett es Jir^Qimel felbasznalt lij miivelodeBi furr^ok 6s esskOEfik 
terenitett^k meg az emberi eriik termeuzetenek felfriei^iteaevel, 
az egyeni kepeasegek mcgerfiaiteBevel ea az individualizmua joginak 
beigazolodisaval 6s teljes ervenyrejutdaival. A viltozas s meg- 
lijbodaa mag&val hozvan az egyeni aubJectiviziDuanak njilv&nulaai 
sztlka^gt't, az abatraktabb spekul&eziok helyelt a lelki ezenilelet- 
iiek. vagy a kdzvetlciiebb aeatbetikai gySnyitrkOd6anek megfelelS 

— miut a bizonyoeaAg, vagy legaJ&bb is nagyobb valdsziniiaig 
iamSrveit magaban foglaio — k51teszeti aociologiai — (politikai 
a jogtndomAnyok virdgzdaa bizonyaig ra) — ea mUves/.eti konkre- 
tizmusban aratta legfSbb diadalait. S mAr it) meg kell jegyezntlnk, 
liogy az olasz renaiasanuekori kOlteseet, soeiologia 6s niUv6Bzet 

— ligy latazik — iiem a gondolkodas m6dszer6beii akart elQtni 
a k5z6pkor azelleinetHl (hiazen Dante. Raffael atb. atb. a vaXlis 
eszm^ibOl taplalkoztak), hanem a bizonyitaa format boaege eti 
sokoldaldsaga, nenikillJinben a meg;gy9z6a erSsaege es liatha- 
IiiaaAga Altai akart a kOz^pkor erteke f316 kerekedni. A miiveszet 
vallasi igazaigok hataaoa megerz^kit^aere ezert tiSrekedett. 

Am a gnndolkodAs ezen bizonyit&sban 6s fornakijan bJivel- 
kodfi uljArasaban. midfln egyea eszm^nyi igazaagok is turt^neti 
alakok vonisait felhasznAlta. egyiittal az egykorii kSz^let t^nyeit 
ia buv&rkod('i figyeleinre m61tatta a mindket eijariaban a vonat- 
kozasaikban basonio vagy egyezii lulajdonaAgokat nagyobb igaz- 
aigok kifejezeaore 6rt^keaitette. Az eazmenyi igazaigok 6b tJtrteneti 
alakok feUiaaznilisaban a ayntbezie. az itsazebasonlitaa ea meg- 
hUlanbflztet^B iltal nemeaak az egyeni okosaAgnak, baiiem az 
egyeni felfogas 8nili(i ervenyeBlil6B6nek ia tere nyilik. Igy tJJrtent. 
hogy a rendklvUl aok aynthezia Altai, valamint egyea uj igaz- 
sAgokaak 3nAll6 felfogAe dtjan valo megAllapitasAval a k6peasegek, 
az dn6rv6nyeaUlB8 s az individualizmua jnga a hagyomanyok 
tiazteleterel azemben is eliamertetetl. 




4uk politikai, sociologiai elmelet, nidy iigy a kdlt^ 
szetbeTi, mint a tudominyokban, egyli&zatyak a kisebb nagyobb 
rpjedelmek gjakorluti tev^kenyse^ben kereste es prtibilta ki 
■gazsagait s erji^jsig^t, meg Jobban izgatta h ked^lyeket. melyek 
a Dagy esziReoazdagsagban sajiit hajlamaik «t) k6pp§s6geik 
vilas2t6 azabadaigara lettek ulalva. bogy ehhez va^y ahboK nr. 
iranyhoz b vez6rferfinboz pdi-toljaiiak, ezt vagy azt u azellemel 
f<^;ailjak el b ezt a megezaporodott ismeretekbSI es ^letviazn- 
nyokbdl azerkesztett vUagdt a tuiiveszet segits^'gevel ib aniiil 
rabeszelSbb k0zvet]ciiB6ggel fejezzek ki. I<'irenz6ben a deiiiokratikue 
fejiddes esod&latoa menele. a vdroB polg^rsigioak tizenk^t czebre 
vjilo oazlAsa. az 1-282-iki aikotminy, mely Bzerint tiBztaeget cask 
keieakedti en iparos viBelbetett. tuvabba a. guelf es ghibelin eazm^k 
huvzabiil keletkezett pezsgi) Bzellemi 61et, a kOztiraaB^ folytonoB 
gyarapodass iiemcBak az eazmek tisztazudaaara, ban em azoti 
nagy tehetaegek ea tnereazen valUlkozd azellemek tievel^a^re is 
jdt^koDy batattsal volt. :i melyek ama, a szenved^lyek tUzeben 
megtisztull BBzm^knek a hasonluaAg azimoB nilivSazi idomabaii 
kifejezeat es teatet adni voltak hivatva. 

S az eszra^k 6e fenkiiltebb orzelmek aulya iilatt az emberi 

bivatiaok oly fontoa azerepbez jutnak, mint a reiiaiaBance epi- 

jzet^n az oazlopok 6b pilUrek. meJyek a taellett bogy disztli 

id ssolgalnak, egyazeramind nagy terheket ia viselnck. Ugy ezeknek, 

ralaraini maa mriveazeli motivumoknak iBnietlfid^ae a kiterjedese 

az erzelniek azoD erejerdl es Allhataloasag^ol taniiakodik. melylyei 

azok az eszt tereiiit5 a rendezJ! eljiriis&ban BDgalmazva aoba 

cserben nem hagyjdk. S ezen ciceroi mondaa; talia eat ordo 

actionnm odhibendua. ut omnia int^r ae apta aJnt et convenioiitia, 

a mennyibeii a gyakorlatt eletben nem tudott megvaloaulni. aiinal 

inkibb a k^pzelet mtiveiben keresi olthondt. S a tuUJdonk^pen 

PSrenzeben azQlelelt mdveazet a korbelj eazmek cz^lszerltacg^bez. 

jogcximeibez Bzinteu bozza akait azdlaai egyr^Bzt a felvildgo- 

ilodottaig ^tul iiiegelevenitett egyeniaegnek eletszeretet^t a az 

akantnak alkoto azabadaagilt birdetve. maareazt az eBzm^k QBaze- 

l»p«i>liBira, a czelazeriibb elelviszotiyok megfontolt OBszeegyez- 

t«te«^re tnrekedve. nemklllonben a raagaaabb ideAkat n6vekv<} 

ngjeaaeggel az emberekhez kfizelebb hozni akarva azSrt, bogy 

p'' bibliai szemelyeket — a kUltlmben ia ezeo komak az erz^ki 

■""KSgyeleaekhez fokozoUi'iaii bajlo termSszetet kOvetve — a 




^^^F quattrocentdban ' hoaszii kllzdee utin hiven is nmggydzOen inkabb 

^^H reezletezve. szemet gylinyUrkOdtelO — bAr boaszn gj-^borlat &lul 

^^H megillapflott — formaban. nzegony, de az olaaz ember behatii 

^^^1 lanulmauyozisa alnpjan elert szabatoes^a iltal vilagosan laeg- 

^^H erthetft motivuinokban (a napkeleti bOlcsek igen eokszor ism^t- 

^^H l&dnek), sokszor e]li azemelyek arczkifejez^seiTel abrazolja, a cin- 

^^r quecentobao pedig a fKleg elbeszelt) erzolmek irnyalatainak. tiibb 

atmenetben, iSsszeolvad6 flokoldalii ee ideal! aabb kitUntet^s^vel 
mepjolenitse. 

Tenneszetes, bogy az empirisztikiis, mondhatni ^enzaalis 
benyomdaoknak kftzvctlenebb hatasait kereso kor — megismeresi 
dzUks^ge 41ta! Jndittatva — a testi szeps^g azon alakjait es 
vonasait Umasztotta fel a classikus multbii], tnelyek erre leg- 
alkalmasabbak, a lelek szeinl6leti ig^nyeit legkiel6giUibbek voltak. 
Ezen kSrtJimeny, valamiiit az egyh^i ferfiakat ia tanaik fejtege- 
t^eiben regebben arra OaztOnSzte, hugy felvil&goaitasert gorSg s 
n'>mai philosophi&hoz folyamodjanak, azonk^pen az lij felfedez^- 
sekre es fellalilisokra tjlrekvcl miiv^ezeket a legeredetibb egyeni 
alkotasok antik vilagars figyelmeztette. Az clj4ras haaonlatossi- 
gara mutat az. bogy valamiDi amazok emeikedettebb viligszeml^- 
letak azilardabb elemeittl elfogadjak a gSriig-nimai gondolkodas 
legnevezetesebb rezultatumait, dgy baszniija fel Michelangelo 
a Santa Maria degli Angeli temploDianak kiepit^aShez. Diooletiin 
thermaeinek felinaradt kSveit. Uy modon a szellenii lathatar ki- 
tagulisaval, az eezm^k es gondolatok ezeti megiiepesed^sdvel 
egy&tt Jart az erzelmeknek is akaratnak nagyobb szdniyalasa is, 
mely ligy intenztt^aniJ mint extenzitasin^ fogva a gondolkod&st 
a — 8ok tudaat egysegbe foglalo — vall&a nagas szempontjainak 
talapzatira helyezte, a Lonnan az eaz azerzett miiveltaege terS- 
let^nek ^ttekintheteai^re tigas kilatdsaa] birbatott. A renaiaaaoce- 
kori mdvella^gnek Jelletnz<i sajatadga a kereszt^ny TatlA^oas^, 
a feakilltobb igazsigokban vali) hit oly fokozatoa fejlodeasel, a 
minfi Giotto alakjainak lolki iiielys6g6b61 tttoik ki, vagy a minjlt 
Andrea del 8arto (a Via Largabaa. a Mediciek bajdan birea 
kertje mcllett volt, a Kereazteto Jano8r6l elnevezett J&mbor ^ye- 
Hlllet egy kia oszlopoa udvai-inak fal&ra fetttett) ,Szent linoe 



IK die KuaatgenDhiohte lehrt IV. kiad 




^o&ei 



pusztibiin- ezimii kepen — a quattrocenlo T^gen 
kora mfiveszt tUrekv^seit m^g egyszer SBBzefoglald Gliirlan- 
iIaj<iDak ugyan e tiir|ryil k^peii clsz6rt I'soportjaibiil — ogy- 
segeaen alkotott composicKioban a az6iioknak 6b h&Ugatdinak 
fonnai ea szellemi egys^gbe val(> cilvadaitiva]. erIlB lelektani jel- 
leiDEeBsel allit e.lenk ; tovibbi OsszekStve hz igazsAgnak oly 
rejt$F6 es l^pelfidjj kutatasaTB.1 s ihletctt me^yozJideBevel, a 
milyet a legkttlOnfel^bb pBycliolofriai iiidulatok megkapti viaaza- 
iHissvAl Raffael Difiputdjiin liitbatunk. A Divina Comoedia. Pet- 
larca. .Dalos k3nyve" es Boccaccio Decameronja nagyr^zt a val- 
lisoeabb kiizepkori irodalmiikban ^y<)kereziif>k. Dante — a kit 
lulajdonkepen a renaisBaiice kezd6j6nek kell tartaiiunk ~ ArioBto 
s a k^s6bbi Tasso is a kereazteny eszm^k vilagaiial miitatjik 
be a giirSg-ruiDai azellemet, rttBzint az antik istenekot ia tort^iieti 
szeinelyeket a kereszteuy vilagfclfogoa tanainak kisltjii bifejezbBero 
hiigeailjak. Hog> ex igy tOrt^nik, annak oka a keresztetiy taiiok 
una egyetemessegenck tulajdoiiithato, mely egyr6szt t^gults^&val. 
aiiar^BZl a kiizepkori scholaatika ^tal kifejleazt«tt Bokoldaluiia- 
^ival, valamint a legkUlflDbdzJibb koruk es nepek eezm^it magaba 
CogUJta s tekintelyevel maga a\& rendelte. ligy az egyes korokbul 
u egyhaz boaszabb elete folytiin levoiit taiiulsigok BukaB&ga kSvet- 
teztebpu megHzaporodott ingerek alapjin szamosabb irAnyban az 
■^Temiek tJibboldalii 6niH6 felfogaara alkalmat adott s ezen 
**Km*k olyau drimai rendez^B^re, — mint azt kUlOnOBen a cin- 
QUfcentonak fegyelmezettebb logikaval idea]iz&li> mdremekeiben 
'"'Juk, — tehetBeg6t a taDultsagat rendkivlili mert^kben kihivta: ea 
PHi); aiiiial ink&bb. mivel a vilagreiid tObb bepmiadnak Bzeni- 
'^'estbiil. annak ideak es czelok szerinti arebitektonikus kapeao- 
'^sa — a lelek ertisOdtt mHCsztan^n^l fogva — a kereBZteny 
v&ll^ cz^lazeriibb eletrevaloadganak b a miiTelddes tuketeteaito- 
**^_Qek IB k^rdeee volt. Ezen feladatiiak megoldiaa laaaan nient 
"^gbe a kezdetben iiikibb a kifeje/es es ertelem anyagi es tech- 
'"kai neh^za^geinek legydzeaere azoritkozott. S a vaUAs, bir az 
ewo fltizsdokban nagy ellenazenvvel idegenkedett a pogany antik 
^i'ig miiveUaigitSI h ennek eml^keitUl, megis eszmeit cttill vett 
*l&kokkal (pi. KrisztQBt Hermes kriopboroB-szal 6b OrpbeuB-azal) 
"'^nyieleii kii'ejeziii. Mindegyre niivekedelt tovabba azon egybazi 
**rti»k Bzinia, bik kUlOnOaen goriSg baicaelettel foglalkoztak. 
tanaibdl meritettek « ezekkel u kereazt^ny timokat bflvi- 





tett^k.^ Alesundriai KdemcDiiet az i|;Hzi gnoatikut) alakjn a 
bdlcs fogalmdval sok koziis von&at matat. Origenes, LactantiDS, Szcnt 
AgOBton tanaiii nagy mertekben erzik Plito, illetoleg a stoikusok 
hat&sa. BoStliius leforditotta » magyarazta Ariatotelest. Abiilard 
HZ ethik^I a <logmatizinuet6] elv&lasztani ti az antik philozophiH 
dzellemet a kereazt^ny eudaimonizniusBai Uirekedett iiBBzekdtni. 
Aquinoi Szent TamaB Rthikaja legnsgyobb mertekben fligg AHb- 
toteles etbikij&tol. 8 a mi^ ezek igy a.?. erintkeE^si pontokat a 
ket vilignezet legproblematikusabb lanai k3zt kereaik, a gdrug 
okori tttkikoBoktol atvett erenyekliez bozzaadjik a keresztinj 
er6n;eket. Cgy 8zent Agoston. mint Aquindi Szent Tamas el- 
fogadja a platoi n^gy f{)erenyt. mindketten azonban liozzajuk 
adj&k a bitet. remenyt ea azeretetet, mint specifikua kereszteny 
erenyeket. A kezdii renaiasance homaDialdi : Petrarca, Vivea ef, 
Erasmna Szt Agoaton miiveiben egy hidat talUtak az 6korboz. 
£zen eazbeli fo^almak, ha magukbaa tckintJUk, uj viazoiiyok 
keletkez^Be kSvetkezteben egy alakulo dantei eazmecaoport eltneleti 
birodalmiba lartUEnak. ba pedig eredetUk forr&eait 6s vonatkoz&aaik 
cz61jHt n6zz1lk, akkor kptB6gkivill Bzerzett ijj ismeretekre ea zn6- 
doault caelekveai fonuAkra utalnak. A mQv^Bzeti fejlSd^s hoaaza 
proceaauaanak kovetkezeapi azl mutatjAk. bogy a kOzepkor a 
azigoru dogmikkal nomcaak a claaaikui^ kortdl atvett fonii&khoz 
azabta. haneni azokkai m<;g U kStiStte a azeUem tnozgaaAt. a 
minek kOvetkezteben a forma es tartalom k5zti egyenadly a igy 
a mUveazi, az aeathetikai igazaAg ia caorbat Bzenvedett a fz^rt 
6jb61 at 6s ^talakulnJa kelktt a azeltem azon baladiaa kOvet- 
kezt^ben, oielynek az ember Onkenytelenlll ia h<)dolni kenytelen 
voU. Ezen kik^nyazeritett meghodolaaa — azerencaere — nem 
volt olyan. bogy elobbi LoditisairAl lemondott volna, haueni meg- 
niaradt azokkai folytonos kapesolatban: a igy a tartalom meg- 
nf>vekedese kOveikezteben — a renaisaance kffzeledeaekor — a 
Bzellemi kapusok ia itt-ott — a cazuiatika folytin — lazulni 
kezdenek, a lartalmnt Jtaezefoglali^ I'ormak pedig ilsszeomlanak. 
illetOleg Atalakalnak. 8 igy a mellett. bogy a kereszteny vallas 
az antik tanokkal valo (taazebaBonlitas. ilBBzefilz^a. reezb<.'n ezekbiil 
valo kJilesOazea kilvetkezteben vAltozatossAgot s a megvildgitisban 



: Velenczf kiivci. Ford. Gelicxe Ssrolta 18HB II. k. 



irny^koluban t'eutiiiaeget nyer, ugyszerBtnind a felliullamzii 

mftvelSd^Bi dramlatokb&n ii gOrdg-niniai Bzelletn b felfogiis em 

kifejez^B ir&nti tudt^Babb ^b szenvedolyeBebb 6rd«klfid6s jb mindig 

n5vekB2ik, A Vergiliua Aeneisebiil t-sinslt centonegek a bibliai 

unok magjurftzEBdra mar regcita szolgaltak. A kereszteny vallia 

ismemi kivini korlitaj kUzStt kifejtett vizBgU6dnBDkb61 term^Bze' 

lesen folyik n kOz^pkori ethikai felfogiBoknnk <pl. Szent Agog- 

loanAI. AmbroziuBnat. Aquinoi Szpnt Tamaenal. az njigol Halis- 

bnrynal) tAInyomdan uralkodo intellebtu&lis jellege, vagyis azon 

ujiteiga, melynek ertelmes buBznAl&Hab^l az eltllnt korok 

rreny ideiit dsszefo^talo reiid^KeH^biil mindig m^lyebbre bflt6 es 

ItOrvonalozottabb ezellemi mozgatmak b maga a renaiesaace ia 

lieletkezeft. A pbilozopbiai tndomany b u biggadtabb ertelemnek 

rendezo mQkOdese az, nely ligy a k0lt«azetben, mint a k^pzC- 

mfiveeeetben ojat eB nagyot bozntt l^tre. A klimnf^le esziueala- 

kuUnok vajnd&sai kOzepette. inid5ti a mesBze jfiv{)ben gy^zelniet 

igirt specuJativ gondolkodis — sokszor erttszakolva — veazi 

it a Tezet^t, B iiiid6n a BZellem refnrin^li^ forrong^a a czelok 

kflrtl a lelekben amiigy Ib inyBtikiiB erzeloitiket kflt, neni UBoda, 

tit keveBebbBzimii. de kieiuelkedS fngatoni es eazme auk ter- 

n^eti tSnenienyre. illami a egyeni caelekv^ere valo vonatkoz- 

l*l*as kilvetkezteben az ezen M c»elekvenyben szereplB isteni 

■likok 6e szentek, niivel mmeges megjelenesi eezniM fejeznek 

^T konkret alakitasban val6 letUkri>zod6s v^gelt aukf^le valto- 

"•iMo e faelyzet ^s erkSlcai viezonyban — a kUlCnitBen indivi- 

''uUtianak kedvezC feeteszelben — OiiillA itplelt*^! abr&zolva 

>^Hk el^Dk. 

6 igy j6llebet fOlegaXV. Bzazadiiak a nagyreazt a XVl-diki- 
"» in tirgyaj (pi. angyali Udvjtztet. Kriaztua azQlet^ae, a nap- 
Kueti bfiluaeJi, a bemutatAs a templomban atb) a motivumai azim- 
lor i8metl<)dnek. a hagyom&nyok aziviaaAga daczara a tnii- 
1 teremta kepzeleteben ujjABzilletn(?k. Mir az ii-kort61 el- 
t Miniek ia igy leszuek a korszerli eazm^knek koni;eii- 
_ •m inet^ateaiti:>i a ujaknuk terenil5i. Dnnte-t a .Poklon". a 
•liHtjU; hely*-en At eg^azen a I'BradicBom kUazilbeig VergiliuB 
ttwui A legnevezpleaebb epoazirok Vergilius Aeneiae nyomau 
"lUdnak. 3 Torquato Tasso -Uegazabaditott JenizB4leitie''-beii 
'^tklo 6b Aroiida kUzti viazuny sukban baaonllt Aeneas ea Didii 
'"^ tej&tazudott jelenethez. Hafiaelnek Boigo eg^aen Utjuk a 




menektlli) Aene&Ht. a. mint liitan viBzi Anchizeat.' Az jsinereteb nj 
eszmek kifejezoi leazaek a italakitott rendelteteailkben CBakhamsr 
oly magyar&zo szerepet tOlteaek be. mint egy bramautei ^piteszeti 
vagy niicbelangel6i szobriazati es f«Bteazeti albolasnak azon 
motivumai. melyuket a mliveazek a klaaezikux emiekekbdl elsaja- 
titottak 8 egyiittal egy^niee^Qkbc olvaaztottak. Ezek nielbtt k(:iDoyi.'n 
megfejthettinek fugjuk talilni. hogy lia az antik Wlag szeHemenek 
miiid az a Bzemleleteaaege, mely ligy a platoi goiidolkodaaban. 
mint a gyakorlati 6let aokoldnlii tort^neti tanulB&gaibau kifeje- 
zCdve a — klilfinben ia erilsen kifejISdOtt — renaissance kori 
konkretizntuB ig^nyeinek hatisa alatt mindig ntlvekvO kcdvett- 
B^gnek Srvendett. jobban ingerelte a lelki erSket b olykor egy- 
missal szemben majd a taitaimat. majd a format emelte tal- 
Bdlyra a ezek ariiiytalan kiakn^&Bival az egyon 6rzelmeiben, 
fdle;; kllla^i viszoDyaban ea nyilTannlaaiban a gundolkodaa i;zelja. 
tirgya ea alakja s a caelekvea irinya kSzt nagy OBSzhaiigtaJan- 
sagot Bzillt. dzcllembcn olyatifcle viazonyt ismetelve a tutlas ^b a 
I^Iek Bzenvedelyei kiizl, milyen a Uibb mlivelHdeai r6tegen alaputl 
lombardiai m az egyenibb loiigobard mitveszet kJJzt letezett, mely 
elObbi megSrizte a szobrAaznt diazitmenyeB Jelleget. atobbi pedi^ 
mind nagyobb Bulyt fektetett a tartaloiiira ea ezt utubb toljea 
uralomra Juttatta. A forma in tArtalom Osszeolvad^at az elet r 
(ranaiaaance) korban iiem oldotta meg, azokat lepeBrtil-lep^arr 
baladva egymiaaal iSaazhangba bozni caak — a fontoa rendeltet«- 
s^nek tndatAval dotgozo — mtiveazetnek lehetett h^las feladata. 
A renaiasaD(^ekuri mJiveltB^gben az dsazliangtalnnaag fOleg azert 
allott elo, itiivcl ezen — a torvek megval6aiUiaAra nagy h^wel 
tdrekvo — korban I'lgy az iamerii, mint a eaelekvd kepesaeg 
aokkal nagyobbra ti)rt. gembogy a kiiEOiisugoa tapaaztalati bely- 
zetekkel beerte volna. A mi Altai az akarat es a lebet^seg kOzStt 
bizonyoe ellentet fejli'idott ki, a mit caak a mttveszi gondolat 
volt liivatva a felfogas azinez^a^vel enybiteni a a szerkezet liir- 
venyeivel kiegyenlileni. Az erre valu nyugtalan tOrekvea okozta 
ezt. bogy sok kCltiinSl a miivesznel a kereazt^nys^g uaak alapjit 
k4pezi a gondolatoknak, maguk az alakok gondolataikban kereaK- 
teiiyiik ugyan, de erzelemben antikok. Tilrtenik ez azM, mivel 
a kereaztenysegnek gyfikerei a huinanlzmus erfis iramlatai daczilni 



L 



Burnkhardt dr.: Ck 



■. 



1 MfrVRaZET, 



eleteroHek voltak. mert n kjtz^pkori kolostori iskolAk 

mdltjibansJeleD^hen rejt<izt*k; mely koloslori iakolAk {Szt Benedek- 

rendi 1500-i^ liarniir]i.-zli6tczer vull) a kiptaUni tskolakka] e^o- 

temben nemcsak az islDuseg — ijjaz, bogy sok tekintetben an 

ilet erettebb kOvetelmenyeitiil elvont — eszin^J^ben kiusdcBodo 

kere«zleny niiivel6desuek nttgy aranyd terJesztSi, hanem — b4r 

tndividualiziilodott. megis meaaze aug&rzo — felfogisoknak meg- 

Irrenitdi h a azellemi ea erkalesi Wnyek logikAjit fplszivd dialek- 

tikijukkai attekiot^ai, eezmeoBszefo^'laldsi ca azerkeszij) Dgycsa^- 

li^iiek kitejleazt^ti voltak. S igy k^ts^gkiviil a renaiaaaiice — a 

mint azt az ezen kori mfiv^azet valligos tirgya, tovabba mereaz 

9 le^i^bbazdr ideilia vonatkozisai is mutatjAk — szellemenek 

emetkedett «s irdnyanak nagy Oaazefoglalo kitorjedtse^eben u 

kozepkor folytatasa a bar vAlogato. megis egyetcmea gondol- 

kodaai m^dazer azUlOttje volt. Az a kOrillm^ny is, hogy a leg- 

kivil6bb mtiveazek a miiv^azet USbbi legfontosabb nem^vel (azaz 

epit^zetlel, szobraszattal ^a feateszettel foglalkoznak, ezek gon- 

dolkodAsanak nagy arinyain'il. neraklllanben eszmei egyOiitetii- 

>egvrii] is tanuskodik. S igy a. reDaiaaaucBkurnak klUSnSscn XVI. 

iiar^Aban beigazolodik az, hogy a kereszteny vallaa a mindimaog 

wuneinek feUHeleaivel olyan azenvedelyeket 6s sokoldalii tehet- 

^geket kepes kirejleszteni. molyek a gdreSgOk nyugodtabb s kisebb 

letjedebnti 6rzelini benafiaeget a igy iiagyobb alkotieokat terenitC 

tKjH. mply fdleg a megerdltet^s nelkUl ittekinthetji kisebb 

<lwenzL6kra tfirekedett. feimmoIjAk a ink&bb vilAgUFalomra tUrK 

^■tgnatuB kurabeli monumeii tills 6pit6szeti alkot&aokbaii kifeje- 

^(e jatort mereaz ^s fenyiizB v&llalkozasokboz basonlitaoak. Ha 

l^kintjlik a kCz^pkori acholaatikdnak az ilet ertelnii valus&gaitol 

^^ ktrdeseiUtl idegonkedJI elm^i^ti azellemet, mely ftSleg a gon- 

'i*'litol; bolcBcleti relemel^sebeii ' fejtette ki erejet a mir klaaz- 



1^ ' Geichichie der Padagogik. Vim Ui. Tbeobald Ziegler iHaDd- 
^^ der Erziehung imd Unterriebtiileiire. Vou Dr. Baiuneiater I. kBt.l 
«wlieD. I8t)a. 30. I. : Die Dialektik aollte alao dazu dieaen, den 
^lK*twfertea Stoff zu einem System zusamenzuordDen und ibn ayllO' 
y^i ta beweiaea. die Pbilosophie wurde zar ancilla, zur Dirnerin 
"* tadern Wiasensc batten, apeziell der Theologie, in der es vor 
~^ gait den Glauben zu rati on alia iereii. intelligere, qiind credimua. 
I'M » iat CB denn iiberaus bezeicbnead, daaa der erate grosae Scho- 
'■Mnr Aaselai von Canterbury lu. o. 31. 1.) ala exempla nieditandi 





BziknB hat«st<il is ihletett vallasi tRDok Bubordintiasibaii ee koordi- 
n&lAsiiban, iiemklilJJnbun readszerea irinyitis^ban is gj'ako- 
mlta UgyesBdgel, lehetellcn meg nem gyi>z5dnttnk. hogy enuek 
lliktet^se, valamiiit a tobbfele eredetii eplt^87.eti alkatr^szek ezamos 
voltozato s:eer\'ez6deset iiiutati'i roman es cRDL-aives stilbSi, ezekitek 
a Bzobrdszatot 6s nagjreszt a featiszetet ia magAba ziro erSteljes 
epikai jellemzetess6g6bUI kivebetU, ligy miareazt nag; tanulmany 
dtj&n elert luiiveezeti liik^letesed^Bben. Michelangelo ee Kaffael 
- korszakok technikai UgyeaB^geit feldlel{> — festmenveib<tl 
is Sazrevebetft, melyekben amaz az egjbiz Booverainebb ertel- 
ni6ben a Sistns-kApolDabun a keresztenys^g viligtOrt^nelmi meg- 
jelenesenek eldzmenyeit t'dvozitoro viilo vnnatkoztataseal, ez nUbbi 
pedig a Stanza della SegtiaturAbau, a reDsissance ezen „bitvfll- 
l&Hiban, u theologia, phJlozopbia. piiesia 6h justicia alakjait az 
tfniberi szellem n^gy I'&irany^nak ibrazoliBara featette. 

A klizepkor mliveBzetr ugyanis fOleg a templomepites niQve- 
B/.ete volt, mint olyan .omnia mea mecum porto'-f6Ie alkotiB. 
incly a nagyBziioii s nem siialvKalo ertelmea megiameresre, hanem 
inkibb i-aak a gondolati mtikOdeat oaztatlnnul t)aBzefoglal6 b epen 
Bz6rt riraszto eszm^lM^Bre reiidelt erkOJcsi clmelkudesnok t^rrel s 
tcimeggel hatd BymboJumiul BZolgAll.' s igy szorosau v6ve az 
t'gybazi azellemnek. a vslIAsi eazm^k nem annyira kifejezii. mint 
inkAbb caak Atidomitd fejtegetea^iiek fejlemenye volt 6s pedig 
inkabb a Bziv megindiUiBani, mint az esz kielegiteaere. ,Az igazi 
gAtbtk&han. az 6 lavoli hom&Iyus tereivel, fUlkeivel. Ivelt miiveivel. 
a melyek a szemnek az orieotilAat nehpzen engedik meg. egbp- 
larB pill^reiben, tetoiben, a tnrnyaiban. a melyek a fialekban iam^t- 
lifdnek. tovabba a tornyocBkikban es mindenl'ele begyes vggzS- 
(lA«ekben a kereaztenys^gnek eg^sz myaticiamuBa tQkrSzodik le. 
a mely a tekintetet az eg feie vonzza, mintha caak ott vnlna 
viligoBS&g . . . ° 

Nem ia (saoda. A kiizepkor lemplciiiiait iiupjTeHZt Hzerzeti-sek 



de ratione fidei die Grundvorausaetzung aller Kelligion. das l)iiseiii 
Gottea za beweiacn und die Ijrundvorsasaetiiing iler cbriatlichen Reli- 
gion cur deus homo ? zu begrlinden sucbt. Id dieaem ratio naJiatiaeheD 
Ziig liegt die tiefate ionere berechti^img der Scbolaatik, ohne die 
ale Dicbt so lange und aa mSlcbtif,' die Geiater bILtte bebernctaeu k&niien. 
' V. t), Hermann Kiegei : Dii' Bildenden KUnate. vierte And. 
Frankfurt A. H. 1895. 392 s kOv. I. 




^^Phettek, A bamulatoa szerkesztesi U^esg^t^rol tanuskodo rsiii'S- 
ivee rendsEcr tulajdonkepeni megEtlkotoj&nak n franczia Suger 
apit. a sl.-denyBi apateagi templom ujji^pitttje tekintendti. 

A renaiseance korban a eymbolikua hivatiaii ^piteszet — 
a mottvumok szAmos. tiaztabbaii megisniert kiitrej^vel rendel- 
k«ZTen — fcjloHSst't egy-egy epltesi neraben mai' nem Iblytatja 
nly oagy ar&nyii rorradalmii'ijitasokknl. miiitazelobbikorszakokban: 
•■ belyett a toekinai, velen^'zej. feiail olaBzoi-szigi ea romai 
palota-epit^a vil&gosabb dltekintbetJlseg^vel es Osuzhangzatos v^l- 
toxatossigival a a tt-niplomnak alii'endelt szobriszat es feBteezet 
a Bzaporodo iaknlikban niindig nagyobb a Sntudatoeabb dnall6aagra 
emelkedik. az egyenieaedC iteletnek nzon spcciUizAldd&sa ^s 
nOvekvA fll^etlenkedese kSvetkezt^ben is, melyet a gyukorlati 
erkolcaSk es realis t'rteleni neveK'sm? nagjobb aiilyt fekteto 
varosi itikol&k. inajd azutao a humanista Dante. Petrarva 68 
Boccaccio es a mdv^azeti Akad^miak ' inindii^ nagyobb niertekben 
eldmozditsuiak. 

JellenizQ azert, bogy a tudasban mindig nagy Hxempotitok 
uralkodiiak s az ismGrctek emberi kiitelessegekre vonatkoznak. 
A lallas a tanulmanyokban is nagy szerepet jAtszik. Sokakua) ii 
vezetjj oioUvDin a ktretfztenj tiik^leteesi^gre valii szabAlyszerii 
buigulkod&s voll. Ouarino. Vitlorini!, Pico Traversari erre tOrek- 
1 Azenek Bzelleini rokonsagban a tCbbi hiinianiatav:il; Agricotaval, 
B>giuB-Bzal. Wimpbclinggei, Trithemius-szal. Ezen ferliak szelle- 
■■■ibeD hatArozza meg a miivelts^g elhoaAt a apanyol Lois Vives 
(kuek miive a renaJB!tant:e korbeli itiiiveltB^gre n6zve igen fontoa). 
SwriMe a roiiveitBeg^rl fiileg a elaii sorban az Isteiinek tartozunk 
"I^mL Volahinyezor tatiuliDiinyokba fogunk. Aquint^i Szent Tam^ 
^ nig gzent«k tizeriJit imadsaggal kell kezdenlink , . . hogy 
'«lle(ni mDnkink egeBzaiges legyen, senkiiiek so artaon. baneni 
MTisihozzon miDdenkinek. - A domonkosrendi Giovanni da Fiesole 
ll3gT~|4oo), ki miiveiDck kcdelyi benatis^ge is kOlteazet^nek 
^■lUtUBUga miatt ^Beato Angelico" mell^knevet kapta, az ecBetet 
'^iiwem vette kez^be, hogy elCbb ne imadkozott volna. Ha 
'"rtlelet festett. kfinyek AztattAk arczat: r a mit leaielt, azon 



' UemiaDn Riegel i. ni. 4(I0— 411. 

' Willmann Otto . Didakiik nb Bildiin^flebre BrauLS 




60 



i3^ 

Ifltt- ' 



sohasem Javltott. inert uzt tartottu. Loy^y laten akana li^. 
leliet olakjui forniiiilji^, kev6sbb^ bevB}^etlek, mint Maut-oii)-^. 
— kit kUlOaben pM. a .i^Kenl L9riii<-x Dul-iuh [mefectuii elOtt* 
cz. kSp^bJil in \utotez6\ee » tiallguti)k (■BnitortosltisAbaii ts n 
Jellcmzi^Hbeii kttveltitl — s l)Ar a klllsfi temiMzettn keveebb* 
tud uralkotlni. mint t<ibbi korUrsai, nicgio relUlniuljn v»laiiien;- 
nyDket a kifejez^tiek belsl> gyOng^ds^g^bt^n es <.-t>i-ni]e» isien- 
f^lelro^ben. A j&iubor hangulatoii kival Dem folcjU t^I a tiHsta 
omberit ea a lennABzeleB igaxuagut Ipld. a Madonnit ili-Hr »l«rlle-n 
a H. Marco Mdxttuniban) jo^^ba iktatn!.' 

Targj'es eszm^ azempontjib^l. renaiasance fi!Sti'«et>trc npivr 
an olaaK kureszttinyBcgben klllJ!n<)Bon nfgy Bzeinclym'k Jclenlilscgp 
viilik ki. ugy mint Aquintii Szent TamAB^. aBsiait Sx«nt Ft-rf^ni-'Ee. 
padovai 3Kcnt AntaU is Savonaroli^. Aquinoi Tanii't»nak nagy 
mfive: » Summa Theologies niegteremti sz allc^Sria f-a ayiiiWiliL-a 
eszkSzeivdl Unitii feBt^Hzetet. A hasznoH tudnivaliik i« ntindi): 
nagyobh a na^yobb r6tet;ekbe terjednek ^8 meptermokcnjitik a 
gondolkoddat. kUI0n96en hzna v^idortanlttik kCzvetitt'Mvel. kik 
vdudorl^aik kitzbnn sok vAn)aban folnlvAaaankat larlanak a kdl^p- 
kori iakula reillitUr6l a oly ^nlekeBun fcjiegvtik u erkAl<-9i tanokat 
is, hogy fejedelmek s fdurak p&rUtijik 8 hallga^Ak »ket njen 
viodortanito volt Giovanni Malpagbini (azUl. 1352). mir Duite 
mfivcit magyanlzza a aa fi aEelleniibi'n tanit. Ciccrit nagy uda- 
adAaaal kivalt azi<rt olvaaaa, iiiivel klll'InHaen formfii Bxepo^gejAil 
becallli nagyra. A iieaizeti kClfttk Diindig t«bb cmbrr nlvaaA 
kedv^t huditJAk we^. UaiirAt, Pulrnri^nl vh Boccacci'Vl ez&iDO« 
ember BKorgalmaaaii taiiuIiiiAiiyozxa a XIV. szdiadlian. S kJMfibb 
a mUv^azet oriAaa: Mlcbelaij)re<lo a OJvina (\iinoedi&l mindlg magi- 
val hordoxta Az ismciretck mcgaukuaoiIiBa vitntkoz&aokra ad alkal- 
mat. A XJV. a^iAzudhan (Huraiglio idejtjbii-ii i:U2 — 1394) Firenie 
liigkiv&lAbb tiidi'>a luraaaaga a 8. Spirico koluaiur tcrm^beii ^t^iikeo 
iliaputal a daaslkuK fr<>k H phibxopbusok npvt^zntcsebb l6(t*letrit|. 
S a kor embiTvi cltinjoxditvAM a mUvdtsi-i; dnielkcd^a^t, tanult- 
BilEuknil luaKuk ia biionyaftRwt a<en-liiok tniiui, midJtn a luO.miinj 
iSa pbilo/ophia pgj-eEy alakjira Uivarkvziiak t-rvel^seik rrfiattCBP 

' SpringHr; Handbiu* dxr Kmii.i|t.«.-hiihie, III. U,^ l(,.uat«iuir- 
a Italian. FUnfW Aufl. Lciptlg. IH»»- m> Hi;(. i. 



vegett. A XV, szazadbaii Hatyae kir&lyunb Brjndolinus-nak: De 
bamaiiae vitne conditione cz. pdrbeszedes oiiiv^ben egy ieten 
l^t bizonyitvaii, a gJirttg pbilozAphusokm, kUifiiioBen — az 
li-korban is buz^n tanulminyozott — Plitdra hivatkozik s ellent- 
mond Demokritnek es Epikurnak, kik az ellenkezbl Aliitottak.' 
Az eazm^k kultiv^IiBabiil Uplilkozu Bzepirodoloni mellett a tudo- 
minyok lasaankiiit az elet le^kiizelcbbi problemiinak me^tataeit 
s szolgAiisH tdztSk ki feludatokul. Olasieorsz&gbiin a Xdl. szi- 
zadtol kezdve stiriin talAlkozunk a tudoni/inyokban a mfiveBzetekben 
kitiini ferfiak neveivel, Bardi Kcibert neinceak a theologi^ban, 
banem a lerm^szet s erki'ilctipbilozi^pbi&baD is szerzett kivilo 6rde- 
mekel. 

A jogtndomiiiyok kivalu miivelUje u paraszt BzQlftktSI Bzir* 

niazott D'Aceorao Chioaatore fia: Francesco, ki a SIII. szizadban 

Bologoaban az egyetem Jogtudosait egy vitatkoz&sban legySzte. 

Dino di Moisgello-t <v. Mut;eJlo-t) Vll-ik BouifaciuB p&panak, a 

acinten hirea jogtudiSBnak bensC b&riltjat jogtadominya6rt a kor- 

Uraak val6sAgga] bamultik. Uniiepelt ot-voBok voltak a XIII, 

uizadban Di TaddcQ, ennek tanitvilnya : Dino del Garbo, ki 

(>aleoasr61 bs HyppokratesrSl is irt niunkakat. Dinonak flit: 

TommaBo del Uarbot kura AescuJapiuiii^iak tekintettek. Az aatro- 

lo^an, geoinetriaban 6s mathematikdban kiv&ltakon kivHl voltak 

"•eyliiril muzsiknsok IB. L e^h ire aebb volt kilztllk Ceco, kit 1390-beii 

f'^ueben a San Lorenzo templomiiban temettek el. 

A mSveazet fejl<Jd6B6nek el6felt6telej is a IcgfontoBabb 
■ecluikai ligy«!<)BSgek: a rnJzolaB. feet^s az alakitaa gyakorlaaa- 
™i, nerakHIOnben a tbeoretikus ienieretek kUlauSBeti a perspec- 
l*^ anatomia. festeszettan, mythologia, iuUv6aEettOrt6net elsaji- 
'''^bin f&leg mAr a tizennegyedik Bz4zadt6l nagy hirn6vnek 
"'^'ndeit fireozei iStvSa-mttbelyekben. nida niilveazeti akad^miikon 
i ublikbaD tal^at6k, melyek tudatoa iameretekk£ vilva a tado- 



' IrodalomtCrt. Emlekek. II. ktltet. : Olaszorsz. XV. sziKsdbeli 
""atk MityAs kirilyt dicBoitii niUvei. Abel Jeii«. 1890, 83. I. : Peter 
I'S'pOk H&tyinnak bevallja. bogy egy isten van. Mathias : Fatemur 
n|Ue. aeqae eniin nos ii aumua, qui ant Democrito, aut Epicuro aut 
''"lidcDtiiim Inter se philosophonim turbac assentiamur, com et Plato 
** CO Innge antiquior Trismegistus (?) et deam imum atque aetemum 
"W, et ^ eo factnm miindam atqne bani^ rrruni uaturam univcrHAtii 
I*^noUm ease fateatur. 




62 A RENAIS8ANCBK0BI KtVftSZBT. 

many kincseve lettek eg:y Leone Battista Albertinek a kepirasrol 
3z6I6 munkajaban. Ghibertinek az ember csontszerkezetet ismerteto 
eommentirjaiban, Filaret^nek az epiteszetrol szolo, Boniini altal 
magyarra forditott miivebeiv 8 meg inkabb Brunellesconak. a 
renaissance cpites langeszii mcgteremtdjenek. a tivlat tj>rvenyeit 
m2igyaraz6 tudomanyos fejtegeteseiben. Az olasz mfivegzetben n 
mtivcszet Wkeletesedese erdekeben igen mep4zivlelend(( szab&ly 
volt az elodok vivmanyainak felhaszndlasa az utodok altal. nielv 
eljaras folytan els^ sor))an a tirenzei iskola bcfolvasanak segit- 
s^g^vel emelkedtek a renaissance niagaslatara az umbriai, paduai, 
velenczei, ferrarai. bolognai, majd a tizenhatodik szazadban 
(Michelangelo es KaiTael alatt) roniai ^ es a Felsd-OlaszorszAg 
majdnem minden nagyobb varosaban keletkezett iskoiak. - Akad- 
nak ug\\'in az iskolakon kivill niuveszek. kik reszben meg a 
regibb irAnyt kepviselik. olyanok, a kik niintegy atmenettil szol- 
galnak s nuisok. kik sajAtos Jelleggel egyoldaltian az iskolakon 
kivill t'oglalnak lielyet. A fejlodesben azonban valamennyinek 
szerep Jut, tovabba kiscbh-nagyobb resz (pi. a falkepek fest^s^re 
legalkalniasabb ircsko eljan'is Oiottu iskolajatol orOkolve) a t<)bb 
kevescbb miiveszi intuiczioval crtckcsitett ekiekticzizmusban. ngy 
hogy a tizeniitodik szazad fcsto niiiveszete, miutan 1477-ben 
Antonello da Messina, siciliai kcpiro. Nemetorszagbol visszaterve 
megisniertette az olajfcstekkcl vair» eljarast. a kcpiris minden 
eszkiizc felett reiidelkczett. Kzcn cklckticzizmus a teremto eh» 
kimcrlUcsckor. a Leonardo da Vinritol erosen ajanlott termeszet 
taniilmanvijzas mellozesevcl a inanierisnius veszelvenek kiteve a 
lizcnliatodik szAzad vegen annyira nicnt. liogy Agostino Caracci 
Niccolo deir Abbate (nieglialt loTl-bcn) festot eg\' sonettben 
dicservc, * annak a ki jo fcst<i akar lenni, azt tanacsolja, bogy 
a rajzolast a roniai. ax arnvekolast a velcnc/ei. a szinezest a 
lombardiai iskolatol kr)lcsOn<")/zc. Michelangclotol a mereszseget. 
Tiziantol a tcrmeHZctcssegct. ( 'orrcggiotol a stihist. Katiaeltol a 
syninu'triat. Tibalditol a valos/iniiscgct, Primaticcio-tol a feltala- 
last. Parinigianino-tol a kcllcmet : valanicnnvi kozOtt azonban 



* Karl WocriuaiiM i. m. "»(». 1. 

* V. ii. (Ircguss : Keiidszeres szrptun. Hpesl. 18SS. 82. 1. 
^ Hermann Kiegel i. m. 4<)2. 1. 



finkflbb Ki llnnepclt Nicuolo dell' Abbale-r. ' 

mlisag ToIytiD kitigult milvellid^s i» niilT6s£eltOrt<^iietl 

valtozatoa a el^nk lAjk^pet zkr nia^ilban, milycnrtil 

ira bangululteljes levelebeii erWsIt luinktt, elragiidUtAsBal 

■ b«^'i kirindulasukur szerzett btuiyoiniaairul, midiin fOnt n 

I (Tiltanilt diitlv Avi^on b<im}'6k<- at Alpeaek l&ncK&t^a 

tip. A kiiltitk is tnir HJtbb megtantilMk jobbaii me^l^gcdvc 

i m&TUkkd. ba goadolatviliguk a tudils mJn^l nai;yobb meiv 

I b<>. Potrarca Afi'k'a cz- kittuicz ^aekes epoa&ban Liviua 

I Florua Wrt^n^tlruk alapjan .Scipio AfricanuH Maior-I ennkli 

en kevue invtMicxiiival. de ttniiu] nagyobb <UcBerettel v 

lot fiMiaiettl inututva l>e - S e — tnultjAbi^l ukulni szeretii — 

JAt IkIsii ttji'muitzetet kiSveti, nidSn n kivalt) ttirt^neti 

I ItiniulJM «4 sBjat nen-zeti kiviloeagait nugy kiidiitetesek- 

, A firenxciek Carlo Aretlnot. a tizennrg;edik sxiizad 

ijat ncmcsak mi'^koi-onnzzik. ' liant^tn azonfellll 

in niegtisztelik (S. Cropeben). nieJ.v az egeaz 

i legnaf:;j'ubbBK«rii Hireinl^kek i-gj'ikv. Qiuliauo 

Hedid bimulatra k^sKtii Hlivmlekei PiretutiVben 

I nj MknBtyej6ben a k6t hiTrzegnek fonsObb jpuyii nil 

I OlUlxrtii KlKkjavnl ee a nnppal «<s ^jj^l. hajnal i 

^rikus &lakjaval Uici)i<lan^l<^t61. a reoaisBancc 

"wntjAl. fl muveiBKeleben Donate ll<St«il ibleien 

fflirv^j>bai) kivivott lenu^azetfTtlCIti dituJalit 

t trhi^tftrgnt-k fnulos azerepe a szelleini i 

lOSf^ ana)i Irivn nem feupftn a liir us becsvj 

»k volt nka, hancm lu iincrvL-nyesfllee, a gyakorbi 

EkiviDiainAk olMdMifije 08 pcdi^ a tiidaa mind) ta^aa 

LfcJprdlHUiaa vecett. S caaku^ao a mliveliid^ai tartal 

ezen. gyakorlaiibb ulou lOrt^nt meggazdagodiaAM _ 

'imoaabb realtealaaaDak kerea^sebfil ered a kOzMetbeii 

I ja^ltis utiUi valii lOrekve^^. mel^lyel kiv^u kfiltiik. tudii- 

k a linudalmi renil s illami azcrvnzi't ktirdeiieibez sziilanak. 

! K kllbi> triazonvok i» nynjiotttk "kut, tt«liatmii t 



* V. ft Woimnonn i m 4H I 
■ Rm16: n niaxs imdaloiD Ulrttmctf, I 171 
1- 1 ••85 I, 




zsarnok ur&linu kOvetkeiitebeii uz elnyomottafig erzese iinnal 
tlirhet«tlenebb lett. min^l Jobb&D fejiodoti a tudomajiynssAg az egye- 
lemeken s niinel melegebben iiatottak Italiaba a claflsikoB mdveltseg 
ffnyaiigarai. A ludom&DyoaBag, a huraanizmua nOvekedtevel a 
nagyobb AUami egysegek letjogoaultgiga es kivAnatoBe^a inellett 
kispbb tirsadatmi kOzpontok (tSbb jo^al birc'i virosok. testUletek) 
letrejOvetele a igy a jogok kiterjeszteBe is lihajtott^ lett. A tizen- 
negyedik azizadban. .1 melyben a modern \A6\t legtObb politikai 
eazmuje kesidett iiBinlzni, a nepre kiv&nta rulioztatni a t&rveny- 
hoEoi jogoi Padovai MarsUiua « iigyuncsak tdle tenni fllggSvi a 
v6grehajtd hatalmat. S a v&roBi tarsailalmi kOzpotitok letrejfitt^- 
Tel kapcBolatban a tudomany r6ven az egyeniseg is Jog'aiboz 
Jutott. AJogaihoz egyenia^g anti^ nagyobb t«v6keiiyBeget kezd kirej- 
ten ia a mult nagy eremegfeazit^s^be a tilbb az^zados niunk&jaba bole 
kerOlfi BBzmeit annal ^rdctkkeltUbben a kiiltedzetben a k6pz(imiiv^- 
szetbeii lett hivatva kifejezni az ilntudatuBabb 6rzelmek oly heves- 
a6g6vel 63 dramai erejevel, a minSt Giovanni Pisanot^I kezdve 
a azobriazatban Michel angelonak idiz lelki tudabod^ kOzepett^ 
terenitett megrendito hatasii azoboralakjaiig a Giott6t«l kezdve 
a featfiazetben Michelangelo tanitvinyAnak : Daniele da Volterri- 
nak a keresztrdl val6 levetelt (a romai S. Triaita de' Montibau) 
rendkivlil mozgalmaa alakokkal feltiintetS alkotAa&ig ' a Giulin 
Romano-nak, Raffael tanitvinyinak a Gigasok bukisat ibrAaolo 
mer^Bz (jompoaitiojli freak6jAig (Mantniban az ngyancaak iiltala 
6pitett Palazzo de Te-ben) ' mindig jobban fejlSdni latiink. 

Az individuulizmua joganak diadalrajutdaaval a melletl, 
hogy ijgy a miivfiazetekben. mint tudom^nyokban — kilt(>iii)seD 
az antik 6-kor fanulmAnyozisa kOvetkezteben — azAiuoa dj 
igazaag kcrUlt napf6nyre. egyazeramind a vallAai eazmfik. erkfilcsi 
igazaagok &b jopallapotok evflazakos megbontiaa, illetoleg fel- 
forgatiaa vette kezdetet. a miben az erflaebbnek a hatalma volt 
a dOntii. Manchiavelli. a tizenhatodik azizad ezen eles szemli 
politikuaa, kinek a riimai tOrtenelem azolgAltata az alkalmat. bogy 
pgybegyiijtBe tapaaz talis lit es hogy kutaaaa. mikSp kell viaelkedni 
a viltoz" korlllm^iiyek azerint, oly viazonyok kSzt azerezte poll- 



L 







ismereteit, e milyenekben b»zaja — i\7. 6-kori GOritgoraE^g 
peldAj&ra — ainlitilSlt. n mikor az kS/.s^gekre volt s^aggutva, 
nielyek egjuiisnak ellerB^gei voltak 6b v&ltukozva hoi zaarnokoknak, 
hoi demagogoknsk estek Aldozatul. Kora poUtikunai, a mennyiben 
■niiveibeD nem eivi fejleget^seket, b»nem gyakorlati azab^yokat 
elmelked^seket egyea eseraenyek felSI b iitmutat^okat kerestek 
uieateisegiik egyes neliezBegeire nezve, kJinnyen erthet6leg nagyra- 
becBfllt^k, a Uiacorsinak az uaazeeakUv^BekrOl 8z6l6 fejezete 
jobban erdekolT^n liket, mint Plato koztaraaaaginak az allamok 
fotrailaltDairdl azolo nagyazabasii philozophiai elmelked^aei. ^ Az 
1)0' ktfejlett dj gondolkodiai inudezernek erJiazakoB alkalmaz&aa 
nemcaak Snidloaaghoz, hanc^m zsarnokaaghoz is vezetett ea pedig 
ugy a kSEgondolkodaaban. a tii do many ban, mint a miiveazetben 
ea politikaban. 

Ezen. az alapvonasokban agy a gondolkodas, mint a 
kUaO CHelekv^a, alkotia lis kormAnyzaa teren kdzos vona- 
bird kiaebb-nagyobb zaarnokaag, azaz a tradiezids a egye- 
BzabAlyok Bzetazakitdsaval Hokazor ertiszakoaan terem- 
ij iQeggy6z{id6eek 6b igaza^ok kOzSa t^rsaaagba boztik a 

Uu a szerfelett iioMUian ea eredetien gondolkod6kat b a 

'Mmuj flzabiIyokt<il fUggetlen meresz uselekvdket. Azert vannak 
whior mav^azek a legnagyobb zsamokok udvar&n, kik egyUtt- 
''i'^t megegjeznek abban a torekveaiikben, bogy valami ujat, 
'"h nem latottal teremtaenek. Az 1434-ben rSvid szimUzet^s 
"iM Firenzebe viaazat^rt — a milvtazeket n^lkfiliizhetetlen poh- 
uu eeikiiz gyaii4nt pilrtold — OoBimo Medical megrendei6s6bcil 
'*Miti Donatello ket Uavidjit a Judith ea Holofernea csoportjAt. 
' Veroccbio Lorenzo Mfdii'i megbizasAb^l aztnten nem keviabbe 
IfflSB Dividjat, mint szemSlyea batoreAg es gjOzelmea Ugyeaaeg 
j«ll(mz8 alakjAt, 

Ai eazmeknek nem egjazer a liagyominyokkat azakito 
^^'^ kifejezia^ben 6a bizonyiUiailban vM korl&tlanul felbatal- 
"■Untt eredetis6g mutatkozik p61d&ul abban, bogy a mttveazek 
"fSvait a ihemAt (pi. Sz&z Maria abrAzol^t) szimtalanazor b 
"'1^ AJat mondoan dolgozzdk fel, tov&bbi bogy azt. a mit 
""l^l! a tSbbi alkotiatol vaJo eitereare tdrekedve hoznak letre, 



mindig B»jit Oiiallo alkotasaknak tekintik. Michelangelo, nehogy 
PietiJiDak alkotlei diesiSseg^t valski niaganak eltulajdonltBa, 
Miria vAUitvere veai a gajit nev6t. ' 

Az eredetJBiignek azon igenye. bogy iiagy terOletet ke- 
pezfi esztnek birodalmilbai) mozogbaaaon es bogy alkoto szabad- 
s&gihoz megfelel6 Bokasagu motivuma legyen. dztlksegesBe tetle 
a von.itkozdsaikban leggazdagabb vallisi esKOiek es legbSvebb 
mfiveltaegUtrt^Deti adatok koItivaJ&a&t. lnnen van, bogy nemcaak 
a k^pzCmUveBzct, banetn a kttlteazet es politikai tudomdjiy is a 
maga v^tozatos tanulsigaiban ^a igazB^igaiban vall^i eazmekre 
is tAmaazkodik. Ennck kdvetkezt^ben. valamint az^rt is. mivel 
az eredefileg kibozott igazaigok becserSI. az ezekct teremtd 
egy^ni kepesaegrfil illetSleg egy^nekrdl sokat tartottak, ezeknek 
(SDbrzete ea hivataaBzeretet« rendkivQt megaOvekedett. A nagy 
bivat&s alapjan nagy jogokat 61vezetl individualizmnaban vaiti 
hJtt6l rilbeazelve, valantint az egyeniB6gnek kUltSnSsen miiveBzi 
alkot&8ait<)l elvarazaolva meg a fItpapaAg ia a szabalyszerii hit^let 
Otj^l a Bzebb ^b erkiilcai korUttokt6l felazabadult mliv^Bzi 61ve- 
zetek virinyars tereltjdutt. ^ Egyr^Bzt a magatiabb es alsAbb 
eszm^knek b erkdlcai igazsigoknak a sokfele tartalom ^s a 
gy&korlati ^letben a rend legvesz61yeBebb felbontasAig vitt sz^IrS 
megalkuvaa niiatt, majdnem lehetetl^n a fclforgatA kapeaDlod&Bw 
6b meresz voaatkoz&aai niaa kipriibdlt kOtelekek relildoz&aaval 
valamint a felfog^okban — az igaz, bogy mindig nagyarinyi. 
<]e ir&nyAban 6b v6gz6d6s6ben nem egyazer megt^veaztfi a l^- 
inkibb sokoldalii szeml^Kid^are fldvOs gyOnyOrkSd^Bt elOmozdltd 
— mindig gazdagodva fejl6d6 mflveszi UnAttoiAg sokf^leaegevet 
oly tOrhetetlen lAjekozatlanBagot szUlt az eszm^k, lettek rend- 
•ter^ben. hogj' ennek a mir boaszii idK 6ta vajudo erkillosi 
megtiaztul&sra ir^nyult kozeleti ataJakitaa lehetett Demi megsziln- 
tetUje. S az e czAIra is igen alkalmas individuumnak ezen, a 
aajAt eszmeit majd allegorikasaa az er^nyek Abr^ol^Aban. majd 
leplezetlcnUl kifejezni akani tevekenyaege minden teren nagy 
erOvel nyilvAnult fs pedig a legmesszebb mcnii fogalmi analogiik 



' Eilnstler Hanografien. Michelangelo von H. Knackfuas. II. 1_ 
* L. Taioe Hippolit Adolf. Az otasz mliveszet bOloselete. Olcsi^ 
kDnyrtir. 614. az. 45-^63. I. 



i 



wori nt. melyekre uz ember par esueUence a miialkotaaok ^atan- 

ziifii" elve alapjan nevelSdCtt. Ez^rt felfor^ato kltzdelmek ii 

tev^keDj szabaiiB^ert, a kSzerkOlcei caelekr^nj'ek akad&lyai' 

nak elliirit^&^rt (p). II. Matt«o Viscontit s majlandi kenj-ural 

a sajit testverei feUldozzdk a nagyon megs^rtett k5zerkoli 

nek, bogy ezzel a hazit megiDents^k) ' e korban okadatoltab- 

bak s a Bzeovedelyeknek termeazetesebb mcgnyilatkoiisai, 

a tSrtenelemben barmikor. S a kSlt^Bzet is most araiiykor&l 

eli, midfin neiucsak lij eHzmekre, banem lij tettekre is van 

azSkseg a e uzelbol az emberi ^rzelmpk bolsS azervezetebe 

ii bepillanl. A nagyaz&niii olaazorazigi k^nyurak elleu kdlO- 

nSaeD a dremei azerzOk \-i3eltetnek gylildlettel. Mir Petrarca 

leirja - — xenophoni azellemben — a tizeonegyedik sziEad feje- 

delmenek idealia kep^t, I'adua urato) kivinja; „Ne legyen pol- 

g&ninak ura, banem a Lazaat.vja. amazokat azereaeu, mtntgyerme- 

keit, aJtt mint Onmagiit. CaepegteBHeD beleJUk azeretet maga irant, 

n«ni pedig nilebnet, mert a t'^lelembtil gyiilOlet tAmod. Fegyvert. 

readitrOket es zsoldoaokat az ellenseg ellen forditeon, aajit polgarai- 

val szemben scmmire sem megy a teatJireeggel, de a puazta J6aka- 

ntUl igfiuB be^ri . . . ; a fejedelem uralkodjek Onilloan, az udvar- 

'>«kekt61 fUggetlenlll, e mellett azonban azer^nyen ea egyszeriien. 

SMdoskodJek ia miodenrol : tomplomokat 6b nyilvADOB ^pliletekot 

tt ipfttesBen". S Visconti Oiangaleazzo (Mitand k^nyura), kiben 

luhilmisaa volt kifejlddve a valiSdi k6iiyDri £rzek a nagy es 

Knfet^ iriiit. a kit rokonai tudomanyazeretflte ^b vallAaoas^ga 

wtt megretettek. megalapitja ,a legbAmulatoaabbat valamenDyi 

«dortor kSzt" a Certoaat Pivia oiellett 68 a Bzekesegyfaazat 

"fliniban, „raely nagya&gra ha pompira a kereaztenyaeg ilsazes 

'■■nplomait fellilmulja". 8at oz atyja, Oaleazzo iltaJ megkezdett. 

^ eaak [> altaJa befejezett palota Piviiban tal&n a iBgnagyobb- 

"wfl fejedelini 8z6khelye voll az akkori Europdnak, ' MindazAltai 

* iiokV 6a roaaznak i-aodilatos kevoredeB^t mutat() k^nytirak 

^Snnynak voltak kit^ve. Dante a verengzJi lij fejedelmok birtok- 

■mlomvAgyat feliamerve. fgy azdl: ,Mi egyebet bangoztatnak 



4 



' Biirckhardt i. m. I. 12. 1, 
' Burckbardt i. m. I. 10. 1. 
' Boickhardt i. m. I. 16. I. 



harsonJuk. cscngetyUik. tul»kjaik ^s fuvol^k, mint: ,ide 
ri biih^rok! li rafnadozo madarak- ' 

A XIV. BK^adboli feBt{>k (pi, Ambrogjn dl Lorenso) a k£nj- 
iirat Hx^niyetegiL's, sisakos, paJESoti l^nyDek tUnletik M. niely vrH^ 
\ir eliUt tn'mt)], v^tkokttil kilrUlv^ve, lAbainAl luUposott igaz^if. 
uldalAii elpHNZtitolt vdroBok ha falviik.^^ K^s^bb n krn.yiir viiit 
Dtagaanak 6s inag&uyosnak feHtik, telo tumlOczUkkt?! 6s hallpi- 
161:6 caOvekkel, a gouoazsil^ es nyomorusag laiiyAjak^nt. 

Ily er&Hxskcdt ^8 boAilaH7t6 poUtikai i« tirsadalmi viaxo- 
nyok kRKepfltte tOrt^nt, Lo^y V. Orb^, az akkur Avlgnonbui 
az^keie p&pa. mUVin ax n\igaTcbikt6\ sx6U]itnbnlt 0\Mzomi^^ 
k6r6sei Altai ostromoltHtvAn. az cg:yh&zi kWam Mboml&aiitak 
meg».k»Aii.\yoz&aira HomAt l<)67-bpn megUtogatta. a Cola di 
Kiirnzoiiak (ki featin^yekct is busznilt a baztifiaa 6rz«linek M- 
tllxok''st>re) vissEaitltitott kOztAraaaiga dai-^Ara eg^azen elvadull 
viiros pusztnsA|!:Aiiak lAt&sAn annyira oii>gd<(bbonl, hagy a Maa- 
tuibb Avignonba viasxut^rt. A vacaaruknak fa a pipiknak nnnytni 
fcldiilt Romija. bogy a vArcis kellii kflxFipcn fli nfitt, nernely 
e^.'ybiuliHU hurom le^elt, napy OrOmiiyllvAiiitifiAt fojezi ki aznn 
n domt'ormlivJtn. innly ax utotsA avig:noni ^ pApinak: XI. Oor- 
gelyiK^k 1377. livi bovoiiiilAsAt Abnboija, ttnnnk a Sauts Pnui- 
f^eaca Koniana i^gyhizban 6n6tt slivnil^k^n. Itl lAtliaht ax JtrCk- 
viVros, mely fe1«lt ri»lli<g«<k kOzUl Iwroaikcdni lit^xik n Axvnt 
PAlcp «(i6ke. nilntcKV asi auRyalok aJtal viaautiozvik Avignnnbdl. 
Kg^ angyal is Ifbeg Tt-li^tle a kuleaokkal 6s tiarAval. A pipa 
li'ih&tnn m>>gy initnyt-xft aliitt. luelyet K<^nia at^natora s a papok 
Isrtanak. K6t ndainVl mrnni-k stnii'xiiill-l«gyewl tiordoz^l. majd 
alabirdosnk. «KulAn meiiiH^k 11 bibornokok pliuiitastikiisaii Tftluiu- 
ckodiAkoii paripAkoa ia aok ncmt^fl fpgyf't^rt'Hrn. A vArna k^o- 
JAb^l a mmH t>l(>J6be jfin a ajaakoa Koma, utAna a n6p. tUma 
Mlnitrra e8Em6nyi Mc6p alnkjAbaii van AbrAzolva. J6I moni^a 
Unif;ftn>viuN.* Iioio' •t inliv-6iixiieh, ha bit okart volna lenni. agy 
Mlm vulna Abriiotnia (t6iiiAt. mini Mi^tHnkudnxutt rulii^ll 9«v«> 



' Burokhaitlt i. n. 1. 13. I. 
' I.. Bun-.kbBn)l: L la. I 

* OtoirnniTliM ; A pJuuUt *tmu)fk»L iPonL ' 
. IRMt.) 8.1. «4. I. 

* (h«coruTitin PurdlBAnd I. m 61 I, 



A BENAIB8ANCBK0RI MtrvtSZET. 



69 



gyet, halvany, beesett arczczal, vad tekintettel, zil4]t hajjal"". 
Csakhogy a mindjobban 5s8zegyilleinl5 egy6ni jogigenyek altal 
felkorbdcsolt indolatok kOzepette a lelkek egy f^lelkipdsztor 
akliban nem tudtak megferni 8 XI. Gei^ely halila utka a keresz- 
teny yilAg — sz^mos fel&llitott hatalmi 6rdek gyorsabb kibonyo- 
litisra alkalmas sorlod&s^val es OsdzetitkOzes^vel — ktt](5n58en 
& papasag el^gg^ kiv^natos tekintelyenek rovi8ara ket p^pdt 
valaszt. S itt mondhatjak Ranttal hogy : „mig igy az eg^nemu- 
seg tdrvenye serelmet 8zenved, addig minden als6bbhoz es leg- 
nagyobb viltozatossagukhoz a r^szletez^s tOrvenye vezet''. Non 
<iatur vacuum formarum, 8ed datur continuum formarum''. 



Dr. Janicsek Jdzsef. 



(Folyt. k5v.) 



A NEMZETI NEVKLfisaOL. 

Jo^oauit az ovatoHtiAg jelszavakkal szemben. Van Uf^yanis 
azokban valami elemi ero, mely a legkomolyabb er\-eken konnven 
t^lemelkedik a mely neni egyazer erkSlcBi U)rekv6»eket i» jelle- 
meket is kJtnyitrtelen niodon. legalabb a kiJzv^IemSny elOtt, eltcmet. 

A nemzeti nevelSa igtje is ily jeiflzavii jellegiive vilik, 
ligy hogy pajzaa mOgfitt erSv6 vilik mSg az ervelfi gySngea^g 
ia a hatalommi a szinlelti erkOlca. 

Ily pajzak^nt uem baszDalom, de aem is baszntUliatom a 
nemzeti nevelea azent igeit. Hiaz a kSztudatt^l elterJicn alaknlt 
meg lelkemben a nemzeti nevel^s eazmenye, 6gy bogy az a 
jelsz<S, mely miEoknak pajzs — ^ kSztudali, bogy ne mondjam 
— bivataloH alakjAban fegyverkent ellenem fordul, 

Ez^rt is ncm n kenyelem, sem a divatoB Bzolam arja tibe 
e targy fejteget^a^rc, banem azon meggydz5deaem, hogy a nem- 
zeti nevelea alapjuiiiak is ezeken felSpUlo tanilgyi szervezetnek 
bemntatisival v^gre its bazamst szolgAlnm s hogy professori 
hivatisom eppen akkor kOtelez a szura. midfin tapaeztiilatiuin 6s 
gondolkodisDtn a azokottol clterfi alapokra ea tiredminyekre vezet. 

Nemzeti nevelis ! Mi az, mi a nevel6st nemzetiv* teszi? 
NevelesBnk csakis akkor nemzeti. ha az a nemzet -izeUemeben 
folyik. De mikep. hoiman iaraerhetjllk fel a nemzet szellem^t?! 
A felelet egyszerfinek latszik, hiaz egyhangon tiirdetik, hogy 
csakis baz&nk tltrtenetebe kell elmelyedni, hazank tdrtenet^t 
kell a nevelea es oktatis kSzpi.mtJiba belyezoi ~ a a nemzeti 
azeltemet felisnierjUk a e szellemet erv^nyeaitjtik ia. Igaz. hogy 
fejlodesiben nyilatkozik meg az egyeni eletnek ISnyege, csakhogy 
egy nemzetnek az ^lete oly vijtozatos alakokban nyilatkozik 





meg eg^ es ugyanazon iddben b a kUlDnboEo korezakokban ia 
o\j hullamiieolcat matat, hogy a l^nyeges vonAsok fellelese a 
ezekben a fejlQd^s sajatosaagiuiak, h lig; a nenizet jelletn^Dek 
meg^rt^se oly nagyon is neb^z ! Mily klllJInbdzU szemmel n6Eik 
liazftnk tSrtenel^t s mily killttnbOzd ^rtelmet tulajdonilanak fej- 
loil^eDek a nemzetiB^gieskeddk s a nomzeti allam hivei. Mity 
miskep litja a magyart. a ki a ,regnuni Marianum' Hzcmpont- 
j&bul nezi nemzetitnk l5rt6iiotet, mint az, ki a fejl5daa egyik 
moz^ato erejet az interconfeBsionalia Allam eszmejetiek megnyi- 
iatkozisiban latja I Mennyire klll<)nb<lzik a nemzeti Bzellem meg- 
hatiroziaa es elfiterjeezt^se, ha tSrtenetliiiket a bet^si Biu^ 
szinezett ablakain it n^zzUk s viazont, ba Ei'dely magas b6r- 
exeirSI szabad ozeininel tekintUuk vegig a ceak haroniszizadoa 
mnlton is ! Hennyire ellenkez<)en jellemzi a magyar nemzet szel- 
lemet. ki lizadiat. hiillens^get lit a nemzeti fejedelmek 6s a 
molt szizad harcztibaii a ki viszODt epen e harczokban latja 
a nemzeti szellem legtiszt&bb megnyilalkozaaat, oly liarozot. a 
melybeo a nemzet aaJatoB szcllome telszabadulnt tiirekszik. 

Ez6r1 IB a magyar nemzet ISrl^nete magiban veve kOzelebbi 
kriterium aJkalmazasa n^lkUJ nem alkalniau arra, bogy a nem- 
zetnek aajatossagat, ii nemzeti Bzullemet inegbizhatoan I'eltUntesse 
s anoak kSzponti taiiitasa seni uyujt biztositekot arra nezve, 
bogy oktat^unk. nevelesUiik tenyleg nemzeti. 

Sokkal megbizhatobb kaJauznak tartom a nemzeti azellem 
kinyomoziaira a magyar irodalom tartenetit s Srtera is azan 
egyesek tSrekvesdt, kik ozen tantAi^at kivanjAk iievezetesen 
a ktizepiBkolai oktataanak kCzpontjaba helyezni a nemzeti neve- 
lea erdekeben. Hisz a k5lt5k tenyleg ii kor vatesei ; finom 6rze- 
kenys^gOkkel 6a fogekonys&gnkkal egesz (Intudatlanul felveazik 
mignkba komk azellem^t. nemzetllket atjaro hangulatokat 8 igy egy 
felaSbb erfinek ei^dve az ihlctettseg perczeiben feltirjak a Jelen- 
oek, a azivnok v&gy6d^at s boldogs^at b eszmenyeikben a jOvOnek 
1 titkait A kSlt^azet. valamint altalaban a miiveazet az egyes 
konzakok leghivebb tUkre, mert u szellem kiizvetlen, a reHesio 
UUl meg nem tCrStt alkoUisan, teremt^aen nyngvu megnyilatko- 
^^. Igenia, az egyes korszakokuak ! Ebben pedig meg magi- 
two (6tb nines biztoaitek arra nezve. bogy egyszeramind a 
KauH Bzeliemnek is tUkre legyen. — Mir esak az irodalom- 
'"Rtneti kUldnb()z{j iskolak einevezesei is eliruljak azt. bogy 






sz egyos korazakok kolt<)i ia idegen szollem befolyasa atHt 
iHottak. CsRk a kHlBnbOzo nemzetek egj' 6s ugyanaeou Untis 
iiiatt Alio irodalmanak iSaszebaBonlitasa, vaUmint a nemzetek 
egeaz irodalminak egyniAuaal valo osszebaaoiilitAsa, s ezen 6sb- 
szebaaoulit^ afapj^ nyort saJAtoBadg iiiegdllapttasa vezetlipt egy- 
egy nemzet azellem^nek meghatarozdaara. Ez az lit igen nag>- 
ea igea neta^z. Szaktudi^saink moat bontakoziiak ki az egyolda- 
liilag tiazai dogniatikus kSr^ktQl. Munkdjiik gyllmStcset m^g caak 
a JOvo kor 6lvezi. Terra^szotea, bogy a raagyar irodalomnak 
ily SBcmpontokb"! vaid kezeleee a kfizepiakolai fokozaton tel- 
Jesen lebet«(leti. meit kritik&tiHk 6s iisszehasonlitftsnak csakis ott 
van belyo, a hoi a kritizAltat, az i^sszebanonlitandi^kat a tanulo 
mar ismeri. E noiklil az irodalomturt^net meg az eddiguile ia 
aokkal inkAbb lesz az jrodalomti^l elidegenilij, az irodalmi ter- 
mdkeket kuzvetlenlll 61vezni tiem tudo blazii'teagiiak iskolaja. 

De ballom niar az ujabb elleiivelest, egyes kdltSick, ha 
nem is miod — ni^gis caak tisztan fejezik ki nemzetlink szel- 
lemet ; miert is azok mliveibe eliuerUlve, a nemzet ielkebe mfelye- 
dUnk el, annak ^ietet eljdka az Igy azerzett lupaaztalataink litjan 
eljatunk a nemzeti jelleg a igy a neveles neoizeti jeltegenek 
meghatirozdsira is. Teljesen igaz ez ! A k^rdes csakiM az, 
hogy ki az a kSlt^i, ki nenifsak koranak, Lanem nemzete 
azeUemenek lypikua kifejezfije J* ! Caakia az. ki egyeni 6letevel 
a magyar iidp talajAbtil ndtt ki, kiaek lelke egybet'orrott telje- 
aen a inagyar u£p lelk^vel. ^gy bogy annak letkibOl dalol a 
annak lelk^ben el daUival. Ezen kOltJikOn tdjekoz6dhatank a 
nemzeti jelleget illetltleg; a bozzajuk folyamodni ezandekom is 
— ba nem is jclen ^rtekezesemben. Ugyania meg az ily kQltSk- 
kel szemhen is felmerQlbet azon aggdlynnk, hogy vajjoD kornk- 
ka] nem didozik-e le az 8 dicBiisegllk ea ^letlik napja. — Ki 
el csak egy szazad eliitti kiiltdink kdzQl a n6p sziv^ben ? ! 

NemzetUnk azellcmenek kiiamerese cz^ljdb61 ez£rt is meg 
a nemzet vatesein is tiil kell menni. A nemzeti azoUemiwk mfe 
egy kOzvetlenebb forrasalioz keli folyamodnunk. Nyetveben el a 
nemzet! M61y ^rtelmb ige ! Nem a reilesio, hanem a tenn^szet, 
a kitzvotlen szellemi teremtes ternieke a nyelv. Mar mint agglu — 
tindl6 nyelv mily plaatikns modon mutatja be a magyar szel — - 

lemet, mint olyant. a mely a gyfikflzok egy^Dtaeget eg^azen tisz^ 

tdn megtartja. a ragot aem olvasztja be i gytlkszilba. hanen:^^ 





ik indhidualitt jelleget mi^gtartja, a gyOkszot a Iegklll3nb<>- 
sobb allnpotokLoE, viszonyokhoz legaagyobt) kOnnyiiaeggel alkal- 
mazva. mindezek fiilOtt me^js biztosaa uralkodik. — A honala- 
plUit fe feotailaa tenyet annyi viszootagBag, aiinyi nenuetisef! 
es fefekezetia^g es partoskodaii duezora nem utolao lielyeu 
mag^arizza meg a magyar nyelv. De nem ily a]talinoBadgban 
kivinunk feleletet a magyar nyeJvtfil. Kerd6Btluk csak az, hog;' 
a, tOrteneti bagyomany szerint mit ertctt a magyar ember 
nevel^B alatt. Ha a neveles sxavanak haszniiatit kUlonbfizS 
korbaQ, klllSnbOzti voQatkozasban ismerjllk : ilgy ii magyar gondol- 
kaxAst a nevel^are oezve ia bitelesen birjuk. kSISniisen akkor, ha 
ogyane szavat azon tiemzet szavaval 6s ertelmevel egybehasonlitjuk, 
a mely nemzet az 6 azellemevel 6s kulturajaval leginkibb voll 
liatissal reink. 

A nyelv a szell^met elemei szeiint. a gondolkozAat — klilii- 
noseaaz etymologi&ban — koletkezeae es levese szerint mutatja 
be. SajAtos k^pet nyertlnk mar igy is. Tartalma SKerint azooban 
a szellemet vi]agn6zeteben. a nemzet lelket a nepmondieok. a 
peldabeKzedek larJiLk fel. £zek alkotjak a nemzet megjegeczedctt 
phibHOphiiJit : a nevel^B a peldabeazedekben alkotja a nevel^s- 
nek saj&toB magyar jellemet. Ezert is a torteueti szutar utdn 
■ kOuuondaBokhoz, a peldaboszedekhez fordulunk, hogy a neve- 
Ifaiek magyar nemzeti szellemet 6s jellegdit kiiemerjttk. Ezen 
Ineretflnk is fokDz6dik tiaztasagiban, vilagoss^iban, ha a neve- 
IM a n^met kdzmondAsokbao is vizsg&ljiik s az ezzol val6 {lasze- 
lu«cinlitas litj^ is u magyar nemzeti neveles sajiUosa^at tudatra 
eneljBk. 

E kettds alapon nyugvo nemzeti nevel^s eszm^ny^nek ere- 
jiben kivinjuk az ez alapnnk megfcleIC tanllgyi szen-ezetet a 
"IczfivH szemben altalAnos vonasokban feltUntetni. 

A) AlapvetO reaz. 

I. A nevel6s szava a nutityar nyelvbon es a magj'ar k<iz- 
""oodisokban. 

II. A neveles szava a nemet nyelvben es a nemet kezmon- 
'kban. 

in. A kotUi uBszehasoitlitasanak eredmenye. 

B) Az aiapoknak inegfcleid tanllgyi azei'vezet. 




i 




L MKUi^BTI NEVSLSBROI.. 



A) AlapvetS r^ss. 

I. A nevetes szavii a magyar nyeivheii is a magyar k6z- 
Monddsoklan. 

A neveles gyBkszava : ^nd' minden el6 lenyre egyar^t 
liaszniiltatik ; igy nevezeteseo ait etnberrol is ea pedig nemcsak 
annak test^rJ)!, haneni lelkeHti is, uevezetesen lelkenek szavak- 
ban valii megnyilatkozjis&nil ' s erkitlcsSkben valo erv'onyesft- 
teserCl. - 

I'^ancsak ily tig ertelemben hassinaljAk tert^neti nyelv- 
eml^keiak a neveles azavat is. aUt meg az 6]dl6nyek kSriSt is 
t&gitjik egjT^Bzt lefel6 a liolt targyaki^ a miartfatt rjtlfel^ a 
tisztan szellemi abstractiifcig. Uolt largyakra, a mennyibeii e 
tirgyak 61tiknek temienyei — vagy az ^Idl^nyekre eltetS batis- 
sal bimak. ^ Ezatan mar nem lebet meglepti, bogy nSv^oyekre, ' 
TjUamint allatokra" is alkalmazzik a neveleet. Mintbogy pedig 
nyelveml^keink azt a kQlOnbs^get. a melyet loi a nJlvel^s es 
neve I 6b kSzt teszUnk, nem teezik meg. csakis term^szeteBen 
hasznatjak ugyanezen neveles sznvit egyarant az ember teaterQl, '' 
valamint az ember lelkerSl ' eg pedig nemcaak altalaban, hanem 



b 



' Nem ajkin n^tt, hanem sziveben gyffkerezett sz6kat raond- 
jou, P^m^n pred. c. 'J. 

* Exek nagy tisztekre nyOltek, mintbogy vagyon tiozzafoghat^ 
eszuk. Fal, U. E, 40.1. 

' TeJeC nevelj risztat — mellftjiiat gy6gyit (Mel. Herb. 10. i. Bor- 
nevelfl — oktiiber 1650 K. BecB 19 b.. Nagysz. 23 b Semevel6 = BOr- 
f^Eci Web Aniial. 20 b. Orsz. gy. 257 -. de mi^eezt : szapora nevelo 
es6 Mel. Sz. JAn. 3, 51.. itvitten : BAnatinkat uevelO fdlcgck. Thaly. 
Adal. I. 58. 

' A fliben e^ ulofaban csak nevelo lelek, szaz er6 vagyon. 
Mel. Sz J&n. 351. 

' A (yilk nem sok bajmoi6d&sBal aeveltetik. Lep P. Tuk. 1. 320. 
Mb is ju nevelt \6r6l, kutyarol beszelilnk. 

" Ihist nevelek ti rajtatok (Ver. Verb. 271. ■. Hajat nevelek (Com. 
.lan.i hajnevel5. Com. Jan. 24. Tejevel nevele liit. Erd. C. 660. P4a- 
min predikatjdiban ,hBBneveleM"-r61 beszel, 

' latennek fiait neveljetek belQlOk iTel. Evang. 1. 216.). Uy^ 
ertelemben a neveletlen viszont a szellemileg elbanyagoltat jelenti :^ 
.Tiszttartbkat — j6kat rendeljenek az jo tntorok, mivel neTeletlenefc 
lesznek az Arvftk. Ger. Kar. Cs. 207. 




nK^ a \t\fk egyes alUuoUirol,' tui-ekv^seirSI, "^ eUt a lelki 
tevikeoys^giiek intizmSnyekben megvaliisult gyllniiikBeirOl is.* 
A bemutalott p^ldik alapjin vildgos; 1. Logy a neveles oly 
bald tenyked^st JeleDt, moly valami l^tez5iiek gy&rapod&s&t, Toko- 
lieat czelozza; 2. hogr ezeii IHazo nemi-sak az ember, es pedi^ 
testi ea lelki oldala szeriut, hanem altatiban minden elltl^ny, 
sot m^ at is, a mi ak&r mint eletet keltU, akar mint az 6let 
eredmenye vonatkoztatasba jut az eldlenyekbez ; a ve^re 3. bogy 
Men hato tenykedea meg a lelkiek tcr^n sinoa positiv vonaikoz- 
tatasban az erkfilcailiez, adt azzal ellenkezeabe is jutliat (baragoa 
mere^ nevel^se, bdlvanyimidaa iievelese), mivel caakitf 
\endiinek termeszet^re, HajatosaagAra tekint, 

.4 ttfvelis tehdt oly hati tSnykedis. truly az iloienyekkel 
kgaidbb is vonatkozdsban nU6 Utez6nek sajdtos termfszete sxe- 
nnti gyarapoddsdt. fokozdsdt czHozza. 

A nevel^B ezen ertelm^vel egyeznek azon azavak is, a 
melyek a nevel^B szavaval e^-gyflkliek. 

A ^nevelkedex'' azava, egy heljISl (>ltekintve, a mely ugyaoia 
t nevelkedest a mai ^rlelemben vett felneveles 6rtelDi6beD hasz- 
■tiji* — a n3vekedest. a gyarapodast jelenti es pedig kSze- 
ItUii erkOlcai vonatkozas nelklll s ezert is egyarini alkalmazza 
wi dolgokra.' nilv^nyre," az emberre ea pedig leatere,' vala^ 
nunt lelki ^lapotdra^ i» lelki javaira." 

' Ai en keBerilHegemet naprol-napra ueveled. Tib. C 26, Nevel- 
jed hitiinket a Te szent igedbeo. Bor. Knelc 60. 

' Neveld magyarokra a barag'os mer^t. Zrinyi A. Syr. 20. 
"isilwi epites biibavalo. melyet laten nem nevel. Pizm. pred. 2 b. 

' I»t«DtiszteKaeKet azon^zigban nevelni. Ver. Verb. E16beBzed4. 
-^ bilTinv imidin nevelesere a tudatlan embereket a meaterembemek 
''ntngegkiTiniHa inditotta. Kar. bibl. I. fJ44. 

' Mebmet a kereaztenyt aem inmeri vala. mer & nevelkedek 
Biblenkor udvarban. Zrinyi I, 45. 

' igy neTelkedik az alamizsna. Illvr. Pred. 441. 

' NeTelkedik tiivia k&zt lilioni. Czegl. Oa. 11. 309. 

' A mit knidtiken mai^iboz szibat anyja vercb&l, azon aindik 
"WTelkedik a gyennek. Pftzm. Pred. 67. 

' A ntinl krigztua nevelkt'dett malaazttah ligy 5tet kell kOvetni. 
%. Pred. L 4. — KemenyaegUnk ig;en nevelkeazik Zvon Post. U. ~'45. 
~ KeUeedesem nevelkedik. oem bogy kisebbednek. Dial. H 

* Az Isten igeje fiiaaoD. nevelkedjek ea boviiljOn. Zvon ... 4. 
"Riiwk van j(5 felesege : tiszteaaege ea hirneve nevelkedik. Thaly 



I 



Ve, U. 



!U. 



n k HBHZKTl tlGVBLBMBOL. 

A nevendek szavat tSrt^neti enil^keink a meg nem felnfiU 
m^g nem erett. a BerdUltinek ertQlm^ben haazn^ljdk altal&ban 
az filttlenyekcfil b igy a7.iDt6n kfizdnynyel az erkOlcsi irint.' 

Ezzel t«lje8en egyezik nei-edekeny szava;^ mig ellenben 
az ezen melleknevbiil kepzett ffin^v ^tievfdekeiiysig^ csakis az 
emberrc. az ii teslere i'p tigy, mint lelkere vonatkozik ; c^zert is 
kOzeiebbi erkolcai Jelenteasel nein bir, banem eg}'iizeriien a tirgy 
term^ifzetu ezerinti gi/arapoddst jelenti '' (nem adolescentia, Jttng- 
iingsaiter a t()rt6neti ezdtir BZ.j. 

L'gyancBak minden erkiilcBi voiialkozaB nelkUl. leLAt mhiden 
roaazalis nelklll haaznilljik a neveletlen szavat nyelvemlSkeink 
az eraberrSI mint BerdlilSi-Sl. * 

A ma^ar nyelvemlekek Bzeriiit tch^t a neveles Bzava 
kSzuB gyokBzavaival es BzarmazekaivaJ egytitt arrol tesz bizonv- 



' Nevendek vessKocake. M A. Scult. 490. — Kevendek cedru- 
Kok. M. A. asolt. 150. — Fiatal uevendekeket es fatt>-i agakat mar- 
tinsba ultetik Lipp. P, Kert. HI. 113, — \'ettetik fOidbe nevendek 
teat, timad fel ieiki test. Helt. II. F. X. 8. — A Krisztusnak mieret- 
tiink nem nevendek gyenuek, hanem kflzepidejd ember korAban kellett 
niegOiettetni. Misk. V. Kert. 209. 

' A nid tJiredekeny, noha nevedekeny. Zrinyi il. 131. — Igsz- 
gattatni kell tebat, mint a nevedekeny f&nak. Canzi Lip. U. — Az 
emberbeu » nevedekenv ea erzekeny eletn^l es caelekedetsel becBll' 
leteab az okiiasftg ea erteiera caolekedete. Pkzm. Prod. 630 — A sbc- 
menaesseg eziikaeg ftikepen a nevedeken ifju emberekben tal&ltalni. 
Pecsi SzUz. K. 99. — Smek Hhedey FereneztSl maradvan egy neve- 
dekeny es j6 remenyaeKli fia. Seal. Eron. 73. — NSvedekeny ifjiUiDZ 
illik s haUj^atas. Com. Veazt. 58. — A T4rosnak miaden ferfid es 
leAny gyennekei es nevedekeny ifjai az egerek ut&n indultanak. Lisz- 
nyai Eroo. ^44. - Alkalmatos meg a mennyei tejre, mivel nevede- 
keny, meg a barezhoz gj'enee. Tbaly. Adal. I. 25. 

' Mind a ket eletnek ildvOaseges nevedekenyseget kivanja. 
Pecsi Ap. a. — A testnek nevedekenyaegeliez kepest. II. 337. — 
A benne lakoz6 bblcseaeget a testnek nOvedekeuysege szerint naprol- 
napra bovebben jelengete 'I'el. Evang. I. ■i2G. — Hogy eletenek sen- 
g^j^t 6h irjiisAginak nevedekenyaeget a gyennekek neveleaeaek okta- 
t&e&ra peld&ul ad&. Pizm pred. 194. 

' Felnfitt &a. de nem az neveletlen. Ver. Verb. 101. — Ha &i 
atya fi4t alTele Bzemelyeknek bagyni testamentumban. ki bitiazeget- 
tek. U. o. 19a b. — Neveletlen idejU gyermek - puer illegitiinae aeta- 
tia. 289. — A ki jiS erkftlesben akarja neveini magzatjat. Hztikseges. 
hog)' aunak magaviae lea e bell gonoBZsagot ue tiiniilhasxciD neveletleik. 
gyermeke. Pazin. pred. 19tl, 




T.H/RT1 NKVELSsBAL. 



bogy'a. neve16e vo»atko2dssal az emberre erkSlcsi jeUeg 
Helkiili gyarapoddst. novekedSst, serdHlisl jelent seemben a mig 
fel nem sfrdUlttel (neveletleni, tehdt oly hat6 tinykedesl. mely 
valami IHmSU valami il6t, az embert sajiit eredeti termiszete 
szerint (mely 6p iigy rosaz ie tehit, mint jo) kivdnja fejleszteni, 
fokozni, gyaraptlani. ~ E megbntarozilH magAbati rejti az egyi- 
itisignek elismereset a a bat6 tenykeil^SD^l a sajdiossdg szerinti 
fejleszUs k<ivetel4a6t. 

Leayegileg telJoBcn nzoiioe erednieDyre jutnnk. ha a magyar 
vilign^zel tnegjegeczedcHet kbzmond&saibui rizs^&ljuk. ' 

A magyar vitagn^zet fira, nSvenyre, Ailatra, eraberre egy- 
arant alkalmiizza a neveles szavilt. - 

Az emberre va]« tekinteftel a novel^snek nagy fontousigot 
tulajdonit : a neveles ez^rt is nagy gondot ad. " kOlOaSsen az 
egyetlen gyenneke, * de a m(i fontuBsigAnill fogva a j6 neve- 
lisert binnily ildozat eeni nagy. ^ 

HegiB azonban tivol ^ attol, bogy a nevelesnek mindeo- 
bstA, teremtit jelentJis^get tulajdonitana. A nevelcB nem teremtfi 
tiayked^B, hanem oly hat<3 t6nyked^B. a mely valami adotlnak 
megbatiroz&saru iranyul, Kzen adottnak az eredQ okat legritkib- 
btn a vegso okban. latenben keresi, nevezeteaen csak akkor, ha 
Men adott igaz&n jo, mint az 6sz, '^ a jo bizaaaag, a j6 fele- 
rig, a figyennek, ' Ezen latentBl jflvd jo adomany hiinyAt az 



' HusmitMin : Jlm-ify -Idnos: Magyar kszmondiaok gyfijte- 
Bnjre. Sirisaka : Magyar kUzmondAxok kJInyre. Margalits Ede : Magyar 
^BimoDdifiok ea ktizmond&aszertt sz^lamok 

* Klinnyebb gyiikerrfil nevftni fit, inint a^61. Ny. 4. — ECnnyfi 
j& csikiib6l jo looat nevelni. D. — Mint nevetik a kntyit dgy veszik 



j» csikiibi 
huQiit. I 



' Gyennekneveles sok gondot ad. 
■* • gyennek tartis. D. 

* Egyetlene^ gyennek akaiiztaui valo, E, 

^ J6 neveles Bobasem esik drigan. B. Sz. 
"» irign. D. 

' Szep, klnek Isten e 



K finny ebb a bizaSKig. 



- J6 neTeles eoha- 



-^ ' Fid magzat badi Bzerencae, jo bazasMig csak az lateo dolga. D. 
r^Weg, feleceg — latemnek fttdisa. D. t. i. a kettS egyiitt, ragyis 
' )4 U\eabg. — Adjon Isten minden jiit, feleseget szepet, j6t, did- 



«mber nem potolhaljfi. ' vagy csak alig-alig ; ^ de mUsr^ail 
ember ez adom&nyt el aem vebeti. ^ 

A veltiiik SKilletett adomjiiiynak. ezen adottnak aK okiil a 
msgyar nep lelke nem annyira latenben. mint ink&bb a aziUSk- 
ben, ezen termeaseti WnyezBkben kereai. * E azabily alol alij: 
van kivfitel, * legfeljebb nagy fertiak gyermekein61." 

A nevel6a azonban nemcaak liogy nem leremto, hanem « 
neveld m^g az adottul. kinek-kinek veloazlUetett adomdnyival sxvm- 
ben sem binhat szabadon. Nem vAltoztatbatja meg azt l^nyege aze- 



fibol koporntit. D. -- Adjon Isten b&rom „f''-et: frias tiatal felesegei. 

— A badi azereocset, Hii ma^zatflt. j6 hAzs»s&got Istea v&laaxtja. V.. 
- Hogj a nep eaze azcrint epen a h^asa&g nem az laten adominya : 

errOl tanuakodnak pi. ezek a IcCzmondaHok : Hizaanag' — rabaig B. 
H&zaaa^g -r cabsig, OzveKyaeg- — mentaSg ; sziizeaiseg — Demesaeg. B. 
Ez6rt ia : Eazazel — ne Ftzemmel fogj a b&zasBughoz. E Het tel, bet 
nyar vilaeztja me^ a hazasatigot D. Hoaezii alku a hazaaaag. E. 

' Ktnek lateo nem adja, Kov&ca latAk meg nem koYicaolja. 
Sz. T. — Kinek Inten nem adja, JSnos koyaca sem koholja. B. Se. 

' Jaj mi nebez azt eazre hozni. kinek laten oki>aa4goI 
nem adott. 

' A kinek laten mit kd, ember el nem veheti. M. 

* A nep kcltoi lelke igen termeazeteaen felbaaznilja a oilTeny* 
es Allatviiag analogi&it : Olyan a bot, mini) a tjike. E Alma nem eaik 
messze a {ijitdi. E. Faj fajra iit. E. A j6 faj nem bagj-ja el f&j&t 
K. V, Farkaanak farkaa a fia. E. Rokaaak riiica lia. E. Sasnak saa a 
fia. E. Cgy k&rog a Tarji'i. mint az anyja D. Fekete bolttin&k, fekele 
a fia. E. Solyom madiniak nem leaz galamb lia. E. Nem lesz bagoly- 
nak a61yom lia E. Farkasnak aohaaem leaz b&r&ny lia. E Fajra jar 
az e»z IS. E. Gaz any&nak vAltott gyermeke. D. Herges aaazonynak 
baragoa a lanya. Cz. Nyakas apa, fcjes lia. E. Aczel any&nak. tfizko 
a lanya. E. 

'^ ,Nehezcn j6 a gyennek. ha sziilei roaszalc.' 

■^ Bitkin azokott a nagy emberek gyermekebOl y') vilni K. V. 
A nagyaAg kiilOnben nem azonaa a joaaggal, 95t t^nyleg nagf emberek 
gyakrnn jo ap&k nem ia lebetnek, nagyaiguk t&rgy&vM leven teljesen 
lefoglalva. Saj&te&gos belyzcttie kerUlnek a papok, kik ia vagy roam. 
va^ nagy emberek, hs ezen kfizmondisnak igaza van : .Papfi — gazfi*. 

— Soba nem leaz k&kibiil oszlop. E. Makkb6l lesz a Wlgy. A mely 
fabol boTog akai ienni, idejen a fffld fele n6 az. E. A i6 faj idejui 
kimDtatia mag&t. E. Idejen kitetszik, mely fabiil v&lik but. E. Hazug 



mSloae. E. 



I gyli- 







kocski 



azt iiaak usiBzolhatJa. E szerint kenjtelen alkalmazkodni 
egyee ember terroeazetehez, csakie uaiazolhatja azt s m6g 
ezt ifi 6vatosan tegye, ba a nevel^a eredmenj^t nem akarja 
kocskiztatni, ' alkalmazkodva az ember feJI&deae menet^nek gyar- 
;Aboz ia, mit sem tElreliuetleokedve. ^ 
lly tiirelem neLa nem virt eredmenyre ia vezet. ' 
A termeHzetliez, aniiak menelehez a rendj^bez valo tOrelmes 
alkalmazkodas azonban nem jelenti axt, bogy a gyermekkel azem- 
ben szigoi-t ne alkalmazzunk. Ellenkeztileg szigorral kell bioai 
a gyermekkel, mert a gyermek term6Bzet^ben is megvan mar 
a. rosHz, neracsak, mint a gyermeki termeszet ^llhatatlana^a 
iogatngs&ga, * a killsUtQl, a cBillogi^tiil valo fUggeae '' s a az6- 

' Csftkugyan me^r^ekonyoililc az ember. Iia gyakran faragj&k. D. 
Sz^p tizavakban ad e goadolatnak kifejezcst Arany Toldijaban. midUii 
Toldi Na^' Lajoaboz imigy n'M : 

.Szeread a magyart, de ne faragd le, azola, 
^k Erejet. formijit, durva kerg-et r6ia : 

^H Mert mi baszna. Him&bb, ba j61 meg faragjik:' 

^H Nehezebb cltemi a faragatlan fat". 

ViBiont ill. bogy niincl kemenyebb szalkasabb az nnyag : anail inkibb 
kell azt CBiBZolni. Sokat kell a m&rr&nyt surolni. mig sima lesz. E. 
Desskit mioel jobbui gyaluljuk : atm^l atmibb leaz. E. 

' Vad a szelid gyiiraiJlcs is, mig meg nem I'rik. E. Legkesdbb 
ero gyflmOlcs a gyennek. E. Sok idfl eltelik. mig gyermekbdl ember 
vilik. D. — Gyermekbiil, poh&rbol sok vb16. E. — Kur&n okoakodiS 
erermek ritkin szokott meg^loi. E. — Okos gyermek nem aok&ig 
ei. K. V. — A fattyii igak mely gyOkeret nem vernek. M. Sz 

' Akaszhi virigb^l is leaz n^ha gylimOlca. D, Par^nyi bimb6 
nagy gytimSlcB. E. Terepea r6zs&k is apri6 bimbobdl erednek. Cz. 
Eem^nyseprfinek is iebet moln&r fii. E. Viszont : nein minden vir&g' 
h6I leaz gyuniOlcs. E. A tiirelemnek mng a nagy eredm^ny utio ia 
Tan belye. mert . Nagy fanak nagy az amy^ka. E. 

' A gyermek bamar iiriil, hamar sir. E. ^Ulhatatlan, mint a gyer- 
mek. D. AUhatatlan, mint a gyermekjatok. D, 

' 5riil, mint a gyermek a bAbnak. vagy a jiteknak. lepea ma- 
d4rnak. vaairMnak. D, Caekoly dolog, mely a gyermekeket megnevet- 
teli, E. Gyermekekbez jatszis, legenyekhez dolgozas. Gyennek jatszszek. 
leiuy dolgozzek. D, Jitekkal imitjik a gyermeket. E. J&tek hianyoe- 
Big% a gyermek gzomor^s&ga. D. Zjfrgo di6, mogyord, Bii6 gyenuek- 
mk raid. S. El-hal, mint a baranyai gyermek a tarisznyiert. Ny. Q. 
gyennek lepedeket (lepket) fog nem adn4 egy sUveg ttrdOgert. E. 






Mkir 



n is n)egDyilstkf>z6 fe^elmetleiieege, baoem a 
;.' & vet«t is.' 
Ezrrt is nagiron is nines beken ■ majomszeretelsxern. 
elnexd. u. D. liberalis neveles,' de igenia liely^n vui 
M ssigor/ mUthogv a vesuS tnellett on legyen a bziS, u 
eogedelmeBe^gre valo sEoklatas ereje.' is a tQreleni/ mert i 
foljtonoa Teres cstik elf&ait.' 

Ezen nevelea — ngy, mint a noT^mi i-ilagban — nem kezd- 
het5 raeg el6g korin." De mivrl misreszt ezen nevel^s az 



' Gyermek, r^szeg, bolond, moodanak ig-azat. E. Mar esen tirsasag 
U kellemellen — de meg inkabb kellemetlcn. midon a gyennek meg 
■kkor is beszet, midoo baUgatnia kellene : Zaratlan bapu a gyennek 
BSAja. E, Reazegre, asfizonjTR, gyennebre titbot ne bizz. D. 

* Csak a ma miiletett g>'ermekr<il mondja : irtatlan, mint a ma 
szBletett gj-ennek E. Ezt is Tisszaszivja : Ma sziiletett gyennekben 
(8 benne a vetek. E. Kitnnven tanuljak ■ rosszat, nebezen a j6t. K. V. 
H«8ter nelkiil h megtaniitjak a roaazal. B. 

■ GyennekEzeretetben is lehet gyarifisip. E. Ri szolg&jit gyen- 
gelgeti, Tejere neveli. B. Sz, Gyermekeknek jalekert, letLnynak sirisert 
ne Rilvegolj. R. V. A bol nyijat> az anya, kenyea le«z a l^ya. H. Sz. 
Ottbon kedvepse nerelt gyermek vegre borjobiil Okerre vilik. B. Ke- 
oyen ezokott gyermek bnrJD neven cbred. E. 

' Ronnyebb az arzolt tomi. mint megbajlani. E. AiEDybol setn 
IsBi ^itrii, ha meg nem verik. D. Nyes6a nelkiil a fa sem uli nagyn. E. 
Termeketlen fira kOvet senki sem hajit. E. Ha vastog > fa, meg kell 
birdotni. H. Sz. Zabia nelkUl a \6 sohasem lessen j6. R. V. Jobb a 
gyermek sirjnn. mint szUlei. E. Dorgjd&s es TesBzfl, csak ne iegyen 
k^eO, jot nevel a gyermekbfil. K. V. Ha a gyermeket nyakon nem 
v^Uc, megnyakasodik. D, Vesaz6 teszi a gyenneket jimborri. E. V. 
VeSHzi) nem turi ctiontj&t a gycnnekDek. E. Gyermelcnek legjobb fele- 
tteg a nyirfakigassxony. E. Ritka taniilo vesszo nelkiii. D. 

" Sx6ta kell szoktatni a gyenneket, E. J6 a gyenneket 8z6ra 
NKoktatni, V. Hn gyermek vagy ne vetekedjel emberrel. R. V. 

° A fSt Hem ejtik el egy vigasra. Szelid intes, nem pftlczaverea 
teazi }6vi a gonaszt. E. Gyakor unszolaa, azep ndgatas inditja a gyer- 
meket. E. E^ botlAsert infct el nem vigjuk a gyermek- li^nak. B. St. 

' tJeki Hzokott. mint a roKsz gyermek a vesszonek. D. 

" Addig hajlBd a fit, mig veaszC. A mlg gyenge, addig bir- 
hataz vcle. Addig hajlik a vesszQ. mig gyOnge. E. Addig tekerd m, 
guzBt, mig hajlik a vesszC. E. Addig kell a fit egyeneBiteni, mig' 
flMal. E. linnnyebb gydk^rrSI ncvi'lni a fit, mint igrol. Ny. 4. GJ)rb» 
fihoz u faeja legegyeneBebben iiozzi ill. E. Nehez a borgaabAl egye— 
noBt cainilni. Cs. Nehezen taoiil a vi'u Okilr. D. TanuJi tino, OkKr 
lesz belOled. K. V. 




fre, a szemeljiB^frre iranynJ,' nem i^r vegel egy bizo- 
ayoa korbxD. hanem kiterjed az emberuek egesz 6let6i'e.' 

Ezert is &t iskol&nak. a tanitdnHk ' s tg>' n tanitasnak. 
a Iheorianak * nines nagy bei'sillete a magyar koEmondasban, 
de i|;eDis az ^letnek, az diet iskol&jinak. " az i\5 peld&nuk 
toiLio 6b elijeaztti tanolsigos alakjabao.'' 

Eien Bzem^lyi vonatkozia magyarazza meg, hogy nemcaak 
a nevetOi Aafo tenyez4)n41 a szemelyiti^get. a peldAl liangaiilyozita 
a magyar n^p lelke, hunem a neveloi tenyked^s tdrgydndl ^b 
<:i'ijanal aem ndzi az ismeret mennyiseget, hanem ismdt csak 
8 BMinMyisfiget. A j6 ember, az etbis&lt egyeniaeg vagjia ajje- 
m^lyiaig : ez n F5u261. Ha az ember S6 : akkor az embemek 



' Taoulj, ba azt akarod. bogy ember le^yen beloled. D. Akir- 
lit is tanniva tod az ember. D, Az ember tanulva tiid. K. V, Aa 
ulteon m^okat, a ki niaga is tanult. K, V. Aze a kormiinv, a ki 
2t iMulta. D, 



iloltig EsDol az ember. U. Addig tanulj, mig id5d Tan. E. HossziS a 
'viiilia, de rSvid az elet. K. V. Niaca oty ven ember, ki ne tanul- 
'>*t>>i. E. V. Nem ezegyen nem tudni, de tanidiat futni. E V. 

' Alig emlekezoeb meg a kit'iimoudasok az i^^kolameaterriil 
iii megia megemlekczueb roia, majdaem kizliriMag csak mint roasz- 
^L Roasz tanitiitAl taoalbatod, mit kelljen keriiluSd. E. ^mmire val6 
'uHod Tolt, Ny. 4, Bolond meatemek, eszelSs tanitvinya. D. A meaoyi- 
li^D 1 aztUieeg, avagy ji5 tuniton*)] eziil, azt nem mint tanltut, hanem 
^t regyeimezfit diceeri. Eet tanltomester azUkaejgea a bazhuz : a 
''"ittiica Oh a vesszo. Ny. 20. Sereny tanitiinak bemeny u neve. D. 

* Azt tannld az isknlibaii, a mi basznos a vil&gban. Is. V. 

' Legjobb isknia a tapasztalM. E. 

' Jobb a pelda a tanitaan&l. S. Tanit6nak azamya a Jo pelda. B. 
''''tol jot taiiulni. rotsztol roaszat. D. Szavak oktatnak, peldik von- 
'Uuk E. Eb ebtdl tanulja az ugataet. I). Ebttil tanult ember, ebill 
v^ii hiazn&t. E. A ki ebbel jar, ugatni tanul. D. Liidt^l tanul a 
'*»-D. A nagy ebet vorik, bogy tanuljon a kiilyfik. Sz. Azort verik 
' ^nijit. hogy a kutyt^ tanuljon. D. tiyrrraek elott a macakanak farkat 
Plnetigd. D. A hazng hazugtil tanul. K, V. A ki adnlival j4r, 
"Otulni Unul. M. Kilnnyii a cziginyok kfizt lopni tanulni. D. Egjik 
^Iiii4r a masiktdl tanul. D. Tuirajti)] tanul a iop6. D. Azert intik a 
}^1^ bogy a meoy ia taunljou. D. Uritdl tanul a menyecake. — 
'^nini axabad as ellenaegtol ia, S. ^zerencaes, ki mka pcldajiin ta- 
™' D. Boldog, ki mis ki,r&ii tanul. B. Szerencaesen tanul. ki mis 
^^ tanul. B. Sz. Tanulj a ezomazed baza iiazlgea. D. K^rAn tanul a 
"IwiM. (megse eazea. D.> Kiran tanul a magyar. E His kirftn tanulj. 



gondoUtm. usel^kedetei is BzUksdgsxerillo^ jAk. Ncm « J6 
kedctokre, hHne.m n j6 erzUletre fekloti ft mn^yiir & B6l;t:' 
— a jij (^Belekedi-t psak Tsmen^ti oka, de ncnn roxlis oka n 
joit&gnak. * 

Ha a nyelvemlekekben, valamint a. VHzmoaAisohhaa Icra- 
kott kin(.-H(>t s bitk-a^Ielet a nevi^l^sre n^zve az adott aiiyxKbAl 
kJemolJQk 8 igy a nenizi^ti geniuHnak e t^rgyra voaatkoKd meg- 
nyilntkoKiUit niegirieni &karjuk. ligy viligo» kk, hogy n magrftr 
nomzeti szellemben folyo neveles: 

1 . s£ cgyea embei* suj&tods^ivAl sxdmol : ax egj-csark 
Qn^rt^kot tuUJaonit. A n^velji tch4t Istcn e» a tormesEeii Oasw- 
fUgg^B Altai meghataroEott eajatoH e^y^aJs^ggel ill szemben : 

2. bogy eaen egyest neni valanii mAakounan vctt si-liabloD 
vagy kieszett miidszer szi>rint kell uevelnl. Iianem lu: Ulrl&ntk 
Irrmiiszrle Hzeriiit ; 

3. hogy ezen termtrizet minCxigr. irint nwn kn>0nyOti. 
hanetn ezxel Hxemben, a mi a kOznek juv&rn nioiT*. » mi axt 
zavarja, a mi nvm jt'i : azt kem^ny ezigornil, «ji6val, vcaezfivcl. 
de soha tOrplmet ncm vesztve fegyelmezi, einyeai : 

4. bogy o«im az isiuemt quanttitna (vizaga), a taniti^nak 
oktatisa, baneni as enAir qitalitdsa (szem^lyiaog) ^n a kSmyt- 
tetnek pflddja (szeniplyisig) a rudolog; 

5. bogy a ni-v(d68, vo-lamint nz az egfsz Bmbi-rri' vonatko- 
dk ; ugy «g6az 6let6re is kttorjcd. dgy bogy a batAroiott iiaa- 
litas daczira mvg sines aoha befvjpzetts^g a nevpl6en6l. 

Ha in&r i»o§l az Igy nyert utsBltAsokat elvi maga«Utra 
enielJUk : dgy a iievel^a alapj^ azt ninodbatjak : 

I . bogy a niHgyar indiviitaaliala, a igy azi kiv&nja, 
b(^y iemfrjUk el a miahan h igy a liraiuliilnmbHn Is ax egy^ 
ntnek jogoaulladgjil. A gondulal H valliVas^tabiuldig t^lve a linta- 
dalom individualie lagoltaaga ~ a usalildlol ki-zdvi- Toirel^. jgy 
lehAt az igaz democratia ^ jgaz socialJeniUH adva van ; 4 Ugulvm 
a minden miaban egyeDltter eazkOzt litd absotutiamua ; 

' Hiiifi a fa. iilyan a fty"'"'^'''")'- ^- Uianml * 'oug, ulysB i. 
^UmainHf. K. Uilvi-'a ax fmbnr. nlyau a axMVnuiit'jt!. E Mlnemfi k 
tfikp, olyaa a bora^ Sx. Nuiu virbatni vad fitol imelid uvilniOloadt. C. 
Vad finak v*u a jfyUniOkwe B. 

= Fiaak liasxua gyUuOlca^u tetttik meg. P. A Git 
nil. emliert ax eikttlcs<>rol kOnayen megiimeml. E, 



A NEMZBTI NBVBLiSROL. 83 

2. hogy a magyar autanomista, mindenkinek joga van 
iddig, mig ezzel m&st nem s^rt, ahhoz, hogy sajdt termiszeUt 
kSvdve fejU(dj()n ; s igy a magyar nemzeti szellemmel ellenkezik 
u aotonomia kicsinylese, a t^rsadalini erdknek illamositisa, az 
egyenldsitS bureaucratismus ; 

3. hogy a magyar rigarista: a mennyiben a kdzj6val 
eflenkezdt szigorral visszaszorit, j6 szdt ^s tUrelmet nem vesztve, 
B igy eUens^e az ligynevezett liberalis eljirdsnak, a majomsze- 
retetazerfi el5itelete8 elb&nasnak; 

4. hogy igaz eihicistay a mennyiben 5t nem a cselekedet, 
liioein az ^rzttlet, az ethis^t egy^niseg 6rdekli el85 sorban. A 
jo embert a taddsnil tdbbre becatili, az 61etet a tann^, az ^let 
iakolijit a tanit6 iskol&j&nid; 

5. hogy igaz progressista, a mennyiben az ethisalt egy^ni 
iiinyzat meUett, ^pen ennek 6rv6nye8it686yel kivanja a folyto- 
B06 kOlcsdnhalist, 8 igy a folytono8 haladAst. Ninc8 dogmatis- 
mii8, nines vezettet^s, hanem 6]ettelje8 elsaj&tiUs, 8zem^]yi 
birtokki val^S vil&s 68 igy haladAs, fejl5d68 ! 

Ezen jelszavak 8zellem6ben halad nevelesi elm^letdnk i8 ! 
8 ebben birjnk annak keze8s6g6t, hogy elm^lettink t^nyleg nem- 
zeti irinyzatd. 

Dr. SchneUer Istvdn. 

(Vege kOv.) 



6- 



HARCZ A MAGANVAL6fiRT. 

A NEMTUDATOS, MAC.ANVAL(') ES ABSOLUTUM MIBENLETE 

fiS ISMERETELMfiLETI 8ZEREPE. AZONOSSAGUKNAkJ 

riIlI.OSOPniA-TURTENETI IGAZOlASA. 

(Elsd kJizlemeay.l 

Rendldviil tanulsdgns eg; dolgozat jelent meg ,A magin- 
vM problemdja az ijjabb philoartphiaban ' czim alatt dr. Panler 
AkoB toUdbol az Athenaeum mult 6vt folyamaban. RendkiTfll 
tannlnilgoa pedig a dolt^ozat egyresnrSl az^rt, mert t^rgy&al ^p 
azt a mindiin philoaophia igazi l^talapj&t alkotd MagAovaliit valasz- 
totta, de iD^reezrSl kfllonGBen az6rt. mort ugyanekkor ismere- 
sUnk relativ voltat ban^at'ilyuzva itnmaga bevallja, bogy ily Magiti- 
vM Utere nem lehet kSvetkeKtetntluk, Ime tebat vezetSnck es 
taniti5nak aj&iilkozott e dolguzat egj- oly fogalom mibenl^t^nek 
s tOrt^neti kifejlitd^s^iiek isiiiertpt6s6ben, a meljrSl azt keaytelen 
kijelent«ni, hogj' „az ismeretleii Absolutum nem lehet fogalom. 
mert iamer^sDnk minden lartalina'a tapaszialdsbil kerUlv^n, mi 
ilynemii coDueptionak, m^g ha szUksigkepi is, tartalmat nem 
tndunk adni, vagyis nem lehet rdia bidatunk b igy leUt aem 
ismerbetjQk fel*. (153.1.) Vajjou, ha valatnilyen keptirba veze- ' 
tdnek aj&iilkozn6k nekilnk valaki, de e kSptArban levti k^peknek i 
megismerhetQ letez^s^t mar elCre lehetetlennek ea eemmisDuk 
mondan^ elQttilnk ; nem mosotyogn6k-e meg mindj&rt n£mi CBalo- 
diaaal az 9 keptir-megismertetS villalkoziaat a nem tartan6k-e 
Urea az^veaztegetSanek minden tovibbi b(Sbeaz6dii fejtegeteeeit? ! i 

Valoban caak mosolyt ^rdemlJi az6veszteget6a, ha val6 Ut- 
rSl 6a l6tez6rSl beszdl elfittttnk valaki, mikor az ismereat relativ— 
nek. vagyis val6 lit n^lkuli tapaaztalisnak hirdeti. Crea szoveaz — i 
teget^B, ha igy besz^l elQttUnk : , Minden idtik metaphysikntiai jm. 






I df^matikus fogalniabol indnlnnk Id s ezert a Mug&nva]6ra 
von&tkozo eoDcepti6juk is az. F.z pedig nzt Jelenti. bogy e tekin- 
telben i8meretelm6letok is dognmtikus, mert iiz iamereerdl az616 
tant prabaljak az Abaolutam, a l^tezO, a Mag&iival6 dogmattkus 
fogalmdhoz ni6rui a az ismer^B ert^k^t a Hzerint becaUlni s nem 
az iameres fogalmADttk analyBisobil] indulnak ki a letezee elerbetll 
fogaJmanak megilhpitasira-'. (153. 1.) Mondom, Urea azovesz- 
t«ge(eB. men egyazerlien osak jitszik az iemereti objectiv. reatie, 
ktUsC tirgynak a nevevel ^a azemleleterel s az iamerctel mng&t 
mint miaodrendiit, azArmazottat ea k^pzetbelit ea lelkit akarja az 
elaSrendS. Useredeti. 6rzeti ea phyaJkai 16tj el ensign ek alapjdul 
illitani. Men biazen b&nnilyen viazonylaguB miikJideanek birdeHse 
ie az iamereat, ezt m^gis mindig ket l^nyezS, t. i. a targy es 
alany SaszmiikQdea^iiek konytelen bevallani. Ea mir ezzel az 
iamereti tArgyat magAt az ismeret egyik alkotd elemenek alli- 
totta. Ha pedig m:lr Igy All a dolog, akkor Qeoi az alkotottbol 
inagyarAztatik meg az alkot6 elem, banem megfnrditva az alkoti^ 
elemek term^azetebtil az alkotott. vagyis nem az iiaazmiikiid^B 
ti^mieszele magyarAzza meg a targyat £b aie alanyt, 
tirgy efl alany termeBzete az HaazmiikiSdeat : maa azoval : nem 
U iameret aaJalB&gaib<Jl deriil ki a va.16 l^t ea a lelki mlik<ld6a, 
hanem a vali) ]it eB a lelki miikodea sajAtsAgaibul az iBmeret. 
Epen ezert hiAbavalo miiiden ilyea bilbeazediiB^g eltittlink : 
^A kritikai ismerettan 6v meg egyedlll a dogmatiBmuatiil a mi- 
faelyt 8Z Absolntnmnak. MagAnvaldnak. I^tez^nek eBzin6j6t kiviez- 
HKlik az istneretelm^leti porapectiva al61 a ligy probAIjak azt 
m«guldani, vlaBzaalllyedilnk a metaphyaikaba a ezzel a poaitdv 
tudomanyt ia veazelyeztetjUk " (IS4. ).), - mert csakia akkor 
leH iamerettaiiunk valoban kritikaiva a csakiB akkor Bzabadol 
n**g minden dogmntiBmiiBtol, bn az iamerettant nem mag^val az 
lamerettaniial kozdjUk s ezzel egy tehetetJen teves kiirben ver- 
ecWfink. banem a minden iameret is iamerettan iiaalapjaul azol- 
Ssalii Abaolatumnak, MagAnvali'inak. I^tvaldaagnak t^nyire ma- 
Baraiimagakodunk, vagyiB egy oly metaphyaikAra, a mely magAnak 
^ positiv tudomAnynak ia alapJAt azolgaltatja egyszeramind. MAs 
axoval arra, hogy a letezes elerltetil fogalmAt mogAllapithasBuk, 
PcQseggel nem az iameres fugalmanak anatyaiaebjil — biazen 
^ 'smerea fogalma maga ia 6p a l^te^is fogalmAnak magAnak 
^ •negallapitaaAtol fUgg b nyer ilyen vagy olyan erv^nyeaaeget. 



— h&nem a minden iameresnek letaUpj&t alkobj legegj-azerflbb 
trifki sieptiiielhek. az erzfkelisuek. vagyis erzekUtnak teny- 
vii«t[il"tiU>(U kell kiindalDunk. Mert csakiB ez a legegjszorilbb 
(iritki scfml^lei. v&g^-jg en^klet, mint maginak az baeredeti 
lAtVxloitigtiak. iiemtudaliia Abeolutumnak, HaganvalAnak praesena 
il^l^ar. UN! itszenvedesp. vagy at^lvez^se sidhat fehiligositiat 
atua titokialos. iSlBnk valoban fU^etlen i-a nenitudatos OBval/i- 
Kigrtil, a tuely minden ismeretnek a ezzel a valoban kritikai 
isuicnltannak niaganak is elta^dhatatlan alapeleine es kutforHiaa. 
ZavaroHan szetnl^li ea fogja fel tehat a Maganvalot Panler 
AkiM akkor. a mikor mindjirt a dol^ozata elejen ezt inoodja: 
.A niaf^invalii problem&ja nem egjeb. mint a ietexes fogalmanak 
n kt^rd^ae. Ezt ncm oly erteleinben niondjuk. bo^ a letez^s 
fo^alnia egyszer b mindenkorra valami maginvald conceptidjA- 
bo» kell. bogy kOtve legyen — banetu ezzel azt akarjtdc kife- 
JKui. bogy a phUoaophia a Altnlaban az emhtri Mat torthietiben 
a titetis fogalmdnak aUilakuidsa pdrhiuamosan katad a magdn- 
valii metamorphosisaival, ip mert a n6pBzerii s a dogmatikiu 
(^ndolkodas a ketlo aionossdgdbtil indul ki". Nem veszi ugyanis 
^Bzre. hog)' eanek az AlUCiiBaak: ,a magdnval^ problem^a Deni 
egy6b, mint a letezis fogalmanak a kerdese", caakis oz a kSvet- 
kezetea folytataaa: .mert a maginvald es a lehalilsag Uljesen 
azonegy dolog" . azonban ketUflzakitja a (pbysikai-nietapbysikai) 
letnck 6s Mag&nvaldnak fogalmdt, mivel .a magaavalo proble- 
majdt nem oly ^rlejemben" veazi ,a l^teziti fogalma" kerdese- 
nek, mintba ,a l^tezes Togalma egyazer s mindenkorra ralami 
maginvalo conceptiojihoz volna aziiks^gk^pcn kiitve", banem 
.mert a philosopliia a az emberi tudat tUrUneteben a letex^s 
fogalniAnak atalakuliaa parbiizamoaaii hulad a maginvalo meta- 
morpboeisaival". £b vajjoo miert bulad a philoaophia m az emberi 
tadat t<irt6iieteben ol; parbuzamoHan a letezee fogalminak atala- 
knl&aa a MagAnvalo metamorpboaisaival ? TalAn azert, mert — a 
hogj- Pauler Akos mondja — a nepazerii ea dogmatikua gon- 
dolkod&a a ki>tteji5k azonoasdgabtil indul ki '! Tebitt caakis mert* 
veletlena^bfil ? Avagy ink&bb a nepszerd ha dogmatikuB. azas 
mindenfele payebikai. tudati. ianierettani re6eiirtkl<il Mre nen» 
vezetett gondolkodAa ep azert indul ki a kelteJUk azonoaa^gi- 
bi^l, mert l^nyleg iig^'iinazon tgy a phyaikai let magiival az ngy- 
nevezett Haganval^riil V ! 



OAltCZ A MAO^S-VALOEllT. 



Tal6ban, a ki a Maginval6t, Alisolutumot, phvsikai-ineta- 
phygikiii letvatoaagol — mint kostibb kiizelobbrol megi'ilAgit- 
jut — mis egytboek I'ogja fel, mint oz fiseredeti t^njk0z688eg 
^ t^ajegj-UttesHeg maeban valo teljes 9nmeghat^ro/6dAB&nak, 
imz nem magdnak az ligyoevezett hrzetnek e a ki. mint Pauler 
AkoB .valamely phitosophiailag nem k^pzett embernek" meg 
»kiirja ,magjarazni a poaitiv tudoiuany azon eredm^nyei, hogj' 
MK«j Ineteink subjeclivek'* k igy ra akarja fit vezetni ,arra, 
bogv ez igazs&got tovAbb elemezvc oda koll, bogy jusaiink, uii- 
awriat mindig ceak relaliv tUnemenyeket iamerbetllnk meg, de 
noiasan abaolut UtezS. tehdt magdnval6 tdrgyakaf en letaSkef^. 
u a physikai-metapbysikai protilem^t ilsHzezavarJEt az ismeret- 
tanival, a magAnvalo es nemtudatos letet a gondnUti en tuda- 
'"8 jeien»6ggel, vagyis az irzetet magat a kipzetlel. EUazeii a 
pbjaikai ^s metaphysJkai 16t maga a nemtudatoa Onerv-enyeslll^s, 
insgi az SnfeBzbl^B, vagyis a masban val6 tetjes onmegkatdro- 
i^das. azaz maga a tiazta iriet. A pbyaikai-metapbysiktu b onto- 
I'^giai Mag&nvalti, vagyis) Abeolutum teljesen egy es ugyaiiaz a 
itmUiflatoB Srzei-tenynyel miigavaJ. Modosnlast ^a viltoz^st sz 
«■«( s vele peraite a maganvald letvaliisag is csakis a lelkiben, 
^ondolatiban. tndatoBhan, vagyifl az iameret egyedi jelenaegeben 
a^enved. birha mar it legegyazeriibb erriki azemleletben, vagyis 
*« ^rz^kletnek egyedi tenyeben magabati is a lebetii legtisztabb 
'"TUImaban jelenik meg elOttUnk, 

Igenia. az Absolutum, a Mag&nval6 k^rdiise tebit csakis 
* pbjsikai-melapbysikai l^tvalos^gnak a kerdeae. Maganvaltinak. 
lenni ugyanis teljesen annyi. mint pbyaikai-metapbysikai letvalo- 
'*CT»k lenui. vagyia OnmagAt tenykOzOsBbghen ervftnyeailflnek. a 
flUftm uezve egyUtt^saegben jelentkezonek, batonak. azaz feazUlfi- 
""k, vggyjg a mdshan Snervenytsiil'hiek, oniueghatdrozoddnak mutat- 
'Wni, Lettzis 6s mdshati void onervenj/esiiles, onmegkatdrozddis 
WjMm ajonoi dolog. A ^ A. Ennek a megdttntbetetlen ontologiai 
*'*IMKiUEBAgnak adott a modern term^szettadom&ny is kifejezesl 
•W, a mikor kimondotta, liogy ,a milyen a batis. olyan a 
'|U2abat&8''. Minden batis raerteke ugyanis csak a mdsban valo 
^WUbatas. Minden nn^rvenyealU^a, azaz letez68 kriteriumn a 
""•"ion valo jeientkezcs, vagyia az ligynevezett eriftnek a 
*•!« maga. 

Hinden physikai ^m metupbysikai gondolkodaaiiak ez a leg- 



4 



i .«!•<< kiindnliaa. Uinilvo ontologi^ Mhganvalii kuUtasn^ t 
I k^:f>nU>«Kbb alapt^tele. S a kl a letvaldtiilgot a Magiuival6t61 is 
f Ab)MtutamlAl. ax SnervenyeaQiest a m^sbaJi valo dnnieghatiro- 
ai)«)a»ii>l. v^aj^rU a physikai-m^laphysikai letet magAt az ligyneve- 
avtt frifttdt pisaakiija. az a meUphyaika birodaJmAbi^I az isme- 
rpttan biriHlalniiba. a pby^kai vilag lerHlelerJ!! a peycbikai jelen- 
■^)^k trrOlei^rv cMtp at. mas szoval a DemtudaloBt, lettanit es 
irtethfiit ladatMn. IptekUniva es kepzetbelive varazsolja. S ezzel 
pence abtta a logitai alapellfDmondisba keveredik. bogy az 
A =^ Dem A, vagyia bogy at oarrveuyesUlO mag&t a m&Bban Dem 
^'cnyeeiti. az onfesEfilB maizat a masban feszUl^vel, meg nem 
batarouca, vagyis a modern phy&ika oyelven Bz61va : az iitiere- 
deti butas nem annyi, mint a misban valo visezabaUs, mert a 
letvaluaag aem ma^anak a letnek a neE^jeleaese aiaga. Azt bir- 
deti tehit, hogy az A =^ B. vagyis a physikai ^^ peychikai. az 
inet ^ a kepzet Mis sz6val azl gondolja. bogy a pbysikai-meta- 
physikai, VR-,'yia az ontologiai inegoldhato es me^hatarozbalo 
ismerettani lilOD, azaz tiszCaa psycbikai. kepzet-functidkb61 is. 
Az ilyen goiidolkodas a bonyulult lelki mokSd^st, t. i. az iame- 
r^Bt vizegilgatja ea elemezgeti. meg mielfiti az ismer^Hnek eleroi 
fuii<!ti6jit. az Dgynevezett erzeki szentlHeM. \~agyig az erzeklettl 
meg%-izsgilta es elemezgette volna ^ igy persze a kipzefat^ 
aubjectiv £e minden l^tvaltSeigOt megvaltoztato Jel^nseg^btfl akarja 
niogallapitani az objectiv Mtvaloaigot magit. vagyis az fiaeredeti 
Miig&nvald, Abaolutam 6-Zfr-JeleD8^get. 

S a naiv ka dogmatikus tndat, a melyrul Pauler Akos 
egeszen helyetteii azt moiidja, bogy a letezeanek ee a Magan- — 

valdnak azoaoag(igib6l indal ki. Bemmit sem tdrodik az iaueret 

t«ni kritik&val ea philoeopbiai refleiiokkal. l!lgy veszi a valo 16tet^_ 

mint az oseredeti valosdgnak o benne valo t«ljes 5n6rvenyeB[l 

I6s4t mag&t Naivul felteszi, bogy csak annyi letezik benne, ^^ 
meonyi elCtte jelentkezik s caakie aoDyi jelenikezik elOtte, ^^ 
mennyi benne 16tezik. A pbysikai, ktlisJi, nemtudatos let, vagyi^^ 
a metaphysikai. ontologiai 5svalosig, azaz a Magajivalo, Abao — 
lotum, vagyia az o erzete teljesen egy ea ugyanaz lehat ti elStt^ 
> psyobikai, belat) tiidatos keppel, azaz a aajat elemi iBmeret:J 
BZeml^let^vel, t. i. a kipzete\e\. 

S a naiv. nepBzerIi <'» dogmatikus tudatniik nietaphysikai^ 
^1^9 teljeaen igaza is van. A metupbysika azempontjabol agyani^ 





. kUlsfi, physikai l^tvalosig. a Magdnvalo, AbBolutum tel- 
i*&ae^^l ugyanazonegy az S er;(!(-t6nyevel mng^vaJ. NJDt^g igaaa 
t^Bafeig az ismfrftelmilet Bzcmpontjibiil. mert a pliyBikai-meta- 
physihai es a psychtkai-kepiiettani, a ncintudatos ea a tudatos, a 
ttiMii ka az ideilis, a kiils^ ea a belat), a valosAg ea az 5 elerai 
isiBerete, vagyie az Q erzete hs kepzete mogjelen^ttUk formijit 
tekintve, csakugyan lenyegesen kiilunbilznek egymiatut. Amde a 
naiv es nepszerU ludatuak e dogtuatikus letezenil^lete megsem 
l«ved. a dolog lenyeg^t tekintve, anDyit, mint a pbiloeophiai goii- 
^ctlkodiinak ^krilikai iameretlani" letfelfogixa. A dogmatikuH ea 
"aiv meiaphysiksi vildgn^zet logikuaabb ea kfivetkezetesebb az 
■^gynevezett aabjectiv idealistikus .kritikai ismerettani" gotidolko- 
*'A8nil. Mert a metaphyitikai naiv ^a oepszerli tudat, barha min- 
^^n kritika n^lkUl is. de eg^Bzen helycsen axoiiogDak veazi a 
''Oleot, az 6 fleuitudatos peril'erikua «-ie(-teDy6vel magaval. fis 
*SS ertet-szemielet^ben imman^ns. Mig az ismerettaai kritikAval 
''c'lgozti egyoldald aubjectiviHinua. b&rha meghanyt-vetett kritika 
"tan ia, de a t«ati, pbysikai, nemtudatoa erzelet dogmatikusaii 
"icgia csak azonoaitja a lelki. payehikai, tudatoa k^zett^l. £b 
'Sy perazc szt hirdeti, bogy az oseredeti letvaloaag mar ott a nem- 
^datoa kljlad. pbyaikai tev^kenyaeg-kdzOss^gben a]aku] telje.aen 
*t a nem ieaz valdsiggal erzette. Erzet-meml6\etehen lehit 

A naiv. nepazeril ea dogmalikua tudat elfogadja tebat az 
'*'Zftet lelki mlikOdea^nek alapelem^lll Db ezt az alapelemet 

egeazen bdyeeen — mindig, miot rajta kivlil lev»l, tSte llig- 

^^tlen ea vBle szemben &I16, tobat mint caak az o teBti, peri- 
ferikua, pbysikai valoaAgteiiyet dzemleli. A aubjectiv iamerBttani 
•^••ilifigmiis azoflban — b persze Paulcr Akos Ismerettani azein- 
'^lete ie az erzetet m&r mindig caak mint vaiamely elJ) sze- 

"t^lj ^rzet«t, tehit mint v^getemz^aeben tiaztin payubikai elemet, 
*^iu, mint a rajta belill, t<)]e fliggCen Jelentkei6, az li centralia 
lelki miikQd^eekcnt niutatkozo edea az iivet gondolja. l^gy veszi 
^iiit az erzetet, mint mindig caak vnlaki^t. E tfnbjectiv vonat- 
^uzb ndlkiil nines ra n^zve az Snet azcinak erteime, ak^rcaak 
a Lotze szavaival 61ve — a olyan fogfAjianak, a mely senkinek 
1 Ik}, iiia BzAval ii az erzetet egyazerlien iamerettanilag 6b 
•^WologikuBan hatarozza meg, t. i. erzet az. a mil valaki erez. 
'"s & naiv ea dogmatikas tudat ontologiailag agy veazi, mint 



io7 nfmmt- 
etelmtiML 



90 MABPZ < MHQlKVAlOKBT. 

a mdsban val6 U{jea onmeghatdroxiddat. Bzfrt is ^ndolja ai 
ismeretlant aubjectiv kriticiBmuti most mar. hogy. ha birmt^Doyin- 
fel ia daraboija a phyaikai tir^at b oevexi atomnak. vagj' akirv 
minek. v^gelemz^aben roindig cnak ax fj sajVff trzeUivti. lu. A 
Sf^'efr tudatiinitk moKxanatai vat. vH^iu (■aak ituhjertin ts tyyhn 
vat6sdg{/al van dtil^o. Mas bzovilI azt goiidolja, liogy azxal, ho|^ a 
tapaeztulali t^r^at niindig i-aak StzkIH 6iiSZfiifigiHek tartja, mia 
olismerte ml is, bogj- a phj/sikai ohjfctum iognitn& m&r eliin> 
feltoHzi a subjf^cliv eEempontot b Igy azDt&D eit amabbol nfmmt- 
kepeii setn U/iet levexetni. Azat, mikor krilikaj ismeretr 
akar me^Uapitani. ngyanakkor 8 mapi jelenti ki, az 
«Im£'leUiek iamereitani alapon vsli^ lefaetetlens^t. 

Mily tta^y H legyGzhetetlen dleiniKiiHtifiukba 

ax KttMn iBnMtrettatii kritikus gonil'ilkoilis moitt mir ! Hiknr u^init 
ngyreBirdl levonvAn n^setpinek kSvetkczm^nj-oit, nyiltaii bKrallJa. 
hogy Y.1.Z' ei'-jyT^v physikait. vs^y\& oly IMNaloai^t, mcfy n<- voliui 
mint iriri adva. nom Umor. ugyanakkor m^gsdm Umeri el at 
^z<fnek 68 annak az li^neveKctr magdnvaU I^IvaJi'iRignak il nl 
n^zve is dtagadhalntJim axonosgigAt Mikor pi'dij; tnisrAKxrftI ai 
^letrt. mint subjpotiv tulnjilonsAg-funrtirit ezi^nitcli 6« Icljescn 
psychikaj slapclcmiiek gondolja. ugyanakkor uem voazi «sjn«. 
bogy iipki altarva. u^iii akarva objectiv l^t-l^iiybpUa^get *a physikaj 
l^Ualoaagbelis^get is k^nylelpii tatajdoultani. i.6 a mikor a val6- 
HKgnt Diindig L-sak irzftii OHSxesngeuek s ax bgyoevotetl atom* 
fcenllltsAgi^t irngAt ift usak Hutijeutiv «lvon&Biiak ^n hamU ki)n- 
kretixAlntin&k Allltja. iigyannkkor iimk tudja bnlAtnl, bogy birha 
akaratlnnul \i. dc olyan I otvalo signal ia gondolhodik, s molf 
liem rpjlik benne ^rzeteiben s olyan atoinfos>:tlltH^g«t is fe)t«t»- 
toK. a niely nam aubjecliv etvonAs. s olyan konkr^t valamit is 
kipiel. a niely neiii hainia. baiieni valAsiigos. S mikor an hlr- 
deti. hogy bu van ti'-ny, a mely mcgdOntlifti!tli>n » a mdy Galilei 
ilta lawian l>iir, ilc bixtmtati frik tudomHtiT'is igaxitiggi. aUcoT 
ez ^p ax l-rzi-ki niinJ}«6gck alanyiaseaganak a tann. dgy, \MfS 
mindonlcinnk s vilagn az t objfctipdit ^rrUinnk Asitn-K^^ * 
reaiitaa alall nvni is ^rthetfi mis. mini ffriferikut frstM Omu- 
B^ge, ugyanekkor tii6g azt iltltja, liogy « a vaUisdg axM nig 
■em ,llluziiiriDK*, .men hiaxen u ri-aliluH k^pZMet ip a tapatl- 
litianhnl muHrJItk s it valoail^itl tf>iiylrg Of^m is klvdjtunk lolia 
srmmi miUt. mini Ii0|;y prajiridlt h-trUink OBBzeMtge Ingyen- 



HARrz A MAOAyrjLLOkin. 






I bozaa — tudomanyos fogalniiiinkat kell a tapast- 
BrkeszteDliak. nem pedig .1 l^Iez^H fogalmat a Upaaz- 
»t]enai 0nk<>nyp8 abatractJovitl luetralkotnunk-. ^a 
r ime m^is (ininaga is naiv hi doKUiatikos. mert 
fogahnit ina4;Al itiRieretlanil&s e^ak epyoldiUi 
t attyedlU k^ta^glelen t^iiynek. C. i. ma^tiak » letvaliWi 
i Tuinlroa n^lknl (■};>- svitriien felti-tvle/i. Uiszen, ha I 
I fiifalniainkiU a tapitj.italdBYiii\ ki^ll BxerkeaztcnOnk. 

I ut^rkfiutjnk itier moginak a tapaszlnlnsaik a fogalmMj 
I fi mindrn ismrrctet a tnpasztdasrii allspftja, iigjan mil 
I magal hk It tupaszUlatat ? Mibpn rejlik tapaBztalala valA- 
': kriteriauia? S agyan mioBoda moat mar az az 8 lapasZ' 
. ha nem ajs & fogaJnia nyor niefroldist az liaeredeti realiUni 
banem m«gfnrdllva az tiaeredeti realitatt^ nio^e 
Lb^t ? Mig nii«r6s2W(l igtui erdekes tlliiut az ily p] 
, bogy oUjecHvdtt es projtcidll erzt^tekriil k6l 
I b««^lni akkor, a niikor a lol<; fllggctlen re iiseredoti 
I, tcbU a rajta kivttl IrvCt pli,TKik&it ae 6 OaaKea^Ukben keresi. 
I Uaytoiro akaratlanul is bovallani. hogy az 6 azeml6lete szerint 
|b kratUk miDi) ui objebktivirAst. mind a kUlsQa^t (s euel 
» ax A Mljea ^s igazi val^eagtjkat ia) usakia az ii ismcrii alaiiTi 
I IniliAjalj)) cnlszakoBHti knpjak. Mert ha valnki ohjrctivdH 
I fr^jirWt keptetrkr^\ buax^lnt. ez ti'ljpseii lofrikua pb a Unyni 
i t»sz^d voltia e»<D nx AlliUponlnn. Hiazcn a k^pz<<t«t, 
■abjei'tir «8 I61ekbeli functio. bogy t6nyleg megiegyen 
I I UbA. pbyslkai tartalma. osakugyan nbjectiv&lni 6a pi-ojicji 
I Ml. Pe bogy az ^rxetet. a mely l^t^t kivUlrOl, a physikai obji 
1 4ieib61 nyeri, ini^rt kolljbii, a lielyctt. bogy inkalib subji 
'[ te intrujidiUniik, objcctivilnuak cs projidilnunk. ezt cai 
I lubjci-tiv tanivrt'tlnni crilicismiisuak ep a fejetplej^re M 
tnotivalja. S'it mtV 12 w rendkivU! tanuh 
l^nstfeirogjwbau Pgyazc^rsmind, hug>- a niikor 

I ceak h-ifteiuk projrctxdjdlati kcresi. p proj 
uigit ie ilula ^rzi-[elnknek krben ha idohen 
It nl6«a(>beliaeg6i. kQliinSAcn [n-dig ^p tnagiaak a rudal 
laaibralMfl ul<^gmagyB^»xhat:lUullllak nllitjn Azt hiszi, bog; 
t. mrrt mindnn megiHmtM^aiit.-k u praeaupposititlji 
1 ana to IrJwt ■ v^trirdinniiye. Vngjin, DKyanakknr, 
ip 6 ntiiga M(-hi^l,vt<z a tudatAbn. ■- 



lOiHTlLOkKT. 



mint meghntjiroid ismerJit, ax 6 mjiiil<^n mo^hatilrozoU 
val iiiereven nxcnibefUlitja a hzI hiflu. liop.V mir Son'lnnia^in 
(akiresab a lUkOr. a niely a lirfryakat niiilatja. mir Cinm»f^ 
meg Dem routatliatja) lObb^ HKeiii))» Hcin iillirliatt'i s Igy iiniaaei 
niog HCiu is vil&gitliatjn. l^.peiis^gKfl iiem ifondol teliit atra. Iiog; 
11 tiiilat ca&ltis p)j}'sikui-nicttji|iliysikai HtunirfS/.UItH^uknL-k v^^HriiD 
l)on;o(lnlma8 flssrti'V^ki'nya^K''. ^ 'SJ' '■* " kifcjcr.iJs: .inindei 
inegiBiDuresnck pra^suppoeitiiija* , o ri ni^s^e caakis annyit jelcal 
mint .RZ 6 minden olgondolbxtu irdiiyu finkifcjt^s^nck alftpM 
letele-. HAr pcdip a ludat mindi-D iranyii Onkifpjtfiac uum hog 
akadiiya IthetDe ax 6 mibeDl^t« toljea nie);hatiroz6dAainiik. banei 
t^p elluiikeitSiei; at iS minden ir&nyi^ fin kifej lose tcljeSHeggc 
ug:ynn)ixonegy a» niibeiil^t^nek l^ljes itieghnt&rox6diaAvat, vtgji 
iiiH}!aiiak II ludatnak Snntee/iiitnerisivel roufrAviil. ElilfnlU'tfilH ididl 
II tudat minden inej^iamcri'iinuk, mert BxQka^kepen itdra ktj 
bennc Ipnniu minden iamfrtit-tartalomnak, arjiK tirgynak ia ogf 
tzersmind, S igy a tiidnt fokozodu gazda^flaan targyi ^« kIkb; 
fuiiL-tit^inak tPkintot^bcn. e^uttal at 5 Qnniaga-mt^K'i^'^ro''^^^ 
itiik, vugyla {inmegiitnieres«nek ^yarapndilaa la egyaEcramind. Vgi 
hogy a It'^gMtdngubb funirtii'i-ivndiizerrel iilM tudat, u^ryanekka 
uit Cnmugil li-iiinkt-leteai-bben kifi'jt^. i'tnmaf;4l a Ic^a/tibbai 
mcgbabiniEi), tcbat lei};p<^ntv«abbHn iamvrfi Jiasiiti-vckt^nynpg U 
vicyswrrv. I) n'lin teli»t eprnH«(!gpl Dcm loLet tgy braxi-lni : .Al 
alany-iAi-g^' prublomijn szUktigki-p inpgfcjdiPtetJun, mert a U»di 
a 9*iiX l^nypjfi'bp nf<m batolbat: nem veietbetJ k Onmagil valaa 
title kill6nl)6tibil, vatami rajU kivt^l i.\\6b6\ ^pen ax^rt, met 
Unmagdn kh-iil poaitiiU D«tn foKlalbnl i-l- M^n allllja ni^uii 
ax flumi. i'iiiiTt>di-li aluprvalitiat u Iiidalti^l kUlimb6i6H6k 
tudnton kivul Alliinak 6p<'n nr. a pbilt>«opbiB, a mely 
rmilililtit I'lp mairAtiuk a tudntnnk nhj^i-UviUt Aa pnijipiilt tnt 
ti'ibp bnlje/;'' Vajjun ricni nkarnibn bcvMllAsa-r ck annok a 
ilcaZMlKiiak. bngy u ludjitnak cz^n l>^ml^rH objri-livalta ^m pruji 
t'iilta ^i-zpu^i neiii maiia a valAd) r»aliiaa ? ! Va);y mcsoldbali^Ba] 
k«ll itfhit I<-nnii- a ludatiiak eifn pbiloaoplila objvrctivilt it |>ro 
Jiciill trxcli-ibAl, a m«tyek ctryllttcaen minden reatiiis, ng< 
pedig ki>t(>l(-au^it« i-unck a iihiltiaopiikiiak mt^^eli-lni arra a kerdtef 
hnnnan ia vk(U' bic ai 6 lunvri'ttitiiA hi iibjn-tivilia H a lit 
vnlAaAtf riiKulmAI lulajdiiuk^pfii 'f llunnait i-nuMXtatjn tie kipaoM 
klitt- a MAKiiiVKki i» Abai'ltilum k^inctei / Ilunmin m«rtti i 






BARCZ • HA0ANVAL<>SRT. 



91 



— toBzi hozzi — tudominyos fn^olmainkat kell a tapanz- 
ialMol Siierkesztenllnk, nem pedig a letezes fogalmat a tapaaz- 
lilisWl fliggetlenlll iinkenyea abBtraotioval megalkotnunk". Rs 
ogranakkor imo megis onmaga ia naiv es dogniatikoa. mei't :i 
tapMiialds fogalm&t magat ismerettaTiilag caak egjold&liian a 
u egyedUl ketsegtelen tenynek, t. i. mag&uak a Ietval6a4gnak 
igiii fogalma aelklll egyazerUen felt^telezi. Hiszen, ha tudoma- 
oynB fogalmainkat a tapasztaldshd] kell azerkeaztrniliik, vajjon 
boiman szerkeaztjilk mee miig&na,k ^ tapasitaldsank a fogalm&t? 
Ba 6 minden ismeretet a tapasztalaara iUapitja. ugyan mire 
illapitja mag&t az S tapaaztalatit ? Miben I'ejlik tapasztalata vM- 
lituginak kriteriuma ? S ngyao micBodn moat mAr az az H tapasz- 
tilaU. ha nem az i> fogalmn nyer megoldaat az Jlacredeti realitia 
ff^niiWl. hanem megfordltva az Saeredeti realitauS magAe az 
^ fogalmibi] ? Mig miareairtil igen erdekea tUnet az tly philo- 
wpbtiban az ia, hogy objectivdll ea projicidit erzoteki^l k6ny- 
lelen beazeini akkor. a mikor a Mile fllggetlen ea Saeredeti reali- 
lut, tebat a rajta kivflt levtt physihait az 8 Saazeaegllkben kereai. 
Kinrtelen akaratlanul ia bevallani. hogy az fl azemleiete azerint 
u Irietek mind az objebktivitAat. mind a kUlaoaeget (a ezzel 
perue az 6 teljea ^a igazi val^aagukat ia) uaakia az ') ismerJi alaiiyi 
ftuictiojat^l erdszakoeaji kapjak. Mert ha valaki objfcHvdlt es 
fijiriait kipteUkr'6\ besziliie, ez teljesen logikua 6b a t^nynek 
'■■vgfelelO beaz6d volna ezea az &Iiiapontim. Iliazen a k^pzetet, a 
""•ly SDbjeetiT i% lelekbeli fimctio, hogy tfinyieg meglegyen az 
^ kfllgji, phyaikai tailalma, esakugyan objecttvalni ea projici&lni 
lieli. De hogy az erzetet, a mely let6t kivQk/tl, a phyaikai objectiv 
^lAgibdl nyeri. mi^rt kelljen, a helyett. hogy inkabb subjecti- 
'^tlnuk 6b introjiciiUnAk, objectivAtnank is projiciAlnunk, ezt caakis 
«wii Bnbjetrtiv ismerettani criliciBmuanak ep a fojet«tej6re illitott 
^^'t-felfogaaa motivaija. SSt meg az ia rendkivQl tanulaigos 
tbben az erzetrelfog&aban egyazeramind, hogy a mikor a Tal6- 
'•got egyazerlien caak irzeteiak projectidjdban keresi, e projeo- 
^'> ttikaigcBBigit is iltala erzeteinknek lirbeH 6b iddheii elte- 
■tlfl ttloaAgbeliaeg^t. knUinSsen pedig 6p mag&iiak a tudatnak 
* nibetd^t^ megmagyarAzbatatiannak alLitja, Azt hiazi, hogy a 
"W, mert minden megiBmereauek a praeauppoaitioja, ezt:rt 
*^ nem is lehet a vegerednienye. Vaffyis, ugyanakkor. a mikor 
"""den realitast ep 6 maga belehelyez a tudatiba. l- tudatol. 



mint megbatarozo iBmerot. az 6 minden meghatarosott tir^jt 
val mereven Hzembeallitja a azi hiszj. ho^ mar ilRntinmaguJ 
(akaresak a lUkor, a nicty a largyakal mutatja, mar ouDja^ 
nie^ nem mutatbatja) rObbe szembe s«'m allithatil s igr dnmsgii 
meg Hem is vil&githalja. Epens^g^l nem ;;ondol tehat atra, hog] 
a tudat eitakis pbyBikai-metaphysikaiaUnnreszHlts^eknek v^glelenB 
bonyodalmas J^esztevekenysege. S igj- ez a kifejezea : .mindN 
megismereHnek praeBiippositii3ja~ . o ra nezve esskie annyit jelenl 
mint ,8z 6 minden elgondolhato irinyu onkjfejtea^nek alapfe] 
tetele-. Har pedi^ a tudat minden iranyu finkifejtese nem bog; 
akadalya Ichetne az 6 mibenl^te teljes megbatAroz^dasdiiak. banei 
ep ellenkezBleg az a minden iranyn Snktfejtese teljess^^ 
ugyanazonegy ar. 5 mibenletenek teljee megbfttarozodisaval. vagyi 
maganak a ludatnak Snmegismeresevel magavnl. Elfifelt^tcle tebi 
H tudat minden megismeresnek. mert 8zUkacgk6pen adva kel 
benne lennie minden isroeret-tartalomnak, azaz targynak is egj 
szerBmind. S igy a tiidut fokozudo gazdagodasa targyi ee alanj 
functioinak tekinteteben, egyutlal az 6 Onmaga-raegliutaroziJdisi 
niik, vagyiB finmegrRmeresenek (^arapodaaa is egyaze remind. Cg 
bogy a leggazdagabb fimctio-rendazerrel biro tudat, ugyanekko 
uz Jtnmagit tegtiikeleteaebben kifejt5, onmagit a legtiBztabbs 
megbat&rozu, tehAt legpontosabban iamerU ilHBZtev^kenys^ i 
egyazerre. O ri^ia tehAt epens^ggel nem lebet igy beszelnj : ,A 
alany-tdi'gy problemAja nzilksegkep mpgt'ejthetetlen, mert a tudi 
a gajit lenyegebe nem batolbat ; nem vezetbeti le Onmagit valaa 
tiile kUliinhlizohol, valsmi rajta kivitl a)l6b6l ^pen azert. mei 
linmagd'n kiviU positidt nem foglalbat el". M6rt dllitja ugyan: 
az elemi. Qaeredeti alaprealitast a tudatl^l kiilonbdzonek is 
tudaton klviil Allonak ipcn az a pbilosopbia. a mely minde 
realilAst ^p maginak a tudatiiak objeL-tivAlC ea projiciilt £rs>> 
tdbe belyezV! Vajjon nem akuratlan bevall&aa-e ez annak * 
igazsHgnak, bogy a tudatnak ezen onmaga objectivalta ia proj 
I'iAlta erzelei nem niaga a valodi realitas ? ! Vagy megoldhatdn Jl 
kell tebat lennie n tudatnak ezen pbilosopbia objectivilt ^a pT* 
Jiciilt erzeteibJil, a melyek egytltteiien minden realitia, VBg, 
pndig kilteleBB^ge ennek a pbilosopiilnak megl'elelni arra a kerdean 
honnan is vette bkt az 4 ismerettana az objectiviliis ea & 1^ 
val<)sHg fogalmAt tulajdoiikepen ? Honnan cauaztatja be k6pzet« 
kiiti- a Maginvalii ea Absulntum kepzet^t ? Honnan meriti I 





BAUm t aAOANTALOftllT. 93 

Mo;r'Jv physikainak fotrnlnidt ? Siit hoiinaD maginak a tndal- 

aak B fogalniAt is. mikor ez a tudat nem is tudat 6 szerinte 

ti'l'jilonkepeD, baoem esakia subjectiv. egyoldalii kfepzeteknek 

*» *i7eteknek SsBJieBegc ? S mily alapon nevezi mag&t vildg- 

■■^etnek, mikor nekl ninca is igazi, tudatUH viliga, hanem csakis 

^lomkipszerS jelensegei ? S minfi Joggnl rallja magAt ismerel- 

•iniiak, mikor val^di ismeretei, vagyie igazi lettirgyi 6a meg- 

KnerQ-alanyi raUktid^sbcil fakadt szenil^letei egyiltalan nincBeneb 

^ D«m is lehetnek '? Egyeztival : minS pkilosophiai goadol- 

t<rfi» hit ez az ,iflnier6ttani critieiamus" moat mai-, ba, a 

niknr a l^tval6aignak. asc Abaolutumnak, Maginval6nak tudo- 

Ri%a akar lenni, u^anekkor miodezt SrSkre ffilismerbeteMen- 

nek birdeti, ha a tudat Jelenaegeinek magyar^zittiira vAllaJkozvan 

^M OsBKesegllkben 6r5kre megmagyarizbatatlaDokDak vallja a ba 

a minden megisnier^snek belsti titkait niagyarazgatva meg maginak 

az (iBeredeti realitAaiiak a szemlelet^vel sent bir'? ! ii'iCMda pkilo- 

soplia bit ez. a mely miiiden fogalmdt a tapaaztal^b61 akarja 

>nerii«ni. de a lapaazlalast magat egyszeriien csak erzekelesnek 

tanitja? _A tapasztalda, az eriikeUs adja csak meg" — ugy- 

mond — .a valriaagnt a maga elettetjea realitas&baa ; a terme- 

KMItadomdny caak a tapasztalianak. az iriettknek objectdv. t^rbeli 

Mbemiit Dyujtja". llgyan micanda kritikai iamerettani azeml^let 

^ % mely une a tapasztalatiiiak let-tdrgyat roag&t, t. i. &z erzetet 

■^Hieuvarja a tapasztalasnak alanyt isroerS func-tidjavat, t, i. a 

^uUel? Uiszen }6l tudhatna, bogy tapaaztalni caakia annyit 

Hmt, mint erzeteinket kepietekk& alakitani, vagyis egy azoval : 

'^il-kipzetelni. Tebat annyit jelent. mint a klllafit bels6v6, a 

ph^aikai-metaptiyBikait psycbikaivii, az objeetivet ^s introjiitiiUtal 

'ubjevtivve is projiciAItti, a teatit lelkive. a tenneazetit ^a uni- 

"WBumbelit gondolativa h» antbropologiaivA viltoztatni. Micaoda 

pliilowpiai fej]6d6s ez. a mely nicg nem is aejti, a mit mai* 

U Feuerbaub oly gyttny5rlieii l&tott. bogy t. i. ,a let, mint 

* Wlnek Idrgya, az erz^knek. ii szemlUetitek, az 6rzetne}c. a aze- 

f^tstnet a. lete. A let tebat a szemieletnek. az erzetnek, a sze- 

"^etaek B titka". MAb azoval tavolr6l aem aejti, bogy annak, a 

" » pbysikai-metaphyaikai Ietval6s4giiak. tehAt az tigynevezett 

"^Talonak. Abaolutumnak akarja a titkAt megoldani, legelati 

^U az erzetnek magAuak a ezzel az irzeki szemleletnek kell 

' ktkit megoldania. Az Oaoredeti l^tvaldsAg mAsban valu oner- 



iUdletne) 



v^nyesHlesenek praeaenB at^leaet, a szeretelnek 6h gyUl{>Ietii 
legegyazerlibb lelalapj&t kell megvil^taDia. Mert ^az emberi erze 
teknek nines tapasztalati, antbropologiai jelent^sfik a r^gi tranB 
HuendeiiB philosophia ertelmeben ; nekik ontologiai, metaphj/sika 
jelentisoh van: az ^rzetekben, sUt a mindennapi orzetekben ii 
a legmelyebb es legfObb igazsdgok rejtdzkjSdnek". .Az. a minel 
lete neked BrOmet. neml^le fijdalmat okoz, csakis « van, Ai 
objectum es a aubjectum, a let 6b a nemlet kSzStti kftlQnbs^ 
6p oly QrvendeWs, mint fijdalmat kulfinbs^g." A val6sag egye 
dUU bizooyiteka reank nezve mjakie az iiBcredeti mas bennOiil 
valti OuerviDyesUl^aenek eleteleven atelvez^ue, vagy itazenved^e 
Erietiel biroi ngyaois tsak annyit jelent, mint phydikai-metaphy 
kai tit^y^rveiiyeaUletisel, a m&snak itseredeti SnenenyestlleBeve 
PB 6nmeghatiroZ')dis4val. vagyis letvaI6B&g-5nerv6nyeBtll^sBel 
;LbBolutun)-8nmeghatAroz6daaBal,maganval6-niegnyilatkozisBalbirDi 

A mikor tchat P.iuler AkoB igy okoskodik : Az ismeretlei 
Absolutuni nem leliet fogalom, mert tlynemii conueptidiiak m 
nem ludunk turtalmat adni, vagyiB nem leket n)la ludatunk i 
igy IHet sem ismerbetji'ik fel", nkkor mi ellenkezSleg azt iUitjot 
^ B az al^bbiakban, azt LiRzazUk, k^tsegteleniil igazoljok \e — 
liogy az AbBolutumnak, Maganvalonak ukvetetlenlil rogalomnal 
K mibenl^teben megiBnierhcronek kell Jennie, mert az 9 lettar 
lalma magii a tiszta erzet. megjelenese fotruBa a legegyszeriibl 
erzeki s^^nlelet, vagyis az erzekiet, tehat az oseredeti mas hem 
tttiak vnl6 rinirvenyesiilesinek is meghatdrozoidsdnak iltteleve'. 
es praesens dtilS^e tnaga. 

(me teh^t a mi philoaophiank is iBinercttani Bzeml6)3drf 
flUnk homlokegyeneBt eUenkezik egym^sal. Mi kiveBzazUk, igenli 
a teteztinek. az Abaolutumnak ea Uag&nvalonak eazmej^t a 
iBmerettani prespcctiva alol a nem tiz iBmer^B fogalniAbul 6rt^ 
raezzQk a minden megismer^s 6i-tek6t mogbatirozd letvaliisagna 
I'ogalm&t. banem ellenkezQleg az S fogalmahoz m^rjUk az ismt 
retnek megdllapit&B&t. £pen ez6rt nem is beez^llink az abeoli 
l^tezorJil iigy. mint .szUksigkepeni. de realiziiihutattan'^ eszm^ 
rdl, mert mielQttflnk ep a ketaegtelen reaJizdlbatda^ban es reaii 
tasban rejlik a valodi sztikaegb^penis^g. S igy uzut^n tni nen 
IB tartjuk az alany-tirgy problemJijdt (s ezzel porsze az egiu 
ismeretelraelet*! is) azlika^gkt-pen megfejthetetlennek, raivelhogf' 
-a tudat nem vezetbeti le magat valami t51e kUlOnbitzJibul ea rajla 






kivol a]li)b61'. nem, niai' usak azert sem, mert mi &z irzetet n«ni 
\elki ^ tudatos fiinclioDiik nezzilk, Bubjectiv terni^azettel Tel 
nem ruliazzuk b a pliyHikai-metaphysikai objecliv valdsigot beljile 
ki Dem ugrjsztjuk, bogy %7Xkn valabo) ott rajta 6b a tadaton 
MvfU is tul kerosgesdUk. lianem ellenkezUlfig az erzetei magAnak 
M feeredeti nemtndatos 69 objectiv pliysikai-metaphysikai l^tv»I<)- 
^ teljes Uiimegbat&roz6daaauak birdetJUk, a melyen kiviU 6b 
IvI ItereBni meg vaJaniit a legnyiltabb ellenmondAe. ^a ezxel 
!i2tiii a metaphyaikai l6tva]i5Big aiapj^ol Tal6 kiindul^t eeni iUt- 
jut a mioden !6t- es ismeret-kerdeanek fejtegetesebeii „viBBza- 
sQlfFdeanek a metapliyaikiba, a melylyel a poaitiv tudominyt is 
veu^lyeztetjDk*, hanem ellenkezole^ magahoz az CBeredeti I6t- 
valoe^ aUpteny^bez vale BzHka^gazerii JeszAllaaDak, a melylyel 
«p magit azt az ligynevezett .poeitiv tiidominyt ia igaz&n posi- 
livri 68 megingathatatlannA alakiljuk. 

Egyszoval ime hadat Uzeiilink minden i6niBi'ete!m61elJ kiSvet- 
Itcittlensegnek 6s ellenmoodattnak. a mely minden eddigi philo- 
sapiiiiban 6s termeszettudomanyban 6p az erzetaek a kepzet- 
'f^ Tail) nemtudatoB 6s aJfaratlan azonositdsa miatt uralkodik. 
^ uem tarljuk a megismerj) fimcti^t puazta aubjettiv tevekeny- 
B^gnek, a mikor e functio alapjan niir objeftiv letvalosagrol 
'*B6l8nk. Nem birdetjUk az alany-tirgy problemaj^nak a Azzel 
^It minden ismeret igazi mibenl6l^nek megrejthetetlens6g6t, 
I nilior 6p az ismerettant mag&t illitjuk minden pbiloaophii 
"■fgoldis kDtforr&B&nab. 8 vegre mi nem beaz6IQnk Abaolutum- 
r^l Magijivaiuri5I. (iseredeti l6tval6B4gr6l akkor, a mikor ,fel- 
"Berjflk, bogy e fogalmazvinyok nem gyarapiljdk tuddsunkal, 
nem Urtslmaznak iameresr. Mag szoval: mi nem pfailoao- 
dgy. bogy ugyanekkor minden pbiloaophalaBnak a lebe- 
6t, es hiibaval6Bagat bizonyitgatjuk. Mert azt illitani, 
_. az Abgolutnm, a Magdnvalu i6te feliamerlietetlen, bogy az 
*liBj-tirgj- probteraija megfejthetetlen 6h a tudat mibenl6te le- 
*<nethetetleD. tdk61eteBeD egyertelmii minden pbilosopbla lehe- 
'*Uoms6g6nek ea hiabaval6aagilnak az allittaaval. Hiszen minden 
pDilwptiia kiindulo pontja 6p a Maganvalo. az AbBolutum, az 
<>>«redeti loh-aldaig. Minden letmagyariizo gnndolkodia criteriuma 
* 'elak valo megbirkozAs sikere. A ki egyszertlen ceak meg- 
•^^ja az fi k6z0B 6b azonoB letflket, mert vagy nem bir, vagy 
'"^ akar megkilzdeni a JelensegOkkel, az mint gondolkodo csak 



Urea BX&Takkal jatszik. de eg 6s Rild t&TolBHgra van minden 
philosophiai gondolkodisMI. Az absolat Magiovali') iiiibenI^t«Dek 
megoldliatosaga. az alany-tiirgf problcmajtinak megfejtfaetfiHege 
8 a tadataak oiunagau belUl el^rhetJ) megmagyarAziiatiJsaga u 
philosopkus gondolkodonak li^mas Jelszava Ezzfl b ez alatt 
kUzd a ezent rem^nynyel 6b tSrbetetlen bizodalommul, bogy 
magasztoB vegtziljit. t. i. a vald \H ^» gondolkodda mibenlete- 
nek felderitcflet mental hatnarabb is bi/.tozabban mngkSselithesse. 
A Paiiler AkoB pliiloaophidja tehat ime megtagadja szt. 
a mlnek aJapJan kell niiDden philoeophiAnak nyugodnia : az ds- 
eredeti letvalisig feliainorhetaseget. A Pauler Akos phiiosopLi&ja 
mir eleve lelietetleniiek eg el^rbetetlcnnek hirdeti azt, a minek 
lehete^ges el6i-Bs6t tekinti vegcz61jAnak a philoBophia ; az alany- 
tArgy problemijiLnak bb a tudat mibenl^tenek megmagyarizisdt, 
A Pauler Akos pbiloaopbiaja teh&t egyBzerften esak Uree sza- 
vakkal v&\6 JAt^k ee eg is fdld tavolsdgra van minden komoly 
^9 re&lis pbiloBOphiai tenyszemldlettSL Vajjon nem hagyja-e el 
(igy titokban valami romai mad&rj6sf6Ie mosoly, vagy a leggyil- 
kol6bb k^tH^gbecsee kil'ejez^se az ajk&t moBt mir, bogy e pro- 
bleniikkal. mint a tudomdny nev^ben ^s z&silnja alatt felkent. 
in^gis foglalkozik ? ! 

Dr. Simon Jozsef Siindor. 

(Foljt. kOv.) 



I ROD ALUM. 



A munka. Irta; Dr. Kunci JmS. 
\'m a trrmeazprtuinak e^ fontoa tCrr^nye. mei.v ocin annyini 
"•(TwM'rTOnfTtcti jclenNtigekM, mint inkibb e^eknck egybefUggpset, 
*ir««MHM ro1;i«it magyarigis, illeldleg abbot van levonva — ax 
1 1 .(Der)i;b* — errly — lOrvenie, 

E^ a iflrv^iiyt juttatia e^zembe Ktrna Jenuntk a fennebbl 
a« ilatt mrgjelent k«n>"Ti!. Enncfc szelleioe vonul Tpgrig rajls, miodeii 
fcjtMtriL minilcn lapj&n — nem ngran mint a szerafi alap- ea Teierlii 
t mognyilatkor-is- 
h- maira a mil raegjflenese is niai mintpgj niegDj-ilBtkox^a 
I . ..r'1->kes tOrveiiynek. Egy lappang<jb<il mimkiasi lett es evek 
I'liaJniuiAdott eoergiaaak kipattanaaa a Kuncz mQvo, Dol}' 
•■zen t6ren e<3digelp, ismerctlent egysierre legkiriliibb 
.1 J i-melt«. 
t|tn-«« i-s g(»Ddnlkod&iii - az egjil'"' es miaikra valo hajtatn. 
I fordibitl viKsnnyban Alliiak. e>s a kettd kSzt ritkin talaljiik 
|-» kaU& aiiayl az proborekbpn. ic6 is keven van, a kSx9n»^ggel 
1 neEJipoDthill helves mertekct tarto, a ki Agy liidja 
It. hogy a gondnlkoKis feletlo, fiil«»ieges. n fejKir^s 
! Iflgyi'D, Mert ehhez egy kia mdvesiet is kell. Df 
Mta endl at olilalriJt tj*kintvr is. mestpri alkot^. Cmipa 
I tartalom; i^ndoiati'-bresxta, de nem agykinzo. TArgynak 
« otraxminynakkOanyli, si>t kcUemea. tnert ezellemeit anclkill. 
[i!il6 volna. A mint belekaptani. ogy majdni-m sgj- 
s olrasiam a 382 lapnfi klinypoi tj" pndig nororsak 
fiiMi meg lugyobb ^r(lebl6d6fta«l. baoom mondliatnin, val6tiA- 




4 



98 IRODALOX. 

g08 08 folyton niWekedo elvezettel is. Jelo» ho^' szerzonk epcn oly abb<>- 
lut lira tudott lenni a t&rgyanak, mint a hog}' annakisertiamodjat hogyan 
kell az olvano tig\'elmet akarata aia hajlitani. Val6ban, mint valamely joi 
megrajzolt miistrdba a legkillOnbOzobb szinCi himzosz&lak, ug}' 8z5- 
v5dnok, olyan kOnnyedcn es iig}'esen, eg^'mashoz a Kuncz Jeno mun- 
kij&ban a gondolatok : szokatlan, nom miudennapi gondolatok, melye k 
kevesebb j&rtass&ggal, kcvesbbe szigoru rendszeresseggel ssorakoztatva. 
mint rapsodikus Otlctek hatnanak az olvasora, mig igy, a mint eleje 
tarva vannak, az alkot6 elemek czeltiidatos dsszeilleKztesevel okosan 
luogszorkosztett egesznek kelicmes kepet nyujtj&k, melyen 8Zora 
mlemes kifogasolnivalot a legkritikusabb 8zem is alig talalhat. 

Mielott azonban tartalma ismertetesehez fognck, nem lesz talan 
fUlOsU'geii a mii vezeroszmojet es a czeljat, a mely sugalta — iig>' a 
mint azt on feltbgom — kiemeinem. 

Vezereszmeje : hogy a inunka ~ sziiksegszorQscg. Szuksege:> 
az ogyon, sziikscges a tarsadalom elote, testi, ieiki egycnsiilya, bol- 
dogiila.sa (\s halada^a ordekoben. 

A mii ozoija : az embert a munkaval t's f«>leg a tArsadalmi rend 
ktfvetolte mnnkaval kien<;:oszteini. 

K szerint a motivum : a munka : a thema : a munka szerepe a 
tirsadaUuubaii es a vogkiivetkeztetos : a munka sziiki«egessege, es a 
bttlosesojr, a viselkodes tiin'enyeiii : a vele valo kibekiiles, sot lehetoleg 
mogkodYoloM' a munkanak. 

1 jkMtuk mar nu»!(t mi is az a munka ? 

ilat o/t meg konlezni i> lehet ? — mondana akirki is, ha a 
keniesi iiu>i:ott valami ozolzatot nom lat ? 

Kotso^et iiom s.:enviHl. hogy a .munka* :«z6 keltette gondoiattal 
ogyidejuioiT lop tol bi£on>os ariiyulata a koUemetlen erzesnek, a keilet- 
lon>o^nok a i\\\ tohat lonyo^'> olemo a munka fogalminak ugy, 
ht^y a luol) o>olokodotboii a.' ninos moii. az linmagat zarja ki boioio. 
Aldofatot )olon( a miiuka >alamifolo alakbau. melv meg valamelv 
oUoual)a> lot;\\».-o>oboi\ ail. uiol>nok nai;y>agat az eUenallAsuak 05 
tartamAiiAk \al.^uutolo i'omtniiatu\i.i tVioii ki. Ennek a kifele vah'» 
l'or):aUuubAi\ oc>onortoko h tinmkA ortHlmou\o. ilietre a — a vegaliu- 
maxm ritrkoMUMv ^ai:>i'* .» l*o!oktou*> megteriilese iteljes ellen- 

r.uuok :4 k, ! to:\>o. o'.uk .• i:-.v iiv:\ >i'j: o> minr»^g. toribbi az. 
ojrxom Il»|^•kon\x:^;;. 01 (ko:;\>, ^ a v;oii.«v vilo viszony, mlkalmi e* 
a^ aitxagi. o> ^liui-.i i'i.\o;» x.'UAU.':A>ok >;or;iJt valo vegyi Gssze- 




tttelebol a lebi^tii v&ltozatok vegteten surozata tamad es e axerint 
alatnl a munkanak konkret felfogaea, illetSleg fogalma, melynek iikkabb 
az erzeE miot az erteiem az alapja es bccslQje ; a oiely alanj'i ia. 
egjeni is ph, mert mindenkire kiterjed, egydttal ily ertelemben 
egyetem leges. 

Ek adja meg: n^ki azt a rendkiviili jelentJiNeget, azt a» egeai 
tarsadalmst Atj4n^ er5t. mely olyaii eleiuenlArisan hat, mint maguk a 
vil&gmozgatd temesxeti er6k. Mert az emberis6g tOrtenete : ms ttcOklJJtt 
testi es lelki tehetsegeknek. a lappangd, a szunnyadiJ energiinak 
ebredese es tapl&l^sal, edzeasel valo erusitcse, teh&t munka, es ennek 
eg>iittea vagy egyniiissal, sSt tinmag&val is ssembea val6 ervenjeslt^ae, 
a mi ismet monks es igy tovlibb : a legkUIflabllzobb alakban jelent- 
kezo munka. en mindig csak munka, illetole^' munkaeredmeny. ax Ortik, 
n soha meg nt'u semmisiiiJ) energiaoak mila-mas t'ormiban val<5 nyilTJi- 
nul&sa. Kwiez kUnyve, a miknr a inunka tenDeszetrajz&t, illetve elettanftt 
nyajtja. kiteijeszkedik i>gyuttal fejlodesete, s igy fobb Tonasaiban elet- 
raja&t is adja — teb&t tsbli, mint a mbek eloszavaban maga is tartja ; 
mert tOrteDclem is, mit — bozz&teHzem meg — reflexidi a tareadaiom- 
bdloselet rangj&ra emelnek. 

A feuiebbiekbol kitiinik, bogy nrra a kerdesro: mi a munka? 
a legkiilfinbOziibb feleleteket nycrjiik. Vilagos. bogy maskopp nezt, 
niBkepp meri a munk&t pi. az, a kit a nyolcx orai munkaidii mellett 
tiintetiik ezrelbul csakAgy veletlenre kikapoink, mint az a bauk&r, 

3 ki Jit mnnkakeriilonck, azoczialistanak szidja, mikar timaga kora 
reggeltol kesti estig, siit az ejjelbo bele, szAmitgat, a penzet olvassa, 

reHKvenyazelvenyeit oll6zza s alig virja a hi>lQapot, bogy djia art 
tehcsse, 

.A mi aeked mnlatsug' — felelne kesemyos moHolylyal ■» 

«rcheMtrista, vagy, a zungora bitlentyliit egesz nap kiiix6 bdlgyecs- 

keoob, a tapeur; vugj- a szi^orlatra kesziilS jogaHZ az apjAoak. kj 6}t 

aappuJIA tevc bUvirkodik a tudomuny melyaegeiben es Onmagfivnl 

peldazgat neki. 

.Inkibb fit vagnck ezatatt" — mondja nemely kezdo liaztviselS 

i kinek kileuuzkor ott kell lenni a hivatal&lian, mikoi oaak del fel6 

ksp ^ fail kap — nkt&t. 

Nem epen ezekkel, de leayegiikbeii haaoDl<5 pold&kkal vagy 

utyan doigokkal. mclyekre enek a pcldak r^illeiiek, illustr&Ija, illetiiieg 
I -'tWicozKa meg szerzcini^ a munka fngalniat. A peld&ibao szerep- 
t kSxt legmulats&gonabl) ax a levoUiGrdoziJ. a ki csak tegnap pauasz- 




kodoK a ttok l6tft.>>-futAH, r aok luunica miut i» wn ■ k^nl6sie 
Tolt>« int io?' -- mefcelegi'dptteu nxt felclte : .tiemuii; ~ nxtbul 
vagyok, tgem nitp si-tiltam*. 

Mi^gtutinfKisi&t a mtmlctnslc i);y ftdJR a sxr^raii : 

,A nem Antaagd^rt, hanrm tgff tnd*, rajta kMil ftk\ 
viert (s igp eten uteviponthdl kinijlelntM akart Miik^(Ua, 
jainktu^ stivcnen krriilt vngtf megr/ividitelt lUja iti ttu'itfii'. 

A .niftkSd^Hi* HsA egy kissi- felraTe«Pt& ; de Idljt 
Niiit nyelvUiikbeu i.\ig tudii^nk talUnl jobbat. Bisoayira a»'<rt a maKudit 
mondiitbiin {ag\nU maey»ta.%nt, mely Hxeriut a kiiUS F.zi<lUi\ tbIv 
mindpn oR?l<'kviVHt i'i>p ngy, mint n kUUii (tx61l)dt val<> pvii^ivftiHi 
Tagyia >i ffniiiofrl!>Kndils<'al jir6, i^rJit kflvctelii s i^ Aldnxatot JeleotA 
t^tleoso^ in bfllpiTti-ndii n ,mrtkfid<''B**ln'. 

HludaiueUPtl azonban, bir as eddi^ickbSI u tisztin dll mindt'kj 
al6tt. hagy III aom mpcbanikai. Hem ti>nDpk> vagy Atal&bau kOx^i- 
dafligi <-rlctciub«n wtl, hanem aubjeotiv nAsSponlbAl tekintutt nmnkinil 
ran tm, i^s p<^dig lent!, uhk- m akaratbetl munk&i^l Bcryaritiit — mo^ 
an hi«xoni. niMn nuk DlvasA lenx. a ki av im^nti kia komnientir uttn u 
nii>lyebb gondolkoBtf (is ei<il*t«IgaUs nclklil belc foglalaa ai id6s«tt 
dnfitiitio ketfttibo olyan dolgokat, a milyenckkol, luint belt'lajtoaokkaJ. 
n*ntink, TiKNKftlAdhtai folyaniAa ro);lalkoiiik. Cgy encem. bogy bUnyu* 
Tolna a^t i-liilMgi'v tJLJ^'kufilatAitra, uiintegy haugiilatbelt^srt* siiat fen- 
nohbi Hlvii] a>ini:i'r<iKlalA(i, bit oiekrOI a (lolgokri'>l binuily fuliilagosao 
is, mir ■■■<■«( mi-tt ucm t>inlKk<Mtn^ni. 

('i('ljaiiik cli^r"!'!' ri'aitlton magunkltH, ri'sxbuo mattokUI (Itg);. 
Brftlnk nom klmoritbowil'-nttk - okuxin kcll volOk gazdilkndnunk- 
lUiiok aetc'^K'^"^''' jAiudulaUnak alkiiliuaxki>dAs tx ara. K nerinl 
Birt^ktartlw. I'l'lrclitia (>^r^8Briil. i<rknic»n« r.^ bolyott TisclknlM. ■ 
tddni^ly tiiii(«li>l(>, H li^kiiil^yDDk valA metcbAdolfts. Klinul6koiiyBl(, 
fUedelcm ntb, niAnrfncrdl. tflbli^-kov^nbb^ foltAtelei boldoi-iilA^iutknak. 
HtuleKHk biti>ii\os (UiiiM'ttUKiulAMt kliVL-tobok s l^y a Hxeftfink M«)- 
nexeiw »M'niiti iimnkH lncnhiia oik i-iiiii'k, hxt^k aitok a dul^k, a 
■•lyaktv ai iirioiil <-«i>lc>it]itii Eittkiifk ftijtogvtiisn. ta;;lal4iia ^o a 
M«4tak *>!<• i-hui'lkoUi'M ki-ppit a kMidottiil vvgiK i^rdi^k' 
l6|{4n)fkp><'bb M i>ic>uiiitl Irira-i-t^koftcbb r^i^t (•* be 

£■ iiiuMt AuM>t: a kiiuyr rMiIoiHfbb Isnefleli 

Num raffjiik tililo* brniM>, kepi's lUHxnkv. dt> nielli 
Ulmkiuk ntbh piKiljail moiinji' uoudolkui 
iUllBiil. biiKy a«iiknak < 



^nt«4in>l^ikD>>k. a kik ina^iral k i 




loely okbol kiSzelebbriil nii'g 
bciztatu ^Kurrogatumul, ai^oknak 
''ekapitul&czioiil sKOlg&UtassBDak 
kedreert helyettesitem a szerzo dutinjtioit 



smerkedhetneDek elegge tAje- 

% kik m&r olvastak, hasznofl 

niegjeK>'ea¥en. hogj- csak rCvidseg 

DiagHoieivBl. 



lilMl 



H^ A puszta kedvteles kivetelevel aK omlierbfit barmf ly n 

xkyilv4Duli> erely — ; a munka. E szerint a legt:igabb ertelemben vett 
mind(*n positiT vagy nogativ RSelekves : angi/ ^Ivezet, cagi/ munkB. 
-\e elTi'zet: iinczel: a mimka : cazkBit ax elvezethez — teher, niolyen 
IvSnnyitem Ulrekaziink. A muDkukimelen ifsztOne felt^tele a muiika- 
eszkOKSk ttlkeletesitesenek is i(,'y a haladasnak. Ha a miinka is SWezet 
volns, sok ember belepusztulna : .kettoa tftz emeszteno. mint a ^crtyit, 
melyet ket vegen gyujtanak meg'~ (mint tenyleg — tenzem hozz& — 
nemely kSltdt, mUveszt. tudost stb.)- A munka fanyarsigat ini-geUeNilik : 
az ember (fnorejeiiok megismerese, az eredmeny remenye, a meg- 
szoki.s lis cnnek kovetkeztiiben a halad&s sat. Az ember mimkaereja 
—■ .munkaero-alapjiaak nagysaga" — kell3 aranyt kOvotel az eWl- 
fogyasztis is ettipdtlas kOat. A kezdetleges es a degeneralt ember e 
tekintetben egyfonoa : mind a kctto kerlili a mimkat. 

Van ^zellemi, vaii teati munka. A szellem a goodolat megtorem- 
toje. .A gondulut a temieszetnek magasabbrendli teDyeszete, melyet 
az emberi szerrezet iltjan, mintegy felNtibbrendfi talajuu fakaazt . . .' 
.Az Ir&f cEodakertbol azarmaztatja az embert, de killztek az^rt, mert 
a tud^ fajibdl evetl. Fordltva litja az euiboriaeg fejlddeset. mintha 
^elibibos lalomunys volna. Tcnyleg a sivatagb^l mzArmoztk az embo' 
«s hertbe vnnult be. miutdn munkajival a tudos fijAt nerelte es 
gyilm<ilm-vel tipUIja magit." (A basonlat szep e» jo is. De, nezetem 
szeriul arm oezve, mi a tiiij/f kerdes meriiihct I'el. Mert ligy ia kep- 
zelhetii. bogy a csodakert aivataggA lett — aminthogy az nriiaziin 
cs a b&rany is az Irda Hzeriot megHzUntek bekesa^gbon etni egym&B 
m^llett — es az emberre biintetosiil riJtt munka Altai vilik miodink&bb 
>»met cBodakortte.) 

A goodolatok .feiiameruk' ea .alkutiik', Amaz csak mindegy 
lalnJB, auyaga uz ult^bbinak -~ ..a msgasabb szellemnek, a felscibb 
Teudfi goiidolatnak". 

A munkB eredmenye : a teruiek. A szelleml munkae vagy tiszla. 
I "W — mintegy — a viligba lopii goudolat, mely vagy vegao rendelle- 
ekepp, mint: azcrszim. gep, rubadarab, dal, allamintezmeny 8tb., vagy 




minte^ ktSzlekedJi cezkCKkepp; hangirfts. rajz etb. testeslil meg. 
A erondolatok AtrohAziHa k9nii;ebb. b» vesztoBeg n^lkiil tfirtenik Bf 
sicrt a testi munka tennekeinek elfi61Iit6i fuknrsbbak : de amazoknak 
az elsajatltiss meg a legf;axdagabbnak is ffiradsigba, a tanulis mtin- 
kJLJ&ba kerlil, mi ismet kOiuiyebb. mint a tnegnlkot^iik. A vegered- 
meny as., bogy e kiilUnbseg kfivetkeiteben a teljea dolugtalaiiBag es 
es A teljes tudatlansig ki van zArva es az, bogy az egj'enlStlenseg 
szegeny es gazdag kdzt korl&lok kfize van sKoritra es tObbe-kevesbbe 
ideiglenes, 

A raunka inertpke ; a terhrs volla, a tarlama, sk rrnfogi/astlas 
ntennyiaigi^ — mind abaolut, vagy viezonylagoa, A munkaeredmenj 
merteke: a. lomeg, » minasig, vie'ioayitv^ est az elerendS cu'lhoK dgy. 
bogy a.reinekintf* az. mely ehbez v6gteleni]l kitzel jir, es a ketlonek 
kombiniczi^ja : a haladds vagyis a nmoks ea a munkaeredmeny nier' 
teke kISsti viszoay. Ez szUlSje a stnrgalomnak, mely a halad&s fele 
tBrve a gyakorlatot szerzi meg, mely \sjaet a mHnka eaiko;eihet vezet 
es pedig az anyagUikhos iszcrszim, g6p> es a atellemiekhet: egyes 
ismeretekbez 6» a tudoniinyboz. mi uem egyeb. mint rendsEcresen 
OsBzefiiggU tObb ismeret. De az anyagiakaak is .gondolat a mi'g- 
teremttije . . . magva, e\iS lelko". melynek azok ,incamati6i', 

Ezekkel az eszkiiiiitkkel az ciinbcr rest tit a szorgalom tflrvenyen 
De a termeszet doqi tiiri meg a vegletct, melyre igy jutnank : a Ut- 
lens^get h ezprt fejleszti v&gyainkat es sggodalmainkat. A minSsog, 
a vAltoztatis. az ujsag Ingoro, az utanzas UnztOne. a verseny viDzki-- 
togje szaporitjak a munk&t. mig eredmeuyr meltatas&t cstlkkentik. 
Szaporitja a csal&il is. es szapuritj4k a versPnyzok. A kevesebbcl 
beerokkel Bzeraben azouban a termeszet vastagabban lep fcl — nyers 
mAdon, a milyen uyersek ezck a tSmegek. A tiilszapurodas a harcz 
es hi^dltis munkajira kenyszeritik (boxz&teszein : miutio MalthD!< 
keuetes prodikavzi^i bi&l)Bval6k !) aztan pedig. mikor mix ez sena 
elegseges : a halad^ra. Ez iitobbinak eszkOze : a IdrsadiUmi haialam 
intezm^nye, mely a legtehetsegeaebbeket, a legmer^szebbeket es leg- 
b&trabbakat teven meg vezet5ive, .kiveszi az ember kezcbfil a tair- 
leget, melylyel munkakedvet ei^ erSfogyasKfaisilt folyton szimoQ tar- 
tani hajlandb*. Ezt a m^rleget a batalom megh6doUja nem haszn&l— 
hatja. a batalom birlokos&nak pedig — az urnak — ninus li. nzilk- 
segs- A batalom biztoslUaam, birt^kl^it elvnek mini^ti a tennisHt. 



L 




IT, ftyiri. A mis abarsta, meg hs j<5 czplfi is, cllenxpges elcm. 
.ill caUier Mjtt ajiuralft it 5 inennyureK&ga". Viin iiralkodd i» v&n 
HfMoIt akant. A biidit&s oxeija leirUtbbstOr niunka. vftgy luunka 
ti^nhiyr- Ep«brtx(ti : n^i rrnniak. fsfrteru. IrkinUly. caalilrdaiiii, aserrUi 
» « uifao/iim. Ax utohbi kett^ sxakkOrii (? — vajjon a tMea. Taj ps 
k«i itrnrtt-t is?i A nsalirdsng pedig tiszldn suha se It'p ffl. Ax 
tpimlb MJi Tagv — neha iires frlemUtessel is — fenyeget, 

A cscrrcrS — a pen)! — iii(rj- hauloni. A lekint^ly crej^nek 
nftoli-B Bok ex eok knriilni^nytAI fUt;^ fokosaU van Van r^menyt. 
na acgodalmat racy mind a keittCt keltfi lekint^jy. A tekiately vala- 
wli-ik Drme Diindig kis^r^je a hataloni mixik ket fajiuak. A t<^kLIl- 
l^Iit I hit. a v^leleni Kxlllven. legtonnenxeteBebh talaja a hoiu&lyuN 
t«riUetfk : vallai, polif ika stb., tegbnx^dbb megbodoltja Ataliban e nagy 
MiBiX''-k, hir a legi<lpscbbeD litiit is kttrillvcjixi a myaliciaraus atinos- 
(ilbnaja. A no^bodolos fnka a method itisra forditoU munkitol i-s n 
DrtMdnltEiak i^raek^nyHcei^tOI fU^g. Ea utobbi klllOabSiik. kor. neni, 
*r»rtoipg, nrmMit^h os bor^Ksbok szeiint — ,niAr vr, eles hang, a 
rtrb«^ lekinttrt \% crtlsitak eiAmba Jaegy neha.* A tudominy cs mU' 
*»iM UTcn a le^ki^ebb ftmyaiatok is ervenyesUloet a tekiDtely 
"dekebi^ 

A hatalDtn nag;-sAg&t az el^ajtilitott miinka mennyiscgt- mutatja 

b Kit arrir'kr a balalnm hplterjessHgenek. midy nagyohb akkor. ha 

iUnysner a xEkbad akunit elemeivel vegylil Qykep .n-ndHi fiiiikk« 

• n.>7h'^'l"li3kat az iirak crdekenek* » tcrmpsael. Uis •^rt^lomben a 

". v-^tt a meghi^doltak sz&ma fejpzi ki — ea a hatalm* kor. 

< ''ti\!4itertTt-je fUggetlen a hatalou neineiol : a oaenr i-A u 

: lima Dt'ba iiafQ'obli mint ax (rruHvabi-. De ai! ellenUatisok 

.1/ rnisxakp a li-gelRtiknbli et: exert berosbbe tartiis. 

;r' is ^yliloletes ; dr tiirg-, illetoleg elitvl^ep fUgg ax 

-iiM, A cs«ri>halaloni terhH. He juttat is. A t«kint«ly ia; 

ij>«'lbe visirol- es azorE a inint a valMit be D«itn raltja. 

r-ilriii iTii>;; in bukib. A oeeremion]' hatatminsk leggyiilOletciiobb 

iTiltinuU»a. p«ldija tt iixsora. \'i9/o<iylag le^avyobb a WW» cHere- 

"•in** hiiiPk a Wleny (rynkorliina e«ininibe se beriil, csak a meg- 

■ rijebb. A psomfttlcny felUtrUn. ha a m^ik fel sxUkMeg- 

iiwimbnli) vagy ol nrm napolbnto. A feUctlrn pp olyan 

irl axvriisMk: a nii-aUguD elt<ivi.'dt baravAnkproiiked/HoI 

vagyoDAl veheli me;; egy kecskeitiaxtor. 

.'iiuloui &llaiid6fiif^ a l&nadalnii visKoayofa il 




sagdiol \ngy v&ltoxusigdtol ftigg. A munka errenj-esaleseTe] iiflP 
utiihbi ; de as anyagi vagy szellemi vagyotuuk kivaltsaga nn ii 
03 nelkiililzhetetien a tarsadalom bizUrtisiban. 



III. fejciel. A t&rssdalnii hatelom ket korszaks az aetin-Um 
es a paesivitd* korazaka. Amaniiak alkatreszei a paraacsotas es a 
megb6doltak nunkaeredmenyei felett valo rcDdelkczes uri eleinek 

— .eivezet"); a/t^ az utobbiak szervezuse, vezeteBC es ellendrzese 
(adminietrotionalis elemi. £z sz atobbi nagy es kellemetlea miinkm ~ tor- 
xsalkod^ az alarendeltekkel, mi elfiscgiti a tonyas^ot finial, megh6- 
doltoil egjariot — fi azert az ilr nehacsak kiUsdlegax(I)cibzse Lasel61. 
De ez nem snkftig tart igy : bely ebe lep a batalom ngugdij/is iUapota. 
mely intezmeDynok fSsKcnielyei : a adfiir os a Mrlo. Enneb sz .uj 
tenyexzetnok' megjeleneai focmaja: a bureaucratia, a mindenhato minis- 
terek sat en kavetkezese a kttzpontositia. az {inGornianyzat megbeuii- 
Usa is a mag&Deletben a teljes elpetyblisodes (rdmai csaszAraag kora ~ 
a mikor Seneca szerint oemelyeknek tA]mogeri)ltet«i<Ukbo keriilt az 
fthexea fintudat&ra jutni!) Fordul a sor: az ur a munka nyugdijasa 
teez ... az i)j urak a r^giek volt berivi es s&r&rai (a .safar morilja 
U kiv^teles dgy a maga, mint a ni^Bok szemeibeo : tirival szemkitzt 
megengedi maf Ajiak, a mit ugyebkent aem engedne meg, men ligy 
hiazi. bogy amaK keveabb^ veszi fel. keresbbe jogosult felvenui, mint 
mke — mit ni&suk is cla^znt^k neki). !gy keriil az egyik kezbftl a 
niisikba a t&rsudalmi hatalnm. 



1^^ 



II'. frji-:rt. E szerint a meghddciltak , muiikacszkiiz, 
Hxabadltja gaxilAjAt a munka alol. Azonban javdra ha ez magasabb 
ntfiln rDnlllJB a inegtakaritotc munkat. Anyagi er6t is nagyiibbat fejtbet 
ki a IilrRBdalmi batalDin, mint akar a legerosebb gcp. (Petda: a vezer 
keiotdgyliitt^H^re mozdul6 hadaeceg !) Ez teszi annyira kivJinatoBga. 
lilvecnluKiH^ e»t .a usodavcesKiit, melyet »emmi se potolhat", egyuttal 
liatSDOHHtl. mert JelHxav^a dulugra indul a henyok es biiik nagy sercge. 
De nantOnaierfl ia a hatalomra vul6 tOrekveis, mibol nyilviuvalo, bogy 
a turiu^HKot uagy adiyt foktet iutuKmeeyere. A kezdetleges nepeknel 
az erJisxakban es osalirdjtigban, az clohaladottaknil a csereffileny 
ki'rfHi-bit^hoii nyilv&nul Ime az energia ithiramlasioak es a kor kOve- 
tolmi'nyi'i sxeriot valu &talakul&a4nak peldaja!): de legszomjasabb az 





vmber a [ekintely hatalmim — niit egyebitant uelin a lueg-hiidolt- 
ask a kepzelete akpit meg l.balvany" ^ niKlj-nek matma urra szall, 
» ti megszolaltatja !). 

V. fejezet. A taraadalmi hatalora munkara keszteli a tunyat. 
De 1 nem kezdetleges ember is Hzeret alkudni OnmagAval : merlegelai, 
"■itor atToi van hz6, bo^ dolgozzok. Rnnek a „bE!lv)szdJynak' veget 
''^ « fciilsij hataJom. Ennek elsu dolga kirAutani a Ufmeg laba alol a 
'^'■jt, B foldbirtokot, es amazt t&volabb, keveebbe termckeny videkre 
iiotltani, a mi megszUnteti a tetleiiHeget. fokozta at erelyt, bixtualt a 
^ieUeoek (ehinae^ stb.) ellon ^s a mi me^ jobb : eljiterhe lepWti a 
'^o'c gzelidebb halalmat, mely ott iiti fel a tibor&t a bol legszQkebb 
" talaj — a v&roBokban .inelyoek levegoje szabaddi tesz* a kJSz- 
tiAwa szerint. Ezert igizolt a kozj61et erilekeben ligy a fSldtulajduo, 
niat az uig6 vagj-on hatalma is. — mely kerdesben neni a jogi vagy 
iit'lt&ayosBigi oeztipont a ditntti, hanem a munka erdoke, a mi egy 
J^lentvsQ a baladis erdckevel. (ime az a kSzGa nevezii, melyre TiBBZB' 
^*i(^ a. szorzo a legbonyolodottabb kerdeaeket ia, s a mi olyan egy- 
•sgesai tesjii a mdvetl) Figyelembeveendo niiig, hogy a larsadalmi 
bttaldm iiem epeo a ,hajdu botja, baoem aokazor a taiut6 litbaigazitu 
li»lc!zija-. 

A taraadalmi hatalom megteremtuje a munkamegosztiiiaak. mely 
""Sl'obb sikeii sziil, az embereket egymustol fUggUbbekkc teszi s igy 
'^'^almi kiitelekekctt es OsszemUkddest hoz letrc. Van tebat vigasz- 
s a hatalommal I 



VI. fejezet. „Hft ket eiuber van is esak egyatt ea lenaenek b4r 
'^stTBrek, Qtl latjuk, mintegy barmadiknak a venenyt', melynek ren- 
""^Iteteae ugyanaz, mint a t&rsadalmi batalome, csakhogy meg enne! 
" Welyesebb, mert loggyakrabbau ep cunek vagy a kegynek cl- 
"jertseert foly: .az erSsek veraenye' es a „gyengek veraenye". As 
"tAbbiak kitrUl az .udvaronczok' a batalombox jut&sert kereaik a p&rt- 
'"Bfal, Bz ,ine€geeek' pedig, hogy megelhetesilket biatositsik. A verseny 
'^ vet az Sres uraakodisnak es nolkiildzbetfive tefzi a hatalom 
""Polmsit ,A vereeny szele kisziritja a renyheseg mocsarat es ler- 
"■fkeny talajji vAltoztatja." mA tocbnika haladisa iw iicm uka, banem 
"'"■■"ta a versenynek." A mfiTcazet a mflv^szeken kiviil a mlipArtoIok 
^erfieny^nek kbszOiii nagyreszt a kaladasat 




HindeK megmagyarizza a batalom terjeszkedS tendeatJAjil. 

I'lg; keletkezoek a nagj- birodalmak, naiiy T&llalatok. nagy UsEeniek 

I stb. A szele^ikerQ lialalom kiHebb erfifogyasztist es nagjobb eredmenj-I 

, mai bonv£-delmi rendszer batalyosabb es olcsobb. mint a regi. 

Orss&^g tekintelyck «imihbsii e» Ifikelptesebben vegzik az orszag: 

Ugyeit. mint ha ezer helyi .nngjai^k' kfizt oseolninak meg. Tiflztin 

gazdas&gi szempontbdl nagy ^irak elfinytisebbek mint a kisipar. 

1 A TPraeny eiitli ,a Danein-fBe aek'cti6t'' a tirsadalomban, melynek 

I kinbTesei ellen szolg&l pcdig a t&rsadalmi halalom eszkSzOltn mefitPr- 

' sigBB selectiu, — mely azonban sainten vohct rosaz irinyt. A tul- 

ventenj/ & legnajfyobb rossi". minden teren es minden tekintetbeu : & 

munkaecfiaiapot leazillilja, a Kaorgalmas munkast jiitalnjitiil meg- 

fnsztja, az erkOlcsisfget megroutja. me^ertSziije a tirsas elet I6g- 

kkttrenek, es 'xz emberise;; ket legutilatosabb valfajat tenyeszti : ,*z 
erSsek kiizt a roka-farkasokat. a gyengek kltzt az ebtermeszeteket*. 
A korUtoz&g&ra ir&nyid6 esikOzak : bizonyos versenyeBzkOzDk — 
els6 sorbin az erfiszak es csalArdsig — kitiltisa ; i vorspnyifik szAmAnak 
■negszoritiaa, mi egyrenzr61 a kivilts&gosaknak a kivUtsigosabbak 
reazirSl vald igaza&gtalan kihaaznilAsara (a megkOtessel. peld. az lir- 
bereseknek uraik resaerol', mAsn-szriil az eg&Bxen kivUImandoRaknak, 
B kOztiik timadt tiilvereeny kOvetkezteben valo megnyomoritAsara 
vezet, s igy a tormeszetkOvetelte versenjintflzmony ellen val6 merenylet 
le»eii, a ^eginaeg eltlid^zie azt a reacti6t azUli, melynek eredmenye 
anagj- tOmegeknek szervezkedAae i.batalom hatalom ollen) egy oldalnil, 
ea a kartellek mim oldalnil. Vannat kenyes ternieBzettl, tArsadtlmi 
Ugykfir«k, melvek a veraenyt nero hirjak ol. mert e/ nyombau tiil- 
verspnybe esap it. Ilyen az iUamfSi hstalom. a vallti, Innet az Orfi- 
kiiafldes rtzabilvozAsa a monar.^hiikbaa, az elnBki hatalom idolegesaege^ 
a kftztftreaaagotban, az intolerantia es az isteni kin\ilatkoztat4sra val» 
hivatkozjia a vaDaaokuAI. 

17/. fcjaet. Nagyobb eto. nagyobh eredmeiiy. Nomely munka- 
ezel t«bb ember egjealil^se nelkfil el aem erhetS « igy ea sernmi 

mis eazkOxzcl uom piito!hat6 Az BBBzmfikOdea fUzi flssze a lirsB- 
dalmal azzft a szOvett*. melynek az egyosek a szilai, az egj-esek 
ezerfete mimkaegyeaulesei, miinkaazervezetei — a caalfid. a gazdasa^, 
a mBhely, a gyar. az iroda, a tiraas vallalatok, a kOzseg. a megj'e, 
az Allam.'az egyhaz ath. pedig a azitvet eg>-08 conliguratioi. Haaonio 



» lirmdaloin & vilagegyetemliez is, melynek eleiuei az egi testek, 
tiiliwOnfis egymisrahatisuk — munkAjuk — kisebb-nagyobb csopor- 
li^bi. i<2ek ismet csoport^zOvets^gekbe Korakozva egyiii4at moj^gaabaii 

Res i^ egi'misnak fokozott eietet kSlosOnaKnek. 
Exuel eljutott. H^erzonk ax einberi Ui^szemlikUdeti, a munkaszer- 
k 6n^i mechmiismtuiiig', en pedig arra a pontra, a melyeo till. 
Hi wm tObbpt mint is^ak Icgfobb alkot6 roszeit akar csak a leg- 
^lelesebb voitisokban es ezeknek az alkoto reszeknek hoi megoaztott, 
^^ iMiefogo iniikSdeRet vagyis a munkamegosztaasul pirOBftott erfi- 
Wnniiiatok haUsit, szerzonk □ynniAo, akir csak lo^nmentiiozusabb 
n^lTfaiulisaiban iamertotni afcarnim, olyan fcladatra vallalkoznim. 
nelynek sikere a raFurditott Jduvel ea firadrfkggBl semmi arinvban 
nem iiUna. 

Azert rsak egy-kot kimeredti pontra szoritkozom. 

A munkaszerrezet szabad (tinkentes) vagy hatalmi. Az elaji 
''('njalodottabb, kenyeaebb, de prodantivabb. Az erdek ktJzJla voltioak 
leliatner^ge, a ktlcsCnJis, ,i kOlot<0no3 bizalmatlansa)^, bii!isag, irigyseg, 
* helyes ir&ny feletti nezeteltiiri-s, az egytn&!< rovAs&ra valii nyereSK- 
^9 Btb. miDdmetraaayi bont6 elcm, mig a hatalom (killODbfisfi nemel 
'sodit mivel. Megis, mindent BaszevBve : raelyik prodoktivabb ? In- 
''Uctio dtjin, az adi^tok hiaayoBB&ga, sdlyuk moriegplesenek ee az 
ilMielusoDlit&saebezBegeiiniatt, eztmegUIapitani nem lebet. Dedactiv 
'^JKgetes Atj&D oda conclad&l szerzoak, bogy a szabad szerveset az 
^nberiseg magaaabbrendU. basznosabb munkaeHzkOze es bogy a ha- 
'*'>Ki azeirezetek kOzt azok a legals<5bb rcndfiek, melyekben ax ero- 
istik int^eg, folegazort, mert felb^borit, bossztira 6s gySloUegre aarkal. 
Simibbwi mfikadik a csereRJleny. Nemesak a legcwekelyebb Hiirl6d4ssal. 
mtia iiiiBosxa is mflkOdik : az eroszak cs a Tagyon hatalmati51 ment 

Bit jellembeli tekintely igazgatta szervczet. 
Vin. fejezet. A munkAt olykor eriiit g&tak kSzo kell iizoritani 
uteD mtmkilTal : a „he1yea vlst^Ikedes muiibAjAval" , ami eszt es 
^"lesi erSt — bel4tast, eloreUtast, BKorgalmat odzSat — kOvptpl. 
'^■^zik ezekkel Onmag&nak az emberi, ea tartozik a kCznek, a tirsa- 
''*'i'i azervezetuek. Itt mir az erkiflc^i vilag msgas regl6iba szall — 
'■Mfcejkop — Bs viriz niagaval snerzAnb. Szinte ngyiitt erezziik vele »v.l 



I 



a lendiiletet, mit a felad&t nagysig:a ad uinak, ki szereti & idtiddB 
kinek a muoka szorgalma elvezette tette a miinkat. 

OlyaD elmcelettel boncxolgatja. fejtegeli a kiiliiDblizS esei 
szerint felmeriilS nagy kt.rdeNeket, es a id omentum ok finom mej 
g«lese utia olyan eroa mcggyozodesBel mondja ki es olyan haU 
zotta&^gal iteleteit, mely — akiir csak a tridenti zsinat erkitlcsi vi 
zesei — imponal, e^iittal azotiban cpen azert, miiitegj' feliilvizsj 
latra, birilatra iD«;erli az Onillo ^ondolkudot. Legcrdekoaebb es 
mellett legfontosabb az az erkdicsi, belyesebben viaelkedesi dogmi 
melyot a viaelkedcs fitaldnos tdrvenijeinek a mutikatxerveieti rtseUra 
tSrvenycivel val6 tlsazhang'babozBtalit legf6bb kOtelesseg^lil roja 
□gyan az embernek, de a collisio eseteirc az el6bbmek adja az elaSseg 
Ezt az 41UBfogIal&H8C a fpltetlen termeszetfi, vagyia a tissta szat 
es a tiszta haUlmi szervczetekre vonatkoztatja ugyan, de azt hiaz 
nem csalodom, a mikor feltOBzem, bogy a vegyes azervezutekre is 
terjeszti. Uert biszen az. bogy a merlepelcs, ex a helyea I'ltnak elu 
l&fia nehez dolog — vagy .mQveszet", a mint 6 mondja, — es he 
e kdrill, a legellentgtesebb nezetek merttlbetnek fel. ax az eloen n 
v&ltoztat. Ez csak a hoUlrvonal meg^llapitiauoak krrdese, mert azerab 
Alio kct-kot kiil&nben egyenlO BiilyA lenyezJi kOzt, inelyek kOziil 
egyik 41tal4nos, a roi^ik pedig killiiDiuges tenneBzetii, mindig az elafit 
kBll dan«(iiek lenni, rs csak egyentStlen siUy eseten kerekodhc 
feltil az uttibbi. EgyebirAnt azt az elvct, melyet abstract liton \e 
le ezerzonk, a j'dAiszemu, — ea a kOzTetetleniil erdekdt maaik fe 
kiviil mindenkitcil helyeselt — ellen&lI&B szamtalan peldiiral a tdrtc 
lem, az flet ia igazolja. Va!6ban soha se lobetne seutirel elbitetni, h<] 
az cgyen a szervezetert van ea nem megforditva ; mert as egj 
erdeke (azt hiszszitk a szerzd azerint iB)priniordiiUN kerdea az Oeasesi 
lirdeke szempontjabil is. .Ait „egyent" — tomicszotesen — oem eg\ 
^egyik vagy misik) embernok, hanem alistraete vove. A Ti8elke< 
iltal&nos tfjrvcnyei elleni vetscgek a azorgalom elcgtelenaegc ee 
eazBzcrlitlen muoka , az elvoknek es a luiinkanah nilhajtaaa ; az el6 
Utis hianya ea a balad&s cluiulitaKtaHa. 

Uisik fontoa velenieoye szerzSnkiiek az, bogy az otyan sz< 
vezet, melyhen a vegyaranyt Ipkiutve a szabad elemek tdlsdiyb 
vannak u hatalmiuk ftilett — fdteve. bogy j61 miikfidnok — jol 
mint megrorditva, Ezt is bizonyara alAirja mindenki, a ki baratja 
baiadasnak ea eliameri, bogy a fejISdeanek a mindeoaegben eive 
halndas, ii mi pedig szint«n dgyazdlvan szemlcleti, tOrtenelmi igazsi 





^^^^^l^^p 1TQ' 



ivndklvfi] erdekesok e<< becsesek o^ ffileg basziiosak 
taafpjlv|>eicsei az .erkolot/ig' ps ■ linasdalom szeinpontjib^l .helyet' 
*a*DdM kOn val>) kUliinbgOKrSl. az Initl eu nem irott jngrdl, mint a 
NVTBtfiek miiiikajs e^yik termeki-riil, mint visvlkedesi szabityr^l es 
I kc^mt nsulkedttii bixlosit^sun »j.algMa inteKmenyrdI, mely wtoabau 
nkkiinayns fokig piltnija hi rrkolcsSt — ■ melyre m^tr^sit ma^a 
bitRonii - rzt .ax wvhimi'Aesi pontot, mely oelkitl a lc;^lc(^letea- 
•Itn mOkOdS jog) ecpe/et i« tohetetlen" 



8 Pixel v^gexti^ui feladiitoiiiBl. ntelynpk nagam ele tUx^scre az 
u ^u klknMen liajtott. melyet a m(i liennem keitett, ea az fiTiim, 
■igr ~ Diagjar talajun ti^nni^tt! 

Ch-Ii rrti-ni-c ? Sum tudiim. Di? > felptt nem ketelkedem, bogy 

tkioi B Drm eppeu rOrid, de ahhox, bogy elegge t4jeboztat6 fogalmat 

tj*jt*n«i uUn meg fient tiUii6go3«i hossiA vftzlatot flolva^aara mul- 

'V!3 ''I fij^a if'inenii, hog^' a szorziS ezzel a mttTevei feipttc crdeme^ 

.-. >'U. Lstni fogja. bogy u emberi cselekveit flsBKe:' 

iilaimi term6sK«tcs i* IcjltJitt szerrexetekbon vaio 

iiiirgfigyetesi; es e mfikndca SKabilyaiaak a tirsadalmi 

~, . ^, .4>l;il]ni rgypnsAly ea az emben nem haladAtia sxpinpontjibi'il 

<•)» mrmllaiMtiiia, az6val : a Icgtigabb erC^lenibea vett sucioiugia ; 

1 u pliuninak e* lapaflztalatinak kettiis alupjan nyugviV — tchat 

fui - Umodaliui bOk-aelet ez s Eg}', mint mir emliti>m is, sokkal ttibli 

Ml a mit rliiiKavklian ig^. A ki pedig magit a mlivet dolvaasa. 

<* ~ axiairii nvm k'-tplkritcm — meg f'lg rdla gySztidni. bogy egy 

ki-piett. tigon latkftrfl. alapoa todasd, es rendsz^ro!). 

gnndrilkox48ii igazi tndiissa] es d racllelt igen ilgyes 

irAral van dniga. a kiben elme^l ea gyahorlatl «<nek olyan 

mr* faarmimiAhan t^gyeviil. bogy ntUitc eszTevetlenii] oaempAsxi 

t» k i-.ii--,;t,r%iib MxiiriaA <ilvB»6}ibii is pgi5s5! balmait^ a Irgelvontabb 

V termrMxi-tni'k ti'mn-RzctfCldtti attjibuturookkal felrn- 

■■-■'-ra, csak lftt«zat. illetuh-g oz Iil<-vunalknz6 kifcjezc- 

k [nalura pro Datura natiiraitto), melyekrt esak a aiib- 

I^Hit •rti-1'-!nb«n vi-tt emberi niuuka ^ term^azet munkija kSzti 

^^H||^ lUctTv ax Hugallt a Hzerzfinek — mQre t<'udentiAja ^rdeke- 

^^1^- hogy a mint a tt^rmf-Hzet mimkiljinak hatasa, Agy biauByoa 

^^RftboB. m<^g a legniagasolil) n-ndfi I'lubi-ri ti'Tiikanyscfl i 

T* • fc to ta m it h i l A 



\^ 



^ *^* IRODALOM. 



I amilm&iiyit kOzelettink ket kitttnfisegenek Hddotwy Imrenek 
0* lAiHif Lajosnak ajdnlotta a szerzo es dr. Wekerle Saador v» 
H^ty iioorfi^e a mti mottojaiul is v&lasztott szavaival fejezi be: 
«Uiiba inaii^uHilunk barmely iotezmonyt, a nagy eredmenyeket nem 
WA^ukkal az intezmonvekkel. hanem azok kihaszn&lisaval : a mun- 
kAval foirjuk csak elorni** es : ^Nem azok az orezi^gok a leg^z- 
iia)r«bbak, a hoi a termeszet legpazarabb, hanem azok. a hoi a muuka 
U'trlutAlyoMabb". A kot motto egyik a m&Hik&t kiegesziti — es a mfi 
woriljAt. azt az erkOlcsi tanulsigot fejezi ki, hogy : Agy a termeszet. 
mini a kOzAsseg ingyen adom&nya, munka nolkttl elegtelen a boldo- 
^uliHuiikra. a ^muQk4**-ba — a mint emlekeztotoul hozziteszi a 
Avorao - a helyes viselkedes is beleertendo leven. 

UoHzemrol azzal a megjegj'zessel zarom e sorokat, hog>' Kiincz 
Jouo ahipos, nagy mfive. amint bizonyira Omag^ak volt, Agy olvasoira 
uoy.vo is csak ft»lig munka, mert felereszben tiszta olvezet. 

AmbrozovicH B^la. 



Revae philosophique de la France et de Tetranger. 
Dirig^e par Th, Ribot. XXVI. evf. 9—12 f. 

A kihMiczedik fuzetben dr. Gust are Le Hon Az okt^itda rrform- 
jtira t^imatkozo iervekrol ir altalau<»s erdekfi tanulmanyt. Kem a tanitii^i 
pn>gramm<>kat, de a modszert kell megvaltoxiatni, ha sikeresen akarunk 
taidtaui. Mert a kiinyv nem egyetlen eszkOz arra, hogy valamit el- 
saj&titHunk. Minden tanitas es neveles ezelja : a tudatosat 5ntudatlanna 
tenni, vagyiH bizon);()M reflexot kifejles/teni, a mi altal a tanult dolog 
valfSban .voriinkbe me<]:y ^Ital". Ezt azonban (*lmoleti oktatas utjin 
nem erhetjiik (*1, csak a novendt'k on&lh) probalgatasa 41tal. A gyakor- 
latias neveleH a/.onhaii gyakorlutias tanarkrpzest trtelez f51. Az ily 
iranyi'i nevHes f'ejlt'szti az akaratot es a nidralt is. Ez ut6bbi szem- 
pontjabol kUliinosen u haza to<^'almanak van nagy jel(^nt5sege. Vogtii 
kiemeli. hogy paed:igogiai rcioruKik rsak I'li^y j^hetnek letre, ha elobb 
a kitzszellemet kcllnleg atal.ikitottuk, inert az iskolai intezmcnyek 
Dag}TeHZt az ut<'»b))inak nyilvanulatai. 

K. liec^jac betVjtv.i .1 malaszt pfiilosoph'uijdrol sz6l6 czikket a 
arra a kcWetkeztctesn* jut, hogy az embcri el me minden ttfrekvese 



\ a malaazt fogainininnl: megegyBKtetes^ra 
elohbi mindcn erkOlcsl fo^alumiiak leuyeges 



^biAsuIt ft SEabadsag 
vunstkoznlsg. Mar pedig 
alkatresze. 

A tisedik fii^etet //. Roffding taniilin&nya nyitja tae^ A logikai 
ilitet lilektani alapjair6l. E viziigUat luvatva van egyreazt a logikai 
68 a lelektaiii szempont viszoayat tiszt&zui raAsre^zt pedig a ismeret- 
elm^leti kntataanak alapelvot nyujtani. Hindenekeltitt a Bzemlilet es 
az UHH vJB2ony&t vizag&tja. Gondolkozoi annyi mint oiisiebasonli- 
loni : a logikai functio a tudat tartalm&ho;! miteem ad, azt csak viia- 
^aabb& teszi. Szemlelet alali a tudat Biinnltan elemeinek Qaszeseg;et 
lirtjiik : ez kSpezi minden logikai nillvelet aUpjAt. A azemlelet a tudat 
eey ens lily anak ea harnninidjanafc elso forniflja : a ludat elomeiiiRk 
«ls6 dispositii^ja. 

Az aDalysi^ megbontja ezt az egyeusiilyt, melyet az altal illi- 
tnnk helyre, hogy tudatosan Osszerakjuk iamet tartalmat. E tOrekve» 
sziili 8B aBBOciatiot s ax Iteletet, Uaromfele azemleletet kiillinbSztet 
iiieg 8zerzfink : az erzet, a perceutio es vugre az emlok- vagy a kep- 
zeleti kep intuitidjat. A perceptio vagyia az iamereH letrejiiveaenek 
alapmlivplote a synthesis, azutan ftlllep a ktllOnbsSgnek a pereenti6ja 
» vegre az azonuasAgnak az eazrevevese. Az intuitio, analysis ea 
ftelet kSztitt sz&mus itmoneiti forma letezik. A mi statikai illapotban 
St szemlelet, a dynamikai allapotbaa az associatio, KtfzSa viiniauk a 
spontaneit&s es abban kiilSnbtlznek az itclettjil, hogy a tigyelem bennilk 
QQin SA elemek vlazonyAra vonatkozik. Az a^sooiatio is ugyanazon 
ciielt SEOlgalja mint a szemlelet: kepzeteinket teljesse tcazi a ez altal 
faelyre&Ultja a megbomlott egyensAljrt a tudatban. Ezt a proueasaat 
fujezi bo az itelet. a melyet a jobban kielesedo rllentetek tesznek 
>4ziikeegetine : eeert az itelet fGII^pte a tndatoasag fcikoz6das&val azonos. 
vVk itelet egy Aj synthesissel akarja a tiidartartalom decompositi6j&t 
r>rTOftolni. Vegre a uegativ ea a pniblematikui^ iteletek tenneszetSt 
Ailapitja meg azerz5Dk. 

Luden Bray : A termiszeti azeprol eriekezik. Cz^Ija a szepoek 
» lenneszetben valo objectiv niegjelenoset 6s felteteleit vizsgAlni. 
Sorra veazi a nOTeny es az allatvil&g azepsegeit a azt kOvetkezteti, 
bogy ]. a vegetalis es az animulia termcazetben az egyedeknol azon 
bajlatn trszlelhetS. hngy a tohbiekkel ezemben kitiinjenek, a figyelmet 
niigukra votijik; 2. e hajlam ketaegklvdl az egyeni legfSbb es leg- 
^^^■Hosabb functiojaval : a faj fentartaailval ea reprodnctioj&Tal ftigg 
^^^■ke : 3. e hajlambaii kell kereaniink az 616 16oyek szepsegeinek 



^^k 



(fonii&. szia stb.) eredetet. X'sUminl r jos&g es ax igaxeig, w, B261 
is teh&t niinden leny eletenek lenyegea nioizanatB, tegaUbb a felsSbb 
organismusokniil. 

[. van Biervliel . Ai emberi funeiii^ik aaymtiitiriajdr6l kOiiOl 
eiperimcDtalis buUttlat. A legtObb kutat6 h&rom tj^nst vett fel : ■ 
a norm&lis jobb kezQeket, s baloguknt ea a ket jobbkesUeket (ambi- 
dejilre). Szerzfink kiraiita^a hogj' esak a ket ctobbi typns Idbixifc 
CE utobbisk a balogok kOze tiutoKnak. 

A thennegyedik fiizetben Tarde: A tdrtadalmi rbt/ifosrdt 
ertekezik. Az intcipsychologia meg nem t&rtalmaEzft ax egeaz socio- 
logist; nam mjndcn JnterapiritualiR viszoDy az egyedek kSzUtt sooUUs 
jelle^ pid, gylllttlet, megvetos stb. A aociolo^a uagy mertekbeo 
klilltnbffzik a collectiv lelektantol : merl biaz az el6bbi minden tarsa- 
dalmi tiinemenyiiyel foglalkozik, czek pedig az pgyedek kCzti phy^iikiu 
erintkezOBt is involvUj&k. De n)6dszertani kUIOubaeg is ill ftfnn a bet 
discipiina kttxStt, amenoyiben a social psyeho1o};ia az analytikos utat 
kdveti, a aoeiologia pedig a syiithetifcusat. A sooiologia iizon bomatyoK 
tadatb<5l szUletett, bogy a t&rsadalom egeszebeo valami realitie, de 
szerencsetlensKgere en meddu szenres tireadalmi elmel^tekre vezetett. 
A kerdee az : vajjon a tarasdalmi caoport valaiuely objectiv vagy 
auhjectiT egeezet kepez-o '? Ttibbfele totalitAat kiilOcbfiztethetUDk meg 
(BK&mtauit. vegvtanit, FHitlagdiisatit stb.) — de a tarsadalom ezektfiL 
kQlUnbiizfi jellugd realitaa, mely lelektani illapotokbol szjivodik Itssze. 
A vitalis kapcsolattol a tarsadalmi kOtelek rendkiviili szivdaa&ga e^ 
viltozekonys&ga iltal klilODbSzik: tagjai a terben nagyon azet lehetneld 
MztSrva. Valamely tirsadalom annAl inkibb civilis^lAdik. mentol inbiblv 
reaUs&l6dik, Tagyis a mint jobbso azervezkedik. Dc e kbzben itt nem- 
kereshetUnk egyoldalA eTulutio I'ormikat, a melyebet az organiku^ 
elmelet importdilt, roert ily form&k lete ellenkezik a t&rsadalom lenne- 
szetovel, melynek mozzanatait nem lehi?t elore megjoaolni, Ez aionbaD 
nem ellenkczik a determini.imuaaal, niprt ez nem zarja ki a tiincnienyek 
eredetiseget ea eliire nem liithald viltozatossagukat. Ezert a tSrveny 
a sociologiftban egyniaga mog nem niagyariz. mert az etrjforraasa^ 
mindig bizonyoa eredeti, ttlrveuybe nem foglalbato initiativ&ra vezetbeto 
viaaxo. Olyan lirtclemben mint a tt'tmeazettDdomiiiyban, a tarsadolombu 
ninosenek tilrvenyek: itt caak tirnadalmi erok vannak — s ez eleg, 
bogy Bociologiat alkothaasunk. A tarsadalmi azorvezet csak metaphora, 
a tAraadalml szellem, ez a realitaa a tarsadalom ban, a mely inter- 
psychologiai folyainHtokli<5] az0v5dik Oaaze. 




^^ Marcel Bei<M» tanuluianytuiak I'ainie; Kgyen eg tdrsadaloni . 
r^' axon elmelet, mely az e(;yeiit a titr^ailalotiira akarjs viNtizaTexetiii, 
mmt azon theoris, mely a tArsadaUinibiiii csak egyenek julixtapusitioj^t 
Utja — e^ynrant mythologiai allAHpontot kepviselnek, meit elvoD&ijukat 
UrUimk resliUkeoknak. Egyeiii es tarHadulom oorrelutiv fogalmak, 
m^lji^ket uem Icbi't egymisra visszavezetm. oictt absolut ef^y^eget 
nen Liiiai'rbetiiiik mug. Egyik sem erthet5 meg a m&aik netkiil, valamint 
">^[u in allnak tneg egyroastol fiiggRtlenfil : ez ligy az elmeleti socio- 
l')pa loial a taraadalmi actio helyes alapelvu. 

//. Uiiffding folytatja A logikai itilel Idltktani alapjairol szfilu 
iinulDiiiiyat. Az alany es t&rgyr6l DZiJka kieueli. bog}- ax allitmAny 
'(luiuaabb elem an it«letbea; az alany tCbbe-keveabbe haiigsulyozbatu 
"i I'niituasigH esetenkent vAltor.ik. Szimos peld&t boz fel ennek meg- 
'iii^Uitka ke^dve tiz alanytalan iiiondatoktiSl. Dac/hra aooak, bogy 
■ ro^alom alapja a^ itelet, kar megTaltoztatiii a regi logika altal 
iiMiiiall sorrendet, mely as; iteletet a fitgaloni utan tirgyalta, merl az 
ii«Ietet lovAbbra is a fogalmak vinzonyaikeut dtiliiiUhatjuk. Az it«let 
^ > leiezea viazoiiyara voaatkozolag megaJlapltja azerz6nk, hogy a 
^^ iipei'i az it«li^t primitiv illaputat: a kStely kesfjbbi, niert eredetileg 
oinden intuitidnak, ileletaek es asxociati^nak ..exiBtentialia jellege' van. 
■^ li'teiesnek a kifejezose mind azoii Altai nem egyszerli, mert valaminek 
* l^lezeset Ulitani uiinyit tesz, mint azt muudimi rola, bogy reaze 
lohet a tapasztalat totalitassnak. TebAt egy HtiBzeolva^ztiHi es xyo- 
Uie^kas folyamat kepezi a lotezesi itolct feltetelet. a mely viszonyt 
'^JL-ii ki oz Itiilet alanya es a tapasztalat tutalitisu kOzUtt. 

A tilenkettedik CU^etben A. Fottitlee Nietsche oileminye Guyau- 
'U hiadatian okmdnyuk lUapjdn czitntl ertekezeseben az elfibbi kritikat 
f'osxii revea riligitja meg a ket b01CKel5 ^lispontjanak TiBZODyat. 
■indatetlo az ^/e( coDcepti<)jabi!il indulva ki tCrekazik az erkCIca pro- 
bleinij^ megoldaoi — de bomlukegyenest elleakezd eredmenyre jutnak. 
^bbiD mindketio mej^egyezik, bogy ax elet alapja az activitas ea 
'■"lUcMl, az sdaplatiu mint Spencer birdeti. De elternek ez actiTitia 
Jfi'linweBe tefciDteteben. Nietzaclie alapt^vedese. hugy Baazezavarja ax 
*^^UBt az aggreBsivitaaaal : azt biszi, hogy tevnkenynek tenni miudig 
^oiyi mint az Ouzeanek bodolni, maaokat elnyomni. Pedig cselekedni 
"^ aziikaegkppen annyi mint rombolni es Guyau kimutatja, hogy az 
•'"Uotiritis nem destructiv, hanem expansiv ee Igy altruismust sziil, a 
BKijIly modon magibdl az 6letb(it fakad, Az indiTidualititi maga socia- 
buitiKri vezet a a legtbkeletesebb nzervezet a legnuciabiliMabb is. 




Guyiu kiilOnben mar el6re kiraiitfttta a RtltetlBD individualumne 
lehetetlenaeget es elleamoDdd voltit. NietZHche nem a. hsladi^. de az 
eBZ es a tudomAny elleni resctio enbeiv. A tenneszetDek cbupan 
eg;ik na)(y tCrvonyei litja : it megoszlaa es az ellentet tdrvenyet s 
nein l&tja a harmooia ea ax eirybeolvadiB nagy igazsigit. 

F. Paulhan : A jeilemheli simntati^rii, nevezetesen eeAttal aa 
dlkd'iomboBigrSl ertekezik, E jeleDHPget oly egyencknel talaljnk, kJknek 
nagyfokA eraekeuyseget a kOmyezet Dem erti meg s jgy nem in res- 
pektAlju- Hogy tebat ax illetfi eebezhetS pontjit vedje. azt titkolja 
es a kttzSmbSaet jJttHzsza. Szerzii reH^tleteaeo t&r»7alja az UkfiziSm- 
bOitaeg letxejiiTesenek felteteleit, fobb fonuiic es typuaait, valaniiat 
bat&ait a valddi jellem alakul&s&ra. Az alkOzSmbfis.seg vegclemzesben 
s paychikai vedelem egj forni&ja, niely Altai a tarsadalnii kOniyete- 
tehez rossiul adapt&lt egyen luag&t fedezi. 

3. Palimte : A socialia dogtnaiismusok ^ oz effj/en folszabaduliita 
cziinll tanulmAny&ban az egyeu es a t4rsadaloin viazonyit vizagalfa 
az iDdividualiamus mellett Vir lAndzaAt. Socialis dogmatism usnak tuioa 
ir^yt nevezi. mely az egyenbeo eaak masodrendli ttinenienyt lat, 
melynek nines iin&llii letc a tAraadaiomiual Dzemben. Ketfele dogma- 
tiemuNt kiilf iib<]Kt«t meg ; a prioril 6n a pusteriorit ; az cl6bbi ir&nybo& 
Urtozu bSlcaelok logikai deductU'ikkal akarjak a tarsadalum fOlenyeb 
megillapitani az egyennel szemben. mig az a posteriori ir&ny hiveS 
az egyen letfeltetelttibSl indulva ki, aknrjilk az egy^nnek a t&THadalnmtoI. 
vikl6 telJGa fiiggeaet kiniutatnl. Az a priori iskol&ban ismet ket imyala* 
van ; a tranxoendena es nz iemmanena fSlfogif. A% el6bbi a tsrsadalml 
egyaeget mint valami transi'pdeneet, fogja mi (Platen, Kant. noht«), 
mlg az iitiibbi azt iemmsnenanek tartja (Hegel), Egyik felfogin aem 
helyee: az egyseg a tirsadalomban metaphyaikai elvonia. de nem 
raalitAs. Az imnanena dogmatismns Nem elegit! ki szerzdnket, mett 
benne az elobbl tan mrrs^keltebb forui&jAt litja. Az a posteriori dogma- 
tismuB elmeletiruinak illispootja a golidarildH fogalmiban OxsEpon- 
toBul, a melyet orgsnikua gasdaaagi. ertelmi ee erklilocii szempontb6l 
lebet felfogni. De mind e fogalmak batiroztlanok, k6d{fsek — s 
kiilOnben fern knvetbezik az egyeneknek egym4at61 val<i fiiggesebGl 
az egyen teljes einyomasa ijs initiatiTojanak mellozese. S^t az egoisniaa 
kepezi minden solidarit&a eltetjijet E dogmatikuB tanok romjain caak 
egy Allaapoiii letesiilbet : az individualism ua. mely nem dognt&nak 
Ulittatik fel. banem mint egy jugua tendentia. FOIvetve a t&TBadalmi 
elct hivatasAnak kerdeaet szerzliak az .abaolut lllusionismus'' illis- 





pQQtja friO bajlik, meiy a, leteiiesbcn csak iires jAtf kot lit. kz ebb51 
fakido Icvertseget azonban a cselekvti emberek eletenergifija legjoii. 
nkikoel B oselekvesnek a azava OrUkke erfisehb lesz a desillnsio 

Lh- PaultT AkoK. 



A fold 6a ae ember ; Rateel foldrajz-philoBOphiij&. 
A Rid, AK illettt fSldtypus vag^' videktypos es az ember, aa 
°n ^]ii taraadaloD). allnni kliziitt a Bzorosabb, rejtettebb kapcaolatok, 

''se^zeriiggeBek kimutatABa valoadggal a fitldrajxj tudominy koronij&t 
'^li a joggal nevezhetti a ftlldrajz pbilnaopbiAj&nak. 

Hint minden tudom&nynak pbilosopbiai reHze, ug} ez is a 
"■iiideneket inoz^at6 vngokok rejtett U!mkele(;e kUnelt'he iparkodfk 
^f'kHzm s ep ezert ezen a teren is a szaktiidomanyok positiv bizo- 
"JostfAffB belyett probleraatikiis kerde»ekkol, voltakt'p philosophiai 
Pf^blemakkal Alhiiik sitemben. 

A fOldrajz pbilusophiaj I'etfog^&nak irodalQia nem egeszon lij. 
'^ frsnczia felTJIAgosull^A? philosophiai irodalma hintette el a fjtidrajz 
pfiflosiipbiAjAnak csirijit. Monlesguifu-t illeti ennek erdeme, a kj lij 
•"■■t^neti iskoUt alapitvftn, meiy hz inU'zmtnyeket, tttrvenyeket oein 
'^^intette tflbbe Cnkeoyes csinslmAnyoknuk, banem a klimival, a 
'^^Pjellemmel, erkslcedkkel, vall&^sal. eletmoddal OeBzefiiggJieknek, s 
'Sf fQtdrajzi tenyezfiket itt belevunvin, a fSldrajz philosophiijara 
flSsaijr hivta fel az pjaberi gondolkodftst. 

Ha^ban a fSldrajzban aztin melyehb. philosophiai felfo^'asl 
""Otatott Alexand^ von ffumbold biwa Ko«mnB-iva[. melyben a ter- 
"•*■■*»« szepsegei luellett foleg ton't-nyszerii rendjiire iranyitja a 
fiffyelmet. 

A Hontesquieu-DGl elhirilett riiug azoiiban I'sak Karl Ritlir, » 
"^''lini egyetemnek volt hires gen^'rapbusa munkaibaii bajt toviilib, 
talajdonkepen sz lij. tudom^yosalib e philiiHOphiai tartalmd 
^*^Srapbiai fclfogain megalapitoja. MlSveibea ir-(^t>or das bistorisr.be 
Element in der geograpbiaohen Wiaaenschaft'. 1833. .Erdknnde im 
Vet-hiitjil^ Kur Natur und zur Gesuhicbte der Menaobbeit*) a fOldrajz 
i9fogilniava is vt embert teszi. A faidrajz fofeladata azerinte a ter- 
•"^^rtt visBOrtyokbol a timvelodis, ax irmheri tortinet magyanitaitit 
».Talil6an jelleniezte inondisa : Ai orszig — termeazetehi-z liilin- 






A MOMTI bkoUval majdnem p&rbazftmoBan tip fel kb Ugol 

t r>»MiM PiteiU. ki ■>rii»i monkiji l.Auglia mlivelodestOrteaete) 
I .\ji^liit>ui kifejlodltl evolatiniusu felfogist alkal- 
s »j emberl, a mUTeludesi a Unneezfti vxsxonyok 
. Igy erdebes^n nuuija ki lu e^bajlat hat&s4t. 
1 n csaaksjitgati feimidrot a keledadiai alfSIdro vsndoroit 
loitk. a Mgraaatd haUsi) forro '6\\ es aUSldi eghajlat alatt nem 
HanMhak m*^ sokiig .meltosagrok', .oralkodok*'. mint aevtik mondja. 
R>*.~kl« Morinl ■ funo Oii eghajlat kedrei ai oiikeDyuralnmnak, a 
luile^wbb a iiabadHigoak. AIlalaDos tapa^italat, faog>' a uersekeli 
r;p'>T fejle^atette ki a legririgzobli cnJtunbat 

Buckle ^ndolatai f(lIeK az e'ghajlatok eltniUte uzimea vAltak a 
tudnniinyus ea phaosophiai felfoKaabsn kdxkeletQ apro pensile. 

Ilf eloKmenyok utao lepett fel Karl Ritter kitiinfl tanitvanya 
frialriek Battel, ki tovibb fejIesRtve mestere UnitAait, mindink&bb 
a* embcrt tere ■ faidrajz kOzepiKmtjiTi. niegalapitja az anlhropo- 
^•eitgraphidi A nevet is 'i adla neki. llj czimU fomunkAjiban (,Der 
MeitACh iind die Grde. Antbropo^ogniphie oder Gmndiiige der bis- 
loriBi'hen Anveudaog der Geo^raphie* I a fflld es v^ ember ily viazoDvAt, 
a pultnrik Uy kifejISdeset kutatja. 

ErdekeH knTetkeztetcHekre jut egyik ertekezesebeu (,DaB Meer 
alM i^uelle der Volkert^Osse* |, ho^ t. i. a ti^nger melleke mlly alkalmas 
iiagy nepek, niilturik kifejlJidesere. 

Egyik legiljabh ertekezeBe A talaj, a Idrtadalom is ai dUnm 
(.Le Bol. la Bociet^ et TEtat") czin^n jelent meg a franr^zia Soein- 
loguii Svkifnyv (I'Annee Bociologiqne) egyik kOtetebeo. 

Itt aooioiogiai szempontb^l meltatja fCldrajz-philosophiijit. 
A nopesB^gek tObbe-kevesbbe szorosan OsBzpfiiggnek a taiajjal. Erde- 
keaen oazUlyozza e tekint«tbeii a killOnfole nepeket. Termesseteaen 
Hok rigg atMl is, bugy tudja valamely nep kihaBznilni. ertekeaiteni 
az illotd teriiletet. Az egyes uegyazUgkilanictereb 6rteke ez&ltal mesesen 
ntfvekedhetik. A lermeszet. a fold kizsakmanyoliisa a »aint-aimoDistak 
6tA elaArangd Uraadalmi kordos marad mindeiiba. 

Ha Igy flxor'iR fliggeBben l&tjuk az embert. a t&rsadalmat, az 
illamot phyaikai kOmyezet^vei szemben. megis joggal tebetjuk Ratael 
felfogieftval azeinben ia azt az elleuvel«st, a mit ugyancaak e felfogis 
legela^, meg kexdetleges alakjaban hirdetd kepviael6je, Montesquiea 
ellen hozott fttl Comte, bogy sz embernek a pbyaikai k&rayesetlfil 
Tal<^ fUggeeet szUdtelentil gyjingiti az emberiseg ertelmi cs erkOlcsi 





n flti minden terPD lAtbatjut, Hh tal&n a must felkapoH 
vibsragTukkal folytatott kiserletox^sekben meg aem is mernenk blxni, 
vefryiik magukat u klilttnfple bixtoaiUsokat caak Bzemllgyre! A jeg-kir 
pllen tbIu biztOBitUH npmde bizonynH tefeintetben t^nyleg fUggetleniti 
a ^zdit, a birtokost az idfijArii^ ex elemi csapAs&tol E fliggetlenit^st 
pedtg az ?mberi citltura haladasanak kfiKzfinhetJ. A kOstlebedea, a 
i«tiprgzAllit48, a levplpzps. a iiieBfKplr&fi in measzehesitples mai fejletf- 
s«gfl oriasi m^rtekben riiggvtl(>iiiti az ciubert a heiyi TJBSonyoktot ass 
ertekek gyors kicspn'il^sevel. 

Viszont Hzonbsn az ig'az. a mire Durkham fl^jrelmeztetett 
Annee Soriolo^que. ITl. p. 558. ., ho^ a filldoek ily fokoznttabh 
kihai^znil^ ha egyreszt fUfrgetleiilt m tJSIe bizonyos tekiDtethea, 
luftsreHzt mig e:orogabban f&z hoMd, t a t6\A cz Altai Hzemllnkben 
jnintegT nuadinkibb tiibb bumsnit&at kSpTisol. 
^^^K Mindazonilta) n&gyon erdekeHRatKe) jeleii czikke aknt tudoinan>~: 

^^^H geographia ee a Hociologia itj kapcsokt4r6l test tanuttigot. 
^^V Dr. Feloir Ko'ri.hi. 

L J Torek, Der geniale Mensch. Filnfle vciniehrte AiiUage. 

Bfiriin (DlUnmler). 1901. 422 lap. Ara fi marka, 

Tizenkt^t esnayszerfi tudnmiiiyoR ertekezi'sbeu rendkiviil voqe6 ^a 
megiirySzo modorban ps elog^nx elciadassal ineltatja a DsgyhiHI jenai 
tndofi a genialiti? tenyeget mllveBzi, bUlctieleti, gyakorlati. irodalmi, 
rall^i. politikai s tfirmesKet- 6h tir»adal(imtudoin4nyi tekintetben. 
Miv«l a tartalmafl mlivet eldzd kiad&saiban is a neniet tadom&nyiia 
kritika nagynn ellsmerSleg fogadta. egvenki 
fejezeteket. 

Az I. fejezet czlme : .A ijenidiw e 
alkol(i»ai.' HchnpeiAawr ,A vil&g mint akarat es kepzet* oz. fSmliv^nek 
I. k3t«te 3-ik fejezeleben a g<;iiialiU,Kt .objeklivitiisnak, az az a szoUein 
objektiv irinyftoak" deliniWja ,a subjectir dnzfi akarattsl szemben*. 
mip Goethe .Maxinien iind Roflexioiieti* nz. mflveben azt niondja. 
hogy ,a genialit&B else es ut«lsd kJIvetelmeTiye ax iiiax»dg»zeretef . 
SzeFzonk azeriol uisdkettfi a geuialitis lenyegee felt«tele, mert mind- 
ketto etry ps ugyanannaJt a caelekvasegnek ktiinnbJizS elnevezeme. 
Hozzivehette volna meg Ka-nt hires definitibjU is, a mely azerint „a 
gpnie az acsthetikai esznie me^eremteseneh es bifejezesonek a kepea- 



lertetjtlk t 



e^es 



sege," mivfl ,& mfiTeazet sz a ter, a melyi 
mint ilyen a tprmeBzet es a szabadsig, a: 
€s% kOrenek OsHzeketfi kapcsa'. S^erzOnk k 
' objecljvitis azosoH fogslom, 



a s genie mflkOdik, mtHy 
elmeleti 6§ a gyakorUti 

lerint tiazteeseg, igazB&g- 
mint m^sreaxt ax Onzes, 
subjectivit&s es hazugs&g is fedezi egvix^t. S ba az finzes ulvakltja 
^s bomirUi, ilgy visKont az igazs&g Suzetlen S£eret«te Til4g0Ban l&tiivi, 
divinatoriussa is iotuitivA teszi az enbert. A mennyi igazs4gazeretet 
van az emberben, aanyi a genialit&sB, s a mennyi OnzeH. annyi a 
bomirtaa^'a. Azort mondja melt&n Goetbe. bogy „a mit a mUvesz 
meg neoi szeretett s nein szeret, azt tiszt&n es termeszetbiven vissza- 
tUkrHzni Hem kepes". A szeretet az, mely niindent Atbat es megvilagit 
ax aesthetikai teren is, ep azert a mfiveHzi alkotAx legelstS feltetele 
u ilvezi*. Hogy valaki ^ni&lis modon feHsen vagy kompunaljon. 
>aUp» jprnltiir Ut^ es hali&s sziikseges. mi mellett a technikai oeged- 
'^ "" k raasodaorban jOiietneb tekintetbe. Egy geniilis 6b bornirt 
t tehat a kiilifubseg a szemielea es az erzea kUIOubOzo- 
, ■ inibdl viszont ktfvetkezik, bogy az elmeletie a gyakor- 
bti Itmt Kant fele kritikaj&hoz az erzekek kritikijanak kell jArulnia. S 
iti li4mulBtoH psyi^hologiai vjrtuosit&Haal rajzoija a szemletes es az 
itniv» l^nyegot. s az azok nyoiniban fOll^pfi keilemes vagy kelleiiietlen. 
hnxXtsk jelentSa^get. A t4rgynak ilnzetlen szemlelete annak Bzerete- 
t^vel a mint riszout az igaza&g a szellem mindenegyaegeTel azonoa. 
I Ibjortivttis. teb&t »izeretet niinden geniiilitJis s igy a mlireszi intuitia 
titka, a mennyjben a geni&lis mQvesz .szinte idealiH^ljaaniaga tirgyif. 
A t&rgy teljess^ge a r^szeknek az egeszszel vaI6 hannoniku? meg- 
egyez^xe. hannonia pedig nem niAs, mint fisszekttti) es egyesftd szeretet 
VegsS elemzeseben tehW a geniiUitds nem m&s, mint aieretet. 

A Il-ik fejezetben „a genidlis enAcr biilescleti IdrekvisiiKl' 
fiiglalkozik n nagytudomAnyii azerzo. Ha a genialitas iltnlAban objee- 
tivitHH, flnzetlenseg es szeretet, igj- a philosophiai genialitis kflianiisen 
objcDtivitiN a gondolkozAsbao, Qnzetlen es targyilagos igazsigszeretet 
a gfjudQikoz&s teren. E tekintetbeii igaza van Spinuzanak. a ki azonoa 
Tugalmaknak vette a vaiodisagot, letelt, realitasl es teljexseget, a 
mihez viszont belyes es m6dszeres fogalomalkotas iizUkseges. A> 
juttatja eszUokbe Uriimann, a. nogybirii hallei begeliftnus bfilcseic) ama 
mondaait: .fiir Bauern gibt's keine Philoaophie", s jol mondolta 
Goetbe, hogy .a bOicseseg csak &g igazaagban van*. mAr t. i. az 
erzes, gondolkozas es titrekv^s igazs&giban es tisztasAgitian. Mennel 
tJnzetlenebb. objeotivebb, geniallsabb on nagyobb az ember, ann&l 




rrbwbb beime a philosopbiai tiirekves uz igazH^ megismercHere. 
Tiidjuk, bogy a dolgok lenyeg« nem a. fels/ineo. hsnem azok mely^beu, 
li^bwjeben van: azoic met^iamereHe teh&t az azokba vald flmelyedeasel 
uono)!. a mibeK Tiiizont illand^ szellemi energiira van sziiksBgUnk, 
A ki felQletPseii aez\ a dolgokat, aniiak scitelme sini'sea azok Ipnye- 
RMfil 9 hamaroaan keszen ia van a maga itelelevel." A oiennyi tiazetlen 
Prdfklijdea. annyi seeretet s atmyi Wrekvos van az emberben a dolgok 
behalf aiegismereBere. Az flnzetlen, geni&lis philosophia Utrekvese 
pedig ahban fog illani, hugy lehetJileg tiazta elet- es TiligkiipeC al- 
koH^oD mag&Dak, .Eiox nad AlleH' cz. kOltenieDyebeo remekiil rajzuiu 
"itg Goelhi' az ilsszcs let szi'llemi eg^'xegot genialis ni6don atgoDdal6 
■^inher erzetet ekkepen: 

Am Qrenzenloaeo sich xa tinden, 

»Wird gem der Elnzelne verscbwinden. 
Da tSst Hiob aller Cberdraas; 
Statt hemen WilnRchen, wildem Wnllen. 
SUtt iJlBt'gem Fordern, Btrengera Sollen, 
Siub aufzugeben. iat Genuss/' 

A-/, universuiumal valii az az egyiltttnteB s annOnmagat lijbol 
i^^alilol a mindensegben, a tenneszeti erdkben a mindenben, mi el 
'> nozog, az epen a Iegjelleinz6bb saj&tsAga a geniilis i>niber pbiln- 
sopbiai gondolkodisanak. KriHzhis gyOnj-arii szava: ,Valaki igyekszik 
u I'i elelet tnegtartani. elveszti azt; ps valaki azt elveitztendi, lueg- 
tvtaudja azt' ^ bfllcHelcti teren is ervcnycsiil. A ki (fnzetleniil 
■neljed a vii4g philosopbiai megvizagilis&ba, az iijh61 megtal&lja az 
>^ "letet ve^beteitlenUI gazdag vallozatokbaD ps csodalatos teljetisegbeu, 
u iQegtsl&lja az 6 eletet az Jit kOriilvevo terraeszethen. s az azt &t- 
kiU pj^seges vegbetetleo szellembea, az l^lenben. Az Onzetleneeg s 
u Ontnagit udasdA szeret«[ nem caiip&n a szepaeg, banem egyuttal 
* Ulcneseg forrisn en alapoka. a mint tair Spinoza is .latent a 
^rei^Hiettel" azonositutta. Miuden tiidom^y az Oattzen let szellemi 
"KSftegeopk fel- es megiemer^sen alapul a szeretet mslkiil a termeBzet 
"^i nines iameret. A ki az Onzout vatlja, magat a tudiim4iiyt. uz 
■EUeigot is megtagadja. Az tfnzetlen, genialJB ember jenyegehez tehat 
•^ '' pkilosophiai tOrekveae, az ismetrt, a tudominy es az igazs&g 
"*»" val<i szeretetteljes tOrekrese la tarUizik, a epen neni engedjiifc 
WJTidiiieAe mddjAra elodizni vagy elfojlani, mint ,sski;tik«s idealt,' 
e az ember nemtaak crez ea gimdolkodik. baiiem egyiitlal 



I 





CHQlekicik ax, a mibjil vinwnt kOvetkiMik, bogy aeroos 
Rtetnpk * > fihilnnoplijai gondoikoilssnak. banem a cselekedetnek. a 
morAlnak in van genialitisa. a melylyel a aeerxQ kSzclebbrSI ,A genidlU 
irmfcw yr/iikorUrii e§eUia<S«ige" oz. fejezetben foglalfcozik hehat6bbu. 
Ila a (cenislit&M az object! vitisaal i^gy JlDzetlen igazfligsieretettel 
atsonoN, dgy a guniilis embernek gyakoriati Plete abban fo^ allani. 
hog}' mind axt, a mit oBelekBsiik, teljex lelekkel s inunkAja iiinii 
telJoH (idaaHfcHaal CHelekedje. A genitlis emberek nagy gyakoriati 
puplckedptei in av. ubjectivitison a an iinzctlen tirgy- es ignirt&g- 
naereteitcn alaputiiak, a minek kepexeege kisebb-nagyobb mertPkben 
megvau inioden i-inberbi'n, h tiile fiigg u pnientiilis kepeswegnek ak- 
tuftliHinn vM kifejle«izt6tte. VaTi valami hasonlatoaRig h melyebb Osm<'- 
rUggi'iH a gcniiliH nmberek lenyege ea alkutisa s a fryernieki eirogulat- 
I i^a jiltpk kSzOtt, a mint Si-hopeuhauer is mondja, hogy ,minden 
gonip nagy gyennek, b bogy biEonyos gyermekpneeg a geniality 
egyik jellumxll feltetele*. Az iRl«ni kepmis, az objectivitis. as finzet- 
leDH^g 8 a benafi azabadaig ftgy erthetfl, hogy .megterQnk, s olyanni 
k'siUok, mint a gj'ennek. m&r t. i. elfogalBtlanni es OnEetlenne''. 
A laniti'tiiyok ania kordoaere. hogy „kicsoda nagyobb a mennyekapt 
oreztgibari'^" cICaxbllt Krisztiis egy gyormeket, taaltvinyai ele iUftja, 
^R Igy aaiSI: .Bixony tuondom npktek. ba meg nem tert«k, l'h olyaook 
nem lesxtpk, miiit a kia gyerniekek, aemmikepen aem mentek be a 
mennynk orazAgAba." Ez alapon nieltati mondhatta Sehnptiihatier, bogi- 
„dais tii*nii' ist ■•ill altgewnrdenea Kind*, s csak. az a nagy ember, a 
ki a miinkinM nem a maga dolgat kcreai, hanem egy objeotiv rjwit 
k«rps.* A g^'aknrlati geDiaJitiL-< rnviden n valddi szatindtdg helyea prtel- 
mei^f ben ^s kOvet^eben all. Minden tekintetben eltentotes JVifttMAi- 
^ SHnuT a maga .bestiilia RxabadsigAval' ea Ibsen % maga .robastn» 
Mkii^mcrptevel*. 

Majd hinini imdalomtttrteoeti tanulmiiiyban vil&gitja megTiiirk 
a geuialjtlka li'nyeget, amelyn«k elaeje ,Shnicrxpearr felfngdsa ngenifril 
a HamMbrit.' misik a tdoHlK oMmj*'! a Faurlbait.' s harmadik a 
.0yn>H jrltrmifnr «; , fbf riw wMfA '-rof a Manfralbfn^ cKimet TiseL 

Riehrni a tanulmanyotr^j mondatta a kritika, bogy aestfaetikai 
lekiaR>tbcD a Icgaiebb^k e nemben. a mik Talalia irattak. fAi t 
imnulmtuynk mfRJcienrse <'<ia .ninN Htbb« Hamlet- ea Fanstprofalraia* 

Mnndomk. hugy a gemaUta» ax m^beo a 
a rpnialitts a gondotkodisbaB ai igusl^^ s a genialjtis a 
Irrfn a jitt. ifrikn ^< Mgyn r^ael. A* aestli<'tifc«i intrilMndtlis c 



k 




rel SrSb emlcket i-melt mtt^ak. A mi Dundenekel^tt Hamlet 
( illMi. tgy bimulatna d&Ib it szeretfit, ■ melylyel ligy a ktilnJi. 
Itm helsfi ^li>t Uren a USk^letest. s az az uUlat, a melylyel a gyiirl^t 
inyiiAt rogikdja. IdeAljaoak. isiennCjeuek megteslfsiileBe Opbelik, 
» feit Jplkp i>gi tdi>ilj&nBk, a mepcb. ^KeptioBk* aziJUt, s niifireKst 
■«V<* fitjilnlnmmal tOlti H .anaak (ilrekeDyse)^ ex gyengetioge' , 
1>hrtpie-^(>got csak a formiljaban a nem a tarUlombau, c$ik a tpatb^n 
■ bkbi c^^iitul a lp|pkb«D U^B, a kibeo ,hiAnj2ik egy istennO lelkc*. 
EdsciMrzi. hu^' .ai>. idcil ee a TaldaAg* oem fedezi egymlst uinU 
u RmbtTtti'l. H kit kUlUnben .a teremteB meittenntiTenek- s .« vilAjt 
lonil. Df* rnQveszi erzekenek Hamlet K^nialis g^nndiilkodisa 
nrefflrl. Bchatril a dolgnk lenye^>be s b^l^o termemetcbe s valodi 
' mi^don Mismpri a me^FlOrtent doljftik eWeit es tOrvenyeit. 
lUloDioUoiban ktSvetkeitetes meg akkor is. ba a ver^a cwlekedet 
I l|t>a«i|;a tit Hujtja a Icgkogyotlenebbiil. S ilyen az d objectiv, 
K eMtokedeiP is. A«l his^ik, bogy a nemesen firafi en ^undol- 
l< Himltitnek objcc-tiv gxellemp. rendkiviili na^ Onzetlens^g*' « ax 
n:g uely istni^reti' uk. mely neia pDgedi me^, ho^ gsemelyes 
I vi>gy«in a fclismrrt hlincfeli'kedet nt4n. a kinek pllenttite 
I m»f^ vak lHiHfxii!<if;ival, s tixxtoaaeg- es lelkiiHmeretelleneH 
Hcwel. M^fc a cataelri^pha el^tt is .tiltakosik a bossi;A4Ui« 
■ Hsml«t uiDdBti iiftbeii elAkelti erkSIcfli szem^tTiBeg, s Laertea 
rtj igm fcitxansi'iresc-n «ncf>, ^mdcilkogxi eg oaelekvS egyenisBK 
Aakmpi'an' r na;^ hatisA drAmijaban A Hamltt-lragidia az idritlin 
■■* lr»y/ilitlja. a melyben a Ip^rnomf^st^bli karakterronijinkat talAlha- 
ttak. Fe*»«q|(M idealismusa « rK^niexs^irf- its jiisa^ iitilattal Tordul el 
M adTanHicadk UzolgeaetOI. anyjinak h(itlens('^«l£l it az emberek 
{jBrMsARifail. H rocrl a krisin beAllolt. I^y moniilo^zalt : .lenai va^ 
•em lesBi, az a kordeK,' A iIhttb hatalom tapoxtia az ide&lia jacakat, 
Mert (laoili'i I'tnintms tetterfla jelleniriiek a traeikuna. A mmlottEi^ 
l*C*alodihb lypiisa Oandiiis, a kit Katnlel nsak .aadavomek. rongy- 
kkilynak' "At .dolomiak* tart. PnyrtiolofiailaK a KeniJilis Ilainirt 
»afMii)iiiak probleiiiAjAt lity oldja meg a azervO: .HJkihste Aiupruplis- 
Inmckfiit rprbiiidet Hainlp.t otit hitt^xter SelbstsliindiKkcit dex Wi-nons, 
t* hiilr Ilricbctdti-ribeit dos Auftn-ti-r.* mit eminenter KUbnhfil dcs 
roinoMt UUcJcHiaht luit iini-rhittlirhetf VValirbviit, fiin in di<i 
KuttMqnpitKcn ^hi-udi'H l)i-nli<-u rait irTOftfitem Mldstrauen 
ir d^tn (■ig'-tifiii rrthi'il, ilii- hprbntr VpnirthciliifiK der ncblecbten i 




'rbaMn und isittUaheii SotiwHcbt! iter Menaohen tielbst. dnn 
lileiUitiniiie der UeHinnung mit ilem ^^cbtiiTsten BUf^k f'ilr die walire* 
Vcrhultnisse des l.ebenN. lUri femste GewJe^en, dns grilbet die Potcnicn ' 
nu alleni BUHen in sicb erkpQnt und vrminlieilt niit doin nmbekatir- 
merten, gottTertnueDdeu H&ndeln seines wahren Helden, cin Muu 
vol] berbster Thadcraft luid doch tii)I des feioAtPD OefUhlH. mit qidmi 
Wiirt, ein i/an«r Umtch. tin (Jfirt rt/itTirnisii Himgtu. ein frnut* 
Mini ShakeHpi-are a Uunietben, Agy fiorlhr a Faniilbaii Aritt 
cmleket emelt luagAnak. (^<-tlit' sajil o^tni mfivt'sti t^rxps^l, bSl- 
CHclcti f^ondolkozis&t 6§ teremlC erejet bpl61ehelt« vili^hlrfl rein«k- 
utlvebe, Mliv^szi (irafis^t uutatja a viIAk Hs^ps^K*'- > IcDyuirvo titft 
ttosege, a cKJIlagog lig h uz einberi test li&ja Stiotf entliuitian- 
musaal Tiseltetik a vilag s na embori test sxi^pHrgv iraut. KRHJbb a ^ 
('lassikai' formal ssi^psegi't bamnlja a a n6i SK^pni'^g ideAljil a nai* 
nemet Hargritlal szemben a ^Ortlf; Helenibao I&tja. Do Koodolkoziss I 
is ({eoi&lie. Eg beone a v4g^' az OnHiea let heiuS (lBseenig)>4A^Tt<l 
ni6ly DiegismoreHe iraDt. tiisi .tanult bdloHeletet. jogot M medioxJoAt, 
i< fajdaJom meg theologjif ix!- FauHtJibaii a ((eitialitis mdyniiiatA , 
crejenek symbolikujt kifejezere a miig\». Ketvsi a dnlgok fiMMfUjr- 
^«ciiek forrieit s a dolgok legbensfibb lonyeget, hogy aitin. mini 
^ni&iiean t'ondolkud6 ember 'mmit a tenn^BEetben « a nagy' uoivw- ^ 
sutnban taliija mv^ magit. S vu^iil akaratei^jf hh I'^it-lekfJioe^ *• { 
);eiii41is. Axl vallja. >hii^- a sxi»iii'<IyiMiK a maga tltxta Intiidatival ' 
es nemcs akarati-lhatimxiLsivjd a ftlldi omberck luitfiihli biililoifaAga.* 
< .iiirjrKDrsBk Rv idpAl e« a valoaii; eltenteie llamlelhei baaonloaB 
az ti trafikuma* A Fauslban ai eredetl lateni jeUvie i'\ van bomilyo- 
sltva a tapaMaialt euibeh gyengea^g. biiuuytaliuiiiik); es g<iDd AliaL $ 
itt a probl^ma ini>)rt>ldisakiViit himidatoH pHvobal^^iAval k^>e«o<)a 
ffHsai' a Mit>' li. W, vmrn alapuli> llatnlelprohl^ma ayouin, .a 
giindot a meiprakiilJMsal,* A irond az. a mrly mr'gvakitja a« enlHin, 
a ml srmliollkuK r^rtelt^iiiben aniiyir Jslent. bngy a kcsTi i^nwpg d- 
bomilyusltja a kuihu « a belsO enteket egyarani, Im •■■ (loc^n Fawrt 
kfiliem(>Dy^uek ala|leNBtuBjt^, a melynek aaerafink naerint a Hamlct-ffila 
pniblema Haiilit*! alapiil Sarrvi'i aatal .Kine nene PaaM-i^rkJInmf* 
r.i. iiiOvi^ben a« i v. gatilai; imdalnm biWgi'n felhaaantliaivaJ kriti- 
kaUac kttlOu i« fitKlalkoaixi KflianSgro a gondrtil •«>'!.> mi-lyen Jirt 
BMhetlkai fnjt«grl^*'v<^l orr»icii kk) meicvili^luba bolyeitraxooibwWf 
probl^miJAt a FauatbaiL 



ilp«3ek ea Pauet kSltfrn^nyenek behatisa alntt keletkezett Haafreil 
FiutboE es Hamlotehbz bflHonloan geni^is ember, az .Obennpnucb* 
'GoethebSl vett aisptj^pusa NietKsche bOlcseletenek i, kinek elenk eneke 
Tan a vU&g ininden szeps6fre irint. Finom aestbetikai crzeke a Tilig- 
azepaege irant luonbaii nain is moly azotuor^sAggal piroeiil az emberi 
Knneazet tJtkeletieiiHegc in gyengesoge irint, a mi ot bfiekorooiri 
teeii Qsszes gondolknzisaban es cselebT^Hegeben e^yar^nt. Ax ideal 
9 1 rideg val6 cUi&rilbatatlHu etlenteteDek erzeteben rejlik az u tragi- 
IramL Ez magyarazza meg a genialis ember bdakomorsigit es egyedUl- 
li^l. A valddi bumanitHH h a konoly eietbblcHeaeg remekiil jut 
kifeJL'zBsre Manfred geniAli.s egyenisegeben. 

A V'll-ik taDulmAuy ,a ffeniaUiderdt es a Idki Kzahadangrdl' 
'm\ .Sehnpenhawr es Spinoza rendszereben". iCmlitettlik. bogy a 
ugy peasimiata bitlcae15 a maga fomfivebeu „nbjektivitisiiak. bazetleu 
nbjedtiv szellem- es akaratiranynak' definiilta „a genialitaitt*. Egy- 
nldtlAsigB cxak abban van. hogy az akaratot lenyugileg vak es Oozonek 
tuiDdja s a genialit&Bt a bdlcseleti es gyakorlati azempoiitok mellaz^- 
^vel kisarola^ a mliveszi geniere vonatkozUtja. Pedig a geuialitas 
le^ljesebb t4rgyilagossAg az orzes, a gondolkozae s az akatat vila- 
^bin I'^arint. Scbopenbauer azerint ,az akarat az iinmagan vale 
^t (Ding an sich), as ember bensd, rgai: s romtatlsD lenyege*. mely 
*kuat nala, annak igenlese es megtagadisa egyar4nt'. Pedig a genia- 
^'** .JpgtSbb energia. az era legmagasabb coauentratidja a kifejezett 
*^vitat<. vagyis az eletliez val6 legfiibb akarat" az aiiyagi a a szellemi 
'^l i>9»zes reginihan. Scbupenbaiiernel caak az a biba. bogy az az 
*^>X nem, mint KrisztDaaU az eletnek, hanem az li. n, ..aaketikne 
ideilnib" azolg&latibao all. Ha Scbopenbauern^l a genialitus a mlivesii 
^^iileletbeii. figy Spinoza ethikSja HzerinI az inmeretben. vagyis a 
mflTPSii langelpievel szeiiiben az intellectual is vagy bOlcBcleti riter- 
■Bcttwgben all. L'tobbiii&l a geiiialitiif az intellectnaaal h a lelki szabad- 
'^^al, a annak ellentete, a bornirtaag a lelok megkOUJttHegevel. a 
"'"Iguiggal azonus. Geaialitiji tell4t oAla szabadaag, mely azonban 
'^»d> az ertelemre, » nem e^iittal az erzesre a az akaratra is terjed 
'"- ^pionza csak pbilosdpbiai genie ; n&la a szeretet csak bOl- 
'^^leti, iamereti ea intellectu&lis jellegfi, a annak legfiibb foka a levekeny 
'elebiriti szeretet leljea mellfizesevel az „amor inteilectnalis Dei," 
"' Isleii es a felebaratnk iruit val6 egyaegea szolgUd azeretet Jezue 
'■^Ineben teljeaen bi&nyzik Spinoza rendazereben, Az iateoiaDiPret a 




SH 



IB^ TCfT gj J laliti gsriMAoc Pedig b gniiidis i>mber Ulkelpt^s- 
•wmtft ero is egyszets- 
■ g;yakMiiti sanctet iegHzebh 



ATM* 1 



mrif-a6L SienMc SMtnat ouadkel vftllisftlftpiU^ 
BPi^i^^tpsaiese*'. bt kSscl^bbrfil i^ jelleroxj ■ 
iriat vald sieretetaA Mt(«eleti int«llectu&]iB. 
1 • WTPkeny iryakorliti ^BMvKtnek megteeteirillpsel 
i, MtiW Jitus szerint as isteii rranl n)6 si«ret«l i tev^t^nv 
nrtpttel «sik Sssie. Ha^ Jeins aMadja Hate rvangeliiima' 



]l^ M MH kis^rtA UtrrrnTtud^Dak : .Szer eaac i fa le aradat Istenede' 
" 'I. ii>lj»9 lelkedbei es teljes elneledbjil. Er ae elRO es 
A misodik pedig AiisonIa/<i« ehhpxi Sieressed fele 
, aint t« ma^Mlat E ket panncsolaMiktol fn^ ax e^es? 
tBM4«y i» k pnifetak irat^>k." Ax Isieni tpbat Jmo-i $»erini csak uct- 
aavlgiiljiik nii^Jl'Skppen, ba felebariulnkat is szereljtik. A vall^ es ai 
^M«iisMi-lt't lenyeinleg nem mas, mint emberuolgilat: sz PletbPi 
T«)« akarai egynttal Istcnoek akarata. s a ki tRtenoek siolgiini ak%t. 
M Afjlivuste ki ez nletet. 

S bogy az IsteDUPk erne szulgilata s az lst«ii iiiiil Tal6 Mz<>re- 
tMUpk erne me^al6H<ilasa neni bolmi szokasokban. ini.^baa vM\ 
Aldutatnkban, banem a gzi^ret«l megvalosDlisaban ill az embprek irint, 
Ml JezuB ^H az 6 mi(y apostola minduDtalan hang^olyozzii, .Jrgalmo*- 
^Jfot akartilc' — ligymond — „m nem •Hdntaiot". s aztin : -flj* 
^IHr»eikr6l 'mmerilek meg oket. S' nem mindni/ajan, a kik atl mondjdk: 
tram, vram, mehdnrk be a mennpeknek onsdgdba. hanem a kik eaeUkurik 
4U 1% metinyei alydm akarafdt'.H vegtll az aposlol azi uiondja: .Ha 
embereknek vapj- angyaloknak nyplven ssdlantik i§, a szeretet pedif- 
niDCsen en bennem, olyi lettom. mint a zeagji ercz es a pengA czim- 
balom. E HzeretetmurUriH^igrs Igar.&n riitlik Spinoza ethifcijinak ama 
BRRva. a niely ezerint ..a holiiogsdg nem iii Krtnff jiilnlma, hanein 
maga at •ring". 

Az az Pmber - folytatja tovibb TiirrJc —. a ki a maga nle- 
tpvel eletet eHzknzOl, a t«remto latenhez haHonli), a kinek plel« 6» 
ei«je alapoka minden iletnek. Ue ho^ valaki teljes er6vel xsolgti- 
basea az eletet, ssj&t in{iT6be teljenen bele kpll raelyednie. egeat 
l^lekkel kfill azt AEoigilnia b annak Snietlen. objeotiv iranyil, istent, 





ifi^niiiJiH akarntijiak kell leuiiie. Az L'r is iizt moiidja, liogy „suuki 
mhj eiolgalbat ket itraak', » ,csak az Isten vagy a mammon ktinjitt 
leiiei Talaaztanunk " . 

A keres/tyenaeg lenyei^e tehat iieni a tompa resignntio, hanem 
«ner^B. s nem Baddha-NiUsche-fele ..asketikus eletideil*. liariem liiet- 
leljiMBeg az erzesben, an akaratban es a goudolkod^baa. fUetakwati 
nak tere az egesz vilag, vagyja /'icAle Rzerint .Alles, was iat, ist loh.'' 

As egesE vililg a kOtelesisegazerQ ^let t&rgya, mintegy „a 
UulesBegtoljesitesnek erziikitett anyaga"' Aiitt mondhatta Kri^Ktua 
ntgirol, bogy ..o ax lit, az igszaag eg az elet". B tekintetbeu csak 
,,ciim grand salis" letiet pirtanzainot vonoi kilzte es Buddba, x a 
kmartyen ^s az isdiai TallasbOlcaelet ktizOtt. E tekiatetbeu Buddha 
^filUai emberfelettisege" szerziinkuel kiase moeterkelt es ertiltetett, 
nkmint eroltetetl a Buddba es Krisztux megkiiigrteteHdrtii sz6l6 
nju is. 

A IX-ik fejezetbeu .^'agy Sdmior, Caesar is Napoleon C'ber- 
•vnithmtumjdf ismerteti. Napoleon teljesen az enKinenpk elt, sOt 
Bl«lirdj« Bleibtreu (..Imperator" cz. mtlveben) ezeiint ..univeraatitos es 
iiigyszetils^g" Jellemzik az ri genialit&BAt, s ugyaii igy jellemzi 
Anitmii is „Az embt-ri szellem kepvlsel')!" oz. mdveben. Uajd azt 
mniLdja rola, bogy a sors es a korviszonyuk teremtmenyenek tartotta 
"'HM, a kiiHi meltin mondbati). bogy ..az ertelem megtei^ulese". 
iJeiuilu juzan.-'ag^boz hasoolo CanitT karaktere, a melynek vonasait 
^fJtnytirlien rajzolta meg Mommgen .,R6maiak tOrtenete" cs. niUveben. 
'<agy .Sindurban a kepzelet szAmyalisa a bellea eazm^kkel egyettlilt, 
b kiiiaabeD Ranke szerint ..tetotttl talpig kir^y es bos volt". Lelki 
BiBJe, finom elokeltisege en melyea erzo ked^lyevel bizonyos OszWn- 
'tMfl erzekki^l birt a nagyBzard irsnt. n ki ertelnienek elewHegevol, 
energikna akaraterejevel es magas idealism us&val osak Cii-sathnz baxunlo. 
I^bhi eletfilcbeD bizunyoa kettfis termeHzetdseg fejlodOtt ki geniilis 
egjfaaaegiikben. 

A X-ik fejezet ,,a moffOHi^b embrrtjfpuii kifejlmUa^rol" a>61 
i.l'uricin ia Lombroeo hypotheiiie szerinV. Darwin szerint as OsBzes 
'^akok klizlit iegttlkeletesebl> az ember, Utkeleteatieg pedig a letre 
'tlii kepesseggel azoiios. A fajok t'elett valA fitlenyet intellecto&liB 
'''tKBMgeinek, sooiilis szok&sainak, tAreas lenyegenek kttszOni, Heg- 
»i1t^ kepesHegenek elessege. eni16kez{i tebetsogoaek ^bers^ge, kep- 
>*Ivtenek eleiiksege s ertelmenek intenaitAsa teazi as fi (Slenyet, a 
""^n a Dagy angol kiitat6 iiii-g a mor&lia erziiletet, a lelkjismeretet 





. S ha DanriD Aristotelestaez basoiil<5] 
igy TUrck mag&sabb rokonszenverzetevet os tnelyebb erdeklddeseoel 
fogva megforditva ,.geiualis dllatnak" moodja &z embert. Mas ne/eten 
*ao LomOroBo „A geniilis ember" es ..LAngelnie ea dmekor" ct. 
mttTeben. Szerint a geoie egy „]elki akadilyon" alapitl, lig.v bogy a 
SBellemori&aok tfils&goa axeiletni erejjfkncl fo^a .,elmekoru3ak". A ^'eiiie 
eliaek<5 revival azemben Tiirck hangaiUyozxa. bogy ast erd nem lehet 
e^ydttal gyengeseg h az egeiizHeg betegaeg, aGt inkilbb miDel nagyobb 
ener^aval mfikOdik vnlamely organ, nnnil egeszsegesehb s annil 
Uihb ^letet es letelt kitlcstinSz az org-anismusDak. Lombroao thei'triaja. 
meiy az inUlligentda fokozAaat a lelki organum, az af^T rovasira 
erdnek mondja, minden tekintetben esz- es logikaellenes, a kiveteleneiL 
el6forduloe3etekb61(Tas3D,Sn'ift.LenBU,DonizeRi,SchamBnii. Rou»soau_ 
Byran. N[etzsche} kSvetkezteti a genialit&a abDormitisAt Pedig s. 
val6ban geniilis nili soha et nem eviil. A mmt kiriilyasa az valamely 
nagyobb cleteDergiAnak es eroaehb eletteljeaa^gnek. ligy egyiittaf 
eleterositiileg es a lelki egeazseget eldmozdfMlag ia bat minden 
jzeben. Mert hit taat&rai vannak a geoialitAsnak s a boroiitsagnak 
egyarint, 

Az utolaueliitci fejezet foglalkozik cpen „a bornirt emhtrrtl, 
mint a geniali* ember eilentitevel," a, mivel kapc^olatban ,.a« egoismui 
antieephidjdt" iamerteti. Schiller eniliti a maga ..philoaophiai leveleiben", 
bogy „ vannak oly veazedelmea goiidolkod6k. a kik a szeretettel 
szemben bizonyoe elesertelmiiaeggel magaaztaljAk az tintiet, sot 
bizonyos rendazerre la nomesitik. .EzekrSl n veazedelmea gondulko- 
ddknil van itt bz6, a kik a szeretet a az Onudaadfia beljere a gySlS- 
letet ea az Oiizeat, a sxip es a t'eQaeges helyere a riitat ea kOzSn- 
aegeet, az igaeaAg helyere a bazugaigut, a bekes crintkezes s az 
Rrdekek kOzOaaege helyere mindeDeknet harcz&t mindenek elleo, vagyta | 
rSviden : a rend ea a tfirveny helyere minden teren a vad anarcbiat , 
a a tfirvenyteleQHt'get belyezik. Ha a gemalitia az igasaag es t&rgyaze- i 
retettel azonoa, ngy annak ellentete a bornirtaig. nem mds, mint hiany 
az erzesben, gondolkodAeban es cselekvoaegben. A azeretet egj'eaU, 
epit, eletet alkot, a gyiilQIet ellenben leront, feloszlat es halAlt okoz, ' 
mi mellett a gylildletes Onzua nyomiiban egoismua ea annrchia azakad. 
Ez ttnzo korlitozotta&g vagy bornirts&g tere a mQveazet. a tutlgmAjiy 
«a az elet egyarAnt. Ilyen boniirl ember volt Stirncr ,.Der Einzige 
und aein Eigenthum" cz. mlivevel, ki, mint iiz igazatlg elieuaege, min- 
den izeben ..antisoph". 



k 




E bomirtii&g reiidazereznje XiUEche. ki „A1ho aprocli ZHrathuatru" 

nfiTeben hirdeti a titiTeoytelenseget, az aiiacchisiaiist, a tyronnia- 

iiiiit, a besUulis nri morilt. b a bonsolmas cselokedetek Bzepeeget. 

Szerbite „6Ri itnittCne az emberuek a hatalomhoK valo akarat, miat 

tegyetlensegre valo Tagy," a azt niondja. bogy ..Leiden sehn (bat 

*t>U. leiden machen noch wobler." Intellectu&lis bomirts^a a teljetj 

uttBophia, a tudominyus i^a/.eag teljes me^gndAsa, S a midSn iKt 

uirdeti, hi}^ „semmj j^em Jgaz. ea mindfii i^zabud". ezzel a vad i)n- 

fc^)t »zent«9iti a jog. » moral t^s az ernes vilAgaban. vagyis ptbikai 

ra leEthetikai tekintetbon i» a bomirtsagbao szenved. ..Umivertun); 

•Her Werte" nz 6 jelazava, a a ki ahban akadaiyozva van, annak 

*«» ,.ro88z lelkiiamerete". De eszeloaege nH^dszeres, sCt bizcinyos 

tekiatetben szellemes, aSt ..azdletnea bomirtaaga" Tiirck axeriDt 

t>^eradeKu [jbSnomeEial and UbertriffE die alter seiuer AnhHiiger." Ex 

Kl^ion „B jogi eserkitlcai ^Uapoiok csak kivetelesek", s .,a bumania- 

**^'03, mint asketikus Ideal termeszetellenes". A kitlteszet teren iiyen 

^BtiiiociiJis ee inliuiD&iiiia realiamust mutat Ibaen. a ki szeriat .,az 

*Uaiii itka ai individuumnafe," a a ki megtagadja a goDdolkozia a a 

^*ortl fogBimainak a a mfiTesituti fonaiknak Utal&uos ervcnyet is 

^'"clesS jelleget. Ilyen indlTidiiliata, s6t anarobista jellegfl „Band' 

** iiBorktuan" ez. mliveiben. Az ertekezea vegen Pal apoatol fejtege- 

^^•Wiuek melyaegere ea komutyaagAra emlekeztetS payctaolAgiai kepet 

"yiijt a szera6 az erktilcai. azellemi es aatbetikai bomirts&g U'liye- 

*^S1 6b oriaai lerjedeaerol az emberek kfizfltt, 

A ,^dr6 irtekexfsbar' itsazefoglaija a azerzcl a genial itdsru 
^^'UttoaA fejtegete»einek erfdneDyet. ^ze^inte a genialittshoz tartozik 
^ lenyegea, a tenylegea a az objective adott," a minek azt&n csak 
.^VOntAnya „a azorgalom. a tiirelem, a a teremtd etn" az ti.\ eszniek 
^ gondolatak (Blveteseben h azok lebeto tiSkeletea megvaliisitiBSbaii. 
7^**1 aeembeo az Onzea esak ront ea bont. 9 mint ilyennek vege a 



Mint litjuk, e tartalmaa ertekezesoknek ea tanulin&nyoknak 
~*>degyike HnillA, s mogis egy-egy tugja a genialitA^ azerveaen iiasze- 
^SgS egfe'zenek. Mindegyik fejezet egy-egy OnAll6 tanulmany. Az ii 
^"tilet- ^ FauBtmagyar&zata. Jezua vallaai genialitis&nab bouczol- 
B^t^^a, Scbopenbauer ea Spinoza liletide&ljanak jellemrajza. a Loni- 

elmekorsAgi elm^lete elleni polemia, a a Kietzsobe-fele anar- 
taglalgatasa gyftnyiirli nietaphyaikAi. ismeretelmeleti, pay- 



m4qa, S 
^Hfatt) elm 



chiilofriai, i-thibai (■» ttenttietiksi probli'mjikat rejt mftgibin. FSleg' 
Uuulet Jellemernl es Faustiiak a };tmd altali megrakuliBiMI sk616 
g>-0nyttr(l rajzu |iaratlani]l all nz I'ljtibl) irodalombaii. TiikOntarabok em 
^rt^kezesefc. a melyekben iiz emberisug genialis haladisa es bonujt 
clmaradatia, What frnyu ea Brnycik& iluina)^arii iauerhet. Az egewi 
inQvnii vegig vonul a valodi hiiitianitas s a komoly eletbOIoaeseg 
szelleme, :i melynek meg k(il()niiitebh szint e^ kt kiHccanOz komoly 
('■H megtiNztult kere.sztyi'n vallaxoH vil&gnezete. 

Kurunk biztato jclcnek tekiatjiik, hogy ilyeii eldketfi irdk fo^ 
lalkoinak n&iijainkban a-e emUemeg halad^at e» boldogitisit cseUtS 
ilyen mRlyroliato » kaincily tfcrgyii kerdexekkel. Nyereaeg volns 
irodalmonkra, ha a iiifiveit inag>'ar nyelvre ie attiiwtnok. 

Dr. Sildeik Hdtydt. 



ATHENAEUM 



PSOraUI tS Al.l.AMTUIIIlJIANYl 1'(I],V0IIIAT 



« llAOyAll roll. AliAMEJllA MliUBIZASABOl, 



szunKesZTI 
Dr. PAUES. lURE. 




BUDAPEST 

IaDJA a MAf<TAH TtlOOMA'NVOS AKAD&MIA. 



T,\!;TAf.OM. 

VI^Z'i.VYI.AtJnSSAQA RM A HAti 
rtiGAl.tiMAUviiTAS, ,11 - PauUr jikt^Ml 
A NKMZR'JI SKVliLt^iiRrjI^ ,|J.) - l>r. .SVA..^rt- l,rtml»M . 
LKrn.NTE liK IJSUK ESZMENn SOfHAI.lSHTSA - IWm- 

thny J.-MI , .^ 

RARCZA M-\tiA.\VALClKKT, llt.> - Ih. Simm Jiz'^f .■•,r^!.,<tAl 

prnL(ii.f)or.\KSi'iiii.(tsuiiinA .i,)- r>f ff^n-y".. 

AZ ALLAMALKliK) SZEKZOIjESEK fblXSfJ AlJ 
I>SSEK( JOCI rKUMftSZKTK -A JllAOYAU KtiZJni 
;>/■. i'o(»w Lhliiiitd'l ... 

ItCX Its BCJilli'UfiS. .l.j - Or. Bdranjf O&ilSt 
|;UI. MllSTAHJKE MIHALV KS I-OdKE jAKftS. (I.i ~ JV.l 

j*(u;m( 

AKKSAISSASCEKom MliVrSZET-t".)- I'r JtttmMk JAiKpOi > 
*]KOI>ALOM: TflJeB aeethetiltntmfit't moii'jar nj/^Jw.i, (l.) Of. 
tfikir Kuniiy. — Hnttf phil/itaphui«e tte t» Fravee el lir t'etmitj/^ 

Dr, I'uulvr Akott 



.A'lilh.NAtlj-fJ- 
I»)a)i ax Akadciii 



A ta«rkiHiii6!it)n kii^<:<)i>K u ezert;«ct& tultilds. 



'■C5 -.. -- 1- .1 



.5"-:. V 



Nt / ^ ;■' - ^ - • •^' 



AZ ISMERES VISZONYLAGOSSAGA ES A MATHEMATIKAl 

fogalomalkotAs. 



— B e f e j e z o k z I e in e n y. — 

Mlutan Attekintettlik elmenk ^dyiiamikus functiojanak'* mii- 
kodes^t, mely Altai a niertan alapjait mej^tcrcnitjQk, arra a kor- 
d^sre kell megfolelnUnk, hogy tulajdoiikepcii micBoda ez az oly 
ftokat emleiicetett elmel)e1i actnt^V Ha csak nem akarjuk vala- 
mely sai generis miiveletnok tartani. mely mint deu8 ex ma china 
inerl&l fbl tudatvildgunkban a nelkiil. liogy ()sszefli^gesbeii allana 
tudatiletUuk egyeb nyilvanulataival, kell, iio<cy benne ejry mar 
iamert fiincti6t pillantsunk me^r. Es tenyle<r, nem nehez meg- 
illapitani, bogy itt is az apperc-eptioval van dol^iink, melyet az 
el5zdkben mint a szamfogalom mopilkoto jat meltanyoltunk. A kere- 
sett dynamikus functio ii}xyanis nem ejryeb, mint a ter kepzeleti 
apperceptiojanak torekvewe kOzben kitojt(»tt synthesis. Miutan 
ngyanis az Ures tert nem appereipialliatjiik. hanem (rsak azaltal 
emelhetjiik hat&rozmAnyait tudatiinkba, ha azt kepzeletiinkben me(j' 
rajzoljuk^ ^pp e czelbol hajtjuk vej^re a moz«^o pont se^'elyevel 
azt a dynamikus functiot, melynek eredmenye a <^e(»metriai alap- 
azeml^letek es fogalmak rendszere. 

A keresett dynamikus iunctio e szerint nem egyeb, mint 
a tcrbeli appereeptio segedeszkiize. heiyesebbon : magiinak az 
appercepti^uak syuthetikus functio ja, teliat ugyanazon mukodes, 
mely a szdmolasi letrehozzn. Ez vet vilagot az elemzo mrrfan 
lehetiJB^gere, mely sohasem jCOietne letre, lia a geometriai idom 
is a szdm neni volndnak regeJemzeshen ugganazon tudat functio 
iermikei. 

SzAm 68 t^r amaz eletteljes e<^yse^e, mclyet Vieta- Descartes 

ATHKHAKDM. ^ 



Illn)^lni4j(i geometriajAbnn bamulunk, csak ez alapon magyai 
I1KI6 ismerettaniUg : AllAspontunk n^lklli erthetetleri, kogy mik^p 
li^liiit a a/.km ^s iDenoyiseg fogalmait a kiterjedeaat;! egjbekOtm, 
n^tkUlo HZ elemzS mertan eg; er61tfltett, mindea bensO egya^g 
hijAn levj} B^nthesisnek Kinik fet. Kotatdsaink azonban kimatat- 
jAk, bogy Di^rtan ia sz&mtan ismerettauilag Bzoros egys^gct kepez- 
nck, mert a snim eredctileg mar t«rbeli ronatkozdat zar nta^ba, 
a geometriai idoni pedig agyancsak terbeli progreasio termeke, 
a mely caak annyjban kQl5nb5zik a sz^nioldstol, a meimyibeii 
az appereeptiv synthesis kozben megtelt ulat megvonvan, ez&ltal 
t6rbeli vonadcozasokat akar azemlelletni. Inkabb azon keU cso- 
diUkoznunk. hogy a matJiematika fejlQdese kOzben aninylag oly 
kOsfin vtitte cszre e bensS egyseget. 

Ha a maUiematikai iamerea fejlSdeset tekintjilk, a mint 
lut fi^unk stcllemi tOrteneteben Idtjak s cnnek a vilig&nal vet- 
jUk Tel aion kerdest, hogy tnlajdoakepeu mi^rt is alkotjak meg 
a niAtheniatikitt, azi htuszDk, a kovetkoEfikepen kell felelnUnk. 

Eddigi fejtegctesctnk miodinkabb viligosad teszik azon 
igusigot, hogy a mafkematikai fogalom mindig egy dttalunk 
(Ukotott iipperc^Hv formula, a melyet vegelemz^sben azSrt alko- 
tttul; mvf. hi^tj u «dott vslosignak a megismer^set megkdnuyit- 
allk ^ lehotdv^ Icf^vUk. A mUhematika bizonyos rOn'dit^si for- 
mnUk {t^Mpaoge. « rodrek itta] .fcjben" etvegezheijtik azt, a 
luit kfllftnb^n ntk f&radsigos i-onoret mereaekkel ^rbetn^uk el : 
Ml It tudomifiy Altai dert erCmegtakaritia.' De ha ez tgaz. akkor 
A ntatheniatika v^elemzesben nem egyeb, mint tudatvnk korld- 
Mmty^MtA kSvetkeiUban sxUhtegsiei-iiieg mtgalkoioti heuristU(us 
Mt wto' aegidestkoi. 

Val6ban littnk, hogy a szimfogalmal mir az^rt alkotjuk 
ncffr 1"^ appercepti6nk kortalolieag^n segiuank, vagyis hogy 
terjedeltoM nOvrlfaessak. Maga a geotnelnai szemlelet ia ily 
kSnnyitiei cBzkSz, a mely altal neh&ny pontos abrazolassul adjuk 
v-iBBza a t^rbeli viszonyokal. a melyek azuoban aobasem vagnak 
(eljcsen egybe az elobbiekkel. A mathematikai fogalomalkotis 
ez oekonointkuH JelfegebSI folyik tehat egydttal a matbematikaj. 
nevexelescn a geomebiai alak ea az adolt largyak terbeli vimo- 



1 ihrcr Entwickelung. Leipiia, 



AZ ISaiERfiS YISZONYLAQOSSAGA. 131 

nyainak a kQl^nbs^ge, a minek kovetkezteben a val6sagot a 
mathematika segelyevel mindig csak bizonyos fokig ismerLetjttk 
meg : a mathematika dltal a valosdgot csak approximative merit- 
hetjOk ki. Platon azt hitte, bogy a valosag targyai sohasem 
kozelithetik meg amaz idealis tok^Ietesseget, melyet a mathe- 
matikai, nevezetesen geometriai conceptiokban pillantunk meg. 
Mi epp ellenkez5 eredmenyre jutunk : amaz utoierhetetleii pontos- 
sag ^8 tdkeletesseg, mely a mertani idomokban nyilvanul, olynemii 
termeke ebnenknek, mely vegelemz^sben annak tSkeletlenseg^bdl : 
a valosag kimerithetetlen gazdagsaganak es apperceptionk korld- 
toltsaganak Qsszeiitkozesebol ered. A tokeletesen egyenes vonal 
szemleletet es fogalmat megalkotjuk, mert nem vagyunk kepesek 
a val68dgban el5fordul6 ^egyenes" milliardnyi elhajlasait mind 
appercipi^lni s ennek alapjan a terbeli viszonyokat megismerni. 
A mathematika tehdt nem az embed ismeres tokeletessegenek, a 
platoi avdjivTjatq-nek bizonyiteka, hanem ellenkez51eg appercep- 
tionk 68 minden tudonianyunk viszonylagossugdnak es korlatolt- 
sagdnak a kovetkezm^nye. Ez igazsag meg kirivobbd valik, ha 
meggondoljak, bogy a mathematika csak mily csek^ly mertekben 
tamogathatja a term^szettudom^nyt, milyen hamar el^rjUk mdr 
a physikdban a mathematikai fogalomalkotAs es az analysis alkal- 
mazhatosAgAnak hatarat. De mindennek b5vebb kifejtese kivfil 
esik jelen ertekez^s kereten. A mire most szliksegUnk van, az a 
k<5vetkez5 igazsdg : a mathematika a valosag megismeresenek kony- 
nyitese czeljAbol alkotott apperceptiv formulak osszes^ge, melyek 
vegelemz^sben csak igen korlatolt mertekben kepesek annak 
folyamatait ^8 viszonyait utankepezni, a minek oka epp e fogal- 
mak ^tOkeletess^g^ben" rejlik, mert epp e tokeletesseg, vagyis 
egyszeruseg semmi egyeb, mint az apperceptio korldtoltsdgdnak tett 
engedmeny. 

De a mathematikai, nevezetesen a geometriai fogalomalko- 

^ mas 8zempontb61 is 616nken megvilAgitja az ismeres viszony- 

l^ossdgat. LAttuk, hogy a terbeli viszonyokat csak dynamikus 

^apon, a mozgo pont seg61y6vel tudjuk kikutatni, tehat itt is, 

mint minden teren csak v&ltozast tudunk megismerni. A geo- 

Jnetriai szeml^let v^gelemz^sben bizonyos v41tozasok, tehat viszo- 

*^yck iudatositdsa, Ezt a k6s6bbiekben m6g vilagosabban fogjuk 

felismemi, mid5n a mathematikai problema fogalmarol lesz szo. 

Tanulmanynnk e szakaszaban meggy5z(5dtQnk arrol, hogy 

2* 



1M2 AZ lS9CERfiS VISZONYLAOOSSAOA. 

a ^eoniotriai fogalomalkotdst ^pp oly kevesse tudjuk meg^rteni, 
lux az iclomok elvonts&gat veszszUk e fogalmak alapsajAtsAganak, 
mint a hoiry lAttuk, bogy a szAmfogalomnal is medddnek bizo- 
nyiilt ez tUldspout. Epp dgy, a mint ez utobbindl, ez alapon nem 
fejtbotjllk meg a szamfogalom dynamikus jelleg^t, vagyis bogy 
ax mindig bizonyos baladasnak, progres8i6nak a term^ke 6s k^p- 
visoUijo t^p[> ligy. a geometriaban nem tudjuk megmagyarazni a 
basonlo oonooptiokat. pi. az asymptot^k elmelet^t, vagy az elemz5 
nu^rtnu szamos mas tetelet, melyek a bizonyos irdnyban val6 
haladas, mogkozolites stb. fogalmain alapulnak. A tdrteneti fej- 
KhIi^s folyaman ligy latszik B:utow az elso, ki bati^rozottan kivanja, 
!iog\* a ^(tMi mozifdst tokintstik a geometriai alakok keletkez^se 
logfoutivsabb eszkozenek. * az ujabbak kozttl pedig Trendelen- 
bunrn^l t^daljuk ei all*$pontot. * Ez nj felfogassal nyilv4n meg- 
vsiu tv^no a vonal amaz antik fogalma. mely azt apro r6szekb51 
i^Uon^ik gv^udolto s eiert a vegtelen szimu resz metapbysikai nebez- 

A von^l erne dynamikus ^ifogasa Tegelemz6sben nem 
oiTNolv tr.iiit AriMi isir.eivttani i^razsig matbematikai kifejezese, 
moh >/orir.: tors.*or.ilolo:;ink Tul:i id onkepeni fomsa nem a „resz", 
banom a nuvjras o> hoi3 ennok kovetkezteben terszemleietttnk 
uiolso. iVli>«»nrhatatlaii oloiuet ehben kell megpillantanunk. Mas- 
reszt podi^ t-z aila>p«^nt :umu igazsagot enrenyesiti a geometriai 
fog:domalkotas teriileten. mely szeriut a vdltozds, a mozgas 
kepezi f.>pilmaink valodi kiindulopontjat s a njngalom a mAsod- 
lagos. a leszarmazott kepzet. A nyugalom mindig esak mozga- 
sok es valtozasok kolcsonos nivellalasa, vagyis egyensuly Ez 
az lijabb. dynamikus vilagfelfogas a modem positiv tudominy 
es vilagnezet magva, szemben az aristotelikus bOlcselettel, mely 
az abrtoliit nyugaiombol a r:- o'Jtj{« axivr^ro^-bol iparkodott a 
valtoza.Ht Icvezetni, tebat a mozgast vette mAsodlagos, leszar- 
mazott mozzanatnak. Ennylben a geometriai szeml^let es fogalom- 
alkota.s dynamikus elmelete esak a matbematikai ismeres ehnelet^re 



' Lectiones opticae ot geometricae. Londini, 1674 Idezve : Jonas 
('ohn, (Jeschichtc des Unendlichkeitsproblems im abendlandischen 
Denkeii his Kant. Leipzig, 189(3. i;jS 1. 

- Logisc'he Untersuchuniren. Berlin, 1840. I. kOt. 206.. 225., 
259. II. ' ' 



alkalmazza azt a nagy igazsagot es vezerclvet, mcly az ujabb 
relativistikas positiv tudomanynak talaii legnagyobb vivmanya. 

IV. Hogy a mathematikai fogalomalkotas tovabbi folyama- 
tait, a mennyiben szcmpontunk ezt kivanja, rovidcn ^ttekinthes- 
siik, vissza kell t^rnfink az egyseg viszonylagossdganak tanara. 
LAttuk, bogy a sz^molas nem egyeb, mint apperccptiv 
synthesis, meiy vegelemzesben az analysis elotti apperceptiv 
tudategyseget iparkodik helyreallitani azaltal, hogy ujra egyesiti 
mindazt, a mit az apperceptiv analysis elvalasztott. Az apper- 
ceptiv synthesis, mely tehat mint egysegesito torekv^s jelenik 
nic?» ngy fogbato fel, hogy dltala a sokfele szdmot valamif^le 
egysegben akarjuk appercepialni, eg}'befog1alni. Lipps fcmnebb 
emlitett tanalmAnya kimutatta, hogy az appercipiadt tartalmat 
mindig $ar alakjdban iparkodunk f5lfogni, tehat az apperceptiv 
synthesis az, a mely a szamsornak ad eletet. E szamsor az egy- 
seggel kezd5dik, ez kepezi kiinduldpontjdt, de mint cpp most 
littuk az egyseg egydttal idedlja minden szamolasnak, a mi ujabb 
hizonyiteka az egysegfogalom viszonylagossagdnak, vagyis hogy 
az nem valami dllando mennyiseg, hanem onkenyes ahipmertek. 
Ebbol Onkent k5vetkezik, hogy minden egyseg bizonyos tekin- 
^etben a vegtelens^get zarja magaba, a mire mdr Leibnitz figyel- 

«»eztet, ' kiemelven, hogy V, + V4 + Vs + V16 + V32 • • . ^ = 1 . 
£2 a ^v^gtelenseg" szempontunkb61 egeszen sajatos ismerettani 
^^lentdseget nyer. Ldttuk ugyanis, hogy minden egysegfogalmunk 
^^rt relativ, mert nem kepzclhetUnk olyan egyseget, mely ne 
^olna a vegtelenig oszthat6, a mi — tckintettel arra, hogy, mint 
*^*t:iik, minden sz4molas valodi czelja az apperceptiv tudategys^g 
^-t^ctfi legtdk^letesebb helyreallitasa, egyertelmii azzal, hogy nem 
^^Syunk kepesek az apperceptio altal jelzett tartalmat egesz 
^^l<yaban synthesisben egy^esiteni, vagyis hogy mindig marad 
^^Jami az appercijtialt tArgyakban vagy tlinemenyekben, a mit 
"^^atunk m6g nem (5lelt fel. A szamolas, mely eredetileg tir- 
es tfinemenyek szamoldsa, mindig csak egyes mozzanato- 
Olelhet fel a valosagbol, de soha azok egesz valojat. 
Y^^elemzesben tehat a ^vegtelenseg", melyet potentialiter min- 
egys6g magaba zar, nem egyeb, mint annak a nem apper- 



* Replique aux reflexions de M. Bayle. Ocvrcs philosophiques do 
^-^^ibnitz par Paul Janet. Paris, 1900. I. kot. 706 1. 



134 AZ I8MBR6S VISZONYLAOOBSAOA. 

eipialt tapasztalati tartalomnak a jelzese, a melyet ^pp appercep- 
tionk korldtoltsag&ndl fo^a nem dlelhetilnk fel. Maga az egyseg 
tebdt mindig idealis hatAr, a mely fel6 az apperceptio tdrekszik. 
de egcsz valojaban soha el nem ^rhet. Miuti^ pcdig az e^^^e^ 
conccptiojat ket indnyban alkotjuk meg : mint a szimsor kiindulo' 
pontjdt es czeljdt, ehhez kepest a mathematika tovAbbi fejl5de> 
s^ben ket batdrfogalmat alkot meg : a v^gtelen kiesiny es a ve^'- 
telen iiagy fos^almait. Az el5bbi a szamsor idealis, rodr felbont- 
hatatlan kiindu]6pontja, ez at6bbi idealis eg}'sege, Osszege. Az 
apperceptio anal}^iku8 functi6ja, mely mindig tovibb hajtott 
osztbatoHigra torckszik a difTerenti&l fogalm4nak csir^jikt rejti 
magaba, masr^szt syntbetikus dsszefoglal&sa Altai tulajdonkepen 
az integrdl&snak ad eletet. Az infinitescinalis sz&mitis is tehat 
vege1emz6sben az apperceptio korlatolts&ga : az ismer^s viszony- 
lagossaga kovetkezteben szttks^gess^ valt seg^deszkOz, a mely 
altal appercepti6nkat eszmenyileg kieg^szitjUk. E kiegeszites 
t^nyleg abban All, bogy bizouyos idealis hatdrokat veszilnk fel, 
a nielyok fele calculusaink eredm^nyei tOrekszenek. ^ 

A gcoinetriai v^gtelen is az apperceptio ilynemii kiegeszi- 
tesc, a mi kUlon<)sen szembettlnik azon formajAban, melyet Poncelet 
prqjectiv mertana nyujt. Az elv, melyn61fogva e nagy mathe- 
matikus a jreometriai v^gtelent sz&rmaztatja, a ^principe de con- 
tinuite", mely megkivanja, bogy „tous les points k Tinfini d'un 
plan puisseiit otre considcrc^s idealemeiit comme distribues sur 
une droitc unicjue situee elle mt^me k Tinfini de ce plan** - — 
tulajdonkep nem egyeb, mint a terbeli apperceptio ily idealis 
kiegeszitese a ..dynamikus functio** beuristikus befejez^se bizo- 
ny(>H esznienyi hatarok folvevese altal. A matbematikai ^v^gtelen" 
valosajrgal mindig ily hatarok fSlvevese, mely teh4t nem akarja 
a vegtoleiiseg valami mystikiis tartalmat visszaadni. Hiszen ujab- 
ban kist»rlt»t<»k tr»rtentek arra nezve. bogy a v^g'lelens^g conceptioja 
egeszcn kikUsziiboltessek a matbematikdbol.'^ 



' \'. <i noussincsci. ('ours d'analyse intinitesimale I. k. 1S87. 
Gii., 7'». 11. 

- ronceh't, Traitt'^ des propriety's projcctives des tigures. 2-ed. 
Paris. ieiJ:>. l. k. 4x. 1.. II. k. :{. 1. 

' V. 0. (\ Craiitz, V\)(*r den rnendlicbkeit^^begriff in der Matbe- 
matik und Natunvissonschaft. Phil. Stod. XI. k. 8.. 39. U. 



AZ laMEnes Via/ONVLAUOSSAOA. 

A matheiuatikai vegtelen conceptiojaiittk valoBaggal eemmi 
kOze flincsen a regtelenB^g metaphysikai fogalmazvanyihoz. mint 
est Cohen hiezi, ki n difTerentiAlt itss/efllg^esbe hozza azzal ,a 
mi a dolgoknuk nemcsak vkzonylagos l^t^t k^pezi".' Ha ez nem 
igy volna, ha az iDfinitOBimalis szimitia is azt akarna. a mit 
a transceiidens melaphysika, t. i. a vfegteleneeg ..tartalmAt" ki- 
fejezni, akkor nem volna positiv tudom&ny, de, mint a meta- 
pbysika, osak meddJi speculatio. A mathematikai vegtelen epp ellen- 
kezilje annak, a mit a metapliysikai vegtelen jelent : az eljibbi 
agyanig ideab's hat^r, a melylyel ^pp az apperceptio 6rdek£ben 
veget vetUnk a hatirtalansdgnak. tebit vcle a metaphysikai v6g- 
telena^g eezm^j6t hcuriatikue czelbol elfbdjQk. kikliazShdljilk az&mi- 
titaainkbol. EbbUI a szempontb^I az infiniteaimalia azamitAs £pp 
tagadasa a metapbyiiikai vdgtoleaa^gnek, teliat nenibogy az emberi 
iBmeres mysticus tranacendeua k^pcas^g^t bizonyitana, lianem ellen- 
kezSleg legazebben illnatrilja annak viazoDylagosaagdt, mert a 
niennyiBegtaD ezen Aga is v6gclomz6sben az, a mi a matbematika 
iltaJiban : a valdsdg megismer^se kVzben az apperceptio hor- 
Utolts&ginak tett cngedminy, annak nemi ellenaulyazias. 

A metapbysikai vegtelenseg eazm^je, ba nem ia logikai 
aikotoreaze az inGniteaimalia szamitds alapfogalmainak. de ezek 
Mfejlcid^siiben mindazonaltal nagy ezerepet jitazik, a meiinyiben 
a metapbyaikai vegtelenseg eszmeje kellett. bogy megeldzze annak 
Szdnd^koa elimindidsilt. A vegtelenaeg auhaaera fogalom, de eazme, 
^'agj'is subjectiv gondolati constructio, moly tapasztaldaunkban 
ttcin fordul 6b nem fordulhat el3, a mig ter es idftben vagyunk 
Wenytelenek a realitist tekinteni. Alapja mindazonaltal a tapasztal&a : 
A LatArtalan haladas lebetSaeg^nek fogalma, mely azon empiri- 
kus t6ny eezieles^bSl fakad, hogy ter ^a idfiben batartalanul 
hsladhatunk a n^lkill, bogy oly pouti-a 6m6nk, a melyen tul 
xtiir nem niehetUnk : e lebeUSseg vezeti elm^nket a vegtelenseg 
nem annyira logikai, mint aestbeticai eszmejenek mogalkot&a&ra. 
Bizonyoa azonban, hogy azon k^rd^a eldttnt^se. vajjon v^gtelen-e 
a vilig vagy veges, aemiiii befolyaseal sincaen a positiv tudo- 
m&oyra, mert b&midy metapbysikai okoskodisnak ia hiSdolunk, 
«zzel roitoem vdltoztatnnk a vildg empirikus hat^rtalanaag&n. 



' Dan pjiDzip del' [nfiiiitesiiualiiietli(id<'. Klfi 



136 AZ I8MER68 VISZONTLAOOSSJlOA. 

^Ha a vildg nem is absolute vegtelen — mondja Secchi — 
rink nezve olyan, mintha az volna.*** 

A vegtelens6g ^tartalma", vagyis transcendens metaphy- 
sikai fogalmazvAnya tehat a positiv tudominy eredmenyeire nezve 
teljesen kozQmbos, 6pp mert az ismereti tirgy sohaseni lehet. 
iMindazoniltal ezen eszme vezetett az infinitesimalis sz&mltis 
megalkotdsara. A philosophusok ugyanis m&r r^gen cszrevettek, 
hogy a befejezett vegte1ens6g ellenmondast zar magiba ;^ kozel- 
fekvo gondolat volt tehat — a mit Leibnitz oly vilagosan cun- 
cipial — hogy csak dynamikus forni&ban kdzelithetjiik meg a 
vegtelens6get, vagyis bizonyos eszm^nyi hatdrok fel6 valo koze- 
led^s altal. 

Ez a gondolatmenet igaz, hogy v^gelemzesben a nietaphy- 
sikai vegtelens^g eliminildsAval azonos, dc tagadhatatlan, hogy 
az apperceptionak a vegtelenseg fel^ val6 torekv^se szUlte magat 
az infinitesimalis szamitast. Itt is tebit igazolva taliljuk Kant 
ama regi, mely tanat, hogy eszmcink, ha nem is viltoztathatok 
concret fogalmakka, ha nem is realizalhat6k, de mint vezereszme- 
nyek, niinden haladas es tokeletesedesnek l^nyeges t^nyezoi. 

£ nnid vazlatunkbol talan kidertil, a mit a mathematikai 
fogalomalkotas alsobb fonndirol niAr Idttunk, hogy t. i. a meny- 
nyiscgtini meg legmereszehh formdihan is az istneres viszony- 
lagossdgdnak helyeget inseli magdn, sot epp annak folyomdnya, 
Az iiiHiiitesinialis szamitds niegalkotisa csak folytatasa ama pro- 
ccssusnak, niely altal apperceptionkat mar az elemi mennyiseg- 
t;inl)an killonbozo apperceptiv formulak megalkotasa altal kiege- 
szitjiik. Kz ujabb, tokeletesebb kiegeszites lehetdve teszi a valtoz6 
niennyisejrt'kkel valo szamitast s czaltal a va]6signak m6g teljesebb 
es eh'ttt'ljest^bb nppereeptiojat. Termeszetesen ennek bovebb 
kifejtrsi* a ineclianika tlizetcs ismerettani clemzdse nelkUl lehe- 
tetleii, v'Avvt tamilmanyiink kereteben nem foglalhat helyet. A mit 
azoni)an e kovosbol is tisztan lathatunk, az az abstraetios elmc- 
let ujabb kudarcza. Azon Alhispont, mely a mathematikai fogalom- 

' Lt's etoiles. Paris, 1HS4. II. k. 187. 1. 

* Aristotcli's Physira. III. c. r». Leibnitz, Nouvcaux essais, Oevros 
philos. I. k. P20. I. Kz clh'ninondus frilisnierese kepezi alapjit m4r a 
a ,kosin()l(i«,Mkiis istiMibizonyiteknak' is; ug}'anczt fejozi ki i!ijabban 
Cauchy cs Diihriuj,' tr>rv(''ny«» a szamok hatarozottsa^^arol. DUhring, 
Wirklichkeitsphilosophio, lK)r». 5. 1. 



AZ ISMER^S viszomylaoossAga. 137 

alkotAs lenyeg^t az elvondsban latja, sohasem k6pes a functio 
fogalmat ez alapon megertenl s vele az infinitesimalis szamltas 
letrejottet ^s fejlddeaet. fipp a kesz mathematikai fogalmakon v^gre- 
hajtott mtiveletben van, mint lattuk, a mathematikai ismeres yal6di 
sajatsaga ; ezen functiok lenyeg^t kell meg roviden attekinteniink. 
V. Ha y^gigtekinttink eddigi fejteget^seinken, ugy taldljuk, 
hogy a mathematikai fogalmakat mindig apperceptionk termeli. 
Az igy folismert igazsag nagyban hasonlit a biologia azon tdr- 
venyehez, mely szerint a functio termeli a neki megfelel5 szer- 
vet, de nem megforditva. fipp ligy a mint a biologia soha nem 
erti meg az elet fejlodeset, ha a funeti6kat szarmaztatja a szer- 
vekb51, epp ugy az ismeres elmelete sem boldogul, a mig a 
mathematikaban fe11ep5 appereeptiv functiokat az egyes kesz 
fogalmak kdvetkezmenyeikent akarja felfogni s nem megforditva : 
mint azok tulajdonkepeni alapjat es letrehozojat. 

Mindebbol 6nk6nt kovetkezik, hogy csupan didactical szem- 

pontbol valaszthatjuk el egymastol a mathematikai alapfogalmak 

teletkezeserdl es ez elemek kOzti viszonyokrol 8z616 elm^letet. 

Lattak ugyanis, hogy a mathematikai alapfogalmazvanyok : a 

^zkm, a mennyis^g, a geometria 6s az infinitesimalis szamitds 

^lapfogalmai mar elmenk vonatkoztato, viszonyokat eszrevevd 

Amctiojanak termekei. MindenUtt az appereeptiv synthesis k6pezi 

a. fogalmak tulajdonkepeni alapjdt: a diitcrential is mint ily 

Synthesis, ily (Jsszefoglalo kiegeszites tennek^nek foghato fol. 

I^y tebat a priori bizonyosnak h'ltszik, hogy azon sajatos mtive- 

l^tek, melyeket a mathematikai fogalmakon vegrehajtunk, nem 

l^hetnek egyebek, mint ugyanezen appereeptiv functiok tovdbbi 

^Jkalmazasai, a mely functiok magukat ez alapfogalmakat letre- 

tlozt^k. £llenkez5 esetben a mathematikai ismeres sui generis pdrat- 

isin elmei functio volna, mely mint deus ex machina hirtclon jelcnik 

rueg az ismeres fejlodes^ben, hogy mathematikai fogalmaink kdzQtt 

bizonyos rejt^lyes evidentiajii miiveleteket hajtson v6gre — oly 

fx>ltev68, melyhez csak a legvegso esetben folyamodhatndnk. 

Ertekezesiink kerete nem engedi, hogy rendre v6v6n az 

^gyes mathematikai miiveleteket, mindegyiken kiilon mutassuk 

to, hogy az nem egyeb, mint az appereeptiv s}Tithesi8 sajatos 

aJkalmazdsa. MAs m6dszert fogunk tehat valasztani, mely abbol 

&11, hogy a mathematikai igazsag fogalmat kis6reljttk ismeret- 

tanilag megvilagitani. 



138 AZ ISMXB&S ▼mSOVTLAOOUlGA.. 

Valamely mathematikai t6tel igaz, ha a benne kifejezett 
matbematikai elemek \iszonya az apperceptiv synthesis ellendr- 
z686t kidllja. Ha azt mondom : 8 -[--6 = 14, akkor e t^tel igaz, 
ha a 14 letrojott^t a 8 ds 6-b61 apperceptiy synthesissel, vagyis 
sz^molasBal ellenorizve, azt talAlom, hogy az apperceptiv syn- 
thesis igazolja a kifejezett szimtani miiveletet Eh\M foly61ag i 
14 mint a 8-|-6 szuksigkipi eredm^nye fog megjelenni. Mid6n 
az algebi*dban a mennyis^gek iltal&nos fogalm^a megyUnk iltal, 
vegelemz^sben azert mindig fblteszszfik az ily sz&molisi ellen- 
(^rz6s lehctdseget, a mit v^grehajthatunk, ha a betttket az ^ta- 
lunk jclzett szdmokkal helyettesitjiik. De miutdn az algebrai 
miiveletben a mennyisegek Altalanos fogalmaival dolgozank, meg* 
el^gsziink annak a konstat^asAval, hogy mtiveleteink az azonos- 
sag 6s kiilmhozosig dltalanos elvei ellen nem vetenek. Middn 
pedig az eliendrzest vegrehajtjuk, szint^n apperceptiv synthesist 
eszk5zl(lnk, a mennyiben a feltett azonossi^ok 6s kiil5nbs6gek 
valtozatlansAgdt, s^rtetlens^get eszleljUk. Az infinitesimalis sziimi- 
tdssal einienk meg inkabb a symbolikus ismer^s terei*e lep 8 
i^y a symbolumok azonoss&gdt, vagy kfil5nbdzdseg6t kell hogy 
a mathematikai miivelet no s^rtse ; teh^t az ellen5rz6st itt is 
azaita] hajtjuk v6grc, hogy a symbolumok azonoss4gdt es kttlOn- 
bozosegi't apperceptiv synthesissel meg411apitjak. 

A mcrtani levezetesek cllcndrz6s6t azaltal eszk5z51j(ik, 
hogy a szerkesztes es mores syntlietikus mtiveleteihez folyamodva, 
niegallapitjiik, hogy eredmenyeink ily m6don megval6sithat6k-e ? 
A meta<reom(>tna, mint mertani transcendens term^szetesen szin- 
ten csak a Hvmbohmiok azonossagdra, vagy kUlonb(5zds6g6re Epit- 
het. K szeriiit bizonyos, hogy annak meg&Uapit^a, vajjon mathe- 
matikai miiveleteink igazsagot fejeznek-e ki, vagy sem, vegelem- 
zesben att<')l ^\^\;. vajjon lehet-e azokat apperceptiv synthesissel 
ellcndriziii. FiZt az apperceptiv synthesist, melyben teh4t a matbe- 
matikai Bziiksegkepiscg (apodieticitas) gy5keret sejtjUk, kell kdze- 
lebbnil megtekintenUnk. 

A mathematikai igazsagot az jellcmzi, hogy az abban foglalt 
synthesis ehnenk termeszetenei fogva sziiksigk^n es e szQkseg- 
ki^piseg mint valamely jtrohlvma mcgolddsdnak eredm6nye jelenik 
meg. A mathematikai problema azonban mindig egyenlet, vagy 
pedig ily ahikban fejezlietti ki : minden matliematikai ^megoldas^ 
tehdt vegelemzesben vahimely egyenletnek a megold^sara, vagyis 



AZ ISMERfiS YISZONYLAOOSSAOA. 139 

bizonyos azonossdgok megdllapit^sdra t($rekszik. A megoldds pedig 
nem egyeby mint a kereseit, az egyenletben jeJzett azonossdgnak 
a megtaldldsa es appercipidldsa. 

A mathematikai igazsag tebat vegelemzesben nem egy6b, 
mint bizonyos azonossdgok folismerese es ebben van a mathe- 
matikai 8ztik86gk^pis6g gy5kere. A mennyisegtani problemdk 
megold&si folyamata pedig nem egy6b, mint ez azonossagok kere- 
s^se. £z azonossAgot pedig azdltal ismerjiik fel, bogy tObb, 
lAtsz61ag kiil5nbdzo mennyisegviszonyokban vegelemzesben ugyan- 
azon viszony megnyilatkoz4s4t pillantjuk meg. Mi u tan pedig a 
mennyisegek kdzti viszonyokat, sdt magdt a mennyis^get apper- 
cepti6nk termeli, ez azonositds mindig tulajdonk^pen apperceptiv 
functidk azonositdsa. A mathematikdban is tehat arra torek- 
BzQnk, a mire minden egyeb tudomanyban : azonoss&gok ^s 
k(il5nb5z58egek kiderit^s^re. A termeszettudomdny is vegelem- 
zesben az, a mi a mathematika : viszonyok azonossdganak ^s 
km5nb(5z5seg6nek, vagyis mentUl Altalanosabb t5rv6nyek keres^se. 
A mennyis6gtan ^s a tobbi positiv tudomany bensd egys6g6nek 
alapja tehat az, hogy mindk^t tertlleten ugyanazon apperceptiv 
/unctio miik5desevel talAIkozunk; mindk^t terttleten ugyanazt 
cz6lozzak : a va16sdg menttil teljesebb megismer^set. De az esz- 
koz5kben nagy az elter^s : a mathematika, mely a val6sagot a 
Uiennyiseg szempontjdbol tekinti, e cz61b61 bizonyos apperceptiv 
formulakat alkot meg (szam, geometriai idom stb.), melyek epp 
uzaltal, hogy sajdt elmenk alkotAsai, egyiittal a rajtuk vegre- 
hajtott apperceptiv funetiokhoz eszmenyi pontossagu segedeszkC- 
2dket nyujtanak, mig a tdbbi positiv tudomdny, mely nem csupdn 
C|aantitativ szempontb61 tekinti a vil4got, magdt a kSzvetlen valo- 
H&got k^nytelen vizsgdlni s fogalmait a tapasztaldssal valo szUn- 
telen 5sszehasonlit4ssal eilendrizni. 

Az inductiv empirikus tudomdnyokban igazi azonossagr61 

lLii)5nb<5z5 ttinemenyek kozQtt tulajdonkepen nem besz^IhetUnk, 

csak tdbb-kevesebb hasonlosdgrei. Sohasem juthatunk odAig, hogy 

ket tiinemenyr51 vagy tfinem^nyviszonyrol kimutassuk, miszerint 

ahsolut azonosak, mert mindig ki vagyunk teve annak, hogy a 

mit ma eg^etemes igaznak tartunk, a holnap tudomdnya mdr 

mefijddnti s a regi tOrvenyben csupan egyik reszleges esetet mu- 

tatja ki egy magasabb, altaldnosabb torvenynek. Az inductiv 

tudom&nyokban soha sines jogunk v^gleges igazsagokr6I szolani : 



I \Z 1SHBR£3 VI3Z0NVLA0O3SA0A. 

CBak proviBoriuB tiirr^nyokriil ia viszonylagoB ig3ZB6f,'okrdI. Vila- 
gunkat nenicttak extensive, de intensive is liatartalaiinak vagyimk 
k^nytelenek ffttvenni, melyet apperoeptiunk egisz valojiban Hoba 
ki nem raerithet. Vegelemztsben teliAt az apperceptio e korii- 
tottsdgabaa, viszonyitva a valtia^g batartalaDS&giboz, van Leibnitz 
principium individuationis&nak alapja, mely azt mondja, bogy 
mindoD tetezSnek mcgvan a maga saj&tBdga, vagyis valumi meg 
ismeretlen, a oiit fel koll benne tennlink. Ez az iemeretlen valami, 
melyet a kritikai tudomany tnindi); kenytelen fOlvenni, a mit 
tebit b&r folyton elimiDalunk, de suha eg^9z6ben ki nem kOszS- 
bdlhetUnk, oz g^tolja ^s tiltja meg. Logy az inductiv tudoma- 
nyokban tirgyak ^a tlinenienyek abaolut azonoBsAgit iltitsuk. 

Ezzel etlent^tben a mathematikai alapfogalmakban m-m 
^rv^nyesQI a principium individuation is : a azimnak. a mennyi- 
aegnek, az Jdomnak nincsen egy^nisege, nines hennc semmi isme- 
retlen. E ttlnemfiny okat a BenBualismua sohaBeni k^pes meg- 
magyarizni, epp mert nem lat l^nyeges klitiinbaeget a mathema- 
tikai a egy6b fogalmaink l^trejdv^se kiizUtt. All^pontuokr^l 
azonbau tisztan litjuk. bogy ennek uka : mert a malbematikai 
fogalmakat maga elm^nk termoii aajitoo .dynamikus" apperceptiv 
fancti6ival a igy csak epp azt helyezi belcjUk, a mit teljeaen 
ktii,t. A mathematikai fogalmak eB t6telek atol^rhotetleD vila- 
gOBsig^nak, a mely arra kepeaili Sket, bogy a legt&gabbkOrii 
deductio forrisai legyenek, t«h^t az k^pezi alapj&t, bogy a mi elmenk 
termeli i'ket, vagj- mint Kaut mondanA : mert synthetikuB a prioriak. 
Ehii sorbaii BajAt apperceptiv ayutbesiallnk termekei, a sajat 
elmenk heuristikus alkotaaai. Ez magyarazza meg, bogy a mathe- 
matikai ismeris az egyetlen tudomany, mely absolut aionossdgol 
iszleihet s ez dltal ahsolut bizouyossdgol nyujthat. A mathema- 
tikai bizonyit^snak azert nem lehet ellenAllani, mert a mit kimutat, 
midSn valamely problemit megold, az feltetlenili evidons, vagyis 
dxnyeka Bern morlllbet fel a ketelynek, mert az iltala konstatalt 
azonosB^ az&ltal. bogy az egyea tagokban csak az van, a mit 
Dlm6nk bel6je beljezett b igy aemmi ismeretlen nines bennOk — 
absolut. A mailiemaiikai bizonyftds absolut azonossdguak oz apjier- 
ctpH6ja, De tai^ nem azorut bizoiiyitdsra, bogy azert a mathe- 
matikai ismer^B nem ^absolut igmer^a". mei-t biszen a mit azo- 
noaitunk, az Bajat elmenk idkotisai ^s functit'ii. EllenkezClpg 
axrii\ gyfizddtliik meg az eltizSkben, bogy a matberoatika meg- 





VISltOHYLAGOSSAOA. 141 

alkotasa 6p appeiveptidnk kurlstoltsaganak, Vitgyia ismer^gjlnlc 
TiflzonylagOBsag&nak a kUvelkezmenyo. 

A matheniatika tehkt iniudi^ abenlut nzoDoesiigok is ktl- 
lunbdz0s£gek kerescHe : az 'iHszes matbematikai miiveletek nem 
egyebek, mint kiiI5nb0z{S kOnnylt^si fogilsok, a synthesis kDliin- 
biizS formdi. melyck Altai a mennjisegck uj ^sajAtsigait", lij 
viszonyait, vagyis uj azonossAgok kideiltSs^t cz^lozscuk. A inathe- 
DiaUkai tudomdnyokban nyilvaitQl6 apperceptiv activitis tehkt 
Tegelemz^flben nem egyeb, mint absolut azoaosedgok 6s klllOn- 
bitzQg^gck apperceptioj&ra vonatkoz6 titrekv^s. A mathematika 
feladata o cz61b6l niin^I tOk^letesebb segedeazkOziSket kifejlesz- 
teai, mdsr^szt mind nagyobb terUletre kiterjeszteni a tiliiL<m6- 
nyek quantititiv apperceptiojit. 

Visszalekintve fejtegeteseinkre, ugy hiszazfik, a kiSvetkezH 
ket eredmenyre jatottlink : egj'reszt raegallapltottuk a mathema- 
tlkai iampreanek a lapasztalatt^l valo fUggeset, vagyis az adott 
vd6s)^;ga] szemben vaI6 viazonylagnsa&g&t, mdareszt pedig bogy 
a mathematika megalkotasa 6pp apperceptidnk korlatiiltadga dltal 
vilt Bziiks^gess^. tcbdt isniBreslink viszonylagosaAgdiiak legszebb 
bizonyit^ka. 

Alldspontunk. a melyre jutottunk, cgyorAnt tavol all a 
seiuaalismuslol, mint az intellectu alia must 61. Az el'ibbi ticm n 
Qiatliematikai fogiilonialkoldst, sem a mathemutikai functio l^tre- 
jatiei nem kepea megmagyarizni. Az intellectualiBmUB pedig 
osztozik inindcn metaphysika alaphibdjAban : bogy a valiisdgyt 
^ 'vulosdg n£lbfll akarja magyarizni. A „platoDizdIdk°, a mathe- 
fi&tikai ismeriiat elazakitj&k a tapasztalati val6sdgtj)l, azt bizo- 
"yos homalyoB jelentHsdgli a priori fogalmakbiil vagy for- 
"•afcbiil szarmaztatjik, feledv6n, hogy a szim 6s a mennyis^g 
'^SalntAoak eredote targyak szamoUsAban. a m^rtan^ a Tiild- 
^^ffefiben van. Feledik, hogy az ember eredetileg azert gon- 
"•^Ikodik, hogy caelekedjek, hogy az lijabb lelektan szerint a 
^Odolat csak visazatartott caelekv6s, tehdt kezdetben minden 
"^QoinAnynak kOzvctlen utilitariatikua uzelja volt : az Onfeiitart&s. 
^^k hoaszas, boiiyodalmas fejlSd^a utdu eszleljUk azon tUne- 
'^vetij-t^ hogy egyes functidk Cnmagukfirt gyakoroltatnak : az, a 
^ eredetileg cazkiJz volt, finczeila vilik. A mathematika cz61ja 
™ tebdt eredetileg a valosdg megertese es esak ebbfil a azem- 
f^ntbil Mhetjilk meg fogalmainak keletkez^set 6s feJ15d68^t. 




t ISXEHfia VlSZONTIAOOBslGA. 



As aii«otlcn, &» esumenyi tudominyt, mely feledve a valiiaagol. 
ai t'lvont ijTMsijrot Bnm^^riert kereai, oly igazsigokst ia, melyek 
lAn «i>h« gyakorbti hasznot uem fognak hajtani, nem a fejlBdea 
clpj^, lie a v^gere kell helyeznUnk. Mioden inteUectualismns 
6a mi<tH)tUyiuka alapja regelemz^ttbeii az, bogy a bOlcselU csupAa 
ai PK)«ii pondolkoJis WrBleten akarja a tudomanyoa fogalmok 
kclflkfi^t. l*tjo{:wulwigit e« tnlajdonkepeni ertelm^t megha- 
linoui. frlwlw, hogy Htek gjBkerft — tiilhaladva az egy6nise- 

^ mMUV s muhban kell kensnBitk : vegelemz^sben a tir- 

•adaliui Hft fcjICd^s^ben. Az inteUectualtemos a sociologiai szempont 
hiAtt^a. nivH ^pp ^z ntdbbi nyujtja a tudotnanyok Tali^aagos fej- 
li^vdtefk k^ppl. TehAt a ^-ilig eociolt^ai i-oncepljoja — a XIX. 
uuail « l*'goagyobb vivmanva — van hiraha nemcsak az 61etBt> 
dv a posiliv ludomanyok elmetelet is gyOkereeen atalakitani. 

l.altiik. bogy a matfaematikai fogalomatkotAs nem direrte 
nig); a tapattztalABt61, mint ezt a senaualismDa hjszi, baneiu az 
adult \aJ68agnak epp indirect raegismertseben ill bizonyos apper- 
i-rptiv formuJik megteremt^ae is alkalmazisa alapjan. E fonnu- 
lAkra azUkB^iink van, mert apperccptionk korlatolt es soha a 
li-ijt<a valosAgot ki nem meritheti. A malbematika megalkotAsat 
upp iamer^sUnk viazonylagosaaga teazi sztlkscgesse. Mivel pedig, 
mint lattak, kivalulag az apperceptio syntlietikus functioja jit- 
azik e ponton nagy Bzerepet, ez^rt a mathematikai ismeres soha- 
«em egy6b, mint kQlSnbozti synthesis fonnak megalkotisa ea 
alkalmazAaa. melyek vilagoaaiigat £s absolut bizonyossigat az 
abaolot azonoasAg konslatalasanak leheti^aege szQli. V^gelemzes- 
ben tebdl a matbematika csak ligy, mint minden tndominy, 
bizonyos viazoayoknak a megismer^ee, tebat az iamer^a viszony- 
lago8aigAt ebbtil a azempontbi.il is igazolja. 

Dr. Patder Akos. 



A NEMZETI NEVELESR6L. 
(BefejezO kOzlemeny) 

II. A nevelis szava a nemet nyelvhen es a nemet koz- 

monddsokban. 

A) A nimetben ma szorosan megkiil()nbOztetjiik az erzieheii-t 
u aufziehen es a ziehen-tbL Az utobbit a n5venyekre, a maso- 
dikat az allatokra ; ellenben az erziehent csak az emberre alkal- 
mazzok s igy az ^-rel a nevel^st szoros vonatkoztat&sba hozzuk 
az ember sajitos lenyegevel. 

Ethymologice az erziehen szo az er- es Ziehen c^sszetetele. 

I. Ziehen, mely a latin duc-ere-vel kOzos 8z6 = a g6tban 
tiahan = valakinek vagy valaminek hat6 t^nykedese egy mas 
egyesre (tirgy vagy alany) oly cz61b61, hogy az illet5 egy 
oly mozg^ba jnsson, a mely a hato t6Dyked()nek term^sze- 
t^vel, Hzand^kival megegyezlk. Ezen erzeki ertelemben hasznAlja 
a g6t ezen szav&t. 

Az d-szdszban (altsachs.) tiohan valamint az 6-feln^met- 
ben (ahhochd.) ziohan szonak m&r az aufnahren jelentes felel 
meg : igy tehit = tesH tdpldlds Htjdn az illetonek eletet erde- 
kunknekf szdndikunkndk megfeleloen fentartani, fejleszteni^ 

Szellemi vonatkozisba o fokon allg jut e 8z6 ; holott a 
megfeleld latin ducere-uek Jocere-je mar egeszen ezen szellemi 
vonatkozas szolgalatiba kerfil. 

* Ugyanilyen ertelemben haszn&Ija Platter Tamds ttneletrajzi- 
ban e 8z6t: .... das ich den Paulum ouch schier zoch | — em&hrte].* 
L Raomer: .Greschichte der Paedagogik" I. 414. Ugyancsak 6 hasz- 
nilja a zuchen 8z6t az elso ertelemben mint ziehen-i. 416. 1. 



144 NEMZBTl NBVEliB8B6L. 

A mai nyelvben is szokatlan az egyszerii ziehen-nek ilyen 
Atvitt ortelme. Eien fokozat ertelm^t megtartotta az aufziehen szd. 

II. A mi mar most az eldragot illeti : ugy ez a gotban 
^ua-*. az o-foln^metben ur-, ar-, ir-, er-. A g6t: ustiuhan = ki' 
vozotni, kihuzni e^* helybol. 

Az o-felnemetben, middn az erziohen-n^ vAlik, 6pp ligy testi, 
mint szoUomi vouatkozasba jut. 

A jeleu az iic? = heraus es aiifziehen-t a testi nOvel^sre, 
miK az tr-ziehon-t a szellemire tartja femi.^ 

Sajati^a^^s mar most, hogy az dsszetett erziehen sz6 is a 
uyelvtorteueti emlekek szeriut eme harmas fokozatot Athaladta, 
illetolt>g meg a mai nyelv ^yes fordulataiban is megmerevitette. 
Talaljuk ugxanis az erziehen szavat: 

1. a uekQk megfeleld iranyban valo kihdz^,^ osetleg meg- 
erolteiessel jaro tovavonszolas* : 

2. a nv)veny, allat es ember felnOvelese, taplAlisa (auf- 
ziehen), csirabol valo felnovelese ;* es vegre 

3. az embemek szellemi uton valo nevel^se ^ ertelmeben. 



' L. k\i\i'nif'f'*.t'.u fiauer: „Erziehmisrslehre." 3. 1. 

^ Kihuzni kirAritani pi. a kardot huvelvebol. Hel. 148., 22. Dint. 
1, 150. I'arz 421, 2'/,, lU^rh, UmX, 8900: Fkw ft443 ; Iw. 5066 = sein 
Schwort cr/M'^i'ti ; wnf^y hajrol, borrol, azt kitepm. leriatani ; Steinhowel 
dec. 57, 2. 

* Hajot Hzirazra vonszolni, Narrenschiflf 72, u. i. Parz. Trist. 20 
Hengste mOchten es nicht erziehen. Goethenel is XXX. 107. Die Pferde 
kttnnen den Wagen nicht erziehen ; Der Glockner kann die Glocken 
nicht erziehen. Die vier kleinen Pferde konnten meine Halbchaise 
kaum erziehen. 

* Novenyrol : Goethenel : man pfropfl und erzieht, und endlich 
wenn sie Friichte tragen. .so ist es nicht der Miihe werth, dass solche 
Baume im Garten stehen. Schiller is : Blumen, die ich selbst erzogen, 
— Allatrdl : Goethenel : (XL. 13 ) Die treffliche Henne hatte sie alle 
zusammen in einem Sommer erzogen. Ugjanigy : Das Werd, der Wolf 
wird erzogen. — Emhcrriil: Goethe: Bin bei grobem Brod erzogen, 
dafur bin ich mit Kartoffeln und Kiiben erzogen. Die vorhin in Seiden 
erzogen sind, die miissen jetzt im Kothe liegen. Im Wald, auf dem 
Feld erzogen. Im Krieg, Frieden, in Faulheit und Jliissiggang erzogen. 
Ezen jelentes teljes kOzonyt mutat a szelleraiek, az erkBlcsi Sikni. 

'" Der Verstand liegt in der Wiege und wartet darauf, dass er 
erzogen werde. Das mannliche, von Stiirraen erzogene, von Gesch^ten 
besudelte Herz. Zum Kiinstler, zum Gelehrten erzieJien stb. stb. 




Ha inir most a ziehen eredeti ^rtelmet Bzem elStt tartjuk 
e3 combiniljuk az aits ^ beraus ^s auf jelent^s^vel. ligy 

1. olyaa hstti!! t^nykedesrol van sz6, a mely az egycsnek 
beoHej^bJil, mSly^bSl kivin valamit a hatonak intentii^Jn. iranya 
Ezerint kivonni : 

2. olyan hnU'i tenykodesrol, ;i mely einelSIeg, fejleeztdleg, 
r'g}- mmgasabb illaspontra emel<)en kivftii az illetSre hatni. 

A lenyeges tehit a nemtt erziehen szavinak jelente86n61 ; 

1. hogy itt is adva van, a mire a nevelB hatni kivan; 

2. hogy czen< adottat a nevoid nem fogadja el i 
«geszeben, hanem bel&le kiv&laszt maganak valamit, a mi az 
illetiJnek I^nyegevel adva van ; 

3. hogy ezen "baXfi t6Dykedes iranyat, tOrv6nyet nem a 
ndvcnd^k term6szete, lianom a novclo eszmenye, szollemenek 
ereje batarozza meg ; s 

4. Logy az eredmeny cgy magnsabb tbkozatra valo felemel^a. 
A neveli) erfjht, eszmenyeu. kivtilaszlii iigyessigin, sugge- 

rtilo kipeHSegcn fekszik a fosiily. Ezen tr6 ragad hi a nSvendek 
f'ensfjebol valamit, hogy ot ex iilon egy magasahh dlldsponira 
** % fgy itlajios es bef'ejezell muvet vegeizen a mvendekm. 

Az er-nek ezen alapos £b befejezO jeleutftseg^bcil kOllinben 
"•^egyfizCdbetnnk a kiivetkezfi analogi^k figyelembevetelivel : 
^""HCT ea aufbaueii : ez utdbbi mar cgy megkozdoH alapon 
yald feifeie epit^st, mig az elsC a mtinek alapoa ^e immar tel- 
jesen befejezett voltat akarja kifejezni; envachen es atifii-achen : 
^^ Qtobbi az alvasnak megszakitaaat, melyet iamet alv&s kSvet- 
"^t — jeienti, mig az erwachen egy lij dllapotba val6 teljea 
"-■* gyflkeres julAat jelent ; erleben he lehm : az ntobbi dltalA- 
^^ kSlcsdnbatiLst. az elJibbi rllenben ennek egy batilruzott es 
'*f*jezett eredmenyet jelOli meg ; erfakren &s fahren, ez cz61- 
"•Iktli, altalanos utazAst. amaz pedig az elet utjan azerzett hati- 
'"Wlt ^g befejezett tapasztalatot jelent. 

A nevel^s ezek szerint az er elfirag alapj&n alapos 6s 
"""jeMtt jellegU tevekenyseg. 

A tiehcH-re val6 tekintettel pedig oly mIikod6s, a mely a mdat 

* ti«|;batdroz6ttak irdnyibao 63 azellem^bcn kiv^nja befolyilsolui. 

Igy tehAt a neveUs egy ailttidalos es alapos (alapra viasza- 

*6n6) tevikenysig. a mely mdsnak lelket befejtzeKen at akarja ala- 

™ani, hogy azt egy magasabh lilldspontra emdje. 



d 




148 A NEM/ISTI KEVELtSHOL. 

Mintfaogy tenyleg a neTelon — mint augg;er&16ii - 
alapoeau cb cz^ltudatoaan iniikadon ea egy uj teremtmeny lite- 
sitesdn fekazik n ftuly; az^rt lielycsen hozza Willmann a zifhen 
szot kapcaulatba a zeitgen Bz6val. a moly ^ppen kettHs vonatko- 
zaaiban a ZuchI szilban jelentkezik. Ezen esazetetelben Vielizticht 
nz AUatoknak nemeztetes altal tOrt«nJ) finomitaa^ra, mig eUeatieD 
a Kinderziicht-ban a gyermeknek fegyelmez^B^re, atalakitd teve- 
kenyaSgire vonatkozik. Zucht halten, Zucht Ubeii (zUchtigen) — 
ezeii cthikai atalakilii iriiiyt, — HerbaitnAl egyeneaen a ncveKf 
Alta] intendalt nj embemok teremt£a£t jelenli.' 

Ezen erL^dm^nynyel Altaliban egyezik a n£met kozmonda- 
sokbol vont eredmony is. 

A gyermekuel nem l^nyeges az, bogj- mi \'an a f^yerniek- 
ben crcdetileg ; a lenyegea maga a gyermek. Ez Istennek ado- 
m&iiya* es pedig a csalddnak adott adomanya,''' mely aJtal a 
bazas ele! ethiaal6dik 6b nyer igaxi ertelniet.' 

A gyermekei dllaldban mint embert, Isten dlddsdnak lart- 
Jik a kcfzmonddaok, m^g pedig olyan dlddsnak, a mdy dilal 
Isten a csaXddot. a hdzas eletet, a tdrsadalmat ethikai szem- 
pontbol megdJdotta. A2 onzeUen szereielnek forrdsa a szfitoHtk 
gyermeke irdnti szerelete. 

Eppen azert nem az a lenyegea. bogy nii van a gyermekben, 
haneni az, bogy mi legyeii benno. Nem lenyegea a azirmazas,* 
banem a gyermeknck nevdese.^ A nevel^si mil dCnt a HilQtt. 



' Nem veletlcn, bogy eppeu Pal apostolnak ea az liijiaBuIeteat 
siii^et6k iranyzst&nak volt a iieinet nemzetre oly hatArazo nagf be- 
foly&sa. 

' Giebt Gott Hinder, so giebt er auch Kinder. 

' Kinder siud des Hauses Segen. — Viel Kinder, yiel Seg'en. 
— Je melir Kinder, je mebr Gliick. — Viele Kinder, viel Vatenmser: 
viel Vaterunser, Tiel Segen ! ^ Ein Kind — Notbkiadoder Angatldnd! — 
Ein Kind, koin Kind ; zwei Kind, ein kslb Kind ; drei Kind, ein Kind. 

' Wit keine Kinder hat, weias nicht was Liebe iflt. — Wer 
keine Kinder hat, weiss nicht, waruni er lebt. 

' Die beaten Eltern baben oft ungerBthene Kinder. — Pfairere 
Siihn' imd Miillera KUh' . . .! Wenu'a graih^n ist e' gutes Vieh! 

" Geburt ist etwaa. Bildung ist mehr. An Eltem und Schulmeis- 
tern ist viel geJegen. Bildung beasert Geiat und Hera. --- Ein Henacb 
ohne Bildnng ist ein Spiegel ohne Poiitur. Ein lebrer Sack ateht nioht 
aufrecbt. Wie man die Kinder lieht, no hat man sie. Wie man aeaubt 
die jungen Knaben, i\-ird man aie envachaen haben. Naohlfissige Eltem 





iov6 alakul a gyennek.^ A uevBl^a azert is a gyi 
kel vido DiegdldHUtB t'SlUtt dOnt. A J<^ nevele^ biztositja 
aiiam, a tdrsadalom folvirdg^dsdt,^ de elsli sorban a cealid bol- 
dogsagilt.^ Ez a dSntti bofolyis erteti meg velUnk. hogy 
moodisok az atyanak sziv^i-e kiitik, bogy gyermeke nevelenerSl 
j6l goniloskodjek.' Csak az atyibiak kOtik czt szivere, niivel az 
anya gzivebcn ezen iinfelalilozii nevelo-ldDykedesi vagy Seztiin- 
szeriileg, termc'szelsieriien mar megv-an." 

zieben keiae guten Kinder. Wer juag nichts tnugt, bleibt aacb alt ein 
Taugenichts. Ein gut erzogenes Kind ist eiae Itechnung ohne Probe. 
Wohlerzogen hat nif gelogeu. Wie msu !□ der Jugeud zeucbt, ho 
bat man ibn ira Alter. Wie die AuHxaat, so die Emte. Jugend ist Saat- 
Ttrii. Im Alter bleibt. was in der Jugend treibt. Was die alten sflndigten, 
das biiaaen oft die Jungen, Wie die Aiten suugen, no zwittscheni die 
Jungen. Manub Enabe guter Art, durcb Erzichung verdorben ward. 

' Man kann scincii Kindern nichts besscrcn milgi'ben, als oine 
gule Eraicbung. 

' Wer eraielit, der regiert. Wer die Sehule hat. dor hat das 
Land. An gaten Schulen und guten Wegen erkennt man den guten Slaat, 
Oder die gate Regiening. Mit guten Schulen und gnten Wcgen kommt 
ins Land gezogen GotteM Segen Az emberiscgre nezve a neveles jelen- 
tSseget Kant e szavai szepen jeltemzik : Hioter der Erziebung Bteckt 
das grosse Geheininis» der Vollkommenheit dec menschllDben Katur, 
and es ist entzUckend sicb rorzuRteilea, da»9 dieso immer besser durcb 
Ejaiehung werde entwickelt. 

' Gate Kinder groase Fread ! B»se Kinder grosses Leid. Ein 
DDgeTathenca Kind iat ein Nagel in den Sarg der Eltern. Wer schlechte 
Kinder zleht, biadet sicb seibst die Ruthe anf den Riicken. Erziebst 
du einen Raben, so wird cr dir zum Dank die Angen ausgraben. 
Wohlgerathne Kinder desiUters Stab. Der Jugend Lehre, der Alten Ehre. 

' Hast du Kinder, flo zie/ie ale, Beaaer keine Kinder liaben, als 
Eic Bcblecbt er/iehen. Seinen Kindern musH jedermann wuhlfarten. Die 
Alten miJBSon die Juogea lehren. Ein jeglicber Voter soil seine Kin- 
der anfziehen. Der Vater musa die Kiader siehen. bis sie sich selbst 
erkennea. Wer seine Kinder selbst zieht. dem diirfen sie andere Leute 
aichi Ziehen. 

' Es ist keine Mutter so bfia, sie zUge gern ein frommes Kind 
Dae Kind ist oftmal der Mutter Tod. Kind luacht der Mutter immer 
Milhe. Muttertreu ist tiiglich neu. Der Mutter Herz ist inuner bei 
den Kindern. Anf dem Mutterschoss wecden die Kinder gross. Ist eine 
Mutter norh so arm. so giebt sie ibrem Kind doch warm. Mutter< 
scboss ist arm, aber wann. Wer den Vater verliert, verliert yiol ; wer 
die Mutter — verliert mehr. Was der Mutter bis ans Herz gebt, das 
gebt dem Vater nur bis aa die Kniee. Wer eine Stiefmutler bat, hat 
»nch wohl einen Stiefvater. 

10* 



erniek- 
itja az 
lid bol- 




Kiea hato-tcDj-ke<l«siiel aem szabad tUrelmetlenkedni.^ Nem 
i aorban nie^feledkezni am3], iiogy nem mindenhalo 
a iieveltf * rs niAeodsior airol sem, hogy soA- t-nn :i gyerraekben, 
H mi t^vos iraiDyni veielne a ^enneket s a mit exert kellit, 
do tWatoa ui^orrel el kell txvolitaoi.^ 

Miuthi^ ez^Q szigor alkalmazasa nebez es <rfakran kilzd 

H azervlvtaek kimel^re, gj&agedsegre intfi szaraval, azert aze- 

u'aetlvusvgwrk tartja a kt>zjit<>ndas. ba osak egy gj'ermek van ' 

a klvib\)ii v^^[tv. hiigy l«hetuteg koraa kell a j6 mogot a gyer- 

inek lelkebe kiatrai.^ 

Ua Biir mo6l a kinmiHtdafiokoa ve^g tekinfUnk, azt Ut- 
.ink, htjfrv a nemel nercled Mimenj-t, mint sajdlosat Jellenizi 
MB it^fctic tlemutk A tzxti a lorltHtrfi AofuImnA'noJb hang- 
aal>UHUa. 

A ^iMTMdt, mint ember (nem kulOniJscn mint individnumi 
Milu* a esAUdra. 



' Di» erliititni Winmr im lande waren einmal schwactae R^lslein. 
Vmi (•tnrrn lili<in<'a Kind wird oft eia ^lehrter Mann. Das Kind 'm 
dcT Vat*r (lir* Haiini-«. Aua Kindem sertleD Leute. 

* Wn iilnht* innou im. da pehi oicbts aus. Der Sutia ist lutein, 
dwll *l^f Vpf»laiid int aein. Die Xalur that nicLte vergebens. Jeder 
miti nMtti »«in«n KrUrten ochaflfen. 

* Ifrr Klmlor oixnor Will, ist MnihwiU. Det Jngend Zuoht, dem 
|'fitnl« Zlljfnl und Sjiorn, Minst sind beide vedoreu- Der Kinder Wille 
atnitkt In der llutb». Den Vaters Strafe ist die rechie Liebe. Die Angen 
Ant VAtem nind din OeHUtxe der Kinder. Die beste Zucht sind gute 
Wurtn und Imrln Strafe, Die .Iiigend will zwing-. den Zaum nicht eu 
lung. Die liebe Uutbe tttut vielea Gute. Die Hnthe macht brave Kin- 
der. Die Ilutb' uiacbl die Kinder zu gut. EigenwiU muss gebrochen 
werden. Ein eigeiiNinnig Kind iat ein bases Rind. Ein juoger Knab' 
muss leideii viel, weuu er zu Ehre kommen will. Ein jnnger Knab' 
viel leiden muss, eh' am ihni wird eiii Dominus. Ea iat besser, das 
Kind weine, dann der Vater Eh ist besser, die Kinder bitten dicb, 
als dn sie. Es ist beswer, die Kinder welnen, als die Eltera. Es ist 
besser, die Kinder weiiien, denn alte Leute. 

' Ein Kind — Angstkind. Ein Kind, Nothkind. Ein Kind, kein 
Kind . . . stb. Ein einzij; Kind geriith selten. 

" Was, liiinseben oicbt lomt, lemt Hans nimmermebr. Wer 

iung nicbts tangt, bleibt auch alt ein Taugenichts. Was man bei Zeiten 

hobet an. wohl man das erlerueo kann. Ea ist nicht ein jegbch Alte^r- 
zura Lcriien tUohtig. Was man jung lenit, das bleibt. Was man ii^ 
der Jugend lernt, bleibt am liingsteu. Lerne es in der Jugend, sr::^ 
kaonst dii es Im Aller. 






I a szHlflin, tinni^m s nrvelltUs liaUruz a gyermek, I 
Dscn ux dllam. a rsaldd buldopidga Hiltiit, 
JItvdi: a cuaUA — kOzclebb uz anya itrvUszttinet fogva; 
I pedJg kdleltssigbSl. 

A Nm'rf^ nem fogadja el a ^'ermi'ket lermvsxetL-s mei:- 
uttBit^ibnii, baiiciii bir uiinileni-e nrni kepes, niegis n i^vi^a j 
tkat iB hajtisokai KErgorral eliiyesi ; s k'bt'titleg Icor&D hJnti | 
d a Jii Riitgut — ia ttlreleiiimcl varja nz credniiiiyt. 

Igy tcbit ep[i I'lgy, mint az ctytnolngia : a kitKDitiiiddaok J 
is X ncvduir. uz objectiv es a tOii^optJ hatalomra fekietjk a j 



Ill, A magyar 



BJLiri' 



I nrmtt nevfUsi 
basonlUdsa.' 



mftiyiifk oneie- 



Ib niAr nioet nr. etj-mologia ee kSzniondasuk seg^ly^vel | 
er«din6ii}-t rgj'iiiassnl Osszebasonlitjuk. a kGvetkezQ pendniil- J 
«crii k^pol nyrrjuk. 

I. A inagjarndl a hangsiily a novendekea, aiuiak fennrsietin, 

a oinctn^l eUeutipn a nnelSn is ennek lermeBzeten Tekszik. J 
Ui rtm a iiSrcnilekbon ? — <■/ a magjarxink kimii'se 
1 D«vH"l"-ny — ktrdi u nemet, 

II. KVizi'k'blj Ickintvi! a nOvendukoI : 

1. a mngyar az cbben rcjiu j6t latfiire visn 
niBpl a gycniii'kct iiia^it tekinii tsten adonijliiy&nak : 

2. a roag^'ar ezen jiinab — sajih lermcszete szcrint rnlv I 
hjkastcv^. niivel^s^t ctf^loizn ^s ig^- ilnczelt liit a ^ennekbcii ; 

a ntint't a gjermekel a tOrt^neti bataltnak, nevezotc3en a j 
nervexftebc bely<MU a vdigett, bwgy czeknek javat oftzkfl- 
■ ig7 nevezirti^Ben a raalatli erzelniekel etbisAlja. 

III. A ncvrlfit iltctAlog : 
• magyar a k6lcs5nhatd Hetiol varja se egyea emberra J 

M legna^yobb hatiat ; 

^niet az On- is nHtudatos neveli'itiSI. aevezt-teseii 
il ^9 ^Mn^i'i.^eXa^tTt^%% az aii\Ati'>l. 
A avvtAM nx\l illeiule^ : 

a mngjarlwn czt inaga a icycrmck trriTJcsictc jcLu, nddlga 
« ■ ncveld Idk6bcn nlnkult mog. 
T. A nMTclbni loi^dot illutdli-g ; 



150 



A NEMZBTI NBVEL£SR6L. 



mig a magjar lenyegileg az indCtds-aidksrsi szoritkozik ^s 
vdrja a gyermek j6 term^szetenek ervenyesUleset, nyesve e niellett 
szigorral a rossz es t^ves hajtdsokat; addlg 

a nemet nyesi ugyan szint^n szigorral a t^ves hajtasokat, 
de nem el6gszik meg az inditas-adassal es az eletbe fektetett 
neveloi remenynyel, hanem On- 6s cz^ltudatosan elvetd a jot a 
gyermek lelkdbe s a nevelO lelkeben levd j6nak az eUiint^sc es 
apolasa, s5t suggenildsa ntjan kivdn uj, emelkedett, k6sz enibert, 
hasznos aliampolgart es boldogit6 csalddtagot teremteni. 



A) A nemet nevel^snek : 

1 . Tdrgya : Az (Utaldnos ember 
(gyermek). 

2. Alanya : Az on- es czeltuda- 
tos egyin (nevelo). 

3. Czelja : A valid s-erkolcsi esz- 
meny (czel). 

4. Modja : A targyilag es for- 
ma i lag kiszdmltoti tenykedes, 
plantalas, Apolds, teremtes 
a sziikscges nyeses mellett. 



Ez alapon : 
5. A tuLsdgos gondossdg (pe- 5. Nembdnomsdg (indifferentia. 



B) A mag>ar nevelesnek : 

1. Az egyes emberben leva jo 
(individuum). 

2. Az elet (dn- 6s czeltudat 
n^lkUli). 

3 . Az i nkabb termeszetenel fogva 
leiezo, 

4. Indltds-adds, 



(lantoria). 
(). Torvenyszcn'iscg az onill6- 
s:ig erdekeben. 

7. Vniformis a vegso iniiivi- 
diializalas vegett. 

8. Heteronomia (hogy autono- 
niia Icgyen). 

9. Soc'ulis erzek, mely vegre 
elismeri az esrvest. 



lelkiismeretlenseg). 
G. Szabadsdg (niivel a neve- 
Iend5 onallo). 

7. KilldnbozoHig (mert a neve- 
lend5 individuum). 

8. Autonomia (mert a nevelen- 
d()k kiilonb5zok, sajatosak). 

9. Az egyesnek a priori elis- 
merese, az6rt is bajos a 
solidarit^is 6rz6s6nek kifcjlfi- 
dese. 



Ket egyiiuissal ellenkezo eletfelfogassal tahUkozunk a neve- 
l^sre nezve, mely azonban nem zarja ki eg>*mast, banero inkabb 
felviltja. A magyar felfogasa az, a mely a mdr felnevelt embert, az 



A NEMZETI NEV£L£SR6L. 151 

eszm^nyt ragadja meg. A tiszta eniseg allaspontja ilyen eg)'e8 
embert kivan. 

A nemet felfogas egyoldalulag a torteneti ^laspontra 
helyezkedik — 8 a t6rteneti hatalmak litjan kivanja meg csak 
az embert a tiszta enis^g AUaspontjara felnevelni. 

A nemet az embert a nevelesuel inkabb a neveles, a 
niagyar pedig az eszm^ny szempontja ala helyezi. 

Van jogosultsaga annak, hogy a nemetet x«9'c$«S/tjv nevel5 
nemzetnek nevezzUk es van ertclme annak, bogy a magyar n^p 
jozan ^8 politikailag kordn erett, de van annak is, hogy ezen 
vilagossag mellett igen gyakran a felUleten niarad s a lassan 
erleli), intensiv munkassagot nem igen kedveli a hogy tiilkev^sre 
becslili a nevelest es igy a ncveloi intezmenyeket, vele egylitt 
a neveloi hat6 t6nyez5ket (a csaladot, mint nevelot, a tanit6t, 
az iskolat). 

Feladatunk az, hogy a nemzeti eszm^ny nevclesUnkben, 
neveloi int^zmenyeinkben ismet erv^ayre enielkedjek ; de mds- 
''^8zr5i az is, hogy az on- es cz61tudato8sag is erv^nyesUljon a 
neveles miiv6ben. 

Hogyan ? 

A felelet nem oly egyszerii, 1. mivel a dolog termeszete 

^^^rint meg kell alkodni s az alkuvas mindig olyan miivelet, a 

nieiyji^l ism^t k^rd^s, hogy mi a megalkuvas hatara ; de 2. az6rt 

.®' iiiivel a felelet iskolaligyi politikankkal szorosan 6rintkezik 

'^ ^^y a letez6 411apotot erinti. 

Azt a conces8i6t fclt^tlenlil meg kell ten n link a neveles 

^^^cjt iranyzatanak, hogy a fejlodes t(5rvenye megkoveteli azt, 

, ' kiogy minden egyes egyen a t6rteneti hatalmak hatAsa alA 

, ^^Ujjdn, hogy ennek kcJvetkezteben minden egyes ember a cultur- 

/^og, gondolkozis, ^rt^kesites es akaras dolgaban ismerje el a 

^^^neti hatalmakat red nezve hatarozoknak. 

h) Hogy ezen tOrteneti hatalmaknak kore a fejlodes foko- 
^^5x1 szerint, a neveles teren is mindinkabb taguljon. 

c) Hogy ezen tOrt^neti hatalmaknak vezeto eleme (Jn- 68 
^^^Itudatos egyenekbol alljon, vagy mds szoval szakemberckbSl. 

Ezen fejlddes term^szeteben rejlo kovetelmenyek mellett 
^^tti szabad azonban lemondani arrol scm, a mit a kimutatott 
ttiagyar nemzeti jelleg a nevelestol kovetel. 



152 A NEMZETI KBVRLASBOL. 

Ha me^ engedjtik is, bogy a k^nyszeriiseg, a sziikseg- 
szeriiseg nehezcke alatt emelkedik ki palma modra a szabad 
etbikai egycniseg, vagyid a szem^lyiseg, meg sem szabad a 
fejl5d^snek egyctlenegy fokan sem megfeledkczni arr61 : 

1. a) bogy a nevelendo is egyeniseg ^s bogy ennek kOvet- 
kezteben idot es alkalmat kell adni a nevelend5nek arra, bogy 
egyenileg percipialbasson, appercipialbasson s bogy maganak a 
neveldnek is, n()vend^kenek eppen ezen saj&tossagiban legyen 
kedve es OrOme. Nem a kepzet az elsd, banem az in, mely a 
k^pzetet — esetleg ktilso inditasra - produealja, ^rtekesiti ; 

b) a nevel5nek is — legj^en ez akar egyes egy^n, akar 
erkolesi tcstUlet — sajdtosnak kell lennie ; 

2. a torteneti batalmak miikodes- es bat&skore, meg pedig 
a fejlodes barmely fokozatiin egyenisegenek megfelelo szer- 
vezettel birjon es e szerint legyen a) aotonom ; b) a nOvendek- 
kel szemben feltetlen tekintelyii ; s c) bogy alulrol, a csa!adb«.'>l 
organizAlodjek folfele ; 

3. ezen democratice organizAlt alapszervezete daezara is 
a szellemi aristocratia, a szakertok vezessek, ok elnokOljenek s 
kozelebbi szakkerdeseknel ok dontsenek ; 

4. a nevelesi es tanQgyi szcn'ezet ugj* alakuljon foko- 
zatai szerint, bogy az egy6nis6g kifejlfides^nek roindinkabb ked- 
vezzen. Legyciiek atmenetek ! 



B) £ kimutatott alapokon nyngvo tandgyi szerveset. 

Ezen alapokra tamaszkodo k5vetelmenyekkel egybebason- 
litva neveles- es okatusUgyUnk jelenlegi illapoUt — sajnos — 
azonnal nieg^'vozodUnk. bogy ezeknek az nem felel meg, bogy 
az nem egyezik a niagyar nenizet szcllemevel. 

I. 

Az a Herbart-Zilleri iranyzat, a melyet bazankban K4rman 
Mor bonositott meg a nenizotinek bangsulyozasa daezara meg 
sem mag^ar. 

Kdrniannak nagy enlenie, bogy numkdssagavai felbivta 
a nemzet erdekb'idrsei. a nevoloi tonyezonek eros bangsulyo* 
zdsAval, magara a neveles fontossagiira. Azt nz erdeklddest, a 




nevblKs&Ol, 



mejyet E0t»6B iltalibaD a nevelesre irinyitott, azt li ta Trefort 
lenyegUeg az egyo8 On- 63 (^zdiltudatos nevelCre. g nevelSnek 
kepz^s^re, az okat^ miidszer^re, a uevelJlnek eazkiSzeire. a 
uevelfinek tarsadalmi alldsara s a. czeltudatosao vezetd &11ami- 
tanligyi konninyra szegezta. 

A lanark^pzes nagyfootossagu inteznicnys ezzel megliono- 
sult ; palotik ^pUltpk ' erne tanirok munkisaaga szamara. eMtva 
guzdng eazkOzokkel s az eddig nly al^rendelt aliisii tan^rok 
ezze!, valaraint cgyeBlllesllk titjdn komoly tArsadalnii l6nye- 
z(ikk6 valtak, kiket az ligynevezett tarsaaag is mindinkabb el- 
Lsmer 3 kiket az AUam kormAnyAtiJl, ezen legffibb hazai hat6- 
siglAl valo fHgg^s inindinh&bb felazabadit azon al^fendelt — 
hogy ne mondjam — szolgai illiaukb^il. a melybe a tOrteneti 
iiBtuImakkal szeniben jutottak. Mindezt kicsinyelni nem Bznbad. 
SztLke^^ volt arra, Logy a nevelo, a tandr ^Udsanak fontoBsa- 
gkt nemzetlink is ay. eddigbiel najryobb m^r(6kben elismcrje, mAr 
CBak azert Ib, liofry a nyugattol valii aziikaeges veraenyben — 
p) ne maradjunk ; szUkseg volt arra is, bogy az iakola eg6BZ 
S»;er%'czetenBk mindeii pgyes szeive az ed(ligin61 cl^iikebben 
^rezze nemzeti feladatit, 

Mindez azonban meg sem tart viasza, hogy a nemzeti egy- 
oldaliisagot ellensi'ilyozni hivatott ezen irinyzatot Rem magyarnak 
nevezzem. Nem magyar a nevelflnek azon egyoldalii hangBiilyo- 
zaaa. mivd ez: 

1. a nOvend^k egy^niaeg^vel nem Bzamol, miditn annak 
^gesz azellcmi vilagit a tanitii altal nyujtott k^pzctekbol kivanja 
felepiteni, midfin folytonos aDalysalaasal megakaaztja a sajatoa 
appercipi&ldgl, midoa az egeaz tanuIaBi munkat az iakolaban 
kivanja v^gezni. niid<)n tanaiiyagat a formalia fokuzatok ezorit^- 
JAba faelyezi, midSn az otthoni kedvazurii foglalkozdat mkr CBak 
azert sem hangsiiiyozbatja, mivel az analyaia litjan kideritendd 
alap ezen eaetben a Byntbeaiare nem volna alkalmaa. illetve 
«gj-fiege8. 

* Nem ballgBtbatom el boldof^lt Finaly Henrik kedves colle- 
gim kOvetkezii adatat, a mely a^erint egy el6kel6bb videki do, kit 
ttt kalaiizolt, aem akarta aehogy aeni eUiiiuii, hogy a kQzegnazsegtani 
iotezet — ezen ssep palota -- fSiskolai eplilet ; azt njeg mftr t'ippen- 
seggel nem hitte el, huyy ezen epiilet elso eineleton lanirember 
likbatik. 




Az en a. maga sujdtcjssigavaJ. mel; mint a kSlcsSnbatie- 
nak lebettisege miiiden kepzetet megdoz, Bajitosan sziueE es 
ertekesit, a nOvendtknel nines snainitisiia vSve s nem sznlgil 
niapui a velo val6 s»jitos foglalkozdsra. Nem az en fi^jlUd^se- 
rdl, hanem a neveld resz^rol adand6 kt'pzettiJmcg k^pz^s^rSl £s 
fejl6d6s6rQI — ni6g pedig a nevelJi eredcti ea kOzds intentiiija 
Bzorint tOrt^nS fejlod^serCI van sz6, 

'2. a a mint a niSvenilek enjc, ligy ezen nlapon ull6 iskola 
hatalma melletl a nevelSnek Bzcm^lyis^e is kenytelen batterbo 
vonuliii. Az anyagon, annak erejcn fekszik a snly ; ez a azellero 
vilaganak fe]6pltOje; akkor t. i., ba azt a kcl)6, mogallEpitott 
m^dszcmek megi'eleliien nyujtjuk. Az anjagleldolgozas ea uyuj- 
t^H mliveazetiiben kell, hogy a nevelU, a tanitil oKbonos legyen 
ea ez eaetben az 5 termesztti mlikfid^senek meg lesz a kelI8 ered- 
meiiyo ; megteremtbeti igj' a miivell cgy^nben az erkfilcaosB^g 
Jellemazildrdsiig&t. A niivendek es a nevelii koz6 lep a tanaityag 
es pedig TeldolgozaBanak ^s rnddBzerea nynjlas^nak igen szigoni 
k5vetelni6nyeivei. Nines be]ye nz egjenieeg inditssainak meg- 
felelS kiteresnek, a kdlceCnbatds kSzvetleneeg^nek ea ezen kdz- 
vetlenseg ^n-enyefllilesenek, A ezel mindny&jnkra n^zve egy: 
HZ atjelz6kct az elmdct vilAgosaii megmatatta. Ezek szerint kell 
haJadni. A nevelo, a tanit6 az anyag es a m^dszer erejetJil varja 
az eredmenyt Az iskola ezen kdvetelmenycnek rendelje magat 
ali a nevelfl, a tanito es a nyugodt — hogy ne mondjam egj- 
kedvli — rcndszeres nyujtAaban oldja meg feiadatat. Egyeni- 
B^genek kQvet^ao esak zavarnd e nyugodt folyamatot es caak 
koczkdztatnd a rendazer, az iakola eredmenyfit. ' Az iakola 6nis£ge 
eszrcvBtlentkl legydzi a navel 6 ogyeniseget, 

A tananyag, a mudazer ilyen uralkodilea b a szemelyi 
tfnyezOknck ily meUtizese teljesen ellenkezik a magyar nevelea- 
nek 6pp ligj' szavival, mint a kozmondasokhan megjegeczescdett 
Bzellemevel. 



' BimnlatoB n rendszerbo I'ektetett bizalom. S midon latja ax 
ilyen iskolas egyen, hugy m^Hutt tan uagyobb eredmenyt mutatnak, 
a liol ily sablonszerfi tanitist nem kjlvetnck, iinmagiban es nem a 
rendszerben lAtja a fogyatkoz4st, meg loven arrol gyfizSdve, bogy 
amaz idegcnek az d reodszererel meg szebb eredmeuyt emeuek el. 
Az egyen criivel a tQrteneli enise^ &ll4spontj^ra szallitja le nagal. 






II, 

A ncvcliinok es a neveliiben a rendszer es a inodHzei- 
e^yolilnlu hangaiiljoznsaviil adva van nemcsak az cgycs 
Fgreniaeijenek, hanem a tnrsadaliiii balalitiaknak faatt^cbo ttznri- 
laga is. Ily etoielet uzUkBi'gszeriileg korm6nyt kerca, a mely czen 
dmeletel bclyesli s mely On- es czcltudatosan annak ervenyeall- 
Ifset elSmozditJa. Mar niaga Herbart is idegenkedett a l^teeS 
tarsadalmj. nutonom hataltnaktol ; t^maszdt, erejet mcggj'fizSdcse 
mellett nem a coUegiatuabaii, nrm a tirBadalomban, ucm a kiiz- 
tudatbaii. Lanem a kormanyban kereste.' 

' E/.en &llll^t, a melyet az cImcletbJil kiindulvn mintegy ■ priori 
neg^knczkaztatUm s melynek igazuUs^a csakis Herbart sxerencaetleu 
aziiini h&z&Ta, axut&a a si^abadB&gbarozcxal exemben elfo^lalt illiaAra. 
^pj) Tigy Sv&jrabaa, mint Nemoturszag'ban, utaltain (L. Jeleatesemet 
lanulroAnyutaoiTdl ) meglepfien ig'azuija azon jollemrajx, a melyet 
H. Fruta: dip kilnigl. Albertiis I'niviTsitat zu KfiiiicaborK in Pr, 
im XIX. Jnlirb, (az eg}'elein 300 eves ferniAllasa aikalni&val Irott biva- 
talos iniinka) a 111. Iap(6l kezdvo ad: .Fast oiu '., Jalirliandert bat 
Herbart der Albortina angeliOrt, rastlo» tbiitig und mannigfach an- 
regend als Lebrer, aber von recht nacbhaltiger EinwirkoDg, doch nur 
Icleineren Kreisen gegeniJber. Wis ea scbeiiit, erweckte geine bet aller 
GenialilSt Meife and scbulmeisterllctie Art Antipatbien, die dadurcb 
nocta TeretHrkt warden, dans er alle Zoit bereit war znr DurchsetzuDg^ 
seiner Ansicbt an die Regiemng zu appelliren, und dcrcn Eingretfon 
zo seineo Ganiiten zu erwirken (111 lap).' .So nabm er trotz alles 
Ansehena oino isoUeiif tstclliin}^ ein, besonderg durrb die Eligcnart 
seiner Ansichten iiber akadi<miK(''bes Lebeu und Lebrca und dureh die 
anapruchs voile SelbalgeiciaslieU. niit der er aie in den oft so schwio- 
ligen VerbSltnisson jener Zeit geltcnd laacbte. Wje er uaRbmalH zu 
GSilio^en in Sacben der Sieben die Ansicbt vortrat, daBB der Be- 
arbeiier dor Wiasensobaft aich mit dem Htrentlichen I.eben nicbia zu 
ihiin iiiBcben dtirfe, da das potitiscbe Interesae auf einer UniversitAt 
Gbcrall gar krio Geschiift babe and niir ja no fern, aia mOglieb blei- 
ben inilge, so war cr mit dem durclj die Karlsbadcr BeanblUsse bo- 
grQndcten System inBofcrn ganz einTerslandeu, als ea Professoren 
und Studierendeti jede Bcziebung 7m den nationalcn und politisohen 
Bewegnngen der Gegenwart uaterpiagtc. Glaubte erjedocb alles Ertistes 
die staatliobe und geseilst^baftlicbc Ordniing aei durch die Bur^chen 
KbafI luid die demagngi!>cben Antriebe gefiihrdet gewesen und nor 
dnrcb recbtseitiges Einachreiten des deatscben Lsndea gerettet wurden. 
Den Uaheatand ibres EinfluBsea hat seine positivische Pbilosophie 
fieilicb erst erreicht, als die Hegels. die officiell ancrkannte Pbilo- 
sophie dea prenssiachen Staatee zu aein aufbiSrte und der erbitterte 



I NEVBLtSROL. 



wi 



Ha all az, hogy caak az 5 Develesi elm6lct(lk igaz, 
CBak az H modszerDk belyes, dgy temi^szetcs, hog}' az cnibe- 
rekre, valamitit a tOrtened hatalmakra.- kik ia melyck mas elnie- 
leiet kSvetnek — kicsinylCieg, inegvctSleg neznek le s azzul igyc- 
keznek szayetkezni. ki raindezek fSIiitt ill. ki liatalnii szavival, 
On- ^8 czeltudatoa politikajdval az elnieletnek lehetfile^ tig kOr- 
ben en'eiiyt szen'ezhet. A csalhatlanok ea a koi'iuinyok me^ aka- 
ralianul iij egymisnak BzJivets6g^t keresik, A tekiutely erdek^nek 
kSzosaege az egyesim ulap, Nilunk omc term^szetea azOvetsfg- 
hoz inej5 egy igen I'ontos nemzeti erdek ia vezetett. A Herbarti 
iriiiyiiak EOtvfia ban^ netnzeti eazm^j^t megragatltik a a. nem- 
zeti ez6I mellett sajdt iskolajuk diadalat ia a nevetesiigy dllamo- 



Kampf gegen den durcb aie gez^itigten Rationalismus begann.' (Ei 
ia erdekex. a meunyibeu a ratioQaliaiausnak ellcnsige mindig as abso- 
lutiamusiiak liive. Hogj- eppcn Ausztriiban terjedt eroaen a Herbar- 
tianiamus lis pedig az iiO-ea ovekbeii : oz Bern veletlen dolog.) 

.Seine BcatrebiiDgcn erfreuten aich in dein Mamise der Gunat 
der Regiening, dasa ciu Eriaas des aas a erordent lichen RegierungsbeToll- 
macbtigtea Baumuun vom IT. Not. 1820 die Dekane der theot uud 
pbilOBopbiachpn Factiltat anwies, die Stndierenden zum Bosucbe dea 
paedag.-didaktisubea Seminars iind der Herbarlscben Vorleatingen iiber 
Paedagogik, Paycbologie und Logik zu ermaburn, dasa nicbt bloa itii 
Sept. 1824 die OberlehrerprHfnng auf die Philosophie, d. h. auf Logik, 
Meiaphyaik und Geachichte der Pbiluanphie auagedebnt, sondem im 
Dec. 1824 an die Studierendeu die Weiaung gericntet wiirde. aich von 
Serbart iiber die bci ibm gehOrten Collegien priifen zu laaaen, da 
derselbe ohne dies die iiblicbcn Fleisszeugnisse nicbt auszustellen 
brauche, obne dieae aber auch die Conaiatorien keinen Tbeologen 
mehr %ui Priifung zulariaea diirfleu. Obgleicb demnach in durcbaus 
ungewdbulicher Weise durch ataatlichen Einfluaa auf deu Besuch der 
Herbartachen Vorlesungen hiugewirkt wurde, vielleicht frcilicb eben 
deahalb aucb. war ea dooh gerade Herbart, der immer von neuem 
iiber den UnHeiss der Btudierenden klagte und auf Masaregein zur 
Erzwingnne llelsaigen Collegienbeaucbea drang. Aneb daas er Sebul- 
rath und Mitglied der wiasenschafUicbeu Prilfungsooni mission, BOwie 
der st&dtischen Schu I deputation {ana der cr im J. 1828, infolge einea 
Conflicta mit dem Cousistoriuin auasohied) war, kam aeiner LehrthStlg- 
keit Tielfacb zn Gute. 

Er liebtc cs den berufenen HIiter atler h&beren Scbulen, and 
den Vormund aller an ibnen wirkendeii I.ehrer in der Provinz Prenasen 
xu apielen, Zweifel an der Unt'eblbarkeit aetnes paedagogiscben Systema 
war er geneigt aIn Auflehnuug und als persOnliche Beleidigung auf 
zu fassen. (Ezt peldival igazolja.) Mit der Melirzah! aeiner Amts- 
genosaen aber hat sicb Herbart iiber die wichtij.'aten Fragen dea 





A ^-EM^ETl nevelBsbOl. 

mitsalian lattak. 1^ letealllt — a centrnlisBlis dllaliiiosan bt^ditti 
nljit kSvetve — :i neveles- es oklatasUgy ter6n is oly Hzerveaet, 
oly gipezet, a mely a gyermekkertek ts 6vodilk litjan bele- 
nynlt a eaalAd szenleij-fbe, niely az egiyhazi, a kiizsegi, a tir- 
sadalnii, — iskolAkat fentat'td ^b konninyziS teBtUIetcket anayira 
bevonla Unterv6vet. fetryelmi tfjrvenyeivel ia tanerfiik erdckelt 
volldval DiagAba az iilnnii g^pezetbe, bogy eKeknck dnilloBiiga, 
tizabndsiga ea tekinleiye ma t^nyleg a legnagyobb reszt illuflo- 
rikus. Mindenki, de kUliiDOnen a tan^ok az jillam konnJinyAt 
tie/.ik. meiy a nyugdijbnn biztositja a munkak^pl«lens6g napjai- 
oak gondtalan elet^t. mely scgelyevel fizeteslik javibUit, tan- 
epUJeteik es taneszkiizeik kiepitcset es kiegeszit^^t lebetSv^ 



akattemischen Lebeos nicht verstitndigen kCinoen, da er in Bezug auf 
die Urdnmig der Lehre, des Leraens und den Lebena einen Stand- 
punkt einnahni nod tuit der ibm eigenen prmcipic^lleii Svhiirfe vertnit, 
der die akademisctio Freib^lt mit dem Unlergaugc bedrohte.* (Ezort 
lep ki az mi'.'-ben ds.sKelilt bizotts&gbol, a niclynek feladata volt az 
egyetemi statvtainokat ujra itdnlgoEni.) .Dio grundsiitzlicbe Ver- 
scbiedenbeit des L'rtbeils iiber dae VerhiiltniHs der I'm vers itoten eu 
Staat aad Gescllscbaft gab aauti sonst nocb mi maachem Conllict 
Kwischeu ibm und seinen CoUegen AulaHs. Ea bitngt wohl damit zu- 
sammcn, dass Herbart sich in KOnigsberg je llinger ie weniger aufrie- 
den imd beimiscb fUhlte Mebr nocb als iiber den nachtbetligen 
Eiafluns des Klimas auf seiue Gesuudbeit, klagle er Uber den .Pro- 
vincialgeist, der die KSoigHberger Universit£t drlickt", Uber den 
Uofleias der Studiereaden, uud dietie Verhiiltiii?se, meinte cr machten es 
ihm geradeitu zur Unmaglichkeit zn thun, was Lhm nblag." (TU. itt is 
nyDge a provincJalumus.) 

nZudctn klagte er liber Mangel fin Anorkennung t»u Seiten 
der Kegierung uud verwaud es nicbt, daaa man nacb dem Tnde Hegels 
nicbt ibn, als dcssen Nachfolgcr nacb Berlin berufen batte." (Ezert 
fogadja el Giittingcnbe megbivatasAt 1833-ban, el6bb azonban bevorja, 
ko^ vajjon a kormany nem tart43ztatja-e rendkivuli ajanlatokkal.) 
..Tief veraiimmt — klagte er wobl spiiter. — dass seine langjalirigen 
BemUiinagen um Paedagogik, um Lehikunst erfolglos geblieben seien." 

Je)]cmz6 az is. bogy Herliart tavozAsa utan a seminariuma meg- 
fz6at letn'znl, a kormany nem elt u seminarium hAzanak elsfibbs^gi vetdi 
jogival H a tan&ri kar nz 6 ut6dj&nak, Rosenkranznok eloterjcazteae 
alapjau dr. Kunge privat docensnek a konn&nyboz intezett azon folya- 
niKlAs&t. a molybeu egy hasuulii intezet loteslteae erdekeben szllkse- 
ges anyagi segelyt kert, nem terjeszti fel ajAnlolag a korm&njboz, 
,da dorartigo praktiscb-paedagogische Besticbiiagen nicbt auf die 
I'oiversitiil gehilrten, und seieu niir geeignet die Stiidierendeii von dem 
rocbten Studium abzu Ziehen"'. 115' 1. 





tette, mely ritia, fegyelmi Qgy^hen vegre ia a dBntS, 
a menili, felmento battdom. 

Minden piilmtatHyi tiaszon es Qdvfig hatisa darzara at 
okUtasBgy ezen fejlodeaet sent szerencseanek, seat tnagyarnak 
I lartom. Nem szerencsisnek. aot e^cnesen szerencsetleaDek 
az6rt, mivel mindig nagy baj, bu az allani a Ursadalmat niiul- 
egy magiba fdazivja. midon a tarsadalmat es az egyest a munk:i. 
az Udoiiji ea a felelSsaeg alol feloldja, midOn maga az Altnin 
teljesiti a tarsadalom kiltelesseget s viazi aanak feleloaa^gi sdlyAl. 
Az egyes, valamint a taraadalom gy&ms^ ala kerOl, eot elveszti 
f^rfias, erkolcsi jellem^t a altruismasa ^rv^nyesitesenek legszebli 
ter^t. A kultnrallamnak eeziD^oyet ia az ily idiamalaktdis meg- 
azOnteti. A konniny, mefy az egyenileg tagolt tArsadaloiuiink 
szive, Bzervao kdzponija, mely verkeringesevel nem engedi meg. 
bogy az 6Dill6, Bajatoaan tipldlt azervek eleatnyuljanak. lurly 
e azerreket azok kuiturmuDkaja aranydban tamogatja. az elbalo- 
kat fSleieezti. e niunkd^s^abao epiti ki az egyeni intenaiv tago- 
lasban 6rveiiyea[l]3 knltDrallani Bzcrvezet«t. Ha ellenben az egye- 
nileg tagolt tarsadalom munldijat maga az illaui vegzi : igy igeii 
vil&goa, bogy a taraadalom megb^nnl, ilnzetlen miikOdisenek 
ter^t a Igy letjogosultsagdt is veszti s valamint az egyes is, 
oozo czeiokert kUzkedik. A tanttgy terfn is Ifeteslil egy oly uni- 
formizdlo bureaucratismaa a ezzel egy oly kiiunyen mozg&sbn 
bozbat6 6a gyorsan mozgatbato g^pezet. a mely nem a kullur- 
ilianinak egyik azerve, hanetn az absolutism usiiak vdiik majd 
k^nyelmes eszkfiz6v6. Ezt en a lehetfi legnagyobb szerpncsetlen- 
s^gnek tartom. Megengedem, bog}> az abaolutismus is prodiik&U 
hatja a kiUtnra gyUmolcs^t, de ez akaratlanul termett livegfaazi 
gylimOlcB, a fa ellenben az absolutiamasnak szabad levegotJil 
v£dett bely^n elsatliyul ; a tiszta erkitlcs, a jellem, a szem^lyi- 
H6g a az egyes, vaJamint az erkSk-ai szem61yis6g alapjan Tei- 
ipUlK kulturallam sohaaem fejlodhetik ki ily egyenlo8it6 abso- 
lutietikuB munkival. 

De neimeti azempontbol is azerenesetlennek tartom az ily 
irinyzatot. mert minden nemzeti jelazd 69 — megengedem — 
J)Bzinto nemzeti intentio daczara sem magyar. A magyar — a 
mint azt a tOrt^net vilagoaan hizonyitja — mindig 6pp ligj- 
nemzetisegi, valamint felekezeti azempontbiil tDrelmes volt a neD 
volt lilve az egyenlOsitesnek. Az egj'eui alakul^okat a tArsadalmt 






U9 



if'teiin is ncmcBak liDgy Ju szemmel n6zte, hanem mi^ aza- 
b34]alm!ikkal is litta el aKon ineggyaK6d6flben, hogy a ssjAtos 
erSk egyoldalu kifojlesztfiaevol nyer a kiiz, a haza. Tisztoletben 
larlotta, valamint a/, egyett embemek a gondolkozas cs vallds- 
gzabads^ teren az iinrendclKezcset. ligy nem avatkozott be a 
[5rt6neli hatalmakaak On rondel kezjl jogaba, autonomiajaba, sot 
epp a videki autouoniiakban, a v&rnief^-^kben l&tta az oaztrdk 
egyenlfisitC irdnyzattal Bzembeii a szabads&g v^dbaaty^t. Az iskola- 
Dgy teren is agyanezt lAttuk b csak az uniform istik (jozsuitdk) 
Bzolgilatiban &116 becai szeliem szedte el a multbaa, vagy cBon- 
kitotta az aatonom iskolakat; caak a ^Ratio educationis " 6s az 
.Entmirf egyoniositJ! irinyzata kivdnta a niagyart ak&r gyOn- 
ged asszonyi kezzel, akar — kesiibb — vaakezzel gerniani- 
kLIiu. sajntoBsigabi^I kivetkJiztetai. iCzen Bzomorii osztrik tradi- 
lii^hoz val6 visszater6Bt az^rt mindcnnek inkabb, csak magyar- 
nak nem tartom. 

A magyar szeliem az oktalasiigy ter6n is az autonomidt 
kivinj'a ; kivanja nevezetesen azt, bogy a nevel^s- ^ oktat&Bllgy 
IB pj/ramiskSnt Rlemolkedfi ondlltj szervezel legyen, a melyet az 
illam, az allami erdek szempontjdbol ailjaihan irdnyitson, mii- 
kediaeben ellenorizzen, esetleg Ubnogassou. Az egyea jakolik rs:el- 
Jdt ezirt is, mint miiiimilist az allam tiirv^nyboziaaban hat^rozza 
meg. Cask az uly iakol&t, a mely e czelt el^ri, iaoieri el nyiivd- 
nosnak : azaz osak ezen iskoldk bizonyitvdnyit respectilja a 
&6sbivataIok eliiyer^s^n^l fennall6 minfSaitS felt^tolnok. L)e azt. 
-Iiogy eme cz6Jt az egyea iakola mikep 6b mennyi tdo aJatt 6ri 
«1 : ezzel az illam konndnya nem ttirJidik : ez maganak az iakola- 
alapito ie feutart6 testdletnek feladata ^b joga. Az iakolaaJa- 
|)itd 6s fentorto testUiet ezert 6s epp I'lgy a uzel kSzeJebbi niog- 
liataroz&sdban valamint a tanitAa modszereuek alkalmazaaiban, a 
tananyagnak egyes OBztAlyokra valo feloaztiaiban teljesen szabad. 
Ezzel az iskolak tegnagyobb viJtozatoBsaga 6b kUlonboKO- 
aege kcletkezik, kUJOnSaen lia meg a privAt iskotikiiak valto- 
zatiut is hozz&veszBzUk, a melyek ni^g a tanft&a czeija dolgdban 
Ib szabadok. Az 61et Bokoldulii ig^nyeinok, valamint az egy^niaeg 
kBvetelmiijyeinek az iakolaiigy ilyen illapota felel meg. A sza- 
bad veraeny fokozza a termelest; az int^zetek kUliinbOzJiatge 
pedig az int^zeteket Bzabad kiaerletek azinliely^v^ teszik 6b aok- 
oldalii iDteDsiv nevel^snek ^a oktatasoak lelietila^g^t adjdk meg. 



d 




ISO A KUMZE'n KEVELfesROb. 

k% iiy Bzabadsiggsl szomben nagy s^Jyt kell fektetni ai 
aUamnak iai konndnydnak Jogaira, 

Az atlam orazagoB tfirveny^ben tUzi ki az egj'es iskolAk 
czeljfi,t, ligy azonban, hogy ezen cz6I I^nyleg mivimalis legjen. 
A t'.'ii\ tehat item leliet soliasem oly magna, hogy ennel tttbbet 
elvcgezni, A-agy lAn m^g azt is el4nii : leketetleriseg. A tOireny- 
nek aohasein szabad megalkudni; kell, hogj az teljeeitlietfi legyen, 
Hogy eme cz6lt el6rik-e az egyes intezetck vagy nem? ennek 
clIenSi-zeBe az AlIuoikorni&DyiiBk feladaia, Ezert ia bannily foku 
nyilvaros int^zet kipcBito TizBgiJ&n kell, bogy megbizoltja, k6p- 
vtseloje is jelen legjen b hogy itt feladalat leheWileg komolyan 
6b Bzigoriian teljeaiUe. 

Egy KiaBJk hataekOre 6s kfiteleasege a korm&Dynak. hog}' 
a iiyilvinos, valamint a, nem nyjlvinog iskolikat komolyan ia 
szigordan vizBgalja meg, hogy azok mennyiben felelnek meg az 
eg^8Zs6gUg}'i, erkdlcsi, nevezetesen liazaSaa kiivetclmenyeknek. 

A hoi ily irjlnyokban hianyok niutatkoznak, ott a legazi- 
gorubban kell a vetkesek eilen oljdmt. A vetkesek nem annyim 
az irjiisagbait, mint inkdbb a vezeto tamlrokban ea a tarB.ida- 
lomban keresendCk. iBkola bezirAsa caakia a legritkilbb eeelben 
eszkoziJlhetii, 

Az elienj>rz6snek positiv oldala a ti^mogatas. Ezen tamo- 
gataa nem az cgyenjogiisdg elveben, hanem a azUkaegben eB nz 
iekola kultnrAliE munkdjAnak miEjiaegcbeii lalalja kriteriumat. 
Min61 inkiibb van azfika^g egy-egy iBkolAra, minil esek^lyebb 
eszkOzdkkel rendelkezik a fOntarto hat6sig s min^l k^nyeaebb 
kultur&lis, a nemzetro nezve fontos munkilt vegez egy tanint^zet : 
annil inkibb van igenye Allami tdmogalAara iB. 

A tanitia mudjiit H a fegyelmet illet&leg az allamkormany 
k^pviselSjenek tanaeaot OHztd joga van. de nines ulasito, ren- 
delkez3 joga. 

h) Ezze] szoroa Qaazeftlggcsben ill azon kovctelm^nyiliik^ 
hogy az iekola hatoaaga az ifjaknak fegyelmi cb tanilgyi e^e- 
teiben felt^tlen tekintelylyel rcndelkezzSk, bogy az itjiiaig — 
a kizarafastol eltekintve — ne appellilbasaon aemmiKle inaga- 
aabb forumhoz. A tekintely kUliinciaen a fejlfld^a alafibb fokoza- 
lain oly fontos neveldsi elv. bogy azon — m^g a neha raegeaS 
viBSza61ea mellett ia — caorbit nem ezabad ejteni. A tnlszigorl 
az int^zetek eoncurrcntiija kizaija. 




c) Ee az '6nil\6 iskolaezei-vezet alulrol, a eaalidbil szer- 
veskedjek fSirel^. Ha t&rfladalmi lig>' az iskoIaUg;y' ; akkor hz 
iskolaszen'ezet fokozatai is BzOks6g8zerlien me^elolnek a tAraa- 
dalom genpBis^vel es fejI5d^H6vel adott egyea fokozatoknak. 

») A tarsadabm 6aBejtJB a csaldd. A csalAdi iakola a 
scliola muterna, u inelyet a CBalad megblzAsAbiil a nevelS v^gez- 
bet. A sehula materuilnak aiapMja, fentarl6ja, hatdsdga a csalAd, 
UletiSleg a csalidnak anyja is a pater famiJias. A caaladi tra- 
ditio, azokas es ^rzea kepezi a csalid kOzpontjit, a mely mind- 
inkAbb tigul a kiizs^g ^rdekkilrevf. E/en szentelybe vat6 benynlAs 
— gyermekfcertek stb. litjin ■ — - voBzilyezteti a. csalid 6p86g6t 
p) A caalAdok egyeaflltaebJ)! azirmazik a kSzsSg, a mely 
lobbnyire nemzdisigi vag;y felekezeti alapon J^teaBi, illettfjeg tip- 
lilodik. A o^pittkoiat ezen kSzSss^gek tartj^k fenn. Ezbq iskolak- 
nak koipantja az oithon vyelve, vaUAsa, kepzetkOre ; kdrSlike 
pedig a nenael eazmenyi kincsei es realis drdekei. 

7) KOzaegek egyeailliaeibSl megyek, kerllletek VeJetkeznek, a 
melyek adj&k az dtmenetet a nemzethez Ezek alapiljAk ea tart- 
Jiik fenn a koxepiskoldkat. Mdr kiemelkcdtek a vid^'knck, a localis 
hnzaGa&gnak tcrm^kenyftS k(ir6bSl ; azivUkbo felvett^k, mint klSzQ- 
set a nemzeti kulturkincaet. Ez alkolja a k^zepiakolAk sziv^t. 
fcCzpontjit azon perifeiikua irinyzattal, hogy azt, mint az embe- 
i^a^gnek cgy sajiitos alakidiait ^rtekeaitsek, niegezereaBek i» 
*«jio8z9z6k. 

S) E raegySk, kerllletek egys^ge a nemzet. az illam, mely a 
f^Vtkoldknt. az egyelemeket Allitja fel 6fl tartja fenn. A fOiskola 
*^ivet az emberiaegiiek aajAtoa nomzeti kincae k6pezi, a melyet 
^"nban azon iranyzattal dolgoz fel. bogy azt flnmagiban, az 
^Ba*gignak teljeaen megfelelBen — aub apede aetemitatia ! — 
^"tjierje fel. A nemzetek kincaeinek nagy reaze nemzetkSzi ngyan, 
ezen intemationalia kinca ia aajiltos azint (patinat) ea ^rt^ket 
"yer neinzetenkint. Ezen aajAtosnak jelentSaeg^t az egtawe a 
'"'Idennek On^rtfiket sub apecie aeternitatia meghatdrozni ea igy 
^^gre ia kntatni a kutat4s^rt, az igazaigert : ez a filiakolAk 
"*© feladata. Vajjon megerjllk-e m6g azt ia. a mi fele Bacon, 
"onunius ie tdrekedtek, t. i. a lud6sok respublicajinak l^te- 
«ai6B£t: Ezt a J5v3 dOnti el. A tudominyoa akad6miaknak kill6n- 
**n ez lenne saj&toa feladata. (Commercium.) Ezen egyeatiletnek 
*5i5b feladata lenne, hop)- a kutatd. lanulrainyozti emberis^gnek 




lelkiismerete legyeo, Logy ne engedje meg azt, hog>' ax ftUsinok 
es a Ursadalmi tenye£6k magal a tudominyt ^ij'oldutuan az 
utititarismDs, a l^ti exigeoliak, eteu dogmatikus alakban fellepd 
kOvetetm^nyeknek gzolgalaiiba helyezE^k. 

Az allamoak cz^It letelezt), valaaiint elienorio niunk&ssa^ 
IB ezen tadomanyos inurnationalis Bziivelkezctekbeo, respublikak- 
ban leli latbatatlanul miikiJde irinyitojat t-s elleiiurziijet. 

a. Hidon a neveles es oktatib ligyet Jly sz61ea aiapra fek- 
tettak: amjl sobasem kivdnonk niegTeledkezDt, bogy mindea 
ogye& fokozatuD a taniUia ee fcgyelmezea dgyen^l a szak\'6Ie- 
nieoyek, a, Bzakemberek dOnteenek. Igy tebat szUks^ges. b(^y 
az 5nkorm^yzati testfllelek szakbizotteagok ntjin i^azitsah a 
Bzakkepzetteeget felteteles^ k^rd^eeket 

4. MiDthogy az iskolafokoiialokat — bir egymasb^l n&aek 
ki, m^s mas es m&s I'oko tirsadalini teDyezQk sajatus ternie- 
azete batiroiixa meg a igy az iakolak is e fokuzatokun eg^zen 
sajiitosaD alakuliiak ueg : igen termeszetex, bogy a nfivendekek- 
nek. a tanul6kiiak orgaiiieua fejitideae ^rdekeben szUksegeis a 
keUci dtmenetekrdt valo gondoskodis. Csak a felsltbb fokozalii 
lenyezii szabhatja meg ezen atmeneii intezmeoy kdzelebbi fel- 
adatAl h& mondhat iteletet a fiilotl. hogy a czelt emez atmeoeti 
int^zm^ny e)^rte-e vagy nem? 

Tanllgyi korminyunk, valamint a kSztudat ezeo oly szUk- 
seges dtmenefi int^zm^nyek, intezctek leteaites^vel nem Iciritdik. 
Az intezetek szOks^gea volta ea m^areszt azoknak nem l^tezi-ae 
niagyar^a meg : 

1. liogy az egyea iskulafokozatok es pedig minel inkabb 
kivinnak sajitoa feUdatuknak megfelelni, aonil inkabb panaaz- 
kodiiak egymisra, a mennyiben munkasaaguk tneddSs^g^nek okit 
a masik foku intezetben litjak. A kcizepiskola nem gyctzi isme- 
tetni, hugy a n^piskola, kttlSnSsen a killJinbdzii nyelvQ. i 
tis^gii £s felekezoti nepisko]a nem adja meg azt a kozitti kepzet> 
kdrt, azt a kSzOs nyelvi alaput, a melyre a kOzepiskola 6piteiii 
akar ; a roiakola pedig miodinkabb paaaazkodik a mialt, bogy 
novitiuaai DCm tadnak gondolkozni, nincaeDek meg a szakinijukba 
vagi al apis m ere teik ; — aokat tudnak, e birtok azonban az 
omlekezetnek birtoka es nem a gondolkozis anyagH, a mclyel at 
crtfllem feldolgozott a moat mAr azzal BzabadoD renddke? 
elet iskolaja v^gre a bivatalba, a kliltinbozt) allasnkba lepiiknek , 





^=" neveietesen a tanarjelCllekimk — Ugyetlensfgeert a fSiBko- 
Ut tesxi felelUsae. AltalaooH a pauasz, a kiilt^sSnoa recriminatio, 
Bot LozzatchotJQk, bogy ez m6^ alta]dnoHal)b leBZ, miii£l ink^bb 
I'elel meg az egyea fokozutii iekola a fokozataval aijott feladatnak. 
A panasz p<!dig jogosult, de nem a cnim, a melyre a panaszt 
iotezik. A nepiskota ugyanis, min^i iokAbb felel meg a vidik, 
a kiizs^g k(ivetelmeny6nek. annal keveebbo vetheti meg az egy- 
s^geaen balad6 kSzepiskolanak kQzSs aJapjit. A kOz^pJskola min^ 
ink&bb kivinja az emberiseg kulturkincs^t — ngy, mint az nem- 
zetUnkben nyert oltiionl — az iij oemzedekkel kOzOlni, imn&l 
inkabb egyoldaldan l'og)alja el aK ifjit befogad6 tebeteeget, 
anntU inkabb kSteleu a tanulilsra sokkal nagyobb sdlyt fektctDi, 
mint a tanulmanyoziiHra. A fSiakola vegre min^l inkdbb felel meg 
Bajitos bivatdsioak, annal inkabb foglalkozik a tudomanynyal. 
mint 5nczellal, annal kevesbb^ lekint a vizsg^ra, meg a gyakorlati 
eletp^IyAra, a melyen majdan eiiie tudomaiiynak ballgatoi basz- 
nit Togjik venoi. Az iskolafokozat sajatos termesBet^in alapu1i3 
munk&SB&g eredmi-nye magyarazxa meg tebdt 6pp ligy a vizsg^JiS 
bizott&agnak 6a gyakorlati eletnek, valamint viszont a fdiakoU- 
nak. a kOzepiskolanak mind hangoeabban fokozddo panaszuit a 
magyarazza meg a mi kiiretcleslinket itmerteti iotezmenyek te- 
remMaet illet6leg. 

2. De ^ilbetii a axUkgeglet is bi&ny alapJAn a tan- 
Ugyi kormanj'zti kOrtiknek azun szerencsetlen tOrekvese, bogy 
n I6tez6 iskolafokozatokon bellll kivdnnak — az egyszerdsit^e 
es uniformia ^rdekeben ia — ama Bzilkaegletnek megfelelni. 
Gzen tdrekveanek kOvetkezmenye a kitlOnbOzd iekolak sajatos 
teroieszei6nek, jellemenek gyiJngit^se es elmoadsa. A nepiskolat 
uniform iadini tauanya^r, vaJanitnt tannyelv tekintet^ben egyenlJi- 
sileni kivinjik, bogy ez vease meg ejiys^gea alapjat a kflzfip- 
iakol4nak. A kSz^piekoldba felveezlk — tekintettel a I'oiakoldra 
a nevezeteeeu annak egyes fakultasaira, adt tant^rgyajra — azt 
a nagy anyagbalmazt, a mely kSz^piakolai iijilaigankat annyira 
lerbeii. A fiiiiakola termeuzetet pedig kettJis szempontbiil ia meg 
akarjdk zavami. A tapnaztaliit az illetiiket arrdl gytizi meg, bogy 
a kOzepiakoIdbol kenyszerti nagy niunka vegz^ao utdn kikerilltek 
v-agy annyira kimerdltek. bogy csak a kOnyvekttil valo mene- 
kOlifl 6b aemmittev^a idcjet ibitozzik, vagy pedig a folytouoa 
eyinkod&s kQvetkezt^ben annyira Cnillotlanok, bogy az egyeCemro 

11- 



d 




Xem lehet ezert 
a tanOgy vezeto 



4 



1 ^LskoLu azellemet 

^'■'^■'^'. kdtelezo ora- 

^ r>tnao menet. katalo- 

-«i»-z-3^-i-^- -z,::-^ 1 -issi^civ^ SMnben. nevezetesen 

.^ lie run i:ii-in ^a^-i^ mt zr^JBaoai >pjenek e palyara 
-;iira* izr. i- -^ i i i-ai>£-..a --j-:c hSBaKvuibkn mikepen kezel- 
•»k 'juirjTZTTiLir. 

le -po*^!! -i 1 :Hvuc»f< e* liMKW hiihi. hogy Uyen bajon 

PLt^i i-^^'-^s ■-* jiDfii»i%«i?k ii.,-«»Tarjik az iskolaknak 

* ?^r 2-01 'Ziihd'i nftrwmi. aien esifaal mant a tirsadalmi 
f-n'Ar --r.-^z. : i:? t^rzi-^jz^-e^ epe*e^<)«i. indiTidiialitasiban me*''-' 
-->r. .i ^- .r •n^.niu^r:: ik iiuni ei^KtnkBek sxerres alakulas^t- 

A u.v.Li.Kzi: f' £ vur^ki: .^ u azokoa alapolo iskolaneme— 
/^* "-:-•*=-•;•=:.': :: r^r.- k-^LI ::irta:3i > ha mar mo^ me^ kivanani^ 
A vr. >:r -r'-z:--:. -zrik^e-^a. bajoa se^teni ; ha tenyleg as * 
*;< p^^ ■•/*-<. ^ *,<: r...<r." az •?:rye:? i>koLaf*A^>jEat«>k kozOtt a?oJb term^ ^ 
ii/.^f^ -z^rir.r ,r rAton^ : ittHrH,fttfkif:, atmeneci inteameiiyeket keE ^ 
j^/r- itf u ri nk . [i V atm eneti intezmeoTek : 

I Az *^lokh.zit'] o.<ztdly a kozepiskolara. Magyar tannyel\^ - — 
v^l ^m*:z o-.ztAlyban a nepiskolanak a kozepiskolara n^zo anya^^ 
k^ll }tUArri*'tfi\ul ■* i^- a szakseges kdz<^ kepzeikdrt megadu • 
ft uit'\y a .-^ik^rfts haiadasra nezve oly fontos. 

\\. A hjrcum, a mely a hat osztalyd gymnasiumra kSvet^ 
k/r/ik \\\Ti'M\\hS7i\. szamolva a novendek egyenisegevel, a sdlyt 
»z iniriyifott otthoni irasbeli munkakra fekteh'e, a melyeket, 
mifjtiri .'izokjit a vezifto Hzaktanar megbiralta, itnez m^g az e^^ye- 
N-rrii A/MVUvwkf \^ a ket ev ve<:en s a melyek alapjan illapittatik 
rrM't': a ly^^'inta (•n;ttHcj(e az egyetemi eletre. 



IK. A gj/mnasiumi semiiiariumok. a meljek az egyetemen 
v^gzetteket a a taodrsagi-a keszUIJiket fogadJAk be b elm^leti 
aUpon vezetik be u tan&H praxisba. ' 

Ua mir most inncn visszatekintiiiik ertekex^aOnk beveze- 
t^B^re. a tfirtenetrfil ^a aK irodalonitOrttnetrfil mondottakra : rigy 
mindkettiinek a nagy jeientCti^i^^t a tanligyi szervezet keret^n 
belUI kiomelhetJUk. 

Pentarljuk ott nyivilaitott iteletilnket, a mely szerint a magyar 
tfirtenet mag&bnn veve nern albalmas, liogy a nenizeti jelleget 
tiBzlan reltUnttiSBe e hogy igy tnagdban veve az oktatds kilz- 
pontj&t, vagyis liAlgerinczet k^pezze. Fentartjuk azt is, hogy 
meg az irodaloraWrtenel aem nynjt — luagiban v6ve — kezea- 
aeget arra, bogy abbol a nemzoti jellei^et lisztAn meghal&roz- 
baasak s igy esetleg ezt faelyezzUk az oktatis kOzpontjaba. Okvet- 
leii azUksegea, Logy a ISrtenettcl azeniben oly atliapotitra belyezked- 
JQnk, a mely nem iSok^nyes, nem kedvencz k^pzeteink alkotmanya, 
BzArmazzauak azok Bk&r foglalkoz&aunk term^Bzelfibdl, akar a 
minket kOmyezO torti^neli batalmak bnUaabOl, hanem oly i\lia- 
ponlra, a melyrJil a tOrt^neli eacmeDyeket a nemzetDek a. tnrgyi- 
lagOB katatAaoD nyDgv6 igaz azellemebeii nezzlik. Ezen igen lenye- 
ges modosttAaaal mi ia mir rcgota azt valljuk, hogy a tortinet 
A nevelJSi oktataa kOz^ppontJa, vagyis jubban a caalAdi, a nSp- 
es kOz^piskolak tantai^yi l«Bt6nek hitgerincze. 

Az iakolafokozatok mindegyik^nek feUdata, bogy a nCven- 
dekkel kulturkincaet k0z{>ljCn. E kulturkincs a fokozatok mind- 
egyik^n a azetlemet a maga k5zvetlena6g6ben, mint nyetv 6a 
v'allig (a azellem egyaege), kbzvctetta^gebcn pedig mint hagyo- 
miiiy (^rtelem), mint szokaa (aknraa). mint szep (erzelem) ter- 
i^ui e)it. A kulturkineset caak akkor anj^titjiik el igaz&n, )ia 
** abban rejitt szelleniet mi is 6pp ligy. mint az emberiaeg — 
"'e&tfA. Minden egyos emb«r egy-egy mikrokoamoa, ki csak 
>ltkor el8 azerve az emberiB^g fajanak, ha nemcaak az elMfik 
"'■uik&jinak gyUmiMcset 6]vezi, bunem maga ia reazt veaz e gyU- 
"■i^lcaOzS munkAban, sajat munkaj.ival ia erJeli a kulUira gy*U- 
naicB^t. Nem az a mieiik, a mit mnsok k^az alakban nekllnk 



' L. .Paed, dolfrozatok", .,Az eg^'etemi tanulmanyozA:* tirgji 
lelteteJei" es a ..Magyar l'aed."-ban l^ys-bpn kiizOlt je lent? sum. a 
"'^'yet tirgyban a vail, ia kfizokt. to. kir. miaistemek tettem. 



^ 




a befogadasra tltaduak ; L'aak az a mienk, u mi inibennlink is 
cairAjabol kikelve erlelCdiitt, a mi ruibenntlnk is fejICdotl. lett. 
a minek mibentiUnk is vjiii tilrtenete. 

Ezon tSrteuetct kell az iskolafokozatok mindegyik^n ^teliu 
£z az egyea fokozatok fdladala. 

A csaldd, vagjia az anyaiskola — a raelyet oly kOnnyen 
ignorAlunk, a melynek azoiibau ragy ha dOntS jelentSs^get az 
cgyesnek egesz fejlddeadre Comenius, I'eataJozzi m^lyen mel- 
tinyoltak — nem lervazeriileg, hanem term^szeteBen a kOrnye- 
zetaek s nevezeteaen az anyai szeretet melegenek haUsa alatt 
beleneveli a gyermeket a csalUi traditi6ba, a csalAdi azok^ba. 
a caalid ^rzelmi vil&g&ba ; a nyelv 6a a vallia Qtjin felemtli 
egy oly kflrbe, a mely megnyitja a gyermek elStt egy nagj'obb 
kOzOaseg kapuit. mely vonatkozlatiiaba hozza nemzet^hez — 
Istenehez. Eg^sz ^letUnk szellemi munkija eltSrpiil ezen alap- 
retS nagy munka mellett. A azQI&knek kJlteleaaege, bogy a taa- 
lidi 6let«t a maga egyazerU tagoltaagaban ^s eletrendjeben, a 
patriarcbaliBmus korit tljek gyermekok elOtt. 

A nepUkola a nep kultnranyagilt terjesztt el6. A kflzvet- 
ieoaegnek, az OaztUnszeraaek szempontja itt a hatirozo : az^rt 
is az anyanyelven (meg a dialectuanak ni litany lisaval) 6s a 
vaU^on van a baiigsiily. trni, olvastii, a kOrnyezetet meg- 
ismeriii, azt. a mi a szUJ6f61df!n 6s vid^ken tUrt6nt, tadni a oly 
alakokat is feltilnletni, kik mint nomzeti jelenttiaegfiek e helyeii 
megfordultak — ia ez alapon hazink tiirtenetet ia l^nyegileg 
egyea ^letrajzokban bematatni; az alkotmany int^zmenyett a hely- 
a6g Bzervezetdnek analogi&ja alapjan me§^smertetiii : ez a nip- 
iskola ISladata. A caaladbol, az iakolabi^l kiindulra tdgul a 
latobatdr, mig v6gre a haza ege borul r& csillagos fenylo alak- 
jaival mindBn egyes bonpolgar Idkere, eazm^nyekel. lelkesedest 
keltve aziveben. 

A vallaa ie tortenetiv^ v&lik: a patriarch all am us val- 
Uaa — 6ppen ezen alapon kit^ul 6a lesz vilAgvaliasai J6zus 
Kriaztua azeni^lyi tudaliban. A megfelolo tiirteneti azakaazokboz 
fuzendSk a kitenak egyea reazei. A n6p vallAsoa tadatAt Oaaze- 
foglalja aaj&toaaagaban az iltetS felekezetek letkeszotOl adaudo 
conHrmationalis — b^rmilAsi — oktatas. 

Az otvaa6kSnyv ia tekinWittel ezen azempontokra szerkesz- 
tendfS, ligy, hogy minden videknek meglegyen a killCn olvaao- 





I yEMZETl ItEVELftBROL. 



kSnjve. j&sen olvasiikonyvbe venn^m fel nemcsak a fSldraJEi, 
tGrt^neti, kGltJJi, haneni » {gylijlemenyen ulnpnlii) term^HzetniJEi 
anya^t is, a melynek szinten belyi ^rdekiinek kell lennie. 

A kSzipiskola felndatn a. nemzeti Idtokiimek illtalanoB embe- 
tsvk valo tAgilAsa : az altalanos raiivelte^gnek, a humanum kultnr- 
kinceenek elaajdtjtilaa. A nemzeti t^zen a fokozaton az dltal^noa 
eniberi keret6be esik ; mi^rt is ezen az AlI^Bponton a hazai tUv- 
tenet az egyetcmes t5rtenet kereten belQl tdrgyalando. Az egyete- 
Dies tflrWnet kepezi azert is ezen fokosati oktatasnak a hatgerinczet. 
A)[ lijabb tiirekv6e, a mely a magjar tSrtenetnek tulaj- 
donit ily azerepet, mely az egyetemes tilrl^netet nemzeti i 
punlb6l Idv^DJa tArgyalni ; intentioja azerint erthetU, de didai'tikai 
^8 paedagogikai szempontbil tiem. A nemzeti tiJrtinet nevdisi szem- 
pontbol nera lehet a kfiz^piskol^ oktatdsnak hatgerincze, mivel 
a huiiian kultitrkincs livftn az elsajAtitaado ; ezen fokozatra kell 
az embert felemelni, £ppen ezen tagitisban van a haladda szero- 
ben a n^piakol&val. Oe didartikai k^ptelena^g is ezen t5rekv'6B. 
nivel s g9rtig, a romai atb. tfirt6netet csakia gfirSg 6h riimai 
szempontbdl 6s aemmi misfele szempontbol aem szabad eloadni. 
Az appercepti6nak teljes feireertese okuzta azt az JiBSzezavardat, 
ni^g igen hires paedagoguaoknAl is. A tOrt^neC lielyes kezelese 
inellett nem a magyar alkotmany, kOzjog, vagy a jelennek bir- 
miily tai^ra vonatkoz6 — elfogadott tdtele leliet az appervipidli) 
kepzettOmeg, hanem csakis a tOrt^noti fejlSdeai fokozatot megeli^zii 
fejIOdSsi fokozatnak kepzeti I5k^jc. Az lij, a maga kilzvetlen- 
S^g^ben — mint lij adand(^, meiy az eliizmfiuyekben. nem pedig 
a mi k^pzeteinkben nyeri aajAtoe 8zinez6s6t, ^letteljes erej6t, 
Ba a tOrtenetnek az a feladata. hogy az ifjii a ti)rt£netet dt^lje, 
igy az ifjat lenyleg gorSgnek, r^mainak stb. kell nevelnUnk, 
hogy vigre eljuaaunk velo a jelenkorba. A tOrteneti igazaig. az 
elhikai allruismua, az organikua fejIOd^s czt kivdnja. 

Azonkivill pedig lehctelien, bogy oly korszakokat kap- 
csoljank egybe hazAnk t6rt6netevel, melyek akkor folytak le, 
wikor meg a niagyar a tOrt^netbeii fBl sem l^pett, 

Vegre a fejlSdfia ligy liozza mag&val, hogy a fejleszto, 
mozgato erSnek aiilypoutja iiorazakoak^nt egy nemzetrfil a inaaikra 
aiill a igy a tort^net elfiadaadnak kiindulo s bizonyos tekintetben 
iippercipidio adiypontja is korszakonkeut a kor oMzmeil killOnil- 
Kt^ii k^pviaelo nemzetek kOzt valtakozik. 



168 A NIMZBTI MfiTELfiSROL. 

Az az ujabb idoben felmerttlt gondolat, nielyet nevezeteM'o # 
Marki iSandor tanainink kepvisel s a mely szerint az egyetenics t 
tortonet eseiiieiiyei azon viUgitasba helyezenddk, a melyben azo- | 
kat liazank akkor elt fiai littiik : nsLgyon ertdkcs gondolat a mag\ar | 
tOrteiictkutatokra nezve, 8 igy igenis helyen van az egyetemen \ 
eziMi csakib lua^yar tudosok utjan inego)dhat6, Bajatoa feiadatnak 
tcljt'sitcse ; valainint belyen van a magyar tarteneti fclfugari es 
i«ry az e^^es korazakak niagyarjainak b a magyar kozvclemeny- 
nek Jelloiiize.senl : dc o kozopiskolaban a fcnti okok miatt csaki:^ 
inelK'kesen, a mafryar nenizet torteneteben en^nyesQlhet. A tor- 
teiiotct lie 111 I'l^^y kivanjuk Idtni, a mint annak csemcnyci hazauk- 
bail tUki-iizodtek vissza, a mint oscm^nyei hazankban nyertek vi8^^ 
liaii^ot. liaiieiii u^y. a mint az tenyleg veghcz ment 8 a mint ez* 
kosobh tonyleg liatott reank is. 

Kz(Mi e^yotcmes toitenetot a Iiat (6) Otiztalyii gymnasiuin 
kottos ta^^oltsa^aiial i'ogva kotszer kivanjuk oloadatni. Az Or^ani' 
sations-Kntwurf, inidon a kuzepiskolat ugy tagolja. liogy eg\- t>^ 
UirvaiiM/.oii taiitariO'iit — a latintol ea mathesiBtOl oltckintvi* — ^ 
krts/.cr ad M, nemesak az elet, banem a didactika kOvetolmt?" 
nvot is xisvn brdcsen s'/Anii elott tartotta. Az clet azt kivani^-- 
Iioiry n/ok. n kik 14 eves korukban vagy egyaltalAban kilepnt>K 
a/ isk(>la)>oi. va^y koroskiMlidmi, esetleg fiildmives iskolalia Icp- 
nok, :iz :iltalanos iiiiivoltsog tdemcivel is — egy befejfzett eges/.- 
))(Mi hirjniiak. A didartikus podig nem ndhatja a tortenetot nk- 
nyniiin/iUa^ (iss/riiiggt'shiMi az alsobb osztalyokban s viszont a 
iVIsi) Ms/t:Uynkl»:in is sokkal kiinnyebbcn halad, ha az OsszeHig^ro 
tr)rtt'MU'ii rioadast typikiis t(">rtonoti alakok ismerctehez luzlieti. Az 
also liaroiii os/talynak tVladata ezen typikus turtencti alakt»k- 
nak l)io^'r:i|)liiakhan valo iiyu jtasa ; a folsubb osztalyoknak az ala- 
knk liattciviirk, csziium niogvilagitasanak 6s udBzefliggesent'k 
nvuiti'isa.' 

Mar I'ziMi szonm ('I'ttdcinben vett gymnasialis fokozatt>n — 
a 111 id (ill a niiivclt (Miibcrist'g kulturklnrsenek olHajdtitasdn'd van 
sz<'» a ncm/cti'k sjijatossaga kienudesenek helyo van ligy, 



' 1 iryaiK'/jMi didactikai tikok kivdnjak, hogy a terraeszetrajz, 
ohcinia, pitx ^jka is krtszcr adassrk tdii : az tdso t'okon typikus pi'd- 
danynk. rsftt'k kiilso IrtiikiiiMi : addi«; a masudik fukim a ttirvcny. a 
ph\siol(ij^qai folyaiiiat, az ii>szi'l"ii;rgt's li'*p tdotrrbo. 



hogy a Iiaza sajatoa hivBtAedtiak legalabb erzese m&r eKen a 
fokozalon is megfognm^ik. 

Ezen erz^st tudatOHsA t^iutj : ez a lyreum feladata. A tSr- 
t^net ezen anyagnhoz szorosaii alkalmazkodik a kozepiskola tOhbi 
tananyaga. 

Elsu Horban fill ez a valldsi tananyagrol. Miathogy a bunia^ 
uuni, az eniberiaeg kulCuranyaga sajititando el, ezert ia a vall^- 
(iktatAs nem esik a felekezetiseg Hzempontja al&, hanem a vil^- 
lOrtenetet kiaeri tanmeneteben. A tilrttnet sziv^t, legtJtkosabb, 
legssenlebb gondolatait. a kUlOnbJlzi) korszakok felt^tlen ^rt^k- 
k^pzeteit, a mint azok az cszmenyi vilAg k^pebeii ^a annak 
dicBfift^a^brn, az embernek eszm^iiye mOgOtti elmaradAsa fillStt 
vald keeergeaeben nyer kifejez^st : itt a vaUaa (IrAj&n torjcaz- 
tviidd eld niegliattj, epilletes alakban. Az ifja 6Ije at a valldai 
eazme feJlMes^t ib : kezdetben, az algymDasiumbaii inkibb egyes 
vallaBi egy^oitiegek eletcnek megismer^ae atjAn; » fbgymnaBiiuuban 
pedig a vallils fejlod^gp fokozatainak lit^lese litjAn. Az algyni- 
naaiumbao a rendszeresito idmeretot a tanint^zet a lelk^azre bizza ; 
a fdgymnaBium valUstdrt^neti Umereteit ^s tapaBztaktoit bcfejezi 
«gy egysegeB valliserkSlcai vilignezet nyujtafiaval a tyeeum, 

Haaonlo, bir nera ily bonaH viazonyba lepnek a nyelvek 
is a tiirt^net uktatsaaval, a mennyiben 6pp figy a gOrflg (Sa a 
latin, mint a modtrn nyelvek tanilAsa ib fOfeladatukat az iroda- 
Jom ismertet^B^bcn lelik. A ISrt^netet a megfeletS kor irodal- 
miaak akdr eredetibpn, ak&r forditaeaban val6 olvasAaivai kiserik 
a nyelvj orik. A latinnak keret^be ily 6rtelembeo be kell venni a 
kiizepkori latiiiBagot ia meghntoan Bz^p kOltemenyeivet, m^lyBegca 
inyBtikitjaval 43 kSrmoDfont BcholaBtikaJaTal, tSrteneti eml^koivel. 
Ime a tOrteneti olvaaokdnyv fontoBsoga ! 

Tavolabbi a vonatkoztat&a a termeszettudomAnyi ca matbe- 
matikai tantArgyakhoz ; bdr a jOvJtnek az lesz egyik feladatii, 
lit^ ezen tudomAnyokat is a tiirtciieti fejISdcsnek megfelelfien 
ismerteaae meg a igy a tiirt^neti modazert azokra ia alkalraazza. 
ity irAnyn kezdemenyez6seket talaliink Capeaiusnak Rein Ency- 
clopedi&jaban megjelent czikkeiben, valamint ifjabb Albrich K4roly 
irIekezeBeiben. 

A gj'mnaaialia tanfolyamot befejczi, a kiSzcilt kulturkiniraet 
rendazereaitve ludnlossa teszi b mfiareszt a fJiiskolara elSkeszit 
* lyceum. 



d 




A tortenet az eddigi torteneti okUt&snak tanulsAgit leronJK 
ia ezt a. magyar tiirteoet oknyoniozd tirgyaliso alkalmib61 fel- 
t&nteti. A nemzetek egeszeben mi a magyaraak sajatoa feladata ; 
mikip igazolja ezt a tOrtonet : ez azon ezempont, inelybSI a 
ISrt^net tirgyaJandu. Ezea az alapon lepjen az igazAn miivell 
aHr a k^zelcbbi szablanulminyozAs. akar az eletnek kUzd^ 
ter6re. 

A valitUuktatis e fokozatnn rendszeresiti a t^irtenet tala- 
jAd egyseges vallAsi es erkdlcsi Ailagneeetet, a melyet tn^ a 
fiociologia eg^szit ki es pedig paycbologja-logikai (ismeret~elni4- 
leti) alapon. 

Ily ^rtelembon mondjuk a tdrtoDetet az oktatia kOzpont- 
jAnak, a kiilonbOzti targyak testp-gerinczenek ' — 8 az ily erte- 
lemben, az igy kezelt 16rtenetel az tgaz nemzeli Eeveles biz- 
toHilojAnak. 

Az eezmek eredetileg mind utopistikus sziiiben tiiiitek fd, 
a mely ezinflket — ha igazak idflvel elveswtik. Ebben i 

az idealismiis vigasza. de ereje is. 






Dr. Sckneller Istvt 



' Hagit(>l ertetodik, bogy n magj'ar irodalom a tant&rgvak tes- 
tenek gehncxe nem lehet. A kiizepiskoUban ugysnazon cnek. a 
melyeket a magyar tCrtenelnek ily szerepe elteD felhoztunk, a magyar 
irotUlom ily 9zerepe ellen 576lnE^. Fokozzs e szerep lartbatatUnsa- 
git, bogy az irodaloui a Hzellemelel megnyilv&nul&s^ak i^sak egyik 
oldala, a tflrttjneti emtieniek csakis egyit — bar nagjon is jetlemzci 
etvenyesitoje. 



k 




LECONTE DE LISLE ESZMfiNYI SOCIALISMUSA. 

1848. jdnius h6napjaig Leconte de Lisle, kQrfilbel51 az 

^gyetlen Louis M6nard mellett, a ki hivatva volt rendkivQli tehet- 

s^6nek b61yeget r&nyomni a korra, melyben elt; tenyleg socia- 

lista volt. Vermes remenyekkel kecsegtette magat m&r a leg- 

I5zelebbi jdv5t illetdleg 6s olyan forradalmi politikai programmnak 

kezdte zaszlaj&t bontogatni, a mely esaknem a Robespierrismussal 

volt hataros. 6, a ki nyiltan hirdette bar&tai el5tt, bogy mds 

el5d5t nem akar ismerni, mint Rochefort-t es Laguerre-t, Bodanger 

tabomok e ket els5ranga csillag&t, csakbamar meg6rte a feb- 

ruari napokat ^ s el kellett fogadnia a kikilldet^st a vid^kre, bogy 

'felttgyeljen a nemzetgyiil6si k6pvisel5k megvalasztdsa felett. Mint 

tagj&t a nemzet palotAj&ban szekel(5 KoztArsasagi Club kdzponti 

valasztm&ny&nak ^s tevekeny reszeset az Emberi Jogok Szdvet- 

kezet^nek, Jobb^-Duval festeszszel egyiitt a Bretagne valasztotta 

meg kepviseldjenek ; de egy sz6p napon, mikor nagyon is isme- 

retes intransigens kdvetelm6nyeit bangoztatta, a t(3meg ellene 

fordult, insnlt^lta, ugy, bogy alig tudott ep barrel megmenekillni. 

A juniusi esemenyek aztdn v^gleg elkedvctlenitettek. Ebbcil az 

iddbdl M^nardboz irt levelei mdr az egesz vilaggal val6 meg- 

hasonlisar61 tesznek tanusigot : belatja, bogy soha, semmi nagy 

eszme megval6sit&84n41 a n6pre szdmitani nem lebet egyr6szt ; 

indsreszt pedig olyan vezet5kkeh meg Blanqui-t is beleertve, 



^ Emlekezetbe kell itt hoznunk, bogy a febru&riusi pctitiot a 
fabszolgasig megsziintetese erdekeben Leconte nyujtotta be a nemzet- 
^(llesnek s e miatt szulei, a kik rabszolgatulajdonosok voltak, nyom- 
ban megvont4k t51e anyagi t&mogatasukat. 



172! 



*:4akxt 'drixzn/s. ]itfli»c tiJ^xl A^isiE ^Crtf koi^ csak foindi- 
Umtma* jtdi^^ a. -*a^*:4^:4L i^r:i>Tf~ k^titsi kufanadolis eri. de i^ 
taJiljft r>tr; uLTicLaia k.r*iii!«E»»«aek flw}rz««TiL m peseiinisBiist, a 
Biibcm Fa^ri'^ « i i»:zii iaBM<L»> >:wrEe<»»-k ^aem kepeedk 
•enuDJ a^i«^'ni:«u«f fj>fipf; :*i5g0^^rai*. 1S4-S. jimu howapjibin 
^ a fiziiz^ T^;zr:mjuAi li^ja: irwarBik azctfc«zliuii sirttja 5 
▼<TMrii^K z.-es ^[i cfi^MSZ jtOd T^zteleB megvetescuek, a 
mit ,ez iris:: az tiTZ^^^isif>. mim&tst nireszi crzek nelkoli 

B^ZL^k k*!F]:^E'si<^Te a T^ii^f /rj<f . a mdrbeii fdkiih : 

Ir*f& '. Az *jfiijk R>yf^z zaf zlaja li>boe 
S a Jokxak tabora. leboadra. fetioko^. 

lro2'4><ii jel^ot m^, — J.11J- Modfrme$ cximu kdhemenye, 
4|iiMftH»^Dtiaja annak a sTvl«:>ietDek. a mh beone ez az or^yilkos 
szazad tyiih:\^ aaAadini ebre&zt : 

Anx Modemes. 
tA Maiaknak*. 

f/rg^ilk^ys szazadnak draga csemelet, 
^Vlmok neikol ^Itek, mint a troglodytik, 
Nem latra a napot, melj az egen ragyo^, 
Eloszlatra kOdOt, paril es ejszakat. 

Nincii a sziveteknek egy szemernyi porcza, 
A melyfft onzetUn erzelem Tezetae, 
T'sak a halil rf>h(#g, ha e lomha t9m^, 
E romlott nemzedek el leszen temetve. 

Kmberek ! Verszopok ! Istenek gvilkosi ! * 
Le^en vege mar a Kalmar-uzleteknek ; 
in.'4zen az anyaff^ld sziklakopar sikjin 
C'*«engo aranyakra t<$bbe dgyse leltek. 

Kr>zf;Ieg az F^szak dermeszto fagyiTal, 
K'67At\(t\r a halal cles kaszajaval, 
Hidba van tele zsebetek aranMiyal, 
Nem virrad re4tok soha tdbbe hainal ! 



* 



hajnal 



' r'<*lr'?<h?ge.s is itt talan megjegjezni, hogy Leconte, a kosmo- 
gonia hirdf'tojf*, istenek alatt az isteni principiumokat, a halhatattan 
eH/rneket. az ulfalokat erti 



Socialietikos ilmaiban ilyet^nkepen csali^dva, a£ a Iclke- 
sed^H, a melylyel eazmenyet t'elkarolta volt, annak dacz&ra sem 
loliadhalott le azonnal. hiBzcn Leconte de Liste, egy JJaerdtSl 
duzzado Bziget ezQlOtte, maga is olyan fisero volt, hogy a mire 
egj-Bzer feleakUdott. azt nem hagyhatta Atmonet n^lklll caerbo, a 
igj ISn, bogy poUtikai 6h tiLraadalmi asptrutiui laasankent atfor- 
m&lddtak eooialis viaiokkil. 

Ezt ax dtalakulaat Leconte-uil legink&bb nevel^se idezte 

eld. Atyja. a ki rajon(;r> hive volt Rousseaunak, SrOmmel l&tta, 

Lo^- fia milyen b&muliija a Nouveile HcloYeo azerz5j6iiok a almo- 

dozaeainak, a Knoaaeau azQltlfSldJ^vcl Bzomazedoa kia azigeten 

nem bogy gatokat vetett volna, banem m^g el<)aegitett« azokat. 

A nagy A1ido<Ioz6 mfivoi mellett George Sand-t ie ezfveaen 

olvaata; legal&bb levclei, melyeket pirisi tanulDianyereiben Louie 

Menard-lioz ir, err91 tanuekodiiak, '1843 tavaaziu egy idore deli 

Francziaorszigba megy s a d/^ti eghajiut eiragado pompaja, mely 

keadbbi ^veiben ia ellon^Ihatatlan befolydst gyakorolt zaboldtlan 

term^azotero. teljesen elvette kedvet a hetkOznapi, nyArapolgdriaB, 

lieayerkeresiJ foglalkozaatiSl. Kgy szomszedoa vdi'OBban lak() bardt- 

jahoz irt leveleiben, melyukben it sob» visaza nem t6r9 bcle- 

n IB must siratja el. mar o^mileg kilrvooalozva tatjuk eszm^it, 

liogy mikcpes azeretne az 6let ea az cmberiBtg iiagy proble- 

itiijitt megoldani. (!) nem szereti a t^rsasagot, mely hiii ea l^ha 

£y9nySrok utdn futkoa s e mellett azem^lyei a koronda fOktfil 

le ax ulolsA komornyikig az etiquette 6a „bon ton" ' k^nyazer- 

zubbonyanak terhe alatt gSmyednek ; az baratja — 6b itt 

mutatknzik a control sociale azerz^jevel vaJd benefi ijaszekstte- 

l»ae — az 3 kedvencze a hallgatag, a term^azetes, a primitiv 

«mber. Csakie az dtkozott tdraaadg romlott l^gkfiret okozza, 

bogy az ^mberiseg crkOlcaileg elfajult. A termeazetbez bii ea azabod 

^letmiidot aymbolizAlo ^Eden" gyermekeitfil annyira tivol van a 

nai csenevSsz nemzed^k, mint az egbe meredO havaai fenyStdl 

B kop&r Bziklatalajon tengOdS tDrpe bon^ka. 

1845-ben visazat^r Pidaba, az eazm^k, vjlgyak. azenve- 
^edelyek aoha ki nem alvo kohiijAba a mi sem term^azeteaebb, 

' A „boii ton", ez a aoha ki nem irthatd malaria, a mire 
I'cliDpetihauer azt mondja : qaand le bon ton airive, le bon sens 
^ reiire. 




u 



B BSZUENYI SOCIAMBMUSA. 



mint bogy 9 is u socialia mozgalmak vezereibes csatlakonl 
eg^Bzen 1848-ig t^nyleg ki ia veszi resz^t a kOzdelembfil. 
A Bocialia actio azonban nem birv^ gySzelemre vergodni, visHZa- 
vonul a czeltalan kllzdelem ezintercrfil b a tett embere helyett 
az eszme bartrzoaa leaz ; lantot ragad a kez6be. bogy annak 
hdrjain zeut^e el eazmenyeit. A az^ad irinyat roaaznak ea 
cz^ltalaniiak ismen-eu fel, kCltcmenyeiben a kezdetlegea emberi- 
86g letUnt boldogaigit airatja a iiiiiit«gy talapzatot iltit bcimok 
a JovS Tdrsadalmi Idedtjdnak, a. mint ezt kiiltSi kepzelete niaga 
el6 rajzolja. 

Ebben kiilonbeD a cm lehet absolut eredetinek mondanj 
Leconte-ot, mert biazen a tudonianyos aocialismust inegel8z3tt 
vallaaoa korazakok tai-aadalmi kerd^seket pengetS poet&i asiiiteti 
a praebiatorikua ember eltUnt boldogsigat airatjak, a ki jonak 
siiileive, az ifjn termeszet dda 9ten val6ban paradicsomi 6letet 61. 
S ezzel, bogy ligy mondjam. a sociatis prtmilivismusnak alapftja 
meg egy fajat. a melynek czeija : viBBzaterni a bOlcadkori embe.- 
rie^g Snzetlen, testveries, ha keil, JJnfeldldozo erkolcseihez 6pp 
ngy, a mint a keresztiny primitiviamua t5kelye abban ill: 
vtsBzaillitni az elaO keresztenyek fiazinte, naiv bit6t. Itt tehat 
nem annyira a tAraadalmi jug, mint inkibb a l^lek, a lelkiJameret, 
a t&rBadatom-bOlcaeBKct kerdeaeivcl foglalkozunk. 

I. 

Soha meg kOlto - — a myatikua Meiater Kckhardot eera 
veve ki — nem lelkesUlt annyira a Termeszet bBlcaflkora. a Vilag 
Kezdet^nek titka irdnt, mint Leconte de Liale. Ettfll az 6rzelem- 
tfil megittaanlva, viaiok vonulnak el leiki azemei elBtt, a mclyek- 
nek kSzvetetlenaftgB olyan hiven tokrozi viaaza a FBId gyor- 
mekkor&nak tides 6g6t, bajit, hogy kUlteszetobe elmeriilve, ax 
olvas6 is mimoroa lesz. l^bren 6b ilomban egyar&nt kebl^ben 
iiordozta ezt az aestbetikai eszmenyt a eliitette magAval, bogy 
egyedUl o van bivatva annak a kivaltaAgoa kornak fiiny^t, azep- 
night, erej6t ea boldogeagdt viaazavorizsolnt. Mag&tol ertetfidik, 
bogy ebbez aokoldald tannlmanyra is volt azUkaege s nagy oda- 
adAaaal kutatta a ktil6nb3zfi nepek symboliamusait, a melyekbe 
az aranykor irdnt ^rzett lelkesedeaQknek v6ltek kifejezest adni. 
A vilag kezdet^r^l taplalt kOlcinfdle nephitnek Oaszevet6s6b51 v^e 
maga illitott fel egy primitivista-90(^iali3 coamogonidt. 





^P A MasHacre de Mona dalnokn a septentrionalis legiendiik 

W in^in Anekol s niegitlHsul h (SIA atiip»e^H6l. .mirlJiii tii^g ' 
I ifBtakra (iBiiI»tU siigiu-Kil ii nup" : 



Viligok hajnHl&D, FI>ldnn]( bitli'^ejtil^en : 
IfjA nap as egen. Iieg>-en-v&lgyiia Kden, 

JUnden etuber m^^nrt egymia mellett tix^pen. 



Peny, detii, iidv, OrOm re&sugarozla 
Kenny ei malaaztjat. 
Derilljetek djra reg leliiut szAzadok ! 
Hitha emleketek az 6eit, a »iHl/.ii 
Vissiav^iisoljik ? 



Vn^y D^zztlk egy mAsik kiiltenienyet, Kkironl, a r-entaurok 
^^LiBiiu:k symbol uniit. a metyben a tenneaEet 6sereje egy^nitve 
^^Khi Henri de Kegoii^r-t annyira rlragadja. bogy a decorativ 
^^^hsz«tnek ef;y eir^sEen lij iskulaJAt alapitja mog. a mely a 
^^^pltfs dgy viazooylib. mint Leconte emberfeletti. de a niman- 
BeiiiDtw I^gkrir^ben meiffinoiuult U^iusii a tierkulesi erSvel diveekTS 
befi^ii liroiitesekhez. 

Khiron. a mylhoIogiAk s a. koK^ptongerpartmenti koemo- 
gootik kcDtauri sxclleiTK^ a niHga jAmbor. de Hzertelen erejU 
lyelvta ugyanazt dalolja. n mit n ki>d<ifl ^azak borungii b&rdja 
OMJan a pantheistikus atlasidkkal ia[ii6tU az eluA ember boldog- 
[ s a Fold BSjepBt^g^nek dicn^rot^l ; 

mi bxep valU, 
MIg en ' is az valek I 
Mig Iclkem tilkrOze 
A riK. az eg, a l*g ! 
A tenger das illen, 
A htUlsni kebelcn. 
— O bilvBa Bejtelcm I 
On, i>K Rziilettero en ! 
Ea lylzve Icsieinel 
A« Oai'rii leheii, 
A sasnak az4myait 
Uegvetetteni ^n ! 

[ Rhiroa annak a koniak isten-cmber^t k^pviseli, mikor m^g 
I •reje n sxrllrm kiulegitlietellen vilgya rfvjn az embert. 



k 



az QgxiSn Bzcnveilelj'es hatalmanAl fogva peclig az &llatot 
bozza l^tre : 

A hull&m cstikjait 

Heg most is ^rezem. 

Meg most is fOrdetem 

Ket kSnyezfl s/emem. 

S mlg Irlkem itsuhan 

Ak egnek kirpitin, 

TatetH itt marad 

A fdldnek rdt saraa. 

A koltO a HocialiBmus tisztitd tUzeben rem^-li niegtiilalni 
azt az iSsertit, a mely a patriarchalia koil vieazavarizBolni k^pes 
az 6 erStSl duzzado, egeazseges, Orflkke ifjii erober^vel, a kit 
aaz&vtt. Bziiniitord. nyegl6re, elpnbulttA. vigyainak rabszulgijavi 
meg nem tett a civiliaatio : 

Mily edea erees volt aat tudni. hogj' Orisk 

Az ifjiisig, erfi, miert ma iigy tfiriik ! 
Ez a colosaalis physikum, a mely ezetterlll a vizek felule- 
Uia ; ott van a tenger morajiban, az eg dOrg^aeben, a ^illar 
bflmbSlea^ben b az erdf) 86bajAban ; mondom, ez az cmberfeletti 
organiBtnuB n&la a t«rmeszet eymboliaatibja, mely ebben a tel- 
j6beii eg^BK generatiiikat magiba foglal, miglen egyea reszecB- 
k^ibdl (az djabbkori term^szettudoroany protoplaBiiiajib61) elUiii 
a gy5ng6bb nemzed^k, elBz61edve az eg^sz fold kerokaeg^n, mio- 
den tdraadalmi azervezet n^lkUl : 

Elteriilve igj; a tenger sikjain, 
GyiinyOrrel elvezem a lelnek bijut, 
Az egnek 8z6zatit, e fenkoU emberit, 
Mely egea, ftildSn it, mint sug&r ithasitl 
Dryadok itt, Syronek ott ! 
Ez nekem immar regen megszokott, 
Az isteuek kSrebeii Igy ea is isteni, 
Hi kar, bogy laasan est Ic kelle vedleni ! 

Mert akdr mint zabol&tlan vaddaz, ak&r mint vandorl<> 
nom&d, akir mint magiibavonult eaendea ilniodozd : 5 mindig 
balbatatlannak erzi m;igit s kerUli a halanddkat. De ime ro\i- 
den. milyennek szerctno H Jatiii az emberlafiget : 

Mi^ ifjij volt a fold 

S ea csokjait szedem, 

Mil lenger, vOlgy, hegyek 

Riipittek en feloni : 



I 




LECONTE DB LISLE ESZ31£NTI SOCIALISMUSA. 177 



Magasb61 le a sikra tevedek, 

Hoi ifjan, boldof^an honolt egy nemzedek, 

A melynek szive nyilt, 

Mint sima to vize, 

Gyermekk^nt el, vadat 

Orozva nem (ize. 

Hisz megvolt mindene, 

Mit &lma megkiT^nt: 

A f5lddii eg, 3r5m 

£s beke egyar&nt. 

Kain, az orientalis hebreismas e prototypusa, az elet tava- 
szan maga is 4rtat]an es biintol ment, imigyen zeng az emberi- 
seg eszm^nyi b^lcsojenek dithyrambust, mialatt maga is dt van 
liatva isteni voltAnak ^s fens6genek tndatatol : 

Viharz6 szeleknek diadal-moraja 
Anyafbldlink sztizi erejer6l regel, 
A melynek diis t4pt61 duzzad6 emiein 
Ember, illat, nQveny feleied, tijra ei. 

., . . Ea mint egy litomany, elvonul elottem 
Egnek-fdldnek Idzas, ho dlelkezese 
S ez Ordk szerelem 4rtatlan gyiimolcse 
Minden zengemenynei edesebben beszel. 

S igy megittasulva mennyei gy5ny0rtol, 
Halhatatlans&got erzek izmaimban 
Es beleki&ltok a zd^6 morajba : 
Az (5r5k istenseg kepe ide ben van ! 

Ekkent dalol az els5 emberiseg drtatlansdgarol, niegel6ge- 
des^rdl 6s becsvagytalansdgdrol, a mi maga a boldogsi^ s nem 
gy5z dtkot sz6rni a beke ellenere, a haborura, mely v6rrel itatja 
az anyafcJld rc5geit. Kain a boldog emberiseg k^pviseloje mind- 
addig, miglen Lacifer, a harcz gonosz szelleme lelk6be nem 
csQpOgteti a v6r utAni v4gy szenved^lyes erzet^t, a mely nem 
ismer beket, nem ismer test\'6ris6get s csak akkor fog meg- 
nyugodui, ha az ellensegeskedes csirdja vegleg kivesz. 

Az, a ki a modem ember elfajzott testverietlensege, (Jnzese, 
penzvagya, konyOrtelensege felett olyan gyiiloletet 6rez, hogy 
igy dkolcsapdssal szeretne az egesz dtkozott fajzatot megsemmi' 
siteni: Yal68Agos vall&si rajongdssal dalol a letiint sz4zadok 
k^pzelt ember^nek tQkeletess6g6r51 : 

ATHUIAXUM. 12 



178 LECONTE DB USLE ESSlOfcim SOCULIBXUBA. 

Nem, ez nem is ember : isten, arcxa fSiaylik, 
£s c ragyog&shoz szerenysege illilr. 
Szelid, noha eros ; tad6s, de nem erzi, 
A vil^ folyasat nyoi^Iomiqal oesi. 
Hogyne ! raikor benne Ort(k elet magva, 
Az etnber hajnala, fonala szakadna. 

Leconte de Lisle, a ki soha meg nem sziint a not mint 
ferfi iiiiadiii es veneralni eg^'arant, hklkt is erez iranta. mert o 
az £let forrasa, 6 beime perpetaalodik az emberi nem s egyedQl 
volt kepeA az 6 passiv sz6psegevel az £den gyermekeinek 
bajat reank szarmaztatni. 

Egyik miiveben kOloiiben (Szanta es Szunacepa) nem egy 
lielycn koltoi clragadtatasscol szol a szabad szerelem megvdlto 
hatdsdroL a mely egyedQl lenne k^pes a conventionilis, »iM nem 
egyszer egoszen a ketszor-kettore alapitott termeszetellenes hazas- 
sagokbol szarniazo iiemzedek satnya verkeringeset ujjal potolni. 
India, az emberiseg bulcscije ! a melynck term^szeti kivalts&gait 
Leconte mindig csodalt<i s mint a Nyugatnak szttlOtte, e^'ben 
irigyelte is ; titokteljes erdeivel. csobogo hegyi patakjaival, pal- 
niaival, lotliosnivnl, paradicsommadaraival : igen, ez volt s osak 
ez lehoti'tt Adam es Eva gyermeki szerelm^nek szintere. Csak 
itt bimbozliatott az orok szerelem virAga, ebben a paradicsomi 
milieii-beii : csak itt nyogdicsellietott, csak itt ujjonghatott a 
bnnatos. az aikoto szerelem. magaban erezve azt a pantheistieus 
exaltatiot, mely igy szol : ,fin vagyok a mindenseg, mert az 
Isten beuncni lakozik!**^ Az ifjii. az ilde anyatermeszet legkure- 
boil a szorelem elso gyermekei is orokke ifjiinak. erosnek ereztek 
niagukat : Szunacepa (a szerelem symboluma) almaban veszi a 
Ternieszet igeretet. bogy niig o (a szerelem) hozza (a termeszet- 
licz) liii marad : tis/.ta. sziizies es eroteljes leend azidok vegezeteig, 

A kr>ltemeny egy melabus akkorddal fejezodik be. melyben 
a k(ilto neliany (iszinte ki'mycseppet hullat „az elvenbedt, biaba- 
valo. nioddo Inndu civilisatio tVli'tt*'. 



* Mintha csak Angelas Silesiust hallanok : 

Kn bonnom lakozik o, az ftn'Sk isten ! 
Ha (Ml elkoltozoiu, nigt(5n isten sincsen. 



11. 

A torm^flEet irint ^netf kultusa uemiles cgvoldnliiva teszi. 

C^oldslnvi annyiban. bogy sokkal titiziahb. ailAl^zi^bb kipet I 

RTUjt az ember ^a tenn^Bzet, mint hz ember 6a tmber kiizti j 

azv*rt»^^l. Sokknl iiikAbb t^lmerlil iiz eliibbi. mint at otobbi ] 

■•inatkoziti rajbilnsubun. A termi-ezet embcre az H edztneiiye, 

DciD a riviliBilt. Egj' civUtsntio nzunb.in nir^ns van. a. molyrAl i 

ilUlUtio doazpretPttel beez^l : a helloii, mcrt cz voll a lermiatftki 
Stt ft n civiliaatio Itg6aszhangz6bif kitgytnliUse ; liabir a kftltS 
dltinadoja sokkal tObb barbir priritiviaaiast tutiijdonil a. liell^n i 
n&veltaefcnek, mint a niennyi abbau I^nyleg lebetett. l)e bArmint | 
IcCTcn is, az id<)k folynmin eluallott iilakul&sok uem bizonyita- 
saJc •einroit a modem civilisatio mellett » I'lutct kSztarnasdga 

Kh az ideiil. a mit minden aocioln^ua. mint a tinutdalmi 
itm* me^ejtes'enek Itj^fibb tiifcely^t kell, bogy elosmerjeo. 
Thione, KJytbia. Tbestilis k^pyisrlik nila a t^im^ezet 
eum^nyet, epp ugj-. mint Achilles es Khirou a f^rfiiiit; 
inrgtestestlleBei a sziizDatt^gnek, b&jnak. finomBagnak, fiatul- 
ik. a tilkeleted uiii barmuniinuk. A TolylDnoB erintkezea a 
fazMtel Hzctipi-, erffttBu es egeazs^gesekki' (eszi a heL^noket 
• Tclik bzfiletetl Bz^peszeti i-rz^kuk. phtlosopliiam valti bajlanddaiU 
snk. « Termfazel. Mliv^szet 6fl a Ssep imad^sa : ez mind cg>Qtt- 
fivn azi 3E fszmtnfft alkotjak. a mely a Szep, i6, [gaz «a 
JopM Inearnaiioja. 

Pbidiaa ed I'lato, a miiv^szet es b<^l<-»e9(-g bazaju GSrfig- \ 
iinzis * buld<ig uz6rt, mi^rt Apollu fs Mincnn Bzerctkezes^bdl j 
i WkeWlcs leny, felisten szUletbetik. 

As G megvct^s^bCI, a mit a szAzad es az enervdit embe* 

irint taplal. kizardlsgos termeszetimadiisibol s a helle- 

dirRSltes^bAI fakad az az eszmeiiy, a mit ma^anak az ' 

yiAlt lAraadalomr^l alkut. Mi-n niindazt. a mit egy it;azH&^s, 

Merctu h» teslvrrifs Inrsadalnmttil kiiVflelbetHuk, mon- 

I egyeatlvc ^s kondcnsAlva Idtja n hcUcniHmuBbaiL^ 



■ A Mercur ilr Kranec 1{H)1 c-vi folyam&ban e^ nmlatBi 
I eleveolt feL mikor LucoDle Jliulaire ropulaire df la Bet 
a M\sy habotu kJSzt arra I 
mjlvet. 



Hk AMEjelent t-;;; ruyniiMta k^pviacl5 a. 
Ktaui LMmnte^t, liD^t.v f(it]UH-<u etX » 



180 LBCOMTE DE LISLE BSZHAKYX 80CIALI811C8A. 

Ezt az iranyt kOveti F^nelon, Louis David, Boissy d*Aug1as es 
Andr6 Ch^nier is, ez a radik&lis kdzt&rsasigi, helyesebben mondva 
ez a zabolatlan forradalin4r, a ki epp ugy beleszdtte a franczia 
k((lteBzetbe a gOrdg-im&dast, mint a sociologi&ba Leconte. 

Nem csoda, ha ebbe a kepzelt viUlgba bele^lve magat, a 
modern eietct rutnak 6s megromlottnak talalja 68 igy kialt a 
t5ke-kidllyokra : 

Biborral v&Uadon, zsebedben aranynyal 
Azt hiszed, bogy te yagy az dristen mag^ 
De a Moloch hazug; mert minden tettoden, 
Arczodon, szavadon ott a barom szaga. 

£s masutt : 

VaD-e nap az egen, a mely e vii4got 
Hazug erk^lcsivel hamavi egesse? 
Es a szem hatir&t gy6zelem jeleiil 
Pokoii tiizcvcl vorpirosra fcsse?! 

De ez a pessimismus teljesen aliiveti mag&t eg}* priniitiv 
socialis eszmeny niegvalositisanak. A hal41, a teljes megsenimi- 
sUles ketsegtelenOl tobbet er a letn61, ha az emberiseg neni tud 
visszaterni a ternieszet olebe, a hoi igazsAg es beke houol. 

M indent egybevetve : ez a primitivismus, ha aprura akarja 
az ember detinialni, sokkal inkabb anarchismus, mint socialismus. 
Mert biszon a niit Leconte ert a term^szethez valo visszateres- 
ben, az nem egyeb, mint az eg}*ennek teljes korldtlansa^a ii^^* 
intensive, mint extensive. Hoi van teh&t annak a magyarazata. 
hogy Leconte, a feltetlen individualismus hive, mint politikus 
robespierreista. a ki a kormanyzasban zsarnoki fegyelmet ajanl. ha 
szUkseges, tOmeges kivegzesekkel is, ha a nemzet 68 tdrsadalom 
csak ezen az aron menthetd meg a fel6je tomyosulo veszedel- 
mektol, de f(5kepp a papsdgtol es katonasdgtdl : a mit elegge 
v&zolnak vehemens, papaellenes koltemenyei s kUK^nOsen L'Hiif' 
toire du Christianis^me-je : ez a ragyogo, tihsokado pamflet. 
Nag}'on igazsagtalan ezert ot dualismussal vidolni (mint Maurice 
Spuck teszi az fi -1 rtistes LittiTaire8-]eheu) ; mert Leconte 
ellenkezoleg egjike volt a legegys6gesebb eg}'6neknek : egyseges 
61eteben. eg^se^es miiveiben, egyseges felfogisiban. S5t ink&bb 
obbol az egy peldabol is eleg vildgosan kitftnik, hogy az anar- 



LBCONTE DB LI8LB ESZMtNTI 80CULI8MX7BA. 



181 



mas es socialismns k5zt epp oly kev^sse dll fenn antinomia, 
; a t^ny leges socialista s az eszoi^nyi anarchlsta kozt. Lehet 
*rnber, ha kell, a legszigorubb disciplina bar^tja es egyben 
manista is. Leconte de Lisle, a ki 1894-ben halt meg, 
encsejere* talan, nem jott abba a helyzetbe, hogy v^lasz- 
i kellett volna. A kdlt5 olyan isteni intuitidval van meg- 
a, hogy e]5re erzi, mint az illat a vihart, a mi a k5zel 
ben a tomegre var s a k51teszet e szerint, szakadatlan 6rint- 
•sben a term^szettel, igen sokszor igen hasznos tan^csaddja 
t a politikanak, jobban mondva a politikusnak, ha el6g 
s a termeszet utmutatas^t kdvetni. 



Vdszihory J. 



HARCZ A MAOANVALdfiRT. 

A NEMTUDATOS, MAGANVAL6 fe ABSOLUTUM MIBENLETE 
ES ISMERETELM^LETI SZEREPE. AZONOSSAGUKNAK 
PHILOSOPHIA-TORTENETI IGAZOLASA. 

(M&sodik kOzlem^ny.) 

II. 

A gondolkod&s nem teremt uj i^az- 
skgoX, nem hoz viligra uj anyagot. Kit 
eg>'esegyedUl csakis a memUlet teheti. 

Schopenhauer. 

EnilitcttUk m&r, ho^ry az Absolutum, Maganvalo, vag}'is 
physikai-mctaphysikai l^tvalosag titka csakis az irzetnek es az 
irzeki szemleletnek a titka. Az erzctnek es szeml^letiiek, mint 
mindeii inegismcre.s legelemibb tenyezoj6nek immancntiaja, va^'v 
transsccndentiaja d(5iiti el az ismerctnek mag&nak immaneiis. 
va^y transsc'cndens inibeiiletet is egyszersmind. Csakis az erzet- 
nek e8 az erzcki szemleletnek tenye igazolhatja ketsegtclenUl, 
liogy vajjon ugy veszszUk-e bat t6nyleg a dolgokat eszre. mint 
a mi SHhjvcHve evzo fuacHoink okait, vagy ellenkezdleg, mint 
sajdtossi'ujok aorozatainak toVink fiiggetlen hordozdii? Ebben a 
feleletben rejlik ii«;yanis a Ma^&nvalonak, Absolutumnak. vagyis 
a i)Iiysikai-meta[)by8ikai letvalos^g niegismeresenek demonstratioja 
is egj'szersmind. 

Le<;elso megoldando kerddsUnk tchat ez : Vajjon k5zvetetlen 
tenye-e az erzeki szemlel(»t, vagyis az erzeklet a Mag&nvalonak ? 
Kozvetetlen, teliat legegyszeriibb megismerese-e az Absolutum- 
nak, vagyin a pliysikai-metapliysikai letvalosagnak ? Az e ker- 
d^sre adan(l<'> feleletben nagy ismerettani problemaknak targyias 
megohUsa rejlik. A naiv. koxonscges es dogmatikus lotfelfogas- 
nak s a kritikai ismerettani jelenseg-szeml^letnek egy csapasra 




Idcltnal UL n hiilalmas i» Hzinte Orilkre kibi^kittiirtetlFniick litszd J 
effrnteie. S n mi eleddjjr oly irtlielftJeiiiick a u kitxilnspgCB tmlat j 
Mrmponljntiul oly liiLflclleQii«k is IHsiirll, t. i. & mo(l<?ini bme- j 
rrtlsni kritirismasnok aiibjei'tiT isnwn-lMffigaso. cgy varnzslit^tre I 
I frrlln-tove PS hilietove vslik. 
A kOzOnsefree. iiiiiv ea dogmatikus tutlat ug.vaiiis szcntil 
I gySzCdve rola, bu^y .tia ac 4rz^kletet, a mint ex i 
xtaUtban mini liiii/ van eliittdiik, nii-t;\-izsgilljuk, aionnn 

;. bogy elsii sorban nem k'v^si'l, \ngy Ulrt6neeet i 
i viiluninok ji'lenteni. haneni hogy till van, ^ 
At ^ikl<>t-l«ny nem csup&n cssk a megliUt kOezAni k I 
kSlcaSnhaUgiinAk. bancm az ji fonndtis tartalmdt is. 
i klllvi)^ ugyanis az ismereti tehetsegben ma^i letQkrflzi ea 
iMuasoljn. enniagat belfje vpsi. Vi^letlentll pi. az ablakii&l 4llok. , 
mialali on lenn a derKlt iiapon egy exretl kulonftsi^ vunnl el 
WQeMKl niellctt eljirt^m. Me^gyfixiid^sem most mar num pUHEta 
jelfns^^kre. kaplaiit benyomAaokm, Liineni valitadgoa (.■mliL-rukre 
vonalkozik, katoiiakni, a kik piroa lujhikaval fUggt-tlenOl leU'Z- 
ntk ^11 (Ali-nt. Mi-rt nzt ugynn ki nem injuk a vil&^h'tl. ho^^y 
mindiMi liUo ('mbert termpsaioli ki'nyszer (gili mpp arrdi, bogy i 
4 BiL-yiui nem az utj^t-modjit itktja. annak. bo-ryan batnak mii | 
•mberok a Riomere. hancni magtikat e raSs embereket. Thiy at, , 
tiugy e^yellPDPpry ember sem bujbatik ki itz ab')l a lutggySxIid^s | 
>I6I. hopj- A-rfAii fnikUttinil fogni igari, valikagon kSlvildg jut j 
todatiba. Veny Invabbd, bugy a dolgoknak kiicrjcd^sct, fekveael, 
tiTolsA^I, mozgaflil num ulyasvai&iiunek iamereni. n mit ^h kSS\- 
MilAZCh ismeresem illai a dolgoknak. bancm olyan valaminek. 
a mi az ^n iameiviDm t^nyotJll «^^HKeii fUggttlenUi aajitja A ; 
4glgoktiak. S v^gn.* r<^^ ax ia, hogy ugyanaxon sxUka^^gel, mely- 
" I N ilcilg^knnk kiterjfdi-at. mux^ast tuiiijdiinitnk. iti-lem i)knt | 
, Mzint-vckni-k, alIAts;!i')kiiiik a liibb clTt-ldknek i 
miad-. 
Ufff mis uliUInJI ott &\\ o naiv, kitzOna^K<^B is dogmatikiis 
tfoi^iigsat BZeniben Kaniiiak a rule rgyllll a modern ismprcl- 
E As pliysioloi^lai gunilolkudAii legfubb k^pviaeliiinek az a Una, 
Z ^nc^ki iiimvret uppen nem a dol^-okal tQnteti fel, a mtntJ 
lianrai i!«akis arX a mi'idot. a b«gy enc^kKinket : 
. S6t a knnigxbt'rgi .j^mlclkfulA nniia'' nii^g oM {| || 
, bogf az meki iamrirt tArgyni ,n<^tn dolgok, 



1 HAOASVALOfeRT, 



gukboz a doIgnklioE lartozo hatarazmdnyok, lianem csakia pnszta 
k^pzetfajok". Hiiba mondju t.eliat ai eniberiReg kdzilB raeggyfi- 
zjtd^ac az ellenkezUt, binba hiszi, bogy ,a termeazet soibit sem 
akar mogcsiiliii bcnnUnket s tnindent ligy rendezett be, bogy u 
emberben azt a meg2y6z8de8t keltse, hogy a klilvil&g dolg&i 
vaUsdggal dgy l^teznek, a mini normalia viszonyok meUett a 
formalis 6riet-tartalom miitalia nekUnk. Ez 6gybehangzik az is»e- 
res term^SEet^vel, loar t. i, a mint ez a legbensSbben van meg 
Bzimnnkra" ; — mindUiaba, a modern iameretelmelet ime meg- 
tagadja a Hagdnvali^. Absolutum, pbysikai-metapbysikai letvald- 
aig feliamerhet6seg^t s megiamei-S fanctioiiikat relativ, pDSztau 
esak alaDyiaa tey^kenysegnek allitja. 

Ennck a nagy ismerettani problemiiiiak megvilAgil&sa fUgg 
legolsH Borban attol &?. epp most felvetettflk sjem^/f(t, vagyis fnek- 
leii nlapkerd^stol. Meg kell tthAt kOzelebbcSI is vizsgiUnunk az 
erzeki azpmleletet, azaz erzSkletet a inaga legegyazeriibb jelen- 
segeben. 

A bogy epp e aorokat irom, pgy Ugy azAll le papirosomra. 
S Bzerencaemre piben6t tart : meg&ll mereven es laozdulatlanu). 
Anadt jobban szemllg^To vebetem. R4 ia fekazem b4t nyomban 
a tekintetemmel ; vizagAlgatooi ianen ia, onnan ia crtisen, keres- 
getem, bogy micaoda is CBak b4t az. a mit Idtok, 69 bogy latom. 
Egy %V '^^^^ D^ii valami nagy darab. kJinnyen atfogbatom & 
tekintotenimei. Ea ime megia valami kUl9n5a dolgot tapaaztalok. 
Ua t. i. ligy egysierre az igazi. egyUtles egeszeben nezem, 
mentOI jobban es pontoaabban akarom megmagdini, anni] hal- 
vdnyabban ea clmoaodottabban Idtom. Sot miotha hi&ba is er(>l- 
kiSdnem, hogy igazi, egyiittca egoazeben egyszerre. egyformdn 
hebato potitossftggal Idsaani : tekintetem boi a fejere, hoi az egyik 
vagy mdaik azarnyara. majd az elaC, vagy tdbbi Idbaira ugrik. 
ime most epp felemeli a ket elsli Idbdt a gyors temp6ban egy- 
masboz dOrgfilgeti, Jiii vr»n, gondolom, megvizagalom hit most 
a ket elsS fdbdt. £s alig biszek a szememnek : a kot elsQ libd- 
val is szakasztott az az eaet^m, a mi az egesz legygyel raagival 
volt, t. J. nem bironi a maga egyiittes egeazeben egyszerre es 
egylbrma pontossaggal attekintcnl ; silt 6pp auudl kev^sbbe. men- 
WSl ponlosabbaii akarom, Tekintetemmel alig 6szrevebei6en itt 
is hoi a Idba elejere. hoi a kOzepere, meg a legvegere vagyok 
k^nytelen ngrdndozni, mert iia caak egyetlmegy pontra zaugori- 




^ 



torn SaszG. n 8zoiuBz6don Uatarszeli reszletek mind jobban hs 
Jobbait elhaIavitiyo<liiak, ugyannjira, bogy Hzemliletemneic mindig 
van bizonyos kUz6{iponti elolcre a ettUnedezS oldalroszi hdtUre 
is egj-azersmind. SGt van v^^kepen eltiint reszlete ia, a melybe 
a miadinkabb babivaiiyulu batter t^Jjcaen fcloazlik. fgy pi. a 
szaglisom 6s az tzlBaem is teljesen liAtt^rbe Bzorult, nem erzem 
a kerd^sea legynek seni a szasat, aem az izet, Sot nyugazik 
«bben a pillanatbaa a tapintasoni is. Azotin raeg a hO^lapotiC 
sem veszein most a iegynek eezre ; de meg a sillyat. « kem^ny- 
B^g6t, az atlitszosagat, vo^y a stftetseget Be vizB^hatom is 
yehetem tndomaBut a labainak szemlt'lgetiso kiizben, A teatiuek 
legbeleejire meg eppeii miritha aohaae Ja tudiiam vizsga tekinte- 
t«met igy kivUMl iranyitani, Ez az ^ii egoaz 6n&ki Xhg^-mem- 
Ifleltm lehit csak valanli lialvany, fu(<ilagos. ide-oda ugrandoz6 
B a ssemleloti legynek egyttttea is eg^sz teatfeszliltseget csakis 
dgy sorjAban, egymia utan, bizonyos elJlterrel ea b^ttSrrel mu- 
taija, bgyannyira, bogy irziki szeml^letem pillanataban en annak 
a legynpk valojaban nem is elem at tudatoBan az egesz ea egy- 
segea erv^nyeBflJeBet. Pedig a mikor pi. a fojet nezem, ugyan- 
akkor meg vannak am 6 neki a azarnyai. meg a lAbai is. Ott 
van az egesz teste az ii legelrejleltebb be!B6 reszeivel egylltt. 
Ezek is valamennyien egyszerre ea egyforman en'6nyeailliiek, 
terjeszkediiek, aznz feBzUinek egymas mellett ea en ellcnem. 
MeghatarozzAk Onmagukat nem csak a Bzcmemre, hanem a halld- 
tomra, szaglsBomra. izleaemre, tapintusomra, auly, L5- a mas 
egyeb ^rz^seimre nezve is. Egy BZiival : en-^nyesUl az egesz 
16gy egytlttes lestfeszalta^ge mindenfele modon ea irdnybau. Csak- 
hogr ennekem caakia bizonyoa aorozat azerint egy-egy kOzepponti 
clSi^rboI kiindulva s valami sajitos alirendeltsegbe feldarabolva 
lehet azt az 6 egyszerre minden kuzSppoati el6- es LAtt^r nelkUl 
egymAs mcUett egyforman ^rvcnyoalilu Saszegiazet Attckinfenem. 
^rzeki legy-szemleletemnek valami aajateagoa kettOaa^ge van 
lehAt. Ugyanakkor ugyaiiis. a mikor tudatom van szemlSletem- 
nek ezen k&iQnb&z{) kozeppontokbol kiindujii, ide-oda ngrAndoz6 
Mpcesaiv es sorozatoa lefolyasarol, hatarozott tudatom van a 
kcrdfiaca legyaek, mint physiksii klllHo letvalosAgnak egyazerre, 
nuadeu reazeben BimultAn ^rvenyesiilo oaazjelensegertll is. SzentUl 
meg vagyok gyCzcidve rula, bogy annak a legj/neV objectiv. 
walia lftval6sagB minden reazeben egyUtteaeii, egymSst taniogatva 



i 




BAKCZ A MABANVJ 



ea erSeitve positive ^rv^nyeeiti magAt ; mas bzuvslI, Lo^ n ligjf 
dasztenj^Dek niindcn egj'cs Icgkisebb atoipfeszUltsege u^iyanazou 
pillunatban aimonletonek megfeleloeii autonom ^s coordiiialt egj'Bt- 
tessSgben fejti Id egj'edia^get. Ez az d realitd$d»ak kitdrdhgos 
sajdtossdga. Ezzel Bzemben nzonbaii biztosan todoni azt is, hogy 
6n a legynek ezen miiiden logi-sekelyebb resztben autonom. 
coordinAlt, es simultan encnyfi egjllttcaBeg^l igy egjazerre fel 
nem foghatoni es nem Hzemlelberem. Tudom J61, liogy az ^rzek- 
)et ezen egyllttesseget szamomra csakis hetbrononi. subordinalt 
68 auccesBiv, sorozatoB feldaraboltsAgban itlitja el8. Megiamerem 
a feldaraboltsdgDak kiiiidulo kSzeppontj&t is. Megnevezhetem hat- 
t6rbeli, elo9zl6 mo men turn ait, sdt megallapitbatom leljesen meg- 
semmisQltnek, eltQntnek tetszjl r^szleteit is eg:yszersmiiid. Ez a 
Bzcmleleteiu alkotja a Ugyaek idealis jehnsige kiidrdlagossdgdt. 

Minden erzeki szenileletemnek, azaz 6rz6kletemnek kelt6i 
jelensege van e szerint : egj/ miiiffeM elemi riszehett aulonom, 
simulldn, coordindtt es positiv Ssszfesiilltsege es egy elemi reszei- 
ben heleronom, siiccessiv, subordindlt es negaiiv Usszfesziillsege. 
Amaz BzemlMetemnek a tdrgyi. emez pedig az alaoj/i oldaJa. 
A largyi tiazt^n physikai, vagyis erzeti; az olanyi a payeliikai. 
azaz kepzeti. Az erzeti egynttal a realis letvaldsdg maga ; a k6p- 
zoti az idealis ismereti jelenseg. vagyia az abstraciio tt^aye. Az 
6rzcti r^sz Boliasem tudatos. Az egyszcrre, minden reszeben 
egyform&n positiv 6n6rveuyes&l^Be ugyanis DrQkre ellentete az 
ismereti szeiiilelea Bgymisutin, minden reeziben mis- hs mfta- 
keppen, ISnmagat tehat caak negative kifejtii bn^rv^nyesfll^isenek. 
A reality mindig merev es kemeny terbelis^g ; az idealitas nioz- 
galmas 6a puha id&beliseg. A klils6 leivaluB&g az egymast min- 
den alkol6 elemiben tivekenyen l4mogat6 egyOttca OnnyilvAnulia 
maga. A belaS iamercti k^p azonban nz egymast legelemibb 
r6szeiben tabb6-keveabb6 ^tolt es hdtl^rbc szorit6 kOdszeru 
Unnyilv4nulAfl. 

S itt tartozom annak a tenyiiek megemlitoaevei, liogy az 
6rz6ki szeml^let mibenl^teuek magyarizatat bazankban mir Schmitt 
JenS ia megkiaerlette (Magy, I'liilosophiai Szemle II. evf. S4. l.t. 
De mix a legelsti pillantisra is esxre lohet venaUnk, liogy u) 
eejtelme sem volt m6g az erz^kletnek ezen epp moat kOrvonaloz- 
tuk kettos jelenaegeriil a hogy 6ppen ez6rt h) teljesen felreiamerte 
tigy a kdzvetetlen realis Mi-ifzetn^k. mint a kCzvetett idealis 





I BABCZ A UAQANVAI 



jelenaig-ft^jetnek valfidi niibcnletet. ,A kii/.vetetlensegben " - — 
mondja iif^anls — - „caak egy kiizponti szeml^lctben CHoporto- 
9ult jeleDBe^el vaa dol^unk, vagy legal^bb egy ilyeu kjizponti 
BEemlelet a funirtiobaD oly mert^kben ttinik e)8, hogy ezen azem- 
lelelben a Bzellemi ttlnem^iiynek autotiom, egyenletesen lisste- 
kCldtt, egybevutitett, ogyar^nt kozponti nitcml^Ieti easzjeleneege 
oem Jutbat batilrozottan crx^Snyre." Irae igy iUitja 6pp a fejetete- 
jere Sthmilt az egesz dolgot. Az erzel-fauctiAl teljesen OaBze- 
zavarja n kep2et-fancti6va\, a6t ezt niagat is az ugjuevezett 
fognlofti-fuDvtidj&val. HJszen minden kuzvetetlenaegben, vagyia 
irzeki szeml^Ietbeii kellos jeleiiaeggel 7an dolguuk. S a rait 
SchmitI a szellemi tflnenieayiiek autonom. egyenletesen ttaaze- 
kdtstt s egyar&nt kOzponti szemleleterdl allit, az maganuk nz 
erz^ki szeml^lotnek epp a nemtudatos, physikai, objectiv, realis 
CT-ee(-tenye maga. Az eraefnek, mint pbyaikai-raelaphysikai val6- 
sAgnak t6nye az az egyBzerre, simtiltan, i!Oordin&lt 6s autonom 
QsBzerv6nyBsU]es. K5z^ppontr61 beazejni itt a szemlelctbeu batd- 
rozottan ianieretelmeleti ogyoldaluBag, az ^rze^funetioiiak egyenes 
dasze/avariaa a kipzet-, vagy /bi/afoni-functidjAval. Csakis a kep- 
let- ^8 /osa/om-functitiban van ugyanis a szeml^letnek eliitere 63 
hiitt«re, mha azdval kiindulii kiiz^ppontja es etmosddo hatirpontjsi. 
Csakbogy. a inig a kipzet-iixncWo aiott Bzamii kdzeppontoknak 
meijhaldroioH korhtn forgo variatioja — e nieghat&rozotl kSrt 
ugyanis epp a vele egyQtteBcn ervenyesQlti nemtud&toB ^ztit-funoti6 
aaszjelcnsi'ge BZolgAltatja -- addig a /bj/o/om-functidja mar vig- 
teleii szAmu kOz^pponti variaiidhtak niegbat^rozliatatlan sorozata. 
De mind a kipzet-, mind a /"og aZom- fun etio, mint (udatoa jelen- 
eeg, megegyezik abban, hogy jelenBegOk aorozatoB, succesBiv, 
eubonlindlt is hetei-onom Bsazfeaztlitsfig. „Autonom, egyenlete- 
sen OsBzekJtldtt, egybevetjtett b egyarint kOzpunti szeml^leti Ossz- 
jelenaugi^l" beaz^lni tehat a szellemi functiiik akarmelyik6ben 
teljca r^lreismer^Be a lelki. tudatoa, szellemi, ismereti tevekeny- 
6^ eg^az mibenl^t^nek. }liezen ^egyarant kozponti Bzemleleti 
{JsazjelenB^g" mix (Somag^ban is a legnyiltabb k^ptelens^g. Mert 
6pp niaga a szeml^letiess^g mindig caak kdlSn-kiUSn kOzeppont- 
b6] megiiidul6 BorozatiaBaag. Minden azemleletnek ugyania azQk- 
aegkepen mindig tlSlerrel, azaz kQz^pponttal, ea hitterrel, vagyia 
elmusi'ido hattirpontokkal kell birnin. lIiBzen oaakiB ezfH saj&t- 
sigOB tev6kenyseg-folys milt ban lohet megadva az bgynovezott 





ibi/dn-6rveDyealllesDek (a mi mindeu szerolcletieasegnek epp a lenyfr* 
ges aajalsiga) lelietiSs^ge, TAgyis az Snerv^Dyeslllesnek elklilSnii- 
duae, a tObbi v^gtelen sz4mu rndssal szemben kialakolo inAi- 
vidnnlizAloclada. Mig ellenben a. kepzetnek, a fogalomnak, vagyis 
a tudatnak es ismeretiiek a tdrgya majra ennek ^ppen az ellen- 
kezJije, A pfaysikai, tenneszeti, realit), kiilsit es nemtadatos irzeH 
letvalosig iigyaniB tpp abban az o „egyarint kOzponti" dsszjelen- 
B6g6ben bordozza a tudatra, a szeml^letre nezve Ortikre megktize- 
litbetetlen, ebben a form^jdban S ra nezve GrSkre idegen, rajta kivUl 
ea tul tetszo nemBzemleletieeaegnek, nemtudatosS)igDa& alapjat. 
Enntlfogva ,a nemtudatos letvaMsdg, MagAnvnto. Abwolu- 
tum' nem azt tejezi ki telidt, liugy o a kOIsO, tJHtlnk teJjeEeD 
fliggctlcn s erzetUnkku Hoha sem alakulbatd e ilykep egyaltal&n 
tudatnnkba Be juthato l^tnek a valisiga, haneni csakis annyit 
Jetent, hogy az egysteru ineki szemlelethen, vagyis az erzekht- 
ben adoil amaz egyszerre simultdn, coordindlt is aulonom irzet- 
ievikenysiginel fogva ugyanazon pillanalhan te{}es mibetUilebm 
soha el nem killiinodketd, meg nem hatorozodi, lekdt nem stcm- 
Utkcti letnek a jelensege. IgeniB teljesen adva van tebit az llgj- 
nevezett kQlB5, tiilQiik teljesen fQggetlen es tudatunkt<51 teljesen 
idegen pbynikai, objeotiv, t&rgyi I6tvaldsag maga is a mi legeg;- 
SzerUbb erseki szeml^letlinkbon, caakbogy ngy van adva abban 
az 6 Baeredeti, minden reazeben egyszerre es egyformfin irve- 
nyeBQlO aimiiltin coordinalt is autonom h-zeti mibenl^tebeu. Mig 
vele szemben ott ervenyeaUl a tudatinak. a lelkinek, azdlcminek, 
az iamerelnok legelemibb lev^kenyHejje ia az ngynevezett kepzet- 
nek minder, egyea alkotd elem^beii sorozatiaa alirendeltsegbeii, 
auecesaive, subordiniltan ea heteronom ei-v£nyeslll6 jelena^geben. 
Az erzeti nenitndatoB Onfeazltlta^g-ogylitteaseg abban az o min- 
den reaz^ben I'oorditialt, 6e autonom egya^geben ngy tliDik fel 
moBt m^r a kcpzeti tudatoa CnfeazUltaig-egytltteaaegnek azzal az 
9 minden resz6ben suburdin^t ^a beteronum egys^6vel szeni- 
ben, mint az o subatantialJB letalapja, az 6 liiie jdegen, rajta 
kivlll ^a tut ^116 targya, mint az '6 azellemis^gevel ellenlelben 
allu leatdsBBeg, mint az o tndatoas^anak ollene mond6 nem- 
tudalosaag, mint a lelkivcl azembc helyezkedti tenneszeti, a 
gondolattdl ktllSnbiJzii l6tvaluBagi. Ervenyealiini teljeaen ervenye- 
aill teli&t az ^rzekletben a teljea ^a igazi letvMloaag maga ia az 
erielnek maganak a tiszta tcny^ben. Hiazen a letvildgnak min- 




V KAOim-Al.f'EKT. 



flen egyedi alakja ^ppen siKert, inert leUzik, Snegyediaeg^t BzUk- 
sigkepen nyilvinitja ib, tehit jelentkezik. azaz bizonyoB Onter- 
jeezkedest, fint^rbeliaeget tllntet fel, a igy bizonyoa Onmagit 
me^klildnbaztetS 6s elkllliinit^ erxel-ftsz\tilahge,t mnUt. Az Someg- 
hatiroiienak e form&i nelklil nincB let, ninCH termeazeti jelenseg- 
e^ed. Meg a legporanyibb ea csakis chemiai tiat&s&ban 6rz6k«l- 
hetfi atomocBka Bern mds, mint egy pardnyi ^rzef-tcrjeszhed^a. 
erzet-ksiJU&a, egy piuzike t^rbelia^g, egy kis danibocska 6n- 
feszlllta^g. Letenni ugyania nem jelent mast, mint jeleatkezni. 
vagyia epp iSnegyediseg^t nyilvinitani s igy a m&Bban meghati- 
TOz6d6 bizODyoa 3iitcrjeBzked6at ^b t6rbelie6get, valamifele miBban 
ervenyesUlfi onfeBzIiltaeget Kintelni fel. A let ugyanis csak oiijehni- 
ktiis. onnyilvdnulds, mterjcszkedes, onlirbtlisig, azaz onfrseUltsSg, 
ni&s sz6val a mdsban val6 onmeghatdrozoddsnak eggUttesm Srvenj/e- 
ifUlo tinye maga. vagyJB a sz6 legtisztabb ^rtelni^ben erzet. 

a talAn felealegea ia itt bfivobben fejtegelnem most mir, 

hogy az erzetnek, mint mag&nak a nemtudatoa, maginrald, abBO- 

lut l^tvalos&gnak e azeml^lete, m&s az6vul az Erzetnek, mint a 

n^mtudatos, maganvalo, absolut letvalos&g miBban va.16 itnmeg- 

batAroz6d4s8nak ez JUIit^a liomlokegyeneBt ellenkezik minden 

eddigi tenn^zettudom&nyi es pbiloBopbiai IH- es erzet-Mtogs,aBB,\. 

Minden eddigi term^azettudomany ea pbiloaopbia ugyania egye- 

Ueiieii ezerabeallitja a. letet az Srzettel, azaz dgy fogja fel az 

^rzetet, mint a. l^tvalosiigot caakia kozvet(t6 tevekenya^get. Az 

^ret 8 eldttflk caak iBmereladd, tudatoalto lelbi iuiik()des. A sen- 

*«s 8 azcriutOk k^pzeti, ismereti, eszbdi, lelki tevekenyaiig, 

xuelj Bzemben ill a rajta kivUl es tiil gondolt lett«l ^b univer- 

luminal. Az 6rz6kek tebat itt letm^doaito, tirgyatalaklt6 £b val6- 

^igmeghamiaiti k£szUlekek, mert a tudat meg ii rajtuk kiviil 

^B till, m^g 3 mogSllUk is lat valamifele letegyediaSget, a mely 

, ^aiint litmaradek, azaz mint gondolali residuum aoha aem lebet 

K^Ss lesz irzette, vagyiB aobasein jutbat be az erzikszervek vild- 

l^^jiba. Ez az eddigi aenaualiamua tehdt csabia az istacreitk meg- 

^mgersisit magyaraz6 illilBpont. Egyazerlien caak k^pzettani, tudat- 

'^^ni, 16lektani, ismerelelmeleti vil%nezet. A l^tvalosiigot az iame- 

*"et bonyadalmas jelens^g^bCl, a physikait a paycbikaibOl, az 

^lemit ea elsSrendlit az 8sszetettb6l ea miiaodrendfibSl akarja 

'vnegroagyarazni. Eg^az valoaagaban tebat nieg mindig dogmati- 

A)u ki transscendens. 




Az in «-2e(-Bzemleletem a l*tval<59ilgnftk magAiitik i 
l^Ielc. A iiemtudalos, maganvalii AbBoluIum mdaban val6 teljea 
Onerveny^sUleaenck, onDieghatdrozodasdnak tiszta tenye maga. 
En iifU&tn tehat nem all ezcmben az irzet a kQlso phyaikai let- 
valtJaiggal, hanem <> a kOlso. pbysikui OsBzatomfceiQltaegnek Bimiil- 
t&n, autonom is coordinalt erv^nyeaQleso maga. t-n ezenntem 
a seiisue nem kepztiti. ismereti, mbeli, lelki fiinelio teb&t, bonem 
minden physikui, kUlsfi letvaloedgnak bennem vale teljea oiinieg- 
bataroz6dd8a maga. En teb&t nem illlitom azt, bogy a mirdl Dem 
tudok es a mit meg nem ismertem, oz nines is megadva frze- 
lembim, azaz nem hatdrozza meg i'mmagat .irzekszerveimben' , 
mert en eijlttem minden, a mi csak lelezik, mdr szUksegkepcn 
erzet ie Ggyszcrsmind. azaz nemtudalosan, termcszetjleg ie pbysikai- 
metaphyeikailng adva ia van .erzekszerreimben" is ,erzekazer- 
vcinire" nezve a vegtelen tenjkoziiastgben. S igy azutan mep- 
ismemi, vagy tudatosaii tenni, tudatba bozni nem Is annyit tesz 
en Bzorintem, mint erzeieim kiize befogadni, erzekszerveimben 
ia erEekszerveimre nezve OnnyilvinuMvJi tenni. (mert biszcn ez 
mdr Snmag&ban ellenmondas), hanem esakis annyit, mint kej>ze- 
leim kaze venni, vagyia a vegtelenlll gazdag ^r«MeuykSz(isseg- 
biil kivalaaztani es elkUJiiniteni, tebdt az autonom, simultdn, coor- 
dinalt egjHtteBsegbfil beteronom, successiv es subordinalt rtsz- 
legessegge dtalakitani. S ez az h'zef magdnak az ismeretnek 
vaJddi UUiirgya. phyBikai-melaphyslkai valdsdga. Az en allaa- 
pontom tebdt l^ttani, ontologiai, phyeikai-metaphysikai. En az 
igazi vaJoBagbol magyarazom a gondolatot, a val6 li^tbol az 
iamei'etcl, a pliysikaibol 6s elemibtil, mint olBSrcndtlbol a pey- 
cbikatt, bonyolultat es maaodrcndUt. Az 4n alldspontom mar 
kritikai is immanens. 

I<)ppen azert, ba m^g epjazer azt k^rdezn^m most mar, bogy 
micsoda itt bdt az tuIajdonk«pen. a mit a ligy ^rzeki azemlele- 
teben, vagyis 6rzekletebcn tapasztalok, akkor cppens^ggel nem 
okoskodndm ngy, mint pi. a mai tenneszettudomdny, bogy ime 
elSttem Ail cgy pbysikoi teat, a melyrfll nekem ceakia egjoldali^ 
6b halvdny irzeteim vannak, tebdt eaak megbamiaitott tdeg-iiiger- 
k^peim alakulnak", {mert biszen az Oaeredeti, kiileS legy-testreszUll- 
siget a aajdt teati nemhidatos idegfeszUitBegeimmel szembe es 
ellentetbe dllitani ellenmondds n^lkUl eppenaeggol nem dllilliatom 
s nlyan dseredeli klilaii batasrol, a mely az en nemtudatoa, pby- 




lUl i 



lAat. kSzSs tenn^Hzeti Oeszmlikudeaemben mik^at nen 
atli jvzaii ^axsEel f^cyaltaliln ncm besz^llielek I sem I'lgy nem ' 
nkflskodnnm. a ho^y a modprii ismereltani kriticiamua, bogy ez 
az agyncvi^xrtt fei;i/ irsakis pu$Kt» iilanyi jclenst^g rlSttrm. mcrt 
■a o Uitem fUggetlttn. iiliysikai-metapliysikui, targyi. maf^Anvald 
Ito SrObrc k(vUl es (li/ esik iiiindeu UmerhetSaegeii. butiem 
ut mondatiam, ime a /t'(7V ^rx^ki azemletet^ben. vagyla 6rxek- , 
leljiben kit eltagadtintatlaD OnfesKlllls^gteiiy ill olilittriu : ax etiyik 
ax M «^VHzerre tevekeny. iiiinilen i^dzAlien aimultAa. egyformAa i 
kiii|>>tnUa«, uoordinillt us ajlunom r>ii^Tvi!nypslll6s. a iiielyet sajilt- 
M^us r^nt(es86g£nel fngva tralim-k, tOmegazoriiack. anyagias- 
uslc. Iclbrmen kivUl alio, tdle idegen klllso pliysikai-tnrtapbysikai 
maginvalii. absolnt l^gy-OnmegbaiArozodAsnak latok s a maga 
cgysep^s t'8 egy rules daaz^rv^nyeslil^sebon legy-erzetnek 
ft; 8 a mAsik az a kUlOn-kSlOn, mindi^ii r^sz^ben aoroxa- 
. aDce«seive es elot^rbeliesen lepergii kilE(<i)poul<fkkn], tuhAt 
dUt 6» helerunom egyiilU^sspgben mntatko/.ii itnurveiiyc^- 
U^, A oi«tyet iix i-aakia latsziLto^iiu szilord eg>-lUtf$segbra 
Ippcr^o «i>r(izatui miati nt'mCviitiiit'k. ticmttimcg^Kcriliiek, nem- 
Btijagiar>nak. hnnem lelkiuek. lohellot- ^a iniyekazcrtinok, helsfi- 

•gondttlatiiiak oa iiiiiit'ri'tiiiek mondok s czeii O^IibAbazerli 
i«t;vae^bi->ii Uyy-kepietnek ianiert-k. A ligynek erztt-tinya i 
■mil az fl simiiltin, i-oordinalt ia nutonuni irvfinyt-aaieaenSi 
saftkAet^kvpoii az^t iiem togoziklu, Rnmagit olkUlttnlidOtteD < 
^M|; itKin hatarozij. Icbat e furmajaban OrSkro netn szemlclvti. i 
Bemtndabxt A kepict-tiayc azonbnn az fi bizonyoa kuz^ppou- 
tokb^f kiindulo succpsetv. snbDrdmAll ia beteroni»m an6tv6ny«v 
aDles-^rozatal niialt mar itzllksegkepen az^llagoiAdott. Onniagit ' 
vlkolunitii. ine^-balarozd es felbonI(i. >a^yia c Turmajilban mindig i 
•XMolHHi. tudalott. 

Moiidoltuk mar Teiiti^bb. hu^y a U-^nek lii^'ncvezell rrzet- 
traiji- l^^y-Hzcmltili^tUnknck tdrgu^. kip!ft-itn\<i pi-dig az aianyi { 
oldaliit alkotja. A targyi oldal cgyiitlal a tisztan pbysikui ^8 
■ueOpliysikai i^tsali^s^K iisazt^nye maga : az alaoyi pitdig a psy- 
chikai. Um«retJ fuiictiiinak naazjelena^^e. HLkr ebbJll is t«ljegva 
viUso4. a »ut J. H. V. Kircbmntin oly mi'dyrehatiiaD ezcmlAI, 
boEy t. t. ,.a l^tfxuiick a tudiUba ilUnonti tarlalmii. mint Urta- ^ 
Ian * largyban t» a tudasban nom caup^ r^cnltl, baanm unron 
mtomaa W- A met^vizagAltani UgjfaeV ax a simultAn. coonT 



192 niBCZ 4 KAGiNVALOEBT. 

^8 ADtonom nemtudatoa pbysikai atum-IJsaEreazUltsege teljesen 
egy ee ugyanaz az 3 successiv, subordioilt bs heteronom psv- 
chikoi tudatos fogalmi funCti6J&iiak iisszes kOzepponti ^orozatsit 
feltDntetit vnnnHo-egyiiUesscgevel A legynck maganvdloja, aitaolti- 
tumja teljesen egy is ugyanoj a Ugynek minden gondolati variatiol 
Stimagdban egyesil6 fogalmdval magdval. Mis caabia a legy ilsai- 
atomfeazDltafigeinck a. megjelon^si rorin&ja. mar t. i. a meunyi- 
ben ,,a letezf! tartalomra ea formara OBzlik. A tartaJom az ^rz^k- 
let Dtjan folyik imc a tdrgjbol a tudasba s cz altal a let 
formajibol a tudds formajaba vezcttetik ^t. A IHforma luagu 
ae erz^kletoel Dem meg; it vele a tudaaba. d egyszorsmind a 
kem^ny, a merev, a batir, a Dielybc az erz^klet a lartalotn 
itv6telekor UtkSzik. Csakis ezeii ellenallas iltal, a nielyet a let- 
forma az 6rz6kletnek nyujt, szerepel Ji ri nfezve. mint Uifzo, 
azsK mint egy tiemfuiJAafc!. A let ezert az jl poeitiv termebzete- 
ben a tudasra nozve mugfogkalatlan es fogalma cBsk negatir 
marad rdnk nezvc, azaz a valSsigban csak a nemiudhatot jelentt 
a dolgokban. Ha ez a korlit, a melyet azouban csak korldtnak 
mflnk. nem volna adva az dr/^klelnek, akkor a let es a tudds 
k3ziStt minden ktllOnbaeg el volna tUutetve.^' 

Hogy Eirchmannak mennyire igaza van itt, az caakia fej- 
tagetdaeinkbSl ertbeto meg tokeletesen. A kerdeses l^gyoek pby- 
sikai irzel-'6aax{e»z]iltaiige, a. mint mondottuk, teljceen egy es 
ugyanazonoa ugyanis az Q peyeliikai k^pzet-OaaKfeazlllts^geinek 
vigtelenUl gazdag a mindenoldaiu variati()Jival. Mert barba a 
l^gynek I4(e, vagyis az az ti simultin, eoordinilt ea antouoni 
physikai e«e(-jelena6ge valoban mogfoghatatian, azemlelhetetleu 
4b nemtudbato a tudaara n^zve, — megfoghato, Bzeinlelbetii ca 
tndatos ugyania, a mint tudjnk, caakis annyit Jelent, mint egye- 
dileg elkdiJinSdu, Onmeghatirozodo, tebit eorozati, Buceessiv. 
subordinilt 6s beteronom ilaazfcaznltseg, — a legynek a fogaima 
vagyia az S vegtelenlll gazdag ^s mindenoldalii kepzet-vanatiokbol 
kialukult (Jsazjelensege m^gia caak ugyanazonoa az S erzet- 
388zt6ny6vel, mint a bogy pi. a azemllnk elfitt v^g guritott sziz 
koroniuak az fisszege teljesen ugyanazonos az egymisra rakott 
azaz koroninak az Osszegevel. Egymiatol teljesen eliltli ^b soba 
meg nem egyozS caakis az fi iSaszeglknek megjeleneai formdja 
maga, a mely a 2£^fo^nibaJl egyUttes, egyszerre valo, siuultin, 
coordinilt 6b autonom jelens^g (akirceak az egymisra rakott 




BABCJ A MAOjJfViLOfiBT- 

8za2 korODa {tsazegL'npl). a tudds fortnaban pedig soroznti, val- 
Ukuz6, aiicceBsiv, aubordinalt, beteronom, vagyis az elJtbbinck 
6p{> :u ellenkezOJe (mint »;< elbttUnk i-ilUmfi^oraau tovaguritott 
seAz korona oBszef;6n61). Ennek a l^nynek a tadata az a hatdr 
48 AoWdf, a melybe az ^rz^klet raindeii alkalommal beleOtkOzik. 
Bz a dolgoknak az a tc^lUnk es tudAsunktol, Bzeml61etltnkt(>l, 
iemeretllnktdl, lelkUrikti)! aniiyira eltlti>, vagj-is 6nUnkkel : 
beo, miot it rajta kivtll 6s lul A116 e tole teljeeon rUg^etleo 
kein6iiyBege, merevaege, ligynevezett til mega xeriisfiga ea aiiyag- 
SEoriiB^ge. Mig mAareBzrol az atomfeazlilte^geknek abbaii a kep- 
zeti ^ tudati auvcestiiv, siibonlin^t ^b beteronom sorozati lepilr- 
get^^ben talalhatd meg a. gondolatnak 6b fogalomDak az a 
lebetletezern, kOnnyed6n lebegii, lagy, fatyolozott, 16giea jelens6ge. 
Meit a termeazeti, azaz pliysikai vildgnak minden, meg 
a legparinyibb egyedis^Ke in CBakugyan valnmi Athatatlan, ellen- 
illu 3 hogy ligy mondjiik, anyng- es tJlmegazerfi. A gondolati, 
vagj-JB physikai tlaazes jelenaegok pedig azStfoBzldk, ellebegfik, 
ogjazolvan lebellet- ^s arnyekszeriick ,Ki)iiiiyen megfernek egy- 
mas mellett a gondolatok, de kcmenyen Bzoritjak ogymaat a torbeli 
tirgyak^. A gondolt tengereii az6pen fenn lebeg az elgondolt aulyoa 
vaa palola, de a valdaiigoB lenger viz6t halAlmaaan kisxorltju maga 
Ml a t^nncBzctbeli. S a teroieazetben meg a legcBekelyfbb 
atomreazUlta^g is valami eletelcven is batekony kemeiiyseg. 
A gondolatban m6g a legterj<?delmescbb lestalak is valami holt 
h tebet(<tleD puhas^. Ott ilnmagaban ea minden m&sra n6zve 
is itriikke nyiizagji, pczagti alanyiaaa^g minden ; itt mind ttnmagA- 
baa, mind a tObbi misra n6zve csak alv6-nyugv6 t&rgjiasBilg. 
Az caapa realia val()^g ; ez mvn-H illiizorius gondolatia&g. A ter- 
tn^Bzet vilfLganak minden egyedi letalakja velUnk szembeii 6a 
ellenQnk erv6nyeBUI(J valii 16ny; a lelekben minden csak bel^nk 
olvadt B iltaluok m6doBithato. nem-valo gondolati kep. Az a 
Wlj^ azemben illl a tudatunkkal. tOle fUggetlen b 6t cselekvo- 
'^-g m6dositja. Kz nieritben benne van n tudatunkban, tii\e- (llgg 
K fizenvedJileg az 6 roegvAltoztat<i hatasa alatt all. 

EzeokivUl a term6Bzel vil&ginak Saflzea jelenaegei egyen- 
j*>gibk, egymiaaal Bzemhcn mindig teljes egyedi segdk ben 6rv6- 
'■yvsQlifk, azaz coordinalt viaznoyban allok. Meg a legparanyibb 
voMlatomocska is tpp ligy teljeaen kifejti egyedi idifeazUltsegtt 
«» nyilvinitja finterbeliaeget. mint akar a legeslegnagjobb test- 





BARCK A MAOANVALOKBT. 



reBzOItsdg a magamagiet. ^ppen ezM a lei-ni^szetben csakis 
egyUttes ^tmenet es italakuUs van, de eltUnes es megseminialllos 
nem letezik. A gondolatvildg l^talakjai azonban kizardlagos jogo- 
kat elvpznek egymaBsal szeniben, rendesen b&tt6rbo szorulnak 
egymds elStt 68 igj tulajdonkep aubordiiiAU yiszonybnn vanoak 
egymassal. A figyelem k9z£ppontjaban szereplfl gondolati l^ljelen- 
B^gek mOgott teljeBcn eltUnnek 6s megaeminiBQluek a potentialis 
tadatnak ezer meg ezer tdbbi 16tjelena6gei. A termeszet let- 
egyedisegei tehat souverainek 6b vegtelenlll gazdag t^nykOzOHseg- 
JnyesUliSk, ^niAa Bz<)val, meg az il ligynavczett idSbeli 
^tnieneteikben is terbeliek, egylitteaek. A gondolati ]6talakok 
lenyUgflzOttek cs csak egjmoB ut&ni aorozntaikban ^rvonyesUlok. 
azaz meg Wrbeli, egytltteBnek tetszii nyiigalmas voltukban is ido- 
beliek, itnieniik, sorozatiak. 

A phyBikai vil&g tehit v6gteleD, hatArtalan 6b kimeritbe- 
tetlenlil folytoaos. OiiterJeszkedO I6talakjaiaak, egyedi 5iit6rbeli- 
B6geinek aehol aincs szUnetlik, veghataruk es megazakad&suk. 
S igy mind en jelens^gdk ogyforman kiindulo, itmeneti vagy 
k5z6ppontiaB tev6fceny86g. Fliyaikailag ott van peldAul a minden- 
a6gnek kellj) kdzepe, a hoi 6ppen akarom. mert egyiltalin egy- 
IbrmAn kdzoppontja neki valamennyi atomocaka. A phsychikai 
vilagnak azonban mii- a legelemibb tev6kenyBege, t. i. az 
6rzeki szeml61et, vagyia ei-zeklet ia veges es korlatolt a igy inin- 
dig megbatarozott kiindul6, itnienett, vagy kSzeppontiaa teve- 
kenyB6gii ia egyezirBmind. Gondolatilag mindig csakis egy meg- 
batarozott kdzeppontja van a mindenacgnek, mcrt a gondnlkoddra 
n6zve egyazerre nem mindeii pent egyforman jogoault Hia- 
Bzoval : a physikai vil&gban egyezerro es v6gtelen egyUttcBs6gben 
kinetel nelkUl erv6nyeBlU minden egyedi 16tjelen86g : a gondolsti 
vilagban pedig (legyen ez bir akarmilyen vegtelenlll gazdag 68 
bonyolult ia Bnraagiban) egyetlenegyiiel tObb jeIenB6g egyazerre 
oly mertekben Bohaaem 6rv6nyeaillliet. 

Eb a physikai vilagnak ezeu egyszcrre ea vegtelen egyttt- 
te8a6gben valo dn6rvenyealll6ae alkotja a mi nerotudatoa, nem- 
azemleleti, kHIaii, periferikna erzeteinknek reudkivQI bonyolult 
CBBztevekenyB^g6t. flppen ezert realia igazaag, k^zelfoghatiS Vald- 
ai 6b trzekisig teljesen egyjelentSaii dolog. ^rzekleteinknek tiszta^ 
Bimultdn, coordindll 6a autonom t6nye maga a tiszta physikam. 
let 68 61et, a rajtunk, tudahmkon, lelkUnkftn kivlll tehAt centra 





HABCZ A MAOANVALOlfeRT. 195 

lis ismereti tevekenys^gUnkon tiil erv^nyeslilo Maganvalonak, 
absolut Qsszfesztilts^geknek 5nerv6nyesUlese, onmeghataroz6dasa 
maga. 

Az erzetnek igazi valosdga tehdt maga az egyiities s egy- 
szerre ervenyesUlo kUlso, physikai osszterjeszkedes es osszmeg- 
hatdrozddds. 

S mily ^lesen kUldnbozik a physikai vilagnak e tevekeny 
egyiittes magdnval6 terjeszkedes^tOl ^s t^rbeli (Jnmeghatarozo- 
dasatol a psychikai vildgnak minden egyfittesseget valtakozo 
sorozati jelens^gekre bonto /fep^e^vilaga ! Valoban, ha realis 
igazsag, k^zzelfoghato val^sag es erzekiseg teljesen azonos dolog, 
akkor idealis hazugsAg, szemmel lathato valotlansag ^s kepzet- 
heliseg is teljesen egy es ugyanaz. Ha az erzeteknek nem tapasz- 
talati, nem ismeret-tirgyat kSzvetito es anthropologikus, hanem 
ellenkezdleg csakis physikai-metaphysikai cs ontologiai a jelen- 
t^sQk, akkor a kepzeieknek csakis tapasztalati, ismereti es anthro- 
pologikus jelentes&k van. S ha az irzetek tartalma es valosdga 
mindig az 5seredeti letvalosdg maga, akkor a kepzeteke esak 
Q)a8ol6, utdnzo 68 ata]akit6. Az ^rzetek sohasem k^rdesesek, 
mert eg^sz valosAguk immanens ; a kepzetek jclentese orokk^ 
kerd^ses 6s transscendens, mert a kepzetnek tiszta t6nye csak 
Jatsz61ag08an physikai, csak olyan folbomlott, egymAst61 isolaltan, 
viltakozva, sorozatiasan, successiv, subordinalt es heteronom ossz- 
^esztilts6gben jelentkezo onmeghatarozodas. 

A kepzetnek igazi valosdga tehdt maga az egyedi es elku- 
^onodotten vdltakozd.sorozatias^ belso, pksychikai onterjeszkedes es 
^nmeghatdrozddds. 

Ha azt akarnok megtudni most mdr, ^^^J m^nnyi tiny- 
^eges 6rzet es k^pzet van pi. abban a fentebb megvilagitottuk 
^i7y-8zeml61etlinkben (s ezzel persze barmely 6rzeki szemleletunk- 
»en, azaz 6rzekletUnkben is egyszersmiiid), akkor csakis azt kel- 
i ^ne megvizsgalnank, hogy mennyi egytittes realis es mennyi 
^^orozatias idealis atom&sszfeszfiltseggel van benne dolgunk. A legy 
^^8sz6rv6nye8lll6senek az a t6nye ugyanis, a mely mint egyszerre 
■s egyttttesen erv6nye8lil5, simultAn, coordinalt es autonom t6ny- 
lozOsseg, hogy ligy mondjuk, sulyos, ellenall6 es kem6ny tomeg- 
zeriiseget 68 an^a^feleseget mutat, szUksegkepen maga a legynek 
^hysikai-metaphysikai, maganvalo erzet-valdsdga. Mig viszont a 
^^gynek az a v&ltakozva, sorozatiasan felbomlott, successiv, sub- 

13* 



\ 




ordinalt ea heteronom tenjkOzOasege, a mely valami a^lyf 
ellen&UiU o^tklili es puLa lehellet- 6s drnyekszeriisegcek mutat- 
kozik, a legynek isinereti es tapasztalati kipzet-jelensege. Amaz 
a reacts ligy-vai6sdg inaga; ez pedig az o idealis kSpe. 

S az ^rzetnek ia a k^pzotnek ta&r magiban a Icgegy- 
ezeriibb ^rz4ki szemleletben, vagyie az 6rz£kletbeii ily eleaen 
elklll(!n0(16 tenye adja uiinden ontologiai hs ismerettani gondol- 
kodisnak legelemibb magyarizatit. Az erzokletnek e magyara- 
zatdban kapjuk meg az igazi feleletet arra a nagy ismerettani 
k^rdesre. hogy a letez^nek mik6nt megy h&t at a tartalma 
nz erzeklet alkalm&val a lelekbc. — Ez a nagy ismerettani 
k^rdes alkotja ugyanis evezredek ota a pbdosopbiAnak es a 
physiologi&aak a fcladatat s „niindkett(Sjllk nagy clJihaladdB&iiak 
daczAra is ma meg 6pp oly megoldatlan — mondja Kirchmatin 
— ,miiit a gOriigSk koraban", „Hogy erre a kSrdeare meg- 
felelheaallnk" — teazi hozz& — „^^S sgy harmadik faju eszre- 
v^telre volna sziiksegiliik, a mely egyszerre volna kcpes testit 
h% Bzellemit, meg pedig egyiittesen es egyhen eszrerenni. De mivel 
ilyennel nem birunk, azert meg arra setn vagyunk kepesek, bogy 
bypotbcHisekkel adjunk feleletet. Meg a legvadabb fantasia sem 
k^pes semmif^le megoldast mSg esak kigondolni sem. Nem raent 
itt eddigele a tudomany semmire sem, bogy vagy a 16tet a tudAsba 
vagy a tud&st a l^tbe &t\'a]toztaaaa, Ezen ut<>bbi fordulattal hiazi 
a materialismus, bogy a kerdeat megoldotta. De elfeledi, bogy 
az 6 dsazes megfigyeleaeirel ^s kia6HeteiTel csakis a belsd k5l- 
csOnhatilst vilagitotta meg az agyvelfi 6a a leleknek szeltemi 
Allapotai kfizUtt, de kor&ntaem az U azonoasagukat. A gondol- 
kodaanak dim-as&g4hoz tartozik, bogy ezen egy&ltal&ban oly 
klllOnbezB kategoriilkat egymassal Ssszezavarja. A megfigyel^s- 
nek minden Bnomod&aa, az eszkdzDk tAk^letesed^se mellett se 
jutbat el Bolia a testinek v6gsS batdrain, az agyveljinek mole- 
kiiliin s az <S rezgdaeiken tul. Az ezen liatarok a a szelleniinek 
kezdete kiizdtti kapocs eniiek daczara is epp oly ismeretleii marad. 
mint eI3bb. Testi molekulAknak mozg&sa, legyeu ez elektrikus 
folyamban, vagy idegiliomiuyban, mindig valami tesH marad es 
az d lokeseik a tuddstol, mint a liitezSnek egeazen Aj tUkrilSl, 
egyiltalia Bpecifikuaan kiilUnbozok maradnak. Erdszakoaan xzo- 
noaaknak nyilv4nithatja oket az ember, de ez az egys^g iires 
6z6 marad, a mely ae a tuddsa&\i kll]{)DbQzii 6a aajdtsagoa ler- 





mfiazetit meg nem magyarazza, ae az erzekhlnek folyamatat fel- 
fq^hali'ibb^ nem teszi. Exert is miirad a monisiHUJinak mitiden 
rendBzere. a Flotinoae d^. mint Spinoza^, Fichte^, Scbelling^ 
is a. Hegel^, legfiibb egys^g^bea is csak jatek ia szemt'6n;veBZ- 
tes. Ez a iv xat ndv, ez az e^aeg. a melynek azonnal ujra, 
letbe hs tudasba kell szetszakadnia, feltbghiitRtlan marad az omberi 
Bzellemre n^zve e b <.-Hak Qret) bz<5, melylycl ugyan jdt^kit lizhetj 
6» a melybJSI a bJiveBz m6{tjjira niindeiit tetszos Bzerint kiugraszt- 
hat ii{,'yan. de a meljlyel semniif^le felfoghatilt ki nem fejezhet 
az ember". 

Ezt moadja Kircbniann. S mi csak ogy kerdesBel feletiiiik 
moat e azavaira ; V'ajjon az egyszerii ^rzeki szeniUletnek epp moat 
megvilagitottuk teiiye nem epp az a KJi-L'hmann 6bsjtotta harma- 
Aik fajo eszrevetel maga-e, a mely egyszerre veaz ^BZre tealit 
is, meg szellemit is, m^g pedig egyiittesen ea egybm egyszera- 
iiiind ? Vajjon a ?ey!/-erz6kletnek az a t^nye, a mely a 16gynek 
egyiidee, simultin, i;oordinAlt 6s autunom OBSz-atom^rvenyegiUeset 
nntatja, nem teljesen ugyanazonegy-e mag^ak a Iftgyiiek phy- 
nikai. ligynevezett testi szemldet^vel ? S viszont a 2(,'(;y-^rzektet- 
nek az a luisik tenyo, a mely ugyanakkor a l^gynek v41takoz6 
torozatias. anccesiv. aubordinilt ea heteronom flBBZ-atomervenye- 
siil^set alkotja, nem teljeBcn ugyanaz-e magAval a legynek gon- 
(lolati, k^pzeti, siellemi kep-azeml^leteveli' M6rt mondja bit 
akkor Kircbmanii, bogy ^mivel ilyen (barmadik faji^) azeml^tet- 
tel nem biruuk, azert meg arra sem vagyunk kepeaek, bogy 
hypothesisekkel adjtink arra a k^rd^sre feleletet. bogy mik^nt 
meg; it a l^tezQnek a tartalma erzekiet alkalmaval a lelekbe?'' 
£gyszer<ien caak az^rt, mert 8 miig aohasem ojemezte az £rz£ki 
azemleletnek, vagyia az grzekel^anek a tiazta tenyet. Caakia az6rt, 
mert fl ra nfizve — akar caak Pauler Akosra n6zve — az 
^Txcklet egyszerU lelki, ismereti. tiidati tevekeiiyaeg, antbropo- 
logiai ideg-funclio, a mely ..ne n tuddsnak kUlQnbSzS es aaj&t' 
Sngoa tcrmeazetot meg nem iiiagj*arazza. ae az erzikleliiek folya- 
mat&t felfoghatobba nem teazi'. Egyedtit usak az^rt. mert az 
erieJ 8 elStte is azonosnah van gondolva az figynevezett hepzel- 
tel. S igy esakia llres szc'i b mint ilyen, fellogbatatlan mai-Hd i\ 
ri, nezve. mert b^rbogyan kepzoli is el, azonnai lijra lithe 6s 
tuA&iba kell az^tazakadnla. Kzert mondja, bogy ^tfsii moiekuldk- 
luk mozgaaa, legyen ez elektrikus folyamban, vag}' idegallom&ny- 



i 



ban. niindipr valiiroi lesti marad is ax ci ISkeseik a tudastiil, 
mint a l^texSneb pgeazen lij liikretol, egydltalin specificnaan 
kiilSnbozok maradnak." Az '6 szemeben ugyanis a ^testi* , ^iesti 
moiekuldk mozgdsa". .,elektriktts folyam" 63 ..idegAIIomany" 
Bzemleletek mind valami epecifikuaan kUlOnbCzdk ox ugjuevezett 
„irzei«ek", vagyiB ftzerinte ..kipzetntk'' a tinyfitfil. S niivel 
&t igszi tesiit, tCmegest, aiiyagBzeriit, merevet, keni6nyet, ^llen- 
Alt6t a magdt a misbaQ £rvenyesit(>t. elezakitja sz erzetnvk tiszia 
tinyetSl a ezt mag&t a klpzetn^'k tiszta t^ny^vel azonositja azem- 
l^let^beo, csakid azert riem veszi eazre az ^rz^kletnck kettos, 
t. i. irzeti, azaz phyaikai 6s kepzeti, azaz paychikai jelcna^get. 
Nem vesKi tebat eazre az erzekleinek val'idi tenyet, vagyia azt 
a harinadik fajii erzeklet-azemleletet, a raely egyszerre i& egyllt- 
teaea ia egjben tUnleti fel a testit is, meg a szeliemit ia. Az 6 
irzekeUse, csakis aDoyi. mint a kepzetelis, vagytii a tapaaztatda 
t6nye maga, teb&t a lelki, ismereti, szellemi liatiB ^ mig a teeti, 
letvalosdgi ha tonneszeti bat6 maga kSvitI i6 hit marad magin 
a tapasztalat je]eD36gen. \'al6ban ,,meg a le^^adabb fantasia 
sem kepes uemmif^le inegoldaat m^g csak kigoadolni aem, hogy 
a 16tet a tudasba, vagy a tudJtst a 16tbe Atv^ltoztaasa", ha a 
tud&anak elemi tenyezoit, t. i. az ^rzetet 6s a kepzetet 1. azo- 
nositja egymisaal s 2. erdszakosan elszakitja maginak a letnek 
a valosagitol. Ilogyan la mefaetno itt a tudomAny valamire, mi- 
kor a I6t khilll ea tul mai'ad minden tiidati elemi tevekenja^^n ? 
t.s azakasztott ez az cset all a materintiamuB letszem- 
I^let^ben ia. Talaloiui moiidja ezert Kirchmaan, bogy ,a meg- 
figyel^snek minden finomod&sa, oz eazkcizDknek tUkeletesedeite 
mellett se jatfaat el aoha a materiuUsmua a testinek v6gs{S hatA- 
rain. oz agjvelOnek roolekul&in a az ti rezg^aeiken t^l. Az ezeii 
hatiaok trn a azclleminek kezdete kOzStti kapoca ennek dauzara 
is 6pp oly iameretlen marad, mint elobb" — eg^szen talaloan. 
mert a kepzetoek, mint elemi tamereti miik()d^Bnek az a aajat- 
a&goa aorozatias, viittakozo. aucceaaiv, aubordinalt ea hetcrODum 
aSBztevekenysige oly ellenteteaeii kQlOnbCzfinek tilnik fel a testies- 
segnek a az agyvcio molekulAiuak egyilttesen 6b eg^azerre szem- 
16]t aimult&n, coordinalt ea aiitonom titmegea es anyagi Oasz- 
tevekenyaegetol. Silt merBben kttlOnbBzonek tetazik a, azellemi, 
tudati ea ismcreti mflkadea magdnak az ligynevezett idegmukS- 
desnek egyazerre es egj'UtteBcn gondolt bAnnilyen t6nyet61 is 




UABCZ A MAOIKVAL6&RT. 



199 



egyszersmind. Mert az idegmiik&d^s, mint ilyen, mindig esakis, 
mint egylittes ^s egyszerre foly6 testi, azaz simultan, coordinalt 
^s autonom atomfesziiltsegek ossztevekenysege szeml^ltetik. Mar 
pedig ebben a felfogasban mindig csak extramentaliSj kUls5, 
physikai jelens^g ; s mint ilyen teljesen eliit a szellemi, ismereti, 
intramentcUis dssztev^kenys^gnek ama lehellet- 6s drny^kszerii, 
valtakozva sorozatias, successiv, subordindlt ^s heteronom ossz- 
tenyetdl. Holott a l^lek, a tudat es szellemi ismeret dsszegesz^- 
nek, barha physikai, letvalosAgi, erzeti atomfesziiltsegekb5l szo- 
v5dik is nagy eg^szsze dssze, tavolrol sem extramentalis, hanem 
ellenkezdleg intramentalis, azaz belso szemleletnek kell mar leg- 
melyebb alapj&ban is mutatkoznia. TQk^letesen igaza van ugyanis 
Wilh. Jemsalemnek, mikor azt mondja (Einl. in die Philos. 165. 
lap), bogy ^a pbilosopbi&nak alulrdl valonak kell lennie az el5bbi 
feliUrol val6 pbilosopbidk helyett. E mellett azonban annak kell 
maradnia, a mive tenni Descartes akarta, Kant pedig t^nyleg 
tette is, t. i. heliilrol val6 es nem kiviilrdl valo philosophianak, 
a hogy ezt a materialismus akarja^. 



Dr. Simon Jdzsef Sdndor. 
(Folyt. kttv.) 



PHILOLOGIA fiS PHILOSOPHIA. 
(Elso kQziemeny.) 

I. 

Auguste Comte bolcseletenek egyik alapvet($ t^tele, hogy 
az ismeretek es a megismeresrol val6 gondolkozas szorosan 
egyiiv^ tartoznak. Ez a t^tel kOteless^g^ve teszi mindenkinek, 
a ki tudomdnynyal foglalkozik, hogy szUnetlentll ^rdeklodjek azon 
kerdesek irdnt, a melyek ktildnos tudomany^nak mivolt&t es m6d- 
Bzer^t illetik. Senkl se gondolja naivan azt, hogy beerheti a 
tadomany olyfdle fogalmazas^val, a mely abban csak bizonyos 
positiv iHmeretek Osszeg^t Idtja ; senki se higyje, hogy mint tados 
eleget tett feladatanak, ha — a kutatdsi czel es az ehhez vezetd 
eszkozuk vilagos belatasa nelkUl — csak elsajatitott rutinnal 
gyarapit az ismeretek t5megen. Mert hisz a tudominy mivolt&t 
illetd valameiyes alapfogalmak, czelkepzetek es mddszertani elvek 
tulajdonk^pen ez utobbi munkassAg m6g5tt is ott rejtoznek ; mert 
olyanok nelkUl tudomanyosan dolgozni egyaltalan lehetetlen. 
A ktilonbseg tehat a tudomanyos modszertant mfiveld ^s az ezt 
ignoralo egyen kOzott nem is a logikai k^pzetek letezesere, banem 
esupan e k^pzetck tObbe-kev^sbbe onk6nyes voltAra 6s ezeltuda- 
tossagara fog vonatkozni. A mi mindazondltal 6rlasi kQlOnbseg. 
Mert a ki a valamikep masoktol elsajatitott, de a maga farad- 
sagaval at nem gondolt. at nem eit logikaval dolgozik, az orokre 
arra lesz utalva, liogy kitaposott utakon j4rjon ; SsztOnszerii 
gondolkozasmodja esupan itt ervenyesUlhet. Mig viszont ellen- 
labasat iolyton az a remeny lelkesiti, hogy az ismeretekre ttdvOs 
visszahatassal vaitoztat es modosit logikai k^pzetein. A modsier- 




lani elmelkedis igy az lij ii-anyoknak s a velQk egytltt a haladila- 
iiak biztoeit^ka. Meit^hitiE a tudumAnyos tev^kenyadg is at 6\et- 
nek Hoha nem nyugvo es soba cgyform^tiak meg aem niaradii 
Iflnem^nyei kBzc van ekelve. 

Illindenki Bzamara, a ki ma^&t pbitologusnak mondja. a 
legelso, a. legfotitosabb kSrd^sUl kin&lkozik : bogy mi a philologia ? 
Hogjan kell e k^rd^aibiket ertelmezni ? Nem arra vagyunk itt 
regeredmeiiyben ktviiDCBiak, bogy a multbon mikent hagznittak, 
a jelenben miketit szokas basznilni u pbilologia-szot ; nem a 
philologia tOrtdneti fogalmdnak teteles megallapitiUJlt cz^Iozza 
kerdeallnk. Ez utiibbinak itt normativ jelUge van ; arra akarunk 
feieletet adni, bogy mit kell a pbilologia gz6n ertenHnk, ha a 
tudonianyra leghasznosabb, le^i^ltniSlcBCzJlbb Melmel keresallk. 
Merl a Bzok hasznilala meg akkor aem kSztfmbits, ha azokat 
kivetkoztetthk mir mctapbysikai kSntiisllkbcil b iinkenyea vilasz- 
taBunkt<'>) tettak filgg(iv6, hogy tekintelytol, multt61 fUggetlenill 
miffie kepzetkort mif^le ii6vvel jelOljtlnk. Hiszen czimek, jelszdk, 
novek zABzl6ja alatt folyik b^rmely idjibcn a tudom^nyos kUzde- 
lem is, t-iiak epp dgy. mint a gyakoriati detS ; a miiiden eff^le 
kQzhasznalatii sz6p6nz egy-egy tudomAnyoa felfogAsmtldnak, rend- 
uemek, idealnak syinbtituma. A ki magat pbilologuanak valija, az 
nemusak egyazoriien nevet adott maganak. de esetleg ezzel a nfivvel 
rOviden ki akarta mindazt frjeKni, a mi utiln tudomanyos tev^- 
kenya^ge tOrekszik. 

A philologia-rev sok klilOnbSza dolgot jelentett az alexan- 
drinusoktdl kiindul6 lobb mint ketezred^vcs tnultja alatt b ^ppen 
Dem illltbatjnk, bogy manapadg mdr caak egyet jelent. De e 
Bokfele ertelmezeat valamennyit alternativan k^t ellent£tes fel- 
fog&B csoportjaba iehet beoaztani. A philologian mindig a Bzerint 
ert«Hek az emberek lenyegesen mist es mast, hogy vajjon az 
alaki vagy a tartalmi felfogds dBntiitt-e fogalmi meghatA.rozi- 
aiitnal Az alaki felfogia a pbilologiaban nem ia annyira tudo- 
mAayt liwtt, mint gyakorlatot. mHwszetet ; methodikus kmsiget 
o tortineti hagyomdny kritikai feldolgozdsdndl, £ azempontbbi 
^ *az' lioxfyf pbitoJDgiai I'oglalkozAa a azfivegkritika volt : &lta- 
•anosabb fogaliiiazasban pedig mitidnzt philologiAnak tartottAk, 
* mi a tSrt^neti forraaokat (a azSvegeket es monumentalis emle- 
^«ket} killaU eiislentiajok 6a liiteleasegOk tekintetiben vizsgAlja. 
Exea alaki felfogaa mellott, ezzel azemben fejlMOtl ki a tartalmi. 



4 




I)i;&dit 8ok eaetbeii a rormaliatak cz&folatii'a alapitotta. A pbiio- 
logiiinak nines meg » maga sajatoa tii^'kOre. tehAt nem disciptina. 
neni tudoniaiiy, ba rajta caak kritikai gyakorlatot ertUnk. S itiar 
moat az el6j;edetleiiek kUlon targykiirt kereave tudomdnyuk aii- 
rakn.. luajd a tiirtenet egyes r^azeibeu, majd annak eg^azebcn 
talaltiik azt nieg. A kuvetkezetea Urtalmi fclfogis vigsH ered- 
m^nyben inindeDkor oda vezetett, (logj- a pkilologidt a tSrtinel- 
(rdssal azoiiosltotta 

Mifele allAst Toglaljunk mir most el ezen ket, ellenUtes 
irAnyii n^zettel azembeo ; formalistAk legy Qnk-e vagy pedig a 
tarlaimi fJilFogis hivei 'f Annak idej^'n, midSn m^g azt gondultam, 
Logy a pbilologia zaBzlaja alatt kell a ha£at megmentcni a hogj- 
inindazt, a mi tuduminyoa ide^unk, ceak s pbilologia-aeo fejen- 
heti ki meltuan, tiSbb lelkesed^gsel, mint vilAgoa belitassal. tObb 
metaphyaikdval. mint tenyleges tudiBsal a tartalini felfog^ hiv^- 
nek vallottam magamat. Manaps&g biggadlabb gondolkoziaom 
arra k^sztel, bogy nemi lerminoloaiai tiUteitgest Utuk abban a 
kSvetelmenyben, hogy mindenAroii philologi&nalt nevezzUnk olyas- 
valamit. a mire j6l erthetd kSzhasznAlatii kifejez^sQnk mir ugy 
ia van. Miert kellenc pbilologiinak mundani azt, a miaek a neve 
tSrtenetiris. miirt czimeztesae tnagal philologusnak a t0rl6netir<i ? 
EJtsUk egyszeriien el a mult bagyntekakent rink azakadt mUazdl. 
ha ez caak tautologikua beaz^lre azolgaltat alkalmat. Vagy ha 
cllenkezJileg talillbatunk aaJAton tart;ilmaE a pbilologia fogalmAnak, 
akkor az uzUkaegkep miks Icsz, mint a tortenetiraae. 

Mi ktivctkezik mindebbSt ? Feltvtlenlil visaza kell ternQnk 
a pbilologia azon alaki ^rtelmezea^bez, a mely benne a tdrt^net- 
iras kritikai el6keszit6jet latja? ^ppenaeggel nem. Van valami 
gyakorlatias, anyagiae. felazines abban a felfogiteban, a raely a 
pbilologiAt usak affile teishnikinak nezi, a mely a tSrtenet forris- 
kSrdeapit bozza i-endbe. Gyakorlatiaa e felfogaa, mert nem ma^t 
»z ismeretel. banem az iameretszerz^s klllao fclt^teleit veszi alapnl 
ax elSzolea elokeszilea n az ut^lagOB felbaezn&lia kategdriai 
altal ; azutan anyagias ira felaziiiea egyidoben az a felfogia, mert 
a hetiiket ea monumentAlia cmlekeket, tehAt a knlai! ^rzikeles 
tdrgjait jeliili meg kutataainak anyag&nl, ti nem azok lelki egyen- 
^rtekeil. De tessek csak a kritika logikai fogalmat a megirtes 
Uhktani foyaimdval belyetteBiteni ; azutan a azovegek es emiekek 
crz^ki anyagit a m<)gottUk rejlf), Uket 61teto lelki larlahmmat 






felcBsr^lni, s akkor a philologiinak r^gi alaki felfogdaiinidjAt egy 
egesz &ii& viltoztattak At. Olyanni, a melyrSl hiszem, bogy a 
ludomany lenyegenek b tgy cz^ljainak is joliban megfelelQ. 

Rfigtdii ethetobb leazck. Vegylik a Hzdvegkritikai tevdkeny- 
aeget alapul a philologia fogalmnnak mehat&roz^in^. Mi a 
tulajdonk^peoi feladatA a szdvegkritikusnak ; mi az ^ eazkSze 
es v^gczelja is egyuttal ? A romlott szitveglielyek kijavit&sa ndia 
rsupAn eaetlegeB eredmeny ; a miiiek sogita^g^vel erheti el caak 
eEeket a javitisokat. a a mi egjszeramind munkAjit betetJizi : 
az a szftveg teljeB meg^rtSae. 

£h mi Altai t9rt6iiik ez a meg^rtes ? Annak a lelki tar- 
taiomnak lehetd hu visszairzese 6s visszakipzelese dltal, a tnely 
az eredeti 8z6veg tr6jat akkor beloltStle, midflri a kirdeses saS- 
veget letrta. Az iraa megfrt^ac t^nyleg mindig azt jeleitli, hogj' 
egy elmult valds&got lij 6Ietre keltUnk ; liogy az, a mi valamikoi- 
mis emberben megvoll, most — reproducliv ilton — megkOze- 
Ut6en ^ppen ilgy benniink van meg. A tOrteneti kutatis fAra- 
dalmai, a letllnt kori>k 6b emberek iBroerete, mind egy cz6Inak 
azolgolat&ba szegitdik itt : ajra ereziii 6b gondolni azt, a init a 
multnak ir6ja az alkot&s perczeiben ^rzett es gondolt. 

Tan a mai n^met aesthetikAimk egy kedvelt, gyakran hasz- 
nalt kifejez^Be : die EinfUhlung. Mliveszi termekek alkotAntlnill 
es ineg6lTez4a6n61 oly erOt nyerhetnek rajtunk a klllaB ^meke- 
leeaek vagy a pbantaaiAnak tirgjai ; annyira maguiikSva tehotjUk 
a litottakat. ballottaknt vagy akAr ceak elk^pzolteket, bogy mint- 
*gy monosakka IcazUuk velSk. A szindarab odaado ballgatoja 
pi. agy erzi, mintba it miiga voltia a azinpadi bfls a lelki tar- 
talmuk azonoBsAganal fogva aevet ia air vele egytitt. 

Noa, az erzelmeknek ea gondolatoknak eftele EinfUblung- 
jirol van tCbb^-keveabbe minden azoveg meg^rteaen^l azd. Felej- 
teniiiik koll egyeniaogUnket es a viaszaer/ett 69 -k^pzelt idegen 
leUdAllapotDsk objektiv batalma alutt kell lenntlnk eg^Bzen. bogy 
Juggal azt mondbassuk njagunkrul, bogy a mult irdjat meg- 
^rtettHk. 

Altalinoaiteunk. A muH lelki val6aAgnak 6rzelraileg eleven 
laj ^letre kelt^ae nemcaak a azJivegkritikuanak, az irott forrdaok 
«lvag6janak alapfeladuta, banem egydltaldn a tortSnetkutiiloe- 
BAnnely ismerelanyag aegitaegevel, bArmely ntdalrol 6b cz6lb6l 
vizBgAIja 19 ez utiibbi az elmult id<ik esemenyeit, legelemibb 




,1 

i 



k&telesfi^ge miodealitt az lesz, bog>- a lortenet tenjleges hordo- 
zojinak, ax egyea embemeh valRmely concreten meghat&rozott 
IflkiilUpotJit idezze fel roa^Abao. V^y iegaiabb iparkodjek ait 
a lehetSseg baliriun belfil megtenni ; mert hisz a legtObb esetbeu 
3. multra Tunatkozo ismereteink oly biinyosak. bogy a miSdszer- 
tani kdvetelnieoy eeak kOvetelm6Dy marad. Egj antik szobor etdtt 
^ok ; mikor ertettem meg e miiemJek keletk^zdeet ? Ha valaliogy 
fel tudtam kelleni magamban azoti erteaeket ea gondolato- 
kat, a melyek azt a bizonyos mtiveazt az alfcotaa birtama aintt 
betditOtl^k. Az ath^ni Kleisthenes reformjait szeretneni a meg- 
ismerea vegufi forrisaig viBazakiaemi ; meddig kelleot^ men- 
nem? Addig, bogy m^g a beljrdt is idSr&l ia sziraot legyek 
k^pea magamnak ftdni, a liol «a a mjkor el<jsz9r Umadtak fel 
a tiji'venyhozo agyaban a reform egyea reazlelei, tudva egyszer- 
amind. hogy mifeji! egyeni niotivuuiok alapjin. a terveket kiaero 
tdpreug^seknek mifajta keretSben. Nibany rfivid aorban vgy kOl- 
sOleg jelentSa tortcneti esem^ny leirAsat olvasom : az atheniek 
elhaUiroztak n^pgyfUeaUkOn a biborat. Ha a teljes megismer^a 
sz&m^a lebetne itt alapot kerexnem, magam el6tt kellene lat- 
noin ~ legal&bb belsi> azemeimmel — a n^pgyiileat nlkolo t6meg 
(faazea enibereit a lijra &t kellene elnem mindazt, a mi lelkdket 
egjenkint betttllOtte. 

A felbozott p61dAk, tudom, nagyon ia alkalmaaak arra, 
hogy figyelraezteaaenek, mily keveaai vagyunk mi kt-pesek a 
tOrt^netirienal a megiamerea vegsS alapj&ig elfirehatolni. De szint- 
szindekkal lalasztottam ki ell'^le p61dikat ; hogy viazont azt ia 
belaaauk, hogy m^gia menoyire az egyeni lelki Altapotok repro- 
ductioj^ kellene nyugodnia kiv^tel n^lkul mindeii tovabbi tSr- 
l^ueti ismeretnek. Meg ott ie, a hoi a kivihetetlena^g folytin, 
alig gondolunk m^r rei. t.8 a t6rt^nettudomany e tekintetbea 
egyazerlien oaztja azun Oaazea ismeretek felt^teleit. a melyek 
miaok lelki eleterc voaatkozitak ; az eldbb Hz6ba hozott aeatbe- 
tikai Eiafllhlung ia caak e felt^teleken alapulA jellegzetesebb 
ttlneni^ny, A kdznapi eUtben ainca maa mddja annak, ha ember- 
Uraaink belst! Allapotjaiii^l tudomiiat akaruDk szerezni, rointhogy 
kfllati jolekbtil vont analog kOvetkeztetes iitan sajat magankban 
erezzQk meg ea gondoljuk el, a mit bk ereznek ea 6k gondol- 
iiak, A kiJznapi ilelbcn ia annyira ^rtettOnk meg egy m&s vala- 
kit, vagy annyira irtettQk tit f^lre. a mennyire biien vagy puntat- 




^THBn^Mitai 



Sp^ltQk vissza azt, a mi az illet^ betsejeben vegbement. 
A tarsadalomban valo gyakorlati eligaEod&s ea a legulaubbrendii 
lort^aeti m»gjamer68, a mely a concret Bgy6nt azerkeszti osBze 
iijbol, iiem is a mnga lenyeg^bcn, banem cask oz eezkozOkboD 
is a kitU£((tt cz^lok batarait illeUileg kDlotilUuek el egyniastol. 
Az eleven jeleuben egy arczmoKdulat, egy liang elegencKl, hogy 
misnak lelkeben olvaasak ; mert ezek az 6r2^ki jolek spontan 
kSzvetlensPf^el koltik fel a megiamerSben a nekik niegfelelO 
lelkiallapotokat. Mig viszont a roult megiDmereflenel csak keveaa^ 
jQ segitaegemrc a kSzretlen szemlelet; a multat aukkal f&rad- 
sdgoBabb indirect liton, a holt anyag segitae^vel kell uj ^letre 
tunasEtani. fts raegis, bir nehezebb, elfirbetetlenebb ez ul(ibbi 
feladat, a tudomany kiir^n belJIl nekl iiagyobb pontosBAggal, a 
kitliz5tt cz^l messxebb tcrjedd hatir&ig kcll eleget tenni, miot 
a kSznapi 61et megrdelJi fcladatinak. Mi a mindennapi kQzleke- 
deaben valahogy cligazodunk felUleteBobb ontberianierottcl ia ; de 
a tudomany — a maga jellegSuek megfelelfiei! — a lelki 411a- 
potok reproductiojaban ia a lebetJi Icgnagyobb bllaegre tOrekazik. 
A niult egyeneinek egyenesen eongeniaJis Jameretet kSveteli meg. 
tjTa. ittirbetUnk a philologia fogalmii-a. A szfivegkritikai 
tev^kenya^gbdl indultunk ki a ounck. l£lektani kinielyit^Be iltal 
^rtttnk el ahhoz a reproductiv mnnkisBighoz, a mely kJv^tel 
Delklll roinden tOrt^nettud^s bevezetilje, mert maga ia i^aak az 
idegen lelek iltalinoa megiamer^amddJ&Dak tadomiinyoB formaja. 
Azt hiazem, hogy e fejteget^Beimmel egyazersmind a philologia 
fogatmAt is oieghatiroztam. Mert a philologia felailatdt epp 
abban laldlom meg: visszaimni es visszakepzelni a torlineti 
egyhteket; phUologidn 6pp azt a tudomdnyos mmtkdssdgot ertem. 
c mely erre a feladatra cteltmlatoaan torekszik. Philohgm meg 
« szerint a tortenettudos lest ahban az 6 (Uaptev^enysegiben, a 
melyben a tiirteneti anyagot a megismeris Iegv6gs6 forrdsdig, a 
fieho erzekeles kosvetleTisSgeig kisei-i vissza. 

A philologiinak ez a fogalmazaaa 6pp ugy formdlis. mint 
a liogy az a felfogas az, a mcIy a phitologidt a tiirteneti kriti- 
ktval egynek vcazi. A philoiogi^nak a mi n^zetQnk Bzeritit sines 
meg az a lartalnii jcllcge, a mely egy bizonyoa tirgyklir alapjAn 
kul(!n tndondny megalkot^^iinz vettet ; a tOrtenet ugyan kUloii 
tirgykSr, de a tOrtenelet nemeaak pbiJologiee lehet feldolgozni. 
-A philologia a mi niegliataroziaunk azerint ia caak elJAi-aam^d, 



4 






hutatdsi iriay, a mcly szHksegk^p — bensS tcnu^szet^nek i 
feleltien — olyan eredmonyeket hoz I6tre. hogy ezek a magak 
ax.&th{iz6, elklilSnlilJt Hajatadguknal fogva philologiai aInpoD semmi 
QeszettiggG diaciplina niegteremt^a^re nem alk.ilmasak. Philolt^a 
ipp az, a ki barmilyen jeliegn, bamiennyire sltalijioaitott vagy 
elvont tOrt^ueti anjagot ragadott is meg, egy^nek concr6t lelki- 
ailapotjaira iparkodtk a megismeres ttlrgy&t viBszavezetni, s azntan 
enn^l az eredm6nyii61 meg is marnd MAr pedig a reprodukilt 
Iclkiallapotok v^gtelenaege is csak egy oly k^pzeleti sorAt teszi 
ki az ismereteknek, a liol az egymast kOvetfi tagokat semmi 
sem fiizi egymisboz. Mjg \iazont a tadomany elsu kJiteleesege, 
bogy kepzetek k0z5tt kaposolatokat letesltaen, bogy rendezerre 
fitztidjek. A philologia tebit leLet tudomanyos foglalkozAs. de 
maga nem tudomany; kllltin tartalmi alap hijAn csak m&a vala- 
minek, cttak ngy tudomiltiynak szolgAIatibaii vegezhet tudi^s mun- 
kit. Ha azt Allitom. bogy pbilologus vagj-ok, a kutatis tartalmi 
Bzempontjibdl mindenosetre azt is allitottam, hogy tOrt^nettel 
foglalkozom ; do mert a tHrt^net a t^rtenettndomiiiy tirgya, a 
philol(^UB-nev>el nem egy Onallii iameretanyag kepviselfij^tiok 
mondottam egyszeriien magaitiat, hanem vsupin arrol az iriiiyrdl 
tettem vallomiet. a mely irinybati a t')i1^Det foglalkoztat. A pbilo- 
logia a maga tAi^yat illetitlcg teljeseii a t&rt^oet Togalminak 
kSrebe eaik s caak ezen beltil uiutat a kSzvetlen erzes es ax 
iltat&noaitott tudiis ket puluaa ktfzUt az eliibbinek ir^nyiba. 



i 



Az a legfjibb ellenveles. a melyet u pbilologiAnak nlaki 
fogabnazAsa ellen egyallalAn azoba Ichet bozni, a philologiinak 
ezen lijabb fomiAlia ^rtelmez^ae ellen is felhozhatii. ,Hogj AUit- 
hatjuk a philologiardl azt. bogy nem kUliSn tod om Any, nem 
diaciplina ?" HAt bizonynyal. ba mar eleve kikUtdtt felt^telkent 
azerepel a kjlveteles, bogy a mtt a pbilologia n^ven ^rtOiik, az 
mindenAron tudomany tegyen, akkor oKiadott n^zeteimet visaza 
kell utasitani. De mi^rt lcg>-en a pbilologia okvetlenUl sajAt kQlon 
tirgygyal biro ^s 5nalapn rendszert alkoti tudomAny ? Csak azert, 
mert az a eok ember, a ki magAt philolopianak nevezi, est el5- 
kelfibbnek tartja ; vagy mert a mult bagyomanyak^nt philologiai 
tai'saaAgok esiatAlnak, a melyek letjogosiiltsAgukat raAsk^p aUg- 
igazolliatnAk ? Oc mid^n niAa oldaln^l a legiijabb tadomAnyoft 




feJISd^ annyira ellcntniond ii philologia-kifejczi^s t.irtulmi 6rtel- 
mez^seDck ! 

Wo]fnak es BGtlcbnek kets^gtelenDl nag,v coneepti6ji^ rend- 
szerei. a nielyekkel a claasikua iiepek ^let^nek niindon mtg- 
uyilvilnulasdt a philologia-n^v alA foglallak. abban az idOben 
keletkeztek, mid&n a tQrteneteii inkAbb csak a pulilikai tOrt^netet 
volt szokAa erteni ; midtln teliilt a tOrtenetir^ vagy tiirt^nettudo- 
many neve kev^aae vetekedhetett a iiagy multu philolof^ia-kifeje- 
z^Bsel. De inanapaAg ni^eki'Dt AM a dolog. Manaps^ a tOrt«net- 
iras-ssoval, hH azon kultur-, iltetlSleg egj-etetemes ttfrt^nctir&at 
vrtQDk a specialiesal (nyolv-, vallABtort6nel stb.) ellentetben, az 
ismereteknek azt az egeuz tetiiletet illethetjflk, a melyet eddig 
t, claasikuB, de csakia a claaaikiia nepekre vonatknzdlag a real- 
philologia fejezett ki. S a tiirtenetirAs itt a tenyeget mindenk^p 
Jobban 6rint6 azd a philologianil. Mert a mult eBemenyeinel ta 
tfinciD^nyeinel a nief;tOrtentaeg a jellemzO moKzanat s nem az 
a kiils6 forma, a nielylyel azokaC az eml^kezetbcn tcvAbbitjuk : 
az elmondott vagy leirt gondolat, a Xof OC' Azonklvlil. mint mon- 
dottam. a philologia-Dzn mindig csak a L-Iassikus nepekre vonat- 
kozi'dag alkalmaztatott abbun az ii legtigabb tartalmt ertelmez^- 
aebcn ; de solia cgyHzersmind jelenleg is h\6 nepeket illetfileg. 
Vagy kinek jatiia esz^be pi. a legiijabb nemetorszAgi munk&s- 
Riozgalmakat a modera, a neinet philologia targytlnak tekinteni ? 
Pedig lim, az o-gOrOg Bocialismua a gOrflg realpbilologia kSr6be tar- 
tozik. A tflrtenet-azd teb^t itt, a kutatisi korSk megvoniiaiban, egy- 
Ontetiia^get terenit a philologia- nev iltal etoidezett, tieztin gya- 
korlati jelJegfi heterogeititis lielyett. V^gUl tekinletbe kell voonOnk. 
bogy a tertenettudomanynak modern egyetemea felfogisa, az a 
keletkezOben levii uj Hyntbcais, a mely a kUl6nbSz3 nepek ^b 
korok dsHZos megnyilv^nulAsait tartalmi elUUlCnz^s n^lklll akarja 
*3tgyllv6 foglalni. rettzben olyati tadom&nyagakra tdmaazkodik, a 
nelyeknek a K-gi pbilologiabiil kiviiva lelietett csak magakat 
^n'enyeaiteniilk. A lelektani alapon dojgozd nyelv^szek pi. a pbilo- 
Logiatiil elv&lva fejk-sztbettek taak ki a maguk klllifn tudom&ny- 
^^nkat ; 8 a tdrtenetkutatAs egyn6tnely species &g&r61 (irodalom- 
t^Crt^et^ miiv^Bzettcirt^net) baaoiiliit allilhatunk. A tudominyos 
fejlQdeB tehit ez oldslit'il is abba az irdnyba mutat. bogy a 
phUologiAnak talajt vesztett tartalmi t'rtdraezSse belyett az alakit 
■v^aszazuk. 



L 



d 




A mig a j)hilo1ogi:uiak regibb alaki fognliuazaBa ellen, 6gy 
Liszeio, joggal lehetett azt a vadat emeini, bogy noni elegit 
melyrehat6, niert krilik&javal inkabb a logikai mtiveletekre a ezek 
esetlogeB eredm^nyt^iro fektctett eiilyt. mint a tiirt6aettudie ilUt- 
linos alapfelt^teleire, Kddig az az alaki meghatirozds, a nielyet 
a phJ)ologi&r61 az elCbb kifejtettem, epp a n-gibb fogalmazianak 
I' hi&nyain van hivatva javitani. N^bany egybereles majd igazoija 
allitasomat. 

A kritikne QeszehaBODlit, valogat, biral, becsQl ; talan ni6g 
viiltoztat is, emendil. Nob. inindezek a caelekedetek felletJcnni 
BzUksegesek neiiicsak a tOrtenet tudom&ayos feldolgoz&aiu&l. de 
in6g it gyakorlati 61et ontudatoB tetteia^l in. De a legelsJi. a leg- 
fontoBftbb mliveleteket meg sera ezek k^pezik, akar a niultnak. 
akar a jelennok iameret6r51 legyen &z6. akdr tiidoni^nyos, akar 
gyakorlati 6rtelemben. Az embereket niindenokel6tt meg keil 
erteni, mielfitt megbiralndk ; a mugert^s podig ozt a congeiiUUis 
viBszacrz^st 6s \isszakepzel6st t^telezl fel, a melyrijl el(lbb mar 
rcBzletesen beBzettem. 

E feltetel hiinySban ngyan fileselm^jii kritikusok lebetUuk. 
de talan n^ba aimyival inkabb maradunk az igazsagt^t tavol, a 
mennyivel inkabb eleselmejUek vagynnk, Kinek neni jut itt rogtfin 
e8z6be az a Bok metBzo logik&ju elmelet. Lypotbesis, emendatio. 
a melyekkcl ktiliinilaen a n^mot philologla ttidott oly pazHrul 
elJSbozakodiii, de a mclyeknek hibaja eolt esetben a legelemibb 
tiiba volt : az etiiberisnicrcten aJapuli) val<)fizinlisegnek teljee 
hiinja ? 

Mig hit a kritikuB term^szetesoD a bizonyitas logikai for- 
maira fogja a sulyt helyezni — ezok a logikai formik ptdig 
belsti lartalmukra tekintct n^lkttl is megfelelbetnek a gondolkozas 
alaki kOvetelratnyeinek — addig az a pbilologua, a kirSI ^n 
beszelek, n tfinyleges emberisnuretet lartja majd mindig legfObb 
t'eladaldtiak. Annyira a J^nyegeB feladatnak, bogy n&la az isme- 
retek klllgii technikai feltetelei is, molycket pedig a kritikai 
philologia neha oly egyoldaluan hangBiilyozott, csak az eniber- 
ismeret utan kerllilietnek Bz6ba. Dialektikai k^azaeg, iroi kepes- 
B6g, nyelvtBineretek, grammatikai tud&s: misdez csak a luasodilc 
sorba sorakozik most az e!6tt a legfiibb kOvetelmeiiy eliJtt, liogy 
milsok lelkiillapotjaitiak megertea^re kepesek legyUnk. Mert mit 
is jelent a mult pltilologiai feltamasztABa ? Azt, bogy maguukevi 





teBzszDk a mult embereinek ^rzeseit ee ^ondolatait, bArmenoyire 
tivolesO, a mi (;ojido]kozdfim6diinkt6] baroieniiyire ellitti korbau 
IB eltek le^yen. b bo^ cWAUaljuk ezl a feladutot az illetJiknek 
nemere, eletkorara, tarsadalnii illasara, foglalkozisara, egyeni 
saj&tsAgaira its nagysiigdra tekintet uelkttl. A vissza^rz^snek es a 
visszakepzcleHnuk nagj' mg^koiiysagAn fordul meg az egeez pbilO' 
logn^i; lelkUnk azon objectiv iranyu talajdonsagan, bogy miiiden 
erz^g eH gondolat sziimara fogekoiiyak lebctUnk. A merev egyeoi- 
segek a legkevesbbe philologus term^azetek. S ezt a itzUkseges 
lelki alkalmazkodist semmi dialektika, aemmi nyelviameret nem 
tudja megszerezni. B&trui inondtiatom e ezempontbol, bogy az 
«let tapasztAlatai inkdbb nevelnek ptdlologUHt, mint a gramma- 
likak. Elni 6b tapasztalni kellutt, ba a kUlonbSzQ embereknek 
^ii viszonyoknak 8zedit5en tarka valtozatoss^^ban mint igazB^oa 
ma^rtdk akaruiik eligazodoj. £l(ii kdlett, de nem a szobaban, 
haoem lebetdleg sokfajta emberi tiraasAg kfizepette. A szoba- 
tudusnk en ipao nem pbilologuBok. 

A gyakorlati eletet Dcm aziniitva, talin m^g legjobban a 
jiaedagogiai, ethnologiai ea paydiiatriai any&ggal valo foglalkoz&s 
nevelhct philologust. Mert mind itt ugyancaak azon fordul meg a 
dolog, bogy aajAt egyenis^gllnk hatt^rbe azoritaea vagy tudatoB 
]etoko7,aBa alt-il arra tegyUk magunkat alkalmaaakki, bogy m6g 
a gyermcknek, a vadembci-nek, eiit a lelki betegnek £rz6s- &a 
guodolatvilagat is lebctii bficn keltBOk fel a eajit beiaSnkben. 
S a tfirteneti multat ia csak az erlette meg, a ki egyenisegeneb 
efl%le elidegeiiiteaere k^pes. 

Azok a pbilclnguBok, a kik a kritikai munkaeedgot tartjdk 
a tOrt^net elao feladatanak, egeuz tcrmeBzetesen esnek a hibiba, 
bogy az ismeretek Obbzcs anyagat a coiijecturik 6a emendatiilk 
azempontjabol becalilik meg. Onkenyt tiilozzdk ez utdbbiak jelen- 
tJiB^g^t 3 kev^abe veazik pi. egy imtt mllnek nebany korrupt 
lielye miatt magdt uz eg6sz mf<vcl. Rajuk vonatkozik Nietzsehe- 
nek, a ktlliJnben tudominycUeneaen gondulkozo, de az6rt az igazat 
n6ba megia mclyertelmaen megtalalri NicUsubenek kdvetkeziS azel- 
lemea mondasa : ,A pbilologia egy elcikelS hitet tetelez fel, — 
bogy nebany keveB ember kcdveeri. a kik miiidig caak Jtini 
fognak', de soba sincsenek itt — a elaaaikus konyvek olvaaiiit 
erti ezeken — egy aereg keservos. bj)1 tisztdlalan mutikat eliire 
el kell v6gezni : mindoz olyan in usum Del]ikmorunfih\e mun- 



4 




JIO PinLCiLOOlA KS PHILOSOPHlA. 

kassj'i^'-. Csnku^'yan. az o-kori hagyatekot, s kUlunosen a kr»ny- 
vcki't trljosen ismenii. olvasiii s tovAbbi kovetkeztotesckre IVl- 
liji>zii:'iliii. cz a fontos, ez a lenyefres ; a korrupt hely«»k es 
javitasjiik csak niasod sorban jojjenek tekintetbc. Mem szoretiu'-in. 
ha tV'lnM''rt(Mi('>ii(*k : iioni kicsiiiylcm a szdvcgkritikat 8 ktilOiidsen 
a iinilthaii rl('*rt szep eredmcnyeit ; olva^ds kozbeii valaniennyioii 
{xyakoroljuk, ha akar csak e^y sajtohiba kijavitasanal is : miiulii: 
kr>t('U»ss«''^('iiinck tb^om tartani. bogy ket kiadas kozlll a kritiku- 
sabhat vahiszszani : dc ha a szovegkritika kivetdescn rjry«'s 
enibrrckct li* is kr»tr>tt s a voj^zett miinka aRinyabaii fsukk^'iin 
s/.nninial tovablira is csak kusson le, cgy eji^ewz tudonianyos ^rori- 
(lf»lalkor iranyat no hatarozza mo^y s a Icnyej^cs czelkvpzi'ttnl 
lie trritsc v\. Nek ii ilk altah'ui veve arra kell torekednUnk. liojn 
tr»ii(Mir(i ahipismtMvtcinket novoljlik 8 obbol a szempontbul niin- 
ili^C aniiak az onibiTiiok adjuk majd eli8mercsiinki*t, a ki - - lia 
itt-ou korrupt szovoj:: ahipjan is — nientol tnbb ojri'sz miinkat 

isnior. s lu'in oirv (»lvan kutatonak. a ki - - bar ncm ortMiinriu 

« • • • 

iiolkiil fsak a/. (MiUMidalaiidn szovcjrholyekrol vctt tudt»masi. 

Mil\ kt^NT'^ iih'ji' rs I'n'ji' maradt oz utobbinak ahhoz. hoirv e^^v 
ou;»'s/ lU'prli't lui'^iTtosi'htv. sziikM^es alapismoretokot iiiegszorczze ! 
H.I mi. :\ kik szii\o:ri»kkol t\»:rlalkozunk. iavan»8Zt iirv iarunk v\. 
akkiM- i::M.:in in n>iim Prl]diin«Tii:n voircztiink iniinkat. 

K:iv M.- «\idiu t'lni«»iid«'TT kiili^nbst»:ri»k is ekV~^ olvahisztjak 
MMV r;:\- ..i>:i»l ;i lO^il. loclruiiik kntikai va^rx' hvikai ertoli mv.es rt 
,,v.. 1 ;i ■ .>.\:i»'.. :. ::.-.\i»: .'■"".'.;; >,,is- nevozhi»lni*nk : dr azort 
«^.'v-.''. X ; ..\ -xi- .rx; M •.:■.::;• r;i »*>ak mi^st fo:ruk n'UtTni. 
! '. ■ :' ; ■■ i\. \. ■■^\ .;::^lok::k;» holvott olso surban 

- x ■ N : . ■ s I :' ■ ". J-..*: •'.. kiilso ttvhnikai ki'sziilt- 
'*. . ■ N ..■".:• : K v;>>7:if*r2ozenok os viss/a- 

N - s . - . ' ■.>■.;•; s :•'.■- o".\o>7i' f'^rras-kiilatasnk 

- N . - . , - v^ -^i^tT.; K'Tt^r^^lo nid:isT Must 

•^ :>.':.- >/;;k>0;ros ko\ot«»l- 



-■J - 



\ ski >2rniptMii iah< il 
: -J- A :.::.-manv reszt't 

• 

* ^ - » ' '■>:-. r.cjT ej\alial;in 

• 

* ^ - ^ ^ X r^; His; veston* 




flok minden igaz a n^lkill. Uogj' a tudomitrjy kfirelje oBxtfaatnok ; 
g a bizonyoa igazB^ok osszekapcHol^&ra, tadoiiidnyoB azervezette 
vai6 alakilils&ra nezve ia liiaba varunk a puazta kriUk&ti!>l utba- 
i^asdtist. sot a kiitika az Jt destrucliv, uegativ oldal&ndl fog\-a 
nngyon kOnnyen mindon azervezia ellens^g^Dek bjzonyulhat. 
A Idben tillzottan ki van fejiitdve a kritikai hajlanddsig, az 
talin a legtermeszetesebb dolognak azt fogja lartani : Ijo^ ktilOn- 
kUlSn vizsgdiat targyava tegj'e az cgyes prublem&kat s azutdn 
az igy nyert eredmdnyeket a magnk elkiilSnziittaegSkben meg is 
hagyja. Legalabb nagyon jellemzo tenynek iteleni, liogy a multban 
a pMIologidnak legtdbb, noha igen kivdlij embere is a veletlenUl 
kiniUkozd r^szlettanulmAnyoknak Bzervetlen nagy UtmegQvel tel- 
jesen megelegedett : a&t bogy in^g azok a tudomany^igak is, a 
melyek peraze, mint a realphilologianak r^szei, kritikai alapon 
Dyugodtak (p1. a kQlSabfizti r^gia^gtanok : liliam-, magdn-, valliHi 
regisegtan stb.), az ismeretek belBJ} kapcuoUt&t, azeirezet^t 
illctOleg alig vitl6k tiibbre, mint a mennyit ebbJil a azotdrak 
vagy azdtirszerii kezikOnyvck sKoktak nyujtani. Czimsz6k, mSg 
pedig lebetitleg anyagias. a kilkJi ^nt^keleabez kJizel all*^ czim- 
sz6k alatt Saazefoglalni a kritikailag kimuatr^t anyagot : javarSazt 
ehbul iUlott az eg6sz, a mire a Icritikai philologia k6peaa6 tett. 
Maak^Dt alakul majd a dolog a philologia lelektani 6rtel- 
mezea^nel. Axaltal, hog}' lelkiallapotok visszuerzeseben is viasza- 
kepzel^seben taliltam meg a. tSi't^nctkutatia aJappostulittuis&t, ez 
egyszerti kiinduUai ponl altal mir a tOrt^netkutatas tovdbbi 
irinyilt.' a tSrt/'nettmioniiny egesz k(>rit 68 ezervezetet ia mint- 
egy elCro kijelfiltem. TOrtinet e szeriut az iiJSk folytonosflAgdba 
helyezett euiberi 161ek ; minden tiirtencttudoB ezzel fuglalkuzik, 
ezt fDrk^Bzi. De tnig a philologia a valoaag meghatdrozottsAgi- 
ban vizagilja az emberi telket, addig a philologian fel^pOJo 
tovtobi tOrtSnettudAanak ugyanazoii tartalom iltalanosabb 68 
elvontabb megiamerca^re kell majd tSrekednie, A lelki val<^BAg 
(■gy^ni roegnyilvaanlasai magakban foglalj&k az daszee paychikai 
tuUjdonaigokat 6a etdket, a Egy egyazeramind magukban a tOr- 
t^neti alakni^B is fejlOdes itaszea tenyeztlit. S a mint a gyakor- 
lali eletben az egy^ni caelekedetek mcgert^sc elobb az cgySniaeg 
iamerct^hez. vfigBl az ditalanos emberismerethez vezot, akkenl 
bGi'Dl a tudomiiiiyban is az egyeni dllapotok visBzak^pzeUae az 
egy^nis^gek k^pzetein keresztUl a t5r(«netbeD megnyilatkozo lUta- 



212 



PHILOLOOIA tS PHIL080PHIA. 



l&nos emberi l^lek felfogas&va. Az az irdny tehat, melyet a 
philolopai tortenettudasnak folytat61ag vennie kell, egy a tudas 
fejlddesenek, a mind altalanosabb es elvontabb megismeresnek 
egyetemes iranydval. Mas szoval : a philologia a toi'tenettudo- 
many kOr^n belUl csak azon egyik iiimerettani polust kepviseli, 
a mely a maga kiegeszites^re — a korrelativ tenyek ken}8zeni- 
seg^vel — utal a nidsik poluB, a philosophia fel6. A philologiai 
gondolkozds termeszetes tovdhhfejlddese a philosophiai gondolkozds. 
Dolgozatom masodik resz^ben a tdrtenot philosophiai targyaldsat 
veszem majd szemUgyro. 



Dr. Hornydnszhy Gytda, 
(Vege k(iv.) 



AZ ALLAMALK0T6 8ZERZ0DESEK 

PiBBtSO AI.LAMSZERZODESEK) JOGl TERMESZETK 
A MAGYAK KOZJOGBAN. 



I, 

Hndnpesli c^yelL-iuUiikon a maj;jar kOijo;:nak nem reg 
' ribnnj't jcles tunira, Lecliner volt az. a ki a magjar ^IkotmiDy- 
jiigl elm^leteben nie^riHapitotta az ti. n. jtllamalliotd. va^ belajl 
alUinjo^ flzerzddesck fogalniat.' 

tieeliucruek ez a tana azonban eaak bovebb kifejt^se volt 
oly Unnak, mely a niagyxr alkotminyjog pUn^let^ben mAr a 
XVIII. Huxndbvi, Bfit tal&n r^gebben is irodaltni kifejezest nypit. 

IgT Pctruvioh xilgnlbi akad^miiii, h^sSbb pesti egyeteml 
tjinir. 179U-bcn mcgjelent . In troii actio in jus publicum Regni 
Hongariap' cziniii miiv^ben a magyar kfiijog forr^airi^l flKiilvaii. 

Ialapturv^Dj'ekrfil azt ntoodja, hogy azok a kinlty ^s t 
» rendek kl^KOtt 14trejOtt partumok (XI!I, §. n8. I.). A XIV. . 
m (ot). 1.) pt;dig kOvelkezSleg sz61 : ,Praett>r legea babel I 
foe llaogaria etiam parta mm Kegibus siiia inita. quae iUil 
nJonini Uiplomaliconim nomine; < 
Bxek kitz^ eorolja az a) jt^^yKclbun II, HisKluDak. II. Fcr- i 
hidnak. 111. Kcrdiuindnak, Na^y (y) Lipotnak. HI. KAroIynak4 
L '■' 
rk^fti 
t nizi 



' iron emlpk 17 ti-tcinietben acm maradt ng^iin ut&n.-i. de hi>^ 
1 Ibgta ffl cxt a ki^nlrst. kitllnik si ctfiadisni nyomin hall^nidi 

f k^tit«tt kfinyoRiatu jn^ii?tokb^l. LeclinHr i-it a/ olmelutel ■ 

mil nizad rtO-in ('vcinrk i-lpjon, nikor c sorok iroja liiUgali^ja » "' 
nir li;; adia rlij, mint ama jcgyzrti'klii-n Tan, & miiitaa akkior 
bnwiu taniri paly^t Allt bata nDgii'tl. tAa nem tvialddoni, bn alt ti 
' "^ r ("* *■ (iltiii'^lclr't r> rujtcttp ki I'lUiiElir Ha^lettetiU kflrben. 1 



214 AZ ALLAMALK0T6 SZERZ6d£8£K A MAGYAR KOZJOOBAN. 

es Maria Terczidnak hitlcveleit, illetve v&lasztAsi felteteleit. A XV. 
§-ban (04. 1.) pedig a k5vetkez6leg ir: „Hi8 diploniatum rejri- 
onim ai'ticulis iungendae sunt ctiam conventioncs publicae, 
(luarum iion paucae, ot gravioris momenti rcperiuntur in Hun- 
^aria. Quoties einini furor aliquis Hangariam pereusserat toties 
prppter bonum pacis tranquiilitatemquc regni publicam oonven- 
tiones istiuBinodi fuisse initas, patriae docet historia**. 

Ido Borolja a becsi bokek^test. 

Petrovies teh:U kot fajAt kUlonbOzteti meg az oly azerzo- 
deseknek, melyeket ma belsd Allamjogi szerz^descknek nevez- 
nenek, iievezeti^sen : 1. melyek a kirdly es az osszes rendok, va^7 
orszag kozott jottek letre ; 2. a melyeket belso mozgalniak 
helyreallitasa vegett kotOttek. 

Kosenmannak 175)1 -ben megjelent kozjoga, mely tulaj- 
doiikep, mint tudva van^ Crmenyi personalis es Lakits egye- 
tenii tanar miive. esak annyit emlit. hogy vannak Magyarorszuir- 
nak alaptr>rvenyei e8 vannak a kiraJylyal kOtOtt szerzodesei. 
(ProU'^romena : VII.. VIII. §.) 

Sclnvartner statisztikajanak (megjelent 1811-ben) II. resze- 
bon a niasodik lapon az oi*8zag alaptorvenyeit az orsz/ig alap- 
szerz("KK'seivel azonosaknak tartja. (Valosziniileg a temieszetjoiri 
iskola s/orzcidesea olmolt'tenek behatdsa alatt.) A verszerzodest 
Alnios uralkodohaza es a mag^ar nep kozott kOtott egyosUtesi 
vagy alavetesi szerzodesnek tekinti (3. 1.) s a beosi es a linzi 
bekeket a kiraly es az orszag (Reieli) kozott kotott Unnepelyes 
szcrziidc'soknck tartja (2. 1.), tartalmukra es formajukra nezve 
alaptr»rvrnyi'knek, a milyeneknek az 1608. es 1047. evi oi^ziig- 
gyiiU'si'k clisnioi'tek. A leglinnepelyesebb aIapton'6nyek koze — 
es iniutan nala alaptorveny es alapszerzodes eg}*, ketsegtrlenUl 
az alaps/rrziMU'sek ki'y/.v sorolja a tr6norokdsod68nek l(»S7-ben 
lorti'iit bt'Iiozatalat es annak 1723-ban a noagra tortent kitrr- 
jesztt'si't (4. I.) 

Sclnvartner teliat az iisszes szerzodeseket eg}'nemiieknek, 
a kiraly es orszag, vagy nep ko/AMt kiUotteknek tekinti. 

Farkas, ugyancsak zagrabi akademiai tandr, ^Prineipia juris 
pnblici Krirni lliingariae** cziniii tankonyveben, mely 18lS-lan 
jelent wwix, a Pi'trovirs-tt'le iVnl isniertetett .nllaspontra all. 
XXX. S-ban azt niondja: „A(i tertUim fontem merito ix*feruntur 
Sanctiones l)i))l(miati('ae, pacta (M)nventa. sueeessu temporis inter 



B^es pt Regni Status inita etc", ertven ez alatt a liitleveleket. 
A szerzitdesek itiisik csoportjit pedig a kiSvetkeziikep kcliln- 
bitzt«ti meg: XXXI, g-ban „His accednnt diversae aline conven- 
lioneB. causa pubUuae pacia et tran quill i talis in Kegiio reslabili- 
endae initae", soiolvSn ide fSk^p a becsi b^ket. 

F^nyes Mug^'arcjrsza^ statistikij&nak lB43-ban mcgjelent 
2-ik kdtetcben az elscl §-bnn lenyegileg egeszen Sctiwartner 
allaapontjan all. Hasonliikep Iie5tliy Zsigmaiid lS46-bati tiieg- 
jelent „EIemi magjar kozjogAban" . Szftb<5 Bela 1848-iki , Magyar 
korona orszagdnak statiisjogi 6s monarcbiai All^a" czimii miiv^- 
beii a pragmatica sanctiit a nemzet es a kiraly kazfltti pactum 
conventumnak lekinti (V. 5,. 13. 1. stb). 

Cziraky ConapectuB-&ban, elt^rvo a Schwartner — F6nyea- 
fele dlldaponttol, liasunloao PetroviuBhoz hs Farkashoz, az alap- 
ISrv^nyektol mi>gkllljjnb0zteti a szerziid^seket (XV, §.). Ue uezete 
ezekt(]l rae^s elter, a mennyibeii, ugy latszik. a azensJideBek 
alatt iiikitbb a nemzetkijzi szerzild^Heket ^rti. es pedig azokat, 
a melyek az orezag driikoafttl^Bere vonatkoz<!ilag kUlaJi fejedel- 
mekkel kOttettek (XXXII. §. ; ezzel val(iBziiiiileg a Malyaa — Frigyes, 
LlAszlii — Mikaa-f^ie szerzodesekro utal). A hitlevelet a a becsi 6s 
linzi bekeketeseket — oz utobbiakat pacta conventinak la uevezve 
— 63 (w 1723: 1., 2., 3. t.-(;zikkct, tehit Schwartner, Ftinyes 
azeriot azint^n szcrzlldeat, az alaptOrv^nyek kOzJStt aorolja fel 
(XXI 11.. XXV, 6b XXVI. §.), melyeknek raeghataroziaat azonban 
nem adja. 

Noba CzirAky mar nagy Idp6st tett a tisztultabb felfogas 
iranjaban, Virozail megta viaszater a regi fogalmakhoz b mint 
a magyar kiizjog irott fnrraaait, a tiSrv^nyek mellett felsorolja 
a kiraly es az orszig reiidei kiiz5tt kfitiitt b iraabeli okmaiiyokba 
foglalt allamszerzlSdeBekot. m£g ha nem is lettek orsziggylil^ai 
czikkelyekbe iktstva. Dc Q mar megemliti itt a nemzetkSzi, 
vagyis kQlal) hatalmakkal ea nepekkel kotfitt szerzMeaeket is 
(Staatsrecbt d. KiinigreicbB L'ngnrn 1. k 3'i., 34. 1.); a a meny- 
n}'iben meglehetoa Urea phrasisokkal azt moodja (Staatsrecht 
1. k. 34. 1. g) jegyz.), hogy a kirsUy es a nemzet kozott szer- 
zodesi dton vagy diplomatikai I'ormdban kdtiitt allamjogi es 
nemzetkSzi reudelkezesek. miut a azi!i teljea ^rtelmdben vett 
„pacta conveuta", a magyar Allamjogban ia ig^nybe veszik az 
Skct megilletS ^rveiiycBseget is bogy azt ta&r elneveztsHk mntatja : 




2iii \?. ALMMALKOTIi SZFKZdDtSF.R A HAGYJ 

t. i. diplomatikua koronilza»i uzikketyek, B»iictio pragniKtioa 
pauificadok : eg^ezoQ a Petrovics-f^Ie elni^let hiv(>, kJej;eszit\'e 
azt azzal, hogy a pm^matica sanctiiit is a flzerztid^sek kfize 
aorolja. 

Deak Fereni^K a pragniatit^a saoL-tiot orezAggy!il6si besze- 
deiben. Luatkandelnek valaszul irt „KOzJogi ^azrev^teleiben " ismL-- 
teiteti tinnepelycs alapazerzUd^snek minilsiti a kirily £s a nemzet. 
illetve az uralkodobaz is Magyarorsz&g ki)zott. Ugyanaunak 
minttaiti Salamon Ferenuz ia (A kirilyi az6k betdlt^ee, \f*4 — 186. 1.), 

Az 1861-ben megjelent azon k^t kiizjog kiizlil, melyek 
CzirAky nyomiin k^szilltek, a szerzQd^aek tekinteUiben cs&k az 
egyik kciveti valiiban Czirakyt, nevezeteaen ITcgediis, a meonyi- 
ben a 13. lapon E) pontbaa Bekekdtesek es allamszerzOdv^nyek 
felirAa alatt a kiizszerzadv^nyoket, kttlbatalmakbal kOtOtt 8z5- 
veta^geket, az egyli&ziak kdrlili jog iriot a rdmai szentsz^kkel 
kCtOtt egyezmfnyeket. az orazAg hntarsz^leit azab&lyozd egyea- 
aegeket. kcreakedelini a egy^b kOzokmanyokat emliti, mint a 
tOrvenyeken kivSl <it(>deorbaii a kflzjog forrfiaait. fipp igy kOnyve 
maaodik kiadaa&uak 19. lapjan. Subayda azonban felre^rtette 
Czirakyt, a inennyihen Czirikynak kCvetkezS kitetel^t: , Pacta 
praeterea, ac foedera pablica. stJpulatioDeB de futura Kegni 
succoBBione ; vel occaaione dolati [Imperii cum extern Principe 
tranaacUe' kSvetkez&leg adja vissza : .A kfizazerzddesek, kfiteaek. 
melyek az uralkodoi SrukOaOd^sre n^zve benn vagy idegen nnil- 
koddkkal kOttettek". A Cziriky szerint az orszag 3rfikOaodea6re 
ronatkozo ki^teaeket Subayda az uralkodi^i dnlkOabd^Bre nezve 
benn letrejdtt kittesnek magyarizza, holott Cziriky azt nem ^rt- 
bette ide. mert hiazen a kirklyi BzSk SrAkOuM^sdre vonalkozo 
rendelkezeseket, vagyis az 1723. 1., 2., 3, t.-czikket. a mdyeket 
leginkAbb azokaa az alatt erteni, & a XXVI. §-baD vilagosan, 
mint az A) alstti alaptorv6nyeket Lozza fel negyedtk pont alatt ; 
a azerzodeaekrol pedi<; E) alatt az nlaptcrvenyekeu kivKl azdl. 

Az 18Gl-bcn megjelent barmadik magyar kSzjog, ueveze- 
teaen Recsie, a azoban forg6 8zerz6d6Beket k6vetkez81eg hata- 
rozca meg: ,A magyar kOzjog kdzOa irott kdifOihez tartoznak 
tov^bbi az oklevelea azerzQd^ek, az orezag belazerkezet^t alta- 
libaa 6b egyea fontoa kiizjagi viazonyokat illetiileg, a magyar 
kirdlyok b az oraz4g rendei kOzOtt (articuli diplomatici) : vain- 
mint bekektit^Bek s egy6b azerzDd^aek, egyezaegek klllafi feje- 






i 



delmekkel. allamukkal vagy tartoiuiinyokknl az tirezAgos tdrveuy- 
(Tzikkelyekbe igtatva, vagy kQliinben iinnepelyea oklei-eles alakba 
fintve" (3. kiad. 11. 1,|. 

E megliatjiroziia a Cziraky elJStti Pctrovics. Farkaa-fele, 
Virozsil ki8i6]e8itette regi nyomokon halad, a mennyiben az u. n. 
okleveles szerzfld^Beket ket csoportba oszt\'a, az elsSk kuz6 
a vitaHzt&si feltetcleket es hiUeveleket litszik aorolni De tin 
ide erti a vallaai bSkeket hs az JlrUkOeod^ai rendez^seket is, 
mert a milatk iraoporthoz turtozo szere(>deaekk6iit a valusiigoa 
nemzetkdzi azorzod^Beket jelOli meg. 

Ugyanezt a megbatiroziBt haaznAlja Korbuly is (Ma^ar 
kSzjog 3-ik kiad. 7. lap), caakhogy H egy ii]a^yaniz6 jegyzctben 
ni^gjegy"- hogy az oklevelea szerzJldeaek kfiz6 6a pedig ketseg- 
telentU annak ek5 caoportjaba tartoznnk a becsi, linzi bekekS- 
tea^k, a pragmatica sanctio. 

Midon tcbdt Lecboer fejtegctte )iz Allamalkoto azerziid^aek 
lanat, a niagyar atkotmdnyjog elm^leteben a szcrzM^sekre mint 
jogTorraaokra nezve k^t alldapont &!\itU egymasaal szemben. 
Ggyik. a r^gi bsgyomanyoa, a mely kiindulva a kir&ly ea a rendek 
kOzQtti azerzOdeaekbol, odiig fejlett, bogy ezek mellett azimba 
vette meg a iiemzetkfizi szerzOd^aeket ; a miaik, az aj, a. mely 
szerzud^saek csak a nenizetkOzi azerzOdeaeket tekintette a a 
mely a kiitUy 6a nemzet kQzOttJ megdllapodasokat az alaptSr- 
v6nyek k5zi sorolva. azokat alaptiSrvenyi jcllegli iiitizked^aeknek 
tekintette. De az utobbi, mondhatnfik Cziriky-fele ftlliapont a mdaik 
altal clnyomatott a midOn Leeiiner ia a regi hagyoniAnyoa illaa- 
pontra belyezkedve rnegalkotla az .il1amalkot(^ azerzfidesek fogalmat, 
es az eliii61et, Recai, Korbuly 6a Lcchnei* te kin to lye vol tamogatva, 
teljea erejebeu fentartotta magat. 

Lechner az dllamszerzCdtseket liatArozottan ket csoportba 
oeztntta,' I. a nemzetkctzi szerztidesek, 2. az allamolkoto f^zer- 
xfidiaek ceoportjdba. Ez ut6bbiakuak azokat minilait«tte, melye- 
k.et az illam egyik reaze a tObbivel, vagy az allam reszei egy- 
m&aaal kdtnek. Allamalkotoknak nevezi ezeket az6rt, mert azt 
k£rd6Bt diSntik el, bogy az aUaninak egyik resze mikepen 
l^^pezze a tfibbivel az allauiot ea bogyan legyen uz dllani fdlia- 



' Frank Rala ; 



ISOa-bon kiadott korijoinnlii jegjzi 



1 



d 



218 AZ ALLAMALKOTO SZBRZOdIcSEK a MAGYAR KOZJOGBAN. 

talmanak alareudelve ; iiem biztosittatik-e ezen r^sznek, vagv a 
iiep egyik-masik resz^nek bizonyos tekintetben dnallosag va|;y 
kiilonos jogok? 8 e szennt azok a 8zerz((de8ek mindig a terQ- 
letiiek va^y a nepnek inik^pi kapcsolatat, dsszetartozasat hata- 
rozzak mc^. 

£z altala ogyuttal belsd AllamszerzOdeseknek is nevezett 
Hzerzodcsek kOzt ism^t inegkttl(5nbOzt«ti azokat, a) a nielyeket a 
nenizet a kir&lylyal, vagy a kirdlyi h&zzal kOt, ^s azokat b) melye- 
ket az allam niaga, vagy annak tulnyomo resze cgyes reszeivel 
kr)t. es pedig vagy mint egy orsz^gal (minOk a Hon'at>Szlavon- 
orszaggal kiitottek), vagy mint a lakosok oly csoportjaval, mely 
nem egy kQlonallo tartomany lako8s4g&t k^pezi (p. o. a becsi 
bekc, szatmari beke). 

Neni tudjuk niegallapitani, hogy Lechner mely idcJben ftj- 
tctte ki ezt az elmoletet legcloszor, mcrt az nyonitatasban nem 
jelcnt meg, de fclteheto, hogy tanitas&nak m4r kezdeten ezen 
az allasponton allott, telidt liogy a 70-es 6vekben azt a tant 
mar kifejtette. De, mcrt elmelete nyomtatdsban nem jelent me^', 
az leliet az oka annak, hogy a TO-es ^vekben hs a 80-as evek 
oli'jen niegjelent ket kiizjogi tankonyvben nem annyira a Lechner 
Altai, a iiala megszokott Bzabatossaggal feldllitott megkUlonbiiz- 
tetesekkel talalkozunk, mint inkabb a r6gi elm^leteknek egyik- 
niasik in'uiyban valo bovitgetesevel. Igy Boncz Ferencz ,A Magyar 
alhniijog'* czimii konyveben, mely 1877-ben jelent meg, az 
allaniszera<ideseket Kecsi es Korbuly szempontjabol tekintl. s 
ilycnckill azokat hatarozza meg, a melyek a kiraly es a neni/et 
ktizt !iz orszag konnanyzata, tovabba a magyar allam egyes 
tartonianyai kr>zott ezek vag>' az allampolgarok fontosabb kr»l- 
csoin'is Joj:\irizt)nyai (s eshetoleg idegen tartomanyokkal is az 
ogynias iranyabani Alhimjogok) tekintoteben kOttetnek (IS. I.). 
A III el Int. hogy a nemzetk()zi szerzodcsek itt igen tokeletleniil 
vannak sejtetve. az allamszerzodeseknek regi alapokon fehillitott 
nicghatarozasjit azzal boviti ki, hogy azokat is megemliti, a 
nu'lyok a magyar allam egyes tartomanyai kozt jonnek letre. 
A reszh'tes relsor<>lasbaii ily allamszerzodesiil a verszerzddest 
(a mely SchwaiHier Fenyes ota nem szerepelt ilyenUt, az IHOT : 
XII.. XIV.. XV.. XVI. t.-czikket. az ISOS: XXX.' t«rvenyczikket, 
IST.'i: XXXI V. 1. czikket. tovabba a bersi es linzi bckekoteseket 
sorolja fel. 



A szabatusaag meglt^LetoB nagyfobii liidnyibun szenveilil 
eme mtghatarozas ea felBorolAs utau lassok Kiasnek 1882-ben 
megjelcnt Magyar KUzjog&t. Kiss az Alianijo;^! szorzildditeket 
barom i;Boportba oeittja. 1. A magyar kirily ^s nemzet kdziitt 
3Z orsz^ fontosabb Aliamjogi viezonyaira vonatkozAlag letrejOtt 
azerziMeaek. Ide aorolja a becsi, linzi bekekOt^at, pragmatlua 
sanctiot. 1B67. XII, l.-(;zikket. 2. Azod ^yezs^gek, melyeket a 
magyar nemzet az aralkoddhdz egyeb orazagoival kdt, milyenek 
az 1867: XIV., XV., XVI. t-ezikkek, az 1«78; XX. t.-czikk. 
a. Oly Bzerziid^flek, melyeket az oraz^ ha kinllya hUlillamokkal 
^a klilfejedetmekkel kiit (II. 1.). E cHoportosit&sban mindenek- 
elOtt az a hiba, bogy a nomzetkiizi azerztideaeket (milyenek a 
kettO 6b h&rom aUttiak) ia allainjogi azerzJ^deaeknok nevezi ; a 
Lecbner azeriuti Allamalkotd szerziidesek kljze 1. pont alatt min- 
deu megkmSnbuztelca uelkUl veszi fel a Korbuly iltal olyanokul 
minQsitetteket, bozza vM'o indokolAa nelkUl az 1867 : XII. 
t.-czikket a kibagyvaii azinteii indokolas ndtlkOl az 16(j8 : XXX. 
t.-czikket (melyet kUJilnbeii a 8U. lapoii egyczm^iiynek nevoz). 

^'i^'J^'^At LeL'hner allaapontj^n ill Nagy EniQ KOzjogA- 
nak 188T-be[i luegjelent elail kiadasAban {H, lap), nicgtartv^ 
» Lecbner elvetette okleveles azerzQdoaek gyttjtt) clnevezeaet. 
llyenek 1. a nemzet ke az uralkodo dyuaatia, 2. az Allam a 
anoak valauiely riaze, 3, a magyar iUam ^b Austria es 4. az 
OBztrak-magyar monarrhia 6 s idegcn ^laniok kSzdtt l^trejfitt 
szerzJId^aek. Mig ez uttibbi kct caoportot ncmzetkQzi azerzSd^- 
seknek tekinti, az elso ket katagoriiba tartoz6kra megjegyzi, 
hogy azok, mint t4)rvenyek lAtnak napviligot a e szempoiitboi 
itelend(lk meg, a bog>- a szerziidea jellego itt nem a formaban, 
bancm caak a tartalomban mutatkozik, a uieniiyiben ket f^l iger 
6a ket fel fogad al. E kfinyvben tebAt a Lei-hner iltal Allam- 
alkotdknak nevozett szerzodesek esak bizonyoB, mig dig hati- 
rozatlaiiul kifejezett feotartisBal tekintetnek szerz&diseknek. 
Kdzjoganak lS91-beiL niegjelent Hiaaodik kiadisiban Nagy Em6 
m&r batirozottan az eddigi elmiliittel szemben foglal Allist 
legalabb reazben ^s ezzel a Cziraky iltal kepviselt felfogist djnt 
/ek'Ioszti, 

Igy ebben a kiadaaban megjegj'zi. bogy azokaa n&liink az 
aliamjogi tartalommal birii azerzJidi-seket a fent mar me-gjeliilt 
negy oaztalyba Borozni, de LozziiteBzi, bogy e kat(<goriak igen kOlOn- 



SZERZflDfebBK 



boz6 term^Bzetliek. S az elsQ csoportba sorolt szerzod^kre 
TOnatkozolag kifejti, hogy a lOn'^ny jogi termeszeterel bimak s 
igy szigonJan ve^e annak fogalma al^ keriilnek. 

N^zete szerint az a felfogia, mely a kir^y ^8 a ncp kiizt 
ezerzOd^seket kcrps, kOzepkori mngjjijogi felfog&s. nielyet a 
mai kiizjogi tudoni&ny niegszflntetett. Szerinte az allam. illetve 
a fejedeteiD. mint a ^uver^ kSzhatalmak alanja, nem kOthel 
sajAt organ Dm Aval vagy alkoto elemevel, eaetleg en nek egy 
riaaevel sxerzSdeBeket, miulin ezek vcle nem egycnjogii, t5le 
nem kllllin alio felek. lianem azemelyisegbben roglaltatnak s fS- 
hatalminak mindenkor al&vetv^k {12. lap). A feDt jelzett masodik 
caoportba lartozo szerzSdesekre vonatkozillag (melyek kOze a 
magyar allatii <•» borvit-Bzlavoti r6szek kffzti egyezmenyeket 
sorolja) azonban ebbeii a kiadisban m^g azon az All^ponton 
ill, bogy azok az im^nt mondottakkal uzemben kivetell kepez- 
nek a hogy ezek jogilag is szerzOdiaek. {V. o.( 

De kiinyv^nek 1897-ben megjolent barmadik kiadasabau 
a azerziid^Beu alapot ezeki-e oczve is elhagyja s kifejti, hogy 
tuiajdonkep itt BzerzOd^srJtl nem lehet sz6, a mennyiben a ket - 
(magyar ^a borv&t-szlavon) orBz4ggyiU6B egymisaal a k6t orezigot 
kSt^ Bzerzfld^at nem bozbatnak 16tre, hanem cBak megegyoziat 
cgy torvenyjavaslatra, a melyet azutiin a kiralynak kell meg- 
ertfsiteni. A Horvtlt-SzlavonorBzag jogi ill^siit Bzabalyozo egyez- 
m4nyek a megnebezitett m6don valo torvenyhozas eaetci £b igy 
a modem alapt8rv6ny jelleg^vel is jogi lermeazetevel birnak. 
(16. lap.) E nezetet kiilOnben Nagy Ernjl mkr a Jogtudomdnji 
KSzlOny 1896. evi folyam^nak 52. szamaban megjelent erteke- 
zea6ben kifejtotte. 

Nag>- ErnS kUzjoga m&aodik kiadiiaiival kOrlllbelUl egy- 
idOben, 18;U-bon megjelent k 8 vet kez6 czimii mllvemben : „Magyar- 
orazflg 6b Auaztria k5sjogi viszonyai', a pragmatica sanctiora 
vonatkoztilag hosszasabban (106 — 110. lap) igyekeztem kifej- 
teni, hogy az nem a kiraly rag}' az uralkod6b^ ea a nemzet 
kOzdtt kiitStt D. n. belsS dllamjogi, hanem Magyaroraz^ 63 a 
tObbi OrOkUa tartomanyok kazBtt letrejett nemzetkSzi Bzerz&des; 
a Bzint^u ezt az illiapontot foglaltam d, hogy a kiraly ragy u 
ura1kod6baz ea a nemzet koziitt szerzOd^sek nem jiihetnek l6tre. 

Horvitb Jaoos 1894-beu megjelent Kflzjogaban viaazat^r 
az ^okleveleB a!lamBzerziid6aek - tanihoz, feiaorolva, mint ide- 




Ai iujiajkiJcoTi} hsebxAdBssk > 



UrtOEdkai. a v6raKerz&(16§t. az aran^bulldt, a b^c^i. a linzi b/-ke- 
kSleat, a, giragmatica Ranell6t. kk L607. XI!. tiirv.-t!zikket, vt. 
186H. X.XX. t.-C£.-et: a n B2era»il«BL-ki?t a Nagy Ernft kjlnyvit- ' 
ben jelr.«tl n^gyes fvloexUs szeriul csoporti>!«itjn. L'gyancgak 
ritb JAnos .A prsgninUi^ia sanvtio li'Dyrgc" czinifi jogisz- 
«rtokez6B6ben a pragmatica saiiciictnak az iiralkodilhaK 
kOKOtli szcrE^ii^B voil^i kUloiifis bewt<l ^a nagy 
pil T(idi : mig eis ertekeBesro kiivetkexett Mazdlali- 
Concha as ellenkexii ill^pontra helyexkedett. [.log^z- 
Egjleti ^rtekeK^sek XVI. k 4. fUz. 113. t.J 

Ji&zi .Tauul many Ilk a raagyar-horvit kflzjogi viiiKoiiy kCrt- 
b&l' cziitiQ 1997 tavnaEan megjelent muvil^bcn UurvAt-Szlavon- 
awtkg jugallAs&t szsbAiyozo 1868. XXX. t.-cz.-ro nezvo azt a 
■toetot fejti ki. hogy as jogilag tekiDtV(> lipp oly modoo leirejOlt 
USn4inj, mint vAs. a tiOg>- annak vsak el9k^Bzlt<ise kDlfinbt'izik 
nia Ifirv^nyek elllk^asIt^s^tSI ; mig az lut nii^dositti intezked^sek 
maginak ennek a t<1rv^nyiiek rcndclbeE6a£n61 fogva azint^n L-uik 
IQlT^yek ugyan. dti ni4a irnSdon, nevezttteaen (tgyezmonyes dton 
Orar 6b a hiirvit-szlavoii orax^gyKl^a kitE<!tt) 16trekozaiid6 
bfek. a Bzerz«d6a jogi jollege n^lkUl. (1 — S7. I.) 
A Magyar Jogi Lesikou-nak 180^-ban meg}eleiil I. kOtelA- 
I irt .AllamsKerzfid^a" ozimii czikk caak a ncm- 
I<'mnM^eket targyulja, mcf^jcgyczve. bogy az ugynevczctt 
ssHmMfsck tiilajdoiikep ticm azerziid^aek. E czikk 
an ura is ramutat, Iw^ a vsilasi bdkek. eltekintve 
I hog; azok IJirv^nybc tcttck iktatvu. mint Erd^Iy fejedel- 
' I kStOtlek. iicmzctkGzi teim^szetliek. a melyekel kQlQiib«n 
rCoDclia ia ^t'jkori alkotminyok" cziiuli mtlvdnek U. kOte- 
I (188^) Hzoknak tart, mondvikn. bogy a ma^yar atkotminy* 
btii a pr>)l«fttAi]fl(ik sxabad valliiagynkorlata nemzetkOzi szerzA- 
iliMk ilU] btxtnaitUt'itt (28. I.|, rni ulntt k^t«egkirlU a Itpni. 
a Uiizi H a tfibbi kcboklHf'-ackfi erii'tle. 

Kirictyn^k Allaspontja :i ar.i'ilian furgii szcrxOd^aek Inkin- 
i»i«bcn Dcm vilJ^a, I'.tUO-baD mpgjdpnt KiJzjogi tankOnyveb^R 
^•^lUmalkoti azerzftd^ekct kllliin fpliria alatt l^gyalja, kijelenl- 
^^^KfadfCy tiirt^iielniileg. «bl r^azben a jelenlcgi jogAllapotban ia 
^^^KdolMk sxcrzSdiaoti kot^aek u magj'ar Allatii egyea alkat- 
^^^Bt JvIbiDI a kir&Iyi i-aalAi] i^a a n^p, az ilUm eg6sze te^ 
^B^3( cgym IcatUii'tilrg <*■« p<*litik:iilii^: (k<izi'>gilag| olkDianitel| 





r^azei kdzStt {iu. lap). Ebbez kiipeat nezete szeriat a jeleolef^ 
jog&Uapot Bzerint i§ kfithetok ily BzerzSd^Bek ; de m^gis k^atfbb 
asst is mondju. bogy a mi u, n. dllnmolkotd szerz<>deseink oly 
Bzen'ezeti vagy mks dllauii »lapiitt«zni£nyekut t&rgyaznak, melyek 
iriint ceakis az egeez AJlaiii, illetve t9rveiiyhoz6 hatalom rendel- 
keahetik. azert tulajilonkep ezek nem is azeraCdesek. hanem olv 
tOrvenyek. nielyeket az ogyes ftllam r6azei, oi^anumar kOzottJ 
egyezm^nyek elOznek meg; vU^OHabban szolva, az itt azAbao 
fOTg6 kerd6Bek tfirv6Dyea Bzabalyozaflinak torvenyUeg kiivetelt kel- 
leke, bogy elCzeteBen egyezs^gre jussaiiak az illetS illami t6aye.z6k. 

ViligoB azonban, bogy ez csak a horvit-sztavonorBz&gt 
JogJill&Bt szab&Iyoz6 t^gyczm^Dyokre vonatkozik. A pragniatica 
sanotiora vonalkoziSlag kesobb (135, lap) ast a nfaetAt nyilva- 
nitja, hogy az nem valami faelsS aUamalkot/j HKerzod^se a niagyar 
^lliimnak. a milycnek elSfordulnak ugyan, de a melyek az egesz 
magyar lUlam legfjjbb hatalmit, a tOrvenyboziiat nem korlatolhal- 
JAk, a melyek szerzodeBi erejo a tdrv6ny erejevel azembeii meg- 
aemmiBUl. hanem uemzetkozi JeDegtt szerxJidsB. 

Ugy lilBzik Bzekbfil. hogy Kmety inkibb ama nezet fel6 
hajhk, mely szerint CBak nemzetkdzi jogi jellegii szerz^deaek 
vannak b nem &Ilamalkot6 azerzQd^sek is, mert a beeai is a 
linzi szerziideaeki'e nezvo S is kijelenti, hogy czek a magyar 
411am ea az akkor fllggellen Erdely k5z(Ht j«ttek letre. 

Balogh Arthur ,A magyar ^llamjog alaptanai' czimii mii- 
v^bon, mely 1901-ben jeletit meg. mind a nerozetkdzi, mind az 
illamalkoto szerzHdiaekkel foglalkozik (15 — 16. 1.) a az Allam- 
alkoto azerz&deaeknel a Lechner-fele feloBztaet emiiti. Ezek kJiznl 
a nemzet hs a kiri^ly vagy az uralkodci dynastia kSzOtt koiOtt 
A. n. szerzodeBcket szcrzQdeanek nem fogadja el: m!g aliam- 
alkoto azerzUdeanek tekintbet{jnek Jelzi azokaE. melyeket az illam 
egyik resze kJit a/, egeiiz lUlammal. De ezekro n^zve ie k^s^bb 
kijelenti. hogy a fSbatalom maga korl&toz^ainak kell tekinteni s 
bogy e szerint alap- (alkotmany) tBrv^nyek jogi termeszeteve) 
birnak. (17. 1.) A b^csi 6h a linzi b^kekOtesekre n6zve 8 ia azt 
a megoldilat fogadja el, hogy azok a magyar Allam es Erdtly 
kiizOtt jettek letre. (17. I.) ' 



' A tovibbi, t. i. a kOzeletben, orezftggyfllesen, aajtiibaii kifej- 
tett nezeteknek itten vali^ kfizlesere nem terje'Bzkedbetilnk ki. 






A mint az itt felliozottakbol Utjuk, az it tan, Log; s. magyar 
allameletben az illam lenyezoi 6^ alkatrSszei egymas kSzdtt BzerzO- 
deseket kiithetDek eg hogy ezek, mint jogi ertelembon vctt szer- 
zikleaek a niagyar alkotm^nyjognak forrasilt kepezik, mdr igen 
regi. 9 liogy ezt a taut ogyik iro a masikt^l Atv^ve, a oeiklll, 
hogy annak igazB^a irant kutatna, egyazerlleu elfogadja ; a bllvi- 
tis vagy megszoritAti ezzel szemben csak annyiban van. bogy 
egyik kevesobbet. misik tiJbbet vesz fel az ilyen szerzJtd^aek 
kfiz^ A tannak bchatdbb vizag^latat ea indokolAeit csak Leliner- 
nel taltiijiik, a n^lkiii azonban, hogy el{izj)it^l kOlOnbozf) cred- 
m6njekre jatna. 

Ezzel a tobb mint cgy szAzadon kcreaztUl uralkodo tannal 
Kzemben CziMky es egyik kivonatoldja foglal el All^t, do oem 
irgeez hatirozottaii ea egyelttre nyomt:ilanul, mig vegre Nagy 
ErnS fokozatoBiin kifejti azt az elm^letet, mely belBJi ^llamjogi 
szerz<5d^st m^ nem i^mer, a a mely az elmeletbon jogi jelcntS- 
sigii szerzodeanek caak a nemzetkOzi azerziid Jacket iameri. 

Ez az elm^let meglehetfia elterjedesnek indult mar, midSn 
most legDJabban az allamalkoto Bzerz5desek lananak I'ljabb erda 
fegyverzetii vedSje akadt Ferdinandy azemelyeben. a ki, piitolva 
az eddig elmalasztottakat, a mint az rendesen ti'>rtenni szokott. 
nioal liiitol melyebbcn e tan /ejtoget^s^be, midon annak fenn&lldaa 
mar eroaen ea azt biszazUk, alaposan veaz^lyeztetie van. 

Ferdinandy e foly6irat mult evi fUzetelben ha a folyo evi 
folyaminak els3 fiizet^ben „Az AllamalkottJ BzerzUdeHek (beiail 
aUamszcrzM^sek) a magyar kSzjogban" czimft erteki-zea^ben kel 
v6delra6re az allamalkoto szerzMeaek tan&nak,' ^rtekezeaeben 
a tiirt^nelmi fejliidea iamert«tea6vel kezdi a dogmatikaval v^gezi. 
Cz^lom itt nekem — mint a kivel tiSbb helylltt polemizdl — 
*z, bogy a dogmatikai eredmitiyekre eszroveteleket tegyek, a 
mely r^azben fejtegeti az dllamalkot^ ezerzOd^sek jogi tarm^Hze- 
let. Mert egyaltalan nem tagadom, hogy a magyar alkotm&ny- 
fejliid^sben ij^en aok oly mozzanat van, nielyre nizve kiairtfiaben 
vagyunk. hogy azokat a kirdly ea a uemzet kSzAtti azerzJSd^sek- 
nek tekintsUk, ea hogy volt a magyar alkotmany-fejlSdcanek 

' Termeszeteaen ugyanezt az ^llispontot fo^lalja ol ez ev tava- 
itzan mpgjelent uagy ESzjogaban ; ea eliibbi munkiiban, kitlitoCisun a 
pragmatica snnctio lokinteteben .A kirUyi nielt6aag cs liatalom Magyar- 
nrazagoQ* cz. munk&jiban, 182. s kOv. 1. 




meglehetitE liosBzu iduBzaka. tnidUn a kiraty ia a neniKet, ragy 
a rendek, vag; az orazitggyfilea kSzCtti megegyez^sek tenyleg a 
BzerzSdes felfogasival jottek l^lre. Uiazeu a magyar alkotmany- 
nak eredctileg kdz^rdeku felfogaeat a nyugateanipai maganjogi 
hiib^ri es m^g ink&bb a n^met rendi felfogas erfiaen mddositotta 
6a zavarta 6s ennelfogva a azerzSdesea idegen feifog&s n^lunk 
ia sokdig uralkodo volt.' De ez nam itihat ellent annak, bogy 
mindazokra a megallapodiaokra ne;cve, melyeket a SV., XVI., 
XVll. 6a XVIII. Bzazadbau azzul a feirogasaal I6teaitettek, mintfaa 
azok szerz{)d6aek volnilnak, ma belaasuk, bogy nem azerzod^aek. 
A rendi felfogaa bebataaa alatt lenyeg^ben azerziideanek tekin- 
tett6k azt, a mit ma ISrveaynek minJiBitllnk. Az akkori Celfcigas 
hajlando a azerzSdea fogalm&t a t6rv6ny helyebe tenni. Az allam- 
v6\ alkototl mai felfog^B azunbaii mas ea ma azt, a mit a XVII. 
Bz^adban BzerzSdisnek tekintettek, tiSnenynck tatjok a raJOttBnk, 
bogy az illami tSrveoyeknek mas a jellege es tormeszete, mint 
a felek kOzOtti szerzod6scknek. Azert ma arra, a mit eltibb szer- 
zOdesnek minSsitettek, a legtObbnyire azt keU mondanunk, bogy 
azok tflrv^nyek Ss pedig nemcsak kQlsd formal jelentkezeaUken. 
banem belsO IdnycgUkben jb. Az alkotitianytiirt^iietbeD szamol- 
□onk koH a szerz6d6BeB felfogAttaat, de a mogyar alkotmany ma 
fennillo intezm6nyeit mai Fogalmakkal a nem a miiltb61 lenma- 
radottakkal kell'magyariziiuuk, meg ba az inI6zm6Dyek a rdgiek ia. 

A bajdani magyar felfog^ Bz&mara idegen volt a magan- 
jogBzerli szerzMesea fell'ogaa. Ez kdstibb batolt oda be 6h ott 
megeroB5dv6n a magyar illami 61etet meglehetflsen megrontotta. 
a mint ezt Ferdiiiandy is kifejti. 

De ma nomileg mar visBzatertllnk oly felfogasboz, a mely 
az eredeti magyar alkotm^yoa gondolkozisboz kiSzelebb all es 
azert nines okunk. bogy valami nagyon mgaazkodjonk eltbez az 
idegenbSI atpUntilt azei'zM^Bes rcllbgaaboz.- Ha talin r^gebben 

' Ezt kiilBnben eppen Ferdinandj-val szemben nem sziikseges 
hangauli^oXQi, mert o e kOritlm6nyt tisztin Utja a az Atalakuliat igt^n 
Bz6pen ea alaposaii fejtegcti czikkenek tOrteneti reazcben. 

' Fcrdinandy ia vissxattT a azent koroiia-fele elmetetre : de ba 
est teszi, akkor annak ne abhox a meg^engiilt fonnJLJilioz terjen 
visaza, a mely mellett a birAly es a neinzet ki^zStti azerz6desBk elter- 
jedtek, hanem ahhoz, a mely az egysegea Ulameletnek felel meg s a 
mely ha nevleg nem ia, de lenyleg az Arpidok korftban megvoU. 
Hai viazonyainknak ez inkibb megfelel. 






ezllks^gea is volt ennek az elm^letnok fentnrtisAra az6rt, bogy 
ax oraiAg alkotmiinya megovasaek, ma mir arra nines azOkai^g, 
mcrt ma az m&» elmdlet alapji^n hathat<)sablian v6delmezbet{> 6b 
fentarlhabi. Sokak ellitt tan ezeknek az {i. n. illnmalkotd szerzOd^- 
eekoek a tana ma mar t^ tlinik fel, mint valami kUlQnds magyar 
sajitosaag. Azonbaii azt hinni, hogj e szerzdii^s-tanban van 
valami kUlOii{)s magjar vonds, nz teljeae.n t^ves kit. Ezzel af 
elmelettel is £ppen ugy vagyunk, mint sok m^sal, bogy erede- 
tileg jdegBnb51 atszarmazvii, itt — igaz, bogy a mi viszonyainklioK 
alknlmazva es nemileg itidomltva — addig tartotta fenn magHt, 
mig eredeti bazdjiban mir j6 ideje elavult b ezert, (le nem a 
kUliioSs m^yar viszonyoknal fogva. tigy tUnik fel, mint kiilOnSs 
mag^'ar sajits&g. De a mint nem volt eredetileg magyar sajat- 
aag, ligy moat sem az a annak fentarlani akarasa nem egyeb. 
mint rosHz helyen alkaimnzi)tt nemxetieskcdes, mint dntaaitaaa 
aniiak, hogy az elm^letbeii biiladjank a korral es a kltlflllddel. 

Ha ezzel szemben valaki azt hozza fel, hogy aunak. a ki 
a bazai kOzjogot tudominyos alapoii akarja mttveini, nem az ft 
feladata, hogy a tiirt^nelmi alnpokon fejtJidStt 6s tenyleg fenn- 
illo kozjDgot az idegenbiSI recipUlt elmeletek kedv66rt, e edeti- 
seg^biil kiforgaesa ea lij magj'ar kozjogot dllitson a r^ginek 
hely^be, azzal szemben az a vdlaszom, bogy a kOzjog tudom&nyos 
megvil^taeiban a nigi eltn^letnek u} elmelettel vaI6 helyctte- 
sftesc nem megv^toztatasa a kiizjognak. A magyar k<!zjogi ijtth- 
minyek agyanazok maradnnk, akarmily clmelettel magyarizzuk 
es fu^uk fel azokat, KliJiiabseg van a kiizjogi intezmenyek g 
kSzJDgi Ittelek ktet es az int^zm^nyeket es teteleket megvili- 
gitd elmelet kOzJStt A mint nem viltoztat meg valamely teatot 
az a kOrlUmeny, bogy nem gyertya vildgindl, banem villamos 
l&mpa feny^nol vizsgaijuk, aSt m^g az aem, ba RBntgen-sngarakat 
bocadtunk at rajta. 6pp ugy nem kell a magyar kiizjognak tOr- 
tenelmileg IdfejiSdStt int^zmenycit es teteleit a meghamiHitJLBt<il 
f^lteni ttzcrt, mert k0z6pkori, de nem eredeti magyar, banem 
idegenbol ideszarmazott elmelet helyett a XIX. ezdzadbeti eaz- 
nieknek megfeleUl elmSlet azempontjait alkalmazzuk r&juk, meg 
akkor acm, ba ez az elmelet talan k[ilf5ld(!n fejleaztetett is ki 
eltfaz6r. Igaz, bogy nz elmSletnek az intezm^nyekuek a kelct- 
~ M^s^e ^8 igy az egesz alkotminj fejlod^a^re nagy hataaa van, 

t volt a regi magyar alkotminy tovibb fejISdis^re is 6ppen 





a rcndi, szerzod^aea tannab. Be a mint teljeeen idegen elm^H 
^B anuitk hatAan elljl most zarkozhatott el akkor n miliar allam- 
^Ict 6b a magyar kiizjog, nem zirk6zhatn6k ^s zirk6zzek el oly 
elmWet el8l, a mely eppon a rSgi magyar alkotmany alapplvevel 
I'okon ? £a ba nem is volna igy. meg akkor is sztlkaegea volna 
a magyar kiizjogi intezmeayeket az eazmek DJabbi fejlod^senck 
Bziuvonal&rol vizsgilni. A mint nagyobb vilagosaig, tOktleteaebb 
vizBgilati mudszer segely^vel barmely tii^yat jobban megiamer- 
hetUnk, £pp Ogy moderncbb itllamelm61et azempontjabol a magyar 
kOzjogi int^zmenyck 6b teteiek aajitoasigait ia jobban felfoghat- 
jak, jobban mogiamerbetjOk azokat a klllonbBegeket, a melyek 
ni&B ^amok alkotmanyAt<iI megkJllSabiiztelik ea jobban meg- 
ma^yai'dzhatjak uzokat a kotelekeket, melyek a niaf^yar alkut- 
manynak meg ma ia meglevii intezmenyeit a multtai daazefiizik. 

Eb nem azabad azt sem Ggyolmen kivQl bagyni. bogy eppen 
ezen lijabb elmeletek Begdly6vel meg-megdjul6 UbiadaBokat intez- 
nek m6g mindig idegen. kiilSnGaen oaztrAk irdk a raagyar alkot- 
tainy ea ennek t^telei clleu ^ b ezeket a timadasokat sokkal 
inkabb viaazaverhetjQk, ha ugyanoljan tdkSletes fegyvereket haaz- 
n^unk, mint t^mad^ink a uem tiazt«letrem61t6, de mai barczba. 
nem valo rozsd^ Tringiikat atibogtatunk, 

Nembogy veaz^ly azarmazna abbdl, hogy azt, a mit rSgen 
Bzerz&desnek minSaitettek, ma nem minJisftjUk annak, banein 
ellonkezoleg a magyar alkotm^nynak sokkal nagyobb biztoBit^ka. 
a magyar nemzet jogainak aokkal eroaebb tamaazt^ka kerUlhet 
ki abbol. 

Dr. Pohter Odon. 




' P. o. Teener : Dar oeBterreichise Kaiaertitel, das nrigariache 
Staatsrccht und die ungnriactie PubliciBtik czimil miiTeben. 




BCN fiS BCNHODfiS. 

Motto : «Hier stehe ich. ich kann 
nicht anders. Gott helfe mir. Amen*. 

Luther. 
(E\s6 kozlemeny.) 

Az ember 61ete ^s cselekv^se. 

Csod^latos ez a vilag. Tele van rejtelylyel. fis a megfejt- 
hetetlen rejtelyek kdzepette el az ember. A nagy mindens^g a 
maga ugynevezett dr5k torvenyeivel, a maga v41tozatlansdgaban, 
illetve a maga 6r6k valtozatoss^gdban, vagy helyesebben: a 
maga tdrvenyszerii valtozatossagaban emberi felfogas es emberi 
esz magyardzata szerint dntudatlan. Czel, gondolat es ertelem 
n^lktil miikodnek a termeszet er5i 68 az egesz mindensegben 
csak tOrv^nyszerttseg uralkodik. A torvenyszeriis^gnek a felisme- 
rese ^s az egyes t5rvenyeknek a felfedezese a tudomdny feladata. 

Mi is elismerjUk a torvenyszerfis^get. Mindenben es min- 
denfitt torvenyszerfiseg van. A nagy mindens^g : az 61ettelen 
materia, a veget&lo nOvenyvildg, az 615 es 6rz5 organism us es 
az 615, erz5, akaro es gondolkozo ember, minden, de miuden 
al& van vetve ezen a vilagon a t5rv6nyeknek, az ugynevezett 
term^szeti, vagy ezekkel anal6g torvenyeknek. Az ember elete, 
az ember 6rz6se, vdgyainak keletkezese, gondolatainak tarsulasa, 
cselekv^se, tirsadalomalakit&si tdrekvese, a t&rsadalom es dllam 
61ete mind-mind aid van vetve a t6rv6nyeknek. Minden tOrveny- 
szerii. Vagy mondjuk 6rthet5bben : minden, a mi t5rtenik, wkl- 
tozhatatlan, k6ny8zerit5 t5rv6nyek szerint tort6nik, minden, a mi 
t5ri6nik, szftks^gszerii. Minket e helyen f5k6ppen az ember elete 
68 C8eleky686 6rdekel. Egyel5re az embemek 61ete es cselek- 
viae abban a& id5ben, vagy mondjuk: abban a k6pzelt id5ben 

15* 



228 BtN fts bCnhOd£s. 



I 



OB allapotb«in, a mikor meg az emberek nem allottak a *tor- 
veny** (csaladi, tiirsadalmi, allami stb. tOrvenyek) alatt, a mikor 
me^ csiipaii a tormeBzeti t<5rven3'ek es az ezekkel analog tdrvenyeK \ 
uralkodtuk felottUk. A mikor az emberek, a mint mondani szoka? - 
szabadok voltak. Nezzlik, milyen volt az ember, a mikor kikerOE ^ 
a teremtii kezebol ; nezzUk, milyen eletet h\t ^s mikepp osele " ' 
kedhctett ebben az idoben, ebben a kepzelt AlLipotban. 

Szont konyvHnk tanitsisa szerint, Isten az embert a fc^ldnel 
purabol forinalta (Mozes I. ki'myv., II resz, 7.), de tsajdt kepere "^^^ 
az Istt'iinek kepere torenite azt (Mozes I konyv., I. resz. 27. -^ ■ 
es az (» orraba az clotnek lehelletet Ichelto. Igen : az ember tm-^- ^ 
i'i'M porabol vetetett, a miert is osztozik a fiSid poranak sorsA — -^" 
ban. Ala van vetve a mindenseget leigdz6 tOr\'enyeknek. Df -^J* 
I St en kepere es IiasonlatoBsagAra va^unk teremtve, Istennek'^ 
iehellete van mi bennilnk, miert is hiszszUk, szeretjUk Iiinni^ 
h()«ry liasonlok va<^yunk Istenhez. Ez a bibliai mag^'arazata J 
annak. hoj^y az ember valojaban nem e vilAgn'd valo, bojry"" 
niin'S teljesen alavetve a mindenseg torvenyeinek. Persze mindez 
csak a iiyuj^talan, nairyravaj^yo emberi termeszetnek es r»ntelt 
retiexionak a szillemenye. 

A/ oniberiseg esecsemokoraban ontudattal sem letertU. sem 
annak niin('>seireroi nem birt. Kit iigy. a mint a noveny el, ugy 
elt. a mint az erdo vadjai elnek. Ha valami kivUlrol j0v5 legyfiz- 
lietetlen akadaly nem <;atoIta meg, kifejiettc eleteben a lenye- 
ben kezdotttil togva benne levo csirakat. tAi a maga osztonei 
Hzerint. Keriilte. a miWil osztone tudta, vagy a mir51 o azt tapas/.- 
talta. bogy neki iajdalmat okoz s kereste azt. a niitol elve- 
zetft \art. 

Allitasnnk igazolAsara nem fordulunk senkihez es scnimi- 
fele tlieori.ilioz. Am legyen igaza a XVIII. szazad rationalista 
hOlrst'szt'inek. tegytik lei, bogy letezett az az iigynevezett «ter- 
meszrti**. vagy ^allanion kiviiii" allapot. Vagy legj'en igaza 
a/okriak, a kik a tenneszeti allapot tlieorinji^t czafoljak. K/ 
niinket egyaltalaban nem erdekei. Akar igaz a biblia buiitasa. 
a nicly szerint egy «»nilK*ri partol Hzarmazott az eg^sz emberiseg. 
akar a [talingcnesis liivoinek van igaza : akar Isten, a S7]p.toi>(>76; 
teremtette az embert, aki'ir valami ertlieti'tlen generatio aequivoea 
es re it elves evolutio szlilemenve az ember, az nekQnk minde^rv. 
Barmint alljnn is a dolog. bizonyos az, hogy volt cgy olyan 




illapot, B. mikor az ember ligy 61t, mint a ii6v6ny, vag; mint 
az allat. fill a maga belso valojaEak megfelelSleg — iJa a killsfl 
liatasok kenyszerils^ge alatt. A mint mondoni szokis ; aitabadon 
elt. Sem lelkiismerete, sem Heniiiiifele Bzok&sofc, babuna, I'allaeos 
parancaok. cealadi traditio, tdrsadalmi uzabdlyok, Allami tSr- 
v^nyek stb. nem kuriitoztak szabads^it. 

De ez az allapot, ez a teljes oatudatlanaagnak illapota, 
az emberiseg igazi boldogsagilnak kora nagyon rOvid ideig tart- 
batotl. Talan az elso emberi generatio gyermekkorAval SrOkre 
Birba szallt az emberistg ilntudatlao boldogsiga. ; 
refleiio Bzimllzte a mull liomAIjaba a reflesio nilkUli boldog 
Ulapotot. * 



' ,Der lostinkt, diese Stimme GotteH. der slle Tiere gehorchen. 
muss den Neuling anflinglich illein leileo. Diener erlaubte ihni einigo 
Dinge /ur Nahrung, andere verbot es ihin (Moaes 1., 23.)". .Solange der 
QDerTahreDe Menach dieaem Rule dor Nalur gehorchte, ho befand er 
aich gilt dabel. Allein die Vernnnft ting bald an, sich zu regen, und 
anehte — seine Kenntniaa der Nahningsmittel iiber die Scliranken des 
ingtinkta za erweitem (8., 6 )' . . . NUchst deni Instinkt zur Nahning, 
linrcb welchen die Natnr jedes Individnum erhlilt, iat der Instinkt znm 
Geschlecbt, wodurch sio fiir die Erhaltimg jeder Art sorgt, der vor- 
itiglicbete. Die einmal rege gewordeae Vernunft siiumle nun nicht, 
ibieu EinfluBS aucb an diesem zu beweisen. Der Menscb fand bald, 
da»s der Reiz des Geacblccbts, der bei den 'I'iereo bios auf ein^m 
voriibergebenden, grCs stent ells periodiecben Antriebe berubl, fiir ihn 
der Verliingerung und aogar Vermebrung durch die Einbildungsluaft 
lablg eel, welcbe ibr Geecbiift zwar niit niehr MiisRigung, aber zugleich 
dsuerbafter und gleicbfjtnniger Iveibt. je mchr der Gegenataud den 
Sinnen entnogen wird, und dass dsdnrcb der tlberdrusa verhiitet 
werde, den die SSttigung einer bios tierisrben llegierde bei Hich fUlirt. 
pas Feigenblatt iv. T) war also daa Produkt einer woit grlJBseren 
AnsBerung der Vernnnft, alii sie In der ersten Stufe ihre Entwickelung 
bewiesen batto . . . Der dritte ^chritt der Vernunft, nacbdem sie nIcE 
in die ersten unmittelbar empfundenen BedUrfnisse gemiscbt hatte, 
war die fiberlegte Erwartung dcs Kiinftigeu. Der Mann, der sich und 
eine Gattin, sanunt kUnftigen Kindem zn erniihrcn hatte, a&b die 
iiumei wachaeiide Miibscligkeit seiner Arbeit ; das Weib aab die 
Bescbwerlichkeiten. denen die Natut ihr Geschlecbt unterworfen batte, 
nnd Docb obendrein diejenigeu, welcbe der mSobtigere Mann ibr anfer- 
legen wlirde. vorans Beide aohen nacb eioeni mfinseligen Leben nocb 
im Hinlergruude dea UemUldes das, was zwar alle Tiere unvermeldllch 
trifft, ohne aie docb zu bekiimmem, namlicb den Tod, oiit Furvht 
voraus ; — und scbienen sich den tiebrauch der \ cruunft. die ibnen 
milo diese t'bel venirsacht, zu verweiacn und zum Verbreeben zu 




Az ember » reflexio doreiigfi vilAgiiiil megismerte tcbe- 
tetloDH^g^t. nieg^rozte gyari6s^^&t — cb felismerte az elleiit6t«t 
ijnmaga, a. tehetetlen Bemrai es a nagy, v^gtelpolil nagy, hatalman, 
mindeiiliato mindenaeg kSzfJtt. FeliBnerte CnmagAnak v4gease^el 
~ a a mindens^g v^gtelens^get. I^s & tud^-fija gytlmdlcsenek 
ize nagyon keeerii lehetett. Elveaztette az ember minden^l. 
Elvesatotte a ternieazetet a moat mar a termeazetben valami tftle 
kttl5nb(lziit latott. F61elera fogta e! nz embert. A gyengc ember, 
a mag^val ia tehetetlen ember mik6p mert volna daczolni a 
term^Bzet erfiivel? Ha azeretteit elrabolta a halsl, arm a i^ii- 
dolatra kellett jOnnie, bogy valamit vetkezett. VjBazakivanta a 
kedvea balottat. Kitii! ? Attol, a ki »t tfile elvett«. az St krtmyezfl 
titkoa, erthetetleo. mitideiiLatu termeazettOl. Ogy gondolta, v^(- 
kea tett^ert vezekelnie kell. A tehetetlen acmmi nem bizott 
magaban. Nem hitte, bogy k^pes leaz v^yait kielegfteni, ttSrek- 
v^aeit niegvaltVsItani . . . Leborull a nagy mindens^g elett f^lel- 
meben ea leborult a nagy mindenseg elfltt remenyeben. F^lelem 
ea reni^ny, finmaga tebetetlena^genek ^a a mindenaeg ininden- 
hatoaaganak 6rzete megtereint«tte az elsS iateneket. Bdrmily 
kezdetlegeaek ia voltak ezek az istonek, m^gJB eaak iatenek 
Toltak, A fetjaek 6a otemek is eaak ligy urnlkodlak az emberek 
felett, mint k£adbb az egyea term^azeti erdket megszemelyeaitJ} 
iatenek, vagy ^ppen a monotheiatak latene. fia az elafi Uten- 
nel megazliletett a parancanak, a tiSrvenynek eddig iameretlen 
fogalma. 

fgy azUnt meg az emberuek ugynevezett aeabadsdga. 
E^uUin mind en tett66rt. n linden gondolata6rt, mind en ^rzea^ort 
felelSs lett az ember, mert parancaok szeriut kellett eselekednie. 
gondolkoziiia is fireznie. Nem caak egyfele parancaok nralkodtak 
az emberek felett. latnn porancHainak nyomiban ^a ezckkel egy- 
idejilJeg vagy talan azokat megeldzfileg keletkeznek a eaaUdi 
Bzokaa, a t&raadalmi piiranca. az Allam tfirvenye, oz etbika 
norma! atb. atb, vegtelen sok tOrveny, paranue. a/abAly — eg^si 
az illemszabalyokig. 



maebcn. Der Anfang der folgenden roriode war : dads der Monsi' 
aus deiu Zeilabachnille der GemSchliehkeit imd des rricdens ii 
der Arbeit and der Zwietracbt iiberging* 

Kant ^ ,Mutmaasliefaer Anfang der Menscbengescbichto*. 





BtN ba bOnhOdBs. 



Ercdmtiny : ax ember a tiin'enyek jrnlma alatt ill. Ezek- 
iiek a Uirvenyeknek kell engcdelnieskednie. Az ember iii&san 
lett, mint a milyeimek a teremtU kezebiti kikerUlt. 

Vajjon igazan m^aa^ lett? Hat nem igaz az a gondolat, 
a miKSl azt mondottuk, hogy igaza&g. Nem igaz sk, hogj az 
ember elete is igazi, Oriik, vAitoEliatatlan, kSnyazeritJi tSrvenyek- 
nek (termeazeti 6a analog ttlrv^nyeknek) van alavetve ; nem igaz 
az, bogy az egyea emberek is az emberiafeg elete is tOi-v^ny- 
szeril? Oly k^rdeaek mindezek, a melyekre most m6g nem fetei- 
betiink meg. Rem^ljUk azonban, bogy 6rtekez6Bilnk folyam^n 
ezekre a kerdeaekre is (^rdemileg mogfelelbetllnk. 



^^KAb ember 61ete ^s cselekv^ee a torv^ny aralma alatt. 

Istenek n^pesitik be a mindecseget. Ezekt<)l az latenekt6l 
vanink minden jot. RemenyUiikkel I'el^jUk tfjkintUiik, FelelmOiik- 
hea uket engesztoljllk ki, TlllQk kolduljuk viaaKa az elveaztett 
tcrmeazetf-'t, Ezek iiz Istenek blintetnek bemiQnkct roaaz caele- 
kcdeteinkert. FelllDk t{)lUk. felUnk baragjuktol. Ki akarjak erde- 
melni j6indulatukat ^a el akarjak h^tani magimkt<tl liai'a^akat, 
Hugy ezt a kettSs uzelt el^rlieaaUk. a kdvetendit szab&lynktiak. 
parsncBoknak eg^az i-eadszer^t teremtjUk meg. Ezeket a paran- 
csokat szigordan meg kell tartanunk, mort ktllonben maguitkra 
£s bozzAnktartoz6ira vonjuk az latenek baragjat. Hogy az iateni 
parancsokat megtartsuk, arriil gondoakodnak mindazok, a kiknek 
^rdekubea fekszik, bogy ne Tetkezziink, bogy bUjit ne kOveaaUnk 
el, bogy ne vonjuk magunkra az latenek baragjat. 

Ue nemeaak lalen parancaolataiDak kell engedeimeskednliiik. 
OsokaterineHzetUnk a oaaladalapitisra keazt. £a a csalad, a esa- 
ISdunk 6rdekeben ia bizonyos k^vetendJi szabalyokboz vagyunk 
kstve a oselekv^ailokben. Arr61, bogy ezeket a szabilyokat meg- 
tartauk, gondoakodnak miodazok. a kiknok 6rdekeben van, bogj' 
*>ii a csalad ^rdek^ben jarjunk ol. CaordatermtazettiDk (az ember 
<?3orda-illat, mondja Speni;er 6a Nietzacbe), vagy a claaaicua 
kirejezeaael £lve ; t^rsadalmi tormeszetUnk (az uitalmnaa&gig jeme- 
t«lt Arialotelea-fele Ctbov JtoXit'.xov-ra gondolok) a taraaa egyQtt- 
Dtal. fgy koletkezik a kCzlllet, a tarsadalmi formatiii. 




az emberi egyesfUet, az Allam stb. — es jul nioiKtJa k 
snat enim (guacdam publice utilia. az els5 tArBadalmi e[;yeBliIet 
vagy dllam keletkez^sevel inegazQleiiiek ennek »z egyesttletnek, 
ennek az illamnak erdekei is, a meljeket f^lt^kenyen Sriz, ii melye- 
ket erohatalommai ie megved az egyeaek tiimadasai ellen.^ 

Az allam, mint a jog megi'alositdja, vagy legnlabb is 
mint a jognak biztositoja ^b a hatsloiu birtokosa en kezeltije, 
leginkiibb kdpee Hzabalyainak ^rvenji szerezni. Ezt teheti, mert 
az lijkorban joggol mondbatjuk az allainii^l, bogy ov^ a hatalom. 
Az egy^nnek itten, az allam spbaerijaban igazan al& kell magat 
vctnie a fenmarad&aa, jolete ea fejlfideae ^rdekeben hoisott azn- 
balyoknak. t.a mivt-l ezek az illami szabilyuk mindeii enibeire 
alkalmazhato kenyszereezkozQkkel is megvaliisithatok. nevezzllk 
az 411ani szabilyail xor' iSo/^v tSrvenyeknek. Mint mondottuk. 
az ember ncmcsak az Iston, a csalad, a t&rsadalom es az 4Ilam 
parancsai, szokasai, Bzab&lyai, iSrv^nyei alalt Ul, hanem ajinyi- 
f61e parancsuak, tOn'enynek (b^rmikent is nevezx.Dk: Bzok&a, 
Iraditio, babona stb.) van aldvetvc, a hanyfele rclati('>ba keriU 
a killnlaggal, fSkepen embertarsaiviil. 



' Djabban az utilitaristikus couceptidk ueis kOivPtleniil az ember 
socialJB termcBzetenek tulaidonitJAk az emberi kflzliletek keletkez^set, 
mint ink^bb az egyea ember tebetetlensegenek is a tintulis czelsze- 
rfisegeuek. A mi szempootuDkb61 ez teljesen mindegy. Prachlstonkiis 
constnictidk raeltatABarn nem vallalknEbatunk. Csup4ii azt az cgysaerii, 
kOzisniert tenyt akarjiik coDStat&Ini, hogy az ember mindlg es min- 
deniitt t^rsas egyiittelesben fordul e16 A miertre nem nkarunk meg- 
felelni. Bizony&ra az eml)erek ezt az Allapotot czeljuknak, yigyii&- 
nak inkibb megfelelBnek tartjak a Robinaon-fele egyediilietnel" Ha 
ez nem jgy volna, a tJvBadalom, a kiitzttlet erdekeben nem bozninalt 
ildozatot. A mit pedig halirozottan megteaznek. Mert az egyen ■ 
tiraadalotuban a t&rasdaliim fcnmaradisinak eH fejIGdesenek erde- 
kebou lijabb paraacfoknak, s/abalyoknak, ugyueTezett tdreadalmi s 
az Allaiuban, AUami tSrvenyeknek veti mag&t a1^. MondottAk, bogy a 
legtBkeletesebb emberi liir»<i<}a!(im az allum. Misok elkiiUlnitik az 
illamot a tirsadalomfSi. A gyak«rlatban ezt az elktiieoitest megtcBzi 
az Ajkor, a theori&ban es tiidi< many ban taian Hegel cs Mohl tesaik 
elCszlr. N&lunk az allaniDak a t^iitadalomtbl valo leljes emaacjpatiojit 
leglelkeiiebben Iiirdeti dr. Kuncz Ignicz. Mi moat nem allsmtaiuial, 
nem AUambOleBelettcl fogialkozunk. ProbleniAnknak megfejteBore. a 
mely problema nagyban es egeszbea mis terrenurahoz tartozik. tel- 
jesen irrelevans a t&rsadalmi AUam ee a nemzetillam kCzStt ro]y6 
haruT^nak a kimeDett<Ic. Eziittal ezzel a ketdeaael nem foglatkozhatmik. 



L 





Ki merne tagadni, bogy p. o. egy aidrendult bureaucrati- 
[ bizonyoa advariaaeilgi dznbalyokat kell azeia elfitt tartania 
fSnok6vel valo ^rintkezesben. Minket I'Sk^pen en tulajdoi 
kcpen kizir61ag csak az lilliimnak torvenyei ^nlekeliiek. Ezek- 
nek a torvenyi^knek t'eltetlenlil engcdelniertkcdni keU. Mort ba 
neiii engedeltnetikedlhik, az allam k^iiyszerlt bennilnket, iiogy 
ICrvenyei rendelk^zeseDek ^rtelm^ben cselekedjUnk. H» pedig; 
delictumot kfivettlnk el. caeleki'esUnket a legtobb esetben j6vi 
nem tehetjQk e az ittsua asm fo|^ tiSIUnk lehetetlent koveteltii, 
hancm megbUotet. Mi6rt? Aziirt, mert biiiil kiivetliink el 6e lij^ 
moudjik, faogj' a bib bUntctendo. 



■ A bdn [ogalma. 

A iiiagyar ariyaf,T btlntelii tOn-eiiykiiiiyv elso §-u megnia- 
gyarazza nekllnk a blint, vagy ha jogi terminua teulmikuHBal 
nkarunk elni, a bitatettnck ee vetaegnek fngalmit : „B(intettot 
va^ vBtaoget caak azon (.'selekineny k^pez, melyet a lOrviny annak 
nyilviuit". Ez az egyedlll helyes fogalma a bilntettnek es v^t- 
H^gDok. Ha a biinnek kerdee6t mint philosopliliaok vetjttk fol, a 
kik a v^gsil okokal ea vegsd elveket kutatjuk, akkor ie caak 
azzal a valaazazal fclelhetDok nagy kerdeslinkre, a mit teteles 
bBntetOjogunk tOn'enykSnyvUnknek legkczdct«n niond. Ha kOte- 
leaaegllnkct nem teljeaitjdk. bfint kOvctUnk e.]. Kdldess^geinket 
«l5irj&k a kDlSnbfizJl parancsok. Ha azokat a ktitelesa^geinket 
"em teljesitJQk, a mejyeket az illam tiJiTeiiye ir el6, tSrveny- 
s^n^at kOvetQnk el a ba az illam ugy akarja, ttirv6nya^rtefiUnket 
d(,-lictaDinak, kjtzelebbrtil : biiatettnek, vetsegnek vagy kibiig&snak 
"linBBiti. Itton van a bliunek. illetve a biiiit^nynek a legm^lyebb 
Sj'Ckere. Az igaz, Logy a biint^nynek ez a gyOkere a felszinen 
^^■m, Ae nem a mi hib^iik, bogy ez a gyi}k6r nem nyulik 
"»*!lyebbre. Mi eaupAn a t6nyekel mutatjuk fel. Az atheismua 
I»- 0. valamikor fSbenjiii) bfin volt. Mjert';' Mert az allam ^8 
^^ egybaz az atheiamuat aunak idej^n az ^llam ea az egyb&z 
**~«Jekeben fSbenjaro biintettnck minJlaltett.^k, Teteles tiirv6iiy- 
kOxiyvUnk azerint a tulajdon vagy a haziiaadg jogiutezmenye 
*='l«n val6 izgatas bUntelendii caelekm^nyt kepez (1, btk. 172, 
S~^t), holott a I'laton illamaban ilyen biiat^ny elk^pzelhetetlon 



4 




'j:i2 Ul'N Ks sDxHODtll. 

(IK emberi cgyesUlet, aB lUlajii alb, — ^a jol nioniijii a riiniai ji 
sunt enim qiiaedam publico utllm. hz elati lArsadalnii 
VHgy iillam keletkeE^aevel megSKlllelnek eniick ue ej^yml 
cnnck ast allamnak irdekei iSy a. nifljekd f^ll^keiiyeii CriK, * 
ket orJiliataloniDial is luegv^d az vgyom^k tiiiiatlisHi HIciu^ 

Az iiXiam, mint a jog nleg^'Hi6s1tvjtl, vn^) Irgiildbti ti> 
mint a joguah bistositoja it a halalom binokosn «» kcsclliji-. 
let^inkilbb k^pes azabilyainak ^rvinvt azercxjii. Est icheli, uit^rC 
az lijkurban joi;gal mondhatjuk ax Allamr61. bogy Cv^ a haUloui. 
Ax egyeiiiiek itten, us Allain Hpliat^rdjAban igaiAn al^ kell niujtaC^ 
vctnie a fcnmaradasa. j(')16t« ^a f«jlfid6«e 6rdek6tien hoxntt it»- 
b^yoknak. ^h mivul ezi-k a.:/. Allami Bzabiljok tntndeii embertT- ' 
alkalmazbatcl k^nyszercezkUzJlkkcl is iiKsgvsiilaitiialok, nrvezxltk 
az illani sKabAlyail x«t' Uox^v tOrvenycknek. Mint luondottak. 
az ember neraceak az Istcii. a raalAd, a tArsadulora ^g iu dJlain 
purancsai, szokiasi, szabtllj'&i, lOrv^nyei aJall iUl, haneni anayi- 
f^le jiamncMnak, tdrv^nynek (bArmlk^ut Im iif vGnnflk : wuikjus, 
Imdititi, babonn stb.) van al^vetvt^, a linnyf^lu ri^latiiiba 
a kUlvilaggal, fJ!k^p«D eniticrtarBaival. 



1 



' Djabban ax ntilitaristikus conpoptiiik neni kOxvptlpntll ael .„ 

sucialia tormCBzetcnok tulajdoaitj&k a?, nnbcri kni^Ulptsk kotirtkoz^Ot,' 
mint ink&bb az pgjes ember lehetctli-nspgrin-k i-s n tiwulas nxolete- 
rilspycnek. A roi Rni-inpoiituBkb6l e^ tcljcsi-n mindu^^y. Pnifliii>torikii« 
<'iinBtriicti<Sk rarttatisira nem filial kouli at uiik. Osupiti azt uy. i'(!y«icru, 
k(ixianii.'rt tnnj't okariuk conatut&lnj. Iicfcy az cnibHr mJudii; (•.:» mia- 
[luiiUtt t^rsas «Kyi)ttelcsben fordul eli'i A nur-rtre nem akatuuk mttg- 
fnlelsi. Bizouyira ax emberi'k ezt az ftllaputut ci^ljukuak. vA^aui- 



es nem ley vobia. a t&rsail&luin, a kOxtUet frdokobi-o nem boxnlnak 
U(lozat4:it, A mit pedig hatAromittan meslesr.iif'k . Meri ax eftjr^a a 
Umadalooibon a tAriadalom FenmaradAsanak v" rpjlijcl6>(inek dnlc- 
krbdn itiahb paraacooknak, gnabiUynknak, u;;\ n>^vi-r.i-ti lArvadalmi a 
az lUlanihan, illami tnrv^nyeknek vctj uaicat olA. Unudottak, hiv^ a 
IvgKtkrlctCKcbb I'Ribrri Uir»ai[aIom an Allnni. Mkmk olklllflnitik as 
illniuot a tirnadalomtiH. A gyBkiirlatbnn ezt nx I'lkllKlDiti'i'l ini>(^xKzi 
az lijkdr, a th«(iriilbun v-s tudimiiuyhati tulun IIi-^'i-l i !< M<'bl li">xik 
oKu-jiliT. NiUuuk az yiaiiiuak a I^Hadalnmt<)t inl ' ' i" iri. ;|.:itii'ijat 

l(?l;lelkexcbbi-ii birdett dr, Kuiicz Ignio*. Mi i itjnual. 

iiem ilUmbaioMdetlel foglalkozuuk. rrobl- m ■ ■ '■ -■■n- a 

niHy prubl^mo i)a);}'bin is epeM.beu mix imj' > 

i'f^en irrvlovanH a tftrsadalnn Allam ^s a titiiwTt 
anxnak a kinu'Dett-io. Kziiiul eiiw\ a kitdeaMsl d«'ui lu^liUkw 



''"'ik. 161- I 

1 




- '? K4tsegt«lonlll 
KzUletett. ez m 
lit, az allani nyel- 
r-iiy fogalma nem 
1^ tStelezesre ncm 
.1 lialalom van, az 
\ kereHzteoy ural- 
I. a bigamianak ha 
i^it ea a poly^amiit 
.' p^is^. A poly- 
lli'iikeziileg erenyes 
■iliik elismerik Udviis 
.■■]i meiithetjllk meg 
e nato conceplidjAt ? 
, legyen ez a tarsu- 
nyugoti vagy keleti, 
Urnudalomnak a fenn- 
Jbkal, azaz a tarsadaloni 
tfalkot6 tagok lireadalmi 
pea-ftle Cwo^ ;roXiTtxiw 
ilis hajlamok mcffvuimak, 
kOvetnek el, legreljebb 
vagy m^g azok aeni. 
^bOI bUn()Z(!k. Azok kepezik 
r sziilet^BOkkd bizonyoa anti- 
pal, ezok a tnodern vildgnak 
mpnlsDB kifejletizti buDnlik a 
tdraadalom a szab&lyoa 
[ K j6ra hajlo mellett". (Prins 
I vadakbul &\l. kiknek blinei 
Rhu ^8 elBzAnl tSrukveeek. Logy 
' ' miivelt t^readalomban ia annak 

nnt^rthatjuk a deliqaente natunak 

iitHvielikuB emberforiuatio, bogy 

(cpclte, de a szllletett gonoaztevS 

inivel mcgserti a poailiv tflrvt- 

lianem azert. mert antisoci&lis 

bnek antjaocialia cselekedel felpl 



volna Htb. Htb. A ki paraiicBol, a ki torv^nyt boz. az haUrbzuk 
meg a bUntenyt is. A ki a kOvetendC t0n'6nyeket letesitj, at 
tei'einti meg :i bflnnek, a bllntcnynek ie a fogalmit. az teremd 
meg a biintenyt ia. Mert a torv6nyhoz<J akarata, parancsai 6s tor- 
v^nyei n^lkUl Urea fecseg^snek latazan^k mindenfele okoskodas s 
bdnt^nyrSl. Ex uz igazi. meiy ^rtelme annak a jogi mondianak : 
,8ine lege nullam crimen", llyen ^itelemben minden betlije igaz 
Binding Kirolynak, a ki az ismeretes sopbiatikus izli mondAaaban 
paradox modon kjfejezte ezt a nagy igazsAgot; „a blintettes nem 
eerti a tfirvenyt, mert bisz azt teszi. a mit a tiin'dny a §-baii 
el&ir" ; — ama Telt^telek teljeaitoae, melyeket a bUntetotfirveD; 
eloir: biintett (Idizve a .Magyar Jogi Lexikon'-ban.) ' 

t.a itt nz lijabb doctrininak egyik tbeoriajaval taUljuk 
tnagunkat azemben. A Lombroao-f^le deliquenle natot ortetn- 



' A btiimek (bliat^njnick) ilyen BKeilemli meghatarnzasAt talaljuk 
dr. Scbnicrer Aladarn&l is : .A joghJiicseszet BKempontj&bol tebat 
b(int6ny alatt : az embor akarati azabada^g&bol ered5 oly caelekvSnyt 
kell crteniiuk. mely valamely altalinoa, feltetien ea m^kepp ki neta 
pdlolhaid jogkovetelnioiiy megserteae miatt biiiitetessel ningtorlaadd. 
(Ezt a definitiot Sehniernr Haeberlin : GrandaStze 1., I'J. l-b61 ideii.) 
Tfirtenelmileg felfogva: blintcny minden oly szabad. klilaS cselekmeny. 
mely az Allamban fennilid jogszab&lyok azerlat btintetea ali vonaudd*. 
(Scbnierer : ,A blJiitcti>jog iltal&aoa tanai* 188S, 86. oldalJ A Schnic- 
rer detinitioit elfogadjuk. de nem minden mogjegytes n^Ikiil. Min- 
denekeldtt racgkerdSjelezzUk mindket definitioban ezt a. kifejesest^ 
Bzahad, Bzabadsdg. Ha ugyania Scbnierer ezt a kifejezest ethitai 
BEabadaignak — 6s nem phyaikai ea intoUectualia azabadaignak 
ertehneai — 6v&at emelUnk ez ellen a kifojez^ eUen 6a bat&rozottau 
elvetjUk, mint a bogy Mtalinoaaigban el?etjiik az indcterrainismuanak 
minden teteiet. Bogy pedig Scbnierer Igy ertelmesi az incriminill 
kifejezeat. kttfinik a kSvetkezd aoraihol : .Bflntenyt csak emberi leny 
kiSvethet el. mert szabad okozatoaa^, azas a kepesseg a kiilvil&gbaii 
onkinj/leg (irae, a libenim arbitriura InditFerentiae i) viltozasokat el6- 
idezni ~ egyeaegyediil az ember attribututna* (Scbnierer: idezeti 
mii, 9T. oldal). Oh nem : Snkinyleg a kitlviUgban az ember ia epp oly 
kevessc idezhot eljl viltozAaokat. mint az itlatok. Annak oka, hog}- 
mi az AUatok csclekveseit nem tartiuk beazimithatoknak, az Ulstok 
intellectual is azabadsAganak korUtoltaigiban kereaendd. Ait illati)k 
nem tudjak ea nem tudhatjak, mi !<zabad ea mi nem szabad. KlilOn- 
ben is az emberek az Mlatokat minden jog nelkiil val6knak, vogel- 
freinak tartj&k. A mAsik eaKrevetoliink a kfivetkczd allitis eUen 
irSnyul : ,(a bfinteny oly oaelekmony), inch maskfp Id Mem pdtolhafd 
jogkovetelminy megiirtiBe miatt biintetiMel megtorlandd' . Hat a biin- 
teteasel kipotoUtato-e az, a mi kip6tolhatatlan ? 




Mil teaz 62 a kifejezes: .szliletett gonoeztevS"? Kotsfgtelenlil 
azt jelenti, hog; ez az ember gonoaztevSnek ezUietett, e/ az 
ember azert ezUlelelt erre a vildgra, bogy biiiit, az allani nyel- 
ven : bilntenyt kovessen el Igen, de a biintSny fogaJma nem 
valami mag&ban megillu is mis fogalomra, mis t^lelozesre nem 
szoi'Olo fogslom. Uisz littuk. hogy a kiitdl a. halalom van, az 
ilUpitja meg a biintenynek a foo;alniat is. A kereszteny ural- 
kodok dice^retea egyetert^esel megallapitottik a bigamiinak ^s 
polygamidnak bllntet5jogi fogalmat b a bigamiat ea a polygamiAt 
bUntetendli tenynek minJisitetl^k. Nem igy a padJB^, A poly- 
garaia nemcBak nem btinlelendii. ban em ellenkeziileg erenyes 
iDtezm6ny, biszen maguk a raobammedAn uralkodok elismerik UdvoB 
voltAt es maguk is polygamiiban cinek. Mikep menthetjilk meg 
megis az lijkori criminalogiAnak a deliquente iiato conceptiiijat V 
L'gy mondjak, bogy a t&rsadalom fenoalJisa, legyen ez a tirsa- 
dalom kercBztdny vagy item kereszteny, nyagoti vagy keJeti, 
cjkori vagy 6kori, egysztival : mindeii tdruadalomnak a fenn- 
aU&aa megkOvelel bizonyus socialis hajlamokat, azaz a tarsadaloni 
Ietezes6nek feltetele, bogy a. tarsiidalmat alkuto tagok t^adabni 
lenyek legyenek. birjanak az Aristoteles-f6Ie Cwov KoXiTixfiv 
tulajdonaagaival. A kikben ezek a socialis hajlaniok megvannak, 
nzok meg az csetben is. ba bilntenyt kfivetnek el, legfeljebb 
caak Dgjnevezett alkalmi gonosztcv5k, vagy m^g azok sem, 
banem csapin indulatbd), Hzenved^lybdl bitDdzdk. Azok k^pezik 
a HzUletett gonosztevfiket, a kik mar azllletesOkkel bizonyos anti- 
sodulis hajlamokat boznak magukkal, ezek a modern vilagnak 
az atavistii. A legkisebb ktllso impnlsus kifejleszti bennUk a 
i;onosz csirajdt s elitdll ,a szabiLlytaInn tArsadnlom a szabilyos 
Wellett, a roaazra hajlo tev^kenyseg a j<5ra hajlo mellett". (Prina 
A-dolf.) „A bdiiSsok oaztAlya pus/tAii vadakbcil all, kiknek bSnei 
™*€yr^szt arra irinyul6 nagyfokii 6s elsziliit tiirekveaek, bogy 
•rtint vadak cselekedhesHenek egy miivelt tAraadalomban es annak 
'"^^-viaara," {Lubbock.) 

A mi lUlaspontunkb^l fentartbatjuk a deliquente natunak 
"■ fogalmat. ElismerjUk, bogy iitavistikus emberformatio, hogy 
''"^-nnak vadak a rivilisatio kOzepette, de a azllletett gonosztevC 
■•^m azdrt szQIetett gonosztcvil, mivel megaerti a poaitiv tSn-e- 
^yeket, mert bdntenyt kSvct el, hanem azert. mert antisocialis 
^**rek»68e van, a mely tdrekvesnek antjsocialis tselekedet fele) 




meg. A deliqucnte nato t'ogalniiLt fentartjuk 6b 6rt6keB fogBlom- 
nnk tartjuk. de nem a piaczi haszn^atra. A mi I'elfogiBunb 
Bzerint elk6pzelLet5, liogy valaki utavista. szlllctett gonosztevd 
legyen a nelkiil, hogj' egyetlen egjszer is ilBazelltkiizeebe jSjjOn 
a bUntetiicodesszel. Nem az a k^rd^s. hogy niegs^rtette-e az 
ember o bUntel6t5rv^nykciiiyv paranceolatait, hanera az, vajjoD 
antisocialis hajlamai vannak-e vagy sem? Mi a deliqaente nato 
fogalmat nem a etatiatikai tapaeztalatra ipitjOk fel, haoem az 
emberi jellem vultozhatatliuie^Anak a tanara. Lehetaeges. a atatia- 
tika t&nithatja azt. Lo^y. mundjuk, 200 gonoaztevfi kGzUl 20-an k^t 
izben is ugyanazt a btintenyt kfivetik el. de ez a utatisztikHJ 
argumcDtum iii6g niindig oem elegendo aira, hogy erre relepitsllk 
a szUletett gonouztevit fogalmat. Leheta^ges, hogj' ez a 20 
visszaesd gonosztevK kUlsS halasuk kenyszerue^ge alutt : nugy 
nyomor, munkabiany, nioaloba viazonyok hatasa alatt vagy indo- 
latbiil, BzenvedelybCl kOvette el ismetelten a blintonyt ea nem 
azert, mert bitnre Bzliletett. A kinek antisocial is hajlamai vau- 
nak, az antisodaliBta, ataviata, ,,Bzilietett gonoBZlevt!" — habir 
okoHX&gAra, eszere hallgatva suhaaem realisilja belefi magv^ak 
lioitialyoB tOrekveaet a eselekvcBeiben.' 

De lia fenn is tartjak a deliqueiite nato fogalmit, az^rt 
kordntsem szabad azt gondolni, bogy a biinnek kerdea^re azt a 
HzokiiBOB in theolugaa azajaba illo foleletet adn6k. hogy az 
magAban v^ve valami rossz. Oh nem. Mi meg Istennek paxan- 
UBolatait Bern ismerjUk el magaban v^ve jdknak. Tehat: a kik 
ellene cselekednek, elleiie vitvfk, nem kiivetnek el valaoii nn 
und fiir aich nagy biint, A tiraadalomnak formulazott ea nera 
rormiilAzott paranesai ellen CBelekv<ik, az antiaocialis bajlaoiil 
es cselekveBi! emberek Bern kovetnek el btiiit vagy bUocselek- 
raenjt magaban veve. Csak azert bilnteny a biinteny, mert anli- 



' A bajlamnak, a szandeknak, a gono^zNAgnak tekintetbe T6tele 
e\&6 teendfije a melyen jarO biintetdjogi uoiicepti<iknBk. Mert hiazen 
a gonoszs&g. a hajlamok iitb. azok a Bzit&ril alapok. a miken biz- 
to^an letcsiil a IiQd. a^ allam m annak iogcendje ellen ir&nyul6 
timadia. Itten van igazin a bdnsek legmelyebbre uynlo gyflkere. 
Azert nem tudjuk elugge nieltanyoJQi az IM-H-ik ovi magyar biintet^- 
codei javaslatinak 82-jk {^-ibanfoglalt tclelt : .A bes/imitas aonil 
siilyusalib, niiui'l tebb gonoszaig liitszik ki a tOrv^nvszegOnek cse- 
lekTes^bSl*. 



eooialis. Teli&t a Bocietae s^(>inpoiitjAb61 biin a bdn. Ha a vil^igoii 
(.'gak Kdin ^s Abet 61tok volna, Kain bizonyara nom kOvetett voloa 
h&nt el az dltal. hogy mogjiltc az ijcscs^t : Abelt. De mir akkor 
leter.ett az embereknek egy kis aocietAsa os a Kain caelekve- 
fi^hen feliflmorte az antisocialiB elemet MiM ix megbllntette 
<it. Kitiltotta az emberi t&rsadalonibol. ,,MoBtan annakokaert 
itkozott 16gy : kirekeaztetett e (bldrOl, raely megnyitotta az 6 

szijit, bogy bevenne a te kezedbdl a te atyddfianak v^r^t". 

WzeB I. kanyv., IV. r6az, 11.) 

Ezek utin is ezek ezerint teliAt a biin fogalma a kUvetkezti 

formnliba szor ithato : engedetlensdg a parancaolatokkal szemben, a 

panmceolatokaak vald eUenHzegQlea. A bilnt^oy fogalma pedig, azaz : 
^ biin fogalma az allam szempontj&bdl : engedettens^g az dllam pa- 
'^acaolataival (tSrvenyekkel) szemben, a tSrvenyeknek valii ellen- 
"zegUlee. Oaak mellealeg emliteoi, bogy itten van az oka annnk, 



Sy ^ biintenynek elvek szerint valo oaztalyoz 



i teljee 



1 lelietfll- 



'^n^ Ugy&tiia miadcn biint^tiy, minden delictum teljeaeii egyDemii, 
^Sry qaalitasbol valo : a tSi-vtnyeknek valo ellenszegill6s. ' 



' Subjective. kiz&r6lag sabjective n^zve a dolgot a dolasbdl 

^r^dfi blintenyeket kitonyen el lehetne viiaaztani a oalpabiSl eredJi 

°}^ Xitenyektol. De mi ertelrae voina ennek a belytelen priucipium divi- 

"'^^Biison nyugv6 nie^fciil6Qb3ztet«MDfk ? Ma mar Menki sem kitelkcdik 

^ ^«ldl, hogy a criminalogia jolena^geit nem szabad csup&n subjectiv 

*^^inpontbol birilgatni. Kiilfinben is a gyakorlatban a eubjectiv fel- 

J^Sisnak coneequentiija soksnor a legnagyobb mdlUnytalanaftgra s 

''l^n igax;iigtalanf)&gra vezetno. Mert hiszen az bizonyos. hogy e 

'"^Uett a felfog&a mellett minden b&rmily csekiily hitranyt, kart, 

JV.^szat okozu, de doluabol eredo bUnteD}-t sokkal sziforiibban kellene 

^^*^Qtetai barmily nagy h&tr&nyt, k&rt, rosazat okozo colpabiit eredii 

''*i*itenynel. A aubjectiv felfogas a maga merevsegeben a ^akorlatban 

^^'(iban jogi monBensekhez vezetne. Sot a subjectiv felfog^aak tfll- 

^^sa is jogi izlestelens<igekho7. vezetett. a mit lathatni N^metoraz&g- 

I'^Ka a kiizelmoltban Buri elniiklete alatt mdkOdS blint«t6 tallica sze- 

'^t>le8eb5t. A bUnleayeknek m&aik feloazt&sa, a mlt a magyar biintet6- 

«*a^eiiykOnyv is kttvet, tudominyosan Bzamba se jfihet. Bflntett, vfitsfig 

^? Idhagia. bflntett ea vetseg kHr.iitt eppen aemmifele qualitstiv kiilfinb- 

^S nincsen. A kUIdDbaeg a bQatett ea vetseg kOzCtt teljeaen quaatitativ. 

J'Ky, bogy elmondbatjuk azt a paradoxonnak litBz6 totelt, bogy a 

j>untett nem egyeb, mint nagy vetacg is a vetaeg nt-ni eg^eb, mint 

"■>» banlctt. Hogy a blintett ea vetseg kBzatt fogalmi kUlOnbseg ninoaen, 

"^-t felianierte a t0rvenyhoz6 is, mert a bflntett es vetseg kazOtt 

■'Blyet adott az dgynevezett correctionalisati6nak. De azt mondj&k. 




238 BtN &8 BtTNHODftS. 

A biint^ny : az allami t5rv6nyeknek val6 ellenszegtil^s. 

A biint^nynek nagys&ga attol ttigg, hogy az kWsLm milyen fon- 

tosnak, mennyire szentnek tartja az 5 egyes tQrvenyeit. Ha fel- 

tetlentll szentnek tartja az 6 t0rv6nyet, akkor az ellenszegtildnek 

tettet ^gbeki&lt6 biint^nynek, legnagyobb biintettnek minositi 

(p. 0. a gyilkosdig vagy az 50 frtnyi 6rt6ket meghaladd lopiis 

6s a min5sitett lop&snak osszes fajai), ha nem tartja ily nagy- 

fontoss^unak tQrv^nyet, nem is fogja az az ellen vet^nek cse- 

lekedetet ily szigora mert^kkel m^rni ; azt mondja az allam, 

hogy az illet5 csak v^ts^get (p. o. a lopis, ha annak targ}*a 

50 forintnil esek^lyebb ert^kti dolog), vagy pl4ne csapan kihigast 

(p. 0. a lopas» a niel^-nek tArgya 2 forint ert^kii ^lelmiczikknel 

nem nag\obb) kovetett el. (Lasd a btk. 333—341. §§-ait 6s a 

btk. 12G— 127. §§-ait.) 

Dr, Bdrdny Oero. 
Fo\}± kOv. 

hog>' egyfelol a bfintett es vetseg, miisfeldl a kih^^ kOzOtt igenis 
vau*fogalmi kill^nbseg. A kik ezt 4Uitjik, azok azt tanitj&k, hogy a 
bfintett es a vetseg jogsertesben all, mig a kih&g&st m&r a josvesze- 
lyeztetes letesiti. A theoriaban biintetlenul feUllithat6 ez a tetel, de 
eddig meg egyetleneg>' biintet/i-codex sem tudta ezen az alapon elktil5- 
niteni a kih&g&st a biintettdl es a v6ts6gt51. A magyar bUntet6t5r- 
venyben is megvan a tCrekves erre az elkiilOnitesre, de tenyleg 
nines consequensiil keresztUlvive ez az elv. (Jgy hissziik, ezt az elvet 
a maga merevsegeben nem is szUkseges keresztiilvinni. 



MOXTAIGNE WIHALY fiS LOCKE JANOS. 

<El!<i) bnzlenien}'.) 

Az 6jabb kor CHsmei tartalmii ssorus 0Hs/.ef1i};;;6gben miirai] 
Igy aranyokbaii megimliilt reiiBigaiim'»v»l. A vnlliU-rrfnnniitirt ' 
agyan luiU tenr viszi it lu embtri tev(>kenj8*g<'t ; Eur6pa mSvelt i 
(UlaniHibun a kfizcpktiri vnliAsi vitatkozisok f<tls&iiir« kertUnek, 
meg pedig ncm a tudominy m vbIIAb koret^ben. banem nx i\et 
Terspng^Boiben ; u k^rd^e tirgya a kerdl forog : hoi van Krisztus- 
oak ipaz e^hiza ? Kx a veraeng^s darabokra sza^'giitja he e<li!igi 
enrdpai vall^eg:,vsu^[ ; az iis e^.viiox iimh en^ed ; ue oJ egy- 
hibak pedig lAsua aztir^Nlommal liirdetik liitdveiket M gyfJJtik 
blveikel. Ak iakolai lanftAsban is nngy siilyt fvktct raimi a kettfi. , 
a r^ is lijnbb rgyhix, aaj^ hitplveiuek bcbiznyiUBira. all&s- 
pon^iiikk boiptioliU^ ; de e meilett gondosan olvasadk a klaassi- 
I irok rniiveil is, elsS surbao a latin, kisebb tt^rjodeleniben 
r0g xaciorokat. 
Ex a Jek'iist'g. [latda^ogiai ^iieroponlb^l, azl igimilja, bogy 
I- mfonnatio ax ixkolaban nem cs/iidzjil nugyobb ajitiat. Annyira 
ttnn CK/.kdKOl nagjobb ujilast az iskobiban, liogy a klasezikasok 
itlntiuU^bui tnegoli^gazik a tisittAn iskolai credm^nynyel a nem 
tOnkuik arra. bogy a klaaszikuaolcban m^OrzOtl 6s iniiveikbiti 
meKtanuIhatA bumatius esziiiAknek az >^lctbeii szerepel bizloaitaon ; 
bo|^- az Het kflvctdm^yi-it. aimak megjavlt^&t i^z^lba vej^'O | 
axoii 6riil:<.'rviiiiyii igazsigoknnk Ht^giteS^evcl, melyuk az iijabb i 
tirutdulnii lilvl mi^gvaltoztalieAra tlilvJtaen folylinllnk voinu be. 
Ax elMock, az cmbernck, a nagy tcrmvBZctnck kOzvetlcn 
i«ni«rHi>, mig rgyr^azrAI az Pud)eri iamcretnck lartaJmi kSrH 
l«tt«. m&sr^ajtrol a gondolkod^ti javiiaaara ia advOHen nifik&- 
l kOtn. Az eitibtri gaiidi>lkod&» ugyaiik eaak akkor '. 
LkdyM Iriityban, bii a t^gyak ^ a Titgalniak h«lyes vtn 



240 MONTAIGNE MIHjLLT IBH LOOKS JAN08. 

bun maradiiak. l)e ezt a helyes viszonyt akkor illapithatjuk 
meg, ha objectiv ismerctre tOrekszllnk ; ha nem a vitatkozasra. 
hancm a mcgfi^yelcsro fektetjUk a f58dl}1;. 

A bolcsoloti incgfig^'clesnek Iegin61t6bb targya marad, foki 
az ertelmi es crkolcHi tok^letesedes tckinteteb51, az emberi jel- 
lemok tanulmaiiyozasa ; ezekkol Osszef&gg^leg az embcrek valla- 
K()8 meg^yozudeflc, szokasaik, bolcseleti rendszercik, nyilvanos 
6.8 magaii eletlik. 

Klni ('s helycBen cselekedni tanitj4k az embereket : a jron- 
(lolkodasnak, a ('selekvesnek e8 erzelmeknek anyagot nyujtanak. 

llyon torekve88eI tanulmdnyozzdk a XVI. szazad folyaman, 
aiinak clojon, Francziaomzagbau a rcnaissancet. 

A reformatio a re^i gallusok fbldj^n nem vor nagy bulla- 
mokat ; azert a ronaissance tanulm4iiyoz4Hanak eredmenyc a 
beke8 viszonyoknak me«;felelo. 

Plut4ircho8 miivei nyujtanak el8(5 t&plalekot a franczia 
renaissaneenak a XVI. 8zazad kilzepeti^I kezdvc. a middn Amyot 
fnmczia abbe „Nevezcte8 ferliak elete** ezimen 1559-ben, niajd 
„Krkr>lcsi niiivek'* czimen ln74-ben franeziara leforditja a najry 
pinij; hr>lcselo ket leji:azobb munk<4j4t. 

A k(>r iranva e8 azelleme kedveltte teszik Plutarchost. 
foie": Anivot forditasalian. Az irodalmi. konnvcd franczia nvelv. 
tel jrs szepse^reben ervenyeaUl Amyot miiveben : az cszmek. az 
okori biJlcsesej:; fenye az eletre vonatkozo g}'akorlati igazsagokat 
oly vilagosaii onikitik mejr a nagy emberek eletrajzaban^ nem- 
klib'inben az erkcUesi miivekben, hogy a vozeto clvckct, szabsi- 
lyokat keresr> enib(»r kesz (irommcl fogadja el es lolke8cdesdol 
iranvitia azok 8zerint eletet. 

A renairtsance biilcselete Franeziaorszdgban helyes uton 
halad. midon az elet szempontjabol merlegelik azt ; az altalanos 
eszmekben, az okori biJlcselok igaz8agaiban ncmcsak gyonyiir- 
kodnek. iianem azok szerint eselekszenek is. 

K/.en Ix'Ueselok rtorat Amyot lelkea tanitvilnya, Montaigne 
(Monta^rne) Mihaly nyitja meg. Nem rendszeres bOleselo ; ^ de 
az emberist'^g Iegti8ztabb. legnagyobb gondolkozoinak egyike. 
kinck miiveibol a vihig e8 az eiet inmerete sug&rzik ki. 

* Nee ({ui ilium culpant, (piid carperent haberent : niminim (piod 
nuUam materiain distiiicte et ordino proseqaatur, aut tractet, sed omnia 



MONTAIGNE MIHALT £S LOCKE JANOS. 241 



1. 

Montaigne Mih^ly elOkelo es vagyonos franczia nemes csaldd 
sarjadeka, sziiletett 1533-ban februdr ho utolsd napjdn Perigord- 
foan, a montagnei kastelyban ; harmadik testv^rei soraban. Atyja, 
Peter Eyquem, ki Bordeauxban polgarmester volt/ nagy gonddal 
neveltette a nyilteszCi gyermeket ; (5 maga is, kOrnyezeto is latinul 
beszelt a kis MibAlylyal ; mint anyanyelvet tanulta a latin nyelvet 
^8 hat eves koraban, sajat vallomdsa szerint, foly^konyan be- 
szelt latinul.^ 

Apja, a franczia f5ur, el5kel(5 miivelt gondolkozdsdra vail 
az, hogy gyermeket minden reggel muzsikaszoval keltette fel 
ilmabol. £z a gyong^d fig^elem mennyire kUlOnbOzik a kor dita- 
14nos eljarasatdl, mely nyilvanos iskolakban^ hazi nevelesben 
egj'arant brutalis fegyelmi eljarast honositott meg, melynek karos 
hatasa az eletben kesobb is megmaradt. 

A latin utdn a g(3rog nyelvet szinten gyakorlati m6don 
sajatitotta el ; hat esztendds kordban a viragzo guyennei colle- 
giamba kttld(3tte edes atyja. 

Grouchi Miklos,^ Guerente Vilmos,* Bucanan Gyorgy,*^ 

apud ilium sunt inconnexa et crebris digressiooibus interrupta. Quae 
pro mentis excursibus, vel ^i ita lubet, etiam pro somniis habeant 
(modo enim alioqui insolito scripta esse fatcri cogimur) dummodo pul- 
cherrima et jucundissima, ncc aegri, sed excellent! ingenio hominis 
Jndicent esse, doctrinamque in iis eximiam, quamvis ipse se indoctum 
esse ubique calumnietur ; sensum et judicium profundum, vim ingenii 
Summam rerum minutarum et difficilium, nempe quotidianarum ipsius 
Oogitationum subtilem exsplicationem, ob audacem sed non damnam- 
^am in sermone novitatem crebrisque figuris plane admirabilcm et 
inimitabilem esse agnoscant. Kolandi Marcsii. Lib. I. Ep. 22. Joanni 
Oapellano. P. Coste : Les Essais de Michel Seigneur de Montague. 
LXIII—LXIV. Paris,. 1725. 

^ Montagne atyjanak h&rom titestvere volt ; kettonek nem ma- 
("adtak gyermekei - a harmadiknak, Raymondnak negy gyermeke 
^Volt; ezek egyike, Geoflfray Eyquem {5r3k(51te Guyenne tartomtoy fo- 
"viLrosiban levd Montagne hazat. A csal&d 1774-ben meg vir^zott. 

» V. (5. Vie de lauteur XIX. Paris. 1725. par Pierre Coste pi. Eg>' 
nemet ember tanitja a latinra, a ki nem tudott franczi&ul, de kittin5en 
l>eszelt latinul. 

' De comitiis Romanorum, czimO mflve van. 

* Aristoteleshez irt magyarazatot. 

* Kmtd. 



ATHEHABUM. 



16 



Muretufl Antat ' tanirai klaaBzikusan kepzctt tud<lsok, egyfitUt 
iigyes paedagogusok h, a kik k6n;azer, megfelenilites mellSz^- 
s^vel tanitjak latia ea gOrOg nyelvre kia tanitvAnyukat. 

A cnlle^umi 61et nein tetezik a kis Mihalynak. A jezsuitik 
iakol&i ugyan, fiileg n fegyolem szeHdaege miatt, a legjobb iakolik 
k9z£ tartoznak, de az iiiternatua szelleme meg aeni olyau, minii 
a XVI. BZ^Kad franczia ilri liizainak szelleme volt, melynek gyOn- 
g6d hatisAt a hat 6vea gyermck annyira niag&ba ezivia, liogy 
a collegium 6vei alatt mtndink&bb folszinre jutottak azok lelkeben. 

Ak alydk szelid banAea nem teledteti azt el ea drSmnie] 
veaz biiiiaiit tizenb^roni ^ves kurabao a coUeginintiil, hugy az elet 
nagy iskolAJara keszUljdn, anaak ktizvetleoebb megfigyeleae alapjan. 

A Jognak tanulmdnyozaaara adta magat, melyben azep ered- 
menyeket ert el. Guyenne tartoiuany fSvaroaaban Bordeauiban 
a virusi tan&CH tagja lesz huazoiiegy eves kor&ban. 

A fiatal vdroai taniicsoa azonbap rOvid idB mulva lemond 
AUisaruI : utazni iudul, hogy az elet zajlti piaczan Ggyelje meg 
ae embereket, azokaaaikbaii, cselekedeteikben. A mult, utiizisaj 
alatt nem erdekli, hanem a jelen. A muzeumokat, gyiijlemenye- 
ket nem tanulmanyozza ; inkiibb ktllSnbdzu belyzetben, viazony- 
ban, az emberoket ligyeli aieg. 

Hatdrozott cziMja van, moly arra birja, hogy igy cseleked- 
j6k. Az 6ki>rt iamerte nidr Amyot Plutarehosabol : at dkori em- 
berek jellem^rOI, azoknak egesz en^rfSl tiszta kepel tudott alkolni ; 
most a jelen viszonyok embcr^nek tan ol many oziaAra fitrditotta 
figyelmet; az filctben akarta ezeket megiamerni, bogy az ilet 
iribyit^Ant adjon utbaigazit^st mdsoknak. 

15^0-ban lep ily ir&nyd mHv^vel eliiszdr a nyilviaoaa^ 
ele ; ^Eaaais" czimen k^tkOtotea mimka jelen meg neve alatt 
Rordeauxban, melyet kda3bb a harmadik k5t«t kOvetett. 

A gazdag 6a tudfia ferfiii azlilBfOldj^n kCztisztelet tirgya: 
bilrmennjire akarta is, polgartareai megtiazteltetfiae el 61 nem 
t^rbetett ki ; loSl-ben lelkeaodeasel valaaztjak meg bordeaasi 
polgarmesternek, mely bivataliit l583-ig viselte. A hiv&taloa 
lUl&saal j&r6 tisztelet ^ nagyrabecaDl^s bidegen hagylak a tudo- 
roinyt szeretC Montague lelket. 



' SKonok. 





MOMTAIOKE MIHALY £S LOCKE jANOS. 243 

Hivatalos miikodeseben visszagondol sokszor arra az idore, 
mid5n utaza8aib61 visszaterven, ^ (^si kastelydba visszavoniilt ^s 
kiziirolag a tudomanynak elbetett. Lemond tebat polgdrmesteri 
allasar61 ^s „Essai8''-nak hdrom kdtetevel Parisba siet, bogy 
azokat Parisban kinyomtassa.^ 

Pdrisban megismerkedik a szellemes Guarnay kisasszonynyal, 

ki az otven eves tudos ferfiiit apja gyanant tiszteli es szereti/ 

egyuttal segilsegere van tudomanyos munkalkodAsaban nemktilon- 

ben az Essaik irodalmi terjeszt^seben. 1592. szeptember 13-An, 

meg javakordban fejezi be ^letet; 59 evet, 7 bonapot es 11 

napot elt.* 

A tudos f5urat eleteben tobbszor tlintettek ki; IX. KAroly 
a. Szt-Mihaly-rend tagjava nevezi ki, niely a franczia nemesseg 
irJtka kittintetese volt; 158d-ban Bloisban a Statusok gyiilesenek 
iti tagja volt. 

Sajdt bevallasa szerint legjobban drttlt annak, midon R6ind- 
ban, a hovk 1581-ben utazott, irodalmi erdemei jutalmdul a 
i^omai polg^ri jogot iiyerte meg.*'' Hitvese a szamara k^szitett 
meleghangd epitafi6mban „Civi8 Romanus" czimet az „Eques 
torquatus** utan a masodik helyen emliti meg. 



' 1580-ban es 1581-ben beutazta Svijczot, Nemetorszdgot 
es Itili&t. 

' 1588-ban jelentek meg kOtetei masodik kiadasban P&risban. 
1595-ben Langelier (L'AngcIier) adta ki P4risban. A kesobbi kiad&sok, 
nemi v&ltoztatissal, ezut&n kcsziiltek. Erre a kiadasra erdekesen hivat- 
kozik Guarnay kisasszony. Preface. XXXXVII. 

' Mutatja ezt Richelieu biboroshoz irt levele es az Essais ele 
irt eldszava, melyet 16j5-ben irt. V. 6. Les Essais. etc. par Pierre 
Coste. Paris, 1725. 

* A Montaigne-kastelyban hal meg. Mikor erezte, bogy mar 
csak perczei vannak, kerte feleseget, bogy hivasson papot, a ki kas- 
tely&ban szent miset olvasson. Nagy dhitattal ballgatta itt a szent 
miset ; mikor az tJrtestet fdlmutatta a pap, fQIemelkedett igy&ban es 
<5sszetett kezekkel, agyaban terdepelve imidkozott. A k(5vetkezo percz- 
ben meghalt. Ozvegyet es ket leanyt hagyott h&tra. 

■'' Quantum sibi prepererit ex pulcherrimi operis editione vel 
apud exteras nationes eruditionis et sapientiae opinioncm turn patuit, 
cum ipsa ilia Roma, quae inter omnes totius orbis terrae civitates 
principem sibi locum vindicat, eum ultro in civium siiorum numerum 
allegit atque adoptavit. Scaevola Sammarthani. Eligior. libr. 2. Essais IV. 

16* 



II. 

A \il4girodalom legkivdlobb miive marad mindeii idCben 
Montaigne mnnkija. fr6ja az ember kOzvetlen megfigyel^seben 
eltalAlta a leghetyceebb niiidBzert. mely niinden bizonynyal ered- 
mfinynyi'l jArhat egy olyan nyiltesKii tudosna]. a minO Mon- 
taigne. volt. 

Piatal korAti^l kev.dve napunkint olvassa Plutaifhoat, kit 
tanacBad<J legkedveaebb banltjtinak tartott. kinck nielyseges ie 
nagyszamii esKinei cgea/en lekiltiittek figyelinet es rokoneszmi- 
ket t&masztottak lelk^ben. 

Plutarehos a;ionban csak egyik mestero volt MoDtai^enak. 
a niiaik az ilet volt, melyet ogesz kiizvetlensegbon tdrekedet 
mefffigyelni, hogj' az 4letben talilt j6kat ^rtekeaitse. a rosszaktol 
pedig megivjon mindenkit.' 

A aokat tanult ferfiii abban az idiiben iadult el utazni a 
^^lagba, miditn az ember nyugodtan es belyeaen tnd einbereket 
^8 intezm6nyeket. dzokaHokat €s erkolcsjiket, igazsAgot, tneg^S- 

' Justus Lipniiis nagyrabecsiilte (Lip,''. Jocst, szuletett 1547-ben 
Briiaszel mellett, t 1B06. Ltydeni, majd IdweDi egyet. taaAr) : a het 
giirOg bSlosek kSze Morozta, Inter weptem ilios te referam, ant, ai quid 
sapientiua illis septem. Naui externa et polita iata doctrinanun, ser' 
monis et linguanim ad faetum et faftidium usque acientiam eperno 
ego valde, nisi cumtirudentia quadam et recti judicii nonaa oonjucta 
duigaatnr ad nsum vitae, Ea dua postrema in te esse vidi, et ilia 
non deeese. (Miscellaaea Epia. 41. Micliaeli Itlontano.) Egy m&sik 
levelbeu, melyet azinten Montaigoehoa int6z (EpiBt. 55.1 i^O" ir: sd- 
miratuB anm reotitudinem judicii tui. Nam fateor. in Kuropa uon in- 
veni (jui in his taiibus aenau mecum magia conaentiret. Utinani plura 
tibi scribere mens, ant otium ! . . . et habere in oculia si non aelemi- 
tatem temporum, at tniBeriam bominum : pui talibua monitorom auxl- 
liis omnino dncendi, fulciendi. Epist. 56. Hariae Gornaeensi ; Satis te 
nosae videur ex uno judicio tuo, quod de viro (Montaigne Michaeic'i 
illo ma)^o fecisti. Non cadit lioc nisi in ilium, qui ipse valde magnus : 
aapientem non capit nisi sapiens. Epist. 2!. Remacio Robert! Belgae: 
Prufecto vir ille magnus est. et factua ad mores judiciumque forman- 
dum, Bed maxime ad robur animia ingignendum, siue quo quid nisi 
ductus baec vita ? Assidne in metu, spe sumus, et ab omni noda cupi- 
dinum rapimur. finnat haec sapientiae anchora, quam ille narigio nostro 
aptat. — Balzac i» erdekesen ir MontJugner6i. 19., 20. szamfi kriti- 
kuiban, kilerji'.nzkedik a v&dakra is. melyehet Baudius es masok hoz- 
tak fel el I e no. 




MOIITAIONE MIHALT 6S LOCKE JANOS. 245 

z5d^8t es emberi velemenyt megbirdlni ^s nem forog fenn a 
tevedesnek veszedelme. 

A classikusok szelleme es a kereszt^ny bdlcselet, melyhez 
a reformatio atAn is hii maradt, vezette At a vilAg ^s az emberek 
tanulmAnyozasaban is. Az emberrc^l, az egyes embereket illet51eg, 
magasrSptii velem6nyei nincsenek ; sok oka van igy besz^lni : 
Mindazon n^zetek k5z5tt, melyeket a r^gis^g tAplalt nagyjaban 
az ember fel5I, r^szemrdl a Icgszivesebben azokat fogadom el, 
es azokhoz ragaszkodom legjobban, a melyek leginkdbb meg- 
vetik, lealAzzAk es eltiporjak az embert. ' 

Montaigne fonnebbi nyilatkozata valtozasra mutat a miive- 
15d6st(5rt^nelemben. Az olasz, majd kes^bb a nemet ronaissance- 
nak nagy bibAja volt az, bogy a classikusok tanulmdnyozasa az 
okor f5lt6tlen bdmulatdra vezette az embereket, a jelen elet el- 
veszitette becs^t es 6rt6ket : a mult iddk szokAsai, erkClcsei, 
emberi jellemei megb6ditottdk az embereket. Montaigne nem halad 
ezen az uton. A mult es jelen ember^t ^les ^szszel vizsgAlja, "^ 
es vizsgAlodasAnak eredm^nye az or5k emberi vonasnak meg- 
allapitdsa. Ez az emberi vonAs nem folemel5, igy hkt nem Srven- 
detes, de val6 igaz. Mit is arul el az emberi vonas ? Az ember 
ertelmi f516nyevel, ertelmi t(5k61etesedcs6vel nem jdr mindig az 
erkQlesi tok^letesed^s is : tanulmdnyai, nagy fAradsdgon szerzett 
ismeretei, kizOkkentik rendes ker^kvAgasAbol ; g5g58s6, elbiza- 
kodotta teszik az embert. Ilyenkor «nz erkSlcsi egyensuly helyre- 
aliitAsa erdekeben nagyon hasznos, ha bizonyos megvet^s, leala- 
zAs, mint bUntetes eri az embert, melyek eszre t^ritik. 

Az ember ilycn volt mindig, az 6korban csak ugy, mint 
a jelen iddben. Azert okoskodik helyesen Montaigne, en nem 

' Essais. 11. 1. XVII fej. 

* Lectio (opens Montaigne) attenti lectoris judicium maxime 
format et instruit, quo nomine inter aliquod scriptores, quos Gallia 
tulit, praecipue numerandus, et si fas dicere, primariis illis, qui de 
moribus scripsere, quodammodo accensendus venit. Quos cum ob 
oculos semper haberet, et ad eorum normam se componere cuperet, 
nulli alii rei tota vita, quam sibi vacavit, et juxta ApolLinis praeceptum 
se nosse et in se descendere studuit Cum vero quid profectus in 
virtute fecisset, qualesque mutationes in opinionibus et moribus in 
dies subiret, explorare vellet, denique ut imaginem sui amicis relin- 
queret, more Lucilii libris suis se totum quantus erat depinxit. Rolandi 
Maresii Epist. Joanni Capellano. Essais LXIV. I. 



24G MONTAIONE MIUALY ItB LOCKE JlSOS. 

banmlom az okor emberet, hanem tanulmanyozom, hojry azon 
eszniek 8eji:it8egevel, melyek az okor cmbereinek lelki \*ilagat igaz- 
gattak, a jelen emberct helyesen ehii tanitsam. 

A nevcles kerd686t Montaigne is egyeni es tirsadsdoij 
szempoiitbol ni^rlegeli. Az egyeni nevel^sn^l az emberre ^'alo 
neveles lebcg szemei elott ; a t&rsadalmi szempontbdl mcgval^ 
sitando nevelesn^l pedig az liri emberr^ val6 neveles. KOnnyed 
niodorban, franczi elcgantidval, szabadon adja el5 nieggyoz6deset 
mindenre nezvc, mely a ncvel^ssel OsszefOgg. 8z61 a gyermeV 
nevelesero], niely a renaissance paedagogasainak ^s a legujabbak- 
nak U'gkedvesebb themdja ; de a nevel6st nem veli kimerithet*^^*' 
nek a gyermekkorban tortent nevel^ssel, sfit meggyQzod^se a/' ' 
hogy a tarsadalmi embert a tarsadalomban is kell nevelni. Ebbe "^ 
a korszakban azonban a nevelest az egyen maga eszk^zli el^^^ 
sorban : a kiilscl t6nyez()knek, enibereknek, viszonyoknak, szoki-^ 
soknak, kurlilmenyeknek helyes megfigyol^sevel ^s sajat hasznar^^ 
toi*tent forditVisaval. A gyermekkor paedagogusainak arra kel ' 
truekedni. hogy az ilyen k^sobbi korban t0rt6nend5 sociali!^ 
iiev('h'\si*e ravezossek az embereket, hogy ennek szllks^gesseget^ 
az akarat holycs iranyitasa, az omberi jellem fejlcsztese erde-^ 
kelxMi inrirczafblhatatlanul bevitassak. 

Dr. Acsay Anial. 
(Folvt. kiiv.) 



A KENAISSAJS'CEKORI MCVESZET. 
MINT KORSZELLEM KIFEJEZOJE OLASZOKSZAGBAN, 

NEMi tekintettel mAtyAs kirAlyra. 

(M&sodik kOzlemeny.) 

Az akaratszabadsagra tObb-kevesebb nyomdssal nehezedo 
kenyurak t(5rvenyes keretekbe nem foglalt erdszakos viselked^so 
a kor nyiigtalansagAiiak belyeg^t viseli magan, niely eppen az^rt, 
niivel a Bzellemi, a niiiveBzeti es k5z^leti nyilvdnulasaiban az 
eros Individ ualizmus — sziiros ugyan, de term^szetes — viriga 
volt az erzelmek eros szinezettsegevel a cselekvenyekbe, a 
socialis viszonyok szabadelvti alakulds&ba, az energikus elet 
festCi hatasAba, nemkUlonben a meggyozSd^sekben tobb6-kev68bbe 
liulldmzo cszmei csoportositas rhythmusaba is nagyobb valto- 
zatoBsdgot oiitott. Az ezen korban altaldnosau dsszegyillem- 
lett szenvedelyek kitorese a miiveszek kepzeletet is lij kifejezo 
alkotasra izgatja. A Pazzik osszceskUvesenek tdrtenete m^g Alfieri 
lelk^re is a XVllI. szAzadban oly nagy hatassal van, hogy azt — 
a tyrannusok elleni gyiiloletet kifejezendfi — tragoedidva dol- 
gozta fel.^ Raffael ^Hcliodorus" festmeny^n az egi lovag alak- 
j&ban az a Haglione Astorre reszesUl mcgdiesoUl^sben, ki mint 
a Penigiaban eg}' idcig uralkodott Baglionek tagja 16baton, 
aranyozott vasas fegyverzetben, s61yommal a sisakjan 6s „Mars- 
hoz hasonloan tekintetre cs tettekre a tolongo sokasdg k5z6 v&g- 
tatotf", mid5n ez a piazzan kivivott gydzelem kdzepette, a 
a vedekezo tizennyolcz eves Simonetto Baglion6n husznal tdbb 
sebet ejtett, ugy hog}* ez osszerogj-ott.^ Ugyanezen mtivesz Ata- 

' Rado Antal i. m. II. 200. 1. 
* Buickhardt i. m. I. .'iO. 1. 



p 



laotanak nag? keaeiret fejeti ki fiiLoak, a pern^ai erdszakos' 
kodasok eB sajal erGs eg^-^Disig^ek ildoEStiol eMtt s lel- 
k^l az anyai aldasok kOzt kilehcld Grifoacnak halalin es pedig 
ama vilighirii Sirbatetelben, tnelylyel ama ofi .sajat fajdalmit 
\iha,\ ele rtikta a le^iigasztosabb es legseentebb anyai fajda- 

loiDDilk*. ' 

Fetrara varosa, melybeo az Eatc-k uralkod&aa csodilatos 
kOzeputal t^rt az erdazakossag eg Depszeriiseg kSzDtt, a jol ki- 
eszelt tliiitetes valodj olasx szelleni^nek ee modern lojalita^Dak 
ad kifejezest. midoa 145 1 -ben az 1441 -ben elhalt Nicolu ber- 
cZ(»gnek lovae 6rcKSZobrol allit a piazzan. Boreo neni itallja |14o4) 
inell^Je leoni a sajit Qlo ^rczszobrat: azonfelQl a raros mind- 
jirl nralkodasa elejcD eirendelte. hogy neki maninj diadal- 
iiszlop eniellesH^k, i; midSn elt«metik, az egesz nep igy ereztc. 
„nuntha az liriaten ma^ njra meghalt volna".' E vAroa feje- 
deliaeinek Jellein^ben kivctel n^lklll nag; amyoldalak lannek 
Bzeinlinkbe, mindaz&llal az allanduan fenyegotS veszely bmnllk 
k^te^gkivUl nagy szemelyes derekaeget fejlesztett kE, a mi ax 
oUazoknak ideiljat kepezte. Hovetkezesk^pen ligy a fcnti, term^- 
flZGt«a m6don Ietrej6tt tettekbeD, mint a melyebb mUveszi gondol- 
kfxtasban. eldit^letlen megnyilatkoz^it litjnk ama pUilozopbikua 
felfogaaoak, mi'ly elmes rendezessci az clletit^tek«t, illetOleg ellen- 
munddaokat CB((kkentenJ, az egj-mftstol meaaze esett dolgokat, 
jeleneteket a mdv^gzetben kiizelebb hoziit a rendeltetesUhet esz- 
szcriibb ^s aeatbetikaibb vUugit&sba helyezni vaii hivaua, a minek 
kiivetkezteben ezen dolgok. jelens^gek nagyobb jeleaUis^gel 8 
tigabb ^ilelmet Dyefnek ^a tjaztul6bb cz^loknak szolgalnak. 

Ezekbjil kifoly6lag azt, a mit Dante — Aquinc'ii Szeni Tamast 



' BuTckbardt i m. 1. 41. 
i niegjegyezntlnk, bug}' a 
aket naxontiTEj-A nzent 



a Bpneviozy: Italia 5. I. — Itt-erde- 
„. e tori emberek cajat illapotaikat, hely- 
soUtket Laaontir^-li nzeiit kepekket azerettek kifejeiesre Juttatni. 
Oiovanni dc' Medici 1512-bon franczia fogs&^ba kerillt, hanem szo- 
kntlan kOriiluenjek kOzt a fogHi^'biil sr.erencseaen megmenekiilt. Igen 
val6sziiiQ. ho;^ ezen esemeny peld&z^&ra festette liaffaellel a ,Szent 
Pet«r azabaduliaa a bSrtitnbul' cz, kepet. — Maotcgnit Szt Sebeatyen 
s«(<mely6ben a kereazteny hoanek bilvalI6i lelkesedese ea nagy kinja 
ri^adta meg. a kiben ezen mdvesz sajit lelkcsedeaenek ea azenv^ 
desenek mintei^ elSkepet lattn. U&rnmitzDr festette meg es egvszer i 
n-zbe metazette. 

' Hurekhttrdt i. ra I. 65. I. 



A RENAISSANCE KORI MtV^SZET. 249 

kOvetve — az irasmiivek n^gyfele 6rtelmerol 8z61,^ azt mi e kor 

— ugy 16trej6velellikre, elkeszit^siikre, valamint tartalnii fog- 
lalatukra n6zve tobbfele miivelts^gi mozzanat meheben szUletett 

— legtObb miialkotasara vonatkoztathatjuk. Szerinte az elsft a 
szoszerinti ertelem, a mdsodik allegorikus (mely a mes^k leple 
ala rejtett igazsag), barmadik a moralis (erkolcsi) tanulsAg, negye- 
dik anagogikus, azaz oly, a mcs^ben rejl5 igazsag, mely 6gi dol- 
gokra vonatkozik. igy tortenik ezek alapjdn, hogy a Divina 
Comoedianak, j61Iehet theologikus szellemtt, cbben a keret^ben 
tartalroa megis ink4bb — ugy mint a fenti miialkotasok — 
t5rt«neti es politikai, mint erkOlcsi es vallasi s tele van magdval 
Danteval, ki lelkeben hazaja nep^vel R6ma dics5s6g6rdl dlmo- 
dik B kit elkeserit a pdpasag es sajat szUlovarosa. 

£ tudoskodo es allegorizdlo hajlammal, mely az eszmek 
es cselekmenyek sokas^gat kdnnyebb attekintes vegett egy sze- 
melyben szerette Osszpontositva latni, Brunetto Latininek, kora 
egesz ismerethalmazat fel(5lelo Tesoretto * cz. tankoltem6nyeben 
Is — a tizenharmadik szdzad valosaggal tudomanyos lexikonAban, 
mely Dante Divina Comoediajara is nagy befolyassal volt — taldl- 
kozunk. Ebben a szcrzo egy spanyolorszdgi utjdrol hazat6n^e, 
hiret hallja a ghibellinek diadalanak. E miatt nagy szomorkodds 
fogja el sziv^t s egy komor erdfiben eltevedve, egy oriAs asszony- 
nyal, a Termeszettel talalkozik. a ki beszel vele istenrol, a 
teremtesrdl, az angyalokrol stb. Mikor a Termeszet elvalik tOle, 
^>gy sivatagba erkezik, a liol az Erenynek paiotaja van. E csaszar- 
ndnek n6gy a leanya : Okossag, Mertekletesseg. Er5 ^s Igazsagos- 
S}4g. Az utobbi hazaban eMtjak mindenf^le boles tanacscsal, mire a 
k5lto ismet folytatja litjat s elerkezik a Szerelem orsz^gaba . . . 

llyen a miiveszi hatasnak gyakran rovasara valt allegorikus 
alkotasok a firenzei Santa Maria Novella spanyol kApolndjannk 
a freskoi, a melyekben a dominikanusok Aquinoi Szent Tamas 
munkajanak, a Summa Theologicanak allegoridjdt s rendjQk tani- 
toi miikod^senek jelk^pes abrazolasait festett^k meg, 68 pedig 
elvont eszmek megSrokitese kovetkezt^ben inkAbb eszhez, mint 
8zivhez sz616an. Koltoibb vonasaiknal fogva vonzobbak 6s szivre- 
hatobbak a Dante dltal is dicsOitett Giottonak allegorikus fest- 



» Lakoma II. 1. L. Kado Antal i. m. I. 97. 1. 
'' Kado i. m. I. 50. 1. 



menyei az as^taii a}s6 templom kOzponti negyuzogeaek boltozatain, 
melyek Szcnt Ferenci megdicB^Ulea^t ia a hirom szerzetesi fog:a- 
dajmat abrftznljak. A pisai Campo Santo L'gitrnok&baii a balil 
diadalmat ibrizolo, iemeretlen mesterekt&l kesxHlt, itllegoria a 
tizennegyedik )>z;izad dereka tAJan vilagszen^ dObSngStt pestis 
liatisa alatt illo korBzelleni s£lU<>ttc : kotDpozicziojanil fogva mii- 
v^sziesebb hatasiJ. ' Mindezcn tSbb^-kevesbb^ m^Iyebb jelent^sQ e 
cilykor meslerkelt ertelmi kilorjeazkedia a quattrocento ban es i-inqae- 
ceiit6ban (Micbelanpelo cb Kaffael allegorikue atakjalban) toke- 
leteaedve onoaii ered, bog},' a kQvetett vagyak ^a ez61ok, a kbldn- 
feles^g rokonsaga ea klilSnbSzeaenek kira Delklil. a lelek Jellein- 
aul^Bdginiik elvc alatt neincsak a dolgokra vonatkoznak, baoeni 
Dokkal iakAbb a do]gok tiilajduQaagaira, er6ire. az eltentetek 
tisztazaeim b a szdDdekok oly gyakorlati kereaztlih-itolere, a 
minfirp p^ldit, teazem azt, a koztiraaaag veg6ii forrongo roniai 
viazonyok koziiti Vergibuanak a aokfelc pszme felhalmozodasa Altai 
nyngtalaiiitott kora azUks^geit niegerzjj ee megerti) kOIteazet^- 
ben talalunk. 1^- tOrtenik tovtibbi kiivetkeziasel, hogy vaJantint » 
mliveazetbeti, ligy a kSzeletben is kurazerii eszmek a mult ruba- 
jkba Oltfizve Jelennek meg. A tilrteuet tanitja, bogy a XIJ. az&zad 
kazep6n tiil a guelf ^a ghibelliu nevek nem egyazer caak bamiB 
czegerekUi azolgilnak. melyekkel egyrais enielkedesere feltekeny 
a irlgykedo vAroaok lepleztek uralomvagyukal, iigy bogy a XI. 
Bzdzadtdl egfiszen a XIU, azuzad kOzup^ig ezeu k6t niv alatt 
folyt az elkeaeredetl biirezokiiak lanezolata, nirly kurxzakrol azt 
mondja a krunikaa : aanguis Italicua tfTiuiilitur, ak'ut aqua. 
A kcHiibbi ertiszakoa azizadokbaii rokon kKzeloti magatartis 
haaonlo a miiveaz valogat6 eljariuAboz. ki azAltal, bogy tir^a- 
bol elhagy vaUmit. m^g jobban engedi ^ncnyeBllbii a t6bbit a 
niegnyugazik azon tudatban, bogj' a feato, zenesz, kaltii balgatag 
vobia. ba bttaegre a lermeazettel akaroa veraenyre kelni; hogy 
igazi rendeltet^sUk a zavaroa benyom^ok kibonyolitiaa, a kQdoa 
homaly eloazlatAsa, a sokaig tartoti bizonytalanaAgok olyan meg- 
oldAaa,^ a milyeonek azUkaeget e kor kaleidoskopazeril tirsadalmi- 
nnk 8 a tyrannizmua 6s kOzb&raaaAg vegletei k&zt niozgii korm&ny- 



' L. Springer i. m. melWkiet 24. ea 25, kSzt, 
' V. a. Oberbulioz Viktor ; Miiveszet ea tcrraeazet. Ford. 
Saroita 138. 1. 



•M 




formiknak lij alakulnsn. a feliamert belaii a kUlafl term^Biethiiseg- 
nek kOvet^sevel dolgozo szobrdszat es HzinduB, e a coiTeggi6i 
olflire obscure hat^s&t kercsi) festesKL't tttkeleteBedesenek mintd- 
jira BzDks6g^t 6rBztp. 

A kjjzszabadaagot deprimaiii kiirlllmfinyek kOzepette a fel- 
vilAgosodottak kSzt a politikai elet javitAaira n^zve forgalomba 
kerUlt aokfele fogalom kiivetkezt^ben as cimdetekben ia ol; 
feazlilts^g; aJlott elii melynek megBzilnteteaet csak az tillami 
ilet refomnUaadtol lehetett varni. Itt keUett a azUkaegea gyakor- 
Uti igazsitgnak tUzpr6bajit megcainalni. A legkenyeBebb s teg- 
nehezebb fi-ladat tz akkor. mid^n Bok a tanalt 6s azabad gon- 
dolkodiad fo. GSrOgorazag azabadsaga a Bophistikus goudolkod^ 
tdlbajtiaainak esik ildozatul Ez a renaisaancekorbaji ia — h&r 
iok&bb az ^rtelem erkolcsi uralminak karoBodasaval — ism^t- 
Iddik eH pedig a hajlamoknak ama nicrtekfelettia^e kCvetkez- 
teben, melylyel kiki ilnnoii elfogult bolaej^iiek kielogiteae vegett 
nagy problemik niegold^ara tOrt. A ktSltiik s tudosok OualU'i 
felsdatokat keresnek, a e v6gb&I az dkort m^ eleve megalkotott 
esznieib szerint tanulm^nyozzik b okulva mielJibb gzeretnek latni, 
milyen lenne a kiilvil^ kepe, ha eszmeik megralt^BDlninak. 

S a r^gibb eazmek egyctemeBaege is az Djabbak egy^nibb 
valdaziniiaege kOzOtt olyaiiTete viazony All elfi, mint a milyenben 
£11 veronal St. Zeao tumplom individualit&a nelkDIi purtAl donibor- 
mUveinek egyhangitaaga a tizenkettedik Bz&zadbi)], Ghiberti quattro- 
centdi domborniUveinek, olykor a szobraazat azab&lyain t^lmenS, 
elevenBegebez a Grenzei BaptiBt«rium kapuin, melyek kdzUl az 
^azaktn — a nagy KrunellBBco palyamunkajdval vet^lkedve — a 
belso elet drimai kifejezeB6vcI, a jelkepi felfogis logkiaebb nyoma 
nelkQ], az alakok liatArozott egyeni jellem^vul abrdzolta Izeak fel- 
aldoz^dt, B ezzel a tizeti6tQdik Bzazadbeli azobraszat korazakat 
mognyitotta. 

Danteuak aok azenvedunt- a. fontoa allami kfrd^aekbe valo 
elegy ed^BebiSl BzArmazik. lelkeben fokozva az egyetemea eaaazar- 
a&g ineg\-alosithatlan abi-nndox i^Bzm6jeben vald hit« iltal. EbbSI 
azQIethetelit m^gja az 6 lialbittiitlansaga : a politikai czelzatossaggal 
ia keazUlt OiviDa Comnediija. Mar a ,De Monarchia' cziraQ 
mttveben vedelmezte a/, ffiyen, a vAroHok, a teatUletek ezabadaagit 
£s pedig a r6mai csaazdrnak iiralma alatt. E nagy Bzolleni kSve- 
rett irdnyaban viljlgoaabb kifejez^sre Jutott az a IQrekv^s, bogy 




I RENAISSAHCKKOIU XOTfiaZBT. 



H Jogtudomany az iskol&lxM l^pjen ki ax eletbe s ennek jelen- 
aegeit rendezze. Klt«kintve h tizennegyedik szAzad azamoe pole- 
RiJkuB iratit^l,' melyek az egyhizi es vil^ batalom oBsxetlizo- 
seinek (klll6n6iieD VIII. Bonificz ^s Szep FillOp TJszalya) xlkal- 
m&b6l keletkeztek, ehU sorban Macehiaveilinek (1411'J — 1527) 
mil) dig nevezeteseknck maradt fejtegeKsei erdemelnek nags 
figyelmet a batalom biztositAsora n^zve. „Di8<rorBi''-ban a. kfiz- 
tirsaB&gnak. a n^p batalm&nak pirtfogojn, a ^Frindp^'-ben mar 
a fejedelem nagymtarieenek vedelmezfije ; a azM — resKben 
Plat6ra emifkeztetve — megeEgedi. hogy a fejedelem alattvaJoi- 
val szemben lehesaen szdBzegS, kcgjetlen s{b. S az ellentetek 
ezeii eltertaei ugyanazon azemily szabadon alkotott ineg^5z(:>d6se- 
ben olybi tHnaek fel, mint ugyaoegy renaiBsaDce-k^pen ket klllSn- 
bOzfi mozzanatnak Abrizoliaa, a melyekben a tOmpgek psoportokra 
klilfinlUnek el, a Bszem^lyekct egj resztvev5 kar vcszi kiirGI, a 
i'Belekv6ny kenyes terjedelember. de cgyiittal a terben melyitve 
abr&zaltatik b a bitter gondosabban. gazdagabban es term^Bzete- 
tiebben vaa featve. S mig VI. Sandor p&pa Mapchiavelti t«iiait 
kOveti, addig a azerzetes Savonarola Jeromos (1452 — 149!^) a 
kSz^pkor erkSlcBOaebb BzeltemebJ!! szlvott meggySzOd^sebeo er^lyes 
elhatirozottB^gal 8 elragadfi 8z6noklatta] timadja meg a , Principe" 
tanait, vallieerkoleBi alapon &I16 demokratikus dllamazervezet meg- 
al&pitisara tSrckedv^n. A tfirtineti folytnnossAg — bar nemcaak 
az eszmek. hanem az 6rzelmck, az akarat a a kereaztttlvitel 
ketteszakad&edban iu — egy-egy elm^leli jelena^gnek fokozott 
erSre valij jutaaat erk-lte meg b oly hatAseal van egj--egy tir- 
Badalmi b miiveli)d6si mozzanat kirorr&Mira, mint az ezen kori 
ntiiveazetre is, mely — ligy. mint a pobtikai Teirogaaok a tfir- 
lejieti lanulaAgokon alapszanak — mindig — mint mAr emlitettok 
— az elObbi kor vAIIAii emelkedik. A miiveazekre n^zve t« AU 
;tz, a niit a humaiiistAk ezen iskolai jclszavai jeleznek : 



S a ytanza della Segnittura raffaeli falkepeiben. miufAn 
. valdsdg tanulmAiiyozimnban, a termdnzethUseg kereseaeben kei- 



A BRNAISSANCEKOai MOv£sZ£T. 253 

8Z&Z ^vlg a legnagyobb elmek fdradoztak, a kereszteny kepirds 

renaissancekori fejlod^s^nek legnagyobb fokdn visszater oda, a 

bonnet kiindult.^ — Viszont a kegyetlen Cesare Borgia ^ dlla- 

mAnak fennillo rendje oly viszonyba jut Macchiavellinek — tulaj- 

donkepen minden id5b51 valo — Princip^jehez, mint az e kori 

festroenyen dbrazolt renaissance typusa epttlet a maga r6gi moti- 

vumaival viszonylik maganak a festmenynek t4rgyahoz, mely 

amannak architektonikus saj&t8&gaib61 conipoziczi6j4nak tOrv^ny- 

szerdseg^t es szembetttnSs^get nyerte. — Az emberi jogok sz61- 

sos^geinek kereseseben es vedelmez^seben s az elhatarozdsok 

mereszsegenck felfokozoddsaban, nemktilonben ellentetes ered- 

meny^ben rejlett a hatalmi 68 erkolcsi fliggetlensegnek ossze- 

fttkOz^se a t&rsadalmi rend termeszetes alakulas&val es cgyenlete- 

sebb mfivelSdesi erdekeivel. Ha meggondoljuk, hogy az emberek 

hatalmi illasukhoz kepest nagy er\'6nyesUl6si tdrekv^sUkii^l fogva 

sokszor zsarnoki vegietessegekbe estek, akkor a „ Principe'* csak 

hii kifejezdje azon szellemnek, mely c korban mindenkinek akara- 

tit uralta. Ezert Rankenak azon allitasa, bogy Macchiavelli ItAliit 

gy6gyitani akarta, de oly veszelyesnek latta dllapotdt, hogy m6r- 

get mer^szelt r^szere reudelni,^ tulzottnak kell tartanunk ; mert 

higzen a kegyetlenked^sre valo ratermettseg e korban sokszor a 

tobbfele alkotokepess^gnek keresett feltetele es jele volt. A gorog 

jCselveto sophista" Lysander szavai : „A hoi nem eri be az 

oroszldnbor, jo azt rokaborrel megtoldani"* e korra nagyon illenek. 

l«odovico il Moro, a tizenotodik szdzad legtokeietesebb iejedel- 

flienek tartott alakja, kinek politikai ereje el5tt az olaszok felig 

inythikus tisztelettel hajoltak meg, eszkozeinek legnagyobb erkolcs- 

^^lenseg^vel megpecsetelt rendkivtilisegeben erczeken es festmc- 

^3^eken abrdzoltatta fensdbbseget es ellens6geit rajtok csdfoltatta 

ti, 8 nem dtallotta dicsekedni, hogy „Sandor pdpa a kapUnja, 

^iksa csiszir a condottier6je, Velencze a kamardsa, Franczia- 

^^'"szdg kiralya a futdrja",* Mivel azokkal 6rezte mag&t rokonnak, 

^^k szinten a sajat szellemi erejUknel fogva leteztek, a mennyi- 



* Pasteiner : A mOveszetek tdrtenete. 1885. 598. I. 

* Janet i. m. IL 11—19. 1. 

«. * Ranke : Zur Kritik neuerer Geschichtsschreiber. 202. I. V. '6. 

^ ^»' kepes viligtdrt. VU. kotet. Cjkor 50. es 51. 1. 

* Burckhardt i. m. 53—55. 1. 



254 A RENAISSANCEKOBI UOVfiSZET. 

ben d maga is tud6s volt s akad^mi&t is alapitott, nem csoda, 
ha a tud68okkal, kolt($kkel, zen^szekkel ^s mtiveszekkel rokon- 
szenvezett s udvardn egy Hramant^t s Leonardot tartott ; kikben 
— ha ez ut6bbi kes5bb m6g Cesare Borgi&t is szolgalta — 
bizonyara a rendkivUli termeszetet becsUlhette nagyra. 

E viharos idokben ugyanis az emberek, minddn indlviduaiis 
principiuinaikr61 elmelkcdnek, egyuttal dj tervek szerint dntuda- 
tosan cselekedni akarnak, s hogy nagyratOrd gondolataikat meg- 
valosithassak, a j6nak es rossznak tudds&val s az (5nkeny ttgyesen 
lorgathato fegyvereivel, fSlszerelve az avultabb erkOlcsdkkel hadi- 
Idbra helyczkediiek, hogy ujakat allapitsanak meg. 



II. 

jgy kelctkezik a politikAban, a tudomdnybaD, a miiveszet- 
hen a tradicziokat at es atformalo jellemszilard e^eni tehets^- 
;:ek k()zt a korszelleinbol kimagyarazhatolag oly viszony, mely 
I'ljsa^a. sok erkolcsi szabaly fOl6 emelkedettsege mellett az erzel- 
meknek nomcsak mely bonsosegebol, hanem azoknak a ^szep" 
nio«^vah')sithati\8anak igen fontos felt6tel6t k6pcz5 harmonikus 
oszintese«j:('*b(>l is szovodOtt, mid5n a tudos, a mtivesz nhgy ambi- 
cziojanak tanipontjat h kielegiteset kereste es foglalkozas<Hnak 
jelonti'keny olomozditojat talalta meg nagylelkft pArtfogoiban, a 
ptu*tfo«j:6k pedig a niagnk 6let6t, tetteit a tud6s s miivesz kor- 
nyozeteben, ezeknek miiveiben (pi. a kor hatalmasai Gentile da 
Fabiano ^Kiralyok imadauaban'', Mantegna ^Uarom kiraly* kepen 
8tb.) mcgsz6pitve 8 Uiinepelve lattak E mtipArtol6k is meg vol- 
tak gy()Zodvo arrol, a mit Hrandolinusn&l olvasunk : Quum vero 
nihil sit, quod a natura tantopere cupiamns, quam honestatem. 
({uani huideni, banc profecto unam virtutem, unde laus maxima 
et chirisriinia ducitur, et appetore omni studio et exercere debe- 
niU8. ' A roniai papak is orre torekedtek. Ok, ha miipirtoidsaik- 
kal a iniiveszok dicsfenyobol sok sugarat fogtak is fel a maguk 
erdemeinek niegvilagitasara, ezeket a nuiveszet cszmei tartalmanak 
suggeralasa. a muv«'»8zi szempontok kOzvetx^tt felemel^se, nem- 
kUl5nben a szelleni ezen igen fontos mcgnyilatkozasanak a kercsz- 

> Irod. t6n. onilekek. II. k(it 65. 1. 




t^ny felfogHs teiDtetere valo befoglaUsa Altai keU^^telenlll nieg 
is erdemeltck. Errc it) az OBztQnt mcgadta a kor lelektanu. 

A mindenoapi elet Jelenaegeiack Bokfelcsege, el^nksege, 
az ember orSinek £s hivatotts&gAnak a giirSg s romai BZcUem 
ismeretevel tOrtent nagyobb megvjl^t&aa a keresztSny lelek 
egyenstily^ak helyreigazitisAra szHkedgkepen kivanatossA tette 
s raaga atAn vonta a keraszteny vall&s elvoDtabb he sovdnyabb 
eazmenyi alakjainak filetteljeeebb megjelenitesSt ^s miiveazibb 
abrazoldsjlt. En-e kUiomben a iiyilvjinval6bb Hzellemi tdjekozudds- 
nak, az ^itelmeKebb itelhcteanek keree^se is indokul Hzolg&lt. 

Az emberekct e korbaii ugyanis — ugy a vilAgiakat, mint 

az egyhiiziakat — a kttz^pkori scholastikuB Hmeletek, az elm6t 

farasztd a itgs is JBiik hom^yoaan ^rtett epekulativ vizsg&l6di- 

sok erk5lcBileg som elegitettek ki. A tanok az £let vAltozo Jelen- 

s^geiben gyiikerezS tAmpontok nelkUl annyira tAgitfaatdk ia ala- 

kiibatdk voltak, hogy objektiv b bz nkaratot batdrozottan vezutii es 

atudvdgyat megnyugtato igazadgok megdllapitisdboz iicm vezettek. 

Tovabbd ezen (egyt-btrdnt sokoklalij fordulataiban az iigyan- 

<'gy tArgyat tSbbtelekepen 6a BajAtoaan kifejezS miiv6Bzi kombi- 

nacziiShoz haaonlo) elvont elmofnttatis, a tapasztalati vildg tenyeinek 

kellfi sz&inbavetcle hijdn a BcholaBtikus rhctorika 6a dialektika 

neddfi, aUt utveaztd aziirazAILaaogHtaaAvd fajult annyira, hogj- 

p). e SKobatudoaok, az igazadgok tdrgyi allad^kairol niegfeled- 

kczve, (a dialektikdban eleselmiiiikOd^ azon gdrtig szdnukukhoz 

iiaBunl<ian, kik annak elddut^ Bevel foglaikoztak, vajjon DiomedeB 

Aphrodit^t bftl vagy jobb kezSve! sebesitette-e meg) arrol vifat- 

koztak, vajjon Aeneas jobb vagy bal Idbbal 16pett-e elSaziir 

Itilia. roldj^rc. 

Az ily k()d5a a tapogat^zo mddszerii okoskodas Bokszor a 
poUtikai eletbe is bchatolt a kiprobaldaa aokBZor ligy tSrlent, 
hogy az egyht'izi a viblgi liatnlmasok egy-egy kigoadolt cszmet 
H. hdzelelbe vittok it, de 6gy, hogy keresztUlvitelenek — a kdz6p- 
kor tannsdga azorint millidk boldogsnganak reazleteBobb fettete- 
leit tekintcten kivfil hngyvin — a magdt a boldogaagot is hoBBZii 
idtire fcUldo/.tak. Ezen „ignava ratio" gyenges^ge annil aziib- 
Segeaebbea lerelte az igjekveal az emberibb cz^lok fojt<^geteserc. 
A maganboldogsig el^rese utani tOrekvea - - mely az erflk 
6b akarat azabndsagdban tekintetto az egy^ii fejIOdeaenek cz^I- 
jAt — volt eliiid^zfije egyreszt a gyakorlati alet tanulmauyozd- 



sanak, m&urdflzt az einiult korok azon eszm^i kedvel^d^nek. 
melyek ax egyesnek emberi mivoMlioz, indulataiboz ueniCRak 
kOzelebb dllottak, baneiii ezeknek tampontokat is szotgaltattik. 
Kitvetkezm6n>-e ennek az lett, bogy a vAgyak, a Bzenvedelyek 
lassankint antik szeltemii detenu inizmasa etlent^tbe, a6l barczba 
keveredett a kereszt^ny ertelom Bzaraz fogalmainak, az esz esz- 
mejiiek indotenninizmusaval b a gy5zteB elciate nem ez, haoeni 
omuz, illetdleg — talan az^rt is oly parutlanul fSUendillt — 
nifiv^gzetben tJibbszor szerencs^sen mindketUJ lett. S az elme 
g}'Bkniu kenytelen volt azon erzelmekuek megbodolui ^ azon uza- 
bAlyok szerint rallkiidni. melyek ffileg a Bzeoinek ea fQlnek — mint 
a lelki £let r^Bzleges tenyezfiioek ia kcUomes szolgalnlot teirS — 
aeBtbetikai gytinyQrelvezetekbSI fejlSdtek ki e a szellcmi mun- 
kAssignak igen nevezetes momentnmot juttattak 6s pcdig totszesi 
^8 okoJaat, mint oly belso oinocziokat, melyek az ^iioek ket 
elcme kozt a kozleked^ei rendet belyre&ltitottiik ti igy a mllvg- 
szet remekniiiveinek letrejovetelein^l a legnagyobb jelcuttiBegre 
emelkedtek, a bit tirgyait nemraak megelevenitettek. hanem u 
aejtelumat a bomalybol ia kionieltek. 

Gzl a kemeaycbb talaj ulan tapogat6z6 balad&B eszmoje 
IB ligy bozia magaval. UgyaniB a valUsi dogmak ogyotemeB igait- 
sagokat rejtenek magokban a mint iljeoek az Altal&noeabb cbc- 
lekv^sre val6 biriara mint ezt a kereaztes badj^atok is 
mutatj&k — igen alkalraasak. Amde ba csak a CBelekedetek 
erkSlcai BzabAlyoz6i a nem egydttal a reszlelcket ia tlizet«sen 
kijelitlo tudomany is miiv^szBt iltal felemult harmomkuBabb it- 
telmi muokalkodAa azillte ^rzelmeknek apoloi, akkor az egyeni 
azabadsdgnak Bukszor akadalyoz6i b a tOk^leteBedtis term^azetes 
menet^nek fcltart^Sztatoi a igazsiginak gyukran nem elegg^ dis- 
titigu&ltan burkolo leplei. A renaiaaancekor szamolni akart az 
epibcri lelek tartenetszillte tOk^IeteBedesi szUkB^g^rzctevel ea kQ* 
lOnOBen a kepztimiiv^azctck nagy koncepcziojii eazm^ibea igou 
elSny^eeii felmerUlt lobetuBegeivel, S az akarat myatikua komoly- 
Bagihoz iiozziadta a lelket lebilincaelObb aesthetjkai hs szellemi 
elvezeieket. Az^rt moat m&r noin csupAii a vallasi tanleielek 
formaiaaga van rendelve a ezellemre vonatkozni, banem a vallis* 
— viligiaaabb vonalkoziaokkal — a lelket physikoi benyom^ok^:^ 
iitjdn egyr^Bzt felviligoaitani, misr^Bzt meginditani ia van hivatv«_ — 
E cz^lra Bzolgilllak kQlSnilson a rcnaiaaanockorbaii a vallaa^-^ 




A ABNAISSANCBKORI MtT^SZET. 257 

Unnepek, melyeken pi. hiven szerettek dbrazolni Krisztus kin- 
8zenvedes6t. Robert! da Lecce ^ pr^dikdczioit a pestis ideje alatt 
1448-ban Perugiaban azzal fejezte be, hogy nagypenteken Krisz- 
tus kinszenved6s6t, az uj testameRtom eloadAsa szerint, oly hiven 
mutatta be, hogy — amb&r csak kev^s szemely lepett fel benne 
— az egesz n^p hangosan zokogott. Az ilyen egyhdzi dramakat, 
hogy a kQzOnsegre ann&l elera^kenyitcibbek legyenek, sokszor a 
legtulzottabb naturalizmussal adtak annyira, hogy pi. a szerz5- 
nek, ki Krisztus szerepet adta, k6kfoltog testtel es Idtszolag vert 
izzadva kellett jdtszania. Ezen abrazolAsban egy befejezett eszme, 
egy veget ert fejlemeny tarult a nez5k szemei ele, mely kiildm- 
ben is nem tragikai targyAnal fogva a gondolatokat, a k^pzelet 
olyan magas sz&rnyalas&t, min5nek az eszmek QsszeUtkdzesebdl 
vagy meg dssze nem egyez^sebSl kifoly6]ag a kiegyenlitdd^s 
vegett egy meg fejlfid^sre s befejez(Jd6sre vdro alapgondolatndl 
es cselekmenyn^l letrejOnnie kell, alisz411itja, S(5t megszUnteti, s 
a sziv er5s meglnditdsa kovetkezt^ben a gondolatoknak olyan 
dnk^nytes s eszmei igazsagokat dS8zefoglal6 munkajat es kiter- 
Jeszkedeset, a milyenre e kor okulasi buzgalma tOrekedett, meg- 
benitja. Az ilyen realizmusok nem is maradtak visszahatas n61kUl. 
Maga Feo Belcari (1484-ben halt meg), a bibliai drdm4k egyik 
kiv&16 szerz^je, a mysteriumokat az ilyenfajta kinov^sektol meg- 
tisztitani torekedett, nem taldlvdn megengedhetonek azt, a mi 
Biena egyik templomdban a bethlehemi gyermekgyilkossagot tdr- 
^yazo mysterium befejez5desenel tcJrtent, hogy a szerencs^tlen 
a.ny&k — az el5ir&s szerint — egymas hajdnak estek.* 

KfUomben ezen id5ben a korok egymassal vet^lked5 felfo- 
^asai s t^adalmi n6zetei, ugyszint^n a kivdlo ^s nagyravagy6 
Bzem^lyek igen aikalmasak voltak arra, hogy a kiilOnf^le ^s 
ktiOnbdzd eszmek 6s tOrekvesek bennok taldlkozzanak 6s a kere- 
Bett ttintetd szereples Ontv^nyeben osszeolvadjanak. S a sok XV. 
sziusadbeli egyhdzi es vildgi tlnnep koztU jobban felel meg e kor- 
beli kivansigoknak, ha az elmult kor eszmei s az ezen eszm6ket 
k^pvisel5 alakok valamely korszeriibb esemeny Unnep61yesebb6 
tetel6re s tdbbe-kevesbb6 vallasos kenetessegii politikai, vagy 
erkdlcsi tanulsag kifejezes6re is szolgalnak. 



» L. Burckhardt i. m. II. 172. 1. 
* Burckhardt i. m. II. 170. 1. 

▲TBBNABCM. 17 



A senzualiaabb ^rzeki ' izgatasra ^a lebilincseleere is — 
nemkiiliinben a tii^ erdeklfid^s olv felkOKesere, minOt pi. Pulci 
es Bojardo Wni6rdek harcni Ipirisaa] telt epoaz&i elSideztek — 
najr^'obb hataasal van a poiupAnak es fenynek oz a csillogtat&ss. 
miniire Pietro Riaria san aisloi bibomok huBEezer aranyat kSIt 
az iij ferrarai berczegud szimara rendezett linnep^ly alkalmib^l. 

Az elHszeretet az Unnepelyes bevonulasok TeBtdisege irxnt, 
midJin kivili!i mUveBzeknek nyujt fuglalkoz&st, egydttal a featOi 
£rz6k tisKtiUaeihoz is Dagyban bozzijirult. mely az epit^szetinel. 
fizobrisKutinal — jofonnin okori feittni^nyek hijan — felszizad- 
dd kesobb indolt gyore fejl9deBnek. M&r Gozzoli, a kora reniiia- 
Ronce romaotikusa, pompB^ lovag-prouessi<ikat festett. 

XII. LajoB MilaDoba valo bevonaliaakor (loOT-ben neiu- 
csak erfinyekkel diszitett kocsi fordult elcl, hanem elokep is : 
Jupiter, Mara 6b egy nagy bal<)val kSrtllfogott Itilia, mely a 
kiraly akaratauak telJeBcn meghddoliS orazagokat kepviselte.' 
Parsaagon ^h m^ alkalmakkor nemely r6roai hadvezerek diadal- 
iiienet^t mutattak be. PI. Firenz^ben Aeroilius Pauliiflet (Lorenzo 
Magnifico alatt). CamiUuset (X. Leo litugatdaakor), HindkettQt 
Francesco Granacci fcBtS rendezte. loOU. faraangjAn Caeaare 
Borgia eaj&t azem^ly^re valo vonatkozasBal Jallus Caesar-fele 
diadalmenetet rendezett, mely tizenegy pompAs kocBib6l illott. 

Igen szep diadalmenetet tartottak Firenzeben 1513-ban 
X. Leo p&pa megvalaB^tis^Dak Unnepekor. Az e^'ik ember a 
li^rom eletkort mutatta bo, a misik a vilagkorokat, Ot k^pel 
tirva cle Hoaia tJjrt^ nets bill i's k^t allegoriat, melyek SatumaB 
arauykorat Jeleztek., A kocsik kSzill n£h&nyat Andrea del Sarto 
diszitett. A diadalkocsi kor&n fordnl elS. Beatrice ^ — Dante 
Hzeriot — nagyobbszertt diadalkocBin meyy, mint a milyen Scipi^e, 
Augustiiae. sett NapiBten6 ' volt. A tbeologia is szerette a diadal- 



' A Mediciek pi. palotiikban eluadattak vadiaKitokat es mytho- 
logiai »!Zerelaii jAtcki)kat. A kpjes erzea nemi .keresettBegevel' sze- 
rettt^k Dello 6a Pollaiuolo nieztelensegeit. 

< Burckbardt i. m. n. 163. I. 

' L- Dante Purgat XXIX. 43. stb. es XXX. kezdete- iTord. 
Siis'i Kiiroly.) 

* V. o. XXIX 115 ; Ily diadalszekerrel acmosak R6ma — Nem 
ttnnepelte Scipiot, se Caesart, — Mellette a napi is aemmi volna! 



A RENAI8SANCEK0B1 MOV^SZBT. 



259 



kocsi jelkepet. Savonarola a ^Kereszt diadala"-ban ^ Krisztust 
diadalkocsin mutatja be. fblOtte a szentbdroms&g f^nyld goly6ja, 
baljdban a kereszt, jobbjaban a ket testamentoin, alatta Sziiz 
Miiria; a koesi el5tt az (^satydk. pr6f^tak, apostolok es pr^dl- 
katorok ; k^t oldalt a v6rtanuk es a doctorok nyitott konyvek- 
kel ; mOgotte a megtertek sokasAga ; tovdbbd az ellens^gek, 
c*A&8zarok, liatalroasok, bdlcseszek, eretnekek nagy csoportja, 
mind legyfizetve, balvdnyaik sz^ttOrve, kSnyveik 688ze6getve. 
{Burckhardt szerint Tizian egy nagy compositioja e leirdshoz 
kOzel all.) 

Dr. Janicsek Jdzsef. 

(Folyt. kdv.) 

* L. Burckhardt i. m. 11. 180. 1. P. Villari. Savonarola, nemetre 
ford. Berduschek. 1868. II. 183. 



17* 



IRODALOM. 



Teljes aesthetika-tort^net magyar nyelyen. — Jinosi 
Bela : Az aesthetika tdrtenete. I — III. k5tet. Budapest. A Magyar 
Tudomanyos Akademia kiadasa. 1899, 1900, 1901. 

Na^' drdmmel ertesithetjuk olvasoinkat, hogy immir megjelent 
J&nosi aesthetika-tOrtenetenek harmadik, befejezo k5tete is es igy 
vegre teljes aesthetika-t(5rtenet birtokaba jutott az ez irint erdeklddo 
magyar olvas6 kOzOnseg. 

Forgattuk, b5iigeszgettuk, olvasgattok e kiilOnbeD is csinos es 
el5kel5 kidllitiisd szep k()teteket es bizony csak azt mondhatjuk, hogy 
igaz sziwel ajanlhatjuk mindenkinek, a ki erdeklddik egy&ltal&n az 
emberi gondolkod^ tOrtenete irant, de ktiI5ii<)sen azoknak, a kiket a 
Hzeprol sz616 elmeletek kOzelebbrol erdekelnek. 

Vegyiik csak kezimkbe mindjart az elsd kOtetet. Ha a szep 
piros angol-vasznas fedel mOge pillantunk, a f5czim aiatt az els5 
kOtet czime gyandnt A gorogok aeathetikdjdt olvassuk. Az is ez a 
ktttet egeszen. Szerzo nagyon helyesen j4rt el mir e czim v^aszta- 
saban is, a mint ezt m&r a munka e kiilOn, akademiai jutalmat nyert; 
reszenek cgyik birdloja, Beiithy Zsolt is hangstilyozta. A p&lyafeladat; 
- mondja e kival6 mtibiralonk — az aesthetika tdrtenetet kivint^^ 
az 6- 08 kiizopkorban. A szerzo m4r most fel5lelte ezt az egesz anya- 
got, de azort helyesen csoportositotta es foglalta dssze a gorogol^ 
acslhctikdja czim ali. Hiszcn az okor 5sszes aesthetikai elmeletei g(5' 
nig gondolkodok fcjebcn termettek s a r6mai, s5t meg a k5zepkori 
aesthetikai elmelkedesek ^nem voltak egyobek, a hogy BeOthy mondja, 
mint a gOrOg aesthetika paraphrasisai vagy visszhangjai. Szt Agostoi^ 
is csak Plotinos magyarazoja/' 



IBODALOM. 261 

Es ha Uberweg, Reinhold es Zeller nezotet reszunkr6I nem is 
helyeselhetjtik egeszen, mikor az egesz 6kori philosophi&t gbrUg phi- 
iosophidnak nevezik, hisz az emberi gondolkod&s t^Jrt^neteben a philo- 
sophiai elmelkedesekrol sz61va, okvetetlenill helyet kell juttatnunk 
Relet 6kori nepeinek is, igy az egyiptomiaknak, a hinduknak, a per- 
2S&knak, s5t a zsido nepnek is, de a mi az aesthetikai elmelkedest 
illeti, itt m&r csakugyan helyen val6 dolog a gQrdgOk aesthetik&ja 
elnevezes s az ^sszes elmeleteknek ez ir&nyii csoportosit&sa, mert 
hiszen a keleti nepek e teren csakug}'an nem mutattak fel semmit> 
a r6mai sem sokat s azt a keveset is a g5r0g gondolkod&s nyomain* 

De nemcsak Be5thy sz61t dicser6Ieg e k5tetrol, hanem a m&sik 
bir^Io is, Hunfalvy Pal, ki valds&gos magasztalassal mondja: „olyas- 
gatv&n, OrOmmel teltem el, hogy magyar nyelven van irva e mnnka. 
Velemenyem szerint ir6ja nagyon erett iteletli ember, nemcsak az 
aesthetikai elmeleteknek, hanem a gOrOg classikus irodalomnak is, a 
mennyire a kerdest illeti, derek ismeroje. Szepirodalmonk igaz&n ker- 
kedhetik ezzel a munkaval, melynel jobbat, sziiksegesebbet alig nyujt- 
hat a tanulni akar6 kdzf^nsegnek*'. 

tgy irt e munk4r61 Hunfalvy m&r 1891-ben. Mi is csak dics^rd- 
ieg sz61hatunk, mert a monka az6ta csak javult s a mint l&tjuk, a 
szerzo lelkiismeretesen felhaszn^lta a bir&16k kifog&sait is s ez irdny- 
ban csak t5k61etesitette munk4j&t. Igy peld&ul Aristoteles kiy&16 gon- 
dolatit is, hogy a k51teszet val6szer(ibb mag&nal a hist6ri&n&l, hogy 
valoszerfi k5vetkezetess^gevel a j6 mese felUlmulja tehdt mag&t a 
hist6ri4t, b5vebben kifejtette, mint a hogy eleinte volt, a mint Hun- 
falvy bir^at4b61 is megitelheto. Aristoteles Rhetorik&j&nak tiirgya- 
lis4t is, a mire Bet^thy fig}'elmeztette biralataban, sokkal reszletesebb 
ar&nyokban b6vitette ki. A mire ugyancsak BeiJthy figyelmeztette, a 
gQi6g gondolkod6knak a kes6bbi vildgra gyakorolt hat^sa, az most 
a teljes munka beoszt&s&ban a m&sodik kOtetbe keriilt, a hoi tobbek 
k5zt Szent Agoston gondolatainak is reszletes t&rgyalas&val tal^- 
kozunk. 

Az elso kdtet ugy, a hogy most van, a gOrSgdk aesthetik&j&t 
adja igaz4n classikus befejezettseggel. A classikusok j6zan, nyu- 
godt, vilagos iteletevel tal&kozunk mindeniitt. Egyreszt mintha szer- 
zonkre tal&n dszt5nszer(ileg is hatottak volna ez ir&nyban e classi- 
kus mint&k, misreszt azonban kOnnyebb is volt e vilagos es befejezett 
t(}rteneti egeszr51 megfelelo viligos es befejezett kepet adni. Terme- 
szetesen egesz m&s jellegO lesz a dolog, a hoi jelentinkbe is itnyulo 




tiesthetikai elm^letek es kerdcsek taglalisival Ulunk majd sipmbeD. 
A gfiriig elme clusikoa goudiilatteriDekemek kulOnbeo is e^'ik 
jellemzd kivMossga volt mindi); ■ Filikgo^^sig, ax a liazta vil&gitis, as 
a derii, mely opp dgy elOmlik nQTcszeti alkoUsaikon. miDden idok fel- 
fogissTal egykep dsczolo dladatuiaa mirvini-slakjaikoii is s mely 
umak a neveto giirOg egnek, azoknak n kristdlybaboknak s a nap 
araay4biii fiird5 partvid^ki tdlgyea ligetcknek sugalmazo hstiaa. 

Caak egj'-ket aprd megjegyseuiink volna meg c kCtethez. Ha 
a kaJokagathi&l. a gUrOg feltogia e jetlemzS vonasit, bogy ft dzep 6s 
jo kOzOtt oly Bzoras kapcsolatot l&tott s a kettOt gyakran itsaxe- 
kcTerte vsgy egynek vette, oly Bok belyen kiemeli (36,, 27., 342.. 
44e.j, nem 4rlott volna a gOrflg aesthetikai felfogas egy masik haaool^an 
jellemKo vouasit haDgudlyozDi. melj'et a mania {f.i-'ia.] sziSbin fog- 
lalhatunk Sasze, A sz6t sem talaltuk meg a tirgymntBtuban. M^g 
erdekesebb ket dolog kapcsolat&t fejezi ki aosthetikai szempoutbiil 
t a kalokagathia. A jLoivia ugyanis iiemc^iak oriiltsoget jelen- 
telt a regi gCtrdgOkacI, baaeiii bizonyoij profeta.szerll tebeUeget is es 
bizonyos mdveazi, foleg kOltoi kepesaeget is, bOrillbelUI szt, a mit 
ma liogesznek mondimk. A mint azokia moDdani, bogy a kOlteezetre 
sziiletni kell, a langesz azliletik, ligy mondogattik 5k, bogy aunia -^ 
nolkiil nem lehet kSltS valaki. | 

Enlekes. bogy c kiilOnOs goDdoIatkapttaolatot mJLsutt ia feltalil- \ 
jok az 6korl felfogasban. tgy a heber nafi es megugan. a sxanszkrit^s4 
nigriata ertelme ax (irilltsoget is es a profetakepesaeget is mag&ban— ^ 
foglalja. , 

Nem emtiicnok fel o hi^nyt. ha szerzS nem oly reszletesseggeltf* 
sz61na m^oiosak a azorosan vett aestbotikai elmeletekrul, hanem ag^sj 

aesthetikai felfog&s. a mUzlea Ulrtenetetfil is. tgy ba peld&ul Demo ~J 

kritosrul oly r^szletexea be^zel, idevigo gondolatainak egcaz v^alato^^- ! 
reodszerpt adva s az ituanid-t ia felemliti, lalin e son is fel lehetet^B^| 
Tolna Yemii az ^s-povticd-bol : 

Exoladit aanoB Helicone poetas — Demooritos. I 

A jegyzetekben aines meg. KUIOnben az imani4-ti s csak egyeze — j 
rden felemliti mindeo magyorizat iielkill, pudig itt lehetett volna kello ' ! 
kep kifejteni luindjin a gOrOg felfogia e klllSa«!t fogalomkapcsolatat- 

Sokratos caodilatga into azuzata (3ai)iLav'.av ti), ez a vaiaimi 
demoiifele ia az ez iranyik gOrOg felfogi«ban leli eredeti magyar^- 
zat&t, a fflennyiben az 6iiiltekrdl, de e^ip i^gy a pr<)fet&kro], a kOlt^lc- 




lAODALOM. 263 

rol, a I&ngeszti emberekr51 azt tartott&k, hogy valami felsobb szellem 
vette hatalmdba az illet6t, megszdllotta. £ megszillotts&g-felfog&snak 
mintegy phllosophiai kifejezodese a sokratesi demon- valami. 

Platonnal a koltoi lelkesults^grdl sz61va, felemliti ugyan szer- 
zonk a Phaedros-bol a mania kulSnfele fajait, de tal&n nag}'on is 
rdviden. Maga az a hely is hianyzik, mely oly jellemzo epp e gOrOg 
felfog&sra vonatkoz61ag : ^a mania egy&ltal&n nem baj, hanem egyike 
a legnagyobb jotetemenyeknek, ha a j6 szellemek adom&nya ; ily 
5rjODges-411apotban tettek sz&mtalan fontos szolg&latot a g0r5g5knek 
a delphii s dodonai j6sndk, mig az izgalmi 411apott61 menten keveset 
yagy semmit sem haszndltak. Nem egyszer sujtott&k az istenek az 
embereket ragad6s, hallos nyavaly^val s nem egyszer leit haland6 
ember megment5jUk azaltal, bogy szent hevtol elragadva, igy meg- 
boviilt lelki lat^ssal eszkOzt es m6dot talalt a baj elh^tasara. Egy 
misik neme az ortiltsegnek (mania), a mely a j5vend5 nemzedekek tani- 
t4s4ra nem kevesbbe fontos, a tiszta, gyermeki lelekben miizsak 
gyujtotta hey, szep kGltemenyben h6s(5k tetteit megenekelni." 

A g5rog felfogdsnak e jellemzo yon4s4t Aristotelesnel is fel- 
taliljuk. ,Sok ember lett, mondja egy helyt, kOlto, pr6feta vagy 
Sibylla a yernek eros fejbe-t6dul4sa kOyetkezteben, mint szirakiizai 
Marcus, a ki ortiltsegrohamaiban szep yerseket szerzett, nyugodt 
allapot&ban nem yolt koltoi tehetsege''.^ Masutt meg azt mondja, 
hogy nem ritkdn megfigyeltek, hogy kiy416 kQltok, 411amferfiak es 
m(iyeszek melancholikusok yoltak es orjOngtek, mint Ajax, yagy ember- 
keriilok yoltak, mint Bellerophon. „Neni regiben is, mondja a toy&b- 
biakban, latt4k, hogy ilyen termoszetii yolt Sokrates, Empedokles, 
Platon es m4sok, foleg kOltok. A hidegepejtt (ez alatt termeszetesen 
a psychologiai ^temperamentum^-ot erti) emberek keyesse tehetse- 
gesek s gyay&k voltak inkabb, mig a melegepejtiek inkabb yoltak 
kiyalobb yiseletfiek, okosak yagy fecsegok".' 

M&r csak azert is erdekes a gdrOg felfog&snak e jellemzo 
vonasa, mert mag&ban foglalja a langesz-problema csir4j4t, mely 
kerdes azt&n a XIX. sz^zadban, fokent Lombroso hatasa alatt tkg- 
kdrQ vizsg^odisoknak es elmelkedeseknek lesz t4rgya. 

Aristotelesnel kUldnben a tragedi^ol s itt k^zelebbrol a cse- 
lekmeny egysegerol s a tragedia idotartamar61 sz61ya (255. 1.), taUn 

' De pronost. 1. 

* Problemata Sect. XXX. 




arra in ki lehetett volna terjeszkedni, mint ertettek t 
sikufl franczia xzinpad emberei. 

Mindezek azonban osekelys^gek, nieljek a miinka ertcket 
tekintve szdba »em jflhetnek. E kiltet igy is a gorSgHk ofBlhetikdjd- 
nak irodslamnkbaii. de kUlOoben is a legmegbiiliatibb, leggaidagabb 
kixikonyve. Nem sKoluiik ilt s ezt ktilOa megjegyezzuk, Waller .Az 
aeathetika tOrt^nete az o-korbao* ozimii bntalma^ djabb mllTBrfll. 
melyhez meg — sajnow — nsm juthattunk hozzi. 

A munka misndik kjitete, mely ^zinteu akademiai jatalmat 
nyert. a k&zepkortdl Baumgarten fdlUpleiy kalauzol a fejlSdesben. 
Mindaaekelott OrOnnnel tapasztaljnk, bogy a nenift pbilo^ophiAban 
egjldsbeo divatoaaA v41t .Hprumj iibtr Miltdaltir' nem vesztegette 
meg a szerzii j6zan iteletet s a kOzcpkar vilagfelfogAH&t renzletesen 
jellemzi, epp ilgy mdveszetet is, fgy iparkodvin e korsBak mfifelfo- 
gisUiaz ferkOzni, melybeo az egycniseg, az eredetiaeg, a fbldi eli?t 
szepsege, bija aauytra hduerbe szorult b a tiitvil&gi vftgyakozisuk 
es iimok foglalkoztatt&k az olmeket. De nemcRak ezt vizRgilja. 
Reszletesen sz6] axutaa Szent Agoston es Aquin6i Szent Tam&s 
aeathetikai gODdo1atair6l. SUIOnOfeii a legnagyobb egyb&xaty&iiiiik. 
Szent AgostoDoak gondolatait bjiven kifojti a kimutatja bennSk Ptu- 



Rzut&D a. renai:4Haace-r61, az emberi szellem e caodilutos meg- 
ifjod68&r61 (est igaziu eleven, i^zines kepoket. A kOzepkgri rabsig. 
megai&z&s es szenvedes iit&n viUgosaD tatjuk, mint lep az eiubeii 
egyenia^g, az emberi test vissza regi jogaiba, a mint a gdrOg vilig- 
ban l&ttak, Az emberi egyeniseg s az emberi test szepsegdnek epp 
olyan cultuHs iep fel, ak&r B regi gflrCg felfog&sbaa. a tegi gOrOg 
mliveszetben A mi a regi gOrffg mirv^yszobrokat hozta letre, az 
hozza letre az emberi test osod&s feateMZctc't a renaissance-baD, De 
az iitalAnos Til&gl'elfogAa jellemzese mellett szerz5ob biiven kiterjeaz- 
kedik az egyos elmelkedlik gondulataira. 

Es epp azert, mert oly lelkiismeretesen Osszeazed niindeii ida- 
vigd gondolatot, emlitjuk fel a kflvetkezfi hianyt is. Salvator Boad-t 
egyMtalin nem emllti. Ez olasz :'atyra-kslt0 hat aatjr&janak elsA 
hirma arnil a hirom mllveszetrUl azil, a melyhez 6 raaga ie ertett, 
a zenerol, a festeszetrol e» a kftlteszetrfil. Igaz. hogy kisse hossea- 
dalmas es tiidakoa verses munkdk ezek. de ba eeerzonk annyi min- 
den apr68&gut felemllt. peldiuJ Janus Pannoniust is, dgy e satyrtk- 





IBODALOM. 265 

t6\ sem lett volna szabad megfeledkeznie. Majdnem olyan tan&csokat 
ad Janus Pannonius a k01t6knek, mint Salvator Rosa. 

A h^om satyra kOzQtt az a legsikeriiltebb, a mely a kdltiszet- 
rol szol. Majdnem ezer sor. Rad6 Antal * ut4n adjuk itt idev&g6 fobb 
gondolatait. Eikel a kOltok sokas&ga ellen. Hisz a kdlteszetbol neh^z 
megelni s gyakran dics5seg helyett k6rh&zba vezet. Nemcsak a hivat- 
lan k5lt()k ellen kel ki, hanem a sz^zad, a secento ama furcsa divatja 
ellen, bogy minden haszontalans&grdl, a s&rgadinnyerol, a babr61, a 
tttkrdl, a tur6r61 verset irtak s a sz&zad dag&lyos, concetti-kkel, ket- 
ertelmlisegekkel telt vir^os styluaa, a secentismus ellen s epp dgy a 
plagizil&s ellen, a mennyiben a secentismus emberei nagyon szeret- 
tek az 6kori mythologiai kepeket deriire-borura hasznilni. Igy l&tjuk 
ezt Marini mfiveiben, de elterjedt e stylus a spanyoloknal is s ott 
estilo culto nevet kapott, f5m(ivel5je Gongora volt, sot innen a fran- 
cziikniil is, mint style precieux s m(iyel5i f51eg a hOlgyek k3reben a 
precieuse-5k voltak, kik ellen Moli^re ket Tigj&tek4t irta, sot az dngo- 
loknil is, hoi Lilly egyik szindarabja, ^Euphues" utan euphuinrnxisnak 
neveztek el. tme a miiizles fejlodes^re vonatkoz61ag mily tanuls&gos 
perspectiv&t tart volna fel e satyra a secentisti-k ostoroz&s^yal. 

De terjUnk vissza Rad61ioz, illetve e satyra tartalm&ra. Csak 
a regi ir6kat szeretik. Az el6ket nem becsiilik. Majd sz61 a szavak 
haszn&lat&rdl s kikel az eloszok, aj&nl4sok divatja ellen s epp ligy 
a nagyokat magasztalo s a tr&garsagot enekl5 kdlteszet ellen. Komo- 
lyabb t^gyat k5vetel. Enekeljenek az orsz4g, a nep 8ors&r61, nag>' 
bajair61. 

Ezut&n a franczia classicismus aesthetikai felfog4s&nak es gon- 
dolatainak ismertetese kQvetkezik. Kiemeli itt ugyan szerzonk a j6zan 
esz, a raison szerepet (109., 110. 1.), de tal&n jobban kellene ezt hang- 
sdlyozni, mint a 9J6zan esz tisztelete^-t, le culte de la raisofij a hogy 
a franczi&k maguk niondjak. Itt 8z61 Comeille-nel a dramai egyse- 
^ekrol, de sehol sem tal&ljuk eredeti neven megnevezve, mint dramai 
hdrmas egys^g (lea trois unites dramatiqucs), tudniillik cselekveny- 
egyseg, belyegyseg, idoegyseg. A dolog lenyeget azonban j61 kifejti, 
liogy ugyanls mint toldta meg, mint egeszitette ki s mint ertette felre 
Comeille Aristotelest s mint teremtette meg igy annak a franczia 
liagyom&nynak elmeletet, mely vagy kctszaz esztcndon at tartotta 

* Radd Antal : Az olasz irodalom tort^ncte. Budapest. A Magy. 
Tudom. Akademia kiadasa, 1895—96. II. kiJt. 36—38. 1. 



266 IBODALOH. 

bek6baii a franczia dr&mair6k eredetis^get, mert a hires hinnas egy- 
sog a lehetd legnagyobb nyiig volt a drimair6i kepzelctre. Tudjuk. 
hogy csak a romanrikas iskola szabaditotta fel e tekintetben vegle- 
gesen a franczia kepzcletet. £z az iskola dobta el Hugo Viktor da* 
rabjaiban a mult e bilincseit, felszabaditva a k5lt6i egyeniseget. 

Meg csak Buffon-n&I akarjuk megjegyezni a k(5yetkeE5ket A ^le 
style est I'homme mvme^^ mond^ tulajdonkepeni ertelmenek taglalasiit 
nein adja. Az cgesz mond^rol C8ak a jegyzetben emlekszik me^. 
Dc a mi sokkal nagyobb hitiny, a stylusnak Buffon-i meghatarozi^at 
sem adja. Ez talan az dsHzes eddigiek kdzQtt meg a legnag>'obb hiiny. 

Butl'ou ugy^anis neh&ny bevezeto bekezdes nt4n a mintaszerfi 
8z6iioki bcszed kdvetelmenyei szerint egyenes meghat&rozisit adja 
targ^anak e szavakban : le style neat que Vordre ct le moucemmt 
qu'on met dans ses pens^es, Ez a f5gondolat az egesz beszedben, a 
meimyiben helytelt^n ezt egyszeHi ertekezesnek tekinteni. Buflfon 8zek- 
f()gl:il6 bcRzodo volt cz a franczia akademi^ban s igazin mindon 
tekintotbon niintaszerfi szonoki beszed. Fogondolata pedig az. ho*;}' 
a sffflus rsak az a rend, az a vdltakozd mozgds, a mit gondolatainkha 
ho:t(nk. R(1vidon tehAt a stylus gondolataink rendje, szabalyszcrfl val- 
takozasa, nio/^&sa. Kz a Buffon-i fogondolat, de errol eg>'altal&n e^y 
arvii szot soiii hallunk kiilonbcn oly lelkiismerctesen mindennek iitaiia- 
jan') szrrzonk konyvoben. 

K ;,'<nulolat podig nomcsak azert 6rdemel kiildnonebb figyelmct. 
mint BiitVoii boszedonek alapgondolata, hanem azort is, mert mint a 
stylus nu'<rliatar()zasa. aosthctikai alapveto gondolat. 

P^bhiH tTtheto meg a /#• style est I'homme meme mondas is. Akar- 
mit moiidjiinuk is up:yan eg>'Os ma<r}'ar&z6k, e mond&8 megis a Butfon-i 
al:ip^<)n(I<»lathol rrthoto <'sak mog. Ha a stylus gondolataink rendje. 
<> rend ()1> i><;\rni tiilajdon, ho«^'y ramoudhato: a stylus az ember 
Killrmhen is a hoi Butl'on o mondast hasznalja, cpp arrol beszel, 
h(»^ry a ^rniidolatokat, az anyagot atveheti valaki, &talakithatja, elii- 
adliatja sajat modja szorint, ax ilyesmi mind mulekcmy dolog, nem 
sznll at az iitodokra [lu* sera pas transmis a la postcrite), de a stylus, 
az nu'^nnarad. az e»:yeni tulajdon, a stylus az ember. Mindenesetre 
<'z alakjahan tulhajtott gondolat, dc Butlon igy tTti. 

Hut^'on-nak a stvlusrol szolo akademiai szt'kfoglaI6 beszedevel 
(l)is<*ours sur h* Styb\ pn»n<uu'<'' a 1' Academic frjin<;aise le jour de 
sa rtM'optioii.) altalaban na^^yon roviden vegez (ogy uldalnal alig tiibb) 
s ez a ma^^a nemebi>n es koraban eleg jeles kis gondolattermek bizo- 



IRODALOM. 267 

nyara tobb lapot, akar egy kis alfejezetet is joggal k5veteUietett volna 
mag^ak. Cgy latszik, itt valami nemet ismertet() vesztegette meg kiildn- 
ben oly lelkiismeretes kalauzunk nyugodt iteletet. 

Egyeb gondolatair61, mint peld^ul a stylusbeli ar&nyo88&gr61, 
a gondolatok kOzt sziikseges &tmenetekr51, a kiilOnfele 8tylasokr6I 
most itt nem sz61hatunk, mert elvezetne czeluiikt6I, csak ismeteljiik, 
hogy Buifon tObb figyelmet erdemelt volna. 

A kOtet t5bbi reszerol azonban csak teljesen zavartalan dicse- 
rettel szolhatunk. Boven szol a franczia classikus iskola izlese es 
miielmelete ellen tamadt aramlatokrol s itt csak csodilhatjuk szer- 
zonk tigkOrtt vizsg^loddsait cs j6zan iteletet. KiLldu(5sen boven t&r- 
gyalja Addison -t. 

Epp T^gy a k^vetkezo nagy fejezetben b5 tirgyal^s^t tal&ljuk 
Sbaftesbary, Crousaz, Andre, Dubos, Batteux, Hogarth, Burke, Home, 
Priestley, Beattie, Alison, Diderot, Rousseau, Hemsterhuis es m&sok 
gondolatainak. Igaz4n gazdag az anyag, a mit Az ae^thiiikdnak bol- 
cseszeti megalapitdsa czimd nagy fejezetben felhalmozott. Mellekesen 
emlitem fel, hogy dgy litszik a Tartalomjegyz^kben itt hiba van, a 
mennyiben e fofejczetczim s az alfejezetczimek, mint pi. Shaftesbury 
erkolcstani fejtegeUseiben az aesthetika terire Up, (Jsszekeverednek. 
A szOvegben a betfik kuldnb(5znek, de a Tartalomjegyzek szedcse 
nem megfelelo. 

E gazdag s j61 feldolgozott anyaghoz alig volna megjegyze- 
siink. Nagyon sajn&ljuk azonban, hogy Dubos-n^ csak egyetlenegy 
corral vegez e gondolkod6 ama gondolataival, melyek arr61 szolnak, 
mint hatottak a „physikai okok, mint a levego es klima, a mfivesze- 
tek fejlddesere.'' Szerzonk, a mint Itozik, egeszen mellekeseknek es 
cpp ezert mellozhetoknek tartotta a gondolatokat. Pedig 14m e gon- 
dolatoknak fontosabb szerepet tal^ljuk az emberi gondolkod&s tQrte- 
neteben. Ezek a kesobbi kdrnyezei-elmelet, milieu- elnUlet elso nyomai, 
^ircsak Montesquieu hasonlo iranyu gondolatai. Es ha szerzonk 
M-ontesquieu-nek az Izlesrol szolo toredekerol oly boven ir, felemlit- 
liette volna t^rteneti felfog^sat is, mely csirdja a kesobb folyton fel- 
Qzinen levo „thiorie des climata'* neven ismert gondolatoknak. Az ango- 
loknal Bucklenel l&tjuk folytatasat, a nemeteknel Ritter fdldrajzi 
^elfogis&ban es Ratzel anthropogeographiai felfogisaban Igaz, hogy 
^zek m&r messze vezetnek, de Dubosnal s Montesquieun^l erinthette 
^olna a kerdest. 

Housseaut pomp^san es behato r^szletesseggel fejtegeti, de 



268 IRODALOM. 

epp ezert felemlithette volna, hogy a szepirodalomba is o vitte be a 
iermSszetnek azt a modern azeretetit, azt a rajongdst a termiszetM 
(La Noavelle HeloYse. 176. 1.), mely lijabb irodalmunkat jellemzi 8 
melyben Rousseaonil tigy megerzlk a montmorencyi gesztenyesnek 
8 a kedves kis erd6segeknek tide lehelete az ott set^gat6, nyugha- 
tatlan, tepelodo, de mcly erzelmtt philosophuson, az Srzelem philoso- 
phusdriy kit raison-os kora epp azert annyira meg nem ertett, hogy 
Voltaire, a gunyos, bideglelkfi eszember ^czegeres bolond'-nak (archi- 
fou), Diderot pedig, a paradox onok embere ^a nagy sophist&"-iiak 
nevezte. 

A termeszetesseg mellett a termeszetes erzesnek, az erzisnek 
m61tat4sa sem 4rtott volna Rousseaun&l, melynek mttveszetben, iro- 
dalomban egyik els5 es kiv&16 bajnoka volt. 

Mindez apr6s&gok, s5t esetleg itt-ott tal&lt nagyobb hiinyai 
mellelt is a kOtet igen gazdag s j6 Iclekkel aj&Dlhat6 mindenkinek. 

Dr, Pekdr Kdroly. 
(Vege k«v.) 



Revue philosophique de la France et de r6tranger. 
Dirigee par Th, Bihot, XX VII. evf. 1 — 4. sz. 

Az evfolyamot H. Bergson tanulm^nya nyitja meg az ertclmi 
erdkifejtetsroL A problcma nera azonos a tigyelem kerdesevel, mert 
ez at6bbi foleg motorikus mozzanatokra vonatkozik. A kepzetekkel 
szemben, melyek tudatunkat elfoglalj&k, kctfele magatart&st tanusit- 
hatunk : fesziiltseget, vagy elernyedest ; az elobbit akkor is erezzUk, 
ha valamit eml^kezetiinkbe akaruiik idezni. A feladat megtalalni az 
ertelmi erokifejtes jellemzo sajats&gait. A visszaemlekezesben rejld 
erukifojtC8t vizsgdlva, I'lgy talaljuk, hogy az emlekez^s mindig egy 
bizonyos schema alapj^n t^rtenik, a mely virtualiter mks kepzeteket 
tartalmaz, tohat a visHzacmlokezesnel az &ltal4nosr61 az egyesre hala- 
dunk. E ^dynamikus schema'' kcpczi a visszaemlekez^snel HSllepS 
ertelmi en'ikifejtos alapjat, a meniiyiben a visszaemlekezeK epp abban 
ill, hogy e schomatikus kepzetet, melynek elemei egymast &thatj&k, 
egy oly kcpzeleti kepzette alakitjuk, a melynek elemei juxtapo8iti6> 
bail vannak. A megertes sem egyeb, mint oly haladas az 41taI&no&(r61 
az ogyesro, az clvontrol a concretre, a ^jelentesrol* a kepzetre. Itt 



IRODALOM. 269 

is teh&t az ertelmi erdkifejtes valamely dynamikus schema mozg^i- 
ban ill, melynelfogva az erzeki kepet kifcjtjiik a kepzeletben : az 
ertelmi erokifejtesnek a megertesben fQllepo erzete azon dton merill 
fel, mely a scliemat6I a kephez vezet. Az ertelmi munka tehkt a 
schemak ^s kepzetck j&tek4ban ^1. 

G. Milhaud A negy phasis torvinyirol ertekezik. Tagadhatatlan, 
hog}' a modem gondolkod&s nem marad a Comte altal kijelOIt hat&- 
rok k(5zOtt. V^alos&ggal korank egy ilj, Comte ^tal hirdetett theolo- 
giai, metaphysikai es positiv stadiumhoz negyedik korszakk^nt csat- 
lakoz6 gondolkod4si m6dnak h6doI, mely termeszetes folytatdsa a 
positiv stadiamnak. £z 6j korszakot: a modern gondolkodist, az 
egyeni activit&s es bensoseg fokozott hangsiilyoz&sa jellemzi, a mely 
az immanens gondolkod&ssal p4rosaI. A tudom&nyban megjelennek a 
meresz hypothesisek, a philosophi4ban pedig azon bel&tas, bogy a 
rationalis tudomany elvei nemcsak a tapasztalaton, do elmenk spoutdn 
tevekenysegen es organis4I6 mfik^desen alapulnak. £z uj magatart4s 
a skepticismus es mysticismus ellen is jobban v6d, mert mialatt a 
a tndomany forrasat az eszben is mutatja ki, nem engedi mystikus 
lemondisba sillyedni. Eppen igy a moralis az egyeni bensdseget hir- 
deti s a socialismus csak latszolag all ezzel ellentetben. A positiv 
vall^ban. sot a katholicismusban is a fo subjectiv bensoseg, mely az 
eg}'eni spontaneit^sban latja a vall&sos erzest, nem pedig a merev 
dogmakban valo hitben. Az embed gondolkod&s es vil&gfelfog&s teh&t 
eg}' negyedik korszakba lep, mely nem all ellentetben a positiv gon- 
cloikod&ssal, sot azt melyiti es szam&ra a hat&rtalan fejlodes perspec- 
tivaj&t nyitja meg. 

Dr. G, Dumas Saint-Simon lelkidllapotdrul ertekezik, lelek- 
tanilag bonczolva, az els5 socialista excentrikus p&lyafut&s4t es egye- 
Oiseget. 

A mdsodik fiizetben V. Brochard k0z51 tanulm4nyt Az eclecti- 
/ciia erkdlc8tanr6l. Cousin es Jouffroy ethikai tanait bir&lva, r&mutat 
^.rra, hog>' ez iskola petitio principiit kOvet el, midon az ethikat mint 
^% k(5tele8segr51 sz616 tudom&nyt defiui41ja, mert az ethika f6kerdese 
^p az, vajjon tartalmaz-e sziiksegkepen k(5telesseget az erk()lcs? Az 
<Skor a ktttelesseg fogalm4t nem ismerte s sz4mos djabb erk51cstani 
^^ndszer sem. Az eclecticismus azonban kOvetkezetlen is mert daoz&ra 
^>imak, hogy az erkOlcstanban kQtelessegtant Ut, nem azonositja, mint 
t, a j6t mag&val a k5telesseggel, de e kettot elv41asztja s ez ut6bbit 
elobbibdl mintegy intuiti6val szarmaztatja. T^ved^snek iteli az 



i 



^* • ^if.C-'X_i.- 



t^<y^^t uru.'£Lkz «r,ru.*tr>> &j.rasaraaa u ^^rxslai sonllal sicsbea. 

;s^fUr«^rf]i <'z6tul P. JLn:t>ol^ KaymoLd tuxt^eteierol szoL L'tijui J. God- 
AriKiu/ /I mi/Wt/runtWi^ UUktandrol ertekrzik A rnvsiikiis elet a TaDA- 
htfH^'JkVi titztan indiTi'Joali* foriDajat kepTis^eli minden sociaiis erzelem 
vtii(yuUfie ri'rlkiil. Alapja Tegfflemze^ben az elet hangalatanak oscilla- 
ti/ijs, va^yiH a ';onae;^the<»ia viltozasa. Mintan azonban epp a k5xerzet 
ki'.\tf//A miuf\%7jm haidrozaiUin benyomasok resaltatamat, a metvek 
nx**Tyf//M'^'inki'X rmk ez kepezi a Tilagegyetemmel valo egyutterzesank 
fiorn^lyoH alapjat. Kzt veHzi a vallasos ember az istenseggel valo kOz- 
v<rtl<;n /;rjntkez/'f«n(;k. Minden vallisos erzes tehat bizonyos fokig 
niyHtikiJH /'rzelem h ket fonnAjat kulOnbdztethetjiik meg a szerint, a 
mint a/ alapj4ul nzolgalo conaesthesia az elettonas hyper vagy hypo- 
U*MnU)]iii rniitatja. Az utobbi levertseget, az elobbi tozellemiilt len- 
<llil<ft<fH haiif^ulatot sziil. nielyet a vall&s a malaszt iUapotimak nevez. 
A myHtikiiH f'^pp ez utobbi ^Ilapotra ktil(5n(5s hajlammal bir6 egyen, 
t(*h4t a kini'l a hyport(;nHio uralkodik. Ha ez dllapot intensitisa ii(Svek- 
Hzik, az ,('TZ(';k<;k hezdrulnak" 8 a mystikus egeszen (5nmag4ba meriil. 
Vt'A az cxtaHiM. 

A ftarmadik fUzetet E. de Roherty Mi a philosophta ? czimCL 
tanulni^nyn nyitja mcf^. Mc^ valoHitja-e a hajnalod6 haszadik sz&zad 
A ptiiloHopbin HzorvozoH^t ? A b51c8C8zett5I lassankint elv&Iik a biologia, 
Hociolo^iu ()H pHychoIogia — s igy a philosophusok ann&l teljesebben 
HZiMitoltH^ik i(l(^jilk(>t a tiszta bOIcneszeti problem&knak. Minden arra 
nnitat, ho^y a/ nj philosophia targy4nak 6s m6dszerenek conceptio- 
jAhan az tMl(Ii^ri(>ict(il ^'vilkercHen kiiI0nb5zni fog. De mi a philosophia 
HajAtoH ft^ladataV Az oddigi detiniti6k nem kielogitok, az sem, mely 
a pIiiloHophiahan a viliV^^ ooncepti6j4t l&tja; ez utobbi mntatja leg- 
Johhaii, ho^Y ninrn do^^o nio|;^lIapitya a kiil(5nbseg tudom&ny, btfl- 
OHOM/i't, milNoszt»i rs csclokvos kiizOtt, mert hisz ezek mindegyike a 
\'\\ii^ valninolNos roncoptiojM z&rja mag&ba. Mindenik kult(nb5zo m6- 
(inn ^oudttljn a vilA^ot : a tudom^ny aiialytikus es h\7)othctikus m6don. 
a plulosophia syntht'tikiis rs apodiktikusan. a mfiveszet syncretistiku- 
rs s> ndu»Iikiisan. vojjro a csolokvcs gyakorlatiasan es teleologikusan 




pmdolja k TUi^>t. A philofupbiai vilig-fogalmazviny alapvooisa a 
Irigikai moiiisiimB, vagyis azoii ineggyozSdes, hogy a vilig ugyan 
nem tapasztalatilag, de ortelmileg homngen. Av oddigi es a jCvS 
philoBdphi&ja kilztsit az a kiilclab^-eg, hogy mig az elSbbi Kajit con- 
jectorAit korfinak tudDmanyos hozzivet«Hei mello gorozta, ez ntdbbi 
errol a v&llalkoz&sr<^l fokozalosan lemond b ennyiben elvAlik az egyes 
tiidom3Dyokt61. A mig ez elv&l^ teljeseD be nem kQvetkezik, tiido- 
mioy 68 pbiloHopbia csak irtsnak egymiHiiak. 

A, Bauer A Mreadalmi Umjek tanulmdnyoedsdndl alkalmaz- 
hatti rnddazeritkroi, meg pcdig ezdnal a tapnsztalati methodugokrdt 
ertekeztk. A eociologiabau is lehet m^ tudominyokbao haazn&latos 
■nodazereket alkatmaznunk, csakbogy ex nagyobb iieb6zsegekbe iitkO- 
zik. Miaden tadoiD&ny Kinyekbol 6s tOrveuyokbti) all s a m6dszer 
asoii lit, a mint a fogalmakat es tUrveuyeket kepezKilk. EM Icendfi 
kikiLtzflbOliii minden xavaron delinitiiit a sociologiAbiil es mioden ket- 
ortetmli kifejezest : igy pold&nl a .kiizt^rsaaagi korm4nyzat° a leg- 
elterdbl) tarsadalmi foncAkat felOlelbetJ, a melyeket mind meg k?ll 
hatirozni. Legnehezefab a tilirenyek fOlfedezese. Stuart Mill szerint, 
a phy^ikiban baszD&latos nddszerek kOzUl eeak az indirect deductiv 
mettaoduH baszn<>]bati5 a aociologi&ban. De ez tevedes, mert az ana- 
lytikas vizsgAlat is credmenyre vezethet s igy epp iigy jnthatunk bizo- 
nyoa tOrvenyokre, A matbematikai miidszer alkalmazAsa ket tevedea- 
nek folyomioya : az ogyifc. mely vegloiekig hajtja a soclologiai 
fogaimak lUtalAuoaitaaiit, a miaik azon ticzet. hogy az embHri csele- 
kodetek mindegyike esak egy ntotivumnak hiidol. holott az embi'ri 
cselekveis mindeDiitt sz&mos ok eredmcnye. Az analytikus m6dazer 
czeJja, btgy a t^sadalmi elet elemeit fCdje fel ; eddig e t6ren caak 
egyoldaliisagokkal talilkoznnk 

Az anthropologaa osak a pbysikai Jollcmvon&aokat latja. a 
kiizgazda.iz Agy beszcl, mintha a t&raadalcim catipa szatbcsbtil allftna, 
Taine kiserti meg el^szitr complex obokra visHzavezetni a tAraadalmi 
eletet. Hogy tirsadalmi tifrveayeket tnlilbassunk, szukseges a t&rsa- 
dalmat felusztani val^di elemeice 8 azokat kelloleg jellemezni. A val<)di 
t4rsadalt[ii elem nem az egyen, banem a tObb^-keT^abbe haaonld egye- 
nekbSI Alio tdmadalmi ostldly. 

A ncgt/edik fUzeibcn L. Dauriac A pkilosfipkiai problemdk Ss 
megoldtisuk a torthxelemhfn a neocriCicismuB etvet nlapjdn czimU tanul< 
miny&ban Keaouvier Hjabb ket mQvot ismerteti. 

Ch. Dwitan a testek perceptidjdrdl ertekezik. Az erzet. a kOz- 



veQen egyszerfi benyom&x g^skorlst Altai pcrceptiovA vilik, ragyis 
tirgj'aJcHt jeieot. A perceptio problem&ja ket kerdesbol iiL i 
I. hogyan szerveztiduck erzeteink, 2. hog7un slaknliitk perceptidiok. 
Minden erzotben birom elem van. a melj'ek pi. egy feber tirgy etttn- 
TBveaenet h kifvetkeiSk : elsoben a szId mag-a, azutan a ezia tefj»- 
delme a terben, vegre a feher lirgj-nak helyzote a lerben bosiAafc 
viszOQfitvA. Az eleS beoyoin&s kUzvetlcn a ez miadeuki &ltal e 
tetik ; a m&gik kettfire nezve azonban a natiTismus es empiriamiM 
kin&ljU elter5 inagyar&zataikat. Az el6bbi szeiiat mindbirom moBM' 
natot kfizvetleniil veszaziik tudomasul, az utdbbi szerint a tiigyak. 
terjedelmenek es terbeli belyzet«iiek fOlismeresel tapaastalat: gyakortalf 
aaBOCtati6k stb. dtj&n szerezniik meg. Mindk^t elmeletben ran igmxsig. 
A kiterjedesben egy quslitativ ie egy quantitativ ctemet kiilSnbOitetllB- 
tiink meg: nz elobbi okoxza, bogy a kilerjedes az, a mi vagyU spedUifaf- 
Ban kiilUnbSzik minden egyebtdl. Ea ezt kfi:iTetleniil TcszezUk e 
ennyiboD i^za van a nativismusnak. A qualitativ elem azonban, Li.* 
kiteijedoa nagyeaga Dem lebet kilzvetlen eszreveves targya, mert %. 
nagysig mir valamifele miriKt, teh&t gondolati OxszebSitonliUst kivte; 
ennyiben az empiriamuHnak van igaza. Csak kot erzek citesit a Id- 
terjedexrtil : a lat&a £s tapiatAs. Az izomerzotet nem sz&mithatji^ 
azon elemekhez, a melyek a kiterjedesrSI muitgsa altal ortesitenefc, 
mint as angol pBycbolugiisok biaeik, mert t^gyreczt a kiterjedea 
egjmiB melle rakott pontokb6l ail. mint az elraSlet hiszi, mert aH- 
egymis melle rakott pontok fOdik egym&st 8 nem juitaponiliSdniik:*, 
misresst pedig e-i eaetben azt kellene binntlnk. bogy a ter ktilOa- 
b0z5 pontjai egytndttitdn loteznek. A kiti^rjedcB mercsnel sem &pVb- 
hettink az isomerzetre, mert iti bi&nyzik az egyseg, a mi minden me 
res alapfllltetele, A lAI&s viz^galatiban RzerzC megkiildobOzleti i 
trauBversalis es a melys^gben raid latent. Az elti5re nezve azon UU»- 
pontra jut. bogy a kiterjedea kOzvetleniil van nekiink adva. A i 
skg roegiteleBenel, vagyia annak a megbatAroz&B&nil. bogy mi a tArgf 
vaioii nagysiga, Bzerz6nk fOtteveae szerint a^on tavoiaig Altai i 
tott nagyaAg dOnt, a nielyben a tArgyat legjobbaii lAtjuk. A melywy 
hatAsAra nezve azt tanitja, bogy lAtaai perceptii^iukban mindig t 
foglaltatifc a ter b&rom dimen.siojAnak uituiti6ja. A lAtAs e 
ket kiUtJnbCzi) ea egymAara teljeseo visszavezetbetlen 
t«rbeli kepzeteket nyujtanak. 

Dt Pnuler AtcM. 



ATHENAEUM 



lOSOPlllAI US Al.l.AMTIIlHi.MAKVI Kdl.VdlRAT 



A MAGVAl; ITU AKiUlBIIA MECBIZASADOI. 



SZERKESZTr 

Dr. PAUER IMRE. 



laiitiiian in. 




B0DAPEST 

ElADJA A MAOVAR TtinOMANYUS AKAti^MIA. 
1805- 



TAI!TAL().M. 



HARCZ A MAGANVALOERT lIU.l — Dr. SitHon J6i»ef VrftlrfSfMil 
A flENAlSSANCEKOKI MCWSZET, (IH.) - iV. ./n«>w* J«simftSi' 

1 rV. MONTAIGNE MIIIALY KS UHKK .I.VNDS, (ll.i 

Atitaim 

PIIILOKOGIA RS PIIILIISOPUIA. (U ) - Dr Ifomitr. . 
A?, ALU\MAI.Kr»TO SZEKZrtDiiSEK (BKLSd Al-! 
DftSEKI JOOI TEKME8ZETE A MAUYAB KOZJmi.i 

Dr, i'oifiT (VtfHtoJ , . , . . 

AZ liNKORMANVZAT HATASKI'iRE il.) - Av Su%i JrMwriW 
IKOUALUM : Telje» aeslhttikd-UfrUwit magyar nj^divn. (II.) 1)r. 
Pekir Kiroly, — Mttnkitsteatvert^tg OroMWmdgban. — P^Utikat 
h'lhondk is Idnnilalfni jflentdgek. — TannlHaiii Maa^MtM. — 
ZdtsvKrift filr Psychologic u«rf Phynoloifie Atr s'...w. ...■■. z..^-- 
Dr. PMler Aki>8. — Archiv fiir Oe»chiehte dtr I'l ' 
Paiilpr Akos. — Hwae pMto»oph'iwi de la Francr ■ 
Dr. Paiilttr ;Vlti>s. ~ PikU-r Oyutti pngeholoiiicijii. Hosrtni-.ii L.in,.t 



Az •aTHENAKUM' u ptiUoaopliia te alUmiudomdnyvli Btak 
I'fnovel^a^t 63 tiidoiiittiiyos irodalmi fejleszt^sdt iiizi felddalau). 

MesJel^n az Akn/lemis si&d&e^an drasgyedentunt, ^vi 90— W 



lunl. 



c AkAdL'iiila tcftnyvkiadMttd 



E!69z8l6si aia 10 koa-, ElifizsthL- 
1 (Akaddmla ralot4t&)' 

A Bswrkesztosegut Uletu kOzlemenyttk a »e«rkeaKt& nttve , 
[Akaddinia p&JoUj^ba int6?.en<l5-Tt, 

A szerkeszt^s^rt kiziMlag n szerlceaEtii tolelAa. 



> 

S' 



HAR(r/ A MAGANVAI.OKKT. 

A NEMTUDATOS. MAGANVAL(') KS ABSOLITUM MIBKiNLKIE 

ES ISMERETELMELET[ SZEKErE. AZONOSSAGrKXAK 

PniLOSOPHIA-TCiUTENETI IGAZOLASA. 

(Ilarraadik kilzhMiieny.) 

A'A eddigi termcszettudoniany es pliilosopbia tehnt KiMiiniire 
fte tudott menni ubban. liogy vagy u Ivtcf. tuddssa, vagy a f midst 
lette atvaltoztassa. „M('^ a legvadahb pliantasia so volt kepes 
naluk semmifele iiio<;i>]dast nie^ csak ki*^oiidi»]ni .scni.*' S a mint 
mar lattuk, en nek a tenynck najryon is cj^ryszcrii es vilaj^os a 
magyarazata : ok t. i. az erzetef, tiulatosan va^y nenitiulatosan, 
de valamennyien lelki. isniereti, iudatbeli ahipniiikr>desnek neztek 
B a kepzeiielj a mely epp ez a lelki, isniereti es tudatbeli alap- 
miikGdes ma^a, tObbe-kevesbbt azonositottak. L';ry szenileltek 
teii&t az ei'^f^nifikodest, mint valamikor m;i^a Descartes, a ki 
azt mondotta : ,atque ita non modo intelUujcre. velle, imajj^inari, 
ged etiam seniire idem eif^t bi<* quo(i rogifore*^. Mas szoval : az 
erzetet valamennyien elenii (loudoJatndk tartottak. liry azutiln el 
is vesztette miluk nz erzet az o tiszta tariryiassapit s ezzel 
persze az 6 kizar6la«:os letvalnsj'ij;belise<^et is ejryszei"smind. Mert 
hiszen a mit esakis a kepzefen, vairyis az ismereten. irondolaton, 
tudatbelin kivfil es //// kellett volna v:damennyioknek keresniok, 
azt, t. i. a leict, (ik niost mar valamennvien az erzften kivfU es 
tul kei*e8tck, Mikent valtoztatluutak volna tebat at a letet tndassa, 
vagy a tuddst lette most mai*. mikor se a h'fft ma«::at nem 
leltek mej^ a kepzettel. icondolatral. tiidassal .izonositott trzeihvn 
inagaban, se a tudast mairat nem ismertek fel az crzette], mint 
^eredeti letvalosajrj^al azonositott kt-pzeffnn mairal):in. Ezert is volt 

ATnKJfAKI'M 1 >^ 



274 HABCZ A MAOANVALOfeBT. 

oly Urea az o crzekletlik, hogy meg „egy liarmadik faju esizre- 
vetelt" is ohajtottak, «a mely egyszerre volna kcpes a t08tlt i*s 
a szellcmit. meg pedig egA'ttttesen es eg}'ben eszrevenni". 
Oly szemleletet ohajtottak tehat. a mely elesen szemlelje a teit- 
tinek is, meg a szelleminek is ug\'anazonegy erz^kletben mutat- 
kozo valosagat s at tiulja hidalni cgymastol elt^ro jelensegdket 
s ki tudja mutatiii rissztevekenysegOknek targyi es tartalmi azo- 
m>ssagat. I)e csodalhato-e, ba uk e harmadik faju szenileletH 
meg neiii lelhetti'k. inikor az erzetet magat illusorius gondolat- 
nak es ismeretnek liirdettek, a gondolatot pedig letvalosa;^ nel- 
kttli erzetjelensegnek szeml^ltek ? 

Ainde a gOn'igok pliilosophiajaban mcgteremtett 8 a Kant 
pliilosopliiajubaii annyira kielesiU^tt ezeii ferde ^r^e^8zemle]etIlek 
iiem szabad tiibbe a tudomaiiyos goiidolkodasban uralkodnia. Az 
er/etnek vissza kell kapuia immar az 5 osercdcti letvalusa;:- 
beliseget. Vegre mar el kell sxakadnia a goiidolattol. a kepzet- 
tol s iiiint kiilso, realis. ontologiai es physikai-metapbysikai teve- 
kriiyse^nek e;ryem*seii szembe kell a belsu, idealis, anthrctpologiai 
es jjsyfliikai kepzet-tevekenyseggel belyezkednio. Napual feiiyr- 
s('i)))t'M kell iiM'^^viiagl.'iiiia. bogy igenis az et'zet magdnak a: 
iisrfr'h'ti Irfrtjf/iiffrssrijnek t's letkuzosscgtiek az az egyszerrr is 
fUf/Nttrsftf mutiitkozn simnltdit, roordindlt ea autonom ontnvghuid' 
iii:uihisii : rblxMi a I'nnnajaban ti'bat szUksegkepen egyformaii 
rrvriiyt?.siijr». azaz iieiiitmlaios. Mig masreszrol ki kell aiiuak is 
tiiriiiii'. In 'LTV a /.V/c«7 cz/.t'l szeinbeii magaiiak az osvrvdeti lit- 
elkii/t'ninih'sttrk '-n IrliiniiridiitilizdlnddsHtik az a vdUakozo, fujiif 
ziititi.^, sHmssir, suhin'dindit rs hctrrofiom onmeghatdrozdddiiit a 
<'h))(Mi a torinajabaii (>^^\eilileg a ttibbiek ktizlil miiidig kivak'i. 
U'lial tiiilal<>>. 

lvj\ rs u^'yana/<»M szeinleletbni, a legegyszeriibb erzek- 
b'lln'ii \au t<'liat inn* aiiva a tvsti es a sztllctni. Adva van f;///- 
.v-'/T'. 'ifi/iiftrsrn «'s iifghtN i»lyaiiiiyira. bogy a kozon8l•ge^ es 
naiv tinial. tt-liat a/ niiht'risr'jiick kr)/("»s tudata semmit se tui 
es akar iii<liii a/. <■ kiii<'»ii-kiilr>ii jcltMisegokrol. vagyis az orzeki 
8/M'riiirh'iin'k iua;:anak rriM* kfttii-^st'gerol. S epp abban all a Kant 
goii(b>lkni|;i^;iriak k«M>zakos ji'iciit<isi';;r. bogy erzeki szemleletiink- 
nrk V k«fi..-. oliialai rlrsiMi iiH'irkliirMiln'i/.tctte. de msirires/nd 
abiiaii (' joini.ilkiHl.i^.'iiiak rL'\n|(l:ilusa'^a. bo;rv e kettos uldalt 
e«;ym:'issal s/cinhr allitani > iu^'i/i iiiib('nletr»kben megvilagitani 



I kibeldleni mep sBhogy sem tudta. Dp az «gyetler 

a Dicly u°;;!Lnaxon pb.vsikai-niclapbvHikai abnuKi^ 
iDltaeVnek l^ny^biil iigyanazon »^y alapBs«ni|pletlipn 
I testi, anyai;- ^s t^me^zerii iiHszi>g}*Dtt«SH^grl cs a 
mi lebellet- ia am.vfksxerii atomegyltttcBscgct is egj-sit^rsmil 
I IwttM megji^lcnesnek egesz mibenlet^l ^s vsl^aAgii mofcvilagitjll 
lel ketsegU-lenUl igazoija a lelnek es h jplpn36gni>k. a pbysikai 
K a psychikainak. a Ui^inak es az alanyinak. vagyis az irietilA 
I a kipzftinek le^melyebb alapjabaii H ]«gteljesebh kifejl3c 
I nuutkoxu aiton»H?agit. L'g'vanaz & nliig. 6» mi^^s mai 
nil viii^ ! Ak atniu-fiHsxreazUllBt^geknek ii^-anazon t 
te ni^gis mennyire mis e^ylllteasr;; ! A letfunnt) 
(!oordiiiilt. autononi &e poaiiiv tcrbnli l^nykusQss 
t merrv, krmeny, ellcnillo, tcsticB, nnyag- es tUmvgattt 
^ gondolitfonntlbait Biiceessiv, subonlittalt. hrtcrononi i& n«g 
"i rtnykOiOBBpg. azaz bajk>kony. puha. plUlanii. szellcm 
bcHflt- in drny^ksz^rfi. Vajjon kcll-e in^^ hit moat ia . 
3ik faj6 ^Bzrevetel' ? .Vad phantaaia* kell-e tu^g niflstn 
, hii^ a Ivtet a tudAsha, a tudast a I^tbe ittihessQb V 
illalin van-e n l«l i's a tudiU tarlalma, vngyis 

lUltsegeknek t^nyc kOzOtt ai ti formijoknak. va§:yiB 
rlltteas^gOk mrgJelcneBC modjanak eltcr^sc dactira is \ 
inba^gi' i'.n igy van-e bAt in^g valiSbaa szOka^gUok . 

' ar a legegyBzeriibb 6«6ki azeinl^liftbeii mi(^ 
I iit o)y gyiinyiJrllPii niegtSrt^mk. I. i. a tetnek a tuibisba || 
i taiUanak a l^lbi' va]6 liUneiitttel^I m^^ oriiaebbcn crz^kcli*?^ 

Ime ttibAl n Ifj^^uxibb inonismiisnak. ax HIcnmondAa i 
Mi philuaophiansk ninoM azllksiigc I'l^iicvrxptt .idrgck*, „id4 
UoRMii;*, .tcati molekiilak drkirikus p« mas cgycb folyamat 
Ulelnrv. pf^szoval ^nnyngwiikoiUs' szemlelctrv. bogy v 
t beonSk a testit es a szeltemil psynnescn m e^yben 
I tud ilyenekri'l iiiaira a kCzuna^gea naiv li 
I M embcria^^nek [vmit'SKrttudomAnyi in ismt^rettani felM 
tvl meg num Kitvort szeml^lfCn mm .Mcrt hixzen az efT^Itihj 
I philoMophin alulrdl nkarja ugynn rlkcztlrni. dc tni'^g n 
ik klx-^lrol. valami r.rtrawfntttiis tcvekcnyaeggpl keri 
t igasi (V M(i ;;«v. az clIeiiRioudi^H tielkOU f^ysf); aeaimU li 
1 w kUiairil. m bels6r6l lulajdonkcpcn . KillsS i» beia6 «ll| 
, voKyia azeml^leti i^llfiiiiiondax. Az egyetltin ^ 



moniBmuB a legegyszerlibb utumnyilvAuulasual, atoni-itiiin«|^ftt&- 
roKiuteal kezdi, tehat azual, a mely in6g ae nem eriet. se iiem 
kepeel, m&s B)E6val azzal. a niely meg se nem pliysikai, tfimeg- 
es anyagBzerU t^rbeliaeg. ae nem psycbikai lehellel- ^s kmyik- 
Bzerfi idtibBligeg, haneni 6rzet in, kepzot is lehet b&rmcly pilla- 
natban. ErzetU, azaz kllUove leaz, ba aimnltiii, ooordin&lt ea 
autonom Oaszegj'Qttees^gge valik : k^pnette. belsilve lesz pedi^ 
ahkor. ba suct^essiv. subordindlt hfi heteronom egyiltteaa^gge 
alakul. Egyedi I^Uikben ks valoa^ukban tebat moniamusl alkot- 
nak a mi atomfeszUltaegeink : dualiarauat c-aakia tinykozSsaegUk- 
nek is ftszOlmig-egyuUeiisegii/mek ilyen vagy olyan rorm&jiban. 
mutatnak. 

^B must Bzinte balljuk az ^iamLTettaui kritJcismuBnak'^ OEt 
az etlenvet^B^t, bogy ez az alomfeazilltaeg „csak puszta sub- 
jectiv elvrmda ea bamis uoauretisiMs". Szinte elv^jnk. bogy 
mikor keveri b&t lijra bele ez a philosopbia n legegysierubf^ 
elemi tenyazemlelctbe, a mely tebat ^ppen ez^rt se a aubjci-iiv- 
Begnek, ae az objecCtvsegnek tula j don adgait fel nem vehette, a- 
eubjectivnek ^s concret objectivnek dnabamiiaat i-s eltenuiondasat. 
Szinte vdrjuk, hogy mikor ia rubazza mar fel azt a niindennemll 
feazUltseg-variatiora ouakis a tdbbiekkel valo koi6s fgyUttesaege- 
ben alkalmas egyedi. elemi atomfeazUltseget ia a kSzOa egytittea- 
■tpgnek alaptulajdonaagaiva], t. i. a aimultan. coordinilt, aDtononi 
6b poBitiv (iaaztevekenyaegnek, mint concret valAa&giiiik es me-g- 
fnrditva a suci-eH^iv. aubordiuiilt. heterunum es negativ iiaazmU' 
kdd^snek, mint ubatract go ndo talis ago ak a sajatsagaival. VajjoD 
uBakugyan kiptelen volna b&l ez a kiiticiamua egy ae nem csojt 
pbyaikai, ae nem csak psyebikai atomfeszilltB^g-vonalDak elk^p- 
zel^B^re '? Caakugyan meg voina hat gy5z5dre arr61, bogy ba a 
klllsC letvaldaagnak alapfogalma epp az egyUtteaen ^a egyasem 
erv^nyestilo, simaltdn, eoordin^t ^s autonom tinykSzossegben rej- 
lik, ezt a tenykozossigct az egyetlenegy elemi atomfeszliltsegnek ia 
ezHkaegk^pen fet kell mar ttintetnie '! Vagy szentUl meg volna caak- 
ugyan gySzfldve rola, bogy valamely ^tiziei/XiMi^^-kozosseg elemi 
alkolo feszlUtseg-teny6nek ailitisa egy^rteimli r^ezElnkr^l eien 
kSiossignek azzal a mislk auct'eaaiv, aubordinAlt fa beteronom, 
azaz lelki. goiidolati, iamereti tevokenya^g-formajAval, ha a mi 
atomreazttltsegeinket piiazta siibjertiv elvonasnuk es hamia con- 
vretiaalasnak allitja V Hkt nem vagyunk-e mi aokkal kiivetkeze- 



tesebbek H ndia, bogy a mikor a realitist. vagyis concrets^^t 
ea az idealitaet, vagyia ahgtracts^iot csakis az atomok Shbx- 
feazlUtseg^nek ea tenykozdaaeg^nek ilyen vagy olyan forinijiban 
kereaallk ea Allitjuk, ugyaDekkor ei dsBzfeszOltB^g 68 tenykllztfa- 
eeg legelemibb egyedia£geit{)l kllldii-kni6n e kozOBB^g Milajdon- 
8&gait e^eneaen megtag^idjuk? U&t ugyan mi mis az alkoli) 
elemek fogalma. mint hogy a t^nykSzcias^geknek legegyazerlibb 
tev^kenyaeg-egyedi Beget allioseik ? 8 vajjon k8vetkezPtlenB^g-e 
valamely t^nykSziiaseget es feazliltB6g-egylltteaa6get legegyBxeriibb 
t«vAkenya6g-egye<liBegekb(J]. mint alapelemekbdl all6nak hirdetni? 
S a tenykSzdBsegnek 6s feaztUta^g-egyUttesB^gnek, mda azoval 
a ktilOnfele oldalii ea iranyii l^rbelis^gnek leliet-e legegyazerObb 
tev^kenyseg-egjedisege maa az egjetlenegy oldalii 68 irinyii, 
ieh&t eg}-ettenegy feszUltsegli 6b terbeliaegti atom von al-feazUIt- 
segnel ? ! 

Valdban az isnierettani kriticismusnak az a lehetB^gea 
"vidja. bogy atom-feszUltaegtink „i;aak puszta aubjectiv elvon^ 
4b hamiB GOnL'retiiiAbla'', csakia a aabjectiv elvonaa term6azet6- 
«ek 63 a concret letvaliaig niibenlel6nek Klreiamerfiaen alapulna, 
«ukis a hazBMsig-kSzSssig aaj&ts&gainak a ftaz^iUeg-demek 
«gyediB6g6vel valo ifaazekevereaen nyugodna Hiazen ha mind- 
■onak daczira, hogy mind az 6rzeti letval^aagnak, mind a k6p- 
'cti gondolatiaagnak t6nykoz3aa6geiben caakia atomfeazIllta6gek 
^n^rrenyeaUleaeivel van ea lehet dolgunk, ezen elemi, egyedi 
"tomfeaziiltaegek kllliin-kiilon valdsAgukban ni6g aem tapaaztai- 
"*t«k, az egyesegyedm caak annak tulajdonithati^, hogj* niaganak 
' tapaaztalasnak alkoto tenyezJii, t. i. az erzet 6a kSpzet caakia 
•^ Jl tenyegyOtteaaegilknek 63 kaziieaegOknek az eredm6nye. fia 
^P abbol l&tBzik meg moat allaspontunk atoiiife3zUlt86g'Szeml6]e- 
'***©k abszotoC 6rv6nye ea belyeasege, bogy atomfeszUltaegUnk 
^n\ a concret realitdBuak, Bern az abstract idiialitdanak ki nem 
**''ja, ailt iJnmagaban rejtve egyeaiti a tulajdoaigait, dgyannyira, 
■"^Ky Iet\'al68Ag 6b gondolatisig, realia kflladg 6b ideAlis belatf- 
*^|; csakia az '6 ilyen vagy olyan kBzdssegSknek megnyilatkozAsa. 
"'g az elemi atonivonal-feazUltaegek az 6 iegegyazerilbb 6b fei- 
^nthatatlan egy mozzanatti vonalt6rbeliaeg<)kbeD ngy a kfllaJt- 
Hgnek, mint a bolaoaegnek azonoa ea egyetlen alapBzeml6let6t 
HkWetik fel. 

Az atomfeazUitaegeknek emez egy mozzanatu, tgy feazUlta^gii 




Ita6gii J 



ns 



is terbeLsfgii vonalterje8zk«deB-szemleleI« alkotja az egyedflU, 
cllenmond^s n61ktlli monismusnak substanHalis alapezemleletet; 
mig maereiizrSl az atoinvonal-fesziUtBegek ama kellos teoykdzuBsege- 
nek es egjUtteaaegenek azeml^lete adja a BubstantialitAsnak acciden- 
talis ketoldalda&gat, Mindeo physikai-metaphysikai da Umerettaiii 
gondolkodiBDak pedig e subatantJAk ^a acicidentiak azenilelele 
rejti magaban az igazi kiindulisdt is alapjat. 8 a legegyszeriibb 
6rz6ki Bzeml^letnek, az ^rzekletnek ezen egyszerre. egyilttesen ea 
egyben mutatkozd ,hannadik fajd" teati ea Bzellemi letnyiWaiiu- 
lata szolgiltatja mindeD termeazeti ea lelki megiBmereB&nknek 
egyedtlli kulcsat. Mert a metHpLysikinak es ismerettannak az a 
sokfejU ^s titokzaloa sphinse, a inely mint gondolkodAa es dolog, 
mens es ens, ratio es res, szellem es termeezet, ideaUs es realia, 
aubjectiv es objeetiv, tudatoa ea nemtudatos, tebat ismerpti ea 
l^tvaloa&gi mulatkuzik el^ttUnk, nem mas, mini magaknak az 
atomvonal-feszKltsegeknek epp most iamei^tttlk kellos Uoykozda- 
B^gi formaja, a mennyiben t. i. a lelki, belat) 63 kepzeti aubjec- 
tuin az atomvonal-feszilltaegeknek ama aorozatiasan v&ltakozO, 
Buceeafliv, Bubordinalt es heteronom egyUtteBBegeben, a testi, 
klklaS ea erzeti objectuni pedig az egyfittes ^s egyszerre ervenye- 
elll8 aimultdn, eoordin&lt ea autonom tenykiizSaaeg^ben valoaitja 
meg magat. Minden termeszettudoniany ea pliiloaophia, a mely fel- 
vetotte valaha a ui'mtudatoaimk ea tudatosnak, az alugikajnak ea 
logikainak, az abaolut maganvid6 l^tvalosaguak es a relativ, mftsra 
vonatkoztatott gondolntia^gnak a k6rd6a£t, caakia az atomvonal- 
feszillU^gcknek ezen ketlfls t(^nykaz6BB6gben ervenyeelllti jelen- 
Beget azemlelte, eaakia e kctttiBscgOket vizsgalta ia kutatta. Uert 
a windeiiaapi tapasztalaanak legyegyszeriibb t^nye, az 6raeki 
Bzeml^iet maga 6pp e kettfiBsegnek egyUtteaen, egjben ea egy- 
Bzerre ervSnyeafllo jelena^get mutatja. A phyaikai-atetaphyBikai 
irtet-va.\<i»i^na.k aimultan, coordinalt ea autonom i}aazt«nye a a 
psychikai A:^^:;ef-gondolatiBagnak succeseiv, aubordiualt ha hete- 
ronom i)s8ZervonyeBlll6se alkotja ugyanla minden tapasztnlisunk- 
nak igazi valuBagdt. 3 a mikor a kOz&nsegoH es nalv tudst 6gy 
fogja fel a szeml^lt dolgokat. mint „saj^toasagok sorozatwiak 
tSltlnk fUggetlen bordoz<iit", akkor nemtudatoaan caakia azt az 
eltagadhatatlan azemleleli tenyt allitja, hogy kepzetei eucceBsiv, 
aubordinalt eB heteronom sorozatainak letalapjat es kiitfonisit 
csakis az Q drzeteiuek aimultan. coordinilt is autonom uaazjelen- 




279 



e^giei itdjik 6b alkutjAk. Es a inikor ezzel ellenkezJlleg Kant s 
vele a modern termeBzeltodomany is ligy veszi a dolgokat iazre, 
mint ,eabjective erz6 fancHoink okait" ^s azt hiazi, hogy .az 
erzeki ismeret nem a dolgnkat tllnteti fel. » luint vannak, hanem 
csakJB azt a in6dot, a. hogy erzekeinket megilletik', akkor 6 is 
csak ugyanazt & tenyt — de persie epp a mdsik oldaltir^l te- 
kintve — bangBtilyozKU. t. i. bogy szeml^leteinknek tudatOB t&r- 
gyai csakis a mi ^rzeteink okozta k^pzeteiuknek succeBaiv, Bub- 
ordinalt ^s heteronom OBBzjelenBegei, 8 fgy a naiv tudat az 
^rzeklet kettJiBB^get meg mindig egybeolvadva latja. mig Kant 
*, vele egj'titt a modern termeazettudomany is e kcttSesi^tget m4r 
szetlepi cs letagadja Bzemlelotebcn. 8 csakis ime most, a mikor 
t. nemtudatosnak, mint az atomvoiial-feszUlt^egek simultan, coor- 
ditiiUt ea autonom egyQttesaegenek egyszerro oly vilagossA lett 
lillitspontuukon w. igazi mibenl^te es fogalma, c-sakis most nyeri 
visBza a legegyszerilbb ^rz^ki Bzemlelet a maga tenylegeB kettSs 
jelenaeg^t az ^zeti es a k^zeH OsBztenynek egyUttes. egyben 
ea egj'szerre valo szemlelet«ben. Mig az atomvonal-feazQlta^gek 
substantialia alapBzeml6Iete maga a letnek, a maga- ^rvenyea Dies- 
nek, Onnyilvanuldsnak es Onfeszlileenek legtisztAbb immanetiti&ja. 
6 HJok n6zve. vagyis <) bennilk a I^tnek. a maga-^rv^nyeeal^a- 
nek, az ilnnyilvAnuJaRnak as Onfeazfllesnek 5nmag&n belUl marado 
linyere nezve nines svbsistentia tiSbbe. VelOk szemben tebAt 
leljeaen tAutologikiia es ertehnetlen az az daproblema. vajjon mi- 
iiBoda is az tnlajdonkepcn, a mi az atomvuDal-feBziiltB6gekben 
feazfl], nyih'aDul es en'enyesUI. Mort a benntik telJeHen egy az 
eriet es a kepzet. mSg nem valt kett6 a phyaikai ea a payi'lii- 
kai. a nemtadatos es a tudatoa. vagyis a lit is a jelenseg. Az 
Onmaga-^rv^ayfsttlesnSI uem lehet m^ ellenmondiia n^lkKl azt 
kerdezni. micsoda az. a mi ott magat ^rvenyesiti. bo az Onnyil- 
vannlasnil 6h OnfeBzUlesn^l nem lebet tobbe ellenmondAs nelktll 
azt keresni, bogy micsoda az, a mi ott benne magat ervSnyeslti 
i» feeziti. Mert csakis annyi 6a az ervenyeslti. nyilvanitja ^3 
feaziti ott az atomvonal-feszliltsegben mag&t, a mennyi es a mi 
benne l^tezik hs csakis annyi ^s az letezik benne, a mennyi tis 
a mi ervenyesUl. nyilvinul ^s feszQl. Azt keresni a legegyszorflbb 
litalakokban. a mi benniik nem letezik. mert nem jelentkezik. 
vagy a legegyazerlibb joiensegalakokban azt katatni, a mi bennOk 
Hem jelentkezik, mert nem I6tezik. egyszeriien keptelenseg. 



RjUUTX j> 1t>niKT«IX)Mt 



Ai atomvonal-feaxUltitdgpkiick fmn ItliUKcmleteUv 
teLit mar seminitmAiidit E. v. HarttniuiDHfc az az alll 
.aum till, liogy mic-siHla is hit mindeD l^lDzdnek j 
tidja, vgyet\eav^- pliiloso|>lii» som haiolhai. Ill a lei 
fogva me^oftfAafat/an otprofdema eldtt jUlunk, A ft.Id u eloliB- 
ton Dyuj^zik. ax plefAiit a tebuOsb^kin £11 ^tt & IvknoMWlEa??!! 
Erre a metapbyBikai problem^ nixvf — folytaya — 
Bcggel ki)£OnyOs dolog, lio^ nilt tart ntoMnak u eml 
jon ax Sntadatoa latent, vagy a Spinoza siibstaotUgit, 
fogalmat-r. va^^ az aksratol. it sulijoctiv altnot-c. tb|^ 
goi : ez mind teljeseii ugyiiitlfi : utols^nak megis valainl 
marad a maga talajdonsi^^viil : do ez a valaDii a iiia^a lulajdnn- 
sAgivol egytltl uiik^pen Jut abhos, bogy Rubaititiljoii ^m mint olyiin 
aubsistiUjun, roikur a Eiemniibiil semnii dcin U-hi; ? ! ! V.s;y ivntndat'i* 
istennek. hogy er.t as il aube-lHtcntiajat flnfkk(ln-5rilltki' ott talilj* 
maga elfitt, cnnck a rejtveiiyui.-k mt^goldbntatlaDsaffa fc-lptt \'al<< 
k^ts^RbueHoa^bcn meg kdlenc (trUlnip. vngy liii csak tchcui^. bitl 
OngyitkossA lennte ! Ue az emberi sEellomnek a tonn^sEetc a magi 
butasngaban sokknl alaoHonyabbsn ill s igy pnraw (dUivx ax M 
kiimyfii) legnagyohh c^aodihoz ia uaiiklmmar }i>izxiL(x<)kik a Wig- 
t^re a problem^ak oaak a ptntne kftiTunaloxaait, Htm ptdifi » 
mtgold&sdt tartja feladalAnnk I' 

Eict mondja ime ezon tiBproblcm&rcd [lurtmann. 'Sa Yajjun 
mlbeD Allbal e problemilnak ee a llanmajin einlit<>ttc ptmlos kSrvoiia- 
lozasa, ha iiem ax f< igazl iiiibenl^tAnek mcgviligli^iban ? ! VaJJoD 
mit'i'dt' pbilnHopliia kurvnnulozbatja pontnaati a anbataiitlalia Intni'k 
tfsproblemiijit, n n^lkOI, bngy ax ii keltSs, I. i. phyalkai ^ti payobikal 
nu-gnytlntkozasat valo alupjilban mejiviUgitan^ V Hiiifi pbtloKophiit 
besx^Ibel komolyan 16t^-al^a&gr6i, a n^lkUl, bi>^ f IMvalt^Ki^ak 
igau inibenl^tei megbatarozni ? I Ha podin valaoioly philosuidiii 
mir vil&gOBan latja. liogy l^teisiii cgaluH aiinytt jclont. mint 6a- 
magfct a iiiilabaii mc'^hatilroziii, ^rv^nyoalteni. nyilTanltani, feezlleoi. 
8 lia teljmun liBxtAliaii van iitnl i», hogy a l^tuek, mint anmag»- 
mi'ghatiniznanak, maga-en'^nycait^anek, (iniiyllvADulisnaic 
fcMzUlAsnek az a kcttlia, t. !. pbysikai i-t, )H>ydiikai 
CBRkiB a legelcmibb 1 6tjcl ensign k i)y<>ti T«g>' ul^an 
nek 6s feazUltsig-egvUtiessiginek ax tircdra^nye, akkor 
sdgtelenlll luditia kell ogydttal azt la, bogy axl u 
nhmUntintii Kakdrd&at. bogy vajjon mliranda Is u, a 




I letalakok mSgStt SHbsiatiil. iiiimz oeuredeti l^telenieknok 
csakis ezen pht/sikai, vagy psychikai lenykozogsegevel es fesiiJtseg- 
egyHttessSgivfl aaeniben lehet felvetni ^a alkalmaziii Mert 1^1- 
etemeknek ^s jelense^^Bzeknek batt^rbe-BzonilAs&rul es elillnes^rll 
caakia tissttirtyek azeinleleten61 lehet beez^lnlink. Ai atomvunal- 
fesESlts^geknek cBikkJB a phyaikai ^rzeti, vagy a. psycfaikai, kep- 
zeti tenykOzCBB^gen^l k^rdezLetjttk elletimondas nelktll. bogy pi, 
Bz 6 nemtudatoB, sitnultio, coordin&lt 6s autonom feszQlts^g- 
egyBttesB^gQkben niegvan-o vagy nincBpn a tudatos. successiv. 
aabordinalt ea lieteronom t6nykdzdBaegnek ez vagy az a reaze, 
vagy viszont. hogy a tudatos, BUCPesBiv. sobordinilt ^s heteronom 
t^ykSzdsaegbdl Dom bianyzik-e a simiilt&n, cuordinalt 6b aiitonuni 
nemtudatoB feazillta^g-egyiltteaBegaek valamolyik alkotiS eleme ? 
Egy azDval reBzhidnyrol raakia az erzetnek ^a a k^pzetnek flaaz- 
tinyin^l lehet beszelnUnk, mert subsistentia csakia ketttijUkben 
kereshetii. a mennyiben az erzetiuek a k^pzeti, a kepzetiiiek 
viszont az 6rzelt adja a BubBiBtalii Saazehaaonlitas alapelemet. 
De az atomvonat-feazlUts^gek. mint a letnek, az Onmaga-nieg- 
batirozaanak, a niaga-6rv6nyeaitPBnek, Onnvilvanulaanak, onfeazll- 
linnek egyodi a igy mindeo erzeti 6b kepzeti tlBSzebasoDlitisoD 
ki'vUl all6 megnyilatkozisai az ii exiBtenti^jukban tBljeaeii benne 
rejtik az !i subBiatentiajukat is egyszersmind. 

t» e fejt«get6HiiDkb8l niir k^ta^gtelenUl megvilAglik az is. 
Wgy mifele philoaophia veti es vt-tbeti fel egyaltalAban a Bubstan- 
tialia l^tval(^a&ggal azemben a uubaifltentianak titokKatos kerd^sM. 
Csakia az. a mely a substantia mibonletenok titk&t vagy uz erzeti- 
oek vagy a k6pzetinek t^ifkozossegeben kereai es BzemleU. S ilyen 
kepzeK es goodolati tenykuzoBBeg az a substantialiE Ontudatoa iaten, 
ilyen Spinozanak az a subatantiaja. ilyen a fogaiom, az akarat, 
as abaolut eszme, u (;oncrct gondolat, a subjectiv ilom. az unyag 
ea m&a elTele. S6t ilyon k6pzet a modern term 6a zettudo many iiak 
«Z az ligynevozett energiija ra egyezerBmind. Ezekn61 caakugyan 
Jogoean k^rdezbetjUk, hogy ex a magiival a 16tvaloBaggal CBak 
^rdszakoaan azonosltott gondolati mik^pcn jut ahlioz, hogy aub- 
Sistdljon, mikor „a semmibol aerami aem leaz". vagyia a gon- 
dolati ea k6pzeti maga aoba aem a IfitvalosSgi niaga, A letvalA- 
■t&gbol a gondolatiba ea a gonctolatib61 a l^tvalosilgba mindig 
bizonyoa ugrdesal lehet itt eljutnunk. M^r pedig az a kerd6a, 
hogy ha valami nem annyi. mint egy maa valami, bogyan lehet 




megis Dgyanabban a pill.-inatban ugyanaz a mas vaJami. csakugyan 
firllletoa e^ kerdes. Mig viszont ha a letvalusag maga csakiH 
annyi, mint az iinmaga-megbatiLroxaBnak. a maga-ervenyeslll^Bnek, 
az <!nnyilvanul&snak, az SnmegnyiiatkozaBiiBk, vagyis az OnfeexQ- 
leanek a t«nye, ugyanekkor a leijegyszer&l/h es legelemihh letvalo- 
aag egypilekbeo, tehat az aiiraagukat tuljesen megliatarozu, erve- 
nyeBiti), nyilvanito, megnyilatkoztato, azaz Sninagnkat a m^ban 
tetjta vali^Hagukban feszitd t^nyelemekben m^g valami 6 benndk 
nem Jevfi, tehat nem feszUiti vaUmiket keresni eppen olyan orOleies 
egy problema volna. 

Jnit' behat<)aii nieg\'il^itottuk az egyszerU ^rz«ki szomlelet- 
nek, az crzckletnek igazi mibenletet. Kimutattuk, bogy igenia 
tenyleg beutie \a,i\ e BzemleletllDkbeii mag&nak a nemtudatusiisk 
a Jelensege ia egyazersmind, inert erzeki Sazrevev^allnk mindig 
keit6s Jelens^gii, a mennyiben egy pbyalkai-^rzeti es eg; psychikai- 
k^pzeti jelensegbfi! szfivtidik egy egeszaze. fis Igj', ba most a 
substantialitisnak aubeistentiaja utan meg azt a kerdest ia fel- 
vetaiik, a melyct a nemludatosnsk rejteget^fie niulhatatlanul meg- 
kivin 8 a melyet raaga HarCmano is felvetett „A Nemtudatos 
PhiIosophi4ja' tzinili muakijav^gen, bogy t. i. „vaJJon ea mikepen 
lubeta^gea a nemtudatos pbilosophiijanak allAspontjarul meta- 
physikai iameret?*, akkor a feleletet ra ^ azt biszsztlk mindeii 
babozda nelkUl kiJnnyen meg ia adhatnok : „Igenie iohetB^gea, m^g 
pedig a nemtudatos physikai es a tudatos psychikai Jin^n'6nye- 
sUles tenykJIzQaaegenek egybel'olyd, megegyao szemleleteben." 

A dogmatikuB es naiv reatiamua m^g egyaltalan nem 
veszi eszre az erzekletiiek effele kettiis szemleletiaeget. ^ppen 
ezert nemtudatoBan azonoaitja a t^gyat a gondolattal. Nem sejti, 
bogy mindeii erzet caakia mint kipzet khet iamerette e a gou- 
dolat maga aohasem lebet maga a tirgy, forraajara n6zve flrokra 
elUt ugyania a rajta kivHI levd realitis nie^gden^eenek formi- 
jatdl. Az erzeMet jeieoaegenek kett6ss^g£re ebredezJi gondolkoiUia 
azonban egyre skeptUtuaubba valik: a mert a kettOa Jelenseg 
bomalyos Bejteae niialt lueg nem tudja seni a physikai, sera a 
psychikai old alt ^leeebben megkumnbeztetni, tagadni kezdi m 
megiamer^a lebetfia^g^t. Uyen skeptikua v^geredm^nye vult a 
giJrtJgiik ea nlmaiak goiidolkodasanak. Az lijabb philosopbia dog- 
matiamusan a Hume akeptikua kritikaja Ut<ttt hatalmaa reet. Mig 
vegre Kant, a ki mar teljeaen tilta az erzeki 6Bzrevev^a payubi- 





HABCZ A MAeJLNYALOlEBT. 283 

kai jelensegenek a physikaitol val6 elktU.5n5d^s^t, megismerhe- 
tetlennek mondja ki a tudaton kivQl all6 nemtudatost, elerhetet- 
lennek hirdeti a tapaszteldsra nezve a maginvalo l^tvalosigot. 
Es igy, a mig a naiv ^s dogmatikas realismusban az6rt volt 
lehetetlen minden ismeret, mert a k^pzeti es az ^rzeti oldal, vagyis 
a gondolat es targya teljesen egygyeforrva erv^nyesUlt az erzeki 
szeml61et t^ny^ben, addig Kantnil ^pp ellenkezdleg az6rt valt lehe- 
tetlenne a concret megismer^s, mivel a t4rgy teljesen elszakadt 
^ elidegenedett az erz6kl szeml^etben az 6 gondolatat61. 

l^j vil&gnezetre lett teh4t ime njra sztiks^gUnk, a mely a 

tirgynak 6s az alanynak a szeml61et6t valamik^pen lijra egye- 

sitse egymdssal ; egy oly vilAgn^zetre, a mely mind a nemtudatos 

pbysikai 16tval6s4gnak, mind a psychlkai tadatos gondolatisagnak 

igazi mibenleteig hatolva, <5sszenigges5ket elemezi es megvil^tja 

8 benndk a megismer^snek Ya]6s4g4t is meg^rz^kelteti. Mkr ha 

a nemtudatos alldspontunk megvilAgitdsa szerint magaknak az 

atomvonal-feszQlts^geknek simultdn, coordinalt es aatonom dssz- 

tenyeben, a tudatos pedig ugyanazon atomvonal-feszQltsegeknek 

successiv, sabordinalt es heteronom egytlttessegeben jelentkezik, 

akkor a metaphysikai megismer^snek egyetlen alapkOvetelmenye 

esakis az lehet, bogy a psychikai tudatos suceessiv, subordin^lt 

es heteronom atomvonal-fesztiltsegek dsszt^nye oly vegtelentil 

^azdag t^nykdzOss^g-variatioban erv6nyesttljon, a mely a pbysikai 

nemtudatos simultan, coordinalt es autonom atomvonal-feszilltse- 

gek tenykdzoss^g^nek teljesen megfelel5 egyen^rteket szolgaltatja. 

8 ily v6gteleniil gazdag tenykozQss^g-variatiot magdnak az erzeki 

t^rgynak tiszta fogalmi szemlelete maga alkot. S ekk^pen az 

igazi fogalmi ismeret — a mint azt m4r Sokrates oly langelmejii 

piUant4ssal 6szrevette — mag4nak a dolgok mag4nval6janak az 

ismerete. A nemtudatos targyval6s4g teljesen azonos itt az b 

tadatos fogalmi szeml61et6vel mag4val. L^ttartalmak teljesen egy 

68 ugyanaz, t. i. az atomvonal-feszultsegeknek teljes tSnykozossege. 

Csak megjelenesfik form4ja eltttd egymastol, a mennyiben az 6rzeti 

targyval6s4gban simultan es positiv. a fogalmi targykepben pedig 

successiv 6s negativ tenykozOsseget talalunk. fis igy, a mi oly- 

annyira erthetetlennek 6s felfoghatatlannak 14tszott a dolgoknak 

ugynevezett nemtudatos, absolut, mag4nval6 16t6ben, mindaz egy 

C8ap4sra term6szetesnek es konnyen erthetonek mutatkozik az 

erzetnek erne pbysikai, k5zos universumbeli megvilagitasdban ; 



284 



HAKCZ A BIAOANVALOftRT. 



mig masreszrol a mi oly csodalatosnak es f^lddntuli Bzinezetfinck 
tiint fel a dolgoknak gondolati 6s fogalmi szemleleteben, mindaz 
egyszerre oly termeszet szerint folyo dolognak bizonyodik a 
k^pzetnek psychikai analysiBebon. 

Ime tehat a legdjabb ^^lagn6zet> annyi 6s annyi evsz&zad 
sovargdsdnak a tdrgya, meg pedig nem is mint „a legvadabb 
phantasia"" szUlemenye, banem mint a l^tvalosagnak mag4nak egye- 
nesen a physikai-metapbysikai mcghatAroz^sabol s a iegeg}'sze- 
riibb erzeki szomleletnek. az erz6kletnek alapmegvilagitasabol 
fakad6 term^szetes gondolkodas-fejK^des. 



Dr, Simon Jozsef Sdndor. 
( Folvt. keiv.) 



A KENAISSANI.EKORI MLtVfiSZET. 

DNT KORSZELLEM KIFEJEzOjE OLASZOSSZAGBAN, 

NEMl TEKINTKTTEL MATVAS KIRALYRA. 

iHannadik kOnlemeny.) 

Az 6korb61 tehat iiemcsak egyee lakodalmakkor b axis 
nevezeteaebb alkalmakkor veazneW fel mythoiogiai kepekat az 
Bnnepek programmjaba — iiyilvan cgyea szentlyi viszonyok p61- 
dizasara is ' — hnnem maakoru l^rteneti azemelyeket ea tir- 
gjakat is ketaegtelonlil egyreszt az eezai^k valoHzeriibbe. Wbb- 
oldaldva t61:«l£re. numkHmnben az eszme kereteinek kitagitia&ra 
a ei^-titlal beD^peBites^re. Igy bJtvUl meg tartalmaban a tiszt^D 
bibliai eszmekiir. egyiittal nagyobb kiterjedlsSgel nyer Aquini'ii 
Hxt. Tamita IJSrt^neti alakj4val. ki lirvacaor&j&val kapceolatban 
lAthat^ volt azon linnepi menetben, melyet II. Piua pipa 146'2-beii 
Viterboban reodezi;tt a melyben az emlitetten kivtll Idthatd volt 
KrisKtuH kit eneklii aiigyal kBzt, MihAly Crangyal barcza a dfimo- 
nokka], kutuk borral, angyalokbol &II0 zenekar, az DdvOzitti airja 
a. fdtaniaddfl eg^sz je)en(<t6vel ; a D<!iin-t6rei] Sziiz M^a eirja, 
* mint a Dagyroise utin rtiegnyilt: angyalok azAmyaiii lebegett 
Isteii szent anyja enekelve a paradicaom fel^. a bol Kriaztua 
™^Kkoronilzti ea az Alyaiatenhi-z vezette.^ 

Ha tekjntjlik azt, bogy ezen Unnepeket Dagy appari- 
'"^aal. felhaazTi&lva a korHzerii izl^s minden lelem^nyit a a tudo- 



_ ' L. Bnrckhardt i. m, II. 180. I, P. Villari, S.ivoiiari>la, nemetre 

»onl. Beiduscliek. 1868. IL 183. 

' L. Burckbardt i. m. 11. 174. 




mnny ea miiveszet ' minden taldlmnnyat, azcrt rendeetek, hogy 
a volldBi es ttirteneti eazmevil^gokat mioel megra^dobb illii- 
zioval bozzik jjaazekilttetoflbe a lefezo vilagga], az aristoteleai 
universale in re et cum re mint ilyen SsszelcapeBolisoknt igx- 
zolo tannak g;j)£elm6t j&tjuk Anselmusn^k realismusa 6e Ros- 
cellinasnak nomiaalieniusa felett. Aristoteles tana szerini — 
PlAti^val elientetben — az egyetemes az egyesnek lenyeget teszi. 
mb^I fog^'a abban £s azza] egylltt letezik. Ezen felfogAs a. l^lek 
^B a kUlaJi vilAg kOzti yJBZonyl megvAltoztatta. 

H^ Dante kifejezte, bogy oz embernek czuijs nem a 
letezes magftban v6ve, aem a puBzta 6rzeki megfigyeles ea 6szre- 
vev^, hanem az ^azbeli 6azrevev^s, az dItal&noBitis kepesticge: 
intellectUB poBBibilis.* E korban — a sokak altal tanulminyozott 
— Ariatoteles megkiilSnkozteteee erv^nyeBlll, a kj a caelekvC 
6rtelmet (vouc ~on)Tixii;-t) killonvAIaaztja az £azbeli eszrevelel- 
tol (vouc ffa&7juxo--t61)- 

A lelek ezen ket eljarasBal kepes ngy a azellemi, mint 
az erkdlcBi igszsig eR igazsagnsBag terjedelmes Bzempnntjaiitak 
megfelelni, 

S ozen gondolkoddai m6dBzer nagy uralnianAI fogva, h 
melynek kSvetkezteben Danten e Macehiavellin kivill is jelentekeoj 
az&mmal (akkor, midon a p&pa vil&gi hatalmit magyarizi^ kiizep- 
kori haiDia decretallaok " knra regen lejiirt) pro ea contra vital- 
koznak arrol, vajjon fllggetlen-e egyiuaatdl, vagy ala van-e ren- 
delve egj-m^nak a ca^z&ri 6s egyhazi Latalom. Raffael, mint 
legnagyobb egyhizi featO, mliv^szi phantaziijilval k^teegkivUl 
megerzj a korazeliem s a meggy^zlSdeaek hnllaniz6 erverea^I a 
a Stanza delta Segnatnrdban Teatett k^peken fQleg az egyliai 
lelki eleten^k, mlikCdeB^nek 6b impon^o azellemi halalminak 
ad kifejezeet olyan inodoii. me.ly az egyhaz kijavitando b tisztr- 
letremtlt^bb hivataainak jobban megfelelt. 

Ez idOben ugyanis az uralom, a hat^nlom, a tekintely ker- 



' Bruoelleaco (I. Burckh. II. 170. 1.) a Piazza S. Felicen nieg- 
tartott AnnuDcialaitnoep szfunara egy igen meatereegea koszUlekei 
taiait fel, mely ket sor angyaltiii kOruUebegett egboltozatot tUutetelt 
fel, melyrot G&bor oraDgTBl gepezctben repiilt le. 

' Paul Janet i. m, I. 542. 1. 

' L. Paul Janet i. m. I. 415-418. 





dAset ngy a azellemi. mint ii gyakorlati ^letben egeazen meg^al- 
toztak egyreszt a gondolati latokilmek nagy aranyii megbOvtlleae, 
masr^szt a klassikus korbul ineritett lij ismereteknek a mtiv^szet 
iltai rendkivU] fokozott ti az e^etemesebb fogabnak becserte- 
kere is kibat6 Jelentosege kilvetkezteben, nielynel fogva a kCl- 
Uszetnek, a miiveszetnek aokaig vagy ien^zett, vagy a kereez- 
t^ny BZellembe beolvusztott, IlletCleg en nek al&rendelt olemei 
roost — a mint ez kUlCnosen az epit^szetbOl kitQnik — nemcsak 
Cnalldbb letjogot, baneni oly fontoasigot nyertek, bogy a keresz- 
teiiy felfogasokkal nem csekely mert6kben asaimilAlddtak, b^i 
egyes k6pzonitiveazeti vonisokban Mejilk is kerekedtek (pi. Viuen- 
ziban, Palladio cpit^szel^bon) ; s az egyhAz meg lehetctt el^gedve. 
ba aajit bagyouianyait ezen okoriak mdle rendelhette es a mll- 
v^sKeti nieg^rzekitea kiscbb-nagyobb Wrteneti territorlumAn egy- 
egy eszme batArai k0z6 foglalbatta es ez^tal saj&t szellemi 
hatalmanak sz&laJt is tovibb szilhette. Nezetem szerint. ba a 
renaissance patotikon az antik elemek tttbbszOr aralkodok. az 
tgybizi reEaJBsance-Spiteszetben — mint ezt az ^jja^pitett Szt 
Peter-teinploinnak a r6maiakt6I (bir tObb kCzvetitesael) brSks^- 
gQl kapotl kupolaja ia miitatjii — al&rendcit szerepet nem igen, 
annil gyakrabban mell^rendelt v^ltozatoa, de azert egyenjogii 
feladatot teljesitenek egj- megazaporodott pgyedekbfil al]6, m^gis 
pgystges lelki uralomnak nagy terHletli Bymbolikna eazmej^ben 
Diply a hit r^ven a tudatban a az erzelniekben az ellent6teket 
m^^gsziintctDi a a rtszek kSziItt szellemi kapcsokat l^tesiteni 
Van liivatva. 

Ez iitobbi spiritualis ertelmli kereazteny cz^l kifejezSa^re 
>'al6 tOrekv^a t^rul el^nk Raffael legneveEetesebb kopeibSl. A Dia- 
pQUban latjuk az oltari szentseg, karBl levii egybAzfSrfiakat. 
Itiknek nem azQksegea a fillilttok lebegS latenre ea Krisztusra 
^cltekinteniSk. mive] ez — illetQleg az 6 kepUk a tanitisak 
SKivttkben, a legfobb krisztuai tOn-enyt k^piiaelS azeretet az^k- 
belyen van. E kep szemleteaenel OakenyteleniU eszlinkbe jut a 
Itttzipkori mystikusoknak : BonaventurAnak, Albertus Magnusnak. 
'Qaijd Geraonnak (XY. aza;;adban) a misoknak ^ az a tanitasa. 



I L. Ziegler, Geschichte der Chriatlichen Ethik 386-390, 1. V. H. 
°- o. 28i. I. Aquin6i Szt Tatnis is az assimilatio ad deura-ot tanltotta 
^ kontempl&16 cletben. 





inely gzeiint az ember, ha azt abarja, liogy az Isteimel egf^^ 
sUljiiD, faa kivauja a perfects aponsi caeiestis oDiiit, azt a visiot, 
a melylyel az ember lelkevel „az egiek epbaoraiaba enielkedik, 
ii biinttil metitnek keli lennie, itinerarium inentiB in ileumnak 
fitleg a forn) azeretet^t koll vAlajiztania Krieztus irani a azt tap- 
lalnia. A miiv^sz e fenseges kepen a vallaaos Ahitat haiigulatiban 
es az egi jelenet abrazolasa 4ltal a 161ek konkr^te is szemlelS 
azQks^gleteDek eleget tesz — a rufl'aeli k^pek azon megnjugtati) 
sujatsagaiboz Mvcn, bogy bennok az ember lelki i'a erzeki ter- 
meHzete Ssszbangba jut b czen <)Sszhangot a uzemlel^ meg ia 
6rczlieti ' « igy az ^nnek v^ges b vegtelen elemet SsBze- 
oivasztja. (jgy tUnik fel ezeii kep. mintha rajta, a fest«8zet eien 
pbilozophikuB kdltemeny^ben RalTael a azellemi ea erkOleai erenyek 
egyenadlyat ia akarta volna kifejezni a komoly abr&zatokrol ki- 
veiietS elmelkedeanek a hittel valu (m^g Aquindi Szt Tam&sniil 
ncm oly ar^yosan kidomboritott) egyesit^Bc a igy az egyhaz, 
nagy — bir igen billeaen jelzetlen — liivataadra azitksegee, 
nioralia el6f<)ltc tele i nek sejt^ae altal. melyeket a papa vilagi ural- 
mara nezve tabben erSlyesen ketsegbe vontak, iigy hogy mir 
llante^ a ,De Monarehia''-j&baii a cHiazarsagDak az egyhaztol 
valo fUggetlena^get vitatva, i;aak ezt mondbatta : ,.E ket sze- 
mclybeo (t. i. a cB^azarban 6b papaban) raeg kell kUliJnbSztet- 
nllnk azt a tulajdouaigot, melynel fog%*a ember es azt n tulaj- 
donaAgol, melyn61 fogva papa vagy cBdszir. Mint emberck. as 
ember typusAboz, a tSkiletea emberhez vtaxoDynliiak. De mint 
pApa 6a caAazAr, e ket minfiaegben nem vezetbetdk viaaca egy- 
mkara, banem kivUlSk kell keresni az egys^get. melyhez viszo- 
ayulnak. Ez az egyB^g pedig Isten . . .' 

S a Disputan lathatd istenkep az alatla levti kipeknek, 
helyzeteknck. crkSlcsi igazaagoknak mdr nemoaak Udazefoglaloja, 
banem v^goka ia. Ezen vegoknak tOrvenyeit az ember 8:(cllemi mun- 



' L. Seeman: KuiiBtgeachicbte in Bildero III. H7. I. :.*. Ugyane 
miivesz .M&ria megkoroniztatasa" cz. kepe in mutatja, ho^y itien tSbb 
alak azinten nem nez fel. mlvel a jelenet kepe aK ihitatba meriUt 
szivekben &gy ia megvan. V. 0. Fra Angelieo kepet u o. in. 59, 1., 
hoi u xok alak luintegy inkAbb a kDron&z&ai aktua tinnepelyragbb^J 
tetelere itzolgiU. 



' L. Paul Janet 



. I. 554. 




A BBNAI88ANCEK0BI MtTV^SZET. 289 

kdssagaval megismerheti, er^nyessege altal lelke az Istennel 58sze- 
olvadhat s igy a v^gtelen erc) ratikiJd^senek motivumait es ir&nyait 
magaba iiltetheti. £z eszmenek tort^neti folytonossdga vehet5 ki 
a keprol, melyen tobb kivdlo s klildnb5z5 id5kben elt egybdzi 
ferfiu : Szt Ambrus, Szt Jeromos, Szt Bonaventura, Szt Gergely, 
III. Incze p4pa lathato. 

Egy festd sem tudta eme vegtelen hatalombol, a t5rtenet 

sokfele phazisai kQzepette esz .es sziv utjdn fennakad4s nelktU 

taplalkozo ervenyesebb kereszt^ny meggyozddesnek nyilvdnulasat 

oly termeszetesen s sok erzelmi atmenettel megis oly szellem- 

dnaan kifejezesre juttatni. A ^Bolsena miseje" szinten az egy- 

hkzi tanok gyozelmet mutatja. Latjuk czt a ^Heliodor" k6pen 

is,^ a hoi a papanak rablokra szegzett tekintete nagyobb pathost 

k5lc85noz a kiiizes jelenetenek, jobban felfoghat6 jelent6i?^gben 

tiinven szemilnkbe a mely gondolatokba mcriilt l^leknek az 

Csszes egyhazfejedelmi er^nyeket magdban foglal6 titkos, de hata- 

80S hadiizenete az Istentftl nyert hatalom sejtelmes ereztet^sevel 

es a tekintet energiajaval. S ezen 6nmagat61 is erthetoen magya- 

razodo jelenseg egymdsutanja minket arra a felfogasra emlekez- 

tet, mely midon az esemenyeket egymas melle helyezte, egy- 

Qttal azokat az ok es okozat hatasdnak — bogy ligy mondjam 

— Itikteto viszonyaban is feltUntette. Ez a sajdtsag adja meg 

az egesz ujjaszUletes koranak azt a mozgato elevens^get, melyet 

az eszm^k gyors nedvkering^se idezett elo. Mert ketsegkiviil a 

i*enaissancekorbe]i politikai es tarsadalmi hallamzasokban ugy, 

tnint a tudomanyos es miiveszeti torekvesekben majd egyiittesen, 

ixiajd valtakozva mutatkozik egyreszt a tarsas alakulasoknak az 

a. fejlodese, masreszt a tudos kutatasokiiak az a menete, mc- 

lyeknek cz61ja ug}' a klilso emberi, mint a szellemi vonatkoza- 

Bokat es iranyokat egysegbe szoritani, az elcizmcnyt, a fejlemenyt 

es az eredmeiul: egy-egy fobb igazsagra es pedig az ok 6s czel 

Icozos, anndl erosebben mozgnto igazsagara visszavezetni. Az elet- 

nek sajatsagos rhythmusa ez ^egyseggela soksagban ^s soksdg- 

p^al az egysegben**. Ez egyszersmind a kozepkor sok tekintetben 

folytatott logikajanak syllogi8musa, mely a kiforratlan er^nyek 

sokszor nagyravdgyo indulataiban fogant meg 6s szenved^lyeket 

szolgalt, egyforman a hatalom es szabadsdg erdekeben harczolt 

^ Seemann 1. m. HI. 84. 8. 

ATHENAEUM. 19 



8 metylyel Daate ' ,De Mi)n!Lr(;hia''-Ja hiirmadik reszeben ax 
ellenrelek eneit nag'y elraeellel gyengitve, azt a kerdest diSnti 
ol, VEtjjon ali van-e rcndelve <?g;masnalc a csaszAri 6b egyhizi 
hataJoni. Az 6bz talAii m^g nem volt egyszer seci hivatva at 
eszmek oly nagy terOletit bejarni. mint epeo most. 

S a renaiBsance kiv^lo pirtfogui, midttn a lerjedelmes. de 
nagyobb alivelettfieget 6s egyseget k6peKo politikai belyzetDk 
en kiStelcaaegeik vonalaiuak boBBzntidgibol jo darabot elsEakJ- 
tanak, iinall^bb asellemi spekulArziiiikban atinal lioHszabbra nyujt- 
i&k azt. A firenzei kie illam fejei Cosimo Medid 68 Lorenzo 
ii MagDificD voltak azok, kik Plato pbilosophiijiban a gondolat 
idealizmusinak egySBgdt iegmelyebben kerest^k. KfizvetltJSti] a 
rendHzeres egys^g terjedelineBebben azabilyoso elve gyanint fellAp 
a czelBzeriiseg es — bar rtazben zavar^Iag — tSbbe-kev^Bbbd 
az Liralkod6i ordek eazmejo. 

A papdk ezt a. vallABerkoIcsi es liatalini t^rre is atvitt^k. 
Innen tOrekveseik a vil^i uralom megalapitasAra ' is. melylyel 



k 



' Paul Janet i. ra. I. .550-553. 1. 

' Hasonlit ezen felfogia azoo :ii6ds;ierbe7., melylyel Braodoli- 
uasn&I (De hum. vitae conditione . . . Irod.-«(rt, Eml. II. 63. l.i P^ter 
piispOk az Osszes erenyeket a l^lekbdl, eauek egyseKsa souTerain 
lenyegvbSl s ebbol egyuttal a tirsas kflzfisseg szeret^set is Bz&rniai- 
tatja : Animus igitur noster, quom multiplicem habere potestatem supn 
diiimas, in partes omnino di^tributus est duas, eanun altera ratiouis 
eBt particeps, altera expert. Quae particeps est rationis, nobis ad 
regendiim alque imperaudum est data auimoque nniserso praeposita, 
ut ea duce, quae recta et honesta Bunt, diiudioemus eaque omni studio 
expetamiiR. Haec vitae noBtrae dtix et magistra naa ad eam traducen- 
dam con^ilio provide ntiaque inatituit verique perspiciendi avidoa impri- 
mis reddit. Haec nos orationis vinculo cuncdiutoa ad vitae uommn- 
uioaeiQ societatemquae congregat aongregalosque tegibuB, institutia, 
commertiis officiisque conacrvat Haec eadem dob in periculis alacrea, 
forte.s in adversia, in laboribuB patieates, in omni re invictos et hmnana 
oonlemneates facit; haec denique nobis, quid sit ordo in vita, quid 
modus, quod in uoaquaque re decorum acrvandum, osteadit nosque 
in omni vitae parte contmeuteH et teniperatos praeatat. Ab his igitnr 
partibua quum illud, quod rectum honesttunque appellamus. lanqnam 
a fontibua qutbuadam oriatur atque emergat. virtutes omnes proQcis- 
cuatur et in hac, quam diximns animi pane constitutae nostraiu vitam 
omni laiide, omni boneHtat«. omul denique dignitate exomant. (U. o. 
64. I.) P6ter inti .Matyiat : Vince mugno atque excelso auimo uiollitiem 
ar segnitieni, aegritadinem, dulorem omnem turpitudine atque infamia 





ama ket tenyezit kiizti ttrt dttiidalni tQrekedtek. S a „Helioilor'' 
kep ezt annil ertlietObbe teszi, mivt^l ez — mint jeleztUk — 
egy tOrt^iieti esemeiiynek czelzatosan eynibolikua ^brAzolaait 
tArja olenk. E kip mig hattUosabban vJl^tja meg a jelenetet 
es pedig »z iltal, bogy e^y fopap t^rdelve imadkozik s i^ a 
koDtrast az ajtato8s% f^s a szentsegtCi^a kOzt mtig nagyobb, dgy 
bogy ezen ellentet a dishannonia megBzUntpt^s^nek szUkaeget 
aaaal kiiltobbi teszi, bogy belyreaUJon az oHgzbang az eaz inlez- 
ked^ee es a hit parancsolu ereje kftzt. Ha ezen hatalombol hidny- 
zik a raegfontolt akaratnak 6s tetterJtuek egyik-miHJk ekme. akkor 
ki kell eg^szitSdiiie egy, a l^Iekben feltimadti igazs^ vildgoa- 
s&ga liltal. S az oriikkeval6nak iSsazekStifle az eaetlegesaei a 
feltamer^B titkanak megoldasalioz vezet. Raftael .Tranefigu ratio "-ja 
mutatja, bogy az okoakodaaban a tud&a a a bOlcseseg forrdsanak : 
Krisztnsnak tokint^ten kivttl niarndaaa tehetetleDB^gre knrhuztatja 
3 lanftTanyokat. E uagyszerti eazmet kifejezd k6pb{!l indirecte ki> 
fiWashatni az iamereteknck a renaissancekorbeli eoktudus (;coXup.a- 
*■;«) altat okozott eldarabolodaetit. illettfleg — ugj8z6lvAn — ■ 
Diegprob^lt elazakad&sit ep^y (tj jisBzefoglalo eszniekapooatdl : az 
iBlensegtOl, tovabba direete felismerhetni az elbizakodott. reazle- 
?<'s, turi'dekes tudaa meghodolo alkaliDazkod&a&nak azHka^et a 
■^reszteny t5ke)etcss6g eezm^jebez, a melybtil maa csnd&k is 
ereduek. 

RfllTael — ligy latezik — - le^nkabb a nagy kercazt^ny 
"Icaljata Dante Divina Gomediajibol eltanult azon mddszerea 
'ffS'ekvesenek, bogy a feUH eazmeVOi" a fOldi tUnemenyekke] easze- 
^^^e^atien tartoaa^k. folyomanya a Borgo eges^ben a papa (IV, Leo) 
*^Odatev5 batalniAoak ibrizol&an, mely]yel ez a tUzet efoltja. 
'^^en raffaeli kepekbjll tehat nemcaak a mSv^aznek a papi a 
P&pai befolyaa alatt kjfejlett Byllogiatikua mliveazi elve tUnik ki, 
^nem a renaiaaancekori, ligy az flnallii elm^leti, mint eredeti 
^akorlati ea mliv^szi felfogisok, titrekv^aek is tettek kSzepette 
a* egyhaznafc ia azon iparkodiaa, hogy a valiiai tArgyak — a 
toaazi id8 iltal azentesitett vallaagyakorlati azok&a, aCt olykor 
'Pkaica ellenere — mig efryreazl az egybAzI flnaepek igen ked- 




^iorem pnta. Ea, quao aut honeata aut neceaaaria intelli^s, nulla dolo- 
"s aut aepitudinis asperitatR vidua deterritusre omittas ; quern '•'•""""^ 
°''lorem niedicina non potea, conteatioiic animi et pallentia vi 



-J 




velt litvinyoasigaibol ie kifejlelt pompaerzt'knek mcgfelettHegr ' 
el6nk ezinekkel, addjg misreazt » kOzelet ^rzelnieivel. viazonyai- 
val kdzelebbi erintkezesbea abrazoltaHBauak. E vegbSl az egyhu 
vs a. klllvilag kilzt a kirivtibb elleiitetek cz^Iazerllen mar reg^ta 
kisebbedtek. 

TudvHlevlJ dolo^, bogy a casuiatika az egyhazi tanok szi- 
gornsdgat aztTt eajbitette. 8zt Peter bazilikn epittetesenek USr- 
teuete felvilagosit bennllnkel, milyeii konceggidkat tett a pipa n 
lelkiismeretekiiek. NemkUltfnben ismeretes a papsagiiak elvUa- 
giasod&Ba ezen korbaii. kedvtel^Bcinek. irudfUmi foglalkoz^iutiak. 
IB BokBZor igeo vil^ias, sOt erkOlc^telen jellege. a mil nagyr^szt 
szinteu az alkalmazkodis azttksege hozott magivai, a mikor kii- 
lOnben is az embereket kivetel D^Jklll vagy sz&llotta meg lu 
^rz^keket ingerl6. s min^l v&ltozatoaabb empirizmus litjin emel- 
kedni az liszoi^k klllJSnbiiza fukii magaaeagira. Igy pi. a szi'ibeli 
e]<iadABra sokezor nagyobb siilyt fektettek, mint a szavabbati 
rejlU turtalomra. Peter pUspSk ' meg a philozopbianjl is moodja : 
. . . oHtendamquc philoBophiam Bine oratoria fai-ultate et circula- 
rem seu trivialem diuciplinam esse. UgyanS fejtegeti, bogy a 
szobrokban, kepekbea es ^plilotekben meg a beteg test is gyii- 
nydrkOdhetik, ' a fill a zoneben ilyenkor is talal elvezetet. 

Macchiavelli „Priucipe"-je szerint^ ,a fejedelemnek arra 
kell tCrekednie. bogy a josag, a kegyelem, a k()ny6rUlete«Beg. 
a Bzavabihetllseg ^8 igazsig»ss^ birebo jusaon ; mindenbeo j6 
tnlajdooaAgokkal bimia kell. de elegend3 Snuralommal ia, .hogj' 
az elletikezci tiilajdonsagokat kifejtse. mihelyt ez elonyiisebbnek 
lAtBzik". „Tenykepen allitom — igymond Macohiavelli — hogj' 
a fejedelem. ffileg az cij fejedelem, bllntetlentU nem lehet min- , 



' L. Btandolinus: De hum. vitae cond. Jrod.-tCrt. Eml. II. k. 74, I. 

' firaodoUnnsnil ii. o. (Irod.-tfirt. Eml 11. H9. I.<: Quanta enim I 
est voluptaa ilia ocnlonim, (loam sibi nunc t^rraruni traotus, arboram. • 
fnigum aoimati unique varietates. fulgorem gemmanim et caetera naturae 
opera, nunc signa, tabulas, aedllicia uaeteraque hnmani ingenii atque 
induatriae nioQumenta intuenda et contemplsnda subiiciimt ? Quanta 
est Ilia, quae auribua percipitar, cum aut musiconim iustrumeatornni. 
aul buniananim vocum inlra turn consonantia turn varietste, tnm etiam 
auaTJtate detinemur ? Cum regiim, imperatorum, aut renim publicarum 
res geatas, yirtutes. instituta ex aiipiiins vef facunda i 
iucunda lectione audioiux ? 

' Principe XVIII. fejezet. Janet i. m. II. 25. I. 





A RBMAI88A17CBKORI MtlTfeSZET. 293 

dig er^nyes, mert fdnniarad4s4nak 6rdeke gyakran arra k6ny- 
szeriti, hogy az emberiesseg, a kOnySrlilet 68 a valUs tdrvenyeit 
megsertse . . , A kUls6 Idtszat szembe szokik, de az emberek voU 
takepi lenyege nem , . . A fodolog a tekintelyt megorzeni, az 
eszkozoket a vildg mindig tiszesigeseknek es dicsereteseknek fogja 
tartani. Mert a tomeg mindenkor csak a Idtszathoz tartja ma- 
gat es a bedllott eseminyek szerint itil*^ . 

Rendkivtil erdekes s az egyeni szabadsag megbecsUles^re 
nezve ezen korban igen erdekes vita a tyrannas meggyilkolasaiiak 
jcgOBult8ag4r61. 1407-ben az Orleans! herczeg a burgundi her- 
czeg megbagyas4b61 megoletett. ^ Jean Petit, doctor tbeologiae, 
ezen tettet, akdrcsak Cicero Caesar meggyilkoltatasdt, helyeselte 
6s vedelmezte. A k6nydr meggyilkolasdnak jogosultsagat * Aris- 
totelesre, Cicerora,-'' Aquin6i Szent Tamasra es Salysbury Jdnosra 
is bivatkozva e szavakkal is bizonyitja : Licitum est unicuique sub- 
dito, absque quocnmque praecepto vel mandato, secandnm -leges, 
naturalem et divinalem, occidere vel occidi facere quemlibet 
tyrannum. S mar Boccaccio^ nyiltan mondta : ^Kirdlynak, feje- 
delemnek mondjam a kenyurat 68 hiisegre hajoljak, mint fdl5t- 
tem valo elott ? Nem ! Mert ellens^ge 5 a kSzjonak. Szabad 
ellene fegjrverrel, osszeeskllv^ssel, k6mekkel, csellel 61nem ; ez 
szent es sziikseges tett. Nines kedvesebb aldozat a zsamok- 
vemel". KOnnyen 6rtheto, bogy e korban a pokoli gonoszsdgokra 
vetemedett zsamokok elleni ds8zeeskttv6sek sz5v5i a gyilkossag 
vegrehajtAsinak megallapitasa vegett Sallustius „De conjur. Catil."- 
j4t is tanulmanyoztdk. 

A konstanczi zsinat, midon a fent emlitett tigyet targyalta, 
csak e szavakat vetette el : quilibet tyrannus potest et debet 
^icite et meritorie occidi per quemcunque vasallum suum vel 
^ubditiun etiam per clanculares insidias et sabtiles blanditias vel 
^clalationes non obstante quocunque praestito iuramento sen 
^sojdfoederatione factis cum eo, non expectata sententia vel man- 
date iudicis cuiuscunque**. 

Az erdszak v6delme tQnik ki e 3zavakb61 s a konstanczi 

» L. Ziegler i. m. 319. 1. 

' Cicero : De olficis III. 4. 19 : Num igitur se astrinxit scelere, 
^iqui tyrannum occidit quamvis familiarem ? Populo quidem Romano non 
^idetor, qui ex omnibus praeclaris factis illud pulcherrimum existimat. 

"" Burckhardt i. m. I. 72., 73. 1. 



i 




zainaton a nagyobb reaz a fenti letlet approbalta. Mert asok it, 
a kik Jean Petitet haliU ulia vedolmeztek, azt moudtak. bagy 
ezen tudue theologus a feuti tettet tielyesoek iparkodott fcltOn- 
tetni; az ii tAna : conformiii bonis moributt, observatrix divtnoruni 
praeoeijtorum ft coneervatrix reipublicae. 

De ime megiametlCdik a gOrfig sophistik ezen ueveseWs 
elve : :tavT(uv xpfi^aiiav ii^t[i&v av)*po»::oc. Mert Jean Petit-tel 
szemben a parisi e^etem kancellariuBa Gerson Janus v&ltis- 
erkolcsi ^rrekkel az ellenkeztlt bizonyitottu. 

Ezen, aokszur a logika szabalyaival daaza61o, nem egy- 
azer Onk^nyes okoakodAs a felfogjts subjectiv latAsdnak a a le- 
remtS uselekves azon egj^ni tehets6g^nek el&mozditasira, mel; 
erednf^nyek^rt Grotc, a gSrJig HopUistikat piitfogasba vette. a 
renaiBBani-ekorban egyreszt a szellem legragyogobb mitveiben 
araija diadalat, m^ereszt az uralkodoknil is az eriiszakoa akarat 
vedeliuezes^ben is mutatkozik. 

Matyis kirily aiuiak a bizonyitasdra, bogj' a kir&lys% a 
legjobb korm&ny forma, dicserettel kiemeli a giirCgSk s romaiak 
egyeduralkodiii korminyformiljat a kevesre bocsilli azoknak koz- 
tArsaBagait, mivel — a tSrtenet tanuaaga Bzerint — ezek- 
ben Bok viszaly es lazad^ fordult el5. Gonuarol is elmondja. 
bogy Hok egyenetlenked^s nyugtalanitotta. A kir&lys&gukban ez 
nem fordul elij. A kiralyok aira tSrekszenek ugyaniB, bogy a 
legnagyobb birodalniat Iiagyjdk embereiknek. Majd sophiBtikiiB 
fordulattal — reazben a kSz^pkori scholaslika e logikai formu- 
14ja Bzerint : a dicto secundum quid, usque ad dlclum aijnplici- 
ter — a velenczeiekrol mondja ' : Veneti quuque, quoram noaira 
aetate res publioa maxima et potentiaaima est . . . regiae tameu 
dignitatis speciem quandam et imaginem retinent«B ducem seu 
prineipem aenatua ureant ; cui Bunimam dignitatem atque im- 
perium (.'ommuni consenau ultro deferuut. 

A min£] iiagyobb vilAgi hatalom utdni sovirgis Jellemzi a 
pAp&k turekv^Beit ia. A szent aty^k arczain. — melyek a aar- 
kopbagokr61 barcziasan tckintenek ala — caod&lkozva azeml^l- 
jUk a begycs bajuazukat €a uzakalukat. melyek sokszor nem 
apoatoli. nem patriarcbalia meltuaagra emlekeztetnek, banem 



ti pDblicse et repii- - 







I oijjinokra, miiyeneket egy Wallenstein, egy Tilly viaeltek,' 
n. Gyula papa volt &z ehU evszazak ota, Id szak&lt : a T^rBaa 
erQ jelvenyel viaelte.^ S Michelangelo, midtin Bologn&bati a min- 
tit keazitette e pipa bronz szobra azAmira, azt k6rdezte tJile. 
bogy bal kez^be kOnyvet tegyen-e ? Nem ! feleit ez ; kardot tegy. 
mert ncm vagyok szobatiidos.^ E p&pa volt az, ki a velenczeiek- 
tot egy D&gy roldterilletet visazahoditott b Bolugnat. Piacenzit, 
Reggidt es Urbinot az egybazhoz csatoltu b az egyhizi batalmat, 
mint egyeduralkodo szervezte. A franczi^k kilizeaere a spanyo- 
lokat hivta be. Kaffaeluek (ki ezen energikus pdpa arczk£p6t ia 
lefeet^) ^Heliodor" * festmenyen az egyh^ ezen azigoru feje- 
delme egesz fensegeben jelenik meg, mid&n egy liordaz^ken a 
temploiiiba viBzik, komoly teklntetet a letiport rablokra Bzegzi, 
.Qgy liogy az ember ketkedik. vaJ,ion e templumrabldknil a p&ni 
f^lelmet a haragra lobbant meniiyei lovag id6zte-e elii, vagy & 
nyugodtan hallgato papa". A Stanza d'Elidoro ezen tdrteneti aym- 
bulikuE freakuja jelenti az ellenaeg killzes^t az egyb&zi dllambol 
B a tObbi, ugyanezen teremben levo harom ; ,Attila 6s Leo papa", 
.Peter kiazabnditasa" es .Bolaena niiB^Je" keppel egyiltt kifa« 
jezi, bogy iBteii a legnagyobb valsagban ia megsegiti az egy^ 
bAzat. S e tudat az egyhazfiiknek az iatenben vetett bizalom h» 
reiidetkezt) liatalom fegyveret szolg&ltatja. Michelangelo ugyan- 
CBak II. Gyuldnak a San Pietro ad Vincula templomban iU16 sir- 
emlikere a Miizes-azobrot keazite, mely a — azinte mcgfelem- 
iitd — feneeg benyomasAt teazi a azemlelSre. Mozea mellett 
41lanak a tevdkeny es Bzeml61ddc> elet dantei alakjai : Lea ea 
ftabel. Ezek is Michelangelo miivoi. Az fj minlai ulan k^BzUltek 
% siremlek fclao reez^u levlt Hzobrok a aibylla ea a pnifbta ai 
tf legjobb tauitvinyaitui : RalTael <te Montelupotol, azonban mli- 
v^szi becB n61klil. A pdpa a kicBiny aarkophagon I'ekve, 6bren 
Van ibrazolva, azakalaaan ea tiaraval. megkoronazott fej^t kez^ra 
t&maeztja 6a MoKeare nez alfi/' mintegy kifejezve, bogy tcv6- 
Icenysegenek iranyait e nagy embertcil is vette. 



' KiilBnSsen IV. Henrik idejeben is a harmioMdvoa h&bord 
minden p&pa ligy nezett ki, mint tAbornok yagy dandArvezec. 

* Az 6 Bzak41a patriarcha vagy apuatuli szakul volt. 
' Gregoroviua : i. m. Si(. 1. 

* Habkabaeusok k<)ayve : II. '2. 
'' Gregoroviua i. in, 93. 1. 




E Mozes-Bzobron uz a gzellemi feustiseg ia komulyttig van 
kJfejeEve, mely a legfSbb idteneket abrazolo pbidiasi szobrokoa 
vagy pergaman oltari dombormiiTeken viui eldmiSlve. mintegy juud 
akadalyok miatti nyugtalansagot tUntetve elo. niel.vek etliarilvsara 
az ;^anit«r6 hivatra Dgyaji, de korlatozva is vaii. E szobijr 
lattara OnkenyleleaKl eazliitkbe Jatnak Mace lu'avelli nek kivetcit 
Dem ismerd, alapelvi Jelentoaegii szavai. bogy miDden lij kor- 
manyzat, legyen az kCzt^aaag, vagy egyeduralom — kttianiiaen 
p kor ingadozii valtozdsai kOzepette — csak terrorizmas ittal 
alapitkatd meg,' a mit bizonyos m^rt^kben 11. tiyula papanil 
is tapaszlalunk. a. kit Perugia egyik zBarooka: Baglioni e^^ 
izben markAban tarlott, da — a mit MHCuhJAvelli roesz neven 
veaz neki — megoini cem mert.' E szemverO Bzoborbiiti k^Iaeg- 
kivlil igen 8zembe8tliien kifejezeare jutott mfeff e papaa kiTDl 
maganak » meHt«niek jelleme is azon szavak szerint, melyekkel 
ez — a luintegy f^lszazaddaJ halila utan ooacsenek egy unokija. 
az ifjabb Hii;haoUngelo buouarotti altal m<MogitaIt versei kOzQl 
— egjik madriguljaban^ azt panaazolja magdroi, bogy meg vu 
kiitflzve ^ megts szabad. le van lanczoha es nem litja linczait 
A sok elmelked^B es a Daiitet utoi^rni akar6 ttimSraeg, melyre 
vnraeiben tOrekazik, ezen itsszeszitott tartalma mBv£beii is nyil- 
vaiiul. Hat&sa ak^ legfSbb tiilajdoasAgaiban, akar reszleteibea 
a kSzetet ama efzelmi ^& gondolkodasi iranyaval JSu eHntke- 
z^Hbe, melyek alkotoeval rokonok. aiit sok tekint«tben kOzCsek. 
UilzeBnek a f^rfiui b6vt5] langolo liatalmas ulakja, fonaeges 
tiirtiaa, oriitelJEB feje, a rettenetes vezur arczabol oly vakitoan 
tQndfikltf iBteni feny, bogy az ember VaBori Bzeriot. azial« 
hajlando lit arra kerni. hogy kendovel takarja le arczal, belsft 
felindul&aat mutatii duzzadt er^ kezej, melyek kitzUl a jobbjat 
UlrvenytAblakra tamasztja. a kor Bzellomere is vilagot vetnek. 
mely mdr nem a kereszt^ni baboriikoak, deaa ex macbinaszerfi 
ihlettsegtSl, egyertelmd akurattol, a nagyszeril rillalatok v6gre- 
liajlasara gyakran olorelat^B nelklil mBgival ragado rajongasnak, 
hanem a azeloskiirii timulmany d a kSzeleti czelok ea vonatko- - 
zaaok azAmoB szalaval iiaKzefont tudomaiiy, a uok, de amial— ■ 



' Janet i. m. II, iH. 1. 
' Jairnt i. m. U, 28. 
' Rado i. m I. 4q9. I. 




A RBNA188AMCEKORI MOvSSZET. 297 

kidomborodobb iranyd cselekves altal megedzett egyeni bel4tas- 

nak es meggyozddesnek, tovabba a Idngeszii miikodeseknek a 

kora, mely ez embereket a nehezebb ugyan, de megfontolt el- 

hatarozasok es nevezetesebb alkotasok utjan vezette. Az eg6sz 

siremlek letrejOvetelenek kSrIilmenyei a terwaltoztatas mutatjik, 

bogy a miiv^sznek szamitasba mily sok kelleket kellett bevonnia, 

^Sy ^^Sy ^ siremlek joval kisebb dimenzidkra szoritva csak 

negyven ev mulva (l545-ben) 5t6dik szerzOdes szerint k6sz(il- 

hetett el.^ E miiv^sznek, Firenze legnagyobb sziilottjenek (1475 — 

1564), elesen okoskodd ^s mereszen alkoto elmeje, mely pontos 

anatomiai tanulmanyain^ fogva az emberi test mlnden kepzel- 

heto alakulasat mintegy kiviilrol tudta, ugy hogy nem alkalmaz- 

kodott a megszokott eljdrashoz, hanem egyszerii rajz, vagy kis 

mertekben mintazott vazlat alapjdn lehelt lelket a marvanyba, 

tobbszdr csak felig fejezve be egy szobrot, vagy csoportot (pi. 

a sok kozUl egy Madonnat es egy csoportot, mely a levetelt a 

keresztrdl abrizolja), a gyorsan kigondolt formdk b5s6g6ben az 

egyhazi f^rfiakkal szemben a daez, majd a keseriiseg bizonyos 

nemevel szuntelenUl valogat es azokat vetelkedve tokeletesiti oly 

folytonos birdlgatAssal s atalakitassal, min5t peldaul ugyanezen 

miivesz szelleml bardtjdnal : Pico de la Mirandoldnal latunk, ki 

a csillagjoslas, a babona ellen a tudomany fegyverevel kiizd. 

Michelangelora is talalok Woermannak ezen szavai ■ : „hogy a 

miiveszek, nepUkkel legszorosabban Ossze vannak nove, legm6- 

lyebb gyokereikkel hazai foldjiikbol sarjadzanak ki s ezert inter- 

Qaczionalis tekintelylik mellett a 8z6 legteljesebb ertelraeben nem- 

zeti miiveszek is, kik mindnyajan nem csupan fiai, hanem vezetoi 

is koraknak, melynek technikai vivmanyait es szellemi felfoga- 

«ait, mint mer^sz ujitok mtiveikben ertekesitettek es kifejezesre 

J uttattak ; s ok mindnyajan mindenekel5tt nemesak nepfikben es 

korukban, hanem onmagukban is gyokereztek s kidomborodott 

ejgyeni eletiikben onallo raiiveszi egyenisegek voltak**. 



^ Springer i. m. 250. I. es Bihari mQvelodestOrtenet. 11. 336. L 
- Karl Woermann i. m. 42. I 



298 A RENAISSANCEKORI mCv&SZBT. 



III. 

A mult homalyos sejtelmeivel valo szembesziilUia adja mrg: 
a renaissance szellemenek jelleget, mely fSleg a klassikasoktol 
elsajatitott bcUcsesegbe vetett bizalombol eredt. Most sxizadok 
multiin na^y i<raza lett Aquinoi Szent Tam&snak abban, a mit 
Summajaban mesteri modon meg^lapitott, bogy a term^szetes 
6sz a hit segelye nelkiil is ravezeti az embert a mindeneket 
tercnitd Isten lelkenek ismeretere, a mit k^sdbb a tridenti zaintt 
(ir)4r)- 1503) is hivatalosan kljelentett : bogy a szizad bOlcse- 
se^e (philozophia es a fli^rgetlen ^sz) is eljut a teremtmenyek 
szemlelete altal az Isten lathatatlan tdkeletcss^geinek ftSlfedeze- 
sehez 6s a dolp)k alkotojanak s teremtd okinak megismer^e- 
hez, bar a vallas legfobb titkait — mindkett(( szerint — csak 
a hit ismerheti fel.^ 

2S igy el6gge megfejtheto. hog}' ez iddben szQletik meg a 
tudasnak erkolosi monarchiiija es azellemi rcspublikaja, a melyek 
csodalatosan inogfernek egymassul. Fiz onn6t van, mivcl a tudo- 
many kiilonr)sen e korban bizonyitotta be nagy hatalmat s tar- 
sadahni becset. A mi abbol is kitUnik, hog}' az embereket az 
abban valo jartassaguk szerint ertekelik. A szfiletesi, a t^rsadalroi 
felrtobbst'g, nem egyszer az erkiUcsi tekintetek elenyeaznek. ille- 
toleg li:itterl)e szoriilnak s a tudas kapcsa cl6g cros ahhoz. 
hogy az embereket egymashoz kiizelebb hozza es dsszekOsse. 
A papokat nem egyhazi meltosaguk. hanem inkdbb tudasuk 
szerint bet'sillik meg. V. Miklos papa, a nag}* Maecenas, sirirata 
e sorokbol allott : 

B^les a tanucsban. erenye dicsobb meg s a tudominyban 
'riszt(»l(» misokat u, legjelesebb maga volt." 

IV. Sixtus papa (1471 — 14S4) jollehet Velencze, Milano. 
a tirenzei kr»ztars:isag, N'apoly es szamlalan fejedelemseg egy- 
m«^skuzti har(*za koniban a vilagi uralomra sokszor o is tort. 
tObbtele sziivetseggel. sin»mleken megis — mint tudos ferenez- 

' BarthHleniy Saint Hilaire : A philosophia viszonya a termeszet- 
tudomanvokhoz es a vallashoz. (Tord. Petert!V. Bpest. 181K).) 109. es 
110. lapok. 

■ Ciregoroviiis : i. m. 7G. 1. 




rendjn«k, ki egymsB utan Italia hat legliiresebb egyetemen tana- 
roslfodott — tudoniinyos k6pzetts6ge nyer kifejezeat. A Szenl 
P6ter-teinploii] Oltari iJEentedg-kapoliiAjiban leva emlek talapita- 
tin n<)i alakokbao v3d abrazolva az Arithmetika, Astrologia. 
Dialektika. Hhelorika, Gramiuatika, Perspeetiva, Muaika, (ivo- 
nietria, Philosophia hs Tbeologia.^ 

S mindez termeszet«B, mert a kur emberei nem afi'ektd- 
14ab()l. hanem mely meggyj>zi>d6Bbi)l a logikai, aestbetikai &a 
etbikai igazs&g minol szamosabb iamerveoBk ea megjolenitesenek 
kipr6bdl&£a v6gett uzeretik s miiveszetet a tudomanyokkal kJizJSii 
aorba helyezni. Dante 6ril] azoo, liogy az antik okor kiv^lo alak- 
jait a Pokolban legalAbb meglathatta.' Az aatik okor ismeretet 
a tudoesagdt a kjtlt^azetbeu is jobban gzeretik a termeszetea 
tehetsegnrl. 

Scaliger oaBzebauonlitvin Verf^iliust es Hamerost. cz utobbit 
Dagy tebetii^gnek tartja. tsakbogy hiAnyzik beldle. a mit a liuina- 
aismuB igen aokra becalUt : a tudia e azert VergiliuBt, ki nagy* 
lanulmAnjuyal kOltotte epou&t, tdbbre tartja. ,A niilyeii ktllOnb- 
Beg van a paraszt aaazony ea a tisztee liri no kilzt — ligymond 
— olyaa van a iiomerosi eposok 6s az Aeneie kJizt." 

Dante mondotta, bogy egy kanzonit j<!>l megcBiaalni fArad- 
KigoB munka, mert ehhez nagy iameret es Bzorgalom kuU. 
boccaccio a kiiltJJket a hom^lvossig vAdja ellen vedve, kiraondja, 
bogy ezeh a nagyszerii eaznieket a tudatlaii tSmeg el<!l el akar- 
j4k rejteni a az^rt a kOltonok jirtassaggal kell birnia a gramniu- 
tjkaban, rhetorikaban, orkOlcatanbaii, a turmeazettiidomany eleniei- 
t>en. a regi kor emlekeinek, a tiirt^nelemnek s a fdliireltlletiiek 
ismereteben.'' 

Petrarca latin irataival libajtott birnevet szerezni kortar- 
SainiU es az utOkornal ; azert olasz kQltent^nyeit oly kev^sre 
becsiilte. ,bogy Oromest megsemmiaitette volna azokat, ha az 
^mberek emlekezetebdl is kiszakitliatla volna Sket.- 



I 



-190: 
A zOldes ptizRit kdzepen legottan 
E nagy lelkek csopoHjit iamerem fel, 
Kiket, dicBekszem, bogy csak meglithattam 
Jinosi: Az aesthetika tiirt. 1900. II. G5. I. 




^ 



Raffael u vatikani Stanzn della Segnaturaban a pbiloaopbiit 
es a tudoinanyt az athtni iBkoUban ' aUitja el£nk, a min61 ncki 
a Mars ill us Fiuinua nltaJ elterjesztett plAt^i taaok szolgiJtalt 
vezerfonalul. 

Mir a kiizepkor ia szerette a bet szabad mtiveszetet - Ab- 
razolni s i-vndesen az illet6 diaciplina allcgorikus alakjat ea 
turtencti kepviaelCJ^t dllitotta fissze. Hafaol az ilyea kett^azaki- 
ta.st kerlili a a gonddkodok, kutatok ea tanitok valtozatoB cso- 
portjiba vezet minket ^s ez ultal kepebe drama! lelket lebel. 
Az nkademianak (^ydoyOrii lemplomcBarnokabi.')! elfilep a philo- 
zophianak ket m^ltdaagoa vezeraUkja : Plato (qui do Daturalibna 
divine agit) ea Aristoteles (qui de divinia natnraJiter agit). Egy 
gazdag kiseret: balfel<j] a DiaJektika, jobbral a Pbysika kepvi- 
seloi mlcik ki a teret. Platot61 balra Sokratca, a lepcson a Telig 
mezteleo UiogBDea tlinik ezemiiDkbe. Az elSterben latjuk azon 
tadomanyok k^pvieeltiit caoportositva, nielfck a philoaophitti 
iameretekre elSkesziteiick s abhoz a l^pcsljfokokat kepezik. Jobb- 
ri)l az Asti-onomia ca Oeometria, balrol a Gramiiiatika, Maaica 
^s Arilhmetika eaoportjai foglalnak heljot.-' 

Mindezek 61enk caelekvesben ea - — klilonfelesegak daczini 

— belaO Oaszbangban tOnnek elli. A geometria taoitoja : Arolii- 
uieilea, az fiaz Bramaute vonasait mutatja. A kep oldali aarkaban 

— ndmelyek szeritit Perugino, miaok szerint Sodonia mellett — 
RafTael ia litbato. A miiveaz a billcaekb^n ^a tudv&gyokban ut6l 
nera ert jellemk^peket alkotott. A tanulaa a feifogAa, a tanitia 
8 hallgataa, kutataa es ludas meaterileg a paratlannl vanoak 
kifejezve, a uiely paychologiai jeltemzeteaseget ea ennek hatai^at 
meg jobban emeli a tfiniegek beoaztaaa ca azerkeazteae.* EzL'n 
klip kieg6szitve az ugyanezen Staiizabaii megfestett tobbi harom 
ea pedig a Diaputat, Parnaaauat es Jogtudomanyt jtbrazolo keppel, 
az erzii, gondolkodo es kutati^ emberi azellem hatatmunak oly 
dicatiiteae, metynel e szizadokban caak a veraeay volt nagyobb 
a tadaanak nagy birodalmit meghoditani. 

S a renaisaanee nngy koltiiraliB mozgalmanak lelkea apo- 
Uija Maty^a meltin kJalt fel : ^Mi fol^breszlettlik a difsit es 



L 



' Seemann : i. m. III. 63. 2. 
' V. a. Willmann i. m. II. 80, I 
' V, a. A cziazterczi-rend bajui 
' Springer i. m. 226—231. L 



, ert. 1902. aa— 32. 1. 




▲ BBNAI88ANCBKORI MOvIESZBT. 801 

nagyhatisu hajdant". Boldogoknak mondja a tuddsokat, kik nem 
v^res kiizdelmek, nem korondk, hanem az ereny baberjai utAn 
epednek! „N^ha el tudjatok velUnk felejtetni a hos haboruk zajdt^.^ 
S e kor todosai es miiv^szei m^Itok voltak arra, hogy miikQde- 
sfiket, valamint Firenze, Mantua, Milano, Ferrara, Urbino orai, a 
pap^, a napolyi uralkodok, ligy b is nagy p^nzAldozatokkal 
el5mozditsa. Az olasz k^pzOmiiveszet elvardzsolja Mdtyas lelk6t 
is. Es; m^Mn, mert Michelangelo — a ki a belvederi Torso 
tanitvanydnak vallotta magat — allitasa szerint ^ „A mi mtiv^- 
szetQnk a regi Gorogorszdg miiveszete, mert a r6gi vilag sehol 
sem hagyta nagyszeriisegenek olyan vilagos nyomait b4tra, mint 
nalunk*". 

A regi vilag feltdmasztasAban a tud6soknak s miiv^szok- 

nek nagy segitsegere van kfilonosen Firenz^ben a harom Medici, 

kik nagy Qsszegeket Aldoztak k^ziratok mdsolAsara. A k5nyv- 

gyiijt^s e kornak legnemesebb foglalkozasa. Ambrogio Traversari 

Gsak Yelenczeben k3zel harmadfelszAz kodexet szerzett a gorog 

irokbol. Medici Cosimo a mellett. hogy kereskedelmi Ssszekotte- 

tesei reven, melyek a messze fiszakig s Keletig elnyultak, antik 

szerzok keziratait gyiijti ossze, a k5zepkori egj'etemek sz4raz 

tadomanyossagaval ellentetben a humanizmus szabad tudomdnya- 

nak miivelesere megalapitja Firenz^ben a pUt6i Akademiat, 

8. Marco kertj^ben felallitja az elso modern raiigyiijtemenyt antik 

8zobrokb61, melyek szemlelesebol Michelangelo is a mtiveszet 

clsO benyomasait nyerte. maga rendelte meg tovabbd Donatello 

Bzobrasz miivei keszitesehez a sziikseges oltonydarabokat. 

Nagy epitkezesei : a San Lorenzo templom. a S. Marco 
zarda, a Via Largan levo nagyszerii palota a mtiveszetekre ki- 
fejtett nagy bokeziisegerol tanuskodnak A tanultsdg es miivelt- 
s6g targyai es elemei a klassikus korbol vetetven, termeszetszerii 
ezen allapotnak az a kifolyasa, hogy az antik nyelvek is ^letre 
kelnek. A latin nyelv a tarsalgas nyelve lett. S itt is a kor- 
szellerare nezve egy Jellemzo vonawrol akarok megeml^kezni. 
-Ajt61 t. i., hogy az olasz drama nem annyira gorog, mint a romai 
^ramat es pedig Seneca dramait utanozza nyilvdn az6rt, mivel 



rr 

* maga a legkiv»al6bb klass. ir6kat olvasgatta. L. Irod.-t5rt. 
K(5zl. 1901. 3. fuz. 304. 1. 

- L. J4no8i Bela i. m. II. 74. 1. 




i 



e di4mair6 a skIv belyett inkabb az ettibeoi szellemet nijzoljft. 
A sxiv irzelmei helyett uz empbozia, az dlpathos, a deklamftczii) 
lep. ,A bol a bzIv egy-e^ brzvlm^nek keltene kitjtrnie, ott a tauult 
kalta egy k^Bz dikczidval, a azellein ragyogasaval All elfi," 

A gSrCg nyelv kellemee bangzatival sziuten szanioi^ lelket 
bodit meg. CbryeolaraH Emanuclt, a g5r(5g oyelr b irodalom 
tan&i-it, ki KonBtantin&polybol Firenzebe 1390-ban jStt, Olasz- 
orazag Bzimos vdrosa valuaikgoa euthuziagiiiuasal fogadja 8 tani- 
tAB&t az 6lemedett kancEellar is, a 65 eves Coluccio Salutato 
btkllgatja. S Guarino Emanuel 6desatyjahoz, a veronal Guarino- 
hoz int^ett leveleben ' ObryBolarast e szavakkal magasztalja : 
„A regi viligb61 sem tekintek en bimulattal AmphioDra. Orpheusra, 
Arionra, kiket legnagyobb kCilttiknek tartottak ; visszagondolok 
CbryBolarnBra, kineb dies^retetSI visszhsngzik igaz^D az eg^ 
vilag ..." 

Miudjobban a kor uralkodo I'elfogaBa leez tudos es taniilt 
embernek azt tekinteni, ki az irodalmi tatiullsagot 6s miivelts^et 
a I^nyck tudomany&val kSIi iiaszc. 

Leone Battista Albert! ^ szeHnt (ki ertekez^st irt a Teat^- 
Bzetrol) a festSmliv^BZ j&rtas legyen a szepmilv^BzelekbeD. tudo- 
manyoB kdpzettsSggel birjon, kttlilnOaeii a mertan iameretevej, 
ismerje a kOltSk, s/.unokok miiveit s tlnom erz6ket es nemes 
erijlcaOket aajititson el. Marsappini, Firenze nagybirtt tajiara. a 
gOritg ir6k Icgalaposabb isnierSje gondolatvilagaban egeszen po- 
gany volt, m61y tisztelettel eltelve a hajdaukor nagy szellemi s 
korAnak kiv&Io f^rfiai irdnt. S a nagy Maecen&sok szinten matat- 
nak rirre p^Idat. Az iijii Medici Lorenzofaoz Medici Cusimorol 
Mareiglio Ficino (Medici Cosimo tudomanyos kiir^nek tagja) igy 
sz61: „Plat<)nak sokat kOsziinbetek. CoBini6nak nem kevesebbeL 
erOsitett meg azou er6nyek gyakorl&sabaii, melyek eszm6J6t 
PIAto aliiti elerti, Miatin eg6sz ^letfen at a legkomolyabb Bgyek 
k(izepett« ta a bSleseszettel foglalkozott, Solon peldiLj&ra. inkibb 
mint valaba annak szeot^lte magat a napokban, mi<15n az amyek- 
b6l a vil&goaaigba ment kt. A mint tudod, mert Jelen voltU, 
meg kevesael balAla el3tt is vclem olvaaa Plato k<inyvet .a leg- 
fSbb J6r61.- ^ 

' L. Bpesti szemle 1900. deoz. fiia 
' L. Ribiiy : VilAgtort. 5. kiit. 304. 1, 
" Ribari; VilagtOrt. &. kftt, 300. I. 




A fens^ges gondolatok parallel nllnak u nagy alkotiaokkul. 
HicheloKzo Medici Coaim^nak a Via Lai^in Iev8 palotat epitette, 
fflelyet II. Pius kir^yhoz meltu lukbelj-nek tart a vild^ csodija- 
kent dicB^FDek a kiilcSk. A kor legnagyobb tniiv^gzei diszitettek 
beleejet. Donatello Brakbecaii mfiremeket keazitett e palota az6- 
m&ra e szadiob antik mellk6pet reataurilt. 

S a Mediuick r6g] (lalotAjaban Vaaarinak eg; freskiija a 
fireoKei Palazzo Vccchit^ban keziratok. szobrok 6s featm^nyek 
meg regis^gek altal kiJrlUvevc abrizolja Medici Coaimot. Fra 
Angelico festm^nyt. della Robbia azobrot mutat be neki. 

Az antik vil&g azeret^se a miiveszeket niindig nagj-obb er{)vel 
ragadja meg. Brunelleaco Donatello jolazava volt dtUltotni az antik 
bagyoRianyokat koruk polgariaaodisaba. 8 e kettfinek 1403. evi 
rumai dtja kepesi klinduliai pontjat a szdzad nagy mitv^ezi riji- 
tasainak. — - A tradii^zio meg tdlanlyban azolgiltatja ugyan az 
elSttllitaanak targyat, fortnakat azonban az eg^az jelencti vil&g 
Bzam&ra nynjlani, a mliveazt a >-iazoayok barmoniajara nem k6peB 
tanitani s ez^rt mogazQnik ennek utmutat6ja lenni. Onma^bill, 
a aajAt individualia terra tazeteb 31 ketl tebAt a vezetC alapfogal- 
makat meritenie. Az I'lj aramlat legkorabban a Ie^er5st-bben erin- 
tette az ^pit^szet lia a plaatika kozti terUletet : a deknrativ mii- 
v^azetet, a nielyben az antik romai maradvanyuk Icgjobban 
jntottak ervenyre. 

Az aiitiquarius tanulm&nyt nemcsak » tuddsok, baneni a 
Difiveazek ia buzgon apoltak. Roma romjainuk a feiv^tele, n klaer- 
letek ezeket egy Siiszkepbn foglalni PranceBC" dc Gior^6t6I 
keziive HalTaelig ea Antonio San Galloig aok 6pit6azt foglalkoz- 
tatiak.^ Az epiteazeti foladatok : templomok, palotak az eplt^- 
SKektol SnAll6 vezetest kiv&ntak is az antiktiak utanzaaAt :iz egyee 
t^&zletekre ^a deki>rAczi6kra azoritottak, jrillehct a mir- es ISmeg- 
vtszonyoknnk az antikt<tl elleaett tiaztaaagii 6a szepaSge is nem 
keveabb6 fontos. a mennyiben a tOmegnek harmoniiijAn, a azep 
icontrastokon nyiigszik a renaiaaan(;e ^pilleteknek egy lenyeges 
batasa.* 

A viszonyok rhythm usatiak ki^reztetese az egyes r^zek 
f«>fcoz6dAsai. ezeknek egyenanlya leginkabb tSnik ki a kSzipkori 

Baickbardt i. m. 1. 24^-258, I 



^^^1 ' Baickbar 
^^^B ' 8priQf;er 



i 



304 A RENAIS8ANCBK0BI Xt^lCSZBT. 

miivekkel Hzemben. Ebben es a reszeknek miiv^szi kialakit:ii(a- 
ban fekszik f(5varAz8a a renaissance epiteszetnek. 

A plastikilbnn nem az antikra valo t&maszkodas as uj. 
mi a miiveszotbe bevitotett. Itt is az antik tdlnyomoan a deoo- 
rativ niellekinuvokben, a ruhazat motivnmaiban nyer ntanzast 
Azon vezerK) szorepncl fof^va u^^'anis, mely a festcszetnek t 
kcrt'sztonysejr behozatala dUx jutott. az ohliez valo kdzeWes 
az alakok abrazol&sanak kr)zvetlen ^s ^^dag elenksegi^bon elkc- 
rUlliototlenne valt. 

8 j()llelu»t ejry bonsolejr mozj;6 61etnok energikus vissza- 
adasaban olykor a jelonsoirnek kelleme es sz^ps^^ hatiorb^' 
szoriil. nie^is a pontos tormeszeti tiinulm&ny az cgyes vonaso- 
kat ej^y belVjozett karakterbe egj'esitve a fejeknek ea :iz ala- 
kok iiak ])(>rtratforniaju vonasokat kolcsOnoz. kUldnos kifejezesre, 
iTtolnios I's helyt^s nio/.diilatokra igyekszik, ezaltal a relief abra- 
zolasoknal oly fostiii fell'oirasboz vezotven, a niiliez az ofresz 
nMiaissaiKM'kDi'i poriodus liii nianult es a mi altal a renaissance 
pinstika bviriukabb cliit az aiitiktol.^ S a tizenotodik szuzadban. 
nielv biiszk«' v«>lt ai'ra. boirv najrv kiizdes iitan nie^rtanulta hi\en 
OS iiu'iriryozoen al>razolni a valosajrot. (ihiberti es Donatello a 
Ni«*i-t»lo l*isano IVK' antik hairvonianvokkal szakitva a tenneszcl- 
iiiisr;::rt» m«»lyiu'k kr>zvetlenso«re az erzelnieknek a hevesst'^p 

niiMio n)(>/i;aln)assapi))an mar a ti/enbarmadik sznzadban Giovanni 
Pisaiional tMiuck az orviWoi dom iiomlokzatara keszitett dombor- 
nuivi'iln'ii nvilxaniilt s a jiMlomzi'S erosseiren* torekedett. 

(ihilKM'ti. ))ar annyira mriit a ^riiroi: kiiltura iranti rajon^asabau. 
boir\ a ktMVNZttMi\ i*iir«»noloj;iat a/ (Hympiasok szerinti idoszami- 
tassal r«irivli tVl. a linMi/i'i l»aptistt'rium bronzkapujanak donib«>r- 
muvrin bairan s/akitott a ba;;yomauyo/oti kompozirzio mmijavai. 
s aniik taniiliiiaiiva b'L:i<»l>)Kni iVlismeriioto az ollozetben : a mi 
a/itnlKiii \\v\\\ :ikail:i]vo//:i a niiivos/iu^k tViss termeszetes erzekrt. 
a nu'K «»l\ inrs*i/iiv mu»i:v. \\o\:\ a roliiMsiihu'k szabalvait atnirona 

a iVni,'?, Tiirl i*iviliiu'n\0'i«»n \t*rsiMi\e/. A mas^Hiik aiio balszar- 

• • •' 

n\an:ik iiu'/i'i»' t'|»|uMi u:r\ . mnit a/ eirykori tVstes/ei mutatja. a 
kuloiibo.f <.'it!iak i'u«*>.' *ioi*:ii ininatia Adam lenMntesetol eires/iMi 
kiii/iMeMMu: i'u\ krivil'o Oi:\o<it\e. n::v bo^rv a b»sreli»l lev*. alak*>k 
maidntMii irlu'^ ki*ioinb,»rt»d:isij:tk. a batsok hiposak es mindrn 




dimenEidbao kiaebbeknek vannak cs in Alva, nyilvdnvaldan azon 
azAndekbol, bogy a festSi perspektivdnak hat^ait » reliefdbrA- 
zolAsra itvigye.' A Baptisterium mAaodik ajtajinak bevegzE 
DtAn, a melyn^l Andrea Pi8an6t61. an elsB ajti antajetSI ra6g 
nem tivolodott el egeszen, 1425-tii] 1452-ig a barmadik ajt6n 
dolgozott. niely a kifejezea dienk t«rni69zetess6gfiD6I 6a a cselck- 
TBny sz6pH6g6n6] fogva a renaiHsance legjobb term^keihez tar- 
toiik. Miiibelongelo azt moDdta rola, bogy a paradicaom aJtiLJa 
lehetne. 

Gbiberti egeazben veve m^gie koazervativ term^szet a kor- 

tiiraak miiveBzet^re n^zve kibatu befoly^ n^lkUl, Donatello vele 

szemben egy mer^az Osv^ny felfedezO 6n rettentbetatlen lilmutatti 

az lij t£ren.^ Gtiiberti Szent iBtvinja Bzepeege, Donatello Szent 

Peterje az eletnek melysege, a Jellemnek elett kluyomata Aital 

vdlik ki. Ez ut6bbinak JAnos eTangeliatAja JSeezebaEioiLlitva Nict-'olo 

HirkusAval, Nanni di Banco LukacsAval, Ciuffagni Math^jAval. 

ezeku61 Bokkal m^lyebb termeazetet 6s plaatikusabb pbantaziAt 

4rul el individuiUiB fejSvel, kifejezfiBteljes raozdulalAval s a ruhi- 

zat teljesen Atgondolt elrendezeaevel ; tekjntete pedig Micbelangelo 

MuzeB^re eml6ke£tet. A klasBikna mllvfiazet tanulmAnyozAsAnsk 

legbecsesebb eredmcnye ketB^gkiviil az luaz. bogy a mUv^szek 

ezzel jobban eriik meg a terroeazet titkait. Franoeauo Squarcione 

<1304 — 1474) a paduai iskola megalapit(ija,'^ a classikuB mfiv6- 

azet^rt annyira lelkeaedett, bogy GOrSgoraz&got ia felkereate a 

xniibely^t az onnan bozott mfiv^Bzeti targyakkal a rajzokkal sze- 

-T^lte fbl ea fSIeg klaaaikai miiveezet alapjaa oktatott. Tanitvapya, 

a. Sdvtl fogadott Mantegiia megiB ment tud maradni a kOzvetlen 

8 nagyobb antik liatAattil, mely nala inkAbb kfllB^re azoritkozik, 

"niint pi. S. ZeD<!ibaii (Verona) tronolo a zenelS fidktol kSrtllTett 

BdAdonnAt AbrAzoiu oltdrkepen, melyet pompia gylimSlcskoBzornk 

^s gazdag pilaszterek 6keBitenek, vagy a becBJ Gail£ri&baii levO 

Szent Sebeaty^n k^pen, a hoi az antik OBzIop tQnik szemilnkbe/ 

Dr. Janicsek Jixsef. 




a On es bunhou^s. 

(Misddik kjizlenieny.) 
A biintetis fog&lma 68 ce^lja. 

El kell iamemllnk, Ito^ » biin. illetve jogi nyelven szolva: 
a delictum, tebit .1 bimteny (blintett, v6ta6g es kihagis) fo^lma 
olyao tbf^om, a. mely fiSJt^tolezi valamely eadaimoniBfJcue czel- 
nak a Ut^t. Ennek a^ eudaimoniHticufi cz^lnak az edekeben hoz> 
zak a Uirv^nyekot s a ki az eiidaimonisticue ozel erdekeben hozott 
tiin'enyeket nem respektaija, az gonosztevd, az biindzd. 

A (lolog tebilt ligy all, bogy az ^Uam czelja megvaloeit- 
hat^B&nak 6rdek6ben bizonyos parancaolatokat dUit fcl b ezeknek 
a parancsolatoknak engedelmnakodni kell, mert a ki nem enge- 
deimeskedik a parancsolatoknak, biint kOvet el. Ezeket a paran- 
esolatokat elnevezi az iHnm bUntetJitfirv^nyeknek s a ki ezek- 
nek nem engedelmeakedik, a ki ezok ellen a bllnteUitCrvcnyek elleil 
eaelekBzik, az biintenyt kSvet el. Oaelekm^nye btlntetendiS.' 

A lopaB magiban v^ve nem biintSny, a gyilkossag magi- 
ban v6ve nem biintett, csakiB azert 6a azaltal lesz btintette, 
mert a kezdet kezdet6n a fejletlen. primittv tarsadalom — b 
napjainkban az Allami hatalom, ez a finomul Bzervezett organis- 

* A biintetesnek loeglepd praecis detinitioJAt talAltam SchnJerer- ~*^ 

nol : ,A bUntet^B az illadalini fohatolom reactirtja a jo^i rend h&bori- ^^ 

t<ija ellen, mely a aertett jogallapot belyreftilitiHit czelozza-. (L m. — ^ 

S13. old.) Ebbol a deGDiti<Jb61 legfeljebb az utoljat tSrSlhetjUk : .mely '^ 

a Bertett jogiUlapot helyreiltil.ds&t ezelozza*. A bilntetesQck azon .^^^ 

milBik kflzismeretes detinitiiija, bogry az jogelvon&s, jogme^oaztis, ■ j 
feltetleniil megAUja ugyan belyot. de 'nem juttatja kifejezeare az Ulami J^ 
fo hatalom reacti6j&nak gc)iid<ilatit. 



( 



bOn ta b0nh6d£s. 307 

mus, ezeket a cselekedeteket b1intetend5 cselekedeteknek, delic- 
tamoknak, ugynevezett biintetteknek, vets^geknek 68 kihagisok- 
nak mindsiti. (Sine lege nulla poena.) 

£s most n6zziik kdzelebbrdl azt a k5zkeletii t^telt, a mely 
t^telhez hozz^nyulni, a mely tetelt megerinteni is f^lnek az 
emberek. A biin bUntetendd. Mindenki azt hiszi, bogy valami 
nagy igazsdgot mondott ki ezzel az elcs^pelt t6te]lel. S azok 
kOztil, a kik komoly arczczal csacsogj&k ezt a tetelt, nagyon 
kevesen gondolkoztak a t6tel 6rtelme fel5l. Mi6rt volna a bttn 
bUntetendd ? Oh, ez a kerdes nem olyan nagyon egyszerfi. Itt 
is elmondhatjuk azt a per analogiam ide vonhato igaz tetelt : 
, Moral predigen ist leicht, Moral begrttnden schwer" (Schopenhauer). 
Mi^rt bfintetend5 a biin ? Jelen ertekez^semnek nagy eredm6- 
nyeib61 a kiilonben is kdzismert igazsdgot el51egezem, hogy min- 
den ember! cselekedet szilks^gkepen tdrt^nik. Minden emberi 
cselekedet 6pp oly szOks6gszerti, mint a nagy termeszetben min- 
den esem^ny. Spinoza az emberi biiszkes^get gunyolva, nagyon 
tal416an szol oda az ember szabad akarat4hoz, mondvdn, ha 
a f51d fele es5 k6 gondolkozni tudna, ez a k5 is azt gondoln4, 
hogy szabadon, sajat akaratibol esik a foldre. IsmerjQk el — 
6gy sem tehettink ellene semmit — az emberi eselekedetek 
szUks^gess^get ! S ha ezt teszsztik, k^rdezzttk, miert volna a 
biin bfintetend6? Ez a kerdes is azok k(5z6 a kerd6sek kdz6 
tartozik, a mely k^rd^sekre erdemileg m6g nem felelhetek meg, 
mivel m^g nem sorakoztattam valamennyi praemissdt egymas 
nielli, mivel meg logikai sziiks^gesseggel nem vonhatom le a 
conclasi6t. 

A bllntetes fogalmdt 6s czeljdt nagyon sokfelek6pen alla- 
pitjdk meg, a mely korlilm^nybOl arra lehet k5vetkeztetni, hogy 
a. bUntet^snek es ez^ljanak fogalma nagyon foly6kony, nagyon 
batdrozatlan fogalom. Sohasem tudtam meg^rteni boldog eml6- 
Icezetii tud6sunknak, Schnierer Aladar dr.-nak a bfintet^s fogal- 
manak meg6rzekit5 szeml^ltctesere haszn&lt kepet : azt mondotta 
Ugyanis a nevezett tudos el5adAs^ban, hogy a biintev^ ^doza- 
tiinak jogkOr6t csonkitotta, lemetszett valamit dldozatdnak jog- 
kor^bdl, mi6rt is az o jogk5rebol is ugyanannyit kell lemetszeni 
^z igazsAg erdek^ben. De hat sertetien marad akkor az igazsag? 
Mondjak, hogy a bUntetes valami rossz, a mit a biintevdnek el 
kell szenvednie. Csakhogy megtortenik az is, hogy a biinOs m6g 

20* 



Srvend a bSntet^snek. taldn azert, tiogy lelkiismereUt megBjttg- 
tasBA, vagy ennek hiiny&ban azM. mert jobb koBKlot eazik, jobb 
lak&gban lakik, mint a milyen kosztot ehetott volna es a milyen 
Uknsban lakbatott voina az „arany szabadsag" elvezet^ben. 

KUlQubfizo goodolkozok kDliinbOzt! tbeoriikat illitottak fel 
a bUntet^s fogalmarn es cz^ljara. Beszellfik erkfSkai ^ilagrend- 
ritl es erkOlcsi niegtorlasnil (SehmU-d). Az erkOlcai vilagrenduek 
kiengesztel^serj)!. Besz^ttek a tbeologuttok nyelv^n Isten ellen 
elkOvetett biinrOI, Istcnnek kiengesztelottertil (Stahl). az igazsi^ 
kOvetelmenyeirCl (Kant), a Jogika, a dialeclika kavetplmenjeiriil 
(.die Strafe ist die Negation der Negation desKecbta". Hegel). 
Fel&Uitottak a bflntetesaek reaJisabb, praktikusabb cz^ljat is, 
beezeltek elegt^telazerzeardl (Klein, Schneider), besz^lfek Javi- 
tA&ril (Platon, a kanonjog, RSder), praevention^l (Seneca), fenye- 
geteerOi, l^lektani keiiyszerrOl (Platon, Fauerbacb), basznossdgi 
^B cz^lazerfis6gi elvrSl (Bentbam) stb. atb. — szebbnel szebb. 
bangzatoeabbndl bangzatoaabb elveket dllitottak fel ; bogy esak 
egyet emlitseb, itt van a regi Seneca-felt mond&a. a mit luios- 
untalan felelevenitenek : „Nemo prudens pnnit, quia peccatum 
eat, Bed ne peceetur. Hevocari enim praeterita neqaeunt -, futurn 
prohibentnr (Seneca : de Ira, lib. I. cap. Iti.). — Val6ban bor- 
zaaztd elv, borzaazto arra a azerenca^tlenre, a kinek p^ldija 
mdaoknak elrettenteaill azotgdl. 

A fogalmaknak ^rtlietetlen ziir-zavara tdmadt a gondolko- 
z&snak ezen a terrenuman. Hogy is dllunk tulajdunkepen ? Elret- 
tentesb()l bUntet az allam. Lasd a mindenkor nagy aenaatiol 
el8id*z5 raffinAlt kivigzesoket : a kereaztrefeszitest, elveeltemetcsi, 
olajbafSzest, feln^gyel^st, kerekbotOr^et, akasztAat.giiillotine'OzaBi 
atb. Masok szerint az Allam {a annak idejen az cgyhaz) abbot 
a czfilbol bllntet, hogy megjavitsa a blinCe embeit. Ezen a fel- 
fogafion rajta van a romai zomiincz. De a bUndR megja^itisira 
taUn nagyon ia radicaiia eszkoz volt a milglya epp ligy. mint 
napjainkban a modern, humanua allam berendez^a^b^l meg most 
aem bianyzd bitofa, guillotine is garrotte. CsodAaabbnal esoda- 
aabb czeljit talalt&k ki bolca^azek. dllamferfiak H jog^zok a 
bOntet^anek. Ea mit eredtn^nyezteh ? Azt, bogj- sohaaem bOn- 
tettek elveiknek megfelelJJIeg, BUntettek boasziibol. bllntetlck 
aziv ndilkill, biintettek nagyon sokazor meggondolas nelkEil, blin- 
tettek a minden eniberi cselekedetet jellemzo kiiimyelmiiaeggel. 





I hogy jOtt. A mint divat volt. — Egy par ( 
elCtt altalanos volt egesz Europaban az a felfogas, liogy a halal- 
bQutet«st el kell tJiriilni. Ennek a tcirekv6snek hatisa ulatt kelet- 
kestek a hal&lbBntet^st eltOrlt! codesek (Olaszorsz^bun. Sv^jczban, 
Romaniiban). N&pjainkban a polilikai blintettek napirenden vannak. 
A Caseriok, Lucchenik es firesctk veree tetteinek hatdsa alatt 
reUiaborodonk 6s megint ott Allank, bogy viaazakivanjuk a haldl- 
biiatetest. Sajailljuk, bogy az emberi term6szet szegenyea beren- 
dezeae miatt caak egyazer vegczbetjUk ki a k^t, siSt tdbb halAlt 
ia erdemlQ gonosztev{)t. 

Legyen szabad inegemlit«netu egy kellemetlen, r6gjbb em- 
lekemet. Carnot meggyilkolasanak idejeben intelligena tArHaaAgbati 
a felett folyt a vita, mik6p kellene megbilnfetni a gaz gonosz- 
tevOt. J61 eml^kszem, egy igeti intelbgens orvosnak rendkivlU 
emberteleo inditvanya aratott legnagyobb tetaz6at. Az orvod azt 
mondotta: ligy keliene Caaeriot kiv^gezoi. liogy ne bagyjak 
aludni : mindea dt vagy tiz perczben ebreazszek fel. Ez volna 
az igazi bal&lra gyStrea. fia intelligena, tiaztesa^gben niegJiBzQlt 
ferfiak 6a nevelgeld lednykAk helyeaeltek az orvoanak drdtigi gna- 
dolatat. Elborzadtam. £a elborzadok valabanyazor eire a Jele- 
netre gondolok. Pedig az egeaz artatlan tecsegea volt. Az eniberi- 
Beg pedig a tfinyek vilAgfibau szamtalaiiazor megcaelekedte azt, 
u mi goodolatnak is burzaaztd, a mit nem lehet raegindokolni aemmi- 
f^le erkOlcai felhdborodiasal. 

6a ha vegig lapozziik a bllntet^aek titrtenelmBt. ha k6p- 
zeletben elmegyUnk a runiai cirkusokba, ba vegigjdrjuk a kiit- 
bjtitfinoket, az olomfedelii padlaaszobakat es mindeit nemet ea 
''sjit a kinzf^belycknek, ba vSgignezzilk a kiozasoknak alig 
f<el8orolbat<> fajiit, a mtknek kitaUlii^Abaii valoban bamulatoa 
Agyafb/taagot tanuaitutt az emberi eaz ea furfatig, a lia bejarjuk 
^2 undok, verrel boritott es babon&s felelmet keltO veaztKhelyeket, 
"{^•an mit foleljUuk arra a kerdeare, mi a bllntetes ea mi a 
'>tliitetea cz^lja ? Itten nemcaak okoskodaaril van bz6. Itt a t^nyek 
'>e8zelnek. 6a ba mcgertjOk azt. a mit a tenyek beszSlnek, bdtran 
felelhetUnk erre a kettda kSrdt'sre Prina Adolfl'al: „Minden tdr- 
^Hdalomoak, mint minden ^l(i 16nynek, magat vedenie kell a let 
^rmeazetes feltdtelei ellen Jrinyzott timadilBokkal szeniben. 
■Uhel3rt a cBelekmeny veazolyea, a caelekm6ny elleni bataa jugoa. 
^ metsphysikai erjt, a mely a clasaikuB tudom^y Mtal ndvel- 



J 




joa^t'MfncM *'jn('.U',\i('j\t'.iM*'.rX no.m, mert azok neki nem szimithatok 
hf. lU', mU'.rt nt'iu A'/AnMiHiok he 2lz <;rfiltDek CBelekmenyei ? 
Hat n Wf\ thi «;rrih<'n;k i'Hf:hikcA*iU^i miert 8ziinithat6k be ? A biin- 
imy UiU'HiU'Mt'.hi'z riern cU'irc.ndok az objectiv elemek '/ SzQksegeB 
rii/;^ ax JH, bri^^y azok a CHelf;k(*(letek bizonyos qnalitasokkal biro 
4'inU*'jii'A Hxarrnazzanak y -- A cftelekvcHnek jogelJenes. fennillo 
btirit<Hojo^Mzabalyt ri(;rto volta nem elcgendo ahhoz, hog>' ose- 
U^k\4'HH*r\ valakit rn(^(cbnnt(?t)iOHHUnk V A jogtudomany a mai hala- 
(Iffttabb Mtjuiiijfiiahan azt tanitja, lio^y cselckedeteiert csak azt 
li^lif^l ffflcJoHHi'^^n^ vonni, a ki phynikai kcnyszer hatasa nelkQl 
(HZiibadon;, intrllcctiiminak f^tnyenel kOvette ol a tOrvenyellenes: 
bniit(^t<UHlo (^Hfih'kiiH'iiyt. KovUlen : cHak az bilntetheto, a ki sza- 
hadon yMkty/Mi. Kc^^rdoHUnk, a bennOnket tulajdonkepen erdeklo 
k<Td('fH toliat i^y forniulazliato : kinek milyen cselekedetek sza- 
inithatok hi*? 

Ilofry rrn* a krrd^'^Hrr ni('<?tclo]Ii08RUnk, meg kell nzsgal- 
iiiiiik 117. (^inbcrnok tcrinrrtZi^tot en az eniberrc hato okokat, mint 
a in(*lv<'k f'lrvllttvov*^ ('n^dni(''nv<*zik az emberi cselekedeteket. 
Mr;.r kfll iir/nllnk. inilyrn az oiiil)er ch meg kell neziittnk. milye- 
iirk a/, f'lnbi'ri rrtrb'krdeli'k. Megvizsgaljuk az embert es a lehe- 
(oKotrlif/. kr|)fHt liii tilkri^t kivanjiik adni az emberi cselekedetek 
griH»Misi'MH'k. l*orHz«» : ezt a krt kerdrst egymastol el nem \'ala8zt- 
lijitjuk. M«»rl THak I'ljry iHiiHTlietJUk meg az embert. ha eselek- 
v«'h««Immi h'pjilk nH»g rs ligyeljilk meg (it. 

A Hzabad akarat k6rd6Be. 

A inodtTii gt>iidi>lko/asnak. a inely gondolkozast hatan^zot- 
lan t:iin»»u:attnk a tormos/.otliuloiuauvok nagv ereilmenvei, eff\ik 
lojrnauAolW^ ordomo «»?* oivdinonye az. hog}- megertette velttnk. 
hoiiy a tonnos/of ninrs rajtunk kivill. hogy a tormoszet nines 
alMttunk «»s niut's roloiiilnk. ninos miigtUtnnk es nines elottOnk. 
haniMM mi \:u:\iink :) ttM*nio>/otlvu os mi bennttnk van a terme- 
8,01 1'. .1 toli\^ca>. ou!n»k :\: ica/sa:rnak a felismerese es mes- 
orto>o m<\:\ alto, tat: :» ocfs-' \i!a:r- es elettVlfogasankat. Do ennek 
a tolio;::»'*u;ik *»Ns;o> , »Mjsi^jiu",'.:i:ui meg mind ez idoig nem von- 
hattuk lo 1'. :\ iVli.^-.»> ;i.. :i ir.olv a l^olomacus-felo vilacfel- 
l\V**^^> -^ uOiM rn;rit i;> l»iiN. kc ::.ooriat meg^ioniotlo $ arm keny- 
Hforitotio :\7 iMv.hrr:. ]..>:.\ l,.:.\ 'r:i annak a masik th(^>riinak. i 




liiUik az etnberekiiek az 6iet£re, az embereb v4dekez6Bere & 
jugtalaii tAmadAfl elleo.' 

Db ez s. haaonlat ia egesz eddi^ fejtegetesUnk mit Hem 
mond & kerdeanek tulajdonk6peri velejerol. Megoldatlanul hagyja 
a tnlajdonk^peni k6rd6at. Mert a kerd^at a biintevi) szenipontj&bol 
ia fel kell vetni es a biiudsnek szerapontjabot ia meg kell oldani. 
Nem inondom, hogy igy van, de tegj'Uk fel, arra az eredm^nyre 
jutunk, bogy a bUntevJ) nem tehet arrol, hogy biint kOvetett el. 
Hit 6niek ennek az embernek azuk a az^p tbeoriak, a melyek 
bebizonyitjak neki. hogy egy magasabb cxel erdekeben kell btln- 
hddnie, kell ^atlaiiul azenvednie. (Mert biszen ez esetbeii irtat- 
taii volnu a legnagyobb iroooaztevS ia.) A bilntetea kerdeaet 
tutajdonk^peD nem ia tudjuk megfejteni a nelkUI. hogy meg lie 
felelnenk arm a maaik kcrdeare. kit ea miert leliet bilntettii ? 

A modern bUolet^jogi felfug&s Europaszertc, sUt (alAn kevds 
megazoritaseal az egesz vilagon egyet^rt abban. hogy p. o. az 
tirlllteket caolekv^aeikort nem lehet megbUntetni. Ez most igy 
van. De ez aem volt mindig igy. Volt idS, a niikor az firdl- 
teket ia megblintettek ugynevezett bllntetendo caelekedeteikert. 
Miodegy : ma mar altalaDosan elismert ea hangoztatott igazadg, 
Jiogy az ortllteket nem szabad bUntetni. Mi6rt nem szabad ? 
Hiszen ezek ia kdvetnek el nagyon aokszor jogaerteat, Grre a 
k^rdesre, erre a miertre nem tudunk megfelelni az eiiibbi illaa- 
pontril. Itt tekintetbe veszsztik a biin elkiJvetfijet, itt tekintetbe 
veazazfik a bilntet^s tiirgydt is. a blintetendo embert. 

Azt mondj&k, hogy az orllltet azeil nem bUntethetJUk meg 



' Pedig tolajdoukopen tiltakozuunk kelletie miaden a terme- 
Ezetbdl vett basoaiittoHHagok ellen, a nielyek arra szolg&in&nak, bogy 
nekiink a tamadfts jogtaluns^gat es a bilntetea jogoasdg&t bebizonylt- 
e4k. Hiazen ba valahol, tigy a aagy tenneszetbeii uralkodik igazAn 
as az elv, bogy a nagyobb er6 legydzi a kiaebb erot, a uagyobb hal 
felfalja a kiaebb halat. A Iddac&zanak fentobb idezett haaonlata nagyon 
ravasznl van kivalogatva. A kitilnd crimioUiata, Agy lit^zik, feledi, 
liogv az oroszlin a logliatalmasabb. legerQsebb iUat a egj'aeeramind 
kir&lya ia az lUlatoknak. Llgy lat.szik, nem gondolta meg Prina, hogy 
MX allatvil&g nagyban ca egcazben ligy van axervezve. hogy eg^ 
(batalmaaabb) Allatnak a gyomra a ni&aik (.tebetetlenebb) illat eleven 
kopora<^jftt kepezi. Nuui. nem : a termeazetbdl a Jogot, jogosa&got, a 
timadAa jogtalanaag&t a a v^dekezos jc>gosssgAt semmikSpen aem 
lehet mog analogia utjan aem inag)'ar&zni. 





jogellenes caelekedeteiert aem, inert azok neki nem szimitbalok 
be. De miert nem szAmitLatok be az Srflltnek ceelekmenyei ? 
Hat a Uibbi emb^rak csolekedetei mi^rt szamilhaltSk be ? A biin- 
tenj l^tesiteaehcz nem elegeiidok az objectiv elemek ? Sziika^ges 
meg az Ja, bogy azok a caeiekedetek bizonyos qualitaaokkal l)ir6 
embert()l szirmazzanak ? — A cselekv^anek jogelleneu, fennillo 
bttntetdjogazabilyt a^rtil volta nem elegendS ahboz, bogy cee- 
lekves^^i-t valakit megbUtitetbesslink 'f A jo^udominy a mai hala- 
dottabb stadiainiban a^.t tanitja, liogy vselekedetei^rt csak azi 
lebet feteKiasegre vonoi, a ki pbygikai k^njszer batasa nelkDl 
(siabadon), intellectuaanak f6uyeiiel ktlvette el a tSrv^oyellenes : 
bUutetendci caelekm^nyt. RSvideii : esak az bUntethet^, a ki sza- 
badoa v6tkezctt. Kdrd^allnk, a beniibiiket tulajdonkepcn erdeklS 
kerdes tcbat igy fDrmulazhat<^ : kiaek milyen caelekedetek azi- 
ntitbatdk be ? 

Hngy eiTo a kerdearc megfelelheBHlink, meg kell visagil- 
nunk az embcrnek termeazetet ea az emberre bat6 okokat, mint 
a melyek egyUttvSve eredmenyeKik az emberi caelekedeteket. 
Meg kell neznilnk. niilyen az ember 6b meg kell n^znUnk, milye- 
nek az emberi caelekedetek. Megvizsgiljuk az embert es a lehe- 
tdsegbez k6peat hu tlikr6t kivAiiJuk adni az emberi cselekedetek 
geneaisenek. Peraze : ezt a ket kcrdeat egymastol el nem valaszt- 
hatjuk. Mert t^sak ligy iamerbetjllk meg az embert, lia cselek- 
vcaeben lepjUk meg ^s figyeljUk meg tt. 



A szabad akarat k^rd^se. 



atiroiot- I 

Bi, egyik 
velDnk, 
^Ht ninm ' 



A modem gondolkozasnak. a mely gondolkozast hatiroiot- 
tan tdmogatlak a tcrmeszettudomaDyok nagy Bredin6nyei, 
legnagyobb erdetne ea eredmenye az, bogy roeg^rtette 
bogy a termeHzet nines rajtunk IdvOl, bogy a termeazet nines 
alattunk h& nines felcttUnk, nines mfigSttQnk os nines elSttOnk, 
banom mi vagyunk a term^szetben *8 mi bennllnk van a lermfi- 
azet. Ez a feU'ogAs, ennek az igazaignak a fotiainer^se ^s meg- 
^rt^ae megvAltoztatta eg^az vilag- es eletfelfogdannkat. De ennek 
a felfogaanak Qsazea conaeqnentiilil m^g mind ez idejg nem von- 
battuk le. Bz a felfog^a az, a mely a PtolemaeuB'f61e vildtgfel- 
fogast. a geocentrieuB bllBzke tlieoriat megdiintOtte a arra k6ny- 
Bzerit«tte az embert, bogy bigyjen annak a maaik tbeori&nak, a 





1 tArt^nik okok nMkUl Az Uiuen hiisonlaltat elw : 
^lyA s tekeasKlaioii niindaddie; nj-ugvasban lunrad. mid 
mi kSlafi kL-nyszer fol>i:dn Dem bozzak moigasba. Az oknj 
rinynek ervenyeaseget, a termesKet ttlnemeDyeinek tOrv^ny-" 
txrrilse^t caakis a esodak hivoi vonbatjik ketBi'gbe. A esod&k 
bivAil pt-dig nem szoktuk a tudomanyos gondolkozok kOKi'^ sorolni. 
^^ eleUelcn temif'szetben az oksa^ Wrveny mintegj BiPinnitsI 
^^■ato es nagjuD sok eaetben kiserletekkel utincainAlbHt^. Az J 
^Biat rrrndszorint ta Ulan niinden esetben ugyaiiaxi es ug^an- 1 
^^nit tartalniaz. bAr maH-mAd \iazonylatbaii. mint az ok, Uleh'a I 
^H^koic, A ndv^nyviligban az ok is okozat kOzOU lev6 Ssaze-I 
^Kg^ uem enayire azemniel littiatti. A nov^aynek reagal^a I 
^HMIMsbqU valamit az t*kiiak haihi en-jebSl 6a az akozatban I 
^^baxerint As IaIAh a le^i)bb8Ki1r keve^t^bbet ^s, klllscile^ u«Kve, 1 
^^hzen mi» valamit liUnlunk, mint az nkban. illcivc az okok-fl 
^^p. Ai allntvjlsgbuii az ok ^s oko/jit kozOtti <)ssxeniggeB tnegl 
^Hnsbbc fell SID erhctd, niig vegre au Fmt)em<!-I u kttleJ! szenilelSn] 
^Hesen teliBiDerleCetlGn ez a kapoca vs csupan eiea litas itM 
^H^ gondoIkuKas kiipns luegiuagyarAzDi is raeg^itetiii az eiubeifl 
^^K ileUrben nz oka:igi tTirvetiynek a 16t6t 4a absolut undkodiisMifl 
^Hb M igy van, eleggu bizonyitJK az a kilrUlm^iiy, )ing>- a(S 
^^Ber nuv Sntudntanak dorengCJ Ti^nyt-n^l inagAt iizabudnakfl 
^^hl. Exra a naiv OntudatnyilaCkozaton 6plllt fel az akarnt-fl 
^^Kadsignak a tbcoriaja. Felt^-U'lfiZzOk. bogy az anorganikus i$m 
^HsbUtl terraeszetben az oksigi tOrv^-nynek letet ia uralkod&sicl 
^^■artis nelkDI fllani(?rjllk. — ^ Kgy par kSzkcl^tii p^ld&valV 
^^■tTMlni fogjiik azun t^tetliiiki<t, bogy uz iUlut, sSt uz embora 
^Hftk van vetve az okiiBg i^gyettttnt^s lurvijnyenfk. — NtMzUnk p^l> I 
^^fa D^' ki^boztL'trtt ebct. Ogy-e eg^sz bizonyosra velictJUk. I 
^Hlf ei az allat, MUtvc, bogy nigo, cracszlCi sth. szervei nnr-'fl 
^^■a AQapolban vannak, u tii^ki ilobutt kenycrH mrg fvgjti cunt. J 
^^KA IchetA legcgyuzeriibb schcmaban akartam fcltUntctni nm 
^^■tgi tSrv^Dyiiek uralkodasit az allat cselekodetoibi^n. mcrd 
^^Wa Oyta 1^'i'egyazeriibb forniiban Hzeml^lbetfi. bAriia nMn in 
^^B ebben a primitiv fnrmAbau bir ^rv^Dycxa^ggel. Az Ptnberu^l 
^^B mixkApen ill a dolog. Ugynnezt a \»Mit alknlmazva atl 
^^■•fre. telJM u. a miidinmatikai bizooyoswggal nem ninftdhat'l 
^^Ehogy a kii^liGztf<(ctt pmbur mpg iogJA i;nni a nvki aHutl (dobull) I 
^^prent. Uegton6nlietik. bugy az a btzunyos ki^bvzlBtctt (^MH 




in la kCsBODU. 



K>anak«xik. tiu^ a kcny^r meg van m^f^ezve, l«hetaegn, i^ff 
otIliaUtlan io'li"il^R);^l viselietik u irint. a ki a kenyerel oeb 
•Klail<flftii t inkibh k(-MK megbaloj, eemhogy ma^t mcgalazu 
t^llenfei*! e\6U. At emberi l^lekben a mDlt kitfirOlbetetUn nyoiiii>- 
kat liHKy « a (jonilolkozis a JiSvSbe cBodieabbnat csod&sabb ie> 
vekt-t »zJi. Aj! ombcri akaratot nemcsak a jelen idtnyitja. be(o- 
lydHKal i-a pedi^ ^akran dfint<t berdyassal van aira a mull 
emU-ke 6h a vigyddiU, tcnozgetes, a mely lelki, szellemi pro- 
(liiirtumok kibatiiak a K-tbfil a ra^R Dom 16tez6 jovfibe 6a nagybin 
bozKilJArulnak eiiiiek a jitvJinck megaJakiUsiboz. 

SchopDiihauur a kOvetkczd |>6ldival szeml^lteti az emberi 
ukanbmak wMWtstigcMigH : ,K6pzeljUiik egy embei-t, a ki ai 
ulcKAn illl ^M a kJtvutkezitket inondja mag&baD : esteli 6 ora van, 
a miirikaidOiiek v^gu. lla akarom, elmehetek getAIni, vagy felmiuE- 
linloni a turunyra, hogy Idssam ii naplemeot^t. — de elmebetek 
n HKLiibilzba ib ; vagy ri^lkercsbptPin czt vagy azt a baratonal, 
M ki ia futliatok a v&i'os kapujilii, kifuthatok a uagy \iiagba, 
lioify Hoha I<(bb6 visdza tie terjek. Mindez tiilem fUgg, teljeaen 
Hzabnd viigyiik, do azurt tn^g sum teazek semmi ilyeBmit, biUieD 
Huabad akaratbul bnzatnvgyok n fclesegembez. Ak&resak a vIk 
moiidani: mugau bull^ lohetek (igen, a tengerben vibor aiktl- 
niAval). gyorsan tova folyhatok (hogyne ! a folyo medrebea), zugvs- 
bilgvu baboitva leauhauhatuk (igen: a vizesesben). sugir lebirtek 
H ftilMiOkhutmii a magasba (hogyne f a szOkSkiitban), vegBl: hi 
dkaruiii, i>lf9hotok us vlilhinok (igen : 80° inelegben) ; — de mind- 
fit iDoat uvni tcszi'ni, haneni Oukent megmaradok nynigodtoik 
UH lisztannk n tUkrdiJ) tubau". — .KepzeljOk el aii. ho^ u 
az vtnber lodja. bugy ^n niOgdtte allok, rola pbitosophilok ei 
K'bel^^l^e C8clekv«seibeii item ismerem et siabadMgit. kOnnyeii 
iiiogiartjtuliftik. bogy esak azArt, hogy engem megczaloljon, cm- 
kki'dtii fog valaaiil. n eselben eppen lagadasom s omtek hstisa 
lu illi^lit dai'zusBigAra fo^a motivaliu cselekedetet. D« n > 
nidlivuni i-aak valamclv jolralekleleDebb cselekedeire fi^ja 11 
indtiani. p. o. amt. bog>' itlmenjen a sxiniiaiba. ile s^aaa tsetn 
»i-ni a l«%uti>bb vnilitvtt cspl»ked«tre. hog^- ntaggi BVBJva. tn« 
a i-s«>)vkvMr«> a motivum nag^on gyeng*.* (Cber die Fwifcal 
dw Wilk'Bs.) 

Urrbeii SpeiMvr. az djkornak leguagyobb Hi gftmMkoiijf^ 
.Tbe &tii4>- ui StM-iolu^" csinia muvenek kndcM* ft kOnlkMk 




bOn ts Btsya6DBs. 



frapp^B hasonlatot haszndija ea felillitjit az emberi akardsnak 
legegTBzeriibb tj'pusat. Ha djnamittal felmbbantuiik valamely 
hegyet, lehetetlen. bog>' btlrmily tokeletes mliszernek 6b eddigel6 
iamert mathematikai Bzatnitisn.ik Begits^g^vel el ore meg&lla- 
pilBok, bogy a robbanis iitin minden egyes talpalatnyi rOg 
hova fog esni, hoi fog nieg&llani ? Mi^rt ? AzSrt. mert mliaze- 
reink. megH^eleaeink es szamitieaink pontatlanok, tSk^letlenek. 
De azt csak senki sem dtlitja. bogy azok a fSlddarabok aajdt 
akaratukbol est«k oda. a hova val^jaban estek. Hiszeii ittan 
igaz&n minden meebanikailag tOrt^nik a tOk^letes miiszerekkel, 
tok^letee megfigy el easel ee pontos szdmlt&ssal okvetetknDi ki 
keltene szamithatnunk az ogyps rSgSknek ee^e^t. az eaes gyor- 
saaagat. azt a pillanatot. a mikor megilUpodnak ^s azt a helyet, 
a hova psnek. illetve a hoi megdUanak. £ppen. de 6ppen igy 
kW a dolog az emberi I'aelekedetekkel is. Az emberi caelekede- 
tek annyira bonyolultak. az egyes cmbemek belso mivolta (a 
jellenie) annyira kliliJnbSzo, az emberi akaratra haW kfllpB ea 
bels0 okok annyira sokf^l^k es a legtSbb eaetben armyira fei- 
iamerhetetlenek. hogy lehetctlen ezeket a tenyezSket minden ize- 
ben tisztin megismerni ; ez az oka annak, hogy az emberi 
caelekedetekot nem Ichet eliire megmondani. De az6rt i 
had azt mondanunk. hogy uz emberi caelekedetek Onkenyeaek, 
sziibadok. Hogy a megpitrgetett rouleftegoly(i hoi fog megillani, 
nem tudjuk megmondani. de az6rt senki eem dllitja, hogy a goly<j a 
maga akaratdb61. szabadon allott meg a roulette- asztalnak bizo- 
nyos beiy^n. Herbert Siiencer idezatt mlivfeben megkis^rli az 
emberi cselekv^snek lehetC legegyszeriibb nemet megeonatniAlni. 
Ha valaki a lakas&tiJl ket liton mehet a vaauti indohazhoz a az 
illetd ismeri mind a ket utat es tudjn. hogy az egyik I'lton 10 
percz alatt, a mAaik utoii 20 pen-z alatt ^rbet ki az indohizboz. 
B ba az illetO jdzaneazU 6s aemmi egyeb ^rdck viasza nem tartja 
9t az utazast6l (egy sz6val. ha az illettlnek el kell utaznia, bn 
minden motiviim az utazdsra keazt) ee caak 10 percznyi ideje 
van a vonat indulasa elOtt, egdsz bizonyosra vehetjlik, hogy erabe- 
rllnk a rSridebb dton fog az indohdzhoz mcnni. 

Az emiitett peldik elegge azeralelhetSvi teazik azon Allitil- 
aankat, azon tetelUnket. hogy e vildgon minden okokbol tortenik. 
Az emberi eselekedetek is o nlAg viigtelen cauaalie Idnczolatiba 
tartoznak es ^ppen azert : az emberi cselekedetek is e viligr61 



I 

4 





^yanakazik, ho^ a kenyer nieg vud ni^rgezve, lehett^^eB, lu^ 

olthatatlan gjiilOJseggel viadtetik az iraiit. a ki a kenyeret neki 
odadobta i inkabb k^sz megbalni, semhogy magat megaUzza 
pllenfele el6tl, Az emberi lel«kben a, mult kitUrlilhetetlen Dyomo- 
kat hagy b a gondolkozia a j(!vJ)be caadusabba^I csodisabb ter- 
veket Bz5. Az emberi akaratot nemcsak a jelen inlnyitja, befo- 
lydasal t-a pedig gyakrnn drmt6 befolyuasal van arra a mult 
oraleko es a vAgyodda, teri'ezgetca, a mely lelki, szellemi pro- 
diictumok kibatnak a Ii<tbol a meg ncm letezjt jSvSbe 6b nagyban 
bozztijArulnak ennek a j(lv<)iiok megalakitdaaboz. 

Scbopenhauer a kSvetk^zJ) p61dAval szeml^lteti az emberi 
akarianak azUks^gcaa^get : .K^pzeljlink egy embert, a ki az 
utczan dll ea a kSvetkezBket mondja magSban : eat^li G ora van. 
a munkaidJinek vege. Ha akarom, elmebetek setAlni. vagy felni^- 
lifltom a toronyra, liugy lissam a nnplementet, — de elmebetek 
a Bzinhizba ia ; vagy felkercshctem czt vagy azt a bar&tomat, 
sbt ki is I'utbatok a vai'OB kapuJAii, kifutbatok a nagy vilagba. 
bogy soba t6bb6 visBza De terjek. Mindez tiijem ftigg, teljeseo 
azaliad vagyok. de azert mig sem teszek Bemmi ilyeamit. hanero 
azabad akaratbol haziuiieg;^-ek a felesegembez. Akircsak a viz 
mondana : magas biillam lehetek (igen. a tengerben vjhar alkal- 
maval), gyoraan tova folybatok {bogj'ne ! a folyo medreben), ziig^-a- 
bdgva babozva lezubanLatok (igen : a vizcHeBbeo), sug&r lehetek 
a felazilkhetoiti a magaaba (bogyne ! a szdkftkutban), v^gUl : b> 
akarom, elffihetek es etillanok (igen: 80" melegben); — de mind- 
ezt most nem teazcm. Iianem iink^nt megmaradok nyugodtnak 
ea tisztanak a tOkrOzo toban". — .Kepzeljltk el azt, hogy ez 
az ember tudja. bogy en mctgOtte allok, rola pliilosopbAlok 6a 
lebetsegea eselekveaeibea nem iamerem e] szabadaigit, kSnnyen 
megt5n6nhetik. bogy caak azert, iiogy engem megczaloljon, ese- 
lekedni fog valamit, ez esetben eppen tagadasom b ennek batdsa 
az illeta daczoaaigai-a fogja motivaini caelebedetfit. De ez a 
motivniu cgak valamely jelentektelenebb caelekedetre fogja Jit 
inditani, p. o. arra. bogy elmenjcn a szinbazba, de senimi OBetre 
Bum a legutobb emlitott eselekedetre. hogy nlaggd menjen, erre 
a eseleln'^Bre a motivum nngyon gyenge." (Cber die Freiheit 
deB Willena.) 

Herbert Spencer, az lijkornak Icgnagyobb 61C gondolkodtija, 
.The Study of .Sodology czimli miivenek kezdetin a kOvetkezS 




fhippAnB hasonlatot b&sznilja 6s fel&ltltjn az emberi akardsnak 
legegyBzerlibb tj^iuHAt. Ha dynamittal felrobbautunk valEtmely 
hegyet, lehetetlen, ho^ bArmily tOkiletes miiezernek 6a eddigel^ 
ismert mathematikai azimitdanak aegitseg^evel elore megdlla- 
pitsuk. hog}' a robbanils utdn minden egyea talpalatnji riig 
hova fog eeni, bol fog raegillnoi? Mi6rt? Az6rt, njert milsze- 
reink, megfigyeleaeiDk es szaraitAaaink pontatlanok, tOkSletlenek. 
De azt csak senki Hem ^litja, bogy azok a fOiddarabok aajit 
akaratnkbtil estek oda. a hova vaI6jaban estek. Hiszen itten 
igaz&n minden niBchanikailag tOrt^nik s tSkSletea mttszerekkel. 
t3k61eteB megfigjel^asel es pontos szimitassaJ okvetetlenlll ki 
kellene szamlthatnunk az rgyea rSgSknek ea^aet, oz es6s gyor- 
aaeigat, azt a pillaaatot, a mikor megMapodnak 6b azt a lielyet, 
a bova esnek, iiletve a hoi megdllanak. ftppen, de 6ppeii igy 
&1! a dolog iiz emberi caelekedetekkel ie. Az emberi cselokede- 
tek anuyira bonyolultak. az egyea embentek belsti mivolta (a 
jelleme) annyira klllonbdzn, az emberi akaratra liato ktlUfi ea 
belsfi okok aiinyira aokfelek es a legtobb eaetben annyira fel- 
ismerhetetlenek, hogy lehetetlen ezeket a tenyezSket minden ize- 
ben tiaztan megismerni ; ez az oka annak. hogy az emberi 
cselekedeteket nem Ichet elUre megmondatii. De azSrt nem Bza- 
bad azt mondanunk. hogy az emberi cselekcdetek Bnk^oyesek, 
szabadok. Hogj- a megpiirgetett roulettegoly6 hoi fog meg&llani, 
nem tudjuk raegmondani. de az6i-t senki sera Allitja, hogy a goly6 a 
maga akaratabdi. azabadon allott meg a roulette-aaztalnak bizo- 
nyoB hely^n. Herbert Spencer id^zett miiv6ben megkiB^rli az 
emberi cselekv^snek lehetS legcgyszerilbb nemet megconstruAlni. 
Ha valaki a lakiis^tijl k6t liton mehet a vasuti ind^bazhoz a az 
illetO ismeri mind a k6t utat 63 tudja, bogy az egyik ilton lU 
percz alatt, a raiUik liton 20 percz alatt erhet ki az inddhizhuz, 
8 ha az illetii j6zaneazft es aemml egyeb 6rdek viasza nem tartja 
St az ntazaatdl (egy szoval, ha az illetiinGk el keJl utaznia, ha 
minden motiviun az utazAsra keHzt) 6h caak 10 percznyi ideje 
van a vonat indulaBa elOtt. egesz bizonyosra vehetjUk, hogy embe- 
rllnk a rOvidebb i^ton fog az ind6h&zfaoz meniii. 

Az emiltett peldak elegge azeml^lhetUve teszik azon ilUtit- 
aunkat. azon t^teliinket, hogy e viligon minden okokbol tOrt^nik. 
Az emberi eselekedetek is e viihg v^gtelea cauaalis l^nczolatiba 
tartoznak 6s eppen azurt : az emberi caelekedetek is e nl&gr6I 



i 






nON Es BCyaODfta. 



vidok, alavetvek :i termeszeti caussliamusniik. sztllb 

- - — Az Djkori gon()olkoz6k nag^on bebatoan foglitlkoztiik i 
lizabad akarat kerdea^vel ea a legkitttDobb gondolkozok, rend- 
Dzerllk b^rmily tavol is alljon egymaetol, abban megegyeznek 
(^gj'm^sAl, bogy az emberi cselekedeteket necessaltaknak tekin- 
tik. Leibniz ea Spinoza, Hume 6s Kant, Schopenhauer es BQcb- 
nep, Spencer ea a jelenfcor tSbbi nagy gondolkozoi. — Ha 
logiknaan gondolkozunk — m^ pedi^ ha tudominyosan akarunk 
gondolkozni, okvetetlenllt logikusan kell gondolkoznunk — nem 
is lidiatjuk a dolgot niaanak ea miak^pen, mint a'milyen az 
valojfiban. Mik6p lebetseges niegis az, bogy az oniberek csak 
oly DBgy kerillO utAn tudtak eljutni az igazsilghoz? fiizoayJLra 
helyteienlil tett6k fol maguknak a kerdest. ValiJszinii, bogy ez 
volt az oka az evezrcdes t^vedeanek. Schopenhauer kimutatja 
azt a tevedeat. a mi a kerdes feltev^a^ben rejiik. Szerinte 
a azt k6rdezzlik a naiv iintudattol : Hzabadon caelekszeni-e ? 
Naiv Ontudatnnknak feleJete erre a kerdearo : hogyne ! szabadon 
eaelekazem, hiazen azt caelekedhetem ea tenyleg azt is caelek- 
szeni, a niit akarok. De nem ezt akarjuk tudui. Ez a legterme- 
azeteaebb dolog. A azabad akarat kfird^ae a kerd6s grammatikaJ 
formajaban igy hangzanek : akarbatok-e barmit? Ha erre a ker- 
deare megfonloltan felelUnk, bizonyara nem fogunk igennel felelni. 
— Nemcsak a k^rdea felteveaeben t^vedbnk. Hanem Ssszezavar- 
juk a szabadaignak kUltinbilzo fajait. Mar Ariatotelesb^l ki lebet 
olvasni hirom nemet a azabadsagnak, — A Jogtudomany 68 
valamennyi bllntotJ!- codex caakia a physikai ea intellectitalia sza- 
badsAgot veazi tekintetbe (laad a magyar btk. 76., 77., 83 — 87. 
ea 88-ik g§-ait). — Egy^talaban az ethikai azabadaagnak a 
kerdeae tulhaladjn a jogtudomany batArat. Ez metapliysikai ^a 
ethikai problema. De azerl ez a problems is erdekli a jog^zt. 
Uiszen a jognak. a jogosnak ea a Jogtalanaagnak, a btlnnek i» 
Bl biintet^anek nagy kerd^sei aem oldbatok meg tisztan jogi 
alapon, ezek a kerd^sek ia valamennyieu a philoaophia terre- 
numaba nyulnak be. — — Ezek a k^rdesek a jogphilosophust 
ea a bUntetJi jogaszt, a kikiiek azaiaolni kell az emberi caele- 
kedetekkel. sokkal inkabb erdeklik, mint a philoaophust. a ki 
mdgia caak konnyebben elvonatkozhatik az emberi eselekedetek- 
t61, a ki kdiuiycbben eltekinthet a kOznapi elettol. — Peraze: 
a jog&szok k5rQlb4styazhatJak magukat a te teles ti3n-enyek 




B0N £S B0NHOd£8. 



819 



dogmatikajaval. Ez esetben mondhatjdk, bogy ezek a k^rdesek 
nem erdeklik oket. Minket a dogmatika nem elegit ki. NekQnk 
foglalkoznunk kell az ligynevezett ethikai szabadsagnak a ker- 
desevel is. ^s f5kep ezzel a k^rdessel kell foglalkoznunk. A k5z- 
keletii ^rtekezesek a beszamitAs k^rd^s6r51, a teteles t5rv6nyek 
szellem^t k5vetve, teljesen teldnteten kivfil hagyjak az ethikai 
szabadsignak a kerdes^t ^s csupan a physikai 6s az intellec- 
tualis szabadsdgnak kerd^s^vel foglalkoznak. Mi is megemlitjttk 
a szabads&gnak k6t utobb emlitett nem^t, de (a k5vetkezo) fej- 
tegetesQnk sdlypontja az ethikai szabadsag kerdes^re esik. 



Dr. Bdrdny Gero. 



(Vege kOv.) 



MOXTAIGNE MIHALY ES LOCKE JANOS. 

(Masodik k5zlemeny.) 

111. 

Az ^Essais* targ^a k&Idnfele. mino az emberi elet. Mindent 
felulel, a mi az eletben eloforduihat. de a sokfeleseg daczan. 
ina<:aban a kQldnbdzo dolgok targyalasaban megis rendszer nyilit- 
kozik meg Ennek oka az, bogy Montaigne b^rmirdl ir is. ebnel- 
kedeHeiben mindig az ember lebeg szemei elott. (^gy kepzelem. 
a mint kivalasztja. multbol es jelenbdl egyarint, azokat az emberi 
alakokat, a kiknek egyeni jellemei, gondolkodasak es lelki viU- 
guk alapjan, okoskodik. Miiv^sz volt o iro letere, a lelek rejte- 
keibe akarvan behatolni, modellekre szorolt. A hoi talalta, malt- 
ban es jelenben, tanulmanyozza az ilyen emberi modelleket, ^ 
az altalanos eszmeknek kepviseldifil latvan oket, ilyeneklil f5l 
is ttinteti, ug}^ onmaginak megnyugtatasira, mint masoknak rend- 
szerert oktatasara. * 

Az emberi leleknek avatott mtivesze el is talalta a ban- 
got, melylyel a miiveltseg, a termeszetes emberi miiTeltseg utaia 
sohajtozo emberek lelkebe lopozhatott be, bogy azokban, a mii- 
veHzi ecsettel kozz^tett altalinos igazs^ok, emberi eszm^k segit 
segevel uralkodhaHsek. 

Koraban csakugyan nag}' tetsz^ssel fogadt&k : Roma, a?^ 
^Ertsais'* megjeleneset koveto evben romai polgarra avatja ^ 
franczia irodalom fenyes csillagdt ; tudos, miivelt uri emberelc 
p(Mlig eiragadtatassal beszeltek mindeniitt Montaigne munkairol - 

' Tanulminyomban Pierre CosU 1725. evi parisi kiadisit hasz- 
naltain, melynek czime : Le^ essais de Michel Seigneur de Montaigne- 




Az i^jkor mllvelt liri emberoinek legelsjl ezeilemi taplAlekn lesz, 
Dielvet ismetelvo 6s sokazor itolvas.' bogy ilolvasasa kOzben 
megBzerease az eiefet. meljTiek boIdogsAga Montaigne Hzerint. 
az egytii kezeibe van let^ve, 

A frani^zia irodalomban volt az embert tanulmAnyozo Mon- 
taignenak egy olQdje mir, a ki Hzint^n a tiirt^neiem es az elet 
emberet vette bonczkes altt. Rabelliiis Ferencz ez a SVI. 3z4- 
zad e!ej6rfll.' 

A szellemcs bohuczuak, mint kortArsai neveztik, az alta- 
ianoe miivelttiegii papot, (iargantua 6b Pantagroel czimtt elraes 
munkaiban. a nevetsegefl belyeken kivUl, olyanok ie vannak, 
melyeken a rcnaiaBancenak hatiadt erezhetjllk. Az emberiseg leg- 
fontosabb kerdeBeirSl ^rtokezik ezeken a lielyeken : a nevel6sr(tl, 
jogrdl. igazsagrdl. tOrvenyekrtil, Bcnberi koteleHsegekriil, bekertil, 
h&borord], kirilyi felel9ss^gr<i). A kerdesek fejtegetee^ben alkalma 
nyilik. hopy szdljon az eniberi term^szetrf)), a vallisi, gazda- 
aagi, politikai. t^rsadalnii 6letrdl. A midSn kordnak bibiit £b 
Mszegsf geit mani gnnynyal ostorozza, talil moilot arra Ib, hogy 
a t^raadalmi elet feat^g^ben, emberre vonalkozo aJtal&noB igaz- 
Bigokat Allapitson meg, melyek vezetoszabSlyok gyanant ezere- 
peljenek a tnindennapi cmbernek 6iet6ben. A liasznost a kelle- 
mesttel akarja ezekbcn osszek5tni. Csak az a baj, hogy d6TaJkod<i 
modora miatt Bokszor nehtiz megAllapitani, komoly besz^d-e, a 
mit mond, vagy ^ppen caak komikum targja. 

Alakjainak fest6a6ben belenyul az ^letbe, de oly erKs azi- 
nekben dllitja azokat elS, hogy a tdlnAgos szioezes elmeleti meg- 
figyelesre hs ennek alapjdn gyakorluti kSvet^are alkalmatlanok- 
nak tUnteti t6l alakjait. 

Montaigne, kire mindeiiesetre batasBal volt RabellaiH, a 
nevets^ges mellJIz^sevel teljes komolysAggal ir tdi^yaii't'il. Okos- 
kod&sa ezert jobban megfelel az dltaldnos igazaagok elm^let^nek 



' TKbbnyire aiindaKok az 
nek, mint az eo knnyveiti. De v 
ut mir nem tudom. i309. lap.) 

= l-lK3-ban sziiletett Poiton franczia tartoininyban. Ohinonban ; 
elobb Bzerzetes. kesobb vilagi pap. ElvRgezle ax orvoBtudom&nyukat 
is es nagy oitobj gyakorlata volt. 1551-tJil keiidve meudoiii lelkesa 
*olt. — V, 0. Nemenyi Ambras : RabellalB Ferencz es kora, Buda- 
pest, 1887, 

■■"" ?1 ■ 




eB gyakorlatanak. Ez az oka, faogy a franczia miivelt szeHem 
fejIBdeaSre jobban kilzremiikfldiJtt, mint Kabellais Ferencz. 

Az 6koT embere, iltaMnoa emberei vonissi niiatt, teUizik 
Montaigne nak, a ki kereszt^ny bSlcselQ l^t^re. az okor emberet- 
ben talAlt iltalAnos igazsigoknak aegitsegevel a ktireazt^ajeeg 
6koraban ^Iti nyilt 6b Saiinte emberi jellemeket akarja vUbzh- 
Ulltani az emberi Uraadaloniba. 

A ketazintiB^gnek, k^pmutaliisnak, ravasz furfangnak eBkiidt 
ellonsege. Az eoibori tarsadulom eme fekeiyei ellen. nemee ki- 
tartassa) kiizd ; misokat es Onmagat igax alakban aJlitv^ az 
olvaB6k el6, Hib&kt6I nem tel, magdbim es- masokban egjar^it 
ostorozza azokal ; az udvariatlanBAg, a nyerseB^g ie elfifordol 
n^ba miivejben, ha az fiBzinte nyiltsag dgy kivanja. Emberi Jel- 
lemeket kutat mindig es mindenUtt. Onmag&t ie ebbol a azem- 
pontb^I tanulm&nyozza ; nem hagy megfigyeles nelklil aemmit, 
TudaBvigya kimerithctetlen, melyre eles esze, kimtivelt ^rtelm^i 
predestiQilJa. Da tudasvigyanal is nagyobb benne a jellemsze- 
retet, az akarotehetseg fejle9z(6a£nek fouto9»igir61. elmaradlia- 
tatlao Bzllks6gees6ger61 taplalt meggySzfideae. Az erkolcsi 61et 
mindig fOlCtte 411, az emberi rendeltetea szempontjdbol. az ertelnii 
eletnek, mely ntobbinak nines m^ rendelteteae, mint az erktll- 
cai elet tisztaeagdnak megallapitasn. 

A kereazteny bdlcseleten klvUl. egyeni jellemvonisa. kepe- 
aitik 9t arra, bogy az erkOlcai nevelea ^rdek^ben legyen a Wlag- 
irodalomban egy fontos t«Dyez9. Jellem^biSl nemcaak a ravaszsag 
hianyzik, bancm a nagyrav&gyis is. SzUlet^se, kitlintetaaei, min- 
denekelott azerenoa^a anyagi viazonyai viBBzatartottak ettol a nagy 
erkalcai betegsfigtfil. Ez6rt biralhat meg mindent ebbiil a szem- 
pontbiil i az objectiv biralatba nem kerlil semmi subjectiv 6rz^. 
mely olhom&lyoaitan^ benne az 6rtelmileg is crkdlcsileg kimfirelt 
embert. 



IV. 



Kiv.ilt^ cmberck mimkdaadgiiban tapai^ztaijak, bogy 
egyeni kepeaaegen, Jellemea kiviil, uz idok szellemcnek is nagy 
befolydaa van rajuk. A XVI, azizad mozgalmai, melyek az emberi 
tevekenyBBg kifejteaere nniiyira alkalmaeok voitak, bozzajarnlnak 
abhoz, bogy a Montaigne irodalmi mnnkdasAga abban a azellem- 
ben baladjon elOro, mely azellem jcDemzi azt. 



ireit I 




MONTillONE mihAly £s lockb jAnos. 323 

Az emberi tevekenyseg legkiilonfelebb belyzetben jut 6r- 
venyre e szdzadban. Nagy er^nyek mellett nagy biinSk ; egyfel(5l 
(5r(3k5s harcz, masfeI5l a beke utdni esenges ; a tarsadalomban, 
allamokban, polgari, politikai, valldsi meghasonldsok napirenden 
vannak a XVI. szazadban, melyekhez ^hs^g, pestis, rabUs jarul- 
nak ^s megtercmtik a tArsadalmi kdzroml&st. 

Gondolkod6 embert megdObbentenek ezek. De a kinek 
CBze ^s szive helyen van, nem tor ki panaszokban, hanem az 
emberszeretet arra 5szt5nzi, bogy segits^g^re jojjSn embertdr- 
sainak, gondoskodjek olyan panacear61, mely egyesnek es az 
emberek nagy tomeg^nek egyarant haszn&ra valik. 

Ily korlilmenyok kcJzOtt bozza 16tre a XVI. szdzad Mon- 
taigne miiveit. Az embernek akar segits^gere jOnni, bogy vezesse 
6s gyogyitsa azokat. Ez6rt fejtegeti a muvel6s, neveles k^rdeseit 
^Essais'^-nek lapjain. 

A mi megragadja lelket, arr61 siet beszamolni mindj4rt. 
Az 61et jelensegei vezetik ir6i tollat ; az 61et es a t^rt^nelem 
JOnnek segits^gere az eszmek meg&llapitasaban is. Ha rendijze- 
resen irt volna a neveles kerd6seir51, kSnnyebb volna miivenek 
tanulmanyozasa, de igy, a mennyiben kozvetlenebb, egydttal 
hasznosabb is. 

Az ^Essais^-nek tcSbb fejezeteben, mint emlitettem, a ne- 
vel^sroL A legfontosabbak e tckintetben a kovetkez5k : A gyermek- 
nevelesrol, Diana de Foix, Guersoni gr6fn61ioz intezve ; bolond- 
sag az igazsdg 68 tevedes felett valo it61etet a mi tudomdnyunkt61 
ftiggeszteni fel ; a biiszke feltudossagrol ; a meg8zokasr61 ; mennyire 
irtoznak az emberek a mAr megszokott t5rvenyeket megvdltoz- 
tatni ; a kepzeldtehetseg erejerol ; az egyiknek nyeres^ge a mk- 
siknak vesztesege ; bolcselkedni annyit tesz. mint megbalni meg- 
tanulni ; az ijedcsrol ; a felenkseg biinteteserol ; az dllbatatos es 
erSs lelekrftl ; a liazugokr61 ; a benye eletrol ; a lassii es ser6ny 
eke88z61A8r61 ; a jovendulcsckrol : a szomorusdgrdl ; a mi kiv4n- 
sagaink rendescn magasabban jarnak, mint a mennyire k^pesek 
Tagynnk eljutni ; a pedanteria ; a harag ; ugyanazon cz61boz kiilGn- 
b(5zo eszkozSkkel jiitbat az ember sat. 

Megkiserlem kozvetlcn tanulmanyozas alapjdn, beszdmolni 
paedagogiajdrol. 

Az nevelteteset beszeli el egyik „E88ai8*'-jeben. Ehnondja, 
liogy gondos edes apja, latvan azon korbeli iskolai 68 bdzi neve- 

21* 




I^Dek airalmas iiUapotit, tudos tanitokkal ' beszel iirrol. bogjan 
lehelne az ci gyermekenek neveles^l biztos eezkozOkkel v^<rre- 
hajtani. 

Latinul beszel mtndenki kOrnyezetemben, Lrjs, meg a cse- 
t6dck is : auyaDyelvem vult a latin es k^sobb tanullAin meg a 
franczia nyelret. Tudtam is, mondja. oly jol besz^lni latiiitil. 
hogj' hazi neveluim .tartotlaU tiile. ha velflk beszel^tesbe ered- 
lem". Bucbanan pedig, egjike bazi neveldtnek. azt moodotta 
Mont-iignenak, midOn az eletben k£a5bb 6982ej5ttok, bogy a gyer- 
mek-nevelesrdi akar egy kis t^rvezetet imi es ebben Hontai^f- 
nak gyermekkori neveltet^s^t veszi mintaul. A gSrOgSt re jituna 
^s mulaUig kOzt tanulla me^. A tSbbek koit. irja Hontagof. 
azt tanaesoltak az atyamnak, hogy az ^n akaratomat mindeo 
eroltet^ kenyszer kizarasival kormanyozzik. hogy a tudominyu- 
kat 6s katelessegpimet sajAt Snkeates hajlaDdus^otmnal ked>Tl- 
Jem ^8 Ezeressem meg, ea igy lelkem minden kcDy&zer es dar- 
\-&aig kizarasdval. egesz nyijassaggal es ezabadon alakittasflek. 

Ezt veszi alapul a tsbbi elvek me^llapitaaAbaii. 

AUaat foglal mindenekeloti a Uizi nevel^tt mellett, metyel 
a nyilvAnoB iskolai neveles fBle helyez. De caak az elvi alapaa^ 
iiZcmmeltartAaiTa] remeli. hogy a hazi nevelesiiek jo gyQiudlose lesi. 
A legtObb a J6 nevelOtdl fQ^, kinek gondos megviiiasztisa az 
apik legfuntosabb kOteless«ge. 

A neveldbeD azt kivaoora legelfiszOr. hog>' .agyveleje vila- 
gos ia tiszta legmen" is nagyobb gondot ak&rok forditani n^a 
az .erkSlesre is 6rtelemre- mint a .tudossagra*. A tanitiU 
mddj&ban pedig azt akarom, liogy ne Sntse az ismereteket tanil- 
viayaba „mintba csak garatra tsltenek". hanem ,« lelek tehet- 
sggeinek mert^ke szerint azon kell kezdeni. hogy a dolgok tram 
vigyat tibnaazszon benne, hogy azok kfizt lie tevedjcn ei. siii 
lanuljou nieg vAlaszliist tenui a dolgok kOzOtt." A lanitvinynak 
it^ba a tanito jfljjOn segitsegere. niiskor pedig ha^ja baladni 
egyedal ; ne adjon minden sziit tanitv&nya BzAjAba, engedje besz^lni 
a tanitvanyt is. hog>' ez a niaga r6sz6rKl vesaen valaniit a 
dologhoz. 

A nevcifli rate rmettseg ben az a lugfonloasbb, hogj- valaki 

rultak tSbbe korUmtte azoa f^rfiak, kik neki »i 
1 neveleabea, kiket Olaszor»zAgb61 hozott magivai. 



n gyemieki I'lton le tud bocsatkozni ea kezen fugva tudja ii gyer- 
mokct vezetni. Ezert partoija a Montaigne a bazi nevelest, mely 
egyedDi kepea arra, hogy a gyerraeld lelket Snturiatosati form^ja. 
Az iekolai tanit^sban, egy planum szerjnt keli tanitant egy eg^Bz 
regiment gyemtelcet. kiknek lelki tehetscgUk, indulatuk 6h baj- 
landoadguk oly kUlSnbilzf) ; CBoda-e, ba sziz k5zUl alig akad 
egy-ketto. kikncl a. nevetes gyilmSlcsei lithatdk. 

&a azt akaroiu. hogy a tanit6 no a leczk^nek suavait 
kerje sz^oii tanitvinyatol. hanem annak erteliuet. Nc az enil6- 
kezfi tohetaeg lejlesztcserc i'orditsa niinden gondjat, hanem az 
ertolem mliveleedre, az ilel^k6pesB6g erSsites^rc. A mit tanol 
tiQvend^kBnk. ezer formibaii terjeszazUk azt el^.je, bogy meg- 
gyifzSdheBstlnk aiTol. vajjon igaz&n Hzellemi tiilajdona-e a meg- 
tannlt anyag, melyr5l ez eaetben minden kdrlllmenyek kiizOtt 6b 
mindenkivel szemben be tud Bzamolni. 

Az emberi lelek kOztapasztalat Bzeiint bajlandij arra, bogy 
maBok Bzavainak bitelt adjoit, ^rtelmtinket. akanttunkat szivesen 
bizzuk masok irinyit^sara ; milsok oyomaiba BzeretUnk l^pui. 
mert az a hitUnk, bogy* igy Icgkiinnyebben erbetiink czelt, (Mag- 
□am compendium in aueCoritate.) 

A Bzellemi vildgban pedig veazelylyel jar az, ba nem tanu- 
Innk m^ saj&t labunbon jdrni; ba nem taniiljuk meg hasznaini 
ertlinket. vedeni szabadsagunkat. 

Ime valami Montaigne akepsia^btll. Ez a theaiti, velem^nyem 
Hzerint, nem akar niAflt, mint az embert Qnniaganak adni vissza. 
Harmit munUjanak is Montaigne e He ne ben, barmily nngyra becBill- 
j4k ia azok tekint6]y6t, kik 6t a XVll. azazad folyaman tOnkre- 
tenni akartak, ez eldtt a Bkepsis eltitt, meiynek az a cz^lja, a 
mi Montaigne skepBisee vfilt, tisztelettel bajolok meg. 

A XVll. Bzazad folyaman az egymilsaal versengJi jozsuitAk 
es janzenistAk Montaigne kiaobbiteai^ben egyet ertenok. ^a cso- 
lUlalos Jit^-ka a velellenitek, legnagj^obb mugaaztuI6ja megiB a 
janzeniBtak legm^lycbb gondr>lkoz6ja, Pasi-al fialiizB leaz. 

Gondolatainak egyikeben, bizonyos megBZ()16 BzarkazmuBBal, 
azt mondja: bagy Montaigne .Easaia'-ben magilra ismer. Nem 
Montaigne ban. ezek azavni, banem magambau taMlom, a mit 
benne latok. 

A Dilivelt liri ember, az ^rtelmileg is erkOlesileg nemosen 
ggndolkodd ea £rz& l^lek, a tetlerCa f^rfiii, a valliaoa, egyh^a- 




820 



MONTAIGNE MIHALT tB LOCKE JAN09. 



hoz c^esz lolckkcl ragaszkod6 tanult ember mind meglathatja 
magat Montaigne ^Essais'^-ban. MeglAtja egjuttal ma^i^&t az igazi 
paedagogus is, ki egeHZ lelekkel akarja a miivel5d6s Ogyet on- 
tudntoBan Hzolgalni, kinek Icgfontosabb tOrekv^se egy olyan 
niiivclt embcri tarsadaloninak megteremt^se, melynek tagjait az 
jellcniezze, hogy eszilk ea szivUk bely^'n van, es tiszta Ontuda- 
toHHiiggal tiirekazenek (TvenyesUlni a legnemesebb intentiok szerint. 

Ennek a nagy czelnak eleres^ro a tanit6 tegyen meg min- 
<lent. Kostaljon meg kemenyen mindent es ne verjen seniini 
olyat tanitvjlnya fejebe, a mi pusztan csak m&sok tekinteten i>s 
ven rtznkalan tanul. Ne eskettesse meg tanitvanyat sem Arista- 
teles, seni Kpiciirim, sem a stoikusok prineipiumaira. Kakja elobt* 
a klll(")nb{')/(i vedekezeseket* hadd valaszsza ki azok k5ztil a loir- 
jobhat : ha pedig nem tudja kivalasztani, hag^'ja Qt ketkedni. 

Neni elog Montaigne szemelyisegenek ismerete, a kor szel- 
lenii ir:'nnj\l):i kell bepillantani. ha tiWinebb idezett szavait mei'- 
erteni aknrjiik. Kz a iiely volt «hipis otlensionis" ellense^rei 
szemobi'M : ineireriiemli, hogv nieirkisertsUk ennek a lielvnek helves 
ertelino/.esot. 

Kotsou'kivlil iiraz. hoirv a tarsadahni elet hiten alapnl. M:»s- 
res/.rol a/ is all. hoir> az igazsag vilagito fenye es melegit" 
err jo :ulia iiiei; a tarsaiialom eniberenek boldoir nvuiralmat. 
iuoImv ann\ira ras/iuul A XVI. szazad fohaman. ugv a valliis. 
mint :» linlomanv sok iira/saira. elves/itik hitelUket ; az eirvoni 
kriiika rloterbo lopiso podii: mognMulitette a t'ekintelyt. Hizoiiv- 
talansa:; ts inuado/as napi ivndon les/nek. 

A Kik a/ omborisoi: iijabb koi*>/akanak bekovetke/.esoi 
renu'lik. nem >/oniv»rkoduak e/ou a/, allapoton. Bar nem vv\vu- 
detos >ok trkiiitetbeii. eux okunk nu^iiis van. i:rv srodolkiuinak. 
ho:;\ «'ioniuu'l ud\o/oliUk a.'i, Molio/ta^sanak me^rhalliriuni. mehik 
a/ a ou) '»k. 

A. rnibori i»»^i»k o^ a.* emberi s/abadsa^ tis/teleleiiok 
alap .1 ;» t'.iNiMuiok :i>;i»*li:t' Wk^v, alai»;il a kon^s/.tenxse::. ezeii 
kell :;!.u^'.i!:v;\ :\: \^a: }\y,\\x\\'^K':Z"XK i^. IV uf e^v ennek tisz- 
telrto. ,'■ r:\:\i\'.^VL. '.v v;«\;t'M \ «■ n; ml-m*:!. vsnk «'tt lehetst'gO'i. 
a li«'i .;. i^niv.v.o'n n:".". :o:".r>i ^0 • ^i.;t'^ ilka! ma. >ajat enn*- 
nek ;'.i'.;!r.( .. t ■. u ■ '. "n» i" « *» -^/.iN^xir.i. v.\i\oi ar ontndatos 
erkoK n; *.,rtiN .\ v ■•: .•.;- -» .t:c \r\ i *«" a: al.-ipja. IV ern' 
e^ak Ui;\ '.:: »•■ a. v'v.'.cr. " .. kiwW:: flett U:; lun? a tokinteljri' 



MOKTAIONE MIHAlY tS LOCKE JANOB. 327 

epit kizarolag mindent, hanem a megfigyelesre, sajdt ertelmi 
mankassdgara. 

Nem tObbet, de nem is kevesebbet siirget Montaigne fSn- 
nebbi szavaiban ; az Ertelmi ^letnek 5ntudatossaga lelk6nek 
idealja. Siirgeti abban az idoben, inid6n az onallo Ertelmi mun- 
kass4g, a tapasztalas, a megfigyeles ^s kutatds melldzesevel 
meg mindig arra fektettek a f5sulyt az emberek, bogy k5nyv 
nelktil tanuljak meg Aristotelest, Platot, Cicerot, Aquinoi Szent 
Tama St. 

Montaigne eppen azt nem akarja, bogy n(5vend6ke meg- 
maradjon a ketelked^sbcn ; ellenkez^leg a ketelkedest az^rt engedi 
meg, bogy ez altal a tudds bizonyossagdt teremtse meg minden- 
kinek lelkeben. Hallgassuk csak, mint magyarazza e tckintetben 
allaspontjat. „Ha valaki Aristoteles vagy Xenophon velekedeseit 
a maga tulajdon megfontolAsa utan fogadja el, azok tobb6 nem 
Aristotelesnek, vagy Xenopbonnak v^lemenyei, hanem annak vele- 
menyei, a ki igy fogadja el azokat. A ki teljesen meghajol m&sok 
velekedesei elCtt, az igazan semmit sem nyer, semmit sem talAl, 
niivel voltakepen nem is keresett semmit sem." 

A szellemi clet szabadsdga bozza magaval, bogy ragasz- 
kodjunk ahhoz a skepsishez, melyet Montaigne sUrget. Az ered- 
nieny bizonyitja legjobban, meVinyire hasznos az. A mi tanul4- 
sunknak legnagyobb eredmenye, mondja erre nezve Montaigne, 
az, ha mi tanuhls altal jobbakka. bolcsebbekke valunk. Erre 
fcepesit bennlinket az ontudatosan k^pzett ertolem, meljTol Epi- 
oharmus azt tanitja, bogy egyedUl az ertelem lat es hall. 

A gymnasiumi paedagogia Montaigne skepsisevel szemben 
eluhozhatja ellenvoteseit. Az iskolakban, a hoi annyi gyermek 
Van egytitt, ilyen ketelkcdo tanitas minden eredmcnyt lehetetlenn6 
tesz. Masreszrol a gyermeki lelek nem is jO erre a skepsisre ; 
Bzivesen bizza az magat tanitojara. 

Ez mind igaz, do Montaigne a hazineveles kereteben siir- 
geti a tanitonak ilyen eljarasat, hoi tObb ideje van foglalkozni 
Tiovendekeivel ; masreszrol Montaigne jelzett tOrekvese ugy tUnik 
fi»l elottem, mint egy ideal, melynek bizonyos mervfi megval6si- 
tasa a nyilvanos iskolaban is lebets^ges. 

Ha Montaigne ^Essais''-nek erre a helyere gondolok, nem 
tebetek rola, de Montaigne szavai modern nevelestink hi&nyait 
elesen szemem ele allitjak. Az ellentet erej6vel domborodik ki 



elotteni iakolai tanitasunkbiin nieg ma is a kuiijvuknek tiilsa^os 
uralma, midj^ii kdzepiskolai p&ly&juk al&tt iiem tudjuk a tiiunltV- 
kat rAszoktatni arra, bogy ne tankilnyveket tanuljaaak be, hanem 
a tantirgyat tanuljaJt meg. £zt slirgette Montaigne. midf!n kije- 
lentette, bogy „nem tudas. meg kevesbbe tudomany az, midOn 
valaki csak kiSnyv nelkUl tud valaroit, banem tisztan szolgai tneg- 
tartAaa azoknak a ilolgoknak, melyek ebb6l a czelbi^l nz omle- 
kezo-tebetBegben lerakattak. A niit az ember igazan tud. ^rtelmes 
Mkkkel tud azzal beszamoliii il maga, tia nam szorul misra, 
bogy arra nfizve tille taiiuc-tiot kerjen, nem is kukucskal kiHiy\-6be, 
bi>gy Hzeg6nyB6g6t ozzal leplezze," Hat&rozottun kimondja Mon- 
taigne, hogy ,a konyvekbijl vald tudis iiyomorult, semmit Jelentfi 
tud^'',rae]ynincBbaazniraaem az egy^Doek, seni a t^readalomnak. 

Xt. ^rtelmi elet fejlesztea^re Montaigne az einberekkel 
vM tirualgast is ajinlja, mely az ertelmi tev^kenya^g tJsztaaaga 
eeet^ben az erkolcsi eletet sem vesz^lyeztati. Ez akkor t5rt^nik 
meg, ba az emberekkel vai*i tarsalgasban arra lorekszDnk, bogy 
azoknak erkiileseit, szoknsait. tiirv^nyeit 6s gondolkodasuk modjit 
megiBmerjUk. ^b ezen ismeret alapj&n iparkodjunk azntan a mi 
gondolkoddaunkat helyetteii fejteazteni. 

A m&B emberekkel valo ^rintkezea a testi nevel6sre is iidv3a 
eredm^nyii Icbet. Sok oka van ezt ajanlani Montaiguenak, ki a 
b4zi nevel^e niellett tilrt Undzaat. A nagyuri hazakn^ dltalano- 
aau azt tapasztaljuk, liogy az any^ tObbszdr viBszatartjak ter- 
m^szetea testi fcjlfid^seben a gyermeket. middn szabadon jarni 
6s (^selekedni nem engedik. ,Nem tQrhetik ee tudj&k megeogedni, 
a BzUl&k, mondja taliJoan Montaigne, bogy a gyermek valaniely 
gyakurlasbol porosan 6a izzadva t6rjen viaaza, hogy fazva vagy 
felhevUlve igyek. Dehogy engedne meg az anya, hogy gyermeke 
ngrAndoz6, pajkos caikora illjSn, vagy vivni mer^azeljen, midJtn 
nagyon konnyen dUf6st kaphat, vagy till til tt pisztolyt vegyen 
kezeibe, mely kiBlll^se alkalmAb61 meglitbetno gyermek^t. Pedig 
mindenkinek meg kollene lanulni azt, hogy a ki gyermekct der6k 
einberr6 akarja nevelni, a nevelcst min^l korAbban kell meg- 
kezdenie, es szUkaegea, hogy ne engedje ifjiisagAban elpubulni. 
SokBZOV bizony f6lre kell tenni az orvoaok reguldit la, bogj- a 
gyermek ,Vitam Bub dio et trepidis egat in rebna".^ 



' Horutius, III. libr. 2. od. 




Ast akEtrom ozztl HQi^ctni, hogy nem cl^g cmpiui a lel- 
ket eriJBiteni a szflks^gea tanuirudnyokkal, edzeui kell az izmokat 
is 32 i<iegekel in, hogy ezokiiek erOsit^aevel a I^lek ia erfisOdjek. 
Az erds l^lek g;Qiigc teBtben. atoljara is fOlemeazti azt; viazont 
It tiilsigoaan kifejlett izaiok ea idegok eliiiik az emberi letket, 
vagy legaliibb viasKatartjak munkasaagaban. 

Mi Ota, folytatja Montaigne, az ember tanulmanyozAuaba 
bocaatkoztam, sokszor litum a t5i't6nelem ^8 az elet egyik-miaik 
embereinek jeUemzes^ben. meslereira iriadban. hogy ezek a IWek 
nagysaganak, baloraaganak tulajdonitjik azt, a mi voltakepeii a 
bor vaatagsdgdb^l ea uz izmok kemenys^g^bol azirmnzik. Tal&l- 
kozunk Deba bajvivokkal. kik a tiii'esben a bolcaeloket atanozz&k. 
Teaa^k elhinni, moiidja Montaigne, ez nera Iclkilk eriissegebBl 
sz&rmazik, hanem idegeik es izniaik erosaegeb^l. Az erJle idegek, 
izmok nemcaak arra teszik kepeaa^ az enibert, liogy a fajdalmat 
b6keaen tiirje, hanem arra is, hogy az ember miuden firadaAg 
nelkQl tiidjon dolgozni. Azeii; akarom, hogy itjii koHibaii min- 
denkit raszoktassanak a fdradaagos niunkAra ; a teatnek es a 
leleknek eroait^aetfll varom ugyania azt, hogy az ember a fij- 
dalmakat el tudja tilrni. Az elet eokf^le eselyeben vezeti kereaz- 
tUl az embert, A l^lek szenvcdeaeib<il mindnydjunknak kiJDt ; 
Boknak a kUlsii azenvedesekbJlI ia, Ki biztositja mag^t. ir a 
XVI, szAzad embere, attAI, hogy iiein lesz reaze a bOrCn valo 
egeteaekbeii. a poro8zl6k kinzaaaiban ? Erre is elu akarom k^azi- 
teni az ifiat, liogy Itekovotkezeae eaeteben ne talalja »z keszU- 
tetleaUl. 

laterinek hdla, napjainkban, ez fiilcaleges aggodalom. De 
hogy meg ezt is fOlemliti Montaigne, mutatja, hogy igazin nem 
kertlli ki figyelm^t aemmi aem. 

A tanit6t61 Untudatos ea kavetkezetea eljaraat sUrget, hogy 
nilvend^ke lelkebo atllltesse a tiirvenynek, jognak 6a erkOleanek 
IiRzt«let6t. A aziilok ji'letdettiben caak ugy banjon nuveiid6keive], 
mint azok lavolletebeu. Szoktaaaa az igazi 5ntudatoa niilveltaeg 
alapjiit k6pez<) azer^nysegre, mely kQlaS cselekedeteiben csak 
agy megnyilatkozzek, mint benat) erkoli^ai elet6t)en. 

A mennyire iamereni a litraadatom embereit, mondja Mon- 
taigne, azt tapaaztalom. hogy az emberek nagy reaze nera arra 
tJirekazik, hogy tarsadalmi erintkezea^ben maatiil tanaljon, tiido- 
manyoa iamereteket gyiijteni tiirckedjek, hanem az embcrekkel 



« 




330 M05TAI0XE XIHALY fiS LOCKE JAXOS. 

valo erintkezeseiben dnma^nikat akarjak fitogtatni: nag}* farad- 
saggal gyujtott ismeretiiket vasarra viiini. Mennyivel hasznosabb 
volna pedig a legfobb, s5t ininden emberre nezve. ha megtanulna 
nzt. mikepen kell okosan hallgatni, es szelid inaga\i8eletre 
torekednek. 

En azt akarom, bogy a miivelt ifjii tarsadalmi paedagogia- 
jnnak alapja legyen ez : sajat ismereteivel takarekosan banjon. 
tudasat ne fitogtassa. Ha tan valami emberi fogyatkozas. akar 
ostobasag is fordul elo jelenl^teben, azert ne mutasson mindjart 
nem tetszest vag>' haragot ; mert durvasagra mutat, ha mindent 
lenezUnk es megvettink, a mi nem a mi izlesfink szerint van. 
Azt akarom inkabb. bojn* az ilveneket is hasznara forditsa : tore- 
kedjek tapasztalatok alapjan, magat megjobbitani. Ellenkezo eset- 
ben joggal eri a vad, hogy masoknak hanyja szemere eppen azt. 
a mit maga mulasztott el megeselekedni. 

Az ifjuban esunya, ha kepesseg es hivatas hianya esete- 
ben mindjart reformatori szerepre vallalkozik ; azok ilyenek. 
kik jobbnak akaniak latszani, mivel mask^p gondolkoznak. mint 
a tobbi. 

A sok beszed artalmara van az embernek. Szeretnem az 
ifjakat megtanitani arra. mennyivel hasznosabb. ha mindenfele 
beszelgetesekbe, szoharczokba, melyek az emberek tarsas egyiitt- 
elese mellett olv nagv szamban fordulnak elo, nem boesatkoznak 
hanem inkabb liallgatnak. Egy esetben helyeslem, ha vitatkozasba 
bocsatkozol, folytatja a vilagot ismero Montaigne, ha melto ellen- 
felre akadsz, a ki meg tud erteni. De a vitatkozasi diihtol ez 
esetben is ovakodjal : ne akarj feltUnni, es minel tubb ai^men- 
tuniot (iaszeharacsolni ; elegedjel meg a legfontosabbakkal es a 
loglijisznosabbakkal. Ha valamire hatarozott elveid vannak, rovi- 
d«'n add azt elo es igaz tigyelemmel hallgass ellenfeledre. 

MindcMiek fSlott legyen meg benned az igazsagnak szere- 
U'tt\ niely a miivelt ember legszebb eke&segei koze tartozik: 
f(»;::id(i el az i«:azsagot. barmikep is jottel annak ismeretere. 
Neliu. elmelUedu taniilmanyaid alapjan j(5sz rd az igazsagra : 
fogndd azt el iinimmel ; de nem kevesbb^ Orommel fogadd az 
iirazsj'iirot akkor is. ha masok. meg ellenfeleid okoskodasai 
ala|)j;iii irvozodli<'tel meg azokrol. 

Az iirazsair szeretetevel leirven (isszekotve az erkolcsi elet 
tisztasairanak >?zeretete is. Ezen ezelbol stirijeti Montaiarne az 



MONTAIGNE MIHALY ftS LOCKE JANOS. 331 

ifjuban az egyeneslelkiiseget, (iszinteseget, a jozan okossagnak 
es a lolkiismcretnek uralmdt, Ha ezek megvannak, akkor akarata 
helyes iranyban fejti ki munkassagdt. Az ilyen ember szereti 
bazajAt, kiralyat ; de okosan szereti egyiittal dnmagdt is, mid5n 
bibait nem leplezgeti, banem bevalija azokat akkor is, ba masok 
^szre nem veszik s egyedlil o ismeri azokat. Onnon akaratanak 
ilyen vezetese megmenti ot a megdtalkodottsagtdl, ^s tdvol tarja 
lelketdl azt a bajlamot, mely az ilyen korldtolt embereket jelle- 
mez, a mindennek ellenmondo bajlamtol. 

Az elmelkedni, gondolkodni szeretd es tud6 ember, mindig 
javulasra t(Jrekszik • mindenben ; az 6rtelmi eletben csak ugy, 
mint az erkolcsi eletben. Vitatkozds kQzben is ez a gondolat 
vezerli mindig, ezert nem esik nebezere azt abba hagyni. Ura 
maganak ; ha jonak latja, abba hagyja nyugodtan a csekelynek 
latszo dolgokat. 

Az emberi akarat helyes vezet6sere, tdrsadalmi paedagogiai 
szempontbol, nagyon fontos az ifjiit arra figyelmeztetni, hog}' 
a taraasagban figyeljen meg mindent. Az elet, sokfelesegeben, 
az ifjunak elso iskolaja. 

Eg)' kis tdrsasag neha nag}- erdekes megfigyelni valo tiir- 
gyat szolgaltathat. Az elso helyeken sokszor olyanokat latunk, 
a kiknek ^legkisebb az elmebeli tehetseglik", ezek mellett latunk 
gazdagokat, kik eppen nem dicsekedhetnek ^vilAgos f(5kkel^ : 
nehol targy hianyaban, a szonyegek szeps^gerfil, vagy a mazsola- 
szolo edessegerol beszelnek ; masutt meg erdekes targyat fejte- 
get egy nagymiiveltscgii ember, de nines hallgatoja, mely meg- 
ertene ; minden hnszon nclktil jar hat bcszede. De nemcsak ily 
tarsas osszejovetelek alkalmaval akarom 6n azt, hogy az ifji'i 
megfigyeljen mindent, hanem azt akarom, hog}- egyes embereket 
a legklilonbozobb es a legalsobb foglalkozasban 615 embereket, 
nzoknak gondolkoddsat, viselkedeset es cselekv^seit figyelje meg, 
hog}' jo tulajdonsagaikat megszeresse, ostobasagaikat 6s gyenge- 
segiiket pedig sajat hasznara fordithassa. tgy, az 5 kOzvetlen 
tapasztalasa alapjan, tehet o szert jo megszokasra, mely lelk6t 
egeszen dtjarja, sot tiizbe hozza, hogy mindazt, a mit jonak 
ismert megszeresse, a rosszat pedig megutalja. 

Azt is akarorti, hogy a novendekben leg}'en meg a tisztes 
Bjsag utani \hg\' ; erdeklodjek minden irant, a mi kbrtilotte van, 
kerdezCskodj^k minden utan, a mi 5 kcJriilStte klilbnOs es fel- 




n, nenze es lasaa meg. Valamely epQletet, sziikSkiitat, 
embert ; valamely Lajdani Utkdzet sancziut, & Caesar, vagy Kagy 
Kiroly marsutjat. — A kSvetkesS szavakban kifejezj. mint akarja 
az irj6saggal oknyomozd modon taoulmanyoztatni ajelen es moll 
idOk tSrteiielm^t, Erdekliidjek ea tudakoiiidjek az orazagok feje- 
delmei iMnt, Do ne a killsiiHegek kdsaek le erdeklodeset, hanem 
)i fejedelmek orkSlcsi. badi creje, JOvedelme es sz8vetsegea tir- 
soi. A ttirt^nelem tanDlm^nyozasaban is ex lebegjen szemei eltin, 
hogy a turtenelem tA nczve megbeisftlhetelleu haszna tudoraany 
le^yen. Ez pedig akkor lesz, La a lOrtenelfm azellemeben es a 
ttirtcnelmi szemelyek Iclki vilagaba ti^rekszik belemenyednL Az 
eezmtmyeknel is azt vizagalja mindig, a mit a tortenelem iogi- 
kjijauak nevezflnk. Nem annyira Kartbagu elpuaztulaganak eai- 
tondejet ia napjit ismertesse meg. mint inkabb Scipio ea Hanni- 
bal erejfel; nem annyira azt, hoi halt meg Marcellus, hanem 
inkabb azt. mi^rt nem volt oaszecgyezietlietii az 6 ksteleaseg- 
erzetevel, bogy nem ott haljon meg. 

Azt akarom egy szoval, hogy a torienelmet megitelni tnd- 
jAk es nem egj'edUl meglanulni a tdrtenelem egj'ik-masik eee- 
meny^t. 

Ezert szeretem ia Plutarehost, mivel fi a torleiielem elbe- 
eizeleeebeo. egy ,meg6szDlt tanildmesler'. Mindig talAlhalez mnn- 
kAjaban valameir lij dolgot, melyet 6 csak jelez. 6s a melyiet 
iieked mododbao ail tuvabb kifejteni- Mikor ezl leszed, a tfir- 
l6nelem ertelmedet esak ngy fejloszti. mint neme&iti akantodat. 
EJTc t5rekedjel mindig a tiirtenelem tanulasaban es csak ez 
Ulan k&velkezzek a tudoraany utan talu Idrekves a tSrtenefani 
mSvek tanntmanyozasaban. Azt szereineni. ba mindra ifja Phl- 
larehos tanitv'anya leone. a ki arra liirekedeil. bogy az «inb«rek 
inkabb bees&lj6k 6t ertebue«rt, mint tudonianyaert. 

Az ertelem uevelesere es az akanit helves iranyitasanL a 
liirtenelmen kiviil, az elet tebet igen sokal. Az emberekkel vaJu 
lirsalgasbul uagy haszna leliel az emberi ertelemnek. Eire nczve 
legfontosabb », hi^v gjermekkorban mindjatt az egesz embe- 
ris^ignek »er«tetere. minden embernek megfaecsalr&erv neveljlUi 
a serdBlo trvermeket. bu^ belissa. 6 ax eg«8z emberisegnek 
kepeii tagjat. e« a vilag az » szttlfifoldje. &ien«se saobebb 
haxi^jat. de ue visettessek gyOlrdettei semmifele idegea aena«t 
innt. Az altalanog emberi szeretet nemesitse meg a I 




MONTAIGNE MILALY £s LOCKS JANOS. 



333 



^8 az Oveinek 8zerotet6t ; ne tegyen senkit sem onz6ve, elfogultia 
vagy ellens^ges indulatiivd masok irdnyaban. 

Ez esetben nem t(Jrtenik meg, a mi fajdalom, oly gyakori 
eset, hogy valaki magdt ^s az 5 hely6t a vilig koz6ppontjdnak 
tekintse, bonnet hivatva van, magas piedestalon dllva, iteletet 
mondani az ei5k 6s balottak fclett. Az 61etet es a tort^nelmet 
ismerd ember ^nem csupan mag&t, banem egy eg^sz tartomanyt 
is, ugy 8zeml61, mint vaJamely veghetetlen kis pontoeskdt. es. 
maga val68aga szerint tudja a dolgokat megbirdlni.^ 

A vilag 68 a tSrtenelem ismerete arra vezetik az ilyen 
embert, bogy ^maga val6sagdban, a szemeben I6vo gerenddkkal, 
dsszes hib&ival egyiitt ismerje meg 5nmag&t a nagy konyv a 
vilag ismerete alapjan''. Azon sok klildnbdzo karakterek. mondja 
erre n6zve 8z6pen Montaigne, gondolkodAs nemei, szektak, itelet- 
t^telek, v^dekezesek. tOrv^nyek es szokdsok, arra tanitanak ben- 
nfinket, bogy belyesen tudjuk a magunkeit megitelni, egj^uttal 
6rtelmfinket a maga t^k^letessegei es termeszeti gyongesegUnk 
felol gydzzek meg. 

/>?'. Acsay AntaL 



(Vege k«v.) 



PHILOLOGIA ES PlllU »S<>PH1A. 
Befejezo kc^ziemeDv. 

11. 

A philologiarol (abban az ertelemben hasznilom a szut. 
melyet eddig kifejtettem; bizonyo3 jog^l azt mondbatjuk. hogy 
a muveHzet is a tudomdny hafdrdn van. Valahol ott kell elbe- 
lyezniink az e^'etemes emberi evoludo vonalan, a hoi a miive- 
Hz<rtbol a tudomany bontakozik eio. Anyafrat, mint lattok. joreszt 
kozvi'tlen erieaok es a kepzelet terraekei teszik ki : tehat olyas- 
valami, a mit fogalniila^ feldolgozni es kifejezni teljesen sohasem 
HikerUl. A philolo^^us me]^ akkor is, ha papirra veti miikodese* 
nek JTcdmcnyet, a ma^a belsejeben lesz kenytelen megtartani e 
mtikrWleH lejrmelyebb alapjat. Szepen tiinteti ezt fel a xat' sio)r7;v 
philolo^nai munka, a forditds. A forditas ideaija az, ha tekintet 
n/'lknl minden aesthetikai. tarsadalmi vagy egyeb mds szempontra, 
(^^''yHzerHmind korfiliras es mag}'arazat nelkfil. lehetoleg dgy adjuk 
visKza az eredeti iro lelki tartalmat, a mint az abban tenyleg 
nif^gvolt. Azaz belyeHebben : ha a forditas szavai altal ugyanazon 
(•HMleti ](*Iki tartaloni fdujitasara teszsztlk kepesse fordit4sunk 
(»lv!iH<')jjit. Mert lam, a forditas megint csak egy masik, kSvet- 
kozo j)hilolo*^^uftt tetelez fel, a forditas olvasojat; 6pp mert a 
philoiojria inkabb <'sak az emberek belsejeben tovabb^rezheto, 
mint vilajroHJin kifojezosre hozhato tudas. 

A h'lcktaii azt tanrtja. hogy az erzelmek h4tt6rbe szorita- 
Hj'ival frjirKlnck ki a iua;rasal)brendu ismeretek. All ez epp ugy 
a iiKi^isincni subjertivitasat, mint a megismeres anyagat ille- 
tolc;;. Ott. a hoi kozvetlen erzelmekkel dolgozunk, a melyek 
csak viHHzaerezlH'tok. de szokba nem foglalhat6k, ott positiv 



PHILOLOUIA E 



tuclasrol tuUJdonkep meg nem ib lefaet beezelni. Ez ut6bbihoz 
fo^almakkA ^talakitott k^pzetekre van azIikaegllDk. A tudom^joB 
gondolkozas rend§zereii belQl az iamerettimi feJISdes axon egeaz 
irinjat. a mely az ^rzelmek viasza6rz6a6tOI a fogalmak posidr 
tadaaa fele hakd, m^ el3bb a phiioaQphia nev^vel illettUk. Ennok 
a. philoBopbia'Szonak is klilSD^a t5rtenete ran, nem ogy tekin- 
Wl.ben haaonlo a philologiiijehoi. Valamikor Altaian veve tartalmi 
jelenteae volt, s tal&a meg manaps&g is tObbnyire itykep szokiU 
ertelmezni. De az idiik folyaman ama tudomAuyok nagy azdmi- 
bol, melyeket el&bb osztatlanul a philosopliia kfirebe utaltak, 
k^tecgtelenQl mind Idbb es tdbb tudoradtiy&g kSvetelt 6b nysrt 
ie kfilon letjogosultsagot, meg pedig ep ligy a philoaopliiaval 
szemben, mint a bogy egyeu tUrt^neti diBciplinAk a reUpbilo- 
logiat megtagadva leptck ki az utobbinak kcrctei kdzSt. 

A termeBzettudoinatiyoktol eltekintve talAn eleg a l^lek- 
tanra hivatkoznum. A menuyit a peychologia. ez a. vil&gos 6s 
kifejezO n^wel jclitlt tudomioy, tartaJmdban folytat^lagosan nyert, 
ugyananuyit veszitett ugyanabbol a philoBopbia. Manapsag pi. a 
paedagogiit inkilbb l^lektani. mint bilicaeleti tudoiniaynak fogjuk 
moodxiii. Ilyk6p egyeaesen azt dUitbatjuk, ho^ a mint a mult 
realphilologiaja ism6t«lt tartalmi sz^tboataa altal egy uj n^v aln 
foglalt ayntheBiss^. a tartaliii4bau egyetemes tOrt^netirdaai kezd 
mind jobbau alakiilni : baeonliikep valtozik — a l^lekre vonat- 
kox6 leg^talAnoaabb kutatAsok keretcn bellil - — a r^gi philo- 
sopbia a modem psychologiiiva. E^ a feJlSd^ameoet adja meg 
A jogot a pbilosophiat, 6p ngy mint a philDlogi&t, abbau az alaki 
ertelemben haaznaliii, a melybcn tetiyleg haaznalom. A ketttie 
fejIUdes pirhuzamoaaaga meg. iigy hiazem. csak hozz4J&rulhat 
iinnak indokolaadboz, hogy miert veazem az aiakilag ^rtelmezett 
pbiloaophia-kifejezest a philologiai pendantjanak. 

LaBBuk moat egeaz riividen annak az ntnak leiriU^t, a 
melyen a tSrt^nettudomdny mezejen a phUotogtuibSl philosophus 
leu, A mig a kntatot kCzvetlenlll maguk ax emberi cselekedetek 
erdcklik, addig miiukissaga a philologua tenneazetevel fog blroi ; 
niert a cselekedetek, most mar akir befiz61esr01, irAsrul vggy 
birmifele mas teBtmozgaarill legyen ex6. klllsS ogyeo^rt^kei annak 
a belail ^lapotnak. a melynek ^-iaszaerz^ae ea visszak^pzei^ae a 
(hilologia feladala. De a kUlOnbiizS CHelekedetek nagy tSmege 
4Z egymaseal valii Ssazebaaunlit&a 6b egybevotda lebetiieege Altai 




J 



31)0 PHILOLOOIA tS PHIL080PRIA. 

a nieg:ismcroben hovatovilbb niagasabbrendii kcpzetek kibontako- 
zasdhoz vezetnek. lllctik pedig: e kepzetek ep ngy ma^knak a 
csclekedet('knek tai-talnint, mint azoknak vegrehajtoit. Az omberi 
tevekenysep: hasonlo tUnemenyei egyreszt a cselekvismodoknak 
es cselckveskoroknvk dltdldnos kepzeteit teremtik meg, folytat61ag 
me^ a lelki tulajdonmgoket, a mely utobbiakat a csolekedetek 
allaiuio felteteloinok tekintjUk. 

Mas <>ldalr61 viszont a (.'selekvo egy^n successiv vizsgilata 
az e(jyeinst'fj fofjalmdt hozza letre ; az egymasbol keletkczo. 
ejxylltt olo emberek tudata meg a nenizefsegnek, a fajnak^ n 
nemzvinek sth, eszmcii. S eloallanak most mar azok a tortenot- 
irok. a kik a coneret tiirteneti valosag kQlonallo tenyei lielyctt 
ezekiiek az itt eloHorolt altalanos es elvont k6pzeteknek torte- 
notet kivanjak adni. Megszllletik a biograpbus, a genealogus es 
a p<»litikai tOrtenetiro. Barmily kezdetlegesen is vegezzek ezek 
eleinteii a ma<j:iik munkajuk^at. ez megis az egyszerti philologian 
kivUl mar philosopliiai goiidoiatokkal val6 leszamolast is kovetel. 
Az ismeretanyajr tol»b('» iiem az osszetett es singularis valo; 
mert a kutntnkiiak azt az (isszetettseget elObb elvonAs altal a 
maga roszere kellett bontaniok. ts azt a singularitast jiltalanositas. 
azaz iiastmlo isinerettartalmak osszefoglalasa lUtal meg kellett 
sziintetniiik. hoiry a tudasuk alapjat kepezo fogalmakhoz eljiis- 
saiiak. Barmily primitiv modoii. de a bizonyos egyenisegeknek, 
fajokiiak, nenizot(*kiu*k stb. kepzoteit gondnhti1a(j kellett meg- 
csinainiok. a/ altalanos osolekvesmodoknak, -kuroknek es lelki 
tnlajdonsagoknak hasonlokep gondolati metrallapitasa reven. 

A/ iment elmoniit»ttakbol elegge nyilvanvalo. hogy niikent 
alakitja at a philosopliiai gondolkozas a csak visszaerezheto es 
-kepzelhrto idiilidogiai anyagot fogalmak rendszereve. Mind elvon- 
tabb o*; altalanosabb ismereteket hoz eirymassal fejlodesszeriien 
valtakozo enMlmenynyel kapcsolatba. Mert persze a pbilosophia 
esak li'*|)os('nkint vt»j^zi ezt a maga mnnkajat: killonben egyen- 
loknek mivirmarado alapmiiveU'trit a fejlodes fokozatai szerint 
alkalmazza folyton novckvo biztonsagg:U. egyszcrsmind a valosdg 
miiul iia;:yt>l)b es nagy«d)b teriilcteit vonva be alapmtiveleteinek 
korebe. Mas szo\al a tortt'ni'ttudonianv is — mas tudomanvok- 
bo/ basonloau idovel fokrol-tokra pliilositpbikunabba lesz. 

Hennihikot jeb»nb«g nem kiUln^t b» annak vizsgalata. lioiry a pbilo- 
sophiai ininynak ez a tt'rroglalasa. haladasa a rt'szletekben uiikent 




me^y vegbe a tiirtenetkutntAH mezejen ; nem kieerhet.jak vegig 
a fejlJSd^s egyes etappe-jait. a nekik megfeleld hiaayokkiii 6h 
botlasokkal. Be kell ernUnk azzid, hogj' a fejl^des ^talanoa 
menet^t megAllapitottuk s ezonkivDl legfSlebb arra a kerd^dre 
kereabetflnk most meg feleletet. bogy a philosophiai gondolkoz^ 
mifile vegeredmeiiyt hoz letre a Mi rtenettudo many bail. Meddig 
haiadhatunk itt elvonaaainkkal in altalanoHitisainkkal ; a lilrt6- 
netnek mifajta felfog^^oz Jutunk ekk^ut ; mely tudast kelyez- 
hetUnk Hyformdn taint vetjsd philosophiai tudast a pkiiologiaii'al 
szembe '^ Feleletet keresve, azt hiazem, azon ffielvek kozdl egy- 
nebinyat fogok szi^ba bozni, a melyek a modiim tOrt^notkotataa- 
ban mind kev^Bbb^ k^ta^gbevont alapelvekiil kezdenck szerepelni. 

Az etnberi Ulek egy, minden faji elkiilSmesre lekintet nil- 
km. £nnek a t^telnek 6pp oly elfogadottnak kell lennie a tilrt^net- 
in) reszeriil. mint a bogy a psyubologas resz^rtil k^tsegtelenOl 
az. Sdt Demcsak elfogadottDak, de egyHzersmind alkatmazottnak. 
Ha mindjart egy bizonyoa n^p tilrrenet^vel ktUan foglalkozom is, 
meg kell gylizMve lennem, bogy itt a tlinemenyek olyan Ossze- 
kSttetesei utAn kutatok, a mejyeknek basoiunaaait az Oeszes egyib 
D^peknel is megtalalom. A kUlDnbOzO nepek es fajok tSrt^nete 
teb&t egym^at magyarazza. I'gyantaak innen fu elhnologiai ii 
reUknek uovekvfi iiagy jelentfiaege a modern IfirtenettudomAny- 
ban. A klll5nb<Sz{> alacauny miiveltftegii n^pek vagy neposztalyok 
tilrt^netUeg kifejI^dOtt aajata^aival iamertetnek azok meg; a e 
aaj&Isigok a^ba az emberek minden ^rintkez^ae n^lkUl az egy- 
ma»t6l legt&volabb all6 fajoknal ia bamulatosan megegyezSk. £^pp 
mert az embed t^lek egy, a mely ezutjln ugyanalT'ele kitrlllm6- 
nyek kOziitt a a fejlfidea inegfelelfi fokuzabun niindenlltt sztlkseg- 
k^p azunos eredm^nyekhez vczet. Ez okbol a philosophiai tHrtinet- 
■irdsnak a kSvetkezeles balad^a iitjan ott kell majd v^gzSdnie, 
Jiogy nepek. fajok, nemzetek neve nSikOl •■onstrudlja meg a lor- 
teuetet. Mert bizonyoa. hogy a tOrtoneibeii kibontakoz6 altalilnoB 
tOnem^nyeknek, a vallAaiaknak, urkOlcaieknek. aeatbetikaiaknak, 
Sazdaa&giakoak stb. atb. megvan klllun-kitl5n a raagok, azigord 
^gymiautanban kOvetkezd fejlIidosmeDetdk, m^g ha ax egy^nek 
^3 fajok fogalmati)! abstrabilank ia Nos, a legpbiloeophikusabb 
C^rtenetirils majd ezt a vegso abatracti^t ia meg fogja tonni. 

Hfigy a tertenetiraa mint pbilosopbia az elvoois 6a iltalA- 
n<iBitaa iment gz6bu bozott magas fok&t eUrbeti, az az embed 



J 





i 



161ek kifejtett egysSgebUI m6g nem kOvetkozuek. Ue tgeiiis fcOvet- 
kezik a 161ek ama jelleg6bai. hogy az a ma^ meKn^vilviiiiilAeai- 
ban torvinyszerileti fejlSdo phaenotnen. Ezt egyetleii pay<;holo^s 
Bern vonja ketaegbe. 

Nemcsak az 61etkorokat, de az egy6neket. a a lelek valta- 
koz6 megnyilvdnulasi kiireit es fonniit is olyan knl5Dbs^gek 
vilaaztjak el egymdstol, a melyeket a lelektan az erzelmi, isme- 
reti 6s akarati elet Tejlftdes^nek Jiil megAUapitott egymisutan- 
jaban k^pee elhelyezni. A gyermekbSI elJtre kijeiolhetti psychikai 
tSrv^nyek szeiint botitakozik ki a felniltt omber ; ez utiSbbi a 
kiSrUlm^nyeivel adott etetfell^telek befolyasa alatt es fokozatns 
uton fejlddik azz& az egy^nne, a melylye 6pp lesz ; az elmeleti 
tOrekv^aek pi,, mint dltal^nOB Jelense^, csak a gyakorlati azQk- 
B^glctek kiel^git^Be utan kctvetkczhetnek be. 

Hind itt a fejISd^amenet az dllandti egyformas^gnak. tebit 
torvenyflzeriisegnek jellog^vei bir; s megvali^Bid^^oz aE e^e- 
dUli kUlB<! feWtel ; az idil, a maga gyarapodd tapasKtatataival, 
s ezeknek szllka^gszerli viBszaltataaival lelktiiik alapsajats^ura. 
Az id5, a tjjrt^not mozgatdja ! BizonyoB elienmoudast talalok 
tehAt abban a gyakran eszlelt tilnem^iiyben, bogy goodotkozAk. 
a kiknek a i^lektani tilrvenyBzeHis^get k^tsSgbevonniok eszlik- 
agAba sem jut, a tSrt^netit m^gia tagadjik. Holott a tSrteuer. 
mint mar mondottuk, az idS folytonosBagaba es az egyDtt^lea 
feltetelei k8z6 belyezett emberi l^lek. 

A tbrtinetirds meg ekkent applicdll psychohgia. A mibtil 
temi^BZBtBzerlien kOvetkezik, hogy n tOrtenelir6nak elftbb psycho- 
loguBtiak kell lennie, a ki a l^lek ti)rv6nyszertt feJIOd^Bmenetdt 
elismeri, B{St ismeri, a bogy 6 mint tdrtenetphiloaophna epp a 
lelektan iltalanoa tOrvfiuyeinek ervenyestileaet kutatja a tiiptenel 
speciiliB hat^rozmAnyai kOziStt. Hova vezetnek, mit eredm^nyei!- 
nek a t6rv6nyezerii fejltid6shez kOtutt lelki sajata^ok a taraas 
egj-Uttlet feltetelei mellett az idii foIytonoaaAg&ban ? erre a k«r- 
d^are kerea a phiiosophiai t(trt«netiraa fele]et«t. 

Tagadjuk mi ezzel az eg^BZ felfogisnu^ddat azt, a mit a 
rSzahad akaratnak" ezokAs nevezni? Korantaem. K^taegtelnn 
teny, bogy a magaaabbrendli akarati megnyilv&nul&soknil folyton 
nOvekvo reazt teaz ki a lehetOaegek nagy azima kSzotl valaairto 
dnmeghat^'oz&a ; tebat olynaviilami, a mi aingularit^a&nil fogri 
mindeii iltalanoaMsnak. rendazereaiteanek, minden egy^b lOo?- 




menyn^el valo tiirv^Dyazerii oaszekapcBolnaaiiak ellentiDond. S ha 
HZ omberek I'sakugyan kivMel iielkul azert akumanak, mert £pp 
akarnak: azaz ha cselekedetHknel mindig a l^njeges azerepot 
az 9nk6Dfes v^asztas ea nem a vAlasztdst eldj)nt9 motivuinok 
ereje jitBzanA, akkor, szivesen bevallom. philosophiai tert^netii-is 
kepzelhetetlen volna. De t^nyleg nem igy &1) a dolog;. At akarati 
vlet alacsonyabb kQreiben Oi^ztOnOk, erzeliuek, kenyszerii v&gjak 
h% hajlamok diiiitik el a csulekves eredm^ay^t, s ezeknek a n 
zett mozzanatoknak az egyiranyu meghatirozottaag Bzokott a 
jellegUk lenni. Azaz mindig es mindentltt tiasonlot tioznak letre. 
tehnt eredmdnyeik Altai anoaJtbatok, rendszereBithetSk, tjirvinybe 
igtatfaatok. 

Ennelfogva a azabad JSnmeghat&rozAsnak ketaegbe nem 
Toohato tUnemenye bennUnket neni fog an-a a hamJH Allitasra 
csAbltaoi, a mely pedig oly sok Icirteneaznek alfAja es omegAja, 
hi^y t. i. a tiirtenetet egyazeriieo a szabadaag terrenuniaiiak 
moDdjuk. LegfOlebb a fejI^desRzeraen nOvekA-{i azabadaag terli- 
let^nek Ibgjuk tartani, a bol valoban nem mindcnt lehet tOrv6- 
nyek keretei kf)z6tt elhelyezni. S mint moadottuk, fCleg az akarati 
cvolutio tet6poiitjAn levji tllnemeayekkel nem tehetjUk azt m^. 
Itt megBzunik a pliiloBopbiai gondolkozaa es iBm^t a philologiai 
veszi it a maga azerepet. VisBzaereziii es visszakepzelni pi. a 
nagj- embereknek csupaii l^nyOk eg^azebol okadatolt tetteit: ei 
a leglenyegeaebb, a mire vel^k a szemben a megiBmcres kepes. 
A pbilosophia befejezte a maga kOtelesseget. mid3n a tiSrti'neti 
elet rendea lefolyAsat tfirvenyazeriinek niutatta ki. Az egjeni 
kivA]i}»Agokiidl \l8Kzat^r "da. n bonnan kiindult. a az altalinosito 
tudoB iam^t killtove, pbilalogjssa lea/,. 



A tOrtenettudomdny e nebany biik-acleti elv^nek megalla- 
pitasa Utin moat befejezeaiU majd az illetC elvek egy apeciilie 
alkalmazae&t kixdrlem meg. Ki akarom azt mutatni, hogy a 
philosophiai gondolkozaa nem eaapan az cmberia^g egeazet azem 
etott tarto tOrt^netkutataenak vezetfije es ir&nyit<)ja, de hogy 
egyazeramind a ktUtfnbtlzS nemzeti tnrUnetirdsok jdvd feladatait 
ia az van hivatva kijelolni. A philosophia — elegge hangsalyoe- 
tnk — egy fokonk^nt halad6 gondolkozAsi iriny. a mely igy a 
maga, felietelekhez kutatt befolyisAl a nemzeti tOrt^netek ki)r6n 



i 



810 



belUl is ervfinyeuiteni fogja. A gorog nemzet tSrUnetenek tdrffpa' 
Idsal valasztom ki p^lil&al. Nemcsak az^rt, mcrt matram skzuI 
foglalkozom ; de azert is, mert a nii hazai tudom&D.vos viszo- 
nyaink jelenleg epp annak a tfirt^neti A^ak miJdszertani kerd^seil 
teszik actualisakki. R5gtdn kimagyardzom magam. 

A giirOg taDulmAnyok ndlimk is, mnsutt is, k^tsegtelpnnl 
0Bazefiigg6sbeD voltak, legalibl) mcDDyis^giiket illet&log, a gdrSg 
nyelr kdz6piskolai tauitaBiival. Am ez a tatiiUs reszben etveezett. 
rtszben veazeodSbeii van. Neiii kutatoni okait eB a jogosnlCsig 
k^rd^a^t: ^lit'^lag az 61et kiSvetelm^Qye tz a az Alette! nem 
szabad disputalnuuk. A tiszta elmelet azempontjabol nem is erde- 
keltie ez az ogesK jelens^g. ba egy, az elmeletre kitcrjedd gyisEua 
vJBSzahatdsat nem kellene tiajnosan tapasztalnunk. A gyakorUt 
mhilismusdbol a. tudomanyra is atragadt valami; a g6rdg tadifl 
tanilgyi JelentOs^genek pusztul&sa a tudom&uy k6pvisel6it is csQgge- 
tegekk6 tette. Legalabb mintha ezek az elm6letnek csJidjet is fennen 
hirdetnek ; mintha az iskolai szinpad elvesztesevel egyttti u 
Oncz^lii kntatiat \a befejezeCtnek, lezirtnak tekintODek. S bug; 
a mAr egyszer megszerzett ismeretek karba ne vesszenek, liid6- 
aaink moho sietseggel iparkodnak most azokat — a todomiln; 
tovabbfejlesztese helyett, inert hiaz ennek lehetoseg^ben nem 
biznak — larsadalmiiag 6rlekesiteni. A tan- es kezikdnyvek. ai 
ismeretterjesztJ) iratok ha forditAsok abbau az ardnyban nOve- 
kesznek a g&rCg t<)rt^net kiJr6b5l. a mely viszonyosedgban hi&ny- 
zanak az flnallo kutatdsok eredmenyei. Kicsinyes kOrillminyeink 
a magyar&zata amiak. bogy m^g az el6bbi publicatjok sem valami 
nagy szimtiak. 

Peraze a tudom&nyos halodiiflrdl va]6 Snk^nytes lenionddB, 
a nepszerUsiteanek egy kitrben forg&aa ration&lis okokat is nieg- 
kivAn a muga igazolasara. S a esilggeleg tudiisok iiyenekkel is 
bnjiandok szolgitni. A kUlfold tJIbb szizados irodalmara mutat- 
nak r& ezzei a resign^lt kijelentesael : lim azok a nemetek mar 
mindent elirtak elolUuk ! Tanacstalansagukban meg vannak gy^ 
zttdve arr61, bogy a goriig kutatAsok mdr egyaltalan a v^gle^'es 
befejezetts^g allnpotjaboz kdzelednek. Hogy maholnap niir a 
kUlfJSldiek sem tehetnek itt egyebet, mint lajstromba azedni ai 
egyszer 6s mindenkorra meg&Uapitott teteleket. Vagy ha taJin 
meg nyilik kivetelesen alkalom uj tud&a megteremtea^re, a tudo- 
tn&ny tovibbvitelere. akknr — a lemond&a e hitvalldi azerint — 




csak ott nyilik. a hot kiilso anyagi segedeszkozSk teszik az effiiltit 
lehetsegesB^. A gSrOgorazagi isat&sok azinheljein, 
muzeuniok temieibcn. a ktfnyvtArak m^^ iameretlen codexei kuzStt 
mindeneEetre azerintok is bukkanliatik meg valainire a szerencsetfil 
tamogatott eles szem. De hat — 8 a taldl^konj" lemond&B ewai 
ismet megtalalta a maga igazoldsdt — nekUnk niagyaroknak ee 
iuatddaink, se muzeDinaiiik, bb k(lny\-taraink nincsenek a igj' a 
veletlen azerencaere ae azamithatunk. 

He is HzamittiQnk. A pbilosopbiai gondolkozis elOtt ezen 
Qsfizea, itt felhozott ^rvek igen keveaet jelentt'nek : az Oncz^lii 
ea Sndlliian miivelt tudonianyrol valo leniond^t semmi esetre 
eem igazolhatj^k. Peraze a kutatasok egy bizonyoa faj^a a kUlafi 
segedeazbdzCknek liiAnya benit6 befolyast fog gyakorolni : ha 
nincsenek codexeim. nom coIlationAhatok ; ha nem ill valamely 
Bzoborgylljtemeny rendelkezesemre, nem ismertethetek ujonnan 
talalt szobrokat, De a philosophus szAm&TO. az elf61e munkAs- 
sag oentcsak hogy az OnMld kutatAaoknak egyedUli mi^Jit r 
kepviaeli, de neni ia a l^nyegea modjdt. A tJirtenet bolceeleti 
vizsg&latat meg elv^gezhetera, ba flzemeim ofQtt nines is a klllaft 
aegedeszkclziik folyton viltakoztl anyaga. Nem bicsinyleni a kOnyv- 
tArakban vM blingeszeat, m^g kevesbbe a tSrtenet egykorti hagya- 
t^kinak szemleletet ; cl^gge tiJrekedteDi ia mindig. hogy ez iit6bbi- 
bol kivegyem a magam r^azet ; de tagadoni, hogy hiinyokban 
a tudomany legmagasabb problemiihoz hozza ne lehetne ferkozni. 
A mi meg azt az ervet illeti. hogy a gOrclg tOrt^netirAa — a 
kilif91d sz&zadoa munkiaaiga kdvetkezt^ben — mir bofejezett- 
S^g^hez kSzeledik, hogy itt maholnap nem irdemea dolgozni. 
mert nines mit dolgozni, ugy ez 6rvre a tJtrt^netkutatia pbilo- 
Bophiai szempontjabdl azt fetelem, bogy itt mSg a k&lfSldi iro- 
dalom is csak a keidetek kezdeten van. T^teiemet bGvebben 
akarom bizonyitani 

Azt mondottuk elobb, a trtrtinetkutataa philosophiiu elverOI 
be&z^lve. bogy az ember! lelek fajokra tekintet nelkul egy, a 
hogy enn^lfogva a kUlitnbiJzO n^pek [Srt^netei kulcaOnOsen egy- 
m&at m^yarizzik. E bslcaeleti gondolatnak k3sz6ni a gOrog 
valldslfirtenelnek tirgjalasa az 5 iijabb nagy Atalaknl^it. A mig 
ngyania a gCriig vaUaai tllnemenyeket a magok iaolallaiigokban 
nzsgAltik, mas nepek baaonlo tlinemenyeit nem veve az&mba. 
addig kSzttlOk egy sereg, pi. az egeaz animiatikua felfogns a lelek- 



J 



rfil vag; s dionyHusi urgiasmjs a niegazalllsig tiitenek Oaazea 
Diegnyilvauulaaaival egylitt, leljesen ertlietetlen inaradt. De > 
maBaniian, kUliliiOsen az ethnologia kiir^bdl Bzedett isnmreUiiyag 
itt, a. gjirilg vaUau teren, lijabban eok miadent ft^lderitett. Tesaek 
usak e modern iraiiy kepviselOinek munk^it. egy liolidenek Psyche- 
j6t vag yegy Roachernek dolgozatait, pi. Prellernek iiiytbologiiJA- 
val (akAr a SO-ea evekben megjelent Robert-fele Atdolgozisaban) 
dsazehasonlitani. Amott a klltitnbOzo nepekre is korokro valo 
utAlasok segits^g6vel belatjiik, bogy ertbetS, mert egyetemes lelki 
Bajataagokni alnpiU)tt niagyarazatokat kapnnk ; emitt a szorgal- 
mae anjaggylijtiaen kivOI vHlIistOrteneti inagyarizatokbaa vagy 
egyAltal&n nines rfiazUnk. vagy c§up^, I61ekttuii hiaDyaikndl fogva 
bamiRakban. Pedig a belyesebb philoHophiai irdny csak epp bogy 
Diegkezdette a maga iuunk:isaAgal a gi'FJtg vaJUst^rt^'net terfile- 
t^n. Ezt a tOrtenotet meg senki meg nem irta a bizonyira idobe 
Fog telni, a mfg azt valaki epp ezen njabb inbiy kCvetelm^nyei- 
bez merten megirhatja. Mig azonban a kiitet<ik a gfirog vallasi 
tttnem^nyek kSrcbun legal^bb az els9 l^peaeket megtetiek az 
egyetemesa^g fel^. a tfibbi kUlSnbdztS tUnem^nyek vizsg^atir6l 
m^ ezt sem lebet altalinoasdgban altiUiii. P&hlmann mnnknja 
pi. az antik oommunisniuariJI in aocialiemusnSl meglebet£aeD 
egycdiU all abbot a azempontbul. bogy a gorfig elet tireadalmi 
k^rd^aeit a modern socialia tbrekveaek ea I'lmeletek teljea iame- 
retevel tii^alja. bogy nila a gOrSg utiipiikat egy Harsnak vagy 
Engelsnek t^telei magyarazzak. MinduzonUtal bizonyos. bogy 
b&nnely nemzeti tfirtenelem a maga Gaazea dgaiban cask az egesz 
emberia^g tOrtSnetevel a h&tterben lehet igaz&a ferthelove. E czel- 
b61 miiuten fajit vagy nemzetit az egyetemea ktHilnOa alakulasa- 
k^nt kell felismemlink, 

A tSrt^netkutnUa philosophiai elver5l beaz^lve azt a t^tell 
is folallitottuk, bogy a tOrt^nettiidomany appliualt psycbolo^a. 
E t^telbtfl nemcsak az kjfvetkezik, bogy a tiirtenetironak l^lektani ' 
iameretekkel kell birnin. de az ia, bogy a tSrteitetkutatds fQlo— j 
d4Kf egyaltaldn pdrkmamosan hatad a psychologia fejl6d4serel^ 
Azaz ha ez nltlbbi folytatolagoaan djabb ^a lijabb azempontoka-'^l 
ki eredminyekot llintet fel. ukkor azonkepen fog az IfirteoecJ 
alkalmazdaa ia — e vaitoz&aokboz marten — mddoanlni. Mii-^ 
ebbSI is el6gg6 viligos, bogy aera a Wrtenettudomanyt ^taliL^^sa 
veve, Bern barmely nemzeti tdrtenetiriat befejezettnek, lezartna— «i 




Bohagem fogunk tarthatni ; 16veii az emberi lelekrOI valo tu<14- 
9unk eaakogyaa egy szUnetlenlll bUvfllJ), gf arapod6 6s megmasuld 
tudaa. PI, & napjainkban folyo psychologiai kutatAsok efryik iranya 
Tanle-nak, Le Bon-nak, ^igliele-nek stb. miivei a leleklannak 
egy egeszen lij Agat teremtett^k meg, az ligynevezett tSmeg- 
psyr.hologidt. Elmeleti magaslatra emeltek azt az igazaagot, hogy 
a tSmeg nifis lelki sajatsAgokka! van felruhizva, mint az isolilt 
egyen; lelrtak e saj&tsAgok megnyilvAnulasiiit ea okaikra vnzett6k 
visHza azokat. Nos, kerdczcm, ninceen meg a tSrt^netkutatAsnak, 
az iltalAnosnak vagy barmely nemzetinek, ezen legiijabb lelek- 
tani eredmenyekkel szemben a maga kUldniJs kStelessege ? Nem 
kell-e kimutatnia egyreszt azt, bogy ezek a t5niegpaychologiai 
tJirv^uyek caakugyan 6rv6nyeaiiltek-e az emberis^g klllOnbiizQ 
nepein^l ba koraiban ; mAar^szt meg azt. bogy mikeiit 
neti fejldd^B mifele vAltozatai Bzerint 6rv^nyesttltek iizok. ba itt 
ilyen v&ltozatokrol valiiban van jogank beszeliu ? S ha speuiAlisan 
H gfirtig tOrtenetre gondolok, a gfirOg n^pgyUleaekre, eaklidt- 
ezekekre, nemzeti dsBzeJQveteiekre, linnepeb*, nem fogom-e azt 
cioodhatni, bogy ezek a forriaban l6vo tSmegpHycbotogiai elmel- 
kcdeaek esetleg a giSrOg tSrtinetnek egy eg^az lij irinyu felfo- 
gaadt vaouak hivatva megtercmteni, a mely irAnynak k^pviselSit 
majd caak a jSvU adhatja meg nekUnk. 

Fejteget^Beim rOvid conclusiilja ez. A giirOg tart^net meg- 
iamer^se nemcaak bogy befejezea^bez nem kSzeledik, de a maga 
lenyeg^t illetilleg caak napjainkban veazi kozdet^t. Ez oldalrul tehAt 
nines semmi okunk a kets6gbecaeare, a Icmondisra; ez oldalr61 
^y cstippet sem igazolbatjuk azt az cljdriaiinkat. bogy a rodnk 
is vdro nagy tndoraanyos feladatok megoldAsa helyett Bngyilkos- 
aagi azandekkal a practikua irodalmj kOztevekenysegnek bullA- 
inaiba temetjUk magunkat. EllenkezSleg. Ha valamikor, hit most 
— a mtlyebb psyeliologiai kutataaok koraban ^ nyilik alkalom 
a gSrtig tdrtinetiras teren ia az Unczelii 6s 6nall6 muiikiBaagra. 
Egyetlen felt^tel szUka^gea caak ehhez, bugy t. i. a pbilnlogus- 



philoBophus legyen. 




Dr. Honiydnszky Gyulu. 



[ 



AZ AllamalkotO SZERZ0d£8EK 

(BELSO ALLAMSZERZODfiSEK) JOGI TERMfiSZEIJj 
A MAGYAR KOZJOGBAN. 

(MSsodifc bHzlemeny.) 
II. 

Ezek utan lassuk Kerdinnmlynak nz illlamalkoto szerzQ- 
d6aek jogi termeszetere vonatkozij fejtegeteseit kQzelebbrSI. 

MindenekeliJtt megjegyzi Ferdinandy. hogy ineltin nevei- 
bMk iiIIainaIkot6 Bzersdd^seknek ozok. a inelyeket a kSzllleti 
61et kezdetlegcsebb viszonyai kOzStt tflrxsek. rendek, kSzs^^ 
Allamok egymiasal ktftve, fij ^UamalaknliUnak velik meg alapjiit. 
Dyennek tekinti fi a mi v^rBzerafidesdnket, Ezekkel. azt bisEein. 
nem Bziiks^geB bcivebben foglnlkoznunk. Hogy az ilycn illam- 
alkot&tiok hogysD tOrt^ntek. az nem a mai ^amjogi vJBzonyokal 
ezem eRitt tarti'i allamjogi dogmatikdoak a feladata, hanero az 
ilUmok alakul&aAnak ea fejltides^nek tdrvdnyeivel fuglalkozo 
tudomdnynak. S az6rt nem foglalkozunk itt a verszerzodee „Jogi 
term^Bzetevel", a mely v^razerzad^B ligyis a mult homilyiban 
v6flz el. 

Elliagyva ezut&n azokat a szerzddeBeket, a melyekkel az 
ujkori illamazOvetsegek 6s BzttvetBegies dllamok l^trejSttek, mini 
a melyek nem n6Iklil5zoek minden nemzetkdzt jelleget. dtter 
Ferdinandy az ii. n. belB<J allaraezerzSdeaekre a azokat a kiivet- 
kezSkep hatdrozza meg : . Allamalkotd vagy bekd Allamxzerztidea 
alatt oly alkotmAnyjogi alaptOrvenyeket kell erteni, a ioe)yek a 
megcsonkult vagy reszeire bomloR Bzent korona teljeas^genek 
vagy egyseg^nek helyredlUtilsat megvaldsitci szerz<)d^-»ek alapjdn 
voltak cBak megalkothatdk", (M. 6vf. 430. 1.) 



k 




H45 



Cgj* azt a nieglialiroz&st megeliiiSleg, mint kea6bb ie ki- 
jelenti, bogy nz ily szerz&deseknek kiitelezti erej^t iiem a szer- 
eSdes, hanem niaga a lietj-rcillitott allambiitalom adja m^ : 
ily szerzSd^anel a forma rendeaen a torr^nynek formija a a 
Bzerz6d^si jelleg paupAii a tnrtaloniban ea a tortenelmi BlOzme- 
nyekben Jut kifejezesre. Keslibti pedig, bogy „az ily tnndon 
letrejfitt ton'dnyek kiltelezj) erejo kettoa alapon nyugszik, ligy- 
inint morilis Ma6 6b jogi kllkfi alapon, morilis belsd aUpon 
a azerz&dd feiek kiilcsOmls elvalUlt kOtelezetts^gei es a rorra&lis 
jogi alapon a megalkotott titrveny paraocaa folytin". (496. I.) 

Ez idezetekkel tulajdonkepeii meg is el6gedhetQ6nk b elp- 
gendf) volna ramutatoi, bogy Ferdinandy maga is ezeknok m 
BzerzSdesekDek kOtelezo s k^tsegkivQl Jogi ertelemben vett kittelezJi 
erfj^t a tSrveuybea lalalja, s hogy a tartalniilag vagy tfirtdnel- 
mileg muglovi! szerzOdesnek csak moriUis jelentJlseget tulajdonit. 
mert ha az li. n. belsS allamszerzod^sek jogi term^azetet akarjuk 
inegill&pitaiii is kifejtcni. akkor nem az erkittcsi terinSsz<-t«t 
kell elfiterbe atiituni ea kiemelni. hanem eppen a Jogit, a melyet 
pedig a fentiek szerint maga Ferdinandy ia nem a azerzSdiaben, 
hanem a tOrvenybcn tnlAi. 

Arade tovabb uiegjek s igyekezni fogok azl kimutatni, 
Itogy Ferdinandy dltal kiemclt erkfilcsi ereje a tOrvenynek nagyobb 
mertekben van meg. mint a szerzCdeanek. hogy teb&t az ax 
erkQlcai ternieszete m&H USrv6nynek is megvan, mint a melyekrtil 
itt ezolnnk a hogy tiilajdonk^p az li. n. bels<> dllamjogi szerzo- 
d^Bek tartalniilag seni szerzCdesek, bogy legfeljebb l^treJOvete- 
Itiket tekintve lehet niegel&zo megegyezeHrol beszelni. 

Mi a ttirveny? Az Allamnak kifejozett rendelkcz^ae. Bizo- 
syoB fonnajiS allamokban, nevezetesen korlatolt monarcbiikban 
a ttSrvenyek megalkotasa k^t azervnek a kozreniiiksdes^vel azo- 
kott titrtenni. t. i. az urolkodi^nak es a nemzet kepviaelJitealUle- 
tenek k5zremiikfidesevet, Nuba a tiirveny nicgalkotdsa ket szennek 
a kOzremiikOdesdvel tSrt^nik, noha a tOn'enyek bozatalaban k6t 
BZ«rvnek kell meg&llapodni. ezek a megiiUapod^ok nem azerzJi- 
d^aek. Nem BzerzM^aek, mert mi a azerzddea Jogi Ertelem- 
ben v6vey 

A BzerzfidSa ket vagy tcbb embernek jogi hatalylyal bin'i 
akarat-megegyez^ae, de nem minden jogi hatdlylyal birti akarat- 
megegyezte azerziidea, \gy p. o. nem szerzJIdes ket tara-gyamnak 





HZ arra vonatkozo megallapodasa, hogy gjamoltjukat hogjHii 
fogjAk nevelni. SzerzJSd^e caak az olyan jogi batdlylyal biro 
akarat-megegyezeB, a nielylyel olyan eniberek, a kik a sierzddes 
targy&ra vonatkoz61ag nincsenek egymitHBal jogi kapcsolatban, 
jogi kapcBolatot l^teaitenek egymAs kiizt. es pedig olyant. a 
melybtil egymas irAny^ban jogaik es kiiteleaa^eik sz^maznak 
sajit ^rdekeik kiel^gitese v6gett, a melyeket kieleglteni szerzSdes 
n^lkQl egyiknek aem kotelesaege. Ez^rt nem azerzitdes a feat 
jelzett pelda szerint ket tira-gyam megallapodasa, mert 8k e 
megallapodas n61kUl is jogi kapcsolatban vaanak egymassal s a 
jogi kapcHolat kfivotkezt^ben tartoznak egyllttesen a gydmolrjuk 
erdekeit elfimozditani. tehat annak neveltetese irAnt is megalla- 
podni. De nem ia aajAt. egyni&stol {Dggetleii ordekeiket elegilik 
ki e meg&IlapodAsBal, hanem a gydmoltjuk Erdekeit. 

De a :4zerz{id^Bnek egy mis jpUemvonasa is van. neveze- 
tesen, )ingy a BzerzGdS felek a Eiterzodean^l caak Jogokat es 
etinek megfelellt kfitelessegeket vallalnak niagukra a a szerzdd^ 
utan is mint egymasf^l iQggetlen, csak a jogosultsaggal Sssze- 
kdtiJtt felek allanak szemben s nem kerUl egyik a niaaik hatalma 
alA, nem ieez egyik a masiknak alarendeltje.' 

SzerKtidAs jilbflt letre niaganemberek kSzOtt a ekkor magan- 
jogi azerxJid^s. De azerzjld^a jChet I6fre allamok kCzott is, 
mert Allamok is, a melyek nincsenek egymAsaal a szerzode^en 
kivfll mAs viszonyban, kiei^githetik egymAa fUggetlen erdekeiket 
akarat-inegegyezea Altai, a mely akarat-megegyezes a fentiek 
szerint azerzMes. Ez a nemzetkjizi szerzt^d^a. 

A tSrv6ny is [Obb embernek, k6t szervnek az aka^a^ 
megegyezese. de megaem azerziidea. A torv^ny hozatalAnAl 
megegyezfi emberek, a megAlIapodasra jut<i ket szerv, nem mint 
ket klllQnbilzd, egyniAttt^l fUggetlen fel Allaniik egymassal azem- 

' Ezzel ellenkezik nemileg az a Hzerzfid^s, a melyly>>l e^ 
CHeled elseiigudik a a mely szerzodeaaek kSvetkezmenye neincsak ■ 
felek Joga, hanem a gaxdai hatalom is. Hogy ennek daczdra a gazda 
is caeledje kJSzOtti viszony szerzodei^ael j5n l^tre, eimek oka az, hogy 
a val6di hatalom e viazouyban oly csekely. bogy az a ket fel fiig- 
getlensege mellett femiAll6 jogi viszony termeszetet nem birja meg- 
vAlloxtatni, — Kiil<lnbeQ a Hzerzi'ideNekrdl val<i ez a felfogAs asnros 
kapesolatban van az ember alaiiyi jogalrdl kiayilvAuitott azon fel- 
rogRBsal, melyet .A vAlasztAsi jog uiivolta" czimu ertekezeHemben 
fejlegettem a JogtudomAuyi t^UzlSny 1901. evi folyamaban. 




ben. a melyek kiJzJStt semmifele jogi kapcaolat nines, lianem 
mint egy u^yanazon allamnak, egy ugyanazon dllomi gzervezet- 
nek reszei, azervei, a kik egyseges cz^lra, egymdatol fliggve ea 
egymdflsal kapcaolatban allapodiiak meg bizooyos rendetkuzesek- 
ben, a melyeknek hatalya neiti nijuk, vagy nem csak nljuk, 
b&nem f6kep es elaJ! sorban m^okra terjed ki, azokra. kik az 
allamttak ala vannak rciidelve, az allammal kapcaolatban vannak. 

De azt lebetne ezzel azemben felliozni, ea t^nyleg e azem- 
pontbol azok&s az li. n. belHo allamszerzod^seket szerzJid^seknek 
minciaiteni, bogy a kir&ly a nemzettel azemben eB a nemzet a 
kiralylyal azeniben kdteleaaegeket vallalnak, cgymaaDak Jogokat 
adnak es midOn ily kiltelezettadgeket vallalnak ea egymianak 
jogokat adnak, akkor azerzitdnek. Caakbogy tiem szabad feledni, 
hogy nnidiJn litsziilag a kiraly is a nemzet egymdanak .jogokat 
adnak es egymda iranyaban kuteleasegeket vallalnak, valojiban 
nem ezt teazik, banem nkkor ngj'anannak az egy allamnak ket 
Bzerve ^apodik meg abban, bogy mi legyen az egyiknnk ea a 
niasjknak liatalma. hataakorc, milyen biztoaitekot illitaanak fel 
nem a nemzet vagy a kiraly, banem az egesz jillam azamara 
abbol a cz^Ibol, bogy batalmat egyik ea maaik, vagy az. a 
melyiknel a tnlelUy vkrbat<), dt ne I6pje. Nera az egyik ia a 
maaik ^rdekci azcmpootjabol valo Jogazer/^a ex, banem az egeaz 
iliaro 6rdeke azempontjabol a hataiom eloazlAaanak, egyenanlyi- 
nak, htll0nb0z5 hataskOrOknek a rendezeae. A kttsepkovban az ily 
rendez^si'dl igenia azt hittek. hogy a kiraly &a a rendek kiizOtti 
BzerzJid^aekkel tJIrt^nik. de vajjon a niai aliami islet felfogasAval 
is annak tekintsfik-e ? 

A mai nemzeti allamuknak nem felel-e meg inkabb. ha a 
kiralyt a nemzet teBtebol valo testnek, verebol vald vernek, s 
nemzettel egy teetet alkoto tejnek tekiutJUk, a mely a test tCbbi 
reazfivel egyOtteaen rendezi a maga eletl'elt^teli-it (mint az a regi 
azent korona-f^le elmelet azerint tSrt^nik), ' mint az. ba a kiralyt 
es a nemzetet egymaaaal egyezkedii, aIkudoz6, szerzOdeBeket 
kottt, ellenerdekii, azemben Alio feleknek tekinljUk. a kik e meg- 



4 



' Concba.' id, felszulalaa, i. h. Nem oaztom a tekiotetben sem 
Ferdinandy nezetet, hog^' a szent korona tana nem ill elleotetben 
uzal a felfogisaal, ho^'y a nemzet ea kirilya egymissal ^zerzSdeat 
kothetnek. i2.^6 I. m. evf.) 





^lapodAaakat nem az^rt tanjAk meg. mert az az egys^ges ilium 
Bzervezet egyse^ett szempuntbol vezetett rendelkezese, ban em 
nn-rt egyiDUBnak igeretel tettek hs mert erkBR-si kdtelesseg M 
igeretet raeptartani. Ha valamely inteKkedesnek mepvan erkOlcsi 
ereje, akkor azt biszem, nagyobb erkSlcai ureje van a ttSrv^Dynek, 
a moly a kCzOseeg 6rdek6b6l itiduiva ki allapit meg kOtelezettse- 
geket, mint a HzerzM^stiek, a mely a maginerdekbol indulva ki. 
az^rt ad. bogy kapjon. 

£s ennelfogvH ba erkiilcsi Bzempontb61 nezzDk a tdr- 
v6iiyt ea azerzodeat, ketaegkivUI magasabb erkalcni fokon All iz. 
mint emez. 

Hiiizen az AUamhatalinakat gyakorlo kiiliinbfizo szervek 
viszonyab.in is az ogyaeget erk^lcai ero tartja fenn, a melynek 
az lillamliatalmak gyaknrloiban meg kcll lenni ' a nem n killon- 
dll^ban, uem az egyezkedesben rejlik az erkSlcBi eri). 

Ue nemcaak az oly U)rv6nynek van meg az erkdkBi hatiklyA. 
a melynek tartalma mintegy BzerzSdesBzerii, a mely szentid^s- 
Dek Idtszik. 

Barmely tOrv^nynek erkdlcBi batdlya megalkot6ira netni 
6pp ugy megvan, m.iDt annak, a melyben annak alkotdi egy- 
miasal szemben katelezetts^eeket lAtBzanak v&Ualni. Ezek a lor- 
v^nyek mAsoknak a magatarUtedt azabjAk meg. De iiem erktilcai 
kOvetelm^ny-e, bogy a mit a tdrv^ny megalkot6i m^okra n^zve 
Bzabiiiyul akamak, azt magukra nezve ia szabAlyiil fogadjik; 
a mily magatartAat mfisoktol kivinnak, azt magnk ia kovessek. 
Hiaz ez a kSvetelmeny jogilag ia kifejezest nyer. a mennyibea 
a magyar tSrv^nyek zaradekaban a kir&ly megig^ri. Iiogy azt 
mind maga megtartja, mind masok altal megtartalja. Az&ltal 
teMt. bogy azt talaijuk valamely tOn'enyre n^zve, bogy annak 
tartalma alkotoira nezve BzerzJ)d6s t«i-m6Bzetli. nem talalhaCunk 
abban nagyobb erkClcBi er^t. mint a niilyen van minden mas 
tOrv^nyben. Lebetnek oly tflrv^nyek, melyck tartalmukna] fog\*a 
fontosak, lebetnek nlyanok ia, melyeknek gyora megviLltoztataaa 
nem kiv&natoa, melyeknek megv&lfoztatJaa a megrazkiidtatds vesze- 
lyivel j&r. ia akkor az aJlamnak az ily tdn'enyek megvAltoztatilsira 
bivatott Bzervei bJJlcsen, polilikai szempontbdl ^azazeriien, az allam 
6rdek6re nezve baaznosan 6gy fognak eljarni, ha az ily tOrr^ 



' CoHcba : Politika. 289. I. 




AZ iLLAHAUtOTO 



nyeket ok n^lktil nem valtoztiitjak meg, de iiopy ezt a t^telt 
kimondhaEBUk. ahhuz nem ezilksegen alapul vennllnk azt az Alli- 
lAst. hof^ az Hy tSrvenyeknek Bzerziid^ses tartalmukn&I fogva 
napyobb erkOlcai erejilk van. 

ElJibb azt a nezetet is nyilvinitottuia. bogy azoknak a 
tdrv^nyeknek, melyeket belail allamitzerzQdeaeknek neveznek, tar- 
talmuk scm gzerzOd^e tormeszetii. 

Ed nek igozol&sa regett egyeokint fogjuk szemilgyre venni 
a belsO d]lamBzerz<(d6Beknek ama csoportjait. a melyeket Ferdi- 
natidy inegb[|lSiib5ztetett ^s a melyok a k^vetkezOk : 

A) a nemzet, az li. n. Bzent korona eg^az teste es az 
lijonnan v&taszlott kir&ly. iiletoleg dynastia kiJzAtt kiJtOttek ; 

B) az allam es valaniely fegyvei-eBeo ellene szegUtS part 
kSzfltt kfitittt bekeszerzodesek : 

az Allam es a tole elaziikadii bizonyoa terliletreaz k9zott, 
illetftleg ttz ^lanitdl bizcnjos terlUelileg kivilt resz kilzMt kStStt 
AllamszerzUd^sek. 

Ezeknek vizBgalatin&l fogom egyiittal megtenni amaz ellen- 
veteseimet, a melyekkel a belsti Allam BzerziJd^Bek e komnbCztf 
nemeinek jogi conatructioja reszemrtil talalkozik. 

A) Ama szerzodesek, melyeket a kirdly vagy uralkod6hAi 
a nentzetlel kftt. 

Eniezeket. a mint fentebb lattuk, ism^t ket uauportra lehet 
osztani ; az elaSbe esnek a kirilyi bitlevelek. a m^aodikba a 
trdnOrOkOBodeare vonatkoz<i rendelkezeaek. Az eUC caoportbdl 
Ferdinandy ia azerzCdesekQl tekinti az a. n. valaazt&si alkokat, 
milyenek az 1. Uliazloval, a 11. L'laszloval kjitfitt (es utobbival 
II. Lajos neveben is), a II. Fet'diiiandt61 1. Lip6tig kiadottak, 
De ezek kOzQI eaak a mubacai vesz utaniakat tekinti allamalkotKi 
Bzerzlideaeknek, miutan ezek titrvenybe ezikkelyeztettek. (1901. 
ivf. 49S— 499.) 

Az Ordkiiaddea behozatala ittan kiadutt faitleveleket azon- 
ban mar nem tekinti Kerdinandy azerz&deseknek, niert azok nem 
a nerazet ea a kirily kiizUtt aznbad egyezkedSs litjan megilla- 
pitott feltetoleket tartalraazzak, hanem puaztdn az alkotmany 
biztoait^Bira a koriinazaat iiiegeluzoleg kiadott igereteket foglal- 
jak magukban, a melyeket teiini a kirAly a tOrv^ny 6rtclm6ben 
van kittelezve a a melyeknek kiadisa utAn a nemzet a kin'ilyt 
megkoronam kSteles (1901. evf. 499. 1.) 



4 





A vaJaeztHsi alkulevelek (csak a XVII. sz^zadbelieket. vagris 
a Habsbiirg-biz idejebelieket tartom azem elfitt, a melyek r 
rendi telfogax lira^zo koniban adattak ki), va^y mint azokat 
helyesebben nevezt«k : „feltetelek", a m^g meg nem tfirteut kirily- 
valasztitBnak 6s a koronazdsnak felt6telei volt:^. Hielott az onxig 
tj kirUj-At megvalaaztotta ia megkoronozta volDa. azt kivdnta, 
bogy a kirily bizonyoa dolgok irint biztoBildst adjon. Ezek a 
dolgok majdnem miiidig az orszag — mint akkor niondtak: karok 
is rendek — Jogainak, szabadsigainak a meglartasa is egyes 
mda kJ)vet«lineDyek. mint p. o. bizoayos orezagok megszerzese, 
az orazagbau lakia atb. 

Enuek a biztoaito okiratiiak a biadasa felt^tele volt a v&laaz- 
tianak. de nem volt azerzOdds olyan ^rtelemben, bogy megha- 
tirozta volna a kii'ily ie a ncmzet kiizdtti jogviBzonyt. hogy 
alapjava v41t volna az illami berendezkedesnek, az alkotmany- 
nak. A mit azokbaii az okiratokban a kinily a nemzet szamara 
biztosit, azok nem a ncmzet dltal a kirilyt61 nyert oj jo^ok, 
hanem sz orsziignak addigi torvenyei, r6gi szokaaai, a mint ez 
a hababurgi kirdlyok hitleveleibfil kitUnik. a melyeknek mind- 
egyik czikke tele van eltibbi tflrv^nyekre vald bivatkozisokkal. 
Ha ezek igazi Bzeni&d^sek lettek volna, a kir&ly es a nemzet 
kOzotti viszony. a kir^y batalma es azzal szemben a nemzei 
hatalma czeken a szerzSd^seken alapult volna -, ezek lettek vnlni 
az alkotrndny alapjai ea akkor ezen egesz ido alutt allandti 
alkolmanyii nem lett volna Magyarorszi^ak, akkor az orsEag 
szervezete. az allam ket t6nyezSj^nek viszonya minden kir&ly 
idej6ben UJra azabilyoztatott volna, mert az eljtbbi kiraly es a 
nemzet kSztitt Bzab&Iyozott viszony az utodra n^zve nem lett 
volna ktttelez6. T6nyleg meg volt az ily felfogiara val6 hajlan- 
dos&g n XY., XVI, 6s XVU. szAzadban, kiilCniisen az nt^bbiban 
a n6met rendi felfogas hatisa alatt; 68 ezt azera elott tartvan. 
Allitja csakngj'an Tezner (i, m.), hogy 1S48 elittt a magyar 
illamszervezet nem volt alkotminyos a moatani ^rtelemben. mert 
az orBzAggyQlSa nem alkotiuanyoa tJlrv^nyek hozataUban vett 
r6szt. hanem a kirily es a rendek kSzOtti 8zei-z9disek megalko- 
tiaiban 6b mert a magyar dllami azervezetet a mindenkori kiraly 
is a nemzet kilzOtt kStOtt ezek a BzerzSdeaek hatiroztik meg. 
£a valoban. ha ezeket a koronizuBi bitleveleket (vilasztasi fel- 
teteleket) szerzCdeseknek fogjuk fol, akkor Teznernek igaza van, 




Az jUxaiuuiotO BsxBC&ofiiax a xaotax kOnooban. 3S1 

skkor minden iuAb tSrv^ny is opyszerlion szerzSdes. inert hiaz 
izok felett a kir&ly ea az orszag 6pp tigy alkndoztak, mint a 
liitlevelek felett. De sem a tBrvenyek, sem a bitlevelek (felt6- 
telek] nem voltuk Bzerzftd^aek s a. magyar alkotm&ny nam a 
mindenkori kir&ly es a nemzet kozotti Hzerziidesoken alapnlt, 
hanem allandi!i es az egyee kiralyok idejen tul ia hatalylyal bir6 
tiJrv^nyeken ^a szokasun, a mit mutat eppen az. bogy a hitleveiek 
(fcltetelek) ezt^n tSrvenyekeD 6a szokisokon alapulti j^tgok eB 
Bzabadsdgok biztosi'tisit fogialj&k magukba, A tSrvdnyeken is 
a szokAsokon alapulo, de a kiralyok alia! (rossz tan&CBceal f^lre- 
vezetve, mint az 1790. okt6bBr 5-iki felinit moadja Acta Diaet. 
IS^. I.) nem elegg^ tisztelt e^ mindiintatan megsertett jo^ok is 
BzabadB&gok nagyobb btztositdadt kerestek abban, bogy a kinUy- 
tol kuliin biztoaitii okirat kiaddaAt kivint&k, azt a v&laszUtB es 
a korondzds felteteletll tett^k, aiit arra meg ia eakettetl^k. Az 
Onnepelyea alakban tett igeretben, raintegy kinyilviliilABiban annak, 
bogy a jelzett azokAst ts tSn'6nyeket a kirAlyok kOtelezSknek 
tekintik magukra, kereetek a biztositek^t nnnak, bogy ezeket a 
szokaaokat 6a tdrv^nyeket ne serta^k, pcrsze nem aok ered- 
menjnyel. 

A vilasztdsuk idej^ben kiadott bitleveleknek a jogi termd- 
Bzel« ugyanaz. mint az drOkitsiid^a idejeben kiadottak^nak. a 
melyeket Ferdinandy is nem tekint szerzijdeaeknek, hanem az 
alkotmany biztositasara ezelzo igereteknek. Ezek a bitlevelek epp 
ugy, mint aniazok. a koronazAsnak a fettetelet ea a mi kQlSnbaSg 
van kSzSttflk, az csak a hitlev^l ki nem adAsdnak a kiivetkez- 
meny^ben van. E kijvetkozmeny, mint tudva van, az, bugy mfg 
a vAlaaztas idejeben a liitlevel ki nem addea eaet^n elmarad- 
batott volna a kir&lyv^aBztiB, s igy az illetfi nem vilt volna 
kirilylyd, addig az SriikSaddes idejeben a kuronizAs elmaraddaa 
eset^D a Idrdly marad tovabhra is kiraly. 

Ez a nagy kQUinbaeg azonban a valaaztaa idejebeli es 
artikSaOdes idejebeli bitlevelek kl nem ad&s&nak kSvetkezm^nyei 
kiizt nem okoz kiilfinbs^get azoknak jogi term^szeteben, a mely 
azonoB mind a k6t espthen ea a nieiy nem azeraod^sea. 

Uogy az 9i'()k3si>des idejebeli bitlev^l nem oiy tartalmii 
ea nera oiy b(l, mint volt a vdlaszt&a idejeben, annak nem a 
bitlev^l mas Jogi termeazete az oka, banem a kir&lyi liatalomnak 
a tiilsulyra Jutdsa. 



4 




KeBobb, az 1723. 1., 2. t,-cz. jogi termeszetenek magfft- 
razatanal azt mondja Ferdinantiy (1901. evf. 504. I.), hogy dj 
kirily vagj A] dyuastia v^lasztAaa eaeleti rendeBen a bitlev^lbe 
tnlajdonk^p a vilasztdsm vonatkoz6 azeTzMie foglaltatik bele, 
a mely szenr.l a nemzet az ilietCt meffvalasztja kiralylya b az 
bizonyoH igeretek mellett azt elfogadja. 

Ei-re az alljtaara azonban a hitlevelek semmi alapot oeia 
nyujtaDak. mert a hitlevelek tartalma nem a vilasztiara is nem 
H koronAzasra vonatkozik, azok nem nzt dllapitjik meg. hogy 
u nemzet valakit kjnUylya teaz b cnnek I'ej^beii a meg\'&lasztott 
biztositdst vagy badsereget, katonakat adjon, hanem a kiralyiyi 
teendS r^ezertll mkr magat a biztusit^st foglaJJ4k magukban. Ha 
ily kelcsSnes igeret tOrtent is p. o. 1. Uliazlo hitleveleben, ennek 
hatalya esak 6 ri. vonatkozott s a magyar allaro alkotmAny&Dak 
m&r regen nem alapju, mig a bitlevelekben foglalt biztoBit^ok, 
miutin azok nem lij jogok. de nem is az illeto kirily halilivil 
raegszUnoek, a mennyiben ellenkezfi tSrvenyekkel vagy szokassal 
hat&lyon kivtll teve nincsenek, meg mindig elo intezkedcBek. 

A hitleveleknek az 504. lapon Ferdinanily adta magyarA- 
zatdval ftlgg '6seze az az aliAtipoiit, a meiyet Ferdiiiandy az 
drQkfisOd^Hi tOrvenyek tekinteteben elfoglal. E tekintetben az 
ftrOkdand^aiiek behozalalat 168T-ben nem tekinti azerzfideBDek, 
de az CrSkOBfld^enek a nCigra vald kiterjesztes^t 1723-ban igen. 
Miut&n az az Allasporit. hogy az {JrukdsSd^s megallapitasa nem 
szerzJSd^s. allaspontommal megegyezik. el<ibb az 172ij. evi tSr- 
v^nyekre vonatkoz6 elm^lettej fogok foglalkozni a az 16S7-iki 
rendelkez^sekre tett Allitisokra kestibb tcrek vissza. 

Ferdinandy az 1723. 1., 2. t,-cz. rendelkez^seinek fejte- 
geteu^nel abb<^l indul ki, hogy minden lij kiraly viluaztisa vagy 
uj dynastia vaiasztiaa Bzerzddea a kiraly ea a nemzet kfizStt, 
a n61klll, hogy ezt sz elm^letet biivebben kifejtene. mert elfibb 
csak a v&IaaztAai atkuloveleknek azerz{)deBi term^Bzetevel fogial- 
kozott, de nem a kiralyvAlasztas szerzOdeai minoBeg^ve). Pedig si 
a tetel, hogy a kiHUyvalaaztAs azerziideB, nagyon is bizonjitasnt 
szoFul, annuj inkAbb, mert ezeti a tetelen alapul az a nezete ie, 
hogy az 1687-iki SrtJkeaiJd^Bi renders nem volt szerzCdea. a 
mely nezet tBIe klllflnben megloponek lAtazanek. 

FerdiQandy iment kifejezett t^tele dgy latazik azon alnpul, 
bogy a magyar alkotminyban szok&a volt — de ncni kivetel 




Alt M-IAJULBOTii 



u^lklll, hofiy a kirAlyvilaaztftB ngy Caunk a niaradokaii-a szo- 
ritkoiott s ho^ ezAils) egy i>a fiigi niarad^kalnak kibftliiaa 
utDii m^Bok ktiKlll v&lusztA'in kir4]yt. ennek a£ nj kir&tytink 
), nand^ikait ax oraza^ mintegy dynastiijaut vAlasKtotta. EeI k 
k szcrzMeecs elmiilet alapjin Jogilag ligy luhetne con- 
Ini, bogy egy il; uj liazbtil vaJo kirnly tncg%'ilasz(ib}U]iil a. 
t ^s az aj bttzbcH kirily s cnnek maradckiii kfizutt szer- 
' tfld^ j«tt litre, a meljuil fofiva katolczve van a. ncmzcl kOzlUOk 
nUasztani kirilyat, Uletve a melyn^l fog^a. ha a iron drOkfiaSdAi 
dtjin tfiltetik be, tartozik a neniKet tflrni azt, hogy a megvilaaz- 
toU SatSI leszdnnazo Ga^i marad^kok kuzUl az elsiSszUloItek 
legyenck ii kir&lyok. Akkor pedig, mikor 1723-baD bebozl^ a 
itOigi orOkoaodeat, ezt az eljaraat ugyaneaak a »zerzodeaes cline- 
lcU«l ug}' lebetne oonGtrunlni, bo^ a ncmzettd III. Karoiy, mint 
a nfiigi leazarmazuk tij 5bp. Kerdinandy azerint, az lij dynasiia 
fcje nfiagi Ieazarniaz6ib61 i,\16 dynastiaja nev6ben ezerzJSdest 
kOtdtt. a mely azerzfidda kiivetkozl4beD a Demzet tartozott az &j 
dynaalia la^ninak elsSMllliitleit kir&lyul elfog&dni. 

Ebbt^n a ronetrtictinbau, nidy Ferdinandy fent jelzctt tcte- 
Unek nlapjaul azolgalbiitolt, minilcnekelotl bibas n^Jietfin azoriot 
1 alUtia, bofiy III. Karoly annak a dynaaliinak a foje volt. 
Uagyarorszdtc ax 172»: 1.. 2. l.-c&-kcl dynastiAJiiuI 
jpdott. Men egy dynaatiiul genealogiai 6rtelemben — ^s itt 
finandy a dyiiastijil geiiealopiiai ^rlelciuben veazt s olatta uem 
,Domiu Austria<.'a''-[ urti. mclylyul n6zele azerint a kiiU 
v^delumn^ vonatkvzfi nzcrrfidea IdtrejiiU — azun iiral- 
hivattittakat szoktuk goD<tolni. a kik cgj' k'IzQe HmH] 
1 azinnaznak. Ani;olorBZ^ban Jelcnlcg mar nem a Ilnnnovcr- 
faajiem a Koburg-baznak Viktoria kiralynotOI es ftrjrtfll 
leaz&rniazoi k^pezik u dytia^Uil; mig Viktilria kiralynfi 
1 a Hannov«i--dyiiaati&biiE tanoxuct, t.pfi 6gy ndJunk a Habs- 
bnrg bilziiak aUtlsi aarju n<-*in III. Kiroly, hoiieni Miria Terdzia 
folt; a LoUinringiai dynxHtin pHig II. Ji^zaelTel, Hiria Ter^ziA- i 
nak fdrji'^tOl liilg'jn k-azannazojaval l^pi^tt a trOnrs. 

A mi v&ltoz^ a kirdiyi azck betOltoHe tokintrtdbou 1728-b 
Wrl^nl, az az volt, bogy mtg addjg a ilyiiastidba i^aak L 1 
ftrfl leazirroazut urtozlak. addig 1723.ban a dye 
;i nO leizunnny/'lt lit I. IJp'itiiak. De 
> ■'jf vag>-|n niJIa^niiiHk leKsinnasnl (akir Oifi 



i ALUMAiKOTO aZERXOnSBEK J 



nOAgiak) mir iiem I. Lipf'it, vagy ha ligy tetszik I. Ferdiiu 
dynaetidjiboz tartoztak ea tartoznalc, hanem M&ria Terezia \eezkc- 
mszoi I. Ferencz n^iiiet cenazAr dynasliAjilhoz. Maria Josefa 
leszirraazoi a wettini dynaatiaboz, Maria Amalia Icszirmozdi a 
wittekbaclii dynastiihoz stb., a niely leBzarmazuk. a meimyiben 
magvub nem szakadt, a magyar tr6nnak most is vdroin;inyoR 
dynaatiai.' 

Ill KAroly tehit sem utolso aarja nem volt a Habsbui^- 
dynastiaiiak. hanem utols^ fSrfisarja, a em az uj dynastianak 
feje. vagyis ink&bb kiinduld iSae. Az aj dyaaBtianak a feje. helye- 
aebben 6ae Ferencz lothariagiai berczeg, b^aiibb aemet csaszir volt. 
vagy ba ngy tetazik, ennek felesSge : Marin Terezia. fia ha a 
szerzJSd^st uonstni&]ni akarnank, akkor azt ligy lehetnc construal- 
nuak. bogy a nenizet HI. KArolylyal k6t iraDyii, vagyis k^t axer- 
aiid^Bt kStatt ; az egyiket. a melyben az Oriikosiidest sajAt dynas- 
ti&j&Tiak leanytagjaira kiterjesztette ; a maaikat. a melyikkel 
Magyaroraz&gol mindazoti dynaatiak azam&ra lekiitOtte — mtin 
nem tulajdunul megszerezte I ? — a melyek az cddigi dynastisba 
felvett leanytagoknak ea azok lednygyermekeinek is utiSdainak 
hdzaaaagAbol szarmazni fognak ca a melyek akkor. mibor e 
kepzelt BzerzMeaek kaitetlek, m^g meg sem voltak, Es s aier- 
zSd6s tehit ulyaii valami lett votna, mint a ,Vertrag za Gun- 
aten Urittt^r'*, a mely azei-ztid^aben a ,naacituri jam pro nati 
habiti erant". 

Azt hiazem, bogy ily meatera^gea cnn9tructi<)kra annak a 
v^lt erkOlcai ertluek a kedve^rt szUks^g caakugyan nliica. 

Igaz, bogy a dynastiilt nemcaak genealogiai ^rtelemben 
lehet felfogni. banem mint kUlOn jogi azemelyia^ggel bird ural- 
kodiSh&zat, csalidot, eaetUnkben ,DomuB Austriaua'-t. Ekkor 
annak feje a mindenkori uralkodd, a ekkor csakugyan III. Karoly 
volt annak feje l722/23-ban. Caakhogy ily felfog^ mellett nem 



' Ezt a v&rom&n^ az A. n fnherczcgndi renunciatiok ki uem 
z&rj&k, mert azok, a mmt az Mltria Joaefa renuDciatidjanak az Orsz. 
Levoltirban levo azjtvngcbdt es igy H&iia Joaefa. Talamiat Maria 
Amalia renunciatidiuak SchrStter Altai (AbbaadluDKen aus dem oester- 
reichisoken StaatarechCe, Bees, 1T6S.. az 5-ik Abnandlungban, Vlll. 
Bz. fuggeiek, 544—546. lapon) kOzOlt tartalmabol kitiluik, nem a 
pragroatica sanctio ertelmeben, hanem az ann.ik etienere kitvetelendti 
UrSkSaJSdeKrfll vald lemon dAsok. 





Byert volna Magj*iU'orszag lij uralkodoh^zat, inert dynaetiAja 
ezutin is az ily ^rtelmli „DoinuB Ausiriaca" maradt, a tnelybez 
hogy klk tartoznak. a dynastia feje (dynastia fej^rfil csak ily 
trtolemben helyes szdlni) 1713-ban megillapitotta. 

Itt van mir moet a helye ama kerdes tiazlazda^nak ia, 
boj^ az iiri3kOs8d£Bnek I687'ben tOrt^nt behozatala azun az 
dllaspontoa, a nielyen Ferdinandy all, iieui conatruilando-e szer- 
zSd^anek V 

Nezetem azerint igen, mert ha egy uj dynastJabeli kir&ly- 
nak a meg^-alaeztiaaval kdzte. illetve dynastiSja ^s a nemzet 
kozt szerz^dea j8tt Ictrc, a melynel fogi'a a nemzet az illetd 
utodaibAI lartozik v&lasztani a kirilyt, akkor a kirilyv&laeztis 
belyibe az orfikOedd^snek a Lelyez^ae legalabb is m6doBitAsa 
annak a szerzSd^anek, a mely szertnt a oemzetnek szabad volt 
v&lasztania. babar korlAtolt k5rbSl is. Az ily szerzSd^BmikloBitaa 
t«hilt maga is caak ij szerzOd^s iitjAn j{)het 16tre. Az iiy Bzer- 
zSdesnek a conetrailasat pedig nem zarja ki az, hogy az 1SI47. 
evi koronazasrol sz616 tUrvenyben es 1. Ji^zsef bitlpvel^ben maguk 
a rendck abbol indultak ki, bo{,7 Jozaef mar eddig ia QrOkiisf}- 
dea kjlvetkezteben lenne kiraly/ inert hiazen az SrilkJfsOdea ngyan- 
akkor be lett bozva, 6a mert az, bogy milyen kifejez6s6k baaz- 
it&lata niellelt lett Jiizaef mefckoronazva, a t^nyen is a dolog 
lenyegen dgy sent valtoztatbatna. 

De aem az drOkasadeanek 16H7-ben tOrt^nt behozatala, 
sem annak IT2^-ban a leiinyokra es a leiny&gi utddokra val6 
kiterjeszlese nem azerzSd^aek. 6a mint azerzfid^aek helyeiieu nem 
conatru&lbatok meg, mert maga az alap sem tekinthetO helyeaen 
BzerzBdeanek, az, a melyen ezek viltoztattak, vagy a melyet 
bfivitettek. Teljeeen bib^a nezetem azerint az a kiindulisi pont, 



' Az 1<)BT t.-cz.-ben pz e^yMtal&ii nines oly vili^aan kife- 
jezve, mint Ferdinandy hiazi, mert noha B tiirvenv azOvegeben nines 
ia 8z6 a v&lasztasrol, az QrOkiiistldeai iog aem emiictetik, Lanem caak 
koron4zis, m&areszt pedig Jozaefnek atyja eleteben valo megkoroni- 
z^a azzal van indokolva, bogy atyjanak nralkod^a ilrtiktiaeiben foly- 
tatist nyerjen, es hogy ezert jOvendobcii kirilyul: idejekorin felavat- 
tass^k, teb&t hog}' Jtjzsef kir4lysiga biztoeittasHek es az interregTinni 
kikeriilteaaek, a mely iadokoliia nem fer Ossze azzal a felfog&asal, 
hogy az SrOkflsSdea litjiln val6 tr6nbett)ltea m&r eddig is fenn&llott. 
Mir a hitlevel bat^oKOttuii hz iiriikuaades feltotelezeaebol indul ki. 



1 




ho^ midiin a nemzet lij dynaatiabeli kiralyt valatizt, szerzodik 

iVi cgyeiinel, va^'y anoak dynaHti&javal. 

Mert mi a kirily^'alasztia ? Mai fogalmak szerint — it 
ma az allamelet eluiult jeleiis^geit is mai fD(;almak Bzerint iteljnk 
meg, axokkal m^rjUk — tehat mai fogalmak szerint allanii szerr 
bely^Dok a betfilt^se; olyan intezkedes p. o., mint mikor a nemzet 
k^pviselfiket vdlaszt, mint mikor a kirAly birakat nevt;z ki. A leg- 
magaeabb, a legnagyobb batalnii szerv helycnek a betoltese, Ae 
m^gis illamszcrvi alias bet51t^se. Tekintbetjfik ezt a bctjlll^t 
liatalomatruhazatiDak vagy Dem, de aem itejjdk Dieg a dolgol 
bclyesen, ba azt szerziidesnek reszazOk. 

Ha a kiralyvalasztast szerzOdeanek min{jsitjllk. akkor az 
olyan vidami flzpg6dtet(s volna. mint mikor egy r«szvenytarss- 
sAg igazgattit vaiaazt. Amde a I'eszv^nyt&rsasdgi igazgat6v&IaSE- 
tia 6b baaonliS szerzfid^sek kOzJitt es a kiralyvalaszlas kotOtt 
16nyegeB kUiSnbseg van, nemcsak annak tartalma tekintetiben, 
bogy mire vonatkozik a ket vAlaaztaa, lianem a ket Tilaeztis 
jugi termeszete tekintetebeii is. 

Hogy a kiralyvalasztas iiom szerzodes. baneni inas terme- 
HZt'tli intezkedes, azt kQnnyii kimutatni annak az elmelctnek az 
alapj^, a mely az allamot organiamusnak, szemelyiaegnek tekiati 
e az dllamelet jelansegeit t!bb51 a tetelbSt vezeti le Uiutao e 
szerint a kiraly az allam egyik tfluyez(^je, r^sze, az allambu 
bent Toglaltatik. az a cseiekmeny, a melylyel az ullam ozen 
alkatr^azet megalkotja, iiem a'lendies. 

MidSn az Allam kivAiasztja azt az egy6nt, a ki annak 1 
dzervenek az illasdt betfiltse, a mely oz egesz illamot azemelye- 
HJti. a melynek lele szilkaeges az allani l^tehez, akkor az ^llaiu 
nom Bzerzddik azzal az egy^nnel, mert ezen egyennek uz altisi 
mint az allam szemelyiatg6t k^priselii egyen^ nem alapnlhat 
szerzOdesen. Az iHlamot teljesse tevd ez a cselekm^ny, a mely- 
bez t«hit nem eg>- reazv^nyt&raasAg igazgatujanak a megv&lasi- 
tjlsa bason lithnto, banem inkabb egy egyesUlet elnfik^nek a meg- 
vilaitztiUa, nom szerzodeacs termeszetU, is lenyegileg olyan, mint 
p. o. az az inlezkedis, midOn az allam valakit kifejezett kivan- 
skgkn az allam k(ttel6k6be pojgarainak aorA,ba vesz Tel. Ennek 
az elm^lotnek szempontj&bot, midfln az Allam kirdlyl valaszt. epp 
uly Allami cselekmenyt v^ez. mini midon iiir\-enyl hoz. vagy 
valamely kormAnyzati intizkedeat tesz. 



k 




IXODfi.CEK A MAGYAR KCZJgOBAN. 357 

Azonbaa ennek az alkmsKemel^JB^^ elm^letnek az &I1&S- 
pontja a kirdlyvilasztas Jogi terni^szeteaek a megiUapitiBaail 
Dcm elegend5. Mert az tagadliatatlaD, liogy a kirdiyvalanztiisnil 
68 annak elfogadAsiini! klUilnbSzB tenyezOk akaratmegegyez^Be 
fenforog, Az orBzaggyfllea kinyilv&nitja akaratit, hogy valakit 
kirilynl akar, a megvalaszUitt pedig kinyilvanitja akaratat, hogy 
a viiaBztAst elfogadja. s igy ket t^nyezo akai'atanak a talilko- 
xksa, 6pp ngy megvan. mint a azerzSdesnel ket f^l akaratmeg- 
egyez^Be. 8 ez kelti azt a tdtszatot. mintlia szerzodeBeel volna 
dolgank. Do ez val6j&baii megBem szerzod^a, inert, a mint mkr 
elfibb kimutatni igyekeztem. nem minden akarat-megegyezia Bzer- 
zUd6B. SzerzQd^B k^t egym^Bsal jogi kapoauiatban nem ^16 f61nek 
az akaratmegegyez^ae arra, hogy kSzOttQk bizonyos JogviBzony 
legyen, a raeiybfll sajit ^rdekeik kielegit^se v6gett jogaik ea 
kflteleas^geik folynak. 

A mit a BzerzQdes letreboz, az caak Jogviazony a nem 
hatalmi viazony : oly viHZony teiiit, a melybfjl kifnlyiilag a jogo- 
sitott az allnm iltal, vagy iiemzetktlzi szokas Altai megdllapitott 
eazkczdk aeg^lyevel egy megbatArozott joginak kielegiteB^t elnyer- 
heti ; mig a hatalmi liazony oly viazony. midfin a batalommal 
biro aajat hatalm&vai, meg ha az neni is korlitlan, a nem masnak 
a aegetyevel kfizvetlenitl kik^nyBzerltheti mindazt, a mit k^vetelni 
akar ; vagy midlin a viazony megallapitotta k5vetkezm6nyek kik^ny- 
szerit^B nelkOl egyszerli kinyiiatkoztatia Altai Allnak elfi. Az 
AUanihatalmi viszonr oly viszony, a melyben a hatalmat nyerS 
azt nem a maga, hanem az allam erdek^ben birja e a melyben 
a hatalmat nycrji mAa r^azt az egeaz ^11 am ^rdek^ben van 
korlatolva. 

A kiriUyvAtaaztia 6b annak elfogadAaa akaratmegegyezea, 
de az a viazony, a mely vele I6trejOn, nemesak Jogokat, hanum 
a jogoknal tObbet : allami hatalmat ado viBzony ; b nemcaak 
kSteleBB^ekei von maga utin, hanem aniiil tObbet: alArendeltsSget. 

A UrAlylyA megv&laaztott a vAlaszlAst elfogadvAn. kirAIylyi 
IcBZ B megnyeri az allami legfObb hatalmat, habAr caak korU- 
tolva. Az Allami legfSbb hatalmat a valasztAs elfitt kizariilag 
blrii orazAggyiiliB, vagy nemzet. liabAr az Allami hatalom gyakor- 
lAsAban ezutAn is reazt veaz, a kiralynak alattvnloja lesz ^a ha 
ege!4zeben miikOdeae npm ia fligg a kiralytol, tagjai egyenk6nt 
a kiralynak alA vannak rendelve, a kik felett a kiraly hatalmat 




358 A% Al.LAMALKOT() SZKR/0D£8EK A MAOYAB KOZJOOBAN. 

ficyakorol. lla a kinUyvalasztas teliat akaratine^egyezes, akkor 
iniiulenoHetre alavcteare. lia nem is teljes alavetesre iiinyzott 
akaratme|i:o^yozcs, do az ily akaratmcj^egyez^st helytelen szerzd- 
(loHiick novezni, inert szorzod^s alatt elso sorban maganjop, 
vap:y ahhoz haMonlo jelK'^ii szerzodeseket — a milyenek a nemzet- 
koziok is Kzoktiik oiloni : ha szerzod^srOI beszelQnk, rend* 
Hxorint a/ ily HzcM'ziuioKt'k lobe^nek 8zemeink eliitt. 

ilo^y az alkotinanyos tiinenyek is ket szen'nek az akarat- 
mof^ojryozoaei 8 iioj;y mojrseni szerzod^sek, azt fejtCfrettQk. A milyen 
«karatmop»;ryozoso a kiralynak os az orszAggyiilesnek a tOnreny. 
o|>|) oly Joilo^ii akanitinc^o^yt'zos az orszaggyiiles es a kiralylya 
vsUasxtittt o^yoii kozott a kiralyvalasztas os annak elfopidasa. 
Mind a kot akaratnu\s;eirye/.08 hatalmi viszonyt allapit nie^. a 
nioI\ niMni'sak a/, akaratmoirt'irvozost nvilvanito szen'ekre hat 
ki. iianoni, sot nioi; inkabb az allampoljraroknak azon kivUl alio 
op»s/. koroiv. 

A kiralyvalas/tas loiiat noni szorzodos az orszag os a 
kiniMva valas/tott ocvon ko/oit. nxvi: kovesbbe a nenizet es a 
kiraly iia/a ko/oit. llis/tMi a/on s/abaly alapjan. bogy Magyar- 
ors/ac Oi;\ d\nastiaboI \aias/io(ta kiralyat. nii^ az a tia^on ki 
noni halt, noin iohoc a/i niondaui. h'^cY az illoTii dvnastianak 
io^ra K^tt \o!na MairxaiNM-s/ac kiralvi s/.ekoiv, Azok. a kik a 
kmilxi s.-oknok \aroman\osai \ohak. noni birtak sem eir^■enkont. 
soin oss/osso::ukbon :ilau\i iocual arm, hojrv a kinilvi szek kuzil- 
!ok :ol:ossok bo . :\: »'>:ik a.* alkoimanxnak >/abalva volt, a nolkiil. 
hi»::\ ^'Ois'l a d\na>:ian;ik al.iini **»;:a koioikoxolt vohia. 

V. a'.l;i:;^rol :*'.ko:o;: :'.i.ii t"'»^a*i":ak s/orint a dviiastia ilv 

« * 

alav.y. ;•;: '*\N;ii bs:*^* .»i:.i!/.:'Nv..iN v.v.v. trkinthoio. Neni mas az. 
:.'C.^!:r.i .i:^k::.ik. .i k.'xb I :i kiralvi vala^vztani koll. 
i .i x ; :-^ . \ -.'..; k v^ -a ^ k . ^ 'i ^ i «• > ; ; : ; a:i lo u ni kell . Kpp u ^y . 
NO ' . \ r N .;'..» s : ,-t N :. i n o v o n>o c^rt* ■. bir\>k r*s*ze*se;rt» . 
■ u -i. \ •»•••'. . ;■. .; SC-. V >: , NT\crt* aUnvi ioccal azort. 
. N . ■. s ..... \ M ' . A ! A > : :a :i'. . o in» licv non\ bir 
N" n;/v ■ .. '.x .> ., ' .;.\ ''*i;^A- .isen. men kozuliik 
. N V \. ^ vi* • . . V. ;•.'., k ko**. *i'aai a kiralvnak. 

. ^ jfc ; ^\ Aj «'rssau: a kiralv- 



nr.r.t 


;:> 


> > • 


\,4i,^ 


.t 


N'.kV. 


«nv.'. 


.« 


N \ » < 


I'.u;-.'. 


N.. 


■ 


ir.i -^ 


« 


v.". ^ 


K^U i 




V . .1 


k/ X 


■.* 


.X .; 


Ix , 




. \ 


A . ' 


•- . 


V 


nAK ^ 


■ "\ 


\ 


MAV.U- 


* 


.. 




!<ZEKZl!lD£aEK A UAQ 

Us pedt^ a kiratyv^asztas nem Bzerztideii a nem szerzitd^e az 
a kiralyvalasztiB sem, a melylyel egjiittal egy nj dynaBti4l is fogad 
el az orazag. akkor nem 8zerz<)deu ezen dynaetiaban az i)r6kUs{^ 
desnek a megallapitisa Bern, n nem Dzerztjdeti egy lij dynastJAnak 
as elfogad&Ba aem. a melyben a kiralyi azek ianiet 0r(iki)8(tdeB 
uijan azall tovibb. Az iiriihi^aiideenek a megallapitisa nem ni&s, 
mint a kiralyi tizek bet51tese modjAnak a BzabiUyoz&sa. [jj dynas- 
tianak orokdsSdeiiSel Yal6 elfogadaea pedig epp oly jellegli int^z- 
ked^B, mint dj dynasliinak az ellogadaSB tovabbi valaaztassal. 
Mind a kettU nem ttzerzOdes, hanem hatalmat Atnihixi, batalom 
atruhaziidanak a mudjat szabdlyozo lillami batalommal Jari^ 
cselekmeny, 

A triinOrilkSsOdeanek a leanyagra val6 kite rjeszte set 1 723-ban 
azonban nemcBak ezekre a rendelkezeBekre valo tekintettel szokaB 
azerzSd^Boek tekinteni. hanem ^b fjjkep annyiban is, bogy az 17'23 
2. t.-cz.-ben a tronQrokiisiidcBuek kitecJeazteBevel egylltt az alkut- 
miny biztoBttaBdra is titrtent intezkedeB, a mennyiben itt iB kj- 
mondja. az 1715.-2., 'd. t.-i-z.-re val<!> hivnikozdHsal, bogy az 
iirOkfiB kiralynak meg kell magat koronaztatni, a koroniziakor 
a bttlevelet kiadni hs az eskUt letenni. E felfogis ezerint az 
d. n. pragmatica sanctio mint k^toldaln azerzdd^a egyr^szt a 
a dyoaHtia azamara biztositja az (irOkUsJIdeBt, mttar^azt az orazag 
szamara a]kotmany:lnak megtartiaat. Az 1723:2. t.-cz.-be fog- 
lalt rendelkez^snek ily szempontbiil valii meg^lapitiailval ugynn 
Ferdinandy nem Ibglalkozik. de ligy litszik, az itt jelzett fel- 
fog&» az iivSvel iB megegyezik, mert Livatkozik t&, liogy az 
1H67:X1I. t.-cz. is alapazerzSdeanek nevezi az i^. n. pragmatit-a 
sancti^t, az 1867. XII. t.-cz. pedig azt ily tartalmii szerzQdesnok 
lAtszik minSaiteni. 

Amde az 1723:2. t.-cz.-ben a trom-a lepo kiralyra kimon- 
dott kOteleHS^g nem lijonnan megallapttott kSteleBBeg, banem 
olyan, a mely, akir hozatott be a nttigi Sr0kt>s0d6s. ak^r nem, 
m^g ha nem is mondatott volna ki. akkor is terhelte volna a 
kiralyt, mert a kirily akkor is tartozott volna a tOrv^nyeket meg- 
tartani. £s noha a ndagi <ir6kSa&des kimondiBa az akkori oraz^g- 
gyttles reazerdl ahhoz a felt^telhez lett kOtve. bogy ugyanakkor 
az alkotmany megtartasiU'a biztositekok adaaannak, a mAr kimon- 
dott ndagi oriikdsOdes 6s az alkotmanynak megtart^a nem allnak 
egymAssal azemben mini egy azerzMcBnek k^t oldalon ill6 kJitele- 





4 
( 



42 ALLAilALKOTIl ■ 



Eettsegei. s mig kev^sbbe mint egym&SDak felU^telei. A nt)ag^ SrO- 
kOaOdes kiniondAsa elOtt a kirilyi cBul&dnsk Dyujtott kedvezmeay 
6s a nemzet szamira megszerzeii<l(> biztosit4k kOlcsonSa merlegeleB 
airg;a lehetett. de mind a kit rendelkezesnek a kiniondasa nem 
Bzerzddesileg elvallalt kStelesettseg, hanem tSrv^npleg megaUupi- 
tott szabdly mind azokra Dezve, a, kik boztak. mind m&Bokra nezve. 
Ferdinandy az orezig ea ijj dyuaBtid,Ja k3zStti szeraMea- 
azerQ viazonynak fogja fel az 1723:11. t.-cz.-nek ama rendel' 
kezdaeit ia, bogy Mi^yaroraz^ Anaztri&val ' egyQtt birtoklnndu 
8 e tekintetben czafolja ama felfogaat, melyet Magyarortizag es 
Auaztria kOzjogi viazonya czimU rofivemben fejtettero ki, mely 
abban ill, hog>' cz az egyHttea birtoklas Magyarorazag es Ausztiia 
kfizdtti acmzetk()zi azerzSd^a. Hogy miert tekintendS az ily nemzet- 
kozi viezonynak, az jelzett tnunkimban elegg6 ki van fejtve s eit 
megcz&folva Ferdinandy ^n-eivel nem latom. 

Dr. Polner Odiin. 
(Vege kBv.) 

* Ausztria, mint egeHsen egyseges alUm 1723-ban meg nem 
volt, de ezt a/< elneveKost ama orfz&gcsoport egyi^zerU elnevezesp 
gyan&nt baaxnalhatjuk. a melyet n23-ban az uralkodonak Nemrt- 
orszigon belul 6s kii-ttl fekro tartominj-ainak neveztek s a melynek 
belyebe lepett a bivatalosan ma aem Ausztri&nak nevezett orszig- 
csoport, melyet moat a birodalmi tanacsban kepvisott kiiilysigok 
6s orszdLgok newel szok&s jetSlni. 

Ha rOvidaeg kedveert lehet az i72ii:l., 2. t.-cz.-ek heiyett » 
pragmatica aanctio kifejezest haHznAlni. a mely kifejezes niltmk 
ngyan nem, de Ausztri&baii nag^'on ia alkalmat ad a felreertesre. akkor 
nem tadom mert nc lebetne az .Auaztria" kifejozeat mint .partem 
pro toto" egyszerilseg es rOvidaeg kedveert basznilni a .dynastii- 
nak N^metoraz&gon beliil ea kivUl felcTd orazAgai ea tartomAnyai' 
kifejeaea helyett, mikor ebbol aemmi felreertea nem az&nnazhatik. 
Auaztria elnevezes ez orazigok fisszessegere nem volt ngyan akkw 
haHznUatban. de az osztrak allum m^ akkor jdformftn megvolt. 




Az OnkormAnyzat hatAskOre. 

(Els6 kdzlemeny.) 

A kQzUJrvenyhatosagok rendezes^rdl 8z616 1870. evi 
XLIl. t.-czikk midon a tdn^^nyhatdsagi hatAskOrr^l rendelkezik, 
mindjart 1. §-dban megAllapitja, hog:y a t5rvenyhat684gok j5v5re 
is gyakorolni fogjdk a torv^ny korldtai kdz5tt : a) az dnkormany- 
zatot, b) az allami kOzigazgatAs kOzvetit^set, c) ezeken felii) a 
tdrvenyhatosagok egyeb kozerdekii, %6t orszigos ligyekkel is 
foglalkozhatnak, azokat megvitathatj&k. azokra n^zve megallapo- 
dasaikat kifejezhetik, egymassal es a kormdnynyal kozQlhetik s 
k^rv^ny alakjaban a kepviselOhazhoz kOzvetlenUl felterjeszthetik. 
— A t(Jrv6ny 2. §-a szerint : onkormdnyzati jogandl fogva a 
U5rvenyhat6sag sajat belUgyeiben dnallolag intezkedik, hataroz 
^8 szabdlyrendeleteket (statutninokat) alkot : hatdrozatait ^s szabAly- 
rendeleteit sajdt kozegei altal hajtja vegre ; tisztviseloit valasztja; 
az onkorrodnyzat es k(5zigazgatas koltsegeit megallapitja s a 
fedezetr51 gondoskodik; a kormanynyal k($zvetIenQl 6rintkezik. 
Az 5. § szerint szabdlyrendeleteket a t5rvenyhat6s4g csak 5n- 
kormdnyzati hatdskor^nok korlatai koz5tt alkothat. 

A kormany javaslata szerint a tOn'^nyhatosdgi hatdskOr 
megallapitdsa igy sz61t volna (1. §) : A tdrvenybatosAgok j()v5re 
is gyakorolni fogjak a tOrveny korldtai kozStt: a) az Onkor- 
mAnyzat, b) a vitatkozds, kerelmez^s, felirAs. levelezes jogAt, 
^8 c) az dllami kOzigazgatas kozvetit^s^t. (Az 1869. 6vi dprilis 
bo 20-ara hirdetett orszAggyiil^s kepviselOhdzanak iromdnyai, 
v. kot. 456. szara.) 

A t(5rvenyhat68agokr61 szolo 1886. 6vi XXI. t.-czikknek 
a torvenyhatosAgi batAskorrol szolo 2. §-a ezen hat4sk5rt majd- 
Hem szo szerint az 1870. evi torv^nyt kSvetve dllapitja meg. 



to 




Az 1870. evi tilrvenyllnk azonban azakit az Ooknnnanyzat rtgi 
magjar felfogisAval, mid&n ii tOn'enyhntos&gok batAsk6r6ben ax 
iinkoriainjzat mellett az illami kuzigazgHtaB kSzvetites^t, a t(!r- 
v^nybatos&gnak sajit 6b iltruhazott hatiskSr^t klilSubSzteti meg, 
mert e szerint az iinkormdnyzat nem lehet allami kOzigazgaUsi 
Ugyek int^z^so. haueni csak a lielyi Ugyekre szorittatik. Etlenben 
r^gi miiniuip&IiB Bzervezet[inkbeii az Snkormanyzat ra indigo az 
allami v^grehajW hatalom gyakorlABdnak, a nemzet abban val6 
reszesed^eenek tekintetett, mely elvileg nem Hzorlthato csupin 
a belyi Ugyek intez^sere, banem 6ppen ligy orazagos Ugyekre 
IB kiterjedhet batdskSre ; csak a szervezet, a kOr, melyre kiterjed, 
belyi, de a belyi Jellegli feladatok mellett orszigoa, aUami M- 
adntok megold^Bani is bivatva van. 

Vizsgdlni kivaaom az alJLbbJakban azt a 16iiyegeg fordula- 
tol, mely kGzfelfog^uiikbaD. illetve Uin-^nyhozilsank ^llxapont- 
jnban az itnkormanyzati batAsktirt illetJSleg, a regi traditiokkal 
Bzemben oly ^les ellentetet mulatva, bektivetkezett ; vizsgilui. 
vajjon a tSrveiiyliozis ezen ^lldsfoglalaea niin6 viaazbangol kelt 
kiizelctUnk illetekes kdreibeti. t.s nem lesz erdektelen vizsg^iinnk 
azt sem. bogy menayiben &Ilott tisszban^ban az 1870. evi kdz- 
tJirv^Dybatos^gi tdrv^nyben lefektctett fend alapelv a bazaj pub- 
liciBtikanak e kerdesbeni alliBpontjaval. Mert ama t9r\'eny nem 
II r^gi magyar Bzellem kOvetkeKetca megnyilatkozaBa, nem s 
msgyar jog talajabol fakadt az, banem idegen felfogasok kSve- 
tfise s idegeu positiv tOrvenyos rendelkezeaek masolasa. mely, 
mint Cuni-ha mundjn, gyakorlatilag a nemzet Onkormanyzati ere- 
jenek gyOngllleset jelentette a takaro volt a nemzetnek adminis- 
traliv alkolaaokra valii gySngosege leplez^s^re. (Politika, 511.1.) 



Az alkotmanyos idoazak beftUtaval a nemzet kSzvelem^ny^ 
foglalkoztalo kerdesek kOzOtt a varmegy^k rendezeaenek kerdeae 
az, mely fontoaaAganal, az 184S-iki reformokkal val6 kapcBola- 
tanil fugva kiviluan elilt^rbe nyomul. 

A megyei int^zm^nyt ciaaibaiigzieba kcU hozni a paria- 
menlAria felel^B kormdnynyal, miiitun ezt az 1848, 6vi tjirveuy- 
huzaa nem tette meg. Azokat a v&ltoziBokat. melyek a megyekre 
n^zve az 1848-iki tSrvenyek folyiaii BzUks6gesekke viltak. EStvos 
JfiKHef br. a kepviaeliibaz 187(1. jiiliuB 6-iki Ul^seben, ajavaalat 





Urgyaldea aikalmuval, talaliiiui ekk^nt jelJtlte meg: <Vz lH4Mki 
liirv^Qyek altal eBzkOzlutt lenyegee vAltozaa el(isz5r az, hog; 
albotmdnyunk, mely el<ibb kiz&rdlag egy klviltedgos osztdiynak 
volt saj&tja, az e^^sz n^pre terjesztetett ki. A misodik vaito- 
zAe az. bogy t&rvSnyhozAsunk. mely elSbb az 52 ntegySnek 
atasitasaal ellitott k()veteib5I illott, a kepviseleti rendszer alap- 
j&ra fektetteUtt. A liarmudik v&ltozas az. bogy miutin eliibb 
alkotm^Dyuok garanti&ja azon befolyaeban kereatelett, melyet az 
egj'es torrenybatAeAgok a kormAnyrendeletek vegrehajtaaara gya- 
koroltak, az li. n. vis ini-rtiae-ben : az lH4S-iki t6rv6nyek az 
alkotmanyiiak fltbiztositek^it a feleltis kormanyban cs a paria- 
mentArls rendazerben gondoltak fiiltat^ni. Ebb 91 azHkB^gkep 
kovetkezik ; eKiszfir, bogy midosltanunk kell megyei szerkezetDnk- 
ben mindazt, minek kovetkezteben elSbb minden politikai jog 
kizar6lag csak egy oaztaly altal volt gyakorolbstt). Maaodszor, 
hogy modoBitannnk kell mindazt, a mi dttal az egyes megyek 
^s ton-enyhatosagok a tOn-enybozAara kdzvetlen befolydat gya- 
kornltak. Harmadszor, hogy modosltanunk kell mindazt, mi lUtal 
a konndnynak tfirvenyea liataskiJre annyira megazorittatn^k, bogy 
az altal a felelftBueg elvenek alkalmaz&sa iUDHoriuHBa valn^k, 
miulan vildgos, bogy a korm&nyaak felelo8a6ge. mint miDden 
feleliJBseg. nem terjedbet aeaimivel tovabb, mint a kdrnuinynak 
batalma. 

A felelSa kormdny aJig hogy itvette 1867-ben az orszag 
kormanyzatdt. a kOztSirenyhatoadgokat belyreMlitotta, felhatalma- 
i&Bt kerv^Q a tOrv^nybozastdl azon eljirisra n^zve. raelyet azok 
viBBzaiUitAaa kdrlll ktfvetemtSnek tartott. {A miniaterium elfiter- 
jeeztv^nye 1867. februar 25-ik£r5I a k5ztdrvenybaC6eagok vissza- 
ailitasa tArgyiban. L. Rendelefek TAra 1867.) — A kormany 
a nyert relbatalmazas folytAn kOrlevelet int^zett a megyekhez 
es Bzabad kir&lyt vAroBokboz a tOn-enybatdaigoknak a parla- 
taenti kormanyboz valo viazonya tdrgydban. E kdrJev^lben bang- 
aulyoztatik, bogy a miniHteriuin elaO teendllj^nek tartA az alkot- 
miiny olapjdt. a nemzet 5s intezmenyct : a kttztdrv^Dyhatosagokat 
belyrealJitani. A szabadsag — - mondja tovdbba a kftrlevel — 
v^geleraz^sben nem mas. mint az iinkonndnyzat joga. De e mellett 
nem Bzabad I'elcduUnk, bogy minden alkotmany, ha a szabadaag 
ij^^nyeinek meg akar felelni. csonka, bev^gzetlen mil, a mig 
minden iiitizm^nyeit nem ngyanazon elv, nem az Onkormanyzat 



4 




eive len^ lil. Ennelfo^a bell, hngy a IcdztSi-ienyhatdBigok On- 
kortnanyzata mellett az orszogOB ilnkormanyzat is fennallhassoti. 
Ennek pedi^ gyakorlatilag felt«teie a fe]el{)s kormin; da annak 
rencIcIkHz^si joga. Erkfik-si is unyagi felvirdgziisiink. netnzetDnk 
Osszes jSvtije attol fUgg, a mint e k^t egyarant foiitos int^z- 
T^nyDok eletmlibitd^a^t og^maaBa) ilsazhatigzdaba hozni akarjrk 
is birjak. Ezen iiBBzhan^ra nezve a kormany fSelvfll ozt kivanjs 
tekioteni. uiinden egyea k^rd^a eld&nt^sen^l azon elv legyen 
iranyado, bogy a hatogagi ^rdek felett a halcisBg, az orszdgUB 
^rdekck folett pedig a felelSa kormany van bivatva e\»li eorban 
ftrkSdni. E^i^birAnt fgiri a kormany, hogy a t^rv6nyhaMsagok 
jogait tJBKteletben fogja tartani. (Az Qsazee m kir. ministerium 
nak 1867 ApriliH 10-en kelt int^zv^nyc a megy^k ^ Bzabld 
kirilyi varoBok kfizSnBeg^hez a tanenyhatoBigoknak a felelds 
kormanyhozi viszonyit es az Onkornianyzattal jird ft-lelfiss^get 
illeteieg, Rendeletek Tira. Ifi67.) 

I87U. apriliB 27-cn terjeazti be a kormiDy a k^pnBelG- 
hnzhoz a 94 BzokaB^bdl alio tSrv^nyjavaBlalot, melylyel a tSr- 
vgnyhozas Altai kijeldltetni kivanta a parlamentiria feleliis kor- 
minyzat ea a tcinrfinyhutiisAgi Cnkorminyzat rendazer^uek Osbz- 
haogbabozatalara vezctd utat. Ha a belUgyminiBter rCvid es 
BzpgenyeB indokul^it (Iromanyok 48i]-fk azdm) s ama nem 
kevesbbe azegonyes beazedeket olvaaauk, melyeket a kormany 
r^BzerSI a javaslai vedelmere eiraondottak, csodilkoznuiik kell. 
Az indokolds ugy, a bogy foglalkozik a szervezet kt^rdea^vel, a ISr- 
veiiyhatiiaigi bizuttaaggal. az aliapAn. illetSleg polgArmester jog- 
illiaaval, a felirali joggal, a tieztviBelSk feletSaaegevel, a fSispAn 
jogkfSr^vel, a BzabAlyrendeleti jo^al, az &rva- es gyimbatiiBig 
gyakorlAaaval. a kSlta^gTeteeHel. a kUzgyiilesekkel, de a r6gi 
magyar felfogaBBal Bzeniben bekovetkezett finkormAnyzati haUa- 
kiii-cBonkitiflt illetSIeg iiincBon mondani valoja. 

A javaalat cz^ljaul az indokolAs iti azt jeltili meg. bogy 
„a szoroaabb ertelemben rett t&rv6nybat6s^i Onkorminyzat 
a feleltlB parlamrali kormiinyzattal iisszeegyezteBS^k'. — L'tal 
azonbon a felazinre jutott ama nezetre, mely azerinl a meg- 
oldiB, az Oaazeogyeztet^H lehetetlen a olyan tdn'6nyhati'>B^gal. 
mely a azoroa ^rtelemben vett cinkormAnyzat mellett egyszeramind 
orifzagoa 6a dital&noa erdekli dolgokkal ia foglalkozik — J61 
kormanyoznl a a konndnyzatfrt a felelOsa^get el villain! nem 





365 

uihet. E szerint ia tchdt a .Bzoros ^rtelemben vett ilnkormAny- 
zat" nem orBzigos es dltaldnoa erdekii Qgyet, dofgok int^zese. 
hanein lenyegiileg csupdn a hetyi jellegiieke. EgySbirant a kor- 
miny felfogaB&ra jellemzil az, a mit a kfizB^gek rendezeaeriil 
az6\6 javaalatra aeive nioiid : A kormaoy J6I tudja, bogy b&r- 
mily nagybecdii is a inagyar megyei intezm^ny, az eg6azBegee 
allam^let alapjait ^s fQlt^teleit az er5B kdza^gi Onkormanyzatban 
kell keresni. A kOzBegi azabalyrendoletekack a IftlUttea tcirveny- 
habiB^ Altai] jovabagyiaArol szAlva eliBmeri, bogy namely Qgyek 
(kOzrenddi-B^g, eg^BZB^gUgy stb.) nem tiaztiin kOzsegi, banem 
egy^zersmiDd me^ei, B&t bizouyos fokig AUanii figyek, s mint 
ilyenok kivdnjak az egys^gBB elint^z^Bt. 

KllliinbCzo kfirillmenyek hatottak an-a kOzre, bogy a javaa- 
lat targyalas&nak egesz folyaman a r^gi magysr dnkonudDyzat 
bataskori megpsonkitaainak kerdese, a Bajit ea atrnhAzott bataa- 
kOr tananak az idtgen elmelelekbCl cb jogrendazerekbol hozzank 
atcBempeazett dugdriija, kello vilagitaaba nem helyeztetik s ez 
az egeBZ kerdes batterbe szorul ama szamoa, ligy alkotmany-, 
loint kOzigazgataajogj azeinpontb61 keta^gkivUl igen nagy hord- 
erejli kirdes mellett, melyek n javaslaltal kapUBolatbao felme- 
rtlltek. Parlamentdris korm^Dyzati readazerilnk ujkeletiiaege. kellJi- 
leg nem tiaztult eazmeknek a viUba dobdaa, a konii&iiynyal 
Bzembeu a Icbctetleii kis^rJetukig eltnenJI ellenz^kie^ked^s, niagi- 
val az atalakult kUzjogi belyzeltel Bzemben folyton, miaden 
alkalommal kitOH) elegedetlena^g — iij t^uyezOk okozzak, bogy a 
jdnius SO-an megindulo \itAban ugyan nem egy figyelenirem6lt6 
mozzanattal lalilkozunk, de eppen a hataakOri kerd^st illetiileg 
iltal&ban vajmi gySnge eredm^uylinek keU azt jeleznUnk a e 
mellett oly t6teleket latuak vitatva, bogy a t5rveDybat6aagi 6nkor- 
m&nyzat a feleltia parlamcut&ria kormanynyal tiaszeegyeztetlietet- 
leu, vagy bogy a kormdnyrende]etek tflrveiiyesa^g^iiek k^rdfiseban, 
iizok v^grehajt&Ba ejfttt, a fUggetlon btroBitg iteletSt legyen Joga 
a megyenek provoc-dbii, A baloldol egyoa felazolaloinak felfogi- 
>wbau Concha belyeaen iameri feJ a Oneiat-felu eazmek viBsz- 
haDgjdt, befolyAtiat szellemi clutiiiikre (Gneist Rudolf eml6kezete 
24. B kiiv. I,), de tagndhalatlan, bogy az otobbi kerd^sben a 
pfirt magatartaaa ii pari am en ti kornianyzattal gyakorlatihig ia 
"iaazeegyeztetbetetlen volt. 

Kifogdaoljak a javii.slatbaii, bogy ullentetben az 184B-iki 




tSrv6nyek szeUemevel. kiviltnigot AUit el6 a virilismaa kepehen e 
meg a magyar Taj nemzetisegi siipreinatiajanab biztosit^t seiii 
cztilozza. merl a ncmzetisegek vagyonoBBaguknil fogva nepesaegi 
ar&nyb&n sokkal nagyobb meilekben nyernek befol^ist a tilrveny- 
faat6sdgi jogok gyakorlataban, mint a magyar neinzetis^g. Kifoga- 
Boijik a. centralieilo iranyzatot, mely a javasiaton v^gig\-oiiul, mely 
a megy^knek csak formiijat hagyja meg. de kifizi belSlUk a szel- 
leniet, a;; eletet s a kdzBzabadsAgnak lialalat jeleiiti ; a f6iB|iini 
jogkCrt ; a megj'ei szervek Onilloeaganak biany&t ; kit^rnek Dieg 
az „AusztriAvaIi vegyes h&zass&g'^. a ,bazara nezve k^os kozi!l- 
ligyea ktlzjogi alap" timadaa&ra is. Az allalimk felvetett k^r- 
d^ssel azonban csak nchany Bzi^nokuk foglalkozik, 

Megia, egyes tulbajt^ok dacz4ra is, a baloldal az, melynel 
az Jtiikomiatiyzatniik, az SnkormilDyzalJ hat^kcirnek helyesebb 
felfog&s^val talilkozunk. igy Mocsonyi Sandor behat6 UDulnia- 
nyokra vallo, igeii alapos beaz^deben (juliuB 2-iki (llis) meg- 
gy&zaen mtitatja ki, hogy a parlamenti konnilDyrendBzer ^b minis- 
teri felelOsB^g 61ctbel6pteteBe a valodi lenyt^^ben meg netQ 
m^itott Qnkormanyzatt rendazert nem teszi feleBlegeBa^ ; hogy 
vaMdi. tiazta onkormanyzata a tSn-enyhatoaigoknak a parlanienii 
korminynyal nom intompatibilis ; hog}' az flnkorminyzat meg- 
nyirbalasara aem alkotmiLnyossagi, Be kiilzigazgat^Vsi tekiutetben 
ok fenn nem forog, Teljeson a Gneist-f^lc eszmek azellcmebea 
illitja oda a t^telt. hogy Dem eleg a k9zBzabads%ra az &llam- 
polgarokaak a tiirv^nybozasban val6 reszvetele, hanem a koz- 
Bzabadsag biztosit&s&hoz ezUkseges, miszerint az iilampolgarok 
az Sninaguk hozta ttirv^nyeknek v^grehajtdaabaii is reszt vegye- 
nek, mert az ezzel j^r6 iSnfelaldozis, odaadds a kdz irant az. 
a mi a nzabadaagnak legerttsebb biztositeka. As Unkormanyzat 
jOvSjet 6 nem a kozs^gbeo, hanem a tdrv^nyhal6aagok Gnkor- 
manyzataban latja a ugyanesak Gneist tanitasat kOvetve kivilnja, 
hogy a tiirvenyhat<)B^ok, melyek ctldig a fejedelem abxolat 
hatalma eUen^ben voltak az alkotmanyossdg es szabada&g veil- 
bistj'^, ezentiil Icgycnek v^dbAatyii azon absolut hatalom ellen, 
mely a parlament&ria borniAny kez^ben van, mert a porlamenti 
korminy, mint partkorminy, gyakorlatilag nem jelent raAst, mint 
hogy a korminy. mely feje a vegrehajto batalomnak, feje egy- 
littal a tijn-enyhozasnak. A parlamenti korrainy gyakorUtilag 
nem jelent mast, mint hogy a legfflbb tOrv6nyhoz6 ^8 v6grehajtii 





batalom egy kezben : a kormAiiy kezeben van egyesitve is bogy 
ezen hatalom t^akorlatdn^I a kormdnynak caak egy korldtja 
van es ez^n korldt nem a t5rv^ny, hanem a pdrt^rdek. 

Hasonlo Bzellemben szi^l Simonyi Lajoa bdr6 a jiiUus 4-ifci 
lilesben. Nyiltaii kimondja. bngy igeii nagy t^vedeaben vannak 
aznk, kik azt biszik, bogy eg^edUl a pari a men (Aria kormanyban 
eleg biztoBiWk van az alkotmany, a kflzazabadsag fentartdsdra. 
Hinden parlamentdris korm&ay partkornidny 16v^n, megvan benne 
a hftjlam. tit^m a tiirvenyek BiieriDt kormdnyozni ; szUkB^ges tebit, 
bogy ezen korm&nyzat oly int6zked6sek dital legyen kfirnyezve. 
melyek a bonpolgdrokat a tobba^g tulkapasai ellen biztositadk 
B egyszersmind kel]{) biztositekut nyajtsanak az irAnt, bogy az 
orBZ^ tcSrv^nyei Bzerint fog kormdnyoztatni. E vegbSI pedig £let- 
qfSb dnkormanyzatflt kell Allitani a parlament melle. 

A posttiv magyar jogfeJI^B alapjdr61 ia erOsen kifogdsol- 
batii az, a mit a jobboldal egyik ffisziinoka: Eeikapoty p^iiz- 
Dgyminister ugyanazon Oldsben a baloldal fenti illAspontja ellen 
B illetve az iinkomidnyzati bataakitr kfird^a^ben felboxott. Vajjun 
a jog : hftzvedteni az allami kitzigazgalABt, termeazet Bzerint illeti 
meg a tOrv^nyhatosAgot — k^rdi — a ahboz szo se ftr ? Sze- 
Tinle ez egyetlen eset kiv^tol^vei az Snkormdnyzat eszmej^be 
UlkOzik. Az (Inkormdnyzat ugyanis azt kivdnja, hogy kiki v6gezze 
8 maga dolgat, tehdt az dllam az allam^t, kovctkezeek^pen az 
allami kitzigazgatdst ne v^gezz^k a tf!rv^yhat6aigok, sem a 
kOzsegek, banem v6gezze Onmaga az dtlam. Do elfogadja, mert 
igy kivdnja ogyfeldl a harmonia 6rdeke, mely egy eB ugyan- 
azon tcrlilcten killJSnbUzo organumok caelekv^ae altnl niegzavar- 
tatbatnek. mdafelUI a dolog kOltsegesebb volta javasoija azt. i,a 
van egy in<3d. mely szerint uz OsuzetttkCz^s eleny^itzik. Akkor, 
ha a tfirvenybat6sng dgy tekinti magdt, mint az dllamnak iz^t 
8 igy azzal ellent^tbe neni belyezkedik. Ez esetben a tOrv6ny- 
hat^Bdgban az dllam egy ize veszi At az allami kOzigazgatdBt. 
Az Allamnak kfitelefls^ge a kuzigazgatast teljesiteni ^e miutAa 
nines mAa organuma, mint a tJIrvcnyliatdsagok, Sk telJeBitB^k 
azt, de az Allarakormany vezetfiae meUott ea felelCsBeg^re b ligj-, 
hggy a tOrvenytaati^BAg az Allammal. mint az egesznek egy ize 
nagival a testtel, ellentetbe ne belyezkedheaBek. 

Orgaaikus aliamelmeletenek megfeleliik feJtegetiBei, de a 
magyar megye jogallasAnnk meglebetSs szem elOl t6ve8zteBevel 



^ 




^ 



talalkozDilk azokban. Hisz nem arrol volt szo. bogy a tdrveuy- 
hatoB&goknak most lulja meg a t6rv6n;boEaH az dllami, orazigoa 
Ugyek iDt^z^seoek jogit, birtak ezzel Hsi jogon. A niagyar m^gye 
tabb volt, mint kflzigazgatAai terliJeti egyaeg, az az iilajni vegrc- 
taajto hatalom gyakorlasAuak tSrvenyes oi^anuma volt ama terO- 
letnek lakui felett. A magyarorszagi megye nem puszta kSzigaz- 
gatasi kerDlot — mondja SzontkirAlyi M<^ricz — hanem erkSIcai 
egyetemleges egyeniseg. mely aJlami kSzjogokkal bir a melynek 
tag^jai mindazok, kik basonlo joggal birnak ea caakis azok lehet- 
nek, (Eazmetored^kek a v&rmegy6k rendezea^rdl.) 

Mocudry Lajoa a jiUiua o-iki [ileaben erelyeaen felriSJa a 
kormanynak, hogy a megyeket kivetkdzteti jogaikbul a fQl akarja 
azokat rulidzni a ktjzs^gek Altai cddjg ^Ivezett Jogok foazlAnyai- 
val. De J) az, ki a hatiakiir kei-des^t ia tSzeteeea biralat ali 
veazi. KUliiniJBnek tarija azon megkHlCnboztetSat, raely mindjart 
az 1. §-ban foglaltatik a niegyei hataskJir attributumainak meg- 
hatarozAaanal. ElOazOr ugyiinia az mundatik, hogy a megye hatia- 
kurohez tartozik az ODkormdayzat ; maaodszor a vitatkozaa poli- 
tikai lirgyak liilSti, kerelmez^a. fdli'ria, levelezea ; harmadszor 
az all ami kiizigazgatas kOzvetlt^ae ea ezen megkUldnbCztct^g 
mint vSr5a fonal buzodik v£gig az egesz munk^aton. — Azt 
biazem — mondja — hogy miadaz, a mi itt eloaornltatik, az 
Onkormauyzathoz tartozik, niert az onkormanyzat lenyege abbSD 
all, hogy a megye vezeti a kOzigazgatast ee annak minden i^az- 
ItitebeD ilD^luan intezkedik. Az, a mit a tSrv^ayjavaslat az Qn- 
korm&nyzat rovataba azorit, mind nem egy^b, mint az Sokor- 
manyzat foszlanyai. 

Az ellent^borbol Trefort Agoaton tem^t felveti a kerdest 
(jiiliue 5-iki Olea), cz61azerii-e a tfirveiiyLatoaagokat az allam koz- 
igazgataai leeiidfiivel megbizni? 

Qhiczy KAlm&n ugyanezon lUeaben azepen Jellemzi az on- 
kormanyzat lenyeget. Az Snkorminyzat azon joga a tiirvenyhat«sig- 
nak, mely azeriat mindazokriil, mik a tttrv^nyek ea azok alapj&n Id- 
adott kurmAnyrendeletek vegrehajtaaini, a polgarok egymis kdzt 
es az Allam iranyaban levti Ugyeik ellatasAra, altalAban a polg^d t&r- 
aag^ igenyeinek a kJSzigazgatAa teren eltimozdit&sara tartozDak, a 
tiirv6nyhat6sAgokban lako honpolgArok aajat kiizegeik Altai, a lOr- 
venyek koriAtai kSzt, raaguk intezkednek. — Az JinkormAnyuti 
rendifzer mellett a kormAnyzat a kSzpoutrol nehezebb. a k^izponti 





kDrminynak hatalma az e^ven, a potgar irdny&ban korl&toltabb, 
mert kOztUk a ttfrvenyhat6s^ all. Dc ez teszi leLetiiv^, hogy 
megv^dessenek a heiyi trdekek 4s inegvedeasek a tOir^nyhalo- 
H^gok pajzsa alalt az egyeni ^s polg&rt szabade^. Az dnkor- 
m&nyzati rendszer mellett az egyes polgar keiiyszeritve van 
reszUenni a kOzUgyek fcezel^seben ; foglalkozik azokkal ; erai, 
bugy nemceak alattvalo, nemcBak adofizet6, hanem jogokkal bird 
polg4ra a hazanak. A kOzUgyekiiek ezen ismorete. az azokkal 
vaI6 foglalkozaa, az egyea polg&r iSntev^kenysfige nagy becsenek 
feliamerese, ezek ^breaztik ea azilArditj&k azon lelkesed^st a 
kSzHgyert, a torvtny 69 jog iranti tiszteletet. mely minden idfi- 
ben minden allamnak fStimasza volt. 

Az Onkorrainyzat e jellemzeae mellett .joggal kerdi : mit 
M a kormany az JJnkorminyzat alatt, melynek kOre 6b neve 
annyiazor emlittetik minden definitio nelklll Javaalatdban ; mit 
6rt az allami kOzigazgatAa kSzvetiteae alatt, mely a t(!rv£ny- 
javaalat elaii azakaazdban mindjArt az r>nkorm&nyzattal ellentetbe 
Allittatik ':* Megengedi ugyan, bogy a vArosoknak. molyek nem 
csup^ tOrvenybatilaigok, baneni eg>'8zeramind koza^gek ea magAn- 
vagyon lulujdonoBai ie. lebetiiek es vannak ligycik, melyek 1 
kSzigazgat^iak eg igy nem itt tOrv^ayliatrSaagiak. Dc a megy^k- 
nek minden teendtli, bar cauk aajat terQletUkre vonalkoznak, 
csnpitt kOzigaKgatilaiak lebetnek ^pp ugy. mint nem azlinik meg 
kdzigazgat&si lenni valamely int6zkedes azert, mcrt caak egyea 
polgir llgyere nezve rendelkeztk. Az flnkormdnyzat akkor teljea. 
ha a kdzigazgat^a minden igira kiterjed, ligy hogy az allam- 
korm£ny ma^a la az orez&g polgiraival kdzigazgatdai ligyekbea 
caak illetfi tfiFY^nybat^Saiguk I'ltjan, annak k5zbeJ6ttevel rendel- 
kezhetik. Ily teljeaaeg^vel az Bnkormaiiyzatnak birtak tiirveny- 
hatosigaink 1848 eldtt. 

Viszont Zsedhiyi Ede az ellenpirtr^l, a n61kul, hogy az 
Onkorminyzati batdekcir kerd^a^t precisiroznd, azt mondja : az 
Onkorm&nyzat alatt maa nem erthetO, mint a videki 6b helybeli 
minden Qgynek autoriom kezelese es vezet^ae, nemkfllOnben a 
mnnivipalia tisztiiaeliik feletti antunom felligyelet. Nem akarja, 
bogy allami k^rdisek felett kdtelezo vegx^aeket bozbaaaanak. 
baneni kivanja, bogy a tOrvenyek v^grebajtaBabaii a feleltls ktiz- 
ponti kormAny rendeletelnck bijdoljanak ; de viazont kOveteli, 
bogy a kiizponli kormany ezcn belybeli SnkormAnyzati Ugyek 

24 




igazgatdsAba ne avatkozzek, hanem a lOrvenyelc azigoni meg- 
tailasa I'elett 6rktfdven, csnk e tekistetben rendelkezbese^k. 

Hoffmann Pil ketsziniiseggel. niegkerlllesael vadoljii a 
javaalatot, mely magatartisa fclett s&jkt partja, a knrmiDvpirt 
nem kesik megtltkdzea^t kifejezni. N6zete szerint is ezen meg' 
klU6nb()zt«tea : nilnkorminyzat" es nz ,allaiiii kOzigazgatas kOs- 
vetit^ae" aemmi alappal ae bir. MindeD, a mi a megyibeii Hir- 
t^nik, ktizjogi terni^Bzetii a ily megkUlOnbOiitet^a csak n viro- 
Bokfaan lehet, melyekuek sajat vugyonuk van. Egyenesen ramiltat 
arra, bonnan vetto » korm&ny ezen megkOlCnbdztet^at : Bauhoak 
Tnrosi rendez^aeben fordul az el5, ott van bz6 az „eigener Wirknogs- 
kreia" es az .tlbertragener WirkimgBkreis"-r5l. A tudomiiny ezt 
az osztalyoz&st hatarozuttaa elveti. Hoi v6gz(idik az allam! koi^ 
m&nyzat kOre s hoi kezdidtk az dnkorminyzatg, azt megmonilani 
nem lehet, msrt Ghyczy-vel 6 ia azt tartja, hogy az 'InkormAny- 
tat abbau k\l. mindent. mi azou terilletre tartozik. maga a tor- 
venjhatoHilg hajtaon vegre. A mil el lehet cziiszeriien vegezni 
az 6nkurnianyzai altal, az mind az ^tal vegzendS el, ca csak 
az, mit igy uem lebet ezelazeriien elv^gezni. ataaittasa^k a i.'cn- 
tralis konnanyhoz. Azt hiszi, uz a megkUKlnbSztetes caak azert 
hozatott be, hogy az itongedett hatdakQrnek czime alatt a f<)ispan 
kezebe ejta^k az egesz Snkormanyzatot. 

A kfJZBzabads^ biztosit&sii-a a hatalmaknak tobb kezbe 
oHztiait megvaldaito inteznienyt tat az (inkormdnyzaibaii Sywry 
Pal (a jiiliDB 12-iki Ul^aben). Az nnkurmanyzat nem az egyea 
megy^^, banem magao a aemzet6, miulin a nemzet azt a maga 
B az egyeaek biztositdaara tette le a kitzaegek 6a megy^k ke^zebe. 
Nem aiTdl van tebdt ez6, bogy miutan behoztuk a kurmany 
felelSaseg^t, a megy^ket semmisitsQk meg, faanem usak arr6h 
8zflka6gett-e az iSnkormanyzat ezen eazkiizSnek formAjaban valami 
viltozaat eazkOzSlni. 

A legerdsebb elvi kifogiaokat azonban Ghyczy KilraM 
emeii a tnrv^nyjavaelat ellon, a Ji^liua 16-iki tilesbeii. middn a 
javaalat r6szletes tdrgyaiaaa kezdet^t vette. — Koreave kereatem 
a Iflrv^nyjavaalatban - — raondja — ezen eszmeknek ; „onkor- 
mdiiyzat ea illami kSzigazgatila kSzvetil^Be' ertelmezeaet, HeGoi- 
tiojat. A ti'iioldalrdl az allittatott. hogy az 5nkorm&nyzat ^ u 
dtlami kSzigazgataa kSzvetit^se aunyira egym&sba vagnak, hog; 
aziikat elmeletileg megklllOnbiiztelni nem is lehet, banem gy»- 



i 




■latila^, minden egyeH oonrcet esetbeo es igy vnlubaii <.'aak 
itrarie klllfinbOztethetSk meg. Ghyczy e^t ncm I'ogadJA ei, 
lem fentartja azon illispontjat, bogy ezen k^t eszme . „9n' 
ininyzat ee illami kUzigazgatis kOzvetit^se' tulajdonkepen 
zi irtelmUki'e nezve egyoiAstAl nem is kUlSnbSzik. Az iUami 
;igazg&tis kSzvetiles^nek eazmeje szerinte benne von az dn- 
ininjzat eezmej^ben 6a az Snkormdnjzat. a dotog valosaga 
rint. a kazigazgatifl teendSinek a tiirv^nyliatosilg terllleteii a 
vinyhat^sag dltali t«IJeBit6s6bJ)l ill. 

Igy ^rtelmezte az onkorm&nyzatot sok az^adoii kereeztUl 
lennUnket megelCzfi kor 1848 elStt. igy tartotta fenn az od- 
inaayzatot az ld48-iki tSrveny, igy allitotta ezt visaza az 
67-iki orazAggyiileai hatirozat. ]ly homAlyOB kifejez^ae a tOr- 
lybatdsigi JogkOrnek. azenibeallitAaa az jlnkomiinyzatnak az 
uni kSzigazgatia k0zvetites6vol, ncmcsak gyaniis mar eredeUre 
:ve, banem na^ryon vpsz6lyeB kOvetkezmenyeiben is, mei't ez 
lom^y azt fogja eazk(fz<)lni. hogy a mi a t0rv6Dyhat6a4goknak 
! k^zzel az unkormdnyzat czime alatt adatik, az ugyanazokt<tl 
H kezzel az allami ktlzigazgatAa kiizvetitea^nek Uriigye alatt 
Bzavetetik. 

Or. Andrdssy Oyula ministereinUk viaazautaBitja a „gya- 
lit&at", miatfaa a tCrvenyjavaslat I. ^-ban foglalt mogkiilOn- 
ctet^s a aajit ^s itruhizott liatAakdr tekintet6ben a Bach-ftle 
^trik kdzaegrendezesb6l vetetett volna at, dc a dolog erdemet 
itJSleg eg6azen Urea nyilatkozatokat t«az. 

T6tk VilmoB. a belilgyi lUlanititkar pedig (a Jaliua IB-iki 
isben) nagyoii term^azoteaoek taldlja a javaalatban foglalt fenti 
:iskSr-megkill5nb8ztet^Bt. A megy^k az ailaml kQzigazgat&at 
ikugyan k5zvetitik. mert hiaz oemcsak az Allam tilrv^nyeit 
jtj&k v6gre, hanem az Allamkorminynak rendeleteit ia, tehit 
^lami kSzigazgataat szerinte eaakugyan kiizvetitik. 

A kurminyp&rt sziinokai egy^ltal&n nemcaak a regibb, 
46 elfitti laagyar fejlemeoyeket hagyjak e kenl^anel teljeaen 
yelmen kivKl, de maganak az 1848. 6v\ III. tOrvenyiixikknek 
la rendelkez^set is, moly azerint „az orazag minden tiJrvSny- 
t(>B&gainak eddigi tj^t^eoyea hatiisdga ezentiil is teljea ^psegben 
itartandd", a mi ugyan nem jelentette azt, mint tiSbben magya- 
ini kivantak. mintha a varmegyeknek nem kellene a viltozott 
zonyokhoz k^pest a parlamenti feloloa konn&nyz&a tenn^szet^- 



I 




tte, \ingj ^ 



hez kepeat Attilakulniok. de mindeoesetre azt se jelentette. I 
a varmegyei onkorm&nyzat Qem nJlamigazgatis, hogy hz Allant- 
i^azgatig kdzvetiteHe valami az Onkormanyzatoti kJvilli, abba Qt>iD 
tartozo 3 azzal Bzembedllithati) fuactio ^s a „valiidi. a azorosabban 
vett BnkormAnyzat" tulajdonk^pen caak a belyi egyUttlak^bii] 
eredil collectiv ^fdekek kielegit^e, mihez k^pest az allaniigaz- 
gatas ellat&sa, a polg&roknak abban valo r^azvetele nem a val6di. 
tula j don kepeni 6nkt>rman;zat. 

Nem elegedve meg az Altalaaoa ritAban ft^lhozott kifoga- 
aaival a Biijdt 6a 4trubazott hatiskfjr elvi elfogadhatlansAga tekin- 
teteben, a reazletes tirgyalis alkalmival. a Jiiliua IH-iki illoaben 
Hydry PAl kdta^gbevonbatlanu] kimutatja, hogy ezt a bataskCri 
DiegkUldDbOztet^sI a javaslat az 1862. tiiarcziua n-en hozotl 
oBztrAk tSrv^nytBl k3lcH6nBzte. Ebben a tCrvenyben fordul elfi 
el9Bz9r, mondja (a friinczia es nemet elozmd^njeket figyelmen 
kivUl hagyva), a kdze^gnek ea nzutdn a Bczirk-nek, vagy Gaa-nak. 
vagy mint n&lunk hivni szeretik : v&rniegyenek k^tf^le jogkOre. 
Az egyik jogkiir (liiillo, a misik atruti^ott. £z a megktllSnbciz- 
tetea Magyarorazagban eg6azen idegen fogalom Afl igy ezzel meg 
van vetve az alap arra. bogy Magyarorszag szabad alkotm&ny&nuk. 
polgarainak politikai es kOzigazgatiai jogai teljeaen elenyeaztel- 
ven, 6k igy azatdn aoha miakent ne szolhaaaanak a kfizdolgok- 
boz 4b maakep ne tblyhaaaaoak be a kozigazgatnaba, mint at 
iUlaini engedelem m^rtikeig, mi t^rmSazotesen korlatozva van 
ea mi talAo, lia az dllamaak tetazik. t£lp el ia v6t«thetik. Hiuian 
a mi tfin'enyhozAaunkban ezen megkUlonbilztetea caak moal fordul 
el5, joggal mondbatta, hogy ezt kdlcailii vettQk. Idezi az osztr^ 
tiirveny a.. 6., 7., 11. ea IB. §-ait 6a azoknak a javaalai ren- 
deJkez^aeivel valo egybevel^aevel Tiligoaan kimotatja az ntanzast. 
mely nem lesz boldogulasuukra. 

Az ellenz^ki oldaMl jittt ezen meggyJizti es alapoa kifogi- 
eok daczAra dtmegy a tJirvAnybe a aajit ea atrubazott bat&skdr- 
f61e hataskiiri megkUliinbiiztet^anek tSliink leljeaen idegen azel- 
lemji megallapitaaa. A kormany ea pirtja csodalatoa m6don nem 
ia mutat semmi fogekonyailgot az ezen kerd^abe valo belemelyp- 
<lesre a altalanoa, rdvid Mzisokkal Utik el az ellenzeki nvasokat. 
A javaalat tirgyaliaanil, ligy lAtazik, oly hataUnas elvi ellente- 
lek nyomnhak eloterbe, bogy azok mellett ez a kerdea kelle 
megiilagitaara oem sziimitliatott. A negyvenea 6vekben roegindiilt 




nagy harcz it municipalistik es a central! sUk kuzt erezteli meg 
mindig hatis&t. Az EStvOa es kOvetJii ^taJ Tollott i-entralisU 
dllasponi ugyancsak nem a magjar fejlemenyekre tamaszkodva, 
haiiem a kiljfilldi elmeletek behatiaa alatt a megyei intezmeny 
feladaUt a heiyi Ugyekre szoritja. Pedig — a mint Concba tda- 
loar megjegyzi (Politika, 549. 1.) — „a megyei intemenynek 
tbgyatkozasa nem abban illlott, hogy orezAgos Ugyekkel I'oglsl- 
kozott. hanem abban, bogy azt t()rv6nyhoz6i minds^gben, nemcsak 
mint igazgat6s&g tette, mAsr^Bzt, hogy az orszagos kormanynak 
vegrehajto hatalmAban nemcaak oHztozni, banem azt kizMlag 
bimi akarta". — Ez iskola allaspontja 6pp oly kevesse volt 
indokolt, mint a masik v6gletbe csap6, de mdr eg^szen federa- 
ItBztikuB hajlamu allAapoDt, meiy egyaltalaii nem tudott meg- 
baritkozai azzal u gondolattal, hogy a r£gj magyar megye, mint 
a melylyel a nemzet souverainitasbani riazH oly boaez^ idfikOn 
dt aikereuen v^delmezte fejedelm^vel szemben. a maga egeszeben 
lie Jegyen fentartliato. fin a mint a rSgi mcgye jogvedelmi eszkCz 
a tiibbiiyire absolut irAnyu kSzpoiUi batalommal szemben, az itala- 
kulaa kerdeaen^l is ez a azempont nyorauJ elKterbe, a javaalat 
elleji a legbeveeebb tamadasoknt az a tekintet provocilja. hogy 
mennyiben Hzolgal a rendez^a a konninyhatalom eriisit^sSre s 
k(<vetkez6sk^pon a megj'e OnalloaAgAnak csorbitiaira. Igy a aajit 
ea atrubazott hatiskiir megklllJSnbSztetese is nem annyira, mint 
a magyar fejlem6nyekkel ellenkezo, a. magyar azellemtSI. tradi- 
tioktol idegen ir&ay gyilmtflcse tamadlatik, hanem kifogaeoljik 
foleg azert, mert az .dtruhizott batiskflr" alkalmat fog adni a 
korminynak arra. liogy e czimen min61 t5bb Dgyet vonjon eajdt 
kezel6se alA. 

Az antagonism list kormAnyhatalom £b megy^k kSzt az al&bb 
erintenda tBrttneti lejlenienyek mag>'ardzzAk. A magyar Snkor- 
nianyzat, a mint az ll^48-ig fenn&llott, megfelelt az Qnkormday- 
zat belyes ertelemben vett fogalmAnak, a mennjiben a megyekben, 
mint a .legalia protestatis executivae organa"-ban s ,legiim 
ci]8todes''-ben gj'akorolt Onkormdnyzat, a helyi fcapcaolatban 618 
Allampolg&rok ktizremiikild^se vott ligy a helyi, mint az orszigos 
feladatokra irAnynlo. de mindcn esetben allami vegrehajto hatalrim 
gyakorldsaban. De nem felelt meg a helyesen felvett Onkormiuy- 
zat fogalminak annyiban, a mennj-iben teljess6ggel hi&nyzott a 
belsii, szervea daszefUgges orszagos kormanyzat es oukormanyzat 





xz OkkoemAkvkat batIskOhe. 



kOzdtt : hianyzott annak tudatii, bogy az (Snkorm&nyzat i 
igaz^tae egy alakjn. melyben szervezi niagat a nenizet a ni^;a 
helji eletere : annak tudata, ho^ a megyeben az AUnmnak egv 
ize viszi az allami kildgazgatagt, higz az alia mhata lorn a maga 
helyi. particuJaris szervezeteben szembeszallliatott az allani- 
hatalominal. Nem tagadhat^. hogy a regi inegye, bAnnily becses 
Bzolgalatokat tett gyakorlatilag az alkotmanyoB szabadsag meg- 
Avasa erdekeben, vegelemzeaben a federativ szerkezeihez kOzcljaro 
alakulat volt, mar pedig a federativ szerkezet ellenkezik maginak 
az Allarnaak tcrmeszet^vel. 



Az 164^ elStti magyar megye. az Albmbataloni minden fH 
mtikSdeBi iraDvira kiterjed5 jogaival, a kiizpooti kormiuiyhata- 
lommal szembeui finallcisAgAval pAratlan alaktilat. melyet az ld4B, 
6vi XVI. t.-czikk Dem biaba nevez ,Magyarhon es kapcsolt r^szei 
alkotm&nyossdga vedbAstyiinak ' . — Az eredetileg canpan tor- 
ininyzati egyaiget k^pezC megje. a mintt volt a kezdetlegts 
kiral)-i virmegyei szervezetben, melyben az orezag neinesei ere- 
detileg bent sem fogloltattak. a kir41yi batalom gyilngUlesevel 
hs megOBztasival a kapcaolatoaan az autoaom megyej azervezetnek 
kifejISdes^vel, nem csupan kormAnyzati egysegge valik, haneni a 
eouverain batalom (fna]16 t^nyeztijeT^. A tOrvenybozdeban resit 
veeznck kovetvAlaaztaei es utasitAaadAsi joguk dltal ; ttin'enysz^kelk 
iltal a birastodasban ; sajit terOletUkfln tagjaik felett birjik a vegre- 
hajtd batalom kezel^set a a kSzponti kormanyhatalommal azemben 
a Wa inertiae-t. Utobbtiiak jelent(is6ge nem abbaii allt. niinibs 
a vArniegye ezaltal a kOzponti korm Any batalom tiSn'enytelen- 
ktideaeit megakadAlyozbatta volna. A korminy igen aok tttrveny- 
telen i-endeletet nemcaak kiadbatta, lianom a megyek mmden 
feliriai joga daezdra vcgre is hajtatbatta a oz cllen az orazif- 
gyiil^sn^l orvi-nyeatlett Herelemerael^si jog aem baszndlt. A m^[jik 
lebit abban az 6rt«IembDn nem voltak az alkotmanyoasAgnat 
v^dbAatyAj. mintba a tOrveuytolen, alkotmanyellenea konnAnj'uat 
megakadilyozhattak voliui. „A megye az alkotmAny foutoa alkol" 
r^aze volt — mondja Qrllnwald Bela (Kosautb 6a a megye, 9. 1) 
— de m^gia csak egy r^aze. A mint a nemzet nem volt k£p«< 
megv^eni alkotmAoyat, akkor az alkotminynyal egyUtt mt?- 



fwmniisUlt a me^r i«. A kinek ereje roll rombs diinteui 
alkoiminyt, animk volt batalma in.cg'eeminisiteni & megyM in.' 

Ue igi-'niB vodbAstyAi voitak az alkotniAnvDak abbaii az 
Melembeii, bogj' a inegyek tartullik fenn a kfizUgyek iriiiti 
irdekltSd^at. tartott&k ^breii aet ft sznbad kuzszeltemet, azi & 
ragaazkodist az jilkotmanyLoz. nti-ly n^lklll az absolut hataliim 
gyCizfitt vuloa. A nie^e bin rlletifirktid^si joggai nemcsak sajit 
tiasUHsvlOirv, hanem a kOzponti korm&ny teendSire is. ut6bbiakn 
axAltal, bogy .a tfirvenyek felett 6rkOdett *8 mint egypdaU 
tiSrv^Dyea v6grehajt6 organum, kfizrenilikBd^a^t tole megtagad- 
batU' (Szentkirilyi i, m. 4. 1.). A vis inertiae jelentOfifrge teliit 
abban is AllotI, liog}' a niRgye tSrv^nj-telena^ghez magAt udti 
Deni adta a a jogi elvet iiiegnienh'e, a [ulhalalom ellt^nebcn nz 
orszAggj'iilea elfilti gravainenben keresett menedeket. ,Nvni a 
Hirvpnyek ttnylrgca megmetitise. liaticm a IflrvSnyess^g felctti 
tiUtkoEae volt az (mondLatnok inkAbb : a Utrv^nytelenaogek fel- 
Uriaa). mi ilt&l az alkutniAny {tUGtt firhsdiek (SzentkiriUyi i. m. 
1R2. 1.). 

Az IH4H eldtti niegyei 9nkonninyz»tot mindif; ugy fogtAk fel 
oilunk, liogy az az allanit v^givhajt^ hatalomoak dpi-ontrftlisaliilja, 
A magyar alkotmany r^gi szabAlya szcrini ugyanis a vogrrhajt^ 
hatalom reazint kitzvctlenOl a kirAIyi korminyzati niJiazenM^k I'ltjAit . 
gyakorollatik (admioiatralio immediatal. reszint kOzvetic a hely- 
lultVaigok Altai (adniiuiatratio niedinta [i«r jurisdii^tionea). A hely- 
balt^sAgiik a „legaliu oKCi-iitivae |icitifatAU8 urgnna" : sx^rveilc 
kOsvFtU'iiUl a tiAp Altai at. alkotinany Bzerint rAjuk ruliizolt 
batAlmat ssyakorolnnk. MAsrdazt iizonban ^fidclea avitonini Inatl- 
tntonim. ao le^in coitsi-rvatores' (Cziraky : ConapMtus 11. '207. I.). 

Az IH4H p|6lli lupgyp az GnkurmAnjiat tcljpswg^l birta i 
sUtntuni-nlkotfUi. megyei; tiaetviaelAvAlaaztAai. kaitaegretie-meg- 
inapilAai ^a niegyei p6tad<!>-l«te8lt^si, kfizigazgatAa-iDt^z^ai jogai- 
vaL AlA volt aiicnbaii vetve a kirAly, illeive komiAnya fel- 
OKytflotAiiek, HlPJiitn^s^nek &n feiaivizagAlatAnak. A fQiapADDak. 
mbil a kin'kly k^pviseliij^nek vrxntnac alatt mfikAdtek : hatAro 
taUik kiraiyi ellcn'^rz^e oh ffltilvizsgaUt tHrgyAt k^pezt^k ; a 
elkn a kirAlyi organ amukboz li-ht-tc-tl felebbezni a Allt fi a bii 
kodaai funrtldrn n^zve ia. 

t Onkorminvzat ^pp Agy orazAgna, Allsmi 
I magyar (icirittrAa azerini. mini a kirAIyi 



Elvi kUlOnbseg ismerese a kiralyi 6s ai itukormanyzati beiyi 
hatAsagok v6greiiajtisi, kOzigaKgataei tevekenya^ge kSnt a magysr 
alkotm&Dy szellemevel meg neni fer. Az onkormdnyzat a regibb 
magyar felfogas szerint ia, csak ligy, mint Augliaban. „nem helyi 
Hgyeknek. baneni Allami kOziigyeknek intczee^t Jelenti az fgjea 
helyek lakoeai Altai' (Concha: l!ljk. alk. 111. 368. 1.) Az onkor- 
minyzati hatoB&gok is az illam hatalmtlt gyakoroljdk csak ligy, 
mint a kirilyiak. Igaz, a kelltl (SaszemlikOdeB, ax egyseg ee Bzervea 
kapcBolat a kOzponti korm&nyzati miiszervck 6b a megyek teve- 
keaysege ktizt, annak viligOB tudata az utobbiaknal, bogy mind- 
ketton ugyanazon ^lami liatalum Bzcrvei, nem volt meg ; de ennek 
okit abban a kdrUlm^uyben kell kereunQnk, bogy esupiit a 
kir^ynak felelda, az orszaggyiil^snek nem felelJls, eQIl61fog^'a s 
kiralyi akaratnak feltitlenUl ervenyl azerezni igyekvfi kSzponti 
kormanyzati hat<:>Bagok Altai kepviselt allami batalomgyakorl&sban 
a meg}'6k megazoktAk egy velUk szenibpn ellenseges batalom 
^rvenyeallles^t latiii b a fcOzponti es a de centralis Alt AllaiDi 
hatalom kSzti kiizdelmek azukadatlan sorozata volt fiioka, bogy 
az JiSBznemzeti erdekeket kielegiti). a kor kdvetelmenyeiuL'k meg- 
feleld kOzigazgat^B nem tudolt helyet foglalni. 

Az Onkorminyzatban foglalt Jognk cgyik kivAldja az dn- 
kormAnyzati szabalyalkotas, mely mint az Sn&llo JoghatoaAggal 
jar6 (HK. III. 2. cz.) megyeinket megillette a melynek a korAbbi 
idokben kivAlo jelentiia^ge volt, konkurralt a kii^ly es orazag- 
gyilleB jogalkot6 batalmiLval, mert az dllamfejlJld^B kezdetlegos 
Bzakaiban a parti culartB Jogot alkoto t^nyezfik jogaIkot«aanak 
nt^obb ter nyilik. A mint a megyek ala voltak vetve a kiraly 
feltlgyelete, felQlvizsgalata ea ellenSfz^aenek Altalaban. ligy az 
Snkorm&nyzati azabalyalkotds tekinteteben ia az Saazbangot az 
^llam helyi eletc, a varmegyekben meglevti partjcidaria allam- 
hat^mi szervezet ee az allam egesze kOzt a kiralyi felllgyeleti 
jog kivAnta biztofiitani. A statutamok, kltlOndsebb a nagjobb 
fontosBdggal birdk, kiralyi jdvabagyaat ig^nyeltek (IfiSa : XVItl., 
1723:LXVI., CIX.. 1729: XII.). Az, bogy a vArmegyei atatutu- 
mok kirAIyi megerdait^et igetiyeJtek, nemcsak a monan-bicus itlam 
azon aUpelv6nek kifolyasa, bogy az illam^let minden fSbb Jelen- 
eeg^nek a kirAiy akarat^nak liozzAjarnlaaAval kell tQrtennie, hanera 
megteBteaiteae a kOzhataloni gj)eeiftlis magyar felfog&aAiiKk is, 
mely azerint a kozhataloiii a kin'ona^ ; a vArmegye kuzSnsoge. 





' mnt a azent korona tof^su, tehat a ktizhatAlniat a koniniban 
rejlfi halalom m^sik tenyezBje : a kirily nelklll uem gyskorot- 
hatjilk. Az (Siikorm&nyzati szabalyalkotis ae eauptin n Ijelj-i 
Qgyekre volt kiterjedS. banem orszagos ^rdekfieket is felolelt (ijry 
orasagOB erdekS Ugyekoek Htatutarius szabilljozAsit rendelik as 
1GU8. K. u. ; I., 111. t-cz., az 1723: LXVI. es CIX. t.-cz.-ek ; 
nem egy esetbeii u tOn-enyiiyel ellenkezii statutumukat a tiirv6ny- 
houis aemmisiti niej;, ig^ az Hi47 ; LXXVIl. es I71&:LXX1X. 
tSrv.-czikkek.)- 



Az allami batalomkiir miDilketDemJi azervezete : a kiizponti 
kormanyzat ea az onkfirmanyzat egyarant allamigazgatAs, azok 
az allamigazgatdsnak csak klUdtibiJzu aiakjai s az ^lamtiil fQgg, 
mikepen szervezi magdt az Allami gtugatasnak ezen egyik vagy 
masik alakjAra, tehAt az ailamh.-italom belaS azervezetenek k6r- 
deaot mik^pen dfinti e) abban a tekintetben. bogy mit biz az 
iUaroigazgataanak egyik vagy miaik alakjara. VilAgoa ebbiil. bogy 
olvctendii a a magyar jogfejleinenyeknek ae megfelelii az a fel- 
fogis, mely az AllamigazgatAst, annak kUzvetit^a^t csak mint 
itruhazott fanctiukfirt adja meg az onkormanyzatnak. Az dnkar- 
mAnyzat. mint decentraliaAlt allanibataloiti-gyakorlaa, ^ppen mivel 
illamhatatoui-gyakorlAa. nem az Allami hatalorokSr megazoritAaa, 
csak „egyik mudja az Allami Lataaktir betttltea^nek" (Kui 
Allami unkormAnyzat 32, a kOv. 1.). Az onkomiAnyzat ia „ib 
nok az illamnak azcmelyea Dyilv&nulAsa. maga az lUlam". (U. o.) 

KeaUbbre liagyva a mi 1870. ^vi t0n-6iiyliat6aA}n t0rv6- 
nyQnkbe felvett ,aajAt- ^a ,atruliAzott hataakOr" ea a Gneist 
elfitti nemet elinelet«k kOzti Saszefll^ea kirautataadt, laaauk mily 
poaitiv jogok utAn itidult tdrvenyilnk ama liatdakOri megkdldn- 
bOetet6BD61. Az 1870. evi tfirvenyhatoaagi tOrveny minden val6- 
eziniia^g fizerint az oaztrAk 1849-iki kozaegi ttirveDynek haaonl6 
felfogaaAbol tueritett, midOti a ,sa}&f 6a .AtrubAzott" hatAakifrt 
felvette. ez utobbi ICrveny viazont az 1789-iki deczember 14-ki 
franczia tilrvenyt utiuozta. 

Jpllinek kimutatja (Syetem lier aubjectiven QlTentlichen 
Reclite, 246. s kt)v. 1.). bogy a kOzsegek SnAHu. aajat bataa- 
kSrenek gondolata nem Auaztriaban timadt, mint ezt Stein ea 
Gierke aititottak, bancm az az 1789-iki franczia eszmek ered- 



4 




878 



I 



menye 8 a fi-anczia couatituante adoti tinnak elJiszdr kifejetm." 
A franczia n em zetgy files a re^ uraloin alatt megteBtesitett merev 
centra] isati^t megszUnteti. a txrtomdnyi beoazt^snak v^get vet. 
lij kozigazgatasi beoBztAst teremt a d^parl^ment-okban. nielyek 
a nciuzet tielji elet6nek felkeltisfit cz6Iozz4k. A kQzsegekel egj- 
fornian azervezi a autonomijival ruhazza fel dket. KGianbaeg 
t^tetik a kdza^gi aiitonomia es az AUanihatalom gyakorltlsa kOzt. 
Az 17S9. deczember 14-iki fraDczia tOrv^ny 49. czikke azerint 
.iea t'orpa muninipaux auront deus eapecee do fonctiona k rem- 
plir, les unea propres av pouvoir municipal, les autrea propres 
a I'administrafion ginerale de I'Etal el deleguies par elle aux 
miinkipalitea". ^ — Az 50 czikk szerint ; ^Lea fonctions propres 
au pouvoir muniuipal, sous la surveillance et I'lnspection de« i 
assenibl^ea adminiBtrativea sont . . . de faire jouir lea liabilanU 
dea avantagea d'one bonne police, notamment de la proprete, 
de la aalubrile, de la aOretd et de la tranquillity dans lea rues, 
lieus et edifices publics". — (Haurioux: Preeia de droit adniinia- 
tratif. 4H. 1.). 

A kiiza^g Unillo, aajAt liataekdr^nek gondoluta, Jellinek 
azerint, nem mia, mint az emberjogok term^azetjogi felfogasi- 
nak alkaJroazAaa a kozs^gekre, mint teattUetekre. A mini as 
egyeanek vannak bizuoyos jogaj, melyeket az illam oem teremt. 
usak eliamer, mint hatiirvonalat az egyen 6h ^lam ^iszony&biui, 
ngy a ki3zaegeknek ia vannak bizonyoa jogai, melyek ezen tea- 
ttileteket eredetileg megilietik a neni az illam adja azokat nekik. 

A I'ranczia eszm^k behaldea alatt az 1830-iki belga alkol- 
niAny a kdzsegi ea megyei erdekekre n^zve az ^lanihatalom 
azerveifll a kOzsegi ea mepyei fanicaokat iaraeri el (31. czikk); ' 
eliameri, bogy bizonyoa functiiik ezen teatuleteket sajat eredeti 
jogukon megilletik {108. czikk). a mi altal a .pouvoir municipal"- 
f^le batalomhoz kSzel j&r. Ugyancaak a francia eszmek behafaba 
BzUli aztan nemet fOldSn ia a k5zs6gi azabadaag kSveteleset az | 
iUummal szcmben : itt is mindinkAbb tert li6dit az a feirogis, i 
bogy a kQzsegnek szQkaegkepen birni kell bizonyos Sniil6 hat^ - 
kOrrel, hogy szabadon fejiOdlieBBen, ez a liatAakOr pedig a kSz- ' 
B^g vagjoni Qgyeinek kezeleset ea a heiyi rend^azetet foglaljs ] 
magAban. B mellett azonban az allam ia felhaszn^batja a kSz- 
sSget 3 maga czeljni, a k&zez^lok el^r^aere, a mikor is aajjit 
batalm&nak egy reazet a kazsegre nih&zza. Az 1831. rnajua I7-ifci 





revide&lt nemet . StUdte-Onlnung" midoD a varosuknak viasza- 
adja a faelyi reDileszet kezel^a^t, ezt oly feDtartaaeal teszi, bogy 
az az illam uevebeti f^yakoroltatik es klllSDbifztetiii kczdenek a 
ktizseg. mint IcJiKs^gi llgyeket kezelit is a kSzB^g. mint az Allam- 
hatalom kSzege. organuma kiizt (St. O. 34., 105.. 109 . 112. §-ok. 
1. Dablmann: Politik, 223. i.). Az 1848. deczember 5-iki porosz 
alkotm&ii;. a frankfurti bii'odalmi slkotmany 6b az 1S48. mircx. 
4-iki oezti-ik alkotniiny egjarant eliemernek a k5zs6g szamira 
bizonyos alapjogoktit, 

Az onkormanyzat, mint iillamszervez^ai etv. eniiek ama fel- 
fogixa, bo^ az allamUgyok a kfizigazgatasban niagok az dllam- 
polgirok idtal vegeztesaenek, bogy tebAt az illampolg&rok az 
illami administratiiiba mint szabad organumok lieilieeztesscnek. 
az ennJpai azarazf<ildun mig a tizennyolczadik ezizad kOzep^n 
ee tal^ dltalinos elfogadast. A k0zs6gi szabada&g a szizad har- 
madiii evtized6t5l kezdve mint az dllamhatulom korlatja, ellen- 
8Alyoz6j& kovetoltetik. Az Onkormanyzatut az illamma] Hzemben 
kivinj&k. Az illani es a kdzafig viBzonyaban egyfelol az azolgAl 
mervadu tekintetill. bogy mindkettSnek elemei azonosak b enn^l- 
fogvn mindketti) hivatva van a kflzfeladstok megoldisara. Azon- 
baji masfelOl a kOzseg terlilete kisebb, n^petttieget n szomazedi 
kapcsolatban egyiittlakok kepezik, ebbS! folyolag t«bit killQn 
feladatai is vannak, melyek az atlamnak aem feladatai. A kozaeg 
ezek ezeriuf a beiyi collectiv erdekek alanyak^nt tekintetik. Ezen 
belyi collectiv 6rdekek magukban fogluljak a kJfzB^g gazdas:igi 
Qgyeinek igazgatisAt 6s a helyi rendeszet kezel^s^t. Ez a ktlz- 
aeg ^term^azetea" baiAskflre. V^gez a kazaeg mas nyilvan jeliegii 
Qgyeket. feladatokat is, de ezeket az illam (italja bat^skCr^be 
delegatio iltjan, ez az „itnib&zott hnt^skfir". 

Ez legalabb az 1849. mirczius 17-iki osztrdk ideiglenea 
k9zf)6gi tjtrvenynek (4. czikk) illaspontja. mely szerint ugyanis 
a k6zs6gnek kettiis bataskiire van, a ^terineszetes' hatiskSr, 
melynek terrennmdii a reniiullo torv6nyek balarai kdzt azabad 
rendelkezesi jogot bir mindabban. mi a kOza^get erdckli s mely 
feladatokat sajAt orejevel iiiegoldani kepes : tovdbbi az &trah^- 
zott bataskdr, muly n kSzaegnek kSteleaaeget jelenti, resztvenni 
az ili&mlgazgatdsbaii. kiizvetiteni azt mindazon feladatokra nezve, 
meljeket az allam rea rubdz, Allami feladatokat a k5zB£g nem 
sajit jogan, banem lUlami megbizati, delegatio alapjan old meg. 





(Jellinek a snjilt liataskorbe eaC feladatokal t'acultaliv feladato 
nak nevezi az dllami me^bizis folytan ellaland". kOtdezd fel- 
adatokkal szemben. — i. m. 275. 1. — a mi ncm egeezen 
helyes Qiegjeim^B, niert Itiszen ezen facultativeknek mondott 
feladatok nagyobb rfsz^nek nieg\'aldBitiBa, illetve az, hogj^ ezekra 
nezve kUzignzgato hatoaigukat kifejteui akiii'j&k-e, nines a kiSz- 
H^gnek szabad tetsz^s^re bizva. Ugjanil; 6rtelemben Kmetii-: 
Koztgazgat^si jog. 90. 1.) 

Az 1849-iki oaztrak alkotmany 33. §-Anak rendelkezese, 
niely a kozs6gnek biztositja sajat Dgyeinek kdzigazgat&si int6- 
zes^t, valaniiiit az 1849-iki ideigienea osztrdk kSzs^gi torvMy- 
nek a kGzs^gek .tevmeszetea hatAekdr^re" vonatkoz6 meg&llapi' 
tisa egyarant kifejezik, hogy itt az AUami feladatokt6l ktUOD- 
i)6zli, a kOzsegnek eajAt UgjeirJtl van szo. Az 1862. 6vi laiiti. 
5-en kelt kCzsegi lorv^ny a termeBzetea bataskurt doallo halaa- 
kOrnek („BelbslBtSndiger WirkungBkreis") nevezi, eitve alatta i 
kiizB^gi ^rdekeket. melyek a kSzs^g sajat ereje, rendelkezes^re 
allu eazktSzet altal kieidgithetllk. 

A Baj^t eB atnihazott bataskSr elvi elkfllSnitese kifejezeal 
iiyer ii keB^bbi ttirveayfaoz^ altnl reszletesebben szab^lyozoll 
allanii felUgyeleti jogban ia, mert mig a Bajat bat^k6rbe eei 
flgyekre n^zve ezen felUgyeleti jog csak arra terjcd ki, liogj" a 
kOzB^gek tiirvenyes hat&BkUrftket tiil ne ISpjfik, a tulajdonkepeni 
kSzigazgaUsi cout roll azoit ban az tinkorra^nyzatot illeli meg. addig 
az atmhizott hatiskSrbe es(> dgyek tekintet^ben az allami felUgyeleti 
jog BOkkal mesBzebb t«rjed. mert itt az Onkormanyzat ala van vetve 
a kornidny kOzvetlen ntasitd liatdsagdnak, sdt ttz Ugy intezeset 
az Unkorniinyzattiil el iB vonbatja es BzUkseg eBeten sajat orgs- 
nnmaival vegeztetbeti. 

Az 1870-iki tHn-enybatdadgi tflrvSnyiiek a Bajdt es atriihi- 
zolt liataskiirt niegklilonbiiztetJl ill^Bpontja kJIzvetlentll az oaztrik 
kiizB^gi ti3rv6ny ut^nzatanak Idtazik, de ez viezont, mint feniebb 
erintettilk, franczJa nyomokon holad. A franczia felfogas az On- 
kormanyzatot ma is ttzembe belyezi az Allammal. A franczia 
felfogaa an ^lamot a maga particulariB azervezeteben nem l&tja 
Allamnak. Az illlamot naluk vsak a uentralia hatalom kepviaeli. 
de nem a helyi kSzigazgataa es liafoaigok. A heiyi hat^B^okuak u 
allammal azomben vannak kitzigazgatasi jogaik. Ue ug}-anezen 
fell'ogaH azerint az altalanoa Allanii erdeket csakia az ^lam kpp- 



k 




TJseli, a depai'tement, a commune csak lieiyi erdekeket k^pviael. 
A franczia dec^nti-alisatio, a miat az ajabb JogfeJIodeB meg- 
vnl^aitotU, nem az lUlami batalom megoaztaaa a kSzpont 6s a 
heiyi hatosigok kiizt ; az. mint Hourioux mondja .I'Etat Aivisi 
centre lui-meoiB" (i. m. 25. 1.). 

Ennek az alliupontnak, mely, a mint Uttak, a franczia. 
nemet 6s osztrdk positiv jogokban birja gyfikeret. temi^szetszerii 
folyom^ya. bogy oz Qnkorminyzat nem allamigazgatis. mert 
biszen az allamigazgatas kSzvetit^Be az onkorminyzaton ktvilt 
illeti meg a tOrvenybatosAgot. az neki nem sajdt iigye, haiiem 
egy rd nizve idegen ilgy. Az aliamigazgatda az Onkorminyzatnak 
nem aajat joga, banem esak Atrub&zott joggyakorlaa s az ^lami 
jogkfir tenneszetszerUleg ^pp oly m^rt^kben kiaebbedik, a mily 
m^rtekben ezen Jogitruhazaa bekcivelkozik. {)nkonnanyzati alakzat 
6a allam, dnkoi'manyzat es allami igazgatis mint idegenek, egy- 
maaaal szembeiielyezettek jelenkeznek. holott nz Sakormdnyzst 
a nemzetnek 6\>p ligy allami (caakhogy a heIyi cletre valo) ezer- 
vezkedese, mint a kilzponti batalomban ; bolott (iakormaiiyzati 
igazgatile ia allarai igazgatas nem egymaa mellett vannak. hanem 
egyik a mdsikban foglaltatik. 

Ezzel az idegenbOl hozzank csempeazett lelfog^ssal. mint 
emlitiik, bomlokegyenest ellenkezik a korabbi magyar felfog&e. 
mely az Onkoimdnyzalban allami. iLetve orBzagOB Ugyek int^z6- 
v'A is litta a heIyi ilg^-ek tneilett. Mlkent gyakoroltak az aUam 
e^6sz fejISdese. a helyeB ^amigazgat^B kOvetelm^nyei szempont- 
jabdl megyeiuk ezen onkorm&nyzatot b a negativ erodnienyaek 
mik voltak okai? mas kerdea. E negativ eredmenyek kfesztetik 
a megye-elleneseket oly kijelent^Bre, b(^y .l^nyeg^n^l fogva 
localis t^nyezti b CBak lacalia fcladatok megoldasara k^pea a 
gazdaaigi, kulturAUB es pbilantropikua JInkormdnyzat kOrfiben" 
3 „a ki Altalanos politikai. allami ee nemzeti feladatok meg- 
old&Bftt kOveteli tfile. az lebetetlent kSvetel", — „megbinitja a 
nemzetet s 4Uamot aajAt feladatainak megvalositiaiLban a maga 
nem kipea e nagy tenyezSket belyettoaiteni " , — reBpectabilis 
int^zmenynye caak ug>- valbatik. ba a niiikSdesot a lielyi Gnkor- 
mdnyzat feladataira uzoritjnk, melyeknek megoldaaara egyedol 
k^peB (Grilnwald : i. m. 4;i. I.). 

A kor&bbi magyar felf'ogda nam t«Bz semmi kOlilnba^get 
az eredeti 6a itrubizolt bataakiir kOzOtt, mert azerinte az Onkor- 



J 




382 AZ OnkormjLnyzat hatIskOibb. 

manyzat, barmily Ugyet v^gezzen is, egyarant az illaini vegre- 
hajt6 hatalom gyakorlasa. Egy^bir&nt ezen megkQlQnbdztetes, 
illetve annak felt^tele, bogy bizonyos ligyek az 5nkonninyzatot 
eredeti jogon illetik meg, kiildnben is indokolatlan. Igen helyesen 
tanitja Lecbner (K($zigaz^atasjogi el5adi8ai I. 284. L) : ahhoz, 
hogy az onkorm4nyzat aid tartoz6 bizonyos (igyeket eredeti jogon 
bozzajuk tartozoknak jelentsUnk ki, azt kellene illitanunk, hogy a 
fohatalom mcUett vannak m^g mds kisebb fliggetlen fbhatalmak, 
melyek ala oly lig^'ek tartoznak, a mik az dllami fohatalom 
korebe nam esnek. Ezt allitani azonban absordum. Igaz ug^^an, 
a torteneleniben elc^fordul az, hogy egyes onkormanyzati hato- 
sagok ala tartoztak bizonyos Ugyek szok&sjogilag kifejlddott 
intezmenyn^l fogva, tehat a nelkiil, hogy azokat az dllam viligos 
torvenynyel hatAskSrlikbe utasitotta volna, de az^rt m6g ezen 
ligyek sem mondhatok az onkormanyzathoz eredeti jogon tartozo 
Ugyeknek, mert e szokasjogilag kifejlod5tt intezmeny is az ^llam 
rendelkezese gyanant tekintendo, tehAt az Onkormanyzati hato- 
sa^ok ezen ligyekre vonatkozo hatalmukat is, hogy azokat az 
egyesek niegkerdezese nelkiil, mint kOzligyeket intezzek, az allam- 
t()l kapjak. 

Tovabba a helyi ligyek, mint a melyek az 5nkonnanyzatot 
eredeti jogon illetnek meg, es az orsz&gos feladatok kSzt biztos 
lialarvonal nem is vonhato ; a helyi ligy is orsz^os fontossagdva 
valhat s a kOlonbHeg kozttik esak quantitativ lehet. A helyi flgyek 
is mindenesetre kozUgyek, mar pedig minden kdztigy erdekli u 
allamot s minden koziigy egyszersmind a polgaroknak flgy© 
(Lechner i. h.). Helyi ligyek es orszagos ligyek, a kdzGgynek 
esak kiilonbozo fokozatai. 

Dr. Balogh Arthur. 



IRODALOM. 



Teljes aesthetika-tort^net magyar' nyelven. — Janosi 
Bela : Az aesthetika tSrtenete. I — III. kbtet. Budapest. A Magyar 
Tudoraanyos Akademia kiadasa. 1899, 1900, 1901. 

(Befejezo k(5zlemeny.) 

A harmadik es befejezo kOtet Banmgartentdl napjainkig van 
hivatva magyar&zni az aesthetikai elmeleteket, de az anyag oly ori&si, 
hogy nein a k(5tet hib&ja, ha ezt mind fel nem (51elheti, meg ha a 
legvaskosabb is mind a h&rom k(5z(5tt. 

Hogy az egesz anyagot fel nem dlelhette s fel sem 5lelte, 
mindjart meggy5zodhet1ink, ha a k(5tetnek a fejl6dcs ar4ny4ban val6 
beoszt&sit tekintjtik. A kj^tet kOnilbelttl hetedfelszdz oldal4b61 a Baam- 
gartennel megindQl6 s a hegeli iskol&val vegzod5 fejlodes ketharmad- 
reszt foglal le. A speculativ es pedig csak a nemet speculativ aesthe- 
tika teszi tehdt a k5tet nagyobbik reszot. S most, lesz&mitya a jegy- 
zetekre, a nev- es t4rgymutat6ra eso reszt, alig marad sz&z oldal a 
t5bbi, fdleg franczia, angol, no es magyar aesthetikira, de egyszers- 
mind a speculativ irany ut4n a positiv ir4ny 5sszes kepviseloire is. 
£ sz&z oldal igy termeszetesen ez ir&nyban nem sokat, olykor-olykor 
edes-keveset, helylyel-kOzzel cppen semmit sem adhatott. 

FOltetlen tisztelcttel viseltctUnk az emberi gondolkodds teren 
fellepett b&rmily iskoUk, ir&nyok, tanit&sok ir&nt, ha tOrteneti ismer- 
tetesUkrdl van szo, mert csakis e f()ltetlen es teljesen a t&rgy igaz4n 
objectiv ismeretebol folyo tisztelet adhatja meg a kell5 alapot at4rgy 
igazan objectiv ismertetesehez is, ez az igazi, poaitiv torUneti irzik^ 
felfogds, mely veszi a tcJrteneti jelenseget dgy a hogy van s ismer- 
teti ligy, a hogy van. A kiilcjnfele, sokszor ellentetes irinyok, iskol&k 
ismertetesebol dgy is dnmagdtol, epp a kill($nf^le, sokszor ellentetes 



velemenyek egeszebfii fog leBzUrndni az igaKsAg, mint a kiilnnfele, ' 
sokszor ellentetea velemenyek 0sB2ehangz6, bOzOis. igaz tutalma. Eire 
t, vilemSnij-, felf'ogdsmagyardsd tndditerre Spencer tanitotia meg ai 
emberiBeget a First Principles ekS fejezeteiben. Ktiinnben a pOBJtiv 
iskol&val m&r elobb is, a XIX. Bxizad v\»ii feleben kesd kifejlddoi 
ez az igaz&n positiv, objectir tCrteneti .felfogilx. 

Moa epp e felfogAs ortelmebcii, epp akkor, ba teljeaen elfngu- 
latlamil, ha t^ljesen pdrtatlanul akorjiik a Uirtencti fejlSd^K tenycit 
ismertotni, epp akkor uera szabad ennyire megfeledkezniink as egyik 
iranyri51, ha a mAsikr61 olyan bdven Bz6Iuak, mint a hogy Jinoai har- 
madik koteteben talaljuk. S meg keveabbe tebetjiik ezt. ba, mint latjak. 
szerzSnk uiaga is elismeri a poHitiv ir&nynak baaznafeheteseget. Hal 
akkur loi onnek a tiilBjdnnkepeni oka ? 

Ha nemosak ar. atatbotikai felfog&sbaa, iianem ba a posilii 
ir&ny fejliidesct tekintjUk Altolinosa^bau minden terpti. aira a meg- 
gyozodisre keU jOnDiink, hogj- ezek az lij eredmenyek, ezek az lij 
vivmanyok nem elegge iameretesek nilimk. Eseknek legUlbbje psycho- 
Ittgisi eredmeoy, mert bissen a positiv iskola az Ss^sts lij/ynweteti 
,emberi' vagy ,aselteini' tudomdnyok jelcnefgeil belejllesitre as slta- 
l&noB term eszettudom Any i felfogiaba, payehologiai jelnnsigeknek tektnd- 
Noe ez kellcne nekiink, ez hlAnyzik erezbeUieD mitiilimk. tudniillik 
az djabb paycbologiai erodmonyek i9mert«te8e, feldolgoz&aa. Az eszak- 
amerikai Egyeutilt-Allamokban vagy 40 pgyohologiai laboratoriam van, 
Milunk tulajdonkep Pgy sines. Ugyanitt, e fnlyoiratban m^ ragebben 
inegemlekeztem e miudeakepen sajo^atoa bi&nyrol Ajabb psychulo- 
giai jelensegeb lsmertet«senel. ' K tekintetben 6vekkel ezelSit egy 
hosazabb beadvinyt ' in tiyujUitUun be ■ kQzoktaliaiigyi konuaQyaal. 
de cz valasz nelkQl maradt. IdSkOzbeo, a mint irtesitltem, alakult 



' Dr. Fekdr Knroly: Adalikok a positiv paj/eholagidhot. Athe- 
naeum. ISSil. m.. IV. 

' E beadvanyban m&r yeloddthatatlan, igvto szufts^'-nek mon- 
dottam manapaag ilv paycbologiai laboratoriiun sieiTezes6t es beren- 
dezeset minilank. ,hB csak Upid akarunk lartani a tSbbi dUamokkat 
az e liren kifejtett ludomdngos lialadds dolgdhan s nem okamnk el- 
tnaradni'. KOzvetlen, praotikaR elSnyeire is r&mutattam, fdleg .■ 
paedagogia gyakorlati ktrdiseiben kifejtett d/SntS irdnyu n^SdiUre e 
laborttoriumuknok' s e „kiN6rleti ludominy mennel eI6bb Tal<i meg- 
honosft&s&t" alirgettem minulunk. KfilfOldi embeceknel tudakozi5dtam 
is ez irinybaii. Igy mellSkeltem beadvftnyomboi! peld&ul A. Binet 
leveiet, ki a Sorbonne paycbologiai laboratoriumanab igazgatdja 8 * ' 




BiKlapeBten ilyeu it&nyban egy luagin-laboratorium. De nyilvAuos, 
Ulami intezetfink e teren m^g mindig nines. 

MeggyiizodeHirni fiiserint pedig ex volnsi hivatra azt&n megfelelJi 
foly<5iratbaD terjeazteni is, nepazertlaiteni is ezeket az eredm^nyeket, 
a melyeknek ilyeten iamerteteBetCl en sokal v&rok, meit azt hiszem, 
sok babonas felfog&snak, caali^daanak es tevedcsnek elej^t vennek. 

Ax lly folyoirat, az ily „Magi/ar Faychologiai ^rteeUu' (mar 
nemcaak czimi>t. hanem pruf;rainmj&t is elk6s2itettemi iamertetne azutan 
ezeket s kUlOnfele oeoizetek psychotogiai laboratoriumoiban I'elhalmo- 
z6d6 ^jabb es ujabb eredm^oyBket, Nos ott teremtik az uj paycholn- 
gittt s as uj aeglhetikdt is. 

Nem akarjuk itt a speculatiT ir&ny mellett a positiv iranynak 
legalibb is epp oly jogosultsigit feszegetni. De ha mar itt bizonyos 
tekintetbcn kikerUltietctlenDti v&lt nemi parliuzani, annyit megis meg 
kell jegyeznunk, bogy ha vegigtekintiink az ilsszes ez ir&uyd specu- 
lativ elmeleteken, be kell litnunk, bogy meg a legmereszebb. a leg- 
vakmenibb metaphysikai rendszerek sein egeszltettek ki Bemmifele 
igaz&D megbizhat6 adattal ismereteinket. H&r pedjg a tudoffliDyban 
erre van aziikNegiiok : megbishatii iamereUkre. tapaaitalati igoisdgokra. 
A tObbi lehet ngyan az emberi lelek egyik m^irinyil aziiksegletenek, 
az elmolkedoHre valo hajlamnak pompas kielegitese, de nem azolgilJK 
a tudomany czfljalt. 

Nos itt a nagy kiilitnbseg a specolativ es a positiv ir&ny kOzStt. 
A apeeulativ irany a vegso problem&knal szerctne elkezdeui a dolgut 
s lefele haladva jiitni az egyes tenyekbez. A positiv az egyes tenyek- 
bol indul ki, tenyekben adottat veszi a igy akar jutni fokozatoaan 
felfele haladva az altal&uos tOrvi^nyek ismeretere. Igaz, a Tegs'! prob- 
lemikat a positiv iriny sem fejti meg. De vajjon ezek megfejtese 
t>eletartozik-e az emberi tadis bat&raiba V Bizonyira nem s hat&ro- 
zottan nem. 

A tiidominy, egyAiltal&n tudaitunk t&rgyai a jolens6gek, de nem 
a Tega6 problemik. A pbyaika tirgyai piild&ul a physikai jelensegek. 
ezekoek Osszefuggeseit, viszonyait. a vilton&sokat, mo/gAsokat meg- 



todakoziSdisomra irott soroiban kifejti, bogy ,5000 frane-kal be is 
rendezhetS egy kisM, xzeriny igintiu laboratorium". Termeszeteaen e 
levelet aem kaptam visaxa mai napig a folyamodvinyojol egyiitt. 

Dr. Pckdr Kdroly. 




merheta, az&molhat veliik, dc a valluz&Bok, a maxgitiok felteteleiett 
okat, az erot meg neni tndja magvarizni. A ubemia is megismeitet 
a chemiai jelensegekkel, a teatek belsd Ussizetetelenek viltozAsaiTal, 
hatarozott viszonyaival, de aeta magyurazza meg, mi az a chemiai 
erfi, mely ily hatirozott sziunarftnyokban hozza kitre a megfelclB v^yi 
^rtekek szerint a kUIitnfelc i)j Tegyiileteket. A psychologia is meg- 
iamertet a psychologiai jelensegekkel, az erzes, a gondolkodas. az 
akar&s erdekes jeleaaegeiTel, de nem magyarAxza meg, mi az as ideg- 
energia, mi az a psychikus energia, A vegsS oknal, az erfinel, ener- 
giinal meg&U mlndegylk, itt megUI tud&snnk. ElkepzeljUk ezt az vT&t. 
energiit sajit iaomerUink miutijara. inneD adtnnk oevet is e rSgsS 
olmak, de — kOzelebbtiil ncm tudunk rota fiemmlt. Mert a liol a vvgf5 
kerdesekhez jutank b a vegokra bukkannDk, ott luindig a regi Egyptoni 
Atbenaejenek, a szaiszi fityolos istenaonek t'eliraaa Ulja dtunkst: 
,Ed vagyok a mioden, a mi Ictczik, fityulomat meg fel nem lebbcn- 
tetto halaod6". A vegsfi prublemak megoldhatatlanuk. 

Ezeket aem a positiv, sem a speculativ ir&ny nem oldja meg. 
Host inir csak az a kcrdes, melyik ismertet meg magulckal a jeten- 
segekkel. melyik ad igy baazaavelieto ismereteket ? Szemmel lathat6U([ 
a positiv, a tenyekb51 kii[idul6. a tenyeket vizsgAlu ir&ny. A tspasz- 
talati teayekbeo adattak lenznek igaz&n haaznavebetJi ismereteink, 
melyek mint mindeo igaz ismeretunk fegyveriink is az eletbarcsban. 
Ezeknek hasznit latta a iiaszoAt fogja latni az embttriseg, mig a mer6- 
ben metapbyrtikai elmelkedesek inkabb csak elfi>rditott6k figyeim^t a 
tenyekt61, csakatctiyek kevosre becBiiloscre, semmibe vetelere vetet 
tek a igy ink&bb maga aikoUa akadalyaikep szerepeltek az emberiseg 
eletharcziban 

Nem akarjuk itt a speculatiT gondolkod^st a maga egesaebao 
karhoztatni. A speculatiT gondolkodas opp nly sziikseges. mint i 
positiv fl kiei^eaziti a positivet, ha a kellii helyeo es a kello mertek- 
ben Dyilatkozik. Itt csak a speeulativ ea pnaitiv philosophiir61 volt 
HZO B meg itt is elittmerjiik, bogy mily gundolattibresztO bataasal volt 
a speculativ irany s bogy feltarta tud^siink knrl&tajt, hal4rait. 

De ne feszegeasiik itt tovabb a speculativ iriny meUett a positir 
irinynak legalibb is epp oly jogosiiltEAgat. Hiszen maga Jinosi is 
eliamori jeles nagy munkfija l>ef<3jezii aoraiban, bogy a speculativ irinj 
iJriasi tevekenyaegerel aem oldotta meg a prob1em4kat, s bogy ,a 
tapSKZtalati es lelektaoi aestbetika terein vetik moat az alapot a jSvS 
Bcatbetikjija sz&mara'. Sue, ha ez a positiv ii&ay van hivatra ered- 



m^yefcet sdni, miert tiurran it et itinyt munk^kon oly rSviden, 
egyeseket teljespn mellouve ? A positiv, tapa^tztalati eredmonyeken 
felepltett speculatidt is mcrt jelentl ki rOviden problem atikusnHk, 
ft mely inegiB kSzelebb jki a valiiaAglioa, mint a merBben raeta- 
physikai elmelkedeB, pedif; az effele rendszereknek lapokal, feje- 
zeteket Bzentel. HomiHti ci ax egyoldalils&g ? Honnan ez az arioy- 
talRDsag ? Peleletiink rk ceak az lebet, hogy ntindezt egy kOtet nem 
birta mefT. 

A Baumgartennel mPgindnlo spcRnlstiv irinyt vfigig ismertetve 
QtSdfelsK^ oldalon, a kdtelet be Icbetett volna fejezni a egy Aj negye- 
dik kjltet kcnyelmesen felitlelbette volna a positiv Jr&ny sok munkaj&t, 
suk eredmenyf't. 

Igy termeszetescD, mig a nemet speculatiT aesthetika kimeritff 
es rcsxleies rajzit kapjuk, a positiv iriay. a tapaaztalatj. pHychotogiot, 
kiserleti aestbetika (e krfejezeat sem tal&ltam meg) eredmenyeinek 
ieniertet^senel sziiite b&nti^, bogy siet a szerzd, faogy fel, hngy aem 
ter el a kOtethen s epp ezert miskor oly nyu^odt gondolkozisa es 
elfo^Uatlan itelete is nyugtalansi vfilib. Hiszen ezt nein is csod&l- 
bfttjok, ba a nemet speculativ aestbetikara oly nagy ter kellett, pedig 
szerzonk sebol sem azaporitotta a sz6t, a Traiicziti, az nngol, az olasz, 
a magyar specnlatiT aestbetlka cb a pusitiv iriny, a physiologiai. a 
psychologiai, a kiaerleti aesthotika Osszea eredmenyei bogj- forjenek 
el szfiz oldaloii '' 

A katet Hilnyoin6 resze (1—400 l| a nemet specniativ aesthe- 
tikaval foglalkozik 6a rsak 100 oldal niarad a tnbbi nemzetek apecu- 
lativ ea az flsBzea positiv ir&nyii elmelkedesekre ea TixagAI6dia<ikra. 
limeti van, bogy a neuiet speculativ aeatlietikit kifogaatalan reszle- 
tesseggel tftrgyalliatja, raegfelelfien festve a korriBzonyokat a bel61lik 
magyar&zva magukat az eltneletoket ia, inert bizony a specnlatiT rend- 
szerek aajitos jellemzd tennekei a kornak. Benniik vannak konik 
bibai, jd es rosaz tulajdone&gai. Eml^ksziink, bogy egyszer valski 
nagyon megtltkSztttt, bogy a nemet aiibjectly ideabsmus embereit : 
Fichlet, Schellinget, Hegelt romantikua pbiloaophuaoknak neveztUk. 
Ae iUetd ezt gAnynevnek vette. Pedig mi mas e philosophia, niint az 
Utalanoa romanlikuB irany niegnyilatkoz&aa a pbiloaophiiban. Nem 
ginynev a .romantikns rendszerszOvfik" kifejeses. baoem epp a tbr- 
tMieti tenyek Hzoroa jisszefiiggesenek lameretere mutat, EzSrt eaak 
helyeselbetjUk reazUnkrBI, ha Jinosi a subjectiv idealiat&k elmelkede- 
seit, rendszereit. a metapbyaikai ae^ttaetika ez aranykorit, ez ia tal&lo 

33' 



4 



kifejezes, a .romtuitikus szellem terfo^lal&sival'' vezeti be. Es ttOr- 
t^neti fcjlod^g alapos iameretere mutat. 

HiRzen meg mi^dBzenikbeo is romantikuaok e laetspbysiknsok. 
noha e k!tz(fa vonAsukat meg nem igen emelt«k ki. E mercaz meti- 
pbyaiktisok cpp oly vakmerilen, cpp ilfry oBak a sajit egyenisegfikWH 
kijndulva, a tapajsztalati tenyek teljes niegvetesevel, tUrekednck a leg- 
magasabb ei^segesiteaekre, rendszerekre, ril^grendBzerekre, mint a 
roiDantikus kor ktiltSi, kik ssinteo aemmi niiSRal nem tdnidve, ouk 
a saj&t egyeaiBegiikbSI, gyakran THl6B&goB kaltusEab6l indulva ki, 
tCrekedt«k &?. .iltai&nns emberi"-re [allgemein Mcnuchliekesy, mint ked- 
velt Bsavuk is matatja. 

A romatitikus kiiltSk. mlkor a nagyot, a sxerti^leDt keresik mio- 
deaben. meg kiilai) dolgokban in, niliJbatukbaD, viaelbodoaiikbeii, mint 
LamBrtine-D&l, Hugo ViktornAI l&tjuk, vagy mikor irasaikbao a tdlxist 
kereaik, mint Hugo Viktor azindarabjaibaD Ifttjuk, vagy mikor miaden 
classikus iakola hagj'omaayakep megmaradt Bzabalyt eldobnak s 
belyiikbe es miiidenbova a aajat nag}' eg)'enis6giiket teaztk, meltin 
vethet^k ttssze e noniet metaphysikuaokkal, Fichte egy^nieegfelfogi- 
B&val, mely a oselekrd Ent tartja az ember lenyegenek. s ki ennek 
ezabad kifejteset, korlatlan kifejteaet hirdeti, epp Agy nagy szabadsig^ 
szereteteTel, vagy Schelling, Hegel egyeniaegovel. mely kiceinylfileg, 
dcBarolva megveti a tapaaztalati tenyeket — mi nekik Newton az o 
nagj- En-jUk mellett — a a mely egy^niseg oly liallatlan Oabi»aloni- 
mal eB vakmertiseggel szOvi magibfil az EnbSl kiakatulvAzliati^ rend- 
szereit. bogy Hegel kiaerteabe jr>tt azt mondani : Mondbatn&m Jezusxal, 
magam vagyok az igazaag atb. 

OsBzehasonlitaBnk teb&l eppen nem jogtalao s romantikueoknafc 
nevezve tiket. vagy e pbiloaopbiat roniantikuBnak, eppen nem gyir 
tank gi Dyne vet. 

IsmeteljUk, munkija o terjedelmea reszct aeerzflnk oly kifog&s- 
talan reazletesBeggel, oiy hflven dolgozza fel, a korviszonyokra i 
sot a pbilosopbiai rendszerekre ia annyira kitorjeszkedve (bogy ig^ 
magyardzatat adja az aeaCbetikai elmeletekuek , mint munkdja egyO* 
reszletot aem, Ezt caak rSviditeui lebetne az arinyoHS^ kedveerfc 
de tartolma miatt kir volna g igy jukAbb a kjfvetkezS reazek, folsfi 
a positiv iranyii kutat&sok bCvebb kifejtese sziikaegea m&s alk^ 
loramal. 

Mind az a gazdag anyag, a mi most fog jOnni meg, hihetetleia^ 
szomlt fiBSze az&z oldalon (460— .^60 > 



moDALOM. 389 

Igy a magyar elmelkedesekkel is r^viden vegez. De e tekintetben 
megvigasztalodimk az 564. lapon tett kijelentesevel, bogy „8zerz5 azon- 
ban ez alkalommal ink&bb csak neveiket akarta beUleszteni az iltal^os 
aesthetika tdrtenetebe, de reszletes meltat&sukat egy kul(5n m(i : 
A magyarorszdgi muelmilet is mubirdlat tortinete sz&m&ra tartja fent, 
melyben a most ot feszelyezd korI&tokt61 szabadon, terjedelmesebben, 
az irodalmi es mtiveszeti izles es reflexio fejlddesenek folyamat&ba 
beleillesztve, foglalkozhatik vel5k. Itt fogja meltatni azt a figyelemre 
igen erdemes mankissigot is, mely a nelkUl, bogy rendszerek alakit4- 
s&ra t(5me, i^jabban az aestbetikai kerdesek vizsg&lat4ban magyar 
fbldOn mutatkozik*". Az (5r(5m, melyet 8zerz6nk ez igerete okoz, bizo- 
ny4ra elfelejteti veliink a magyar reszek fogyatikoasdgdt, gyakran 
meglep5 szukszavusdgdtf miknek termeszetes korl&tait azonban a hely 
szuke adta. Epp ezert nem is akarunk itt ezekbez hozz4sz61ani, mert 
a bely sztike, m^sreszt szerz6nk fent tett igerete pedig mintegy elb&- 
ritja ez irinyii kifog&sainkat. 

A t(5bbi nemzetek speculatlv elmelkedesei ar&nylag eleg r(5vi- 
den, de mcg^s helyet taldlnak. A franczi&k kOzUl itt szeretnok fel- 
emliteni Guyau-t, kinek sajatos mtiveszet-tirsadalomphilosophi&ja igazi 
s a mellett jeles speculativ elmetermek, de mivel szerzdnk a positivis- 
mnsnil ismerteti, ott fogunk r61a sz61aiii. Megjegyezziik azonban, bogy 
e beosztist nem helyeselbetjtik, mert ba peld&nl Cberbuliez-rol itt 
beszel a specnlativ reszben, itt kell vala 8z61nia Guyau-r61 is, a ki 
talin epp legszebb, legfrancziasabb, legfinomabb nyilv&nol&sa az djabb 
8 tal&n egy^tal4n a franczia speculati6nak. 

NezzUk azonban mi maradt a positivismnsnak ? — Otven oldal 
(500—550 1.). Hat bizony ez ilyen nagy munk&ban edes-kev68. S mfg 
eddig peldiul a nemet subjectiv idealistikn^l 100 — 100 oldalokon 
(1—460) tal&ltunk bosszti, reszletes fejtegeteseket, addig itt inkibb 
nsyid korfestes ut4n csak nevlajstromot tal&Iunk, mi tQbb, ebb51 is 
8ok 6rdekes dolog kimaradt. 

Elegge mentettilk es mentjtik szerzonket a bely szttkevel, de 

& aajn&latos hi4nyokat legalabb nagyjaban megis fel kell sorolnunk. 

Ismeteljilk, bogy mind ennek oka velemenyttnk szerint az, bogy egy 

^gyedik kotet szorult ide be 50 oldalra : a positiv irdnyH aesthetikai 

^9gdl6ddsok, melyek feldleltek volna az Qsszes tapasztalati ered- 

Jttenyeket, a physiologia, a psych ologiai aesthetika j a kis6rleti aesthe- 

^ (ez ut6bbi kifejezest sem tal&ltuk meg J4nosindl) erdekes es 

^omba halmozott rendkivUl gazdag eredm^nyeit. 



Ezert nem emliti & kie&lcti aesthetikdt Fechnemel, & ki c 
mtgalapitdja ily irinyii kiserleteivel egj-res^t, a melyeket a. klilnnfele 
slkidomok, piild&ul ktilOufele hosszas&gd es ezeleas^gfl negysxilgek 
kellemes ea kellemesebb voltanak kikutataaa czelj&b61, 
melyeket a szines hallAs b egyob erdekes jelensegek me^gyeleee 
cxoljabol vegzett. 

BKBit iiem BEul az apro toiiyek elm61eterdl {thiorie de» peiiU 
faiU) Taine-nel, mely szerint a mlivoszi, irodalmi eti, egyeniaeg csak 
apr6 teayek Borozata, gytijtemenye nine aerie de menus faits. uoi- 
collection de petits faits). Nem meltatja keU6eii Taine ez ir&ayd foDios 
Bzerepet az emberi gondolbodAs tflrtejieteben. Taine volt ai. a ki 
□agyobb arinyokbao felvttetie at irodalmi, mHvisteli is loHeneli k&tU- 
grkhcn at egyiaiaSg-iirohiemdt. Ez az 5 erdeme a tal&n legnagyobh 
(inlenie. 

Taine-ncl egyMtalan nagyon rdviden vegez, ba a nemet pbilo- 
Hophusukkal, meg az olyanoknuk is, kik aokszor csak mellekesen adtak 
tliredekex aestbetikai gondolstokat, egesz fejezeteket szeotel, mil 
vetett Taine, bogy alig kap neb&ny oldalt, Taine, a ki ilgyaziilvin 
gondolatai legnagyobb reezcvel bele tartozik az aesthetika tBrteaet^bo, 
Npmet forrisok felrevezetfi hatieit ig bell itt sejtenllnb. 

Do Taine nemcsak az egyeniseg'pioblemAt vetettc fel az iro- 
dalom es mUveszet t«reo, hanem vele kapcaolatosan az irodalfiti ia 
miivfsii IdnglM prohlemdjdt ia, s kapcsoli^dott e kerdes J^-ombmso 
gondolataival. ki a Idngiez phyeiologini problemdjdt vetette fel. Emil 
ttAt azerztlnk is beszel, do mindenesetre bovebb kifejteitet viinik 
volna ennek, ktlliinfiHen Toine-nel s a tov&bbi franczidknal, niikor 
err61 meg irodalmunk oly kereset tud.' 

Meglepetcsael Utjuk, hogy Taine ea I.ombroso olSdci kfizi fel- 
eniliti Duboa-t, a kinek ezir&nyA gondolatait pedig, mint a miaudik 
kotet iHmerteteaenel megjegyeztiik, biivebben nem fejti ki, csak egy 
firva sorban emliti fOl. 

LiugeHZ-magyarazat&ban Taine tud vale vtileg fel&ldnzla a l&og- 
cszt a kornak s a tJlbbi megazab6 tenyeziiknek, Neki es iskoUjanak 
(errJSl sem ballunk semmiti a laogeaz alkotasa, az irodalmi, mGveszeb 
alkot&s csak jel isigne) volt a boIsC emberrol a tovibb az ot meg- 



Epp ezcrt sietni is fogunk e gondolatokat legkjizelebb beha- , 
iaraertetni. RBviiJen iamertette Dr. Pekdr Kdroly MnvHtet t» 
Guyau szerint cziu{i czikkeben (Huszadik SzJLaad. 1901. 6 ). 



bwiinai kiilttnfele tenyezokrtil, teb&t s korr6I, h fajr61, a kOrnyezpt- 
rfil. Ek a hires jel-elmfM, mftakop okirat-elmilet, mely azerint minden 
irodalmi. nUveBxi alfcot&B jflcntSg okiral (document aigniticatif), jel 
it (it uieghatiroK<i, detenniD4l6 tenyezJikriil. Npveztek aztin emberi 
okirBtokoak ia (documenis bumainal. 

Noa e blres jc!-e1iu61etr51 Henimit sem talfilunk J&noaiban, de 
a Taine>fele iakol&rol sem, ez iskola s elmeletciuek tovibbi tOrtene- 
toriii Bern. 

E jel-elmMct hataaa elao aorban az volt, bogy minden irodalmi, 
mUveszeti teny c«ak ann^iban erdekelte ez inkola hlvoit, a mennyiben 
jel aK ot iiiegbataroEO tenyezJtkrol. Ertfaetfi m&r most, hogy a IcriCik&t 
mpro .meghatiroz6 okok magyar&zati'-ra korliitozta s igy sajo&latuaan 
elvoata nag^<)! a mlircil, a mUrcmekrdI a Sgyelmet. 

M&r mag&nal a mestcrnel, Taioe-nel is lithatjnk ezt, A gOrOg kep- 
fsragaa vagy a reaaisaoucc k^pir&a remekeit magyarizva, voltakep 
fenyes, ragyog6 nyelven irt psychologiai elemzeseivel uem a. milveket 
maguknt mBgyarazza nekiink, b-anem kcletkezeailket, a mllremekek 
belyotl a mliremekeket lefrehozo okokat. Fontoa kiUftnba^g ez o ae 
igazi kritikAoak njilTanvaloan ni&sbol rejUk a feladata. 

Ha mikT Tainc-n61 igy olvonta e jel-elm^let mag&rol a mflrSl a 
figyelmot, meg inkabb igy talaljuk ezt kOvetJiinel. Ez iakoMval azem- 
ben, mt-lynek a mllremek Bzempontjibil ily fonik felfogftsa, nem 
mag&rdl a mQr61 »z616 ily ntfimagj'arAzat&nak viaiizisHaga mindink&bb 
nyilvanvaldvi lott, lepctt I'el a. sajnoa, kurin elhuiiyt Hennequin, kit 
a fetmebbiek aJapjdn J&noBinil termeszeteseu hiiba keresBnk. 

Hennequin yedelniebe velte a Taine-pknel a kornak s egy6b 
tenyeifikuek felaldozott lingeazt. Ttutomdnyos krilika ' czlnien lij mOd- 
sxert ajaulott a Tainc-fele helyebe. Nem az ellen azi^l, bogy a ncpet 
irodalmAb61 magyanlzzuk mog. Caak az ellen, bogy ne a lingelmeket 
readeijiik ali, a nemzctekuek, a korazakoknak. mint a bogy Taiue tetto, 
ha nem a nemzeteket a lilngelmekuek. A I&ngolme a nemzet, a tttmeg 
vezet5je. Az irodalom teh&l nem uzert fejezi ki mag^t a nemzetet, 
inert 6 hozta letre. banem mert elfogadta, csod&lta gyOnyHrkbdtStt 
benne a Snmag&ra ismert beone. TermeBzeteB, bogy a mtlremek CNak 
azokat inditjameg, a klknek kifejezfije, kifejeifi jele. A nemzeti irodalom 
tebat .az illctS nem^iet typlkas lelki Bzervezeteiaek, vagyia ama nem- 



' Hennti/uin : Essiiis ilf Criliqw. Scienli/iitue. Paria. 




zet pgjchologiai fejlodeseinek sorozatat mutatja*.' A todonuuiyos 
kritika tehat Taine-nel szembcn n^m a muremek ktlelketitiHrk, banem 
mag&nak a miintk krilikdja. mint a tOmeget, a oepet, a Demxetet. a 
korezakol vezelo liagiST alkotasiiiak. 

Henneqain eonyiben f(ttt«tlcii haladisi jelent az irodalmi, mO- 
vesti liAgesz magyarizataban, de errot szerzonknel mit sem hallunk. 

Hennequint folytatja mintegj Gui/du. kirol ugyan beszel am- 
zonk, de a kritikar61 szdl6 elmeleterfil hallgat. Most egyeldre itt ceak 
errSl akarunk beszelni. Cgj a Taine-fele miliea-iskolival, mint a 
Bennequin-rele todominyos britikaTol szcmbeii Gayan a lingesz es 
tirsadalmi kOruyeKetenek vizsgilatiban hdrom kiilonfeU Idrsadaiom 
megkUiembOzteteset lartja szUfcs^snek es pedig-. 1. a valosigos 
elSbb Idtozti (preezistaate) t&rsadalmat, mely letre hozza a liugebn^ 
2. a l&ngesz alkotis&t, a v&gj'ak, ftlmok e vil^&t, mely tery a jdven- 
d6r61 es vegre 3. az aj t&rsadalniat. mely a iiogesz alkotasinak ntas- 
ziaival j5 I6tre, leveo ez batalraas tenyezSje a tareadabni fejlodemek.* 
A lingesz igy K\\iX ,tiz lij tdrtadalmi kHmi/ezctck ieremloje, raff]/ a 
rigi kdmj/aelek mdduiiitdja' .' Es ebben rejlik Guyan szerint a ,inu- 
viHiti eivUitdtd katdga' [I'effet oiTJliaatenr ties arts).' 

Cy elSemenyeken epitett tov&bb legiijabbaii Toulouse onon, ki 
Zolirol is 6rdekeB irodalni-psychologiai taaulmJLDyt adott kj, Toulouse 
keCfele kritik^t kiilUnbeztet meg. ligymtnt a tixknogenetihts kritUidt 
Icritiijue tccbnogenique >, mety a niti kelelkezeeet vizsgilja es a techno- 
kriti3idi (teuhno critique), mely mag&nak a mSnek kritikija. Az elao 
Bzeriate a biulngus dolga. a masik az aestbetiknae.' Toulouse-r^l egy 
I»z6t sem talaluak Jano.sinil, epp ligy a bogy Guyau kritikai nezeteiriil. 

Elhagj'va mar most az erdekes langeaz-problema feivet^set es a 
l&ngeazt magyar&zd kntika ily Ajabb fejISdeset, mely bizonyara egyik 
igen ecdekes fejezete az lijabb aeatbetika-tOrteaetDek s melyet azer- 
a6nk alig erint ugy»z6lvk), meg Guyau-tiA magArdl kiilOn keU szo- 



' Dt. Pehdr Kdroly : Muveszet 6p tdrsadalom Gtii/au szerint 
Huszadik Sz&zad 1901. 6. 

' G. Tarde : Lee Lois de IHmitation, etude BticiologiqQo. Pane 
F. Aluan. 

' Ouyau: L'Art au point lie vue sociologique. Paris 3. de 1895. 

' Dr. Pekdr Kdroly : Miiviatd es tdrsadalom Ovt/au szerint. 
HoHisadik Se&zad. 1901. 6. 

' Ed. Toulouse ■• La CriliriUf si'ieiUi/iquf. Revue Soientifique, 
27 novembre 1897. 




IRODALOM. 393 

lanunk. Guyau-val szerzonk 41talaban rendkiviil rSviden vegzett. Ldm 
pedig e szint«n kor&n elhunyt es l&ngeszii franczia egesz ktilOn mO- 
veszetrt^rsadalom philosophi&t hirdetett s rendszere a franczia specu- 
lati6nak bizonynyal finomabb es szcbb termeke, mint sok nemet 
elmelkedo homalyos rendszere.^ Azt hirdeti a mtiveszetrol, hogy id6- 
vel, minthogy a vail^sos hit szerinte hanyatl6ban, 6 van hivatva a 
tarsadalomban helyet elfoglalni, mint a ^jovo vallisa" ' s ezt ann&l 
k5nnyebben tehetne a mOveszet, mert sokkal hatalmasabb suggestiy 
eszkdzokkel rendelkezik s ezek az aesthetikai erzeaek.' Err61 mit 
sem hallunk, igaz, hogy nem nemet elmelet. A mttveszetnek a t&r- 
sadalmi (5sszetart^ erzeset n()vel6 s az (5sszetart4st elosegit5 
hatasit, e sociabilis^6 hatast ugyan felemliti J&nosi, de ennek is 
sokkal bdvcbb es vilagosabb kifejtese ertethette volna csak meg 
az olvasoval a l&ngesz(i franczia e mOveszet-tarsadalomphilosophiai 
felfog&sdt. igy a hogy van, sokkal hom&lyosabb, mint a hom&lyos 
nemet metaphysikusok magyar&zata s ezt csak a feltiino szfikszavii- 
s&gnak tudhatjuk be. 

Csak mellekesen jegyezziik meg, hogy Guyaa-t kQvetkezetesen 
Guyau-nak irja s hogy a jegyzet hibdsan emliti a „L*Art au point 
de vue sociologlque" 1895-iki kiadasdt 2-iknak, holott ez m&r a 3-ik 
kiadas. Csod&latos veletlen, hogy e 8ajt6hiba a lap alatti jegyzetem- 
ben emlitett ismertetesembe is becsdszott annak idejen. 

De meg egy iranyban ervenyesUIt Taine hatdsa. a mir61 J&nosi 
szinten nem eml^kszik meg, s ez a psychologiai elemzSsek irodaltni 
divata. Mindenben jelt keresve a mtialkot^t el5idez5 okokr61, a belsd 
emberrol, ezzel tette divatossa Taine a psychologiai elemzeseket. 
Kesobb ez annyira divatossa lett a regenyekben is, hogy sokszor 
unalmassa tette a meset, megakad&lyozta a rendes meseszOvest. 

Ezzel kapcsolatosan szivesen halottonk volna tObbet Zola elme- 
leti mtiverol, melyet csak felemlit, a kiserleti regenyrol,* sot talin 



^ Guyau: L'Art au point de vue sociologique. Bibl. de philos. 
contemp. Paris, F. Alcan, 3. ed. 1895. 

* Guyau: UJrr ^legion de VAvenir, etude sociologique. Paris, 
F. Alcan 

^ Dr. Pekdr Kdroly: MuvSszet is tdrsadalom Guyau szerint. 
Huszadik Sz4zad. 1901. 6*. 

* Zola: Le Roman expirimentaL Paris, 




Bonrget-i is feletnlithette voliia, ki a tegszebb, mintaszerli irodalmi 
paycholoKiai elemzcseket adta epp a legiijsbb korril.' 

S£erz6nk. a bol a l&ngeez-prablem&t orintt, fetemliti Carli/lf-t 
is misfel sorban. ReSKletenen B7.6IbBtDtt volaa pedi^ e^efljseg'kultu- 
szir6l. mely szeriot Carlyle & MsJtkben. a lingeluekben l&tja megtes- 
tesUlvo a vil&gerJit. beniiilk lliktet mintegy a vilAgWrt^ncIem sxive-lelke. 
Ha Ficbte egyeniaegfelfogisiinil bJiveo besze], Carlyle is megerdemelt 
volna Deh&Qy sziit. De hat nem nemet. hanem angot metapbysikaj 
felfogis. Ott a nemeteknel me^ as alapphilosophjai felfog^st \s ismer- 
teti, hogy beldle megraagyarazbasBa az aestbctikai gondolatokat, mint 
kSvetkezmenyeket. Akkor itt Carlylc-n&I is ismertetnie kellett volna 
a Sartor Rcsartus-t, mely philosophjai munkijilbaD a vi)4got isten 
rubijfuiak moodja, s szeriute csak a rub&t ismerjiik s ismerheijiik 
meg miodig', magAt a benne tev6 valosagot soba. Eppensegge) nem 
oly ertekteleo e ruba^pbiloeopbia. mint bogy a neve utAn l&tszik. 

Ha mar sk angolokrdl szoliink. crthetetlen eliittUuk mort emliti 
Grant Alleiit Spencer el5tt, mikor mindeu tekjnletben Spencer evolu- 
tion aliHta iskolAj&nak tanitv&nya. Nemcaak HestbetikijAval.' hanem 
fijabb Talliapbilosopbiai mnnkajival' is, 

A langesK-pi'obleniaval kapcaolatban azdlbatutt volna GaUon 
kOnyvorol, mely a l&ngeaz ittiriikleserul gz61. HJbot kjinyvet A MJd 
atorSklds-ilil ligy is felemliti, igaz, bogy rOviden. De anu&l ink&bb 
kellett volna t<zi3lnia Lucien ArrinI ez irinvA kitiinfi munk^iro] a festo 
psychologiijAroI * es a kilianfele miivesztypusok psyuhologiajarol.' 
Ek ironyban mar nalunk is tal&lbatnnk tajekozod&st. A Positie Aettke- 
tika egy egesz fejeeete tajeko;^tatja az cirdekludot a mUveaz-typaaok- 
r6l, a mDveszi hivat&srut es a mfiveszi AtSrjiklesrill. 

Mind e hiinyok elttlrpiilDek a kOvetkezo mellett, hogji' tndtu- 
iUik Vfron aestbetikijat egy&ltal&n nem emliti. E fraaczia igazia 
poaitiv ir&nyban ogesz aestbetik^t Irt. Sajnos, n&lunk alig iainerik. 
J&nosi meg fel sem emiitette. Ez embernek a neve ainus bent ez 



' Paul Bourgel: Emait de psychologie contemporaine, Paris. 

' Physiological AeBlheticf. London, 1877. 

' The eaoMion of the idea of God, un ingmry tn(o the origitu 
of religioKi. London, 1897. 

' Litcien Arrii.it : Pegclwlogie du Peintre. BiW. de pbilosoph. 
oontemp. Paris, F. Alcan, 1892. 

' Lucien Arriat : Mttaoire et imagiMcUion ; prinir?*, i 
poite», oratturs. Bibi. de philos contemp. Paris, F. Alunu 





aestbetikA-tOrt^netben. l^sz, ho^ aem volt neinet, de az i: 

hogy J&nosi aesthetika-tiirtenetcDek ez a legnitgyobb hi&nya 

Sourian-t is hiaba keresno az erdeklodo a Nevmutatoban, nitiiy 
ilfen nagy niunk&Dal a Tiirgymiitatoval ugylltt is kiii^e Hzilknek lit- 
szik, tekintve, hagy tijrtenoti mimkaval allank szemben. De ha a 
Nevmutat6baD num is taUIJa, tiirelmeseD kibQngeszheti, mert ttirelem 
Sooriau-t is terem az 524. lapon. de siketes fiiaiio'i&akt cnak ket 
Bor korunazza. Fdmunkijardl ^1 gttggesUo a miiv^stetben ' behatdao 
lebetett volna e kellett volna szolani, tair csak azert is, mert Souriau 
ville be a suj/geHiot a mvvisieti kirdiseK magyardzaldba a ez mjadi^ 
az 6 erdeme marad az aesthetika tOitoneteben, Guyau elStte caak 
erintette a kerdest,' De a Moigdi aegthetikdjd-T61 ^ is b6ien lebetett 
volna Bz61aiu. Sok jd ca sok erdekes alapgoDdolatot tartalmaz. SSt 
a Felial'ildsrdl * szdlii kCayverdl is hallhatDank valamit. 

Az angol Sullt/-t is csak eppen bogy niegnevezi (514. 1.). Sully 
pedig erdekeseo elenizi a modern miiveRzetet. A beime levd melao- 
cholikus Tonast. elegikus eleinet abban a hatAsban keresi, melyet a 
vil^ eldrehajad6 ertelme es ennek tdrveuyei a kepzeletre s erzesre 
gy-akorolnak 6s az elmolkedesDek fejliidesevel eg'ylitt fokozi^do ama 
Wrekvesben, hogy a regi vilag gyenneteg Tidims^gAt elfojtsa." Sully 
mellett e szempoDtb61 Fierens-Gcvaert-t is fel kellett volna emliteni.' 
HflmhoUz alapvet5 katatisaival is rSviden viigoz, podig meg 
a franuziAk is, a zene es festeszet elmeleteben, alapveUi mtmkAnak 
tekintik az j)vet. A zenera nczve ugyan meg ismerteti Helmholtzuak 
tisEtin pbysiologiai eredmenyeit, de mAr a hozza^satolt erdekes aesthe- 
tikai gondolatokat a zenei kifejezesrol melldzi, holott itt beszel Helm- 
boltz, az aesthetikus. Mert oszlassuk el azt a sajn&Iatos felfogast. 
bogy az ember csak az lehet, a minek uklevele, kWis& mutatja. A gon- 
dolat szabads&giaak nincsenek efTele kori&tai. A physiologiis epp oly 
aestbetikus lehet, sot helylyel-kOzzel jobb is, mint az elm^k'ti szak- 
aeatfaetikus. Az ily felfogfts okozza, bogy Hclmholtzot, Briluket nem, 
vagf alig ismeri a szakszerfi aesthetika-tOrtenet. 



W 



Paul Souriaa: La Suggestion dans I'Arl. Paris. F. AJcan, 1893. 
Dr. fekdr Kdroly: PokUw Aeslhetika. 506— 5UT. 1. 511. I 
Paul Saurinu: L'Esthetique du S£ouvement.Puia.F.Al<Ma,lS6d. 
Paul Sauriau: Theorie de I'luvention. Paris, Hachette. It^Sl 
Sully i L'Art et la piycknlogie. Revue philos. oct, 1876. 
' FiiraM-Oevaert : La Trialease contemporaine. Bibl. de philos. 
contemp. Paris, F. Akan, 1899. 





390 IBODALOM. 

Ha Helmholtz zcncclnieleti ^ondolataib61 igy ^des-keveset ki- 
punk, foHtOHzotelmelcti fcondolataibol, melyeket Physiologiai Optikd-jn^ 
H oloud&sai ' tartalmaznak, eppen semmit sem kapiink. 

Btiickv-TiW nom hallunk semmit. Pedjg Helmholtzxal kapcsolat- 
ban moltun folomlithette volna mfiveszek, ffileg iparmfiv^szek ssimira 
kt'Mziilt Szinvk phyHxologidjdt^ Do meg ink&bb az emberi test szep- 
M('>g(''rol * Hz616 miinkAj&t, mert ha azt is felemlitette, bogy mit mon- 
dott Humboldt a tOHti szo])8egrol, akkor az err51 sz616 egesz ktfny\r5i 
OH podig mdvoszemberck sz&mara irt aesthetikai mimk&r61 Az emltfrx 
alak Hz^psiujerol es hibdir'l bovebben kellett volna megemlekeznie. 
Mi*llokoH(Mi ft>lomlithotte vohia Hasse ilyen ir&nyii kutatAsait is. 

Hirth kiinyvot sem emiiti a festeszoti optikanSl. Lipps-et ugyan 
tVliMuliti, do nom szol erdckes viz8g&16dasair61 terszemleletunk aesthe- 
tikai tonyezoirol.' sem a komikumr^l szulo feIfog&8&r61.* Hildebrand 
igen (Tdekt»s numkiijArol sem hallunk semmit Az alak prohlemdjdrdl 
(f kvp:omurt^sztirkhtfi.' A nidvoszettudoniAnyt {Kunsttrifiscnschaft) hir- 
dt'tn (irosa^'t sem tah\ljuk meg. a ki a mfiveszettftrteneti tudis es a 
ni(iveszt»tbiUoseleti gondolkodas szer\*es, benso eg>'esitesebol akarni 
letre hozni az igazi. nevere molto miiveszettudominyt.'* A jatekelme- 
letrol s/olva pedig tVlemlithette volna Grooa kutatasait az &llatok en 
az embrrek jatekairol. 

l>e l\»je//.iik be szemlonket ! Olvasonk bizony&ra el fog csodal- 
kt»/ni. hogy a positiv in^nyu vi/.sg&lodisok ismeretebftl mennyi hiAny- 
/ik. l>e hat '^0 itldal iumu igen sokat bir el. Meg aztin nem is a 
Janosi hibnja e/. A noniet aesthetika-tortenetekben meg ennyi, mop 

' Hi', tit holt: : Ihiudhuih der phvsioJoflichsen Optik. 2. Aull. 

l.tMp.'ifT. IS>.*». 

• //f-,' »>;/', i\'.' : . Fopu'.i:tr Vortr,i\x und Kt^Cft. X Auri. Braun- 
srhweit:. 1SS4. J IMe. 

l^nwki /'i /''.fiS(.\\ .;»> tirr Fiirhrn fur die Zwet*ke der 
Kun'ito'^^«Tlv. l.iMp.i::. S. Hir.'el, :! Auri ISS, 

• /C'-: . \r . S. ',. h'm ;.' mi:.i AV^tW titT nu'f^M'KUchrn Grstalt. Leip- 

.^c. Hvaunmiiilor. -. Auti. l^i»:? 

.' '. i.:: ys : .lt>:'i<:if.''.i F:k\'^^ Arr R.wmim^ck<iUHH^. Leip- 

A\.';x; S«r;isst^urc. Hon.. l-^i*- . 'J Auri. IS^'S, 



1 



fide eanyi stnoa az idegenekb61. Hartmannrol nem is Bz61ank, ki cask 
Burke-Ot iameri. ScboBler. maga a hires Scbasler ia mino nemetesea 
egyoldalA ! JAnosi meg mindig tObbet adott ezekoel. Seta ia az o 
hibija, hogf OHSze kellett szoritani a munka utolsd reszet, bogy a 
hsTin'i ik kOtet be ia fejezze igy az egeazet. 

Az igaz, hogy az egesz muiikd,nak legbefpjezettebb, legkifogis- 
talan bb rente az els6 katet : a gOrCgSk aeathetik&ja, A tirgj befe- 
jozettsBge. viligoBBAga ia hozzaj&mlt ebhez. M&r tobb kifogaa hDzbat6 
fel a masodik kOtet ellen a meg tfibb. foleg a aok hianyt illetoleg a 
poaitiT irknyil vizsg&lod&aok iamertetesetiel, a harmadik ellen. De Igy 
is oly aesUietika-liirt^nel hirtokdba jutottunk e hdrom kotelbcH. a milyen 
nines a nimeteknek. Erre bilszkek is lehetilok. 

Heg csak egy-p^ killaSaeget. A N^v- es T&rgymutato kiaae 
ressleteaebb voltir61 szolottnnk. Itt-ott a kezdO, a Uikus nem fogja 
^rteni a bzentdt. Megls 6gy keliene imunk, bogy mindeo rSsz {)nnia<,''a- 
ban, Qnilli^aii ertbeto legyen. Comcilli;nei emliti a Stagirit&t, Uiny 
ember nem fogja erteni. bogy Aristotelesrol bz61, hogy Coraeille Aris- 
totelesbfil merit. Meg aem azoluAnk, ba ott, a hoi mar emlitette tjibb- 
szOr, az ismetl^B QnalmBSaigioak elkertileBe v^gett tenne. De Coroeille- 
nel, a hoi sok olvasd nem ia fogja sejteni minden elJlzmeny nelkiil, 
Stagiritit mond (II, 113. I.), bizony kivincsi vagyok, hogy az olvaa6k 
mily bicsiny resze lenz tisKtibaa, hogy kir&l szi5l. Az effele unalmas- 
aAgot olkerillni akar6 jelz5k ilyeten haaznalata egy&ltalin nem aj&nlatoa. 

Sehol sem haaznil dolt betUket. Nem vagyunk barfrtjai a nagyon 
tarkin ki&Ultott nyomdai HzJJvegnek, de a vil&goaBagnak, ertbotCsegnck 
ea az ittekintbetoaognek nem epp megvetendd es nem is epp oly cae- 
k^y eszkitzet ildozta fel a azerz5, mikor ligy litazik elvbfil mit sem 
hdzott bIA. mit sem szedelett dOIt betiikkel. A ki keres vatamit a 
kSnyyben, az meg eppon uagy hi&nyjit fogja erozni e - mondjuk — 
vez^siavaknak (magyarltom a Schlagivort-ot), Ua meg szeljegyzetek 
voloioak. bagyjin. De igy a lapfejeleack en csak a gobboldaliak nem 
sokat t&jekoztatnak. 

De nemcsak a kit'ejezosnek a klemelosnek linom eszkiize ez, 
a mit kir megvetui, banem nyelvbeli jelzes ia. JinoBi6kn&l a hiili. 
eidos s ak&rmily meroben idegen Ij6\ kUlOmbSztesslik meg : nem meg- 
boDosodott sz6 meg a sz6 tigabb ortelmeben sem) e^6 caab figy ea 
csak oly klilafivel kenyeimesen helyet foglal a tiirelraea magyar szOveg 
nyelTtest«beii. Nob ezt belytelenaek keU tartanunk. Az ily idegen sz6t 
vagy tegyilk IdezCJel kCze, vagy azedessiik legalibb d61t betflkkel. 





Hogy csak egy peldit mondjak a doU beliie tzedia 
iiesilk osak fol epp & poeitiv irinyii vizgg&l<idisokr61 sziild fejetetet. 
a hoi 9ok nevet sorol fel rOvidesen egymis utao. Sulljt T»gy SonrUnt 
val<i8^gal ki kell halisKDunk a teljeaen es firatiEtiian nnftlmasBn 
egyforma betGtengerbJil. Tessck csak megprobalni kihalAazni, nem kis 
ids bi>ll bo£zA, kUlttnileen ba Sourjaut a Nevmaiatd aem mutatja m«f . 
lla azt&n kihalasztuk. akkor meg oijkor a ragot is hozzA olvastiatjuk. 
Azert Tolna j6 mindeniitt, a taol eloszSr emllti, a faol az lij iro tir- 
gyalfteahoz fog, Sully-l Sourintt-l azedetni. 

Az az unalmas sziirke betUtenger teljes egyfonnasag&val pay- 
choloRiailag is kArhoztatando, merl fdrasttd. Sok finomHigol tannUia- 
tnak a szedes dolgAban a francxiikl<5l, kik oly siepen, oly ialesesen 
a oly Attekinlliotoeo, oly szemre val6aa AUitjik bi kSoyveiket. Kem 
kits dolog ez iiyen nagy munkftni]. S eppeo oem kicsinyleodS, mert 
a milyea S7.ep e hArom kOt«t kiilsii kiallitasa, oly keveebbe hivogatd 
ea oly fikrasztd ez az unalmasaii egyforma aziirke betfltenger. Nem 
elv, Tagy taliln szeienvHeg kerdeau, hanem egyszeriieii a nyomdsi 
tfchnik&e. 

Mlndent UcRzofoglalva djra keziinkbe veszsziik ez etdkelo kialU- 
lasil hAroni piroa kotetet a igaz azivvel ea j6 lolekhel ajanlbatjuk a 
magjar olvasiS keztinseg kezehe, mert oly munka birtokdba jut veink, a 
mely akarmelylk kiUfOldi irodalomlian is elkelne, mert nines s eppen 
azert nagy SrQnimel mondbatjuk ki, bogy nem kell ilyenkor kiilftildi 
kezi kItnyvbOz fordulmink. tianem ann&l is jobbat talAlunk a magunk 
irodalmAbaD a mi emberiinktiii. 

Ilnasz^ lelekzetU Ismerteteatinket ia azzal fejezziik be : itt van 
ez a j<5 kezikttDyv miod azok szam&ra, a kikct erdekel az emberi gon- 
doikodAa tCirtenete s fQleg eonek amaz erdekes resze. mely a ezeppel 
ii a szeppel kapcaolatos h^rde^ekkcl foglalkozott. 

Dr. Pekdr Kdrolf. 



HankistestviriBig . Orotaoraz&gbaii. 



A munkistestveriaiiget Tolaloj peldajara a Ji'eplujefek 
tottAk llkrAui&nak Cseraigorod neviS konnAnyz6sdg8bai], a bol eunek 
a ddsgazdag orosz foiiri csalidnak tengcreok termOffildje, erdei. gj'irai, 
czukorfinomitdi atb. vauoak. 

A testvariaegnek. melyet a Ncplujef csalad tagjai igazgatnakes 
tartanak fenn, sz&nios huinaDit4riiis iiitezmenye van, miadegyiknek el^n 



id 




Pgy-egy Neplnjpffel. Iskolaja van niiiidcn korbeli ^ennek reszere. 
apro 1*2 — 10 evesj gyermekek reszere internituaok is. Van azonklTlil 
ket felaobb mezogazdasagi i^kok — muDdjuk akudemia — a hoi a 
14—21 eves miadkot nembcli Ifjds&g tanulmAnyait befejezheli. 

Ax akademiai felsiibb kikopzes Ot evet vesx igeaytoe. Ebbi'il ket 
ev oldkeszito, bArom ct pedig a killltnlegea studiuniokro van sx&nva. 
Az ellkeazltd oaztilyokban a vuU&Ht, az orosis Dyelvet ea irodalmat, 
physik&t stb. adjik elu. a kiilOnleges oBEt&lyokbati a gazdiszatot, illat- 
teuyesit«st, Allatorroi^Uat, kerteszetet tanltj^. A fSId megmivelesere 
nincaenek kiitSn munkisok, a kik caup&n ezt T^geznek, mert ext is 
a tiibbi kezimunka mellett a tanutok lAtj&k el. 

A noi taoulok taaulmknyaik mellett cllatjik ax egeet h&zi ga/- 
dasagot, a tejtermeloBt, baromfitenyesztest, sajt- ea vajkegzitest, f6zest, 
niliavarr&st, ez iitiibbit oiaguk keszitette fi>nilb<il roindket nem re^z^re. 

Az oktatis es neveles teljetien iugyenes Lakds, rnhazat. elel- 
mpxea. ininden a Neplnjef cflalid azaiuldjira niegy. Ha az ifjiis&g tauul- 
niauyait bet'ejezte. teljescD szabadsag&ban ill beUlni a testvcriaegbe, 
vag? miahol keresni irnmkAt, Kenyszert senkire sen gynkorolnak 
semmi irinyban. A ki belep a SKitvetsegbe, beill testvertiranak (cun- 
frater), egy evig prubaazolgalstot tesz. Ha ez az itl& eltelt s 6 ineg- 
maiud elfaat&rozasa raellett, kerheti vegleges felvetelct. a mi a dum&tol 
kOigyfileHtOl) fiigg, 

A t^stvuriseg tianta jlivedelnie az cv vggevel ela6 sorban ket 
egyeollitleu reazre osztatik: Su azazaiek a tartalekalapba taelyeztetik. 
a melynek az a reodelteteae, bogy azuii maa testTeriaegek alapitiedra 
fjlldtiket vaaaroljanak, 8fJ azazalSk pedig teljeeen egyenl<i arAnyban 
eiosztatik a tagok kilzt a az kizarolagoH tulajdoD&vA vAlik. Az aggok, 
gy&moltalanok, arvAk, keresetkeptelen Czvegyek a testveriseg kBltse- 
geii elt<lmeztetnek. 

Ez a riivid fogialatja a Nepliij»f-fele testYerieegnek, a ately 
nltalana»itva. a aoclalis kerdpsnek a kepzetbeto legszebb mogoldasa 
lenne. caakbogy elso feltetele. ~ mintegy conditio aine qna non-ja — 
az a hatartalon bitbuzgos&g es Oiikentea rabwzolgai aubardinatio,. a mi 
ft nebez jobb&gyi elet jarniilboz szokutt omsz nuzsikban eppeu olyan 
oranyban megvan, miot a bogy biunyzib minden mas europai nemzetben, 

Mert eiinek a szOvetye^Tiek lithati feje ufiyan a Neplujef 
iisal&d, de latbstatlan feje niaga az iNlen, nem csoda li'biit, ba a vilu^'i 
gyiinyOrUket kedvelo emberek kizAratnak ebbiil az istenes »zi>vet- 
segbiil. 





A SEOvetsegnek egSsz szervezetc an* vail, hogy a Nephijef ' 
CBOlid mysticisiuusra ttajl<5 pliilaiitrop nepseg. Lcgalabb ha kOnvvet 
olvaasuk (mel; fraaczia nyelven Pirisban jelent meg m. iden febmar- 
ban), a hannadik egbe erezziik magunkat ragadtatai, nuba taX sem 
lebet tole megtagadni, bogy az anyagiakban nugj'on jdzanal es reilisao 
gondolkozik. HUve tebst egyreazrTil katokizmus testvert&rsai reszere, 
misreazt SK&mtani dtmutatds. hogyan kell takar^kosun elni. Legfdbb 
elve ez: ^minden t&rgy, mint valamely munkinak er^dmenye, erteket 
kepTieel. meg a legkeveeebbet erd is, nzert lisztelni koU benne a 
monkAt 8 gondosan b&nni vele". Es tov&bb : ,mmdenekfelott bozzi 
kell szoktatni magnnkut a takarekosaighoz. Takarekuskodni kell nz 
idfiTel, elelmiszcrekkel, rub&zattal, kezi szerazimokkal, meleggel, vili- 
gitissal, Bz6val mindeniiel, a mi a lethcz szfikseges. A boldogs&g ai 
egyszerQsegben 411'. 

A£ egesz szifvetseg ~ a mint ebbdl Utszik — neiu egynb. mint 
felelsTeaiteso az elej) kereazteny segue k, a mire a tOrtenoleni folyaroin 
tObbazISr titrtent kiaerlet. de mindig bi&ba. 



i 



Politikai baboadtk ^s tdrsad&lmi jelens^gek. 

Ez alatt n czim nlatt Henri Dagatitdl egy kSnyv jelent meg. 
melyrfil meg Hem emlekeziienk, ba nehjmy t«kint^lyes pirisi lap ai 
egekig fel nem emeli s a mely ket Teladalot tUzOtt maga ete: elafibbed 
vizagUat al4 venni egynemelyiket azoa politikai ea tirsadalmi easmek- 
nek, a melyek azinleg a politikai ellenteteknek es barczoknak obsi 
s m&Bodaorban kortink legfontosabb t^rsadalmi jelensegeit venni siem- 
iigyre es pedig az .okok, a tenyek es a kSvetkezmCDyek flzempontj&b6]*. 

Szerzd mindcnekelCtt arm inli ember- s jobban moiidTa ir6t&isait, 
bogy az abatracti6t6I orizkedjenek, mert ^elvout clTeket felilUtaui sok- 
kal ktinnyebb, mint B dolgok foly&a&t a magAt az eletet taniilmtoyouii. 
de az a kSrdea: melyikbfil szArmazik ttibb baHzon? . . . Iliszeti a riUg 
Agy is tele van tbeoristAval, a ki sajAt Oriiltseg^t rendszerbu foglaWa 
a jd taiszemfl kitzOnsegnek con amore azokta feltalalnl, bogy a socio- 
logia, cthika ea aesthetikAnak ebben a zlirzavar&ban ember legyen a 
talpan, a ki a chaoabc^l kiigazodik*. 

SzerzG kooyrenek elao fejezcte ezt a czfmet viseli magao: fiat 
lux! (legyen viligosaag !), de vajjon az eaismeknek szerafi altal perbor- 
reskAlt tSmkelegubSl oAla Aj, fonynyel ea logikival teljes vilig boo- 





tskosik-fl Id? . , . Eppenseggel 
tik&jiiiak atolso ^zara ez: .En 
aem sociWs receptet, uoba ez 
Tsjioak elegeu. kiknek egyebre 



igeri itt is, ott ia. de kri- 
lem adok Hem politiksi programmot, 
igen kfinnyfl volna, nem a«ert, mert 
gondjuk". 



Ez a beszed azonban osak affele faQon de parler, vagy a mint 
a latin uondja „ut aliqaid direre videtur'. hogy valamit mondani 
Utszassek, mert alig: ejti ki, bogy tbeoriikat feldllitaiii Hokkal kOny- 
nyebb atb. mir is — egy par lappal hfttrftbb — olyan friaisokkat lep 
meg, a mikr? azt&n csakugjaii el lehet mondani Schopenhauer kiiti- 
k&jat: ballom ugyan. hogy- a malom firfll. de a tisztet nem l&tom sehoL 

De hogy necsak AllitHSk, hanem bizonyitsak is. ime egy p&r 
egfasm Aj kOzgazdBS&gi tantetel : ..sznbadnak lenni aonyi, miot a munka 
jirma al6l fclmeDtvo leuni", a vatizsveaszfi pedig, a mittil a azabads&g 
fiigg; a gazdagsiiij (vagy a mi veie eqiuvaleDs: a politikai hataloia. 
befoly&s. bitel stb.) . . , TehAt a gazdagt^fig a szabads&g-, a szegenys^ 
a rabszolgae&g, „A modern szabadsAg eppen dgy, mint az ^kori, a rab- 
Bzolgas&gnn nyugszik. Athen azert volt nagy. szabad es batalmas. mert 
negyszAzezer rabBzolga lestc hiiszezer polgar paraacsAt". 

Az ember ezeket olvasva szeretne tudni, mit Srt szerzC a mnnka 
«latt? Ha az erSszakoei rabezolga-mnDk&t. akkor tenyleg igaza van, mert 
a rabszolgasig a szabadaignak ellentete, de niAskent All : 
a szabadakaratb^l fo1y<i munkat illetoleg, mert ez, nemesak ) 
ellentete a Bzabadxignak, hatiem annak leuyege.s feltetele Sot tttbbot 
mondok: feltetele mag&uak az eletnek is. Szerz6Dek a t6t1en szabadsAg 
kell. E nelklil nem kell neki az elet. „('liaciin it son goOf . Nem irigy- 
lem tole. 

Erdekee a mil az igazAAgi^znlgaltatitirol mond: szeiinte az igaz' 
§agszolgUtat&s kezdetleges fonnsja nem volt mia, mint a gazdag 
tirsadalmi OBztAlynk abbeli batslma, u meljlyel a Bzegenyeket konni- 
ayozhattAk. Eell eiinel elvoutabb bizonyitis? . . . Hogy csak neni helyt- 
AllosAga legyen, hozzi keliene tenni. hogyan lett namely tAniadaimi 
osztAly gazdaggA? ^ mi.9 isniet »zegenynye? A szerzC Alliiasal igazo- 
l&flAra idezi Machiavclli-t, Montaigne-t, Paskal-t, de ha betenezett volna 
La Boetie be, Montaigne barAtjAnak mOveibe: meggyfiztidbetett volna, 
bogy a Bzolgas&g es kQvetkze»kepeo a nzeg6nyaeg ttokenteB b igy 
senkinek Bines joga azt mondani. hogy s balalmasok — az emberiaeg 
eleuyesK6 ceekely reaze — h.ijtjak a mimka igdjaba a tsbbieket. 

A politikai babouAkkol ilyeu rtividen (kCnyveben azonban meg- 
ebetSsen terjedelmesen) vegezve. itt^r szerzS orra, hogy ,a tenyek 




402 IBODALOM. 

fiikly4j&nak fonycnel kello vilugit^ba helyezzen cgy par kOz^azda.sap 
jeleiiHC^'ct: s ig>' az a^^-kerdest, az alkoholismust, a depopulati^L 

Az olso kdrdes mo^old&s&n n&lunk in nem egy jo hazati es 
iiem e^y rossz nemzctgazd&^z t^ri a fej^t, de itt aztin csakugi-ai 
ncm arrol van 8z6, hogy elmeleteket dllitsunk fel, mikepen kell i 
('olumbus tojasat felallitoni. hanem tenyleg fel kell &llitani. Mert cMk 
az a javaslat or valamit, a mit az elct verifikil. 

Szcrzu konstatalja, hog>' a mezogazdas&g nyeris ertekc sokkil 
lassabban niWckszik, es a fOldmivel^knck a v&rosi kdzpontok fele raU 
ttirekveset a mind ink&bb nehezebbe valo megelhetesnek tulajdonitja. 
Ho^y saj&t szavait idozziik: a mezogazdasAg prolctiri4tusat nem any- 
nyira a fonyiizes csabja, mint ink&bb a kenyszerfiseg fSzi a kOzpontok 
fele. Mifele kvntfszcruttctf Y KetsegkivUl nem a megelhctes elso sziikr^r^ 
leteinek hi&nya, a miknek eppen a mezogazdas&g egj'cdilH es kiapad- 
hatatlan forrasa. hanem sokkal inkiibb a Iilxus csibja. I>e honnaB 
a/, ho^y konink tarsadalmi osztalyai kivetel nelkul inkabb vonzodnak 
a varoM. mint a falusi eletliez? olyan jelenseg, a mit tenyleg erdemes 
louno komoly tanulmauy targyava tenni. 

A tiibbi kozgazdasairi jelensegrol. mit :izerzd bonczolo ket: aU 
ves/.. nem is szolnk. SztTinte az alkoholismus eg^etlen magyarazata az, 
hoi:y a szei:eny embemok nines ehx' penze elelemre. De hisizen a 
palinka drairabb. mint a kenyrr. tKgy- kilu kenyer 24 tiller, miafeldeozi 
paliuka s/.inteu annyi s ho^jy mehik er tSbbet. arrol nem is beszelek. 

Nin<'> s7.erenoM-m >zer/.Mt i>merDi. de fogadni memek ra. hoje;y 
tiaial I'uibiM-. Ki:yiko a mai tiatal oria»oknak, a kik jOnnek, litnak. 
cyo/uek. A.az. ]u*i:\ --k hi>i:ik. d** tulajdonkepen se nem latnak. se 
\w\\\ ::\i>.iu'k. MiTt aItaIanM> ipidemia ujn'an az insi k«'in>iir. de a mii 
i-.;iT ill k v; lai>.an:ik :'o-e:To:ii. b«jy mielott az ember megtmnulna imL 
i:ir.:'.i.:-. :..•:: * . .' ' . :••. K. t ;arTt>ita Keb Menachem Achiba is. a id 
y- •'•..^ : ". v* r.i b : > z a :: . ": ■ a :v. ■ nt a b*'h >ekben nem szegeny keletea. 

"^ ;. > :.:»:. »:>.ij K:tb>.-. i.:a>arnak tanja a munkat e2> minden- 
.i: ■ .: IN..: ,-.i. : . J ::.:. nio.'^ .a L''azdac>ag: >zabad>a^''. Kerdex- 

N I -■ . .i:-;i-- '..r. ! .:k *-;*:-. k. men xl. mint a moc>arfeoy 

:.. : .:. . :>: k z^i'S. hocT - -iira ei Ubora!" 



> . ^. •■ft '..■ 




Tann61kuli socialiBmiiB. ' 

A XIX. az6.x!lA elcjSn Ausztriliit teljesen tenneketlen 6s meddn 
foidresznek tartottak, a mely legfeljebb sira volt j6, bogy kenguru- 
nyijakat tdpliljon, Frederic Pasay an ideo februdrbaa megjeleat k8z- 
ga,7.dasig\ mlWebea I Pages et discoura, 8li lap) legal&bb gilDykppen 
etnliti fel a j6 Sieg Malthtis-nak AiixetrUia gazdas&gi viszonyaira vo- 
natboziJ kOnytet, a hoi — felfeg>'verkczve egy ceamo megbizhatatlaii 
dtleirisi adattsl — azt moudja, bopry : ,Aasztr&lia roeddoscgerol k&r 
egy Hzdt TGsztegctni, Az kjiziameretll dolog. A mint bogy a ia eges^en 
bixonyot), bogy a vil^gtvszeknek ex a legutolniija valahg tSbb emhert 
t&pl&lhassan, mint a mennyi most lakja," (MalthuH idejobcn.l 

Ha Malthus feltftraadoa. caudilkozva l&tn&, bogy milyeu rossa 
prc^feta volt, mert a helyzet azota alaposan megviltozott. Nemesak 
as lett k^tsegberonhatatlan t^ny, hogy termokepeHsege fe]6r a legjobb 
saArazfOld tennSkepeaacgevel, hanem ahhoz sem fer Bzd, bogy az dllam- 
tadomftnyokban cs a tarsadatmi polilik&ban is anoyira elSrehaladtak, 
bogy ear6pai Ulamferiiaink b&tran hozzAjuk jirbatniiDak iskolAba. A 
mire — a nebal ex oricnte lux iitin — tal&ti helyesebben azt mond- 
hatn6k: delrSl jan a viligoasuig. 

Mctin kitnyve alaposan aegiamertet azzal, bogy AuaztrUia 
konninya bogy f"gja frl a iniinkAavedelem k^rdeset, a mi ez idB 
^zerint mindeniilt napirendeo van is miDdenlltt eleg fejtUrest okoz. 
S ha az ember adatsinak balmaz&ba belelekint : be kell bogy l&asa. 
mikep AuBztralia, tekintve rflvid parlameoti eletet, bfunulatoB bala- 
dist mutat. 

Ezen a szfikre Hzabott helyen nem reazletezhetem az aasztraliai 
tapasztalatnk teim^Bzetet Is azoknak eredmcnyeit, jellemzealikre eleg 
legyen arra hivatkoznom. bogy Hetin okmAnyokkal IgaEoIja, mik6p 
a napirendre tSzStt nagyhordorejii Hoci^lis reformok mintogy magukbJI 
fejIQdtek es erlellidtek meg n niunkaad6k 6s a mnakisok kOztls egj'et- 
ertesevel. a mi p&ratlan liinemeny manapaag 6b caaknem hibetetlen, 
bogy tOrveDyhoziai beavatkuz&ara alig vult sziikaeg, 

Egy csecsemS-kor&t i>ld dllambaa — a hOT& a bev^dorlast maga 
a knnn&ny segjti el6 ~ bizonyos taraadalmi diabannonia figyaz^lvin 
kikeriilbetetlen, de a t&rHadalnii kt<i'deaek ebben a Bzerencses vilig- 
ressben nagyon tOvtd ideig ingadoznak. bogy aziitiii aziklaszil&rdu 
ROnsnIidAIddjanak. 

' A- Matin kOnyvp, PAria, IflOl. 




P&r ev elfitt ■ mnnksber meg igen caelcely, a monkaidS pedif ' 

nagyoD is hoausii volt ncmcBak a feliakra, tie kiilSnOBen a d61u«< es 
gyermekefcre, de aaert tOrvenyhoziai inleukedesre nem volt assukse^ 
elintesitek azt maguk az illetSk ; a munkaBd^k es munkaiiok. S mikor 
a ttlrv6nybOK&s kimondta a kileacz drai munkaidot, akkor mir regen 
megvolt gyakorUtban dgy, bogy szeote^sitesre Hem volt szUkse^, elve- 
gezte azt maga az elet. 

Sajnoe azonban, bogy cnuck a messzemenfi tirsadalmi politiki' 
oak az az eredmeaye, hogy AuaztrAlia a kerek vilt^ak Ipgjobban 
eladt^sodntt Allama. 

Metin a civiitziczi<^ vivminyanak tekiati, bogy ax ansztriliai 
luunkia uiindenbeD utAnozai akarja a polg&rt. Utanozoi mh&ieatban. 
lakjlsbaa. taiilalkoz^ban. ,De vajjnn az aoyagi jdlot emelked^serel ~ 
kerdi azerz6 — e^enlfi ar&nyban nOvekszik-e a szellemi 66 erkUli-ai 
jOlet is ?° Az auBztriliai mank^nak az az ide&lja. bogy feleinelkedjek 
a polg&r niv6j&ra. £s teoyleg fel is emelkedett, laii a mennyire lehet- 
Beges volt. Ha magukrol beHzelnek, azt mondiAk : respectable people- 
Az e^*eB munk4s neve ; geotleman vsgy monsieur. Prealige-e csaknem 
olyan, mint hajdan a ciria romanua-e. 

A nelkill. bogy ezeket a tiirekveaeket kicsiaylenok, kijeleothetjiik 
taUn, bogy reszilnkrfil nem tal&ljuk ide&Iisaknak. Mert ha azt Itltjuk. 
hogy oKzel a getUlemdnidval a azUleteaek aranyinak readszercs hanynt- 
lasa, a folytonoa es k&vetkezetes depupulatid jar : akkor es ax uj foUi 
Bokkal helyesebben cselekednek, — es az inkabb felelne meg az ideal 
nak. ba kevesebbet aldoznu a feuyiizea oltAr&ra ea tObbet rakna a 
takarekoss^ perselyebe. 

A aziiletesek B7.4ma bdsz ev ota minden koldniiban kdvetkozet-e 
aeii banyatlik. Ennek pedig legf&bb oka a munk&stOrveny, a mivel 
az j^ karOltve, bogy a nelkiilOzhetetlen dolg'ok nagyon olcedk, de a 
feUsifg ^ a mi legszilkBegeBebU ^ nagyon driga. Hogy megszer^cie 
a felesleget : az ansztr&liai munkAs-gentlemaQ megfosztja magit i 
hitvPB ea a gyemiek elvezetetfil. 

Nem bi&ba mondja Cicero : abnaus optimi pessimna, a tAlsi^K 
liberAlUmua ia karoa, 

Az aiisztrAliai byperlojWs tflrvenyek sem a nyomort, aem a 
proatitatidt nem voltak kepesek inegsziinteUii, Eppen dgy graszszil 
mind a ket rakfeno. mint az eardpai metropolisokban. Az illam maga 
meg nagyoB is rOvid eletfl leven, nem aaabad azunban tOrvenyei felett 
p&lcz&t tOrni, b&tba a jSvo igazat ad nekik '? 




ZeitBohrift ftir Peychologie und Physiologie der Sinnes- 
organe. Herausg. v. Ehbinghuun, B. 28, H, I — 4. 

G. M, StraUoH : A linear perspectit'UtVatB linyeziirol az 6'jbol- 
lozat megjelenis^ben czimU tanulmanyiban arra a-i eredmeayre jut, 
hogy egy vegtelen hoBSzii vonal vagy Iv eo ipso, mint a nezCre 
boruld iv fog niegjelenni. Az e^boltozat kepe is igy keletkezik, 

Friedrieh Schmidt : Es^erimentalis kutatdsok az lUBociatio laitil- 
lioz. Igeformfikkal legkOiuiyebbeii ugyanazon igenek mia formija, 
m&sodBorban pedig mdis igeform&k kapcsol^duak ; az ei5bbiek rOvi- 
debb idji aiatt foiyiiak le, mint az utobbiak. MenCUl gyakoribb vala- 
me!}' aBsociatio. aonAI gj'oraabban megy vegbe, Vegre szerKti az egyee 
igefi>rmik kOzOtti associatioban mutatkozi5 tOrvSiiyKzerlittoget ipar- 
kodik megiUlapItani. 

n. Lippa: Nihdny oitda Ulektani Mrdinrol ertekezik meg pedig 
elsGben a hanaciasteolvadasrol es Wundt, Stumpf, valainint Ebbing^ 
bans erre vonatkoziJ elmeleteit iparkodik egym&ssal kibekiteiii. Azut&n 
itter a moigdserzetek allitiJIagoa jelenaegenek vizsgftlat&ra. Viozgia- 
erzetek alatt aznn erzeteket ertjUk, a melyek a teati mozg^nal a 
mozgatott testr^sKbea keletkezoek. t«bAt elsS Borban az izom-, in- ea 
CHnklderzetoket. Val6sftgban ozek nem mozgisi erzetek. mort a moz- 
g&fl k6pzet« a t^rbeliFieg kepzetet zarja magaba, de ez a qualitative 
sajAtot) erzctekben nem foglaltatik, Rpp oly kevesse birank erClktidiiHt, 
eriit CB ellen&llist kifejezii Erzeteket vagy olyanokat, a melyek sdly- 
ri51 vagy feszUllsegr51 erWaiteueiiek ; miudez elnevezeaek az alanyi 
ea tirgyi azempont UsszovegyiteBen alapszanak. Sokan ez erzeteket 
iimetTatio erzeteksek uevezik, de ilycnek lete aem mutatliat6 ki ; vald- 
siggai miudezen mozzanatoknak a ttirekv^si erKet (StrebnngsgefUhl) 
felel meg, SzAmoa paychologuH engedve azon tendentiioak, roely nem 
akar semmifele tndatniozzanatot eliamemi, melynek elettani correlatuma 
meg teljesen iamerctlen. hajlandiJ n negerSlteteanek az crzetSt (Ad- 
tttrenguDgsgefUbl) azonoaitanl az izom- ea inSrzetekkel, illetve a mozg&s- 
rirzetckkel. De az elflbbi ^rzet railicalisan kUlJtnbOzik miudou testileg 
localisAlt mozg&gi ^rzcttol, mert egyeaesen es kSzvetlenltl az Enre 
vonatkozik s 6pp oly beveaaii local isAIbatd a szervezetbeu, mint kin, 
kej vagy szomonlsAg. A tadominyoa 16lektau baladAaa nem annyira 
egym^ra balmozott kiscrletekt^l, mint ilynomQ Jisazezavarasok elke- 
riilesctfil fiigg. Veglil a hasonUidg relatidjdt fejt^getl. Nem ugyan a 
cBUsalitisra, de egyeb viazonyokra n^sve az i^jabb psycliologia meg 





4()fi IRODALOM. 

n KiiinR VH Kiint olotti d(»gmatismuBbaii Icledzik, t. i. nem veszi o^^zre. 
ho^y H r^liitiok n(*m innf^ukban a viszonyba hozott clemekben TBonak. 
mint r'/.vk iiiiiitlHo^oi, hanom az e^^ysegesitS appercepti6ban. Ncm lehef 
a liasonloHu^ot a hasonI6s&^ valamol}' erzetebdl levezetni. mert i 
hHHonlos&^ foliHmen'so az (SsszehasonHt&Hi actusnak a termeke, tehtf 
nz iisM/ehasonlitott olomok apperccptiv egybevetese Altai keletkezik. 
Iloiry ozt ma sokan nom l&tj&k. eonek oka ismet az, hog^- soku 
vonakodnak a/, apporcoptiv tevekciiyseget elismemi, mert elettui 
siihstratiimat nom ismorjiik. De a lelektani tenyeknek tinma^kliin 
koll orvtMiyn' jutniok, fug^etleniil att61, hogy mit tud roluk az elcttaa 
!h\ h^ Wirrsmti : Kutatusvk az ttgynevczett figyclcm-ingaduza^' 
rol. S/orzii iMsosdrban a/, os zn'vevesi kepesseg valtoz&s&t a nap kiiliin- 
bo/.i'i s/.akaiban vi/s^lja s arra az eredmenyre jut. bogy eg>'enenkiiii 
n:i}:>on kiilonbiizo a/on idopont. midiin az eszrevevesi kepessec a 
oirnaftr\obb. ii>;\anazon individuumnil azunban ez allando s valo^zi- 
nulos: toljoson a szokastol ixwz^j:. Mindebbol az kftvetkezik, hnt:\- a 
s:\ .ikorl.iTn:ik na;:\ hotolya>3 van az <^<zreTevt-si kepessegre. tovabl»a. 
hl>c^ a U-loktani kisrrlotoket uc^'anazon esrvenen mindisr nsr^-anazcn 
ido>;akban koH \Of:rx»haitsni. Ay t^szrevoTesi kf-pessee tetemesen c**^k- 
kov. nV.\x!k.i; \,ii;v ^.- »»'.'. -^in: r.:''i\^ri"'lt»'U** uTan. Az alcohol L* mar ki> 
r.ii ::oki>rr. > o^skr. iv. a: r.r.il :• v;-n:r^>t*n csiikkenti az eszrevevt-jsi 
k. v^»ijri'- . >- ■ ■■.-.a::, .n. o'/.v-V-vt. ri'-veli talan az altal. mefni>'n:.fat 
'* -^ « ,:\:^::.r: ■ r.. '':r.\. •:'. s ^■•■r.y..r:a?^'»kT-..l 

• A - . -:■•• KT. sr'm'/T/? flfmz€*ie ozixna tanol- 

••.5i- ^ . . i-v - s ;. \^:.kJk- ■. - i ::f7c-*i«^c« riz^falja A pn-ibKnia 

• ^ V r , \ V s s :< s r:. jr.'.T^r-rAssa. J^'iy TLi k^pezi az a**?th^- 
■ s - ■ sr..* ^s -- - • .; T. .^ :.k>kt r>*--'T zba^V«L CLint in nem 

.-•;■■■»'. *:-T.. ■.•■■ ■» ."k£r;**i **xy .p^y^hikAJ Aa"*- 

• "h ,• ■- fr. -: k :-i.> .-.njiiirfca vax k« ijont€r*:!va. 
• •» ■ ■ ♦ : 1 -■. : - r ^t£ -r-* t*--«:i Ai »r->lil»»xJkti 









1: 



<UJe<* «. iJK'G 


as, B>ff 1 


■i :•' : -:■ » •> ^a^sa, 


a. *r''»-<«^' 


ci^n-Mi . 






A szeml^let Altai reproducilt kepzetek caak indirert litieban 
jelennek meg a tudntban f cgyiittal .concret altalihnoasdg'gal'' bimak. 
TAFTfis mindeD embotnel nagyreszt ugyaaaKot. 

A folydu'at me^ a kilvetkozii tamilm&nyokal hozza : W. Fr&nkl, 
„Zur generellen UrtbeilHtendenz bei Gewichtaverauchen' ; Dr. H. Frey; 
E:(peninent«lle Studlen liber die ScballeitiiDg im SchMel; C. Ritl«r- 
Unlahigkeit zu lesen und Dictat zu sebreiben bei voller Spraehflihig- 
keit und Schreibl'ertigkeit ; Arthur Fontana : lleber die Wirkung des 
EucaiD B. auf die GeHchmacksorgane, 

Dr. Ponfer iftoa. 



Arohiv fiir Qeschicbte der Philosopbie. HerauBg. von 

Ludu-in Stein. VIII. kOtet. 1—3, f. 

Dr. James Lindsay : A echolaatifcHg es u kozepkori bokselelrol 
kCtzdi taanlni&nyt. A scholastivismuH nem az egeaz kOzepkori bOlcselet, 
tuuem annak ceak egy resze. Az elobbiriek megvetese egeszen indo- 
kolatlao s csak a kesdbbi formalismuHt erbeti joggal. A modern gon- 
dolkodis nagyreszt benne gyOkerezik. Duns Scotus, ki a legnagyobb 
&lakj8 e bJituFieszetnek elSMmOke a modern ekepsianek ea HKabad 
gondulkod&anak e val6di nkot ellengzenvvel n^zi Aquinas aervilisma- 
ait Aristuleles-szel szemben. Scotus, Erigena, Spinoza es Hegel elfi- 
futarja. valamtnt Ockain Lutliec e>i Helaoehtfine, 

E, y.eller Lrucippusrdt kiizOl erdekes jegyzetet Eimutatja, 
hog}' a lataa atomistikus elmelete nein Demokritosti^l, hinem mir 
LeucippustcJ] szinuazik s hogy altalaban ez ut6bbi illitotta fel as 
atomiatikua phyuika vezereezmeit n nagyobb m^rtekben alkalmszta 
ftzokat, mint eddlg tiittek, 

H. Slaigmiilter Hcrakleides Pontikos fs a hetiokentrikua rend- 
asrr czimii tanulminy&ban arra az eredmenyre jut, bogy nem samoai 
Aristarcho»<. de Herakleides Pontikus tanitja eliiaEOr, hogy a nyugv6 
nap kepezi a vil&gegyetem kQzpontjAt ; teszi ezt pedig nem meta- 
phyaika', de tudum^uyoa a^tronomiai szempontbol. hngy t. i. a vilig- 
egryetem mozg4«At megmagyarizhaasa. 

E. Ch. S. FeilhnwHH iigyelemremelti irtekezcsenek ozlme; 
J. termiszeibSlcwiet Sokrales elotl. Annak oka, bogy a Sfikrates elfitti 
bHlcseletrfil ma sem tndiink m6g kielegito kepet alkotni, nagyreszt 




u, hog; Aristotelea nyom^ Urgyaljuk usL Pedig a 
modern kritikai tOrtenetiri^. ki a regibb gondolkod^k irattut objeetJT 
taniilm&nyozta vnlas. de neiit i^ e]eg etfoi^ilatlaii am, hog; szelle- 
m&kbe behatoljon. Valamely rcglbb elmeletoel mindig ast butatta, 
hogy aa mennyiben kazellti meg sz 3 teteleit ; miutan pedig philoso- 
phiAjanak alnpelve a negyfcle ok (anysgi, formai. moiigat6- es vegok) 
alapjin vato magjarizat. az Osszes regibb elmeletekel a kiilUnbCio 
okokkal Tal6 magyaiizat keretebe akarta azoritani, a mi Utal terme- 
gxeteaen eltorzitotta oket. mint ezt a legibb bOlcseldknek egyedlil a 
fragmeotumaikra timaHKkodd tanulm&uya kimiitatja. SzerzS elsCben 
Farnienidea hitleaelet^t reconatrualja. melynek lenyege az, hogj' a 
viligban ninosen keveredes es mozgia h bogy a dolgok egj- moida- 
Utian egeszet kepeznek ; annak. .a mi letezik' sommi kdze sines a 
.nem letezobOz*. vagyis a mi Tan, az oem aziiuhet meg: tetezui b a 
nem l^tezo nem kezdbet letezoi. Csak egy dolog van tehat. a mely 
letezik : maga a vilig, mely T&ltuzatlan es UtOk. A Parmemde^-fele 
.egys^g* tch&t magit az erzeki viligot jelenti. Ezt a bi)lcse]etet 
Aristoteles egeszen eltorzitotta : ligy akarta feltiintetm. mint axon 
kcrdoare val6 feleletet, bogy ,mi a vll&g oka*, oly gondoliit, moly 
merfiben idogen Parmeiiidestiil. Ingadoz4ga es zavnros elfiadiaa meg 
huQjalyosabba teszi a readazer egyszerii alapgondolatit. EmpedokUt 
arra a kerdesre, vajjon a vilig mulando-e vagy nem, ligy felel. bogy 
mindeuek muland6sagat birdeti. De a iiegy elem (tQz, viz, fdld, leveg^i 
melyekbtil a vilig all, halhatatlanok c3 drtlkk6val6k. Egy miaik ker- 
dosre pedig : vajjon a vilig mozdulatlan-e, vagy pedig moxog, ugy 
felel, bogy azon idoszakokban, midon a szeretet vagy gyttlolet urai- 
kodik az elemek kOzStt viltozis es mozgas van, de az cgesi moidn- 
latlan es semmi sem keletkezbet, vagy semmisUlhet meg. A vilig 
^yseget kepez ba a szeretet nralkodik, ellenben elemeiro szakad, 
ha a gydlClet kerekcdik feliil. Ugy ParmenideH, mint Empedokles 
elmeleteinek alapjat tebat nem a dolgok .principiaminak* vagy .okai' 
nak* kiitatiaa kepezte. banem a dolgok sorsanak es tovatUneseoek 
problemija; keletkezott-e a vilig s elfog-e miiini? s mily vissony 
ill (Hud letezd es uomletez5 kfiztiU? Heraklfitos biilcseletenek leg- 
fontoaabb tetele az, hogy miDdcii dolog lenyegeben egy, olyan mint 
ng}'inazon tiiznek a kiilOnbiii^o liogjai : a vilig sobaaem keletkexett 
nem is fog elmulni : drUk tiiz. Platon es Ariatoteles ezt a taut tel- 
jesen felieertettek ; a .tQz* usak hasoulat Herokleitusnal. de nem realJB 
ds ok. Xenophanes Ogy i&tszik az eIsS, ki felillitotu azon t^telt 





hagy a TiUgot to. enz uraija i» korm&nyozzB. A hjirom nagy miletosi 
bblcseloriil : Tbales, Aoaximander es AnaximeDesr&l nincsenek kOx- 
vetlen forrisaink. ThaleHnil c^ak homAlyos hagyomanyok sz^lnali. 
Aristoteles ia csak halloma.sb61 tud rdla s jt^niert modazerf ezeriat 
beledLspiiIilja, bogy miudeQek o^okit a vizbeo latta : a masik kettorSl 
is DKsk keveect titduuk. ValuHzbU, bug-y a uilctoalak a dolgok teljes 
megs emuiiaii lea ^nek tan&t birdettek. Thaleii pedig »emmi esetn* sem 
tekintbetd a bolcselet megalapit^jAnak : a r^gibb hagyom^nyuk luiad 
csak gyakorlsti ferfiiinak, mernilk es csillagasznak tartj^ vagy a bet 
gOritg bOlcH kl!z6tt emlitik. A tulajdonkepeni bblcsoszet ink&bb Herak- 
leitos-Bzal kezdddik, kt elaSben tanitja a vilag elpusztithatatlanHigit. 
Hintia sserzS megallapitja MeliaaoB, Zeao, Anaxagorati, apoUoniai 
Diogenes es Demokritos fobb tanait a Sokratea eldtti tenneazetbSl- 
caelet fejiddeaet kQvetkeztikepen foglaija Ossze : 1. a legregibb kOltSk 
es balcselSk (Auaiimander, Anaximtmes) a I6t es nem let poaitiv 
etlentetet hirdetik s egeaz naivul a dolgok absolut kuletkezeeenek 
es elmnl^anak tanat hirdetik. Az apeiront egyeiUd eitelerabeo veszik 
a semmivel, a levegiivel, mint a mai nepbit. 2. E bOlcaelet ellen lep 
fel eluszSr Herakleitos, kj azt tanitja, hogy a dolgok elliineae s a 
bal&l. a .senuni' ceak relative semmi, mert m!is tekintetben aKonos 
a lettel, mert az eltiioea caak alakvAltoz&s. A dolgok Usazeaege nem 
inulifc el : OrQk. Itt dereng eliiazSr a substantia eazmeje 3. Pannenidea 
Zeno es Heliaaos ligy tal&lj&k, bogy ily modon meg nem lebet a let 
69 nem let eszmeit kibekiteni. Az igaza&g az, bogy a l^t letezik, a nem 
let Ures fictio. De bogy ezt belathasauk, a vil&got, mint egysiget bell 
felfognunk. 4. Empedokles, .Vnaxagoraa, Diogeuea es Demokritos meg- 
kjaeriik Herakleitos ea Permanidea tauait akkent kiegyenliteni, hogy 
felAllitj&k a leves, a tiiiilozds fogalmat. mely azoaban caak a fonn&- 
kat erinti : maga a letezd vil&gegyetem ea az elemek megmaradnak. 
Az elpusztitbatatlan substantia eazmeje tebit laaaan fejlddiltt ki a 
gUiSg bOkaeletben a igy teljeseo lehetetlen, bogy mAr Thalas, Anaxi- 
raander ea Anaximenes a dolgok valtuzatlaa dsanyagAt kutattik volna, 
mint Aristoteles iija : a uA.T^-rOI szolo tan a philoaopbiai fejlodes vogen 
meriil fel, de nem az elejen. 

A kitvetkezfi tannlm&ayoknak csak czimeit emlitbetjiik: W. 
Meyer : Wie sich Spinoza zu den Collegianten verhielt ; Camille Bos : 
Le Kantiame de Catlyle ; E. Tbonverez : Le IV. figure du syllogisme ; 
Dr. Haag ; Vultaite und die Bemische Censur ; Dr, Zahllieisch ■ Einige 
Corollarien des Simpliciua in seiiiem Commentar zu Ariatoteles Pbysik ; 





Dr. Hanzel : Spinozk and die CoUegianten : Lindsay : Frenoli PhilMc^f 
in the Naneleenlcb Century ; K. Warmuth : Wissen und Glauben bei 
Pascal ; M. Kflhler : Die Naturphilusophie des Th. Hobbea in ibrer 

Abbiiugigkeit vim Bacod, 

Dr. Paulrr Akm. 



I 



Bevne philosophiqae de la France et de I'etranger. 
Dirigee par Th. Bibot. XXVUI. evC. .")., li. f. 

F. Paulhan : A simidatidrdt a jfUembi^ ertefcezik. meg pedig 
eznttal ta alerzekenysegrol (la f&nese sensibilitel. Ez utotibi epp lig}', 
mint az iikszfmblisseg a sKemelyes vedelem egy estka^e, a meunyiben 
o!y erzelmeket fiimulalunk. a melyek biinya nagyon ellitave lenne 
embertArsainkt6l. R simnlMt erzeltneket gyakran Snmagunk is Jissze- 
tevesztjiik a valodiakkal s csak .szorgos megligyelca fedeiheti fel 
6ket. De a simnl^lt ^rzelemben is mtndig van valami igasAig: ei is 
■THak kllzvetctt Bymbolunia sijat jeUemiinknek. 

A. Lalande: A vmialis t&r objfciiv megjeleniserol czimfi tanal- 
minysban azon kerdest veti fel, bogy honnan van a l&tisi kcpsetek- 
iiek azon elSjognk. bogy legink&bb ertesitenek bennilnket arrol, a mi 
objectiT s teginkibb magokon viselik a tArgjUagosaig jellegei ? Ennek 
okit szerzSnk a I&t&ai kepzetek dltaldtiosidgdban latja, vsgyis. mert 
legkevesebb individualis jelleggel biniak ; Ul at kiilUnCsen az alakra, 
mig a szin mir egyenibb s a realitAsAba veteU meggyiizodesiink 
kiaebb la. Innen van, hogj' a tudomAny, mely letaetSleg UtaUnos kep- 
zelekkel akarja visHzaadni a TalosAgot lebetiileg t^rbell formai ele- 
uekre iparkodik a tirgyak aajataigait Ti^iazavezetni. 

Dr, Jankelevitch : Termfmet is tdraadalom viEzony&t vizsgiiva, 
a kfivetkez6 problemat veti fel : vajjon a Ursadalmi tUntMuenyek a 
szfikebb ertelemben vett termeazeti jelensegek kDz£ sorolhatdk-e ? 
A socialis tiinemenyek ketsegkiviil al& vannak vetve az oksig elienek: 
az ember t&rsadalmi elete a tenneszet egy reszet kepezi s mint ilyea 
a leg&ltalAuoaabb termegzeti tUrvenyeknek lesz al&rendelve. De a tir- 
sadalmi tUnemenyek magyar&zaiaban azbnltaDunk kell az emberi ter- 
meszet egy m&aik mozzanaUval is : bogy t i. a dolgok rei nezTe 
bizonyoB irlikekei kepviselnek, a melyeket a vaWaag segelyevel akar 
elemi s igy teleologiai magataitast tanusit a viMggal szembeo. Epp 
ez az ertekeles, bogy t. i. ax, embernek vAgi'aJ vannak, teremti meg 





a Urudslmi evolati6t. a mel^iick t&rgya moga az ember. A tirsadalmi 
tiineiiieDyek egytlttsl biolo^ai jelensegek, de hoziifcjuk j&rul meg 
valawi : a cKelsxerli cselekves mozzanata. A transcendens teleolngi?- 
mus helytelen, do az immanenM caelszerdae-g fillvevese jogosult a 
tirasdaimi tiinemenyek magyaruzatiban. Az ember a termeszettel 
szemben voltakop ketfele maeatart&Ht tannslt : cgyreazt amiak tiine- 
menyeit az ismcrea tital ininiil ^tal&nosabb tjjn-eiiyekre iparkodik 
viaazaTezetni. de roAsretizt a timemenyek egyeni ertekdleyfire ttlrekxzik, 
midoa CBelekveseben fSlhaazaiija oket. A proceaaua kiindulopontJH 
mindket esetbeo az egy^n a maga elni tdrokTesevel. Ez iitobbi psv' 
cbikai tenyezot nem lehet a tirsadalmi evalutio magj'arazatibdl kikii- 
szDbmoi. mint a materialistikiix sociologia akarja. Haga a tiresdaloin 
egy gyakorlati pastulatam, melynek realita^ara terraeszeti kenyszerii- 
aegbol tOrekszilak: a t&rHadalmi teleoiogia vcgczelja tebit ax egyeu. 

Ck. Dunan befejezt A teatek pereepli6jardl bM6 tanuImAnyAt. 
Ha a kiterjedee ktizvetleulil van adva, akktir a tostek mindeu egyeb 
terbeli hatirozminya, tchat a helyzet, a tivols&g. a nagysig implicite 
beanfnglaltatik a peroepti'ibBii a nem utolag szerkesztetik meg ; A ter- 
beli hatiruzmAnyok teh4t kOzvetleniil nyujtj&k a cuntmuitis kepzetet 
vagyia az .egyaog' es .tObbseg" organikus egyaSget ; ea tesai lehe- 
({ive az .egyseg' i» „tSbbaeg' regi metaphysifcai problemijinak a 
me gold a sit. 

Tk. Ribot : At affectiv tereml-o kijuektrol ^rtekenik, FiJlveti a 
kerdest, vajjon letezik-e tiszta erzelmi affectiv teremtS kcpzelet. a 
mely kepek nelkul Aj erzelmeket varizHol a tudatba ? A teljesen affeodv 
kepxeletet a zencben talaljuk, ba t. i. azoa belyesnek Itktszd allis- 
pODtot foglaljuk el, bogy a zene caiilja nemcsak hang-ajntheaiBt nyuj- 
tani. banem bieonyos erzelmeket kifejezni. Az erzelmi diapoaitiok, 
vagy burkolt ^apotban itntudatlaiiul, vagy jlnttidatos Allapotbui, vagj' 
pedig analytikusan letezuek a tudatban. Ez ut6bbi azt jelenti, bugy 
a reHesio fejti ki a szunnyad^ erzelmet. jgy van ez a kUlt^azetben. 
de kiilOnilseD a zenebeii s itt van egyiittal a tiszta erzelmi inTentiu 
forriaa. Hogy zeaei inventifira keppsok legylink, a kflvetkezo fel- 
tetelek sziiksogesek, a melyekot a legtQbb zenesznel megtalilunk : 
1. aaj&tos kcpsHBeggel koll birnunk arra, bogy a .bangerzetek vili- 
giban eljiiiik". 2. a minek k^Vftkeztebea minden elmeny roiategy 
leneve krist&lyosodik. vagyis alTeotiv dispositiuvi v&lik, vegre 3. 41ta- 
liban ai ^rxelini jkllapotokoak kell uralkodniok az objectiv illaputok 
fSl&tt. Ez ut6bbinak kOvptkezmcnye azon majdaem AltalAnoH orvenyfi 



I 




412 



IRODALOM. 



tiipnHxtalat, ho^y niontul nagyobb a zenei elvezct, annal inkibb kizvji 
ii'A f*Kyi(lcj(i litaHi k^'pzotcket. u^y bogy ^a tndat tcljesen contbcai- 
tatik az ('TZi^lom javara". E tiszta zenei eWezetbe azonban elmoh 
orz(*ltii(*k is belejiitszanak teb&t az affectiv emlekezet is s ezekkel 
a iiKi/zanattikkal rpiti fol a zeneolvezo erzelmi abrindjait, mint aho?T 
a tVsto s/.inokkol os formakkal dolgozik. De nemcsak a zeneben via 
rrzolmi kop/t^h't, btVr ily tiszti^n sehol sent tal&Ijuk, hanem kisebb 
inrrtokbtMi os in As oloniekkel ve^iilve megtalaljok a symboLikus k$l- 
ti's/otb(Mi OS a niystions abrandban is. E nyilvannlatok szempontunkbol 
o>okkono M^rt mutatnak : az orzelmi kepzelet mind e^ryhan^bb es 
sivarabb lo>z A lop^zcironyosobb es lecfelszinesebb eizelmi kepzeleti 
alkotA^ok a hotkiiznapi olot mulo abrandjai. 

Vocro M iii' U »>'. A ^tloui>UKus riw-r*^i'rf fopalmnt fejtec^fti 
kiomohon. hoc\ ajt nor.i lehot ocAeb kivcle il.6 leLveiokhuz i 
UN'KxiU. a k.Sihoho-.sr.v.i> vja^jA- a cori^c philas-'pliia ral:* ri?z->nyabin. 
V.sv.om c>.tk bi^lst' tarta.n-.ar.il tV^o* kinerr-'ifT jeljt-iEeziii .^elJemzO 



*"«:*.. h*^ix 



:0v;*^ .vt;'V:.'C.<».r/..T i.^TSI-Ji 



r, . . ^ ,- k <■ . I .'. \ r 17.-. .>T.- > . ^ T -. ."i ■; 



^ k. ^ . ^ 






^^ 



k '^-AiT I *'b. 
ki.1.^ --»k 






_-. I 



^- . :■:.:•;:■» ■*. 



■i». 



'•-• I-IL*:! A" : r_3 






-r- a. ;■ 



••*'-■ «.'-'--"^^ — .1-' 



X"* 




2. ,A reflexek g)-orsan jjinnek letre, mieliitt meg ai ellenkezfl 
moxgi-H'i indltekok veliik ertiseu verscnyre kelhetnenek * ('.) old.) 

'i. .IsmereUink hatisn otman ered. hogy axok — aDya|r''ag. 
mechuiikusan tekiotve — korobbi nlmenyckbtil visszamaradt mozgfis- 
kezdelek," (11. old.) 

4. ,Mindmeg&nnyi szAmtalan fcniiiarad6 mcizg^Hkczdot kSzOtt 
tKt akarjnk- stb. (11. old.) 

5, .Exen vil&gr61 y»,l6 tudatunk sK&mtalan mnzg^Ekezdetben 
TRffy mozgislehetiise^boo 41). " '11. old.) 

Eddig. Hogy teb&t a szerzii gondolatit nieg^rthes^tik, mindenek 
ell^tt el kellene kepzetnUnk, hogy mozgilsok fenmaradnak es fenma- 
rftdisukert megia kiizdrnek ; hogy e^ mozg&a fenmarad es az megis 
caak mozg&Bkezdet, stit cssk mozg&glehetoHeg. Ezt kellene elkepzclniink, 
erre szonban kepesek nem vagytmk. 

A fent idezett tetelekben szerzfi azokril a raozgisokrdl Kz6it. 
melyek a lelki ^let kezdete 6ta mentek vegbe. AzoDkivill meg egy 
mozgist. HZ alapeletmozgiat, a lelki 61et elfittj mozg&st teszi fel. 
Rendszerebcn isppea ez nti5bbi mozgas hypotheaJse kepesi a fotetelt, 
melynek felfedezeaeert nagy erdemct tulajdonit mag&nak. AzC mondja : 
,Ama ket hamis atapfelfogasnak, a melyeC c^iaknem minden pgycho- 
pbysioloKUS vail, egyikc ^ppeo az. bogy nem Utjak be, hogy minden 
elmenyt, yagy vAltozast egy eletmozgis olCz meg az idegreodszor' 
ben-. (14 old.) 

Ea vajjoii mi az az eletmozg&B. meiy minden elmenyt megelSi, 
melyot nem vettek eddig eszre, vagy melyet nem litnak be ? Erre 
8Zerz() felelete igazftn feoomenilis. Arra utal, hogy : „Neni ve^^e Hzived 
folyr&st, amidta usak van szived 'f Tovibba arriil vil&gosit fel, bogy : 
„Nem volt Hzabad, bogy a viUtoz^B (az erzeklet) holtan talAljon. mert 
killfnben nem keltett volna eHzmeletet*. (4. old.) 

Kit en kStve hiBzem, bogy emez igaze&gokat eddig nem Ifittik 
voloa be. De nzerxil azt illitja, hogy az cddigi paycho-phygiologHBok 
.lelek-elettanukat ilgy alkotjAk meg, mintha an idegreudazer egvediilt 
mozgisai azok volnauak, a melyekct elmenyek boznak letre*. (14. old. 

H&t en nem tuBzem. hogy azok a paycho-pbyaiologuBOk azt 
vallanak, hogy az idegrendszer egyediili inozgiaai elmenyeket hozhat- 
oak letre — egy holt-testben is, vsgj- hogy egy hott-teatben az ideg- 
rendszer mozgftsai csak lebetsegei^ek voln&nak is. Az azonban mellekea. 

Fontosabb ez. Az alapelet mozgisra vonatkozdlag azt mondja: 
.Az eszmeletnek Usazea kesdbbi &IIapotai valamennyien csak egym&B- 




414 IRODALOX. 

iiak f's az elr'u. a lelki elct elott foKt vepetativ eletnek iifD'anabbai 
a/, anyai^ban, ugyanazokban az idegrreszecskekbcn valtiizisai". 4. old 

Ebbul nyilvan azt kell kOvetkeztetniink. hojry azok a mozgifok, 
melvffk az eszmelet kiiliimbJizo allapotainak felelnek mej^. eiryesiilnek 
az alapi'-Ietmozgassal, mt'lylyel egy mozgiss& lesznek. Ugyanaz kdvet* 
kezik abbol is, bogy azt mondja : .Az en-nek tiid&sAt az idezt elu. 
ho^ry az ^hszcs ki'sobbi orzeklctck az ii^yanazokban az anyagri\szi*cs- 
krkben vegbement es ott tovabb folyo (Ssszes mozgasoknak uieirval- 
tozasai, yafryis az, hogy egy mozg&s vaitozik meg fulyhiDfisiii*. 
l"i old.) 

Aiiide ezzel szemben maH helyen ezt mondja : .A kuzponti 
i(lc(;anyag bomlasi os osMzctevodet<i mozg4sanak illando fenmaradasi 
abban kiilonbozik az azt m6dosit6 mozgisv&ltozatok fenniaradasatol, 
ho^y oz iitubbiak, mint mozgaskezdetek, mindny&jan folyton fonma- 
radnak t'-is hatnak ugyan, de azok kJiztil mindig csak egy jiin letre 
vnlobiiu, a tubbi legyozetven, Amde a mcllett a bomlo es osiszetevodu 
inozgaM mindig val6bun vegbe niogy, a mig az elct tart". Is. old 

Itt tohat mar a mozg:isnak ket rendszeret totelezi fel. e^yet 
uz allando bomlasi os i'tsszotevodesi mozgaHsal. a masikat az eszmd- 
Icti uUapotoknak mcigfolelo mozg&sokkal. Kltekintve azonban attol. 
hogy kot (.*gyid(*j(i mozgdst ugyanazokban az idegro^izei'skc'kbeD 
nohrz oiki'p/.eini : ha ket mozgassal van dolgunk, akkor a k6t mozi.'i^ 
kiizt az Kn-nok fonti I'rtelmezosc — a fbldre esik. 

A nohczon elkepzelhoto dolgok k5ze tartosrik meg, hog> ,A2 
rlnu'nyoknek csak rsekt'ly valti>zasoknak szabad lenniOk, hog}' a Iktin- 
las es iis^zotovodos allaudo mozirasa tovabb fulyjek, fenmaradjon I'j 
loirf«*Ijebb csak megvalt«r/zek", lU. old.) Tehat eg>* mozgas. a niely 
m«'irvalto/.ik. de megis feiimarad. 

Kddiir azt h'lttuk. hogy szerzo tetelei egymas mellett me? nem 
allhatiiak. \izsgaljnk mar most eg\es teteleit egyenkint. Fgyik tetelf. 
mint mar emlitve volt. a/, hoirv .Az olet kezdete ota benniinket ert 
riss/.f> mn/,iravuk [ eszrevfteli'ink. ismereteink) az elet I'olyamiD 
lVninar:uln:»k" 10. old i 

\:iiiim i::a/-e az v Knnek t>llene szol. ho?v eszrereteleink. i?me- 
retiMiik :i kor haladt.-ival tHktizato>an pnsztiilnak. mig vegkep eltunnek, 
t's akkor nui: i> hidr.nk ^/i-r/.i'i f trtelenek ellentmond n^'mosik az 
airirkori imhIi ke..i't n:ii:>miT\:i hanyatia:*a. hanem a feledes is mely 
oiresz ilotvinkiin ;it k :•»•:. !• Irtijiik fajdalma^ eszneTeteleinket inert 
«'sak liiTv li'h:'t>rt:e^ h'::v - r.uni mondani ^zoka^ — az ido mioden 




t gyogyltjs; es eppagy foledjiik kellemea eszreveteleinket 
ia, mert niaskep nciii volna lehetsegea. hogj hajlamaink az elet folya- 
muii uniiyi v&ltoz&son uenjcnek at, mint a bogy tjirtenik. AltaUnos 
Iftpasztalat ngyania, bogy ifjilkori bar&tsagunk kOtelekei meglsKui- 
nak. es bogy kUzfinyliHtikke leazlltik olyanok Ir&nt, kikert vat&ba 
nag^ybevvel l&ngoltunk. E peld&k azt bizonyitjik, bogy meg olyan 
eszreveteleink is elveezuek, melyek a legmelyebben batottak rank. 
Hennyivel ink4bb tilnuek el olyaa ^zreveteleink, melyek caak felii- 
letesen erintenek, Teayleg elfelejtjiik peldftnl sok embemek a nevet, 
« kiket ismertduk, (ily alapoHan, bogy ba i\jra meg mondj&k nekLink 
eem ismeriink r& : es ez megtttrtenik olyan isnieiiiseiDk ncvevol is, a 
fcikkel valaha slirlin es buKivmoaaD erintkeztiink. Aimak a nevet pedig, 
a kit futdlag beuiutatnak nekllnk. sokszor egy napig scm birjuk emle- 
kezetiinkben tortani. 

Jul tudom, kogy vannak egyea asetek, melyi'kbdl tgy litszik. 
hogy eazreveteleink egesz eletiinkOn fit maradaak fel. Ide tartoznak 
bizonyos kdros es alombeli tUnetek, es ide tartozik az is, bogy neba 
^fy~CEF nagyon regi as tudatuiikbdl eltUat eszrevetel ujra tudatimkba 
lap. Ezek az esctt<k hasoolok abboz, bogy egy bizonyos belyen elrej~ 
tett tirgy megmarad azoii a belyi'D mindaddtg, a mig csas 
moaditjak onnan, vagy a mig — el aem porlad. De viszont aranytalandl 
tObb az olyan eset, aielybtil ^szreveteleiak elpusztulisfira kell kilvet- 
keztetniiak. Es mi helyeaebb : a ritka esetet, vagy a gyakorlt szabdly- 
keat felallltani? Vannak eniberek — a aecessionist&k — a kik fliiaze- 
retettel kiragadjak a ritka esetet, es rdmondjak, bogy ez a szabily : 
en aem tortozom azuk kOze. — Azzal a tetelld, bogy eszrev6teleink 
eeesz eletiinkSn At maraduak feno, szerzo vaiami nagyot akar mondani, 
olyan fonn&t, mint az. bogy az anyag es a?; erfi JictJkke fenmarad. 
Azt az elobbi tetelt azouban mar bz a mogszorit^a, hogy eszreveteleink 
csak eletUnkfin i,t maradnak fenn, gyamlsuA teazi. Miert maradn&nak feua 
egesz eletiinktlQ fit? Vajjon a mi cletiiiik, vagy asok az ^szreretelek 
oly Bziklaazilfird, vfiltozhatlan formak-e ezen a fnldjin, a meljon minden 
forma folytonosan valtozik ? Miert caak eletUnkJin fit, os nem Qr5kke ? 
Hert halfiliink utfin testiink felborolik. De nem megy-e fit textilnk ele- 
t&nkben ix folytonoH vfiltuzfisoa ; nem vagyunk-e folytonoHaii mfisok ; 
nem baldoklunk-e nap-nap utfin, nem kopik-e azemllnk, fiillink es a tfibbi 
Bzerreink, a mig ellink : vajjoa a balfil egy ege^zen lij kezdete-e egy 
cg^szcD fij illapotnak, es nem-e inkfibb rendes foytatfiaa eletiinkaek, 
■zaziendes es epp uly fokozatoa folytatasa a bomlfisank, ntint eletUnk ? 




4 

tUnk? i 



416 IRODALOH. 



^2 



Eetsegtelen, hogy az eszmeles anyaghoz van kOtve. Az anyag 
bizonyos elrendezesenek bizonyos eszmelet felel meg. Nines ok fel- 
tctelezniink, bogy a belso es kiilso diet befoly&sai az ideganyag- 
ban eg>'szer talilt ebendczest eiintetlentU hagyn&k, hanem ellenkezo- 
leg fel kell tcnniink, hog>* azok a befolydsok az anyageb^ndezest 
megraltoztatj&k. Ha pedig az ideganyag amaz eredeti elrendezese. a 
molylyel cgy bizonyos evzmclot j&rt, megsziint, akkor az az eszmelet 
is vegkep eltiint. Az teb&t neiii igaz, bogy eszreveteleink teljes eletiin- 
kdn &t maradn&nak fenn. De semmikepen sem lehet igaz, hogy mint 
mozg&sok maradnanak fenn. Szcrzo azt mondja: ^Valamenyi kor&bbi 
eszrevetoltnnk vsztintclen fenmaradnak az clet folyani&n, valamennyien 
emlekezotkepen az eszmelotbe akarnak belepni. ezek a mozgasok 
valamennyien kuzdelmet folytatnak ezert ugyanazokban az anyag- 
reszecsk^kben". 7. old.) Mont« Isten, hogy iigy lenne, mert akkor, 
jaj a mi szogeny fejiinknck, eg}' nyugodt pillanatunk sem volna. Oda 
lenne a feledes, ez a mi dr&ga jotevonk ; oda az almunk, ez a mi 
igaz baratunk. I)e szerencsenkre nines ugy, — tudunk feledni es aludni. 
Az ideganyagreszecskok szerz6 altal feltett mozg&sa kell, bogy az 
oRzrevetel tudatossag&t jelentse. Mort ha nem azt jelenti, mibcn all akkor 
a tndatossag ? Ha pedig azt jelenti, akkor Osszes korabbi eszreveteleink 
szUntelenttl tudatosak volnanak, azt pedig senki sem vallbatja. 

RoHcnstein Lipoi. 

\'ege kijv.) 









:^/ov^-^ 



HAK( Z A MAGANVALOERT. 

A NEMTUDATOS. MAGANVALO ES ABSOLUTUM MIBENLE'i'E 

ES ISMERETELMELETI SZEUEPE. AZONOSSAGUKNAK 

PIIILOSOPHIA-TORTENETI IGAZOLASA. 

( Ne^yedik kftzlemeny.) 



HI. 

Kifejtettiik teliat mar a termeszettudomanyi es philusophiai 
inejjisineresnek legeleniibb teiiyet, az iigynevezett erzeklrtneky 
vagyls a legegyszerubb erziki szrmleh'tnek kett<58 jelenseg6t 8 
ezzel megadtuk mindennemii ternieszettudonianyi ^s philosophiai 
niegiBnirresiinknek legeg^^szeriibb kulcsat s inegmutattuk azt az 
alapot, a melyrfil iiiindeii elgondolhato ismeretelmeletnek titok- 
%at^88aga a lelieto legegyszeriibbeii niegvilagithato. 

Mondottuk, bogy a metaphyHikaiiak t'8 ismeretelmeletnek az 
a sokrejii es titokzatos 8phynxe, a meJy mint dolog es gondol- 
kodas, rtis es mrvs, res es rafio, termeszet es szeUem, realis 
es ide^lis, objektiv es subjektiv, nemtiidatos es tiidatos, tehat 
let\'a]6sdgi es ismereti mut;itkozik clottUnk, nem mas, mint az 
ugj^nevezett elemi atomvonal-feszUltsegekiiek ama fentebb kifej- 
tetttik egyiittesen en'enyesUlo, tehat simultan, coordin^lt, autonom 
en positiv tenykr)zo8sege, illetoleg ama sorozatiasctn valtakoz6, 
azaz successiv, subordinalt. hcteronom ^s negativ egyiittessege. 
S iigyanekkor emlitesttllk, hogy minden term^szettudomdny es pbilo- 
sophia, a mely csak felvetette valaba a nemtudatosnak es a tada- 
tosnak, a targyinak es az alanyinak. t«b4t az alogikainak es a 
logikainak. azaz a magaiivalo, absolut letva]6sagnak, meg a rednk 
vonatkoztatott, relativ gondolatbelisegnek a k^rd^set, esakis a 
mindennapi tapasztalas erne legeg}'szeriibb tenyenek, az erzeklet- 



ATHKNAKITM. 



27 



I 



nek, vagyis az erziki s!i;mUlviiw\i ama kctttts jeleiis^get gondolta^ 
^8 ezeml^Ite. M^rt a.i. erziki BtmnUl^tattii. caakis ninaz vrzeti 6s 
kipzeti kettea szemlelete nyiijthat teljesen valo ea immaneDs 
Agys^gea kepet airol az ligyneveiiett rajtunk klvffl lev6 6s tdliinJi 
f'iiijgi-tlen vilAgrol h viszoat arrol a mi vele szetnbpn alio kepzet- 
6s ismvri't'viikgaakrol inagarol. 

A niennyiri' elleiiletben allunk tehat ogj-reszriil nz er^rrfnek. 
mint maganak a phyeikai-metaphysikai litvalosdgnak felUigiiaibaii 
niinden pddigt tei-meflzettudoinanyi 6s pbilosophiai eri''t-fe\fQgiaaa\ 
6s magyarazattal, ni&Hr6Hzr(tt epp annyir.-i mloden elletit6tet kizarn 
■lumaneaa alapmegvildgitoBal is azolgiltatjuk vulamennyiilknck. A 
mi 6rzeki azemleletUtik ug:yatiig csakis az h-zetnek. niiut physiksi 
targyva{(!.va,7Dak. 6s kepi'-taeV. mint psychikai t&r^ykfpnek ketUis 
szeml61et6t foglal,ja niag&ban; mig az eddigi tprm6szottudomanyi 
6a philoBOpliiai ei-ziklet-s%fmU\et»kben az hzttaek es a kepzet- 
nek kettfiasege iiieliett iitt szerepel in6g a dopnatikiis 6s tiutis- 
flcendene tdrgynak maganak a titokzatos harmailik jeleoat^ge is 
egyszerumind. 

Igazoljuk liit allaspDntiink megvilAgito Bi-ej6nek ezeii minden 
cllentetet kiz&r6 iiamaoentiAjat a killOnbttzQ pliilosophi^kbaD. Vila- 
gitsak meg fentebbi kettoa en!eklet-aEeml61et[iukkel, azzal a 
Kirehmaim obajtotta .harmadik fajii e8zrev6tellel, a mely «gy- 
szerri- veaz eszre li-sHt is. meg szellemif is, meg pedig t^gyHtk- 
sen 6b eyyben ia egyazersmind", annak az ligynevezett Nemtu- 
datosnak. Hagduvaldnak 6 a Abaotutumnak iainei-eiolnieleti sze- 
repet a kUldnbilzt) ismeretelm61et«kben. S emeljllk ki t6tiybeli 
azonuHH&gukal philoaophia-IQi'teaeti feJISdeaSkben. 

Vannak-e hilt caakugyan Magilnvaii)k ? 

Mindama kerdeeek kJizOtt, a mplyeket a rauderii pbiloao- 
pbia CKak felvetett, ez k6te6gtpleiilil ogyike a legfontoeabbaknak. 
Mpnnyi ellentetes felfogds nyilatkozik meg a rd adott feleletek- 
ben! .Kzt nem lebet bebizonyttani ' — feleli rea pi. Adickf^ 
Kant contra Haeukel uzimli mfLv6beii — „Hiiiiiie kell iz ember- 
nek : kiivetkeztetes litjdn Jutott el reajok, a megletOkre eppeii 
ilgy, mint kivAlt a mibenletiikre, A soliptiismus (t. i. annak a 
felt6t(ilez6Be, bogy egyedUl usak eii, a gondolkodo vagyok a 
8 rajtam kivUl nines semmi) elmelotiteg meg nem tz&folhatd, 
legfeljebb csak gyakorlaiilag az firllltek liizdban. fia Berkeleynek 





maoAkval6Bbt. 



meg FichUnek sma nezetei, hogy a nem szellemi termeszet csakia 
mint szpllemi l^nyekoek tudntlarlalma bir l^tex^esel — szigoruan 
veve sziiiten megcz^olhatailarok*. 

„A2 ismeretlen Abaolutnm nem lehet fogalniw , — mondja 
Pauler Akoa is — „inert ismeresUnk uiinden tartalma a tapasz- 
talAshiA kerUfven, mi ilynema conccptionak, m6g ba BzUkeegkepi 
is, tarUlmat nem tudiink adiii, vagjis nem lebet rola ludatunk 
B igy litit sein iamerLetjtlk fe)", 

it'll niondja tehdt P. Asmus Az f^n es a Mag&nvaI6 czim(i 
munkaja barmadik fejezeteben. hogy ,a Maganval6 I^tezeset 
gyakran cle^e bebizonyituttiik. majd bi-bizonyilliatallaunak Alh- 
tott&k, vagy vegre mvg is tagadt&k, A pbilonopbiai nezetek emez 
«lt£r^senek fiioka az u kSrQlm^uy, hogy n Maganvaliinak oly 
kBiOnbfizo jclent«geket tulajdonitottak. KiizSns^gesen az egyea 
kfilsfi dolgoknak a Bubjectummal fiKemben valo Onillo XkXei^ihi 
irtik rajta. igy azutin egy kepzeleti alak kez6tl, meg eaetleg 
a kSzStt a toll kSzStt. melyet h kezemben tartok, az a kUlSnb- 
aeg. hog}' ennek niinden anbjectiv jnetlekdolog niellett m^g egy 
HagAnval6 is alapjaul azolgal, mig amannak nincH ilyen alapja. 
Ez azunban nem ei'edeti jelentese a Magiinvalt^nak. Fugalmilag 
azt jelenti a MaginvaW, a mi nem oszlik fel a subjectiv formiba, 
hanem mint mas azemben ill vele. Ekkor azonban a Maginvald 
kSzOs azzal a kepzeleti alakkal ia azzal a tollal". 

De vajjon mi az mindeu egyea dologbati, ,a mi a aubjec- 
tiv formaba fel nem oszhk, banem vele mint ir'd& szemben all?" 
Sz6val. a bogy epp maga Aamua veti fel a kerdeat. „mi a kISlenb- 
H^g azon dolgok kfizfitt. a melyek a aubjeistivitaaon kivQl saj&t 
tfiiill6aaggal bimak. a azok k0z5tt, a metyek caakia benaQnkben 
Uteznek?" „Mit jelent az a minden raltuzis mcllett is megmarado 
anyag?" Mia azoval ; ^Mi a puszta k^zel es a kUtso doloii 
koidtti kUt'inbsig?'- 

^Sajatkeppi MekkUlonbsiget nem tudunk megillapitani" — 
feleli e kerd^are P. Aamua. „Ha van valami iamerteU! jel, a 
tnelyet aemmifele valtozas mellett sem lebet elrabolni a megma- 
TaA6 anyagtiil, akkor ez caak is a kiilso targyiassdge. Az eltttnd 
k^pzetek valami megmarad(it hagyoak bdtra a megfeleltf ismer- 
t«t9 jellel. Viltakoznak egymaa kdzdtt. De oly pont. a melyen 
s aubjectiv tevekenyaeg megaztiiuk a tdrggiassal foglalkoziii, tiin- 



4 





420 



e«*eii. i?} — aiint on a kni*-:- — a bcls<* tirgriassag a nTii«ni- 
man. iLii^d<Ki vahozifr'f>an esTfonnan mcinnarado aUaDdosa^rnak 

.Kar^t crj«r$rmuuina'. — foivtatja — .hoirr erzekeinkkel esak 
ejr>«r^j doljrot vfr^ziink e»zre. ezt az<.*Dbaii az ertelem egyetemes- 
c^friA'-k. a kaur^onaknak aHja rendeljOk. Jsnr minden egre^ 
#frxeki d'^fiiy/ Sinri^rDdin^i aziJud. ho?y targ^iad szimankn. 
•fjf}«rdi i-j. me*f ejrjfrtemes i^. rgyanez fordul e\i» a kepze]oerc» 
mifid^n T^es alakita»ana]. a melynek mar benne rejlik a fo^- 
maban. ho'^- a rjzemlelet earredise^ei es az ertolem ejnetemes- 
i»^;?^t «f;rve*jt!»e ma^ban. I^' tchat nem abban rtfjlbetik a kQlOnb- 
M:'^. bo;f\' az ejnetemessegnek es egj'edise^ek megszQnt minden 
kfji^/nbae^e » a pujfzta kepzetek csak mint e^etemesek. a kOls<> 
dol^rok |>4;di>: ('!»ak mint e^ediek irondolandok. hanem abban. 
lio^ va^fv az <^^'ik. vag}* a masik jellemvonas uralkodik. Ha 
a nfibjw.'tivitast a tar;ryia$sa:r;:al valo amaz eredeti azonossagtol 
m«*jrfosztjuk. akkor az. a mi lenye;nleg az egyetemes iormanak 
htiht-irirx latiszik viselni et> a min az eirvedise^ c^akis aeeidentalis. 
a riiibjffctivnek a birodalmaha. es eppen ig} a lenyegileg egj'edi 
h rrfak a<.'cid(fntalisan egyeteme.r az objectlvnek a birodalmaba he- 
]yezt«'tik. jgy virtelik ma<rukon a subjectiv kepzetek tiilnyomoan az 
egyeti'messi?^ beiyeget. EgyedisegQknel fogva csak mint eltiino 
modiiikaciok jf*lennek meg, a melyet az egjetemes Ennek terem- 
toereje liozott letre. S megiorditva, a mi az egyetemesseg ereje 
eloi, mint nem tole alkotott elvonul 8 mint elotte szUksegkepp fel- 
tolakodo eyyedisif^ jelenik meg, az az Enre nezve wd^ak, Magdn- 
t;a/onak tekintendo. Mint mar emlitetttik. eredetiieg egyedinek 
az mutatkozik, a mit erzekeinkkd fogunk fel. 

ime igy benzel a Maganval6 mibenl^terol P. Asmus, a ki 
e k<Tdest eg}'ene8en tanulmanyav4 tette 8 a ki ez olyannyira 
tontr>8 problcmunak teljes tisztazasara vallalkozott. 

A M;igAnval6rol valo oly kUlonbozo nezetek iookdnak azt 
:i koriilmenyt mondja, ^hogy a Maganvalonak oly ktilOnbdzd jelen- 
teHeket tulajdonitottak**. De azt a korOimenyt, bogy ugyan miert 
JM tulajdonitottak liat neki oly kiildnbdzo jelenteseket, m^ 8z6- 
val, bogy a pbilo8ophiai elm^letekben miert maradt oly sokiig 
titokzutoK a Magjiiivalo niibenlete 68 fogalma, vagyia bogy a 
kiilH(") (lolgoknak objectiv realitasa ea a bels5 kepzeteknek sob- 
Jcictiv idealitaHa ki'izotti killdnbaeg felismer^se mi^rt latszott at 



HARCZ A MAGANVAL6£KT. 421 

elmeletben oly megkozelithetetlennek, [mikor a mindennapi gya- 
korlatban magdban meg a legnaivabb gondolkodo maga is azon- 
nal a legbiztosabban tud kUldnbseget tenni ktilso realis targy ^8 
belso idealis gondolat kozott, — ezt a kOrUlmenyt mkr egye- 
nesen tekinteten kiviil hagyja. Mintha csak eszre se tudnd veimi, 
hogy a Magdnvalonak ez a nagy fontossagii kerd^se csak a lit 
es gondolat titkanak, az erzeklet mibenletenek, tebat epp annak 
a Kirebmann 6hajotta „harmadik fajii 6szrevetelnek, a mely egy- 
szerre vesz eszre testit is, meg szellemit is, meg pedig egyilt- 
tesen es egyhen is egyszersmind", a nagy kerdese. Mert ime, 
mikor o maga is azt mondja, hogy Maganval6n „kozonsegesen az 
egyes kttlsd dolgoknak a subjectummal szemben valo Onallo 
letezes^t ertik'*, ugyanakkor megis azt allitja, bog}' „ez nem 
az eredeti jelentese a Maganval6nak'\ mert ^fogalmilag azt jeJenti, 
a mi nem oszlik fel a sabjectiv formdba, bancm mint nids 
szemben all vele**. Hdt vajjon nem az ali-e minden egyes ktilsS 
dologban a subjectummal, mint mas, szemben s nem eppen az 
nem oszlik-e fel az '6 formaiban, a mi e kUlso dolognak epp 
az onallo letezeset alkotja es biztositja ? Mennyivel melyebben 
lat itt a letvalosag titkaiba pi. Kirebmann, mikor azt mondja : 
„A letezo tartalomra 6s formara oszlik. A tartalom az erzeklet 
utjan folyik a targybol a tudasba s ez altal a 16t formajab61 a 
tudas formajaba vezettetik at. A letforma maga az irzekletnel 
nem megy at vele a tuddsha. egyszersmind a kemeny, a merev, 
a hatdr, a melyhe az erzeklet a tartalom dtvetelekor iltkozik. 
(Jsakis ezen ellendllds altal, a melyet a letforma az 6rzekletnek 
nyujt, szerepel o rea nezve mint letezd, azaz mint egy nemtud- 
hatd. A let ezert az 5 positiv termeszeteben a tudasra n6zve 
viegfoghatatlan es fogalma csak negativ marad rdnk nezve, azaz 
a vaUsdghan csak a nnntudhatot jelenti a dolgokban. Ha ez 
a korlat. a melyet azonban csak Aor/a toak erzUnk, nem volna 
adva az er/ekletnek, akkor a let es a tudds kozott minden kOldnb- 
seg el volna tUntetve**. 

Asmus egy lepessel sem hatol tovabb a puszta kepzet es 
a kUlso dolog kdzotti kiilonbseg megallapit^s^ban. Meghataroz&sa 
egyenesen korben forgo, mert a mikor epp a ktilso dolog tdr- 
gyias voltanak kellene a titkdt lelepleznie a puszta kepzetnek az 
alanyiassagavai szemben, 5 ugyanekkor a mindenfele valtozds mel- 
lett is megmarado anyagisdgnak az iamertetd jel6t egyszertien 



raagiban a killso tdrgt/iassdghsm kereei. Magat nz ismeretleii 
dolgot tehst Siiinagdvd :tz ismeretlennel liatirozza meg. 

Kirchmann azonban luar tovabb hatol egy nagy lopessel. 
A kUleS targyJaBsag ismertetS jelet neiii magAban a letnek tar- 
talm&ban, baoeni ceakis a formajaban k^reai. Ezt tartja ama 
kemeiiy es merov hat&rnak, atinak az ellenallu korlatnak. a 
inelybe erzekletttnk a lettartalomnak minden egyee atvetelenel 
UlkCzik. Form^janAl fogva megfogbalatlannak, nemtudbatdnak, 
negativ fogalmunak nevezi a letval6s4got, a melynek tartalmat 
mind a lArgyban, mind a tadAsban nem oeupan egyenlfinek, ha- 
nem ugyanazonosnak is mondotta. M6g csakis egy lepeare lett 
volna szQks^ge, hogy tekintet^t a MagAaval6nak teljes inibenl6tere, 
az 6rz6klet t^ny6nek igazi val6aAgara irAnyithassa : t. i. elemez- 
nie kellett volna az efzeklftnek, vagyis a minden megismer^Bttnk 
alapjat a]kot6 elimti ^rziki szemlHftnek tevekenyeeget. S ha sike- 
Hilt volna neki e szemielet irzeti 6b kepzeH kettiisseget megalla- 
pitania, akkor aztAn rOgtSn Ciszlaba j5tt volna azzal is, hogy 
mig a letvalosagnak es a tudasnak a tartalma, vagyjs az eizetaxk 
magAnak es a k^pzeteb universaliu sorozatainak. azaz a fogtUom- 
nak atomfeBzllltBeg-Byntbesise teljesen tgyenlJi, s5t ugyanazonos is 
egyszersmind, addig a letvaliiaAg ervenyeBlilesenok ^8 a fogalmi 
tudis syntbeBis^nek a rormaja. m&a Bz6va] az ^rzetnek siniiJtin, 
coordinalt, aatonom es poditiv tenyegyiltteBB^ge es u kepzcteknek 
a velOk egyUtt maguknak a fogalmaknak sueeeBsiv, aubordio&lt 
heteronom es negativ tenykfizOaaege egj-niaanak a ti)keletes ellen- 
t£te. S akkor ezen ellentetben minden k6ts6get kizaro modon 
megtalAlhatta volna a kulcsAt a IStforma ama megfoghatatlan, 
nemtudhatd es negativ TogalmD korlatszeriiaeg^nek, vagy aunak 
az 6 kemeny es merev batarszer(ia6g6nek ia egyazersmind. 

Meit ba valamit positive a tnagunk^vA tenni, tudatunknak 
lAgy es hajlekony kepzet6ve ca ismeretevc alakitani, azaz lelki- 
leg megfogni ^s tudni, nem jelent mist, mint az ugynevezett 
irzeli t6nyk5z(iBs6gnuk cbaotikus vegtelens^g^bol egyedileg kivi- 
laaztani i<B kiemelni, a ki)z3s tev^kenyi^gnek mintegy kJzAr6la- 
gos kSzeppontJavA vAltoztatni, egyedi ^rv^nyeBfil^a^ben. bogy ngy 
mondjuk lliggetlenne es egyedOlive varAzaoIni, b ha tovabba vala- 
mit mint tudatoaat a Ggyelemnek k{)z6ppontjAba emelni caik 
annyit jelent. mint a v^gtelon tenyegyQlteaaegben ot ideig-ur&ig 
individaalisAlni, a tobbi vegtelcn szAmii mastol iaobUni a az Q 




g&tlo Saszfunkirzioiktni megazabaditani e.s lilggetleuiteui : ukkor 
bitrsn elmondbutjuk, bogy ax elemi erzeki szonileletnek, vagyis 
az erzekletnek fentebb kifejtettttk Sr^eti eimultan, coordinalt, autu- 
noni es poHitiv iSnervenyesUleBe mindezen tenyeknek a legbata- 
rozottabb ellcnt^te. Az erzvt ugynnis abban az o egyazerre mog- 
nyilatkoz6, egym^xal szpinbeii minden egyea aIkot() ^lemeben 
egyenjogfi, iinallo es egyfarm^ erv^nyeallI3 oaaztevokenyafigfi- 
ben Srtikre kcmeny is merev iiatAra. lekllzdhetetton korlAtja 
murad s lelki kepzeliilakitiia anruzatokra boiit6, analia^o, kiemelfi 
es egyedito tevekenya^genek, S ba aikerill ia az erzeklet alkal- 
maval a kepzeti raiikadeanek az inet tenykiiziisaegebol majd ezt, 
luajd meg amazt a tenyt isolalnia 6& kSzeppontta individuatiBilnia, 
a vcgtelenlll gozdag hiWrbcn lijra meg njra caak Ott matad 
a tbbbi simult^, I'oordinalt. aiitonom es poaitiv t<^nyk9zdas^- 
nek titokzatofl cbaosa, mint a gondolattal. a azelleminel, az ^nnei 
magilvai drfikre lektlzdbetetlenDl szembeii alio masnak. az it tnlaj- 
donava neni lett, teliat rajta kiviil levjl 6a vete azemben idegeu 
kfilvilagnak atfnghalatlan birodalma, ott dereng a aftt^tea bit- 
terben a targyias MagdiivaWknak oriikkSn-iirfikke eibujdoani lil- 
sw orazaga, 

Talili^an moudja teb&t Asinua. bogy .I^iiilnk fogalm&boz 
tariozik, hogy minden egyeH dologban a melyn^l elidozOnk, 
eppen azert, mert tlidiizUnk mellette. Magaovalot feltetelezzlink. 
igy azt^D a Maganvalo (^sakia a subjeutiv tevekenyaeguek kiD^l- 
knzo ama tnr^'viiiosAgon iiyugazik, a melyeii megtapadbat clme- 
liid^Boben" ... .A Mtiganval6nak megtagadasa teb&t caak felre- 
ertisbol, Enllnk fogalmanak hibds felfogdsdbol ered". S eppen 
ezert meg a legtisztAbb es a legkitvetkezeteaebb solipsismus a 
vele peraze Berkeley ea Fii'hte maga is, barba minden gondo- 
lati residuum nelklil volninak ia k^peaek kimerlteoi fogalmaik 
gyntheeiaeinek sacL-eaaiv, aubordinalt, beteronom ea nogativ tev^- 
kenyaegeibeo az erzetoek azt a kifejtettlik aimultan, i-oordinilt, 
autonom ea positiv t^nyk6zj)as6g6t, mondotn, meg ^k maguk is 
k^nytelenek volnilnak iinmagukban megismemi az erziikletnek, 
vagyia az elemi erzeki eszreveveariek amaz erzeft ea kipzeti 
kettfiaaeget, uzaz kenyt«lenek volnAnak bevallani, bogy minden 
egyea erzeki szeml^letdk nikalinaval ott rejtilzik kepzeteik hitte- 
i-eben az erzetnck b4'Uibatatlanui gazdag Sasztev^kenya^, ott 
lerjeazkedik a terbeli t<5niegazeriis6gnek is anyagszerUa^gnek 




424 HARCZ A MAOANVAL6ftBT. 

nic^arhatatlaii orszaga, ott lesclkedik a reank nezve nias es 
idegen Maganvaloknak lekUzdhetetlen hadsereg^e. 

Nagyon is konnyen mogczdfolhato tehat elm^letileg az ug>- 
nevezett solipsismus. EgjBzenien csak helyre kell ot igazitanunk. 
Ki kell mondanunk, hogy ^nz a feltetelezes, liogj' egyedlil csak 
en, a gondolkodo vagyok s rajtain kivUl nines semmi**, egyol- 
daluan kieszelt tantetel s alapjabau csakis azt jelenti, hog>' »kep- 
zetileg. ismeretileg, tiidatosan csakis en, a gondolkodo. vagj'ok 
s rajtani, vagyis tudatomon kivlil mas tudatos ninosen semmi". 
8 ig>' Herkeleynek es Fichtenek ania nezetei, hogy „a nem-szfl- 
lemi ternieszet csakis mint szollemi lenveknek tud attar tal nut bir 
16tezessel'* ugy igazitando ki, hogy „ csakis mint szellemi lenvek- 
nek tiidattartalma bir kepzeti, ismereti, azaz tudathdi letezessel". 
Kgy szoval ez az o alapnezetok puszta tautologiava szillitand('» 
aid mert az erzeti, azaz nemtudatos, maganvalo es absolut let- 
formaju physikiii-metaphysikai vihig a legtisztabban Jidva van mar 
elemi erzeki BzemleletUnknek minden egyes tenyeben es jelense- 
geben. Erzekletllnknek minden egyes tenye ketsegtclentil igazolja. 
hogy biirha az erzetnek ama simultan, coordindlt, antonoro os 
positiv osszjelensego lassankent es egyenkent fel is oldhato kep- 
zeteinkben es iijra egyesitheto tbgalmaink synthesiseinek suceessiv. 
subordinalt, heteronom es negativ tenyk5zo8segeiben, tapasztala- 
tainknak letalapjiit. gondolatainknak valosagtarj^yat megis egy 
kepzeteinknck es Ibgalmainknak egesz forma jat 61 kiilonbuzu for- 
maju erzetvilag alkotja. Mas szoval, barha tudatunknak ege4*z 
\'ilagaval szemben nem is allhat meg egy t()le teljesen kiiVinhozo 
Uttartalnul man vihignak meg csak a gondolata sem. niegis 
krmnyen megAll az 6 kepzet- es fogalom-vilagavjil szemben egy 
t(51e Jetformdjdra nezve teljesen kiflonbozo erzet\\\i^nnk a tenye. 

A solipsismus tehat alapjaban veve csak egyoldaluan okos- 
kodo allaspont. Egyoldaluan csak a teljes lissztudatot veszi ugyanis 
kiindulo pontjaul es igy okoskodik : „R<?^uk nezve csakis az van. 
a niirol tudunk. Mi csakis oly vilagrol beszelhetUnk, a mely k6p- 
zetcinkke alakult. fogalmainkkii lett. tudatunknak t^rtulmavd vil- 
tozott. Kj::v ncni tudatunk alkotta es atalakitotta. lianem vele 
szemben Tirokre idegenill alio, mds nemtudatos. absolut es magan- 
val(') vihiiT ronnk nezve elkepzcllietetlen, tehat esztelen. A mi 
viliiirunk csakis a tudaiunk vilaira iehet''* 

Ez az oknskodas. mondom. csak egyoldaluan kieszelt s az 



HARCZ A MAOANVALOfiRT. 42o 

ugynevezett nenitudato8, absolut es maganvalo vilag mibenletenek 
-es fogalmanak felreismer^sen nyugszik. Egyoldaluan kieszelt, 
mert csakis a v^glegescn kialakult es ide41is ossztudatot veszi 
tekintetbe, de az dssztudatnak alkot6 funkcioit, a mindennapi 
tapasztalasnak egj'edi jelensegeit, az emberi megismeresnek elenii 
tenyezoit, vagyis a legegyszeriibb 6rzeki szemleletnek, az erz6k- 
letnek valodi t^nyeit teljesen figyelm^n kiviil hagyja. A targyi es 
alaiiyi vilag Uttarialmdnak azonossdgdrol beszel, de Utformdjuk 
teljes knlbnbozosegei elhallgatja. A nemtudatos, absolut es magaiN 
valo vilag mibenletet es fogalmat teljesen felreismeri. Azt hiszi. 
hog}' a nemtudatos annyit jelent, mint Orokre a tudaton kim't'l 
marado, kepzeteinkke es fogalniainkka soha at nem alakitbato. 
hogy az absolut csak annyit mond, mint a tudaiunktol teljesen 
fUggetlen s tole tarialmilag teljesen ktilonbozo s vegre. hogy a 
maffdnvald csak azt fejezi ki, a mi 6r5kre kfvi'H marad a mi 
ertelmi es Ibgalmi vilagiinkon s roa nezve 5rokrc megkOzelithe- 
tetlen. Nem veszi eszre, hogy mindez nem a megismeres tartaU 
wdra, hanem csakis a f'ormdjdra vonatkozik s eppen ezert csakis 
a k()zonsegcs erzeki szeml^Ietnek, az erzeklotnek praesens teve- 
kenyseget korlatozza. Nem az ossztudatnak a korlatja tehat, hanem 
csakis az egyedi taj)a,s:t(ildsnak : nem a fogalmi megismeresnek 
a hatara, hanem csakis az crzekleti ^<'/?2'€Mevekenysegnek. Ennel- 
fogva a nemtndatos csakis annyit jelent, mint az ^rzeklet alkal- 
maval kepzette meg ixt nem alakult, tehat nem szemleleti. a 
tudatnak csakis a sotet hattereben rejio ; absolut csakis annyit 
mond. mint az erzeki szemlelettol, vagyis az erzeklet alkalmaval 
folyo /c<7>^^^alakiilastol meg mindig idegen es fUggetlen s niagdn- 
valo csak annyit fcjez ki. mint a megismeresnek kepzet-formkitoX 
teljesen kiilonbozd erzrt-U)rmn]u. 

Betiirol-betiire igaza van ugyan tehat a solipsismusnak s 
vele egylitt Berkeleynek meg Kichtenek a megismeresnek lettar- 
talmdra nezve, de nines igazuk a letraldsdgnak es a megisnieris- 
nek a f'ormdjdra nezve. Eg6szen helyesen okoskodnak ok az 
ossztudatnak tartalmi vilagara nezve, de helytelen az okoskoda- 
suk az erzeki tapasztalatnak erzeti es kepzeti kettos formaja 
tekinteteben. Mert reank nezve valoban csakis az van ugyan, a 
mirol tudunk. Mi csakis oly vilagrol beszelhetiink ug}'an, a mely 
kepzeteinkke es fogalniainkka formalodott. tudatunknak tartal- 
mava lett. Amde kepzeteinkke es fogalmainkka csak olyasvalami 



I 

L 



fnrmiliidbatik, a mi o veliik szemben valamikor idegen m «Mb 
volt ; tudatank tartalniava cank az a valami leliet ; a mi elAbb 
rajta kiviil volt. Tudni tehat caakis oly viligrol ludhatunk ugj'an, 
11 mely mir ^desoini^Dk. kS]iieteinknek egyedi formajva lUaknlt; 
de tapaazlttlni a azo tulajdonkeppeni erteliiieben uRnkis oly vili- 
t,'Ot tapasztiilhatiiuk, a mely nem a mienk, i-sak eriF.tein.knek 
egyfltt«a oaazt^nyeibcn rejto/ktidik. 

EgcBzen Jogoaan es talaloau luondja tehat Kant ftitnlive 
iimsodik kiadaaibaii a psycbologiai idealiHinus czafolalAitak ki- 
hSvitise alkalmib^l : .BArmil.v irtatlannak \» tarUuk h meta- 
phyeika fouzeljait, lekintvc uz idealismuat (a mint item ia ai), 
tiiegis hotrdnya marad a philosophidnak s az altalanos etnbtri 
isifick, \\ogy rajtunk kivul lovfi dolgok letelet (metypkttil pedig 
iiyerjUk az imncretek egusz aiiyagilt beleii crz^ktlnk szumin) 
csak higyjuk, ha pedig valakinek eazebe jat kelelkedni benne, 
lie dllhassunk kieli-gitS bizonylldssal elSbe". Mort valuban botrdnya, 
barha eppszen termeszetes alapoii fejlfldolt butrinya a ptuloeo- 
phi&nak ee az altalanoa emberi esznek, bogy, nifg a gyskorlati 
eletben a legcBckelyebb ketelkedea nelkUJ tudja niindeii omberfia 
a rajtunk kii-Ul levJ) dolgok letelet 68 x-akiHiigat, az elmeletben 
mAr rsak biazi, sot ktts^gbe is meri mnni a a tiidom^y khty- 
leleu bizonyitani, s6t mig MHigHo bizonyltiara w talal a kOlSu- 
ben kezzelfogkalo valtSsa;; megletenek igazolia&i'a. 

Mert mivel bizuoyitja pi. egy Kant a rajtunk kCriil Iev6 
dolgok letet is valiaagat? 

,Sajtit Utelem pitszla, de imipinkitsim mrgbatiirozoll tudata 
bizonyitja tdrgyak letelet a t&rben rtijtam kirUt'' — mondja ki 
lantetelkent a meggyfizHd^set. „LeteIeinr3l mint az idoben tneg- 
liataruzottrijl van tndatom" — teszi azutan boxzi bizonyitA javi- 
tAaki^ppen. -^ „Minden idiSmegbatarozas valami mrgmarad^t as 
eezrcveveaben totelez fiil. Ez a mcgniarado azonban nem lebet uen- 
lelet en ben nem. Mert l^telem nuazea batiirozo okai. melydi 
bennem talalLat<Jk, kopzetek a mint ilyenek maguk ix tolDk meg- 
kUlOnbOztetett megmaradura azorulnak. melyre vonatkozolag vil- 
tondsuk, tchit l^telem az idoben, melyben \'Altoznak. meghata- 
rozhat(j. E megmaradunak ^szreveveae tehat caak egy rajtam 
kiviil lei-6 dolog, nem pedig egy dolognak puHzta kepzett jUtal 
lehets^ges. Enn^lfogva I6lem megbatArozasa az iddben caak valA- 
Kagos dotgok ]6to aital leheta^ges. melyeket magamon kiviil 





427 



' (Kant A T. t.. KiitikAJa, Foivt. Alexander B. 6h 
Ban6fzi J. "20. es 171. 1.) 

tme, igy bizonyitju Kant a rajtunk ktvUl levii dolgok I6tel4t 
es vdoaigat. Birha tal&16aD bangsdljozza, bogy ,kiils6 dolgokril 
tapasztalatunk is viin, iienicsak kepzeljid^aiink " s bdrba egeszeo 
belyesen eiiieli bi, liogy ^meg a hehS, CarteBiusnak keta^telen 
tapasztalatunk is caak kiilso tapasxtalat fiiltevese mellett leliet- 
seges'. Jul erzi tehit, bogy a problema cfloni<!ipontja ^pp mag&nak 
3 kuis6 lapasztalalnak a probl^mdja, e kiiho tapasztalatot m^gis 
egyazeriien csak feltetelezi s belJile, meg raieliitt belsfl miben- 
leteben elemezn6 ea niegmagyarazni, mint egyazerfien keszen 
kapott ^kUlsd erzeAr' -miikOd^Bbol indnl ki ixmeretelin^leti fejtege- 
teaeben. „A kiilso erzek aeglts^g^vel {elmenk egyik tDlajdons^aval) 
tai^akat. mint rajtunk kivUl levOket, ezeket meg valainennyit 
a t^rben gondoljuk," Enzel a t^tellel kezdi Kant traaBBciendtilis 
aesllietikdjaniik a temJl bz616 elnS fejezet^t. ,Eiih6 6rz6knek' 
nevezi dogmatikuaan azt a tevekenyaSget, a melyet fi raaga nyom- 
ban ,elmenk egyik talajdonB^anak", tebat Unlink beliS tevekeny- 
aegenek AlUt, ^Tdrgyakai alUt, mint rajtunk kiviil levBket, ezeket 
meg valamennyit a terben" gondoltatja velUnk dogmatikusan. mikor 
rdgtSn azt dllitja utina : ,A tSr nem empirihus fogalom, melyet 
kiilso tapaaztalatb^l elvontunk". M&a azoval a kiilsS tapaaztalat- 
nak. a rajtunk kivAl levfi targyak iameret^nek mibenletet ea titkit 
akarja meghatarozni ^elminknek egyik tulajUunB^gab^i „ „nem 
pmpirikus fegalommul", a kUlso tapaszlalatinak mindj&rt a ki-