Skip to main content

Full text of "The athenaeum"

See other formats 


Google 


This  is  a  digital  copy  of  a  book  that  was  preserved  for  generations  on  library  shelves  before  it  was  carefully  scanned  by  Google  as  part  of  a  project 

to  make  the  world's  books  discoverable  online. 

It  has  survived  long  enough  for  the  copyright  to  expire  and  the  book  to  enter  the  public  domain.  A  public  domain  book  is  one  that  was  never  subject 

to  copyright  or  whose  legal  copyright  term  has  expired.  Whether  a  book  is  in  the  public  domain  may  vary  country  to  country.  Public  domain  books 

are  our  gateways  to  the  past,  representing  a  wealth  of  history,  culture  and  knowledge  that's  often  difficult  to  discover. 

Marks,  notations  and  other  maiginalia  present  in  the  original  volume  will  appear  in  this  file  -  a  reminder  of  this  book's  long  journey  from  the 

publisher  to  a  library  and  finally  to  you. 

Usage  guidelines 

Google  is  proud  to  partner  with  libraries  to  digitize  public  domain  materials  and  make  them  widely  accessible.  Public  domain  books  belong  to  the 
public  and  we  are  merely  their  custodians.  Nevertheless,  this  work  is  expensive,  so  in  order  to  keep  providing  tliis  resource,  we  liave  taken  steps  to 
prevent  abuse  by  commercial  parties,  including  placing  technical  restrictions  on  automated  querying. 
We  also  ask  that  you: 

+  Make  non-commercial  use  of  the  files  We  designed  Google  Book  Search  for  use  by  individuals,  and  we  request  that  you  use  these  files  for 
personal,  non-commercial  purposes. 

+  Refrain  fivm  automated  querying  Do  not  send  automated  queries  of  any  sort  to  Google's  system:  If  you  are  conducting  research  on  machine 
translation,  optical  character  recognition  or  other  areas  where  access  to  a  large  amount  of  text  is  helpful,  please  contact  us.  We  encourage  the 
use  of  public  domain  materials  for  these  purposes  and  may  be  able  to  help. 

+  Maintain  attributionTht  GoogXt  "watermark"  you  see  on  each  file  is  essential  for  in  forming  people  about  this  project  and  helping  them  find 
additional  materials  through  Google  Book  Search.  Please  do  not  remove  it. 

+  Keep  it  legal  Whatever  your  use,  remember  that  you  are  responsible  for  ensuring  that  what  you  are  doing  is  legal.  Do  not  assume  that  just 
because  we  believe  a  book  is  in  the  public  domain  for  users  in  the  United  States,  that  the  work  is  also  in  the  public  domain  for  users  in  other 
countries.  Whether  a  book  is  still  in  copyright  varies  from  country  to  country,  and  we  can't  offer  guidance  on  whether  any  specific  use  of 
any  specific  book  is  allowed.  Please  do  not  assume  that  a  book's  appearance  in  Google  Book  Search  means  it  can  be  used  in  any  manner 
anywhere  in  the  world.  Copyright  infringement  liabili^  can  be  quite  severe. 

About  Google  Book  Search 

Google's  mission  is  to  organize  the  world's  information  and  to  make  it  universally  accessible  and  useful.   Google  Book  Search  helps  readers 
discover  the  world's  books  while  helping  authors  and  publishers  reach  new  audiences.  You  can  search  through  the  full  text  of  this  book  on  the  web 

at|http: //books  .google  .com/I 


:?-v^v; 


'a 


v<^«€:^l; 


%'i 


^iv 


k  f /-^ 


ii^ 


msm^ 


r 


-I 


^ 


ATHEMEIM 


PlIIUlSul'illAI  lis  AI,l,AJITni)(IJl»KYI  K(II,V(I|R* 


A  MAGYAIl   1111].  AliADEMIA   IIEUBIZASABOI. 


fi'/F,RKF,SZTi 


■nZEIECVEBIK 


111-.   PAUKR  IMRE, 


TWS  ITEM  HASBSJ^^rK!S^ 
STANFORD  UNlA^slr^f  m?-'^  ^^ 
REFORMATTING  SkS^^-^S 


KUrtJA    A    MAtiYAtt  TUUOM;i.,  ...  :)F.MIA 

IDflS. 


I    BL'PAPBSTKS. 


rii 


PARTALOM. 


ELS6  szAm. 

Lap 
Az  allaiuaIkot6    szerzodesek  (belso  allamszerzodosek    a  inagyar 

kuzjogban.  (V.)  ~  Ferdinandy  Gdzdtdl 1 

A  esillagingas  e8  a  vele  kapcsolatos  inozgastclfog&.sbeli  hibak. 

1/r.  Pehir  Kdrvlytdl 14 

Az  ismores  viszonylagoss&ga  es  a  mathematikai  fogaiomalkotas. 

—  Pauler  Akostdl 17 

A  legTijabbkori  ethikai   elmeletek   kritikai    isinertetes(\  (II.    — 

Hork  Jdzseffol 33 

A  reiiaissancckori  mfiveszt't.  (I.)  —  Dr.  Janicsek  Jozsrffol  .     .         49 

A  nemzeti  nevelesrol.  (I.)  —  Dr.  Schneller  Isfvdnfdl  ....         70 

Harcz  a  mag^nvaloert.  (I.)  —  Dr.  Simon  Jdzsef  Sdndort6l  .     .         H4 

Irodalom  :  A  munka  Ambrozovics  Biln.  -  Uovue  pliilosqphiciue 
lie  la  Franc(»  et  de  IVtrangor.  Dr.  Pauler  Akoft  - 
A  fold  es  az  ember  :  Ratzel  fSldrajz-philosophiaja. 
Dr.  Pekdr  KdroUi.  —  Tiirck,  der  gcnialo  .Mciisch. 
Dr.  SzMvik  Mdiyds 97 

mAsodik  szAm. 

Az  ismeres  viszoiiylagossaga  es  a  mathematikai  fogalomalkotds. 

(II.)  —   Paidcr  Akostnl 129 

A  iicmzcti  nt'velesrol.  (II )  —  Dr.  SrJnwller  htvdntol .     .     .  143 

LecoQte  de  Lislo  eszmenyi  socialismusa.  —  Paszthonj  J.-tol  .      171 

Harez  a  maganval6ert.  ill.)  —  Dr.  Simoti  Jozsef  Sdndortdl  182 

Philologia  ^s  philo-sophia.  (I.    —  Dr.  IlornijdvHzky  Gyulafol  .       200 

A/  Allamaikoto  szerzodesek  (belso  Allamszerzodesek)  jogi  ter- 
raeszete  a  magyar  kdzjojrban.  I.)  Ih-.  Polnrr 
Odiwtol 213 

Biin  es  biinhodes.  (I.)  —  Dr.  Bdrdny  Grrntol    ......       227 

Montaigne  Mihaly  es  Locke  Janos.  (I.)  —  iJr.  Acsay  AnfaltuL      239 

A  renaissancekori  mOveszet.  ill.)  —  Dr.  Junicsek  Jozsvflol      .      247 

Irodalom  :  Teljes  aesthetika-tOrtenet  magyar  nyeheii.  I.i  Dr. 
Pekdr  Kdroly.  —  Revue  philosophique  do  la  Franco 
et  de  Tetranger.  Dr.  Pauler  Akos 2(>0 


i  \ 


HAIIMADIK  ^ZAM 


■273 


Harcz  a  maganval«>ert.     III.)  —  Dr.  Simon  JozfU'f  St'ntd»»tt'tl  . 

A  n'nais>ancekori  mfiveszet.    III.)  —  Dr.  Janicsfk  Jnzaeftul  285 

Hun  es  biinhodes.   ill.)  —  Dr.  Bdrdny  Oerotvl 306 

.Montaigne  Mihaly  es  Locke  Janos.    II.-  Dr.  Arsaif  AntaltOl  320 

Philoii^^ia  t's   philosophia.  iII.J  —  />r.  Homydnszky  Gyuldtol  .  334 

Az  allamalkotu  <zerzodes**k    (beb«"»  allaiiL^zerzodesek)  joci  ter- 
iiie-^zt^tf'  a    ma^yar  k«>zjoirban.    ill.     —  Dr.    Polnrr 

/*/.■;*<♦..■;    .         

Az  dnkormanyzat  hataskdit*.    I.    Dr.  Bitltujh  AMurtol    .     .     . 

Irodalom  :  r»*Ije^  aestbetika-tortenet  ma^ar  nyelven.  ill.)  fh-. 
P»k'{r  Kd'-'hf.  --  Munkaste:»t^eriseg  broszorszagban. 
iN»litik:ii  babnnak  e$  tirsadalmi  jelensegek.  — 
raniit'Ikiili  <<  KMalismust  —  ZtMtschrift  fiir  Physiologie 
il^T  Sinn»'^Mrvrunt\  Dr.  PnuUr  Akos.  —  Archiv  fiir 
V»»'>i*hiohte  ilrT  Philo*-opihe.  Dr.  Pauler  Akos  —  Re- 
vu»»  philo->ophiiiu»»  do  la  France  et  de  letranger.  Jh\ 
/'■M^'    .U-  s.  -    Piklor  Gyuia  psychologiaja.  Rosen- 

N.'.(J     L  L'-^ 

XEGVKD.K  SZ.VM 

Uarv*     .1  mai:;ni\:ilv»ert.     IV.  •   />r.  Shwn  Jozsrf  :<dnthrtul      ,     .       -fc^l' 

A  rvMi.\;^vi»'0'k«Ti  miivc>/ot    'IV.j  —  Dr.  Janicsek  Jozseflol     . 

Ivvin  r'^  b;:;'.:i  di-^.     HI.    —   />r.  Bdrdny  frrrotol 

>l  M-t  rcu"  M.h:U>   o^  I.ookf  Janos     HI.)  Dr.  Acsay  Antaltol    .      -#5^ 

A     Ali:i!u;iU»':.«  ^4:or;»^^»^ok     helso  aliam.'izerzodes^k)  jogi  ter- 

n\r^.»tt*  a  m:i::\ar    kozjov^ban.     III.)    —  Dr.  Polnvr  ^^ 

'..'...         47^ 

s    :■;'<    '''^liil'tok    Ti;;i:\ saijanak    mi»gbec>ult*si\    adalek  a  feste8 

a '-:V.ir:k:i;ah.'-.   /••  I*k*ir  KdndyhU 49:^ 

\  >.-:    :;   •      ^  * 50^ 

\  .v  ■•••  a;i\    at  hara^ki^r  •     IL    Dr  Bahujh  Arfhurtdl    ...       olT 

V  ov  i^r.,  !.  ^.  h,'  !»  nker.  S*  hr'>tyenKdrnly.  Philosophische 
^niii«u  .' •  /  .',r  Ah*~<.  —  Revue  philosophique 
*io  la  Kraiioo  vt  kU^  letrangi^r.  Dr  Fauler  Akos.  — 
i  u\Mv  hoUwol^ri  imiveibol.  Dr.  Positlvus.  —  Fikler 
liNula  p-xohnlo-iaia     H.    Rosenstein  Lipot.     .     .     .       5J 


«   > 


BTANFORO  UNIVERSIT 
LIBRARIES 

MAR  2  2  1970 


AZ  ALLAMALKOTO  SZERZODfiSEK 
"*ELS0    ALLAMSZEKZODfiSEK)    A   MAGYAK    KOZJOGBAN. 

—  Befejezo  kOzlemeny.  — 

III.  Az  allam  es  valamely  fegyveresen  ellene  szegUlo  part 
kHzStt  mm  bikfszerzSdesek. 

A  miota  Erdelyorss&g  a  magyarorez^i  reszekkel  n  azent 
k<*roiiatul  elszakadt  6g  vilasztott  fejedelm6nek  orez^lisa  alatt 
<^^1I6  allamma  vi\t,  a  HabBbui^-hazb^l  szirmazott  kirilyok  uralma 
■^Btt  maradt  MagyarorazAg  a  folytonoa  belsii  hibordk  azin- 
l»lye  volt. 

A  magyarorezigi  protestAnsok  ugyania,  hogy  vallaauk  Bza- 
'"^  gyakorlasAt  kivivhaBsAk,  «z  erd61yi  protest&na  fejedelmekhez 
tnrdoltak  pArtfogisert,  6b  a  fegyvereg  erftvel  az  orsz&gba  tflrt 
enlelvi  fejedeleni  vez6rlete  alatt  a  protest&DBok  valliBBzabadBig&t 
B'  nen  iamercl  magyar  kiralyok  ellen  fSlkelven,  ideiglenesen  el- 
aukadtak  a  magyar  szent  koron&tol  b  mint  liadviselS  pirt,  allot- 
t*^  »  magyar  kirdlylyal  szemben,  Az  erdelyi  fejedelem  vez6rlete 
^  UmogatiBa  mcllett  vivott  belsu  habord  azut&n  b^kekOt^Bsel 
^rven  veget.  a  protestans  fSlkelo  part  letette  a  fegyvert  bb  iBmet 
^isszatert  a  magyar  kir&ly  hiiBeg^re  ea  a  megkStdtt  bekeszer- 
^Mia  alapjan  iam^t  egyesttlt  a  magyar  Bzent  koron&val.  a  b^ke- 
■zeragd6a  pedig  a  legkOzelebbi  orBzaggyfU^aen  tflrv^nybe  iktat- 
tatvia,  a  magyar  proteatJuiBok  vallasszabadsaganak  alaptiSrv^- 
oyeve  v41t. 

Ezen  tSrv^nybe  iktatott  bikeazerzitd^aekn^l  tebit  egy  a 
magyar  illamoak  fegyvereBen  ellene  azegtilO  pArt  lepett    Bzerzii- 


^    9KEHZ0UKBKK    i 


deare  a  mngyar  uUamot  kepviBel<)  kirdlylyal.  meghHtarozvai 
kat  a  feltetelekct,  a.  nielyek  mellett  az  aUarnhntnloiiinak  niagukat 
alivetik  b  ezen  felt^teleket  a  legkiizelebbi  orazaggyiilesen  maga 
az  allam  Jeleutette  ki  ervenyes  jognak  es  tette  kStelezdv^  mm- 
den  ta^ira  kb  hatiia&gi  sserv^re  egjai'^lut. 

Minthogy  tehAt  ezen  bekeszeraSdSaek  belyraallitj^  a  magyar 
allam  elSbbi  egyseget,  exek  a/.inten  iliamalkoto  azerzHdesek. 

K6t  ily  AllaiUBlkoto  s£erz{!<16Bllnk  van,  n.  mint  az  1606. 
PTi  b^L'Bi  boke,  molyet  az  1608.  ^vi  k.  e.  1.  t.-tiz.  iktat  tSr- 
v6nybe  es  az  1645.  evi  linczi  b^ke,  a  melyet  az  1647,  evi 
ii.  t.-cz.  iktat  tSrvenybe. 

Az  1622.  €\i  nikolBburgi  beke  aa  az  1711.  6vi  szatmari 
b^ke.  noha  ezek  iigyanoiy  viazonyok  kdzcStt  es  ugyanoly  ered- 
rainynyel  jiittek  letre,  mint  a  becai  ea  linczi  bek&k,  neni  soroe- 
ti&t^k  az  allamalkoto  azerz&desek  kilz^.  niert  neiu  tartalmaznak 
jogszabalyokat,  a  melyek  az  orszag  alkotmanyat  szerztSdesBzenieii 
niodositanak  vagy  biztoaitanik  6»  nem  iktattattak  torvenybe, 
leltat  nem  is  v^tak  az  alkatm&nyjug  forrasAva. 

Vannak,  kik  a  beoai  is  linczi  bek6t  nem  belsfi  vagy  illam- 
alkoto,  hanem  nemzetkOzi  vagyiE  kltlaO  allam azerz^Jdeanek  tart- 
jak,  mivel  itt  a  ket  azerzJSdfi  Tel  a  magyar  kir&ly  ea  az  akkor 
fQggetlen  ^Umi  eletet  ^13  Erdelyorazig  I'ejedelme  volt,'  nem 
pedig  a  magyar  Allam  ea  annak  egy  vallaal'elekezete.  Ue  a  kik 
ezen  b^k^kot  nemzetkSzi  azerzfidesnek  tartj&k.  azok  feledlk  vagy 
figyelmen  kfvUl  hagyj&k  Magyarorazig  ee  Erd^ly  mzonyAt,  a 
tdrt^nelmi  raem^nyeket  ttt  a  b^keszerzJideaek  tartalm&t  a  caupin 
arra  a  k[llB5  formdra  belyezik  a  adlyt,  a  melyben  a  bekeazer- 
ztid^a  l^teaOlt. 

A  mi  ugyani»  Magyarorazig  ea  Erdfily  egymaahoz  valo 
vtszonyit  jtletl.  ez  nom  volt  olyan,  mint  mds  fUggetlen  Allamok 
viszonya  ogymiahoz.  Igaz.  hogy  ErdelyorazAg  157 1 -ben  elazakadt 
a  magyar  azent  koronaUil.  de  az6rt  nem  aztlnt  meg  a  magyar 
szent  korona  reaze  lenni,  hanem  mint  annak  egy  a  viazonyok 
moatoliaalga  miatt  elazakadt  kttlon  darabja,  tebat  mint  ilyen, 
folytatta  kllldn  allami  ^let^l.  Az  erd^tyi  nemeaek  nem  azUntek 
meg  a  szent  korona  tag^jai  lenni,  i^aakhogy  attol  elvalva  gyako- 
roltdk  annak  liatalmit.   Nem  egy  volt  kozftttilk,  a  ki  mind  a  ket 


I 


'  Kmety  :  A  ma|ry    kftzj.  kk.  45.  1, 


tcrtleten  birlukoa  volt  ee  igy  iiiind  a  ket  alUm  eletebt^n  teve- 
keny  resist  vett.  De  maguk  az  erdelyi  fejedelmek  is  elismei-tek, 
littgy  Ei'dely  a  azeiit  koronahoz  tartoaiic '  a  az  erdelji  fejedel- 
mek a  magyaroraz^  reszeket  e^enesea  a  magyar  kirilyok 
adomanyu  alupjAu  birtak.~  Az  egycBUlBSre  valo  Uirekvea  mind  a 
ket  reszrSl  megvolt  miiidig  e  az  erdelyi  fejedelmek  azfirt  ipaj-- 
kodtak  arra.  hogy  niint  a  luagyarorszagi  reozek  ura,  min^l  tObb 
^-irmegye  felett  ervenyeaits^k  hatalmukat.  mert  ezzel  is  a  mine! 
elobb  valo  egyesitest  akartAk  elGkesziteni,  de  a  aajAt  jogaruk 
alatt.  Minthogy  pedig  a  ket  ontzagban  egy  volt  a  nemesseg  es 
igy  a  nemzet  is  ^8  az  erd^Iyi  fejedeleni,  mint  a  reszek  ura,  a 
ms^ar  kir&lynak  volt  n^vlcgen  alattvaliija,  a  mogyar  kirJLly  6a 
a  rfeizek  ura  kSziitti  szerzSdes  nctii  tekintlietO  pusztan  nemzet- 
kSzi  szerzcld^snek. 

Ehhez  Jarul  meg  az.  hogy  az  erdolyi  fejedelem  ozen  hAborCi- 
kal.  a   melyojc  a  bekSk    eliizmenyei    voltak.  item  erdelyi,  hunem 
ma^ar  erdekben  es  a  magyaror^zagi  protestana  pArtra   tkmaaz- 
kodva  viselte  s  ha  a  magyarorszagi    protestAnsok    ezen    fejedel- 
mek et    fegyverrel    iiem    tamogatjak,    azok    ezen    b&buriikat    meg 
i«m  JndithattAk    volna.    Ue  hiszcn  maga  az   1647.    evj  5.   t.-cz. 
Z.  {|-a   is    ezen  szavakkitl    el :    .ad   postulata    et    pruetensionea 
Uiustriasimi  Georgii  Kikoczy.    etc.   .  .  .  ae    eidem    adhaerentium 
Hongaronim,  Nob  domenter    declaravimue".    Teli4t  tagadhatloii. 
Iwgy  u  erdelyi  fejedelem  nem  eanpin  mint   ilyen.    hanem  mint 
a  magyar  fblkelf!  part  vezere  is,  u  lolkeltik    neveben  ie  szerzS- 
■IW  a  magyar   kirAlylyal    n  mini    ilyen   eszkOzOlt   ki    azAmukra 
t*lJM  amneatiit  es  biztoaitotta  valliBazabadaagukal. 

Vegre  ezen  bikenek  tArgya  Magyarorazag  beleo  viazonyA- 
'^  a  rendez^ae  voU,  tehAt  ezen  azerzfideaek  Magyarorazag  belao 
"^^iiH  Toltak  hivatva  ela^  aorban  biztoaitani  s  a  fllggetJen  Erd^ly 
fvjBdelme  inkibb  garantia  volt  a  magyaroknak  arra,  hogy  a 
"kewerziidea  meg  ie  fog  tarlatni,  mintaem  a  fillkeiSktiil  toljesen 


i 


'  Az  1806  aug.  20-Aii  Bftthon,'  C.abor  es  Matyia  fCherczeg  kBzt 
Mlflu  e^ezaeg  szerint :  „doniintis  (Jabriel  Bathorj-  .  .  .  neque  Tranw- 

S'lTUiijun  el  Comitatus  regni  Hungariae  eidem  adn'exna  a  cnrona  regni 
■■({KVLae  praedicta  alieuabit.  sed  in  iimai  quu  nunc  eat  statu  conser- 
**tut  et  poseidebit  stb.*  KiJicsey :  Hiatoriai  vazlatok  a  ket  magvar 
bui  eeyesiilese  stb.  felett.  088zes_  muuk.  V   327.  ' 


I-  KOIcaey  i.  ni.  V.  237— 2r.T   I. 


1- 


iinAlIi)  Bzei-ziidtl  fel.  A  mij:  ezen  bekek  Erdelyoek  belsfi  alkol- 
minyira  befolyassal  nem  voltak.  A(Wig  M&gyArorsziig  bels6  alkot- 
mAny^Lra  epen  miigyar  szempontbol  lartalmaztak  fontOH  rendelke- 
zetteket  ett  ezert  ibtattak  ezeket  itt  tiirvenybe  s  tett^k  al&ptdr- 
vSnyny^,  niert  belsH  szerzJidesi  mivoltukat  itt  nagyon  is  erezt^b. 

De  eltekJDtve  miDdezektii],  ezea  bekeket  az^rt  is  belsli 
^llamsKerzodpseknek  kell  mar  ma  tekinteni.  merl  Ma^yarorBzag' 
nia  m&r  Erdelylyel  e^eaQlt  ia  azert  ezen  azerzM^tteknek  hati- 
rvizatai  megeein  vesztett^k  el  6rvdnyUket.  bolott.  ba  pusztAH 
nemzetkijei  tizerzddesek  lenneoek,  az  egyeallles  idejet5l  kezdve 
meg  akkor  is  piveaztik  erveoyliket,  ha  tOtrenybe  iktattatnak, 
mert  az  egyik  azeneiidS  fel  l^tezni  megazQnt.  t^n  vaJfibaD. 
ezen  bekeknek  mindazon  pontjai,  a  melyek  nem  az  onszi^ 
belajf  ill kot many ara,  banem  a  fBggetleii  Erd^Iybez  valo  viszonyra 
votiatkoztak.  ma  m&r  ninosenek  ^rv^nybeii  a  raak  tiirtenelmi 
becspael  birnak. 

Az  mar    most   a  k6rdes.    vajjon    az    ezen    szerzddesekben 
fo^lalt  Jogszab^Iyok,  kUIOnbaen  a  valUa   szabad  gyakorlatat  biz- 
toaitri  rendelkezesek  megviltoztatbalok-e  ligy,  mint  mils  tOrveny. 
vagy  pedig  caak  djabb  azerzodesszerS  megillapodiaok  DtAn  lehet 
azokat  meg^-Altoztatni.  Ezen  szerzddeaeknel    ugyanis  az  &llaiiib61 
kiv&lt  eH  fogyveresen    flilkeltt    pirt    kOISn  Jogalanyis^a    azonnal 
niHgsziinC.  mibclyt  a  beke  megkottetett  a  az  e  pirthoz    tWtoz6k 
isni6t  egyeallltek  a  szent    korouaral.    I)e  nemeaak  klililD  jogala- 
nyiaiiga  azUnt  meg,  hanem  mint  rend  sem  maradtak    reiin. 
Iiiszcn  3  rizerzfid^B    epen    ubb'il  a  cz^lbiil    letesQlt.    bogy    a  PSi — 
kel&knok  ne  kelljen    tov&bbra  is  kalon    ideiglenes    Hzen'ezetUket;^ 
fentsit&ni.  Mintliogy  tehat  az.  a  kinek  beleegyezea^vel  a  szerzo — 
des  megvdttoztaChat^  volna,  tObbe  a  maga  akaratit  kifejezni  k^p — 
leien,  Utaz6iag  ezen  szerzdd6s  tfibb^  meg  nem  viltoztatbali^.  D^ 
ez  csak  litszat,  mert  a  mikor  az  elazakadl    part  tagjai  a  azenA 
koron&huz  visszatirtek,    azzal    bensCleg  is  Osszefontak,   azaz  it* 
meat  mAr  a  szent  knrnnii  egesze  mind  a  ket  szerzSdti  felet  egy- 
arint  k^pviaeli.    kulduSsen,   a  miota    Magyarorsz^gal    Erdely  is 
teljesen  egyesliit.  tehiil  az  elSbb  forraalisan  ia  kUlOn  nemzetkOw 
jogalanyokkent    szerepltf  feiek  is  egygyi    viltak.   Ma   tehAt  ezen 
szerzfidSsekben  a  magyar    azent    korona  a  azerzMli    felek  mind- 
egyiket    kepviaeli.    Ennelfogi'a    nnnak,    hogy  az  emltletl    bekeket 
lartaimaif}  tfirvhiyek  ujahh  tSrventjehkel  megvallnztassonak    vagy 


Xg    jUJ>UULkOTI>    MEHKODRHEK     *      HAI.VAM     SOZJOaBAIt.  S 

wtdnttliissatiak  joyi  nkaddlyn  nimsini.  Ktt  Itnyleg  az  eiien  Wr- 
•nfekbcn  foglftlt  rend^rlkezesck  igen  nagj  resze  ujabb  Wrv^nyek- 
U  acK  ia  viltozlHttnUitt.  De  a  proKatansok  vnUttHBiabadsii^t 
tiiriiMitil  ivn(l^lke£^Bi'ikii<<k  »  prot«stansok  bAtranyiira  v»]6  ine<;- 
Tilbxtolivu  iftiu^I  elditl^zbetn^  azt  a  vesi^lyt.  hogy  a  proleetans 
nllin  liunpol^rok  a  magyar  allainlialalomntal  cl^gedetleniie 
tilBtnak  ^8  »x  urszmg  beUii  b^kejet  iiie;j;2avarbalJiAk.  Nebu^'y  tehat 
nark  buki'>v<-tkvz^si:rf  a  k^i-tx^k^lyebb  Urll^y  is  siwlgiltattass^k. 
■  nodoalU»t  az  allamhuUlomnak  kerikluie  ki'U.  Axait  itt  is  a  nieg- 
rihiAtatiHuak  uljabim  nem  jop.  ban«ni    moralie    ethikai    akadi- 

I       lyvk  ilknak.  a  n)elyeki<t  az  allanthatalnmuak  politikai  Dzempon^ 

[       (d  kdl  nierlcgelni  i%  6g;elenibe  venni. 

IV  J  magyar  aUarn  is  a  tolt  dsxakadl  Hionyos  teriiletileg 
I  hll<iHall4  rrsu  kiizott  kotSti  dUamateriodiuk. 

Aniuk.  bog}-  a  magyar  lillainnalc  vulaiiicly  lerHlctileg  klllOn- 
iUu  «lu.tbidi  T^ize  SKeniJd^si  alnpoii  ax  ^tluDiinal  ismet  eg>(^- 
<Ali.  k^  pcUUjit  mutatjn  fel  a  tditenelem.  Az  eiryik  az  1751 -bed 
»<ilM  illammi  azcrvtzkt^dett  Erdelyuriix^iiak  Magyaroraz^gal 
l>4S-liiin  kimumlnlt  ^8  1868-ban  vegrebajtoH  telJHS  egjesUlfee. 
»  miiik  az  |H4><-ban  elsiakndt  6g  ouztrak  kimmaorszigkent  kor- 
BUjioU  lIorvAl-SzlaTonorBiJigukDak  18tiS-hnn  czen  urezagok 
Uioii^oH  azentid^eHzeril  kiUSnallaMnnk  a  fentKrlasa  meliett  v^gbe- 
Mit  ijrn  eKyeslU^a^. 

I.  A  mi    Krd«lyiick    eg^esQleaet    ill«<li.    ez    k^t    egymisaki 

'^■ubingEn,  df  ft:viiiiiit    kieg^sKitu   tOn^iiynypl.  I.  i,  a  magyar- 

MWip     lf<48.    CM    VII.  CM  11/  crdelyi     1H46,    evi    I.    I.-ezikkel 

^•ftdjiton  ki 

^^^    A  mag) arorsjiigi    IH4H,   pvi   VU.  t.-cz.  a  niagyar  korona- 

^^^Ltutoxn    Knlelynrk    MagyarorMzaj^ul    «gy    konuAnyzAs  alatl 

^^^■Wica  irgyvHlll^set    kiniondvaii,    mt^hatiroKta.  hugy  JAvCben 

l^^i^  ntob  iu6<]on  vegyen  reszr  a  magyar  orgziggyiilesen  i  a 

^VV"  intBut^^uiiiot  utaaltotia.  bug}'  mindeii  kitelbetO  tfirv^tiTi-s 

Mdtal  Mlutiziialva.   niagit  ligy  ai  c  v^gctl  a  mult  erdelyi  imzag- 

k  kiaevpcoU  bizultmibiynyal.  mint  a  legkSzelcbb  tinszegyQ- 

I  Brdtijri  (m(zigg)'itl^rUrinlkez««b<'tegye.  hogyaz  i-gyeslllf>a 

:  iDodjai  m<rgillnpilia>LHimk  tia  un^l  kiiiieritA  t6r- 


4 

alapon     i 


I 


ft 


v6nyjavii^l&t  legj'en  keazIthetS.  Ak  egyosUles  azoii  elvi  alapon 
mondatott  Id,  bogy  Magyarorsx^g  Erd^lynek  mindazon  kiUdn  tiir- 
v^Dyeit  es  szabadsAgait.  melyek  a  teljes  egyesUleat  nem  akadi- 
lyozzik  ^  a  nemzeti  szabadsagnak  6s  jo^gyenlilu^gnek  kedveznek. 
elfogadni  ia  Teiitartani  keez  is  Erdelynek  a  magyar  orszag- 
gyiil^sen  val6  kepTiueltet^s^re  itt  me^allapitott  rendelkezes  erv^ 
ny6t,  mely  csok  a  legkfizelebbi  magyar  orszaggyiil^Bre  ervenyes, 
ae  erdfilyi  orszaggyfiJeB  inegegyeitfeHetSl  teszi  fBgglive. 

Ezeii  Wirvetiyben  tehit  Magyarorszig  kijelentette,  hogy  mily 
felt^telek  mellett  akarja  Erdelyt  Onmagaval  egyositeni. 

Ezzel  szemben  6s  mintegy  erre  adott  viUszkepen  az  184H. 
evi  erdeiyi  1.  t.-rz.  pedig  a  magyarorsz^i  tSrvenyhozisnak  a  bon- 
egyseg  targyaban  bozott  tOrv.-czikktit  bd  rokonerzettel  fogadvdn 
6s  Erdilynek  Matjyiirorszdggai  egygyi  aiahtidsdt  teljes  kittrjede- 
seben  magdevd  (even,  ennek  kOvetkezt^beu  a  jogegyenlSaig  elv6t 
a  magyarorazagi  tSnenyeknek  Erdelyre  val6  kiterjeaztcBB  tnellett 
kimondotla,  az  ezekkcl  ellenkezJi  erdeiyi  tiirv^nyeket  ellfirSl' 
teknek  nyilvAnitotta,  a  magyar  tfirvenynek  az  ErdelybCl  kiildendj) 
orazdggyEileHi  kepviselSk  szdm&ra  vonatkozo  reiidQlkezeaet 
gitotia,  aajat  belaii  igazgataeAniik  szervezetet  pedjg  i^sak  ideig- 
lenesea  tartvan  fenn,  a  magyar  felelUa  rainJBteriumrol  Bz61(i  1>H48 
ivi  III.  t.-czikket  finmagdra  is  ^rvenyeanek  jdentette  ki  is  ezzel 
eddigi  alkotminy&n  oly  vAltoztatdsokat  tett,  a  molyek  az  1848. 
^vi  VII,  t.-czikkben  mir  kimoiidotl  egyeaillfeat  es  az  1848.  evi 
alkotnianyrefonDnak  Erdely  terUlet^rc  valo  kiterjeszt^aet.  vagyis 
a  gzeot  korooa  testenek  ismetelt  teljes  helyreallitasAt  megi'a- 
lilaitjdk. 

Ezeii  ket  titn'eny  teb&t  val6aAgoa  dUamalkottJ  Bzerz6d6s  a 
Bzent  korona  es  egy  terliletileg  elszakadt  r^sze  kStOtt.  de  nem 
uly  alakban,  bogy  I'Idbb  az  dllam  egy  r^Bzevnl  azerzildjk  ^b  az 
fzen  szerziidessel  helyreallitott  teljeB  Bzent  korona  ozen  szerzti- 
d^st  tOrvenybe  iktatta,  lianem  akkent,  hogy  a  szeul  korona  es 
unnak  elralt  resze  tdrveny  formajaban  kUldn-kQliiii  Juientett'^  ki 
az  egyesiUeare  irAnyul6  akiiratat  a  a  azerzSdesi  momentum  az 
akaratok  teljes  ilsszebaiigKdsaban  ^a  abban  rejlik.  bogy  a  ket 
t8rv6ny  egymast  raJnden  tekintetben  kiegeaziti. 

Enlely  tehdt  szerzSd^a  (itjan  feltetlenlll  egyeelllt  Magyar- 
(irazAggal,  azaz  kiiliinallaBt  a  maga  azdmdra  fenn  nem  tartott, 
banem  egyazeriien  beleolvadt  a  azent  korondba  s  az  erdeiyi  bon- 


^^Hgirok,  mint  egyesek  ea  iiein  mint  Erdtlj,  valUk  renzeseiv^ 
a  azent  korona  batalmanak  es  alattvalui  a  oia^ar  illamhatalom- 
nak.  Ennek  folylAn  Erdely  rtjeKHzUnt  klllSn  Jogalony  lenni  es  az 
egyestlleii  fnlyt&n  BEUka^geBtt^  v^t  Jo^rendezest  a  m^  teljeBse 
lilt  azent  koronarn  bizla.  mely  ezeu  jogrendez6st  az  18BH.  6vi 
XLIII.  l.-L-zikkel  valuaittitta  meg. 

Minthog;  tehat  az  egyeHUlSa  ir4nt  16trej(!tl  azerzJkl^Hbeii 
ej^yik  fel  aem  Bzerepel.  mint  jogoaitott  vagy  kBtelezett,  niert  az 
Krdely  ktllon  jogalanyisiginak  fentart^sa  nelklil  felt^tlenlU  meiit 
vegbe,  kQzjogi  iroink  czen  tOrv^nyekbeii  BzeraSdetti  momentumot 
nem  liittnli  es  epyu  az6rt  e^en  alaptOrvonyeket  nem  is  azoktik 
a.  belsB  iUlain»zerK6(l^Bek  kOz^  sorozni,  holott  ketsegtdenUl  azok- 
nak  kell  tekiateni. 

li.  A  mi  a  Magyaroi-Hz^gtf^l  fiszakadt  Hon'&t-Szlavon- 
urezagoknak  ISBH-ban  Magyaroniziggal  tflrt^iit  lijraegyefllil^s^re 
vonatkoz6  i^zerziSd^st  illeti.  mely  az  1868.  evi  XXX..  illet&leg 
a  horv&tszlavon  1H68.  hvi  1  t.-<;zikkbe  iktattatott,  az  eg^szeii 
OM  in6don  6s  mas  eredtn^nynyel    ment  v^gbc,    mint  Erdelynek 

A  kapcsojt  reazek  ugyania  az  altal,  hogy  lH48-baii  eisza- 
kidtak  az  orazigtiSl,  nem  nyertek  oly  jogalldat,  mint  a  milyct 
njM  az  elszakadaa  utan  a  kilJiin  fuj<>du]m«k  alatt  elj)  Brdely  : 
buMm  mint  a  magyar  koronitul  Jugelteueaon  t'lszakitott  r^sz, 
•Wak  tartomiiiykent  kormanyoztnttak.  Hogy  eunek  a  jog  es 
l6n'enjuLenc8  AlUpotnak  vege  vetlesBek  es  bogy  az  iy4H-ban 
^^yuorazag  ellen  ellenBegeBen  f<illepett  horv&tok  n  magyar 
nnmettel  leljesen  kibdkittesHenek.  a  magyar  orezaggyiil^a  1866-ban 
'•"n  u  alifUpontra  hetyexkedett,  iiogj'  az  orBzigt<5l  elszakitolt 
^vnti  tdii  lartomiiny  k6rdt>zl«sB^k  meg,  hogy  mity  kiv&nH^ga 
^  a  MagyarorBzaggal  vain  ismet  egyeaDteBre  uezve  bb  minft 
jogilUtBt  kivan  tnaganak  a  magyar  allainban  biztoaitani.  A  kir&)y 
"^  kivinsagok  kifejezea^re  m&r  akkor  alkalmas  szervet  alko- 
'')tt,  a  mikor  a  Dr&vdn  tnli  reBzbun  orBz^gylU^st  hivott  egybe, 
"olj  nmt  Horv&t-Szlavonorazttgok  orBzi^^iileae,  a  magyar  orezag- 
Q^^SBel  kuzQite  azokat  a  modozatukat.  a  melyek  mellett  ezen 
Krilletileg  kdlOnallo  reaz  Magyarorszaggal  iamet  egyuBillni  uhajt 
>  >  kel  onzaggydl^a  az  lijraegyeaDlesnek  i-zen  modnzat-aira  n^zve 

LHiwdBttHjgi  tArgyalAa  litj&a  niegegyezett  egyrnaaaal. 

^^^B     Az  :iltal.  bogy  a  magyar  nenizetet  kepviaelfi  magyar  orazag- 


gyiilett  a  Driven  tiili  i-esEekbeii  Sn8zehivott  orezaggyiileBBel  tirgya- 
lisokba  bocB&tkozott  ^s  azt,  mint  HorvAt-8zlavonorBz4gok  orszaf;- 
gyiil^aet  iBmerte  el.  egyuttal  Horvit-Szlavonorszsgokn&k  aK  egyez- 
kedee  idejere  kUlBn  JogalanyiaAfrit  is  eliamerte  s  miutin  azzal 
gzerzOdesBzerii  niegegyezesi-u  jutott  ea  ez  iltal  a  szent  korona 
elfibbi  egyaege  helyre^lIittatoU,  a  k^t  orezaggyftleB  kfiztitt  letre- 
Ji)tt  egyezm^ny  a  ezent  korona  aJtal  torv^ny  formajabaa,  mini 
a  niagyar  ^am  akarata  Jelentetett  ki,  a  mely  illaoii  akarat  a 
magyar  tSrvinytirba.  mint  18f>8.  evi  XXX.  t.-uz.,  a  borvat-szlavon 
tfln-^nytirba  pedig,  mint   1868.  *vi  I.  t.-cz.  vdtetett  fel. 

De  ezen  egyezmfinyea  tOrv6ny  70.  §-ilnak  axon  rendelke- 
z6ae,  liogy  .esien  egyezm6ny  az  egyezkedfl  orenagok  ktilOn  Wrveny- 
hozHBainak  t^irgya  nem  lehet  a  v41toz&e  rujta  csak  ugyanazon 
miidon,  a  mint  letrejiitl.  mindazon  t6nyez5k  bozzijaruliadval 
t^tetbetik,  a  raelyek  kOtOtt^k"  —  ezen  egyezmenynek  68  mind- 
azon cSrvenyeknek.  a  melyek  ezen  egyesmenyt  m^doaiijak.  matt 
alaptSrv^nyeinktitl  ia  mAa  allamalkotd  szerz^degektijl  Ir  elt^i'^ 
jclleget  adott. 

Hogy  ezen  egyezmenynek  a  jogi  lermeazete  nieghataroA- 
hato  legyen.  elsi)  aorban  az  hatarozandn  meg,  faogy  mikent  jOtt 
letre  az  alapvetS  rendelkezes.  azaz  mit  kell  erteni  az  ^ugyanazon 
mod"  es  a  „mindazun  tenyezjik  hozzAjaml^Ba"  alatt.  Eire  pedig 
oaakia  a  tOrv^ny  letrej(itl^n«k  t^irtenete  adhatja  meg  a  valaazt. 
ez  pedig  a  kOvetkezti  ; 

az  1966  evi  febniirina  27-r8l  kelt  kirilyi  leirat  felazoli- 
totta  Horv&trSzIavonoraz^ok  gyiil6B^t,  hogy  vtUaxzazon  kiUddtt- 
B^get,  mely  a  Pesten  azekelo  magyar  orsz^gyiil^B  kUldOttaegevel 
a  kOzjogt  kapoca  ea  a  birodalointioz  val6  viazony  targyiban  alku- 
dozz6k,  Errtil  a  magyar  orazAggylil^a  is  erteaUlv^n.  mind  a  k^t 
orazaggyttl^s  12-^12  tagb61  i\l6  bizottsagot  vAIaazCott,  mely 
regniiiolaria  bizottaAgok  Peaten  flaBzegylilven,  egy  magyar  tagot 
elnOkUl  vilaaztuttak  ^a  reszben  azobelileg,  r^szben  irsBbelileg 
tirgjalv^Q  egymiaal,  v^gre  minden  pootbun  megegyeztek,  kiv6ve 
Finnie  autoiiomiijat.  Horv&t-Szlavonorazagok  gyiil^ae  1868.  6vi 
Bzeptember  24,  6a  2o-^q,  a  magyar  oraziggyiilea  pedig,  miuttiu 
iiK  1868.  evi  november  7-en  kelt  kiralyi  leirat  azt  ajin)otta. 
hogy  Finme  irant  az  egyezked^a  klllOn  folytattaHBek.  1868.  ivi 
november  11 -en  fogadia' el  a  regnieolaria  bizottaagok  k6zt  letre- 
jStt  egyezmenyt,  a  mely  a  rainiBterium    iltal  u  kiralynak  is  be- 


^^lat 


itUlvati  es  altala  Uolyeneltetven, '  tiin'enyjavasUtba  foj^lalva 
noveoiber  l'6-ia  a  kepviaelciliaz  eie  terjt-sztetett  esitt  aovember 
16-an  elfogadtatvaii,  mint  186H.  evi  XXX.  t.-cz..  anvember  ]7-en 
szenteaitest  iiyert  in  m^g  ezen  h6napbaii  kibirdettetelt,  a  hon'at 
az6ve^  peitlg;  ni^c  noveinber  8-Hn  szenteaittetv^n,  a  horvit-szlavoii 
lorvenytiirban  mint  1S68.  evi  [.  t.-cz.  t^l«tett  kOzze. 

Xz  mar  moat  a  kerdSa,  Logy  a  16trejflvetel  modjanak  tOr- 
teneteben  mi  a  l^nyeges,  a  minek  az  egjozroeny  roinden  vAltoz- 
tatasinal.  m6(lo8it^siD&l  meg  kell  tfirt^nni,  bogy  a  70.  §.  reii- 
delkezea^aek  megfeleljeii. 

Hogy  mi  ^rtessek  miiidaion  lenyezok  hozidjiiruliisa  alatl, 
am  kOnnyii  megadni  a  vAlaszt:  bogy  t.  J.  a  magyar  orszdg- 
gyulit,  ft  hurvdt-szlavon  ornzdggyules  es  a  magyar  kirdly ;  vagyis 
ezen  tdrveny  l^trehozatalAn&l  a  szent  korona  tagjaioak  aksrata 
dgy  rendea  ea  egyetemea  alakjaban  a  magyar  orszllgRyfileBeii. 
mint  partirularis  alakj4ban  a  borvitszlavon  orszaggyiiMsen  ki- 
fejezcaro  jutott  ea  a  szent  korona  birtokoaa  Altai  is  megerfiait- 
t«tett.  Bunelfogva  ezen  tfirveny  moat  mir  nem  m6dosit(iat6  mis 
t<)rvenyek  modjAra.  Iiaiiem  caakis  ligy,  ha  a  niodositds  irant  a 
azenl  korona  tagjainak  Baszessege  ligy  egyeteniea,  mint  particu- 
laria  alakban  is  kifejc-zi  a  magu  akarf.tAt. 

Az  ,ugyana3on  itod'  megbat^oz^a  niiir  tub  neb^zeegbt 
UlkfSr.ik,  mert  ez  a  mod  magiban  a  torvenyben  megbatarozva 
ninceeu.  A  tOrtenelmi  eeem^uyekbfH  pedig  ki  kell  valasztanunk 
a  Unyeges  momentumokat,  a  mit  nem  a  betlikJin  valo  nyai^- 
iUftiil.  hanem  coakis  a  legis  ratio  seg^lydvel  lebet  Bikereaen  meg- 

'  A  kepTiaelShaznak  1868.  ovi  nov.  ll-en  tartott  Ulea^ii  Deik 
Ftnui  jaTaalatira  hozott  azun  batirozata.  mely  azerint  ezen  egyez- 
BJ^  I  ministerium  .azenteaitea'  vegett  t«rjeszsze  a  kirily  ele,  nem 
HMwJia  azenteaiigHt  Jelent.  mint  J&azi  Viktor  Allitja  (Tanalm&nyok  > 
■»ir.  horv.  k6zj.  viszony  kOrebol  7.  ).'  ea  a  mely  AUitAsAra  azon 
"fttkezteteaet  la  aUpitja  (L'.  o.  15—24. 1.);  bogy  az  egyezmpuy  azen- 
^*(iUae  ea  nem  a.  tiirveny  azeDt^aiteite  az,  a  mi  u  jugazab&ly  lette- 
jBtlet  perfectu&lja.  euuetfogva  „bz  l^GH.  evi  egyezmeny  utani  bftrmely 
Wwtneny  killOu  tOrvenyczikkciybe  iktat&tia  nem  aziikacges,  nem  is 
'^■'tnlayBzertl,  banem  a  szenteaitett  egyezm6ny  egyBzerllen  a  ket 
'tnif  tArreaytiribau  cp  Agy  kOzzeteendd,  mint  b&rmelv  mAs  kOzOM 
Jftrsny-  (23.  1..,  d»*  az  ISBS.evi  egyezmenjte  a  belyzet  mas.  Ez  azon- 
"•■  W(iltetelt  okJD8kod&!<.  mely  aanak  a  bebizonyit4a4ra,  ho)f  j  u  .klzB? 
'''ptOrveDyek*  nem  egym^sa]  megegyczii  kiilOn  mag^'ar  e»  kiilOo 
wir'tl  tiin^yek,  teljesen  mellnzhetJi. 


oldanunk.  A  legis  ratio  pedig  a  70.  §.  id^zett  rendelkpKea6b«) 
az.  bogy  az  ^egyezra^ny"-nek  nevezett  tOn-eny  mitdoBitisihoz 
assert  HzUks^gee  a  szent  korona  tagjai  itsszeasego  akaratiiiiak  ligy 
egjetemeB,  mini  particularie  alakban  valo  kifejezese,  hogy  HorvAt- 
SziaTOiiurHzagok  biztoaitva  legyenek  azon  veaz^ly  ellen.  mely  a 
magyar  orszAggyiil^uen  Sket  a  tCbbseg  rese^rSl  fenyegethetne. 
Hogy  teb&t  az  be  ne  kovetkezhessek,  sztikaeges,  hogy  a  k^t 
orBziggyfil^B  kOzCtt  el((zet«B  niegegyezeg  jOjjon  letre,  melynek 
alapjan  a  kSzSB  alaptdrv^nynek  szOvege  Dieg&llapittaBeek  ea  ha 
ez  l^tre  JQtt,  akkor  azt  BzenteBitBe  a  kiraly.  De  a  megegyez^s 
letesitee^nek  modjira  nezve  csak  azok  a  tOrt^neJmi  momeDtumok 
alkotbatnak  jogazabiUyt,  a  melyekiiek  megtdrtente  magibanaz  1868. 
evi  tSrv&iiynek  a  szSvegeben  is  kifejez6sre  jut,  a  mi  pedig  itt 
kiemelvG  nincsen,  az  mint  Uoyeglelen.  az  ezt  modoaito  t3rvenyek 
megaJkotiaaDil  (i^yelembe  nem  jdbet. 

A  Uirvfeny  modositiisara  nezve  tehAt  lenyeges,  bogy  a  mo- 
doaitiB  ir^nt  az  orszaggyiil^aek  —  nem  pedig  a  niagyar  kormiUiy 
es  a  bin  —  azaz  az  egyni&Bl^I  fliggctliiQ  leatUletek  egyezzenek 
meg,  a  mint  ezt  a  bevczet^s  vilagoaaii  kifejezi. 

Az  orsziggyiileBek  niegegyezeae  pedig  regnicolariB  bizott- 
fligok  kiknld^se  altal  tort^nt  ea  igy  a  modoBitiiat  cz61z6  tOr\'6nj- 
nek  IB  regnicolariB  bizottaagok  kiklild^Be  altal  kell  megallapit- 
tatni.  az  ily  m6doti  megallapifott  tOrvenytervezetet  mind  a  ket 
orazaggylilSanek  el  kell  fogndnia  6b  csak  akkor,  ha  ez  niegtSr- 
t6nt,  lebet  azt  a  kirilynak  —  az  I86fi.  6vi  XXX.  t.-cz.  60.  §-a 
6rtelin6ben  borvat  eredeti  sztfvegben  is  bia<lva  —  Bzentesiteni 
6a  a  70.  §.  szerint  mind  Magyarorsz&gnak,  mind  a  Tiraoraza- 
goknak  kllldn  torvenykOoyveibe  iktatva  kfizz6tenni. 

De  azon  tSrt^nelmi  kflrUlra^ny,  bogy  az  1868:  XXX.  meg- 
ulkotAsan^l  elJiazor  a  regnicolaris  bizotlsdgok  iltal  keazitett  egyez- 
m6ny-tervezet  tArgyaltatott  a  ket  orazAggyiiles  iltal  a  niiotin 
ezen  fervezetet  a  mini8t<'rium  a  kirilynak  bemutatta  es  a  kirdly 
abhoz  el8zet«B  jovahagyaaftt  adia.  csak  akkor  foglaltatott  tiirveny- 
javaslat  alakjaba  6a  fogadtatott  el  az  orHzaggyiil6Beii  vita  n61kUl 
6s  azenteaittetett  tJJrv6ny  alak  jabun.  ez  mar  nem  I6nyeges,  mert  ezen 
eljaras  magiban  a  tOrv6ny  a/.iivegeben  formalia  kifeje/esre  nem  .jut 

A  tOrv6ny  bevezetti  rfaz^ben  agyanis  ceak  az  van  elmondva. 
bogy  a  k6l  oraz^gytil^a  k6z6tt  bl^zils  megAUapodassal  egyezm6ny 
jiJtt  Ittre,  mely    egyezm6ny  a  kiraly  altal  ia    „j6vabagyva,  meg- 


es  Bxentesitve".  iiz&z  mint  t&r\'enyt  szentesitve.  ttirvenybe 
iktatlatik.  A  azentesit^s  teliiit  a  t5rv6nybe  iktat^t  nem  megel5z&. 
hsnem   azt  befejezo  actua,  a  mi  a  azuvegbjil  vil&gos. 

igy  magyarazla  ezt  u  niagyar  es  a  horvdt-Bzlavon  oraz^- 
gyiU68  *B  a.  kirAly  IHTa-baii  is  az  ezen  evi  XXXIV.  t.-ct.  meg- 
dkot^&nal,  a  midon  ugyaiiis  a  regnicniaris  bizottsagok  uiindjirt 
a  liiireay  szdvegebHii  allapodtak  meg  eu  ezt  terjesztettik  a  kSt 
onz^gyiilea  ele.  a  mit  a  k6t  orazaggyJi]6a  elfogadv&Q,  a  kiraly 
Ut  magyar  en  horvat  BzOvegben  sxenteeitette  ee  ezzel  li.  n.  kdzSs 
^iptSrv^nyn;^  tette. '  b  Dgyanez  volt  az  eljirAs  az  18H0:  LIV. 
M  1889:  XL.  L-nzikkek  alkot&aanill  ia. 

Az  1887  :  LIU..  1S8B  :  XXXIV.  ea  az  1899  :  V.  ^a  XLVIl, 
t.-cukkek  megbozatalAnAl.  niinthogy  ezek  a  feniiillii  a.  n.  kiizils 
lUptOrvenyeket  Dem  ntodoailj&k,  lianem  tovabbra  is  drv^njbeii 
ttf^Rk,  a  70.  t;.  rendelkezesei  nem  voltnk  ir&njadok. 

Ijgy  az  1868.  6vi.  valaniint  az  ez  iitdD  alkotott  a  Horval' 
^iTonorsxigokkal  kStOtt  egyeznienyeknek,  illetSleg  az  ezeket 
luUlnazd  t^irv^nyeknek  tOrv^nykiliiyvbe  iktat&a^D^l  azon  eljiraa 
Hveltetett.  hogy  azok  a  magyar  fia  horvat-azlavon  kQlon  tOvinyek 
*l*kjiban  jelentek  meg  a  magyar  ea  a  horvat- aziavun  urazagos 
Mrriaytirakban.  jgy  i8(i8.ban.  mint  ezen  6vi  XXX.  6b  mint 
IWYiUzlaTon  I.  t.-czikk. 

Ei  az  eljAris,  mely  az  18ert:XXX.  t.-cz.  70-  g-a  azon  reudei- 
'^i^enek  a  felreert^aeu  aJapul.  niely  Bztrint  ezen  egyezmeny  a  leg- 
nugaubb  azentesit^e  utin  mint  Magyarerazag  a  Horvat- Szlavun-  6a 
^ilfflitonzAgok  kOzSa  alaptfirvenye .  a  nevezett  orszegok  kiilim  tor- 
"^oykfinpveibe  iktattatik'  —  nem  caek^ly  mert^kben  bat  zavarolag 
wun  tSrvenyek  jogi  ternioazetenek  megltSleaere,  mert  azt  a  liitszatot 
'^"i  fel.  mintba  ezen  .kSziia  alaptdrvenyek'  nem  ilyenek.  hanem 
"Sjmisaal  megegyez6  HzSvegii  ktllun  niagyar  ea  ktilon  autononi 
'"irvit-azluvon  tOrv«nyek  volninak,  vagyis  ez  az  eljarila  ezen  t5rv6- 
KfcJiBt  k6t  f^l  ki^zOtt  kiltett  Hzerz6deseknek  a  ket  tisl  kUl6n  tSrveny- 
buziaai  altal  vigbevitt  tdrv^nybeiktatasak^nt  tfint«lik  fel. 

'  A  tArveayhoz&s  tenye»(>inek  liirvenyinagyaraxd  tevekeayseg'e 
"^ani*  oeuiCBsk  tOrveny,  baneiu  oaelekedetek  utjin  in  nyilvinultaat. 
■•^I);  Bsetlien  as  a  tOrvenymafryai*z6  szok&a  termeazetevel  Iiir.  Ek  az, 

*  nil  iimi  Viktor  i.  m.  15—23,  lapjwn  teljesen  figvelraen  kiTiil  hagj', 

•  nidBL  azt  bizonyitgatja,  hogy  az  ims  ;  XXX-at  modnsito  til!vcn\ek 
"»  tlkntmAnysierlien  JSttek  letre. 


ik  M^^i 


Ezzel  SKemben  azonban  ligy  a  tflrveny  bevezeteaenok  t 
enavai :  „ezen  egyezmeny,  nuDt  Magj'arorazag  s  Horvat-SElavon- 
6s  Dalmatorszigok  kiizos  alaptorvenye*  iktattatik  tOirenybe  — 
valamint  a  TU.  §.  a/oti  renddkez^se,  bogy  ^egiyszeramind  meg- 
allapittatik,  bogy  ez  egyezminy  oi  egyezkedS  orszagok  kUlon  tor- 
venykozdsainak  iargya  nem  lehet  %  \a\lo%k&  rajta  csak  ugyanazoii 
modon,  a  mini  l^trejOtt.  mindazon  tenyeztik  bozziJinilaBaval  t^tet- 
hetdk,  a  melyek  kotitttek"  ~  kizirja  annak  a  magyar&zaUiak  a 
IchetUseg^t.  hogy  a  kUlOn  tSrvenyek  alakjiban  valo  tSrvenybe 
iktat&e  nemzetkitzi  szenSd^a  tOrv^nybeiktatAsanak    miaSBlctessek. 

A  kU13n  Wrvenykflnyvekbe  iktatisnak  kUIOn  WSrvenyekbe 
iktatds  alukjiban  tOrtent  vegrehajtiisa  iiem  szerencses  megoldis 
ugyaD,  mort  ba  ezek  kJJzOs  alHptOrvenyek,  akkor  a  kQlOn  tOrv^ny- 
kQnyvekbe  valo  beiktatas  is  belyeaen  ceak  mint  kSzoB  alaptOr- 
venyeknek  kUliJn  beiktatasa  tJJrtenbelett  volna  roeg,  biszen  a 
70.  §.  ie  nem  klllSn  tJirvenybeiktatiHrol,  azaz  beczikkelyezearSI. 
hanem  kUlSn  UirvengkSnyvbe  iktatasrol  es  kibirdetett  Idrvenyaek 
killdn  tdrv^nykSnyekbe  valo  kf(zz6t^telerol  ez6l,  mint  a  bogy  ezt 
a  Uorvit-  SzlavonurszAgokra  is  kiterjedJi  tOrv^nyckre  n^zve  az 
1870.  ^vi  XII.  t.-cz.  rendeli,  Mindazoniiltal  az  1868-baii  ee  azota 
kOveteil  ttlkeletlen  elJArasbol  n  t(irv6ny  vil&gos  azavaival  szeni- 
ben  —  mivel  az  kSzSs  dtaptiirvenyrdl  sz6l,  mely  a  kflKiu  torveny- 
hozasokiiak  t&rgya  nem  is  lehet  —  kiivetkezteteBek  uem  vonfaatdk. 

A  azent  korooa  elmelete  pedjg  mdr  a  priori  kizar  niindeiL 
oly  okoskodast,  mely  szerint  ezen  kozik  alaptorviny  nemzetek^ 
kSzOtti  szerzddes  tei'meszet^vel.  nem  pcdig  belsj)  AUamazerzddds* 
termeszet^vel  birbatna,  illetfileg.  bogy  az  nemzetkOzi  azersfid^s- 
nek  tdrv^nybeiktatisa  lefaetne,  mert  a  magyar  tiirveny  6b  a  horvit— 
Bzlavon  autonom  tSrveny  kUlonben  sem  egyeb.  mint  ugyanazon 
allami  fi^hatalomnak  ktllJlnbdzd  aiakban  valo  meguyilatkozass. 
mint  a  magyar  szent  koroaa  akarat&nak  egyetenies  e»  particu- 
laris  nyiivanulasa, 

Az  1)^68.  ev'i  XXX,  t.-cz.  6s  mati  hasoiil6  egyezmenyes 
ter\'6nyek  ennelfogi'a  a  szent  koroniinak  az  illam  egesz  terllle- 
t^re  kiterjedO  egyaeges  akarata.  a  melyben  a  »zerz5desi  momentam 
epen  agy  csak  eldkeszitS  termeHzetii,  mint  a  Itibbi  belsii  Allam- 
szerz()deseinknel. 

A  mi  kUlun5sen  az  1868.  evi  XXX.  t.-czikket  illeti,  ez  a     ^ 
tennebbiek    sztrrint  oly    illamalkotd    szerztides,  a  melyet  a  azeni     | 


F^KKRZOtlESKE    J, 


ina    teHte    (a    magyar    orszaggyiUes)    egy    elszakadl    r^Hzevel 

(Hnrvat-Szliivonoraza^okknl)    a  tizent  korona  eljlbbi    teljeBB6g6nek 

belyreallltisa    cE^Ij&bol    kiitAtt  es  a  miildn    ig:y  a  szent   kQrcin& 

fgysege  es  teljeaaege  a  ket  orezi^yfiles    kOzdtt    l^trejfllt   meg- 

e^ez^s  aiapjAn  helyreAllJttatott.  most  m^i*  a.  szent  korona  egy- 

•*ges  akarata  tette  azt.  t3rv6ny  formajibaii  a  azent  korona  egfiBz 

terOlet^D    kiitelez5ve.    Ceakhogy  a  mig   mie   dllamalkoli^  szurz6- 

d^Heinkn^l  a   szerzfidO  reszek  klllOn  jogalanyisAga   azonnal  meg- 

KEBiiik.    mihelyt  a  axent    knrona    egyBe^re    helyrpAUittatott  ea  as 

»ll»nialkoWi  szerzildea  Orvenybe  iktattalott ;    addig    emiel  a  tOr- 

vtnyn61  mag&ban  a  ttrvSnyben  kimondatott,  bogy  mindannyiazor 

valibuiyszor  ezen    torv^ny  m6do8ittatik.  a  reszek  kUlSn    jogala- 

nyisignkat,  de  csak    ebbOl  az  egy  (.'Z^lb6]    viaazanyerik,    azaz  a 

V«t  orsz^gyiil^B   ilyenkor   egymaBsal    mint  k^t    kQlSn   jogalany 

figjeikedih,    de   a    megegyezes    16trejtitt6vel    ismet    az    egys^gea 

sunt  korona  fejezi  ki  a  maga  akaratAt,  csukbogy  az  igy    letrc- 

jfltt  Mrveny  a  ket  tOn'^nytirbaii  elt6rf>  mtidoti  Jeleztetik. 

A  niagyar-boi-vit-azlavon  egyezm^nyes  tUrvenyek  teliAt  iiem 
oljM  alaptdrv^nyek.  a  melyek  mi»  tarv^nyek  miidjilra  megviltoz- 
tithitdk  B  a  melyek  m6doBitaannak  vagy  megaztlnteteB6nek  esakia 
moralig  akad&lyaj  vaaaak,  hanem  a  mellett,  bogy  belsit  illamszerzjt- 
wk,  Bzen  felDI  meg  olyan  alaptiirvenyek  is,  mint  a  milyenek  a 
inodeni  eordpai  albotmanyokban  Tordulnak  eXb.  a  melyeknek  l^teai- 
'^  6s  megv^toztat&aa  ugyanazon  allamhataiomnak,  de  caakia  itiaa 
^IjMgi  azabUyok  szerint  valo  megnyilatkoiiaBa  ^Ital  lehets^gea, 
""im  a  mely  mW  azerint  tabbi  Iflrvenyeirk  bojiatni  es  megvil- 
WWatni  ezoktak.  vagyia  oly  alaptOrv^nyek,  a  melyek  megvAltOz- 
'■ttainak  mechanicus  akadilyai  vannak.  Ez  az.  a  miben  az  egyez- 
oiayeR  tfirv^nyek  tSbbi  belad  &UamszerzSd^aeinkt4il  kUlonbitznek, 
■  mi  azonbaa  azokat  konlntsem  teazi  kUlaJt  illamszerzJIdeaekk^ 
^  U  orsz&g  ^B  t&rsorBzdgai  kOzdtt  a  viazooyt  nemzetkJtziv^, 
*  mini  ezi  Pliverid  illitja  (Beitr^e  3:^4.  1.).  mivel  ezen  felfog&s 
tlieakezik  az  1848  elfitti  viszonynyal.  az  1868 :  XXX.  69.  §-Aban 
vjltgoaan  eliemert  jogfolytonoaaiggal  ea  a  azent  korona  tanaval, 
"i^ly  nem  tiiri  meg,  bogy  egy  £a  ugyanazon  ^llambatalomnak 
^^  alakban  (1.  i.  egyetemes  ^s  parti cularis  alakban)  valo  meg- 
"JlUtkoziBa  kSt  aUambatalom  sziivetBeg^rek  erodmenyekent  ma- 
gyartiilasaek. 

Ferdinandy   Giza, 


i. 


A  CSILLAGINGAS  fiS  A   VELE  KAPCSOLATOS 

mozgAsfelfogAsbeli  hibAk. 


A  cBillaging4a  alatt  a  psyctioio(;iaban  azt  a  aubjoiitiv  jelen- 
B^get  6rtjlik,  hogy  a  BiiWibeii  egyedfll  Alio  fenj-pont  kepe  rOviii 
dKeml^UB  uUn  mozogni  liteeik.  M^r  rugebbeii  ismerik  e  merSbeti 
subjectiv  mozgdserzSst,  melyet  6p  eiert  aiitokineiikus  erzesnek  is 
mondottak. 

TalAn  Humboldt  emlitette  elfiwOr  Kosmoa-aban  1799-ben. 
Felleges  ^Jezaka  a  tengeren  lapaaztalta  e  jelens^gel.  1851-ben 
Schweizer  0.  Moazkviban  mir  kiserlHteket  tett  ez  iranyban  a 
limpAk  Knyet  apro  nyilison  bocsitva  At  s  ^gy  figyelve  meg  a 
f^nypont  niozgaaait,  kimonrlotta,  bogy  mindez  subjectiv  jelena^g. 
A  fraotiziAknAl  Charpentier  irta  le  1886-baD  e  jelena^get  s  utAna 
Attbert  vegzett  kia^rleteket  ez  irdnyban.  0  nevezte  et  e  jelen- 
siget.  e  ('BuI6ka  dlmozgdsirzist  autokinetikus  ^es-nek.  Szerinle 
megfelel^  k^pzetkapcsolAaok,  igy  lebegii  leggdmb  vagy  repOlii 
niadAr  k^pzetkapcsolatai  vezetiiek  f^lre  az  6rz6st.  Mindez  azoD- 
ban  cask  uti^lagoa.  mar  az  alniozgaaerzeabez  kaposolodd  kepzet- 
iiiilkfldtsnek  bizonyult.  mikor  Exner  a  b6esi  egyetem  birea  psy- 
(ihoIogiiBa  vette  u  kerd^st  tUzetea  vizagalat  aid.  Emer  ugyanie 
kimiitatta.  bogy  a  caillagiDgAa  aubjectiv  jeleDaegenek  a  fdny- 
izgaloniiiak  IAt<!i)iArtyAnkon  valo  hidnyos  locdlisaldsa  az  oka,  a 
mennyiben  a  lAtiihArtya  Mzomszedos  erzH  elemei  \6  caak  reazlegoa 
izgntasra  teljea  izgalomba  jOv^n  bJzonyoa  ingisAt.  mozgasit  hoz- 
Z&k  l^tre  a  f^nypoot  kep^nek.  a  mit  <t  pontingaanak  iievezetl  a 
ebbol  inagyarizta  a  uaiJl  agin  gist  is.  Mind  o  caalodAs  megBzUnik 
a  lebetetleii  termeBzeteseii,  ba  tatuterlinki-t  klllOnfele  tai^ak 
foglaljAk  el. 


J 


Latjuk  tehat.  hogy  a  I'sillagingiB  jelunsege  csak  ukkor 
jfihel  letre,  bs  H^mmifele  mas  tdjekoKtato  f^nypont  nem  segiti 
lijekoKiJdaijankat  a  .1  szemlett  fenypoot  igy  teljeaen  isoUtltan  aUvin 
»  aiStetben,  l&toliartyauk  hianyoa  localisilsBa  folyt&n  elJi^Uhat  c 

De  nemcsak  ezxel  az  egj'  erdekes  jelens6(;gel  aUunk  itt 
Wmben,  haDem  mas  csal^dflBokkal  is.  Ha  agyaiiis  i-  f^iiypontot 
nwi  ralosaggal  ntnzgatjuk.  lassiibb  moKgisat  eaetleg  ^sziv  aem 
^'suezak.  VAcy  a  mozgiu  irinyit  ite\jilk  me^  hiily  tele  nil),  sz^val 
a  mozgJia  la^it^liseben  tdjikoz6ddshdi  hibdk  losznek  6ppn  az.^rt. 
mcit  nines  aemmifele  tajeknztnto  pout,  mert  tdjekoz6das  I'ttak 
I8bb  kliiiinfele  tirgy.  ftnypoot  kozt  lehet, 

Gbben  az  iranyban  vegzett  lijabbuii  erdekee  kiserletekel 
ii.  Bourdon  '  iDegfelelu  g^pazerkezettel  mozgatvu  a  dobozt.  oioly- 
iwk  oldaliban  voltak  a  belQlrSI  megvilagitott  atlatsiio  papirpoiitok, 
Wrflk,   alakok.    Kisirleteinek    eredmenyel    maga    e   fopontokban 


1.  A  t&rgyak  mozgas^nak  felfogasa  sokkal  nehezebb,  ha 
^  tirgy  elHziget«lteii,  egyedUl  all,  mint  bogy  ha  mas  lAthato  6s 
looidnlatlan  targyak  veszik  kOrlll.  Az  iitobbi  esetbeD  m&r  mozg&e- 
^Realink  lehet.  ba  a  targy  mozgisanak  sebeaa^ge  caak  egy 
i^'cunyi  masodperezenkint,  mig  ba  a  tirgy  teljesen  eiszigetelten. 
™>SMyoBaii  mozog,  tizenot.  hiiaz.  vagy  ra6g  tiibb  peroznyi  aebea- 
H  keil  hozza. 

2.  Ket  k<tr  ruozgjisilnak  fell'ogasa  nehezebb  volt,  mint  a 
P^nt*.  itt  harmiDcz  percziiyi  aebeaaeg  kellett,  hogy  mozg^B^rz^st 
''ilteon  fci. 

3.  Az  elBzigetelt.  maganoaan  M6  targy  mozgiaa  kpvesbbe 
^orsabbaak  l&tazik.  mint  a  latbato  s  nem  niozgu  mis  tai^ak- 
t"!  kOrWvett  lArgye.  Eirol  agy  gySzSdiJtt  meg,  hogy  a  termet 
birwloa  megvilAgitotta. 

E  mozg&afelfogasbeli  hibAkrol,  melyeket  a  tajekozodaa  hia- 
lya  okoz,  kitnnyen  meggyfizCdhetik  akdrki,  ha  egyszerd  keiiieny- 
P'pirdobozba,  melyet  egy  ponton  atlyukaazt,  gyertfit  helyez  6b 
*^^\  Hzobiban    mdttokkal  kieerletet   tesz.  Mi  ia  ligy  talaltuk  kj- 

'  La  perception  des  mouvemenis  par  le  moyeri  des  eensotiont 
'<^iki  dts  yeiwr.  Revue  pbilosophique.  1900,  pp.  11—17 

'  L'annie  pgjichologifitie.  VII"    Annee.  1901.  pp    ■"i5'j— 560. 


H^rteteinJcbeii.  bug>-  n  mozgas  me^l^lese  aagyon  bizonytalan. 
TfrmeszetescD  ezzel  az  egyszerii  szerkez«tl«l  a  raUlagingiBt  is 
cneefi^eUiPtjUk.  Tapasnalni  fo^uk  a^atiis.  hogyba  sebova  it 
inozganuk  a  dobozt,  a  nezti  uetsris  mozg&Bokrol  fog  beszelni,  ez 
u  i.'HiJlag;in^K  jelensege.  Miknr  me^  mozgatjok.  tapasztalni  fog- 
Juk  hi\)ht  tajekozudasat.  Lassdbb  mozsrast  eszre  aem  vesz. 
Krilaebbn^l  is  elceerelheti  sx  iranyt,  sot  iig>-  tapaszUltak.  hogy 
ax  egi^es  egy^n  bizonyos  jrAny  irani  elCszeretettel  i,-iBeltetJk,  miii- 
iltj;  e  Tel^  ^rezv^n  niozgist,   ha  akirmeiTe  ia  mozog  a  fenypont. 

Bourdon  a  muzgAsrelfogtuibeli  hibak  forriaat  sajatos  modon 
a  HzempilU  moit^tlsaoak  Uipint6  feifoginabua  kereai.  Szerinte 
teljeaen  iHoUlt  targy  mi>zgA8anak  ezemleltekor  I'sak  a  targy  inoz- 
g^&t  kitvetii  szenipilla  mozgiBiiinak  tapinto  felfogaaa  tAj^koztat 
M  innen  oly  cuali'kony  e  tAjekozddae.  mig  ha  a  itiozg^  targyat 
<!gy^b  IAthat6  es  netn  mozgii  targyak  veazik  korUl,  akkor  a  taj^ 
kozi)dAst  a  l^tohiirtTii'abeli  felfogis  adja. 

Mindeneaetre  e  niozgiafeirogiafaeli  hibak  TorrAait  az  elazige- 
telten,  maginoHan  illii  fenypontn^  a  hianyos  tijekozodasban 
kell  keresnllnk,  viezont  a  helyea  tAjekozodia  feltftele  az  iUet3 
mozg6  tAi^at  kiirUlvevO  egy6b  lathatd  6s  nem  mozgo  tirgy.  De 
hogy  mAr  moat  e  muzgilaf«lfog&abeli  hibAknAJ  6pen  a  pilla- 
iDozgiUok  tapinto  felfogiaAnak  Wikeietlensegevel  illaDank  szem- 
Iwn.  ahhoz  bizonyira  meg  ezo  f6r  e  reszUnkrtil  ezt  raeg  nem 
tarthatjiik  bebizonyoaodottnak  a  inkabb  a  azemmozgas-^rzetek  ' 
ki'v^abbe  biztJis  viiltaban  vnln&nk  hail.indok  kereani  o  hibAk 
loniiaftt. 

Dr.  Peh'ir  Edroly. 


'  A  Hzemmozgis-t^rzetek  fuiitoa  szerepe  meg  egyUtalin  nem 
■-li'SK^  ismeretHa.  I'dAn  leKhivatuttabb  iKmerfijUk  Sachs,  el5bb  boroaz- 
I6i.  most  luir  bi'rlini  tan&r.  a  ki  funtos  68  n^lliiUSzhetetien  azerepiiket 
at  irftH,  olvnxiiti  os  ra'jzo\k»ai,\  gyOnySrUen  fejtette  ki  az  agyvelo  mli- 
kOdoarrtil  hz6Ii').  a  taaga  nemelien  kitiinO  s  mog  mindig  nem  elegge 
ktlKkinescap  vilt  el5adAsaiban.  { yortriine  iiber  Bau  und  ThaiigM, 
(fas  (hroMhimt.  1900.)  Dr.  Pekdr. 


"Xr  ISMERfts    VISZ0NYI.A(i08SAGA    fiS  A  MATHEMATIKAI 

fogai.omalkotAs. 

-   Elad    kflzleineny.  — 

Az  iameres  viiizonvIagossagBnak  tnna  az  ujabb  positiv  bUl- 
t'^ct  egyik  sarkalntoa  alapt^tele.  Kriticisiniia,  positivism  us,  ini- 
niAoeiitismus  —  vagy  binni  nevet  is  adjunk  az  iljabb  pbiloao- 
ptiiiban  bar  laasan.  de  biztosan  tejlcldi}  man  titdomanyelmeletnek, 
■■i«1t  az  ismer^s  targyat  ee  igy  a  tadomanyos  kutatas  terltletet 
» leheiii  tapaaztalat  kilrero  azoritja.  ez  u.j  vilageonceptiiinak 
alapja  vegelemzexben  az  ismer^s  viflzoiiylagoaB&ganak  tfibb-keve- 
Mbb  rilagnsaagfcal  f<i1iHmert  tana.  Ceakbogy  tpnn^szeteaen  a  azo 
l^gabb  ertelmebeD  kell  ezt  vcnnlink.  MAr  Descartes  iUattpontja, 
mcly  azt  kivanja,  bogy  ne  elciit^Ietekbfil  6a  tekintAlyekbiil,  dc 
**ikt  Hmenk  cvidens  teleleibfil  induljonk  ki  b  e.z  alapori  ipar- 
Mjonk  rilagfcepflnket  fjil^piteni.  tulajdonk^pen  ezt  az  igazsagot 
liinleti,  mert  cuupan  azt  fogudja  el  tudomanyos  tetelnek.  a  mil 
beUthatunk.  a  mit  megismerbetllnk  tebAt  a  csupin  Onmagiinkhoz, 
aijit  elmenkbez  viazonyitott  igazs^got.  Tovabb  menve  azt 
nnndhatjuk.  bo^y  minden  tudomanyos  allaspont  i;8ak  ProtagoraB 
regi  ti'telenek  alkalmazdaa,  raely  szerint  az  ember  m6rt6ke  miD- 
dennek  szemben  mind  enfdle  mysticism  us  ^s  supranaturtilisinuBsaJ. 
ViDden  pbiloaophia  tehat,  mely  a  vildgnak  is  eletnek  egys^geH 
H  tndominyoB  conoeptidjit  cz^lozza  —  mar  az  ismores  viszony- 
li^ssdganak  tanat  i-ejti  niagaba. 

flp  ezert,  mert  az  iBmeres  relativitisanak  tana  a  iegnaeynb)! 
pbj/osopbiai  igazsagok  egyike,  a  melyet  fajunk  vit^nczetenek 
fejlAd^se  m^g  a  Iegc]lent6te8ebb  irinyeWek  alapjan  ia  mind  tis?- 


1>^  AK   ISUEHES    VISZONVLAOOSSACpA. 

tabbaii  fOliemer,  igen  term^szotes.  bogy  u  tetel  Hokfele  ee  egy- 
mast61  elt^W)  ('0i:cepti6jav3l  ^s  ulkalmazis&val  talalkozunk. 

J  den  taiiulman;iinkbaii  ofiQp&n  a  mathematikai  ismeres 
Bzempontjabi')!  kiaertjlik  meg  e  tan  kOnonalozasit,  mcly  annAl 
eitlekesebb  vizagilatnak  igerkezik,  mert  oddig  figyaz61yan  csupau 
iLz  iBQieres  ^iazollylEgoaa«lg&Imk  &ltal&noa  discuBsioj&val  talatkoz- 
tDiik,  nem  pedig  ogyes  hatarozott  kutatdsi  terllletekre  vonatkoz- 
tatott  fejteg^t^aevel.  Caak  a  Icgujabb  idlikben,  mid  On  Comte 
l&ngelm^j^tSI  vezetve  poaitiv  tudom^yok  organtaati6jdnak  a  pro- 
bl^mija  kelt  mind  nagj'obb  erdekI6deat,  merOlnek  fel  ugyea  elme- 
letek.  melyek  a  matliematikanak  a  tapaeztalaEhoz  ea  egyeb  isme- 
reteinkbez  valo  viazony&t  teazik  kulatAs  targjavi.  E  vizsgalatok 
azonban  CBaknem  kivelel  ii6Ikll]  arra  az  eredmenyre  jutnak,  bogy 
mattiematikai  fogalmaink  a  tapaaztalati  kepzeiek  pnazta  elvon&aai, 
azoval  a  aenaualismus  alapj&ii  iparkodnak  a  mathematikai  lame- 
r^B  viazonylagoaaagat  kimutatni.  N6zetllnk  azerint  ez  illaspont 
egyrcszt  eg^Bzen  tartbatatlan,  mdareazt  nem  is  oleli  fet  a.  probleaia 
egeaz  kSr^t.  TalAn  sikerQlni  fog  kimutatnunk,  bogy  a  inatbematikai 
iamereanek  a  tapaaztalntt6l  valo  fUggeae  nem  azonoa  a  sensua- 
lismuaaal,  eiit  bogy  a  matlicmatikai  fogalomalkotaa  aajatsiga 
egeazen  mna  dlliiapoiitot  kiviti,  a  mely  azonbttn  intellectualia- 
mustol  is  toto  coelo  kQlOnbfizik.  M&sreazt  pedig  litni  fogjuk, 
bogy  a  mathematikai  iameres  vJBzonylagoaa&ga  ncmcsak  abban 
all,  bogy  fogalmai  a  tapaaztalatti)!  fUggnek  ^b  v^gelemz^sben  a 
tapaBztalnti  tartalom  tudatoBit^Binak,  megtanior^s^nek  segedeaz- 
kiizei,  haneni  abban  is,  bogy  midon  a  matbematikai  fogalniakon 
bizonyoa  functiokat  bujtank  vSgre,  akkor  is  v^gelemz^aben  cau- 
pdn  viazonyokat  iBmerllnk  meg. 

De  bogy  ezt  kimutathaaauk,  nem  iHtalanoaaagokbol,  banem 
:i  mathematikai  aiapfogalmak  gondos  tamerettaiii  clemzeH^bQL 
fogunk  kiindulni. 

I.  Valamely  tudomAuyt  ismeretlanilag  elomezni  aniiyit  tesz, 
mint  kideritoui  azon  alapfuiiclitikat,  a  melyek  az  lUtala  targyalt 
iameruBi  terllletet  elUttlink  fallArjAk,  mAareazt  pedig  kimutatni, 
hegy  0  functiok  ea  miikiid^stlk  mik^pen  fQ^  Caaze  egyr^szt 
iamer^aUnk  leg&JtalilDosabb  fSli^teleivel,  mAar^szt  egy6b  tudom^y- 
Agakban  nyilvAnnlo  iamereai  mozzanatokkol.  Mi^pazeriibben :  vala- 
mely  tudomany  ismerettani  eleniz^se  nem  egy^b,  mint  annak  a 
vizagalata,  bogy  raibcii  all  a  ktrdesea  ismeres  lenyege  is  mike- 


■  ■ 1    :ili!ir>i,  hogj    alapfogalmait    me^alknasuk  is  egymas- 

t'gyib    nkiifogalniainkka]    vinxonybn   lior.zuk.     Az 
I'ttniliu.    melyel  valamelj   tizsgdliidiUrul  adituk.  mi- 
u I'linjtaiiiik,  ti*riiJe8*eteB«rk  i-siik  arrn  bxnigiilhat.  bogy 
^rpluliiiuiijilib  kArvonalnkban  jelezze  fejlcgdi-seink  vzdjal. 

KnUtisniik  eljirclatliat^lag  ket  r6Bzb6l  fog  allani,  a  meniiyi- 

"tt    M^A'T  a  mathematikai    idapfoffalmak    megalkotdadval    kell 

;  iiiV  .1  ci.ik  ay.iitin    terlictlliik  it  e  fogalmak    synthesi- 

■ /.(>  roniiAira.     I)e  mieliltt  e  kerd^sek   ffljtegetiWIie 

nl..  veBHDnk  egy  U-kinteti't  A  itiutliomatikiu  tndnniiliiyiik 

,- ,  ;i-;iiiiJsK«t*re. 

A  aiailiMiifttika  aukbatoasaga,  vtligoBsigu  ^8  «bb3]  fo1;6 
IMtvjTi  a  tiibbi  ludomAayok  fiilOtt  kiiKmondAsos,  A  kprdes  an, 
^t;  mi  k^p«2i  a  matLt^iiiatikai  tDdominyok  o  kir&lM&gos  tiely- 
Wwk  alapjit  Ha  azt  frlcljuk:  deductiv  jcllegQk.  akkor  logi- 
Mtg  u;^aii  megf«'lelliiiik  a  k^rd^are,  de  mmerettanilag  esak 
■Bcn^nTxiOk  a  probl^uiAl,  iiielyet  t-p  mv^  kell  fojti^iii.  Ha  Kauttal 
vn  ntalunk,  liogy  a  mitthemntikn.  mint  tiV  ia  itlti,  a  [iriiiri 
'onniiiiak  fpldolgoitiisii  t-p  fomiai  jellefrfiiBl  I'ogvn  oly  tifrjszi-rii 
t  UUlaz6.  akkor  ugyui  mir  kuXflcbb  Jaruiik  az  igazsaghoz. 
1  iBliJdiiniejiciil  probl^mat  m^g  neni  (Tinteltllk.  Ha  ugyanis  uem 
^Lirank  .vi-IHuk  azUletett  Togalmakat*  fslvenni  M  igy  az  aeyluin 
tn>Tnuiti«tf  k^nyclnifs  r^v^be  buz6dni.  maBr^sKl,  ba  neni  ukar- 
pk  dGTnlmfn  Mrrd  bagyni  a  DiatbeiDulika  nrganikua  fi^jliid^s^t, 
■''jafi  ruiusKgN  siccriiit  az  csnk  ep  ngy  imluctiv  tuiloniaiiy  volt 
kttdcilirD.  mint  I'gjub  diHcipIinnk,  ki  kell  dmtcnilnk.  bo^*  mik^p 
■■  'lm*nk  r'|>  n  matlirmatikai  (ii(lnm4iiyok  nii.'gaikalMsanil  abliuz, 
'  -  '  '-.  iT^aii  litlialadva  az  inductiv  Ht.idiumot.  melylyel  min- 
'  kezdetcoel  lalalko/.uJik.  oly  koriin  ori  ol  azi  a 
I  iuotiv  d]l^|]()iil»I,  iiidy  niindfii  ludumiiay  eazm^nyet 
'  .L-<-«2  problema  rliliuii  u  krrdi-Abco  rejlik  6h  nyilv&n 
rinifli-t  li'dx  kppps  art  mfgoldani,  a  mely  egjTeazl 
gi|}s  a  mntbt^mutikai  fogaloiiinlkotibniik  a  lapasxtnlalt^l 
pjB)rgesM.  a  n^lkUl  azonban.  bogy  fl!14ldoKiia  a  tnatliematikai 
[  SniUtSfiagit  i^a  8ajil4)HaAgAi. 

IS«B  nagy  teved^mbcii  van,  a  ki  »?.t  bJazi  ^  miiit  peldiul 

I  Mill  —  bogy    megiddotta  i>  iiiHtltcmHtika!    logulomalkotia 

l^llM^iidt.    ha  kitnntiiljn.    b^gy   a  mathemnliknS    alapfogal- 

It.    Usrt  Kp  til  kfKilQdik  u  tnlajdonkcpi    nt^bcnif;. 


Hisz  a  probleina  ip  ai,  hog}-  mily  kOlOnbaeg  ali  fbnn  a  matbe- 
matikai  elvoa&sok  eg  milsDeniii  abstractiiSink  kJSzOtt?  Az  elvonatt 
mir  azirt  sem  lehet  a  inatbeniathikai  fo^alomalkotas  megktllSn- 
bfiztetS  alapaaj&tsi^a,  mert  az  abstractio  nitnden  tudominjos 
fogalomalkotan  ^Iteto  elt^me.  Elannyira  elvODasokban  gondolko- 
dimk.  hngy  mar  legclcmibb  iteletCink  is  az  abBtractio  rsirijut 
rejti  magAba,  a  meiinj-iben  az  epysi'ges  appereeptiv  tartalombol 
bizonyos  mozzunatokat  kiemel.  eltekinh'c  a  tObbiltil.  De  kalQn- 
ben  is  daczAra  annak,  hogy  minden  tudom&nv  alapjat  elvonasok 
k^pezik.  a  matbematikai  isnierea  sajalossiga  mds  disciplinnkbaii 
elirbetetlen.  meg  ba  n^hiny  matbematikai  formula  alkalmazasat 
meg  iH  engedik.  Tudjnk,  bogy  a  Iegkivdl6bb  elmck  is.  mint 
Descartes,  Spinoza.  Luiboitz  hiSdoltak  annak  az  illusioDak,  bog}- 
a  matbematikai  m6dszer  a  pbilosophiara  is  alkalmazbntd  s 
Kint  talin  az  eUi(,  ki  ^leson  ktmutatja  eunek  lebetetlens^- 
get.'  Ez  Osszezavarast  nyiivan  az  ukozta,  bogy  e  ^oudolkodok 
Item  16  belyen  kerest^k  a  matbematikai  fogalomalkotaa  sajatos. 
B&git  azemben  a  pbilosophiai  gondoikodassaJ,  vagyis  nem  lattiik, 
liogy  a  matbematikai  nemcsak  az  elvonas  klllonbSzteti  meg  mas- 
fele  ismeresUiiktai,  Azt  hittek.  bogy  elvonis  Altai  minden  fogal- 
mtink  basonlifivi  lesz  a  matbemalikni  conoepti6kboz  s  igy  ug^an- 
azon  .more  geometrico'  mddszer  alkalmazhato  reAjuk.  Mar  ez 
a  lOrt^neti  tanulsAg  is  fOlhivja  figyolmUnket  arra,  hogy  ncm 
azabad  megAllapodnunk  a  mathematikai  fogalmak  elvontsAganAI. 
ha  azok  igazi  megkiil0aboztet9  sajata&gat  ki  akarjak  derlteni. 

Valoaaggal  bArmely  gondos  vizsgalat  sem  k^pes  a  matbe- 
matikai elvonisban  oly  jelleget  folfedczni,  raely  ne  vobia  egyeb 
tudomAnyokban  is  fliltalilhat^.  Az  elfogulatlan  kutatas  belAtja. 
hogy  az  abstraetio  a  mathematikAban  dgy  mint  az  inductiv  tudo- 
mAnybao  csupAn  eszkSz,  de  iiera  cz61  es  ez  elvonAsok  megalko- 
tAsa  raOgfttt  egy  masik  functio  vagy  functioszOvedek  rejlik.  mely- 
nek  6rv6nye8iteBe  k^pezi  a  matbematikai  iemer^s  valodi  mogv&t 
A  mathematikAra  vetett  felUletes  tekintet  is  meggydz  arrol.  bog^- 
e  tudomAny  cz^lja  nyilvAn  mas,  mint  bizonyos  elvonAsok  meg- 
alkotAsa ;  hisz  ep  abban  rejlik  sajatossAga,  kogu  tnunkoja  az 
alapfogalmak  megiUkotasdval  csupdn  kerdetit  vesxi.  Ezt  a  ^rann- 

'  UntersnchuDgi^a  iiber  die  Deutlicbkeit  der  Grundaiitze  der 
natiirlicben  Theologie  nnd  Moral.  Kant's  aSmmtl.  Werke  hrsg.  s.  Harten- 
stein  I.  k.  65  I, 


Ul"  ve^  a  keresett  funotin.  mt'ly  n  niatbematikai  fogalinakat  . 
sajitos  Di6don  egybeflizi,  a  kiiziittllk  levti  viszonuokal  kideriti. 
ta  itt  kezdddik  a  inathemutikai  iBnier^s  jellegenek  az  elt^reae 
a  tdbbi  tudominyoktiil :  iiiig  ugyaois  az  iiiductiv  vagy  tapasz- 
(alati  todominyokban  ai  alapl'ogalmak  kiizStti  viszooyokat  a  tudo- 
muiyos  t'szUlet  jJtal  alkoijuk  meg,  addig  a  matliematikAbati  az 
alipfogalinak  kOzStl  bizonyoa  viazonyokat  letesitdnk.  A  malhe- 
natikai  ismergs  saj&toasaga  tebat  nera  alapfogatinainak  kelet- 
beseseben  es  .elvont"  jellegebeo,  hunem  abban  all,  kogy  az 
aiaf^aul  xzolgdlo  elvondsokon  bizonyos  fvneli6}iat  hajt  vegre. 
Tehftt  ezt  a  fanctidt  kelt  kereeaiUik  ea  megiBineraUDk,  bogy  kj~ 
ileritsBk  a  mathematikHi  ismeres  axun  eajateagit.  nielyct  e  t.udn- 
miay  dynamikvs  jeikginek  fogunk  iievezni.  Ebbt:!]  a  szempontbol 
bell  a  Klira,  az  algebrui  meiinyUeg.  a  geomctriai  alspfogalmak. 
az  Hnalyaia  ffibb  conceptioinak,  valamint  az  ezeken  vegrebajtott 
functiuk  !6Irej6tt£t  vizsgilnunk. 

II.  Ha  abbiil  indulunk  ki.  bogy  a  .tzdmfogalom  elvotiia. 
Icct  dolog  marad.  luindig  orthetctleo  eltittUDk :  az  egyik.  bogy 
mibeii  kUlOnbCzik  a  szam  l^trejuveseben  szisrepK^  elvonas  egyeb 
iLbBtracti6inkIiSI,  maareazt  pedig,  bogy  mik^pen  jo  Ictre  a  hala- 
tidi  a  szamiorban.  az6val  a  Nzamrogalom  dynamikue  jellege. 

BizonyOB,  hugy  a  azam  valamifele  elvoniH,  de  nrrol  is 
mar  meggyilzfidtUuk,  bogy  iium  az  abatractiu  cgyedUl  az,  -a  luj 
letrehozza,  banem  e  miivelet  csak  dtalakltja  a  tUnemeryeket 
a^on  czelbul.  bogy  elm^nk  ama  jelzett  functi<^ja  baeznalbaitsa 
*^ket.  E  functiii :  az  apperreptiv  gynthesis.  melynek  tUzetesebb 
viu^ata  k^pezt  IcgkOzelebbi  feladatunkat. 

EgyeiCre  lebat  a  szuDiot  ligy  jellemezbeljak  iamerettaiulag, 
wigy  ertdete  a  mdmoliinhnn  van.  A  sz^molAai  Itfrekvea  lereniti 
^git  a  szamot,  miut  elvondat  es  vezeti  elm^nket  a  klllilnbSzS 
***iiifogalmak  rapgalkota»Bra.  A  megoldondii  probl^ma  ily  kOrUl- 
"i^nyek  kSz&tt  nyilvAn  az,  bogy  t'gyreszt  niibeu  all  a  szamoliai 
'BiiRtiu,  fizoval  az  app^rci'ptiv  syntbesis  (melyrJll  niar  jelezttik, 
''"gy  a  Bzimfogalom  elorelAihalii  alapja),  niAartszt  pedig  kOze- 
wbbrfil  meg  kelt  vilagltanunk.  hogy  a  szani.  mint  elvontia  niikep 
keletketik  to  f«jl{ldik  tovabb. 

kz  appereeptidbun  kit  muzzanatot  kUl5nb{)ztetUnk  meg : 
'^  Hnalytikna  ea  egy  syntbetikus  elemet.  Az  elobbi  az  upper- 
i-zipiill  tartalom  alkatreazeit,  elemeit   megkUJOnbezteti  egymastol 


az  ut6bbi  Bket  ismet  ej.'jbefoglalja.  K  kettfis  funclio  adjs  mefr 
an  appercipiilt  tnrtalom  saj^tos  vildgossagrit  Bxemben  a  piisztan 
percipiilt  tilnemoDjekkel.  Ha  mir  most  tiibb  tirgyat  vag;  tline- 
menj't  akarok  e^yazorre  appercipiAlni.  akkor  s  kovetkezli  kSrUl- 
m^njre  keli  figyelnQnk.  MentUl  pontosabb  i-a  vilagosabb  az  apper- 
ceptionk,  annal  kevrsehh  tdrgyat  vagy  tUuem^njt  loszUnk  k6pesek 
simultan  appe.rccptidban  cgyesit^ni.  A  kieerleti  lolektan  ugyaniB 
kimutatja,  bog^- a  tudat  terjedelme  meglehetiisen  sziik;  niAsr^BzE 
azonban  niaga  iiz  6]el,  mondbatjuk  a  letert  valo  kflzdelem,  as. 
egyen  erdekeve  teszi  tudatanak  tagnliisAl.  Hogy  ez  iitiibbit  eler- 
jBk,  vagyis  bogy  appercepti^iuk  Ggyszerre  tSbb  t^gyat  dlelhesseu 
fel.  eire  caak  egy  xaftA  vaji :  Ha  ftllaldozzuk  az  egyea  tArgyak 
iA  kepzetek  appei-cepti^jiliiak  elesseget  es  vilagoeaigit.  Enoek 
kSvetkezDi^nye  pedig  aji  losz.  bogy  az  egjen  targyakbdl  mind 
kevesebb  elemet  fof-unk  tudni  appercipialni  b  igy  fokozatosaii 
k^>'szerliltlnk  Sket  puazta  elvon&Bokki.  jegyekki^  itv&llDztatni. 
Nyilvinvald  tebat.  bogy  meDtU]  inkAbb  iiOvekszik  a  tudat  ^a  az 
appereeptio  ambitioja.  meiitUl  tiibb  t&rgyat  vagy  tilnemdnyt  aka- 
rnnk  elmSiikkd  I'dolelni,  annal  tartalmatianabb  lesz  az  elvouae. 
mig  vegre  kenytelpnek  leazQnk  az  ogyes  t^rgyakat  puszta  sym- 
bolumokkal  jellilni,  ha  tudatunk,  nevezeteaen  appenxptiiink  ler- 
jedelmet  nOvelni  akarjuk.  Elmenk  igy  kifejlodii  aymbolismuaa  a 
Bzintfogalom  6gyik  g}'okere. 

Tudatunk  e  leirt  functiiija  analyaia,  vagyia  akkent  hat&roz- 
bato  meg,  hogy  iltala  sikerlllt  apperceptiAnknak  aokkal  tObb 
tSrgyat  vagy  Ilinemenyt  felOlelnie,  mint  a  mennyire  eredetileg 
k6pes  volt.  Ez  pedig  egy^rtelmii  azzal.  bogy  sikerOlt  tObb  tar- 
gyat.  vagy  tUneinfinyt  megkUtonbSztetme.  Ha  appercepti6nkat  egjr 
tiiyyra  vagy  tllnemenyre  irinyitjak.  akkor  a  fentebb  jelzett  ana- 
lytikiia  ea  itynthetikuB  mozzanat  nyomon  kdvetik  egymAst  e  igy- 
miudkuttil  oly  Hivid  idjit  foglal  el,  a  mely  mint  ityen,  nem  jd 
tudatba  :  nv.  appercepti6t  egys^es  functjiinak  erezzUk.  Ez  a  kOrtll- 
nieny  oHetUnkbeii  niimileg  m6dusul.  Ha  ugyauis  tudntunkat  az 
emiitett  aymboliamus  segely6vel  mintegy  kitAgitjuk.  Kny^t  nagyobb 
t«rUletre  szorjuk,  akkur  syntbetikus  itaezefoglalAsunk  Jiival  hoaazabb 
idfit  fog  igeiiyeliii,  a  mely  ennetfogva,  mir  tudatba  fog  jutni. 
Tenyleg  a  tudat  terjedelme  nek  e  kitAgitaaa  az  appereeptio  ayn- 
thetikus  niUveletere  szUka^gea  idOt  megnyujtja  ea  az  Qaazefog- 
lalAat  iram&r  a  tudat  ee  a  Ggyclem  alol  nem  kialklo  iddbeii  folya- 


fm  tr*xt.  Ez  ap|ieree[itiv  syntbcois.  mcly  a  symbolismuBSiil  paru- 
MhmrkkOnt  biEOiijos  Ht^t  ig^iiyel  ax.  a  mil  szdmoldsnakvicvvi,inV. 
E  pfiiilnt  elijrve  fgossen  ilj  ftuy  dertti  probl^mintrn.  Ha 
1  uiinolMit  tulajiloTiki'pen  3pperi!«ptiv  aynthesisnek  tckinljllk. 
ikkor  >  Tt^lemz^sben  ucm  o^yeb,  ritnt  bz  eredeti,  az  aiialysigt 
n«gdfixfi  et^s^g'  hvlyivallitiBi  t'^rekvi'ite  a  tcdutban.  Hert  a  syn- 
ttttikoa  fuocUo  nyilvsn  azcrt  l(-p  fcl  a  ttidatban,  illetve  az  npper- 
R^dtnii,  bogy  i»mit  egyeattse  a  tudatban.  mint  iminar  gazda- 
l»bb  epysepflt  ninii  demekPt.  metyeket  az  appcrccptiv  analysis 
rli(UMxtotl.    t.s  lia  lie)yt>g  uton  jaruob.  midCn  ait  mondjuk.  ho^ 

*  nimfogalom  creilcte  nz  upperceptio  terQletenek  novel^si  kiaer- 
t»l(!.  ikkor  abban  is  i^azunk  leaz,  hogy  azimolis  seinmi  egycb. 

•  urldarabolt  appcrccpliv  tertUet  egya^geall^-si  kJaerlere.  T6ny- 
Ire.  I  BziinoIaHsal  a  sicdiiiolt  dulgok  c^yaegi^s.  simiillan  appor- 
■wpti^j^lnak  a  l^lesit^a^t  ez^lozzuk.  V^gclemzeaben  teLit  a  maUie- 
Butlka  bOli'Kelct^nek  kilndoUpontj^t  Lipachitz  es  Gobeii  azou 
BlndJnkabb  ttUl  lilrO  letel^bt-n  pillantjuk  meg.  niely  szerint  a 
oin  nrdelM  nem  n  lirgyakbati.  de  a  tuital  egysegehen  keU 
kmrnllnk. ' 

Alljuiik  meg  L'gy  pilJaiiatra  <■»  tekintsUnk  viaaza.  A  ;tzaiii- 
fnnlmn  i^rMJet^t  az  appcrceptioban  latjuk.  metybcii  megkilli>ii- 
h(Mi;itank  evy  analytikua  ^s  egy  syntbetJkus  ci«<mcl.  EselDnkben 
u  einbbi  iiKnii  a  szdmot  mint  gymbolumot,  az  ut6bbi  a  szamot. 
nun  valnttK^ly  suc'^caaiv  sor  tagjit :  a  szdmoldsl.  UindebbJil  kt<I 
im  fnntna  kiivetkcztfr^at  voidiatunk:  as  egyik,  hogy  Diiaden 
•tinnlas  tulajdonki'pcn  vahmifrle  i-gysfrj  btlyreilllt^ainak  a 
Ott*kve««  a  tudatban.  a  iniiaik,  bogy  az  iibi  a  szimrogalomuak 
>*9  vredelj.  primariuB  mozzanata,  ha  t,  i.  eredetet  (ekintjUk. 
Tcnaeat«itf«eu  itt  caak  azt  tpkintiicitjUk  az  idii  szi-rcplctt^aek. 
akUka  az  mint  Uyt^n  tudatba  jS  :  ex  pedig  mint  Uttuk  usak  a 
■'• !V'*i-.    nlapjai    kcpexil    Hpperc*ptio    mAaodik,    ayntiietikua 

I  liirWnik. 
I'-a    moat  az,  bogy  ily    ktirtUmeoyek    kSzStt.  milycu 

'  III  jclrnik  mtg  rgyrV'szl   a  szam.  mint  elvon&a,  maa- 
iiiily  ertclmet  kell  adnunk  axon  allitiauDknak.    mely 

iitii  dynamikUB  jclitjf^t  emcltr  ki. 


as  AZ    ISUERSS    VlMZONYLAGOSSiQA. 

Ha  &  szam  Hjinboluin.  vagyia  alynemii  (.•Ivonita,  mely  bb 
egesz  tdrgyat  van  hivatva  kepviseliu  gzerobeo  a  tilbbivel  (tohat 
Rem  a  targy  egyea  reszeit  emeli  ki),  akkor  bizonyos.  bogy  l^lek- 
tanilag  a  titi^  kUlonbtfz<}  talajdonsagainak  az  egybevooaBabau 
mintegy  riividiteeeben  fog  illuni.  Tfinyleg,  azt  hisiem,  kimoiid- 
hatjuk,  bogy  az  egysig  niindig  apperceptiv  iisszefogl&laBa  aiinak, 
a  mit  tudatunk  mar  tObb-keveeebb  viliigoBsaggal  megklllunboz- 
tetett.  Az  egys^g  a  tubbf^lenek  az  Saszeolvaeztaea,  egybevonaea. 
VizBgalatunk  azt  rautatta,  bogy  az  apperceptiv  analysis  tnindig 
megelJSzi  az  apperceptiv  syDthesist  a  igj-  az  egj'seg,  melyet  a 
t&i^on  daczara  ktllOnb5z6  tulajdoneagainak  megis  appercipialunk, 
teh&t  vegelemz^sben  semmi  egy6b,  mint  a  tirgy  kUltinbtizS  sajat- 
s^ainak  az  egy befog! alaea.  Ennyiben  tebit  azt  roondhatjnh.  hogy 
a  tdbbfel^nek  a  tudata  niegelJizi  az  egyseg^t  a  ez  utdbbi  ep  az 
etSbbiek  Oatizefoglalasa  altal  ji)  letre,  Uogy  az  egyseg  ily  mudoa 
a  tj}bbfeles6g  egybeolvasztoHanak  o.  teriiitke,  ez  mar  abbol  is 
ktfvolkezik,  bogy  a  szAtnoIis  eredeti  czSija,  mint  lattuk.  az  ajiper- 
ceptio  aynthetikus  egysigenek  a  helyre&llitasa  a  tObbf^les^g,  az 
apperceptiv  analysisban  Hzetvalasztott  eletiiek  Osszefoglalasa  altal. 
MindebbOl  Snkent  kOvetkezik,  bogy  az  egys^^fogalom  mindig 
vinztmylagos,  vagyis  mindig  bizonyos  tUbbf^les^gnek  nz  Ossze- 
foglalisa.  A  matbcmatika  ezt  ligy  I'ejezi  ki,  bogy  az  egyseg  a 
vegtelenig  oszthatJJ,  vagj-is  mindig  mfg  kisebb  reszek  egybe- 
fogjal&sanak  tekinthetJ). 

£  belalassaj  elertUk  azt  a  pontot,  a  faonnan  megpjllaiit- 
hatjuk.  kogy  mikepeit  filgg  a  szdmaikoUxs  funr.lioja  az  ismeres- 
viszonylagossdgdt^l.  vagyia,  bogy  iBmerettUnk  ez  utobbi  alapsaj&t- 
aaga  mikcpen  nyomja  r&.  belyeget  m^  a  matbematikai  fogalom— 
alkotaa  legelemibb  folyamatAra.  Tanulmaiiyunk  clejen  emlitettOk, 
bogy  a  mathematika  k6t  iranybau  van  e  nagy  tUneroenyuek  aJa— 
vetve :  a  mennyiben  fogalmai  egymaasal  szemben  viszonylagoaak 
B  a  mennyiben  a  tapHBztalatt6I  fUggenuk.  L^suk  elSBXSr,  hogy 
az  elsfi  uzempontra  nezve  mi  kOvetkezik  fejteget^Beinkbtil. 

Ha  igaz,  a  mit  a  mathematJka  tanit  cb  a  mit  e  sorokban 
inefikis^rlettllnk  ismeretelm^leti  szompontbol  ia  megviiagitani,  hngy 
t.  i.  a  realis  alsohtt  egyseg  semmifele  conceptiiiban  nem  f'ejez- 
heiB  ki.  mert  a  raar  osztbatatlan  egyseg  csaJ*  tdealis  halar.  a 
mi  mas  Bzoval  azt  Jclenti,  hogy  minden  realiB  egyBegfogalmuii- 
kat  bizonyos.  nal&nal  kisebb  reszek  egj/befoglaldsdnak  kell  tekin- 


tcnOnk,  szovul.  Logy  nem  alkotliatunk  oly  realla  cgyBeglVjgalmat, 
Dioly  lie  volua  a  vegtelcnigDaztbato,  akkor  az  oem  Jelent  egye- 
iwl.  mintliogy  e  tereji  ia  ceak  i-elativ  ismereBttnk  lehel,  vapyis, 
hog;  barmely  egj-segfogalnmnk  uiindig  biitonyos  viszonyt  fejez 
ki,  tehat  viszonylagott,  Az  absolut  I'l^s^g  fogalniat,  csak  absolut 
tndig  alkolhatna  meg.  mely  fQggetlenlU  t^r  ^a  idiStiil  b  azon 
wunylagoaeigtdl,  mely  ep  ler  ea  id^  altal  ininden  fogalmunk- 
bu  ^zlelhelfi,  volnu  k^pes  valumifele  fogalmat  alkotni.  Tonne- 
aiMesen  uz  ily  Babaoluttud^*'  csak  fixirozoct  lehetetlenseg,  leven 
uiaga  a  ^tudas"  bizoDyos  viazonyoknak  az  iJaszeaege  ee  mi  csupan 
vit  a  tud&9t  es  tudalfogalmat  birjuk,  melyet  akarhugy  is  nagyi- 
nuib,  aobasem  tehetjUk  absolutta  speculati^inkban. 

Az  egysegfogalom  viszonylagosaaga  egy^ttal  a  maitodik 
jieoipontbt^l  is  megvilagitja  a  matbematikai  fogatomalkotas  vis^iony- 
Ugoiiii^at.  Kdmutat  iigyanis  aira.  liogy  a  axam  neni  a  priori 
>ilun  gondulalkeplet,  (az  a  priorit  a  azo  rationaliBtikua  ertelm^ben 
*"fio),  hanem  az  apptrceptiv  tudalactivitiisnak  az  adott  objecUv 
"Ttaltimmal  cgybeszovOdil  functii'ijaiiak  a  termeke,  lebal  tapaaz- 
l«lii  nplkul  nem  jOliet  l^ti'e.  Mert  bizooyus,  bogy  a  tiibbKlaseg 
•^mpitikus  vslami,  a  mely  az  altal,  bogy  a  azAmfogalom  8eg61y6- 
'^1  xzlike^gkcpen  belejatszik  miiideii  matbematikai  conccpti^nkba 
"ligusuj  mutiUja  a  tapaaztalaat.  mint  a  matbematikai  fogalom- 
"ItiKis  aine  qua  iiou  tenyezojet.  KUlSuben  mar  az&ltal,  bogy  a 
'iimtogalom  eredelet  a  tupasztolasbol  iemereieB  appert-eptiiira 
vtutink  visaza.  mutattuk  ki,  bogy  malhematikai  fogalmaink  csak 
"Hi  mint  egyeb  tudomanyoa  contcptiiiink  sem  tiaztan  az  me- 
''''Ml,  vagyia  az  objectiv  eredetii  tapaaztalati  mozzanatokbAI. 
''"O  ration aliBlikuti  a  priori  fogalmakbi^l,  meg  nem  Mbet&h. 
'iiiifni  L'Hiipaii  olynemii  tudatfunetiubol,  mely  az  apperceptiv 
"'Q^iacii vitas  ca  az  adott  tapauztalall  turtulom  legbenaSbb  egy- 
*'li«.  Termeszetesen  ez  nem  zarja  ki,  bogy  egy  fejlettebb  pay- 
I'iiologia  vilag&nal  uzt,  a  mil  ma  meg  igy  mint  ket  kQlSn  func- 
"ut:  mini  ,apperi:eptiv  activitnat'  ea  ^^rzekeleat''  azetvalaaztunk 
~~  KgyiLoazbn  proceaaua  kliliinbiizd  azempontjatnak  fogjuk  ffilia- 
nemi.  |)e  bizooyoa.  bogy  mindket  azempont  szUkaegett  a  matlie- 
""•tik^  fogdomalkotda  megert6s<irB. 

Az  altal,  bogy  a  szamot  az  apperceptiv  tndatai;tivitaara 
veietmit  viaaza,  egyiittal  Klfedtlik  a  sziimfogalom  dynamikus  Jel- 
''Snid  iulajdonk6peni  eilvliiiet  i-i  alapjal.  Ez  iitobbi  abban  all. 


\to» 


I 


hogy  minden  Bzimfogalom  valamifele  Lalndasnak,  progresaitinak 
t>  terni^e  a  igy  valamely  adott  azam  nem  fejez  ki  egyebet,  mini 
K  mrgtftt  progressiv  &t  iisszefoglaldsdl.  Miutan  pedig  lAttuk,  hugj' 
ft  SKftrnfiigalom  eredete  azon  tCrekveu,  mely  tObb  dolognak  simul- 
taii  appCFL-Pptiojit  czelozza,  tehdt  eredetileg  Urbeli  Wbbfeleeeg 
egybel'ogUlasat  akarja  eazkOzdlni  ^b  caak  a  vKWtyiben  az  apper- 
oeptlv  synthesia  annn  idot  igenyel,  a  mely  mar  hatdrozotUii 
tudfttba  jJ>  oaak  nnyUien  szerepel  az  idfibelis6g.  mini  Hzemmel- 
lAthali^lag  nvin  eredeti,  primarius  mozzanata  a  szamfogalomuak 
—  viUgos,  hogy  csak  bizonyos  megszoritassal  kcU  Kant  axon 
Antiyirft  oltvrjvdt  tdtelet  fogaduunk.  mely  a  sz&mnak  sajdiosan 
idiSbeli  jollcget  talajdonit.  NezetQnk  szerint  ligy  ^11  a  dulog.  bogy 
ax  appiTceplio.  raely  a  azamfogaiom  alapjat  kepezi  t6r  is  idiJ- 
beli  niozsMuiatok  ItgbenBiibb  egysege  s  teljeacn  lehotetlenaok 
titrtjuk  P  ketUi  elvilagztaii&t  egy^zerQen  uert,  nit^rt  a  Hzamfogn- 
lorn  alapja  a  ^kUUfi'  tapaaxtalati  appert'optio,  a  mely  mindig 
ttr  ea  idiiben  I'gyarAtit  cllcrUlJ)  valossgnt  vonatkozik.  Ez  teaei 
lohcUiv6,  bogy  mi'gmagyariiizuk  azon  tUnemrnyt,  bogy  az  idtit 
mindig  t^rboll  k^'pzetek  alapjiii  merjUk,  a  n^lkiil,  bogy  niester- 
sAgea  (•lai^lotoket  kt<llen(«  fotdllitannnk  az  id&nek  a  t6rbe  val» 
,kivetlt^HAt*  illeUileg.  Mi  azt  biazaullk,  bogy  a  terbelis^g  ep  ol}' 
«redt!tl  iiiozzunata  a  azAmfogaloninak,  mint  az  idobdiaeg  a  inneia 
van,  bogy  u  szamot  lerbeli  elemekkel  fejezzttk  ki.  A  azamfoga- 
lorn  mibenletet  ea  ssjatoasAgait  caok  ligy  6rthetjQk  meg,  ba  az4 
v^gulemzeaben  u  klllaS  tapasztalali  appercepti6ra  Fezetjilk  viaaza 
«  azt  a  liaztin  id<)beli  jelentcet,  melyet  nemelyek  a  kfizvetIcK 
tupaaztalia  ea  az  organikua  folyamatok  eszrevev6senel  tulajdont- 
tanak  a  Bzimnak,  a  ezdrnfogaloui  m&eudlagoa,  leazarniazott  com- 
cepli6jinak  tartjuk  {iiiiiitbogy  a  aajat  tudatproceaauaainkra  ira- 
nyuI6  apperoeptio  6s  figyelem  mindig  kcHobbi).  mely  bizonyos 
terbeli  kSpzetek  ndkUl  itt  aem  fordul  eltl.  A  sz&m  dynamikus 
jellege  tehat  abban  ill.  bogy  tolajdonkepen  terbeli  progressiol 
Jelenl,  ilietve  a  niegtelt  lit  BaazefoglalAsAt  bizonyoa  —  mindig 
Onkenyes  —  egya^gfogaloni  aegelyevel,  A  azAmfogoiom  e  kettos: 
ter  6&  idJSbeli  jellege  teazi  lehettiv^  egyreazt  oz  elemz6  m^rtanl, 
miareszt  a  matbematbikai  fogalmaknak  a  mozg^ra  val6  alkal- 
mazbatdaagat :  a  meebatiikit, 

Az  algebyai  mennyiseg  a  azAml'ogalom  egyszeriisit6ae,  me- 
lyet azert  alkotunk  meg,  bogj-  annal  inkabb  fordithaaauk  ligyel- 


mennyiH^-g;ek  viazonydra  u  ne  zavarjoii  bennSnket  azok 

euiirrel,   ssninbcli    jelonl^se.  Az  dvont    mennyiB^g  e  fo^alm&nak 

megalkotasa  lepiikabb  bizonyitja.   hogy  a.  inathematikHJ   isniei'es 

fS^rdeko  iiem  az  egyea  tnonnyieegek  szimbeli  tartalnidra,  haneni 

taok    iitalkaoa    viszonyuirii    vonntkozik.    Az    algebra!  meimyiseg 

ep  dgy    BynibolDina  a  toimr^t    szAmnak,    mint  .1  uzam  az  odott, 

lipasztalaU    elemek    syntheaieeDek ;  megalkotae&val  tohat  folytat- 

juk  azon  elvon^si  procesHUst,  nielylyel  a  sz&mok  ibgalmaJt  meg- 

alkottnk.    NezetOnk    azerint  tebat  Nt-wton  AllaspontjAt   kell  meg- 

larlanunk,  ki  az  algebr^t  egyetemes  arithmetikAnak  nevezi  szcmben 

Camte-al,  ki  e  definitiot  meg  akarja  dOnteni,  azt  allitv^n,  bogy  az 

ttgebra  a  mennyisegek  viszunyat  tt;kiiiti,  a  szamtan  pedig  6rt6kllkel.' 

De  az   ^ert^k"   lakr  maga  c.gy  bizonyoe  viszonyt    fejez  ki 

I  ez^rt,  mint  lAtni  fogjak,  mtnden  niathematikiii  problema  egyea- 

Irtben  fejezhetti  ki,    mert  ezflju  aiindig  bizonyos  viszonyok  azo- 

low&git   keresni.    Az  algebra   tehit   nem    vezet   iij,  l^nyegesen 

klllGnbfiziS  problemakat  a  mathematikaba  caak  czelszei-Ubb.  kSny- 

BTebben  kezelfaetii  alskba  dltUzteti  iiket.  E  kilnnyites  ep  a  mennyi- 

tig  concr^t   szambeli   jelentesenek    nncUSzesc,    mely  megengedi. 

bog^  Ggyelmlinket  egycdUl  az  altalanoa  mennyisegok  viBzoryaira 

^pontoeitsuk.  Ennyibeii  az  algubra  nyilt  bevallasa  annak,  bogy 

nem  a  meanyia^geknek  dnmagukba  vett  tailalma  az.  a  mi  beii- 

Xliiikct  6rdekel,    banein    azok    viszonyai.  Ma  m^r  caak  az  arith- 

lli^kii  6b  az  algebrai    Bzoniponlot    ienierjilk  a  matbematikibau. 

^  Tolt  idC,  midiiii  m^g  egy  hamiadikat     is  kutatolt  az   emberi 

S^iidolkodAs :  a  ezamok    Onmagukba    vett  l^nyeget   ^s  jelent^aet 

*  ffiint  azt  a  pytbagoreiamutt  vizsgalta.  £z  volt  a  matbematikai 
^ndolkodia  tbeologiai  ia  metapbysikai  korszaka,   melyet    abban 

*  pillhiiBtban  baladott  till  a  tudomAny,  niidtin  fiilismerte.  bogy 
1  Uim  mindig  csak  bizonyos  viszonyt  fejez  ki  ia  nem  valamely 
^Byeget  £b  „maga8abb  jelenlCaegef.  A  iiythagoreismna  —  melj- 
WO  a  szimmetaphyeikinak  tal^n  caak  utolati  sugar&t  iamerjllk 
~  ip«ii  iigj-  felreJBmertB  a  mathematikat,  mint  az  a  termeszet- 
P'^'lowpbia  a  termSszettudomaiiyt.  mely  ez  utiSbbi  cz61j&ul  a 
l^^ak  £h  folyamatok  .l^nyegenek"  kut&tia&t  tUzi  ki,  oem  pedig 
viBKnjak  es  tfirv6nyeik  megallapitisat.  V'^gelemzesben  tehat  a 
siiMi  mii  poBitiv  fogalma  raeginditja  azon  positiv,    relativiatikua 


L 


de  philosupble  pDsitive  1.  k,  l'J4. 


mathemstikui  fogalomalkoiist,  a  mclynek  az  algebrai  mennyiseg 
esupdn  term^azetes  folytataaat  kepezi, 

Foglaljuk  asaze  fejtegel^fieinkel.  Meggy CzSdtUiik  arrol,  liogy 
a  mathematikai  ifimeres,  nevezcteaea  a  szim  es  mennyiBeg  fogal- 
m&Dak  a  raegalkotiiaat  sobascm  erthetjiik  meg,  ha  annak  valudj 
kriteriuinat  az  i-lvonasban  keressiik.  Ez  igazESg  igngralaua  okozta 
a  matbematika  e^  philogopbia  gyakori  SBBzezavar^it.  A  matbe- 
matikai  iamer^s  sajitoyssgat  m&sbol  kell  kereanUnk  :  axon  func- 
ti6kban,  melyek  magukat  a  k^rd^aes  clvonasokat  letrehozzik  es 
OfiBzefiizik.  t.p  Dgy,  mint  a  fonnalJs  logika  suhuBem  tudja  it — a 
it^let  I^trejOv^set  megniagyarazni.  mert  nem  az  itel^si  functiobobifl 
indul  ki,  lianem  uz  ulaoy  6a  alUtminy  clvont  fogatmaibul.  azon — ' 

k^pen  a  matbematika  btilcaeleti'  ia    inindaddig    iiem    tudja  meg 

talalni  a  niatbematikai  ismert'S  ^iJi  forrasiU,  mig  nem  latja  abbanrz 
a  tudat  azon  dynamikuB    fuuctiifijanBk  a  megtiyilatkoz&s&t,   mdj^M 
mint  spperi'cptiv  miivelet  a  azAmfogaJmat  a  tovibbi  elvonia  slta— ^ 
az  Allaiinos  mennyiaeg  Togalrndt  termeli.    Tllrt^nett  azempontbiS-^ 
vegre  meg  kell  emlitcnllnk,    bogj'   Lippa  kitllnO   lanulm^nyaiba^fl 
mir  megkiscrlotte  a  i^zainalkolas  es  ez  apperceptio  viazoDy&naHH 
kiderit6set.  ^  KUlSnOsen    atra   fektet  adlyt,  bogy  goiidolkodasun9l 
minden    appercepialt    tartalmat    sor    alnkj^ban    fog  fel  a  nem     -^ 
mennyiafig    fogalmaban,    banem     aKon    logikai    vonalkozABokbarj*, 
melyeket  kilztUk  gondolkodaauiik  lelesit,    latja  a  szam    eredete'K^- 
A  mi  fell'ogaaunk  uyilvan  mesazebbre  nyiil  viasza,  midiin  a  azaiai 
fogalmat    mar    azon    pontoa  latjuk    fJllmerUlni.  mid6n  az  iippei'— 
ceptiu  lartalmat  nOveli.  Hcm^lJQk,  bogy   mar  jelen  tanulmAnynjik- 
ban.  midtin  a  matbematikai    I'ogalomalkotaat   caupan  legaltalano- 
sabb  ktfrvonalaiban  vizag&ljuk,  eezrevchetiivii  valik,  ez  elmelctQnk 
elSnye.    Igazi    ertekel    azonban    caak  a   differential    fogalminak 
tUzetea  elemzeae  matathatja  ki.  meiyru  rem^lhettileg  legkCzeJebb 
leaz  ulkalmuuk  :  de  a  ncbany  megjegyzes,  melyre  e  tan ul many u ilk- 
ban  Bzoritkozuak,  mar  el^gge  mutatja.  bogy  caak  ez  alapon  alkat- 
batjuk  meg  a  malbematikaj  iemereB  egyOntetii  elmeletet,  melya 
mellett,   bogy  a  legelvontabb  alakulatokat  megmagyar&zza,   tuda- 
tunk  legelemibb  functioiban  pillantja  meg  azok  gySker^t. 

'  G.  F.  Lipps.  UnterauahuDgen  tiber  die  Grundlagen  der  Mathe- 
matik.  Philoa.  Studien  hrsg  v.  W.  Wundl.  KUlOnasen  X.  k.  184.  I. 
.MV.  k.  ir.9.,  :i41,  II. 


^^  III.  fip  ligj'.  a  mint  a  BKamot  nem  lelet  egyedUl  etnienk 
elronaBi  miiveletSbOl  levezetni.  basonWkepen  a  gieometriai  conrep- 
ti6kat  acm  ertbetjUk  meg  cz  aJapon.  A  ki'lzkeletii  geusnaliBtikiiB 
eimelet  —  mely  AriBtoteleare  nyalik  vissza  fci  i^  ifftipioew. 
szarmaztatja  a  mathematikui  fiigalniakat  —  a  geometriai  idomok- 
t61  is  azt  iiirdeti.  a  mit  a  sz:imn^l.  liogy  azok  „a  tirgyak  t^T- 
beli  fonn&inak  paszta  elvon^aai."  Ug  ep  a/.^rt  ez  elm^let  iigyan- 
nzon  hibaba  esik,  mint  a  meg:l'del5  azAmelm^let  s  ugyanazon 
nebezaegekcn  siienved  hajotijrest. 

Ifu  a  geometriai  vonal  t^nyleg  nem  volna  egyeb,  mint 
valamely'  adott  tapaeztslati  e^'eiietmek  az  elvon^a,  akkor  aoha- 
sem  JQthatnink  az  absolnt  egyent^s  fogolmara.  i-p  mert  a  valo- 
»igban  ilyet  soha  nem  tul&lunk.  H^g  kev^sbbi-  alkotbatniik  meg 
•■I  kiilSRbSzd  i;eomeInai  idomok  fogalmait,  vagy  a  kiterjed^a  n^l- 
kUli  pont  eonceptiAjAt  —  melyeknek  megfelelfi  valamit  a  tapaaz- 
talat  Bohasem  nyujt.  Mdareszt  pedig  biKonyoa.  bogy  a  georaetriii 
''I  alnpon  subasem  tudna  fUlvotni  azon  problemAkat  ea  Bzem- 
pontokat,  melyek  eltire  fOlteszik,  hogy  a  vonal  es  a  geometriai 
'ilom  aiapju  a  mozgd  pont  £s  nem  a  moidiilatJan.  Btatikai  vonal. 
Uindez  arra  mutat,  bogy  geometriai  szemleleteinket  6b  fogal- 
nainkat  nem  a  tirgyak  Tormainak  puBKta  clvonisa  ultal  alkot- 
jok  meg,  hanem  ligy,  bogy  a  ronalakot  ea  idomokat  kepzele- 
tHidiben  meghuziak. 

E  fcOlOnbaeg,  melyet  elsi)  tekintetre  tan  bajlanddk  voloAnk 
kicsinyelni,  adja  kezUnkbe  a  vez^rfonalat,  melynek  nyomin  a 
Ecometriai  fogalomalkotdat  ismorettanilug  meg6rtbetjllk. 

At.  elvonasnak  tebit  caak  miaodrangii  aKerepet  jutathatunk 
>  PieometriaJ  fogalmak  keletkez6Henpl.  E  szerep  meghatirozilsa 
*l6rclUbaliilug  nem  lesz  oly  konnyU,  mint  a  azamnal ;  mic  moBt 
wbatjuk,  bogy  a  geometriai  t'ogalomaJkotas  valami  a  tapaBztalat- 
1*1  %getlenebb  functio,  mint  a  sziniolas.  Mert  ha  igaz,  bogy  a 
a  conceptidk  alapja  a  raozgo  pont  es  nem  a  mozdulat- 
Tonal,  akkor  az  is  bizonyos.  bogy  bonn&k  nom  t^rbeli  t&r- 
.,.  direct  aikotott  elvonAsokat  kell  litnank.  TetelUnk  e  pontra 

"^i  a  kOvetkezo :  a  gejjmetriai  idom  a  tiirgyak  i6rbeli  kOrvo- 
"^wnak  dynamikui)  reprodnctioja  altal  keletlEezik  azon  idealis 
wiffl,  melyben  k^pzeletOnk  a  tdrgyakat  viaazavarazaolja. 

Hogy  ecomplikilt  folyamatot  elemeire  bonthasauk,  tartauk 
"i^nkit  egyelfire  a  pBychogenetikuB  aorrendhez  ea  iparkodjunk 


J    VIS2OKYL«0O89AaA. 


I 


incgallapitani  azon  mozzanatokat.  melyek  ebbfil  a  SKcmpontbul  a 
goonietriai  fogalomulkotAsn&l  fdl  me  rill  nek. 

Az  Djabb  16lektaD  azaltal,  Log;  laUtei  es  tapintdai  6i'ze- 
teinkben  ^vohimitaBt"  ^estensitaat"  mutat  ki,'  megazlintettc  ac.a 
hossKadalmas  es  meddfi  vitakat,  melyek  az  ligynevezett  nativi»- 
IDU8  ^B  empirismus  kfizOtt  foJytak,  mert  kete^gen  fClfil  helyeztc, 
bogy  a  terbelis^g  nem  valami.  6rzeteinkb61  killdnbSzti  mozzanat, 
mely  azokhoz  hozzajArui,  vagy  pedig  utolag  egtsz  valiSJaban  meg- 
Mzerkeaztetik,  bauem  maginak  az  erzetnek  inhaeront)  tulajdonsaga 
^P  ^gy,  mint  nnnak  miniia^ge  vagy  UiiiUBa. 

Teb&t  bizonyoB,  hngy  a  terbelisiigiiek  6s  igy  a  t^razem- 
i61etnek  a  fillmerttJeaa  es  kifejlfidtae  adott  targyak  terbpli  apper- 
cepti6jdhoz  van  kStve  a  igy  az  apperceptiot  a  geometriai  foga- 
tomalkotaa  l^nyegea.  sine  qua  doii  fiflt6tel6tiek  kell  elfogadnunk. 
Ez  volna  az  elaS  niozzanat.  A  mAsodik  momentumot  abban  lAl- 
juk.  bogy  az  appereipialt  targyak  terbeli  alakjM  elvonaa  altal 
kiemdjUk,  mikiizben  ketsegkivU].  nagy  szerepet  jatszik  az  arnyek, 
a  melyct  a  targyak  vetnek,  caak  azatAn  kczdSdik  a  tnlajdon- 
k^penj  geometriai  TogaloniHlkotAa,  mely  nek  magva,  mint  mir 
Jeleztfik,  az  ily  elvont  forma  dynamikiis  reprodnctiuja  a& 
idealis  terbeii.  Az  elaB  ket  mozzanat  fejtegetfiae  nem  tartozilc^ 
drtekez^Hilnk  keretebe,  de  a  barniadikkal  lUzeteaebben  kell  fog — 
lalkoznunk, 

Ldttuk,   bogy  a  geometriai  iamercs  az  Altai  jjj  letre,  hog^ 
elm^nk  ama  jelzutt  dynamikus  functi6ja,  a  mozgo  pont  segelye  — 
vel  a  terbeli    lUapidomokat    tnegvonja.    E  rauvclet   Altai  tudatbs^ 
emeljiik    amaz    .idealia"   t^r  aajAtaAgait,    vagyis    azon    k6pzeIetJ 
ter  hatArozradnyait.  melyben  az  idomokat   megvonjuk.    BArnii  is 
legyen  ez  idealia    ter   eredete,    bizonyos,  bogy    tulajdonaagaiban 
BgybevAg   R  roalia,    adott   terbeli    viszonyokkal,    mert    ellenkezo 
eaetben  a  geometriai  szerkeaztea  aohaaem  lebetne  az  adott    ter- 
beli viezonyok    megismeresenek   eszkOze,    a   m^rtan   a  AltalAban 
veve  a   mathematika   nem    volna   a   tapasztalatra   alkalmazhatfi, 
tebAt  a  valoaAgot  ily    m6doD    aohasem    anticipAlhatndk.    Jogoaan 


'  V,  ii.  James  Ward  .Psychology"  ozimQ  tanulfflin^At  az  Ency- 
clopaddia  BritanmAban  ea  A.  Fouillee,  Paychologie  dea  idees  forces 
Psria  1893,  n.  k.  33.  1.  Bergaon,  Matiere  et  memou^  2-ed.  Paris  190U. 
242.  1.  KCilpe  Gnindriaa  dea  Psychologie.  Lelpeig,  1893.  31  1. 


■iBdjut  tcliat.  hogy  nomcHiik  an  itieuVta.  lianem  n  i-ealis  ler 
•ijitapul  is  «  ^eomccrU  altal  kulatjuk  ki.  lUutlu  istnerJQk  meg 
nfbibbiban  lehels^es  viszongokat  a/.nn  let^e^yiixerUbb  elemek 
■niheajiie  iltal.  uelj'ekot  <■  t'zelbo]  iiie^nlkntttink. 

A  merUni  olcmek  niegnlkiitisKtiak  ninpja  teli&t  a  niozgo 
poit  A  pfldl  mnga  nt-ni  egy6b,  mint  a  tcrbcli  lialad^  kiiodula- 
t^tk  a  rOgzit4«f :  ax  lit,  mclj-ot  a  kcrdesee  dynamikua  fuiii-tio 
mi  atfi  aiatt  ieax  meg,  A  vooti],  a  sik,  a  kdb  s  ezuk  knlOn- 
Mi«  alalLJni  6s  conbiiiatidi  szempoiitunkbiil  nem  egyebek,  mint 
1  Uriwli  halad^  kUliJiibciEfi  lehetii  n,TOmai  lis  uxek  Iclieti)  sya- 
llt*i>ei  A  .lebet<>'  btzii  egy  igea  tbuloa  igaxsigra  liivja  ful  tigyel- 
Dfaiket  A  inoEgu  [loiit  ugyanis  Lai  Hdaealian  kiitre  van  a  l6r 
HtoDyiM  sajauagailiox,  nrm  tisapongbat  fiilteUeiiDl  szabadon. 
tottt  anitak  liatirozminyaiboE  k^nytolen  alkftltnazkodni,  E  bnti- 
nwBuyok  a  dimensiok,  a  meiyek  a  pont  motg^siitak  lehetB 
liBiteyait  megkctik  is  mabilyoitik.  I'gyanei  kepexi  a  gconie- 
Oiil  drdaciid  tDlajdonk^peni  iiiag\'At,  axl,  a  mi  arra  ki'uyazeriti 
nHntrleiaoket,  bogy  adva  leven  ;i  Lerbrn  bizonyos  buturoxmn- 
i)oi,  aiokb'il  kifoljt'ilftg  csak  egy  bizouyosmegbatBrozotI  k(ivet- 
^euel^rc  juthalunli.  Ebbiil  a  szempoiilbul  jof^gnl  mondbatjuk. 
Ii"g'  a  gromrtriai  siHksegkipisig  gyokere  a  Ih-  lnUdro^mdnyai 
limaaai  v^ges  volta.  A  geumetriai  axinmilkiiak  lulajdoiikdpcii  nsak 
t  iMimNisloil  kelleiie  kirujeznic^k,  mert  valiisaggal  exek  k^pnik 
tlndvD  egyjili  tiul  alupjait.  Azok  a  delintti6k  rts  t^telek.  molypk^t 
UrUai  uJamuknak  ncveznck,  mar  kArotkoKinenyei  az  alapul 
■W  Ur  dimcnsioinak  b  csak  didakiikai  szcmponlbdl  eorolliatiSk 
•  tatbgazsigok  kOz^. 

A    t;«ometriaJ    problem  4k    cso|><>rtosiIi«a    igen    ^rdekeseii 

<%itia    ni^fi    eim^itk    dyiiaiiitkus  fudi-tii'ijaiiak    killiinbifzit  jUkid- 

^■wiit,    Erre    vonntknzijlag  mi  i-aiik  egy    nioxKanatut   akarunk 

(nndiii:  »  |iliiiamntnn  i&  a  stcrromptrin  elvalaaal,  Az  abstrai^- 

^  t\mtiH  rzl  ngy  iiiHgyanlsza.  Iioey  cimenk   k^pes  arra,  bogy 

u  dflbbibra    ellekiiitve  a  barmadik    dimcnsi^tol    csupAn   a   k^l 

*^  TT'^r    ii-kiuletbe.    AMHpoiiluaknit    ni&ak^pen  loagyarizzuk 

sKeriniUiik  a  plaiiimHnilbBn    nem    tekintQnk  el  a 

:.'^-ii»ii'il'''l,  mi^rt  az  cgyallaUn  nines  jelcn.  Az  idealis 

1."  fmk  nz  foglaltalik.  a  mil  cimvnk    bel6jp  rajzolt, 

—     " kboD    rsak  ket  dlmonsio  van  a  kepzeled  szemlalul- 

Wb.  E  ktirillni^iiy  miltatja  tcgl^nyegest^bben   a  geomctrial  at«l 


S    VlG/ONTLlDOasAoA. 


l^lel  valddi  term^szet^t.  hog>-  t,  i.  a£  idomok  megteremtesi?  a 
k^pzeleti  tcrben  nem  photographdlus.  hanem  rajzohis  a  ig;  csak 
uzt  ndjuk  altala  vissza.  a  mire  adoti  probleminAl  HzUkse^nk  van. 
A  iilniiimetridban  nem  azert  van  csak  k4t  dinienHio.  mcrt  a  har- 
mkdiktiJl  til tekintetc link,  de  mert  csak  kettSt  rajzoltunk  meg.  Csuk 
o  kOrUlmeny  lekintetbev&te level  erltetJUk,  hogy  mik^p  opedilhat 
eltn^ak  vaBtagsAgnelkDU  sikokkal  es  vonalakkaJ,  vag^-  kiterjedes 
nAlklUi  ponlokkal.  Ez  lehets^ges,  ttieil  a  geometriai  szeml^tel- 
ben  nem  a  raji.  de  maga  az  azt  megteremta  dynamikos  func- 
tii^bftn  rejiii  szAndek  a  flidolog  es  adja  meg  a  gpometriai  szem- 
l^lctbon  ftll^pQia  grometriai  fogalom  tartalmat. 

Ha  a  geometriai  azeml^let  es  fogalom  akkeat  keletkeznek. 
Iiugy  H  realis  t&r^yak  kOrvonitlait    puszton    atemelJUk  az  idealia 
U^rlm,  a  «'  a  format  vennSk  a  geometriai  ezeml^lel  en  fogalom 
ntapjAiil  —  akkor  a.T.  emiitett  tOnem^nyt  nem  tudnok  tnegfcjteni. 
inert  liiez  elvoniU  Altai    sohasem  szUntcthetjUk  meg  a  harmadik 
dimunsiit.    csak    a    vegteienig    eBiikkenlhetjUk.    A    sensualismus 
Itthit  nem  ertheti  meg  a  geometriat,  banem  csak  azon  illaapont^ 
roely  a  t^rbeli  largj'ak  kOrvonalainak  elvoniUa  ea  a  tulaJdonkepM- 
gpometriai  szcmlelet  ea  fogalom  kllze  itp  azon  dynamikos    func — 
ti<it  iktatja.  a  mely  mint  Inttuk  a  kepzeleli  t^rben  a  geometria'5 
idomokat    megrajzolja.    Innen    van,    hogy  a  mertani  alakulatbain 
csak  az  van,  a  mit    elmSnk   dynamikus  fiinctioja  ki)zben  belej< 
helyez,  a  melyet  valamely  problema  szempontja  megkivan. 

Dr.  Pauter  Akos. 


.4  LEGCJABBKORI  ETHIKAl    ELMELKTEK   KHITIKAi 
ISMERTKTftSE. 


Zeller  heijeaen  muttittu  ki.  ho^y  legt'ontoeabb  erkiJlcsi 
'"plmainkra  n^zve,  legkomoly.ibb  ethikai  k^rdeseinkre  ceak  a  mi 
'ijites  specifikus  emberi  Unyegilnk,  szellemitnk  adhat  nekUnk  fel- 
fiUgOBitiflt.  ha  mi  azt  erett  iBZHzel.  j6Kaiion  vizagiljnk  ^s  pedig 
^P^n  az  ^tal,  a  miben  emberi.  Huellemi  mivoltunk  az  Allat  ter- 
m^et^tSI  kUI<tnbi)7.ik  :  as  ki  nekUnk  tanitiBt  egy^ni  ia  t&raas 
cIttUnkre  nezve,  Az  tanit  meg  aira :  mi  a  jo  s  mi  az  erkSl- 
•^"ileg  aiUksftgeB  ?  mi  a  kfltelesBog  ?  raely  cselekv6ny  a  meg  n 
•"igedhetfi.  a  kdrhozIatand6  ?  fis  bar  ax  emberek  erkoicsi  felfo- 
H^".  caelekvismodja  a  teved^aek  es  a  tudatlanB&g  folytin 
iwoDylagoB  ea  viltoz6kony :  de  az  mindeiikor  lehel  tiBZt&bbi 
^  tielyesebbe.  Hagaeabbra  emclkedbetik  es  emelkedik  6b  vali- 
°m  igaizd.  iga^ivi  is  lehct.  Mert  vannak  megingathatlan  erkSlcai 
'^!U&ig()l{  epen  Qgy,  mint  cgyBzer  r  mindeiikorra  megallapitott 
"'^ingathatlan :  logikai,  mathematikai  es  termeszettadominyi 
'«"el8lek. 

A  reallBtikuB  erkiifcKtani  irok  ujabb  alakban  lijra  hangoz- 
m^k  az  eudaimonismuit  ia  fennen  dica^rik  azt,  a  mit  Kant 
™I  hatirozottan  elltelt  volt.  Ezek  eildaimoniamiisa,  —  melyet  itt- 
'"  *gjeB  theoiogUBok  is  v6delraeztek  —  elvileg  voltak^pen  nem 
^.  mint  egoismus  ;  a  mennyiben  minden  caelekveanek  forraait  az 
JffM  egyedek,  iodividuumok,  jol  felfogott,  j61  magyarazolt  trde- 
^  vigz  vtsBza,  a  azt  abbaD  li^a.  Hert  az  egyea  egyed.  ki  a 
'''Mdalomma]    dsazeforrott.    nagy  bOluaeii    el<!mozditja  a  m^aok 


I 


jHvit  aziirt.  lio^y  hx  AlUl  a  magu  javdt  ann^  bizioaubbait  ( 
lirsae.  Be  u  hirliedl  „Li;1>eii,  iind  lebeo  lasatn"  jeUiuiuuk  IiOIi'm 
incgforilit'ittja,  t  I.  ^Leb<^^n  lasai-n,  urn  zu  li-bi-n  !"  (Mini  ama 
tlieologusok  tiinitjak  a  lecndii  p&pokat :  .Minilont  mi?gteg;ptek, 
hoffy  liiveitpk  j616t6t  eltfmozditsAtok :  mert.  ha  aeok  j6l*tr» 
omelkednek.  nektek  iajiil  les!  dolgotok!")  Ei  aKon  moral,  melytdl 
Eucken  jo^al  k^rdi :  micBoda  iinrplAldn/.^  rejiik  az  nlyan 
mdsokirt  vaXd  filradoEAHbau,  iiiiiuk&ban.  a  uidyonk  ^'^i^x^lja 
nii'.^B  I'aak  a  sajdl  fnUkeink  biztositdsa  ?  hi  mil  nyer  nx  &lLil 
Hx  tTkOlcsi  fejIOd^s,  lia  arrn  tgyokeKllnk,  htt^y  el6|;  iikosak 
legytlnk .-  fel&ldozni  kHzve&en  elQnywnkrt,  kOzvetve  clrirandft 
(^I6ny0k6rt  ?  A  jd  Diclot  biztosil^a  ez  s  dimii  erkitlcsi  pselokodel. 

A  Afdonismus.  niely  as  6-korJ  fiDOin.  sxellemi  opikureiBmas 
magaalatira  V\\kn  ctnelkedni  ^a  mindenben  a  savartalan.  ac 
irtalinatian  ^'Ivezetet.  az  ^rxeki  ^yODyOrl  (<»  a  ezellemi  flrilmoket 
kiviiija  •>lfrnt  &s  az  emberi  viazonyok.  a  klitOnf^le  k»rtUm«nyek 
kflKiitt  is,  mindenkorni  btztoeiUni  es  I'/pii  azempoiitb<ll  hlrrit 
bizonyoa  Btoikua  Dytigalumra,  fi^llllDmclkuilott  goadolkuzAdra  ki- 
vinja  ssoktattii.  s  a  .nil  admirari"  jelazaviLt  lian);oztatjA :  bir 
tat^adbatatlanul  kepsellietti  ily  magaa  feirogis  ii  ISkclftrs  emherfknH, 
esem  fltil  tevesztj  ax  emberi  ^letviszonyokat.  de  lei^flik^pen  ax 
UDiberi  gyarkisAgot  6a  a  ki  nviii  elegit«tt  vigy  kitiJAval  mi. 
rllonkozti  vtglelekbe :  n  duna  AlvhajtiAszAsba,  cyiiisiiiuttba,  va^r 
a  vilAggyiilJIIfi  Unniagival  valii  nK-gliasrinlAaba  item  ritkiln  nnjiyil. 
kouigba  kcrgcti  ax  emliert. 

Magasabban  All  mir  uredot^n^l  fogva  exok  moraljinU  m 
ettdainioniauaHniik  Bgy  barmadik  alaJijs :  a  scoroaabb  ertvlemben 
vett  utiiilaruviua  vogy  sofial-eUdaimoHismttit,  mely  AngoIorazAK* 
ban  m&r  rAgi'iU  IiiinDa.  d(>  utt'ibbi  Idilbeii  Euriipa  continensAii  i» 
nagyon  elti-rji'drtt.  &&  hkr  igaxal  adunk  lit  SchulU-atk.  hogy  *z 
atUitarismusi  IrgkOvrtkuzctfHubbeti  t'ujtoltc  ki :  Beiitlinni  (Paulaeg) 
t»  bar  itt  az  nupiiikus  Ethika  miH  hivcirttl  igy :  v.  Giti/rki 
(ie$:t|  ^8  CarHfri-r6\  <lt^Hl|  is  mcgenil^kcxUiik.  cl  kcU  isinvr- 
nlliik.  bo^'y  s  aot-iHl(^QiIaimoiilHtnu»l  Uerbtrt  Spemrr  (Tliataauhen 
dcr  Elluk,  CborsfUI  v.  VvUor  1S79,)  biolo^^ikua.  (i^k-ilsroorettani 
Tiaat^illi'jd^ok  alapjin  valobaii  flgyel«'mrp  tii^lli'i  nk'ikka)  Ifijftke* 
t«tt  Igaxolni  ui  iriMyebben  mcgokolnl,  indokoliii  F.i  in  a  cjeJvk* 
vb«  bntuiban  k£iv«tkt4fiit^tiyeibfti  Ka  ert^m^nynibi^n  k9rtta  at 
erkdlirsia^  m^rt^k^l,  do  »lfin^  kijeluntf,  bugy  a  i-si^li'kT^n  I 


kSv«tkeziiieuyeit  ea  eredni^iiyeit  az  egesz  Idrsadalom  s^empont- 
jAbil,  termeszetesen  a  (rselekv^  egyeniseg  enjinek  beleaz^niiUsi- 
nl,  m^rle^pli.  be<:atili  fel.  Erkolceileg  jo  tehat  azerinte  az  oly&n 
osdekedet.  a  me!y  vagy  si  jeleiiben,  vngy  a  jflv6ben,  vagy  Alta- 
libati  a  cselekvJinek.  vagy  embertArsainak  fijdaliiiit  enyhiti, 
kevesbiti :  flrQinet  fokozza :  j<)l6t6t,  bnldogadgat  gyarapitja,  biz- 
loaitja  az  Altai,  hogy  az  itnfentartaHt,  a  J6v5  nejnzedek  Bzeren- 
caea  felneveked^s^l  6s  Altaliban  a  tArsadalmi  J6l6tBt  elOmoztlhja. 
De  ezen  alapelv  sem  elegendS  arra,  bney  az  erkAlcetan 
vezprelve  lehessen,  bAr  neve  szerint  a  kOzJo  elitmozditAedt  han- 
goztatja  es  a  jolet  alaprlveiil  tekinthel^.  Mert  v^gre  is,  ha  a 
eulekedet  batAsa  batArozza  meg  a  ceelekveB  erkUlcHi  Jelleg^t, 
ha  az  el^rt  eredmeny  matatja  azt,  liogy  a  cselekedet  erkolceSs 
rnlt'e  vagy  sem  ?  6b  nem  az  erzUlet,  a  Idkiilel  hataroz  a  felett: 
ikkor  az  erkOlcBiaeg  a  maga  lenyegoben  aerletik  meg  6a  a  ese- 
lekrea  termeBzetesse  ps  nem  erk0lcBiv6  vAltozik.  Abban.  bogy  a 
nugauk  JavAval  cgyeiiloen  rontoaoak  mondjuk  a  maaok  javat, 
aiacs  biztoaitek  adva  az  i)iiz6B  ellen,  ^s  ha  minden  L-aelekedet 
el6tt,  eldbb  annak  kiSvetkezm^nyeit,  annak  —  sokBzor  caak  6v- 
tiK«dek  multan,  vagy  taldn  kesJibb  ia  bealld  —  sokszor  csak 
t^tflmeihetS  batasat  kellone  meg\izegalnunk,  fontolc'ira  vennllnk, 
L>ogy  azt  meghatArozhaaBuk,  bogy  az  J6  ea  v6gbez  vibeto-e? 
itkkor  Bsamlalan  esetben  nem  tudnok :  mit  tegyilnk  ?  es  t^tlenek 
maradnAnk.  Az  ezen  alupelvben  rejld  bamanua  intentiot.  ember- 
t*Ariti  t0rekv6st,  valamint  az  ilyen  embersegee  goiidolkozAam6dot 
«taUban  is,  az  erkfllcstannak  nemcaak  m^ltAnyoInia  —  de  — 
°»4b  alakbao  ertekesitenie  ia  kel!  ea  Spenrert  meg  kell  dieaer- 
"ttxlc,  itngy  annak  nyiltan.  bAtran,  batAi'ozoltan  hangot  adott. 

A  Kant-fele  erkolcBtaimal  baBonlo  a  talan  meg  eleaebb 
^ltnt6tben  all  az  az  Aramlnt,  a  moly  ugyan  nem  lij  az  erkQlua- 
'^Q  ler^n,  biszen  megtalAljuk  axt  az  o-daasikus  korban  epen 
"Sy.  mint  a  kdzdpkorban  63  nemi  m6dositAssal  a  mohamedAnok- 
!■*!  ^  a  Bzigorii  praedeatinatiot  bivti  keraaztyeneknel  napjainkban 
"_.  de  a  roely  ma  kUICnOaen  erOsae,  hogy  ne  mondjuk,  kOvete- 
"i**  lett  H  nevezfteseii  a  buntlgyi  djarasoknAl  I6p  fel  —  s  ez 
"  ^iinninislikus.  A  Kant-f61o  moral  azellem^ben  SchiUer  bUsz- 
keii  luingoztatta :  ,Az  ember  szabud.  m6g  ha  lAnczokhan  azUlet- 
"''  is*.  manapsAg  sokan,  igeti  aokan  azt  motidjAk,  majd  valamely 
W'weszeti    rendazeire    hivatkozva.  majd  a  termiazettudoraAnyra 


i 


iitntva,  majd  az  erkOlcB-Atatiatikabo),  majd  mAs  alapoa  kCrelkeE- 
tetvi- :  nem.  az  emher  nem  szabad;  —  ellenkezSleg  eg^az  Ifenye- 
bnn,  minden  akaraa^val  es  cselekv^sevel  mtgiSrheietlen  szUkseg- 
szer&siglol  fUgg,  az  uralkodik  felette,  mint  valamel.v  UtDm.  6 
Snmagibol.  Sncselekvdleg  aemmire  sem  hatirozhatja  el  ma^t. 
neki  nines  szabad  akarata,  o  csak  ezenvedJilegeB  alany,  a  ki 
felfil  ez,  vagy  amaz  caak  ugy  illithaW,  mondhato,  hogy  6  arm 
determin&lva.  elOro  kijelOlve  volt  es  pedig  kivOIBtte  fekvtf  okok- 
b6l.  E  mellett  u  csak  passiv  azenved^leges  szei-epet  Jatezott  eg 
active  egy&IUldban  be  nem  folyt,  be  nem  folyhatott.  6  erre, 
vagy  arra  kijelJtltetett :  az  '6  nem  altala  teremtett,  nem  ittala  min5- 
sitett,  meghatArozntt  telkenek  f>dgya\  <:%  indite  okai,  agydnak  ilyen 
ragy  olyan  alkotdsa.  BzUlet^aen^l  fogva  itOritkdlt  termeszetenek 
kenyszerjtd  hstaaa  (.tradus  animae,  tradui  peeeati'  TertuH.), 
vagy  kOrnyezet^nek.  n e veil et«se nek.  tirsadalmi  viszonyainak  be- 
fnlyiaa,  vagy  mindezeknek  egylltthatAsa  altal !  Ezeknek  kSvet- 
kezt6ben  az  ii  caelekvese  az  egyes  adott  eaetekbea  oly  elOre 
IAtbat6.  oly  annyira  elSre  megliatarozott  vott,  determiniUt  volt, 
mint  az  ,ha  egy  kBvet  kiejtUnk  a  kezilnkb5].  hogy  az  lefele  fog 
eani  I"    (E.   v.  Hartm.) 

Ezen  n6zet  alapjan  TejliidfStt  ki,  liogy  i^sak  a  legborzasz- 
ttibbat,  legazombeazfikSbbet  6a  leghirhedtebbef  emiitsUk  C  Lotn- 
broso  elmSleto  a  ,azHletett  gonosztevOrOr .  a  kinek  mar  a  klllBfl 
Kaia-jelen,  biy.onyos,  meghat&rozott,  azab&lyeilenes  koponya  ea 
arczalakulaton  f^lreismerhetetlenttl  ki  van  fejezve  a  jav-itfaatatlati 
gazember  jelienie,  a  gonosztevfl  iamertetS  jegye. 

Ez  vaJoban  rettenetes  tan,  a  mi  term^szetes  es  erkOlcsi 
^rz^ftakre  n^zve  oly  rettenetes,  mint  volt  egykor  ama  hittani 
taul^l.  dogma,  mely  azt  tanitotta,  hogy  az  emberiaeg  egy  r^sze 
fflUUaiill  a  k&rhozatm  van  eleve  eirendelve,  praedestinilva. 
KrkOlcBi  szellemUnk.  j6zan  eszQnk  tiltakozik  az  ilyenek  ellen  68 
LombroHO-^kt^il  azt  kerdezi :  nem  t^vesztett^k-e  dsaze  ezt  a  kdt 
fogalmat :  praodestinatio  ka  praedispositio,  eleve  elrendeleee-e  ?  vagy 
esak  elSrthijeloUs  ?  Mert  ha  csak  elJlrekijeltllearfil  van  azo.  ann&l 
mSg  megvan  az  a  lehetfiaeg,  hogy  az  el5rekijel0lt  a  maga  gonoaz 
hajlamait,  indulatait  elnyomhatja  ks  megfelelQ  erkdleai  nei'el^a 
dtjin  —  rei  erkOlcBileg  kedvezQen  hati^  kflrben,  kflrnyezetben  — 
Bzerencs^sen,  erkiSlcsUeg  helyea  inlnyban  is  fejlJidhetik.  tgy  p.  o. 
a  legbecslilBt«9Bbb  omberek   egyike,  PetOfi.  oly  pomp:iBan  tudta  a 


misok  kezeiras&l  utinuKni.  mintba  csak  vAlIobamiBibiniik  U-tl 
volna  praedisponalva  6b  iamerUnk  egy  igcn  kSver  emberl,  a  ki 
olj  BesKtcienlll  tuJ  jirni  es  oly  ^szrevehetetlenill  tud  minden 
bexdrt  I&katot.  ajtiit  kiDjitni.  miutha  ceak  betSronck  lett  voinu 
praediapondlva.  podig  taJpi);  der^k,   becsElleteB  ember  atb. 

Egj-ibirant  meg  keU  jegyezuLiiik,  bogy  igen  sokan  a  deter- 
miniatAk  kfizlU  oem  vonjidc  le  elmeletQk  v^gkOvetkezteUeett, 
utoIsA  conaeqiientiiit  ea  bogy  kiiztiik  ib  vannak  t3bb^  €a  kev6Bbb6 
szigoruak.  epen  ngy.  mint  azuk  kozfltt.  a  kik  az  akaral  azabsd- 
aagat  v^dik.  vitatjAk. 

t^s  itt  az  erkeicstan  egyik  legfontoBiibb  kerdesebez  Jutol- 
tuok.  Jjon  kerd^ :  vajjon  rau-e  valdban  azahadakarat  ?  vagy 
nint'S?  —  a  legDehezebb  kerdesek  egyike,  mely  a  gondolkozti 
lelkeket  mix  reg^ta  foglalkoztatja.  Eraamiis  ,de  libero  arbitrio' 
czimii  miive  i^ta  (ln24)  uagyon  sok  bfilcseszeti,  erkOluatani  ^a 
bantetojogi  munkaban  foglalkoztak  mir  a  tudoBok  ezen  k^rdea- 
sel  es  ezen  kerdeBt  djra  eg  lijra  kell  m^gvizagalni,  lij  tapasz- 
taJatok  alapj&n,   dj  azempontokbdl  megvilagitani. 

A  Bzabadsag  eredeti,  positiv  ^rtelemben  axon  k^peaa^get 
jelenti.  magit  bels5  indokok.  s<^dt  indokaink  alapj^i  elhat&roK- 
batni.  t5bb  az  iintiidatban  agyidejttleg  adott  indok  kdziW  vilaszt- 
batni,  vagyia  altaliban  valami  Onmagunk  dltal  megbat^ozottat 
akami.  A  tizabada&g  poaitiv  ertclembea  iltalaban  az  akardsnak 
liltalAnuB,  sajitoa  Jelteme.  CBak  azt  akarhatjuk,  a  mi  dnelmllnk, 
vag>-  kepzeletOnk  otjin  cSiitudELtunkba  jtitt  6k  a  mi  azon  hecs 
dltal,  tuelyet  neki  lolajdonitiink,  indib)  okankki  lett.  bogy  aka- 
ratunkat  megbatirozzuk,  magunkat  eUiat^rozzuk.  A  azabadsag 
poeitiv  fugajma  t«>hit  belaO  inditij  okok  alapjin  vaJ6  akaraat 
jelenl  ea  Rem  jelent  ok  nelkilli  (alaptalan)  akaraat.  A  azabad- 
saga  M»6  indito  okok  Bzerint  valo  5nelha(Aroz&B  k6peBB6ge.  Ez 
egy  olyan  I^uyt  elofeltetelez.  a  Diely  ^nmag^rt  van  6b  sajdt 
ileterdekkd  bir.  melybez  k^peet  az  ^rzelemben  es  kepzeletben 
e^idejiileg  ii6ki  kioiUkozd.  eldtilnd  indiK)  okok  viazotiytagoB 
6rt«ket,  becaet  mugfoDtolhatja  es  megallapithatja  es  ehliez  kfipest 
citelekedhetik.  A  tapaaztalds  szerint  —  mint  azt  Lotze  H.  6b 
otioa  Soninief  H,  elYituzbatlanul  bebizonyitotta  —  nz  emberi 
azabadsigot  az  erkiilcsi  feleldsseg  e^rzeti-  Jellemzi  a  inditu  okava 
lesz  azon  magasabb  beca.  melyet  mi  az  (inelhat^rozas  mozzana- 
taban   ax  akartnak  tulajdonituiik.  HelycB  erkQlcsi  ert6k  becBl^are 


A    LBOCjAOeKORI    BTHIKAI    ELHeLBTII   KUTIKAl 

Villi  tehkt  BzQksegUnk,  ho^  akuratunk  helyes,  mondjuk  erkolosi 
akaiflt  It^gj'en.  Ha  enak  mi  dSntUnk,  ezen  ^rtekbecsl^e  alapjan, 
akkor  teljesen  a.  mi  tenyilnk  a  cselebedet.  mert  akaratnnkat  mis 
iiem  befolyaaolta,  csab  u  mi  indo/caiuk.  nkiiratunk  tebat  szabad 
v(j|t  s  UttUnkert  felelosek  vugyunk. 

Azok  kOzOtt,  a  kik  tagadjak,  hogy  van  akarat-szabadaag, 
gzabfld  aknrat,  6pen  ligy  vaniiak  koiuoly,  erkOlcsileg  goiidolkoz6 
tudusok.  Hiapos  tudomanyu  Bzakeniberek,  mint  azok  kSzStt.  a 
kik  azi  allitj&k,  hogy  van  a  azert  nagy  hiba  VLtlna,  ha  akar  az 
egyik,  akir  a  miaik  nezet  hivei  ellenfeleiket  kicainydnek,  bir- 
mikep  ie  leszoln&k,  vagy  elhirtelenkedve  elit^lnek.  Mindket  n^zel 
Liveinek  az  a  szigord  kOteluBsegiJk.  hogy  elfogulatlanul.  alnposan 
vizBgiljak  meg  a  kerdeet.  Mert  igy  azutan  nem  fordulbat  e16 
olyan  eset.  hogy  valaki  azt  hiazi.  liogy  a  determini^muBt  mir 
legyfizte.  ha  Taiogi».  hogy  azt  erkUkstelen  indito  okok  vezerlik : 
de  olyan  eset  Bom,  bogy  valaki  azzal  vedelmezne  a  determiuiB- 
nutBt.  ho^y  az  a  kerdeat  kJinnyun  m(^goldbat6vi  teazi,  mert  ag> 
tiinteti  fel  a  tizabad  akaratot,  mint  az  akardnak  SnelbatirozasiAl 
a  teljcB  indiffercntiabol,  a  teljeaen  kSzOnyOa  illapotbol  vale 
ilnkentes,  illetve  onkenyeB  kil^pes^t:  mint  olyan  oakenyt, 
tiemmifelo  indito  okkat  b  dltalibao  okkal  ea  korlattal  nem  tiirttdik 
mely  hattirt  iiem  ismer;  mint  olyan  kepeaseget  es  Iehet»egel 
mely  azt  l«heti.  a  mit  fUggettenUl  mindentol  akar ;  a  mi  I 
epen  tptszik.  Igy  nem  lehet  mi^goldani  ezen  t'ontoa  kerd^dt ! 

Manapaag  ui^  az  akarat  szabads&ganuk  v^dclmezoi,  tuS 
minyoB  vedelmezfii  k^zOtt  eg)'  ainct).  a  ki  az  akarat  azabadi 
gArol  ilyen  betkiiznapi.  mondjuk  gyermekett  felfogaaanl  birnaT 
a  ki  el  nem  ismerne.  hogy  bizony  vannak  a  szabad  Hkarat| 
mtlkodeai  k<)renek  majd  ezUkebb,  majd  tagasabb  halarai  ea  f 
a  Hzabad  akarat  fogalmat  a  lelki  6let  v&ltozhatlan  ea  meg  I 
BzegbeHi  tSrv^nyeivel  flaszeegyeztetni  ne  tiirekedn^k. 

Legazebben    6rtekezett  a  azabad  akarat    kerdeaerfil 
f^ommer    Amtsricbter    in    Blaukenburg     am  Harz :     ,rebeil 
Wesen  uiid  die  Bedcutung  der  menschlicben  Freibcit  undT 
moderne  Wideraacber"    uzimii  m(iv6ben  (Berlin    1882.).  ma 
midJin    feliUitotta    tudomanyoa     alapoasaggal     a    azabad  F 
fogalm&t,  bebizonyitja  azt,    bogy  a  f'etddssegeriett  mindef 
hat&roziai  mozzunatban  minden  embernel  termiszetszerile^ 
koiik:     azutan    megczAfolja     a^on     ellenvetest.     hogj' 


akaritt  megiliinti  a  (rautfiilitas  tOrveny^t ;  licljeubiti  Kanl  fogalmit 

a  azabad  akaratrtil  ,   bebizonjHtja,  hogy  a  szabsd  akiirat  fopalnia 

tiem    ellenkezik  a  vilagreiid    fngalmAval ;    turthatatlannak  tllnteti 

fd  a  matprialismuB  vilif^nizetet  en  «2en  kerdesre  vonatkozo  fel- 

fogisat ;     tartbatatlnnaak     a    Schopenhiiiier-(e\e     elm^letet.     mel}' 

azerint  az    akarat    volna    a    ,Ding  an  aich'     leuyege  is  niinden 

raloban  letezJ(nek  ktitfeje,  I'omlBa:  („Der  Wille  das  Weuen  dea 

Dingea  an  sii'h.  der  Quell  und  I'rsprung  alles  Wirklioben-);  es 

vegfll  kimutatja,  bogy  az  Ed.    r.  Hartmann-fele  szabadaag  nem 

uzun  orkilk'Bi  a^abadaig.  a  meiyet  a  kiizreflm  dlettapasztalas  iamer. 

tiem  BKabad  azonban  elfelednllnk  8obaBein,  hogy  a  azabad 

akarat    kerdese    nem    cHiip^n  einieleti    akademikna  k&rdes,  mert 

iiniiak    iiagynn    fontos    gyakorlati,    egyeni  ea  l&rBndalmi  jelent^- 

a&ge  van,  Ezt  vifagnaan  bizonyitja  a  kriminalisidk,  a  bHntetojog 

indi^sainak  azon  vitija.  mely  a  kiirlll  forog,  hogyan  iis  mire  kell  fel- 

cpitenl  a  bnnteto  Jogut  ?  milyen  Icgyen  anuak  alakja  V  es  fSleg :  mi 

I^gyeoannakazalapJa?inertbizony  t'zon  vitinak  I6nyege  ^  miitato 

nomine  —  rOviden  kifejezve  nem  m&s,  mini ;  van~e  szabad  akarat 

vagy  nincii?  &s  mi,  bAr  fentartjuk  Idealismusunkat,  megengedhetti- 

nek  tar^'nk,  bogy  a  kriminalistak  az  lij-kort  positiviemuB  tanusagait, 

ccxedmenyeit  mind  abban,  a  mi  6retl  mogfontol&B  ut.-ui ;  a  bUntSs- 

sel  vM  helyes  bAnismdd,  kiilonSBen  a  fiatal  biiotiBOkkel  szemben 

val4  eljaria  ^b  a  lAraadalomnak  a  biinOaliktSI,  a  gazemberektSI 

'vtHi  megdviea  ez£IJAbi)l  Rzitlszerlinek,   jonak.  kereaztUlvihetSnek 

^B  igazBagoanak  lalBzik.   elfogadjak,    alkalmaKzik :    m^gis  figyel- 

'*><ne^lik    liket :    gondoljak   meg  szizazor    ea  ezerazer  a  dolgot, 

•"ielilH  32  eddig  gyakorlatban.  fin'enjben  allott  bUntetfJjog  talajAt, 

«lTi  alapjjlt,    meiy  azeriut  mindenkor   felteteleztetett  bizonyoB  es 

'■kbircsak  viszonylagoe    akaratszabadBdg  ee  ennek  alapjin  a  be- 

HtiniitliaUsAg  a  igy  a  btinciBa^g,   a  vetkeaa^g,  — -  fetadjAk.  Hert 

'*^  elOfell«telez^a  iieikQl  mig  a  legnagyobb  Idng^sz,  genie,  aem 

W   kepea    a    felelossig    alapelvet    elfogadbal6lag    megallapitani, 

"'^hjttArozni  i    pedig  a  feleli'latieg    alapelvet    tenn    kell    tartnnia, 

""^  uuian  a  bUnteteanek  \a  valoban    erkillcBi    ea    nem   i;aupan 

iBlaa,  rendori  jelenMiseget.    ^irteket  tulajdonitbaeson.  —   Szabad 

■lural  n^lkUi  nines  felelSas^g :  felelBaa^g  n^lkfll  nines  bUn ;   btin 

"ilkni  nines  es  nem  ia  lehet  bilntet^s.  Annyi  a  mennyi  azabad- 

•^Uit  az  emberben  a  bllntetojog  vediije    mindenkor  kenylelen 

UUtdexni. 


KisBleges  alapOD. 

Megemlitjnk  itt  tegel<)azOr  is  a  bstcseszeti,  philosophiai  pes- 
simismusl.  Ez  ugyao  —  mint  egyeneg  ellent^te  a.  Hegel-f61e 
optimiamuSD&k  —  miir  a  XIX.  szazad  elso  felebea  l^pett  fel 
alftpitoja  Schopenhauer  iraUiban,  de  megiB  caak  a  XIX.  szazad 
m&aodik  fel^ben  avert  jelentoee^et  es  elterjedest :  Eduard  con 
Sartmann  iltal  pedig  a  mi  napjainkban  nemcsak  ilalakittatott. 
de  raeg  is  gyenffittetetl.  Meuemlitjiik  pedig  azert,  mert  nagy  bnz- 
galommal  Toglslkozott  erkf^lcHtani  kerdesekkel. 

A  peaBimiemus    ugy.    a    mint    az    Scbopenbauernei    fellep. 
alapjaban  veve  azon  nezeten  aiapszik,    hog;  ezen  vilag  a  mi^a 
16telet.  exiatenti^it.  az  ileihez  void  vak,  erteleoi  nelkOli  akarat- 
nak   kiiazitni    es    az^rt   ertelemneiklUi    es  oly  roasz,    hogy   jobb 
volna.  ha  nem  volna.  EbbSl  folyolag  az  egettz  emberi  ^let  lenye- 
geben  tulajdonkepen  caak  azenvedea,  caapa  nyomonisag  ea  uzert 
8chopenhaner  caak  egy  {alapjdbaii  veve  erkoluBileg  becaea)  maga- 
tarUst,  erzUlelet  iamur :  a  riszvitet  miiiden  ezen  boldogtalaiiB&gra- 
kArlioztatott    elolenynyel  azemben.    De  ezt  ie  caak  addig,  a   mifjC 
az  ember  az  61ni-akar^  t^vex  ^UaflponCjiin  All,  a  mjg  az  elethex: 
valil  akaratot  mutatja,  bizonyitja  !  Ha  pedig  m^r  od&ig  emelkedelt  _ 
hogy  bel&tj»  a  let  seromia  voltat  es  nyomorit,  akkor  rei  n^zve  kate  - 
lezSv^  lesz  a  reazvet  tielyett  Azonmegtagadds  mogaaabb  erkSlcsi  ala|>- 
elve,  02  elelhez  void  akaratnak,    az  eletkedi-nek  kiSUse,  a   teljes 
kStSny6ssig    mivilm    dologgal    szeinhen.    egeazen    odiig.    hogy  a 
buddba  azentnek  61et£t,  aakei^iaet  kQveti,  a  ki  a  teljee  nirv&n&m 
tCrekazik.    egy    e  fSldiletbSI   val6   teljes    kil6peere,    <!nklvflletre. 
mely  ilt  az  egy  valiivai.  a  Buddhaval  egyesiti.  a  kinek  Iegkdr61>e 
—  akkor         mintegy  belel^p. 

Hartniann  ezzel  azemben  elveti  mind  a  reazvet,  mind  pedi^ 
az  Onmegtsgadaa  nlapclvet,  a(>t  ellenkeziSleg  azUnet-.  tekintet-  e« 
r^BKvetn^lkilli  lialadist  kivan  a  miivelSd^a  ter^n.  de  magatol  M- 
hetJinek  talalja.  hogy  az  caak  az  egykoron  be&Uand<i  egyekmes 
akarat'  ea  letniegtagadaanak  eszkSze  lehet. 

Ezeknel  tehit  a  megtagadAs,  az  Onniegtagadaa,  a  l^t-  es 
^lel  iMegflemmiaiteHB.  az  egyiknel  aaoak  egyeni,  individualia,  alak- 
jiban.  a  niisiknAl  univeraalia,  egyetemea  alakjiban.  az  erkOlcstan 


^m^bbb  L-Kelja !  ^8  ezeii  ^rtelem  ee  vigaaz  n^lkiili  ere<tni6ny 
kiUiisba  helye/^sevel  igyefce/nek  ni^gis  arro!  biztositani  a  vila- 
fiftX.  bogy  a  pessimiHiniis  egyik  fOf^oazlopa.  tiinaeza,  xOt  leg- 
melyebb.  leghatAsuaabb  forrisa  az  erkOIeaiB^gnek  !  Mindenki  belat- 
batja  :   mit  6r  az  ilven  biztosit&a?  ! 

Enn^l  aokkal  messzobbre  hato  es  jeientCaegteljeeebb  be- 
Tolyaet  g:yakorolt  az  erkOlcstanra  an  egyidGben  igen  nepszeril  — 
dartriniamua. 

Akadtak.  a  kik  niegkis^rlettek  a  darwinismust  tenni  a^ 
erkdleatan  H  a  tJirBudalmi  tan.  a  tarBadalmi  tiidomany  alupjAva. 
mivelhogy  ■ —  dgymonil  —  cz  a^on  tan.  melj  arra  oktal,  Logy 
a  letert  vald  klizdeloinbeu  mik^pen  kell  a  legalkalmaaabbat,  a 
legarravalAbbat  kivAlaBzlani  es  alkalniazni.  De  itt  azt  tapaszlaljuk, 
hngy  ugyanazoD  egy  alapelvbiil  nagyon  kUlfinbOnJJ,  egymAsBai 
ettent^s  kSvetkeztet^sek  vonhat^k,  Devezeteeeti  a  t&rsadaliui  — 
eikSlcBtan  ^s  a  politika.  az  Atlanitndoiniuyok  szempontjAbol. 
Mindenesetre  igen  kUlOnSs  dolog,  bogy  egy  a  ugyanazon  forrAsbol 
klll5nf6Ie  viz  folyjfek,  egy  s  ugyanazon  alapelvbCl  ttfbb  es  pedig 
«!l6nt6te8  kovetkeztetesl  leliet  vonni.  Mir  pedig  Ferri  azt  allitja. 
bogj  a  darwinismas  nemcsak  bogy  tnegegyezik  a  aocialismuasai, 
liuitm  annak  egyik  aJapveto  tudomAnya  is.  .Spencer  ^ppen  ollen- 
li«B  tivBadalmi  elm^Ietnek  teazi  tAnianzavi.  Hdckel  caak  is  aristo- 
^tikui  jelentSs^get  tulajdonit  a  darwinismusnak  ee  azt  mondja, 
(■ogy  inoak  sohaaein  lebel  a  politika  teren  a  demokratia  a  mhg 
■ntsbbe  a  Bocialismna  szempontjAboJ  hasznat  venni,  —  alit 
fttjfw  egyenesen  azt  allitja,  bogy  a  darwiniamua  azon  alap- 
(Irhial  fogva,  bogy  a  kedvezJi  korlilmetiyek  kOzOtt  levil  megtar- 
Mik  is  bogy  a  itzeraelyea  eldnyttk,  meg  balmozva  is  itUrSklJid' 
™.  azoval  ezen  coiiaervativ  alapelvn^l  fogva,  melyet  t{lrv6nyfil 
^  fel,  a  legbatalmaBabb  tamaaza  az  ariatokratikua  alap- 
ilT^mk.  eliD^leti'  igazolisa  a  nenieai  eltijogoknak,  kivaltsii- 
S'^auik,  melyek  igy  apin'il  fiiira  azillhatnak  Huxley,  ^yike  a 
"Ekdialiibb  darwiniataknak.  az  erkOkstan  feladatAt  abban  l&lja, 
'"O  n  ember  kflzdjitn  a  termeazet  ellen  a  let  felteteleinek 
■■■^guerz^ar  kOrill  folyu  veraenyben  ^a  kilzdjGn  a  l^t^rt  val6  kllz- 
■^^nnbeii  az  erttuebb  eilen.  Masok  iamet  termeazeteaiiek  talaijik. 
*>SJ  az  emberek  ia,  eppen  agy.  mini  az  a  termeazetben  tSr- 
^i,  kimilet  nUkSl  fcUzdjenek  a  letert  valti  klizdeleniben,  mert 
**  f^tlenlll    ezUkaegea    az    ember!    neni    tokelcteHbiteae    azem- 


pontj&bdl  6s  azon  alapelvnek  feleljenek  meg:  ggyCEzOii  a  jobb  !' 
Ezek  helyenvaloDak  talaljab,  bogy  a  gyeage,  mint  n  mely  kep- 
telen  az  elet  felteteleiliez  alkalmazkodai,  azok  feletl  uroliuiit  kj- 
vivni,  elpuHztuljoD,  mdr  ak&r  laBsabban.  akar  gyorsabbati:  ezek 
pid.  a  gyeng^bb  fajokat,  az  aUcBonyabb  fokon  &[\6  nemeket 
kim^let  nelkUl  kiv^DJik  elnyomatni  az  erjieebbek,  a  magaaabb 
fejlettadgi  fokon  illok  iltal.  Nezetiik  Bzeniit  hagjiii  kell  az  ilye- 
neket  kibalni.  „A  gyengeknek  €»  a  gyurl6knak,  a  korcsBzlilot- 
teknek  el  kell  pusztulniok  &  meg  BegiteaUnk  in  koU  nukik  abbnn. 
bogy  elpusztuljanak "  6e  semmi  azin  alait  sem  Bzabad  a  terme- 
Hzet  folydsat.  a  mely  a  gyarlot,  a  haszontalatit,  a  nem  eletre 
valiU  kiv&lasztja  k&  kiloki,  akadilyoziiunk.  mert  ez  az  6rt«lemiiek 
megfeleld  terni^Bzeti  tiirveny  szerint  t<)rtSnik !  Meg  nem  gondoljU 
ax  illcltik.  bogy  az  eriJsek  kSzStt  is  vaimak  az  erBsebbek  es 
nxek  kOziitt  is  a  legertisebbek  Bzeiupontj&bol  gyeng^k!  Ha  ezen 
elmetet  allalanos  erv^nyre  emelkednek,  az  egeaz  elet  nem  volna 
c^y^b.  mint  emesztes,  es  pedig  uemcsak  pbysikai  em^sztea, 
milyennek  azt  Hugo   Yiktor  mondotta. 

Az  ilyen  eljiraa  nemcaak  azivQnket  lizitana  fel,  mint  aziv- 
tti]eD,  kiinyOrtel^n  barb^rsag,  banem  iegszebb  int^zmenyeinket  is 
iiiegffln^  Megdine  azt  a  szaz  6s  szazfele  int^zmenyt,  a  nemes 
bumanismus  ama  dicaS  intezmeuyeit,  melyek  a  gyengek  felenie' 
l^B^ru,  megerSsitdsfire  b  a  meauyire  csak  lebet,  az  ins^g,  a 
nyomor  enyhil^s^re,  eltAvolit^^a,  megszUatetdsere  allittatti^  fel, 
ia  killSnQsen  az  anyagilag  gyengek.  a  szeg6nyek  v6delm6re  azol- 
gilnak;  lehetetlennfi  tenne  azt  a  munkat,  a  mely  ma  a  ifirveny- 
boz6lerniekben  Tolyik,  melynek  czeija  a  mi  tareadalmi  viszo- 
nyainknak  ja^-itisa,  reformiiisa,  —  a  mi  pedig  napjaink  dicsB- 
a^ge,  —  mcrt  valoban  keirszlyen.  igazi  evangeliumi  szellemben 
folyi)  finyked^s;  a  nemea  bumanismus  Iegszebb  viriga. 

Nem  akarjuk  mi  czzel  a  darwintsmust,  mint  temieszct- 
luilum&nyi  eloieletot.  tant  elit^lni,  AmbAr  erre  n^zve  is  meg  kel] 
jegyeznllnk,  bogy  tanait  a :  desceiidentiii'^l  es  az  evolutional  leg- 
lijabban  alaposan  megczafoltak.  kimutatvin  azt,  bogy  miki-oke- 
pbalt6l  csak  mikrokephal  es  makrokepbalt<)l  L'Hak  makrokephal 
aztilethetik,  vagyis  vulgaris  szoval:  „az  ember  nem  szarmaz- 
batik  a  majomtol'  63  hogy  a  mint  az  cgyik  term^szettudoe  magit 
kifejezte:  ,egy  olyan  tyuk  tojasaban,  nielybSl  neki  kell  kikelnte, 
a  kocbinchinai  kakaenak  m^  tollazata.  stit  anuak  szine  ia  prae- 


■•-■ — 

^^l§Bn  ViW  :  ile  ki  akurtuk  iiiutatni,  Uof^j  alkulniKz&aa  nz  erkOlcs- 

ludom&ny  teren  resKben  uokfele.  reazbeo  veazedelmcB  alakot  (llt- 

betne.   Mert  termeszet  es  szoUem,  &  n^lkUl,  hogj  tulajdouk^peni 

(lualiamuet  iUitaiiaiik  lei,  k6t   saj&toa.  ktUOnbiizo    valosignak  te- 

kiDthettt,  melyek  a  kOzOs.  ertelemszerU  logikus  tilrv^nyeken  kivQl 

a    sajat    (ott    termeszeti,    itt    szellemi)  tSrvenyeik    aiatt    allanak. 

HuaUeyaek   igaza   van,  niidSn    az    erkdlcsi  vij^ban    egy  iindllu, 

kUlOa    viUgot  lAl.  a  mely  kivUl  ilia  termeszet  tSrvenytin,  a  ter- 

m^et   vilag^n.    t.s  bar  az    ember  a  termeszet  szUlStte  6e  I'itldi 

eredetet  ea  testenel    fogva  az  allatvilaggal  valo    rokonsagAt  nem 

lagadhatja  is   meg:   megis    azellemi.    lelki    tekintetbeii   sajatosaii 

kOlOnbdzik  az  allattol  es  niagasan    dll  az  illat  felett.   Mindebbfil 

ai  folyik.  hogy  nem    szabad    az  erkiilusi   vilagban  azon   [ihysikai 

torvenynek,    a    mely  a    l^tert   valo    kUzdeieraben    a  termeazetes 

tivibuztasiiak  is  elvilaei'.t^nak  kem^ny  elvet  fentartja,  jogoault- 

t^t,  JeleDtSa^get  tulajdonitanunk.   Vil^osabban  szolva :  a  letert 

>al6  kOEdelem,   a  mely,  akar  lesz  darwioiamus,  akar  nem,  folyni 

tog  az  emberi    viligban.  a    mint    folyt  az  eldtt  is    mindig.  meg 

nielfltt  Danvin  sztlletelt  volna.  esak  uddig  lebet  oiyiin,  a  niilyon 

n  u  allat\-iI&gbaD  H  a  termeszetben  :  tekiittet  nelklUi  es  kiinyS- 

niet  nMkfUi,  klmeletlen  es  azivtelen,  a  mig  az  ember  meg  egy- 

Berten  a  termeszet   gyermeke  6s  m^g  nem  szellemi  leny,   tebit 

t  birbaraig  koraban  ea  szinbi^lyen;  de  nem  ott,  a  hoi  a  azellemi 

^  erkrileai  mUveiodea  magaa  fokra  h^ott,  a  liol  vnlddi  gzelleini- 

M  erkeicsi    miiveltaeg  honul;    mert  ott  a  neme^ii  emberi  szellem 

M  uem  a  durva  termeszet!  tdrveny  uralkodik. 


W 


liui  alapon. 


Veglil   HzoUnunk    kell  Nietzsche  kantianua  alapon    kifejlti- 

»10B  hj/perindiindual-ismumrol.  Nietzaclie  gondolkodaainak  fejl6- 
deanbeQ  kiindal^i  pont  8chopenbauer  peaaimismusa.  Egeaz  Mi 
P*'}'ijin  legodoadobb  erdeklild^sael  a  mor^  probleraajat  tette  kuta- 
•o*  lifizeppontjiiva.  A  Bzabnd  akarat  kerdeaere  tabbaziir  vissza- 
**'■  Tagadja  az  akarat  szabadaAgat.  a  felelOaaeget.  Szerinte  ininden 
^bflr  eej'  darab  fatum.  Egy  kegyetlen  ember  aniiyira  nem 
fflfliia,  mint    egy    darab    griinit  nem  felelits    azeit.   bi>gy   graiiit. 


9  Tilagbol  B  utdnn  a  bllnteteset 
bOntetni,   ban  em    lehet^lej; 


A  btin  Fogalmat  ki  Icellene  irtani  ^ 
is,    A  biinSs    ti/ellemi    beteg 
kim^lni  kellene  ^a  me^gy6gy\ta.ni. 

NieUscfae  a  mindjobban  t^rjedezJS  socialiBtauB  korabaii  fel- 
sz6lal  az  individualisratiB  ^rdekeben.  Feldllitja  ae  individvalismus 
atapdvH  a  Itgmerevehh  aJal^aban.  Egy  nj.  inibar  mar  egykor 
feltiint,  erkSlcstant  Allit  fel  az  emberi  iiem  az&mara,  a  mely 
nem  tSrSdik  a  jo  es  roaaz  fngalmaval  s  a  mely  az  erkitlcei  er- 
t^kbecBl^e  teren  tij  inerteket  alkalmaz  NietzBi'hc  azt  kCreteli  az 
indjviduum,  a  Kant  iltal  ,tfnczer-nak  mondott  egyea  emberi 
egyed.  Bzim^ra.  hogj-  az  er6tel}es,  genidlis  szem&yiaig,  n  maga 
termiszeti  /isztoneivet.  azon  v^ival.  bogy  az  eletet  ^Ivezni 
akarja,  tOrekv^B^vel,  akaraldval.  melylyel  hatalmat  akar  azerezni, 
tekintet  6b  kimSlet  nelklll.  rendoletek.  tiSrvdnyek  ^b  ktttelesa^gek 
altal  nem  akaddlyozva  ilhesse  a  maga  &etit.  Szerinte  k6tf^le  moriUt 
lebet  a  multban  niegkiil5nbi)ztetm.  egyik  az  eldkeliik6,  az  iri 
moral,  m&BJk  az  ftl86  rendnek^,  szegenyek^,  tebetetlenek*,  «z  a 
rabszolga-mordl.  A  .JenBeitg  von  Gut  nnd  Bdse'  hs  .Zur  Oene- 
alogie  der  Moral"  ozimii  maveiben  fejtegeti  e  kerd^aeket.  Ki- 
indnl&ai  pont  a  f^kezbetetlen  cb  megtCrhetetlen  oaztSnOkkel  meg- 
ildott  emberek,  kik  uralkodni,  elnyomni.  magukat  kim61etlen&l 
ervenyeaiteni  akarjak.  A  mit  tesznek,  &?.  Jo,  cBak  azert,  mert  Ok 
tcBzik.  CBelekedeteiket  egj'azeriien  joknak  erzik  b  ezzel  liri  jogukat 
gyakoroljAk,  t.  i.  ^rt6keket  teremteiiek.  neveket  adnak,  De  az 
alaiSbbak,  gyeng^k,  leig&zotbik  misk^p  it^lnek.  iik  nem  tudnak 
Bzabad  tert  engednt  QaztOneiknek ;  cBelekedeteiket.  it^leteiket 
mindig  az  elnyomoikkal  val6  viazony  liatarozza  meg  a  ig^'  a 
basznoaBAg  azempontja  kerUl  felQl.  E  azempontbul  uztan  a  leg- 
haaznoBabb  tulajdona^ok :  Onmegadaa,  engedelmesBeg,  tarelom, 
al&zat,  kiikisBnos  Bcgltia,  BZoIgAldB.  rtazvet,  felebariti  azeretel. 
ElfittUk  ezek  az  erenyek.  RoBUznak  mondjik  niindazt,  a  mi  az 
iiralkod6k,  hatalmaaok  aajitoB  term^szet^t  teazi ;  az  iimlkodaBt. 
erCvel  teljea  ferfiaaaigot,  hfiditdst,  A  azabad  akarat  feltalAIi^i  is 
6k:  a  }6  ie  roaaz  ellentetet  ia  Hk  hnztik  a  vilagba.  Nem  gon- 
dolhatunk  roaszabbat,  mintha  az  iiralkodo  uBztalyok  a  rabazolga- 
moi'il  e  azelleni6tlil  engedik  niagukat  megfertdztotni,  a  mi  arra 
vezet.  hogy  azSgyenlik  az  er5n  nyugvo  iiai  jogukat.  Gz  betega^g 
a  u  baiiyalUs  jele.  fivazAzadok  cita  tart  e  hanyatlAe.  Az  dad 
rabszolgaldzadds  a  Moralban  a   zxidiikkal  kezdOdik :  .legkiillha- 


^^Rnmb 


nbb  tbrmaja  u  kereuztyene^g" .  Hogy  Izrael  a  NAzAretit 
meglagadta  es  keresztre  feazitette,  ez  a  le^aflinaltabb  boaszii 
muve  volt  K<5ma  ellen.  inert  tudta,  hogy  Israel  etleiiHegei  most 
annil  meggondokllanabbul  leallakoznak  Jeznsboz  es  a  zsido  hzbI- 
lemhez.  R6ma  Judaea  ellen  en  Judaea  B6nia  elttn !  Ez  eUen- 
tetben  fejezodik  ki  legvilagosabbau  a  zsido-keresztyeii  es  a  klasz- 
sdkus  ^leteaznieny  kozStti  haroz.  A  klasszikus  eletideal  m6g  egyezer 
felragyog  a  renajasanceban,  de  Judaea  mugint  gytiz  a  ^pdnaa" 
reformatio val.  Ime  ez  Nietschenel  a  kerosztyen  morA.1  fejlSd^B- 
tiJrt&neUne  fordalataiban.  (Dr.  Gal  K.)  Niutacbe  klllOnbeii  a  ke- 
rcHKtyen  vallas  kesJibbi  megbamisitasaert  PaJ  apoatolt  teszi  felelSss^. 
Az  ember  Nietzsche  szerint  korabban  Allat  volt,  emberr£, 
.Cberthier'-rS  lett.  Kell,  liogy  „0bemieD8ch"-e8e  legyen.  0  ilyet 
kivan.  Eazm^nye  a  fekezbetlen  terni^azeti  ertivel,  UsztOnSkkel 
fdnihazott  ember,  a  kiben  teljes  merl^kben  megvan  az,  a  mi  az  ^letet 
twu:  teljea  ervoDyeaflleB  ^s  a  gyengenek  teljes  kizsAkminyolAsa. 
EsEmenyei  a  multb61 :  a  romai  birodaloniba  betSrJS,  eriittfl  duz- 
udA  german  nepek.  e  ^szJike  bestiak'.  az  iiralkodoi  nagys^ 
kiprigelfii,  a  nlraaiak.  Napoleon  s  hasonlok. 

A  keresz^-^n  dogma  mar  megszUiit,  a  morAl  azonban  m^g 
mlkodik  ;  —  meg  koll  semmislteni  czl  is.  f^s  az^rt  feUllitja  a  maga 
nkolcatanat.  Az  6  erkSlcatana.  ai  ur  erkolcstuna  a  tOmegek 
<nolgai  erkiilcBtanaval  szemben,  melyeket,  —  mint  a  c-sorda 
^lUmait  —  zamak  a  korlatok  koze,  a  korlatok :  ti>rv§nyek,  pa- 
nncsok  es  rendeletek  kftz^. 

Nietzscbe  fzen  elmelete  a  mai  erkOlcstudom^ny  teren  ligy 
jcleni  meg,  mint  egy  i-endkivtlli,  fenylJ)  meteor,  De  az  erkOlcstan 
Wmpoatjibol  aligha  lesz  tartoa  maradisa  a  meg  kevesbbe  leaz 
pwitiv  jelentSsege.  Leaz  azonban  jelentHsege,  mint  symptominak, 
^°t  „az  td6k  jelenek**,  mint  bizonyos:  kor&ramlatok,  hangulatok 
^B  betf^B^gek  jelenek.  Lesz  jeleoUis^ge  mint  olyannak,  a  mely 
t^gadja  az  eddigi  erkSlcstanok  igazAt ;  tagadja  az  idelagtikus, 
""  niigyr^Bzt  a  realisttkue  erkOlcstauok  tanait  is,  hiezen  Nietzsche 
"leknek  val^bsn  raegl6v(t,  vagy  caak  v6lt  gyeng^i  felett  suhog- 
••tta  meg  oslorit. 

Nietzsche  ezen  hyperindividualismuaa  hangos,  erflteljes  tUta- 
"«i»  mjO  iiz  egyenwk  eddigel^  azokdsos,  kodvelt,  elnyomdsa  ellen. 
^^  us  egyedet  aemminek  tekintetle  a  nemmel,  az  egyesi  a 
™Wdalomnia!    azemljcn;  mely  az  egyedet    csak  az  emberi    neni 


egyifc  fentarto  elemenek,  a  laiicz  egj'ik  szemeiiek,  a  kornyezet,  H 
Ureadalmi  vinzonyok,  a  ha^-omany  ea  SKok&B  Hzoljrajanak,  hor- 
dozdjiiiak  tekintettfl;  tie  liatalmas  tiltakusas  volt  ez  a  betcges, 
peesimiBtikua.  a.  vilagrol  6a  az  eletrol  lemondo,  vilig  es  eletta^M 
tanokkal  Bzemben  tB.  Csak  kir,  bogy  Nietzsche  azt.  a  miben 
igaza  van  tiilhajtja,  az  igazat  hs  jogoBat  a  v^letekig  vifzi,  mon- 
straosuBBa  teazi.  Az  erkSk'Stan  is  knltura  refoimiitora  keprom- 
bol6va  fajul,  a  ki  kalapAcB&val  nemcsak  a  balvanyk^pekct  tflr- 
deli  5BSZC,  hanem  azon  idealokat  ia  rombolja,  melyek  nelkfll  az 
emberia^g  nem  elbet  es  egy  orias  daczaval  a  Bzellemi,  az  erkSlcsi 
vilagnak  ront.  Elfelejti.  bo^y  az  ori&aok.  a  gigaazok.  oBtramoltak 
ugyati  az  Olympuszt,  de  be  nem  vftUk. 

Midta  Nietzsche  aj  ert^kbecsleB^nek  alapjit  a  Kant  rend- 
HZPret  tDk^leteEitJ)  alapOB  Lotze  H.  ^s  a  Lotze  Bzellpm<?ben  kitlinti 
logikaval  miikiidtf  Sommer  II.  megiiigatta.  jelsziha  lett  a  bUl- 
ca^flzek  6s  moraliatik  kOzatI  az,  bogy  ,vissza  Kanthoz'  s  Ime  a/ 
ideaiiBnius  fellll  kerekedik  a  mint  a  kUinsldiek  k<)ziil,  theologuaok 
6b  philoaophuaok  es  pedig  a  nagyobbukbol  biveilll  bizonynltak. 
fgy:  Zeller.  Kuno  Fiaeher.  Secretan.  Eucken.  Sommer  H.  a  milsok: 
bazinkban  is  a  szellemos  Alexander  Bemat,  a  gyakorlati  Med- 
veczky  Frigyea  H  a  m^lyen  jAn^  Hilhm  Karoly  is  ilyen  szellom- 
ben  miikOdnek. 

Nietzsche  azt  tanitolta:  „Semini  ainca  kiizvetlentll  adva. 
CBDpan  vigyaiiik,  szenvedelyeink  vilaga.  Hidden  cselokedi'tiinket, 
gundolatunkat  az  SsztiinQk  vez6rlik,  vezetik,  a  ezek  mind  egyetleia 
alapUsztJinre  vezethetSk  vrssza.  Ez  a  hatalomhos  raJ6  akarat- 
Minden  elfi  leny.  nOv^ny,  illat.  ember,  erej^t.  hatalmat  igj'ekazik. 
gyarapitani,  niidfin  m&s  lenyeket  batalma  ali  hajt.  Ez  a  szaka- 
datlan  tfirekves  6s  barcz  az  alaptdrvonye  minden  eletnek.  Ez 
az  alapOaztSn,  a  batalomhoz  valo  akarat.  kormanyezza  az  elet 
minden  tevekenys^get". 

Az  tijabbkori  idealiBmus,  kimutatvan  a  realismue  fogyal- 
kozisait  epen  a  realismus  alapJAn  s  kimutatvan  azt.  bogy  a  foly- 
tonoB  aoyagesere  mellett  azt  sem  tudhatom,  bogy  a  sajit  testem 
nieddig  6s  mily  m^rtekben  az  enyftni,  g  ennelfogva  egyedfili 
realitdanak  a  lelket  kell  tekintenem.  a  megez^folvan  a  realislak 
azon  tan&t.  bogy  a  lelek  nem  egyeb,  mint  az  agyatomok  md- 
kOdese,  pboaphoreRktilAHa.  kJJzben  elfiallott  masodrangii  (mert  els3- 
rangiiak  a  physikaiakl  tUnetek    flsBzege.    azzal,    bogy    bebizonyi- 


totta.  ho[^'  iiz  etnberbeii  koran  Jelentkezo  iintudatban  a  Mok 
egystfgesnek  tUuik  fcl,  holott  ha  az  5  tanuk  igaz  volna,  mivel 
az  agyalomok  niindeii  I'uiictiiit  neni  vegeznek  egyazerre,  riszle- 
tekbc'D  keletkeznek  b  a  nem  keait  l^lek  n^zDe,  mint  kuletkezik 
5  miiga:  ea  kioiutatvKn,  bogy  biztos  tud&som,  valosdgos  lamerctem 
esalt  arrAl  lehet.  ,,wa8  ich  in  mir  erlebe":  mivel  mindeit  egyes 
akardsi  momentumbaii.  mozznoHtban,  a  Teieltiss^g  ^rzete  ebred 
[el  bennem.  a  mely  a  leikiismeret  for^almAboz  vezet,  a  lelkiismeret 
pedig  egy  Felsobb  tJlrv^nyho/.iira  utal,  felillitolta  a  t^telt,  bogy 
DUDden  embernek,  mert  ember,  van  lelkilsmerete  s  mert  vaD 
Mkiismerete,  van  tHtene.  Van  szabad  akarat,  van  fcloliisaeg ! 

Van  tebAt  az  erkillcBtannak  is  biztoB  alapja.  Eg^sz  vjlig- 
nezetQnk  megvaltozhalik,  a  mint  bo^  meg  is  viiltozott.  nii6ta 
u  idSt  is  a  t^rt  nem  tartjuk  realitasoknak.  (1.  H.  Sommer  miivet!), 
bneoi  ceait  azemli'leti  kategoriiknak  az  egymdsutdn  ^s  egymd'i- 
»dittt  felfogieAra,  do  ezen  alap  meg  nem  valtozik  soba  1  Az 
merteke  a  dolgoknak  egesz  addig  a  hat&rii!:,  a  mi 
iflteni.  A  r^azletekben,  a  r6szlolberd^Hekben  sok  igaiea 
u  empiriatikas,  a  realtatikaa  iranynak,  a{>t  az  individuality 
ek,  m^g  az  evoluti6  t&nanak  ia  bizonyoa  mert^kig,  de 
irinyhat&rozo  alnpelvtll  maal  mtig  sem  fogadbatunk  v\. 
"Ill:  ^dae  moralim^lie  Gesetz  in  mir!-  (Kant.)  ,Waa  irb  in 
"•if  wiebe!'    (Lotze.) 

A  XIX.  azizad  elej^n  az  erkOlcBludominy  inkabb  I'el  a 
■Wiaaba  ia  le  a  nielysigbe  hatolt,  a  szazad  vegan  a  kiterje- 
i^rt  g  az  anyaggazdaga^a  tOrekedett.  Mindk^t  tSrekv^B  8n- 
'"*gib«i  veve  jii,  a8t  BzHksegeB,  mert  e  kettO  egyniAat  kiegesziti. 
'"^egblti,  ha  netal^  ak&r  az  ogyik,  akir  a  mnaik  tevedett,  n 
iiibit  kiigazitja,  „Ltt  forr  az  ert'z.  a  roaez  saluk  kibull,  de  a 
neiiiMb  rdsz  tiBztin  megmarad'.  mondja  MaUAcb,  (Az  emb.  trag.) 
''''S3'  a  tadomAny  lijra  az  igazsag  dicBO  magaalatdra  emelked- 
lieutk. 

Az  erkolcBtannak  annyiban  lapasztalatinak  realiBtikiiaoak, 
"^l  empiriknsnak  kell  leniiie,  a  mennylben  a  kUlBfi  ^B  belxii 
'^Puilalal  lenyeit,  a  metyek  az  erkOlesi  eletben  okvetetlen  elii- 
fOfduln^,  gondosan  meg  kell  vizsg&lnia  es  m^ltatnia,  azokkal 
^bW^an  illania  ia  az  ^let  t^nyleg  el3&lliS  azUksegleteiben. 
^^^tonjaibiD,  k^teg  helyzeteiben :  a  kitziSnB^geB,  egyezerii  eniheni<'k 
"  ™  nemcsak  az  erkOlcsi  4a  ^rtelmi  tekintetben  nagynak  lanAcBot 


48  A   LBOtJABBKOBI  XTHIKAI  ELMIBELBTKK  KBITIKAI  ISMSBnTteB. 

^8  utasitist  kell  nyujtania;  annyiban  azonban  okvetetienUl  idect- 
lisHkusnak  kell  lennie,  hogy  mindenkor  felemelt  fejjel,  a  magasba 
tekintd  szemekkel,  az  6gre  tekintsen,  v^gtelen  cz61t,  drdk  ^rt^ket, 
biztos,  fenyes  vez6rcsillagot  keressen  ^s  egy  5r($k,  szellemi  for- 
r^bol  meritsen.  orok,  szellemi  alapra  dUjon! 

Az  erkolcstudomanyban  az  idealismus  legyen  a  fels5bb,  az 
birja  az  els5s^get,  6ppen  ugy,  mint  az  embern^l,  a  szellem  a 
161ek,  a  test  felett.  A  kett^nek,  eg^szs^ges  idealismusnak  ^  j6zan 
realismusnak  egyesit^se  ^s  ezek  egys^g^nek  ^rv^nyesit^se  komoly 
munkdt,  alapos  bdlcseszeti  68  erkOlcsi  ^s  erk5lc8tudom4ny]  miivelt- 
s6get  6s  k6pzetts6get  ig6nyel.  A  kinek  ez  sikertil: 

„erit  mihi  magnus  Apollo  !** 

mrk  J6zsef. 


Forr^sok:  Hugo  Sommer:  Ueber  das  Wesen  and  die  Bedeutung 
der  menschlichen  Freiheit  und  deren  moderne  Widersaoher  Berlin 
1882.  —  Hugo  Sommer :  Die  Nengestaltung  nnserer  Weltansicht  durch 
die  EIrkentniss  der  Idealitfit  des  Raumes  und  der  Zelt.  Berlin  1882.  — 
Emil  Du  Bois-Reymond:  Ueber  die  Grenzen  des  Natnrerkennens. 
—  Die  sieben  Weltrathsel.  Zwei  Vortrajfe.  Leipzig.  1882.  —  D.  J. 
A.  Domer:  System  der  christlichen  Sittenlehre.  Berlin.  1885.  — 
Dr.  Hermann  Schultz :  Grondriss  der  evangelisohen  Ethik.  Gtfttingen. 
1897.  —  Dr.  Gal  Kelemen :  Nietsche  Frigyes.  (A  .Kereszteny  MagvetO' 
1900.  evi  35.  evf.  I..  II ,  lU.  fuzeteben.)  Kolozsvir.  1900.  —  Es  fSleg: 
Dr  Paul  Christ :  Die  Ethik  des  19.  Jahrhunderts.  (A  .Protestantia^ 
Monatshefte*-  IV.  evf.  1900.  ji!in.  27-iki  6.  sz&miban.)  Berlin.  1900. 
stb.  stb. 


A  KENAIHSANIKKOHI  MCvfisZET. 

MST  K0RSZEL1.EM  KIFHIEZ6.IE  OLASZORSZAGBAN, 

Xem  TEKISTETTEL  MAtYAS  KIRALYRA. 


I. 

Xindcn  embsr  tiibbe-ki'vesbbe  Hzellemi  6b  prtClusi  tekin- 
wbn  Irrpnitmeiive  azuii  koniak.  luc^lyben  et.  Ee  ill  kiUiiuiiseii 
■Ba  emborrkrol.  kik  igeii  nagy  vilAgD^deti,  politikai  es  tirsa- 
Uni.  RioTal  m(ivrl(ldeai  BtAlakuliaok  idej^ben  ^lank.  Ax  itala- 
blitokat  an  cl^gedetleus^g  s  az  a  iiyu^:ta]aii  vagy  szQli,  hogy 
a  illapotok  cs  embiTek  viltozzanak  a  viltozva  javuljanak.  Ee 
UkaiarMiebaii  BuhsDem  volt  ^rettebb  es  elert  kOvetkcsm^nyeiDel 
faf^  ■  tflrl^nelemben  taoulsi^osabb.  mint  a  XIV.,  XV.  a  a  XVI. 
niudlMii  Exvn  Aokal  nioiidi^  vAgy  ax  olasz  t6rt«net  a  a  mli- 
••toiU«i  fnoKgalmak  surli^tlAsai  k02e|iette  me^ertisOdvp  is  kiala- 
UIti  ■  Bokf^lc  fuglulkuKial  (!b  liivntibl  feliJlelt)  ratcrmetts^gDek 
■aUaipos  Acbilles  pajzea  viilt.  nielylyel  birni  e  Hz&zadokban 
MBjit  jelentelt.  mint  a  multbi)!  vett  nagy  vMek«z<)  erBvcl  a 
bbloBunol  randelkeziii  a  dioef^nyes  jelen  s  jflvS  me^apitiaira.  n 
MMn  1^  kor  tuiihfnti  valdaigoa  gcirOg  ambiczJiival,  B9t  nagyra- 
>iC}iU«aJ  vH^lktslK'k.  Sienvud^ly  volt  ez,  mely  ujabb  vniberi 
tmmi-k  Dfrnir*  trc/ft  Urtnlta  niagibft  olvaaztva.  nielylyel  ^  leg- 
UbtMtOr  a  U}n<-nycHcbb  nkiirat  mr[|tf/4^<'-vel  —  a  szabadabbaii 
>  k^pzelfi  iizto  jaickii  liibbuiOr  vzcn  megfordltott  elv  szerini : 
Mt  prudeJiter  cogluiv.  qniuii  coneJdcnitF  Bg<^rp.  S  az  i  ' 
iiiekUTi    mflv^NzK  ia  az  prcsz  ctnberi    Bzdlpmnrk   akkori  . 


A  RENAISSANCEKORI  MOvfiSZET, 

MINT  KORSZELLEM  KJKEJEz6jE  OLASZOKSZAOBAN. 

NEMI  TEK1^'TETTEL  MATYAS  KIKALYRA. 

^^H  (Elflo  kSzlemeny.) 


Minileij  ember  Uibb^-kevexbbe  HKellemi  ea  erk<Jk'si  tekin- 
'I'tbtn  teremtmeDye  azon  komak.  iiielyberi  61.  Ez  all  kiiliiniisen 
'lun  emberehritl.  kik  igen  nugy  vilign^zleti,  politikai  6s  tirsa- 
<'^,  »z6\ai  milvel&d^Bi  ^talakuli§ok  idej^ben  61nek.  Az  &tala- 
'Ulisokat  ax  eligedetlenaeg  a  az  a  nyiigtalati  vigy  szttli,  hogy 
*^  illapotok  ea  embirrek  valtozzanak  a  valtozvu  javuljanak.  Es 
''luzoreE^bon  H'lhaseui  volt  Srettebb  es  el6rt  kOvetkezm^nyeia^ 
f»Pl  a  lartenelembeii  lanulsAgosabb,  mint  a  Xl?„  XV.  a  a  XVI. 
"^ban  Ezen  Bokat  mondij  v&gy  az  olasz  tOrteoet  b  a  mii- 
"^^Mi  mozgalmak  aurl<'Hl&Hai  kUzepette  mef^orfiaOdve  ia  kiala- 
''"i^a  a  Hokfele  fogUilkozAet  es  hivatast  t'eliSlelJ)  ratenoettB^gnek 
'ilisigos    Ai.-billes   pajzBa    volt,    melylyel    birni    e    azizadokban 

^^t  jelentett,  mint  a  mullbol  vett  nagy  v6dekez6  erSvel  a 
unmal  rendelkezui  a  ditiaf^Qyes  Jelen  8  jOvfi  megalapitiaira,  a 
*  8  kor  emberei  vaI68ig08  gOrOg    ambiczidval,  ai>t   nagyra- 

^  .'  vet^lkedtek.  Szenved61y  volt  ez,  niely  ujabb  emberi 
^xt^t  nemea  ercz6t  tartotta  magiba  olvasztva.  melylyel  — -  leg- 
"•Msziir  a  tOrvenyeaebb  abaral  mellftzeaevei  —  a  azabadabban 
"^"^fi  kfepzelet  iizte  jatekit  tobbszOr  ezen  megfordltott  elv  azerint : 
P'Uu  eat  pnident«r  cogitare,  quam  considerate  agere.  S  az  olasz 
cciUiBiaiicekori    miiv^szet  ia  az  eg^az  emberi  azellemnek  akkoii 


megvaltozisftb'il  ea  tnegiijhodAsibul  azilletett.  A  viltozist  »  kdzep- 
kori  scholaetika  egyhangu  a  avinylag  tenn^ketlen,  eUt  meddfi  el- 
railetei.  az  egyeni  akaratnak  a  nagyobb  terjedelmii  ^rxelmokbe 
es  egyelemeHebb  kitzakaratba  val'i  beolvadaadnak  terlies  volta, 
tovibbi  az  emberi  munka  eredmeiiyenek.  volaniint  az  egyeni 
boldogs^  k6rdeseBseg(-nek,  sot  bizonytn  Ian  saga  nak  tudata  tette 
kivinatoHsa,  8zUkB6ges!)c.  s  ezen  Allapotok  tnegsztinteteadnek 
kivinasa  hozta  letre ;  e  a  megajhodast  ezen  iadolcukbiil  azivesen 
vett  es  Jir^Qimel  felbasznalt  lij  miivelodeBi  furr^ok  6s  esskOEfik 
terenitett^k  meg  az  emberi  eriik  termeuzetenek  felfriei^iteaevel, 
az  egyeni  kepeasegek  mcgerfiaiteBevel  ea  az  individualizmua  joginak 
beigazolodisaval  6s  teljes  ervenyrejutdaival.  A  viltozas  s  meg- 
lijbodaa  mag&val  hozvan  az  egyeni  aubJectiviziDuanak  njilv&nulaai 
sztlka^gt't,  az  abatraktabb  spekul&eziok  helyelt  a  lelki  ezenilelet- 
iiek.  vagy  a  kdzvetlciiebb  aeatbetikai  gySnyitrkOd6anek  megfelelS 

—  miut  a  bizonyoeaAg,  vagy  legaJ&bb  is  nagyobb  valdsziniiaig 
iamSrveit  magaban  foglaio  —  k51teszeti  aociologiai  —  (politikai 
a  jogtndomAnyok  virdgzdaa  bizonyaig  ra)  —  ea  mUves/.eti  konkre- 
tizmusban  aratta  legfSbb  diadalait.  S  mAr  it)  meg  kell  jegyezntlnk, 
liogy  az  olasz    renaiasanuekori  kOlteseet,  soeiologia    6s  niUv6Bzet 

—  ligy  latazik  —  iiem  a  gondolkodas  m6dszer6beii  akart  elQtni 
a  k5z6pkor  azelleinetHl  (hiazen  Dante.  Raffael  atb.  atb.  a  vaXlis 
eszm^ibOl  taplalkoztak),  hanem  a  bizonyitaa  format  boaege  eti 
sokoldaldsaga,  nenikillJinben  a  meg;gy9z6a  erSsaege  es  liatha- 
IiiaaAga  Altai  akart  a  kOz^pkor  erteke  f316  kerekedni.  A  miiveszet 
vallasi  igazaigok  hataaoa  megerz^kit^aere  ezert  tiSrekedett. 

Am  a  gnndolkodAs  ezen  bizonyit&sban  6s  fornakijan  bJivel- 
kodfi  uljArasaban.  midfln  egyea  eszm^nyi  igazaagok  is  turt^neti 
alakok  vonisait  felhasznAlta.  egyiittal  az  egykorii  kSz^let  t^nyeit 
ia  buv&rkod('i  figyeleinre  m61tatta  a  mindket  eijariaban  a  vonat- 
kozasaikban  basonio  vagy  egyezii  lulajdonaAgokat  nagyobb  igaz- 
aigok kifejezeaore  6rt^keaitette.  Az  eazmenyi  igazaigok  6b  tJtrteneti 
alakok  feUiaaznilisaban  a  ayntbezie.  az  itsazebasonlitaa  ea  meg- 
hUlanbflztet^B  iltal  nemeaak  az  egyeni  okosaAgnak,  baiiem  az 
egyeni  felfogas  8nili(i  ervenyeBlil6B6nek  ia  tere  nyilik.  Igy  tJJrtent. 
hogy  a  rendklvUl  aok  aynthezia  Altai,  valamint  egyea  uj  igaz- 
sAgokaak  3nAll6  felfogAe  dtjan  valo  megAllapitasAval  a  k6peasegek, 
az  dn6rv6nyeaUlB8  s  az  individualizmua  jnga  a  hagyomanyok 
tiazteleterel  azemben  is  eliamertetetl. 


4uk  politikai,  sociologiai  elmelet,  nidy  iigy  a  kdlt^ 
szetbeTi,  mint  a  tudominyokban,  egyli&zatyak  a  kisebb  nagyobb 
rpjedelmek  gjakorluti  tev^kenyse^ben  kereste  es  prtibilta  ki 
■gazsagait  s  erji^jsig^t,  meg  Jobban  izgatta  h  ked^lyeket.  melyek 
a  Dagy  esziReoazdagsagban  sajiit  hajlamaik  «t)  k6pp§s6geik 
vilas2t6  azabadaigara  lettek  ulalva.  bogy  ehhez  va^y  ahboK  nr. 
iranyhoz  b  vez6rferfinboz  pdi-toljaiiak,  ezt  vagy  azt  u  azellemel 
f<^;ailjak  el  b  ezt  a  megezaporodott  ismeretekbSI  es  ^letviazn- 
nyokbdl  azerkesztett  vUagdt  a  tuiiveszet  segits^'gevel  ib  aniiil 
rabeszelSbb  k0zvet]ciiB6ggel  fejezzek  ki.  I<'irenz6ben  a  deiiiokratikue 
fejiddes  esod&latoa  menele.  a  vdroB  polg^rsigioak  tizenk^t  czebre 
vjilo  oazlAsa.  az  1-282-iki  aikotminy,  mely  Bzerint  tiBztaeget  cask 
keieakedti  en  iparos  viBelbetett.  tuvabba  a.  guelf  es  ghibelin  eazm^k 
huvzabiil  keletkezett  pezsgi)  Bzellemi  61et,  a  kOztiraaB^  folytonoB 
gyarapodass  iiemcBak  az  eazmek  tisztazudaaara,  ban  em  azoti 
nagy  tehetaegek  ea  tnereazen  valUlkozd  azellemek  tievel^a^re  is 
jdt^koDy  batattsal  volt.  :i  melyek  ama,  a  szenved^lyek  tUzeben 
megtisztull  BBzm^knek  a  hasonluaAg  azimoB  nilivSazi  idomabaii 
kifejezeat  es  teatet  adni  voltak  hivatva. 

S  az  eszra^k  6e  fenkiiltebb  orzelmek  aulya  iilatt  az  emberi 

bivatiaok  oly  fontoa    azerepbez    jutnak,   mint  a  reiiaiaBance    epi- 

jzet^n  az  oazlopok    6b    pilUrek.    meJyek    a   taellett    bogy  disztli 

id  ssolgalnak,  egyazeramind  nagy  terheket  ia  viselnck.  Ugy  ezeknek, 

ralaraini  maa  mriveazeli  motivumoknak   iBnietlfid^ae  a  kiterjedese 

az  erzelniek  azoD  erejerdl  es  Allhataloasag^ol  taniiakodik.  melylyei 

azok    az    eszt    tereiiit5  a  rendezJ!    eljiriis&ban    BDgalmazva    aoba 

cserben    nem    hagyjdk.    S    ezen    ciceroi  mondaa;    talia  eat  ordo 

actionnm  odhibendua.   ut  omnia  int^r  ae  apta  aJnt  et  convenioiitia, 

a  mennyibeii  a  gyakorlatt  eletben  nem  tudott  megvaloaulni.  aiinal 

inkibb  a  k^pzelet  mtiveiben  keresi    olthondt.    S  a  tuUJdonk^pen 

PSrenzeben  azQlelelt  mdveazet  a  korbelj  eazmek  cz^lszerltacg^bez. 

jogcximeibez   Bzinteu   bozza    akait  azdlaai    egyr^Bzt   a  felvildgo- 

ilodottaig   ^tul    iiiegelevenitett   egyeniaegnek    eletszeretet^t  a  az 

akantnak  alkoto  azabadaagilt  birdetve.  maareazt  az  eBzm^k  QBaze- 

l»p«i>liBira,  a  czelazeriibb  elelviszotiyok  megfontolt  OBszeegyez- 

t«te«^re  tnrekedve.    nemklllonben  a   raagaaabb    ideAkat   n6vekv<} 

ngjeaaeggel  az  emberekhez    kfizelebb    hozni    akarva   azSrt,  bogy 

p''  bibliai  szemelyeket  —  a  kUltlmben  ia  ezeo  komak  az  erz^ki 

■""KSgyeleaekhez    fokozoUi'iaii     bajlo    termSszetet    kOvetve    —    a 


^^^F  quattrocentdban '  hoaszii  kllzdee  utin  hiven  is  nmggydzOen  inkabb 

^^H  reezletezve.  szemet  gylinyUrkOdtelO  —  bAr  boaszn  gj-^borlat  &lul 

^^H  megillapflott    —    formaban.  nzegony,  de  az  olaaz  ember  behatii 

^^^1  lanulmauyozisa    alnpjan  elert  szabatoes^a    iltal  vilagosan  laeg- 

^^H  erthetft    motivuinokban  (a  napkeleti    bOlcsek  igen  eokszor   ism^t- 

^^H  l&dnek),  sokszor  e]li  azemelyek  arczkifejez^seiTel  abrazolja,  a  cin- 

^^r  quecentobao  pedig  a  fKleg  elbeszelt)  erzolmek  irnyalatainak.  tiibb 

atmenetben,    iSsszeolvad6    flokoldalii    ee    ideal! aabb    kitUntet^s^vel 
mepjolenitse. 

Tenneszetes,  bogy  az  empirisztikiis,  mondhatni  ^enzaalis 
benyomdaoknak  kftzvctlenebb  hatasait  kereso  kor  —  megismeresi 
dzUks^ge  41ta!  Jndittatva  —  a  testi  szeps^g  azon  alakjait  es 
vonasait  Umasztotta  fel  a  classikus  multbii],  tnelyek  erre  leg- 
alkalmasabbak,  a  lelek  szeinl6leti  ig^nyeit  legkiel6giUibbek  voltak. 
Ezen  kSrtJimeny,  valamiiit  az  egyh^i  ferfiakat  ia  tanaik  fejtege- 
t^eiben  regebben  arra  OaztOnSzte,  hugy  felvil&goaitasert  gorSg  s 
n'>mai  philosophi&hoz  folyamodjanak,  azonk^pen  az  lij  felfedez^- 
sekre  es  fellalilisokra  tjlrekvcl  miiv^ezeket  a  legeredetibb  egyeni 
alkotasok  antik  vilagars  figyelmeztette.  Az  clj4ras  haaonlatossi- 
gara  mutat  az.  bogy  valamiDi  amazok  emeikedettebb  viligszeml^- 
letak  azilardabb  elemeittl  elfogadjak  a  gSriig-nimai  gondolkodas 
legnevezetesebb  rezultatumait,  dgy  baszniija  fel  Michelangelo 
a  Santa  Maria  degli  Angeli  temploDianak  kiepit^aShez.  Diooletiin 
thermaeinek  felinaradt  kSveit.  Uy  modon  a  szellenii  lathatar  ki- 
tagulisaval,  az  eezm^k  es  gondolatok  ezeti  megiiepesed^sdvel 
egy&tt  Jart  az  erzelmeknek  is  akaratnak  nagyobb  szdniyalasa  is, 
mely  ligy  intenztt^aniJ  mint  extenzitasin^  fogva  a  gondolkod&st 
a  —  8ok  tudaat  egysegbe  foglalo  —  vall&a  nagas  szempontjainak 
talapzatira  helyezte,  a  Lonnan  az  eaz  azerzett  miiveltaege  terS- 
let^nek  ^ttekintheteai^re  tigas  kilatdsaa]  birbatott.  A  renaiaaaoce- 
kori  mdvella^gnek  Jelletnz<i  sajatadga  a  kereszt^ny  TatlA^oas^, 
a  feakilltobb  igazsigokban  vali)  hit  oly  fokozatoa  fejlodeasel,  a 
minfi  Giotto  alakjainak  lolki  iiielys6g6b61  tttoik  ki,  vagy  a  minjlt 
Andrea  del  8arto  (a  Via  Largabaa.  a  Mediciek  bajdan  birea 
kertje  mcllett  volt,  a  Kereazteto  Jano8r6l  elnevezett  J&mbor  ^ye- 
Hlllet  egy   kia  oszlopoa    udvai-inak    fal&ra   fetttett)    ,Szent  linoe 


IK  die  KuaatgenDhiohte  lehrt  IV.  kiad 


^o&ei 


pusztibiin-  ezimii  kepen  —  a  quattrocenlo  T^gen 
kora  mfiveszt  tUrekv^seit  m^g  egyszer  SBBzefoglald  Gliirlan- 
iIaj<iDak  ugyan  e  tiir|ryil  k^peii  clsz6rt  I'soportjaibiil  —  ogy- 
segeaen  alkotott  composicKioban  a  az6iioknak  6b  h&Ugatdinak 
fonnai  ea  szellemi  egys^gbe  val(>  cilvadaitiva].  erIlB  lelektani  jel- 
leiDEeBsel  allit  e.lenk ;  tovibbi  OsszekStve  hz  igazsAgnak  oly 
rejt$F6  es  l^pelfidjj  kutatasaTB.1  s  ihletctt  me^yozJideBevel,  a 
milyet  a  legkttlOnfel^bb  pBycliolofriai  iiidulatok  megkapti  viaaza- 
iHissvAl  Raffael  Difiputdjiin  liitbatunk.  A  Divina  Comoedia.  Pet- 
larca.  .Dalos  k3nyve"  es  Boccaccio  Decameronja  nagyr^zt  a  val- 
lisoeabb  kiizepkori  irodalmiikban  ^y<)kereziif>k.  Dante  —  a  kit 
lulajdonkepen  a  renaisBaiice  kezd6j6nek  kell  tartaiiunk  ~  ArioBto 
s  a  k^s6bbi  Tasso  is  a  kereazteny  eszm^k  vilagaiial  miitatjik 
be  a  giirSg-ruiDai  azellemet,  rttBzint  az  antik  istenekot  ia  tort^iieti 
szeinelyeket  a  kereszteuy  vilagfclfogoa  tanainak  kisltjii  bifejezbBero 
hiigeailjak.  Hog>  ex  igy  tOrt^nik,  annak  oka  a  keresztetiy  taiiok 
una  egyetemessegenck  tulajdoiiithato,  mely  egyr6szt  t^gults^&val. 
aiiar^BZl  a  kiizepkori  scholaatika  ^tal  kifejleazt«tt  Bokoldaluiia- 
^ival,  valamint  a  legkUlflDbdzJibb  koruk  es  nepek  eezm^it  magaba 
CogUJta  s  tekintelyevel  maga  a\&  rendelte.  ligy  az  egyes  korokbul 
u  egyhaz  boaszabb  elete  folytiin  levoiit  taiiulsigok  BukaB&ga  kSvet- 
teztebpu  megHzaporodott  ingerek  alapjin  szamosabb  irAnyban  az 
■^Temiek  tJibboldalii  6niH6  felfogaara  alkalmat  adott  s  ezen 
**Km*k  olyau  drimai  rendez^B^re,  —  mint  azt  kUlOnOBen  a  cin- 
QUfcentonak  fegyelmezettebb  logikaval  idea]iz&li>  mdremekeiben 
'"'Juk,  —  tehetBeg6t  a  taDultsagat  rendkivlili  mert^kben  kihivta:  ea 
PHi);  aiiiial  ink&bb.  mivel  a  vilagreiid  tObb  bepmiadnak  Bzeni- 
'^'estbiil.  annak  ideak  es  czelok  szerinti  arebitektonikus  kapeao- 
'^sa  —  a  lelek  ertisOdtt  mHCsztan^n^l  fogva  —  a  kereBZteny 
v&ll^  cz^lazeriibb  eletrevaloadganak  b  a  miiTelddes  tuketeteaito- 
**^_Qek  IB  k^rdeee  volt.  Ezen  feladatiiak  megoldiaa  laaaan  nient 
"^gbe  a  kezdetben  iiikibb  a  kifeje/es  es  ertelem  anyagi  es  tech- 
'"kai  neh^za^geinek  legydzeaere  azoritkozott.  S  a  vaUAs,  bir  az 
ewo  fltizsdokban  nagy  ellenazenvvel  idegenkedett  a  pogany  antik 
^i'ig  miiveUaigitSI  h  ennek  eml^keitUl,  megis  eszmeit  cttill  vett 
*l&kokkal  (pi.  KrisztQBt  Hermes  kriopboroB-szal  6b  OrpbeuB-azal) 
"'^nyieleii  kii'ejeziii.  Mindegyre  niivekedelt  tovabba  azon  egybazi 
**rti»k  Bzinia,  bik  kUlOnOaen  goriSg  baicaelettel  foglalkoztak. 
tanaibdl  meritettek    «  ezekkel   u   kereazt^ny  timokat  bflvi- 


tett^k.^  Alesundriai  KdemcDiiet  az  i|;Hzi  gnoatikut)  alakjn  a 
bdlcs  fogalmdval  sok  koziis  von&at  matat. Origenes,  LactantiDS,  Szcnt 
AgOBton  tanaiii  nagy  mertekben  erzik  Plito,  illetoleg  a  stoikusok 
hat&sa.  BoStliius  leforditotta  »  magyarazta  Ariatotelest.  Abiilard 
HZ  ethik^I  a  <logmatizinuet6]  elv&lasztani  ti  az  antik  philozophiH 
dzellemet  a  kereazt^ny  eudaimonizniusBai  Uirekedett  iiBBzekdtni. 
Aquinoi  Szent  TamaB  Rthikaja  legnsgyobb  mertekben  fligg  AHb- 
toteles  etbikij&tol.  8  a  mi^  ezek  igy  a.?.  erintkeE^si  pontokat  a 
ket  vilignezet  legproblematikusabb  lanai  k3zt  kereaik,  a  gdrug 
okori  tttkikoBoktol  atvett  erenyekliez  bozzaadjik  a  keresztinj 
er6n;eket.  Cgy  8zent  Agoston.  mint  Aquindi  Szent  Tamas  el- 
fogadja  a  platoi  n^gy  f{)erenyt.  mindketten  azonban  liozzajuk 
adj&k  a  bitet.  remenyt  ea  azeretetet,  mint  specifikua  kereszteny 
erenyeket.  A  kezdii  renaiasance  homaDialdi :  Petrarca,  Vivea  ef, 
Erasmna  Szt  Agoaton  miiveiben  egy  hidat  talUtak  az  6korboz. 
£zen  eazbeli  fo^almak,  ha  magukbaa  tckintJUk,  uj  viazoiiyok 
keletkez^Be  kSvetkezteben  egy  alakulo  dantei  eazmecaoport  eltneleti 
birodalmiba  lartUEnak.  ba  pedig  eredetUk  forr&eait  6s  vonatkoz&aaik 
cz61jHt  n6zz1lk,  akkor  kptB6gkivill  Bzerzett  ijj  ismeretekre  ea  zn6- 
doault  caelekveai  fonuAkra  utalnak.  A  mQv^Bzeti  fejlSd^s  hoaaza 
proceaauaanak  kovetkezeapi  azl  mutatjAk.  bogy  a  kOzepkor  a 
azigoru  dogmikkal  nomcaak  a  claaaikui^  kortdl  atvett  fonii&khoz 
azabta.  haneni  azokkai  m<;g  U  kStiStte  a  azeUem  tnozgaaAt.  a 
minek  kOvetkezteben  a  forma  es  tartalom  k5zti  egyenadly  a  igy 
a  mUveazi,  az  aeathetikai  igazaAg  ia  caorbat  Bzenvedett  a  fz^rt 
6jb61  at  6s  ^talakulnJa  kelktt  a  azeltem  azon  baladiaa  kOvet- 
kezt^ben,  oielynek  az  ember  Onkenytelenlll  ia  h<)dolni  kenytelen 
voU.  Ezen  kik^nyazeritett  meghodolaaa  —  azerencaere  —  nem 
volt  olyan.  bogy  elobbi  LoditisairAl  lemondott  volna,  haueni  meg- 
niaradt  azokkai  folytonos  kapesolatban:  a  igy  a  tartalom  meg- 
nf>vekedese  kOveikezteben  —  a  renaisaance  kffzeledeaekor  —  a 
Bzellemi  kapusok  ia  itt-ott  —  a  cazuiatika  folytin  —  lazulni 
kezdenek,  a  lartalmnt  Jtaezefoglali^  I'ormak  pedig  ilsszeomlanak. 
illetOleg  Atalakalnak.  8  igy  a  mellett.  bogy  a  kereszteny  vallas 
az  antik  tanokkal  valo  (taazebaBonlitas.  ilBBzefilz^a.  reezb<.'n  ezekbiil 
valo  kJilesOazea  kilvetkezteben  vAltozatossAgot  s  a  megvildgitisban 


:  Velenczf  kiivci.  Ford.  Gelicxe  Ssrolta   18HB  II.  k. 


irny^koluban   t'eutiiiaeget   nyer,    ugyszerBtnind  a  felliullamzii 

mftvelSd^Bi    dramlatokb&n    ii    gOrdg-niniai    Bzelletn  b  felfogiis    em 

kifejez^B  ir&nti  tudt^Babb  ^b  szenvedolyeBebb  6rd«klfid6s  jb  mindig 

n5vekB2ik,  A  Vergiliua   Aeneisebiil    t-sinslt    centonegek   a   bibliai 

unok  magjurftzEBdra  mar  regcita  szolgaltak.   A  kereszteny  vallia 

ismemi  kivini  korlitaj  kUzStt  kifejtett  vizBgU6dnBDkb61  term^Bze' 

lesen    folyik  n  kOz^pkori    ethikai  felfogiBoknnk  <pl.    Szent  Agog- 

loanAI.  AmbroziuBnat.    Aquinoi   Szpnt  Tamaenal.  az  njigol    Halis- 

bnrynal)  tAInyomdan  uralkodo    intellebtu&lis  jellege,  vagyis  azon 

ujiteiga,     melynek     ertelmes     buBznAl&Hab^l     az     eltllnt    korok 

rreny  ideiit  dsszefo^talo  reiid^KeH^biil  mindig  m^lyebbre  bflt6  es 

ItOrvonalozottabb    ezellemi   mozgatmak  b  maga    a  renaiesaace  ia 

lieletkezeft.   A  pbilozopbiai  tndomany  b  u  biggadtabb  ertelemnek 

rendezo    mQkOdese  az,  nely  ligy  a  k0lt«azetben,   mint    a  k^pzC- 

mfiveeeetben  ojat  eB  nagyot  bozntt  l^tre.    A  klimnf^le  esziueala- 

kuUnok  vajnd&sai  kOzepette.  inid5ti  a  mesBze  jfiv{)ben  gy^zelniet 

igirt   specuJativ   gondolkodis   —  sokszor   erttszakolva  —  veazi 

it  a  Tezet^t,  B  iiiid6n  a  BZellem  refnrin^li^  forrong^a  a  czelok 

kflrtl  a  lelekben  amiigy  Ib  inyBtikiiB  erzeloitiket  kflt,  neni  UBoda, 

tit  keveBebbBzimii.  de  kieiuelkedS    fngatoni    es  eazme   auk    ter- 

n^eti  tSnenienyre.  illami  a  egyeni    caelekv^ere  valo  vonatkoz- 

l*l*as  kilvetkezteben    az  ezen  M  c»elekvenyben    szereplB  isteni 

■likok  6e  szentek,    niivel    mmeges    megjelenesi   eezniM  fejeznek 

^T  konkret  alakitasban    val6    letUkri>zod6s    v^gelt  aukf^le  valto- 

"•iMo  e  faelyzet  ^s  erkSlcai   viezonyban   —   a   kUlCnitBen  indivi- 

''uUtianak    kedvezC    feeteszelben    —   OiiillA   itplelt*^!    abr&zolva 

>^Hk  el^Dk. 

6  igy  j6llebet  fOlegaXV.  Bzazadiiak  a  nagyreazt a XVl-diki- 
"»  in  tirgyaj  (pi.  angyali  Udvjtztet.  Kriaztua  azQlet^ae,  a  nap- 
Kueti  bfiluaeJi,  a  bemutatAs  a  templomban  atb)  a  motivumai  azim- 
lor  i8metl<)dnek.  a  hagyom&nyok  aziviaaAga  daczara  a  tnii- 
1  teremta  kepzeleteben  ujjABzilletn(?k.  Mir  az  ii-kort61  el- 
t  Miniek  ia  igy  leszuek  a  korszerli  eazm^knek  koni;eii- 
_  •m  inet^ateaiti:>i  a  ujaknuk  terenil5i.  Dnnte-t  a  .Poklon".  a 
•liHtjU;  hely*-en  At  eg^azen  a  I'BradicBom  kUazilbeig  VergiliuB 
ttwui  A  legnevezpleaebb  epoazirok  Vergilius  Aeneiae  nyomau 
"lUdnak.  3  Torquato  Tasso  -Uegazabaditott  JenizB4leitie''-beii 
'^tklo  6b  Aroiida  kUzti  viazuny  sukban  baaonllt  Aeneas  ea  Didii 
'"^  tej&tazudott    jelenethez.    Hafiaelnek    Boigo    eg^aen    Utjuk  a 


menektlli)  Aene&Ht.  a.  mint  liitan  viBzi  Anchizeat.'  Az  jsinereteb  nj 
eszmek  kifejezoi  leazaek  a  italakitott  rendelteteailkben  CBakhamsr 
oly  magyar&zo  szerepet  tOlteaek  be.  mint  egy  bramautei  ^piteszeti 
vagy  niicbelangel6i  szobriazati  es  f«Bteazeti  albolasnak  azon 
motivumai.  melyuket  a  mliveazek  a  klaaezikux  emiekekbdl  elsaja- 
titottak  8  egyiittal  egy^niee^Qkbc  olvaaztottak.  Ezek  nielbtt  k(:iDoyi.'n 
megfejthettinek  fugjuk  talilni.  hogy  lia  az  antik  Wlag  szeHemenek 
miiid  az  a  Bzemleleteaaege,  mely  ligy  a  platoi  goiidolkodaaban. 
mint  a  gyakorlati  6let  aokoldnlii  tort^neti  tanulB&gaibau  kifeje- 
zCdve  a  —  klilfinben  ia  erilsen  kifejISdOtt  —  renaissance kori 
konkretizntuB  ig^nyeinek  hatisa  alatt  mindig  ntlvekvO  kcdvett- 
B^gnek  Srvendett.  jobban  ingerelte  a  lelki  erSket  b  olykor  egy- 
missal  szemben  majd  a  taitaimat.  majd  a  format  emelte  tal- 
Bdlyra  a  ezek  ariiiytalan  kiakn^&Bival  az  egyon  6rzelmeiben, 
fdle;;  kllla^i  viszoDyaban  ea  nyilTannlaaiban  a  gundolkodaa  i;zelja. 
tirgya  ea  alakja  s  a  caelekvea  irinya  kSzt  nagy  OBSzhaiigtaJan- 
sagot  Bzillt.  dzcllembcn  olyatifcle  viazonyt  ismetelve  a  tutlas  ^b  a 
I^Iek  Bzenvedelyei  kiizl,  milyen  a  Uibb  mlivelHdeai  r6tegen  alaputl 
lombardiai  m  az  egyenibb  loiigobard  mitveszet  kJJzt  letezett,  mely 
elObbi  megSrizte  a  szobrAaznt  diazitmenyeB  Jelleget.  atobbi  pedi^ 
mind  nagyobb  Bulyt  fektetett  a  tartaloiiira  ea  ezt  utubb  toljea 
uralomra  Juttatta.  A  forma  in  tArtalom  Osszeolvad^at  az  elet  r 
(ranaiaaance)  korban  iiem  oldotta  meg,  azokat  lepeBrtil-lep^arr 
baladva  egymiaaal  iSaazhangba  bozni  caak  —  a  fontoa  rendeltet«- 
s^nek  tndatAval  dotgozo  —  mtiveazetnek  lehetett  h^las  feladata. 
A  renaiasaD(^ekuri  mJiveltB^gben  az  dsazliangtalnnaag  fOleg  azert 
allott  elo,  itiivcl  ezen  —  a  torvek  megval6aiUiaAra  nagy  h^wel 
tdrekvo  —  korban  I'lgy  az  iamerii,  mint  a  eaelekvd  kepesaeg 
aokkal  nagyobbra  ti)rt.  gembogy  a  kiiEOiisugoa  tapaaztalati  bely- 
zetekkel  beerte  volna.  A  mi  Altai  az  akarat  es  a  lebet^seg  kOzStt 
bizonyoe  ellentet  fejli'idott  ki,  a  mit  caak  a  mttveszi  gondolat 
volt  liivatva  a  felfogas  azinez^a^vel  enybiteni  a  a  szerkezet  liir- 
venyeivel  kiegyenlileni.  Az  erre  valu  nyugtalan  tOrekvea  okozta 
ezt.  bogy  sok  kCltiinSl  a  miivesznel  a  kereazt^nys^g  uaak  alapjit 
k4pezi  a  gondolatoknak,  maguk  az  alakok  gondolataikban  kereaK- 
teiiyiik  ugyan,  de  erzelemben  antikok.  Tilrtenik  ez  azM,  mivel 
a  kereaztenysegnek  gyfikerei  a  huinanlzmus  erfis  iramlatai  daczilni 


L 


Burnkhardt  dr.:  Ck 


■. 


1    MfrVRaZET, 


eleteroHek    voltak.    mert    n    kjtz^pkori    kolostori    iskolAk 

mdltjibansJeleD^hen  rejt<izt*k;  mely  koloslori  iakolAk  {Szt  Benedek- 

rendi    1500-i^  liarniir]i.-zli6tczer  vull)  a  kiptaUni  tskolakka]  e^o- 

temben  nemcsak   az    islDuseg  —  ijjaz,  bogy  sok   tekintetben  an 

ilet  erettebb  kOvetelmenyeitiil  elvont   —    eszin^J^ben  kiusdcBodo 

kere«zleny  niiivel6desuek  nttgy  aranyd    terJesztSi,   hanem  —  b4r 

tndividualiziilodott.  megis  meaaze  aug&rzo  —  felfogisoknak  meg- 

Irrenitdi  h  a  azellemi  ea  erkalesi  Wnyek  logikAjit  fplszivd  dialek- 

tikijukkai  attekiot^ai,  eezmeoBszefo^'laldsi  ca  azerkeszij)  Dgycsa^- 

li^iiek  kitejleazt^ti  voltak.    S  igy  k^ts^gkiviil  a  renaiaaaiice  —  a 

mint  azt  az  ezen  kori  mfiv^azet  valligos  tirgya,  tovabba  mereaz 

9  le^i^bbazdr    ideilia    vonatkozisai    is    mutatjAk  —  szellemenek 

emetkedett    «s    irdnyanak    nagy    Oaazefoglalo    kitorjedtse^eben  u 

kozepkor    folytatasa    a    bar    vAlogato.  megis    egyetcmea    gondol- 

kodaai  m^dazer    azUlOttje  volt.    Az  a  kOrillm^ny  is,  hogy  a  leg- 

kivil6bb  mtiveazek  a  miiv^azet  USbbi  legfontosabb  nem^vel  (azaz 

epit^zetlel,  szobraszattal  ^a  feateszettel    foglalkoznak,   ezek  gon- 

dolkodAsanak    nagy   arinyain'il.    neraklllanben    eszmei   egyOiitetii- 

>egvrii]  is  tanuskodik.  S  igy  a.  reDaiaaaucBkurnak  klUSnSscn  XVI. 

iiar^Aban  beigazolodik  az,  hogy  a  kereszteny  vallaa  a  mindimaog 

wuneinek  feUHeleaivel  olyan    azenvedelyeket  6s  sokoldalii  tehet- 

^geket  kepes  kirejleszteni.  molyek  a  gdreSgOk  nyugodtabb  s  kisebb 

letjedebnti  6rzelini  benafiaeget  a  igy  iiagyobb  alkotieokat  terenitC 

tKjH.   mply    fdleg    a    megerdltet^s    nelkUl    ittekinthetji    kisebb 

<lwenzL6kra  tfirekedett.   feimmoIjAk  a  ink&bb  vilAgUFalomra    tUrK 

^■tgnatuB    kurabeli    monumeii tills    6pit6szeti    alkot&aokbaii   kifeje- 

^(e  jatort  mereaz  ^s  fenyiizB  v&llalkozasokboz  basonlitaoak.  Ha 

l^kintjlik  a   kCz^pkori  acholaatikdnak  az  ilet  ertelnii  valus&gaitol 

^^  ktrdeseiUtl  idegonkedJI  elm^i^ti    azellemet,   mely  ftSleg  a  gon- 

'i*'litol;  bolcBcleti  relemel^sebeii '    fejtette  ki  erejet  a  mir  klaaz- 


1^  '  Geichichie  der  Padagogik.  Vim  Ui.  Tbeobald  Ziegler  iHaDd- 
^^  der  Erziehung  imd  Unterriebtiileiire.  Vou  Dr.  Baiuneiater  I.  kBt.l 
«wlieD.  I8t)a.  30.  I. :  Die  Dialektik  aollte  alao  dazu  dieaen,  den 
^lK*twfertea  Stoff  zu  einem  System  zusamenzuordDen  und  ibn  ayllO' 
y^i  ta  beweiaea.  die  Pbilosophie  wurde  zar  ancilla,  zur  Dirnerin 
"*  tadern  Wiasensc batten,  apeziell  der  Theologie,  in  der  es  vor 
~^  gait  den  Glauben  zu  rati  on  alia  iereii.  intelligere,  qiind  credimua. 
I'M  »  iat  CB  denn  iiberaus  bezeicbnead,  daaa  der  erate  grosae  Scho- 
'■Mnr  Aaselai    von    Canterbury  lu.  o.  31.  1.)  ala  exempla  nieditandi 


BziknB  hat«st<il  is  ihletett  vallasi  tRDok  Bubordintiasibaii  ee  koordi- 
n&lAsiiban,  iiemklilJJnbun  readszerea  irinyitis^ban  is  gj'ako- 
mlta  UgyesBdgel,  lehetellcn  meg  nem  gyi>z5dnttnk.  hogy  enuek 
lliktet^se,  valamiiit  a  tobbfele  eredetii  eplt^87.eti  alkatr^szek  ezamos 
voltozato  s:eer\'ez6deset  iiiutati'i  roman  es  cRDL-aives  stilbSi,  ezekitek 
a  Bzobrdszatot  6s  nagjreszt  a  featiszetet  ia  magAba  ziro  erSteljes 
epikai  jellemzetess6g6bUI  kivebetU,  ligy  miareazt  nag;  tanulmany 
dtj&n  elert  luiiveezeti  liik^letesed^Bben.  Michelangelo  ee  Kaffael 
-  korszakok  technikai  UgyeaB^geit  feldlel{>  —  festmenveib<tl 
is  Sazrevebetft,  melyekben  amaz  az  egjbiz  Booverainebb  ertel- 
ni6ben  a  Sistns-kApolDabun  a  keresztenys^g  viligtOrt^nelmi  meg- 
jelenesenek  eldzmenyeit  t'dvozitoro  viilo  vnnatkoztataseal,  ez  nUbbi 
pedig  a  Stanza  della  SegtiaturAbau,  a  reDsissance  ezen  „bitvfll- 
l&Hiban,  u  theologia,  phJlozopbia.  piiesia  6h  justicia  alakjait  az 
tfniberi  szellem  n^gy  I'&irany^nak  ibrazoliBara  featette. 

A  klizepkor  mliveBzetr  ugyanis  fOleg  a  templomepites  niQve- 
B/.ete  volt,  mint  olyan  .omnia  mea  mecum  porto'-f6Ie  alkotiB. 
incly  a  nagyBziioii  s  nem  siialvKalo  ertelmea  megiameresre,  hanem 
inkibb  i-aak  a  gondolati  mtikOdeat  oaztatlnnul  t)aBzefoglal6  b  epen 
Bz6rt  riraszto  eszm^lM^Bre  reiidelt  erkOJcsi  clmelkudesnok  t^rrel  s 
tcimeggel  hatd  BymboJumiul  BZolgAll.'  s  igy  szorosau  v6ve  az 
t'gybazi  azellemnek.  a  vslIAsi  eazm^k  nem  annyira  kifejezii.  mint 
inkAbb  caak  Atidomitd  fejtegetea^iiek  fejlemenye  volt  6s  pedig 
inkabb  a  Bziv  megindiUiBani,  mint  az  esz  kielegiteaere.  ,Az  igazi 
gAtbtk&han.  az  6  lavoli  hom&Iyus  tereivel,  fUlkeivel.  Ivelt  miiveivel. 
a  melyek  a  szemnek  az  orieotilAat  nehpzen  engedik  meg.  egbp- 
larB  pill^reiben,  tetoiben,  a  tnrnyaiban.  a  melyek  a  fialekban  iam^t- 
lifdnek.  tovabba  a  tornyocBkikban  es  mindenl'ele  begyes  vggzS- 
(lA«ekben  a  kereaztenys^gnek  eg^sz  myaticiamuBa  tQkrSzodik  le. 
a  mely  a  tekintetet  az  eg  feie  vonzza,  mintha  caak  ott  vnlna 
viligoBS&g  .  .  .  ° 

Nem  ia  (saoda.  A  kiizepkor  lemplciiiiait  iiupjTeHZt  Hzerzeti-sek 


de  ratione  fidei  die  Grundvorausaetzung  aller  Kelligion.  das  l)iiseiii 
Gottea  za  beweiacn  und  die  Ijrundvorsasaetiiing  iler  cbriatlichen  Reli- 
gion cur  deus  homo  ?  zu  begrlinden  sucbt.  Id  dieaem  ratio naJiatiaeheD 
Ziig  liegt  die  tiefate  ionere  berechti^img  der  Scbolaatik,  ohne  die 
ale  Dicbt  so  lange  und  aa  mSlcbtif,'  die  Geiater  bILtte  bebernctaeu  k&niien. 
'  V.  t),  Hermann  Kiegei :  Dii'  Bildenden  KUnate.  vierte  And. 
Frankfurt  A.  H.  1895.  392  s  kOv.  I. 


^^Phettek,  A  bamulatoa  szerkesztesi  U^esg^t^rol  tanuskodo  rsiii'S- 
ivee  rendsEcr  tulajdonkepeni  megEtlkotoj&nak  n  franczia  Suger 
apit.  a  sl.-denyBi  apateagi  templom  ujji^pitttje  tekintendti. 

A  renaiseance  korban  a  eymbolikua  hivatiaii  ^piteszet  — 
a  mottvumok  szAmos.  tiaztabbaii  megisniert  kiitrej^vel  rendel- 
k«ZTen  —  fcjloHSst't  egy-egy  epltesi  neraben  mai'  nem  Iblytatja 
nly  oagy  ar&nyii  rorradalmii'ijitasokknl.  miiitazelobbikorszakokban: 
•■  belyett  a  toekinai,  velen^'zej.  feiail  olaBzoi-szigi  ea  romai 
palota-epit^a  vil&gosabb  dltekintbetJlseg^vel  es  Osuzhangzatos  v^l- 
toxatossigival  a  a  tt-niplomnak  alii'endelt  szobriszat  es  feBteezet 
a  Bzaporodo  iaknlikban  niindig  nagyobb  a  Sntudatoeabb  dnall6aagra 
emelkedik.  az  egyenieaedC  iteletnek  nzon  spcciUizAldd&sa  ^s 
nOvekvA  fll^etlenkedese  kSvetkezt^ben  is,  melyet  a  gyukorlati 
erkolcaSk  es  realis  t'rteleni  neveK'sm?  nagjobb  aiilyt  fekteto 
varosi  itikol&k.  inajd  azutao  a  humanista  Dante.  Petrarva  68 
Boccaccio  es  a  mdv^azeti  Akad^miak  '  inindii^  nagyobb  niertekben 
eldmozditsuiak. 

JellenizQ  azert,  bogy  a  tudasban  mindig  nagy  Hxempotitok 
uralkodiiak  s  az  ismGrctek  emberi  kiitelessegekre  vonatkoznak. 
A  lallas  a  tanulmanyokban  is  nagy  szerepet  jAtszik.  Sokakua)  ii 
vezetjj  oioUvDin  a  ktretfztenj  tiik^leteesi^gre  valii  szabAlyszerii 
buigulkod&s  voll.  Ouarino.  Vitlorini!,  Pico  Traversari  erre  tOrek- 
1  Azenek  Bzelleini  rokonsagban  a  tCbbi  hiinianiatav:il;  Agricotaval, 
B>giuB-Bzal.  Wimpbclinggei,  Trithemius-szal.  Ezen  ferliak  szelle- 
■■■ibeD  hatArozza  meg  a  miivelts^g  elhoaAt  a  apanyol  Lois  Vives 
(kuek  miive  a  renaJB!tant:e  korbeli  itiiiveltB^gre  n6zve  igen  fontoa). 
SwriMe  a  roiiveitBeg^rl  fiileg  a  elaii  sorban  az  Isteiinek  tartozunk 
"I^mL  Volahinyezor  tatiuliDiinyokba  fogunk.  Aquint^i  Szent  Tam^ 
^  nig  gzent«k  tizeriJit  imadsaggal  kell  kezdenlink  ,  .  .  hogy 
'«lle(ni  mDnkink  egeBzaiges  legyen,  senkiiiek  so  artaon.  baneni 
MTisihozzon  miDdenkinek.  -  A  domonkosrendi  Giovanni  da  Fiesole 
ll3gT~|4oo),  ki  miiveiDck  kcdelyi  benatis^ge  is  kOlteazet^nek 
^■lUtUBUga  miatt  ^Beato  Angelico"  mell^knevet  kapta,  az  ecBetet 
'^iiwem  vette  kez^be,  hogy  elCbb  ne  imadkozott  volna.  Ha 
'"rtlelet    festett.  kfinyek  AztattAk    arczat:   r  a  mit  leaielt,  azon 


'  UemiaDn  Riegel  i.  ni.  4(I0— 411. 

'  Willmann    Otto .    Didakiik    nb    Bildiin^flebre    BrauLS 


60 


i3^ 

Ifltt-    ' 


sohasem  Javltott.  inert  uzt  tartottu.  Loy^y  laten  akana  li^. 
leliet  olakjui  forniiiilji^,  kev6sbb^  bevB}^etlek,  mint  Maut-oii)-^. 
—  kit  kUlOaben  pM.  a  .i^Kenl  L9riii<-x  Dul-iuh  [mefectuii  elOtt* 
cz.  kSp^bJil  in  \utotez6\ee  »  tiallguti)k  (■BnitortosltisAbaii  ts  n 
Jellcmzi^Hbeii  kttveltitl  —  s  l)Ar  a  klllsfi  temiMzettn  keveebb* 
tud  uralkotlni.  mint  t<ibbi  korUrsai,  nicgio  relUlniuljn  v»laiiien;- 
nyDket  a  kifejez^tiek  belsl>  gyOng^ds^g^bt^n  es  <.-t>i-ni]e»  isien- 
f^lelro^ben.  A  j&iubor  hangulatoii  kival  Dem  folcjU  t^I  a  tiHsta 
omberit  ea  a  lennABzeleB  igaxuagut  Ipld.  a  Madonnit  ili-Hr  »l«rlle-n 
a  H.  Marco  Mdxttuniban)  jo^^ba  iktatn!.' 

Targj'es  eszm^  azempontjib^l.  renaiasance  fi!Sti'«et>trc  npivr 
an  olaaK  kureszttinyBcgben  klllJ!n<)Bon  nfgy  Bzeinclym'k  Jclenlilscgp 
viilik  ki.  ugy  mint  Aquintii  Szent  TamAB^.  aBsiait  Sx«nt  Ft-rf^ni-'Ee. 
padovai  3Kcnt  AntaU  is  Savonaroli^.  Aquinoi  Tanii't»nak  nagy 
mfive:  »  Summa  Theologies  niegteremti  sz  allc^Sria  f-a  ayiiiWiliL-a 
eszkSzeivdl  Unitii  feBt^Hzetet.  A  hasznoH  tudnivaliik  i«  ntindi): 
nagyobh  a  na^yobb  r6tet;ekbe  terjednek  ^8  meptermokcnjitik  a 
gondolkoddat.  kUI0n96en  hzna  v^idortanlttik  kCzvetitt'Mvel.  kik 
vdudorl^aik  kitzbnn  sok  vAn)aban  folnlvAaaankat  larlanak  a  kdl^p- 
kori  iakula  reillitUr6l  a  oly  ^nlekeBun  fcjiegvtik  u  erkAl<-9i  tanokat 
is,  hogy  fejedelmek  s  fdurak  p&rUtijik  8  hallga^Ak  »ket  njen 
viodortanito  volt  Giovanni  Malpagbini  (azUl.  1352).  0  mir  Duite 
mfivcit  magyanlzza  a  aa  fi  aEelleniibi'n  tanit.  Ciccrit  nagy  uda- 
adAaaal  kivalt  azi<rt  olvaaaa,  iiiivel  klll'InHaen  formfii  Bxepo^gejAil 
becallli  nagyra.  A  iieaizeti  kClfttk  Diindig  t«bb  cmbrr  nlvaaA 
kedv^t  huditJAk  we^.  UaiirAt,  Pulrnri^nl  vh  Boccacci'Vl  ez&iDO« 
ember  BKorgalmaaaii  taiiuIiiiAiiyozxa  a  XIV.  szdiadlian.  S  kJMfibb 
a  mUv^azet  oriAaa:  Mlcbelaij)re<lo  a  OJvina  (\iinoedi&l  mindlg  magi- 
val  hordoxta  Az  ismciretck  mcgaukuaoiIiBa  vitntkoz&aokra  ad  alkal- 
mat.  A  XJV.  a^iAzudhan  (Huraiglio  idejtjbii-ii  i:U2 — 1394)  Firenie 
liigkiv&lAbb  tiidi'>a  luraaaaga  a  8.  Spirico  koluaiur  tcrm^beii  ^t^iikeo 
iliaputal  a  daaslkuK  fr<>k  H  phibxopbusok  npvt^zntcsebb  l6(t*letrit|. 
S  a  kor  embiTvi  cltinjoxditvAM  a  mUvdtsi-i;  dnielkcd^a^t,  tanult- 
BilEuknil  luaKuk  ia  biionyaftRwt  a<en-liiok  tniiui,  midJtn  a  luO.miinj 
iSa  pbilo/ophia  pgj-eEy  alakjira  Uivarkvziiak  t-rvel^seik   rrfiattCBP 

'  SpringHr;  Handbiu*  dxr  Kmii.i|t.«.-hiihie,  III.  U,^  l(,.uat«iuir- 
a  Italian.  FUnfW  Aufl.  Lciptlg.  IH»»-  m>     Hi;(.  i. 


vegett.  A  XV,  szazadbaii  Hatyae  kir&lyunb  Brjndolinus-nak:  De 
bamaiiae  vitne  conditione  cz.  pdrbeszedes  oiiiv^ben  egy  ieten 
l^t  bizonyitvaii,  a  gJirttg  pbilozAphusokm,  kUifiiioBen  —  az 
li-korban  is  buz^n  tanulminyozott  —  Plitdra  hivatkozik  s  ellent- 
mond  Demokritnek  es  Epikurnak,  kik  az  ellenkezbl  Aliitottak.' 
Az  eazm^k  kultiv^IiBabiil  Uplilkozu  Bzepirodoloni  mellett  a  tudo- 
minyok  lasaankiiit  az  elet  le^kiizelcbbi  problemiinak  me^tataeit 
s  szolgAiisH  tdztSk  ki  feludatokul.  Olasieorsz&gbiin  a  Xdl.  szi- 
zadtol  kezdve  stiriin  talAlkozunk  a  tudoni/inyokban  a  mfiveBzetekben 
kitiini  ferfiak  neveivel,  Bardi  Kcibert  neinceak  a  theologi^ban, 
banem  a  lerm^szet  s  erki'ilctipbilozi^pbi&baD  is  szerzett  kivilo  6rde- 
mekel. 

A  jogtndomiiiyok  kivalu  miivelUje  u  paraszt  BzQlftktSI  Bzir* 

niazott  D'Aceorao  Chioaatore  fia:   Francesco,  ki  a  SIII.  szizadban 

Bologoaban  az  egyetem  Jogtudosait   egy  vitatkoz&sban    legySzte. 

Dino  di  Moisgello-t   <v.  Mut;eJlo-t)  Vll-ik    BouifaciuB    p&panak,  a 

acinten  hirea  jogtudiSBnak  bensC  b&riltjat  jogtadominya6rt  a  kor- 

Uraak    val6sAgga]    bamultik.    Uniiepelt    ot-voBok    voltak    a   XIII, 

uizadban    Di   TaddcQ,  ennek   tanitvilnya :    Dino    del    Garbo,  ki 

(>aleoasr61    bs    HyppokratesrSl    is    irt    niunkakat.    Dinonak    flit: 

TommaBo  del  Uarbot  kura  AescuJapiuiii^iak  tekintettek.  Az  aatro- 

lo^an,  geoinetriaban  6s  mathematikdban  kiv&ltakon  kivHl  voltak 

"•eyliiril  muzsiknsok  IB.  L e^h ire aebb  volt  kilztllk  Ceco,  kit  1390-beii 

f'^ueben  a  San  Lorenzo  templomiiban  temettek  el. 

A  mSveazet  fejl<Jd6B6nek  el6felt6telej  is  a  IcgfontoBabb 
■ecluikai  ligy«!<)BSgek:  a  rnJzolaB.  feet^s  az  alakitaa  gyakorlaaa- 
™i,  nerakHIOnben  a  tbeoretikus  ienieretek  kUlauSBeti  a  perspec- 
l*^  anatomia.  festeszettan,  mythologia,  iuUv6aEettOrt6net  elsaji- 
'''^bin  f&leg  mAr  a  tizennegyedik  Bz4zadt6l  nagy  hirn6vnek 
"'^'ndeit  fireozei  iStvSa-mttbelyekben.  nida  niilveazeti  akad^miikon 
i  ublikbaD  tal^at6k,  melyek  tudatoa  iameretekk£  vilva  a  tado- 


'  IrodalomtCrt.  Emlekek.  II.  ktltet. :  Olaszorsz.  XV.  sziKsdbeli 
""atk  MityAs  kirilyt  dicBoitii  niUvei.  Abel  Jeii«.  1890,  83.  I. :  Peter 
I'S'pOk  H&tyinnak  bevallja.  bogy  egy  isten  van.  Mathias :  Fatemur 
n|Ue.  aeqae  eniin  nos  ii  aumua,  qui  ant  Democrito,  aut  Epicuro  aut 
''"lidcDtiiim  Inter  se  philosophonim  turbac  assentiamur,  com  et  Plato 
**  CO  Innge  antiquior  Trismegistus  (?)  et  deam  imum  atque  aetemum 
"W,  et  ^  eo  factnm  miindam  atqne  bani^  rrruni  uaturam  univcrHAtii 
I*^noUm  ease  fateatur. 


62  A   RENAIS8ANCBK0BI   KtVftSZBT. 

many  kincseve  lettek  eg:y  Leone  Battista  Albertinek  a  kepirasrol 
3z6I6  munkajaban.  Ghibertinek  az  ember  csontszerkezetet  ismerteto 
eommentirjaiban,  Filaret^nek  az  epiteszetrol  szolo,  Boniini  altal 
magyarra  forditott  miivebeiv  8  meg  inkabb  Brunellesconak.  a 
renaissance  cpites  langeszii  mcgteremtdjenek.  a  tivlat  tj>rvenyeit 
m2igyaraz6  tudomanyos  fejtegeteseiben.  Az  olasz  mfivegzetben  n 
mtivcszet  Wkeletesedese  erdekeben  igen  mep4zivlelend((  szab&ly 
volt  az  elodok  vivmanyainak  felhaszndlasa  az  utodok  altal.  nielv 
eljaras  folytan  els^  sor))an  a  tirenzei  iskola  bcfolvasanak  segit- 
s^g^vel  emelkedtek  a  renaissance  niagaslatara  az  umbriai,  paduai, 
velenczei,  ferrarai.  bolognai,  majd  a  tizenhatodik  szazadban 
(Michelangelo  es  KaiTael  alatt)  roniai  ^  es  a  Felsd-OlaszorszAg 
majdnem  minden  nagyobb  varosaban  keletkezett  iskoiak.  -  Akad- 
nak  ug\\'in  az  iskolakon  kivill  niuveszek.  kik  reszben  meg  a 
regibb  irAnyt  kepviselik.  olyanok,  a  kik  niintegy  atmenettil  szol- 
galnak  s  nuisok.  kik  sajAtos  Jelleggel  egyoldaltian  az  iskolakon 
kivill  t'oglalnak  lielyet.  A  fejlodesben  azonban  valamennyinek 
szerep  Jut,  tovabba  kiscbh-nagyobb  resz  (pi.  a  falkepek  fest^s^re 
legalkalniasabb  ircsko  eljan'is  Oiottu  iskolajatol  orOkolve)  a  t<)bb 
kevescbb  miiveszi  intuiczioval  crtckcsitett  ekiekticzizmusban.  ngy 
hogy  a  tizeniitodik  szazad  fcsto  niiiveszete,  miutan  1477-ben 
Antonello  da  Messina,  siciliai  kcpiro.  Nemetorszagbol  visszaterve 
megisniertette  az  olajfcstekkcl  vair»  eljarast.  a  kcpiris  minden 
eszkiizc  felett  reiidelkczett.  Kzcn  cklckticzizmus  a  teremto  eh» 
kimcrlUcsckor.  a  Leonardo  da  Vinritol  erosen  ajanlott  termeszet 
taniilmanvijzas  mellozesevcl  a  inanierisnius  veszelvenek  kiteve  a 
lizcnliatodik  szAzad  vegen  annyira  nicnt.  liogy  Agostino  Caracci 
Niccolo  deir  Abbate  (nieglialt  loTl-bcn)  festot  eg\'  sonettben 
dicservc,  *  annak  a  ki  jo  fcst<i  akar  lenni,  azt  tanacsolja,  bogy 
a  rajzolast  a  roniai.  ax  arnvekolast  a  velcnc/ei.  a  szinezest  a 
lombardiai  iskolatol  kr)lcsOn<")/zc.  Michelangclotol  a  mereszseget. 
Tiziantol  a  tcrmeHZctcssegct.  ( 'orrcggiotol  a  stihist.  Katiaeltol  a 
syninu'triat.  Tibalditol  a  valos/iniiscgct,  Primaticcio-tol  a  feltala- 
last.    Parinigianino-tol    a    kcllcmet :    valanicnnvi    kozOtt  azonban 


*  Karl  WocriuaiiM  i.  m.  "»(».  1. 

*  V.  ii.  (Ircguss :  Keiidszeres  szrptun.  Hpesl.   18SS.  82.  1. 
^  Hermann  Kiegel  i.  m.  4<)2.  1. 


finkflbb  Ki  llnnepclt    Nicuolo  dell'  Abbale-r.  ' 

mlisag  ToIytiD  kitigult  milvellid^s  i»  niilT6s£eltOrt<^iietl 

valtozatoa  a  el^nk   lAjk^pet  zkr  nia^ilban,  milycnrtil 

ira    bangululteljes  levelebeii    erWsIt  luinktt,   elragiidUtAsBal 

■  b«^'i  kirindulasukur  szerzett  btuiyoiniaairul,  midiin  fOnt  n 

I  (Tiltanilt  diitlv  Avi^on   b<im}'6k<-  at   Alpeaek  l&ncK&t^a 

tip.  A  kiiltitk  is  tnir  HJtbb  megtantilMk  jobbaii  me^l^gcdvc 

i  m&TUkkd.  ba  goadolatviliguk  a  tudils  mJn^l  nai;yobb  meiv 

I  b<>.    Potrarca  Afi'k'a  cz-  kittuicz  ^aekes  epoa&ban    Liviua 

I  Florua    Wrt^n^tlruk    alapjan   .Scipio  AfricanuH  Maior-I  ennkli 

en  kevue   invtMicxiiival.    de    ttniiu]   nagyobb   <UcBerettel    v 

lot  fiMiaiettl  inututva  l>e  -  S  e  —  tnultjAbi^l  ukulni  szeretii  — 

JAt    IkIsii    ttji'muitzetet    kiSveti,    nidSn    n    kivalt)    ttirt^neti 

I  ItiniulJM  «4  sBjat  nen-zeti  kiviloeagait  nugy  kiidiitetesek- 

,  A  firenxciek  Carlo  Aretlnot.  a  tizennrg;edik  sxiizad 

ijat    ncmcsak    mi'^koi-onnzzik.  '    liant^tn  azonfellll 

in    niegtisztelik    (S.    Cropeben).    nieJ.v    az  egeaz 

i  legnaf:;j'ubbBK«rii  Hireinl^kek  i-gj'ikv.    Qiuliauo 

Hedid    bimulatra    k^sKtii    Hlivmlekei    PiretutiVben 

I  nj  MknBtyej6ben  a  k6t  hiTrzegnek  fonsObb  jpuyii  nil 

I  OlUlxrtii  KlKkjavnl  ee  a  nnppal  «<s  ^jj^l.  hajnal  i 

^rikus    &lakjaval    Uici)i<lan^l<^t61.  a  reoaisBancc 

"wntjAl.    fl    muveiBKeleben    Donate ll<St«il    ibleien 

fflirv^j>bai)     kivivott     lenu^azetfTtlCIti    dituJalit 

t  trhi^tftrgnt-k  fnulos  azerepe  a  szelleini   i 

lOSf^    ana)i    Irivn    nem    feupftn    a  liir    us  becsvj 

»k  volt  nka,   hancm   lu  iincrvL-nyesfllee,  a  gyakorbi 

EkiviDiainAk  olMdMifije  08  pcdi^  a  tiidaa  mind)  ta^aa 

LfcJprdlHUiaa  vecett.  S  caaku^ao  a  mliveliid^ai  tartal 

ezen.    gyakorlaiibb    ulou    lOrt^nt  meggazdagodiaAM  _ 

'imoaabb    realtealaaaDak   kerea^sebfil  ered  a  kOzMetbeii 

I  ja^ltis  utiUi  valii  lOrekve^^.  mel^lyel  kiv^u  kfiltiik.  tudii- 

k  a  linudalmi  renil  s  illami   azcrvnzi't    ktirdeiieibez  sziilanak. 

!  K    kllbi>    triazonvok    i»  nynjiotttk    "kut,    tt«liatmii  t 


*  V.  ft    Woimnonn  i    m   4H    I 
■  Rm16:  n  niaxs  imdaloiD  Ulrttmctf,  I    171 
1-   1    ••85    I, 


zsarnok  ur&linu  kOvetkeiitebeii  uz  elnyomottafig  erzese  iinnal 
tlirhet«tlenebb  lett.  min^l  Jobb&D  fejiodoti  a  tudomajiynssAg  az  egye- 
lemeken  s  niinel  melegebben  iiatottak  Italiaba  a  claflsikoB  mdveltseg 
ffnyaiigarai.  A  ludom&DyoaBag,  a  huraanizmua  nOvekedtevel  a 
nagyobb  AUami  egysegek  letjogoaultgiga  es  kivAnatoBe^a  inellett 
kispbb  tirsadatmi  kOzpontok  (tSbb  jo^al  birc'i  virosok.  testUletek) 
letrejOvetele  a  igy  a  jogok  kiterjeszteBe  is  lihajtott^  lett.  A  tizen- 
negyedik  azizadban.  .1  melyben  a  modern  \A6\t  legtObb  politikai 
eazmuje  kesidett  iiBinlzni,  a  nepre  kiv&nta  rulioztatni  a  t&rveny- 
hoEoi  jogoi  Padovai  MarsUiua  «  iigyuncsak  tdle  tenni  fllggSvi  a 
v6grehajtd  hatalmat.  S  a  v&roBi  tarsailalmi  kOzpotitok  letrejfitt^- 
Tel  kapcBolatban  a  tudomany  r6ven  az  egyeniseg  is  Jog'aiboz 
Jutott.  AJogaihoz  egyenia^g  anti^  nagyobb  t«v6keiiyBeget  kezd  kirej- 
ten  ia  a  mult  nagy  eremegfeazit^s^be  a  tilbb  az^zados  niunk&jaba  bole 
kerOlfi  BBzmeit  annal  ^rdctkkeltUbben  a  kiiltedzetben  a  k6pz(imiiv^- 
szetbeii  lett  hivatva  kifejezni  az  ilntudatuBabb  6rzelmek  oly  heves- 
a6g6vel  63  dramai  erejevel,  a  minSt  Giovanni  Pisanot^I  kezdve 
a  azobriazatban  Michel angelonak  idiz  lelki  tudabod^  kOzepett^ 
terenitett  megrendito  hatasii  azoboralakjaiig  a  Giott6t«l  kezdve 
a  featfiazetben  Michelangelo  tanitvinyAnak  :  Daniele  da  Volterri- 
nak  a  keresztrdl  val6  levetelt  (a  romai  S.  Triaita  de'  Montibau) 
rendkivlil  mozgalmaa  alakokkal  feltiintetS  alkotAa&ig  '  a  Giulin 
Romano-nak,  Raffael  tanitvinyinak  a  Gigasok  bukisat  ibrAaolo 
mer^Bz  (jompoaitiojli  freak6jAig  (Mantniban  az  ngyancaak  iiltala 
6pitett  Palazzo  de  Te-ben)  '  mindig  jobban  fejlSdni  latiink. 

Az  individuulizmua  joganak  diadalrajutdaaval  a  melletl, 
hogy  ijgy  a  miivfiazetekben.  mint  tudom^nyokban  —  kilt(>iii)seD 
az  antik  6-kor  fanulmAnyozisa  kOvetkezteben  —  azAiuoa  dj 
igazaag  kcrUlt  napf6nyre.  egyazeramind  a  vallAai  eazmfik.  erkfilcsi 
igazaagok  &b  jopallapotok  evflazakos  megbontiaa,  illetoleg  fel- 
forgatiaa  vette  kezdetet.  a  miben  az  erflaebbnek  a  hatalma  volt 
a  dOntii.  Manchiavelli.  a  tizenhatodik  azizad  ezen  eles  szemli 
politikuaa,  kinek  a  riimai  tOrtenelem  azolgAltata  az  alkalmat.  bogy 
pgybegyiijtBe  tapaaz  talis  lit  es  hogy  kutaaaa.  mikSp  kell  viaelkedni 
a   viltoz"  korlllm^iiyek  azerint,  oly  viazonyok  kSzt  azerezte  poll- 


L 


ismereteit,  e  milyenekben  b»zaja  —  i\7.  6-kori  GOritgoraE^g 
peldAj&ra  —  ainlitilSlt.  n  mikor  az  kS/.s^gekre  volt  s^aggutva, 
nielyek  egjuiisnak  ellerB^gei  voltak  6b  v&ltukozva  hoi  zaarnokoknak, 
hoi  demagogoknsk  estek  Aldozatul.  Kora  poUtikunai,  a  mennyiben 
■niiveibeD  nem  eivi  fejleget^seket,  b»nem  gyakorlati  azab^yokat 
elmelked^seket  egyea  eseraenyek  felSI  b  iitmutat^okat  kerestek 
uieateisegiik  egyes  neliezBegeire  nezve,  kJinnyen  erthet6leg  nagyra- 
becBfllt^k,  a  Uiacorsinak  az  uaazeeakUv^BekrOl  8z6l6  fejezete 
jobban  erdekolT^n  liket,  mint  Plato  koztaraaaaginak  az  allamok 
fotrailaltDairdl  azolo  nagyazabasii  philozophiai  elmelked^aei.  ^  Az 
1)0'  ktfejlett  dj  gondolkodiai  inudezernek  erJiazakoB  alkalmaz&aa 
nemcaak  Snidloaaghoz,  hanc^m  zsarnokaaghoz  is  vezetett  ea  pedig 
ugy  a  kSEgondolkodaaban.  a  tii  do  many  ban,  mint  a  miiveazetben 
ea  politikaban. 

Ezen.    az    alapvonasokban    agy    a   gondolkodas,    mint    a 
kUaO    CHelekv^a,     alkotia     lis     kormAnyzaa    teren     kdzos    vona- 
bird  kiaebb-nagyobb  zaarnokaag,  azaz  a  tradiezids  a  egye- 
BzabAlyok  Bzetazakitdsaval  Hokazor  ertiszakoaan  terem- 
ij  iQeggy6z{id6eek  6b  igaza^ok  kOzSa  t^rsaaagba  boztik  a 

Uu    a   szerfelett  iioMUian    ea   eredetien  gondolkod6kat  b  a 

'Mmuj  flzabiIyokt<il  fUggetlen  meresz  uselekvdket.  Azert  vannak 
whior  mav^azek  a  legnagyobb  zsamokok  udvar&n,  kik  egyUtt- 
''i'^t  megegjeznek  abban  a  torekveaiikben,  bogy  valami  ujat, 
'"h  nem  latottal  teremtaenek.  Az  1434-ben  rSvid  szimUzet^s 
"iM  Firenzebe  viaazat^rt  —  a  milvtazeket  n^lkfiliizhetetlen  poh- 
uu  eeikiiz  gyaii4nt  pilrtold  —  OoBimo  Medical  megrendei6s6bcil 
'*Miti  Donatello  ket  Uavidjit  a  Judith  ea  Holofernea  csoportjAt. 
'  Veroccbio  Lorenzo  Mfdii'i  megbizasAb^l  aztnten  nem  keviabbe 
IfflSB  Dividjat,  mint  szemSlyea  batoreAg  es  gjOzelmea  Ugyeaaeg 
j«ll(mz8  alakjAt, 

Ai  eazmeknek  nem  egjazer  a  liagyominyokkat  azakito 
^^'^  kifejezia^ben  6a  bizonyiUiailban  vM  korl&tlanul  felbatal- 
"■Untt  eredetis6g  mutatkozik  p61d&ul  abban,  bogy  a  mttveazek 
"fSvait  a  ihemAt  (pi.  Sz&z  Maria  abrAzol^t)  szimtalanazor  b 
"'1^  AJat  mondoan  dolgozzdk  fel,  tov&bbi  bogy  azt.  a  mit 
""l^l!  a  tSbbi  alkotiatol  vaJo  eitereare  tdrekedve  hoznak  letre, 


mindig  B»jit  Oiiallo  alkotasaknak  tekintik.  Michelangelo,  nehogy 
PietiJiDak  alkotlei  diesiSseg^t  valski  niaganak  eltulajdonltBa, 
Miria  vAUitvere  veai  a  gajit  nev6t.  ' 

Az  eredetJBiignek  azon  igenye.  bogy  iiagy  terOletet  ke- 
pezfi  esztnek  birodalmilbai)  mozogbaaaon  es  bogy  alkoto  szabad- 
s&gihoz  megfelel6  Bokasagu  motivuma  legyen.  dztlksegesBe  tetle 
a  von.itkozdsaikban  leggazdagabb  vallisi  esKOiek  es  legbSvebb 
mfiveltaegUtrt^Deti  adatok  koItivaJ&a&t.  lnnen  van,  bogy  nemcaak 
a  k^pzCmUveBzct,  banetn  a  kttlteazet  es  politikai  tudomdjiy  is  a 
maga  v^tozatos  tanulsigaiban  ^a  igazB^igaiban  vall^i  eazmekre 
is  tAmaazkodik.  Ennck  kdvetkezt^ben.  valamint  az^rt  is.  mivel 
az  eredefileg  kibozott  igazaigok  becserSI.  az  ezekct  teremtd 
egy^ni  kepesaegrfil  illetSleg  egy^nekrdl  sokat  tartottak,  ezeknek 
(SDbrzete  ea  hivataaBzeretet«  rendkivQt  megaOvekedett.  A  nagy 
bivat&s  alapjan  nagy  jogokat  61vezetl  individualizmnaban  vaiti 
hJtt6l  rilbeazelve,  valantint  az  egyeniB6gnek  kUltSnSsen  miiveBzi 
alkot&8ait<)l  elvarazaolva  meg  a  fItpapaAg  ia  a  szabalyszerii  hit^let 
Otj^l  a  Bzebb  ^b  erkiilcai  korUttokt6l  felazabadult  mliv^Bzi  61ve- 
zetek  virinyars  tereltjdutt.  ^  Egyr^Bzt  a  magatiabb  es  alsAbb 
eszm^knek  b  erkdlcai  igazsigoknak  a  sokfele  tartalom  ^s  a 
gy&korlati  ^letben  a  rend  legvesz61yeBebb  felbontasAig  vitt  sz^IrS 
megalkuvaa  niiatt,  majdnem  lehetetl^n  a  fclforgatA  kapeaDlod&Bw 
6b  meresz  voaatkoz&aai  niaa  kipriibdlt  kOtelekek  relildoz&aaval 
valamint  a  felfog^okban  —  az  igaz,  bogy  mindig  nagyarinyi. 
<]e  ir&nyAban  6b  v6gz6d6s6ben  nem  egyazer  megt^veaztfi  a  l^- 
inkibb  sokoldalii  szeml^Kid^are  fldvOs  gyOnyOrkSd^Bt  elOmozdltd 
—  mindig  gazdagodva  fejl6d6  mflveszi  UnAttoiAg  sokf^leaegevet 
oly  tOrhetetlen  lAjekozatlanBagot  szUlt  az  eszm^k,  lettek  rend- 
•ter^ben.  hogj'  ennek  a  mir  boaszii  idK  6ta  vajudo  erkillosi 
megtiaztul&sra  ir^nyult  kozeleti  ataJakitaa  lehetett  Demi  megsziln- 
tetUje.  S  az  e  czAIra  is  igen  alkalmas  individuumnak  ezen,  a 
aajAt  eszmeit  majd  allegorikasaa  az  er^nyek  Abr^ol^Aban.  majd 
leplezetlcnUl  kifejezni  akani  tevekenyaege  minden  teren  nagy 
erOvel  nyilvAnult  fs  pedig  a  legmesszebb  mcnii  fogalmi  analogiik 


'  Eilnstler  Hanografien.  Michelangelo  von  H.  Knackfuas.  II.  1_ 
*  L.  Taioe  Hippolit  Adolf.  Az  otasz  mliveszet  bOloselete.  Olcsi^ 
kDnyrtir.  614.  az.  45-^63.  I. 


i 


worint.  melyekre  uz  ember  par  esueUence  a  miialkotaaok  ^atan- 

ziifii"    elve    alapjan    nevelSdCtt.     Ez^rt    felfor^ato     kltzdelmek    ii 

tev^keDj    szabaiiB^ert,    a    kSzerkOlcei     caelekr^nj'ek    akad&lyai' 

nak  elliirit^&^rt  (p).  II.  Matt«o  Viscontit   s    majlandi    kenj-ural 

a    sajit    testverei    feUldozzdk    a    nagyon  megs^rtett  k5zerkoli 

nek,  bogy    ezzel  a  hazit    megiDents^k) '    e  korban    okadatoltab- 

bak  s  a  Bzeovedelyeknek  termeazetesebb    mcgnyilatkoiisai, 

a  tSrtenelemben    barmikor.    S    a  kSlt^Bzet   is    most    araiiykor&l 

eli,    midfin    neiucsak     lij    eHzmekre,    banem    lij    tettekre    is    van 

azSkseg    a    e    uzelbol    az    emberi    ^rzelmpk    bolsS     azervezetebe 

ii    bepillanl.   A   nagyaz&niii    olaazorazigi    k^nyurak    elleu   kdlO- 

nSaeD  a  dremei  azerzOk   \-i3eltetnek    gylildlettel.     Mir    Petrarca 

leirja  -  —  xenophoni  azellemben  —  a  tizeonegyedik  sziEad  feje- 

delmenek  idealia  kep^t,   I'adua  urato)  kivinja;    „Ne  legyen  pol- 

g&ninak  ura,  banem  a  Lazaat.vja.  amazokat  azereaeu,  mtntgyerme- 

keit,  aJtt  mint  Onmagiit.  CaepegteBHeD  beleJUk  azeretet  maga  irant, 

n«ni  pedig  nilebnet,   mert  a  t'^lelembtil  gyiilOlet   tAmod.  Fegyvert. 

readitrOket  es  zsoldoaokat  az  ellenseg  ellen  forditeon,  aajit  polgarai- 

val  szemben  scmmire  sem  megy  a  teatJireeggel,  de  a  puazta  J6aka- 

ntUl  igfiuB  be^ri . . . ;  a  fejedelem  uralkodjek  Onilloan,  az  udvar- 

'>«kekt61  fUggetlenlll,  e  mellett  azonban  azer^nyen  ea  egyszeriien. 

SMdoskodJek  ia  miodenrol :   tomplomokat  6b  nyilvADOB  ^pliletekot 

tt  ipfttesBen".   S  Visconti  Oiangaleazzo  (Mitand    k^nyura),  kiben 

luhilmisaa    volt   kifejlddve    a    valiSdi    k6iiyDri   £rzek  a  nagy  es 

Knfet^  iriiit.    a  kit  rokonai  tudomanyazeretflte  ^b  vallAaoas^ga 

wtt  megretettek.  megalapitja   ,a  legbAmulatoaabbat  valamenDyi 

«dortor   kSzt"    a    Certoaat   Pivia    oiellett    68  a  Bzekesegyfaazat 

"fliniban,   „raely  nagya&gra  ha  pompira  a  kereaztenyaeg  ilsazes 

'■■nplomait  fellilmulja".  8at  oz  atyja,  Oaleazzo  iltaJ  megkezdett. 

^  eaak  [>  altaJa  befejezett  palota  Piviiban  tal&n  a  iBgnagyobb- 

"wfl  fejedelini  8z6khelye  voll  az  akkori  Europdnak, '  MindazAltai 

*  iiokV    6a   roaaznak   i-aodilatos    kevoredeB^t  mutat()  k^nytirak 

^Snnynak  voltak  kit^ve.  Dante  a  verengzJi  lij  fejedelmok  birtok- 

■mlomvAgyat  feliamerve.  fgy  azdl:   ,Mi  egyebet  bangoztatnak 


4 


'  Biirckhardt  i.  m.  I.  12.  1, 
'  Burckbardt  i.  m.  I.  10.  1. 
'  Boickhardt  i.  m.  I.  16.  I. 


harsonJuk.  cscngetyUik.  tul»kjaik  ^s  fuvol^k,  mint:  ,ide 
ri  biih^rok!  li  rafnadozo  madarak-  ' 

A  XIV.  BK^adboli  feBt{>k  (pi,  Ambrogjn  dl  Lorenso)  a  k£nj- 
iirat  Hx^niyetegiL's,  sisakos,  paJESoti  l^nyDek  tUnletik  M.  niely  vrH^ 
\ir  eliUt  tn'mt)],  v^tkokttil  kilrUlv^ve,  lAbainAl  luUposott  igaz^if. 
uldalAii  elpHNZtitolt  vdroBok  ha  falviik.^^  K^s^bb  n  krn.yiir  viiit 
Dtagaanak  6s  inag&uyosnak  feHtik,  telo  tumlOczUkkt?!  6s  hallpi- 
161:6  caOvekkel,  a  gouoazsil^  es  nyomorusag  laiiyAjak^nt. 

Ily  er&Hxskcdt  ^8  boAilaH7t6  poUtikai  i«  tirsadalmi  viaxo- 
nyok  kRKepfltte  tOrt^nt,  Lo^y  V.  Orb^,  az  akkur  Avlgnonbui 
az^keie  p&pa.  mUVin  ax  n\igaTcbikt6\  sx6U]itnbnlt  0\Mzomi^^ 
k6r6sei  Altai  ostromoltHtvAn.  az  cg:yh&zi  kWam  Mboml&aiitak 
meg».k»Aii.\yoz&aira  HomAt  l<)67-bpn  megUtogatta.  a  Cola  di 
Kiirnzoiiak  (ki  featin^yekct  is  busznilt  a  baztifiaa  6rz«linek  M- 
tllxok''st>re)  vissEaitltitott  kOztAraaaiga  dai-^Ara  eg^azen  elvadull 
viiros  pusztnsA|!:Aiiak  lAt&sAn  annyira  oii>gd<(bbonl,  hagy  a  Maa- 
tuibb  Avignonba  viasxut^rt.  A  vacaaruknak  fa  a  pipiknak  nnnytni 
fcldiilt  Romija.  bogy  a  vArcis  kellii  kflxFipcn  fli  nfitt,  nernely 
e^.'ybiuliHU  hurom  le^elt,  napy  OrOmiiyllvAiiitifiAt  fojezi  ki  aznn 
n  domt'ormlivJtn.  innly  ax  utotsA  avig:noni  ^  pApinak:  XI.  Oor- 
gelyiK^k  1377.  livi  bovoiiiilAsAt  Abnboija,  ttnnnk  a  Sauts  Pnui- 
f^eaca  Koniana  i^gyhizban  6n6tt  slivnil^k^n.  Itl  lAtliaht  ax  JtrCk- 
viVros,  mely  fe1«lt  ri»lli<g«<k  kOzUl  Iwroaikcdni  lit^xik  n  Axvnt 
PAlcp  «(i6ke.  nilntcKV  asi  auRyalok  aJtal  viaautiozvik  Avignnnbdl. 
Kg^  angyal  is  Ifbeg  Tt-li^tle  a  kuleaokkal  6s  tiarAval.  A  pipa 
li'ih&tnn  m>>gy  initnyt-xft  aliitt.  luelyet  K<^nia  at^natora  s  a  papok 
Isrtanak.  K6t  ndainVl  mrnni-k  stnii'xiiill-l«gyewl  tiordoz^l.  majd 
alabirdosnk.  «KulAn  meiiiH^k  11  bibornokok  pliuiitastikiisaii  Tftluiu- 
ckodiAkoii  paripAkoa  ia  aok  ncmt^fl  fpgyf't^rt'Hrn.  A  vArna  k^o- 
JAb^l  a  mmH  t>l(>J6be  jfin  a  ajaakoa  Koma,  utAna  a  n6p.  tUma 
Mlnitrra  e8Em6nyi  Mc6p  alnkjAbaii  van  AbrAzolva.  J6I  moni^a 
Unif;ftn>viuN.*  Iioio'  •t  inliv-6iixiieh,  ha  bit  okart  volna  lenni.  agy 
Mlm  vulna  Abriiotnia  (t6iiiAt.  mini  Mi^tHnkudnxutt  rulii^ll  9«v«> 


'  Burokhaitlt  i.  n.  1.  13.  I. 
'  I..  Bun-.kbBn)l:  L  la.  I 

*  OtoirnniTliM ;    A  pJuuUt   *tmu)fk»L   iPonL   ' 
.  IRMt.)  8.1.  «4.  I. 

*  (h«coruTitin  PurdlBAnd  I.  m  61   I, 


A   BENAIB8ANCBK0RI   MtrvtSZET. 


69 


gyet,  halvany,  beesett  arczczal,  vad  tekintettel,  zil4]t  hajjal"". 
Csakhogy  a  mindjobban  5s8zegyilleinl5  egy6ni  jogigenyek  altal 
felkorbdcsolt  indolatok  kOzepette  a  lelkek  egy  f^lelkipdsztor 
akliban  nem  tudtak  megferni  8  XI.  Gei^ely  halila  utka  a  keresz- 
teny  yilAg  —  sz^mos  fel&llitott  hatalmi  6rdek  gyorsabb  kibonyo- 
litisra  alkalmas  sorlod&s^val  es  OsdzetitkOzes^vel  —  ktt](5n58en 
&  papasag  el^gg^  kiv^natos  tekintelyenek  rovi8ara  ket  p^pdt 
valaszt.  S  itt  mondhatjak  Ranttal  hogy :  „mig  igy  az  eg^nemu- 
seg  tdrvenye  serelmet  8zenved,  addig  minden  als6bbhoz  es  leg- 
nagyobb  viltozatossagukhoz  a  r^szletez^s  tOrvenye  vezet''.  Non 
<iatur  vacuum  formarum,  8ed  datur  continuum  formarum''. 


Dr.  Janicsek  Jdzsef. 


(Folyt.  k5v.) 


A  NEMZETI  NEVKLfisaOL. 

Jo^oauit  az  ovatoHtiAg  jelszavakkal  szemben.  Van  Uf^yanis 
azokban  valami  elemi  ero,  mely  a  legkomolyabb  er\-eken  konnven 
t^lemelkedik  a  mely  neni  egyazer  erkSlcBi  U)rekv6»eket  i»  jelle- 
meket  is  kJtnyitrtelen  niodon.  legalabb  a  kiJzv^IemSny  elOtt,  eltcmet. 

A  nemzeti  nevelSa  igtje  is  ily  jeiflzavii  jellegiive  vilik, 
ligy  hogy  pajzaa  mOgfitt  erSv6  vilik  mSg  az  ervelfi  gySngea^g 
ia  a  hatalommi  a  szinlelti  erkOlca. 

Ily  pajzak^nt  uem  baszDalom,  de  aem  is  baszntUliatom  a 
nemzeti  nevelea  azent  igeit.  Hiaz  a  kSztudatt^l  elterJicn  alaknlt 
meg  lelkemben  a  nemzeti  nevel^s  eazmenye,  6gy  bogy  az  a 
jelsz<S,  mely  miEoknak  pajzs  — ^  kSztudali,  bogy  ne  mondjam 
—   bivataloH  alakjAban  fegyverkent  ellenem  fordul, 

Ez^rt  is  ncm  n  kenyelem,  sem  a  divatoB  Bzolam  arja  tibe 
e  targy  fejteget^a^rc,  banem  azon  meggydz5deaem,  hogy  a  nem- 
zeti nevelea  alapjuiiiak  is  ezeken  felSpUlo  tanilgyi  szervezetnek 
bemntatisival  v^gre  its  bazamst  szolgAlnm  s  hogy  professori 
hivatisom  eppen  akkor  kOtelez  a  szura.  midfin  tapaeztiilatiuin  6s 
gondolkodisDtn  a  azokottol  clterfi  alapokra  ea  tiredminyekre  vezet. 

Nemzeti  nevelis !  Mi  az,  mi  a  nevel6st  nemzetiv*  teszi? 
NevelesBnk  csakis  akkor  nemzeti.  ha  az  a  nemzet  -izeUemeben 
folyik.  De  mikep.  hoiman  iaraerhetjllk  fel  a  nemzet  szellem^t?! 
A  felelet  egyszerfinek  latszik,  hiaz  egyhangon  tiirdetik,  hogy 
csakis  baz&nk  tltrtenetebe  kell  elmelyedni,  hazank  tdrtenet^t 
kell  a  nevelea  es  oktatis  kSzpi.mtJiba  belyezoi  ~  a  a  nemzeti 
azeltemet  felisnierjUk  a  e  szellemet  erv^nyeaitjtik  ia.  Igaz.  hogy 
fejlodesiben  nyilatkozik  meg  az  egyeni  eletnek  ISnyege,  csakhogy 
egy    nemzetnek    az   ^lete    oly    vijtozatos    alakokban    nyilatkozik 


meg  eg^  es  ugyanazon  iddben  b  a  kUlDnboEo  korezakokban  ia 
o\j  hullamiieolcat  matat,  hogy  a  l^nyeges  vonAsok  fellelese  a 
ezekben  a  fejlQd^s  sajatosaagiuiak,  h  lig;  a  nenizet  jelletn^Dek 
meg^rt^se  oly  nagyon  is  neb^z  !  Mily  klllJInbdzU  szemmel  n6Eik 
liazftnk  tSrtenel^t  s  mily  killttnbOzd  ^rtelmet  tulajdonilanak  fej- 
loil^eDek  a  nemzetiB^gieskeddk  s  a  nomzeti  allam  hivei.  Mity 
miskep  litja  a  magyart.  a  ki  a  ,regnuni  Marianum'  Hzcmpont- 
j&bul  nezi  nemzetitnk  l5rt6iiotet,  mint  az,  ki  a  fejl5daa  egyik 
moz^ato  erejet  az  interconfeBsionalia  Allam  eszmejetiek  megnyi- 
iatkozisiban  latja  I  Mennyire  klll<)nb<lzik  a  nemzeti  Bzellem  meg- 
hatiroziaa  es  elfiterjeezt^se,  ha  tSrtenetliiiket  a  bet^si  Biu^ 
szinezett  ablakain  it  n^zzUk  s  viazont,  ba  Ei'dely  magas  b6r- 
exeirSI  szabad  ozeininel  tekintUuk  vegig  a  ceak  haroniszizadoa 
mnlton  is  !  Hennyire  ellenkez<)en  jellemzi  a  magyar  nemzet  szel- 
lemet.  ki  lizadiat.  hiillens^get  lit  a  nemzeti  fejedelmek  6s  a 
molt  szizad  harcztibaii  a  ki  viszODt  epen  e  harczokban  latja 
a  nemzeti  szellem  legtiszt&bb  megnyilalkozaaat,  oly  liarozot.  a 
melybeo  a  nemzet  aaJatoB  szcllome  telszabadulnt  tiirekszik. 

Ez6r1  IB  a  magyar  nemzet  ISrl^nete  magiban  veve  kOzelebbi 
kriterium  aJkalmazasa  n^lkUJ  nem  alkalniau  arra,  bogy  a  nem- 
zetnek  aajatossagat,  ii  nemzeti  Bzullemet  inegbizhatoan  I'eltUntesse 
s  anoak  kSzponti  taiiitasa  seni  uyujt  biztositekot  arra  nezve, 
bogy  oktat^unk.   nevelesUiik  tenyleg  nemzeti. 

Sokkal  megbizhatobb  kaJauznak    tartom  a  nemzeti  azellem 
kinyomoziaira    a    magyar    irodalom    tartenetit    s    Srtera  is  azan 
egyesek   tSrekvesdt,    kik    ozen    tantAi^at    kivanjAk    iievezetesen 
a  ktizepiBkolai  oktataanak  kCzpontjaba  helyezni  a  nemzeti  neve- 
lea  erdekeben.  Hisz  a  k5lt5k  tenyleg  ii  kor  vatesei ;  finom  6rze- 
kenys^gOkkel    6a    fogekonys&gnkkal    egesz   (Intudatlanul  felveazik 
mignkba  komk  azellem^t.  nemzetllket  atjaro  hangulatokat  8  igy  egy 
felaSbb  erfinek  ei^dve  az  ihlctettseg  perczeiben   feltirjak  a  Jelen- 
oek,  a  azivnok  v&gy6d^at  s  boldogs^at  b  eszmenyeikben  a  jOvOnek 
1  titkait    A  kSlt^azet.  valamint    altalaban    a  miiveazet   az  egyes 
konzakok  leghivebb  tUkre,   mert  u  szellem  kiizvetlen,  a  reHesio 
UUl  meg  nem  tCrStt  alkoUisan,  teremt^aen  nyngvu  megnyilatko- 
^^.  Igenia,   az   egyes    korszakokuak  !  Ebben  pedig    meg  magi- 
two   (6tb    nines    biztoaitek    arra    nezve.    bogy    egyszeramind    a 
KauH  Bzeliemnek  is  tUkre    legyen.   —  Mir  esak    az  irodalom- 
'"Rtneti    kUldnb()z{j    iskolak    einevezesei    is    eliruljak    azt.  bogy 


sz  egyos  korazakok  kolt<)i  ia  idegen  szollem  befolyasa  atHt 
iHottak.  CsRk  a  kHlBnbOzo  nemzetek  egj'  6s  ugyanaeou  Untis 
iiiatt  Alio  irodalmanak  iSaszebaBonlitasa,  vaUmint  a  nemzetek 
egeaz  irodalminak  egyniAuaal  valo  osszebaaoiilitAsa,  s  ezen  6sb- 
szebaaoulit^  afapj^  nyort  saJAtoBadg  iiiegdllapttasa  vezetlipt  egy- 
egy  nemzet  azellem^nek  meghatarozdaara.  Ez  az  lit  igen  nag>- 
ea  igea  neta^z.  Szaktudi^saink  moat  bontakoziiak  ki  az  egyolda- 
liilag  tiazai  dogniatikus  kSr^ktQl.  Munkdjiik  gyllmStcset  m^g  caak 
a  JOvo  kor  6lvezi.  Terra^szotea,  bogy  a  raagyar  irodalomnak 
ily  SBcmpontokb"!  vaid  kezeleee  a  kfizepiakolai  fokozaton  tel- 
Jesen  lebet«(leti.  meit  kritik&tiHk  6s  iisszehasonlitftsnak  csakis  ott 
van  belyo,  a  hoi  a  kritizAltat,  az  i^sszebanonlitandi^kat  a  tanulo 
mar  ismeri.  E  noiklil  az  irodalomturt^net  meg  az  eddiguile  ia 
aokkal  inkAbb  lesz  az  jrodalomti^l  elidegenilij,  az  irodalmi  ter- 
mdkeket  kuzvetlenlll  61vezni  tiem  tudo  blazii'teagiiak  iskolaja. 

De  ballom  niar  az  ujabb  elleiivelest,  egyes  kdltSick,  ha 
nem  is  miod  —  ni^gis  caak  tisztan  fejezik  ki  nemzetlink  szel- 
lemet ;  miert  is  azok  mliveibe  eliuerUlve,  a  nemzet  ielkebe  mfelye- 
dUnk  el,  annak  ^ietet  eljdka  az  Igy  azerzett  lupaaztalataink  litjan 
eljatunk  a  nemzeti  jelleg  a  igy  a  neveles  neoizeti  jeltegenek 
meghatirozdsira  is.  Teljesen  igaz  ez !  A  k^rdes  csakiM  az, 
hogy  ki  az  a  kSlt^i,  ki  nenifsak  koranak,  Lanem  nemzete 
azeUemenek  lypikua  kifejezfije  J* !  Caakia  az.  ki  egyeni  6letevel 
a  magyar  iidp  talajAbtil  ndtt  ki,  kiaek  lelke  egybet'orrott  telje- 
aen  a  inagyar  u£p  lelk^vel.  ^gy  bogy  annak  letkibOl  dalol  a 
annak  lelk^ben  el  daUival.  Ezen  kOltJikOn  tdjekoz6dhatank  a 
nemzeti  jelleget  illetltleg;  a  bozzajuk  folyamodni  ezandekom  is 
—  ba  nem  is  jclen  ^rtekezesemben.  Ugyania  meg  az  ily  kQltSk- 
kel  szemhen  is  felmerQlbet  azon  aggdlynnk,  hogy  vajjoD  kornk- 
ka]  nem  didozik-e  le  az  8  dicBiisegllk  ea  ^letlik  napja.  —  Ki 
el  csak  egy  szazad  eliitti  kiiltdink  kdzQl  a  n6p  sziv^ben  ?  ! 

NemzetUnk  azellcmenek  kiiamerese  cz^ljdb61  ez£rt  is  meg 
a  nemzet  vatesein  is  tiil  kell  menni.  A  nemzeti  azoUemiwk  mfe 
egy  kOzvetlenebb  forrasalioz  keli  folyamodnunk.  Nyetveben  el  a 
nemzet!  M61y  ^rtelmb  ige  !  Nem  a  reilesio,  hanem  a  tenn^szet, 
a  kitzvotlen  szellemi  teremtes  ternieke  a  nyelv.  Mar  mint  agglu — 
tindl6    nyelv    mily    plaatikns    modon  mutatja  be    a  magyar  szel — - 

lemet,  mint  olyant.  a  mely  a  gyfikflzok  egy^Dtaeget  eg^azen  tisz^ 

tdn  megtartja.    a  ragot    aem    olvasztja    be  i    gytlkszilba.   hanen:^^ 


ik  indhidualitt  jelleget  mi^gtartja,  a  gyOkszot  a  Iegklll3nb<>- 
sobb  allnpotokLoE,  viszonyokhoz  legaagyobt)  kOnnyiiaeggel  alkal- 
mazva.  mindezek  fiilOtt  me^js  biztosaa  uralkodik.  —  A  honala- 
plUit  fe  feotailaa  tenyet  annyi  viszootagBag,  aiinyi  nenuetisef! 
es  fefekezetia^g  es  partoskodaii  duezora  nem  utolao  lielyeu 
mag^arizza  meg  a  magyar  nyelv.  De  nem  ily  a]talinoBadgban 
kivinunk  feleletet  a  magyar  nyeJvtfil.  Kerd6Btluk  csak  az,  hog;' 
a,  tOrteneti  bagyomany  szerint  mit  ertctt  a  magyar  ember 
nevel^B  alatt.  Ha  a  neveles  sxavanak  haszniiatit  kUlonbfizS 
korbaQ,  klllSnbOzti  voQatkozasban  ismerjllk  :  ilgy  ii  magyar  gondol- 
kaxAst  a  nevel^are  oezve  ia  bitelesen  birjuk.  kSISniisen  akkor,  ha 
ogyane  szavat  azon  tiemzet  szavaval  6s  ertelmevel  egybehasonlitjuk, 
a  mely  nemzet  az  6  azellemevel  6s  kulturajaval  leginkibb  voll 
liatissal  reink. 

A  nyelv  a  szell^met  elemei  szeiint.  a  gondolkozAat  —  klilii- 
noseaaz  etymologi&ban  —  koletkezeae  es  levese  szerint  mutatja 
be.  SajAtos  k^pet  nyertlnk  mar  igy  is.  Tartalma  SKerint  azooban 
a  szellemet  vi]agn6zeteben.  a  nemzet  lelket  a  nepmondieok.  a 
peldabeKzedek  larJiLk  fel.  £zek  alkotjak  a  nemzet  megjegeczedctt 
phibHOphiiJit :  a  nevel^B  a  peldabeazedekben  alkotja  a  nevel^s- 
nek  saj&toB  magyar  jellemet.  Ezert  is  a  torteueti  szutar  utdn 
■  kOuuondaBokhoz,  a  peldaboszedekhez  fordulunk,  hogy  a  neve- 
Ifaiek  magyar  nemzeti  szellemet  6s  jellegdit  kiiemerjttk.  Ezen 
Ineretflnk  is  fokDz6dik  tiaztasagiban,  vilagoss^iban,  ha  a  neve- 
IM  a  n^met  kdzmondAsokbao  is  vizsg&ljiik  s  az  ezzol  val6  {lasze- 
lu«cinlitas  litj^  is  u  magyar  nemzeti  neveles  sajiUosa^at  tudatra 
eneljBk. 

E  kettds  alapon  nyugvo  nemzeti  nevel^s  eszm^ny^nek  ere- 
jiben  kivinjuk  az  ez  alapnnk  megfcleIC  tanllgyi  szen-ezetet  a 
"IczfivH  szemben  altalAnos  vonasokban  feltUntetni. 

A)  AlapvetO  reaz. 

I.  A  nevel6s  szava  a  nutityar  nyelvbon  es  a  magj'ar  k<iz- 
""oodisokban. 

II.  A  neveles  szava  a  nemet  nyelvben  es  a  nemet  kezmon- 
'kban. 

in.  A  kotUi  uBszehasoitlitasanak  eredmenye. 

B)  Az  aiapoknak  inegfcleid  tanllgyi  azei'vezet. 


i 


L    MKUi^BTI    NEVSLSBROI.. 


A)  AlapvetS  r^ss. 

I.  A  nevetes  szavii  a  magyar  nyeivheii  is  a  magyar  k6z- 
Monddsoklan. 

A  neveles  gyBkszava :  ^nd'  minden  el6  lenyre  egyar^t 
liaszniiltatik ;  igy  nevezeteseo  ait  etnberrol  is  ea  pedig  nemcsak 
annak  test^rJ)!,  haneni  lelkeHti  is,  uevezetesen  lelkenek  szavak- 
ban  valii  megnyilatkozjis&nil  '  s  erkitlcsSkben  valo  erv'onyesft- 
teserCl.  - 

I'^ancsak  ily  tig  ertelemben  hassinaljAk  tert^neti  nyelv- 
eml^keiak  a  neveles  azavat  is.  aUt  meg  az  6]dl6nyek  kSriSt  is 
t&gitjik  egjT^Bzt  lefel6  a  liolt  targyaki^  a  miartfatt  rjtlfel^  a 
tisztan  szellemi  abstractiifcig.  Uolt  largyakra,  a  mennyibeii  e 
tirgyak  61tiknek  temienyei  —  vagy  az  ^Idl^nyekre  eltetS  batis- 
sal  bimak.  ^  Ezatan  mar  nem  lebet  meglepti,  bogy  nSv^oyekre, ' 
TjUamint  allatokra"  is  alkalmazzik  a  neveleet.  Mintbogy  pedig 
nyelveml^keink  azt  a  kQlOnbs^get.  a  melyet  loi  a  nJlvel^s  es 
neve  I  6b  kSzt  teszUnk,  nem  teezik  meg.  csakis  term^szeteBen 
hasznatjak  ugyanezen  neveles  sznvit  egyarant  az  ember  teaterQl,  '' 
valamint  az  ember  lelkerSl '  eg  pedig  nemcaak  altalaban,  hanem 


b 


'  Nem  ajkin  n^tt,  hanem  sziveben  gyffkerezett  sz6kat  raond- 
jou,  P^m^n  pred.  c.  'J. 

*  Exek  nagy  tisztekre  nyOltek,  mintbogy  vagyon  tiozzafoghat^ 
eszuk.  Fal,  U.  E,  40.1. 

'  TeJeC  nevelj  risztat  —  mellftjiiat  gy6gyit  (Mel.  Herb.  10. i.  Bor- 
nevelfl  —  oktiiber  1650  K.  BecB  19  b..  Nagysz.  23  b  Semevel6  =  BOr- 
f^Eci  Web  Aniial.  20  b.  Orsz.  gy.  257  -.  de  mi^eezt :  szapora  nevelo 
es6  Mel.  Sz.  JAn.  3,  51..  itvitten :  BAnatinkat  uevelO  fdlcgck.  Thaly. 
Adal.  I.  58. 

'  A  fliben  e^  ulofaban  csak  nevelo  lelek,  szaz  er6  vagyon. 
Mel.  Sz    J&n.  351. 

'  A  (yilk  nem  sok  bajmoi6d&sBal  aeveltetik.  Lep  P.  Tuk.  1. 320. 
Mb  is  ju  nevelt  \6r6l,  kutyarol  beszelilnk. 

"  Ihist  nevelek  ti  rajtatok  (Ver.  Verb.  271.  ■.  Hajat  nevelek  (Com. 
.lan.i  hajnevel5.  Com.  Jan.  24.  Tejevel  nevele  liit.  Erd.  C.  660.  P4a- 
min  predikatjdiban  ,hBBneveleM"-r61  beszel, 

'  latennek  fiait  neveljetek  belQlOk  iTel.  Evang.  1.  216.).  Uy^ 
ertelemben  a  neveletlen  viszont  a  szellemileg  elbanyagoltat  jelenti  :^ 
.Tiszttartbkat  —  j6kat  rendeljenek  az  jo  tntorok,  mivel  neTeletlenefc 
lesznek  az  Arvftk.  Ger.  Kar.  Cs.  207. 


nK^  a  \t\fk  egyes  alUuoUirol,'  tui-ekv^seirSI, "^  eUt  a  lelki 
tevikeoys^giiek  intizmSnyekben  megvaliisult  gyllniiikBeirOl  is.* 
A  bemutalott  p^ldik  alapjin  vildgos;  1.  Logy  a  neveles  oly 
bald  tenyked^st  JeleDt,  moly  valami  l^tez5iiek  gy&rapod&s&t,  Toko- 
lieat  czelozza;  2.  hogr  ezeii  IHazo  nemi-sak  az  ember,  es  pedi^ 
testi  ea  lelki  oldala  szeriut,  hanem  altatiban  minden  elltl^ny, 
sot  m^  at  is,  a  mi  ak&r  mint  eletet  keltU,  akar  mint  az  6let 
eredmenye  vonatkoztatasba  jut  az  eldlenyekbez ;  a  ve^re  3.  bogy 
Men  hato  tenykedea  meg  a  lelkiek  tcr^n  sinoa  positiv  vonaikoz- 
tatasban  az  erkfilcailiez,  adt  azzal  ellenkezeabe  is  jutliat  (baragoa 
mere^  nevel^se,  bdlvanyimidaa  iievelese),  mivel  caakitf 
\endiinek  termeszet^re,  HajatosaagAra  tekint, 

.4  ttfvelis  tehdt  oly  hati  tSnykedis.  truly  az  iloienyekkel 
kgaidbb  is  vonatkozdsban  nU6  Utez6nek  sajdtos  termfszete  sxe- 
nnti  gyarapoddsdt.  fokozdsdt  czHozza. 

A  nevel^B  ezen  ertelm^vel  egyeznek  azon  azavak  is,  a 
melyek  a  nevel^B  szavaval  e^-gyflkliek. 

A  ^nevelkedex''  azava,  egy  heljISl  (>ltekintve,  a  mely  ugyaoia 
t  nevelkedest  a  mai  ^rlelemben  vett  felneveles  6rtelDi6beD  hasz- 
■tiji*  —  a  n3vekedest.  a  gyarapodast  jelenti  es  pedig  kSze- 
ItUii  erkOlcai  vonatkozas  nelklll  s  ezert  is  egyarini  alkalmazza 
wi  dolgokra.'  nilv^nyre,"  az  emberre  ea  pedig  leatere,'  vala^ 
nunt  lelki  ^lapotdra^  i»  lelki   javaira." 

'  Ai  en  keBerilHegemet  naprol-napra  ueveled.  Tib.  C  26,  Nevel- 
jed  hitiinket  a  Te  szent  igedbeo.    Bor.    Knelc  60. 

'  Neveld  magyarokra  a  barag'os  mer^t.  Zrinyi  A.  Syr.  20. 
"isilwi  epites  biibavalo.  melyet  laten  nem  nevel.  Pizm.  pred.  2  b. 

'  I»t«DtiszteKaeKet  azon^zigban  nevelni.  Ver.  Verb.  E16beBzed4. 
-^  bilTinv  imidin  nevelesere  a  tudatlan  embereket  a  meaterembemek 
''ntngegkiTiniHa  inditotta.  Kar.  bibl.  I.  fJ44. 

'  Mebmet  a  kereaztenyt  aem  inmeri  vala.  mer  &  nevelkedek 
Biblenkor  udvarban.  Zrinyi  I,  45. 

'  igy  neTelkedik  az  alamizsna.  Illvr.  Pred.  441. 

'  NeTelkedik  tiivia  k&zt  lilioni.  Czegl.  Oa.  11.  309. 

'  A  mit  knidtiken  mai^iboz  szibat  anyja  vercb&l,  azon  aindik 
"WTelkedik  a  gyennek.  Pftzm.  Pred.  67. 

'  A  ntinl  krigztua  nevelkt'dett  malaazttah  ligy  5tet  kell  kOvetni. 
%.  Pred.  L  4.  —  KemenyaegUnk  ig;en  nevelkeazik  Zvon  Post.  U.  ~'45. 
~  KeUeedesem  nevelkedik.  oem  bogy  kisebbednek.  Dial.  H 

*  Az  Isten  igeje  fiiaaoD.  nevelkedjek  ea  boviiljOn.  Zvon  ...  4. 
"Riiwk  van  j(5  felesege :   tiszteaaege    ea  hirneve    nevelkedik.  Thaly 


I 


Ve,  U. 


!U. 


n  k   HBHZKTl    tlGVBLBMBOL. 

A  nevendek  szavat  tSrt^neti  enil^keink  a  meg  nem  felnfiU 
m^g  nem  erett.  a  BerdUltinek  ertQlm^ben  haazn^ljdk  altal&ban 
az  filttlenyekcfil  b  igy  a7.iDt6n  kfizdnynyel  az  erkOlcsi  irint.' 

Ezzel  t«lje8en  egyezik  nei-edekeny  szava;^  mig  ellenben 
az  ezen  melleknevbiil  kepzett  ffin^v  ^tievfdekeiiysig^  csakis  az 
emberrc.  az  ii  teslere  i'p  tigy,  mint  lelkere  vonatkozik ;  c^zert  is 
kOzeiebbi  erkolcai  Jelenteasel  nein  bir,  banem  eg}'iizeriien  a  tirgy 
term^ifzetu  ezerinti  gi/arapoddst  jelenti ''  (nem  adolescentia,  Jttng- 
iingsaiter  a  t()rt6neti  ezdtir  BZ.j. 

L'gyancBak  minden  erkiilcBi  voiialkozaB  nelkUl.  leLAt  mhiden 
roaazalis  nelklll  haaznilljik  a  neveletlen  szavat  nyelvemlSkeink 
az  eraberrSI  mint  BerdlilSi-Sl.  * 

A  ma^ar  nyelvemlekek  Bzeriiit  tch^t  a  neveles  Bzava 
kSzuB  gyokBzavaival  es  BzarmazekaivaJ  egytitt  arrol  tesz  bizonv- 


'  Nevendek  vessKocake.  M  A.  Scult.  490.  —  Kevendek  cedru- 
Kok.  M.  A.  asolt.  150.  —  Fiatal  uevendekeket  es  fatt>-i  agakat  mar- 
tinsba  ultetik  Lipp.  P,  Kert.  HI.  113,  —  \'ettetik  fOidbe  nevendek 
teat,  timad  fel  ieiki  test.  Helt.  II.  F.  X.  8.  —  A  Krisztusnak  mieret- 
tiink  nem  nevendek  gyenuek,  hanem  kflzepidejd  ember  korAban  kellett 
niegOiettetni.  Misk.  V.  Kert.  209. 

'  A  nid  tJiredekeny,  noha  nevedekeny.  Zrinyi  il.  131.  —  Igsz- 
gattatni  kell  tebat,  mint  a  nevedekeny  f&nak.  Canzi  Lip.  U.  —  Az 
emberbeu  »  nevedekenv  ea  erzekeny  eletn^l  es  caelekedetsel  becBll' 
leteab  az  okiiasftg  ea  erteiera  caolekedete.  Pkzm.  Prod.  630  —  A  sbc- 
menaesseg  eziikaeg  ftikepen  a  nevedeken  ifju  emberekben  tal&ltalni. 
Pecsi  SzUz.  K.  99.  —  Smek  Hhedey  FereneztSl  maradvan  egy  neve- 
dekeny es  j6  remenyaeKli  fia.  Seal.  Eron.  73.  —  NSvedekeny  ifjiUiDZ 
illik  s  haUj^atas.  Com.  Veazt.  58.  —  A  T4rosnak  miaden  ferfid  es 
leAny  gyennekei  es  nevedekeny  ifjai  az  egerek  ut&n  indultanak.  Lisz- 
nyai  Eroo.  ^44.  -  Alkalmatos  meg  a  mennyei  tejre,  mivel  nevede- 
keny, meg  a  barezhoz  gj'enee.  Tbaly.  Adal.  I.  25. 

'  Mind  a  ket  eletnek  ildvOaseges  nevedekenyseget  kivanja. 
Pecsi  Ap.  a.  —  A  testnek  nevedekenyaegeliez  kepest.  II.  337.  — 
A  benne  lakoz6  bblcseaeget  a  testnek  nOvedekeuysege  szerint  naprol- 
napra  bovebben  jelengete  'I'el.  Evang.  I.  ■i2G.  —  Hogy  eletenek  sen- 
g^j^t  6h  irjiisAginak  nevedekenyaeget  a  gyennekek  neveleaeaek  okta- 
t&e&ra  peld&ul  ad&.  Pizm   pred.  194. 

'  Felnfitt  &a.  de  nem  az  neveletlen.  Ver.  Verb.  101.  —  Ha  &i 
atya  fi4t  alTele  Bzemelyeknek  bagyni  testamentumban.  ki  bitiazeget- 
tek.  U.  o.  19a  b.  —  Neveletlen  idejU  gyermek  -  puer  illegitiinae  aeta- 
tia.  289.  —  A  ki  jiS  erkftlesben  akarja  neveini  magzatjat.  Hztikseges. 
hog)'  aunak  magaviae lea e bell  gonoBZsagot  ue  tiiniilhasxciD  neveletleik. 
gyermeke.  Pazin.  pred.  19tl, 


T.H/RT1    NKVELSsBAL. 


bogy'a.  neve16e  vo»atko2dssal  az  emberre  erkSlcsi  jeUeg 
Helkiili  gyarapoddst.  novekedSst,  serdHlisl  jelent  seemben  a  mig 
fel  nem  sfrdUlttel  (neveletleni,  tehdt  oly  hat6  tinykedesl.  mely 
valami  IHmSU  valami  il6t,  az  embert  sajiit  eredeti  termiszete 
szerint  (mely  6p  iigy  rosaz  ie  tehit,  mint  jo)  kivdnja  fejleszteni, 
fokozni,  gyaraptlani.  ~  E  megbntarozilH  magAbati  rejti  az  egyi- 
itisignek  elismereset  a  a  bat6  tenykeil^SD^l  a  sajdiossdg  szerinti 
fejleszUs  k<ivetel4a6t. 

Leayegileg  telJoBcn  nzoiioe  erednieDyre  jutnnk.  ha  a  magyar 
vilign^zel  tnegjegeczedcHet  kbzmond&saibui  rizs^&ljuk. ' 

A  magyar  vitagn^zet  fira,  nSvenyre,  Ailatra,  eraberre  egy- 
arant   alkalmiizza  a  neveles  szavilt.  - 

Az  emberre  va]«  tekinteftel  a  novel^snek  nagy  fontousigot 
tulajdonit :  a  neveles  ez^rt  is  nagy  gondot  ad. "  kOlOaSsen  az 
egyetlen  gyenneke,  *  de  a  m(i  fontuBsigAnill  fogva  a  j6  neve- 
lisert  binnily  ildozat  eeni  nagy.  ^ 

HegiB  azonban  tivol  ^  attol,  bogy  a  nevelesnek  mindeo- 
bstA,  teremtit  jelentJis^get  tulajdonitana.  A  nevelcB  nem  teremtfi 
tiayked^B,  hanem  oly  hat<3  t6nyked^B.  a  mely  valami  adotlnak 
megbatiroz&saru  iranyul,  Kzen  adottnak  az  eredQ  okat  legritkib- 
btn  a  vegso  okban.  latenben  keresi,  nevezeteaen  csak  akkor,  ha 
Men  adott  igaz&n  jo,  mint  az  6sz,  '^  a  jo  bizaaaag,  a  j6  fele- 
rig,    a   figyennek,  '    Ezen   latentBl  jflvd  jo    adomany  hiinyAt  az 


'  HusmitMin  :  Jlm-ify  -Idnos:  Magyar  kszmondiaok  gyfijte- 
Bnjre.  Sirisaka :  Magyar  kUzmondAxok  kJInyre.  Margalits  Ede :  Magyar 
^BimoDdifiok  ea  ktizmond&aszertt  sz^lamok 

*  Klinnyebb  gyiikerrfil  nevftni  fit,  inint  a^61.  Ny.  4.  —  ECnnyfi 
j&  csikiib6l  jo  looat  nevelni.  D.  —  Mint  nevetik  a  kntyit  dgy  veszik 


j»  csikiibi 
huQiit.  I 


'  Gyennekneveles  sok  gondot  ad. 
■*  •  gyennek  tartis.  D. 

*  Egyetlene^  gyennek  akaiiztaui  valo,  E, 

^  J6  neveles  Bobasem  esik  drigan.  B.  Sz. 
"»  irign.  D. 

'  Szep,  klnek  Isten  e 


K  finny  ebb  a  bizaSKig. 


-  J6  neTeles  eoha- 


-^  '  Fid  magzat  badi  Bzerencae,  jo  bazasMig  csak  az  lateo  dolga.  D. 
r^Weg,  feleceg  —  latemnek  fttdisa.  D.  t.  i.  a  kettS  egyiitt,  ragyis 
'  )4  U\eabg.  —  Adjon   Isten   minden  jiit,  feleseget   szepet,  j6t,  did- 


«mber  nem  potolhaljfi. '  vagy  csak  alig-alig ;  ^  de  mUsr^ail 
ember  ez  adom&nyt  el  aem  vebeti.  ^ 

A  veltiiik  SKilletett  adomjiiiynak.  ezen  adottnak  aK  okiil  a 
msgyar  nep  lelke  nem  annyira  latenben.  mint  ink&bb  a  aziUSk- 
ben,  ezen  termeaseti  WnyezBkben  kereai.  *  E  azabily  alol  alij: 
van  kivfitel,  *  legfeljebb  nagy  fertiak  gyermekein61." 

A  nevel6a  azonban  nemcaak  liogy  nem  leremto,  hanem  « 
neveld  m^g  az  adottul.  kinek-kinek  veloazlUetett  adomdnyival  sxvm- 
ben  sem  binhat  szabadon.  Nem  vAltoztatbatja  meg  azt  l^nyege  aze- 


fibol  koporntit.  D.  --  Adjon  Isten  b&rom  „f''-et:  frias  tiatal  felesegei. 

—  A  badi  azereocset,  Hii  ma^zatflt.  j6  hAzs»s&got  Istea  v&laaxtja.  V.. 
-  Hogj  a  nep  eaze  azcrint  epen  a  h^asa&g  nem  az  laten  adominya  : 

errOl  tanuakodnak  pi.  ezek  a  IcCzmondaHok :  Hizaanag'  —  rabaig  B. 
H&zaaa^g  -r  cabsig,  OzveKyaeg-  —  mentaSg ;  sziizeaiseg  —  Demesaeg.  B. 
Ez6rt  ia :  Eazazel  —  ne  Ftzemmel  fogj  a  b&zasBughoz.  E  Het  tel,  bet 
nyar  vilaeztja  me^  a  hazasatigot  D.  Hoaezii  alku  a  hazaaaag.  E. 

'  Ktnek  lateo  nem  adja,  Kov&ca  latAk  meg  nem  koYicaolja. 
Sz.  T.  —  Kinek  Inten    nem    adja,  JSnos  koyaca  sem  koholja.  B.  Se. 

'  Jaj  mi  nebez  azt  eazre  hozni.  kinek  laten  oki>aa4goI 
nem  adott. 

'  A  kinek  laten  mit  kd,  ember  el  nem  veheti.  M. 

*  A  nep  kcltoi  lelke  igen  termeazeteaen  felbaaznilja  a  oilTeny* 
es  Allatviiag  analogi&it :  Olyan  a  bot,  mini)  a  tjike.  E  Alma  nem  eaik 
messze  a  {ijitdi.  E.  Faj  fajra  iit.  E.  A  j6  faj  nem  bagj-ja  el  f&j&t 
K.  V,  Farkaanak  farkaa  a  fia.  E.  Rokaaak  riiica  lia.  E.  Sasnak  saa  a 
fia.  E.  Cgy  k&rog  a  Tarji'i.  mint  az  anyja  D.  Fekete  bolttin&k,  fekele 
a  fia.  E.  Solyom  madiniak  nem  leaz  galamb  lia.  E.  Nem  lesz  bagoly- 
nak  a61yom  lia  E.  Farkasnak  aohaaem  leaz  b&r&ny  lia.  E  Fajra  jar 
az  e»z  IS.  E.  Gaz  any&nak  vAltott  gyermeke.  D.  Herges  aaazonynak 
baragoa  a  lanya.  Cz.  Nyakas  apa,  fcjes  lia.  E.  Aczel  any&nak.  tfizko 
a  lanya.  E. 

'^  ,Nehezcn  j6  a  gyennek.  ha  sziilei  roaszalc.' 

■^  Bitkin  azokott  a  nagy  emberek  gyermekebOl  y')  vilni  K.  V. 
A  nagyaAg  kiilOnben  nem  azonaa  a  joaaggal,  95t  t^nyleg  nagf  emberek 
gyakrnn  jo  ap&k  nem  ia  lebetnek,  nagyaiguk  t&rgy&vM  leven  teljesen 
lefoglalva.  Saj&te&gos  belyzcttie  kerUlnek  a  papok,  kik  ia  vagy  roam. 
va^  nagy  emberek,  hs  ezen  kfizmondisnak  igaza  van  :  .Papfi — gazfi*. 

—  Soba  nem  leaz  k&kibiil  oszlop.  E.  Makkb6l  lesz  a  Wlgy.  A  mely 
fabol  boTog  akai  ienni,  idejen  a  fffld  fele  n6  az.  E.  A  i6  faj  idejui 
kimDtatia  mag&t.  E.  Idejen  kitetszik,  mely  fabiil  v&lik  but.  E.  Hazug 


mSloae.  E. 


I  gyli- 


kocski 


azt  iiaak  usiBzolhatJa.  E  szerint  kenjtelen  alkalmazkodni 
egyee  ember  terroeazetehez,  csakie  uaiazolhatja  azt  s  m6g 
ezt  ifi  6vatosan  tegye,  ba  a  nevel^a  eredmenj^t  nem  akarja 
kocskiztatni, '  alkalmazkodva  az  ember  feJI&deae  menet^nek  gyar- 
;Aboz  ia,  mit  sem  tElreliuetleokedve.  ^ 
lly  tiirelem  neLa  nem  virt  eredmenyre  ia  vezet. ' 
A  termeHzetliez,  aniiak  menelehez  a  rendj^bez  valo  tOrelmes 
alkalmazkodas  azonban  nem  jelenti  axt,  bogy  a  gyermekkel  azem- 
ben  szigoi-t  ne  alkalmazzunk.  Ellenkeztileg  szigorral  kell  bioai 
a  gyermekkel,  mert  a  gyermek  term6Bzet^ben  is  megvan  mar 
a.  rosHz,  neracsak,  mint  a  gyermeki  termeszet  ^llhatatlana^a 
iogatngs&ga,  *  a  killsUtQl,    a  cBillogi^tiil  valo    fUggeae  ''    s  a  az6- 

'  Csftkugyan  me^r^ekonyoililc  az  ember.  Iia  gyakran  faragj&k.  D. 
Sz^p  tizavakban  ad  e  goadolatnak  kifejezcst  Arany  Toldijaban.  midUii 
Toldi  Na^'  Lajoaboz  imigy  n'M : 

.Szeread  a  magyart,  de  ne  faragd  le,  azola, 
^k  Erejet.  formijit,  durva  kerg-et  r6ia  : 

^H  Mert  mi  baszna.  Him&bb,  ba  j61  meg  faragjik:' 

^H  Nehezebb  cltemi  a  faragatlan  fat". 

ViBiont  ill.  bogy  niincl  kemenyebb  szalkasabb  az  nnyag  :  anail  inkibb 
kell  azt  CBiBZolni.  Sokat  kell  a  m&rr&nyt  surolni.  mig  sima  lesz.  E. 
Desskit  mioel  jobbui  gyaluljuk  :  atm^l  atmibb  leaz.  E. 

'  Vad  a  szelid  gyiiraiJlcs  is,  mig  meg  nem  I'rik.  E.  Legkesdbb 
ero  gyflmOlcs  a  gyennek.  E.  Sok  idfl  eltelik.  mig  gyermekbdl  ember 
vilik.  D.  —  Gyermekbiil,  poh&rbol  sok  vb16.  E.  —  Kur&n  okoakodiS 
erermek  ritkin  szokott  meg^loi.  E.  —  Okos  gyermek  nem  aok&ig 
ei.  K.  V.  —  A  fattyii  igak  mely  gyOkeret  nem  vernek.  M.  Sz 

'  Akaszhi  virigb^l  is  leaz  n^ha  gylimOlca.  D,  Par^nyi  bimb6 
nagy  gytimSlcB.  E.  Terepea  r6zs&k  is  apri6  bimbobdl  erednek.  Cz. 
Eem^nyseprfinek  is  iebet  moln&r  fii.  E.  Viszont :  nein  minden  vir&g' 
h6I  leaz  gyuniOlcs.  E.  A  tiirelemnek  mng  a  nagy  eredm^ny  utio  ia 
Tan  belye.  mert .  Nagy  fanak  nagy  az  amy^ka.  E. 

'  A  gyermek  bamar  iiriil,  hamar  sir.  E.  ^Ulhatatlan,  mint  a  gyer- 
mek. D.  AUhatatlan,  mint  a  gyermekjatok.  D, 

'  5riil,  mint  a  gyermek  a  bAbnak.  vagy  a  jiteknak.  lepea  ma- 
d4rnak.  vaairMnak.  D,  Caekoly  dolog,  mely  a  gyermekeket  megnevet- 
teli,  E.  Gyermekekbez  jatszis,  legenyekhez  dolgozas.  Gyennek  jatszszek. 
leiuy  dolgozzek.  D,  Jitekkal  imitjik  a  gyermeket.  E.  J&tek  hianyoe- 
Big%  a  gyermek  gzomor^s&ga.  D.  Zjfrgo  di6,  mogyord,  Bii6  gyenuek- 
mk  raid.  S.  El-hal,  mint  a  baranyai  gyermek  a  tarisznyiert.  Ny.  Q. 
gyennek  lepedeket  (lepket)  fog  nem  adn4  egy  sUveg  ttrdOgert.  E. 


Mkir 


n  is  n)egDyilstkf>z6  fe^elmetleiieege,  baoem  a 
;.'  &  vet«t  is.' 
Ezrrt  is  nagiron  is  nines  beken  ■  majomszeretelsxern. 
elnexd.  u.  D.  liberalis  neveles,'  de  igenia  liely^n  vui 
M  ssigor/  mUthogv  a  vesuS  tnellett  on  legyen  a  bziS,  u 
eogedelmeBe^gre  valo  sEoklatas  ereje.'  is  a  tQreleni/  mert  i 
foljtonoa  Teres  cstik  elf&ait.' 

Ezen  nevelea  —  ngy,  mint  a  noT^mi  i-ilagban  —  nem  kezd- 
het5    raeg    el6g    korin."     De    mivrl    misreszt    ezen    nevel^s    az 


'  Gyermek,  r^szeg,  bolond,  moodanak  ig-azat.  E.  Mar  esen  tirsasag 
U  kellemellen  —  de  meg  inkabb  kellemetlcn.  midon  a  gyennek  meg 
■kkor  is  beszet,  midoo  baUgatnia  kellene :  Zaratlan  bapu  a  gyennek 
BSAja.  E,  Reazegre,  asfizonjTR,  gyennebre  titbot  ne  bizz.  D. 

*  Csak  a  ma  miiletett  g>'ermekr<il  mondja  :  irtatlan,  mint  a  ma 
szBletett  gj-ennek  E.  Ezt  is  Tisszaszivja :  Ma  sziiletett  gyennekben 
(8  benne  a  vetek.  E.  Kitnnven  tanuljak  ■  rosszat,  nebezen  a  j6t.  K.  V. 
H«8ter  nelkiil  h  megtaniitjak  a  roaazal.  B. 

■  GyennekEzeretetben  is  lehet  gyarifisip.  E.  Ri  szolg&jit  gyen- 
gelgeti,  Tejere  neveli.  B.  Sz,  Gyermekeknek  jalekert,  letLnynak  sirisert 
ne  Rilvegolj.  R.  V.  A  bol  nyijat>  az  anya,  kenyea  le«z  a  l^ya.  H.  Sz. 
Ottbon  kedvepse  nerelt  gyermek  vegre  borjobiil  Okerre  vilik.  B.  Ke- 
oyen  ezokott  gyermek  bnrJD  neven  cbred.  E. 

'  Ronnyebb  az  arzolt  tomi.  mint  megbajlani.  E.  AiEDybol  setn 
IsBi  ^itrii,  ha  meg  nem  verik.  D.  Nyes6a  nelkiil  a  fa  sem  uli  nagyn.  E. 
Termeketlen  fira  kOvet  senki  sem  hajit.  E.  Ha  vastog  >  fa,  meg  kell 
birdotni.  H.  Sz.  Zabia  nelkUl  a  \6  sohasem  lessen  j6.  R.  V.  Jobb  a 
gyermek  sirjnn.  mint  szUlei.  E.  Dorgjd&s  es  TesBzfl,  csak  ne  iegyen 
k^eO,  jot  nevel  a  gyermekbfil.  K.  V.  Ha  a  gyermeket  nyakon  nem 
v^Uc,  megnyakasodik.  D,  Vesaz6  teszi  a  gyenneket  jimborri.  E.  V. 
VeSHzi)  nem  turi  ctiontj&t  a  gycnnekDek.  E.  Gyermelcnek  legjobb  fele- 
tteg  a  nyirfakigassxony.  E.  Ritka  taniilo  vesszo  nelkiii.  D. 

"  Sx6ta  kell  szoktatni  a  gyenneket,  E.  J6  a  gyenneket  8z6ra 
NKoktatni,  V.  Hn  gyermek  vagy  ne  vetekedjel  emberrel.  R.  V. 

°  A  fSt  Hem  ejtik  el  egy  vigasra.  Szelid  intes,  nem  pftlczaverea 
teazi  }6vi  a  gonaszt.  E.  Gyakor  unszolaa,  azep  ndgatas  inditja  a  gyer- 
meket.  E.  E^  botlAsert  infct  el  nem  vigjuk  a  gyermek- li^nak.  B.  St. 

'  tJeki  Hzokott.  mint  a  roKsz  gyermek  a  vesszonek.  D. 

"  Addig  hajlBd  a  fit,  mig  veaszC.  A  mlg  gyenge,  addig  bir- 
hataz  vcle.  Addig  hajlik  a  vesszQ.  mig  gyOnge.  E.  Addig  tekerd  m, 
guzBt,  mig  hajlik  a  vesszC.  E.  Addig  kell  a  fit  egyeneBiteni,  mig' 
flMal.  E.  linnnyebb  gydk^rrSI  ncvi'lni  a  fit,  mint  igrol.  Ny.  4.  GJ)rb» 
fihoz  u  faeja  legegyeneBebben  iiozzi  ill.  E.  Nehez  a  borgaabAl  egye— 
noBt  cainilni.  Cs.  Nehezen  taoiil  a  vi'u  Okilr.  D.  TanuJi  tino,  OkKr 
lesz  belOled.  K.  V. 


fre,  a  szemeljiB^frre  iranynJ,'  nem  i^r  vegel  egy  bizo- 
ayoa  korbxD.  hanem  kiterjed  az  emberuek  egesz  6let6i'e.' 

Ezert  is  &t  iskol&nak.  a  tanitdnHk  '  s  tg>'  n  tanitasnak. 
a  Iheorianak  *  nines  nagy  bei'sillete  a  magyar  koEmondasban, 
de  i|;eDis  az  ^letnek,  az  diet  iskol&jinak.  "  az  i\5  peld&nuk 
toiLio  6b  elijeaztti  tanolsigos  alakjabao.'' 

Eien  Bzem^lyi  vonatkozia  magyarazza  meg,  hogy  nemcaak 
a  nevetOi  Aafo  tenyez4)n41  a  szemelyiti^get.  a  peldAl  liangaiilyozita 
a  magyar  n^p  lelke,  hunem  a  neveloi  tenyked^s  tdrgydndl  ^b 
<:i'ijanal  aem  ndzi  az  ismeret  mennyiseget,  hanem  ismdt  csak 
8  BMinMyisfiget.  A  j6  ember,  az  etbis&lt  egyeniaeg  vagjia  ajje- 
m^lyiaig :  ez  n    F5u261.    Ha   az   ember  S6  :  akkor  az  embemek 


'  Taoulj,  ba  azt  akarod.  bogy  ember  le^yen  beloled.  D.  Akir- 
lit  is  tanniva  tod  az  ember.  D,  Az  ember  tanulva  tiid.  K.  V,  Aa 
ulteon  m^okat,  a  ki  niaga  is  tanult.  K,  V.  Aze  a  kormiinv,  a  ki 
2t  iMulta.  D, 


iloltig  EsDol  az  ember.  U.  Addig  tanulj,  mig  id5d  Tan.  E.  HossziS  a 
'viiilia,  de  rSvid  az  elet.  K.  V.  Niaca  oty  ven  ember,  ki  ne  tanul- 
'>*t>>i.  E.  V.  Nem  ezegyen  nem  tudni,  de  tanidiat  futni.  E    V. 

'  Alig  emlekezoeb  meg  a  kit'iimoudasok  az  i^^kolameaterriil 
iii  megia  megemlekczueb  roia,  majdaem  kizliriMag  csak  mint  roasz- 
^L  Roasz  tanitiitAl  taoalbatod,  mit  kelljen  keriiluSd.  E.  ^mmire  val6 
'uHod  Tolt,  Ny.  4,  Bolond  meatemek,  eszelSs  tanitvinya.  D.  A  meaoyi- 
li^D  1  aztUieeg,  avagy  ji5  tuniton*)]  eziil,  azt  nem  mint  tanltut,  hanem 
^t  regyeimezfit  diceeri.  Eet  tanltomester  azUkaejgea  a  bazhuz :  a 
''"ittiica  Oh  a  vesszo.  Ny.  20.  Sereny  tanitiinak  bemeny  u  neve.  D. 

*  Azt  tannld  az  isknlibaii,  a  mi  basznos  a  vil&gban.  Is.  V. 

'  Legjobb  isknia  a  tapasztalM.  E. 

'  Jobb  a  pelda  a  tanitaan&l.  S.  Tanit6nak  azamya  a  Jo  pelda.  B. 
''''tol  jot  taiiulni.  rotsztol  roaszat.  D.  Szavak  oktatnak,  peldik  von- 
'Uuk  E.  Eb  ebtdl  tanulja  az  ugataet.  I).  Ebttil  tanult  ember,  ebill 
v^ii  hiazn&t.  E.  A  ki  ebbel  jar,  ugatni  tanul.  D.  Liidt^l  tanul  a 
'*»-D.  A  nagy  ebet  vorik,  bogy  tanuljon  a  kiilyfik.  Sz.  Azort  verik 
'  ^nijit.  hogy  a  kutyt^  tanuljon.  D.  tiyrrraek  elott  a  macakanak  farkat 
Plnetigd.  D.  A  hazng  hazugtil  tanul.  K,  V.  A  ki  adnlival  j4r, 
"Otulni  Unul.  M.  Kilnnyii  a  cziginyok  kfizt  lopni  tanulni.  D.  Egjik 
^Iiii4r  a  masiktdl  tanul.  D.  Tuirajti)]  tanul  a  iop6.  D.  Azert  intik  a 
}^1^  bogy  a  meoy  ia  taunljou.  D.  Uritdl  tanul  a  menyecake.  — 
'^nini  axabad  as  ellenaegtol  ia,  S.  ^zerencaes,  ki  mka  pcldajiin  ta- 
™'  D.  Boldog,  ki  mis  ki,r&ii  tanul.  B.  Szerencaesen  tanul.  ki  mis 
^^  tanul.  B.  Sz.  Tanulj  a  ezomazed  baza  iiazlgea.  D.  K^rAn  tanul  a 
"IwiM.  (megse  eazea.  D.>  Kiran  tanul  a  magyar.  E  His  kirftn  tanulj. 


gondoUtm.  usel^kedetei  is  BzUksdgsxerillo^  jAk.  Ncm  «  J6 
kedctokre,  hHne.m  n  j6  erzUletre  fekloti  ft  mn^yiir  &  B6l;t:' 
—  a  jij  (^Belekedi-t  psak  Tsmen^ti  oka,  de  ncnn  roxlis  oka  n 
joit&gnak.  * 

Ha  a  nyelvemlekekben,  valamint  a.  VHzmoaAisohhaa  Icra- 
kott  kin(.-H(>t  s  bitk-a^Ielet  a  nevi^l^sre  n^zve  az  adott  aiiyxKbAl 
kJemolJQk  8  igy  a  nenizi^ti  geniuHnak  e  t^rgyra  voaatkoKd  meg- 
nyilntkoKiUit  niegirieni  &karjuk.  ligy  viligo»  kk,  hogy  n  magrftr 
nomzeti  szellemben  folyo  neveles: 

1 .  s£  cgyea  embei*  suj&tods^ivAl  sxdmol :  ax  egj-csark 
Qn^rt^kot  tuUJaonit.  A  n^velji  tch4t  Istcn  e»  a  tormesEeii  Oasw- 
fUgg^B  Altai  meghataroEott  eajatoH  e^y^aJs^ggel  ill  szemben : 

2.  bogy  eaen  egyest  neni  valanii  mAakounan  vctt  si-liabloD 
vagy  kieszett  miidszer  szi>rint  kell  uevelnl.  Iianem  lu:  Ulrl&ntk 
Irrmiiszrle  Hzeriiit ; 

3.  hogy  ezen  termtrizet  minCxigr.  irint  nwn  kn>0nyOti. 
hanetn  ezxel  Hxemben,  a  mi  a  kOznek  juv&rn  nioiT*.  »  mi  axt 
zavarja,  a  mi  nvm  jt'i :  azt  kem^ny  ezigornil,  «ji6val,  vcaezfivcl. 
de  soha  tOrplmet  ncm  vesztve  fegyelmezi,  einyeai : 

4.  bogy  o«im  az  isiuemt  quanttitna  (vizaga),  a  taniti^nak 
oktatisa,  baneni  as  enAir  qitalitdsa  (szem^lyiaog)  ^n  a  kSmyt- 
tetnek  pflddja  (szeniplyisig)   a  rudolog; 

5.  bogy  a  ni-v(d68,  vo-lamint  nz  az  egfsz  Bmbi-rri'  vonatko- 
dk ;  ugy  «g6az  6let6re  is  kttorjcd.  dgy  bogy  a  batAroiott  iiaa- 
litas  daczira  mvg  sines  aoha  befvjpzetts^g  a  nevpl6en6l. 

Ha  in&r  i»o§l  az  Igy  nyert  utsBltAsokat  elvi  maga«Utra 
enielJUk :  dgy  a  iievel^a  alapj^  azt  ninodbatjak : 

I .  bogy  a  niHgyar  indiviitaaliala,  a  igy  azi  kiv&nja, 
b(^y  iemfrjUk  el  a  miahan  h  igy  a  liraiuliilnmbHn  Is  ax  egy^ 
ntnek  jogoaulladgjil.  A  gondulal  H  valliVas^tabiuldig  t^lve  a  linta- 
dalom  individualie  lagoltaaga  ~  a  usalildlol  ki-zdvi-  Toirel^.  jgy 
lehAt  az  igaz  democratia  ^  jgaz  socialJeniUH  adva  van  ;  4  Ugulvm 
a  minden  miaban  egyeDltter  eazkOzt  litd  absotutiamua ; 

'  Hiiifi  a  fa.  iilyan  a  fty"'"'^'''")'-  ^-  Uianml  *  'oug,  ulysB  i. 
^UmainHf.  K.  Uilvi-'a  ax  fmbnr.  nlyau  a  axMVnuiit'jt!.  E  Mlnemfi  k 
tfikp,  olyaa  a  bora^  Sx.  Nuiu  virbatni  vad  fitol  imelid  uvilniOloadt.  C. 
Vad  finak  v*u  a  jfyUniOkwe    B. 

=  Fiaak  liasxua  gyUuOlca^u  tetttik  meg.  P.  A  Git 
nil.  emliert  ax  eikttlcs<>rol  kOnayen  megiimeml.  E, 


A   NEMZBTI   NBVBLiSROL.  83 

2.  hogy  a  magyar  autanomista,  mindenkinek  joga  van 
iddig,  mig  ezzel  m&st  nem  s^rt,  ahhoz,  hogy  sajdt  termiszeUt 
kSvdve  fejU(dj()n ;  s  igy  a  magyar  nemzeti  szellemmel  ellenkezik 
u  aotonomia  kicsinylese,  a  t^rsadalini  erdknek  illamositisa,  az 
egyenldsitS  bureaucratismus ; 

3.  hogy  a  magyar  rigarista:  a  mennyiben  a  kdzj6val 
eflenkezdt  szigorral  visszaszorit,  j6  szdt  ^s  tUrelmet  nem  vesztve, 
B  igy  eUens^e  az  ligynevezett  liberalis  eljirdsnak,  a  majomsze- 
retetazerfi  el5itelete8  elb&nasnak; 

4.  hogy  igaz  eihicistay  a  mennyiben  5t  nem  a  cselekedet, 
liioein  az  ^rzttlet,  az  ethis^t  egy^niseg  6rdekli  el85  sorban.  A 
jo  embert  a  taddsnil  tdbbre  becatili,  az  61etet  a  tann^,  az  ^let 
iakolijit  a  tanit6  iskol&j&nid; 

5.  hogy  igaz  progressista,  a  mennyiben  az  ethisalt  egy^ni 
iiinyzat  meUett,  ^pen  ennek  6rv6nye8it686yel  kivanja  a  folyto- 
B06  kOlcsdnhalist,  8  igy  a  folytono8  haladAst.  Ninc8  dogmatis- 
mii8,  nines  vezettet^s,  hanem  6]ettelje8  elsaj&tiUs,  8zem^]yi 
birtokki  val^S  vil&s  68  igy  haladAs,  fejl5d68  ! 

Ezen  jelszavak  8zellem6ben  halad  nevelesi  elm^letdnk  i8 ! 
8  ebben  birjnk  annak  keze8s6g6t,  hogy  elm^lettink  t^nyleg  nem- 
zeti irinyzatd. 

Dr.  SchneUer  Istvdn. 

(Vege  kOv.) 


6- 


HARCZ  A  MAGANVAL6fiRT. 

A  NEMTUDATOS,  MAC.ANVAL(')  ES  ABSOLUTUM  MIBENLETE 

fiS  ISMERETELMfiLETI  8ZEREPE.  AZONOSSAGUKNAkJ 

riIlI.OSOPniA-TURTENETI  IGAZOlASA. 

(Elsd  kJizlemeay.l 

Rendldviil  tanulsdgns  eg;  dolgozat  jelent  meg  ,A  magin- 
vM  problemdja  az  ijjabb  philoartphiaban '  czim  alatt  dr.  Panler 
AkoB  toUdbol  az  Athenaeum  mult  6vt  folyamaban.  RendkiTfll 
tannlnilgoa  pedig  a  dolt^ozat  egyresnrSl  az^rt,  mert  t^rgy&al  ^p 
azt  a  mindiin  philoaophia  igazi  l^talapj&t  alkotd  MagAovaliit  valasz- 
totta,  de  iD^reezrSl  kfllonGBen  az6rt.  mort  ugyanekkor  ismere- 
sUnk  relativ  voltat  ban^at'ilyuzva  itnmaga  bevallja,  bogy  ily  Magiti- 
vM  Utere  nem  lehet  kSvetkeKtetntluk,  Ime  tebat  vezetSnck  es 
taniti5nak  aj&iilkozott  e  dolguzat  egj-  oly  fogalom  mibenl^t^nek 
s  tOrt^neti  kifejlitd^s^iiek  isiiiertpt6s6ben,  a  meljrSl  azt  keaytelen 
kijelent«ni,  hogj'  „az  ismeretleii  Absolutum  nem  lehet  fogalom. 
mert  iamer^sDnk  minden  lartalina'a  tapaszialdsbil  kerUlv^n,  mi 
ilynemii  coDueptionak,  m^g  ha  szUksigkepi  is,  tartalmat  nem 
tndunk  adni,  vagyis  nem  lehet  rdia  bidatunk  b  igy  leUt  aem 
ismerbetjQk  fel*.  (153.1.)  Vajjou,  ha  valatnilyen  keptirba  veze-  ' 
tdnek  aj&iilkozn6k  nekilnk  valaki,  de  e  kSptArban  levti  k^peknek  i 
megismerhetQ  letez^s^t  mar  elCre  lehetetlennek  ea  eemmisDuk 
mondan^  elQttilnk ;  nem  mosotyogn6k-e  meg  mindj&rt  n£mi  CBalo- 
diaaal  az  9  keptir-megismertetS  villalkoziaat  a  nem  tartan6k-e 
Urea  az^veaztegetSanek   minden  tovibbi   b(Sbeaz6dii  fejtegeteeeit? !       i 

Valoban  caak  mosolyt  ^rdemlJi  az6veszteget6a,  ha  val6  Ut- 
rSl  6a  l6tez6rSl  beszdl  elfittttnk  valaki,  mikor  az  ismereat  relativ— 
nek.  vagyis  val6  lit  n^lkuli  tapaaztalisnak  hirdeti.  Crea  szoveaz —    i 
teget^B,  ha  igy  besz^l  elQttUnk  :  ,  Minden  idtik  metaphysikntiai  jm. 


I  df^matikus  fogalniabol  indnlnnk  Id  s  ezert  a  Mug&nva]6ra 
von&tkozo  eoDcepti6juk  is  az.  F.z  pedig  nzt  Jelenti.  bogy  e  tekin- 
telben  i8meretelm6letok  is  dognmtikus,  mert  iiz  iamereerdl  az616 
tant  prabaljak  az  Abaolutam,  a  l^tezO,  a  Mag&iival6  dogmattkus 
fogalmdhoz  ni6rui  a  az  ismer^B  ert^k^t  a  Hzerint  becaUlni  s  nem 
az  iameres  fogalmADttk  analyBisobil]  indulnak  ki  a  letezee  elerbetll 
fogaJmanak  megilhpitasira-'.  (153.  1.)  Mondom,  Urea  azovesz- 
t«ge(eB.  men  egyazerlien  osak  jitszik  az  iemereti  objectiv.  reatie, 
ktUsC  tirgynak  a  nevevel  ^a  azemleleterel  s  az  iamerctel  mng&t 
mint  miaodrendiit,  azArmazottat  ea  k^pzetbelit  ea  lelkit  akarja  az 
elaSrendS.  Useredeti.  6rzeti  ea  phyaJkai  16tj  el  ensign  ek  alapjdul 
illitani.  Men  biazen  b&nnilyen  viazonylaguB  miikJideanek  birdeHse 
ie  az  iamereat,  ezt  m^gis  mindig  ket  l^nyezS,  t.  i.  a  targy  es 
alany  SaszmiikQdea^iiek  konytelen  bevallani.  Ea  mir  ezzel  az 
iamereti  tArgyat  magAt  az  ismeret  egyik  alkotd  elemenek  alli- 
totta.  Ha  pedig  m:lr  Igy  All  a  dolog,  akkor  Qeoi  az  alkotottbol 
inagyarAztatik  meg  az  alkot6  elem,  banem  megfnrditva  az  alkoti^ 
elemek  term^azetebtil  az  alkotott.  vagyis  nem  az  iiaazmiikiid^B 
ti^mieszele  magyarAzza  meg  a  targyat  £b  aie  alanyt, 
tirgy  efl  alany  termeBzete  az  HaazmiikiSdeat :  maa  azoval :  nem 
U  iameret  aaJalB&gaib<Jl  deriil  ki  a  va.16  l^t  ea  a  lelki  mlik<ld6a, 
hanem  a  vali)  ]it  eB  a  lelki  miikodea  sajAtsAgaibul  az  iBmeret. 
Epen  ezert  hiAbavalo  miiiden  ilyea  bilbeazediiB^g  eltittlink : 
^A  kritikai  ismerettan  6v  meg  egyedlll  a  dogmatiBmuatiil  a  mi- 
faelyt  8Z  Absolntnmnak.  MagAnvaldnak.  I^tez^nek  eBzin6j6t  kiviez- 
HKlik  az  istneretelm^leti  porapectiva  al61  a  ligy  probAIjak  azt 
m«guldani,  vlaBzaalllyedilnk  a  metaphyaikaba  a  ezzel  a  poaitdv 
tudomanyt  ia  veazelyeztetjUk "  (IS4.  ).),  -  mert  csakia  akkor 
leH  iamerettaiiunk  valoban  kritikaiva  a  csakiB  akkor  Bzabadol 
n**g  minden  dogmntiBmiiBtol,  bn  az  iamerettant  nem  mag^val  az 
lamerettaniial  kozdjUk  s  ezzel  egy  tehetetJen  teves  kiirben  ver- 
ecWfink.  banem  a  minden  iameret  is  iamerettan  iiaalapjaul  azol- 
Ssalii  Abaolatumnak,  MagAnvali'inak.  I^tvaldaagnak  t^nyire  ma- 
Baraiimagakodunk,  vagyiB  egy  oly  metaphyaikAra,  a  mely  magAnak 
^  positiv  tudomAnynak  ia  alapJAt  azolgaltatja  egyszeramind.  MAs 
axoval  arra,  hogy  a  letezes  elerltetil  fogalmAt  mogAllapithasBuk, 
PcQseggel  nem  az  iameres  fugalmanak  anatyaiaebjil  —  biazen 
^  'smerea  fogalma  maga  ia  6p  a  l^te^is  fogalmAnak  magAnak 
^  •negallapitaaAtol  fUgg  b  nyer    ilyen  vagy  olyan    erv^nyeaaeget. 


—  h&nem  a  minden  iameresnek  letaUpj&t  alkobj  legegj-azerflbb 
trifki  sieptiiielhek.  az  erzfkelisuek.  vagyis  erzekUtnak  teny- 
vii«t[il"tiU>(U  kell  kiindalDunk.  Mert  csakiB  ez  a  legegjszorilbb 
(iritki  scfml^lei.  v&g^-jg  en^klet,  mint  maginak  az  baeredeti 
lAtVxloitigtiak.  iiemtudaliia  Abeolutumnak,  HaganvalAnak  praesena 
il^l^ar.  UN!  itszenvedesp.  vagy  at^lvez^se  sidhat  fehiligositiat 
atua  titokialos.  iSlBnk  valoban  fU^etlen  i-a  nenitudatos  OBval/i- 
Kigrtil,  a  tuely  minden  ismeretnek  a  ezzel  a  valoban  kritikai 
isuicnltannak  niaganak  is  elta^dhatatlan  alapeleine  es  kutforHiaa. 
ZavaroHan  szetnl^li  ea  fogja  fel  tehat  a  Maganvalot  Panler 
AkiM  akkor.  a  mikor  mindjirt  a  dol^ozata  elejen  ezt  inoodja: 
.A  niaf^invalii  problem&ja  nem  egjeb.  mint  a  ietexes  fogalmanak 
n  kt^rd^ae.  Ezt  ncm  oly  erteleinben  niondjuk.  bo^  a  letez^s 
fo^alnia  egyszer  b  mindenkorra  valami  maginvald  conceptidjA- 
bo»  kell.  bogy  kOtve  legyen  —  banetu  ezzel  azt  akarjtdc  kife- 
JKui.  bogy  a  phUoaophia  a  Altnlaban  az  emhtri  Mat  torthietiben 
a  titetis  fogalmdnak  aUilakuidsa  pdrhiuamosan  katad  a  magdn- 
valii  metamorphosisaival,  ip  mert  a  n6pBzerii  s  a  dogmatikiu 
(^ndolkodas  a  ketlo  aionossdgdbtil  indul  ki".  Nem  veszi  ugyanis 
^Bzre.  hog)'  eanek  az  AlUCiiBaak:  ,a  magdnval^  problem^a  Deni 
egy6b,  mint  a  letezis  fogalmanak  a  kerdese",  caakis  oz  a  kSvet- 
kezetea  folytataaa:  .mert  a  maginvald  es  a  lehalilsag  Uljesen 
azonegy  dolog" .  0  azonban  ketUflzakitja  a  (pbysikai-nietapbysikai) 
letnck  6s  Mag&nvaldnak  fogalmdt,  mivel  .a  magaavalo  proble- 
majdt  nem  oly  ^rlejemben"  veazi  ,a  l^teziti  fogalma"  kerdese- 
nek,  mintba  ,a  l^tezes  Togalma  egyazer  s  mindenkorra  ralami 
maginvalo  conceptiojihoz  volna  aziiks^gk^pcn  kiitve",  banem 
.mert  a  philosopliia  a  az  emberi  tudat  tUrUneteben  a  letex^s 
fogalniAnak  atalakuliaa  parbiizamoaaii  hulad  a  maginvalo  meta- 
morpboeisaival".  £b  vajjoo  miert  bulad  a  philoaophia  m  az  emberi 
tadat  t<irt6iieteben  ol;  parbuzamoHan  a  letezee  fogalminak  atala- 
knl&aa  a  MagAnvalo  metamorpboaisaival  ?  TalAn  azert,  mert  —  a 
hogj-  Pauler  Akos  mondja  —  a  nepazerii  ea  dogmatikua  gon- 
dolkod&a  a  ki>tteji5k  azonoasdgabtil  indul  ki '!  Tebitt  caakis  mert* 
veletlena^bfil  ?  Avagy  ink&bb  a  nepszerd  ha  dogmatikuB.  azas 
mindenfele  payebikai.  tudati.  ianierettani  re6eiirtkl<il  Mre  nen» 
vezetett  gondolkodAa  ep  azert  indul  ki  a  kelteJUk  azonoaa^gi- 
bi^l,  mert  l^nyleg  iig^'iinazon  tgy  a  phyaikai  let  magiival  az  ngy- 
nevezett  Haganval^riil  V  ! 


OAltCZ    A    MAO^S-VALOEllT. 


Tal6ban,  a  ki  a  Maginval6t,  Alisolutumot,  phvsikai-ineta- 
phygikiii  letvatoaagol  —  mint  kostibb  kiizelobbrol  megi'ilAgit- 
jut  —  mis  egytboek  I'ogja  fel,  mint  oz  fiseredeti  t^njk0z688eg 
^  t^ajegj-UttesHeg  maeban  valo  teljes  9nmeghat^ro/6dAB&nak, 
imz  nem  magdnak  az  ligyoevezett  hrzetnek  e  a  ki.  mint  Pauler 
AkoB  .valamely  phitosophiailag  nem  k^pzett  embernek"  meg 
»kiirja  ,magjarazni  a  poaitiv  tudoiuany  azon  eredm^nyei,  hogj' 
MK«j  Ineteink  subjeclivek'*  k  igy  ra  akarja  fit  vezetni  ,arra, 
bogv  ez  igazs&got  tovAbb  elemezvc  oda  koll,  bogy  jusaiink,  uii- 
awriat  mindig  ceak  relaliv  tUnemenyeket  iamerbetllnk  meg,  de 
noiasan  abaolut  UtezS.  tehdt  magdnval6  tdrgyakaf  en  letaSkef^. 
u  a  physikai-metapbysikai  protilem^t  ilsHzezavarJEt  az  ismeret- 
tanival,  a  magAnvalo  es  nemtudatos  letet  a  gondnUti  en  tuda- 
'"8  jeien»6ggel,  vagyis  az  irzetet  magat  a  kipzetlel.  EUazeii  a 
pbjaikai  ^s  metaphysJkai  16t  maga  a  nemtudatoa  Onerv-enyeslll^s, 
insgi  az  SnfeBzbl^B,  vagyis  a  masban  val6  tetjes  onmegkatdro- 
i^das.  azaz  maga  a  tiazta  iriet.  A  pbyaikai-metapbysiktu  b  onto- 
I'^giai  Mag&nvalti,  vagyis)  Abeolutum  teljesen  egy  es  ugyaiiaz  a 
itmUiflatoB  Srzei-tenynyel  miigavaJ.  Modosnlast  ^a  viltoz^st  sz 
«■«(  s  vele  peraite  a  maganvald  letvaliisag  is  csakis  a  lelkiben, 
^ondolatiban.  tndatoBhan,  vagyifl  az  iameret  egyedi  jelenaegeben 
a^enved.  birha  mar  it  legegyazeriibb  erriki  azemleletben,  vagyis 
*«  ^rz^kletnek  egyedi  tenyeben  magabati  is  a  lebetii  legtisztabb 
'"TUImaban  jelenik  meg  elOttUnk, 

Igenia.  az  Absolutum,  a  Mag&nval6  k^rdiise  tebit  csakis 
*  pbjsikai-melapbysikai  l^tvalos^gnak  a  kerdeae.  Maganvaltinak. 
lenni  ugyanis  teljesen  annyi.  mint  pbyaikai-metapbysikai  letvalo- 
'*CT»k  lenui.  vagyia  OnmagAt  tenykOzOsBbghen  ervftnyeailflnek.  a 
flUftm  uezve  egyUtt^saegben  jelentkezonek,  batonak.  azaz  feazUlfi- 
""k,  vggyjg  a  mdshan  Snervenytsiil'hiek,  oniueghatdrozoddnak  mutat- 
'Wni,  Lettzis  6s  mdshati  void  onervenj/esiiles,  onmegkatdrozddis 
WjMm  ajonoi  dolog.  A  ^  A.  Ennek  a  megdttntbetetlen  ontologiai 
*'*IMKiUEBAgnak  adott  a  modern  term^szettadom&ny  is  kifejezesl 
•W,  a  mikor  kimondotta,  liogy  ,a  milyen  a  batis.  olyan  a 
'|U2abat&8''.  Minden  batis  raerteke  ugyanis  csak  a  mdsban  valo 
^WUbatas.  Minden  nn^rvenyealU^a,  azaz  letez68  kriteriumn  a 
""•"ion  valo  jeientkezcs,  vagyia  az  ligynevezett  eriftnek  a 
*•!«  maga. 

Hinden  physikai  ^m  metupbysikai  gondolkodaaiiak  ez  a  leg- 


4 


i  .«!•<<  kiindnliaa.  Uinilvo  ontologi^  Mhganvalii  kuUtasn^  t 
I  k^:f>nU>«Kbb  alapt^tele.  S  a  kl  a  letvaldtiilgot  a  Magiuival6t61  is 
f  Ab)MtutamlAl.  ax  SnervenyeaQiest  a  m^sbaJi  valo  dnnieghatiro- 
ai)«)a»ii>l.  v^aj^rU  a  physikai-m^laphysikai  letet  magAt  az  ligyneve- 
avtt  frifttdt  pisaakiija.  az  a  meUphyaika  birodaJmAbi^I  az  isme- 
rpttan  biriHlalniiba.  a  pby^kai  vilag  lerHlelerJ!!  a  peycbikai  jelen- 
■^)^k  trrOlei^rv  cMtp  at.  mas  szoval  a  DemtudaloBt,  lettanit  es 
irtethfiit  ladatMn.  IptekUniva  es  kepzetbelive  varazsolja.  S  ezzel 
pence  abtta  a  logitai  alapellfDmondisba  keveredik.  bogy  az 
A  =^  Dem  A,  vagyia  bogy  at  oarrveuyesUlO  mag&t  a  m&Bban  Dem 
^'cnyeeiti.  az  onfesEfilB  maizat  a  masban  feszUl^vel,  meg  nem 
batarouca,  vagyis  a  modern  phy&ika  oyelven  Bz61va :  az  iitiere- 
deti  butas  nem  annyi,  mint  a  misban  valo  visezabaUs,  mert  a 
letvaluaag  aem  ma^anak  a  letnek  a  neE^jeleaese  aiaga.  Azt  bir- 
deti  tehit,  hogy  az  A  =^  B.  vagyis  a  physikai  ^^  peychikai.  az 
inet  ^  a  kepzet  Mis  sz6val  azl  gondolja.  bogy  a  pbysikai-meta- 
physikai,  VR-,'yia  az  ontologiai  inegoldhato  es  me^hatarozbalo 
ismerettani  lilOD,  azaz  tiszCaa  psycbikai.  kepzet-functidkb61  is. 
Az  ilyen  goiidolkodas  a  bonyulult  lelki  mokSd^st,  t.  i.  az  iame- 
r^Bt  vizegilgatja  ea  elemezgeti.  meg  mielfiti  az  ismer^Hnek  eleroi 
fuii<!ti6jit.  az  Dgynevezett  erzeki  szentlHeM.  \~agyig  az  erzeklettl 
meg%-izsgilta  es  elemezgette  volna  ^  igy  persze  a  kipzefat^ 
aubjectiv  £e  minden  l^tvaltSeigOt  megvaltoztato  Jel^nseg^btfl  akarja 
niogallapitani  az  objectiv  Mtvaloaigot  magit.  vagyis  az  fiaeredeti 
Miig&nvald,   Abaolutam  6-Zfr-JeleD8^get. 

S  a    naiv     ka    dogmatikus    tndat,   a  melyrul    Pauler    Akos 
egeszen    helyetteii    azt    moiidja,  bogy  a  letezeanek    ee  a  Magan- — 

valdnak  azoaoag(igib6l  indal  ki.   Bemmit  sem  tdrodik  az  iaueret 

t«ni  kritik&val  ea  philoeopbiai  refleiiokkal.  l!lgy  veszi  a  valo  16tet^_ 

mint  az  oseredeti  valosdgnak  o  benne  valo    t«ljes    5n6rvenyeB[l 

I6s4t  mag&t  Naivul  felteszi,  bogy  csak  annyi  letezik  benne,  ^^ 
meonyi  elCtte  jelentkezik  s  caakie  aoDyi  jelenikezik  elOtte,  ^^ 
mennyi  benne  16tezik.  A  pbysikai,  ktlisJi,  nemtudatos  let,  vagyi^^ 
a  metaphysikai.  ontologiai  5svalosig,  azaz  a  Magajivalo,  Abao  — 
lotum,  vagyia  az  o  erzete  teljesen  egy  ea  ugyanaz  lehat  ti  elStt^ 
>  psyobikai,  belat)  tiidatos  keppel,  azaz  a  aajat  elemi  iBmeret:J 
BZeml^let^vel,   t.  i.   a  kipzete\e\. 

S  a  naiv.  nepBzerIi  <'»  dogmatikus  tudatniik    nietaphysikai^ 
^1^9  teljeaen  igaza  is  van.  A  metupbysika  azempontjabol    agyani^ 


.  kUlsfi,  physikai  l^tvalosig.  a  Magdnvalo,  AbBolutum  tel- 
i*&ae^^l  ugyanazonegy  az  S  er;(!(-t6nyevel  mng^vaJ.  NJDt^g  igaaa 
t^Bafeig  az  ismfrftelmilet  Bzcmpontjibiil.  mert  a  pliyBikai-meta- 
physihai  es  a  psychtkai-kepiiettani,  a  ncintudatos  ea  a  tudatos,  a 
ttiMii  ka  az  ideilis,  a  kiils^  ea  a  belat),  a  valosAg  ea  az  5  elerai 
isiBerete,  vagyie  az  Q  erzete  hs  kepzete  mogjelen^ttUk  formijit 
tekintve,  csakugyan  lenyegesen  kiilunbilznek  egymiatut.  Amde  a 
naiv  es  nepszerU  ludatuak  e  dogtuatikus  letezenil^lete  megsem 
l«ved.  a  dolog  lenyeg^t  tekintve,  anDyit,  mint  a  pbiloeophiai  goii- 
^ctlkodiinak  ^krilikai  iameretlani"  letfelfogixa.  A  dogmatikuH  ea 
"aiv  meiaphysiksi  vildgn^zet  logikuaabb  ea  kfivetkezetesebb  az 
■^gynevezett  aabjectiv  idealistikus  .kritikai  ismerettani"  gotidolko- 
*'A8nil.  Mert  a  metaphyitikai  naiv  ^a  oepszerli  tudat,  barha  min- 
^^n  kritika  n^lkUl  is.  de  eg^Bzen  helycsen  axoiiogDak  veazi  a 
''Oleot,  az  6  fleuitudatos  peril'erikua  «-ie(-teDy6vel  magaval.  fis 
*SS  ertet-szemielet^ben  imman^ns.  Mig  az  ismerettaai  kritikAval 
''c'lgozti  egyoldald  aubjectiviHinua.  b&rha  meghanyt-vetett  kritika 
"tan  ia,  de  a  t«ati,  pbysikai,  nemtudatoa  erzelet  dogmatikusaii 
"icgia  csak  azonoaitja  a  lelki.  payehikai,  tudatoa  k^zett^l.  £b 
'Sy  perazc  szt  hirdeti,  bogy  az  oseredeti  letvaloaag  mar  ott  a  nem- 
^datoa  kljlad.  pbyaikai  tev^kenyaeg-kdzOss^gben  a]aku]  telje.aen 
*t     a    nem     ieaz     valdsiggal    erzette.    Erzet-meml6\etehen     lehit 

A  naiv.  nepazeril  ea  dogmalikua   tudat  elfogadja  tebat  az 
'*'Zftet   lelki   mlikOdea^nek    alapelem^lll     Db    ezt    az    alapelemet 

egeazen  bdyeeen  —  mindig,  miot  rajta  kivlil  lev»l,  tSte  llig- 

^^tlen  ea  vBle  szemben  &I16,  tobat  mint  caak  az  o  teBti,  peri- 
ferikua,  pbysikai  valoaAgteiiyet  dzemleli.  A  aubjectiv  iamerBttani 
•^••ilifigmiis  azoflban  —  b  persze  Paulcr  Akos  Ismerettani  azein- 
'^lete  ie  az  erzetet  m&r  mindig  caak  mint  vaiamely  elJ)  sze- 

"t^lj  ^rzet«t,  tehit  mint  v^getemz^aeben  tiaztin  payubikai  elemet, 
*^iu,  mint  a  rajta  belill,  t<)]e  fliggCen  Jelentkei6,  az  li  centralia 
lelki  miikQd^eekcnt  niutatkozo  edea  az  iivet  gondolja.  l^gy  veszi 
^iiit  az  erzetet,  mint  mindig  caak  vnlaki^t.  E  tfnbjectiv  vonat- 
^uzb  ndlkiil  nines  ra  n^zve  az  Snet  azcinak  erteime,  ak^rcaak 
a  Lotze  szavaival  61ve  —  a  olyan  fogfAjianak,  a  mely  senkinek 
1  Ik},  iiia  BzAval  ii  az  erzetet  egyazerlien  iamerettanilag  6b 
•^WologikuBan  hatarozza  meg,  t.  i.  erzet  az.  a  mil  valaki  erez. 
'"s  &  naiv  ea  dogmatikas    tudat   ontologiailag   agy    veazi,  mint 


io7  nfmmt- 
etelmtiML 


90  MABPZ    <    MHQlKVAlOKBT. 

a  mdsban  val6  U{jea  onmeghatdroxiddat.  Bzfrt  is  ^ndolja  ai 
ismeretlant  aubjectiv  kriticiBmuti  most  mar.  hogy.  ha  birmt^Doyin- 
fel  ia  daraboija  a  phyaikai  tir^at  b  oevexi  atomnak.  vagj'  akirv 
minek.  v^gelemz^aben  roindig  cnak  ax  fj  sajVff  trzeUivti.  lu.  A 
Sf^'efr  tudatiinitk  moKxanatai vat.  vH^iu  (■aak  ituhjertin  ts  tyyhn 
vat6sdg{/al  van  dtil^o.  Mas  bzovilI  azt  goiidolja,  liogy  azxal,  ho|^  a 
tapaeztulali  t^r^at  niindig  i-aak  StzkIH  6iiSZfiifigiHek  tartja,  mia 
olismerte  ml  is,  bogj-  a  phj/sikai  ohjfctum  iognitn&  m&r  eliin> 
feltoHzi  a  subjf^cliv  eEempontot  b  Igy  azDt&D  eit  amabbol  nfmmt- 
kepeii  setn  U/iet  levexetni.  Azat,  mikor  krilikaj  ismeretr 
akar  me^Uapitani.  ngyanakkor  8  mapi  jelenti  ki,  az 
«Im£'leUiek  iamereitani  alapon  vsli^  lefaetetlens^t. 

Mily    tta^y    H    legyGzhetetlen    dleiniKiiHtifiukba  

ax  KttMn  iBnMtrettatii  kritikus  gonil'ilkoilis  moitt  mir !  Hiknr  u^init 
ngyreBirdl  levonvAn  n^setpinek  kSvetkczm^nj-oit,  nyiltaii  bKrallJa. 
hogy  Y.1.Z'  ei'-jyT^v  physikait.  vs^y\&  oly  IMNaloai^t,  mcfy  n<-  voliui 
mint  iriri  adva.  nom  Umor.  ugyanakkor  m^gsdm  Umeri  el  at 
^z<fnek  68  annak  az  li^neveKctr  magdnvaU  I^IvaJi'iRignak  il  nl 
n^zve  is  dtagadhalntJim  axonosgigAt  Mikor  pi'dij;  tnisrAKxrftI  ai 
^letrt.  mint  subjpotiv  tulnjilonsAg-funrtirit  ezi^nitcli  6«  Icljescn 
psychikaj  slapclcmiiek  gondolja.  ugyanakkor  uem  voazi  «sjn«. 
bogy  iipki  altarva.  u^iii  akarva  objectiv  l^t-l^iiybpUa^get  *a  physikaj 
l^Ualoaagbelis^get  is  k^nylelpii  tatajdoultani.  i.6  a  mikor  a  val6- 
HKgnt  Diindig  L-sak  irzftii  OHSxesngeuek  s  ax  bgyoevotetl  atom* 
fcenllltsAgi^t  irngAt  ift  usak  Hutijeutiv  «lvon&Biiak  ^n  hamU  ki)n- 
kretixAlntin&k  Allltja.  iigyannkkor  iimk  tudja  bnlAtnl,  bogy  birha 
akaratlnnul  \i.  dc  olyan  I  otvalo signal  ia  gondolhodik,  s  molf 
liem  rpjlik  benne  ^rzeteiben  s  olyan  atoinfos>:tlltH^g«t  is  fe)t«t»- 
toK.  a  niely  nam  aubjecliv  etvonAs.  s  olyan  konkr^t  valamit  is 
kipiel.  a  niely  neiii  hainia.  baiieni  valAsiigos.  S  mikor  an  hlr- 
deti.  hogy  bu  van  ti'-ny,  a  mely  mcgdOntlifti!tli>n  »  a  mdy  Galilei 
ilta  lawian  l>iir,  ilc  bixtmtati  frik  tudomHtiT'is  igaxitiggi.  aUcoT 
ez  ^p  ax  l-rzi-ki  niinJ}«6gck  alanyiaseaganak  a  tann.  dgy,  \MfS 
mindonlcinnk  s  vilagn  az  t  objfctipdit  ^rrUinnk  Asitn-K^^  * 
reaiitaa  alall  nvni  is  ^rthetfi  mis.  mini  ffriferikut  frstM  Omu- 
B^ge,  ugyanekkor  tii6g  azt  iltltja,  liogy  «  a  vaUisdg  axM  nig 
■em  ,llluziiiriDK*,  .men  hiaxen  u  ri-aliluH  k^pZMet  ip  a  tapatl- 
litianhnl  muHrJItk  s  it  valoail^itl  tf>iiylrg  Of^m  is  klvdjtunk  lolia 
srmmi  miUt.  mini    Ii0|;y    prajiridlt    h-trUink    OBBzeMtge    Ingyen- 


HARrz  A  MAOAyrjLLOkin. 


I  bozaa   —  tudomanyos  fogalniiiinkat  kell  a  tapast- 
BrkeszteDliak.   nem  pedig  .1  l^Iez^H  fogalmat  a  Upaaz- 
»t]enai  0nk<>nyp8    abatractJovitl    luetralkotnunk-.    ^a 
r  ime  m^is    (ininaga   is  naiv    hi  doKUiatikos.    mert 
fogahnit    ina4;Al    itiRieretlanil&s    e^ak    epyoldiUi 
t  attyedlU    k^ta^glelen    t^iiynek.   C.  i.  ma^tiak    »  letvaliWi 
i  Tuinlroa  n^lknl    (■};>- svitriien    felti-tvle/i.    Uiszen,  ha  I 
I  fiifalniainkiU    a  tapitj.italdBYiii\    ki^ll    BxerkeaztcnOnk. 

I  ut^rkfiutjnk  itier  moginak  a  tapaszlnlnsaik  a  fogalmMj 
I  fi  mindrn    ismrrctet    a   tnpasztdasrii   allspftja,    iigjan    mil 
I  magal  hk  It  tupaszUlatat  ?  Mibpn  rejlik  tapaBztalala  valA- 
':  kriteriauia?  S  agyan  mioBoda  moat   mar  az  az  8  lapasZ' 
.  ha  nem  ajs  &  fogaJnia  nyor  niefroldist  az  liaeredeti  realiUni 
banem  m«gfnrdllva  az  tiaeredeti  realitatt^    nio^e 
Lb^t  ?  Mig    nii«r6s2W(l  igtui  erdekes  tlliiut   az  ily  p] 
,  bogy    oUjecHvdtt  es  projtcidll  erzt^tekriil    k6l 
I  b««^lni  akkor,  a  niikor  a  lol<;  fllggctlen  re  iiseredoti 
I,  tcbU  a  rajta  kivttl  IrvCt  pli,TKik&it  ae  6  OaaKea^Ukben  keresi. 
I  Uaytoiro  akaratlanul  is  bovallani.  hogy  az  6  azeml6lete  szerint 
|b  kratUk  miDi)  ui    objebktivirAst.    mind  a  kUlsQa^t    (s  euel 
»  ax  A  Mljea  ^s  igazi  val^eagtjkat  ia)  usakia  az  ii  ismcrii  alaiiTi 
I  IniliAjalj))    cnlszakoBHti    knpjak.     Mert   ha    valnki    ohjrctivdH 
I  fr^jirWt  keptetrkr^\   buax^lnt.    ez  ti'ljpseii   lofrikua  pb  a  Unyni 
i  t»sz^d  voltia  e»<D  nx  AlliUponlnn.  Hiazcn  a  k^pz<<t«t, 
■abjei'tir  «8  I61ekbeli  functio.  bogy    t6nyleg    megiegyen 
I  I  UbA.  pbyslkai  tartalma.  osakugyan  nbjectiv&lni  6a  pi-ojicji 
I  Ml.  Pe  bogy  az  ^rxetet.  a  mely  l^t^t  kivUlrOl,  a  physikai  obji 
1 4ieib61  nyeri,  ini^rt  kolljbii,   a   lielyctt.  bogy    inkalib    subji 
'[  te  intrujidiUniik,  objcctivilnuak  cs  projidilnunk.  ezt  cai 
I  lubjci-tiv  tanivrt'tlnni  crilicismiisuak  ep  a  fejetplej^re  M 
tnotivalja.    S'it  mtV    12    w   rendkivU!    tanuh 
l^nstfeirogjwbau    Pgyazc^rsmind,    hug>-  a  niikor 

I  ceak  h-ifteiuk  projrctxdjdlati  kcresi.  p  proj 
uigit  ie  ilula  ^rzi-[elnknek  krben    ha  idohen 
It  nl6«a(>beliaeg6i.    kQliinSAcn    [n-dig  ^p  tnagiaak   a  rudal 
laaibralMfl    ul<^gmagyB^»xhat:lUullllak    nllitjn    Azt  hiszi,  bog; 
t.    mrrt    mindnn    megiHmtM^aiit.-k    u    praeaupposititlji 
1  ana  to  IrJwt  ■  v^trirdinniiye.    Vngjin,  DKyanakknr, 
ip  6  ntiiga    M(-hi^l,vt<z    a  tudatAbn.   ■- 


lOiHTlLOkKT. 


mint  meghntjiroid  ismerJit,  ax  6  mjiiil<^n  mo^hatilrozoU 
val  iiiereven  nxcnibefUlitja  a  hzI  hiflu.  liop.V  mir  Son'lnnia^in 
(akiresab  a  lUkOr.  a  niely  a  lirfryakat  niiilatja.  mir  Cinm»f^ 
meg  Dem  routatliatja)  lObb^  HKeiii))»  Hcin  iillirliatt'i  s  Igy  iiniaaei 
niog  HCiu  is  vil&gitliatjn.  l^.peiis^gKfl  iiem  ifondol  teliit  atra.  Iiog; 
11  tiiilat  ca&ltis  p)j}'sikui-nicttji|iliysikai  HtunirfS/.UItH^uknL-k  v^^HriiD 
l)on;o(lnlma8  flssrti'V^ki'nya^K''.  ^  'SJ'  '■*  "  kifcjcr.iJs:  .inindei 
inegiBiDuresnck  pra^suppoeitiiija* ,  o  ri  ni^s^e  caakis  annyit  jelcal 
mint  .RZ  6  minden  olgondolbxtu  irdiiyu  finkifcjt^s^nck  alftpM 
letele-.  HAr  pcdip  a  ludat  mindi-D  iranyii  Onkifpjtfiac  uum  hog 
akadiiya  IthetDe  ax  6  mibeDl^t«  toljea  nie);hatiroz6dAainiik.  banei 
t^p  elluiikeitSiei;  at  iS  minden  ir&nyi^  fin kifej lose  tcljeSHeggc 
ug:ynn)ixonegy  a»  0  niibeiil^t^nek  l^ljes  itieghnt&rox6diaAvat,  vtgji 
iiiH}!aiiak  II  ludatnak  Snntee/iiitnerisivel  roufrAviil.  ElilfnlU'tfilH  ididl 
II  tudat  minden  inej^iamcri'iinuk,  mert  BxQka^kepen  itdra  ktj 
bennc  Ipnniu  minden  iamfrtit-tartalomnak,  arjiK  tirgynak  ia  ogf 
tzersmind,  S  igy  a  tiidnt  fokozodu  gazda^flaan  targyi  ^«  kIkb; 
fuiiL-tit^inak  tPkintot^bcn.  e^uttal  at  5  Qnniaga-mt^K'i^'^ro''^^^ 
itiik,  vugyla  {inmegiitnieres«nek  ^yarapndilaa  la  egyaEcramind.  Vgi 
hogy  a  It'^gMtdngubb  funirtii'i-ivndiizerrel  iilM  tudat,  u^ryanekka 
uit  Cnmugil  li-iiinkt-leteai-bben  kifi'jt^.  i'tnmaf;4l  a  Ic^a/tibbai 
mcgbabiniEi),  tcbat  lei};p<^ntv«abbHn  iamvrfi  Jiasiiti-vckt^nynpg  U 
vicyswrrv.  I)  n'lin  teli»t  eprnH«(!gpl  Dcm  loLet  tgy  braxi-lni :  .Al 
alany-iAi-g^'  prublomijn  szUktigki-p  inpgfcjdiPtetJun,  mert  a  U»di 
a  9*iiX  l^nypjfi'bp  nf<m  batolbat:  nem  veietbetJ  k  Onmagil  valaa 
title  kill6nl)6tibil,  vatami  rajU  kivt^l  i.\\6b6\  ^pen  ax^rt,  met 
Unmagdn  kh-iil  poaitiiU  D«tn  foKlalbnl  i-l-  M^n  allllja  ni^uii 
ax  flumi.  i'iiiiTt>di-li  aluprvalitiat  u  Iiidalti^l  kUlimb6i6H6k 
tudnton  kivul  Alliinak  6p<'n  nr.  a  pbilt>«opbiB,  a  mely 
rmilililtit  I'lp  mairAtiuk  a  tudntnnk  nhj^i-UviUt  Aa  pnijipiilt  tnt 
ti'ibp  bnlje/;''  Vajjun  ricni  nkarnibn  bcvMllAsa-r  ck  annok  a 
ilcaZMlKiiak.  bngy  u  ludjitnak  cz^n  l>^ml^rH  objri-livalta  ^m  pruji 
t'iilta  ^i-zpu^i  neiii  maiia  a  valAd)  r»aliiaa  ?  !  Va);y  mcsoldbali^Ba] 
k«ll  itfhit  I<-nnii-  a  ludatiiak  eifn  pbiloaoplila  objvrctivilt  it  |>ro 
Jiciill  trxcli-ibAl,  a  m«tyek  ctryllttcaen  minden  reatiiis,  ng< 
pedig  ki>t(>l(-au^it«  i-unck  a  iihiltiaopiikiiak  mt^^eli-lni  arra  a  kerdtef 
hnnnan  ia  vk(U'  bic  ai  6  lunvri'ttitiiA  hi  iibjn-tivilia  H  a  lit 
vnlAaAtf  riiKulmAI  lulajdiiuk^pfii  'f  llunnait  i-nuMXtatjn  tie  kipaoM 
klitt-   a  MAKiiiVKki    i»   Abai'ltilum    k^inctei  /    Ilunmin    m«rtti  i 


BARCZ    •    HA0ANVAL<>SRT. 


91 


—  toBzi  hozzi  —  tudominyos  fn^olmainkat  kell  a  tapanz- 
ialMol  Siierkesztenllnk,  nem  pedig  a  letezes  fogalmat  a  tapaaz- 
lilisWl  fliggetlenlll  iinkenyea  abBtraotioval  megalkotnunk".  Rs 
ogranakkor  imo  megis  onmaga  ia  naiv  es  dogniatikoa.  mei't  :i 
tapMiialds  fogalm&t  magat  ismerettaTiilag  caak  egjold&liian  a 
u  egyedUl  ketsegtelen  tenynek,  t.  i.  mag&uak  a  Ietval6a4gnak 
igiii  fogalma  aelklll  egyazerUen  felt^telezi.  Hiszen,  ha  tudoma- 
oynB  fogalmainkat  a  tapasztaldshd]  kell  azerkeaztrniliik,  vajjon 
boiman  szerkeaztjilk  mee  miig&na,k  ^  tapasitaldsank  a  fogalm&t? 
Ba  6  minden  ismeretet  a  tapasztalaara  iUapitja.  ugyan  mire 
illapitja  mag&t  az  S  tapaaztalatit  ?  Miben  I'ejlik  tapasztalata  vM- 
lituginak  kriteriuma  ?  S  ngyao  micBodn  moat  mAr  az  az  H  tapasz- 
tilaU.  ha  nem  az  i>  fogalmn  nyer  megoldaat  az  Jlacredeti  realitia 
ff^niiWl.  hanem  megfordltva  az  Saeredeti  realitauS  magAe  az 
^  fogalmibi]  ?  Mig  miareairtil  igen  erdekea  tUnet  az  tly  philo- 
wpbtiban  az  ia,  hogy  objectivdll  ea  projicidit  erzoteki^l  k6ny- 
lelen  beazeini  akkor.  a  mikor  a  Mile  fllggetlen  ea  Saeredeti  reali- 
lut,  tebat  a  rajta  kivflt  levtt  physihait  az  8  Saazeaegllkben  kereai. 
Kinrtelen  akaratlanul  ia  bevallani.  hogy  az  fl  azemleiete  azerint 
u  Irietek  mind  az  objebktivitAat.  mind  a  kUlaoaeget  (a  ezzel 
perue  az  6  teljea  ^a  igazi  val^aagukat  ia)  uaakia  az  ')  ismerJi  alaiiyi 
ftuictiojat^l  erdszakoeaji  kapjak.  Mert  ha  valaki  objfcHvdlt  es 
fijiriait  kipteUkr'6\  besziliie,  ez  teljesen  logikua  6b  a  t^nynek 
'■■vgfelelO  beaz6d  volna  ezea  az  &Iiiapontim.  Iliazen  a  k^pzetet,  a 
""•ly  SDbjeetiT  i%  lelekbeli  fimctio,  hogy  tfinyieg  meglegyen  az 
^  kfllgji,  phyaikai  tailalma,  esakugyan  objecttvalni  ea  projici&lni 
lieli.  De  hogy  az  erzetet,  a  mely  let6t  kivQk/tl,  a  phyaikai  objectiv 
^lAgibdl  nyeri.  mi^rt  kelljen,  a  helyett.  hogy  inkabb  subjecti- 
'^tlnuk  6b  introjiciiUnAk,  objectivAtnank  is  projiciAlnunk,  ezt  caakis 
«wii  Bnbjetrtiv  ismerettani  criliciBmuanak  ep  a  fojet«tej6re  illitott 
^^'t-felfogaaa  motivaija.  SSt  meg  az  ia  rendkivQl  tanulaigos 
tbben  az  erzetrelfog&aban  egyazeramind,  hogy  a  mikor  a  Tal6- 
'•got  egyazerlien  caak  irzeteiak  projectidjdban  keresi,  e  projeo- 
^'>  ttikaigcBBigit  is  iltala  erzeteinknek  lirbeH  6b  iddheii  elte- 
■tlfl  ttloaAgbeliaeg^t.  knUinSsen  pedig  6p  mag&iiak  a  tudatnak 
*  nibetd^t^  megmagyarAzbatatiannak  alLitja,  Azt  hiazi,  hogy  a 
"W,  mert  minden  megiBmereauek  a  praeauppoaitioja,  ezt:rt 
*^  nem  is  lehet  a  vegerednienye.  Vaffyis,  ugyanakkor.  a  mikor 
"""den  realitast   ep  6  maga    belehelyez    a  tudatiba.  l-  tudatol. 


mint  megbatarozo  iBmerot.  az  6  minden  meghatarosott  tir^jt 
val  mereven  Hzembeallitja  a  azi  hiszj.  ho^  mar  ilRntinmaguJ 
(akaresak  a  lUkor,  a  nicty  a  largyakal  mutatja,  mar  ouDja^ 
nie^  nem  mutatbatja)  rObbe  szembe  s«'m  allithatil  s  igr  dnmsgii 
meg  Hem  is  vil&githalja.  Epens^g^l  nem  ;;ondol  tehat  atra,  hog] 
a  tudat  eitakis  pbyBikai-metaphysikaiaUnnreszHlts^eknek  v^glelenB 
bonyodalmas  J^esztevekenysege.  S  igj-  ez  a  kifejezea :  .mindN 
megismereHnek  praeBiippositii3ja~ .  o  ra  nezve  esskie  annyit  jelenl 
mint  ,8z  6  minden  elgondolhato  irinyu  onkjfejtea^nek  alapfe] 
tetele-.  Har  pedi^  a  tudat  minden  iranyu  finkifejtese  nem  bog; 
akadalya  Ichetne  az  6  mibenl^te  teljes  megbatAroz^dasdiiak.  banei 
ep  ellenkezBleg  az  a  minden  iranyn  Snktfejtese  teljess^^ 
ugyanazonegy  ar.  5  mibenletenek  teljee  megbfttarozodisaval.  vagyi 
maganak  a  ludatnak  Snmegismeresevel  magavnl.  Elfifelt^tcle  tebi 
H  tudat  minden  megismeresnek.  mert  8zUkacgk6pen  adva  kel 
benne  lennie  minden  isroeret-tartalomnak,  azaz  targynak  is  egj 
szerBmind.  S  igy  a  tiidut  fokozudo  gazdagodasa  targyi  ee  alanj 
functioinak  tekinteteben,  egyutlal  az  6  Onmaga-raegliutaroziJdisi 
niik,  vagyiB  finmegrRmeresenek  (^arapodaaa  is  egyaze remind.  Cg 
bogy  a  leggazdagabb  fimctio-rendazerrel  biro  tudat,  ugyanekko 
uz  Jtnmagit  tegtiikeleteaebben  kifejt5,  onmagit  a  legtiBztabbs 
megbat&rozu,  tehAt  legpontosabban  iamerU  ilHBZtev^kenys^  i 
egyazerre.  O  ri^ia  tehAt  epens^ggel  nem  lebet  igy  beszelnj :  ,A 
alany-tdi'gy  problemAja  nzilksegkep  mpgt'ejthetetlen,  mert  a  tudi 
a  gajit  lenyegebe  nem  batolbat ;  nem  vezetbeti  le  Onmagit  valaa 
tiile  kUliinhlizohol,  valsmi  rajta  kivitl  a)l6b6l  ^pen  azert.  mei 
linmagd'n  kiviU  positidt  nem  foglalbat  el".  M6rt  dllitja  ugyan: 
az  elemi.  Qaeredeti  alaprealitast  a  tudatl^l  kiilonbdzonek  is 
tudaton  klviil  Allonak  ipcn  az  a  pbilosopbia.  a  mely  minde 
realilAst  ^p  maginak  a  tudatiiak  objeL-tivAlC  ea  projiciilt  £rs>> 
tdbe  belyezV!  Vajjon  nem  akuratlan  bevall&aa-e  ez  annak  * 
igazsHgnak,  bogy  a  tudatnak  ezen  onmaga  objectivalta  ia  proj 
I'iAlta  erzelei  nem  niaga  a  valodi  realitas  ?  !  Vagy  megoldhatdn Jl 
kell  tebat  lennie  n  tudatnak  ezen  pbilosopbia  objectivilt  ^a  pT* 
Jiciilt  erzeteibJil,  a  melyek  egytltteiien  minden  realitia,  VBg, 
pndig  kilteleBB^ge  ennek  a  pbilosopiilnak  megl'elelni  arra  a  kerdean 
honnan  is  vette  bkt  az  4  ismerettana  az  objectiviliis  ea  &  1^ 
val<)sHg  fogalmAt  tulajdoiikepen  ?  Honnan  cauaztatja  be  k6pzet« 
kiiti-    a  Maginvalii    ea    Absulntum    kepzet^t  ?    Honnan    meriti  I 


BAUm    t    aAOANTALOftllT.  93 

Mo;r'Jv  physikainak  fotrnlnidt  ?  Siit  hoiinaD  maginak  a  tndal- 

aak  B  fogalniAt  is.   mikor    ez  a  tudat    nem    is    tudat  6  szerinte 

ti'l'jilonkepeD,    baoem    esakia   subjectiv.    egyoldalii    kfepzeteknek 

*»  *i7eteknek    SsBJieBegc  ?  S  mily    alapon  nevezi    mag&t   vildg- 

■■^etnek,  mikor  nekl  ninca  is  igazi,  tudatUH  viliga,  hanem  csakis 

^lomkipszerS   jelensegei  ?  S  minfi    Joggnl    rallja    magAt  ismerel- 

•iniiak,  mikor  val^di    ismeretei,    vagyie   igazi   lettirgyi  6a  meg- 

KnerQ-alanyi  raUktid^sbcil  fakadt  szenil^letei  egyiltalan  nincBeneb 

^    D«m    is    lehetnek  '?     Egyeztival :    minS   pkilosophiai    goadol- 

t<rfi»   hit    ez    az     ,iflnier6ttani    critieiamus"    moat    mai-,   ba,    a 

niknr  a    l^tval6aignak.    asc   Abaolutumnak,    Maginval6nak    tudo- 

Ri%a  akar  lenni,   u^anekkor    miodezt  SrSkre    ffilismerbeteMen- 

nek  birdeti,  ha  a  tudat  Jelenaegeinek  magyar^zittiira  vAllaJkozvan 

^M  OsBKesegllkben  6r5kre  megmagyarizbatatlaDokDak  vallja  a  ba 

a  minden  megisnier^snek  belsti  titkait  niagyarazgatva  meg  maginak 

az  (iBeredeti  realitAaiiak  a  szemlelet^vel  sent  bir'?  !   ii'iCMda  pkilo- 

soplia  bit  ez.  a  mely  miiiden   fogalmdt  a  tapaaztal^b61  akarja 

>nerii«ni.  de  a  lapaazlalast  magat  egyszeriien  csak  erzekelesnek 

tanitja?  _A  tapasztalda,  az  eriikeUs    adja  csak    meg"  —  ugy- 

mond  —   .a  valriaagnt  a  maga  elettetjea  realitas&baa ;  a  terme- 

KMItadomdny  caak  a  tapasztalianak.  az  iriettknek  objectdv.  t^rbeli 

Mbemiit  Dyujtja".  llgyan  micanda  kritikai  iamerettani    azeml^let 

^  %  mely  une  a  tapasztalatiiiak  let-tdrgyat  roag&t,  t.  i.  &z  erzetet 

■^Hieuvarja  a  tapasztalasnak  alanyt  isroerS  func-tidjavat,  t,  i.  a 

^uUel?  Uiszen  }6l  tudhatna,    bogy    tapaaztalni    caakia    annyit 

Hmt,  mint  erzeteinket   kepietekk&  alakitani,  vagyis    egy  azoval : 

'^il-kipzetelni.    Tebat   annyit   jelent.    mint  a  klllafit    bels6v6,  a 

ph^aikai-metaptiyBikait  psycbikaivii,  az  objeetivet  ^s  introjiitiiUtal 

'ubjevtivve  is  projiciAItti,   a  teatit  lelkive.  a  tenneazetit  ^a  uni- 

"WBumbelit  gondolativa  h»  antbropologiaivA  viltoztatni.    Micaoda 

pliilowpiai    fej]6d6s    ez.  a  mely   nicg   nem  is  aejti,  a  mit   mai* 

U  Feuerbaub    oly    gyttny5rlieii     l&tott.     bogy  t.  i.    ,a    let,   mint 

*  Wlnek  Idrgya,  az  erz^knek.   ii  szemlUetitek,  az  6rzetne}c.  a  aze- 

f^tstnet  a.  lete.  A  let  tebat  a  szemieletnek.    az   erzetnek,  a  sze- 

"^etaek  B  titka".  MAb  azoval  tavolr6l  aem  aejti,  bogy  annak,  a 

"  »  pbysikai-metaphyaikai  Ietval6s4giiak.    tehAt    az    tigynevezett 

"^Talonak.  Abaolutumnak   akarja  a  titkAt  megoldani,  legelati 

^U  az  erzetnek  magAuak  a  ezzel  az  irzeki  szemleletnek    kell 

'  ktkit  megoldania.  Az  Oaoredeti  l^tvaldsAg    mAsban  valu  oner- 


iUdletne) 


v^nyesHlesenek  praeaenB  at^leaet,  a  szeretelnek  6h  gyUl{>Ietii 
legegyazerlibb  lelalapj&t  kell  megvil^taDia.  Mert  ^az  emberi  erze 
teknek  nines  tapasztalati,  antbropologiai  jelent^sfik  a  r^gi  tranB 
HuendeiiB  philosophia  ertelmeben ;  nekik  ontologiai,  metaphj/sika 
jelentisoh  van:  az  ^rzetekben,  sUt  a  mindennapi  orzetekben  ii 
a  legmelyebb  es  legfObb  igazsdgok  rejtdzkjSdnek".  .Az.  a  minel 
lete  neked  BrOmet.  neml^le  fijdalmat  okoz,  csakis  «  van,  Ai 
objectum  es  a  aubjectum,  a  let  6b  a  nemlet  kSzStti  kftlQnbs^ 
6p  oly  QrvendeWs,  mint  fijdalmat  kulfinbs^g."  A  val6sag  egye 
dUU  bizooyiteka  reank  nezve  mjakie  az  iiBcredeti  mas  bennOiil 
valti  OuerviDyesUl^aenek  eleteleven  atelvez^ue,  vagy  itazenved^e 
Erietiel  biroi  ngyaois  tsak  annyit  jelent,  mint  phydikai-metaphy 
kai  tit^y^rveiiyeaUletisel,  a  m&snak  itseredeti  SnenenyestlleBeve 
PB  6nmeghatiroZ')dis4val.  vagyis  letvaI6B&g-5nerv6nyeBtll^sBel 
;LbBolutun)-8nmeghatAroz6daaBal,maganval6-niegnyilatkozisBalbirDi 

A  mikor  tchat  P.iuler  AkoB  igy  okoskodik  :  Az  ismeretlei 
Absolutuni  nem  leliet  fogalom,  mert  tlynemii  conueptidiiak  m 
nem  ludunk  turtalmat  adni,  vagyiB  nem  leket  n)la  ludatunk  i 
igy  IHet  sem  ismerbetji'ik  fel",  nkkor  mi  ellenkezSleg  azt  iUitjot 
^  B  az  al^bbiakban,  azt  LiRzazUk,  k^tsegteleniil  igazoljok  \e  — 
liogy  az  AbBolutumnak,  Maganvalonak  ukvetetlenlil  rogalomnal 
K  mibenl^teben  megiBnierhcronek  kell  Jennie,  mert  az  9  lettar 
lalma  magii  a  tiszta  erzet.  megjelenese  fotruBa  a  legegyszeriibl 
erzeki  s^^nlelet,  vagyis  az  erzekiet,  tehat  az  oseredeti  mas  hem 
tttiak  vnl6  rinirvenyesiilesinek  is  meghatdrozoidsdnak  iltteleve'. 
es  praesens  dtilS^e  tnaga. 

(me  teh^t  a  mi  philoaophiank  is  iBinercttani  Bzeml6)3drf 
flUnk  homlokegyeneBt  eUenkezik  egym^sal.  Mi  kiveBzazUk,  igenli 
a  teteztinek.  az  Abaolutumnak  ea  Uag&nvalonak  eazmej^t  a 
iBmerettani  prespcctiva  alol  a  nem  tiz  iBmer^B  fogalniAbul  6rt^ 
raezzQk  a  minden  megismer^s  6i-tek6t  mogbatirozd  letvaliisagna 
I'ogalm&t.  banem  ellenkezQleg  az  S  fogalmahoz  m^rjUk  az  ismt 
retnek  megdllapit&B&t.  £pen  ez6rt  nem  is  beez^llink  az  abeoli 
l^tezorJil  iigy.  mint  .szUksigkepeni.  de  realiziiihutattan'^  eszm^ 
rdl,  mert  mielQttflnk  ep  a  ketaegtelen  reaJizdlbatda^ban  es  reaii 
tasban  rejlik  a  valodi  sztikaegb^penis^g.  S  igy  uzut^n  tni  nen 
IB  tartjuk  az  alany-tirgy  problemJijdt  (s  ezzel  porsze  az  egiu 
ismeretelraelet*!  is)  azlika^gkt-pen  megfejthetetlennek,  raivelhogf' 
-a  tudat  nem  vezetbeti  le  magat  valami  t51e  kUlOnbitzJibul  ea  rajla 


kivol  a]li)b61'.  nem,  niai'  usak  azert  sem,  mert  mi  &z  irzetet  n«ni 
\elki  ^  tudatos  fiinclioDiik  nezzilk,  Bubjectiv  terni^azettel  Tel 
nem  ruliazzuk  b  a  pliyHikai-metaphysikai  objecliv  valdsigot  beljile 
ki  Dem  ugrjsztjuk,  bogy  %7Xkn  valabo)  ott  rajta  6b  a  tadaton 
MvfU  is  tul  kerosgesdUk.  lianem  ellenkezUlfig  az  erzetei  magAnak 
M  feeredeti  nemtndatos  69  objectiv  pliysikai-metaphysikai  l^tv»I<)- 
^  teljes  Uiimegbat&roz6daaauak  birdetJUk,  a  melyen  kiviU  6b 
IvI  ItereBni  meg  vaJaniit  a  legnyiltabb  ellenmondAe.  ^a  ezxel 
!i2tiii  a  metaphyaikai  l6tva]i5Big  aiapj^ol  Tal6  kiindul^t  eeni  iUt- 
jut  a  mioden  !6t-  es  ismeret-kerdeanek  fejtegetesebeii  „viBBza- 
sQlfFdeanek  a  metapliyaikiba,  a  melylyel  a  poaitiv  tudominyt  is 
veu^lyeztetjDk*,  hanem  ellenkezole^  magahoz  az  CBeredeti  I6t- 
valoe^  aUpteny^bez  vale  BzHka^gazerii  JeszAllaaDak,  a  melylyel 
«p  magit  azt  az  ligynevezett  .poeitiv  tiidominyt  ia  igaz&n  posi- 
livri  68  megingathatatlannA  alakiljuk. 

Egyszoval  ime  hadat  Uzeiilink  minden  i6niBi'ete!m61elJ  kiSvet- 
Itcittlensegnek  6s  ellenmoodattnak.  a  mely  minden  eddigi  philo- 
sapiiiiban  6s  termeszettudomanyban  6p  az  erzetaek  a  kepzet- 
'f^  Tail)  nemtudatoB  6s  aJfaratlan  azonositdsa  miatt  uralkodik. 
^  uem  tarljuk  a  megismerj)  fimcti^t  puazta  aubjettiv  tevekeny- 
B^gnek,  a  mikor  e  functio  alapjan  niir  objeftiv  letvalosagrol 
'*B6l8nk.  Nem  birdetjUk  az  alany-tirgy  problemaj^nak  a  Azzel 
^It  minden  ismeret  igazi  mibenl6l^nek  megrejthetetlens6g6t, 
I  nilior  6p  az  ismerettant  mag&t  illitjuk  minden  pbiloaophii 
"■fgoldis  kDtforr&B&nab.  8  vegre  mi  nem  beaz6IQnk  Abaolutum- 
r^l  Magijivaiuri5I.  (iseredeti  l6tval6B4gr6l  akkor,  a  mikor  ,fel- 
"Berjflk,  bogy  e  fogalmazvinyok  nem  gyarapiljdk  tuddsunkal, 
nem  Urtslmaznak  iameresr.  Mag  szoval:  mi  nem  pfailoao- 
dgy.  bogy  ugyanekkor  minden  pbiloaophalaBnak  a  lebe- 
6t,  es  hiibaval6Bagat  bizonyitgatjuk.  Mert  azt  illitani, 
_.  az  Abgolutnm,  a  Magdnvalu  i6te  feliamerlietetlen,  bogy  az 
*liBj-tirgj-  probteraija  megfejthetetlen  6h  a  tudat  mibenl6te  le- 
*<nethetetleD.  tdk61eteBeD  egyertelmii  minden  pbilosopbla  lehe- 
'*Uoms6g6nek  ea  hiabaval6aagilnak  az  allittaaval.  Hiszen  minden 
pDilwptiia  kiindulo  pontja  6p  a  Maganvalo.  az  AbBolutum,  az 
<>>«redeti  loh-aldaig.  Minden  letmagyariizo  gnndolkodia  criteriuma 
*  'elak  valo  megbirkozAs  sikere.  A  ki  egyszertlen  ceak  meg- 
•^^ja  az  fi  k6z0B  6b  azonoB  letflket,  mert  vagy  nem  bir,  vagy 
'"^  akar  megkilzdeni  a  JelensegOkkel,  az  mint  gondolkodo  csak 


Urea  BX&Takkal  jatszik.  de  eg  6s  Rild  t&TolBHgra  van  minden 
philosophiai  gondolkodisMI.  Az  absolat  Magiovali')  iiiibenI^t«Dek 
megoldliatosaga.  az  alany-tiirgf  problcmajtinak  megfejtfaetfiHege 
8  a  tadataak  oiunagau  belUl  el^rhetJ)  megmagyarAziiatiJsaga  u 
philosopkus  gondolkodonak  li^mas  Jelszava  Ezzfl  b  ez  alatt 
kUzd  a  ezent  rem^nynyel  6b  tSrbetetlen  bizodalommul,  bogy 
magasztoB  vegtziljit.  t.  i.  a  vald  \H  ^»  gondolkodda  mibenlete- 
nek  felderitcflet  mental  hatnarabb  is  bi/.tozabban  mngkSselithesse. 
A  Paiiler  AkoB  pliiloaophidja  tehat  ime  megtagadja  szt. 
a  mlnek  aJapJan  kell  niiDden  philoeophiAnak  nyugodnia :  az  ds- 
eredeti  letvalisig  feliainorhetaseget.  A  Pauler  Akos  phiiosopLi&ja 
mir  eleve  lelietetleniiek  eg  el^rbetetlcnnek  hirdeti  azt,  a  minek 
lehete^ges  el6i-Bs6t  tekinti  vegcz61jAnak  a  philoBophia ;  az  alany- 
tArgy  problemijiLnak  bb  a  tudat  mibenl^tenek  megmagyarizisdt, 
A  Pauler  Akos  pbiloaopbiaja  teh&t  egyBzerften  esak  Uree  sza- 
vakkal  v&\6  JAt^k  ee  eg  is  fdld  tavolsdgra  van  minden  komoly 
^9  re&lis  pbiloBOphiai  tenyszemldlettSL  Vajjon  nem  hagyja-e  el 
(igy  titokban  valami  romai  mad&rj6sf6Ie  mosoly,  vagy  a  leggyil- 
kol6bb  k^tH^gbecsee  kil'ejez^se  az  ajk&t  moBt  mir,  bogy  e  pro- 
bleniikkal.  mint  a  tudomdny  nev^ben  ^s  z&silnja  alatt  felkent. 
in^gis  foglalkozik  ?  ! 

Dr.   Simon  Jozsef  Siindor. 

(Foljt.  kOv.) 


I  ROD  ALUM. 


A  munka.  Irta;  Dr.  Kunci  JmS. 
\'m  a  trrmeazprtuinak  e^  fontoa  tCrr^nye.  mei.v  ocin  annyini 
"•(TwM'rTOnfTtcti  jclenNtigekM,  mint  inkibb  e^eknck  egybefUggpset, 
*ir««MHM    ro1;i«it   magyarigis,    illeldleg  abbot  van    levonva  —  ax 
1 1  .(Der)i;b*  —  errly  —  lOrvenie, 

E^  a  iflrv^iiyt  juttatia  e^zembe  Ktrna  Jenuntk  a  fennebbl 
a«  ilatt  mrgjelent  k«n>"Ti!.  Enncfc  szelleioe  vonul  Tpgrig  rajls,  miodeii 
fcjtMtriL  minilcn  lapj&n  —  nem  ngran  mint  a  szerafi  alap-  ea  Teierlii 
t  mognyilatkor-is- 
h-  maira  a  mil  raegjflenese  is  niai  mintpgj  niegDj-ilBtkox^a 
I .  ..r'1->kes  tOrveiiynek.  Egy  lappang<jb<il  mimkiasi  lett  es  evek 
I'liaJniuiAdott  eoergiaaak  kipattanaaa  a  Kuncz  mQvo,  Dol}' 
•■zen  t6ren  e<3digelp,  ismerctlent  egysierre  legkiriliibb 
.1  J  i-melt«. 
t|tn-««  i-s  g(»Ddnlkod&iii  -  az  egjil'"'  es  miaikra  valo  hajtatn. 
I  fordibitl  viKsnnyban  Alliiak.  e>s  a  kettd  kSzt  ritkin  talaljiik 
|-»  kaU&  aiiayl  az  proborekbpn.  ic6  is  keven  van,  a  kSx9n»^ggel 
1  neEJipoDthill  helves  mertekct  tarto,  a  ki  Agy  liidja 
It.  hogy  a  gondnlkoKis  feletlo,  fiil«»ieges.  n  fejKir^s 
!  Iflgyi'D,  Mert  ehhez  egy  kia  mdvesiet  is  kell.  Df 
Mta  endl  at  olilalriJt  tj*kintvr  is.  mestpri  alkot^.  Cmipa 
I  tartalom;  i^ndoiati'-bresxta,  de  nem  agykinzo.  TArgynak 
«  otraxminynakkOanyli,  si>t  kcUemea.  tnert  ezellemeit  anclkill. 
[i!il6  volna.  A  mint  belekaptani.  ogy  majdni-m  sgj- 
s  olrasiam  a  382  lapnfi  klinypoi  tj"  pndig  nororsak 
fiiMi  meg  lugyobb  ^r(lebl6d6fta«l.  baoom  mondliatnin,  val6tiA- 


4 


98  IRODALOX. 

g08  08  folyton  niWekedo  elvezettel  is.  Jelo»  ho^'  szerzonk  epcn  oly  abb<>- 
lut  lira  tudott  lenni  a  t&rgyanak,  mint  a  hog}'  annakisertiamodjat  hogyan 
kell  az  olvano  tig\'elmet  akarata  aia  hajlitani.  Val6ban,  mint  valamely  joi 
megrajzolt  miistrdba  a  legkillOnbOzobb  szinCi  himzosz&lak,  ug}'  8z5- 
v5dnok,  olyan  kOnnyedcn  es  iig}'esen,  eg^'mashoz  a  Kuncz  Jeno  mun- 
kij&ban  a  gondolatok :  szokatlan,  nom  miudennapi  gondolatok,  melye k 
kevesebb  j&rtass&ggal,  kcvesbbe  szigoru  rendszeresseggel  ssorakoztatva. 
mint  rapsodikus  Otlctek  hatnanak  az  olvasora,  mig  igy,  a  mint  eleje 
tarva  vannak,  az  alkot6  elemek  czeltiidatos  dsszeilleKztesevel  okosan 
luogszorkosztett  egesznek  kelicmes  kepet  nyujtj&k,  melyen  8Zora 
mlemes  kifogasolnivalot  a  legkritikusabb  8zem  is  alig  talalhat. 

Mielott  azonban  tartalma  ismertetesehez  fognck,  nem  lesz  talan 
fUlOsU'geii  a  mii  vezeroszmojet  es  a  czeljat,  a  mely  sugalta  —  iig>'  a 
mint  azt  on  feltbgom  —  kiemeinem. 

Vezereszmeje :  hogy  a  inunka  ~  sziiksegszorQscg.  Szuksege:> 
az  ogyon,  sziikscges  a  tarsadalom  elote,  testi,  ieiki  egycnsiilya,  bol- 
dogiila.sa  (\s  halada^a  ordekoben. 

A  mii  ozoija :  az  embert  a  munkaval  t's  f«>leg  a  tArsadalmi  rend 
ktfvetolte  mnnkaval  kien<;:oszteini. 

K  szerint  a  motivum :  a  munka :  a  thema :  a  munka  szerepe  a 
tirsadaUuubaii  es  a  vogkiivetkeztetos :  a  munka  sziiki«egessege,  es  a 
bttlosesojr,  a  viselkodes  tiin'enyeiii :  a  vele  valo  kibekiiles,  sot  lehetoleg 
mogkodYoloM'  a  munkanak. 

1  jkMtuk  mar  nu»!(t  mi  is  az  a  munka  ? 

ilat  o/t  meg  konlezni  i>  lehet  ?  —  mondana  akirki  is,  ha  a 
keniesi  iiu>i:ott  valami  ozolzatot  nom  lat  ? 

Kotso^et  iiom  s.:enviHl.  hogy  a  .munka*  :«z6  keltette  gondoiattal 
ogyidejuioiT  lop  tol  bi£on>os  ariiyulata  a  koUemetlen  erzesnek,  a  keilet- 
lon>o^nok  a  i\\\  tohat  lonyo^'>  olemo  a  munka  fogalminak  ugy, 
ht^y  a  luol)  o>olokodotboii  a.'  ninos  moii.  az  linmagat  zarja  ki  boioio. 
Aldofatot  )olon(  a  miiuka  >alamifolo  alakbau.  melv  meg  valamelv 
oUoual)a>  lot;\\».-o>oboi\  ail.  uiol>nok  nai;y>agat  az  eUenallAsuak  05 
tartamAiiAk  \al.^uutolo  i'omtniiatu\i.i  tVioii  ki.  Ennek  a  kifele  vah'» 
l'or):aUuubAi\  oc>onortoko  h  tinmkA  ortHlmou\o.  ilietre  a  —  a  vegaliu- 
maxm        ritrkoMUMv    ^ai:>i'*  .»  l*o!oktou*>  megteriilese  iteljes  ellen- 

r.uuok  :4  k, !  to:\>o.  o'.uk  .•  i:-.v  iiv:\  >i'j:  o>  minr»^g.  toribbi  az. 
ojrxom  Il»|^•kon\x:^;;.  01  (ko:;\>,  ^  a  v;oii.«v  vilo  viszony,  mlkalmi  e* 
a^  aitxagi.  o>  ^liui-.i  i'i.\o;»  x.'UAU.':A>ok  >;or;iJt  valo  vegyi  Gssze- 


tttelebol  a  lebi^tii  v&ltozatok  vegteten  surozata  tamad  es  e  axerint 
alatnl  a  munkanak  konkret  felfogaea,  illetSleg  fogalma,  melynek  iikkabb 
az  erzeE  miot  az  erteiem  az  alapja  es  bccslQje ;  a  oiely  alanj'i  ia. 
egjeni  is  ph,  mert  mindenkire  kiterjed,  egydttal  ily  ertelemben 
egyetem  leges. 

Ek  adja  meg:  n^ki  azt  a  rendkiviili  jelentJiNeget,  azt  a»  egeai 
tarsadalmst  Atj4n^  er5t.  mely  olyaii  eleiuenlArisan  hat,  mint  maguk  a 
vil&gmozgatd  temesxeti  er6k.  Mert  az  emberis6g  tOrtenete  :  ms  ttcOklJJtt 
testi  es  lelki  tehetsegeknek.  a  lappangd,  a  szunnyadiJ  energiinak 
ebredese  es  tapl&l^sal,  edzeasel  valo  erusitcse,  teh&t  munka,  es  ennek 
eg>iittea  vagy  egyniiissal,  sSt  tinmag&val  is  ssembea  val6  ervenjeslt^ae, 
a  mi  ismet  monks  es  igy  tovlibb :  a  legkUIflabllzobb  alakban  jelent- 
kezo  munka.  en  mindig  csak  munka,  illetole^'  munkaeredmeny.  ax  Ortik, 
n  soha  meg  nt'u  semmisiiiJ)  energiaoak  mila-mas  t'ormiban  val<5  nyilTJi- 
nul&sa.  Kwiez  kUnyve,  a  miknr  a  inunka  tenDeszetrajz&t,  illetve  elettanftt 
nyajtja.  kiteijeszkedik  i>gyuttal  fejlodesete,  s  igy  fobb  Tonasaiban  elet- 
raja&t  is  adja  —  teb&t  tsbli,  mint  a  mbek  eloszavaban  maga  is  tartja ; 
mert  tOrteDclem  is,  mit  —  bozz&teHzem  meg  —  reflexidi  a  tareadaiom- 
bdloselet  rangj&ra  emelnek. 

A  feuiebbiekbol  kitiinik,  bogy  nrra  a  kerdesro:  mi  a  munka? 
a  legkiilfinbOziibb  feleleteket  nycrjiik.  Vilagos.  bogy  maskopp  nezt, 
niBkepp  meri  a  munk&t  pi.  az,  a  kit  a  nyolcx  orai  munkaidii  mellett 
tiintetiik   ezrelbul    csakAgy   veletlenre  kikapoink,    mint  az  a  bauk&r, 

3  ki  Jit  mnnkakeriilonck,  azoczialistanak  szidja,  mikar  timaga  kora 
reggeltol  kesti  estig,  siit  az  ejjelbo  bele,  szAmitgat,  a  penzet  olvassa, 

reHKvenyazelvenyeit  oll6zza  s  alig  virja  a  hi>lQapot,  bogy  djia  art 
tehcsse, 

.A  mi   aeked    mnlatsug'  —  felelne   kesemyos    moHolylyal   ■» 

«rcheMtrista,  vagy,  a  zungora    bitlentyliit    egesz   nap  kiiix6  bdlgyecs- 

keoob,  a  tapeur;  vugj-  a  szi^orlatra  kesziilS  jogaHZ  az  apjAoak.  kj  6}t 

aappuJIA   tevc    bUvirkodik   a   tudomuny    melyaegeiben  es  Onmagfivnl 

peldazgat  neki. 

.Inkibb  fit  vagnck  ezatatt"  —  mondja  nemely  kezdo  liaztviselS 

i  kinek    kileuuzkor  ott  kell  lenni  a  hivatal&lian,  mikoi    oaak  del  fel6 

ksp  ^  fail  kap  —  nkt&t. 

Nem    epen    ezekkel,   de  leayegiikbeii    haaoDl<5  pold&kkal  vagy 

utyan  doigokkal.  mclyekre  enek  a  pcldak  r^illeiiek,  illustr&Ija,  illetiiieg 
I  -'tWicozKa    meg   szerzcini^    a  munka    fngalniat.    A   peld&ibao    szerep- 
t  kSxt  legmulats&gonabl)  ax  a  levoUiGrdoziJ.  a  ki  csak  tegnap  pauasz- 


kodoK  a  ttok  l6tft.>>-futAH,  r  aok  luunica  miut  i»  wn  ■  k^nl6sie 
Tolt>«  int  io?'    --   mefcelegi'dptteu    nxt  felclte :    .tiemuii;    ~  nxtbul 
vagyok,  tgem  nitp  si-tiltam*. 

Mi^gtutinfKisi&t  a  mtmlctnslc  i);y  ftdJR  a  sxr^raii : 

,A  nem  Antaagd^rt,  hanrm  tgff  tnd*,  rajta  kMil  ftk\ 
viert  (s  igp  eten  uteviponthdl  kinijlelntM  akart  Miik^(Ua, 
jainktu^  stivcnen  krriilt  vngtf   megr/ividitelt  lUja  iti  ttu'itfii'. 

A  .niftkSd^Hi*  HsA  egy  kissi-  felraTe«Pt& ;  de  Idljt 
Niiit  nyelvUiikbeu  i.\ig  tudii^nk  talUnl  jobbat.  Bisoayira  a»'<rt  a  maKudit 
mondiitbiin  {ag\nU  maey»ta.%nt,  mely  Hxeriut  a  kiiUS  F.zi<lUi\  tbIv 
mindpn  oR?l<'kviVHt  i'i>p  ngy,  mint  n  kUUii  (tx61l)dt  val<>  pvii^ivftiHi 
Tagyia  >i  ffniiiofrl!>Kndils<'al  jir6,  i^rJit  kflvctelii  s  i^  Aldnxatot  JeleotA 
t^tleoso^  in  bfllpiTti-ndii  n  ,mrtkfid<''B**ln'. 

HludaiueUPtl  azonban,  bir  as  eddi^ickbSI  u  tisztin  dll  mindt'kj 
al6tt.  hagy  III  aom  mpcbanikai.  Hem  ti>nDpk>  vagy  Atal&bau  kOx^i- 
dafligi  <-rlctciub«n  wtl,  hanem  aubjeotiv  nAsSponlbAl  tekintutt  nmnkinil 
ran  tm,  i^s  p<^dig  lent!,  uhk-  m  akaratbetl  munk&i^l  Bcryaritiit  —  mo^ 
an  hi«xoni.  niMn  nuk  DlvasA  lenx.  a  ki  av  im^nti  kia  komnientir  uttn  u 
nii>lyebb  gondolkoBtf  (is  ei<il*t«IgaUs  nclklil  belc  foglalaa  ai  id6s«tt 
dnfitiitio  ketfttibo  olyan  dolgokat,  a  milyenckkol,  luint  belt'lajtoaokkaJ. 
n*ntink,  TiKNKftlAdhtai  folyaniAa  ro);lalkoiiik.  Cgy  encem.  bogy  bUnyu* 
Tolna  a^t  i-liilMgi'v  tJLJ^'kufilatAitra,  uiintegy  haugiilatbelt^srt*  siiat  fen- 
nohbi  Hlvii]  a>ini:i'r<iKlalA(i,  bit  oiekrOI  a  (lolgokri'>l  binuily  fuliilagosao 
is,  mir  ■■■<■«(  mi-tt  ucm  t>inlKk<Mtn^ni. 

('i('ljaiiik  cli^r"!'!'  ri'aitlton  magunkltH,  ri'sxbuo  mattokUI  (Itg);. 
Brftlnk  nom  klmoritbowil'-nttk  -  okuxin  kcll  volOk  gazdilkndnunk- 
lUiiok  aetc'^K'^"^'''  jAiudulaUnak  alkiiliuaxki>dAs  tx  ara.  K  nerinl 
Birt^ktartlw.  I'l'lrclitia  (>^r^8Briil.  i<rknic»n«  r.^  bolyott  TisclknlM.  ■ 
tddni^ly  tiiii(«li>l(>,  H  li^kiiil^yDDk  valA  metcbAdolfts.  Klinul6koiiyBl(, 
fUedelcm  ntb,  niAnrfncrdl.  tflbli^-kov^nbb^  foltAtelei  boldoi-iilA^iutknak. 
HtuleKHk  biti>ii\os  (UiiiM'ttUKiulAMt  kliVL-tobok  s  l^y  a  Hxeftfink  M«)- 
nexeiw  »M'niiti  iimnkH  lncnhiia  oik  i-iiiii'k,  hxt^k  aitok  a  dul^k,  a 
■•lyaktv  ai  iirioiil  <-«i>lc>it]itii  Eittkiifk  ftijtogvtiisn.  ta;;lal4iia  ^o  a 
M«4tak  *>!<•  i-hui'lkoUi'M  ki-ppit  a  kMidottiil  vvgiK  i^rdi^k' 
l6|{4n)fkp><'bb  M  i>ic>uiiitl  Irira-i-t^koftcbb  r^i^t  (•*  be 

£■  iiiuMt  AuM>t:  a  kiiuyr  rMiIoiHfbb  Isnefleli 

Num  raffjiik  tililo*  brniM>,  kepi's  lUHxnkv.  dt>  nielli 
Ulmkiuk    ntbh  piKiljail  moiinji'  uoudolkui 
iUllBiil.    biiKy    a«iiknak    < 


^nt«4in>l^ikD>>k.  a  kik   ina^iral  k  i 


loely  okbol  kiSzelebbriil  nii'g 
bciztatu  ^Kurrogatumul,  ai^oknak 
''ekapitul&czioiil  sKOlg&UtassBDak 
kedreert  helyettesitem  a  szerzo  dutinjtioit 


smerkedhetneDek   elegge  tAje- 

%   kik   m&r  olvastak,  hasznofl 

niegjeK>'ea¥en.  hogj-  csak  rCvidseg 

DiagHoieivBl. 


lilMl 


H^  A  puszta  kedvteles  kivetelevel  aK  omlierbfit  barmf ly  n 

xkyilv4Duli>  erely  — ;  a  munka.  E  szerint  a  legt:igabb  ertelemben  vett 
mind(*n  positiT  vagy  nogativ  RSelekves :  angi/  ^Ivezet,  cagi/  munkB. 
-\e  elTi'zet:  iinczel:  a  mimka :  cazkBit  ax  elvezethez  —  teher,  niolyen 
IvSnnyitem  Ulrekaziink.  A  muDkukimelen  ifsztOne  felt^tele  a  muiika- 
eszkOKSk  ttlkeletesitesenek  is  i(,'y  a  haladasnak.  Ha  a  miinka  is  SWezet 
volns,  sok  ember  belepusztulna :  .kettoa  tftz  emeszteno.  mint  a  ^crtyit, 
melyet  ket  vegen  gyujtanak  meg'~  (mint  tenyleg  —  tenzem  hozz&  — 
nemely  kSltdt,  mUveszt.  tudost  stb.)-  A  munka  fanyarsigat  ini-geUeNilik : 
az  ember  (fnorejeiiok  megismerese,  az  eredmeny  remenye,  a  meg- 
szoki.s  lis  cnnek  kovetkeztiiben  a  halad&s  sat.  Az  ember  mimkaereja 
—■  .munkaero-alapjiaak  nagysaga"  —  kell3  aranyt  kOvotel  az  eWl- 
fogyasztis  is  ettipdtlas  kOat.  A  kezdetleges  es  a  degeneralt  ember  e 
tekintetben  egyfonoa :  mind  a  kctto  kerlili  a  mimkat. 

Van  ^zellemi,  vaii  teati  munka.  A  szellem  a  goodolat  megtorem- 
toje.  .A  gondulut  a  temieszetnek  magasabbrendli  teDyeszete,  melyet 
az  emberi  szerrezet  iltjan,  mintegy  felNtibbrendfi  talajuu  fakaazt . . .' 
.Az  Ir&f  cEodakertbol  azarmaztatja  az  embert,  de  killztek  az^rt,  mert 
a  tud^  fajibdl  evetl.  Fordltva  litja  az  euiboriaeg  fejlddeset.  mintha 
^elibibos  lalomunys  volna.  Tcnyleg  a  sivatagb^l  mzArmoztk  az  embo' 
«s  hertbe  vnnult  be.  miutdn  munkajival  a  tudos  fijAt  nerelte  es 
gyilm<ilm-vel  tipUIja  magit."  (A  basonlat  szep  e»  jo  is.  De,  nezetem 
szeriul  arm  oezve,  mi  a  tiiij/f  kerdes  meriiihct  I'el.  Mert  ligy  ia  kep- 
zelhetii.  bogy  a  csodakert  aivataggA  lett  —  aminthogy  az  nriiaziin 
cs  a  b&rany  is  az  Irda  Hzeriot  megHzUntek  bekesa^gbon  etni  egym&B 
m^llett  —  es  az  emberre  biintetosiil  riJtt  munka  Altai  vilik  miodink&bb 
>»met  cBodakortte.) 

A  goodolatok  .feiiameruk'  ea  .alkutiik',  Amaz  csak  mindegy 
lalnJB,  auyaga  uz  ult^bbinak  -~  ..a  msgasabb  szellemnek,  a  felscibb 
Teudfi  goiidolatnak". 

A  munkB  eredmenye  :  a  teruiek.  A  szelleml  munkae  vagy  tiszla. 
I  "W  —  mintegy  —  a  viligba  lopii  goudolat,  mely  vagy  vegao  rendelle- 
ekepp,  mint:  azcrszim.  gep,  rubadarab,  dal,  allamintezmeny  8tb.,  vagy 


minte^  ktSzlekedJi  cezkCKkepp;  hangirfts.  rajz  etb.  testeslil  meg. 
A  erondolatok  AtrohAziHa  k9nii;ebb.  b»  vesztoBeg  n^lkiil  tfirtenik  Bf 
sicrt  a  testi  munka  tennekeinek  elfi61Iit6i  fuknrsbbak  :  de  amazoknak 
az  elsajatltiss  meg  a  legf;axdagabbnak  is  ffiradsigba,  a  tanulis  mtin- 
kJLJ&ba  kerlil,  mi  ismet  kOiuiyebb.  mint  a  tnegnlkot^iik.  A  vegered- 
meny  as.,  bogy  e  kiilUnbseg  kfivetkeiteben  a  teljea  dolugtalaiiBag  es 
es  A  teljes  tudatlansig  ki  van  zArva  es  az,  bogy  az  egj'enlStlenseg 
szegeny  es  gazdag  kdzt  korl&lok  kfize  van  sKoritra  es  tObbe-kevesbbe 
ideiglenes, 

A  raunka  inertpke  ;  a  terhrs  volla,  a  tarlama,  sk  rrnfogi/astlas 
ntennyiaigi^  —  mind  abaolut,  vagy  viezonylagoa,  A  munkaeredmenj 
merteke:  a.  lomeg,  »  minasig,  vie'ioayitv^  est  az  elerendS  cu'lhoK  dgy. 
bogy  a.reinekintf*  az.  mely  ehbez  v6gteleni]l  kitzel  jir,  es  a  ketlonek 
kombiniczi^ja :  a  haladds  vagyis  a  nmoks  ea  a  munkaeredmeny  nier' 
teke  kISsti  viszoay.  Ez  szUlSje  a  stnrgalomnak,  mely  a  halad&s  fele 
tBrve  a  gyakorlatot  szerzi  meg,  mely  \sjaet  a  mHnka  eaiko;eihet  vezet 
es  pedig  az  anyagUikhos  iszcrszim,  g6p>  es  a  atellemiekhet:  egyes 
ismeretekbez  6»  a  tudoniinyboz.  mi  uem  egyeb.  mint  rendsEcresen 
OsBzefiiggU  tObb  ismeret.  De  az  anyagiakaak  is  .gondolat  a  mi'g- 
teremttije  .  .  .  magva,  e\iS  lelko".  melynek  azok  ,incamati6i', 

Ezekkel  az  eszkiiiiitkkel  az  ciinbcr  rest  tit  a  szorgalom  tflrvenyen 
De  a  termeszet  doqi  tiiri  meg  a  vegletct,  melyre  igy  jutnank :  a  Ut- 
lens^get  h  ezprt  fejleszti  v&gyainkat  es  sggodalmainkat.  A  minSsog, 
a  vAltoztatis.  az  ujsag  Ingoro,  az  utanzas  UnztOne.  a  verseny  viDzki-- 
togje  szaporitjak  a  munk&t.  mig  eredmeuyr  meltatas&t  cstlkkentik. 
Szaporitja  a  csal&il  is.  es  szapuritj4k  a  versPnyzok.  A  kevesebbcl 
beerokkel  Bzeraben  azouban  a  termeszet  vastagabban  lep  fcl  —  nyers 
mAdon,  a  milyen  uyersek  ezck  a  tSmegek.  A  tiilszapurodas  a  harcz 
es  hi^dltis  munkajira  kenyszeritik  (boxz&teszein :  miutio  MalthD!< 
keuetes  prodikavzi^i  bi&l)Bval6k !)  aztan  pedig.  mikor  mix  ez  sena 
elegseges :  a  halad^ra.  Ez  iitobbinak  eszkOze :  a  IdrsadiUmi  haialam 
intezm^nye,  mely  a  legtehetsegeaebbeket,  a  legmer^szebbeket  es  leg- 
b&trabbakat  teven  meg  vezet5ive,  .kiveszi  az  ember  kezcbfil  a  tair- 
leget,  melylyel  munkakedvet  ei^  erSfogyasKfaisilt  folyton  szimoQ  tar- 
tani  hajlandb*.  Ezt  a  m^rleget  a  batalom  megh6doUja  nem  haszn&l— 
hatja.  a  batalom  birlokos&nak  pedig  —  az  urnak  —  ninus  li.  nzilk- 
segs-  A  batalom  biztoslUaam,  birt^kl^it  elvnek  mini^ti  a  tennisHt. 


L 


IT,  ftyiri.  A  mis  abarsta,  meg  hs  j<5  czplfi  is,  cllenxpges  elcm. 
.ill  caUier  Mjtt  ajiuralft  it  5  inennyureK&ga".  Viin  iiralkodd  i»  v&n 
HfMoIt  akant.  A  biidit&s  oxeija  leirUtbbstOr  niunka.  vftgy  luunka 
ti^nhiyr-  Ep«brtx(ti :  n^i  rrnniak.  fsfrteru.  IrkinUly.  caalilrdaiiii,  aserrUi 
»  «  uifao/iim.  Ax  utohbi  kett^  sxakkOrii  (?  —  vajjon  a  tMea.  Taj  ps 
k«i  itrnrtt-t  is?i  A  nsalirdsng  pedig  tiszldn  suha  se  It'p  ffl.  Ax 
tpimlb  MJi  Tagv  —  neha  iires  frlemUtessel  is  —  fenyeget, 

A  cscrrcrS  —  a  pen)!  —  iii(rj-  hauloni.  A  lekint^ly  crej^nek 
nftoli-B  Bok  ex  eok  knriilni^nytAI  fUt;^  fokosaU  van  Van  r^menyt. 
na  acgodalmat  racy  mind  a  keittCt  keltfi  lekint^jy.  A  tekiately  vala- 
wli-ik  Drme  Diindig  kis^r^je  a  hataloni  mixik  ket  fajiuak.  A  t<^kLIl- 
l^Iit  I  hit.  a  v^leleni  Kxlllven.  legtonnenxeteBebh  talaja  a  hoiu&lyuN 
t«riUetfk :  vallai,  polif ika  stb.,  tegbnx^dbb  megbodoltja  Ataliban  e  nagy 
MiBiX''-k,  hir  a  legi<lpscbbeD  litiit  is  kttrillvcjixi  a  myaliciaraus  atinos- 
(ilbnaja.  A  no^bodolos  fnka  a  method  itisra  forditoU  munkitol  i-s  n 
DrtMdnltEiak  i^raek^nyHcei^tOI  fU^g.  Ea  utobbi  klllOabSiik.  kor.  neni, 
*r»rtoipg,  nrmMit^h  os  bor^Ksbok  szeiint  —  ,niAr  vr,  eles  hang,  a 
rtrb«^  lekinttrt  \%  crtlsitak  eiAmba  Jaegy  neha.*  A  tudominy  cs  mU' 
*»iM  UTcn  a  le^ki^ebb  ftmyaiatok  is  ervenyesUloet  a  tekiDtely 
"dekebi^ 

A  hatalDtn  nag;-sAg&t  az  el^ajtilitott  miinka  mennyiscgt-  mutatja 

b  Kit  arrir'kr  a  balalnm  hplterjessHgenek.  midy  nagyohb  akkor.  ha 

iUnysner  a  xEkbad  akunit  elemeivel  vegylil    Qykep  .n-ndHi  fiiiikk« 

•  n.>7h'^'l"li3kat  az  iirak  crdekenek*  »  tcrmpsael.    Uis  •^rt^lomben  a 

".  v-^tt  a  meghi^doltak  sz&ma  fejpzi  ki  —  ea  a  hatalm*  kor. 

<  ''ti\!4itertTt-je  fUggetlen  a  hatalou  neineiol :  a  oaenr  i-A  u 

:  lima  Dt'ba  iiafQ'obli  mint  ax  (rruHvabi-.  De  ai!  ellenUatisok 

.1/    rnisxakp   a  li-gelRtiknbli    et:   exert   berosbbe  tartiis. 

;r'    is    ^yliloletes ;    dr    tiirg-,    illetoleg    elitvl^ep    fUgg  ax 

-iiM,  A  cs«ri>halaloni  terhH.  He  juttat  is.  A  t«kint«ly  ia; 

ij>«'lbe   visirol-  es  azorE  a  inint  a  valMit   be  D«itn  raltja. 

r-ilriii    iTii>;;  in  bukib.    A    oeeremion]'    hatatminsk  leggyiilOletciiobb 

iTiltinuU»a.  p«ldija  tt  iixsora.  \'i9/o<iylag  le^avyobb  a  WW»  cHere- 

"•in**    hiiiPk    a  Wleny  (rynkorliina    e«ininibe  se  beriil,  csak  a  meg- 

■     rijebb.  A  psomfttlcny  felUtrUn.  ha  a  m^ik  fel  sxUkMeg- 

iiwimbnli)   vagy  ol   nrm   napolbnto.    A  feUctlrn  pp  olyan 

irl  axvriisMk:  a  nii-aUguD  elt<ivi.'dt  baravAnkproiiked/HoI 

vagyoDAl  veheli  me;;  egy  kecskeitiaxtor. 

.'iiuloui  &llaiid6fiif^  a  l&nadalnii  visKoayofa  il 


sagdiol    \ngy  v&ltoxusigdtol  ftigg.   A  munka   errenj-esaleseTe]  iiflP 
utiihbi ;  de  as  anyagi  vagy  szellemi  vagyotuuk  kivaltsaga  nn  ii 
03  nelkiililzhetetien  a  tarsadalom  bizUrtisiban. 


III.  fejciel.  A  t&rssdalnii  hatelom  ket  korszaks  az  aetin-Um 
es  a  paesivitd*  korazaka.  Amaniiak  alkatreszei  a  paraacsotas  es  a 
megb6doltak    nunkaeredmenyei   felett  valo    rcDdelkczes     uri  eleinek 

—  .eivezet");  a/t^  az  utobbiak  szervezuse,  vezeteBC  es  ellendrzese 
(adminietrotionalis  elemi.  £z  sz  atobbi  nagy  es  kellemetlea  miinkm  ~  tor- 
xsalkod^  az  alarendeltekkel,  mi  elfiscgiti  a  tonyas^ot  finial,  megh6- 
doltoil  egjariot  —  fi  azert  az  ilr  nehacsak  kiUsdlegax(I)cibzse  Lasel61. 
De  ez  nem  snkftig  tart  igy :  bely ebe  lep  a  batalom  ngugdij/is  iUapota. 
mely  intezmeDynok  fSsKcnielyei :  a  adfiir  os  a  Mrlo.  Enneb  sz  .uj 
tenyexzetnok'  megjeleneai  focmaja:  a  bureaucratia,  a  mindenhato  minis- 
terek  sat  en  kavetkezese  a  kttzpontositia.  az  {inGornianyzat  megbeuii- 
Usa  is  a  mag&Deletben  a  teljes  elpetyblisodes  (rdmai  csaszAraag  kora  ~ 
a  mikor  Seneca  szerint  oemelyeknek  tA]mogeri)ltet«i<Ukbo  keriilt  az 
fthexea  fintudat&ra  jutni!)  Fordul  a  sor:  az  ur  a  munka  nyugdijasa 
teez  ...  az  i)j  urak  a  r^giek  volt  berivi  es  s&r&rai  (a  .safar  morilja 
U  kiv^teles  dgy  a  maga,  mint  a  ni^Bok  szemeibeo :  tirival  szemkitzt 
megengedi  maf  Ajiak,  a  mit  ugyebkent  aem  engedne  meg,  men  ligy 
hiazi.  bogy  amaK  keveabb^  veszi  fel.  keresbbe  jogosult  felvenui,  mint 
mke  —  mit  ni&suk  is  cla^znt^k  neki).  !gy  keriil  az  egyik  kezbftl  a 
niisikba  a  t&rsudalmi  hatalnm. 


1^^ 


II'.  frji-:rt.  E  szerint  a  meghddciltak  ,  muiikacszkiiz, 
Hxabadltja  gaxilAjAt  a  munka  alol.  Azonban  javdra  ha  ez  magasabb 
ntfiln  rDnlllJB  a  inegtakaritotc  munkat.  Anyagi  er6t  is  nagyiibbat  fejtbet 
ki  a  IilrRBdalmi  batalDin,  mint  akar  a  legerosebb  gcp.  (Petda:  a  vezer 
keiotdgyliitt^H^re  mozdul6  hadaeceg !)  Ez  teszi  annyira  kivJinatoBga. 
lilvecnluKiH^  e»t  .a  usodavcesKiit,  melyet  »emmi  se  potolhat",  egyuttal 
liatSDOHHtl.  mert  JelHxav^a  dulugra  indul  a  henyok  es  biiik  nagy  sercge. 
De  nantOnaierfl  ia  a  hatalomra  vul6  tOrekveis,  mibol  nyilviuvalo,  bogy 
a  turiu^HKot  uagy  adiyt  foktet  iutuKmeeyere.  A  kezdetleges  nepeknel 
az  erJisxakban  es  osalirdjtigban,  az  clohaladottaknil  a  csereffileny 
ki'rfHi-bit^hoii  nyilv&nul  Ime  az  energia  ithiramlasioak  es  a  kor  kOve- 
tolmi'nyi'i  sxeriot  valu  &talakul&a4nak  peldaja!):  de  legszomjasabb  az 


vmber  a  [ekintely  hatalmim  —  niit  egyebitant  uelin  a  lueg-hiidolt- 
ask  a  kepzelete  akpit  meg  l.balvany"  ^  niKlj-nek  matma  urra  szall, 
»  ti   megszolaltatja  !). 

V.  fejezet.  A  taraadalmi  hatalora  munkara  keszteli  a  tunyat. 
De  1  nem  kezdetleges  ember  is  Hzeret  alkudni  OnmagAval :  merlegelai, 
"■itor  atToi  van  hz6,  bo^  dolgozzok.  Rnnek  a  „bE!lv)szdJynak'  veget 
''^  «  fciilsij  hataJom.  Ennek  elsu  dolga  kirAutani  a  Ufmeg  laba  alol  a 
'^'■jt,  B  foldbirtokot,  es  amazt  t&volabb,  keveebbe  termckeny  videkre 
iiotltani,  a  mi  megszUnteti  a  tetleiiHeget.  fokozta  at  erelyt,  bixtualt  a 
^ieUeoek  (ehinae^  stb.)  ellon  ^s  a  mi  me^  jobb :  eljiterhe  lepWti  a 
'^o'c  gzelidebb  halalmat,  mely  ott  iiti  fel  a  tibor&t  a  bol  legszQkebb 
"  talaj  —  a  v&roBokban  .inelyoek  levegoje  szabaddi  tesz*  a  kJSz- 
tiAwa  szerint.  Ezert  igizolt  a  kozj61et  erilekeben  ligy  a  fSldtulajduo, 
niat  az  uig6  vagj-on  hatalma  is.  —  mely  kerdesben  neni  a  jogi  vagy 
iit'lt&ayosBigi  oeztipont  a  ditntti,  hanem  a  munka  erdoke,  a  mi  egy 
J^lentvsQ  a  baladis  erdckevel.  (ime  az  a  kSzGa  nevezii,  melyre  TiBBZB' 
^*i(^  a.  szorzo  a  legbonyolodottabb  kerdeaeket  ia,  s  a  mi  olyan  egy- 
•sgesai  tesjii  a  mdvetl)  Figyelembeveendo  niiig,  hogy  a  larsadalmi 
bttaldm  iiem  epeo  a  ,hajdu  botja,  baoem  aokazor  a  taiut6  litbaigazitu 
li»lc!zija-. 

A  taraadalmi  hatalom  megteremtuje  a  munkamegosztiiiaak.  mely 
""Sl'obb  sikeii  sziil,  az  embereket  egymustol  fUggUbbekkc  teszi  s  igy 
'^'^almi  kiitelekekctt  es  OsszemUkddest  hoz  letrc.  Van  tebat  vigasz- 
s  a  hatalommal  I 


VI.  fejezet.  „Hft  ket  eiuber  van  is  esak  egyatt  ea  lenaenek  b4r 
'^stTBrek,  Qtl  latjuk,  mintegy  barmadiknak  a  venenyt',  melynek  ren- 
""^Iteteae  ugyanaz,  mint  a  t&rsadalmi  batalome,  csakhogy  meg  enne! 
"  Welyesebb,  mert  loggyakrabbau  ep  cunek  vagy  a  kegynek  cl- 
"jertseert  foly:  .az  erSsek  veraenye'  es  a  „gyengek  veraenye".  As 
"tAbbiak  kitrUl  az  .udvaronczok'  a  batalombox  jut&sert  kereaik  a  p&rt- 
'"Bfal,  Bz  ,ine€geeek'  pedig,  hogy  megelhetesilket  biatositsik.  A  verseny 
'^  vet  az  Sres  uraakodisnak  es  nolkiildzbetfive  tefzi  a  hatalom 
""Polmsit  ,A  vereeny  szele  kisziritja  a  renyheseg  mocsarat  es  ler- 
"■fkeny  talajji  vAltoztatja."  mA  tocbnika  haladisa  iw  iicm  uka,  banem 
"'"■■"ta  a  versenynek."  A  mfiTcazet  a  mflv^szeken  kiviil  a  mlipArtoIok 
^erfieny^nek  kbszOiii  nagyreszt  a  kaladasat 


HindeK    megmagyarizza    a    batalom    terjeszkedS    tendeatJAjil. 

I'lg;   keletkezoek  a  nagj-    birodalmak,  naiiy  T&llalatok.   nagy  UsEeniek 

I  stb.  A  szele^ikerQ  lialalom  kiHebb  erfifogyasztist  es  nagjobb  eredmenj-I 

,  mai  bonv£-delmi  rendszer  batalyosabb  es  olcsobb.  mint  a  regi. 

Orss&^g    tekintelyck  «imihbsii  e»  Ifikelptesebben  vegzik   az   orszag: 

Ugyeit.  mint  ha  ezer  helyi  .nngjai^k'  kfizt  oseolninak  meg.  Tiflztin 

gazdas&gi   szempontbdl    nagy   ^irak    elfinytisebbek   mint   a  kisipar. 

1    A  TPraeny  eiitli  ,a  Danein-fBe  aek'cti6t''  a  tirsadalomban,  melynek 

I  kinbTesei  ellen  szolg&l  pcdig  a  t&rsadalmi  halalom  eszkSzOltn  mefitPr- 

'  sigBB    selectiu,  —    mely  azonban    sainten  vohct   rosaz  irinyt.   A  tul- 

ventenj/  &  legnajfyobb  rossi".   minden  teren  es  minden    tekintetbeu :  & 

munkaecfiaiapot   leazillilja,    a   Kaorgalmas    munkast  jiitalnjitiil   meg- 

fnsztja,  az  erkOlcsisfget   megroutja.    me^ertSziije    a   tirsas  elet  I6g- 

kkttrenek,  es  'xz  emberise;;  ket  legutilatosabb  valfajat  tenyeszti :  ,*z 
erSsek  kiizt  a  roka-farkasokat.  a  gyengek  kltzt  az  ebtermeszeteket*. 
A  korUtoz&g&ra  ir&nyid6  esikOzak :  bizonyos  versenyeBzkOzDk  — 
els6  sorbin  az  erfiszak  es  csalArdsig  — kitiltisa ;  i  vorspnyifik  szAmAnak 
■negszoritiaa,  mi  egyrenzr61  a  kivilts&gosaknak  a  kivUtsigosabbak 
reazirSl  vald  igaza&gtalan  kihaaznilAsara  (a  megkOtessel.  peld.  az  lir- 
bereseknek  uraik  resaerol',  mAsn-szriil  az  eg&Bxen  kivUImandoRaknak, 
B  kOztiik  timadt  tiilvereeny  kOvetkezteben  valo  megnyomoritAsara 
vezet,  s  igy  a  tormeszetkOvetelte  versenjintflzmony  ellen  val6  merenylet 
le»eii,  a  ^eginaeg  eltlid^zie  azt  a  reacti6t  azUli,  melynek  eredmenye 
anagj-  tOmegeknek  szervezkedAae  i.batalom  hatalom  ollen)  egy  oldalnil, 
ea  a  kartellek  mim  oldalnil.  Vannat  kenyes  ternieBzettl,  tArsadtlmi 
Ugykfir«k,  melvek  a  veraenyt  nero  hirjak  ol.  mert  e/  nyombau  tiil- 
verspnybe  esap  it.  Ilyen  az  iUamfSi  hstalom.  a  vallti,  Innet  az  Orfi- 
kiiafldes  rtzabilvozAsa  a  monar.^hiikbaa,  az  elnBki  hatalom  idolegesaege^ 
a  kftztftreaaagotban,  az  intolerantia  es  az  isteni  kin\ilatkoztat4sra  val» 
hivatkozjia  a  vaDaaokuAI. 

17/.  fcjaet.  Nagyobb  eto.  nagyobh  eredmeiiy.  Nomely  munka- 
ezel  t«bb    ember   egjealil^se   nelkfil   el   aem  erhetS  «  igy  ea    sernmi 

mis  eazkOxzcl  uom  piito!hat6  Az  BBBzmfikOdea  fUzi  flssze  a  lirsB- 
dalmal  azzft  a  szOvett*.  melynek  az  egyosek  a  szilai,  az  egj-esek 
ezerfete  mimkaegyeaulesei,  miinkaazervezetei  —  a  caalfid.  a  gazdasa^, 
a  mBhely,  a  gyar.  az  iroda,  a  tiraas  vallalatok,  a  kOzseg.  a  megj'e, 
az  Allam.'az  egyhaz  ath.  pedig  a  azitvet  eg>-08  conliguratioi.  Haaonio 


»  lirmdaloin  &  vilagegyetemliez  is,  melynek  eleiuei  az  egi  testek, 
tiiliwOnfis  egymisrahatisuk  —  munkAjuk  —  kisebb-nagyobb  csopor- 
li^bi.  i<2ek  ismet  csoport^zOvets^gekbe  Korakozva  egyiii4at  moj^gaabaii 

Res  i^  egi'misnak  fokozott  eietet  kSlosOnaKnek. 
Exuel  eljutott.  H^erzonk  ax  einberi  Ui^szemlikUdeti,  a  munkaszer- 
k  6n^i  mechmiismtuiiig',  en  pedig  arra  a  pontra,  a  melyeo  till. 
Hi  wm  tObbpt  mint  is^ak  Icgfobb  alkot6  roszeit  akar  csak  a  leg- 
^lelesebb  voitisokban  es  ezeknek  az  alkoto  reszeknek  hoi  megoaztott, 
^^  iMiefogo  iniikSdeRet  vagyis  a  munkamegosztaasul  pirOBftott  erfi- 
Wnniiiatok  haUsit,  szerzonk  □ynniAo,  akir  csak  lo^nmentiiozusabb 
n^lTfaiulisaiban  iamertotni  afcarnim,  olyan  fcladatra  vallalkoznim. 
nelynek  sikere  a  raFurditott  Jduvel  ea  firadrfkggBl  semmi  arinvban 
nem  iiUna. 

Azert  rsak  egy-kot  kimeredti  pontra  szoritkozom. 

A  munkaszerrezet  szabad  (tinkentes)  vagy  hatalmi.  Az  elaji 
''('njalodottabb,  kenyeaebb,  de  prodantivabb.  Az  erdek  ktJzJla  voltioak 
leliatner^ge,  a  ktlcsCnJis,  ,i  kOlot<0no3  bizalmatlansa)^,  bii!isag,  irigyseg, 
*  helyes  ir&ny  feletti  nezeteltiiri-s,  az  egytn&!<  rovAs&ra  valii  nyereSK- 
^9  Btb.  miDdmetraaayi  bont6  elcm,  mig  a  hatalom  (killODbfisfi  nemel 
'sodit  mivel.  Megis,  mindent  BaszevBve :  raelyik  prodoktivabb  ?  In- 
''Uctio  dtjin,  az  adi^tok  hiaayoBB&ga,  sdlyuk  moriegplesenek  ee  az 
ilMielusoDlit&saebezBegeiiniatt,  eztmegUIapitani  nem  lebet.  Dedactiv 
'^JKgetes  Atj&D  oda  conclad&l  szerzoak,  bogy  a  szabad  szerveset  az 
^nberiseg  magaaabbrendU.  basznosabb  munkaeHzkOze  es  bogy  a  ha- 
'*'>Ki  azeirezetek  kOzt  azok  a  legals<5bb  rcndfiek,  melyekben  ax  ero- 
istik int^eg,  folegazort,  mert  felb^borit,  bossztira  6s  gySloUegre  aarkal. 
Simibbwi  mfikadik  a  csereRJleny.  Nemesak  a  legcwekelyebb  Hiirl6d4ssal. 
mtia  iiiiBosxa  is  mflkOdik  :  az  eroszak  cs  a  Tagyon  hatalmati51  ment 

Bit  jellembeli  tekintely  igazgatta  szervczet. 
Vin.  fejezet.  A  munkAt  olykor  eriiit  g&tak  kSzo  kell  iizoritani 
uteD  mtmkilTal :  a  „he1yea  vlst^Ikedes  muiibAjAval" ,  ami  eszt  es 
^"lesi  erSt  —  bel4tast,  eloreUtast,  BKorgalmat  odzSat  —  kOvptpl. 
'^■^zik  ezekkel  Onmag&nak  az  emberi,  ea  tartozik  a  kCznek,  a  tirsa- 
''*'i'i  azervezetuek.  Itt  mir  az  erkiflc^i  vilag  msgas  regl6iba  szall  — 
'■Mfcejkop  —  Bs  viriz  niagaval  snerzAnb.  Szinte  ngyiitt  erezziik  vele  »v.l 


I 


a  lendiiletet,  mit  a  felad&t  nagysig:a  ad  uinak,  ki  szereti  &  idtiddB 
kinek  a  muoka  szorgalma  elvezette  tette  a  miinkat. 

OlyaD  elmcelettel  boncxolgatja.  fejtegeli  a  kiiliiDblizS  esei 
szerint  felmeriilS  nagy  kt.rdeNeket,  es  a  id  omentum  ok  finom  mej 
g«lese  utia  olyan  eroa  mcggyozodesBel  mondja  ki  es  olyan  haU 
zotta&^gal  iteleteit,  mely  —  akiir  csak  a  tridenti  zsinat  erkitlcsi  vi 
zesei  —  imponal,  e^iittal  azotiban  cpen  azert,  miiitegj'  feliilvizsj 
latra,  birilatra  iD«;erli  az  Onillo  ^ondolkudot.  Legcrdekoaebb  es 
mellett  legfontosabb  az  az  erkdicsi,  belyesebben  viaelkedesi  dogmi 
melyot  a  viaelkedcs  fitaldnos  tdrvenijeinek  a  mutikatxerveieti  rtseUra 
tSrvenycivel  val6  tlsazhang'babozBtalit  legf6bb  kOtelesseg^lil  roja 
□gyan  az  embernek,  de  a  collisio  eseteirc  az  el6bbmek  adja  az  elaSseg 
Ezt  az  41UBfogIal&H8C  a  fpltetlen  termeszetfi,  vagyia  a  tissta  szat 
es  a  tiszta  haUlmi  szervczetekre  vonatkoztatja  ugyan,  de  azt  hiaz 
nem  csalodom,  a  mikor  feltOBzem,  bogy  a  vegyes  azervezutekre  is 
terjeszti.  Uert  biszen  az.  bogy  a  merlepelcs,  ex  a  helyea  I'ltnak  elu 
l&fia  nehez  dolog  —  vagy  .mQveszet",  a  mint  6  mondja,  —  es  he 
e  kdrill,  a  legellentgtesebb  nezetek  merttlbetnek  fel.  ax  az  eloen  n 
v&ltoztat.  Ez  csak  a  hoUlrvonal  meg^llapitiauoak  krrdese,  mert  azerab 
Alio  kct-kot  kiil&nben  egyenlO  BiilyA  lenyezJi  kOzt,  inelyek  kOziil 
egyik  41tal4nos,  a  roi^ik  pedig  killiiDiuges  tenneBzetii,  mindig  az  elafit 
kBll  dan«(iiek  lenni,  rs  csak  egyentStlen  siUy  eseten  kerekodhc 
feltil  az  uttibbi.  EgyebirAnt  azt  az  elvct,  melyet  abstract  liton  \e 
le  ezerzonk,  a  j'dAiszemu,  —  ea  a  kOzTetetleniil  erdekdt  maaik  fe 
kiviil  mindenkitcil  helyeselt  —  ellen&lI&B  szamtalan  peldiiral  a  tdrtc 
lem,  az  flet  ia  igazolja.  Va!6ban  soha  se  lobetne  seutirel  elbitetni,  h<] 
az  cgyen  a  szervezetert  van  ea  nem  megforditva ;  mert  as  egj 
erdeke  (azt  hiszszitk  a  szerzd  azerint  iB)priniordiiUN  kerdea  az  Oeasesi 
lirdeke  szempontjabil  is.  .Ait  „egyent"  —  tomicszotesen  —  oem  eg\ 
^egyik  vagy  misik)  embernok,  hanem  alistraete  vove.  A  Ti8elke< 
iltal&nos  tfjrvcnyei  elleni  vetscgek  a  azorgalom  elcgtelenaegc  ee 
eazBzcrlitlen  muoka  ,  az  elvoknek  es  a  luiinkanah  nilhajtaaa  ;  az  el6 
Utis  hianya  ea  a  balad&s  cluiulitaKtaHa. 

Uisik  fontoa  velenieoye  szerzSnkiiek  az,  bogy  az  otyan  sz< 
vezet,  melyhen  a  vegyaranyt  Ipkiutve  a  szabad  elemek  tdlsdiyb 
vannak  u  hatalmiuk  ftilett  —  fdteve.  bogy  j61  miikfidnok  —  jol 
mint  megrorditva,  Ezt  is  bizonyara  alAirja  mindenki,  a  ki  baratja 
baiadasnak  ea  eliameri,  bogy  a  fejISdeanek  a  mindeoaegben  eive 
halndas,  ii  mi  pedig  szint«n  dgyazdlvan  szemlcleti,  tOrtenelmi  igazsi 


^^^^^l^^p   1TQ' 


ivndklvfi]  erdekesok  e<<  becsesek  o^  ffileg  basziiosak 
taafpjlv|>eicsei  az  .erkolot/ig'  ps  ■  linasdalom  szeinpontjib^l  .helyet' 
*a*DdM  kOn  val>)  kUliinbgOKrSl.  az  Initl  eu  nem  irott  jngrdl,  mint  a 
NVTBtfiek  miiiikajs  e^yik  termeki-riil,  mint  visvlkedesi  szabityr^l  es 
I  kc^mt  nsulkedttii  bixlosit^sun  »j.algMa  inteKmenyrdI,  mely  wtoabau 
nkkiinayns  fokig  piltnija  hi  rrkolcsSt  —  ■  melyre  m^tr^sit  ma^a 
bitRonii  -  rzt  .ax  wvhimi'Aesi  pontot,  mely  oelkitl  a  lc;^lc(^letea- 
•Itn  mOkOdS  jog)  ecpe/et  i«  tohetetlen" 


8  Pixel  v^gexti^ui  feladiitoiiiBl.  ntelynpk  nagam  ele  tUx^scre  az 
u  ^u  klknMen  liajtott.  melyet  a  m(i  liennem  keitett,  ea  az  fiTiim, 
■igr  ~  Diagjar  talajun  ti^nni^tt! 

Ch-Ii  rrti-ni-c  ?  Sum  tudiim.  Di?  >  felptt  nem  ketelkedem,  bogy 

tkioi  B  Drm  eppeu  rOrid,  de  ahhox,  bogy  elegge  t4jeboztat6  fogalmat 

tj*jt*n«i  uUn    meg  fient  tiUii6go3«i  hossiA  vftzlatot  flolva^aara  mul- 

'V!3  ''I  fij^a  if'inenii,  hog^'  a  szorziS  ezzel  a  mttTevei  feipttc  crdeme^ 

.-.  >'U.    Lstni    fogja.    bogy     u    emberi    cselekveit    flsBKe:' 

iilaimi     term6sK«tcs    i*     IcjltJitt    szerrexetekbon    vaio 

iiiirgfigyetesi;  es  e  mfikndca   SKabilyaiaak  a  tirsadalmi 

~,  .  ^,  .4>l;il]ni  rgypnsAly  ea  az  emben  nem  haladAtia  sxpinpontjibi'il 

<•)»  mrmllaiMtiiia,   az6val :  a  Icgtigabb  erC^lenibea  vett  sucioiugia ; 

1  u  pliuninak    e*   lapaflztalatinak   kettiis   alupjan    nyugviV  —  tchat 

fui  -  Umodaliui  bOk-aelet  ez  s  Eg}',  mint  mir  emliti>m  is,  sokkal  ttibli 

Ml  a  mit  rliiiKavklian    ig^.    A  ki  pedig   magit  a  mlivet  dolvaasa. 

<*  ~  axiairii  nvm  k'-tplkritcm  —  meg  f'lg  rdla   gySztidni.  bogy  egy 

ki-piett.    tigon  latkftrfl.    alapoa   todasd,  es   rendsz^ro!). 

gnndrilkox48ii    igazi    tndiissa]    es  d  racllelt   igen  ilgyes 

irAral    van   dniga.  a   kiben    elme^l  ea   gyahorlatl   «<nek  olyan 

mr*  faarmimiAhan  t^gyeviil.  bogy  ntUitc  eszTevetlenii]  oaempAsxi 

t»  k  i-.ii--,;t,r%iib  MxiiriaA  <ilvB»6}ibii  is  pgi5s5!  balmait^  a  Irgelvontabb 

V  termrMxi-tni'k  ti'mn-RzctfCldtti  attjibuturookkal   felrn- 

■■-■'-ra,  csak  lftt«zat.    illetuh-g  oz  Iil<-vunalknz6   kifcjezc- 

k    [nalura   pro  Datura  natiiraitto),  melyekrt  esak  a  aiib- 

I^Hit    •rti-1'-!nb«n    vi-tt    emberi    niuuka  ^  term^azet    munkija   kSzti 

^^H||^  lUctTv  ax  Hugallt  a  Hzerzfinek  —  mQre   t<'udentiAja  ^rdeke- 

^^1^-  hogy    a  mint  a  tt^rmf-Hzet  mimkiljinak   hatasa,   Agy  biauByoa 

^^RftboB.   m<^g  a  legniagasolil)    n-ndfi    I'lubi-ri  ti'Tiikanyscfl   i 

T*  •  fctotamithilA 


\^ 


^  *^*  IRODALOM. 


I  amilm&iiyit  kOzelettink  ket  kitttnfisegenek  Hddotwy  Imrenek 
0*  lAiHif  Lajosnak  ajdnlotta  a  szerzo  es  dr.  Wekerle  Saador  v» 
H^ty  iioorfi^e  a  mti  mottojaiul  is  v&lasztott  szavaival  fejezi  be: 
«Uiiba  inaii^uHilunk  barmely  iotezmonyt,  a  nagy  eredmenyeket  nem 
WA^ukkal  az  intezmonvekkel.  hanem  azok  kihaszn&lisaval :  a  mun- 
kAval  foirjuk  csak  elorni**  es  :  ^Nem  azok  az  orezi^gok  a  leg^z- 
iia)r«bbak,  a  hoi  a  termeszet  legpazarabb,  hanem  azok.  a  hoi  a  muuka 
U'trlutAlyoMabb".  A  kot  motto  egyik  a  m&Hik&t  kiegesziti  —  es  a  mfi 
woriljAt.  azt  az  erkOlcsi  tanulsigot  fejezi  ki,  hogy :  Agy  a  termeszet. 
mini  a  kOzAsseg  ingyen  adom&nya,  munka  nolkttl  elegtelen  a  boldo- 
^uliHuiikra.  a  ^muQk4**-ba  —  a  mint  emlekeztotoul  hozziteszi  a 
Avorao  -    a  helyes  viselkedes  is  beleertendo  leven. 

UoHzemrol  azzal  a  megjegj'zessel  zarom  e  sorokat,  hog>'  Kiincz 
Jouo  ahipos,  nagy  mfive.  amint  bizonyira  Omag^ak  volt,  Agy  olvasoira 
uoy.vo  is  csak  ft»lig  munka,  mert  felereszben  tiszta  olvezet. 

AmbrozovicH  B^la. 


Revae  philosophique  de  la  France  et  de  Tetranger. 
Dirig^e  par  Th,  Ribot.  XXVI.  evf.  9—12  f. 

A  kihMiczedik  fuzetben  dr.  Gust  are  Le  Hon  Az  okt^itda  rrform- 
jtira  t^imatkozo  iervekrol  ir  altalau<»s  erdekfi  tanulmanyt.  Kem  a  tanitii^i 
pn>gramm<>kat,  de  a  modszert  kell  megvaltoxiatni,  ha  sikeresen  akarunk 
taidtaui.  Mert  a  kiinyv  nem  egyetlen  eszkOz  arra,  hogy  valamit  el- 
saj&titHunk.  Minden  tanitas  es  neveles  ezelja  :  a  tudatosat  5ntudatlanna 
tenni,  vagyiH  bizon);()M  reflexot  kifejles/teni,  a  mi  altal  a  tanult  dolog 
valfSban  .voriinkbe  me<]:y  ^Ital".  Ezt  azonban  (*lmoleti  oktatas  utjin 
nem  erhetjiik  (*1,  csak  a  novendt'k  on&lh)  probalgatasa  41tal.  A  gyakor- 
latias  neveleH  a/.onhaii  gyakorlutias  tanarkrpzest  trtelez  f51.  Az  ily 
iranyi'i  nevHes  f'ejlt'szti  az  akaratot  es  a  nidralt  is.  Ez  ut6bbi  szem- 
pontjabol  kUliinosen  u  haza  to<^'almanak  van  nagy  jel(^nt5sege.  Vogtii 
kiemeli.  hogy  paed:igogiai  rcioruKik  rsak  I'li^y  j^hetnek  letre,  ha  elobb 
a  kitzszellemet  kcllnleg  atal.ikitottuk,  inert  az  iskolai  intezmcnyek 
Dag}TeHZt  az  ut<'»b))inak  nyilvanulatai. 

K.  liec^jac  betVjtv.i  .1  malaszt  pfiilosoph'uijdrol  sz6l6  czikket  a 
arra  a  kcWetkeztctesn*   jut,  hogy  az   embcri   el  me   minden  ttfrekvese 


\  a  malaazt   fogainininnl:   megegyBKtetes^ra 
elohbi  mindcn  erkOlcsl  fo^alumiiak  leuyeges 


^biAsuIt  ft  SEabadsag 
vunstkoznlsg.  Mar  pedig 
alkatresze. 

A  tisedik  fii^etet  //.  Roffding  taniilin&nya  nyitja  tae^  A  logikai 
ilitet  lilektani  alapjair6l.  E  viziigUat  luvatva  van  egyreazt  a  logikai 
68  a  lelektaiii  szempont  viszoayat  tiszt&zui  raAsre^zt  pedig  a  ismeret- 
elm^leti  kntataanak  alapelvot  nyujtani.  Hindenekeltitt  a  Bzemlilet  es 
az  UHH  vJB2ony&t  vizag&tja.  Gondolkozoi  annyi  mint  oiisiebasonli- 
loni :  a  logikai  functio  a  tudat  tartalm&ho;!  miteem  ad,  azt  csak  viia- 
^aabb&  teszi.  Szemlelet  alali  a  tudat  Biinnltan  elemeinek  Qaszeseg;et 
lirtjiik  :  ez  kSpezi  minden  logikai  nillvelet  aUpjAt.  A  azemlelet  a  tudat 
eey  ens  lily  anak  ea  harnninidjanafc  elso  forniflja :  a  ludat  elomeiiiRk 
«ls6  dispositii^ja. 

Az  aDalysi^  megbontja  ezt  az  egyeusiilyt,  melyet  az  altal  illi- 
tnnk  helyre,  hogy  tudatosan  Osszerakjuk  iamet  tartalmat.  E  tOrekve» 
sziili  8B  aBBOciatiot  s  ax  Iteletet,  Uaromfele  azemleletet  kiillinbSztet 
iiieg  8zerzfink :  az  erzet,  a  perceutio  es  vugre  az  emlok-  vagy  a  kep- 
zeleti  kep  intuitidjat.  A  perceptio  vagyia  az  iamereH  letrejiiveaenek 
alapmlivplote  a  synthesis,  azutan  ftlllep  a  ktllOnbsSgnek  a  pereenti6ja 
»  vegre  az  azonuasAgnak  az  eazrevevese.  Az  intuitio,  analysis  ea 
ftelet  kSztitt  sz&mus  itmoneiti  forma  letezik.  A  mi  statikai  illapotban 
St  szemlelet,  a  dynamikai  allapotbaa  az  associatio,  KtfzSa  viiniauk  a 
spontaneit&s  es  abban  kiilSnbtlznek  az  itclettjil,  hogy  a  tigyelem  bennilk 
QQin  SA  elemek  vlazonyAra  vonatkozik.  Az  a^sooiatio  is  ugyanazon 
ciielt  SEOlgalja  mint  a  szemlelet:  kepzeteinket  teljesse  tcazi  a  ez  altal 
faelyre&Ultja  a  megbomlott  egyensAljrt  a  tudatban.  Ezt  a  proueasaat 
fujezi  bo  az  itelet.  a  melyet  a  jobban  kielesedo  rllentetek  tesznek 
>4ziikeegetine :  eeert  az  itelet  fGII^pte  a  tndatoasag  fcikoz6das&val  azonos. 
vVk  itelet  egy  Aj  synthesissel  akarja  a  tiidartartalom  decompositi6j&t 
r>rTOftolni.  Vegre  a  uegativ  ea  a  pniblematikui^  iteletek  tenneszetSt 
Ailapitja  meg  azerz5Dk. 

Luden  Bray :  A  termiszeti  azeprol  eriekezik.  Cz^Ija  a  szepoek 
»  lenneszetben  valo  objectiv  niegjelenoset  6s  felteteleit  vizsgAlni. 
Sorra  veazi  a  nOTeny  es  az  allatvil&g  azepsegeit  a  azt  kOvetkezteti, 
bogy  ].  a  vegetalis  es  az  animulia  termcazetben  az  egyedeknol  azon 
bajlatn  trszlelhetS.  hngy  a  tohbiekkel  ezemben  kitiinjenek,  a  figyelmet 
niigukra  votijik;  2.  e  hajlam  ketaegklvdl  az  egyeni  legfSbb  es  leg- 
^^^■Hosabb  functiojaval :  a  faj  fentartaailval  ea  reprodnctioj&Tal  ftigg 
^^^■ke :   3.  e  hajlambaii    kell   kereaniink    az   616  16oyek  szepsegeinek 


^^k 


(fonii&.  szia  stb.)  eredetet.  X'sUminl  r  jos&g  es  ax  igaxeig,  w,  B261 
is  teh&t  niinden  leny  eletenek  lenyegea  nioizanatB,  tegaUbb  a  felsSbb 
organismusokniil. 

[.  van  Biervliel .  Ai  emberi  funeiii^ik  aaymtiitiriajdr6l  kOiiOl 
eiperimcDtalis  buUttlat.  A  legtObb  kutat6  h&rom  tj^nst  vett  fel :  ■ 
a  norm&lis  jobb  kezQeket,  s  baloguknt  ea  a  ket  jobbkesUeket  (ambi- 
dejilre).  Szerzfink  kiraiita^a  hogj'  esak  a  ket  ctobbi  typns  Idbixifc 
CE  utobbisk  a  balogok  kOze  tiutoKnak. 

A  thennegyedik  fiizetben  Tarde:  A  tdrtadalmi  rbt/ifosrdt 
ertekezik.  Az  intcipsychologia  meg  nem  t&rtalmaEzft  ax  egeaz  socio- 
logist; nam  mjndcn  JnterapiritualiR  viszoDy  az  egyedek  kSzUtt  sooUUs 
jelle^  pid,  gylllttlet,  megvetos  stb.  A  aociolo^a  uagy  mertekbeo 
klilltnbffzik  a  collectiv  lelektantol :  merl  biaz  az  el6bbi  minden  tarsa- 
dalmi  tiinemenyiiyel  foglalkozik,  czek  pedig  az  pgyedek  kCzti  phy^iikiu 
erintkezOBt  is  involvUj&k.  De  n)6dszertani  kUIOubaeg  is  ill  ftfnn  a  bet 
discipiina  kttxStt,  amenoyiben  a  social psyeho1o};ia  az  analytikos  utat 
kdveti,  a  aoeiologia  pedig  a  syiithetifcusat.  A  sooiologia  iizon  bomatyoK 
tadatb<5l  szUletett,  bogy  a  t&rsadalom  egeszebeo  valami  realitie,  de 
szerencsetlensKgere  en  meddu  szenres  tireadalmi  elmel^tekre  vezetett. 
A  kerdee  az :  vajjon  a  tarasdalmi  caoport  valaiuely  objectiv  vagy 
auhjectiT  egeezet  kepez-o '?  Ttibbfele  totalitAat  kiilOcbfiztethetUDk  meg 
(BK&mtauit.  vegvtanit,  FHitlagdiisatit  stb.)  —  de  a  tarsadalom  ezektfiL 
kQlUnbiizfi  jellugd  realitaa,  mely  lelektani  illapotokbol  szjivodik  Itssze. 
A  vitalis  kapcsolattol  a  tarsadalmi  kOtelek  rendkiviili  szivdaa&ga  e^ 
viltozekonys&ga  iltal  klilODbSzik:  tagjai  a  terben  nagyon  azet  lehetneld 
MztSrva.  Valamely  tirsadalom  annAl  inkibb  civilis^lAdik.  mentol  inbiblv 
reaUs&l6dik,  Tagyis  a  mint  jobbso  azervezkedik.  Dc  e  kbzben  itt  nem- 
kereshetUnk  egyoldalA  eTulutio  I'ormikat,  a  melyebet  az  organiku^ 
elmelet  importdilt,  roert  ily  form&k  lete  ellenkezik  a  t&rsadalom  lenne- 
szetovel,  melynek  mozzanatait  nem  lehi?t  elore  megjoaolni,  Ez  aionbaD 
nem  ellenkczik  a  determini.imuaaal,  niprt  ez  nem  zarja  ki  a  tiincnienyek 
eredetiseget  ea  eliire  nem  liithald  viltozatossagukat.  Ezert  a  tSrveny 
a  sociologiftban  egyniaga  mog  nem  niagyariz.  mert  az  etrjforraasa^ 
mindig  bizonyoa  eredeti,  ttlrveuybe  nem  foglalbato  initiativ&ra  vezetbeto 
viaaxo.  Olyan  lirtclemben  mint  a  tt'tmeazettDdomiiiyban,  a  tarsadolombu 
ninosenek  tilrvenyek:  itt  caak  tirnadalmi  erok  vannak  —  s  ez  eleg, 
bogy  Bociologiat  alkothaasunk.  A  tarsadalmi  azorvezet  csak  metaphora, 
a  tAraadalml  szellem,  ez  a  realitaa  a  tarsadalom  ban,  a  mely  inter- 
psychologiai  folyainHtokli<5]  az0v5dik  Oaaze. 


^^  Marcel  Bei<M»  tanuluianytuiak  I'ainie;  Kgyen  eg  tdrsadaloni . 
r^'  axon  elmelet,  mely  az  e(;yeiit  a  titr^ailalotiira  akarjs  viNtizaTexetiii, 
mmt  azon  theoris,  mely  a  tArsadaUinibiiii  csak  egyenek  julixtapusitioj^t 
Utja  —  e^ynrant  mythologiai  allAHpontot  kepviselnek,  meit  elvoD&ijukat 
UrUimk  resliUkeoknak.  Egyeiii  es  tarHadulom  oorrelutiv  fogalmak, 
m^lji^ket  uem  Icbi't  egymisra  visszavezetm.  oictt  absolut  ef^y^eget 
nen  Liiiai'rbetiiiik  mug.  Egyik  sem  erthet5  meg  a  m&aik  netkiil,  valamint 
">^[u  in  allnak  tneg  egyroastol  fiiggRtlenfil :  ez  ligy  az  elmeleti  socio- 
l')pa  loial  a  taraadalmi  actio  helyes  alapelvu. 

//.  Uiiffding  folytatja  A  logikai  itilel  Idltktani  alapjairol  szfilu 
iinulDiiiiyat.  Az  alany  es  t&rgyr6l  DZiJka  kieueli.  bog}-  ax  allitmAny 
'(luiuaabb  elem  an  it«letbea;  az  alany  tCbbe-keveabbe  haiigsulyozbatu 
"i  I'niituasigH  esetenkent  vAltor.ik.  Szimos  peld&t  boz  fel  ennek  meg- 
'iii^Uitka  ke^dve  tiz  alanytalan  iiiondatoktiSl.  Dac/hra  aooak,  bogy 
■  ro^alom  alapja  a^  itelet,  kar  megTaltoztatiii  a  regi  logika  altal 
iiMiiiall  sorrendet,  mely  as;  iteletet  a  fitgaloni  utan  tirgyalta,  merl  az 
ii«Ietet  lovAbbra  is  a  fogalmak  vinzonyaikeut  dtiliiiUhatjuk.  Az  it«let 
^  >  leiezea  viazoiiyara  voaatkozolag  megaJlapltja  azerz6nk,  hogy  a 
^^  iipei'i  az  it«li^t  primitiv  illaputat:  a  kStely  kesfjbbi,  niert  eredetileg 
oinden  intuitidnak,  ileletaek  es  asxociati^nak  ..exiBtentialia  jellege'  van. 
■^  li'teiesnek  a  kifejezose  mind azoii Altai  nem  egyszerli,  mert  valaminek 
*  l^lezeset  Ulitani  uiinyit  tesz,  mint  azt  muudimi  rola,  bogy  reaze 
lohet  a  tapasztalat  totalitassnak.  TebAt  egy  HtiBzeolva^ztiHi  es  xyo- 
Uie^kas  folyamat  kepezi  a  lotezesi  itolct  feltetelet.  a  mely  viszonyt 
'^JL-ii  ki  oz  Itiilet  alanya  es  a  tapasztalat  tutalitisu  kOzUtt. 

A  tilenkettedik  CU^etben  A.  Fottitlee  Nietsche  oileminye  Guyau- 
'U  hiadatian  okmdnyuk  lUapjdn  czitntl  ertekezeseben  az  elfibbi  kritikat 
f'osxii  revea  riligitja  meg  a  ket  b01CKel5  ^lispontjanak  TiBZODyat. 
■indatetlo  az  ^/e(  coDcepti<)jabi!il  indulva  ki  tCrekazik  az  erkCIca  pro- 
bleinij^  megoldaoi  —  de  bomlukegyenest  elleakezd  eredmenyre  jutnak. 
^bbiD  mindketio  mej^egyezik,  bogy  ax  elet  alapja  az  activitas  ea 
'■"lUcMl,  az  sdaplatiu  mint  Spencer  birdeti.  De  elternek  ez  actiTitia 
Jfi'linweBe  tefciDteteben.  Nietzaclie  alapt^vedese.  hugy  Baazezavarja  ax 
*^^UBt  az  aggreBsivitaaaal :  azt  biszi,  hogy  tevnkenynek  tenni  miudig 
^oiyi  mint  az  Ouzeanek  bodolni,  maaokat  elnyomni.  Pedig  cselekedni 
"^  aziikaegkppen  annyi  mint  rombolni  es  Guyau  kimutatja,  hogy  az 
•'"Uotiritis  nem  destructiv,  hanem  expansiv  ee  Igy  altruismust  sziil,  a 
BKijIly  modon  magibdl  az  6letb(it  fakad,  Az  indiTidualititi  maga  socia- 
buitiKri  vezet   a  a  legtbkeletesebb   nzervezet   a   legnuciabiliMabb  is. 


Guyiu  kiilOnben  mar  el6re  kiraiitfttta  a  RtltetlBD  individualumne 
lehetetlenaeget  es  elleamoDdd  voltit.  NietZHche  nem  a.  hsladi^.  de  az 
eBZ  es  a  tudomAny  elleni  resctio  enbeiv.  A  tenneszetDek  cbupan 
eg;ik  na)(y  tCrvonyei  litja :  it  megoszlaa  es  az  ellentet  tdrvenyet  s 
nein  l&tja  a  harmooia  ea  ax  eirybeolvadiB  nagy  igazsigit. 

F.  Paulhan  :  A  jeilemheli  simntati^rii,  nevezetesen  eeAttal  aa 
dlkd'iomboBigrSl  ertekezik,  E  jeleDHPget  oly  egyencknel  talaljnk,  kJknek 
nagyfokA  eraekeuyseget  a  kOmyezet  Dem  erti  meg  s  jgy  nem  in  res- 
pektAlju-  Hogy  tebat  ax  illetfi  eebezhetS  pontjit  vedje.  azt  titkolja 
es  a  kttzSmbSaet  jJttHzsza.  Szerzii  reH^tleteaeo  t&r»7alja  az  UkfiziSm- 
bOitaeg  letxejiiTesenek  felteteleit,  fobb  fonuiic  es  typuaait,  valaniiat 
bat&ait  a  valddi  jellem  alakul&s&ra.  Az  alkOzSmbfis.seg  vegclemzesben 
s  paychikai  vedelem  egj  forni&ja,  niely  Altai  a  tarsadalnii  kOniyete- 
tehez  rossiul  adapt&lt  egyen  luag&t  fedezi. 

3.  Palimte  :  A  socialia  dogtnaiismusok  ^  oz  effj/en  folszabaduliita 
cziinll  tanulmAny&ban  az  egyeu  es  a  t4rsadaloin  viazonyit  vizagalfa 
az  iDdividualiamus  mellett  Vir  lAndzaAt.  Socialis  dogmatism usnak  tuioa 
ir^yt  nevezi.  mely  az  egyenbeo  eaak  masodrendli  ttinenienyt  lat, 
melynek  nines  iin&llii  letc  a  tAraadaiomiual  Dzemben.  Ketfele  dogma- 
tiemuNt  kiilf iib<]Kt«t  meg  ;  a  prioril  6n  a  pusteriorit ;  az  cl6bbi  ir&nybo& 
Urtozu  bSlcaelok  logikai  deductU'ikkal  akarjak  a  tarsadalum  fOlenyeb 
megillapitani  az  egyennel  szemben.  mig  az  a  posteriori  ir&ny  hiveS 
az  egyen  letfeltetelttibSl  indulva  ki,  aknrjilk  az  egy^nnek  a  t&THadalnmtoI. 
vikl6  telJGa  fiiggeaet  kiniutatnl.  Az  a  priori  iskol&ban  ismet  ket  imyala* 
van  ;  a  tranxoendena  es  nz  iemmanena  fSlfogif.  A%  el6bbi  a  tsrsadalml 
egyaeget  mint  valami  transi'pdeneet,  fogja  mi  (Platen,  Kant.  noht«), 
mlg  az  iitiibbi  azt  iemmsnenanek  tartja  (Hegel),  Egyik  felfogin  aem 
helyee:  az  egyseg  a  tirsadalomban  metaphyaikai  elvonia.  de  nem 
raalitAs.  Az  imnanena  dogmatismns  Nem  elegit!  ki  szerzdnket,  mett 
benne  az  elobbl  tan  mrrs^keltebb  forui&jAt  litja.  Az  a  posteriori  dogma- 
tismuB  elmeletiruinak  illispootja  a  golidarildH  fogalmiban  OxsEpon- 
toBul,  a  melyet  orgsnikua  gasdaaagi.  ertelmi  ee  erklilocii  szempontb6l 
lebet  felfogni.  De  mind  e  fogalmak  batiroztlanok,  k6d{fsek  —  s 
kiilOnben  fern  knvetbezik  az  egyeneknek  egym4at61  val<i  fiiggesebGl 
az  egyen  teljes  einyomasa  ijs  initiatiTojanak  mellozese.  S^t  az  egoisniaa 
kepezi  minden  solidarit&a  eltetjijet  E  dogmatikuB  tanok  romjain  caak 
egy  Allaapoiii  letesiilbet :  az  individualism ua.  mely  nem  dognt&nak 
Ulittatik  fel.  banem  mint  egy  jugua  tendentia.  FOIvetve  a  t&TBadalmi 
elct  hivatasAnak   kerdeaet   szerzliak  az  .abaolut  lllusionismus''   illis- 


pQQtja  friO  bajlik,  meiy  a,  leteiiesbcn  csak  iires  jAtf  kot  lit.  kz  ebb51 
fakido  Icvertseget  azonban  a  cselekvti  emberek  eletenergifija  legjoii. 
nkikoel   B    oselekvesnek    a   azava    OrUkke   erfisehb   lesz   a  desillnsio 

Lh-   PaultT  AkoK. 


A  fold  6a  ae  ember ;  Rateel  foldrajz-philoBOphiij&. 
A  Rid,  AK    illettt   fSldtypus  vag^'  videktypos  es  az    ember,  aa 
°n  ^]ii  taraadaloD).  allnni  kliziitt  a  Bzorosabb,  rejtettebb  kapcaolatok, 

''se^zeriiggeBek  kimutatABa  valoadggal  a  fitldrajxj    tudominy  koronij&t 
'^li  a  joggal  nevezhetti  a  ftlldrajz  pbilnaopbiAj&nak. 

Hint  minden  tudom&nynak  pbilosopbiai  reHze,  ug}  ez  is  a 
"■iiideneket  inoz^at6  vngokok  rejtett  U!mkele(;e  kUnelt'he  iparkodfk 
^f'kHzm  s  ep  ezert  ezen  a  teren  is  a  szaktiidomanyok  positiv  bizo- 
"JostfAffB  belyett  probleraatikiis  kerde»ekkol,  voltakt'p  philosophiai 
Pf^blemakkal  Alhiiik  sitemben. 

A  fOldrajz  pbilusophiaj  I'etfog^&nak  irodalQia  nem  egeszon  lij. 
'^  frsnczia  felTJIAgosull^A?  philosophiai  irodalma  hintette  el  a  fjtidrajz 
pfiflosiipbiAjAnak  csirijit.  Monlesguifu-t  illeti  ennek  erdeme,  a  kj  lij 
•"■■t^neti  iskoUt  alapitvftn,  meiy  hz  inU'zmtnyeket,  tttrvenyeket  oein 
'^^intette  tflbbe  Cnkeoyes  csinslmAnyoknuk,  banem  a  klimival,  a 
'^^Pjellemmel,  erkslcedkkel,  vall&^sal.  eletmoddal  OeBzefiiggJieknek,  s 
'Sf  fQtdrajzi  tenyezfiket  itt  belevunvin,  a  fSldrajz  philosophiijara 
flSsaijr  hivta  fel  az  pjaberi  gondolkodftst. 

Ha^ban  a  fSldrajzban  aztin  melyehb.  philosophiai  felfo^'asl 
""Otatott  Alexand^  von  ffumbold  biwa  Ko«mnB-iva[.  melyben  a  ter- 
"•*■■*»«  szepsegei  luellett  foleg  ton't-nyszerii  rendjiire  iranyitja  a 
fiffyelmet. 

A  Hontesquieu-DGl  elhirilett  riiug  azoiiban  I'sak  Karl  Ritlir,  » 
"^''lini  egyetemnek  volt  hires  gen^'rapbusa  munkaibaii  bajt  toviilib, 
0  talajdonkepen  sz  lij.  tudom^yosalib  e  philiiHOphiai  tartalmd 
^*^Srapbiai  fclfogain  megalapitoja.  MlSveibea  ir-(^t>or  das  bistorisr.be 
Element  in  der  geograpbiaohen  Wiaaenschaft'.  1833.  .Erdknnde  im 
Vet-hiitjil^  Kur  Natur  und  zur  Gesuhicbte  der  Menaobbeit*)  a  fOldrajz 
i9fogilniava  is  vt  embert  teszi.  A  faidrajz  fofeladata  azerinte  a  ter- 
•"^^rtt  visBOrtyokbol  a  timvelodis,  ax  irmheri  tortinet  magyanitaitit 
».Talil6an  jelleniezte  inondisa  :  Ai  orszig  —  termeazetehi-z  liilin- 


A   MOMTI   bkoUval   majdnem   p&rbazftmoBan    tip  fel  kb  Ugol 

t  r>»MiM  PiteiU.  ki  ■>rii»i  monkiji  l.Auglia  mlivelodestOrteaete) 
I  .\ji^liit>ui  kifejlodltl  evolatiniusu  felfogist  alkal- 
s  »j  emberl,  a  mUTeludesi  a  Unneezfti  vxsxonyok 
.  Igy  erdebes^n  nuuija  ki  lu  e^bajlat  hat&s4t. 
1  n  csaaksjitgati  feimidrot  a  keledadiai  alfSIdro  vsndoroit 
loitk.  a  Mgraaatd  haUsi)  forro  '6\\  es  aUSldi  eghajlat  alatt  nem 
HanMhak  m*^  sokiig  .meltosagrok',  .oralkodok*'.  mint  aevtik  mondja. 
R>*.~kl«  Morinl  ■  funo  Oii  eghajlat  kedrei  ai  oiikeDyuralnmnak,  a 
luile^wbb  a  iiabadHigoak.  AIlalaDos  tapa^italat,  faog>'  a  uersekeli 
r;p'>T  fejle^atette  ki  a  legririgzobli  cnJtunbat 

Buckle  ^ndolatai  f(lIeK  az  e'ghajlatok  eltniUte  uzimea  vAltak  a 
tudnniinyus  ea  phaosophiai  felfoKaabsn  kdxkeletQ  apro  pensile. 

Ilf  eloKmenyok  utao  lepett  fel  Karl  Ritter  kitiinfl  tanitvanya 
frialriek  Battel,  ki  tovibb  fejIesRtve  mestere  UnitAait,  mindink&bb 
a*  embcrt  tere  ■  faidrajz  kOzepiKmtjiTi.  niegalapitja  az  anlhropo- 
^•eitgraphidi  A  nevet  is  'i  adla  neki.  llj  czimU  fomunkAjiban  (,Der 
MeitACh  iind  die  Grde.  Antbropo^ogniphie  oder  Gmndiiige  der  bis- 
loriBi'hen  Anveudaog  der  Geo^raphie*  I  a  fflld  es  v^  ember  ily  viazoDvAt, 
a  pultnrik  Uy  kifejISdeset  kutatja. 

ErdekeH  knTetkeztetcHekre  jut  egyik  ertekezesebeu  (,DaB  Meer 
alM  i^uelle  der  Volkert^Osse*  |,  ho^  t.  i.  a  ti^nger  melleke  mlly  alkalmas 
iiagy  nepek,  niilturik  kifejlJidesere. 

Egyik  legiljabh  ertekezeBe  A  talaj,  a  Idrtadalom  is  ai  dUnm 
(.Le  Bol.  la  Bociet^  et  TEtat")  czin^n  jelent  meg  a  franr^zia  Soein- 
loguii  Svkifnyv  (I'Annee  Bociologiqne)  egyik  kOtetebeo. 

Itt  aooioiogiai  szempontb^l  meltatja  fCldrajz-philosophiijit. 
A  nopesB^gek  tObbe-kevesbbe  szorosan  OsBzpfiiggnek  a  taiajjal.  Erde- 
keaen  oazUlyozza  e  tekint«tbeii  a  killOnfole  nepeket.  Termesseteaen 
Hok  rigg  atMl  is,  bugy  tudja  valamely  nep  kihaBznilni.  ertekeaiteni 
az  illotd  teriiletet.  Az  egyes  uegyazUgkilanictereb  6rteke  ez&ltal  mesesen 
ntfvekedhetik.  A  lermeszet.  a  fold  kizsakmanyoliisa  a  »aint-aimoDistak 
6tA  elaArangd  Uraadalmi  kordos  marad  mindeiiba. 

Ha  Igy  flxor'iR  fliggeBben  l&tjuk  az  embert.  a  t&rsadalmat,  az 
illamot  phyaikai  kOmyezet^vei  szemben.  megis  joggal  tebetjuk  Ratael 
felfogieftval  azeinben  ia  azt  az  elleuvel«st,  a  mit  ugyancaak  e  felfogis 
legela^,  meg  kexdetleges  alakjaban  hirdetd  kepviael6je,  Montesquiea 
ellen  hozott  fttl  Comte,  bogy  sz  embernek  a  pbyaikai  k&rayesetlfil 
Tal<^  fUggeeet   szUdtelentil    gyjingiti  az  emberiseg   ertelmi  cs  erkOlcsi 


n  flti  minden  terPD  lAtbatjut,  Hh  tal&n  a  must  felkapoH 
vibsragTukkal  folytatott  kiserletox^sekben  meg  aem  is  mernenk  blxni, 
vefryiik  magukat  u  klilttnfple  bixtoaiUsokat  caak  Bzemllgyre!  A  jeg-kir 
pllen  tbIu  biztOBitUH  npmde  bizonynH  tefeintetben  t^nyleg  fUggetleniti 
a  ^zdit,  a  birtokost  az  idfijArii^  ex  elemi  csapAs&tol  E  fliggetlenit^st 
pedtg  az  ?mberi  citltura  haladasanak  kfiKzfinhetJ.  A  kOstlebedea,  a 
i«tiprgzAllit48,  a  levplpzps.  a  iiieBfKplr&fi  in  measzehesitples  mai  fejletf- 
s«gfl  oriasi  m^rtekben  riiggvtl(>iiiti  az  ciubert  a  heiyi  TJBSonyoktot  ass 
ertekek  gyors  kicspn'il^sevel. 

Viszont  Hzonbsn  az  ig'az.  a  mire  Durkham  fl^jrelmeztetett 
Annee  Soriolo^que.  ITl.  p.  558. .,  ho^  a  filldoek  ily  fokoznttabh 
kihai^znil^  ha  egyreszt  fUfrgetleiilt  m  tJSIe  bizonyos  tekiDtethea, 
luftsreHzt  mig  e:orogabban  f&z  hoMd,  t  a  t6\A  cz  Altai  Hzemllnkben 
jnintegT  nuadinkibb  tiibb  bumsnit&at  kSpTisol. 
^^^K  Mindazonilta)  n&gyon  erdekeHRatKe)  jeleii  czikke  aknt  tudoinan>~: 

^^^H  geographia  ee  a  Hociologia  itj  kapcsokt4r6l  test  tanuttigot. 
^^V  Dr.   Feloir  Ko'ri.hi. 

L  J  Torek,   Der  geniale  Mensch.    Filnfle  vciniehrte  AiiUage. 

Bfiriin  (DlUnmler).   1901.  422  lap.  Ara  fi  marka, 

Tizenkt^t  esnayszerfi  tudnmiiiyoR  ertekezi'sbeu  rendkiviil  voqe6  ^a 
megiirySzo  modorban  ps  elog^nx  elciadassal  ineltatja  a  DsgyhiHI  jenai 
tndofi  a  genialiti?  tenyeget  mllveBzi,  bUlctieleti,  gyakorlati.  irodalmi, 
rall^i.  politikai  s  tfirmesKet-  6h  tir»adal(imtudoin4nyi  tekintetben. 
Miv«l  a  tartalmafl  mlivet  eldzd  kiad&saiban  is  a  neniet  tadom&nyiia 
kritika  nagynn  ellsmerSleg  fogadta.  egvenki 
fejezeteket. 

Az  I.  fejezet  czlme :  .A  ijenidiw  e 
alkol(i»ai.'  HchnpeiAawr  ,A  vil&g  mint  akarat  es  kepzet*  oz.  fSmliv^nek 
I.  k3t«te  3-ik  fejezeleben  a  g<;iiialiU,Kt  .objeklivitiisnak,  az  az  a  szoUein 
objektiv  irinyftoak"  deliniWja  ,a  subjectir  dnzfi  akarattsl  szemben*. 
mip  Goethe  .Maxinien  iind  Roflexioiieti*  nz.  mflveben  azt  niondja. 
hogy  ,a  genialit&B  else  es  ut«lsd  kJIvetelmeTiye  ax  iiiax»dg»zeretef . 
SzeFzonk  azeriol  uisdkettfi  a  geuialitis  lenyegee  felt«tele,  mert  mind- 
ketto  etry  ps  ugyanannaJt  a  caelekvasegnek  ktiinnbJizS  elnevezeme. 
Hozzivehette  volna  meg  Ka-nt  hires  definitibjU  is,  a  mely  azerint  „a 
gpnie  az  acsthetikai  esznie  me^eremteseneh  es  bifejezesonek  a  kepea- 


lertetjtlk  t 


e^es 


sege,"  mivfl  ,&  mfiTeazet  sz  a  ter,  a  melyi 
mint  ilyen  a  tprmeBzet  es  a  szabadsig,  a: 
€s%  kOrenek  OsHzeketfi  kapcsa'.  S^erzOnk  k 
'  objecljvitis  azosoH   fogslom, 


a  s  genie  mflkOdik,  mtHy 
elmeleti  6§  a  gyakorUti 

lerint  tiazteeseg,  igazB&g- 
mint  m^sreaxt  ax  Onzes, 
subjectivit&s  es  hazugs&g  is  fedezi  egvix^t.  S  ba  az  finzes  ulvakltja 
^s  bomirUi,  ilgy  visKont  az  igazs&g  Suzetlen  S£eret«te  Til4g0Ban  l&tiivi, 
divinatoriussa  is  iotuitivA  teszi  az  enbert.  A  mennyi  igazs4gazeretet 
van  az  emberben,  aanyi  a  genialit&sB,  s  a  mennyi  OnzeH.  annyi  a 
bomirtaa^'a.  Azort  mondja  melt&n  Goetbe.  bogy  „a  mit  a  mUvesz 
meg  neoi  szeretett  s  nein  szeret,  azt  tiszt&n  es  termeszetbiven  vissza- 
tUkrHzni  Hem  kepes".  A  szeretet  az,  mely  niindent  Atbat  es  megvilagit 
ax  aesthetikai  teren  is,  ep  azert  a  mfiveHzi  alkotAx  legelstS  feltetele 
u  ilvezi*.  Hogy  valaki  ^ni&lis  modon  feHsen  vagy  kompunaljon. 
>aUp»  jprnltiir  Ut^  es  hali&s  sziikseges.  mi  mellett  a  technikai  oeged- 
'^  ""  k  raasodaorban  jOiietneb  tekintetbe.  Egy  geniilis  6b  bornirt 
t  tehat  a  kiilifubseg  a  szemielea  es  az  erzea  kUIOubOzo- 
,  ■  inibdl  viszont  ktfvetkezik,  bogy  az  elmeletie  a  gyakor- 
bti  Itmt  Kant  fele  kritikaj&hoz  az  erzekek  kritikijanak  kell  jArulnia.  S 
iti  li4mulBtoH  psyi^hologiai  vjrtuosit&Haal  rajzoija  a  szemletes  es  az 
itniv»  l^nyegot.  s  az  azok  nyoiniban  fOll^pfi  keilemes  vagy  kelleiiietlen. 
hnxXtsk  jelentSa^get.  A  t4rgynak  ilnzetlen  szemlelete  annak  Bzerete- 
t^vel  a  mint  riszout  az  igaza&g  a  szellem  mindenegyaegeTel  azonoa. 
I Ibjortivttis.  teb&t  »izeretet  niinden  geniiilitJis  s  igy  a  mlireszi  intuitia 
titka,  a  mennyjben  a  geni&lis  mQvesz  .szinte  idealiH^ljaaniaga  tirgyif. 
A  t&rgy  teljess^ge  a  r^szeknek  az  egeszszel  vaI6  hannoniku?  meg- 
egyez^xe.  hannonia  pedig  nem  niAs,  mint  fisszekttti)  es  egyesftd  szeretet 
VegsS  elemzeseben  tehW  a  geniiUitds  nem  m&s,  mint  aieretet. 

A  Il-ik  fejezetben  „a  genidlis  enAcr  biilescleti  IdrekvisiiKl' 
fiiglalkozik  n  nagytudomAnyii  azerzo.  Ha  a  genialitas  iltnlAban  objee- 
tivitHH,  flnzetlenseg  es  szeretet,  igj-  a  philosophiai  genialitis  kflianiisen 
objcDtivitiN  a  gondolkozAsbao,  Qnzetlen  es  targyilagos  igazsigszeretet 
a  gfjudQikoz&s  teren.  E  tekintetbeii  igaza  van  Spinuzanak.  a  ki  azonoa 
Tugalmaknak  vette  a  vaiodisagot,  letelt,  realitasl  es  teljexseget,  a 
mihez  viszont  belyes  es  m6dszeres  fogalomalkotas  iizUkseges.  A> 
juttatja  eszUokbe  Uriimann,  a.  nogybirii  hallei  begeliftnus  bfilcseic)  ama 
mondaait:  .fiir  Bauern  gibt's  keine  Philoaophie",  s  jol  mondolta 
Goetbe,  hogy  .a  bOicseseg  csak  &g  igazaagban  van*.  mAr  t.  i.  az 
erzes,  gondolkozas  es  titrekv^s  igazs&giban  es  tisztasAgitian.  Mennel 
tJnzetlenebb.   objeotivebb,    geniallsabb    on   nagyobb    az  ember,  ann&l 


rrbwbb  beime  a  philosopbiai  tiirekves  uz  igazH^  megismercHere. 
Tiidjuk,  bogy  a  dolgok  lenyeg«  nem  a.  fels/ineo.  hsnem  azok  mely^beu, 
li^bwjeben  van:  azoic  met^iamereHe  teh&t  az  azokba  vald  flmelyedeasel 
uono)!.  a  mibeK  Tiiizont  illand^  szellemi  energiira  van  sziiksBgUnk, 
A  ki  felQletPseii  aez\  a  dolgokat,  aniiak  scitelme  sini'sea  azok  Ipnye- 
RMfil  9  hamaroaan  keszen  ia  van  a  maga  itelelevel."  A  oiennyi  tiazetlen 
Prdfklijdea.  annyi  seeretet  s  atmyi  Wrekvos  van  az  emberben  a  dolgok 
behalf  aiegismereBere.  Az  flnzetlen,  geni&lis  philosophia  Utrekvese 
pedig  ahban  fog  illani,  hugy  lehetJileg  tiazta  elet-  es  TiligkiipeC  al- 
koH^oD  mag&Dak,  .Eiox  nad  AlleH'  cz.  kOltenieDyebeo  remekiil  rajzuiu 
"itg  Goelhi'  az  ilsszcs  let  szi'llemi  eg^'xegot  genialis  ni6don  atgoDdal6 
■^inher  erzetet  ekkepen: 

Am  Qrenzenloaeo  sich  xa  tinden, 

»Wird  gem  der  Elnzelne  verscbwinden. 
Da  tSst  Hiob  aller  Cberdraas; 
Statt  hemen  WilnRchen,  wildem  Wnllen. 
SUtt  iJlBt'gem  Fordern,  Btrengera  Sollen, 
Siub  aufzugeben.  iat  Genuss/' 

A-/,  universuiumal  valii  az  az  egyiltttnteB  s  annOnmagat  lijbol 
i^^alilol  a  mindensegben,  a  tenneszeti  erdkben  a  mindenben,  mi  el 
'>  nozog,  az  epen  a  Iegjelleinz6bb  saj&tsAga  a  geniilis  i>niber  pbiln- 
sopbiai  gondolkodisanak.  KriHzhis  gyOnj-arii  szava:  ,Valaki  igyekszik 
u  I'i  elelet  tnegtartani.  elveszti  azt;  ps  valaki  azt  elveitztendi,  lueg- 
tvtaudja  azt'  ^  bfllcHelcti  teren  is  ervcnycsiil.  A  ki  (fnzetleniil 
■neljed  a  vii4g  philosopbiai  megvizagilis&ba,  az  iijh61  megtal&lja  az 
>^  "letet  ve^beteitlenUI  gazdag  vallozatokbaD  ps  csodalatos  teljetisegbeu, 
u  iQegtsl&lja  az  6  eletet  az  Jit  kOriilvevo  terraeszethen.  s  az  azt  &t- 
kiU  pj^seges  vegbetetleo  szellembea,  az  l^lenben.  Az  Onzetleneeg  s 
u  Ontnagit  udasdA  szeret«[  nem  caiip&n  a  szepaeg,  banem  egyuttal 
*  Ulcneseg  forrisn  en  alapoka.  a  mint  tair  Spinoza  is  .latent  a 
^rei^Hiettel"  azonositutta.  Miuden  tiidom^y  az  Oattzen  let  szellemi 
"KSftegeopk  fel-  es  megiemer^sen  alapul  a  szeretet  mslkiil  a  termeBzet 
"^i  nines  iameret.  A  ki  az  Onzout  vatlja,  magat  a  tudiim4iiyt.  uz 
■EUeigot  is  megtagadja.  Az  tfnzetlen,  genialJB  ember  jenyegehez  tehat 
•^  ''  pkilosophiai  tOrekveae,  az  ismetrt,  a  tudominy  es  az  igazs&g 
"*»"  val<i  szeretetteljes  tOrekrese  la  tarUizik,  a  epen  neni  engedjiifc 
WJTidiiieAe  mddjAra  elodizni  vagy  elfojlani,  mint  ,sski;tik«s  idealt,' 
e    az    ember    nemtaak    crez  ea  gimdolkodik.  baiiem   egyiitlal 


I 


CHQlekicik  ax,  a  mibjil  vinwnt  kOvetkiMik,  bogy  aeroos 
Rtetnpk  *  >  fihilnnoplijai  gondoikoilssnak.  banem  a  cselekedetnek.  a 
morAlnak  in  van  genialitisa.  a  melylyel  a  aeerxQ  kSzclebbrSI  ,A  genidlU 
irmfcw  yr/iikorUrii  e§eUia<S«ige"  oz.  fejezetben  foglalfcozik  hehat6bbu. 
Ila  a  (cenislit&M  az  object! vitisaal  i^gy  JlDzetlen  igazfligsieretettel 
atsonoN,  dgy  a  guniilis  embernek  gyakoriati  Plete  abban  fo^  allani. 
hog}'  mind  axt,  a  mit  oBelekBsiik,  teljex  lelekkel  s  inunkAja  iiinii 
telJoH  (idaaHfcHaal  CHelekedje.  A  genitlis  emberek  nagy  gyakoriati 
puplckedptei  in  av.  ubjectivitison  a  an  iinzctlen  tirgy-  es  ignirt&g- 
naereteitcn  alaputiiak,  a  minek  kepexeege  kisebb-nagyobb  mertPkben 
megvau  inioden  i-inberbi'n,  h  tiile  fiigg  u  pnientiilis  kepeswegnek  ak- 
tuftliHinn  vM  kifejle«izt6tte.  VaTi  valami  hasonlatoaRig  h  melyebb  Osm<'- 
rUggi'iH  a  gcniiliH  nmberek  lenyege  ea  alkutisa  s  a  fryernieki  eirogulat- 
I  i^a  jiltpk  kSzOtt,  a  mint  Si-hopeuhauer  is  mondja,  hogy  ,minden 
gonip  nagy  gyennek,  b  bogy  biEonyos  gyermekpneeg  a  geniality 
egyik  jellumxll  feltetele*.  Az  iRl«ni  kepmis,  az  objectivitis.  as  finzet- 
leDH^g  8  a  benafi  azabadaig  ftgy  erthetfl,  hogy  .megterQnk,  s  olyanni 
k'siUok,  mint  a  gj'ennek.  m&r  t.  i.  elfogalBtlanni  es  OnEetlenne''. 
A  laniti'tiiyok  ania  kordoaere.  hogy  „kicsoda  nagyobb  a  mennyekapt 
oreztgibari'^"  cICaxbllt  Krisztiis  egy  gyormeket,  taaltvinyai  ele  iUftja, 
^R  Igy  aaiSI:  .Bixony  tuondom  npktek.  ba  meg  nem  tert«k,  l'h  olyaook 
nem  lesxtpk,  miiit  a  kia  gyerniekek,  aemmikepen  aem  mentek  be  a 
mennynk  orazAgAba."  Ez  alapon  nieltati  mondhatta  Sehnptiihatier,  bogi- 
„dais  tii*nii'  ist  ■•ill  altgewnrdenea  Kind*,  s  csak.  az  a  nagy  ember,  a 
ki  a  miinkinM  nem  a  maga  dolgat  kcreai,  hanem  egy  objeotiv  rjwit 
k«rps.*  A  g^'aknrlati  geDiaJitiL-<  rnviden  n  valddi  szatindtdg  helyea  prtel- 
mei^f  ben  ^s  kOvet^eben  all.  Minden  tekintetben  eltentotes  JVifttMAi- 
^  SHnuT  a  maga  .bestiilia  RxabadsigAval'  ea  Ibsen  %  maga  .robastn» 
Mkii^mcrptevel*. 

Majd  hinini  imdalomtttrteoeti  tanulmiiiyban  vil&gitja  megTiiirk 
a  geuialjtlka  li'nyeget,  amelyn«k  elaeje  ,Shnicrxpearr  felfngdsa  ngenifril 
a  HamMbrit.'  misik  a  tdoHlK  oMmj*'!  a  Faurlbait.'  s  harmadik  a 
.0yn>H  jrltrmifnr  «;    ,  fbfriwwMfA '-rof  a   Manfralbfn^  cKimet  TiseL 

Riehrni  a  tanulmanyotr^j  mondatta  a  kritika,  bogy  aestfaetikai 
lekiaR>tbcD  a  Icgaiebb^k  e  nemben.  a  mik  Talalia  irattak.  fAi  t 
imnulmtuynk  mfRJcienrse  <'<ia  .ninN  Htbb«  Hamlet-  ea  Fanstprofalraia* 

Mnndomk.   hugy  a  gemaUta»    ax   m^beo  a 
a  rpnialitts  a  gondotkodisbaB  ai  igusl^^  s  a  genialjtis  a 
Irrfn  a  jitt.  ifrikn  ^<  Mgyn  r^ael.  A*   aestli<'tifc«i  intrilMndtlis  c 


k 


rel  SrSb  emlcket  i-melt  mtt^ak.  A  mi  Dundenekel^tt  Hamlet 
(  illMi.  tgy  bimulatna  d&Ib  it  szeretfit,  ■  melylyel  ligy  a  ktilnJi. 
Itm  helsfi  ^li>t  Uren  a  USk^letest.  s  az  az  uUlat,  a  melylyel  a  gyiirl^t 
inyiiAt  rogikdja.  IdeAljaoak.  isiennCjeuek  megteslfsiileBe  Opbelik, 
»  feit  Jplkp  i>gi  tdi>ilj&nBk,  a  mepcb.  ^KeptioBk*  aziJUt,  s  niifireKst 
■«V<*  fitjilnlnmmal  tOlti  H  .anaak  (ilrekeDyse)^  ex  gyengetioge' , 
1>hrtpie-^(>got  csak  a  formiljaban  a  nem  a  tarUlombau,  c$ik  a  tpatb^n 
■  bkbi  c^^iitul  a  lp|pkb«D  U^B,  a  kibeo  ,hiAnj2ik  egy  istennO  lelkc*. 
EdsciMrzi.  hu^'  .ai>.  idcil  ee  a  TaldaAg*  oem  fedezi  egymlst  uinU 
u  RmbtTtti'l.  H  kit  kUlUnben  .a  teremteB  meittenntiTenek-  s  .«  vilAjt 
lonil.  Df*  rnQveszi  erzekenek  Hamlet  K^nialis  g^nndiilkodisa 
nrefflrl.  Bchatril  a  dolgnk  lenye^>be  s  b^l^o  termemetcbe  s  valodi 
'  mi^don  Mismpri  a  me^FlOrtent  doljftik  eWeit  es  tOrvenyeit. 
lUloDioUoiban  ktSvetkeitetes  meg  akkor  is.  ba  a  ver^a  cwlekedet 
I  l|t>a«i|;a  tit  Hujtja  a  Icgkogyotlenebbiil.  S  ilyen  az  d  objectiv, 
K  eMtokedeiP  is.  A«l  his^ik,  bogy  a  nemesen  firafi  en  ^undol- 
l<  Himltitnek  objcc-tiv  gxellemp.  rendkiviili  na^  Onzetlens^g*'  «  ax 
n:g  uely  istni^reti'  uk.  mely  neia  pDgedi  me^,  ho^  gsemelyes 
I  vi>gy«in  a  fclismrrt  hlincfeli'kedet  nt4n.  a  kinek  pllenttite 
I  m»f^  vak  lHiHfxii!<if;ival,  s  tixxtoaaeg-  es  lelkiiHmeretelleneH 
Hcwel.  M^fc  a  cataelri^pha  el^tt  is  .tiltakosik  a  bossi;A4Ui« 
■  Hsml«t  uiDdBti  iiftbeii  elAkelti  erkSIcfli  szem^tTiBeg,  s  Laertea 
rtj  igm  fcitxansi'iresc-n  «ncf>,  ^mdcilkogxi  eg  oaelekvS  egyenisBK 
Aakmpi'an'  r  na;^  hatisA  drAmijaban  A  Hamltt-lragidia  az  idritlin 
■■*  lr»y/ilitlja.  a  melyben  a  Ip^rnomf^st^bli  karakterronijinkat  talAlha- 
ttak.  Fe*»«q|(M  idealismusa  «  rK^niexs^irf-  its  jiisa^  iitilattal  Tordul  el 
M  adTanHicadk  UzolgeaetOI.  anyjinak  h(itlens('^«l£l  it  az  emberek 
{jBrMsARifail.  H  rocrl  a  krisin  beAllolt.  I^y  moniilo^zalt :  .lenai  va^ 
•em  lesBi,  az  a  kordeK,'  A  iIhttb  hatalom  tapoxtia  az  ide&lia  jacakat, 
Mert  (laoili'i  I'tnintms  tetterfla  jelleniriiek  a  traeikuna.  A  mmlottEi^ 
l*C*alodihb  lypiisa  Oandiiis,  a  kit  Katnlel  nsak  .aadavomek.  rongy- 
kkilynak'  "At  .dolomiak*  tart.  PnyrtiolofiailaK  a  KeniJilis  Ilainirt 
»afMii)iiiak  probleiiiAjAt  lity  oldja  meg  a  azervO:  .HJkihste  Aiupruplis- 
Inmckfiit  rprbiiidet  Hainlp.t  otit  hitt^xter  SelbstsliindiKkcit  dex  Wi-nons, 
t*  hiilr  Ilricbctdti-ribeit  dos  Auftn-ti-r.*  mit  eminenter  KUbnhfil  dcs 
roinoMt  UUcJcHiaht  luit  iini-rhittlirhetf  VValirbviit,  fiin  in  di<i 
KuttMqnpitKcn  ^hi-udi'H  l)i-nli<-u  rait  irTOftfitem  Mldstrauen 
ir  d^tn  (■ig'-tifiii  rrthi'il,  ilii-  hprbntr  VpnirthciliifiK  der  ncblecbten  i 


'rbaMn  und  isittUaheii  SotiwHcbt!  iter  Menaohen  tielbst.  dnn 
lileiUitiniiie  der  UeHinnung  mit  ilem  ^^cbtiiTsten  BUf^k  f'ilr  die  walire* 
Vcrhultnisse  des  l.ebenN.  lUri  femste  GewJe^en,  dns  grilbet  die  Potcnicn  ' 
nu  alleni  BUHen  in  sicb  erkpQnt  und  vrminlieilt  niit  doin  nmbekatir- 
merten,  gottTertnueDdeu  H&ndeln  seines  wahren  Helden,  cin  Muu 
vol]  berbster  Thadcraft  luid  doch  tii)I  des  feioAtPD  OefUhlH.  mit  qidmi 
Wiirt,  ein  i/an«r  Umtch.  tin  (Jfirt  rt/itTirnisii  Himgtu.  ein  frnut* 
Mini  ShakeHpi-are  a  Uunietben,  Agy  fiorlhr  a  Faniilbaii  Aritt 
cmleket  emelt  luagAnak.  (^<-tlit'  sajil  o^tni  mfivt'sti  t^rxps^l,  bSl- 
CHclcti  f^ondolkozis&t  6§  teremlC  erejet  bpl61ehelt«  vili^hlrfl  rein«k- 
utlvebe,  Mliv^szi  (irafis^t  uutatja  a  viIAk  Hs^ps^K*'-  >  IcDyuirvo  titft 
ttosege,  a  cKJIlagog  lig  h  uz  einberi  test  li&ja  Stiotf  entliuitian- 
musaal  Tiseltetik  a  vilag  s  na  embori  test  sxi^pHrgv  iraut.  KRHJbb  a  ^ 
('lassikai'  formal  ssi^psegi't  bamnlja  a  a  n6i  SK^pni'^g  ideAljil  a  nai* 
nemet  Hargritlal  szemben  a  ^Ortlf;  Helenibao  I&tja.  Do  Koodolkoziss  I 
is  ({eoi&lie.  Eg  beone  a  v4g^'  az  OnHiea  let  heiuS  (lBseenig)>4A^Tt<l 
ni6ly  DiegismoreHe  iraDt.  tiisi  .tanult  bdloHeletet.  jogot  M  medioxJoAt, 
i<  fajdaJom  meg  theologjif  ix!-  FauHtJibaii  a  ((eitialitis  mdyniiiatA  , 
crejenek  symbolikujt  kifejezere  a  miig\».  Ketvsi  a  dnlgok  fiMMfUjr- 
^«ciiek  forrieit  s  a  dolgok  legbensfibb  lonyeget,  hogy  aitin.  mini 
^ni&iiean  t'ondolkud6  ember  'mmit  a  tenn^BEetben  «  a  nagy'  uoivw-  ^ 
sutnban  taliija  mv^  magit.  S  vu^iil  akaratei^jf  hh  I'^it-lekfJioe^  *•  { 
);eiii41is.  Axl  vallja.  >hii^-  a  sxi»iii'<IyiMiK  a  maga  tltxta  Intiidatival  ' 
es  nemcs  akarati-lhatimxiLsivjd  a  ftlldi  omberck  luitfiihli  biililoifaAga.* 
<  .iiirjrKDrsBk  Rv  idpAl  e«  a  valoaii;  eltenteie  llamlelhei  baaonloaB 
az  ti  trafikuma*  A  Fauslban  ai  eredetl  lateni  jeUvie  i'\  van  bomilyo- 
sltva  a  tapaMaialt  euibeh  gyengea^g.  biiuuytaliuiiiik);  es  g<iDd  AliaL  $ 
itt  a  probl^ma  ini>)rt>ldisakiViit  himidatoH  pHvobal^^iAval  k^>e«o<)a 
ffHsai'  a  Mit>'  li.  W,  vmrn  alapuli>  llatnlelprohl^ma  ayouin,  .a 
giindot  a  meiprakiilJMsal,*  A  irond  az.  a  mrly  mr'gvakitja  a«  enlHin, 
a  ml  srmliollkuK  r^rtelt^iiiben  aniiyir  Jslent.  bngy  a  kcsTi  i^nwpg  d- 
bomilyusltja  a  kuihu  «  a  belsO  enteket  egyarani,  Im  •■■  (loc^n  Fawrt 
kfiliem(>Dy^uek  ala|leNBtuBjt^,  a  melynek  aaerafink  naerint  a  Hamlct-ffila 
pniblema  Haiilit*!  alapiil  Sarrvi'i  aatal  .Kine  nene  PaaM-i^rkJInmf* 
r.i.  iiiOvi^ben  a«  i  v.  gatilai;  imdalnm  biWgi'n  felhaaantliaivaJ  kriti- 
kaUac  kttlOu  i«  fitKlalkoaixi  KflianSgro  a  gondrtil  •«>'!.>  mi-lyen  Jirt 
BMhetlkai  fnjt«grl^*'v<^l  orr»icii  kk)  meicvili^luba  bolyeitraxooibwWf 
probl^miJAt  a  FauatbaiL 


ilp«3ek  ea  Pauet  kSltfrn^nyenek  behatisa  alntt  keletkezett  Haafreil 
FiutboE  es  Hamlotehbz  bflHonloan  geni^is  ember,  az  .Obennpnucb* 
'GoethebSl  vett  aisptj^pusa  NietKsche  bOlcseletenek  i,  kinek  elenk  eneke 
Tan  a  vU&g  ininden  szeps6fre  irint.  Finom  aestbetikai  crzeke  a  Tilig- 
azepaege  irant  luonbaii  nain  is  moly  azotuor^sAggal  piroeiil  az  emberi 
Knneazet  tJtkeletieiiHegc  in  gyengesoge  irint,  a  mi  ot  bfiekorooiri 
teeii  Qsszes  gondolknzisaban  es  cselebT^Hegeben  e^yar^nt.  Ax  ideal 
9 1  rideg  val6  cUi&rilbatatlHu  etlenteteDek  erzeteben  rejlik  az  u  tragi- 
IramL  Ez  magyarazza  meg  a  genialis  ember  bdakomorsigit  es  egyedUl- 
li^l.  A  valddi  bumanitHH  h  a  konoly  eietbblcHeaeg  remekiil  jut 
kifeJL'zBsre  Manfred  geniAli.s  egyenisegeben. 

A  V'll-ik  taDulmAuy  ,a  ffeniaUiderdt  es  a  Idki  Kzahadangrdl' 
'm\  .Sehnpenhawr  es  Spinoza  rendszereben".  iCmlitettlik.  bogy  a 
ugy  peasimiata  bitlcae15  a  maga  fomfivebeu  „nbjektivitisiiak.  bazetleu 
nbjedtiv  szellem-  es  akaratiranynak'  definiilta  „a  genialitaitt*.  Egy- 
nldtlAsigB  cxak  abban  van.  hogy  az  akaratot  lenyugileg  vak  es  Oozonek 
tuiDdja  s  a  genialit&Bt  a  bdlcseleti  es  gyakorlati  azempoiitok  mellaz^- 
^vel  kisarola^  a  mliveszi  geniere  vonatkozUtja.  Pedig  a  geuialitas 
le^ljesebb  t4rgyilagossAg  az  orzes,  a  gondolkozae  s  az  akatat  vila- 
^bin  I'^arint.  Scbopenbauer  azerint  ,az  akarat  az  iinmagan  vale 
^t  (Ding  an  sich),  as  ember  bensd,  rgai:  s  romtatlsD  lenyege*.  mely 
*kuat  nala,  annak  igenlese  es  megtagadisa  egyar4nt'.  Pedig  a  genia- 
^'**  .JpgtSbb  energia.  az  era  legmagasabb  coauentratidja  a  kifejezett 
*^vitat<.  vagyis  az  eletliez  val6  legfiibb  akarat"  az  aiiyagi  a  a  szellemi 
'^l  i>9»zes  reginihan.  Scbupenbaiiernel  caak  az  a  biba.  bogy  az  az 
*^>X  nem,  mint  KrisztDaaU  az  eletnek,  hanem  az  li.  n,  ..aaketikne 
ideilnib"  azolg&latibao  all.  Ha  Scbopenbauern^l  a  genialitus  a  mlivesii 
^^iileletbeii.  figy  Spinoza  ethikSja  HzerinI  az  inmeretben.  vagyis  a 
mflTPSii  langelpievel  szeiiiben  az  intellectual  is  vagy  bOlcBcleti  riter- 
■Bcttwgben  all.  L'tobbiii&l  a  geiiialitiif  az  intellectnaaal  h  a  lelki  szabad- 
'^^al,  a  annak  ellentete,  a  bornirtaag  a  lelok  megkOUJttHegevel.  a 
"'"Iguiggal  azonus.  Geaialitiji  tell4t  oAla  szabadaag,  mely  azonban 
'^»d>  az  ertelemre,  »  nem  e^iittal  az  erzesre  a  az  akaratra  is  terjed 
'"-  ^pionza  csak  pbilosdpbiai  genie ;  n&la  a  szeretet  csak  bOl- 
'^^leti,  iamereti  ea  intellectu&lis  jellegfi,  a  annak  legfiibb  foka  a  levekeny 
'elebiriti  szeretet  leljea  mellfizesevel  az  „amor  inteilectnalis  Dei," 
"'  Isleii  es  a  felebaratnk  iruit  val6  egyaegea  szolgUd  azeretet  Jezue 
'■^Ineben  teljeaen  bi&nyzik  Spinoza  rendazereben,  Az  iateoiaDiPret  a 


SH 


IB^  TCfT  gj  J  laliti  gsriMAoc  Pedig  b  gniiidis  i>mber  Ulkelpt^s- 
•wmtft  ero  is  egyszets- 
■  g;yakMiiti  sanctet  iegHzebh 


ATM*   1 


mrif-a6L  SienMc  SMtnat  ouadkel  vftllisftlftpiU^ 
BPi^i^^tpsaiese*'.  bt  kSscl^bbrfil  i^  jelleroxj  ■ 
iriat  vald  sieretetaA  Mt(«eleti  int«llectu&]iB. 
1  •  WTPkeny    iryakorliti   ^BMvKtnek   megteeteirillpsel 
i,  MtiW  Jitus  szerint  as  isteii  rranl  n)6  si«ret«l  i  tev^t^nv 
nrtpttel  «sik  Sssie.  Ha^  Jeins  aMadja  Hate  rvangeliiima' 


]l^  M  MH  kis^rtA  UtrrrnTtud^Dak :  .Szereaacifa  le  aradat  Istenede' 
"  'I.  ii>lj»9  lelkedbei  es  teljes  elneledbjil.  Er  ae  elRO  es 
A  misodik  pedig  AiisonIa/<i«  ehhpxi  Sieressed  fele 
,  aint  t«  ma^Mlat  E  ket  panncsolaMiktol  fn^  ax  e^es? 
tBM4«y  i»  k  pnifetak  irat^>k."  Ax  Isieni  tpbat  Jmo-i  $»erini  csak  uct- 
aavlgiiljiik  nii^Jl'Skppen,  ba  felebariulnkat  is  szereljtik.  A  vall^  es  ai 
^M«iisMi-lt't  lenyeinleg  nem  mas,  mint  emberuolgilat:  sz  PletbPi 
T«)«  akarai  egynttal  Istcnoek  akarata.  s  a  ki  tRtenoek  siolgiini  ak%t. 
M  Afjlivuste  ki  ez  nletet. 

S  bogy  az  IsteDUPk  erne  szulgilata  s  az  lst«ii  iiiiil  Tal6  Mz<>re- 
tMUpk  erne  me^al6H<ilasa  neni  bolmi  szokasokban.  ini.^baa  vM\ 
Aldutatnkban,  banem  a  gzi^ret«l  megvalosDlisaban  ill  az  embprek  irint, 
Ml  JezuB  ^H  az  6  mi(y  apostola  minduDtalan  hang^olyozzii,  .Jrgalmo*- 
^Jfot  akartilc'  —  ligymond  —  „m  nem  •Hdntaiot".  s  aztin :  -flj* 
^IHr»eikr6l  'mmerilek  meg  oket.  S'  nem  mindni/ajan,  a  kik  atl  mondjdk: 
tram,  vram,  mehdnrk  be  a  mennpeknek  onsdgdba.  hanem  a  kik  eaeUkurik 
4U  1%  metinyei  alydm  akarafdt'.H  vegtll  az  aposlol  azi  uiondja:  .Ha 
embereknek  vapj-  angyaloknak  nyplven  ssdlantik  i§,  a  szeretet  pedif- 
niDCsen  en  bennem,  olyi  lettom.  mint  a  zeagji  ercz  es  a  pengA  czim- 
balom.  E  HzeretetmurUriH^igrs  Igar.&n  riitlik  Spinoza  ethifcijinak  ama 
BRRva.  a  niely  ezerint  ..a  holiiogsdg  nem  iii  Krtnff  jiilnlma,  hanein 
maga  at   •ring". 

Az  az  Pmber  -  folytatja  tovibb  TiirrJc  —.  a  ki  a  maga  nle- 
tpvel  eletet  eHzknzOl,  a  t«remto  latenhez  haHonli),  a  kinek  plel«  6» 
ei«je  alapoka  minden  iletnek.  Ue  ho^  valaki  teljes  er6vel  xsolgti- 
basea  az  eletet,  ssj&t  in{iT6be  teljenen  bele  kpll  raelyednie.  egeat 
l^lekkel    kfill  azt  AEoigilnia  b  annak  Snietlen.  objeotiv  iranyil,  istent, 


ifi^niiiJiH  akarntijiak  kell  leuiiie.  Az  L'r  is  iizt  moiidja,  liogy  „suuki 
mhj  eiolgalbat  ket  itraak',  »  ,csak  az  Isten  vagy  a  mammon  ktinjitt 
leiiei  Talaaztanunk " . 

A  keres/tyenaeg  lenyei^e  tehat  iieni  a  tompa  resignntio,  hanem 
«ner^B.  s  nem  Baddha-NiUsche-fele  ..asketikus  eletideil*.  liariem  liiet- 
leljiMBeg  az  erzesben,  an  akaratban  es  a  goudolkod^baa.  fUetakwati 
nak  tere  az  egesz  vilag,  vagyja /'icAle  Rzerint  .Alles,  was  iat,  ist  loh.'' 

As  egesE  vililg  a  kOtelesisegazerQ  ^let  t&rgya,  mintegy  „a 
UulesBegtoljesitesnek  erziikitett  anyaga"'  Aiitt  mondhatta  Kri^Ktua 
ntgirol,  bogy  ..o  ax  lit,  az  igszaag  eg  az  elet".  B  tekintetbeu  csak 
,,ciim  grand  salis"  letiet  pirtanzainot  vonoi  kilzte  es  Buddba,  x  a 
kmartyen  ^s  az  isdiai  TallasbOlcaelet  ktizOtt.  E  tekiatetbeu  Buddha 
^filUai  emberfelettisege"  szerziinkuel  kiase  moeterkelt  es  ertiltetett, 
nkmint  eroltetetl  a  Buddba  es  Krisztux  megkiiigrteteHdrtii  sz6l6 
nju  is. 

A  IX-ik  fejezetbeu  .^'agy  Sdmior,  Caesar  is  Napoleon  C'ber- 
•vnithmtumjdf  ismerteti.  Napoleon  teljesen  az  enKinenpk  elt,  sOt 
Bl«lirdj«  Bleibtreu  (..Imperator"  cz.  mtlveben)  ezeiint  ..univeraatitos  es 
iiigyszetils^g"  Jellemzik  az  ri  genialit&BAt,  s  ugyaii  igy  jellemzi 
Anitmii  is  „Az  embt-ri  szellem  kepvlsel')!"  oz.  mdveben.  Uajd  azt 
mniLdja  rola,  bogy  a  sors  es  a  korviszonyuk  teremtmenyenek  tartotta 
"'HM,  a  kiiHi  meltin  mondbati).  bogy  ..az  ertelem  megtei^ulese". 
iJeiuilu  juzan.-'ag^boz  hasoolo  CanitT  karaktere,  a  melynek  vonasait 
^fJtnytirlien  rajzolta  meg  Mommgen  .,R6maiak  tOrtenete"  cs.  niUveben. 
'<agy  .Sindurban  a  kepzelet  szAmyalisa  a  bellea  eazm^kkel  egyettlilt, 
b  kiiiaabeD  Ranke  szerint  ..tetotttl  talpig  kir^y  es  bos  volt".  Lelki 
BiBJe,  finom  elokeltisege  en  melyea  erzo  ked^lyevel  bizonyos  OszWn- 
'tMfl  erzekki^l  birt  a  nagyBzard  irsnt.  n  ki  ertelnienek  elewHegevol, 
energikna  akaraterejevel  es  magas  idealism us&val  osak  Cii-sathnz  baxunlo. 
I^bhi  eletfilcbeD  bizunyoa  kettfis  termeHzetdseg  fejlodOtt  ki  geniilis 
egjfaaaegiikben. 

A  X-ik  fejezet  ,,a  moffOHi^b  embrrtjfpuii  kifejlmUa^rol"  a>61 
i.l'uricin  ia  Lombroeo  hypotheiiie  szerinV.  Darwin  szerint  as  OsBzes 
'^akok  klizlit  iegttlkeletesebl>  az  ember,  Utkeleteatieg  pedig  a  letre 
'tlii  kepesseggel  azoiios.  A  fajok  t'elett  valA  fitlenyet  intellecto&liB 
'''tKBMgeinek,  sooiilis  szok&sainak,  tAreas  lenyegenek  kttszOni,  Heg- 
»i1t^  kepesHegenek  elessege.  eni16kez{i  tebetsogoaek  ^bers^ge,  kep- 
>*Ivtenek  eleiiksege  s  ertelmenek  intenaitAsa  teazi  as  fi  (Slenyet,  a 
""^n  a  Dagy  angol  kiitat6  iiii-g  a  mor&lia  erziiletet,  a  lelkjismeretet 


.  S  ha  DanriD  Aristotelestaez  basoiil<5] 
igy  TUrck  mag&sabb  rokonszenverzetevet  os  tnelyebb  erdeklddeseoel 
fogva  megforditva  ,.geiualis  dllatnak"  moodja  &z  embert.  Mas  ne/eten 
*ao  LomOroBo  „A  geniilis  ember"  es  ..LAngelnie  ea  dmekor"  ct. 
mttTeben.  Szerint  a  geoie  egy  „]elki  akadilyon"  alapitl,  lig.v  bogy  a 
SBellemori&aok  tfils&goa  axeiletni  erejjfkncl  fo^a  .,elmekoru3ak".  A  ^'eiiie 
eliaek<5 revival  azemben  Tiirck  hangaiUyozxa.  bogy  ast  erd  nem  lehet 
e^ydttal  gyengeseg  h  az  egeiizHeg  betegaeg,  aGt  inkilbb  miDel  nagyobb 
ener^aval  mfikOdik  vnlamely  organ,  nnnil  egeszsegesehb  s  annil 
Uihb  ^letet  es  letelt  kitlcstinSz  az  org-anismusDak.  Lombroao  thei'triaja. 
meiy  az  inUlligentda  fokozAaat  a  lelki  organum,  az  af^T  rovasira 
erdnek  mondja,  minden  tekintetben  esz-  es  logikaellenes,  a  kiveteleneiL 
el6forduloe3etekb61(Tas3D,Sn'ift.LenBU,DonizeRi,SchamBnii.  Rou»soau_ 
Byran.  N[etzsche}  kSvetkezteti  a  genialit&a  abDormitisAt  Pedig  s. 
val6ban  geniilis  nili  soha  et  nem  eviil.  A  mmt  kiriilyasa  az  valamely 
nagyobb  cleteDergiAnak  es  eroaehb  eletteljeaa^gnek.  ligy  egyiittaf 
eleterositiileg  es  a  lelki  egeazseget  eldmozdfMlag  ia  bat  minden 
jzeben.  Mert  hit  taat&rai  vannak  a  geoialitAsnak  s  a  boroiitsagnak 
egyarint, 

Az    utolaueliitci    fejezet   foglalkozik   cpen  „a  bornirt  emhtrrtl, 
mint  a  geniali*  ember  eilentitevel,"  a,  mivel  kapc^olatban  ,.a«  egoismui 
antieephidjdt"  iamerteti.  Schiller  eniliti  a  maga  ..philoaophiai  leveleiben", 
bogy   „ vannak   oly   veazedelmea    goiidolkod6k.    a    kik    a   szeretettel 
szemben    bizonyoe    elesertelmiiaeggel    magaaztaljAk    az    tintiet,    sot 
bizonyos  rendazerre  la  nomesitik.  .EzekrSl  n  veazedelmea    gondulko- 
ddknil  van  itt  bz6,  a  kik  a  szeretet  a  az  Onudaadfia  beljere  a  gySlS- 
letet  ea  az   Oiizeat,  a  sxip  es  a  t'eQaeges   helyere  a  riitat   ea  kOzSn- 
aegeet,   az   igaeaAg   helyere  a  bazugaigut,  a   bekes   crintkezes  s  az 
Rrdekek  kOzOaaege  helyere  mindeDeknet  harcz&t  mindenek  elleo,  vagyta    | 
rSviden :  a  rend  ea  a  tfirveny  helyere  minden   teren  a  vad  anarcbiat    , 
a  a  tfirvenyteleQHt'get  belyezik.  Ha  a  gemalitia  az  igasaag  es  t&rgyaze-     i 
retettel  azonoa,  ngy  annak  ellentete  a  bornirtaig.  nem  mds,  mint  hiany 
az  erzesben,  gondolkodAeban    es  cselekvoaegben.  A  azeretet   egj'eaU, 
epit,  eletet  alkot,  a  gyiilQIet  ellenben  leront,  feloszlat  es  halAlt  okoz,    ' 
mi  mellett  a  gylildletes  Onzua  nyomiiban  egoismua  ea  annrchia  azakad. 
Ez  ttnzo  korlitozotta&g  vagy  bornirts&g  tere  a  mQveazet.  a  tutlgmAjiy 
«a  az  elet   egyarAnt.    Ilyen   boniirl    ember  volt  Stirncr  ,.Der  Einzige 
und  aein  Eigenthum"  cz.  mlivevel,  ki,  mint  iiz  igazatlg  elieuaege,  min- 
den izeben  ..antisoph". 


k 


E  bomirtii&g  reiidazereznje  XiUEche.  ki  „A1ho  aprocli  ZHrathuatru" 

nfiTeben  hirdeti  a  titiTeoytelenseget,  az  aiiacchisiaiist,  a  tyronnia- 

iiiiit,  a  besUulis  nri  morilt.    b  a    bonsolmas    cselokedetek    Bzepeeget. 

Szerbite    „6Ri  itnittCne  az  emberuek  a   hatalomhoK  valo   akarat,  miat 

tegyetlensegre   valo  Tagy,"  a    azt  niondja.   bogy  ..Leiden   sehn  (bat 

*t>U.  leiden  machen  noch  wobler."  Intellectu&lis   bomirts^a  a  teljetj 

uttBophia,  a  tudominyus  i^a/.eag  teljes  me^gndAsa,  S  a  midSn  iKt 

uirdeti,  hi}^  „semmj  j^em  Jgaz.  ea  mindfii    i^zabud".  ezzel  a  vad  i)n- 

fc^)t  »zent«9iti  a  jog.  »  moral  t^s  az  ernes  vilAgaban.  vagyis  ptbikai 

ra  leEthetikai  tekintetbon    i»  a   bomirtsagbao   szenved.    ..Umivertun); 

•Her  Werte"  nz  6  jelazava,  a  a  ki  ahban    akadaiyozva   van,    annak 

*«»  ,.ro88z  lelkiiamerete".    De   eszeloaege   nH^dszeres,    sCt   bizcinyos 

tekiatetben    szellemes,    aSt    ..azdletnea    bomirtaaga"    Tiirck    axeriDt 

t>^eradeKu  [jbSnomeEial  and    UbertriffE  die  alter  seiuer   AnhHiiger."  Ex 

Kl^ion  „B  jogi  eserkitlcai  ^Uapoiok  csak  kivetelesek",  s  .,a  bumania- 

**^'03,  mint  asketikus  Ideal  termeszetellenes".  A  kitlteszet  teren  iiyen 

^BtiiiociiJis    ee   inliuiD&iiiia    realiamust   mutat   Ibaen.  a  ki  szeriat  .,az 

*Uaiii  itka  ai  individuumnafe,"  a  a  ki  megtagadja  a  goDdolkozia  a  a 

^*ortl  fogBimainak  a  a  mfiTesituti  fonaiknak  Utal&uos  ervcnyet  is 

^'"clesS   jelleget.    Ilyen   indlTidiiliata,  s6t    anarobista  jellegfl  „Band' 

**  iiBorktuan"  ez.  mliveiben.  Az  ertekezea  vegen  Pal  apoatol  fejtege- 

^^•Wiuek  melyaegere  ea  komutyaagAra  emlekeztetS  payctaolAgiai  kepet 

"yiijt  a  szera6   az    erktilcai.  azellemi    es    aatbetikai  bomirts&g  U'liye- 

*^S1  6b  oriaai  lerjedeaerol  az  emberek  kfizfltt, 

A  ,^dr6  irtekexfsbar'  itsazefoglaija  a  azerzcl  a  genial itdsru 
^^'UttoaA  fejtegete»einek  erfdneDyet.  ^ze^inte  a  genialittshoz  tartozik 
^  lenyegea,  a  tenylegea  a  az  objective  adott,"  a  minek  azt&n  csak 
.^VOntAnya  „a  azorgalom.  a  tiirelem,  a  a  teremtd  etn"  az  ti.\  eszniek 
^  gondolatak  (Blveteseben  h  azok  lebeto  tiSkeletea  megvaliisitiBSbaii. 
7^**1  aeembeo  az  Onzea   esak  ront  ea  bont.  9  mint  ilyennek  vege  a 


Mint  litjuk,  e  tartalmaa  ertekezesoknek  ea  tanulin&nyoknak 
~*>degyike  HnillA,  s  mogis  egy-egy  tugja  a  genialitA^  azerveaen  iiasze- 
^SgS  egfe'zenek.  Mindegyik  fejezet  egy-egy  OnAll6  tanulmany.  Az  ii 
^"tilet-  ^  FauBtmagyar&zata.  Jezua  vallaai  genialitis&nab  bouczol- 
B^t^^a,  Scbopenbauer  ea  Spinoza    liletide&ljanak  jellemrajza.  a  Loni- 

elmekorsAgi  elm^lete  elleni  polemia,  a  a  Kietzsobe-fele  anar- 
taglalgatasa   gyftnyiirli    nietaphyaikAi.    ismeretelmeleti,    pay- 


m4qa,  S 
^Hfatt)  elm 


chiilofriai,  i-thibai  (■»  ttenttietiksi  probli'mjikat  rejt  mftgibin.  FSleg' 
Uuulet  Jellemernl  es  Faustiiak  a  };tmd  altali  megrakuliBiMI  sk616 
g>-0nyttr(l  rajzu  |iaratlani]l  all  nz  I'ljtibl)  irodalombaii.  TiikOntarabok  em 
^rt^kezesefc.  a  melyekben  iiz  emberisug  genialis  haladisa  es  bonujt 
clmaradatia,  What  frnyu  ea  Brnycik&  iluina)^arii  iauerhet.  Az  egewi 
inQvnii  vegig  vonul  a  valodi  hiiitianitas  s  a  komoly  eletbOIoaeseg 
szelleme,  :i  melynek  meg  k(il()niiitebh  szint  e^  kt  kiHccanOz  komoly 
('■H  megtiNztult  kere.sztyi'n  vallaxoH  vil&gnezete. 

Kurunk  biztato  jclcnek  tekiatjiik,  hogy  ilyeii  eldketfi  irdk  fo^ 
lalkoinak  n&iijainkban  a-e  emUemeg  halad^at  e»  boldogitisit  cseUtS 
ilyen  mRlyroliato  »  kaincily  tfcrgyii  kerdexekkel.  Nyereaeg  volns 
irodalmonkra,  ha  a  iiifiveit  inag>'ar  nyelvre  ie  attiiwtnok. 

Dr.  Sildeik  Hdtydt. 


ATHENAEUM 


PSOraUI  tS  Al.l.AMTUIIIlJIANYl  1'(I],V0IIIAT 


«  llAOyAll  roll.  AliAMEJllA  MliUBIZASABOl, 


szunKesZTI 
Dr.   PAUES.   lURE. 


BUDAPEST 

IaDJA  a  MAf<TAH  TtlOOMA'NVOS  AKAD&MIA. 


T,\!;TAf.OM. 

VI^Z'i.VYI.AtJnSSAQA    RM  A    HAti 
rtiGAl.tiMAUviiTAS,  ,11    -  PauUr  jikt^Ml 
A  NKMZR'JI  SKVliLt^iiRrjI^  ,|J.)  -  l>r.  .SVA..^rt-  l,rtml»M  . 
LKrn.NTE   liK    IJSUK    ESZMENn    SOfHAI.lSHTSA     -    IWm- 

thny  J.-MI ,    .^ 

RARCZA  M-\tiA.\VALClKKT,  llt.>  -  Ih.  Simm  Jiz'^f  .■•,r^!.,<tAl 

prnL(ii.f)or.\KSi'iiii.(tsuiiinA  .i,)-  r>f  ff^n-y".. 

AZ  ALLAMALKliK)  SZEKZOIjESEK  fblXSfJ  AlJ 
I>SSEK(  JOCI  rKUMftSZKTK  -A  JllAOYAU  KtiZJni 
;>/■.  i'o(»w  Lhliiiitd'l  ... 

ItCX  Its  BCJilli'UfiS.  .l.j    -  Or.  Bdranjf  O&ilSt 
|;UI.    MllSTAHJKE    MIHALV    KS   I-OdKE  jAKftS.  (I.i   ~  JV.l 

j*(u;m( 

AKKSAISSASCEKom  MliVrSZET-t".)-    I'r  JtttmMk  JAiKpOi   > 
*]KOI>ALOM:    TflJeB  aeethetiltntmfit't   moii'jar  nj/^Jw.i,  (l.)  Of. 
tfikir  Kuniiy.  —  Hnttf  phil/itaphui«e  tte  t»  Fravee  el  lir  t'etmitj/^ 

Dr,  I'uulvr   Akott  


.A'lilh.NAtlj-fJ- 
I»)a)i  ax  Akadciii 


A  ta«rkiHiii6!it)n  kii^<:<)i>K  u  ezert;«ct&  tultilds. 


'■C5       -..    --    1-      .1 


.5"-:.  V 


Nt     /  ^  ;■'  -  ^  -  •  •^' 


AZ    ISMERES   VISZONYLAGOSSAGA    ES  A  MATHEMATIKAl 

fogalomalkotAs. 


—  B  e  f  e  j  e  z  o   k  0  z  I  e  in  e  n  y.  — 

Mlutan  Attekintettlik  elmenk  ^dyiiamikus  functiojanak'*  mii- 
kodes^t,  mely  Altai  a  niertan  alapjait  mej^tcrcnitjQk,  arra  a  kor- 
d^sre  kell  megfolelnUnk,  hogy  tulajdoiikepcii  micBoda  ez  az  oly 
ftokat  emleiicetett  elmel)e1i  actnt^V  Ha  csak  nem  akarjuk  vala- 
mely  sai  generis  miiveletnok  tartani.  mely  mint  deu8  ex  ma  china 
inerl&l  fbl  tudatvildgunkban  a  nelkiil.  liogy  ()sszefli^gesbeii  allana 
tudatiletUuk  egyeb  nyilvanulataival,  kell,  iio<cy  benne  ejry  mar 
iamert  fiincti6t  pillantsunk  me^r.  Es  tenyle<r,  nem  nehez  meg- 
illapitani,  bogy  itt  is  az  apperc-eptioval  van  dol^iink,  melyet  az 
el5zdkben  mint  a  szamfogalom  mopilkoto  jat  meltanyoltunk.  A  kere- 
sett  dynamikus  functio  ii}xyanis  nem  ejryeb,  mint  a  ter  kepzeleti 
apperceptiojanak  torekvewe  kOzben  kitojt(»tt  synthesis.  Miutan 
ngyanis  az  Ures  tert  nem  appereipialliatjiik.  hanem  (rsak  azaltal 
emelhetjiik  hat&rozmAnyait  tudatiinkba,  ha  azt  kepzeletiinkben  me(j' 
rajzoljuk^  ^pp  e  czelbol  hajtjuk  vej^re  a  moz«^o  pont  se^'elyevel 
azt  a  dynamikus  functiot,  melynek  eredmenye  a  <^e(»metriai  alap- 
azeml^letek  es  fogalmak  rendszere. 

A  keresett  dynamikus  iunctio  e  szerint  nem  egyeb,  mint 
a  tcrbeli  appereeptio  segedeszkiize.  heiyesebbon :  magiinak  az 
appercepti^uak  syuthetikus  functio ja,  teliat  ugyanazon  mukodes, 
mely  a  szdmolasi  letrehozzn.  Ez  vet  vilagot  az  elemzo  mrrfan 
lehetiJB^gere,  mely  sohasem  jCOietne  letre,  lia  a  geometriai  idom 
is  a  szdm  neni  volndnak  regeJemzeshen  ugganazon  tudat functio 
iermikei. 

SzAm  68  t^r  amaz  eletteljes  e<^yse^e,  mclyet  Vieta- Descartes 

ATHKHAKDM.  ^ 


Illn)^lni4j(i  geometriajAbnn  bamulunk,  csak  ez  alapon  magyai 
I1KI6  ismerettaniUg :  AllAspontunk  n^lklli  erthetetleri,  kogy  mik^p 
li^liiit  a  a/.km  ^s  iDenoyiseg  fogalmait  a  kiterjedeaat;!  egjbekOtm, 
n^tkUlo  HZ  elemzS  mertan  eg;  er61tfltett,  mindea  bensO  egya^g 
hijAn  levj}  B^nthesisnek  Kinik  fet.  Kotatdsaink  azonban  kimatat- 
jAk,  bogy  Di^rtan  ia  sz&mtan  ismerettauilag  Bzoros  egys^gct  kepez- 
nck,  mert  a  snim  eredctileg  mar  t«rbeli  ronatkozdat  zar  nta^ba, 
a  geometriai  idoni  pedig  agyancsak  terbeli  progreasio  termeke, 
a  mely  caak  annyjban  kQl5nb5zik  a  sz^nioldstol,  a  meimyibeii 
az  appereeptiv  synthesis  kozben  megtelt  ulat  megvonvan,  ez&ltal 
t6rbeli  vonadcozasokat  akar  azemlelletni.  Inkabb  azon  keU  cso- 
diUkoznunk.  hogy  a  matJiematika  fejlQdese  kOzben  aninylag  oly 
kOsfin  vtitte  cszre  e  bensS  egyseget. 

Ha  a  maUiematikai  iamerea  fejlSdeset  tekintjilk,  a  mint 
lut  fi^unk  stcllemi  tOrteneteben  Idtjak  s  cnnek  a  vilig&nal  vet- 
jUk  Tel  aion  kerdest,  hogy  tnlajdoakepeu  mi^rt  is  alkotjak  meg 
a  niAtheniatikitt,    azi  htuszDk,  a  kovetkoEfikepen    kell  felelnUnk. 

Eddigi  fejtegctesctnk  miodinkabb  viligosad  teszik  azon 
igusigot,  hogy  a  mafkematikai  fogalom  mindig  egy  dttalunk 
(Ukotott  iipperc^Hv  formula,  a  melyet  vegelemz^sben  azSrt  alko- 
tttul;  mvf.  hi^tj  u  «dott  vslosignak  a  megismer^set  megkdnuyit- 
allk  ^  lehotdv^  Icf^vUk.  A  mUhematika  bizonyos  rOn'dit^si  for- 
mnUk  {t^Mpaoge.  «  rodrek  itta]  .fcjben"  etvegezheijtik  azt,  a 
luit  kfllftnb^n  ntk  f&radsigos  i-onoret  mereaekkel  ^rbetn^uk  el : 
Ml  It  tudomifiy  Altai  dert  erCmegtakaritia.'  De  ha  ez  tgaz.  akkor 
A  ntatheniatika  v^elemzesben  nem  egyeb,  mint  tudatvnk  korld- 
Mmty^MtA  kSvetkeiUban  sxUhtegsiei-iiieg  mtgalkoioti  heuristU(us 
Mtwto'  aegidestkoi. 

Val6ban  littnk,  hogy  a  szimfogalmal  mir  az^rt  alkotjuk 
ncffr  1"^  appercepti6nk  kortalolieag^n  segiuank,  vagyis  hogy 
terjedeltoM  nOvrlfaessak.  Maga  a  geotnelnai  szemlelet  ia  ily 
kSnnyitiei  cBzkSz,  a  mely  altal  neh&ny  pontos  abrazolassul  adjuk 
v-iBBza  a  t^rbeli  viszonyokal.  a  melyek  azuoban  aobasem  vagnak 
(eljcsen  egybe  az  elobbiekkel.  A  mathematikai  fogalomalkotis 
ez  oekonointkuH  JelfegebSI  folyik  tehat  egydttal  a  matbematikaj. 
nevexelescn  a  geomebiai  alak  ea  az  adolt  largyak  terbeli  vimo- 


1  ihrcr   Entwickelung.    Leipiia, 


AZ  ISaiERfiS   YISZONYLAQOSSAGA.  131 

nyainak  a  kQl^nbs^ge,  a  minek  kovetkezteben  a  val6sagot  a 
mathematika  segelyevel  mindig  csak  bizonyos  fokig  ismerLetjttk 
meg :  a  mathematika  dltal  a  valosdgot  csak  approximative  merit- 
hetjOk  ki.  Platon  azt  hitte,  bogy  a  valosag  targyai  sohasem 
kozelithetik  meg  amaz  idealis  tok^Ietesseget,  melyet  a  mathe- 
matikai,  nevezetesen  geometriai  conceptiokban  pillantunk  meg. 
Mi  epp  ellenkez5  eredmenyre  jutunk :  amaz  utoierhetetleii  pontos- 
sag  ^8  tdkeletesseg,  mely  a  mertani  idomokban  nyilvanul,  olynemii 
termeke  ebnenknek,  mely  vegelemz^sben  annak  tSkeletlenseg^bdl : 
a  valosag  kimerithetetlen  gazdagsaganak  es  apperceptionk  korld- 
toltsaganak  Qsszeiitkozesebol  ered.  A  tokeletesen  egyenes  vonal 
szemleletet  es  fogalmat  megalkotjuk,  mert  nem  vagyunk  kepesek 
a  val68dgban  el5fordul6  ^egyenes"  milliardnyi  elhajlasait  mind 
appercipi^lni  s  ennek  alapjan  a  terbeli  viszonyokat  megismerni. 
A  mathematika  tehdt  nem  az  embed  ismeres  tokeletessegenek,  a 
platoi  avdjivTjatq-nek  bizonyiteka,  hanem  ellenkez51eg  appercep- 
tionk 68  minden  tudonianyunk  viszonylagossugdnak  es  korlatolt- 
sagdnak  a  kovetkezm^nye.  Ez  igazsag  meg  kirivobbd  valik,  ha 
meggondoljak,  bogy  a  mathematika  csak  mily  csek^ly  mertekben 
tamogathatja  a  term^szettudom^nyt,  milyen  hamar  el^rjUk  mdr 
a  physikdban  a  mathematikai  fogalomalkotAs  es  az  analysis  alkal- 
mazhatosAgAnak  hatarat.  De  mindennek  b5vebb  kifejtese  kivfil 
esik  jelen  ertekez^s  kereten.  A  mire  most  szliksegUnk  van,  az  a 
k<5vetkez5  igazsdg :  a  mathematika  a  valosag  megismeresenek  kony- 
nyitese  czeljAbol  alkotott  apperceptiv  formulak  osszes^ge,  melyek 
vegelemz^sben  csak  igen  korlatolt  mertekben  kepesek  annak 
folyamatait  ^8  viszonyait  utankepezni,  a  minek  oka  epp  e  fogal- 
mak  ^tOkeletess^g^ben"  rejlik,  mert  epp  e  tokeletesseg,  vagyis 
egyszeruseg  semmi  egyeb,  mint  az  apperceptio  korldtoltsdgdnak  tett 
engedmeny. 

De  a  mathematikai,  nevezetesen  a  geometriai  fogalomalko- 

^  mas  8zempontb61  is  616nken  megvilAgitja  az  ismeres  viszony- 

l^ossdgat.  LAttuk,    hogy  a  terbeli    viszonyokat  csak  dynamikus 

^apon,  a  mozgo  pont  seg61y6vel    tudjuk    kikutatni,   tehat  itt  is, 

mint  minden    teren    csak    v&ltozast  tudunk    megismerni.   A  geo- 

Jnetriai  szeml^let  v^gelemz^sben  bizonyos  v41tozasok,  tehat  viszo- 

*^yck  iudatositdsa,  Ezt  a  k6s6bbiekben  m6g  vilagosabban  fogjuk 

felismemi,  mid5n  a  mathematikai  problema  fogalmarol  lesz  szo. 

Tanulmanynnk  e  szakaszaban  meggy5z(5dtQnk    arrol,  hogy 

2* 


1M2  AZ   lS9CERfiS   VISZONYLAOOSSAOA. 

a  ^eoniotriai  fogalomalkotdst  ^pp  oly  kevesse  tudjuk  meg^rteni, 
lux  az  iclomok  elvonts&gat  veszszUk  e  fogalmak  alapsajAtsAganak, 
mint  a  hoiry  lAttuk,  bogy  a  szAmfogalomnal  is  medddnek  bizo- 
nyiilt  ez  tUldspout.  Epp  dgy,  a  mint  ez  utobbindl,  ez  alapon  nem 
fejtbotjllk  meg  a  szamfogalom  dynamikus  jelleg^t,  vagyis  bogy 
ax  mindig  bizonyos  baladasnak,  progres8i6nak  a  term^ke  6s  k^p- 
visoUijo  t^p[>  ligy.  a  geometriaban  nem  tudjuk  megmagyarazni  a 
basonlo  oonooptiokat.  pi.  az  asymptot^k  elmelet^t,  vagy  az  elemz5 
nu^rtnu  szamos  mas  tetelet,  melyek  a  bizonyos  irdnyban  val6 
haladas,  mogkozolites  stb.  fogalmain  alapulnak.  A  tdrteneti  fej- 
KhIi^s  folyaman  ligy  latszik  B:utow  az  elso,  ki  bati^rozottan  kivanja, 
!iog\*  a  ^(tMi  mozifdst  tokintstik  a  geometriai  alakok  keletkez^se 
logfoutivsabb  eszkozenek.  *  az  ujabbak  kozttl  pedig  Trendelen- 
bunrn^l  t^daljuk  ei  all*$pontot.  *  Ez  nj  felfogassal  nyilv4n  meg- 
vsiu  tv^no  a  vonal  amaz  antik  fogalma.  mely  azt  apro  r6szekb51 
i^Uon^ik  gv^udolto  s  eiert  a  vegtelen  szimu  resz  metapbysikai  nebez- 

A  von^l  erne  dynamikus  ^ifogasa  Tegelemz6sben  nem 
oiTNolv  tr.iiit  AriMi  isir.eivttani  i^razsig  matbematikai  kifejezese, 
moh  >/orir.:  tors.*or.ilolo:;ink  Tul:i  id onkepeni  fomsa  nem  a  „resz", 
banom  a  nuvjras  o>  hoi3  ennok  kovetkezteben  terszemleietttnk 
uiolso.  iVli>«»nrhatatlaii  oloiuet  ehben  kell  megpillantanunk.  Mas- 
reszt  podi^  t-z  aila>p«^nt  :umu  igazsagot  enrenyesiti  a  geometriai 
fog:domalkotas  teriileten.  mely  szeriut  a  vdltozds,  a  mozgas 
kepezi  f.>pilmaink  valodi  kiindulopontjat  s  a  njngalom  a  mAsod- 
lagos.  a  leszarmazott  kepzet.  A  nyugalom  mindig  esak  mozga- 
sok  es  valtozasok  kolcsonos  nivellalasa,  vagyis  egyensuly  Ez 
az  lijabb.  dynamikus  vilagfelfogas  a  modem  positiv  tudominy 
es  vilagnezet  magva,  szemben  az  aristotelikus  bOlcselettel,  mely 
az  abrtoliit  nyugaiombol  a  r:-  o'Jtj{«  axivr^ro^-bol  iparkodott  a 
valtoza.Ht  Icvezetni,  tebat  a  mozgast  vette  mAsodlagos,  leszar- 
mazott mozzanatnak.  Ennylben  a  geometriai  szeml^let  es  fogalom- 
alkota.s  dynamikus  elmelete  esak  a  matbematikai  ismeres  ehnelet^re 


'  Lectiones  opticae  ot  geometricae.  Londini,  1674  Idezve  :  Jonas 
('ohn,  (Jeschichtc  des  Unendlichkeitsproblems  im  abendlandischen 
Denkeii  his  Kant.  Leipzig,  189(3.  i;jS  1. 

-  Logisc'he  Untersuchuniren.  Berlin,  1840.  I.  kOt.  206..  225., 
259.   II.  '  ' 


alkalmazza    azt  a  nagy   igazsagot    es  vezerclvet,    mcly  az  ujabb 
relativistikas  positiv  tudomanynak  talaii  legnagyobb  vivmanya. 

IV.  Hogy  a  mathematikai  fogalomalkotas  tovabbi  folyama- 
tait,  a  mennyiben  szcmpontunk  ezt  kivanja,  rovidcn  ^ttekinthes- 
siik,  vissza  kell  t^rnfink  az  egyseg  viszonylagossdganak    tanara. 
LAttuk,    bogy    a  sz^molas    nem    egyeb,    mint    apperccptiv 
synthesis,    meiy    vegelemzesben    az    analysis    elotti    apperceptiv 
tudategyseget  iparkodik  helyreallitani  azaltal,    hogy  ujra  egyesiti 
mindazt,  a  mit  az  apperceptiv    analysis    elvalasztott.  Az  apper- 
ceptiv   synthesis,    mely    tehat  mint  egysegesito    torekv^s  jelenik 
nic?»  ngy    fogbato   fel,  hogy  dltala  a  sokfele  szdmot    valamif^le 
egysegben    akarjuk    appercepialni,    eg}'befog1alni.   Lipps  fcmnebb 
emlitett    tanalmAnya    kimutatta,    hogy  az    appercipiadt   tartalmat 
mindig  $ar  alakjdban   iparkodunk  f5lfogni,    tehat  az  apperceptiv 
synthesis  az,  a  mely  a  szamsornak  ad  eletet.  E  szamsor  az  egy- 
seggel    kezd5dik,  ez    kepezi  kiinduldpontjdt,  de  mint    cpp  most 
littuk  az  egyseg  egydttal  idedlja  minden  szamolasnak,  a  mi  ujabb 
hizonyiteka  az  egysegfogalom  viszonylagossagdnak,    vagyis  hogy 
az  nem  valami  dllando  mennyiseg,  hanem  onkenyes  ahipmertek. 
Ebbol  Onkent    k5vetkezik,  hogy    minden    egyseg  bizonyos  tekin- 
^etben  a  vegtelens^get  zarja  magaba,  a  mire  mdr  Leibnitz  figyel- 

«»eztet, '  kiemelven,  hogy  V,  +  V4  +  Vs  +  V16  +  V32  •  • .  ^  =  1 . 
£2  a  ^v^gtelenseg"  szempontunkb61   egeszen  sajatos    ismerettani 
^^lentdseget  nyer.  Ldttuk  ugyanis,  hogy  minden  egysegfogalmunk 
^^rt  relativ,    mert    nem    kepzclhetUnk  olyan  egyseget,  mely  ne 
^olna  a  vegtelenig  oszthat6,  a  mi  —  tckintettel  arra,  hogy,  mint 
*^*t:iik,  minden  sz4molas  valodi  czelja  az  apperceptiv  tudategys^g 
^-t^ctfi  legtdk^letesebb  helyreallitasa,  egyertelmii  azzal,  hogy  nem 
^^Syunk    kepesek  az  apperceptio    altal    jelzett    tartalmat    egesz 
^^l<yaban    synthesisben    egy^esiteni,  vagyis   hogy    mindig    marad 
^^Jami  az    appercijtialt    tArgyakban    vagy    tlinemenyekben,  a  mit 
"^^atunk    m6g   nem  (5lelt  fel.  A    szamolas,  mely    eredetileg   tir- 
es tfinemenyek    szamoldsa,    mindig  csak  egyes  mozzanato- 
Olelhet    fel    a    valosagbol,    de    soha    azok    egesz    valojat. 
Y^^elemzesben  tehat  a  ^vegtelenseg",  melyet    potentialiter  min- 
egys6g  magaba  zar,  nem  egyeb,  mint  annak  a  nem  apper- 


*  Replique  aux  reflexions  de  M.  Bayle.  Ocvrcs  philosophiques  do 
^-^^ibnitz  par  Paul  Janet.  Paris,  1900.  I.  kot.  706  1. 


134  AZ  I8MBR6S  VISZONYLAOOBSAOA. 

eipialt  tapasztalati  tartalomnak  a  jelzese,  a  melyet  ^pp  appercep- 
tionk  korldtoltsag&ndl  fo^a  nem  dlelhetilnk  fel.  Maga  az  egyseg 
tebdt  mindig  idealis  hatAr,  a  mely  fel6  az  apperceptio  tdrekszik. 
de  egcsz  valojaban  soha  el  nem  ^rhet.  Miuti^  pcdig  az  e^^^e^ 
conccptiojat  ket  indnyban  alkotjuk  meg :  mint  a  szimsor  kiindulo' 
pontjdt  es  czeljdt,  ehhez  kepest  a  mathematika  tovAbbi    fejl5de> 
s^ben  ket  batdrfogalmat  alkot  meg :  a  v^gtelen  kiesiny  es  a  ve^'- 
telen  iiagy  fos^almait.  Az  el5bbi  a  szamsor  idealis,  rodr  felbont- 
hatatlan    kiindu]6pontja,    ez  at6bbi  idealis  eg}'sege,    Osszege.  Az 
apperceptio    anal}^iku8    functi6ja,    mely    mindig   tovibb    hajtott 
osztbatoHigra    torckszik  a  difTerenti&l    fogalm4nak    csir^jikt    rejti 
magaba,  masr^szt  syntbetikus  dsszefoglal&sa  Altai    tulajdonkepen 
az  integrdl&snak  ad  eletet.    Az  infinitescinalis    sz&mitis  is  tehat 
vege1emz6sben  az  apperceptio  korlatolts&ga :  az  ismer^s  viszony- 
lagossaga  kovetkezteben    szttks^gess^    valt    seg^deszkOz,  a  mely 
altal    appercepti6nkat     eszmenyileg    kieg^szitjUk.     E    kiegeszites 
t^nyleg  abban  All,  bogy  bizouyos  idealis  hatdrokat  veszilnk  fel, 
a  nielyok  fele  calculusaink  eredm^nyei  tOrekszenek.  ^ 

A  gcoinetriai  v^gtelen  is  az  apperceptio  ilynemii  kiegeszi- 
tesc,  a  mi  kUlon<)sen  szembettlnik  azon  formajAban,  melyet  Poncelet 
prqjectiv  mertana  nyujt.  Az  elv,  melyn61fogva  e  nagy  mathe- 
matikus  a  jreometriai  v^gtelent  sz&rmaztatja,  a  ^principe  de  con- 
tinuite",  mely  megkivanja,  bogy  „tous  les  points  k  Tinfini  d'un 
plan  puisseiit  otre  considcrc^s  idealemeiit  comme  distribues  sur 
une  droitc  unicjue  situee  elle  mt^me  k  Tinfini  de  ce  plan**  -  — 
tulajdonkep  nem  egyeb,  mint  a  terbeli  apperceptio  ily  idealis 
kiegeszitese  a  ..dynamikus  functio**  beuristikus  befejez^se  bizo- 
ny(>H  esznienyi  hatarok  folvevese  altal.  A  matbematikai  ^v^gtelen" 
valosajrgal  mindig  ily  hatarok  fSlvevese,  mely  teh4t  nem  akarja 
a  vegtoleiiseg  valami  mystikiis  tartalmat  visszaadni.  Hiszen  ujab- 
ban  kist»rlt»t<»k  tr»rtentek  arra  nezve.  bogy  a  v^g'lelens^g  conceptioja 
egeszcn   kikUsziiboltessek  a  matbematikdbol.'^ 


'  \'.  <i    noussincsci.    ('ours   d'analyse   intinitesimale  I.  k.  1S87. 
Gii.,  7'».  11. 

-  ronceh't,   Traitt'^  des  propriety's  projcctives  des  tigures.  2-ed. 
Paris.  ieiJ:>.  l.  k.  4x.  1..  II.  k.  :{.  1. 

'  V.  0.  (\  Craiitz,  V\)(*r  den  rnendlicbkeit^^begriff  in  der  Matbe- 
matik  und  Natunvissonschaft.  Phil.  Stod.  XI.  k.  8..  39.  U. 


AZ    laMEnes    Via/ONVLAUOSSAOA. 

A  matheiuatikai  vegtelen  conceptiojaiittk  valoBaggal  eemmi 
kOze  flincsen  a  regtelenB^g  metaphysikai  fogalmazvanyihoz.  mint 
est  Cohen  hiezi,  ki  n  difTerentiAlt  itss/efllg^esbe  hozza  azzal  ,a 
mi  a  dolgoknuk  nemcsak  vkzonylagos  l^t^t  k^pezi".' Ha  ez  nem 
igy  volna,  ha  az  iDfinitOBimalis  szimitia  is  azt  akarna.  a  mit 
a  transceiidens  melaphysika,  t.  i.  a  vfegteleneeg  ..tartalmAt"  ki- 
fejezni,  akkor  nem  volna  positiv  tudom&ny,  de,  mint  a  meta- 
pbysika,  osak  meddJi  speculatio.  A  mathematikai  vegtelen  epp  ellen- 
kezilje  annak,  a  mit  a  metapliysikai  vegtelen  jelent :  az  eljibbi 
agyanig  ideab's  hat^r,  a  melylyel  ^pp  az  apperceptio  6rdek£ben 
veget  vetUnk  a  hatirtalansdgnak.  tebit  vcle  a  metaphysikai  v6g- 
telena^g  eezm^j6t  hcuriatikue  czelbol  elfbdjQk.  kikliazShdljilk  az&mi- 
titaainkbol.  EbbUI  a  szempontb^I  az  infiniteaimalia  azamitAs  £pp 
tagadasa  a  metapbyiiikai  vdgtoleaa^gnek,  teliat  nenibogy  az  emberi 
iBmeres  mysticus  tranacendeua  k^pcas^g^t  bizonyitana,  lianem  ellen- 
kezSleg  legazebben  illnatrilja  annak  viazoDylagosaagdt,  mert  a 
niennyiBegtaD  ezen  Aga  is  v6gclomz6sben  az,  a  mi  a  matbematika 
iltaJiban :  a  valdsdg  megismer^se  kVzben  az  apperceptio  hor- 
Utolts&ginak  tett  cngedminy,  annak  nemi  ellenaulyazias. 

A  metapbysikai  vegtelenseg  eazm^je,  ba  nem  ia  logikai 
aikotoreaze  az  inGniteaimalia  szamitds  alapfogalmainak.  de  ezek 
Mfejlcid^siiben  mindazonaltal  nagy  ezerepet  jitazik,  a  meiinyiben 
a  metapbyaikai  vegtelenseg  eszmeje  kellett.  bogy  megeldzze  annak 
Szdnd^koa  elimindidsilt.  A  vegtelenaeg  auhaaera  fogalom,  de  eazme, 
^'agj'is  subjectiv  gondolati  constructio,  moly  tapasztaldaunkban 
ttcin  fordul  6b  nem  fordulhat  el3,  a  mig  ter  es  idftben  vagyunk 
Wenytelenek  a  realitist  tekinteni.  Alapja  mindazonaltal  a  tapasztal&a : 
A  LatArtalan  haladas  lebetSaeg^nek  fogalma,  mely  azon  empiri- 
kus  t6ny  eezieles^bSl  fakad,  hogy  ter  ^a  idfiben  batartalanul 
hsladhatunk  a  n^lkill,  bogy  oly  pouti-a  6m6nk,  a  melyen  tul 
xtiir  nem  niehetUnk  :  e  lebeUSseg  vezeti  elm^nket  a  vegtelenseg 
nem  annyira  logikai,  mint  aestbeticai  eszmejenek  mogalkot&a&ra. 
Bizonyoa  azonban,  hogy  azon  k^rd^a  eldttnt^se.  vajjon  v^gtelen-e 
a  vilig  vagy  veges,  aemiiii  befolyaseal  sincaen  a  positiv  tudo- 
m&oyra,  mert  b&midy  metapbysikai  okoskodisnak  ia  hiSdolunk, 
«zzel    roitoem    vdltoztatnnk    a    vildg    empirikus    hat^rtalanaag&n. 


'  Dan  pjiDzip  del'  [nfiiiitesiiualiiietli(id<'.   Klfi 


136  AZ   I8MER68  VISZONTLAOOSSJlOA. 

^Ha  a  vildg   nem    is    absolute    vegtelen  —  mondja    Secchi  — 
rink  nezve  olyan,  mintha  az  volna.*** 

A  vegtelens6g  ^tartalma",  vagyis  transcendens  metaphy- 
sikai  fogalmazvAnya  tehat  a  positiv  tudominy  eredmenyeire  nezve 
teljesen  kozQmbos,  6pp  mert  az  ismereti  tirgy  sohaseni  lehet. 
iMindazoniltal  ezen  eszme  vezetett  az  infinitesimalis  sz&mltis 
megalkotdsara.  A  philosophusok  ugyanis  m&r  r^gen  cszrevettek, 
hogy  a  befejezett  vegte1ens6g  ellenmondast  zar  magiba  ;^  kozel- 
fekvo  gondolat  volt  tehat  —  a  mit  Leibnitz  oly  vilagosan  cun- 
cipial  —  hogy  csak  dynamikus  forni&ban  kdzelithetjiik  meg  a 
vegtelens6get,  vagyis  bizonyos  eszm^nyi  hatdrok  fel6  valo  koze- 
led^s  altal. 

Ez  a  gondolatmenet  igaz,  hogy  v^gelemzesben  a  nietaphy- 
sikai  vegtelens^g  eliminildsAval  azonos,  dc  tagadhatatlan,  hogy 
az  apperceptionak  a  vegtelenseg  fel^  val6  torekv^se  szUlte  magat 
az  infinitesimalis  szamitast.  Itt  is  tebit  igazolva  taliljuk  Kant 
ama  regi,  mely  tanat,  hogy  eszmcink,  ha  nem  is  viltoztathatok 
concret  fogalmakka,  ha  nem  is  realizalhat6k,  de  mint  vezereszme- 
nyek,  niinden  haladas  es  tokeletesedesnek  l^nyeges  t^nyezoi. 

£  nnid  vazlatunkbol  talan  kidertil,  a  mit  a  mathematikai 
fogalomalkotas  alsobb  fonndirol  niAr  Idttunk,  hogy  t.  i.  a  meny- 
nyiscgtini  meg  legmereszehh  formdihan  is  az  istneres  viszony- 
lagossdgdnak  helyeget  inseli  magdn,  sot  epp  annak  folyomdnya, 
Az  iiiHiiitesinialis  szamitds  niegalkotisa  csak  folytatasa  ama  pro- 
ccssusnak,  niely  altal  apperceptionkat  mar  az  elemi  mennyiseg- 
t;inl)an  killonbozo  apperceptiv  formulak  megalkotasa  altal  kiege- 
szitjiik.  Kz  ujabb,  tokeletesebb  kiegeszites  lehetdve  teszi  a  valtoz6 
niennyisejrt'kkel  valo  szamitast  s  czaltal  a  va]6signak  m6g  teljesebb 
es  eh'ttt'ljest^bb  nppereeptiojat.  Termeszetesen  ennek  bovebb 
kifejtrsi*  a  ineclianika  tlizetcs  ismerettani  clemzdse  nelkUl  lehe- 
tetleii,  v'Avvt  0  tamilmanyiink  kereteben  nem  foglalhat  helyet.  A  mit 
azoni)an  e  kovosbol  is  tisztan  lathatunk,  az  az  abstraetios  elmc- 
let  ujabb  kudarcza.  Azon  Alhispont,  mely  a  mathematikai  fogalom- 

'  Lt's  etoiles.  Paris,  1HS4.  II.  k.  187.  1. 

*  Aristotcli's  Physira.  III.  c.  r».  Leibnitz,  Nouvcaux  essais,  Oevros 
philos.  I.  k.  P20.  I.  Kz  clh'ninondus  frilisnierese  kepezi  alapjit  m4r  a 
a  ,kosin()l(i«,Mkiis  istiMibizonyiteknak'  is;  ug}'anczt  fejozi  ki  i!ijabban 
Cauchy  cs  Diihriuj,'  tr>rv(''ny«»  a  szamok  hatarozottsa^^arol.  DUhring, 
Wirklichkeitsphilosophio,  lK)r».  5.  1. 


AZ  ISMER^S  viszomylaoossAga.  137 

alkotAs  lenyeg^t  az  elvondsban  latja,  sohasem  k6pes  a  functio 
fogalmat  ez  alapon  megertenl  s  vele  az  infinitesimalis  szamltas 
letrejottet  ^s  fejlddeaet.  fipp  a  kesz  mathematikai  fogalmakon  v^gre- 
hajtott  mtiveletben  van,  mint  lattuk,  a  mathematikai  ismeres  yal6di 
sajatsaga  ;  ezen  functiok  lenyeg^t  kell  meg  roviden  attekinteniink. 
V.  Ha  y^gigtekinttink  eddigi  fejteget^seinken,  ugy  taldljuk, 
hogy  a  mathematikai  fogalmakat  mindig  apperceptionk  termeli. 
Az  igy  folismert  igazsag  nagyban  hasonlit  a  biologia  azon  tdr- 
venyehez,  mely  szerint  a  functio  termeli  a  neki  megfelel5  szer- 
vet,  de  nem  megforditva.  fipp  ligy  a  mint  a  biologia  soha  nem 
erti  meg  az  elet  fejlodeset,  ha  a  funeti6kat  szarmaztatja  a  szer- 
vekb51,  epp  ugy  az  ismeres  elmelete  sem  boldogul,  a  mig  a 
mathematikaban  fe11ep5  appereeptiv  functiokat  az  egyes  kesz 
fogalmak  kdvetkezmenyeikent  akarja  felfogni  s  nem  megforditva : 
mint  azok  tulajdonkepeni  alapjat  es  letrehozojat. 

Mindebbol  6nk6nt  kovetkezik,  hogy  csupan  didactical  szem- 

pontbol  valaszthatjuk  el  egymastol  a  mathematikai  alapfogalmak 

teletkezeserdl  es  ez  elemek  kOzti   viszonyokrol    8z616    elm^letet. 

Lattak    ugyanis,    hogy    a    mathematikai    alapfogalmazvanyok :    a 

^zkm,  a  mennyis^g,  a  geometria    6s    az    infinitesimalis    szamitds 

^lapfogalmai    mar    elmenk    vonatkoztato,    viszonyokat    eszrevevd 

Amctiojanak  termekei.  MindenUtt  az  appereeptiv  synthesis  k6pezi 

a.   fogalmak    tulajdonkepeni    alapjdt:    a  diitcrential    is    mint    ily 

Synthesis,    ily  (Jsszefoglalo    kiegeszites    tennek^nek    foghato    fol. 

I^y   tebat  a  priori  bizonyosnak  h'ltszik,  hogy  azon  sajatos  mtive- 

l^tek,    melyeket  a  mathematikai    fogalmakon    vegrehajtunk,  nem 

l^hetnek  egyebek,    mint    ugyanezen  appereeptiv  functiok  tovdbbi 

^Jkalmazasai,  a  mely  functiok  magukat  ez  alapfogalmakat  letre- 

tlozt^k.  £llenkez5  esetben  a  mathematikai  ismeres  sui  generis  pdrat- 

isin  elmei  functio  volna,  mely  mint  deus  ex  machina  hirtclon  jelcnik 

rueg  az  ismeres  fejlodes^ben,  hogy  mathematikai  fogalmaink  kdzQtt 

bizonyos  rejt^lyes  evidentiajii  miiveleteket  hajtson  v6gre  —  oly 

fx>ltev68,  melyhez  csak  a  legvegso  esetben  folyamodhatndnk. 

Ertekezesiink    kerete    nem    engedi,  hogy    rendre  v6v6n  az 

^gyes    mathematikai  miiveleteket,    mindegyiken    kiilon    mutassuk 

to,  hogy  az  nem  egyeb,    mint    az   appereeptiv   s}Tithesi8  sajatos 

aJkalmazdsa.  MAs  m6dszert  fogunk  tehat  valasztani,    mely  abbol 

&11,  hogy  a  mathematikai    igazsag    fogalmat    kis6reljttk   ismeret- 

tanilag  megvilagitani. 


138  AZ  ISMXB&S  ▼mSOVTLAOOUlGA.. 

Valamely  mathematikai  t6tel  igaz,  ha  a  benne  kifejezett 
matbematikai  elemek  \iszonya  az  apperceptiv  synthesis  ellendr- 
z686t  kidllja.  Ha  azt  mondom :  8 -[--6  =  14,  akkor  e  t^tel  igaz, 
ha  a  14  letrojott^t  a  8  ds  6-b61  apperceptiy  synthesissel,  vagyis 
sz^molasBal  ellenorizve,  azt  talAlom,  hogy  az  apperceptiv  syn- 
thesis igazolja  a  kifejezett  szimtani  miiveletet  Eh\M  foly61ag  i 
14  mint  a  8-|-6  szuksigkipi  eredm^nye  fog  megjelenni.  Mid6n 
az  algebi*dban  a  mennyis^gek  iltal&nos  fogalm^a  megyUnk  iltal, 
vegelemz^sben  azert  mindig  fblteszszfik  az  ily  sz&molisi  ellen- 
(^rz6s  lehctdseget,  a  mit  v^grehajthatunk,  ha  a  betttket  az  ^ta- 
lunk  jclzett  szdmokkal  helyettesitjiik.  De  miutdn  az  algebrai 
miiveletben  a  mennyisegek  Altalanos  fogalmaival  dolgozank,  meg* 
el^gsziink  annak  a  konstat^asAval,  hogy  mtiveleteink  az  azonos- 
sag  6s  kiilmhozosig  dltalanos  elvei  ellen  nem  vetenek.  Middn 
pedig  az  eliendrzest  vegrehajtjuk,  szint^n  apperceptiv  synthesist 
eszk5zl(lnk,  a  mennyiben  a  feltett  azonossi^ok  6s  kiil5nbs6gek 
valtozatlansAgdt,  s^rtetlens^get  eszleljUk.  Az  infinitesimalis  sziimi- 
tdssal  einienk  meg  inkabb  a  symbolikus  ismer^s  terei*e  lep  8 
i^y  a  symbolumok  azonoss&gdt,  vagy  kfil5nbdzdseg6t  kell  hogy 
a  mathematikai  miivelet  no  s^rtse ;  teh^t  az  ellen5rz6st  itt  is 
azaita]  hajtjuk  v6grc,  hogy  a  symbolumok  azonoss4gdt  es  kttlOn- 
bozosegi't  apperceptiv  synthesissel  meg411apitjak. 

A  mcrtani  levezetesek  cllcndrz6s6t  azaltal  eszk5z51j(ik, 
hogy  a  szerkesztes  es  mores  syntlietikus  mtiveleteihez  folyamodva, 
niegallapitjiik,  hogy  eredmenyeink  ily  m6don  megval6sithat6k-e  ? 
A  meta<reom(>tna,  mint  mertani  transcendens  term^szetesen  szin- 
ten  csak  a  Hvmbohmiok  azonossagdra,  vagy  kUlonb(5zds6g6re  Epit- 
het. K  szeriiit  bizonyos,  hogy  annak  meg&Uapit^a,  vajjon  mathe- 
matikai miiveleteink  igazsagot  fejeznek-e  ki,  vagy  sem,  vegelem- 
zesben  att<')l  ^\^\;.  vajjon  lehet-e  azokat  apperceptiv  synthesissel 
ellcndriziii.  FiZt  az  apperceptiv  synthesist,  melyben  teh4t  a  matbe- 
matikai Bziiksegkepiscg  (apodieticitas)  gy5keret  sejtjUk,  kell  kdze- 
lebbnil  megtekintenUnk. 

A  mathematikai  igazsagot  az  jellcmzi,  hogy  az  abban  foglalt 
synthesis  ehnenk  termeszetenei  fogva  sziiksigk^n  es  e  szQkseg- 
ki^piseg  mint  valamely  jtrohlvma  mcgolddsdnak  eredm6nye  jelenik 
meg.  A  mathematikai  problema  azonban  mindig  egyenlet,  vagy 
pedig  ily  ahikban  fejezlietti  ki :  minden  matliematikai  ^megoldas^ 
tehdt  vegelemzesben  vahimely  egyenletnek  a  megold^sara,  vagyis 


AZ  ISMERfiS   YISZONYLAOOSSAOA.  139 

bizonyos  azonossdgok  megdllapit^sdra  t($rekszik.  A  megoldds  pedig 
nem  egyeby  mint  a  kereseit,  az  egyenletben  jeJzett  azonossdgnak 
a  megtaldldsa  es  appercipidldsa. 

A  mathematikai    igazsag  tebat  vegelemzesben   nem  egy6b, 
mint  bizonyos    azonossdgok    folismerese  es  ebben  van  a  mathe- 
matikai   8ztik86gk^pis6g    gy5kere.     A    mennyisegtani    problemdk 
megold&si  folyamata  pedig  nem  egy6b,  mint  ez  azonossagok  kere- 
s^se.    £z    azonossAgot    pedig    azdltal    ismerjiik    fel,    bogy   tObb, 
lAtsz61ag  kiil5nbdzo  mennyisegviszonyokban  vegelemzesben  ugyan- 
azon  viszony    megnyilatkoz4s4t    pillantjuk    meg.  Mi u tan  pedig  a 
mennyisegek  kdzti  viszonyokat,  sdt  magdt  a  mennyis^get  apper- 
cepti6nk  termeli,  ez  azonositds  mindig  tulajdonk^pen  apperceptiv 
functidk    azonositdsa.    A    mathematikdban    is    tehat    arra    torek- 
BzQnk,    a    mire    minden    egyeb    tudomanyban :    azonoss&gok    ^s 
k(il5nb5z58egek    kiderit^s^re.    A  termeszettudomdny    is    vegelem- 
zesben   az,  a  mi  a   mathematika :    viszonyok    azonossdganak    ^s 
km5nb(5z5seg6nek,  vagyis  mentUl  Altalanosabb  t5rv6nyek  keres^se. 
A  mennyis6gtan  ^s  a  tobbi  positiv  tudomany  bensd   egys6g6nek 
alapja  tehat  az,  hogy    mindk^t   tertlleten  ugyanazon  apperceptiv 
/unctio    miik5desevel    talAIkozunk;    mindk^t    terttleten    ugyanazt 
cz6lozzak :  a  va16sdg  menttil  teljesebb  megismer^set.  De  az  esz- 
koz5kben  nagy  az  elter^s :    a  mathematika,    mely  a  val6sagot  a 
Uiennyiseg  szempontjdbol  tekinti,  e  cz61b61  bizonyos  apperceptiv 
formulakat  alkot  meg  (szam,  geometriai  idom  stb.),  melyek  epp 
uzaltal,    hogy    sajdt  elmenk  alkotAsai,    egyiittal  a  rajtuk    vegre- 
hajtott  apperceptiv  funetiokhoz  eszmenyi  pontossagu  segedeszkC- 
2dket  nyujtanak,  mig  a  tdbbi  positiv  tudomdny,  mely  nem  csupdn 
C|aantitativ  szempontb61  tekinti  a  vil4got,  magdt  a  kSzvetlen  valo- 
H&got  k^nytelen  vizsgdlni  s  fogalmait  a  tapasztaldssal  valo  szUn- 
telen  5sszehasonlit4ssal  eilendrizni. 

Az  inductiv    empirikus    tudomdnyokban  igazi  azonossagr61 

lLii)5nb<5z5   ttinemenyek    kozQtt   tulajdonkepen  nem  besz^IhetUnk, 

csak  tdbb-kevesebb  hasonlosdgrei.  Sohasem  juthatunk  odAig,  hogy 

ket  tiinemenyr51  vagy  tfinem^nyviszonyrol  kimutassuk,    miszerint 

ahsolut  azonosak,    mert    mindig  ki  vagyunk  teve  annak,  hogy  a 

mit  ma    eg^etemes    igaznak    tartunk,  a  holnap    tudomdnya    mdr 

mefijddnti  s  a  regi  tOrvenyben  csupan  egyik  reszleges  esetet  mu- 

tatja  ki    egy    magasabb,    altaldnosabb    torvenynek.    Az    inductiv 

tudom&nyokban  soha  sines  jogunk  v^gleges  igazsagokr6I  szolani : 


I  \Z   1SHBR£3    VI3Z0NVLA0O3SA0A. 

CBak  proviBoriuB  tiirr^nyokriil  ia  viszonylagoB  ig3ZB6f,'okrdI.  Vila- 
gunkat  nenicttak  extensive,  de  intensive  is  liatartalaiinak  vagyimk 
k^nytelenek  ffttvenni,  melyet  apperoeptiunk  egisz  valojiban  Hoba 
ki  nem  raerithet.  Vegelemztsben  teliAt  az  apperceptio  e  korii- 
tottsdgabaa,  viszonyitva  a  valtia^g  batartalaDS&giboz,  van  Leibnitz 
principium  individuationis&nak  alapja,  mely  azt  mondja,  bogy 
mindoD  tetezSnek  mcgvan  a  maga  saj&tBdga,  vagyis  valumi  meg 
ismeretlen,  a  oiit  fel  koll  benne  tennlink.  Ez  az  iemeretlen  valami, 
melyet  a  kritikai  tudomany  tnindi);  kenytelen  fOlvenni,  a  mit 
tebit  b&r  folyton  elimiDalunk,  de  suha  eg^9z6ben  ki  nem  kOszS- 
bdlhetUnk,  oz  g^tolja  ^s  tiltja  meg.  Logy  az  inductiv  tudoma- 
nyokban  tirgyak  ^a  tlinenienyek  abaolut  azonoBsAgit  iltitsuk. 

Ezzel  etlent^tben  a  mathematikai  alapfogalmakban  m-m 
^rv^nyesQI  a  principium  individuation  is :  a  azimnak.  a  mennyi- 
aegnek,  az  Jdomnak  nincsen  egy^nisege,  nines  hennc  semmi  isme- 
retlen. E  ttlnemfiny  okat  a  BenBualismua  sohaBeni  k^pes  meg- 
magyarizni,  epp  mert  nem  lat  l^nyeges  klitiinbaeget  a  mathema- 
tikai a  egy6b  fogalmaink  l^trejdv^se  kiizUtt.  All^pontuokr^l 
azonbau  tisztan  litjuk.  bogy  ennek  uka :  mert  a  malbematikai 
fogalmakat  maga  elm^nk  termoii  aajitoo  .dynamikus"  apperceptiv 
fancti6ival  a  igy  csak  epp  azt  helyezi  belcjUk,  a  mit  teljeaen 
ktii,t.  A  mathematikai  fogalmak  eB  t6telek  atol^rhotetleD  vila- 
gOBsig^nak,  a  mely  arra  kepeaili  Sket,  bogy  a  legt&gabbkOrii 
deductio  forrisai  legyenek,  t«h^t  az  k^pezi  alapj&t,  bogy  a  mi  elmenk 
termeli  i'ket,  vagj-  mint  Kaut  mondanA :  mert  synthetikuB  a  prioriak. 
Ehii  sorbaii  BajAt  apperceptiv  ayutbesiallnk  termekei,  a  sajat 
elmenk  heuristikus  alkotaaai.  Ez  magyarazza  meg,  bogy  a  mathe- 
matikai ismeris  az  egyetlen  tudomany,  mely  absolut  aionossdgol 
iszleihet  s  ez  dltal  ahsolut  bizouyossdgol  nyujthat.  A  mathema- 
tikai bizonyit^snak  azert  nem  lehet  ellenAllani,  mert  a  mit  kimutat, 
midSn  valamely  problemit  megold,  az  feltetlenili  evidons,  vagyis 
dxnyeka  Bern  morlllbet  fel  a  ketelynek,  mert  az  iltala  konstatalt 
azonosB^  az&ltal.  bogy  az  egyea  tagokban  csak  az  van,  a  mit 
Dlm6nk  bel6je  beljezett  b  igy  aemmi  ismeretlen  nines  bennOk  — 
absolut.  A  mailiemaiikai  bizonyftds  absolut  azonossdguak  oz  apjier- 
ctpH6ja,  De  tai^  nem  azorut  bizoiiyitdsra,  bogy  azert  a  mathe- 
matikai ismer^B  nem  ^absolut  igmer^a".  mei-t  biszen  a  mit  azo- 
noaitunk,  az  Bajat  elmenk  idkotisai  ^s  functit'ii.  EllenkezClpg 
axrii\  gyfizddtliik   meg  az  eltizSkben,  bogy  a  matberoatika  meg- 


VISltOHYLAGOSSAOA.  141 

alkotasa    6p    appeiveptidnk   kurlstoltsaganak,    Vitgyia  ismer^gjlnlc 
TiflzonylagOBsag&nak  a  kUvelkezmenyo. 

A  matheniatika  tehkt  iniudi^  abenlut  nzoDoesiigok  is  ktl- 
lunbdz0s£gek  kerescHe :  az  'iHszes  matbematikai  miiveletek  nem 
egyebek,  mint  kiiI5nb0z{S  kOnnylt^si  fogilsok,  a  synthesis  kDliin- 
biizS  formdi.  melyck  Altai  a  mennjisegck  uj  ^sajAtsigait",  lij 
viszonyait,  vagyis  uj  azonossAgok  kideiltSs^t  cz^lozscuk.  A  inathe- 
DiaUkai  tudomdnyokban  nyilvaitQl6  apperceptiv  activitis  tehkt 
Tegelemz^flben  nem  egyeb,  mint  absolut  azoaosedgok  6s  klllOn- 
bitzQg^gck  apperceptioj&ra  vonatkoz6  titrekv^s.  A  mathematika 
feladata  o  cz61b6l  niin^I  tOk^letesebb  segedeazkOziSket  kifejlesz- 
teai,  mdsr^szt  mind  nagyobb  terUletre  kiterjeszteni  a  tiliiL<m6- 
nyek  quantititiv  apperceptiojit. 

Visszalekintve  fejtegeteseinkre,  ugy  hiszazfik,  a  kiSvetkezH 
ket  eredmenyre  jatottlink :  egj'reszt  raegallapltottuk  a  mathema- 
tlkai  iampreanek  a  lapasztalatt^l  valo  fUggeset,  vagyis  az  adott 
vd6s)^;ga]  szemben  vaI6  viazonylagnsa&g&t,  mdareszt  pedig  bogy 
a  mathematika  megalkotasa  6pp  apperceptidnk  korlatiiltadga  dltal 
vilt  Bziiks^gess^.  tcbdt  isniBreslink  viszonylagosaAgdiiak  legszebb 
bizonyit^ka. 

Alldspontunk.  a  melyre  jutottunk,  cgyorAnt  tavol  all  a 
seiuaalismuslol,  mint  az  intellectu  alia  must  61.  Az  el'ibbi  ticm  n 
Qiatliematikai  fogiilonialkoldst,  sem  a  mathemutikai  functio  l^tre- 
jatiei  nem  kepea  megmagyarizni.  Az  intellectualiBmUB  pedig 
osztozik  inindcn  metaphysika  alaphibdjAban :  bogy  a  valiisdgyt 
^  'vulosdg  n£lbfll  akarja  magyarizni.  A  „platoDizdIdk°,  a  mathe- 
fi&tikai  ismeriiat  elazakitj&k  a  tapasztalati  val6sdgtj)l,  azt  bizo- 
"yos  homalyoB  jelentHsdgli  a  priori  fogalmakbiil  vagy  for- 
"•afcbiil  szarmaztatjik,  feledv6n,  hogy  a  szim  6s  a  mennyis^g 
'^SalntAoak  eredote  targyak  szamoUsAban.  a  m^rtan^  a  Tiild- 
^^ffefiben  van.  Feledik,  hogy  az  ember  eredetileg  azert  gon- 
"•^Ikodik,  hogy  caelekedjek,  hogy  az  lijabb  lelektan  szerint  a 
^Odolat  csak  visazatartott  caelekv6s,  tehdt  kezdetben  minden 
"^QoinAnynak  kOzvctlen  utilitariatikua  uzelja  volt :  az  Onfeiitart&s. 
^^k  hoaszas,  boiiyodalmas  fejlSd^a  utdu  eszleljUk  azon  tUne- 
'^vetij-t^  hogy  egyes  functidk  Cnmagukfirt  gyakoroltatnak :  az,  a 
^  eredetileg  cazkiJz  volt,  finczeila  vilik.  A  mathematika  cz61ja 
™  tebdt  eredetileg  a  valosdg  megertese  es  esak  ebbfil  a  azem- 
f^ntbil    Mhetjilk    meg    fogalmainak    keletkez^set    6s   feJ15d68^t. 


t    ISXEHfia    VlSZONTIAOOBslGA. 


As  aii«otlcn,  &»  esumenyi  tudominyt,  mely  feledve  a  valiiaagol. 
ai  t'lvont  ijTMsijrot  Bnm^^riert  kereai,  oly  igazsigokst  ia,  melyek 
lAn  «i>h«  gyakorbti  hasznot  uem  fognak  hajtani,  nem  a  fejlBdea 
clpj^,  lie  a  v^gere  kell  helyeznUnk.  Mioden  inteUectualismns 
6a  mi<tH)tUyiuka  alapja  regelemz^ttbeii  az,  bogy  a  bOlcselU  csupAa 
ai  PK)«ii  pondolkoJis  WrBleten  akarja  a  tudomanyoa  fogalmok 
kclflkfi^t.  l*tjo{:wulwigit  e«  tnlajdonkepeni  ertelm^t  megha- 
linoui.  frlwlw,  hogy  Htek  gjBkerft  —  tiilhaladva  az  egy6nise- 

^  mMUV  s  muhban  kell  kensnBitk :  vegelemz^sben  a  tir- 

•adaliui  Hft  fcjICd^s^ben.  Az  inteUectualtemos  a  sociologiai  szempont 
hiAtt^a.  nivH  ^pp  ^z  ntdbbi  nyujtja  a  tudotnanyok  Tali^aagos  fej- 
li^vdtefk  k^ppl.  TehAt  a  ^-ilig  eociolt^ai  i-oncepljoja  —  a  XIX. 
uuail  «  l*'goagyobb  vivmanva  —  van  hiraha  nemcsak  az  61etBt> 
dv  a  posiliv  ludomanyok  elmetelet  is  gyOkereeen  atalakitani. 

l.altiik.  bogy  a  matfaematikai  fogalomatkotAs  nem  direrte 
nig);  a  tapattztalABt61,  mint  ezt  a  senaualismDa  hjszi,  baneiu  az 
adult  \aJ68agnak  epp  indirect  raegismertseben  ill  bizonyos  apper- 
i-rptiv  formuJik  megteremt^ae  is  alkalmazisa  alapjan.  E  fonnu- 
lAkra  azUkB^iink  van,  mert  apperccptionk  korlatolt  es  soha  a 
li-ijt<a  valosAgot  ki  nem  meritheti.  A  malbematika  megalkotAsat 
upp  iamer^sUnk  viazonylagosaaga  teazi  sztlkscgesse.  Mivel  pedig, 
mint  lattak,  kivalulag  az  apperceptio  syntlietikus  functioja  jit- 
azik  e  ponton  nagy  Bzerepet,  ez^rt  a  mathematikai  ismeres  soha- 
«em  egy6b,  mint  kQlSnbozti  synthesis  fonnak  megalkotisa  ea 
alkalmazAaa.  melyek  vilagoaaiigat  £s  absolut  bizonyossigat  az 
abaolot  azonoasAg  konslatalasanak  leheti^aege  szQli.  V^gelemzes- 
ben  tebdl  a  matbematika  csak  ligy,  mint  minden  tndominy, 
bizonyos  viazoayoknak  a  megismer^ee,  tebat  az  iamer^a  viszony- 
lago8aigAt  ebbtil  a  azempontbi.il  is  igazolja. 

Dr.  Patder  Akos. 


A  NEMZETI  NEVELESR6L. 
(BefejezO  kOzlemeny) 

II.  A  nevelis  szava  a  nemet  nyelvhen  es  a  nemet  koz- 

monddsokban. 

A)  A  nimetben  ma  szorosan  megkiil()nbOztetjiik  az  erzieheii-t 
u  aufziehen  es  a  ziehen-tbL  Az  utobbit  a  n5venyekre,  a  maso- 
dikat  az  allatokra ;  ellenben  az  erziehent  csak  az  emberre  alkal- 
mazzok  s  igy  az  ^-rel  a  nevel^st  szoros  vonatkoztat&sba  hozzuk 
az  ember  sajitos  lenyegevel. 

Ethymologice  az  erziehen  szo  az  er-  es  Ziehen  c^sszetetele. 

I.  Ziehen,  mely  a  latin  duc-ere-vel  kOzos  8z6  =  a  g6tban 
tiahan  =  valakinek  vagy  valaminek  hat6  t^nykedese  egy  mas 
egyesre  (tirgy  vagy  alany)  oly  cz61b61,  hogy  az  illet5  egy 
oly  mozg^ba  jnsson,  a  mely  a  hato  t6Dyked()nek  term^sze- 
t^vel,  Hzand^kival  megegyezlk.  Ezen  erzeki  ertelemben  hasznAlja 
a  g6t  ezen  szav&t. 

Az  d-szdszban  (altsachs.)  tiohan  valamint  az  6-feln^met- 
ben  (ahhochd.)  ziohan  szonak  m&r  az  aufnahren  jelentes  felel 
meg :  igy  tehit  =  tesH  tdpldlds  Htjdn  az  illetonek  eletet  erde- 
kunknekf  szdndikunkndk  megfeleloen  fentartani,  fejleszteni^ 

Szellemi  vonatkozisba  o  fokon  allg  jut  e  8z6  ;  holott  a 
megfeleld  latin  ducere-uek  Jocere-je  mar  egeszen  ezen  szellemi 
vonatkozas  szolgalatiba  kerfil. 

*  Ugyanilyen  ertelemben  haszn&Ija  Platter  Tamds  ttneletrajzi- 
ban  e  8z6t:  ....  das  ich  den  Paulum  ouch  schier  zoch  |  —  em&hrte].* 
L  Raomer:  .Greschichte  der  Paedagogik"  I.  414.  Ugyancsak  6  hasz- 
nilja  a  zuchen  8z6t  az  elso  ertelemben  mint  ziehen-i.  416.  1. 


144  NEMZBTl  NBVEliB8B6L. 

A  mai  nyelvben  is  szokatlan  az  egyszerii  ziehen-nek  ilyen 
Atvitt  ortelme.  Eien  fokozat  ertelm^t  megtartotta  az  aufziehen  szd. 

II.  A  mi  mar  most  az  eldragot  illeti :  ugy  ez  a  gotban 
^ua-*.  az  o-foln^metben  ur-,  ar-,  ir-,  er-.  A  g6t:  ustiuhan  =  ki' 
vozotni,  kihuzni  e^*  helybol. 

Az  o-felnemetben,  middn  az  erziohen-n^  vAlik,  6pp  ligy  testi, 
mint  szoUomi  vouatkozasba  jut. 

A  jeleu  az  iic?  =  heraus  es  aiifziehen-t  a  testi  nOvel^sre, 
miK  az  tr-ziehon-t  a  szellemire  tartja  femi.^ 

Sajati^a^^s  mar  most,  hogy  az  dsszetett  erziehen  sz6  is  a 
uyelvtorteueti  emlekek  szeriut  eme  harmas  fokozatot  Athaladta, 
illetolt>g  meg  a  mai  nyelv  ^yes  fordulataiban  is  megmerevitette. 
Talaljuk  ugxanis  az  erziehen  szavat: 

1.  a  uekQk  megfeleld  iranyban  valo  kihdz^,^  osetleg  meg- 
erolteiessel  jaro  tovavonszolas* : 

2.  a  nv)veny,  allat  es  ember  felnOvelese,  taplAlisa  (auf- 
ziehen), csirabol  valo  felnovelese  ;*  es  vegre 

3.  az  embemek    szellemi  uton  valo  nevel^se  ^  ertelmeben. 


'  L.  k\i\i'nif'f'*.t'.u  fiauer:  „Erziehmisrslehre."  3.  1. 

^  Kihuzni  kirAritani  pi.  a  kardot  huvelvebol.  Hel.  148.,  22.  Dint. 
1,  150.  I'arz  421,  2'/,,  lU^rh,  UmX,  8900:  Fkw  ft443 ;  Iw.  5066  =  sein 
Schwort  cr/M'^i'ti ;  wnf^y  hajrol,  borrol,  azt  kitepm.  leriatani ;  Steinhowel 
dec.  57,  2. 

*  Hajot  Hzirazra  vonszolni,  Narrenschiflf  72,  u.  i.  Parz.  Trist.  20 
Hengste  mOchten  es  nicht  erziehen.  Goethenel  is  XXX.  107.  Die  Pferde 
kttnnen  den  Wagen  nicht  erziehen ;  Der  Glockner  kann  die  Glocken 
nicht  erziehen.  Die  vier  kleinen  Pferde  konnten  meine  Halbchaise 
kaum  erziehen. 

*  Novenyrol :  Goethenel :  man  pfropfl  und  erzieht,  und  endlich 
wenn  sie  Friichte  tragen.  .so  ist  es  nicht  der  Miihe  werth,  dass  solche 
Baume  im  Garten  stehen.  Schiller  is :  Blumen,  die  ich  selbst  erzogen, 
—  Allatrdl :  Goethenel :  (XL.  13 )  Die  treffliche  Henne  hatte  sie  alle 
zusammen  in  einem  Sommer  erzogen.  Ugjanigy :  Das  Werd,  der  Wolf 
wird  erzogen.  —  Emhcrriil:  Goethe:  Bin  bei  grobem  Brod  erzogen, 
dafur  bin  ich  mit  Kartoffeln  und  Kiiben  erzogen.  Die  vorhin  in  Seiden 
erzogen  sind,  die  miissen  jetzt  im  Kothe  liegen.  Im  Wald,  auf  dem 
Feld  erzogen.  Im  Krieg,  Frieden,  in  Faulheit  und  Jliissiggang  erzogen. 
Ezen  jelentes  teljes  kOzonyt  mutat  a  szelleraiek,  az  erkBlcsi  Sikni. 

'"  Der  Verstand  liegt  in  der  Wiege  und  wartet  darauf,  dass  er 
erzogen  werde.  Das  mannliche,  von  Stiirraen  erzogene,  von  Gesch^ten 
besudelte  Herz.  Zum  Kiinstler,  zum  Gelehrten  erzieJien  stb.  stb. 


Ha  inir  most  a  ziehen  eredeti  ^rtelmet  Bzem  elStt  tartjuk 
e3  combiniljuk  az  aits  ^  beraus  ^s  auf  jelent^s^vel.  ligy 

1.  olyaa  hstti!!  t^nykedesrol  van  sz6,  a  mely  az  egycsnek 
beoHej^bJil,  mSly^bSl  kivin  valamit  a  hatonak  intentii^Jn.  iranya 
Ezerint  kivonni : 

2.  olyan  hnU'i  tenykodesrol,  ;i  mely  einelSIeg,  fejleeztdleg, 
r'g}-  mmgasabb  illaspontra  emel<)en  kivftii  az  illetSre  hatni. 

A  lenyeges  tehit  a  nemtt  erziehen  szavinak  jelente86n61 ; 

1.  hogy  itt  is  adva  van,  a  mire  a  nevelB  hatni  kivan; 

2.  hogy   czen<  adottat  a  nevoid   nem    fogadja   el  i 
«geszeben,  hanem   bel&le   kiv&laszt    maganak   valamit,  a  mi    az 
illetiJnek  I^nyegevel  adva  van ; 

3.  hogy  ezen  "baXfi  t6Dykedes  iranyat,  tOrv6nyet  nem  a 
ndvcnd^k  term6szete,  lianom  a  novclo  eszmenye,  szollemenek 
ereje  batarozza  meg ;  s 

4.  Logy  az  eredmeny  cgy  magnsabb  tbkozatra  valo  felemel^a. 
A  neveli)  erfjht,  eszmenyeu.  kivtilaszlii  iigyessigin,  sugge- 

rtilo  kipeHSegcn  fekszik  a  fosiily.  Ezen  tr6  ragad  hi  a  nSvendek 
f'ensfjebol  valamit,  hogy  ot  ex  iilon  egy  magasahh  dlldsponira 
**    %  fgy  itlajios  es  bef'ejezell  muvet  vegeizen  a  mvendekm. 

Az  er-nek  ezen  alapos  £b  befejezO  jeleutftseg^bcil  kOllinben 
"•^egyfizCdbetnnk  a  kiivetkezfi  analogi^k  figyelembevetelivel  : 
^""HCT  ea  aufbaueii :  ez  utdbbi  mar  cgy  megkozdoH  alapon 
yald  feifeie  epit^st,  mig  az  elsC  a  mtinek  alapoa  ^e  immar  tel- 
jesen  befejezett  voltat  akarja  kifejezni;  envachen  es  atifii-achen : 
^^  Qtobbi  az  alvasnak  megszakitaaat,  melyet  iamet  alv&s  kSvet- 
"^t  —  jeienti,  mig  az  erwachen  egy  lij  dllapotba  val6  teljea 
"-■*  gyflkeres  julAat  jelent ;  erleben  he  lehm :  az  ntobbi  dltalA- 
^^  kSlcsdnbatiLst.  az  elJibbi  rllenben  ennek  egy  batilruzott  es 
'*f*jezett  eredmenyet  jelOli  meg ;  erfakren  &s  fahren,  ez  cz61- 
"•Iktli,  altalanos  utazAst.  amaz  pedig  az  elet  utjan  azerzett  hati- 
'"Wlt  ^g  befejezett  tapasztalatot  jelent. 

A  nevel^s  ezek  szerint  az  er  elfirag  alapj&n  alapos  6s 
"""jeMtt  jellegU  tevekenyseg. 

A  tiehcH-re  val6  tekintettel  pedig  oly  mIikod6s,  a  mely  a  mdat 

*  ti«|;batdroz6ttak  irdnyibao  63  azellem^bcn  kiv^nja  befolyilsolui. 

Igy  tehAt  a  neveUs  egy  ailttidalos  es  alapos  (alapra  viasza- 

*6n6)  tevikenysig.  a  mely  mdsnak  lelket  befejtzeKen  at  akarja  ala- 

™ani,  hogy  azt  egy  magasabh  lilldspontra  emdje. 


d 


148  A    NEM/ISTI   KEVELtSHOL. 

Mintfaogy  tenyleg  a  neTelon  —  mint  augg;er&16ii  - 
alapoeau  cb  cz^ltudatoaan  iniikadon  ea  egy  uj  teremtmeny  lite- 
sitesdn  fekazik  n  ftuly;  az^rt  lielycsen  hozza  Willmann  a  zifhen 
szot  kapcaulatba  a  zeitgen  Bz6val.  a  moly  ^ppen  kettHs  vonatko- 
zaaiban  a  ZuchI  szilban  jelentkezik.  Ezen  esazetetelben  Vielizticht 
nz  AUatoknak  nemeztetes  altal  tOrt«nJ)  finomitaa^ra,  mig  eUeatieD 
a  Kinderziicht-ban  a  gyermeknek  fegyelmez^B^re,  atalakitd  teve- 
kenyaSgire  vonatkozik.  Zucht  halten,  Zucht  Ubeii  (zUchtigen)  — 
ezeii  cthikai  atalakilii  iriiiyt,  —  HerbaitnAl  egyeneaen  a  ncveKf 
Alta]  intendalt  nj  embemok  teremt£a£t  jelenli.' 

Ezen  erL^dm^nynyel  Altaliban  egyezik  a  n£met  kozmonda- 
sokbol  vont  eredmony  is. 

A  gyermekuel  nem  l^nyeges  az,  bogj-  mi  \'an  a  f^yerniek- 
ben  crcdetileg ;  a  lenyegea  maga  a  gyermek.  Ez  Istennek  ado- 
m&iiya*  es  pedig  a  csalddnak  adott  adomanya,'''  mely  aJtal  a 
bazas  ele!  ethiaal6dik  6b  nyer  igaxi  ertelniet.' 

A  gyermekei  dllaldban  mint  embert,  Isten  dlddsdnak  lart- 
Jik  a  kcfzmonddaok,  m^g  pedig  olyan  dlddsnak,  a  mdy  dilal 
Isten  a  csaXddot.  a  hdzas  eletet,  a  tdrsadalmat  ethikai  szem- 
pontbol  megdJdotta.  A2  onzeUen  szereielnek  forrdsa  a  szfitoHtk 
gyermeke  irdnti  szerelete. 

Eppen  azert  nem  az  a  lenyegea.  bogy  nii  van  a  gyermekben, 
haneni  az,  bogy  mi  legyeii  benno.  Nem  lenyegea  a  azirmazas,* 
banem  a  gyermeknck    nevdese.^    A  nevel^si    mil    dCnt    a  HilQtt. 


'  Nem  veletlcn,  bogy  eppeu  Pal  apostolnak  ea  az  liijiaBuIeteat 
siii^et6k  iranyzst&nak  volt  a  iieinet  nemzetre  oly  hatArazo  nagf  be- 
foly&sa. 

'  Giebt  Gott  Hinder,  so  giebt  er  auch  Kinder. 

'  Kinder  siud  des  Hauses  Segen.  —  Viel  Kinder,  yiel  Seg'en. 
—  Je  melir  Kinder,  je  mebr  Gliick.  —  Viele  Kinder,  viel  Vatenmser: 
viel  Vaterunser,  Tiel  Segen  !  ^  Ein  Kind  —  Notbkiadoder  Angatldnd!  — 
Ein  Kind,  koin  Kind ;  zwei  Kind,  ein  kslb  Kind ;  drei  Kind,  ein  Kind. 

'  Wit  keine  Kinder  hat,  weias  nicht  was  Liebe  iflt.  —  Wer 
keine  Kinder  hat,  weiss  nicht,  waruni  er  lebt. 

'  Die  beaten  Eltern  baben  oft  ungerBthene  Kinder.  —  Pfairere 
Siihn'  imd  Miillera  KUh'  .  .  .!  Wenu'a  graih^n  ist  e'  gutes  Vieh! 

"  Geburt  ist  etwaa.  Bildung  ist  mehr.  An  Eltem  und  Schulmeis- 
tern  ist  viel  geJegen.  Bildung  beasert  Geiat  und  Hera.  ---  Ein  Henacb 
ohne  Bildnng  ist  ein  Spiegel  ohne  Poiitur.  Ein  lebrer  Sack  ateht  nioht 
aufrecbt.  Wie  man  die  Kinder  lieht,  no  hat  man  sie.  Wie  man  aeaubt 
die  jungen  Knaben,  i\-ird  man  aie  envachaen  haben.  Naohlfissige  Eltem 


iov6  alakul  a  gyennek.^  A  uevBl^a  azert  is  a  gyi 
kel  vido  DiegdldHUtB  t'SlUtt  dOnt.  A  J<^  nevele^  biztositja 
aiiam,  a  tdrsadalom  folvirdg^dsdt,^  de  elsli  sorban  a  cealid  bol- 
dogsagilt.^  Ez  a  dSntti  bofolyis  erteti  meg  velUnk.  hogy 
moodisok  az  atyanak  sziv^i-e  kiitik,  bogy  gyermeke  nevelenerSl 
j6l  goniloskodjek.'  Csak  az  atyibiak  kOtik  czt  szivere,  niivel  az 
anya  gzivebcn  ezen  iinfelalilozii  nevelo-ldDykedesi  vagy  Seztiin- 
szeriileg,  termc'szelsieriien  mar  megv-an." 

zieben  keiae  guten  Kinder.  Wer  juag  nichts  tnugt,  bleibt  aacb  alt  ein 
Taugenichts.  Ein  gut  erzogenes  Kind  ist  eiae  Itechnung  ohne  Probe. 
Wohlerzogen  hat  nif  gelogeu.  Wie  msu  !□  der  Jugeud  zeucbt,  ho 
bat  man  ibn  ira  Alter.  Wie  die  AuHxaat,  so  die  Emte.  Jugend  ist  Saat- 
Ttrii.  Im  Alter  bleibt.  was  in  der  Jugend  treibt.  Was  die  alten  sflndigten, 
das  biiaaen  oft  die  Jungen,  Wie  die  Aiten  suugen,  no  zwittscheni  die 
Jungen.  Manub  Enabe  guter  Art,  durcb  Erzichung  verdorben  ward. 

'  Man  kann  scincii  Kindern  nichts  besscrcn  milgi'ben,  als  oine 
gule  Eraicbung. 

'  Wer  eraielit,  der  regiert.  Wer  die  Sehule  hat.  dor  hat  das 
Land.  An  gaten  Schulen  und  guten  Wegen  erkennt  man  den  guten  Slaat, 
Oder  die  gate  Regiening.  Mit  guten  Schulen  und  gnten  Wcgen  kommt 
ins  Land  gezogen  GotteM  Segen  Az  emberiscgre  nezve  a  neveles  jelen- 
tSseget  Kant  e  szavai  szepen  jeltemzik  :  Hioter  der  Erziebung  Bteckt 
das  grosse  Geheininis»  der  Vollkommenheit  dec  menschllDben  Katur, 
and  es  ist  entzUckend  sicb  rorzuRteilea,  da»9  dieso  immer  besser  durcb 
Ejaiehung  werde  entwickelt. 

'  Gate  Kinder  groase  Fread !  B»se  Kinder  grosses  Leid.  Ein 
DDgeTathenca  Kind  iat  ein  Nagel  in  den  Sarg  der  Eltern.  Wer  schlechte 
Kinder  zleht,  biadet  sicb  seibst  die  Ruthe  anf  den  Riicken.  Erziebst 
du  einen  Raben,  so  wird  cr  dir  zum  Dank  die  Angen  ausgraben. 
Wohlgerathne  Kinder  desiUters  Stab.  Der  Jugend  Lehre,  der  Alten  Ehre. 

'  Hast  du  Kinder,  flo  zie/ie  ale,  Beaaer  keine  Kinder  liaben,  als 
Eic  Bcblecbt  er/iehen.  Seinen  Kindern  musH  jedermann  wuhlfarten.  Die 
Alten  miJBSon  die  Juogea  lehren.  Ein  jeglicber  Voter  soil  seine  Kin- 
der anfziehen.  Der  Vater  musa  die  Kiader  siehen.  bis  sie  sich  selbst 
erkennea.  Wer  seine  Kinder  selbst  zieht.  dem  diirfen  sie  andere  Leute 
aichi  Ziehen. 

'  Es  ist  keine  Mutter  so  bfia,  sie  zUge  gern  ein  frommes  Kind 
Dae  Kind  ist  oftmal  der  Mutter  Tod.  Kind  luacht  der  Mutter  immer 
Milhe.  Muttertreu  ist  tiiglich  neu.  Der  Mutter  Herz  ist  inuner  bei 
den  Kindern.  Anf  dem  Mutterschoss  wecden  die  Kinder  gross.  Ist  eine 
Mutter  norh  so  arm.  so  giebt  sie  ibrem  Kind  doch  warm.  Mutter< 
scboss  ist  arm,  aber  wann.  Wer  den  Vater  verliert,  verliert  yiol ;  wer 
die  Mutter  —  verliert  mehr.  Was  der  Mutter  bis  ans  Herz  gebt,  das 
gebt  dem  Vater  nur  bis  aa  die  Kniee.  Wer  eine  Stiefmutler  bat,  hat 
»nch  wohl  einen  Stiefvater. 

10* 


erniek- 
itja  az 
lid  bol- 


Kiea  hato-tcDj-ke<l«siiel  aem  szabad  tUrelmetlenkedni.^  Nem 
i  aorban  nie^feledkezni  am3],  iiogy  nem  mindenhalo 
a  iieveltf  *  rs  niAeodsior  airol  sem,  hogy  soA-  t-nn  :i  gyerraekben, 
H  mi  t^vos  iraiDyni  veielne  a  ^enneket  s  a  mit  exert  kellit, 
do  tWatoa  ui^orrel  el  kell  txvolitaoi.^ 

Miuthi^  ez^Q  szigor  alkalmazasa  nebez  es  <rfakran  kilzd 

H  azervlvtaek    kimel^re,  gj&agedsegre  intfi  szaraval,    azert  aze- 

u'aetlvusvgwrk  tartja  a  kt>zjit<>ndas.  ba  osak  egy  gj'ermek  van ' 

a  klvib\)ii  v^^[tv.  hiigy  l«hetuteg  koraa  kell  a  j6  mogot  a  gyer- 

inek  lelkebe  kiatrai.^ 

Ua  Biir  mo6l  a  kinmiHtdafiokoa  ve^g  tekinfUnk,  azt  Ut- 
.ink,  htjfrv  a  nemel  nercled  Mimenj-t,  mint  sajdlosat  Jellenizi 
MB  it^fctic  tlemutk  A  tzxti  a  lorltHtrfi  AofuImnA'noJb  hang- 
aal>UHUa. 

A  ^iMTMdt,  mint  ember  (nem  kulOniJscn  mint  individnumi 
Milu*  a  esAUdra. 


'  Di»  erliititni  Winmr  im  lande  waren  einmal  schwactae  R^lslein. 
Vmi  (•tnrrn  lili<in<'a  Kind  wird  oft  eia  ^lehrter  Mann.  Das  Kind  'm 
dcT  Vat*r  (lir*  Haiini-«.  Aua  Kindem  sertleD  Leute. 

*  Wn  iilnht*  innou  im.  da  pehi  oicbts  aus.  Der  Sutia  ist  lutein, 
dwll  *l^f  Vpf»laiid  int  aein.  Die  Xalur  that  nicLte  vergebens.  Jeder 
miti  nMtti  »«in«n  KrUrten  ochaflfen. 

*  Ifrr  Klmlor  oixnor  Will,  ist  MnihwiU.  Det  Jngend  Zuoht,  dem 
|'fitnl«  Zlljfnl  und  Sjiorn,  Minst  sind  beide  vedoreu-  Der  Kinder  Wille 
atnitkt  In  der  llutb».  Den  Vaters  Strafe  ist  die  rechie  Liebe.  Die  Angen 
Ant  VAtem  nind  din  OeHUtxe  der  Kinder.  Die  beste  Zucht  sind  gute 
Wurtn  und  Imrln  Strafe,  Die  .Iiigend  will  zwing-.  den  Zaum  nicht  eu 
lung.  Die  liebe  Uutbe  tttut  vielea  Gute.  Die  Hnthe  macht  brave  Kin- 
der. Die  Ilutb'  uiacbl  die  Kinder  zu  gut.  EigenwiU  muss  gebrochen 
werden.  Ein  eigeiiNinnig  Kind  iat  ein  bases  Rind.  Ein  juoger  Knab' 
muss  leideii  viel,  weuu  er  zu  Ehre  kommen  will.  Ein  jnnger  Knab' 
viel  leiden  muss,  eh'  am  ihni  wird  eiii  Dominus.  Ea  iat  besser,  das 
Kind  weine,  dann  der  Vater  Eh  ist  besser,  die  Kinder  bitten  dicb, 
als  dn  sie.  Es  ist  beswer,  die  Kinder  welnen,  als  die  Eltera.  Es  ist 
besser,  die  Kinder  weiiien,  denn  alte  Leute. 

'  Ein  Kind  —  Angstkind.  Ein  Kind,  Nothkind.  Ein  Kind,  kein 
Kind  .  . .  stb.  Ein  einzij;  Kind  geriith  selten. 

"  Was,  liiinseben   oicbt   lomt,    lemt   Hans   nimmermebr.    Wer 

iung  nicbts  tangt,  bleibt  auch  alt  ein  Taugenichts.  Was  man  bei  Zeiten 

hobet  an.  wohl  man  das  erlerueo  kann.  Ea  ist  nicht  ein  jegbch  Alte^r- 
zura  Lcriien  tUohtig.  Was  man  jung  lenit,  das  bleibt.  Was  man  ii^ 
der  Jugend  lernt,  bleibt  am  liingsteu.  Lerne  es  in  der  Jugend,  sr::^ 
kaonst  dii  es  Im  Aller. 


I  a  szHlflin,    tinni^m    s    nrvelltUs    liaUruz  a  gyermek,  I 
Dscn  ux  dllam.  a  rsaldd  buldopidga  Hiltiit, 
JItvdi:  a  cuaUA  —  kOzclebb  uz  anya  itrvUszttinet  fogva; 
I  pedJg  kdleltssigbSl. 

A  Nm'rf^  nem  fogadja  el  a  ^'ermi'ket   lermvsxetL-s   mei:- 
uttBit^ibnii,  baiiciii  bir  uiinileni-e  nrni  kepes,  niegis  n  i^vi^a  j 
tkat  iB  hajtisokai  KErgorral  eliiyesi ;  s  k'bt'titleg   Icor&D  hJnti  | 
d  a  Jii  Riitgut  —  ia  ttlreleiiimcl  varja  nz  credniiiiyt. 

Igy  tcbit  ep[i  I'lgy,  mint  az  ctytnolngia :    a   kitKDitiiiddaok  J 
is  X  ncvduir.    uz    objectiv    es  a   tOii^optJ  hatalomra  fekietjk  a  j 


Ill,   A    magyar 


BJLiri' 


I  nrmtt  nevfUsi 
basonlUdsa.' 


mftiyiifk  oneie- 


Ib   niAr  nioet  nr.  etj-mologia   ee  kSzniondasuk    seg^ly^vel  | 
er«din6ii}-t  rgj'iiiassnl  Osszebasonlitjuk.  a  kGvetkezQ  pendniil-  J 
«crii  k^pol  nyrrjuk. 

I.  A  inagjarndl  a  hangsiily  a  novendekea,  aiuiak  fennrsietin, 

a  oinctn^l    eUeutipn  a    nnelSn    is    ennek    lermeBzeten    Tekszik.  J 
Ui  rtm  a  iiSrcnilekbon  ?  —  <■/  a  magjarxink   kimii'se 
1  D«vH"l"-ny  —   ktrdi  u  nemet, 

II.  KVizi'k'blj  Ickintvi!  a  nOvendukoI : 

1.  a  mngyar  az   cbben    rcjiu  j6t   latfiire    visn 
niBpl  a  gycniii'kct  iiia^it  tekinii    tsten  adonijliiy&nak  : 

2.  a  roag^'ar  ezen  jiinab  —  sajih  lermcszete  szcrint  rnlv  I 
hjkastcv^.  niivel^s^t  ctf^loizn  ^s  ig^-  ilnczelt  liit  a  ^ennekbcii ; 

a  ntint't  a  gjermekel  a  tOrt^neti  bataltnak,  nevezotc3en  a  j 
nervexftebc  bely<MU  a  vdigett,  bwgy  czeknek  javat  oftzkfl- 
■  ig7  nevezirti^Ben  a  raalatli  erzelniekel  etbisAlja. 

III.  A  ncvrlfit  iltctAlog : 
•  magyar  a  k6lcs5nhatd   Hetiol   varja   se   egyea    emberra  J 

M  legna^yobb  hatiat ; 

^niet  az  On-  is    nHtudatos   neveli'itiSI.    aevezt-teseii 
il  ^9  ^Mn^i'i.^eXa^tTt^%%  az  aii\Ati'>l. 
A  avvtAM  nx\l  illeiule^ : 

a  mngjarlwn  czt  inaga  a  icycrmck  trriTJcsictc  jcLu,  nddlga 
«  ■  ncveld  Idk6bcn  nlnkult  mog. 
T.  A  nMTclbni  loi^dot  illutdli-g ; 


150 


A   NEMZBTI  NBVEL£SR6L. 


mig  a  magjar  lenyegileg  az  indCtds-aidksrsi  szoritkozik  ^s 
vdrja  a  gyermek  j6  term^szetenek  ervenyesUleset,  nyesve  e  niellett 
szigorral  a  rossz  es  t^ves  hajtdsokat;  addlg 

a  nemet  nyesi  ugyan  szint^n  szigorral  a  t^ves  hajtasokat, 
de  nem  el6gszik  meg  az  inditas-adassal  es  az  eletbe  fektetett 
neveloi  remenynyel,  hanem  On-  6s  cz^ltudatosan  elvetd  a  jot  a 
gyermek  lelkdbe  s  a  nevelO  lelkeben  levd  j6nak  az  eUiint^sc  es 
apolasa,  s5t  suggenildsa  ntjan  kivdn  uj,  emelkedett,  k6sz  enibert, 
hasznos  aliampolgart  es  boldogit6  csalddtagot  teremteni. 


A)  A  nemet  nevel^snek  : 

1 .  Tdrgya  :  Az  (Utaldnos  ember 
(gyermek). 

2.  Alanya :  Az  on-  es  czeltuda- 
tos  egyin  (nevelo). 

3.  Czelja  :  A  valid s-erkolcsi  esz- 
meny  (czel). 

4.  Modja  :  A  targyilag  es  for- 
ma i  lag  kiszdmltoti  tenykedes, 
plantalas,  Apolds,  teremtes 
a  sziikscges    nyeses    mellett. 


Ez  alapon : 
5.   A    tuLsdgos    gondossdg    (pe-      5.  Nembdnomsdg  (indifferentia. 


B)  A  mag>ar  nevelesnek  : 

1.  Az  egyes  emberben    leva  jo 
(individuum). 

2.  Az    elet    (dn-    6s    czeltudat 
n^lkUli). 

3 .  Az  i nkabb  termeszetenel  fogva 
leiezo, 

4.  Indltds-adds, 


(lantoria). 
().   Torvenyszcn'iscg    az    onill6- 
s:ig  erdekeben. 

7.  Vniformis    a    vegso    iniiivi- 
diializalas  vegett. 

8.  Heteronomia   (hogy  autono- 
niia  Icgyen). 

9.  Soc'ulis    erzek,    mely  vegre 
elismeri  az  esrvest. 


lelkiismeretlenseg). 
G.  Szabadsdg    (niivel    a    neve- 
Iend5  onallo). 

7.  KilldnbozoHig  (mert  a  neve- 
lend5  individuum). 

8.  Autonomia  (mert  a  nevelen- 
d()k  kiilonb5zok,  sajatosak). 

9.  Az  egyesnek  a  priori  elis- 
merese,  az6rt  is  bajos  a 
solidarit^is  6rz6s6nek  kifcjlfi- 
dese. 


Ket  egyiiuissal  ellenkezo  eletfelfogassal  tahUkozunk  a  neve- 
l^sre  nezve,  mely  azonban  nem  zarja  ki  eg>*mast,  banero  inkabb 
felviltja.  A  magyar  felfogasa  az,  a  mely  a  mdr  felnevelt  embert,  az 


A   NEMZETI   NEV£L£SR6L.  151 

eszm^nyt  ragadja  meg.  A  tiszta  eniseg  allaspontja  ilyen  eg)'e8 
embert  kivan. 

A  nemet  felfogas  egyoldalulag  a  torteneti  ^laspontra 
helyezkedik  —  8  a  t6rteneti  hatalmak  litjan  kivanja  meg  csak 
az  embert  a  tiszta  enis^g  AUaspontjara  felnevelni. 

A  nemet  az  embert  a  nevelesuel  inkabb  a  neveles,  a 
niagyar  pedig  az  eszm^ny  szempontja  ala  helyezi. 

Van  jogosultsaga  annak,  hogy  a  nemetet  x«9'c$«S/tjv  nevel5 
nemzetnek  nevezzUk  es  van  ertclme  annak,  bogy  a  magyar  n^p 
jozan  ^8  politikailag  kordn  erett,  de  van  annak  is,  hogy  ezen 
vilagossag  mellett  igen  gyakran  a  felUleten  niarad  s  a  lassan 
erleli),  intensiv  munkassagot  nem  igen  kedveli  a  hogy  tiilkev^sre 
becslili  a  nevelest  es  igy  a  ncveloi  intezmenyeket,  vele  egylitt 
a  neveloi  hat6  t6nyez5ket  (a  csaladot,  mint  nevelot,  a  tanit6t, 
az  iskolat). 

Feladatunk    az,  hogy    a   nemzeti    eszm^ny    nevclesUnkben, 
neveloi  int^zmenyeinkben    ismet    erv^ayre    enielkedjek ;   de  mds- 
''^8zr5i  az  is,  hogy   az  on-  es  cz61tudato8sag  is  erv^nyesUljon  a 
neveles  miiv6ben. 

Hogyan  ? 

A  felelet  nem  oly  egyszerii,   1.  mivel  a  dolog    termeszete 

^^^rint  meg  kell  alkodni  s  az  alkuvas  mindig  olyan   miivelet,  a 

nieiyji^l  ism^t  k^rd^s,  hogy  mi  a  megalkuvas  hatara ;  de  2.  az6rt 

.®'    iiiivel  a  felelet    iskolaligyi    politikankkal    szorosan    6rintkezik 

'^    ^^y  a  letez6  411apotot  erinti. 

Azt  a  conces8i6t    fclt^tlenlil    meg   kell    ten n link  a  neveles 

^^^cjt  iranyzatanak,    hogy  a  fejlodes    t(5rvenye    megkoveteli  azt, 

,  '     kiogy    minden    egyes  egyen  a  t6rteneti    hatalmak    hatAsa    alA 

,  ^^Ujjdn,  hogy  ennek  kcJvetkezteben  minden  egyes  ember  a  cultur- 

/^og,  gondolkozis,  ^rt^kesites  es  akaras  dolgaban  ismerje  el  a 

^^^neti  hatalmakat  red  nezve  hatarozoknak. 

h)  Hogy  ezen  tOrteneti  hatalmaknak  kore  a  fejlodes  foko- 
^^5x1  szerint,  a  neveles  teren  is  mindinkabb  taguljon. 

c)  Hogy  ezen  tOrt^neti  hatalmaknak  vezeto  eleme  (Jn-  68 
^^^Itudatos  egyenekbol  alljon,  vagy  mds  szoval  szakemberckbSl. 

Ezen  fejlddes  term^szeteben  rejlo  kovetelmenyek  mellett 
^^tti  szabad  azonban  lemondani  arrol  scm,  a  mit  a  kimutatott 
ttiagyar  nemzeti  jelleg  a  nevelestol  kovetel. 


152  A   NEMZETI   KBVRLASBOL. 

Ha  me^  engedjtik  is,  bogy  a  k^nyszeriiseg,  a  sziikseg- 
szeriiseg  nehezcke  alatt  emelkedik  ki  palma  modra  a  szabad 
etbikai  egycniseg,  vagyid  a  szem^lyiseg,  meg  sem  szabad  a 
fejl5d^snek  egyctlenegy  fokan  sem  megfeledkczni  arr61 : 

1.  a)  bogy  a  nevelendo  is  egyeniseg  ^s  bogy  ennek  kOvet- 
kezteben  idot  es  alkalmat  kell  adni  a  nevelend5nek  arra,  bogy 
egyenileg  percipialbasson,  appercipialbasson  s  bogy  maganak  a 
neveldnek  is,  n()vend^kenek  eppen  ezen  saj&tossagiban  legyen 
kedve  es  OrOme.  Nem  a  kepzet  az  elsd,  banem  az  in,  mely  a 
k^pzetet  —  esetleg  ktilso  inditasra    -    produealja,  ^rtekesiti ; 

b)  a  nevel5nek  is  —  legj^en  ez  akar  egyes  egy^n,  akar 
erkolesi  tcstUlet  —  sajdtosnak  kell  lennie  ; 

2.  a  torteneti  batalmak  miikodes-  es  bat&skore,  meg  pedig 
a  fejlodes  barmely  fokozatiin  egyenisegenek  megfelelo  szer- 
vezettel  birjon  es  e  szerint  legyen  a)  aotonom  ;  b)  a  nOvendek- 
kel  szemben  feltetlen  tekintelyii ;  s  c)  bogy  alulrol,  a  csa!adb«.'>l 
organizAlodjek  folfele  ; 

3.  ezen  democratice  organizAlt  alapszervezete  daezara  is 
a  szellemi  aristocratia,  a  szakertok  vezessek,  ok  elnokOljenek  s 
kozelebbi  szakkerdeseknel  ok  dontsenek  ; 

4.  a  nevelesi  es  tanQgyi  szcn'ezet  ugj*  alakuljon  foko- 
zatai  szerint,  bogy  az  egy6nis6g  kifejlfides^nek  roindinkabb  ked- 
vezzen.  Legyciiek  atmenetek  ! 


B)  £  kimutatott  alapokon  nyngvo  tandgyi  szerveset. 

Ezen  alapokra  tamaszkodo  k5vetelmenyekkel  egybebason- 
litva  neveles-  es  okatusUgyUnk  jelenlegi  illapoUt  —  sajnos  — 
azonnal  nieg^'vozodUnk.  bogy  ezeknek  az  nem  felel  meg,  bogy 
az  nem  egyezik  a  niagyar  nenizet  szcllemevel. 

I. 

Az  a  Herbart-Zilleri  iranyzat,  a  melyet  bazankban  K4rman 
Mor  bonositott  meg  a  nenizotinek  bangsulyozasa  daezara  meg 
sem  mag^ar. 

Kdrniannak  nagy  enlenie,  bogy  numkdssagavai  felbivta 
a  nemzet  erdekb'idrsei.  a  nevoloi  tonyezonek  eros  bangsulyo* 
zdsAval,  magara  a  neveles    fontossagiira.    Azt  nz  erdeklddest,  a 


nevblKs&Ol, 


mejyet  E0t»6B  iltalibaD  a  nevelesre  irinyitott,  azt  li  ta  Trefort 
lenyegUeg  az  egyo8  On-  63  (^zdiltudatos  nevelCre.  g  nevelSnek 
kepz^s^re,  az  okat^  miidszer^re,  a  uevelJlnek  eazkiSzeire.  a 
uevelfinek  tarsadalmi  alldsara  s  a.  czeltudatosao  vezetd  &11ami- 
tanligyi  konninyra  szegezta. 

A  lanark^pzes  nagyfootossagu  inteznicnys  ezzel  megliono- 
sult ;  palotik  ^pUltpk  '  erne  tanirok  munkisaaga  szamara.  eMtva 
guzdng  eazkOzokkel  s  az  eddig  nly  al^rendelt  aliisii  tan^rok 
ezze!,  valaraint  cgyeBlllesllk  titjdn  komoly  tArsadalnii  l6nye- 
z(ikk6  valtak,  kiket  az  ligynevezett  tarsaaag  is  mindinkabb  el- 
Lsmer  3  kiket  az  AUam  kormAnyAtiJl,  ezen  legffibb  hazai  hat6- 
siglAl  valo  fHgg^s  inindinh&bb  felazabadit  azon  al^fendelt  — 
hogy  ne  mondjam  —  szolgai  illiaukb^il.  a  melybe  a  tOrteneti 
iiBtuImakkal  szeniben  jutottak.  Mindezt  kicsinyelni  nem  Bznbad. 
SztLke^^  volt  arra,  Logy  a  nevelo,  a  tandr  ^Udsanak  fontoBsa- 
gkt  nemzetlink  is  ay.  eddigbiel  najryobb  m^r(6kben  elismcrje,  mAr 
CBak  azert  Ib,  liofry  a  nyugattol  valii  aziikaeges  veraenyben  — 
p)  ne  maradjunk ;  szUkseg  volt  arra  is,  bogy  az  iakola  eg6BZ 
S»;er%'czetenBk  mindeii  pgyes  szeive  az  ed(ligin61  cl^iikebben 
^rezze  nemzeti  feladatit, 

Mindez  azonban  meg  sem  tart  viasza,  hogy  a  nemzeti  egy- 
oldaliisagot  ellensi'ilyozni  hivatott  ezen  irinyzatot  Rem  magyarnak 
nevezzem.  Nem  magyar  a  nevelflnek  azon  egyoldalii  hangBiilyo- 
zaaa.  mivd  ez: 

1.  a  nOvend^k  egy^niaeg^vel  nem  Bzamol,  miditn  annak 
^gesz  azellcmi  vilagit  a  tanitii  altal  nyujtott  k^pzctekbol  kivanja 
felepiteni,  midfin  folytonos  aDalysalaasal  megakaaztja  a  sajatoa 
appercipi&ldgl,  midoa  az  egeaz  tanuIaBi  munkat  az  iakolaban 
kivanja  v^gezni.  niid<)n  tanaiiyagat  a  formalia  fokuzatok  ezorit^- 
JAba  faelyezi,  midSn  az  otthoni  kedvazurii  foglalkozdat  mkr  CBak 
azert  sem  hangsiiiyozbatja,  mivel  az  analyaia  litjan  kideritendd 
alap  ezen  eaetben  a  Byntbeaiare  nem  volna  alkalmaa.  illetve 
«gj-fiege8. 

*  Nem  ballgBtbatom  el  boldof^lt  Finaly  Henrik  kedves  colle- 
gim  kOvetkezii  adatat,  a  mely  a^erint  egy  el6kel6bb  videki  do,  kit 
ttt  kalaiizolt,  aem  akarta  aehogy  aeni  eUiiiuii,  hogy  a  kQzegnazsegtani 
iotezet  —  ezen  ssep  palota  --  fSiskolai  eplilet ;  azt  njeg  mftr  t'ippen- 
seggel  nem  hitte  el,  huyy  ezen  epiilet  elso  eineleton  lanirember 
likbatik. 


Az  en  a.  maga  sujdtcjssigavaJ.  mel;  mint  a  kSlcsSnbatie- 
nak  lebettisege  miiiden  kepzetet  megdoz,  Bajitosan  sziueE  es 
ertekesit,  a  nOvendtknel  nines  snainitisiia  vSve  s  nem  sznlgil 
niapui  a  velo  val6  s»jitos  foglalkozdsra.  Nem  az  en  fi^jlUd^se- 
rdl,  hanem  a  neveld  resz^rol  adand6  kt'pzettiJmcg  k^pz^s^rSl  £s 
fejl6d6s6rQI  —  ni6g  pedig  a  nevelJi  eredcti  ea  kOzds  intentiiija 
Bzorint  tOrt^nS  fejlod^serCI  van  sz6, 

'2.  a  a  mint  a  niSvenilek  enjc,  ligy  ezen  nlapon  ull6  iskola 
hatalma  melletl  a  nevelSnek  Bzcm^lyis^e  is  kenytelen  batterbo 
vonuliii.  Az  anyagon,  annak  erejcn  fekszik  a  snly  ;  ez  a  azellero 
vilaganak  fe]6pltOje;  akkor  t.  i.,  ba  azt  a  kcl)6,  mogallEpitott 
m^dszcmek  megi'eleliien  nyujtjuk.  Az  anjagleldolgozas  ea  uyuj- 
t^H  mliveazetiiben  kell,  hogy  a  nevelU,  a  tanitil  oKbonos  legyen 
ea  ez  eaetben  az  5  termesztti  mlikfid^senek  meg  lesz  a  kelI8  ered- 
meiiyo ;  megteremtbeti  igj'  a  miivell  cgy^nben  az  erkfilcaosB^g 
Jellemazildrdsiig&t.  A  niivendek  es  a  nevelii  koz6  lep  a  tanaityag 
es  pedig  TeldolgozaBanak  ^s  rnddBzerea  nynjlas^nak  igen  szigoni 
k5vetelni6nyeivei.  Nines  be]ye  nz  egjenieeg  inditssainak  meg- 
felelS  kiteresnek,  a  kdlceCnbatds  kSzvetleneeg^nek  ea  ezen  kdz- 
vetlenseg  ^n-enyefllilesenek,  A  ezel  mindny&jnkra  n^zve  egy: 
HZ  atjelz6kct  az  elmdct  vilAgosaii  megmatatta.  Ezek  szerint  kell 
haJadni.  A  nevelo,  a  tanit6  az  anyag  es  a  m^dszer  erejetJil  varja 
az  eredmenyt  Az  iskola  ezen  kdvetelmenycnek  rendelje  magat 
ali  a  nevelfl,  a  tanito  es  a  nyugodt  —  hogy  ne  mondjam  egj- 
kedvli  —  rcndszeres  nyujtAaban  oldja  meg  feiadatat.  Egyeni- 
B^genek  kQvet^ao  esak  zavarnd  e  nyugodt  folyamatot  es  caak 
koczkdztatnd  a  rendazer,  az  iakola  eredmenyfit. '  Az  iakola  6nis£ge 
eszrcvBtlentkl  legydzi  a  navel 6  ogyeniseget, 

A  tananyag,  a  mudazer  ilyen  uralkodilea  b  a  szemelyi 
tfnyezOknck  ily  meUtizese  teljesen  ellenkezik  a  magyar  nevelea- 
nek  6pp  ligj'  szavival,  mint  a  kozmondasokhan  megjegeczescdett 
Bzellemevel. 


'  BimnlatoB  n  rendszerbo  I'ektetett  bizalom.  S  midon  latja  ax 
ilyen  iskolas  egyen,  hugy  m^Hutt  tan  uagyobb  eredmenyt  mutatnak, 
a  liol  ily  sablonszerfi  tanitist  nem  kjlvetnck,  iinmagiban  es  nem  a 
rendszerben  lAtja  a  fogyatkoz4st,  meg  loven  arrol  gyfizSdve,  bogy 
amaz  idegcnek  az  d  reodszererel  meg  szebb  eredmeuyt  emeuek  el. 
Az  egyen  criivel  a  tQrteneli  enise^  &ll4spontj^ra  szallitja  le  nagal. 


II, 

A  ncvcliinok  es  a  neveliiben  a  rendszer  es  a  inodHzei- 
e^yolilnlu  hangaiiljoznsaviil  adva  van  nemcsak  az  cgycs 
Fgreniaeijenek,  hanem  a  tnrsadaliiii  balalitiaknak  faatt^cbo  ttznri- 
laga  is.  Ily  etoielet  uzUkBi'gszeriileg  korm6nyt  kerca,  a  mely  czen 
dmeletel  bclyesli  s  mely  On-  es  czcltudatosan  annak  ervenyeall- 
Ifset  elSmozditJa.  Mar  niaga  Herbart  is  idegenkedett  a  l^teeS 
tarsadalmj.  nutonom  hataltnaktol ;  t^maszdt,  erejet  mcggj'fizSdcse 
mellett  nem  a  coUegiatuabaii,  nrm  a  tirBadalomban,  ucm  a  kiiz- 
tudatbaii.  Lanem  a  kormanyban  kereste.' 

'  E/.en  &llll^t,  a  melyet  az  cImcletbJil  kiindulvn  mintegy  ■  priori 
neg^knczkaztatUm  s  melynek  igazuUs^a  csakis  Herbart  sxerencaetleu 
aziiini  h&z&Ta,  axut&a  a  si^abadB&gbarozcxal  exemben  elfo^lalt  illiaAra. 
^pj)  Tigy  Sv&jrabaa,  mint  Nemoturszag'ban,  utaltain  (L.  Jeleatesemet 
lanulroAnyutaoiTdl )  meglepfien  ig'azuija  azon  jollemrajx,  a  melyet 
H.  Fruta:  dip  kilnigl.  Albertiis  I'niviTsitat  zu  KfiiiicaborK  in  Pr, 
im  XIX.  Jnlirb,  (az  eg}'elein  300  eves  ferniAllasa  aikalni&val  Irott  biva- 
talos  iniinka)  a  111.  Iap(6l  kezdvo  ad:  .Fast  oiu  '.,  Jalirliandert  bat 
Herbart  der  Albortina  angeliOrt,  rastlo»  tbiitig  und  mannigfach  an- 
regend  als  Lebrer,  aber  von  recht  nacbhaltiger  EinwirkoDg,  doch  nur 
Icleineren  Kreisen  gegeniJber.  Wis  ea  scbeiiit,  erweckte  geine  bet  aller 
GenialilSt  Meife  and  scbulmeisterllctie  Art  Antipatbien,  die  dadurcb 
nocta  TeretHrkt  warden,  dans  er  alle  Zoit  bereit  war  znr  DurchsetzuDg^ 
seiner  Ansicbt  an  die  Regiemng  zu  appelliren,  und  dcrcn  Eingretfon 
zo  seineo  Ganiiten  zu  erwirken  (111  lap).'  .So  nabm  er  trotz  alles 
Ansehena  oino  isoUeiif  tstclliin}^  ein,  besonderg  durrb  die  Eligcnart 
seiner  Ansichten  iiber  akadi<miK(''bes  Lebeu  und  Lebrca  und  dureh  die 
anapruchs voile  SelbalgeiciaslieU.  niit  der  er  aie  in  den  oft  so  schwio- 
ligen  VerbSltnisson  jener  Zeit  geltcnd  laacbte.  Wje  er  uaRbmalH  zu 
GSilio^en  in  Sacben  der  Sieben  die  Ansicbt  vortrat,  daBB  der  Be- 
arbeiier  dor  Wiasensobaft  aich  mit  dem  Htrentlichen  I.eben  nicbia  zu 
ihiin  iiiBcben  dtirfe,  da  das  potitiscbe  Interesae  auf  einer  UniversitAt 
Gbcrall  gar  krio  Geschiift  babe  and  niir  ja  no  fern,  aia  mOglieb  blei- 
ben  inilge,  so  war  cr  mit  dem  durclj  die  Karlsbadcr  BeanblUsse  bo- 
grQndcten  System  inBofcrn  ganz  einTerslandeu,  als  ea  Professoren 
und  Studierendeti  jede  Bcziebung  7m  den  nationalcn  und  politisohen 
Bewegnngen  der  Gegenwart  uaterpiagtc.  Glaubte  erjedocb  alles  Ertistes 
die  staatliobe  und  geseilst^baftlicbc  Ordniing  aei  durch  die  Bur^chen 
KbafI  luid  die  demagngi!>cben  Antriebe  gefiihrdet  gewesen  und  nor 
dnrcb  recbtseitiges  Einachreiten  des  deatscben  Lsndea  gerettet  wurden. 
Den  Uaheatand  ibres  EinfluBsea  hat  seine  positivische  Pbilosophie 
fieilicb  erst  erreicht,  als  die  Hegels.  die  officiell  ancrkannte  Pbilo- 
sophie dea  prenssiachen   Staatee  zu  aein  aufbiSrte    und  der  erbitterte 


I    NEVBLtSROL. 


wi 


Ha  all  az,  hogy  caak  az  5  Develesi  elm6lct(lk  igaz, 
CBak  az  H  modszerDk  belyes,  dgy  temi^szetcs,  hog}'  az  cnibe- 
rekre,  valamitit  a  tOrtened  hatalmakra.-  kik  ia  melyck  mas  elnie- 
leiet  kSvetnek  —  kicsinylCieg,  inegvctSleg  neznek  le  s  azzul  igyc- 
keznek  szayetkezni.  ki  raindezek  fSIiitt  ill.  ki  liatalnii  szavival, 
On-  ^8  czeltudatoa  politikajdval  az  elnieletnek  lehetfile^  tig  kOr- 
ben  en'eiiyt  szen'ezhet.  A  csalhatlanok  ea  a  koi'iuinyok  me^  aka- 
ralianul  iij  egymisnak  BzJivets6g^t  keresik,  A  tekiutely  erdek^nek 
kSzosaege  az  egyesim  ulap,  Nilunk  omc  term^szetea  azOvetsfg- 
hoz  inej5  egy  igen  I'ontos  nemzeti  erdek  ia  vezetett.  A  Herbarti 
iriiiyiiak  EOtvfia  ban^  netnzeti  eazm^j^t  megragatltik  a  a.  nem- 
zeti  ez6I  mellett  sajdt  iskolajuk  diadalat  ia  a  nevetesiigy  dllamo- 


Kampf  gegen  den  durcb  aie  gez^itigten  Rationalismus  begann.'  (Ei 
ia  erdekex.  a  meunyibeu  a  ratioQaliaiausnak  ellcnsige  mindig  as  abso- 
lutiamusiiak  liive.  Hogj-  eppcn  Ausztriiban  terjedt  eroaen  a  Herbar- 
tianiamus  lis  pedig  az  iiO-ea  ovekbeii :  oz  Bern  veletlen  dolog.) 

.Seine  BcatrebiiDgcn  erfreuten  aich  in  dein  Mamise  der  Gunat 
der  Regiening,  dasa  ciu  Eriaas  des  aas a erordent lichen  RegierungsbeToll- 
macbtigtea  Baumuun  vom  IT.  Not.  1820  die  Dekane  der  theot  uud 
pbilOBopbiachpn  Factiltat  anwies,  die  Stndierenden  zum  Bosucbe  dea 
paedag.-didaktisubea  Seminars  iind  der  Herbarlscben  Vorleatingen  iiber 
Paedagogik,  Paycbologie  und  Logik  zu  ermaburn,  dasa  nicbt  bloa  itii 
Sept.  1824  die  OberlehrerprHfnng  auf  die  Philosophie,  d.  h.  auf  Logik, 
Meiaphyaik  und  Geachichte  der  Pbiluanphie  auagedebnt,  sondem  im 
Dec.  1824  an  die  Studierendeu  die  Weiaung  gericntet  wiirde.  aich  von 
Serbart  iiber  die  bci  ibm  gehOrten  Collegien  priifen  zu  laaaen,  da 
derselbe  ohne  dies  die  iiblicbcn  Fleisszeugnisse  nicbt  auszustellen 
brauche,  obne  dieae  aber  auch  die  Conaiatorien  keinen  Tbeologen 
mehr  %ui  Priifung  zulariaea  diirfleu.  Obgleicb  demnach  in  durcbaus 
ungewdbulicher  Weise  durch  ataatlichen  Einfluaa  auf  deu  Besuch  der 
Herbartachen  Vorlesungen  hiugewirkt  wurde,  vielleicht  frcilicb  eben 
deahalb  aucb.  war  ea  dooh  gerade  Herbart,  der  immer  von  neuem 
iiber  den  UnHeiss  der  Btudierenden  klagte  und  auf  Masaregein  zur 
Erzwingnne  llelsaigen  Collegienbeaucbea  drang.  Aneb  daas  er  Sebul- 
rath  und  Mitglied  der  wiasenschafUicbeu  Prilfungsooni mission,  BOwie 
der  st&dtischen  Schu  I  deputation  {ana  der  cr  im  J.  1828,  infolge  einea 
Conflicta  mit  dem  Cousistoriuin  auasohied)  war,  kam  aeiner  LehrthStlg- 
keit  Tielfacb  zn  Gute. 

Er  liebtc  cs  den  berufenen  HIiter  atler  h&beren  Scbulen,  and 
den  Vormund  aller  an  ibnen  wirkendeii  I.ehrer  in  der  Provinz  Prenasen 
xu  apielen,  Zweifel  an  der  Unt'eblbarkeit  aetnes  paedagogiscben  Systema 
war  er  geneigt  aIn  Auflehnuug  und  als  persOnliche  Beleidigung  auf 
zu  fassen.  (Ezt  peldival  igazolja.)  Mit  der  Melirzah!  aeiner  Amts- 
genosaen   aber  hat  sicb   Herbart   iiber   die   wichtij.'aten   Fragen  dea 


A  ^-EM^ETl  nevelBsbOl. 

mitsalian  lattak.  1^  letealllt  —  a  centrnlisBlis  dllaliiiosan  bt^ditti 
nljit  kSvetve  —  :i  neveles-  es  oklatasUgy  ter6n  is  oly  Hzerveaet, 
oly  gipezet,  a  mely  a  gyermekkertek  ts  6vodilk  litjan  bele- 
nynlt  a  eaalAd  szenleij-fbe,  niely  az  egiyhazi,  a  kiizsegi,  a  tir- 
sadalnii,  —  iskolAkat  fentat'td  ^b  konninyziS  teBtUIetcket  anayira 
bevonla  Unterv6vet.  fetryelmi  tfjrvenyeivel  ia  tanerfiik  erdckelt 
volldval  DiagAba  az  iilnnii  g^pezetbe,  bogy  eKeknck  dnilloBiiga, 
tizabndsiga  ea  tekinleiye  ma  t^nyleg  a  legnagyobb  reszt  illuflo- 
rikus.  Mindenki,  de  kUliiDOnen  a  tan^ok  az  jillam  konnJinyAt 
tie/.ik.  meiy  a  nyugdijbnn  biztositja  a  munkak^pl«lens6g  napjai- 
oak  gondtalan  elet^t.  mely  scgelyevel  fizeteslik  javibUit,  tan- 
epUJeteik    es   taneszkiizeik    kiepitcset   es    kiegeszit^^t    lebetSv^ 


akattemischen  Lebeos  nicht  verstitndigen  kCinoen,  da  er  in  Bezug  auf 
die  Urdnmig  der  Lehre,  des  Leraens  und  den  Lebena  einen  Stand- 
punkt  einnahni  nod  tuit  der  ibm  eigenen  prmcipic^lleii  Svhiirfe  vertnit, 
der  die  akademisctio  Freib^lt  mit  dem  Unlergaugc  bedrohte.*  (Ezort 
lep  ki  az  mi'.'-ben  ds.sKelilt  bizotts&gbol,  a  niclynek  feladata  volt  az 
egyetemi  statvtainokat  ujra  itdnlgoEni.)  .Dio  grundsiitzlicbe  Ver- 
scbiedenbeit  des  L'rtbeils  iiber  dae  VerhiiltniHs  der  I'm  vers  itoten  eu 
Staat  aad  Gescllscbaft  gab  aauti  sonst  nocb  mi  maachem  Conllict 
Kwischeu  ibm  und  seinen  CoUegen  AulaHs.  Ea  bitngt  wohl  damit  zu- 
sammcn,  dass  Herbart  sich  in  KOnigsberg  je  llinger  ie  weniger  aufrie- 
den  imd  beimiscb  fUhlte  Mebr  nocb  als  iiber  den  nachtbetligen 
Eiafluns  des  Klimas  auf  seiue  Gesuudbeit,  klagle  er  Uber  den  .Pro- 
vincialgeist,  der  die  KSoigHberger  Universit£t  drlickt",  Uber  den 
Uofleias  der  Studiereaden,  uud  dietie  Verhiiltiii?se,  meinte  cr  machten  es 
ihm  geradeitu  zur  Unmaglichkeit  zn  thun,  was  Lhm  nblag."  (TU.  itt  is 
nyDge  a  provincJalumus.) 

nZudctn  klagte  er  liber  Mangel  fin  Anorkennung  t»u  Seiten 
der  Kegierung  uud  verwaud  es  nicbt,  daaa  man  nacb  dem  Tnde  Hegels 
nicbt  ibn,  als  dcssen  Nachfolgcr  nacb  Berlin  berufen  batte."  (Ezert 
fogadja  el  Giittingcnbe  megbivatasAt  1833-ban,  el6bb  azonban  bevorja, 
ko^  vajjon  a  kormany  nem  tart43ztatja-e  rendkivuli  ajanlatokkal.) 
..Tief  veraiimmt  —  klagte  er  wobl  spiiter.  —  dass  seine  langjalirigen 
BemUiinagen  um  Paedagogik,  um  Lehikunst  erfolglos  geblieben  seien." 

Je)]cmz6  az  is.  bogy  Herliart  tavozAsa  utan  a  seminariuma  meg- 
fz6at  letn'znl,  a  kormany  nem  elt  u  seminarium  hAzanak  elsfibbs^gi  vetdi 
jogival  H  a  tan&ri  kar  nz  6  ut6dj&nak,  Rosenkranznok  eloterjcazteae 
alapjau  dr.  Kunge  privat  docensnek  a  konn&nyboz  intezett  azon  folya- 
niKlAs&t.  a  molybeu  egy  hasuulii  intezet  loteslteae  erdekeben  szllkse- 
ges  anyagi  segelyt  kert,  nem  terjeszti  fel  ajAnlolag  a  korm&njboz, 
,da  dorartigo  praktiscb-paedagogische  Besticbiiagen  nicbt  auf  die 
I'oiversitiil  gehilrten,  und  seieu  niir  geeignet  die  Stiidierendeii  von  dem 
rocbten  Studium  abzu Ziehen"'.  115'  1. 


tette,  mely  ritia,  fegyelmi    Qgy^hen   vegre  ia  a  dBntS, 
a  menili,  felmento  battdom. 

Minden  piilmtatHyi  tiaszon  es  Qdvfig  hatisa  darzara  at 
okUtasBgy  ezen  fejlodeaet  sent  szerencseanek,  seat  tnagyarnak 
I  lartom.  Nem  szerencsisnek.  aot  e^cnesen  szerencsetleaDek 
az6rt,  mivel  mindig  nagy  baj,  bu  az  allani  a  Ursadalmat  niiul- 
egy  magiba  fdazivja.  midon  a  tarsadalmat  es  az  egyest  a  munk:i. 
az  Udoiiji  ea  a  felelSsaeg  alol  feloldja,  midOn  maga  az  Altnin 
teljesiti  a  tarsadalom  kiltelesseget  s  viazi  aanak  feleloaa^gi  sdlyAl. 
Az  egyes,  valamint  a  taraadalom  gy&ms^  ala  kerOl,  eot  elveszti 
f^rfias,  erkolcsi  jellem^t  a  altruismasa  ^rv^nyesitesenek  legszebli 
ter^t.  A  kultnrallamnak  eeziD^oyet  ia  az  ily  idiamalaktdis  meg- 
azOnteti.  A  konniny,  mefy  az  egyenileg  tagolt  tArsadaloiuiink 
szive,  Bzervao  kdzponija,  mely  verkeringesevel  nem  engedi  meg. 
bogy  az  6Dill6,  Bajatoaan  tipldlt  azervek  eleatnyuljanak.  lurly 
e  azerreket  azok  kuiturmuDkaja  aranydban  tamogatja.  az  elbalo- 
kat  fSleieezti.  e  niunkd^s^abao  epiti  ki  az  egyeni  intenaiv  tago- 
lasban  6rveiiyea[l]3  knltDrallani  Bzcrvezet«t.  Ha  ellenben  az  egye- 
nileg tagolt  tarsadalom  munldijat  maga  az  illaui  vegzi :  igy  igeii 
vil&goa,  bogy  a  taraadalom  megb^nnl,  ilnzetlen  miikOdisenek 
ter^t  a  Igy  letjogosultsagdt  is  veszti  s  valamint  az  egyes  is, 
oozo  czeiokert  kUzkedik.  A  tanttgy  terfn  is  Ifeteslil  egy  oly  uni- 
formizdlo  bureaucratismaa  a  ezzel  egy  oly  kiiunyen  mozg&sbn 
bozbat6  6a  gyorsan  mozgatbato  g^pezet.  a  mely  nem  a  kullur- 
ilianinak  egyik  azerve,  hanetn  az  absolutism usiiak  vdiik  majd 
k^nyelmes  eszkfiz6v6.  Ezt  en  a  lehetfi  legnagyobb  szerpncsetlen- 
s^gnek  tartom.  Megengedem,  bog}>  az  abaolutismus  is  prodiik&U 
hatja  a  kiUtnra  gyUmolcs^t,  de  ez  akaratlanul  termett  livegfaazi 
gylimOlcB,  a  fa  ellenben  az  absolutiamasnak  szabad  levegotJil 
v£dett  bely^n  elsatliyul ;  a  tiszta  erkitlcs,  a  jellem,  a  szem^lyi- 
H6g  a  az  egyes,  vaJamint  az  erkSk-ai  szem61yis6g  alapjan  Tei- 
ipUlK  kulturallam  sohaaem  fejlodhetik  ki  ily  egyenlo8it6  abso- 
lutietikuB  munkival. 

De  neimeti  azempontbol  is  azerenesetlennek  tartom  az  ily 
irinyzatot.  mert  minden  nemzeti  jelazd  69  —  megengedem  — 
J)Bzinto  nemzeti  intentio  daczara  sem  magyar.  A  magyar  —  a 
mint  azt  a  tOrt^net  vilagoaan  hizonyitja  —  mindig  6pp  ligj- 
nemzetisegi,  valamint  felekezeti  azempontbiil  tDrelmes  volt  a  neD 
volt  lilve  az  egyenlOsitesnek.  Az  egj'eui  alakul^okat  a  tArsadalmt 


U9 


if'teiin  is  ncmcBak  liDgy  Ju  szemmel  n6zte,  hanem  mi^  aza- 
b34]alm!ikkal  is  litta  el  aKon  ineggyaK6d6flben,  hogy  a  ssjAtos 
erSk  egyoldalu  kifojlesztfiaevol  nyer  a  kiiz,  a  haza.  Tisztoletben 
larlotta,  valamint  a/,  egyett  embemek  a  gondolkozas  cs  vallds- 
gzabads^  teren  az  iinrendclKezcset.  ligy  nem  avatkozott  be  a 
[5rt6neli  hatalmakaak  On  rondel  kezjl  jogaba,  autonomiajaba,  sot 
epp  a  videki  autouoniiakban,  a  v&rnief^-^kben  l&tta  az  oaztrdk 
egyenlfisitC  irdnyzattal  Bzembeii  a  szabads&g  v^dbaaty^t.  Az  iskola- 
Dgy  teren  is  agyanezt  lAttuk  b  csak  az  uniform istik  (jozsuitdk) 
Bzolgilatiban  &116  becai  szeliem  szedte  el  a  multbaa,  vagy  cBon- 
kitotta  az  aatonom  iskolakat;  caak  a  ^Ratio  educationis "  6s  az 
.Entmirf  egyoniositJ!  irinyzata  kivdnta  a  niagyart  ak&r  gyOn- 
ged  asszonyi  kezzel,  akar  —  kesiibb  —  vaakezzel  gerniani- 
kLIiu.  sajntoBsigabi^I  kivetkJiztetai.  iCzen  Bzomorii  osztrik  tradi- 
lii^hoz  val6  visszater6Bt  az^rt  mindcnnek  inkabb,  csak  magyar- 
nak  nem  tartom. 

A  magyar  szeliem  az  oktalasiigy  ter6n  is  az  autonomidt 
kivinj'a ;  kivanja  nevezetesen  azt,  bogy  a  nevel^s-  ^  oktat&Bllgy 
IB  pj/ramiskSnt  Rlemolkedfi  ondlltj  szervezel  legyen,  a  melyet  az 
illam,  az  allami  erdek  szempontjdbol  ailjaihan  irdnyitson,  mii- 
kediaeben  ellenorizzen,  esetleg  Ubnogassou.  Az  egyea  jakolik  rs:el- 
Jdt  ezirt  is,  mint  miiiimilist  az  allam  tiirv^nyboziaaban  hat^rozza 
meg.  Cask  az  uly  iakol&t,  a  mely  e  czelt  el^ri,  iaoieri  el  nyiivd- 
nosnak :  azaz  osak  ezen  iskoldk  bizonyitvdnyit  respectilja  a 
&6sbivataIok  eliiyer^s^n^l  fennall6  minfSaitS  felt^tolnok.  L)e  azt. 
-Iiogy  eme  cz6Jt  az  egyea  iakola  mikep  6b  mennyi  tdo  aJatt  6ri 
«1 :  ezzel  az  illam  konndnya  nem  ttirJidik  :  ez  maganak  az  iakola- 
alapito  ie  feutart6  testdletnek  feladata  ^b  joga.  Az  iakolaaJa- 
|)itd  6s  fentorto  testUiet  ezert  6s  epp  I'lgy  a  uzel  kSzeJebbi  niog- 
liataroz&sdban  valamint  a  tanitAa  modszereuek  alkalmazaaiban,  a 
tananyagnak  egyes  OBztAlyokra  valo  feloaztiaiban  teljesen  szabad. 
Ezzel  az  iskolak  tegnagyobb  viJtozatoBsaga  6b  kUlonboKO- 
aege  kcletkezik,  kUJOnSaen  lia  meg  a  privAt  iskotikiiak  valto- 
zatiut  is  hozz&veszBzUk,  a  melyek  ni^g  a  tanft&a  czeija  dolgdban 
Ib  szabadok.  Az  61et  Bokoldulii  ig^nyeinok,  valamint  az  egy^niaeg 
kBvetelmiijyeinek  az  iakolaiigy  ilyen  illapota  felel  meg.  A  sza- 
bad veraeny  fokozza  a  termelest;  az  int^zetek  kUliinbOzJiatge 
pedig  az  int^zeteket  Bzabad  kiaerletek  azinliely^v^  teszik  6b  aok- 
oldalii  iDteDsiv  nevel^snek  ^a  oktatasoak  lelietila^g^t  adjdk  meg. 


d 


ISO  A   KUMZE'n    KEVELfesROb. 

k%  iiy  Bzabadsiggsl  szomben  nagy  s^Jyt  kell  fektetni  ai 
aUamnak  iai  konndnydnak  Jogaira, 

Az  atlam  orazagoB  tfirveny^ben  tUzi  ki  az  egj'es  iskolAk 
czeljfi,t,  ligy  azonban,  hogy  ezen  cz6I  I^nyleg  mivimalis  legjen. 
A  t'.'ii\  tehat  item  leliet  soliasem  oly  magna,  hogy  ennel  tttbbet 
elvcgezni,  A-agy  lAn  m^g  azt  is  el4nii :  leketetleriseg.  A  tOireny- 
nek  aohasein  szabad  megalkudni;  kell,  hogj  az  teljeeitlietfi  legyen, 
Hogy  eme  cz6lt  el6rik-e  az  egyes  intezetck  vagy  nem?  ennek 
clIenSi-zeBe  az  AlIuoikorni&DyiiBk  feladaia,  Ezert  ia  bannily  foku 
nyilvaros  int^zet  kipcBito  TizBgiJ&n  kell,  bogy  megbizoltja,  k6p- 
vtseloje  is  jelen  legjen  b  hogy  itt  feladalat  leheWileg  komolyan 
6b  Bzigoriian  teljeaiUe. 

Egy  KiaBJk  hataekOre  6s  kfiteleasege  a  korm&Dynak.  hog}' 
a  iiyilvinos,  valamint  a,  nem  nyjlvinog  iskolikat  komolyan  ia 
szigordan  vizBgalja  meg,  hogy  azok  mennyiben  felelnek  meg  az 
eg^8Zs6gUg}'i,    erkdlcsi,    nevezetesen    liazaSaa  kiivetclmenyeknek. 

A  hoi  ily  irjlnyokban  hianyok  niutatkoznak,  ott  a  legazi- 
gorubban  kell  a  vetkesek  eilen  oljdmt.  A  vetkesek  nem  annyim 
az  irjiisagbait,  mint  inkdbb  a  vezeto  tamlrokban  ea  a  tarB.ida- 
lomban  keresendCk.  iBkola  bezirAsa  caakia  a  legritkilbb  eeelben 
eszkoziJlhetii, 

Az  elienj>rz6snek  positiv  oldala  a  ti^mogatas.  Ezen  tamo- 
gataa  nem  az  cgyenjogiisdg  elveben,  hanem  a  azUkaegben  eB  nz 
iekola  kultnrAliE  munkdjAnak  miEjiaegcbeii  lalalja  kriteriumat. 
Min61  inkiibb  van  azfika^g  egy-egy  iBkolAra,  minil  esek^lyebb 
eszkOzdkkel  rendelkezik  a  fOntarto  hat6sig  s  min^l  k^nyeaebb 
kultur&lis,  a  nemzetro  nezve  fontos  munkilt  vegez  egy  tanint^zet  : 
annil  inkibb  van  igenye  Allami  tdmogalAara  iB. 

A  tanitia  mudjiit  H  a  fegyelmet  illet&leg  az  allamkormany 
k^pviselSjenek  tanaeaot  OHztd  joga  van.  de  nines  ulasito,  ren- 
delkez3  joga. 

h)  Ezze]  szoroa  Qaazeftlggcsben  ill  azon  kovctelm^nyiliik^ 
hogy  az  iekola  hatoaaga  az  ifjaknak  fegyelmi  cb  tanilgyi  e^e- 
teiben  felt^tlen  tekintelylyel  rcndelkezzSk,  bogy  az  itjiiaig  — 
a  kizarafastol  eltekintve  —  ne  appellilbasaon  aemmiKle  inaga- 
aabb  forumhoz.  A  tekintely  kUliinciaen  a  fejlfld^a  alafibb  fokoza- 
lain  oly  fontos  neveldsi  elv.  bogy  azon  —  m^g  a  neha  raegeaS 
viBSza61ea  mellett  ia  —  caorbit  nem  ezabad  ejteni.  A  tnlszigorl 
az  int^zetek  eoncurrcntiija  kizaija. 


c)  Ee  az  '6nil\6  iskolaezei-vezet  alulrol,  a  eaalidbil  szer- 
veskedjek  fSirel^.  Ha  t&rfladalmi  lig>'  az  iskoIaUg;y' ;  akkor  hz 
iskolaszen'ezet  fokozatai  is  BzOks6g8zerlien  me^elolnek  a  tAraa- 
dalom  genpBis^vel  es  fejI5d^H6vel  adott  egyea  fokozatoknak. 

»)  A  tarsadabm  6aBejtJB  a  csaldd.  A  csalAdi  iakola  a 
scliola  muterna,  u  inelyet  a  CBalad  megblzAsAbiil  a  nevelS  v^gez- 
bet.  A  sehula  materuilnak  aiapMja,  fentarl6ja,  hatdsdga  a  csalAd, 
UletiSleg  a  csalidnak  anyja  is  a  pater  famiJias.  A  caaladi  tra- 
ditio,  azokas  es  ^rzea  kepezi  a  csalid  kOzpontjit,  a  mely  mind- 
inkAbb  tigul  a  kiizs^g  ^rdekkilrevf.  E/en  szentelybe  vat6  benynlAs 
—  gyermekfcertek  stb.  litjin  ■ — -  voBzilyezteti  a.  csalid  6p86g6t 
p)  A  caalAdok  egyeaflltaebJ)!  azirmazik  a  kSzsSg,  a  mely 
lobbnyire  nemzdisigi  vag;y  felekezeti  alapon  J^teaBi,  illettfjeg  tip- 
lilodik.  A  o^pittkoiat  ezen  kSzSss^gek  tartj^k  fenn.  Ezbq  iskolak- 
nak  koipantja  az  oithon  vyelve,  vaUAsa,  kepzetkOre ;  kdrSlike 
pedig  a  nenael  eazmenyi  kincsei  es  realis  drdekei. 

7)  KOzaegek  egyeailliaeibSl  megyek,  kerllletek  VeJetkeznek,  a 
melyek  adj&k  az  dtmenetet  a  nemzethez  Ezek  alapiljAk  ea  tart- 
Jiik  fenn  a  koxepiskoldkat.  Mdr  kiemelkcdtek  a  vid^'knck,  a  localis 
hnzaGa&gnak  tcrm^kenyftS  k(ir6bSl ;  azivUkbo  felvett^k,  mint  klSzQ- 
set  a  nemzeti  kulturkincaet.  Ez  alkolja  a  k^zepiakolAk  sziv^t. 
fcCzpontjit  azon  perifeiikua  irinyzattal,  hogy  azt,  mint  az  embe- 
i^a^gnek  cgy  sajiitos  alakidiait  ^rtekeaitsek,  niegezereaBek  i» 
*«jio8z9z6k. 

S)  E  raegySk,  kerllletek  egys^ge  a  nemzet.  az  illam,  mely  a 
f^Vtkoldknt.  az  egyelemeket  Allitja  fel  6fl  tartja  fenn.  A  fOiskola 
*^ivet  az  emberiaegiiek  aajAtoa  nomzeti  kincae  k6pezi,  a  melyet 
^"nban  azon  iranyzattal  dolgoz  fel.  bogy  azt  flnmagiban,  az 
^Ba*gignak  teljeaen  megfelelBen  —  aub  apede  aetemitatia !  — 
^"tjierje  fel.  A  nemzetek  kincaeinek  nagy  reaze  nemzetkSzi  ngyan, 
ezen  intemationalia  kinca  ia  aajiltos  azint  (patinat)  ea  ^rt^ket 
"yer  neinzetenkint.  Ezen  aajAtosnak  jelentSaeg^t  az  egtawe  a 
'"'Idennek  On^rtfiket  sub  apecie  aeternitatia  meghatdrozni  ea  igy 
^^gre  ia  kntatni  a  kutat4s^rt,  az  igazaigert :  ez  a  filiakolAk 
"*©  feladata.  Vajjon  megerjllk-e  m6g  azt  ia.  a  mi  fele  Bacon, 
"onunius  ie  tdrekedtek,  t.  i.  a  lud6sok  respublicajinak  l^te- 
«ai6B£t:  Ezt  a  J5v3  dOnti  el.  A  tudominyoa  akad6miaknak  kill6n- 
**n  ez  lenne  saj&toa  feladata.  (Commercium.)  Ezen  egyeatiletnek 
*5i5b  feladata  lenne,  hop)-  a  kutatd.  lanulrainyozti  emberis^gnek 


lelkiismerete  legyeo,  Logy  ne  engedje  meg  azt,  hog>'  ax  ftUsinok 
es  a  Ursadalmi  tenye£6k  magal  a  tudominyt  ^ij'oldutuan  az 
utititarismDs,  a  l^ti  exigeoliak,  eteu  dogmatikus  alakban  fellepd 
kOvetetm^nyeknek   gzolgalaiiba  helyezE^k. 

Az  allamoak  cz^It  letelezt),  valaaiint  elienorio  niunk&ssa^ 
IB  ezen  tadomanyos  inurnationalis  Bziivelkezctekbeo,  respublikak- 
ban  leli  latbatatlanul   miikiJde  irinyitojat  t-s  elleiiurziijet. 

a.  Hidon  a  neveles  es  oktatib  ligyet  Jly  sz61ea  aiapra  fek- 
tettak:  amjl  sobasem  kivdnonk  niegTeledkezDt,  bogy  mindea 
ogye&  fokozatuD  a  taniUia  ee  fcgyelmezea  dgyen^l  a  szak\'6Ie- 
nieoyek,  a,  Bzakemberek  dOnteenek.  Igy  tebat  szUks^ges.  b(^y 
az  5nkorm^yzati  testfllelek  szakbizotteagok  ntjin  i^azitsah  a 
Bzakkepzetteeget  felteteles^  k^rd^eeket 

4.  MiDthogy  az  iskolafokoiialokat  —  bir  egymasb^l  n&aek 
ki,  m^s  mas  es  m&s  I'oko  tirsadalini  teDyezQk  sajatus  ternie- 
azete  batiroiixa  meg  a  igy  az  iakolak  is  e  fokuzatokun  eg^zen 
sajiitosaD  alakuliiak  ueg :  igen  termeszetex,  bogy  a  nfivendekek- 
nek.  a  tanul6kiiak  orgaiiieua  fejitideae  ^rdekeben  szUksegeis  a 
keUci  dtmenetekrdt  valo  gondoskodis.  Csak  a  felsltbb  fokozalii 
lenyezii  szabhatja  meg  ezen  atmeneii  intezmeoy  kdzelebbi  fel- 
adatAl  h&  mondhat  iteletet  a  fiilotl.  hogy  a  czelt  emez  atmeoeti 
int^zm^ny  e)^rte-e  vagy  nem? 

Tanllgyi  korminyunk,  valamint  a  kSztudat  ezeo  oly  szUk- 
seges  dtmenefi  int^zm^nyek,  intezctek  leteaites^vel  nem  Iciritdik. 
Az  intezetek  szOks^gea  volta  ea  m^areszt  azoknak  nem  l^tezi-ae 
niagyar^a  meg : 

1.  liogy  az  egyea  iskulafokozatok  es  pedig  minel  inkabb 
kivinnak  sajitoa  feUdatuknak  megfelelni,  aonil  inkabb  panaaz- 
kodiiak  egymisra,  a  mennyiben  munkasaaguk  tneddSs^g^nek  okit 
a  masik  foku  intezetben  litjak.  A  kcizepiskola  nem  gyctzi  isme- 
tetni,  hugy  a  n^piskola,  kttlSnSsen  a  killJinbdzii  nyelvQ.  i 
tis^gii  £s  felekezoti  nepisko]a  nem  adja  meg  azt  a  kozitti  kepzet> 
kdrt,  azt  a  kSzOs  nyelvi  alaput,  a  melyre  a  kOzepiskola  6piteiii 
akar ;  a  roiakola  pedig  miodinkabb  paaaazkodik  a  mialt,  bogy 
novitiuaai  DCm  tadnak  gondolkozni,  nincaeDek  meg  a  szakinijukba 
vagi  al apis m ere teik ;  —  aokat  tudnak,  e  birtok  azonban  az 
omlekezetnek  birtoka  es  nem  a  gondolkozis  anyagH,  a  mclyel  at 
crtfllem  feldolgozott  a  moat  mAr  azzal  BzabadoD  renddke? 
elet  iskolaja  v^gre  a  bivatalba,  a  kliltinbozt)  allasnkba  lepiiknek    , 


^="  neveietesen  a  tanarjelCllekimk  —  Ugyetlensfgeert  a  fSiBko- 
Ut  tesxi  felelUsae.  AltalaooH  a  pauasz,  a  kiilt^sSnoa  recriminatio, 
Bot  LozzatchotJQk,  bogy  ez  m6^  alta]dnoHal)b  leBZ,  miii£l  ink^bb 
I'elel  meg  az  egyea  fokozutii  iekola  a  fokozataval  aijott  feladatnak. 
A  panasz  p<!dig  jogosult,  de  nem  a  cnim,  a  melyre  a  panaszt 
iotezik.  A  nepiskota  ugyanis,  min^i  iokAbb  felel  meg  a  vidik, 
a  kiizs^g  k(ivetelmeny6nek.  annal  keveebbo  vetheti  meg  az  egy- 
s^geaen  balad6  kSzepiskolanak  kQzSs  aJapjit.  A  kOz^pJskola  min^ 
ink&bb  kivinja  az  emberiseg  kulturkincs^t  —  ngy,  mint  az  nem- 
zetUnkben  nyert  oltiionl  —  az  iij  oemzedekkel  kOzOlni,  imn&l 
inkabb  egyoldaldan  l'og)alja  el  aK  ifjit  befogad6  tebeteeget, 
anntU  inkabb  kSteleu  a  tanulilsra  sokkal  nagyobb  sdlyt  fektctDi, 
mint  a  tanulmanyoziiHra.  A  fSiakola  vegre  min^l  inkdbb  felel  meg 
Bajitos  bivatdsioak,  annal  inkabb  foglalkozik  a  tudomanynyal. 
mint  5nczellal,  annal  kevesbb^  lekint  a  vizsg^ra,  meg  a  gyakorlati 
eletp^IyAra,  a  melyen  majdan  eiiie  tudomaiiynak  ballgatoi  basz- 
nit  Togjik  venoi.  Az  iskolafokozat  sajatos  termesBet^in  alapu1i3 
munk&SB&g  eredmi-nye  magyarazxa  meg  tebdt  6pp  ligy  a  vizsg^JiS 
bizott&agnak  6a  gyakorlati  eletnek,  valamint  viszont  a  fdiakoU- 
nak.  a  kOzepiskolanak  mind  hangoeabban  fokozddo  panaszuit  a 
magyarazza  meg  a  mi  kiiretcleslinket  itmerteti  iotezmenyek  te- 
remMaet  illet6leg. 

2.  De  ^ilbetii  a  axUkgeglet  is  bi&ny  alapJAn  a  tan- 
Ugyi  kormanj'zti  kOrtiknek  azun  szerencsetlen  tOrekvese,  bogy 
n  I6tez6  iskolafokozatokon  bellll  kivdnnak  —  az  egyszerdsit^e 
es  uniformia  ^rdekeben  ia  —  ama  Bzilkaegletnek  megfelelni. 
Gzen  tdrekveanek  kOvetkezmenye  a  kitlOnbOzd  iekolak  sajatos 
teroieszei6nek,  jellemenek  gyiJngit^se  es  elmoadsa.  A  nepiskolat 
uniform iadini  tauanya^r,  vaJanitnt  tannyelv  tekintet^ben  egyenlJi- 
sileni  kivinjik,  bogy  ez  vease  meg  ejiys^gea  alapjat  a  kflzfip- 
iakol4nak.  A  kSz^piekoldba  felveezlk  —  tekintettel  a  I'oiakoldra 
a  nevezeteeeu  annak  egyes  fakultasaira,  adt  tant^rgyajra  —  azt 
a  nagy  anyagbalmazt,  a  mely  kSz^piakolai  iijilaigankat  annyira 
lerbeii.  A  fiiiiakola  termeuzetet  pedig  kettJis  szempontbiil  ia  meg 
akarjdk  zavami.  A  tapnaztaliit  az  illetiiket  arrdl  gytizi  meg,  bogy 
a  kOzepiakoIdbol  kenyszerti  nagy  niunka  vegz^ao  utdn  kikerilltek 
v-agy  annyira  kimerdltek.  bogy  csak  a  kOnyvekttil  valo  mene- 
kOlifl  6b  aemmittev^a  idcjet  ibitozzik,  vagy  pedig  a  folytouoa 
eyinkod&s  kQvetkezt^ben  annyira  Cnillotlanok,  bogy  az  egyeCemro 

11- 


d 


Xem  lehet  ezert 
a  tanOgy  vezeto 


4 


1    ^LskoLu    azellemet 

^'■'^■'^'.  kdtelezo  ora- 

^  r>tnao  menet.  katalo- 

-«i»-z-3^-i-^-  -z,::-^  1  -issi^civ^  SMnben.  nevezetesen 

.^  lie  run    i:ii-in    ^a^-i^  mt  zr^JBaoai  >pjenek  e  palyara 
-;iira*    izr.   i- -^  i  i  i-ai>£-..a  --j-:c   hSBaKvuibkn  mikepen  kezel- 
•»k  'juirjTZTTiLir. 

le  -po*^!!   -i  1  :Hvuc»f<  e*  liMKW  hiihi.  hogy  Uyen  bajon 

PLt^i  i-^^'-^s  ■-*  jiDfii»i%«i?k  ii.,-«»Tarjik  az  iskolaknak 

*  ?^r  2-01  'Ziihd'i  nftrwmi.  aien  esifaal  mant  a  tirsadalmi 
f-n'Ar  --r.-^z.  :  i:?  t^rzi-^jz^-e^  epe*e^<)«i.  indiTidiialitasiban  me*''-' 
-->r.  .i  ^-    .r  •n^.niu^r::  ik  iiuni  ei^KtnkBek  sxerres  alakulas^t- 

A   u.v.Li.Kzi:    f' £  vur^ki:  .^  u  azokoa  alapolo  iskolaneme— 
/^*  "-:-•*=-•;•=:.': ::  r^r.-   k-^LI  ::irta:3i  >  ha  mar  mo^  me^  kivanani^ 
A  vr.  >:r    -r'-z:--:.     -zrik^e-^a.    bajoa    se^teni ;    ha  tenyleg  as  * 
*;< p^^ ■•/*-<. ^  *,<:    r...<r."  az  •?:rye:?    i>koLaf*A^>jEat«>k    kozOtt  a?oJb  term^  ^ 
ii/.^f^  -z^rir.r    ,r  rAton^ :    ittHrH,fttfkif:,  atmeneci  inteameiiyeket  keE  ^ 
j^/r-  itf  u ri  nk .   [i  V  atm eneti  intezmeoTek : 

I    Az  *^lokh.zit']  o.<ztdly  a  kozepiskolara.  Magyar  tannyel\^ - — 
v^l  ^m*:z  o-.ztAlyban  a  nepiskolanak  a  kozepiskolara  n^zo  anya^^ 
k^ll  }tUArri*'tfi\ul   ■*    i^-  a   szakseges    kdz<^    kepzeikdrt    megadu  • 
ft   uit'\y  a  .-^ik^rfts  haiadasra  nezve  oly  fontos. 

\\.   A   hjrcum,  a  mely  a  hat  osztalyd  gymnasiumra  kSvet^ 
k/r/ik    \\\Ti'M\\hS7i\.    szamolva  a  novendek    egyenisegevel,    a  sdlyt 
»z    iniriyifott    otthoni    irasbeli    munkakra    fekteh'e,    a    melyeket, 
mifjtiri  .'izokjit  a  vezifto  Hzaktanar  megbiralta,  itnez  m^g  az  e^^ye- 
N-rrii  A/MVUvwkf  \^  a  ket  ev  ve<:en  s  a  melyek  alapjan  illapittatik 
rrM't':  a  ly^^'inta  (•n;ttHcj(e  az  egyetemi  eletre. 


IK.  A  gj/mnasiumi  semiiiariumok.  a  meljek  az  egyetemen 
v^gzetteket  a  a  taodrsagi-a  keszUIJiket  fogadJAk  be  b  elm^leti 
aUpon  vezetik  be  u  tan&H  praxisba. ' 

Ua  mir  most  inncn  visszatekintiiiik  ertekex^aOnk  beveze- 
t^B^re.  a  tfirtenetrfil  ^a  aK  irodalonitOrttnetrfil  mondottakra :  rigy 
mindkettiinek  a  nagy  jeientCti^i^^t  a  tanligyi  szervezet  keret^n 
belUI  kiomelhetJUk. 

Pentarljuk  ott  nyivilaitott  iteletilnket,  a  mely  szerint  a  magyar 
tfirtenet  mag&bnn  veve  nern  albalmas,  liogy  a  nenizeti  jelleget 
tiBzlan  reltUnttiSBe  e  hogy  igy  tnagdban  veve  az  oktatds  kilz- 
pontj&t,  vagyis  liAlgerinczet  k^pezze.  Fentartjuk  azt  is,  hogy 
meg  az  irodaloraWrtenel  aem  nynjt  —  luagiban  v6ve  —  kezea- 
aeget  arra,  bogy  abbol  a  nemzoti  jellei^et  lisztAn  meghal&roz- 
baasak  s  igy  esetleg  ezt  faelyezzUk  az  oktatis  kOzpontjaba.  Okvet- 
leii  azUksegea,  Logy  a  ISrtenettcl  azeniben  oly  atliapotitra  belyezked- 
JQnk,  a  mely  nem  iSok^nyes,  nem  kedvencz  k^pzeteink  alkotmanya, 
BzArmazzauak  azok  Bk&r  foglalkoz&aunk  term^Bzelfibdl,  akar  a 
minket  kOmyezO  torti^neli  batalmak  bnUaabOl,  hanem  oly  i\lia- 
ponlra,  a  melyrJil  a  tOrt^neli  eacmeDyeket  a  nemzetDek  a.  tnrgyi- 
lagOB  katatAaoD  nyDgv6  igaz  azellemebeii  nezzlik.  Ezen  igen  lenye- 
ges  modosttAaaal  mi  ia  mir  rcgota  azt  valljuk,  hogy  a  tortinet 
A  nevelJSi  oktataa  kOz^ppontJa,  vagyis  jubban  a  caalAdi,  a  nSp- 
es  kOz^piskolak  tantai^yi  l«Bt6nek  hitgerincze. 

Az  iakolafokozatok  mindegyik^nek  feUdata,  bogy  a  nCven- 
dekkel  kulturkincaet  k0z{>ljCn.  E  kulturkincs  a  fokozatok  mind- 
egyik^n  a  azetlemet  a  maga  k5zvetlena6g6ben,  mint  nyetv  6a 
v'allig  (a  azellem  egyaege),  kbzvctetta^gebcn  pedig  mint  hagyo- 
miiiy  (^rtelem),  mint  szokaa  (aknraa).  mint  szep  (erzelem)  ter- 
i^ui  e)it.  A  kulturkineset  caak  akkor  anj^titjiik  el  igaz&n,  )ia 
**  abban  rejitt  szelleniet  mi  is  6pp  ligy.  mint  az  emberiaeg  — 
"'e&tfA.  Minden  egyos  emb«r  egy-egy  mikrokoamoa,  ki  csak 
>ltkor  el8  azerve  az  emberiB^g  fajanak,  ha  nemcaak  az  elMfik 
"'■uik&jinak  gyUmiMcset  6]vezi,  bunem  maga  ia  reazt  veaz  e  gyU- 
"■i^lcaOzS  munkAban,  sajat  munkaj.ival  ia  erJeli  a  kulUira  gy*U- 
naicB^t.    Nem  az    a    mieiik,    a    mit  mnsok  k^az  alakban  nekllnk 


'  L.  .Paed,  dolfrozatok",  .,Az  eg^'etemi  tanulmanyozA:*  tirgji 
lelteteJei"  es  a  ..Magyar  l'aed."-ban  l^ys-bpn  kiizOlt  je lent? sum.  a 
"'^'yet  0  tirgyban  a  vail,  ia  kfizokt.  to.  kir.  miaistemek  tettem. 


^ 


a  befogadasra  tltaduak ;  L'aak  az  a  mienk,  u  mi  inibennlink  is 
cairAjabol  kikelve  erlelCdiitt,  a  mi  ruibenntlnk  is  fejICdotl.  lett. 
a  minek  mibentiUnk  is  vjiii  tilrtenete. 

Ezon  tSrteuetct  kell  az  iskolafokozatok  mindegyik^n  ^teliu 
£z  az  egyea  fokozatok  fdladala. 

A  csaldd,  vagjia  az  anyaiskola  —  a  raelyet  oly  kOnnyen 
ignorAlunk,  a  melynek  azoiibau  ragy  ha  dOntS  jelentSs^get  az 
cgyesnek  egesz  fejlddeadre  Comenius,  I'eataJozzi  m^lyen  mel- 
tinyoltak  —  nem  lervazeriileg,  hanem  term^szeteBen  a  kOrnye- 
zetaek  s  nevezeteaen  az  anyai  szeretet  melegenek  haUsa  alatt 
beleneveli  a  gyermeket  a  csalUi  traditi6ba,  a  csalAdi  azok^ba. 
a  caalid  ^rzelmi  vil&g&ba ;  a  nyelv  6a  a  vallia  Qtjin  felemtli 
egy  oly  kflrbe,  a  mely  megnyitja  a  gyermek  elStt  egy  nagj'obb 
kOzOaseg  kapuit.  mely  vonatkozlatiiaba  hozza  nemzet^hez  — 
Istenehez.  Eg^sz  ^letUnk  szellemi  munkija  eltSrpiil  ezen  alap- 
retS  nagy  munka  mellett.  A  azQI&knek  kJlteleaaege,  bogy  a  taa- 
lidi  6let«t  a  maga  egyazerU  tagoltaagaban  ^s  eletrendjeben,  a 
patriarcbaliBmus  korit  tljek  gyermekok  elOtt. 

A  nepUkola  a  nep  kultnranyagilt  terjesztt  el6.  A  kflzvet- 
ieoaegnek,  az  OaztUnszeraaek  szempontja  itt  a  hatirozo :  az^rt 
is  az  anyanyelven  (meg  a  dialectuanak  ni litany lisaval)  6s  a 
vaU^on  van  a  baiigsiily.  trni,  olvastii,  a  kOrnyezetet  meg- 
ismeriii,  azt.  a  mi  a  szUJ6f61df!n  6s  vid^ken  tUrt6nt,  tadni  a  oly 
alakokat  is  feltilnletni,  kik  mint  nomzeti  jelenttiaegfiek  e  helyeii 
megfordultak  —  ia  ez  alapon  hazink  tiirtenetet  ia  l^nyegileg 
egyea  ^letrajzokban  bematatni;  az  alkotmany  int^zmenyett  a  hely- 
a6g  Bzervezetdnek  analogi&ja  alapjan  me§^smertetiii :  ez  a  nip- 
iskola  ISladata.  A  caaladbol,  az  iakolabi^l  kiindulra  tdgul  a 
latobatdr,  mig  v6gre  a  haza  ege  borul  r&  csillagos  fenylo  alak- 
jaival  mindBn  egyes  bonpolgar  Idkere,  eazm^nyekel.  lelkesedest 
keltve  aziveben. 

A  vallaa  ie  tortenetiv^  v&lik:  a  patriarch  all  am  us  val- 
Uaa  —  6ppen  ezen  alapon  kit^ul  6a  lesz  vilAgvaliasai  J6zus 
Kriaztua  azeni^lyi  tudaliban.  A  megfelolo  tiirteneti  azakaazokboz 
fuzendSk  a  kitenak  egyea  reazei.  A  n6p  vallAsoa  tadatAt  Oaaze- 
foglalja  aaj&toaaagaban  az  iltetS  felekezetek  letkeszotOl  adaudo 
conHrmationalis   —  b^rmilAsi  —  oktatas. 

Az  otvaa6kSnyv  ia  tekinWittel  ezen  azempontokra  szerkesz- 
tendfS,  ligy,    hogy    minden    videknek  meglegyen  a  killCn  olvaao- 


I    yEMZETl    ItEVELftBROL. 


kSnjve.  j&sen  olvasiikonyvbe  venn^m  fel  nemcsak  a  fSldraJEi, 
tGrt^neti,  kGltJJi,  haneni  »  {gylijlemenyen  ulnpnlii)  term^HzetniJEi 
anya^t  is,  a  melynek  szinten  belyi  ^rdekiinek  kell  lennie. 

A  kSzipiskola  felndatn  a.  nemzeti  Idtokiimek  illtalanoB  embe- 
tsvk  valo  tAgilAsa :  az  altalanos  raiivelte^gnek,  a  humanum  kultnr- 
kinceenek  elaajdtjtilaa.  A  nemzeti  t^zen  a  fokozaton  az  dltal^noa 
eniberi  keret6be  esik ;  mi^rt  is  ezen  az  AlI^Bponton  a  hazai  tUv- 
tenet  az  egyetcmes  t5rtenet  kereten  belQl  tdrgyalando.  Az  egyete- 
Dies  tflrWnet  kepezi  azert  is  ezen  fokosati  oktatasnak  a  hatgerinczet. 
A)[  lijabb  tiirekv6e,  a  mely  a  magjar  tSrtenetnek  tulaj- 
donit  ily  azerepet,  mely  az  egyetemes  tilrl^netet  nemzeti  i 
punlb6l  Idv^DJa  tArgyalni  ;  intentioja  azerint  erthetU,  de  didai'tikai 
^8  paedagogikai  szempontbil  tiem.  A  nemzeti  tiJrtinet  nevdisi  szem- 
pontbol  nera  lehet  a  kfiz^piskol^  oktatdsnak  hatgerincze,  mivel 
a  huiiian  kultitrkincs  livftn  az  elsajAtitaado ;  ezen  fokozatra  kell 
az  embert  felemelni,  £ppen  ezen  tagitisban  van  a  haladda  szero- 
ben  a  n^piakol&val.  Oe  didartikai  k^ptelena^g  is  ezen  t5rekv'6B. 
nivel  s  g9rtig,  a  romai  atb.  tfirt6netet  csakia  gfirSg  6h  riimai 
szempontbdl  6s  aemmi  misfele  szempontbol  aem  szabad  eloadni. 
Az  appercepti6nak  teljes  feireertese  okuzta  azt  az  JiBSzezavardat, 
ni^g  igen  hires  paedagoguaoknAl  is.  A  tOrt^neC  lielyes  kezelese 
inellett  nem  a  magyar  alkotmany,  kOzjog,  vagy  a  jelennek  bir- 
miily  tai^ra  vonatkoz6  —  elfogadott  tdtele  leliet  az  appervipidli) 
kepzettOmeg,  hanem  csakis  a  tOrt^noti  fejlSdeai  fokozatot  megeli^zii 
fejIOdSsi  fokozatnak  kepzeti  I5k^jc.  Az  lij,  a  maga  kilzvetlen- 
S^g^ben  —  mint  lij  adand(^,  meiy  az  eliizmfiuyekben.  nem  pedig 
a  mi  k^pzeteinkben  nyeri  aajAtoe  8zinez6s6t,  ^letteljes  erej6t, 
Ba  a  tOrtenetnek  az  a  feladata.  hogy  az  ifjii  a  ti)rt£netet  dt^lje, 
igy  az  ifjat  lenyleg  gorSgnek,  r^mainak  stb.  kell  nevelnUnk, 
hogy  vigre  eljuaaunk  velo  a  jelenkorba.  A  tOrteneti  igazaig.  az 
elhikai  allruismua,  az  organikua  fejIOd^s  czt  kivdnja. 

Azonkivill  pedig  lehctelien,  bogy  oly  korszakokat  kap- 
csoljank  egybe  hazAnk  t6rt6netevel,  melyek  akkor  folytak  le, 
wikor  meg  a  niagyar  a  tOrt^netbeii  fBl  sem  l^pett, 

Vegre  a  fejlSdfia  ligy  liozza  mag&val,  hogy  a  fejleszto, 
mozgato  erSnek  aiilypoutja  iiorazakoak^nt  egy  nemzetrfil  a  inaaikra 
aiill  a  igy  a  tort^net  elfiadaadnak  kiindulo  s  bizonyos  tekintetben 
iippercipidio  adiypontja  is  korszakonkeut  a  kor  oMzmeil  killOnil- 
Kt^ii  k^pviaelo  nemzetek  kOzt  valtakozik. 


168  A  NIMZBTI  MfiTELfiSROL. 

Az  az  ujabb  idoben  felmerttlt  gondolat,  nielyet  nevezeteM'o       # 
Marki  iSandor  tanainink  kepvisel  s  a  mely  szerint  az  egyetenics       t 
tortonet  eseiiieiiyei  azon  viUgitasba  helyezenddk,  a  melyben  azo-        | 
kat  liazank  akkor  elt  fiai  littiik  :  nsLgyon  ertdkcs  gondolat  a  mag\ar       | 
tOrteiictkutatokra    nezve,  8  igy  igenis    helyen  van  az  egyetemen       \ 
eziMi  csakib  lua^yar  tudosok  utjan  inego)dhat6,  Bajatoa  feiadatnak 
tcljt'sitcse ;  valainint    belyen  van  a  magyar  tarteneti  fclfugari  es 
i«ry  az  e^^es  korazakak  niagyarjainak  b  a  magyar  kozvclemeny- 
nek  Jelloiiize.senl :  dc  o  kozopiskolaban  a  fcnti  okok  miatt  csaki:^ 
inelK'kesen,  a  mafryar  nenizet  torteneteben  en^nyesQlhet.  A  tor- 
teiiotct  lie  111  I'l^^y  kivanjuk  Idtni,  a  mint  annak  csemcnyci  hazauk- 
bail  tUki-iizodtek  vissza,  a  mint  oscm^nyei  hazankban  nyertek  vi8^^ 
liaii^ot.  liaiieiii  u^y.  a  mint  az  tenyleg  veghcz  ment  8  a  mint  ez* 
kosobh  tonyleg  liatott  reank  is. 

Kz(Mi    e^yotcmes    toitenetot  a  Iiat  (6)  Otiztalyii    gymnasiuin 
kottos  ta^^oltsa^aiial  i'ogva  kotszer  kivanjuk  oloadatni.  Az  Or^ani' 
sations-Kntwurf,  inidon  a  kuzepiskolat  ugy  tagolja.  liogy  eg\-  t>^ 
UirvaiiM/.oii  taiitariO'iit  —  a  latintol  ea  mathesiBtOl  oltckintvi*  — ^ 
krts/.cr  ad  M,  nemesak  az  elet,  banem  a  didactika   kOvetolmt?" 
nvot  is  xisvn  brdcsen    s'/Anii    elott    tartotta.    Az  clet  azt    kivani^-- 
Iioiry  n/ok.  n  kik   14  eves  korukban  vagy  egyaltalAban  kilepnt>K 
a/  isk(>la)>oi.  va^y  koroskiMlidmi,  esetleg  fiildmives  iskolalia  Icp- 
nok,   :iz  :iltalanos  iiiiivoltsog  tdemcivel  is  —  egy  befejfzett  eges/.- 
))(Mi   hirjniiak.  A  didartikus  podig  nem  ndhatja   a  tortenetot    nk- 
nyniiin/iUa^    (iss/riiiggt'shiMi  az  alsobb    osztalyokban  s  viszont  a 
iVIsi)  Ms/t:Uynkl»:in  is  sokkal  kiinnyebbcn  halad,  ha  az  OsszeHig^ro 
tr)rtt'MU'ii   rioadast  typikiis  t(">rtonoti  alakok  ismerctehez  luzlieti.  Az 
also  liaroiii  os/talynak    tVladata    ezen    typikus    turtencti    alakt»k- 
nak  l)io^'r:i|)liiakhan  valo  iiyu jtasa  ;  a  folsubb  osztalyoknak  az  ala- 
knk     liattciviirk,    csziium    niogvilagitasanak    6s    udBzefliggesent'k 
nvuiti'isa.' 

Mar  I'ziMi  szonm  ('I'ttdcinben  vett  gymnasialis  fokozatt>n  — 
a  111  id  (ill  a  niiivclt  (Miibcrist'g  kulturklnrsenek  olHajdtitasdn'd  van 
sz<'»  a    ncm/cti'k    sjijatossaga    kienudesenek    helyo    van    ligy, 


'  1  iryaiK'/jMi  didactikai  tikok  kivdnjak,  hogy  a  terraeszetrajz, 
ohcinia,  pitx  ^jka  is  krtszcr  adassrk  tdii :  az  tdso  t'okon  typikus  pi'd- 
danynk.  rsftt'k  kiilso  IrtiikiiiMi :  addi«;  a  masudik  fukim  a  ttirvcny.  a 
ph\siol(ij^qai  folyaiiiat,  az  ii>szi'l"ii;rgt's  li'*p  tdotrrbo. 


hogy  a  Iiaza  sajatoa    hivBtAedtiak    legalabb    erzese    m&r    eKen  a 
fokozalon  is  megfognm^ik. 

Ezen  erz^st  tudatOHsA  t^iutj :  ez  a  lyreum  feladata.  A  tSr- 
t^net  ezen  anyagnhoz  szorosaii  alkalmazkodik  a  kozepiskola  tOhbi 
tananyaga. 

Elsu  Horban  fill  ez  a  valldsi  tananyagrol.  Miathogy  a  bunia^ 
uuni,  az  eniberiaeg  kulCuranyaga  sajititando  el,  ezert  ia  a  vall^- 
(iktatAs  nem  esik  a  felekezetiseg  Hzempontja  al&,  hanem  a  vil^- 
lOrtenetet  kiaeri  tanmeneteben.  A  tilrttnet  sziv^t,  legtJtkosabb, 
legssenlebb  gondolatait.  a  kUlOnbJlzi)  korszakok  felt^tlen  ^rt^k- 
k^pzeteit,  a  mint  azok  az  cszmenyi  vilAg  k^pebeii  ^a  annak 
dicBfift^a^brn,  az  embernek  eszm^iiye  mOgOtti  elmaradAsa  fillStt 
vald  keeergeaeben  nyer  kifejez^st :  itt  a  vaUaa  (IrAj&n  torjcaz- 
tviidd  eld  niegliattj,  epilletes  alakban.  Az  ifja  6Ije  at  a  valldai 
eazme  feJlMes^t  ib  :  kezdetben,  az  algymDasiumbaii  inkibb  egyes 
vallaBi  egy^oitiegek  eletcnek  megismer^ae  atjAn;  »  fbgymnaBiiuuban 
pedig  a  vallils  fejlod^gp  fokozatainak  lit^lese  litjAn.  Az  algyni- 
naaiumbao  a  rendszeresito  idmeretot  a  tanint^zet  a  lelk^azre  bizza ; 
a  fdgymnaBium  valUstdrt^neti  Umereteit  ^s  tapaBztaktoit  bcfejezi 
«gy  egysegeB  valliserkSlcai  vilignezet  nyujtafiaval  a  tyeeum, 

Haaonlo,  bir  nera  ily  bonaH  viazonyba  lepnek  a  nyelvek 
is  a  tiirt^net  uktatsaaval,  a  mennyiben  6pp  figy  a  gOrflg  (Sa  a 
latin,  mint  a  modtrn  nyelvek  tanilAsa  ib  fOfeladatukat  az  iroda- 
Jom  ismertet^B^bcn  lelik.  A  ISrt^netet  a  megfeletS  kor  irodal- 
miaak  akdr  eredetibpn,  ak&r  forditaeaban  val6  olvasAaivai  kiserik 
a  nyelvj  orik.  A  latinnak  keret^be  ily  6rtelembeo  be  kell  venni  a 
kiizepkori  latiiiBagot  ia  meghntoan  Bz^p  kOltemenyeivet,  m^lyBegca 
inyBtikitjaval  43  kSrmoDfont  BcholaBtikaJaTal,  tSrteneti  eml^koivel. 
Ime  a  tOrteneti  olvaaokdnyv  fontoBsoga ! 

Tavolabbi  a  vonatkoztat&a  a  termeszettudomAnyi  ca  matbe- 
matikai  tantArgyakhoz ;  bdr  a  jOvJtnek  az  lesz  egyik  feladatii, 
lit^  ezen  tudomAnyokat  is  a  tiirtciieti  fejISdcsnek  megfelelfien 
ismerteaae  meg  a  igy  a  tiirt^neti  modazert  azokra  ia  alkalraazza. 
ity  irAnyn  kezdemenyez6seket  talaliink  Capeaiusnak  Rein  Ency- 
clopedi&jaban  megjelent  czikkeiben,  valamint  ifjabb  Albrich  K4roly 
irIekezeBeiben. 

A  gj'mnaaialia  tanfolyamot  befejczi,  a  kiSzcilt  kulturkiniraet 
rendazereaitve  ludnlossa  teszi  b  mfiareszt  a  fJiiskolara  elSkeszit 
*  lyceum. 


d 


A  tortenet  az  eddigi  torteneti  okUt&snak  tanulsAgit  leronJK 
ia  ezt  a.  magyar  tiirteoet  oknyoniozd  tirgyaliso  alkalmib61  fel- 
t&nteti.  A  nemzetek  egeszeben  mi  a  magyaraak  sajatoa  feladata ; 
mikip  igazolja  ezt  a  tOrtonet :  ez  azon  ezempont,  inelybSI  a 
ISrt^net  tirgyaJandu.  Ezea  az  alapon  lepjen  az  igazAn  miivell 
aHr  a  k^zelcbbi  szablanulminyozAs.  akar  az  eletnek  kUzd^ 
ter6re. 

A  valitUuktatis  e  fokozatnn  rendszeresiti  a  t^irtenet  tala- 
jAd  egyseges  vallAsi  es  erkdlcsi  Ailagneeetet,  a  melyet  tn^  a 
fiociologia  eg^szit  ki  es  pedig  paycbologja-logikai  (ismeret~elni4- 
leti)  alapon. 

Ily  ^rtelembon  mondjuk  a  tdrtoDetet  az  oktatia  kOzpont- 
jAnak,  a  kiilonbOzti  targyak  testp-gerinczenek '  —  8  az  ily  erte- 
lemben,  az  igy  kezelt  16rtenetel  az  tgaz  nemzeli  Eeveles  biz- 
toHilojAnak. 

Az  eezmek  eredetileg  mind  utopistikus  sziiiben  tiiiitek  fd, 
a  mely  ezinflket  —  ha  igazak  idflvel  elveswtik.   Ebben  i 

az  idealismiis  vigasza.  de  ereje  is. 


Dr.  Sckneller  Istvt 


'  Hagit(>l  ertetodik,  bogy  n  magj'ar  irodalom  a  tant&rgvak  tes- 
tenek  gehncxe  nem  lehet.  A  kiizepiskoUban  ugysnazon  cnek.  a 
melyeket  a  magyar  tCrtenelnek  ily  szerepe  elteD  felhoztunk,  a  magyar 
irotUlom  ily  9zerepe  ellen  576lnE^.  Fokozzs  e  szerep  lartbatatUnsa- 
git,  bogy  az  irodaloui  a  Hzellemelel  megnyilv&nul&s^ak  i^sak  egyik 
oldala,  a  tflrttjneti  emtieniek  csakis  egyit  —  bar  nagjon  is  jetlemzci 
etvenyesitoje. 


k 


LECONTE  DE  LISLE  ESZMfiNYI  SOCIALISMUSA. 

1848.  jdnius    h6napjaig    Leconte    de  Lisle,    kQrfilbel51  az 

^gyetlen  Louis  M6nard  mellett,  a  ki  hivatva  volt  rendkivQli  tehet- 

s^6nek  b61yeget  r&nyomni  a  korra,  melyben  elt;  tenyleg  socia- 

lista  volt.    Vermes    remenyekkel   kecsegtette    magat    m&r  a  leg- 

I5zelebbi  jdv5t  illetdleg  6s  olyan  forradalmi  politikai  programmnak 

kezdte  zaszlaj&t  bontogatni,  a  mely  esaknem  a  Robespierrismussal 

volt  hataros.    6,    a  ki  nyiltan    hirdette  bar&tai  el5tt,   bogy  mds 

el5d5t  nem  akar  ismerni,  mint  Rochefort-t  es  Laguerre-t,  Bodanger 

tabomok  e  ket    els5ranga    csillag&t,    csakbamar    meg6rte  a  feb- 

ruari  napokat  ^  s  el  kellett  fogadnia  a  kikilldet^st  a  vid^kre,  bogy 

'felttgyeljen  a  nemzetgyiil6si  k6pvisel5k  megvalasztdsa  felett.  Mint 

tagj&t  a  nemzet  palotAj&ban  szekel(5  KoztArsasagi  Club  kdzponti 

valasztm&ny&nak  ^s  tevekeny  reszeset  az  Emberi  Jogok  Szdvet- 

kezet^nek,  Jobb^-Duval  festeszszel  egyiitt  a  Bretagne  valasztotta 

meg  kepviseldjenek ;  de  egy  sz6p  napon,  mikor  nagyon  is  isme- 

retes    intransigens    kdvetelm6nyeit    bangoztatta,    a  t(3meg    ellene 

fordult,  insnlt^lta,  ugy,  bogy  alig  tudott  ep  barrel  megmenekillni. 

A  juniusi    esemenyek    aztdn  v^gleg  elkedvctlenitettek.    Ebbcil  az 

iddbdl    M^nardboz    irt  levelei    mdr  az  egesz   vilaggal  val6  meg- 

hasonlisar61  tesznek  tanusigot :  belatja,  bogy  soha,  semmi  nagy 

eszme    megval6sit&84n41  a  n6pre    szdmitani  nem  lebet  egyr6szt ; 

indsreszt   pedig    olyan   vezet5kkeh    meg    Blanqui-t   is  beleertve, 


^  Emlekezetbe  kell  itt  hoznunk,  bogy  a  febru&riusi  pctitiot  a 
fabszolgasig  megsziintetese  erdekeben  Leconte  nyujtotta  be  a  nemzet- 
^(llesnek  s  e  miatt  szulei,  a  kik  rabszolgatulajdonosok  voltak,  nyom- 
ban  megvont4k  t51e  anyagi  t&mogatasukat. 


172! 


*:4akxt  'drixzn/s.  ]itfli»c  tiJ^xl  A^isiE  ^Crtf  koi^  csak  foindi- 
Umtma*  jtdi^^  a.  -*a^*:4^:4L  i^r:i>Tf~  k^titsi  kufanadolis  eri.  de  i^ 
taJiljft  r>tr;  uLTicLaia  k.r*iii!«E»»«aek  flw}rz««TiL  m  peseiinisBiist,  a 
Biibcm  Fa^ri'^  «  i  i»:zii  iaBM<L»>  >:wrEe<»»-k  ^aem  kepeedk 
•enuDJ  a^i«^'ni:«u«f  fj>fipf;  :*i5g0^^rai*.  1S4-S.  jimu  howapjibin 
^  a  fiziiz^  T^;zr:mjuAi  li^ja:  irwarBik  azctfc«zliuii  sirttja  5 
▼<TMrii^K  z.-es  ^[i  cfi^MSZ  jtOd  T^zteleB  megvetescuek,  a 
mit    ,ez    iris::    az    tiTZ^^^isif>.    mim&tst    nireszi    crzek    nelkoli 

B^ZL^k  k*!F]:^E'si<^Te  a  T^ii^f   /rj<f .  a  mdrbeii  fdkiih : 

Ir*f&  '.  Az  *jfiijk  R>yf^z  zaf zlaja  li>boe 
S  a  Jokxak  tabora.  leboadra.  fetioko^. 

lro2'4><ii  jel^ot  m^,  —  J.11J-  Modfrme$  cximu  kdhemenye, 
4|iiMftH»^Dtiaja  annak  a  sTvl«:>ietDek.  a  mh  beone  ez  az  or^yilkos 
szazad  tyiih:\^  aaAadini  ebre&zt : 

Anx  Modemes. 
tA  Maiaknak*. 

f/rg^ilk^ys  szazadnak  draga  csemelet, 
^Vlmok  neikol  ^Itek,  mint  a  troglodytik, 
Nem  latra  a  napot,  melj  az  egen  ragyo^, 
Eloszlatra  kOdOt,  paril  es  ejszakat. 

Nincii  a  sziveteknek  egy  szemernyi  porcza, 
A  melyfft  onzetUn  erzelem  Tezetae, 
T'sak  a  halil  rf>h(#g,  ha  e  lomha  t9m^, 
E  romlott  nemzedek  el  leszen  temetve. 

Kmberek  !  Verszopok  !  Istenek  gvilkosi !  * 
Le^en  vege  mar  a  Kalmar-uzleteknek ; 
in.'4zen  az  anyaff^ld  sziklakopar  sikjin 
C'*«engo  aranyakra  t<$bbe  dgyse  leltek. 

Kr>zf;Ieg  az  F^szak  dermeszto  fagyiTal, 
K'67At\(t\r  a  halal  cles  kaszajaval, 
Hidba  van  tele  zsebetek  aranMiyal, 
Nem  virrad  re4tok  soha  tdbbe  hainal ! 


* 


hajnal 


'  r'<*lr'?<h?ge.s  is  itt  talan  megjegjezni,  hogy  Leconte,  a  kosmo- 
gonia  hirdf'tojf*,  istenek  alatt  az  isteni  principiumokat,  a  halhatattan 
eH/rneket.  az  ulfalokat  erti 


Socialietikos  ilmaiban  ilyet^nkepen  csali^dva,  a£  a  Iclke- 
sed^H,  a  melylyel  eazmenyet  t'elkarolta  volt,  annak  dacz&ra  sem 
loliadhalott  le  azonnal.  hiBzcn  Leconte  de  Liste,  egy  JJaerdtSl 
duzzado  Bziget  ezQlOtte,  maga  is  olyan  fisero  volt,  hogy  a  mire 
egj-Bzer  feleakUdott.  azt  nem  hagyhatta  Atmonet  n^lklll  caerbo,  a 
igj  ISn,  bogy  poUtikai  6h  tiLraadalmi  asptrutiui  laasankent  atfor- 
m&lddtak  eooialis  viaiokkil. 

Ezt    ax  dtalakulaat  Leconte-uil    legink&bb    nevel^se  idezte 

eld.   Atyja.  a  ki  rajon(;r>  hive  volt  Rousseaunak,   SrOmmel  l&tta, 

Lo^-  fia  milyen  b&muliija  a  Nouveile  HcloYeo  azerz5j6iiok  a  almo- 

dozaeainak,  a   Knoaaeau  azQltlfSldJ^vcl    Bzomazedoa    kia    azigeten 

nem  bogy  gatokat  vetett  volna,  banem  m^g    el<)aegitett«  azokat. 

A    nagy   A1ido<Ioz6   mfivoi    mellett   George    Sand-t    ie    ezfveaen 

olvaata;  legal&bb  levclei,  melyeket  pirisi  tanulDianyereiben   Louie 

Menard-lioz  ir,  err91  tanuekodiiak,  '1843  tavaaziu  egy  idore  deli 

Francziaorszigba  megy  s  a  d/^ti  eghajiut  eiragado  pompaja,  mely 

keadbbi  ^veiben  ia  ellon^Ihatatlan  befolydst  gyakorolt  zaboldtlan 

term^azotero.  teljesen  elvette  kedvet  a  hetkOznapi,  nyArapolgdriaB, 

lieayerkeresiJ  foglalkozaatiSl.  Kgy  szomszedoa  vdi'OBban  lak()  bardt- 

jahoz    irt    leveleiben,    melyukben  it  sob»  visaza  nem   t6r9    bcle- 

n  IB  must    siratja    el.    mar    o^mileg    kilrvooalozva    tatjuk    eszm^it, 

liogy  mikcpes    azeretne    az    6let  ea  az  cmberiBtg    iiagy    proble- 

itiijitt  megoldani.  (!)  nem  szereti  a  t^rsasagot,  mely  hiii  ea  l^ha 

£y9nySrok    utdn   futkoa  s  e  mellett   azem^lyei   a  koronda  fOktfil 

le  ax   ulolsA  komornyikig  az  etiquette  6a    „bon  ton"  '    k^nyazer- 

zubbonyanak    terhe    alatt    gSmyednek ;    az  0    baratja    —  6b  itt 

mutatknzik  a  control  sociale    azerz^jevel   vaJd  benefi  ijaszekstte- 

l»ae  —  az  3  kedvencze  a  hallgatag,    a  term^azetes,    a  primitiv 

«mber.    Csakie    az    dtkozott    tdraaadg    romlott    l^gkfiret    okozza, 

bogy  az  ^mberiseg  crkOlcaileg  elfajult.  A  termeazetbez  bii  ea  azabod 

^letmiidot  aymbolizAlo  ^Eden"   gyermekeitfil  annyira  tivol  van  a 

nai  csenevSsz  nemzed^k,    mint  az  egbe  meredO  havaai  fenyStdl 

B  kop&r  Bziklatalajon  tengOdS  tDrpe  bon^ka. 

1845-ben  visazat^r  Pidaba,  az  eazm^k,  vjlgyak.  azenve- 
^edelyek  aoha  ki  nem  alvo  kohiijAba  a  mi  sem   term^azeteaebb, 

'  A  „boii  ton",  ez  a  aoha  ki  nem  irthatd  malaria,  a  mire 
I'cliDpetihauer  azt  mondja  :  qaand  le  bon  ton  airive,  le  bon  sens 
^  reiire. 


u 


B    BSZUENYI    SOCIAMBMUSA. 


mint  bogy  9  is  u  socialia  mozgalmak  vezereibes  csatlakonl 
eg^Bzen  1848-ig  t^nyleg  ki  ia  veszi  resz^t  a  kOzdelembfil. 
A  Bocialia  actio  azonban  nem  birv^  gySzelemre  vergodni,  visHZa- 
vonul  a  czeltalan  kllzdelem  ezintercrfil  b  a  tett  embere  helyett 
az  eszme  bartrzoaa  leaz ;  lantot  ragad  a  kez6be.  bogy  annak 
hdrjain  zeut^e  el  eazmenyeit.  A  az^ad  irinyat  roaaznak  ea 
cz^ltalaniiak  ismen-eu  fel,  kCltcmenyeiben  a  kezdetlegea  emberi- 
86g  letUnt  boldogaigit  airatja  a  iiiiiit«gy  talapzatot  iltit  bcimok 
a  JovS  Tdrsadalmi  Idedtjdnak,  a.  mint  ezt  kiiltSi  kepzelete  niaga 
el6  rajzolja. 

Ebben  kiilonbeD  a  cm  lehet  absolut  eredetinek  mondanj 
Leconte-ot,  mert  biazen  a  tudonianyos  aocialismust  inegel8z3tt 
vallaaoa  korazakok  tai-aadalmi  kerd^seket  pengetS  poet&i  asiiiteti 
a  praebiatorikua  ember  eltUnt  boldogsigat  airatjak,  a  ki  jonak 
siiileive,  az  ifjn  termeszet  dda  9ten  val6ban  paradicsomi  6letet  61. 
S  ezzel,  bogy  ligy  mondjam.  a  sociatis  prtmilivismusnak  alapftja 
meg  egy  fajat.  a  melynek  czeija :  viBBzaterni  a  bOlcadkori  embe.- 
rie^g  Snzetlen,  testveries,  ha  keil,  JJnfeldldozo  erkolcseihez  6pp 
ngy,  a  mint  a  keresztiny  primitiviamua  t5kelye  abban  ill: 
vtsBzaillitni  az  elaO  keresztenyek  fiazinte,  naiv  bit6t.  Itt  tehat 
nem  annyira  a  tAraadalmi  jug,  mint  inkibb  a  l^lek,  a  lelkiJameret, 
a  t&rBadatom-bOlcaeBKct  kerdeaeivcl  foglalkozunk. 

I. 

Soha  meg  kOlto  - —  a  myatikua  Meiater  Kckhardot  eera 
veve  ki  —  nem  lelkesUlt  annyira  a  Termeszet  bBlcaflkora.  a  Vilag 
Kezdet^nek  titka  irdnt,  mint  Leconte  de  Liale.  Ettfll  az  6rzelem- 
tfil  megittaanlva,  viaiok  vonulnak  el  leiki  azemei  elBtt,  a  mclyek- 
nek  kSzvetetlenaftgB  olyan  hiven  tokrozi  viaaza  a  FBId  gyor- 
mekkor&nak  tides  6g6t,  bajit,  hogy  kUlteszetobe  elmeriilve,  ax 
olvas6  is  mimoroa  lesz.  l^bren  6b  ilomban  egyar&nt  kebl^ben 
iiordozta  ezt  az  aestbetikai  eszmenyt  a  eliitette  magAval,  bogy 
egyedUl  o  van  bivatva  annak  a  kivaltaAgoa  kornak  fiiny^t,  azep- 
night,  erej6t  ea  boldogeagdt  viaazavorizsolnt.  Mag&tol  ertetfidik, 
bogy  ebbez  aokoldald  tannlmanyra  is  volt  azUkaege  s  nagy  oda- 
adAaaal  kutatta  a  ktil6nb3zfi  nepek  symboliamusait,  a  melyekbe 
az  aranykor  irdnt  ^rzett  lelkesedeaQknek  v6ltek  kifejezest  adni. 
A  vilag  kezdet^r^l  taplalt  kOlcinfdle  nephitnek  Oaszevet6s6b51  v^e 
maga  illitott  fel  egy  primitivista-90(^iali3  coamogonidt. 


^P  A  MasHacre  de  Mona  dalnokn  a  septentrionalis   legiendiik 

W     in^in    Anekol  s  niegitlHsul    h    (SIA    atiip»e^H6l.    .mirlJiii    tii^g   ' 
I      ifBtakra  (iBiiI»tU  siigiu-Kil  ii  nup" : 


Viligok  hajnHl&D,  FI>ldnn](  bitli'^ejtil^en : 
IfjA  nap  as  egen.  Iieg>-en-v&lgyiia  Kden, 

JUnden  etuber  m^^nrt  egymia  mellett  tix^pen. 


Peny,  detii,  iidv,  OrOm  re&sugarozla 
Kenny ei  malaaztjat. 
Derilljetek  djra  reg  leliiut  szAzadok ! 
Hitha  emleketek  az  6eit,  a  »iHl/.ii 
Vissiav^iisoljik  ? 


Vn^y  D^zztlk  egy  mAsik  kiiltenienyet,  Kkironl,  a  r-entaurok 
^^LiBiiu:k  symbol uniit.  a  metyben  a  tenneaEet  6sereje  egy^nitve 
^^Khi  Henri  de  Kegoii^r-t  annyira  rlragadja.  bogy  a  decorativ 
^^^hsz«tnek  ef;y  eir^sEen  lij  iskulaJAt  alapitja  mog.  a  mely  a 
^^^pltfs  dgy  viazooylib.  mint  Leconte  emberfeletti.  de  a  niman- 
BeiiiDtw  I^gkrir^ben  meiffinoiuult  U^iusii  a  tierkulesi  erSvel  diveekTS 
befi^ii   liroiitesekhez. 

Khiron.  a  mylhoIogiAk  s  a.  koK^ptongerpartmenti  koemo- 
gootik  kcDtauri  sxclleiTK^  a  niHga  jAmbor.  de  Hzertelen  erejU 
lyelvta  ugyanazt  dalolja.  n  mit  n  ki>d<ifl  ^azak  borungii  b&rdja 
OMJan  a  pantheistikus  atlasidkkal  ia[ii6tU  az  eluA  ember  boldog- 
[  s  a  Fold  BSjepBt^g^nek  dicn^rot^l ; 

0  mi  bxep  valU, 
MIg  en  '  is  az  valek  I 
Mig  Iclkem  tilkrOze 
A  riK.  az  eg,  a  l*g ! 
A  tenger  das  illen, 
A  htUlsni  kebelcn. 
—  O  bilvBa  Bejtelcm  I 
On,  i>K  Rziilettero  en ! 
Ea  lylzve  Icsieinel 
A«  Oai'rii  leheii, 
A  sasnak  az4myait 
Uegvetetteni  ^n  ! 

[  Rhiroa  annak  a  koniak  isten-cmber^t  k^pviseli,  mikor  m^g 
I  •reje  n  sxrllrm    kiulegitlietellen  vilgya  rfvjn    az    embert. 


k 


az     QgxiSn     Bzcnveilelj'es     hatalmanAl     fogva     peclig     az    &llatot 
bozza  l^tre : 

A  hull&m  cstikjait 

Heg  most  is  ^rezem. 

Meg  most  is  fOrdetem 

Ket  kSnyezfl  s/emem. 

S  mlg  Irlkem  itsuhan 

Ak  egnek  kirpitin, 

TatetH  itt  marad 

A  fdldnek  rdt  saraa. 

A  koltO  a  HocialiBmus  tisztitd  tUzeben  rem^-li  niegtiilalni 
azt  az  iSsertit,  a  mely  a  patriarchalia  koil  vieazavarizBolni  k^pes 
az  6  erStSl  duzzado,  egeazseges,  Orflkke  ifjii  erober^vel,  a  kit 
aaz&vtt.  Bziiniitord.  nyegl6re,  elpnbulttA.  vigyainak  rabszulgijavi 
meg  nem  tett  a  civiliaatio  : 

Mily  edea  erees  volt  aat  tudni.  hogj'  Orisk 

Az  ifjiisig,  erfi,  miert  ma  iigy  tfiriik ! 
Ez  a  colosaalis  physikum,  a  mely  ezetterlll  a  vizek  felule- 
Uia ;  ott  van  a  tenger  morajiban,  az  eg  dOrg^aeben,  a  ^illar 
bflmbSlea^ben  b  az  erdf)  86bajAban ;  mondom,  ez  az  cmberfeletti 
organiBtnuB  n&la  a  t«rmeszet  eymboliaatibja,  mely  ebben  a  tel- 
j6beii  eg^BK  generatiiikat  magiba  foglal,  miglen  egyea  reszecB- 
k^ibdl  (az  djabbkori  term^szettudoroany  protoplaBiiiajib61)  elUiii 
a  gy5ng6bb  nemzed^k,  elBz61edve  az  eg^sz  fold  kerokaeg^n,  mio- 
den  tdraadalmi  azervezet  n^lkUl : 

Elteriilve  igj;  a  tenger  sikjain, 
GyiinyOrrel  elvezem  a  lelnek  bijut, 
Az  egnek  8z6zatit,  e  fenkoU  emberit, 
Mely  egea,  ftildSn  it,  mint  sug&r  ithasitl 
Dryadok  itt,  Syronek  ott ! 
Ez  nekem  immar  regen  megszokott, 
Az  isteuek  kSrebeii  Igy  ea  is  isteni, 
Hi  kar,  bogy  laasan  est  Ic  kelle  vedleni ! 

Mert  akdr  mint  zabol&tlan  vaddaz,  ak&r  mint  vandorl<> 
nom&d,  akir  mint  magiibavonult  eaendea  ilniodozd :  5  mindig 
balbatatlannak  erzi  m;igit  s  kerUli  a  halanddkat.  De  ime  ro\i- 
den.  milyennek  szerctno  H  Jatiii  az  emberlafiget : 

Mi^  ifjij  volt  a  fold 

S  ea  csokjait  szedem, 

Mil  lenger,  vOlgy,  hegyek 

Riipittek  en  feloni : 


I 


LECONTE   DB   LISLE  ESZ31£NTI   SOCIALISMUSA.  177 


Magasb61  le  a  sikra  tevedek, 

Hoi  ifjan,  boldof^an  honolt  egy  nemzedek, 

A  melynek  szive  nyilt, 

Mint  sima  to  vize, 

Gyermekk^nt  el,  vadat 

Orozva  nem  (ize. 

Hisz  megvolt  mindene, 

Mit  &lma  megkiT^nt: 

A  f5lddii  eg,  3r5m 

£s  beke  egyar&nt. 

Kain,  az  orientalis  hebreismas  e  prototypusa,  az  elet  tava- 
szan  maga  is  4rtat]an  es  biintol  ment,  imigyen  zeng  az  emberi- 
seg  eszm^nyi  b^lcsojenek  dithyrambust,  mialatt  maga  is  dt  van 
liatva  isteni  voltAnak  ^s  fens6genek  tndatatol : 

Viharz6  szeleknek  diadal-moraja 
Anyafbldlink  sztizi  erejer6l  regel, 
A  melynek  diis  t4pt61  duzzad6  emiein 
Ember,  illat,  nQveny  feleied,  tijra  ei. 

., .  .  Ea  mint  egy  litomany,  elvonul  elottem 
Egnek-fdldnek  Idzas,  ho  dlelkezese 
S  ez  Ordk  szerelem  4rtatlan  gyiimolcse 
Minden  zengemenynei  edesebben  beszel. 

S  igy  megittasulva  mennyei  gy5ny0rtol, 
Halhatatlans&got  erzek  izmaimban 
Es  beleki&ltok  a  zd^6  morajba : 
Az  (5r5k  istenseg  kepe  ide  ben  van ! 

Ekkent  dalol  az  els5  emberiseg  drtatlansdgarol,  niegel6ge- 
des^rdl  6s  becsvagytalansdgdrol,  a  mi  maga  a  boldogsi^  s  nem 
gy5z  dtkot  sz6rni  a  beke  ellenere,  a  haborura,  mely  v6rrel  itatja 
az  anyafcJld  rc5geit.  Kain  a  boldog  emberiseg  k^pviseloje  mind- 
addig,  miglen  Lacifer,  a  harcz  gonosz  szelleme  lelk6be  nem 
csQpOgteti  a  v6r  utAni  v4gy  szenved^lyes  erzet^t,  a  mely  nem 
ismer  beket,  nem  ismer  test\'6ris6get  s  csak  akkor  fog  meg- 
nyugodui,  ha  az  ellensegeskedes  csirdja  vegleg  kivesz. 

Az,  a  ki  a  modem  ember  elfajzott  testverietlensege,  (Jnzese, 
penzvagya,  konyOrtelensege  felett  olyan  gyiiloletet  6rez,  hogy 
igy  dkolcsapdssal  szeretne  az  egesz  dtkozott  fajzatot  megsemmi' 
siteni:  Yal68Agos  vall&si  rajongdssal  dalol  a  letiint  sz4zadok 
k^pzelt  ember^nek  tQkeletess6g6r51 : 

ATHUIAXUM.  12 


178  LECONTE  DB  USLE  ESSlOfcim  SOCULIBXUBA. 

Nem,  ez  nem  is  ember :  isten,  arcxa  fSiaylik, 
£s  c  ragyog&shoz  szerenysege  illilr. 
Szelid,  noha  eros ;  tad6s,  de  nem  erzi, 
A  vil^  folyasat  nyoi^Iomiqal  oesi. 
Hogyne !  raikor  benne  Ort(k  elet  magva, 
Az  etnber  hajnala,  fonala  szakadna. 

Leconte  de  Lisle,  a  ki  soha  meg  nem  sziint  a  not  mint 
ferfi  iiiiadiii  es  veneralni  eg^'arant,  hklkt  is  erez  iranta.  mert  o 
az  £let  forrasa,  6  beime  perpetaalodik  az  emberi  nem  s  egyedQl 
0  volt  kepeA  az  6  passiv  sz6psegevel  az  £den  gyermekeinek 
bajat  reank  szarmaztatni. 

Egyik  miiveben  kOloiiben  (Szanta  es  Szunacepa)  nem  egy 
lielycn  koltoi  clragadtatasscol  szol  a  szabad  szerelem  megvdlto 
hatdsdroL  a  mely  egyedQl  lenne  k^pes  a  conventionilis,  »iM  nem 
egyszer  egoszen  a  ketszor-kettore  alapitott  termeszetellenes  hazas- 
sagokbol  szarniazo  iiemzedek  satnya  verkeringeset  ujjal  potolni. 
India,  az  emberiseg  bulcscije !  a  melynck  term^szeti  kivalts&gait 
Leconte  mindig  csodalt<i  s  mint  a  Nyugatnak  szttlOtte,  e^'ben 
irigyelte  is ;  titokteljes  erdeivel.  csobogo  hegyi  patakjaival,  pal- 
niaival,  lotliosnivnl,  paradicsommadaraival :  igen,  ez  volt  s  osak 
ez  lehoti'tt  Adam  es  Eva  gyermeki  szerelm^nek  szintere.  Csak 
itt  bimbozliatott  az  orok  szerelem  virAga,  ebben  a  paradicsomi 
milieii-beii :  csak  itt  nyogdicsellietott,  csak  itt  ujjonghatott  a 
bnnatos.  az  aikoto  szerelem.  magaban  erezve  azt  a  pantheistieus 
exaltatiot,  mely  igy  szol :  ,fin  vagyok  a  mindenseg,  mert  az 
Isten  beuncni  lakozik!**^  Az  ifjii.  az  ilde  anyatermeszet  legkure- 
boil  a  szorelem  elso  gyermekei  is  orokke  ifjiinak.  erosnek  ereztek 
niagukat :  Szunacepa  (a  szerelem  symboluma)  almaban  veszi  a 
Ternieszet  igeretet.  bogy  niig  o  (a  szerelem)  hozza  (a  termeszet- 
licz)  liii  marad  :  tis/.ta.  sziizies  es  eroteljes  leend  azidok  vegezeteig, 

A  kr>ltemeny  egy  melabus  akkorddal  fejezodik  be.  melyben 
a  k(ilto  neliany  (iszinte  ki'mycseppet  hullat  „az  elvenbedt,  biaba- 
valo.   nioddo  Inndu  civilisatio  tVli'tt*'. 


*  Mintha  csak  Angelas  Silesiust  hallanok : 

Kn  bonnom  lakozik  o,  az  ftn'Sk  isten ! 
Ha  (Ml  elkoltozoiu,  nigt(5n  isten  sincsen. 


11. 

A   torm^flEet  irint  ^netf  kultusa  uemiles  cgvoldnliiva  teszi. 

C^oldslnvi   annyiban.    bogy    sokkal    titiziahb.    ailAl^zi^bb  kipet  I 

RTUjt   az  ember  ^a  tenn^Bzet,    mint   hz  ember   6a  tmber    kiizti  j 

azv*rt»^^l.    Sokknl  iiikAbb    t^lmerlil  iiz  eliibbi.    mint  at  otobbi   ] 

■•inatkoziti    rajbilnsubun.    A  termi-ezet    embcre    az   H  edztneiiye, 

DciD  a  riviliBilt.    Egj'  civUtsntio   nzunb.in  nir^ns  van.    a.  molyrAl  i 

ilUlUtio  doazpretPttel  beez^l :  a  helloii,  mcrt  cz  voll  a  lermiatftki 
Stt  ft  n  civiliaatio  Itg6aszhangz6bif  kitgytnliUse ;  liabir  a  kftltS 
dltinadoja  sokkal  tObb  barbir  priritiviaaiast  tutiijdonil  a.  liell^n   i 
n&veltaefcnek,  mint  a  niennyi  abbau  I^nyleg  lebetett.  l)e  bArmint  | 
IcCTcn  is,  az  id<)k  folynmin  eluallott   iilakul&sok  uem  bizonyita- 
saJc    •einroit  a  modem    civilisatio    mellett  »  I'lutct    kSztarnasdga 

Kh  az  ideiil.  a  mit  minden  aocioln^ua.  mint  a  tinutdalmi 
itm*  me^ejtes'enek  Itj^fibb  tiifcely^t  kell,  bogy  elosmerjeo. 
Thione,  KJytbia.  Tbestilis  k^pyisrlik  nila  a  t^im^ezet 
eum^nyet,  epp  ugj-.  mint  Achilles  es  Khirou  a  f^rfiiiit; 
inrgtestestlleBei  a  sziizDatt^gnek,  b&jnak.  finomBagnak,  fiatul- 
ik.  a  tilkeleted  uiii  barmuniinuk.  A  TolylDnoB  erintkezea  a 
fazMtel  Hzctipi-,  erffttBu  es  egeazs^gesekki'  (eszi  a  heL^noket 
•  Tclik  bzfiletetl  Bz^peszeti  i-rz^kuk.  phtlosopliiam  valti  bajlanddaiU 
snk.  «  Termfazel.  Mliv^szet  6fl  a  Ssep  imad^sa :  ez  mind  cg>Qtt- 
fivn  azi  3E  fszmtnfft  alkotjak.  a  mely  a  Szep,  i6,  [gaz  «a 
JopM  Inearnaiioja. 

Pbidiaa  ed  I'lato,  a  miiv^szet  es  b<^l<-»e9(-g  bazaju    GSrfig-  \ 
iinzis  *  buld<ig  uz6rt,    mi^rt   Apollu  fs  Mincnn  Bzerctkezes^bdl  j 
i  WkeWlcs  leny,  felisten  szUletbetik. 

As  G   megvct^s^bCI,  a  mit  a   szAzad  es  az  enervdit  embe* 

irint   taplal.    kizardlsgos    termeszetimadiisibol    s  a  helle- 

dirRSltes^bAI    fakad  az  az   eszmeiiy,    a  mit  ma^anak  az  ' 

yiAlt  lAraadalomr^l  alkut.  Mi-n  niindazt.  a  mit  egy  it;azH&^s, 

Merctu  h»  teslvrrifs  Inrsadalnmttil    kiiVflelbetHuk,  mon- 

I  egyeatlvc  ^s  kondcnsAlva  Idtja  n  hcUcniHmuBbaiL^ 


■  A  Mercur  ilr  Kranec    1{H)1      c-vi  folyam&ban    e^  nmlatBi 
I  eleveolt  feL  mikor  LucoDle  Jliulaire  ropulaire  df  la  Bet 
a  M\sy  habotu  kJSzt  arra  I 
mjlvet. 


Hk  AMEjelent  t-;;;  ruyniiMta  k^pviacl5  a. 
Ktaui  LMmnte^t,  liD^t.v  f(it]UH-<u  etX  » 


180  LBCOMTE  DE  LISLE  BSZHAKYX  80CIALI811C8A. 

Ezt  az  iranyt  kOveti  F^nelon,  Louis  David,  Boissy  d*Aug1as  es 
Andr6  Ch^nier  is,  ez  a  radik&lis  kdzt&rsasigi,  helyesebben  mondva 
ez  a  zabolatlan  forradalin4r,  a  ki  epp  ugy  beleszdtte  a  franczia 
k((lteBzetbe  a  gOrdg-im&dast,  mint  a  sociologi&ba  Leconte. 

Nem  csoda,  ha  ebbe  a  kepzelt  viUlgba  bele^lve  magat,  a 
modern  eietct  rutnak  6s  megromlottnak  talalja  68  igy  kialt  a 
t5ke-kidllyokra : 

Biborral  v&Uadon,  zsebedben  aranynyal 
Azt  hiszed,  bogy  te  yagy  az  dristen  mag^ 
De  a  Moloch  hazug;  mert  minden  tettoden, 
Arczodon,  szavadon  ott  a  barom  szaga. 

£s  masutt  : 

VaD-e  nap  az  egen,  a  mely  e  vii4got 
Hazug  erk^lcsivel  hamavi  egesse? 
Es  a  szem  hatir&t  gy6zelem  jeleiil 
Pokoii  tiizcvcl  vorpirosra  fcsse?! 

De  ez  a  pessimismus  teljesen  aliiveti  mag&t  eg}*  priniitiv 
socialis  eszmeny  niegvalositisanak.  A  hal41,  a  teljes  megsenimi- 
sUles  ketsegtelenOl  tobbet  er  a  letn61,  ha  az  emberiseg  neni  tud 
visszaterni  a  ternieszet  olebe,  a  hoi  igazsAg  es  beke  houol. 

M indent  egybevetve :  ez  a  primitivismus,  ha  aprura  akarja 
az  ember  detinialni,  sokkal  inkabb  anarchismus,  mint  socialismus. 
Mert  biszon  a  niit  Leconte  ert  a  term^szethez  valo  visszateres- 
ben,  az  nem  egyeb,  mint  az  eg}*ennek  teljes  korldtlansa^a  ii^^* 
intensive,  mint  extensive.  Hoi  van  teh&t  annak  a  magyarazata. 
hogy  Leconte,  a  feltetlen  individualismus  hive,  mint  politikus 
robespierreista.  a  ki  a  kormanyzasban  zsarnoki  fegyelmet  ajanl.  ha 
szUkseges,  tOmeges  kivegzesekkel  is,  ha  a  nemzet  68  tdrsadalom 
csak  ezen  az  aron  menthetd  meg  a  fel6je  tomyosulo  veszedel- 
mektol,  de  f(5kepp  a  papsdgtol  es  katonasdgtdl :  a  mit  elegge 
v&zolnak  vehemens,  papaellenes  koltemenyei  s  kUK^nOsen  L'Hiif' 
toire  du  Christianis^me-je :  ez  a  ragyogo,  tihsokado  pamflet. 
Nag}'on  igazsagtalan  ezert  ot  dualismussal  vidolni  (mint  Maurice 
Spuck  teszi  az  fi  -1  rtistes  LittiTaire8-]eheu) ;  mert  Leconte 
ellenkezoleg  egjike  volt  a  legegys6gesebb  eg}'6neknek :  egyseges 
61eteben.  eg^se^es  miiveiben,  egyseges  felfogisiban.  S5t  ink&bb 
obbol  az  egy  peldabol  is  eleg  vildgosan  kitftnik,   hogy  az  anar- 


LBCONTE  DB  LI8LB  ESZMtNTI  80CULI8MX7BA. 


181 


mas  es  socialismns  k5zt  epp  oly  kev^sse  dll  fenn  antinomia, 
;  a  t^ny leges  socialista  s  az  eszoi^nyi  anarchlsta  kozt.  Lehet 
*rnber,  ha  kell,  a  legszigorubb  disciplina  bar^tja  es  egyben 
manista  is.  Leconte  de  Lisle,  a  ki  1894-ben  halt  meg, 
encsejere*  talan,  nem  jott  abba  a  helyzetbe,  hogy  v^lasz- 
i  kellett  volna.  A  kdlt5  olyan  isteni  intuitidval  van  meg- 
a,  hogy  e]5re  erzi,  mint  az  illat  a  vihart,  a  mi  a  k5zel 
ben  a  tomegre  var  s  a  k51teszet  e  szerint,  szakadatlan  6rint- 
•sben  a  term^szettel,  igen  sokszor  igen  hasznos  tan^csaddja 
t  a  politikanak,  jobban  mondva  a  politikusnak,  ha  el6g 
s  a  termeszet  utmutatas^t  kdvetni. 


Vdszihory  J. 


HARCZ  A  MAOANVALdfiRT. 

A  NEMTUDATOS,  MAGANVAL6  fe  ABSOLUTUM  MIBENLETE 
ES  ISMERETELM^LETI  SZEREPE.  AZONOSSAGUKNAK 
PHILOSOPHIA-TORTENETI  IGAZOLASA. 

(M&sodik  kOzlem^ny.) 

II. 

A  gondolkod&s  nem  teremt  uj  i^az- 
skgoX,  nem  hoz  viligra  uj  anyagot.  Kit 
eg>'esegyedUl  csakis  a  memUlet  teheti. 

Schopenhauer. 

EnilitcttUk  m&r,  ho^ry  az  Absolutum,  Maganvalo,  vag}'is 
physikai-mctaphysikai  l^tvalosag  titka  csakis  az  irzetnek  es  az 
irzeki  szemleletnek  a  titka.  Az  erzctnek  es  szeml^letiiek,  mint 
mindeii  inegismcre.s  legelemibb  tenyezoj6nek  immancntiaja,  va^'v 
transsccndentiaja  d(5iiti  el  az  ismerctnek  mag&nak  immaneiis. 
va^y  transsc'cndens  inibeiiletet  is  egyszersmind.  Csakis  az  erzet- 
nek  e8  az  erzcki  szemleletnek  tenye  igazolhatja  ketsegtclenUl, 
liogy  vajjon  ugy  veszszUk-e  bat  t6nyleg  a  dolgokat  eszre.  mint 
a  mi  SHhjvcHve  evzo  fuacHoink  okait,  vagy  ellenkezdleg,  mint 
sajdtossi'ujok  aorozatainak  toVink  fiiggetlen  hordozdii?  Ebben  a 
feleletben  rejlik  ii«;yanis  a  Ma^&nvalonak,  Absolutumnak.  vagyis 
a  i)Iiysikai-meta[)by8ikai  letvalos^g  niegismeresenek  demonstratioja 
is  egj'szersmind. 

Le<;elso  megoldando  kerddsUnk  tchat  ez :  Vajjon  k5zvetetlen 
tenye-e  az  erzeki  szemlel(»t,  vagyis  az  erzeklet  a  Mag&nvalonak  ? 
Kozvetetlen,  teliat  legegyszeriibb  megismerese-e  az  Absolutum- 
nak, vagyin  a  pliysikai-metapliysikai  letvalosagnak  ?  Az  e  ker- 
d^sre  adan(l<'>  feleletben  nagy  ismerettani  problemaknak  targyias 
megohUsa  rejlik.  A  naiv.  koxonscges  es  dogmatikus  lotfelfogas- 
nak  s  a  kritikai  ismerettani  jelenseg-szeml^letnek    egy   csapasra 


Idcltnal  UL  n  hiilalmas  i»  Hzinte  Orilkre  kibi^kittiirtetlFniick  litszd  J 
effrnteie.   S  n  mi  eleddjjr  oly  irtlielftJeiiiick  a  u  kitxilnspgCB  tmlat  j 
Mrmponljntiul  oly  liiLflclleQii«k  is   IHsiirll,  t.   i.  &  mo(l<?ini  bme-  j 
rrtlsni   kritirismasnok  aiibjei'tiT  isnwn-lMffigaso.  cgy  varnzslit^tre   I 
I  frrlln-tove  PS  hilietove  vslik. 
A  kOzOnsefree.    iiiiiv  ea  dogmatikus    tutlat  ug.vaiiis  szcntil 
I  gySzCdve  rola,  bu^y   .tia  ac   4rz^kletet,    a   mint  ex   i 
xtaUtban    mini    liiii/   van    eliittdiik,  nii-t;\-izsgilljuk,  aionnn 

;.    bogy    elsii    sorban    nem    k'v^si'l,  \ngy  Ulrt6neeet  i 
i  viiluninok    ji'lenteni.    haneni    hogy  till  van,  ^ 
At  ^ikl<>t-l«ny    nem  csup&n    cssk  a  megliUt  kOezAni  k  I 
kSlcaSnhaUgiinAk.    bancm    az  ji  fonndtis    tartalmdt  is. 
i  klllvi)^  ugyanis  az  ismereti    tehetsegben    ma^i   letQkrflzi  ea 
iMuasoljn.  enniagat  belfje  vpsi.  Vi^letlentll  pi.  az  ablakii&l  4llok.    , 
mialali  on  lenn  a  derKlt   iiapon   egy   exretl    kulonftsi^  vunnl  el 
WQeMKl  niellctt    eljirt^m.    Me^gyfixiid^sem  most  mar  num  pUHEta 
jelfns^^kre.  kaplaiit  benyomAaokm,  Liineni   valitadgoa  (.■mliL-rukre 
vonalkozik,   katoiiakni,  a  kik  piroa   lujhikaval    fUggt-tlenOl  leU'Z- 
ntk  ^11  (Ali-nt.    Mi-rt  nzt  ugynn  ki  nem    injuk  a  vil&^h'tl.    ho^^y 
mindiMi  liUo   ('mbert   termpsaioli  ki'nyszer   (gili  mpp  arrdi,  bogy  i 
4  BiL-yiui  nem  az  utj^t-modjit   itktja.   annak.  bo-ryan   batnak  mii  | 
•mberok  a  Riomere.  hancni  magtikat  e  raSs  embereket.   Thiy  at,    , 
tiugy  e^yellPDPpry  ember  sem  bujbatik  ki  itz  ab')l  a  lutggySxIid^s    | 
>I6I.  hopj-  A-rfAii  fnikUttinil  fogni  igari,  valikagon  kSlvildg  jut  j 
todatiba.   Veny  Invabbd,  bugy  a  dolgoknak  kiicrjcd^sct,  fekveael, 
tiTolsA^I,   mozgaflil  num  ulyasvai&iiunek  iamereni.  n  mit  ^h  kSS\- 
MilAZCh    ismeresem    illai  a  dolgoknak.  bancm  olyan  valaminek. 
a  mi  az   ^n    iameiviDm    t^nyotJll    «^^HKeii    fUggttlenUi   aajitja  A  ; 
4glgoktiak.  S  v^gn.*  r<^^  ax  ia,  hogy  ugyanaxon  sxUka^^gel,  mely- 
"    I  N  ilcilg^knnk    kiterjfdi-at.    mux^ast  tuiiijdiinitnk.  iti-lem  i)knt   | 
,  Mzint-vckni-k,  alIAts;!i')kiiiik  a  liibb  clTt-ldknek  i 
miad-. 
Ufff  mis  uliUInJI  ott  &\\  o  naiv,  kitzOna^K<^B  is  dogmatikiis 
tfoi^iigsat  BZeniben  Kaniiiak  a  rule  rgyllll  a  modern  ismprcl- 
E  As  pliysioloi^lai  gunilolkudAii  legfubb  k^pviaeliiinek  az  a  Una, 
Z  ^nc^ki  iiimvret  uppen  nem  a  dol^-okal  tQnteti  fel,  a  mtntJ 
lianrai    i!«akis    arX  a   mi'idot.   a  b«gy  enc^kKinket    : 
.  S6t  a  knnigxbt'rgi   .j^mlclkfulA  nniia''  nii^g  oM  {|  || 
,  bogf  az  meki  iamrirt  tArgyni  ,n<^tn  dolgok, 


1     HAOASVALOfeRT, 


gukboz  a  doIgnklioE  lartozo  hatarazmdnyok,  lianem  csakia  pnszta 
k^pzetfajok".  Hiiba  mondju  t.eliat  ai  eniberiReg  kdzilB  raeggyfi- 
zjtd^ac  az  ellenkezUt,  binba  hiszi,  bogy  ,a  termeazet  soibit  sem 
akar  mogcsiiliii  bcnnUnket  s  tnindent  ligy  rendezett  be,  bogy  u 
emberben  azt  a  meg2y6z8de8t  keltse,  hogy  a  klilvil&g  dolg&i 
vaUsdggal  dgy  l^teznek,  a  mini  normalia  viszonyok  meUett  a 
formalis  6riet-tartalom  miitalia  nekUnk.  Ez  6gybehangzik  az  is»e- 
res  term^SEet^vel,  loar  t.  i,  a  mint  ez  a  legbensSbben  van  meg 
Bzimnnkra"  ;  —  mindUiaba,  a  modern  iameretelmelet  ime  meg- 
tagadja  a  Hagdnvali^.  Absolutum,  pbysikai-metapbysikai  letvald- 
aig  feliamerhet6seg^t  s  megiamei-S  fanctioiiikat  relativ,  pDSztau 
esak  alaDyiaa  tey^kenysegnek  allitja. 

Ennck  a  nagy  ismerettani  problemiiiiak  megvilAgil&sa  fUgg 
legolsH  Borban  attol  &?.  epp  most  felvetettflk  sjem^/f(t,  vagyis  fnek- 
leii  nlapkerd^stol.  Meg  kell  tthAt  kOzelebbcSI  is  vizsgiUnunk  az 
erzeki  azpmleletet,  azaz  erzSkletet  a  inaga  legegyazeriibb  jelen- 
segeben. 

A  bogy  epp  e  aorokat  irom,  pgy  Ugy  azAll  le  papirosomra. 
S  Bzerencaemre  piben6t  tart :  meg&ll  mereven  es  laozdulatlanu). 
Anadt  jobban  szemllg^To  vebetem.  R4  ia  fekazem  b4t  nyomban 
a  tekintetemmel ;  vizagAlgatooi  ianen  ia,  onnan  ia  crtisen,  keres- 
getem,  bogy  micaoda  is  CBak  b4t  az.  a  mit  Idtok,  69  bogy  latom. 
Egy  %V  '^^^^  D^ii  valami  nagy  darab.  kJinnyen  atfogbatom  & 
tekintotenimei.  Ea  ime  megia  valami  kUl9n5a  dolgot  tapaaztalok. 
Ua  t.  i.  ligy  egysierre  az  0  igazi.  egyUtles  egeszeben  nezem, 
mentOI  jobban  es  pontoaabban  akarom  megmagdini,  anni]  hal- 
vdnyabban  ea  clmoaodottabban  Idtom.  Sot  miotha  hi&ba  is  er(>l- 
kiSdnem,  hogy  igazi,  egyiittca  egoazeben  egyszerre.  egyformdn 
hebato  potitossftggal  Idsaani :  tekintetem  boi  a  fejere,  hoi  az  egyik 
vagy  mdaik  azarnyara.  majd  az  elaC,  vagy  tdbbi  Idbaira  ugrik. 
ime  most  epp  felemeli  a  ket  elsli  Idbdt  a  gyors  temp6ban  egy- 
masboz  dOrgfilgeti,  Jiii  vr»n,  gondolom,  megvizagalom  hit  most 
a  ket  elsS  fdbdt.  £s  alig  biszek  a  szememnek :  a  kot  elsQ  libd- 
val  is  szakasztott  az  az  eaet^m,  a  mi  az  egesz  legygyel  raagival 
volt,  t.  J.  nem  bironi  a  maga  egyiittes  egeazeben  egyszerre  es 
egylbrma  pontossaggal  attekintcnl ;  silt  6pp  auudl  kev^sbbe.  men- 
WSl  ponlosabbaii  akarom,  Tekintetemmel  alig  6szrevebei6en  itt 
is  hoi  a  Idba  elejere.  hoi  a  kOzepere,  meg  a  legvegere  vagyok 
k^nytelen  ngrdndozni,  mert  iia  caak  egyetlmegy  pontra   zaugori- 


^ 


torn  SaszG.  n  8zoiuBz6don  Uatarszeli  reszletek  mind  jobban  hs 
Jobbait  elhaIavitiyo<liiak,  ugyannjira,  bogy  Hzemliletemneic  mindig 
van  bizonyos  kUz6{iponti  elolcre  a  ettUnedezS  oldalroszi  hdtUre 
is  egj-azersmind.  SGt  van  v^^kepen  eltiint  reszlete  ia,  a  melybe 
a  miadinkabb  babivaiiyulu  batter  t^Jjcaen  fcloazlik.  fgy  pi.  a 
szaglisom  6s  az  tzlBaem  is  teljesen  liAtt^rbe  Bzorult,  nem  erzem 
a  kerd^sea  legynek  seni  a  szasat,  aem  az  izet,  Sot  nyugazik 
«bben  a  pillanatbaa  a  tapintasoni  is.  Azotin  raeg  a  hO^lapotiC 
sem  veszein  most  a  iegynek  eezre  ;  de  meg  a  sillyat.  «  kem^ny- 
B^g6t,  az  atlitszosagat,  vo^y  a  stftetseget  Be  vizB^hatom  is 
yehetem  tndomaBut  a  labainak  szemlt'lgetiso  kiizben,  A  teatiuek 
legbeleejire  meg  eppeii  miritha  aohaae  Ja  tudiiam  vizsga  tekinte- 
t«met  igy  kivUMl  iranyitani,  Ez  az  ^ii  egoaz  6n&ki  Xhg^-mem- 
Ifleltm  lehit  csak  valanli  lialvany,  fu(<ilagos.  ide-oda  ugrandoz6 
B  a  ssemleloti  legynek  egyttttea  is  eg^sz  teatfeszliltseget  csakis 
dgy  sorjAban,  egymia  utan,  bizonyos  elJlterrel  ea  b^ttSrrel  mu- 
taija,  bgyannyira,  bogy  irziki  szeml^letem  pillanataban  en  annak 
a  legynpk  valojaban  nem  is  elem  at  tudatoBan  az  egesz  ea  egy- 
segea  erv^nyeBflJeBet.  Pedig  a  mikor  pi.  a  fojet  nezem,  ugyan- 
akkor  meg  vannak  am  6  neki  a  azarnyai.  meg  a  lAbai  is.  Ott 
van  az  egesz  teste  az  ii  legelrejleltebb  be!B6  reszeivel  egylltt. 
Ezek  is  valamennyien  egyszerre  ea  egyforman  en'6nyeailliiek, 
terjeszkediiek,  aznz  feBzUinek  egymas  mellett  ea  en  ellcnem. 
MeghatarozzAk  Onmagukat  nem  csak  a  Bzcmemre,  hanem  a  halld- 
tomra,  szaglsBomra.  izleaemre,  tapintusomra,  auly,  L5-  a  mas 
egyeb  ^rz^seimre  nezve  is.  Egy  BZiival :  en-^nyesUl  az  egesz 
16gy  egytlttes  lestfeszalta^ge  mindenfele  modon  ea  irdnybau.  Csak- 
hogr  ennekem  caakia  bizonyoa  aorozat  azerint  egy-egy  kOzepponti 
clSi^rboI  kiindulva  s  valami  sajitos  alirendeltsegbe  feldarabolva 
lehet  azt  az  6  egyszerre  minden  kuzSppoati  el6-  es  LAtt^r  nelkUl 
egymAs  mcUett  egyforman  ^rvcnyoalilu  Saszegiazet  Attckinfenem. 
^rzeki  legy-szemleletemnek  valami  aajateagoa  kettOaa^ge  van 
lehAt.  Ugyanakkor  ugyaiiis.  a  mikor  tudatom  van  szemlSletem- 
nek  ezen  k&iQnb&z{)  kozeppontokbol  kiindujii,  ide-oda  ngrAndoz6 
Mpcesaiv  es  sorozatoa  lefolyasarol,  hatarozott  tudatom  van  a 
kcrdfiaca  legyaek,  mint  physiksii  klllHo  letvalosAgnak  egyazerre, 
nuadeu  reazeben  BimultAn  ^rvenyesiilo  oaazjelensegertll  is.  SzentUl 
meg  vagyok  gyCzcidve  rula,  bogy  annak  a  legj/neV  objectiv. 
walia  lftval6sagB  minden  reazeben  egyUtteaeii,  egymSst  taniogatva 


i 


BAKCZ     A     MABANVJ 


ea  erSeitve  positive  ^rv^nyeeiti  magAt ;  mas  bzuvslI,  Lo^  n  ligjf 
dasztenj^Dek  niindcn  egj'cs  Icgkisebb  atoipfeszUltsege  u^iyanazou 
pillunatban  aimonletonek  megfeleloeii  autonom  ^s  coordiiialt  egj'Bt- 
tessSgben  fejti  Id  egj'edia^get.  Ez  az  d  realitd$d»ak  kitdrdhgos 
sajdtossdga.  Ezzel  Bzemben  nzonbaii  biztosan  todoni  azt  is,  hogy 
6n  a  legynek  ezen  miiiden  logi-sekelyebb  resztben  autonom. 
coordinAlt,  es  simultan  encnyfi  egjllttcaBeg^l  igy  egjazerre  fel 
nem  foghatoni  es  nem  Hzemlelberem.  Tudom  J61,  liogy  az  ^rzek- 
)et  ezen  egyllttesseget  szamomra  csakis  hetbrononi.  subordinalt 
68  auccesBiv,  sorozatoB  feldaraboltsAgban  itlitja  el8.  Megiamerem 
a  feldaraboltsdgDak  kiiiidulo  kSzeppontj&t  is.  Megnevezhetem  hat- 
t6rbeli,  elo9zl6  mo  men  turn  ait,  sdt  megallapitbatom  leljesen  meg- 
semmisQltnek,  eltQntnek  tetszjl  r^szleteit  is  eg:yszersmiiid.  Ez  a 
Bzcmleleteiu  alkotja  a  Ugyaek  idealis  jehnsige  kiidrdlagossdgdt. 

Minden  erzeki  szenileletemnek,  azaz  6rz6kletemnek  kelt6i 
jelensege  van  e  szerint :  egj/  miiiffeM  elemi  riszehett  aulonom, 
simulldn,  coordindtt  es  positiv  Ssszfesiilltsege  es  egy  elemi  reszei- 
ben  heleronom,  siiccessiv,  subordindlt  es  negaiiv  Usszfesziillsege. 
Amaz  BzemlMetemnek  a  tdrgyi.  emez  pedig  az  alaoj/i  oldaJa. 
A  largyi  tiazt^n  physikai,  vagyis  erzeti;  az  olanyi  a  payeliikai. 
azaz  kepzeti.  Az  erzeti  egynttal  a  realis  letvaldsdg  maga  ;  a  k6p- 
zoti  az  idealis  ismereti  jelenseg.  vagyia  az  abstraciio  tt^aye.  Az 
6rzcti  r^sz  Boliasem  tudatos.  Az  0  egyszcrre,  minden  reszeben 
egyform&n  positiv  6n6rveuyes&l^Be  ugyanis  DrQkre  ellentete  az 
ismereti  szeiiilelea  Bgymisutin,  minden  reeziben  mis-  hs  mfta- 
keppen,  ISnmagat  tehat  caak  negative  kifejtii  bn^rv^nyesfll^isenek. 
A  reality  mindig  merev  es  kemeny  terbelis^g ;  az  idealitas  nioz- 
galmas  6a  puha  id&beliseg.  A  klils6  leivaluB&g  az  egymast  min- 
den alkol6  elemiben  tivekenyen  l4mogat6  egyOttca  OnnyilvAnulia 
maga.  A  belaS  iamercti  k^p  azonban  nz  egymast  legelemibb 
r6szeiben  tabb6-keveabb6  ^tolt  es  hdtl^rbc  szorit6  kOdszeru 
Unnyilv4nulAfl. 

S  itt  tartozom  annak  a  tenyiiek  megemlitoaevei,  liogy  az 
6rz6ki  szeml^let  mibenl^teuek  magyarizatat  bazankban  mir  Schmitt 
JenS  ia  megkiaerlette  (Magy,  I'liilosophiai  Szemle  II.  evf.  S4.  l.t. 
De  mix  a  legelsti  pillantisra  is  esxre  lohet  venaUnk,  liogy  u) 
eejtelme  sem  volt  m6g  az  erz^kletnek  ezen  epp  moat  kOrvonaloz- 
tuk  kettos  jelenaegeriil  a  hogy  6ppen  ez6rt  h)  teljesen  felreiamerte 
tigy  a  kdzvetetlen   realis   Mi-ifzetn^k.    mint    a   kCzvetett    idealis 


I  BABCZ    A    UAQANVAI 


jelenaig-ft^jetnek  valfidi  niibcnletet.  ,A  kii/.vetetlensegben "  - — 
mondja  iif^anls  — -  „caak  egy  kiizponti  szeml^lctben  CHoporto- 
9ult  jeleDBe^el  vaa  dol^unk,  vagy  legal^bb  egy  ilyeu  kjizponti 
BEemlelet  a  funirtiobaD  oly  mert^kben  ttinik  e)8,  hogy  ezen  azem- 
lelelben  a  Bzellemi  ttlnem^iiynek  autotiom,  egyenletesen  lisste- 
kCldtt,  egybevutitett,  ogyar^nt  kozponti  nitcml^Ieti  easzjeleneege 
oem  Jutbat  batilrozottan  crx^Snyre."  Irae  igy  iUitja  6pp  a  fejetete- 
jere  Sthmilt  az  egesz  dolgot.  Az  erzel-fauctiAl  teljesen  OaBze- 
zavarja  n  kep2et-fancti6va\,  a6t  ezt  niagat  is  az  ugjuevezett 
fognlofti-fuDvtidj&val.  HJszen  minden  kuzvetetlenaegben,  vagyia 
irzeki  szeml^Ietbeii  kellos  jeleiiaeggel  7an  dolguuk.  S  a  rait 
SchmitI  a  szellemi  tflnenieayiiek  autonom.  egyenletesen  ttaaze- 
kdtstt  s  egyar&nt  kOzponti  szemleleterdl  allit,  az  maganuk  nz 
erz^ki  szeml^lotnek  epp  a  nemtudatos,  physikai,  objectiv,  realis 
CT-ee(-tenye  maga.  Az  eraefnek,  mint  pbyaikai-raelaphysikai  val6- 
sAgnak  t6nye  az  az  egyBzerre,  simtiltan,  i!Oordin&lt  6s  autonom 
QsBzerv6nyBsU]es.  K5z^ppontr61  beazejni  itt  a  szemlelctbeu  batd- 
rozottan  ianieretelmeleti  ogyoldaluBag,  az  ^rze^funetioiiak  egyenes 
dasze/avariaa  a  kipzet-,  vagy  /bi/afoni-functidjAval.  Csakis  a  kep- 
let-  ^8  /osa/om-functitiban  van  ugyanis  a  szeml^letnek  eliitere  63 
hiitt«re,  mha  azdval  kiindulii  kiiz^ppontja  es  etmosddo  hatirpontjsi. 
Csakbogy.  a  inig  a  kipzet-iixncWo  aiott  Bzamii  kdzeppontoknak 
meijhaldroioH  korhtn  forgo  variatioja  —  e  nieghat&rozotl  kSrt 
ugyanis  epp  a  vele  egyQtteBcn  ervenyesQlti  nemtud&toB  ^ztit-funoti6 
aaszjelcnsi'ge  BZolgAltatja  --  addig  a /bj/o/om-functidja  mar  vig- 
teleii  szAmu  kOz^pponti  variaiidhtak  niegbat^rozliatatlan  sorozata. 
De  mind  a  kipzet-,  mind  a  /"og aZom- fun etio,  mint  (udatoa  jelen- 
eeg,  megegyezik  abban,  hogy  jelenBegOk  aorozatoB,  succesBiv, 
eubonlindlt  is  hetei-onom  Bsazfeaztlitsfig.  „Autonom,  egyenlete- 
sen OsBzekJtldtt,  egybevetjtett  b  egyarint  kOzpunti  szeml^leti  Ossz- 
jelenaugi^l"  beaz^lni  tehat  a  szellemi  functiiik  akarmelyik6ben 
teljca  r^lreismer^Be  a  lelki.  tudatoa,  szellemi,  ismereti  tevekeny- 
6^  eg^az  mibenl^t^nek.  }liezen  ^egyarant  kozponti  Bzemleleti 
{JsazjelenB^g"  mix  (Somag^ban  is  a  legnyiltabb  k^ptelens^g.  Mert 
6pp  niaga  a  szeml^letiess^g  mindig  caak  kdlSn-kiUSn  kOzeppont- 
b6]  megiiidul6  BorozatiaBaag.  Minden  azemleletnek  ugyania  azQk- 
aegkepen  mindig  tlSlerrel,  azaz  kQz^pponttal,  ea  hitterrel,  vagyia 
elmusi'ido  hattirpontokkal  kell  birnin.  lIiBzen  oaakiB  ezfH  saj&t- 
sigOB    tev6kenyseg-folys  milt  ban    lohet    megadva    az    bgynovezott 


ibi/dn-6rveDyealllesDek  (a  mi  mindeu  szerolcletieasegnek  epp  a  lenyfr* 
ges  aajalsiga)  lelietiSs^ge,  TAgyis  az  Snerv^Dyeslllesnek  elklilSnii- 
duae,  a  tObbi  v^gtelen  sz4mu  rndssal  szemben  kialakolo  inAi- 
vidnnlizAloclada.  Mig  ellenben  a.  kepzetnek,  a  fogalomnak,  vagyis 
a  tudatnak  es  ismeretiiek  a  tdrgya  majra  ennek  ^ppen  az  ellen- 
kezJije,  A  pfaysikai,  tenneszeti,  realit),  kiilsit  es  nemtadatos  irzeH 
letvalosig  iigyaniB  tpp  abban  az  o  „egyarint  kOzponti"  dsszjelen- 
B6g6ben  bordozza  a  tudatra,  a  szeml^letre  nezve  Ortikre  megktize- 
litbetetlen,  ebben  a  form^jdban  S  ra  nezve  GrSkre  idegen,  rajta  kivUl 
ea  tul  tetszo  nemBzemleletieeaegnek,  nemtudatosS)igDa&  alapjat. 
Enntlfogva  ,a  nemtudatos  letvaMsdg,  MagAnvnto.  Abwolu- 
tum'  nem  azt  tejezi  ki  telidt,  liugy  o  a  kOIsO,  tJHtlnk  teJjeEeD 
fliggctlcn  s  erzetUnkku  Hoha  sem  alakulbatd  e  ilykep  egyaltal&n 
tudatnnkba  Be  juthato  l^tnek  a  valisiga,  haneni  csakis  annyit 
Jetent,  hogy  az  egysteru  ineki  szemlelethen,  vagyis  az  erzekht- 
ben  adoil  amaz  egyszerre  simultdn,  coordindlt  is  aulonom  irzet- 
ievikenysiginel  fogva  ugyanazon  pillanalhan  te{}es  mibetUilebm 
soha  el  nem  killiinodketd,  meg  nem  hatorozodi,  lekdt  nem  stcm- 
Utkcti  letnek  a  jelensege.  IgeniB  teljesen  adva  van  tebit  az  llgj- 
nevezett  kQlB5,  tiilQiik  teljesen  fQggetlen  es  tudatunkt<51  teljesen 
idegen  pbynikai,  objeotiv,  t&rgyi  I6tvaldsag  maga  is  a  mi  legeg;- 
SzerUbb  erseki  szeml^letlinkbon,  caakbogy  ngy  van  adva  abban 
az  6  Baeredeti,  minden  reazeben  egyszerre  es  egyformfin  irve- 
nyeBQlO  aimiiltin  coordinalt  is  autonom  h-zeti  mibenl^tebeu.  Mig 
vele  szemben  ott  ervenyeaUl  a  tudatinak.  a  lelkinek,  azdlcminek, 
az  iamerelnok  legelemibb  lev^kenyHejje  ia  az  ngynevezett  kepzet- 
nek minder,  egyea  alkotd  elem^beii  sorozatiaa  alirendeltsegbeii, 
auecesaive,  subordiniltan  ea  heteronom  ei-v£nyeslll6  jelena^geben. 
Az  erzeti  nenitndatoB  Onfeazltlta^g-ogylitteaseg  abban  az  o  min- 
den reaz^ben  I'oorditialt,  6e  autonom  egya^geben  ngy  tliDik  fel 
moBt  m^r  a  kcpzeti  tudatoa  CnfeazUltaig-egytltteaaegnek  azzal  az 
9  minden  resz6ben  suburdin^t  ^a  beteronum  egys^6vel  szeni- 
ben,  mint  az  o  subatantialJB  letalapja,  az  6  liiie  jdegen,  rajta 
kivlll  ^a  tut  ^116  targya,  mint  az  '6  azellemis^gevel  ellenlelben 
allu  leatdsBBeg,  mint  az  o  tndatoas^anak  ollene  mond6  nem- 
tudalosaag,  mint  a  lelkivcl  azembc  helyezkedti  tenneszeti,  a 
gondolattdl  ktllSnbiJzii  l6tvaluBagi.  Ervenyealiini  teljeaen  ervenye- 
aill  teli&t  az  ^rzekletben  a  teljea  ^a  igazi  letvMloaag  maga  ia  az 
erielnek    maganak  a  tiszta  tcny^ben.    Hiazen  a  letvildgnak  min- 


V    KAOim-Al.f'EKT. 


flen  egyedi  alakja  ^ppen  siKert,  inert  leUzik,  Snegyediaeg^t  BzUk- 
sigkepen  nyilvinitja  ib,  tehit  jelentkezik.  azaz  bizonyoB  Onter- 
jeezkedest,  fint^rbeliaeget  tllntet  fel,  a  igy  bizonyoa  Onmagit 
me^klildnbaztetS  6s  elkllliinit^  erxel-ftsz\tilahge,t  mnUt.  Az  Someg- 
hatiroiienak  e  form&i  nelklil  nincB  let,  ninCH  termeazeti  jelenseg- 
e^ed.  Meg  a  legporanyibb  ea  csakis  chemiai  tiat&s&ban  6rz6k«l- 
hetfi  atomocBka  Bern  mds,  mint  egy  pardnyi  ^rzef-tcrjeszhed^a. 
erzet-ksiJU&a,  egy  piuzike  t^rbelia^g,  egy  kis  danibocska  6n- 
feszlllta^g.  Letenni  ugyania  nem  jelent  mast,  mint  jeleatkezni. 
vagyia  epp  iSnegyediseg^t  nyilvinitani  s  igy  a  m&Bban  meghati- 
TOz6d6  bizODyoa  3iitcrjeBzked6at  ^b  t6rbelie6get,  valamifele  miBban 
ervenyesUlfi  onfeBzIiltaeget  Kintelni  fel.  A  let  ugyanis  csak  oiijehni- 
ktiis.  onnyilvdnulds,  mterjcszkedes,  onlirbtlisig,  azaz  onfrseUltsSg, 
ni&s  sz6val  a  mdsban  val6  onmeghatdrozoddsnak  eggUttesm  Srvenj/e- 
ifUlo   tinye   maga.  vagyJB  a  sz6  legtisztabb    ^rtelni^ben  erzet. 

a  talAn   felealegea  ia  itt  bfivobben   fejtegelnem  most  mir, 

hogy  az  erzetnek,  mint  mag&nak  a  nemtudatoa,  maginrald,  abBO- 

lut    l^tvalos&gnak  e  azeml^lete,  m&s    az6vul  az  Erzetnek,    mint  a 

n^mtudatos,  maganvalo,  absolut  letvalos&g  miBban  va.16    itnmeg- 

batAroz6d4s8nak    ez    JUIit^a    liomlokegyeneBt    ellenkezik  minden 

eddigi  tenn^zettudom&nyi  es  pbiloBopbiai  IH-  es  erzet-Mtogs,aBB,\. 

Minden  eddigi  term^azettudomany  ea  pbiloaopbia  ugyania    egye- 

Ueiieii    ezerabeallitja  a.  letet    az   Srzettel,    azaz  dgy  fogja  fel  az 

^rzetet,   mint  a.  l^tvalosiigot  caakia    kozvet(t6    tevekenya^get.    Az 

^ret  8  eldttflk  caak  iBmereladd,  tudatoalto  lelbi  iuiik()des.  A  sen- 

*«s    8    azcriutOk    k^pzeti,    ismereti,    eszbdi,    lelki    tevekenyaiig, 

xuelj  Bzemben  ill  a  rajta  kivUl  es  tiil  gondolt  lett«l  ^b   univer- 

luminal.  Az  6rz6kek  tebat  itt  letm^doaito,  tirgyatalaklt6  £b  val6- 

^igmeghamiaiti    k£szUlekek,    mert  a  tudat    meg  ii  rajtuk   kiviil 

^B  till,  m^g  3  mogSllUk  is  lat  valamifele  letegyediaSget,  a  mely 

,     ^aiint  litmaradek,  azaz  mint  gondolali  residuum  aoha    aem  lebet 

K^Ss  lesz  irzette,    vagyiB    aobasein  jutbat  be  az    erzikszervek  vild- 

l^^jiba.  Ez  az  eddigi  aenaualiamua  tehdt  csabia  az  istacreitk  meg- 

^mgersisit  magyaraz6  illilBpont.  Egyazerlien  caak  k^pzettani,  tudat- 

'^^ni,  16lektani,  ismerelelmeleti  vil%nezet.  A  l^tvalosiigot  az  iame- 

*"et   bonyadalmas   jelens^g^bCl,    a  physikait    a   paycbikaibOl,    az 

^lemit  ea  elsSrendlit    az    8sszetettb6l    ea    miiaodrendfibSl    akarja 

'vnegroagyarazni.   Eg^az  valoaagaban  tebat  nieg   mindig    dogmati- 

A)u  ki  transscendens. 


Az  in  «-2e(-Bzemleletem  a  l*tval<59ilgnftk  magAiitik  i 
l^Ielc.  A  iiemtudalos,  maganvalii  AbBoluIum  mdaban  val6  teljea 
Onerveny^sUleaenck,  onDieghatdrozodasdnak  tiszta  tenye  maga. 
En  iifU&tn  tehat  nem  all  ezcmben  az  irzet  a  kQlso  phyaikai  let- 
valtJaiggal,  hanem  <>  a  kOlso.  pbysikui  OsBzatomfceiQltaegnek  Bimiil- 
t&n,  autonom  is  coordinalt  erv^nyeaQleso  maga.  t-n  ezenntem 
a  seiisue  nem  kepztiti.  ismereti,  mbeli,  lelki  fiinelio  teb&t,  bonem 
minden  physikui,  kUlsfi  letvaloedgnak  bennem  vale  teljea  oiinieg- 
bataroz6dd8a  maga.  En  teb&t  nem  illlitom  azt,  bogy  a  mirdl  Dem 
tudok  es  a  mit  meg  nem  ismertem,  oz  nines  is  megadva  frze- 
lembim,  azaz  nem  hatdrozza  meg  i'mmagat  .irzekszerveimben' , 
mert  en  eijlttem  minden,  a  mi  csak  lelezik,  mdr  szUksegkepcn 
erzet  ie  Ggyszcrsmind.  azaz  nemtudalosan,  termcszetjleg  ie  pbysikai- 
metaphyeikailng  adva  ia  van  .erzekszerreimben"  is  ,erzekazer- 
vcinire"  nezve  a  vegtelen  tenjkoziiastgben.  S  igy  azutan  mep- 
ismemi,  vagy  tudatosaii  tenni,  tudatba  bozni  nem  Is  annyit  tesz 
en  Bzorintem,  mint  erzeieim  kiize  befogadni,  erzekszerveimben 
ia  erEekszerveimre  nezve  OnnyilvinuMvJi  tenni.  (mert  biszcn  ez 
mdr  Snmag&ban  ellenmondas),  hanem  esakis  annyit,  mint  kej>ze- 
leim  kaze  venni,  vagyia  a  vegtelenlll  gazdag  ^r«MeuykSz(isseg- 
biil  kivalaaztani  es  elkUJiiniteni,  tebdt  az  autonom,  simultdn,  coor- 
dinalt egjHtteBsegbfil  beteronom,  successiv  es  subordinalt  rtsz- 
legessegge  dtalakitani.  S  ez  az  h'zef  magdnak  az  ismeretnek 
vaJddi  UUiirgya.  phyBikai-melaphyslkai  valdsdga.  Az  en  allaa- 
pontom  tebdt  l^ttani,  ontologiai,  phyeikai-metaphysikai.  En  az 
igazi  vaJoBagbol  magyarazom  a  gondolatot,  a  val6  li^tbol  az 
iamei'etcl,  a  pliysikaibol  6s  elemibtil,  mint  olBSrcndtlbol  a  pey- 
cbikatt,  bonyolultat  es  maaodrcndUt.  Az  4n  alldspontom  mar 
kritikai  is  immanens. 

I<)ppen  azert,  ba  m^g  epjazer  azt  k^rdezn^m  most  mar,  bogy 
micsoda  itt  bdt  az  tuIajdonk«pen.  a  mit  a  ligy  ^rzeki  azemlele- 
teben,  vagyis  6rzekletebcn  tapasztalok,  akkor  cppens^ggel  nem 
okoskodndm  ngy,  mint  pi.  a  mai  tenneszettudomdny,  bogy  ime 
elSttem  Ail  cgy  pbysikoi  teat,  a  melyrfll  nekem  ceakia  egjoldali^ 
6b  halvdny  irzeteim  vannak,  tebdt  eaak  megbamiaitott  tdeg-iiiger- 
k^peim  alakulnak",  {mert  biszen  az  Oaeredeti,  kiileS  legy-testreszUll- 
siget  a  aajdt  teati  nemhidatos  idegfeszUitBegeimmel  szembe  es 
ellentetbe  dllitani  ellenmondds  n^lkUl  eppenaeggol  nem  dllilliatom 
s  nlyan   dseredeli  klilaii  batasrol,  a  mely  az  en  nemtudatoa,  pby- 


lUl   i 


lAat.  kSzSs  tenn^Hzeti  Oeszmlikudeaemben  mik^at  nen 
atli  jvzaii  ^axsEel  f^cyaltaliln  ncm  besz^llielek  I  sem  I'lgy  nem  ' 
nkflskodnnm.  a  ho^y  a  modprii  ismereltani  kriticiamua,  bogy  ez 
az  agyncvi^xrtt  fei;i/  irsakis  pu$Kt»  iilanyi  jclenst^g  rlSttrm.  mcrt 
■a  o  Uitem  fUggetlttn.  iiliysikai-metapliysikui,  targyi.  maf^Anvald 
Ito  SrObrc  k(vUl  es  (li/  esik  iiiindeu  UmerhetSaegeii.  butiem 
ut  mondatiam,  ime  a  /t'(7V  ^rx^ki  azemletet^ben.  vagyla  6rxek-  , 
leljiben  kit  eltagadtintatlaD  OnfesKlllls^gteiiy  ill  olilittriu :  ax  etiyik 
ax  M  «^VHzerre  tevekeny.  iiiinilen  i^dzAlien  aimultAa.  egyformAa  i 
kiii|>>tnUa«,  uoordinillt  us  ajlunom  r>ii^Tvi!nypslll6s.  a  iiielyet  sajilt- 
M^us  r^nt(es86g£nel  fngva  tralim-k,  tOmegazoriiack.  anyagias- 
uslc.  Iclbrmen  kivUl  alio,  tdle  idegen  klllso  pliysikai-tnrtapbysikai 
maginvalii.  absolnt  l^gy-OnmegbaiArozodAsnak  latok  s  a  maga 
cgysep^s  t'8  egy  rules  daaz^rv^nyeslil^sebon  legy-erzetnek 
ft;  8  a  mAsik  az  a  kUlOn-kSlOn,  mindi^ii  r^sz^ben  aoroxa- 
.  aDce«seive  es  elot^rbeliesen  lepergii  kilE(<i)poul<fkkn],  tuhAt 
dUt  6»  helerunom  egyiilU^sspgben  mntatko/.ii  itnurveiiyc^- 
U^,  A  oi«tyet  iix  0  i-aakia  latsziLto^iiu  szilord  eg>-lUtf$segbra 
Ippcr^o  «i>r(izatui  miati  nt'mCviitiiit'k.  ticmttimcg^Kcriliiek,  nem- 
Btijagiar>nak.   hnnem  lelkiuek.  lohellot-  ^a  iniyekazcrtinok,  helsfi- 

•gondttlatiiiak   oa  iiiiiit'ri'tiiiek    mondok  s  czeii   O^IibAbazerli 
i«t;vae^bi->ii  Uyy-kepietnek  ianiert-k.  A  ligynek    erztt-tinya    i 
■mil  az  fl  simiiltin,   i-oordinalt   ia  nutonuni  irvfinyt-aaieaenSi 
saftkAet^kvpoii  az^t  iiem  togoziklu,  Rnmagit   olkUlttnlidOtteD   < 
^M|;  itKin    hatarozij.    Icbat  e  furmajaban  OrSkro  netn   szemlclvti.    i 
Bemtndabxt    A   kepict-tiayc    azonbnn   az  fi  bizonyoa    kuz^ppou- 
tokb^f  kiindulo   succpsetv.    snbDrdmAll  ia  beteroni»m  an6tv6ny«v 
aDles-^rozatal    niialt  mar  itzllksegkepen  az^llagoiAdott.  Onniagit   ' 
vlkolunitii.  ine^-balarozd  es  felbonI(i.  >a^yia  c  Turmajilban  mindig   i 
•XMolHHi.  tudalott. 

Moiidoltuk  mar  Teiiti^bb.  hu^y  a  U-^nek  lii^'ncvezell  rrzet- 
traiji-  l^^y-Hzcmltili^tUnknck  tdrgu^.  kip!ft-itn\<i  pi-dig  az  aianyi  { 
oldaliit  alkotja.  A  targyi  oldal  cgyiitlal  a  tisztan  pbysikui  ^8 
■ueOpliysikai  i^tsali^s^K  iisazt^nye  maga :  az  alaoyi  pitdig  a  psy- 
chikai.  Um«retJ  fuiictiiinak  naazjelena^^e.  HLkr  ebbJll  is  t«ljegva 
viUso4.  a  »ut  J.  H.  V.  Kircbmntin  oly  mi'dyrehatiiaD  ezcmlAI, 
boEy  t.  t.  ,.a  l^tfxuiick  a  tudiUba  ilUnonti  tarlalmii.  mint  Urta-  ^ 
Ian  *  largyban  t»  a  tudasban  nom  caup^  r^cnltl,  baanm  unron 
mtomaa  W-    A  met^vizagAltani  UgjfaeV  ax  a  simultAn.   coonT 


192  niBCZ    4    KAGiNVALOEBT. 

^8  ADtonom  nemtudatoa  pbysikai  atum-IJsaEreazUltsege  teljesen 
egy  ee  ugyanaz  az  3  successiv,  subordioilt  bs  heteronom  psv- 
chikoi  tudatos  fogalmi  funCti6J&iiak  iisszes  kOzepponti  ^orozatsit 
feltDntetit  vnnnHo-egyiiUesscgevel  A  legynck  maganvdloja,  aitaolti- 
tumja  teljesen  egy  is  ugyanoj  a  Ugynek  minden  gondolati  variatiol 
Stimagdban  egyesil6  fogalmdval  magdval.  Mis  caabia  a  legy  ilsai- 
atomfeazDltafigeinck  a.  megjelon^si  rorin&ja.  mar  t.  i.  a  meunyi- 
ben  ,,a  letezf!  tartalomra  ea  formara  OBzlik.  A  tartaJom  az  ^rz^k- 
let  Dtjan  folyik  imc  a  tdrgjbol  a  tudasba  s  cz  altal  a  let 
formajibol  a  tudds  formajaba  vezcttetik  ^t.  A  IHforma  luagu 
ae  erz^kletoel  Dem  meg;  it  vele  a  tudaaba.  d  egyszorsmind  a 
kem^ny,  a  merev,  a  batir,  a  Dielybc  az  erz^klet  a  lartalotn 
itv6telekor  UtkSzik.  Csakis  ezeii  ellenallas  iltal,  a  nielyet  a  let- 
forma  az  6rz6kletnek  nyujt,  szerepel  Ji  ri  nfezve.  mint  Uifzo, 
azsK  mint  egy  tiemfuiJAafc!.  A  let  ezert  az  jl  poeitiv  termebzete- 
ben  a  tudasra  nozve  mugfogkalatlan  es  fogalma  cBsk  negatir 
marad  rdnk  nezvc,  azaz  a  valSsigban  csak  a  nemiudhatot  jelentt 
a  dolgokban.  Ha  ez  a  korlit,  a  melyet  azouban  csak  korldtnak 
mflnk.  nem  volna  adva  az  dr/^klelnek,  akkor  a  let  es  a  tudds 
k3ziStt  minden  ktllOnbaeg  el  volna  tUutetve.^' 

Hogy  Eirchmannak  mennyire  igaza  van  itt,  az  caakia  fej- 
tagetdaeinkbSl  ertbeto  meg  tokeletesen.  A  kerdeses  l^gyoek  pby- 
sikai irzel-'6aax{e»z]iltaiige,  a.  mint  mondottuk,  teljceen  egy  es 
ugyanazonoa  ugyanis  az  Q  peyeliikai  k^pzet-OaaKfeazlllts^geinek 
vigtelenUl  gazdag  a  mindenoldaiu  variati()Jival.  Mert  barba  a 
l^gynek  I4(e,  vagyis  az  az  ti  simultin,  eoordinilt  ea  antouoni 
physikai  e«e(-jelena6ge  valoban  mogfoghatatian,  azemlelhetetleu 
4b  nemtudbato  a  tudaara  n^zve,  —  megfoghato,  Bzeinlelbetii  ca 
tndatos  ugyania,  a  mint  tudjnk,  caakis  annyit  Jelent,  mint  egye- 
dileg  elkdiJinSdu,  Onmeghatirozodo,  tebit  eorozati,  Buceessiv. 
subordinilt  6s  beteronom  ilaazfcaznltseg,  —  a  legynek  a  fogaima 
vagyia  az  S  vegtelenlll  gazdag  ^s  mindenoldalii  kepzet-vanatiokbol 
kialukult  (Jsazjelensege  m^gia  caak  ugyanazonoa  az  S  erzet- 
388zt6ny6vel,  mint  a  bogy  pi.  a  azemllnk  elfitt  v^g  guritott  sziz 
koroniuak  az  fisszege  teljesen  ugyanazonos  az  egymisra  rakott 
azaz  koroninak  az  Osszegevel.  Egymiatol  teljesen  eliltli  ^b  soba 
meg  nem  egyozS  caakis  az  fi  iSaszeglknek  megjeleneai  formdja 
maga,  a  mely  a  2£^fo^nibaJl  egyUttes,  egyszerre  valo,  siuultin, 
coordinilt  6b  autonom  jelens^g   (akirceak    az    egymisra    rakott 


BABCJ    A    MAOjJfViLOfiBT- 

8za2  korODa  {tsazegL'npl).  a  tudds  fortnaban  pedig  soroznti,  val- 
Ukuz6,  aiicceBsiv,  aubordinalt,  beteronom,  vagyis  az  elJtbbinck 
6p{>  :u  ellenkezOJe  (mint  »;<  elbttUnk  i-ilUmfi^oraau  tovaguritott 
seAz  korona  oBszef;6n61).  Ennek  a  l^nynek  a  tadata  az  a  hatdr 
48  AoWdf,  a  melybe  az  ^rz^klet  raindeii  alkalommal  beleOtkOzik. 
Bz  a  dolgoknak  az  a  tc^lUnk  es  tudAsunktol,  Bzeml61etltnkt(>l, 
iemeretllnktdl,  lelkUrikti)!  aniiyira  eltlti>,  vagj-is  6nUnkkel  : 
beo,  miot  it  rajta  kivtll  6s  lul  A116  e  tole  teljeeon  rUg^etleo 
kein6iiyBege,  merevaege,  ligynevezett  til  mega  xeriisfiga  ea  aiiyag- 
SEoriiB^ge.  Mig  mAareBzrol  az  atomfeazlilte^geknek  abbaii  a  kep- 
zeti  ^  tudati  auvcestiiv,  siibonlin^t  ^b  beteronom  sorozati  lepilr- 
get^^ben  talalhatd  meg  a.  gondolatnak  6b  fogalomDak  az  a 
lebetletezern,  kOnnyed6n  lebegii,  lagy,  fatyolozott,  16giea  jelens6ge. 
Meit  a  termeazeti,  azaz  pliysikai  vildgnak  minden,  meg 
a  legparinyibb  egyedis^Ke  in  CBakugyan  valnmi  Athatatlan,  ellen- 
illu  3  hogy  ligy  mondjiik,  anyng-  es  tJlmegazerfi.  A  gondolati, 
vagj-JB  physikai  tlaazes  jelenaegok  pedig  azStfoBzldk,  ellebegfik, 
ogjazolvan  lebellet-  ^s  arnyekszeriick  ,Ki)iiiiyen  megfernek  egy- 
mas  mellett  a  gondolatok,  de  kcmenyen  Bzoritjak  ogymaat  a  torbeli 
tirgyak^.  A  gondolt  tengereii  az6pen  fenn  lebeg  az  elgondolt  aulyoa 
vaa  palola,  de  a  valdaiigoB  lenger  viz6t  halAlmaaan  kisxorltju  maga 
Ml  a  t^nncBzctbeli.  S  a  teroieazetben  meg  a  legcBekelyfbb 
atomreazUlta^g  is  valami  eletelcven  is  batekony  kemeiiyseg. 
A  gondolatban  m6g  a  legterj<?delmescbb  lestalak  is  valami  holt 
h  tebet(<tleD  puhas^.  Ott  ilnmagaban  ea  minden  m&sra  n6zve 
is  itriikke  nyiizagji,  pczagti  alanyiaaa^g  minden ;  itt  mind  ttnmagA- 
baa,  mind  a  tObbi  misra  n6zve  csak  alv6-nyugv6  t&rgjiasBilg. 
Az  caapa  realia  val()^g ;  ez  mvn-H  illiizorius  gondolatia&g.  A  ter- 
tn^Bzet  vilfLganak  minden  egyedi  letalakja  velUnk  szembeii  6a 
ellenQnk  erv6nyeBUI(J  valii  16ny;  a  lelekben  minden  csak  bel^nk 
olvadt  B  iltaluok  m6doBithato.  nem-valo  gondolati  kep.  Az  a 
Wlj^  azemben  illl  a  tudatunkkal.  tOle  fUggetlen  b  6t  cselekvo- 
'^-g  m6dositja.  Kz  nieritben  benne  van  n  tudatunkban,  tii\e-  (llgg 
K     fizenvedJileg  az  6  roegvAltoztat<i  hatasa  alatt  all. 

EzeokivUl  a  term6Bzel  vil&ginak  Saflzea  jelenaegei  egyen- 
j*>gibk,  egymiaaal  Bzemhcn  mindig  teljes  egyedi segdk ben  6rv6- 
'■yvsQlifk,  azaz  coordinalt  viaznoyban  allok.  Meg  a  legparanyibb 
voMlatomocska  is  tpp  ligy  teljeaen  kifejti  egyedi  idifeazUltsegtt 
«»   nyilvinitja  finterbeliaeget.  mint  akar  a  legeslegnagjobb    test- 


BARCK    A    MAOANVALOKBT. 


reBzOItsdg  a  magamagiet.  ^ppen  ezM  a  lei-ni^szetben  csakis 
egyUttes  ^tmenet  es  italakuUs  van,  de  eltUnes  es  megseminialllos 
nem  letezik.  A  gondolatvildg  l^talakjai  azonban  kizardlagos  jogo- 
kat  elvpznek  egymaBsal  szeniben,  rendesen  b&tt6rbo  szorulnak 
egymds  elStt  68  igj  tulajdonkep  aubordiiiAU  yiszonybnn  vanoak 
egymassal.  A  figyelem  k9z£ppontjaban  szereplfl  gondolati  l^ljelen- 
B^gek  mOgott  teljeBcn  eltUnnek  6s  megaeminiBQluek  a  potentialis 
tadatnak  ezer  meg  ezer  tdbbi  16tjelena6gei.  A  termeszet  let- 
egyedisegei  tehat  souverainek  6b  vegtelenlll  gazdag  t^nykOzOHseg- 
JnyesUliSk,  ^niAa  Bz<)val,  meg  az  il  ligynavczett  idSbeli 
^tnieneteikben  is  terbeliek,  egylitteaek.  A  gondolati  ]6talakok 
lenyUgflzOttek  cs  csak  egjmoB  ut&ni  aorozntaikban  ^rvonyesUlok. 
azaz  meg  Wrbeli,  egytltteBnek  tetszii  nyiigalmas  voltukban  is  ido- 
beliek,  itnieniik,  sorozatiak. 

A  phyBikai  vil&g  tehit  v6gteleD,  hatArtalan  6b  kimeritbe- 
tetlenlil  folytoaos.  OiiterJeszkedO  I6talakjaiaak,  egyedi  5iit6rbeli- 
B6geinek  aehol  aincs  szUnetlik,  veghataruk  es  megazakad&suk. 
S  igy  mind  en  jelens^gdk  ogyforman  kiindulo,  itmeneti  vagy 
k5z6ppontiaB  tev6fceny86g.  Fliyaikailag  ott  van  peldAul  a  minden- 
a6gnek  kellj)  kdzepe,  a  hoi  6ppen  akarom.  mert  egyiltalin  egy- 
IbrmAn  kdzoppontja  neki  valamennyi  atomocaka.  A  phsychikai 
vilagnak  azonban  mii-  a  legelemibb  tev6kenyBege,  t.  i.  az 
6rzeki  szeml61et,  vagyia  ei-zeklet  ia  veges  es  korlatolt  a  igy  inin- 
dig  megbatarozott  kiindul6,  itnienett,  vagy  kSzeppontiaa  teve- 
kenyB6gii  ia  egyezirBmind.  Gondolatilag  mindig  csakis  egy  meg- 
batarozott kdzeppontja  van  a  mindenacgnek,  mcrt  a  gondnlkoddra 
n6zve  egyazerre  nem  mindeii  pent  egyforman  jogoault  Hia- 
Bzoval :  a  physikai  vil&gban  egyezerro  es  v6gtelen  egyUttcBs6gben 
kinetel  nelkUl  erv6nyeBlU  minden  egyedi  16tjelen86g :  a  gondolsti 
vilagban  pedig  (legyen  ez  bir  akarmilyen  vegtelenlll  gazdag  68 
bonyolult  ia  Bnraagiban)  egyetlenegyiiel  tObb  jeIenB6g  egyazerre 
oly  mertekben  Bohaaem  6rv6nyeaillliet. 

Eb  a  physikai  vilagnak  ezeu  egyszcrre  ea  vegtelen  egyttt- 
te8a6gben  valo  dn6rvenyealll6ae  alkotja  a  mi  nerotudatoa,  nem- 
azemleleti,  kHIaii,  periferikna  erzeteinknek  reudkivQI  bonyolult 
CBBztevekenyB^g6t.  flppen  ezert  realia  igazaag,  k^zelfoghatiS  Vald- 
ai 6b  trzekisig  teljesen  egyjelentSaii  dolog.  ^rzekleteinknek  tiszta^ 
Bimultdn,  coordindll  6a  autonom  t6nye  maga  a  tiszta  physikam. 
let  68  61et,   a  rajtunk,  tudahmkon,  lelkUnkftn  kivlll  tehAt  centra 


HABCZ   A   MAOANVALOlfeRT.  195 

lis  ismereti  tevekenys^gUnkon  tiil  erv^nyeslilo  Maganvalonak, 
absolut  Qsszfesztilts^geknek  5nerv6nyesUlese,  onmeghataroz6dasa 
maga. 

Az  erzetnek  igazi  valosdga  tehdt  maga  az  egyiities  s  egy- 
szerre  ervenyesUlo  kUlso,  physikai  osszterjeszkedes  es  osszmeg- 
hatdrozddds. 

S  mily  ^lesen  kUldnbozik  a  physikai  vilagnak  e  tevekeny 
egyiittes    magdnval6    terjeszkedes^tOl  ^s    t^rbeli    (Jnmeghatarozo- 
dasatol    a    psychikai    vildgnak    minden    egyfittesseget  valtakozo 
sorozati   jelens^gekre    bonto    /fep^e^vilaga !    Valoban,    ha    realis 
igazsag,  k^zzelfoghato  val^sag  es  erzekiseg  teljesen  azonos  dolog, 
akkor    idealis    hazugsAg,  szemmel  lathato  valotlansag  ^s  kepzet- 
heliseg  is  teljesen  egy  es  ugyanaz.  Ha  az  erzeteknek  nem  tapasz- 
talati,  nem  ismeret-tirgyat  kSzvetito  es  anthropologikus,    hanem 
ellenkezdleg  csakis    physikai-metaphysikai  cs  ontologiai  a  jelen- 
t^sQk,  akkor  a  kepzeieknek  csakis  tapasztalati,  ismereti  es  anthro- 
pologikus jelentes&k  van.  S  ha  az  irzetek    tartalma  es  valosdga 
mindig    az    5seredeti    letvalosdg    maga,    akkor  a  kepzeteke  esak 
Q)a8ol6,    utdnzo  68  ata]akit6.    Az    ^rzetek    sohasem    k^rdesesek, 
mert  eg^sz    valosAguk    immanens  ;  a  kepzetek    jclentese  orokk^ 
kerd^ses  6s  transscendens,    mert  a  kepzetnek    tiszta  t6nye  csak 
Jatsz61ag08an  physikai,  csak  olyan  folbomlott,  egymAst61  isolaltan, 
viltakozva,  sorozatiasan,  successiv,  subordinalt  es  heteronom  ossz- 
^esztilts6gben  jelentkezo  onmeghatarozodas. 

A  kepzetnek  igazi  valosdga  tehdt  maga  az  egyedi  es  elku- 
^onodotten  vdltakozd.sorozatias^  belso,  pksychikai  onterjeszkedes  es 
^nmeghatdrozddds. 

Ha  azt  akarnok  megtudni  most  mdr,  ^^^J  m^nnyi  tiny- 
^eges  6rzet  es  k^pzet  van  pi.  abban  a  fentebb  megvilagitottuk 
^i7y-8zeml61etlinkben  (s  ezzel  persze  barmely  6rzeki  szemleletunk- 
»en,  azaz  6rzekletUnkben  is  egyszersmiiid),  akkor  csakis  azt  kel- 
i  ^ne  megvizsgalnank,  hogy  mennyi  egytittes  realis  es  mennyi 
^^orozatias  idealis  atom&sszfeszfiltseggel  van  benne  dolgunk.  A  legy 
^^8sz6rv6nye8lll6senek  az  a  t6nye  ugyanis,  a  mely  mint  egyszerre 
■s  egyttttesen  erv6nye8lil5,  simultAn,  coordinalt  es  autonom  t6ny- 
lozOsseg,  hogy  ligy  mondjuk,  sulyos,  ellenall6  es  kem6ny  tomeg- 
zeriiseget  68  an^a^feleseget  mutat,  szUksegkepen  maga  a  legynek 
^hysikai-metaphysikai,  maganvalo  erzet-valdsdga.  Mig  viszont  a 
^^gynek  az  a  v&ltakozva,  sorozatiasan  felbomlott,  successiv,  sub- 

13* 


\ 


ordinalt  ea  heteronom  tenjkOzOasege,  a  mely  valami  a^lyf 
ellen&UiU  o^tklili  es  puLa  lehellet-  6s  drnyekszeriisegcek  mutat- 
kozik,  a  legynek  isinereti  es  tapasztalati  kipzet-jelensege.  Amaz 
a  reacts  ligy-vai6sdg  inaga;  ez  pedig  az  o  idealis  kSpe. 

S  az  ^rzetnek  ia  a  k^pzotnek  ta&r  magiban  a  Icgegy- 
ezeriibb  ^rz4ki  szemleletben,  vagyie  az  6rz£kletbeii  ily  eleaen 
elklll(!n0(16  tenye  adja  uiinden  ontologiai  hs  ismerettani  gondol- 
kodisnak  legelemibb  magyarizatit.  Az  erzokletnek  e  magyara- 
zatdban  kapjuk  meg  az  igazi  feleletet  arra  a  nagy  ismerettani 
k^rdesre.  hogy  a  letez^nek  mik6nt  megy  h&t  at  a  tartalma 
nz  erzeklet  alkalm&val  a  lelekbc.  —  Ez  a  nagy  ismerettani 
k^rdes  alkotja  ugyanis  evezredek  ota  a  pbdosopbiAnak  es  a 
physiologi&aak  a  fcladatat  s  „niindkett(Sjllk  nagy  clJihaladdB&iiak 
daczAra  is  ma  meg  6pp  oly  megoldatlan  —  mondja  Kirchmatin 
—  ,miiit  a  gOriigSk  koraban",  „Hogy  erre  a  kSrdeare  meg- 
felelheaallnk"  —  teazi  hozz&  —  „^^S  sgy  harmadik  faju  eszre- 
v^telre  volna  sziiksegiliik,  a  mely  egyszerre  volna  kcpes  testit 
h%  Bzellemit,  meg  pedig  egyiittesen  es  egyhen  eszrerenni.  De  mivel 
ilyennel  nem  birunk,  azert  meg  arra  setn  vagyunk  kepesek,  bogy 
bypotbcHisekkel  adjunk  feleletet.  Meg  a  legvadabb  fantasia  sem 
k^pes  semmif^le  megoldast  mSg  esak  kigondolni  sem.  Nem  raent 
itt  eddigele  a  tudomany  semmire  sem,  bogy  vagy  a  16tet  a  tudAsba 
vagy  a  tud&st  a  l^tbe  &t\'a]toztaaaa,  Ezen  ut<>bbi  fordulattal  hiazi 
a  materialismus,  bogy  a  kerdeat  megoldotta.  De  elfeledi,  bogy 
az  6  dsazes  megfigyeleaeirel  ^s  kia6HeteiTel  csakis  a  belsd  k5l- 
csOnhatilst  vilagitotta  meg  az  agyvelfi  6a  a  leleknek  szeltemi 
Allapotai  kfizUtt,  de  kor&ntaem  az  U  azonoasagukat.  A  gondol- 
kodaanak  dim-as&g4hoz  tartozik,  bogy  ezen  egy&ltal&ban  oly 
klllOnbezB  kategoriilkat  egymassal  Ssszezavarja.  A  megfigyel^s- 
nek  minden  Bnomod&aa,  az  eszkdzDk  tAk^letesed^se  mellett  se 
jutbat  el  Bolia  a  testinek  v6gsS  batdrain,  az  agyveljinek  mole- 
kiiliin  s  az  <S  rezgdaeiken  tul.  Az  ezen  liatarok  a  a  szelleniinek 
kezdete  kiizdtti  kapocs  eniiek  daczara  is  epp  oly  ismeretleii  marad. 
mint  eI3bb.  Testi  molekulAknak  mozg&sa,  legyeu  ez  elektrikus 
folyamban,  vagy  idegiliomiuyban,  mindig  valami  tesH  marad  es 
az  d  lokeseik  a  tuddstol,  mint  a  liitezSnek  egeazen  Aj  tUkrilSl, 
egyiltalia  Bpecifikuaan  kiilUnbozok  maradnak.  Erdszakoaan  xzo- 
noaaknak  nyilv4nithatja  oket  az  ember,  de  ez  az  egys^g  iires 
6z6  marad,  a  mely  ae  a  tuddsa&\i  kll]{)DbQzii  6a  aajdtsagoa  ler- 


mfiazetit  meg  nem  magyarazza,  ae  az  erzekhlnek  folyamatat  fel- 
fq^hali'ibb^  nem  teszi.  Exert  is  miirad  a  monisiHUJinak  mitiden 
rendBzere.  a  Flotinoae  d^.  mint  Spinoza^,  Fichte^,  Scbelling^ 
is  a.  Hegel^,  legfiibb  egys^g^bea  is  csak  jatek  ia  szemt'6n;veBZ- 
tes.  Ez  a  iv  xat  ndv,  ez  az  e^aeg.  a  melynek  azonnal  ujra, 
letbe  hs  tudasba  kell  szetszakadnia,  feltbghiitRtlan  marad  az  omberi 
Bzellemre  n^zve  e  b  <.-Hak  Qret)  bz<5,  melylycl  ugyan  jdt^kit  lizhetj 
6»  a  melybJSI  a  bJiveBz  m6{tjjira  niindeiit  tetszos  Bzerint  kiugraszt- 
hat  ii{,'yan.  de  a  meljlyel  semniif^le  felfoghatilt  ki  nem  fejezhet 
az  ember". 

Ezt  moadja  Kircbniann.  S  mi  csak  ogy  kerdesBel  feletiiiik 
moat  e  azavaira ;  V'ajjon  az  egyszerii  ^rzeki  szeniUletnek  epp  moat 
megvilagitottuk  teiiye  nem  epp  az  a  KJi-L'hmann  6bsjtotta  harma- 
Aik  fajo  eszrevetel  maga-e,  a  mely  egyszerre  veaz  ^BZre  tealit 
is,  meg  szellemit  is,  m^g  pedig  egyiittesen  ea  egybm  egyszera- 
iiiind  ?  Vajjon  a  ?ey!/-erz6kletnek  az  a  t^nye,  a  mely  a  16gynek 
egyiidee,  simultin,  i;oordinAlt  6s  autunom  OBSz-atom^rvenyegiUeset 
nntatja,  nem  teljesen  ugyanazonegy-e  mag^ak  a  Iftgyiiek  phy- 
nikai.  ligynevezett  testi  szemldet^vel  ?  S  viszont  a  2(,'(;y-^rzektet- 
nek  az  a  luisik  tenyo,  a  mely  ugyanakkor  a  l^gynek  v41takoz6 
torozatias.  anccesiv.  aubordinilt  ea  heteronom  flBBZ-atomervenye- 
siil^set  alkotja,  nem  teljeBcn  ugyanaz-e  magAval  a  legynek  gon- 
(lolati,  k^pzeti,  siellemi  kep-azeml^leteveli'  M6rt  mondja  bit 
akkor  Kircbmanii,  bogy  ^mivel  ilyen  (barmadik  faji^)  azeml^tet- 
tel  nem  biruuk,  azert  meg  arra  sem  vagyunk  kepeaek,  bogy 
hypothesisekkel  adjtink  arra  a  k^rd^sre  feleletet.  bogy  mik^nt 
meg;  it  a  l^tezQnek  a  tartalma  erzekiet  alkalmaval  a  lelekbe?'' 
£gyszer<ien  caak  az^rt,  mert  8  miig  aohasem  ojemezte  az  £rz£ki 
azemleletnek,  vagyia  az  grzekel^anek  a  tiazta  tenyet.  Caakia  az6rt, 
mert  fl  ra  nfizve  —  akar  caak  Pauler  Akosra  n6zve  —  az 
^Txcklet  egyszerU  lelki,  ismereti.  tiidati  tevekeiiyaeg,  antbropo- 
logiai  ideg-funclio,  a  mely  ..ne  n  tuddsnak  kUlQnbSzS  es  aaj&t' 
Sngoa  tcrmeazetot  meg  nem  iiiagj*arazza.  ae  az  erzikleliiek  folya- 
mat&t  felfoghatobba  nem  teazi'.  Egyedtit  usak  az^rt.  mert  az 
erieJ  8  elStte  is  azonosnah  van  gondolva  az  figynevezett  hepzel- 
tel.  S  igy  esakia  llres  szc'i  b  mint  ilyen,  fellogbatatlan  mai-Hd  i\ 
ri,  nezve.  mert  b^rbogyan  kepzoli  is  el,  azonnai  lijra  lithe  6s 
tuA&iba  kell  az^tazakadnla.  Kzert  mondja,  bogy  ^tfsii  moiekuldk- 
luk  mozgaaa,   legyen  ez  elektrikus  folyamban,  vag}'  idegallom&ny- 


i 


ban.  niindipr  valiiroi  lesti  marad  is  ax  ci  ISkeseik  a  tudastiil, 
mint  a  l^texSneb  pgeazen  lij  liikretol,  egydltalin  specificnaan 
kiilSnbozok  maradnak."  Az  '6  szemeben  ugyanis  a  ^testi* ,  ^iesti 
moiekuldk  mozgdsa".  .,elektriktts  folyam"  63  ..idegAIIomany" 
Bzemleletek  mind  valami  epecifikuaan  kUlOnbCzdk  ox  ugjuevezett 
„irzei«ek",  vagyiB  0  ftzerinte  ..kipzetntk''  a  tinyfitfil.  S  niivel 
&t  igszi  tesiit,  tCmegest,  aiiyagBzeriit,  merevet,  keni6nyet,  ^llen- 
Alt6t  a  magdt  a  misbaQ  £rvenyesit(>t.  elezakitja  sz  erzetnvk  tiszia 
tinyetSl  a  ezt  mag&t  a  klpzetn^'k  tiszta  t^ny^vel  azonositja  azem- 
l^let^beo,  csakid  azert  riem  veszi  eazre  az  ^rz^kletnck  kettos, 
t.  i.  irzeti,  azaz  phyaikai  6s  kepzeti,  azaz  paychikai  jelcna^get. 
Nem  vesKi  tebat  eazre  az  erzekleinek  val'idi  tenyet,  vagyia  azt 
a  harinadik  fajii  erzeklet-azemleletet,  a  raely  egyszerre  i&  egyllt- 
teaea  ia  egjben  tUnleti  fel  a  testit  is,  meg  a  szeliemit  ia.  Az  6 
irzekeUse,  csakis  aDoyi.  mint  a  kepzetelis,  vagytii  a  tapaaztatda 
t6nye  maga,  teb&t  a  lelki,  ismereti,  szellemi  liatiB  ^  mig  a  teeti, 
letvalosdgi  ha  tonneszeti  bat6  maga  kSvitI  i6  hit  marad  magin 
a  tapasztalat  je]eD36gen.  \'al6ban  ,,meg  a  le^^adabb  fantasia 
sem  kepes  uemmif^le  inegoldaat  m^g  csak  kigoadolni  aem,  hogy 
a  16tet  a  tudasba,  vagy  a  tudJtst  a  16tbe  Atv^ltoztaasa",  ha  a 
tud&anak  elemi  tenyezoit,  t.  i.  az  ^rzetet  6s  a  kepzetet  1.  azo- 
nositja  egymisaal  s  2.  erdszakosan  elszakitja  maginak  a  letnek 
a  valosagitol.  Ilogyan  la  mefaetno  itt  a  tudomAny  valamire,  mi- 
kor  a  I6t  khilll  ea  tul  mai'ad  minden  tiidati  elemi  tevekenja^^n  ? 
t.s  azakasztott  ez  az  cset  all  a  materintiamuB  letszem- 
I^let^ben  ia.  Talaloiui  moiidja  ezert  Kirchmaan,  bogy  ,a  meg- 
figyel^snek  minden  finomod&sa,  oz  eazkcizDknek  tUkeletesedeite 
mellett  se  jatfaat  el  aoha  a  materiuUsmua  a  testinek  v6gs{S  hatA- 
rain.  oz  agjvelOnek  roolekul&in  a  az  ti  rezg^aeiken  t^l.  Az  ezeii 
hatiaok  trn  a  azclleminek  kezdete  kOzStti  kapoca  ennek  dauzara 
is  6pp  oly  iameretlen  marad,  mint  elobb"  —  eg^szen  talaloan. 
mert  a  kepzetoek,  mint  elemi  tamereti  miik()d^Bnek  az  a  aajat- 
a&goa  aorozatias,  viittakozo.  aucceaaiv,  aubordinalt  ea  hetcrODum 
aSBztevekenysige  oly  ellenteteaeii  kQlOnbCzfinek  tilnik  fel  a  testies- 
segnek  a  az  agyvcio  molekulAiuak  egyilttesen  6b  eg^azerre  szem- 
16]t  aimult&n,  coordinalt  ea  aiitonom  titmegea  es  anyagi  Oasz- 
tevekenyaegetol.  Silt  merBben  kttlOnbBzonek  tetazik  a,  azellemi, 
tudati  ea  ismcreti  mflkadea  magdnak  az  ligynevezett  idegmukS- 
desnek    egyazerre    es    egj'UtteBcn    gondolt    bAnnilyen    t6nyet61  is 


UABCZ   A    MAOIKVAL6&RT. 


199 


egyszersmind.  Mert  az  idegmiik&d^s,  mint  ilyen,  mindig  esakis, 
mint  egylittes  ^s  egyszerre  foly6  testi,  azaz  simultan,  coordinalt 
^s  autonom  atomfesziiltsegek  ossztevekenysege  szeml^ltetik.  Mar 
pedig  0  ebben  a  felfogasban  mindig  csak  extramentaliSj  kUls5, 
physikai  jelens^g ;  s  mint  ilyen  teljesen  eliit  a  szellemi,  ismereti, 
intramentcUis  dssztev^kenys^gnek  ama  lehellet-  6s  drny^kszerii, 
valtakozva  sorozatias,  successiv,  subordindlt  ^s  heteronom  ossz- 
tenyetdl.  Holott  a  l^lek,  a  tudat  es  szellemi  ismeret  dsszegesz^- 
nek,  barha  physikai,  letvalosAgi,  erzeti  atomfesziiltsegekb5l  szo- 
v5dik  is  nagy  eg^szsze  dssze,  tavolrol  sem  extramentalis,  hanem 
ellenkezdleg  intramentalis,  azaz  belso  szemleletnek  kell  mar  leg- 
melyebb  alapj&ban  is  mutatkoznia.  TQk^letesen  igaza  van  ugyanis 
Wilh.  Jemsalemnek,  mikor  azt  mondja  (Einl.  in  die  Philos.  165. 
lap),  bogy  ^a  pbilosopbi&nak  alulrdl  valonak  kell  lennie  az  el5bbi 
feliUrol  val6  pbilosopbidk  helyett.  E  mellett  azonban  annak  kell 
maradnia,  a  mive  tenni  Descartes  akarta,  Kant  pedig  t^nyleg 
tette  is,  t.  i.  heliilrol  val6  es  nem  kiviilrdl  valo  philosophianak, 
a  hogy  ezt  a  materialismus  akarja^. 


Dr.  Simon  Jdzsef  Sdndor. 
(Folyt.  kttv.) 


PHILOLOGIA  fiS  PHILOSOPHIA. 
(Elso  kQziemeny.) 

I. 

Auguste  Comte  bolcseletenek  egyik  alapvet($  t^tele,  hogy 
az  ismeretek  es  a  megismeresrol  val6  gondolkozas  szorosan 
egyiiv^  tartoznak.  Ez  a  t^tel  kOteless^g^ve  teszi  mindenkinek, 
a  ki  tudomdnynyal  foglalkozik,  hogy  szUnetlentll  ^rdeklodjek  azon 
kerdesek  irdnt,  a  melyek  ktildnos  tudomany^nak  mivolt&t  es  m6d- 
Bzer^t  illetik.  Senkl  se  gondolja  naivan  azt,  hogy  beerheti  a 
tadomany  olyfdle  fogalmazas^val,  a  mely  abban  csak  bizonyos 
positiv  iHmeretek  Osszeg^t  Idtja ;  senki  se  higyje,  hogy  mint  tados 
eleget  tett  feladatanak,  ha  —  a  kutatdsi  czel  es  az  ehhez  vezetd 
eszkozuk  vilagos  belatasa  nelkUl  —  csak  elsajatitott  rutinnal 
gyarapit  az  ismeretek  t5megen.  Mert  hisz  a  tudominy  mivolt&t 
illetd  valameiyes  alapfogalmak,  czelkepzetek  es  mddszertani  elvek 
tulajdonk^pen  ez  utobbi  munkassAg  m6g5tt  is  ott  rejtoznek ;  mert 
olyanok  nelkUl  tudomanyosan  dolgozni  egyaltalan  lehetetlen. 
A  ktilonbseg  tehat  a  tudomanyos  modszertant  mfiveld  ^s  az  ezt 
ignoralo  egyen  kOzott  nem  is  a  logikai  k^pzetek  letezesere,  banem 
esupan  e  k^pzetck  tObbe-kev^sbbe  onk6nyes  voltAra  6s  ezeltuda- 
tossagara  fog  vonatkozni.  A  mi  mindazondltal  6rlasi  kQlOnbseg. 
Mert  a  ki  a  valamikep  masoktol  elsajatitott,  de  a  maga  farad- 
sagaval  at  nem  gondolt.  at  nem  eit  logikaval  dolgozik,  az  orokre 
arra  lesz  utalva,  liogy  kitaposott  utakon  j4rjon ;  SsztOnszerii 
gondolkozasmodja  esupan  itt  ervenyesUlhet.  Mig  viszont  ellen- 
labasat  iolyton  az  a  remeny  lelkesiti,  hogy  az  ismeretekre  ttdvOs 
visszahatassal  vaitoztat  es  modosit  logikai  k^pzetein.  A  modsier- 


lani  elmelkedis  igy  az  lij  ii-anyoknak  s  a  velQk  egytltt  a  haladila- 
iiak  biztoeit^ka.  Meit^hitiE  a  tudumAnyos  tev^kenyadg  is  at  6\et- 
nek  Hoha  nem  nyugvo  es  soba  cgyform^tiak  meg  aem  niaradii 
Iflnem^nyei  kBzc  van  ekelve. 

Illindenki  Bzamara,  a  ki  ma^&t  pbitologusnak  mondja.  a 
legelso,  a.  legfotitosabb  kSrd^sUl  kin&lkozik  :  bogy  mi  a  philologia  ? 
Hogjan  kell  e  k^rd^aibiket  ertelmezni  ?  Nem  arra  vagyunk  itt 
regeredmeiiyben  ktviiDCBiak,  bogy  a  multbon  mikent  hagznittak, 
a  jelenben  miketit  szokas  basznilni  u  pbilologia-szot ;  nem  a 
philologia  tOrtdneti  fogalmdnak  teteles  megallapitiUJlt  cz^Iozza 
kerdeallnk.  Ez  utiibbinak  itt  normativ  jelUge  van ;  arra  akarunk 
feieletet  adni,  bogy  mit  kell  a  pbilologia  gz6n  ertenHnk,  ha  a 
tudonianyra  leghasznosabb,  le^i^ltniSlcBCzJlbb  Melmel  keresallk. 
Merl  a  Bzok  hasznilala  meg  akkor  aem  kSztfmbits,  ha  azokat 
kivetkoztetthk  mir  mctapbysikai  kSntiisllkbcil  b  iinkenyea  vilasz- 
taBunkt<'>)  tettak  filgg(iv6,  hogy  tekintelytol,  multt61  fUggetlenill 
miffie  kepzetkort  mif^le  ii6vvel  jelOljtlnk.  Hiszen  czimek,  jelszdk, 
novek  zABzl6ja  alatt  folyik  b^rmely  idjibcn  a  tudom^nyos  kUzde- 
lem  is,  t-iiak  epp  dgy.  mint  a  gyakoriati  detS ;  a  miiiden  eff^le 
kQzhasznalatii  sz6p6nz  egy-egy  tudomAnyoa  felfogAsmtldnak,  rend- 
uemek,  idealnak  syinbtituma.  A  ki  magat  pbilologuanak  valija,  az 
nemusak  egyazoriien  nevet  adott  maganak.  de  esetleg  ezzel  a  nfivvel 
rOviden  ki  akarta  mindazt  frjeKni,  a  mi  utiln  tudomanyos  tev^- 
kenya^ge  tOrekszik. 

A  philologia-rev  sok  klilOnbSza  dolgot  jelentett  az  alexan- 
drinusoktdl  kiindul6  lobb  mint  ketezred^vcs  tnultja  alatt  b  ^ppen 
Dem  illltbatjnk,  bogy  manapadg  mdr  caak  egyet  jelent.  De  e 
Bokfele  ertelmezeat  valamennyit  alternativan  k^t  ellent£tes  fel- 
fog&B  csoportjaba  iehet  beoaztani.  A  philologian  mindig  a  Bzerint 
ert«Hek  az  emberek  lenyegesen  mist  es  mast,  hogy  vajjon  az 
alaki  vagy  a  tartalmi  felfogds  dBntiitt-e  fogalmi  meghatA.rozi- 
aiitnal  Az  alaki  felfogia  a  pbilologiaban  nem  ia  annyira  tudo- 
mAayt  liwtt,  mint  gyakorlatot.  mHwszetet ;  methodikus  kmsiget 
o  tortineti  hagyomdny  kritikai  feldolgozdsdndl,  £  azempontbbi 
^  *az'  lioxfyf  pbitoJDgiai  I'oglalkozAa  a  azfivegkritika  volt :  &lta- 
•anosabb  fogaliiiazasban  pedig  mitidnzt  philologiAnak  tartottAk, 
*  mi  a  tSrt^neti  forraaokat  (a  azSvegeket  es  monumentalis  emle- 
^«ket}  killaU  eiislentiajok  6a  liiteleasegOk  tekintetiben  vizsgAlja. 
Exea  alaki  felfogaa  mellott,  ezzel  azemben  fejlMOtl  ki  a  tartalmi. 


4 


I)i;&dit  8ok  eaetbeii  a  rormaliatak  cz&folatii'a  alapitotta.  A  pbiio- 
logiiinak  nines  meg  »  maga  sajatoa  tii^'kOre.  tehAt  nem  disciptina. 
neni  tudoniaiiy,  ba  rajta  caak  kritikai  gyakorlatot  ertUnk.  S  itiar 
moat  az  el6j;edetleiiek  kUlon  targykiirt  kereave  tudomdnyuk  aii- 
rakn..  luajd  a  tiirtenet  egyes  r^azeibeu,  majd  annak  eg^azebcn 
talaltiik  azt  nieg.  A  kuvetkezetea  Urtalmi  fclfogis  vigsH  ered- 
m^nyben  inindeDkor  oda  vezetett,  (logj-  a  pkilologidt  a  tSrtinel- 
(rdssal  azoiiosltotta 

Mifele  allAst  Toglaljunk  mir  most  el  ezen  ket,  ellenUtes 
irAnyii  n^zettel  azembeo ;  formalistAk  legy Qnk-e  vagy  pedig  a 
tarlaimi  fJilFogis  hivei  'f  Annak  idej^'n,  midSn  m^g  azt  gondultam, 
Logy  a  pbilologia  zaBzlaja  alatt  kell  a  ha£at  megmentcni  a  hogj- 
inindazt,  a  mi  tuduminyoa  ide^unk,  ceak  s  pbilologia-aeo  fejen- 
heti  ki  meltuan,  tiSbb  lelkesed^gsel,  mint  vilAgoa  belitassal.  tObb 
metaphyaikdval.  mint  tenyleges  tudiBsal  a  tartalini  felfog^  hiv^- 
nek  vallottam  magamat.  Manaps&g  biggadlabb  gondolkoziaom 
arra  k^sztel,  bogy  nemi  lerminoloaiai  tiUteitgest  Utuk  abban  a 
kSvetelmenyben,  hogy  mindenAroii  philologi&nalt  nevezzUnk  olyas- 
valamit.  a  mire  j6l  erthetd  kSzhasznAlatii  kifejez^sQnk  mir  ugy 
ia  van.  Miert  kellenc  pbilologiinak  mundani  azt,  a  miaek  a  neve 
tSrtenetiris.  miirt  czimeztesae  tnagal  philologusnak  a  t0rl6netir<i  ? 
EJtsUk  egyszeriien  el  a  mult  bagyntekakent  rink  azakadt  mUazdl. 
ha  ez  caak  tautologikua  beaz^lre  azolgaltat  alkalmat.  Vagy  ha 
cllenkezJileg  talillbatunk  aaJAton  tart;ilmaE  a  pbilologia  fogalmAnak, 
akkor  az  uzUkaegkep  miks  Icsz,  mint  a  tortenetiraae. 

Mi  ktivctkezik  mindebbSt  ?  Feltvtlenlil  visaza  kell  ternQnk 
a  pbilologia  azon  alaki  ^rtelmezea^bez,  a  mely  benne  a  tdrt^net- 
iras  kritikai  el6keszit6jet  latja?  ^ppenaeggel  nem.  Van  valami 
gyakorlatias,  anyagiae.  felazines  abban  a  felfogiteban,  a  raely  a 
pbilologiAt  usak  affile  teishnikinak  nezi,  a  mely  a  tSrtenet  forris- 
kSrdeapit  bozza  i-endbe.  Gyakorlatiaa  e  felfogaa,  mert  nem  ma^t 
»z  ismeretel.  banem  az  iameretszerz^s  klllao  fclt^teleit  veszi  alapnl 
ax  elSzolea  elokeszilea  n  az  ut^lagOB  felbaezn&lia  kategdriai 
altal ;  azutan  anyagias  ira  felaziiiea  egyidoben  az  a  felfogia,  mert 
a  hetiiket  ea  monumentAlia  cmlekeket,  tehAt  a  knlai!  ^rzikeles 
tdrgjait  jeliili  meg  kutataainak  anyag&nl,  ti  nem  azok  lelki  egyen- 
^rtekeil.  De  tessek  csak  a  kritika  logikai  fogalmat  a  megirtes 
Uhktani  foyaimdval  belyetteBiteni ;  azutan  a  azovegek  es  emiekek 
crz^ki  anyagit  a  m<)gottUk  rejlf),  Uket  61teto    lelki    larlahmmat 


felcBsr^lni,  s  akkor  a  philologiinak  r^gi  alaki  felfogdaiinidjAt  egy 
egesz  &ii&  viltoztattak  At.  Olyanni,  a  melyrSl  hiszem,  bogy  a 
ludomany  lenyegenek  b  tgy  cz^ljainak  is  joliban  megfelelQ. 

Rfigtdii  ethetobb  leazck.  Vegylik  a  Hzdvegkritikai  tevdkeny- 
aeget  alapul  a  philologia  fogalmnnak  mehat&roz^in^.  Mi  a 
tulajdonk^peoi  feladatA  a  szdvegkritikusnak ;  mi  az  ^  eazkSze 
es  v^gczelja  is  egyuttal  ?  A  romlott  szitveglielyek  kijavit&sa  ndia 
rsupAn  eaetlegeB  eredmeny ;  a  miiiek  sogita^g^vel  erheti  el  caak 
eEeket  a  javitisokat.  a  a  mi  egjszeramind  munkAjit  betetJizi : 
az  a  szftveg  teljeB  meg^rtSae. 

£h  mi  Altai  t9rt6iiik  ez  a  meg^rtes  ?  Annak  a  lelki  tar- 
taiomnak  lehetd  hu  visszairzese  6s  visszakipzelese  dltal,  a  tnely 
az  eredeti  8z6veg  tr6jat  akkor  beloltStle,  midflri  a  kirdeses  saS- 
veget  letrta.  Az  iraa  megfrt^ac  t^nyleg  mindig  azt  jeleitli,  hogj' 
egy  elmult  valds&got  lij  6Ietre  keltUnk ;  liogy  az,  a  mi  valamikoi- 
mis  emberben  megvoll,  most  —  reproducliv  ilton  —  megkOze- 
Ut6en  ^ppen  ilgy  benniink  van  meg.  A  tOrteneti  kutatis  fAra- 
dalmai,  a  letllnt  kori>k  6b  emberek  iBroerete,  mind  egy  cz6Inak 
azolgolat&ba  szegitdik  itt :  ajra  ereziii  6b  gondolni  azt,  a  init  a 
multnak  ir6ja  az  alkot&s  perczeiben  ^rzett  es  gondolt. 

Tan  a  mai  n^met  aesthetikAimk  egy  kedvelt,  gyakran  hasz- 
nalt  kifejez^Be :  die  EinfUhlung.  Mliveszi  termekek  alkotAntlnill 
es  ineg6lTez4a6n61  oly  erOt  nyerhetnek  rajtunk  a  klllaB  ^meke- 
leeaek  vagy  a  pbantaaiAnak  tirgjai ;  annyira  maguiikSva  tehotjUk 
a  litottakat.  ballottaknt  vagy  akAr  ceak  elk^pzolteket,  bogy  mint- 
*gy  monosakka  IcazUuk  velSk.  A  szindarab  odaado  ballgatoja 
pi.  agy  erzi,  mintba  it  miiga  voltia  a  azinpadi  bfls  a  lelki  tar- 
talmuk  azonoBsAganal  fogva  aevet  ia  air  vele  egytitt. 

Noa,  az  erzelmeknek  ea  gondolatoknak  eftele  EinfUblung- 
jirol  van  tCbb^-keveabbe  minden  azoveg  meg^rteaen^l  azd.  Felej- 
teniiiik  koll  egyeniaogUnket  es  a  viaszaer/ett  69  -k^pzelt  idegen 
leUdAllapotDsk  objektiv  batalma  alutt  kell  lenntlnk  eg^Bzen.  bogy 
Juggal  azt  mondbassuk  njagunkrul,  bogy  a  mult  irdjat  meg- 
^rtettHk. 

Altalinoaiteunk.  A  muH  lelki  val6aAgnak  6rzelraileg  eleven 
laj  ^letre  kelt^ae  nemcaak  a  azJivegkritikuanak,  az  irott  forrdaok 
«lvag6janak  alapfeladuta,  banem  egydltaldn  a  tortSnetkutiiloe- 
BAnnely  ismerelanyag  aegitaegevel,  bArmely  ntdalrol  6b  cz6lb6l 
vizBgAIja   19   ez    utiibbi   az    elmult   id<ik   esemenyeit,  legelemibb 


,1 

i 


k&telesfi^ge  miodealitt  az  lesz,  bog>-  a  lortenet  tenjleges  hordo- 
zojinak,  ax  egyea  embemeh  valRmely  concreten  meghat&rozott 
IflkiilUpotJit  idezze  fel  roa^Abao.  V^y  iegaiabb  iparkodjek  ait 
a  lehetSseg  baliriun  belfil  megtenni ;  mert  hisz  a  legtObb  esetbeu 
3.  multra  Tunatkozo  ismereteink  oly  biinyosak.  bogy  a  miSdszer- 
tani  kdvetelnieoy  eeak  kOvetelm6Dy  marad.  Egj  antik  szobor  etdtt 
^ok ;  mikor  ertettem  meg  e  miiemJek  keletk^zdeet  ?  Ha  valaliogy 
fel  tudtam  kelleni  magamban  azoti  erteaeket  ea  gondolato- 
kat,  a  melyek  azt  a  bizonyos  mtiveazt  az  alfcotaa  birtama  aintt 
betditOtl^k.  Az  ath^ni  Kleisthenes  reformjait  szeretneni  a  meg- 
ismerea  vegufi  forrisaig  viBazakiaemi ;  meddig  kelleot^  men- 
nem?  Addig,  bogy  m^g  a  beljrdt  is  idSr&l  ia  sziraot  legyek 
k^pea  magamnak  ftdni,  a  liol  «a  a  mjkor  el<jsz9r  Umadtak  fel 
a  tiji'venyhozo  agyaban  a  reform  egyea  reazlelei,  tudva  egyszer- 
amind.  hogy  mifeji!  egyeni  niotivuuiok  alapjin.  a  terveket  kiaero 
tdpreug^seknek  mifajta  keretSben.  Nibany  rfivid  aorban  vgy  kOl- 
sOleg  jelentSa  tortcneti  esem^ny  leirAsat  olvasom :  az  atheniek 
elhaUiroztak  n^pgyfUeaUkOn  a  biborat.  Ha  a  teljes  megismer^a 
sz&m^a  lebetne  itt  alapot  kerexnem,  magam  el6tt  kellene  lat- 
noin  ~  legal&bb  belsi>  azemeimmel  —  a  n^pgyiileat  nlkolo  t6meg 
(faazea  enibereit  a  lijra  &t  kellene  elnem  mindazt,  a  mi  lelkdket 
egjenkint  betttllOtte. 

A  felbozott  p61dAk,  tudom,  nagyon  ia  alkalmaaak  arra, 
hogy  figyelraezteaaenek,  mily  keveaai  vagyunk  mi  kt-pesek  a 
tOrt^netirienal  a  megiamerea  vegsS  alapj&ig  elfirehatolni.  De  szint- 
szindekkal  lalasztottam  ki  ell'^le  p61dikat ;  hogy  viazont  azt  ia 
belaaauk,  hogy  m^gia  menoyire  az  egyeni  lelki  Altapotok  repro- 
ductioj^  kellene  nyugodnia  kiv^tel  n^lkul  mindeii  tovabbi  tSr- 
l^ueti  ismeretnek.  Meg  ott  ie,  a  hoi  a  kivihetetlena^g  folytin, 
alig  gondolunk  m^r  rei.  t.8  a  t6rt^nettudomany  e  tekintetbea 
egyazerlien  oaztja  azun  Oaazea  ismeretek  felt^teleit.  a  melyek 
miaok  lelki  eleterc  voaatkozitak ;  az  eldbb  Hz6ba  hozott  aeatbe- 
tikai  Eiafllhlung  ia  caak  e  felt^teleken  alapulA  jellegzetesebb 
ttlneni^ny,  A  kdznapi  eUtben  ainca  maa  mddja  annak,  ha  ember- 
Uraaink  belst!  Allapotjaiii^l  tudomiiat  akaruDk  szerezni,  rointhogy 
kfllati  jolekbtil  vont  analog  kOvetkeztetes  iitan  sajat  magankban 
erezzQk  meg  ea  gondoljuk  el,  a  mit  bk  ereznek  ea  6k  gondol- 
iiak,  A  kiJznapi  ilelbcn  ia  annyira  ^rtettOnk  meg  egy  m&s  vala- 
kit,  vagy  annyira  irtettQk  tit  f^lre.  a  mennyire  biien  vagy  puntat- 


^THBn^Mitai 


Sp^ltQk  vissza  azt,  a  mi  az  illet^  betsejeben  vegbement. 
A  tarsadalomban  valo  gyakorlati  eligaEod&s  ea  a  legulaubbrendii 
lort^aeti  m»gjamer68,  a  mely  a  concret  Bgy6nt  azerkeszti  osBze 
iijbol,  iiem  is  a  mnga  lenyeg^bcn,  banem  cask  oz  eezkozOkboD 
is  a  kitU£((tt  cz^lok  batarait  illeUileg  kDlotilUuek  el  egyniastol. 
Az  eleven  jeleuben  egy  arczmoKdulat,  egy  liang  elegencKl,  hogy 
misnak  lelkeben  olvaasak ;  mert  ezek  az  6r2^ki  jolek  spontan 
kSzvetlensPf^el  koltik  fel  a  megiamerSben  a  nekik  niegfelelO 
lelkiallapotokat.  Mig  viszont  a  roult  megiDmereflenel  csak  keveaa^ 
jQ  segitaegemrc  a  kSzretlen  szemlelet;  a  multat  aukkal  f&rad- 
sdgoBabb  indirect  liton,  a  holt  anyag  segitae^vel  kell  uj  ^letre 
tunasEtani.  fts  raegis,  bir  nehezebb,  elfirbetetlenebb  ez  ul(ibbi 
feladat,  a  tudomany  kiir^n  belJIl  nekl  iiagyobb  pontosBAggal,  a 
kitliz5tt  cz^l  messxebb  tcrjedd  hatir&ig  kcll  eleget  tenni,  miot 
a  kSznapi  61et  megrdelJi  fcladatinak.  Mi  a  mindennapi  kQzleke- 
deaben  valahogy  cligazodunk  felUleteBobb  ontberianierottcl  ia ;  de 
a  tudomany  —  a  maga  jellegSuek  megfelelfiei!  —  a  lelki  411a- 
potok  reproductiojaban  ia  a  lebetJi  Icgnagyobb  bllaegre  tOrekazik. 
A  niult  egyeneinek  egyenesen  eongeniaJis  Jameretet  kSveteli  meg. 
tjTa.  ittirbetUnk  a  philologia  fogalmii-a.  A  szfivegkritikai 
tev^kenya^gbdl  indultunk  ki  a  ounck.  l£lektani  kinielyit^Be  iltal 
^rtttnk  el  ahhoz  a  reproductiv  mnnkisBighoz,  a  mely  kJv^tel 
Delklll  roinden  tOrt^nettud^s  bevezetilje,  mert  maga  ia  i^aak  az 
idegen  lelek  iltalinoa  megiamer^amddJ&Dak  tadomiinyoB  formaja. 
Azt  hiazem,  hogy  e  fejteget^Beimmel  egyazersmind  a  philologia 
fogatmAt  is  oieghatiroztam.  Mert  a  philologia  felailatdt  epp 
abban  laldlom  meg:  visszaimni  es  visszakepzelni  a  torlineti 
egyhteket;  phUologidn  6pp  azt  a  tudomdnyos  mmtkdssdgot  ertem. 
c  mely  erre  a  feladatra  cteltmlatoaan  torekszik.  Philohgm  meg 
«  szerint  a  tortenettudos  lest  ahban  az  6  (Uaptev^enysegiben,  a 
melyben  a  tiirteneti  anyagot  a  megismeris  Iegv6gs6  forrdsdig,  a 
fieho  erzekeles  kosvetleTisSgeig  kisei-i  vissza. 

A  philologiinak  ez  a  fogalmazaaa  6pp  ugy  formdlis.  mint 
a  liogy  az  a  felfogas  az,  a  mcIy  a  phitologidt  a  tiirteneti  kriti- 
ktval  egynek  vcazi.  A  philoiogi^nak  a  mi  n^zetQnk  Bzeritit  sines 
meg  az  a  lartalnii  jcllcge,  a  mely  egy  bizonyoa  tirgyklir  alapjAn 
kul(!n  tndondny  megalkot^^iinz  vettet ;  a  tOrtenet  ugyan  kUloii 
tirgykSr,  de  a  tOrtenelet  nemeaak  pbiJologiee  lehet  feldolgozni. 
-A  philologia  a  mi  niegliataroziaunk    azerint  ia  caak  elJAi-aam^d, 


4 


hutatdsi  iriay,  a  mcly  szHksegk^p  —  bensS  tcnu^szet^nek  i 
feleltien  —  olyan  eredmonyeket  hoz  I6tre.  hogy  ezek  a  magak 
ax.&th{iz6,  elklilSnlilJt  Hajatadguknal  fogva  philologiai  aInpoD  semmi 
QeszettiggG  diaciplina  niegteremt^a^re  nem  alk.ilmasak.  Philolt^a 
ipp  az,  a  ki  barmilyen  jeliegn,  bamiennyire  sltalijioaitott  vagy 
elvont  tOrt^ueti  anjagot  ragadott  is  meg,  egy^nek  concr6t  lelki- 
ailapotjaira  iparkodtk  a  megismeres  ttlrgy&t  viBszavezetni,  s  azntan 
enn^l  az  eredm6nyii61  meg  is  marnd  MAr  pedig  a  reprodukilt 
Iclkiallapotok  v^gtelenaege  is  csak  egy  oly  k^pzeleti  sorAt  teszi 
ki  az  ismereteknek,  a  liol  az  egymast  kOvetfi  tagokat  semmi 
sem  fiizi  egymisboz.  Mjg  \iazont  a  tadomany  elsu  kJiteleesege, 
bogy  kepzetek  k0z5tt  kaposolatokat  letesltaen,  bogy  rendezerre 
fitztidjek.  A  philologia  tebit  leLet  tudomanyos  foglalkozAs.  de 
maga  nem  tudomany;  kllltin  tartalmi  alap  hijAn  csak  m&a  vala- 
minek,  cttak  ngy  tudomiltiynak  szolgAIatibaii  vegezhet  tudi^s  mun- 
kit.  Ha  azt  Allitom.  bogy  pbilologus  vagj-ok,  a  kutatis  tartalmi 
Bzempontjibdl  mindenosetre  azt  is  allitottam,  hogy  tOrt^nettel 
foglalkozom ;  do  mert  a  tHrt^net  a  t^rtenettndomiiiy  tirgya,  a 
philol(^UB-nev>el  nem  egy  Onallii  iameretanyag  kepviselfij^tiok 
mondottam  egyszeriien  magaitiat,  hanem  vsupin  arrol  az  iriiiyrdl 
tettem  vallomiet.  a  mely  irinybati  a  t')i1^Det  foglalkoztat.  A  pbilo- 
logia  a  maga  tAi^yat  illetitlcg  teljeseii  a  t&rt^oet  Togalminak 
kSrebe  eaik  s  caak  ezen  beltil  uiutat  a  kSzvetlen  erzes  es  ax 
iltat&noaitott  tudiis  ket  puluaa  ktfzUt  az  eliibbinek  ir^nyiba. 


i 


Az  a  legfjibb  ellenveles.  a  melyet  u  pbilologiAnak  nlaki 
fogabnazAsa  ellen  egyallalAn  azoba  Ichet  bozni,  a  philologiinak 
ezen  lijabb  fomiAlia  ^rtelmez^ae  ellen  is  felhozhatii.  ,Hogj  AUit- 
hatjuk  a  philologiardl  azt.  bogy  nem  kUliSn  tod om Any,  nem 
diaciplina  ?"  HAt  bizonynyal.  ba  mar  eleve  kikUtdtt  felt^telkent 
azerepel  a  kjlveteles,  bogy  a  mtt  a  pbilologia  n^ven  ^rtOiik,  az 
mindenAron  tudomany  tegyen,  akkor  oKiadott  n^zeteimet  visaza 
kell  utasitani.  De  mi^rt  lcg>-en  a  pbilologia  okvetlenUl  sajAt  kQlon 
tirgygyal  biro  ^s  5nalapn  rendszert  alkoti  tudomAny  ?  Csak  azert, 
mert  az  a  eok  ember,  a  ki  magAt  philolopianak  nevezi,  est  el5- 
kelfibbnek  tartja ;  vagy  mert  a  mult  bagyomanyak^nt  philologiai 
tai'saaAgok  esiatAlnak,  a  melyek  letjogosiiltsAgukat  raAsk^p  aUg- 
igazolliatnAk  ?    Oc    mid^n   niAa    oldaln^l  a  legiijabb   tadomAnyoft 


feJISd^  annyira  ellcntniond  ii  philologia-kifejczi^s    t.irtulmi  6rtel- 
mez^seDck ! 

Wo]fnak  es  BGtlcbnek  kets^gtelenDl  nag,v  coneepti6ji^  rend- 
szerei.  a  nielyekkel  a  claasikua  iiepek  ^let^nek  niindon  mtg- 
uyilvilnulasdt  a  philologia-n^v  alA  foglallak.  abban  az  idOben 
keletkeztek,  mid&n  a  tQrteneteii  inkAbb  csak  a  pulilikai  tOrt^netet 
volt  szokAa  erteni ;  midtln  teliilt  a  tOrtenetir^  vagy  tiirt^nettudo- 
many  neve  kev^aae  vetekedhetett  a  iiagy  multu  philolof^ia-kifeje- 
z^Bsel.  De  inanapaAg  ni^eki'Dt  AM  a  dolog.  Manaps^  a  tOrt«net- 
iras-ssoval,  hH  azon  kultur-,  iltetlSleg  egj-etetemes  ttfrt^nctir&at 
vrtQDk  a  specialiesal  (nyolv-,  vallABtort6nel  stb.)  ellentetben,  az 
ismereteknek  azt  az  egeuz  tetiiletet  illethetjflk,  a  melyet  eddig 
t,  claasikuB,  de  csakia  a  claaaikiia  nepekre  vonatknzdlag  a  real- 
philologia  fejezett  ki.  S  a  tiirtenetirAs  itt  a  tenyeget  mindenk^p 
Jobban  6rint6  azd  a  philologianil.  Mert  a  mult  eBemenyeinel  ta 
tfinciD^nyeinel  a  nief;tOrtentaeg  a  jellemzO  moKzanat  s  nem  az 
a  kiils6  forma,  a  nielylyel  azokaC  az  eml^kezetbcn  tcvAbbitjuk : 
az  elmondott  vagy  leirt  gondolat,  a  Xof  OC'  Azonklvlil.  mint  mon- 
dottam.  a  philologia-Dzn  mindig  csak  a  L-Iassikus  nepekre  vonat- 
kozi'dag  alkalmaztatott  abbun  az  ii  legtigabb  tartalmt  ertelmez^- 
aebcn  ;  de  solia  cgyHzersmind  jelenleg  is  h\6  nepeket  illetfileg. 
Vagy  kinek  jatiia  esz^be  pi.  a  legiijabb  nemetorszAgi  munk&s- 
Riozgalmakat  a  modera,  a  neinet  philologia  targytlnak  tekinteni  ? 
Pedig  lim,  az  o-gOrOg  Bocialismua  a  gOrflg  realpbilologia  kSr6be  tar- 
tozik.  A  tflrtenet-azd  teb^t  itt,  a  kutatisi  korSk  megvoniiaiban,  egy- 
Ontetiia^get  terenit  a  philologia- nev  iltal  etoidezett,  tieztin  gya- 
korlati  jelJegfi  heterogeititis  lielyett.  V^gUl  tekinletbe  kell  voonOnk. 
bogy  a  tertenettudomanynak  modern  egyetemea  felfogisa,  az  a 
keletkezOben  levii  uj  Hyntbcais,  a  mely  a  kUl6nbSz3  nepek  ^b 
korok  dsHZos  megnyilv^nulAsait  tartalmi  elUUlCnz^s  n^lklll  akarja 
*3tgyllv6  foglalni.  rettzben  olyati  tadom&nyagakra  tdmaazkodik,  a 
nelyeknek  a  K-gi  pbilologiabiil  kiviiva  lelietett  csak  magakat 
^n'enyeaiteniilk.  A  lelektani  alapon  dojgozd  nyelv^szek  pi.  a  pbilo- 
Logiatiil  elv&lva  fejk-sztbettek  taak  ki  a  maguk  klllifn  tudom&ny- 
^^nkat ;  8  a  tdrtenetkutatAs  egyn6tnely  species  &g&r61  (irodalom- 
t^Crt^et^  miiv^Bzettcirt^net)  baaoiiliit  allilhatunk.  A  tudominyos 
fejlQdeB  tehit  ez  oldslit'il  is  abba  az  irdnyba  mutat.  bogy  a 
phUologiAnak  talajt  vesztett  tartalmi  t'rtdraezSse  belyett  az  alakit 
■v^aszazuk. 


L 


d 


A  mig  a  j)hilo1ogi:uiak  regibb  alaki  fognliuazaBa  ellen,  6gy 
Liszeio,  joggal  lehetett  azt  a  vadat  emeini,  bogy  noni  elegit 
melyrehat6,  niert  krilik&javal  inkabb  a  logikai  mtiveletekre  a  ezek 
esetlogeB  eredm^nyt^iro  fektctett  eiilyt.  mint  a  tiirt6aettudie  ilUt- 
linos  alapfelt^teleire,  Kddig  az  az  alaki  meghatirozds,  a  nielyet 
a  phJ)ologi&r61  az  elCbb  kifejtettem,  epp  a  n-gibb  fogalmazianak 
I'  hi&nyain  van  hivatva  javitani.  N^bany  egybereles  majd  igazoija 
allitasomat. 

A  kritikne  QeszehaBODlit,  valogat,  biral,  becsQl ;  talan  ni6g 
viiltoztat  is,  emendil.  Nob.  inindezek  a  caelekedetek  felletJcnni 
BzUksegesek  neiiicsak  a  tOrtenet  tudom&ayos  feldolgoz&aiu&l.  de 
in6g  it  gyakorlati  61et  ontudatoB  tetteia^l  in.  De  a  legelsJi.  a  leg- 
fontoBftbb  mliveleteket  meg  sera  ezek  k^pezik,  akar  a  niultnak. 
akar  a  jelennok  iameret6r51  legyen  &z6.  akdr  tiidoni^nyos,  akar 
gyakorlati  6rtelemben.  Az  embereket  niindenokel6tt  meg  keil 
erteni,  mielfitt  megbiralndk ;  a  mugert^s  podig  ozt  a  congeiiUUis 
viBszacrz^st  6s  \isszakepzel6st  t^telezl  fel,  a  melyrijl  el(lbb  mar 
rcBzletesen  beBzettem. 

E  feltetel  hiinySban  ngyan  fileselm^jii  kritikusok  lebetUuk. 
de  talan  n^ba  aimyival  inkabb  maradunk  az  igazsagt^t  tavol,  a 
mennyivel  inkabb  eleselmejUek  vagynnk,  Kinek  neni  jut  itt  rogtfin 
e8z6be  az  a  Bok  metBzo  logik&ju  elmelet.  Lypotbesis,  emendatio. 
a  melyekkcl  ktiliinilaen  a  n^mot  philologla  ttidott  oly  pazHrul 
elJSbozakodiii,  de  a  mclyeknek  hibaja  eolt  esetben  a  legelemibb 
tiiba  volt :  az  etiiberisnicrcten  aJapuli)  val<)fizinlisegnek  teljee 
hiinja  ? 

Mig  hit  a  kritikuB  term^szetesoD  a  bizonyitas  logikai  for- 
maira  fogja  a  sulyt  helyezni  —  ezok  a  logikai  formik  ptdig 
belsti  lartalmukra  tekintct  n^lkttl  is  megfelelbetnek  a  gondolkozas 
alaki  kOvetelratnyeinek  —  addig  az  a  pbilologua,  a  kirSI  ^n 
beszelek,  n  tfinyleges  emberisnuretet  lartja  majd  mindig  legfObb 
t'eladaldtiak.  Annyira  a  J^nyegeB  feladatnak,  bogy  n&la  az  isme- 
retek  klllgii  technikai  feltetelei  is,  molycket  pedig  a  kritikai 
philologia  neha  oly  egyoldaluan  hangBiilyozott,  csak  az  eniber- 
ismeret  utan  kerllilietnek  Bz6ba.  Dialektikai  k^azaeg,  iroi  kepes- 
B6g,  nyelvtBineretek,  grammatikai  tud&s:  misdez  csak  a  luasodilc 
sorba  sorakozik  most  az  e!6tt  a  legfiibb  kOvetelmeiiy  eliJtt,  liogy 
milsok  lelkiillapotjaitiak  megertea^re  kepesek  legyUnk.  Mert  mit 
is  jelent  a  mult  pltilologiai  feltamasztABa  ?  Azt,  bogy  maguukevi 


teBzszDk  a  mult  embereinek  ^rzeseit  ee  ^ondolatait,  bArmenoyire 
tivolesO,  a  mi  (;ojido]kozdfim6diinkt6]  baroieniiyire  ellitti  korbau 
IB  eltek  le^yen.  b  bo^  cWAUaljuk  ezl  a  feladutot  az  illetJiknek 
nemere,  eletkorara,  tarsadalnii  illasara,  foglalkozisara,  egyeni 
saj&tsAgaira  its  nagysiigdra  tekintet  uelkttl.  A  vissza^rz^snek  es  a 
visszakepzcleHnuk  nagj'  mg^koiiysagAn  fordul  meg  az  egeez  pbilO' 
logn^i;  lelkUnk  azon  objectiv  iranyu  talajdonsagan,  bogy  miiiden 
erz^g  eH  gondolat  sziimara  fogekoiiyak  lebctUnk.  A  merev  egyeoi- 
segek  a  legkevesbbe  philologus  term^azetek.  S  ezt  a  itzUkseges 
lelki  alkalmazkodist  semmi  dialektika,  aemmi  nyelviameret  nem 
tudja  megszerezni.  B&trui  inondtiatom  e  ezempontbol,  bogy  az 
«let  tapasztAlatai  inkdbb  nevelnek  ptdlologUHt,  mint  a  gramma- 
likak.  Elni  6b  tapasztalni  kellutt,  ba  a  kUlonbSzQ  embereknek 
^ii  viszonyoknak  8zedit5en  tarka  valtozatoss^^ban  mint  igazB^oa 
ma^rtdk  akaruiik  eligazodoj.  £l(ii  kdlett,  de  nem  a  szobaban, 
haoem  lebetdleg  sokfajta  emberi  tiraasAg  kfizepette.  A  szoba- 
tudusnk  en  ipao  nem  pbilologuBok. 

A  gyakorlati  eletet  Dcm  aziniitva,  talin  m^g  legjobban  a 
jiaedagogiai,  ethnologiai  ea  paydiiatriai  any&ggal  valo  foglalkoz&s 
nevelhct  philologust.  Mert  mind  itt  ugyancaak  azon  fordul  meg  a 
dolog,  bogy  aajAt  egyenis^gllnk  hatt^rbe  azoritaea  vagy  tudatoB 
]etoko7,aBa  alt-il  arra  tegyUk  magunkat  alkalmaaakki,  bogy  m6g 
a  gyermcknek,  a  vadembci-nek,  eiit  a  lelki  betegnek  £rz6s-  &a 
guodolatvilagat  is  lebctii  bficn  keltBOk  fel  a  eajit  beiaSnkben. 
S  a  tfirteneti  multat  ia  csak  az  erlette  meg,  a  ki  egyenisegeneb 
efl%le  elidegeiiiteaere  k^pes. 

Azok  a  pbilclnguBok,  a  kik  a  kritikai  munkaeedgot  tartjdk 
a  tOrt^net  elao  feladatanak,  egeuz  tcrmeBzetesen  esnek  a  hibiba, 
bogy  az  ismeretek  Obbzcs  anyagat  a  coiijecturik  6a  emendatiilk 
azempontjabol  becalilik  meg.  Onkenyt  tiilozzdk  ez  utdbbiak  jelen- 
tJiB^g^t  3  kev^abe  veazik  pi.  egy  imtt  mllnek  nebany  korrupt 
lielye  miatt  magdt  uz  eg6sz  mf<vcl.  Rajuk  vonatkozik  Nietzsehe- 
nek,  a  ktlliJnben  tudominycUeneaen  gondulkozo,  de  az6rt  az  igazat 
n6ba  megia  mclyertelmaen  megtalalri  NicUsubenek  kdvetkeziS  azel- 
lemea  mondasa  :  ,A  pbilologia  egy  elcikelS  hitet  tetelez  fel,  — 
bogy  nebany  keveB  ember  kcdveeri.  a  kik  miiidig  caak  Jtini 
fognak',  de  soba  sincsenek  itt  —  a  elaaaikus  konyvek  olvaaiiit 
erti  ezeken  —  egy  aereg  keservos.  bj)1  tisztdlalan  mutikat  eliire 
el   kell  v6gezni :    mindoz  olyan  in  usum    Del]ikmorunfih\e    mun- 


4 


JIO  PinLCiLOOlA    KS   PHILOSOPHlA. 

kassj'i^'-.  Csnku^'yan.  az  o-kori  hagyatekot,  s  kUlunosen  a  kr»ny- 
vcki't  trljosen  ismenii.  olvasiii  s  tovAbbi  kovetkeztotesckre  IVl- 
liji>zii:'iliii.  cz  a  fontos,  ez  a  lenyefres ;  a  korrupt  hely«»k  es 
javitasjiik  csak  niasod  sorban  jojjenek  tekintetbc.  Mem  szoretiu'-in. 
ha  tV'lnM''rt(Mi('>ii(*k  :  iioni  kicsiiiylcm  a  szdvcgkritikat  8  ktilOiidsen 
a  iinilthaii  rl('*rt  szep  eredmcnyeit ;  olva^ds  kozbeii  valaniennyioii 
{xyakoroljuk,  ha  akar  csak  e^y  sajtohiba  kijavitasanal  is :  miiulii: 
kr>t('U»ss«''^('iiinck  tb^om  tartani.  bogy  ket  kiadas  kozlll  a  kritiku- 
sabhat  vahiszszani :  dc  ha  a  szovegkritika  kivetdescn  rjry«'s 
enibrrckct  li*  is  kr»tr>tt  s  a  voj^zett  miinka  aRinyabaii  fsukk^'iin 
s/.nninial  tovablira  is  csak  kusson  le,  cgy  eji^ewz  tudonianyos  ^rori- 
(lf»lalkor  iranyat  no  hatarozza  mo^y  s  a  Icnyej^cs  czelkvpzi'ttnl 
lie  trritsc  v\.  Nek ii ilk  altah'ui  veve  arra  kell  torekednUnk.  liojn 
tr»ii(Mir(i  ahipismtMvtcinket  novoljlik  8  obbol  a  szempontbul  niin- 
ili^C  aniiak  az  onibiTiiok  adjuk  majd  eli8mercsiinki*t,  a  ki  -  -  lia 
itt-ou   korrupt    szovoj::  ahipjan  is  —  nientol  tnbb  ojri'sz   miinkat 

isnior.  s  lu'in  oirv  (»lvan  kutatonak.  a  ki  -  -  bar  ncm  ortMiinriu 

« •       •  • 

iiolkiil  fsak   a/.  (MiUMidalaiidn    szovcjrholyekrol   vctt    tudt»masi. 

Mil\  kt^NT'^  iih'ji'  rs  I'n'ji'  maradt  oz  utobbinak  ahhoz.  hoirv  e^^v 
ou;»'s/  lU'prli't  lui'^iTtosi'htv.  sziikM^es  alapismoretokot  iiiegszorczze  ! 
H.I  mi.  :\  kik  szii\o:ri»kkol  t\»:rlalkozunk.  iavan»8Zt  iirv  iarunk  v\. 
akkiM-  i::M.:in   in   n>iim   Prl]diin«Tii:n  voircztiink   iniinkat. 

K:iv  M.-  «\idiu  t'lni«»iid«'TT  kiili^nbst»:ri»k  is  ekV~^  olvahisztjak 
MMV  r;:\- ..i>:i»l  ;i  lO^il.  loclruiiik  kntikai  va^rx'  hvikai  ertoli mv.es rt 
,,v..  1  ;i  ■  .>.\:i»'..  :.  ::.-.\i»:  .'■"".'.;; >,,is-  nevozhi»lni*nk  :  dr  azort 
«^.'v-.''.  X  ;  ..\ -xi- .rx;  M  •.:■.::;•  r;i  »*>ak  mi^st  fo:ruk  n'UtTni. 
!   '.  ■  :' ;  ■■     i\.    \.  ■■^\     .;::^lok::k;»    holvott  olso  surban 

-  x  ■  N  :  .  ■  s  I  :'  ■  ".  J-..*:  •'..  kiilso  ttvhnikai  ki'sziilt- 
'*.  .  ■   N  ..■".:•  :  K   v;>>7:if*r2ozenok  os  viss/a- 

N  -       s         .  -   .  '    ■.>■.;•;  s :•'.■-  o".\o>7i'  f'^rras-kiilatasnk 

-    N        .    -        .     ,  -      v^ -^i^tT.;    K'Tt^r^^lo    nid:isT     Must 

•^   :>.':.-  >/;;k>0;ros  ko\ot«»l- 


-■J  - 


\  ski   >2rniptMii  iah<  il 
: -J-    A  :.::.-manv   reszt't 

• 

*    ^  -     »  '    '■>:-.   r.cjT  ej\alial;in 

• 

*     ^  -  ^  ^     X  r^;    His;  veston* 


flok  minden  igaz  a  n^lkill.  Uogj'  a  tudomitrjy  kfirelje  oBxtfaatnok ; 
g  a  bizonyoa  igazB^ok  osszekapcHol^&ra,  tadoiiidnyoB  azervezette 
vai6  alakilils&ra  nezve  ia  liiaba  varunk  a  puazta  kriUk&ti!>l  utba- 
i^asdtist.  sot  a  kiitika  az  Jt  destrucliv,  uegativ  oldal&ndl  fog\-a 
nngyon  kOnnyen  mindon  azervezia  ellens^g^Dek  bjzonyulhat. 
A  Idben  tillzottan  ki  van  fejiitdve  a  kritikai  hajlanddsig,  az 
talin  a  legtermeszetesebb  dolognak  azt  fogja  lartani :  Ijo^  ktilOn- 
kUlSn  vizsgdiat  targyava  tegj'e  az  cgyes  prublem&kat  s  azutdn 
az  igy  nyert  eredmdnyeket  a  magnk  elkiilSnziittaegSkben  meg  is 
hagyja.  Legalabb  nagyon  jellemzo  tenynek  iteleni,  liogy  a  multban 
a  pMIologidnak  legtdbb,  noha  igen  kivdlij  embere  is  a  veletlenUl 
kiniUkozd  r^szlettanulmAnyoknak  Bzervetlen  nagy  UtmegQvel  tel- 
jesen  megelegedett :  a&t  bogy  in^g  azok  a  tudomany^igak  is,  a 
melyek  peraze,  mint  a  realphilologianak  r^szei,  kritikai  alapon 
Dyugodtak  (p1.  a  kQlSabfizti  r^gia^gtanok  :  liliam-,  magdn-,  valliHi 
regisegtan  stb.),  az  ismeretek  belBJ}  kapcuoUt&t,  azeirezet^t 
illctOleg  alig  vitl6k  tiibbre,  mint  a  mennyit  ebbJil  a  azotdrak 
vagy  azdtirszerii  kezikOnyvck  sKoktak  nyujtani.  Czimsz6k,  mSg 
pedig  lebetitleg  anyagias.  a  kilkJi  ^nt^keleabez  kJizel  all*^  czim- 
sz6k  alatt  Saazefoglalni  a  kritikailag  kimuatr^t  anyagot :  javarSazt 
ehbul  iUlott  az  eg6sz,  a  mire  a  Icritikai  philologia  k6peaa6  tett. 
Maak^Dt  alakul  majd  a  dolog  a  philologia  lelektani  6rtel- 
mezea^nel.  Axaltal,  hog}'  lelkiallapotok  visszuerzeseben  is  viasza- 
kepzel^seben  taliltam  meg  a.  tSi't^nctkutatia  aJappostulittuis&t,  ez 
egyszerti  kiinduUai  ponl  altal  mir  a  tOrt^netkutatas  tovdbbi 
irinyilt.'  a  tSrt/'nettmioniiny  egesz  k(>rit  68  ezervezetet  ia  mint- 
egy  elCro  kijelfiltem.  TOrtinet  e  szeriut  az  iiJSk  folytonosflAgdba 
helyezett  euiberi  161ek ;  minden  tiirtencttudoB  ezzel  fuglalkuzik, 
ezt  fDrk^Bzi.  De  tnig  a  philologia  a  valoaag  meghatdrozottsAgi- 
ban  vizagilja  az  emberi  telket,  addig  a  philologian  fel^pOJo 
tovtobi  tOrtSnettudAanak  ugyanazoii  tartalom  iltalanosabb  68 
elvontabb  megiamerca^re  kell  majd  tSrekednie,  A  lelki  val<^BAg 
(■gy^ni  roegnyilvaanlasai  magakban  foglalj&k  az  daszee  paychikai 
tuUjdonaigokat  6a  etdket,  a  Egy  egyazeramind  magukban  a  tOr- 
t^neti  alakni^B  is  fejlOdes  itaszea  tenyeztlit.  S  a  mint  a  gyakor- 
lali  eletben  az  egy^ni  caelekedetek  mcgert^sc  elobb  az  cgySniaeg 
iamerct^hez.  vfigBl  az  ditalanos  emberismerethez  vezot,  akkenl 
bGi'Dl  a  tudomiiiiyban  is  az  egyeni  dllapotok  visBzak^pzeUae  az 
egy^nis^gek  k^pzetein  keresztUl  a  t5r(«netbeD  megnyilatkozo  lUta- 


212 


PHILOLOOIA  tS  PHIL080PHIA. 


l&nos  emberi  l^lek  felfogas&va.  Az  az  irdny  tehat,  melyet  a 
philolopai  tortenettudasnak  folytat61ag  vennie  kell,  egy  a  tudas 
fejlddesenek,  a  mind  altalanosabb  es  elvontabb  megismeresnek 
egyetemes  iranydval.  Mas  szoval :  a  philologia  a  toi'tenettudo- 
many  kOr^n  belUl  csak  azon  egyik  iiimerettani  polust  kepviseli, 
a  mely  a  maga  kiegeszites^re  —  a  korrelativ  tenyek  ken}8zeni- 
seg^vel  —  utal  a  nidsik  poluB,  a  philosophia  fel6.  A  philologiai 
gondolkozds  termeszetes  tovdhhfejlddese  a  philosophiai  gondolkozds. 
Dolgozatom  masodik  resz^ben  a  tdrtenot  philosophiai  targyaldsat 
veszem  majd  szemUgyro. 


Dr.  Hornydnszhy  Gytda, 
(Vege  k(iv.) 


AZ  ALLAMALK0T6  8ZERZ0DESEK 

PiBBtSO  AI.LAMSZERZODESEK)  JOGl  TERMESZETK 
A  MAGYAK  KOZJOGBAN. 


I, 

Hndnpesli  c^yelL-iuUiikon  a  maj;jar  kOijo;:nak  nem  reg 
'  ribnnj't  jcles  tunira,  Lecliner  volt  az.  a  ki  a  magjar  ^IkotmiDy- 
jiigl  elm^leteben  nie^riHapitotta  az  ti.  n.  jtllamalliotd.  va^  belajl 
alUinjo^  flzerzddesck  fogalniat.' 

tieeliucruek  ez  a  tana  azonban  eaak  bovebb  kifejt^se  volt 
oly  Unnak,  mely  a  niagyxr  alkotminyjog  pUn^let^ben  mAr  a 
XVIII.   Huxndbvi,   Bfit  tal&n  r^gebben  is  irodaltni  kifejezest  nypit. 

IgT  Pctruvioh  xilgnlbi  akad^miiii,  h^sSbb  pesti  egyeteml 
tjinir.  179U-bcn  mcgjelent  .  In troii actio  in  jus  publicum  Regni 
Hongariap'    cziniii  miiv^ben  a  magyar  kfiijog  forr^airi^l  flKiilvaii. 

Ialapturv^Dj'ekrfil  azt  ntoodja,  hogy  azok  a  kinlty  ^s  t 
»  rendek  kl^KOtt  14trejOtt  partumok  (XI!I,  §.  n8.  I.).  A  XIV.  . 
m  (ot).  1.)  pt;dig  kOvelkezSleg  sz61 :  ,Praett>r  legea  babel  I 
foe  llaogaria  etiam  parta  mm  Kegibus  siiia  inita.  quae  iUil 
nJonini  Uiplomaliconim  nomine;  < 
Bxek  kitz^  eorolja  az  a)  jt^^yKclbun  II,  HisKluDak.  II.  Fcr-  i 
hidnak.  111.  Kcrdiuindnak,  Na^y  (y)  Lipotnak.  HI.  KAroIynak4 
L  '■' 
rk^fti 
t  nizi 


'  iron  emlpk  17  ti-tcinietben  acm  maradt  ng^iin  ut&n.-i.  de  hi>^ 
1  Ibgta  ffl  cxt  a  ki^nlrst.  kitllnik  si  ctfiadisni  nyomin  hall^nidi 

f  k^tit«tt   kfinyoRiatu  jn^ii?tokb^l.    LeclinHr  i-it  a/  olmelutel  ■ 

mil  nizad  rtO-in  ('vcinrk  i-lpjon,  nikor  c  sorok  iroja  liiUgali^ja  »  "' 
nir  li;;  adia  rlij,  mint   ama  jcgyzrti'klii-n  Tan,  &  miiitaa  akkior 
bnwiu  taniri  paly^t  Allt  bata  nDgii'tl.  tAa  nem  tvialddoni,  bn  alt  ti 
'  "^     r  ("*  *■  (iltiii'^lclr't  r>  rujtcttp  ki  I'lUiiElir  Ha^lettetiU  kflrben.   1 


214  AZ   ALLAMALK0T6   SZERZ6d£8£K   A    MAGYAR   KOZJOOBAN. 

es  Maria  Terczidnak  hitlcveleit,  illetve  v&lasztAsi  felteteleit.  A  XV. 
§-ban  (04.  1.)  pedig  a  k5vetkez6leg  ir:  „Hi8  diploniatum  rejri- 
onim  ai'ticulis  iungendae  sunt  ctiam  conventioncs  publicae, 
(luarum  iion  paucae,  ot  gravioris  momenti  rcperiuntur  in  Hun- 
^aria.  Quoties  einini  furor  aliquis  Hangariam  pereusserat  toties 
prppter  bonum  pacis  tranquiilitatemquc  regni  publicam  oonven- 
tiones  istiuBinodi  fuisse  initas,  patriae  docet  historia**. 

Ido  Borolja  a  becsi  bokek^test. 

Petrovies  teh:U  kot  fajAt  kUlonbOzteti  meg  az  oly  azerzo- 
deseknek,  melyeket  ma  belsd  Allamjogi  szerz^descknek  nevez- 
nenek,  iievezeti^sen  :  1.  melyek  a  kirdly  es  az  osszes  rendok,  va^7 
orszag  kozott  jottek  letre ;  2.  a  melyeket  belso  mozgalniak 
helyreallitasa  vegett  kotOttek. 

Kosenmannak  175)1 -ben  megjelent  kozjoga,  mely  tulaj- 
doiikep,  mint  tudva  van^  Crmenyi  personalis  es  Lakits  egye- 
tenii  tanar  miive.  esak  annyit  emlit.  hogy  vannak  Magyarorszuir- 
nak  alaptr>rvenyei  e8  vannak  a  kiraJylyal  kOtOtt  szerzodesei. 
(ProU'^romena  :   VII..   VIII.  §.) 

Sclnvartner  statisztikajanak  (megjelent  1811-ben)  II.  resze- 
bon  a  niasodik  lapon  az  oi*8zag  alaptorvenyeit  az  orsz/ig  alap- 
szerz("KK'seivel  azonosaknak  tartja.  (Valosziniileg  a  temieszetjoiri 
iskola  s/orzcidesea  olmolt'tenek  behatdsa  alatt.)  A  verszerzodest 
Alnios  uralkodohaza  es  a  mag^ar  nep  kozott  kOtott  egyosUtesi 
vagy  alavetesi  szerzodesnek  tekinti  (3.  1.)  s  a  beosi  es  a  linzi 
bekeket  a  kiraly  es  az  orszag  (Reieli)  kozott  kotott  Unnepelyes 
szcrziidc'soknck  tartja  (2.  1.),  tartalmukra  es  formajukra  nezve 
alaptr»rvrnyi'knek,  a  milyeneknek  az  1608.  es  1047.  evi  oi^ziig- 
gyiiU'si'k  clisnioi'tek.  A  leglinnepelyesebb  aIapton'6nyek  koze  — 
es  iniutan  nala  alaptorveny  es  alapszerzodes  eg}*,  ketsegtrlenUl 
az  alaps/rrziMU'sek  ki'y/.v  sorolja  a  tr6norokdsod68nek  l(»S7-ben 
lorti'iit  bt'Iiozatalat  es  annak  1723-ban  a  noagra  tortent  kitrr- 
jesztt'si't     (4.   I.) 

Sclnvartner  teliat  az  iisszes  szerzodeseket  eg}'nemiieknek, 
a  kiraly  es  orszag,  vagy  nep  ko/AMt  kiUotteknek  tekinti. 

Farkas,  ugyancsak  zagrabi  akademiai  tandr,  ^Prineipia  juris 
pnblici  Krirni  lliingariae**  cziniii  tankonyveben,  mely  18lS-lan 
jelent  wwix,  a  Pi'trovirs-tt'le  iVnl  isniertetett  .nllaspontra  all. 
XXX.  S-ban  azt  niondja:  „A(i  tertUim  fontem  merito  ix*feruntur 
Sanctiones   l)i))l(miati('ae,  pacta  (M)nventa.  sueeessu  temporis  inter 


B^es  pt  Regni  Status  inita  etc",  ertven  ez  alatt  a  liitleveleket. 
A  szerzitdesek  itiisik  csoportjit  pedig  a  kiSvetkeziikep  kcliln- 
bitzt«ti  meg:  XXXI,  g-ban  „His  accednnt  diversae  aline  conven- 
lioneB.  causa  pubUuae  pacia  et  tran quill i talis  in  Kegiio  reslabili- 
endae  initae",  soiolvSn  ide  fSk^p  a  becsi  b^ket. 

F^nyes  Mug^'arcjrsza^  statistikij&nak  lB43-ban  mcgjelent 
2-ik  kdtetcben  az  elscl  §-bnn  lenyegileg  egeszen  Sctiwartner 
allaapontjan  all.  Hasonliikep  Iie5tliy  Zsigmaiid  lS46-bati  tiieg- 
jelent  „EIemi  magjar  kozjogAban" .  Szftb<5  Bela  1848-iki  , Magyar 
korona  orszagdnak  statiisjogi  6s  monarcbiai  All^a"  czimii  miiv^- 
beii  a  pragmatica  sanctiit  a  nemzet  es  a  kiraly  kazfltti  pactum 
conventumnak  lekinti  (V.  5,.   13.  1.  stb). 

Cziraky  ConapectuB-&ban,  elt^rvo  a  Schwartner — F6nyea- 
fele  dlldaponttol,  liasunloao  PetroviuBhoz  hs  Farkashoz,  az  alap- 
ISrv^nyektol  mi>gkllljjnb0zteti  a  szerziid^seket  (XV,  §.).  Ue  uezete 
ezekt(]l  rae^s  elter,  a  mennyibeii,  ugy  latszik.  a  azensJideBek 
alatt  iiikitbb  a  nemzetkijzi  szerzild^Heket  ^rti.  es  pedig  azokat, 
a  melyek  az  orezag  driikoafttl^Bere  vonatkoz<!ilag  kUlaJi  fejedel- 
mekkel  kOttettek  (XXXII.  §. ;  ezzel  val(iBziiiiileg  a  Malyaa — Frigyes, 
LlAszlii — Mikaa-f^ie  szerzodesekro  utal).  A  hitlevelet  a  a  becsi  6s 
linzi  bekeketeseket  —  oz  utobbiakat  pacta  conventinak  la  uevezve 
—  63  (w  1723:  1.,  2.,  3.  t.-(;zikkct,  tehit  Schwartner,  Ftinyes 
azeriot  azint^n  szcrzlldeat,  az  alaptOrv^nyek  kOzJStt  aorolja  fel 
(XXI 11..  XXV,  6b  XXVI.  §.),  melyeknek  raeghataroziaat  azonban 
nem  adja. 

Noba  CzirAky  mar  nagy  Idp6st  tett  a  tisztultabb  felfogas 
iranjaban,  Virozail  megta  viaszater  a  regi  fogalmakhoz  b  mint 
a  magyar  kiizjog  irott  fnrraaait,  a  tiSrv^nyek  mellett  felsorolja 
a  kiraly  es  az  orszig  reiidei  kiiz5tt  kfitiitt  b  iraabeli  okmaiiyokba 
foglalt  allamszerzlSdeBekot.  m£g  ha  nem  is  lettek  orsziggylil^ai 
czikkelyekbe  iktstva.  Dc  Q  mar  megemliti  itt  a  nemzetkSzi, 
vagyis  kQlal)  hatalmakkal  ea  nepekkel  kotfitt  szerzMeaeket  is 
(Staatsrecbt  d.  KiinigreicbB  L'ngnrn  1.  k  3'i.,  34.  1.);  a  a  meny- 
n}'iben  meglehetoa  Urea  phrasisokkal  azt  moodja  (Staatsrecht 
1.  k.  34.  1.  g)  jegyz.),  hogy  a  kirsUy  es  a  nemzet  kozott  szer- 
zodesi  dton  vagy  diplomatikai  I'ormdban  kdtiitt  allamjogi  es 
nemzetkSzi  reudelkezesek.  miut  a  azi!i  teljea  ^rtelmdben  vett 
„pacta  conveuta",  a  magyar  Allamjogban  ia  ig^nybe  veszik  az 
Skct  megilletS  ^rveiiycBseget  is  bogy  azt  ta&r  elneveztsHk  mntatja  : 


2iii  \?.    ALMMALKOTIi     SZFKZdDtSF.R     A     HAGYJ 

t.  i.  diplomatikua  koronilza»i  uzikketyek,  B»iictio  pragniKtioa 
pauificadok :  eg^ezoQ  a  Petrovics-f^Ie  elni^let  hiv(>,  kJej;eszit\'e 
azt  azzal,  hogy  a  pm^matica  sanctiiit  is  a  flzerztid^sek  kfize 
aorolja. 

Deak  Fereni^K  a  pragniatit^a  saoL-tiot  orezAggy!il6si  besze- 
deiben.  Luatkandelnek  valaszul  irt  „KOzJogi  ^azrev^teleiben "  ismL-- 
teiteti  tinnepelycs  alapazerzUd^snek  minilsiti  a  kirily  £s  a  nemzet. 
illetve  az  uralkodobaz  is  Magyarorsz&g  ki)zott.  Ugyanaunak 
minttaiti  Salamon  Ferenuz  ia  (A  kirilyi  az6k  betdlt^ee,  \f*4 — 186. 1.), 

Az  1861-ben  megjelent  azon  k^t  kiizjog  kiizlil,  melyek 
CzirAky  nyomiin  k^szilltek,  a  szerzQd^aek  tekinteUiben  cs&k  az 
egyik  kciveti  valiiban  Czirakyt,  nevezeteaen  ITcgediis,  a  meonyi- 
ben  a  13.  lapon  E)  pontbaa  Bekekdtesek  es  allamszerzOdv^nyek 
felirAa  alatt  a  kiizszerzadv^nyoket,  kttlbatalmakbal  kOtOtt  8z5- 
veta^geket,  az  egyli&ziak  kdrlili  jog  iriot  a  rdmai  szentsz^kkel 
kCtOtt  egyezmfnyeket.  az  orazAg  hntarsz^leit  azab&lyozd  egyea- 
aegeket.  kcreakedelini  a  egy^b  kOzokmanyokat  emliti,  mint  a 
tOrvenyeken  kivSl  <it(>deorbaii  a  kflzjog  forrfiaait.  fipp  igy  kOnyve 
maaodik  kiadaa&uak  19.  lapjan.  Subayda  azonban  felre^rtette 
Czirakyt,  a  inennyihen  Czirikynak  kCvetkezS  kitetel^t:  , Pacta 
praeterea,  ac  foedera  pablica.  stJpulatioDeB  de  futura  Kegni 
succoBBione ;  vel  occaaione  dolati  [Imperii  cum  extern  Principe 
tranaacUe'  kSvetkez&leg  adja  vissza  :  .A  kfizazerzddesek,  kfiteaek. 
melyek  az  uralkodoi  SrukOaOd^sre  n^zve  benn  vagy  idegen  nnil- 
koddkkal  kOttettek".  A  Cziriky  szerint  az  orszag  3rfikOaodea6re 
ronatkozo  ki^teaeket  Subayda  az  uralkodi^i  dnlkOabd^Bre  nezve 
benn  letrejdtt  kittesnek  magyarizza,  holott  Cziriky  azt  nem  ^rt- 
bette  ide.  mert  hiazen  a  kirklyi  BzSk  SrAkOuM^sdre  vonalkozo 
rendelkezeseket,  vagyis  az  1723.  1.,  2.,  3,  t.-czikket.  a  mdyeket 
leginkAbb  azokaa  az  alatt  erteni,  &  a  XXVI.  §-baD  vilagosan, 
mint  az  A)  alstti  alaptorv6nyeket  Lozza  fel  negyedtk  pont  alatt ; 
a  azerzodeaekrol    pedi<;  E)    alatt  az  nlaptcrvenyekeu  kivKl  azdl. 

Az  18Gl-bcn  megjelent  barmadik  magyar  kSzjog,  ueveze- 
teaen  Recsie,  a  azoban  forg6  8zerz6d6Beket  k6vetkez81eg  hata- 
rozca  meg:  ,A  magyar  kOzjog  kdzOa  irott  kdifOihez  tartoznak 
tov^bbi  az  oklevelea  azerzQd^ek,  az  orezag  belazerkezet^t  alta- 
libaa  6b  egyea  fontoa  kiizjagi  viazonyokat  illetiileg,  a  magyar 
kirdlyok  b  az  oraz4g  rendei  kOzOtt  (articuli  diplomatici) :  vain- 
mint    bekektit^Bek  s  egy6b  azerzDd^aek,    egyezaegek    klllafi  feje- 


i 


delmekkel.  allamukkal  vagy  tartoiuiinyokknl  az  tirezAgos  tdrveuy- 
(Tzikkelyekbe  igtatva,  vagy  kQliinben  iinnepelyea  oklei-eles  alakba 
fintve"    (3.   kiad.    11.  1,|. 

E  megliatjiroziia  a  Cziraky  elJStti  Pctrovics.  Farkaa-fele, 
Virozsil  ki8i6]e8itette  regi  nyomokon  halad,  a  mennyiben  az  u.  n. 
okleveles  szerzfld^Beket  ket  csoportba  oszt\'a,  az  elsSk  kuz6 
a  vitaHzt&si  feltetcleket  es  hiUeveleket  litszik  aorolni  De  tin 
ide  erti  a  vallaai  bSkeket  hs  az  JlrUkOeod^ai  rendez^seket  is, 
mert  a  milatk  iraoporthoz  turtozo  szere(>deaekk6iit  a  valusiigoa 
nemzetkdzi  azorzod^Beket  jelOli  meg. 

Ugyanezt  a  megbatiroziBt  haaznAlja  Korbuly  is  (Ma^ar 
kSzjog  3-ik  kiad.  7.  lap),  caakhogy  H  egy  ii]a^yaniz6  jegyzctben 
ni^gjegy"-  hogy  az  oklevelea  szerzJldeaek  kfiz6  6a  pedig  ketseg- 
telentU  annak  ek5  caoportjaba  tartoznnk  a  becsi,  linzi  bekekS- 
tea^k,   a  pragmatica  sanctio. 

Midon  tcbdt  Lecboer  fejtegctte  )iz  Allamalkoto  azerziid^aek 
lanat,  a  niagyar  atkotmdnyjog  elm^leteben  a  szcrzM^sekre  mint 
jogTorraaokra  nezve  k^t  alldapont  &!\itU  egymasaal  szemben. 
Ggyik.  a  r^gi  bsgyomanyoa,  a  mely  kiindulva  a  kir&ly  ea  a  rendek 
kOzQtti  azerzOdeaekbol,  odiig  fejlett,  bogy  ezek  mellett  azimba 
vette  meg  a  iiemzetkfizi  szerzOd^aeket ;  a  miaik,  az  aj,  a.  mely 
szerzud^saek  csak  a  nenizetkOzi  azerzOdeaeket  tekintette  a  a 
mely  a  kiitUy  6a  nemzet  kQzOttJ  megdllapodasokat  az  alaptSr- 
v6nyek  k5zi  sorolva.  azokat  alaptiSrvenyi  jcllegli  iiitizked^aeknek 
tekintette.  De  az  utobbi,  mondhatnfik  Cziriky-fele  ftlliapont  a  mdaik 
altal  clnyomatott  a  midOn  Leeiiner  ia  a  regi  hagyoniAnyoa  illaa- 
pontra  belyezkedve  rnegalkotla  az  .il1amalkot(^  azerzfidesek  fogalmat, 
es  az  eliii61et,  Recai,  Korbuly  6a  Lcchnei*  te  kin  to  lye  vol  tamogatva, 
teljea  erejebeu  fentartotta  magat. 

Lechner  az  dllamszerzCdtseket  liatArozottan  ket  csoportba 
oeztntta,'  I.  a  nemzetkctzi  szerztidesek,  2.  az  allamolkoto  f^zer- 
xfidiaek  ceoportjdba.  Ez  ut6bbiakuak  azokat  minilait«tte,  melye- 
k.et  az  illam  egyik  reaze  a  tObbivel,  vagy  az  allam  reszei  egy- 
m&aaal  kdtnek.  Allamalkotoknak  nevezi  ezeket  az6rt,  mert  azt 
k£rd6Bt  diSntik  el,  bogy  az  aUaninak  egyik  resze  mikepen 
l^^pezze  a  tfibbivel  az  allauiot  ea   bogyan   legyen  uz  dllani  fdlia- 


'  Frank    Rala    ; 


ISOa-bon    kiadott    korijoinnlii   jegjzi 


1 


d 


218  AZ  ALLAMALKOTO  SZBRZOdIcSEK  a  MAGYAR  KOZJOGBAN. 

talmanak  alareudelve ;  iiem  biztosittatik-e  ezen  r^sznek,  vagv  a 
iiep  egyik-masik  resz^nek  bizonyos  tekintetben  dnallosag  va|;y 
kiilonos  jogok?  8  e  szennt  azok  a  8zerz((de8ek  mindig  a  terQ- 
letiiek  va^y  a  nepnek  inik^pi  kapcsolatat,  dsszetartozasat  hata- 
rozzak  mc^. 

£z  altala  ogyuttal  belsd  AllamszerzOdeseknek  is  nevezett 
Hzerzodcsek  kOzt  ism^t  inegkttl(5nbOzt«ti  azokat,  a)  a  nielyeket  a 
nenizet  a  kir&lylyal,  vagy  a  kirdlyi  h&zzal  kOt,  ^s  azokat  b)  melye- 
ket  az  allam  niaga,  vagy  annak  tulnyomo  resze  cgyes  reszeivel 
kr)t.  es  pedig  vagy  mint  egy  orsz^gal  (minOk  a  Hon'at>Szlavon- 
orszaggal  kiitottek),  vagy  mint  a  lakosok  oly  csoportjaval,  mely 
nem  egy  kQlonallo  tartomany  lako8s4g&t  k^pezi  (p.  o.  a  becsi 
bekc,  szatmari  beke). 

Neni  tudjuk  niegallapitani,  hogy  Lechner  mely  idcJben  ftj- 
tctte  ki  ezt  az  elmoletet  legcloszor,  mcrt  az  nyonitatasban  nem 
jelcnt  meg,  de  fclteheto,  hogy  tanitas&nak  m4r  kezdeten  ezen 
az  allasponton  allott,  telidt  liogy  a  70-es  6vekben  azt  a  tant 
mar  kifejtette.  De,  mcrt  elmelete  nyomtatdsban  nem  jelent  me^', 
az  leliet  az  oka  annak,  hogy  a  TO-es  ^vekben  hs  a  80-as  evek 
oli'jen  niegjelent  ket  kiizjogi  tankonyvben  nem  annyira  a  Lechner 
Altai,  a  iiala  megszokott  Bzabatossaggal  feldllitott  megkUlonbiiz- 
tetesekkel  talalkozunk,  mint  inkabb  a  r6gi  elm^leteknek  egyik- 
niasik  in'uiyban  valo  bovitgetesevel.  Igy  Boncz  Ferencz  ,A  Magyar 
alhniijog'*  czimii  konyveben,  mely  1877-ben  jelent  meg,  az 
allaniszera<ideseket  Kecsi  es  Korbuly  szempontjabol  tekintl.  s 
ilycnckill  azokat  hatarozza  meg,  a  melyek  a  kiraly  es  a  neni/et 
ktizt  !iz  orszag  konnanyzata,  tovabba  a  magyar  allam  egyes 
tartonianyai  kr>zott  ezek  vag>'  az  allampolgarok  fontosabb  kr»l- 
csoin'is  Joj:\irizt)nyai  (s  eshetoleg  idegen  tartomanyokkal  is  az 
ogynias  iranyabani  Alhimjogok)  tekintoteben  kOttetnek  (IS.  I.). 
A  III  el  Int.  hogy  a  nemzetk()zi  szerzodcsek  itt  igen  tokeletleniil 
vannak  sejtetve.  az  allamszerzodeseknek  regi  alapokon  fehillitott 
nicghatarozasjit  azzal  boviti  ki,  hogy  azokat  is  megemliti,  a 
nu'lyok  a  magyar  allam  egyes  tartomanyai  kozt  jonnek  letre. 
A  reszh'tes  relsor<>lasbaii  ily  allamszerzodesiil  a  verszerzddest 
(a  mely  SchwaiHier  Fenyes  ota  nem  szerepelt  ilyenUt,  az  IHOT  : 
XII..  XIV..  XV..  XVI.  t.-czikket.  az  ISOS:  XXX.' t«rvenyczikket, 
IST.'i:  XXXI V.  1. czikket.  tovabba  a  bersi  es  linzi  bckekoteseket 
sorolja  fel. 


A  szabatusaag  meglt^LetoB  nagyfobii  liidnyibun  szenveilil 
eme  mtghatarozas  ea  felBorolAs  utau  lassok  Kiasnek  1882-ben 
megjelcnt  Magyar  KUzjog&t.  Kiss  az  Alianijo;^!  szorzildditeket 
barom  i;Boportba  oeittja.  1.  A  magyar  kirily  ^s  nemzet  kdziitt 
3Z  orsz^  fontosabb  Aliamjogi  viezonyaira  vonatkozAlag  letrejOtt 
azerziMeaek.  Ide  aorolja  a  becsi,  linzi  bekekOt^at,  pragmatlua 
sanctiot.  1B67.  XII,  l.-(;zikket.  2.  Azod  ^yezs^gek,  melyeket  a 
magyar  nemzet  az  aralkoddhdz  egyeb  orazagoival  kdt,  milyenek 
az  1867:  XIV.,  XV.,  XVI.  t-ezikkek,  az  1«78;  XX.  t.-czikk. 
a.  Oly  Bzerziid^flek,  melyeket  az  oraz^  ha  kinllya  hUlillamokkal 
^a  klilfejedetmekkel  kiit  (II.  1.).  E  cHoportosit&sban  mindenek- 
elOtt  az  a  hiba,  bogy  a  nomzetkiizi  azerztideaeket  (milyenek  a 
kettO  6b  h&rom  aUttiak)  ia  allainjogi  azerzJ^deaeknok  nevezi ;  a 
Lecbner  azeriuti  Allamalkotd  szerziidesek  kljze  1.  pont  alatt  min- 
deu  megkmSnbuztelca  uelkUl  veszi  fel  a  Korbuly  iltal  olyanokul 
minQsitetteket,  bozza  vM'o  indokolAa  nelkUl  az  1867 :  XII. 
t.-czikket  a  kibagyvaii  azinteii  indokolas  ndtlkOl  az  16(j8 :  XXX. 
t.-czikket   (melyet   kUJilnbeii  a  8U.    lapoii   egyczm^iiynek   nevoz). 

^'i^'J^'^At  LeL'hner  allaapontj^n  ill  Nagy  EniQ  KOzjogA- 
nak  188T-be[i  luegjelent  elail  kiadasAban  {H,  lap),  nicgtartv^ 
»  Lecbner  elvetette  okleveles  azerzQdoaek  gyttjtt)  clnevezeaet. 
llyenek  1.  a  nemzet  ke  az  uralkodo  dyuaatia,  2.  az  Allam  a 
anoak  valauiely  riaze,  3,  a  magyar  iUam  ^b  Austria  es  4.  az 
OBztrak-magyar  monarrhia  6  s  idegcn  ^laniok  kSzdtt  l^trejfitt 
szerzJId^aek.  Mig  ez  uttibbi  kct  caoportot  ncmzetkQzi  azerzSd^- 
seknek  tekinti,  az  elso  ket  katagoriiba  tartoz6kra  megjegyzi, 
hogy  azok,  mint  t4)rvenyek  lAtnak  napviligot  a  e  szempoiitboi 
itelend(lk  meg,  a  bog>-  a  szerziidea  jellego  itt  nem  a  formaban, 
bancm  caak  a  tartalomban  mutatkozik,  a  uieniiyiben  ket  f^l  iger 
6a  ket  fel  fogad  al.  E  kfinyvben  tebAt  a  Lei-hner  iltal  Allam- 
alkotdknak  nevozett  szerzodesek  esak  bizonyoB,  mig  dig  hati- 
rozatlaiiul  kifejezett  feotartisBal  tekintetnek  szerz&diseknek. 
Kdzjoganak  lS91-beiL  niegjelent  Hiaaodik  kiadisiban  Nagy  Em6 
m&r  batirozottan  az  eddigi  elmiliittel  szemben  foglal  Allist 
legalabb  reazben  ^s  ezzel  a  Cziraky  iltal  kepviselt  felfogist  djnt 
/ek'Ioszti, 

Igy  ebben  a  kiadaaban  megjegj'zi.  bogy  azokaa  n&liink  az 
aliamjogi  tartalommal  birii  azerzJidi-seket  a  fent  mar  me-gjeliilt 
negy  oaztalyba  Borozni,  de  LozziiteBzi,  bogy  e  kat(<goriak  igen  kOlOn- 


SZERZflDfebBK 


boz6  term^Bzetliek.  S  az  elsQ  csoportba  sorolt  szerzod^kre 
TOnatkozolag  kifejti,  hogy  a  lOn'^ny  jogi  termeszeterel  bimak  s 
igy  szigonJan  ve^e  annak  fogalma  al^  keriilnek. 

N^zete  szerint  az  a  felfogia,  mely  a  kir^y  ^8  a  ncp  kiizt 
ezerzOd^seket  kcrps,  kOzepkori  mngjjijogi  felfog&s.  nielyet  a 
mai  kiizjogi  tudoni&ny  niegszflntetett.  Szerinte  az  allam.  illetve 
a  fejedeteiD.  mint  a  ^uver^  kSzhatalmak  alanja,  nem  kOthel 
sajAt  organ  Dm  Aval  vagy  alkoto  elemevel,  eaetleg  en  nek  egy 
riaaevel  sxerzSdeBeket,  miulin  ezek  vcle  nem  egycnjogii,  t5le 
nem  kllllin  alio  felek.  lianem  azemelyisegbben  roglaltatnak  s  fS- 
hatalminak  mindenkor  al&vetv^k  {12.  lap).  A  feDt  jelzett  masodik 
caoportba  lartozo  szerzSdesekre  vonatkozillag  (melyek  kOze  a 
magyar  allatii  <•»  borvit-Bzlavoti  r6szek  kffzti  egyezmenyeket 
sorolja)  azonban  ebbeii  a  kiadisban  m^g  azon  az  All^ponton 
ill,  bogy  azok  az  im^nt  mondottakkal  uzemben  kivetell  kepez- 
nek  a  hogy  ezek  jogilag  is  szerzOdiaek.  {V.  o.( 

De  kiinyv^nek  1897-ben  megjolent  barmadik  kiadasabau 
a  azerziid^Beu  alapot  ezeki-e  oczve  is  elhagyja  s  kifejti,  hogy 
tuiajdonkep  itt  BzerzOd^srJtl  nem  lehet  sz6,  a  mennyiben  a  ket  - 
(magyar  ^a  borv&t-szlavon)  orBz4ggyiU6B  egymisaal  a  k6t  orezigot 
kSt^  Bzerzfld^at  nem  bozbatnak  16tre,  hanem  cBak  megegyoziat 
cgy  torvenyjavaslatra,  a  melyet  azutiin  a  kiralynak  kell  meg- 
ertfsiteni.  A  Horvtlt-SzlavonorBzag  jogi  ill^siit  Bzabalyozo  egyez- 
m4nyek  a  megnebezitett  m6don  valo  torvenyhozas  eaetci  £b  igy 
a  modem  alapt8rv6ny  jelleg^vel  is  jogi  lermeazetevel  birnak. 
(16.  lap.)  E  nezetet  kiilOnben  Nagy  Ernjl  mkr  a  Jogtudomdnji 
KSzlOny  1896.  evi  folyam^nak  52.  szamaban  megjelent  erteke- 
zea6ben  kifejtotte. 

Nag>-  ErnS  kUzjoga  m&aodik  kiadiiaiival  kOrlllbelUl  egy- 
idOben,  18;U-bon  megjelent  k 8 vet kez6  czimii  mllvemben  :  „Magyar- 
orazflg  6b  Auaztria  k5sjogi  viszonyai',  a  pragmatica  sanctiora 
vonatkoztilag  hosszasabban  (106 — 110.  lap)  igyekeztem  kifej- 
teni,  hogy  az  nem  a  kiraly  rag}'  az  uralkod6b^  ea  a  nemzet 
kOzdtt  kiitStt  D.  n.  belsS  dllamjogi,  hanem  Magyaroraz^  63  a 
tObbi  OrOkUa  tartomanyok  kazBtt  letrejett  nemzetkSzi  Bzerz&des; 
a  Bzint^u  ezt  az  illiapontot  foglaltam  d,  hogy  a  kiraly  ragy  u 
ura1kod6baz  ea  a  nemzet  koziitt  szerzOd^sek  nem  jiihetnek   l6tre. 

Horvitb  Jaoos  1894-beu  megjelent  Kflzjogaban  viaazat^r 
az  ^okleveleB   a!lamBzerziid6aek  -    tanihoz,    feiaorolva,  mint  ide- 


Ai  iujiajkiJcoTi}  hsebxAdBssk  > 


UrtOEdkai.  a  v6raKerz&(16§t.  az  aran^bulldt,  a  b^c^i.  a  linzi  b/-ke- 
kSleat,  a,  giragmatica  Ranell6t.  kk  L607.  XI!.  tiirv.-t!zikket,  vt. 
186H.  X.XX.  t.-C£.-et:  a  n  B2era»il«BL-ki?t  a  Nagy  Ernft  kjlnyvit-  ' 
ben  jelr.«tl  n^gyes  fvloexUs  szeriul  csoporti>!«itjn.  L'gyancgak 
ritb  JAnos  .A  prsgninUi^ia  sanvtio  li'Dyrgc"  czinifi  jogisz- 
«rtokez6B6ben  a  pragmatica  saiiciictnak  az  iiralkodilhaK 
kOKOtli  szcrE^ii^B  voil^i  kUloiifis  bewt<l  ^a  nagy 
pil  T(idi :  mig  eis  ertekeBesro  kiivetkexett  Mazdlali- 
Concha  as  ellenkexii  ill^pontra  helyexkedett.  [.log^z- 
Egjleti  ^rtekeK^sek  XVI.  k   4.  fUz.   113.  t.J 

Ji&zi  .Tauul  many  Ilk  a  raagyar-horvit  kflzjogi  viiiKoiiy  kCrt- 
b&l'  cziitiQ  1997  tavnaEan  megjelent  muvil^bcn  UurvAt-Szlavon- 
awtkg  jugallAs&t  szsbAiyozo  1868.  XXX.  t.-cz.-ro  nezvo  azt  a 
■toetot  fejti  ki.  hogy  as  jogilag  tekiDtV(>  lipp  oly  modoo  leirejOlt 
USn4inj,  mint  vAs.  a  tiOg>-  annak  vsak  el9k^Bzlt<ise  kDlfinbt'izik 
nia  Ifirv^nyek  elllk^asIt^s^tSI ;  mig  az  lut  nii^dositti  intezked^sek 
maginak  ennek  a  t<1rv^nyiiek  rcndclbeE6a£n61  fogva  azint^n  L-uik 
IQlT^yek  ugyan.  dti  ni4a  irnSdon,  nevezttteaen  (tgyezmonyes  dton 
Orar  6b  a  hiirvit-szlavoii  orax^gyKl^a  kitE<!tt)  16trekozaiid6 
bfek.  a  Bzerz«d6a  jogi  jollege  n^lkUl.  (1  — S7.  I.) 
A  Magyar  Jogi  Lesikou-nak  180^-ban  meg}eleiil  I.  kOtelA- 
I  irt  .AllamsKerzfid^a"  ozimii  czikk  caak  a  ncm- 
I<'mnM^eket  targyulja,  mcf^jcgyczve.  bogy  az  ugynevczctt 
ssHmMfsck  tiilajdoiikep  ticm  azerziid^aek.  E  czikk 
an  ura  is  ramutat,  Iw^  a  vsilasi  bdkek.  eltekintve 
I  hog;  azok  IJirv^nybc  tcttck  iktatvu.  mint  Erd^Iy  fejedel- 
'  I  kStOtlek.  iicmzctkGzi  teim^szetliek.  a  melyekel  kQlQiib«n 
rCoDclia  ia  ^t'jkori  alkotminyok"  cziiuli  mtlvdnek  U.  kOte- 
I  (188^)  Hzoknak  tart,  mondvikn.  bogy  a  ma^yar  atkotminy* 
btii  a  pr>)l«fttAi]fl(ik  sxabad  valliiagynkorlata  nemzetkOzi  szerzA- 
iliMk  ilU]  btxtnaitUt'itt  (28.  I.|,  rni  ulntt  k^t«egkirlU  a  Itpni. 
a  Uiizi  H  a  tfibbi  kcboklHf'-ackfi  erii'tle. 

Kirictyn^k  Allaspontja  :i  ar.i'ilian  furgii  szcrxOd^aek  Inkin- 
i»i«bcn  Dcm  vilJ^a,  I'.tUO-baD  mpgjdpnt  KiJzjogi  tankOnyveb^R 
^•^lUmalkoti  azerzftd^ekct  kllliin  fpliria  alatt  l^gyalja,  kijelenl- 
^^^KfadfCy  tiirt^iielniileg.  «bl  r^azben  a  jelenlcgi  jogAllapotban  ia 
^^^KdolMk  sxcrzSdiaoti  kot^aek  u  magj'ar  Allatii  egyea  alkat- 
^^^Bt  JvIbiDI  a  kir&Iyi  i-aalAi]  i^a  a  n^p,  az  ilUm  eg6sze  te^ 
^B^3(    cgym    IcatUii'tilrg  <*■«  p<*litik:iilii^:  (k<izi'>gilag|  olkDianitel| 


r^azei  kdzStt  {iu.  lap).  Ebbez  kiipeat  nezete  szeriat  a  jeleolef^ 
jog&Uapot  Bzerint  i§  kfithetok  ily  BzerzSd^Bek  ;  de  m^gis  k^atfbb 
asst  is  mondju.  bogy  a  mi  u,  n.  dllnmolkotd  szerz<>deseink  oly 
Bzen'ezeti  vagy  mks  dllauii  »lapiitt«zni£nyekut  t&rgyaznak,  melyek 
iriint  ceakis  az  egeez  AJlaiii,  illetve  t9rveiiyhoz6  hatalom  rendel- 
keahetik.  azert  tulajilonkep  ezek  nem  is  azeraCdesek.  hanem  olv 
tOrvenyek.  nielyeket  az  ogyes  ftllam  r6azei,  oi^anumar  kOzottJ 
egyezm^nyek  elOznek  meg;  vU^OHabban  szolva,  az  itt  azAbao 
fOTg6  kerd6Bek  tfirv6Dyea  Bzabalyozaflinak  torvenyUeg  kiivetelt  kel- 
leke,  bogy  elCzeteBen  egyezs^gre  jussaiiak  az  illetS  illami  t6aye.z6k. 

ViligoB  azonban,  bogy  ez  csak  a  horvit-sztavonorBz&gt 
JogJill&Bt  szab&Iyoz6  t^gyczm^Dyokre  vonatkozik.  A  pragniatica 
sanotiora  vonalkoziSlag  kesobb  (135,  lap)  ast  a  nfaetAt  nyilva- 
nitja,  hogy  az  nem  valami  faelsS  aUamalkot/j  HKerzod^se  a  niagyar 
^lliimnak.  a  milycnek  elSfordulnak  ugyan,  de  a  melyek  az  egesz 
magyar  lUlam  legfjjbb  hatalmit,  a  tOrvenyboziiat  nem  korlatolhal- 
JAk,  a  melyek  szerzodeBi  erejo  a  tdrv6ny  erejevel  azembeii  meg- 
aemmiBUl.  hanem  uemzetkozi  JeDegtt  szerxJidsB. 

Ugy  lilBzik  Bzekbfil.  hogy  Kmety  inkibb  ama  nezet  fel6 
hajhk,  mely  szerint  CBak  nemzetkdzi  jogi  jellegii  szerz^deaek 
vannak  b  nem  &Ilamalkot6  azerzQd^sek  is,  mert  a  beeai  is  a 
linzi  szerziideaeki'e  nezvo  S  is  kijelenti,  hogy  czek  a  magyar 
411am  ea  az  akkor  fllggellen   Erdely  k5z(Ht  j«ttek  letre. 

Balogh  Arthur  ,A  magyar  ^llamjog  alaptanai'  czimii  mii- 
v^bon,  mely  1901-ben  jeletit  meg.  mind  a  nerozetkdzi,  mind  az 
illamalkoto  szerzHdiaekkel  foglalkozik  (15 — 16.  1.)  a  az  Allam- 
alkoto  azerz&deaeknel  a  Lechner-fele  feloBztaet  emiiti.  Ezek  kJiznl 
a  nemzet  hs  a  kiri^ly  vagy  az  uralkodci  dynastia  kSzOtt  koiOtt 
A.  n.  szerzodeBcket  szcrzQdeanek  nem  fogadja  el:  m!g  aliam- 
alkoto  azerzUdeanek  tekintbet{jnek  Jelzi  azokaE.  melyeket  az  illam 
egyik  resze  kJit  a/,  egeiiz  lUlammal.  De  ezekro  n^zve  ie  k^s^bb 
kijelenti.  hogy  a  fSbatalom  maga  korl&toz^ainak  kell  tekinteni  s 
bogy  e  szerint  alap-  (alkotmany)  tBrv^nyek  jogi  termeszeteve) 
birnak.  (17.  1.)  A  b^csi  6h  a  linzi  b^kekOtesekre  n6zve  8  ia  azt 
a  megoldilat  fogadja  el,  hogy  azok  a  magyar  Allam  es  Erdtly 
kiizOtt  jettek  letre.  (17.  I.)  ' 


'  A  tovibbi,  t.  i.  a  kOzeletben,  orezftggyfllesen,  aajtiibaii  kifej- 
tett  nezeteknek  itten  vali^  kfizlesere  nem  terje'Bzkedbetilnk  ki. 


A  mint  az  itt  felliozottakbol  Utjuk,  az  it  tan,  Log;  s.  magyar 
allameletben  az  illam  lenyezoi  6^  alkatrSszei  egymas  kSzdtt  BzerzO- 
deseket  kiithetDek  eg  hogy  ezek,  mint  jogi  ertelembon  vctt  szer- 
zikleaek  a  niagyar  alkotm^nyjognak  forrasilt  kepezik,  mdr  igen 
regi.  9  liogy  ezt  a  taut  ogyik  iro  a  masikt^l  Atv^ve,  a  oeiklll, 
hogy  annak  igazB^a  irant  kutatna,  egyazerlleu  elfogadja ;  a  bllvi- 
tis  vagy  megszoritAti  ezzel  szemben  csak  annyiban  van.  bogy 
egyik  kevesobbet.  misik  tiJbbet  vesz  fel  az  ilyen  szerzJtd^aek 
kfiz^  A  tannak  bchatdbb  vizag^latat  ea  indokolAeit  csak  Leliner- 
nel  taltiijiik,  a  n^lkiii  azonban,  hogy  el{izj)it^l  kOlOnbozf)  cred- 
m6njekre  jatna. 

Ezzel  a  tobb  mint  cgy  szAzadon  kcreaztUl  uralkodo  tannal 
Kzemben  CziMky  es  egyik  kivonatoldja  foglal  el  All^t,  do  oem 
irgeez  hatirozottaii  ea  egyelttre  nyomt:ilanul,  mig  vegre  Nagy 
ErnS  fokozatoBiin  kifejti  azt  az  elm^letet,  mely  belBJi  ^llamjogi 
szerz<5d^st  m^  nem  i^mer,  a  a  mely  az  elmeletbon  jogi  jelcntS- 
sigii    szerzodeanek  caak  a  nemzetkOzi  azerziid Jacket  iameri. 

Ez  az  elm^let  meglehetfia  elterjedesnek  indult  mar,  midSn 
most  legDJabban  az  allamalkoto  Bzerz5desek  lananak  I'ljabb  erda 
fegyverzetii  vedSje  akadt  Ferdinandy  azemelyeben.  a  ki,  piitolva 
az  eddig  elmalasztottakat,  a  mint  az  rendesen  ti'>rtenni  szokott. 
nioal  liiitol  melyebbcn  e  tan  /ejtoget^s^be,  midon  annak  fenn&lldaa 
mar  eroaen  ea  azt  biszazUk,  alaposan  veaz^lyeztetie  van. 

Ferdinandy  e  foly6irat  mult  evi  fUzetelben  ha  a  folyo  evi 
folyaminak  els3  fiizet^ben  „Az  AllamalkottJ  BzerzUdeHek  (beiail 
aUamszcrzM^sek)  a  magyar  kSzjogban"  czimft  erteki-zea^ben  kel 
v6delra6re  az  allamalkoto  szerzMeaek  tan&nak,'  ^rtekezeaeben 
a  tiirt^nelmi  fejliidea  iamert«tea6vel  kezdi  a  dogmatikaval  v^gezi. 
Cz^lom  itt  nekem  —  mint  a  kivel  tiSbb  helylltt  polemizdl  — 
*z,  bogy  a  dogmatikai  eredmitiyekre  eszroveteleket  tegyek,  a 
mely  r^azben  fejtegeti  az  dllamalkot^  ezerzOd^sek  jogi  tarm^Hze- 
let.  Mert  egyaltalan  nem  tagadom,  hogy  a  magyar  alkotm&ny- 
fejliid^sben  ij^en  aok  oly  mozzanat  van,  nielyre  nizve  kiairtfiaben 
vagyunk.  hogy  azokat  a  kirdly  ea  a  uemzet  kSzAtti  azerzJSd^sek- 
nek    tekintsUk,    ea    hogy    volt    a    magyar    alkotmany-fejlSdcanek 

'  Termeszeteaen  ugyanezt  az  ^llispontot  fo^lalja  ol  ez  ev  tava- 
itzan  mpgjelent  uagy  ESzjogaban ;  ea  eliibbi  munkiiban,  kitlitoCisun  a 
pragmatica  snnctio  lokinteteben  .A  kirUyi  nielt6aag  cs  liatalom  Magyar- 
nrazagoQ*  cz.  munk&jiban,  182.  s  kOv.  1. 


meglehetitE  liosBzu  iduBzaka.  tnidUn  a  kiraty  ia  a  neniKet,  ragy 
a  rendek,  vag;  az  orazitggyfilea  kSzCtti  megegyez^sek  tenyleg  a 
BzerzSdes  felfogasival  jottek  l^lre.  Uiazeu  a  magyar  alkotmany- 
nak  eredctileg  kdz^rdeku  felfogaeat  a  nyugateanipai  maganjogi 
hiib^ri  es  m^g  ink&bb  a  n^met  rendi  felfogas  erfiaen  mddositotta 
6a  zavarta  6s  ennelfogva  a  azerzSdesea  idegen  feifog&s  n^lunk 
ia  sokdig  uralkodo  volt.'  De  ez  nam  itihat  ellent  annak,  bogy 
mindazokra  a  megallapodiaokra  ne;cve,  melyeket  a  SV.,  XVI., 
XVll.  6a  XVIII.  Bzazadbau  azzul  a  feirogasaal  I6teaitettek,  mintfaa 
azok  szerz{)d6aek  volnilnak,  ma  belaasuk,  bogy  nem  azerzod^aek. 
A  rendi  felfogaa  bebataaa  alatt  lenyeg^ben  azerziideanek  tekin- 
tett6k  azt,  a  mit  ma  ISrveaynek  minJiBitllnk.  Az  akkori  Celfcigas 
hajlando  a  azerzSdea  fogalm&t  a  t6rv6ny  helyebe  tenni.  Az  allam- 
v6\  alkototl  mai  felfog^B  azunbaii  mas  ea  ma  azt,  a  mit  a  XVII. 
Bz^adban  BzerzSdisnek  tekintettek,  tiSnenynck  tatjok  a  raJOttBnk, 
bogy  az  illami  tSrveoyeknek  mas  a  jellege  es  tormeszete,  mint 
a  felek  kOzOtti  szerzod6scknek.  Azert  ma  arra,  a  mit  eltibb  szer- 
zOdesnek  minSsitettek,  a  legtObbnyire  azt  keU  mondanunk,  bogy 
azok  tflrv^nyek  Ss  pedig  nemcsak  kQlsd  formal  jelentkezeaUken. 
banem  belsO  IdnycgUkben  jb.  Az  alkotitianytiirt^iietbeD  szamol- 
□onk  koH  a  szerz6d6BeB  felfogAttaat,  de  a  mogyar  alkotmany  ma 
fennillo  intezm6nyeit  mai  Fogalmakkal  a  nem  a  miiltb61  lenma- 
radottakkal  kell'magyariziiuuk,  meg  ba  az  inI6zm6Dyek  a  rdgiek  ia. 

A  bajdani  magyar  felfog^  Bz&mara  idegen  volt  a  magan- 
jogBzerli  szerzMesea  fell'ogaa.  Ez  kdstibb  batolt  oda  be  6h  ott 
megeroB5dv6n  a  magyar  illami  61etet  meglehetflsen  megrontotta. 
a  mint  ezt  Ferdiiiandy  is  kifejti. 

De  ma  nomileg  mar  visBzatertllnk  oly  felfogasboz,  a  mely 
az  eredeti  magyar  alkotm^yoa  gondolkozisboz  kiSzelebb  all  es 
azert  nines  okunk.  bogy  valami  nagyon  mgaazkodjonk  eltbez  az 
idegenbSI  atpUntilt  azei'zM^Bes  rcllbgaaboz.-  Ha  talin  r^gebben 

'  Ezt  kiilBnben  eppen  Ferdinandj-val  szemben  nem  sziikseges 
hangauli^oXQi,  mert  o  e  kOritlm6nyt  tisztin  Utja  a  az  Atalakuliat  igt^n 
Bz6pen  ea  alaposaii  fejtegcti  czikkenek  tOrteneti  reazcben. 

'  Fcrdinandy  ia  vissxattT  a  azent  koroiia-fele  elmetetre :  de  ba 
est  teszi,  akkor  annak  ne  abhox  a  meg^engiilt  fonnJLJilioz  terjen 
visaza,  a  mely  mellett  a  birAly  es  a  neinzet  ki^zStti  azerz6desBk  elter- 
jedtek,  hanem  ahhoz,  a  mely  az  egysegea  Ulameletnek  felel  meg  s  a 
mely  ha  nevleg  nem  ia,  de  lenyleg  az  Arpidok  korftban  megvoU. 
Hai  viazonyainknak  ez  inkibb  megfelel. 


ezllks^gea  is  volt  ennek  az  elm^letnok  fentnrtisAra  az6rt,  bogy 
ax  oraiAg  alkotmiinya  megovasaek,  ma  mir  arra  nines  azOkai^g, 
mcrt  ma  az  m&»  elmdlet  alapji^n  hathat<)sablian  v6delmezbet{>  6b 
fentarlhabi.  Sokak  ellitt  tan  ezeknek  az  {i.  n.  illnmalkotd  szerzOd^- 
eekoek  a  tana  ma  mar  t^  tlinik  fel,  mint  valami  kUlQnds  magyar 
sajitosaag.  Azonbaii  azt  hinni,  hogj  e  szerzdii^s-tanban  van 
valami  kUlOii{)s  magjar  vonds,  nz  teljeae.n  t^ves  kit.  Ezzel  af 
elmelettel  is  £ppen  ugy  vagyunk,  mint  sok  m^sal,  bogy  erede- 
tileg  jdegBnb51  atszarmazvii,  itt  —  igaz,  bogy  a  mi  viszonyainklioK 
alknlmazva  es  nemileg  itidomltva  —  addig  tartotta  fenn  magHt, 
mig  eredeti  bazdjiban  mir  j6  ideje  elavult  b  ezert,  (le  nem  a 
kUliioSs  m^yar  viszonyoknal  fogva.  tigy  tUnik  fel,  mint  kiilOnSs 
mag^'ar  sajits&g.  De  a  mint  nem  volt  eredetileg  magyar  sajat- 
aag,  ligy  moat  sem  az  a  annak  fentarlani  akarasa  nem  egyeb. 
mint  rosHz  helyen  alkaimnzi)tt  nemxetieskcdes,  mint  dntaaitaaa 
aniiak,    hogy  az  elm^letbeii    biiladjank  a  korral  es  a  kltlflllddel. 

Ha  ezzel  szemben  valaki  azt  hozza  fel,  hogy  aunak.  a  ki 
a  bazai  kOzjogot  tudominyos  alapoii  akarja  mttveini,  nem  az  ft 
feladata,  hogy  a  tiirt^nelmi  alnpokon  fejtJidStt  6s  tenyleg  fenn- 
illo  kozjDgot  az  idegenbiSI  recipUlt  elmeletek  kedv66rt,  e  edeti- 
seg^biil  kiforgaesa  ea  lij  magj'ar  kozjogot  dllitson  a  r^ginek 
hely^be,  azzal  szemben  az  a  vdlaszom,  bogy  a  kOzjog  tudom&nyos 
megvil^taeiban  a  nigi  eltn^letnek  u}  elmelettel  vaI6  helyctte- 
sftesc  nem  megv^toztatasa  a  kiizjognak.  A  magyar  k<!zjogi  ijtth- 
minyek  agyanazok  maradnnk,  akarmily  clmelettel  magyarizzuk 
es  fu^uk  fel  azokat,  KliJiiabseg  van  a  kiizjogi  intezmenyek  g 
kSzJDgi  Ittelek  ktet  es  az  int^zm^nyeket  es  teteleket  megvili- 
gitd  elmelet  kOzJStt  A  mint  nem  viltoztat  meg  valamely  teatot 
az  a  kOrlUmeny,  bogy  nem  gyertya  vildgindl,  banem  villamos 
l&mpa  feny^nol  vizsgaijuk,  aSt  m^g  az  aem,  ba  RBntgen-sngarakat 
bocadtunk  at  rajta.  6pp  ugy  nem  kell  a  magyar  kiizjognak  tOr- 
tenelmileg  IdfejiSdStt  int^zmenycit  es  teteleit  a  meghamiHitJLBt<il 
f^lteni  ttzcrt,  mert  k0z6pkori,  de  nem  eredeti  magyar,  banem 
idegenbol  ideszarmazott  elmelet  helyett  a  XIX.  ezdzadbeti  eaz- 
nieknek  megfeleUl  elmSlet  azempontjait  alkalmazzuk  r&juk,  meg 
akkor  acm,  ba  ez  az  elmelet  talan  k[ilf5ld(!n  fejleaztetett  is  ki 
eltfaz6r.  Igaz,  bogy  nz  elmSletnek  az  intezm^nyekuek  a  kelct- 
~  M^s^e  ^8  igy  az  egesz  alkotminj  fejlod^a^re  nagy  hataaa  van, 

t  volt  a  regi  magyar  alkotminy  tovibb  fejISdis^re  is  6ppen 


a  rcndi,  szerzod^aea  tannab.  Be  a  mint  teljeeen  idegen  elm^H 
^B  anuitk  hatAan  elljl  most  zarkozhatott  el  akkor  n  miliar  allam- 
^Ict  6b  a  magyar  kiizjog,  nem  zirk6zhatn6k  ^s  zirk6zzek  el  oly 
elmWet  el8l,  a  mely  eppon  a  rSgi  magyar  alkotmany  alapplvevel 
I'okon  ?  £a  ba  nem  is  volna  igy.  meg  akkor  is  sztlkaegea  volna 
a  magyar  kiizjogi  intezmeayeket  az  eazmek  DJabbi  fejlod^senck 
Bziuvonal&rol  vizsgilni.  A  mint  nagyobb  vilagosaig,  tOktleteaebb 
vizBgilati  mudszer  segely^vel  barmely  tii^yat  jobban  megiamer- 
hetUnk,  £pp  Ogy  moderncbb  itllamelm61et  azempontjabol  a  magyar 
kOzjogi  int^zmenyck  6b  teteiek  aajitoasigait  ia  jobban  felfoghat- 
jak,  jobban  mogiamerbetjOk  azokat  a  klllonbBegeket,  a  melyek 
ni&B  ^amok  alkotmanyAt<iI  megkJllSabiiztelik  ea  jobban  meg- 
ma^yai'dzhatjak  uzokat  a  kotelekeket,  melyek  a  niaf^yar  alkut- 
manynak  meg  ma  ia  meglevii  intezmenyeit  a  multtai  daazefiizik. 

Eb  nem  azabad  azt  sem  Ggyolmen  kivQl  bagyni.  bogy  eppen 
ezen  lijabb  elmeletek  Begdly6vel  meg-megdjul6  UbiadaBokat  intez- 
nek  m6g  mindig  idegen.  kiilSnGaen  oaztrAk  irdk  a  raagyar  alkot- 
tainy  ea  ennek  t^telei  clleu  ^  b  ezeket  a  timadasokat  sokkal 
inkabb  viaazaverhetjQk,  ha  ugyanoljan  tdkSletes  fegyvereket  haaz- 
n^unk,  mint  t^mad^ink  a  uem  tiazt«letrem61t6,  de  mai  barczba. 
nem  valo  rozsd^  Tringiikat  atibogtatunk, 

Nembogy  veaz^ly  azarmazna  abbdl,  hogy  azt,  a  mit  rSgen 
Bzerz&desnek  minSaitettek,  ma  nem  minJisftjUk  annak,  banein 
ellonkezoleg  a  magyar  alkotm^nynak  sokkal  nagyobb  biztoBit^ka. 
a  magyar  nemzet  jogainak  aokkal  eroaebb  tamaazt^ka  kerUlhet 
ki  abbol. 

Dr.  Pohter  Odon. 


'  P.  o.  Teener :  Dar   oeBterreichise  Kaiaertitel,   das  nrigariache 
Staatsrccht  und  die  ungnriactie  PubliciBtik  czimil  miiTeben. 


BCN  fiS  BCNHODfiS. 

Motto :    «Hier  stehe  ich.  ich  kann 
nicht  anders.  Gott  helfe  mir.  Amen*. 

Luther. 
(E\s6  kozlemeny.) 

Az  ember  61ete  ^s  cselekv^se. 

Csod^latos  ez  a  vilag.  Tele  van  rejtelylyel.  fis  a  megfejt- 
hetetlen  rejtelyek  kdzepette  el  az  ember.  A  nagy  mindens^g  a 
maga  ugynevezett  dr5k  torvenyeivel,  a  maga  v41tozatlansdgaban, 
illetve  a  maga  6r6k  valtozatoss^gdban,  vagy  helyesebben:  a 
maga  tdrvenyszerii  valtozatossagaban  emberi  felfogas  es  emberi 
esz  magyardzata  szerint  dntudatlan.  Czel,  gondolat  es  ertelem 
n^lktil  miikodnek  a  termeszet  er5i  68  az  egesz  mindensegben 
csak  tOrv^nyszerttseg  uralkodik.  A  torvenyszeriis^gnek  a  felisme- 
rese  ^s  az  egyes  t5rvenyeknek  a  felfedezese  a  tudomdny  feladata. 

Mi  is  elismerjUk  a  torvenyszerfis^get.  Mindenben  es  min- 
denfitt  torvenyszerfiseg  van.  A  nagy  mindens^g :  az  61ettelen 
materia,  a  veget&lo  nOvenyvildg,  az  615  es  6rz5  organism  us  es 
az  615,  erz5,  akaro  es  gondolkozo  ember,  minden,  de  miuden 
al&  van  vetve  ezen  a  vilagon  a  t5rv6nyeknek,  az  ugynevezett 
term^szeti,  vagy  ezekkel  anal6g  torvenyeknek.  Az  ember  elete, 
az  ember  6rz6se,  vdgyainak  keletkezese,  gondolatainak  tarsulasa, 
cselekv^se,  tirsadalomalakit&si  tdrekvese,  a  t&rsadalom  es  dllam 
61ete  mind-mind  aid  van  vetve  a  t6rv6nyeknek.  Minden  tOrveny- 
szerii.  Vagy  mondjuk  6rthet5bben :  minden,  a  mi  t5rtenik,  wkl- 
tozhatatlan,  k6ny8zerit5  t5rv6nyek  szerint  tort6nik,  minden,  a  mi 
t5ri6nik,  szftks^gszerii.  Minket  e  helyen  f5k6ppen  az  ember  elete 
68  C8eleky686  6rdekel.  Egyel5re  az  embemek  61ete  es  cselek- 
viae  abban  a&  id5ben,   vagy  mondjuk:    abban  a  k6pzelt  id5ben 

15* 


228  BtN  fts  bCnhOd£s. 


I 


OB  allapotb«in,    a  mikor  meg  az  emberek    nem    allottak  a  *tor- 
veny**   (csaladi,  tiirsadalmi,  allami  stb.  tOrvenyek)  alatt,  a  mikor 
me^  csiipaii  a  tormeBzeti  t<5rven3'ek  es  az  ezekkel  analog  tdrvenyeK         \ 
uralkodtuk  felottUk.  A  mikor  az  emberek,  a  mint  mondani  szoka?  - 
szabadok  voltak.  Nezzlik,  milyen  volt  az  ember,  a  mikor  kikerOE  ^ 
a  teremtii  kezebol ;  nezzUk,  milyen  eletet  h\t  ^s    mikepp    osele  "  ' 
kedhctett  ebben  az  idoben,  ebben  a  kepzelt  AlLipotban. 

Szont  konyvHnk  tanitsisa  szerint,  Isten  az  embert  a  fc^ldnel 
purabol  forinalta  (Mozes  I.  ki'myv.,  II   resz,  7.),  de  tsajdt  kepere    "^^^ 
az  Istt'iinek  kepere  torenite  azt    (Mozes  I    konyv.,    I.   resz.  27.      -^  ■ 
es  az  (»  orraba  az  clotnek  lehelletet  Ichelto.  Igen  :    az  ember  tm-^- ^ 
i'i'M  porabol  vetetett,  a  miert  is  osztozik  a  fiSid  poranak  sorsA —    -^" 
ban.    Ala    van    vetve  a    mindenseget    leigdz6    tOr\'enyeknek.    Df  -^J* 
I  St  en    kepere    es  IiasonlatoBsagAra    va^unk    teremtve,    Istennek'^ 
iehellete    van    mi    bennilnk,    miert    is  hiszszUk,    szeretjUk  Iiinni^ 
h()«ry    liasonlok    va<^yunk    Istenhez.    Ez    a    bibliai    mag^'arazata  J 
annak.    hoj^y    az    ember    valojaban    nem  e    vilAgn'd    valo,    bojry"" 
niin'S  teljesen  alavetve  a  mindenseg  torvenyeinek.   Persze  mindez 
csak  a  iiyuj^talan,    nairyravaj^yo    emberi    termeszetnek    es  r»ntelt 
retiexionak  a  szillemenye. 

A/  oniberiseg  esecsemokoraban  ontudattal  sem  letertU.  sem 
annak  niin('>seireroi  nem  birt.  Kit  iigy.  a  mint  a  noveny  el,  ugy 
elt.  a  mint  az  erdo  vadjai  elnek.  Ha  valami  kivUlrol  j0v5  legyfiz- 
lietetlen  akadaly  nem  <;atoIta  meg,  kifejiettc  eleteben  a  lenye- 
ben  kezdotttil  togva  benne  levo  csirakat.  tAi  a  maga  osztonei 
Hzerint.  Keriilte.  a  miWil  osztone  tudta,  vagy  a  mir51  o  azt  tapas/.- 
talta.  bogy  neki  iajdalmat  okoz  s  kereste  azt.  a  niitol  elve- 
zetft   \art. 

Allitasnnk  igazolAsara  nem  fordulunk  senkihez  es  scnimi- 
fele  tlieori.ilioz.  Am  legyen  igaza  a  XVIII.  szazad  rationalista 
hOlrst'szt'inek.  tegytik  lei,  bogy  letezett  az  az  iigynevezett  «ter- 
meszrti**.  vagy  ^allanion  kiviiii"  allapot.  Vagy  legj'en  igaza 
a/okriak,  a  kik  a  tenneszeti  allapot  tlieorinji^t  czafoljak.  K/ 
niinket  egyaltalaban  nem  erdekei.  Akar  igaz  a  biblia  buiitasa. 
a  nicly  szerint  egy  «»nilK*ri  partol  Hzarmazott  az  eg^sz  emberiseg. 
akar  a  [talingcnesis  liivoinek  van  igaza :  akar  Isten,  a  S7]p.toi>(>76; 
teremtette  az  embert,  aki'ir  valami  ertlieti'tlen  generatio  aequivoea 
es  re  it  elves  evolutio  szlilemenve  az  ember,  az  nekQnk  minde^rv. 
Barmint    alljnn  is  a  dolog.    bizonyos    az,    hogy    volt   cgy  olyan 


illapot,  B.  mikor  az  ember  ligy  61t,  mint  a  ii6v6ny,  vag;  mint 
az  allat.  fill  a  maga  belso  valojaEak  megfelelSleg  —  iJa  a  killsfl 
liatasok  kenyszerils^ge  alatt.  A  mint  mondoni  szokis  ;  aitabadon 
elt.  Sem  lelkiismerete,  sem  Heniiiiifele  Bzok&sofc,  babuna,  I'allaeos 
parancaok.  cealadi  traditio,  tdrsadalmi  uzabdlyok,  Allami  tSr- 
v^nyek  stb.  nem  kuriitoztak  szabads^it. 

De  ez  az  allapot,  ez  a  teljes  oatudatlanaagnak  illapota, 
az  emberiseg  igazi  boldogsagilnak  kora  nagyon  rOvid  ideig  tart- 
batotl.  Talan  az  elso  emberi  generatio  gyermekkorAval  SrOkre 
Birba  szallt  az  emberistg  ilntudatlao  boldogsiga.  ; 
refleiio  Bzimllzte  a  mull  liomAIjaba  a  reflesio  nilkUli  boldog 
Ulapotot.  * 


'  ,Der  lostinkt,  diese  Stimme  GotteH.  der  slle  Tiere  gehorchen. 
muss  den  Neuling  anflinglich  illein  leileo.  Diener  erlaubte  ihni  einigo 
Dinge  /ur  Nahrung,  andere  verbot  es  ihin  (Moaes  1.,  23.)".  .Solange  der 
QDerTahreDe  Menach  dieaem  Rule  dor  Nalur  gehorchte,  ho  befand  er 
aich  gilt  dabel.  Allein  die  Vernnnft  ting  bald  an,  sich  zu  regen,  und 
anehte  —  seine  Kenntniaa  der  Nahningsmittel  iiber  die  Scliranken  des 
ingtinkta  za  erweitem  (8.,  6 )' . . .  NUchst  deni  Instinkt  zur  Nahning, 
linrcb  welchen  die  Natnr  jedes  Individnum  erhlilt,  iat  der  Instinkt  znm 
Geschlecbt,  wodurch  sio  fiir  die  Erhaltimg  jeder  Art  sorgt,  der  vor- 
itiglicbete.  Die  einmal  rege  gewordeae  Vernunft  siiumle  nun  nicht, 
ibieu  EinfluBS  aucb  an  diesem  zu  beweisen.  Der  Menscb  fand  bald, 
da»s  der  Reiz  des  Geacblccbts,  der  bei  den  'I'iereo  bios  auf  ein^m 
voriibergebenden,  grCs  stent  ells  periodiecben  Antriebe  berubl,  fiir  ihn 
der  Verliingerung  und  aogar  Vermebrung  durch  die  Einbildungsluaft 
lablg  eel,  welcbe  ibr  Geecbiift  zwar  niit  niehr  MiisRigung,  aber  zugleich 
dsuerbafter  und  gleicbfjtnniger  Iveibt.  je  mchr  der  Gegenataud  den 
Sinnen  entnogen  wird,  und  dass  dsdnrcb  der  tlberdrusa  verhiitet 
werde,  den  die  SSttigung  einer  bios  tierisrben  llegierde  bei  Hich  fUlirt. 
pas  Feigenblatt  iv.  T)  war  also  daa  Produkt  einer  woit  grlJBseren 
AnsBerung  der  Vernnnft,  alii  sie  In  der  ersten  Stufe  ihre  Entwickelung 
bewiesen  batto . . .  Der  dritte  ^chritt  der  Vernunft,  nacbdem  sie  nIcE 
in  die  ersten  unmittelbar  empfundenen  BedUrfnisse  gemiscbt  hatte, 
war  die  fiberlegte  Erwartung  dcs  Kiinftigeu.  Der  Mann,  der  sich  und 
eine  Gattin,  sanunt  kUnftigen  Kindem  zn  erniihrcn  hatte,  a&b  die 
iiumei  wachaeiide  Miibscligkeit  seiner  Arbeit ;  das  Weib  aab  die 
Bescbwerlichkeiten.  denen  die  Natut  ihr  Geschlecbt  unterworfen  batte, 
nnd  Docb  obendrein  diejenigeu,  welcbe  der  mSobtigere  Mann  ibr  anfer- 
legen  wlirde.  vorans  Beide  aohen  nacb  eioeni  mfinseligen  Leben  nocb 
im  Hinlergruude  dea  UemUldes  das,  was  zwar  alle  Tiere  unvermeldllch 
trifft,  ohne  aie  docb  zu  bekiimmem,  namlicb  den  Tod,  oiit  Furvht 
voraus ;  —  und  scbienen  sich  den  tiebrauch  der  \  cruunft.  die  ibnen 
milo    diese    t'bel    venirsacht,    zu    verweiacn  und   zum    Verbreeben  zu 


Az  ember  »  reflexio  doreiigfi  vilAgiiiil  megismerte  tcbe- 
tetloDH^g^t.  nieg^rozte  gyari6s^^&t  —  cb  felismerte  az  elleiit6t«t 
ijnmaga,  a.  tehetetlen  Bemrai  es  a  nagy,  v^gtelpolil  nagy,  hatalman, 
mindeiiliato  mindenaeg  kSzfJtt.  FeliBnerte  CnmagAnak  v4gease^el 
~  a  a  mindens^g  v^gtelens^get.  I^s  &  tud^-fija  gytlmdlcsenek 
ize  nagyon  keeerii  lehetett.  Elveaztette  az  ember  minden^l. 
Elvesatotte  a  ternieazetet  a  moat  mar  a  termeazetben  valami  tftle 
kttl5nb(lziit  latott.  F61elera  fogta  e!  nz  embert.  A  gyengc  ember, 
a  mag^val  ia  tehetetlen  ember  mik6p  mert  volna  daczolni  a 
term^Bzet  erfiivel?  Ha  azeretteit  elrabolta  a  halsl,  arm  a  i^ii- 
dolatra  kellett  jOnnie,  bogy  valamit  vetkezett.  VjBazakivanta  a 
kedvea  balottat.  Kitii!  ?  Attol,  a  ki  »t  tfile  elvett«.  az  St  krtmyezfl 
titkoa,  erthetetleo.  mitideiiLatu  termeazettOl.  Ogy  gondolta,  v^(- 
kea  tett^ert  vezekelnie  kell.  A  tehetetlen  acmmi  nem  bizott 
magaban.  Nem  hitte,  bogy  k^pes  leaz  v^yait  kielegfteni,  ttSrek- 
v^aeit  niegvaltVsItani  .  .  .  Leborull  a  nagy  mindens^g  elett  f^lel- 
meben  ea  leborult  a  nagy  mindenseg  elfltt  remenyeben.  F^lelem 
ea  reni^ny,  finmaga  tebetetlena^genek  ^a  a  mindenaeg  ininden- 
hatoaaganak  6rzete  megtereint«tte  az  elsS  iateneket.  Bdrmily 
kezdetlegeaek  ia  voltak  ezek  az  istonek,  m^gJB  eaak  iatenek 
Toltak,  A  fetjaek  6a  otemek  is  eaak  ligy  urnlkodlak  az  emberek 
felett,  mint  k£adbb  az  egyea  term^azeti  erdket  megszemelyeaitJ} 
iatenek,  vagy  ^ppen  a  monotheiatak  latene.  fia  az  elafi  Uten- 
nel  megazliletett  a  parancanak,  a  tiSrvenynek  eddig  iameretlen 
fogalma. 

fgy  azUnt  meg  az  emberuek  ugynevezett  aeabadsdga. 
E^uUin  mind  en  tett66rt.  n  linden  gondolata6rt,  mind  en  ^rzea^ort 
felelSs  lett  az  ember,  mert  parancaok  szeriut  kellett  eselekednie. 
gondolkoziiia  is  fireznie.  Nem  caak  egyfele  parancaok  nralkodtak 
az  emberek  felett.  latnn  porancHainak  nyomiban  ^a  ezckkel  egy- 
idejilJeg  vagy  talan  azokat  megeldzfileg  keletkeznek  a  eaaUdi 
Bzokaa,  a  t&raadalmi  piiranca.  az  Allam  tfirvenye,  oz  etbika 
norma!  atb.  atb,  vegtelen  sok  tOrveny,  paranue.  a/abAly  —  eg^si 
az  illemszabalyokig. 


maebcn.  Der  Anfang  der  folgenden    roriode    war :    dads    der  Monsi' 
aus  deiu  Zeilabachnille  der   GemSchliehkeit  imd  des  rricdens  ii 
der  Arbeit  and  der  Zwietracbt  iiberging* 

Kant  ^  ,Mutmaasliefaer  Anfang  der  Menscbengescbichto*. 


BtN  ba  bOnhOdBs. 


Ercdmtiny :  ax  ember  a  tiin'enyek  jrnlma  alatt  ill.  Ezek- 
iiek  a  Uirvenyeknek  kell  engcdelnieskednie.  Az  ember  iii&san 
lett,  mint  a  milyeimek  a  teremtU  kezebiti  kikerUlt. 

Vajjon  igazan  m^aa^  lett?  Hat  nem  igaz  az  a  gondolat, 
a  miKSl  azt  mondottuk,  hogy  igaza&g.  Nem  igaz  sk,  hogj  az 
ember  elete  is  igazi,  Oriik,  vAitoEliatatlan,  kSnyazeritJi  tSrvenyek- 
nek  (termeazeti  6a  analog  ttlrv^nyeknek)  van  alavetve  ;  nem  igaz 
az,  bogy  az  egyea  emberek  is  az  emberiafeg  elete  is  tOi-v^ny- 
szeril?  Oly  k^rdeaek  mindezek,  a  melyekre  most  m6g  nem  fetei- 
betiink  meg.  Rem^ljUk  azonban,  bogy  6rtekez6Bilnk  folyam^n 
ezekre  a  kerdeaekre  is  (^rdemileg  mogfelelbetllnk. 


^^KAb  ember  61ete  ^s  cselekv^ee  a  torv^ny  aralma  alatt. 

Istenek  n^pesitik  be  a  mindecseget.  Ezekt<)l  az  latenekt6l 
vanink  minden  jot.  RemenyUiikkel  I'el^jUk  tfjkintUiik,  FelelmOiik- 
hea  uket  engesztoljllk  ki,  TlllQk  kolduljuk  viaaKa  az  elveaztett 
tcrmeazetf-'t,  Ezek  iiz  Istenek  blintetnek  bemiQnkct  roaaz  caele- 
kcdeteinkert.  FelllDk  t{)lUk.  felUnk  baragjuktol.  Ki  akarjak  erde- 
melni  j6indulatukat  ^a  el  akarjak  h^tani  magimkt<tl  liai'a^akat, 
Hugy  ezt  a  kettSs  uzelt  el^rlieaaUk.  a  kdvetendit  szab&lynktiak. 
parsncBoknak  eg^az  i-eadszer^t  teremtjUk  meg.  Ezeket  a  paran- 
csokat  szigordan  meg  kell  tartanunk,  mort  ktllonben  maguitkra 
£s  bozzAnktartoz6ira  vonjuk  az  latenek  baragjat.  Hogy  az  iateni 
parancsokat  megtartsuk,  arriil  gondoakodnak  mindazok,  a  kiknek 
^rdekubea  fekszik,  bogy  ne  Tetkezziink,  bogy  bUjit  ne  kOveaaUnk 
el,   bogy  ne  vonjuk  magunkra  az  latenek  baragjat. 

Ue  nemeaak  lalen  parancaolataiDak  kell  engedeimeskednliiik. 
OsokaterineHzetUnk  a  oaaladalapitisra  keazt.  £a  a  csalad,  a  esa- 
ISdunk  6rdekeben  ia  bizonyos  k^vetendJi  szabalyokboz  vagyunk 
kstve  a  oselekv^ailokben.  Arr61,  bogy  ezeket  a  szabilyokat  meg- 
tartauk,  gondoakodnak  miodazok.  a  kiknok  6rdekeben  van,  bogj' 
*>ii  a  csalad  ^rdek^ben  jarjunk  ol.  CaordatermtazettiDk  (az  ember 
<?3orda-illat,  mondja  Speni;er  6a  Nietzacbe),  vagy  a  claaaicua 
kirejezeaael  £lve ;  t^rsadalmi  tormeszetUnk  (az  uitalmnaa&gig  jeme- 
t«lt  Arialotelea-fele  Ctbov  JtoXit'.xov-ra  gondolok)  a  taraaa  egyQtt- 
Dtal.    fgy    koletkezik    a   kCzlllet,    a  tarsadalmi   formatiii. 


az  emberi  egyesfUet,  az  Allam  stb.  —  es  jul  nioiKtJa  k 
snat  enim  (guacdam  publice  utilia.  az  els5  tArBadalmi  e[;yeBliIet 
vagy  dllam  keletkez^sevel  inegazQleiiiek  ennek  »z  egyesttletnek, 
ennek  az  illamnak  erdekei  is,  a  meljeket  f^lt^kenyen  Sriz,  ii  melye- 
ket  erohatalommai  ie  megved  az  egyeaek   tiimadasai  ellen.^ 

Az  allam,  mint  a  jog  megi'alositdja,  vagy  legnlabb  is 
mint  a  jognak  biztositoja  ^b  a  hatsloiu  birtokosa  en  kezeltije, 
leginkiibb  kdpee  Hzabalyainak  ^rvenji  szerezni.  Ezt  teheti,  mert 
az  lijkorban  joggol  mondbatjuk  az  allainii^l,  bogy  ov^  a  hatalom. 
Az  egy^nnek  itten,  az  allam  spbaerijaban  igazan  al&  kell  magat 
vctnie  a  fenmarad&aa,  jolete  ea  fejlfideae  ^rdekeben  hoisott  azn- 
balyoknak.  t.a  mivt-l  ezek  az  illami  szabilyuk  mindeii  enibeire 
alkalmazhato  kenyszereezkozQkkel  is  megvaliisithatok.  nevezzllk 
az  411ani  szabilyail  xor'  iSo/^v  tSrvenyeknek.  Mint  mondottuk. 
az  ember  ncmcsak  az  Iston,  a  csalad,  a  t&rsadalom  es  az  4Ilam 
parancsai,  szokasai,  Bzab&lyai,  iSrv^nyei  alalt  Ul,  hanem  ajinyi- 
f61e  parancsuak,  tOn'enynek  (b^rmikent  is  nevezx.Dk:  Bzok&a, 
Iraditio,  babona  stb.)  van  aldvetvc,  a  hanyfele  rclati('>ba  keriU 
a  killnlaggal,  fSkepen  embertarsaiviil. 


'  Djabban  az  utilitaristikus  couceptidk  ueis  kOivPtleniil  az  ember 
socialJB  termcBzetenek  tulaidonitJAk  az  emberi  kflzliletek  keletkez^set, 
mint  ink^bb  az  egyea  ember  tebetetlensegenek  is  a  tintulis  czelsze- 
rfisegeuek.  A  mi  szempootuDkb61  ez  teljesen  mindegy.  Prachlstonkiis 
constnictidk  raeltatABarn  nem  vallalknEbatunk.  Csup4ii  azt  az  cgysaerii, 
kOzisniert  tenyt  akarjiik  coDStat&Ini,  hogy  az  ember  mindlg  es  min- 
deniitt  t^rsas  egyiittelesben  fordul  e16  A  miertre  nem  nkarunk  meg- 
felelni.  Bizony&ra  az  eml)erek  ezt  az  Allapotot  czeljuknak,  yigyii&- 
nak  inkibb  megfelelBnek  tartjak  a  Robinaon-fele  egyediilietnel"  Ha 
ez  nem  jgy  volna,  a  tJvBadalom,  a  kiitzttlet  erdekeben  nem  bozninalt 
ildozatot.  A  mit  pedig  halirozottan  megteaznek.  Mert  az  egyen  ■ 
tiraadalotuban  a  t&rasdaliim  fcnmaradisinak  eH  fejIGdesenek  erde- 
kebou  lijabb  paraacfoknak,  s/abalyoknak,  ugyueTezett  tdreadalmi  s 
az  Allaiuban,  AUami  tSrvenyeknek  veti  mag&t  a1^.  MondottAk,  bogy  a 
legtBkeletesebb  emberi  liir»<i<}a!(im  az  allum.  Misok  elkiiUlnitik  az 
illamot  a  tirsadalomfSi.  A  gyak«rlatban  ezt  az  elktiieoitest  megtcBzi 
az  Ajkor,  a  theori&ban  es  tiidi<  many  ban  taian  Hegel  cs  Mohl  tesaik 
elCszlr.  N&lunk  az  allaniDak  a  t^iitadalomtbl  valo  leljes  emaacjpatiojit 
leglelkeiiebben  Iiirdeti  dr.  Kuncz  Ignicz.  Mi  moat  nem  allsmtaiuial, 
nem  AUambOleBelettcl  fogialkozunk.  ProbleniAnknak  megfejteBore.  a 
mely  problema  nagyban  es  egeszbea  mis  terrenurahoz  tartozik.  tel- 
jesen  irrelevans  a  t&rsadalmi  AUam  ee  a  nemzetillam  kCzStt  ro]y6 
haruT^nak  a  kimeDett<Ic.  Eziittal  ezzel  a  ketdeaael  nem  foglatkozhatmik. 


L 


Ki  merne  tagadni,  bogy  p.  o.  egy  aidrendult  bureaucrati- 
[  bizonyoa  advariaaeilgi  dznbalyokat  kell  azeia  elfitt  tartania 
fSnok6vel  valo  ^rintkezesben.  Minket  I'Sk^pen  en  tulajdoi 
kcpen  kizir61ag  csak  az  lilliimnak  torvenyei  ^nlekeliiek.  Ezek- 
nek  a  torvenyi^knek  t'eltetlenlil  engcdelniertkcdni  keU.  Mort  ba 
neiii  engedeltnetikedlhik,  az  allam  k^iiyszerlt  bennilnket,  iiogy 
ICrvenyei  rendelk^zeseDek  ^rtelm^ben  cselekedjUnk.  H»  pedig; 
delictumot  kfivettlnk  el.  caeleki'esUnket  a  legtobb  esetben  j6vi 
nem  tehetjQk  e  az  ittsua  asm  fo|^  tiSIUnk  lehetetlent  koveteltii, 
hancm  megbUotet.  Mi6rt?  Aziirt,  mert  biiiil  kiivetliink  el  6e  lij^ 
moudjik,  faogj'  a  bib  bUntctendo. 


■  A  bdn  [ogalma. 

A  iiiagyar  ariyaf,T  btlntelii  tOn-eiiykiiiiyv    elso  §-u  megnia- 
gyarazza    nekllnk  a  blint,    vagy    ha    jogi    terminua    teulmikuHBal 
nkarunk    elni,    a  bitatettnck    ee  vetaegnek    fngalmit :    „B(intettot 
va^  vBtaoget  caak  azon  (.'selekineny  k^pez,  melyet  a  lOrviny  annak 
nyilviuit".  Ez  az  egyedlll    helyes    fogalma  a  bilntettnek  es  v^t- 
H^gDok.   Ha  a  biinnek  kerdee6t  mint  philosopliliaok  vetjttk  fol,  a 
kik  a  v^gsil   okokal    ea  vegsd    elveket    kutatjuk,  akkor  ie  caak 
azzal  a  valaazazal    fclelhetDok    nagy  kerdeslinkre,    a  mit  teteles 
bBntetOjogunk  tOn'enykSnyvUnknek  legkczdct«n  niond.    Ha  kOte- 
leaaegllnkct  nem  teljeaitjdk.  bfint   kOvctUnk  e.].    Kdldess^geinket 
«l5irj&k  a  kDlSnbfizJl    parancsok.    Ha    azokat    a  ktitelesa^geinket 
"em  teljesitJQk,    a  mejyeket    az  illam   tiJiTeiiye  ir  el6,  tSrveny- 
s^n^at  kOvetQnk  el  a  ba  az  illam  ugy  akarja,  ttirv6nya^rtefiUnket 
d(,-lictaDinak,  kjtzelebbrtil :   biiatettnek,  vetsegnek  vagy  kibiig&snak 
"linBBiti.   Itton  van  a  bliunek.  illetve  a  biiiit^nynek  a  legm^lyebb 
Sj'Ckere.  Az  igaz,  Logy  a  biint^nynek  ez  a  gyOkere  a  felszinen 
^^■m,   Ae    nem    a    mi    hib^iik,    bogy    ez    a   gyi}k6r   nem    nyulik 
"»*!lyebbre.    Mi    eaupAn    a  t6nyekel    mutatjuk   fel.  Az  atheismua 
I»-     0.  valamikor   fSbenjiii)    bfin  volt.    Mjert';'    Mert  az  allam  ^8 
^^     egybaz   az  atheiamuat   aunak    idej^n    az  ^llam  ea  az  egyb&z 
**~«Jekeben    fSbenjaro    biintettnck    minJlaltett.^k,    Teteles    tiirv6iiy- 
kOxiyvUnk    azerint    a    tulajdon    vagy    a    haziiaadg    jogiutezmenye 
*='l«n  val6  izgatas    bUntelendii    caelekm^nyt    kepez    (1,  btk.   172, 
S~^t),  holott  a  I'laton    illamaban    ilyen  biiat^ny    elk^pzelhetetlon 


4 


'j:i2  Ul'N   Ks  sDxHODtll. 

(IK  emberi  cgyesUlet,  aB  lUlajii  alb,  —  ^a  jol  nioniijii  a  riiniai  ji 
sunt  enim  qiiaedam  publico   utllm.    hz  elati  lArsadalnii 
VHgy   iillam   keletkeE^aevel  megSKlllelnek    eniick  ue   ej^yml 
cnnck  ast  allamnak  irdekei  iSy  a.  nifljekd  f^ll^keiiyeii  CriK,  * 
ket  orJiliataloniDial  is  luegv^d  az  vgyom^k   tiiiiatlisHi  HIciu^ 

Az  iiXiam,  mint  a  jog  nleg^'Hi6s1tvjtl,  vn^)  Irgiildbti  ti> 
mint  a  joguah  bistositoja  it  a  halalom  binokosn  «»  kcsclliji-. 
let^inkilbb  k^pes  azabilyainak  ^rvinvt  azercxjii.  Est  icheli,  uit^rC 
az  lijkurban  joi;gal  mondhatjuk  ax  Allamr61.  bogy  Cv^  a  haUloui. 
Ax  egyeiiiiek  itten,  us  Allain  Hpliat^rdjAban  igaiAn  al^  kell  niujtaC^ 
vctnie  a  fcnmaradasa.  j(')16t«  ^a  f«jlfid6«e  6rdek6tien  hoxntt  it»- 
b^yoknak.  ^h  mivul  ezi-k  a.:/.  Allami  Bzabiljok  tntndeii  embertT-  ' 
alkalmazbatcl  k^nyszercezkUzJlkkcl  is  iiKsgvsiilaitiialok,  nrvezxltk 
az  illani  sKabAlyail  x«t'  Uox^v  tOrvenycknek.  Mint  luondottak. 
az  ember  neraceak  az  Istcii.  a  raalAd,  a  tArsadulora  ^g  iu  dJlain 
purancsai,  szokiasi,  szabtllj'&i,  lOrv^nyei  aJall  iUl,  haneni  anayi- 
f^le  jiamncMnak,  tdrv^nynek  (bArmlk^ut  Im  iif vGnnflk :  wuikjus, 
Imdititi,  babonn  stb.)  van  al^vetvt^,  a  linnyf^lu  ri^latiiiba 
a  kUlvilaggal,  fJ!k^p«D  eniticrtarBaival. 


1 


'  Djabban  ax  ntilitaristikus  conpoptiiik  neni  kOxvptlpntll  ael .„ 

sucialia  tormCBzetcnok  tulajdoaitj&k  a?,  nnbcri  kni^Ulptsk  kotirtkoz^Ot,' 
mint  ink&bb  az  pgjes  ember  lehetctli-nspgrin-k  i-s  n  tiwulas  nxolete- 
rilspycnek.  A  roi  Rni-inpoiituBkb6l  e^  tcljcsi-n  mindu^^y.  Pnifliii>torikii« 
<'iinBtriicti<Sk  rarttatisira  nem  filial kouli at uiik.  Osupiti  azt  uy.  i'(!y«icru, 
k(ixianii.'rt  tnnj't  okariuk  conatut&lnj.  Iicfcy  az  cnibHr  mJudii;  (•.:»  mia- 
[luiiUtt  t^rsas  «Kyi)ttelcsben  fordul  eli'i  A  nur-rtre  nem  akatuuk  mttg- 
fnlelsi.    Bizouyira   ax  emberi'k  ezt  az  ftllaputut  ci^ljukuak.  vA^aui- 


es  nem  ley  vobia.  a  t&rsail&luin,  a  kOxtUet  frdokobi-o  nem  boxnlnak 
U(lozat4:it,  A  mit  pedig  hatAromittan  meslesr.iif'k .  Meri  ax  eftjr^a  a 
Umadalooibon  a  tAriadalom  FenmaradAsanak  v"  rpjlijcl6>(inek  dnlc- 
krbdn  itiahb  paraacooknak,  gnabiUynknak,  u;;\  n>^vi-r.i-ti  lArvadalmi  a 
az  lUlanihan,  illami  tnrv^nyeknek  vctj  uaicat  olA.  Unudottak,  hiv^  a 
IvgKtkrlctCKcbb  I'Ribrri  Uir»ai[aIom  an  Allnni.  Mkmk  olklllflnitik  as 
illniuot  a  tirnadalomtiH.  A  gyBkiirlatbnn  ezt  nx  I'lkllKlDiti'i'l  ini>(^xKzi 
az  lijkdr,  a  th«(iriilbun  v-s  tudimiiuyhati  tulun  IIi-^'i-l  i  !<  M<'bl  li">xik 
oKu-jiliT.  NiUuuk  az  yiaiiiuak  a  I^Hadalnmt<)t  inl '  '  i"  iri.  ;|.:itii'ijat 

l(?l;lelkexcbbi-ii    birdett    dr,   Kuiicz  Ignio*.    Mi  i  itjnual. 

iiem    ilUmbaioMdetlel    foglalkozuuk.    rrobl- m  ■  ■        '■ -■■n-    a 

niHy  prubl^mo  i)a);}'bin  is  epeM.beu  mix    imj'  > 

i'f^en    irrvlovanH   a  tftrsadalnn    Allam   ^s  a  titiiwTt 
anxnak  a  kinu'Dett-io.  Kziiiul  eiiw\  a  kitdeaMsl  d«'ui  lu^liUkw 


''"'ik.   161-     I 

1 


- '?    K4tsegt«lonlll 
KzUletett.    ez  m 
lit,  az  allani  nyel- 
r-iiy    fogalma  nem 
1^  tStelezesre  ncm 
.1   lialalom  van,  az 
\    kereHzteoy  ural- 
I.    a  bigamianak  ha 
i^it  ea  a  poly^amiit 
.'    p^is^.  A  poly- 
lli'iikeziileg    erenyes 
■iliik  elismerik  Udviis 
.■■]i  meiithetjllk  meg 
e  nato  conceplidjAt  ? 
,   legyen  ez  a  tarsu- 
nyugoti    vagy    keleti, 
Urnudalomnak   a  fenn- 
Jbkal,  azaz  a  tarsadaloni 
tfalkot6  tagok  lireadalmi 
pea-ftle    Cwo^    ;roXiTtxiw 
ilis  hajlamok  mcffvuimak, 
kOvetnek  el,    legreljebb 
vagy    m^g    azok    aeni. 
^bOI  bUn()Z(!k.    Azok  kepezik 
r  sziilet^BOkkd  bizonyoa  anti- 
pal,    ezok  a  tnodern  vildgnak 
mpnlsDB    kifejletizti    buDnlik   a 
tdraadalom  a  szab&lyoa 
[  K  j6ra  hajlo  mellett".  (Prins 
I  vadakbul  &\l.  kiknek  blinei 
Rhu  ^8  elBzAnl    tSrukveeek.  Logy 
' '  miivelt  t^readalomban  ia  annak 

nnt^rthatjuk  a  deliqaente   natunak 

iitHvielikuB    emberforiuatio,    bogy 

(cpclte,    de  a  szllletett  gonoaztevS 

inivel  mcgserti  a  poailiv  tflrvt- 

lianem  azert.    mert  antisoci&lis 

bnek   antjaocialia  cselekedel  felpl 


volna  Htb.  Htb.  A  ki  paraiicBol,  a  ki  torv^nyt  boz.  az  haUrbzuk 
meg  a  bUntenyt  is.  A  ki  a  kOvetendC  t0n'6nyeket  letesitj,  at 
tei'einti  meg  :i  bflnnek,  a  bllntcnynek  ie  a  fogalmit.  az  teremd 
meg  a  biintenyt  ia.  Mert  a  torv6nyhoz<J  akarata,  parancsai  6s  tor- 
v^nyei  n^lkUl  Urea  fecseg^snek  latazan^k  mindenfele  okoskodas  s 
bdnt^nyrSl.  Ex  uz  igazi.  meiy  ^rtelme  annak  a  jogi  mondianak : 
,8ine  lege  nullam  crimen",  llyen  ^itelemben  minden  betlije  igaz 
Binding  Kirolynak,  a  ki  az  ismeretes  sopbiatikus  izli  mondAaaban 
paradox  modon  kjfejezte  ezt  a  nagy  igazsAgot;  „a  blintettes  nem 
eerti  a  tfirvenyt,  mert  bisz  azt  teszi.  a  mit  a  tiin'dny  a  §-baii 
el&ir"  ;  —  ama  Telt^telek  teljeaitoae,  melyeket  a  bUntetotfirveD; 
eloir:  biintett    (Idizve  a   .Magyar  Jogi  Lexikon'-ban.)  ' 

t.a    itt   nz   lijabb    doctrininak    egyik    tbeoriajaval  taUljuk 
tnagunkat    azemben.    A    Lombroao-f^le    deliquenle    natot    ortetn- 


'  A  btiimek  (bliat^njnick)  ilyen  BKeilemli  meghatarnzasAt  talaljuk 
dr.  Scbnicrer  Aladarn&l  is :  .A  joghJiicseszet  BKempontj&bol  tebat 
b(int6ny  alatt :  az  embor  akarati  azabada^g&bol  ered5  oly  caelekvSnyt 
kell  crteniiuk.  mely  valamely  altalinoa,  feltetien  ea  m^kepp  ki  neta 
pdlolhaid  jogkovetelnioiiy  megserteae  miatt  biiiitetessel  ningtorlaadd. 
(Ezt  a  definitiot  Sehniernr  Haeberlin :  GrandaStze  1.,  I'J.  l-b61  ideii.) 
Tfirtenelmileg  felfogva:  blintcny  minden  oly  szabad.  klilaS  cselekmeny. 
mely  az  Allamban  fennilid  jogszab&lyok  azerlat  btintetea  ali  vonaudd*. 
(Scbnierer  :  ,A  blJiitcti>jog  iltal&aoa  tanai*  188S,  86.  oldalJ  A  Schnic- 
rer  detinitioit  elfogadjuk.  de  nem  minden  mogjegytes  n^Ikiil.  Min- 
denekeldtt  racgkerdSjelezzUk  mindket  definitioban  ezt  a.  kifejesest^ 
Bzahad,  Bzabadsdg.  Ha  ugyania  Scbnierer  ezt  a  kifejezest  ethitai 
BEabadaignak  —  6s  nem  phyaikai  ea  intoUectualia  azabadaignak 
ertehneai  —  6v&at  emelUnk  ez  ellen  a  kifojez^  eUen  6a  bat&rozottau 
elvetjUk,  mint  a  bogy  Mtalinoaaigban  el?etjiik  az  indcterrainismuanak 
minden  teteiet.  Bogy  pedig  Scbnierer  Igy  ertelmesi  az  incriminill 
kifejezeat.  kttfinik  a  kSvetkezd  aoraihol  :  .Bflntenyt  csak  emberi  leny 
kiSvethet  el.  mert  szabad  okozatoaa^,  azas  a  kepesseg  a  kiilvil&gbaii 
onkinj/leg  (irae,  a  libenim  arbitriura  InditFerentiae  i)  viltozasokat  el6- 
idezni  ~  egyeaegyediil  az  ember  attribututna*  (Scbnierer:  idezeti 
mii,  9T.  oldal).  Oh  nem :  Snkinyleg  a  kitlviUgban  az  ember  ia  epp  oly 
kevessc  idezhot  eljl  viltozAaokat.  mint  az  itlatok.  Annak  oka,  hog}- 
mi  az  AUatok  csclekveseit  nem  tartiuk  beazimithatoknak,  az  Ulstok 
intellectual  is  azabadsAganak  korUtoltaigiban  kereaendd.  Ait  illati)k 
nem  tudjak  ea  nem  tudhatjak,  mi  !<zabad  ea  mi  nem  szabad.  KlilOn- 
ben  is  az  emberek  az  Mlatokat  minden  jog  nelkiil  val6knak,  vogel- 
freinak  tartj&k.  A  mAsik  eaKrevetoliink  a  kfivetkczd  allitis  eUen 
irSnyul :  ,(a  bfinteny  oly  oaelekmony),  inch  maskfp  Id  Mem  pdtolhafd 
jogkovetelminy  megiirtiBe  miatt  biintetiMel  megtorlandd' .  Hat  a  biin- 
teteasel  kipotoUtato-e  az,  a  mi  kip6tolhatatlan  ? 


Mil  teaz  62  a  kifejezes:  .szliletett  gonoeztevS"?  Kotsfgtelenlil 
azt  jelenti,  hog;  ez  az  ember  gonoaztevSnek  ezUietett,  e/  az 
ember  azert  ezUlelelt  erre  a  vildgra,  bogy  biiiit,  az  allani  nyel- 
ven :  bilntenyt  kovessen  el  Igen,  de  a  biintSny  fogaJma  nem 
valami  mag&ban  megillu  is  mis  fogalomra,  mis  t^lelozesre  nem 
szoi'Olo  fogslom.  Uisz  littuk.  hogy  a  kiitdl  a.  halalom  van,  az 
ilUpitja  meg  a  biintenynek  a  foo;alniat  is.  A  kereszteny  ural- 
kodok  dice^retea  egyetert^esel  megallapitottik  a  bigamiinak  ^s 
polygamidnak  bllntet5jogi  fogalmat  b  a  bigamiat  ea  a  polygamiAt 
bUntetendli  tenynek  minJisitetl^k.  Nem  igy  a  padJB^,  A  poly- 
garaia  nemcBak  nem  btinlelendii.  ban  em  ellenkeziileg  erenyes 
iDtezm6ny,  biszen  maguk  a  raobammedAn  uralkodok  elismerik  UdvoB 
voltAt  es  maguk  is  polygamiiban  cinek.  Mikep  menthetjilk  meg 
megis  az  lijkori  criminalogiAnak  a  deliquente  iiato  conceptiiijat  V 
L'gy  mondjak,  bogy  a  t&rsadalom  fenoalJisa,  legyen  ez  a  tirsa- 
dalom  kercBztdny  vagy  item  kereszteny,  nyagoti  vagy  keJeti, 
cjkori  vagy  6kori,  egysztival :  mindeii  tdruadalomnak  a  fenn- 
aU&aa  megkOvelel  bizonyus  socialis  hajlamokat,  azaz  a  tarsadaloni 
Ietezes6nek  feltetele,  bogy  a.  tarsiidalmat  alkuto  tagok  t^adabni 
lenyek  legyenek.  birjanak  az  Aristoteles-f6Ie  Cwov  KoXiTixfiv 
tulajdonaagaival.  A  kikben  ezek  a  socialis  hajlaniok  megvannak, 
nzok  meg  az  csetben  is.  ba  bilntenyt  kfivetnek  el,  legfeljebb 
caak  Dgjnevezett  alkalmi  gonosztcv5k,  vagy  m^g  azok  sem, 
banem  csapin  indulatbd),  Hzenved^lybdl  bitDdzdk.  Azok  k^pezik 
a  HzUletett  gonosztevfiket,  a  kik  mar  azllletesOkkel  bizonyos  anti- 
sodulis  hajlamokat  boznak  magukkal,  ezek  a  modern  vilagnak 
az  atavistii.  A  legkisebb  ktllso  impnlsus  kifejleszti  bennUk  a 
i;onosz  csirajdt  s  elitdll  ,a  szabiLlytaInn  tArsadnlom  a  szabilyos 
Wellett,  a  roaazra  hajlo  tev^kenyseg  a  j<5ra  hajlo  mellett".  (Prina 
A-dolf.)  „A  bdiiSsok  oaztAlya  pus/tAii  vadakbcil  all,  kiknek  bSnei 
™*€yr^szt  arra  irinyul6  nagyfokii  6s  elsziliit  tiirekveaek,  bogy 
•rtint  vadak  cselekedhesHenek  egy  miivelt  tAraadalomban  es  annak 
'"^^-viaara,"  {Lubbock.) 

A  mi  lUlaspontunkb^l  fentartbatjuk  a  deliquente  natunak 
"■  fogalmat.  ElismerjUk,  bogy  iitavistikus  emberformatio,  hogy 
''"^-nnak  vadak  a  rivilisatio  kOzepette,  de  a  azllletett  gonosztevC 
■•^m  azdrt  szQIetett  gonosztcvil,  mivel  megaerti  a  poaitiv  tSn-e- 
^yeket,  mert  bdntenyt  kSvct  el,  hanem  azert.  mert  antisocialis 
^**rek»68e    van,    a  mely  tdrekvesnek   antjsocialis  tselekedet  fele) 


meg.  A  deliqucnte  nato  t'ogalniiLt  fentartjuk  6b  6rt6keB  fogBlom- 
nnk  tartjuk.  de  nem  a  piaczi  haszn^atra.  A  mi  I'elfogiBunb 
Bzerint  elk6pzelLet5,  liogy  valaki  utavista.  szlllctett  gonosztevd 
legyen  a  nelkiil,  hogj'  egyetlen  egjszer  is  ilBazelltkiizeebe  jSjjOn 
a  bUntetiicodesszel.  Nem  az  a  k^rd^s.  hogy  niegs^rtette-e  az 
ember  o  bUntel6t5rv^nykciiiyv  paranceolatait,  hanera  az,  vajjoD 
antisocialis  hajlamai  vannak-e  vagy  sem?  Mi  a  deliqaente  nato 
fogalmat  nem  a  etatiatikai  tapaeztalatra  ipitjOk  fel,  haoem  az 
emberi  jellem  vultozhatatliuie^Anak  a  tanara.  Lehetaeges.  a  atatia- 
tika  t&nithatja  azt.  Lo^y.  mundjuk,  200  gonoaztevfi  kGzUl  20-an  k^t 
izben  is  ugyanazt  a  btintenyt  kfivetik  el.  de  ez  a  utatisztikHJ 
argumcDtum  iii6g  niindig  oem  elegendo  aira,  hogy  erre  relepitsllk 
a  szUletett  gonouztevit  fogalmat.  Leheta^ges,  hogj'  ez  a  20 
visszaesd  gonosztevK  kUlsS  halasuk  kenyszerue^ge  alutt :  nugy 
nyomor,  munkabiany,  nioaloba  viazonyok  hatasa  alatt  vagy  indo- 
latbiil,  BzenvedelybCl  kOvette  el  ismetelten  a  blintonyt  ea  nem 
azert,  mert  bitnre  Bzliletett.  A  kinek  antisocial  is  hajlamai  vau- 
nak,  az  antisodaliBta,  ataviata,  ,,Bzilietett  gonoBZlevt!"  —  habir 
okoHX&gAra,  eszere  hallgatva  suhaaem  realisilja  belefi  magv^ak 
lioitialyoB  tOrekveaet  a  eselekvcBeiben.' 

De  lia  fenn  is  tartjak  a  deliqueiite  nato  fogalmit,  az^rt 
kordntsem  szabad  azt  gondolni,  bogy  a  biinnek  kerdea^re  azt  a 
HzokiiBOB  in  theolugaa  azajaba  illo  foleletet  adn6k.  hogy  az 
magAban  v^ve  valami  rossz.  Oh  nem.  Mi  meg  Istennek  paxan- 
UBolatait  Bern  ismerjUk  el  magaban  v^ve  jdknak.  Tehat:  a  kik 
ellene  cselekednek,  elleiie  vitvfk,  nem  kiivetnek  el  valaoii  nn 
und  fiir  aich  nagy  biint,  A  tiraadalomnak  formulazott  ea  nera 
rormiilAzott  paranesai  ellen  CBelekv<ik,  az  antiaocialis  bajlaoiil 
es  cselekveBi!  emberek  Bern  kovetnek  el  btiiit  vagy  bUocselek- 
raenjt  magaban  veve.  Csak  azert  bilnteny  a  biinteny,  mert  anli- 


'  A  bajlamnak,  a  szandeknak,  a  gono^zNAgnak  tekintetbe  T6tele 
e\&6  teendfije  a  melyen  jarO  biintetdjogi  uoiicepti<iknBk.  Mert  hiazen 
a  gonoszs&g.  a  hajlamok  iitb.  azok  a  Bzit&ril  alapok.  a  miken  biz- 
to^an  letcsiil  a  IiQd.  a^  allam  m  annak  iogcendje  ellen  ir&nyul6 
timadia.  Itten  van  igazin  a  bdnsek  legmelyebbre  uynlo  gyflkere. 
Azert  nem  tudjuk  elugge  nieltanyoJQi  az  IM-H-ik  ovi  magyar  biintet^- 
codei  javaslatinak  82-jk  {^-ibanfoglalt  tclelt :  .A  bes/imitas  aonil 
siilyusalib,  niiui'l  tebb  gonoszaig  liitszik  ki  a  tOrv^nvszegOnek  cse- 
lekTes^bSl*. 


eooialis.  Teli&t  a  Bocietae  s^(>inpoiitjAb61  biin  a  bdn.  Ha  a  vil^igoii 
(.'gak  Kdin  ^s  Abet  61tok  volna,  Kain  bizonyara  nom  kOvetett  voloa 
h&nt  el  az  dltal.  hogy  mogjiltc  az  ijcscs^t :  Abelt.  De  mir  akkor 
leter.ett  az  embereknek  egy  kis  aocietAsa  os  a  Kain  caelekve- 
fi^hen  feliflmorte  az  antisocialiB  elemet  MiM  ix  megbllntette 
<it.  Kitiltotta  az  emberi  t&rsadalonibol.  ,,MoBtan  annakokaert 
itkozott   16gy :    kirekeaztetett   e  (bldrOl,  raely    megnyitotta  az  6 

szijit,    bogy    bevenne    a    te  kezedbdl    a  te  atyddfianak    v^r^t". 

WzeB  I.  kanyv.,   IV.  r6az,    11.) 

Ezek  utin  is  ezek  ezerint  teliAt  a  biin  fogalma  a  kUvetkezti 

formnliba  szor  ithato :  engedetlensdg  a  parancaolatokkal  szemben,  a 

panmceolatokaak  vald  eUenHzegQlea.  A  bilnt^oy  fogalma  pedig,  azaz : 
^  biin  fogalma  az  allam  szempontj&bdl :  engedettens^g  az  dllam  pa- 
'^acaolataival  (tSrvenyekkel)  szemben,  a  tSrvenyeknek  valii  ellen- 
"zegUlee.  Oaak  mellealeg  emliteoi,  bogy  itten  van  az  oka  annnk, 


Sy  ^  biintenynek  elvek  szerint  valo  oaztalyoz 


i  teljee 


1  lelietfll- 


'^n^  Ugy&tiia  miadcn  biint^tiy,  minden  delictum   teljeaeii   egyDemii, 
^Sry  qaalitasbol  valo :  a  tSi-vtnyeknek  valo  ellenszegill6s.  ' 


'  Subjective.  kiz&r6lag   sabjective    n^zve    a  dolgot  a  dolasbdl 

^r^dfi    blintenyeket   kitonyen    el  lehetne   viiaaztani  a  oalpabiSl  eredJi 

°}^  Xitenyektol.  De  mi  ertelrae  voina  ennek  a  belytelen  priucipium  divi- 

"'^^Biison  nyugv6  nie^fciil6Qb3ztet«MDfk  ?  Ma  mar  Menki  sem  kitelkcdik 

^    ^«ldl,  hogy  a  criminalogia  jolena^geit  nem  szabad  csup&n  subjectiv 

*^^inpontbol  birilgatni.    Kiilfinben  is  a  gyakorlatban   a  eubjectiv  fel- 

J^Sisnak    coneequentiija   soksnor  a  legnagyobb    mdlUnytalanaftgra  s 

''l^n   igax;iigtalanf)&gra  vezetno.    Mert  hiszen   az  bizonyos.  hogy  e 

'"^Uett   a  felfog&a    mellett    minden   b&rmily    csekiily  hitranyt,    kart, 

JV.^szat  okozu,  de  doluabol  eredo  bUnteD}-t  sokkal  sziforiibban  kellene 

^^*^Qtetai   barmily  nagy  h&tr&nyt,    k&rt,   rosazat  okozo  colpabiit  eredii 

''*i*itenynel.  A  aubjectiv  felfogas  a  maga  merevsegeben  a  ^akorlatban 

^^'(iban  jogi  monBensekhez  vezetne.    Sot  a  subjectiv  felfog^aak  tfll- 

^^sa  is  jogi  izlestelens<igekho7.  vezetett.   a  mit  lathatni  N^metoraz&g- 

I'^Ka  a  kiizelmoltban  Buri  elniiklete  alatt  mdkOdS    blint«t6 tallica  sze- 

'^t>le8eb5t.  A  bUnleayeknek  m&aik  feloazt&sa,  a  mlt  a  magyar  biintet6- 

«*a^eiiykOnyv  is  kttvet,  tudominyosan  Bzamba  se  jfihet.  Bflntett,  vfitsfig 

^?  Idhagia.  bflntett  ea  vetseg  kHr.iitt  eppen  aemmifele  qualitstiv  kiilfinb- 

^S  nincsen.  A  kUIdDbaeg  a  bQatett  ea  vetseg  kOzCtt  teljeaen  quaatitativ. 

J'Ky,  bogy   elmondbatjuk  azt  a  paradoxonnak    litBz6  totelt,    bogy  a 

j>untett  nem  egyeb,    mint  nagy  vetacg  is  a  vetaeg  nt-ni  eg^eb,    mint 

"■>»  banlctt.  Hogy  a  blintett  ea  vetseg  kBzatt  fogalmi  kUlOnbseg  ninoaen, 

"^-t  felianierte  a  t0rvenyhoz6    is,    mert   a   bflntett   es    vetseg    kazOtt 

■'Blyet  adott   az    dgynevezett   correctionalisati6nak.  De  azt  mondj&k. 


238  BtN  &8  BtTNHODftS. 

A  biint^ny :  az    allami    t5rv6nyeknek    val6    ellenszegtil^s. 

A  biint^nynek    nagys&ga  attol  ttigg,    hogy   az  kWsLm  milyen  fon- 

tosnak,  mennyire  szentnek  tartja  az  5  egyes  tQrvenyeit.  Ha  fel- 

tetlentll  szentnek  tartja  az  6  t0rv6nyet,  akkor  az  ellenszegtildnek 

tettet    ^gbeki&lt6    biint^nynek,     legnagyobb    biintettnek    minositi 

(p.  0.  a  gyilkosdig    vagy    az  50  frtnyi  6rt6ket  meghaladd  lopiis 

6s  a  min5sitett  lop&snak    osszes  fajai),  ha  nem  tartja  ily   nagy- 

fontoss^unak  tQrv^nyet,  nem  is  fogja  az  az  ellen   vet^nek  cse- 

lekedetet    ily    szigora    mert^kkel  m^rni ;  azt    mondja    az  allam, 

hogy    az    illet5    csak  v^ts^get    (p.  o.  a  lopis,    ha  annak  targ}*a 

50  forintnil  esek^lyebb  ert^kti  dolog),  vagy  pl4ne  csapan  kihigast 

(p.  0.  a  lopas»  a  niel^-nek  tArgya  2  forint  ert^kii  ^lelmiczikknel 

nem  nag\obb)  kovetett  el.  (Lasd  a  btk.  333—341.  §§-ait  6s  a 

btk.   12G— 127.  §§-ait.) 

Dr,  Bdrdny  Oero. 
Fo\}±  kOv. 

hog>'  egyfelol  a  bfintett  es  vetseg,  miisfeldl  a  kih^^  kOzOtt  igenis 
vau*fogalmi  kill^nbseg.  A  kik  ezt  4Uitjik,  azok  azt  tanitj&k,  hogy  a 
bfintett  es  a  vetseg  jogsertesben  all,  mig  a  kih&g&st  m&r  a  josvesze- 
lyeztetes  letesiti.  A  theoriaban  biintetlenul  feUllithat6  ez  a  tetel,  de 
eddig  meg  egyetleneg>'  biintet/i-codex  sem  tudta  ezen  az  alapon  elktil5- 
niteni  a  kih&g&st  a  biintettdl  es  a  v6ts6gt51.  A  magyar  bUntet6t5r- 
venyben  is  megvan  a  tCrekves  erre  az  elkiilOnitesre,  de  tenyleg 
nines  consequensiil  keresztUlvive  ez  az  elv.  (Jgy  hissziik,  ezt  az  elvet 
a  maga  merevsegeben  nem  is  szUkseges  keresztiilvinni. 


MOXTAIGNE  WIHALY  fiS  LOCKE  JANOS. 

<El!<i)  bnzlenien}'.) 

Az  6jabb  kor  CHsmei  tartalmii  ssorus  0Hs/.ef1i};;;6gben  miirai] 
Igy  aranyokbaii  megimliilt  reiiBigaiim'»v»l.  A  vnlliU-rrfnnniitirt    ' 
agyan  luiU  tenr  viszi  it  lu  embtri  tev(>kenj8*g<'t ;  Eur6pa  mSvelt  i 
(UlaniHibun  a  kfizcpktiri    vnliAsi  vitatkozisok    f<tls&iiir«    kertUnek, 
meg  pedig  ncm  a  tudominy  m  vbIIAb  koret^ben.  banem  nx  i\et 
Terspng^Boiben ;  u  k^rd^e  tirgya  a  kerdl  forog  :  hoi  van  Krisztus- 
oak  ipaz  e^hiza  ?  Kx  a  veraeng^s  darabokra  sza^'giitja  he  e<li!igi 
enrdpai    vall^eg:,vsu^[ ;    az  iis  e^.viiox    iimh  en^ed ;    ue  oJ  egy- 
hibak  pedig   lAsua    aztir^Nlommal  liirdetik    liitdveiket  M  gyfJJtik 
blveikel.  Ak  iakolai  lanftAsban  is  nngy  siilyt  fvktct  raimi  a  kettfi.    , 
a  r^  is  lijnbb  rgyhix,    aaj^    hitplveiuek  bcbiznyiUBira.  all&s- 
pon^iiikk  boiptioliU^ ;  de  e  meilett  gondosan  olvasadk  a  klaassi- 
I  irok    rniiveil  is,   elsS    surbao  a  latin,    kisebb    tt^rjodeleniben 
r0g  xaciorokat. 
Ex  a  Jek'iist'g.  [latda^ogiai  ^iieroponlb^l,  azl  igimilja,  bogy 
I-  mfonnatio  ax  ixkolaban  nem  cs/iidzjil  nugyobb  ajitiat.  Annyira 
ttnn  CK/.kdKOl  nagjobb  ujilast  az  iskobiban,  liogy  a  klasezikasok 
itlntiuU^bui    tnegoli^gazik  a  tisittAn    iskolai   credm^nynyel  a  nem 
tOnkuik    arra.  bogy  a  klaaszikuaolcban  m^OrzOtl  6s  iniiveikbiti 
meKtanuIhatA  bumatius  esziiiAknek  az  >^lctbeii  szerepel  bizloaitaon  ; 
bo|^-  az  Het  kflvctdm^yi-it.    aimak    megjavlt^&t   i^z^lba   vej^'O  | 
axoii  6riil:<.'rviiiiyii    igazsigoknnk    Ht^giteS^evcl,    melyuk   az  iijabb  i 
tirutdulnii  lilvl  mi^gvaltoztalieAra    tlilvJtaen   folylinllnk    voinu  be. 
Ax  elMock,   az  cmbernck,   a   nagy  tcrmvBZctnck    kOzvetlcn 
i«ni«rHi>,    mig    rgyr^azrAI  az  Pud)eri    iamcretnck    lartaJmi    kSrH 
l«tt«.  m&sr^ajtrol  a  gondolkod^ti  javiiaaara  ia  advOHen  nifik&- 
l  kOtn.  Az  eitibtri  gaiidi>lkod&»  ugyaiik  eaak    akkor   '. 
LkdyM  Iriityban,  bii  a  t^gyak  ^  a  Titgalniak  h«lyes  vtn 


240  MONTAIGNE    MIHjLLT   IBH  LOOKS  JAN08. 

bun  maradiiak.  l)e  ezt  a  helyes  viszonyt  akkor  illapithatjuk 
meg,  ha  objectiv  ismerctre  tOrekszllnk ;  ha  nem  a  vitatkozasra. 
hancm  a  mcgfi^yelcsro  fektetjUk  a  f58dl}1;. 

A  bolcsoloti  incgfig^'clesnek  Iegin61t6bb  targya  marad,  foki 
az  ertelmi  es  crkolcHi  tok^letesedes  tckinteteb51,  az  emberi  jel- 
lemok  tanulmaiiyozasa ;  ezekkol  Osszef&gg^leg  az  embcrek  valla- 
K()8  meg^yozudeflc,  szokasaik,  bolcseleti  rendszercik,  nyilvanos 
6.8  magaii  eletlik. 

Klni  ('s  helycBen  cselekedni  tanitj4k  az  embereket :  a  jron- 
(lolkodasnak,  a  ('selekvesnek  e8  erzelmeknek  anyagot  nyujtanak. 

llyon  torekve88eI  tanulmdnyozzdk  a  XVI.  szazad  folyaman, 
aiinak  clojon,  Francziaomzagbau  a  rcnaissancet. 

A  reformatio  a  re^i  gallusok  fbldj^n  nem  vor  nagy  bulla- 
mokat ;  azert  a  ronaissance  tanulm4iiyoz4Hanak  eredmenyc  a 
beke8  viszonyoknak  me«;felelo. 

Plut4ircho8  miivei  nyujtanak  el8(5  t&plalekot  a  franczia 
renaissaneenak  a  XVI.  8zazad  kilzepeti^I  kezdvc.  a  middn  Amyot 
fnmczia  abbe  „Nevezcte8  ferliak  elete**  ezimen  1559-ben,  niajd 
„Krkr>lcsi  niiivek'*  czimen  ln74-ben  franeziara  leforditja  a  najry 
pinij;  hr>lcselo  ket  leji:azobb  munk<4j4t. 

A  k(>r  iranva  e8  azelleme  kedveltte  teszik  Plutarchost. 
foie":  Anivot  forditasalian.  Az  irodalmi.  konnvcd  franczia  nvelv. 
tel  jrs  szepse^reben  ervenyeaUl  Amyot  miiveben :  az  cszmek.  az 
okori  biJlcsesej:;  fenye  az  eletre  vonatkozo  g}'akorlati  igazsagokat 
oly  vilagosaii  onikitik  mejr  a  nagy  emberek  eletrajzaban^  nem- 
klib'inben  az  erkcUesi  miivekben,  hogy  a  vozeto  clvckct,  szabsi- 
lyokat  keresr>  enib(»r  kesz  (irommcl  fogadja  el  es  lolke8cdesdol 
iranvitia  azok  8zerint  eletet. 

A  renairtsance  biilcselete  Franeziaorszdgban  helyes  uton 
halad.  midon  az  elet  szempontjabol  merlegelik  azt ;  az  altalanos 
eszmekben,  az  okori  biJlcselok  igaz8agaiban  ncmcsak  gyonyiir- 
kodnek.   iianem  azok  szerint  eselekszenek  is. 

K/.en  Ix'Ueselok  rtorat  Amyot  lelkea  tanitvilnya,  Montaigne 
(Monta^rne)  Mihaly  nyitja  meg.  Nem  rendszeres  bOleselo ;  ^  de 
az  emberist'^g  Iegti8ztabb.  legnagyobb  gondolkozoinak  egyike. 
kinck  miiveibol  a  vihig  e8  az  eiet  inmerete  sug&rzik  ki. 

*  Nee  ({ui  ilium  culpant,  (piid  carperent  haberent :  niminim  (piod 
nuUam  materiain  distiiicte  et  ordino  proseqaatur,  aut  tractet,  sed  omnia 


MONTAIGNE   MIHALT   £S   LOCKE  JANOS.  241 


1. 

Montaigne  Mih^ly  elOkelo  es  vagyonos  franczia  nemes  csaldd 
sarjadeka,  sziiletett  1533-ban  februdr  ho  utolsd  napjdn  Perigord- 
foan,  a  montagnei  kastelyban ;  harmadik  testv^rei  soraban.  Atyja, 
Peter  Eyquem,  ki  Bordeauxban  polgarmester  volt/  nagy  gonddal 
neveltette  a  nyilteszCi  gyermeket ;  (5  maga  is,  kOrnyezeto  is  latinul 
beszelt  a  kis  MibAlylyal ;  mint  anyanyelvet  tanulta  a  latin  nyelvet 
^8  hat  eves  koraban,  sajat  vallomdsa  szerint,  foly^konyan  be- 
szelt latinul.^ 

Apja,  a  franczia  f5ur,  el5kel(5  miivelt  gondolkozdsdra  vail 
az,  hogy  gyermeket  minden  reggel  muzsikaszoval  keltette  fel 
ilmabol.  £z  a  gyong^d  fig^elem  mennyire  kUlOnbOzik  a  kor  dita- 
14nos  eljarasatdl,  mely  nyilvanos  iskolakban^  hazi  nevelesben 
egj'arant  brutalis  fegyelmi  eljarast  honositott  meg,  melynek  karos 
hatasa  az  eletben  kesobb  is  megmaradt. 

A  latin  utdn  a  g(3rog  nyelvet  szinten  gyakorlati  m6don 
sajatitotta  el ;  hat  esztendds  kordban  a  viragzo  guyennei  colle- 
giamba  kttld(3tte  edes  atyja. 

Grouchi    Miklos,^    Guerente     Vilmos,*    Bucanan     Gyorgy,*^ 

apud  ilium  sunt  inconnexa  et  crebris  digressiooibus  interrupta.  Quae 
pro  mentis  excursibus,  vel  ^i  ita  lubet,  etiam  pro  somniis  habeant 
(modo  enim  alioqui  insolito  scripta  esse  fatcri  cogimur)  dummodo  pul- 
cherrima  et  jucundissima,  ncc  aegri,  sed  excellent!  ingenio  hominis 
Jndicent  esse,  doctrinamque  in  iis  eximiam,  quamvis  ipse  se  indoctum 
esse  ubique  calumnietur ;  sensum  et  judicium  profundum,  vim  ingenii 
Summam  rerum  minutarum  et  difficilium,  nempe  quotidianarum  ipsius 
Oogitationum  subtilem  exsplicationem,  ob  audacem  sed  non  damnam- 
^am  in  sermone  novitatem  crebrisque  figuris  plane  admirabilcm  et 
inimitabilem  esse  agnoscant.  Kolandi  Marcsii.  Lib.  I.  Ep.  22.  Joanni 
Oapellano.  P.  Coste :  Les  Essais  de  Michel  Seigneur  de  Montague. 
LXIII—LXIV.  Paris,.  1725. 

^  Montagne  atyjanak  h&rom  titestvere  volt ;  kettonek  nem  ma- 
("adtak  gyermekei  -  a  harmadiknak,  Raymondnak  negy  gyermeke 
^Volt;  ezek  egyike,  Geoflfray  Eyquem  {5r3k(51te  Guyenne  tartomtoy  fo- 
"viLrosiban  levd  Montagne  hazat.  A  csal&d  1774-ben  meg  vir^zott. 

»  V.  (5.  Vie  de  lauteur  XIX.  Paris.  1725.  par  Pierre  Coste  pi.  Eg>' 
nemet  ember  tanitja  a  latinra,  a  ki  nem  tudott  franczi&ul,  de  kittin5en 
l>eszelt  latinul. 

'  De  comitiis  Romanorum,  czimO  mflve  van. 

*  Aristoteleshez  irt  magyarazatot. 

*  Kmtd. 


ATHEHABUM. 


16 


Muretufl  Antat  '  tanirai  klaaBzikusan  kepzctt  tud<lsok,  egyfitUt 
iigyes  paedagogusok  h,  a  kik  k6n;azer,  megfelenilites  mellSz^- 
s^vel  tanitjak   latia  ea  gOrOg   nyelvre  kia  tanitvAnyukat. 

A  cnlle^umi  61et  nein  tetezik  a  kis  Mihalynak.  A  jezsuitik 
iakol&i  ugyan,  fiileg  n  fegyolem  szeHdaege  miatt,  a  legjobb  iakolik 
k9z£  tartoznak,  de  az  iiiternatua  szelleme  meg  aeni  olyau,  minii 
a  XVI.  BZ^Kad  franczia  ilri  liizainak  szelleme  volt,  melynek  gyOn- 
g6d  hatisAt  a  hat  6vea  gyermck  annyira  niag&ba  ezivia,  liogy 
a  collegium  6vei  alatt  mtndink&bb  folszinre  jutottak  azok  lelkeben. 

Ak  alydk  szelid  banAea  nem  teledteti  azt  el  ea  drSmnie] 
veaz  biiiiaiit  tizenb^roni  ^ves  kurabao  a  coUeginintiil,  hugy  az  elet 
nagy  iskolAJara  keszUljdn,  anaak  ktizvetleoebb  megfigyeleae  alapjan. 

A  Jognak  tanulmdnyozaaara  adta  magat,  melyben  azep  ered- 
menyeket  ert  el.  Guyenne  tartoiuany  fSvaroaaban  Bordeauiban 
a  virusi  tan&CH  tagja  lesz  huazoiiegy  eves  kor&ban. 

A  fiatal  vdroai  taniicsoa  azonbap  rOvid  idB  mulva  lemond 
AUisaruI :  utazni  iudul,  hogy  az  elet  zajlti  piaczan  Ggyelje  meg 
ae  embereket,  azokaaaikbaii,  cselekedeteikben.  A  mult,  utiizisaj 
alatt  nem  erdekli,  hanem  a  jelen.  A  muzeumokat,  gyiijlemenye- 
ket  nem  tanulmanyozza ;  inkiibb  ktllSnbdzu  belyzetben,  viazony- 
ban,  az  emberoket  ligyeli  aieg. 

Hatdrozott  cziMja  van,  moly  arra  birja,  hogy  igy  cseleked- 
j6k.  Az  6ki>rt  iamerte  nidr  Amyot  Plutarehosabol :  at  dkori  em- 
berek  jellem^rOI,  azoknak  egesz  en^rfSl  tiszta  kepel  tudott  alkolni ; 
most  a  jelen  viszonyok  embcr^nek  tan ol many oziaAra  fitrditotta 
figyelmet;  az  filctben  akarta  ezeket  megiamerni,  bogy  az  ilet 
iribyit^Ant  adjon  utbaigazit^st  mdsoknak. 

15^0-ban  lep  ily  ir&nyd  mHv^vel  eliiszdr  a  nyilviaoaa^ 
ele ;  ^Eaaais"  czimen  k^tkOtotea  mimka  jelen  meg  neve  alatt 
Rordeauxban,  melyet  kda3bb  a  harmadik  k5t«t  kOvetett. 

A  gazdag  6a  tudfia  ferfiii  azlilBfOldj^n  kCztisztelet  tirgya: 
bilrmennjire  akarta  is,  polgartareai  megtiazteltetfiae  el 61  nem 
t^rbetett  ki ;  loSl-ben  lelkeaodeasel  valaaztjak  meg  bordeaasi 
polgarmesternek,  mely  bivataliit  l583-ig  viselte.  A  hiv&taloa 
lUl&saal  j&r6  tisztelet  ^  nagyrabecaDl^s  bidegen  hagylak  a  tudo- 
roinyt  szeretC  Montague  lelket. 


'  SKonok. 


MOMTAIOKE   MIHALY   £S   LOCKE  jANOS.  243 

Hivatalos  miikodeseben  visszagondol  sokszor  arra  az  idore, 
mid5n  utaza8aib61  visszaterven,  ^  (^si  kastelydba  visszavoniilt  ^s 
kiziirolag  a  tudomanynak  elbetett.  Lemond  tebat  polgdrmesteri 
allasar61  ^s  „Essai8''-nak  hdrom  kdtetevel  Parisba  siet,  bogy 
azokat  Parisban  kinyomtassa.^ 

Pdrisban  megismerkedik  a  szellemes  Guarnay  kisasszonynyal, 

ki  az  otven  eves  tudos    ferfiiit  apja  gyanant  tiszteli  es  szereti/ 

egyuttal  segilsegere  van  tudomanyos  munkalkodAsaban   nemktilon- 

ben  az  Essaik  irodalmi  terjeszt^seben.   1592.  szeptember  13-An, 

meg   javakordban   fejezi    be    ^letet;  59  evet,  7  bonapot  es  11 

napot  elt.* 

A  tudos  f5urat  eleteben  tobbszor  tlintettek  ki;  IX.  KAroly 
a.  Szt-Mihaly-rend  tagjava  nevezi  ki,  niely  a  franczia  nemesseg 
irJtka  kittintetese  volt;  158d-ban  Bloisban  a  Statusok  gyiilesenek 
iti  tagja  volt. 

Sajdt  bevallasa  szerint  legjobban  drttlt  annak,  midon  R6ind- 
ban,  a  hovk  1581-ben  utazott,  irodalmi  erdemei  jutalmdul  a 
i^omai  polg^ri  jogot  iiyerte  meg.*''  Hitvese  a  szamara  k^szitett 
meleghangd  epitafi6mban  „Civi8  Romanus"  czimet  az  „Eques 
torquatus**   utan  a  masodik  helyen  emliti  meg. 


'  1580-ban  es  1581-ben  beutazta  Svijczot,  Nemetorszdgot 
es  Itili&t. 

'  1588-ban  jelentek  meg  kOtetei  masodik  kiadasban  P&risban. 
1595-ben  Langelier  (L'AngcIier)  adta  ki  P4risban.  A  kesobbi  kiad&sok, 
nemi  v&ltoztatissal,  ezut&n  kcsziiltek.  Erre  a  kiadasra  erdekesen  hivat- 
kozik  Guarnay  kisasszony.  Preface.  XXXXVII. 

'  Mutatja  ezt  Richelieu  biboroshoz  irt  levele  es  az  Essais  ele 
irt  eldszava,  melyet  16j5-ben  irt.  V.  6.  Les  Essais.  etc.  par  Pierre 
Coste.  Paris,  1725. 

*  A  Montaigne-kastelyban  hal  meg.  Mikor  erezte,  bogy  mar 
csak  perczei  vannak,  kerte  feleseget,  bogy  hivasson  papot,  a  ki  kas- 
tely&ban  szent  miset  olvasson.  Nagy  dhitattal  ballgatta  itt  a  szent 
miset ;  mikor  az  tJrtestet  fdlmutatta  a  pap,  fQIemelkedett  igy&ban  es 
<5sszetett  kezekkel,  agyaban  terdepelve  imidkozott.  A  k(5vetkezo  percz- 
ben  meghalt.  Ozvegyet  es  ket  leanyt  hagyott  h&tra. 

■''  Quantum  sibi  prepererit  ex  pulcherrimi  operis  editione  vel 
apud  exteras  nationes  eruditionis  et  sapientiae  opinioncm  turn  patuit, 
cum  ipsa  ilia  Roma,  quae  inter  omnes  totius  orbis  terrae  civitates 
principem  sibi  locum  vindicat,  eum  ultro  in  civium  siiorum  numerum 
allegit  atque  adoptavit.  Scaevola  Sammarthani.  Eligior.  libr.  2.  Essais  IV. 

16* 


II. 

A  \il4girodalom  legkivdlobb  miive  marad  mindeii  idCben 
Montaigne  mnnkija.  fr6ja  az  ember  kOzvetlen  megfigyel^seben 
eltalAlta  a  leghetyceebb  niiidBzert.  mely  niinden  bizonynyal  ered- 
mfinynyi'l  jArhat  egy  olyan  nyiltesKii  tudosna].  a  minO  Mon- 
taigne.  volt. 

Piatal  korAti^l  kev.dve  napunkint  olvassa  Plutaifhoat,  kit 
tanacBad<J  legkedveaebb  banltjtinak  tartott.  kinck  nielyseges  ie 
nagyszamii  esKinei  cgea/en  lekiltiittek  figyelinet  es  rokoneszmi- 
ket  t&masztottak  lelk^ben. 

Plutarehos  a;ionban  csak  egyik  mestero  volt  MoDtai^enak. 
a  niiaik  az  ilet  volt,  melyet  ogesz  kiizvetlensegbon  tdrekedet 
mefffigyelni,  hogj'  az  4letben  talilt  j6kat  ^rtekeaitse.  a  rosszaktol 
pedig  megivjon  mindenkit.' 

A  aokat  tanult  ferfiii  abban  az  idiiben  iadult  el  utazni  a 
^^lagba,  miditn  az  ember  nyugodtan  es  belyeaen  tnd  einbereket 
^8  intezm6nyeket.  dzokaHokat  €s  erkolcsjiket,  igazsAgot,  tneg^S- 

'  Justus  Lipniiis  nagyrabecsiilte  (Lip,''.  Jocst,  szuletett  1547-ben 
Briiaszel  mellett,  t  1B06.  Ltydeni,  majd  IdweDi  egyet.  taaAr) :  a  het 
giirOg  bSlosek  kSze  Morozta,  Inter  weptem  ilios  te  referam,  ant,  ai  quid 
sapientiua  illis  septem.  Naui  externa  et  polita  iata  doctrinanun,  ser' 
monis  et  linguanim  ad  faetum  et  faftidium  usque  acientiam  eperno 
ego  valde,  nisi  cumtirudentia  quadam  et  recti  judicii  nonaa  oonjucta 
duigaatnr  ad  nsum  vitae,  Ea  dua  postrema  in  te  esse  vidi,  et  ilia 
non  deeese.  (Miscellaaea  Epia.  41.  Micliaeli  Itlontano.)  Egy  m&sik 
levelbeu,  melyet  azinten  Montaigoehoa  int6z  (EpiBt.  55.1  i^O"  ir:  sd- 
miratuB  anm  reotitudinem  judicii  tui.  Nam  fateor.  in  Kuropa  uon  in- 
veni  (jui  in  his  taiibus  aenau  mecum  magia  conaentiret.  Utinani  plura 
tibi  scribere  mens,  ant  otium !  .  .  .  et  habere  in  oculia  si  non  aelemi- 
tatem  temporum,  at  tniBeriam  bominum :  pui  talibua  monitorom  auxl- 
liis  omnino  dncendi,  fulciendi.  Epist.  56.  Hariae  Gornaeensi ;  Satis  te 
nosae  videur  ex  uno  judicio  tuo,  quod  de  viro  (Montaigne  Michaeic'i 
illo  ma)^o  fecisti.  Non  cadit  lioc  nisi  in  ilium,  qui  ipse  valde  magnus : 
aapientem  non  capit  nisi  sapiens.  Epist.  2!.  Remacio  Robert!  Belgae: 
Prufecto  vir  ille  magnus  est.  et  factua  ad  mores  judiciumque  forman- 
dum,  Bed  maxime  ad  robur  animia  ingignendum,  siue  quo  quid  nisi 
ductus  baec  vita  ?  Assidne  in  metu,  spe  sumus,  et  ab  omni  noda  cupi- 
dinum  rapimur.  finnat  haec  sapientiae  anchora,  quam  ille  narigio  nostro 
aptat.  —  Balzac  i»  erdekesen  ir  MontJugner6i.  19.,  20.  szamfi  kriti- 
kuiban,  kilerji'.nzkedik  a  v&dakra  is.  melyehet  Baudius  es  masok  hoz- 
tak  fel  el  I  e  no. 


MOIITAIONE   MIHALT   6S   LOCKE  JANOS.  245 

z5d^8t  es    emberi    velemenyt    megbirdlni    ^s    nem    forog  fenn  a 
tevedesnek  veszedelme. 

A  classikusok  szelleme  es  a  kereszt^ny  bdlcselet,  melyhez 
a  reformatio  atAn  is  hii  maradt,  vezette  At  a  vilAg  ^s  az  emberek 
tanulmAnyozasaban  is.  Az  emberrc^l,  az  egyes  embereket  illet51eg, 
magasrSptii  velem6nyei  nincsenek ;  sok  oka  van  igy  besz^lni  : 
Mindazon  n^zetek  k5z5tt,  melyeket  a  r^gis^g  tAplalt  nagyjaban 
az  ember  fel5I,  r^szemrdl  a  Icgszivesebben  azokat  fogadom  el, 
es  azokhoz  ragaszkodom  legjobban,  a  melyek  leginkdbb  meg- 
vetik,  lealAzzAk  es  eltiporjak  az  embert. ' 

Montaigne  fonnebbi  nyilatkozata  valtozasra  mutat  a  miive- 
15d6st(5rt^nelemben.  Az  olasz,  majd  kes^bb  a  nemet  ronaissance- 
nak  nagy  bibAja  volt  az,  bogy  a  classikusok  tanulmdnyozasa  az 
okor  f5lt6tlen  bdmulatdra  vezette  az  embereket,  a  jelen  elet  el- 
veszitette  becs^t  es  6rt6ket :  a  mult  iddk  szokAsai,  erkClcsei, 
emberi  jellemei  megb6ditottdk  az  embereket.  Montaigne  nem  halad 
ezen  az  uton.  A  mult  es  jelen  ember^t  ^les  ^szszel  vizsgAlja,  "^ 
es  vizsgAlodasAnak  eredm^nye  az  or5k  emberi  vonasnak  meg- 
allapitdsa.  Ez  az  emberi  vonAs  nem  folemel5,  igy  hkt  nem  Srven- 
detes,  de  val6  igaz.  Mit  is  arul  el  az  emberi  vonas  ?  Az  ember 
ertelmi  f516nyevel,  ertelmi  t(5k61etesedcs6vel  nem  jdr  mindig  az 
erkQlesi  tok^letesed^s  is :  tanulmdnyai,  nagy  fAradsdgon  szerzett 
ismeretei,  kizOkkentik  rendes  ker^kvAgasAbol ;  g5g58s6,  elbiza- 
kodotta  teszik  az  embert.  Ilyenkor  «nz  erkSlcsi  egyensuly  helyre- 
aliitAsa  erdekeben  nagyon  hasznos,  ha  bizonyos  megvet^s,  leala- 
zAs,  mint  bUntetes  eri  az  embert,  melyek  eszre  t^ritik. 

Az  ember  ilycn  volt  mindig,  az  6korban  csak  ugy,  mint 
a  jelen    iddben.    Azert    okoskodik  helyesen    Montaigne,    en  nem 

'  Essais.  11.  1.  XVII   fej. 

*  Lectio  (opens  Montaigne)  attenti  lectoris  judicium  maxime 
format  et  instruit,  quo  nomine  inter  aliquod  scriptores,  quos  Gallia 
tulit,  praecipue  numerandus,  et  si  fas  dicere,  primariis  illis,  qui  de 
moribus  scripsere,  quodammodo  accensendus  venit.  Quos  cum  ob 
oculos  semper  haberet,  et  ad  eorum  normam  se  componere  cuperet, 
nulli  alii  rei  tota  vita,  quam  sibi  vacavit,  et  juxta  ApolLinis  praeceptum 
se  nosse  et  in  se  descendere  studuit  Cum  vero  quid  profectus  in 
virtute  fecisset,  qualesque  mutationes  in  opinionibus  et  moribus  in 
dies  subiret,  explorare  vellet,  denique  ut  imaginem  sui  amicis  relin- 
queret,  more  Lucilii  libris  suis  se  totum  quantus  erat  depinxit.  Rolandi 
Maresii  Epist.  Joanni  Capellano.  Essais  LXIV.  I. 


24G  MONTAIONE   MIUALY  ItB  LOCKE  JlSOS. 

banmlom  az  okor  emberet,  hanem  tanulmanyozom,  hojry  azon 
eszniek  8eji:it8egevel,  melyek  az  okor  cmbereinek  lelki  \*ilagat  igaz- 
gattak,  a  jelen  emberct  helyesen  ehii  tanitsam. 

A    nevcles    kerd686t    Montaigne    is    egyeni    es   tirsadsdoij 
szempoiitbol    ni^rlegeli.  Az  egyeni    nevel^sn^l    az    emberre  ^'alo 
neveles  lebcg  szemei  elott ;  a  t&rsadalmi  szempontbdl    mcgval^ 
sitando  nevelesn^l  pedig  az  liri  emberr^  val6  neveles.   KOnnyed 
niodorban,  franczi  elcgantidval,  szabadon  adja  el5  nieggyoz6deset 
mindenre   nezvc,  mely  a  ncvel^ssel  OsszefOgg.    8z61  a  gyermeV 
nevelesero],  niely  a  renaissance  paedagogasainak  ^s  a  legujabbak- 
nak  U'gkedvesebb  themdja ;  de  a  nevel6st  nem  veli  kimerithet*^^*' 
nek  a  gyermekkorban    tortent    nevel^ssel,  sfit  meggyQzod^se  a/'  ' 
hogy  a  tarsadalmi  embert  a  tarsadalomban  is  kell  nevelni.  Ebbe  "^ 
a  korszakban  azonban  a  nevelest  az  egyen    maga    eszk^zli  el^^^ 
sorban :  a  kiilscl  t6nyez()knek,  enibereknek,  viszonyoknak,  szoki-^ 
soknak,  kurlilmenyeknek  helyes  megfigyol^sevel  ^s  sajat  hasznar^^ 
toi*tent    forditVisaval.    A  gyermekkor    paedagogusainak    arra    kel     ' 
truekedni.    hogy    az    ilyen     k^sobbi    korban    t0rt6nend5    sociali!^ 
iiev('h'\si*e  ravezossek  az  embereket,    hogy  ennek    szllks^gesseget^ 
az  akarat    holycs    iranyitasa,  az  omberi  jellem  fejlcsztese    erde-^ 
kelxMi  inrirczafblhatatlanul  bevitassak. 

Dr.  Acsay  Anial. 
(Folvt.  kiiv.) 


A  KENAISSAJS'CEKORI  MCVESZET. 
MINT  KORSZELLEM  KIFEJEZOJE  OLASZOKSZAGBAN, 

NEMi  tekintettel  mAtyAs  kirAlyra. 

(M&sodik  kOzlemeny.) 

Az  akaratszabadsagra  tObb-kevesebb  nyomdssal  nehezedo 
kenyurak  t(5rvenyes  keretekbe  nem  foglalt  erdszakos  viselked^so 
a  kor  nyiigtalansagAiiak  belyeg^t  viseli  magan,  niely  eppen  az^rt, 
niivel  a  Bzellemi,  a  niiiveBzeti  es  k5z^leti  nyilvdnulasaiban  az 
eros  Individ ualizmus  —  sziiros  ugyan,  de  term^szetes  —  viriga 
volt  az  erzelmek  eros  szinezettsegevel  a  cselekvenyekbe,  a 
socialis  viszonyok  szabadelvti  alakulds&ba,  az  energikus  elet 
festCi  hatasAba,  nemkUlonben  a  meggyozSd^sekben  tobb6-kev68bbe 
liulldmzo  cszmei  csoportositas  rhythmusaba  is  nagyobb  valto- 
zatoBsdgot  oiitott.  Az  ezen  korban  altaldnosau  dsszegyillem- 
lett  szenvedelyek  kitorese  a  miiveszek  kepzeletet  is  lij  kifejezo 
alkotasra  izgatja.  A  Pazzik  osszceskUvesenek  tdrtenete  m^g  Alfieri 
lelk^re  is  a  XVllI.  szAzadban  oly  nagy  hatassal  van,  hogy  azt  — 
a  tyrannusok  elleni  gyiiloletet  kifejezendfi  —  tragoedidva  dol- 
gozta  fel.^  Raffael  ^Hcliodorus"  festmeny^n  az  egi  lovag  alak- 
j&ban  az  a  Haglione  Astorre  reszesUl  mcgdiesoUl^sben,  ki  mint 
a  Penigiaban  eg}'  idcig  uralkodott  Baglionek  tagja  16baton, 
aranyozott  vasas  fegyverzetben,  s61yommal  a  sisakjan  6s  „Mars- 
hoz  hasonloan  tekintetre  cs  tettekre  a  tolongo  sokasdg  k5z6  v&g- 
tatotf",  mid5n  ez  a  piazzan  kivivott  gydzelem  kdzepette,  a 
a  vedekezo  tizennyolcz  eves  Simonetto  Baglion6n  husznal  tdbb 
sebet  ejtett,  ugy  hog}*  ez  osszerogj-ott.^  Ugyanezen  mtivesz  Ata- 

'  Rado  Antal  i.  m.  II.  200.  1. 
*  Buickhardt  i.  m.  I.  .'iO.  1. 


p 


laotanak  nag?  keaeiret  fejeti  ki  fiiLoak,  a  pern^ai  erdszakos' 
kodasok  eB  sajal  erGs  eg^-^Disig^ek  ildoEStiol  eMtt  s  lel- 
k^l  az  anyai  aldasok  kOzt  kilehcld  Grifoacnak  halalin  es  pedig 
ama  vilighirii  Sirbatetelben,  tnelylyel  ama  ofi  .sajat  fajdalmit 
\iha,\  ele    rtikta  a  le^iigasztosabb  es  legseentebb    anyai    fajda- 

loiDDilk*.  ' 

Fetrara  varosa,  melybeo  az  Eatc-k  uralkod&aa  csodilatos 
kOzeputal  t^rt  az  erdazakossag  eg  Depszeriiseg  kSzDtt,  a  jol  ki- 
eszelt  tliiitetes  valodj  olasx  szelleni^nek  ee  modern  lojalita^Dak 
ad  kifejezest.  midoa  145 1 -ben  az  1441 -ben  elhalt  Nicolu  ber- 
cZ(»gnek  lovae  6rcKSZobrol  allit  a  piazzan.  Boreo  neni  itallja  |14o4) 
inell^Je  leoni  a  sajit  Qlo  ^rczszobrat:  azonfelQl  a  raros  mind- 
jirl  nralkodasa  elejcD  eirendelte.  hogy  neki  maninj  diadal- 
iiszlop  eniellesH^k,  i;  midSn  elt«metik,  az  egesz  nep  igy  ereztc. 
„nuntha  az  liriaten  ma^  njra  meghalt  volna".'  E  vAroa  feje- 
deliaeinek  Jellein^ben  kivctel  n^lklll  nag;  amyoldalak  lannek 
Bzeinlinkbe,  mindaz&llal  az  allanduan  fenyegotS  veszely  bmnllk 
k^te^gkivUl  nagy  szemelyes  derekaeget  fejlesztett  kE,  a  mi  ax 
oUazoknak  ideiljat  kepezte.  Hovetkezesk^pen  ligy  a  fcnti,  term^- 
flZGt«a  m6don  Ietrej6tt  tettekbeD,  mint  a  melyebb  mUveszi  gondol- 
kfxtasban.  eldit^letlen  megnyilatkoz^it  litjnk  ama  pUilozopbikua 
felfogaaoak,  mi'ly  elmes  rendezessci  az  clletit^tek«t,  illetOleg  ellen- 
munddaokat  CB((kkentenJ,  az  egj-mftstol  meaaze  esett  dolgokat, 
jeleneteket  a  mdv^gzetben  kiizelebb  hoziit  a  rendeltetesUhet  esz- 
szcriibb  ^s  aeatbetikaibb  vUugit&sba  helyezni  vaii  hivaua,  a  minek 
kiivetkezteben  ezen  dolgok.  jelens^gek  nagyobb  jeleaUis^gel  8 
tigabb  ^ilelmet  Dyefnek  ^a  tjaztul6bb  cz^loknak  szolgalnak. 

Ezekbjil  kifoly6lag  azt,  a  mit  Dante  —  Aquinc'ii  Szeni  Tamast 


'  BuTckbardt  i  m.  1.  41. 
i  niegjegyezntlnk,  bug}'  a 
aket   naxontiTEj-A    nzent 


a  Bpneviozy:  Italia  5.  I.  —  Itt-erde- 
„.  e  tori  emberek  cajat  illapotaikat,  hely- 
soUtket  Laaontir^-li  nzeiit  kepekket  azerettek  kifejeiesre  Juttatni. 
Oiovanni  dc'  Medici  1512-bon  franczia  fogs&^ba  kerillt,  hanem  szo- 
kntlan  kOriiluenjek  kOzt  a  fogHi^'biil  sr.erencseaen  megmenekiilt.  Igen 
val6sziiiQ.  ho;^  ezen  esemeny  peld&z^&ra  festette  liaffaellel  a  ,Szent 
Pet«r  azabaduliaa  a  bSrtitnbul'  cz,  kepet.  —  Maotcgnit  Szt  Sebeatyen 
s«(<mely6ben  a  kereazteny  hoanek  bilvalI6i  lelkesedese  ea  nagy  kinja 
ri^adta  meg.  a  kiben  ezen  mdvesz  sajit  lelkcsedeaenek  ea  azenv^ 
desenek  mintei^  elSkepet  lattn.  U&rnmitzDr  festette  meg  es  egvszer  i 
n-zbe  metazette. 

'  Hurekhttrdt  i.  ra   I.  65.  I. 


A    RENAISSANCE KORI   MtV^SZET.  249 

kOvetve  —  az  irasmiivek  n^gyfele  6rtelmerol  8z61,^  azt  mi  e  kor 

—  ugy  16trej6velellikre,    elkeszit^siikre,    valamint    tartalnii    fog- 
lalatukra  n6zve    tobbfele  miivelts^gi  mozzanat  meheben  szUletett 

—  legtObb  miialkotasara  vonatkoztathatjuk.  Szerinte  az  elsft  a 
szoszerinti  ertelem,  a  mdsodik  allegorikus  (mely  a  mes^k  leple 
ala  rejtett  igazsag),  barmadik  a  moralis  (erkolcsi)  tanulsAg,  negye- 
dik  anagogikus,  azaz  oly,  a  mcs^ben  rejl5  igazsag,  mely  6gi  dol- 
gokra  vonatkozik.  igy  tortenik  ezek  alapjdn,  hogy  a  Divina 
Comoedianak,  j61Iehet  theologikus  szellemtt,  cbben  a  keret^ben 
tartalroa  megis  ink4bb  —  ugy  mint  a  fenti  miialkotasok  — 
t5rt«neti  es  politikai,  mint  erkOlcsi  es  vallasi  s  tele  van  magdval 
Danteval,  ki  lelkeben  hazaja  nep^vel  R6ma  dics5s6g6rdl  dlmo- 
dik  B  kit  elkeserit  a  pdpasag  es  sajat  szUlovarosa. 

£  tudoskodo  es  allegorizdlo  hajlammal,  mely  az  eszmek 
es  cselekmenyek  sokas^gat  kdnnyebb  attekintes  vegett  egy  sze- 
melyben  szerette  Osszpontositva  latni,  Brunetto  Latininek,  kora 
egesz  ismerethalmazat  fel(5lelo  Tesoretto  *  cz.  tankoltem6nyeben 
Is  —  a  tizenharmadik  szdzad  valosaggal  tudomanyos  lexikonAban, 
mely  Dante  Divina  Comoediajara  is  nagy  befolyassal  volt  —  taldl- 
kozunk.  Ebben  a  szcrzo  egy  spanyolorszdgi  utjdrol  hazat6n^e, 
hiret  hallja  a  ghibellinek  diadalanak.  E  miatt  nagy  szomorkodds 
fogja  el  sziv^t  s  egy  komor  erdfiben  eltevedve,  egy  oriAs  asszony- 
nyal,  a  Termeszettel  talalkozik.  a  ki  beszel  vele  istenrol,  a 
teremtesrdl,  az  angyalokrol  stb.  Mikor  a  Termeszet  elvalik  tOle, 
^>gy  sivatagba  erkezik,  a  liol  az  Erenynek  paiotaja  van.  E  csaszar- 
ndnek  n6gy  a  leanya :  Okossag,  Mertekletesseg.  Er5  ^s  Igazsagos- 
S}4g.  Az  utobbi  hazaban  eMtjak  mindenf^le  boles  tanacscsal,  mire  a 
k5lto  ismet  folytatja  litjat  s  elerkezik  a  Szerelem  orsz^gaba  .  .  . 

llyen  a  miiveszi  hatasnak  gyakran  rovasara  valt  allegorikus 
alkotasok  a  firenzei  Santa  Maria  Novella  spanyol  kApolndjannk 
a  freskoi,  a  melyekben  a  dominikanusok  Aquinoi  Szent  Tamas 
munkajanak,  a  Summa  Theologicanak  allegoridjdt  s  rendjQk  tani- 
toi  miikod^senek  jelk^pes  abrazolasait  festett^k  meg,  68  pedig 
elvont  eszmek  megSrokitese  kovetkezt^ben  inkAbb  eszhez,  mint 
8zivhez  sz616an.  Koltoibb  vonasaiknal  fogva  vonzobbak  6s  szivre- 
hatobbak  a  Dante    dltal  is  dicsOitett    Giottonak  allegorikus  fest- 


»  Lakoma  II.  1.  L.  Kado  Antal  i.  m.  I.  97.  1. 
''  Kado  i.  m.  I.  50.  1. 


menyei  az  as^taii  a}s6  templom  kOzponti  negyuzogeaek  boltozatain, 
melyek  Szcnt  Ferenci  megdicB^Ulea^t  ia  a  hirom  szerzetesi  fog:a- 
dajmat  abrftznljak.  A  pisai  Campo  Santo  L'gitrnok&baii  a  balil 
diadalmat  ibrizolo,  iemeretlen  mesterekt&l  kesxHlt,  itllegoria  a 
tizennegyedik  )>z;izad  dereka  tAJan  vilagszen^  dObSngStt  pestis 
liatisa  alatt  illo  korBzelleni  s£lU<>ttc :  kotDpozicziojanil  fogva  mii- 
v^sziesebb  hatasiJ. '  Mindezcn  tSbb^-kevesbb^  m^Iyebb  jelent^sQ  e 
cilykor  meslerkelt  ertelmi  kilorjeazkedia  a  quattrocento  ban  es  i-inqae- 
ceiit6ban  (Micbelanpelo  cb  Kaffael  allegorikue  atakjalban)  toke- 
leteaedve  onoaii  ered,  bog},'  a  kQvetett  vagyak  ^a  ez61ok,  a  kbldn- 
feles^g  rokonsaga  ea  klilSnbSzeaenek  kira  Delklil.  a  lelek  Jellein- 
aul^Bdginiik  elvc  alatt  neincsak  a  dolgokra  vonatkoznak,  baoeni 
Dokkal  iakAbb  a  do]gok  tiilajduQaagaira,  er6ire.  az  eltentetek 
tisztazaeim  b  a  szdDdekok  oly  gyakorlati  kereaztlih-itolere,  a 
minfirp  p^ldit,  teazem  azt,  a  koztiraaaag  veg6ii  forrongo  roniai 
viazonyok  koziiti  Vergibuanak  a  aokfelc  pszme  felhalmozodasa  Altai 
nyngtalaiiitott  kora  azUks^geit  niegerzjj  ee  megerti)  kOIteazet^- 
ben  talalunk.  1^-  tOrtenik  tovtibbi  kiivetkeziasel,  hogy  vaJantint  » 
mliveazetbeti,  ligy  a  kSzeletben  is  kurazerii  eszmek  a  mult  ruba- 
jkba  Oltfizve  Jelennek  meg.  A  tilrteuet  tanitja,  bogy  a  XIJ.  az&zad 
kazep6n  tiil  a  guelf  ^a  ghibelliu  nevek  nem  egyazer  caak  bamiB 
czegerekUi  azolgilnak.  melyekkel  egyrais  enielkedesere  feltekeny 
a  irlgykedo  vAroaok  lepleztek  uralomvagyukal,  iigy  bogy  a  XI. 
Bzdzadtdl  egfiszen  a  XIU,  azuzad  kOzup^ig  ezeu  k6t  niv  alatt 
folyt  az  elkeaeredetl  biirezokiiak  lanezolata,  nirly  kurxzakrol  azt 
mondja  a  krunikaa :  aanguis  Italicua  tfTiuiilitur,  ak'ut  aqua. 
A  kcHiibbi  ertiszakoa  azizadokbaii  rokon  kKzeloti  magatartis 
haaonlo  a  miiveaz  valogat6  eljariuAboz.  ki  azAltal,  bogy  tir^a- 
bol  elhagy  vaUmit.  m^g  jobban  engedi  ^ncnyeBllbii  a  t6bbit  a 
niegnyugazik  azon  tudatban,  bogj'  a  feato,  zenesz,  kaltii  balgatag 
vobia.  ba  bttaegre  a  lermeazettel  akaroa  veraenyre  kelni;  hogy 
igazi  rendeltet^sUk  a  zavaroa  benyom^ok  kibonyolitiaa,  a  kQdoa 
homaly  eloazlatAsa,  a  sokaig  tartoti  bizonytalanaAgok  olyan  meg- 
oldAaa,^  a  milyeonek  azUkaeget  e  kor  kaleidoskopazeril  tirsadalmi- 
nnk  8  a  tyrannizmua  6s  kOzb&raaaAg  vegletei  k&zt  niozgii  korm&ny- 


'  L.  Springer  i.  m.  melWkiet  24.  ea  25,  kSzt, 
'  V.  a.  Oberbulioz  Viktor ;  Miiveszet  ea  tcrraeazet.  Ford. 
Saroita  138.  1. 


•M 


formiknak  lij  alakulnsn.  a  feliamert  belaii  a  kUlafl  term^Biethiiseg- 
nek  kOvet^sevel  dolgozo  szobrdszat  es  HzinduB,  e  a  coiTeggi6i 
olflire  obscure  hat^s&t  kercsi)  festesKL't  tttkeleteBedesenek  mintd- 
jira  BzDks6g^t  6rBztp. 

A  kjjzszabadaagot  deprimaiii  kiirlllmfinyek  kOzepette  a  fel- 
vilAgosodottak  kSzt  a  politikai  elet  javitAaira  n^zve  forgalomba 
kerUlt  aokfele  fogalom  kiivetkezt^ben  as  cimdetekben  ia  ol; 
feazlilts^g;  aJlott  elii  melynek  megBzilnteteaet  csak  az  tillami 
ilet  refomnUaadtol  lehetett  varni.  Itt  keUett  a  azUkaegea  gyakor- 
Uti  igazsitgnak  tUzpr6bajit  megcainalni.  A  legkenyeBebb  s  teg- 
nehezebb  fi-ladat  tz  akkor.  mid^n  Bok  a  tanalt  6s  azabad  gon- 
dolkodiad  fo.  GSrOgorazag  azabadsaga  a  Bophistikus  goudolkod^ 
tdlbajtiaainak  esik  ildozatul  Ez  a  renaisaancekorbaji  ia  —  h&r 
iok&bb  az  ^rtelem  erkolcsi  uralminak  karoBodasaval  —  ism^t- 
Iddik  eH  pedig  a  hajlamoknak  ama  nicrtekfelettia^e  kCvetkez- 
teben,  melylyel  kiki  ilnnoii  elfogult  bolaej^iiek  kielogiteae  vegett 
nagy  problemik  niegold^ara  tOrt.  A  ktSltiik  s  tudosok  OualU'i 
felsdatokat  keresnek,  a  e  v6gb&I  az  dkort  m^  eleve  megalkotott 
esznieib  szerint  tanulm^nyozzik  b  okulva  mielJibb  gzeretnek  latni, 
milyen  lenne  a  kiilvil^  kepe,  ha  eszmeik  megralt^BDlninak. 

S  a  r^gibb  eazmek  egyctemeBaege  is  az  Djabbak  egy^nibb 
valdaziniiaege  kOzOtt  olyaiiTete  viazony  All  elfi,  mint  a  milyenben 
£11  veronal  St.  Zeao  tumplom  individualit&a  nelkDIi  purtAl  donibor- 
mUveinek  egyhangitaaga  a  tizenkettedik  Bz&zadbi)],  Ghiberti  quattro- 
centdi  domborniUveinek,  olykor  a  szobraazat  azab&lyain  t^lmenS, 
elevenBegebez  a  Grenzei  BaptiBt«rium  kapuin,  melyek  kdzUl  az 
^azaktn  —  a  nagy  KrunellBBco  palyamunkajdval  vet^lkedve  —  a 
belso  elet  drimai  kifejezeB6vcI,  a  jelkepi  felfogis  logkiaebb  nyoma 
nelkQ],  az  alakok  liatArozott  egyeni  jellem^vul  abrdzolta  Izeak  fel- 
aldoz^dt,  B  ezzel  a  tizeti6tQdik  Bzazadbeli  azobraszat  korazakat 
mognyitotta. 

Danteuak  aok  azenvedunt-  a.  fontoa  allami  kfrd^aekbe  valo 
elegy ed^BebiSl  BzArmazik.  lelkeben  fokozva  az  egyetemea  eaaazar- 
a&g  ineg\-alosithatlan  abi-nndox  i^Bzm6jeben  vald  hit«  iltal.  EbbSI 
azQIethetelit  m^gja  az  6  lialbittiitlansaga  :  a  politikai  czelzatossaggal 
ia  keazUlt  OiviDa  Comnediija.  Mar  a  ,De  Monarchia'  cziraQ 
mttveben  vedelmezte  a/,  ffiyen,  a  vAroHok,  a  teatUletek  ezabadaagit 
£s  pedig  a  r6mai  csaazdrnak  iiralma  alatt.  E  nagy  Bzolleni  kSve- 
rett  irdnyaban  viljlgoaabb  kifejez^sre  Jutott  az  a  IQrekv^s,    bogy 


I    RENAISSAHCKKOIU    XOTfiaZBT. 


H  Jogtudomany  az  iskol&lxM  l^pjen  ki  ax  eletbe  s  ennek  jelen- 
aegeit  rendezze.  Klt«kintve  h  tizennegyedik  szAzad  azamoe  pole- 
RiJkuB  iratit^l,'  melyek  az  egyhizi  es  vil^  batalom  oBsxetlizo- 
seinek  (klll6n6iieD  VIII.  Bonificz  ^s  Szep  FillOp  TJszalya)  xlkal- 
m&b6l  keletkeztek,  ehU  sorban  Macehiaveilinek  (1411'J — 1527) 
mil)  dig  nevezeteseknck  maradt  fejtegeKsei  erdemelnek  nags 
figyelmet  a  batalom  biztositAsora  n^zve.  „Di8<rorBi''-ban  a.  kfiz- 
tirsaB&gnak.  a  n^p  batalm&nak  pirtfogojn,  a  ^Frindp^'-ben  mar 
a  fejedelem  nagymtarieenek  vedelmezfije ;  a  azM  —  resKben 
Plat6ra  emifkeztetve  —  megeEgedi.  hogy  a  fejedelem  alattvaJoi- 
val  szemben  lehesaen  szdBzegS,  kcgjetlen  s{b.  S  az  ellentetek 
ezeii  eltertaei  ugyanazon  azemily  szabadon  alkotott  ineg^5z(:>d6se- 
ben  olybi  tHnaek  fel,  mint  ugyaoegy  renaiBsaDce-k^pen  ket  klllSn- 
bOzfi  mozzanatnak  Abrizoliaa,  a  melyekben  a  tOmpgek  psoportokra 
klilfinlUnek  el,  a  Bszem^lyekct  egj  resztvev5  kar  vcszi  kiirGI,  a 
i'Belekv6ny  kenyes  terjedelember.  de  cgyiittal  a  terben  melyitve 
abr&zaltatik  b  a  bitter  gondosabban.  gazdagabban  es  term^Bzete- 
tiebben  vaa  featve.  S  mig  VI.  Sandor  p&pa  Mapchiavelti  t«iiait 
kOveti,  addig  a  azerzetes  Savonarola  Jeromos  (1452 — 149!^)  a 
kSz^pkor  erkSlcBOaebb  BzeltemebJ!!  szlvott  meggySzOd^sebeo  er^lyes 
elhatirozottB^gal  8  elragadfi  8z6noklatta]  timadja  meg  a  , Principe" 
tanait,  vallieerkoleBi  alapon  &I16  demokratikus  dllamazervezet  meg- 
al&pitisara  tSrckedv^n.  A  tfirtineti  folytnnossAg  —  bar  nemcaak 
az  eszmek.  hanem  az  6rzelmck,  az  akarat  a  a  kereaztttlvitel 
ketteszakad&edban  iu  —  egy-egy  elm^leli  jelena^gnek  fokozott 
erSre  valij  jutaaat  erk-lte  meg  b  oly  hatAseal  van  egj--egy  tir- 
Badalmi  b  miiveli)d6si  mozzanat  kirorr&Mira,  mint  az  ezen  kori 
ntiiveazetre  is,  mely  —  ligy.  mint  a  pobtikai  Teirogaaok  a  tfir- 
lejieti  lanulaAgokon  alapszanak  —  mindig  —  mint  mAr  emlitettok 
—  az  elObbi  kor  vAIIAii  emelkedik.  A  miiveazekre  n^zve  t«  AU 
;tz,   a  niit  a  humaiiistAk  ezen  iskolai  jclszavai  jeleznek  : 


S  a  ytanza    della    Segnittura    raffaeli    falkepeiben.    miufAn 
.  valdsdg  tanulmAiiyozimnban,  a  termdnzethUseg  kereseaeben  kei- 


A    BRNAISSANCEKOai   MOv£sZ£T.  253 

8Z&Z  ^vlg  a  legnagyobb  elmek   fdradoztak,  a  kereszteny  kepirds 

renaissancekori    fejlod^s^nek  legnagyobb  fokdn  visszater    oda,  a 

bonnet    kiindult.^  —  Viszont  a  kegyetlen  Cesare    Borgia  ^  dlla- 

mAnak  fennillo  rendje  oly  viszonyba  jut  Macchiavellinek  —  tulaj- 

donkepen  minden  id5b51  valo  —  Princip^jehez,   mint  az  e  kori 

festroenyen  dbrazolt  renaissance  typusa  epttlet  a  maga  r6gi  moti- 

vumaival    viszonylik    maganak    a    festmenynek    t4rgyahoz,    mely 

amannak  architektonikus  saj&t8&gaib61  conipoziczi6j4nak  tOrv^ny- 

szerdseg^t  es  szembetttnSs^get  nyerte.  —  Az  emberi  jogok  sz61- 

sos^geinek    kereseseben    es    vedelmez^seben  s  az    elhatarozdsok 

mereszsegenck    felfokozoddsaban,    nemktilonben   ellentetes    ered- 

meny^ben    rejlett  a  hatalmi    68    erkolcsi    fliggetlensegnek   ossze- 

fttkOz^se  a  t&rsadalmi  rend  termeszetes  alakulas&val  es  cgyenlete- 

sebb  mfivelSdesi  erdekeivel.  Ha  meggondoljuk,  hogy  az  emberek 

hatalmi  illasukhoz  kepest  nagy  er\'6nyesUl6si  tdrekv^sUkii^l  fogva 

sokszor  zsarnoki  vegietessegekbe  estek,  akkor  a  „ Principe'*  csak 

hii  kifejezdje  azon  szellemnek,  mely  c  korban  mindenkinek  akara- 

tit  uralta.  Ezert  Rankenak  azon  allitasa,  bogy  Macchiavelli  ItAliit 

gy6gyitani  akarta,  de  oly  veszelyesnek  latta  dllapotdt,  hogy  m6r- 

get  mer^szelt  r^szere  reudelni,^  tulzottnak  kell  tartanunk  ;  mert 

higzen  a  kegyetlenked^sre  valo  ratermettseg  e  korban  sokszor  a 

tobbfele  alkotokepess^gnek  keresett  feltetele  es  jele  volt.  A  gorog 

jCselveto  sophista"    Lysander    szavai :    „A    hoi    nem   eri  be  az 

oroszldnbor,  jo  azt  rokaborrel  megtoldani"*  e  korra  nagyon  illenek. 

l«odovico  il  Moro,  a  tizenotodik    szdzad  legtokeietesebb    iejedel- 

flienek  tartott  alakja,  kinek  politikai  ereje  el5tt  az  olaszok  felig 

inythikus  tisztelettel  hajoltak  meg,  eszkozeinek  legnagyobb  erkolcs- 

^^lenseg^vel  megpecsetelt  rendkivtilisegeben  erczeken  es  festmc- 

^3^eken  abrdzoltatta  fensdbbseget  es  ellens6geit  rajtok  csdfoltatta 

ti,    8  nem  dtallotta  dicsekedni,  hogy    „Sandor    pdpa  a  kapUnja, 

^iksa  csiszir  a  condottier6je,    Velencze  a  kamardsa,    Franczia- 

^^'"szdg  kiralya  a  futdrja",*  Mivel  azokkal  6rezte  mag&t  rokonnak, 

^^k  szinten  a  sajat  szellemi  erejUknel  fogva  leteztek,  a  mennyi- 


*  Pasteiner :  A  mOveszetek  tdrtenete.  1885.  598.  I. 

*  Janet  i.  m.  IL  11—19.  1. 

«.  *  Ranke  :  Zur  Kritik  neuerer  Geschichtsschreiber.  202.  I.  V.  '6. 

^  ^»'  kepes  viligtdrt.  VU.  kotet.  Cjkor  50.  es  51.  1. 

*  Burckhardt  i.  m.  53—55.  1. 


254  A  RENAISSANCEKOBI  UOVfiSZET. 

ben  d  maga  is  tud6s  volt  s  akad^mi&t  is  alapitott,  nem  csoda, 
ha  a  tud68okkal,  kolt($kkel,  zen^szekkel  ^s  mtiveszekkel  rokon- 
szenvezett  s  udvardn  egy  Hramant^t  s  Leonardot  tartott ;  kikben 
—  ha  ez  ut6bbi  kes5bb  m6g  Cesare  Borgi&t  is  szolgalta  — 
bizonyara  a  rendkivUli  termeszetet  becsUlhette  nagyra. 

E  viharos  idokben  ugyanis  az  emberek,  minddn  indlviduaiis 
principiuinaikr61  elmelkcdnek,  egyuttal  dj  tervek  szerint  dntuda- 
tosan  cselekedni  akarnak,  s  hogy  nagyratOrd  gondolataikat  meg- 
valosithassak,  a  j6nak  es  rossznak  tudds&val  s  az  (5nkeny  ttgyesen 
lorgathato  fegyvereivel,  fSlszerelve  az  avultabb  erkOlcsdkkel  hadi- 
Idbra  helyczkediiek,  hogy  ujakat  allapitsanak  meg. 


II. 

jgy  kelctkezik  a  politikAban,  a  tudomdnybaD,  a  miiveszet- 
hen  a  tradicziokat  at  es  atformalo  jellemszilard  e^eni  tehets^- 
;:ek  k()zt  a  korszelleinbol  kimagyarazhatolag  oly  viszony,  mely 
I'ljsa^a.  sok  erkolcsi  szabaly  fOl6  emelkedettsege  mellett  az  erzel- 
meknek  nomcsak  mely  bonsosegebol,  hanem  azoknak  a  ^szep" 
nio«^vah')sithati\8anak  igen  fontos  felt6tel6t  k6pcz5  harmonikus 
oszintese«j:('*b(>l  is  szovodOtt,  mid5n  a  tudos,  a  mtivesz  nhgy  ambi- 
cziojanak  tanipontjat  h  kielegiteset  kereste  es  foglalkozas<Hnak 
jelonti'keny  olomozditojat  talalta  meg  nagylelkft  pArtfogoiban,  a 
ptu*tfo«j:6k  pedig  a  niagnk  6let6t,  tetteit  a  tud6s  s  miivesz  kor- 
nyozeteben,  ezeknek  miiveiben  (pi.  a  kor  hatalmasai  Gentile  da 
Fabiano  ^Kiralyok  imadauaban'',  Mantegna  ^Uarom  kiraly*  kepen 
8tb.)  mcgsz6pitve  8  Uiinepelve  lattak  E  mtipArtol6k  is  meg  vol- 
tak  gy()Zodvo  arrol,  a  mit  Hrandolinusn&l  olvasunk :  Quum  vero 
nihil  sit,  quod  a  natura  tantopere  cupiamns,  quam  honestatem. 
({uani  huideni,  banc  profecto  unam  virtutem,  unde  laus  maxima 
et  chirisriinia  ducitur,  et  appetore  omni  studio  et  exercere  debe- 
niU8. '  A  roniai  papak  is  orre  torekedtek.  Ok,  ha  miipirtoidsaik- 
kal  a  iniiveszok  dicsfenyobol  sok  sugarat  fogtak  is  fel  a  maguk 
erdemeinek  niegvilagitasara,  ezeket  a  nuiveszet  cszmei  tartalmanak 
suggeralasa.  a  muv«'»8zi  szempontok  kOzvetx^tt  felemel^se,  nem- 
kUl5nben  a  szelleni  ezen  igen  fontos  mcgnyilatkozasanak  a  kercsz- 

>  Irod.  t6n.  onilekek.  II.  k(it   65.  1. 


t^ny  felfogHs  teiDtetere  valo  befoglaUsa  Altai    keU^^telenlll  nieg 
is  erdemeltck.  Errc  it)  az  OBztQnt  mcgadta  a  kor  lelektanu. 

A  mindenoapi  elet  Jelenaegeiack  Bokfelcsege,  el^nksege, 
az  ember  orSinek  £s  hivatotts&gAnak  a  giirSg  s  romai  BZcUem 
ismeretevel  tOrtent  nagyobb  megvjl^t&aa  a  keresztSny  lelek 
egyenstily^ak  helyreigazitisAra  szHkedgkepen  kivanatossA  tette 
s  raaga  atAn  vonta  a  keraszteny  vall&s  elvoDtabb  he  sovdnyabb 
eazmenyi  alakjainak  filetteljeeebb  megjelenitesSt  ^s  miiveazibb 
abrazoldsjlt.  En-e  kUiomben  a  iiyilvjinval6bb  Hzellemi  tdjekozudds- 
nak,    az  ^itelmeKebb  itelhcteanek  keree^se  is  indokul  Hzolg&lt. 

Az  emberekct  e  korbaii  ugyanis  —   ugy  a  vilAgiakat,  mint 

az  egyhiiziakat  —  a  kttz^pkori  scholastikuB  Hmeletek,  az  elm6t 

farasztd  a  itgs  is  JBiik  hom^yoaan  ^rtett  epekulativ   vizsg&l6di- 

sok  erk5lcBileg  som  elegitettek  ki.  A  tanok  az  £let  vAltozo  Jelen- 

s^geiben  gyiikerezS  tAmpontok  nelkUl  annyira  tAgitfaatdk  ia  ala- 

kiibatdk  voltak,  hogy  objektiv  b  bz  nkaratot  batdrozottan  vezutii  es 

atudvdgyat  megnyugtato  igazadgok  megdllapitisdboz  iicm  vezettek. 

Tovabbd  ezen  (egyt-btrdnt  sokoklalij  fordulataiban  az  iigyan- 

<'gy  tArgyat    tSbbtelekepen  6a  BajAtoaan  kifejezS  miiv6Bzi  kombi- 

nacziiShoz  haaonlo)  elvont  elmofnttatis,  a  tapasztalati  vildg  tenyeinek 

kellfi  sz&inbavetcle   hijdn  a  BcholaBtikus    rhctorika  6a   dialektika 

neddfi,   aUt  utveaztd    aziirazAILaaogHtaaAvd    fajult    annyira,    hogj- 

p).    e  SKobatudoaok,  az    igazadgok    tdrgyi    allad^kairol    niegfeled- 

kczve,  (a  dialektikdban    eleselmiiiikOd^    azon  gdrtig  szdnukukhoz 

iiaBunl<ian,  kik  annak  elddut^ Bevel  foglaikoztak,  vajjon  DiomedeB 

Aphrodit^t  bftl  vagy  jobb  kezSve!  sebesitette-e  meg)  arrol  vifat- 

koztak,    vajjon    Aeneas   jobb  vagy    bal   Idbbal    16pett-e   elSaziir 

Itilia.  roldj^rc. 

Az  ily  k()d5a  a  tapogat^zo  mddszerii  okoskodas  Bokszor  a 
poUtikai  eletbe  is  bchatolt  a  kiprobaldaa  aokBZor  ligy  tSrlent, 
hogy  az  egyht'izi  a  viblgi  liatnlmasok  egy-egy  kigoadolt  cszmet 
H.  hdzelelbe  vittok  it,  de  6gy,  hogy  keresztUlvitelenek  —  a  kdz6p- 
kor  tannsdga  azorint  millidk  boldogsnganak  reazleteBobb  fettete- 
leit  tekintcten  kivfil  hngyvin  —  a  magdt  a  boldogaagot  is  hoBBZii 
idtire  fcUldo/.tak.  Ezen  „ignava  ratio"  gyenges^ge  annil  aziib- 
Segeaebbea  lerelte  az  igjekveal  az  emberibb  cz^lok  fojt<^geteserc. 
A  maganboldogsig  el^rese  utani  tOrekvea  -  -  mely  az  erflk 
6b  akarat  azabndsagdban  tekintetto  az  egy^ii  fejIOdeaenek  cz^I- 
jAt  —  volt  eliiid^zfije    egyreszt  a  gyakorlati  alet  tanulmauyozd- 


sanak,  m&urdflzt  az  einiult  korok  azon  eszm^i  kedvel^d^nek. 
melyek  ax  egyesnek  emberi  mivoMlioz,  indulataiboz  ueniCRak 
kOzelebb  dllottak,  baneiii  ezeknek  tampontokat  is  szotgaltattik. 
Kitvetkezm6n>-e  ennek  az  lett,  bogy  a  vAgyak,  a  Bzenvedelyek 
lassankint  antik  szeltemii  detenu inizmasa  etlent^tbe,  a6l  barczba 
keveredett  a  kereszt^ny  ertelom  Bzaraz  fogalmainak,  az  esz  esz- 
mejiiek  indotenninizmusaval  b  a  gy5zteB  elciate  nem  ez,  haoeni 
omuz,  illetdleg  —  talan  az^rt  is  oly  parutlanul  fSUendillt  — 
nifiv^gzetben  tJibbszor  szerencs^sen  mindketUJ  lett.  S  az  elme 
g}'Bkniu  kenytelen  volt  azon  erzelmekuek  megbodolui  ^  azon  uza- 
bAlyok  szerint  rallkiidni.  melyek  ffileg  a  Bzeoinek  ea  fQlnek  —  mint 
a  lelki  £let  r^Bzleges  tenyezfiioek  ia  kcUomes  szolgalnlot  teirS  — 
aeBtbetikai  gytinyQrelvezetekbSI  fejlSdtek  ki  e  a  szellcmi  mun- 
kAssignak  igen  nevezetes  momentnmot  juttattak  6s  pcdig  totszesi 
^8  okoJaat,  mint  oly  belso  oinocziokat,  melyek  az  ^iioek  ket 
elcme  kozt  a  kozleked^ei  rendet  belyre&ltitottiik  ti  igy  a  mllvg- 
szet  remekniiiveinek  letrejovetelein^l  a  legnagyobb  jelcuttiBegre 
emelkedtek,  a  bit  tirgyait  nemraak  megelevenitettek.  hanem  u 
aejtelumat  a  bomalybol  ia  kionieltek. 

Gzl  a  kemeaycbb  talaj  ulan  tapogat6z6  balad&B  eszmoje 
IB  ligy  bozia  magaval.  UgyaniB  a  valUsi  dogmak  ogyotemeB  igait- 
sagokat  rejtenek  magokban  a  mint  iljeoek  az  Altal&noeabb  cbc- 
lekv^sre  val6  biriara  mint  ezt  a  kereaztes  badj^atok  is 
mutatj&k  —  igen  alkalraasak.  Amde  ba  csak  a  CBelekedetek 
erkSlcai  BzabAlyoz6i  a  nem  egydttal  a  reszlelcket  ia  tlizet«sen 
kijelitlo  tudomany  is  miiv^szBt  iltal  felemult  harmomkuBabb  it- 
telmi  muokalkodAa  azillte  ^rzelmeknek  apoloi,  akkor  az  egyeni 
azabadsdgnak  Bukszor  akadalyoz6i  b  a  tOk^leteBedtis  term^azetes 
menet^nek  fcltart^Sztatoi  a  igazsiginak  gyukran  nem  elegg^  dis- 
titigu&ltan  burkolo  leplei.  A  renaiaaancekor  szamolni  akart  az 
epibcri  lelek  tartenetszillte  tOk^IeteBedesi  szUkB^g^rzctevel  ea  kQ* 
lOnOBen  a  kepztimiiv^azctck  nagy  koncepcziojii  eazm^ibea  igou 
elSny^eeii  felmerUlt  lobetuBegeivel,  S  az  akarat  myatikua  komoly- 
Bagihoz  iiozziadta  a  lelket  lebilincaelObb  aesthetjkai  hs  szellemi 
elvezeieket.  Az^rt  moat  m&r  noin  csupAii  a  vallasi  tanleielek 
formaiaaga  van  rendelve  a  ezellemre  vonatkozni,  banem  a  vallis* 
—  viligiaaabb  vonalkoziaokkal  —  a  lelket  physikoi  benyom^ok^:^ 
iitjdn  egyr^Bzt  felviligoaitani,  misr^Bzt  meginditani  ia  van  hivatv«_  — 
E    cz^lra    Bzolgilllak    kQlSnilson    a    rcnaiaaanockorbaii    a    vallaa^-^ 


A    ABNAISSANCBKORI   MtT^SZET.  257 

Unnepek,    melyeken  pi.  hiven    szerettek    dbrazolni    Krisztus  kin- 
8zenvedes6t.  Robert!  da  Lecce  ^  pr^dikdczioit  a  pestis  ideje  alatt 
1448-ban  Perugiaban  azzal  fejezte  be,  hogy  nagypenteken  Krisz- 
tus kinszenved6s6t,  az  uj  testameRtom  eloadAsa  szerint,  oly  hiven 
mutatta  be,  hogy  —  amb&r  csak  kev^s  szemely  lepett  fel  benne 
—  az  egesz  n^p  hangosan  zokogott.  Az  ilyen  egyhdzi  dramakat, 
hogy  a  kQzOnsegre  ann&l  elera^kenyitcibbek  legyenek,  sokszor  a 
legtulzottabb  naturalizmussal  adtak    annyira,  hogy   pi.  a  szerz5- 
nek,  ki  Krisztus  szerepet  adta,  k6kfoltog  testtel  es  Idtszolag  vert 
izzadva  kellett  jdtszania.  Ezen  abrazolAsban  egy  befejezett  eszme, 
egy  veget  ert  fejlemeny  tarult  a  nez5k  szemei  ele,  mely  kiildm- 
ben  is  nem  tragikai  targyAnal  fogva  a  gondolatokat,  a  k^pzelet 
olyan    magas   sz&rnyalas&t,  min5nek  az  eszmek  QsszeUtkdzesebdl 
vagy    meg    dssze    nem    egyez^sebSl  kifoly6]ag   a    kiegyenlitdd^s 
vegett  egy  meg  fejlfid^sre  s  befejez(Jd6sre    vdro  alapgondolatndl 
es  cselekmenyn^l  letrejOnnie  kell,  alisz411itja,  S(5t  megszUnteti,  s 
a  sziv  er5s    meglnditdsa    kovetkezt^ben   a  gondolatoknak    olyan 
dnk^nytes  s  eszmei  igazsagokat  dS8zefoglal6    munkajat  es  kiter- 
Jeszkedeset,  a  milyenre  e  kor  okulasi  buzgalma  tOrekedett,  meg- 
benitja.  Az  ilyen  realizmusok  nem  is  maradtak  visszahatas  n61kUl. 
Maga  Feo  Belcari  (1484-ben  halt  meg),  a  bibliai  drdm4k  egyik 
kiv&16  szerz^je,  a  mysteriumokat  az  ilyenfajta  kinov^sektol  meg- 
tisztitani    torekedett,    nem   taldlvdn    megengedhetonek    azt,  a  mi 
Biena  egyik  templomdban  a  bethlehemi  gyermekgyilkossagot  tdr- 
^yazo    mysterium    befejez5desenel    tcJrtent,    hogy  a  szerencs^tlen 
a.ny&k  —  az  el5ir&s  szerint  —  egymas  hajdnak  estek.* 

KfUomben  ezen  id5ben  a  korok  egymassal  vet^lked5  felfo- 
^asai  s  t^adalmi  n6zetei,  ugyszint^n  a  kivdlo  ^s  nagyravagy6 
Bzem^lyek  igen  aikalmasak  voltak  arra,  hogy  a  kiilOnf^le  ^s 
ktiOnbdzd  eszmek  6s  tOrekvesek  bennok  taldlkozzanak  6s  a  kere- 
Bett  ttintetd  szereples  Ontv^nyeben  osszeolvadjanak.  S  a  sok  XV. 
sziusadbeli  egyhdzi  es  vildgi  tlnnep  koztU  jobban  felel  meg  e  kor- 
beli  kivansigoknak,  ha  az  elmult  kor  eszmei  s  az  ezen  eszm6ket 
k^pvisel5  alakok  valamely  korszeriibb  esemeny  Unnep61yesebb6 
tetel6re  s  tdbbe-kevesbb6  vallasos  kenetessegii  politikai,  vagy 
erkdlcsi  tanulsag  kifejezes6re  is  szolgalnak. 


»  L.  Burckhardt  i.  m.  II.  172.  1. 
*  Burckhardt  i.  m.  II.  170.  1. 

▲TBBNABCM.  17 


A  senzualiaabb  ^rzeki '  izgatasra  ^a  lebilincseleere  is  — 
nemkiiliinben  a  tii^  erdeklfid^s  olv  felkOKesere,  minOt  pi.  Pulci 
es  Bojardo  Wni6rdek  harcni  Ipirisaa]  telt  epoaz&i  elSideztek  — 
najr^'obb  hataasal  van  a  poiupAnak  es  fenynek  oz  a  csillogtat&ss. 
miniire  Pietro  Riaria  san  aisloi  bibomok  huBEezer  aranyat  kSIt 
az  iij  ferrarai  berczegud  szimara  rendezett  linnep^ly  alkalmib^l. 

Az  elHszeretet  az  Unnepelyes  bevonulasok  TeBtdisege  irxnt, 
midJin  kivili!i  mUveBzeknek  nyujt  fuglalkoz&st,  egydttal  a  featOi 
£rz6k  tisKtiUaeihoz  is  Dagyban  bozzijirult.  mely  az  epit^szetinel. 
fizobrisKutinal  —  jofonnin  okori  feittni^nyek  hijan  —  felszizad- 
dd  kesobb  indolt  gyore  fejl9deBnek.  M&r  Gozzoli,  a  kora  reniiia- 
Ronce  romaotikusa,   pompB^  lovag-prouessi<ikat  festett. 

XII.  LajoB  MilaDoba  valo  bevonaliaakor  (loOT-ben  neiu- 
csak  erfinyekkel  diszitett  kocsi  fordult  elcl,  hanem  elokep  is : 
Jupiter,  Mara  6b  egy  nagy  bal<)val  kSrtllfogott  Itilia,  mely  a 
kiraly  akaratauak  telJeBcn  meghddoliS  orazagokat  kepviselte.' 
Parsaagon  ^h  m^  alkalmakkor  nemely  r6roai  hadvezerek  diadal- 
iiienet^t  mutattak  be.  PI.  Firenz^ben  Aeroilius  Pauliiflet  (Lorenzo 
Magnifico  alatt).  CamiUuset  (X.  Leo  litugatdaakor),  HindkettQt 
Francesco  Granacci  fcBtS  rendezte.  loOU.  faraangjAn  Caeaare 
Borgia  eaj&t  azem^ly^re  valo  vonatkozasBal  Jallus  Caesar-fele 
diadalmenetet    rendezett,    mely  tizenegy  pompAs    kocBib6l  illott. 

Igen  szep  diadalmenetet  tartottak  Firenzeben  1513-ban 
X.  Leo  p&pa  megvalaB^tis^Dak  Unnepekor.  Az  e^'ik  ember  a 
li^rom  eletkort  mutatta  bo,  a  misik  a  vilagkorokat,  Ot  k^pel 
tirva  cle  Hoaia  tJjrt^  nets  bill  i's  k^t  allegoriat,  melyek  SatumaB 
arauykorat  Jeleztek.,  A  kocsik  kSzill  n£h&nyat  Andrea  del  Sarto 
diszitett.  A  diadalkocsi  kor&n  fordnl  elS.  Beatrice  ^  —  Dante 
Hzeriot  —  nagyobbszertt  diadalkocBin  meyy,  mint  a  milyen  Scipi^e, 
Augustiiae.  sett  NapiBten6  '  volt.  A  tbeologia  is  szerette  a  diadal- 


'  A  Mediciek  pi.  palotiikban  eluadattak  vadiaKitokat  es  mytho- 
logiai  »!Zerelaii  jAtcki)kat.  A  kpjes  erzea  nemi  .keresettBegevel'  sze- 
rettt^k  Dello  6a  Pollaiuolo  nieztelensegeit. 

<  Burckbardt  i.  m.  n.  163.  I. 

'  L-  Dante  Purgat  XXIX.  43.  stb.  es  XXX.  kezdete-  iTord. 
Siis'i  Kiiroly.) 

*  V.  o.  XXIX  115  ;  Ily  diadalszekerrel  acmosak  R6ma  —  Nem 
ttnnepelte  Scipiot,  se  Caesart,  —  Mellette  a  napi  is  aemmi  volna! 


A   RENAI8SANCEK0B1   MOV^SZBT. 


259 


kocsi  jelkepet.  Savonarola  a  ^Kereszt  diadala"-ban  ^  Krisztust 
diadalkocsin  mutatja  be.  fblOtte  a  szentbdroms&g  f^nyld  goly6ja, 
baljdban  a  kereszt,  jobbjaban  a  ket  testamentoin,  alatta  Sziiz 
Miiria;  a  koesi  el5tt  az  (^satydk.  pr6f^tak,  apostolok  es  pr^dl- 
katorok ;  k^t  oldalt  a  v6rtanuk  es  a  doctorok  nyitott  konyvek- 
kel ;  mOgotte  a  megtertek  sokasAga ;  tovdbbd  az  ellens^gek, 
c*A&8zarok,  liatalroasok,  bdlcseszek,  eretnekek  nagy  csoportja, 
mind  legyfizetve,  balvdnyaik  sz^ttOrve,  kSnyveik  688ze6getve. 
{Burckhardt  szerint  Tizian  egy  nagy  compositioja  e  leirdshoz 
kOzel  all.) 

Dr.  Janicsek  Jdzsef. 

(Folyt.  kdv.) 

*  L.  Burckhardt  i.  m.  11.  180.  1.  P.  Villari.  Savonarola,  nemetre 
ford.  Berduschek.  1868.  II.  183. 


17* 


IRODALOM. 


Teljes  aesthetika-tort^net  magyar  nyelyen.  —  Jinosi 
Bela :  Az  aesthetika  tdrtenete.  I  —  III.  k5tet.  Budapest.  A  Magyar 
Tudomanyos  Akademia  kiadasa.   1899,   1900,   1901. 

Na^'  drdmmel  ertesithetjuk  olvasoinkat,  hogy  immir  megjelent 
J&nosi  aesthetika-tOrtenetenek  harmadik,  befejezo  k5tete  is  es  igy 
vegre  teljes  aesthetika-t(5rtenet  birtokaba  jutott  az  ez  irint  erdeklddo 
magyar  olvas6  kOzOnseg. 

Forgattuk,  b5iigeszgettuk,  olvasgattok  e  kiilOnbeD  is  csinos  es 
el5kel5  kidllitiisd  szep  k()teteket  es  bizony  csak  azt  mondhatjuk,  hogy 
igaz  sziwel  ajanlhatjuk  mindenkinek,  a  ki  erdeklddik  egy&ltal&n  az 
emberi  gondolkod^  tOrtenete  irant,  de  ktiI5ii<)sen  azoknak,  a  kiket  a 
Hzeprol  sz616  elmeletek  kOzelebbrol  erdekelnek. 

Vegyiik   csak   kezimkbe   mindjart  az  elsd   kOtetet.  Ha  a  szep 
piros  angol-vasznas   fedel   mOge   pillantunk,  a  f5czim   aiatt   az   els5 
kOtet   czime    gyandnt  A  gorogok   aeathetikdjdt   olvassuk.  Az  is  ez  a 
ktttet  egeszen.   Szerzo  nagyon  helyesen  j4rt  el  mir  e  czim  v^aszta- 
saban  is,  a  mint  ezt  m&r  a  munka  e  kiilOn,  akademiai  jutalmat  nyert; 
reszenek  cgyik  birdloja,  Beiithy  Zsolt  is  hangstilyozta.  A  p&lyafeladat; 
-  mondja  e  kival6    mtibiralonk  —  az  aesthetika   tdrtenetet   kivint^^ 
az  6-  08  kiizopkorban.  A  szerzo  m4r  most  fel5lelte  ezt  az  egesz  anya- 
got,   de  azort   helyesen   csoportositotta   es   foglalta   dssze  a  gorogol^ 
acslhctikdja  czim  ali.  Hiszcn  az  okor  5sszes  aesthetikai  elmeletei  g(5' 
nig  gondolkodok  fcjebcn  termettek  s  a  r6mai,   s5t  meg  a  k5zepkori 
aesthetikai  elmelkedesek  ^nem  voltak  egyobek,  a  hogy  BeOthy  mondja, 
mint  a  gOrOg  aesthetika  paraphrasisai  vagy  visszhangjai.  Szt  Agostoi^ 
is  csak  Plotinos  magyarazoja/' 


IBODALOM.  261 

Es  ha  Uberweg,  Reinhold  es  Zeller  nezotet  reszunkr6I  nem  is 
helyeselhetjtik  egeszen,  mikor  az  egesz  6kori  philosophi&t  gbrUg  phi- 
iosophidnak  nevezik,  hisz  az  emberi  gondolkod&s  t^Jrt^neteben  a  philo- 
sophiai  elmelkedesekrol  sz61va,  okvetetlenill  helyet  kell  juttatnunk 
Relet  6kori  nepeinek  is,  igy  az  egyiptomiaknak,  a  hinduknak,  a  per- 
2S&knak,  s5t  a  zsido  nepnek  is,  de  a  mi  az  aesthetikai  elmelkedest 
illeti,  itt  m&r  csakugyan  helyen  val6  dolog  a  gQrdgOk  aesthetik&ja 
elnevezes  s  az  ^sszes  elmeleteknek  ez  ir&nyii  csoportosit&sa,  mert 
hiszen  a  keleti  nepek  e  teren  csakug}'an  nem  mutattak  fel  semmit> 
a  r6mai  sem  sokat  s  azt  a  keveset  is  a  g5r0g  gondolkod&s  nyomain* 

De  nemcsak  Be5thy  sz61t  dicser6Ieg  e  k5tetrol,  hanem  a  m&sik 
bir^Io  is,  Hunfalvy  Pal,  ki  valds&gos  magasztalassal  mondja:  „olyas- 
gatv&n,  OrOmmel  teltem  el,  hogy  magyar  nyelven  van  irva  e  mnnka. 
Velemenyem  szerint  ir6ja  nagyon  erett  iteletli  ember,  nemcsak  az 
aesthetikai  elmeleteknek,  hanem  a  gOrOg  classikus  irodalomnak  is,  a 
mennyire  a  kerdest  illeti,  derek  ismeroje.  Szepirodalmonk  igaz&n  ker- 
kedhetik  ezzel  a  munkaval,  melynel  jobbat,  sziiksegesebbet  alig  nyujt- 
hat  a  tanulni  akar6  kdzf^nsegnek*'. 

tgy  irt  e  munk4r61  Hunfalvy  m&r  1891-ben.  Mi  is  csak  dics^rd- 
ieg  sz61hatunk,  mert  a  monka  az6ta  csak  javult  s  a  mint  l&tjuk,  a 
szerzo  lelkiismeretesen  felhaszn^lta  a  bir&16k  kifog&sait  is  s  ez  irdny- 
ban  csak  t5k61etesitette  munk4j&t.  Igy  peld&ul  Aristoteles  kiy&16  gon- 
dolatit  is,  hogy  a  k51teszet  val6szer(ibb  mag&nal  a  hist6ri&n&l,  hogy 
valoszerfi  k5vetkezetess^gevel  a  j6  mese  felUlmulja  tehdt  mag&t  a 
hist6ri4t,  b5vebben  kifejtette,  mint  a  hogy  eleinte  volt,  a  mint  Hun- 
falvy bir^at4b61  is  megitelheto.  Aristoteles  Rhetorik&j&nak  tiirgya- 
lis4t  is,  a  mire  Bet^thy  fig}'elmeztette  biralataban,  sokkal  reszletesebb 
ar&nyokban  b6vitette  ki.  A  mire  ugyancsak  BeiJthy  figyelmeztette,  a 
gQi6g  gondolkod6knak  a  kes6bbi  vildgra  gyakorolt  hat^sa,  az  most 
a  teljes  munka  beoszt&s&ban  a  m&sodik  kOtetbe  keriilt,  a  hoi  tobbek 
k5zt  Szent  Agoston  gondolatainak  is  reszletes  t&rgyalas&val  tal^- 
kozunk. 

Az  elso  kdtet  ugy,  a  hogy  most  van,  a  gOrSgdk  aesthetik&j&t 
adja  igaz4n  classikus  befejezettseggel.  A  classikusok  j6zan,  nyu- 
godt,  vilagos  iteletevel  tal&kozunk  mindeniitt.  Egyreszt  mintha  szer- 
zonkre  tal&n  dszt5nszer(ileg  is  hatottak  volna  ez  ir&nyban  e  classi- 
kus mint&k,  misreszt  azonban  kOnnyebb  is  volt  e  vilagos  es  befejezett 
t(}rteneti  egeszr51  megfelelo  viligos  es  befejezett  kepet  adni.  Terme- 
szetesen  egesz  m&s  jellegO  lesz  a  dolog,  a  hoi  jelentinkbe  is  itnyulo 


tiesthetikai  elm^letek  es  kerdcsek  taglalisival  Ulunk  majd  sipmbeD. 
A  gfiriig  elme  clusikoa  goudiilatteriDekemek  kulOnbeo  is  e^'ik 
jellemzd  kivMossga  volt  mindi);  ■  Filikgo^^sig,  ax  a  liazta  vil&gitis,  as 
a  derii,  mely  opp  dgy  elOmlik  nQTcszeti  alkoUsaikon.  miDden  idok  fel- 
fogissTal  egykep  dsczolo  dladatuiaa  mirvini-slakjaikoii  is  s  mely 
umak  a  neveto  giirOg  egnek,  azoknak  n  kristdlybaboknak  s  a  nap 
araay4biii  fiird5  partvid^ki  tdlgyea  ligetcknek  sugalmazo  hstiaa. 

Caak  egj'-ket  aprd  megjegyseuiink  volna  meg  c  kCtethez.  Ha 
a  kaJokagathi&l.  a  gUrOg  feltogia  e  jetlemzS  vonasit,  bogy  ft  dzep  6s 
jo  kOzOtt  oly  Bzoras  kapcsolatot  l&tott  s  a  kettOt  gyakran  itsaxe- 
kcTerte  vsgy  egynek  vette,  oly  Bok  belyen  kiemeli  (36,,  27.,  342.. 
44e.j,  nem  4rlott  volna  a  gOrflg  aesthetikai  felfogas  egy  masik  haaool^an 
jellemKo  vouasit  haDgudlyozDi.  melj'et  a  mania  {f.i-'ia.]  sziSbin  fog- 
lalhatunk  Sasze,  A  sz6t  sem  talaltuk  meg  a  tirgymntBtuban.  M^g 
erdekesebb  ket  dolog  kapcsolat&t  fejezi  ki  aosthetikai  szempoutbiil 
t  a  kalokagathia.  A  jLoivia  ugyanis  iiemc^iak  oriiltsoget  jelen- 
telt  a  regi  gCtrdgOkacI,  baaeiii  bizonyoij  profeta.szerll  tebeUeget  is  es 
bizonyos  mdveazi,  foleg  kOltoi  kepesaeget  is,  bOrillbelUI  szt,  a  mit 
ma  liogesznek  mondimk.  A  mint  azokia  moDdani,  bogy  a  kOlteezetre 
sziiletni  kell,  a  langesz  azliletik,  ligy  mondogattik  5k,  bogy  aunia  -^ 
nolkiil  nem  lehet  kSltS  valaki.  | 

Enlekes.  bogy  c  kiilOnOs  goDdoIatkapttaolatot  mJLsutt  ia  feltalil-  \ 
jok  az  6korl  felfogasban.  tgy  a  heber  nafi  es  megugan.  a  sxanszkrit^s4 
nigriata  ertelme  ax  (irilltsoget  is  es  a  profetakepesaeget  is  mag&ban— ^ 
foglalja.  , 

Nem  emtiicnok  fel  o  hi^nyt.  ha  szerzS  nem  oly  reszletesseggeltf* 
sz61na  m^oiosak  a  azorosan   vett   aestbotikai   elmeletekrul,    hanem  ag^sj 

aesthetikai  felfog&s.  a  mUzlea  Ulrtenetetfil  is.    tgy  ba  peld&ul  Demo ~J 

kritosrul  oly  r^szletexea  be^zel,  idevigo  gondolatainak  egcaz  v^alato^^-  ! 
reodszerpt  adva  s  az  ituanid-t  ia  felemliti,  lalin  e  son  is  fel  lehetet^B^| 
Tolna  Yemii  az  ^s-povticd-bol : 

Exoladit  aanoB  Helicone  poetas  —  Demooritos.  I 

A  jegyzetekben  aines  meg.  KUIOnben  az  imani4-ti  s  csak  egyeze —  j 
rden  felemliti  mindeo  magyorizat  iielkill,  pudig  itt  lehetett  volna  kello  '  ! 
kep  kifejteni  luindjin  a  gOrOg  felfogia  e  klllSa«!t  fogalomkapcsolatat- 

Sokratos  caodilatga  into  azuzata  (3ai)iLav'.av  ti),  ez  a  vaiaimi 
demoiifele  ia  az  ez  iranyik  gOrOg  felfogi«ban  leli  eredeti  magyar^- 
zat&t,  a  fflennyiben  az  6iiiltekrdl,  de  e^ip  i^gy  a  pr<)fet&kro],  a  kOlt^lc- 


lAODALOM.  263 

rol,  a  I&ngeszti  emberekr51  azt  tartott&k,  hogy  valami  felsobb  szellem 
vette  hatalmdba  az  illet6t,  megszdllotta.  £  megszillotts&g-felfog&snak 
mintegy  phllosophiai  kifejezodese  a  sokratesi  demon- valami. 

Platonnal  a  koltoi  lelkesults^grdl  sz61va,  felemliti  ugyan  szer- 
zonk  a  Phaedros-bol  a  mania  kulSnfele  fajait,  de  tal&n  nag}'on  is 
rdviden.  Maga  az  a  hely  is  hianyzik,  mely  oly  jellemzo  epp  e  gOrOg 
felfog&sra  vonatkoz61ag :  ^a  mania  egy&ltal&n  nem  baj,  hanem  egyike 
a  legnagyobb  jotetemenyeknek,  ha  a  j6  szellemek  adom&nya ;  ily 
5rjODges-411apotban  tettek  sz&mtalan  fontos  szolg&latot  a  g0r5g5knek 
a  delphii  s  dodonai  j6sndk,  mig  az  izgalmi  411apott61  menten  keveset 
yagy  semmit  sem  haszndltak.  Nem  egyszer  sujtott&k  az  istenek  az 
embereket  ragad6s,  hallos  nyavaly^val  s  nem  egyszer  leit  haland6 
ember  megment5jUk  azaltal,  bogy  szent  hevtol  elragadva,  igy  meg- 
boviilt  lelki  lat^ssal  eszkOzt  es  m6dot  talalt  a  baj  elh^tasara.  Egy 
misik  neme  az  ortiltsegnek  (mania),  a  mely  a  j5vend5  nemzedekek  tani- 
t4s4ra  nem  kevesbbe  fontos,  a  tiszta,  gyermeki  lelekben  miizsak 
gyujtotta  hey,  szep  kGltemenyben  h6s(5k  tetteit  megenekelni." 

A  g5rog  felfogdsnak  e  jellemzo  yon4s4t  Aristotelesnel  is  fel- 
taliljuk.  ,Sok  ember  lett,  mondja  egy  helyt,  kOlto,  pr6feta  vagy 
Sibylla  a  yernek  eros  fejbe-t6dul4sa  kOyetkezteben,  mint  szirakiizai 
Marcus,  a  ki  ortiltsegrohamaiban  szep  yerseket  szerzett,  nyugodt 
allapot&ban  nem  yolt  koltoi  tehetsege''.^  Masutt  meg  azt  mondja, 
hogy  nem  ritkdn  megfigyeltek,  hogy  kiy416  kQltok,  411amferfiak  es 
m(iyeszek  melancholikusok  yoltak  es  orjOngtek,  mint  Ajax,  yagy  ember- 
keriilok  yoltak,  mint  Bellerophon.  „Neni  regiben  is,  mondja  a  toy&b- 
biakban,  latt4k,  hogy  ilyen  termoszetii  yolt  Sokrates,  Empedokles, 
Platon  es  m4sok,  foleg  kOltok.  A  hidegepejtt  (ez  alatt  termeszetesen 
a  psychologiai  ^temperamentum^-ot  erti)  emberek  keyesse  tehetse- 
gesek  s  gyay&k  voltak  inkabb,  mig  a  melegepejtiek  inkabb  yoltak 
kiyalobb  yiseletfiek,  okosak  yagy  fecsegok".' 

M&r  csak  azert  is  erdekes  a  gdrOg  felfog&snak  e  jellemzo 
vonasa,  mert  mag&ban  foglalja  a  langesz-problema  csir4j4t,  mely 
kerdes  azt&n  a  XIX.  sz^zadban,  fokent  Lombroso  hatasa  alatt  tkg- 
kdrQ  vizsg^odisoknak  es  elmelkedeseknek  lesz  t4rgya. 

Aristotelesnel  kUldnben  a  tragedi^ol  s  itt  k^zelebbrol  a  cse- 
lekmeny  egysegerol  s  a  tragedia   idotartamar61  sz61ya  (255.  1.),  taUn 

'  De  pronost.  1. 

*  Problemata  Sect.  XXX. 


arra  in  ki  lehetett  volna  terjeszkedni,   mint   ertettek  t 
sikufl  franczia  xzinpad  emberei. 

Mindezek  azonban  osekelys^gek,  nieljek  a  miinka  ertcket 
tekintve  szdba  »em  jflhetnek.  E  kiltet  igy  is  a  gorSgHk  ofBlhetikdjd- 
nak  irodslamnkbaii.  de  kUlOoben  is  a  legmegbiiliatibb,  leggaidagabb 
kixikonyve.  Nem  sKoluiik  ilt  s  ezt  ktilOa  megjegyezzuk,  Waller  .Az 
aeathetika  tOrt^nete  az  o-korbao*  ozimii  bntalma^  djabb  mllTBrfll. 
melyhez  meg  —  sajnow  —  nsm  juthattunk  hozzi. 

A  munka  misndik  kjitete,  mely  ^zinteu  akademiai  jatalmat 
nyert.  a  k&zepkortdl  Baumgarten  fdlUpleiy  kalauzol  a  fejlSdesben. 
Mindaaekelott  OrOnnnel  tapasztaljnk,  bogy  a  nenift  pbilo^ophiAban 
egjldsbeo  divatoaaA  v41t  .Hprumj  iibtr  Miltdaltir'  nem  vesztegette 
meg  a  szerzii  j6zan  iteletet  s  a  kOzcpkar  vilagfelfogAH&t  renzletesen 
jellemzi,  epp  ilgy  mdveszetet  is,  fgy  iparkodvin  e  korsBak  mfifelfo- 
gisUiaz  ferkOzni,  melybeo  az  egycniseg,  az  eredetiaeg,  a  fbldi  eli?t 
szepsege,  bija  aauytra  hduerbe  szorult  b  a  tiitvil&gi  vftgyakozisuk 
es  iimok  foglalkoztatt&k  az  olmeket.  De  nemcRak  ezt  vizRgilja. 
Reszletesen  sz6]  axutaa  Szent  Agoston  es  Aquin6i  Szent  Tam&s 
aeathetikai  gODdo1atair6l.  SUIOnOfeii  a  legnagyobb  egyb&xaty&iiiiik. 
Szent  AgostoDoak  gondolatait  bjiven  kifojti  a  kimutatja  bennSk  Ptu- 


Rzut&D  a.  renai:4Haace-r61,  az  emberi  szellem  e  caodilutos  meg- 
ifjod68&r61  (est  igaziu  eleven,  i^zines  kepoket.  A  kOzepkgri  rabsig. 
megai&z&s  es  szenvedes  iit&n  viUgosaD  tatjuk,  mint  lep  az  eiubeii 
egyenia^g,  az  emberi  test  vissza  regi  jogaiba,  a  mint  a  gdrOg  vilig- 
ban  l&ttak,  Az  emberi  egyeniseg  s  az  emberi  test  szepsegdnek  epp 
olyan  cultuHs  iep  fel,  ak&r  B  regi  gflrCg  felfog&sbaa.  a  tegi  gOrOg 
mliveszetben  A  mi  a  regi  gOrffg  mirv^yszobrokat  hozta  letre,  az 
hozza  letre  az  emberi  test  osod&s  feateMZctc't  a  renaissance-baD,  De 
az  iitalAnos  Til&gl'elfogAa  jellemzese  mellett  szerz5ob  biiven  kiterjeaz- 
kedik  az  egyos  elmelkedlik  gondulataira. 

Es  epp  azert,  mert  oly  lelkiismeretesen  Osszeazed  niindeii  ida- 
vigd  gondolatot,  emlitjuk  fel  a  kflvetkezfi  hianyt  is.  Salvator  Boad-t 
egyMtalin  nem  emllti.  Ez  olasz  :'atyra-kslt0  hat  aatjr&janak  elsA 
hirma  arnil  a  hirom  mllveszetrUl  azil,  a  melyhez  6  raaga  ie  ertett, 
a  zenerol,  a  festeszetrol  e»  a  kftlteszetrfil.  Igaz.  hogy  kisse  hossea- 
dalmas  es  tiidakoa  verses  munkdk  ezek.  de  ba  eeerzonk  annyi  min- 
den  apr68&gut  felemllt.  peldiuJ  Janus  Pannoniust  is,  dgy  e  satyrtk- 


IBODALOM.  265 

t6\  sem  lett  volna  szabad  megfeledkeznie.  Majdnem  olyan  tan&csokat 
ad  Janus  Pannonius  a  k01t6knek,  mint  Salvator  Rosa. 

A  h^om  satyra  kOzQtt  az  a  legsikeriiltebb,  a  mely  a  kdltiszet- 
rol  szol.  Majdnem  ezer  sor.  Rad6  Antal  *  ut4n  adjuk  itt  idev&g6  fobb 
gondolatait.  Eikel  a  kOltok  sokas&ga  ellen.  Hisz  a  kdlteszetbol  neh^z 
megelni  s  gyakran  dics5seg  helyett  k6rh&zba  vezet.  Nemcsak  a  hivat- 
lan  k5lt()k  ellen  kel  ki,  hanem  a  sz^zad,  a  secento  ama  furcsa  divatja 
ellen,  bogy  minden  haszontalans&grdl,  a  s&rgadinnyerol,  a  babr61,  a 
tttkrdl,  a  tur6r61  verset  irtak  s  a  sz&zad  dag&lyos,  concetti-kkel,  ket- 
ertelmlisegekkel  telt  vir^os  styluaa,  a  secentismus  ellen  s  epp  dgy  a 
plagizil&s  ellen,  a  mennyiben  a  secentismus  emberei  nagyon  szeret- 
tek  az  6kori  mythologiai  kepeket  deriire-borura  hasznilni.  Igy  l&tjuk 
ezt  Marini  mfiveiben,  de  elterjedt  e  stylus  a  spanyoloknal  is  s  ott 
estilo  culto  nevet  kapott,  f5m(ivel5je  Gongora  volt,  sot  innen  a  fran- 
cziikniil  is,  mint  style  precieux  s  m(iyel5i  f51eg  a  hOlgyek  k3reben  a 
precieuse-5k  voltak,  kik  ellen  Moli^re  ket  Tigj&tek4t  irta,  sot  az  dngo- 
loknil  is,  hoi  Lilly  egyik  szindarabja,  ^Euphues"  utan  euphuinrnxisnak 
neveztek  el.  tme  a  miiizles  fejlodes^re  vonatkoz61ag  mily  tanuls&gos 
perspectiv&t  tart  volna  fel  e  satyra  a  secentisti-k  ostoroz&s^yal. 

De  terjUnk  vissza  Rad61ioz,  illetve  e  satyra  tartalm&ra.  Csak 
a  regi  ir6kat  szeretik.  Az  el6ket  nem  becsiilik.  Majd  sz61  a  szavak 
haszn&lat&rdl  s  kikel  az  eloszok,  aj&nl4sok  divatja  ellen  s  epp  ligy 
a  nagyokat  magasztalo  s  a  tr&garsagot  enekl5  kdlteszet  ellen.  Komo- 
lyabb  t^gyat  k5vetel.  Enekeljenek  az  orsz4g,  a  nep  8ors&r61,  nag>' 
bajair61. 

Ezut&n  a  franczia  classicismus  aesthetikai  felfog4s&nak  es  gon- 
dolatainak  ismertetese  kQvetkezik.  Kiemeli  itt  ugyan  szerzonk  a  j6zan 
esz,  a  raison  szerepet  (109.,  110. 1.),  de  tal&n  jobban  kellene  ezt  hang- 
sdlyozni,  mint  a  9J6zan  esz  tisztelete^-t,  le  culte  de  la  raisofij  a  hogy 
a  franczi&k  maguk  niondjak.  Itt  8z61  Comeille-nel  a  dramai  egyse- 
^ekrol,  de  sehol  sem  tal&ljuk  eredeti  neven  megnevezve,  mint  dramai 
hdrmas  egys^g  (lea  trois  unites  dramatiqucs),  tudniillik  cselekveny- 
egyseg,  belyegyseg,  idoegyseg.  A  dolog  lenyeget  azonban  j61  kifejti, 
liogy  ugyanls  mint  toldta  meg,  mint  egeszitette  ki  s  mint  ertette  felre 
Comeille  Aristotelest  s  mint  teremtette  meg  igy  annak  a  franczia 
liagyom&nynak   elmeletet,   mely    vagy   kctszaz   esztcndon  at  tartotta 

*  Radd  Antal :  Az  olasz  irodalom  tort^ncte.  Budapest.  A  Magy. 
Tudom.  Akademia  kiadasa,  1895—96.  II.  kiJt.  36—38.  1. 


266  IBODALOH. 

bek6baii  a  franczia  dr&mair6k  eredetis^get,  mert  a  hires  hinnas  egy- 
sog  a  lehetd  legnagyobb  nyiig  volt  a  drimair6i  kepzelctre.  Tudjuk. 
hogy  csak  a  romanrikas  iskola  szabaditotta  fel  e  tekintetben  vegle- 
gesen  a  franczia  kepzcletet.  £z  az  iskola  dobta  el  Hugo  Viktor  da* 
rabjaiban  a  mult  e  bilincseit,  felszabaditva  a  k5lt6i  egyeniseget. 

Meg  csak  Buffon-n&I  akarjuk  megjegyezni  a  k(5yetkeE5ket  A  ^le 
style  est  I'homme  mvme^^  mond^  tulajdonkepeni  ertelmenek  taglalasiit 
nein  adja.  Az  cgesz  mond^rol  C8ak  a  jegyzetben  emlekszik  me^. 
Dc  a  mi  sokkal  nagyobb  hitiny,  a  stylusnak  Buffon-i  meghatarozi^at 
sem  adja.  Ez  talan  az  dsHzes  eddigiek  kdzQtt  meg  a  legnag>'obb  hiiny. 

Butl'ou  ugy^anis  neh&ny  bevezeto  bekezdes  nt4n  a  mintaszerfi 
8z6iioki  bcszed  kdvetelmenyei  szerint  egyenes  meghat&rozisit  adja 
targ^anak  e  szavakban :  le  style  neat  que  Vordre  ct  le  moucemmt 
qu'on  met  dans  ses  pens^es,  Ez  a  f5gondolat  az  egesz  beszedben,  a 
meimyiben  helytelt^n  ezt  egyszeHi  ertekezesnek  tekinteni.  Buflfon  8zek- 
f()gl:il6  bcRzodo  volt  cz  a  franczia  akademi^ban  s  igazin  mindon 
tekintotbon  niintaszerfi  szonoki  beszed.  Fogondolata  pedig  az.  ho*;}' 
a  sffflus  rsak  az  a  rend,  az  a  vdltakozd  mozgds,  a  mit  gondolatainkha 
ho:t(nk.  R(1vidon  tehAt  a  stylus  gondolataink  rendje,  szabalyszcrfl  val- 
takozasa,  nio/^&sa.  Kz  a  Buffon-i  fogondolat,  de  errol  eg>'altal&n  e^y 
arvii  szot  soiii  hallunk  kiilonbcn  oly  lelkiismerctesen  mindennek  iitaiia- 
jan')  szrrzonk  konyvoben. 

K  ;,'<nulolat  podig  nomcsak  azert  6rdemel  kiildnonebb  figyelmct. 
mint  BiitVoii  boszedonek  alapgondolata,  hanem  azort  is,  mert  mint  a 
stylus  nu'<rliatar()zasa.  aosthctikai  alapveto  gondolat. 

P^bhiH  tTtheto  meg  a  /#•  style  est  I'homme  meme  mondas  is.  Akar- 
mit  moiidjiinuk  is  up:yan  eg>'Os  ma<r}'ar&z6k,  e  mond&8  megis  a  Butfon-i 
al:ip^<)n(I<»lathol  rrthoto  <'sak  mog.  Ha  a  stylus  gondolataink  rendje. 
<>  rend  ()1>  i><;\rni  tiilajdon,  ho«^'y  ramoudhato:  a  stylus  az  ember 
Killrmhen  is  a  hoi  Butl'on  o  mondast  hasznalja,  cpp  arrol  beszel, 
h(»^ry  a  ^rniidolatokat,  az  anyagot  atveheti  valaki,  &talakithatja,  elii- 
adliatja  sajat  modja  szorint,  ax  ilyesmi  mind  mulekcmy  dolog,  nem 
sznll  at  az  iitodokra  [lu*  sera  pas  transmis  a  la  postcrite),  de  a  stylus, 
az  nu'^nnarad.  az  e»:yeni  tulajdon,  a  stylus  az  ember.  Mindenesetre 
<'z  alakjahan  tulhajtott  gondolat,  dc  Butlon  igy  tTti. 

Hut^'on-nak  a  stvlusrol  szolo  akademiai  szt'kfoglaI6  beszedevel 
(l)is<*ours  sur  h*  Styb\  pn»n<uu'<''  a  1' Academic  frjin<;aise  le  jour  de 
sa  rtM'optioii.)  altalaban  na^^yon  roviden  vegez  (ogy  uldalnal  alig  tiibb) 
s  ez  a  ma^^a  nemebi>n  es  koraban  eleg  jeles  kis  gondolattermek  bizo- 


IRODALOM.  267 

nyara  tobb  lapot,  akar  egy  kis  alfejezetet  is  joggal  k5veteUietett  volna 
mag^ak.  Cgy  latszik,  itt  valami  nemet  ismertet()  vesztegette  meg  kiildn- 
ben  oly  lelkiismeretes  kalauzunk  nyugodt  iteletet. 

Egyeb  gondolatair61,  mint  peld^ul  a  stylusbeli  ar&nyo88&gr61, 
a  gondolatok  kOzt  sziikseges  &tmenetekr51,  a  kiilOnfele  8tylasokr6I 
most  itt  nem  sz61hatunk,  mert  elvezetne  czeluiikt6I,  csak  ismeteljiik, 
hogy  Buifon  tObb  figyelmet  erdemelt  volna. 

A  kOtet  t5bbi  reszerol  azonban  csak  teljesen  zavartalan  dicse- 
rettel  szolhatunk.  Boven  szol  a  franczia  classikus  iskola  izlese  es 
miielmelete  ellen  tamadt  aramlatokrol  s  itt  csak  csodilhatjuk  szer- 
zonk  tigkOrtt  vizsg^loddsait  cs  j6zan  iteletet.  KiLldu(5sen  boven  t&r- 
gyalja  Addison -t. 

Epp  T^gy  a  k^vetkezo  nagy  fejezetben  b5  tirgyal^s^t  tal&ljuk 
Sbaftesbary,  Crousaz,  Andre,  Dubos,  Batteux,  Hogarth,  Burke,  Home, 
Priestley,  Beattie,  Alison,  Diderot,  Rousseau,  Hemsterhuis  es  m&sok 
gondolatainak.  Igaz4n  gazdag  az  anyag,  a  mit  Az  ae^thiiikdnak  bol- 
cseszeti  megalapitdsa  czimd  nagy  fejezetben  felhalmozott.  Mellekesen 
emlitem  fel,  hogy  dgy  litszik  a  Tartalomjegyz^kben  itt  hiba  van,  a 
mennyiben  e  fofejczetczim  s  az  alfejezetczimek,  mint  pi.  Shaftesbury 
erkolcstani  fejtegeUseiben  az  aesthetika  terire  Up,  (Jsszekeverednek. 
A  szOvegben  a  betfik  kuldnb(5znek,  de  a  Tartalomjegyzek  szedcse 
nem  megfelelo. 

E  gazdag  s  j61  feldolgozott  anyaghoz  alig  volna  megjegyze- 
siink.  Nagyon  sajn&ljuk  azonban,  hogy  Dubos-n^  csak  egyetlenegy 
corral  vegez  e  gondolkod6  ama  gondolataival,  melyek  arr61  szolnak, 
mint  hatottak  a  „physikai  okok,  mint  a  levego  es  klima,  a  mfivesze- 
tek  fejlddesere.''  Szerzonk,  a  mint  Itozik,  egeszen  mellekeseknek  es 
cpp  ezert  mellozhetoknek  tartotta  a  gondolatokat.  Pedig  14m  e  gon- 
dolatoknak  fontosabb  szerepet  tal^ljuk  az  emberi  gondolkod&s  tQrte- 
neteben.  Ezek  a  kesobbi  kdrnyezei-elmelet,  milieu- elnUlet  elso  nyomai, 
^ircsak  Montesquieu  hasonlo  iranyu  gondolatai.  Es  ha  szerzonk 
M-ontesquieu-nek  az  Izlesrol  szolo  toredekerol  oly  boven  ir,  felemlit- 
liette  volna  t^rteneti  felfog^sat  is,  mely  csirdja  a  kesobb  folyton  fel- 
Qzinen  levo  „thiorie  des  climata'*  neven  ismert  gondolatoknak.  Az  ango- 
loknal  Bucklenel  l&tjuk  folytatasat,  a  nemeteknel  Ritter  fdldrajzi 
^elfogis&ban  es  Ratzel  anthropogeographiai  felfogisaban  Igaz,  hogy 
^zek  m&r  messze  vezetnek,  de  Dubosnal  s  Montesquieun^l  erinthette 
^olna  a  kerdest. 

Housseaut   pomp^san  es   behato    r^szletesseggel   fejtegeti,   de 


268  IRODALOM. 

epp  ezert  felemlithette  volna,  hogy  a  szepirodalomba  is  o  vitte  be  a 
iermSszetnek  azt  a  modern  azeretetit,  azt  a  rajongdst  a  termiszetM 
(La  Noavelle  HeloYse.  176.  1.),  mely  lijabb  irodalmunkat  jellemzi  8 
melyben  Rousseaonil  tigy  megerzlk  a  montmorencyi  gesztenyesnek 
8  a  kedves  kis  erd6segeknek  tide  lehelete  az  ott  set^gat6,  nyugha- 
tatlan,  tepelodo,  de  mcly  erzelmtt  philosophuson,  az  Srzelem  philoso- 
phusdriy  kit  raison-os  kora  epp  azert  annyira  meg  nem  ertett,  hogy 
Voltaire,  a  gunyos,  bideglelkfi  eszember  ^czegeres  bolond'-nak  (archi- 
fou),  Diderot  pedig,  a  paradox onok  embere  ^a  nagy  sophist&"-iiak 
nevezte. 

A  termeszetesseg  mellett  a  termeszetes  erzesnek,  az  erzisnek 
m61tat4sa  sem  4rtott  volna  Rousseaun&l,  melynek  mttveszetben,  iro- 
dalomban  egyik  els5  es  kiv&16  bajnoka  volt. 

Mindez  apr6s&gok,  s5t  esetleg  itt-ott  tal&lt  nagyobb  hiinyai 
mellelt  is  a  kOtet   igen   gazdag  s  j6  Iclekkel  aj&Dlhat6  mindenkinek. 

Dr,  Pekdr  Kdroly. 
(Vege  k«v.) 


Revue  philosophique  de  la  France  et  de  r6tranger. 
Dirigee  par  Th,  Bihot,  XX VII.  evf.   1 — 4.  sz. 

Az  evfolyamot  H.  Bergson  tanulm^nya  nyitja  meg  az  ertclmi 
erdkifejtetsroL  A  problcma  nera  azonos  a  tigyelem  kerdesevel,  mert 
ez  at6bbi  foleg  motorikus  mozzanatokra  vonatkozik.  A  kepzetekkel 
szemben,  melyek  tudatunkat  elfoglalj&k,  kctfele  magatart&st  tanusit- 
hatunk :  fesziiltseget,  vagy  elernyedest ;  az  elobbit  akkor  is  erezzUk, 
ha  valamit  eml^kezetiinkbe  akaruiik  idezni.  A  feladat  megtalalni  az 
ertelmi  erokifejtes  jellemzo  sajats&gait.  A  visszaemlekezesben  rejld 
erukifojtC8t  vizsgdlva,  I'lgy  talaljuk,  hogy  az  emlekez^s  mindig  egy 
bizonyos  schema  alapj^n  t^rtenik,  a  mely  virtualiter  mks  kepzeteket 
tartalmaz,  tohat  a  visHzacmlokezesnel  az  &ltal4nosr61  az  egyesre  hala- 
dunk.  E  ^dynamikus  schema''  kcpczi  a  visszaemlekez^snel  HSllepS 
ertelmi  en'ikifejtos  alapjat,  a  meniiyiben  a  visszaemlekezeK  epp  abban 
ill,  hogy  e  schomatikus  kepzetet,  melynek  elemei  egymast  &thatj&k, 
egy  oly  kcpzeleti  kepzette  alakitjuk,  a  melynek  elemei  juxtapo8iti6> 
bail  vannak.  A  megertes  sem  egyeb,  mint  oly  haladas  az  41taI&no&(r61 
az  ogyesro,    az    clvontrol  a  concretre,  a  ^jelentesrol*  a  kepzetre.  Itt 


IRODALOM.  269 

is  teh&t  az  ertelmi  erdkifejtes  valamely  dynamikus  schema  mozg^i- 
ban  ill,  melynelfogva  az  erzeki  kepet  kifcjtjiik  a  kepzeletben :  az 
ertelmi  erokifejtesnek  a  megertesben  fQllepo  erzete  azon  dton  merill 
fel,  mely  a  scliemat6I  a  kephez  vezet.  Az  ertelmi  munka  tehkt  a 
schemak  ^s  kepzetck  j&tek4ban  ^1. 

G.  Milhaud  A  negy  phasis  torvinyirol  ertekezik.  Tagadhatatlan, 
hog}'  a  modem  gondolkod&s  nem  marad  a  Comte  altal  kijelOIt  hat&- 
rok  k(5zOtt.  V^alos&ggal  korank  egy  ilj,  Comte  ^tal  hirdetett  theolo- 
giai,  metaphysikai  es  positiv  stadiumhoz  negyedik  korszakk^nt  csat- 
lakoz6  gondolkod4si  m6dnak  h6doI,  mely  termeszetes  folytatdsa  a 
positiv  stadiamnak.  £z  6j  korszakot:  a  modern  gondolkodist,  az 
egyeni  activit&s  es  bensoseg  fokozott  hangsiilyoz&sa  jellemzi,  a  mely 
az  immanens  gondolkod&ssal  p4rosaI.  A  tudom&nyban  megjelennek  a 
meresz  hypothesisek,  a  philosophi4ban  pedig  azon  bel&tas,  bogy  a 
rationalis  tudomany  elvei  nemcsak  a  tapasztalaton,  do  elmenk  spoutdn 
tevekenysegen  es  organis4I6  mfik^desen  alapulnak.  £z  uj  magatart4s 
a  skepticismus  es  mysticismus  ellen  is  jobban  v6d,  mert  mialatt  a 
a  tndomany  forrasat  az  eszben  is  mutatja  ki,  nem  engedi  mystikus 
lemondisba  sillyedni.  Eppen  igy  a  moralis  az  egyeni  bensdseget  hir- 
deti  s  a  socialismus  csak  latszolag  all  ezzel  ellentetben.  A  positiv 
vall^ban.  sot  a  katholicismusban  is  a  fo  subjectiv  bensoseg,  mely  az 
eg}'eni  spontaneit^sban  latja  a  vall&sos  erzest,  nem  pedig  a  merev 
dogmakban  valo  hitben.  Az  embed  gondolkod&s  es  vil&gfelfog&s  teh&t 
eg}'  negyedik  korszakba  lep,  mely  nem  all  ellentetben  a  positiv  gon- 
cloikod&ssal,  sot  azt  melyiti  es  szam&ra  a  hat&rtalan  fejlodes  perspec- 
tivaj&t  nyitja  meg. 

Dr.  G,  Dumas  Saint-Simon  lelkidllapotdrul  ertekezik,  lelek- 
tanilag  bonczolva,  az  els5  socialista  excentrikus  p&lyafut&s4t  es  egye- 
Oiseget. 

A  mdsodik  fiizetben  V.  Brochard  k0z51  tanulm4nyt  Az  eclecti- 
/ciia  erkdlc8tanr6l.  Cousin  es  Jouffroy  ethikai  tanait  bir&lva,  r&mutat 
^.rra,  hog>'  ez  iskola  petitio  principiit  kOvet  el,  midon  az  ethikat  mint 
^%  k(5tele8segr51  sz616  tudom&nyt  defiui41ja,  mert  az  ethika  f6kerdese 
^p  az,  vajjon  tartalmaz-e  sziiksegkepen  k(5telesseget  az  erk()lcs?  Az 
<Skor  a  ktttelesseg  fogalm4t  nem  ismerte  s  sz4mos  djabb  erk51cstani 
^^ndszer  sem.  Az  eclecticismus  azonban  kOvetkezetlen  is  mert  daoz&ra 
^>imak,  hogy  az  erkOlcstanban  kQtelessegtant  Ut,  nem  azonositja,  mint 
t,  a  j6t  mag&val  a  k5telesseggel,  de  e  kettot  elv41asztja  s  ez  ut6bbit 
elobbibdl   mintegy    intuiti6val   szarmaztatja.   T^ved^snek  iteli  az 


i 


^*  •  ^if.C-'X_i.- 


t^<y^^t  uru.'£Lkz  «r,ru.*tr>>  &j.rasaraaa  u  ^^rxslai  sonllal  sicsbea. 

;s^fUr«^rf]i  <'z6tul  P.  JLn:t>ol^  KaymoLd  tuxt^eteierol  szoL  L'tijui  J.  God- 
AriKiu/  /I  mi/Wt/runtWi^  UUktandrol  ertekrzik  A  rnvsiikiis  elet  a  TaDA- 
htfH^'JkVi  titztan  indiTi'Joali*  foriDajat  kepTis^eli  minden  sociaiis  erzelem 
vtii(yuUfie  ri'rlkiil.  Alapja  Tegfflemze^ben  az  elet  hangalatanak  oscilla- 
ti/ijs,  va^yiH  a  ';onae;^the<»ia  viltozasa.  Mintan  azonban  epp  a  k5xerzet 
ki'.\tf//A  miuf\%7jm  haidrozaiUin  benyomasok  resaltatamat,  a  metvek 
nx**Tyf//M'^'inki'X  rmk  ez  kepezi  a  Tilagegyetemmel  valo  egyutterzesank 
fiorn^lyoH  alapjat.  Kzt  veHzi  a  vallasos  ember  az  istenseggel  valo  kOz- 
v<rtl<;n  /;rjntkez/'f«n(;k.  Minden  vallisos  erzes  tehat  bizonyos  fokig 
niyHtikiJH  /'rzelem  h  ket  fonnAjat  kulOnbdztethetjiik  meg  a  szerint,  a 
mint  a/  alapj4ul  nzolgalo  conaesthesia  az  elettonas  hyper  vagy  hypo- 
U*MnU)]iii  rniitatja.  Az  utobbi  levertseget,  az  elobbi  tozellemiilt  len- 
<llil<ft<fH  haiif^ulatot  sziil.  nielyet  a  vall&s  a  malaszt  iUapotimak  nevez. 
A  myHtikiiH  f'^pp  ez  utobbi  ^Ilapotra  ktil(5n(5s  hajlammal  bir6  egyen, 
t(*h4t  a  kini'l  a  hyport(;nHio  uralkodik.  Ha  ez  dllapot  intensitisa  ii(Svek- 
Hzik,  az  ,('TZ(';k<;k  hezdrulnak"  8  a  mystikus  egeszen  (5nmag4ba  meriil. 
Vt'A  az  cxtaHiM. 

A  ftarmadik  fUzetet  E.  de  Roherty  Mi  a  philosophta  ?  czimCL 
tanulni^nyn  nyitja  mcf^.  Mc^  valoHitja-e  a  hajnalod6  haszadik  sz&zad 
A  ptiiloHopbin  HzorvozoH^t  ?  A  b51c8C8zett5I  lassankint  elv&Iik  a  biologia, 
Hociolo^iu  ()H  pHychoIogia  —  s  igy  a  philosophusok  ann&l  teljesebben 
HZiMitoltH^ik  i(l(^jilk(>t  a  tiszta  bOIcneszeti  problem&knak.  Minden  arra 
nnitat,  ho^y  a/  nj  philosophia  targy4nak  6s  m6dszerenek  conceptio- 
jAhan  az  tMl(Ii^ri(>ict(il  ^'vilkercHen  kiiI0nb5zni  fog.  De  mi  a  philosophia 
HajAtoH  ft^ladataV  Az  oddigi  detiniti6k  nem  kielogitok,  az  sem,  mely 
a  pIiiloHophiahan  a  viliV^^  ooncepti6j4t  l&tja;  ez  utobbi  mntatja  leg- 
Johhaii,  ho^Y  ninrn  do^^o  nio|;^lIapitya  a  kiil(5nbseg  tudom&ny,  btfl- 
OHOM/i't,  milNoszt»i  rs  csclokvos  kiizOtt,  mert  hisz  ezek  mindegyike  a 
\'\\ii^  valninolNos  roncoptiojM  z&rja  mag&ba.  Mindenik  kult(nb5zo  m6- 
(inn  ^oudttljn  a  vilA^ot  :  a  tudom^ny  aiialytikus  es  h\7)othctikus  m6don. 
a  plulosophia  syntht'tikiis  rs  apodiktikusan.  a  mfiveszet  syncretistiku- 
rs  s>  ndu»Iikiisan.  vojjro  a  csolokvcs   gyakorlatiasan  es  teleologikusan 


pmdolja  k  TUi^>t.  A  philofupbiai  vilig-fogalmazviny  alapvooisa  a 
Irigikai  moiiisiimB,  vagyis  azoii  ineggyozSdes,  hogy  a  vilig  ugyan 
nem  tapasztalatilag,  de  ortelmileg  homngen.  Av  oddigi  es  a  jCvS 
philoBdphi&ja  kilztsit  az  a  kiilclab^-eg,  hogy  mig  az  elSbbi  Kajit  con- 
jectorAit  korfinak  tudDmanyos  hozzivet«Hei  mello  gorozta,  ez  ntdbbi 
errol  a  v&llalkoz&sr<^l  fokozalosan  lemond  b  ennyiben  elvAlik  az  egyes 
tiidom3Dyokt61.  A  mig  ez  elv&l^  teljeseD  be  nem  kQvetkezik,  tiido- 
mioy  68  pbiloHopbia  csak  irtsnak  egymiHiiak. 

A,  Bauer  A  Mreadalmi  Umjek  tanulmdnyoedsdndl  alkalmaz- 
hatti  rnddazeritkroi,  meg  pcdig  ezdnal  a  tapnsztalati  methodugokrdt 
ertekeztk.  A  eociologiabau  is  lehet  m^  tudominyokbao  haazn&latos 
■nodazereket  alkatmaznunk,  csakbogy  ex  nagyobb  iieb6zsegekbe  iitkO- 
zik.  Miaden  tadoiD&ny  Kinyekbol  6s  tOrveuyokbti)  all  s  a  m6dszer 
asoii  lit,  a  mint  a  fogalmakat  es  tUrveuyeket  kepezKilk.  EM  Icendfi 
kikiLtzflbOliii  minden  xavaron  delinitiiit  a  sociologiAbiil  es  mioden  ket- 
ortetmli  kifejezest :  igy  pold&nl  a  .kiizt^rsaaagi  korm4nyzat°  a  leg- 
elterdbl)  tarsadalmi  foncAkat  felOlelbetJ,  a  melyeket  mind  meg  k?ll 
hatirozni.  Legnehezefab  a  tilirenyek  fOlfedezese.  Stuart  Mill  szerint, 
a  phy^ikiban  baszD&latos  nddszerek  kOzUl  eeak  az  indirect  deductiv 
mettaoduH  baszn<>]bati5  a  aociologi&ban.  De  ez  tevedes,  mert  az  ana- 
lytikas  vizsgAlat  is  credmenyre  vezethet  s  igy  epp  iigy  jnthatunk  bizo- 
nyoa  tOrvenyokre,  A  matbematikai  miidszer  alkalmazAsa  ket  tevedea- 
nek  folyomioya :  az  ogyifc.  mely  vegloiekig  hajtja  a  soclologiai 
fogaimak  lUtalAuoaitaaiit,  a  miaik  azon  ticzet.  hogy  az  embHri  csele- 
kodetek  mindegyike  esak  egy  ntotivumnak  hiidol.  holott  az  embi'ri 
cselekveis  mindeDiitt  sz&mos  ok  eredmcnye.  Az  analytikus  m6dazer 
czeJja,  btgy  a  t^sadalmi  elet  elemeit  fCdje  fel ;  eddig  e  t6ren  caak 
egyoldaliisagokkal  talilkoznnk 

Az  anthropologaa  osak  a  pbysikai  Jollcmvon&aokat  latja.  a 
kiizgazda.iz  Agy  beszcl,  mintha  a  t&raadalcim  catipa  szatbcsbtil  allftna, 
Taine  kiserti  meg  el^szitr  complex  obokra  visHzavezetni  a  tAraadalmi 
eletet.  Hogy  tirsadalmi  tifrveayeket  tnlilbassunk,  szukseges  a  t&rsa- 
dalmat  felusztani  val^di  elemeice  8  azokat  kelloleg  jellemezni.  A  val<)di 
t4rsadalt[ii  elem  nem  az  egyen,  banem  a  tObb^-keT^abbe  haaonld  egye- 
nekbSI  Alio  tdmadalmi  ostldly. 

A  ncgt/edik  fUzeibcn  L.  Dauriac  A  pkilosfipkiai  problemdk  Ss 
megoldtisuk  a  torthxelemhfn  a  neocriCicismuB  etvet  nlapjdn  czimU  tanul< 
miny&ban  Keaouvier  Hjabb  ket  mQvot  ismerteti. 

Ch.  Dwitan  a  testek  perceptidjdrdl  ertekezik.    Az  erzet.   a  kOz- 


veQen  egyszerfi  benyom&x  g^skorlst  Altai  pcrceptiovA  vilik,  ragyis 
tirgj'aJcHt  jeieot.  A  perceptio  problem&ja  ket  kerdesbol  iiL  i 
I.  hogyan  szerveztiduck  erzeteink,  2.  hog7un  slaknliitk  perceptidiok. 
Minden  erzotben  birom  elem  van.  a  melj'ek  pi.  egy  feber  tirgy  etttn- 
TBveaenet  h  kifvetkeiSk :  elsoben  a  szId  mag-a,  azutan  a  ezia  tefj»- 
delme  a  terben,  vegre  a  feher  lirgj-nak  helyzote  a  lerben  bosiAafc 
viszOQfitvA.  Az  eleS  beoyoin&s  kUzvetlcn  a  ez  miadeuki  &ltal  e 
tetik ;  a  m&gik  kettfire  nezve  azonban  a  natiTismus  es  empiriamiM 
kin&ljU  elter5  inagyar&zataikat.  Az  el6bbi  szeiiat  mindbirom  moBM' 
natot  kfizvetleniil  veszaziik  tudomasul,  az  utdbbi  szerint  a  tiigyak. 
terjedelmenek  es  terbeli  belyzet«iiek  fOlismeresel  tapaastalat:  gyakortalf 
aaBOCtati6k  stb.  dtj&n  szerezniik  meg.  Mindk^t  elmeletben  ran  igmxsig. 
A  kiterjedesben  egy  quslitativ  ie  egy  quantitativ  ctemet  kiilSnbOitetllB- 
tiink  meg:  nz  elobbi  okoxza,  bogy  a  kilerjedes  az,  a  mi  vagyU  spedUifaf- 
Ban  kiilUnbSzik  minden  egyebtdl.  Ea  ezt  kfi:iTetleniil  TcszezUk  e 
ennyiboD  i^za  van  a  nativismusnak.  A  qualitativ  elem  azonban,  Li.* 
kiteijedoa  nagyeaga  Dem  lebet  kilzvetlen  eszreveves  targya,  mert  %. 
nagysig  mir  valamifele  miriKt,  teh&t  gondolati  OxszebSitonliUst  kivte; 
ennyiben  az  empiriamuHnak  van  igaza.  Csak  kot  erzek  citesit  a  Id- 
terjedexrtil :  a  lat&a  £s  tapiatAs.  Az  izomerzotet  nem  sz&mithatji^ 
azon  elemekhez,  a  melyek  a  kiterjedesrSI  muitgsa  altal  ortesitenefc, 
mint  as  angol  pBycbolugiisok  biaeik,  mert  t^gyreczt  a  kiterjedea 
egjmiB  melle  rakott  pontokb6l  ail.  mint  az  elraSlet  hiszi,  mert  aH- 
egymis  melle  rakott  pontok  fOdik  egym&st  8  nem  juitaponiliSdniik:*, 
misresst  pedig  e-i  eaetben  azt  kellene  binntlnk.  bogy  a  ter  ktilOa- 
b0z5  pontjai  egytndttitdn  loteznek.  A  kiti^rjedcB  mercsnel  sem  &pVb- 
hettink  az  isomerzetre,  mert  iti  bi&nyzik  az  egyseg,  a  mi  minden  me 
res  alapfllltetele,  A  lAI&s  viz^galatiban  RzerzC  megkiildobOzleti  i 
trauBversalis  es  a  melys^gben  raid  latent.  Az  elti5re  nezve  azon  UU»- 
pontra  jut.  bogy  a  kiterjedea  kOzvetleniil  van  nekiink  adva.  A  i 
skg  roegiteleBenel,  vagyia  annak  a  megbatAroz&B&nil.  bogy  mi  a  tArgf 
vaioii  nagysiga,  Bzerz6nk  fOtteveae  szerint  a^on  tavoiaig  Altai  i 
tott  nagyaAg  dOnt,  a  nielyben  a  tArgyat  legjobbaii  lAtjuk.  A  melywy 
hatAsAra  nezve  azt  tanitja,  bogy  lAtaai  perceptii^iukban  mindig  t 
foglaltatifc  a  ter  b&rom  dimen.siojAnak  uituiti6ja.  A  lAtAs  e 
ket  kiUtJnbCzi)  ea  egymAara  teljeseo  visszavezetbetlen 
t«rbeli  kepzeteket  nyujtanak. 

Dt    Pnuler  AtcM. 


ATHENAEUM 


lOSOPlllAI  US  Al.l.AMTIIlHi.MAKVI  Kdl.VdlRAT 


A  MAGVAl;  ITU  AKiUlBIIA   MECBIZASADOI. 


SZERKESZTr 

Dr.    PAUER    IMRE. 


laiitiiian  in. 


B0DAPEST 

ElADJA  A   MAOVAR  TtinOMANYUS  AKAti^MIA. 
1805- 


TAI!TAL().M. 


HARCZ  A  MAGANVALOERT  lIU.l  —  Dr.  SitHon  J6i»ef  VrftlrfSfMil 
A  flENAlSSANCEKOKI  MCWSZET,  (IH.)  -  iV.  ./n«>w*  J«simftSi' 

1  rV.    MONTAIGNE   MIIIALY  KS   UHKK  .I.VNDS,  (ll.i 

Atitaim 

PIIILOKOGIA  RS  PIIILIISOPUIA.  (U  )  -  Dr  Ifomitr. . 
A?,  ALU\MAI.Kr»TO  SZEKZrtDiiSEK  (BKLSd  Al-! 
DftSEKI  JOOI  TEKME8ZETE  A  MAUYAB  KOZJmi.i 

Dr,  i'oifiT  (VtfHtoJ       ,     .     ,    .    . 

AZ  liNKORMANVZAT  HATASKI'iRE  il.)  -  Av  Su%i  JrMwriW 
IKOUALUM :  Telje»  aeslhttikd-UfrUwit  magyar  nj^divn.  (II.)  1)r. 
Pekir  Kiroly,  —  Mttnkitsteatvert^tg  OroMWmdgban.  —  P^Utikat 
h'lhondk  is  Idnnilalfni  jflentdgek.  —  TannlHaiii  Maa^MtM.  — 
ZdtsvKrift  filr  Psychologic  u«rf  Phynoloifie  Atr  s'...w.  ...■■. z..^-- 
Dr.  PMler  Aki>8.  —  Archiv  fiir  Oe»chiehte  dtr  I'l ' 
Paiilpr  Akos.  —  Hwae  pMto»oph'iwi  de  la  Francr  ■ 
Dr.  Paiilttr  ;Vlti>s.  ~  PikU-r  Oyutti  pngeholoiiicijii.   Hosrtni-.ii  L.in,.t 


Az   •aTHENAKUM'   u  ptiUoaopliia  te  alUmiudomdnyvli    Btak 
I'fnovel^a^t  63  tiidoiiittiiyos  irodalmi  fejleszt^sdt  iiizi  felddalau). 

MesJel^n  az  Akn/lemis  si&d&e^an  drasgyedentunt,  ^vi  90— W 


lunl. 


c  AkAdL'iiila  tcftnyvkiadMttd 


E!69z8l6si  aia  10  koa-,  ElifizsthL- 
1  (Akaddmla  ralot4t&)' 

A    Bswrkesztosegut   Uletu    kOzlemenyttk   a  »e«rkeaKt&   nttve    , 
[Akaddinia  p&JoUj^ba  int6?.en<l5-Tt, 

A  szerkeszt^s^rt  kiziMlag  n  szerlceaEtii  tolelAa. 


> 

S' 


HAR(r/  A  MAGANVAI.OKKT. 

A  NEMTUDATOS.  MAGANVAL(')  KS  ABSOLITUM  MIBKiNLKIE 

ES  ISMERETELMELET[  SZEKErE.  AZONOSSAGrKXAK 

PniLOSOPHIA-TCiUTENETI  IGAZOLASA. 

(Ilarraadik  kilzhMiieny.) 

A'A  eddigi  termcszettudoniany  es  pliilosopbia  tehnt  KiMiiniire 
fte  tudott  menni  ubban.  liogy  vagy  u  Ivtcf.  tuddssa,  vagy  a  f midst 
lette  atvaltoztassa.  „M('^  a  legvadahb  pliantasia  so  volt  kepes 
naluk  semmifele  iiio<;i>]dast  nie^  csak  ki*^oiidi»]ni  .scni.*'  S  a  mint 
mar  lattuk,  en  nek  a  tenynck  najryon  is  cj^ryszcrii  es  vilaj^os  a 
magyarazata :  ok  t.  i.  az  erzetef,  tiulatosan  va^y  nenitiulatosan, 
de  valamennyien  lelki.  isniereti,  iudatbeli  ahipniiikr>desnek  neztek 
B  a  kepzeiielj  a  mely  epp  ez  a  lelki,  isniereti  es  tudatbeli  alap- 
miikGdes  ma^a,  tObbe-kevesbbt  azonositottak.  L';ry  szenileltek 
teii&t  az  ei'^f^nifikodest,  mint  valamikor  m;i^a  Descartes,  a  ki 
azt  mondotta :  ,atque  ita  non  modo  intelUujcre.  velle,  imajj^inari, 
ged  etiam  seniire  idem  eif^t  bi<*  quo(i  rogifore*^.  Mas  szoval :  az 
erzetet  valamennyien  elenii  (loudoJatndk  tartottak.  liry  azutiln  el 
is  vesztette  miluk  nz  erzet  az  o  tiszta  tariryiassapit  s  ezzel 
persze  az  6  kizar6la«:os  letvalnsj'ij;belise<^et  is  ejryszei"smind.  Mert 
hiszen  a  mit  esakis  a  kepzefen,  vairyis  az  ismereten.  irondolaton, 
tudatbelin  kivfil  es  ////  kellett  volna  v:damennyioknek  keresniok, 
azt,  t.  i.  a  leict,  (ik  niost  mar  valamennvien  az  erzften  kivfU  es 
tul  kei*e8tck,  Mikent  valtoztatluutak  volna  tebat  at  a  letet  tndassa, 
vagy  a  tuddst  lette  most  mai*.  mikor  se  a  h'fft  ma«::at  nem 
leltek  mej^  a  kepzettel.  icondolatral.  tiidassal  .izonositott  trzeihvn 
inagaban,  se  a  tudast  mairat  nem  ismertek  fel  az  crzette],  mint 
^eredeti  letvalosajrj^al  azonositott  kt-pzeffnn  mairal):in.  Ezert  is  volt 

ATnKJfAKI'M  1  >^ 


274  HABCZ   A    MAOANVALOfeBT. 

oly  Urea  az  o  crzekletlik,  hogy  meg  „egy  liarmadik  faju  esizre- 
vetelt"  is  ohajtottak,  «a  mely  egyszerre  volna  kcpes  a  t08tlt  i*s 
a  szellcmit.  meg  pedig  egA'ttttesen  es  eg}'ben  eszrevenni". 
Oly  szemleletet  ohajtottak  tehat.  a  mely  elesen  szemlelje  a  teit- 
tinek  is,  meg  a  szelleminek  is  ug\'anazonegy  erz^kletben  mutat- 
kozo  valosagat  s  at  tiulja  hidalni  cgymastol  elt^ro  jelensegdket 
s  ki  tudja  mutatiii  rissztevekenysegOknek  targyi  es  tartalmi  azo- 
m>ssagat.  I)e  csodalhato-e,  ba  uk  e  harmadik  faju  szenileletH 
meg  neiii  lelhetti'k.  inikor  az  erzetet  magat  illusorius  gondolat- 
nak  es  ismeretnek  liirdettek,  a  gondolatot  pedig  letvalosa;^  nel- 
kttli  erzetjelensegnek  szeml^ltek  ? 

Ainde  a  gOn'igok  pliilosophiajaban  mcgteremtett  8  a  Kant 
pliilosopliiajubaii  annyira  kielesiU^tt  ezeii  ferde  ^r^e^8zemle]etIlek 
iiem  szabad  tiibbe  a  tudomaiiyos  goiidolkodasban  uralkodnia.  Az 
er/etnek  vissza  kell  kapuia  immar  az  5  osercdcti  letvalusa;:- 
beliseget.  Vegre  mar  el  kell  sxakadnia  a  goiidolattol.  a  kepzet- 
tol  s  iiiint  kiilso,  realis.  ontologiai  es  physikai-metapbysikai  teve- 
kriiyse^nek  e;ryem*seii  szembe  kell  a  belsu,  idealis,  anthrctpologiai 
es  jjsyfliikai  kepzet-tevekenyseggel  belyezkednio.  Napual  feiiyr- 
s('i)))t'M  kell  iiM'^^viiagl.'iiiia.  bogy  igenis  az  et'zet  magdnak  a: 
iisrfr'h'ti  Irfrtjf/iiffrssrijnek  t's  letkuzosscgtiek  az  az  egyszerrr  is 
fUf/Nttrsftf  mutiitkozn  simnltdit,  roordindlt  ea  autonom  ontnvghuid' 
iii:uihisii :  rblxMi  a  I'nnnajaban  ti'bat  szUksegkepen  egyformaii 
rrvriiyt?.siijr».  azaz  iieiiitmlaios.  Mig  masreszrol  ki  kell  aiiuak  is 
tiiriiiii'.  In 'LTV  a  /.V/c«7  cz/.t'l  szeinbeii  magaiiak  az  osvrvdeti  lit- 
elkii/t'ninih'sttrk  '-n  IrliiniiridiitilizdlnddsHtik  az  a  vdUakozo,  fujiif 
ziititi.^,  sHmssir,  suhin'dindit  rs  hctrrofiom  onmeghatdrozdddiiit  a 
<'h))(Mi  a  torinajabaii  (>^^\eilileg  a  ttibbiek  ktizlil  miiidig  kivak'i. 
U'lial    tiiilal<>>. 

lvj\  rs  u^'yana/<»M  szeinleletbni,  a  legegyszeriibb  erzek- 
b'lln'ii  \au  t<'liat  inn*  aiiva  a  tvsti  es  a  sztllctni.  Adva  van  f;///- 
.v-'/T'.  'ifi/iiftrsrn  «'s  iifghtN  i»lyaiiiiyira.  bogy  a  kozon8l•ge^  es 
naiv  tinial.  tt-liat  a/  niiht'risr'jiick  kr)/("»s  tudata  semmit  se  tui 
es  akar  iii<liii  a/.  <■  kiii<'»ii-kiilr>ii  jcltMisegokrol.  vagyis  az  orzeki 
8/M'riiirh'iin'k  iua;:anak  rriM*  kfttii-^st'gerol.  S  epp  abban  all  a  Kant 
goii(b>lkni|;i^;iriak  k«M>zakos  ji'iciit<isi';;r.  bogy  erzeki  szemleletiink- 
nrk  V  k«fi..-.  oliialai  rlrsiMi  iiH'irkliirMiln'i/.tctte.  de  msirires/nd 
abiiaii  ('  joini.ilkiHl.i^.'iiiak  rL'\n|(l:ilusa'^a.  bo;rv  e  kettos  uldalt 
e«;ym:'issal   s/cinhr     allitani   >   iu^'i/i    iiiib('nletr»kben    megvilagitani 


I  kibeldleni    mep    sBhogy    sem  tudta.  Dp  az  «gyetler 

a   Dicly    u°;;!Lnaxon    pb.vsikai-niclapbvHikai    abnuKi^ 
iDltaeVnek    l^ny^biil    iigyanazon    »^y    alapBs«ni|pletlipn 
I  testi,  anyai;-  ^s  t^me^zerii  iiHszi>g}*Dtt«SH^grl  cs  a 
mi  lebellet-  ia  am.vfksxerii  atomegyltttcBscgct  is  egj-sit^rsmil 
I  IwttM  megji^lcnesnek  egesz  mibenlet^l  ^s  vsl^aAgii  mofcvilagitjll 
lel  ketsegU-lenUl  igazoija  a  lelnek  es  h  jplpn36gni>k.  a  pbysikai 
K  a  psychikainak.  a  Ui^inak  es  az  alanyinak.  vagyis  az  irietilA 
I  a  kipzftinek  le^melyebb  alapjabaii    H  ]«gteljesebh    kifejl3c 
I  nuutkoxu  aiton»H?agit.    L'g'vanaz  &  nliig.  6»  mi^^s  mai 
nil  viii^ !   Ak  atniu-fiHsxreazUllBt^geknek  ii^-anazon  t 
te    ni^gis    mennyire    mis    e^ylllteasr;; !    A    letfunnt) 
(!oordiiiilt.    autononi    &e   poaiiiv   tcrbnli    l^nykusQss 
t  merrv,  krmeny,    ellcnillo,    tcsticB,    nnyag-  es  tUmvgattt 
^  gondolitfonntlbait  Biiceessiv,  subonlittalt.  hrtcrononi  i&  n«g 
"i  rtnykOiOBBpg.    azaz  bajk>kony.  puha.  plUlanii.   szellcm 
bcHflt-  in  drny^ksz^rfi.    Vajjon    kcll-e    in^^   hit   moat  ia  . 
3ik  faj6  ^Bzrevetel'  ?  .Vad  phantaaia*  kell-e  tu^g  niflstn 
,  hii^  a  Ivtet  a  tudAsha,  a  tudast  a  I^tbe  ittihessQb  V 
illalin    van-e  n  l«l    i's  a  tudiU    tarlalma,    vngyis 

lUltsegeknek  t^nyc  kOzOtt  ai  ti  formijoknak.  va§:yiB 
rlltteas^gOk  mrgJelcneBC  modjanak  eltcr^sc  dactira  is  \ 
inba^gi'   i'.n  igy   van-e    bAt    in^g   valiSbaa   szOka^gUok   . 

'      ar  a  legegyBzeriibb   6«6ki  azeinl^liftbeii  mi(^ 
I  iit  o)y  gyiinyiJrllPii  niegtSrt^mk.  I.  i.  a  tetnek  a  tuibisba  || 
i  taiUanak  a  l^lbi'  va]6  liUneiitttel^I  m^^  oriiaebbcn  crz^kcli*?^ 

Ime  ttibAl  n  Ifj^^uxibb  inonismiisnak.  ax  HIcnmondAa  i 
Mi  philuaophiansk  ninoM  azllksiigc  I'l^iicvrxptt  .idrgck*,  „id4 
UoRMii;*,  .tcati  molekiilak  drkirikus  p«  mas  cgycb  folyamat 
Ulelnrv.  pf^szoval   ^nnyngwiikoiUs'    szemlelctrv.  bogy  v 
t  beonSk  a  testit    es  a  szeltemil    psynnescn    m    e^yben 
I  tud  ilyenekri'l  iiiaira  a  kCzuna^gea  naiv  li 
I  M  embcria^^nek  [vmit'SKrttudomAnyi  in  ismt^rettani  felM 
tvl  meg  num  Kitvort  szeml^lfCn  mm    .Mcrt  hixzen  az  efT^Itihj 
I  philoMophin  alulrdl  nkarja  ugynn  rlkcztlrni.  dc  tni'^g  n 
ik    klx-^lrol.    valami    r.rtrawfntttiis    tcvekcnyaeggpl    keri 
t  igasi  (V  M(i  ;;«v.  az  clIeiiRioudi^H  tielkOU  f^ysf);  aeaimU  li 
1  w  kUiairil.  m  bels6r6l  lulajdonkcpcn .  KillsS  i»  beia6  «ll| 
,  voKyia  azeml^leti  i^llfiiiiiondax.  Az  egyetltin  ^ 


moniBmuB  a  legegyszerlibb  utumnyilvAuulasual,  atoni-itiiin«|^ftt&- 
roKiuteal  kezdi,  tehat  azual,  a  mely  in6g  ae  nem  eriet.  se  iiem 
kepeel,  m&s  B)E6val  azzal.  a  niely  meg  se  nem  pliysikai,  tfimeg- 
es  anyagBzerU  t^rbeliaeg.  ae  nem  psycbikai  lehellel-  ^s  kmyik- 
Bzerfi  idtibBligeg,  haneni  6rzet  in,  kepzot  is  lehet  b&rmcly  pilla- 
natban.  ErzetU,  azaz  kllUove  leaz,  ba  aimnltiii,  ooordin&lt  ea 
autonom  Oaszegj'Qttees^gge  valik :  k^pnette.  belsilve  lesz  pedi^ 
ahkor.  ba  suct^essiv.  subordindlt  hfi  heteronom  egyiltteaa^gge 
alakul.  Egyedi  I^Uikben  ks  valoa^ukban  tebat  moniamusl  alkot- 
nak  a  mi  atomfeszUltaegeink :  dualiarauat  c-aakia  tinykozSsaegUk- 
nek  is  ftszOlmig-egyuUeiisegii/mek  ilyen  vagy  olyan  rorm&jiban. 
mutatnak. 

^B  must  Bzinte  balljuk  az  ^iamLTettaui  kritJcismuBnak'^  OEt 
az  etlenvet^B^t,  bogy  ez  az  alomfeazilltaeg  „csak  puszta  sub- 
jectiv  elvrmda  ea  bamis  uoauretisiMs".  Szinte  elv^jnk.  bogy 
mikor  keveri  b&t  lijra  bele  ez  a  philosopbia  n  legegysierubf^ 
elemi  tenyazemlelctbe,  a  mely  tebat  ^ppen  ez^rt  se  a  aubjci-iiv- 
Begnek,  ae  az  objecCtvsegnek  tula j don adgait  fel  nem  vehette,  a- 
eubjectivnek  ^s  concret  objectivnek  dnabamiiaat  i-s  eltenuiondasat. 
Szinte  vdrjuk,  hogy  mikor  ia  rubazza  mar  fel  azt  a  niindennemll 
feazUltseg-variatiora  ouakis  a  tdbbiekkel  valo  koi6s  fgyUttesaege- 
ben  alkalmas  egyedi.  elemi  atomfeazUltseget  ia  a  kSzOa  egytittea- 
■tpgnek  alaptulajdonaagaiva],  t.  i.  a  aimultan.  coordinilt,  aDtononi 
6b  poBitiv  (iaaztevekenyaegnek,  mint  concret  valAa&giiiik  es  me-g- 
fnrditva  a  suci-eH^iv.  aubordiuiilt.  heterunum  es  negativ  iiaazmU' 
kdd^snek,  mint  ubatract  go  ndo  talis  ago  ak  a  sajatsagaival.  VajjoD 
uBakugyan  kiptelen  volna  b&l  ez  a  kiiticiamua  egy  ae  nem  csojt 
pbyaikai,  ae  nem  csak  psyebikai  atomfeszilltB^g-vonalDak  elk^p- 
zel^B^re  '?  Caakugyan  meg  voina  hat  gy5z5dre  arr61,  bogy  ba  a 
klllsC  letvaldaagnak  alapfogalma  epp  az  egyUtteaen  ^a  egyasem 
erv^nyestilo,  simaltdn,  eoordin^t  ^s  autonom  tinykSzossegben  rej- 
lik,  ezt  a  tenykozossigct  az  egyetlenegy  elemi  atomfeszliltsegnek  ia 
ezHkaegk^pen  fet  kell  mar  ttintetnie  '!  Vagy  szentUl  meg  volna  caak- 
ugyan  gySzfldve  rola,  bogy  valamely  ^tiziei/XiMi^^-kozosseg  elemi 
alkolo  feszlUtseg-teny6nek  ailitisa  egy^rteimli  r^ezElnkr^l  eien 
kSiossignek  azzal  a  mislk  auct'eaaiv,  aubordinAlt  fa  beteronom, 
azaz  lelki.  goiidolati,  iamereti  tevokenya^g-formajAval,  ha  a  mi 
atomreazttltsegeinket  piiazta  siibjertiv  elvonasnuk  es  hamia  con- 
vretiaalasnak  allitja  V    Hkt    nem  vagyunk-e  mi  aokkal  kiivetkeze- 


tesebbek  H  ndia,  bogy  a  mikor  a  realitist.  vagyis  concrets^^t 
ea  az  idealitaet,  vagyia  ahgtracts^iot  csakis  az  atomok  Shbx- 
feazlUtseg^nek  ea  tenykozdaaeg^nek  ilyen  vagy  olyan  forinijiban 
kereaallk  ea  Allitjuk,  ugyaDekkor  ei  dsBzfeszOltB^g  68  tenykllztfa- 
eeg  legelemibb  egyedia£geit{)l  kllldii-kni6n  e  kozOBB^g  Milajdon- 
8&gait  e^eneaen  megtag^idjuk?  U&t  ugyan  mi  mis  az  alkoli) 
elemek  fogalma.  mint  hogy  a  t^nykSzcias^geknek  legegyazerlibb 
tev^kenyaeg-egyedi Beget  allioseik  ?  8  vajjon  k8vetkezPtlenB^g-e 
valamely  t^nykSziiaseget  es  feazliltB6g-egylltteaa6get  legegyBxeriibb 
t«vAkenya6g-egye<liBegekb(J].  mint  alapelemekbdl  all6nak  hirdetni? 
S  a  tenykSzdBsegnek  6s  feaztUta^g-egyUttesB^gnek,  mda  azoval 
a  ktilOnfele  oldalii  ea  iranyii  l^rbelis^gnek  leliet-e  legegyazerObb 
tev^kenyseg-egjedisege  maa  az  egjetlenegy  oldalii  68  irinyii, 
ieh&t  eg}-ettenegy  feszUltsegli  6b  terbeliaegti  atom  von  al-feazUIt- 
segnel  ? ! 

Valdban  az  isnierettani  kriticismusnak  az  a  lehetB^gea 
"vidja.  bogy  atom-feszUltaegtink  „i;aak  puszta  aubjectiv  elvon^ 
4b  hamiB  GOnL'retiiiAbla'',  csakia  a  aabjectiv  elvonaa  term6azet6- 
«ek  63  a  concret  letvaliaig  niibenlel6nek  Klreiamerfiaen  alapulna, 
«ukis  a  hazBMsig-kSzSssig  aaj&ts&gainak  a  ftaz^iUeg-demek 
«gyediB6g6vel  valo  ifaazekevereaen  nyugodna  Hiazen  ha  mind- 
■onak  daczira,  hogy  mind  az  6rzeti  letval^aagnak,  mind  a  k6p- 
'cti  gondolatiaagnak  t6nykoz3aa6geiben  caakia  atomfeazIllta6gek 
^n^rrenyeaUleaeivel  van  ea  lehet  dolgunk,  ezen  elemi,  egyedi 
"tomfeaziiltaegek  kllliin-kiilon  valdsAgukban  ni6g  aem  tapaaztai- 
"*t«k,  az  egyesegyedm  caak  annak  tulajdonithati^,  hogj*  niaganak 
'  tapaaztalasnak  alkoto  tenyezJii,  t.  i.  az  erzet  6a  kSpzet  caakia 
•^  Jl  tenyegyOtteaaegilknek  63  kaziieaegOknek  az  eredm6nye.  fia 
^P  abbol  l&tBzik  meg  moat  allaspontunk  atoiiife3zUlt86g'Szeml6]e- 
'***©k  abszotoC  6rv6nye  ea  belyeasege,  bogy  atomfeszUltaegUnk 
^n\  a  concret  realitdBuak,  Bern  az  abstract  idiialitdanak  ki  nem 
**''ja,  ailt  iJnmagaban  rejtve  egyeaiti  a  tulajdoaigait,  dgyannyira, 
■"^Ky  Iet\'al68Ag  6b  gondolatisig,  realia  kflladg  6b  ideAlis  belatf- 
*^|;  csakia  az  '6  ilyen  vagy  olyan  kBzdssegSknek  megnyilatkozAsa. 
"'g  az  elemi  atonivonal-feazUltaegek  az  6  iegegyazerilbb  6b  fei- 
^nthatatlan  egy  mozzanatti  vonalt6rbeliaeg<)kbeD  ngy  a  kfllaJt- 
Hgnek,  mint  a  bolaoaegnek  azonoa  ea  egyetlen  alapBzeml6let6t 
HkWetik  fel. 

Az  atomfeazUitaegeknek  emez  egy  mozzanatu,  tgy  feazUlta^gii 


Ita6gii  J 


ns 


is  terbeLsfgii  vonalterje8zk«deB-szemleleI«  alkotja  az  egyedflU, 
cllenmond^s  n61ktlli  monismusnak  substanHalis  alapezemleletet; 
mig  maereiizrSl  az  atoinvonal-fesziUtBegek  ama  kellos  teoykdzuBsege- 
nek  es  egjUtteaaegenek  azeml^lete  adja  a  BubstantialitAsnak  acciden- 
talis  ketoldalda&gat,  Mindeo  physikai-metaphysikai  da  Umerettaiii 
gondolkodiBDak  pedig  e  subatantJAk  ^a  acicidentiak  azenilelele 
rejti  magaban  az  igazi  kiindulisdt  is  alapjat.  8  a  legegyszeriibb 
6rz6ki  Bzeml^letnek,  az  ^rzekletnek  ezen  egyszerre.  egyilttesen  ea 
egyben  mutatkozd  ,hannadik  fajd"  teati  ea  Bzellemi  letnyiWaiiu- 
lata  szolgiltatja  mindeD  termeazeti  ea  lelki  megiBmereB&nknek 
egyedtlli  kulcsat.  Mert  a  metHpLysikinak  es  ismerettannak  az  a 
sokfejU  ^s  titokzaloa  sphinse,  a  inely  mint  gondolkodAa  es  dolog, 
mens  es  ens,  ratio  es  res,  szellem  es  termeezet,  ideaUs  es  realia, 
aubjectiv  es  objeetiv,  tudatoa  ea  nemtudatos,  tebat  ismerpti  ea 
l^tvaloa&gi  mulatkuzik  el^ttUnk,  nem  mas,  mini  magaknak  az 
atomvonal-feszKltsegeknek  epp  most  iamei^tttlk  kellos  Uoykozda- 
B^gi  formaja,  a  mennyiben  t.  i.  a  lelki,  belat)  63  kepzeti  aubjec- 
tuin  az  atomvonal-feszilltaegeknek  ama  aorozatiasan  v&ltakozO, 
Buceeafliv,  Bubordinalt  es  heteronom  egyUtteBBegeben,  a  testi, 
klklaS  ea  erzeti  objectuni  pedig  az  egyfittes  ^s  egyszerre  ervenye- 
elll8  aimultdn,  eoordin&lt  ea  autonom  tenykiizSaaeg^ben  valoaitja 
meg  magat.  Minden  termeszettudoniany  ea  pliiloaophia,  a  mely  fel- 
vetotte  valaha  a  ui'mtudatoaimk  ea  tudatosnak,  az  alugikajnak  ea 
logikainak,  az  abaolut  maganvid6  l^tvalosaguak  es  a  relativ,  mftsra 
vonatkoztatott  gondolntia^gnak  a  k6rd6a£t,  caakia  az  atomvonal- 
feszillU^gcknek  ezen  ketlfls  t(^nykaz6BB6gben  ervenyeelllti  jelen- 
Beget  azemlelte,  eaakia  e  kctttiBscgOket  vizsgalta  ia  kutatta.  Uert 
a  windeiiaapi  tapasztalaanak  legyegyszeriibb  t^nye,  az  6raeki 
Bzeml^iet  maga  6pp  e  kettfiBsegnek  egyUtteaen,  egjben  ea  egy- 
Bzerre  ervSnyeafllo  jelena^get  mutatja.  A  phyaikai-atetaphyBikai 
irtet-va.\<i»i^na.k  aimultan,  coordinalt  ea  autonom  i}aazt«nye  a  a 
psychikai  A:^^:;ef-gondolatiBagnak  succeseiv,  aubordiualt  ha  hete- 
ronom i)s8ZervonyeBlll6se  alkotja  ugyanla  minden  tapasztnlisunk- 
nak  igazi  valuBagdt.  3  a  mikor  a  kOz&nsegoH  es  nalv  tudst  6gy 
fogja  fel  a  szeml^lt  dolgokat.  mint  „saj^toasagok  sorozatwiak 
tSltlnk  fUggetlen  bordoz<iit",  akkor  nemtudatoaan  caakia  azt  az 
eltagadhatatlan  azemleleli  tenyt  allitja,  hogy  kepzetei  eucceBsiv, 
aubordinalt  eB  heteronom  sorozatainak  letalapjat  es  kiitfonisit 
csakis  az  Q  drzeteiuek  aimultan.  coordinilt  is  autonom  uaazjelen- 


279 


e^giei  itdjik  6b  alkutjAk.  Es  a  inikor  ezzel  ellenkezJlleg  Kant  s 
vele  a  modern  termeBzeltodomany  is  ligy  veszi  a  dolgokat  iazre, 
mint  ,eabjective  erz6  fancHoink  okait"  ^s  azt  hiazi,  hogy  .az 
erzeki  ismeret  nem  a  dolgnkat  tllnteti  fel.  »  luint  vannak,  hanem 
csakJB  azt  a  in6dot,  a.  hogy  erzekeinket  megilletik',  akkor  6  is 
csak  ugyanazt  &  tenyt  —  de  persie  epp  a  mdsik  oldaltir^l  te- 
kintve  —  bangBtilyozKU.  t.  i.  bogy  szeml^leteinknek  tudatOB  t&r- 
gyai  csakis  a  mi  ^rzeteink  okozta  k^pzeteiuknek  succeBaiv,  Bub- 
ordinalt  ^s  heteronom  OBBzjelenBegei,  8  fgy  a  naiv  tudat  az 
^rzeklet  kettJiBB^get  meg  mindig  egybeolvadva  latja.  mig  Kant 
*,  vele  egj'titt  a  modern  termeazettudomany  is  e  kcttSesi^tget  m4r 
szetlepi  cs  letagadja  Bzemlelotebcn.  8  csakis  ime  most,  a  mikor 
t.  nemtudatosnak,  mint  az  atomvoiial-feszUlt^egek  simultan,  coor- 
ditiiUt  ea  autonom  egyQttesaegenek  egyszerro  oly  vilagossA  lett 
lillitspontuukon  w.  igazi  mibenl^te  es  fogalma,  c-sakis  most  nyeri 
visBza  a  legegyszerilbb  ^rz^ki  Bzemlelet  a  maga  tenylegeB  kettSs 
jelenaeg^t  az  ^zeti  es  a  k^zeH  OsBztenynek  egyUttes.  egyben 
ea  egj'szerre  valo  szemlelet«ben.  Mig  az  atomvonal-feazQlta^gek 
substantialia  alapBzeml6Iete  maga  a  letnek,  a  maga- ^rvenyea Dies- 
nek,  Onnyilvanuldsnak  es  Onfeszlileenek  legtisztAbb  immanetiti&ja. 
6  HJok  n6zve.  vagyis  <)  bennilk  a  I^tnek.  a  maga-^rv^nyeeal^a- 
nek,  az  ilnnyilvAnuJaRnak  as  Onfeazfllesnek  5nmag&n  belUl  marado 
linyere  nezve  nines  svbsistentia  tiSbbe.  VelOk  szemben  tebAt 
leljeaen  tAutologikiia  es  ertehnetlen  az  az  daproblema.  vajjon  mi- 
iiBoda  is  az  tnlajdonkepcn,  a  mi  az  atomvuDal-feBziiltB6gekben 
feazfl],  nyih'aDul  es  en'enyesUI.  Mort  a  benntik  telJeHen  egy  az 
eriet  es  a  kepzet.  mSg  nem  valt  kett6  a  phyaikai  ea  a  payi'lii- 
kai.  a  nemtadatos  es  a  tudatoa.  vagyis  a  lit  is  a  jelenseg.  Az 
Onmaga-^rv^ayfsttlesnSI  uem  lehet  m^  ellenmondiia  n^lkKl  azt 
kerdezni.  micsoda  az.  a  mi  ott  magat  ^rvenyesiti.  bo  az  Onnyil- 
vannlasnil  6h  OnfeBzUlesn^l  nem  lebet  tobbe  ellenmondAs  nelktll 
azt  keresni,  bogy  micsoda  az,  a  mi  ott  benne  magat  ervSnyeslti 
i»  feeziti.  Mert  csakis  annyi  6a  az  ervenyeslti.  nyilvanitja  ^3 
feaziti  ott  az  atomvonal-feszliltsegben  mag&t,  a  mennyi  es  a  mi 
benne  l^tezik  hs  csakis  annyi  ^s  az  letezik  benne,  a  mennyi  tis 
a  mi  ervenyesUl.  nyilvinul  ^s  feszQl.  Azt  keresni  a  legegyszorflbb 
litalakokban.  a  mi  benniik  nem  letezik.  mert  nem  jelentkezik. 
vagy  a  legegyazerlibb  joiensegalakokban  azt  katatni,  a  mi  bennOk 
Hem  jelentkezik,  mert  nem  I6tezik.  egyszeriien  keptelenseg. 


RjUUTX    j>    1t>niKT«IX)Mt 


Ai  atomvonal-feaxUltitdgpkiick  fmn  ItliUKcmleteUv 
teLit  mar  seminitmAiidit  E.  v.  HarttniuiDHfc  az  az  alll 
.aum  till,  liogy  mic-siHla  is  hit  mindeD  l^lDzdnek  j 
tidja,  vgyet\eav^-  pliiloso|>lii»  som  haiolhai.  Ill  a  lei 
fogva  me^oftfAafat/an  otprofdema  eldtt  jUlunk,  A  ft.Id  u  eloliB- 
ton  Dyuj^zik.  ax  plefAiit  a  tebuOsb^kin  £11  ^tt  &  IvknoMWlEa??!! 
Erre  a  metapbyBikai  problem^  nixvf  —  folytaya  — 
Bcggel  ki)£OnyOs  dolog,  lio^  nilt  tart  ntoMnak  u  eml 
jon  ax  Sntadatoa  latent,  vagy  a  Spinoza  siibstaotUgit, 
fogalmat-r.  va^^  az  aksratol.  it  sulijoctiv  altnot-c.  tb|^ 
goi :  ez  mind  teljeseii  ugyiiitlfi :  utols^nak  megis  valainl 
marad  a  maga  talajdonsi^^viil :  do  ez  a  valaDii  a  iiia^a  lulajdnn- 
sAgivol  egytltl  uiik^pen  Jut  abhos,  bogy  Rubaititiljoii  ^m  mint  olyiin 
aubsistiUjun,  roikur  a  Eiemniibiil  semnii  dcin  U-hi;  ?  ! !  V.s;y  ivntndat'i* 
istennek.  hogy  er.t  as  il  aube-lHtcntiajat  flnfkk(ln-5rilltki'  ott  talilj* 
maga  elfitt,  cnnck  a  rejtveiiyui.-k  mt^goldbntatlaDsaffa  fc-lptt  \'al<< 
k^ts^RbueHoa^bcn  meg  kdlenc  (trUlnip.  vngy  liii  csak  tchcui^.  bitl 
OngyitkossA  lennte  !  Ue  az  emberi  sEellomnek  a  tonn^sEetc  a  magi 
butasngaban  sokknl  alaoHonyabbsn  ill  s  igy  pnraw  (dUivx  ax  M 
kiimyfii)  legnagyohh  c^aodihoz  ia  uaiiklmmar  }i>izxiL(x<)kik  a  Wig- 
t^re  a  problem^ak  oaak  a  ptntne  kftiTunaloxaait,  Htm  ptdifi  » 
mtgold&sdt  tartja  feladalAnnk  I' 

Eict  mondja  ime  ezon  tiBproblcm&rcd  [lurtmann.  'Sa  Yajjun 
mlbeD  Allbal  e  problemilnak  ee  a  llanmajin  einlit<>ttc  ptmlos  kSrvoiia- 
lozasa,  ha  iiem  ax  f<  igazl  iiiibenl^tAnek  mcgviligli^iban  ?  !  VaJJoD 
mit'i'dt'  pbilnHopliia  kurvnnulozbatja  pontnaati  a  anbataiitlalia  Intni'k 
tfsproblemiijit,  n  n^lkOI,  bngy  ax  ii  keltSs,  I.  i.  phyalkai  ^ti  payobikal 
nu-gnytlntkozasat  valo  alupjilban  mejiviUgitan^  V  Hiiifi  pbtloKophiit 
besx^Ibel  komolyan  16t^-al^a&gr6i,  a  n^lkUl,  bi>^  f  IMvalt^Ki^ak 
igau  inibenl^tei  megbatarozni  ?  I  Ha  podin  valaoioly  philosuidiii 
mir  vil&gOBan  latja.  liogy  l^teisiii  cgaluH  aiinytt  jclont.  mint  6a- 
magfct  a  iiiilabaii  mc'^hatilroziii,  ^rv^nyoalteni.  nyilTanltani,  feezlleoi. 
8  lia  teljmun  liBxtAliaii  van  iitnl  i»,  hogy  a  l^tuek,  mint  anmag»- 
mi'ghatiniznanak,  maga-en'^nycait^anek,  (iniiyllvADulisnaic 
fcMzUlAsnek  az  a  kcttlia,  t.  !.  pbysikai  i-t,  )H>ydiikai 
CBRkiB  a  legelcmibb  1 6tjcl ensign k  i)y<>ti  T«g>'  ul^an 
nek  6s  feazUltsig-egvUtiessiginek  ax  tircdra^nye,  akkor 
sdgtelenlll  luditia  kell  ogydttal  azt  la,  bogy  axl  u 
nhmUntintii  Kakdrd&at.  bogy  vajjon  mliranda  Is  u,  a 


I  letalakok  mSgStt  SHbsiatiil.  iiiimz  oeuredeti  l^telenieknok 
csakis  ezen  pht/sikai,  vagy  psychikai  lenykozogsegevel  es  fesiiJtseg- 
egyHttessSgivfl  aaeniben  lehet  felvetni  ^a  alkalmaziii  Mert  1^1- 
etemeknek  ^s  jelense^^Bzeknek  batt^rbe-BzonilAs&rul  es  elillnes^rll 
caakia  tissttirtyek  azeinleleten61  lehet  beez^lnlink.  Ai  atomvunal- 
fesESlts^geknek  cBikkJB  a  phyaikai  ^rzeti,  vagy  a.  psycfaikai,  kep- 
zeti  tenykOzCBB^gen^l  k^rdezLetjttk  elletimondas  nelktll.  bogy  pi, 
Bz  6  nemtudatoB,  sitnultio,  coordin&lt  6s  autonom  feszQlts^g- 
egyBttesB^gQkben  niegvan-o  vagy  nincBpn  a  tudatos.  successiv. 
aabordinalt  ea  lieteronom  t6nykdzdBaegnek  ez  vagy  az  a  reaze, 
vagy  viszont.  hogy  a  tudatos,  BUCPesBiv.  sobordinilt  ^s  heteronom 
t^ykSzdsaegbdl  Dom  bianyzik-e  a  simiilt&n,  cuordinalt  6b  aiitonuni 
nemtudatoB  feazillta^g-egyiltteaBegaek  valamolyik  alkotiS  eleme  ? 
Egy  azDval  reBzhidnyrol  raakia  az  erzetnek  ^a  a  k^pzetnek  flaaz- 
tinyin^l  lehet  beszelnUnk,  mert  subsistentia  csakia  ketttijUkben 
kereshetii.  a  mennyiben  az  erzetiuek  a  k^pzeti,  a  kepzetiiiek 
viszont  az  6rzelt  adja  a  BubBiBtalii  Saazehaaonlitas  alapelemet. 
De  az  atomvonat-feazlUts^gek.  mint  a  letnek,  az  Onmaga-nieg- 
batirozaanak,  a  niaga-6rv6nyeaitPBnek,  Onnvilvanulaanak,  onfeazll- 
linnek  egyodi  a  igy  mindeo  erzeti  6b  kepzeti  tlBSzebasoDlitisoD 
ki'vUl  all6  megnyilatkozisai  az  ii  exiBtenti^jukban  tBljeaeii  benne 
rejtik  az  !i  subBiatentiajukat  is  egyszersmind. 

t»  e  fejt«get6HiiDkb8l  niir  k^ta^gtelenUl  megvilAglik  az  is. 
Wgy  mifele  philoaophia  veti  es  vt-tbeti  fel  egyaltalAban  a  Bubstan- 
tialia  l^tval(^a&ggal  azemben  a  uubaifltentianak  titokKatos  kerd^sM. 
Csakia  az.  a  mely  a  substantia  mibonletenok  titk&t  vagy  uz  erzeti- 
oek  vagy  a  k6pzetinek  t^ifkozossegeben  kereai  es  BzemleU.  S  ilyen 
kepzeK  es  goodolati  tenykuzoBBeg  az  a  substantialiE  Ontudatoa  iaten, 
ilyen  Spinozanak  az  a  subatantiaja.  ilyen  a  fogaiom,  az  akarat, 
as  abaolut  eszme,  u  (;oncrct  gondolat,  a  subjectiv  ilom.  az  unyag 
ea  m&a  elTele.  S6t  ilyon  k6pzet  a  modern  term 6a zettudo many iiak 
«Z  az  ligynevozett  energiija  ra  egyezerBmind.  Ezekn61  caakugyan 
Jogoean  k^rdezbetjUk,  hogy  ex  a  magiival  a  16tvaloBaggal  CBak 
^rdszakoaan  azonosltott  gondolati  mik^pcn  jut  ahlioz,  hogy  aub- 
Sistdljon,  mikor  „a  semmibol  aerami  aem  leaz".  vagyia  a  gon- 
dolati ea  k6pzeti  maga  aoba  aem  a  IfitvalosSgi  niaga,  A  letvalA- 
■t&gbol  a  gondolatiba  ea  a  gonctolatib61  a  l^tvalosilgba  mindig 
bizonyoa  ugrdesal  lehet  itt  eljutnunk.  M^r  pedig  az  a  kerd6a, 
hogy   ha  valami  nem  annyi.  mint  egy  maa  valami,   bogyan  lehet 


megis  Dgyanabban  a  pill.-inatban  ugyanaz  a  mas  vaJami.  csakugyan 
firllletoa  e^  kerdes.  Mig  viszont  ha  a  letvalusag  maga  csakiH 
annyi,  mint  az  iinmaga-megbatiLroxaBnak.  a  maga-ervenyeslll^Bnek, 
az  <!nnyilvanul&snak,  az  SnmegnyiiatkozaBiiBk,  vagyis  az  OnfeexQ- 
leanek  a  t«nye,  ugyanekkor  a  leijegyszer&l/h  es  legelemihh  letvalo- 
aag  egypilekbeo,  tehat  az  aiiraagukat  tuljesen  megliatarozu,  erve- 
nyeBiti),  nyilvanito,  megnyilatkoztato,  azaz  Sninagnkat  a  m^ban 
tetjta  vali^Hagukban  feszitd  t^nyelemekben  m^g  valami  6  benndk 
nem  Jevfi,  tehat  nem  feszUiti  vaUmiket  keresni  eppen  olyan  orOleies 
egy  problema  volna. 

Jnit'  behat<)aii  nieg\'il^itottuk  az  egyszerU  ^rz«ki  szomlelet- 
nek,  az  crzckletnek  igazi  mibenletet.  Kimutattuk,  bogy  igenia 
tenyleg  beutie  \a,i\  e  BzemleletllDkbeii  mag&nak  a  nemtudatusiisk 
a  Jelensege  ia  egyazersmind,  inert  erzeki  Sazrevev^allnk  mindig 
keit6s  Jelens^gii,  a  mennyiben  egy  pbyalkai-^rzeti  es  eg;  psychikai- 
k^pzeti  jelensegbfi!  szfivtidik  egy  egeszaze.  fis  Igj',  ba  most  a 
substantialitisnak  aubeistentiaja  utan  meg  azt  a  kerdest  ia  fel- 
vetaiik,  a  melyct  a  nemludatosnsk  rejteget^fie  niulhatatlanul  meg- 
kivin  8  a  melyet  raaga  HarCmano  is  felvetett  „A  Nemtudatos 
PhiIosophi4ja'  tzinili  muakijav^gen,  bogy  t.  i.  „vaJJon  ea  mikepen 
lubeta^gea  a  nemtudatos  pbilosophiijanak  allAspontjarul  meta- 
physikai  iameret?*,  akkor  a  feleletet  ra  ^  azt  biszsztlk  mindeii 
babozda  nelkUl  kiJnnyen  meg  ia  adhatnok :  „Igenie  iohetB^gea,  m^g 
pedig  a  nemtudatos  physikai  es  a  tudatos  psychikai  Jin^n'6nye- 
sUles  tenykJIzQaaegenek  egybel'olyd,  megegyao  szemleleteben." 

A  dogmatikuB  es  naiv  reatiamua  m^g  egyaltalan  nem 
veszi  eszre  az  erzekletiiek  effele  kettiis  szemleletiaeget.  ^ppen 
ezert  nemtudatoBan  azonoaitja  a  t^gyat  a  gondolattal.  Nem  sejti, 
bogy  mindeii  erzet  caakia  mint  kipzet  khet  iamerette  e  a  gou- 
dolat  maga  aohasem  lebet  maga  a  tirgy,  forraajara  n6zve  flrokra 
elUt  ugyania  a  rajta  kivHI  levd  realitis  nie^gden^eenek  formi- 
jatdl.  Az  erzeMet  jeieoaegenek  kett6ss^g£re  ebredezJi  gondolkoiUia 
azonban  egyre  skeptUtuaubba  valik:  a  mert  a  kettOa  Jelenseg 
bomalyos  Bejteae  niialt  lueg  nem  tudja  seni  a  physikai,  sera  a 
psychikai  old  alt  ^leeebben  megkumnbeztetni,  tagadni  kezdi  m 
megiamer^a  lebetfia^g^t.  Uyen  skeptikua  v^geredm^nye  vult  a 
giJrtJgiik  ea  nlmaiak  goiidolkodasanak.  Az  lijabb  philosopbia  dog- 
matiamusan  a  Hume  akeptikua  kritikaja  Ut<ttt  hatalmaa  reet.  Mig 
vegre  Kant,  a  ki  mar  teljeaen  tilta  az  erzeki  6Bzrevev^a  payubi- 


HABCZ   A   MAeJLNYALOlEBT.  283 

kai  jelensegenek  a  physikaitol  val6  elktU.5n5d^s^t,  megismerhe- 
tetlennek  mondja  ki  a  tudaton  kivQl  all6  nemtudatost,  elerhetet- 
lennek  hirdeti  a  tapaszteldsra  nezve  a  maginvalo  l^tvalosigot. 
Es  igy,  a  mig  a  naiv  ^s  dogmatikas  realismusban  az6rt  volt 
lehetetlen  minden  ismeret,  mert  a  k^pzeti  es  az  ^rzeti  oldal,  vagyis 
a  gondolat  es  targya  teljesen  egygyeforrva  erv^nyesUlt  az  erzeki 
szeml61et  t^ny^ben,  addig  Kantnil  ^pp  ellenkezdleg  az6rt  valt  lehe- 
tetlenne  a  concret  megismer^s,  mivel  a  t4rgy  teljesen  elszakadt 
^  elidegenedett  az  erz6kl  szeml^etben  az  6  gondolatat61. 

l^j  vil&gnezetre  lett  teh4t  ime  njra  sztiks^gUnk,  a  mely  a 

tirgynak  6s  az  alanynak  a  szeml61et6t   valamik^pen    lijra  egye- 

sitse  egymdssal ;  egy  oly  vilAgn^zetre,  a  mely  mind  a  nemtudatos 

pbysikai  16tval6s4gnak,  mind  a  psychlkai  tadatos  gondolatisagnak 

igazi  mibenleteig  hatolva,  <5sszenigges5ket  elemezi  es  megvil^tja 

8  benndk  a  megismer^snek  Ya]6s4g4t  is  meg^rz^kelteti.  Mkr  ha 

a  nemtudatos    alldspontunk    megvilAgitdsa    szerint   magaknak  az 

atomvonal-feszQlts^geknek  simultdn,  coordinalt  es  aatonom  dssz- 

tenyeben,  a  tudatos    pedig  ugyanazon    atomvonal-feszQltsegeknek 

successiv,  sabordinalt  es  heteronom  egytlttessegeben  jelentkezik, 

akkor  a  metaphysikai  megismer^snek  egyetlen  alapkOvetelmenye 

esakis  az  lehet,  bogy  a  psychikai  tudatos  suceessiv,  subordin^lt 

es    heteronom    atomvonal-fesztiltsegek     dsszt^nye    oly   vegtelentil 

^azdag  t^nykdzOss^g-variatioban  erv6nyesttljon,  a  mely  a  pbysikai 

nemtudatos  simultan,  coordinalt  es  autonom  atomvonal-feszilltse- 

gek  tenykdzoss^g^nek  teljesen  megfelel5  egyen^rteket  szolgaltatja. 

8  ily  v6gteleniil  gazdag  tenykozQss^g-variatiot  magdnak  az  erzeki 

t^rgynak    tiszta   fogalmi    szemlelete    maga    alkot.  S  ekk^pen  az 

igazi   fogalmi  ismeret  —  a  mint  azt  m4r  Sokrates  oly  langelmejii 

piUant4ssal  6szrevette  —  mag4nak  a  dolgok  mag4nval6janak  az 

ismerete.    A  nemtudatos    targyval6s4g    teljesen    azonos    itt  az  b 

tadatos  fogalmi  szeml61et6vel  mag4val.  L^ttartalmak  teljesen  egy 

68  ugyanaz,  t.  i.  az  atomvonal-feszultsegeknek  teljes  tSnykozossege. 

Csak  megjelenesfik  form4ja  eltttd  egymastol,  a  mennyiben  az  6rzeti 

targyval6s4gban  simultan  es  positiv.  a  fogalmi  targykepben  pedig 

successiv  6s  negativ  tenykozOsseget  talalunk.  fis  igy,  a  mi  oly- 

annyira  erthetetlennek  6s  felfoghatatlannak   14tszott  a  dolgoknak 

ugynevezett  nemtudatos,  absolut,  mag4nval6  16t6ben,  mindaz  egy 

C8ap4sra    term6szetesnek  es   konnyen    erthetonek    mutatkozik  az 

erzetnek    erne    pbysikai,    k5zos    universumbeli  megvilagitasdban ; 


284 


HAKCZ   A   BIAOANVALOftRT. 


mig  masreszrol  a  mi  oly  csodalatosnak  es  f^lddntuli  Bzinezetfinck 
tiint  fel  a  dolgoknak  gondolati  6s  fogalmi  szemleleteben,  mindaz 
egyszerre  oly  termeszet  szerint  folyo  dolognak  bizonyodik  a 
k^pzetnek  psychikai  analysiBebon. 

Ime  tehat  a  legdjabb  ^^lagn6zet>  annyi  6s  annyi  evsz&zad 
sovargdsdnak  a  tdrgya,  meg  pedig  nem  is  mint  „a  legvadabb 
phantasia""  szUlemenye,  banem  mint  a  l^tvalosagnak  mag4nak  egye- 
nesen  a  physikai-metapbysikai  mcghatAroz^sabol  s  a  iegeg}'sze- 
riibb  erzeki  szomleletnek.  az  erz6kletnek  alapmegvilagitasabol 
fakad6  term^szetes  gondolkodas-fejK^des. 


Dr,  Simon  Jozsef  Sdndor. 
( Folvt.  keiv.) 


A   KENAISSANI.EKORI  MLtVfiSZET. 

DNT  KORSZELLEM   KIFEJEzOjE  OLASZOSSZAGBAN, 

NEMl  TEKINTKTTEL  MATVAS  KIRALYRA. 

iHannadik  kOnlemeny.) 

Az  6korb61  tehat  iiemcsak  egyee  lakodalmakkor  b  axis 
nevezeteaebb  alkalmakkor  veazneW  fel  mythoiogiai  kepekat  az 
Bnnepek  programmjaba  —  iiyilvan  cgyea  szentlyi  viszonyok  p61- 
dizasara  is '  —  hnnem  maakoru  l^rteneti  azemelyeket  ea  tir- 
gjakat  is  ketaegtelonlil  egyreszt  az  eezai^k  valoHzeriibbe.  Wbb- 
oldaldva  t61:«l£re.  numkHmnben  az  eszme  kereteinek  kitagitia&ra 
a  ei^-titlal  beD^peBites^re.  Igy  bJtvUl  meg  tartalmaban  a  tiszt^D 
bibliai  eszmekiir.  egyiittal  nagyobb  kiterjedlsSgel  nyer  Aquini'ii 
Hxt.  Tamita  IJSrt^neti  alakj4val.  ki  lirvacaor&j&val  kapceolatban 
lAthat^  volt  azon  linnepi  menetben,  melyet  II.  Piua  pipa  146'2-beii 
Viterboban  reodezi;tt  a  melyben  az  emlitetten  kivtll  Idthatd  volt 
KrisKtuH  kit  eneklii  aiigyal  kBzt,  MihAly  Crangyal  barcza  a  dfimo- 
nokka],  kutuk  borral,  angyalokbol  &II0  zenekar,  az  DdvOzitti  airja 
a.  fdtaniaddfl  eg^sz  je)en(<t6vel ;  a  D<!iin-t6rei]  Sziiz  M^a  eirja, 
*  mint  a  Dagyroise  utin  rtiegnyilt:  angyalok  azAmyaiii  lebegett 
Isteii  szent  anyja  enekelve  a  paradicaom  fel^.  a  bol  Kriaztua 
™^Kkoronilzti  ea  az  Alyaiatenhi-z  vezette.^ 

Ha    tekjntjlik     azt,    bogy     ezen    Unnepeket    Dagy    appari- 
'"^aal.  felhaazTi&lva  a  korHzerii  izl^s  minden  lelem^nyit  a  a  tudo- 


_  '  L.  Bnrckhardt  i.  m,  II.   180.  I,  P.  Villari,  S.ivoiiari>la,  nemetre 

»onl.  Beiduscliek.  1868.  IL  183. 

'  L.  Burckbardt  i.  m.  11.  174. 


mnny  ea  miiveszet '  minden  taldlmnnyat,  azcrt  rendeetek,  hogy 
a  volldBi  es  ttirteneti  eazmevil^gokat  mioel  megra^dobb  illii- 
zioval  bozzik  jjaazekilttetoflbe  a  lefezo  vilagga],  az  aristoteleai 
universale  in  re  et  cum  re  mint  ilyen  SsszelcapeBolisoknt  igx- 
zolo  tannak  g;j)£elm6t  j&tjuk  Anselmusn^k  realismusa  6e  Ros- 
cellinasnak  nomiaalieniusa  felett.  Aristoteles  tana  szerini  — 
PlAti^val  elientetben  —  az  egyetemes  az  egyesnek  lenyeget  teszi. 
mb^I  fog^'a  abban  £s  azza]  egylltt  letezik.  Ezen  felfogAs  a.  l^lek 
^B  a  kUlaJi  vilAg  kOzti  yJBZonyl  megvAltoztatta. 

H^  Dante  kifejezte,  bogy  oz  embernek  czuijs  nem  a 
letezes  magftban  v6ve,  aem  a  puBzta  6rzeki  megfigyeles  ea  6szre- 
vev^,  hanem  az  ^azbeli  6azrevev^s,  az  dItal&noBitis  kepesticge: 
intellectUB  poBBibilis.*  E  korban  —  a  sokak  altal  tanulminyozott 
—  Ariatoteles  megkiilSnkozteteee  erv^nyeBlll,  a  kj  a  caelekvC 
6rtelmet  (vouc  ~on)Tixii;-t)  killonvAIaaztja  az  £azbeli  eszrevelel- 
tol  (vouc  ffa&7juxo--t61)- 

A  lelek  ezen  ket  eljarasBal  kepes  ngy  a  azellemi,  mint 
az  erkdlcBi  igszsig  eR  igazsagnsBag  terjedelmes  Bzempnntjaiitak 
megfelelni, 

S  ozen  gondolkoddai  m6dBzer  nagy  uralnianAI  fogva,  h 
melynek  kSvetkezteben  Danten  e  Macehiavellin  kivill  is  jelentekeoj 
az&mmal  (akkor,  midon  a  p&pa  vil&gi  hatalmit  magyarizi^  kiizep- 
kori  haiDia  decretallaok "  knra  regen  lejiirt)  pro  ea  contra  vital- 
koznak  arrol,  vajjon  fllggetlen-e  egyiuaatdl,  vagy  ala  van-e  ren- 
delve  egj-m^nak  a  ca^z&ri  6s  egyhazi  Latalom.  Raffael,  mint 
legnagyobb  egyhizi  featO,  mliv^szi  phantaziijilval  k^teegkivUl 
megerzj  a  korazeliem  s  a  meggy^zlSdeaek  hnllaniz6  erverea^I  a 
a  Stanza  delta  Segnatnrdban  Teatett  k^peken  fQleg  az  egyliai 
lelki  eleten^k,  mlikCdeB^nek  6b  impon^o  azellemi  halalminak 
ad  kifejezeet  olyan  inodoii.  me.ly  az  egyhaz  kijavitando  b  tisztr- 
letremtlt^bb  hivataainak  jobban  megfelelt. 

Ez  idOben  ugyanis  az  uralom,  a  hat^nlom,  a  tekintely  ker- 


'  Bruoelleaco  (I.  Burckh.  II.  170.  1.)  a  Piazza  S.  Felicen  nieg- 
tartott  AnnuDcialaitnoep  szfunara  egy  igen  meatereegea  koszUlekei 
taiait  fel,  mely  ket  sor  angyaltiii  kOruUebegett  egboltozatot  tUutetelt 
fel,  melyrot  G&bor  oraDgTBl  gepezctben  repiilt  le. 

'  Paul  Janet  i.  m,  I.  542.  1. 

'  L.  Paul  Janet  i.  m.  I.  415-418. 


dAset  ngy  a  azellemi.  mint  ii  gyakorlati  ^letben  egeazen  meg^al- 
toztak  egyreszt  a  gondolati  latokilmek  nagy  aranyii  megbOvtlleae, 
masr^szt  a  klassikus  korbul  ineritett  lij  ismereteknek  a  mtiv^szet 
iltai  rendkivU]  fokozott  ti  az  e^etemesebb  fogabnak  becserte- 
kere  is  kibat6  Jelentosege  kilvetkezteben,  nielynel  fogva  a  kCl- 
Uszetnek,  a  miiveszetnek  aokaig  vagy  ien^zett,  vagy  a  kereez- 
t^ny  BZellembe  beolvusztott,  IlletCleg  en  nek  al&rendelt  olemei 
roost  —  a  mint  ez  kUlCnosen  az  epit^szetbOl  kitQnik  —  nemcsak 
Cnalldbb  letjogot,  baneni  oly  fontoasigot  nyertek,  bogy  a  keresz- 
teiiy  felfogasokkal  nem  csekely  mert6kben  asaimilAlddtak,  b^i 
egyes  k6pzonitiveazeti  vonisokban  Mejilk  is  kerekedtek  (pi.  Viuen- 
ziban,  Palladio  cpit^szel^bon) ;  s  az  egyhAz  meg  lehetctt  el^gedve. 
ba  aajit  bagyouianyait  ezen  okoriak  mdle  rendelhette  es  a  mll- 
v^sKeti  nieg^rzekitea  kiscbb-nagyobb  Wrteneti  territorlumAn  egy- 
egy  eszme  batArai  k0z6  foglalbatta  es  ez^tal  saj&t  szellemi 
hatalmanak  sz&laJt  is  tovibb  szilhette.  Nezetem  szerint.  ba  a 
renaissance  patotikon  az  antik  elemek  tttbbszOr  aralkodok.  az 
tgybizi  reEaJBsance-Spiteszetben  —  mint  ezt  az  ^jja^pitett  Szt 
Peter-teinploinnak  a  r6maiakt6I  (bir  tObb  kCzvetitesael)  brSks^- 
gQl  kapotl  kupolaja  ia  miitatjii  —  al&rendcit  szerepet  nem  igen, 
annil  gyakrabban  mell^rendelt  v^ltozatoa,  de  azert  egyenjogii 
feladatot  teljesitenek  egj-  megazaporodott  pgyedekbfil  al]6,  m^gis 
pgystges  lelki  uralomnak  nagy  terHletli  Bymbolikna  eazmej^ben 
Diply  a  hit  r^ven  a  tudatban  a  az  erzelniekben  az  ellent6teket 
m^^gsziintctDi  a  a  rtszek  kSziItt  szellemi  kapcsokat  l^tesiteni 
Van  liivatva. 

Ez  iitobbi  spiritualis  ertelmli  kereazteny  cz^l  kifejezSa^re 
>'al6  tOrekv^a  t^rul  el^nk  Raffael  legneveEetesebb  kopeibSl.  A  Dia- 
pQUban  latjuk  az  oltari  szentseg,  karBl  levii  egybAzfSrfiakat. 
Itiknek  nem  azQksegea  a  fillilttok  lebegS  latenre  ea  Krisztusra 
^cltekinteniSk.  mive]  ez  —  illetQleg  az  6  kepUk  a  tanitisak 
SKivttkben,  a  legfobb  krisztuai  tOn-enyt  k^piiaelS  azeretet  az^k- 
belyen  van.  E  kep  szemleteaenel  OakenyteleniU  eszlinkbe  jut  a 
Itttzipkori  mystikusoknak :  BonaventurAnak,  Albertus  Magnusnak. 
'Qaijd   Geraonnak    (XY.    aza;;adban)  a  misoknak  ^  az  a   tanitasa. 


I  L.  Ziegler,  Geschichte  der  Chriatlichen  Ethik  386-390, 1.  V.  H. 
°-  o.  28i.  I.  Aquin6i  Szt  Tatnis  is  az  assimilatio  ad  deura-ot  tanltotta 
^  kontempl&16  cletben. 


inely  gzeiint  az  ember,  ha  azt  abarja,  liogy  az  Isteimel  egf^^ 
sUljiiD,  faa  kivauja  a  perfects  aponsi  caeiestis  oDiiit,  azt  a  visiot, 
a  melylyel  az  ember  lelkevel  „az  egiek  epbaoraiaba  enielkedik, 
ii  biinttil  metitnek  keli  lennie,  itinerarium  inentiB  in  ileumnak 
fitleg  a  forn)  azeretet^t  koll  vAlajiztania  Krieztus  irani  a  azt  tap- 
lalnia.  A  miiv^sz  e  fenseges  kepen  a  vallaaos  Ahitat  haiigulatiban 
es  az  egi  jelenet  abrazolasa  4ltal  a  161ek  konkr^te  is  szemlelS 
azQks^gleteDek  eleget  tesz  —  a  rufl'aeli  k^pek  azon  megnjugtati) 
sujatsagaiboz  Mvcn,  bogy  bennok  az  ember  lelki  i'a  erzeki  ter- 
meHzete  Ssszbangba  jut  b  czen  <)Sszhangot  a  uzemlel^  meg  ia 
6rczlieti  '  «  igy  az  ^nnek  v^ges  b  vegtelen  elemet  SsBze- 
oivasztja.  (jgy  tUnik  fel  ezeii  kep.  mintha  rajta,  a  fest«8zet  eien 
pbilozophikuB  kdltemeny^ben  RalTael  a  azellemi  ea  erkOleai  erenyek 
egyenadlyat  ia  akarta  volna  kifejezni  a  komoly  abr&zatokrol  ki- 
veiietS  elmelkedeanek  a  hittel  valu  (m^g  Aquindi  Szt  Tam&sniil 
ncm  oly  ar^yosan  kidomboritott)  egyesit^Bc  a  igy  az  egyhaz, 
nagy  —  bir  igen  billeaen  jelzetlen  —  liivataadra  azitksegee, 
nioralia  el6f<)ltc tele i nek  sejt^ae  altal.  melyeket  a  papa  vilagi  ural- 
mara  nezve  tabben  erSlyesen  ketsegbe  vontak,  iigy  hogy  mir 
llante^  a  ,De  Monarehia''-j&baii  a  cHiazarsagDak  az  egyhaztol 
valo  fUggetlena^get  vitatva,  i;aak  ezt  mondbatta :  ,.E  ket  sze- 
mclybeo  (t.  i.  a  cB^azarban  6b  papaban)  raeg  kell  kUliJnbSztet- 
nllnk  azt  a  tulajdouaigot,  melynel  fog%*a  ember  es  azt  n  tulaj- 
donaAgol,  melyn61  fogva  papa  vagy  cBdszir.  Mint  emberck.  as 
ember  typusAboz,  a  tSkiletea  emberhez  vtaxoDynliiak.  De  mint 
pApa  6a  caAazAr,  e  ket  minfiaegben  nem  vezetbetdk  viaaca  egy- 
mkara,  banem  kivUlSk  kell  keresni  az  egys^get.  melyhez  viszo- 
ayulnak.  Ez  az  egyB^g  pedig  Isten  .  .  .' 

S  a  Disputan  lathatd  istenkep  az  alatla  levti  kipeknek, 
helyzeteknck.  crkSlcsi  igazaagoknak  mdr  nemoaak  Udazefoglaloja, 
banem  v^goka  ia.  Ezen  vegoknak  tOrvenyeit  az  ember  8:(cllemi  mun- 


'  L.  Seeman:  KuiiBtgeachicbte  in  Bildero  III.  H7.  I.  :.*.  Ugyane 
miivesz  .M&ria  megkoroniztatasa"  cz.  kepe  in  mutatja,  ho^y  itien  tSbb 
alak  azinten  nem  nez  fel.  mlvel  a  jelenet  kepe  aK  ihitatba  meriUt 
szivekben  &gy  ia  megvan.  V.  0.  Fra  Angelieo  kepet  u  o.  in.  59,  1., 
hoi  u  xok  alak  luintegy  inkAbb  a  kDron&z&ai  aktua  tinnepelyragbb^J 
tetelere  itzolgiU. 


'  L.  Paul  Janet 


.  I.  554. 


A   BBNAI88ANCEK0BI   MtTV^SZET.  289 

kdssagaval  megismerheti,  er^nyessege  altal  lelke  az  Istennel  58sze- 
olvadhat  s  igy  a  v^gtelen  erc)  ratikiJd^senek  motivumait  es  ir&nyait 
magaba  iiltetheti.  £z  eszmenek  tort^neti  folytonossdga  vehet5  ki 
a  keprol,  melyen  tobb  kivdlo  s  klildnb5z5  id5kben  elt  egybdzi 
ferfiu :  Szt  Ambrus,  Szt  Jeromos,  Szt  Bonaventura,  Szt  Gergely, 
III.  Incze  p4pa  lathato. 

Egy  festd  sem  tudta  eme  vegtelen  hatalombol,    a  t5rtenet 

sokfele    phazisai    kQzepette  esz  .es  sziv    utjdn  fennakad4s  nelktU 

taplalkozo  ervenyesebb  kereszt^ny  meggyozddesnek  nyilvdnulasat 

oly  termeszetesen  s  sok  erzelmi    atmenettel    megis  oly   szellem- 

dnaan  kifejezesre  juttatni.    A  ^Bolsena  miseje"   szinten  az  egy- 

hkzi  tanok  gyozelmet   mutatja.    Latjuk  czt  a  ^Heliodor"    k6pen 

is,^  a  hoi  a  papanak  rablokra  szegzett  tekintete  nagyobb  pathost 

k5lc85noz  a  kiiizes  jelenetenek,  jobban    felfoghat6  jelent6i?^gben 

tiinven    szemilnkbe    a    mely    gondolatokba     mcriilt     l^leknek    az 

Csszes  egyhazfejedelmi  er^nyeket  magdban  foglal6  titkos,  de  hata- 

80S  hadiizenete  az  Istentftl  nyert  hatalom  sejtelmes  ereztet^sevel 

es  a  tekintet  energiajaval.  S  ezen  6nmagat61  is  erthetoen  magya- 

razodo  jelenseg  egymdsutanja  minket  arra  a  felfogasra  emlekez- 

tet,    mely    midon  az  esemenyeket    egymas    melle   helyezte,  egy- 

Qttal  azokat  az  ok  es  okozat  hatasdnak  —  bogy  ligy  mondjam 

—   Itikteto    viszonyaban  is  feltUntette.    Ez  a  sajdtsag    adja  meg 

az   egesz  ujjaszUletes  koranak  azt  a  mozgato  elevens^get,  melyet 

az   eszm^k  gyors  nedvkering^se    idezett  elo.    Mert  ketsegkiviil  a 

i*enaissancekorbe]i    politikai    es  tarsadalmi    hallamzasokban    ugy, 

tnint  a  tudomanyos  es  miiveszeti  torekvesekben  majd  egyiittesen, 

ixiajd  valtakozva  mutatkozik  egyreszt  a  tarsas   alakulasoknak  az 

a.   fejlodese,    masreszt  a  tudos    kutatasokiiak    az  a  menete,    mc- 

lyeknek  cz61ja  ug}'  a  klilso  emberi,  mint  a  szellemi    vonatkoza- 

Bokat  es  iranyokat  egysegbe  szoritani,  az  elcizmcnyt,  a  fejlemenyt 

es   az  eredmeiul:  egy-egy  fobb  igazsagra  es  pedig  az  ok  6s  czel 

Icozos,   anndl  erosebben  mozgnto  igazsagara  visszavezetni.  Az  elet- 

nek  sajatsagos  rhythmusa  ez   ^egyseggela  soksagban  ^s  soksdg- 

p^al  az  egysegben**.  Ez  egyszersmind  a  kozepkor  sok  tekintetben 

folytatott  logikajanak    syllogi8musa,    mely  a  kiforratlan    er^nyek 

sokszor  nagyravdgyo  indulataiban  fogant  meg  6s   szenved^lyeket 

szolgalt,  egyforman  a  hatalom  es  szabadsdg  erdekeben   harczolt 

^  Seemann  1.  m.  HI.  84.  8. 

ATHENAEUM.  19 


8  metylyel  Daate  '  ,De  Mi)n!Lr(;hia''-Ja  hiirmadik  reszeben  ax 
ellenrelek  eneit  nag'y  elraeellel  gyengitve,  azt  a  kerdest  diSnti 
ol,  VEtjjon  ali  van-e  rcndelve  <?g;masnalc  a  csaszAri  6b  egyhizi 
hataJoni.  Az  6bz  talAii  m^g  nem  volt  egyszer  seci  hivatva  at 
eszmek  oly  nagy  terOletit  bejarni.  mint  epeo  most. 

S  a  renaiBsance  kiv^lo  pirtfogui,  midttn  a  lerjedelmes.  de 
nagyobb  alivelettfieget  6s  egyseget  k6peKo  politikai  belyzetDk 
en  kiStelcaaegeik  vonalaiuak  boBBzntidgibol  jo  darabot  elsEakJ- 
tanak,  iinall^bb  asellemi  spekulArziiiikban  atinal  lioHszabbra  nyujt- 
i&k  azt.  A  firenzei  kie  illam  fejei  Cosimo  Medid  68  Lorenzo 
ii  MagDificD  voltak  azok,  kik  Plato  pbilosophiijiban  a  gondolat 
idealizmusinak  egySBgdt  iegmelyebben  kerest^k.  KfizvetltJSti]  a 
rendHzeres  egys^g  terjedelineBebben  azabilyoso  elve  gyanint  fellAp 
a  czelBzeriiseg  es  —  bar  rtazben  zavar^Iag  —  tSbbe-kev^Bbbd 
az    Liralkod6i  ordek  eazmejo. 

A  papdk  ezt  a.  vallABerkoIcsi  es  liatalini  t^rre  is  atvitt^k. 
Innen  tOrekveseik  a  vil^i  uralom    megalapitasAra '    is.  melylyel 


k 


'  Paul  Janet  i.  ra.  I.  .550-553.  1. 

'  Hasonlit  ezen  felfogia  azoo  :ii6ds;ierbe7.,  melylyel  Braodoli- 
uasn&I  (De  hum.  vitae  conditione  . .  .  Irod.-«(rt,  Eml.  II.  63.  l.i  P^ter 
piispOk  az  Osszes  erenyeket  a  l^lekbdl,  eauek  egyseKsa  souTerain 
lenyegvbSl  s  ebbol  egyuttal  a  tirsas  kflzfisseg  szeret^set  is  Bz&rniai- 
tatja :  Animus  igitur  noster,  quom  multiplicem  habere  potestatem  supn 
diiimas,  in  partes  omnino  di^tributus  est  duas,  eanun  altera  ratiouis 
eBt  particeps,  altera  expert.  Quae  particeps  est  rationis,  nobis  ad 
regendiim  alque  imperaudum  est  data  auimoque  nniserso  praeposita, 
ut  ea  duce,  quae  recta  et  honesta  Bunt,  diiudioemus  eaque  omni  studio 
expetamiiR.  Haec  vitae  noBtrae  dtix  et  magistra  naa  ad  eam  traducen- 
dam  con^ilio  provide ntiaque  inatituit  verique  perspiciendi  avidoa  impri- 
mis reddit.  Haec  nos  orationis  vinculo  cuncdiutoa  ad  vitae  uommn- 
uioaeiQ  societatemquae  congregat  aongregalosque  tegibuB,  institutia, 
commertiis  officiisque  conacrvat  Haec  eadem  dob  in  periculis  alacrea, 
forte.s  in  adversia,  in  laboribuB  patieates,  in  omni  re  invictos  et  hmnana 
oonlemneates  facit;  haec  denique  nobis,  quid  sit  ordo  in  vita,  quid 
modus,  quod  in  uoaquaque  re  decorum  acrvandum,  osteadit  nosque 
in  omni  vitae  parte  contmeuteH  et  teniperatos  praeatat.  Ab  his  igitnr 
partibua  quum  illud,  quod  rectum  honesttunque  appellamus.  lanqnam 
a  fontibua  qutbuadam  oriatur  atque  emergat.  virtutes  omnes  proQcis- 
cuatur  et  in  hac,  quam  diximns  animi  pane  constitutae  nostraiu  vitam 
omni  laiide,  omni  boneHtat«.  omul  denique  dignitate  exomant.  (U.  o. 
64.  I.)  P6ter  inti  .Matyiat :  Vince  mugno  atque  excelso  auimo  uiollitiem 
ar  segnitieni,  aegritadinem,  dulorem  omnem  turpitudine  atque  infamia 


ama  ket  tenyezit  kiizti  ttrt  dttiidalni  tQrekedtek.  S  a  „Helioilor'' 
kep  ezt  annil  ertlietObbe  teszi,  mivt^l  ez  —  mint  jeleztUk  — 
egy  tOrt^iieti  esemeiiynek  czelzatosan  eynibolikua  ^brAzolaait 
tArja  olenk.  E  kip  mig  hattUosabban  vJl^tja  meg  a  jelenetet 
es  pedig  »z  iltal,  bogy  e^y  fopap  t^rdelve  imadkozik  s  i^  a 
koDtrast  az  ajtato8s%  f^s  a  szentsegtCi^a  kOzt  mtig  nagyobb,  dgy 
bogy  ezen  ellentet  a  dishannonia  megBzUntpt^s^nek  szUkaeget 
aaaal  kiiltobbi  teszi,  bogy  belyreaUJon  az  oHgzbang  az  eaz  inlez- 
ked^ee  es  a  hit  parancsolu  ereje  kftzt.  Ha  ezen  hatalombol  hidny- 
zik  a  raegfontolt  akaratnak  6s  tetterJtuek  egyik-miHJk  ekme.  akkor 
ki  kell  eg^szitSdiiie  egy,  a  l^Iekben  feltimadti  igazs^  vildgoa- 
s&ga  liltal.  S  az  oriikkeval6nak  iSsazekStifle  az  eaetlegesaei  a 
feltamer^B  titkanak  megoldasalioz  vezet.  Raftael  .Tranefigu ratio  "-ja 
mutatja,  bogy  az  okoakodaaban  a  tud&a  a  a  bOlcseseg  forrdsanak  : 
Krisztnsnak  tokint^ten  kivttl  niarndaaa  tehetetleDB^gre  knrhuztatja 
3  lanftTanyokat.  E  uagyszerti  eazmet  kifejezd  k6pb{!l  indirecte  ki> 
fiWashatni  az  iamereteknck  a  renaissancekorbeli  eoktudus  (;coXup.a- 
*■;«)  altat  okozott  eldarabolodaetit.  illettfleg  —  ugj8z6lvAn  — ■ 
Diegprob^lt  elazakad&sit  ep^y  (tj  jisBzefoglalo  eszniekapooatdl :  az 
iBlensegtOl,  tovabba  direete  felismerhetni  az  elbizakodott.  reazle- 
?<'s,  turi'dekes  tudaa  meghodolo  alkaliDazkod&a&nak  azHka^et  a 
■^reszteny  t5ke)etcss6g  eezm^jebez,  a  melybtil  maa  csnd&k  is 
ereduek. 

RfllTael  —  ligy  latezik  — -  le^nkabb  a  nagy  kercazt^ny 
"Icaljata  Dante  Divina  Gomediajibol  eltanult  azon  mddszerea 
'ffS'ekvesenek,  bogy  a  feUH  eazmeVOi"  a  fOldi  tUnemenyekke]  easze- 
^^^e^atien  tartoaa^k.  folyomanya  a  Borgo  eges^ben  a  papa  (IV,  Leo) 
*^Odatev5  batalniAoak  ibrizol&an,  mely]yel  ez  a  tUzet  efoltja. 
'^^en  raffaeli  kepekbjll  tehat  nemcaak  a  mSv^aznek  a  papi  a 
P&pai  befolyaa  alatt  kjfejlett  Byllogiatikua  mliveazi  elve  tUnik  ki, 
^nem  a  renaiaaancekori,  ligy  az  flnallii  elm^leti,  mint  eredeti 
^akorlati  ea  mliv^szi  felfogisok,  titrekv^aek  is  tettek  kSzepette 
a*  egyhaznafc  ia  azon  iparkodiaa,  hogy  a  valiiai  tArgyak  —  a 
toaazi  id8  iltal  azentesitett  vallaagyakorlati  azok&a,  aCt  olykor 
'Pkaica  ellenere    —   mig  efryreazl  az  egybAzI  flnaepek  igen  ked- 


^iorem  pnta.  Ea,  quao  aut  honeata  aut  neceaaaria  intelli^s,  nulla  dolo- 
"s  aut  aepitudinis  asperitatR  vidua  deterritusre  omittas ;  quern  '•'•""""^ 
°''lorem  niedicina  non  potea,  conteatioiic  animi  et  pallentia  vi 


-J 


velt    litvinyoasigaibol    ie    kifejlelt    pompaerzt'knek    mcgfelettHegr  ' 
el6nk  ezinekkel,  addjg  misreazt »  kOzelet  ^rzelnieivel.  viazonyai- 
val  kdzelebbi  erintkezesbea  abrazoltaHBauak.  E  vegbSl  az  egyhu 
vs  a.  klllvilag  kilzt  a  kirivtibb  elleiitetek  cz^Iazerllen    mar  reg^ta 
kisebbedtek. 

TudvHlevlJ  dolo^,  bogy  a  casuiatika  az  egyhazi  tanok  szi- 
gornsdgat  aztTt  eajbitette.  8zt  Peter  bazilikn  epittetesenek  USr- 
teuete  felvilagosit  bennllnkel,  milyeii  konceggidkat  tett  a  pipa  n 
lelkiismeretekiiek.  NemkUltfnben  ismeretes  a  papsagiiak  elvUa- 
giasod&Ba  ezen  korbaii.  kedvtel^Bcinek.  irudfUmi  foglalkoz^iutiak. 
IB  BokBZor  igeo  vil^ias,  sOt  erkOlc^telen  jellege.  a  mil  nagyr^szt 
szinteu  az  alkalmazkodis  azttksege  hozott  magivai,  a  mikor  kii- 
lOnben  is  az  embereket  kivetel  D^Jklll  vagy  sz&llotta  meg  lu 
^rz^keket  ingerl6.  s  min^l  v&ltozatoaabb  empirizmus  litjin  emel- 
kedni  az  liszoi^k  klllJSnbiiza  fukii  magaaeagira.  Igy  pi.  a  szi'ibeli 
e]<iadABra  sokezor  nagyobb  siilyt  fektettek,  mint  a  szavabbati 
rejlU  turtalomra.  Peter  pUspSk  '  meg  a  philozopbianjl  is  moodja : 
.  .  .  oHtendamquc  philoBophiam  Bine  oratoria  fai-ultate  et  circula- 
rem  seu  trivialem  diuciplinam  esse.  UgyanS  fejtegeti,  bogy  a 
szobrokban,  kepekbea  es  ^plilotekben  meg  a  beteg  test  is  gyii- 
nydrkOdhetik, '  a  fill  a  zoneben  ilyenkor  is  talal  elvezetet. 

Macchiavelli  „Priucipe"-je  szerint^  ,a  fejedelemnek  arra 
kell  tCrekednie.  bogy  a  josag,  a  kegyelem,  a  k()ny6rUlete«Beg. 
a  Bzavabihetllseg  ^8  igazsig»ss^  birebo  jusaon ;  mindenbeo  j6 
tnlajdooaAgokkal  bimia  kell.  de  elegend3  Snuralommal  ia,  .hogj' 
az  elletikezci  tiilajdonsagokat  kifejtse.  mihelyt  ez  elonyiisebbnek 
lAtBzik".  „Tenykepen  allitom  —  igymond  Macohiavelli  —  hogj' 
a  fejedelem.  ffileg  az  cij  fejedelem,    bllntetlentU  nem    lehet  min-    , 


'  L.  Btandolinus:  De  hum.  vitae  cond.  Jrod.-tCrt.  Eml.  II.  k.  74,  I. 

'  firaodoUnnsnil  ii.  o.  (Irod.-tfirt.  Eml  11.  H9.  I.<:  Quanta  enim  I 
est  voluptaa  ilia  ocnlonim,  (loam  sibi  nunc  t^rraruni  traotus,  arboram.  • 
fnigum  aoimati unique  varietates.  fulgorem  gemmanim  et  caetera  naturae 
opera,  nunc  signa,  tabulas,  aedllicia  uaeteraque  hnmani  ingenii  atque 
induatriae  nioQumenta  intuenda  et  contemplsnda  subiiciimt  ?  Quanta 
est  Ilia,  quae  auribua  percipitar,  cum  aut  musiconim  iustrumeatornni. 
aul  buniananim  vocum  inlra  turn  consonantia  turn  varietste,  tnm  etiam 
auaTJtate  detinemur  ?  Cum  regiim,  imperatorum,  aut  renim  publicarum 
res  geatas,  yirtutes.  instituta  ex  aiipiiins  vef  facunda  i 
iucunda  lectione  audioiux  ? 

'  Principe  XVIII.  fejezet.  Janet  i.  m.  II.  25.  I. 


A   RBMAI88A17CBKORI   MtlTfeSZET.  293 

dig  er^nyes,  mert  fdnniarad4s4nak  6rdeke  gyakran  arra  k6ny- 
szeriti,  hogy  az  emberiesseg,  a  kOnySrlilet  68  a  valUs  tdrvenyeit 
megsertse  .  .  ,  A  kUls6  Idtszat  szembe  szokik,  de  az  emberek  voU 
takepi  lenyege  nem  ,  .  .  A  fodolog  a  tekintelyt  megorzeni,  az 
eszkozoket  a  vildg  mindig  tiszesigeseknek  es  dicsereteseknek  fogja 
tartani.  Mert  a  tomeg  mindenkor  csak  a  Idtszathoz  tartja  ma- 
gat  es  a  bedllott  eseminyek  szerint  itil*^ . 

Rendkivtil  erdekes  s  az  egyeni  szabadsag  megbecsUles^re 
nezve  ezen  korban  igen  erdekes  vita  a  tyrannas  meggyilkolasaiiak 
jcgOBult8ag4r61.  1407-ben  az  Orleans!  herczeg  a  burgundi  her- 
czeg  megbagyas4b61  megoletett.  ^  Jean  Petit,  doctor  tbeologiae, 
ezen  tettet,  akdrcsak  Cicero  Caesar  meggyilkoltatasdt,  helyeselte 
6s  vedelmezte.  A  k6nydr  meggyilkolasdnak  jogosultsagat  *  Aris- 
totelesre,  Cicerora,-''  Aquin6i  Szent  Tamasra  es  Salysbury  Jdnosra 
is  bivatkozva  e  szavakkal  is  bizonyitja  :  Licitum  est  unicuique  sub- 
dito,  absque  quocnmque  praecepto  vel  mandato,  secandnm  -leges, 
naturalem  et  divinalem,  occidere  vel  occidi  facere  quemlibet 
tyrannum.  S  mar  Boccaccio^  nyiltan  mondta :  ^Kirdlynak,  feje- 
delemnek  mondjam  a  kenyurat  68  hiisegre  hajoljak,  mint  fdl5t- 
tem  valo  elott  ?  Nem !  Mert  ellens^ge  5  a  kSzjonak.  Szabad 
ellene  fegjrverrel,  osszeeskllv^ssel,  k6mekkel,  csellel  61nem ;  ez 
szent  es  sziikseges  tett.  Nines  kedvesebb  aldozat  a  zsamok- 
vemel".  KOnnyen  6rtheto,  bogy  e  korban  a  pokoli  gonoszsdgokra 
vetemedett  zsamokok  elleni  ds8zeeskttv6sek  sz5v5i  a  gyilkossag 
vegrehajtAsinak  megallapitasa  vegett  Sallustius  „De  conjur.  Catil."- 
j4t  is  tanulmanyoztdk. 

A  konstanczi  zsinat,  midon  a  fent  emlitett  tigyet  targyalta, 
csak  e  szavakat  vetette  el :  quilibet  tyrannus  potest  et  debet 
^icite  et  meritorie  occidi  per  quemcunque  vasallum  suum  vel 
^ubditiun  etiam  per  clanculares  insidias  et  sabtiles  blanditias  vel 
^clalationes  non  obstante  quocunque  praestito  iuramento  sen 
^sojdfoederatione  factis  cum  eo,  non  expectata  sententia  vel  man- 
date iudicis  cuiuscunque**. 

Az  erdszak  v6delme  tQnik    ki  e  3zavakb61  s  a  konstanczi 

»  L.  Ziegler  i.  m.  319.  1. 

'  Cicero :  De  olficis  III.  4.  19 :  Num  igitur  se  astrinxit  scelere, 
^iqui  tyrannum  occidit  quamvis  familiarem  ?  Populo  quidem  Romano  non 
^idetor,  qui  ex  omnibus  praeclaris  factis  illud  pulcherrimum  existimat. 

""  Burckhardt  i.  m.  I.  72.,  73.  1. 


i 


zainaton  a  nagyobb  reaz  a  fenti  letlet  approbalta.  Mert  asok  it, 
a  kik  Jean  Petitet  haliU  ulia  vedolmeztek,  azt  moudtak.  bagy 
ezen  tudue  theologus  a  feuti  tettet  tielyesoek  iparkodott  fcltOn- 
tetni;  az  ii  tAna :  conformiii  bonis  moributt,  observatrix  divtnoruni 
praeoeijtorum  ft  coneervatrix  reipublicae. 

De  ime  megiametlCdik  a  gOrfig  sophistik  ezen  ueveseWs 
elve :  :tavT(uv  xpfi^aiiav  ii^t[i&v  av)*po»::oc.  Mert  Jean  Petit-tel 
szemben  a  parisi  e^etem  kancellariuBa  Gerson  Janus  v&ltis- 
erkolcsi  ^rrekkel  az  ellenkeztlt  bizonyitottu. 

Ezen,  aokszur  a  logika  szabalyaival  daaza61o,  nem  egy- 
azer  Onk^nyes  okoakodAs  a  felfogjts  subjectiv  latAsdnak  a  a  le- 
remtS  uselekves  azon  egj^ni  tehets6g^nek  el&mozditasira,  mel; 
erednf^nyek^rt  Grotc,  a  gSrJig  HopUistikat  piitfogasba  vette.  a 
renaiBBani-ekorban  egyreszt  a  szellem  legragyogobb  mitveiben 
araija  diadalat,  m^ereszt  az  uralkodoknil  is  az  eriiszakoa  akarat 
vedeliuezes^ben  is  mutatkozik. 

Matyis  kirily  aiuiak  a  bizonyitasdra,  bogj'  a  kir&lys%  a 
legjobb  korm&ny forma,  dicserettel  kiemeli  a  giirCgSk  s  romaiak 
egyeduralkodiii  korminyformiljat  a  kevesre  bocsilli  azoknak  koz- 
tArsaBagait,  mivel  —  a  tSrtenet  tanuaaga  Bzerint  —  ezek- 
ben  Bok  viszaly  es  lazad^  fordult  el5.  Gonuarol  is  elmondja. 
bogy  Hok  egyenetlenked^s  nyugtalanitotta.  A  kir&lys&gukban  ez 
nem  fordul  elij.  A  kiralyok  aira  tSrekszenek  ugyaniB,  bogy  a 
legnagyobb  birodalniat  Iiagyjdk  embereiknek.  Majd  sophiBtikiiB 
fordulattal  —  reazben  a  kSz^pkori  scholaslika  e  logikai  formu- 
14ja  Bzerint :  a  dicto  secundum  quid,  usque  ad  dlclum  aijnplici- 
ter  —  a  velenczeiekrol  mondja  ' :  Veneti  quuque,  quoram  noaira 
aetate  res  publioa  maxima  et  potentiaaima  est .  .  .  regiae  tameu 
dignitatis  speciem  quandam  et  imaginem  retinent«B  ducem  seu 
prineipem  aenatua  ureant ;  cui  Bunimam  dignitatem  atque  im- 
perium  (.'ommuni  consenau  ultro  deferuut. 

A  min£]  iiagyobb  vilAgi  hatalom  utdni  sovirgis  Jellemzi  a 
pAp&k  turekv^Beit  ia.  A  szent  aty^k  arczain.  —  melyek  a  aar- 
kopbagokr61  barcziasan  tckintenek  ala  —  caod&lkozva  azeml^l- 
jUk  a  begycs  bajuazukat  €a  uzakalukat.  melyek  sokszor  nem 
apoatoli.    nem    patriarcbalia    meltuaagra    emlekeztetnek,    banem 


ti  pDblicse  et  repii-  - 


I  oijjinokra,  miiyeneket  egy  Wallenstein,  egy  Tilly  viaeltek,' 
n.  Gyula  papa  volt  &z  ehU  evszazak  ota,  Id  szak&lt :  a  T^rBaa 
erQ  jelvenyel  viaelte.^  S  Michelangelo,  midtin  Bologn&bati  a  min- 
tit  keazitette  e  pipa  bronz  szobra  azAmira,  azt  k6rdezte  tJile. 
bogy  bal  kez^be  kOnyvet  tegyen-e  ?  Nem  !  feleit  ez ;  kardot  tegy. 
mert  ncm  vagyok  szobatiidos.^  E  p&pa  volt  az,  ki  a  velenczeiek- 
tot  egy  D&gy  roldterilletet  visazahoditott  b  Bolugnat.  Piacenzit, 
Reggidt  es  Urbinot  az  egybazhoz  csatoltu  b  az  egyhizi  batalmat, 
mint  egyeduralkodo  szervezte.  A  franczi^k  kilizeaere  a  spanyo- 
lokat  hivta  be.  Kaffaeluek  (ki  ezen  energikus  pdpa  arczk£p6t  ia 
lefeet^)  ^Heliodor"  *  festmenyen  az  egyh^  ezen  azigoru  feje- 
delme  egesz  fensegeben  jelenik  meg,  mid&n  egy  liordaz^ken  a 
temploiiiba  viBzik,  komoly  teklntetet  a  letiport  rablokra  Bzegzi, 
.Qgy  liogy  az  ember  ketkedik.  vaJ,ion  e  templumrabldknil  a  p&ni 
f^lelmet  a  haragra  lobbant  meniiyei  lovag  id6zte-e  elii,  vagy  & 
nyugodtan  hallgato  papa".  A  Stanza  d'Elidoro  ezen  tdrteneti  aym- 
bulikuE  freakuja  jelenti  az  ellenaeg  killzes^t  az  egyb&zi  dllambol 
B  a  tObbi,  ugyanezen  teremben  levo  harom ;  ,Attila  6s  Leo  papa", 
.Peter  kiazabnditasa"  es  .Bolaena  niiB^Je"  keppel  egyiltt  kifa« 
jezi,  bogy  iBteii  a  legnagyobb  valsagban  ia  megsegiti  az  egy^ 
bAzat.  S  e  tudat  az  egyhazfiiknek  az  iatenben  vetett  bizalom  h» 
reiidetkezt)  liatalom  fegyveret  szolg&ltatja.  Michelangelo  ugyan- 
CBak  II.  Gyuldnak  a  San  Pietro  ad  Vincula  templomban  iU16  sir- 
emlikere  a  Miizes-azobrot  keazite,  mely  a  —  azinte  mcgfelem- 
iitd  —  feneeg  benyomasAt  teazi  a  azemlelSre.  Mozea  mellett 
41lanak  a  tevdkeny  es  Bzeml61ddc>  elet  dantei  alakjai :  Lea  ea 
ftabel.  Ezek  is  Michelangelo  miivoi.  Az  fj  minlai  ulan  k^BzUltek 
%  siremlek  fclao  reez^u  levlt  Hzobrok  a  aibylla  ea  a  pnifbta  ai 
tf  legjobb  tauitvinyaitui :  RalTael  <te  Montelupotol,  azonban  mli- 
v^szi  becB  n61klil.  A  pdpa  a  kicBiny  aarkophagon  I'ekve,  6bren 
Van  ibrazolva,  azakalaaan  ea  tiaraval.  megkoronazott  fej^t  kez^ra 
t&maeztja  6a  MoKeare  nez  alfi/'  mintegy  kifejezve,  bogy  tcv6- 
Icenysegenek   iranyait  e  nagy  embertcil  is  vette. 


'  KiilBnSsen    IV.   Henrik   idejeben    is  a  harmioMdvoa   h&bord 
minden  p&pa  ligy  nezett  ki,  mint  tAbornok  yagy  dandArvezec. 

*  Az  6  Bzak41a  patriarcha  vagy  apuatuli  szakul  volt. 
'  Gregoroviua :  i.  m.  Si(.  1. 

*  Habkabaeusok  k<)ayve  :  II.  '2. 
''  Gregoroviua  i.  in,  93.  1. 


E  Mozes-Bzobron  uz  a  gzellemi  feustiseg  ia  komulyttig  van 
kJfejeEve,  mely  a  legfSbb  idteneket  abrazolo  pbidiasi  szobrokoa 
vagy  pergaman  oltari  dombormiiTeken  viui  eldmiSlve.  mintegy  juud 
akadalyok  miatti  nyugtalansagot  tUntetve  elo.  niel.vek  etliarilvsara 
az  ;^anit«r6  hivatra  Dgyaji,  de  korlatozva  is  vaii.  E  szobijr 
lattara  OnkenyleleaKl  eazliitkbe  Jatnak  Mace lu'avelli nek  kivetcit 
Dem  ismerd,  alapelvi  Jelentoaegii  szavai.  bogy  miDden  lij  kor- 
manyzat,  legyen  az  kCzt^aaag,  vagy  egyeduralom  —  kttianiiaen 
p  kor  ingadozii  valtozdsai  kOzepette  —  csak  terrorizmas  ittal 
alapitkatd  meg,'  a  mit  bizonyos  m^rt^kben  11.  tiyula  papanil 
is  tapaszlalunk.  a.  kit  Perugia  egyik  zBarooka:  Baglioni  e^^ 
izben  markAban  tarlott,  da  —  a  mit  MHCuhJAvelli  roesz  neven 
veaz  neki  —  megoini  cem  mert.'  E  szemverO  Bzoborbiiti  k^Iaeg- 
kivlil  igen  8zembe8tliien  kifejezeare  jutott  mfeff  e  papaa  kiTDl 
maganak  »  meHt«niek  jelleme  is  azon  szavak  szerint,  melyekkel 
ez  —  a  luintegy  f^lszazaddaJ  halila  utan  ooacsenek  egy  unokija. 
az  ifjabb  Hii;haoUngelo  buouarotti  altal  m<MogitaIt  versei  kOzQl 
—  egjik  madriguljaban^  azt  panaazolja  magdroi,  bogy  meg  vu 
kiitflzve  ^  megts  szabad.  le  van  lanczoha  es  nem  litja  linczait 
A  sok  elmelked^B  es  a  Daiitet  utoi^rni  akar6  ttimSraeg,  melyre 
vnraeiben  tOrekazik,  ezen  itsszeszitott  tartalma  mBv£beii  is  nyil- 
vaiiul.  Hat&sa  ak^  legfSbb  tiilajdoasAgaiban,  akar  reszleteibea 
a  kSzetet  ama  efzelmi  ^&  gondolkodasi  iranyaval  JSu  eHntke- 
z^Hbe,  melyek  alkotoeval  rokonok.  aiit  sok  tekint«tben  kOzCsek. 
UilzeBnek  a  f^rfiui  b6vt5]  langolo  liatalmas  ulakja,  fonaeges 
tiirtiaa,  oriitelJEB  feje,  a  rettenetes  vezur  arczabol  oly  vakitoan 
tQndfikltf  iBteni  feny,  bogy  az  ember  VaBori  Bzeriot.  azial« 
hajlando  lit  arra  kerni.  hogy  kendovel  takarja  le  arczal,  belsft 
felindul&aat  mutatii  duzzadt  er^  kezej,  melyek  kitzUl  a  jobbjat 
UlrvenytAblakra  tamasztja.  a  kor  Bzellomere  is  vilagot  vetnek. 
mely  mdr  nem  a  kereszt^ni  baboriikoak,  deaa  ex  macbinaszerfi 
ihlettsegtSl,  egyertelmd  akurattol,  a  nagyszeril  rillalatok  v6gre- 
liajlasara  gyakran  olorelat^B  nelklil  mBgival  ragado  rajongasnak, 
hanem  a  azeloskiirii  timulmany  d  a  kSzeleti  czelok  ea  vonatko-  - 
zaaok    azAmoB    szalaval    iiaKzefont    tudomaiiy,    a    uok,    de    amial— ■ 


'  Janet  i.  m.   II,  iH.  1. 
'  Jairnt  i.  m.  U,  28. 
'  Rado  i.  m    I.  4q9.  I. 


A   RBNA188AMCEKORI  MOvSSZET.  297 

kidomborodobb  iranyd  cselekves  altal  megedzett  egyeni    bel4tas- 

nak    es    meggyozddesnek,    tovabba  a   Idngeszii    miikodeseknek  a 

kora,  mely  ez  embereket  a  nehezebb    ugyan,  de  megfontolt    el- 

hatarozasok  es  nevezetesebb    alkotasok    utjan  vezette.   Az  eg6sz 

siremlek  letrejOvetelenek  kSrIilmenyei  a  terwaltoztatas  mutatjik, 

bogy  a  miiv^sznek  szamitasba  mily  sok  kelleket  kellett  bevonnia, 

^Sy    ^^Sy  ^  siremlek   joval    kisebb    dimenzidkra    szoritva    csak 

negyven  ev  mulva    (l545-ben)    5t6dik    szerzOdes  szerint  k6sz(il- 

hetett  el.^  E  miiv^sznek,  Firenze  legnagyobb  sziilottjenek  (1475 — 

1564),  elesen  okoskodd  ^s  mereszen  alkoto  elmeje,  mely  pontos 

anatomiai    tanulmanyain^    fogva  az  emberi  test  mlnden    kepzel- 

heto  alakulasat  mintegy  kiviilrol  tudta,  ugy  hogy  nem  alkalmaz- 

kodott  a  megszokott  eljdrashoz,  hanem  egyszerii  rajz,  vagy  kis 

mertekben    mintazott    vazlat  alapjdn    lehelt    lelket  a  marvanyba, 

tobbszdr  csak  felig  fejezve  be  egy  szobrot,   vagy    csoportot  (pi. 

a  sok  kozUl  egy  Madonnat  es  egy  csoportot,    mely  a  levetelt  a 

keresztrdl  abrizolja),  a  gyorsan  kigondolt  formdk    b5s6g6ben  az 

egyhazi   f^rfiakkal    szemben  a  daez,  majd  a  keseriiseg  bizonyos 

nemevel  szuntelenUl  valogat  es  azokat  vetelkedve  tokeletesiti  oly 

folytonos    birdlgatAssal  s  atalakitassal,  min5t   peldaul  ugyanezen 

miivesz  szelleml  bardtjdnal :  Pico  de  la  Mirandoldnal    latunk,  ki 

a    csillagjoslas,  a  babona    ellen    a   tudomany    fegyverevel    kiizd. 

Michelangelora  is  talalok    Woermannak  ezen    szavai  ■ :    „hogy  a 

miiveszek,    nepUkkel    legszorosabban  Ossze  vannak  nove,  legm6- 

lyebb  gyokereikkel  hazai  foldjiikbol  sarjadzanak  ki  s  ezert  inter- 

Qaczionalis  tekintelylik  mellett  a  8z6  legteljesebb  ertelraeben  nem- 

zeti  miiveszek  is,  kik  mindnyajan  nem  csupan  fiai,  hanem  vezetoi 

is  koraknak,    melynek    technikai  vivmanyait  es  szellemi  felfoga- 

«ait,  mint  mer^sz  ujitok  mtiveikben    ertekesitettek  es  kifejezesre 

J  uttattak ;  s  ok  mindnyajan  mindenekel5tt  nemesak  nepfikben  es 

korukban,    hanem    onmagukban    is   gyokereztek  s  kidomborodott 

ejgyeni  eletiikben  onallo  raiiveszi  egyenisegek  voltak**. 


^  Springer  i.  m.  250.  I.  es  Bihari  mQvelodestOrtenet.  11.  336.  L 
-  Karl  Woermann  i.  m.  42.  I 


298  A   RENAISSANCEKORI   mCv&SZBT. 


III. 

A  mult  homalyos  sejtelmeivel  valo  szembesziilUia  adja  mrg: 
a  renaissance  szellemenek  jelleget,  mely  fSleg  a  klassikasoktol 
elsajatitott  bcUcsesegbe  vetett  bizalombol  eredt.  Most  sxizadok 
multiin  na^y  i<raza  lett  Aquinoi  Szent  Tam&snak  abban,  a  mit 
Summajaban  mesteri  modon  meg^lapitott,  bogy  a  term^szetes 
6sz  a  hit  segelye  nelkiil  is  ravezeti  az  embert  a  mindeneket 
tercnitd  Isten  lelkenek  ismeretere,  a  mit  k^sdbb  a  tridenti  zaintt 
(ir)4r)-  1503)  is  hivatalosan  kljelentett :  bogy  a  szizad  bOlcse- 
se^e  (philozophia  es  a  fli^rgetlen  ^sz)  is  eljut  a  teremtmenyek 
szemlelete  altal  az  Isten  lathatatlan  tdkeletcss^geinek  ftSlfedeze- 
sehez  6s  a  dolp)k  alkotojanak  s  teremtd  okinak  megismer^e- 
hez,  bar  a  vallas  legfobb  titkait  —  mindkett((  szerint  —  csak 
a  hit  ismerheti  fel.^ 

2S  igy  el6gge  megfejtheto.  hog}'  ez  iddben  szQletik  meg  a 
tudasnak  erkolosi  monarchiiija  es  azellemi  rcspublikaja,  a  melyek 
csodalatosan  inogfernek  egymassul.  Fiz  onn6t  van,  mivcl  a  tudo- 
many  kiilonr)sen  e  korban  bizonyitotta  be  nagy  hatalmat  s  tar- 
sadahni  becset.  A  mi  abbol  is  kitUnik,  hog}'  az  embereket  az 
abban  valo  jartassaguk  szerint  ertekelik.  A  szfiletesi,  a  t^rsadalroi 
felrtobbst'g,  nem  egyszer  az  erkiUcsi  tekintetek  elenyeaznek.  ille- 
toleg  li:itterl)e  szoriilnak  s  a  tudas  kapcsa  cl6g  cros  ahhoz. 
hogy  az  embereket  egymashoz  kiizelebb  hozza  es  dsszekOsse. 
A  papokat  nem  egyhazi  meltosaguk.  hanem  inkdbb  tudasuk 
szerint  bet'sillik  meg.  V.  Miklos  papa,  a  nag}*  Maecenas,  sirirata 
e  sorokbol  allott : 

B^les  a  tanucsban.  erenye  dicsobb  meg  s  a  tudominyban 
'riszt(»l(»  misokat  u,  legjelesebb  maga  volt." 

IV.  Sixtus  papa  (1471  —  14S4)  jollehet  Velencze,  Milano. 
a  tirenzei  kr»ztars:isag,  N'apoly  es  szamlalan  fejedelemseg  egy- 
m«^skuzti  har(*za  koniban  a  vilagi  uralomra  sokszor  o  is  tort. 
tObbtele  sziivetseggel.  sin»mleken  megis  —  mint  tudos    ferenez- 

'  BarthHleniy  Saint  Hilaire  :  A  philosophia  viszonya  a  termeszet- 
tudomanvokhoz  es  a  vallashoz.  (Tord.  Petert!V.  Bpest.  181K).)  109.  es 
110.  lapok. 

■  Ciregoroviiis  :  i.  m.  7G.  1. 


rendjn«k,  ki  egymsB  utan  Italia  hat  legliiresebb  egyetemen  tana- 
roslfodott  —  tudoniinyos  k6pzetts6ge  nyer  kifejezeat.  A  Szenl 
P6ter-teinploii]  Oltari  iJEentedg-kapoliiAjiban  leva  emlek  talapita- 
tin  n<)i  alakokbao  v3d  abrazolva  az  Arithmetika,  Astrologia. 
Dialektika.  Hhelorika,  Gramiuatika,  Perspeetiva,  Muaika,  (ivo- 
nietria,  Philosophia  hs  Tbeologia.^ 

S  mindez  termeszet«B,  mert  a  kur  emberei  nem  afi'ektd- 
14ab()l.  hanem  mely  meggyj>zi>d6Bbi)l  a  logikai,  aestbetikai  &a 
etbikai  igazs&g  minol  szamosabb  iamerveoBk  ea  megjolenitesenek 
kipr6bdl&£a  v6gett  uzeretik  s  miiveszetet  a  tudomanyokkal  kJizJSii 
aorba  helyezni.  Dante  6ril]  azoo,  liogy  az  antik  okor  kiv^lo  alak- 
jait  a  Pokolban  legalAbb  meglathatta.'  Az  aatik  okor  ismeretet 
a  tudoesagdt  a  kjtlt^azetbeu  is  jobban  gzeretik  a  termeszetea 
tehetsegnrl. 

Scaliger  oaBzebauonlitvin  Verf^iliust  es  Hamerost.  cz  utobbit 
Dagy  tebetii^gnek  tartja.  tsakbogy  hiAnyzik  beldle.  a  mit  a  liuina- 
aismuB  igen  aokra  becalUt :  a  tudia  e  azert  VergiliuBt,  ki  nagy* 
lanulmAnjuyal  kOltotte  epou&t,  tdbbre  tartja.  ,A  niilyeii  ktllOnb- 
Beg  van  a  paraszt  aaazony  ea  a  tisztee  liri  no  kilzt  —  ligymond 
—   olyaa  van  a  iiomerosi  eposok  6s  az  Aeneie  kJizt." 

Dante  mondotta,  bogy  egy  kanzonit  j<!>l  megcBiaalni  fArad- 
KigoB  munka,  mert  ehhez  nagy  iameret  es  Bzorgalom  kuU. 
boccaccio  a  kiiltJJket  a  hom^lvossig  vAdja  ellen  vedve,  kiraondja, 
bogy  ezeh  a  nagyszerii  eaznieket  a  tudatlaii  tSmeg  el<!l  el  akar- 
j4k  rejteni  a  az^rt  a  kOltonok  jirtassaggal  kell  birnia  a  gramniu- 
tjkaban,  rhetorikaban,  orkOlcatanbaii,  a  turmeazettiidomany  eleniei- 
t>en.  a  regi  kor  emlekeinek,  a  tiirt^nelemnek  s  a  fdliireltlletiiek 
ismereteben.'' 

Petrarca  latin  irataival  libajtott  birnevet  szerezni  kortar- 
SainiU  es  az  utOkornal ;  azert  olasz  kQltent^nyeit  oly  kev^sre 
becsiilte.  ,bogy  Oromest  megsemmiaitette  volna  azokat,  ha  az 
^mberek  emlekezetebdl  is  kiszakitliatla  volna  Sket.- 


I 


-190: 
A  zOldes  ptizRit  kdzepen  legottan 
E  nagy  lelkek  csopoHjit  iamerem  fel, 
Kiket,  dicBekszem,  bogy  csak  meglithattam 
Jinosi:  Az  aesthetika  tiirt.  1900.  II.  G5.  I. 


^ 


Raffael  u  vatikani  Stanzn  della  Segnaturaban  a  pbiloaopbiit 
es  a  tudoinanyt  az  athtni  iBkoUban  '  aUitja  el£nk,  a  min61  ncki 
a  Mars  ill  us  Fiuinua  nltaJ  elterjesztett  plAt^i  taaok  szolgiJtalt 
vezerfonalul. 

Mir  a  kiizepkor  ia  szerette  a  bet  szabad  mtiveszetet  -  Ab- 
razolni  s  i-vndesen  az  illet6  diaciplina  allcgorikus  alakjat  ea 
turtencti  kepviaelCJ^t  dllitotta  fissze.  Hafaol  az  ilyea  kett^azaki- 
ta.st  kerlili  a  a  gonddkodok,  kutatok  ea  tanitok  valtozatoB  cso- 
portjiba  vezet  minket  ^s  ez  ultal  kepebe  drama!  lelket  lebel. 
Az  nkademianak  (^ydoyOrii  lemplomcBarnokabi.')!  elfilep  a  philo- 
zophianak  ket  m^ltdaagoa  vezeraUkja :  Plato  (qui  do  Daturalibna 
divine  agit)  ea  Aristoteles  (qui  de  divinia  natnraJiter  agit).  Egy 
gazdag  kiseret:  balfel<j]  a  DiaJektika,  jobbral  a  Pbysika  kepvi- 
seloi  mlcik  ki  a  teret.  Platot61  balra  Sokratca,  a  lepcson  a  Telig 
mezteleo  UiogBDea  tlinik  ezemiiDkbe.  Az  elSterben  latjuk  azon 
tadomanyok  k^pvieeltiit  caoportositva,  nielfck  a  philoaophitti 
iameretekre  elSkesziteiick  s  abhoz  a  l^pcsljfokokat  kepezik.  Jobb- 
ri)l  az  Asti-onomia  ca  Oeometria,  balrol  a  Gramiiiatika,  Maaica 
^s  Arilhmetika  eaoportjai  foglalnak  heljot.-' 

Mindezek  61enk  caelekvesben  ea  - —  klilonfelesegak  daczini 

—  belaO  Oaszbangban  tOnnek  elli.  A  geometria  taoitoja :  Arolii- 
uieilea,  az  fiaz  Bramaute  vonasait  mutatja.  A  kep  oldali  aarkaban 

—  ndmelyek  szeritit  Perugino,  miaok  szerint  Sodonia  mellett  — 
RafTael  ia  litbato.  A  miiveaz  a  billcaekb^n  ^a  tudv&gyokban  ut6l 
nera  ert  jellemk^peket  alkotott.  A  tanulaa  a  feifogAa,  a  tanitia 
8  hallgataa,  kutataa  es  ludas  meaterileg  a  paratlannl  vanoak 
kifejezve,  a  uiely  paychologiai  jeltemzeteaseget  ea  ennek  hatai^at 
meg  jobban  emeli  a  tfiniegek  beoaztaaa  ca  azerkeazteae.*  EzL'n 
klip  kieg6szitve  az  ugyanezen  Staiizabaii  megfestett  tobbi  harom 
ea  pedig  a  Diaputat,  Parnaaauat  es  Jogtudomanyt  jtbrazolo  keppel, 
az  erzii,  gondolkodo  es  kutati^  emberi  azellem  hatatmunak  oly 
dicatiiteae,  metynel  e  szizadokban  caak  a  veraeay  volt  nagyobb 
a  tadaanak  nagy  birodalmit  meghoditani. 

S  a  renaisaanee  nngy  koltiiraliB  mozgalmanak  lelkea  apo- 
Uija    Maty^a    meltin    kJalt    fel :    ^Mi  fol^breszlettlik    a    difsit    es 


L 


'  Seemann :  i.  m.  III.  63.  2. 
'  V.  a.  Willmann  i.  m.  II.  80,  I 
'  V,  a.  A  cziazterczi-rend  bajui 
'  Springer  i.  m.  226—231.  L 


,  ert.  1902.  aa— 32.  1. 


▲  BBNAI88ANCBKORI  MOvIESZBT.  801 

nagyhatisu  hajdant".  Boldogoknak  mondja  a  tuddsokat,  kik  nem 
v^res  kiizdelmek,  nem  korondk,  hanem  az  ereny  baberjai  utAn 
epednek!  „N^ha  el  tudjatok  velUnk  felejtetni  a  hos  haboruk zajdt^.^ 
S  e  kor  todosai  es  miiv^szei  m^Itok  voltak  arra,  hogy  miikQde- 
sfiket,  valamint  Firenze,  Mantua,  Milano,  Ferrara,  Urbino  orai,  a 
pap^,  a  napolyi  uralkodok,  ligy  b  is  nagy  p^nzAldozatokkal 
el5mozditsa.  Az  olasz  k^pzOmiiveszet  elvardzsolja  Mdtyas  lelk6t 
is.  Es;  m^Mn,  mert  Michelangelo  —  a  ki  a  belvederi  Torso 
tanitvanydnak  vallotta  magat  —  allitasa  szerint  ^  „A  mi  mtiv^- 
szetQnk  a  regi  Gorogorszdg  miiveszete,  mert  a  r6gi  vilag  sehol 
sem  hagyta  nagyszeriisegenek  olyan  vilagos  nyomait  b4tra,  mint 
nalunk*". 

A  regi  vilag    feltdmasztasAban  a  tud6soknak    s  miiv^szok- 

nek  nagy  segitsegere  van  kfilonosen  Firenz^ben  a  harom  Medici, 

kik  nagy    Qsszegeket    Aldoztak    k^ziratok    mdsolAsara.    A  k5nyv- 

gyiijt^s  e  kornak  legnemesebb  foglalkozasa.  Ambrogio  Traversari 

Gsak  Yelenczeben  k3zel  harmadfelszAz  kodexet  szerzett  a  gorog 

irokbol.  Medici  Cosimo  a  mellett.  hogy  kereskedelmi  Ssszekotte- 

tesei  reven,  melyek  a  messze  fiszakig  s  Keletig  elnyultak,  antik 

szerzok    keziratait    gyiijti    ossze,  a  k5zepkori  egj'etemek    sz4raz 

tadomanyossagaval  ellentetben  a  humanizmus  szabad  tudomdnya- 

nak    miivelesere    megalapitja    Firenz^ben    a    pUt6i     Akademiat, 

8.   Marco  kertj^ben  felallitja  az  elso  modern  raiigyiijtemenyt  antik 

8zobrokb61,    melyek    szemlelesebol    Michelangelo    is    a    mtiveszet 

clsO  benyomasait  nyerte.  0  maga  rendelte  meg  tovabbd  Donatello 

Bzobrasz  miivei  keszitesehez  a  sziikseges  oltonydarabokat. 

Nagy  epitkezesei  :  a  San  Lorenzo  templom.  a  S.  Marco 
zarda,  a  Via  Largan  levo  nagyszerii  palota  a  mtiveszetekre  ki- 
fejtett  nagy  bokeziisegerol  tanuskodnak  A  tanultsdg  es  miivelt- 
s6g  targyai  es  elemei  a  klassikus  korbol  vetetven,  termeszetszerii 
ezen  allapotnak  az  a  kifolyasa,  hogy  az  antik  nyelvek  is  ^letre 
kelnek.  A  latin  nyelv  a  tarsalgas  nyelve  lett.  S  itt  is  a  kor- 
szellerare  nezve  egy  Jellemzo  vonawrol  akarok  megeml^kezni. 
-Ajt61  t.  i.,  hogy  az  olasz  drama  nem  annyira  gorog,  mint  a  romai 
^ramat  es  pedig  Seneca    dramait    utanozza    nyilvdn  az6rt,  mivel 


rr 

*  0  maga  a  legkiv»al6bb  klass.  ir6kat  olvasgatta.    L.  Irod.-t5rt. 
K(5zl.  1901.  3.  fuz.  304.  1. 

-  L.  J4no8i  Bela  i.  m.  II.  74.  1. 


i 


e  di4mair6  a  skIv  belyett  inkabb  az  ettibeoi  szellemet  nijzoljft. 
A  sxiv  irzelmei  helyett  uz  empbozia,  az  dlpathos,  a  deklamftczii) 
lep.  ,A  bol  a  bzIv  egy-e^  brzvlm^nek  keltene  kitjtrnie,  ott  a  tauult 
kalta  egy  k^Bz  dikczidval,   a  azellein  ragyogasaval  All  elfi," 

A  gSrCg  nyelv  kellemee  bangzatival  sziuten  szanioi^  lelket 
bodit  meg.  CbryeolaraH  Emanuclt,  a  g5r(5g  oyelr  b  irodalom 
tan&i-it,  ki  KonBtantin&polybol  Firenzebe  1390-ban  jStt,  Olasz- 
orazag  Bzimos  vdrosa  valuaikgoa  euthuziagiiiuasal  fogadja  8  tani- 
tAB&t  az  6lemedett  kancEellar  is,  a  65  eves  Coluccio  Salutato 
btkllgatja.  S  Guarino  Emanuel  6desatyjahoz,  a  veronal  Guarino- 
hoz  int^ett  leveleben  '  ObryBolarast  e  szavakkal  magasztalja : 
„A  regi  viligb61  sem  tekintek  en  bimulattal  AmphioDra.  Orpheusra, 
Arionra,  kiket  legnagyobb  kCilttiknek  tartottak  ;  visszagondolok 
CbryBolarnBra,  kineb  dies^retetSI  visszhsngzik  igaz^D  az  eg^ 
vilag  ..." 

Miudjobban  a  kor  uralkodo  I'elfogaBa  leez  tudos  es  taniilt 
embernek  azt  tekinteni,  ki  az  irodalmi  tatiullsagot  6s  miivelts^et 
a  I^nyck  tudomany&val  kSIi  iiaszc. 

Leone  Battista  Albert!  ^  szeHnt  (ki  ertekez^st  irt  a  Teat^- 
Bzetrol)  a  festSmliv^BZ  j&rtas  legyen  a  szepmilv^BzelekbeD.  tudo- 
manyoB  kdpzettsSggel  birjon,  kttlilnOaeii  a  mertan  iameretevej, 
ismerje  a  kOltSk,  s/.unokok  miiveit  s  tlnom  erz6ket  es  nemes 
erijlcaOket  aajititson  el.  Marsappini,  Firenze  nagybirtt  tajiara.  a 
gOritg  ir6k  Icgalaposabb  isnierSje  gondolatvilagaban  egeszen  po- 
gany  volt,  m61y  tisztelettel  eltelve  a  hajdaukor  nagy  szellemi  s 
korAnak  kiv&Io  f^rfiai  irdnt.  S  a  nagy  Maecen&sok  szinten  matat- 
nak  rirre  p^Idat.  Az  iijii  Medici  Lorenzofaoz  Medici  Cusimorol 
Mareiglio  Ficino  (Medici  Cosimo  tudomanyos  kiir^nek  tagja)  igy 
sz61:  „Plat<)nak  sokat  kOsziinbetek.  CoBini6nak  nem  kevesebbeL 
0  erOsitett  meg  azou  er6nyek  gyakorl&sabaii,  melyek  eszm6J6t 
PIAto  aliiti  elerti,  Miatin  eg6sz  ^letfen  at  a  legkomolyabb  Bgyek 
k(izepett«  ta  a  bSleseszettel  foglalkozott,  Solon  peldiLj&ra.  inkibb 
mint  valaba  annak  szeot^lte  magat  a  napokban,  mi<15n  az  amyek- 
b6l  a  vil&goaaigba  ment  kt.  A  mint  tudod,  mert  Jelen  voltU, 
meg  kevesael  balAla  el3tt  is  vclem  olvaaa  Plato  k<inyvet  .a  leg- 
fSbb  J6r61.-  ^ 

'  L.  Bpesti  szemle  1900.  deoz.  fiia 
'  L.  Ribiiy :  VilAgtort.  5.  kiit.  304.  1, 
"  Ribari;  VilagtOrt.  &.  kftt,  300.  I. 


A  fens^ges  gondolatok  parallel  nllnak  u  nagy  alkotiaokkul. 
HicheloKzo  Medici  Coaim^nak  a  Via  Lai^in  Iev8  palotat  epitette, 
fflelyet  II.  Pius  kir^yhoz  meltu  lukbelj-nek  tart  a  vild^  csodija- 
kent  dicB^FDek  a  kiilcSk.  A  kor  legnagyobb  tniiv^gzei  diszitettek 
beleejet.  Donatello  Brakbecaii  mfiremeket  keazitett  e  palota  az6- 
m&ra  e  szadiob  antik  mellk6pet  reataurilt. 

S  a  Mediuick  r6g]  (lalotAjaban  Vaaarinak  eg;  freskiija  a 
fireoKei  Palazzo  Vccchit^ban  keziratok.  szobrok  6s  featm^nyek 
meg  regis^gek  altal  kiJrlUvevc  abrizolja  Medici  Coaimot.  Fra 
Angelico  festm^nyt.  della  Robbia  azobrot  mutat  be  neki. 

Az  antik  vil&g  azeret^se  a  miiveszeket  niindig  nagj-obb  er{)vel 
ragadja  meg.  Brunelleaco  Donatello  jolazava  volt  dtUltotni  az  antik 
bagyoRianyokat  koruk  polgariaaodisaba.  8  e  kettfinek  1403.  evi 
rumai  dtja  kepesi  klinduliai  pontjat  a  szdzad  nagy  mitv^ezi  riji- 
tasainak.  — -  A  tradii^zio  meg  tdlanlyban  azolgiltatja  ugyan  az 
elSttllitaanak  targyat,  fortnakat  azonban  az  eg^az  jelencti  vil&g 
Bzam&ra  nynjlani,  a  mliveazt  a  >-iazoayok  barmoniajara  nem  k6peB 
tanitani  s  ez^rt  mogazQnik  ennek  utmutat6ja  lenni.  Onma^bill, 
a  aajAt  individualia  terra tazeteb 31  ketl  tebAt  a  vezetC  alapfogal- 
makat  meritenie.  Az  I'lj  aramlat  legkorabban  a  Ie^er5st-bben  erin- 
tette  az  ^pit^szet  lia  a  plaatika  kozti  terUletet :  a  deknrativ  mii- 
v^azetet,  a  nielyben  az  antik  romai  maradvanyuk  Icgjobban 
jntottak  ervenyre. 

Az  aiitiquarius  tanulm&nyt  nemcsak  »  tuddsok,  baneni  a 
Difiveazek  ia  buzgon  apoltak.  Roma  romjainuk  a  feiv^tele,  n  klaer- 
letek  ezeket  egy  Siiszkepbn  foglalni  PranceBC"  dc  Gior^6t6I 
keziive  HalTaelig  ea  Antonio  San  Galloig  aok  6pit6azt  foglalkoz- 
tatiak.^  Az  epiteazeti  foladatok :  templomok,  palotak  az  eplt^- 
SKektol  SnAll6  vezetest  kiv&ntak  is  az  antiktiak  utanzaaAt  :iz  egyee 
t^&zletekre  ^a  deki>rAczi6kra  azoritottak,  jrillehct  a  mir-  es  ISmeg- 
vtszonyoknnk  az  antikt<tl  elleaett  tiaztaaagii  6a  szepaSge  is  nem 
keveabb6  fontos.  a  mennyiben  a  tOmegnek  harmoniiijAn,  a  azep 
icontrastokon  nyiigszik  a  renaiaaan(;e  ^pilleteknek  egy  lenyeges 
batasa.* 

A  viszonyok  rhythm  usatiak  ki^reztetese  az  egyes  r^zek 
f«>fcoz6dAsai.  ezeknek  egyenanlya  leginkabb  tSnik  ki  a  kSzipkori 

Baickbardt  i.  m.  1.  24^-258,  I 


^^^1       '  Baickbar 
^^^B        '  8priQf;er 


i 


304  A   RENAIS8ANCBK0BI   Xt^lCSZBT. 

miivekkel  Hzemben.  Ebben  es  a  reszeknek    miiv^szi   kialakit:ii(a- 
ban  fekszik  f(5varAz8a  a  renaissance  epiteszetnek. 

A  plastikilbnn  nem  az  antikra  valo  t&maszkodas  as  uj. 
mi  a  miiveszotbe  bevitotett.  Itt  is  az  antik  tdlnyomoan  a  deoo- 
rativ  niellekinuvokben,  a  ruhazat  motivnmaiban  nyer  ntanzast 
Azon  vezerK)  szorepncl  fof^va  u^^'anis,  mely  a  festcszetnek  t 
kcrt'sztonysejr  behozatala  dUx  jutott.  az  ohliez  valo  kdzeWes 
az  alakok  abrazol&sanak  kr)zvetlen  ^s  ^^dag  elenksegi^bon  elkc- 
rUlliototlenne  valt. 

8  j()llelu»t  ejry  bonsolejr  mozj;6  61etnok  energikus  vissza- 
adasaban  olykor  a  jelonsoirnek  kelleme  es  sz^ps^^  hatiorb^' 
szoriil.  nie^is  a  pontos  tormeszeti  tiinulm&ny  az  cgyes  vonaso- 
kat  ej^y  belVjozett  karakterbe  egj'esitve  a  fejeknek  ea  :iz  ala- 
kok iiak  ])(>rtratforniaju  vonasokat  kolcsOnoz.  kUldnos  kifejezesre, 
iTtolnios  I's  helyt^s  nio/.diilatokra  igyekszik,  ezaltal  a  relief  abra- 
zolasoknal  oly  fostiii  fell'oirasboz  vezotven,  a  niiliez  az  ofresz 
nMiaissaiKM'kDi'i  poriodus  liii  nianult  es  a  mi  altal  a  renaissance 
pinstika  bviriukabb  cliit  az  aiitiktol.^  S  a  tizenotodik  szuzadban. 
nielv  biiszk«'  v«>lt  ai'ra.  boirv  najrv  kiizdes  iitan  nie^rtanulta  hi\en 
OS  iiu'iriryozoen  al>razolni  a  valosajrot.  (ihiberti  es  Donatello  a 
Ni«*i-t»lo  l*isano  IVK'  antik  hairvonianvokkal  szakitva  a  tenneszcl- 
iiiisr;::rt»  m«»lyiu'k  kr>zvetlenso«re  az  erzelnieknek  a  hevesst'^p 

niiMio  n)(>/i;aln)assapi))an  mar  a  ti/enbarmadik  sznzadban  Giovanni 
Pisaiional  tMiuck  az  orviWoi  dom  iiomlokzatara  keszitett  dombor- 
nuivi'iln'ii    nvilxaniilt  s    a     jiMlomzi'S    erosseiren*    torekedett. 

(ihilKM'ti.  ))ar  annyira  mriit  a  ^riiroi:  kiiltura  iranti  rajon^asabau. 
boir\  a  ktMVNZttMi\  i*iir«»noloj;iat  a/  (Hympiasok  szerinti  idoszami- 
tassal  r«irivli  tVl.  a  linMi/i'i  l»aptistt'rium  bronzkapujanak  donib«>r- 
muvrin  bairan  s/akitott  a  ba;;yomauyo/oti  kompozirzio  mmijavai. 
s  aniik  taniiliiiaiiva  b'L:i<»l>)Kni  iVlismeriioto  az  ollozetben :  a  mi 
a/itnlKiii  \\v\\\  :ikail:i]vo//:i  a  niiivos/iu^k  tViss  termeszetes  erzekrt. 
a   nu'K  «»l\  inrs*i/iiv  mu»i:v.  \\o\:\  a  roliiMsiihu'k  szabalvait  atnirona 

a  iVni,'?, Tiirl  i*iviliiu'n\0'i«»n  \t*rsiMi\e/.   A  mas^Hiik  aiio    balszar- 

•  •  •' 

n\an:ik  iiu'/i'i»'  t'|»|uMi  u:r\ .  mnit  a/  eirykori  tVstes/ei  mutatja.  a 
kuloiibo.f  <.'it!iak  i'u«*>.'  *ioi*:ii  ininatia  Adam  lenMntesetol  eires/iMi 
kiii/iMeMMu:  i'u\  krivil'o  Oi:\o<it\e.  n::v  bo^rv  a  b»sreli»l  lev*.  alak*>k 
maidntMii    irlu'^    ki*ioinb,»rt»d:isij:tk.   a   batsok    hiposak  es  mindrn 


dimenEidbao  kiaebbeknek  vannak  cs  in  Alva,  nyilvdnvaldan  azon 
azAndekbol,  bogy  a  festSi  perspektivdnak  hat^ait  »  reliefdbrA- 
zolAsra  itvigye.'  A  Baptisterium  mAaodik  ajtajinak  bevegzE 
DtAn,  a  melyn^l  Andrea  Pi8an6t61.  an  elsB  ajti  antajetSI  ra6g 
nem  tivolodott  el  egeszen,  1425-tii]  1452-ig  a  barmadik  ajt6n 
dolgozott.  niely  a  kifejezea  dienk  t«rni69zetess6gfiD6I  6a  a  cselck- 
TBny  sz6pH6g6n6]  fogva  a  renaiHsance  legjobb  term^keihez  tar- 
toiik.  Miiibelongelo  azt  moDdta  rola,  bogy  a  paradicaom  aJtiLJa 
lehetne. 

Gbiberti  egeazben  veve  m^gie  koazervativ  term^szet  a  kor- 

tiiraak  miiveBzet^re  n^zve  kibatu  befoly^  n^lkUl,  Donatello  vele 

szemben  egy  mer^az  Osv^ny  felfedezO  6n  rettentbetatlen  lilmutatti 

az  lij  t£ren.^  Gtiiberti  Szent  iBtvinja  Bzepeege,  Donatello    Szent 

Peterje  az  eletnek    melysege,   a  Jellemnek    elett    kluyomata  Aital 

vdlik  ki.  Ez  ut6bbinak  JAnos  eTangeliatAja  JSeezebaEioiLlitva  Nict-'olo 

HirkusAval,    Nanni  di  Banco  LukacsAval,    Ciuffagni    Math^jAval. 

ezeku61  Bokkal   m^lyebb    termeazetet  6s  plaatikusabb   pbantaziAt 

4rul  el  individuiUiB  fejSvel,  kifejezfiBteljes  raozdulalAval  s  a  ruhi- 

zat  teljesen  Atgondolt  elrendezeaevel ;  tekjntete  pedig  Micbelangelo 

MuzeB^re    eml6ke£tet.   A  klasBikna    mllvfiazet    tanulmAnyozAsAnsk 

legbecsesebb    eredmcnye    ketB^gkiviil  az  luaz.    bogy  a  mUv^szek 

ezzel  jobban  eriik  meg  a  terroeazet  titkait.  Franoeauo  Squarcione 

<1304 — 1474)  a  paduai  iskola  megalapit(ija,'^  a  classikuB  mfiv6- 

azet^rt  annyira    lelkeaedett,    bogy  GOrSgoraz&got  ia    felkereate  a 

xniibely^t  az  onnan  bozott  mfiv^Bzeti  targyakkal  a  rajzokkal  sze- 

-T^lte  fbl  ea  fSIeg  klaaaikai  miiveezet  alapjaa  oktatott.  Tanitvapya, 

a.  Sdvtl  fogadott  Mantegiia  megiB  ment  tud  maradni  a  kOzvetlen 

8    nagyobb  antik  liatAattil,  mely  nala  inkAbb  kfllB^re  azoritkozik, 

"niint  pi.  S.   ZeD<!ibaii   (Verona)  tronolo  a  zenelS  fidktol    kSrtllTett 

BdAdonnAt  AbrAzoiu  oltdrkepen,  melyet  pompia  gylimSlcskoBzornk 

^s  gazdag  pilaszterek  6keBitenek,  vagy  a  becBJ  Gail£ri&baii  levO 

Szent  Sebeaty^n  k^pen,  a  hoi  az  antik  OBzIop  tQnik  szemilnkbe/ 

Dr.  Janicsek  Jixsef. 


a  On  es  bunhou^s. 

(Misddik  kjizlenieny.) 
A  biintetis  fog&lma  68  ce^lja. 

El  kell  iamemllnk,  Ito^  »  biin.  illetve  jogi  nyelven  szolva: 
a  delictum,  tebit  .1  bimteny  (blintett,  v6ta6g  es  kihagis)  fo^lma 
olyao  tbf^om,  a.  mely  fiSJt^tolezi  valamely  eadaimoniBfJcue  czel- 
nak  a  Ut^t.  Ennek  a^  eudaimoniHticufi  cz^lnak  az  edekeben  hoz> 
zak  a  Uirv^nyekot  s  a  ki  az  eiidaimonisticue  ozel  erdekeben  hozott 
tiin'enyeket  nem  respektaija,  az  gonosztevd,  az  biindzd. 

A  (lolog  tebilt  ligy  all,  bogy  az  ^Uam  czelja  megvaloeit- 
hat^B&nak  6rdek6ben  bizonyos  parancaolatokat  dUit  fcl  b  ezeknek 
a  parancsolatoknak  engedelmnakodni  kell,  mert  a  ki  nem  enge- 
deimeskedik  a  parancsolatoknak,  biint  kOvet  el.  Ezeket  a  paran- 
esolatokat  elnevezi  az  iHnm  bUntetJitfirv^nyeknek  s  a  ki  ezek- 
nek  nem  engedelmeakedik,  a  ki  ezok  ellen  a  bllnteUitCrvcnyek  elleil 
eaelekBzik,  az  biintenyt  kSvet  el.  Oaelekm^nye  btlntetendiS.' 

A  lopaB  magiban  v^ve  nem  biintSny,  a  gyilkossag  magi- 
ban  v6ve  nem  biintett,  csakiB  azert  6a  azaltal  lesz  btintette, 
mert  a  kezdet  kezdet6n  a  fejletlen.  primittv  tarsadalom  —  b 
napjainkban  az  Allami  hatalom,  ez  a  finomul  Bzervezett  organis- 

*  A  biintetesnek  loeglepd  praecis  detinitioJAt  talAltam  SchnJerer-  ~*^ 

nol :  ,A  bUntet^B  az  illadalini  fohatolom  reactirtja  a  jo^i  rend  h&bori-  ^^ 

t<ija  ellen,  mely  a  aertett  jogallapot  belyreftilitiHit  czelozza-.    (L  m.  — ^ 

S13.  old.)  Ebbol  a  deGDiti<Jb61  legfeljebb  az  utoljat  tSrSlhetjUk :  .mely  '^ 

a   Bertett  jogiUlapot  helyreiltil.ds&t   ezelozza*.    A    bilntetesQck    azon  .^^^ 

milBik  kflzismeretes  detinitiiija,  bogry  az  jogelvon&s,  jogme^oaztis,  ■  j 
feltetleniil  megAUja  ugyan  belyot.  de  'nem  juttatja  kifejezeare  az  Ulami  J^ 
fo hatalom  reacti6j&nak  gc)iid<ilatit. 


( 


bOn  ta  b0nh6d£s.  307 

mus,  ezeket  a  cselekedeteket  b1intetend5  cselekedeteknek,  delic- 
tamoknak,  ugynevezett  biintetteknek,  vets^geknek  68  kihagisok- 
nak  mindsiti.  (Sine  lege  nulla  poena.) 

£s  most  n6zziik  kdzelebbrdl  azt  a  k5zkeletii  t^telt,  a  mely 
t^telhez    hozz^nyulni,    a   mely    tetelt    megerinteni    is    f^lnek    az 
emberek.    A  biin    bUntetendd.    Mindenki  azt  hiszi,    bogy   valami 
nagy    igazsdgot   mondott  ki  ezzel  az  elcs^pelt   t6te]lel.    S    azok 
kOztil,  a  kik  komoly    arczczal    csacsogj&k    ezt   a  tetelt,    nagyon 
kevesen    gondolkoztak  a  t6tel  6rtelme  fel5l.    Mi6rt   volna  a  bttn 
bUntetendd  ?  Oh,  ez  a  kerdes  nem    olyan    nagyon    egyszerfi.  Itt 
is  elmondhatjuk  azt  a  per  analogiam    ide    vonhato    igaz    tetelt  : 
,  Moral  predigen  ist  leicht,  Moral  begrttnden  schwer"  (Schopenhauer). 
Mi^rt  bfintetend5  a  biin  ?    Jelen    ertekez^semnek    nagy    eredm6- 
nyeib61  a  kiilonben  is  kdzismert  igazsdgot  el51egezem,  hogy  min- 
den    ember!    cselekedet    szilks^gkepen    tdrt^nik.    Minden   emberi 
cselekedet  6pp  oly  szOks6gszerti,  mint  a  nagy  termeszetben  min- 
den esem^ny.  Spinoza  az  emberi  biiszkes^get  gunyolva,    nagyon 
tal416an    szol    oda    az  ember    szabad  akarat4hoz,   mondvdn,    ha 
a  f51d  fele  es5  k6  gondolkozni  tudna,  ez  a  k5  is  azt  gondoln4, 
hogy  szabadon,  sajat  akaratibol    esik  a  foldre.    IsmerjQk  el  — 
6gy    sem    tehettink    ellene    semmit  —    az    emberi    eselekedetek 
szUks^gess^get !    S  ha  ezt    teszsztik,    k^rdezzttk,    miert    volna  a 
biin    bfintetend6?    Ez  a  kerdes  is  azok    k(5z6    a  kerd6sek    kdz6 
tartozik,  a  mely  k^rd^sekre  erdemileg  m6g  nem  felelhetek  meg, 
mivel    m^g    nem    sorakoztattam    valamennyi    praemissdt  egymas 
nielli,   mivel    meg    logikai    sziiks^gesseggel  nem    vonhatom  le  a 
conclasi6t. 

A  bllntetes  fogalmdt  6s  czeljdt  nagyon  sokfelek6pen  alla- 
pitjdk  meg,  a  mely  korlilm^nybOl  arra  lehet  k5vetkeztetni,  hogy 
a.  bUntet^snek  es  ez^ljanak  fogalma  nagyon  foly6kony,  nagyon 
batdrozatlan  fogalom.  Sohasem  tudtam  meg^rteni  boldog  eml6- 
Icezetii  tud6sunknak,  Schnierer  Aladar  dr.-nak  a  bfintet^s  fogal- 
manak  meg6rzekit5  szeml^ltctesere  haszn&lt  kepet :  azt  mondotta 
Ugyanis  a  nevezett  tudos  el5adAs^ban,  hogy  a  biintev^  ^doza- 
tiinak  jogkOr6t  csonkitotta,  lemetszett  valamit  dldozatdnak  jog- 
kor^bdl,  mi6rt  is  az  o  jogk5rebol  is  ugyanannyit  kell  lemetszeni 
^z  igazsAg  erdek^ben.  De  hat  sertetien  marad  akkor  az  igazsag? 
Mondjak,  hogy  a  bUntetes  valami  rossz,  a  mit  a  biintevdnek  el 
kell  szenvednie.  Csakhogy  megtortenik  az  is,  hogy  a  biinOs  m6g 

20* 


Srvend  a  bSntet^snek.  taldn  azert,  tiogy  lelkiismereUt  megBjttg- 
tasBA,  vagy  ennek  hiiny&ban  azM.  mert  jobb  koBKlot  eazik,  jobb 
lak&gban  lakik,  mint  a  milyen  kosztot  ehetott  volna  es  a  milyen 
Uknsban  lakbatott  voina  az  „arany  szabadsag"   elvezet^ben. 

KUlQubfizo  goodolkozok  kDliinbOzt!  tbeoriikat  illitottak  fel 
a  bUntet^s  fogalmarn  es  cz^ljara.  Beszellfik  erkfSkai  ^ilagrend- 
ritl  es  erkOlcsi  niegtorlasnil  (SehmU-d).  Az  erkOlcai  vilagrenduek 
kiengesztel^serj)!.  Besz^ttek  a  tbeologuttok  nyelv^n  Isten  ellen 
elkOvetett  biinrOI,  Istcnnek  kiengesztelottertil  (Stahl).  az  igazsi^ 
kOvetelmenyeirCl  (Kant),  a  Jogika,  a  dialeclika  kavetplmenjeiriil 
(.die  Strafe  ist  die  Negation  der  Negation  desKecbta".  Hegel). 
Fel&Uitottak  a  bflntetesaek  reaJisabb,  praktikusabb  cz^ljat  is, 
beezeltek  elegt^telazerzeardl  (Klein,  Schneider),  besz^lfek  Javi- 
tA&ril  (Platon,  a  kanonjog,  RSder),  praevention^l  (Seneca),  fenye- 
geteerOi,  l^lektani  keiiyszerrOl  (Platon,  Fauerbacb),  basznossdgi 
^B  cz^lazerfis6gi  elvrSl  (Bentbam)  stb.  atb.  —  szebbnel  szebb. 
bangzatoeabbndl  bangzatoaabb  elveket  dllitottak  fel ;  bogy  esak 
egyet  emlitseb,  itt  van  a  regi  Seneca-felt  mond&a.  a  mit  luios- 
untalan  felelevenitenek :  „Nemo  prudens  pnnit,  quia  peccatum 
eat,  Bed  ne  peceetur.  Hevocari  enim  praeterita  neqaeunt  -,  futurn 
prohibentnr  (Seneca :  de  Ira,  lib.  I.  cap.  Iti.).  —  Val6ban  bor- 
zaaztd  elv,  borzaazto  arra  a  azerenca^tlenre,  a  kinek  p^ldija 
mdaoknak  elrettenteaill  azotgdl. 

A  fogalmaknak  ^rtlietetlen  ziir-zavara  tdmadt  a  gondolko- 
z&snak  ezen  a  terrenuman.  Hogy  is  dllunk  tulajdunkepen  ?  Elret- 
tentesb()l  bUntet  az  allam.  Lasd  a  mindenkor  nagy  aenaatiol 
el8id*z5  raffinAlt  kivigzesoket :  a  kereaztrefeszitest,  elveeltemetcsi, 
olajbafSzest,  feln^gyel^st,  kerekbotOr^et,  akasztAat.giiillotine'OzaBi 
atb.  Masok  szerint  az  Allam  {a  annak  idejen  az  cgyhaz)  abbot 
a  czfilbol  bllntet,  hogy  megjavitsa  a  blinCe  embeit.  Ezen  a  fel- 
fogafion  rajta  van  a  romai  zomiincz.  De  a  bUndR  megja^itisira 
taUn  nagyon  ia  radicaiia  eszkoz  volt  a  milglya  epp  ligy.  mint 
napjainkban  a  modern,  humanua  allam  berendez^a^b^l  meg  most 
aem  bianyzd  bitofa,  guillotine  is  garrotte.  CsodAaabbnal  esoda- 
aabb  czeljit  talalt&k  ki  bolca^azek.  dllamferfiak  H  jog^zok  a 
bOntet^anek.  Ea  mit  eredtn^nyezteh  ?  Azt,  bogj-  sohaaem  bOn- 
tettek  elveiknek  megfelelJJIeg,  BUntettek  boasziibol.  bllntetlck 
aziv  ndilkill,  biintettek  nagyon  sokazor  meggondolas  nelkEil,  blin- 
tettek  a  minden    eniberi  cselekedetet   jellemzo  kiiimyelmiiaeggel. 


I  hogy  jOtt.  A  mint  divat  volt.  —  Egy  par  ( 
elCtt  altalanos  volt  egesz  Europaban  az  a  felfogas,  liogy  a  halal- 
bQutet«st  el  kell  tJiriilni.  Ennek  a  tcirekv6snek  hatisa  ulatt  kelet- 
kestek  a  hal&lbBntet^st  eltOrlt!  codesek  (Olaszorsz^bun.  Sv^jczban, 
Romaniiban).  N&pjainkban  a  polilikai  blintettek  napirenden  vannak. 
A  Caseriok,  Lucchenik  es  firesctk  veree  tetteinek  hatdsa  alatt 
reUiaborodonk  6s  megint  ott  Allank,  bogy  viaazakivanjuk  a  haldl- 
biiatetest.  Sajailljuk,  bogy  az  emberi  term6szet  szegenyea  beren- 
dezeae  miatt  caak  egyazer  vegczbetjUk  ki  a  k^t,  siSt  tdbb  halAlt 
ia  erdemlQ  gonosztev{)t. 

Legyen  szabad  inegemlit«netu  egy  kellemetlen,  r6gjbb  em- 
lekemet.  Carnot  meggyilkolasanak  idejeben  intelligena  tArHaaAgbati 
a  felett  folyt  a  vita,  mik6p  kellene  megbilnfetni  a  gaz  gonosz- 
tevOt.  J61  eml^kszem,  egy  igeti  intelbgens  orvosnak  rendkivlU 
emberteleo  inditvanya  aratott  legnagyobb  tetaz6at.  Az  orvod  azt 
mondotta:  ligy  keliene  Caaeriot  kiv^gezoi.  liogy  ne  bagyjak 
aludni :  mindea  dt  vagy  tiz  perczben  ebreazszek  fel.  Ez  volna 
az  igazi  bal&lra  gyStrea.  fia  intelligena,  tiaztesa^gben  niegJiBzQlt 
ferfiak  6a  nevelgeld  lednykAk  helyeaeltek  az  orvoanak  drdtigi  gna- 
dolatat.  Elborzadtam.  £a  elborzadok  valabanyazor  eire  a  Jele- 
netre  gondolok.  Pedig  az  egeaz  artatlan  tecsegea  volt.  Az  eniberi- 
Beg  pedig  a  tfinyek  vilAgfibau  szamtalaiiazor  megcaelekedte  azt, 
u  mi  goodolatnak  is  burzaaztd,  a  mit  nem  lehet  raegindokolni  aemmi- 
f^le  erkOlcai  felhdborodiasal. 

6a  ha  vegig  lapozziik  a  bllntet^aek  titrtenelmBt.  ha  k6p- 
zeletben  elmegyUnk  a  runiai  cirkusokba,  ba  vegigjdrjuk  a  kiit- 
bjtitfinoket,  az  olomfedelii  padlaaszobakat  es  mindeit  nemet  ea 
''sjit  a  kinzf^belycknek,  ba  vSgignezzilk  a  kiozasoknak  alig 
f<el8orolbat<>  fajiit,  a  mtknek  kitaUlii^Abaii  valoban  bamulatoa 
Agyafb/taagot  tanuaitutt  az  emberi  eaz  ea  furfatig,  a  lia  bejarjuk 
^2  undok,  verrel  boritott  es  babon&s  felelmet  keltO  veaztKhelyeket, 
"{^•an  mit  foleljUuk  arra  a  kerdeare,  mi  a  bllntetes  ea  mi  a 
'>tliitetea  cz^lja  ?  Itten  nemcaak  okoskodaaril  van  bz6.  Itt  a  t^nyek 
'>e8zelnek.  6a  ba  mcgertjOk  azt.  a  mit  a  tenyek  beszSlnek,  bdtran 
felelhetUnk  erre  a  kettda  kSrdt'sre  Prina  Adolfl'al:  „Minden  tdr- 
^Hdalomoak,  mint  minden  ^l(i  16nynek,  magat  vedenie  kell  a  let 
^rmeazetes  feltdtelei  ellen  Jrinyzott  timadilBokkal  szeniben. 
■Uhel3rt  a  cBelekmeny  veazolyea,  a  caelekm6ny  elleni  bataa  jugoa. 
^   metsphysikai  erjt,  a  mely  a  clasaikuB   tudom^y   Mtal   ndvel- 


J 


joa^t'MfncM  *'jn('.U',\i('j\t'.iM*'.rX  no.m,  mert  azok  neki  nem  szimithatok 
hf.  lU',  mU'.rt  nt'iu  A'/AnMiHiok  he  2lz  <;rfiltDek  CBelekmenyei  ? 
Hat  n  Wf\ thi  «;rrih<'n;k  i'Hf:hikcA*iU^i  miert  8ziinithat6k  be  ?  A  biin- 
imy  UiU'HiU'Mt'.hi'z  riern  cU'irc.ndok  az  objectiv  elemek '/  SzQksegeB 
rii/;^  ax  JH,  bri^^y  azok  a  CHelf;k(*(letek  bizonyos  qnalitasokkal  biro 
4'inU*'jii'A  Hxarrnazzanak  y  --  A  cftelekvcHnek  jogelJenes.  fennillo 
btirit<Hojo^Mzabalyt  ri(;rto  volta  nem  elcgendo  ahhoz,  hog>'  ose- 
U^k\4'HH*r\  valakit  rn(^(cbnnt(?t)iOHHUnk  V  A  jogtudomany  a  mai  hala- 
(Iffttabb  Mtjuiiijfiiahan  azt  tanitja,  lio^y  cselckedeteiert  csak  azt 
li^lif^l  ffflcJoHHi'^^n^  vonni,  a  ki  phynikai  kcnyszer  hatasa  nelkQl 
(HZiibadon;,  intrllcctiiminak  f^tnyenel  kOvette  ol  a  tOrvenyellenes: 
bniit(^t<UHlo  (^Hfih'kiiH'iiyt.  KovUlen  :  cHak  az  bilntetheto,  a  ki  sza- 
hadon  yMkty/Mi.  Kc^^rdoHUnk,  a  bennOnket  tulajdonkepen  erdeklo 
k<Td('fH  toliat  i^y  forniulazliato :  kinek  milyen  cselekedetek  sza- 
inithatok   hi*? 

Ilofry  rrn*  a  krrd^'^Hrr  ni('<?tclo]Ii08RUnk,  meg  kell  nzsgal- 
iiiiiik  117.  (^inbcrnok  tcrinrrtZi^tot  en  az  eniberrc  hato  okokat,  mint 
a  in(*lv<'k  f'lrvllttvov*^  ('n^dni(''nv<*zik  az  emberi  cselekedeteket. 
Mr;.r  kfll  iir/nllnk.  inilyrn  az  oiiil)er  ch  meg  kell  neziittnk.  milye- 
iirk  a/,  f'lnbi'ri  rrtrb'krdeli'k.  Megvizsgaljuk  az  embert  es  a  lehe- 
(oKotrlif/.  kr|)fHt  liii  tilkri^t  kivanjiik  adni  az  emberi  cselekedetek 
griH»Misi'MH'k.  l*orHz«» :  ezt  a  krt  kerdrst  egymastol  el  nem  \'ala8zt- 
lijitjuk.  M«»rl  THak  I'ljry  iHiiHTlietJUk  meg  az  embert.  ha  eselek- 
v«'h««Immi   h'pjilk   nH»g  rs   ligyeljilk   meg  (it. 

A  Hzabad  akarat  k6rd6Be. 

A  inodtTii  gt>iidi>lko/asnak.  a  inely  gondolkozast  hatan^zot- 
lan  t:iin»»u:attnk  a  tormos/.otliuloiuauvok  nagv  ereilmenvei,  eff\ik 
lojrnauAolW^  ordomo  «»?*  oivdinonye  az.  hog}-  megertette  velttnk. 
hoiiy  a  tonnos/of  ninrs  rajtunk  kivill.  hogy  a  tormoszet  nines 
alMttunk  «»s  niut's  roloiiilnk.  ninos  miigtUtnnk  es  nines  elottOnk. 
haniMM  mi  \:u:\iink  :)  ttM*nio>/otlvu  os  mi  bennttnk  van  a  terme- 
8,01  1'.  .1  toli\^ca>.  ou!n»k  :\:  ica/sa:rnak  a  felismerese  es  mes- 
orto>o  m<\:\ alto,  tat: :»  ocfs-'  \i!a:r-  es  elettVlfogasankat.  Do  ennek 
a  tolio;::»'*u;ik  *»Ns;o>  ,  »Mjsi^jiu",'.:i:ui  meg  mind  ez  idoig  nem  von- 
hattuk  lo  1'.  :\  iVli.^-.»>  ;i..  :i  ir.olv  a  l^olomacus-felo  vilacfel- 
l\V**^^>  -^  uOiM  rn;rit  i;>  l»iiN.  kc  ::.ooriat  meg^ioniotlo  $  arm  keny- 
Hforitotio  :\7  iMv.hrr:.   ]..>:.\    l,.:.\ 'r:i  annak  a  masik  th(^>riinak.  i 


liiUik  az  etnberekiiek  az  6iet£re,  az  embereb  v4dekez6Bere  & 
jugtalaii  tAmadAfl  elleo.' 

Db  ez  s.  haaonlat  ia  egesz  eddi^  fejtegetesUnk  mit  Hem 
mond  &  kerdeanek  tulajdonk6peri  velejerol.  Megoldatlanul  hagyja 
a  tnlajdonk^peni  k6rd6at.  Mert  a  kerd^at  a  biintevi)  szenipontj&bol 
ia  fel  kell  vetni  es  a  biiudsnek  szerapontjabot  ia  meg  kell  oldani. 
Nem  inondom,  hogy  igy  van,  de  tegj'Uk  fel,  arra  az  eredm^nyre 
jutunk,  bogy  a  bUntevJ)  nem  tehet  arrol,  hogy  biint  kOvetett  el. 
Hit  6niek  ennek  az  embernek  azuk  a  az^p  tbeoriak,  a  melyek 
bebizonyitjak  neki.  hogy  egy  magasabb  cxel  erdekeben  kell  btln- 
hddnie,  kell  ^atlaiiul  azenvednie.  (Mert  biszen  ez  esetbeii  irtat- 
taii  volnu  a  legnagyobb  iroooaztevS  ia.)  A  bilntetea  kerdeaet 
tutajdonk^peD  nem  ia  tudjuk  megfejteni  a  nelkUI.  hogy  meg  lie 
felelnenk  arm  a  maaik  kcrdeare.  kit  ea  miert  leliet  bilntettii  ? 

A  modern  bUolet^jogi  felfug&s  Europaszertc,  sUt  (alAn  kevds 
megazoritaseal  az  egesz  vilagon  egyet^rt  abban.  hogy  p.  o.  az 
tirlllteket  caolekv^aeikort  nem  lehet  megbUntetni.  Ez  most  igy 
van.  De  ez  aem  volt  mindig  igy.  Volt  idS,  a  niikor  az  firdl- 
teket  ia  megblintettek  ugynevezett  bllntetendo  caelekedeteikert. 
Miodegy :  ma  mar  altalaDosan  elismert  ea  hangoztatott  igazadg, 
Jiogy  az  ortllteket  nem  szabad  bUntetni.  Mi6rt  nem  szabad  ? 
Hiszen  ezek  ia  kdvetnek  el  nagyon  aokszor  jogaerteat,  Grre  a 
k^rdesre,  erre  a  miertre  nem  tudunk  megfelelni  az  eiiibbi  illaa- 
pontril.  Itt  tekintetbe  veszsztik  a  biin  elkiJvetfijet,  itt  tekintetbe 
veazazfik  a  bilntet^s  tiirgydt  is.  a  blintetendo  embert. 

Azt  mondj&k,  hogy  az  orllltet  azeil  nem  bUntethetJUk  meg 


'  Pedig  tolajdoukopen  tiltakozuunk  kelletie  miaden  a  terme- 
Ezetbdl  vett  basoaiittoHHagok  ellen,  a  nielyek  arra  szolg&in&nak,  bogy 
nekiink  a  tamadfts  jogtaluns^gat  es  a  bilntetea  jogoasdg&t  bebizonylt- 
e4k.  Hiazen  ba  valahol,  tigy  a  aagy  tenneszetbeii  uralkodik  igazAn 
as  az  elv,  bogy  a  nagyobb  er6  legydzi  a  kiaebb  erot,  a  uagyobb  hal 
felfalja  a  kiaebb  halat.  A  Iddac&zanak  fentobb  idezett  haaonlata  nagyon 
ravasznl  van  kivalogatva.  A  kitilnd  crimioUiata,  Agy  lit^zik,  feledi, 
liogv  az  oroszlin  a  logliatalmasabb.  legerQsebb  iUat  a  egj'aeeramind 
kir&lya  ia  az  lUlatoknak.  Llgy  lat.szik,  nem  gondolta  meg  Prina,  hogy 
MX  allatvil&g  nagyban  ca  egcazben  ligy  van  axervezve.  hogy  eg^ 
(batalmaaabb)  Allatnak  a  gyomra  a  ni&aik  (.tebetetlenebb)  illat  eleven 
kopora<^jftt  kepezi.  Nuui.  nem :  a  termeazetbdl  a  Jogot,  jogosa&got,  a 
timadAa  jogtalanaag&t  a  a  v^dekezos  jc>gosssgAt  semmikSpen  aem 
lehet  mog  analogia  utjan  aem  inag)'ar&zni. 


jogellenes  caelekedeteiert  aem,  inert  azok  neki  nem  szimitbalok 
be.  De  miert  nem  szAmitLatok  be  az  Srflltnek  ceelekmenyei  ? 
Hat  a  Uibbi  emb^rak  csolekedetei  mi^rt  szamilhaltSk  be  ?  A  biin- 
tenj  l^tesiteaehcz  nem  elegeiidok  az  objectiv  elemek  ?  Sziika^ges 
meg  az  Ja,  bogy  azok  a  caeiekedetek  bizonyos  qualitaaokkal  l)ir6 
embert()l  szirmazzanak  ?  —  A  cselekv^anek  jogelleneu,  fennillo 
bttntetdjogazabilyt  a^rtil  volta  nem  elegendS  ahboz,  bogy  cee- 
lekves^^i-t  valakit  megbUtitetbesslink  'f  A  jo^udominy  a  mai  hala- 
dottabb  stadiainiban  a^.t  tanitja,  liogy  vselekedetei^rt  csak  azi 
lebet  feteKiasegre  vonoi,  a  ki  pbygikai  k^njszer  batasa  nelkDl 
(siabadon),  intellectuaanak  f6uyeiiel  ktlvette  el  a  tSrv^oyellenes : 
bUutetendci  caelekm^nyt.  RSvideii :  esak  az  bUntethet^,  a  ki  sza- 
badoa  v6tkezctt.  Kdrd^allnk,  a  beniibiiket  tulajdonkepcn  erdeklS 
kerdes  tcbat  igy  fDrmulazhat<^ :  kiaek  milyen  caelekedetek  azi- 
ntitbatdk  be  ? 

Hngy  eiTo  a  kerdearc  megfelelheBHlink,  meg  kell  visagil- 
nunk  az  embcrnek  termeazetet  ea  az  emberre  bat6  okokat,  mint 
a  melyek  egyUttvSve  eredmenyeKik  az  emberi  caelekedeteket. 
Meg  kell  neznilnk.  niilyen  az  ember  6b  meg  kell  n^znUnk,  milye- 
nek  az  emberi  caelekedetek.  Megvizsgiljuk  az  embert  es  a  lehe- 
tdsegbez  k6peat  hu  tlikr6t  kivAiiJuk  adni  az  emberi  cselekedetek 
geneaisenek.  Peraze :  ezt  a  ket  kcrdeat  egymastol  el  nem  valaszt- 
hatjuk.  Mert  t^sak  ligy  iamerbetjllk  meg  az  embert,  lia  cselek- 
vcaeben  lepjUk  meg  ^s  figyeljUk  meg  tt. 


A  szabad  akarat  k^rd^se. 


atiroiot-     I 

Bi,  egyik 
velDnk, 
^Ht   ninm       ' 


A  modem  gondolkozasnak.  a  mely  gondolkozast  hatiroiot- 
tan  tdmogatlak  a  tcrmeszettudomaDyok  nagy  Bredin6nyei, 
legnagyobb  erdetne  ea  eredmenye  az,  bogy  roeg^rtette 
bogy  a  termeHzet  nines  rajtunk  IdvOl,  bogy  a  termeazet  nines 
alattunk  h&  nines  felcttUnk,  nines  mfigSttQnk  os  nines  elSttOnk, 
banom  mi  vagyunk  a  term^szetben  *8  mi  bennllnk  van  a  lermfi- 
azet.  Ez  a  feU'ogAs,  ennek  az  igazaignak  a  fotiainer^se  ^s  meg- 
^rt^ae  megvAltoztatta  eg^az  vilag-  es  eletfelfogdannkat.  De  ennek 
a  felfogaanak  Qsazea  conaeqnentiilil  m^g  mind  ez  idejg  nem  von- 
battuk  le.  Bz  a  felfog^a  az,  a  mely  a  PtolemaeuB'f61e  vildtgfel- 
fogast.  a  geocentrieuB  bllBzke  tlieoriat  megdiintOtte  a  arra  k6ny- 
Bzerit«tte  az  embert,  bogy  bigyjen  annak  a  maaik  tbeori&nak,  a 


1  tArt^nik  okok  nMkUl  Az  Uiuen  hiisonlaltat  elw : 
^lyA  s  tekeasKlaioii  niindaddie;  nj-ugvasban  lunrad.  mid 
mi  kSlafi  kL-nyszer  fol>i:dn  Dem  bozzak  moigasba.  Az  oknj 
rinynek  ervenyeaseget,  a  termesKet  ttlnemeDyeinek  tOrv^ny-" 
txrrilse^t  caakis  a  esodak  hivoi  vonbatjik  ketBi'gbe.  A  esod&k 
bivAil  pt-dig  nem  szoktuk  a  tudomanyos  gondolkozok  kOKi'^  sorolni. 
^^  eleUelcn  temif'szetben  az  oksa^  Wrveny  mintegj  BiPinnitsI 
^^■ato  es  nagjuD  sok  eaetben  kiserletekkel  utincainAlbHt^.  Az  J 
^Biat  rrrndszorint  ta  Ulan  niinden  esetben  ugyaiiaxi  es  ug^an-  1 
^^nit  tartalniaz.  bAr  maH-mAd  \iazonylatbaii.  mint  az  ok,  Uleh'a  I 
^H^koic,  A  ndv^nyviligban  az  ok  is  okozat  kOzOU  lev6  Ssaze-I 
^Kg^  uem  enayire  azemniel  littiatti.  A  nov^aynek  reagal^a  I 
^HMIMsbqU  valamit  az  t*kiiak  haihi  en-jebSl  6a  az  akozatban  I 
^^baxerint  As  IaIAh  a  le^i)bb8Ki1r  keve^t^bbet  ^s,  klllscile^  u«Kve,  1 
^^hzen  mi»  valamit  liUnlunk,  mint  az  nkban.  illcivc  az  okok-fl 
^^p.  Ai  allntvjlsgbuii  az  ok  ^s  oko/jit  kozOtti  <)ssxeniggeB  tnegl 
^Hnsbbc  fell  SID  erhctd,  niig  vegre  au  Fmt)em<!-I  u  kttleJ!  szenilelSn] 
^Hesen  teliBiDerleCetlGn  ez  a  kapoca  vs  csupan  eiea  litas  itM 
^H^  gondoIkuKas  kiipns  luegiuagyarAzDi  is  raeg^itetiii  az  eiubeifl 
^^K  ileUrben  nz  oka:igi  tTirvetiynek  a  16t6t  4a  absolut  undkodiisMifl 
^Hb  M  igy  van,  eleggu  bizonyitJK  az  a  kilrUlm^iiy,  )ing>-  a(S 
^^Ber  nuv  Sntudntanak  dorengCJ  Ti^nyt-n^l  inagAt  iizabudnakfl 
^^hl.  Exra  a  naiv  OntudatnyilaCkozaton  6plllt  fel  az  akarnt-fl 
^^Kadsignak  a  tbcoriaja.  Felt^-U'lfiZzOk.  bogy  az  anorganikus  i$m 
^HsbUtl  terraeszetben  az  oksigi  tOrv^-nynek  letet  ia  uralkod&sicl 
^^■artis  nelkDI  fllani(?rjllk.  —  ^  Kgy  par  kSzkcl^tii  p^ld&valV 
^^■tTMlni  fogjiik  azun  t^tetliiiki<t,  bogy  uz  iUlut,  sSt  uz  embora 
^Hftk  van  vetve  az  okiiBg  i^gyettttnt^s  lurvijnyenfk.  —  NtMzUnk  p^l>  I 
^^fa  D^'  ki^boztL'trtt  ebct.  Ogy-e  eg^sz  bizonyosra  velictJUk.  I 
^Hlf  ei  az  allat,  MUtvc,  bogy  nigo,  cracszlCi  sth.  szervei  nnr-'fl 
^^■a  AQapolban  vannak,  u  tii^ki  ilobutt  kenycrH  mrg  fvgjti  cunt.  J 
^^KA  IchetA  legcgyuzeriibb  schcmaban  akartam  fcltUntctni  nm 
^^■tgi  tSrv^Dyiiek  uralkodasit  az  allat  cselekodetoibi^n.  mcrd 
^^Wa  Oyta  1^'i'egyazeriibb  forniiban  Hzeml^lbetfi.  bAriia  nMn  in 
^^B  ebben  a  primitiv  fnrmAbau  bir  ^rv^Dycxa^ggel.  Az  Ptnberu^l 
^^B  mixkApen  ill  a  dolog.  Ugynnezt  a  \»Mit  alknlmazva  atl 
^^■•fre.  telJM  u.  a  miidinmatikai  bizooyoswggal  nem  ninftdhat'l 
^^Ehogy  a  kii^liGztf<(ctt  pmbur  mpg  iogJA  i;nni  a  nvki  aHutl  (dobull)  I 
^^prent.  Uegton6nlietik.  bugy  az  a  btzunyos  ki^bvzlBtctt  (^MH 


in  la  kCsBODU. 


K>anak«xik.  tiu^  a  kcny^r  meg  van  m^f^ezve,  l«hetaegn,  i^ff 
otIliaUtlan  io'li"il^R);^l  viselietik  u  irint.  a  ki  a  kenyerel  oeb 
•Klail<flftii  t  inkibh  k(-MK  megbaloj,  eemhogy  ma^t  mcgalazu 
t^llenfei*!  e\6U.  At  emberi  l^lekben  a  mDlt  kitfirOlbetetUn  nyoiiii>- 
kat  liHKy  «  a  (jonilolkozis  a  JiSvSbe  cBodieabbnat  csod&sabb  ie> 
vekt-t  »zJi.  Aj!  ombcri  akaratot  nemcsak  a  jelen  idtnyitja.  be(o- 
lydHKal  i-a  pedi^  ^akran  dfint<t  berdyassal  van  aira  a  mull 
emU-ke  6h  a  vigyddiU,  tcnozgetes,  a  mely  lelki,  szellemi  pro- 
(liiirtumok  kibatiiak  a  K-tbfil  a  ra^R  Dom  16tez6  jovfibe  6a  nagybin 
bozKilJArulnak  eiiiiek  a  jitvJinck  megaJakiUsiboz. 

SchopDiihauur  a  kOvetkczd  |>6ldival  szeml^lteti  az  emberi 
ukanbmak  wMWtstigcMigH :  ,K6pzeljUiik  egy  embei-t,  a  ki  ai 
ulcKAn  illl  ^M  a  kJtvutkezitket  inondja  mag&baD :  esteli  6  ora  van, 
a  miirikaidOiiek  v^gu.  lla  akarom,  elmehetek  getAIni,  vagy  felmiuE- 
linloni  a  turunyra,  hogy  Idssam  ii  naplemeot^t.  —  de  elmebetek 
n  HKLiibilzba  ib  ;  vagy  ri^lkercsbptPin  czt  vagy  azt  a  baratonal, 
M  ki  ia  futliatok  a  v&i'os  kapujilii,  kifuthatok  a  uagy  \iiagba, 
lioify  Hoha  I<(bb6  visdza  tie  terjek.  Mindez  tiilem  fUgg,  teljeaen 
Hzabnd  viigyiik,  do  azurt  tn^g  sum  teazek  semmi  ilyeBmit,  biUieD 
Huabad  akaratbul  bnzatnvgyok  n  fclesegembez.  Ak&resak  a  vIk 
moiidani:  mugau  bull^  lohetek  (igen,  a  tengerben  vibor  aiktl- 
niAval).  gyorsan  tova  folyhatok  (hogyne  !  a  folyo  medrebea),  zugvs- 
bilgvu  baboitva  leauhauhatuk  (igen:  a  vizesesben).  sugir  lebirtek 
H  ftilMiOkhutmii  a  magasba  (hogyne  f  a  szOkSkiitban),  vegBl:  hi 
dkaruiii,  i>lf9hotok  us  vlilhinok  (igen  :  80°  inelegben) ;  —  de  mind- 
fit  iDoat  uvni  tcszi'ni,  haneni  Oukent  megmaradok  nynigodtoik 
UH  lisztannk  n  tUkrdiJ)  tubau".  —  .KepzeljOk  el  aii.  ho^  u 
az  vtnber  lodja.  bugy  ^n  niOgdtte  allok,  rola  pbitosophilok  ei 
K'bel^^l^e  C8clekv«seibeii  item  ismerem  et  siabadMgit.  kOnnyeii 
iiiogiartjtuliftik.  bogy  esak  azArt,  hogy  engem  megczaloljon,  cm- 
kki'dtii  fog  valaaiil.  n  eselben  eppen  lagadasom  s  omtek  hstisa 
lu  illi^lit  dai'zusBigAra  fo^a  motivaliu  cselekedetet.  D«  n  > 
nidlivuni  i-aak  valamclv  jolralekleleDebb  cselekedeire  fi^ja  11 
indtiani.  p.  o.  amt.  bog>'  itlmenjen  a  sxiniiaiba.  ile  s^aaa  tsetn 
»i-ni  a  l«%uti>bb  vnilitvtt  cspl»ked«tre.  hog^-  ntaggi  BVBJva.  tn« 
a  i-s«>)vkvMr«>  a  motivum  nag^on  gyeng*.*  (Cber  die  Fwifcal 
dw  Wilk'Bs.) 

Urrbeii  SpeiMvr.  az  djkornak  leguagyobb  Hi  gftmMkoiijf^ 
.Tbe  &tii4>-  ui  StM-iolu^"  csinia  muvenek  kndcM*  ft  kOnlkMk 


bOn  ts  Btsya6DBs. 


frapp^B  hasonlatot  haszndija  ea  felillitjit  az  emberi  akardsnak 
legegTBzeriibb  tj'pusat.  Ha  djnamittal  felmbbantuiik  valamely 
hegyet,  lehetetlen.  bog>'  btlrmily  tokeletes  mliszernek  6b  eddigel6 
iamert  mathematikai  Bzatnitisn.ik  Begits^g^vel  el  ore  meg&lla- 
pilBok,  bogy  a  robbanis  iitin  minden  egyes  talpalatnyi  rOg 
hova  fog  esni,  hoi  fog  nieg&llani  ?  Mi^rt  ?  AzSrt.  mert  mliaze- 
reink.  megH^eleaeink  es  szamitieaink  pontatlanok,  tSk^letlenek. 
De  azt  csak  senki  sem  dtlitja.  bogy  azok  a  fSlddarabok  aajdt 
akaratukbol  est«k  oda.  a  hova  val^jaban  estek.  Hiszeii  ittan 
igaz&n  minden  meebanikailag  tOrt^nik  a  tOk^letes  miiszerekkel, 
tok^letee  megfigy  el  easel  ee  pontos  szdmlt&ssal  okvetetknDi  ki 
keltene  szamithatnunk  az  ogyps  rSgSknek  ee^e^t.  az  eaes  gyor- 
saaagat.  azt  a  pillanatot.  a  mikor  megilUpodnak  ^s  azt  a  helyet, 
a  hova  psnek.  illetve  a  hoi  megdUanak.  £ppen.  de  6ppen  igy 
kW  a  dolog  az  emberi  I'aelekedetekkel  is.  Az  emberi  caelekede- 
tek  annyira  bonyolultak.  az  egyes  cmbemek  belso  mivolta  (a 
jellenie)  annyira  kliliJnbSzo,  az  emberi  akaratra  haW  kfllpB  ea 
bels0  okok  annyira  sokf^l^k  es  a  legtSbb  eaetben  armyira  fei- 
iamerhetetlenek.  hogy  lehetctlen  ezeket  a  tenyezSket  minden  ize- 
ben  tisztin  megismerni ;  ez  az  oka  annak,  hogy  az  emberi 
caelekedetekot  nem  Ichet  eliire  megmondani.  De  az6rt  i 
had  azt  mondanunk.  hogy  uz  emberi  caelekedetek  Onkenyeaek, 
sziibadok.  Hogy  a  megpitrgetett  rouleftegoly(i  hoi  fog  megillani, 
nem  tudjuk  megmondani.  de  az6rt  senki  eem  dllitja,  hogy  a  goly<j  a 
maga  akaratdb61.  szabadon  allott  meg  a  roulette- asztalnak  bizo- 
nyos  beiy^n.  Herbert  Siiencer  idezatt  mlivfeben  megkis^rli  az 
emberi  cselekv^snek  lehetC  legegyszeriibb  nemet  megeonatniAlni. 
Ha  valaki  a  lakas&tiJl  ket  liton  mehet  a  vaauti  indohazhoz  a  az 
illetd  ismeri  mind  a  ket  utat  es  tudjn.  hogy  az  egyik  I'lton  10 
percz  alatt,  a  mAaik  utoii  20  pen-z  alatt  ^rbet  ki  az  indohizboz. 
B  ba  az  illetO  jdzaneazU  6s  aemmi  egyeb  ^rdck  viasza  nem  tartja 
9t  az  utazast6l  (egy  sz6val.  ha  az  illettlnek  el  kell  utaznia,  bn 
minden  motiviim  az  utazdsra  keazt)  ee  caak  10  percznyi  ideje 
van  a  vonat  indulasa  elOtt,  egdsz  bizonyosra  vehetjlik,  hogy  erabe- 
rllnk  a  rSridebb  dton  fog  az  indohdzhoz  mcnni. 

Az  emiitett  peldik  elegge  azeralelhetSvi  teazik  azon  Allitil- 
aankat,  azon  tetelUnket.  hogy  e  vildgon  minden  okokbol  tortenik. 
Az  emberi  eselekedetek  is  o  nlAg  viigtelen  cauaalie  Idnczolatiba 
tartoznak  es  ^ppen  azert :  az  emberi    cselekedetek  is  e  viligr61 


I 

4 


^yanakazik,  ho^  a  kenyer  nieg  vud  ni^rgezve,  lehett^^eB,  lu^ 

olthatatlan  gjiilOJseggel  viadtetik  az  iraiit.  a  ki  a  kenyeret  neki 
odadobta  i  inkabb  k^sz  megbalni,  semhogy  magat  megaUzza 
pllenfele  el6tl,  Az  emberi  lel«kben  a,  mult  kitUrlilhetetlen  Dyomo- 
kat  hagy  b  a  gondolkozia  a  j(!vJ)be  caadusabba^I  csodisabb  ter- 
veket  Bz5.  Az  emberi  akaratot  nemcsak  a  jelen  inlnyitja,  befo- 
lydasal  t-a  pedig  gyakrnn  drmt6  befolyuasal  van  arra  a  mult 
oraleko  es  a  vAgyodda,  teri'ezgetca,  a  mely  lelki,  szellemi  pro- 
diictumok  kibatnak  a  Ii<tbol  a  meg  ncm  letezjt  jSvSbe  6b  nagyban 
bozztijArulnak  ennek  a  j(lv<)iiok  megalakitdaaboz. 

Scbopenhauer  a  kSvetk^zJ)  p61dAval  szeml^lteti  az  emberi 
akarianak  azUks^gcaa^get :  .K^pzeljlink  egy  embert,  a  ki  az 
utczan  dll  ea  a  kSvetkezBket  mondja  magSban :  eat^li  G  ora  van. 
a  munkaidJinek  vege.  Ha  akarom,  elmebetek  setAlni.  vagy  felni^- 
lifltom  a  toronyra,  liugy  lissam  a  nnplementet,  —  de  elmebetek 
a  Bzinhizba  ia ;  vagy  felkercshctem  czt  vagy  azt  a  bar&tomat, 
sbt  ki  is  I'utbatok  a  vai'OB  kapuJAii,  kifutbatok  a  nagy  vilagba. 
bogy  soba  t6bb6  visBza  De  terjek.  Mindez  tiijem  ftigg,  teljeseo 
azaliad  vagyok.  de  azert  mig  sem  teszek  Bemmi  ilyeamit.  hanero 
azabad  akaratbol  haziuiieg;^-ek  a  felesegembez.  Akircsak  a  viz 
mondana :  magas  biillam  lehetek  (igen.  a  tengerben  vjhar  alkal- 
maval),  gyoraan  tova  folybatok  {bogj'ne  !  a  folyo  medreben),  ziig^-a- 
bdgva  babozva  lezubanLatok  (igen :  a  vizcHeBbeo),  sug&r  lehetek 
a  felazilkhetoiti  a  magaaba  (bogyne  !  a  szdkftkutban),  v^gUl :  b> 
akarom,  elffihetek  es  etillanok  (igen:  80"  melegben);  —  de  mind- 
ezt  most  nem  teazcm.  Iianem  iink^nt  megmaradok  nyugodtnak 
ea  tisztanak  a  tOkrOzo  toban".  —  .Kepzeljltk  el  azt,  hogy  ez 
az  ember  tudja.  bogy  en  mctgOtte  allok,  rola  pliilosopbAlok  6a 
lebetsegea  eselekveaeibea  nem  iamerem  e]  szabadaigit,  kSnnyen 
megt5n6nhetik.  bogy  caak  azert,  iiogy  engem  megczaloljon,  ese- 
lekedni  fog  valamit,  ez  esetben  eppen  tagadasom  b  ennek  batdsa 
az  illeta  daczoaaigai-a  fogja  motivaini  caelebedetfit.  De  ez  a 
motivniu  cgak  valamely  jelentektelenebb  caelekedetre  fogja  Jit 
inditani,  p.  o.  arra.  bogy  elmenjcn  a  szinbazba,  de  senimi  OBetre 
Bum  a  legutobb  emlitott  eselekedetre.  hogy  nlaggd  menjen,  erre 
a  eseleln'^Bre  a  motivum  nngyon  gyenge."  (Cber  die  Freiheit 
deB  Willena.) 

Herbert  Spencer,  az  lijkornak  Icgnagyobb  61C  gondolkodtija, 
.The  Study  of  .Sodology   czimli  miivenek  kezdetin  a  kOvetkezS 


fhippAnB  hasonlatot  b&sznilja  6s  fel&ltltjn  az  emberi  akardsnak 
legegyBzerlibb  tj^iuHAt.  Ha  dynamittal  felrobbautunk  valEtmely 
hegyet,  lehetetlen,  ho^  bArmily  tOkiletes  miiezernek  6a  eddigel^ 
ismert  mathematikai  azimitdanak  aegitseg^evel  elore  megdlla- 
pitsuk.  hog}'  a  robbanils  utdn  minden  egyea  talpalatnji  riig 
hova  fog  eeni,  bol  fog  raegillnoi?  Mi6rt?  Az6rt,  njert  milsze- 
reink,  megfigyeleaeiDk  es  szaraitAaaink  pontatlanok,  tOkSletlenek. 
De  azt  csak  senki  Hem  ^litja,  bogy  azok  a  fOiddarabok  aajit 
akaratnkbtil  estek  oda.  a  hova  vaI6jaban  estek.  Hiszen  itten 
igaz&n  minden  niBchanikailag  tOrt^nik  s  tSkSletea  mttszerekkel. 
t3k61eteB  megfigjel^asel  es  pontos  szimitassaJ  okvetetlenlll  ki 
kellene  szamlthatnunk  az  rgyea  rSgSknek  ea^aet,  oz  es6s  gyor- 
aaeigat,  azt  a  pillaaatot,  a  mikor  megMapodnak  6b  azt  a  lielyet, 
a  bova  esnek,  iiletve  a  hoi  megdllanak.  ftppen,  de  6ppeii  igy 
&1!  a  dolog  iiz  emberi  caelekedetekkel  ie.  Az  emberi  cselokede- 
tek  anuyira  bonyolultak.  az  egyea  embentek  belsti  mivolta  (a 
jelleme)  annyira  klllonbdzn,  az  emberi  akaratra  liato  ktlUfi  ea 
belsfi  okok  aiinyira  aokfelek  es  a  legtobb  eaetben  annyira  fel- 
ismerhetetlenek,  hogy  lehetetlen  ezeket  a  tenyezSket  minden  ize- 
ben  tiaztan  megismerni ;  ez  az  oka  annak.  hogy  az  emberi 
cselekedeteket  nem  Ichet  elUre  megmondatii.  De  azSrt  nem  Bza- 
bad  azt  mondanunk.  hogy  az  emberi  cselekcdetek  Bnk^oyesek, 
szabadok.  Hogj-  a  megpiirgetett  roulettegoly6  hoi  fog  meg&llani, 
nem  tudjuk  raegmondani.  de  az6i-t  senki  sera  Allitja,  hogy  a  goly6  a 
maga  akaratabdi.  azabadon  allott  meg  a  roulette-aaztalnak  bizo- 
nyoB  hely^n.  Herbert  Spencer  id^zett  miiv6ben  megkiB^rli  az 
emberi  cselekv^snek  lehetS  legcgyszerilbb  nemet  megconstruAlni. 
Ha  valaki  a  lakiis^tijl  k6t  liton  mehet  a  vasuti  ind^bazhoz  a  az 
illetO  ismeri  mind  a  k6t  utat  63  tudja,  bogy  az  egyik  ilton  lU 
percz  alatt,  a  raiUik  liton  20  percz  alatt  erhet  ki  az  inddhizhuz, 
8  ha  az  illetii  j6zaneazft  es  aemml  egyeb  6rdek  viasza  nem  tartja 
St  az  ntazaatdl  (egy  szoval,  ha  az  illetiinGk  el  keJl  utaznia,  ha 
minden  motiviun  az  utazAsra  keHzt)  6h  caak  10  percznyi  ideje 
van  a  vonat  indulaBa  elOtt.  egesz  bizonyosra  vehetjUk,  hogy  embe- 
rllnk  a  rOvidebb  i^ton  fog  az  ind6h&zfaoz  meniii. 

Az  emiltett  peldak  elegge  azeml^lhetUve  teszik  azon  ilUtit- 
aunkat.  azon  t^teliinket,  hogy  e  viligon  minden  okokbol  tOrt^nik. 
Az  emberi  eselekedetek  is  e  viihg  v^gtelea  cauaalis  l^nczolatiba 
tartoznak  6s  eppen  azurt :  az  emberi    caelekedetek  is  e  nl&gr6I 


i 


nON  Es  BCyaODfta. 


vidok,    alavetvek    :i  termeszeti    caussliamusniik.    sztllb 

-  - —  Az  Djkori  gon()olkoz6k  nag^on  bebatoan  foglitlkoztiik  i 
lizabad  akarat  kerdea^vel  ea  a  legkitttDobb  gondolkozok,  rend- 
Dzerllk  b^rmily  tavol  is  alljon  egymaetol,  abban  megegyeznek 
(^gj'm^sAl,  bogy  az  emberi  cselekedeteket  necessaltaknak  tekin- 
tik.  Leibniz  ea  Spinoza,  Hume  6s  Kant,  Schopenhauer  es  BQcb- 
nep,  Spencer  ea  a  jelenfcor  tSbbi  nagy  gondolkozoi.  —  Ha 
logiknaan  gondolkozunk  —  m^  pedi^  ha  tudominyosan  akarunk 
gondolkozni,  okvetetlenllt  logikusan  kell  gondolkoznunk  —  nem 
is  lidiatjuk  a  dolgot  niaanak  ea  miak^pen,  mint  a'milyen  az 
valojfiban.  Mik6p  lebetseges  niegis  az,  bogy  az  oniberek  csak 
oly  DBgy  kerillO  utAn  tudtak  eljutni  az  igazsilghoz?  fiizoayJLra 
helyteienlil  tett6k  fol  maguknak  a  kerdest.  ValiJszinii,  bogy  ez 
volt  az  oka  az  evezrcdes  t^vedeanek.  Schopenhauer  kimutatja 
azt  a  tevedeat.  a  mi  a  kerdes  feltev^a^ben  rejiik.  Szerinte 
a  azt  k6rdezzlik  a  naiv  iintudattol :  Hzabadon  caelekszeni-e  ? 
Naiv  Ontudatnnknak  feleJete  erre  a  kerdearo :  hogyne !  szabadon 
eaelekazem,  hiazen  azt  caelekedhetem  ea  tenyleg  azt  is  caelek- 
szeni,  a  niit  akarok.  De  nem  ezt  akarjuk  tudui.  Ez  a  legterme- 
azeteaebb  dolog.  A  azabad  akarat  kfird^ae  a  kerd6s  grammatikaJ 
formajaban  igy  hangzanek :  akarbatok-e  barmit?  Ha  erre  a  ker- 
deare  megfonloltan  felelUnk,  bizonyara  nem  fogunk  igennel  felelni. 
—  Nemcsak  a  k^rdea  felteveaeben  t^vedbnk.  Hanem  Ssszezavar- 
juk  a  szabadaignak  kUltinbilzo  fajait.  Mar  Ariatotelesb^l  ki  lebet 
olvasni  hirom  nemet  a  azabadsagnak,  —  A  Jogtudomany  68 
valamennyi  bllntotJ!- codex  caakia  a  physikai  ea  intellectitalia  sza- 
badsAgot  veazi  tekintetbe  (laad  a  magyar  btk.  76.,  77.,  83 — 87. 
ea  88-ik  g§-ait).  —  Egy^talaban  az  ethikai  azabadaagnak  a 
kerdeae  tulhaladjn  a  jogtudomany  batArat.  Ez  metapliysikai  ^a 
ethikai  problema.  De  azerl  ez  a  problems  is  erdekli  a  jog^zt. 
Uiszen  a  jognak.  a  jogosnak  ea  a  Jogtalanaagnak,  a  btlnnek  i» 
Bl  biintet^anek  nagy  kerd^sei  aem  oldbatok  meg  tisztan  jogi 
alapon,  ezek  a  kerd^sek  ia  valamennyieu  a  philoaophia  terre- 
numaba  nyulnak  be.  —  —  Ezek  a  k^rdesek  a  jogphilosophust 
ea  a  bUntetJi  jogaszt,  a  kikiiek  azaiaolni  kell  az  emberi  caele- 
kedetekkel.  sokkal  inkabb  erdeklik,  mint  a  philoaophust.  a  ki 
mdgia  caak  konnyebben  elvonatkozhatik  az  emberi  eselekedetek- 
t61,  a  ki  kdiuiycbben  eltekinthet  a  kOznapi  elettol.  —  Peraze: 
a    jog&szok    k5rQlb4styazhatJak     magukat    a    te  teles     ti3n-enyek 


B0N  £S  B0NHOd£8. 


819 


dogmatikajaval.  Ez  esetben  mondhatjdk,  bogy  ezek  a  k^rdesek 
nem  erdeklik  oket.  Minket  a  dogmatika  nem  elegit  ki.  NekQnk 
foglalkoznunk  kell  az  ligynevezett  ethikai  szabadsagnak  a  ker- 
desevel  is.  ^s  f5kep  ezzel  a  k^rdessel  kell  foglalkoznunk.  A  k5z- 
keletii  ^rtekezesek  a  beszamitAs  k^rd^s6r51,  a  teteles  t5rv6nyek 
szellem^t  k5vetve,  teljesen  teldnteten  kivfil  hagyjak  az  ethikai 
szabadsignak  a  kerdes^t  ^s  csupan  a  physikai  6s  az  intellec- 
tualis  szabadsdgnak  kerd^s^vel  foglalkoznak.  Mi  is  megemlitjttk 
a  szabads&gnak  k6t  utobb  emlitett  nem^t,  de  (a  k5vetkezo)  fej- 
tegetesQnk  sdlypontja  az  ethikai  szabadsag  kerdes^re  esik. 


Dr.  Bdrdny  Gero. 


(Vege  kOv.) 


MOXTAIGNE  MIHALY  ES  LOCKE  JANOS. 

(Masodik  k5zlemeny.) 

111. 

Az  ^Essais*  targ^a  k&Idnfele.  mino  az  emberi  elet.  Mindent 
felulel,  a  mi  az  eletben    eloforduihat.  de  a  sokfeleseg    daczan. 
ina<:aban  a  kQldnbdzo  dolgok  targyalasaban  megis  rendszer  nyilit- 
kozik  meg    Ennek  oka  az,  bogy  Montaigne  b^rmirdl  ir  is.  ebnel- 
kedeHeiben  mindig  az  ember  lebeg  szemei  elott.   (^gy   kepzelem. 
a  mint  kivalasztja.  multbol  es  jelenbdl  egyarint,  azokat  az  emberi 
alakokat,  a  kiknek  egyeni  jellemei,  gondolkodasak  es  lelki  viU- 
guk  alapjan,  okoskodik.  Miiv^sz  volt  o  iro  letere,  a  lelek  rejte- 
keibe  akarvan  behatolni,  modellekre  szorolt.  A  hoi  talalta,  malt- 
ban  es  jelenben,  tanulmanyozza  az  ilyen  emberi    modelleket,  ^ 
az  altalanos    eszmeknek    kepviseldifil    latvan    oket,    ilyeneklil  f5l 
is  ttinteti,  ug}^  onmaginak  megnyugtatasira,  mint  masoknak  rend- 
szerert  oktatasara.  * 

Az  emberi    leleknek    avatott   mtivesze  el  is  talalta  a  ban- 
got,  melylyel  a  miiveltseg,  a  termeszetes  emberi  miiTeltseg  utaia 
sohajtozo  emberek  lelkebe  lopozhatott  be,  bogy  azokban,  a  mii- 
veHzi  ecsettel  kozz^tett  altalinos  igazs^ok,  emberi  eszm^k  segit 
segevel  uralkodhaHsek. 

Koraban  csakugyan  nag}'  tetsz^ssel  fogadt&k :  Roma,  a?^ 
^Ertsais'*  megjeleneset  koveto  evben  romai  polgarra  avatja  ^ 
franczia  irodalom  fenyes  csillagdt ;  tudos,  miivelt  uri  emberelc 
p(Mlig  eiragadtatassal    beszeltek  mindeniitt  Montaigne    munkairol  - 

'  Tanulminyomban  Pierre  CosU  1725.  evi  parisi  kiadisit  hasz- 
naltain,  melynek  czime :  Le^  essais  de  Michel  Seigneur  de  Montaigne- 


Az  i^jkor  mllvelt  liri  emberoinek  legelsjl  ezeilemi  taplAlekn  lesz, 
Dielvet  ismetelvo  6s  sokazor  itolvas.'  bogy  ilolvasasa  kOzben 
megBzerease  az  eiefet.  meljTiek  boIdogsAga  Montaigne  Hzerint. 
az  egytii  kezeibe  van  let^ve, 

A  frani^zia  irodalomban  volt  az  embert  tanulmAnyozo  Mon- 
taignenak  egy  olQdje  mir,  a  ki  Hzint^n  a  tiirt^neiem  es  az  elet 
emberet  vette  bonczkes  altt.  Rabelliiis  Ferencz  ez  a  SVI.  3z4- 
zad  e!ej6rfll.' 

A  szellemcs  bohuczuak,  mint  kortArsai  neveztik,  az  alta- 
ianoe  miivelttiegii  papot,  (iargantua  6b  Pantagroel  czimtt  elraes 
munkaiban.  a  nevetsegefl  belyeken  kivUl,  olyanok  ie  vannak, 
melyeken  a  rcnaiaBancenak  hatiadt  erezhetjllk.  Az  emberiseg  leg- 
fontosabb  kerdeBeirSl  ^rtokezik  ezeken  a  lielyeken :  a  nevel6sr(tl, 
jogrdl.  igazsagrdl.  tOrvenyekrtil,  Bcnberi  koteleHsegekriil,  bekertil, 
h&borord],  kirilyi  felel9ss^gr<i).  A  kerdesek  fejtegetee^ben  alkalma 
nyilik.  hopy  szdljon  az  eniberi  term^szetrf)),  a  vallisi,  gazda- 
aagi,  politikai.  t^rsadalnii  6letrdl.  A  midSn  kordnak  bibiit  £b 
Mszegsf  geit  mani  gnnynyal  ostorozza,  talil  moilot  arra  Ib,  hogy 
a  t^raadalmi  elet  feat^g^ben,  emberre  vonalkozo  aJtal&noB  igaz- 
Bigokat  Allapitson  meg,  melyek  vezetoszabSlyok  gyanant  ezere- 
peljenek  a  tnindennapi  cmbernek  6iet6ben.  A  liasznost  a  kelle- 
mesttel  akarja  ezekbcn  osszek5tni.  Csak  az  a  baj,  hogy  d6TaJkod<i 
modora  miatt  Bokszor  nehtiz  megAllapitani,  komoly  besz^d-e,  a 
mit  mond,  vagy  ^ppen  caak  komikum  targja. 

Alakjainak  fest6a6ben  belenyul  az  ^letbe,  de  oly  erKs  azi- 
nekben  dllitja  azokat  elS,  hogy  a  tdlnAgos  szioezes  elmeleti  meg- 
figyelesre  hs  ennek  alapjdn  gyakorluti  kSvet^are  alkalmatlanok- 
nak  tUnteti  t6l  alakjait. 

Montaigne,  kire  mindeiiesetre  batasBal  volt  RabellaiH,  a 
nevets^ges  mellJIz^sevel  teljes  komolysAggal  ir  tdi^yaii't'il.  Okos- 
kod&sa  ezert  jobban  megfelel  az  dltaldnos  igazaagok  elm^let^nek 


'  TKbbnyire  aiindaKok  az 
nek,  mint  az  eo  knnyveiti.  De  v 
ut  mir  nem  tudom.  i309.  lap.) 

=  l-lK3-ban  sziiletett  Poiton  franczia  tartoininyban.  Ohinonban ; 
elobb  Bzerzetes.  kesobb  vilagi  pap.  ElvRgezle  ax  orvoBtudom&nyukat 
is  es  nagy  oitobj  gyakorlata  volt.  1551-tJil  keiidve  meudoiii  lelkesa 
*olt.  —  V,  0.  Nemenyi  Ambras :  RabellalB  Ferencz  es  kora,  Buda- 
pest, 1887, 

■■""  ?1       ■ 


eB  gyakorlatanak.  Ez  az  oka,  faogy  a  franczia  miivelt  szeHem 
fejIBdeaSre  jobban  kilzremiikfldiJtt,  mint  Kabellais  Ferencz. 

Az  6koT  embere,  iltaMnoa  emberei  vonissi  niiatt,  teUizik 
Montaigne nak,  a  ki  kereszt^ny  bSlcselQ  l^t^re.  az  okor  emberet- 
ben  talAlt  iltalAnos  igazsigoknak  aegitsegevel  a  ktireazt^ajeeg 
6koraban  ^Iti  nyilt  6b  Saiinte  emberi  jellemeket  akarja  vUbzh- 
Ulltani  az  emberi  Uraadaloniba. 

A  ketazintiB^gnek,  k^pmutaliisnak,  ravasz  furfangnak  eBkiidt 
ellonsege.  Az  eoibori  tarsadulom  eme  fekeiyei  ellen.  nemee  ki- 
tartassa)  kiizd ;  misokat  es  Onmagat  igax  alakban  aJlitv^  az 
olvaB6k  el6,  Hib&kt6I  nem  tel,  magdbim  es-  masokban  egjar^it 
ostorozza  azokal ;  az  udvariatlanBAg,  a  nyerseB^g  ie  elfifordol 
n^ba  miivejben,  ha  az  fiBzinte  nyiltsag  dgy  kivanja.  Emberi  Jel- 
lemeket kutat  mindig  es  mindenUtt.  Onmag&t  ie  ebbol  a  azem- 
pontb^I  tanulm&nyozza ;  nem  hagy  megfigyeles  nelklil  aemmit, 
TudaBvigya  kimerithctetlen,  melyre  eles  esze,  kimtivelt  ^rtelm^i 
predestiQilJa.  Da  tudasvigyanal  is  nagyobb  benne  a  jellemsze- 
retet,  az  akarotehetseg  fejle9z(6a£nek  fouto9»igir61.  elmaradlia- 
tatlao  Bzllks6gees6ger61  taplalt  meggySzfideae.  Az  erkolcsi  61et 
mindig  fOlCtte  411,  az  emberi  rendeltetea  szempontjdbol.  az  ertelnii 
eletnek,  mely  ntobbinak  nines  m^  rendelteteae,  mint  az  erktll- 
cai  elet  tisztaeagdnak  megallapitasn. 

A  kereazteny  bdlcseleten  klvUl.  egyeni  jellemvonisa.  kepe- 
aitik  9t  arra,  bogy  az  erkOlcai  nevelea  ^rdek^ben  legyen  a  Wlag- 
irodalomban  egy  fontos  t«Dyez9.  Jellem^biSl  nemcaak  a  ravaszsag 
hianyzik,  bancm  a  nagyrav&gyis  is.  SzUlet^se,  kitlintetaaei,  min- 
denekelott  azerenoa^a  anyagi  viazonyai  viBBzatartottak  ettol  a  nagy 
erkalcai  betegsfigtfil.  Ez6rt  biralhat  meg  mindent  ebbiil  a  szem- 
pontbiil  i  az  objectiv  biralatba  nem  kerlil  semmi  subjectiv  6rz^. 
mely  olhom&lyoaitan^  benne  az  6rtelmileg  is  crkdlcsileg  kimfirelt 
embert. 


IV. 


Kiv.ilt^  cmberck  mimkdaadgiiban  tapai^ztaijak,  bogy 
egyeni  kepeaaegen,  Jellemea  kiviil,  uz  idok  szellemcnek  is  nagy 
befolydaa  van  rajuk.  A  XVI,  azizad  mozgalmai,  melyek  az  emberi 
tevekenyBBg  kifejteaere  nniiyira  alkalmaeok  voitak,  bozzajarnlnak 
abhoz,  bogy  a  Montaigne  irodalmi  mnnkdasAga  abban  a  azellem- 
ben  baladjon  elOro,  mely  azellem  jcDemzi  azt. 


ireit       I 


MONTillONE  mihAly  £s  lockb  jAnos.  323 

Az  emberi  tevekenyseg  legkiilonfelebb  belyzetben  jut  6r- 
venyre  e  szdzadban.  Nagy  er^nyek  mellett  nagy  biinSk ;  egyfel(5l 
(5r(3k5s  harcz,  masfeI5l  a  beke  utdni  esenges ;  a  tarsadalomban, 
allamokban,  polgari,  politikai,  valldsi  meghasonldsok  napirenden 
vannak  a  XVI.  szazadban,  melyekhez  ^hs^g,  pestis,  rabUs  jarul- 
nak  ^s  megtercmtik  a  tArsadalmi  kdzroml&st. 

Gondolkod6  embert  megdObbentenek  ezek.  De  a  kinek 
CBze  ^s  szive  helyen  van,  nem  tor  ki  panaszokban,  hanem  az 
emberszeretet  arra  5szt5nzi,  bogy  segits^g^re  jojjSn  embertdr- 
sainak,  gondoskodjek  olyan  panacear61,  mely  egyesnek  es  az 
emberek  nagy  tomeg^nek  egyarant  haszn&ra  valik. 

Ily  korlilmenyok  kcJzOtt  bozza  16tre  a  XVI.  szdzad  Mon- 
taigne miiveit.  Az  embernek  akar  segits^gere  jOnni,  bogy  vezesse 
6s  gyogyitsa  azokat.  Ez6rt  fejtegeti  a  muvel6s,  neveles  k^rdeseit 
^Essais'^-nek  lapjain. 

A  mi  megragadja  lelket,  arr61  siet  beszamolni  mindj4rt. 
Az  61et  jelensegei  vezetik  ir6i  tollat ;  az  61et  es  a  t^rt^nelem 
JOnnek  segits^gere  az  eszmek  meg&llapitasaban  is.  Ha  rendijze- 
resen  irt  volna  a  neveles  kerd6seir51,  kSnnyebb  volna  miivenek 
tanulmanyozasa,  de  igy,  a  mennyiben  kozvetlenebb,  egydttal 
hasznosabb  is. 

Az  ^Essais^-nek  tcSbb  fejezeteben,  mint  emlitettem,  a  ne- 
vel^sroL  A  legfontosabbak  e  tckintetben  a  kovetkez5k :  A  gyermek- 
nevelesrol,  Diana  de  Foix,  Guersoni  gr6fn61ioz  intezve ;  bolond- 
sag  az  igazsdg  68  tevedes  felett  valo  it61etet  a  mi  tudomdnyunkt61 
ftiggeszteni  fel ;  a  biiszke  feltudossagrol ;  a  meg8zokasr61 ;  mennyire 
irtoznak  az  emberek  a  mAr  megszokott  t5rvenyeket  megvdltoz- 
tatni ;  a  kepzeldtehetseg  erejerol  ;  az  egyiknek  nyeres^ge  a  mk- 
siknak  vesztesege ;  bolcselkedni  annyit  tesz.  mint  megbalni  meg- 
tanulni ;  az  ijedcsrol ;  a  felenkseg  biinteteserol ;  az  dllbatatos  es 
erSs  lelekrftl ;  a  liazugokr61 ;  a  benye  eletrol ;  a  lassii  es  ser6ny 
eke88z61A8r61 ;  a  jovendulcsckrol :  a  szomorusdgrdl ;  a  mi  kiv4n- 
sagaink  rendescn  magasabban  jarnak,  mint  a  mennyire  k^pesek 
Tagynnk  eljutni ;  a  pedanteria  ;  a  harag  ;  ugyanazon  cz61boz  kiilGn- 
b(5zo  eszkozSkkel  jiitbat  az  ember  sat. 

Megkiserlem  kozvetlcn  tanulmanyozas  alapjdn,  beszdmolni 
paedagogiajdrol. 

Az  0  nevelteteset  beszeli  el  egyik  „E88ai8*'-jeben.  Ehnondja, 
liogy  gondos  edes  apja,  latvan  azon  korbeli  iskolai  68  bdzi  neve- 

21* 


I^Dek  airalmas  iiUapotit,  tudos  tanitokkal '  beszel  iirrol.  bogjan 
lehelne  az  ci  gyermekenek  neveles^l  biztos  eezkozOkkel  v^<rre- 
hajtani. 

Latinul  beszel  mtndenki  kOrnyezetemben,  Lrjs,  meg  a  cse- 
t6dck  is :  auyaDyelvem  vult  a  latin  es  k^sobb  tanullAin  meg  a 
franczia  nyelret.  Tudtam  is,  mondja.  oly  jol  besz^lni  latiiitil. 
hogj'  hazi  neveluim  .tartotlaU  tiile.  ha  velflk  beszel^tesbe  ered- 
lem".  Bucbanan  pedig,  egjike  bazi  neveldtnek.  azt  moodotta 
Mont-iignenak,  midOn  az  eletben  k£a5bb  6982ej5ttok,  bogy  a  gyer- 
mek-nevelesrdi  akar  egy  kis  t^rvezetet  imi  es  ebben  Hontai^f- 
nak  gyermekkori  neveltet^s^t  veszi  mintaul.  A  gSrOgSt  re  jituna 
^s  mulaUig  kOzt  tanulla  me^.  A  tSbbek  koit.  irja  Hontagof. 
azt  tanaesoltak  az  atyamnak,  hogy  az  ^n  akaratomat  mindeo 
eroltet^  kenyszer  kizarasival  kormanyozzik.  hogy  a  tudominyu- 
kat  6s  katelessegpimet  sajAt  Snkeates  hajlaDdus^otmnal  ked>Tl- 
Jem  ^8  Ezeressem  meg,  ea  igy  lelkem  minden  kcDy&zer  es  dar- 
\-&aig  kizarasdval.  egesz  nyijassaggal  es  ezabadon   alakittasflek. 

Ezt  veszi  alapul  a  tsbbi  elvek  me^llapitaaAbaii. 

AUaat  foglal  mindenekeloti  a  Uizi  nevel^tt  mellett,  metyel 
a  nyilvAnoB  iskolai  neveles  fBle  helyez.  De  caak  az  elvi  alapaa^ 
iiZcmmeltartAaiTa]  remeli.  hogy  a  hazi  nevelesiiek  jo  gyQiudlose  lesi. 
A  legtObb  a  J6  nevelOtdl  fQ^,  kinek  gondos  megviiiasztisa  az 
apik  legfuntosabb  kOteless«ge. 

A  neveldbeD  azt  kivaoora  legelfiszOr.  hog>'  .agyveleje  vila- 
gos  ia  tiszta  legmen"  is  nagyobb  gondot  ak&rok  forditani  n^a 
az  .erkSlesre  is  6rtelemre-  mint  a  .tudossagra*.  A  tanitiU 
mddj&ban  pedig  azt  akarom,  liogy  ne  Sntse  az  ismereteket  tanil- 
viayaba  „mintba  csak  garatra  tsltenek".  hanem  ,«  lelek  tehet- 
sggeinek  mert^ke  szerint  azon  kell  kezdeni.  hogy  a  dolgok  tram 
vigyat  tibnaazszon  benne,  hogy  azok  kfizt  lie  tevedjcn  ei.  siii 
lanuljou  nieg  vAlaszliist  tenui  a  dolgok  kOzOtt."  A  lanitvinynak 
it^ba  a  tanito  jfljjOn  segitsegere.  niiskor  pedig  ha^ja  baladni 
egyedal ;  ne  adjon  minden  sziit  tanitv&nya  BzAjAba,  engedje  besz^lni 
a  tanitvanyt  is.  hog>'  ez  a  niaga  r6sz6rKl  vesaen  valaniit  a 
dologhoz. 

A  nevcifli   rate rmettseg ben  az  a  lugfonloasbb,   hogj-  valaki 

rultak  tSbbe   korUmtte   azoa  f^rfiak,  kik  neki  »i 
1  neveleabea,  kiket  Olaszor»zAgb61  hozott  magivai. 


n  gyemieki  I'lton  le  tud  bocsatkozni  ea  kezen  fugva  tudja  ii  gyer- 
mokct  vezetni.  Ezert  partoija  a  Montaigne  a  bazi  nevelest,  mely 
egyedDi  kepea  arra,  hogy  a  gyerraeld  lelket  Snturiatosati  form^ja. 
Az  iekolai  tanit^sban,  egy  planum  szerjnt  keli  tanitant  egy  eg^Bz 
regiment  gyemtelcet.  kiknek  lelki  tehetscgUk,  indulatuk  6h  baj- 
landoadguk  oly  kUlSnbilzf) ;  CBoda-e,  ba  sziz  k5zUl  alig  akad 
egy-ketto.  kikncl  a.  nevetes  gyilmSlcsei  lithatdk. 

&a  azt  akaroiu.  hogy  a  tanit6  no  a  leczk^nek  suavait 
kerje  sz^oii  tanitvinyatol.  hanem  annak  erteliuet.  Nc  az  enil6- 
kezfi  tohetaeg  lejlesztcserc  i'orditsa  niinden  gondjat,  hanem  az 
ertolem  mliveleedre,  az  ilel^k6pesB6g  erSsites^rc.  A  mit  tanol 
tiQvend^kBnk.  ezer  formibaii  terjeszazUk  azt  el^.je,  bogy  meg- 
gyifzSdheBstlnk  aiTol.  vajjon  igaz&n  Hzellemi  tiilajdona-e  a  meg- 
tannlt  anyag,  melyr5l  ez  eaetben  minden  kdrlllmenyek  kiizOtt  6b 
mindenkivel  szemben  be  tud  Bzamolni. 

Az  emberi  lelek  kOztapasztalat  Bzeiint  bajlandij  arra,  bogy 
maBok  Bzavainak  bitelt  adjoit,  ^rtelmtinket.  akanttunkat  szivesen 
bizzuk  masok  irinyit^sara ;  milsok  oyomaiba  BzeretUnk  l^pui. 
mert  az  a  hitUnk,  bogy*  igy  Icgkiinnyebben  erbetiink  czelt,  (Mag- 
□am  compendium  in  aueCoritate.) 

A  Bzellemi  vildgban  pedig  veazelylyel  jar  az,  ba  nem  tanu- 
Innk  m^  saj&t  labunbon  jdrni;  ba  nem  taniiljuk  meg  hasznaini 
ertlinket.  vedeni  szabadsagunkat. 

Ime  valami  Montaigne  akepsia^btll.  Ez  a  theaiti,  velem^nyem 
Hzerint,  nem  akar  niAflt,  mint  az  embert  Qnniaganak  adni  vissza. 
Harmit  munUjanak  is  Montaigne  e He ne  ben,  barmily  nngyra  becBill- 
j4k  ia  azok  tekint6]y6t,  kik  6t  a  XVll.  azazad  folyaman  tOnkre- 
tenni  akartak,  ez  eldtt  a  Bkepsis  eltitt,  meiynek  az  a  cz^lja,  a 
mi  Montaigne  skepBisee  vfilt,  tisztelettel  bajolok  meg. 

A  XVll.  Bzazad  folyaman  az  egymilsaal  versengJi  jozsuitAk 
es  janzenistAk  Montaigne  kiaobbiteai^ben  egyet  ertenok.  ^a  cso- 
lUlalos  Jit^-ka  a  velellenitek,  legnagj^obb  mugaaztuI6ja  megiB  a 
janzeniBtak  legm^lycbb  gondr>lkoz6ja,  Pasi-al  fialiizB  leaz. 

Gondolatainak  egyikeben,  bizonyos  megBZ()16  BzarkazmuBBal, 
azt  mondja:  bagy  Montaigne  .Easaia'-ben  magilra  ismer.  Nem 
Montaigne  ban.  ezek  azavni,  banem  magambau  taMlom,  a  mit 
benne  latok. 

A  Dilivelt  liri  ember,  az  ^rtelmileg  is  erkOlesileg  nemosen 
ggndolkodd  ea  £rz&  l^lek,  a  tetlerCa  f^rfiii,  a  valliaoa,  egyh^a- 


820 


MONTAIGNE   MIHALT   tB  LOCKE  JAN09. 


hoz  c^esz  lolckkcl  ragaszkod6  tanult  ember  mind  meglathatja 
magat  Montaigne  ^Essais'^-ban.  MeglAtja  egjuttal  ma^i^&t  az  igazi 
paedagogus  is,  ki  egeHZ  lelekkel  akarja  a  miivel5d6s  Ogyet  on- 
tudntoBan  Hzolgalni,  kinek  Icgfontosabb  tOrekv^se  egy  olyan 
niiivclt  embcri  tarsadaloninak  megteremt^se,  melynek  tagjait  az 
jellcniezze,  hogy  eszilk  ea  szivUk  bely^'n  van,  es  tiszta  Ontuda- 
toHHiiggal  tiirekazenek  (TvenyesUlni  a  legnemesebb  intentiok  szerint. 

Ennek  a  nagy  czelnak  eleres^ro  a  tanit6  tegyen  meg  min- 
<lent.  Kostaljon  meg  kemenyen  mindent  es  ne  verjen  seniini 
olyat  tanitvjlnya  fejebe,  a  mi  pusztan  csak  m&sok  tekinteten  i>s 
ven  rtznkalan  tanul.  Ne  eskettesse  meg  tanitvanyat  sem  Arista- 
teles,  seni  Kpiciirim,  sem  a  stoikusok  prineipiumaira.  Kakja  elobt* 
a  klll(")nb{')/(i  vedekezeseket*  hadd  valaszsza  ki  azok  k5ztil  a  loir- 
jobhat :  ha  pedig  nem  tudja  kivalasztani,  hag^'ja  Qt  ketkedni. 

Neni  elog  Montaigne  szemelyisegenek  ismerete,  a  kor  szel- 
lenii  ir:'nnj\l):i  kell  bepillantani.  ha  tiWinebb  idezett  szavait  mei'- 
erteni  aknrjiik.  Kz  a  iiely  volt  «hipis  otlensionis"  ellense^rei 
szemobi'M  :  ineireriiemli,  hogv  nieirkisertsUk  ennek  a  lielvnek  helves 
ertelino/.esot. 

Kotsou'kivlil  iiraz.  hoirv  a  tarsadahni  elet  hiten  alapnl.  M:»s- 
res/.rol  a/  is  all.  hoir>  az  igazsag  vilagito  fenye  es  melegit" 
err  jo  :ulia  iiiei;  a  tarsaiialom  eniberenek  boldoir  nvuiralmat. 
iuoImv  ann\ira  ras/iuul  A  XVI.  szazad  fohaman.  ugv  a  valliis. 
mint  :»  linlomanv  sok  iira/saira.  elves/itik  hitelUket  ;  az  eirvoni 
kriiika  rloterbo  lopiso  podii:  mognMulitette  a  t'ekintelyt.  Hizoiiv- 
talansa:;   ts  inuado/as   napi   ivndon  les/nek. 

A  Kik  a/  omborisoi:  iijabb  koi*>/akanak  bekovetke/.esoi 
renu'lik.  nem  >/oniv»rkoduak  e/ou  a/,  allapoton.  Bar  nem  vv\vu- 
detos  >ok  trkiiitetbeii.  eux  okunk  nu^iiis  van.  i:rv  srodolkiuinak. 
ho:;\  «'ioniuu'l  ud\o/oliUk  a.'i,  Molio/ta^sanak  me^rhalliriuni.  mehik 
a/  a     ou)    '»k. 

A.  rnibori  i»»^i»k  o^  a.*  emberi  s/abadsa^  tis/teleleiiok 
alap  .1  ;»  t'.iNiMuiok  :i>;i»*li:t'  Wk^v,  alai»;il  a  kon^s/.tenxse::.  ezeii 
kell  :;!.u^'.i!:v;\  :\:  \^a:  }\y,\\x\\'^K':Z"XK  i^.  IV  uf  e^v ennek  tisz- 
telrto.  ,'■  r:\:\i\'.^VL.  '.v  v;«\;t'M  \ «■  n;  ml-m*:!.  vsnk  «'tt  lehetst'gO'i. 
a  li«'i  .;.  i^niv.v.o'n  n:".".  :o:".r>i  ^0  •  ^i.;t'^  ilka! ma.  >ajat  enn*- 
nek  ;'.i'.;!r.(  ..  t  ■.  u  ■  '.  "n»  i"  « *»  -^/.iN^xir.i.  v.\i\oi  ar  ontndatos 
erkoK  n;  *.,rtiN  .\  v  ■•:  .•.;-  -»  .t:c  \r\  i  *«"  a:  al.-ipja.  IV  ern' 
e^ak   Ui;\    '.::   »•■   a.    v'v.'.cr.   "  ..   kiwW::  flett  U:;  lun?  a  tokinteljri' 


MOKTAIONE   MIHAlY  tS  LOCKE  JANOB.  327 

epit   kizarolag    mindent,    hanem    a    megfigyelesre,   sajdt    ertelmi 
mankassdgara. 

Nem  tObbet,  de  nem  is  kevesebbet  siirget  Montaigne  fSn- 
nebbi  szavaiban ;  az  Ertelmi  ^letnek  5ntudatossaga  lelk6nek 
idealja.  Siirgeti  abban  az  idoben,  inid6n  az  onallo  Ertelmi  mun- 
kass4g,  a  tapasztalas,  a  megfigyeles  ^s  kutatds  melldzesevel 
meg  mindig  arra  fektettek  a  f5sulyt  az  emberek,  bogy  k5nyv 
nelktil  tanuljak  meg  Aristotelest,  Platot,  Cicerot,  Aquinoi  Szent 
Tama  St. 

Montaigne  eppen  azt  nem  akarja,  bogy  n(5vend6ke  meg- 
maradjon  a  ketelked^sbcn ;  ellenkez^leg  a  ketelkedest  az^rt  engedi 
meg,  bogy  ez  altal  a  tudds  bizonyossagdt  teremtse  meg  minden- 
kinek  lelkeben.  Hallgassuk  csak,  mint  magyarazza  e  tckintetben 
allaspontjat.  „Ha  valaki  Aristoteles  vagy  Xenophon  velekedeseit 
a  maga  tulajdon  megfontolAsa  utan  fogadja  el,  azok  tobb6  nem 
Aristotelesnek,  vagy  Xenopbonnak  v^lemenyei,  hanem  annak  vele- 
menyei,  a  ki  igy  fogadja  el  azokat.  A  ki  teljesen  meghajol  m&sok 
velekedesei  elCtt,  az  igazan  semmit  sem  nyer,  semmit  sem  talAl, 
niivel  voltakepen  nem  is  keresett  semmit  sem." 

A  szellemi  clet  szabadsdga  bozza  magaval,  bogy  ragasz- 
kodjunk  ahhoz  a  skepsishez,  melyet  Montaigne  sUrget.  Az  ered- 
nieny  bizonyitja  legjobban,  meVinyire  hasznos  az.  A  mi  tanul4- 
sunknak  legnagyobb  eredmenye,  mondja  erre  nezve  Montaigne, 
az,  ha  mi  tanuhls  altal  jobbakka.  bolcsebbekke  valunk.  Erre 
fcepesit  bennlinket  az  ontudatosan  k^pzett  ertolem,  meljTol  Epi- 
oharmus  azt  tanitja,  bogy  egyedUl  az  ertelem  lat  es  hall. 

A  gymnasiumi  paedagogia  Montaigne  skepsisevel  szemben 
eluhozhatja  ellenvoteseit.  Az  iskolakban,  a  hoi  annyi  gyermek 
Van  egytitt,  ilyen  ketelkcdo  tanitas  minden  eredmcnyt  lehetetlenn6 
tesz.  Masreszrol  a  gyermeki  lelek  nem  is  jO  erre  a  skepsisre ; 
Bzivesen  bizza  az  magat  tanitojara. 

Ez  mind  igaz,  do  Montaigne  a  hazineveles  kereteben  siir- 
geti a  tanitonak  ilyen  eljarasat,  hoi  tObb  ideje  van  foglalkozni 
Tiovendekeivel ;  masreszrol  Montaigne  jelzett  tOrekvese  ugy  tUnik 
fi»l  elottem,  mint  egy  ideal,  melynek  bizonyos  mervfi  megval6si- 
tasa  a  nyilvanos  iskolaban  is  lebets^ges. 

Ha  Montaigne  ^Essais''-nek  erre  a  helyere  gondolok,  nem 
tebetek  rola,  de  Montaigne  szavai  modern  nevelestink  hi&nyait 
elesen  szemem  ele  allitjak.    Az  ellentet  erej6vel    domborodik  ki 


elotteni  iakolai  tanitasunkbiin  nieg  ma  is  a  kuiijvuknek  tiilsa^os 
uralma,  midj^ii  kdzepiskolai  p&ly&juk  al&tt  iiem  tudjuk  a  tiiunltV- 
kat  rAszoktatni  arra,  bogy  ne  tankilnyveket  tanuljaaak  be,  hanem 
a  tantirgyat  tanuljaJt  meg.  £zt  slirgette  Montaigne.  midf!n  kije- 
lentette,  bogy  „nem  tudas.  meg  kevesbbe  tudomany  az,  midOn 
valaki  csak  kiSnyv  nelkUl  tud  valaroit,  banem  tisztan  szolgai  tneg- 
tartAaa  azoknak  a  ilolgoknak,  melyek  ebb6l  a  czelbi^l  nz  omle- 
kezo-tebetBegben  lerakattak.  A  niit  az  ember  igazan  tud.  ^rtelmes 
Mkkkel  tud  azzal  beszamoliii  il  maga,  tia  nam  szorul  misra, 
bogy  arra  nfizve  tille  taiiuc-tiot  kerjen,  nem  is  kukucskal  kiHiy\-6be, 
bi>gy  Hzeg6nyB6g6t  ozzal  leplezze,"  Hat&rozottun  kimondja  Mon- 
taigne, hogy  ,a  konyvekbijl  vald  tudis  iiyomorult,  semmit  Jelentfi 
tud^'',rae]ynincBbaazniraaem  az  egy^Doek,  seni  a  t^readalomnak. 

Xt.  ^rtelmi  elet  fejlesztea^re  Montaigne  az  einberekkel 
vM  tirualgast  is  ajinlja,  mely  az  ertelmi  tev^kenya^g  tJsztaaaga 
eeet^ben  az  erkolcsi  eletet  sem  vesz^lyeztati.  Ez  akkor  t5rt^nik 
meg,  ba  az  emberekkel  vai*i  tarsalgasban  arra  lorekszDnk,  bogy 
azoknak  erkiileseit,  szoknsait.  tiirv^nyeit  6s  gondolkodasuk  modjit 
megiBmerjUk.  ^b  ezen  ismeret  alapj&n  iparkodjunk  azntan  a  mi 
gondolkoddaunkat  helyetteii  fejteazteni. 

A  m&B  emberekkel  valo  ^rintkezea  a  testi  nevel6sre  is  iidv3a 
eredm^nyii  Icbet.  Sok  oka  van  ezt  ajanlani  Montaiguenak,  ki  a 
b4zi  nevel^e  niellett  tilrt  Undzaat.  A  nagyuri  hazakn^  dltalano- 
aau  azt  tapasztaljuk,  liogy  az  any^  tObbszdr  viBszatartjak  ter- 
m^szetea  testi  fcjlfid^seben  a  gyermeket.  middn  szabadon  jarni 
6s  (^selekedni  nem  engedik.  ,Nem  tQrhetik  ee  tudj&k  megeogedni, 
a  BzUl&k,  mondja  taliJoan  Montaigne,  bogy  a  gyermek  valaniely 
gyakurlasbol  porosan  6a  izzadva  t6rjen  viaaza,  hogy  fazva  vagy 
felhevUlve  igyek.  Dehogy  engedne  meg  az  anya,  hogy  gyermeke 
ngrAndoz6,  pajkos  caikora  illjSn,  vagy  vivni  mer^azeljen,  midJtn 
nagyon  konnyen  dUf6st  kaphat,  vagy  till  til  tt  pisztolyt  vegyen 
kezeibe,  mely  kiBlll^se  alkalmAb61  meglitbetno  gyermek^t.  Pedig 
mindenkinek  meg  kollene  lanulni  azt,  hogy  a  ki  gyermekct  der6k 
einberr6  akarja  nevelni,  a  nevelcst  min^l  korAbban  kell  meg- 
kezdenie,  es  szUkaegea,  hogy  ne  engedje  ifjiisagAban  elpubulni. 
SokBZOV  bizony  f6lre  kell  tenni  az  orvoaok  reguldit  la,  bogj-  a 
gyermek  ,Vitam  Bub  dio  et  trepidis  egat  in  rebna".^ 


'  Horutius,  III.  libr.  2.  od. 


Ast  akEtrom  ozztl  HQi^ctni,  hogy  nem  cl^g  cmpiui  a  lel- 
ket  eriJBiteni  a  szflks^gea  tanuirudnyokkal,  edzeui  kell  az  izmokat 
is  32  i<iegekel  in,  hogy  ezokiiek  erOsit^aevel  a  I^lek  ia  erfisOdjek. 
Az  erds  l^lek  g;Qiigc  teBtben.  atoljara  is  fOlemeazti  azt;  viazont 
It  tiilsigoaan  kifejlett  izaiok  ea  idegok  eliiiik  az  emberi  letket, 
vagy  legaliibb  viasKatartjak  munkasaagaban. 

Mi  Ota,  folytatja  Montaigne,  az  ember  tanulmanyozAuaba 
bocaatkoztam,  sokszor  litum  a  t5i't6nelem  ^8  az  elet  egyik-miaik 
embereinek  jeUemzes^ben.  meslereira  iriadban.  hogy  ezek  a  IWek 
nagysaganak,  baloraaganak  tulajdonitjik  azt,  a  mi  voltakepeii  a 
bor  vaatagsdgdb^l  ea  uz  izmok  kemenys^g^bol  azirmnzik.  Tal&l- 
kozunk  Deba  bajvivokkal.  kik  a  tiii'esben  a  bolcaeloket  atanozz&k. 
Teaa^k  elhinni,  moiidja  Montaigne,  ez  nera  Iclkilk  eriissegebBl 
sz&rmazik,  hanem  idegeik  es  izniaik  erosaegeb^l.  Az  erJle  idegek, 
izmok  nemcaak  arra  teszik  kepeaa^  az  enibert,  liogy  a  fajdalmat 
b6keaen  tiirje,  hanem  arra  is,  hogy  az  ember  miuden  firadaAg 
nelkQl  tiidjon  dolgozni.  Azeii;  akarom,  hogy  itjii  koHibaii  min- 
denkit  raszoktassanak  a  fdradaagos  niunkAra ;  a  teatnek  es  a 
leleknek  eroait^aetfll  varom  ugyania  azt,  hogy  az  ember  a  fij- 
dalmakat  el  tudja  tilrni.  Az  elet  eokf^le  eselyeben  vezeti  kereaz- 
tUl  az  embert,  A  l^lek  szenvcdeaeib<il  mindnydjunknak  kiJDt ; 
Boknak  a  kUlsii  azenvedesekbJlI  ia,  Ki  biztositja  mag^t.  ir  a 
XVI,  szAzad  embere,  attAI,  hogy  iiein  lesz  reaze  a  bOrCn  valo 
egeteaekbeii.  a  poro8zl6k  kinzaaaiban  ?  Erre  is  elu  akarom  k^azi- 
teni  az  ifiat,  liogy  Itekovotkezeae  eaeteben  ne  talalja  »z  keszU- 
tetleaUl. 

laterinek  hdla,  napjainkban,  ez  fiilcaleges  aggodalom.  De 
hogy  meg  ezt  is  fOlemliti  Montaigne,  mutatja,  hogy  igazin  nem 
kertlli  ki  figyelm^t  aemmi  aem. 

A  tanit6t61  Untudatos  ea  kavetkezetea  eljaraat  sUrget,  hogy 
nilvend^ke  lelkebo  atllltesse  a  tiirvenynek,  jognak  6a  erkOleanek 
IiRzt«let6t.  A  aziilok  ji'letdettiben  caak  ugy  banjon  nuveiid6keive], 
mint  azok  lavolletebeu.  Szoktaaaa  az  igazi  5ntudatoa  niilveltaeg 
alapjiit  k6pez<)  azer^nysegre,  mely  kQlaS  cselekedeteiben  csak 
agy  megnyilatkozzek,  mint  benat)  erkoli^ai  elet6t)en. 

A  mennyire  iamereni  a  litraadatom  embereit,  mondja  Mon- 
taigne, azt  tapaaztalom.  hogy  az  emberek  nagy  reaze  nera  arra 
tJirekazik,  hogy  tarsadalmi  erintkezea^ben  maatiil  tanaljon,  tiido- 
manyoa    iamereteket    gyiijteni  tiirckedjek,    hanem  az  embcrekkel 


« 


330  M05TAI0XE   XIHALY  fiS   LOCKE  JAXOS. 

valo  erintkezeseiben  dnma^nikat  akarjak  fitogtatni:  nag}*  farad- 
saggal  gyujtott  ismeretiiket  vasarra  viiini.  Mennyivel  hasznosabb 
volna  pedig  a  legfobb,  s5t  ininden  emberre  nezve.  ha  megtanulna 
nzt.  mikepen  kell  okosan  hallgatni,  es  szelid  inaga\i8eletre 
torekednek. 

En  azt  akarom,  bogy  a  miivelt  ifjii  tarsadalmi  paedagogia- 
jnnak  alapja  legyen  ez :  sajat  ismereteivel  takarekosan  banjon. 
tudasat  ne  fitogtassa.  Ha  tan  valami  emberi  fogyatkozas.  akar 
ostobasag  is  fordul  elo  jelenl^teben,  azert  ne  mutasson  mindjart 
nem  tetszest  vag>'  haragot ;  mert  durvasagra  mutat,  ha  mindent 
lenezUnk  es  megvettink,  a  mi  nem  a  mi  izlesfink  szerint  van. 
Azt  akarom  inkabb.  bojn*  az  ilveneket  is  hasznara  forditsa :  tore- 
kedjek  tapasztalatok  alapjan,  magat  megjobbitani.  Ellenkezo  eset- 
ben  joggal  eri  a  vad,  hogy  masoknak  hanyja  szemere  eppen  azt. 
a  mit  0  maga  mulasztott  el  megeselekedni. 

Az  ifjuban  esunya,  ha  kepesseg  es  hivatas  hianya  esete- 
ben  mindjart  reformatori  szerepre  vallalkozik ;  azok  ilyenek. 
kik  jobbnak  akaniak  latszani,  mivel  mask^p  gondolkoznak.  mint 
a  tobbi. 

A  sok  beszed  artalmara  van  az  embernek.  Szeretnem  az 
ifjakat  megtanitani  arra.  mennyivel  hasznosabb.  ha  mindenfele 
beszelgetesekbe,  szoharczokba,  melyek  az  emberek  tarsas  egyiitt- 
elese  mellett  olv  nagv  szamban  fordulnak  elo,  nem  boesatkoznak 
hanem  inkabb  liallgatnak.  Egy  esetben  helyeslem,  ha  vitatkozasba 
bocsatkozol,  folytatja  a  vilagot  ismero  Montaigne,  ha  melto  ellen- 
felre  akadsz,  a  ki  meg  tud  erteni.  De  a  vitatkozasi  diihtol  ez 
esetben  is  ovakodjal :  ne  akarj  feltUnni,  es  minel  tubb  ai^men- 
tuniot  (iaszeharacsolni  ;  elegedjel  meg  a  legfontosabbakkal  es  a 
loglijisznosabbakkal.  Ha  valamire  hatarozott  elveid  vannak,  rovi- 
d«'n  add  azt  elo  es  igaz  tigyelemmel  hallgass  ellenfeledre. 

MindcMiek  fSlott  legyen  meg  benned  az  igazsagnak  szere- 
U'tt\  niely  a  miivelt  ember  legszebb  eke&segei  koze  tartozik: 
f(»;::id(i  el  az  i«:azsagot.  barmikep  is  jottel  annak  ismeretere. 
Neliu.  elmelUedu  taniilmanyaid  alapjan  j(5sz  rd  az  igazsagra : 
fogndd  azt  el  iinimmel ;  de  nem  kevesbb^  Orommel  fogadd  az 
iirazsj'iirot  akkor  is.  ha  masok.  meg  ellenfeleid  okoskodasai 
ala|)j;iii   irvozodli<'tel   meg  azokrol. 

Az  iirazsair  szeretetevel  leirven  (isszekotve  az  erkolcsi  elet 
tisztasairanak    >?zeretete  is.    Ezen    ezelbol    stirijeti    Montaiarne    az 


MONTAIGNE   MIHALY   ftS   LOCKE  JANOS.  331 

ifjuban  az  egyeneslelkiiseget,  (iszinteseget,  a  jozan  okossagnak 
es  a  lolkiismcretnek  uralmdt,  Ha  ezek  megvannak,  akkor  akarata 
helyes  iranyban  fejti  ki  munkassagdt.  Az  ilyen  ember  szereti 
bazajAt,  kiralyat ;  de  okosan  szereti  egyiittal  dnmagdt  is,  mid5n 
bibait  nem  leplezgeti,  banem  bevalija  azokat  akkor  is,  ba  masok 
^szre  nem  veszik  s  egyedlil  o  ismeri  azokat.  Onnon  akaratanak 
ilyen  vezetese  megmenti  ot  a  megdtalkodottsagtdl,  ^s  tdvol  tarja 
lelketdl  azt  a  bajlamot,  mely  az  ilyen  korldtolt  embereket  jelle- 
mez,  a  mindennek  ellenmondo  bajlamtol. 

Az  elmelkedni,  gondolkodni  szeretd  es  tud6  ember,  mindig 
javulasra  t(Jrekszik  •  mindenben ;  az  6rtelmi  eletben  csak  ugy, 
mint  az  erkolcsi  eletben.  Vitatkozds  kQzben  is  ez  a  gondolat 
vezerli  mindig,  ezert  nem  esik  nebezere  azt  abba  hagyni.  Ura 
maganak ;  ha  jonak  latja,  abba  hagyja  nyugodtan  a  csekelynek 
latszo  dolgokat. 

Az  emberi  akarat  helyes  vezet6sere,  tdrsadalmi  paedagogiai 
szempontbol,  nagyon  fontos  az  ifjiit  arra  figyelmeztetni,  hog}' 
a  taraasagban  figyeljen  meg  mindent.  Az  elet,  sokfelesegeben, 
az  ifjunak  elso  iskolaja. 

Eg)'  kis  tdrsasag  neha  nag}-  erdekes  megfigyelni  valo  tiir- 
gyat  szolgaltathat.  Az  elso  helyeken  sokszor  olyanokat  latunk, 
a  kiknek  ^legkisebb  az  elmebeli  tehetseglik",  ezek  mellett  latunk 
gazdagokat,  kik  eppen  nem  dicsekedhetnek  ^vilAgos  f(5kkel^  : 
nehol  targy  hianyaban,  a  szonyegek  szeps^gerfil,  vagy  a  mazsola- 
szolo  edessegerol  beszelnek ;  masutt  meg  erdekes  targyat  fejte- 
get  egy  nagymiiveltscgii  ember,  de  nines  hallgatoja,  mely  meg- 
ertene ;  minden  hnszon  nclktil  jar  hat  bcszede.  De  nemcsak  ily 
tarsas  osszejovetelek  alkalmaval  akarom  6n  azt,  hogy  az  ifji'i 
megfigyeljen  mindent,  hanem  azt  akarom,  hog}-  egyes  embereket 
a  legklilonbozobb  es  a  legalsobb  foglalkozasban  615  embereket, 
nzoknak  gondolkoddsat,  viselkedeset  es  cselekv^seit  figyelje  meg, 
hog}'  jo  tulajdonsagaikat  megszeresse,  ostobasagaikat  6s  gyenge- 
segiiket  pedig  sajat  hasznara  fordithassa.  tgy,  az  5  kOzvetlen 
tapasztalasa  alapjan,  tehet  o  szert  jo  megszokasra,  mely  lelk6t 
egeszen  dtjarja,  sot  tiizbe  hozza,  hogy  mindazt,  a  mit  jonak 
ismert  megszeresse,  a  rosszat  pedig  megutalja. 

Azt  is  akarorti,  hogy  a  novendekben  leg}'en  meg  a  tisztes 
Bjsag  utani  \hg\' ;  erdeklodjek  minden  irant,  a  mi  kbrtilotte  van, 
kerdezCskodj^k    minden    utan,  a  mi  5  kcJriilStte    klilbnOs  es  fel- 


n,  nenze  es  lasaa  meg.  Valamely  epQletet,  sziikSkiitat, 
embert ;  valamely  Lajdani  Utkdzet  sancziut,  &  Caesar,  vagy  Kagy 
Kiroly  marsutjat.  —  A  kSvetkesS  szavakban  kifejezj.  mint  akarja 
az  irj6saggal  oknyomozd  modon  taoulmanyoztatni  ajelen  es  moll 
idOk  tSrteiielm^t,  Erdekliidjek  ea  tudakoiiidjek  az  orazagok  feje- 
delmei  iMnt,  Do  ne  a  killsiiHegek  kdsaek  le  erdeklodeset,  hanem 
)i  fejedelmek  orkSlcsi.  badi  creje,  JOvedelme  es  sz8vetsegea  tir- 
soi.  A  ttirt^nelem  tanDlm^nyozasaban  is  ex  lebegjen  szemei  eltin, 
hogy  a  turtenelem  tA  nczve  megbeisftlhetelleu  haszna  tudoraany 
le^yen.  Ez  pedig  akkor  lesz,  La  a  lOrtenelfm  azellemeben  es  a 
ttirtcnelmi  szemelyek  Iclki  vilagaba  ti^rekszik  belemenyednL  Az 
eezmtmyeknel  is  azt  vizagalja  mindig,  a  mit  a  tortenelem  iogi- 
kjijauak  nevezflnk.  Nem  annyira  Kartbagu  elpuaztulaganak  eai- 
tondejet  ia  napjit  ismertesse  meg.  mint  inkabb  Scipio  ea  Hanni- 
bal  erejfel;  nem  annyira  azt,  hoi  halt  meg  Marcellus,  hanem 
inkabb  azt.  mi^rt  nem  volt  oaszecgyezietlietii  az  6  ksteleaseg- 
erzetevel,  bogy  nem  ott  haljon  meg. 

Azt  akarom  egy  szoval,  hogy  a  torienelmet  megitelni  tnd- 
jAk  es  nem  egj'edUl  meglanulni  a  tdrtenelem  egj'ik-masik  eee- 
meny^t. 

Ezert  szeretem  ia  Plutarehost,  mivel  fi  a  torleiielem  elbe- 
eizeleeebeo.  egy  ,meg6szDlt  tanildmesler'.  Mindig  talAlhalez  mnn- 
kAjaban  valameir  lij  dolgot,  melyet  6  csak  jelez.  6s  a  melyiet 
iieked  mododbao  ail  tuvabb  kifejteni-  Mikor  ezl  leszed,  a  tfir- 
l6nelem  ertelmedet  esak  ngy  fejloszti.  mint  neme&iti  akantodat. 
EJTc  t5rekedjel  mindig  a  tiirtenelem  tanulasaban  es  csak  ez 
Ulan  k&velkezzek  a  tudoraany  utan  talu  Idrekves  a  tSrtenefani 
mSvek  tanntmanyozasaban.  Azt  szereineni.  ba  mindra  ifja  Phl- 
larehos  tanitv'anya  leone.  a  ki  arra  liirekedeil.  bogy  az  «inb«rek 
inkabb  bees&lj6k  6t  ertebue«rt,   mint  tudonianyaert. 

Az  ertelem  uevelesere  es  az  akanit  helves  iranyitasanL  a 
liirtenelmen  kiviil,  az  elet  tebet  igen  sokal.  Az  emberekkel  vaJu 
lirsalgasbul  uagy  haszna  leliel  az  emberi  ertelemnek.  Eire  nczve 
legfontosabb  »,  hi^v  gjermekkorban  mindjatt  az  egesz  embe- 
ris^ignek  »er«tetere.  minden  embernek  megfaecsalr&erv  neveljlUi 
a  serdBlo  trvermeket.  bu^  belissa.  6  ax  eg«8z  emberisegnek 
kepeii  tagjat.  e«  a  vilag  az  »  szttlfifoldje.  &ien«se  saobebb 
haxi^jat.  de  ue  visettessek  gyOlrdettei  semmifele  idegea  aena«t 
innt.    Az  altalanog    emberi    szeretet    nemesitse    meg  a  I 


MONTAIGNE   MILALY  £s   LOCKS  JANOS. 


333 


^8  az  Oveinek  8zerotet6t ;  ne  tegyen  senkit  sem  onz6ve,  elfogultia 
vagy  ellens^ges  indulatiivd  masok  irdnyaban. 

Ez  esetben  nem  t(Jrtenik  meg,  a  mi  fajdalom,  oly  gyakori 
eset,  hogy  valaki  magdt  ^s  az  5  hely6t  a  vilig  koz6ppontjdnak 
tekintse,  bonnet  hivatva  van,  magas  piedestalon  dllva,  iteletet 
mondani  az  ei5k  6s  balottak  fclett.  Az  61etet  es  a  tort^nelmet 
ismerd  ember  ^nem  csupan  mag&t,  banem  egy  eg^sz  tartomanyt 
is,  ugy  8zeml61,  mint  vaJamely  veghetetlen  kis  pontoeskdt.  es. 
maga  val68aga  szerint  tudja  a  dolgokat  megbirdlni.^ 

A  vilag  68  a  tSrtenelem  ismerete  arra  vezetik  az  ilyen 
embert,  bogy  ^maga  val6sagdban,  a  szemeben  I6vo  gerenddkkal, 
dsszes  hib&ival  egyiitt  ismerje  meg  5nmag&t  a  nagy  konyv  a 
vilag  ismerete  alapjan''.  Azon  sok  klildnbdzo  karakterek.  mondja 
erre  n6zve  8z6pen  Montaigne,  gondolkodAs  nemei,  szektak,  itelet- 
t^telek,  v^dekezesek.  tOrv^nyek  es  szokdsok,  arra  tanitanak  ben- 
nfinket,  bogy  belyesen  tudjuk  a  magunkeit  megitelni,  egj^uttal 
6rtelmfinket  a  maga  t^k^letessegei  es  termeszeti  gyongesegUnk 
felol  gydzzek  meg. 

/>?'.  Acsay  AntaL 


(Vege  k«v.) 


PHILOLOGIA  ES  PlllU  »S<>PH1A. 
Befejezo  kc^ziemeDv. 

11. 

A  philologiarol  (abban  az  ertelemben  hasznilom  a  szut. 
melyet  eddig  kifejtettem;  bizonyo3  jog^l  azt  mondbatjuk.  hogy 
a  muveHzet  is  a  tudomdny  hafdrdn  van.  Valahol  ott  kell  elbe- 
lyezniink  az  e^'etemes  emberi  evoludo  vonalan,  a  hoi  a  miive- 
Hz<rtbol  a  tudomany  bontakozik  eio.  Anyafrat,  mint  lattok.  joreszt 
kozvi'tlen  erieaok  es  a  kepzelet  terraekei  teszik  ki :  tehat  olyas- 
valami,  a  mit  fogalniila^  feldolgozni  es  kifejezni  teljesen  sohasem 
HikerUl.  A  philolo^^us  me]^  akkor  is,  ha  papirra  veti  miikodese* 
nek  JTcdmcnyet,  a  ma^a  belsejeben  lesz  kenytelen  megtartani  e 
mtikrWleH  lejrmelyebb  alapjat.  Szepen  tiinteti  ezt  fel  a  xat'  sio)r7;v 
philolo^nai  munka,  a  forditds.  A  forditas  ideaija  az,  ha  tekintet 
n/'lknl  minden  aesthetikai.  tarsadalmi  vagy  egyeb  mds  szempontra, 
(^^''yHzerHmind  korfiliras  es  mag}'arazat  nelkfil.  lehetoleg  dgy  adjuk 
visKza  az  eredeti  iro  lelki  tartalmat,  a  mint  az  abban  tenyleg 
nif^gvolt.  Azaz  belyeHebben :  ha  a  forditas  szavai  altal  ugyanazon 
(•HMleti  ](*Iki  tartaloni  fdujitasara  teszsztlk  kepesse  fordit4sunk 
(»lv!iH<')jjit.  Mert  lam,  a  forditas  megint  csak  egy  masik,  kSvet- 
kozo  j)hilolo*^^uftt  tetelez  fel,  a  forditas  olvasojat;  6pp  mert  a 
philoiojria  inkabb  <'sak  az  emberek  belsejeben  tovabb^rezheto, 
mint  vilajroHJin   kifojezosre  hozhato  tudas. 

A  h'lcktaii  azt  tanrtja.  hogy  az  erzelmek  h4tt6rbe  szorita- 
Hj'ival  frjirKlnck  ki  a  iua;rasal)brendu  ismeretek.  All  ez  epp  ugy 
a  iiKi^isincni  subjertivitasat,  mint  a  megismeres  anyagat  ille- 
tolc;;.  Ott.  a  hoi  kozvetlen  erzelmekkel  dolgozunk,  a  melyek 
csak    viHHzaerezlH'tok.    de    szokba    nem    foglalhat6k,    ott   positiv 


PHILOLOUIA    E 


tuclasrol  tuUJdonkep  meg  nem  ib  lefaet  beezelni.  Ez  ut6bbihoz 
fo^almakkA  ^talakitott  k^pzetekre  van  azIikaegllDk.  A  tudom^joB 
gondolkozas  rend§zereii  belQl  az  iamerettimi  feJISdes  axon  egeaz 
irinjat.  a  mely  az  ^rzelmek  viasza6rz6a6tOI  a  fogalmak  posidr 
tadaaa  fele  hakd,  m^  el3bb  a  phiioaQphia  nev^vel  illettUk.  Ennok 
a.  philoBopbia'Szonak  is  klilSD^a  t5rtenete  ran,  nem  ogy  tekin- 
Wl.ben  haaonlo  a  philologiiijehoi.  Valamikor  Altaian  veve  tartalmi 
jelenteae  volt,  s  tal&a  meg  manaps&g  is  tObbnyire  itykep  szokiU 
ertelmezni.  De  az  idiik  folyaman  ama  tudomAuyok  nagy  azdmi- 
bol,  melyeket  el&bb  osztatlanul  a  philosopliia  kfirebe  utaltak, 
k^tecgtelenQl  mind  Idbb  es  tdbb  tudoradtiy&g  kSvetelt  6b  nysrt 
ie  kfilon  letjogosultsagot,  meg  pedig  ep  ligy  a  philoaopliiaval 
szemben,  mint  a  bogy  egyeu  tUrt^neti  diBciplinAk  a  reUpbilo- 
logiat  megtagadva  leptck  ki  az  utobbinak  kcrctei  kdzSt. 

A  termeBzettudoinatiyoktol  eltekintve  talAn  eleg  a  l^lek- 
tanra  hivatkoznum.  A  menuyit  a  peychologia.  ez  a.  vil&gos  6s 
kifejezO  n^wel  jclitlt  tudomioy,  tartaJmdban  folytat^lagosan  nyert, 
ugyananuyit  veszitett  ugyanabbol  a  philoBopbia.  Manapsag  pi.  a 
paedagogiit  inkilbb  l^lektani.  mint  bilicaeleti  tudoiniaynak  fogjuk 
moodxiii.  Ilyk6p  egyeaesen  azt  dUitbatjuk,  ho^  a  mint  a  mult 
realphilologiaja  ism6t«lt  tartalmi  sz^tboataa  altal  egy  uj  n^v  aln 
foglalt  ayntheBiss^.  a  tartaliii4bau  egyetemes  tOrt^netirdaai  kezd 
mind  jobbau  alakiilni :  baeonliikep  valtozik  —  a  l^lekre  vonat- 
kox6  leg^talAnoaabb  kutatAsok  keretcn  bellil  - —  a  r^gi  philo- 
sopbia  a  modem  psychologiiiva.  E^  a  feJlSd^ameoet  adja  meg 
A  jogot  a  pbilosophiat,  6p  ngy  mint  a  philDlogi&t,  abbau  az  alaki 
ertelemben  haaznaliii,  a  melybcn  tetiyleg  haaznalom.  A  ketttie 
fejIUdes  pirhuzamoaaaga  meg.  iigy  hiazem.  csak  hozz4J&rulhat 
iinnak  indokolaadboz,  hogy  miert  veazem  az  aiakilag  ^rtelmezett 
pbiloaophia-kifejezest  a  philologiai  pendantjanak. 

LaBBuk  moat  egeaz  riividen  annak  az  ntnak  leiriU^t,  a 
melyen  a  tSrt^nettudomdny  mezejen  a  phUotogtuibSl  philosophus 
leu,  A  mig  a  kntatot  kCzvetlenlll  maguk  ax  emberi  cselekedetek 
erdcklik,  addig  miiukissaga  a  philologua  tenneazetevel  fog  blroi ; 
niert  a  cselekedetek,  most  mar  akir  befiz61esr01,  irAsrul  vggy 
birmifele  mas  teBtmozgaarill  legyen  ex6.  klllsS  ogyeo^rt^kei  annak 
a  belail  ^lapotnak.  a  melynek  ^-iaszaerz^ae  ea  visszak^pzei^ae  a 
(hilologia  feladala.  De  a  kUlOnbiizS  CHelekedetek  nagy  tSmege 
4Z  egymaseal  valii  Ssazebaaunlit&a  6b  egybevotda  lebetiieege  Altai 


J 


31)0  PHILOLOOIA  tS  PHIL080PRIA. 

a  nieg:ismcroben  hovatovilbb  niagasabbrendii  kcpzetek  kibontako- 
zasdhoz  vezetnek.  lllctik  pedig:  e  kepzetek  ep  ngy  ma^knak  a 
csclekedet('knek  tai-talnint,  mint  azoknak  vegrehajtoit.  Az  omberi 
tevekenysep:  hasonlo  tUnemenyei  egyreszt  a  cselekvismodoknak 
es  cselckveskoroknvk  dltdldnos  kepzeteit  teremtik  meg,  folytat61ag 
me^  a  lelki  tulajdonmgoket,  a  mely  utobbiakat  a  csolekedetek 
allaiuio  felteteloinok  tekintjUk. 

Mas  <>ldalr61  viszont  a  (.'selekvo  egy^n  successiv  vizsgilata 
az  e(jyeinst'fj  fofjalmdt  hozza  letre ;  az  egymasbol  keletkczo. 
ejxylltt  olo  emberek  tudata  meg  a  nenizefsegnek,  a  fajnak^  n 
nemzvinek  sth,  eszmcii.  S  eloallanak  most  mar  azok  a  tortenot- 
irok.  a  kik  a  coneret  tiirteneti  valosag  kQlonallo  tenyei  lielyctt 
ezekiiek  az  itt  eloHorolt  altalanos  es  elvont  k6pzeteknek  torte- 
notet  kivanjak  adni.  Megszllletik  a  biograpbus,  a  genealogus  es 
a  p<»litikai  tOrtenetiro.  Barmily  kezdetlegesen  is  vegezzek  ezek 
eleinteii  a  ma<j:iik  munkajuk^at.  ez  megis  az  egyszerti  philologian 
kivUl  mar  philosopliiai  goiidoiatokkal  val6  leszamolast  is  kovetel. 
Az  ismeretanyajr  tol»b('»  iiem  az  osszetett  es  singularis  valo; 
mert  a  kutntnkiiak  azt  az  (isszetettseget  elObb  elvonAs  altal  a 
maga  roszere  kellett  bontaniok.  ts  azt  a  singularitast  jiltalanositas. 
azaz  iiastmlo  isinerettartalmak  osszefoglalasa  lUtal  meg  kellett 
sziintetniiik.  hoiry  a  tudasuk  alapjat  kepezo  fogalmakhoz  eljiis- 
saiiak.  Barmily  primitiv  modoii.  de  a  bizonyos  egyenisegeknek, 
fajokiiak,  nenizot(*kiu*k  stb.  kepzoteit  gondnhti1a(j  kellett  meg- 
csinainiok.  a/  altalanos  osolekvesmodoknak,  -kuroknek  es  lelki 
tnlajdonsagoknak   hasonlokep  gondolati  metrallapitasa  reven. 

A/  iment  elmoniit»ttakbol  elegge  nyilvanvalo.  hogy  niikent 
alakitja  at  a  philosopliiai  gondolkozas  a  csak  visszaerezheto  es 
-kepzelhrto  idiilidogiai  anyagot  fogalmak  rendszereve.  Mind  elvon- 
tabb  o*;  altalanosabb  ismereteket  hoz  eirymassal  fejlodesszeriien 
valtakozo  enMlmenynyel  kapcsolatba.  Mert  persze  a  pbilosophia 
esak  li'*|)os('nkint  vt»j^zi  ezt  a  maga  mnnkajat:  killonben  egyen- 
loknek  mivirmarado  alapmiiveU'trit  a  fejlodes  fokozatai  szerint 
alkalmazza  folyton  novckvo  biztonsagg:U.  egyszcrsmind  a  valosdg 
miiul  iia;:yt>l)b  es  nagy«d)b  teriilcteit  vonva  be  alapmtiveleteinek 
korebe.  Mas  szo\al  a  tortt'ni'ttudonianv  is  —  mas  tudomanvok- 
bo/    basonloau  idovel    fokrol-tokra    pliilositpbikunabba    lesz. 

Hennihikot  jeb»nb«g  nem  kiUln^t  b»  annak  vizsgalata.  lioiry  a  pbilo- 
sophiai  ininynak  ez  a  tt'rroglalasa.  haladasa  a  rt'szletekben  uiikent 


me^y  vegbe  a  tiirtenetkutntAH  mezejen ;  nem  kieerhet.jak  vegig 
a  fejlJSd^s  egyes  etappe-jait.  a  nekik  megfeleld  hiaayokkiii  6h 
botlasokkal.  Be  kell  ernUnk  azzid,  hogj'  a  fejl^des  ^talanoa 
menet^t  megAllapitottuk  s  ezonkivDl  legfSlebb  arra  a  kerd^dre 
kereabetflnk  most  meg  feleletet.  bogy  a  philosophiai  gondolkoz^ 
mifile  vegeredmeiiyt  hoz  letre  a  Mi  rtenettudo  many  bail.  Meddig 
haiadhatunk  itt  elvonaaainkkal  in  altalanoHitisainkkal ;  a  lilrt6- 
netnek  mifajta  felfog^^oz  Jutunk  ekk^ut ;  mely  tudast  kelyez- 
hetUnk  Hyformdn  taint  vetjsd  philosophiai  tudast  a  pkiiologiaii'al 
szembe  '^  Feleletet  keresve,  azt  hiazem,  azon  ffielvek  kozdl  egy- 
nebinyat  fogok  szi^ba  bozni,  a  melyek  a  modiim  tOrt^notkotataa- 
ban  mind  kev^Bbb^  k^ta^gbevont  alapelvekiil  kezdenck  szerepelni. 

Az  etnberi  Ulek  egy,  minden  faji  elkiilSmesre  lekintet  nil- 
km.  £nnek  a  t^telnek  6pp  oly  elfogadottnak  kell  lennie  a  tilrt^net- 
in)  reszeriil.  mint  a  bogy  a  psyubologas  resz^rtil  k^tsegtelenOl 
az.  Sdt  Demcsak  elfogadottDak,  de  egyHzersmind  alkatmazottnak. 
Ha  mindjart  egy  bizonyoa  n^p  tilrrenet^vel  ktUan  foglalkozom  is, 
meg  kell  gylizMve  lennem,  bogy  itt  a  tlinemenyek  olyan  Ossze- 
kSttetesei  utAn  kutatok,  a  mejyeknek  basoiunaaait  az  Oeszes  egyib 
D^peknel  is  megtalalom.  A  kUlDnbOzO  nepek  es  fajok  tSrt^nete 
teb&t  egym^at  magyarazza.  I'gyantaak  innen  fu  elhnologiai  ii 
reUknek  uovekvfi  iiagy  jelentfiaege  a  modern  IfirtenettudomAny- 
ban.  A  klll5nb<Sz{>  alacauny  miiveltftegii  n^pek  vagy  neposztalyok 
tilrt^netUeg  kifejI^dOtt  aajata^aival  iamertetnek  azok  meg;  a  e 
aaj&Isigok  a^ba  az  emberek  minden  ^rintkez^ae  n^lkUl  az  egy- 
ma»t6l  legt&volabb  all6  fajoknal  ia  bamulatosan  megegyezSk.  £^pp 
mert  az  embed  t^lek  egy,  a  mely  ezutjln  ugyanalT'ele  kitrlllm6- 
nyek  kOziitt  a  a  fejlfidea  inegfelelfi  fokuzabun  niindenlltt  sztlkseg- 
k^p  azunos  eredm^nyekhez  vczet.  Ez  okbol  a  philosophiai  tHrtinet- 
■irdsnak  a  kSvetkezeles  balad^a  iitjan  ott  kell  majd  v^gzSdnie, 
Jiogy  nepek.  fajok,  nemzetek  neve  nSikOl  •■onstrudlja  meg  a  lor- 
teuetet.  Mert  bizonyoa.  hogy  a  tOrtoneibeii  kibontakoz6  altalilnoB 
tOnem^nyeknek,  a  vallAaiaknak,  urkOlcaieknek.  aeatbetikaiaknak, 
Sazdaa&giakoak  stb.  atb.  megvan  klllun-kitl5n  a  raagok,  azigord 
^gymiautanban  kOvetkezd  fejlIidosmeDetdk,  m^g  ha  ax  egy^nek 
^3  fajok  fogalmati)!  abstrabilank  ia  Nos,  a  legpbiloeophikusabb 
C^rtenetirils  majd  ezt  a  vegso  abatracti^t  ia  meg  fogja  tonni. 

Hfigy  a  tertenetiraa  mint  pbilosopbia  az  elvoois  6a  iltalA- 
n<iBitaa    iment   gz6bu   bozott  magas  fok&t  eUrbeti,  az  az  embed 


J 


i 


161ek  kifejtett  egysSgebUI  m6g  nem  kOvetkozuek.  Ue  tgeiiis  fcOvet- 
kezik  a  161ek  ama  jelleg6bai.  hogy  az  a  ma^  meKn^vilviiiiilAeai- 
ban  torvinyszerileti  fejlSdo  phaenotnen.  Ezt  egyetleii  pay<;holo^s 
Bern  vonja  ketaegbe. 

Nemcsak  az  61etkorokat,  de  az  egy6neket.  a  a  lelek  valta- 
koz6  megnyilvdnulasi  kiireit  es  fonniit  is  olyan  knl5Dbs^gek 
vilaaztjak  el  egymdstol,  a  melyeket  a  lelektan  az  erzelmi,  isme- 
reti  6s  akarati  elet  Tejlftdes^nek  Jiil  megAUapitott  egymisutan- 
jaban  k^pee  elhelyezni.  A  gyermekbSI  elJtre  kijeiolhetti  psychikai 
tSrv^nyek  szeiint  botitakozik  ki  a  felniltt  omber ;  ez  utiSbbi  a 
kiSrUlm^nyeivel  adott  etetfell^telek  befolyasa  alatt  es  fokozatns 
uton  fejlddik  azz&  az  egy^nne,  a  melylye  6pp  lesz  ;  az  elmeleti 
tOrekv^aek  pi,,  mint  dltal^nOB  Jelense^,  csak  a  gyakorlati  azQk- 
B^glctek  kiel^git^Be  utan  kctvetkczhetnek  be. 

Hind  itt  a  fejISd^amenet  az  dllandti  egyformas^gnak.  tebit 
torvenyflzeriisegnek  jellog^vei  bir;  s  megvali^Bid^^oz  aE  e^e- 
dUli  kUlB<!  feWtel ;  az  idil,  a  maga  gyarapodd  tapasKtatataival, 
s  ezeknek  szllka^gszerli  viBszaltataaival  lelktiiik  alapsajats^ura. 
Az  id5,  a  tjjrt^not  mozgatdja !  BizonyoB  elienmoudast  talalok 
tehAt  abban  a  gyakran  eszlelt  tilnem^iiyben,  bogy  goodotkozAk. 
a  kiknek  a  i^lektani  tilrvenyBzeHis^get  k^tsSgbevonniok  eszlik- 
agAba  sem  jut,  a  tSrt^netit  m^gia  tagadjik.  Holott  a  tSrteuer. 
mint  mar  mondottuk,  az  idS  folytonosBagaba  es  az  egyDtt^lea 
feltetelei  k8z6  belyezett  emberi  l^lek. 

A  tbrtinetirds  meg  ekkent  applicdll  psychohgia.  A  mibtil 
temi^BZBtBzerlien  kOvetkezik,  hogy  n  tOrtenelir6nak  elftbb  psycho- 
loguBtiak  kell  lennie,  a  ki  a  l^lek  ti)rv6nyszertt  feJIOd^Bmenetdt 
elismeri,  B{St  ismeri,  a  bogy  6  mint  tdrtenetphiloaophna  epp  a 
lelektan  iltalanoa  tOrvfiuyeinek  ervenyestileaet  kutatja  a  tiiptenel 
speciiliB  hat^rozmAnyai  kOziStt.  Hova  vezetnek,  mit  eredm^nyei!- 
nek  a  t6rv6nyezerii  fejltid6shez  kOtutt  lelki  sajata^ok  a  taraas 
egj-Uttlet  feltetelei  mellett  az  idii  foIytonoaaAg&ban  ?  erre  a  k«r- 
d^are  kerea  a  phiiosophiai  t(trt«netiraa  fele]et«t. 

Tagadjuk  mi  ezzel  az  eg^BZ  felfogisnu^ddat  azt,  a  mit  a 
rSzahad  akaratnak"  ezokAs  nevezni?  Korantaem.  K^taegtelnn 
teny,  bogy  a  magaaabbrendli  akarati  megnyilv&nul&soknil  folyton 
nOvekvo  reazt  teaz  ki  a  lehetOaegek  nagy  azima  kSzotl  valaairto 
dnmeghat^'oz&a ;  tebat  olynaviilami,  a  mi  aingularit^a&nil  fogri 
mindeii    iltalanoaMsnak.    rendazereaiteanek,  minden  egy^b  lOo?- 


menyn^el  valo  tiirv^Dyazerii  oaszekapcBolnaaiiak  ellentiDond.  S  ha 
HZ  omberek  I'sakugyan  kivMel  iielkul  azert  akumanak,  mert  £pp 
akarnak:  azaz  ha  cselekedetHknel  mindig  a  l^njeges  azerepot 
az  9nk6Dfes  v^asztas  ea  nem  a  vAlasztdst  eldj)nt9  motivuinok 
ereje  jitBzanA,  akkor,  szivesen  bevallom.  philosophiai  tert^netii-is 
kepzelhetetlen  volna.  De  t^nyleg  nem  igy  &1)  a  dolog;.  At  akarati 
vlet  alacsonyabb  kQreiben  Oi^ztOnOk,  erzeliuek,  kenyszerii  v&gjak 
h%  hajlamok  diiiitik  el  a  csulekves  eredm^ay^t,  s  ezeknek  a  n 
zett  mozzanatoknak  az  egyiranyu  meghatirozottaag  Bzokott  a 
jellegUk  lenni.  Azaz  mindig  es  mindentltt  tiasonlot  tioznak  letre. 
tehnt  eredmdnyeik  Altai anoaJtbatok,  rendszereBithetSk,  tjirvinybe 
igtatfaatok. 

Ennelfogva  a  azabad  JSnmeghat&rozAsnak  ketaegbe  nem 
Toohato  tUnemenye  bennUnket  neni  fog  an-a  a  hamJH  Allitasra 
csAbltaoi,  a  mely  pedig  oly  sok  Icirteneaznek  alfAja  es  omegAja, 
hi^y  t.  i.  a  tiirtenetet  egyazeriieo  a  szabadaag  terrenuniaiiak 
moDdjuk.  LegfOlebb  a  fejI^desRzeraen  nOvekA-{i  azabadaag  terli- 
let^nek  Ibgjuk  tartani,  a  bol  valoban  nem  mindcnt  lehet  tOrv6- 
nyek  keretei  kf)z6tt  elhelyezni.  S  mint  moadottuk,  fCleg  az  akarati 
cvolutio  tet6poiitjAn  levji  tllnemeayekkel  nem  tehetjUk  azt  m^. 
Itt  megBzunik  a  pliiloBopbiai  gondolkozaa  es  iBm^t  a  philologiai 
veszi  it  a  maga  azerepet.  VisBzaereziii  es  visszakepzelni  pi.  a 
nagj-  embereknek  csupaii  l^nyOk  eg^azebol  okadatolt  tetteit:  ei 
a  leglenyegeaebb,  a  mire  vel^k  a  szemben  a  megiBmcres  kepes. 
A  pbilosophia  befejezte  a  maga  kOtelesseget.  mid3n  a  tiSrti'neti 
elet  rendea  lefolyAsat  tfirvenyazeriinek  niutatta  ki.  Az  egjeni 
kivA]i}»Agokiidl  \l8Kzat^r  "da.  n  bonnan  kiindult.  a  az  altalinosito 
tudoB  iam^t  killtove,  pbilalogjssa  lea/,. 


A  tOrtenettudomdny  e  nebany  biik-acleti  elv^nek  megalla- 
pitasa  Utin  moat  befejezeaiU  majd  az  illetC  elvek  egy  apeciilie 
alkalmazae&t  kixdrlem  meg.  Ki  akarom  azt  mutatni,  hogy  a 
philosophiai  gondolkozaa  nem  eaapan  az  cmberia^g  egeazet  azem 
etott  tarto  tOrt^netkutataenak  vezetfije  es  ir&nyit<)ja,  de  hogy 
egyazeramind  a  ktUtfnbtlzS  nemzeti  tnrUnetirdsok  jdvd  feladatait 
ia  az  van  hivatva  kijelolni.  A  philosophia  —  elegge  hangsalyoe- 
tnk  —  egy  fokonk^nt  halad6  gondolkozAsi  iriny.  a  mely  igy  a 
maga,  felietelekhez  kutatt  befolyisAl  a  nemzeti  tOrt^netek  ki)r6n 


i 


810 


belUl  is  ervfinyeuiteni  fogja.  A  gorog  nemzet  tSrUnetenek  tdrffpa' 
Idsal  valasztom  ki  p^lil&al.  Nemcsak  az^rt,  mcrt  matram  skzuI 
foglalkozom ;  de  azert  is,  mert  a  nii  hazai  tudom&D.vos  viszo- 
nyaink  jelenleg  epp  annak  a  tfirt^neti  A^ak  miJdszertani  kerd^seil 
teszik  actualisakki.  R5gtdn  kimagyardzom  magam. 

A  giirOg  taDulmAnyok  ndlimk  is,  mnsutt  is,  k^tsegtelpnnl 
0Bazefiigg6sbeD  voltak,  legalibl)  mcDDyis^giiket  illet&log,  a  gdrSg 
nyelr  kdz6piskolai  tauitaBiival.  Am  ez  a  tatiiUs  reszben  etveezett. 
rtszben  veazeodSbeii  van.  Neiii  kutatoni  okait  eB  a  jogosnlCsig 
k^rd^a^t:  ^lit'^lag  az  61et  kiSvetelm^Qye  tz  a  az  Alette!  nem 
szabad  disputalnuuk.  A  tiszta  elmelet  azempontjabol  nem  is  erde- 
keltie  ez  az  ogesK  jelens^g.  ba  egy,  az  elmeletre  kitcrjedd  gyisEua 
vJBSzahatdsat  nem  kellene  tiajnosan  tapasztalnunk.  A  gyakorUt 
mhilismusdbol  a.  tudomanyra  is  atragadt  valami;  a  g6rdg  tadifl 
tanilgyi  JelentOs^genek  pusztul&sa  a  tudom&uy  k6pvisel6it  is  csQgge- 
tegekk6  tette.  Legalabb  mintha  ezek  az  elm6letnek  csJidjet  is  fennen 
hirdetnek ;  mintha  az  iskolai  szinpad  elvesztesevel  egyttti  u 
Oncz^lii  kntatiat  \a  befejezeCtnek,  lezirtnak  tekintODek.  S  bug; 
a  mAr  egyszer  megszerzett  ismeretek  karba  ne  vesszenek,  liid6- 
aaink  moho  sietseggel  iparkodnak  most  azokat  —  a  todomiln; 
tovabbfejlesztese  helyett,  inert  hiaz  ennek  lehetoseg^ben  nem 
biznak  —  larsadalmiiag  6rlekesiteni.  A  tan-  es  kezikdnyvek.  ai 
ismeretterjesztJ)  iratok  ha  forditAsok  abbau  az  ardnyban  nOve- 
kesznek  a  g&rCg  t<)rt^net  kiJr6b5l.  a  mely  viszonyosedgban  hi&ny- 
zanak  az  flnallo  kutatdsok  eredmenyei.  Kicsinyes  kOrillminyeink 
a  magyar&zata  amiak.  bogy  m^g  az  el6bbi  publicatjok  sem  valami 
nagy  szimtiak. 

Peraze  a  tudom&nyos  halodiiflrdl  va]6  Snk^nytes  lenionddB, 
a  nepszerUsiteanek  egy  kitrben  forg&aa  ration&lis  okokat  is  nieg- 
kivAn  a  muga  igazolasara.  S  a  esilggeleg  tudiisok  iiyenekkel  is 
bnjiandok  szolgitni.  A  kUlfold  tJIbb  szizados  irodalmara  mutat- 
nak  r&  ezzei  a  resign^lt  kijelentesael :  lim  azok  a  nemetek  mar 
mindent  elirtak  elolUuk !  Tanacstalansagukban  meg  vannak  gy^ 
zttdve  arr61,  bogy  a  goriig  kutatAsok  mdr  egyaltalan  a  v^gle^'es 
befejezetts^g  allnpotjaboz  kdzelednek.  Hogy  maholnap  niir  a 
kUlfJSldiek  sem  tehetnek  itt  egyebet,  mint  lajstromba  azedni  ai 
egyszer  6s  mindenkorra  meg&Uapitott  teteleket.  Vagy  ha  taJin 
meg  nyilik  kivetelesen  alkalom  uj  tud&a  megteremtea^re,  a  tudo- 
tn&ny  tovibbvitelere.  akknr  —  a  lemond&a  e  hitvalldi  azerint  — 


csak  ott  nyilik.  a  hot  kiilso  anyagi  segedeszkozSk  teszik  az  effiiltit 
lehetsegesB^.  A  gSrOgorazagi  isat&sok  azinheljein, 
muzeuniok  temieibcn.  a  ktfnyvtArak  m^^  iameretlen  codexei  kuzStt 
mindeneEetre  azerintok  is  bukkanliatik  meg  valainire  a  szerencsetfil 
tamogatott  eles  szem.  De  hat  —  8  a  taldl^konj"  lemond&B  ewai 
ismet  megtalalta  a  maga  igazoldsdt  —  nekUnk  niagyaroknak  ee 
iuatddaink,  se  muzeDinaiiik,  bb  k(lny\-taraink  nincsenek  a  igj'  a 
veletlen  azerencaere  ae  azamithatunk. 

He  is  HzamittiQnk.  A  pbilosopbiai  gondolkozis  elOtt  ezen 
Qsfizea,  itt  felhozott  ^rvek  igen  keveaet  jelentt'nek :  az  Oncz^lii 
ea  Sndlliian  miivelt  tudonianyrol  valo  leniond^t  semmi  esetre 
eem  igazolhatj^k.  Peraze  a  kutatasok  egy  bizonyoa  faj^a  a  kUlafi 
segedeazbdzCknek  liiAnya  benit6  befolyast  fog  gyakorolni :  ha 
nincsenek  codexeim.  nom  coIlationAhatok ;  ha  nem  ill  valamely 
Bzoborgylljtemeny  rendelkezesemre,  nem  ismertethetek  ujonnan 
talalt  szobrokat,  De  a  philosophus  szAm&TO.  az  elf61e  munkAs- 
sag  oentcsak  hogy  az  OnMld  kutatAaoknak  egyedUli  mi^Jit  r 
kepviaeli,  de  neni  ia  a  l^nyegea  modjdt.  A  tJirtenet  bolceeleti 
vizsg&latat  meg  elv^gezhetera,  ba  flzemeim  ofQtt  nines  is  a  klllaft 
aegedeszkclziik  folyton  viltakoztl  anyaga.  Nem  bicsinyleni  a  kOnyv- 
tArakban  vM  blingeszeat,  m^g  kevesbbe  a  tSrtenet  egykorti  hagya- 
t^kinak  szemleletet ;  cl^gge  tiJrekedteDi  ia  mindig.  hogy  ez  iit6bbi- 
bol  kivegyem  a  magam  r^azet ;  de  tagadoni,  hogy  hiinyokban 
a  tudomany  legmagasabb  problemiihoz  hozza  ne  lehetne  ferkozni. 
A  mi  meg  azt  az  ervet  illeti.  hogy  a  gOrclg  tOrt^netirAa  —  a 
kilif91d  sz&zadoa  munkiaaiga  kdvetkezt^ben  —  mir  bofejezett- 
S^g^hez  kSzeledik,  hogy  itt  maholnap  nem  irdemea  dolgozni. 
mert  nines  mit  dolgozni,  ugy  ez  6rvre  a  tJtrt^netkutatia  pbilo- 
Bophiai  szempontjabdl  azt  fetelem,  bogy  itt  mSg  a  k&lfSldi  iro- 
dalom  is  csak  a  keidetek  kezdeten  van.  T^teiemet  bGvebben 
akarom  bizonyitani 

Azt  mondottuk  elobb,  a  trtrtinetkutataa  philosophiiu  elverOI 
be&z^lve.  bogy  az  ember!  lelek  fajokra  tekintet  nelkul  egy,  a 
hogy  enn^lfogva  a  kUlitnbiJzO  n^pek  [Srt^netei  kulcaOnOsen  egy- 
m&at  m^yarizzik.  E  bslcaeleti  gondolatnak  k3sz6ni  a  gOrog 
valldslfirtenelnek  tirgjalasa  az  5  iijabb  nagy  Atalaknl^it.  A  mig 
ngyania  a  gCriig  vaUaai  tllnemenyeket  a  magok  iaolallaiigokban 
nzsgAltik,  mas  nepek  baaonlo  tlinemenyeit  nem  veve  az&mba. 
addig  kSzttlOk  egy  sereg,  pi.  az  egeaz  animiatikua  felfogns  a  lelek- 


J 


rfil  vag;  s  dionyHusi  urgiasmjs  a  niegazalllsig  tiitenek  Oaazea 
Diegnyilvauulaaaival  egylitt,  leljesen  ertlietetlen  inaradt.  De  > 
maBaniian,  kUliliiOsen  az  ethnologia  kiir^bdl  Bzedett  isnmreUiiyag 
itt,  a.  gjirilg  vaUau  teren,  lijabban  eok  miadent  ft^lderitett.  Tesaek 
usak  e  modern  iraiiy  kepviselOinek  munk^it.  egy  liolidenek  Psyche- 
j6t  vag  yegy  Roachernek  dolgozatait,  pi.  Prellernek  iiiytbologiiJA- 
val  (akAr  a  SO-ea  evekben  megjelent  Robert-fele  Atdolgozisaban) 
dsazehasonlitani.  Amott  a  klltitnbOzo  nepekre  is  korokro  valo 
utAlasok  segits^g6vel  belatjiik,  bogy  ertbetS,  mert  egyetemes  lelki 
Bajataagokni  alnpiU)tt  niagyarazatokat  kapnnk ;  emitt  a  szorgal- 
mae  anjaggylijtiaen  kivOI  vHlIistOrteneti  inagyarizatokbaa  vagy 
egyAltal&n  nines  rfiazUnk.  vagy  c§up^,  I61ekttuii  hiaDyaikndl  fogva 
bamiRakban.  Pedig  a  belyesebb  philoHophiai  irdny  csak  epp  bogy 
Diegkezdette  a  maga  iuunk:isaAgal  a  gi'FJtg  vaJUst^rt^'net  terfile- 
t^n.  Ezt  a  tOrtenotet  meg  senki  meg  nem  irta  a  bizonyira  idobe 
Fog  telni,  a  mfg  azt  valaki  epp  ezen  njabb  inbiy  kCvetelm^nyei- 
bez  merten  megirhatja.  Mig  azonban  a  kiitet<ik  a  gfirog  vallasi 
tttnem^nyek  kSrcbun  legal^bb  az  els9  l^peaeket  megtetiek  az 
egyetemesa^g  fel^.  a  tfibbi  kUlSnbdztS  tUnem^nyek  vizsg^atir6l 
m^  ezt  sem  lebet  altalinoasdgban  altiUiii.  P&hlmann  mnnknja 
pi.  az  antik  oommunisniuariJI  in  aocialiemusnSl  meglebet£aeD 
egycdiU  all  abbot  a  azempontbul.  bogy  a  gorfig  elet  tireadalmi 
k^rd^aeit  a  modern  socialia  tbrekveaek  ea  I'lmeletek  teljea  iame- 
retevel  tii^alja.  bogy  nila  a  gOrSg  utiipiikat  egy  Harsnak  vagy 
Engelsnek  t^telei  magyarazzak.  MinduzonUtal  bizonyos.  bogy 
b&nnely  nemzeti  tfirtenelem  a  maga  Gaazea  dgaiban  cask  az  egesz 
emberia^g  tOrtSnetevel  a  h&tterben  lehet  igaz&a  ferthelove.  E  czel- 
b61  miiuten  fajit  vagy  nemzetit  az  egyetemea  ktHilnOa  alakulasa- 
k^nt  kell  felismemlink, 

A  tSrt^netkutnUa  philosophiai  elver5l  beaz^lve  azt  a  t^tell 
is  folallitottuk,  bogy  a  tOrt^nettiidomany  appliualt  psycbolo^a. 
E  t^telbtfl  nemcsak  az  kjfvetkezik,  bogy  a  tiirtenetironak  l^lektani  ' 
iameretekkel  kell  birnin.  de  az  ia,  bogy  a  tSrteitetkutatds  fQlo—  j 
d4Kf  egyaltaldn  pdrkmamosan  hatad  a  psychologia  fejl6d4serel^ 
Azaz  ha  ez  nltlbbi  folytatolagoaan  djabb  ^a  lijabb  azempontoka-'^l 
ki  eredminyekot  llintet  fel.  ukkor  azonkepen  fog  az  0  IfirteoecJ 
alkalmazdaa  ia  —  e  vaitoz&aokboz  marten  —  mddoanlni.  Mii-^ 
ebbSI  is  el6gg6  viligos,  bogy  aera  a  Wrtenettudomanyt  ^taliL^^sa 
veve,  Bern  barmely  nemzeti  tdrtenetiriat  befejezettnek,  lezartna— «i 


Bohagem  fogunk  tarthatni ;  16veii  az  emberi  lelekrOI  valo  tu<14- 
9unk  eaakogyaa  egy  szUnetlenlll  bUvfllJ),  gf  arapod6  6s  megmasuld 
tudaa.  PI,  &  napjainkban  folyo  psychologiai  kutatAsok  efryik  iranya 
Tanle-nak,  Le  Bon-nak,  ^igliele-nek  stb.  miivei  a  leleklannak 
egy  egeszen  lij  Agat  teremtett^k  meg,  az  ligynevezett  tSmeg- 
psyr.hologidt.  Elmeleti  magaslatra  emeltek  azt  az  igazaagot,  hogy 
a  tSmeg  nifis  lelki  sajatsAgokka!  van  felruhizva,  mint  az  isolilt 
egyen;  lelrtak  e  saj&tsAgok  megnyilvAnulasiiit  ea  okaikra  vnzett6k 
visHza  azokat.  Nos,  kerdczcm,  ninceen  meg  a  tSrt^netkutatAsnak, 
az  iltalAnosnak  vagy  barmely  nemzetinek,  ezen  legiijabb  lelek- 
tani  eredmenyekkel  szemben  a  maga  kUldniJs  kStelessege  ?  Nem 
kell-e  kimutatnia  egyreszt  azt,  bogy  ezek  a  t5niegpaychologiai 
tJirv^uyek  caakugyan  6rv6nyeaiiltek-e  az  emberis^g  klllOnbiizQ 
nepein^l  ba  koraiban  ;  mAar^szt  meg  azt.  bogy  mikeiit 
neti  fejldd^B  mifele  vAltozatai  Bzerint  6rv^nyesttltek  iizok.  ba  itt 
ilyen  v&ltozatokrol  valiiban  van  jogank  beszeliu  ?  S  ha  speuiAlisan 
H  gfirtig  tOrtenetre  gondolok,  a  gfirOg  n^pgyUleaekre,  eaklidt- 
ezekekre,  nemzeti  dsBzeJQveteiekre,  linnepeb*,  nem  fogom-e  azt 
cioodhatni,  bogy  ezek  a  forriaban  l6vo  tSmegpHycbotogiai  elmel- 
kcdeaek  esetleg  a  giSrOg  tSrtinetnek  egy  eg^az  lij  irinyu  felfo- 
gaadt  vaouak  hivatva  megtercmteni,  a  mely  irAnynak  k^pviselSit 
majd  caak  a  jSvU  adhatja  meg  nekUnk. 

Fejteget^Beim  rOvid  conclusiilja  ez.  A  giirOg  tart^net  meg- 
iamer^se  nemcaak  bogy  befejezea^bez  nem  kSzeledik,  de  a  maga 
lenyeg^t  illetilleg  caak  napjainkban  veazi  kozdet^t.  Ez  oldalrul  tehAt 
nines  semmi  okunk  a  kets6gbecaeare,  a  Icmondisra;  ez  oldalr61 
^y  cstippet  sem  igazolbatjuk  azt  az  cljdriaiinkat.  bogy  a  rodnk 
is  vdro  nagy  tndoraanyos  feladatok  megoldAsa  helyett  Bngyilkos- 
aagi  azandekkal  a  practikua  irodalmj  kOztevekenysegnek  bullA- 
inaiba  temetjUk  magunkat.  EllenkezSleg.  Ha  valamikor,  hit  most 
—  a  mtlyebb  psyeliologiai  kutataaok  koraban  ^  nyilik  alkalom 
a  gSrtig  tdrtinetiras  teren  ia  az  Unczelii  6s  6nall6  muiikiBaagra. 
Egyetlen  felt^tel  szUka^gea  caak  ehhez,  bugy  t.  i.  a  pbilnlogus- 


philoBophus  legyen. 


Dr.  Honiydnszky   Gyulu. 


[ 


AZ  AllamalkotO  SZERZ0d£8EK 

(BELSO  ALLAMSZERZODfiSEK)  JOGI  TERMfiSZEIJj 
A  MAGYAR  KOZJOGBAN. 

(MSsodifc  bHzlemeny.) 
II. 

Ezek  utan  lassuk  Kerdinnmlynak  nz  illlamalkoto  szerzQ- 
d6aek  jogi  termeszetere  vonatkozij  fejtegeteseit  kQzelebbrSI. 

MindenekeliJtt  megjegyzi  Ferdinandy.  hogy  ineltin  nevei- 
bMk  iiIIainaIkot6  Bzersdd^seknek  ozok.  a  inelyeket  a  kSzllleti 
61et  kezdetlegcsebb  viszonyai  kOzStt  tflrxsek.  rendek,  kSzs^^ 
Allamok  egymiasal  ktftve,  fij  ^UamalaknliUnak  velik  meg  alapjiit. 
Dyennek  tekinti  fi  a  mi  v^rBzerafidesdnket,  Ezekkel.  azt  bisEein. 
nem  Bziiks^geB  bcivebben  foglnlkoznunk.  Hogy  az  ilycn  illam- 
alkot&tiok  hogysD  tOrt^ntek.  az  nem  a  mai  ^amjogi  vJBzonyokal 
ezem  eRitt  tarti'i  allamjogi  dogmatikdoak  a  feladata,  hanero  az 
ilUmok  alakul&aAnak  ea  fejltides^nek  tdrvdnyeivel  fuglalkozo 
tudomdnynak.  S  az6rt  nem  foglalkozunk  itt  a  verszerzodee  „Jogi 
term^Bzetevel",  a  mely  v^razerzad^B  ligyis  a  mult  homilyiban 
v6flz  el. 

Elliagyva  ezut&n  azokat  a  szerzddeBeket,  a  melyekkel  az 
ujkori  illamazOvetsegek  6s  BzttvetBegies  dllamok  l^trejSttek,  mini 
a  melyek  nem  n6Iklil5zoek  minden  nemzetkdzt  jelleget.  dtter 
Ferdinandy  az  ii.  n.  belB<J  allaraezerzSdeaekre  a  azokat  a  kiivet- 
kezSkep  hatdrozza  meg :  .  Allamalkotd  vagy  bekd  Allamxzerztidea 
alatt  oly  alkotmAnyjogi  alaptOrvenyeket  kell  erteni,  a  ioe)yek  a 
megcsonkult  vagy  reszeire  bomloR  Bzent  korona  teljeas^genek 
vagy  egyseg^nek  helyredlUtilsat  megvaldsitci  szerz<)d^-»ek  alapjdn 
voltak  cBak  megalkothatdk",  (M.  6vf.  430.  1.) 


k 


H45 


Cgj*  azt  a  nieglialiroz&st  megeliiiSleg,  mint  kea6bb  ie  ki- 
jelenti,  bogy  nz  ily  szerz&deseknek  kiitelezti  erej^t  iiem  a  szer- 
eSdes,  hanem  niaga  a  lietj-rcillitott  allambiitalom  adja  m^ : 
ily  szerzSd^anel  a  forma  rendeaen  a  torr^nynek  formija  a  a 
Bzerz6d^si  jelleg  paupAii  a  tnrtaloniban  ea  a  tortenelmi  BlOzme- 
nyekben  Jut  kifejezesre.  Keslibti  pedig,  bogy  „az  ily  tnndon 
letrejfitt  ton'dnyek  kiltelezj)  erejo  kettoa  alapon  nyugszik,  ligy- 
inint  morilis  Ma6  6b  jogi  kllkfi  alapon,  morilis  belsd  aUpon 
a  azerz&dd  feiek  kiilcsOmls  elvalUlt  kOtelezetts^gei  es  a  rorra&lis 
jogi  alapon  a  megalkotott  titrveny  paraocaa  folytin".  (496.  I.) 

Ez  idezetekkel  tulajdonkepeii  meg  is  el6gedhetQ6nk  b  elp- 
gendf)  volna  ramutatoi,  bogy  Ferdinandy  maga  is  ezeknok  m 
BzerzSdesekDek  kOtelezo  s  k^tsegkivQl  Jogi  ertelemben  vett  kittelezJi 
erfj^t  a  tSrveuybea  lalalja,  s  hogy  a  tartalniilag  vagy  tfirtdnel- 
mileg  muglovi!  szerzOdesnek  csak  moriUis  jelentJlseget  tulajdonit. 
mert  ha  az  li.  n.  belsS  allamszerzod^sek  jogi  term^azetet  akarjuk 
inegill&pitaiii  is  kifejtcni.  akkor  nem  az  erkittcsi  terinSsz<-t«t 
kell  elfiterbe  atiituni  ea  kiemelni.  hanem  eppen  a  Jogit,  a  melyet 
pedig  a  fentiek  szerint  maga  Ferdinandy  ia  nem  a  azerzSdiaben, 
hanem  a  tOrvenybcn  tnlAi. 

Arade  tovabb  uiegjek  s  igyekezni  fogok  azl  kimutatni, 
Itogy  Ferdinandy  dltal  kiemclt  erkfilcsi  ereje  a  tOrvenynek  nagyobb 
mertekben  van  meg.  mint  a  szerzCdeanek.  hogy  teb&t  az  ax 
erkQlcai  ternieszete  m&H  USrv6nynek  is  megvan,  mint  a  melyekrtil 
itt  ezolnnk  a  hogy  tiilajdonk^p  az  li.  n.  bels<>  dllamjogi  szerzo- 
d^Bek  tartalniilag  seni  szerzCdesek,  bogy  legfeljebb  l^treJOvete- 
Itiket  tekintve  lehet  niegel&zo  megegyezeHrol  beszelni. 

Mi  a  ttirveny?  Az  Allamnak  kifejozett  rendelkcz^ae.  Bizo- 
syoB  fonnajiS  allamokban,  nevezetesen  korlatolt  monarcbiikban 
a  ttSrvenyek  megalkotasa  k^t  azervnek  a  kozreniiiksdes^vel  azo- 
kott  titrtenni.  t.  i.  az  urolkodi^nak  es  a  nemzet  kepviaelJitealUle- 
tenek  k5zremiikfidesevet,  Nuba  a  tiirveny  nicgalkotdsa  ket  szennek 
a  kOzremiikOdesdvel  tSrt^nik,  noha  a  tOn'enyek  bozatalaban  k6t 
BZ«rvnek  kell  meg&llapodni.  ezek  a  megiiUapod^ok  nem  azerzJi- 
d^aek.  Nem  BzerzM^aek,  mert  mi  a  azerzddea  Jogi  Ertelem- 
ben v6vey 

A  BzerzfidSa  ket  vagy  tcbb  embernek  jogi  hatalylyal  bin'i 
akarat-megegyez^ae,  de  nem  minden  jogi  hatdlylyal  birti  akarat- 
megegyezte  azerziidea,   \gy  p.  o.  nem  szerzJIdes  ket  tara-gyamnak 


HZ  arra  vonatkozo  megallapodasa,  hogy  gjamoltjukat  hogjHii 
fogjAk  nevelni.  SzerzJSd^e  caak  az  olyan  jogi  batdlylyal  biro 
akarat-megegyezeB,  a  nielylyel  olyan  eniberek,  a  kik  a  sierzddes 
targy&ra  vonatkoz61ag  nincsenek  egymitHBal  jogi  kapcsolatban, 
jogi  kapcBolatot  l^teaitenek  egymAs  kiizt.  es  pedig  olyant.  a 
melybtil  egymas  irAny^ban  jogaik  es  kiiteleaa^eik  sz^maznak 
sajit  ^rdekeik  kiel^gitese  v6gett,  a  melyeket  kieleglteni  szerzSdes 
n^lkQl  egyiknek  aem  kotelesaege.  Ez^rt  nem  azerzitdes  a  feat 
jelzett  pelda  szerint  ket  tira-gyam  megallapodasa,  mert  8k  e 
megallapodas  n61kUl  is  jogi  kapcsolatban  vaanak  egymassal  s  a 
jogi  kapcHolat  kfivotkezt^ben  tartoznak  egyllttesen  a  gydmolrjuk 
erdekeit  elfimozditani.  tehat  annak  neveltetese  irAnt  is  megalla- 
podni.  De  nem  ia  aajAt.  egyni&stol  {Dggetleii  ordekeiket  elegilik 
ki  e  meg&IlapodAsBal,  hanem  a  gydmoltjuk  Erdekeit. 

De  a  :4zerz{id^Bnek  egy  mis  jpUemvonasa  is  van.  neveze- 
tesen,  )ingy  a  BzerzGdS  felek  a  Eiterzodean^l  caak  Jogokat  es 
etinek  megfelellt  kfitelessegeket  vallalnak  niagukra  a  a  szerzdd^ 
utan  is  mint  egymasf^l  iQggetlen,  csak  a  jogosultsaggal  Sssze- 
kdtiJtt  felek  allanak  szemben  s  nem  kerUl  egyik  a  niaaik  hatalma 
alA,  nem  ieez  egyik  a  masiknak  alarendeltje.' 

SzerKtidAs  jilbflt  letre  niaganemberek  kSzOtt  a  ekkor  magan- 
jogi  azerxJid^s.  De  azerzjld^a  jChet  I6fre  allamok  kCzott  is, 
mert  Allamok  is,  a  melyek  nincsenek  egymAsaal  a  szerzode^en 
kivfll  mAs  viszonyban,  kiei^githetik  egymAa  fUggetlen  erdekeiket 
akarat-inegegyezea  Altai,  a  mely  akarat-megegyezes  a  fentiek 
szerint  azerzMes.  Ez  a  nemzetkjizi  szerzt^d^a. 

A  tSrv6ny  is  [Obb  embernek,  k6t  szervnek  az  aka^a^ 
megegyezese.  de  megaem  azerziidea.  A  torv^ny  hozatalAnAl 
megegyezfi  emberek,  a  megAlIapodasra  jut<i  ket  szerv,  nem  mint 
ket  klllQnbilzd,  egyniAttt^l  fUggetlen  fel  Allaniik   egymassal  azem- 

'  Ezzel  ellenkezik  nemileg  az  a  Hzerzfid^s,  a  melyly>>l  e^ 
CHeled  elseiigudik  a  a  mely  szerzodeaaek  kSvetkezmenye  neincsak  ■ 
felek  Joga,  hanem  a  gaxdai  hatalom  is.  Hogy  ennek  daczdra  a  gazda 
is  caeledje  kJSzOtti  viszony  szerzodei^ael  j5n  l^tre,  eimek  oka  az,  hogy 
a  val6di  hatalom  e  viazouyban  oly  csekely.  bogy  az  a  ket  fel  fiig- 
getlensege  mellett  femiAll6  jogi  viszony  termeszetet  nem  birja  meg- 
vAlloxtatni,  —  Kiil<lnbeQ  a  Hzerzi'ideNekrdl  val<i  ez  a  felfogAs  asnros 
kapesolatban  van  az  ember  alaiiyi  jogalrdl  kiayilvAuitott  azon  fel- 
rogRBsal,  melyet  .A  vAlasztAsi  jog  uiivolta"  czimu  ertekezeHemben 
fejlegettem  a  JogtudomAuyi  t^UzlSny  1901.  evi  folyamaban. 


ben.  a  melyek  kiJzJStt  semmifele  jogi  kapcaolat  nines,  lianem 
mint  egy  u^yanazon  allamnak,  egy  ugyanazon  dllomi  gzervezet- 
nek  reszei,  azervei,  a  kik  egyseges  cz^lra,  egymdatol  fliggve  ea 
egymdflsal  kapcaolatban  allapodiiak  meg  bizooyos  rendetkuzesek- 
ben,  a  melyeknek  hatalya  neiti  nijuk,  vagy  nem  csak  nljuk, 
b&nem  f6kep  es  elaJ!  sorban  m^okra  terjed  ki,  azokra.  kik  az 
allamttak  ala  vannak  rciidelve,  az  allammal  kapcaolatban  vannak. 

De  azt  lebetne  ezzel  azemben  felliozni,  ea  t^nyleg  e  azem- 
pontbol  azok&s  az  li.  n.  belHo  allamszerzod^seket  szerzJid^seknek 
minciaiteni,  bogy  a  kir&ly  a  nemzettel  azemben  eB  a  nemzet  a 
kiralylyal  azeniben  kdteleaaegeket  vallalnak,  cgymaaDak  Jogokat 
adnak  es  midOn  ily  kiltelezettadgeket  vallalnak  ea  egymianak 
jogokat  adnak,  akkor  azerzitdnek.  Caakbogy  tiem  szabad  feledni, 
hogy  nnidiJn  litsziilag  a  kiraly  is  a  nemzet  egymdanak  .jogokat 
adnak  es  egymda  iranyaban  kuteleasegeket  vallalnak,  valojiban 
nem  ezt  teazik,  banem  nkkor  ngj'anannak  az  egy  allamnak  ket 
Bzerve  ^apodik  meg  abban,  bogy  mi  legyen  az  egyiknnk  ea  a 
niasjknak  liatalma.  hataakorc,  milyen  biztoaitekot  illitaanak  fel 
nem  a  nemzet  vagy  a  kiraly,  banem  az  egesz  jillam  azamara 
abbol  a  cz^Ibol,  bogy  batalmat  egyik  ea  maaik,  vagy  az.  a 
melyiknel  a  tnlelUy  vkrbat<),  dt  ne  I6pje.  Nera  az  egyik  ia  a 
maaik  ^rdekci  azcmpootjabol  valo  Jogazer/^a  ex,  banem  az  egeaz 
iliaro  6rdeke  azempontjabol  a  hataiom  eloazlAaanak,  egyenanlyi- 
nak,  htll0nb0z5  hataskOrOknek  a  rendezeae.  A  kttsepkovban  az  ily 
rendez^si'dl  igenia  azt  hittek.  hogy  a  kiraly  &a  a  rendek  kiizOtti 
BzerzJid^aekkel  tJIrt^nik.  de  vajjon  a  niai  aliami  islet  felfogasAval 
is  annak  tekintsfik-e  ? 

A  mai  nemzeti  allamuknak  nem  felel-e  meg  inkabb.  ha  a 
kiralyt  a  nemzet  teBtebol  valo  testnek,  verebol  vald  vernek,  s 
nemzettel  egy  teetet  alkoto  tejnek  tekiutJUk,  a  mely  a  test  tCbbi 
reazfivel  egyOtteaen  rendezi  a  maga  eletl'elt^teli-it  (mint  az  a  regi 
azent  korona-f^le  elmelet  azerint  tSrt^nik), '  mint  az.  ba  a  kiralyt 
es  a  nemzetet  egymaaaal  egyezkedii,  aIkudoz6,  szerzOdeBeket 
kottt,  ellenerdekii,  azemben  Alio  feleknek  tekinljUk.  a  kik  e  meg- 


4 


'  Concba.'  id,  felszulalaa,  i.  h.  Nem  oaztom  a  tekiotetben  sem 
Ferdinandy  nezetet,  hog^'  a  szent  korona  tana  nem  ill  elleotetben 
uzal  a  felfogisaal,  ho^'y  a  nemzet  ea  kirilya  egymissal  ^zerzSdeat 
kothetnek.  i2.^6   I.  m.  evf.) 


^lapodAaakat  nem  az^rt  tanjAk  meg.  mert  az  az  egys^ges  ilium 
Bzervezet  egyse^ett  szempuntbol  vezetett  rendelkezese,  ban  em 
nn-rt  egyiDUBnak  igeretel  tettek  hs  mert  erkBR-si  kdtelesseg  M 
igeretet  raeptartani.  Ha  valamely  inteKkedesnek  mepvan  erkOlcsi 
ereje,  akkor  azt  biszem,  nagyobb  erkSlcai  ureje  van  a  ttSrv^Dynek, 
a  moly  a  kCzOseeg  6rdek6b6l  itiduiva  ki  allapit  meg  kOtelezettse- 
geket,  mint  a  HzerzM^stiek,  a  mely  a  maginerdekbol  indulva  ki. 
az^rt  ad.  bogy  kapjon. 

£s  ennelfogvH  ba  erkiilcsi  Bzempontb61  nezzDk  a  tdr- 
v6iiyt  ea  azerzodeat,  ketaegkivUI  magasabb  erkalcni  fokon  All  iz. 
mint  emez. 

Hiiizen  az  AUamhatalinakat  gyakorlo  kiiliinbfizo  szervek 
viszonyab.in  is  az  ogyaeget  erk^lcai  ero  tartja  fenn,  a  melynek 
az  lillamliatalmak  gyaknrloiban  meg  kcll  lenni '  a  nem  n  killon- 
dll^ban,  uem  az  egyezkedesben  rejlik  az  erkSlcBi  eri). 

Ue  nemcaak  az  oly  U)rv6nynek  van  meg  az  erkdkBi  hatiklyA. 
a  melynek  tartalma  mintegy  BzerzSdesBzerii,  a  mely  szentid^s- 
Dek  Idtszik. 

Barmely  tOrv^nynek  erkdlcBi  batdlya  megalkot6ira  netni 
6pp  ugy  megvan,  m.iDt  annak,  a  melyben  annak  alkotdi  egy- 
miasal  szemben  katelezetts^eeket  lAtBzanak  v&Ualni.  Ezek  a  lor- 
v^nyek  mAsoknak  a  magatarUtedt  azabjAk  meg.  De  iiem  erktilcai 
kOvetelm^ny-e,  bogy  a  mit  a  tdrv^ny  megalkot6i  m^okra  n^zve 
Bzabiiiyul  akamak,  azt  magukra  nezve  ia  szabAlyiil  fogadjik; 
a  mily  magatartAat  mfisoktol  kivinnak,  azt  magnk  ia  kovessek. 
Hiaz  ez  a  kSvetelmeny  jogilag  ia  kifejezest  nyer.  a  mennyibea 
a  magyar  tSrv^nyek  zaradekaban  a  kir&ly  megig^ri.  Iiogy  azt 
mind  maga  megtartja,  mind  masok  altal  megtartalja.  Az&ltal 
teMt.  bogy  azt  talaijuk  valamely  tOn'enyre  n^zve,  bogy  annak 
tartalma  alkotoira  nezve  BzerzJ)d6s  t«i-m6Bzetli.  nem  talalhaCunk 
abban  nagyobb  erkClcBi  er^t.  mint  a  niilyen  van  minden  mas 
tOrv^nyben.  Lebetnek  oly  tflrv^nyek,  melyck  tartalmukna]  fog\*a 
fontosak,  lebetnek  nlyanok  ia,  melyeknek  gyora  megviLltoztataaa 
nem  kiv&natoa,  melyeknek  megv&lfoztatJaa  a  megrazkiidtatds  vesze- 
lyivel  j&r.  ia  akkor  az  aJlamnak  az  ily  tdn'enyek  megvAltoztatilsira 
bivatott  Bzervei  bJJlcsen,  polilikai  szempontbdl  ^azazeriien,  az  allam 
6rdek6re   nezve  baaznosan   6gy   fognak  eljarni,  ha  az  ily  tOrr^ 


'  CoHcba :  Politika.  289.  I. 


AZ    iLLAHAUtOTO 


nyeket  ok  n^lktil  nem  valtoztiitjak  meg,  de  iiopy  ezt  a  t^telt 
kimondhaEBUk.  ahhuz  nem  ezilksegen  alapul  vennllnk  azt  az  Alli- 
lAst.  hof^  az  Hy  tSrvenyeknek  Bzerziid^ses  tartalmukn&I  fogva 
napyobb  erkOlcai  erejilk  van. 

ElJibb  azt  a  nezetet  is  nyilvinitottuia.  bogy  azoknak  a 
tdrv^nyeknek,  melyeket  belail  allamitzerzQdeaeknek  neveznek,  tar- 
talmuk  scm  gzerzOd^e  tormeszetii. 

Ed  nek  igozol&sa  regett  egyeokint  fogjuk  szemilgyre  venni 
a  belsO  d]lamBzerz<(d6Beknek  ama  csoportjait.  a  melyeket  Ferdi- 
natidy  inegb[|lSiib5ztetett  ^s  a  melyok  a  k^vetkezOk : 

A)  a  nemzet,  az  li.  n.  Bzent  korona  eg^az  teste  es  az 
lijonnan  v&taszlott  kir&ly.  iiletoleg  dynastia  kiJzAtt  kiJtOttek ; 

B)  az  allam  es  valaniely  fegyvei-eBeo  ellene  szegUtS  part 
kSzfltt  kfitittt  bekeszerzodesek  : 

0  az  Allam  es  a  tole  elaziikadii  bizonyoa  terliletreaz  k9zott, 
illetftleg  ttz  ^lanitdl  bizcnjos  terlUelileg  kivilt  resz  kilzMt  kStStt 
AllamszerzUd^sek. 

Ezeknek  vizBgalatin&l  fogom  egyiittal  megtenni  amaz  ellen- 
veteseimet,  a  melyekkel  a  belsti  Allam BzerziJd^Bek  e  komnbCztf 
nemeinek  jogi  conatructioja  reszemrtil  talalkozik. 

A)  Ama  szerzodesek,  melyeket  a  kirdly  vagy  uralkod6hAi 
a  nentzetlel  kftt. 

Eniezeket.  a  mint  fentebb  lattuk,  ism^t  ket  uauportra  lehet 
osztani ;  az  elaSbe  esnek  a  kirilyi  bitlevelek.  a  m^aodikba  a 
trdnOrOkOBodeare  vonatkoz<i  rendelkezeaek.  Az  eUC  caoportbdl 
Ferdinandy  ia  azerzCdesekQl  tekinti  az  a.  n.  valaazt&si  alkokat, 
milyenek  az  1.  Uliazloval,  a  11.  L'laszloval  kjitfitt  (es  utobbival 
II.  Lajos  neveben  is),  a  II.  Fet'diiiandt61  1.  Lip6tig  kiadottak, 
De  ezek  kOzQI  eaak  a  mubacai  vesz  utaniakat  tekinti  allamalkotKi 
Bzerzlideaeknek,  miutan  ezek  titrvenybe  ezikkelyeztettek.  (1901. 
ivf.  49S— 499.) 

Az  Ordkiiaddea  behozatala  ittan  kiadutt  faitleveleket  azon- 
ban  mar  nem  tekinti  Kerdinandy  azerz&deseknek,  niert  azok  nem 
a  nerazet  ea  a  kirily  kiizUtt  aznbad  egyezkedSs  litjan  megilla- 
pitott  feltetoleket  tartalraazzak,  hanem  puaztdn  az  alkotmany 
biztoait^Bira  a  koriinazaat  iiiegeluzoleg  kiadott  igereteket  foglal- 
jak  magukban,  a  melyeket  teiini  a  kirAly  a  tOrv^ny  6rtclm6ben 
van  kittelezve  a  a  melyeknek  kiadisa  utAn  a  nemzet  a  kin'ilyt 
megkoronam  kSteles    (1901.  evf.  499.   1.) 


4 


A  vaJaeztHsi  alkulevelek  (csak  a  XVII.  sz^zadbelieket.  vagris 
a  Habsbiirg-biz  idejebelieket  tartom  azem  elfitt,  a  melyek  r 
rendi  telfogax  lira^zo  koniban  adattak  ki),  va^y  mint  azokat 
helyesebben  nevezt«k  :  „feltetelek",  a  m^g  meg  nem  tfirteut  kirily- 
valasztitBnak  6s  a  koronazdsnak  felt6telei  volt:^.  Hielott  az  onxig 
tj  kirUj-At  megvalaaztotta  ia  megkoronozta  volDa.  azt  kivdnta, 
bogy  a  kirily  bizonyoa  dolgok  irint  biztoBildst  adjon.  Ezek  a 
dolgok  majdnem  miiidig  az  orszag  —  mint  akkor  niondtak:  karok 
is  rendek  —  Jogainak,  szabadsigainak  a  meglartasa  is  egyes 
mda  kJ)vet«lineDyek.  mint  p.  o.  bizoayos  orezagok  megszerzese, 
az  orazagbau  lakia  atb. 

Enuek  a  biztoaito  okiratiiak  a  biadasa  felt^tele  volt  a  v&laaz- 
tianak.  de  nem  volt  azerzOdds  olyan  ^rtelemben,  bogy  megha- 
tirozta  volna  a  kii'ily  ie  a  ncmzet  kiizdtti  jogviBzonyt.  hogy 
alapjava  v41t  volna  az  illami  berendezkedesnek,  az  alkotmany- 
nak.  A  mit  azokbaii  az  okiratokban  a  kinily  a  nemzet  szamara 
biztosit,  azok  nem  a  ncmzet  dltal  a  kirilyt61  nyert  oj  jo^ok, 
hanem  sz  orsziignak  addigi  torvenyei,  r6gi  szokaaai,  a  mint  ez 
a  hababurgi  kirdlyok  hitleveleibfil  kitUnik.  a  melyeknek  mind- 
egyik  czikke  tele  van  eltibbi  tflrv^nyekre  vald  bivatkozisokkal. 
Ha  ezek  igazi  Bzeni&d^sek  lettek  volna,  a  kir&ly  es  a  nemzet 
kOzotti  viszony.  a  kir^y  batalma  es  azzal  szemben  a  nemzei 
hatalma  czeken  a  szerzSd^seken  alapult  volna  -,  ezek  lettek  vnlni 
az  alkotrndny  alapjai  ea  akkor  ezen  egesz  ido  alutt  allandti 
alkolmanyii  nem  lett  volna  Magyarorszi^ak,  akkor  az  orsEag 
szervezete.  az  allam  ket  t6nyezSj^nek  viszonya  minden  kir&ly 
idej6ben  UJra  azabilyoztatott  volna,  mert  az  eljtbbi  kiraly  es  a 
nemzet  kSztitt  Bzab&Iyozott  viszony  az  utodra  n^zve  nem  lett 
volna  ktttelez6.  T6nyleg  meg  volt  az  ily  felfogiara  val6  hajlan- 
dos&g  n  XY.,  XVI,  6s  XVU.  szAzadban,  kiilCniisen  az  nt^bbiban 
a  n6met  rendi  felfogas  hatisa  alatt;  68  ezt  azera  elott  tartvan. 
Allitja  csakngj'an  Tezner  (i,  m.),  hogy  1S48  elittt  a  magyar 
illamszervezet  nem  volt  alkotminyos  a  moatani  ^rtelemben.  mert 
az  orBzAggyQlSa  nem  alkotiuanyoa  tJlrv^nyek  hozataUban  vett 
r6szt.  hanem  a  kirily  es  a  rendek  kSzOtti  8zei-z9disek  megalko- 
tiaiban  6b  mert  a  magyar  dllami  azervezetet  a  mindenkori  kiraly 
is  a  nemzet  kilzOtt  kStOtt  ezek  a  BzerzSdeaek  hatiroztik  meg. 
£a  valoban.  ha  ezeket  a  koronizuBi  bitleveleket  (vilasztasi  fel- 
teteleket)  szerzCdeseknek  fogjuk  fol,  akkor  Teznernek  igaza  van, 


Az  jUxaiuuiotO  BsxBC&ofiiax  a  xaotax  kOnooban.  3S1 

skkor  minden  iuAb  tSrv^ny  is  opyszerlion  szerzSdes.  inert  hiaz 
izok  felett  a  kir&ly  ea  az  orszag  6pp  tigy  alkndoztak,  mint  a 
liitlevelek  felett.  De  sem  a  tBrvenyek,  sem  a  bitlevelek  (felt6- 
telek]  nem  voltuk  Bzerzftd^aek  s  a.  magyar  alkotm&ny  nam  a 
mindenkori  kir&ly  es  a  nemzet  kozotti  Hzerziidesoken  alapnlt, 
hanem  allandi!i  es  az  egyee  kiralyok  idejen  tul  ia  hatalylyal  bir6 
tiJrv^nyeken  ^a  szokasun,  a  mit  mutat  eppen  az.  bogy  a  hitleveiek 
(fcltetelek)  ezt^n  tSrvenyekeD  6a  szokisokon  alapulti  j^tgok  eB 
Bzabadsdgok  biztosi'tisit  fogialj&k  magukba,  A  tSrvdnyeken  is 
a  szokAsokon  alapulo,  de  a  kiralyok  alia!  (rossz  tan&CBceal  f^lre- 
vezetve,  mint  az  1790.  okt6bBr  5-iki  felinit  moadja  Acta  Diaet. 
IS^.  I.)  nem  elegg^  tisztelt  e^  mindiintatan  megsertett  jo^ok  is 
BzabadB&gok  nagyobb  btztositdadt  kerestek  abban,  bogy  a  kinUy- 
tol  kuliin  biztoaitii  okirat  kiaddaAt  kivint&k,  azt  a  v&laszUtB  es 
a  korondzds  felteteletll  tett^k,  aiit  arra  meg  ia  eakettetl^k.  Az 
Onnepelyea  alakban  tett  igeretben,  raintegy  kinyilviliilABiban  annak, 
bogy  a  jelzett  azokAst  ts  tSn'6nyeket  a  kirAlyok  kOtelezSknek 
tekintik  magukra,  kereetek  a  biztositek^t  nnnak,  bogy  ezeket  a 
szokaaokat  6a  tdrv^nyeket  ne  serta^k,  pcrsze  nem  aok  ered- 
menjnyel. 

A  vilasztdsuk  idej^ben  kiadott  bitleveleknek  a  jogi  termd- 
Bzel«  ugyanaz.  mint  az  drOkitsiid^a  idejeben  kiadottak^nak.  a 
melyeket  Ferdinandy  is  nem  tekint  szerzijdeaeknek,  hanem  az 
alkotmany  biztositasara  ezelzo  igereteknek.  Ezek  a  bitlevelek  epp 
ugy,  mint  aniazok.  a  koronazAsnak  a  fettetelet  ea  a  mi  kQlSnbaSg 
van  kSzSttflk,  az  csak  a  hitlev^l  ki  nem  adAsdnak  a  kiivetkez- 
meny^ben  van.  E  kijvetkozmeny,  mint  tudva  van,  az,  bugy  mfg 
a  vAlaaztas  idejeben  a  liitlevel  ki  nem  addea  eaet^n  elmarad- 
batott  volna  a  kir&lyv^aBztiB,  s  igy  az  illetfi  nem  vilt  volna 
kirilylyd,  addig  az  SriikSaddes  idejeben  a  kuronizAs  elmaraddaa 
eset^D  a  Idrdly  marad  tovabhra  is  kiraly. 

Ez  a  nagy  kQUinbaeg  azonban  a  valaaztaa  idejebeli  es 
artikSaOdes  idejebeli  bitlevelek  kl  nem  ad&s&nak  kSvetkezm^nyei 
kiizt  nem  okoz  kiilfinbs^get  azoknak  jogi  term^szeteben,  a  mely 
azonoB  mind  a  k6t  espthen  ea  a  nieiy  nem  azeraod^sea. 

Uogy  az  9i'()k3si>des  idejebeli  bitlev^l  nem  oiy  tartalmii 
ea  nera  oiy  b(l,  mint  volt  a  vdlaszt&a  idejeben,  annak  nem  a 
bitlev^l  mas  Jogi  termeazete  az  oka,  banem  a  kir&lyi  liatalomnak 
a  tiilsulyra  Jutdsa. 


4 


KeBobb,  az  1723.  1.,  2.  t,-cz.  jogi  termeszetenek  magfft- 
razatanal  azt  mondja  Ferdinantiy  (1901.  evf.  504.  I.),  hogy  dj 
kirily  vagj  A]  dyuastia  v^lasztAaa  eaeleti  rendeBen  a  bitlev^lbe 
tnlajdonk^p  a  vilasztdsm  vonatkoz6  azeTzMie  foglaltatik  bele, 
a  mely  szenr.l  a  nemzet  az  ilietCt  meffvalasztja  kiralylya  b  az 
bizonyoH  igeretek  mellett  azt  elfogadja. 

Ei-re  az  alljtaara  azonban  a  hitlevelek  semmi  alapot  oeia 
nyujtaDak.  mert  a  hitlevelek  tartalma  nem  a  vilasztiara  is  nem 
H  koronAzasra  vonatkozik,  azok  nem  nzt  dllapitjik  meg.  hogy 
u  nemzet  valakit  kjnUylya  teaz  b  cnnek  I'ej^beii  a  meg\'&lasztott 
biztositdst  vagy  badsereget,  katonakat  adjon,  hanem  a  kiralyiyi 
teendS  r^ezertll  mkr  magat  a  biztusit^st  foglaJJ4k  magukban.  Ha 
ily  kelcsSnes  igeret  tOrtent  is  p.  o.  1.  Uliazlo  hitleveleben,  ennek 
hatalya  esak  6  ri.  vonatkozott  s  a  magyar  allaro  alkotmAny&Dak 
m&r  regen  nem  alapju,  mig  a  bitlevelekben  foglalt  biztoBit^ok, 
miutin  azok  nem  lij  jogok.  de  nem  is  az  illeto  kirily  halilivil 
raegszUnoek,  a  mennyiben  ellenkezfi  tSrvenyekkel  vagy  szokassal 
hat&lyon  kivtll  teve  nincsenek,  meg  mindig  elo  intezkedcBek. 

A  hitleveleknek  az  504.  lapon  Ferdinanily  adta  magyarA- 
zatdval  ftlgg  '6seze  az  az  aliAtipoiit,  a  meiyet  Ferdiiiandy  az 
drQkfisOd^Hi  tOrvenyek  tekinteteben  elfoglal.  E  tekintetben  az 
ftrOkdand^aiiek  behozalalat  168T-ben  nem  tekinti  azerzfideBDek, 
de  az  CrSkOBfld^enek  a  nCigra  vald  kiterjesztes^t  1723-ban  igen. 
Miut&n  az  az  Allasporit.  hogy  az  {JrukdsSd^s  megallapitasa  nem 
szerzJSd^s.  allaspontommal  megegyezik.  el<ibb  az  172ij.  evi  tSr- 
v^nyekre  vonatkoz6  elm^lettej  fogok  foglalkozni  a  az  16S7-iki 
rendelkez^sekre  tett  Allitisokra  kestibb  tcrek  vissza. 

Ferdinandy  az  1723.  1.,  2.  t,-cz.  rendelkez^seinek  fejte- 
geteu^nel  abb<^l  indul  ki,  hogy  minden  lij  kiraly  viluaztisa  vagy 
uj  dynastia  vaiasztiaa  Bzerzddea  a  kiraly  ea  a  nemzet  kfizStt, 
a  n61klll,  hogy  ezt  sz  elm^letet  biivebben  kifejtene.  mert  elfibb 
csak  a  v&IaaztAai  atkuloveleknek  azerz{)deBi  term^Bzetevel  fogial- 
kozott,  de  nem  a  kiralyvAlasztas  szerzOdeai  minoBeg^ve).  Pedig  si 
a  tetel,  hogy  a  kiHUyvalaaztAs  azerziideB,  nagyon  is  bizonjitasnt 
szoFul,  annuj  inkAbb,  mert  ezeti  a  tetelen  alapul  az  a  nezete  ie, 
hogy  az  1687-iki  SrtJkeaiJd^Bi  renders  nem  volt  szerzCdea.  a 
mely  nezet  tBIe  klllflnben  megloponek  lAtazanek. 

FerdiQandy  iment  kifejezett  t^tele  dgy  latazik  azon  alnpul, 
bogy  a  magyar    alkotminyban    szok&a    volt  —   de    ncni    kivetel 


Alt    M-IAJULBOTii 


u^lklll,  hofiy  a  kirAlyvilaaztftB  ngy  Caunk  a  niaradokaii-a  szo- 
ritkoiott  s  ho^  ezAils)  egy  i>a  fiigi  niarad^kalnak  kibftliiaa 
utDii  m^Bok  ktiKlll  v&lusztA'in  kir4]yt.  ennek  a£  nj  kir&tytink 
),  nand^ikait  ax  oraza^  mintegy  dynastiijaut  vAlasKtotta.  EeI  k 
k  szcrzMeecs  elmiilet  alapjin  Jogilag  ligy  luhetne  con- 
Ini,  bogy  egy  il;  uj  liazbtil  vaJo  kirnly  tncg%'ilasz(ib}U]iil  a. 
t  ^s  az  aj  bttzbcH  kirily  s  cnnek  maradckiii  kfizutt  szer- 
'  tfld^  j«tt  litre,  a  meljuil  fofiva  katolczve  van  a.  ncmzcl  kOzlUOk 
nUasztani  kirilyat,  Uletve  a  melyn^l  fog^a.  ha  a  iron  drOkfiaSdAi 
dtjin  tfiltetik  be,  tartozik  a  neniKet  tflrni  azt,  hogy  a  megvilaaz- 
toU  SatSI  leszdnnazo  Ga^i  marad^kok  kuzUl  az  elsiSszUloItek 
legyenck  ii  kir&lyok.  Akkor  pedig,  mikor  1723-baD  bebozl^  a 
itOigi  orOkoaodeat,  ezt  az  eljaraat  ugyaneaak  a  »zerzodeaes  cline- 
lcU«l  ug}'  lebetne  oonGtrunlni,  bo^  a  ncmzettd  III.  Karoiy,  mint 
a  nfiigi  leazarmazuk  tij  5bp.  Kerdinandy  azerint,  az  lij  dynasiia 
fcje  nfiagi  Ieazarniaz6ib61  i,\16  dynastiaja  nev6ben  ezerzJSdest 
kOtdtt.  a  mely  azerzfidda  kiivetkozl4beD  a  Demzet  tartozott  az  &j 
dynaalia  la^ninak  elsSMllliitleit  kir&lyul  elfog&dni. 

Ebbt^n  a  ronetrtictinbau,  nidy  Ferdinandy  fent  jelzctt  tcte- 
Unek  nlapjaul  azolgalbiitolt,  minilcnekelotl  bibas  n^Jietfin  azoriot 
1  alUtia,  bofiy  III.  Karoly  annak  a  dynaaliinak  a  foje  volt. 
Uagyarorszdtc  ax  172»:  1..  2.  l.-c&-kcl  dynastiAJiiuI 
jpdott.  Men  egy  dynaatiiul  genealogiai  6rtelemben  —  ^s  itt 
finandy  a  dyiiastijil  geiiealopiiai  ^rlelciuben  veazt  s  olatta  uem 
,Domiu  Austria<.'a''-[  urti.  mclylyul  n6zele  azerint  a  kiiU 
v^delumn^  vonatkvzfi  nzcrrfidea  IdtrejiiU  —  azun  iiral- 
hivattittakat  szoktuk  goD<tolni.  a  kik  cgj'  k'IzQe  HmH] 
1  azinnaznak.  Ani;olorBZ^ban  Jelcnlcg  mar  nem  a  Ilnnnovcr- 
faajiem  a  Koburg-baznak  Viktoria  kiralynotOI  es  ftrjrtfll 
leaz&rniazoi  k^pezik  u  dytia^Uil;  mig  Viktilria  kiralynfi 
1  a  Hannov«i--dyiiaati&biiE  tanoxuct,  t.pfi  6gy  ndJunk  a  Habs- 
bnrg  bilziiak  aUtlsi  aarju  n<-*in  III.  Kiroly,  hoiieni  Miria  Terdzia 
folt;  a  LoUinringiai  dynxHtin  pHig  II.  Ji^zaelTel,  Hiria  Ter^ziA-  i 
nak  fdrji'^tOl  liilg'jn  k-azannazojaval  l^pi^tt  a  trOnrs. 

A  mi  v&ltoz^  a  kirdiyi  azck  betOltoHe  tokintrtdbou  1728-b 
Wrl^nl,  az  az   volt,  bogy   mtg  addjg  a  ilyiiastidba  i^aak  L  1 
ftrfl    leazirroazut   urtozlak.    addig   1723.ban  a  dye 
;i  nO  leizunnny/'lt  lit  I.  IJp'itiiak.  De 
>  ■'jf  vag>-|n  niJIa^niiiHk    leKsinnasnl    (akir   Oifi 


i    ALUMAiKOTO    aZERXOnSBEK    J 


nOAgiak)  mir  iiem  I.  Lipf'it,  vagy  ha  ligy  tetszik  I.  Ferdiiu 
dynaetidjiboz  tartoztak  ea  tartoznalc,  hanem  M&ria  Terezia  \eezkc- 
mszoi  I.  Ferencz  n^iiiet  cenazAr  dynasliAjilhoz.  Maria  Josefa 
leszirraazoi  a  wettini  dynaatiaboz,  Maria  Amalia  Icszirmozdi  a 
wittekbaclii  dynastiihoz  stb.,  a  niely  leBzarmazuk.  a  meimyiben 
magvub  nem  szakadt,  a  magyar  tr6nnak  most  is  vdroin;inyoR 
dynaatiai.' 

Ill  KAroly  tehit  sem  utolso  aarja  nem  volt  a  Habsbui^- 
dynastiaiiak.  hanem  utols^  fSrfisarja,  a  em  az  uj  dynastianak 
feje.  vagyis  ink&bb  kiinduld  iSae.  Az  aj  dyaaBtianak  a  feje.  helye- 
aebben  6ae  Ferencz  lothariagiai  berczeg,  b^aiibb  aemet  csaszir  volt. 
vagy  ba  ngy  tetazik,  ennek  felesSge :  Marin  Terezia.  fia  ha  a 
szerzJSd^st  uonstni&]ni  akarnank,  akkor  azt  ligy  lehetnc  construal- 
nuak.  bogy  a  nenizet  HI.  KArolylyal  k6t  iraDyii,  vagyis  k^t  axer- 
aiid^Bt  kStatt ;  az  egyiket.  a  melyben  az  Oriikosiidest  sajAt  dynas- 
ti&j&Tiak  leanytagjaira  kiterjesztette ;  a  maaikat.  a  melyikkel 
Magyaroraz&gol  mindazoti  dynaatiak  azam&ra  lekiitOtte  —  mtin 
nem  tulajdunul  megszerezte  I  ?  —  a  melyek  az  cddigi  dynastisba 
felvett  leanytagoknak  ea  azok  lednygyermekeinek  is  utiSdainak 
hdzaaaagAbol  szarmazni  fognak  ca  a  melyek  akkor.  mibor  e 
kepzelt  BzerzMeaek  kaitetlek,  m^g  meg  sem  voltak,  Es  s  aier- 
zSd6s  tehit  ulyaii  valami  lett  votna,  mint  a  ,Vertrag  za  Gun- 
aten  Urittt^r'*,  a  mely  azei-ztid^aben  a  ,naacituri  jam  pro  nati 
habiti  erant". 

Azt  hiazem,  bogy  ily  meatera^gea  cnn9tructi<)kra  annak  a 
v^lt  erkOlcai  ertluek  a  kedve^rt  szUks^g  caakugyan  nliica. 

Igaz,  bogy  a  dynastiilt  nemcaak  genealogiai  ^rtelemben 
lehet  felfogni.  banem  mint  kUlOn  jogi  azemelyia^ggel  bird  ural- 
kodiSh&zat,  csalidot,  eaetUnkben  ,DomuB  Austriaua'-t.  Ekkor 
annak  feje  a  mindenkori  uralkodd,  a  ekkor  csakugyan  III.  Karoly 
volt  annak  feje    l722/23-ban.   Caakhogy  ily  felfog^  mellett  nem 


'  Ezt  a  v&rom&n^  az  A.  n  fnherczcgndi  renunciatiok  ki  uem 
z&rj&k,  mert  azok,  a  mmt  az  Mltria  Joaefa  renuDciatidjanak  az  Orsz. 
Levoltirban  levo  azjtvngcbdt  es  igy  H&iia  Joaefa.  Talamiat  Maria 
Amalia  renunciatidiuak  SchrStter  Altai  (AbbaadluDKen  aus  dem  oester- 
reichisoken  StaatarechCe,  Bees,  1T6S..  az  5-ik  Abnandlungban,  Vlll. 
Bz.  fuggeiek,  544—546.  lapon)  kOzOlt  tartalmabol  kitiluik,  nem  a 
pragroatica  sanctio  ertelmeben,  hanem  az  ann.ik  etienere  kitvetelendti 
UrSkSaJSdeKrfll  vald  lemon  dAsok. 


Byert  volna  Magj*iU'orszag  lij  uralkodoh^zat,  inert  dynaetiAja 
ezutin  is  az  ily  ^rtelmli  „DoinuB  Ausiriaca"  maradt,  a  tnelybez 
hogy  klk  tartoznak.  a  dynastia  feje  (dynastia  fej^rfil  csak  ily 
trtolemben  helyes  szdlni)  1713-ban  megillapitotta. 

Itt  van  mir  moet  a  helye  ama  kerdes  tiazlazda^nak  ia, 
boj^  az  iiri3kOs8d£Bnek  I687'ben  tOrt^nt  behozatala  azun  az 
dllaspontoa,  a  nielyen  Ferdinandy  all,  iieui  conatruilando-e  szer- 
zSd^anek  V 

Nezetem  azerint  igen,  mert  ha  egy  uj  dynastJabeli  kir&ly- 
nak  a  meg^-alaeztiaaval  kdzte.  illetve  dynastiSja  ^s  a  nemzet 
kozt  szerz^dea  j8tt  Ictrc,  a  melynel  fogi'a  a  nemzet  az  illetd 
utodaibAI  lartozik  v&lasztani  a  kirilyt,  akkor  a  kirilyv&laeztis 
belyibe  az  orfikOedd^snek  a  Lelyez^ae  legalabb  is  m6doBitAsa 
annak  a  szerzSd^anek,  a  mely  szertnt  a  oemzetnek  szabad  volt 
v&lasztania.  babar  korlAtolt  k5rbSl  is.  Az  ily  szerzSd^BmikloBitaa 
t«hilt  maga  is  caak  ij  szerzOd^s  iitjAn  j{)het  16tre.  Az  iiy  Bzer- 
zSdesnek  a  conetrailasat  pedig  nem  zarja  ki  az,  hogy  az  1SI47. 
evi  koronazasrol  sz616  tUrvenyben  es  1.  Ji^zsef  bitlpvel^ben  maguk 
a  rendck  abbol  indultak  ki,  bo{,7  Jozaef  mar  eddig  ia  QrOkiisf}- 
dea  kjlvetkezteben  lenne  kiraly/  inert  hiazen  az  SrilkJfsOdea  ngyan- 
akkor  be  lett  bozva,  6a  mert  az,  bogy  milyen  kifejez6s6k  baaz- 
it&lata  niellelt  lett  Jiizaef  mefckoronazva,  a  t^nyen  is  a  dolog 
lenyegen  dgy  sent  valtoztatbatna. 

De  aem  az  drOkasadeanek  16H7-ben  tOrt^nt  behozatala, 
sem  annak  IT2^-ban  a  leiinyokra  es  a  leiny&gi  utddokra  val6 
kiterjeszlese  nem  azerzSd^aek.  6a  mint  azerzfid^aek  helyeiieu  nem 
conatru&lbatok  meg,  mert  maga  az  alap  sem  tekinthetO  helyeaen 
BzerzBdeanek,  az,  a  melyen  ezek  viltoztattak,  vagy  a  melyet 
bfivitettek.  Teljeeen  bib^a  nezetem  azerint  az  a  kiindulisi  pont, 


'  Az  1<)BT  t.-cz.-ben  pz  e^yMtal&ii  nines  oly  vili^aan  kife- 
jezve,  mint  Ferdinandy  hiazi,  mert  noha  B  tiirvenv  azOvegeben  nines 
ia  8z6  a  v&lasztasrol,  az  QrOkiiistldeai  iog  aem  emiictetik,  Lanem  caak 
koron4zis,  m&areszt  pedig  Jozaefnek  atyja  eleteben  valo  megkoroni- 
z^a  azzal  van  indokolva,  bogy  atyjanak  nralkod^a  ilrtiktiaeiben  foly- 
tatist  nyerjen,  es  hogy  ezert  jOvendobcii  kirilyul:  idejekorin  felavat- 
tass^k,  teb&t  hog}'  Jtjzsef  kir4lysiga  biztoeittasHek  es  az  interregTinni 
kikeriilteaaek,  a  mely  iadokoliia  nem  fer  Ossze  azzal  a  felfog&asal, 
hogy  az  SrOkflsSdea  litjiln  val6  tr6nbett)ltea  m&r  eddig  is  fenn&llott. 
Mir  a  hitlevel  bat^oKOttuii  hz  iiriikuaades  feltotelezeaebol  indul  ki. 


1 


ho^   midiin  a  nemzet  lij  dynaatiabeli  kiralyt   valatizt,    szerzodik 

iVi  cgyeiinel,   va^'y  anoak  dynaHti&javal. 

Mert  mi  a  kirily^'alasztia  ?  Mai  fogalmak  szerint  —  it 
ma  az  allamelet  eluiult  jeleiis^geit  is  mai  fD(;almak  Bzerint  iteljnk 
meg,  axokkal  m^rjUk  —  tehat  mai  fogalmak  szerint  allanii  szerr 
bely^Dok  a  betfilt^se;  olyan  intezkedes  p.  o.,  mint  mikor  a  nemzet 
k^pviselfiket  vdlaszt,  mint  mikor  a  kirAly  birakat  nevt;z  ki.  A  leg- 
magaeabb,  a  legnagyobb  batalnii  szerv  helycnek  a  betoltese,  Ae 
m^gis  illamszcrvi  alias  bet51t^se.  Tekintbetjfik  ezt  a  bctjlll^t 
liatalomatruhazatiDak  vagy  Dem,  de  aem  itejjdk  Dieg  a  dolgol 
bclyesen,  ba  azt  szerziidesnek  reszazOk. 

Ha  a  kiralyvalasztast  szerzOdeanek  min{jsitjllk.  akkor  az 
olyan  vidami  flzpg6dtet(s  volna.  mint  mikor  egy  r«szvenytarss- 
sAg  igazgattit  vaiaazt.  Amde  a  I'eszv^nyt&rsasdgi  igazgat6v&IaSE- 
tia  6b  baaonliS  szerzfid^sek  kOzJitt  es  a  kiralyvalaszlas  kotOtt 
16nyegeB  kUiSnbseg  van,  nemcsak  annak  tartalma  tekintetiben, 
bogy  mire  vonatkozik  a  ket  vAlaaztaa,  lianem  a  ket  Tilaeztis 
jugi  termeszete  tekintetebeii   is. 

Hogy  a  kiralyvalasztas  iiom  szerzodes.  baneni  inas  terme- 
HZt'tli  intezkedes,  azt  kQnnyii  kimutatni  annak  az  elmelctnek  az 
alapj^,  a  mely  az  allamot  organiamusnak,  szemelyiaegnek  tekiati 
e  az  dllamelet  jelansegeit  t!bb51  a  tetelbSt  vezeti  le  Uiutao  e 
szerint  a  kiraly  az  allam  egyik  tfluyez(^je,  r^sze,  az  allambu 
bent  Toglaltatik.  az  a  cseiekmeny,  a  melylyel  az  ullam  ozen 
alkatr^azet  megalkotja,  iiem  a'lendies. 

MidSn  az  Allam  kivAiasztja  azt  az  egy6nt,  a  ki  annak  1 
dzervenek  az  illasdt  betfiltse,  a  mely  oz  egesz  illamot  azemelye- 
HJti.  a  melynek  lele  szilkaeges  az  allani  l^tehez,  akkor  az  ^llaiu 
nom  Bzerzddik  azzal  az  egy^nnel,  mert  ezen  egyennek  uz  altisi 
mint  az  allam  szemelyiatg6t  k^priselii  egyen^  nem  alapnlhat 
szerzOdesen.  Az  iHlamot  teljesse  tevd  ez  a  cselekm^ny,  a  mely- 
bez  t«hit  nem  eg>-  reazv^nyt&raasAg  igazgatujanak  a  megv&lasi- 
tjlsa  bason lithnto,  banem  inkabb  egy  egyesUlet  elnfik^nek  a  meg- 
vilaitztiUa,  nom  szerzodeacs  termeszetU,  is  lenyegileg  olyan,  mint 
p.  o.  az  az  inlezkedis,  midOn  az  allam  valakit  kifejezett  kivan- 
skgkn  az  allam  k(ttel6k6be  pojgarainak  aorA,ba  vesz  Tel.  Ennek 
az  elm^lotnek  szempontj&bot,  midfln  az  Allam  kirdlyl  valaszt.  epp 
uly  Allami  cselekmenyt  v^ez.  mini  midon  iiir\-enyl  hoz.  vagy 
valamely  kormAnyzati  intizkedeat  tesz. 


k 


IXODfi.CEK     A    MAGYAR    KCZJgOBAN.  357 

Azonbaa  ennek  az  alkmsKemel^JB^^  elm^letnek  az  &I1&S- 
pontja  a  kirdlyvilasztas  Jogi  terni^szeteaek  a  megiUapitiBaail 
Dcm  elegend5.  Mert  az  tagadliatatlaD,  liogy  a  kirdiyvalanztiisnil 
68  annak  elfogadAsiini!  klUilnbSzB  tenyezOk  akaratmegegyez^Be 
fenforog,  Az  orBzaggyfllea  kinyilv&nitja  akaratit,  hogy  valakit 
kirilynl  akar,  a  megvalaszUitt  pedig  kinyilvanitja  akaratat,  hogy 
a  viiaBztAst  elfogadja.  s  igy  ket  t^nyezo  akai'atanak  a  talilko- 
xksa,  6pp  ngy  megvan.  mint  a  azerzSdesnel  ket  f^l  akaratmeg- 
egyez^Be.  8  ez  kelti  azt  a  tdtszatot.  mintlia  szerzodeBeel  volna 
dolgank.  Do  ez  val6j&baii  megBem  szerzod^a,  inert,  a  mint  mkr 
elfibb  kimutatni  igyekeztem.  nem  minden  akarat-megegyezia  Bzer- 
zUd6B.  SzerzQd^B  k^t  egym^Bsal  jogi  kapoauiatban  nem  ^16  f61nek 
az  akaratmegegyez^ae  arra,  hogy  kSzOttQk  bizonyos  JogviBzony 
legyen,  a  raeiybfll  sajit  ^rdekeik  kielegit^se  v6gett  jogaik  ea 
kflteleas^geik  folynak. 

A  mit  a  BzerzQdes  letreboz,  az  caak  Jogviazony  a  nem 
hatalmi  viazony :  oly  viHZony  teiiit,  a  melybfjl  kifnlyiilag  a  jogo- 
sitott  az  allnm  iltal,  vagy  iiemzetktlzi  szokas  Altai  megdllapitott 
eazkczdk  aeg^lyevel  egy  megbatArozott  joginak  kielegiteB^t  elnyer- 
heti ;  mig  a  hatalmi  liazony  oly  viazony.  midfin  a  batalommal 
biro  aajat  hatalm&vai,  meg  ha  az  neni  is  korlitlan,  a  nem  masnak 
a  aegetyevel  kfizvetlenitl  kik^nyBzerltheti  mindazt,  a  mit  k^vetelni 
akar  ;  vagy  midlin  a  viazony  megallapitotta  k5vetkezm6nyek  kik^ny- 
szerit^B  nelkOl  egyszerli  kinyiiatkoztatia  Altai  Allnak  elfi.  Az 
AUanihatalmi  viszonr  oly  viszony,  a  melyben  a  hatalmat  nyerS 
azt  nem  a  maga,  hanem  az  allam  erdek^ben  birja  e  a  melyben 
a  hatalmat  nycrji  mAa  r^azt  az  egeaz  ^11  am  ^rdek^ben  van 
korlatolva. 

A  kiriUyvAtaaztia  6b  annak  elfogadAaa  akaratmegegyezea, 
de  az  a  viazony,  a  mely  vele  I6trejOn,  nemesak  Jogokat,  hanum 
a  jogoknal  tObbet :  allami  hatalmat  ado  viBzony ;  b  nemcaak 
kSteleBB^ekei  von  maga  utin,  hanem  aniiil  tObbet:  alArendeltsSget. 

A  UrAlylyA  megv&laaztott  a  vAlaszlAst  elfogadvAn.  kirAIylyi 
IcBZ  B  megnyeri  az  allami  legfObb  hatalmat,  habAr  caak  korU- 
tolva.  Az  Allami  legfSbb  hatalmat  a  valasztAs  elfitt  kizariilag 
blrii  orazAggyiiliB,  vagy  nemzet.  liabAr  az  Allami  hatalom  gyakor- 
lAsAban  ezutAn  is  reazt  veaz,  a  kiralynak  alattvnloja  lesz  ^a  ha 
ege!4zeben  miikOdeae  npm  ia  fligg  a  kiralytol,  tagjai  egyenk6nt 
a  kiralynak  alA  vannak  rendelve,   a  kik  felett  a  kiraly  hatalmat 


358  A%   Al.LAMALKOT()   SZKR/0D£8EK   A   MAOYAB   KOZJOOBAN. 

ficyakorol.  lla  a  kinUyvalasztas  teliat  akaratine^egyezes,  akkor 
iniiulenoHetre  alavcteare.  lia  nem  is  teljes  alavetesre  iiinyzott 
akaratme|i:o^yozcs,  do  az  ily  akaratmcj^egyez^st  helytelen  szerzd- 
(loHiick  novezni,  inert  szorzod^s  alatt  elso  sorban  maganjop, 
vap:y  ahhoz  haMonlo  jelK'^ii  szerzodeseket  —  a  milyenek  a  nemzet- 
koziok  is  Kzoktiik  oiloni :  ha  szerzod^srOI  beszelQnk,  rend* 
Hxorint  a/  ily  HzcM'ziuioKt'k  lobe^nek  8zemeink  eliitt. 

ilo^y  az  alkotinanyos  tiinenyek  is  ket  szen'nek  az  akarat- 
mof^ojryozoaei  8  iioj;y  mojrseni  szerzod^sek,  azt  fejtCfrettQk.  A  milyen 
«karatmop»;ryozoso  a  kiralynak  os  az  orszAggyiilesnek  a  tOnreny. 
o|>|)  oly  Joilo^ii  akanitinc^o^yt'zos  az  orszaggyiiles  es  a  kiralylya 
vsUasxtittt  o^yoii  kozott  a  kiralyvalasztas  os  annak  elfopidasa. 
Mind  a  kot  akaratnu\s;eirye/.08  hatalmi  viszonyt  allapit  nie^.  a 
nioI\  niMni'sak  a/,  akaratmoirt'irvozost  nvilvanito  szen'ekre  hat 
ki.  iianoni,  sot  nioi;  inkabb  az  allampoljraroknak  azon  kivUl  alio 
op»s/.  koroiv. 

A  kiralyvalas/tas  loiiat  noni  szorzodos  az  orszag  os  a 
kiniMva  valas/tott  ocvon  ko/oit.  nxvi:  kovesbbe  a  nenizet  es  a 
kiraly  iia/a  ko/oit.  llis/tMi  a/on  s/abaly  alapjan.  bogy  Magyar- 
ors/ac  Oi;\  d\nastiaboI  \aias/io(ta  kiralyat.  nii^  az  a  tia^on  ki 
noni  halt,  noin  iohoc  a/i  niondaui.  h'^cY  az  illoTii  dvnastianak 
io^ra  K^tt  \o!na  MairxaiNM-s/ac  kiralvi  s/.ekoiv,  Azok.  a  kik  a 
kmilxi  s.-oknok  \aroman\osai  \ohak.  noni  birtak  sem  eir^■enkont. 
soin  oss/osso::ukbon  :ilau\i  iocual  arm,  hojrv  a  kinilvi  szek  kuzil- 
!ok  :ol:ossok  bo  .  :\:  »'>:ik  a.*  alkoimanxnak  >/abalva  volt,  a  nolkiil. 
hi»::\    ^'Ois'l  a  d\na>:ian;ik  al.iini   **»;:a  koioikoxolt  vohia. 

V.    a'.l;i:;^rol    :*'.ko:o;:   :'.i.ii  t"'»^a*i":ak    s/orint  a  dviiastia  ilv 

«  * 

alav.y.  ;•;: '*\N;ii   bs:*^*      .»i:.i!/.:'Nv..iN   v.v.v.  trkinthoio.   Neni   mas  az. 
:.'C.^!:r.i   .i:^k::.ik.   .i   k.'xb  I  :i   kiralvi  vala^vztani  koll. 
i   .i   x ;  :-^ .  \  -.'..;  k   v^  -a ^  k . ^  'i  ^ i «•  >  ; ; : ;  a:i  lo u ni  kell .  Kpp  u  ^y . 
NO ' .  \  r    N .;'..» s  :  ,-t  N :. i    n  o  v  o  n>o  c^rt*  ■.    bir\>k    r*s*ze*se;rt» . 
■  u  -i.  \     •»•••'.  .  ;■.  .;  SC-.  V  >: ,  NT\crt*  aUnvi  ioccal  azort. 
.  N .  ■.    s .....  \    M  '      .  A !  A  > :  :a  :i'. .  o  in»  licv    non\   bir 
N"  n;/v  ■    ..   '.x    .>   .,    '    .;.\    ''*i;^A-  .isen.  men  kozuliik 
.  N    V  \.   ^  vi*    •  .    .    V.  ;•.'., k  ko**.  *i'aai  a  kiralvnak. 

.     ^  jfc    ;    ^\    Aj    «'rssau:   a    kiralv- 


nr.r.t 

;:> 

>  >  • 

\,4i,^ 

.t 

N'.kV. 

«nv.'. 

.« 

N  \   »    < 

I'.u;-.'. 

N.. 

■ 

ir.i  -^ 

« 

v.".  ^ 

K^U  i 

V     .  .1 

k/     X 

■.* 

.X     .; 

Ix      , 

.  \ 

A     .        ' 

•-  . 

V 

nAK   ^ 

■  "\ 

\ 

MAV.U- 

* 

.. 

!<ZEKZl!lD£aEK    A    UAQ 

Us  pedt^  a  kiratyv^asztas  nem  Bzerztideii  a  nem  szerzitd^e  az 
a  kiralyvalasztiB  sem,  a  melylyel  egjiittal  egy  nj  dynaBti4l  is  fogad 
el  az  orazag.  akkor  nem  8zerz<)deu  ezen  dynaetiaban  az  i)r6kUs{^ 
desnek  a  megallapitisa  Bern,  n  nem  Dzerztjdeti  egy  lij  dynastJAnak 
as  elfogad&Ba  aem.  a  melyben  a  kiralyi  azek  ianiet  0r(iki)8(tdeB 
uijan  azall  tovibb.  Az  iiriihi^aiideenek  a  megallapitisa  nem  ni&s, 
mint  a  kiralyi  tizek  bet51tese  modjAnak  a  BzabiUyoz&sa.  [jj  dynas- 
tianak  orokdsSdeiiSel  Yal6  elfogadaea  pedig  epp  oly  jellegli  int^z- 
ked^B,  mint  dj  dynasliinak  az  ellogadaSB  tovabbi  valaaztassal. 
Mind  a  kettU  nem  ttzerzOdes,  hanem  hatalmat  Atnihixi,  batalom 
atruhaziidanak  a  mudjat  szabdlyozo  lillami  batalommal  Jari^ 
cselekmeny, 

A  triinOrilkSsOdeanek  a  leanyagra  val6  kite rjeszte set  1 723-ban 
azonban  nemcBak  ezekre  a  rendelkezeBekre  valo  tekintettel  szokaB 
azerzSd^Boek  tekinteni.  hanem  ^b  fjjkep  annyiban  is,  bogy  az  17'23 
2.  t.-cz.-ben  a  tronQrokiisiidcBuek  kitecJeazteBevel  egylltt  az  alkut- 
miny  biztoBttaBdra  is  titrtent  intezkedeB,  a  mennyiben  itt  iB  kj- 
mondja.  az  1715.-2.,  'd.  t.-i-z.-re  val<!>  hivnikozdHsal,  bogy  az 
iirOkfiB  kiralynak  meg  kell  magat  koronaztatni,  a  koroniziakor 
a  bttlevelet  kiadni  hs  az  eskUt  letenni.  E  felfogis  ezerint  az 
d.  n.  pragmatica  sanctio  mint  k^toldaln  azerzdd^a  egyr^szt  a 
a  dyoaHtia  azamara  biztositja  az  (irOkUsJIdeBt,  mttar^azt  az  orazag 
szamara  a]kotmany:lnak  megtartiaat.  Az  1723:2.  t.-cz.-be  fog- 
lalt  rendelkez^snek  ily  szempontbiil  valii  meg^lapitiailval  ugynn 
Ferdinandy  nem  Ibglalkozik.  de  ligy  litszik,  az  itt  jelzett  fel- 
fog&»  az  iivSvel  iB  megegyezik,  mert  Livatkozik  t&,  liogy  az 
1H67:X1I.  t.-cz.  is  alapazerzSdeanek  nevezi  az  i^.  n.  pragmatit-a 
sancti^t,  az  1867.  XII.  t.-cz.  pedig  azt  ily  tartalmii  szerzQdesnok 
lAtszik  minSaiteni. 

Amde  az  1723:2.  t.-cz.-ben  a  trom-a  lepo  kiralyra  kimon- 
dott  kOteleHS^g  nem  lijonnan  megallapttott  kSteleBBeg,  banem 
olyan,  a  mely,  akir  hozatott  be  a  nttigi  Sr0kt>s0d6s.  ak^r  nem, 
m^g  ha  nem  is  mondatott  volna  ki.  akkor  is  terhelte  volna  a 
kiralyt,  mert  a  kirily  akkor  is  tartozott  volna  a  tOrv^nyeket  meg- 
tartani.  £s  noha  a  ndagi  <ir6kSa&des  kimondiBa  az  akkori  oraz^g- 
gyttles  reazerdl  ahhoz  a  felt^telhez  lett  kOtve.  bogy  ugyanakkor 
az  alkotmany  megtartasiU'a  biztositekok  adaaannak,  a  mAr  kimon- 
dott  ndagi  oriikdsOdes  6s  az  alkotmanynak  megtart^a  nem  allnak 
egymAssal  azemben  mini  egy  azerzMcBnek  k^t  oldalon  ill6  kJitele- 


4 
( 


42    ALLAilALKOTIl    ■ 


Eettsegei.  s  mig  kev^sbbe  mint  egym&SDak  felU^telei.  A  nt)ag^  SrO- 
kOaOdes  kiniondAsa  elOtt  a  kirilyi  cBul&dnsk  Dyujtott  kedvezmeay 
6s  a  nemzet  szamira  megszerzeii<l(>  biztosit4k  kOlcsonSa  merlegeleB 
airg;a  lehetett.  de  mind  a  kit  rendelkezesnek  a  kiniondasa  nem 
Bzerzddesileg  elvallalt  kStelesettseg,  hanem  tSrv^npleg  megaUupi- 
tott  szabdly  mind  azokra  Dezve,  a,  kik  boztak.  mind  m&Bokra  nezve. 
Ferdinandy  az  orezig  ea  ijj  dyuaBtid,Ja  k3zStti  szeraMea- 
azerQ  viazonynak  fogja  fel  az  1723:11.  t.-cz.-nek  ama  rendel' 
kezdaeit  ia,  bogy  Mi^yaroraz^  Anaztri&val '  egyQtt  birtoklnndu 
8  e  tekintetben  czafolja  ama  felfogaat,  melyet  Magyarortizag  es 
Auaztria  kOzjogi  viazonya  czimU  rofivemben  fejtettero  ki,  mely 
abban  ill,  hog>'  cz  az  egyHttea  birtoklas  Magyarorazag  es  Ausztiia 
kfizdtti  acmzetk()zi  azerzSd^a.  Hogy  miert  tekintendS  az  ily  nemzet- 
kozi  viezonynak,  az  jelzett  tnunkimban  elegg6  ki  van  fejtve  s  eit 
megcz&folva  Ferdinandy  ^n-eivel  nem  latom. 

Dr.  Polner   Odiin. 
(Vege  kBv.) 

*  Ausztria,  mint  egeHsen  egyseges  alUm  1723-ban  meg  nem 
volt,  de  ezt  a/<  elneveKost  ama  orfz&gcsoport  egyi^zerU  elnevezesp 
gyan&nt  baaxnalhatjuk.  a  melyet  n23-ban  az  uralkodonak  Nemrt- 
orszigon  belul  6s  kii-ttl  fekro  tartominj-ainak  neveztek  s  a  melynek 
belyebe  lepett  a  bivatalosan  ma  aem  Ausztri&nak  nevezett  orszig- 
csoport,  melyet  moat  a  birodalmi  tanacsban  kepvisott  kiiilysigok 
6s  orszdLgok  newel  szok&s  jetSlni. 

Ha  rOvidaeg  kedveert  lehet  az  i72ii:l.,  2.  t.-cz.-ek  heiyett  » 
pragmatica  aanctio  kifejezest  haHznAlni.  a  mely  kifejezes  niltmk 
ngyan  nem,  de  Ausztri&baii  nag^'on  ia  alkalmat  ad  a  felreertesre.  akkor 
nem  tadom  mert  nc  lebetne  az  .Auaztria"  kifejozeat  mint  .partem 
pro  toto"  egyszerilseg  es  rOvidaeg  kedveert  basznilni  a  .dynastii- 
nak  N^metoraz&gon  beliil  ea  kivUl  felcTd  orazAgai  ea  tartomAnyai' 
kifejeaea  helyett,  mikor  ebbol  aemmi  felreertea  nem  az&nnazhatik. 
Auaztria  elnevezes  ez  orazigok  fisszessegere  nem  volt  ngyan  akkw 
haHznUatban.  de  az  osztrak  allum  m^  akkor  jdformftn  megvolt. 


Az  OnkormAnyzat  hatAskOre. 

(Els6  kdzlemeny.) 

A  kQzUJrvenyhatosagok  rendezes^rdl  8z616  1870.  evi 
XLIl.  t.-czikk  midon  a  tdn^^nyhatdsagi  hatAskOrr^l  rendelkezik, 
mindjart  1.  §-dban  megAllapitja,  hog:y  a  t5rvenyhat684gok  j5v5re 
is  gyakorolni  fogjdk  a  torv^ny  korldtai  kdz5tt :  a)  az  dnkormany- 
zatot,  b)  az  allami  kOzigazgatAs  kOzvetit^set,  c)  ezeken  felii)  a 
tdrvenyhatosagok  egyeb  kozerdekii,  %6t  orszigos  ligyekkel  is 
foglalkozhatnak,  azokat  megvitathatj&k.  azokra  n^zve  megallapo- 
dasaikat  kifejezhetik,  egymassal  es  a  kormdnynyal  kozQlhetik  s 
k^rv^ny  alakjaban  a  kepviselOhazhoz  kOzvetlenUl  felterjeszthetik. 
—  A  t(Jrv6ny  2.  §-a  szerint :  onkormdnyzati  jogandl  fogva  a 
U5rvenyhat6sag  sajat  belUgyeiben  dnallolag  intezkedik,  hataroz 
^8  szabdlyrendeleteket  (statutninokat)  alkot :  hatdrozatait  ^s  szabAly- 
rendeleteit  sajdt  kozegei  altal  hajtja  vegre ;  tisztviseloit  valasztja; 
az  onkorrodnyzat  es  k(5zigazgatas  koltsegeit  megallapitja  s  a 
fedezetr51  gondoskodik;  a  kormanynyal  k($zvetIenQl  6rintkezik. 
Az  5.  §  szerint  szabdlyrendeleteket  a  t5rvenyhat6s4g  csak  5n- 
kormdnyzati  hatdskor^nok  korlatai  koz5tt  alkothat. 

A  kormany  javaslata  szerint  a  tOn'^nyhatosdgi  hatdskOr 
megallapitdsa  igy  sz61t  volna  (1.  §) :  A  tdrvenybatosAgok  j()v5re 
is  gyakorolni  fogjak  a  tOrveny  korldtai  kozStt:  a)  az  Onkor- 
mAnyzat, b)  a  vitatkozds,  kerelmez^s,  felirAs.  levelezes  jogAt, 
^8  c)  az  dllami  kOzigazgatas  kozvetit^s^t.  (Az  1869.  6vi  dprilis 
bo  20-ara  hirdetett  orszAggyiil^s  kepviselOhdzanak  iromdnyai, 
v.  kot.  456.  szara.) 

A  t(5rvenyhat68agokr61  szolo  1886.  6vi  XXI.  t.-czikknek 
a  torvenyhatosAgi  batAskorrol  szolo  2.  §-a  ezen  hat4sk5rt  majd- 
Hem  szo  szerint    az   1870.  evi  torv^nyt   kSvetve    dllapitja    meg. 


to 


Az  1870.  evi  tilrvenyllnk  azonban  azakit  az  Ooknnnanyzat  rtgi 
magjar  felfogisAval,  mid&n  ii  tOn'enyhntos&gok  batAsk6r6ben  ax 
iinkoriainjzat  mellett  az  illami  kuzigazgHtaB  kSzvetites^t,  a  t(!r- 
v^nybatos&gnak  sajit  6b  iltruhazott  hatiskSr^t  klilSubSzteti  meg, 
mert  e  szerint  az  iinkormdnyzat  nem  lehet  allami  kOzigazgaUsi 
Ugyek  int^z^so.  haueni  csak  a  lielyi  Ugyekre  szorittatik.  Etlenben 
r^gi  miiniuip&IiB  Bzervezet[inkbeii  az  Snkormanyzat  ra indigo  az 
allami  v^grehajW  hatalom  gyakorlABdnak,  a  nemzet  abban  val6 
reszesed^eenek  tekintetett,  mely  elvileg  nem  Hzorlthato  csupin 
a  belyi  Ugyek  intez^sere,  banem  6ppen  ligy  orazagos  Ugyekre 
IB  kiterjedhet  batdskSre  ;  csak  a  szervezet,  a  kOr,  melyre  kiterjed, 
belyi,  de  a  belyi  Jellegli  feladatok  mellett  orszigoa,  aUami  M- 
adntok  megold^Bani  is  bivatva  van. 

Vizsgdlni  kivaaom  az  alJLbbJakban  azt  a  16iiyegeg  fordula- 
tol,  mely  kGzfelfog^uiikbaD.  illetve  Uin-^nyhozilsank  ^llxapont- 
jnban  az  itnkormanyzati  batAsktirt  illetJSleg,  a  regi  traditiokkal 
Bzemben  oly  ^les  ellentetet  mulatva,  bektivetkezett ;  vizsgilui. 
vajjon  a  tSrveiiyliozis  ezen  ^lldsfoglalaea  niin6  viaazbangol  kelt 
kiizelctUnk  illetekes  kdreibeti.  t.s  nem  lesz  erdektelen  vizsg^iinnk 
azt  sem.  bogy  menayiben  &Ilott  tisszban^ban  az  1870.  evi  kdz- 
tJirv^Dybatos^gi  tdrv^nyben  lefektctett  fend  alapelv  a  bazaj  pub- 
liciBtikanak  e  kerdesbeni  alliBpontjaval.  Mert  ama  t9r\'eny  nem 
II  r^gi  magyar  Bzellem  kOvetkeKetca  megnyilatkozaBa,  nem  s 
msgyar  jog  talajabol  fakadt  az,  banem  idegen  felfogasok  kSve- 
tfise  s  idegeu  positiv  tOrvenyos  rendelkezeaek  masolasa.  mely, 
mint  Cuni-ha  mundjn,  gyakorlatilag  a  nemzet  Onkormanyzati  ere- 
jenek  gyOngllleset  jelentette  a  takaro  volt  a  nemzetnek  adminis- 
traliv  alkolaaokra  valii  gySngosege  leplez^s^re.  (Politika,  511.1.) 


Az  alkotmanyos  idoazak  beftUtaval  a  nemzet  kSzvelem^ny^ 
foglalkoztalo  kerdesek  kOzOtt  a  varmegy^k  rendezeaenek  kerdeae 
az,  mely  fontoaaAganal,  az  184S-iki  reformokkal  val6  kapcBola- 
tanil  fugva  kiviluan  elilt^rbe  nyomul. 

A  megyei  int^zm^nyt  ciaaibaiigzieba  kcU  hozni  a  paria- 
menlAria  felel^B  kormdnynyal,  miiitun  ezt  az  1848,  6vi  tjirveuy- 
huzaa  nem  tette  meg.  Azokat  a  v&ltoziBokat.  melyek  a  megyekre 
n^zve  az  1848-iki  tSrvenyek  folyiaii  BzUks6gesekke  viltak.  EStvos 
JfiKHef  br.  a  kepviaeliibaz   187(1.  jiiliuB  6-iki  Ul^seben,  ajavaalat 


Urgyaldea  aikalmuval,  talaliiiui  ekk^nt  jelJtlte  meg:  <Vz  lH4Mki 
liirv^Qyek  altal  eBzkOzlutt  lenyegee  vAltozaa  el(isz5r  az,  hog; 
albotmdnyunk,  mely  el<ibb  kiz&rdlag  egy  klviltedgos  osztdiynak 
volt  saj&tja,  az  e^^sz  n^pre  terjesztetett  ki.  A  misodik  vaito- 
zAe  az.  bogy  t&rvSnyhozAsunk.  mely  elSbb  az  52  ntegySnek 
atasitasaal  ellitott  k()veteib5I  illott,  a  kepviseleti  rendszer  alap- 
j&ra  fektetteUtt.  A  liarmudik  v&ltozas  az.  bogy  miutin  eliibb 
alkotm^Dyuok  garanti&ja  azon  befolyaeban  kereatelett,  melyet  az 
egj'es  torrenybatAeAgok  a  kormAnyrendeletek  vegrehajtaaara  gya- 
koroltak,  az  li.  n.  vis  ini-rtiae-ben :  az  lH4S-iki  t6rv6nyek  az 
alkotmanyiiak  fltbiztositek^it  a  feleltis  kormanyban  cs  a  paria- 
mentArls  rendazerben  gondoltak  fiiltat^ni.  Ebb 91  azHkB^gkep 
kovetkezik  ;  eKiszfir,  bogy  midosltanunk  kell  megyei  szerkezetDnk- 
ben  mindazt,  minek  kovetkezteben  elSbb  minden  politikai  jog 
kizar6lag  csak  egy  oaztaly  altal  volt  gyakorolbstt).  Maaodszor, 
hogy  modoBitannnk  kell  mindazt,  a  mi  dttal  az  egyes  megyek 
^s  ton-enyhatosagok  a  tOn-enybozAara  kdzvetlen  befolydat  gya- 
kornltak.  Harmadszor,  hogy  modosltanunk  kell  mindazt,  mi  lUtal 
a  konndnynak  tfirvenyea  liataskiJre  annyira  megazorittatn^k,  bogy 
az  altal  a  felelftBueg  elvenek  alkalmaz&sa  iUDHoriuHBa  valn^k, 
miulan  vildgos,  bogy  a  korm&nyaak  felelo8a6ge.  mint  miDden 
feleliJBseg.  nem  terjedbet  aeaimivel  tovabb,  mint  a  kdrnuinynak 
batalma. 

A  felelSa  kormdny  aJig  hogy  itvette  1867-ben  az  orszag 
kormanyzatdt.  a  kOztSirenyhatoadgokat  belyreMlitotta,  felhatalma- 
i&Bt  kerv^Q  a  tOrv^nybozastdl  azon  eljirisra  n^zve.  raelyet  azok 
viBBzaiUitAaa  kdrlll  ktfvetemtSnek  tartott.  {A  miniaterium  elfiter- 
jeeztv^nye  1867.  februar  25-ik£r5I  a  k5ztdrvenybaC6eagok  vissza- 
ailitasa  tArgyiban.  L.  Rendelefek  TAra  1867.)  —  A  kormany 
a  nyert  relbatalmazas  folytAn  kOrlevelet  int^zett  a  megyekhez 
es  Bzabad  kir&lyt  vAroBokboz  a  tOn-enybatdaigoknak  a  parla- 
taenti  kormanyboz  valo  viazonya  tdrgydban.  E  kdrJev^lben  bang- 
aulyoztatik,  bogy  a  miniHteriuin  elaO  teendllj^nek  tartA  az  alkot- 
miiny  olapjdt.  a  nemzet  5s  intezmenyct :  a  kttztdrv^Dyhatosagokat 
belyrealJitani.  A  szabadsag  — -  mondja  tovdbba  a  kftrlevel  — 
v^geleraz^sben  nem  mas.  mint  az  iinkonndnyzat  joga.  De  e  mellett 
nem  Bzabad  I'elcduUnk,  bogy  minden  alkotmany,  ha  a  szabadaag 
ij^^nyeinek  meg  akar  felelni.  csonka,  bev^gzetlen  mil,  a  mig 
minden  iiitizm^nyeit  nem  ngyanazon  elv,  nem    az  Onkormanyzat 


4 


eive  len^  lil.  Ennelfo^a  bell,  hngy  a  IcdztSi-ienyhatdBigok  On- 
kortnanyzata  mellett  az  orszogOB  ilnkormanyzat  is  fennallhassoti. 
Ennek  pedi^  gyakorlatilag  felt«teie  a  fe]el{)s  kormin;  da  annak 
rencIcIkHz^si  joga.  Erkfik-si  is  unyagi  felvirdgziisiink.  netnzetDnk 
Osszes  jSvtije  attol  fUgg,  a  mint  e  k^t  egyarant  foiitos  int^z- 
T^nyDok  eletmlibitd^a^t  og^maaBa)  ilsazhatigzdaba  hozni  akarjrk 
is  birjak.  Ezen  iiBBzhan^ra  nezve  a  kormany  fSelvfll  ozt  kivanjs 
tekioteni.  uiinden  egyea  k^rd^a  eld&nt^sen^l  azon  elv  legyen 
iranyado,  bogy  a  hatogagi  ^rdek  felett  a  halcisBg,  az  orszdgUB 
^rdekck  folett  pedig  a  felelSa  kormany  van  bivatva  e\»li  eorban 
ftrkSdni.  E^i^birAnt  fgiri  a  kormany,  hogy  a  t^rv6nyhaMsagok 
jogait  tJBKteletben  fogja  tartani.  (Az  Qsazee  m  kir.  ministerium 
nak  1867  ApriliH  10-en  kelt  int^zv^nyc  a  megy^k  ^  Bzabld 
kirilyi  varoBok  kfizSnBeg^hez  a  tanenyhatoBigoknak  a  felelds 
kormanyhozi  viszonyit  es  az  Onkornianyzattal  jird  ft-lelfiss^get 
illeteieg,  Rendeletek  Tira.   Ifi67.) 

I87U.  apriliB  27-cn  terjeazti  be  a  kormiDy  a  k^pnBelG- 
hnzhoz  a  94  BzokaB^bdl  alio  tSrv^nyjavaBlalot,  melylyel  a  tSr- 
vgnyhozas  Altai  kijeldltetni  kivanta  a  parlamentiria  feleliis  kor- 
minyzat  ea  a  tcinrfinyhutiisAgi  Cnkorminyzat  rendazer^uek  Osbz- 
haogbabozatalara  vezctd  utat.  Ha  a  belUgyminiBter  rCvid  es 
BzpgenyeB  indokul^it  (Iromanyok  48i]-fk  azdm)  s  ama  nem 
kevesbbe  azegonyes  beazedeket  olvaaauk,  melyeket  a  kormany 
r^BzerSI  a  javaslai  vedelmere  eiraondottak,  csodilkoznuiik  kell. 
Az  indokolds  ugy,  a  bogy  foglalkozik  a  szervezet  kt^rdea^vel,  a  ISr- 
veiiyhatiiaigi  bizuttaaggal.  az  aliapAn.  illetSleg  polgArmester  jog- 
illiaaval,  a  felirali  joggal,  a  tieztviBelSk  feletSaaegevel,  a  fSispAn 
jogkfSr^vel,  a  BzabAlyrendeleti  jo^al,  az  &rva-  es  gyimbatiiBig 
gyakorlAaaval.  a  kSlta^gTeteeHel.  a  kUzgyiilesekkel,  de  a  r6gi 
magyar  felfogaBBal  Bzeniben  bekovetkezett  finkormAnyzati  haUa- 
kiii-cBonkitiflt  illetSIeg  iiincBon  mondani  valoja. 

A  javaalat  cz^ljaul  az  indokolAs  iti  azt  jeltili  meg.  bogy 
„a  szoroaabb  ertelemben  rett  t&rv6nybat6s^i  Onkorminyzat 
a  feleltlB  parlamrali  kormiinyzattal  iisszeegyezteBS^k'.  —  L'tal 
azonbon  a  felazinre  jutott  ama  nezetre,  mely  azerinl  a  meg- 
oldiB,  az  Oaazeogyeztet^H  lehetetlen  a  olyan  tdn'6nyhati'>B^gal. 
mely  a  azoroa  ^rtelemben  vett  cinkormAnyzat  mellett  egyszeramind 
orifzagoa  6a  dital&noa  erdekli  dolgokkal  ia  foglalkozik  —  J61 
kormanyoznl    a    a   konndnyzatfrt    a    felelOsa^get   el  villain!    nem 


365 

uihet.  E  szerint  ia  tchdt  a  .Bzoros  ^rtelemben  vett  ilnkormAny- 
zat"  nem  orBzigos  es  dltaldnoa  erdekii  Qgyet,  dofgok  int^zese. 
hanein  lenyegiileg  csupdn  a  hetyi  jellegiieke.  EgySbirant  a  kor- 
miny  felfogaB&ra  jellemzil  az,  a  mit  a  kfizB^gek  rendezeaeriil 
az6\6  javaalatra  aeive  nioiid :  A  kormaoy  J6I  tudja,  bogy  b&r- 
mily  nagybecdii  is  a  inagyar  megyei  intezm^ny,  az  eg6azBegee 
allam^let  alapjait  ^s  fQlt^teleit  az  er5B  kdza^gi  Onkormanyzatban 
kell  keresni.  A  kOzBegi  azabalyrendoletekack  a  IftlUttea  tcirveny- 
habiB^  Altai]  jovabagyiaArol  szAlva  eliBmeri,  bogy  namely  Qgyek 
(kOzrenddi-B^g,  eg^BZB^gUgy  stb.)  nem  tiaztiin  kOzsegi,  banem 
egy^zersmiDd  me^ei,  B&t  bizouyos  fokig  AUanii  figyek,  s  mint 
ilyenok  kivdnjak  az  egys^gBB  elint^z^Bt. 

KllliinbCzo  kfirillmenyek  hatottak  an-a  kOzre,  bogy  a  javaa- 
lat  targyalas&nak  egesz  folyaman  a  r^gi  magysr  dnkonudDyzat 
bataskori  megpsonkitaainak  kerdese,  a  Bajit  ea  atrnhAzott  bataa- 
kOr  tananak  az  idtgen  elmelelekbCl  cb  jogrendazerekbol  hozzank 
atcBempeazett  dugdriija,  kello  vilagitaaba  nem  helyeztetik  s  ez 
az  egeBZ  kerdes  batterbe  szorul  ama  szamoa,  ligy  alkotmany-, 
loint  kOzigazgataajogj  azeinpontb61  keta^gkivUl  igen  nagy  hord- 
erejli  kirdes  mellett,  melyek  n  javaslaltal  kapUBolatbao  felme- 
rtlltek.  Parlamentdris  korm^Dyzati  readazerilnk  ujkeletiiaege.  kellJi- 
leg  nem  tiaztult  eazmeknek  a  viUba  dobdaa,  a  konii&iiynyal 
Bzembeu  a  Icbctetleii  kis^rJetukig  eltnenJI  ellenz^kie^ked^s,  niagi- 
val  az  atalakult  kUzjogi  belyzeltel  Bzemben  folyton,  miaden 
alkalommal  kitOH)  elegedetlena^g  —  iij  t^uyezOk  okozzak,  bogy  a 
jdnius  SO-an  megindulo  \itAban  ugyan  nem  egy  figyelenirem6lt6 
mozzanattal  lalilkozunk,  de  eppen  a  hataakOri  kerd^st  illetiileg 
iltal&ban  vajmi  gySnge  eredm^uylinek  keU  azt  jeleznUnk  a  e 
mellett  oly  t6teleket  latuak  vitatva,  bogy  a  t5rveDybat6aagi  6nkor- 
m&nyzat  a  feleltia  parlamcut&ria  kormanynyal  tiaszeegyeztetlietet- 
leu,  vagy  bogy  a  kormdnyrende]etek  tflrveiiyesa^g^iiek  k^rdfiseban, 
iizok  v^grehajt&Ba  ejfttt,  a  fUggetlon  btroBitg  iteletSt  legyen  Joga 
a  megyenek  provoc-dbii,  A  baloldol  egyoa  felazolaloinak  felfogi- 
>wbau  Concha  belyeaen  iameri  feJ  a  Oneiat-felu  eazmek  viBsz- 
haDgjdt,  befolyAtiat  szellemi  clutiiiikre  (Gneist  Rudolf  eml6kezete 
24.  B  kiiv.  I,),  de  tagndhalatlan,  bogy  az  otobbi  kerd^sben  a 
pfirt  magatartaaa  ii  pari  am  en  ti  kornianyzattal  gyakorlatihig  ia 
"iaazeegyeztetbetetlen  volt. 

Kifogdaoljak  a  javii.slatbaii,  bogy    ullentetben    az    184B-iki 


tSrv6nyek  szeUemevel.  kiviltnigot  AUit  el6  a  virilismaa  kepehen  e 
meg  a  magyar  Taj  nemzetisegi  siipreinatiajanab  biztosit^t  seiii 
cztilozza.  merl  a  ncmzetisegek  vagyonoBBaguknil  fogva  nepesaegi 
ar&nyb&n  sokkal  nagyobb  meilekben  nyernek  befol^ist  a  tilrveny- 
faat6sdgi  jogok  gyakorlataban,  mint  a  magyar  neinzetis^g.  Kifoga- 
Boijik  a.  centralieilo  iranyzatot,  mely  a  javasiaton  v^gig\-oiiul,  mely 
a  megy^knek  csak  formiijat  hagyja  meg.  de  kifizi  belSlUk  a  szel- 
leniet,  a;;  eletet  s  a  kdzBzabadsAgnak  lialalat  jeleiiti ;  a  f6iB|iini 
jogkCrt ;  a  megj'ei  szervek  Onilloeaganak  biany&t ;  kit^rnek  Dieg 
az  „AusztriAvaIi  vegyes  h&zass&g'^.  a  ,bazara  nezve  k^os  kozi!l- 
ligyea  ktlzjogi  alap"  timadaa&ra  is.  Az  allalimk  felvetett  k^r- 
d^ssel  azonban  csak  nchany  Bzi^nokuk  foglalkozik, 

Megia,  egyes  tulbajt^ok  dacz4ra  is,  a  baloldal  az,  melynel 
az  Jtiikomiatiyzatniik,  az  SnkormilDyzalJ  hat^kcirnek  helyesebb 
felfog&s^val  talilkozunk.  igy  Mocsonyi  Sandor  behat6  UDulnia- 
nyokra  vallo,  igeii  alapos  beaz^deben  (juliuB  2-iki  (llis)  meg- 
gy&zaen  mtitatja  ki,  hogy  a  parlamenti  konnilDyrendBzer  ^b  minis- 
teri  felelOsB^g  61ctbel6pteteBe  a  valodi  lenyt^^ben  meg  netQ 
m^itott  Qnkormanyzatt  rendazert  nem  teszi  feleBlegeBa^ ;  hogy 
vaMdi.  tiazta  onkormanyzata  a  tSn-enyhatoaigoknak  a  parlanienii 
korminynyal  nom  intompatibilis ;  hog}'  az  flnkorminyzat  meg- 
nyirbalasara  aem  alkotmiLnyossagi,  Be  kiilzigazgat^Vsi  tekiutetben 
ok  fenn  nem  forog,  Teljeson  a  Gneist-f^lc  eszmek  azellcmebea 
illitja  oda  a  t^telt.  hogy  Dem  eleg  a  k9zBzabads%ra  az  &llam- 
polgarokaak  a  tiirv^nybozasban  val6  reszvetele,  hanem  a  koz- 
Bzabadsag  biztosit&s&hoz  ezUkseges,  miszerint  az  iilampolgarok 
az  Sninaguk  hozta  ttirv^nyeknek  v^grehajtdaabaii  is  reszt  vegye- 
nek,  mert  az  ezzel  j^r6  iSnfelaldozis,  odaadds  a  kdz  irant  az. 
a  mi  a  nzabadaagnak  legerttsebb  biztositeka.  As  Unkormanyzat 
jOvSjet  6  nem  a  kozs^gbeo,  hanem  a  tdrv^nyhal6aagok  Gnkor- 
manyzataban  latja  a  ugyanesak  Gneist  tanitasat  kOvetve  kivilnja, 
hogy  a  tiirvenyhat<)B^ok,  melyek  ctldig  a  fejedelem  abxolat 
hatalma  eUen^ben  voltak  az  alkotmanyossdg  es  szabada&g  veil- 
bistj'^,  ezentiil  Icgycnek  v^dbAatyii  azon  absolut  hatalom  ellen, 
mely  a  parlament&ria  borniAny  kez^ben  van,  mert  a  porlamenti 
korminy,  mint  partkorminy,  gyakorlatilag  nem  jelent  raAst,  mint 
hogy  a  korminy.  mely  feje  a  vegrehajto  batalomnak,  feje  egy- 
littal  a  tijn-enyhozasnak.  A  parlamenti  korrainy  gyakorUtilag 
nem  jelent  mast,   mint  hogy  a  legfflbb  tOrv6nyhoz6  ^8  v6grehajtii 


batalom  egy  kezben :  a  kormAiiy  kezeben  van  egyesitve  is  bogy 
ezen  hatalom  t^akorlatdn^I  a  kormdnynak  caak  egy  korldtja 
van  es  ez^n  korldt  nem  a  t5rv^ny,  hanem  a  pdrt^rdek. 

Hasonlo  Bzellemben  szi^l  Simonyi  Lajoa  bdr6  a  jiiUus  4-ifci 
lilesben.  Nyiltaii  kimondja.  bngy  igeii  nagy  t^vedeaben  vannak 
aznk,  kik  azt  biszik,  bogy  eg^edUl  a  pari  a  men  (Aria  kormanyban 
eleg  biztoBiWk  van  az  alkotmany,  a  kflzazabadsag  fentartdsdra. 
Hinden  parlamentdris  korm&ay  partkornidny  16v^n,  megvan  benne 
a  hftjlam.  tit^m  a  tiirvenyek  BiieriDt  kormdnyozni ;  szUkB^ges  tebit, 
bogy  ezen  korm&nyzat  oly  int6zked6sek  dital  legyen  kfirnyezve. 
melyek  a  bonpolgdrokat  a  tobba^g  tulkapasai  ellen  biztositadk 
B  egyszersmind  kel]{)  biztositekut  nyajtsanak  az  irAnt,  bogy  az 
orBZ^  tcSrv^nyei  Bzerint  fog  kormdnyoztatni.  E  vegbSI  pedig  £let- 
qfSb  dnkormanyzatflt  kell  Allitani  a  parlament  melle. 

A  posttiv  magyar  jogfeJI^B  alapjdr61  ia  erOsen  kifogdsol- 
batii  az,  a  mit  a  jobboldal  egyik  ffisziinoka:  Eeikapoty  p^iiz- 
Dgyminister  ugyanazon  Oldsben  a  baloldal  fenti  illAspontja  ellen 
B  illetve  az  iinkomidnyzati  bataakitr  kfird^a^ben  felboxott.  Vajjun 
a  jog :  hftzvedteni  az  allami  kitzigazgalABt,  termeazet  Bzerint  illeti 
meg  a  tOrv^nyhatosAgot  —  k^rdi  —  a  ahboz  szo  se  ftr  ?  Sze- 
Tinle  ez  egyetlen  eset  kiv^tol^vei  az  Snkormdnyzat  eszmej^be 
UlkOzik.  Az  (Inkormdnyzat  ugyanis  azt  kivdnja,  hogy  kiki  v6gezze 
8  maga  dolgat,  tehdt  az  dllam  az  allam^t,  kovctkezeek^pen  az 
allami  kitzigazgatdst  ne  v^gezz^k  a  tf!rv^yhat6aigok,  sem  a 
kOzsegek,  banem  v6gezze  Onmaga  az  dtlam.  Do  elfogadja,  mert 
igy  kivdnja  ogyfeldl  a  harmonia  6rdeke,  mely  egy  eB  ugyan- 
azon  tcrlilcten  killJSnbUzo  organumok  caelekv^ae  altnl  niegzavar- 
tatbatnek.  mdafelUI  a  dolog  kOltsegesebb  volta  javasoija  azt.  i,a 
van  egy  in<3d.  mely  szerint  uz  OsuzetttkCz^s  eleny^itzik.  Akkor, 
ha  a  tfirvenybat6sng  dgy  tekinti  magdt,  mint  az  dllamnak  iz^t 
8  igy  azzal  ellent^tbe  neni  belyezkedik.  Ez  esetben  a  tOrv6ny- 
hat^Bdgban  az  dllam  egy  ize  veszi  At  az  allami  kOzigazgatdBt. 
Az  Allamnak  kfitelefls^ge  a  kuzigazgatast  teljesiteni  ^e  miutAa 
nines  mAa  organuma,  mint  a  tJIrvcnyliatdsagok,  Sk  telJeBitB^k 
azt,  de  az  Allarakormany  vezetfiae  meUott  ea  felelCsBeg^re  b  ligj-, 
hggy  a  tOrvenytaati^BAg  az  Allammal.  mint  az  egesznek  egy  ize 
nagival  a  testtel,  ellentetbe  ne  belyezkedheaBek. 

Orgaaikus  aliamelmeletenek  megfeleliik  feJtegetiBei,  de  a 
magyar  megye  jogallasAnnk  meglebetSs    szem    elOl  t6ve8zteBevel 


^ 


^ 


talalkozDilk  azokban.  Hisz  nem  arrol  volt  szo.  bogy  a  tdrveuy- 
hatoB&goknak  most  lulja  meg  a  t6rv6n;boEaH  az  dllami,  orazigoa 
Ugyek  iDt^z^seoek  jogit,  birtak  ezzel  Hsi  jogon.  A  niagyar  m^gye 
tabb  volt,  mint  kflzigazgatAai  terliJeti  egyaeg,  az  az  iilajni  vegrc- 
taajto  hatalom  gyakorlasAuak  tSrvenyes  oi^anuma  volt  ama  terO- 
letnek  lakui  felett.  A  magyarorszagi  megye  nem  puszta  kSzigaz- 
gatasi  kerDlot  —  mondja  SzontkirAlyi  M<^ricz  —  hanem  erkSIcai 
egyetemleges  egyeniseg.  mely  aJlami  kSzjogokkal  bir  a  melynek 
tag^jai  mindazok,  kik  basonlo  joggal  birnak  ea  caakis  azok  lehet- 
nek,   (Eazmetored^kek  a  v&rmegy6k  rendezea^rdl.) 

Mocudry  Lajoa  a  jiUiua  o-iki  [ileaben  erelyeaen  felriSJa  a 
kormanynak,  hogy  a  megyeket  kivetkdzteti  jogaikbul  a  fQl  akarja 
azokat  rulidzni  a  ktjzs^gek  Altai  cddjg  ^Ivezett  Jogok  foazlAnyai- 
val.  De  J)  az,  ki  a  hatiakiir  kei-des^t  ia  tSzeteeea  biralat  ali 
veazi.  KUliiniJBnek  tarija  azon  megkHlCnboztetSat,  raely  mindjart 
az  1.  §-ban  foglaltatik  a  niegyei  hataskJir  attributumainak  meg- 
hatarozAaanal.  ElOazOr  ugyiinia  az  mundatik,  hogy  a  megye  hatia- 
kurohez  tartozik  az  ODkormdayzat ;  maaodszor  a  vitatkozaa  poli- 
tikai  lirgyak  liilSti,  kerelmez^a.  fdli'ria,  levelezea ;  harmadszor 
az  all  ami  kiizigazgatas  kOzvetlt^ae  ea  ezen  megkUldnbCztct^g 
mint  vSr5a  fonal  buzodik  v£gig  az  egesz  munk^aton.  —  Azt 
biazem  —  mondja  —  hogy  miadaz,  a  mi  itt  eloaornltatik,  az 
Onkormauyzathoz  tartozik,  niert  az  onkormanyzat  lenyege  abbSD 
all,  hogy  a  megye  vezeti  a  kOzigazgatast  ee  annak  minden  i^az- 
ItitebeD  ilD^luan  intezkedik.  Az,  a  mit  a  tSrv^ayjavaslat  az  Qn- 
korm&nyzat  rovataba  azorit,  mind  nem  egy^b,  mint  az  Sokor- 
manyzat  foszlanyai. 

Az  ellent^borbol  Trefort  Agoaton  tem^t  felveti  a  kerdest 
(jiiliue  5-iki  Olea),  cz61azerii-e  a  tfirveiiyLatoaagokat  az  allam  koz- 
igazgataai  leeiidfiivel  megbizni? 

Qhiczy  KAlm&n  ugyanezon  lUeaben  azepen  Jellemzi  az  on- 
kormanyzat  lenyeget.  Az  Snkorminyzat  azon  joga  a  tiirvenyhat«sig- 
nak,  mely  azeriat  mindazokriil,  mik  a  tttrv^nyek  ea  azok  alapj&n  Id- 
adott  kurmAnyrendeletek  vegrehajtaaini,  a  polgarok  egymis  kdzt 
es  az  Allam  iranyaban  levti  Ugyeik  ellatasAra,  altalAban  a  polg^d  t&r- 
aag^  igenyeinek  a  kJSzigazgatAa  teren  eltimozdit&sara  tartozDak,  a 
tiirv6nyhat6sAgokban  lako  honpolgArok  aajat  kiizegeik  Altai,  a  lOr- 
venyek  koriAtai  kSzt,  raaguk  intezkednek.  —  Az  JinkormAnyuti 
rendifzer  mellett  a  kormAnyzat  a  kSzpoutrol  nehezebb.  a  k^izponti 


kDrminynak  hatalma  az  e^ven,  a  potgar  irdny&ban  korl&toltabb, 
mert  kOztUk  a  ttfrvenyhat6s^  all.  Dc  ez  teszi  leLetiiv^,  hogy 
megv^dessenek  a  heiyi  trdekek  4s  inegvedeasek  a  tOir^nyhalo- 
H^gok  pajzsa  alalt  az  egyeni  ^s  polg&rt  szabade^.  Az  dnkor- 
m&nyzati  rendszer  mellett  az  egyes  polgar  keiiyszeritve  van 
reszUenni  a  kOzUgyek  fcezel^seben ;  foglalkozik  azokkal ;  erai, 
bugy  nemceak  alattvalo,  nemcBak  adofizet6,  hanem  jogokkal  bird 
polg4ra  a  hazanak.  A  kOzUgyekiiek  ezen  ismorete.  az  azokkal 
vaI6  foglalkozaa,  az  egyea  polg&r  iSntev^kenysfige  nagy  becsenek 
feliamerese,  ezek  ^breaztik  ea  azilArditj&k  azon  lelkesed^st  a 
kSzHgyert,  a  torvtny  69  jog  iranti  tiszteletet.  mely  minden  idfi- 
ben  minden  allamnak  fStimasza  volt. 

Az  Onkorrainyzat  e  jellemzeae  mellett  .joggal  kerdi :  mit 
M  a  kormany  az  JJnkorminyzat  alatt,  melynek  kOre  6b  neve 
annyiazor  emlittetik  minden  definitio  nelklll  Javaalatdban ;  mit 
6rt  az  allami  kOzigazgatAa  kSzvetiteae  alatt,  mely  a  t(!rv£ny- 
javaalat  elaii  azakaazdban  mindjArt  az  r>nkorm&nyzattal  ellentetbe 
Allittatik ':*  Megengedi  ugyan,  bogy  a  vArosoknak.  molyek  nem 
csup^  tOrvenybatilaigok,  baneni  eg>'8zeramind  koza^gek  ea  magAn- 
vagyon  lulujdonoBai  ie.  lebetiiek  es  vannak  ligycik,  melyek  1 
kSzigazgat^iak  eg  igy  nem  itt  tOrv^ayliatrSaagiak.  Dc  a  megy^k- 
nek  minden  teendtli,  bar  cauk  aajat  terQletUkre  vonalkoznak, 
csnpitt  kOzigaKgatilaiak  lebetnek  ^pp  ugy.  mint  nem  azlinik  meg 
kdzigazgat&si  lenni  valamely  int6zkedes  azert,  mcrt  caak  egyea 
polgir  llgyere  nezve  rendelkeztk.  Az  flnkormdnyzat  akkor  teljea. 
ha  a  kdzigazgat^a  minden  igira  kiterjed,  ligy  hogy  az  allam- 
korm£ny  ma^a  la  az  orez&g  polgiraival  kdzigazgatdai  ligyekbea 
caak  illetfi  tfiFY^nybat^Saiguk  I'ltjan,  annak  k5zbeJ6ttevel  rendel- 
kezhetik.  Ily  teljeaaeg^vel  az  Bnkormaiiyzatnak  birtak  tiirveny- 
hatosigaink   1848  eldtt. 

Viszont  Zsedhiyi  Ede  az  ellenpirtr^l,  a  n61kul,  hogy  az 
Onkorminyzati  batdekcir  kerd^a^t  precisiroznd,  azt  mondja :  az 
Onkorm&nyzat  alatt  maa  nem  erthetO,  mint  a  videki  6b  helybeli 
minden  Qgynek  autoriom  kezelese  es  vezet^ae,  nemkfllOnben  a 
mnnivipalia  tisztiiaeliik  feletti  antunom  felligyelet.  Nem  akarja, 
bogy  allami  k^rdisek  felett  kdtelezo  vegx^aeket  bozbaaaanak. 
baneni  kivanja,  bogy  a  tOrvenyek  v^grebajtaBabaii  a  feleltls  ktiz- 
ponti  kormAny  rendeletelnck  bijdoljanak ;  de  viazont  kOveteli, 
bogy  a  kiizponli    kormany    ezcn    belybeli    SnkormAnyzati    Ugyek 

24 


igazgatdsAba  ne  avatkozzek,  hanem  a  lOrvenyelc  azigoni  meg- 
tailasa  I'elett  6rktfdven,  csnk  e  tekistetben  rendelkezbese^k. 

Hoffmann  Pil  ketsziniiseggel.  niegkerlllesael  vadoljii  a 
javaalatot,  mely  magatartisa  fclett  s&jkt  partja,  a  knrmiDvpirt 
nem  kesik  megtltkdzea^t  kifejezni.  N6zete  szerint  is  ezen  meg' 
klU6nb()zt«tea :  nilnkorminyzat"  es  nz  ,allaiiii  kOzigazgatas  kOs- 
vetit^ae"  aemmi  alappal  ae  bir.  MindeD,  a  mi  a  megyibeii  Hir- 
t^nik,  ktizjogi  terni^Bzetii  a  ily  megkUlOnbOiitet^a  csak  n  viro- 
Bokfaan  lehet,  melyekuek  sajat  vugyonuk  van.  Egyenesen  ramiltat 
arra,  bonnan  vetto  »  korm&ny  ezen  megkOlCnbdztet^at :  Bauhoak 
Tnrosi  rendez^aeben  fordul  az  el5,  ott  van  bz6  az  „eigener  Wirknogs- 
kreia"  es  az  .tlbertragener  WirkimgBkreis"-r5l.  A  tudomiiny  ezt 
az  osztalyoz&st  hatarozuttaa  elveti.  Hoi  v6gz(idik  az  allam!  koi^ 
m&nyzat  kOre  s  hoi  kezdidtk  az  dnkorminyzatg,  azt  megmonilani 
nem  lehet,  msrt  Ghyczy-vel  6  ia  azt  tartja,  hogy  az  'InkormAny- 
tat  abbau  k\l.  mindent.  mi  azou  terilletre  tartozik.  maga  a  tor- 
venjhatoHilg  hajtaon  vegre.  A  mil  el  lehet  cziiszeriien  vegezni 
az  6nkurnianyzai  altal,  az  mind  az  ^tal  vegzendS  el,  ca  csak 
az,  mit  igy  uem  lebet  ezelazeriien  elv^gezni.  ataaittasa^k  a  i.'cn- 
tralis  konnanyhoz.  Azt  hiszi,  uz  a  megkUKlnbSztetes  caak  azert 
hozatott  be,  hogy  az  itongedett  hatdakQrnek  czime  alatt  a  f<)ispan 
kezebe  ejta^k  az  egesz  Snkormanyzatot. 

A  kfJZBzabads^  biztosit&sii-a  a  hatalmaknak  tobb  kezbe 
oHztiait  megvaldaito  inteznienyt  tat  az  (inkormdnyzaibaii  Sywry 
Pal  (a  jiiliDB  12-iki  Ul^aben).  Az  nnkurmanyzat  nem  az  egyea 
megy^^,  banem  magao  a  aemzet6,  miulin  a  nemzet  azt  a  maga 
B  az  egyeaek  biztositdaara  tette  le  a  kitzaegek  6a  megy^k  ke^zebe. 
Nem  aiTdl  van  tebdt  ez6,  bogy  miutan  behoztuk  a  kurmany 
felelSaseg^t,  a  megy^ket  semmisitsQk  meg,  faanem  usak  arr6h 
8zflka6gett-e  az  iSnkormanyzat  ezen  eazkiizSnek  formAjaban  valami 
viltozaat  eazkOzSlni. 

A  legerdsebb  elvi  kifogiaokat  azonban  Ghyczy  KilraM 
emeii  a  tnrv^nyjavaelat  ellon,  a  Ji^liua  16-iki  tilesbeii.  middn  a 
javaalat  r6szletes  tdrgyaiaaa  kezdet^t  vette.  —  Koreave  kereatem 
a  Iflrv^nyjavaalatban  - —  raondja  —  ezen  eszmeknek  ;  „onkor- 
mdiiyzat  ea  illami  kSzigazgatila  kSzvetil^Be'  ertelmezeaet,  HeGoi- 
tiojat.  A  ti'iioldalrdl  az  allittatott.  hogy  az  5nkorm&nyzat  ^  u 
dtlami  kSzigazgataa  kSzvetit^se  aunyira  egym&sba  vagnak,  hog; 
aziikat   elmeletileg    megklllOnbiiztelni  nem  is  lehet,   banem   gy»- 


i 


■latila^,  minden  egyeH  oonrcet  esetbeo  es  igy  vnlubaii  <.'aak 
itrarie  klllfinbOztethetSk  meg.  Ghyczy  e^t  ncm  I'ogadJA  ei, 
lem  fentartja  azon  illispontjat,  bogy  ezen  k^t  eszme .  „9n' 
ininyzat  ee  illami  kUzigazgatis  kOzvetit^se'  tulajdonkepen 
zi  irtelmUki'e  nezve  egyoiAstAl  nem  is  kUlSnbSzik.  Az  iUami 
;igazg&tis  kSzvetiles^nek  eazmeje  szerinte  benne  von  az  dn- 
ininjzat  eezmej^ben  6a  az  Snkormdnjzat.  a  dotog  valosaga 
rint.  a  kazigazgatifl  teendSinek  a  tiirv^nyliatosilg  terllleteii  a 
vinyhat^sag  dltali  t«IJeBit6s6bJ)l  ill. 

Igy  ^rtelmezte  az  onkorm&nyzatot  sok  az^adoii  kereeztUl 
lennUnket  megelCzfi  kor  1848  elStt.  igy  tartotta  fenn  az  od- 
inaayzatot  az  ld48-iki  tSrveny,  igy  allitotta  ezt  visaza  az 
67-iki  orazAggyiileai  hatirozat.  ]ly  homAlyOB  kifejez^ae  a  tOr- 
lybatdsigi  JogkOrnek.  azenibeallitAaa  az  jlnkomiinyzatnak  az 
uni  kSzigazgatia  k0zvetites6vol,  ncmcsak  gyaniis  mar  eredeUre 
:ve,  banem  na^ryon  vpsz6lyeB  kOvetkezmenyeiben  is,  mei't  ez 
lom^y  azt  fogja  eazk(fz<)lni.  hogy  a  mi  a  t0rv6Dyhat6a4goknak 
!  k^zzel  az  unkormdnyzat  czime  alatt  adatik,  az  ugyanazokt<tl 
H  kezzel  az  allami  ktlzigazgatAa  kiizvetitea^nek  Uriigye  alatt 
Bzavetetik. 

Or.  Andrdssy  Oyula  ministereinUk  viaazautaBitja  a  „gya- 
lit&at",  miatfaa  a  tCrvenyjavaslat  I.  ^-ban  foglalt  mogkiilOn- 
ctet^s  a  aajit  ^s  itruhizott  liatAakdr  tekintet6ben  a  Bach-ftle 
^trik  kdzaegrendezesb6l  vetetett  volna  at,  dc  a  dolog  erdemet 
itJSleg  eg6azen  Urea  nyilatkozatokat  t«az. 

T6tk  VilmoB.  a  belilgyi  lUlanititkar  pedig  (a  Jaliua  IB-iki 
isben)  nagyoii  term^azoteaoek  taldlja  a  javaalatban  foglalt  fenti 
:iskSr-megkill5nb8ztet^Bt.  A  megy^k  az  ailaml  kQzigazgat&at 
ikugyan  k5zvetitik.  mert  hiaz  oemcsak  az  Allam  tilrv^nyeit 
jtj&k  v6gre,  hanem  az  Allamkorminynak  rendeleteit  ia,  tehit 
^lami  kSzigazgataat  szerinte  eaakugyan  kiizvetitik. 

A  kurminyp&rt  sziinokai  egy^ltal&n  nemcaak  a  regibb, 
46  elfitti  laagyar  fejlemeoyeket  hagyjak  e  kenl^anel  teljeaen 
yelmen  kivKl,  de  maganak  az  1848.  6v\  III.  tOrvenyiixikknek 
la  rendelkez^set  is,  moly  azerint  „az  orazag  minden  tiJrvSny- 
t(>B&gainak  eddigi  tj^t^eoyea  hatiisdga  ezentiil  is  teljea  ^psegben 
itartandd",  a  mi  ugyan  nem  jelentette  azt,  mint  tiSbben  magya- 
ini  kivantak.  mintha  a  varmegyeknek  nem  kellene  a  viltozott 
zonyokhoz  k^pest  a  parlamenti  feloloa  konn&nyz&a  tenn^szet^- 


I 


tte,  \ingj    ^ 


hez  kepeat  Attilakulniok.  de  mindeoesetre  azt  se  jelentette.  I 
a  varmegyei  onkorm&nyzat  Qem  nJlamigazgatis,  hogy  hz  Allant- 
i^azgatig  kdzvetiteHe  valami  az  Onkormanyzatoti  kJvilli,  abba  Qt>iD 
tartozo  3  azzal  Bzembedllithati)  fuactio  ^s  a  „valiidi.  a  azorosabban 
vett  BnkormAnyzat"  tulajdonk^pen  caak  a  belyi  egyUttlak^bii] 
eredil  collectiv  ^fdekek  kielegit^e,  mihez  k^pest  az  allaniigaz- 
gatas  ellat&sa,  a  polg&roknak  abban  valo  r^azvetele  nem  a  val6di. 
tula j  don  kepeni  6nkt>rman;zat. 

Nem  elegedve  meg  az  Altalaaoa  ritAban  ft^lhozott  kifoga- 
aaival  a  Biijdt  6a  4trubazott  hatiskfjr  elvi  elfogadhatlansAga  tekin- 
teteben,  a  reazletes  tirgyalis  alkalmival.  a  Jiiliua  IH-iki  illoaben 
Hydry  PAl  kdta^gbevonbatlanu]  kimutatja,  hogy  ezt  a  bataskCri 
DiegkUldDbOztet^sI  a  javaslat  az  1862.  tiiarcziua  n-en  hozotl 
oBztrAk  tSrv^nytBl  k3lcH6nBzte.  Ebben  a  tCrvenyben  fordul  elfi 
el9Bz9r,  mondja  (a  friinczia  es  nemet  elozmd^njeket  figyelmen 
kivUl  hagyva),  a  kdze^gnek  ea  nzutdn  a  Bczirk-nek,  vagy  Gaa-nak. 
vagy  mint  n&lunk  hivni  szeretik :  v&rniegyenek  k^tf^le  jogkOre. 
Az  egyik  jogkiir  (liiillo,  a  misik  atruti^ott.  £z  a  megktllSnbciz- 
tetea  Magyarorazagban  eg6azen  idegen  fogalom  Afl  igy  ezzel  meg 
van  vetve  az  alap  arra.  bogy  Magyarorszag  szabad  alkotm&ny&nuk. 
polgarainak  politikai  es  kOzigazgatiai  jogai  teljeaen  elenyeaztel- 
ven,  6k  igy  azatdn  aoha  miakent  ne  szolhaaaanak  a  kfizdolgok- 
boz  4b  maakep  ne  tblyhaaaaoak  be  a  kozigazgatnaba,  mint  at 
iUlaini  engedelem  m^rtikeig,  mi  t^rmSazotesen  korlatozva  van 
ea  mi  talAo,  lia  az  dllamaak  tetazik.  t£lp  el  ia  v6t«thetik.  Hiuian 
a  mi  tfin'enyhozAaunkban  ezen  megkUlonbilztetea  caak  moal  fordul 
el5,  joggal  mondbatta,  hogy  ezt  kdlcailii  vettQk.  Idezi  az  osztr^ 
tiirveny  a..  6.,  7.,  11.  ea  IB.  §-ait  6a  azoknak  a  javaalai  ren- 
deJkez^aeivel  valo  egybevel^aevel  Tiligoaan  kimotatja  az  ntanzast. 
mely  nem  lesz  boldogulasuukra. 

Az  ellenz^ki  oldaMl  jittt  ezen  meggyJizti  es  alapoa  kifogi- 
eok  daczAra  dtmegy  a  tJirvAnybe  a  aajit  ea  atrubazott  bat&skdr- 
f61e  hataskiiri  megkUliinbiiztet^anek  tSliink  leljeaen  idegen  azel- 
lemji  megallapitaaa.  A  kormany  ea  pirtja  csodalatoa  m6don  nem 
ia  mutat  semmi  fogekonyailgot  az  ezen  kerd^abe  valo  belemelyp- 
<lesre  a  altalanoa,  rdvid  Mzisokkal  Utik  el  az  ellenzeki  nvasokat. 
A  javaalat  tirgyaliaanil,  ligy  lAtazik,  oly  hataUnas  elvi  ellente- 
lek  nyomnhak  eloterbe,  bogy  azok  mellett  ez  a  kerdea  kelle 
megiilagitaara  oem  sziimitliatott.  A  negyvenea  6vekben    roegindiilt 


nagy  harcz  it  municipalistik  es  a  central! sUk  kuzt  erezteli  meg 
mindig  hatis&t.  Az  EStvOa  es  kOvetJii  ^taJ  Tollott  i-entralisU 
dllasponi  ugyancsak  nem  a  magjar  fejlemenyekre  tamaszkodva, 
haiiem  a  kiljfilldi  elmeletek  behatiaa  alatt  a  megyei  intezmeny 
feladaUt  a  heiyi  Ugyekre  szoritja.  Pedig  —  a  mint  Concba  tda- 
loar  megjegyzi  (Politika,  549.  1.)  —  „a  megyei  intemenynek 
tbgyatkozasa  nem  abban  illlott,  hogy  orezAgos  Ugyekkel  I'oglsl- 
kozott.  hanem  abban,  bogy  azt  t()rv6nyhoz6i  minds^gben,  nemcsak 
mint  igazgat6s&g  tette,  mAsr^Bzt,  hogy  az  orszagos  kormanynak 
vegrehajto  hatalmAban  nemcaak  oHztozni,  banem  azt  kizMlag 
bimi  akarta".  —  Ez  iskola  allaspontja  6pp  oly  kevesse  volt 
indokolt,  mint  a  masik  v6gletbe  csap6,  de  mdr  eg^szen  federa- 
ItBztikuB  hajlamu  allAapoDt,  meiy  egyaltalaii  nem  tudott  meg- 
baritkozai  azzal  u  gondolattal,  hogy  a  r£gj  magyar  megye,  mint 
a  melylyel  a  nemzet  souverainitasbani  riazH  oly  boaez^  idfikOn 
dt  aikereuen  v^delmezte  fejedelm^vel  szemben.  a  maga  egeszeben 
lie  Jegyen  fentartliato.  fin  a  mint  a  rSgi  mcgye  jogvedelmi  eszkCz 
a  tiibbiiyire  absolut  irAnyu  kSzpoiUi  batalommal  szemben,  az  itala- 
kulaa  kerdeaen^l  is  ez  a  azempont  nyorauJ  elKterbe,  a  javaalat 
elleji  a  legbeveeebb  tamadasoknt  az  a  tekintet  provocilja.  hogy 
mennyiben  Hzolgal  a  rendez^a  a  konninyhatalom  eriisit^sSre  s 
k(<vetkez6sk^pon  a  megj'e  OnalloaAgAnak  csorbitiaira.  Igy  a  aajit 
ea  atrubazott  hatiskiir  megklllJSnbSztetese  is  nem  annyira,  mint 
a  magyar  fejlem6nyekkel  ellenkezo,  a.  magyar  azellemtSI.  tradi- 
tioktol  idegen  ir&ay  gyilmtflcse  tamadlatik,  hanem  kifogaeoljik 
foleg  azert,  mert  az  .dtruhizott  batiskflr"  alkalmat  fog  adni  a 
korminynak  arra.  liogy  e  czimen  min61  t5bb  Dgyet  vonjon  eajdt 
kezel6se  alA. 

Az  antagonism  list  kormAnyhatalom  £b  megy^k  kSzt  az  al&bb 
erintenda  tBrttneti  lejlenienyek  mag>'ardzzAk.  A  magyar  Snkor- 
nianyzat,  a  mint  az  ll^48-ig  fenn&llott,  megfelelt  az  Qnkormday- 
zat  belyes  ertelemben  vett  fogalmAnak,  a  mennjiben  a  megyekben, 
mint  a  .legalia  protestatis  executivae  organa"-ban  s  ,legiim 
ci]8todes''-ben  gj'akorolt  Onkormdnyzat,  a  helyi  fcapcaolatban  618 
Allampolg&rok  ktizremiikild^se  vott  ligy  a  helyi,  mint  az  orszigos 
feladatokra  irAnynlo.  de  mindcn  esetben  allami  vegrehajto  hatalrim 
gyakorldsaban.  De  nem  felelt  meg  a  helyesen  felvett  Onkormiuy- 
zat  fogalminak  annyiban,  a  mennj-iben  teljess6ggel  hi&nyzott  a 
belsii,   szervea  daszefUgges  orszagos  kormanyzat  es  oukormanyzat 


xz  OkkoemAkvkat  batIskOhe. 


kOzdtt :  hianyzott  annak  tudatii,  bogy  az  (Snkorm&nyzat  i 
igaz^tae  egy  alakjn.  melyben  szervezi  niagat  a  nenizet  a  ni^;a 
helji  eletere  :  annak  tudata,  ho^  a  megyeben  az  AUnmnak  egv 
ize  viszi  az  allami  kildgazgatagt,  higz  az  alia mhata lorn  a  maga 
helyi.  particuJaris  szervezeteben  szembeszallliatott  az  allani- 
hatalominal.  Nem  tagadhat^.  hogy  a  regi  inegye,  bAnnily  becses 
Bzolgalatokat  tett  gyakorlatilag  az  alkotmanyoB  szabadsag  meg- 
Avasa  erdekeben,  vegelemzeaben  a  federativ  szerkezeihez  kOzcljaro 
alakulat  volt,  mar  pedig  a  federativ  szerkezet  ellenkezik  maginak 
az  Allarnaak  tcrmeszet^vel. 


Az  164^  elStti  magyar  megye.  az  Albmbataloni  minden  fH 
mtikSdeBi  iraDvira  kiterjed5  jogaival,  a  kiizpooti  kormiuiyhata- 
lommal  szembeui  finallcisAgAval  pAratlan  alaktilat.  melyet  az  ld4B, 
6vi  XVI.  t.-czikk  Dem  biaba  nevez  ,Magyarhon  es  kapcsolt  r^szei 
alkotm&nyossdga  vedbAstyiinak ' .  —  Az  eredetileg  canpan  tor- 
ininyzati  egyaiget  k^pezC  megje.  a  mintt  volt  a  kezdetlegts 
kiral)-i  virmegyei  szervezetben,  melyben  az  orezag  neinesei  ere- 
detileg bent  sem  fogloltattak.  a  kir41yi  batalom  gyilngUlesevel 
hs  megOBztasival  a  kapcaolatoaan  az  autoaom  megyej  azervezetnek 
kifejISdes^vel,  nem  csupan  kormAnyzati  egysegge  valik,  haneni  a 
eouverain  batalom  (fna]16  t^nyeztijeT^.  A  tOrvenybozdeban  resit 
veeznck  kovetvAlaaztaei  es  utasitAaadAsi  joguk  dltal ;  ttin'enysz^kelk 
iltal  a  birastodasban ;  sajit  terOletUkfln  tagjaik  felett  birjik  a  vegre- 
hajtd  batalom  kezel^set  a  a  kSzponti  kormanyhatalommal  azemben 
a  Wa  inertiae-t.  Utobbtiiak  jelent(is6ge  nem  abbaii  allt.  niinibs 
a  vArniegye  ezaltal  a  kOzponti  korm  Any  batalom  tiSn'enytelen- 
ktideaeit  megakadAlyozbatta  volna.  A  korminy  igen  aok  tttrveny- 
telen  i-endeletet  nemcaak  kiadbatta,  lianom  a  megyek  mmden 
feliriai  joga  daezdra  vcgre  is  hajtatbatta  a  oz  cllen  az  orazif- 
gyiil^sn^l  orvi-nyeatlett  Herelemerael^si  jog  aem  baszndlt.  A  m^[jik 
lebit  abban  az  6rt«IembDn  nem  voltak  az  alkotmanyoasAgnat 
v^dbAatyAj.  mintba  a  tOrveuytolen,  alkotmanyellenea  konnAnj'uat 
megakadilyozhattak  voliui.  „A  megye  az  alkotmAny  foutoa  alkol" 
r^aze  volt  —  mondja  Qrllnwald  Bela  (Kosautb  6a  a  megye,  9. 1) 
—  de  m^gia  csak  egy  r^aze.  A  mint  a  nemzet  nem  volt  k£p«< 
megv^eni    alkotmAoyat,    akkor  az    alkotminynyal    egyUtt    mt?- 


fwmniisUlt  a  me^r    i«.   A  kinek    ereje    roll    rombs    diinteui 
alkoiminyt,    animk    volt  batalma  in.cg'eeminisiteni  &  megyM   in.' 

Ue  igi-'niB  vodbAstyAi  voitak  az  alkotniAnvDak  abbaii  az 
Melembeii,  bogj'  a  inegyek  tartullik  fenn  a  kfizUgyek  iriiiti 
irdekltSd^at.  tartott&k  ^breii  aet  ft  sznbad  kuzszeltemet,  azi  & 
ragaazkodist  az  jilkotmanyLoz.  nti-ly  n^lklll  az  absolut  hataliim 
gyCizfitt  vuloa.  A  nie^e  bin  rlletifirktid^si  joggai  nemcsak  sajit 
tiasUHsvlOirv,  hanem  a  kOzponti  korm&ny  teendSire  is.  ut6bbiakn 
axAltal,  bogy  .a  tfirvenyek  felett  6rkOdett  *8  mint  egypdaU 
tiSrv^Dyea  v6grehajt6  organum,  kfizrenilikBd^a^t  tole  megtagad- 
batU'  (Szentkirilyi  i,  m.  4. 1.).  A  vis  inertiae  jelentOfifrge  teliit 
abban  is  AllotI,  liog}'  a  niRgye  tSrv^nj-telena^ghez  magAt  udti 
Deni  adta  a  a  jogi  elvet  iiiegnienh'e,  a  [ulhalalom  ellt^nebcn  nz 
orszAggj'iilea  elfilti  gravainenben  keresett  menedeket.  ,Nvni  a 
Hirvpnyek  ttnylrgca  megmetitise.  liaticm  a  IflrvSnyess^g  felctti 
tiUtkoEae  volt  az  (mondLatnok  inkAbb :  a  Utrv^nytelenaogek  fel- 
Uriaa).  mi  ilt&l  az  alkutniAny  {tUGtt  firhsdiek  (SzentkiriUyi  i.  m. 
1R2.  1.). 

Az  IH4H  eldtti  niegyei  9nkonninyz»tot  mindif;  ugy  fogtAk  fel 
oilunk,  liogy  az  az  allanit  v^givhajt^  hatalomoak  dpi-ontrftlisaliilja, 
A  magyar  alkotmany  r^gi  szabAlya  szcrini  ugyanis  a  vogrrhajt^ 
hatalom  reazint  kitzvctlenOl  a  kirAIyi  korminyzati  niJiazenM^k  I'ltjAit  . 
gyakorollatik  (admioiatralio  immediatal.  reszint  kOzvetic  a  hely- 
lultVaigok  Altai  (adniiuiatratio  niedinta  [i«r  jurisdii^tionea).  A  hely- 
balt^sAgiik  a  „legaliu  oKCi-iitivae  |icitifatAU8  urgnna"  :  sx^rveilc 
kOsvFtU'iiUl  a  tiAp  Altai  at.  alkotinany  Bzerint  rAjuk  ruliizolt 
batAlmat  ssyakorolnnk.  MAsrdazt  iizonban  ^fidclea  avitonini  Inatl- 
tntonim.  ao  le^in  coitsi-rvatores'  (Cziraky :  ConapMtus  11.  '207.  I.). 

Az  IH4H  p|6lli  lupgyp  az  GnkurmAnjiat  tcljpswg^l  birta  i 
sUtntuni-nlkotfUi.  megyei;  tiaetviaelAvAlaaztAai.  kaitaegretie-meg- 
inapilAai  ^a  niegyei  p6tad<!>-l«te8lt^si,  kfizigazgatAa-iDt^z^ai  jogai- 
vaL  AlA  volt  aiicnbaii  vetve  a  kirAly,  illeive  komiAnya  fel- 
OKytflotAiiek,  HlPJiitn^s^nek  &n  feiaivizagAlatAnak.  A  fQiapADDak. 
mbil  a  kin'kly  k^pviseliij^nek  vrxntnac  alatt  mfikAdtek :  hatAro 
taUik  kiraiyi  ellcn'^rz^e  oh  ffltilvizsgaUt  tHrgyAt  k^pezt^k ;  a 
elkn  a  kirAlyi  organ  amukboz  li-ht-tc-tl  felebbezni  a  Allt  fi  a  bii 
kodaai  funrtldrn  n^zve  ia. 

t  Onkorminvzat  ^pp  Agy  orazAgna,  Allsmi 
I    magyar   (icirittrAa    azerini.    mini   a  kirAIyi 


Elvi  kUlOnbseg  ismerese  a  kiralyi  6s  ai  itukormanyzati  beiyi 
hatAsagok  v6greiiajtisi,  kOzigaKgataei  tevekenya^ge  kSnt  a  magysr 
alkotm&Dy  szellemevel  meg  neni  fer.  Az  onkormdnyzat  a  regibb 
magyar  felfogas  szerint  ia,  csak  ligy,  mint  Augliaban.  „nem  helyi 
Hgyeknek.  baneni  Allami  kOziigyeknek  intczee^t  Jelenti  az  fgjea 
helyek  lakoeai  Altai'  (Concha:  l!ljk.  alk.  111.  368.  1.)  Az  onkor- 
minyzati  hatoB&gok  is  az  illam  hatalmtlt  gyakoroljdk  csak  ligy, 
mint  a  kirilyiak.  Igaz,  a  kelltl  (SaszemlikOdeB,  ax  egyseg  ee  Bzervea 
kapcBolat  a  kOzponti  korm&nyzati  miiszervck  6b  a  megyek  teve- 
keaysege  ktizt,  annak  viligOB  tudata  az  utobbiaknal,  bogy  mind- 
ketton  ugyanazon  ^lami  liatalum  Bzcrvei,  nem  volt  meg ;  de  ennek 
okit  abban  a  kdrUlm^uyben  kell  kereunQnk,  bogy  esupiit  a 
kir^ynak  felelda,  az  orszaggyiil^snek  nem  felelJls,  eQIl61fog^'a  s 
kiralyi  akaratnak  feltitlenUl  ervenyl  azerezni  igyekvfi  kSzponti 
kormanyzati  hat<:>Bagok  Altai  kepviselt  allami  batalomgyakorl&sban 
a  meg}'6k  megazoktAk  egy  velUk  szenibpn  ellenseges  batalom 
^rvenyeallles^t  latiii  b  a  fcOzponti  es  a  de  centralis  Alt  AllaiDi 
hatalom  kSzti  kiizdelmek  azukadatlan  sorozata  volt  fiioka,  bogy 
az  JiSBznemzeti  erdekeket  kielegiti).  a  kor  kdvetelmenyeiuL'k  meg- 
feleld  kOzigazgat^B  nem  tudolt  helyet  foglalni. 

Az  Onkorminyzatban  foglalt  Jognk  cgyik  kivAldja  az  dn- 
kormAnyzati  szabalyalkotas,  mely  mint  az  Sn&llo  JoghatoaAggal 
jar6  (HK.  III.  2.  cz.)  megyeinket  megillette  a  melynek  a  korAbbi 
idokben  kivAlo  jelentiia^ge  volt,  konkurralt  a  kii^ly  es  orazag- 
gyilleB  jogalkot6  batalmiLval,  mert  az  dllamfejlJld^B  kezdetlegos 
Bzakaiban  a  parti  culartB  Jogot  alkoto  t^nyezfik  jogaIkot«aanak 
nt^obb  ter  nyilik.  A  mint  a  megyek  ala  voltak  vetve  a  kiraly 
feltlgyelete,  felQlvizsgalata  ea  ellenSfz^aenek  Altalaban.  ligy  az 
Snkorm&nyzati  azabalyalkotds  tekinteteben  ia  az  Saazbangot  az 
^llam  helyi  eletc,  a  varmegyekben  meglevti  partjcidaria  allam- 
hat^mi  szervezet  ee  az  allam  egesze  kOzt  a  kiralyi  felllgyeleti 
jog  kivAnta  biztofiitani.  A  statutamok,  kltlOndsebb  a  nagjobb 
fontosBdggal  birdk,  kiralyi  jdvabagyaat  ig^nyeltek  (IfiSa  :  XVItl., 
1723:LXVI.,  CIX..  1729:  XII.).  Az,  bogy  a  vArmegyei  atatutu- 
mok  kirAIyi  megerdait^et  igetiyeJtek,  nemcsak  a  monan-bicus  itlam 
azon  aUpelv6nek  kifolyasa,  bogy  az  illam^let  minden  fSbb  Jelen- 
eeg^nek  a  kirAiy  akarat^nak  liozzAjarnlaaAval  kell  tQrtennie,  hanera 
megteBteaiteae  a  kOzhataloni  gj)eeiftlis  magyar  felfog&aAiiKk  is, 
mely    azerint  a  kozhataloiii  a    kin'ona^ ;  a  vArmegye    kuzSnsoge. 


'  mnt  a  azent  korona  tof^su,  tehat  a  ktizhatAlniat  a  koniniban 
rejlfi  halalom  m^sik  tenyezBje :  a  kirily  nelklll  uem  gyskorot- 
hatjilk.  Az  (Siikorm&nyzati  szabalyalkotis  ae  eauptin  n  Ijelj-i 
Qgyekre  volt  kiterjedS.  banem  orszagos  ^rdekfieket  is  felolelt  (ijry 
orasagOB  erdekS  Ugyekoek  Htatutarius  szabilljozAsit  rendelik  as 
1GU8.  K.  u. ;  I.,  111.  t-cz.,  az  1723:  LXVI.  es  CIX.  t.-cz.-ek  ; 
nem  egy  esetbeii  u  tOn-enyiiyel  ellenkezii  statutumukat  a  tiirv6ny- 
houis  aemmisiti  niej;,  ig^  az  Hi47  ;  LXXVIl.  es  I71&:LXX1X. 
tSrv.-czikkek.)- 


Az  allami  batalomkiir  miDilketDemJi  azervezete :  a  kiizponti 
kormanyzat  ea  az  onkfirmanyzat  egyarant  allamigazgatAs,  azok 
az  allamigazgatdsnak  csak  klUdtibiJzu  aiakjai  s  az  ^lamtiil  fQgg, 
mikepen  szervezi  magdt  az  Allami gtugatasnak  ezen  egyik  vagy 
masik  alakjAra,  tehAt  az  ailamh.-italom  belaS  azervezetenek  k6r- 
deaot  mik^pen  dfinti  e)  abban  a  tekintetben.  bogy  mit  biz  az 
iUaroigazgataanak  egyik  vagy  miaik  alakjara.  VilAgoa  ebbiil.  bogy 
olvctendii  a  a  magyar  jogfejleinenyeknek  ae  megfelelii  az  a  fel- 
fogis,  mely  az  AllamigazgatAst,  annak  kUzvetit^a^t  csak  mint 
itruhazott  fanctiukfirt  adja  meg  az  onkormanyzatnak.  Az  dnkar- 
mAnyzat.  mint  decentraliaAlt  allanibataloiti-gyakorlaa,  ^ppen  mivel 
illamhatatoui-gyakorlAa.  nem  az  Allami  hatalorokSr  megazoritAaa, 
csak  „egyik  mudja  az  Allami  Lataaktir  betttltea^nek"  (Kui 
Allami  unkormAnyzat  32,  a  kOv.  1.).  Az  onkomiAnyzat  ia  „ib 
nok  az  illamnak  azcmelyea  Dyilv&nulAsa.  maga  az  lUlam".  (U.  o.) 

KeaUbbre  liagyva  a  mi  1870.  ^vi  t0n-6iiyliat6aA}n  t0rv6- 
nyQnkbe  felvett  ,aajAt-  ^a  ,atruliAzott  hataakOr"  ea  a  Gneist 
elfitti  nemet  elinelet«k  kOzti  Saszefll^ea  kirautataadt,  laaauk  mily 
poaitiv  jogok  utAn  itidult  tdrvenyilnk  ama  liatdakOri  megkdldn- 
bOetet6BD61.  Az  1870.  evi  tfirvenyhatoaagi  tOrveny  minden  val6- 
eziniia^g  fizerint  az  oaztrAk  1849-iki  kozaegi  ttirveDynek  haaonl6 
felfogaaAbol  tueritett,  midOti  a  ,sa}&f  6a  .AtrubAzott"  hatAakifrt 
felvette.  ez  utobbi  ICrveny  viazont  az  1789-iki  deczember  14-ki 
franczia  tilrvenyt  utiuozta. 

Jpllinek  kimutatja  (Syetem  lier  aubjectiven  QlTentlichen 
Reclite,  246.  s  kt)v.  1.).  bogy  a  kOzsegek  SnAHu.  aajat  bataa- 
kSrenek  gondolata  nem  Auaztriaban  timadt,  mint  ezt  Stein  ea 
Gierke  aititottak,    bancm  az  az   1789-iki  franczia    eszmek  ered- 


4 


878 


I 


menye  8  a  fi-anczia  couatituante  adoti  tinnak  elJiszdr  kifejetm." 
A  franczia  n em zetgy files  a  re^  uraloin  alatt  megteBtesitett  merev 
centra] isati^t  megszUnteti.  a  txrtomdnyi  beoazt^snak  v^get  vet. 
lij  kozigazgatasi  beoBztAst  teremt  a  d^parl^ment-okban.  nielyek 
a  nciuzet  tielji  elet6nek  felkeltisfit  cz6Iozz4k.  A  kQzsegekel  egj- 
fornian  azervezi  a  autonomijival  ruhazza  fel  dket.  KGianbaeg 
t^tetik  a  kdza^gi  aiitonomia  es  az  AUanihatalom  gyakorltlsa  kOzt. 
Az  17S9.  deczember  14-iki  fraDczia  tOrv^ny  49.  czikke  azerint 
.iea  t'orpa  muninipaux  auront  deus  eapecee  do  fonctiona  k  rem- 
plir,  les  unea  propres  av  pouvoir  municipal,  les  autrea  propres 
a  I'administrafion  ginerale  de  I'Etal  el  deleguies  par  elle  aux 
miinkipalitea".  ^ — Az  50  czikk  szerint ;  ^Lea  fonctions  propres 
au  pouvoir  muniuipal,  sous  la  surveillance  et  I'lnspection  de«  i 
assenibl^ea  adminiBtrativea  sont  .  .  .  de  faire  jouir  lea  liabilanU 
dea  avantagea  d'one  bonne  police,  notamment  de  la  proprete, 
de  la  aalubrile,  de  la  aOretd  et  de  la  tranquillity  dans  lea  rues, 
lieus  et  edifices  publics".  —  (Haurioux:  Preeia  de  droit  adniinia- 
tratif.  4H.  1.). 

A  kiiza^g  Unillo,  aajAt  liataekdr^nek  gondoluta,  Jellinek 
azerint,  nem  mia,  mint  az  emberjogok  term^azetjogi  felfogasi- 
nak  alkaJroazAaa  a  kozs^gekre,  mint  teattUetekre.  A  mini  as 
egyeanek  vannak  bizuoyos  jogaj,  melyeket  az  illam  oem  teremt. 
usak  eliamer,  mint  hatiirvonalat  az  egyen  6h  ^lam  ^iszony&biui, 
ngy  a  ki3zaegeknek  ia  vannak  bizonyoa  jogai,  melyek  ezen  tea- 
ttileteket  eredetileg  megilietik  a  neni  az  illam  adja  azokat  nekik. 

A  I'ranczia  eszm^k  behaldea  alatt  az  1830-iki  belga  alkol- 
niAny  a  kdzsegi    ea    megyei    erdekekre    n^zve    az    ^lanihatalom 
azerveifll  a  kOzsegi  ea  mepyei  fanicaokat  iaraeri  el  (31.  czikk);     ' 
eliameri,  bogy  bizonyoa    functiiik  ezen  teatuleteket  sajat    eredeti 
jogukon  megilletik  {108.  czikk).  a  mi  altal  a  .pouvoir  municipal"- 
f^le  batalomhoz  kSzel  j&r.   Ugyancaak  a  francia  eszmek  behafaba 
BzUli  aztan  nemet  fOldSn  ia  a  k5zs6gi  azabadaag   kSveteleset  az     | 
iUummal  szcmben :  itt  is  mindinkAbb    tert    li6dit    az  a  feirogis,      i 
bogy  a  kQzsegnek  szQkaegkepen  birni  kell  bizonyos  Sniil6  hat^     - 
kOrrel,  hogy  szabadon  fejiOdlieBBen,   ez  a  liatAakOr  pedig  a  kSz-     ' 
B^g   vagjoni    Qgyeinek  kezeleset  ea  a  heiyi  rend^azetet    foglaljs     ] 
magAban.   B  mellett  azonban  az    allam  ia  felhaszn^batja  a  kSz- 
sSget  3  maga    czeljni,  a  k&zez^lok    el^r^aere,    a   mikor  is  aajjit 
batalm&nak  egy  reazet  a  kazsegre  nih&zza.  Az  1831.  rnajua   I7-ifci 


revide&lt  nemet  .  StUdte-Onlnung"  midoD  a  varosuknak  viasza- 
adja  a  faelyi  reDileszet  kezel^a^t,  ezt  oly  feDtartaaeal  teszi,  bogy 
az  az  illam  uevebeti  f^yakoroltatik  es  klllSDbifztetiii  kczdenek  a 
ktizseg.  mint  IcJiKs^gi  llgyeket  kezelit  is  a  kSzB^g.  mint  az  Allam- 
hatalom  kSzege.  organuma  kiizt  (St.  O.  34.,  105..  109  .  112.  §-ok. 
1.  Dablmann:  Politik,  223.  i.).  Az  1848.  deczember  5-iki  porosz 
alkotm&ii;.  a  frankfurti  bii'odalmi  slkotmany  6b  az  1S48.  mircx. 
4-iki  oezti-ik  alkotniiny  egjarant  eliemernek  a  k5zs6g  szamira 
bizonyos  alapjogoktit, 

Az  onkormanyzat,  mint  iillamszervez^ai  etv.  eniiek  ama  fel- 
fogixa,  bo^  az  allamUgyok  a  kfizigazgatasban  niagok  az  dllam- 
polgirok  idtal  vegeztesaenek,  bogy  tebAt  az  illampolg&rok  az 
illami  administratiiiba  mint  szabad  organumok  lieilieeztesscnek. 
az  ennJpai  azarazf<ildun  mig  a  tizennyolczadik  ezizad  kOzep^n 
ee  tal^  dltalinos  elfogadast.  A  k0zs6gi  szabada&g  a  szizad  har- 
madiii  evtized6t5l  kezdve  mint  az  dllamhatulom  korlatja,  ellen- 
8Alyoz6j&  kovetoltetik.  Az  Onkormanyzatut  az  illamma]  Hzemben 
kivinj&k.  Az  illani  es  a  kdzafig  viBzonyaban  egyfelol  az  azolgAl 
mervadu  tekintetill.  bogy  mindkettSnek  elemei  azonosak  b  enn^l- 
fogvn  mindketti)  hivatva  van  a  kflzfeladstok  megoldisara.  Azon- 
baji  masfelOl  a  kOzseg  terlilete  kisebb,  n^petttieget  n  szomazedi 
kapcsolatban  egyiittlakok  kepezik,  ebbS!  folyolag  t«bit  killQn 
feladatai  is  vannak,  melyek  az  atlamnak  aem  feladatai.  A  kozaeg 
ezek  ezeriuf  a  beiyi  collectiv  erdekek  alanyak^nt  tekintetik.  Ezen 
belyi  collectiv  6rdekek  magukban  fogluljak  a  kJfzB^g  gazdas:igi 
Qgyeinek  igazgatisAt  6s  a  helyi  rendeszet  kezel^s^t.  Ez  a  ktlz- 
aeg  ^term^azetea"  baiAskflre.  V^gez  a  kazaeg  mas  nyilvan  jeliegii 
Qgyeket.  feladatokat  is,  de  ezeket  az  illam  (italja  bat^skCr^be 
delegatio  iltjan,  ez  az   „itnib&zott  hnt^skfir". 

Ez  legalabb  az  1849.  mirczius  17-iki  osztrdk  ideiglenea 
k9zf)6gi  tjtrvenynek  (4.  czikk)  illaspontja.  mely  szerint  ugyanis 
a  k6zs6gnek  kettiis  bataskiire  van,  a  ^terineszetes'  hatiskSr, 
melynek  terrennmdii  a  reniiullo  torv6nyek  balarai  kdzt  azabad 
rendelkezesi  jogot  bir  mindabban.  mi  a  kOza^get  erdckli  s  mely 
feladatokat  sajAt  orejevel  iiiegoldani  kepes :  tovdbbi  az  &trah^- 
zott  bataskdr,  muly  n  kSzaegnek  kSteleaaeget  jelenti,  resztvenni 
az  ili&mlgazgatdsbaii.  kiizvetiteni  azt  mindazon  feladatokra  nezve, 
meljeket  az  allam  rea  rubdz,  Allami  feladatokat  a  k5zB£g  nem 
sajit  jogan,  banem  lUlami   megbizati,   delegatio  alapjan  old  meg. 


(Jellinek  a  snjilt  liataskorbe  eaC  feladatokal  t'acultaliv  feladato 
nak  nevezi  az  dllami  me^bizis  folytan  ellaland".  kOtdezd  fel- 
adatokkal  szemben.  —  i.  m.  275.  1.  —  a  mi  ncm  egeezen 
helyes  Qiegjeim^B,  niert  Itiszen  ezen  facultativeknek  mondott 
feladatok  nagyobb  rfsz^nek  nieg\'aldBitiBa,  illetve  az,  hogj^  ezekra 
nezve  kUzignzgato  hatoaigukat  kifejteui  akiii'j&k-e,  nines  a  kiSz- 
H^gnek  szabad  tetsz^s^re  bizva.  Ugjanil;  6rtelemben  Kmetii-: 
Koztgazgat^si  jog.  90.  1.) 

Az  1849-iki  oaztrak  alkotmany  33.  §-Anak  rendelkezese, 
niely  a  kozs6gnek  biztositja  sajat  Dgyeinek  kdzigazgat&si  int6- 
zes^t,  valaniiiit  az  1849-iki  ideigienea  osztrdk  kSzs^gi  torvMy- 
nek  a  kGzs^gek  .tevmeszetea  hatAekdr^re"  vonatkoz6  meg&llapi' 
tisa  egyarant  kifejezik,  hogy  itt  az  AUami  feladatokt6l  ktUOD- 
i)6zli,  a  kOzsegnek  eajAt  UgjeirJtl  van  szo.  Az  1862.  6vi  laiiti. 
5-en  kelt  kCzsegi  lorv^ny  a  termeBzetea  bataskurt  doallo  halaa- 
kOrnek  („BelbslBtSndiger  WirkungBkreis")  nevezi,  eitve  alatta  i 
kiizB^gi  ^rdekeket.  melyek  a  kSzs^g  sajat  ereje,  rendelkezes^re 
allu  eazktSzet  altal  kieidgithetllk. 

A  Baj^t  eB  atnihazott  bataskSr  elvi  elkfllSnitese  kifejezeal 
iiyer  ii  keB^bbi  ttirveayfaoz^  altnl  reszletesebben  szab^lyozoll 
allanii  felUgyeleti  jogban  ia,  mert  mig  a  Bajat  bat^k6rbe  eei 
flgyekre  n^zve  ezen  felUgyeleti  jog  csak  arra  terjcd  ki,  liogj"  a 
kOzB^gek  tiirvenyes  hat&BkUrftket  tiil  ne  ISpjfik,  a  tulajdonkepeni 
kSzigazgaUsi  cout roll  azoit ban  az  tinkorra^nyzatot  illeli  meg.  addig 
az  atmhizott  hatiskSrbe  es(>  dgyek  tekintet^ben  az  allami  felUgyeleti 
jog  BOkkal  mesBzebb  t«rjed.  mert  itt  az  Onkormanyzat  ala  van  vetve 
a  kornidny  kOzvetlen  ntasitd  liatdsagdnak,  sdt  ttz  Ugy  intezeset 
az  Unkorniinyzattiil  el  iB  vonbatja  es  BzUkseg  eBeten  sajat  orgs- 
nnmaival  vegeztetbeti. 

Az  1870-iki  tHn-enybatdadgi  tflrvSnyiiek  a  Bajdt  es  atriihi- 
zolt  liataskiirt  niegklilonbiiztetJl  ill^Bpontja  kJIzvetlentll  az  oaztrik 
kiizB^gi  ti3rv6ny  ut^nzatanak  Idtazik,  de  ez  viezont,  mint  feniebb 
erintettilk,  franczJa  nyomokon  holad.  A  franczia  felfogas  az  On- 
kormanyzatot  ma  is  ttzembe  belyezi  az  Allammal.  A  franczia 
felfogaa  an  ^lamot  a  maga  particulariB  azervezeteben  nem  l&tja 
Allamnak.  Az  illlamot  naluk  vsak  a  uentralia  hatalom  kepviaeli. 
de  nem  a  helyi  kSzigazgataa  es  liafoaigok.  A  heiyi  hat^B^okuak  u 
allammal  azomben  vannak  kitzigazgatasi  jogaik.  Ue  ug}-anezen 
fell'ogaH  azerint  az  altalanoa  Allanii  erdeket  csakia  az  ^lam  kpp- 


k 


TJseli,  a  depai'tement,  a  commune  csak  lieiyi  erdekeket  k^pviael. 
A  franczia  dec^nti-alisatio,  a  miat  az  ajabb  JogfeJIodeB  meg- 
vnl^aitotU,  nem  az  lUlami  batalom  megoaztaaa  a  kSzpont  6s  a 
heiyi  hatosigok  kiizt ;  az.  mint  Hourioux  mondja  .I'Etat  Aivisi 
centre  lui-meoiB"  (i.  m.  25.  1.). 

Ennek  az  alliupontnak,  mely,  a  mint  Uttak,  a  franczia. 
nemet  6s  osztrdk  positiv  jogokban  birja  gyfikeret.  temi^szetszerii 
folyom^ya.  bogy  oz  Qnkorminyzat  nem  allamigazgatis.  mert 
biszen  az  allamigazgatas  kSzvetit^Be  az  onkorminyzaton  ktvilt 
illeti  meg  a  tOrvenybatosAgot.  az  neki  nem  sajdt  iigye,  haiiem 
egy  rd  nizve  idegen  ilgy.  Az  aliamigazgatda  az  Onkorminyzatnak 
nem  aajat  joga,  banem  esak  Atrub&zott  joggyakorlaa  s  az  ^lami 
jogkfir  tenneszetszerUleg  ^pp  oly  m^rt^kben  kiaebbedik,  a  mily 
m^rtekben  ezen  Jogitruhazaa  bekcivelkozik.  {)nkonnanyzati  alakzat 
6a  allam,  dnkoi'manyzat  es  allami  igazgatis  mint  idegenek,  egy- 
maaaal  szembeiielyezettek  jelenkeznek.  holott  nz  Sakormdnyzst 
a  nemzetnek  6\>p  ligy  allami  (caakhogy  a  heIyi  cletre  valo)  ezer- 
vezkedese,  mint  a  kilzponti  batalomban ;  bolott  (iakormaiiyzati 
igazgatile  ia  allarai  igazgatas  nem  egymaa  mellett  vannak.  hanem 
egyik  a  mdsikban  foglaltatik. 

Ezzel  az  idegenbOl  hozzank  csempeazett  lelfog^ssal.  mint 
emlitiik,  bomlokegyenest  ellenkezik  a  korabbi  magyar  felfog&e. 
mely  az  Onkoimdnyzalban  allami.  iLetve  orBzagOB  Ugyek  int^z6- 
v'A  is  litta  a  heIyi  ilg^-ek  tneilett.  Mlkent  gyakoroltak  az  aUam 
e^6sz  fejISdese.  a  helyeB  ^amigazgat^B  kOvetelm^nyei  szempont- 
jabdl  megyeiuk  ezen  onkorm&nyzatot  b  a  negativ  erodnienyaek 
mik  voltak  okai?  mas  kerdea.  E  negativ  eredmenyek  kfesztetik 
a  megye-elleneseket  oly  kijelent^Bre,  b(^y  .l^nyeg^n^l  fogva 
localis  t^nyezti  b  CBak  lacalia  fcladatok  megoldasara  k^pea  a 
gazdaaigi,  kulturAUB  es  pbilantropikua  JInkormdnyzat  kOrfiben" 
3  „a  ki  Altalanos  politikai.  allami  ee  nemzeti  feladatok  meg- 
old&Bftt  kOveteli  tfile.  az  lebetetlent  kSvetel",  —  „megbinitja  a 
nemzetet  s  4Uamot  aajAt  feladatainak  megvalositiaiLban  a  maga 
nem  kipea  e  nagy  tenyezSket  belyettoaiteni " ,  —  reBpectabilis 
int^zmenynye  caak  ug>-  valbatik.  ba  a  niiikSdesot  a  lielyi  Gnkor- 
mdnyzat  feladataira  uzoritjnk,  melyeknek  megoldaaara  egyedol 
k^peB  (Grilnwald  :  i.   m.  4;i.  I.). 

A  kor&bbi  magyar  felf'ogda  nam  t«Bz  semmi  kOlilnba^get 
az  eredeti  6a  itrubizolt  bataakiir  kOzOtt,  mert  azerinte  az  Onkor- 


J 


382  AZ  OnkormjLnyzat  hatIskOibb. 

manyzat,  barmily  Ugyet  v^gezzen  is,  egyarant  az  illaini  vegre- 
hajt6  hatalom  gyakorlasa.  Egy^bir&nt  ezen  megkQlQnbdztetes, 
illetve  annak  felt^tele,  bogy  bizonyos  ligyek  az  5nkonninyzatot 
eredeti  jogon  illetik  meg,  kiildnben  is  indokolatlan.  Igen  helyesen 
tanitja  Lecbner  (K($zigaz^atasjogi  el5adi8ai  I.  284.  L) :  ahhoz, 
hogy  az  onkorm4nyzat  aid  tartoz6  bizonyos  (igyeket  eredeti  jogon 
bozzajuk  tartozoknak  jelentsUnk  ki,  azt  kellene  illitanunk,  hogy  a 
fohatalom  mcUett  vannak  m^g  mds  kisebb  fliggetlen  fbhatalmak, 
melyek  ala  oly  lig^'ek  tartoznak,  a  mik  az  dllami  fohatalom 
korebe  nam  esnek.  Ezt  allitani  azonban  absordum.  Igaz  ug^^an, 
a  torteneleniben  elc^fordul  az,  hogy  egyes  onkormanyzati  hato- 
sagok  ala  tartoztak  bizonyos  Ugyek  szok&sjogilag  kifejlddott 
intezmenyn^l  fogva,  tehat  a  nelkiil,  hogy  azokat  az  dllam  viligos 
torvenynyel  hatAskSrlikbe  utasitotta  volna,  de  az^rt  m6g  ezen 
ligyek  sem  mondhatok  az  onkormanyzathoz  eredeti  jogon  tartozo 
Ugyeknek,  mert  e  szokasjogilag  kifejlod5tt  intezmeny  is  az  ^llam 
rendelkezese  gyanant  tekintendo,  tehAt  az  Onkormanyzati  hato- 
sa^ok  ezen  ligyekre  vonatkozo  hatalmukat  is,  hogy  azokat  az 
egyesek  niegkerdezese  nelkiil,  mint  kOzligyeket  intezzek,  az  allam- 
t()l   kapjak. 

Tovabba  a  helyi  ligyek,  mint  a  melyek  az  5nkonnanyzatot 
eredeti  jogon  illetnek  meg,  es  az  orsz&gos  feladatok  kSzt  biztos 
lialarvonal  nem  is  vonhato ;  a  helyi  ligy  is  orsz^os  fontossagdva 
valhat  s  a  kOlonbHeg  kozttik  esak  quantitativ  lehet.  A  helyi  flgyek 
is  mindenesetre  kozUgyek,  mar  pedig  minden  kdztigy  erdekli  u 
allamot  s  minden  koziigy  egyszersmind  a  polgaroknak  flgy© 
(Lechner  i.  h.).  Helyi  ligyek  es  orszagos  ligyek,  a  kdzGgynek 
esak  kiilonbozo  fokozatai. 

Dr.  Balogh  Arthur. 


IRODALOM. 


Teljes  aesthetika-tort^net  magyar'  nyelven.  —  Janosi 
Bela :  Az  aesthetika  tSrtenete.  I  —  III.  kbtet.  Budapest.  A  Magyar 
Tudoraanyos  Akademia  kiadasa.  1899,   1900,   1901. 

(Befejezo  k(5zlemeny.) 

A  harmadik  es  befejezo  kOtet  Banmgartentdl  napjainkig  van 
hivatva  magyar&zni  az  aesthetikai  elmeleteket,  de  az  anyag  oly  ori&si, 
hogy  nein  a  k(5tet  hib&ja,  ha  ezt  mind  fel  nem  (51elheti,  meg  ha  a 
legvaskosabb  is  mind  a  h&rom  k(5z(5tt. 

Hogy  az  egesz  anyagot  fel  nem  dlelhette  s  fel  sem  5lelte, 
mindjart  meggy5zodhet1ink,  ha  a  k(5tetnek  a  fejl6dcs  ar4ny4ban  val6 
beoszt&sit  tekintjtik.  A  kj^tet  kOnilbelttl  hetedfelszdz  oldal4b61  a  Baam- 
gartennel  megindQl6  s  a  hegeli  iskol&val  vegzod5  fejlodes  ketharmad- 
reszt  foglal  le.  A  speculativ  es  pedig  csak  a  nemet  speculativ  aesthe- 
tika teszi  tehdt  a  k5tet  nagyobbik  reszot.  S  most,  lesz&mitya  a  jegy- 
zetekre,  a  nev-  es  t4rgymutat6ra  eso  reszt,  alig  marad  sz&z  oldal  a 
t5bbi,  fdleg  franczia,  angol,  no  es  magyar  aesthetikira,  de  egyszers- 
mind  a  speculativ  irany  ut4n  a  positiv  ir4ny  5sszes  kepviseloire  is. 
£  sz&z  oldal  igy  termeszetesen  ez  ir&nyban  nem  sokat,  olykor-olykor 
edes-keveset,  helylyel-kOzzel  cppen  semmit  sem  adhatott. 

FOltetlen  tisztelcttel  viseltctUnk  az  emberi  gondolkodds  teren 
fellepett  b&rmily  iskoUk,  ir&nyok,  tanit&sok  ir&nt,  ha  tOrteneti  ismer- 
tetesUkrdl  van  szo,  mert  csakis  e  f()ltetlen  es  teljesen  a  t&rgy  igaz4n 
objectiv  ismeretebol  folyo  tisztelet  adhatja  meg  a  kell5  alapot  at4rgy 
igazan  objectiv  ismertetesehez  is,  ez  az  igazi,  poaitiv  torUneti  irzik^ 
felfogds,  mely  veszi  a  tcJrteneti  jelenseget  dgy  a  hogy  van  s  ismer- 
teti  ligy,  a  hogy  van.  A  kiilcjnfele,  sokszor  ellentetes  irinyok,  iskol&k 
ismertetesebol  dgy  is  dnmagdtol,  epp  a  kill($nf^le,  sokszor  ellentetes 


velemenyek  egeszebfii  fog  leBzUrndni  az  igaKsAg,  mint  a  kiilnnfele,  ' 
sokszor  ellentetea  velemenyek  0sB2ehangz6,  bOzOis.  igaz  tutalma.  Eire 
t,  vilemSnij-,  felf'ogdsmagyardsd  tndditerre  Spencer  tanitotia  meg  ai 
emberiBeget  a  First  Principles  ekS  fejezeteiben.  Ktiinnben  a  pOBJtiv 
iskol&val  m&r  elobb  is,  a  XIX.  Bxizad  v\»ii  feleben  kesd  kifejlddoi 
ez  az  igaz&n  positiv,  objectir  tCrteneti  .felfogilx. 

Moa  epp  e  felfogAs  ortelmebcii,  epp  akkor,  ba  teljeaen  elfngu- 
latlamil,  ha  t^ljesen  pdrtatlanul  akorjiik  a  Uirtencti  fejlSd^K  tenycit 
ismertotni,  epp  akkor  uera  szabad  ennyire  megfeledkezniink  as  egyik 
iranyri51,  ha  a  mAsikr61  olyan  bdven  Bz6Iuak,  mint  a  hogy  Jinoai  har- 
madik  koteteben  talaljuk.  S  meg  keveabbe  tebetjiik  ezt.  ba,  mint  latjak. 
szerzSnk  uiaga  is  elismeri  a  poHitiv  ir&nynak  baaznafeheteseget.  Hal 
akkur  loi  onnek  a  tiilBjdnnkepeni  oka  ? 

Ha  nemosak  ar.  atatbotikai  felfog&sbaa,  iianem  ba  a  posilii 
ir&ny  fejliidesct  tekintjUk  Altolinosa^bau  minden  terpti.  aira  a  meg- 
gyozodisre  keU  jOnDiink,  hogj-  ezek  az  lij  eredmenyek,  ezek  az  lij 
vivmanyok  nem  elegge  iameretesek  nilimk.  Eseknek  legUlbbje  psycho- 
Ittgisi  eredmeoy,  mert  bissen  a  positiv  iskola  az  Ss^sts  lij/ynweteti 
,emberi'  vagy  ,aselteini'  tudomdnyok  jelcnefgeil  belejllesitre  as  slta- 
l&noB  term eszettudom Any i  felfogiaba,  payehologiai  jelnnsigeknek  tektnd- 
Noe  ez  kellcne  nekiink,  ez  hlAnyzik  erezbeUieD  mitiilimk.  tudniillik 
az  djabb  paycbologiai  erodmonyek  i9mert«te8e,  feldolgoz&aa.  Az  eszak- 
amerikai  Egyeutilt-Allamokban  vagy  40  pgyohologiai  laboratoriam  van, 
Milunk  tulajdonkep  Pgy  sines.  Ugyanitt,  e  fnlyoiratban  m^  ragebben 
inegemlekeztem  e  miudeakepen  sajo^atoa  bi&nyrol  Ajabb  psychulo- 
giai  jelensegeb  lsmertet«senel. '  K  tekintetben  6vekkel  ezelSit  egy 
hosazabb  beadvinyt '  in  tiyujUitUun  be  ■  kQzoktaliaiigyi  konuaQyaal. 
de  cz  valasz    nelkQl   maradt.    IdSkOzbeo,  a  mint   irtesitltem,    alakult 


'  Dr.  Fekdr  Knroly:  Adalikok  a  positiv  paj/eholagidhot.  Athe- 
naeum. ISSil.  m..  IV. 

'  E  beadvanyban  m&r  yeloddthatatlan,  igvto  szufts^'-nek  mon- 
dottam  manapaag  ilv  paycbologiai  laboratoriiun  sieiTezes6t  es  beren- 
dezeset  minilank.  ,hB  csak  Upid  akarunk  lartani  a  tSbbi  dUamokkat 
az  e  liren  kifejtett  ludomdngos  lialadds  dolgdhan  s  nem  okamnk  el- 
tnaradni'.  KOzvetlen,  praotikaR  elSnyeire  is  r&mutattam,  fdleg  .■ 
paedagogia  gyakorlati  ktrdiseiben  kifejtett  d/SntS  irdnyu  n^SdiUre  e 
laborttoriumuknok'  s  e  „kiN6rleti  ludominy  mennel  eI6bb  Tal<i  meg- 
honosft&s&t"  alirgettem  minulunk.  KfilfOldi  embeceknel  tudakozi5dtam 
is  ez  irinybaii.  Igy  mellSkeltem  beadvftnyomboi!  peld&ul  A.  Binet 
leveiet,  ki  a  Sorbonne  paycbologiai  laboratoriumanab  igazgatdja  8  * ' 


BiKlapeBten  ilyeu  it&nyban  egy  luagin-laboratorium.  De  nyilvAuos, 
Ulami  intezetfink  e  teren  m^g  mindig  nines. 

MeggyiizodeHirni  fiiserint  pedig  ex  volnsi  hivatra  azt&n  megfelelJi 
foly<5iratbaD  terjeazteni  is,  nepazertlaiteni  is  ezeket  az  eredm^nyeket, 
a  melyeknek  ilyeten  iamerteteBetCl  en  sokal  v&rok,  meit  azt  hiszem, 
sok  babonas   felfog&snak,    caali^daanak  es  tevedcsnek    elej^t  vennek. 

Ax  lly  folyoirat,  az  ily  „Magi/ar  Faychologiai  ^rteeUu'  (mar 
nemcaak  czimi>t.  hanem  pruf;rainmj&t  is  elk6s2itettemi  iamertetne  azutan 
ezeket  s  kUlOnfele  oeoizetek  psychotogiai  laboratoriumoiban  I'elhalmo- 
z6d6  ^jabb  es  ujabb  eredm^oyBket,  Nos  ott  teremtik  az  uj  paycholn- 
gittt  s  as  uj  aeglhetikdt  is. 

Nem  akarjuk  itt  a  speculatiT  ir&ny  mellett  a  positiv  iranynak 
legalibb  is  epp  oly  jogosultsigit  feszegetni.  De  ha  mar  itt  bizonyos 
tekintetbcn  kikerUltietctlenDti  v&lt  nemi  parliuzani,  annyit  megis  meg 
kell  jegyeznunk,  bogy  ha  vegigtekintiink  az  ilsszes  ez  ir&uyd  specu- 
lativ  elmeleteken,  be  kell  litnunk,  bogy  meg  a  legmereszebb.  a  leg- 
vakmenibb  metaphysikai  rendszerek  sein  egeszltettek  ki  Bemmifele 
igaz&D  megbizhat6  adattal  ismereteinket.  H&r  pedjg  a  tudoffliDyban 
erre  van  aziikNegiiok  :  megbishatii  iamereUkre.  tapaaitalati  igoisdgokra. 
A  tObbi  lehet  ngyan  az  emberi  lelek  egyik  m^irinyil  aziiksegletenek, 
az  elmolkedoHre  valo  hajlamnak  pompas  kielegitese,  de  nem  azolgilJK 
a  tudomany  czfljalt. 

Nos  itt  a  nagy  kiilitnbseg  a  specolativ  es  a  positiv  ir&ny  kOzStt. 
A  apeeulativ  irany  a  vegso  problem&knal  szerctne  elkezdeui  a  dolgut 
s  lefele  haladva  jiitni  az  egyes  tenyekbez.  A  positiv  az  egyes  tenyek- 
bol  indul  ki,  tenyekben  adottat  veszi  a  igy  akar  jutni  fokozatoaan 
felfele  haladva  az  altal&uos  tOrvi^nyek  ismeretere.  Igaz,  a  Tegs'!  prob- 
lemikat  a  positiv  iriny  sem  fejti  meg.  De  vajjon  ezek  megfejtese 
t>eletartozik-e  az  emberi  tadis  bat&raiba  V  Bizonyira  nem  s  hat&ro- 
zottan  nem. 

A  tiidominy,  egyAiltal&n  tudaitunk  t&rgyai  a  jolens6gek,  de  nem 
a  Tega6  problemik.  A  pbyaika  tirgyai  piild&ul  a  physikai  jelensegek. 
ezekoek  Osszefuggeseit,  viszonyait.  a  vilton&sokat,  mo/gAsokat  meg- 


todakoziSdisomra  irott  soroiban  kifejti,  bogy  ,5000  frane-kal  be  is 
rendezhetS  egy  kisM,  xzeriny  igintiu  laboratorium".  Termeszeteaen  e 
levelet  aem  kaptam  visaxa  mai  napig  a  folyamodvinyojol  egyiitt. 

Dr.  Pckdr  Kdroly. 


merheta,  az&molhat  veliik,  dc  a  valluz&Bok,  a  maxgitiok  felteteleiett 
okat,  az  erot  meg  neni  tndja  magvarizni.  A  ubemia  is  megismeitet 
a  chemiai  jelensegekkel,  a  teatek  belsd  Ussizetetelenek  viltozAsaiTal, 
hatarozott  viszonyaival,  de  aeta  magyurazza  meg,  mi  az  a  chemiai 
erfi,  mely  ily  hatirozott  sziunarftnyokban  hozza  kitre  a  megfelclB  v^yi 
^rtekek  szerint  a  kUIitnfelc  i)j  Tegyiileteket.  A  psychologia  is  meg- 
iamertet  a  psychologiai  jelensegekkel,  az  erzes,  a  gondolkodas.  az 
akar&s  erdekes  jeleaaegeiTel,  de  nem  magyarAxza  meg,  mi  az  as  ideg- 
energia,  mi  az  a  psychikus  energia,  A  vegsS  oknal,  az  erfinel,  ener- 
giinal  meg&U  mlndegylk,  itt  megUI  tud&snnk.  ElkepzeljUk  ezt  az  vT&t. 
energiit  sajit  iaomerUink  miutijara.  inneD  adtnnk  oevet  is  e  rSgsS 
olmak,  de  —  kOzelebbtiil  ncm  tudunk  rota  fiemmlt.  Mert  a  liol  a  vvgf5 
kerdesekhez  jutank  b  a  vegokra  bukkannDk,  ott  luindig  a  regi  Egyptoni 
Atbenaejenek,  a  szaiszi  fityolos  istenaonek  t'eliraaa  Ulja  dtunkst: 
,Ed  vagyok  a  mioden,  a  mi  Ictczik,  fityulomat  meg  fel  nem  lebbcn- 
tetto  halaod6".  A  vegsfi  prublemak  megoldhatatlanuk. 

Ezeket  aem  a  positiv,  sem  a  speculativ  ir&ny  nem  oldja  meg. 
Host  inir  csak  az  a  kcrdes,  melyik  ismertet  meg  magulckal  a  jeten- 
segekkel.  melyik  ad  igy  baazaavelieto  ismereteket  ?  Szemmel  lathat6U([ 
a  positiv,  a  tenyekb51  kii[idul6.  a  tenyeket  vizsgAlu  ir&ny.  A  tspasz- 
talati  teayekbeo  adattak  lenznek  igaz&n  haaznavebetJi  ismereteink, 
melyek  mint  mindeo  igaz  ismeretunk  fegyveriink  is  az  eletbarcsban. 
Ezeknek  hasznit  latta  a  iiaszoAt  fogja  latni  az  embttriseg,  mig  a  mer6- 
ben  metapbyrtikai  elmelkedesek  inkabb  csak  elfi>rditott6k  figyeim^t  a 
tenyekt61,  csakatctiyek  kevosre  becBiiloscre,  semmibe  vetelere  vetet 
tek  a  igy  ink&bb  maga  aikoUa  akadalyaikep  szerepeltek  az  emberiseg 
eletharcziban 

Nem  akarjuk  itt  a  speculatiT  gondolkod^st  a  maga  egesaebao 
karhoztatni.  A  speculatiT  gondolkodas  opp  nly  sziikseges.  mint  i 
positiv  fl  kiei^eaziti  a  positivet,  ha  a  kellii  helyeo  es  a  kello  mertek- 
ben  Dyilatkozik.  Itt  csak  a  speeulativ  ea  pnaitiv  philosophiir61  volt 
HZO  B  meg  itt  is  elittmerjiik,  bogy  mily  gundolattibresztO  bataasal  volt 
a  speculativ  irany  s  bogy  feltarta  tud^siink  knrl&tajt,  hal4rait. 

De  ne  feszegeasiik  itt  tovabb  a  speculativ  iriny  meUett  a  positir 
irinynak  legalibb  is  epp  oly  jogosiiltEAgat.  Hiszen  maga  Jinosi  is 
eliamori  jeles  nagy  munkfija  l>ef<3jezii  aoraiban,  bogy  a  speculativ  irinj 
iJriasi  tevekenyaegerel  aem  oldotta  meg  a  prob1em4kat,  s  bogy  ,a 
tapSKZtalati  es  lelektaoi  aestbetika  terein  vetik  moat  az  alapot  a  jSvS 
Bcatbetikjija   sz&mara'.  Sue,  ha  ez  a  positiv  ii&ay  van  hivatra    ered- 


m^yefcet  sdni,  miert  tiurran  it  et  itinyt  munk^kon  oly  rSviden, 
egyeseket  teljespn  mellouve  ?  A  positiv,  tapa^tztalati  eredmonyeken 
felepltett  speculatidt  is  mcrt  jelentl  ki  rOviden  problem atikusnHk, 
ft  mely  inegiB  kSzelebb  jki  a  valiiaAglioa,  mint  a  merBben  raeta- 
physikai  elmelkedeB,  pedif;  az  effele  rendszereknek  lapokal,  feje- 
zeteket  Bzentel.  HomiHti  ci  ax  egyoldalils&g  ?  Honnan  ez  az  arioy- 
talRDsag  ?  Peleletiink  rk  ceak  az  lebet,  hogy  ntindezt  egy  kOtet  nem 
birta  mefT. 

A  Baumgartennel  mPgindnlo  spcRnlstiv  irinyt  vfigig  ismertetve 
QtSdfelsK^  oldalon,  a  kdtelet  be  Icbetett  volna  fejezni  a  egy  Aj  negye- 
dik  kjltet  kcnyelmesen  felitlelbette  volna  a  positiv  Jr&ny  sok  munkaj&t, 
suk  eredmenyf't. 

Igy  termeszetescD,  mig  a  nemet  speculatiT  aesthetika  kimeritff 
es  rcsxleies  rajzit  kapjuk,  a  positiv  iriay.  a  tapaaztalatj.  pHychotogiot, 
kiserleti  aestbetika  (e  krfejezeat  sem  tal&ltam  meg)  eredmenyeinek 
ieniertet^senel  sziiite  b&nti^,  bogy  siet  a  szerzd,  faogy  fel,  hngy  aem 
ter  el  a  kOtethen  s  epp  ezert  miskor  oly  nyu^odt  gondolkozisa  es 
elfo^Uatlan  itelete  is  nyugtalansi  vfilib.  Hiszen  ezt  nein  is  csod&l- 
bfttjok,  ba  a  nemet  speculativ  aestbetikara  oly  nagy  ter  kellett,  pedig 
szerzonk  sebol  sem  azaporitotta  a  sz6t,  a  Traiicziti,  az  nngol,  az  olasz, 
a  magyar  specnlatiT  aestbetlka  cb  a  pusitiv  iriny,  a  physiologiai.  a 
psychologiai,  a  kiaerleti  aesthotika  Osszea  eredmenyei  bogj-  forjenek 
el  szfiz  oldaloii '' 

A  katet  Hilnyoin6  resze  (1—400  l|  a  nemet  specniativ  aesthe- 
tikaval  foglalkozik  6a  rsak  100  oldal  niarad  a  tnbbi  nemzetek  apecu- 
lativ  ea  az  flsBzea  positiv  ir&nyii  elmelkedesekre  ea  TixagAI6dia<ikra. 
limeti  van,  bogy  a  neuiet  speculativ  aeatlietikit  kifogaatalan  reszle- 
tesseggel  tftrgyalliatja,  raegfelelfien  festve  a  korriBzonyokat  a  bel61lik 
magyar&zva  magukat  az  eltneletoket  ia,  inert  bizony  a  specnlatiT  rend- 
szerek  aajitos  jellemzd  tennekei  a  kornak.  Benniik  vannak  konik 
bibai,  jd  es  rosaz  tulajdone&gai.  Eml^ksziink,  bogy  egyszer  valski 
nagyon  megtltkSztttt,  bogy  a  nemet  aiibjectly  ideabsmus  embereit : 
Fichlet,  Schellinget,  Hegelt  romantikua  pbiloaophuaoknak  neveztUk. 
Ae  iUetd  ezt  gAnynevnek  vette.  Pedig  mi  mas  e  philosophia,  niint  az 
Utalanoa  romanlikuB  irany  niegnyilatkoz&aa  a  pbiloaophiiban.  Nem 
ginynev  a  .romantikns  rendszerszOvfik"  kifejeses.  baoem  epp  a  tbr- 
tMieti  tenyek  Hzoroa  jisszefiiggesenek  lameretere  mutat,  EzSrt  eaak 
helyeselbetjUk  reazUnkrBI,  ha  Jinosi  a  subjectiv  idealiat&k  elmelkede- 
seit,  rendszereit.  a  metapbyaikai  ae^ttaetika  ez  aranykorit,  ez  ia  tal&lo 

33' 


4 


kifejezes,  a  .romtuitikus  szellem  terfo^lal&sival''  vezeti  be.  Es  ttOr- 
t^neti  fcjlod^g  alapos  iameretere  mutat. 

HiRzen  meg  mi^dBzenikbeo  is  romantikuaok  e  laetspbysiknsok. 
noha  e  k!tz(fa  vonAsukat  meg  nem  igen  emelt«k  ki.  E  mercaz  meti- 
pbyaiktisok  cpp  oly  vakmerilen,  cpp  ilfry  oBak  a  sajit  egyenisegfikWH 
kijndulva,  a  tapajsztalati  tenyek  teljes  niegvetesevel,  tUrekednck  a  leg- 
magasabb  ei^segesiteaekre,  rendszerekre,  ril^grendBzerekre,  mint  a 
roiDantikus  kor  ktiltSi,  kik  ssinteo  aemmi  niiSRal  nem  tdnidve,  ouk 
a  saj&t  egyeaiBegiikbSI,  gyakran  THl6B&goB  kaltusEab6l  indulva  ki, 
tCrekedt«k  &?.  .iltai&nns  emberi"-re  [allgemein  Mcnuchliekesy,  mint  ked- 
velt  Bsavuk  is  matatja. 

A  romatitikus  kiiltSk.  mlkor  a  nagyot,  a  sxerti^leDt  keresik  mio- 
deaben.  meg  kiilai)  dolgokban  in,  niliJbatukbaD,  viaelbodoaiikbeii,  mint 
LamBrtine-D&l,  Hugo  ViktornAI  l&tjuk,  vagy  mikor  irasaikbao  a  tdlxist 
kereaik,  mint  Hugo  Viktor  azindarabjaibaD  Ifttjuk,  vagy  mikor  miaden 
classikus  iakola  hagj'omaayakep  megmaradt  Bzabalyt  eldobnak  s 
belyiikbe  es  miiidenbova  a  aajat  nag}'  eg)'enis6giiket  teaztk,  meltin 
vethet^k  ttssze  e  noniet  metaphysikuaokkal,  Fichte  egy^nieegfelfogi- 
B&val,  mely  a  oselekrd  Ent  tartja  az  ember  lenyegenek.  s  ki  ennek 
ezabad  kifejteset,  korlatlan  kifejteaet  hirdeti,  epp  Agy  nagy  szabadsig^ 
szereteteTel,  vagy  Schelling,  Hegel  egyeniaegovel.  mely  kiceinylfileg, 
dcBarolva  megveti  a  tapaaztalati  tenyeket  —  mi  nekik  Newton  az  o 
nagj-  En-jUk  mellett  —  a  a  mely  egy^niseg  oly  liallatlan  Oabi»aloni- 
mal  eB  vakmertiseggel  szOvi  magibfil  az  EnbSl  kiakatulvAzliati^  rend- 
szereit.  bogy  Hegel  kiaerteabe  jr>tt  azt  mondani :  Mondbatn&m  Jezusxal, 
magam  vagyok  az  igazaag  atb. 

OsBzehasonlitaBnk  teb&l  eppen  nem  jogtalao  s  romantikueoknafc 
nevezve  tiket.  vagy  e  pbiloaopbiat  roniantikuBnak,  eppen  nem  gyir 
tank  gi  Dyne  vet. 

IsmeteljUk,  munkija  o  terjedelmea  reszct  aeerzflnk  oly  kifog&s- 
talan  reazletesBeggel,  oiy  hflven  dolgozza  fel,  a  korviszonyokra  i 
sot  a  pbilosopbiai  rendszerekre  ia  annyira  kitorjeszkedve  (bogy  ig^ 
magyardzatat  adja  az  aeaCbetikai  elmeletekuek  ,  mint  munkdja  egyO* 
reszletot  aem,  Ezt  caak  rSviditeui  lebetne  az  arinyoHS^  kedveerfc 
de  tartolma  miatt  kir  volna  g  igy  jukAbb  a  kjfvetkezS  reazek,  folsfi 
a  positiv  iranyii  kutat&sok  bCvebb  kifejtese  sziikaegea  m&s  alk^ 
loramal. 

Mind  az  a  gazdag  anyag,  a  mi  most  fog  jOnni  meg,  hihetetleia^ 
szomlt  fiBSze  az&z  oldalon  (460— .^60  > 


moDALOM.  389 

Igy  a  magyar  elmelkedesekkel  is  r^viden  vegez.  De  e  tekintetben 
megvigasztalodimk  az  564.  lapon  tett  kijelentesevel,  bogy  „8zerz5  azon- 
ban  ez  alkalommal  ink&bb  csak  neveiket  akarta  beUleszteni  az  iltal^os 
aesthetika  tdrtenetebe,  de  reszletes  meltat&sukat  egy  kul(5n  m(i : 
A  magyarorszdgi  muelmilet  is  mubirdlat  tortinete  sz&m&ra  tartja  fent, 
melyben  a  most  ot  feszelyezd  korI&tokt61  szabadon,  terjedelmesebben, 
az  irodalmi  es  mtiveszeti  izles  es  reflexio  fejlddesenek  folyamat&ba 
beleillesztve,  foglalkozhatik  vel5k.  Itt  fogja  meltatni  azt  a  figyelemre 
igen  erdemes  mankissigot  is,  mely  a  nelkUl,  bogy  rendszerek  alakit4- 
s&ra  t(5me,  i^jabban  az  aestbetikai  kerdesek  vizsg&lat4ban  magyar 
fbldOn  mutatkozik*".  Az  (5r(5m,  melyet  8zerz6nk  ez  igerete  okoz,  bizo- 
ny4ra  elfelejteti  veliink  a  magyar  reszek  fogyatikoasdgdt,  gyakran 
meglep5  szukszavusdgdtf  miknek  termeszetes  korl&tait  azonban  a  hely 
szuke  adta.  Epp  ezert  nem  is  akarunk  itt  ezekbez  hozz4sz61ani,  mert 
a  bely  sztike,  m^sreszt  szerz6nk  fent  tett  igerete  pedig  mintegy  elb&- 
ritja  ez  irinyii  kifog&sainkat. 

A  t(5bbi  nemzetek  speculatlv  elmelkedesei  ar&nylag  eleg  r(5vi- 
den,  de  mcg^s  helyet  taldlnak.  A  franczi&k  kOzUl  itt  szeretnok  fel- 
emliteni  Guyau-t,  kinek  sajatos  mtiveszet-tirsadalomphilosophi&ja  igazi 
s  a  mellett  jeles  speculativ  elmetermek,  de  mivel  szerzdnk  a  positivis- 
mnsnil  ismerteti,  ott  fogunk  r61a  sz61aiii.  Megjegyezziik  azonban,  bogy 
e  beosztist  nem  helyeselbetjtik,  mert  ba  peld&nl  Cberbuliez-rol  itt 
beszel  a  specnlativ  reszben,  itt  kell  vala  8z61nia  Guyau-r61  is,  a  ki 
talin  epp  legszebb,  legfrancziasabb,  legfinomabb  nyilv&nol&sa  az  djabb 
8  tal&n  egy^tal4n  a  franczia  speculati6nak. 

NezzUk  azonban  mi  maradt  a  positivismnsnak  ?  —  Otven  oldal 
(500—550  1.).  Hat  bizony  ez  ilyen  nagy  munk&ban  edes-kev68.  S  mfg 
eddig  peldiul  a  nemet  subjectiv  idealistikn^l  100 — 100  oldalokon 
(1—460)  tal&ltunk  bosszti,  reszletes  fejtegeteseket,  addig  itt  inkibb 
nsyid  korfestes  ut4n  csak  nevlajstromot  tal&Iunk,  mi  tQbb,  ebb51  is 
8ok  6rdekes  dolog  kimaradt. 

Elegge   mentettilk  es  mentjtik   szerzonket  a  bely  szttkevel,  de 

&  aajn&latos  hi4nyokat  legalabb    nagyjaban  megis  fel  kell  sorolnunk. 

Ismeteljilk,  bogy  mind  ennek  oka  velemenyttnk   szerint  az,  bogy  egy 

^gyedik  kotet  szorult  ide  be  50  oldalra :  a  positiv  irdnyH   aesthetikai 

^9gdl6ddsok,   melyek   feldleltek   volna  az  Qsszes   tapasztalati   ered- 

Jttenyeket,  a  physiologia,  a  psych ologiai  aesthetika j  a  kis6rleti  aesthe- 

^  (ez  ut6bbi   kifejezest  sem   tal&ltuk   meg   J4nosindl)   erdekes   es 

^omba  halmozott  rendkivUl  gazdag  eredm^nyeit. 


Ezert  nem  emliti  &  kie&lcti  aesthetikdt  Fechnemel,  &  ki  c 
mtgalapitdja  ily  irinyii  kiserleteivel  egj-res^t,  a  melyeket  a.  klilnnfele 
slkidomok,  piild&ul  ktilOufele  hosszas&gd  es  ezeleas^gfl  negysxilgek 
kellemes  ea  kellemesebb  voltanak  kikutataaa  czelj&b61, 
melyeket  a  szines  hallAs  b  egyob  erdekes  jelensegek  me^gyeleee 
cxoljabol  vegzett. 

BKBit  iiem  BEul  az  apro  toiiyek  elm61eterdl  {thiorie  de»  peiiU 
faiU)  Taine-nel,  mely  szerint  a  mlivoszi,  irodalmi  eti,  egyeniaeg  csak 
apr6  teayek  Borozata,  gytijtemenye  nine  aerie  de  menus  faits.  uoi- 
collection  de  petits  faits).  Nem  meltatja  keU6eii  Taine  ez  ir&ayd  foDios 
Bzerepet  az  emberi  gondolbodAs  tflrtejieteben.  Taine  volt  ai.  a  ki 
□agyobb  arinyokbao  felvttetie  at  irodalmi,  mHvisteli  is  loHeneli  k&tU- 
grkhcn  at  egyiaiaSg-iirohiemdt.  Ez  az  5  erdeme  a  tal&n  legnagyobh 
(inlenie. 

Taine-ncl  egyMtalan  nagyon  rdviden  vegez,  ba  a  nemet  pbilo- 
Hophusukkal,  meg  az  olyanoknuk  is,  kik  aokszor  csak  mellekesen  adtak 
tliredekex  aestbetikai  gondolstokat,  egesz  fejezeteket  szeotel,  mil 
vetett  Taine,  bogy  alig  kap  neb&ny  oldalt,  Taine,  a  ki  ilgyaziilvin 
gondolatai  legnagyobb  reezcvel  bele  tartozik  az  aesthetika  tBrteaet^bo, 
Npmet  forrisok  felrevezetfi  hatieit  ig  bell  itt  sejtenllnb. 

Do  Taine  nemcsak  az  egyeniseg'pioblemAt  vetettc  fel  az  iro- 
dalom  es  mUveszet  t«reo,  hanem  vele  kapcaolatosan  az  irodalfiti  ia 
miivfsii  IdnglM  prohlemdjdt  ia,  s  kapcsoli^dott  e  kerdes  J^-ombmso 
gondolataival.  ki  a  Idngiez  phyeiologini  problemdjdt  vetette  fel.  Emil 
ttAt  azerztlnk  is  beszel,  do  mindenesetre  bovebb  kifejteitet  viinik 
volna  ennek,  ktlliinfiHen  Toine-nel  s  a  tov&bbi  franczidknal,  niikor 
err61  meg  irodalmunk  oly  kereset  tud.' 

Meglepetcsael  Utjuk,  hogy  Taine  ea  I.ombroso  olSdci  kfizi  fel- 
eniliti  Duboa-t,  a  kinek  ezir&nyA  gondolatait  pedig,  mint  a  miaudik 
kotet  iHmerteteaenel  megjegyeztiik,  biivebben  nem  fejti  ki,  csak  egy 
firva  sorban  emliti  fOl. 

LiugeHZ-magyarazat&ban  Taine  tud  vale  vtileg  fel&ldnzla  a  l&og- 
cszt  a  kornak  s  a  tJlbbi  megazab6  tenyeziiknek,  Neki  es  iskoUjanak 
(errJSl  sem  ballunk  semmiti  a  laogeaz  alkotasa,  az  irodalmi,  mGveszeb 
alkot&s  csak  jel   isigne)  volt  a  boIsC    emberrol  a  tovibb    az  ot  meg- 


Epp  ezcrt  sietni  is  fogunk  e  gondolatokat  legkjizelebb    beha-    , 
iaraertetni.    RBviiJen    iamertette  Dr.  Pekdr  Kdroly   MnvHtet  t» 
Guyau  szerint  cziu{i  czikkeben  (Huszadik  SzJLaad.  1901.  6 ). 


bwiinai  kiilttnfele  tenyezokrtil,  teb&t  s  korr6I,  h  fajr61,  a  kOrnyezpt- 
rfil.  Ek  a  hires  jel-elmfM,  mftakop  okirat-elmilet,  mely  azerint  minden 
irodalmi.  nUveBxi  alfcot&B  jflcntSg  okiral  (document  aigniticatif),  jel 
it  (it  uieghatiroK<i,  detenniD4l6  tenyezJikriil.  Npveztek  aztin  emberi 
okirBtokoak  ia  (documenis  bumainal. 

Noa  e  blres  jc!-e1iu61etr51  Henimit  sem  talfilunk  J&noaiban,  de 
a  Taine>fele  iakol&rol  sem,  ez  iskola  s  elmeletciuek  tovibbi  tOrtene- 
toriii  Bern. 

E  jel-elmMct  hataaa  elao  aorban  az  volt,  bogy  minden  irodalmi, 
mUveszeti  teny  c«ak  ann^iban  erdekelte  ez  inkola  hlvoit,  a  mennyiben 
jel  aK  ot  iiiegbataroEO  tenyezJtkrol.  Ertfaetfi  m&r  most,  hogy  a  IcriCik&t 
mpro  .meghatiroz6  okok  magyar&zati'-ra  korliitozta  s  igy  sajo&latuaan 
elvoata  nag^<)!  a  mlircil,  a  mUrcmekrdI  a  Sgyelmet. 

M&r  mag&nal  a  mestcrnel,  Taioe-nel  is  lithatjnk  ezt,  A  gOrOg  kep- 
fsragaa  vagy  a  reaaisaoucc  k^pir&a  remekeit  magyarizva,  voltakep 
fenyes,  ragyog6  nyelven  irt  psychologiai  elemzeseivel  uem  a.  milveket 
maguknt  mBgyarazza  nekiink,  b-anem  kcletkezeailket,  a  mllremekek 
belyotl  a  mliremekeket  lefrehozo  okokat.  Fontoa  kiUftnba^g  ez  o  ae 
igazi  kritikAoak  njilTanvaloan  ni&sbol  rejUk  a  feladata. 

Ha  mikT  Tainc-n61  igy  olvonta  e  jel-elm^let  mag&rol  a  mflrSl  a 
figyelmot,  meg  inkabb  igy  talaljuk  ezt  kOvetJiinel.  Ez  iakoMval  azem- 
ben,  mt-lynek  a  mllremek  Bzempontjibil  ily  fonik  felfogftsa,  nem 
mag&rdl  a  mQr61  »z616  ily  ntfimagj'arAzat&nak  viaiizisHaga  mindink&bb 
nyilvanvaldvi  lott,  lepctt  I'el  a.  sajnoa,  kurin  elhuiiyt  Hennequin,  kit 
a  fetmebbiek  aJapjdn  J&noBinil  termeszeteseu  hiiba  keresBnk. 

Hennequin  yedelniebe  velte  a  Taine-pknel  a  kornak  s  egy6b 
tenyeifikuek  felaldozott  lingeazt.  Ttutomdnyos  krilika  '  czlnien  lij  mOd- 
sxert  ajaulott  a  Tainc-fele  helyebe.  Nem  az  ellen  azi^l,  bogy  a  ncpet 
irodalmAb61  magyanlzzuk  mog.  Caak  az  ellen,  bogy  ne  a  lingelmeket 
readeijiik  ali,  a  nemzctekuek,  a  korazakoknak.  mint  a  bogy  Taiue  tetto, 
ha  nem  a  nemzeteket  a  lilngelmekuek.  A  I&ngolme  a  nemzet,  a  tttmeg 
vezet5je.  Az  irodalom  teh&l  nem  uzert  fejezi  ki  mag^t  a  nemzetet, 
inert  6  hozta  letre.  banem  mert  elfogadta,  csod&lta  gyOnyHrkbdtStt 
benne  a  Snmag&ra  ismert  beone.  TermeBzeteB,  bogy  a  mtlremek  CNak 
azokat  inditjameg,  a  klknek  kifejezfije,  kifejeifi  jele.  A  nemzeti  irodalom 
tebat  .az  illctS  nem^iet  typlkas  lelki  Bzervezeteiaek,  vagyia  ama  nem- 


'  Hennti/uin  :  Essiiis  ilf  Criliqw.  Scienli/iitue.  Paria. 


zet  pgjchologiai  fejlodeseinek  sorozatat  mutatja*.'  A  todonuuiyos 
kritika  tehat  Taine-nel  szembcn  n^m  a  muremek  ktlelketitiHrk,  banem 
mag&nak  a  miintk  krilikdja.  mint  a  tOmeget,  a  oepet,  a  Demxetet.  a 
korezakol  vezelo  liagiST  alkotasiiiak. 

Henneqain  eonyiben  f(ttt«tlcii  haladisi  jelent  az  irodalmi,  mO- 
vesti  liAgesz  magyarizataban,  de  errot  szerzonknel  mit  sem  hallunk. 

Hennequint  folytatja  mintegj  Gui/du.  kirol  ugyan  beszel  am- 
zonk,  de  a  kritikar61  szdl6  elmeleterfil  hallgat.  Most  egyeldre  itt  ceak 
errSl  akarunk  beszelni.  Cgj  a  Taine-fele  miliea-iskolival,  mint  a 
Bennequin-rele  todominyos  britikaTol  szcmbeii  Gayan  a  lingesz  es 
tirsadalmi  kOruyeKetenek  vizsgilatiban  hdrom  kiilonfeU  Idrsadaiom 
megkUiembOzteteset  lartja  szUfcs^snek  es  pedig-.  1.  a  valosigos 
elSbb  Idtozti  (preezistaate)  t&rsadalmat,  mely  letre  hozza  a  liugebn^ 
2.  a  l&ngesz  alkotis&t,  a  v&gj'ak,  ftlmok  e  vil^&t,  mely  tery  a  jdven- 
d6r61  es  vegre  3.  az  aj  t&rsadalniat.  mely  a  iiogesz  alkotasinak  ntas- 
ziaival  j5  I6tre,  leveo  ez  batalraas  tenyezSje  a  tareadabni  fejlodemek.* 
A  lingesz  igy  K\\iX  ,tiz  lij  tdrtadalmi  kHmi/ezctck  ieremloje,  raff]/  a 
rigi  kdmj/aelek  mdduiiitdja' .'  Es  ebben  rejlik  Guyan  szerint  a  ,inu- 
viHiti  eivUitdtd  katdga'  [I'effet  oiTJliaatenr  ties  arts).' 

Cy  elSemenyeken  epitett  tov&bb  legiijabbaii  Toulouse  onon,  ki 
Zolirol  is  6rdekeB  irodalni-psychologiai  taaulmJLDyt  adott  kj,  Toulouse 
keCfele  kritik^t  kiilUnbeztet  meg.  ligymtnt  a  tixknogenetihts  kritUidt 
Icritiijue  tccbnogenique  >,  mety  a  niti  kelelkezeeet  vizsgilja  es  a  techno- 
kriti3idi  (teuhno critique),  mely  mag&nak  a  mSnek  kritikija.  Az  elao 
Bzeriate  a  biulngus  dolga.  a  masik  az  aestbetiknae.' Toulouse-r^l  egy 
I»z6t  sem  talaluak  Jano.sinil,  epp  ligy  a  bogy  Guyau  kritikai  nezeteiriil. 

Elhagj'va  mar  most  az  erdekes  langeaz-problema  feivet^set  es  a 
l&ngeazt  magyar&zd  kntika  ily  Ajabb  fejISdeset,  mely  bizonyara  egyik 
igen  ecdekes  fejezete  az  lijabb  aeatbetika-tOrteaetDek  s  melyet  azer- 
a6nk  alig  erint   ugy»z6lvk),  meg  Guyau-tiA    magArdl  kiilOn  keU  szo- 


'  Dt.  Pehdr  Kdroly :  Muveszet  6p  tdrsadalom  Gtii/au  szerint 
Huszadik  Sz&zad  1901.  6. 

'  G.  Tarde :  Lee  Lois  de  IHmitation,  etude  BticiologiqQo.  Pane 
F.  Aluan. 

'  Ouyau:  L'Art  au  point  lie  vue  sociologique.  Paris  3.  de  1895. 

'  Dr.  Pekdr  Kdroly  :  Miiviatd  es  tdrsadalom  Ovt/au  szerint. 
HoHisadik  Se&zad.  1901.  6. 

'  Ed.  Toulouse  ■•  La  CriliriUf  si'ieiUi/iquf.  Revue  Soientifique, 
27  novembre  1897. 


IRODALOM.  393 

lanunk.  Guyau-val  szerzonk  41talaban  rendkiviil  rSviden  vegzett.  Ldm 
pedig  e  szint«n  kor&n  elhunyt  es  l&ngeszii  franczia  egesz  ktilOn  mO- 
veszetrt^rsadalom  philosophi&t  hirdetett  s  rendszere  a  franczia  specu- 
lati6nak  bizonynyal  finomabb  es  szcbb  termeke,  mint  sok  nemet 
elmelkedo  homalyos  rendszere.^  Azt  hirdeti  a  mtiveszetrol,  hogy  id6- 
vel,  minthogy  a  vail^sos  hit  szerinte  hanyatl6ban,  6  van  hivatva  a 
tarsadalomban  helyet  elfoglalni,  mint  a  ^jovo  vallisa"  '  s  ezt  ann&l 
k5nnyebben  tehetne  a  mOveszet,  mert  sokkal  hatalmasabb  suggestiy 
eszkdzokkel  rendelkezik  s  ezek  az  aesthetikai  erzeaek.'  Err61  mit 
sem  hallunk,  igaz,  hogy  nem  nemet  elmelet.  A  mttveszetnek  a  t&r- 
sadalmi  (5sszetart^  erzeset  n()vel6  s  az  (5sszetart4st  elosegit5 
hatasit,  e  sociabilis^6  hatast  ugyan  felemliti  J&nosi,  de  ennek  is 
sokkal  bdvcbb  es  vilagosabb  kifejtese  ertethette  volna  csak  meg 
az  olvasoval  a  l&ngesz(i  franczia  e  mOveszet-tarsadalomphilosophiai 
felfog&sdt.  igy  a  hogy  van,  sokkal  hom&lyosabb,  mint  a  hom&lyos 
nemet  metaphysikusok  magyar&zata  s  ezt  csak  a  feltiino  szfikszavii- 
s&gnak  tudhatjuk  be. 

Csak  mellekesen  jegyezziik  meg,  hogy  Guyaa-t  kQvetkezetesen 
Guyau-nak  irja  s  hogy  a  jegyzet  hibdsan  emliti  a  „L*Art  au  point 
de  vue  sociologlque"  1895-iki  kiadasdt  2-iknak,  holott  ez  m&r  a  3-ik 
kiadas.  Csod&latos  veletlen,  hogy  e  8ajt6hiba  a  lap  alatti  jegyzetem- 
ben  emlitett  ismertetesembe  is  becsdszott  annak  idejen. 

De  meg  egy  iranyban  ervenyesUIt  Taine  hatdsa.  a  mir61  J&nosi 
szinten  nem  eml^kszik  meg,  s  ez  a  psychologiai  elemzSsek  irodaltni 
divata.  Mindenben  jelt  keresve  a  mtialkot^t  el5idez5  okokr61,  a  belsd 
emberrol,  ezzel  tette  divatossa  Taine  a  psychologiai  elemzeseket. 
Kesobb  ez  annyira  divatossa  lett  a  regenyekben  is,  hogy  sokszor 
unalmassa  tette  a  meset,  megakad&lyozta  a  rendes  meseszOvest. 

Ezzel  kapcsolatosan  szivesen  halottonk  volna  tObbet  Zola  elme- 
leti  mtiverol,   melyet   csak   felemlit,  a  kiserleti  regenyrol,*   sot  talin 


^  Guyau:  L'Art  au  point  de  vue  sociologique.  Bibl.  de  philos. 
contemp.  Paris,  F.  Alcan,  3.  ed.  1895. 

*  Guyau:  UJrr ^legion  de  VAvenir,  etude    sociologique.   Paris, 
F.  Alcan 

^  Dr.  Pekdr  Kdroly:  MuvSszet  is  tdrsadalom    Guyau   szerint. 
Huszadik  Sz4zad.  1901.  6*. 

*  Zola:  Le  Roman  expirimentaL  Paris, 


Bonrget-i  is  feletnlithette  voliia,  ki  a  tegszebb,  mintaszerli  irodalmi 
paycholoKiai  elemzcseket  adta  epp  a  legiijsbb  korril.' 

S£erz6nk.  a  bol  a  l&ngeez-prablem&t  orintt,  fetemliti  Carli/lf-t 
is  misfel  sorban.  ReSKletenen  B7.6IbBtDtt  volaa  pedi^  e^efljseg'kultu- 
szir6l.  mely  szeriot  Carlyle  &  MsJtkben.  a  lingeluekben  l&tja  megtes- 
tesUlvo  a  vil&gerJit.  beniiilk  lliktet  mintegy  a  vilAgWrt^ncIem  sxive-lelke. 
Ha  Ficbte  egyeniaegfelfogisiinil  bJiveo  besze],  Carlyle  is  megerdemelt 
volna  Deh&Qy  sziit.  De  hat  nem  nemet.  hanem  angot  metapbysikaj 
felfogis.  Ott  a  nemeteknel  me^  as  alapphilosophjai  felfog^st  \s  ismer- 
teti,  hogy  beldle  megraagyarazbasBa  az  aestbctikai  gondolatokat,  mint 
kSvetkezmenyeket.  Akkor  itt  Carlylc-n&I  is  ismertetnie  kellett  volna 
a  Sartor  Rcsartus-t,  mely  philosophjai  munkijilbaD  a  vi)4got  isten 
rubijfuiak  moodja,  s  szeriute  csak  a  rub&t  ismerjiik  s  ismerheijiik 
meg  miodig',  magAt  a  benne  tev6  valosagot  soba.  Eppensegge)  nem 
oly  ertekteleo  e  ruba^pbiloeopbia.  mint  bogy  a  neve  utAn  l&tszik. 

Ha  mar  sk  angolokrdl  szoliink.  crthetetlen  eliittUuk  mort  emliti 
Grant  Alleiit  Spencer  el5tt,  mikor  mindeu  tekjnletben  Spencer  evolu- 
tion aliHta  iskolAj&nak  tanitv&nya.  Nemcaak  HestbetikijAval.'  hanem 
fijabb  Talliapbilosopbiai  mnnkajival'  is, 

A  langesK-pi'obleniaval  kapcaolatban  azdlbatutt  volna  GaUon 
kOnyvorol,  mely  a  l&ngeaz  ittiriikleserul  gz61.  HJbot  kjinyvet  A  MJd 
atorSklds-ilil  ligy  is  felemliti,  igaz,  bogy  rOviden.  De  anu&l  ink&bb 
kellett  volna  t<zi3lnia  Lucien  ArrinI  ez  irinvA  kitiinfi  munk^iro]  a  festo 
psychologiijAroI  *  es  a  kilianfele  miivesztypusok  psyuhologiajarol.' 
Ek  ironyban  mar  nalunk  is  tal&lbatnnk  tajekozod&st.  A  Positie  Aettke- 
tika  egy  egesz  fejeeete  tajeko;^tatja  az  cirdekludot  a  mUveaz-typaaok- 
r6l,  a  mDveszi  hivat&srut  es  a  mfiveszi  AtSrjiklesrill. 

Mind  e  hiinyok  elttlrpiilDek  a  kOvetkezo  mellett,  hogji'  tndtu- 
iUik  Vfron  aestbetikijat  egy&ltal&n  nem  emliti.  E  fraaczia  igazia 
poaitiv  ir&nyban  ogesz  aestbetik^t  Irt.  Sajnos,  n&lunk  alig  iainerik. 
J&nosi    meg  fel  sem    emiitette.    Ez   embernek  a  neve    ainus    bent  ez 


'  Paul  Bourgel:  Emait  de  psychologie  contemporaine,  Paris. 

'  Physiological  AeBlheticf.  London,  1877. 

'  The  eaoMion  of  the  idea  of  God,  un  ingmry  tn(o  the  origitu 
of  religioKi.  London,  1897. 

'  Litcien  Arrii.it :  Pegclwlogie  du  Peintre.    BiW.     de   pbilosoph. 
oontemp.  Paris,  F.  Alcan,  1892. 

'  Lucien  Arriat :  Mttaoire  et  imagiMcUion  ;  prinir?*,  i 
poite»,  oratturs.  Bibi.  de  philos   contemp.  Paris,  F.  Alunu 


aestbetikA-tOrt^netben.    l^sz,    ho^  aem   volt    neinet,  de  az  i: 

hogy  J&nosi  aesthetika-tiirtenetcDek  ez  a  legnitgyobb  hi&nya 

Sourian-t  is  hiaba  keresno  az  erdeklodo  a  Nevmutatoban,  nitiiy 
ilfen  nagy  niunk&Dal  a  Tiirgymiitatoval  ugylltt  is  kiii^e  Hzilknek  lit- 
szik,  tekintve,  hagy  tijrtenoti  mimkaval  allank  szemben.  De  ha  a 
Nevmutat6baD  num  is  taUIJa,  tiirelmeseD  kibQngeszheti,  mert  ttirelem 
Sooriau-t  is  terem  az  524.  lapon.  de  siketes  fiiaiio'i&akt  cnak  ket 
Bor  korunazza.  Fdmunkijardl  ^1  gttggesUo  a  miiv^stetben  '  behatdao 
lebetett  volna  e  kellett  volna  szolani,  tair  csak  azert  is,  mert  Souriau 
ville  be  a  suj/geHiot  a  mvvisieti  kirdiseK  magyardzaldba  a  ez  mjadi^ 
az  6  erdeme  marad  az  aesthetika  tOitoneteben,  Guyau  elStte  caak 
erintette  a  kerdest,'  De  a  Moigdi  aegthetikdjd-T61  ^  is  b6ien  lebetett 
volna  Bz61aiu.  Sok  jd  ca  sok  erdekes  alapgoDdolatot  tartalmaz.  SSt 
a  Felial'ildsrdl  *  szdlii  kCayverdl  is  hallhatDank  valamit. 

Az  angol  Sullt/-t  is  csak  eppen  bogy  niegnevezi  (514.  1.).  Sully 
pedig  erdekeseo  elenizi  a  modern  miiveRzetet.  A  beime  levd  melao- 
cholikus  Tonast.  elegikus  eleinet  abban  a  hatAsban  keresi,  melyet  a 
vil^  eldrehajad6  ertelme  es  ennek  tdrveuyei  a  kepzeletre  s  erzesre 
gy-akorolnak  6s  az  elmolkedesDek  fejliidesevel  eg'ylitt  fokozi^do  ama 
Wrekvesben,  hogy  a  regi  vilag  gyenneteg  Tidims^gAt  elfojtsa."  Sully 
mellett  e  szempoDtb61  Fierens-Gcvaert-t  is  fel  kellett  volna  emliteni.' 
HflmhoUz  alapvet5  katatisaival  is  rSviden  viigoz,  podig  meg 
a  franuziAk  is,  a  zene  es  festeszet  elmeleteben,  alapveUi  mtmkAnak 
tekintik  az  j)vet.  A  zenera  nczve  ugyan  meg  ismerteti  Helmholtzuak 
tisEtin  pbysiologiai  eredmenyeit,  de  mAr  a  hozza^satolt  erdekes  aesthe- 
tikai  gondolatokat  a  zenei  kifejezesrol  melldzi,  holott  itt  beszel  Helm- 
boltz,  az  aesthetikus.  Mert  oszlassuk  el  azt  a  sajn&Iatos  felfogast. 
bogy  az  ember  csak  az  lehet,  a  minek  uklevele,  kWis&  mutatja.  A  gon- 
dolat  szabads&giaak  nincsenek  efTele  kori&tai.  A  physiologiis  epp  oly 
aestbetikus  lehet,  sot  helylyel-kOzzel  jobb  is,  mint  az  elm^k'ti  szak- 
aeatfaetikus.  Az  ily  felfogfts  okozza,  bogy  Hclmholtzot,  Briluket  nem, 
vagf  alig  ismeri  a  szakszerfi  aesthetika-tOrtenet. 


W 


Paul  Souriaa:  La  Suggestion  dans  I'Arl.  Paris.  F.  AJcan,  1893. 
Dr.  fekdr  Kdroly:  PokUw  Aeslhetika.  506— 5UT.  1.  511.  I 
Paul  Saurinu:  L'Esthetique  du  S£ouvement.Puia.F.Al<Ma,lS6d. 
Paul  Sauriau:  Theorie  de  I'luvention.  Paris,  Hachette.  It^Sl 
Sully  i  L'Art  et  la  piycknlogie.  Revue  philos.  oct,  1876. 
'  FiiraM-Oevaert :  La  Trialease  contemporaine.  Bibl.  de  philos. 
contemp.  Paris,  F.  Akan,  1899. 


390  IBODALOM. 

Ha  Helmholtz  zcncclnieleti  ^ondolataib61  igy  ^des-keveset  ki- 
punk,  foHtOHzotelmelcti  fcondolataibol,  melyeket  Physiologiai  Optikd-jn^ 
H  oloud&sai '  tartalmaznak,  eppen  semmit  sem  kapiink. 

Btiickv-TiW  nom  hallunk  semmit.  Pedjg  Helmholtzxal  kapcsolat- 
ban  moltun  folomlithette  volna  mfiveszek,  ffileg  iparmfiv^szek  ssimira 
kt'Mziilt  Szinvk  phyHxologidjdt^  Do  meg  ink&bb  az  emberi  test  szep- 
M('>g(''rol  *  Hz616  miinkAj&t,  mert  ha  azt  is  felemlitette,  bogy  mit  mon- 
dott  Humboldt  a  tOHti  szo])8egrol,  akkor  az  err51  sz616  egesz  ktfny\r5i 
OH  podig  mdvoszemberck  sz&mara  irt  aesthetikai  mimk&r61  Az  emltfrx 
alak  Hz^psiujerol  es  hibdir'l  bovebben  kellett  volna  megemlekeznie. 
Mi*llokoH(Mi  ft>lomlithotte  vohia  Hasse  ilyen  ir&nyii  kutatAsait  is. 

Hirth  kiinyvot  sem  emiiti  a  festeszoti  optikanSl.  Lipps-et  ugyan 
tVliMuliti,  do  nom  szol  erdckes  viz8g&16dasair61  terszemleletunk  aesthe- 
tikai tonyezoirol.'  sem  a  komikumr^l  szulo  feIfog&8&r61.*  Hildebrand 
igen  (Tdekt»s  numkiijArol  sem  hallunk  semmit  Az  alak  prohlemdjdrdl 
(f  kvp:omurt^sztirkhtfi.'  A  nidvoszettudoniAnyt  {Kunsttrifiscnschaft)  hir- 
dt'tn  (irosa^'t  sem  tah\ljuk  meg.  a  ki  a  mfiveszettftrteneti  tudis  es  a 
ni(iveszt»tbiUoseleti  gondolkodas  szer\*es,  benso  eg>'esitesebol  akarni 
letre  hozni  az  igazi.  nevere  molto  miiveszettudominyt.'*  A  jatekelme- 
letrol  s/olva  pedig  tVlemlithette  volna  Grooa  kutatasait  az  &llatok  en 
az  embrrek  jatekairol. 

l>e  l\»je//.iik  be  szemlonket !  Olvasonk  bizony&ra  el  fog  csodal- 
kt»/ni.  hogy  a  positiv  in^nyu  vi/.sg&lodisok  ismeretebftl  mennyi  hiAny- 
/ik.  l>e  hat  '^0  itldal  iumu  igen  sokat  bir  el.  Meg  aztin  nem  is  a 
Janosi  hibnja  e/.  A  noniet  aesthetika-tortenetekben  meg  ennyi,   mop 

'    Hi',  tit  holt:  :    Ihiudhuih    der    phvsioJoflichsen    Optik.     2.    Aull. 

l.tMp.'ifT.   IS>.*». 

•  //f-,' »>;/', i\'.' : .  Fopu'.i:tr  Vortr,i\x  und  Kt^Cft.  X  Auri.  Braun- 
srhweit:.   1SS4.  J  IMe. 

l^nwki      /'i    /''.fiS(.\\  .;»>   tirr    Fiirhrn    fur   die   Zwet*ke   der 
Kun'ito'^^«Tlv.  l.iMp.i::.  S.  Hir.'el,  :!    Auri    ISS, 

•  /C'-:  .  \r  .   S. ',.  h'm  ;.'   mi:.i   AV^tW  titT  nu'f^M'KUchrn  Grstalt.  Leip- 

.^c.  Hvaunmiiilor.  -.   Auti.   l^i»:? 

.' '.    i.::  ys  :  .lt>:'i<:if.''.i   F:k\'^^  Arr  R.wmim^ck<iUHH^.    Leip- 

A\.';x;    S«r;isst^urc.  Hon..  l-^i*- .  'J    Auri.  IS^'S, 


1 


fide  eanyi  stnoa  az  idegenekb61.  Hartmannrol  nem  is  Bz61ank,  ki  cask 
Burke-Ot  iameri.  ScboBler.  maga  a  hires  Scbasler  ia  mino  nemetesea 
egyoldalA !  JAnosi  meg  mindig  tObbet  adott  ezekoel.  Seta  ia  az  o 
hibija,  hogf  OHSze  kellett  szoritani  a  munka  utolsd  reszet,  bogy  a 
hsTin'i  ik  kOtet  be  ia  fejezze  igy  az  egeazet. 

Az  igaz,  hogy  az  egesz  muiikd,nak  legbefpjezettebb,  legkifogis- 
talan  bb  rente  az  els6  katet :  a  gOrCgSk  aeathetik&ja,  A  tirgj  befe- 
jozettsBge.  viligoBBAga  ia  hozzaj&mlt  ebhez.  M&r  tobb  kifogaa  hDzbat6 
fel  a  masodik  kOtet  ellen  a  meg  tfibb.  foleg  a  aok  hianyt  illetoleg  a 
poaitiT  irknyil  vizsg&lod&aok  iamertetesetiel,  a  harmadik  ellen.  De  Igy 
is  oly  aesUietika-liirt^nel  hirtokdba  jutottunk  e  hdrom  kotelbcH.  a  milyen 
nines  a  nimeteknek.  Erre  bilszkek  is  lehetilok. 

Heg  csak  egy-p^  killaSaeget.  A  N^v-  es  T&rgymutato  kiaae 
ressleteaebb  voltir61  szolottnnk.  Itt-ott  a  kezdO,  a  Uikus  nem  fogja 
^rteni  a  bzentdt.  Megls  6gy  keliene  imunk,  bogy  mindeo  rSsz  {)nnia<,''a- 
ban,  Qnilli^aii  ertbeto  legyen.  Comcilli;nei  emliti  a  Stagirit&t,  Uiny 
ember  nem  fogja  erteni.  bogy  Aristotelesrol  bz61,  hogy  Coraeille  Aris- 
totelesbfil  merit.  Meg  aem  azoluAnk,  ba  ott,  a  hoi  mar  emlitette  tjibb- 
szOr,  az  ismetl^B  QnalmBSaigioak  elkertileBe  v^gett  tenne.  De  Coroeille- 
nel,  a  hoi  sok  olvasd  nem  ia  fogja  sejteni  minden  elJlzmeny  nelkiil, 
Stagiritit  mond  (II,  113.  I.),  bizony  kivincsi  vagyok,  hogy  az  olvaa6k 
mily  bicsiny  resze  lenz  tisKtibaa,  hogy  kir&l  szi5l.  Az  effele  unalmas- 
aAgot  olkerillni  akar6  jelz5k  ilyeten  haaznalata  egy&ltalin  nem  aj&nlatoa. 

Sehol  sem  haaznil  dolt  betUket.  Nem  vagyunk  barfrtjai  a  nagyon 
tarkin  ki&Ultott  nyomdai  HzJJvegnek,  de  a  vil&goaBagnak,  ertbotCsegnck 
ea  az  ittekintbetoaognek  nem  epp  megvetendd  es  nem  is  epp  oly  cae- 
k^y  eszkitzet  ildozta  fel  a  azerz5,  mikor  ligy  litazik  elvbfil  mit  sem 
hdzott  bIA.  mit  sem  szedelett  dOIt  betiikkel.  A  ki  keres  vatamit  a 
kSnyyben,  az  meg  eppon  uagy  hi&nyjit  fogja  erozni  e  -  mondjuk  — 
vez^siavaknak  (magyarltom  a  Schlagivort-ot),  Ua  meg  szeljegyzetek 
voloioak.  bagyjin.  De  igy  a  lapfejeleack  en  csak  a  gobboldaliak  nem 
sokat  t&jekoztatnak. 

De  nemcsak  a  kit'ejezosnek  a  klemelosnek  linom  eszkiize  ez, 
a  mit  kir  megvetui,  banem  nyelvbeli  jelzes  ia.  JinoBi6kn&l  a  hiili. 
eidos  s  ak&rmily  meroben  idegen  Ij6\  kUlOmbSztesslik  meg :  nem  meg- 
boDosodott  sz6  meg  a  sz6  tigabb  ortelmeben  sem)  e^6  caab  figy  ea 
csak  oly  klilafivel  kenyeimesen  helyet  foglal  a  tiirelraea  magyar  szOveg 
nyelTtest«beii.  Nob  ezt  belytelenaek  keU  tartanunk.  Az  ily  idegen  sz6t 
vagy  tegyilk  IdezCJel  kCze,  vagy    azedessiik   legalibb  d61t    betflkkel. 


Hogy  csak  egy  peldit  mondjak  a  doU  beliie  tzedia 
iiesilk  osak  fol  epp  &  poeitiv  irinyii  vizgg&l<idisokr61  sziild  fejetetet. 
a  hoi  9ok  nevet  sorol  fel  rOvidesen  egymis  utao.  Sulljt  T»gy  SonrUnt 
val<i8^gal  ki  kell  halisKDunk  a  teljeaen  es  firatiEtiian  nnftlmasBn 
egyforma  betGtengerbJil.  Tessck  csak  megprobalni  kihalAazni,  nem  kis 
ids  bi>ll  bo£zA,  kUlttnileen  ba  Sourjaut  a  Nevmaiatd  aem  mutatja  m«f . 
lla  azt&n  kihalasztuk.  akkor  meg  oijkor  a  ragot  is  hozzA  olvastiatjuk. 
Azert  Tolna  j6  mindeniitt,  a  taol  eloszSr  emllti,  a  faol  az  lij  iro  tir- 
gyalfteahoz  fog,  Sully-l  Sourintt-l  azedetni. 

Az  az  unalmas  sziirke  betUtenger  teljes  egyfonnasag&val  pay- 
choloRiailag  is  kArhoztatando,  merl  fdrasttd.  Sok  finomHigol  tannUia- 
tnak  a  szedes  dolgAban  a  francxiikl<5l,  kik  oly  siepen,  oly  ialesesen 
a  oly  Attekinlliotoeo,  oly  szemre  val6aa  AUitjik  bi  kSoyveiket.  Kem 
kits  dolog  ez  iiyen  nagy  munkftni].  S  eppeo  oem  kicsinyleodS,  mert 
a  milyea  S7.ep  e  hArom  kOt«t  kiilsii  kiallitasa,  oly  keveebbe  hivogatd 
ea  oly  fikrasztd  ez  az  unalmasaii  egyforma  aziirke  betfltenger.  Nem 
elv,  Tagy  taliln  szeienvHeg  kerdeau,  hanem  egyszeriieii  a  nyomdsi 
tfchnik&e. 

Mlndent  UcRzofoglalva  djra  keziinkbe  veszsziik  ez  etdkelo  kialU- 
lasil  hAroni  piroa  kotetet  a  igaz  azivvel  ea  j6  lolekhel  ajanlbatjuk  a 
magjar  olvasiS  keztinseg  kezehe,  mert  oly  munka  birtokdba  jut  veink,  a 
mely  akarmelylk  kiUfOldi  irodalomlian  is  elkelne,  mert  nines  s  eppen 
azert  nagy  SrQnimel  mondbatjuk  ki,  bogy  nem  kell  ilyenkor  kiilftildi 
kezi  kItnyvbOz  fordulmink.  tianem  ann&l  is  jobbat  talAlunk  a  magunk 
irodalmAbaD  a  mi  emberiinktiii. 

Ilnasz^  lelekzetU  Ismerteteatinket  ia  azzal  fejezziik  be  :  itt  van 
ez  a  j<5  kezikttDyv  miod  azok  szam&ra,  a  kikct  erdekel  az  emberi  gon- 
doikodAa  tCirtenete  s  fQleg  eonek  amaz  erdekes  resze.  mely  a  ezeppel 
ii  a  szeppel  kapcaolatos  h^rde^ekkcl  foglalkozott. 

Dr.  Pekdr  Kdrolf. 


HankistestviriBig .  Orotaoraz&gbaii. 


A  munkistestveriaiiget   Tolaloj    peldajara   a  Ji'eplujefek 
tottAk  llkrAui&nak  Cseraigorod  neviS  konnAnyz6sdg8bai],  a  bol  eunek 
a  ddsgazdag  orosz  foiiri  csalidnak  tengcreok  termOffildje,  erdei.  gj'irai, 
czukorfinomitdi  atb.  vauoak. 

A  testvariaegnek.  melyet  a  Ncplujef  csalad  tagjai  igazgatnakes 
tartanak  fenn,  sz&nios  huinaDit4riiis  iiitezmenye  van,  miadegyiknek  el^n 


id 


Pgy-egy  Neplnjpffel.  Iskolaja  van  niiiidcn  korbeli  ^ennek  reszere. 
apro  1*2 — 10  evesj  gyermekek  reszere  internituaok  is.  Van  azonklTlil 
ket  felaobb  mezogazdasagi  i^kok  —  muDdjuk  akudemia  —  a  hoi  a 
14—21  eves  miadkot  nembcli  Ifjds&g  tanulmAnyait  befejezheli. 

Ax  akademiai  felsiibb  kikopzes  Ot  evet  vesx  igeaytoe.  Ebbi'il  ket 
ev  oldkeszito,  bArom  ct  pedig  a  killltnlegea  studiuniokro  van  sx&nva. 
Az  ellkeazltd  oaztilyokban  a  vuU&Ht,  az  orosis  Dyelvet  ea  irodalmat, 
physik&t  stb.  adjik  elu.  a  kiilOnleges  oBEt&lyokbati  a  gazdiszatot,  illat- 
teuyesit«st,  Allatorroi^Uat,  kerteszetet  tanltj^.  A  fSId  megmivelesere 
nincaenek  kiitSn  munkisok,  a  kik  caup&n  ezt  T^geznek,  mert  ext  is 
a  tiibbi  kezimunka  mellett  a  tanutok  lAtj&k  el. 

A  noi  taoulok  taaulmknyaik  mellett  cllatjik  ax  egeet  h&zi  ga/- 
dasagot,  a  tejtermeloBt,  baromfitenyesztest,  sajt-  ea  vajkegzitest,  f6zest, 
niliavarr&st,  ez  iitiibbit  oiaguk  keszitette  fi>nilb<il  roindket  nem  re^z^re. 

Az  oktatis  es  neveles  teljetien  iugyenes  Lakds,  rnhazat.  elel- 
mpxea.  ininden  a  Neplnjef  cflalid  azaiuldjira  niegy.  Ha  az  ifjiis&g  tauul- 
niauyait  bet'ejezte.  teljescD  szabadsag&ban  ill  beUlni  a  testvcriaegbe, 
vag?  miahol  keresni  irnmkAt,  Kenyszert  senkire  sen  gynkorolnak 
semmi  irinyban.  A  ki  belep  a  SKitvetsegbe,  beill  testvertiranak  (cun- 
frater),  egy  evig  prubaazolgalstot  tesz.  Ha  ez  az  itl&  eltelt  s  6  ineg- 
maiud  elfaat&rozasa  raellett,  kerheti  vegleges  felvetelct.  a  mi  a  dum&tol 
kOigyfileHtOl)  fiigg, 

A  t^stvuriseg  tianta  jlivedelnie  az  cv  vggevel  ela6  sorban  ket 
egyeollitleu  reazre  osztatik:  Su  azazaiek  a  tartalekalapba  taelyeztetik. 
a  melynek  az  a  reodelteteae,  bogy  azuii  maa  testTeriaegek  alapitiedra 
fjlldtiket  vaaaroljanak,  8fJ  azazalSk  pedig  teljeeen  egyenl<i  arAnyban 
eiosztatik  a  tagok  kilzt  a  az  kizarolagoH  tulajdoD&vA  vAlik.  Az  aggok, 
gy&moltalanok,  arvAk,  keresetkeptelen  Czvegyek  a  testveriseg  kBltse- 
geii  elt<lmeztetnek. 

Ez  a  riivid  fogialatja  a  Nepliij»f-fele  testYerieegnek,  a  ately 
nltalana»itva.  a  aoclalis  kerdpsnek  a  kepzetbeto  legszebb  mogoldasa 
lenne.  caakbogy  elso  feltetele.  ~  mintegy  conditio  aine  qna  non-ja  — 
az  a  hatartalon  bitbuzgos&g  es  Oiikentea  rabwzolgai  aubardinatio,.  a  mi 
ft  nebez  jobb&gyi  elet  jarniilboz  szokutt  omsz  nuzsikban  eppeu  olyan 
oranyban  megvan,  miot  a  bogy  biunyzib  minden  mas  europai  nemzetben, 

Mert  eiinek  a  szOvetye^Tiek  lithati  feje  ufiyan  a  Neplujef 
iisal&d,  de  latbstatlan  feje  niaga  az  iNlen,  nem  csoda  li'biit,  ba  a  vilu^'i 
gyiinyOrUket  kedvelo  emberek  kizAratnak  ebbiil  az  istenes  »zi>vet- 
segbiil. 


A  SEOvetsegnek  egSsz  szervezetc  an*  vail,  hogy  a  Nephijef  ' 
CBOlid  mysticisiuusra  ttajl<5  pliilaiitrop  nepseg.  Lcgalabb  ha  kOnvvet 
olvaasuk  (mel;  fraaczia  nyelven  Pirisban  jelent  meg  m.  iden  febmar- 
ban),  a  hannadik  egbe  erezziik  magunkat  ragadtatai,  nuba  taX  sem 
lebet  tole  megtagadni,  bogy  az  anyagiakban  nugj'on  jdzanal  es  reilisao 
gondolkozik.  HUve  tebst  egyreazrTil  katokizmus  testvert&rsai  reszere, 
misreazt  SK&mtani  dtmutatds.  hogyan  kell  takar^kosun  elni.  Legfdbb 
elve  ez:  ^minden  t&rgy,  mint  valamely  munkinak  er^dmenye,  erteket 
kepTieel.  meg  a  legkeveeebbet  erd  is,  nzert  lisztelni  koU  benne  a 
monkAt  8  gondosan  b&nni  vele".  Es  tov&bb :  ,mmdenekfelott  bozzi 
kell  szoktatni  magnnkut  a  takarekosaighoz.  Takarekuskodni  kell  nz 
idfiTel,  elelmiszcrekkel,  rub&zattal,  kezi  szerazimokkal,  meleggel,  vili- 
gitissal,  Bz6val  mindeniiel,  a  mi  a  lethcz  szfikseges.  A  boldogs&g  ai 
egyszerQsegben  411'. 

A£  egesz  szifvetseg  ~  a  mint  ebbdl  Utszik  —  neiu  egynb.  mint 
felelsTeaiteso  az  elej)  kereazteny segue k,  a  mire  a  tOrtenoleni  folyaroin 
tObbazISr  titrtent  kiaerlet.  de  mindig  bi&ba. 


i 


Politikai  baboadtk  ^s  tdrsad&lmi  jelens^gek. 

Ez  alatt  n  czim  nlatt  Henri  Dagatitdl  egy  kSnyv  jelent  meg. 
melyrfil  meg  Hem  emlekeziienk,  ba  nehjmy  t«kint^lyes  pirisi  lap  ai 
egekig  fel  nem  emeli  s  a  mely  ket  Teladalot  tUzOtt  maga  ete:  elafibbed 
vizagUat  al4  venni  egynemelyiket  azoa  politikai  ea  tirsadalmi  easmek- 
nek,  a  melyek  azinleg  a  politikai  ellenteteknek  es  barczoknak  obsi 
s  m&Bodaorban  kortink  legfontosabb  t^rsadalmi  jelensegeit  venni  siem- 
iigyre  es  pedig  az  .okok,  a  tenyek  es  a  kSvetkezmCDyek  flzempontj&b6]*. 

Szerzd  mindcnekelCtt  arm  inli  ember-  s  jobban  moiidTa  ir6t&isait, 
bogy  az  abatracti6t6I  orizkedjenek,  mert  ^elvout  clTeket  felilUtaui  sok- 
kal  ktinnyebb,  mint  B  dolgok  foly&a&t  a  magAt  az  eletet  taniilmtoyouii. 
de  az  a  kSrdea:  melyikbfil  szArmazik  ttibb  baHzon?  . .  .  Iliszeti  a  riUg 
Agy  is  tele  van  tbeoristAval,  a  ki  sajAt  Oriiltseg^t  rendszerbu  foglaWa 
a  jd  taiszemfl  kitzOnsegnek  con  amore  azokta  feltalalnl,  bogy  a  socio- 
logia,  cthika  ea  aesthetikAnak  ebben  a  zlirzavar&ban  ember  legyen  a 
talpan,  a  ki  a  chaoabc^l  kiigazodik*. 

SzerzG  kooyrenek  elao  fejezcte  ezt  a  czfmet  viseli  magao:  fiat 
lux!  (legyen  viligosaag !),  de  vajjon  az  eaismeknek  szerafi  altal  perbor- 
reskAlt  tSmkelegubSl  oAla  Aj,  fonynyel  ea  logikival  teljes   vilig  boo- 


tskosik-fl  Id?  .  ,  .  Eppenseggel 
tik&jiiiak  atolso  ^zara  ez:  .En 
aem  sociWs  receptet,  uoba  ez 
Tsjioak  elegeu.  kiknek  egyebre 


igeri  itt  is,  ott  ia.  de  kri- 
lem  adok  Hem  politiksi  programmot, 
igen  kfinnyfl  volna,  nem  a«ert,  mert 
gondjuk". 


Ez  a  beszed  azonban  osak  affele  faQon  de  parler,  vagy  a  mint 
a  latin  uondja  „ut  aliqaid  direre  videtur'.  hogy  valamit  mondani 
Utszassek,  mert  alig:  ejti  ki,  bogy  tbeoriikat  feldllitaiii  Hokkal  kOny- 
nyebb  atb.  mir  is  —  egy  par  lappal  hfttrftbb  —  olyan  friaisokkat  lep 
meg,  a  mikr?  azt&n  csakugjaii  el  lehet  mondani  Schopenhauer  kiiti- 
k&jat:  ballom  ugyan.  hogy-  a  malom  firfll.  de  a  tisztet  nem  l&tom  sehoL 

De  hogy  necsak  AllitHSk,  hanem  bizonyitsak  is.  ime  egy  p&r 
egfasm  Aj  kOzgazdBS&gi  tantetel :  ..sznbadnak  lenni  aonyi,  miot  a  munka 
jirma  al6l  fclmeDtvo  leuni",  a  vatizsveaszfi  pedig,  a  mittil  a  azabads&g 
fiigg;  a  gazdagsiiij  (vagy  a  mi  veie  eqiuvaleDs:  a  politikai  hataloia. 
befoly&s.  bitel  stb.)  . .  ,  TehAt  a  gazdagt^fig  a  szabads&g-,  a  szegenys^ 
a  rabszolgae&g,  „A  modern  szabadsAg  eppen  dgy,  mint  az  ^kori,  a  rab- 
Bzolgas&gnn  nyugszik.  Athen  azert  volt  nagy.  szabad  es  batalmas.  mert 
negyszAzezer  rabBzolga  lestc  hiiszezer  polgar  paraacsAt". 

Az  ember  ezeket  olvasva  szeretne  tudni,  mit  Srt  szerzC  a  mnnka 
«latt?  Ha  az  erSszakoei  rabezolga-mnDk&t.  akkor  tenyleg  igaza  van,  mert 
a  rabszolgasig  a  szabadaignak  ellentete,  de  niAskent  All  : 
a  szabadakaratb^l  fo1y<i  munkat  illetoleg,  mert  ez,  nemesak  ) 
ellentete  a  Bzabadxignak,  hatiem  annak  leuyege.s  feltetele  Sot  tttbbot 
mondok:  feltetele  mag&uak  az  eletnek  is.  Szerz6Dek  a  t6t1en  szabadsAg 
kell.  E  nelklil  nem  kell  neki  az  elet.  „('liaciin  it  son  goOf .  Nem  irigy- 
lem  tole. 

Erdekee  a  mil  az  igazAAgi^znlgaltatitirol  mond:  szeiinte  az  igaz' 
§agszolgUtat&s  kezdetleges  fonnsja  nem  volt  mia,  mint  a  gazdag 
tirsadalmi  OBztAlynk  abbeli  batslma,  u  meljlyel  a  Bzegenyeket  konni- 
ayozhattAk.  Eell  eiinel  elvoutabb  bizonyitis?  . . .  Hogy  csak  neni  helyt- 
AllosAga  legyen,  hozzi  keliene  tenni.  hogyan  lett  namely  tAniadaimi 
osztAly  gazdaggA?  ^  mi.9  isniet  »zegenynye?  A  szerzC  Alliiasal  igazo- 
l&flAra  idezi  Machiavclli-t,  Montaigne-t,  Paskal-t,  de  ha  betenezett  volna 
La  Boetie  be,  Montaigne  barAtjAnak  mOveibe:  meggyfiztidbetett  volna, 
bogy  a  Bzolgas&g  es  kQvetkze»kepeo  a  nzeg6nyaeg  ttokenteB  b  igy 
senkinek  Bines  joga  azt  mondani.  hogy  s  balalmasok  —  az  emberiaeg 
eleuyesK6  ceekely  reaze  —  h.ijtjak  a  mimka  igdjaba  a  tsbbieket. 

A  politikai  babouAkkol  ilyeu  rtividen  (kCnyveben  azonban  meg- 
ebetSsen    terjedelmesen)    vegezve.  itt^r  szerzS  orra,  hogy  ,a  tenyek 


402  IBODALOM. 

fiikly4j&nak  fonycnel  kello  vilugit^ba  helyezzen  cgy  par  kOz^azda.sap 
jeleiiHC^'ct:  s  ig>'   az   a^^-kerdest,  az  alkoholismust,  a  depopulati^L 

Az  olso  kdrdes  mo^old&s&n  n&lunk  in  nem  egy  jo  hazati  es 
iiem  e^y  rossz  nemzctgazd&^z  t^ri  a  fej^t,  de  itt  aztin  csakugi-ai 
ncm  arrol  van  8z6,  hogy  elmeleteket  dllitsunk  fel,  mikepen  kell  i 
('olumbus  tojasat  felallitoni.  hanem  tenyleg  fel  kell  &llitani.  Mert  cMk 
az  a  javaslat  or  valamit,  a  mit  az  elct  verifikil. 

Szcrzu  konstatalja,  hog>'  a  mezogazdas&g  nyeris  ertekc  sokkil 
lassabban  niWckszik,  es  a  fOldmivel^knck  a  v&rosi  kdzpontok  fele  raU 
ttirekveset  a  mind  ink&bb  nehezebbe  valo  megelhetesnek  tulajdonitja. 
Ho^y  saj&t  szavait  idozziik:  a  mezogazdasAg  prolctiri4tusat  nem  any- 
nyira  a  fonyiizes  csabja,  mint  ink&bb  a  kenyszerfiseg  fSzi  a  kOzpontok 
fele.  Mifele  kvntfszcruttctf  Y  KetsegkivUl  nem  a  megelhctes  elso  sziikr^r^ 
leteinek  hi&nya,  a  miknek  eppen  a  mezogazdas&g  egj'cdilH  es  kiapad- 
hatatlan  forrasa.  hanem  sokkal  inkiibb  a  Iilxus  csibja.  I>e  honnaB 
a/,  ho^y  konink  tarsadalmi  osztalyai  kivetel  nelkul  inkabb  vonzodnak 
a  varoM.  mint  a  falusi  eletliez?  olyan  jelenseg,  a  mit  tenyleg  erdemes 
louno  komoly  tanulmauy  targyava  tenni. 

A  tiibbi  kozgazdasairi  jelensegrol.  mit  :izerzd  bonczolo  ket:  aU 
ves/..  nem  is  szolnk.  SztTinte  az  alkoholismus  eg^etlen  magyarazata az, 
hoi:y  a  szei:eny  embemok  nines  ehx'  penze  elelemre.  De  hisizen  a 
palinka  drairabb.  mint  a  kenyrr.  tKgy-  kilu  kenyer  24  tiller,  miafeldeozi 
paliuka  s/.inteu  annyi  s  ho^jy  mehik  er  tSbbet.  arrol  nem  is  beszelek. 

Nin<'>  s7.erenoM-m  >zer/.Mt  i>merDi.  de  fogadni  memek  ra.  hoje;y 
tiaial  I'uibiM-.  Ki:yiko  a  mai  tiatal  oria»oknak,  a  kik  jOnnek,  litnak. 
cyo/uek.  A.az.  ]u*i:\  --k  hi>i:ik.  d**  tulajdonkepen  se  nem  latnak.  se 
\w\\\  ::\i>.iu'k.  MiTt  aItaIanM>  ipidemia  ujn'an  az  insi  k«'in>iir.  de  a  mii 
i-.;iT  ill  k  v;  lai>.an:ik  :'o-e:To:ii.  b«jy  mielott  az  ember  megtmnulna  imL 
i:ir.:'.i.:-.  :..•::  *  .  .'  ' .  :••.  K.  t  ;arTt>ita  Keb  Menachem  Achiba  is.  a  id 
y-  •'•..^  :    ". v*  0 r.i b 0 :  > z a :: . ": ■  a  :v. ■  nt  a  b*'h >ekben  nem    szegeny  keletea. 

"^  ;.  >  :.:»:. »:>.ij  K:tb>.-.  i.:a>arnak  tanja  a  munkat  e2>  minden- 
.i:   ■         .:    IN..:  ,-.i.  : . J    ::.:.  nio.'^     .a  L''azdac>ag:  >zabad>a^''.  Kerdex- 

N      I  -■      .  .i:-;i--     '..r.  !  .:k  *-;*:-.  k.  men  xl.  mint  a  moc>arfeoy 

:..  : .:. .  :>:  k  z^i'S.  hocT  -  -iira  ei  Ubora!" 


>  .        ^.     •■ft     '..■ 


Tann61kuli  socialiBmiiB. ' 

A  XIX.  az6.x!lA  elcjSn  Ausztriliit  teljesen  tenneketlen  6s  meddn 
foidresznek  tartottak,  a  mely  legfeljebb  sira  volt  j6,  bogy  kenguru- 
nyijakat  tdpliljon,  Frederic  Pasay  an  ideo  februdrbaa  megjeleat  k8z- 
ga,7.dasig\  mlWebea  I  Pages  et  discoura,  8li  lap)  legal&bb  gilDykppen 
etnliti  fel  a  j6  Sieg  Malthtis-nak  AiixetrUia  gazdas&gi  viszonyaira  vo- 
natboziJ  kOnytet,  a  hoi  —  felfeg>'verkczve  egy  ceamo  megbizhatatlaii 
dtleirisi  adattsl  —  azt  moudja,  bopry :  ,Aasztr&lia  roeddoscgerol  k&r 
egy  Hzdt  TGsztegctni,  Az  kjiziameretll  dolog.  A  mint  bogy  a  ia  eges^en 
bixonyot),  bogy  a  vil^gtvszeknek  ex  a  legutolniija  valahg  tSbb  emhert 
t&pl&lhassan,  mint  a  mennyi  most  lakja,"  (MalthuH  idejobcn.l 

Ha  Malthus  feltftraadoa.  caudilkozva  l&tn&,  bogy  milyeu  rossa 
prc^feta  volt,  mert  a  helyzet  azota  alaposan  megviltozott.  Nemesak 
as  lett  k^tsegberonhatatlan  t^ny,  hogy  termokepeHsege  fe]6r  a  legjobb 
saArazfOld  tennSkepeaacgevel,  hanem  ahhoz  sem  fer  Bzd,  bogy  az  dllam- 
tadomftnyokban  cs  a  tarsadatmi  polilik&ban  is  anoyira  elSrehaladtak, 
bogy  ear6pai  Ulamferiiaink  b&tran  hozzAjuk  jirbatniiDak  iskolAba.  A 
mire  —  a  nebal  ex  oricnte  lux  iitin  —  tal&ti  helyesebben  azt  mond- 
hatn6k:  delrSl  jan  a  viligoasuig. 

Mctin  kitnyve  alaposan  aegiamertet  azzal,  bogy  AuaztrUia 
konninya  bogy  f"gja  frl  a  iniinkAavedelem  k^rdeset,  a  mi  ez  idB 
^zerint  mindeniilt  napirendeo  van  is  miDdenlltt  eleg  fejtUrest  okoz. 
S  ha  az  ember  adatsinak  balmaz&ba  belelekint :  be  kell  bogy  l&asa. 
mikep  AuBztralia,  tekintve  rflvid  parlameoti  eletet,  bfunulatoB  bala- 
dist  mutat. 

Ezen  a  szfikre  Hzabott  helyen  nem  reazletezhetem  az  aasztraliai 
tapasztalatnk  teim^Bzetet  Is  azoknak  eredmcnyeit,  jellemzealikre  eleg 
legyen  arra  hivatkoznom.  bogy  Hetin  okmAnyokkal  IgaEoIja,  mik6p 
a  napirendre  tSzStt  nagyhordorejii  Hoci^lis  reformok  mintogy  magukbJI 
fejIQdtek  es  erlellidtek  meg  n  niunkaad6k  6s  a  mnakisok  kOztls  egj'et- 
ertesevel.  a  mi  p&ratlan  liinemeny  manapaag  6b  caaknem  hibetetlen, 
bogy  tOrveDyhoziai  beavatkuz&ara  alig  vult  sziikaeg, 

Egy  csecsemS-kor&t  i>ld  dllambaa  —  a  hOT&  a  bev^dorlast  maga 
a  knnn&ny  segjti  el6  ~  bizonyos  taraadalmi  diabannonia  figyaz^lvin 
kikeriilbetetlen,  de  a  t&rHadalnii  kt<i'deaek  ebben  a  Bzerencses  vilig- 
ressben  nagyon  tOvtd  ideig  ingadoznak.  bogy  aziitiii  aziklaszil&rdu 
ROnsnIidAIddjanak. 

'  A-  Matin  kOnyvp,  PAria,  IflOl. 


P&r  ev  elfitt  ■  mnnksber  meg  igen  caelcely,  a  monkaidS  pedif    ' 

nagyoD  is  hoausii  volt  ncmcBak  a  feliakra,  tie  kiilSnOBen  a  d61u«<  es 
gyermekefcre,  de  aaert  tOrvenyhoziai  inleukedesre  nem  volt  assukse^ 
elintesitek  azt  maguk  az  illetSk ;  a  munkaBd^k  es  munkaiiok.  S  mikor 
a  ttlrv6nybOK&s  kimondta  a  kileacz  drai  munkaidot,  akkor  mir  regen 
megvolt  gyakorUtban  dgy,  bogy  szeote^sitesre  Hem  volt  szUkse^,  elve- 
gezte  azt  maga  az  elet. 

Sajnoe  azonban,  bogy  cnuck  a  messzemenfi  tirsadalmi  politiki' 
oak  az  az  eredmeaye,  hogy  AuaztrAlia  a  kerek  vilt^ak  Ipgjobban 
eladt^sodntt  Allama. 

Metin  a  civiitziczi<^  vivminyanak  tekiati,  bogy  ax  ansztriliai 
luunkia  uiindenbeD  utAnozai  akarja  a  polg&rt.  Utanozoi  mh&ieatban. 
lakjlsbaa.  taiilalkoz^ban.  ,De  vajjnn  az  aoyagi  jdlot  emelked^serel  ~ 
kerdi  azerz6  —  e^enlfi  ar&nyban  nOvekszik-e  a  szellemi  66  erkUli-ai 
jOlet  is  ?°  Az  auBztriliai  mank^nak  az  az  ide&lja.  bogy  feleinelkedjek 
a  polg&r  niv6j&ra.  £s  teoyleg  fel  is  emelkedett,  laii  a  mennyire  lehet- 
Beges  volt.  Ha  magukrol  beHzelnek,  azt  mondiAk :  respectable  people- 
Az  e^*eB  munk4s  neve  ;  geotleman  vsgy  monsieur.  Prealige-e  csaknem 
olyan,  mint  hajdan  a  ciria  romanua-e. 

A  nelkill.  bogy  ezeket  a  tiirekveaeket  kicsiaylenok,  kijeleothetjiik 
taUn,  bogy  reszilnkrfil  nem  tal&ljuk  ide&Iisaknak.  Mert  ha  azt  Itltjuk. 
hogy  oKzel  a  getUlemdnidval  a  azUleteaek  aranyinak  readszercs  hanynt- 
lasa,  a  folytonoa  es  k&vetkezetes  depupulatid  jar :  akkor  es  ax  uj  foUi 
Bokkal  helyesebben  cselekednek,  —  es  az  inkabb  felelne  meg  az  ideal 
nak.  ba  kevesebbet  aldoznu  a  feuyiizea  oltAr&ra  ea  tObbet  rakna  a 
takarekoss^  perselyebe. 

A  aziiletesek  B7.4ma  bdsz  ev  ota  minden  koldniiban  kdvetkozet-e 
aeii  banyatlik.  Ennek  pedig  legf&bb  oka  a  munk&stOrveny,  a  mivel 
az  j^  karOltve,  bogy  a  nelkiilOzhetetlen  dolg'ok  nagyon  olcedk,  de  a 
feUsifg  ^  a  mi  legszilkBegeBebU  ^  nagyon  driga.  Hogy  megszer^cie 
a  felesleget :  az  ansztr&liai  munkAs-gentlemaQ  megfosztja  magit  i 
hitvPB  ea  a  gyemiek  elvezetetfil. 

Nem  bi&ba  mondja  Cicero  :  abnaus  optimi  pessimna,  a  tAlsi^K 
liberAlUmua  ia  karoa, 

Az  aiisztrAliai  byperlojWs  tflrvenyek  sem  a  nyomort,  aem  a 
proatitatidt  nem  voltak  kepesek  inegsziinteUii,  Eppen  dgy  graszszil 
mind  a  ket  rakfeno.  mint  az  eardpai  metropolisokban.  Az  illam  maga 
meg  nagyoB  is  rOvid  eletfl  leven,  nem  aaabad  azunban  tOrvenyei  felett 
p&lcz&t  tOrni,  b&tba  a  jSvo  igazat  ad  nekik '? 


ZeitBohrift  ftir  Peychologie  und  Physiologie  der  Sinnes- 
organe.  Herausg.  v.  Ehbinghuun,  B.   28,  H,    I  —  4. 

G.  M,  StraUoH :  A  linear  perspectit'UtVatB  linyeziirol  az  6'jbol- 
lozat  megjelenis^ben  czimU  tanulmanyiban  arra  a-i  eredmeayre  jut, 
hogy  egy  vegtelen  hoBSzii  vonal  vagy  Iv  eo  ipso,  mint  a  nezCre 
boruld  iv  fog  niegjelenni.  Az  e^boltozat  kepe  is  igy  keletkezik, 

Friedrieh  Schmidt :  Es^erimentalis  kutatdsok  az  lUBociatio  laitil- 
lioz.  Igeformfikkal  legkOiuiyebbeii  ugyanazon  igenek  mia  formija, 
m&sodBorban  pedig  mdis  igeform&k  kapcsol^duak ;  az  ei5bbiek  rOvi- 
debb  idji  aiatt  foiyiiak  le,  mint  az  utobbiak.  MenCUl  gyakoribb  vala- 
me!}'  aBsociatio.  aonAI  gj'oraabban  megy  vegbe,  Vegre  szerKti  az  egyee 
igefi>rmik  kOzOtti  associatioban  mutatkozi5  tOrvSiiyKzerlittoget  ipar- 
kodik  megiUlapItani. 

n.  Lippa:  Nihdny  oitda  Ulektani  Mrdinrol  ertekezik  meg  pedig 
elsGben  a  hanaciasteolvadasrol  es  Wundt,  Stumpf,  valainint  Ebbing^ 
bans  erre  vonatkoziJ  elmeleteit  iparkodik  egym&ssal  kibekiteiii.  Azut&n 
itter  a  moigdserzetek  allitiJIagoa  jelenaegenek  vizsgftlat&ra.  Viozgia- 
erzetek  alatt  aznn  erzeteket  ertjUk,  a  melyek  a  teati  mozg^nal  a 
mozgatott  testr^sKbea  keletkezoek.  t«bAt  elsS  Borban  az  izom-,  in-  ea 
CHnklderzetoket.  Val6sftgban  ozek  nem  mozgisi  erzetek.  mort  a  moz- 
g&fl  k6pzet«  a  t^rbeliFieg  kepzetet  zarja  magaba,  de  ez  a  qualitative 
sajAtot)  erzctekben  nem  foglaltatik,  Rpp  oly  kevesse  birank  erClktidiiHt, 
eriit  CB  ellen&llist  kifejezii  Erzeteket  vagy  olyanokat,  a  melyek  sdly- 
ri51  vagy  feszUllsegr51  erWaiteueiiek ;  miudez  elnevezeaek  az  alanyi 
ea  tirgyi  azempont  UsszovegyiteBen  alapszanak.  Sokan  ez  erzeteket 
iimetTatio  erzeteksek  uevezik,  de  ilycnek  lete  aem  mutatliat6  ki ;  vald- 
siggai  miudezen  mozzanatoknak  a  ttirekv^si  erKet  (StrebnngsgefUhl) 
felel  meg,  SzAmoa  paychologuH  engedve  azon  tendentiioak,  roely  nem 
akar  semmifele  tndatniozzanatot  eliamemi,  melynek  elettani  correlatuma 
meg  teljesen  iamerctlen.  hajlandiJ  n  negerSlteteanek  az  crzetSt  (Ad- 
tttrenguDgsgefUbl)  azonoaitanl  az  izom-  ea  inSrzetekkel,  illetve  a  mozg&s- 
rirzetckkel.  De  az  elflbbi  ^rzet  railicalisan  kUlJtnbOzik  miudou  testileg 
localisAlt  mozg&gi  ^rzcttol,  mert  egyeaesen  es  kSzvetlenltl  az  Enre 
vonatkozik  s  6pp  oly  beveaaii  local isAIbatd  a  szervezetbeu,  mint  kin, 
kej  vagy  szomonlsAg.  A  tadominyoa  16lektau  baladAaa  nem  annyira 
egym^ra  balmozott  kiscrletekt^l,  mint  ilynomQ  Jisazezavarasok  elke- 
riilesctfil  fiigg.  Veglil  a  hasonUidg  relatidjdt  fejt^getl.  Nem  ugyan  a 
cBUsalitisra,  de  egyeb  viazonyokra   n^sve  az  i^jabb  psycliologia  meg 


4()fi  IRODALOM. 

n  KiiinR  VH  Kiint  olotti  d(»gmatismuBbaii  Icledzik,  t.  i.  nem  veszi  o^^zre. 
ho^y  H  r^liitiok  n(*m  innf^ukban  a  viszonyba  hozott  clemekben  TBonak. 
mint  r'/.vk  iiiiiitlHo^oi,  hanom  az  e^^ysegesitS  appercepti6ban.  Ncm  lehef 
a  liasonloHu^ot  a  hasonI6s&^  valamol}'  erzetebdl  levezetni.  mert  i 
hHHonlos&^  foliHmen'so  az  (SsszehasonHt&Hi  actusnak  a  termeke,  tehtf 
nz  iisM/ehasonlitott  olomok  apperccptiv  egybevetese  Altai  keletkezik. 
Iloiry  ozt  ma  sokan  nom  l&tj&k.  eonek  oka  ismet  az,  hog^-  soku 
vonakodnak  a/,  apporcoptiv  tevekciiyseget  elismemi,  mert  elettui 
siihstratiimat  nom  ismorjiik.  De  a  lelektani  tenyeknek  tinma^kliin 
koll  orvtMiyn'  jutniok,  fug^etleniil  att61,  hogy  mit  tud  roluk  az  elcttaa 
!h\  h^  Wirrsmti :  Kutatusvk  az  ttgynevczett  figyclcm-ingaduza^' 
rol.  S/orzii  iMsosdrban  a/,  os zn'vevesi  kepesseg  valtoz&s&t  a  nap  kiiliin- 
bo/.i'i  s/.akaiban  vi/s^lja  s  arra  az  eredmenyre  jut.  bogy  eg>'enenkiiii 
n:i}:>on  kiilonbiizo  a/on  idopont.  midiin  az  eszrevevesi  kepessec  a 
oirnaftr\obb.  ii>;\anazon  individuumnil  azunban  ez  allando  s  valo^zi- 
nulos:  toljoson  a  szokastol  ixwz^j:.  Mindebbol  az  kftvetkezik,  hnt:\-  a 
s:\  .ikorl.iTn:ik  na;:\  hotolya>3  van  az  <^<zreTevt-si  kepessegre.  tovabl»a. 
hl>c^  a  U-loktani  kisrrlotoket  uc^'anazon  esrvenen  mindisr  nsr^-anazcn 
ido>;akban  koH  \Of:rx»haitsni.  Ay  t^szrevoTesi  kf-pessee  tetemesen  c**^k- 
kov.  nV.\x!k.i;  \,ii;v  ^.- »»'.'. -^in:  r.:''i\^ri"'lt»'U**  uTan.  Az  alcohol  L*  mar  ki> 
r.ii  ::oki>rr.  >  o^skr.  iv.  a:  r.r.il  :•  v;-n:r^>t*n  csiikkenti  az  eszrevevt-jsi 
k.  v^»ijri'-  .  >-  ■  ■■.-.a::,  .n.  o'/.v-V-vt.  ri'-veli  talan  az  altal.  mefni>'n:.fat 
'*    -^    «     ,:\:^::.r:     ■  r..  '':r.\.  •:'.  s  ^■•■r.y..r:a?^'»kT-..l 

•      A      -  .  -:■••  KT.   sr'm'/T/?  flfmz€*ie  ozixna  tanol- 

••.5i-  ^    .  .       i-v       -     s  ;.   \^:.kJk-  ■.  -  i  ::f7c-*i«^c«  riz^falja  A  pn-ibKnia 

•  ^  V      r   ,  \  V      s  s     :<  s  r:.  jr.'.T^r-rAssa.  J^'iy  TLi  k^pezi  az  a**?th^- 
■  s      -  ■   sr..*  ^s  --  -    • .;  T. .^   :.k>kt    r>*--'T  zba^V«L  CLint  in  nem 

.-•;■■■»'.     *:-T..  ■.•■■    ■»    ."k£r;**i  **xy  .p^y^hikAJ  Aa"*- 

•  "h  ,•       ■-      fr.      -:   k    :-i.>  .-.njiiirfca  vax  k«  ijont€r*:!va. 
•  •»  ■  ■  ♦    :  1  -■.    :  -  r  ^t£  -r-*  t*--«:i  Ai  »r->lil»»xJkti 


1: 


<UJe<*  «.    iJK'G 

as,  B>ff    1 

■i  :•' :   -:■  »    •>  ^a^sa, 

a.  *r''»-<«^' 

ci^n-Mi  . 

A  szeml^let  Altai  reproducilt  kepzetek  caak  indirert  litieban 
jelennek  meg  a  tudntban  f  cgyiittal  .concret  altalihnoasdg'gal''  bimak. 
TAFTfis  mindeD  embotnel  nagyreszt  ugyaaaKot. 

A  folydu'at  me^  a  kilvetkozii  tamilm&nyokal  hozza  :  W.  Fr&nkl, 
„Zur  generellen  UrtbeilHtendenz  bei  Gewichtaverauchen' ;  Dr.  H.  Frey; 
E:(peninent«lle  Studlen  liber  die  ScballeitiiDg  im  SchMel;  C.  Ritl«r- 
Unlahigkeit  zu  lesen  und  Dictat  zu  sebreiben  bei  voller  Spraehflihig- 
keit  und  Schreibl'ertigkeit ;  Arthur  Fontana :  lleber  die  Wirkung  des 
EucaiD  B.  auf  die  GeHchmacksorgane, 

Dr.  Ponfer  iftoa. 


Arohiv  fiir   Qeschicbte  der  Philosopbie.    HerauBg.    von 

Ludu-in  Stein.  VIII.  kOtet.    1—3,  f. 

Dr.  James  Lindsay  :  A  echolaatifcHg  es  u  kozepkori  bokselelrol 
kCtzdi  taanlni&nyt.  A  scholastivismuH  nem  az  egeaz  kOzepkori  bOlcselet, 
tuuem  annak  ceak  egy  resze.  Az  elobbiriek  megvetese  egeszen  indo- 
kolatlao  s  csak  a  kesdbbi  formalismuHt  erbeti  joggal.  A  modern  gon- 
dolkodis  nagyreszt  benne  gyOkerezik.  Duns  Scotus,  ki  a  legnagyobb 
&lakj8  e  bJituFieszetnek  elSMmOke  a  modern  ekepsianek  ea  HKabad 
gondulkod&anak  e  val6di  nkot  ellengzenvvel  n^zi  Aquinas  aervilisma- 
ait  Aristuleles-szel  szemben.  Scotus,  Erigena,  Spinoza  es  Hegel  elfi- 
futarja.  valamtnt  Ockain  Lutliec  e>i  Helaoehtfine, 

E,  y.eller  Lrucippusrdt  kiizOl  erdekes  jegyzetet  Eimutatja, 
hog}'  a  lataa  atomistikus  elmelete  nein  Demokritosti^l,  hinem  mir 
LeucippustcJ]  szinuazik  s  hogy  altalaban  ez  ut6bbi  illitotta  fel  as 
atomiatikua  phyuika  vezereezmeit  n  nagyobb  m^rtekben  alkalmszta 
ftzokat,  mint  eddlg  tiittek, 

H.  Slaigmiilter  Hcrakleides  Pontikos  fs  a  hetiokentrikua  rend- 
asrr  czimii  tanulminy&ban  arra  az  eredmenyre  jut,  bogy  nem  samoai 
Aristarcho»<.  de  Herakleides  Pontikus  tanitja  eliiaEOr,  hogy  a  nyugv6 
nap  kepezi  a  vil&gegyetem  kQzpontjAt ;  teszi  ezt  pedig  nem  meta- 
phyaika',  de  tudum^uyoa  a^tronomiai  szempontbol.  hngy  t.  i.  a  vilig- 
egryetem  mozg4«At  megmagyarizhaasa. 

E.  Ch.  S.  FeilhnwHH  iigyelemremelti  irtekezcsenek  ozlme; 
J.  termiszeibSlcwiet  Sokrales  elotl.  Annak  oka,  bogy  a  Sfikrates  elfitti 
bHlcseletrfil  ma  sem  tndiink  m6g  kielegito   kepet    alkotni,    nagyreszt 


u,  hog;  Aristotelea  nyom^  Urgyaljuk  usL  Pedig  a 
modern  kritikai  tOrtenetiri^.  ki  a  regibb  gondolkod^k  irattut  objeetJT 
taniilm&nyozta  vnlas.  de  neiit  i^  e]eg  etfoi^ilatlaii  am,  hog;  szelle- 
m&kbe  behatoljon.  Valamely  rcglbb  elmeletoel  mindig  ast  butatta, 
hogy  aa  mennyiben  kazellti  meg  sz  3  teteleit ;  miutan  pedig  philoso- 
phiAjanak  alnpelve  a  negyfcle  ok  (anysgi,  formai.  moiigat6-  es  vegok) 
alapjin  vato  magjarizat.  az  Osszes  regibb  elmeletekel  a  kiilUnbCio 
okokkal  Tal6  magyaiizat  keretebe  akarta  azoritani,  a  mi  Utal  terme- 
gxeteaen  eltorzitotta  oket.  mint  ezt  a  legibb  bOlcseldknek  egyedlil  a 
fragmeotumaikra  timaHKkodd  tanulm&uya  kimiitatja.  SzerzS  elsCben 
Farnienidea  hitleaelet^t  reconatrualja.  melynek  lenyege  az,  hogj'  a 
viligban  ninosen  keveredes  es  mozgia  h  bogy  a  dolgok  egj-  moida- 
Utian  egeszet  kepeznek ;  annak.  .a  mi  letezik'  sommi  kdze  sines  a 
.nem  letezobOz*.  vagyis  a  mi  Tan,  az  oem  aziiuhet  meg:  tetezui  b  a 
nem  l^tezo  nem  kezdbet  letezoi.  Csak  egy  dolog  van  tehat.  a  mely 
letezik :  maga  a  vilig,  mely  T&ltuzatlan  es  UtOk.  A  Parmemde^-fele 
.egys^g*  tch&t  magit  az  erzeki  viligot  jelenti.  Ezt  a  bi)lcse]etet 
Aristoteles  egeszen  eltorzitotta :  ligy  akarta  feltiintetm.  mint  axon 
kcrdoare  val6  feleletet,  bogy  ,mi  a  vll&g  oka*,  oly  gondoliit,  moly 
merfiben  idogen  Parmeiiidestiil.  Ingadoz4ga  es  zavnros  elfiadiaa  meg 
huQjalyosabba  teszi  a  readazer  egyszerii  alapgondolatit.  EmpedokUt 
arra  a  kerdesre,  vajjon  a  vilig  mulando-e  vagy  nem,  ligy  felel.  bogy 
mindeuek  muland6sagat  birdeti.  De  a  iiegy  elem  (tQz,  viz,  fdld,  leveg^i 
melyekbtil  a  vilig  all,  halhatatlanok  c3  drtlkk6val6k.  Egy  miaik  ker- 
dosre  pedig :  vajjon  a  vilig  mozdulatlan-e,  vagy  pedig  moxog,  ugy 
felel,  bogy  azon  idoszakokban,  midon  a  szeretet  vagy  gyttlolet  urai- 
kodik  az  elemek  kOzStt  viltozis  es  mozgas  van,  de  az  cgesi  moidn- 
latlan  es  semmi  sem  keletkezbet,  vagy  semmisUlhet  meg.  A  vilig 
^yseget  kepez  ba  a  szeretet  nralkodik,  ellenben  elemeiro  szakad, 
ha  a  gydlClet  kerekcdik  feliil.  Ugy  ParmenideH,  mint  Empedokles 
elmeleteinek  alapjat  tebat  nem  a  dolgok  .principiaminak*  vagy  .okai' 
nak*  kiitatiaa  kepezte.  banem  a  dolgok  sorsanak  es  tovatUneseoek 
problemija;  keletkezott-e  a  vilig  s  elfog-e  miiini?  s  mily  vissony 
ill  (Hud  letezd  es  uomletez5  kfiztiU?  Heraklfitos  biilcseletenek  leg- 
fontoaabb  tetele  az,  hogy  miDdcii  dolog  lenyegeben  egy,  olyan  mint 
ng}'inazon  tiiznek  a  kiilOnbiii^o  liogjai :  a  vilig  sobaaem  keletkexett 
nem  is  fog  elmulni :  drUk  tiiz.  Platon  es  Ariatoteles  ezt  a  taut  tel- 
jesen  felieertettek ;  a  .tQz*  usak  hasoulat  Herokleitusnal.  de  nem  realJB 
ds   ok.    Xenophanes   Ogy   i&tszik  az  eIsS,  ki  felillitotu   azon    t^telt 


hagy  a  TiUgot  to.  enz  uraija  i»  korm&nyozzB.  A  hjirom  nagy  miletosi 
bblcseloriil :  Tbales,  Aoaximander  es  AnaximeDesr&l  nincsenek  kOx- 
vetlen  forrisaink.  ThaleHnil  c^ak  homAlyos  hagyomanyok  sz^lnali. 
Aristoteles  ia  csak  halloma.sb61  tud  rdla  s  jt^niert  modazerf  ezeriat 
beledLspiiIilja,  bogy  miudeQek  o^okit  a  vizbeo  latta :  a  masik  kettorSl 
is  DKsk  keveect  titduuk.  ValuHzbU,  bug-y  a  uilctoalak  a  dolgok  teljes 
megs emuiiaii lea ^nek  tan&t  birdettek.  Thaleii  pedig  »emmi  esetn*  sem 
tekintbetd  a  bolcselet  megalapit^jAnak :  a  r^gibb  hagyom^nyuk  luiad 
csak  gyakorlsti  ferfiiinak,  mernilk  es  csillagasznak  tartj^  vagy  a  bet 
gOritg  bOlcH  kl!z6tt  emlitik.  A  tulajdonkepeni  bblcsoszet  ink&bb  Herak- 
leitos-Bzal  kezdddik,  kt  elaSben  tanitja  a  vilag  elpusztithatatlanHigit. 
Hintia  sserzS  megallapitja  MeliaaoB,  Zeao,  Anaxagorati,  apoUoniai 
Diogenes  es  Demokritos  fobb  tanait  a  Sokratea  eldtti  tenneazetbSl- 
caelet  fejiddeaet  kQvetkeztikepen  foglaija  Ossze  :  1.  a  legregibb  kOltSk 
es  balcselSk  (Auaiimander,  Anaximtmes)  a  I6t  es  nem  let  poaitiv 
etlentetet  hirdetik  s  egeaz  naivul  a  dolgok  absolut  kuletkezeeenek 
es  elmnl^anak  tanat  hirdetik.  Az  apeiront  egyeiUd  eitelerabeo  veszik 
a  semmivel,  a  levegiivel,  mint  a  mai  nepbit.  2.  E  bOlcaelet  ellen  lep 
fel  eluszSr  Herakleitos,  kj  azt  tanitja,  hogy  a  dolgok  elliineae  s  a 
bal&l.  a  .senuni'  ceak  relative  semmi,  mert  m!is  tekintetben  aKonos 
a  lettel,  mert  az  eltiioea  caak  alakvAltoz&s.  A  dolgok  Usazeaege  nem 
inulifc  el :  OrQk.  Itt  dereng  eliiazSr  a  substantia  eazmeje  3.  Pannenidea 
Zeno  es  Heliaaos  ligy  tal&lj&k,  bogy  ily  modon  meg  nem  lebet  a  let 
69  nem  let  eszmeit  kibekiteni.  Az  igaza&g  az,  bogy  a  l^t  letezik,  a  nem 
let  Ures  fictio.  De  bogy  ezt  belathasauk,  a  vil&got,  mint  egysiget  bell 
felfognunk.  4.  Empedokles,  .Vnaxagoraa,  Diogeuea  es  Demokritos  meg- 
kjaeriik  Herakleitos  ea  Permanidea  tauait  akkent  kiegyenliteni,  hogy 
felAllitj&k  a  leves,  a  tiiiilozds  fogalmat.  mely  azoaban  caak  a  fonn&- 
kat  erinti :  maga  a  letezd  vil&gegyetem  ea  az  elemek  megmaradnak. 
Az  elpusztitbatatlan  substantia  eazmeje  tebit  laaaan  fejlddiltt  ki  a 
gUiSg  bOkaeletben  a  igy  teljeseo  lehetetlen,  bogy  mAr  Thalas,  Anaxi- 
raander  ea  Anaximenes  a  dolgok  valtuzatlaa  dsanyagAt  kutattik  volna, 
mint  Aristoteles  iija  :  a  uA.T^-rOI  szolo  tan  a  philoaopbiai  fejlodes  vogen 
meriil  fel,  de  nem  az  elejen. 

A  kitvetkezfi  tannlm&ayoknak  csak  czimeit  emlitbetjiik:  W. 
Meyer :  Wie  sich  Spinoza  zu  den  Collegianten  verhielt ;  Camille  Bos  : 
Le  Kantiame  de  Catlyle  ;  E.  Tbonverez  :  Le  IV.  figure  du  syllogisme  ; 
Dr.  Haag ;  Vultaite  und  die  Bemische  Censur ;  Dr,  Zahllieisch  ■  Einige 
Corollarien  des  Simpliciua  in  seiiiem  Commentar  zu  Ariatoteles  Pbysik  ; 


Dr.  Hanzel :  Spinozk  and  die  CoUegianten  :  Lindsay :  Frenoli  PhilMc^f 
in  the  Naneleenlcb  Century ;  K.  Warmuth :  Wissen  und  Glauben  bei 
Pascal ;  M.  Kflhler :    Die    Naturphilusophie    des   Th.    Hobbea  in  ibrer 

Abbiiugigkeit  vim  Bacod, 

Dr.  Paulrr  Akm. 


I 


Bevne  philosophiqae  de  la  France  et  de  I'etranger. 
Dirigee  par  Th.  Bibot.  XXVUI.  evC.  .").,  li.  f. 

F.  Paulhan :  A  simidatidrdt  a  jfUembi^  ertefcezik.  meg  pedig 
eznttal  ta  alerzekenysegrol  (la  f&nese  sensibilitel.  Ez  utotibi  epp  lig}', 
mint  az  iikszfmblisseg  a  sKemelyes  vedelem  egy  estka^e,  a  meunyiben 
o!y  erzelmeket  fiimulalunk.  a  melyek  biinya  nagyon  ellitave  lenne 
embertArsainkt6l.  R  simnlMt  erzeltneket  gyakran  Snmagunk  is  Jissze- 
tevesztjiik  a  valodiakkal  s  csak  .szorgos  megligyelca  fedeiheti  fel 
6ket.  De  a  simnl^lt  ^rzelemben  is  mtndig  van  valami  igasAig:  ei  is 
■THak  kllzvetctt  Bymbolunia  sijat  jeUemiinknek. 

A.  Lalande:  A  vmialis  t&r  objfciiv  megjeleniserol  czimfi  tanal- 
minysban  azon  kerdest  veti  fel,  bogy  honnan  van  a  l&tisi  kcpsetek- 
iiek  azon  elSjognk.  bogy  legink&bb  ertesitenek  bennilnket  arrol,  a  mi 
objectiT  s  teginkibb  magokon  viselik  a  tArgjUagosaig  jellegei ?  Ennek 
okit  szerzSnk  a  I&t&ai  kepzetek  dltaldtiosidgdban  latja,  vsgyis.  mert 
legkevesebb  individualis  jelleggel  biniak ;  Ul  at  kiilUnCsen  az  alakra, 
mig  a  szin  mir  egyenibb  s  a  realitAsAba  veteU  meggyiizodesiink 
kiaebb  la.  Innen  van,  hogj'  a  tudomAny,  mely  letaetSleg  UtaUnos  kep- 
zelekkel  akarja  visHzaadni  a  TalosAgot  lebetiileg  t^rbell  formai  ele- 
uekre  iparkodik  a  tirgyak  aajataigait  Ti^iazavezetni. 

Dr,  Jankelevitch  :  Termfmet  is  tdraadalom  viEzony&t  vizsgiiva, 
a  kfivetkez6  problemat  veti  fel :  vajjon  a  Ursadalmi  tUntMuenyek  a 
szfikebb  ertelemben  vett  termeazeti  jelensegek  kDz£  sorolhatdk-e  ? 
A  socialis  tiinemenyek  ketsegkiviil  al&  vannak  vetve  az  oksig  elienek: 
az  ember  t&rsadalmi  elete  a  tenneszet  egy  reszet  kepezi  s  mint  ilyea 
a  leg&ltalAuoaabb  termegzeti  tUrvenyeknek  lesz  al&rendelve.  De  a  tir- 
sadalmi  tUnemenyek  magyar&zaiaban  azbnltaDunk  kell  az  emberi  ter- 
meszet  egy  m&aik  mozzanaUval  is :  bogy  t  i.  a  dolgok  rei  nezTe 
bizonyoB  irlikekei  kepviselnek,  a  melyeket  a  vaWaag  segelyevel  akar 
elemi  s  igy  teleologiai  magataitast  tanusit  a  viMggal  szembeo.  Epp 
ez  az  ertekeles,  bogy  t.  i.  ax,  embernek  vAgi'aJ  vannak,  teremti    meg 


a  Urudslmi  evolati6t.  a  mel^iick  t&rgya  moga  az  ember.  A  tirsadalmi 
tiineiiieDyek  egytlttsl  biolo^ai  jelensegek,  de  hoziifcjuk  j&rul  meg 
valawi :  a  cKelsxerli  cselekves  mozzanata.  A  transcendens  teleolngi?- 
mus  helytelen,  do  az  immanenM  caelszerdae-g  fillvevese  jogosult  a 
tirasdaimi  tiinemenyek  magyaruzatiban.  Az  ember  a  termeszettel 
szemben  voltakop  ketfele  maeatart&Ht  tannslt :  cgyreazt  amiak  tiine- 
menyeit  az  ismcrea  tital  ininiil  ^tal&nosabb  tjjn-eiiyekre  iparkodik 
viaazaTezetni.  de  roAsretizt  a  timemenyek  egyeni  ertekdleyfire  ttlrekxzik, 
midoa  CBelekveseben  fSlhaazaiija  oket.  A  proceaaua  kiindulopontJH 
mindket  esetbeo  az  egy^n  a  maga  elni  tdrokTesevel.  Ez  iitobbi  psv' 
cbikai  tenyezot  nem  lehet  a  tirsadalmi  evalutio  magj'arazatibdl  kikii- 
szDbmoi.  mint  a  materialistikiix  sociologia  akarja.  Haga  a  tiresdaloin 
egy  gyakorlati  pastulatam,  melynek  realita^ara  terraeszeti  kenyszerii- 
aegbol  tOrekszilak:  a  t&rHadalmi  teleoiogia  vcgczelja  tebit  ax  egyeu. 

Ck.  Dunan  befejezt  A  teatek  pereepli6jardl  bM6  tanuImAnyAt. 
Ha  a  kiterjedee  ktizvetleulil  van  adva,  akktir  a  tostek  mindeu  egyeb 
terbeli  hatirozminya,  tchat  a  helyzet,  a  tivols&g.  a  nagysig  implicite 
beanfnglaltatik  a  peroepti'ibBii  a  nem  utolag  szerkesztetik  meg  ;  A  ter- 
beli  hatiruzmAnyok  teh4t  kOzvetleniil  nyujtj&k  a  cuntmuitis  kepzetet 
vagyia  az  .egyaog'  es  .tObbseg"  organikus  egyaSget ;  ea  tesai  lehe- 
({ive  az  .egyseg'  i»  „tSbbaeg'  regi  metaphysifcai  problemijinak  a 
me  gold  a  sit. 

Tk.  Ribot :  At  affectiv  tereml-o  kijuektrol  ^rtekenik,  FiJlveti  a 
kerdest,  vajjon  letezik-e  tiszta  erzelmi  affectiv  teremtS  kcpzelet.  a 
mely  kepek  nelkul  Aj  erzelmeket  varizHol  a  tudatba  ?  A  teljesen  affeodv 
kepxeletet  a  zencben  talaljuk,  ba  t.  i.  azoa  belyesnek  Itktszd  allis- 
pODtot  foglaljuk  el,  bogy  a  zene  caiilja  nemcsak  hang-ajntheaiBt  nyuj- 
tani.  banem  bieonyos  erzelmeket  kifejezni.  Az  erzelmi  diapoaitiok, 
vagy  burkolt  ^apotban  itntudatlaiiul,  vagy  jlnttidatos  Allapotbui,  vagj' 
pedig  analytikusan  letezuek  a  tudatban.  Ez  ut6bbi  azt  jelenti,  bugy 
a  reHesio  fejti  ki  a  szunnyad^  erzelmet.  jgy  van  ez  a  kUlt^azetben. 
de  kiilOnilseD  a  zenebeii  s  itt  van  egyiittal  a  tiszta  erzelmi  inTentiu 
forriaa.  Hogy  zeaei  inventifira  keppsok  legylink,  a  kflvetkezo  fel- 
tetelek  sziiksogesek,  a  melyekot  a  legtQbb  zenesznel  megtalilunk : 
1.  aaj&tos  kcpsHBeggel  koll  birnunk  arra,  bogy  a  .bangerzetek  vili- 
giban  eljiiiik".  2.  a  minek  k^Vftkeztebea  minden  elmeny  roiategy 
leneve  krist&lyosodik.  vagyis  alTeotiv  dispositiuvi  v&lik,  vegre  3.  41ta- 
liban  ai  ^rxelini  jkllapotokoak  kell  uralkodniok  az  objectiv  illaputok 
fSl&tt.  Ez  ut6bbinak  kOvptkezmcnye  azon  majdaem  AltalAnoH  orvenyfi 


I 


412 


IRODALOM. 


tiipnHxtalat,  ho^y  niontul  nagyobb  a  zenei  elvezct,  annal  inkibb  kizvji 
ii'A  f*Kyi(lcj(i  litaHi  k^'pzotcket.  u^y  bogy  ^a  tndat  tcljesen  contbcai- 
tatik  az  ('TZi^lom  javara".  E  tiszta  zenei  eWezetbe  azonban  elmoh 
orz(*ltii(*k  is  belejiitszanak  teb&t  az  affectiv  emlekezet  is  s  ezekkel 
a  iiKi/zanattikkal  rpiti  fol  a  zeneolvezo  erzelmi  abrindjait,  mint  aho?T 
a  tVsto  s/.inokkol  os  formakkal  dolgozik.  De  nemcsak  a  zeneben  via 
rrzolmi  kop/t^h't,  btVr  ily  tiszti^n  sehol  sent  tal&Ijuk,  hanem  kisebb 
inrrtokbtMi  os  in  As  oloniekkel  ve^iilve  megtalaljok  a  symboLikus  k$l- 
ti's/otb(Mi  OS  a  niystions  abrandban  is.  E  nyilvannlatok  szempontunkbol 
o>okkono  M^rt  mutatnak :  az  orzelmi  kepzelet  mind  e^ryhan^bb  es 
sivarabb  lo>z  A  lop^zcironyosobb  es  lecfelszinesebb  eizelmi  kepzeleti 
alkotA^ok  a  hotkiiznapi  olot  mulo  abrandjai. 

Vocro  M  iii'  U  »>'.  A  ^tloui>UKus  riw-r*^i'rf  fopalmnt  fejtec^fti 
kiomohon.  hoc\  ajt  nor.i  lehot  ocAeb  kivcle  il.6  leLveiokhuz  i 
UN'KxiU.  a  k.Sihoho-.sr.v.i>  vja^jA-  a  cori^c  philas-'pliia  ral:*  ri?z->nyabin. 
V.sv.om  c>.tk  bi^lst'  tarta.n-.ar.il    tV^o*  kinerr-'ifT  jeljt-iEeziii   .^elJemzO 


*"«:*..  h*^ix 


:0v;*^      .vt;'V:.'C.<».r/..T      i.^TSI-Ji 


r, . .  ^ ,-  k  <■ .  I    .'.  \  r  17.-.  .>T.-  >    .  ^     T  -.  ."i  ■; 


^       k.      ^        .  ^ 


^^ 


k  '^-AiT  I   *'b. 
ki.1.^  --»k 


_-.  I 


^- .  :■:.:•;:■»  ■*. 


■i». 


'•-•  I-IL*:!  A"     :  r_3 


-r-     a.  ;■ 


••*'-■  «.'-'--"^^  — .1-' 


X"* 


2.  ,A  reflexek  g)-orsan  jjinnek  letre,  mieliitt  meg  ai  ellenkezfl 
moxgi-H'i  indltekok  veliik  ertiseu  verscnyre  kelhetnenek  *  ('.)  old.) 

'i.  .IsmereUink  hatisn  otman  ered.  hogy  axok  —  aDya|r''ag. 
mechuiikusan  tekiotve  —  korobbi  nlmenyckbtil  visszamaradt  mozgfis- 
kezdelek,"  (11.  old.) 

4.  ,Mindmeg&nnyi  szAmtalan  fcniiiarad6  mcizg^Hkczdot  kSzOtt 
tKt  akarjnk-  stb.  (11.  old.) 

5,  .Exen  vil&gr61  y»,l6  tudatunk  sK&mtalan  mnzg^Ekezdetben 
TRffy  mozgislehetiise^boo  41). "  '11.  old.) 

Eddig.  Hogy  teb&t  a  szerzii  gondolatit  nieg^rthes^tik,  mindenek 
ell^tt  el  kellene  kepzetnUnk,  hogy  mozgilsok  fenmaradnak  es  fenma- 
rftdisukert  megia  kiizdrnek ;  hogy  e^  mozg&a  fenmarad  es  az  megis 
caak  mozg&Bkezdet,  stit  cssk  mozg&glehetoHeg.  Ezt  kellene  elkepzclniink, 
erre  szonban  kepesek  nem  vagytmk. 

A  fent  idezett  tetelekben  szerzfi  azokril  a  raozgisokrdl  Kz6it. 
melyek  a  lelki  ^let  kezdete  6ta  mentek  vegbe.  AzoDkivill  meg  egy 
mozgist.  HZ  alapeletmozgiat,  a  lelki  61et  elfittj  mozg&st  teszi  fel. 
Rendszerebcn  isppea  ez  nti5bbi  mozgas  hypotheaJse  kepesi  a  fotetelt, 
melynek  felfedezeaeert  nagy  erdemct  tulajdonit  mag&nak.  AzC  mondja  : 
,Ama  ket  hamis  atapfelfogasnak,  a  melyeC  c^iaknem  minden  pgycho- 
pbysioloKUS  vail,  egyikc  ^ppeo  az.  bogy  nem  Utjak  be,  hogy  minden 
elmenyt,  yagy  vAltozast  egy  eletmozgis  olCz  meg  az  idegreodszor' 
ben-.  (14   old.) 

Ea  vajjoii  mi  az  az  eletmozg&B.  meiy  minden  elmenyt  megelSi, 
melyot  nem  vettek  eddig  eszre,  vagy  melyet  nem  litnak  be  ?  Erre 
8Zerz()  felelete  igazftn  feoomenilis.  Arra  utal,  hogy  :  „Neni  ve^^e  Hzived 
folyr&st,  amidta  usak  van  szived  'f  Tovibba  arriil  vil&gosit  fel,  bogy : 
„Nem  volt  Hzabad,  bogy  a  viUtoz^B  (az  erzeklet)  holtan  talAljon.  mert 
killfnben  nem  keltett  volna  eHzmeletet*.  (4.  old.) 

Kit  en  kStve  hiBzem,  bogy  emez  igaze&gokat  eddig  nem  Ifittik 
voloa  be.  De  nzerxil  azt  illitja,  hogy  az  cddigi  paycho-phygiologHBok 
.lelek-elettanukat  ilgy  alkotjAk  meg,  mintha  an  idegreudazer  egvediilt 
mozgisai  azok  volnauak,  a  melyekct  elmenyek  boznak  letre*.  (14.  old. 

H&t  en  nem  tuBzem.  hogy  azok  a  paycho-pbyaiologuBOk  azt 
vallanak,  hogy  az  idegrendszer  egyediili  inozgiaai  elmenyeket  hozhat- 
oak  letre  —  egy  holt-testben  is,  vsgj-  hogy  egy  hott-teatben  az  ideg- 
rendszer  mozgftsai  csak  lebetsegei^ek  voln&nak  is.  Az  azonban  mellekea. 

Fontosabb  ez.  Az  alapelet  mozgisra  vonatkozdlag  azt  mondja: 
.Az  eszmeletnek  Usazea  kesdbbi  &IIapotai  valamennyien  csak  egym&B- 


414  IRODALOX. 

iiak  f's  az  elr'u.  a  lelki  elct   elott  foKt  vepetativ  eletnek  iifD'anabbai 
a/,  anyai^ban,  ugyanazokban  az  idegrreszecskekbcn  valtiizisai".  4.  old 

Ebbul  nyilvan  azt  kell  kOvetkeztetniink.  hojry  azok  a  mozgifok, 
melvffk  az  eszmelet  kiiliimbJizo  allapotainak  felelnek  mej^.  eiryesiilnek 
az  alapi'-Ietmozgassal,  mt'lylyel  egy  mozgiss&  lesznek.  Ugyanaz  kdvet* 
kezik  abbol  is,  bogy  azt  mondja :  .Az  en-nek  tiid&sAt  az  idezt  elu. 
ho^ry  az  ^hszcs  ki'sobbi  orzeklctck  az  ii^yanazokban  az  anyagri\szi*cs- 
krkben  vegbement  es  ott  tovabb  folyo  (Ssszes  mozgasoknak  uieirval- 
tozasai,  yafryis  az,  hogy  egy  mozg&s  vaitozik  meg  fulyhiDfisiii*. 
l"i    old.) 

Aiiide  ezzel  szemben  maH  helyen  ezt  mondja :  .A  kuzponti 
i(lc(;anyag  bomlasi  os  osMzctevodet<i  mozg4sanak  illando  fenmaradasi 
abban  kiilonbozik  az  azt  m6dosit6  mozgisv&ltozatok  fenniaradasatol, 
ho^y  oz  iitubbiak,  mint  mozgaskezdetek,  mindny&jan  folyton  fonma- 
radnak  t'-is  hatnak  ugyan,  de  azok  kJiztil  mindig  csak  egy  jiin  letre 
vnlobiiu,  a  tubbi  legyozetven,  Amde  a  mcllett  a  bomlo  es  osiszetevodu 
inozgaM  mindig  val6bun  vegbe  niogy,  a  mig  az  elct  tart".    Is.  old 

Itt  tohat  mar  a  mozg:isnak  ket  rendszeret  totelezi  fel.  e^yet 
uz  allando  bomlasi  os  i'tsszotevodesi  mozgaHsal.  a  masikat  az  eszmd- 
Icti  uUapotoknak  mcigfolelo  mozg&sokkal.  Kltekintve  azonban  attol. 
hogy  kot  (.*gyid(*j(i  mozgdst  ugyanazokban  az  idegro^izei'skc'kbeD 
nohrz  oiki'p/.eini :  ha  ket  mozgassal  van  dolgunk,  akkor  a  k6t  mozi.'i^ 
kiizt  az  Kn-nok  fonti  I'rtelmezosc  —  a  fbldre  esik. 

A  nohczon  elkepzelhoto  dolgok  k5ze  tartosrik  meg,  hog>  ,A2 
rlnu'nyoknek  csak  rsekt'ly  valti>zasoknak  szabad  lenniOk,  hog}'  a  Iktin- 
las  es  iis^zotovodos  allaudo  mozirasa  tovabb  fulyjek,  fenmaradjon  I'j 
loirf«*Ijebb  csak  megvalt«r/zek",  lU.  old.)  Tehat  eg>*  mozgas.  a  niely 
m«'irvalto/.ik.  de  megis  feiimarad. 

Kddiir  azt  h'lttuk.  hogy  szerzo  tetelei  egymas  mellett  me?  nem 
allhatiiak.  \izsgaljnk  mar  most  eg\es  teteleit  egyenkint.  Fgyik  tetelf. 
mint  mar  emlitve  volt.  a/,  hoirv  .Az  olet  kezdete  ota  benniinket  ert 
riss/.f>  mn/,iravuk  [  eszrevfteli'ink.  ismereteink)  az  elet  I'olyamiD 
lVninar:uln:»k"      10.  old  i 

\:iiiim  i::a/-e  az  v  Knnek  t>llene  szol.  ho?v  eszrereteleink.  i?me- 
retiMiik  :i  kor  haladt.-ival  tHktizato>an  pnsztiilnak.  mig  vegkep  eltunnek, 
t's  akkor  nui:  i>  hidr.nk  ^/i-r/.i'i  f  trtelenek  ellentmond  n^'mosik  az 
airirkori  imhIi  ke..i't  n:ii:>miT\:i  hanyatia:*a.  hanem  a  feledes  is  mely 
oiresz  ilotvinkiin  ;it  k :•»•:.  !•  Irtijiik  fajdalma^  eszneTeteleinket  inert 
«'sak  liiTv  li'h:'t>rt:e^    h'::v  -    r.uni  mondani  ^zoka^  —  az  ido  mioden 


t  gyogyltjs;  es  eppagy  foledjiik  kellemea  eszreveteleinket 
ia,  mert  niaskep  nciii  volna  lehetsegea.  hogj  hajlamaink  az  elet  folya- 
muii  uniiyi  v&ltoz&son  uenjcnek  at,  mint  a  bogy  tjirtenik.  AltaUnos 
Iftpasztalat  ngyania,  bogy  ifjilkori  bar&tsagunk  kOtelekei  meglsKui- 
nak.  es  bogy  kUzfinyliHtikke  leazlltik  olyanok  Ir&nt,  kikert  vat&ba 
nag^ybevvel  l&ngoltunk.  E  peld&k  azt  bizonyitjik,  bogy  meg  olyan 
eszreveteleink  is  elveezuek,  melyek  a  legmelyebben  batottak  rank. 
Hennyivel  ink4bb  tilnuek  el  olyaa  ^zreveteleink,  melyek  caak  felii- 
letesen  erintenek,  Teayleg  elfelejtjiik  peldftnl  sok  embemek  a  nevet, 
«  kiket  ismertduk,  (ily  alapoHan,  bogy  ba  i\jra  meg  mondj&k  nekLink 
eem  ismeriink  r& :  es  ez  megtttrtenik  olyan  isnieiiiseiDk  ncvevol  is,  a 
fcikkel  valaha  slirlin  es  buKivmoaaD  erintkeztiink.  Aimak  a  nevet  pedig, 
a  kit  futdlag  beuiutatnak  nekllnk.  sokszor  egy  napig  scm  birjuk  emle- 
kezetiinkben  tortani. 

Jul  tudom,  kogy  vannak  egyea  asetek,  melyi'kbdl  tgy  litszik. 
hogy  eazreveteleink  egesz  eletiinkOn  fit  maradaak  fel.  Ide  tartoznak 
bizonyos  kdros  es  alombeli  tUnetek,  es  ide  tartozik  az  is,  bogy  neba 
^fy~CEF  nagyon  regi  as  tudatuiikbdl  eltUat  eszrevetel  ujra  tudatimkba 
lap.  Ezek  az  esctt<k  hasoolok  abboz,  bogy  egy  bizonyos  belyen  elrej~ 
tett  tirgy  megmarad  azoii  a  belyi'D  mindaddtg,  a  mig  csas 
moaditjak  onnan,  vagy  a  mig  —  el  aem  porlad.  De  viszont  aranytalandl 
tObb  az  olyan  eset,  aielybtil  ^szreveteleiak  elpusztulisfira  kell  kilvet- 
keztetniiak.  Es  mi  helyeaebb  :  a  ritka  esetet,  vagy  a  gyakorlt  szabdly- 
keat  felallltani?  Vannak  eniberek  —  a  aecessionist&k  —  a  kik  fliiaze- 
retettel  kiragadjak  a  ritka  esetet,  es  rdmondjak,  bogy  ez  a  szabily : 
en  aem  tortozom  azuk  kOze.  —  Azzal  a  tetelld,  bogy  eszrev6teleink 
eeesz  eletiinkSn  At  maraduak  feno,  szerzo  vaiami  nagyot  akar  mondani, 
olyan  fonn&t,  mint  az.  bogy  az  anyag  es  a?;  erfi  JictJkke  fenmarad. 
Azt  az  elobbi  tetelt  azouban  mar  bz  a  mogszorit^a,  hogy  eszreveteleink 
csak  eletUnkfin  i,t  maradnak  fenn,  gyamlsuA  teazi.  Miert  maradn&nak  feua 
egesz  eletiinktlQ  fit?  Vajjon  a  mi  cletiiiik,  vagy  asok  az  ^szreretelek 
oly  Bziklaazilfird,  vfiltozhatlan  formak-e  ezen  a  fnldjin,  a  meljon  minden 
forma  folytonosan  valtozik  ?  Miert  caak  eletUnkJin  fit,  os  nem  Qr5kke  ? 
Hert  halfiliink  utfin  testiink  felborolik.  De  nem  megy-e  fit  textilnk  ele- 
t&nkben  ix  folytonoH  vfiltuzfisoa ;  nem  vagyunk-e  folytonoHaii  mfisok ; 
nem  baldoklunk-e  nap-nap  utfin,  nem  kopik-e  azemllnk,  fiillink  es  a  tfibbi 
Bzerreink,  a  mig  ellink :  vajjoa  a  balfil  egy  ege^zen  lij  kezdete-e  egy 
cg^szcD  fij  illapotnak,  es  nem-e  inkfibb  rendes  foytatfiaa  eletiinkaek, 
■zaziendes  es  epp  uly  fokozatoa  folytatasa  a  bomlfisank,  ntint  eletUnk  ? 


4 

tUnk?  i 


416  IRODALOH. 


^2 


Eetsegtelen,  hogy  az  eszmeles  anyaghoz  van  kOtve.  Az  anyag 
bizonyos  elrendezesenek  bizonyos  eszmelet  felel  meg.  Nines  ok  fel- 
tctelezniink,  bogy  a  belso  es  kiilso  diet  befoly&sai  az  ideganyag- 
ban  eg>'szer  talilt  ebendczest  eiintetlentU  hagyn&k,  hanem  ellenkezo- 
leg  fel  kell  tcnniink,  hog>*  azok  a  befolydsok  az  anyageb^ndezest 
megraltoztatj&k.  Ha  pedig  az  ideganyag  amaz  eredeti  elrendezese.  a 
molylyel  cgy  bizonyos  evzmclot  j&rt,  megsziint,  akkor  az  az  eszmelet 
is  vegkep  eltiint.  Az  teb&t  neiii  igaz,  bogy  eszreveteleink  teljes  eletiin- 
kdn  &t  maradn&nak  fenn.  De  semmikepen  sem  lehet  igaz,  hogy  mint 
mozg&sok  maradnanak  fenn.  Szcrzo  azt  mondja:  ^Valamenyi  kor&bbi 
eszrevetoltnnk  vsztintclen  fenmaradnak  az  clet  folyani&n,  valamennyien 
emlekezotkepen  az  eszmelotbe  akarnak  belepni.  ezek  a  mozgasok 
valamennyien  kuzdelmet  folytatnak  ezert  ugyanazokban  az  anyag- 
reszecsk^kben".  7.  old.)  Mont«  Isten,  hogy  iigy  lenne,  mert  akkor, 
jaj  a  mi  szogeny  fejiinknck,  eg}'  nyugodt  pillanatunk  sem  volna.  Oda 
lenne  a  feledes,  ez  a  mi  dr&ga  jotevonk ;  oda  az  almunk,  ez  a  mi 
igaz  baratunk.  I)e  szerencsenkre  nines  ugy,  —  tudunk  feledni  es  aludni. 
Az  ideganyagreszecskok  szerz6  altal  feltett  mozg&sa  kell,  bogy  az 
oRzrevetel  tudatossag&t  jelentse.  Mort  ha  nem  azt  jelenti,  mibcn  all  akkor 
a  tndatossag  ?  Ha  pedig  azt  jelenti,  akkor  Osszes  korabbi  eszreveteleink 
szUntelenttl  tudatosak  volnanak,  azt  pedig  senki  sem  vallbatja. 

RoHcnstein  Lipoi. 

\'ege  kijv.) 


:^/ov^-^ 


HAK(  Z  A  MAGANVALOERT. 

A  NEMTUDATOS.  MAGANVALO  ES  ABSOLUTUM  MIBENLE'i'E 

ES  ISMERETELMELETI  SZEUEPE.  AZONOSSAGUKNAK 

PIIILOSOPHIA-TORTENETI  IGAZOLASA. 

( Ne^yedik  kftzlemeny.) 


HI. 

Kifejtettiik  teliat  mar  a  termeszettudomanyi  es  philusophiai 
inejjisineresnek  legeleniibb  teiiyet,  az  iigynevezett  erzeklrtneky 
vagyls  a  legegyszerubb  erziki  szrmleh'tnek  kett<58  jelenseg6t  8 
ezzel  megadtuk  mindennemii  ternieszettudonianyi  ^s  philosophiai 
niegiBnirresiinknek  legeg^^szeriibb  kulcsat  s  inegmutattuk  azt  az 
alapot,  a  melyrfil  iiiindeii  elgondolhato  ismeretelmeletnek  titok- 
%at^88aga  a  lelieto  legegyszeriibbeii  niegvilagithato. 

Mondottuk,  bogy  a  metaphyHikaiiak  t'8  ismeretelmeletnek  az 
a  sokrejii  es  titokzatos  8phynxe,  a  meJy  mint  dolog  es  gondol- 
kodas,  rtis  es  mrvs,  res  es  rafio,  termeszet  es  szeUem,  realis 
es  ide^lis,  objektiv  es  subjektiv,  nemtiidatos  es  tiidatos,  tehat 
let\'a]6sdgi  es  ismereti  mut;itkozik  clottUnk,  nem  mas,  mint  az 
ugj^nevezett  elemi  atomvonal-feszUltsegekiiek  ama  fentebb  kifej- 
tetttik  egyiittesen  en'enyesUlo,  tehat  simultan,  coordin^lt,  autonom 
en  positiv  tenykr)zo8sege,  illetoleg  ama  sorozatiasctn  valtakoz6, 
azaz  successiv,  subordinalt.  hcteronom  ^s  negativ  egyiittessege. 
S  iigyanekkor  emlitesttllk,  hogy  minden  term^szettudomdny  es  pbilo- 
sophia,  a  mely  csak  felvetette  valaba  a  nemtudatosnak  es  a  tada- 
tosnak,  a  targyinak  es  az  alanyinak.  t«b4t  az  alogikainak  es  a 
logikainak.  azaz  a  magaiivalo,  absolut  letva]6sagnak,  meg  a  rednk 
vonatkoztatott,  relativ  gondolatbelisegnek  a  k^rd^set,  esakis  a 
mindennapi  tapasztalas  erne  legeg}'szeriibb  tenyenek,  az  erzeklet- 


ATHKNAKITM. 


27 


I 


nek,  vagyis  az  erziki  s!i;mUlviiw\i  ama  kctttts  jeleiis^get  gondolta^ 
^8  ezeml^Ite.  M^rt  a.i.  erziki  BtmnUl^tattii.  caakis  ninaz  vrzeti  6s 
kipzeti  kettea  szemlelete  nyiijthat  teljesen  valo  ea  immaneDs 
Agys^gea  kepet  airol  az  ligyneveiiett  rajtunk  klvffl  lev6  6s  tdliinJi 
f'iiijgi-tlen  vilAgrol  h  viszoat  arrol  a  mi  vele  szetnbpn  alio  kepzet- 
6s  ismvri't'viikgaakrol  inagarol. 

A  niennyiri'  elleiiletben  allunk  tehat  ogj-reszriil  nz  er^rrfnek. 
mint  maganak  a  phyeikai-metaphysikai  litvalosdgnak  felUigiiaibaii 
niinden  pddigt  tei-meflzettudoinanyi  6s  pbilosophiai  eri''t-fe\fQgiaaa\ 
6s  magyarazattal,  ni&Hr6Hzr(tt  epp  annyir.-i  mloden  elletit6tet  kizarn 
■lumaneaa  alapmegvildgitoBal  is  azolgiltatjuk  vulamennyiilknck.  A 
mi  6rzeki  azemleletUtik  ug:yatiig  csakis  az  h-zetnek.  niiut  physiksi 
targyva{(!.va,7Dak.  6s  kepi'-taeV.  mint  psychikai  t&r^ykfpnek  ketUis 
szeml61et6t  foglal,ja  niag&ban;  mig  az  eddigi  tprm6szottudomanyi 
6a  philoBOpliiai  ei-ziklet-s%fmU\et»kben  az  hzttaek  es  a  kepzet- 
nek  kettfiasege  iiieliett  iitt  szerepel  in6g  a  dopnatikiis  6s  tiutis- 
flcendene  tdrgynak  maganak  a  titokzatos  harmailik  jeleoat^ge  is 
egyszerumind. 

Igazoljuk  liit  allaspDntiink  megvilAgito  Bi-ej6nek  ezeii  minden 
cllentetet  kiz&r6  iiamaoentiAjat  a  killOnbttzQ  pliilosophi^kbaD.  Vila- 
gitsak  meg  fentebbi  kettoa  en!eklet-aEeml61et[iukkel,  azzal  a 
Kirehmaim  obajtotta  .harmadik  fajii  e8zrev6tellel,  a  mely  «gy- 
szerri-  veaz  eszre  li-sHt  is.  meg  szellemif  is,  meg  pedig  t^gyHtk- 
sen  6b  eyyben  ia  egyazersmind",  annak  az  ligynevezett  Nemtu- 
datosnak.  Hagduvaldnak  6  a  Abaotutumnak  iainei-eiolnieleti  sze- 
repet  a  kUldnbilzt)  ismeretelm61et«kben.  S  emeljllk  ki  t6tiybeli 
azonuHH&gukal  philoaophia-IQi'teaeti  feJISdeaSkben. 

Vannak-e  hilt  caakugyan  Magilnvaii)k  ? 

Mindama  kerdeeek  kJizOtt,  a  mplyeket  a  rauderii  pbiloao- 
pbia  CKak  felvetett,  ez  k6te6gtpleiilil  ogyike  a  legfontoeabbaknak. 
Mpnnyi  ellentetes  felfogds  nyilatkozik  meg  a  rd  adott  feleletek- 
ben!  .Kzt  nem  lebet  bebizonyttani '  —  feleli  rea  pi.  Adickf^ 
Kant  contra  Haeukel  uzimli  mfLv6beii  —  „Hiiiiiie  kell  iz  ember- 
nek :  kiivetkeztetes  litjdn  Jutott  el  reajok,  a  megletOkre  eppeii 
ilgy,  mint  kivAlt  a  mibenletiikre,  A  soliptiismus  (t.  i.  annak  a 
felt6t(ilez6Be,  bogy  egyedUl  usak  eii,  a  gondolkodo  vagyok  a 
8  rajtam  kivUl  nines  semmi)  elmelotiteg  meg  nem  tz&folhatd, 
legfeljebb  csak  gyakorlaiilag  az  firllltek  liizdban.   fia  Berkeleynek 


maoAkval6Bbt. 


meg  FichUnek  sma  nezetei,  hogy  a  nem  szellemi  termeszet  csakia 
mint  szpllemi  l^nyekoek  tudntlarlalma  bir  l^tex^esel  —  szigoruan 
veve  sziiiten  megcz^olhatailarok*. 

„A2  ismeretlen  Abaolutnm  nem  lehet  fogalniw ,  —  mondja 
Pauler  Akoa  is  —  „inert  ismeresUnk  uiinden  tartalma  a  tapasz- 
talAshiA  kerUfven,  mi  ilynema  conccptionak,  m6g  ba  BzUkeegkepi 
is,  tarUlmat  nem  tudiink  adiii,  vagjis  nem  lebet  rola  ludatunk 
B  igy  litit  sein   iamerLetjtlk  fe)", 

it'll  niondja  tehdt  P.  Asmus  Az  f^n  es  a  Mag&nvaI6  czim(i 
munkaja  barmadik  fejezeteben.  hogy  ,a  Maganval6  I^tezeset 
gyakran  cle^e  bebizonyituttiik.  majd  bi-bizonyilliatallaunak  Alh- 
tott&k,  vagy  vegre  mvg  is  tagadt&k,  A  pbilonopbiai  nezetek  emez 
«lt£r^senek  fiioka  az  u  kSrQlm^uy,  hogy  n  Maganvaliinak  oly 
kBiOnbfizo  jclent«geket  tulajdonitottak.  KiizSns^gesen  az  egyea 
kfilsfi  dolgoknak  a  Bubjectummal  fiKemben  valo  Onillo  XkXei^ihi 
irtik  rajta.  igy  azutin  egy  kepzeleti  alak  kez6tl,  meg  eaetleg 
a  kSzStt  a  toll  kSzStt.  melyet  h  kezemben  tartok,  az  a  kUlSnb- 
aeg.  hog}'  ennek  niinden  anbjectiv  jnetlekdolog  niellett  m^g  egy 
HagAnval6  is  alapjaul  azolgal,  mig  amannak  nincH  ilyen  alapja. 
Ez  azunban  nem  ei'edeti  jelentese  a  Magiinvalt^nak.  Fugalmilag 
azt  jelenti  a  MaginvaW,  a  mi  nem  oszlik  fel  a  subjectiv  formiba, 
hanem  mint  mas  azemben  ill  vele.  Ekkor  azonban  a  Maginvald 
kSzOs  azzal  a  kepzeleti  alakkal  ia  azzal  a  tollal". 

De  vajjon  mi  az  mindeu  egyea  dologbati,  ,a  mi  a  aubjec- 
tiv  formaba  fel  nem  oszhk,  banem  vele  mint  ir'd&  szemben  all?" 
Sz6val.  a  bogy  epp  maga  Aamua  veti  fel  a  kerdeat.  „mi  a  kISlenb- 
H^g  azon  dolgok  kfizfitt.  a  melyek  a  aubjeistivitaaon  kivQl  saj&t 
tfiiill6aaggal  bimak.  a  azok  k0z5tt,  a  metyek  caakia  benaQnkben 
Uteznek?"  „Mit  jelent  az  a  minden  raltuzis  mcllett  is  megmarado 
anyag?"  Mia  azoval ;  ^Mi  a  puszta  k^zel  es  a  kUtso  doloii 
koidtti  kUt'inbsig?'- 

^Sajatkeppi  MekkUlonbsiget  nem  tudunk  megillapitani"  — 
feleli  e  kerd^are  P.  Aamua.  „Ha  van  valami  iamerteU!  jel,  a 
tnelyet  aemmifele  valtozas  mellett  sem  lebet  elrabolni  a  megma- 
TaA6  anyagtiil,  akkor  ez  caak  is  a  kiilso  targyiassdge.  Az  eltttnd 
k^pzetek  valami  megmarad(it  hagyoak  bdtra  a  megfeleltf  ismer- 
t«t9  jellel.  Viltakoznak  egymaa  kdzdtt.  De  oly  pont.  a  melyen 
s  aubjectiv  tevekenyaeg  megaztiiuk  a  tdrggiassal  foglalkoziii,  tiin- 


4 


420 


e«*eii.  i?}    —   aiint  on  a  kni*-:-  —  a  bcls<*  tirgriassag  a  nTii«ni- 
man.    iLii^d<Ki    vahozifr'f>an    esTfonnan    mcinnarado  aUaDdosa^rnak 

.Kar^t  crj«r$rmuuina'.  —  foivtatja —  .hoirr  erzekeinkkel  esak 
ejr>«r^j  doljrot  vfr^ziink  e»zre.  ezt  az<.*Dbaii  az  ertelem  egyetemes- 
c^friA'-k.  a  kaur^onaknak  aHja  rendeljOk.  Jsnr  minden  egre^ 
#frxeki  d'^fiiy/  Sinri^rDdin^i  aziJud.  ho?y  targ^iad  szimankn. 
•fjf}«rdi  i-j.  me*f  ejrjfrtemes  i^.  rgyanez  fordul  e\i»  a  kepze]oerc» 
mifid^n  T^es  alakita»ana].  a  melynek  mar  benne  rejlik  a  fo^- 
maban.  ho'^-  a  rjzemlelet  earredise^ei  es  az  ertolem  ejnetemes- 
i»^;?^t  «f;rve*jt!»e  ma^ban.  I^'  tchat  nem  abban  rtfjlbetik  a  kQlOnb- 
M:'^.  bo;f\'  az  ejnetemessegnek  es  egj'edise^ek  megszQnt  minden 
kfji^/nbae^e  »  a  pujfzta  kepzetek  csak  mint  e^etemesek.  a  kOls<> 
dol^rok  |>4;di>:  ('!»ak  mint  e^ediek  irondolandok.  hanem  abban. 
lio^  va^fv  az  <^^'ik.  vag}*  a  masik  jellemvonas  uralkodik.  Ha 
a  nfibjw.'tivitast  a  tar;ryia$sa:r;:al  valo  amaz  eredeti  azonossagtol 
m«*jrfosztjuk.  akkor  az.  a  mi  lenye;nleg  az  egyetemes  iormanak 
htiht-irirx  latiszik  viselni  et>  a  min  az  eirvedise^  c^akis  aeeidentalis. 
a  riiibjffctivnek  a  birodalmaha.  es  eppen  ig}  a  lenyegileg  egj'edi 
h  rrfak  a<.'cid(fntalisan  egyeteme.r  az  objectlvnek  a  birodalmaba  he- 
]yezt«'tik.  jgy  virtelik  ma<rukon  a  subjectiv  kepzetek  tiilnyomoan  az 
egyeti'messi?^  beiyeget.  EgyedisegQknel  fogva  csak  mint  eltiino 
modiiikaciok  jf*lennek  meg,  a  melyet  az  egjetemes  Ennek  terem- 
toereje  liozott  letre.  S  megiorditva,  a  mi  az  egyetemesseg  ereje 
eloi,  mint  nem  tole  alkotott  elvonul  8  mint  elotte  szUksegkepp  fel- 
tolakodo  eyyedisif^  jelenik  meg,  az  az  Enre  nezve  wd^ak,  Magdn- 
t;a/onak  tekintendo.  Mint  mar  emlitetttik.  eredetiieg  egyedinek 
az  mutatkozik,  a  mit  erzekeinkkd  fogunk  fel. 

ime  igy  benzel  a  Maganval6  mibenl^terol  P.  Asmus,  a  ki 
e  k<Tdest  eg}'ene8en  tanulmanyav4  tette  8  a  ki  ez  olyannyira 
tontr>8   problcmunak  teljes  tisztazasara  vallalkozott. 

A  M;igAnval6rol  valo  oly  kUlonbozo  nezetek  iookdnak  azt 
:i  koriilmenyt  mondja,  ^hogy  a  Maganvalonak  oly  ktilOnbdzd  jelen- 
teHeket  tulajdonitottak**.  De  azt  a  korOimenyt,  bogy  ugyan  miert 
JM  tulajdonitottak  liat  neki  oly  kiildnbdzo  jelenteseket,  m^  8z6- 
val,  bogy  a  pbilo8ophiai  elm^letekben  miert  maradt  oly  sokiig 
titokzutoK  a  Magjiiivalo  niibenlete  68  fogalma,  vagyia  bogy  a 
kiilH(")  (lolgoknak  objectiv  realitasa  ea  a  bels5  kepzeteknek  sob- 
Jcictiv  idealitaHa  ki'izotti  killdnbaeg  felismer^se  mi^rt    latszott    at 


HARCZ    A   MAGANVAL6£KT.  421 

elmeletben  oly  megkozelithetetlennek,  [mikor  a  mindennapi  gya- 
korlatban  magdban  meg  a  legnaivabb  gondolkodo  maga  is  azon- 
nal  a  legbiztosabban  tud  kUldnbseget  tenni  ktilso  realis  targy  ^8 
belso  idealis  gondolat  kozott,  —  ezt  a  kOrUlmenyt  mkr  egye- 
nesen  tekinteten  kiviil  hagyja.  Mintha  csak  eszre  se  tudnd  veimi, 
hogy  a  Magdnvalonak  ez  a  nagy  fontossagii  kerd^se  csak  a  lit 
es  gondolat  titkanak,  az  erzeklet  mibenletenek,  tebat  epp  annak 
a  Kirebmann  6hajotta  „harmadik  fajii  6szrevetelnek,  a  mely  egy- 
szerre  vesz  eszre  testit  is,  meg  szellemit  is,  meg  pedig  egyilt- 
tesen  es  egyhen  is  egyszersmind",  a  nagy  kerdese.  Mert  ime, 
mikor  o  maga  is  azt  mondja,  hogy  Maganval6n  „kozonsegesen  az 
egyes  kttlsd  dolgoknak  a  subjectummal  szemben  valo  Onallo 
letezes^t  ertik'*,  ugyanakkor  megis  azt  allitja,  bog}'  „ez  nem 
az  eredeti  jelentese  a  Maganval6nak'\  mert  ^fogalmilag  azt  jeJenti, 
a  mi  nem  oszlik  fel  a  sabjectiv  formdba,  bancm  mint  nids 
szemben  all  vele**.  Hdt  vajjon  nem  az  ali-e  minden  egyes  ktilsS 
dologban  a  subjectummal,  mint  mas,  szemben  s  nem  eppen  az 
nem  oszlik-e  fel  az  '6  formaiban,  a  mi  e  kUlso  dolognak  epp 
az  onallo  letezeset  alkotja  es  biztositja  ?  Mennyivel  melyebben 
lat  itt  a  letvalosag  titkaiba  pi.  Kirebmann,  mikor  azt  mondja  : 
„A  letezo  tartalomra  6s  formara  oszlik.  A  tartalom  az  erzeklet 
utjan  folyik  a  targybol  a  tudasba  s  ez  altal  a  16t  formajab61  a 
tudas  formajaba  vezettetik  at.  A  letforma  maga  az  irzekletnel 
nem  megy  at  vele  a  tuddsha.  0  egyszersmind  a  kemeny,  a  merev, 
a  hatdr,  a  melyhe  az  erzeklet  a  tartalom  dtvetelekor  iltkozik. 
(Jsakis  ezen  ellendllds  altal,  a  melyet  a  letforma  az  6rzekletnek 
nyujt,  szerepel  o  rea  nezve  mint  letezd,  azaz  mint  egy  nemtud- 
hatd.  A  let  ezert  az  5  positiv  termeszeteben  a  tudasra  n6zve 
viegfoghatatlan  es  fogalma  csak  negativ  marad  rdnk  nezve,  azaz 
a  vaUsdghan  csak  a  nnntudhatot  jelenti  a  dolgokban.  Ha  ez 
a  korlat.  a  melyet  azonban  csak  Aor/a toak  erzUnk,  nem  volna 
adva  az  er/ekletnek,  akkor  a  let  es  a  tudds  kozott  minden  kOldnb- 
seg  el  volna  tUntetve**. 

Asmus  egy  lepessel  sem  hatol  tovabb  a  puszta  kepzet  es 
a  kUlso  dolog  kdzotti  kiilonbseg  megallapit^s^ban.  Meghataroz&sa 
egyenesen  korben  forgo,  mert  a  mikor  epp  a  ktilso  dolog  tdr- 
gyias  voltanak  kellene  a  titkdt  lelepleznie  a  puszta  kepzetnek  az 
alanyiassagavai  szemben,  5  ugyanekkor  a  mindenfele  valtozds  mel- 
lett  is  megmarado    anyagisdgnak    az  iamertetd  jel6t    egyszertien 


raagiban  a  killso  tdrgt/iassdghsm  kereei.  Magat  nz  ismeretleii 
dolgot  tehst  Siiinagdvd  :tz  ismeretlennel  liatirozza  meg. 

Kirchmann  azonban  luar  tovabb  hatol  egy  nagy  lopessel. 
A  kUleS  targyJaBsag  ismertetS  jelet  neiii  magAban  a  letnek  tar- 
talm&ban,  baoeni  ceakis  a  formajaban  k^reai.  Ezt  tartja  ama 
kemeiiy  es  merov  hat&rnak,  atinak  az  ellenallu  korlatnak.  a 
inelybe  erzekletttnk  a  lettartalomnak  minden  egyee  atvetelenel 
UlkCzik.  Form^janAl  fogva  megfogbalatlannak,  nemtudbatdnak, 
negativ  fogalmunak  nevezi  a  letval6s4got,  a  melynek  tartalmat 
mind  a  lArgyban,  mind  a  tadAsban  nem  oeupan  egyenlfinek,  ha- 
nem  ugyanazonosnak  is  mondotta.  M6g  csakis  egy  lepeare  lett 
volna  szQks^ge,  hogy  tekintet^t  a  MagAaval6nak  teljes  inibenl6tere, 
az  6rz6klet  t^ny6nek  igazi  val6aAgara  irAnyithassa :  t.  i.  elemez- 
nie  kellett  volna  az  efzeklftnek,  vagyis  a  minden  megismer^Bttnk 
alapjat  a]kot6  elimti  ^rziki  szemlHftnek  tevekenyeeget.  S  ha  sike- 
Hilt  volna  neki  e  szemielet  irzeti  6b  kepzeH  kettiisseget  megalla- 
pitania,  akkor  aztAn  rOgtSn  Ciszlaba  j5tt  volna  azzal  is,  hogy 
mig  a  letvalosagnak  es  a  tudasnak  a  tartalma,  vagyjs  az  eizetaxk 
magAnak  es  a  k^pzeteb  universaliu  sorozatainak.  azaz  a  fogtUom- 
nak  atomfeBzllltBeg-Byntbesise  teljesen  tgyenlJi,  s5t  ugyanazonos  is 
egyszersmind,  addig  a  letvaliiaAg  ervenyeBlilesenok  ^8  a  fogalmi 
tudis  syntbeBis^nek  a  rormaja.  m&a  Bz6va]  az  ^rzetnek  siniiJtin, 
coordinalt,  aatonom  es  poditiv  tenyegyiltteBB^ge  es  u  kepzcteknek 
a  velOk  egyUtt  maguknak  a  fogalmaknak  sueeeBsiv,  aubordio&lt 
heteronom  es  negativ  tenykfizOaaege  egj-niaanak  a  ti)keletes  ellen- 
t£te.  S  akkor  ezen  ellentetben  minden  k6ts6get  kizaro  modon 
megtalAlhatta  volna  a  kulcsAt  a  IStforma  ama  megfoghatatlan, 
nemtudhatd  es  negativ  TogalmD  korlatszeriiaeg^nek,  vagy  aunak 
az  6  kemeny  es  merev  batarszer(ia6g6nek  ia  egyazersmind. 

Meit  ba  valamit  positive  a  tnagunk^vA  tenni,  tudatunknak 
lAgy  es  hajlekony  kepzet6ve  ca  ismeretevc  alakitani,  azaz  lelki- 
leg  megfogni  ^s  tudni,  nem  jelent  mist,  mint  az  ugynevezett 
irzeli  t6nyk5z(iBs6gnuk  cbaotikus  vegtelens^g^bol  egyedileg  kivi- 
laaztani  i<B  kiemelni,  a  ki)z3s  tev^kenyi^gnek  mintegy  kJzAr6la- 
gos  kSzeppontJavA  vAltoztatni,  egyedi  ^rv^nyeBfil^a^ben.  bogy  ngy 
mondjuk  lliggetlenne  es  egyedOlive  varAzaoIni,  b  ha  tovabba  vala- 
mit mint  tudatoaat  a  Ggyelemnek  k{)z6ppontjAba  emelni  caik 
annyit  jelent.  mint  a  v^gtelon  tenyegyQlteaaegben  ot  ideig-ur&ig 
individaalisAlni,  a  tobbi   vegtelcn    szAmii    mastol    iaobUni  a  az  Q 


g&tlo  Saszfunkirzioiktni  megazabaditani  e.s  lilggetleuiteui :  ukkor 
bitrsn  elmondbutjuk,  bogy  ax  elemi  erzeki  szonileletnek,  vagyis 
az  erzekletnek  fentebb  kifejtettttk  Sr^eti  eimultan,  coordinalt,  autu- 
noni  es  poHitiv  iSnervenyesUleBe  mindezen  tenyeknek  a  legbata- 
rozottabb  ellcnt^te.  Az  erzvt  ugynnis  abban  az  o  egyazerre  mog- 
nyilatkoz6,  egym^xal  szpinbeii  minden  egyea  aIkot()  ^lemeben 
egyenjogfi,  iinallo  es  egyfarm^  erv^nyeallI3  oaaztevokenyafigfi- 
ben  Srtikre  kcmeny  is  merev  iiatAra.  lekllzdhetetton  korlAtja 
murad  s  lelki  kepzeliilakitiia  anruzatokra  boiit6,  analia^o,  kiemelfi 
es  egyedito  tevekenya^genek,  S  ba  aikerill  ia  az  erzeklet  alkal- 
maval  a  kepzeti  raiikadeanek  az  inet  tenykiiziisaegebol  majd  ezt, 
luajd  meg  amazt  a  tenyt  isolalnia  6&  kSzeppontta  individuatiBilnia, 
a  vcgtelenlll  gozdag  hiWrbcn  lijra  meg  njra  caak  Ott  matad 
a  tbbbi  simult^,  I'oordinalt.  aiitonom  es  poaitiv  t<^nyk9zdas^- 
nek  titokzatofl  cbaosa,  mint  a  gondolattal.  a  azelleminel,  az  ^nnei 
magilvai  drfikre  lektlzdbetetlenDl  szembeii  alio  masnak.  az  it  tnlaj- 
donava  neni  lett,  teliat  rajta  kiviil  levjl  6a  vete  azemben  idegeu 
kfilvilagnak  atfnghalatlan  birodalma,  ott  dereng  a  aftt^tea  bit- 
terben  a  targyias  MagdiivaWknak  oriikkSn-iirfikke  eibujdoani  lil- 
sw  orazaga, 

Talili^an  moudja  teb&t  Asinua.  bogy  .I^iiilnk  fogalm&boz 
tariozik,  hogy  minden  egyeH  dologban  a  melyn^l  elidozOnk, 
eppen  azert,  mert  tlidiizUnk  mellette.  Magaovalot  feltetelezzlink. 
igy  azt^D  a  Maganvalo  (^sakia  a  subjeutiv  tevekenyaeguek  kiD^l- 
knzo  ama  tnr^'viiiosAgon  iiyugazik,  a  melyeii  megtapadbat  clme- 
liid^Boben"  ...  .A  Mtiganval6nak  megtagadasa  teb&t  caak  felre- 
ertisbol,  Enllnk  fogalmanak  hibds  felfogdsdbol  ered".  S  eppen 
ezert  meg  a  legtisztAbb  es  a  legkitvetkezeteaebb  solipsismus  a 
vele  peraze  Berkeley  ea  Fii'hte  maga  is,  barba  minden  gondo- 
lati  residuum  nelklil  volninak  ia  k^peaek  kimerlteoi  fogalmaik 
gyntheeiaeinek  sacL-eaaiv,  aubordinalt,  beteronom  ea  nogativ  tev^- 
kenyaegeibeo  az  erzetoek  azt  a  kifejtettlik  aimultan,  i-oordinilt, 
autonom  ea  positiv  t^nyk6zj)as6g6t,  mondotn,  meg  ^k  maguk  is 
k^nytelenek  volnilnak  iinmagukban  megismemi  az  erziikletnek, 
vagyia  az  elemi  erzeki  eszreveveariek  amaz  erzeft  ea  kipzeti 
kettfiaaeget,  uzaz  kenyt«lenek  volnAnak  bevallani,  bogy  minden 
egyea  erzeki  szeml^letdk  nikalinaval  ott  rejtilzik  kepzeteik  hitte- 
i-eben  az  erzetnck  b4'Uibatatlanui  gazdag  Sasztev^kenya^,  ott 
lerjeazkedik    a    terbeli    t<5niegazeriis6gnek    is    anyagszerUa^gnek 


424  HARCZ   A   MAOANVAL6ftBT. 

nic^arhatatlaii  orszaga,  ott  lesclkedik  a  reank  nezve  nias  es 
idegen  Maganvaloknak  lekUzdhetetlen  hadsereg^e. 

Nagyon  is  konnyen  mogczdfolhato  tehat  elm^letileg  az  ug>- 
nevezett  solipsismus.  EgjBzenien  csak  helyre  kell  ot  igazitanunk. 
Ki  kell  mondanunk,  hogy  ^nz  a  feltetelezes,  liogj'  egyedlil  csak 
en,  a  gondolkodo  vagyok  s  rajtain  kivUl  nines  semmi**,  egyol- 
daluan  kieszelt  tantetel  s  alapjabau  csakis  azt  jelenti,  hog>'  »kep- 
zetileg.  ismeretileg,  tiidatosan  csakis  en,  a  gondolkodo.  vagj'ok 
s  rajtani,  vagyis  tudatomon  kivlil  mas  tudatos  ninosen  semmi". 
8  ig>'  Herkeleynek  es  Fichtenek  ania  nezetei,  hogy  „a  nem-szfl- 
lemi  ternieszet  csakis  mint  szollemi  lenveknek  tud attar tal nut  bir 
16tezessel'*  ugy  igazitando  ki,  hogy  „ csakis  mint  szellemi  lenvek- 
nek tiidattartalma  bir  kepzeti,  ismereti,  azaz  tudathdi  letezessel". 
Kgy  szoval  ez  az  o  alapnezetok  puszta  tautologiava  szillitand('» 
aid  mert  az  erzeti,  azaz  nemtudatos,  maganvalo  es  absolut  let- 
formaju  physikiii-metaphysikai  vihig  a  legtisztabban  Jidva  van  mar 
elemi  erzeki  BzemleletUnknek  minden  egyes  tenyeben  es  jelense- 
geben.  Erzekletllnknek  minden  egyes  tenye  ketsegtclentil  igazolja. 
hogy  biirha  az  erzetnek  ama  simultan,  coordindlt,  antonoro  os 
positiv  osszjelensego  lassankent  es  egyenkent  fel  is  oldhato  kep- 
zeteinkben  es  iijra  egyesitheto  tbgalmaink  synthesiseinek  suceessiv. 
subordinalt,  heteronom  es  negativ  tenyk5zo8segeiben,  tapasztala- 
tainknak  letalapjiit.  gondolatainknak  valosagtarj^yat  megis  egy 
kepzeteinknck  es  Ibgalmainknak  egesz  forma jat 61  kiilonbuzu  for- 
maju  erzetvilag  alkotja.  Mas  szoval,  barha  tudatunknak  ege4*z 
\'ilagaval  szemben  nem  is  allhat  meg  egy  t()le  teljesen  kiiVinhozo 
Uttartalnul  man  vihignak  meg  csak  a  gondolata  sem.  niegis 
krmnyen  megAll  az  6  kepzet-  es  fogalom-vilagavjil  szemben  egy 
t(51e  Jetformdjdra  nezve  teljesen  kiflonbozo  erzet\\\i^nnk  a  tenye. 

A  solipsismus  tehat  alapjaban  veve  csak  egyoldaluan  okos- 
kodo  allaspont.  Egyoldaluan  csak  a  teljes  lissztudatot  veszi  ugyanis 
kiindulo  pontjaul  es  igy  okoskodik  :  „R<?^uk  nezve  csakis  az  van. 
a  niirol  tudunk.  Mi  csakis  oly  vilagrol  beszelhetUnk,  a  mely  k6p- 
zetcinkke  alakult.  fogalmainkkii  lett.  tudatunknak  t^rtulmavd  vil- 
tozott.  Kj::v  ncni  tudatunk  alkotta  es  atalakitotta.  lianem  vele 
szemben  Tirokre  idegenill  alio,  mds  nemtudatos.  absolut  es  magan- 
val(')  vihiiT  ronnk  nezve  elkepzcllietetlen,  tehat  esztelen.  A  mi 
viliiirunk   csakis  a    tudaiunk  vilaira   iehet''* 

Ez  az  oknskodas.   mondom.   csak  egyoldaluan  kieszelt  s  az 


HARCZ   A   MAOANVALOfiRT.  42o 

ugynevezett  nenitudato8,  absolut  es  maganvalo  vilag  mibenletenek 
-es  fogalmanak  felreismer^sen  nyugszik.  Egyoldaluan  kieszelt, 
mert  csakis  a  v^glegescn  kialakult  es  ide41is  ossztudatot  veszi 
tekintetbe,  de  az  dssztudatnak  alkot6  funkcioit,  a  mindennapi 
tapasztalasnak  egj'edi  jelensegeit,  az  emberi  megismeresnek  elenii 
tenyezoit,  vagyis  a  legegyszeriibb  6rzeki  szemleletnek,  az  erz6k- 
letnek  valodi  t^nyeit  teljesen  figyelm^n  kiviil  hagyja.  A  targyi  es 
alaiiyi  vilag  Uttarialmdnak  azonossdgdrol  beszel,  de  Utformdjuk 
teljes  knlbnbozosegei  elhallgatja.  A  nemtudatos,  absolut  es  magaiN 
valo  vilag  mibenletet  es  fogalmat  teljesen  felreismeri.  Azt  hiszi. 
hog}'  a  nemtudatos  annyit  jelent,  mint  Orokre  a  tudaton  kim't'l 
marado,  kepzeteinkke  es  fogalniainkka  soha  at  nem  alakitbato. 
hogy  az  absolut  csak  annyit  mond,  mint  a  tudaiunktol  teljesen 
fUggetlen  s  tole  tarialmilag  teljesen  ktilonbozo  s  vegre.  hogy  a 
maffdnvald  csak  azt  fejezi  ki,  a  mi  6r5kre  kfvi'H  marad  a  mi 
ertelmi  es  Ibgalmi  vilagiinkon  s  roa  nezve  5rokrc  megkOzelithe- 
tetlen.  Nem  veszi  eszre,  hogy  mindez  nem  a  megismeres  tartaU 
wdra,  hanem  csakis  a  f'ormdjdra  vonatkozik  s  eppen  ezert  csakis 
a  k()zonsegcs  erzeki  szeml^Ietnek,  az  erzeklotnek  praesens  teve- 
kenyseget  korlatozza.  Nem  az  ossztudatnak  a  korlatja  tehat,  hanem 
csakis  az  egyedi  taj)a,s:t(ildsnak :  nem  a  fogalmi  megismeresnek 
a  hatara,  hanem  csakis  az  crzekleti  ^<'/?2'€Mevekenysegnek.  Ennel- 
fogva  a  nemtndatos  csakis  annyit  jelent,  mint  az  ^rzeklet  alkal- 
maval  kepzette  meg  ixt  nem  alakult,  tehat  nem  szemleleti.  a 
tudatnak  csakis  a  sotet  hattereben  rejio ;  absolut  csakis  annyit 
mond.  mint  az  erzeki  szemlelettol,  vagyis  az  erzeklet  alkalmaval 
folyo  /c<7>^^^alakiilastol  meg  mindig  idegen  es  fUggetlen  s  niagdn- 
valo  csak  annyit  fcjez  ki.  mint  a  megismeresnek  kepzet-formkitoX 
teljesen  kiilonbozd  erzrt-U)rmn]u. 

Betiirol-betiire  igaza  van  ugyan  tehat  a  solipsismusnak  s 
vele  egylitt  Berkeleynek  meg  Kichtenek  a  megismeresnek  lettar- 
talmdra  nezve,  de  nines  igazuk  a  letraldsdgnak  es  a  megisnieris- 
nek  a  f'ormdjdra  nezve.  Eg6szen  helyesen  okoskodnak  ok  az 
ossztudatnak  tartalmi  vilagara  nezve,  de  helytelen  az  okoskoda- 
suk  az  erzeki  tapasztalatnak  erzeti  es  kepzeti  kettos  formaja 
tekinteteben.  Mert  reank  nezve  valoban  csakis  az  van  ugyan,  a 
mirol  tudunk.  Mi  csakis  oly  vilagrol  beszelhetiink  ug}'an,  a  mely 
kepzeteinkke  es  fogalniainkka  formalodott.  tudatunknak  tartal- 
mava  lett.  Amde  kepzeteinkke  es  fogalmainkka  csak  olyasvalami 


I 

L 


fnrmiliidbatik,  a  mi  o  veliik  szemben  valamikor  idegen  m  «Mb 
volt ;  tudatank  tartalniava  cank  az  a  valami  leliet ;  a  mi  elAbb 
rajta  kiviil  volt.  Tudni  tehat  caakis  oly  viligrol  ludhatunk  ugj'an, 
11  mely  mir  ^desoini^Dk.  kS]iieteinknek  egyedi  formajva  lUaknlt; 
de  tapaazlttlni  a  azo  tulajdonkeppeni  erteliiieben  uRnkis  oly  vili- 
t,'Ot  tapasztiilhatiiuk,  a  mely  nem  a  mienk,  i-sak  eriF.tein.knek 
egyfltt«a  oaazt^nyeibcn   rejto/ktidik. 

EgcBzen  Jogoaan  es  talaloau  luondja  tehat  Kant  ftitnlive 
iimsodik  kiadaaibaii  a  psycbologiai  idealiHinus  czafolalAitak  ki- 
hSvitise  alkalmib^l :  .BArmil.v  irtatlannak  \»  tarUuk  h  meta- 
phyeika  fouzeljait,  lekintvc  uz  idealismuat  (a  mint  item  ia  ai), 
tiiegis  hotrdnya  marad  a  philosophidnak  s  az  altalanos  etnbtri 
isifick,  \\ogy  rajtunk  kivul  lovfi  dolgok  letelet  (metypkttil  pedig 
iiyerjUk  az  imncretek  egusz  aiiyagilt  beleii  crz^ktlnk  szumin) 
csak  higyjuk,  ha  pedig  valakinek  eazebe  jat  kelelkedni  benne, 
lie  dllhassunk  kieli-gitS  bizonylldssal  elSbe".  Mort  valuban  botrdnya, 
barha  eppszen  termeszetes  alapoii  fejlfldolt  butrinya  a  ptuloeo- 
phi&nak  ee  az  altalanoa  emberi  esznek,  bogy,  nifg  a  gyskorlati 
eletben  a  legcBckelyebb  ketelkedea  nelkUJ  tudja  niindeii  omberfia 
a  rajtunk  kii-Ul  levJ)  dolgok  letelet  68  x-akiHiigat,  az  elmeletben 
mAr  rsak  biazi,  sot  ktts^gbe  is  meri  mnni  a  a  tiidom^y  khty- 
leleu  bizonyitani,  s6t  mig  MHigHo  bizonyltiara  w  talal  a  kOlSu- 
ben  kezzelfogkalo  valtSsa;;  megletenek  igazolia&i'a. 

Mert  mivel  bizuoyitja  pi.  egy  Kant  a  rajtunk  kCriil  Iev6 
dolgok  letet  is  valiaagat? 

,Sajtit  Utelem  pitszla,  de  imipinkitsim  mrgbatiirozoll  tudata 
bizonyitja  tdrgyak  letelet  a  t&rben  rtijtam  kirUt''  —  mondja  ki 
lantetelkent  a  meggyfizHd^set.  „LeteIeinr3l  mint  az  idoben  tneg- 
liataruzottrijl  van  tndatom"  —  teszi  azutan  boxzi  bizonyitA  javi- 
tAaki^ppen.  -^  „Minden  idiSmegbatarozas  valami  mrgmarad^t  as 
eezrcveveaben  totelez  fiil.  Ez  a  mcgniarado  azonban  nem  lebet  uen- 
lelet  en  ben  nem.  Mert  l^telem  nuazea  batiirozo  okai.  melydi 
bennem  talalLat<Jk,  kopzetek  a  mint  ilyenek  maguk  ix  tolDk  meg- 
kUlOnbOztetett  megmaradura  azorulnak.  melyre  vonatkozolag  vil- 
tondsuk,  tchit  l^telem  az  idoben,  melyben  \'Altoznak.  meghata- 
rozhat(j.  E  megmaradunak  ^szreveveae  tehat  caak  egy  rajtam 
kiviil  lei-6  dolog,  nem  pedig  egy  dolognak  puHzta  kepzett  jUtal 
lehets^ges.  Enn^lfogva  I6lem  megbatArozasa  az  iddben  caak  valA- 
Kagos    dotgok    ]6to    aital    leheta^ges.    melyeket    magamon    kiviil 


427 


'  (Kant  A  T.  t..  KiitikAJa,  Foivt.  Alexander  B.  6h 
Ban6fzi  J.  "20.  es  171.  1.) 

tme,  igy  bizonyitju  Kant  a  rajtunk  ktvUl  levii  dolgok  I6tel4t 
es  vdoaigat.  Birha  tal&16aD  bangsdljozza,  bogy  ,kiils6  dolgokril 
tapasztalatunk  is  viin,  iienicsak  kepzeljid^aiink "  s  bdrba  egeszeo 
belyesen  eiiieli  bi,  liogy  ^meg  a  hehS,  CarteBiusnak  keta^telen 
tapasztalatunk  is  caak  kiilso  tapasxtalat  fiiltevese  mellett  leliet- 
seges'.  Jul  erzi  tehit,  bogy  a  problema  cfloni<!ipontja  ^pp  mag&nak 
3  kuis6  lapasztalalnak  a  probl^mdja,  e  kiiho  tapasztalatot  m^gis 
egyazeriien  csak  feltetelezi  s  belJile,  meg  raieliitt  belsfl  miben- 
leteben  elemezn6  ea  niegmagyarazni,  mint  egyazerfien  keszen 
kapott  ^kUlsd  erzeAr' -miikOd^Bbol  indnl  ki  ixmeretelin^leti  fejtege- 
teaeben.  „A  kiilso  erzek  aeglts^g^vel  {elmenk  egyik  tDlajdons^aval) 
tai^akat.  mint  rajtunk  kivUl  levOket,  ezeket  meg  valainennyit 
a  t^rben  gondoljuk,"  Enzel  a  t^tellel  kezdi  Kant  traaBBciendtilis 
aesllietikdjaniik  a  temJl  bz616  elnS  fejezet^t.  ,Eiih6  6rz6knek' 
nevezi  dogmatikuaan  azt  a  tevekenyaSget,  a  melyet  fi  raaga  nyom- 
ban  ,elmenk  egyik  talajdonB^anak",  tebat  Unlink  beliS  tevekeny- 
aegenek  AlUt,  ^Tdrgyakai  alUt,  mint  rajtunk  kiviil  levBket,  ezeket 
meg  valamennyit  a  terben"  gondoltatja  velUnk  dogmatikusan.  mikor 
rdgtSn  azt  dllitja  utina :  ,A  tSr  nem  empirihus  fogalom,  melyet 
kiilso  tapaaztalatb^l  elvontunk".  M&a  azoval  a  kiilsS  tapaaztalat- 
nak.  a  rajtunk  kivAl  levfi  targyak  iameret^nek  mibenletet  ea  titkit 
akarja  meghatarozni  ^elminknek  egyik  tulajUunB^gab^i „  „nem 
pmpirikus  fegalommul",  a  kUlso  tapaszlalatinak  mindj&rt  a  ki- 
induliBnal  valo  megtagadaadval.  Val6ban  nem  caod^atoa  nz  a 
t'enti  kifakadiaa  Be  moat  mftr,  bogj'  ^botranja  marad  a  pIiiloBo- 
phtAnak,  bogy,  ba  valakinek  eazebe  jut  k^telkedni  a  rajtunk  ktviil 
levd  dolgok  l^teleben.  nem  ^Ibatiink  kieUgitd  bizonyitasaal  elebe". 
Mert  ki  vilagitliatja  meg  valaba  az  ligynevezett  kulso  tapaaztalati- 
aagnak  a  litkfit  a  mcroben  hels6  tevekeny segeknek  alapfelf^tele- 
z^Bevel?  Ki  (.'zdfolhatja  meg  az  idealismust,  a  mely  e  caupa 
belso  miikildeBeknel  fogva  a  tiilliuk  fiiggellen  kiilsd  reaUt&st  egye- 
neaen  ea  kiivetkezetesen  raegtagadja  ?  I  A  Kant  iBmeretelm^leti 
allaapontja  Bemmieaetie  sem,  inert  8  nala  <!<pp  a  tapaaztalat  kUlso- 
siginek  6s  idrgyiassdgdnak  alapvon^ai  hianyzannk  az  elemi  6rz^ki 
a^emlelet  meg&Ilapitasaban. 

„SaJ&t  16telem  puszta.  de  empirikuaan  meghatirozott  tudata 
bizonyitja  tArgyak  Ifitetet  a   t^rben  rajtam  klvUl. '     Ez  az  6  tan- 


i 


428 


HAKCZ    A    MAGANVAL6£RT. 


tetele.  I)e  lu»jcy  mibon  nil  .sajat  letelemnek  e  tudata  s  miJy  viszonv- 
ban  van  mas  tar^icyak  letclevel  a  iirhen  nijtain  kivit'l,  mas  szoval. 
ho^ijy  miben  rejlik  a  sajdf  letelem  rajtam-ki'vUlisegenek  e  tudata 
s  vele  ejryUtt  a  fnhbi  dol-roknak  a  rajtam-kiviiliscgev  is  egyszer- 
smind.  ennek  a  me!rvila<2:itasat  mar  seliol  8e  talaihatjuk  inep  bi£i»- 
nyitasaban.  „Let(»lemi'ol.  mint  az  idnhen  me«;h«itarozottn>i  van 
tudatom**.  mondja  bizoiiyitasj'inak  lejifelsd  Horaban.  Azt  azonban 
hopy  .let(»lemrul.  mint  a  tcrhm  me^hatarozottrol.  van  iiatiimzoit 
tudatoni".  mar  toljcsen  ti^ytdnuMi  kiviil  liao^yja.  Ezt'rt  nt»ni  li-li 
mejj:  lc(em  Ifioheli  mc^luitarozasanak  dUando  alapjat.  EziTt  mondj.-i 
tovabi).  lio«;y  „mindon  idonit^jrbatarozas  valami  mvgmaritdni  :i/ 
eszrevevesbcn  toteioz  iVil**.  holott  iir^'  kellott  volna  t'olvtatnia : 
„FiZt  a  tcrhrli  me^hatarozast  minden  /r/cJmt^frhataruzasnak  sziik- 
soj^kei)pen  i\A  kcll  az  eszrev(»vt'sl)tMi  teteleznie.  niert  rz  az  " 
dlUunhlJa  i*s  niC{nn<irtfifni<(,  nuAy  ot  haladasjiban  es  vjklt  »za8aban 
osszctartj.M  s  a  ^H*;^^stMllmisuI('st{>l  moj^vedi".  Kp»szeii  kovrtkozi*- 
ti»stMi  mondj.i  t<*li;it  t(Kahb :  ..Kz  a  iiffguinradd  azonban  neii; 
hdiot  sirwlrlff  I'll  bt'niHMri.  Mcrl  letcm  osszes  liatarozo  okai. 
nu»lv('k  IxMUU'iii  talalliatok.  kvtizvtrk  s  mint  ilvenrk  ma:ruk  is  tnliik 
jnr(f/ct(Innlfii:frtt'ff  nu';rmar:id<'>ra  s/oriilnak.  nndyre  vonatkoz<'»l:iu 
valtozasiik.  tfhat  Irtrlem  az  idr»b('n.  mclylKMi  valtoznak,  mt'«rbat:"i- 
rozhato".  Iv^ytMicsni  nn';rta^^•^•ija  tehat  lott*ni  mriimamdn  (^^^  dUanih' 
alapjanak  szt'irilt'li'tii's^Op't.  Mt'irtauMdja  h'tom  ma«ranvalosai:aiiak 
tiidatat.  klils«l  rcalitasoninak  Ifiioirhat^jsairat.  IVdiu:  i;ry  krllcti 
voliia  lovabb  nknskodnia  :  -Kz  az  allamb)  trrbclise*:.  cz  a  mi'^- 
marado  t('ro«r\iiir<'sst''ir  pJMsz«'  t'ormajanal  fo^va  n<Mn  \\\v\i\  at  az 
^/'Aaltozasnak  forma jal)a  :  rsakis  xv^y  iiinik  M  a  sztMnlt'*U»ibt'n. 
mint  b'tiMM  idtiboii  krpzrtcini'k  rajtunk  kiriil  marado  alapja.  itiliik 
teljrscn  m(';:kulr»ribr»zt('tt'tt  nn';j:marad<'»ja,  a  molyre  vonatkuz^dai; 
h'tt'm  idnbt'Ii  nicL'hatarozotisa^ainak  r»sszi*s  kepzt*toi  valtozasaikbaii 
nu'jrliatarozliatok".  A  Kant  oknskodasanak  trliat  imo  ez  a  In'tVif- 
zosc  :  „K  mrtima,  iidnnak  rszn'vcNrso  toiiat  i-^ak  t'jry  rajtam  kirHl 
levo  dol'fff,  nrm  podi;r  t'L^y -dnlojrnak  puszta  ki'p:rfr  altal  Itdu't- 
s('»iros.  Knnt'Itoirva  lotcm  nu'iriiatarozasa  az  idolxMi  fsak  raldsdfi"^ 
dolirok  U'lc  altal  b'hi»tst';;«'j;.  mtdyrkrt  ma^ramon  kh'iil  t'szn'Vfszt'k". 
Ht'fejrzt'sc  trliat  «'sak  iircs  kr»rlK'nt'ori:aft.  A  nu*irmarad«'»nak.  va«rvi> 
a  rajtam  kivlil  Irvn  doloirnak  mairanak  az  rszn'vrvt'srt  njryani- 
ujr\ani.-sak  »»  rajtam  kiviil  It'Vn  dolojrnak.  va;:yis  a  mr^rmaradonaK 
a  tonyctrd   tVdtHobvi.   Mas  sz<»\al.  a   mikor  t'pp  a  nitv>:niaradonak. 


va^B    nia|;inak  n  riijLiiii    kivQl    It^vti  ilolognnk  a  niibnnkt^t  m   | 
titkat  kellPHP  foldentetiic,   —  mort  hisEcn  6pp  6  magn    mondja, 
bi^'   ,16t«m    meghaULruz^wa    az    id^bon    csak    valdH^^s  dnlgok 
\itti  iltal  ](!heta6ges,   Diel;etet  niaganiou  kJvBI  esKrevetizek ' , 
Mg:yaii(<kki)r  o  valosiigos  ^a  rajlaiii    kii.-iil    levS    dot^ok    l^tulrf  h    | 
sajat    I^tt^k-mnek     empirikuMUii    (iii'gbHl^TDZtttt    tudnlatiil.    vngyis    ' 
rajit  fineniiick  iiic^niaradi>jit<)I,    a-hit  i-ajtani  kiiHl  kvii  valoea-    i 
gos  dologiaisigiltil  lelt^telvEi.  Pwlig  a  lr^rni^»a«t(>arbbcu  uakU 
i»^  kcllctt  VDlna  okoskoilas^  befcjcziiip:   .Eza  mc^marado  t^r- 
egydtlesiteg,  ez  az  Ulandd    t^eHzQJt^ei;    ma^a  lehat  aK  a  roam 
n^zre   Aif/s^  dolog.    Ez   a  tev^keiiy    e:.    koiikret    (£nerje«xk«d6a   i 
tnaga  az  az  ^rz«'(i  thtyk&zossig.  a  mely  mint  k6pz«tvimen  lirnkkA   | 
Afvif/  ^B  ml  niarad^  egydtleas^g  ^  Allandu  leslieas^i;  mulaikuzik. 
M<m1  £(ieni  ^rzi-t-l^iiy^uek  az  a  aimullitii,  I'dordinAlt.  aiitunom  pa 
^oeitiv    iiiiMx6rv^nyuiilll^Bi!    <irOkre    kivtll    murad   kepKctt^iiiinvk  «a 
fogivlraainirink  suwpsaic,  aiibi>n1inilt,  bptt-roDom  i-s  ncgaliv  Oasz- 
CnreD.VuBUiea^n,    azaz    ^gi-sz    tndatonimni    ^e    Kiieninid    gicmbi-ii 
CrCkre  idpgeti  ^s  mas  viiagnak  tllDik  feil. 

,A    sajat    l^temni>k  puBxta,    <le  eniiiirlkuHAii  iiiegbatJr»zoU   I 
tndata"  nem  .a  lArg.vak  IMi*li>t  a  terbi*n  rnjliun   ki\ld'  bizunrltja   ' 
tvUU,  hHiii-ni  rgjuxcriif II  uaak  tuiUtat  nyujtja  n  aajdl  rnth  konkrH  \ 
Urfrst^llsfgemiiek     E   I^rfvaKUIte^gptnniik  a  tudata    pudig    csakja    | 
aanak  a  k^ts^lr]t>n    erxek]«ti    l6Dyncrk    a    tadata.    bogy  a  saj&t 
£liem  a  inaga    (iSHZes    l^rfcszOilsog-ivszeibpti    pgyszerro   ^a  eg}'- 
fnnnin  sohasem  tapasztalhat^  es  aiendelliptfi,  azaz  egya^ges  dolofri 
vsl6H^baii  mindeii  pillanatban  kiviil  ^§  fii/  vaii  li'lkcmnek.  tuda- 
_Uninak,    l-^ni.-iiiiiek    gondolkodi^  ogv«dia«g^D.    A  aajal  Utrli>niiit!k 

ikusan  megliatiriizutt  tudata  i»  szemJ^lete  tehit  mas  szavak- 
pAldata  ia  sicmlilelr  a  aajdl  Kn-m  rajtam  kivHl  in  tAl  Iti'i, 

91^61  tefjf^m  f'UggrU'^,   kUlno  a  tdrj/ffiaa  irvenf/extliscnfk. 

Mig  mW^Bzrtil  ,H  largyak  liteleni'k  tudaiu  »  t^rbi^n  raj- 
h-  klvtU-  mis  Bzavakkal  caak  a  l<-gkUl<'inf(-K'bb  U-rToazUlls^k- 
t  s  tnilata.  Azar.  riidata  i:>b  8zemU-l«it«  annak  a  keia^telen 
M«tl  iHtynek.  hogy  minden  pillanalban  egy  oly  v^gtelenDl 
KUdag  t6rf«!itxn]tsr-g-vilaggHl  van  dnignuk.  a  nielyuek  egyaurre 
^  f-gyunjiigiian  li-rjcitzkuilil  rcHzUltfl^-r^azeit  G»ak»  mi; 
(Otl  rgymaautinban,  vagyiM  kUMn-kQlffn  aorozalvnk^nt  i 
kv^Dk  ill  tudatosithuljiik.  aiig  ax  H  tttbbi  frHcQlta^g-rfam  ii 
eUtor  mindtg  ktvUl  ('■x  tul  maradnak  azeml^IctUflkJIn  e  Igy  i 


430 


HARCZ   A    MAOANVAIiOteT. 


egys^ges  ^8  igazi  valosigukban  csakis  mint  ^nUnkkd  szembn 
dU6,  idegen  s  idle  teljestm  fUggeUen  iestfeszUlisegek  irv4nyesiUndk, 
A  rajtunk  ktviil  levo  dolgok  Utele  tehit  nemcsak  puszta 
hit  tObbe,  hanem  a  legketsegtelenehh  tudat.  Elta^adhatatUn  szem- 
l^lete  erzekletUnk  erzeti  eg  kepzeti  kett(^s  jelens^genek.  A  le^- 
biztosabb  tudata  annak  a  tenynek,  hogy  erzeteinknek  simidtiB. 
coordinalt,  autonom  es  positiv  dsszen'^nyesQl^se  drOkre  kibekit- 
hetetion  formaju  ellentete  kepzeteink  es  fogalmaink  succ^esMv, 
subordinalt,  heteroiiom  es  negativ  Ossz^nenyesQl^senek. 


Dr.  Simofi  Jozsef  Sdmlar, 
iFolvt.  kOv.) 


A  KENAIS8ANCEK0R1  MCvfiSZET, 

MINT  KORSZELLEM  KIFEJEZOJE  OLASZORSZAGBAN, 

NEMI  TEKINTETTEL  MATYAS  KIRALYRA. 

(Negyedik  k^zlemeny.) 

A  milAuoi  Poldi  Pezzoli  gyCijtemenyeben,  a  bergamoi  varosi 
muzeumban,  a  berlini  keptarban,  ugyanott  a  Simon-f^le  g}'iijtem^ny- 
ben  Maridt  es  a  gyermek  Jeziist  egyedUl  &br4zol6  kepek  tisztin 
mutatjak,  hogy  Mantegna  ^szakitva  a  hagyom&nynya],  a  puszta 
termeazeti  valdsagot,  az  anya  es  gyermek  oszton^t  teszi  niiive 
tartalmava.  melybol  hianyzik  a  termcszetfcJlotti  vonas,  hi&nyos 
a  szep  forma,  mely  tetszet^sebb^  tenn^  a  val6s&gnak  ezen  ugy 
8z61van  megdobbent5en  komoly  cl5allit&sat*'.^  A  nataralismus 
bajiiokanak  ttinik  fel  a  castiglione  d'olonai  baptisterium  freskoiban 
Masolino  (1)^83  -1440)  s  az  anatomiailag  belyes  rajzzal,  t&vlati 
Idtszattal  az  arcz  es  mozdulat  jellemzd  kifcjez^sevel,  a  phantdsiat 
^8  technikai  kepesseget  egyensulyban  tartd  forma  miiv^szi  sz^p- 
s^gevel  meg  inkabb  tanitvdnya,  az  olaszorszAgi  kepiras  uj  iranyd- 
nak  megalapit6ja  Masaecio  a  Brancacei-kapolnaban. 

Korszakalkot6nak  kell  tartaiiunk  a  „Paradicsomb61  valo  ki> 
ttzetes'^-et,  a  melylyel  egesz  vildgot  vdlasztva  el  a  kor&bbi  mii- 
y^sznemzedek  &brdzolasait<Sl  a  meztelen  alakok  kivald  abr4zol4saval 
a  hangulatnak,  Ad&mban  a  sz^gyenerzetiiek,  £v&ban  a  mer5  f4j- 
dalomnak  elenk  visszaaddsaval,  a  cinquecento  stilusdboz  kdzel  411. 
a  melynek  legnagyobb  tanitoja  Raffael  ezen  festmenyt  szeme 
el5tt  tartotta,  mid5n  a  Loggidkban  ezen  tdrgyat  festette. 


*  L.  dr.  Pasteinor  Gyida  czikket  Mantegn&r61.  Budapest!  Szemh* 
1901.  334—358.  1. 


182 


A    RKXAISSANf'KKORl    MCVF.SZKT. 


Az  iv.ei)  kori  luiiveszek  teliat  ezeii  szazaduk  JeJli*iiii*hi'il  ki- 
!"«>lyola«j:,  nu'ly  a  ludviitry  hntasa  -ilatt  kifejludutt  akarat  ereJves^fw- 
\v\  aiinak  im»;rval6i>itasara  Tiirt,  a  niit  az  t*sz  telfupriitt  t-s  kiffondoh. 
:i  ineiri'ijult  i')knrb<'»J  szarinazutt  tudomany  altal  mej^gazdapMloti 
tiTtMiitokepcsso^t'k  kiiloiitV'Iese^ei  k("»zopettP  alkotasaiknak  hrisrt 
a  ti'>))hi  alkotasftkat  leiryuzii  anibiczinval  es  alkuta:»i  kivalosau'iral 
:i  karrak  ino;rallapitaiii. 

Az    amhiczin    altal    h'ltokoznll    dirsvajry     tfriiieszi'l#*:*»*ri    ;i 

kiizt'let    azmi     v:'i::vai    «'•>    feltoirasai   Ifle    iniiivjiotla   a   iiiii\«<i/ik 

T«in'k\t'set.  a   iiu*lyek  iiiuvrikntrk  ♦•lvfzbeit»si-«:ei.  u*riii»'>z»-Ti'^  k**!- 

lfiuos>f::ri   Jiizti»siti»trak.    A   niiivrszeriifk  a   k^zelet   trzi'IiiK'i   ?.•!• 

I".»riiiilt  -*  di«->\ai:vti»l  "^arkali   riL'v»*lnif  kfta<*:rkiviii  a  tiTiin*'»/fri  i"r- 

iiiak  tolr.  i*/»*kiirk  inini-l  i...\f  n'ri  kiakna/a^anl  irrelr**  t-j-i*-*/  U*ikiik»  *. 

A   Miimii::  tr>ki'letfs<M!i.  rfriinrszrtTaiiiilnianvMza>  az   'k"!!  niii\»"»/'T 

•••rnn.*>/ir« ■^?iO-'l•  alral  i:\:iir."Iitta:'»:i   iiiiiiii    i>*bburi   n»'iii*'«>ak   :tz  '-n!- 

••I'li   te-t  taiiiilniaii\"zasara   v»-/ertf  az  t-szt.  hannm   iiiint-i    ri.bKu-I.- 

••«.?niin».*k     ir.»*_'T»>t»>iri -^r»-    i^    :i.«:::«itta.     Az    trkk^-r.r     :i:ij\i-:in"t: 

;_'\t'--t*_"  :i   :*•<  r-rri-aiii-ik.   :iz  K-r7'-',r..»Tri.  kirv*»'Z»— »-ri''k    kii-»iMHn-**' 

.!.ii':i:i   k:'".:;. :  ;i';i*i.i:..:!   "...liiik-'zix   •■«';■    •"*     i^y.ii.A/.fV.    r:*/rii»^n»'k 

;•      i  >[a'i":::.i   :r.;..i:    ?••■!:■■.:•«;;  j:i:.  vn    <•.!•':.>. r  arri\;t!.ir-;     a'-raz-- 

..^■i.'!■a     :i.'":.k':"-:..     ;   ::.*    :•.     a    <   .'•  ^i*-"   >   e/-:     fi-  r''.»n     ••  ja -r-^rv 

■  ^/•■••■!>:\.     j:i.--:i,!  :-.-^    *:a:: 'a!  ■  .    '■  ai*  Ja*a:    -    ■'   r-I'--*   »'er»-r!it»'ni 


'■  '.  •■.^•'•:        .<•■"  •j'j.  vi.i    j.»»-:«ia  - 

.     ■  ^  .-,'■.       -  »-       ■-  •  .  ..    -..A'  Z."    ?>       \1.        ■    .:••     r..- 

T         *     ■  ."   ■*.■*-"..-'        ■  .•  k.r  A.'j^i:     -^  .       ■  r  jr.-.k.iii 
.IX    ■  »    *    ■  •       ■»     •  ..i^x  1  .■-*■  r^z^^       .%  Jin     '••rr..»-*z »•"•-•• 


r      ^ 


v.a*. 


s  I     .:' 


*      '  vj. 


^  I 


la'    t 


.i**i 


*    1 


■j^- 


'■  1-* 


A   BSNAIS8ANCBKOBI   MtVfiSZET.  433 

az  onAU6sagban,  alkotasaiban  Ietttkr6z5d5  e^'6ni  ervenyesUles  ^ 
^rdek^ben.  (A  mfiv^szeti  akad^miak  az  egyeni  er5ket,  az  erede- 
tiseget  nem  nyiigozik  le.)  S  csak  mikor  a  kes($bbi  miiveszek  a 
tizenhatodik  sz&zad  v^g^n  s  a  tizenhetedik  szazadban  (pi.  Guido 
Reni,  Giovan  Battista  Tiepolo  stb.)  mkr  teljesen  kimeritve  \kttkk 
a  termeszetesen  kifejez5  formdk  nagy  gazdagsdgdt,  ugy  hogy  azokat 
mar  —  sokasaguk  miatt  -  -  assimilalni  neiu  birtak,  fordultak  a 
nem  term^szeteshez,  a  barokkszeriihOz,  a  mihez  vegelemzesben 
szinten  az  el5d6kt(51  eltanult  termeszetes  mfiveszi  jogban  valo 
liitlik  vezette  6ket. 

A  megszaporodott  kifejez^si  form&k  tanulmanyoz&sa  k($zben 
a  kesobbiek  megfeledkeztek  azon  eszmei  tartalom  megbecsOleserol. 
megtanulhatas&nak,  at6rezhet58egenek  modjairol,  mely  eszmei  tar- 
talom az  elsd  olasz  fest5ki)^l  mint  valami  egi  jelens^g  a  fold 
egyszerfi  es  kezdetleges  formaiban,  de  megis  hatasosan  jelenik  meg 
(Giotto  festmenyei  oly  sokat  mondok,  mint  Dante  hasonlatai).  A 
tizen(5t(5dik  es  tizenhatodik  szdzadban  a  miiveszi  alkot&sok  azon 
felfogisbdl  kifolyolag,  hogy  az  eszmei  tartalom  alatt  a  forma  ne 
torj^k  ossze,  mindig  a  termeszetes  Osszhangra  t<5rekszenek,  ug\' 
hogy  a  gondolat,  az  eszme  es  akarat,  a  sz6  es  tett  mint  ethikai  igaz- 
sagok  jelennek  meg  rajtuk.  £bben  van  ezen  festm6nyeknek  (kUlo- 
n(58en  a  raffaelieknek)  ethikai  finomsdguk  es  igazsaguk  is  ha8onl6an 
az  akkori  eg}'^neknek  habar  drasztikus,  erdszakos,  de  mindig  ter- 
meszetes modon  halado,  tehat  igaz  ervenyesfil^sehez  a  tarsadalmi 
es  politikai  eletben.  Ezek  is  az  61etet  igen  j61  ismertek.  E  kor 
szUlhette  Luthert.  Ezen  szabad  erv6nyeslll6si  jogok  gyakorlata 
azonban  nagy  termeszeti  tttnemenyekhez,  ligy  azoknak  eredete  mint 
bevegzodese,  termeszetfblOtti  jelensegekhez  hasonlit,  amabban  a 
tett.  itt  a  gondolatok  nagysaga  folytAn. 

^  Az  cSkortoI  is  dtanult  individualismus  fojlodesenek  clem^t 
kepezo,  fuggetlens^grc  es  niogelegodett  &n4116s&gra  val6  tOrekves  nyil- 
vinul  a  rcnaissanco-korbeli  olasz  haztartasban,  melynel  -  Leone  Bat- 
tista Alborti  szerint  Burckhardt  II.  158—162.  1.)  —  a  lak&sberende- 
zesben,  a  bofektotesbon  gazdagsagra,  crtekessegre,  a  mindennapi 
eletben  podig  eg>'8zer(isegre  fektott^k  a  ffistilyt.  Gyermekeit  a  h&zii^r 
szigor  nelktil,  ink&bb  gondos  feliigyelettel,  tekintelylyel  neveli  s  a 
v^rosi  iiyugtalan  elettol  tart6zkodva,  horatiusi  dF0m(5k  k(5zt  falun,  a 
szabadban,  vill4kban  el.  Itt,  az  ilyen  szabad  eletben  megelegedest 
keresok  arra  tftrekednek,  hogy  lehetSleg  minden  szuks^ges  elelem 
egjiitt  legyen. 

ATRRNAEITM.  28 


A  vazolt  mitveszeti  tdrekvesek  hova-tovabb  miodig  iltmUU 
nosabbak  ea  ilgyesebbck  IcBznek  s  olykor  a.  feszeaebb  erkolcsi 
tekintelek  korlitain  itf  tnllbpnek,  mint  pi.  Michel  angel  6n^  tapaijEtal- 
jnk.ki  ,UtolB6itelete"-bBnazalakokat  legnagyobbreszt  meztelcnek- 
nek  festette.  Az  ily  empirikus  abrazolas  kedvelesenek  nJiveked^xe 
aem  egy^b,  mint  az  e  kori  niQizl6s  ^rz^k^nek  haladiaa  a  a  miiv^Ei 
^szrevev^Eliek  es  niegbatarozaanak  bcivitese.  Azt  biazem,  bogy  ffileg 
ezen  kfJrlUmeny  inditbntta  ezen  niiiv^szt  oly  nagy  szobrdszati  teve- 
i  elsCfiorban  ea  kivAloan  szobraaznak  tartotta  is 
nevezte  magAt,  A  renaiBsance-kori  miiveszotnek  targya  ngyanis  SE 
ember  egeaz  valdj&nak  megbecBttleae  ktlvetkeztSben  nem  a  fa. 
videk  s  a  term^azet  alarendeltebb  jclensegei,  hanem  az  emberi 
test,  ennek  idoraai,  taglejtese,  oselekv^se.  Michelangelo  Allatokat 
emberebef  bonczolt  s  az  emberi  test  belaH  szervezetet  aokssor 
jobban  iamerte.  mint  ak^rhany  orvoa.  A  mliveasek  ezen  auato- 
miai  jirtaaaagakat  kitUutetni  akarv&n,  ez6rt  is  —  mint  pi.  klilo- 
ndaen  Benvenuto  Cellini  ia  —  szeretik  a  mezteleD  teatet  ibr^olni. 
Az  emberi  teat  pliyBiognomiajit  ismerik  rainden  izeben,  arAnyoa. 
bdlcaen  azerkeeztett  t>aazhangjAr61  szolnak  meg  a  nem  miivcszettei 
fnglalkozcik  is.  Peter  liicerini  pBapSk '  azol  az  emberi  teat  rend- 
kiviil  Bzabalyos  ea  ez^lazerli  bei>9ztasi'i  teremteaerol,  mely  elrcnde- 
z^aert  az  embeit  ij,cxpdxo^[).0€-nak  nevuztek  el  |a  klben  megvan 
a  kelld  iTU|i.[t.STpv() :  Capiti  vnltua  appoaitus,  quo  homo  non  modo 
audiret,  videret,  guataret,  olfaeeret,  aleretur.  verum  etiam  iram, 
laetitiam,  spem,  mettim,  mentem.  praeterea  consilium,  cogitationua 
et  omnes  animi  non  solum  motus,  verum  etiani  conceptua  turn 
ore.  turn  etiam  sermone  indicai-et  atque  exprimeret 

S  az  e  korbeli  milvelts^g.  mely  a  teati  flgyeaaeg  udvarias 
eH  kellemea  megjelenesevel  egylttt  az  elm^s  is  elvezetea  tarsalgasra 
kepesitl)  sokoidalu  azellemi  k^pzettseget.  niulattatii  elevena^gct 
kivant,  egy-egy  tArsaskSr  kOzpontj&va  tetle  a  jelentekeny  jogokhoz 
jiitt-atta  antlket,  a  kik  azepadgllkM  nem  egy  bokot  kapnak  s  az 
eroberibb  dolgokra  irAnyitjik  a  besz^lgeteat.  E^etleo  nepnel, 
egyetlen  korban  sem  talaljuk  a  szellemi  er5,  szeleskfirii  es  sok- 
oldaln  mfivelta^g.  a  cselekvesben  valo  eazelyeaseg  a  n3i  kcllem 
ea  meltosAg  altal  egyarAnt  kitlint  bOlgyeknek  oly  nagy  szamat. 
mint  ItAliaban  a  XV.  szazndban.  Tornabnoni  Lukr^czia,  a  kSltdPOi 


'  I.,  Iriid  -1 


tENAISSANCBKOtU     UlTVtSZBT. 


a  hOltftk  baritja,  Medici  Loren^.o  anjja.  maga  vezette  tebeUej^ea 
fi&nak  neveleset  s  a  na^  hizat,  melynek  feje :  Pierre  QBaknem 
folyvist  betegeskedett. 

Cornaro  Katalin,  kit  sz^psegeert  a  kort&TBak  V6nua-uak 
neveztek  el  a  kinek  arczk^p6t  a  ^azdag  b  61eiik  S£iiierz6kkel 
dolgoz6  Gentile  tielint  '  £b  ennek  tanitvinya  Giorgione  a  Bzinek 
megragad<^  hataJmaval  festettek,  leteszi  a  cypnisi  koroniit,  bogy 
iBiTiet  egyszei-ii  velenczei  patriciusi  hSlgy  legyen  b  tovibbra  is  a 
tudominyokaak  ea  a  mdv^Bzeteknek  partfog^ja  maradjOD  b  Hz6p 
test^ben  az^p  lelek  lakozzek.  Az  emberek  nem  elegedven  meg 
izolAlt  ismeretBikkel,  valamint  gondolatban  is  nagyobb  OBezefog- 
lalii  PBZtiiek  viUgiba  tOrekszenek,  azonk^pen  tudAsuk  pall6roz'v 
d^H,  finamodaaa  s  tlBszhangzatoB  rendez^ee  vegett  alkalmas,  s 
tranyad(^  kdriJkbe  kiv&nkoznak.  Az  urbiii6i  udvarban  Aemilia  Pia 
a  ErzBebet  herczegnS  kOrtt  bajos  hOlgyek  es  kivali^  f^rtiak  k6pez- 
t«k  a  t^Badalom  minden  OBztily^bol,  ligymint:  Giuliano  Medici 
(a  k6B3bbi  Kelemen  pApa),  Andrea  Doria.  Bernardo  Accolti  zeneBz, 
i'riBtoforo  Romano  azobr&sz  atb.  A  nagyBzerIi  palota  termei,  a 
tHlalkoz^s  helyei.  pomp^aan  voltak  diszitve  ezUst  vazikka],  arany 
ea  Belycra  tapetakkal^  antik  mArvany-  cb  bronz-azobrokkal,  Piero 
della  t>ance8ea  ea  Giovanni  Santi  (Raffael  atyja)  feBtm^nyeivel. 
E  ki)r  niiielvezetcket  keresve  beaz^lget^seiben  aiT61  vitatkozott, 
mikent  vezetendti  a  teati  ea  azellemi  neveiea,  bogy  az  embereket 
derUlt  ia  azep  ^lethez  jnttasBa.  TObsziir  arra  a  biilcs  megillapo- 
dasra  jutnak,  a  mil  Platd  GorgiaB^ban  olvasunk.  bogy  az  a 
j^lek  tiihcletes.  melyben  rend,  sznbilyoaaag,  m6rt6k  ^a  baszbang 
van.  S  ba  tekintetbe  veazszUk,  bogy  a  miiv^azek  ia  az  egyea  ker- 
deseket  rally  behatoan  vizsgAljak  meg,  vajjon  p^ld&nl  az  epite- 
Bzetben  a  koszorn -park Any  a  legfelatibb  emeletnek  befejez^se, 
v3^  az  eg6az  eclUetnek  koronaja  gyanant  tckintendJi-e  akkor,  k^t- 
Begt«len  leaz  elitttlink,  bogy  ezeknek  is  nagyon  azivtikiin  fekttdt  a 
belyea  merteknek  6b  viszonyoknak  megvAlasztaaa.  *  Csakhogy  a 
korai  renaiasanceban.  valamint  a  taraas  eletben,  agy  az  6pit6Bzetbeii 
ia  az  organikoB  fel^pit^at  nem  egyazer  elnyomja  a  sz6lapnSzd 
mftvelCdeBi  formikat  68  resiiltatumokat  rautato  decorativ  gazdagsAg. 
Orof   Castiglione    BaltaxArnak    az   J3rfimOk  es  elvezetek    hzAciob 


^^M        ■  Springe 


L.  OrezAgoB  KeptAr  101.  a 
Springer  i.  m.  36,  1, 


I 


faj^l  sz6IA.  [1  Cortegiuno '  kOnyve  elenken  tirj:i  elenlc.  bo^  &  | 
renaiBB&iKie  korban  n  tarsas^baii  mily  eleganeziat,  iigyeas^geket. 
aokold^iiBsgot,  »  aznnkiviil  a  festeszetticz  valo  ertest  Icivantaii  a 
lovRg:f>l.  A  nunek  is  rienicsak  ayajasiiak  es  »zeretetrem61binak 
kellett  lenniu,  hxnem  Srtenie  kellett  az  irodalomhoz.  xen^hei  ii 
feat^BZethez.  mely  fugl&lkoz&sok  aokazor  —  a/  ^rzekiaeg  altal 
ia  elSidezve  a   quattroeenloban  Bokszor  elmerlllve.  az  elesa- 

kadt  reBzletekben  ^yakran  oly  ti'ilsagosan  keresik  a  niell^kca 
dJBzJto  elemeket.  mint  a  t&reaB  ektnek  nagy  ponipas£eretBt«.  A 
nevezetesebb  alkalmakal.  a  kellemes  Hzorakozasokat  a  kiilteasFt 
diL's5it<i  elme  azikrai  reuyeBttrttck.  Neni  volt  Unnepelj,  nem  volt 
mulats^  kOItetneny  nelkttl.  X.  Leo  papa  dtszaz  aranyat  adoR 
Tebaldeo  kOltJiiiek  eg^ctlen  epigrammaert.  mely  me^etszett  neki. 
A  miiveBzeket  is  UnnepUk  kCltein^nyekkel.  lieDveiiutLi  CelUm 
beszeli,  liogy  Penieusa  megjeteaeaekor  hiiaz  sonettet  tettek  ktiaze 
e^  nap.  A  Bz&r.  anyit  .Szcnt  AnnAval  fs  a  gyerniekkfl  ^brizuli'i 
liiraa  caoportr61.  nieljet  Andrea  Sansuvinu  S.  Agostino  azAmAra 
faraigott,  nem  kevosebb  mint  azazhiiaz  szemely  pn^balt  latin  veraet 
irni."  A  gondnlatok  Igy  kei-esnek  alkalmaz&at  a  gySnyurkelti)  ttzn- 
vevesek  tai^aira,  hofty  ezaltal  ezekkel  egylitt  belafibb  vissonybaa 
tiszt^bb  megiamer^aae  viljannk.  Mantu&bun  eatei  Izabelta  volt  k5i- 
pontja  a  kSraek,  mely  egy  Pietro  Beiiibi>-t,  ArioBtiVt.  Aldus 
Manutiu8-t  azamlaJt  tagjai  k0z6.  Az  eletvidorsag  6a  a6i  kellem 
mellett  knmoly  azellemi  foglalkoziat  is  latunk  i^  fejedetmi  hOlgy 
^m^zsa"  ndvaraban,  melyet  e^  milremeken  5i'61dtett  meg  Man- 
te^a  ecsete.  M6g  nagyobb  birt  azerzett  a  ferrarai  udvaniak  arra- 
goniai  Eleonora,  Krcole  herczeg  neje,  ki  nem  iamert  na^'obb 
pivezetet  a  azelleroes  Tertiakkal  vald  vitatkozaanal.  Bojardo,  a 
kiilt^.  Strozzi,  a  tudt^s,  uz  egyeteni  kitUnSsegei  tartnztak  korebc. 
Horgia  Lukreozia  kUiafi  megjeleneaenek  kelleme  eliitl  megbajlott 
Arioato  a  az  ifjabb  Stj-ozzi.  IS  e  ii6k  lefrtiibbje  Idlepve  a  eaiiUdi 
61et  szilk  korl&tjaibi^l,  ImlhatatUnaagilt  mint  pi.  egy  Vitloria 
Coloiina  Veronica  GAmbani  {I48>j  lo'iO)  es  Gaspara  Stampa 
(JTiSS  -1554]  a  Parnaaauaun  kereate. '  Az  urbin6i  tirsaaag  a 
iiagi"  mUalkfitasuk  vizsgAlasaba  nierillve  a/or  vitatkozott.  a  feal^ 


'  L.  Taiiie  i.  m,  2.')— 31 
'  Burokhariit  i.  tn.  1 
*  Kad6  i.  m.  1.  461. 


A  RBNAI8BANGBK0RI  MOvlteZBT.  437 

szetet,  vagy  pedig  a  szobrdszatot  illeti-e  meg  a  nagyobb  rang. 
Ugyanitt  a  tudominy  versenyeivel  oly  vitatkoz&sok  is  vdltakoztak, 
melyek  a  szerelem  vitas  kerdeseit  iUett^k,  mint  a  hogy  Tasso  is 
(ki  egy  ideig  alkalmazva  volt  az  egyetemen)  egyszer  egy  ilyet 
rendezett.  —  A  szerelmi  k(5ltem^nyek  mind  jobban  elt^rtek  Guini- 
cellineky  minden  troubadonri  ^rz^kis^gtdl  ment  szerelmi  kolteme- 
nyeitdl  es  a  szerelemnek  olyan  fejteget^seitdl,  milyeneket  Plat6 
Lakom4j4ban  Diotima  nyojt  Sokratesnek.  Igy  lett  a  hetera  muzsi- 
jkvk  a  renaissance  sz^pirodalm&nak,  szemermetlentil  odadllitva 
—  ugj'mond  Gregorovios  -  az  egybaz  szentje  melle.  Egy  fen- 
maradt  k^zirati  versgyttjtemeny  epigram mdi  eldsz5r  a  szent  ndket, 
nyomban  utdnuk  a  kor  k^jb5lgyeit  dicsoitik,  kik  kdzfil  nem  egy 
akadt,  a  kinek  nagy  irodalmi  kepzettsege  volt  s  ki  Boccacei6b6], 
Petrarcab6I,  Vergilius-b61  ^s  Horatiusb61  k5nyv  nelkfll  szamos  ide> 
zetet  todott. 

A  bdzass^  szents^genek  libbal  taposasat,  a  h4za8sAgt5r5 
szerelmi  viszonyok  die8dit6s6t  olvashatni  a  kor  novellaiban,  melye- 
ket  egyenld  elvezettel  olvastak  a  pApdk  ^s  a  fejedelmek  udvarainil. 
Pietro  Bembo,  a  tiszta  petrarkizmus  fdkepviselftje  (1470 — 1547), 
mint  pipai  praelatus,  Morosinaj4t,  kit51  harom  gyermeke  lett, 
platonikus  szerelmet  leheld  versekben  dics5itette,  el^g  okot  szol- 
giltatva  Francesco  Berninek  (1497 — 1535)  *  (kinek  elevens^gtdl  s 
szellemtdl  pezsg5  levelei  cinquecento  pomographlAj^oz  sorozva 
sokszor  tiilmennek  m^g  a  frivolitis  megengedett  hatirain  is), 
hogy  n^h&ny  politikai  gunyvers^ben  a  papasig  romlott  erk^lcseit 
ostorozza. 

A  tndomdny  es  k51t^szet  nevezetesebb  kepvisel^it  a  p&rt- 
fog6k  nagy  kitttntet^sekben  reszesitik.  Ariosto  Ferradirdl  mondja, 
hogy  itt  az  Est^k  a  tudomdnyokat  es  a  k51t6szetet  is  p^oltAk. 
II.  Alfonzo  alatt  is  viragzott  az  irodalmi  elem  az  ndvarban  6s 
iilamban.  Az  egyet«m  ket  tanAra :  Pigna,  Montecatino  egymis 
Qtin  eUd  miniszterei  lettek  a  tartomanynak ;  de  azei*t  nem  hagytak 
abba  irodalmi  torekveseiket 

A  t(Jbbf61e  foglalkozas  —  mint  mir  mondottuk  —  az  egy6- 
niseg  tehets^gei  min^l  tdbboldald  kifejldd^senek,  a  tehets6gek 
min^l  tdbboldalii  ^rvenyesUles^nek  modja  es  bizonysaga  hatd- 
rozddobb    formak    iranyvonalai    kOzott   6s    pedig  a  f6ny  es    szin 

1  L.  Rad6  i.  m.  I   465.  1 


hangulntoa  iiaszb.ingjdban  es  vegt<;len  valtozatoesagdban,  h  rainO 
peldiul  egy  Andrea  <iel  Sartonak.  Leonardo,  Michelangelo  ea  Barto- 
lommeo  tanitvaiijilnab  centralia  eireiidezesii  kepeirdi,  kontrapostos 
8  Bzop  csoportositdabaii  alkalmazott  alakjair^l  ezdl  hoKzink.  A 
tebbf^le  miikdd^Bi  k6r  bekJ)  tetmesxet^biil  is  folyik,  hog;  ezok 
bizonyot)  rokon  elemek  (isBzekapcsoIildsBa  kOvctkoxteben  az  ujdon- 
sig  nibaj&t  Oltik  magukra.  annal  iiikibb,  cnivel  a  szellemi  es 
miiv^azi  foglalkozisoknak  c-zelja  is  valami  m^g  nem  latottat  s 
9ii41]6t  teremteni.  Ezert  kCnnyen  6rtbetjflk  Arezz6i  Lenard  pana- 
szinak  indokait.  a  ki  irja, '  bogj'  az  embernek  tenezd  Mlettel 
fogadjAk  a  forditaaokat  ...  _»  a  mi  szep  ea  jo  van  a  fordi- 
lasban.  arrol  azi  mondjdk.  bogy  az  az  credeti  SEerzStfil  azar- 
mazik,  a  hibikra  iiczve  pedig  a  legk^ptelenebb  illiUisokra  vete- 
mednek  a  fordit6val  azemben  s  neki  tulajdonitanak  minden  hibai 
is  hianyt".  Azert  ceod^kozik  azon,  bogy  akadnak  m^gis  fordiu'ik. 
0  AntODJuE  eletrajzat  PlDtarchosb^l  azert  forditotta  le,  bogy  (Hi 
tijitaa  nngy  emberck  hirnevet  ^a  dicsUs^get.  S  az  ezen  kori  dicao- 
seg  ietennJtjenek  ismertetO  jelei,  Bzabadobb  felfog^niil  ^og^'a,  esak 
oly  m^rvben  vaniiak  ellesve  a  kiv^6  tSrt^neti  p^ldikbol,  mint 
peldaul  Raffael  Madonn&inak  azepaegei  Agnolo  Doni  mflkedvelB 
Bzintcn  czen  festd  Altai  featett  -  felesegenek :  Maddalenanak. 
a  leonardoi  Gioconddnak,  a  ^Donna  velata"-nak,'  vagy  egy  fiatui 
roDiai  nonek  a  ^Madonna  az  alio  gyennekkel"  ea  az  nAldobrandini 
Madonna"  cz.  kepen  elSfordul6  nemes  formaibul  s  ttfbb  taniil- 
in4nyfO  utAn  szelleniibbe  fejleeztve,  idealisabbaD  kifejezve,  leg- 
tUbbazSr  a  kereaett  korazerii  vonatkozAsok  aejlelmenek  elegel 
teve,  mint  azt  a  raffaeli  ,Attila  in  Le<i  papa"  cz.  kepen  Bolce 
Leoban,  a  harmadik  stanzaban  „Nagy  Raroly  koronaz&sa"  H 
.111.  Leo  luagAt  a  caiazdr  clStt  eskUvel  tisztAzza"  festm^nyeii 
111.  Leobau,  a  ^Caafa  Oatia  mellett"  ea  „Borgo  egeae'-n  IV.  Leo- 
han  megOrOkitott  X.  Led,  vagj-  „IX,  Gergely  kiadja  a  Decretaliikat* 
ex.  k6pen  IX.  Gergelyben  Abrizolt  II.  Gyula  papa  von&sailxil 
lilthatjuk  ^ 

A  sokszor  a  maaok  nagyadgabol  is  menteoi   tSrekvK  dies- 
vfigy    a    renaiBHance-korban    a    iner4sz    (-IbatArozasaanak    meg- 


'  L.  Budapesti  Szemie  1900.  decz.  fiiz.  aTl,, 

'  Springer  i.  m.  236.  I. 

"  Springer  1.  m.  231.,  2-U.  I, 


i 


teremtSje,  a  tudomanyoa  miiv^szi  foglalkozaaoknak  legerOsebb 
moEgatoja,  mint  olyan.  melyet  az  antik-vilig  p^ld^bol  ia  elsaja- 
titottak  HZ  eniberek  az  elSkflJl  hajlajiiok  6»  erOa  bizalom  ipolA- 
sAval  a.  j5vend(5  nagy  elismer^Bek  kivivisa  irdot.  Joachim  Fortiiis  ' 
igen  irdekeaen  irja  e  korbun  :  „A  halhatatlan  isteuekn^l  egy  jele 
ez  az  alacBony.  gy&vn  in  elvetemedett  goudolkodHMmodnak  kUzep- 
szeriiDek  Icnni :  mtly  nagy  ezzel  ellent^tben  az  a  szellomj  magaa- 
aig.  incly  a/  ellenfeleket  legyCzi  ^s  a  virat  beveazi,  a  melybfil 
a  a  vilig  eliitt  az  idok  v^getg  latbata  tesz,  Unnepeltetve  annyi 
ezrektSI;  a.  mennyi  bomob  van  a  tengerben.  Azert  hagyjuk  meg 
mi  mindny&jan,  kik  az  edes  Muzsakat  az  6  szeUemilkkel  be- 
l^legzottilk,  hog}'  ott  kereasek  czMJukat,  a  bova  a  tegbatrabbak 
t(lr«kedtck  ■ . 

Arioato  (1474  - 1533),  kedvenuze  a  fejedelemnek  b  baritja  a 
ni^r  1 3  eves  koribau  kardinilisai  lelt  Este  Hippolitnak,  .  Az  JirjOngu 
Orland'-ot  tervszerflteg  kiilt^tti;  az  Este-liiz  dicsSit^aere.  Roianil 
hadjirataib6l  kellett  az  Eat6k  Uset  levezetni.  A  dioavagy  erfiti 
sKenved6tyet  mutatja  ezen  eposz,  mely  czimet  onnan  veszi,  hogy 
a  ezep  Angelika  dijul  tUzi  ki  mugat  a  legvit^zebbDek,  a  kj  a 
ezaracK^nok  ellcn  leghitBteaebben  kOzd.  Roland,  mivel  a  le&ny 
egy  sebeslUt  h6snek  (Medomak)  lesz  nejev^,  megSrUl. 

A  magasabbrendii  vilagnezetek  lesjialUtiBa  egyeni  szenved^- 
lyek  altal  t^vntra  vezet,  mert  a  aajit  erejebe  vetett  OnfejU  hit  BOkezor 
elbizakodottsagot  SzUl.  Petrarca  valamely  level^ben  erdekeBen  S7.6\ 
a.  nagyk^piiskSdfi,  tudatlan  es  elbizakodd  orvoaokrol.  Mindamellett 
a  tudomaiiy,  midOii  az  igazzal,  a  dolgok  jellemzti  viBzonyaival  fog- 
lalkozik,  nincBen  azon  elJtnyOk  n61kai  annyira,  bogy  az  eninyeket 
inagAhoz  ne  vonzana.  S  ez6rt  vele  egyQtt  az  egyen  Unerzet^re 
epilett  dicsvagy.  mely  nagy  erCt  vett  i^gy  a  legkiv&I6bb  egyh^zi 
fejedelmeken,  mint  a  vildgi  Bzemelyeken,  valamint  a  politikaban, 
ugy  a  tAraadalomban,  n  maveszetben  aokf^Ie  eB  legritkabb  reaul- 
tstamot  ^B  mindeiiek  felett  tanulaagos  mllveket  bozott  letre,  az 
akaratot  nem  cauk  Hzabadabba,  hanem  llgycaebb^.  tei'enit{)bb6  ^s 
aokoldaliiadgban  nemzetibbe  ia  tev^n.' 

Leon  BattiBta  Alberti  (azUl.  1404.,  megh.  1472.)^  ezen,   a 


I 

4 


■  Ueghalt  lo3G-baii.  L.  Williuanii 
•  L.  WocrniBTin  i    m,  46.  1. 
'  Burcbhardt  i.  m.  1.  187—190. 


440  A   KENAI88ANCBKORI   XCVteZET. 

kUlonfele  testgyakorlatokban,  zen^ben,  elm^leti  tudomanyokban  es 
kolt^szetben  kitUnt  egyetemes  rtzellem,  mondotta,  hogy  „a2  embe- 
n*k  ma^ukt(')l  mindcnt  tudnak,  csak  akarniok  kell''.  Sok  tekinteC- 
ben  e  mondas  igazs/igat  latjuk  teljcsillni  a  sokoldaluaigiiLban  me^ 
kortarsait  is  felUlmulo  Leonardo  da  Vinci-ben  (1452 — 1519). 
a  ki  a  mellett,  bogy  egyszerro  ^pit^sz,  szobr^sz  es  festd  volt, 
zenehez,  CHillagaszathoz,  mtoioki  es  mas  technikai  tadomAnyokhoi 
is  ertett.  Antik  ismeretei  mellett  az  elet,  a  valosag  tanalmi- 
nyozasaban  annyira  megy,  hogy  lUruliAban  eljdrt  korcsmakba, 
piaczokra,  veszt(>belyekre  s  rajzkdnyveiben  latbatjuk  a  veszeked^ 
kotVikat.  a  nia^ukat  holtra  kaczago  mnlatozokat :  s  pajzAn  allat4)- 
kat  oly  eleven  termeszetliiiseggel  keszitette,  hog}'  a  nczok  iji^el- 
niUkhen  niegfutottak. 

Tgyanesak  Leonardo  tisztabb  felfogassal,  mint  Lessingig  barki 
szol  a  festeszet  es  kr)ltiszet  viszonyar61,  amazt  fiilebe  helyezven 
eniennek.  mivel  a  kolto,  ha  terni^szeti  tirgyakat  akar  leimi.  el- 
marad  a  festo  mogutt,  a  ki  nagyobb  igazsaggal  es  szeinlelctes- 
seggel  abnizolhat  s  a  festmeny  k<izvetlensegevel  a  szemre  hatva 
hevesi'bb  erzelmoket  kelt,  mint  a  kiiltemeny.  Le<mardo  Mityas 
kiraly  szajaba  adja  azt  az  allitast,  hogy  a  festeszet  nemesebb 
erzeknek.  a  szemnek  szolgahitaban  ail,  mely  indoknal  tbgva  ezen 
kiraly  a  neki  atnyujtott  miivek  k(")zlll  a  k51t5it  mellozve,  a  fest- 
nienv  utan  nvult.^ 

A  kiilteszet  nvelve  -  e  miivesz  szerint  -  nemzetcnkint  val- 
tozik,  a  festeszet  nvelve  nemzetkozi.  LegUmulsagosabb  az  az  eszre- 
vetele,  hogy  a  festo  miivevel  (pi.  egy  csatakepen)  egyszeiTC  hat 
a  szenilelore.  niig  a  krdto  csak  reszenkint,  az  ido  egymasutanja 
folyaman  sorolhatja  fel  a  tiirtenteket.  ugy,  mintha  a  festS  egy 
areznak  vonasait  egyenkent  niiitatna  be  s  azert  kcHo  attekintest 
neni  adiiat  r<'»la. 

S  teny.  iiogy  a  hatasos  es  tartalmas  kifejezesre  torekves 
sziilte  azt  a  mo/gaimassagot,  az  eniberi  es  allati  diih  azon  koz- 
vetlen  kifejezeset,  mely  Anghiari  <*saLitervet  JeHemzi  -  (olyanfele 
iievesseg  ft'ltiintetesevel.  mint  azt  i\iibensnek  oroszlanvadaszat  ez. 
kepen  latjuk)  •* 


*  Jaiinsi  i.  m.  II.  (JT.  1. 

-  L.  Si'i'iiijinn  :  111.  79.   1. 

'  L.  Springer  i.  m.  204..  20.*i.  1. 


A   RBNAISSANCSKORI   IfCVltSZET.  441 

£  korban  termeszetesnek  tdnik  fel,  bogy  az  emberek  eros 
i)szt5neiket  kOvetve,  teremt^  erejtik  tudataban  sz^ls^segekbe  esnek. 

Ugyancsak  Leonardo  a  d5nt5  pillanatot  vilasztotta,  mid6n 
a  csata  sorsa  eppen  eld51,  a  florenczieknek  a  majlandiak  felett 
(1440)  vivott  gy5zelmet  4br&zol6  k6pen  a  fejlem^nyek  es  kifejlett 
irdnt  kevesebb  erdekfeszit^ssel,  mint  azt  az  eppen  e  p&lyazaton 
gyoztes  Michelangelo  kepen  litjuk,  ki  a  fUrd^sben  meglepett  kato- 
nakat  f^Idltozotten  a  csataba  keveredve  illitja  el^nk. 

Az  originalitdsnak  a  megingathatlan  elvkOvetesben  vegz5d5tt 
kifejl5dese  nemcsak  a  tarsas  erdk  nagyobb  megfesziil^senek, 
hanem  sz^mos  vallasi,  erkOlcsi,  politikai  Osszeegyezhetetlens^gnek, 
osszetitkdz^snek  volt  szttl5je.  A  belatasoknak  6s  akaratoknak 
sokasaga  s  az  egyetemessel  Qsszekdtdtt  egyeni  szab41yai  kQvet- 
kezt6ben  a  meggy5z5desek  8okfeles6g6hez  vezet  ugyan,  amde  a 
keret  nagysaganal  fogva  fenkoltseget  6s  erosseget  is  kdlcsQndz. 
A  quot  capita,  tot  sententiae,  mely  kttldn5sen  a  kumanismus 
koi*ara  illik.  a  nagy  hivatasnak  teljesit6s6re  kepesit.  Michelangelo 
IV.  Fk\  pApa  idej6bcn  (1537)  folytatva  a  sixtusi  k4polna  diszi- 
teset,  ket  6y  alatt  a  h4ts6  falra  rafestette  az  utol86  iteletet, 
melyben  —  bar  alkalmazkodott  Rrisztus  jOvendOlesehez  az  utolso 
dolgokr61  —  mAs  ily  tirgyii  kepektdl  nem  egy  vonisban  elt6r6 
sajatos  es  sokkal  niclyebb  felfogdssal,  borzalmasan,  mintegy  a 
vilagi  elemek  rettenetes  harczat  erzekiti  meg,  ugy  hogy  Rrisztus 
nem  mint  nyugodt  Isten,  hanem  a  harag  megfelemlitd  fens6geben  ^ 
mint  kiizd5  jelenik  meg  az  atkos  hatalmak  elleneben ;  az  itelo 
bir6t  kett($s  korben  korUlvev5  szentek  es  az  angyalok,  kik  az 
istenember  kinszevedeseinek  szereit  felmutatjak,  megremegnek. 
Egy  Idthatatlan  er(5  es  angyali  segits^g  a  j6kat  fblemeli  a 
Krisztus  kOriil  csoportosult  boldogok  sor4ba^  az  atkozottakat 
pedig,  kik  bokasuk  daczdra  mindnyajan  megkis6rlik  magukat 
visszatartani  az  esest51,  hatalmas  ordQgdk  a  melysegbe  sodorjdk.  - 


*  Igen  erdekosek  Sarlok^zi  Nevtelen  (1552-ben)  .Optima  Historia 
De  extremo  iudicio'*  (Regi  magy.  kOlt.  t&ra.  VI.  kdt.  36—47.  1.)  cz. 
kcdtcmenyenek  ezen  sorai  (209—212.) :  Iteletdt  kezd  az  Isten  ott  tOnni 

—  Nagy  haragjat  gonoszokra  ontani  —  Iteleti  kinek  kezd  igaz  lenni, 

—  Rdttcnet(3s  Atkot  kezd  rajok  hanni.  L.  m.  u.  o.  261—268.  sorokat. 
L.  meg  Dobai  Andras  (1540)  kmteraenyet  (u.  o.  II.  k(5t  143—150.-: 
137—140.  es  141-144. 

*  L.  Springer  i.  m.  252.,  253.  1. 


442 


A   REMAIS8ANCBK0BI  MfiTtSZET. 


A  cselekvenyek  szenved^lyes  mozgalmasadgit  a  mfiTeu 
inkdbb  hevcs  tagmozdulatokkal  igyekezett  kifejezni,  mint  arczczaL 
vegtelenUl  hajlekonyan  es  alkalmazkodoan  a  lelki  illapotiuk 
minden  arn^alatahoz.  Azonban  a  festdnek  aesthetikai  felfogisa 
itt  Osszeegyezletbetlen  ellentetbe  j&tt  az  egyhazi  felfogassa]  a 
nagyobbara  nieztelen  alakok  iiiiatt,  a  min  Biichelangelo  egyik 
tanitvanya  Daniele  Voltcrra  ugy  segitett,  hogy  az  alakokra  nemi 
ruhafel^t  festett. 

Miebelangelonak  e  kepen  vehet()  eszre  a  tradiczioktol  meat 
iiag}'obb  Onallosdg,  mely  az  antik  befolyastol  val6  fDggetlensege- 
ben  nala  eloszor  Pietajdban  tiinik  fel.* 


I>i\  Janicsek  J6zsef, 


(Folyt.  kOv.) 


*  L.  Kuackfuss  .  Michelangelo  13.  1. 


BCn    ES    BfjNHODfiS. 
(Befejezo  kttzlemeny.) 

A  physikai,  intellectualis  68  ethikai  szabadsdgnak 

a  k6rd68e. 

Mint  mar  emlitettem,  a  szabadsdg  tanival  a  bOlcseldk 
koziil  a  legmeljebben,  legbebatdbban  ^s  tal4n  legtdbb  eredmeny- 
nyel  az  njkornak  nepszerii  philosophusa  Scbopenhauer  Arthur 
foglalkozott.  Szerinte  a  szabadsAg  fogalma  negativ  fogalom,  jelenti 
valaminek  a  hidny&t  (^Dieser  Begriff  ist,  genau  betracbtet,  ein 
negativer.  Wir  denken  durch  ihn  nur  die  Abwesenbeit  alles 
Hindemden  und  Hemmenden."  ^Cber  die  Freiheit  des  Willens*). 
—  Ez  a  valami  az  akadaly.  Ha  cselekv^semben  semmi  sem 
akaddlyoz,  akkor  szabadon  cselekszem.  —  De  a  p6ld&k  jobban 
megvildgitjak  a  t^telt.  Levelet  akarok  imi  s  valaki  lek&tve  tartja 
a  kezemet ;  ki  akarok  ugrani  az  ablakon,  de  valaki  h4tulr61 
visszatart  stb.  A  p^ldik  vilagosan  mutatj4k,  bogy  akaratom  elle- 
n^re  egyebet  cselekszem,  mint  a  mit  akarok.  Mi^rt?  AzM, 
mert  valamely  ktils5  ero  megakaddlyoz  engem  abban,  bogy  aka- 
ratomnak  szabad  folyast  engedjek.  Ezek  jogilag  indifferens 
cselekedetek  voltak.  A  jogi  cselekedetekn^l  is  el5fordulhat  a 
physikai  kenyszcr.  P.  o.  a  vAltot  nem  akarom  al4imi,  de  vala- 
mely nAlam  er5sebb  ember  erohatalommal  aliiratja  velem  a  \k\- 
tot,  lefog  es  vezeti  a  tollat  a  kezemmel  stb.  Itten  is  akaddlyozva 
vagyok  abban,  hogy  akaratomnak  szabad  folyast  engedjek  6s  itten 
is  kfils5,  u.  n.  physikai  ero  altal  vagyok  akad&lyozva  abban, 
hogy  akaratomat  a  cselekvesben  realisilhassam. 

Az  intellectualis  szabadsag  eg^szen  mAs  termeszetii.  Ennel 
felt^telezzUk   mar  az    ismertetett  physikai   szabads&gnak  a  letet 


444  BCN   tH  BCNHODfiB. 

(a  physikai  kunyszeriiek  u  hianyat).  Physikailag  teljesen  szabadon 
t'selekodhetlink.  Csupan  intelectusunk  van  elborulva.  P.  o.  12 
(irUlt  niegoli  apolojat.  Cselekveset  physikailag  teljesen  szabadon 
kovette  el,  scnimifele  kivUlrol  jovo  es  hato  ero  nem  kenyszen- 
tette  ot  a  cselekvoRre.  Meg  akarta  dlni  az  4pol6t  es  megiUte  » 
apolot :  az  akaras  es  a  eselekves  teljesen  congruens.  fis  azert 
inegis  azt  inondjuk.  bogy  i-selekvese  8emmi  kOiUlmenyek  kiizott 
seni  sziiniithato  be,  niert  elineje  el  volt  borulva  es  nem  akarhatott 
szabadon.  Igy  es  ehhez  hasonloan  okoskodunk.  Valoban  nag}'on 
heiytelcnlil.  Ha  eg}'altalan  beszelbetfink  szabad  akarasrol.  hz 
nrillt  is  szabadon  akarliatott.  Az  orlilt  is  epp  annyira,  illetAe 
(helyesebbeu)  epp  oly  kevesse  akarliat  szabadon.  mint  b^rki  ezen 
a  vilagon.  A  dol(»g  facitja  nem  az  akarisban  van.  Valamint  .1 
physikai  szabadsjignal  is  a  szabadsag  letc  vag}'  nem  lete  teljesen 
tViggetlen  az  akarastol,  ngy  az  intellectualis  szabadsagnal  sim-s 
itt  a  kerdesnek  a  magva.  A  pliysikai  szabadsag  akkor  letczik. 
lia  kivUlrol  jiJvo,  hogy  iigv  mondjuk :  physikai  ero  nem  akada- 
lyozza  meg  az  illetot  akaratsinak  vegrehajtasdban.  Az  intellec- 
tualis szabadsag  akkor  letezik,  ha  valakinek  intelleetusa  nem 
esalja  ot  meg.  Ha  reiulesen  inn<.'tionahi<ak  elmebeli  tehetsegei. 
Tgyanis :  az  allatok  es  meg  sokkal  fokozottabb  mertekben.  az 
embi»rek  abban  kliliinbiiziiek  :)  <'selekves  tekinteteben  a  najrr 
termeszet  tr)bbi  dolgaitol  (eselekves.  actio  ktilonben  mindeniitt 
van  :  tekints<l  a  csillagok  Jarasat,  a  mole<*iihik  vibralasat),  hog} 
a  rselekvesnek  oka.  a  mit  az  emberck  vilagaban  motivuninak. 
in<lito  (tknak  szoktunk  nevezni.  a  maga  hatasat  az  intelleetusoii 
keresztiil  gyak<»rolJ:i  az  emberi  akaratra  (az  ember  l>elso  mag- 
vara).  Hogy  teliat  valaki  jeHemeiiek  inegleh»loleg  eselekedhessek. 
szlikseges.  liogy  Intel lectusa  a  motivumokat  ugy  tArja  fel  elotte. 
mint  a  niilyenek  azok  a  valosagban.  A  peld4k  meg\'ilagitjak 
teteliiiiket.  F.gy  !n<»>()lylyai  kisert  tV-nyegetes  normalis  allapotban 
joindulatra  haiignl  benniinket.  Kllenben  ha  egy  Uldi^zesi  maniaban 
szenvedot  t'enyegetiink  meg.  vy.  a  szerenesetlen  bizonyara  maskep 
togja  latiii.  iiiaskep  fogja  ertelmezni  ezt  a  dolgot.  A  jog^szok 
kedvelt  tbem.'ii :  a  physikai  es  iiiteileetiialis  sznbadsagnak  a  ker- 
desei  tidajdiMikepen  erintetleniii  Iiagyjak  a  fokenlest.  A  physikai 
szaba<isag  kerdese  ugyaiiis  csupan  az  akarasnak  iTalisalasaval  fog- 
lalkozik,  a/  inteMeetiialis  szabadsag  kerdese  pedig  esak  azzal  a 
moddal  tnglalko/ik.  a  uielylytd  az  iMteUertus  megismortcti  a  ese- 


lekvfi  aUnyt  a  niotivumokkal.  A  motivumok  batdUa.  az  akariut 
keletkez^se,  az  Hkaras  deterniinalaB^iiak  tana  teljeseo  az  ^thikai 
(moralitt)  Bzabadsdfr  kei'd^s^tiez  tartozik.  —  Van  a  jog&ttKoknak 
is  egy  olyan  fogalmab,  a  mely  az  akarasnak  a  kerd^B^t  ^rinti, 
Ez  a  j^i  fogatuni  az  ugynevezett  Iflektani  (psykliikai)  V&nyt 
fogalma.  Erre  a  fogalonira  a  kfivetkezo  peldat  bozhatjuk  fel : 
egy  anyit  azzal  a  fenyegeteasel  kenyazeritUnk  fajtalankodisra. 
bogy  azt  mondjuk  neki,  ba  ui^m  enged  kiviLnadgunknak.  ha  neni 
engedelmeskeilik  nektlnk.  ha  nem  cttelekszi  azt,  a  mit  mi  akarunk, 
lelJSjjUk  az  eiJlttUnk  level  gyennt>keit,  Az  anya  me^jed  a  fenye- 
geteHtlH,  —  helyesebben :  mfrlogeli  a  moHvnniokat  68  —  el- 
batArozza  niagat  a  fajtalaiikodisra.  A  k^rdes  az.  szabadon  caek- 
kedet^e  ez  a  no  ?  Felelet.  Olyan  Hzabadoa  uselekedett,  mint  a 
milyen  azabadon  a  tiibbj  emberek  cselekszenek.  ('selekedetc 
eppen  olyan  volt,  mint  minden  mas  eniberi  oselekedet,  Nagyoii 
belyesen  niondja  Savigny.  hngy  a  fenyegetes  liatisa  alatt  is 
szabadnn  rselekszik  az  ember  (mar  amiyira  szubadon,  a  mennyirc 
a  ttjbbi  emberek),  mert  hAi-om  eshetc^B^g  ktfzStt  vatasztbat :  vagy 
elkSveti  azt,  a  mil  kiv&iinak  tdte,  vagy  nem  caelekszi  azt  ea  be- 
vHTJa,  bogy  a  fenyeget^st  bevaltstik,  vagy  pcdig  ellenall  a  fBiiye- 
get^nek.  A  mennyire  Bjsabadok  az  emberi  I'selekedetek,  unnyira 
ijEababon  citetekszik  a  psykhikai  kenyszer  hatiaa  alatt  csnlekvS  is. 
Csakhogy  az  emberi  cseleked^tek  a  legkisebb  mert^kben  sem 
Bzabadok.  A  psykbikai  keiiyszcii'nel  szemmei  lAtbato  az  akar&s 
determinalasa,  raert  a  psykbikai  kenyszer  eseten  erHaen  a  sze- 
mfliikbe  utlenek  a  motivumok,  Vo]tahi^p«^ti  miudig  psykhikai  keny- 
sser  b  aids  a  alatt  cselekszilnk. 

A  iia^y  termeszet  caelekves^tul  esakis  (Sntu<latossaguDk 
ktUOnbOzteti  meg  uselekvesOnket.  Mi  tudjuk.  mit  caelekszUuk, 
Nagyon  sokszor  tudjuk  azt  is.  bogy  miSrt  <-selekszilnk  iigy,  a 
mint  cselekszilnk,  de  legtiibbsziir  nem  tudjuk  ok&t  adni.  nem  tud- 
juk igazi  rikit  adni  cselokedptiliikuek.  Ne  feledjilk.  mi  is  a  ter- 
megzetfaez  lartozunk.  a  termeuzeti  nagy  i-ausalta  nexusban  mi  is 
benne  vagyuuk,  mi  is  roszt  vetsztliik  abban,  epj>  ligy.  mint  a  nagy 
mindeneeg  minden  legkiaebb  porszeme.  Mi  rsak  megviligitjuk 
a  termeszetnek  mi  altaluuk  kitdlt^tt  causalia  ncxusat  5ntudatunk- 
nak  Knyevel.  —  Okuk.  indit<!>  okok  hatarozaik  tneg  abar&Buiikat. 
Pcrsze  belsU  magvunk  nem  egyforma.  KDlOnbUzil  individuumok 
nai   kUlSubiizt)  es  minden    individuumnal    kUlilnbiizti     £pp    azM 


) 


J 


)    tta    BONHdDfcS. 


egy  6s  Dgyanazon  objectiv  ok  killi^nb^zd  individuumokra  '. 
bSziikepen  hat.  l!lgy.  mint  az  elettelen  term^szetben :  snabily 
az,  hogy  a  ho  a  teateket  g^zA  alakitja  At,  de  100"  CeleiDS  nem 
elegendJl  aira,   bogy  a  pUlinit  g^zA  atakitaa  kl. 

Ism^Uem :  az  individuuniok  kUltiDbOziik.  Vannak  ligyneve- 
zett  gyenge  jellemti  emberok.  Ezekn^l  talan  egyazeri  ^hez6s  eleg- 
a^ges  arra,  liogy  elinduljanak  lopai.  Mig  m&sok,  az  eros  jellemG, 
az  dgynevezett  erenyee  emberek  tokabb  ^beznek,  de  nem  szesy- 
nyezik  be  magukut.  Vanoak  jd  lelkek.  a  kik  erenyre  vannak 
teremtve.  a  kiknek  m&s  fajdalma  fajdaltnat  okoz,  a  kik  r^szt- 
veaznek  a  mas  szenved^a^ben  s  a  kik  belsli  JellemQk  kOvet- 
kezt^ben  Inkabb  eltdrik  a  legnagyobb  megaldzlatast,  jogtalansi- 
got,  sembogy  maenak  bajt  okozzanak  —  6s  vannak  rosazlelko. 
dgynevezett  njalitiosus  emberek,  a  kiknek  a  maa  siraaa  orOmot 
okoz,  karorvendSk,  a  kikben  a  satan  teatet  OllStt.  Ezek  v^let- 
kharakterek.  A  ket  veglet  kiiztitt  megszimlalhatatlan  nuance 
van  s  az  emberek  ezeket  a  iiuanceokat  kepviselik.  De  a  jellem 
meg  nem  vAltozbatik.  A  killsil  me/,  megvaltozhatik,  de  a  jellem 
nem.  Hogy  az  irigy  ne  irigykedjek,  bogy  a  karOrvendfl  ne  Srill- 
j{)n  a  aika  bajAn,  bogy  a  jolelkfi  resztvevj)  ne  ^rezzen  fdjdal- 
mat  a  szenvedes  lAtasAra  - —  az  lebetetlen.  Nem  szUks^ges,  bogy 
a  Jellem  tettekben  ia  nyilvanuljon.  Lebetsegea.  hngy  vaJaki,  a 
kit  a  term^szet  gonosz  lelekket  atkozott  meg,  talau  niert  Utja. 
hogy  igy  nem  boldogul  uz  61etben,  soha  seni  cselekszik  karJirvondd 
raodon.  De  ez  mind  cank  lAtazat,  kiilsO  ruba.  A  lenyeg  ezek  aJatt 
sem  valtozik. :  „Az  aranyat  ia  ezliatdt  is  utanozzik  az  ugyneve- 
vezett  talnti-aranyban  ^a  britannia-ezUstben,  de  cask  utinzat  marsd 
az  mindig :  tUk^letesen  ugy  all  a  dolog  a  kbarakterrel  ia  (dr. 
Fauer  Imre  :  ,Az  ethikai  detemiinianiua  elmelete",  masodik  ki- 
adAs,   1899.  evhol.  .i4.  oldal). 

Perszc ;  czt  a  jellemet  ia  az^t  kell  azednilnk.  Ez  a  jellem 
aem  olyan  nagyon  egyazerii  6b  magAt^l  Silodd  valami.  Cigy  fejez- 
hetn^m  ki  magamat,  bogy  a  jellem  az  embeii  individuumnak  a 
term^BZete.  Valamint  az  easzes  tePm^Bzeti  dolgoknak  megvan  a 
maguk  termeszete.  ugy  az  egyes  individuumnak  is  megvan  a  maga 
term^azBte.  A  bydrogenriak  mas  termeszete  van,  mint  az  oxygen- 
nek,  a  bariomnak  mas  temi^azete  van,  mint  a  wolframiumnak  stb. 
a  kaktuanak  niAa  lerm^azete  van,  mint  az  ak&cznak,  a  kutyAnak 
mas  termeszete  van,  mint  a  maeskAnak  es  ennek  a  kutyafajnak 


p.  o.  ft  doggnak  mas  tetmeszete  van,  mint  amannak,  p.  o.  a 
vizal&nak.  S5t  egy  kutyafajon  bettil  is  feitaialhatjuk  a  klllJtnbs4- 
get :  A.  koty&nak  mis  ternieBzetc  van,  mint  B.  kutjanak.  A  Leib- 
niz-felillitotta  priDf-ipiam  indeacernibiliani  az  emberaek  hozziU'^r- 
beWi  nagy  mindensegben,  a  tcrmeazctben  sehol  sein  hazudUiIJa 
meg  magit .-  bizDiiy-bistony  nines  a  termeszetben  ket  teljesen  egy- 
forma  falevel.  ^a  ez  a  nagy  principium  ne  viln6k  be  a^  embe- 
rek  viligaban.  Az  untudatra  ebredt  ternieszet  meghazudtolni  est 
az  egyetemes  tSrvenyt?  Neni.  nem  6s  ezerszer  nera.  Az  ember 
a  termiszet  leguomplikAltabb,  legremekebb  alkotisa.  MAr  com- 
plik&ltsaga  is  arm  mutat,  bogy  a  term^szet  minden  egyes  embei^ 
ben  individaalisaJva  van.  Killdnbiizd  a  ffilitnk,  klilOnbozj)  a  sze- 
mtlnk.  Mas  a  testUnk,  minden  Jcgkisebb  testr^szUnk,  mindea 
idegszAlunk  egyenileg  mrgk[iI3nbSzt«thet^,  —  bizonyara  belsfi 
mngvunk  aem  egyforma.  BelsO  magvuiik  is  egyenileg  megkill6n- 
beztethetii. 

De  belsfl  magvunkat  ki  kell  hamozni.  Le  kell  liantannnk 
rola  mindazt.  a  mi  nem  hozza  tartozik,  csak  rAtapadt.  Le  kell 
rala  bintanunk,  a  mit  a  civilisatio,  conventii3,  nevel^s  stb.  stb. 
rokott  rea  —  Ha  ezt  megteszezUk,  megl&tjuk  az  ember  belsi) 
mag^'at  a  maga    meztelons^g^ben.  De  ez  a  miit6t    rendklvUl 

nagy  neh^zsegekkel  jAr.  Az  ember  lenyegebe  caak  nagy  rttkAn 
tekinthetttnk  be.  Megia:  nelia  bepillanlhatunk  az  ember  jellemebe. 
(P.  o  ha  fontoB  erdekrdl  van  szn.  ha  meggondolis  nelkUI  cse- 
lekszttnk,  in  vino  Veritas  stb.  stb.)  Ua  az  ember  beUii  magva,  az 
intelligibilis  kharakter  niagaba  merGl  is  pAr  pillanalra  niegsza- 
badul  az  InteUectus  gyAmkodisalol,  megJAthatjuk  az  ember  igazi 
jellem^t.  —  Hogy  az  emberek  lenyegileg  klllOnbQznek  egymastiSI, 
elegg6  bizonyitja  az  a  tapasztalatt  teny,  bogy  k6t  ember  teljeaeti 
egyenljt  kUlsQ  hataaok  alatt  is  teljesen  killOnbCzik  egymastol. 
(Teljesen  egyfonna  eteJt  esznek,  teljesen  egyforma  italt  isznak, 
egyforma  vogy  eppcn  egy  lakasban  laknak,  egy  tareasAgba  jdr- 
nak,  egy  neveleaben  reazesQliiek  stb,  stb.)  Barmennyire  egyforma, 
congniens  Is  a  tAplalkozas,  ezek  az  emberek  megis  mAr  testileg 
is  raask^p  fognak  kineziii.  A  tanitds  ^b  neveles  teljesen  egy  6s 
ugyanaz  lebet,  de  ez  a  ket  ember  megis  kUliinbQzCkepen  6a 
masnak  fogadja  be  a  nevelest  es  tanitast.  £ppen,  de  6ppen  dgy 
altank  a  L'selekvesekkel  is.  Barmennyire  is  egyenlQk  (objective) 
az  akaratra  hatti  okok,  motivnmok,   k^t   ember    ugyanazou  okok 


4 


keazMk  tfnM  vkek  (obJKtn)  Wnin  abtt  ■ 
haAoo  i»  iiiiiT  miil  okaHtmlmmk  cscfekedM.  De  ex  a 
ht^""-*-^'  i»  tcljna  jinSaaokat  tncBtOrt  n^.  As  ibiIihiI 
ffjrcBtn  okok  (okjcctiT)  hstM>  *laU  uert  CTcIekeniaefc  wi^fp. 
Mert  aiok  jut  cf^edi  okok  linlMr  obJMtJTc  e^vaMk)  vollafcr- 
pen  (snbjeetive)  nen  ef^«al5k.  Ee  miiidH  indito  ok  miat  sobjcc- 
tiv  iodho  ok  hU  Trank.  Valanely  kllsA  okof  cuk  wiit  p«j- 
ktokaj.  Iriiil  snbje^T,  bd«j(.  iiKgrauiton  okot  rraz  tekiatelbe  n 
akant,  nakia  mint  Dyen  psykhikai  okn  reagal.  Ax  indindiung 
az  objediT  okokal  nibjectiTisilja.'  Sabjectmsiija  pe^  asbjcr- 
tmninak  megfelelSl^:  lehat  t^  ea  ngTanazoa  okot  e^Todotnl 
kai5nb6zJi  sobjectamok  ktUdnbdEdkepeo  fognak  snbjeeti\~is«lu 

Okok  ha>nak  az  emberre.  okot  hatarozzak  meg  az  aka- 
rial.  Okok  bdJtJak  meg  a  cselek^ral.  Bog;  milyeii  Wsz  a  nr- 
lekedvt.  az  ad^l  fVi^,  bogy  a  subject! vi sail  okok  mikepen  hatnak 
u  b«l»8  leavegrv,  az  ember  ethikai  substantiijara.  Persae  :  ^y 
cnelekr^e  me^nditasiboz  soksKor  na^on  sok.  talin  szuntalan 
ok  hat  kiixre.  I^betseges,  hog^-  az  okok  pro  es  contra  sorakoi- 
nak  a  i^Helekvr-shez.  E7.  esctben  az  er^sebben  halo  okok  fognak 
^'CzedfrlmeMkedni.  —  Ok  nelkBI.  motivum  nelkfll  nines  cselrkTf's. 
As  emberi  akarat  pihen.  -  —  Egjenl^  bato  okok  melletl  (ha 
ugyanis  pro  ^e  contra  egjenlSen.  egyenlo  eroTel  hatnak  az  okirii) 
u  Buridan  szamarihoz  Jutunk  — :  szinten  oiacn  irselekves,  a 
m^rle^  rgjens^lyban  marad,  ha  mindket  serpenyojebpo  egyenin 
siilyok  vannsk.  —  Ez  a  vsaregulaja  a  pHelekv^enek.  Ez  a  deter- 
mtniemtis  tana    Ezt  jelenti  a  Liszt  deliniti6ja.    deierminismua  ^^ 


'  .  L'gysn  mik  azok  a  belso  ^s  kiilso  okok  'f  N'em  eppttn 
■ilysn  tennSszeteH  ok  az  egyik,  mint  a  m&ttik.  A  mikor  minden.  a  mi 
rti4nk  hat,  vegelemKesben  eFyfonnan  3  na^  tenneszetbul  fakad,  es 
Hzervezetlinkfin  it  bat  re&A.  Az  prkOlcfii  es  tirsadalmi  okok  es 
tcnyeztik  szinten  csak  t«rme8zetea  modon  keletkezett  ^e  batd  okot 
i»  tenyezfik:  a  metynek  er«Je  epen  azert  Dem  keveebbe  kiaysxeiitS. 
— ■—  -J  li^neTezett  tiszUui  phyNikai  okoke.  —  A  beliilriil  jfivS  indo- 


BtN  lES  bOnh^dIes.  449 

„Be8timmbarkeit  dorch  Motive**.  Eredmeny  :  minden^  a  mi  t^rt^nik 
okokb61,  szttksegkepen  tort^nik.  Szabad  akarat  nines  ebben  a 
vilagban.  Biin  es  ereny  egy  anyam6hb51  sziiletnek.  —  —  — 
^Ma  mar  nem  tagadbatni,  hogy  az  ember  nagyr^szt  a  BzUl5k, 
dajka,  hely,  ido,  leveg(5,  f6ny,  tipldlek  stb.  beliaUsanak  ftsszege, 
magAtol  pedig  senki  sem  lehet  semmiv^  sem  testileg,  sem  szel- 
lemileg,  sem  erk($lesiieg :  Qaid  babes,  quod  non  accepisti,  et  si 
accepisti,  quid  gloriaris,  quasi  non  acceperis*.  —  —  —  ^A 
term^szet  orok  tOn^enyei  szerint  keletkezik,  fejl5dik  es  hanyatlik 
az  ember  testileg,  lelkiieg  .  .  .  es  alakulasanak  gy5keret  sziile- 
tese  felteteleibeu  birja".  (Pauer:  i.  m.  152.  oldal.) —  , Schiller 
es  Shakespeare  Mozart  es  Beethoven  kOltok,  illetve  zen^szek 
voltak  mar  a  bOlcsoben ;  es  Raphael  festc^  leendett  kezek  nelkttl 
is"   (Oettinj^en). 

Minden  eselekves  a  kharakter  es  a  rea  hato  okok  eredmenye. 
Szabad  akarat  nines.  Ha  tetszik,  tetelQnket  igy  is  formul4zhatjuk : 
akarat  nines. ^  Ezt  a  helytelen  formulazast  ide  kell  iktatnunk,  mert 
elsorangu  tudosunk  kenyszerit  erre.  Fayer  Laszloval  szemben 
hangsiilyozniink  kell  a  determinismus  igazat.  Fayer  ugyanis  a 
kovetkezokepen  okoskodik  az  akarat  szabadsAg4r6l :  ^Ha  valaki 
determinista.  ha  o  a  kdt(3ttseg  hive,  akkor  azt  kell  mondani, 
hogy  nem  fogadja  el  az  akarat  l^tezeset.  (Ha  ez  ily  vilagosan 
kimondatnek,  nagyon  megfogynanak  azon  iskola  hivei).  Reszfink- 
i'b\  az  akaratelmelet  alapjan  allunk.  Azt  elfogadjak,  hogy  moti- 
vumok  vezetnek  bennlinket.  De  a  motivumok  sulyat  az  ember 
dllapitja  meg.  Ebben  all  az  o  relativ  szabadsdga.  Ha  egy  ese- 
lekmeny  vegrehajtAsa  mellett  tiz  motivum  8z61,  ellene  csak  egy, 
akkor  az  egyen,  kire  ezok  a  motivumok  hatni  iparkodnak,  el- 
(iontheti,  hogy  a  tiz  motivumra  nem  hallgat,  hanem  hallgat  az 
egyre  es  azt  koveti,  mert  ez  az  egy  motivum  nyom6sabb,  mint 
mind  a  tiz.  ()  tehat  nem  rabja  a  motivumoknak.  Csak  akkor 
rabja,  ha  a  motivumok  onniagnkba  viselnek  sulyokat,  ha  anyagi 

^  Ezt  a  formulat  csak  a  kenyszerfiseg  dikt&ltatja  veliink.  Mert 
valojaban  Ictezik  akarat,  letezik  akards.  Es  az  t.  u.  szabad  cseleke- 
detek  valamennyien  congrualnak  az  akar^sal.  A  szabad  akarat  ker- 
dese,  —  mint  azt  fentebb  kifejtettuk,  —  az  akar4s  keletkezesenek 
sziiksegesseget  tanitja.  Mi  elibmerjiik  annak  az  Qntudatnyilatkozatnak 
igaz8&g4t :  tehetek,  a  mit  akarok. 

ATHXNAEUH.  29 


^ 


erO  jellegdvel  birn&nak,  linl  u  pliysikuni  az  litjibnn  SRi  ggta- 
K^bb  phyHikumot  eltolja.  De  a  hoi  az  tub&n  iii6  physikuiu  maga 
adj&  mej;  a  mi  nyomuld  erunok  a  Biilyt,  ott  ajinak  eDgedni  neai 
AbBolutii  kSnytelen,  mert  a  reA  hatd  eri)  egyrfiszet  o  van  bivana 
prodakAlni.  De  uzt  hozzAk  fel,  hogy  oz  ember  a  inotirumok  suly 
Hzerinti  osztAIyozAsAt  a  saJAt  jelleme,  intelligent! Aja,  szervezeti 
dispoHitiuja  s  tSbb  eff^le  t^nyezti  szerint  viszi  veghcz.  Ez  i^nx. 
OBakho);y  fzek  nem  oly  feltetlenlll  uralkoddk.  bogy  az  egyeni 
merlegelest  ea  ez  alapon  a  vAlaaztdst  teljeaen  kizarnAk.  Ha  ezek 
hatAroEOtt  I^nyezJik  volnAnak.  elttre  meg  lehetne  moadani,  faogy 
bizonyoa  kuriitnienyek  kitzt  bizonyoe  ember  miC  fng  tenni  ;  —  a 
mint  n^uiely  eaetekben  me^;  ia  mondhato.  De  i^a^  bozzAvetiileg. 
sociiilocikua  biztoaaAg^al.  A  bilnlet^jogban  BzUkse^^ea  biztoasAg- 
gal,  ugy  bogy  annak  alapjAn  valakit  aujtani  szabad  volna.  neni 
mondbatii  elJirc  aemmi.  Ha  azooban  a  kharakter,  az  ertelmiaeg 
&»  a  az^rvez<>ti  diapnaitiok  nem  absolul  t«nyez*ik.  akkor  kell 
m^g  vaUminek  l<inni,  a  mi  ezeket  kiegSsziti.  es  ezt  nevezzDk 
nkaratiiak'.  —  ,A  detenoiniatAk  a  azabadsagot  caak  abaolut 
azabadsagk^nt  akarjAk  foltUntetni.  Holotl  letezik  relativ  szabad- 
sAg  is.  vagyia  relative  »zabad  mozgia.  relative  azabad  vAlasi- 
tAa.  P.a  minthogy  relativ  fogalom  a  kdtdttaeg,  es  a  caelekede- 
tck  Idrvenyszeriiaege  ia,  a  determinism  us  es  az  indetenninia- 
mua  eg^'  bizonyna  ponton  erinlkeznek  cgymAaaal.  ntt  t.  i..  * 
hoi  egyik  Atmegy  a  mAsikba.  a  bol  a  lislorabol  lesz  hegy.  i 
patakbi^l  foly6.  a  folyubol  folyaiu.  E  ket  fogalom  —  ebbfil  a 
atrmpontbol  teldiitve  —  nt>m  ellenletea.  Az  ellenl^t  cs»k  ngi 
van  meg.  ba  mind  a  kell^nek  vrgletet  veszBtQk :  a  koriAdan  aza- 
badsAgoI  te  a  teljea  kutOtts^t.  Ex  pedig  embrrnel  egyik  sem 
liletik.  (,A  magyar  bllnletAjt^  kezikSnyve".  imiO,  U.  fejexet. 
,Vj  irinyok  "I  —  —  .Akarat  alatt  ertjQk  act  az  elhatirougt : 
a  motivnmtiak  engedni  \-»f^  nem  engedni.  Ha  az  ellenAlUat 
tndom  Inkozni.  ba  ludok  .kOzdeni-.  akkor  van  akaratoo*  {1.0. 
ngyanoni.  —  tg^  hir^zaitik.  bogy  az  eUlbbiekben  megfeleUli^ 
a  Fayer  okoskndatiaira.  Nem  aegii  semmi.  At  ■t^''*""'™^^f" 
ncRi  m«nthetjilk  meg.  M«^s :  a  kitOnS  mdos  n«el«il  nem  hsgy- 
bat.iuk  st<>  nfJkal.  Mi^n  is  a  kRre^ezAket  je^ezzfik  mrg  reir 
aiembMi.  ttbtt.  bojiy  ba  n^adjllk  at  akarat  Irtel.  nifgfogy  » 
dvtenniiustAk  azaau.  de  hisven  ez  nektak  tH)MC9  mjndet^y.  mn 
MtH  van  sii^.  hogv  a  determinisiak    tabtwibMl    sokan    i-annak-f 


vagy  kevesen.  haneni  az  a  turekvesUnli,  liii^-  kidmtellk  nz  i^az- 
saj^t.  EliainerJUk,  hogy  n  motivnniok  siilyat  hz  ember  AUapitJa 
meg,  elisnierjlik.  bngv  n  motivumok  nem  iiDmagukban  viselik 
siilyukat.  De  bizonyns  az  is,  hogy  bk  egyes  ember  a  mittivumok 
eiilyat  BzQksegk^peit  allapitja  meg  oiyannak,  a  milyetinek  ti  azi 
megillapitja  es  ceak  olyannak  nllapithatta  meg,  miDt  a  milyen- 
iiek  tenyleg  meg^lapitotta.  Ha  „a  tiii  motivumra  nem  lialigat, 
banem  hallgat  az  egyre".  ez  azert  tSrteatk,  mert  olyan  »  kliarak- 
tere,  olyan  u  paykhikai  utTfaniBinuBa,  olyan  a  pbysikai  coDstitu- 
tioja,  olyan  a  nuvelese.  olyanok  &z  iameretei  stb.,  hogy  ezeknek 
k<lvetkeKtebcn  nem  kall'jathat  a  tiz  motivumra.  banem  az  eg}- 
motivumra  kill  hallgatnia.  Hogy  mitidezek  duczara  miirX  nem 
mondhato  clAre  meg  a  caelekvea,  annak  oka  nem  az  akarat  Bza- 
badsagaban  van.  —  Erre  a  kerd^sre  megfelel  Spenreraek  mar 
idezett  iiasonlata.  Bizoby  az  emberi  csolekedetek  ia  kiszainitha- 
ttik  vDlDanak.  faa  .  ,  .  ugy  a  mint  azt  Kant  tanitja :  ,Man  kann 
also  einritiimen.  dasB,  wenii  es  fUr  una  moglich  ware,  in  eines 
Menscheu  Denkungsart.  bo  wie  sie  Bicb  durcb  inni-re  HOAiohl.  ale 
AusBere  Handlungen  zeigt.  so  tiefe  EinHicht  zu  iiaben,  dass  jede, 
auoh  die  mindeBt«  Triebfeder  dazu  nns  bekannt  wQrde,  inglci- 
ctien  nWc  auf  dieae  wirkenden  ftuBSere  VeranlaBsungen,  man  eineg 
Menncben  Vorballen  auf  die  Zukunft  mit  Gewiasbeit,  bo  wie  eine 
Mond-  oder  Sonnenfinsternia  ausrecbneu  kiinnte  (.Kritik  der  prak- 
tischen  Vernunft").  —  ^  Fayer  azon  tanititsat  pcdig,  hogj- 
.a  determintBmuB  6s  az  indeterminiamiiH  egy  bizonyoa  ponton 
erintkeznek  egymaaaal,  ott  t.  i,,  a  bol  egyik  it  megy  a  mijiikba" 
Btb,.  egyenesen  erthetetlcnnek  tartjuk.  A  baaonlat  h  balomrol 
es  hegyrol.  a  patakrol  t'B  folyorol,  a  foly6r6l  dis  folyamr6l  egy- 
altnl&ban  nem  azerencaoa.  Hogy  valamely  emelkcdea  meddig 
oevezbetii  balomnak  es  mily  iiagy  emelkedes  nevezbeUi  hegynek, 
bogy  mi  piitak  is  mi  foly<>  vagy  folyam.  axt  mi  bat&rozzuk  meg. 
A  kerdea  caak  a  kifejez^s  kOrlll  forog.  Flatus  vocia  az  eg^sz. 
Ue  ezt  mar  a  szabadsilgnil  ea  a  Bzabadsag  kerdeB^rSI  meg  sem 
mondbatjnk  el.  —  Fayer  akarat- definitioja  sem  ^llja  ki  a  kriti- 
kat:  ^akarat  aktt  ertjilk  azt  az  elhatarozaat :  a  motivuranak 
engedni  vagy  nem  engedni.  Ha  az  ellentallaet  tudom  fokozni,  bn 
tndok  ^kiizdeni"-,  akkor  van  akarHtora".  Mind  igen  azep,  fsak- 
bogy  igj*  elfedtak  a  ftikerd^st.  Ezt  pedig  nem  azabad  teniilink. 
Ez  a  detinitio  nem   mond  aemmit.  legalibb  is  azt    nem  mimdja. 


45!  1 


i 


a  mit  moitdani  akar.  Ne  Teledjak.  bogy  az  elliat^ztls  k^rd^se 
akaratszabads&g  kerd^sevel.  Maga  az  elhataroztU 
pedig  detcmuDalt.  A  ki  az  i-U(^nt41last  fokozni  todja  es  ttid  „kQz- 
deni''  —  ea  a  ki  fokozza  az  ellentiUdst  i>s  a  ki  ^ktizd',  annak 
fokoznia  kell  az  ellentalliat  6a  kttzdenie  kell.  —  —  Hogy  milyen 
k5vetkezetleDil]  t&i^alja  Fayer  ezt  a  k^rd^st.  latfaatjuk  a.  k^ivetkezn 
contradict] obol.  „A  magyar  bttnteWijog  kezikfinyve-  (1900)  11.  fej. 
Oj  iraoyok  czioitt  fejteget^sben.  a  16-ik  oldalon  a  kbvetkeztJkel 
iiiondja  :  .BiintelSJogi  felelfiflsegem  tehat  azon  alapul,  hogy  fol- 
teszik  rvlam.  miszerint  tudtam  volna  niaskepen  is  cHelekedni- ; 
~  ugyanabban  a  mliveben,  iigyauabban  a  fejezetben,  a  17-ik 
nididoii  pedig  azt  mondja :  „Az  akaratszabadsag  es  az  akarat- 
eriS,  niely  a  bttnletojognAI  szamba  nem  jii'  stb.  atb.  A  contra- 
dicdot  csakig  a  bUntet^politika  es  a  bOntetfijogi  utilitariflmus 
alapjin  tudn^m  megszUntetni.  Lehet,  liogy  erre  goDdolt  Kayer, 
dmbar  ez  nem  tiinik  ki  miivebjJl,  Ez  esetben  azt  kellett  volna 
mondania.  a  niit  Prins  Adolftol  ideztlink. 

Es  most  ismetetelleD  kerdezzUk :  kinek  milyen  cselekede- 
tek  szamithatok  be  ?  Felelet :  az  ideal  szempoittj^b^l  senkinek 
sem  azimitbatok  be  L'selekedetei.  Vagyia :  ceelekedeteiert  senkit 
aem  lehet  felelSsae  tenni.  mert  miDdeiiki  osak  azt  cselekszi,  a 
mil  cselekednie  kell.  (:»  senki  aem  oselekedhetik  mask^p.  mint 
a  hogy  tenyleg  cselekazik.  Minden  bilDOa  ember,  iniiidcn  gonoax- 
tev(i  elisnietelbeti  Lutbernek  hires    moadAant :    „Hier  stche    ich, 

ich  kanii  nioht  andera.  Gott  belfe  mir.  Amen". A  melyeii 

jArii  metaphyaikai  elm^Ielek  (Kant,  Schopenhauer)  azt  tanitjik: 
nem  (etteiert,  hanem  jellem^ert  felelSa  az  ember.  6s  :  ,i>perari 
seqaitur  esae".  —  —  Am  legyen.  Ez  mar  a  jogAsz  kerdeseio 
teljeaen  kivUl  eaik.  KUISnben  is  az  allam  fennmaradassnak  As 
a  bekes  egylittelesnek  6rdeke  raegkBveteli,  hogy  a  btinds  bBn- 
tettesMek.'  Bliiitetendo  pedig  az  egj-^n  nz  ullam  szem^ben  akkor, 


'  .A  jugi  bosz&mit&a  fSindoka,  mondLatnim  kizirdlagoa  erteliue 
abbau  411,  ho^y  utt.  es  annyiban,  a  hoi  es  a  mennyiben  az  individntlis 
kbarakter  alspaajatsagsi  megen|redik,  a  beazatnitas  consequeotiiiban 
—  lij  es  talin  az  eddjgS  indito  okokn&l  eroaebb  okot  teremt^en  ax 
akarat  azAmara,  a  melynek  keiiyezer  ayoniaaa  alatt  aztiii  megakadi- 
lyozhatiS  legyeo  a  jogellenes  uselekedet,  azaz  a  gonosz  ax&ndek.  — 
oagj'  indulatnak  jog-  ea  tSrvenyellenea  kiilao  formAbaD  val6  nyiNi- 
nulhati-sa :  ott  pedig,  a  hoi  aa  egyeni  kharakter  terraeszete  mir  kisir 


HPN    SB    BtNBrtDdS. 


lin  physikailag  6fl  intellectualiler  azabadon  I'selekertett.  —  A  kOz- 
nitpi  (ilet  ^3  a  jogi  praxis  igaisat  ad  az  imetit  enilitett  metaphy- 
Hikai  elm^letnek :  akkor  tartja  az  ember  cselekedeteit  besz^mit- 
hatoknak,  ha  cselekedeteiben  os  jellerae  nyilatkoKhatik  es  nyt- 
btkozik  meg.  Ez  tfirt^nik  a  phygikai  es  intellectnalia  szabadadg 
eset^beii.  A  szabada&gnak  mindket  faj&t  iamerjflk.  —  —  Egy 
par  Bzot  ezolunk  meg  kieg^azit^Blll  az  intellectualis  szabads&grol. 
igy  akarvan  meg  jobban  megviljlgitani  &llaapoiitiinkat.  —  Ha  az 
intellectuH  iiorm^is  allapotban  van,  akkor  a  motivumokat  v^lto- 
zutlanul.  hamiaitatlanul  ismcrteti  meg  az  akarattal  (jellemmel),  oz 
eaetben  az  akarat  termJ'flzetenek  megfelelfi  m6dou  jirvin  el, 
f<')el3s  CHelekedeteiert.  Ha  azonban  az  akarat  azeme,  az  intetlec- 
tu»  neni  lat  jol.  ha  raegmaaitva,  elferditve  iBmerteti  meg  az  aka- 
rattal a  motivumokat,  akkor,  mivel  az  illeWi  nem  t'aelakedett  ugy, 
mJkep  term^Bzet^n^I  fogva  ugyanazon  motivumok  hatasa  alatt  cae- 
kkedett  volaa,  ha  azokat  a  motivumokat  az  iDtellectua  hamiai- 
tatlanul tirta  volna  fel  elfitte,  -  nem  felelBa  tetteiert.  Az  intel- 
lectuBnak  normalia  illapotibaii  megvan  az  a  teheta^ge,  hogy  a 
motivumokat  abaorbeilas  nelkUl  tovilbbitja.  —  Ha  a  motivumok 
nbsorbealas  n^lkUl  a>!tlr(idnek  At  az  int^^llectuHon,  akkor  beaz6l- 
hetUuk  intfllloiitiialia   azabadaiigntl. 


mjndeu  ilyuemU  befolytlat  (megdlalkodott  erkiilcsi  romlottaag  esetebeu), 
a  beszftmlt&B  jogi  kjtvetkezmeuyei  Uta,\  (oletfogjliglan  val6  elzaraa. 
bal&lbUntetea)  legal&bb  a  tAraadalomra  nezve  Artatmatlanai  tegye  az 
itletdt.  A  jogi  beazJImitAs  fdczcija  e  szerint  a  jogrend,  a  iegalitsH 
kieruszakol&Ba.  Na^y  fontosa&ga  pedig  abb6l  tiioik  ki,  bogy  egesz 
tarsadalmi  es  Ulamt'exiKtentifrDk  rajta  nyugazik. 

Es  ugyanez  &11  a  vall&si  be^z&mitis  jogoaidtB&g&ra  nezve  is. 
Az  egyh&z  eppen  <igy.  mint  a  jog&llam,  poaitiv  inatitiitiuk.  a  melyek 
ffifeladata  az  emberi  erkOlcaJikaek  a  megszabott  batiruk  kOzdtt  lebetti 
tinomit&sa  mellett,  kiv&ltk^pen  az  allam  6m  egyb&z  intenti<5ihuz  men 
azabAIyozlL»B  ea  kikenyszeriteae  az  emberek  cselekedeteinek.  Hely 
vegbtil  az  egybix  a  jiitalmaztlH  es  biintet^s  vagy  eb-ettentea  egoisticus 
eszkOzeit  erthet&  joggal  alkalmazza.  Vagy  a  hoi  azokat  aikerrel  alkal- 
mazni  nem  lehetne.  az  illetdknek  sajAt  kebelebJil  vald  kizAr&sa  altal 
legaJiibb  maaokra  nezve  Allit  elretteutci  p^ld&t,  Igy  a  vallAsi  besz^mi- 
t&3  czelja  ea  fdindoka.  hogy  eszkfiziil  szolgal  a  valUsoB  elet  roeg- 
sziUrdititsAra  3  a  vallial  gyakorlatok  bll  etv^6aere  Oezlflndzve.  ipolja 
a  vAlUsoa  SrztUetet.*  (Pauer  i.  m.  111.  oldal). 


A  jftTtil&B  lebetSs6g6nek  (a  kharakter  megv&ltoz&sdiiEiki 
kird^Be. 

Most  az  eliitt  a  nngy  kerdea  el&tt  allunk.  vajjoti  l^betsegcs 
a  javulaa ':■  Van-o  6rtelme  ts  t'z^'lja  a  blinliodesnek?  —  Err*  a 
kei-d^sre  ex  tempore  megfelelbettlnk.  Az  ugyneveKclt  biinhM^s, 
a  bQntetesnek  itszenved^se  bizony  iiem  6r  sokat.  ('ttukis  az  allani 
(■s  t&rsadalom  szempontjibdi.  A  bUnSs,  ki  iltszenvedte  mar  eg;- 
Bzer  a  bllntetest.  a  jiiviiben  eiklivetendfi  biintett  terveaeaekkor 
megfontoija,  vajjoa  elkOvesse-t  u  bllntetlet  ea  kite^e-o  nia[;at 
az  isnietl5dt}  bQnteteanek  vagy  se.  Bizunyos.  hogy  a  bUntetes  ki- 
AUasa  a  jUvo  biintett  teiTez^sekrir  ellenniotivuinkeiit  BzerepeJ. 
De  a  bUntetta  erkolcaileg  nem  javitja  meg  hk  enibert.  Ezt  statis- 
ticai  adatokkal  is  ki  lebet  niutalni.  Hi&ba:  a  Jellemct  nem  lebel 
olyan  kOnnyen  atgyiirni.  —  E  tekintetben  a  legtflbb.  a  mit  cl- 
erbetSnk  a  bOnteti'sael  (fitk^p  u  Philadelphia!  rendszer  alkalma- 
zaa&val)  az.  bogy  laug&ba  szall  a  biiniis.  Mag&ba  nierQi.  Es 
nRDiugdiiak  beiaejeben  megpillantja  a  daimonint.  a  kategorikus 
imperativuHt  ea  faJdalmaHait  tapaaztaija,  bogy  nem  kUvette  a  bei- 
aejeben levjt  isteni  ftiozatot.  De  azdrt  a  jeilem  olyaii  marad.  mint 
a  mllyen  volt:  a  gonoaz  l^lek  alkalomadt^ln.  ha  t.  i.  vi'li  erdeke 
ligy  hozza  magdval,  iam^telten  b&ndzni  fog  .  .  .  Leheta^gea  hz 
embereket  neveliii  ?  A  paedagogia  firiik  kerdeae  a  bUntetfijiig 
ter^n  ta  fellep.  fellep  pedig  akkor,  ba  a  biinteto  politikdnak  nz 
egyazerii  biztonaagi  azemponloknal  m^lyebb  jelentJiaeget  i«  tulaj- 
donitiink.  Sziii^l-azora  igaz  a  Payer  mondAsa:  ,A  b&ntptojo^ 
vfgvnDulban  egy  nevetiai  rendazcrnek  aanctionalia  betetSz^se. 
A  mit  nem  kepesek  elemi  a  vnllaa,  an  erkfSlcatan,  a  jog^rzet  ea 
a  maganugi  kenyazereazkSzfik,  azt  tabbe-kev^abbc  kiertiazaknlja 
a  bttntetjojog' , 

De  feleljUnk  meg  a  kordAalinkre :  lebetaeges-e  a  Javulas? 
.  .  .  Kegi  haaonlatunkboz  fordulunk ;  a  nagy  termeazet  dolgaihoz. 
mert  biazen  mi  is  kiegeazito  r^szei  vagyunk  a  lermeazetnek.  mi 
bcniillDk  is  a  termeazet  van  e  mi  ia  termeazeti  iCrv^nyeknek 
nek  vagyuufc  alavetve,  mi  is  a  nagj-  term^szet  i!et6t  eljttk.  X*ji- 
zUk  a  nagy  termeazet  dolgait.  Barbova  tekiotOnk,  mindentltl  ■ 
maga-mag&val  vab'i  egycnJdReget  latjuk.  A  dolgok  olyauok,  a 
milyenek  ea  nem    leaznek    masnkka,    Felveazszak  a  rliilgok  aoli- 


^ 


stantiij&t  ea  ezeknek  a  siibstantiAknak  itlltindu,  egyfornia  letet 
luUjdoQitunk.  De  megiB:  az  allaad6B^  principiiiina  mellett  ott 
l»l&)juk  azt  3  maHik  nem  koveabbe  fontoa  ea  mindenl  itbatA 
principinmot  iit :  a  mozgaat.  az  iSrfikOB  valCoz&al.  Ilavtec  {,sl  mon- 
dotta  mir  Hoi-aklettos.  a  nelklil,  hogy  ennek  a  DiondaBiiak  a 
kesSbbi  mely  6rtelmet  tulajdoriitotta  volna.  Ojabban  a  hegeli 
ptiilosopbia  megisni^telte  a  gJirOg  bOlca  mondia&t  6a  napjainkban 
koi'unk  legnag^obb  gondolkozoi  a  mindena^g  6iteti>  principiami- 
nak  az  iiiiSk  valtozast  tekintik.  a  mely  viltozaa  lehetitve  teazi 
a  tfikeleCesedest.  Az  evolutio  tanara  gondolok.  tgy  mondjak.  az 
Bi^eaz  mindenseg  az  evulutio  phaaisiban  vaa.  (laup&D  az  emberi- 
ricg  61ete  volna  allando  stagn&laabnu  ?  Fejlodesl  l&tunk  minden 
teren,  bat  caak  az  emberiaeg  61ete  maradna  el  a  I'ejIiideaWl.' 

Renati  mondja,  hugy  az  aoorgatiikua  termeazet  nem  k^pea 
Isten  lel^t  nianifestAlni.  erre  caak  az  emberise^  elete,  a  tOrt^net 
kepea  .  .  .  Hiazazlik.  bogy  az  emberiaeg  tSkeleteeedik,  Az  embe- 
riaeg  multja  legalAbb  erre  tanit  meg  bennllnket.  HiazazQk.  bogy 
az  emberiaeg  veraenyt  halad  az  6sz  nelkfUi  term^azettel.  Elpp 
azert  nem  tartjak  lebetetl ennek,  bogy  az  emberi  kharakter  az 
id0k  folyam&n  igazan  megjavuljon,  miaaiL  legyen,  mint  a  milyen 
eddig  voit  Uogy  mikep  tCrt^nik,  bogy  mikgp  tdrtenlietik  ez  a 
inegv^Itozaa,  arra  nem  tudank  feleletet  sdni.  Hogy  egy  indivi- 
dunmnak  eleteben  ez  a  valtozaa  nem  t^rl^nbetik  meg,  egeaz 
bizonyoara  veazazUk.  EazUnkbe  Jut  a  buddbiatak  tana  a  karmdrul 
^a  az  ujjaazUlet69r<tl ;  azeretntik  elhitetni  magunkkal,  bogy  ittcn 
van  az  igaza^.  Peraze :  a  termeazottudomanyok  azazadaban  ezzel 
a  tanoal  nem  meriink  a  nyilv^osa%  el^-  lepni :  nem  merjDk  bir- 
detni,  hogy  biazezilk  ezt  a  tant,  mart  tudoiuanyoaan  ni6g  valu- 
aziniive  sem  tudjuk  tenni  igazunkat.  Lemondunk  annak  a  lehetft- 


'  ,Az  elo  termi>8zet  ffliaden  tuoemonyeben,  aajat  aiervezetiink 
L-leteben,  minden  lG]iteii<Qyomon  a  t'ejlodes  tiincteiTel  talalkozva,  vajjon 
milyen  juggal  illithatu6k  fel  az  elvet,  bogy  mindezen  analog  jelenaeg 
ellenerc,  a  hharakter  minden  izeben  valtozatlan.  Biit  m£g  oz  iadividualis 
tenaeasetszabta  korlatokon  beliil  nem  fejleszthet5 ,'  Az  ember  »em 
phyaikai.  som  azellemi,  aem  erkUb'.si  elet6ben  nim^sen  olyan  merev 
Htabiliamuara.  szeilemi  vagy  erkJilcHi  atagn&l&sra  karhoztatva'  (Paiier 
i.  m.  53.  oldal\  Mi  is  elfogadjiik  a  fejl6d6s  nagy  prim'iplum&t.  de  nem 
az  individnalis  khsrakterre  albalmazva.  LepeRt  tartunk  ezen  a  trrcn  is 
a  teimeazet  eToliitioj&val. 


Beg^rol  is,  liogj'  ;i  karma  igaait  bebizoiiyitauk,  de  Hzert  i 
keil  lemondaimnk  a  javuiss  leliettJBeger&l  .  .  .  Csakliogy  tetelDiikei 
euriipaiasabbaii  kell  iormul^ziiunk :  a  lnjkival^  is  &z  atSriSkles 
tdrv^nyenel  fogva  ax  Dtodokbol  kiveaznek  aznk  a  tulajdoniiagok. 
a  melyek  an  eloddknek  a  letert  valo  liartzbaii  akadalyul  szol- 
galtak,  ii7.  iitodok  u  durva  egoieticas.  nmbertelBii,  antiuncialis 
bajlamokat  nem  Oroklik  az  el5d&kt51  ea  ebben  ill  I<ikeleteAed^- 
sQnk.  Tehit :  a  kbarakter  megv&ltozdsa  egyenileg  lehetetlen  ugyan. 
de  fajilag  nem.  Igy  tanitja  czt  az  Eui^p&baa  oapjainkbaii  ural- 
kod6  felfogdu  6s  mi  e  tanit&st  H/.ivceen  eli'ogudjuk.  Pantheisticus 
viJagfeirogdsuiikkal,  a  mely  conceptio,  i^gyedQl  k^pes  aira.  bogy 
az  elleiiteteket  megBzHntflBae,  hogy  az  igent  ea  a  iieniet  egj' 
Jelenteeiive  tegye,  ez  a  felfogis  eppen  nem  ellenkezik.  S5t  a.  pan- 
theisticuB  t.'Uiicepti6faa  meg  a  kirma  tanAt  itt  belevehetjiik  s  igv 
a  biin  es  biinhiideB  aagy  kerdese,  ugyszlnteii  a  javulas  k^rd^sr 
is  iiiiniagatol  mcgoldsst  nyer.  Mart  az  eniberi  eaelekvtiaek  aem 
nem  jok.  aem  nem  rosszak.  hanem  szilks^gszeriiek.  A  btin  fogalma 
(sub  specie  neternitatis)  tBak  olyan  Bemmil  mond<)  fogalom.  mint 
H  bUntet^g  fogalma.  de  azei-t  a  vil&g  folyasilban  megia  beane 
vannak:  a  biint  is  BztlkB^gkepcn  hato  okok  okozzak  ^B  a  bllD- 
teteai  is.  A  ki  biint  kOvet  el,  aiinak  biint  kell  elkovetnie  —  i» 
a  ki  bUntet.  annak  bUiitetnie  kell.  Hogy  miert  kell  ennek  igy 
lennie.  bogy  mifirt  van  ez  igy,  erre  a  ktrdesre  hatarozott  felc- 
letet  neoi  adhatunk.  De  t'elelhetjQk,  hog}'  egy.  a  mindensegben 
es  mindenseg  altal  megnyilatkozo  bataloiii,  mondjuk :  az  Istea 
tifrvenyei,  vagyis  term^szete  kQvetkezt^ben  kell  ennek  igy  lennie 
Oda  jultittunk,  a  honnan  kiindultunk.  Az  ember  Agy  el. 
mint  a  niiveny,  ligy  el,  mint  az  ordii  vadjai.  Az  ember  most  i*" 
olyan,  mint  a  milyen  volt  akkor,  a  milcor  kikertilt  a  teremtii 
kezebm :  el  a  maga  belsJi  valojanak  megfcleliUeg  Ss  a  kOlso 
hatasok  kenyszerdaege  alatl.  Peraze ;  erre  az  iletre  es  faelek- 
vesre  mindent  red  leLet  fogni.  caak  ozt  nem.  bogy  szabad.  Ai 
ember  elete  a  maga  gyermekkoriban  6s  az  ember  ^ote  a  tSr- 
v^ny  iiralma  alatt  teljeaen  azonos.  Azok  a  tiirv^Dyek  ia  (vallifil 
paraocBuk,  raaladi  traditio,  tiraadulnii  azabilyok,  allaini  Wrvc- 
nyek)  azUks^gkepen  keletkeznek :  uzok  ie  az  emberi  elel  kifii- 
lyisai :  az  ember  belsi!  val6janak  is  a  kUlao  hatASok  kenyszerii- 

sfigenek  termekei,  a  melyek  aztan  egyszersm 

is  szerepoltiek. 


yszeramjnd  mint  klik^^dj^J 


BtN  68  bCnhOd^s.  457 

Ez  a  teljeseii  termeszettudomanyi,  mert  minden  theologia 
nelkill  valo  felfogasa  es  ertelmezese  az  emberi  cselekv^snek  tel- 
jesen  beleillik  a  pantheisticus  vilagconcepti6ba.  Mindeniitt  Isten 
van  es  minden,  a  mi  tOrtenik  isteni  tOrvenyek  szerint,  Isten  or5k 
lenyenek  vAltozhatatlan  tSrvenyei  szerint  tOrtenik. 

Bovid  r68um6. 

A  nagy  t;erm6szetben  minden  okokbdl,  tehat  szUks6gkepen 
tortenik.  Ez  al61  az  egyetemes  tOrv^ny  al61  az  emberek  seni 
kepeznek  kivetelt.  Az  emberi  test  ^s  l^lek,  az  emberi  akarat  ^s 
cselekves  teljes  m6rtekben  az  egyetemes  oks4gi  t(5rveny  alatt  All. 
Minden  emberi  eselekedet  determinilt.  Az  emberi  cselekedeteket 
ketf61e  er5  dsszemiikddese  16tesiti :  az  ember  kharaktere  ^s  erre 
a  kharakterre  hat6  okok.  Minden,  a  mi  t(5rtenik,  sztlksegk^pen 
t5rtenik.  A  btintenyt  is  szttks^gk^pen  k5veti  el  az  ember.  A  biin- 
tett  is  esak  olyan,  mint  minden  m4s  emberi  eselekedet,  csak 
annyiban  kUl5nb(5zik  a  tObbi  emberi  cselekedettfil,  hogy  elkSve- 
tdje  az  411am  bUntetot5rv6nyeit  megserti  cselekv^sevel.  Az  dllam 
olyan  cselekedetek  elkOvetesere  szab  bttntet6st,  a  mely  cseleke- 
deteket magara  nezve  es  cz61ja  eler^s^nek  szempontj4b61  k&ro- 
saknak  tart,  a  mely  cselekedeteket  meg  akar  sziintetni.  Uyen 
cselekedetek  r5viden  az  dgynevezett  antisoeialis  cselekedetek. 
Az  emberiseg  6vezredes  fejlddese  feljogosit  benniinket  arra  a 
feltevesre,  hogy  az  evolutio  tOrvenyenek  6rtelm^ben  6s  a  Darwin 
tanitasa  szerint :  az  ember  antisoeialis  hajlamai  id5vel  kivesznek. 
Es  a  kiben  ilyen  antisoeialis  hajlamok  vannak,  az  valoban  dege- 
neralt,  atavista.  Jme :  ez  a  szUletett  gonosztevo  eoncepti6j4nak 
ertelme.  —  —  Az  Allam  biinteti  azt,  a  ki  megszegi  bttnteto- 
tcJnenyeit.  Vedekezik  tamadoi  ellen.  Biinteti  a  biint,  mert  igy 
reszint  a  bflntetes  elozetes  meg411apit4saval,  reszint  a  btlntet^s 
vegrehajtAsaval  ellenmotivumk^nt  befolyasolni  akarja  az  emberek 
gonosz  akaratat,  el  akarja  6mi  azon  cz^ljat,  hogy  az  emberek 
ne  tamadjanak  a  jogrend  ellen.  Itt  ismetehifink  kell  monddsun- 
kat :  minden  okokb61,  minden  sziiks6gkepen  tdrtenik  :  az  is  szUk- 
segkepen  tortenik.  hogy  az  illam  megbtlnteti  azt,  a  ki  sztlks6g- 
kepen  biin5zott.  Mivel,  ezek  szerint,  az  emberi  cselekedetek  vegso 
okai  az  emberen  kiviil  esnek  (bels5  magvamat  meg  nem  vAltoz- 
tathatom;  arra    nem    vagyok  k6pes,  hogy  a  kflls5  okok  hatisdt 


458 


BtN   £S   BCXHODfiS. 


niegvaltoztassam ;  nem  all  m6doinban^  bogy  a  hideget  ne  erez- 
zem  hidegnek,  hogy  a  mikor  irigyseg  tolti  el  szivemet,  irigyse- 
gemet  szeretett^  formaljam  at  stb.  stb.),  szivesen  fordulunk  vala- 
melyik  metaphysikai  system4hoz. 

Leginkabb  megfeleldnek  68  niegnyugtatonak  tartjuk  a  pan- 
theism ust.  Itt  mindeniitt  6b  mindenben  Isten  van  az  o  5ruk 
torv6nyeivel.  Az  lijkori  gondolkozas  azt  tanitja,  bogy  a  mindens^g 
fejlddesben  van.  Ha  az  egesz  mindenseg  fejlddesben  van,  kerdez- 
betjQk,  hdt  az  ember  es  az  o  belso  lenyege  nines  fejlddesben? 
Nem  lehets^ges-e,  hogy  az  emberi  jellem  is  fejlddjek.  hogy  az 
antisocialls,  a  gonosz  akarat  soeialis,  j6  akarattd  vdljek?  Ez  a 
valtoz^s  eldnyQsebb  volna  az  emberi  akaratra  es  az  emberi  nemre. 
Es  a  mi  elonyOsebb.  az  a  Darwin — Spencer-f61e  hypothesis  sze- 
rint,  az  id5k  folyaman  ervenyestil  is.  A  vil&gprocessus  meltosag- 
teljes  lassusaga  miatt  rem^nyUnk  sem  lehet  arra,  hogy  a  kharakter 
egy  emberdltd  alatt  megjavuljon.  De  hiszszfik  a  javulis  lehetd- 
seget.  Bizunk  a  mindenseg  tdkeletesedeseben.  —  A  jellem  meg- 
javuldsat  nem  allitjuk,  csak  a  me^avulas  lehetdseget  nem  vonjuk 
ketsegbe. 

Dr.   Bdrdny  Gero. 


MONTAIGNE  MIHALY  ES  LOCKE  JAN08. 

(Befejozo  kOzlemeny.) 

Az  orszdgokban  eldfordult  forradalinak,  boldof^alansagok, 
visszavonasok  stb.  jo  leczkeUl  szolgdlhatnak  arra,  bogy  a  mi  bol- 
dogtalansagunk  5rvenyebe,  bolmi  hangzatos  jelszavak  kedveert, 
luelyeket  a  kOzlemeny  hirdet,  ne  robanjunk.  Az  elct,  sokszor 
inondta  ezt  Montaigne^  nagyon  j6  iukolaja  az  embernek,  ba 
belyesen  tudjak  azt  felfogni.  De  ha  az  eletot  basznunkra  akarjuk 
forditani,  akkor  ne  arra  tOrckedjUnk  el8(5  sorban,  bogy  mi  ott 
3zerepl5k  legyQnk,  vonuljunk  inkdbb  f61re,  es  legylink  masok  61e- 
tenek  szemlel(5i;  bogy  a  magunket  j51  elrondezbessflk,  jol  meg- 
itelbessUk. 

Az  elet  es  a  tOrt^nelem  jeleiisegei  arra  szolg^batnak,  bogy 
a  felmerQ15  peldakkal  dsszekOssUk  azokat  az  altalanos  igazsago- 
kat,  melyek  az  emberek  ertelmi  es  erkcilesi,  nemkUlOnben  test- 
szervezeti  elet^ben  lidvos  es  basznos  eredmenynyel  jarbatnak. 

A  gondolkodo  es  j61  61ni  akaro  ember  eldtt  nagyon  sok 
kerdes  merUl  fol,  melyekre  n^zve  kivancsian  vdrja  a  vdlaszt. 
Mi  ben  k\\  a  tudomany  es  a  tadatlansag  ?  —  mi  a  czelja  minden 
tanulasnak  ?  —  mi  ben  all  a  bitorsag,  mert^kletesseg,  igazsagos- 
sag  es  okossag  ?  —  mi  a  klilOnbseg  a  becsUlet  szeretete  es  a 
penz  szomjiizasa  kozott?  —  a  szolgasag  ^s  engedelmess^g,  a 
zabolatlansag  es  szabadsag  kozOtt  ?  —  milyen  jelekrol  lehet  rdis- 
meiTii  a  valosagos  es  allando  gyonyoriisegre  ?  —  mennyiben  kell 
felni  a  balaltol,  fajdalomtol  es  szegyentdl?  —  mif^le  ($szt()ndk 
bajtjak  az  embert,  es  mi  cselekszi  az  emberben  azt,  bogy  oly 
sokfelet  kivanunk  es  akarunk  cselekedni? 

Mindezen  kerdesek  egesz  onk^nyteleniil  tAmadnak  a  gon- 
dolkodni   szereto    ifjunak    lelkeben,    azon    id({tdl   kezdve,    middn 


to 


^rteimi  es  erUtiksi  itntudatii  hatai-ozotUbb  leas.  Az4rt  ast  sb-H 
rom,  liogy  ezekrt  a  kerdesekre  a  bQk'Besseg  Bzabalyai  szerint 
feleljen  meg  mindenki ;  els5  ttorban  sitUlOk  es  nevelSk  az  iQA 
kOrnyezetfiben.  bot^'  az  igy  iiyert  oktataa  crtelmet  viUgosftsa. 
erfiit  68  oHBZL-s  erzekeil  ligy  alakitsa.  hogy  ezek  alapj^n  k^pee 
legyen  Onmagit  megismcrni.  e8  Qnismerete  szerint  megtanuljoD 
}6l  i\m  6b  nyugodL-in  tneghalni.  Ez6rt  kell  a  nevetesben  es  « 
tanitisban  mindent  az  61et  szenipoiitjabol  kivAlasztaDi,  els6  helyet 
udui  azoknak.  mclyck  bcnnUnket  iiemeeebbekke  es  uzabadabbakki 
teaiinek.  A  hasziiosaagot  ehliez  akarja  kOttii,  es  a  szlikaeges 
iHineretekpt  az  igazi  6h  termeszet^a  batAraik  k3z6  Bzoritani.  Eien 
az  allaepoJlton.  mondja  Montaigne,  az  embernek  niindjobban  be 
keli  lAtni.  bogy  azoknak  a  tudoniaiiyok.  illeldleg  taiitargyak  leg- 
nagyobb  resn^nek.  melyeket  iakolainkbati  dfiadnak.  a  gyakorlati. 
en  az  uri  emberbeii  megkivantato  mtiveltseg  azeiiipontj&bdl,  semini 
hanzuiik  sines.  —  Nom  tehctek  rola.  igazolja  nagat  Montaigne, 
de  en  egSszen  alairoin  SocrateB  taniesit  i  a  baeznos  dolgok  meg- 
ismerdaere  tdrekedj^l  tanutisodban. 

Unmagihoz  az  ember  van  legkdzeli-bb. 

VezegB6tek  tehat  etiisziir  erre.  es  azutitti  lanitsatuk  azt  n 
Bok  mindenfelct,  molyck  a  mai  iskolai  tanitasban  rendre  kJ)vet- 
keznek,  Eb  en  tisztaba  vagyok  vele.  hogy  barinely  tudominyt 
lannl  is,  61eB  Srtelme  segitsegere  jli,  hogy  azt  teljesen  me^s- 
merje.  Termeszetesen  a  nttvendek  inunkAss^at  gyAiuolitaa  a 
tanitonak  ertelines  eljaraaa.  Neba  nyijas  beaz^lgetes  Altai  tAnnl- 
hat  sukat  a  gyei-mek.  matikor  konyvekb^l.  Adja  azert  aJkalon- 
adt4n  az  ankturt  kezebe.  maskor  annak  kivunatal,  Bamniajit 
kOziilje  ceupAn  novendSkevel.  Ha  ez  utribbit  a  nevelfi  nem  tudni 
elk^BzIteni.  folyamodjok  mis  tanult  Krfiiihoz,  hogy  az  J6jj6n 
Begitsegere  ea  ennek  kOzl^ae  alapj&n  tegye  meg  a  BzQkB^B 
iitbaigazitisokat. 

Az  ()15  grammutikai  tanitiU  bely6be  jgy  lephet  a  szerzSk 
miiveinek  olvaHasa  alapjiln  kdnuyebb  eB  haaznosabb  tanitasi  niiid. 
mely  a  grammntikat  is  niegkedvelteti  az  ifjusaggal.  Azt  akarom. 
hogy  az  emberi  l^lek  mindenbeii  eg^azB^ges  taplUekot  kapjon. 
mely  erCsitse  azt.  A  gyiimClee  bamarabb  ertf  H  megia  haseno- 
i^abb  leaz  ez    eaetben. 

Barmilyen  tantargyat  tanitaiink  is,  u  hasznoaat  iisszckosBQk 
a  kellemeBBel.  Az^rt  is  nines  igaza  azoknak,  a  kik  a  belcseletci 


p^ldaiil  ligy  akarjak  feltUntetiii.  mini,  .e^y  Qres  es  esietek'it  tiasun- 
latnsss^ot,  melynek  semnii  baszna  ett  beuae  sJm'H".  —  Uogy 
igy  beszelhetnek  az  emberek,  ennek  Montaigne  azerint,  naj^y 
reszben  a  bSl<-soletet  tanitdk  az  okai,  a  kik  a  gyermekek  eli'itt 
ligy  rajzoljiik  le  u  boli;8eletet,  mint  a  melyet  ezek  nem  k^peaek 
meg6rt«iii,  ea  egyedlil  a  bSlcaelettel  foglalkozo  emberek  kiv&lt- 
Haga  a  bfllcselettadomany  megertise ;  azert  adjAk  el(i  bonealma- 
san  zSrgOlfidfi  ea  r^mitii  abrdzatban. 

A  bitlt^selet  pedi^  nem  lArm^u  en  izetlenUI  kfitckedii. 
ijesztjien  ranczoa  arczii  azflmyeteg,  banem  az  eletkedrtal  duzzad^ 
viikm  ifjil,  ki  teljen  friasesaegget,  atit  bizonyoa  tr^faaiggal  beszeli 
el  mindazt,  a  mi  a  jo  61etre,  az  OrSmre  es  boldogsagra  vonat- 
kozik.  HelyteleDUl  gondojkoznak  azok,  a  kik  azt  v61em6nyezik, 
mintha  a  b5leHe|{)kh(!z  taak  a  komolysag  ea  a  azomorijaag  Ulen^k. 
A  bdlc'seleti  vizsgAloddu  eppen  vidamma  teszi  az  embert,  mivel 
a  l^lek  egeBZseg6t  tereniti  meg  a  belyosen  vezetett  bJilcseleti 
kutat^B,  a  melylyel  egyUtt  jar  a  l^lek  caendea  nyugalma  ea  meg- 
ele^ed^se  is.  A  lelek  egeazs^ge  pedig  visagiahat  az  emberi  teatre 
ia,   eg  magaval  hozza  a  teljeaen  iiSBzbangzi5  j6letet. 

A  biHcaeleti  vizagalodaa  azonban  akkor  eri  el  ezt  a  czdlt, 
ba  az  erfinyre  jutAst  ^letczelul  tlizi  ki,  Az  erenyekre  valA  tOrek- 
vesben  a  bolcaelet  ne  azt  omelje  ki.  liogy  niily  nagy  nehezaegbe 
kerQl  az,  hanem  inkabb  azt  iparkodjek  bevitatni,  bogy  az  ere- 
oyea  eletre  eljuthat  az  ember,  Onmaganak  megiatner^ae  alapjin, 
teljes  kOnnyiiadggel  ix  minden  megerJiltetes  nelkUl,  ha  az  erenyea 
^letnek  sz^paeget  t'iit  tudja    fogni. 

Az  tebat  a  fonloa,  bogy  mar  a  gyerraek-,  ni6g  itikabb  aa 
iljakorban,  az  or^nyes  eletnek  azepseget  fellllnlessllk  nOvende- 
keink  elfitt  ea  ennek  alapjan  akaratit  batalmunkba  keritailk, 
melynek  helyea  vezet^ae  a  legnagyobb  fontoea4gu,  Az  en  meg- 
gyUzttdeseni  az,  liogy  ilyen  vezetes  mellett  nem  kerttl  nagy  f&rad- 
e^ba  a  novendeket  arrol  gyCzni  meg,  bogy  kiinnyebben  jnthat 
el  Apollo  tempUimnba,  Pallaa  szentelyebe,  mint  Bacbua  ea  V^nns 
bajl^kaiba.  Ferliaa  jellemre  tegyen  szert  a  nflvendek,  mely  a 
b&tors4g  ea  tUrelemben  mnCatkozz^k,  mely  az  elvezeti^k  es  OrCm 
k6zi}tt  ia  mindig  az  er^nynek  allandoa&gira  gondol.  mely  egyedlit  is 
boldogitliatja  az  embert,  ea  balazerencatnkben  ia  ebben  talAlha- 
tuiik  vigaaztalast.  Ezort  lartom  en  ennyire  fontoanak  a  bltkae- 
letet.  mely  az  eletre  tanit  meg.   Az  6Iet  kezdeteu  tarjuk  fel  azt 


4 


ajc  tfjii  elott,  a  mikor  oly  nagy  Hellkaege  van  rea,  es 
suk  ki  ezen    ismeretek    n^lklil    az   61et    kUzdelmeibe.    Hany  ifjd 
keeervciieD  bfttiU  meg  mulasztas&t.  de 'a  fAjdaloiii  kdnnyei  keve- 
aet  tudtak  az  ^letnek    megmenteni. 

Aristoteiea  Nagrj-  Sandor  neveleaeben  a  biilcselet  segitse- 
gevel  alukitottH  ki  a  nagy  kirAly  Idket. 

Mcgleliet.  hogy  mindeii  ttirekvesUnk  hajtitfireat  azenved  m  ndvcn- 
dek  ellentallAain,  k6pea8ef,'eiiiek  Liany&ii,  a  ki.  birmeniiyjrr  akar- 
oAk  ia,  aeiumi  kedvet  nem  mutat  az  elSreboladasboz,  a  tanulaslioE. 
Ea  eaetben  Plat6t  kQvetem,  a  ki  szeritit  mindig  a  gyermek  t«hel- 
segeire.  ^u  ne  a  szDldk  dllapotdra  legyUak  tekinlettel  a  palyv- 
v&laaztdsban,  ea  adjuk  iparoa  tanul<^aak,  mint  Montaigne  monilJB 
,zaenilet  alltfi  inasnak,  ha  grdf  vagj'    herczeg  fia  ia". 

Ha  igy  taniljuk  a  b6lcselet«t  ea  meg  maa  tantargyakat  ia, 
akkor  aem  kQvetkezik  be  az,  bogy  az  iakulaban  megoUUja  mar 
a  ii5vend6k  mindegyikel.  az  i'letben  pedig  elker[l]Je.  Sot  5rdm- 
mel  veazi  kezebo  keeobb  az  eletben  is,  valah^yszor  teheti.  Ur 
ez  caak  akknr  tCrt^nik,  ha  iakolai  6voire  niindig  aziveeen  goodol 
vJBBza,  ha  nem  ugy  gondol  vjaazu  az  iakolai  evekre.  mint  a  Vim- 
ISczben  eltOltiitt  idi^re,  midtin  naponkint  azenvedett  tanitoioak 
inordsAgal6l  ea  meUncboliajatol.  lly  be]yzetben  nem  azereleni 
latni  az  ifjakat.  Kinz6-miibelyt^k  czek,  tnelyekben  a  oiivendek 
naponkint  14  —15  6raig  izzad  ha  azenved,  A  tanulaaban,  a  k6ny- 
vek  olvHH^aaban  m^rt^ket  tartaon.  bogy  elmeje  eleaedjek  ea  dc 
tompuljon.  &n  az  Eletben  aok  oly  embeil  l&ttani.  kiket  a  tudo- 
manyoknak  reiidetlen  kivana&ga,  eltonipitotl.  A  bolcaelet  azab&lyox- 
hatja  ez  irAnyban  ia  az  embert.  szabalynzbatja  a  oevelQbixak 
vezetoit  elaO  aorban,  bogy  az  internatnaokban  a  lanitAsban  m^r- 
t^ket  tartani  tOrekt-djenek,  a  nevelea  ter^n  pedig  legrontoaabbniik 
tartaak  az  erlelem  mtivelea^t  ea  az  erkttlcat  elet  Letyea  szaba- 
lyozaait.  Akkor  nem  kavetkezik  be  az,  a  mirtil  ankat  beazelnek 
nap.jainkban.  bogy  Sket  a  neveldhazak  ostubikka  tett6k.  Ez  nem 
kOvetkezik  be.  ha  az  in  tern  ato  aok  ban  az  akaral  beiyes  vezeteacrr 
fektetnek  sulyt,  bb  a  niivendeket  arra  vezetjUk,  hogy  az  szabad 
tetaz^ae  szerint  tanuljon,  fogadjon  el  mindent.  a  mcly  reA  nezvf 
haaznoa.  Mily  kdnnyfi  ez  eaetben  a  tanul^ ;  a  tud&B  is  eBErevfrlleD 
szerzemd^nyilnk. 

Ex  eaetben  nem  kell  a  tanitonak  erdazaklioz  nynlni.  Caak 
li'igy  ez  a  kedvezo  liilapoC  caak  akkor    kuvetkezik  be,  ba  a  li^el- 


k 


gyakorldst,  taaczot.  vtidaszatdt,  lovaglast  stb.  ia  nevel^si  eazkOzfik- 
nek  tekJDtjIik,  melj'nek  egyreszrfil  a  t«stet  fojlesztik  nSv^s^ben. 
mitireszrOl  a  niivend^ket  a  infivelt  tirsaigAara  ia  megtanithatjik. 
A  nevelJlknek  tisKtabn  kell  jOnni  azzal,  hog>'  a  teat^yakorlaa  nem 
egyedill  a  testi  er5  fejlesKtea^re,  hanem  az  epeaz  emberre  vuDut- 
kozik.  KUrtolni  azeretnem  az  eg^az  vil^on  azt.  bogy  neni  lelket, 
tiein  ia  caak  teatei,  haneni  embert  kell  nekUnk  nevelni,  ^s  nekUnk 
nincfl  jogunk  :iz  egybtll.  mdyet  Isten  alkotott  igy,  ketttit  c-sindlni. 
Az  izmok  ea  idegek  bt^lyes  nevel^se  meg  a  tanitisban  ia  segit- 
aegUl  vehetd,  midOn  az  eg^azs^gea  iQiival  a  taiitArgyakat  meg- 
kBdveltetiii  akarjuk.  Azt  neni  tagadbatja  senkisem.  hogy  az 
ismereteb  kMeaSbeii  ia  kOnnyebben  6rbetiiiik  el  eredmenyt  az 
egeazaegea  gyermukekkel,  mint  a  caenev^azekkel.  Ezekkei  i 
ben  azoktak  a  tanitok  a  fenyegeteat,  az  erliazakot  alkaimazni, 
tnely  elj&ras  az  ilju^tig  kjnz6  bOrtOneive  teszi  az  iskoUkat.  Az 
en  korombeli  iakoliiknak  rikfen^je  ez.  Vtleked^aem  szerint  aemmi 
sem  alauaonyitja  le.  aemmi  sem  teazi  oatobava  a  kDltinben  Jelea 
term^ezetel,  miiit  az  ilyen  biinasmdd.  Ha  azt  kivinjdtok.  hogy 
tanitvanyotok  a  pirongataatol ,  a  bUntet^atol  iazonyodjoa,  akkor 
ne  szobtaaBatok  eBekre  oket.  Tegyetek  inkibb  kem^nyi'kke  tiket, 
hogy  eltudjAk  turni  a  faradtaaj^ot,  hideget.  az^lt,  naphoseget,  ^a 
&a  mindeti  maa  pgyebet :  tanuija  meg,  hogy  ezektSI  nem  azabad 
irUzni.  fltelben,  italban,  ruhazatban.  azoktasa&tok  le  minden  puha- 
sagrol  ea  finyassagrol,  azoktassatok  hozz6  niindenhez,  Ne  az  legyen 
tBrek^-eatek ,  bogy  valami  gyenge,  febor  arczd  lirfit  neveljetck, 
vagy  bolmi  anyamaaazony  kalondj&t,  lianem  inkibb  egy  kenieny 
6b  i^rSs  termeszctii  ifjiit,  (g)'  iteltem  en  ezekrSI  a  dolgokrol  min- 
diS'  'S}'  gondolkodtam  mint  gyermek.  ferliii,  igy  goiiilolkodom 
ma  is    itazhajjai. 

A  neveltihazak  belao  berendezeae  elleii  ia  kifogaaa  van 
Montaignenak.  inelyek  (azerinte)  fogaagban  tartjak  az  ifjdaagot. 
Itt  azntin  heny^ve,  bunuzntti  teszikaz  ifjakat.  miditn  mint  henye- 
ket  ea  faunczntokat  biintetik  tiket,  miclott  azokk.i  lettek  volna.  Men- 
jen  caak  valaki  a  Icczkeor&k  alatt  az  oszt&lyba.  Nem  ball  ott  egyebet 
a  gyermek  pOffiiget^B^n^l  6b  aikoltu  lilrmaj&nal ;  netn  lat  egyebet, 
mint  a  baragbil  megreazegedett  tanitokat.  No  bizony  igazan  gy<!- 
nyflrils^ges  mod,  a  gyenge  is  ligy  ia  f£lenk  gyermekekbe  a 
tanuUai  kedvet  bosazua^ban  Tttlduzzadt  orral,  itkozott  nag}' 
i^Bomo  vesBziinek  szeml^lteteaevel  oaiipogtetni  bele.  fin  azt  akarom, 


i 


ft 


bogy  az  iskolakat  viragukknl  6s  fakkal   vegyek  kOrlll,  hinta^k  b 
—  ea  ne  nyiifavetiazDkkel. 

Ha  a  tanito  niegtudja  uyerni  a  nyermek  tetaneait,  neveles 
iitJiD  mindenre  rivelieli  iizt.  £b  en  azt  akarom.  bogy  : 
meket  miiidenra  raludja  vezetni  mestere.  A  bBlcselet  nralma 
tenn^BzeU-tien  azt  eszklizli,  hogy  cBak  Jo  mcgBzokigokra  vezesse 
noveDd6keit,  de  Molaigne  uz  eletet  tartja  szem  eldtt,  a  Ursa- 
dalom  i>inberetc>]  .uzt  is  megkivanja,  bogy  valamely  dobzi^a 
kidlUsAban  ee  olbirisdbau,  a  maga  tArsaii  fdDlmDlJa".  A  bolond 
uBdekedeteket  is  azert  vesae  meg,  mivel  ak&ratival.  erkOlcsi 
erz6keve)  elknkeznek  azok,  en  nein  az£rt.  mintba  a  tehpts^ 
bi^Dyoznek,  vagy  nem  iBinenie  azokat. 

MidSn  mindezeket  ulmondja,  azert  teszi,  bogy  a  novend^- 
keknek  cRelekedeteit  ezek  ezerint  alahilsa.  Nem  az  a  cxelja. 
hogy  az  H  leczkeit  az  olvasok  megtaDuljak,  haneni  ae,  hogy 
ezek  azerint  csekkedjenek.  Azt  akarom,  hogy  az  en  elveim  Bze- 
rint  tanult  ember  ^eBclekedeteiben  az  okoaa^g  aznb&lyai  szeriot 
61jea,  nydjaBan  ea  igazgagoaan  viaelje  niagat;  ertelem  es  sze- 
renyaeg  nyilatkozz^k  meg  beazfideiben,  szelid  viaelet  jitekiban. 
mertekletess^g  az  <)r8ni  es  gyOnySriia^gben,  rend  uralkodj^k  baxi 
eleteben.  De  niindez  caak  akkor  lebeteeges,  ba  az  emberi  erle- 
lem  kifejlodiltt.  Mert  az  minden  idoben  igazaag,  hogy  „a  niai 
eletlinknek  f'olyisa  val6ailgoe   tOkre  a  mi  6rtelmQnknek". 

£b  az  en  lelkem  elborul.  mikor  ebbJil  a  azempoDtbol  \izt- 
gaiom  a  mindennapi  Eletet.  Elmondok  egy  tSrt^notet.  ez  niinden 
DemoBthenesnel  ekesebben  azdl,  vajjon  az  ertelem  helyes  uralma 
meg  volt-e  az  in  korom  iiitelligens    tAraadalmiban. 

Mid  (Id  egyszer  tSbbedmagammal  Orleans  fele  utaztam, 
Clerzon  innen,  egy  azabad  teren.  ket  iakolatanitoval  talalkoztam. 
a  mint  ezek  egymistijl  fitven  l^pesnyi  tavolaagban,  Bordeaax 
Mit  igyekeztek.  L^tlani,  hogy  nem  measzire  batuk  mSgdtt  j(> 
egy  csoport  biiszar,  kiknek  ^l^n  dllutt  egy  huszirtiBzl.  n^vazerint 
grof  Uochefaueout.  Az  en  embereim  egyiko  megaziiiitja  az  cIbS 
iakolatanit^t,  mifele  ur  a  ki  utaiia  jfi.  az  a  buazirtiazt.  A  meg- 
azolttott,  ki  az  utana  Jtivii  caapatot  nem  l&tta.  ea  kerdezd  embe- 
remet  meg  nem  ertette,  azt  velte,  bogy  az  6  koll^gaja  ntiii 
k^rdeziiskJidik.  nagy  komolyaAggal  azt  valaazolta :  nem  lir  u 
nram,  m^g  keveabe  Imazdrtiazt,  hanem  L-snk  tiraniriiatikus.  en  mi-g 
logikua  vagy  ok. 


Ime  112  iskolai  lanitas  fonak  erednienye.  Az  iskola  nem  ttz 
eletre  ukar  nevelni,  hanem  maga  szAmai'a.  6b  az  Ukolat  tekinti 
eletnek,  melybeu  rendi'okuzat  Bzerint  vannak  elhetyezve  a  grain- 
niatikasok,  rbetorok,  logikusok  etb..  kik  elstlsegUk  tudatAban  a 
kiaebbnek  tartott  kartarsiiikat  lenezik. 

Mar  en  nem  akarok  togikuBl,  granimatikiiBl  nevelni,  mondja 
Montaigne,  hanem  Inki'tbb  az  eletnek  emberSt,  huszarlisztet  vagy 
must,  a  ki  azutdn  minden  lelekJilJi  grammatikai,  logikai  tanit^ 
nelkUl,  SkZ  elet,  tarsadalom  kOzvetit^H^vel  elBajAtitja  a  BzQkB^ge- 
Beket,  hogy  beszedeben  inttvelt  emberbez  illC  mijdon  fejezze  ki 
magat. 

Er5H  Bzuvakka),  tan  kiase  nagyitva  is  kel  ki  korinak 
szilraz  grammatikai  tanft^Ha  ellen,  mely  a  BE^p  besz^dre  k^ptelen 
megtanitani  ay.  ifJuBigot ;  ellenkezdieg  mint  meatereik,  dk  is  magn- 
kat  sem  ktpesek  megerteni. 

An  ertelem.  a  gondolkodaB  niiivelesevel  egylltt  jar  mindig 
a  grammatikai  es  logikai  es  poetikai  miiveles.  Az  legyen  az  alap, 
meiyen  a  ti>bbit  fblepitjQk.  Ez  esetberi  nem  Bznknn  nyat^alunk, 
hanem  a  dologra  fektetjUk  a  fSsiilyt.  Nem  tebetek  rola,  de  az 
olyan  embert,  a  ki  besz6debcn  dj  es  azokatlan  Bz6k  utan  kap- 
kod,  6n  olyannak  tartom,  mint  a  piperkBczOt,  a  ki  hiiisAgaban 
sz6p  ea  kereaett  ruhajaval  ukar  imponalni.  Tartalom  legyen  az 
emberben  6b  oe  kiilaS  maz ;  a  dolgok  okoB  megerteaere  tiireked- 
jBuk  6b  nem  lij,  iameretlen  szavakra.  Annal  tj^bb  okom  van  az 
elleti  beazelni,  mivel  altalanosa&gban  tapasztaloui,  mennyire  maj- 
molj&k  az  emberek  maaoknak  beaz^deit.  Ez  ugyan  nem  neb^z 
dolog,  do  az  it^lettetelben.  az  inventi6ban  ktSvetni  valakit,  az 
mar  nem  olyan  konnyii 

Zeno  azt  mondotta,  hogy  neki  ketf^le  tanltv&nyai  voltak. 
Az  egyik  r^BZ  a  dolgok  tanulAsara  forditotta  mindjen  gondj&t, 
mjisik  meg  a  szilik,  a  nyelv  tanuUBara.  tin  e  kettijt  iJaazekOtni 
akarom,  de  ligy,  bogy  a  dolgok  lanul&sa  mindig  fontusabb  legyen 
a  ez6k  tanulAa&nal.  a  nyelverzek  gondozaaat,  melyet  eppen  nem 
akarok  elbanyagolni  ea  mert  a  doigok  tanulda&ra  nagy  gondot 
akarok  Torditani,  azt  Rzerettem  volna,  ha  ^n  6s  masok  is,  elUszHr 
anyanyelvUket,  es  aziitan  azon  nemzetek  nyelv^t  tanulj4k  meg, 
melyekkel  legiiik&bb  dolgnk  van.  £b  azutan  ktivetkeznek  a  latin 
eB  giirflg  nyelv  tanulasa,    melyet  a  jelen  modszer  azeriat  felettc 


I 


liefaez«ii  kell  megvaiiaroliii,  a  dolgok  helyet)  megisnierv^eDek  fel- 
AJdozasival.  midiin  evekig  kinozzak  a  azegeny  gyermekei  a  graiu- 
matikaj,  logikai  szabalyokkal,  es  elvonjik  az  ele[  realis  taiiul- 
iD^nyozasiltol.  a  dolgok  kutatasatol. 

Az  ^Bzinle.  nyajae  Montaigne,  ez  utobbiban  igazin  khSni. 
mint  Essaia-nek  i«ok  lapjan  elarnlja.  Megemliti,  hogy  sz  iskolai 
fizinjatekokbao  mily  iirQineBt  vett  reszt  a  gaiennci  kollegiumbaii. 
4b  megrojn  azokst,  ,kik  az  ilyen  vig  mulatsagokal  karhuztaljak* . 
—  A  j6  polg&ri  igazgatae.  i-rvel  Allitisa  mellett,  gondulkozik  ai 
irant,  bogy  a  polgxrokat  vEilamiiit  a  k<tzODse<reB  ihitatossag  sienl 
gyakorlisa  v^gett  Osazegyiijti.  a  vigjat6k  g>-akorluara  is  aa«i«- 
gyiijtee  ea  ott  egyesitae.  Ezzel  az  egymiJLS  irsnt  valo  bixalnul. 
baritaagot  elSmozditjik,  es  a  nep  reszere  j6  mulatsa^t  8«- 
reznek,  mely  igy  a  felatlaeg  a/emei  elott  megy  vegbe.  Azert  is 
j6  Tolna  ez.  mondja  Montaigne,  morl  a  vetkes  mnlatsagoktol. 
titkos  gyoDyQniaegektftl  visazatartbiiliiank  a  nepet. 

Montaigne  gtrndja,  latjuk.  kiterjed  az  egesz  tArHadal»mra. 
sDnah  legalso  rategere  is.  a  mi  jellemzci  a  XVI.  szazadban  £)r> 
^nczia  fliiiira.  Da  iizert  EssaiB-jr  czimeliez  hii  marad,  legorO- 
meatebb  az  ifjiisigrol  beaz61. 

Azt  akariim.  fejevi  be  Eaaaia-jet.  bogj-  a.  tjinuliB  irenti  jo 
kedvfl.  kiv^sagot  ^bresszUnk  fel  az  iakolaban  a  liatal  embe- 
rekben.  Ne  vt^gje  hat^ra  a  nagy  f&radtsaggal  tanult  tudomanyt, 
mint  valami  terliet.  roely  eaetleg  az  illatvii^  egy  nem  eJSnyo- 
aen  enilegetni  azokott  allatalioz  teazi  hasonlova.  hanem  ligy  tekiocse 
a  tudonianyt.  mint  igaz  Bzellemi  tulajdonst.  melyet  nem  teher 
modjira  hord,  banem  kcBzseges  oritmmd  I^kinl  am*,  mini  tnlaj- 
donara,   hitvca  taraAra,  melyhez  iiazinte    azeretet  Hizi   mindig. 

IdegeB  szizadunk  taimloi  es  tndoaoi,  Jarjatok  abba  az 
iakolilba,  melyet  az  a  nagy  szellem  teremtett.  Tiazia  lita«tot 
ea  Hr.ellemi  gyampoilistok  legszt-bb  jukilniH  leaz  faradozAsloknat. 


IV. 

Az  angol  tudom&nyoa  elet  nag}'  5n^li^B^ol.  ma^a  fejl5d^ 
mutat  a  XVI.  szazadban,  meg  inkibb  a  XVII.  azizadbui.  Eras- 
mus DezBfi  MoruB  Tamaaeal  ^s  ennek  taraaival  hDll^mzamba  hoiU 
az  angol  tudomAnyos  eletet,   mely  bulldmzasaban  rendkivQI    fon- 


MONTAIGNE   MlHAliY   £S   LOCKE  JANOB.  467 

tos  eredmenyeket  produkdlt  az.  Ezen  eredmenyek  kOzott  hatasai- 
ban  a  leg^agyobb  volt  a  tudom^nyos  eletnek  szeretete,  az  a 
lelkesedes,  melyet  Angolorszdg  nagy  emberei  taplalnak  lelkiikben, 
midon  magas  Allasu  emberek,  a  BzUletes  aristokratdi  eg}'arant 
miivelik  a  bOlcselet,  jog-  es  dllamtudomdnyokat,  hogy  annak 
igazsagait  iigy  az  allami,  tarsadalmi  elet  boIdogitAsara,  mint  az 
embed s^g  nevelesere  egyarant  kamatoztassak. 

Baco,  Hobbes,  Locke,  a  XVI.  szazadban  Itume,  Angol- 
orszag  legnagyobb  bolcseloi,  kik  kCzUl  egyik  sem  professionatiis 
tudos,  kizarolagos  bcilcselo,  nevilk  megis  feiiyes  lapokat  jelez  a 
tudomany,  ktilondsen  a  bolcselet  tdrtenelmeben.  Lelkiiknek  hajlando- 
saga,  szellemiik  tette  5ket  bOlcselokke.  es  ezert  a  bolcseletet 
nem  a  vitatkozas  kedveert  tan u! many oztik.  bOlcseleti  miiveiket 
sem  ezert  irtak^  hancm  az  igazsag  szomjuhozasa,  az  elet  meg- 
ja\ita8dra  iranyitott  t(5rekv68  lelkesiti  oket  munkassagukban. 

Ezen  bolc8el()k  koziil.  jelen  alkalommal  Locke  Janos 
Jakabbal  szandekozom  foglalkozni,  mint  bQlcselo  pedagogussal. 

Erdekes  a  gondolkodo  emberre  nezve,  a  ket  bolcselfi 
pedagogusnak  Montaignenak  es  Lockenak  dsszehasonlitasa. 

Amaz  az  els5  kereszteny  sz&zadok  oszinte  es  nyilt  jellemii 
ember^t  akarja  a  tarsadalomban  visszaallitani,  a  kit  jellemenek 
tisztasaga,  a  viiagos,  alapos  tudas,  ^s  a  vallasos  sziv  jellemez- 
zenek.  Igazi  ferfiakat  ohajtana  Francziaorszag  szdmara  nevelni, 
kik  az  igazi  fefiassagot  az  erett  akaratba  es  az  eros  izomzatba 
helyezzek. 

A  ferfiassagrol  Locke  is  ligy  gondolkozott,  mint  Monotaigne. 
De  nem  az  elso  kereszteny  sz4zadok  oszinte,  nyilt  jellemii  ferfia 
volt  idealja,  hanem  az  angol,  gyakorlati  ember,  ki  az  61et  ker- 
deseit,  elso  sorban  a  hasznossAg  es  a  sztlks^gesseg  szerint  merle- 
geli,  az  cmberi  jellemek  fejlodesere  is  befolyast  enged  dgy  a 
hasznossagnak^   mint  a  sziiks^gessegnek. 

Az  elet  es  annak  megjavitasa  lebeg  mind  a  ketto  szemei 
olott.  Montaigne  az  erk(5lc8i  elet  tisztas^^ra  fekteti  a  fdsulyt, 
a  mely  mellett  nem  hanyagolja  ugyan  el  az  6rtelmi  ^letet,  csak 
azt  akarja.  hogy  a  kifejlett  ertelem  is  az  erk5lcsi  6let  tisztasa- 
gacak  mcgteremtesere  miikodjon  k5zre.  Locke  az  ertelmi  elet 
fejleszt^set  tekinti  elsorendii  kovetelmenynek,  az  ertelem  igaz- 
sagainak    szeretetdt,    uralmat    legfontosabbnak.    Az  6rtelmi  igaz* 

30* 


sftgok  szei-etetB  es  uralnia.  az  igazitng  erejevel  mo^eremii  m 
crkoksi  igazaagoknak  tiralnidt  eR  szeretetet. 

Ez  It  gondolat  vezeti  mindig  Locket  irodalmi  munkassaga- 
ban,  ennek  megvtUositiMani  azenteli  ^leti't.  Arfhimodea  bizlus 
pontja  elotte  az  ertelem  tisstasaga.  vilagnssiga,  mely  az  akaral 
QdvOs  is  hEiBznos  irAnyitasiit  eazkdzli  az  egesz  vonalon,  mtnde- 
Dekdbtt  a  gyakorlati  dletben.  Az  angol  gjakorlati  timber.  Locke, 
ezert  bangsulyozza  az  ertelem  tiaztasd^t,  vililgoasit^t,  a  ^d- 
dolkodis  javit&sat.  Baconak  Uuiitvanya,  kinok  bOlcaelete  ax  6  bul- 
caelete  is,  kinek  a  gondolkodati  javitas&ra  iranyitott  tSrekv^s^l 
maga^va  tette.  igazun  lelkesedett  uzert.  Realis  bfilcseletet  sBr- 
get,  mely  azakilaon  az  Aristot«leaek  es  ;i  stoiknaok  biilceele- 
t^vel,  es  a  dolgok  tapaaztolatai  megligyel^ae  atapjan  vizggalja  ax 
universumot,  az  embert  is. 

R^gi  kereskedo  csalad  ivad^ka  bOkselJSnk,  mely  Vlll.  Hcn- 
rik  alatt  mil'  vii'agzo  kereakedJi-hiz  volt  Angliaban.  Ureg  apja 
Penafordban  ruhanemii  kereakedO  volt,  a  ki  azegfiny  ^'iszonyok 
b&zt  elt  es  Mt&  is  keves  vagyont  bagyott. 

1632  auguaztiia  29-6n  azUletett  a  kia  JiVoos  egy  Penaford 
melletti  falaban  —  Wringtonban,  —  a  bol  akkor  edea  aoyji, 
Keene  Agnes,  egyik  fiverenel  tartozkodott.  ^rdekes.  bogy  tmyja 
ekknr  35  evea,   apja  pedig  25  ^vea  volt. 

Apja,  az  ^ertelniea.  er^lyes  is  bOlca  ferfiij"  mint  Locke 
maga  jcllemzi,  es  ,janibor,  szorgalmas"  aoyja,  gondos  csa- 
lAdi  nevelfeaben  reszeaitettek.  —  1646-bftn  tizennegj-  evea  koii- 
ban  a  hires  wpstminateri  iakoliba  kerlil  a  caaldd  egyik  baralja- 
nak,  egy  orszigoa  kepviaelfinek  ajanlata  folytan.  A  gondolkodni 
szeretO  Locke  nem  azereti  a  collegiumi  ^letet,  aiit  I'erGikoraban 
erSseii  megkrili/.aija  azt.  Egyebet  nem  tettUnk,  exek  azavai.  mint 
iirfikOsen  memorizaltuk  a  latin.  gSrSg  grammatik&t,  forditottunk, 
veraeket  faragtunk  :  ourioamu  gyaDant  egy  kis  heber  ea  ai-abs 
nyelvet  tanultunk.  Tanitiaunkban  teljeaen  bianyzotit  a  poaitiv 
ismeretokre  valo  vezetua,  a  realia  tai^ak  tanuliaa,  valaini  aiokbol. 
ii  miket  az  ^letben  kell  tiidni  minden  milvelt  emberoek.  I64i> 
janaiLr  30.  ia  a  westniioateri  rollegiumban  talalja  a  1 7  eves  idiit, 
mely  nspon  1.  K&rolj  angol  kirilyoak  Teje  a  b<ib^rbArd  aJatt 
verzik  ei. 

Mint  a  collegium  egyik  kival'i  niivendeket  az  oxfordi  egy«- 
tomre    kUldik,    a    hoi     lGo2-bon    a     ^Christ    Churel  Coll%*-ben 


^ 


MONTAIONE  MIHALT  6s  LOCKE  JAN08.  469 

junior  student  lesz.  A  h^t  szabadmiiveszetet  tanulmdnyozza, 
gyakorolja  niagdt  a  latin  es  gor5g  besz^dben,  mely  a  conversa- 
lasban  kotelezd  volt ;  verseket  keszit,  melyekbdl  kett5  ftnmaradt : 
e<[r}iket  latinul,  masikat  angolul  irta  huszonket^ves  kordban  Crom- 
well tiszteletere. 

KOzepszerii  tanul6  volt  csak,  mivel  az  egyetem  chablonoB 
tanitasa  m^g  kevesb^  tetszik  az  (Jndlloan  gondolkodni  szeretd 
gyermeknek,  mint  a  coUegium^. 

Angolorsz&gban  barmincz  ewel  kesobb,  Bacon  hal&Ia  utan, 
Aristotelesnek  forrodlis  logik&ja  uralkodik  az  egyetemeken.  Nem 
is  magit  Aristotelest  tanulmdnyozzak,  hanem  commentariusait. 
Ramus  az  Aristoteles   bolcseletben  a  tekint^ly. 

Nem  csoda,  bogy  ez  nem  tetszik  Lockenak,  Baco  tiszte- 
15jenek.  Inkabb  olvas  mas  k5nyveket,  koztUk  regenyeket  is,  ^s 
vitatkozik  barataival,  kik  vele  rokongondolkoz4suak  voltak. 

Vitatkozasi  hajlama  osszefiigg  a  bdlcselet  szeretet^vel,  mely- 
nek  segitsegevel  az  elet  nagyfontossdgu  kerd^seit  iparkodik 
megfejteni.  Itt  fogamzik  meg  lelk^ben  a  vallasi  tUrelem  is,  mely- 
rol  kesdbb  szep  munkdt  ir. 

Az  egyetemen  tobbfele  collegiumot  hallgat;  a  bOlcseleti, 
tbeologiai  ^s  orvosi  facuMsnak  el5adAsait  litogatja.  Ogy  Mtszik 
nem  is  tiiz  ki  maga  ele  hatArozott  eletpalydt,*  nagy  tehetseg6t 
a  tudomany  6s  gyakorlati  61et  mezejen  minden  megszorltas  nel- 
kiil  akarja  erv^nyesiteni.  Egyetemi  evei  alatt  az  orvostudomdny 
mellett  nagy  elciszeretettel  olvassa  az  lijkor  k6t  nagy  bOlcselo- 
jenek  Baconnak  es  Descartesnak  miiveit,  az  ut6bbiakat  latin  for- 
ditasban.  A  k6t  munkdnak  olvas4sa  erleli  meg  lelkeben  azon 
gondolatot,  bogy  munkassagat  elso  sorban  a  bOlcselet  tudomanyos 
miivelesere  forditsa,  es  m&sod  sorban  foglalkozzek  az  orvostu- 
domanyokkal. 

Orvostudori  oklevelet  nem  szerzett,  az  egyetem  bdlcseleti 
facultAsan  borostydn-koszoriis  volt;  de  azert  kortdrsai,  sikerlilt 
gyogyitasai  miatt,  Locke  dr.-nak    hivtdk.^ 


^  Hamar  belatja,  ho^'  a  papi  p&lya  nem  neki  valo. 
'  £gy  idoben  folyamodott,  hogy  az  egyetemi  evei  alatt  le  nem 
tett  orvostudori  szigorlatot  letehesse,  de  keresevel  elutasitottdk. 


^let^bcn  iieveaefea  hatarpontol  jelez  Asehley  lorddi 
k^sJibbi  Shaftesbury  grdffa]  tiirteot  megismerkedese.  A  na«7 
mflveltsegli  ferfiiinak  6ppen  olyan  embet-re  volt  uzUkuege.  a 
ininS  Locke  volt,  a  ki  tobb  tudonianynyal  fo^lalkoEik.  A  lord 
egyik  bardtja.  mint  QgyeR  orvost  ajinlja  Locket,  a  ki  iirOnuDeJ 
fogadja  at  hozaba,  a  hoi  nem  csak  onosi  tanAcaait  hallgatja 
meg,  haDem  mas  tlgyekben  ia  belsS  tandcsadtija  6s  gyermekeinek 
neveldje  leez.  Korinak  kivalo  orvosaivol,  tilJBBoiiDal  ea  8ydeti- 
hammal  ismeretflegbe  j8,  kik  Hzives-SrOmeat  ertekeznek  Lookeval 
iirvosi  kerdesekben  ee  Dem  egyttzer  fogadjak  el  a  nem  orvoBludor 
Lockenak  litbaigazitaBait  es  fejteget^seit.  1667^ — 1672-ig  mond- 
hatai  iukdbb  orvoe,  mint  baluaelfl.  Aaehley  lord  raellett  a  Can)- 
Una  fiJld  gyarmaloaitaa&t  vegezi,  mely  alkalommal  alkalma  Djilik 
a  vallisi  tUrelemrdl  birdetett  eazm^it  es  elvt'it  gyakorlati  ulon 
erv^nyesiteni,  nemklllSnbcn  a  lord  hazabao  megrordulu  Idvilki 
emberek  tareas&gaban  kedves  bdlcaeleti,  ^Uauijogi  teteleirSl  \-itat- 
kozni.  167U  —  167L  ^viick  teli  h6napjaiban  ee  a  kOvetkezO 
evekben  ia  ^l^nk  eazniHcaeret  folytat  ezekriil  a  kerdeaekriil  6S 
ekkor  teazi  m&r  meg  sz^ljegyzeteit  az  ,Eaaaia  aur  I'eDtende- 
raent  humain'  angohil  „aii  essay  concerning  human  under- 
ataodiDg"  czimfi  nagjazabaau  muv^hez.  melyiit  buaz  even  keresz- 
tiil  keazit 

^letenek  t<tbbi  reazet  rii video  ezekben  foglalom  Oaaze. 
167'2-ben  el6sz{)r  j8  a  azigetorazagbdl  a  continenare,  Parisba. 
li)75-ben  ism^tolve,  mely  alkalommal  egeazsegt  szemponlbol  del 
Fraiicziaoraz^got  kereai  fol.  A  franczia  mliveltBeg  meglepl  es 
lijjongva  tr  tupaajitalatairol. 

Haiabadeh-li  n^zetei  es  az  udvar  elJItt  moat  nem  kedves 
Schattesbury  groflal  vaJo  baratsaga  az  udvar  neheztelfesevel 
talalkozott,  mely  eltiaziir  is  az  egyetemi  tagaigtol,  liatarozoiuui 
unkenyea  eljar^Esal,  megl'oaztja,  majd  Anglia  elhagyas&ra  keny- 
szeriti.  mely  alkiilommal  Hagaba  menekiil,  bonnet  Hollandia  bel- 
sej^beti  k^nj-telen  a  kiraly  haragja  eWl  biztossAgot  keresni.  lit 
boc^ajtja  kfizre   qLevel  a  tUrelmessegrfil '   czimii  hires  munkijal, 

Oaak  a  t'orradalom  lezajliaa  utio  t£rt  viszn  AnglJAba,  a  hul 
a  kalftUdi  Hnnepelt  tudos  fiirtiilt  arOmmel  fogadjik  es  rabeszeini 


MONTAIGNE  IOHjLLY   fiS   LOCKE  JANOS.  471 

torekedtek,  fogadna  el  Nemetorszdgban  egy  elcikelo  diplomatikai 
allast.  Egeszsegi  allapota  nem  cngedte  meg  ezen  ^llas  elfogadasat, 
1088-ban  HoUandidban  a  Le-Clerc  szerkesztes^ben  megjelend 
^Bibliotheque  univer8elle**-ben  kozdlte  ^Tanulm4ny''-4nak  kivona- 
t4t,  melyet   1690-ben  elsd  kiad&sban  bocsdtott  k5zre. 

A  mil  Angliaban,  nemsokAra  mds  orsz4gokban  is,  nagy  fel- 
tiinest  kelt  es  Unnepeltt^  teszi  szerz(5jet.  E16g  arra  bivatkozni, 
hofijy  tizennegy  ev  alatt  ot  kiadisban  jelent  meg.^ 

Locket  mint  irot,  ktilcJn^sen  mint  bSlcselCt  a  tUrehnes  nyo- 
mozas  szelleme  es  nagymervii  j6zan  esz  jellemzi,  melyek  ere- 
(ietiseget  koIcsOndztek  neki,  es  megteremtik  nala  az  er5s,  f^rfias 
stylt,  mely  a  gyakorlati  angol  emberre  eml^keztet  benntlnket. 

Voltak  ugyan,  kik  eredetis^get  ketsegbe  vontak,  fbltiletes- 
segrdl  vddoltdk ;  de  a  miiveibe  belemelyeddnek  ezen  allitds  ellen- 
kezoj6r51  kell  meggyCzftdni. 

Fo  munkdjAn  kivUl  a  nevel^srol  szolo  miive  minden  lapjdn 
a  tiirelmes  nyomozasnak  szellem^vel  ^s  j6zan  okoskoddssal  talil- 
koznnk,  melyekkel  bonczolgatja  a  nevel^snck  ftiggO  kerd^seit. 
Ez  ido  szerint  mint  b(Jlcsel5-pedagogust  ohajtom  Locket  bemu- 
tatni ;  mi^rt  is  a  gyermeknevelesrdi  szolo  miivet  szdnd^kozom 
elemezni. 


^  A  XVn.    sz4zad   utolso   tizedcbeii   es   a  XVUI.  sz&zad   els5 
eveiben  a  kdnyreket  meg  nem  v&s&rolj&k  ijgy  a  kUlft$ld5n,  mint  nap- 

i'ainkban.  Az  Hi  kiadas  egyreszr^l  a  k^nyv  kiy&168ig&t,  masreszr51  a 
:or  irany&t  hirdeti,  midon  az  emberok  szivesen  olvastak  bt)lcseleti 
miiveket.  Napjainkban  csak  a  regeny  kell;  ekkor  erdsebb  szellemi 
t&plalek  szUksegesseget  ereztek,  kul5nt)8en  Angli&ban.  1690-ben  jelent 
meg  t51e  egy  m&s  munka :  Two  treatises  of  government  (tractatus  de 
gabematione) ;  tov&bbi :  a  second  letter  concerning  toleration,  reponse 
aux  critiques  des  Jonas  Proast,  parut  d'abord  sous  le  pseudonyme  de 
Philanthropus  ;  1692-ben :  a  third  letter  for  toleration,  some  considera- 
tions of  the  consequences  of  the  Lowering  of  Interest  and  Raising 
the  value  of  money  ;  1693-ban  :  Some  Thoughts  concerning  education  ; 
1695-ben :  The  reasonableness  of  Christianity  as  delivered  in  scrip- 
tures ;  Vindication  of  the  ^Reasonebless  of  Christianity* ;  tObb  mil 
k^ziratban,  kdztiik :  of  the  conduct  of  the  understanding ;  elements  of 
natural  philosophy,  mindketto  1697 — 1700.  evekbol ;  kesdbb  nyomta- 
t^ban  is  megjelentek. 


^^^B  Ai  iuUuktiv    b0l(■sfl<^ti   iQodiucer  n  pedagc^iaban  is  valtozasi 

^^^B  uK^  itU>.   Mir  a  tvn«tsAn<.-e    tndoaai  Lb  a  t^nn^szct  es  uz  pnib«r 

^^^1  kB«gtig\vlea«'r«'  l^ivksEcnek  ;  de  ezeknel  az  ember  tanulminyoma 

^^^r         ekd   rvudii.  witjd   kizanilagos   leaz.  mely  niellett  elmarad.    vitg\ 
il  caak  k«vMbb«i  jon  figyelembe  a  temiesiet  kutntdsa.  Bacou  Hob- 

bes.  mi^  (iaiilei.  Newton,  a  renaistnee  ludoaaival  szakitsnak  es 
I  »  Wnn^Dirt    tanulniknyozdHini   forditjak   kixArolagneau    niunkas- 

■  ^ukat. 

A  t«riiiAiixut  elm^lyedfi  tan  ul many OKaaa  az  emberrel  szeiu- 
bvu  i»  a  K^nn^sKUteit  AlldHpontnak  megteremteeet  czelozza.  A  realJs 
billcNi'U'lli'l  t'tcy'ltt  jdr  a  praLtikue  elet  utan  valo  tSrekveti.  a 
inindmnmpt  /^lutiick  <;yakor]ati  oldaiai.  niclyekkcl  a  basznussag 
i^n  II  HzUkH/^K('''ia6t;  niitidjobban  eltiterbe  l^p.  Ek  a  liaszttodBi<; 
i^H  Mzllks^geaaeg  a  turHadalomra  ds  oz  egj-^iire  egyforman  voiial- 
kozik.  Ez  utobbinil  mindjobban  azembe  IQnik  az  iskola  fogyat«- 
kusHaga,  tnely  a  itiegazokutt  tanitasi  modszer  mellett  a  lennF- 
azetes  tehetaegek  rujieaztesere  kev^H  gondot  fordit :  a  taatargyak 
hetanulasa,  endSkezetbe  v^sese  a  I'Jtcz^l  eldttQk. 

RouHseau  ez  plleii  a  tenneBzet-embett  Blii^ti,  kinek  nevelA- 
s^bt^n  mellJizni  kivan  mindeii  tirBadnlmi  befolyiBt.  Looke  is  a 
term^szettis  nevelfsert  \ip  sorompoba,  de  nem  Rousseau  mAdjani. 
Locke  a  tAreadalomban  akarja  ve>;rebajtaiu  a  nevoleat  a  tarsB' 
dalom  eazkOzeiuek  felhaBznalasaval,  De  azt  kivaiija,  hogj-  mindrn 
t6oyez6  niely  az  embcri  tarsadaloniban  a  nevelesre  befolyhat. 
tenu^azeteB  fejIUd^adben  erSaitse.  gyimolitsa  a  ^ermeket.  nt 
ifjiit.  poBitive  ea  negative  tegyen  meg  mindent  a  tilkeleUsset; 
megteremt^Ben;.  Krre  nezve  az  szUksegea,  bogy  ne  vilasazok  ol 
a  tanitast  az  6rtelnii.  az  erkOlcai  ea  a  testi  neveleatdl ;  e  hintro 
itsBzetartozik,  nem  azabad  aenkinek  aein  elkQlOoiteni  azokat. 

Locke  RouBseaunak  caak  Agy  eliidjc,  mint  Speni^r  Herbert 
nek.  Bainnek.  Az  lijabb.  illet^leg  a  legujabb  pedago^ai  irao) 
cgj'ik    alapvetflje. 

N'em  bocsatkozik  elvont  abatractiokba.  hanem  az  ember 
niegligyelo  elemzesebe.  Az  egeaz  ember  liirg;ka  az  H  raerfgrf- 
lesenek.    itaszca    tohetsegeivel.    kepeBsegeivcl.    Oivatos.   kedveniz 


elmelet  kedv^ert  ncni  aldoz  fel  summit  aK  emberbJSl.  anoak  er^ibUl, 
kepesBegeibSl,  tehctx^geibtil.  EIlenkeKtileg,  helyesen  fogja  ftil  a 
neveles  kerdeset,  mely  az  ember  iiaszeB  erfiinek.  k^pesBegeinek. 
tebets6gehiek  fejlesateflet  czelonza ;  az  ertelmieket.  testazen-eze- 
tieket,  erkiSlusieket  e^arint.  mely  utobbi  a  Hzivre  csak  ag\ 
vonatkozik.   miDt  magAra  az  akaratra  ea  az  ertelemre. 

Bbbeti  a  terjedelembeii  kellene  fOlfogiii  a  nevel^st,  mindeii 
tenyezOnok :  BzUlUnek,  daJkAiiak.  nevelJttiek,  taniti^nak.  tAraadalom- 
iiak.  Ezek  {,'yamolitaBaval  az  emberi  termeszet  fejlMeaenek  ohaj- 
tott.  m:igas  fokara  cmelkediiek ;  ternieszeteB  eleteben,  g:yarapod^- 
ttdban   nem  gitolna  azt  Hemmi. 

Az  apolas,  nevelesi  Bzempontbul  uz  fmbernel  fontoaabb, 
niirit  a  termeszet  tcibbi  l^nyeinel.  A  ^ihar,  a^fer^eteg  art  ugyan 
niiv^iiynek,  Allataak  egyfoi'm^,  de  a  szervezet  aokszor  diadalmaB 
marad  ezeknel.  Az  embernel  a  kOUcl  befoiyaa  titnki-e  tehet  rain- 
dent;  megsemmisitbeti  a  nevelfi  filradsagos  munkajat,  a  BzUlfik 
gondozaaat,  ha  idejekoran  iiem  gondolkoztak  azok  ellenaulyoz^- 
a&rdl.  a  ncveleis  gyamolitij  es  oltalmazo  miikodoseri)!. 

Az  ertelmi  elet  fejltides^nek  biztosjtaaara  BzUknegeB  kUlQ- 
niisen  a  iievelesnek  Ontudatoa  munkaja.  Locke  ttzerint  a  (^yermeki 
lelck  feher  lap,  melyre  a  klils5  benyomAsok  irjAk  fOl  Jegyze- 
teiket.  A  benyomisok  min<)Bege  Allapltja  meg  az  ertelem  minii- 
seget.  Azert  is  a  fejIBdo  6rtelmet  nem  szabad  elnyomni  aeinmi- 
iiek,  hanem  gyamnlitaa  azt  mindea.  Az  iskolai  tanitds  nem  aira 
val6,  bogy  a  term^azetes  fejISdest  gatoija,  hanem  igeiiis  arra. 
bogy  azt  clomozditBa,  6b  mt^gtercmtac  egyuttal  a  ferfi  jellemet,  az 
erjja  akaratot  ee  az  eg^azaegea   testet. 

Az  a  fo  itt.  bogy  a  mellekea  dolgokat  megtudjuk  kDISn- 
bOztfltni,  a  fo  dologtol.  A  latin  beazelget^B  divott  Locke  idejeben 
az  iskolaban,  es  a  latin  versek  kesziteae.  K6t  fejezetben  tar- 
gyalja  ezt  a  kerdest  Locke,  es  ligy  tUnteti  191  mind  ii  kettSt, 
mint  az  iakolai  tanitAsban  divatoziS  rosaz  azokilat, 

Nevcl^B  szempontjabol  van  kifogasa  mind  a  kettO  ellen. 
Egyik  Bom  er3siti  a  Iclket  mar  abban  az  aJakban,  a  melyben 
knraban  divatozott  ea  a  teati  rojiftdesre  in  akaddlyul  szoIgAI. 
A  teati  neveleanek  pedig  nem  alarendclt  fontoasAgii  feladata  a/ 
emberi  szervuzetnck  olyan  kepzeae,  bogy  az  kcpea  Icgyen  a  lelek 
eaoIgAlat&ba   lillani. 


Kzert    alii^eti  a  lesti    nevelest.    illetfileg    erre    uku-j*  ] 
fonlitani.  A  testi  npvel^s  aJarendelt  vxi\.  mel;  mint  il;en  ■  l^lek- 
nck  marad  szolgalat&ban. 

Az  ertelmi  6b  erkolcsi  ncveles  fontoasagArol  meggyusQ  tu- 
vakban,  ertiteljes  stilben  besz^l. 

Mind  a  kettSnek.  muDdJa  szepen,  az  a  cz^lja,  hogy  a  lelkd 
c^feszeben  tdkeletc sitae,  minden  eshetdsegre.  alkalomra  elk^azitse, 
bogy  az  ember  eitiic-k  listisa  alatt  megtanitlja  mindazt  vept- 
liajtani,  a  mi  hoxzA,  mint  ertelmes  lenyhez  illik. 

A  nevel^K  k^rdeaebeii  allalanoHsagbaii  nagyfontoestigu  «i 
enibert  moggyoziii  m^ltusagarol,  kivalosigarol  melyet  tnindenki. 
elati  Borban  tehat  inaga  az  egyen  kdtelea  tiazteletben  tartani.  Ebbrn 
az  eaetben  m&r  a  gjermek.  meg  inkibb  az  ifj6  cmberi  miltij- 
Aig&nak  tudat&ban  itnludatosan  me^esz  miudent,  a  mivel  neve- 
l^et,  tOkeleteBcd^aet  elumozdjthatja.  Mig  egjr^szrSl  k^peas^il 
FejIeBzti,  masreszrjtl  belatja.  hogy  ezek  fejIesztesebeD  az  egyen- 
nek  kStelesadge  ait  ib,  bogy  megtatialjon  idimagan  uralkndai, 
magit  aoktol  x-isszatsrUini.  tiirni,  iinmagdt  meggyozni.  Az  flnismi^ 
rel  CA  az  Onuraloni  alapja  a  nevelesnek.  F  n61klli  nines  baladas 
L-zen  a  terca,  erre  kell  tamoBzkodni    mindcakinrk. 

A  tanit&g  is  elttsegiti  az  egyennek  a  nevelis^t.  A  tantar- 
gyak  kivdlasztAsa  6s  tanitiaa  is  ebbfil  a  Bzenipontb6l  tfirtsDJek: 
a  liaxznosBAg,  a  szUksegesB^g  is  erre  vonatkozzek. 

A  tanltasban  ami  tSrekedj^k  minden  tanitii,  hogy  vilagos 
(•»  ertbetil,  clara  el  intelligibilis,  legyen  az.  A  gyakoriatiaa  irinyl 
tigyelembe  vegye  mindenki,  in  a  lelietSseg  bat&rai  kOzt  vezesse 
a  tanitast.  Az  liJftiBtiil  e  t^rcn  nom  sznbad  vonakodni,  s6t  i 
tanitia  sikere  bat^ozottan  megkivanja,  hogy  a  regi  hagyomaajM 
Hzokdsokkal  szakitsanak  tanituink,  ne  irtozzanak  az  okos  refo> 
mokt6l. 

£rdeke8,  hogj'  a  eonfier\ativ  angol  nemzetoek  a  XVll.  sz*- 
zad  v6gen  ajantotlti  mar  Locke  az  iakolai  refonnot,  inelyet  azon- 
ban  fSldiei  el  nrm  fogadtak,  es  a  tanita*  teren  meg  ma  is  neh^- 
zen  mennek  bele  a  vdltozisokba.  Egy  szempontbol  SrvendetM 
ei :  nem  teazik  ki  cKperimentumoknak  a  tanUgyet  az  iakolaban. 
A  magyar  tanllgy  lijabb  tOrtinelme  aokat  beszSl  errSl  az  exft- 
rimentumrol.  Helyes  volt-eV  nem  felelbetUnk  meg  rea  ez  iil'"'- 
ben.  de  mindeneBetre  gondolkodasni   erdekes  thema  ez. 


MONTAIGNE   MIHALT   ti^   LOCKE  JANOS.  475 

Locke,  mint  a  term^szetes  nevelesnek  liarczosa,  az  iskolai 
taiitargjak  soraban  a  realis  studiumoknak  elokelo  helyet  szan. 
A  tantargyak  igy  k(3vetkeznek :  f5ldrajz,  szamtan,  mertan,  csilla- 
gaszat,  idotan,  tdrtenelem,  erkolcstan  :  a  polgari  jog  legfonto- 
sabb  pontjai,  rhetorika  ^s  logika  (egytittesen  ^8  nem  elvalasztva), 
termeszettan,  ezekhcz  jdruljanak  a  nyelvek.  elso  sorban  az  anya- 
nyelv  tanulasa.  Anyanyelve  utan  tanulja  meg  a  franczia  nyelvet, 
es  ezek  utdn  kovetkezzenek  a  klassikus  nyelvek,  a  latin  es  g5r(5g, 
mely  utobbinak  ismerete  nelkQl  mondja  Locke,  senki  gem  mond- 
hato  miivelt  embemek.  A  grammatizdlas  ellen  fo^lal  Alldst,  melyet 
az  ertelem  fejlesztesere  abban  az  alakban,  mely  ben  kordban 
divatozott,  alkalmatlannak,  az  okor  szellem^nek  elsajdtitAsdra 
pedig  elegtelennek  ismer  sajat  iskolai  elet^bol.  Az  elet  rSvid, 
sok  a  hasznos  tudnivalo.  A  grammatizalas,  a  verskeszites  nem 
sziikseges,  mig  az  irok,  a  k5lt5k  szellemebe  val6  bemelyedes 
eppen  az  ertelem  es  az  akarat  helyes  vezetesere  hasznos  6s  sziik- 
seges  is,  mivel  szellemi  tapidl^k,  eszmenyek  nelktil  sem  az  ertelmi, 
sem  erkolcsi  vilagban  nincsen  el^rehaladis. 

Ha  mar  akartok  verseket'  k^sziteni,  a  gyermek  anyanyel- 
ven  keszitse  azokat,  akkor  k5nnyebben  bele  j5  a  latin  versk^- 
szitesbe. 

A  miivelt  liri  embemel,  a  ki  ^paterna  rura  exercet",  nem 
Is  szUkseges  mas.  Ezek  segitsegevel,  onmag4val  szemben,  tudja 
mindig  k(3telesseget  mint  ember,  de  tudja,  mit  tegyen,  mint  tar- 
sadalmi  leny,  mint  a  haz4nak  ftlggetlen  polgara.  Ez  nt6bbi  a 
szabadsagot  szeret5  Lock^nak  idedlja,  melyre  minden  irataiban 
czeloz.  Az  ertelem  miivelese  erre  vonatkozik  nila ;  ez^rt  ohajtja, 
hogy  nagy  sulji;  fektessiink  erre,  mivel  az  kepes  az  egy6ni  es 
a  tarsadalmi  elet  correctseget  is  megteremteni. 

A  nevelesben  6s  a  tanitasban  is  az  a  f5,  bogy  eltudjuk 
v^lasztani  a  lenyegest  a  mellekestOl.  Osszes  hib^ink,  melyekete 
t6ren  ismeriink,  azon  alapulnak,  hogy  az  emberek  nem  akarjdk, 
vagy  tan  nem  tudjak  megtenni  ezt  a  megkUl5nb5ztete8t. 

A  nevelesben  az  ertelem  milvel6s6vel  az  akaratra  akarunk 
d5nt5  befolyast  gyakorolni,  hogy  az  ertelm6ben  kimtivelt  ember 
egesz  term6szetesnek  talalja  megdrizni  lekenek  inspiratidjat, 
mely  akaratat  alland6an  arra  iranyitsa,  s5t  lelkesitse,  hogy  leg- 
f(§ltekenyebben  5rz(5tt  szabadsagnak  tartsa  kdtelesseg^nek  telje- 
8ithet686t,  a  becsUlethez,  az  erkolcshdz  va]6  lelkesUlt,  de  egydttal 


476 


MONTAIOTE  MIHALY  £S  LOCKE  jANOS. 


Ontudatos  ragaszkodast.  A  tanitdsban  is  erre  legyttnk  eloszdr  tekin- 
tettel ;  azutan  pedig  azokra  tanitsuk  a  hasznoss&g  es  a  sztlksegess^ 
Bzempontjdbol.  a  melyekre  tarsadalmi  elet^ben  el8($  sorban  r&szonil, 
hogy  mint  kereskedd,  fSldmivelo,  intelligens  ember  teljesitse 
kotelesseget. 

Ezzel  az  elvi  kijelent^ssel  Locke  az  iskola  sz^tvilasztasa- 
nak  eszmejehez  jut,  bdr  a  Mvetett  eszm^t  miiveben  elmolasztja 
r^szletezni,  illetdleg  bSvebben  fejtegetni.  £rdeme  el6tt  az  eletre- 
val6  neveles  harczosai  tisztelettel  hajtjdk  meg  lobogoikat  es 
hal&san  valositjak  meg  a  gyakorlati  61etet  ismer^  Loekenak 
eszmeit. 

Dr,  Acsay  Anial. 


AZ  ALLAMALKOTO  SZERZODfiSEK 
(BELSO  ALLAMSZERZODfiSEK)  JOGI  TERMESZETE 

A  MAGYAR  KOZJOGBAN. 

(Befejezo  k^ziemeny.) 

Ferdinandy  utal  arra,  hoj^  a  mint  I.  Uliszloval  1440-ben 
letrejott  megegyezest  nem  lehet  Magyarorszag  es  Lengyelorszdg 
kozotti  nemzetk($zi  mcgegyezesnek  tekinteni,  holott  Lengyelorszag 
akkor  mint  allam  nemzetkozi  jogalany  is  volt,  6pp  ligy  nem  lehet 
az  u.  n.  pragmatica  sanctiot  sem  Magyarorszag  es  Ausztria 
kozotti  nemzetkdzi  egyezm^nynek  tekinteni,  anndl  kevesbb^,  mert 
akkor  Ausztria  mint  allam,  mint  nemzetkdzi  jogalany  nem  is 
letezett.  Ezzel  szemben  azonban  nem  hagybato  figyelmen  kivill, 
bogy  Uldszlonak  1440.  evi  hitleveleben  nines  kimondva,  bogy 
Magyarorszag  Lengyelorszaggal  mindig  vagy  bizonyos  id5ig  egytitt 
bii*tokland6.  Ki  van  mondva  Magyarorszagnak  Lengyelorsz&g 
erej6vel  val6  megvedelmezese,  de  a  kOlcsonds  vedelemrOl  most 
meg  nem  beszeliink. 

Az  1723:2.  t.-cz.-ben  azonban  eppen  az  egyiitt  birtoklas 
kimondasa  a  fontosabb  intezkedes,  mert  ezen  alapul  Magyaror- 
szagnak 6s  Ausztrianak  k^sobbi  egesz  jogi  kapcsolata.  Ez  az 
alap  pedig,  mely  ket  allam  kapcsolatanak  az  alapja,  egy  411am- 
nak  egyoldalu  intezkedese  nem    lehet. 

Ha  egy  allam  sajat  hatalmi  tcnyezoinek  kdzremukddesevel 
letesitett  rendelkezesben,  mindsitsiik  azt  akirminek,  kimondja,  bogy 
jelenlegi  uralkodojanak  halala  utan  m4s  allammal  cgyfitt  birto- 
koltass^k,  vagy  a  mi  egyre  megy,  hogy  uralkod6janak  szem^lye 
egy  mas  allam  uralkodojanak  szemelyevel  azonos  legyen,  akkor  ez 
az  allam  megvalaszthatja  a  masiknak  uralkodojat  sajat  uralkod6jav4 


ill,  de  egyik  dlloin  niiiL-s  pbbol  n  muxik  iranyabttn  kiitelezve  i 
hogy  ez  a  kiizfisBef;  fenmaradjon.  Igy  ha  az  BgyUttes  birtoklas 
caak  a  magyar  nemzet  68  a  kiraly  kazOtti  viazony  vagy  szcrao- 
dee,  lia  az  csak  a  magjar  iiUiuii  cgyoldalu  tenye.  akkor  az 
auBntriai  allam  ezt  a  kBzdsa^get  feiitartani  nein  kiiteles  es  .akkor 
az  osztrik  ^lam  vagy  az  osztrik  illam  neveben  az  oaztrik  cs&exir 
a  birodalmi  tanacscaal  vagy  a  n^lklll,  azt  itt  aem  vizagaljuk  — 
tebat  ugyanaz,  a  ki  magyar  kir^y.  azt  a  kiizOesoget  me^zUnti^t- 
hetne.  inert  akkor  az  oHztrak  caiszar  az  mondbatna,  hogy  a 
mit  a  mint  magyar  kir41y  Magyarorsziggal  v6gzeH,  az  6t,  mint 
OBztrak  csaHzart  nem  kdti,  mert  az  osztr&k  cz&azAri  hatalom  a 
magyar  kir&Iyi  hatalomttil  kDldnbSzik,  egyseges  uralkodiSi  hata- 
lom  nines,  t^aak  a  szeniily  kSziis.  Ha  azt  a  lehetSaeget  nem 
engedjUk  meg,  akkor  a  magyar  ea  az  osztrik  Allam  uralkodoi 
liatalmaDak  egys^gen,  egysegea  OHztrak-magyar  allam  alapjin 
illunk.' 

Hogy  a  magyar  allam  egyoldalti  intezkt-dese  nem  elegendo 
Hagyarorszag  6s  Auaztria  egyUttee  birUikliakiiak  alapjiul.  axon, 
ugy  l&tBzik,  segiteni  lehet  azzal  a  conatruettdval.  hogy  azt  tnond- 
juk:  nem  ia  a  kiralydval  egyezett  meg  vagy  hozott  t0rv6nyt  Uagyar- 
oraz&g,  hanem  a  ra.fta  kivQl  all<)  dynaetiava],  nralkodo  b^zal 
szerzfidStt.  Ennek  a  construct! da ak  ugyan  elJenn  mond  az  a  t^ny. 
hogy  mint  fentebb  lattuk  MagyarorazAg  kirilyaval  hozta  meg  az 
1723  :  2.  t,-czikket,  a  mint  msskent  nem  is  lehetetl. :  de  dlekintve 
ettSl.  fogadjuk  el  egyelUre  ezt  a  eonstructi^t. 

Mintin  erre  a  conatruetjdra  az  egyiittea  birtoklast  ikarjuk 
alapitani,  ebb<)l  az  kdvetkezik,  hogy  a  dynaatianak  hatalmaban 
keL  lennie  az  egyfittes  birtoklaat  Magyarorazig  szamara  biztosi- 
tani.  hataJraAban  kell  lennie.  bogy  azt  az  egylltles  birtukl&st  a 
ttfbbi  orazagaivaj  fentartsa.  l)e  mit  jelent  az,  hogy  a  dynaatianak 
hatalmabaii  van  az.  hogy  uz  egyQttea  birtokUst  Magyarorazig 
szim&ra  lobbt  tartomanyaira  vonatkozolag  biztoaitsay  Azt,  hogy 
a  dynastia  azoknak  a  tartAminyoknak  a  dynasti&ja,  hogy  a 
dynastiinak  feje  azoknak  a  tartomanyoknak  olyan  fejedelme, 
a  kinek  hatalmAban  van  rendetkeiraie  arrol,  bogy  ki  legj'en  ezen 
tartominyok  uralkoddja,  Amde  akkor  a  dj-nastia  es  Magyaror- 
BK%  kSzdIit  l^trejjitt  megegyez^a    modern    fogalmakkal   kifejczve 

'  L,  e  tekintcthen  Coudia:  I'nlitika   603.  a  kiW.  I. 


AZ    ALLAMALKOTO   8Z£BZ0d£8SK   A   MAOTAR   KOZJOOBAN.  479 

nem  mas,  mint  Magyarorszdg  es  Ausztria  kozotti  nemzetkozi 
szerzddes,  csakhogy  nem  oly  Ausztria  k5zdtti  szerzod^s,  a 
melyben  a  tr6n5r5kl68  dgy  rendeztetik  mint  Magyarorszdgon. 
hanem  a  melyben  a  trdnorSkosOdest  a  fejedelem  absolut  hata- 
lommal  szabdlyozza,  a  a  melyben  a  tronOrOkQsodesre  vonatkozo 
nemzetkozi  megdilapodasokat  a  fejedelem  absolut  hatalommal 
letesithet. 

Midon  1728-ban  a  kir41y  a  magyar  orszdggytil^sen  alko- 
tott  2.  t.-czikket  elfogadta,  a  melyben  az  egytittes  birtokldst  ki- 
mondta,  5  Ausztria  fejedelme  vagyis  Csehorszdg  kiralya,  Ausztria 
foherczege  stb.  volt.  Ketsegtelen,  hogy  middn  6  a  magyar  tor- 
venyben  kimondott  egylittes  birtoklast  megerCsitette,  azt  az  egytit- 
tes birtokldst,  mint  osztrdk  fejedelem  is  akarta,  hisz  ki  volt  az 
mar  mondva  az  dltala  aikotott  igazi  pragmatica  sancti6ban  (az 
1713-iki  osztrakban).  S  igy  az  egyiittes  birtoklast  kimondo 
magyar  torvenynek  a  magyar  kirdly  r6sz6r61  val6  megercJsiteset 
a  cseh  kiraly,  osztrak  foherczeg  stb.  akaratnyilvanitasaul  is  lehet 
tekinteni.  S5t  ez  az  akarat-kinyilvdnit^s  a  t(}bbi  orok5s  tarto- 
manyokban  meg  is  tortent,  a  mennyiben  ott  az  Osszes  tarto- 
manyok  egyiittes  birtokl4sat  megallapit6  pragmatica  sancti6  csak 
azutan,  1724  deczember  6-4n  lett  kihirdetve.  Semmisem  all  tehat 
utjaban  annak.  hogy  az  1723:2.  t.-czikkben  kimondott  egyiittes 
birtoklast  olyannak  tekintsiik.  mint  a  melyre  Magyaroszag  es 
Ausztria  egymdssal  szemben  nemzetkozileg  k(3telezve  vannak. 
S  mivel  az  egyiittes  birtoklas  csak  ugyanazon  szemelyekre  valo 
szdllas  altal  allhat  eld,  k(Jvetkezik,  hogy  az  1723:2.  t.-ezikkben 
megallapitott  tronorOkles  egyoldalu  meg  nem  valtoztat&sara  is 
nemzetkdzi  kiHelezettsegben    vagyunk. 

Ebbol  nem  kovetkezik,  hogy  ez  a  nemzetkozi  lekotelezett- 
seg  6rok  idokig  tart,  hogy  az  1723:2.  t.-czikkben  megszabott 
agak  es  ut6dok  kihalasa  utAn  Magyarorszag  a  nemzetkozi  jog 
szerint  kotelezve  volna  azt  a  dynasti^t  v41asztani  mag^nak,  a 
melyet  Ausztria:  mert  az  1723:2.  t.-czikkben  foglalt  k5tele- 
zetts6g  nem  arra  terjed  ki,  hogy  Magyarorszdg  a  trdnorOkOsOdest 
mindig  egyfomidn  rendezze  Ausztridval,  hanem  csak  arra,  hogy 
az  1723 : 2.  t.-czikkben  megszabott  4gakon  6s  ut6dokban  legyen 
meg  az  egytittes  birtoklas,  hogy  tehdt  a  tronOrOkOsOd^snek  csak 
addig  kell  egyformanak  lennie,  mig  III.  Kdroly,  I.  Jozsef  6s 
I.  Lipot  fiagi  es  noagi    utodai    ki    nem    halnak.    Hogy  azut^nra 


nein  terjt^d  ki  a  neuizetkiizi  kOtelezetteeg.  a/.  k^Is6gteleniil  kuvet- 
kezik  nbbol.  Logy  azt  toviibbrH  nem  viillalU  el  Mogyarorszag:. 
pedig  a  nemzetkuzi  Jog  Bzerint  is  valamely  szerzodt-ses  kdtele- 
/.ettaeg  aom  terjedhet  tnvabb,  mint  a  ineddig  azt  a  szerzSdt!  fel 
elvallajta. 

Azonban  azt  is  allitja  Ferdinaody.  hogy  Ausztria  nem  volt 
nkkor  nenizetkclzi  Jogalany.  Ez  az  Allitae  t^vedes.  Ausztria  n 
alatt  a  niv  alatt  uem  volt  ugyan.  dc  voltaic  a  fejedelemnek 
kfllunf^le  tartom&Dyai.  mint  a  nSmct  birodalomnak  tartom&nyai. 
A  n^met  tartomanyok  vagy  azoknak  fejedelmei  mar  a  wesl- 
filiai  beke  hHtdrozatai  alap.jin  nemzetkuzi  Jogalauyok  voltak  ; ' 
azok  voltak  tohat  a  Uabsbiu^ok  tartomaayai  is,  illetve  eeeo 
tftrtom&nyok  fejedelmei  is.  Hcgy  eaek  a  fejedelmek  egydttal 
i-s^zArok  voltak,  az  nem  volt  akadalya  anoak,  bogy  a  Habe- 
burgok,  mint  liazi  birtokaJk  fejedelmei  lepjesek  nemzetkdzi 
visEonyba,  nem  akad^lyozta  tehit,  bogj'  Magyarursziggal  mini 
ilyennel  l^tesitsenek  nemzetkOzi  jogviszonyt. 

Hu  nemzetkozi  itzerz8d6enek  kell  tekinteni  azt  a  rendel- 
kezest,  mely  az  egyiittes  birtoklasni  vonatkozik.  meg  inkabb 
nemzetkiizi  tarmeszetli  a  vedelmi  kotelezetts^g,  melyel  az  1723  : 
2.  t.-cKikkbdl  sz&rniazonak  mond  az  1867:  XII.  t.-cx.  is.  Ua 
azt  mondja  valaki,  mint  Ferdinandy,  bogy  Hdria  1'erezia  pel- 
daja  is  mutatja,  bogy  a  vedelmi  kiitetezeKs^g  nem  Uagyaror- 
szig  es  Anaztria  kdziitt  all  fenn,  hanem  Magyarorszag  ee  * 
dynastia  kSzStt.  mert  akkur  az  orsz&g  a  kiraly  etlensegei  ellen, 
a  sajdt  kiralyanak  idegen  uralaia  erdek^ben  hozott  aldozatokat. 
akkor  ez  vagy  ugyanazt  jelenti,  bogy  a  vedelmi  kfitelezottaeg  nem- 
zetkdzi  tenn^Bzetii,  vagj-  pedig  oly  felfogisnak  a  vixszatUkrfizti- 
dese.  a  mely  a  XVll.  szazadban  volt  nalunk  uralkodo  6b  a  mely 
megengedte  azt.  bogy  a  vendek  a  kir&lytol  onaJlositva  l^pjenek 
fel,  idegen  orazigok  rendeivel  aziivets^get  kossenek,  oly  felfn- 
gasnak  tebit,  a  mely  v^geredmi^nyebeii  es  kSvetkezmenyeben 
az  allam  felouzlasara  vezet.  Ha  a  vedelmi  kdtelezettaeget  ily 
erielemben  fogjuk  fel.  akkor  a  magyar  nemzet  kOteles  megv^ 
denj  a  dynastdat,  ba  egy6b  birtokaiban  nieglAmadj&k  ;  viszont 
mondbato,  bogy  a  dynastia  is  kiStelea  megv^deni  Mugyarorsz&got 
ii  megt&madds  ellen.  de  esak    akkor,    ba    van    erre    eldg    er^jc. 


L 


'   Csarada:  Kemietk'iKi  jog  5-6.  1. 


hatalma.  Miutan  pe<tig  ma  a  dynaatia  nem  8ii»116  hatalmi  tenyezo, 
i[iitit  volt  a  rendi  fOlfogas  idejeben.  mintan  a  dynnstianak  laagi- 
iiak  ma  nines  k.itunai  ereju.  banem  ceak  annak  a  k£t  allaninak. 
a  melynek  dyiiaeti&Ja  az  uralkodo  caalad,  ebbol  az  kOvetkennek, 
bogy  a  dynistia  eobaeem  vedelinezbetjie  Magyarorszagot.  mert 
az  oBZtrAk  Allam  nem  k5teles  a  uiagyar  nUamot  vedelmeziii,  az 
■  ig/trak  birodalmi  lanacs  nem  kiiteles  oty  hiboru  kSItsegeit  met;- 
szavazni,  a  mely  Magyarorazag  megi'^delmezfse  cz61j4bi51  foly- 
tattatik,  niert  hinj'.en  a  mag^'ar  nemzet  es  dynastiaja  kilzOtt 
kotiitt  HzerzddeabCI  ttemmifelo  ki)telezettB6g  nem  BzinnazLatik  az 
osztrdk    allanira, 

Ez  azonban  igen  egyealJitlen  Bzei-zSdeH  volna  es  azt  hiszem 
oly  eredm^ny,  a  melyet  meg  a  nemzet  ea  a  dyoaHtia  kSzotti 
azerzSdeaes  clmclet  legfauatikusabb  hivei  sem  akarninak  levonni 
a  pragmatica  Hancticib^l. 

Ha  pedig  ;izt  allitjuk.  hogy  az  osztrak  Allam  is  tartozik 
az  6  katonai  crejevel  a  magyar  Allamot  vedelmezni.  akkur  azt 
maskup  nem  lehet  tenni,  mint  bogyba  a  vedeliui  kStelezettseget 
a  magyar  is  az  oeztrak  dllam  kiizQtU  nemzetkOzi  ezerz6deanek 
tekintjUk.  De  az  a  kuvetkeztet^a,  bogy  az  osztrdk  illam  nem  tar- 
tozik vedeni  a  magyar  Allamot,  csak  a  magyar  dllam  a  dynas- 
tidt,  ellenkeznek  magAnak  az  1728.  evi  orazaggyiiteanek  czelza- 
taval  is.  Uabar  azt  tartom  ea  vallom,  hogy  a  vedclmi  kOtolezett- 
seg  nines  kifejezve  az  1723  :  '2.  t.'tzikkbon,  megia  bizonyos,  bogy 
az  egyllttea  birtokUta  kimoorldsa  egyik  legfBbb  tika  az  volt,  hogy 
MagyarororBzag  niagdnak  a  tdriik  eilen  va]6  biztositasa  uKelJAbol 
Aiisztria  (vagyis  az  uralkodo  N6metorazAgon  belUl  vagy  kivUl 
fekv6  orsz&gainak)  fegyverea  erej^t  Allandiian  megnyerje.  hiaz  ai 
volt  a  Magyarorazag  reazeriil  bevallott  oka  ea  cz^lja  annak  is.  bogy 
Magyarorazag  egy&ltaldn  a  Uababargokat  v&lasztotta  kiralyaivd, 
ba  e  kCriilm^DyrSl  a  maaik  oldalon  maskent  ia  gondolkodtak. 
£a  bogj'ha  a  v^delmi  kotclezettaeg  azirmazik  az  egyilttea  birtok- 
laabiil,  akkor,  bogy  az  nem  lehet  m&a,  mint  k6t  allam  kSzutti 
itemzetkozi  kdtelezettseg :  mutatja  az  ia,  hogy  a  magyar  oi-szAg- 
^iileB  akart  is  az  akkori  rendi  felfogaa  korlatai  kOzQtt  tly  azer- 
/.<)deat  l^teaiteni,  a  mennyiben  a  ktiveti  tdbldn  az  alnador.  Nagy  Ist- 
vin  inditvanyozta  a  tObbi  (^r<Jki3ti  tarlominyokkal  valo  azerzodd- 
sek  kotesot.  a  ezt  az  orazdggylilea  kllldOttaege  a  kiraly  eliitt  is 
kifejezte,  a  mire  a    kiraly  a  mar    ismeretea    vdlaszt  adta:    „De 

31 


^ 


U    jUXaM^UiOTO   SZEUZODftSHK 


unioue  et  securiute  reispe<^'tu  slioruui  regDorum  et  proviDcUrum 
sdsecurat  Sua  Majestas  statue,  se  solUcitam  curam  hsbiliinuu. 
quatenus  plonam  B^curitatem  el  trail quillitatera  habere  possint'.' 
Miutan  a  kiraly  ezzel  kifejezte,  hug;^  az  5  akarata  tobbi  OrSkde 
Urtomanjraira  nezve  k>3telpzd,  ha  az  egrDttes  birtokliabul.  melr 
maga  ia  Dcnizotkozi  terme8zet&  kOtelezettaeg,  foljik  a  Tedelini 
ki)telezett»eg,  ez  nemzetkdzi  kStelezettseg  a  ma^ar  en  mztrik 
illgm  kSzittt  B  az  kdti  jelenie^  ia  a^  uazrak  allamot,  a  mibor  az 
unilkoilu  akarata  mar  ott  Bem  kizarolagosaii  kutelezo  akaivt. 
a  mikor  az  osztr&k  tartomanjok  mar  ncni  patrimonitima  tobb^ 
az  oltani  uralkodonak. 

Az  a  kiirUinieny  mar  most,  hogr  az  1867:  XII.  t.-e%.  a 
pra^matica  aauutiot  Qnnep^lyes  alapazerzfidesnek  minjisiti,  ncni 
hatarozhat  a  lekintetbeD.  bogy  tudomanyosaa.  elmclrtileg  azt  iniDck 
mia^ttitslik.  A  ttinenynek  rrndelkezettpi  kutelezfik,  de  m^bataro- 
/asajb  oeni  lelietnek  axuk.  Ha  az  1867  :XIL  l.-cz.  as  1723::!. 
t.-czikkben  kimondott  e^Dtlea  birtoklasbol  szirniaztatja  a  vedelmi 
kdtelexetts^t.  ez  reodelkez^a  ea  enn61fnp:a  kdtelez{>.  I)e  ha  m 
1867:  XII.  t.-L-z.  az  u.  n.  pragmatica  auactionak  jogi  termeaze- 
tet  ia  meghatarozza,  ez  nem  lehet  kGteleisd  ea  neni  leLet  aka- 
dilya  anoak.  bogy  az  1 867:  XII.  t.-czikketJ!l  elterii  felfogassal 
ax  egy&ttes  birtoklia  kimond&aat  ntaa  jogi  temi^azetji  rendelke- 
zesnek  minSsitailk.  A  tOrv^nynek  rendelkezeaei  I'AIlozatlanok, 
mig  fenDallanak.  de  e  rendelkezetiek  jogj  temieazet^iiek  mindsi- 
t^ae  a  viltozo  felfogaahoz  kepeat  azinten  viltozik.  Hiazen  bH 
egyes  int^ziii6nyek,  reDdelkezeaek  term cazete nek  magyarftzatira 
kStelczjj  volDa  az  a  felfogaa,  uiely  esetieg  a  tdn'^oyben  kifcje- 
z^are  jut,  ea  a  mely  niaga  ta  usak  amaz  idJielm^leti  felfo^aai 
egyik^nek  visszatlikrdzJld6ae,  a  mikor  a  tSrveayt  lioztsk,  akkor 
a  jogi  iitt^zm^nyekre  vonatkoz6  tudoniiDyoa  fejlfidia  ki  volna  zina. 
vagy  legalabb  is  igen   megneJiezilve. 

Az  a  korlllmeny  pedig,  bogy  az  1867  :  XII.  t-cz.  az 
1723:1.  2.  3.  t.-czikkcket  Uiinepelyea  alapazerzfideaekflek  nyil- 
vioitja.  egymaga  neni  foglal  magaban  eleg  rendelkezest  arra. 
hogy  a  kiraly  vagy  nz  uralkodAhiz  ^a  a  iienizet,  illetiL-  az  orsz^:- 
gyfil^a  mint  egyezkedo,  azerzSdo  maginfelek  rendezz^k  ezutan  nr 
411am  Ugyeil,  a  ezek  kiizOit  a  kiralyi  azek  betdlt^6nek  an" 


r  kiraiji  a/ek,  194-197.  L 


AZ   ilLLAMALKOTO  8ZB£Z0d£S£K   A   MAOYAfi  KOZJOGBAN.  483 

A  mi  ezek  utdn  az  1723:2.  t.-czikkben  foglalt  tronciro- 
kosodesi  rend  es  egyQttes  birtoklas  megvaltoztatasat  illeti,  e 
tekintetben  az  elSrebocsAtottak  utdn  kev6s  a  mondani  val6ni. 
Ha  az  1723:2.  t.-cz.  vag}'  ha  ug:>'  tetszik  az  1.  2.  3.  t.-cz. 
egyszerii  torveny,  olyan  mint  mas,  a  mint  hiszem.  hogy  az, 
ukkor  annak  megvaltoztatasa  is  eppen  ligy  eszkozdlheto.  £b  az 
anyagi  igazsag  sem  koveteli  azt,  hogy  az  1723:  2.  t  -cz.  mas- 
kep,  egy  egesz  dynastidnak  az  o  ra  ervenyes  jogszabalyok  szerint 
nyilvanulo  hozzajarulAsaval  legyen  csak  megvAltoztathato.  Mert 
mi  az  anyagi  igazsag?  vagy  legalabb  minek  kell  annak  lenni  ? 
Nem  az,  hogy  a  dynastia  az  1723 : 2.  t.-czikkel  jogot  nyert 
Magyarorszagra,  mint  egy  foldbirtokra,  hanem  az,  hogy  Magyar- 
ui'szag  erdekeben  volt  1723-ban  a  tronorokosod^st  I'lgy  szaba- 
lyozni,  a  mint  szabalyoztak.  Ha  tehat  a  magyar  allam  erdeke 
azt  kivanna,  hogy  ez  a  tronorokosodes  megvaltoztattassdk,  akkor 
e  kivanalomnak  a  dynastia  velt  jogat  eUene  allitani  nem  fer 
ossze  az  anyagi  igazsaggal.  £ppen  azert,  mert  a  trondrokOsodes- 
nek  a  rendez^se  nem  joggal  valo  felruhazasa  a  dynastianak, 
hanem  az  allami  szervezetnek,  az  alkotmanynak  a  meghatarozdsa, 
e  kerdesnel  nem  j(5het  a  dynastia  erdeke  figyelembe,  hanem 
csak  az  allame.  Termeszetes,  hogy  ennel  a  rendez^snel,  tehAt 
az  1723.  evi  tronorokOsOdes  esetleges  megvaltoztatdsanil  a  min- 
denkori  kiralynak,  mint  az  allam  a]katr^sz6nek  hataroz6  reszve- 
telenek  kell  Icnni,  de  a  mindenkori  kir^lynak  lesz  az  anyagi 
igazsag  kovetelte  erkolcsi  kotelessege,  hogy  az  allam  erdekenek, 
vagy  a  mi  ezzel  egyre  megj,  a  nemzet  erdekenek  megvalosi- 
tasanal  ne  tekintse  a  dynastia  erdeket   el5bbre  valonak. 

Miutan  azonban  az  1723  :  2.  t.-czikkbe  foglalt  egylittes  bir- 
toklas kimondasaban  reszemrol  is  lattam  8zerz5d6st,  csak  hogy 
nem  a  dynastia  es  a  nemzet  kOzotti  u.  n.  allamjogi  szerzodest. 
hanem  Magyarorszag  es  Ausztria  kozotti  nemzetkdzi  szerzSdest, 
termeszetes  hogy  nezetera  szerint  is  ennek  az  egyUttes  birtoklas- 
nak,  vagy  a  mint  mondjak,  az  unionak  jogszerii  megsztlntetes^- 
hez  sziikseges  az  osztrak  allamnak,  de  nem  a  dynastianak  a 
hozzdjarulasa  ;  es  termeszetes,  hogy  ennek  az  egyUttes  birtoklds- 
nak  Magyarorszag  resz^rol  valo  egyoldalu  megszUntetese  6pp 
ugy  nem  volna  jogszerii.  mint  ugyanannak  Ausztrta  re8zer(5l  valo 
egyoldalu  megszUntetese. 

Hog>'  a  tronorokosodes  es  az   egyUttes    birtoklAs    megval- 

31* 


tuztatasa  fontos  dolog,  es  hogy  azt  aem  szabad  kSniijodei 
lArozni,  &z  k^tsegteleii.  De  vaJJoD  azert  fontos-p,  inert  sEerz3d6s  ? 
Vajjon  mis  tOrvenyeink  ojncsenek-c  melyeknek  gyors  ea  kSny- 
nyetmii  megvaltoztatasa  szint^n  nem   kivanatos. 

Ez  a.  (natoaskg  nem  az  altalam  Ugadott  Bzerzddeai  jelleg 
kUluit  k5riilm6nyeben,  banem  a  tdi^iiak  a  term eazete ben  rejlik, 
ea  enn^lfcigva  abbi^l  a  fontoHsagb6l  nem  lebet  a  szeratldesi  minii- 
Hegre    k3vetkeztetni. 


B)  Axon  sztrzoiUsfik,  melyfkrt  (U  dllam  is  vnlamrjy  feyy- 
vn-eni-n  fUenr  szeijUlS  pdrt  kolitrk  i-gymiisaal,  k^pezik  Ferdinandy 
azerint  a  maBodik  csoportj&t  az  Allamalkotd  szerziideeeknek. 
Ezek  a  bekeBzei-zBdeeek  szerinte  nieghatarozlik  azokat  a  felt^tele- 
ket.  a  melyek  mellett  egy  fegyvereseii  ellen«zeg(113  pSrt  (Petrovies 
szennt:  ,quoties  furor  atiquie  HuDgariam  percusaerit" )  az  altam- 
Latoloninak  magAt  alavetette  \  a  minthogy  ezek  a  bekeszensUd^Bek 
helyreallitjdk  az  allam  elQbbi  egyseg^t,  allamalkntd  szerzSd^aek. 
Ferdioandy  Bzerint  k6t  ilyen  van ;  nevezetesen  a  beesi  beke  v* 
a  linzi  b^ke,  mind  a  ketlii  azdi-t.  mert  azokat  a  legkSzelebbJ 
orsz&gg)'ifl^aen  maga  az  allam  jelentette  ki  crv6nyes  jognak  » 
telle  kStelezHve  minden  tagjara  es  batdsagi  azervere  egyarant,  a 
mennyiben  azok  tUn'^nybe  lettek  iktatva. 

Az  1627.  6vi  nikolsbui^  es  1711.  6vi  szatm&ri  Wik^t 
Ferdinandy  nem  tekinti  ily  alliimalkotii  szerzikl^snek,  mert  azuk 
nem  letlek  tCn'enjbe  czikkelyezve. ' 

Mar  ebbai  is  kitiinik,  hngy  Ferdinandy  magyariKata  alapjan 
ia  ezek  az  intezkedesek  csak  azert  hs  annyiban  alkuttnanyjogi 
forrisuk,  a  mennyiben  tOrvenyek  a  ezzel  azemben  ezeltalan  dolog 
ezeknek  a  rendelkez^seknek  jelent^aeg^t  es  nagyobb  erejet  abban 
keresiii,  bogy  a  niegalkotott  tOrv^nyt  az  orszag  kiilOnbdzQ  part- 
jai,  illetve  a  kir&ly  es  a/,  orsz&g  egy  reaze  ktfzittti  alkndoz&aok 
is  form&lis  szerzijd^sktitesek  el<^ztek  meg.  Ehhcz  kSrOIbelQl 
basonlii   eljMa   volna  az.    ba    p.  o.  v.  inagyar    kepvisel&h&zitak 


p&rtjai  kSziitt  1899.  ev  tavas^an  (a  mikor  szinten  furor  percuasit 
Hiingartam)  l^trujiitt  p^rtkcii^i  pactum  aiapjin  tnegliozott  1899: 
XV.  t.'Czikket  a  curjai  biraskoilasrol  valasztisi  ilgyekben.  belso 
illamalkotb  szerzMennek  minfiaitenenk.  Itt  Jgyan  nem  fegyveresen 
ellentallo  pdrtok  voltak,  banem  olyan  p&rtok,  a  luelyek  a  parla- 
meiiti  render  mHkfidest  megakadilyozb  obatructio  fegyverevel  kilz- 
doltek  a  titbbseg  elleo,  a  mely  kQzdelem  megazllnlet^ae  ve^ett 
kottetett  meg  a  pirtkBzi  beke  epp  ugy.  mint  160(i-ban,  lfi45-ben 
a  fegpereeen  is  kQzdd  p&rtok  hurczinak  megszUntetese  vSgett.  E 
megAUapodasok  eredmenyekep  itt  is,  ott  is  a  megallapoddsokat 
megvaJoBilo  torvenyok  bozattak,  e  m^gseni  Jut  a  en  kin  ok  sent 
4!Bzebe  aK  1S99.  evi  azobaii  forgt'i  tOrvfinjt  belsii  aUamjogi  azer- 
zcidesnek  nevezni  es  minJiBit^ni. 

Il^pp  oly  kevea  Joggal  lebet  a  b^csi  ^s  a  linzi  bek^k  alap- 
jan  alkotott  tSrvenyeket  ilyenekke  mintiBiteni.  mert  az  a  kSrfllmeny, 
liogy  e  tJirv^nyek  a  megelJizS  megallapodAsokra  hivatkoznak,  nem 
olj  l^oyegGB  kiiiillmeay,  bogy  ezert  aniazokat  eniettiil  meglebetne 
kttlonbOztetni  Maguk  a  be(^8i  ea  a  linzi  b^kekiiteeek  is  —  Doha 
I'sgyfontoBniguak  eg  niesBzehatok  voltak  —  epp  ligy  az  alkot- 
inanyoB  formJikon  kivUl  Allanak.  mint  az  1899.  evi  pactum,  mert 
a  mi  alkotminyjogi  forrda,  az  iioni  ezek  a  bekek,  banem  az 
1608.  evi  liirvcnyck.  az   lfi47:5.  t.-cz. 

Ha  pedig  megia  lehet  czeknek  a  b^kokdtiaeknek  alkotmdny- 
jogi  miii<)s^get  tulajdonitani,  az  onnan  van,  bogy  azokat  a  magyar 
kiraly  az  ei-deiyi  fejedelemmel  is  kOtOtte,  de  annyiban  eme  szer- 
zJid^seknek  nemzetkSzi  jogi  jelteme  van.'  Ferdinandy  iigyan 
eppea  ezt  tugadja.  azzal  ^n-elven,  bogj-  Magyarorszilgnak  6s 
Erd^lynek  cgymasboz  valti  viszonya  nem  volt  olyan,  mint  mas 
fllggetlen  aJlamok  viszonyu  a  kUlSnasen  rem  azert.  mert  az  erd^lyi 
nemeBek  nem  szQntek  meg  a  Bzent  korona  tagjai  lenni. 

Ez  igaz,  valamint  igaz  az  is,  hogy  eme  bekeket  megel9z5 
baborikat  nem  caak  erdiiyi,  liaiiem  magyarorazdgi  erdekben  is 
magyarorszAgi  pArtbivek  ^IIaI  tiimogatva  viBelt^k.  De  maBr^szi 
igaz  HZ  is,  liogy  az  erd^lyi  lejedetem  a  magyar  kirdlylyal  szem- 
ben    az  akkori    viszonyokhoz    kepeet    nemzetkOzi    Jogalany    volt, 


'  Ezt  az  all&apontot  foglaltam  el  m&r  a  Magyar  Jogi   Lexikon 
1898-ban  megjeleiit  1.  ktltetenek  .AllamszenMes-  czikkcbeu  11.  4S6.  I. 


^PP  ^Sy-  1°'"*  P'  '^-  ^  Bzasz  v&JasKtil-fejedflem  n  nemet  kiti^ 
lyal  Bzemben,  es  a  mint  a  romai  CBiszdr  a  n^met  fejedelmekbel 
kCthetett  bek6t,  epp  agy,  a^lt  ni^g  inkAbb  a  niagyax  kiralj-  ^ 
erd^lyi  fejedetmek  kSziitt  letrejdtt  bek^k  nenuelkSzl  termusxetiiek 
voltak.  UiBzen  az  erd61yi  fejedelem  eg;  orsz^nak  a  frjedelme 
volt,  nem  csak  cgy  dynasti^nak  a.  feje,  a  azoti,  bogy  a  szitban- 
forg6  b6keket  a  magyar  kiraly  es  az  enielyi  fejedelem  kOziitt 
katOtt  flzerziideseknek  tekintdQk,  nem  vAlloztat  az  a  kSrtilmeny. 
bogy  azok  magyarorezdgi  erdekben  is  hozatlak,  mert  liiszen  ii 
m&s  orszagok  iigyeibe  valu  be  nem  nvatkozasnak  elve  a  nemxet- 
kSzi  jog  teren  csak  a  XIX.  szazad  fejlem^uye  volt.' 

De  bo^  a  becai,  a  linzi,  a  iiikolaburgi  b^kok  nemzetkSzi 
term^szettiek  voltak,  mutatja  az  ia.  ho^y  ezzel  a  term^sxettel 
nem  bir<i,  de  azintSn  bbkenek  nevezett  szatmtlri  b^kekiitest  soba- 
aem,  vagy  csak  ritkiln  tekintettek  a  becsi.  linzi  ^a  uikolsbnrgi 
bekekkfll  egyforma  tenn^szetii  intezked^snek,  azt  azok  az  elnte- 
letek,  melyeket  ezen  ertekezea  kezdetfin  euilitetteni,  az  oklevdcs 
dzerzJid^aek  kOz^  nem  soroltuk. 

Ha  niindennek  elienere  a  b^cai  es  a  liDzi  beket,  illetve 
az  azokat  beczikketyezji  tOn-enyeket  megia  belafi  illamjogi  sjer- 
z6desnek  tekintik  n6melyek,  akkor  csodilnunk  kell,  bogy  mierl 
nem  tekintik  annuk  az  1867;  XII.  t.-ezikket.  Iliszen  az  is  az 
elfibb  fegyvereaen  ellentillott.  nem  is  annyira  part,  mint  inkibb 
nemzet  is  az  Allam  legfJlbb  hatalni&t  k^pWseld  ^e  g>'akorl6  ural- 
kodo  kiizStt  t^trcjiitt  meg^lupod&s,  egyezminy  .kiegyez^B".  £s 
ezt  Ferdinandy  nem  tekinti  belaii  allamjogi  HzerzSd^snek,  a  mely- 
nek  a  azerzitd^acB  albudozua  nagyobb,  ha  nem  ia  jngi,  de  erkSIcsi 
er{(t  ad.  Szerintem  lemieazetesen  az  1$6? :  XII.  t.-cz.  ia  cs&k 
oly  tOrv^ny,  mint  m^B,  a  melynek  uBak  tartalma  Ipbet  fontomdtb, 
de  nem  jogi  termeazete.  Do  azoknak,  a  kik  a  fent  erintett  &Uani- 
alkot6  azerziid^seket  vitatjak,  azoknak  az  1867:  XII.  t.-czikket 
ia  ilyennek  kell  tartaniok,  &  mint  teszi  »zt  p.  o.   Boncz  Ferencz 


(i. 


1.). 


■  A  weslfaliai  bckot  iH  a  r<5mai  oaasaar  l's  a  sved  kir&Iy  s 
r6mai  ca&szir  en  a  franczia  kirfily  kOtiittek  e^-mAsaal,  s  megis  n 
(teste  Nenietonizig  belafi  iigyeit.' 


AZ   ALLAMALKOTO   SZERZOD^SEK   a   MAGYAR  KOZJOOBAN.  487 

C)  A  magyar  allam  es  a  tolf  dszulxadty  hizonyos  teriileti- 
Icg  kiiJomUld  reszek  kozott  kototf  iUlamszerzddesek,  Ezek  kepezik 
A  harmadik  csoportjat,  Ferdinandy  szerint,  a  belso  dllamjogi 
(allamalkoto)  szerzodeseknek.  E  csoportban  Ferdinandy  k^t  intez- 
kedessel  foglalkozik.  nevezetesen  Erdely  68  MagyarorszAg  unio- 
jsival  cs  a  Horvatszlavonorszag  allanijogi  allasat  szab41yoz6 
'l  868:  XXX.  t.-czikkel. 

Az  elobbit,  vagj'is  Magyarorszdg  es  Erdely  egyesliles^t 
kimondo  rendelkezeseket  Ferdinandy  allamalkoto  szerzodesnek 
tekinti,  mert  noha  ezt  az  egyesUl6st  a  szent  korona  ^s  annak 
elvalt  resze  torv^ny  formajaban  ktilon  jelentette  is  ki,  a  szer- 
zodesi  mozzanat  az  akaratok  teljes  osszhangzasaban  es  abban, 
liog>^  a  ket  tOiTeny  egymast  minden  tekintetbcn  kieg^sziti,  ketseg- 
telenill  meg  van.  Azt  a  korlilmenyt,  hogy  Erdely  maganak  semmi 
kulOnallAst  nem  tartott  fenn,  Ferdinandy  nem  taitja  akadalyaul 
annak,  hogy  az  egyesUlest  szeraodes  litj^n  letrejOttnek  tartsa. 

Hogy  Magyarorszag  ^s  Erdely  egyesttlese  mi  altal  tortent, 
az  a  kerd^s  sok  tekintetben  hasonlo  abhoz  a  nemet  allamjogi 
irodalomban  sokat  vitatott  k^rdeshez,  hogy  p.  o.  a  nemet  biro- 
dalom,  vag}'  az  eszaknemet  szovets^g  mi  m6don  jott  letre.  De 
kUlonbseg  van  megis  a  ket  kerdes  k<5zott,  a  mennyiben  a  nemet 
birodalom  allamainak  hizonyos  kiilOn  allasa  fenmaradt,  mig  Erdely- 
nek,  mint  Ferdinjindy  megjegyzi,  semmi  jogi  klilon  dlldsa  nines. 
Es  nezetem  szerint  ez  a  lenyeges.  Lattuk,  hogy  szerzodes  ket 
felnek  oly  akarat-megegyezese,  a  mely  jogviszonyt  letesit  a  k6t 
fel  k(5zott,  oly  an  viszonyt,  a  mely  eppen  a  szerzddes  utan  all 
fenn,  a  melyben  a  feiek  egymastol  klilon,  bizonyos  mert6kig  egy- 
mdssal  szemben  allanak.  Oly  akarat-megegyezes  azonban,  a  mely 
altal  valaki  egy  masnak  reszeve  valik,  oly  reszeve,  a  melynek 
folytiin  az  addig  kUlonalh)  ket  egyediseg  kdzQtti  viszony  helyett 
az  egesz  szenezet  es  annak  valamely  resze  k<5z5tti  viszony  kelet- 
kezik,  8  megszUnik  a  ket  egymastol  fUggetlen  fel  viszony  a,  ily 
akaratmegegj^ez^st  szerzodesnek  nevezni  nem  helyes.  Ilyen  aka- 
ratmegegyezes  az,  midon  valamely  allam  egy  eddig  idegen  terU- 
letet  meghodit,  annak  ellentallasa  nelktil,  csak  hogy  itt  az  akarat- 
kifejez^s  nem  kinyilvanitott.  Ily  akaratmegegyezes  az,  mid5n 
egy  allam  kifejezetten  kinyilvanitjk,  hogy  egy  m4siknak  reszev6 
akar  valni,  azzal  egyeslilni  akar.  Az  egyesUles  megt(5rtenv6n, 
az  egyesUlt  resznek  az  allasara,  tovabbi  sorsdra  nem  az  a  hatA- 


488 


"t  si^bbzOdGeek  a  hjiovar 


I'ozo.  hiifty  niily  feltfitelek  niellelt  tQrtent  oz  egj^eBlll^s,  hog) 
mihez  jdrult  hozza  az  e^eeiilt  resz,  lianom  az,  liogj-  azt  az 
ugyesUles  utini  e^sz  allaiii  egyoldalula^  bogyan  haCArozza  me;; 

Ilyen  egyesiiles  volt  MagyarorazAgiiak  Erdelylyel  valw  uniojn. 
a  mibOI  kCvetkezik,  liogy  ezt  az  egyesUl^st  ugy  magyar&zni,  hog} 
ez  szerzOdeBsel  tSrt^nt,  szinten  nem  helyea. 

LegvegUl  tirgyalja  Ferdinandy  azon  tOr^^^nyeket.  a  melyek 
HorvatBzlavonorszagnak  kSzJogi  allaeit  liatArozsAk  meg;.  Az 
1868 :  XXX.  t.-czikket  uly  dllamalkot^  szerzod^xDek  tekinti.  a 
melyol  a  szent  korona  teste  egy  elazakadt  r^azevel,  a  szent 
korona  elSbbi  teljeseegenek  helyreillitiaa  t'zeijibol  kStott  •  H 
middn  igy  a  szent  korona  egyshge  es  teljessege  a  k^i  orazaf- 
gyUles  kOzott  I6lrejut  megegyezes  alapjan  helyreAHitatott.  mint 
mar  a  ezent  korona  eg  ys6gea  akarata  tette  azt  torv^ny  fonnajahau 
a  szent  korona  egeaz  tertllet^n  kOtelez&v^.  Mas  allamalkoto  szenO- 
d^aektiil  ez  annyibao  kUlonbbzik,  bogy  mig  m^Bokndl  a  reszek 
ktilSn  jogalanysaga  megBzQntk,  e  szcrzodeB  mudoBitdsdniU  a  ivszek 
mindig  \isBZ3ii;erik  azt.  de  tBak  ebbol  az  egy  cz^lbol. 

Ferdinandynak  ezt  a  tetel^t  seiii  fogadbatora  el.  Nezetem 
e  tekintetben  JiBzi^val  *  lenyegben  azonoa,  vagytH  az,  hogy  az 
18(i8 :  XXX.  t,-cz.  mint  lorveny.  letrejovetel^t  tekjntve  tSkele- 
tesen  olyan.  mint  mas  tfirv^nyilnk ;  megvditoztatasa  azonbaii 
sajat  maga  kimondta  szabaiynal  fogva  nem  ligy  tiirlenik.  mint 
egyeb  tOrveny^.  baoem  mas  modon. 

Ez  a  mas  mod  pedig  az,  bogy  a  megialtoztato  tOnony 
hozatalira  nem  a  niagyar  korona  orsz^ai  kOz&B  orBziggjiileBC 
6a  a  kiraly,  banem  Magyarorazig  orazaggyiil^Be,  Uorvalszlavon' 
orszag  orszaggyiilese  es  a  kJraly  illetokes  ;  de  a  n>egvaItozIati'i 
lilrv^nyben  semmiftle  szerzjidcsi  jelleg  nint-s. 


'  Mennyire  ellenkezik  a  szent  korona  tiistenek  elmcletprel. 
bogy  a  teat  egyea  tngjaival  azerafldest  kOssOa !  A  saent  korona  elme- 
letobk  ereje  op'pen  abbaii  van.  bogy  az  illamot  mint  e^yseseaet  fo^» 
fol.  a  melynek  eleteu  beliil  rendi  felfogiksBzerU  8zerz6desek  a  kiralv 
es  a  rendek  kOzt  nem  jOhetuek  letre.  Igaz,  bogy  ilycn  felfugissal 
BzerzOdiisek  megis  Jetrejntttk,  de  nem  a  szent  korona  elmelet  kOvel- 
kcztet)eji,  banem  annak  daczara. 


A  Horvatszlavoiioriizag  jogi  dllie&t  Bzubdlyoz6  tiin'^nyek 
Jiigi  lermeBzetenek  tnf^^UapitdsJiu^  t6ves  mindenekelQU  Ferdi 
nandy  kiindulti  pontja,  az.  hogy  a  ma^ar  lillam  egy  r6az6vel 
Bzcrz^dStt,  bogy  a  niagyar  allani  es  egy  risze  mint  kUltin  jog- 
alanyok  illottak  szemben,  a  mely  allaBpontot  kUliinben  az  11361. 
evi  hun-^tszlavon  nrezaggyfil^s  allaHpontjinak  lehet  tckiuteni,  a 
niely  Bzerint  az  ]F<47/8-ikJ  ttffveayek  kdvetkezteben  Magyar- 
nrszag  es  Horv&tszl&vonurBzag  kOzStt  mi  n  den  Jogi  kapcsolat 
megBziint  s  a  mely  szerint  a  kapcsolat  lij  luegdllapitaBanil  eaak 
az  volt  kiizosse  tehetJ!,  a  minek  kCzAss^g^be  Horv'jitBzlavonorBzig 
beleegyezik. 

De  ez  dll^Bpont  jogoaaiga  el  iiem  isnierhetO;  nem  iamer- 
tietS  el,  bogy  Magyarorszag  is  HonalszlavonorBza^  mint  ki't 
e^enjogiJ  fel  dllottak  egymassal  szemboD.  banem  Bzemben  alJot- 
tak  igen  is  a  magyar  orszAggyiilea  ia  a  horvitfizlavon  orazig- 
gyiiles,  ngy  mint  szemben  all  p.  o.  a  tSrv6uy  meghozatalin&l  k^t 
kQlOnbJJzO  part,  melyek  a  orezaggyiiles  hivataloB  tandoakozasain 
kivQl  az  orBzag^iileB  eli  kerQiO  kerd^sben  eompromissumot  akar- 
nak  letesiteni  a  leszavaztatis  lielyett.  De  a  ket  orazaggyiil^Bnek 
ily  jollegti  szemben  iUdsa  mellett  az  1868:  XXX.  t.-cz.  Jogtlag 
a  magyar  allamDak  —  az  orszdggyiUea  is  kiraly  alkotta  —  aouve- 
rain  tenye,  a  melynek  megalkotdsdnil  a  magyar  allam  aenkinek 
ajoga  dital  korlAtolva  neni  volt,  niert  a  mire  nezve  lSB8-ban  a 
niagyar  orszdggylil^a  6s  a  horvdtBzlavoD  orszAggylil^a  egyezkedetl. 
arra  it^zve  a  magyar  illamnak  teljea  batalmdban  allott  rendel- 
kezni,  a  horvdtBzlavonorszagi  gyiileB  roegkerclezese  nelkul.  £s 
nzt  a  Ferdinandy  feltetelezte  kUltSn  jogalanyisAgot  nem  is  ismerte 
el  a  magyar  allam,  meil  az  lBti8-iki  egyezmenyt  a  beczikkelyezii 
t<irveny  (nem  nz  egyezmeny  azSvege,  a  mely  e  tekintetben  nem 
lehet  iranyado.  laanem  a  torveny  bevezeteae)  a  k6t  oraziggyiil^s 
egyeznienyenek  nevezi. 

Deaz  1868: XXX.  t.-ez.  a  jiivOre  nizve  semiBmen.e  el  Uor- 
vatazlavonorszdg  esclenkent  i?I(tdll<)  oly  JogalanyiBdgat,  a  mely- 
nek alapjan  Horvatszlavonorszag  Magyarorazi^gal  sajat  jog- 
alldsa  tekinteteben  szerzJidbetnek. 

UorvatazlavonorBzdg  mindig  gb  mindenkor  a  magyar  dllaiii 
alkatreeze  a  ennelfogva  a  magyar  allamtol  flifi^S  viazonyban  van, 
mert  midiln  az  1868  :SXX.  t.-czlkket  a  magyar  allam  egyoldalii 
t^nynyel  meghozta,  akkor    egy    r6Bz6nek   Jogi    dllasat   hatarozta 


490  AZ  ilLLAMALKOTO   8KBRZ^»Dft8EK   A  MAGYAR  KOZJOOBAN. 

meg.  a  nelkQl,  hog}'  ^llanii  &]l&8t  adott  volna  neki,  a  ni'lkul 
tehAt,  hogy  ezt  a  r^Bz^t  oly  jogalanyisaggal  nihizta  vr»lna  feJ. 
hogy  vele  hataloinkOre  tekintet^ben  szcrzodhetnek,  miutan  u 
1868:  XXX.  t.-cz.  47  §-4ban  kimondott  habir  teljes,  de  cjyik 
onkormdnyzati  jog  kizArja  a  souvrramitdsi,  Hogy  pedig  az  oly 
akaratmegegyezes,  a  melynek  tdrgyira  n^zve  az  akaratmegegre- 
zok  jogi  kapcsolatban  vannak,  ncm  szerzod^s,  azt  fentebb  fejte- 
gettem.  Emielfogva  az  1868:  XXX.  t.-czikket  nieg\'altoztato  tr»r- 
venyek  meghozatalAnal  a  mag^ar  es  horvatszlavon  orszji::- 
gyuJ^Hek  koziitti  egyezmeny  6pp  ugy  neni  szerzodes,  mint  n^ni 
8zerzodea  a  kepiselohaz  es  a  forendihaz  megegyezesevel  letnj'itr 
orszagos  liatarozat.  Az  1 8(58  :  XXX.  t.-ezikket  mddosito  ton  enyi-k 
l(Hrcj5voteIe  tiilajdonkep  abban  kQlfinbozik  mas  torvrnyek  Ihh'- 
juvoteletol,  bogy  a  kiraly  szentesitese  ala  terjesztendo  orsz.-i-o- 
hatarozat  nem  a  kopvisel5haz  es  a  forendihsiz.  hanem  a  k('|v 
viselohaz,  a  forendihaz  es  a  lion'atszlavon  orszaggjules  nieL'- 
egyez^sevel  hozand6.  fis  a  miben  az  1868:  XXX.  t.-rz.  nt.i 
liozott,  azt  modosito  ton'onyek  alkotmdnyellenessege  es  vt*sz«»- 
lyessrge  rejlik,  mz  az,  hogy  miutan  az  orszaggyiilesi  kUld(>ttsegek 
nicgi'gyeztek.  a  ket  orszaggyiiles  az  altahik  elfogadott.  noh:i 
inegegyezo  tiirvenyjavashUokat  klUon  terjesztettek  fel.  es  azokat 
a  kirjllv  mint  ket  kiilon  t6rven\'t  szentesitette.  hoh)tt  az  186^: 
XXX.  t.-cz.  (Miehneben  a  ket  orszaggA'iilesnek  elobb  egymassal 
kellott  volna  enntkeznie.  s  az  erintkezea  utAn  a  kozos  e;rvet- 
ertrss(»l  nH'galla[)itf)tt  csak  egy  torvenyjavaslatot  csak  az  egyik- 
n(»k  koll<*tt  volna  iolterjesztenie,  s  a  kiralymtk  rsak  egjszer. 
mint  egy  tr>rvenyt  kellett  vohia  szentesitenie.  a  mi  mellett  piMsze 
a  horvatszhivnn  szoveghen  valo  ah'unis  szinten  helyt  foglaliia- 
tott  Vfdna. 

I-'.kkrpen  teljesen  ki  van  zan'a  az,  hogy  akar  az  1SH>: 
X\X.  t.-cz.  mcghozatah'mal,  akar  annak  megvaltoztatasanal  Hor- 
vatszlavonorszagot  mint!  klih">n  jogalanyisAggal  biro  szerzotlo 
i'eh't  tekintlies.slik,  ki  van  zar^•a  az.  hogy  a  jelzett  tor\'enyekb«Mi 
szcrzndcrtcs   jeHcget  tahiljunk. 


Miutan  ezekhez  kepeat.  mint  latjuk.  az  erkolesi  kovetel- 
nnMiy  nem  h<»zza  magaval.  liogy  bizonyns  torvenyeket  mint  szer- 
zndesekct    t'o«:Junk    t'cl,   es    sem  az    azokat    megalkoto    tenyeznk 


AZ    ALLAMALKOTO   SZBRZODfiSBK   A   MAGYAR  KOZJOOBAN. 


491 


egymashoz  valo  viszonya,  scm  azoknak  tartalma  nem  engedi 
meg  azt,  hogy  azokat  szerzddeseknek  minositslik,  azt  hiszem 
teljesen  indokolt,  hogy  az  allanialkot6,  bels5  allamjogi  8zerz5d6- 
seknek  lejdrt  fogalmat,  az  alkotmanyjogi  elm61etben  mi  magya- 
rok  is  vessiik  el,  es  hogy  annak  helyebe  ujabb,  a  dolgokat  jobban 
megvilago8it6  fogalmakat  helyezzQnk.  A  hehb  dllamjogi  szer- 
zddesek  kategoriaja  nem  valo  mar  csak  arra,  liogy  a  fogalmak 
tisztazoddsat  zavarja  es  akadalyozza. 


Dr.  Polner  Odon. 


8ZINES  felCletek  nagysAgAnak  megbecsClese, 

ADALEK  A  FESTES  AESTHETIKAjAHOZ. 

—  tjabb  kiserleti  eredmenyek  ismertetese  es  aesthetikai  meltatasa.  — 

A  szinesldtas  tUnem^nyeinek  vizsgdiata  egy ike  az  uj,  kiser- 
leti psychologia  legerdekesebb  k^rdeseinek,  mdr  esak  az^rt  is, 
mert  a  szineslatas  tulajdonkepeni  psychologiai  mivoItAroI  mind  e 
mai  napig  semmi  positiv  magyardzatunk  nines.  Elm^lettink  volt 
es  van  rd,  mint  peldaul  a  Young-Helmholtz-f^le  vagy  a  Hering- 
fele,    de  sajnos,   egyiket  sem  igazolta  be,  sot  meg  esak  nem  is 

9 

tamogatta  n^mileg  a  tapasztalat.  Ertheto  tehat,  bogy  a  kiserleti 
psychologia  b5ven  foglalkozott  es  foglalkozik  a  szineslatis  erde- 
kes  jelensegeinek  vizsgalataval. 

Csakhogy  mig  az  egyidejii  es  utoidejii  ellentettQnemenyeket. 
e  tisztan  subjectiv  csalodasokat  boven  vizsgaltak  Cbevreul  ota  s 
vilagossa  vjllt  el5ttUnk,  hogy  valamely  szinfoltnak  mennyire  m6do- 
sul  szinarnyeklata  a  megfelel5  komyezet  szerint,  sSt  elobbi  benyo- 
masaink  szerint  is,  addig  maganak  a  szines  foltnak  nagysiga 
megit61eseben  a  szin  modosito  szerepere  nem  igen  vetettek  figyet. 

Ez  iranyban  vegzett  erdekes  kiserleteket  annak  idejen 
Pirrcc,^  Qnantz^  s  ujabban  ./.  Larguier  des  Bancels^  a  mint  errdl 
a  franczia    psychologiai  fivkonyv  legutolso  kOteteben    beszimol.*' 

EIso  elgondolasra  liajland6k  volnank  azt  hinni,  hogy  k^t 
egyenlo  nagysagu,  de  kUlonboz5  szinii  fellilet  egyenld  nagynak  is 

^  Pierce:  Aesfheties  of  simple  forms.  Psvchological  Review, 
1894.  I.  p.  48;j. 

-  (^Huntz :  Surface  color  and  magnitude.  American  Journal  of 
Psychology.  Vol.  VII.  1895. 

^  J.  Larguier  des  Bancels  :  L'Annee  psychologique.  VII.  19U0. 


sziNES  felCtbtbk  maoysAoAmak  MEGBBC80l£SE.  493 

fo^  latszaiii  epp  geometriai  ismereteink  alapjan.  A  valosagban 
azonban  ugy  talaljuk,  hogy  egynilo  voros  es  zold  fdiiht  kiilon- 
hozo  nnffysdgihiak  fog  tetszeiii.  A  szines  felUlet,  a  szinfolt  tehat 
iiemcsak  minosegih'g,  t.  i.  arnyeklat  tekinteteben  v41tozni  fog  a 
kornyezet  szerint;  hanem  mennyisegileg  is,  t.  i.  nagysag  dolgaban 
masnak  ^s  mdsnak  fog  feltiinni  a  kttldnbdz5  szinarnyeklat  szerint. 

Igy  mar  most  ezt  r68zUnkr51  nemcsak  egyszerii  psychologiai 
kerdesnck,  banem  fontos  aestbetikai  jelensegnek  is  kcll  tartanunk, 
a  mennyiben  festm^nyeken  magdnak  a  szerkezftnek  aesfhetikat 
rgyensulya  is  igy  szorosan  fiiggni  fog  a  kulonfelf  szinfoltok  el- 
osztdsdtol.  Nemcsak  a  szinfolt  drnyeklata  fog  m6do8ulni  a  kor- 
nyezet szerint,  hanem  nagysdga  is,  s  igy  az  eredeti  rajz  gepies, 
a  szerkezettel  nem  torddo  szinezese  torzithatja  csetleg  a  rajzot, 
mig  a  rajzot  epp  modosito,  kiils51eg  esetleg  torzito,  de  a  szin- 
foltok batasaval  ontudatlanul,  erz^s  utjan  szamol6  festes  esak  meg 
jobban  erv^nyesitbeti  a  rajz  szerkezetet.  Finom  megkilldnboztetes 
ez  a  festes  aesthetikajaban,  melyet  reszUnkr51  nem  gy5zlink  elegge 
bangsulyozni,  noha  Larguier  des  Bancels  csak  rOviden  erinti  a 
kerdes  aestbetikai  oldalat.  A  szin  igy  sok  finom  illusiokeltesnek 
forrasa  a  fest(5  kezeben. 

Hogy  mindezt  jobban  megvildgitsuk,  miel5tt  a  kiserleti 
eredm^nyeket  reszletesen  ismertetnok,  vegylik  csak  azt  a  minden- 
napos  tapasztalatot  tekintetbe,  hogy  a  holgyek  alakj&t  mennyire 
karcsuvd  teheti  a  megfelel5  diszit^sii  ruha,  epp  a  szinfoltok 
hatasdt  felhasznalva.  A  fekete  ruha  vekonyitja  a  termetet,  a 
vil4gos  nagyitja.  Mennyivel  kisebbek  hOlgyeink  „piczi  apr6  labai", 
nielyekrdl  Puskin  oly  hamiskdsan  ^nekel  Anyegin-jeben,  mint 
ap&ink,  nagyapiunk  korabeli  divat  feher  hansnyaiban,  a  mi  any- 
nyira  nagyitotta  a  labak  formAit.  A  szinfoltok  dmy^klata  tehat 
befolyassal  van  az  alakfelfogasra  is. 

Nos  a  fest5nek  ontudatlan  crz^se  epp  ugy  kell,  hogy  sza- 
nioljon  a  szinfoltok  ilyeten  nagyit6,  kicsinyitS  hat4s4val,  a  hogy 
a  divat  is  teszi.  Err51  van  itt  szo.  E  kerdes  kiserleti  vizsgd- 
latirol. 

A  kerdes  ily  altalanos  fontossagdnak  kiemelese  ut^  ter- 
jiink  at  most  mdr  a  kiserletek  ismertet^s^re. 

A  szinek  befolyasat  az  alakok  nagysdg&nak  megit^leseben 
kiserleti    uton  eloszdr  Pierce  vizsg&lta    a  symmetriara  vonatkoz6 


^rdekes  kiserk-ti  kutiiUsaibiiu.'  Pierce  kotatdaai  szerint  ogyaniB 
at  aeBthetikni  symmetria  nein  valsmi  pootos  geometriai  aymmp- 
triat  jelent.  haDem  esak  a  kOz^ppont  ket  oldaUn  bildlhato  reazek 
bizonyoB  fokii  aranyOBsigil,  egyenertekiiBegdt  kdveteli.  hogj-  at 
eg^Bz  &  helyes  egyonaiily  ^rzeset  keltse.  Ha  pelddul  egy  ftiggo- 
legea  irdnyban  elhelyezett  20  centimeter  loiiszu  feber  szalagtui 
balra  ^  centimeternyire  egy  1 0  centimeter  ezalagot  teazck  » 
jobb  oldalt  egy  5  ceotimetereB  szalnggul  akarom  kiegeaziteni  e 
caoportot,  akkor  kiserletileg  vizBgdlhato  az  erdekea  kerd^a.  milj 
t&volB^ban  belyezzem  el  most  milr  e  barmactik  azalagot,  bogy 
a  bArom  BZalag  QsazeftlggO,  symmetric  egeszet  alkosBon?  Piao 
arra  a  tapsBztalatra  jutott,  bogy  kjirlllbellll  24  ceiitinteterre  kell 
tennllnk,  bogy  tebat  igy  a  nagyobb  tavolsig  kiegyenlltene  a  tiosz- 
szdsdgbeli  bianyt.  Az  egeaz  csoport  niindket  fele  tebat  k^t  eg}- 
ni&ssal  egyenertekQ  aestbetikai  csoportot  alkot,  melyeb  kuzt  oly 
e^yeDBiilynak  keil  lennj,  akkr  az  emelti  k6t  karja  kiizt. 

KUlilutele  eziranyu  kiserlet«i  beigazoltak,  bogy  a.  sik\v» 
Bzalagot  kOzelebb  kellelt  teuni  a  kOz^ppontboz,  mint  a  keskenyeb- 
bet,  a  bosazabbat  \s  kSzelebb,  mint  a  riSvidobbet,  tele  negyazfiget 
kilzelebb.  mint  az  Urea  negyazGget.  Arra  az  altalanos  eredinenyiv 
Jutott  tebdt.  bogy  ha  kUlSnben  niinden  egyenlS.  az  nhik  rgjrik 
eleminvk  a  kSieppontldl  vatd  tdvolsdija  nSvektdik,  ha  as  eiem  ,fon' 
hssdija'^  csokknn  is  forditva. 

Csakbogy  —  b  itt  jutunk  a  szinek  ily  iranyu  szcrepere  — 
a  caoport  aeathetikai  £rteke  nemcsak  alakjitol,  nemcBak  oagy- 
s^alol  es  az  eg^azben  elfoglalt  helyzet^tfil  fog  ftlggni,  hanem 
siinrzetiildl  ia  es  nem  iehii  tehiit  vaiamelyik  szinfoltnl  mas  szin- 
folttal  Uddloiimi  felcserelni  vatamely  alak  egeezeben  n  nilkUt, 
hogy  ai  eijesz  aymmdridjunak  egyeiisHlydt  meg  iie  lionlsuk. 

Ha  ugyania  a  fenti  kiB^rlotben  a  legi-tividebb  5  centimetereB 
Bzalag  kek,  tavolabb  lebet  a  kOzeppontol  mint  a  vSrSa.  A  voros 
tehdt  nHwli,  a  kik  szin  csokkimli  it  kiilcinben  egymlS  elem  fon- 
tossdgdt.  ViBzont,  ha  most  a  misik  oldalon  a  boaszabb  ezalagon 
a  k^k  Bzint  vSrOsael  caerelem  fel.  ez  emeli  a  azalag  fontossigit 
a  igy  a  tulao  oldolou  acatbetikailag  iiagj-obb  ertekti  csopurtttl 
larthat  egj'enaulyt  es  forditva. 

■    f'irniit.    Psychological    Revirw. 


8Z1MSS   PKLtlLBT£K   NAOYSIoAMAK   MBOBBCSCLiSB.  49 O 

Mind  e  kerdesek  szerintdnk  mar  nagyon  erdekes  vilaj^ot 
vetiiek  a  festO  dntudatlan  6rzeseiiek  miikcJdesere  a  szinfoltok 
liasznalataban.  A  szinfoltokkal  tehat  Bzliksegkcpen  valtozik  az 
alakok  erteke  is  a  festmenyen,  szoval  a  ketto  dzorosan  dsszefUgg 
ea  egymastol  el  nem  valaszthato.  SzUksegkepen  kOvetkezik  ebbiil, 
lio*ry  valamely  festmeny  rajza  nem  leven  elklilOnitheto  a  szine- 
zestol,  tehat  nem  is  keszitheto  el  a  szinektol  teljesen  ftlgget- 
lenlil  s  a  szinezes  sem  v6gezlieto  a  szerkezettol  fliggetlenlil.  A 
f'esfo  tehat  mar  vazUitdhan,  sot  mar  dso  fejht'li  fogalmazdsdban 
s'zincseu  fofjalmaz,  sz/nt'sen  szerkrszt,  szinesrn  kepzdi  el  a  szcr- 
kf'Zf't  Iwtd.sdt.  Innen  a  szinvdzlatok  haszna.  N6zzllk  csak  meg 
Munkacsy  nagy  kepeinek  szines  vazlat4iit.  Mennyit  pr6bal,  mennyit 
szaniit  elore  a  festo  a  szinek  ilyeten,  symmetria  modosito  batasa- 
val.  Akar  csak  Piercf  kiserleteiben,  ugy  tologatja  sokszor  a  szin- 
loltokat  a  vazlaton  a  festo,  bogy  a  kello  egyensulyt,  a  kelI5 
03szhangot  elerje  a  festmeny  alak-  es  bzincsoportositasAban.  mely 
oly  szoros,  eivaiasztliatatlan  osszefliggest  mutat  egymassal. 

Mar  Pierce  kiserletei  is  ily  erdekes  eredm^nyekre  vezet- 
tek,  melyeket  orommel  ismertetlink  itt,  mert  tudtunkkal  magyarul 
meg  nem  meltattak.  A  ktilOnf^ie  szines  szalagokkal  tett  kiser- 
letei vel  arra  az  eredmenyre  jutott,  bogy  a  szinek  ilyeten  aesthe- 
tikai  ^fontossaga**  a  kOvetkezo  sorrendben  csdkken  :  feher,  vild- 
gos  narancsszin,  vildtjos  piros,  sotet  ymztenyrsziiij  sotetzold, 
sotetkek.  Vagyis  peldaul,  mig  a  symmetria  egyensiilydhoz  szlik- 
seges   tavolsag  a  fehernel  a  legkisebb,    a  keknel    a  legnagyobb. 

Ha  a  ket  szines  szalag  kozepponti  tavolsagat  az  emeltyii 
ket  karjaval  vetjiik  ossze,  a  szinek  ilyeten  ^fontossaga"  a  hato 
erdk  fokanak  felel  meg,  mert  .,fontossdg^  es  tdvolsdg  forditott 
ardnyl)an  dtl. 

Magyarazatat  kerestek  ennek  a  klllonfele  szinamy^klat 
associativ  kapesolataiban,  de  ez  csak  igen  csekely  m^rtekben 
jarulhat  liozza.  A  f5  es  alapjelenseg  itt  a  szindrnyeklat  sajdtos 
befolydsa  a  feliiletek  Idtszdlagos  nagysdgdra. 

Azt  ugyanis  reg6ta  tudja  mindenki,  hogy  egyforma  nagy- 
sagii  feh6r  es  fekete  negyszog  kSzUl  a  feh^r  nagyobbnak  Idtszik, 
azt  is  Jul  tudjuk,  hogy  e  dirradiatio  n6ven  ismert  jelensegnek 
mi  a  psychologiai  oka.  A  negyszcJg  sz^lei  ugyanis  hoi  f§lig,  hoi 
meg  kisebb  r^szben  izgatjak  az  egyes  latdhartyabeli  erzd  ele- 
meket.  Ha  mar  most  er5s  az  izgalom,  mint  p61d4ul  a  feh^r  negy- 


4!m; 


S/INKS    FELtM.KTKK    NAOYSAOANAK   MEGBEC8rLJ:9K. 


szii'THi'l,  az  ijry  rsak  rcszben  izjratott  elemok  is  teljes  izjralninmaj 
tolelnek,  Ihi  ^yoiijro  a/  izj^alom.  mini  a  fekotent*!,  seniniiv^l 
soiii  tVlohu'k.  Ott  tohsit  l(»*ralabb  is  ejr}-  latohartyabeli  erzil  elein- 
stu'ral  nairyobb  losz  a  ko]),  eniitt  ki^ebb.  A  kep  teliat.  Iia  t*^•^ 
iziraimi'i.  szctiivulik.   dirnidial.  -      innen  a  nev  is  :   diiTa<iiati<'i. 

Nns.  azt  hiszsziik.  a  lioj;:y  a  feh^r  n^gyszo*;  nagyubbniik. 
a  l\'k('tt»  kisobbnck  latszik.  ujry  a  ket  veglot  kiizc  a  szineko? 
is  bcloillosztlu'tjUk  s  a  vila«r«»sabb  niiiidi*^  najryobbnak  f«»L'  l:i^- 
ji/.ani  a  sotetohhiiol.  Vt'«r\Uk  caak  8Zi*mU|ryre  Pivrv*  sziii-,lV»ni">- 
sair"  aon)zatat  s  imc  a  I'rhtT  van  elsii  helven  s  iitiina  joii  > 
sjirjra.  Yila^osvi^ris,  s  a  vt'jri'ii  a  lejjsoteti'bb  8ziiu*k.  s«»trt  ire?/- 
tonyoszin.  siitotztihl.  siJti'tkek.  Mi  tehat  resziinkrol  l^tMii^  m' 
liiszsziik.  ilt  is  a  dirradiatiu  joicnse^evcl  alliink  szemben.  A  li-i- 
tfnsfth/i  s:»n  s:t'tfi  rjrs:ti.  diinnlinljn  n  frlUUht  s  igy  it  ;V'<'' 
ftHs'Zf''l'Hfii.<  HiitfffSiitinf  itnv'li  ti  siifet  sziittl  felttJfli'hkel  sztm^f  . 
iitflt/tk    »ntlff/    H'itft/sii(ftih'h,H'   hitsznin.    kisthlhknrk    lii$tifk    f. 

MiiuhMiosi'tiv  ft»ntt»s  oa  onlokos  kiterjeazti'se  vv.  a  din:- 
diatio  joK'iisrirt'iH'k  a  N^rlnokro  is  s  ezt  Pieive.  ijuantz.  I-ari:iiior 
d»'s  Haiu'ols  vrdi'kvs  kistTlottMriok  koszonhi'tjilk.  noba  i»;rvik  >*'v.\ 
tiHJta  mai:yara/atat  adiii  s  riryik  soui  irondolt  a  dirradiatior. 
Mikor  a  kis»M'K'ii  psyrliolopisoknal  iury  a  psycholo^iai  ismen-Ttk 
liiaiivait  krll  sajnaliiuuk.  I'szUnkbi'  jut  a  nairv  noniet  phvsinNiLni^ 
f-.h.'iiu.s  M't:!'  |)ompas  s  niiiulonosotiv  lepalabb  is  altalanossai:- 
t'.ui    «i'»k    iira/at    tartalnia/.<'>    innndasa  :     .Vi  inn    ps-f/rhf^htijus    ,  * 

.,N         ■■.I','     -V 

I 

A  kfk  ni'^'> >/..'. ^  hdiat  t»pp  ujry  kisebbuek  tetszik  a  \«in^ 
uu'lU'tt.  iiiint  a  irkrto  a  iVlu  r  mellolt.  Ha  azt  a  csaludasT  a  t'vlii- 
liii'k  n.i-As:iLr:i!i:ik  Uh*::i!t*it*«*t'lu'n  a  dirnuliatio  oko/ta.  ezt  is  r>:ik 
:i/  idv.  liaita  ^.u:MlL:^  aiia/i»n  ji'ltMisi^irokkel  albink  itt  szeiiib»  :i 
•.!:ijjd  :i  kit.  ><■:  \;d:iint'iin\i  t*stM)KMi.  loiralabb  nokiink  i*/  haT:;- 
I'.'  .'U   i!H'::l:\.'/.  lioiink. 

V  -»  .iit.'.:.'k  lat^,i-l:U'*s  nau'^^:ii:a  lehat  vilai;ossa;nik  I'uka- 
■  i  !..-::.  •*  i_\  r.  nu':::!".'  t«»nii»s  ii>szotusrsrt*sbon  losz  a  tt'stim-- 
:.\r:x'::  .1  \i\\\  is  :in-.\  i*l.»^.  ta>a\al.  nom  hidba  ban::snl\*>/ta'^ 
.    :    ..  ::.i-:i;t  k  i  >  k:■in^..^■•k.   Mindont  i>s>/of»»jrlalYa   lebat   •/    *:'.".- 

.^-         r   \   •  *     Mixol  o  kei    k(*nii*s  il> 
_     .    .  !•  l;.ii:iN.   Ii.'i:>    a   na^Y   iVsiok  s/iii\.i/- 


>   s 


:>.»'. \ 


■    •«  s     I  ■  ■ 


SZINB8  FBLCLBTEK   NAOTSAoAnaK   HE0BBC8CL£8B.  497 

lataikon  sokszor  dssze-vissza  tologatjak  a  sziiifoltokat  s  vdltoz- 
tatjak  a  szinarnyeklatokat  is,  bogy  a  kello  koz6pponti  esoporto- 
sitastol  ^  kdvetelt  symmetria  egyensulyat,  osszhangjdt  el^rj^k.  A 
i'est^s  teliat,  ismeteljtik  s  e  megktildnboztet^st  nagyon  fontosnak 
tartjuk,  sohasem  rajz  kidzinezese,  hanem  fest^s  tisztan  maga^rt, 
tisztan  a  festesert,  a  szinekert.  A  rajz  hatasa,  epp  ugy  mint 
eszkdzei,  egeszen  niasok.  A  festo,  az  igazi  festo  a  szinekkei 
rajzol,  sdt  a  szinekkel  fogiilmaz,  v&zol,  szinte  azt  mondliatnok 
a  szinekkel  kepzel ;  —  szinkepzdeti  typus  agyfejletts^ge  szem- 
pontjab61. 

Dc  t^rjiink  vissza  a  fenti  kiaerleteklicz.  A  kek  szalag 
iiemcsak  keskenyebbnek  fog  latszani,  mint  a  piros,  hanem  ^pp 
ezert  messzebb  is  tehetc)  a  kdzeppontt6i  a  symmetria  egyensiilyii- 
iiak  megtartasa  mellett,  viszont  a  pirosat  kuzelebb  keil  tenni, 
inert  szelesebbnek  latszik  s  igy  aesthetikai  erteke  a  symmetria 
ogyensiilydban  tObb. 

Nagyobb  szinfoitoknal  most  mar  a  festm^nyen  sem  lehet 
kiJzcimbOs  birmely  esetben  e  foltok  tAvols^a  a  csoportositas 
kozeppontjatol.  Ezeket  is  vagy  mar  elore  odahelyezi  a  festo 
szinkepzelete,  a  bova  keli,  vagy  szinvazlataiban  addig  tologatja, 
mig  a  kello  belyre  jutnak,  bogy  egyensiilyt  tartsanak  a  koz^p- 
pont  koriil  csoportositott  symmetries  elosztasban. 

Quantz  -  erdekesen  eg^szitette  ki  Pierce  kis6rleteit  oly 
bonyolultabb  szerkezetii  miiszerrel  tett  kiserletekkel,  melyeknel 
k6t  latocsovon  kellett  benezni  s  a  ktllonfele  szinezetii,  de  nagyob- 
bitbato  s  kisebbithetd  korongokat  kellett  addig  vAltoztatni,  mig 
f»gyformaknak  tetszettek.  Az  eredm6nyek  nagyj&ban  egybevagnak 
a  Pierce-f^lekkel. 

Larguier  des  Bancels  aztan  sokkal  egyszeriibb  alakjat 
fedezte  fel  az  ily  iranyu  kiserleteknek  a  szinirnyeklatnak  a  felU- 
let  latszolagos  nagysdgara  valo  hatasanak  kimutatdsira.^  Az  isme- 
retes  Poggendorf-f^la  csalddast  haszndlti  fel  erre.  Tudjuk,  hogyha 

*  Dr.  Pekdr  Kdroh/ :  A  oentrdliti  Idtds  acsihetikdi  ertSkesitesc. 
I'jabb  eredmenvek  a  physiologiai  aesthetik&ban.  Athenaeum,  1895  II. 
284—286    1.  OHPositiv  'AeMctika.  72— I'd.  1. 

-  (Quantz :  Surface  color  and  magnitude.  American  Journal  of 
|^sychol()g}^  Vol.  VIl.  1805 

^  J.  Larguit*r  des  Bancels:  De  ^estimation  des  surfaces  colo' 
recs.  L'Annee  psychologique.  VIL  1900.  pp.  278-295. 

ATIIKNAKl'M.  32 


498 


sziNES  frlOlbtek  naoysAoAnak  MBOBBCRCL&SE. 


ily  Bzala^ot  tcsziink  valamely  es^'enes  f^l6  ugy,  ho«::y  ferden 
me88e  az  egyeneH  a  szala^  szeleit.  az  cgyenea  oUiajlotinak  fo^ 
latszani  8  moUette  fogjuk  kepzcini  az  egyt^nes  folytatisat.  A 
csalodas  nagysaga  ftigg  a  szalag  8z61e88^g6t51,  a  metszG  voiial 
met8ze88zugeto].  Largiiier  do8  Bancels  meg^lapitotta,  liog>-  i\ 
8zala«c  szinetul  is.  A  8za]ag  szine  ugyaniH  nOvclheti  Idtssolapis 
iiagysagiit  s  ez  mag&nak  a  csalodsisnak  fokikt  is. 

E  kisorletek  nemcsak,  liogj'  egj'szeriibbek  a  Pieri'e-felr 
Hynimctria-kiserleteknel,  haneni  iteletUnket  seni  iranyitjak  beiiiic 
crtelini.  erzclmi,  acBtlictikai  tcnyozok,  inelyck  bizonytalaiiabb  > 
<Iter(")bb    adatokat    adnak  eg>'eiienkent,    mi  tubb,    a  szin    ilyetcn 

szerepe  koimyen  es  kozvetlcniil  \v- 
merlieto  o  kiserletckben.  I  la  ugyuiii^ 
a  ('  (I  darab  ide-oda  csiisztatbato. 
akkor  addig  tolom,  mig  ^ppeii  ax 
ft  h  folytat4sabaii  latHzik  s  akkor  a 
vonalzoval  kiegeftzitett  eredcti  folyta- 
tArtlH)z  kepcflt  iiiegmerhctem  a  cs-M- 
dds  iiagYdiigat  a  kUlOnfcle  szineknel 
Igy  is  csclekedett  Larguier  dos  Han- 
sels 8  ily  tologatliato  8zerkezetet  kt* 
szitctt. 

A  kirtorlctcket  oz  cgyszerti  szerkezettel  igcii  koiiuyen  vi>- 
gezln'tjlik.  csak  arm  kell  vigyaznunk,  liog}-  rciide8  helyzetb«'ii 
iK'zzo  ;iz  illot(")  I'gycn.  a  mint  kulrmben  ezt  Larguier  des  BamrU 
is  mcirji^gyt'zto.  Mai^'iink  in  tapaszt^iltuk  kis^rloteiiiknel,  b«»g^'  lia 
I'ltolja  a  papirliiblat  az  illeto  egyen  8  a  ferde  vonal  iraiiyaban 
ti'kint  elore,  a  csalodns  sziikrtegko})eii  iiem  jOhet  letre.  Eimok 
<)k:it  IVik'g  abhan  talaljiik,  iiogy  az  iraiiy8zegze8  (visiereii)  elltMi- 
r»r/es(*  I'ltjat  vagja  ily  rsalodasiiak.  Kpp  vzM  8ommi  tajek<»/tat4i 
pontiiak  scin  szabad  scgitcnic  a  szcmlolcit.  Larguier  dea  UaIl^el^ 
In'lycsfii  Jt'gyzi  iiH'g,  hogy  semmi  jcgynek,  feltUno  foltiiak  nein 
s/.-ibad   Icniiic  a    papiriapokon. 

Az  ily  rsalodaslioz  opp  ugy  kell  a  tsijckoztato  pontok 
trljos  liiaiiya.  mint  a  hogy  a  rsillagingas  jelensegciuek  luogtigAe- 
Irsrnel   is  ta|>asztaltuk.^   Ott  is  a  tajekoztato  pontok  hidnya  okozza 


'   />;•.   I 'i  kill-  Kamlij :  A  rsillnifhitfns  es  a  vch'  kapcuolaios  «#(>:■ 

ffit^f'i  Ifoiinsht'li   hihiif;.    Athi'UaiMlin.    iMOli.    I. 


8ZINB8   FELtLBTEK  NAOYSAoANAK   MEGBBCSCLiSE.  499 

a  mozgasfelfog&sbeli  hib&kat.  A  mint  van  tdj^koztato  pont  a 
nem-mozgo  kdrnyezetben,  a  hib4k  eltUnnek,  a  csalodds  megszti- 
nik.  Igy  vagyunk  itt  is  a  Poggendorf-f61e  C8al6dasn41.  Az  irdny- 
szegzes,  az  iranyzds  (visieren)  ellen5rz5  munkass&ga  rQgtdn  elej^t 
veszi  a  csaldddsnak. 

^rdekes  az  iranyzas  taj6koz6d4sa  szempontjdbol,  bogy  mint 
Larguier  meg  is  kttlcinbozteti,  a  papirlap  fuggoleges  helyzcfeben 
^PP  ^&y  vegezhetem  a  kis^rletet,  mint  vizszintes  helyzefSben^  csak 
ferde  helyzetben  nem  sikerill  a  csal6dds,  ^pp  az  iranyzds  ellen- 
orz5  munkdss&ga  folytin,  noha  minderr^l  o  mdr  nem  besz^l. 

Larguier  des  Bancels  meg  egyf^lek^p  modositotta  kiser- 
leteit.  A  tologathato  lapon  forditott  iranyban  hiizott  egyenest, 
liogy  ez  a  szalag  tuloldalan  levovel  sz(5get  alkosson.  Ilyenkor  is 
letrejon  a  hianyos  taj6koz6d4s  folytdn  a  csalodas. 

Az  igy  hAromfele  m6don  vegzett  kis^rletei  adataib61  kisza- 
mitva  a  kozep^rtekeket,  Larguier  des  Bancels  oda  jutott,  bogy 
a  csalodds  fokozatosan  nOvekedik,  ha  a  szinek  ily  sorban  val- 
takoznak :   ibolya,  piros,  zold,   narancsszin,  sdrgn. 

Nos.  itt  is  meggyOzodiink  ama  altalanos  t6tel  belyess^ge- 
rol,  bogy  menn^l  vilagosabb  a  szin,  annal  jobban  nCveli  a  felUlet 
latszolagos  nagysdgat,  mert  csakis  a  fellllet  14tsz61ag4s  nagys&ga- 
nak  ndvekedese  hozza  magaval  a  csalodds  fokAnak  noveked^s^t  is. 

Helyesen  jegyzi  meg  Larguier  des  Bancels,  bogy  a  feher 
hatasdt  nem  vethetjlik  5ssze  jol  a  tobbivel,  mivel  az  (Jsszcs 
kis^rletek  feber  alapon  tSrtentek.  Bizonyara  fekete  alapon  a 
feher  sokkal  jobban  fog  ervenyeslilni.  Innen  magyarazzuk,  bogy 
ndla  a  sarga  a  fehem^l  is  erdsebb  hatdst  mutatott.  A  feher 
korlllbellil  a  zolddd  egyforman  n5velte  a  C8al6d&st,  de  erdekes. 
hog}'  az  iholyaszin  meg  a  fch'lenel  is  gyongebb  ilyeten  hat^st 
mutatott. 

A  Larguier  des  Bancels-fele  kis^rletek  eredmenyei  tehat 
teljesen  eg}^bevagnak  a  Pierce-fel6kevel.  S  a  mellett  maguk  a 
kiserleti  eljdr4sok  sokkal  megbizhat6bbak,  pontosabbak.  Pierce 
ertelmi,  aesthetikai.  sokszor  ingatag  iteletekkel  kis^rletez.  szin- 
sorat  a  ^fontossag"  szerint  dllitja  ossze.  Larguier  des  Bancels 
megra6ri  a  csalodast  pontosan  s  szinsorat,  mely  azert  nagyjaban 
egeszen  egybevdg  Piercevel,  a  szinek  csalodast  „n6vel5  hatasa" 
szerint  Allitja  ossze. 

Pierce  68  Larguier    des  Bancels   ilyeten    szinsordt    egybe- 

32* 


» 


olvafiztva  e  sort  kapjub :  Hutet  ibolyaszin.  siitetpiroa,  sSi«tkek, 
vilagosz&ld.  vilagosvOrOs,  vilagos  narancaszin,  riligoea&rgit.  Ez 
adja  teh&t  fokozatos  sorat  a  szinek  Dovekedo  eDergiaJanub.  mely- 
lyel  az  ;Llak  ugjeDdulyahoz,  vag}-  a  fent  iamertetett  optikai  csalu- 
d&ahoz  hozzaj&rulnak. 

Miodkct  eselbeii,  mint  Iftttuk,  tulajdonki-pen  arrdl  forog 
szo,  bogy  a  szinek  ily  Borrendben  DOvelik  a  felUletek  UtezolagM 
nagysd^t.  Ez  okozza,  bogy  k^k  szalag  keekenyebb  szalag  iiHr- 
kH  adja,  mint  az  ugyanolyan  azele«segn  vSrOs  szalag. 

Mily  Srdekes  jelens^g  megiot  a  divat  BzempuntJ&bol.  £bb>>l 
ugyanis  maa  is  kfivetkezik.  A  kck  siulttg  nenit'aaJc  kinh-nyfhh 
epp  oly  sz^less^gii  voriii  szalagndl  az  aesthetikui  latszat  el6a 
banem  kKuki-nyelih  voriis  szalag  egj/enl6n'-k  fog  hUsiani  azriesdib 
kik  szalaggal.  Nemeftak  a  divatbao,  haiiem  az  ornamentikibar 
ill  6rdekea  alkalmazittat  fogjuk  latni  e  paycbologiai  Jelensegnek. 
EszUnkbe  jut  itt  itriirke '  erdekes  megtigyeleae  a  biti^o  aa  kialio 
rizinekrdl.f  E  jelene^fj;  6rdekeeen  egesziti  ki  az  itt  iBinertet«tt 
lijubb  jelenseget.  A  kek  teh&t  aemcBak  kcskenyelibnek  fog  litazani, 
banem  halruhb  exonek  ie  A  vorof  itemusak  noveli  a  felUrl 
iiiigysiigiit ,  banom  kiuUdnnk,  kiemdkedSnek  tetazik. 

VegyQnk  caak  valami  batirozott  peldit  az  ornamentikabol. 
Egyenl5  ez^leB^egii  aznla^fonad^kok  viir66  ea  k^k  uziobeo.  A 
vSriJaet  azUks^gkep  vekonyabbnak  veazem  a  rajzbaD  s  m^g  igy 
ia  kiJiUonak  fog  tetazuni  a  h&tr^6  k^kkel  azemben,  Ez  hozbatta 
magival.  bogy  az  ily  arab  foaadekokban  a  vdriiat  va^iiy  az  arajiy 
azalagot  caakugyan  kialJonak,  felUllevJ)nek  lekiutettek  a  a  kik 
h^tteren  Arny^koltdk  ia  a  azalagot  a  kellS  belyeken.  ime  n 
nnifimeiiHka  szerkezetinck  szinesldldnbeli  aesthftikni  ala^a. 

A  ezinekkel  a  azo  azoroa  ^rtelmebeD  ^ppeoaeggel  nem 
dob^lodzhatik  m6g  a  dlazitO  miiv^az  aem,  nuB  m6g  kevAabb^  a 
featJ).  S  itt  is  bozzd  kell  moat  veonUnk  az  eliJzfikhoz  a  felfiletei 
BZ^tterjeaztS  vilagosabb  a  a  felQletet  eredeti  kisebb  nagysi^abia 
mutatii  azinekhez  a  kiallo,  etSrettlrekvfi  6b  a  btitrAIi^,  eitOnfi 
BziDeket.  A  restmeayeu  lonloa  azerepe  leaz  ezeknek  ia.  A  kik 
egbolt    a  li-gjobh  hdllir.    Ue  e  r^gi    is    termeazetes    gyakorlatot 

'  Dr.  Ernst  Bn'kke :  Din  Phy»ioloyit  der  Farben  /Hr  die  Zictdx 
itfr  Kumtgc'verbc.  Leipzig,  6.  Hirzel,  Sf.  .Iiifl.  1887.  173—178.  S, :  Von 
(len  viirspriageuden  imii  den  aurllcktretenden  Farben. 

'  Itr.  Pekdr  Kdroly :  PoKilin  Aeatketika.  Budapest,  1897.81— 82.  L 


L 


8ZINB8  FELCliETEK  NAOYSAoAnaK   BIEOBECSOlIbSB.  501 

nagyhnn  segitette  a  kek  szin  hdtrdld,  eltiino  termeszde.  A  hatter 
obloss6g^t  epp  e  szin  es  sdtetebb  4rnyeklatainak  basonio,  sot 
erdsebb  Bzerepe  juttathatta  kell5  6rv6nyre. 

Hogy  mennyire  alkalmas  szin  hatt^rnek  a  k^k  s  mennyii'e 
alkalmatlan  peld4ul  a  s4rga,  arra  taldlobb  p^ldat  nem  is  keres- 
hetnenk,  mint  a  mit  egy  fiatal  fest5  mondott  a  minap.  Alkonyati 
kepet  akart  festeni  s  a  kek  hotter  hagyomdnyAnak  fittyet  hdnyva, 
egesz  sarga  hattert  festett,  ^reztetni  akarvan  a  lehanyatl6  napnak 
meg  mindig  eros  ragyogasdt  s  mi  lett  a  v6ge  ?  Az  el5t6r  sehogj^ 
sem  akart  el5re  j(5nni,  mert  hdt  jobbdra  k6k  volt  s  viszont  a 
hatter  nem  akart  semmik^p  hitrdlni,  mert  hat  sarga  volt  s  ne 
adj'  isten,  mint  mondotta,  a  legperspektivat  valahogy  kihozni. 
Kenytelen  volt  er5s  ragyogisii  alkonyati  kepe  tervevel  felhagyni. 

Viszont  az  eI5relep6,  a  felenk,  85t  csak  elmenkhez  k5zeledo 
alakok  is  a  kiemelkedo  szineket  kivanj^k  dnkentelentil.  Munkdcsy 
„Krisztus  Pilatus  eldtf  czimii  k^p^n  a  Megvdlt6  alakja  ugyszol- 
van  kil6p  az  eg^sz  kepb51,  Szinte  el5tte  lebeg  s  ligy  kozelit 
lelkUnk  fel^.  A  hotter  dbloss^ge  ann^l  s5t^tebb,  mindinkAbb  hat- 
ralva  az  elot^rtol.  De  mindebben,  e  hatalmas  i]Iasi6k  kelt^s^ben 
nagyr^sze  van  a  kiemelked5  es  hatr^o  szineknek,  a  felUletet 
ii5vel6  s  fontossagdt  es(Jkkent5  dmy6klatoknak. 

Ldtjuk  tehdt,  hogy  a  Pierce-,  Quantz-  6s  Larguier  des 
Bancels-fele  kiserletek  mily  ^rdekes  es  messzemen5  aesthetikai 
feldolgozdsra  v4rnak.  E  kiserletek  alapj&n  biztosan  kimondhatjak. 
hogy  az  alak  nagysngdnak,  helyzeUnek  megiteUseben,  szrnezesenek 
is  szerepe  van 

Osszefoglalva  pedig  a  szinfoltok  egymdsra  val6  ellentet- 
hatasait,  a  feltilet  ldt8z61agos  nagys&gdt  n5vel5  szerep^t,  a  rajz 
kiemelo  es  hatratolo  term6szet6t,  szemllnk  elcJtt  van :  mily  fontos 
mind  e  kerd^s  a  festes  tudomAnyos  magyardzatdndl.  E  k^rd^sek 
behato  vizsgalata  adna  igazi  tudomanyos  alapon  a  festes  aesthe- 
fikdjdf. 

Dr.  Pekdr  Kdroly, 


A  BOJT. 

A  bdjtr5l  8z616  ezeii  kis  ertekezesem  koran  sem  kivan 
egy  k^rd^s  veglegcs  megoldasanak  igenyevel  fellepni,  hanem  epp 
elleiikez($leg,  egy  eddig  nem  tisztdzott  miivelodestdrteneti  kerd^st 
!ikar  felvetni.  Oivasas  kozben  bukkantam  r&  s  kisereltem  meg 
egyik  szempontb61,  a  vallasos  oldalardl  tisztizni.  De  nagyon 
jol  tudom,  bogy  mis  szempontbol,  nevezetesen  hygienikus,  diae- 
tetikus  szempontbol  is  kifejtendo  volna  az.  De  ezt  tegye  meg 
abhoz  ert5  ember.  S  ennyiben  jelen  munkacskAm  thema-adas. 
A  mennyiben  pedig  bizonyos  mertekig  tiszt4zni  ohajtom  e  ker- 
(lest,  annyiban  kis^rlet  az,  melyet  avatottabbak  tovibb  folytat- 
hatnak,  ki  is  javithatnak.  iiXi  az6rt  bocsitom  kOzre  ezt  a  tanul- 
m&nyt,  mert  a  bojtol^s  a  legregibb  es  legaltalanosabb  szokasok 
egyike.  A  barlanglako  osember  eppen  ogy  bojtcJlt,  mint  ma  a 
secessio  kenyes  nemzedeke.  A  szigettenger  vilagtol  elzArt  felvad 
lak6ja  epp  ugy  gyakorolja,  mint  a  vilAgvirosok  miivelt  polgar- 
8aga.  Az  emberiseg  fejlodes^nek  evezredeken  at  tarto  folyamata- 
ban  tiz  embernek  sok  szokasa  elmaradt  vagy  atalakult,  de  a 
bojtoles  meg  alapvonasaiban  is  mindenkor  ugyanaz  maradt.  S 
mint  ilyen,  maradand6  es  altalanos  szokAsnak  az  alapos  ismerete 
mtiveiodest(»rteneti  szempontbol  m^rhetlen  Ibntoss&ga.  Mert  szo- 
kasaink  eredetenek,  alakulasinak,  a  benntik  megnyilatkoz6  elet- 
nezetnek  a  tisztazasa  sok  mas  kerdesre  is  eleven  vildgot  derit. 
Valalijinyszor  egy-egy  ilyen  k^rdes  megolddst  nyer,  mindannyi- 
rtzor  kuzelcbb  jutunk  egy  lepessel  a  legnehezebb,  de  legszebb 
feladathoz,  az  ember  megismeresebez.  Mert  az  ember  minden 
egyes  szokasa  lelk^nek  egy  resze.  E  reszek  ismerete    nelkiil  az 


A  bOjt.  503 

egeszet  niepsm  era  link  nem  lehet.  S  menn^l  altahinosabb  es  meii- 
nel  maradandobb  e  szokas,  annal  nagyobb  a  feny,  mit  az  emberi 
lelek  titkara  vetliet.  Ezert  tartoni  en  klllondsen  fontosnak  a  b5jt 
kerdesevel  valo  foglalkozist. 

A  bojtoles  eredo  foirasara  ramutatni  igen-igen  bajos.  Mei-t 
hogy  az  osember  mikeppen  elt,  azt  a  hdtrahagyott  eszkozOk, 
lakasok,  csontvazak  s  egyebb  maradvanyok  utdn  eles  ebnevel 
valahogyan  csak  meg  construdlhatjuk,  de  bogy  mikeppen  gon- 
dolkodott,  mik  voltak  cselekv^senek  rug6i,  milyen  volt  a  vilAg- 
nezcte,  elfogadbato  modon  meg^llapitani  nag}'on  nehez.  Legt<)bb- 
sziir  nem  is  lehetseges.  Es  a  mennyire  lehets^ges,  leginkabb 
csak  a  ma  is  elo  civilizalatlan  nepek  szokasaibol,  gondolkoz^sa 
luodjabol,  eszmevilagabol  k(5vetkeztethetjlik.  De  itt  is  igcn  sok- 
szor  megteveszthct  bennttnket  nemcsak  a  kOvetkeztetes,  banem 
mar  a  megfig^-eles  is.  Ezert  nem  tudndm  megmondani,  bogy  a 
bojtoles  eredetenek  kerdesenel  inkdbb  a  physikai  vagy  ink^bb 
a  psycliikai  ahipbol  induljunk-e  ki ;  azt  sem  tudnam  a  kello 
eldmunkalatok  hianya  miatt  eld5nteni»  bogy  e  ket  tenyez5  melyi- 
kenek  tulajdonitsunk  nagyobb  es  d5ntobb  szerepet  a  szok4s  ki- 
fejl5desenek  folyamataban,  de  megis  ugy  tetszik,  bogy  a  bojto- 
les eredetct  a  balotti  szokasok  koreben  taMljuk  meg.  Mert  a 
bdjt  —  ertven  itt  annak  ugy  pbysikai  mint  psycbologiai  oldalat  — 
kezdettol  fog\'a  mind  maig,  minden  nepn^l  a  gyaszszal  ^llott 
legszorosabb  dsszeftiggesben. 

Azt  biszem,  nem  tevedek,  ba  a  b6jt  eredetenek  psycbologiai 
oldala  megertese  vegett  a  deli  tenger  szigetein  elo  nepek  balotti 
HZ0ka8db61  indulok  ki.  A  csdM  vagy  torzs  mcgbalt  tagjdt  tovabbra 
is  elonek  tekintve,  a  balottnak  tulajdonat  nem  foglaljak  el,  hanem 
hazdt,  fcJldjet,  eszkOzeit,  fegyvereit  s  mindenet,  a  mije  csak  volt, 
egy  id5re  erintetlenQl  bagyjak.  S  mert  azt  biszik,  bogy  a  lelek 
tovabb  is  ott  el,  azert  csendben  jdrnak-kelnek,  minden  zajtol 
tartozkodnak,  ellatasarol  pedig  tovabbra  is  gondoskodnak.  Ha 
etkeznek,  megkinaljak,  ha  lakomat  rendeznek,  ot  is  meghiyjak 
ra  s  f^lre  tesznek  szamara  ktildnosen  a  kedvenez  eteleibOl.  Mert 
az  elhaltak  is  a  t5rzsnek  vagy  csaladnak  a  tagjai,  azert  ha  mdr 
niagakr61  nem  gondoskodhatnak,  az  eloknek  kell  roluk  gondos- 
kodni.  De  nem  mennek  mindenUtt  ennyire,  bogy  az  elhonyt  hkzkt 
flresen,  Addjet  parlagon,  eszkozeit  hasznalatlanul  bagyjak,  hanem 
csak  valamely  gabonanemet,  bizonyos  gyiim(5lcsoket  vagy  ^latokat 


aj&nlaiiiik  fcl  ueki,  a  hazban  ia  csak  egy  aarkut  tnrlaRuk    fel  ) 
BEimira,  a  az  etkea^ahez  megliivjiik.' 

Ebben  a  lemonilaabnn.  a  javaknak  ebbeii  a  megosztilsabMi, 
legtagadaanak  e  gyakorl&saban  talAlom  6n  a  bojlitliSs  kexde- 
tet  llyen  volt-e  az  Ssember  bOjIjc  is?  Ex  volt-e  csakugyan  u 
lemond&B  alapja  nala  ?  Ki  tudna  inegmoDilajii,  Htsxen  a  mikor 
az  a  ftlvnd  ember  lemond  az  olet  javairiil,  a  mikor  az  illatias 
kimeletlcnse^t  iinniegtagad^  eti  ki)teteas6g^'rzet,  mondhalnok  fi 
■isszetartozok  irAnt  valo  votiKalom.  szeretet  cs  kegyclet  (.■nyhid.  bAr- 
mily  kezdetle^Riick  lAssek  is  ez  a  HzokAB,  az  ennck  h6do]'^  ember 
a  fejiedcBnek  meglehetCB  el3rehaiadott  fokara  jntutt  mar.  Men 
klllOnbs6get  tcsz  az  enyem  6a  a  ti6d,  kfllCnbaeget  a  szellem  es  a  teei 
koziitt  s  a  szellem  kultasanak  bizonyus  formdja  is  kifejiett  mir 
az  6  kezdotlegua  tarsadalmaban.  Dc  az^rt,  bogy  ez  lebetett  x 
bitjtnck  legkezdetlegesebb  forintija,  mutatja  az,  bogj-  az  ombert 
a  lemondasban  m^g  teljesen  a  termeszeti  megbatdrozottsag  iri- 
iiyitja.  ^let^nek  legfSbb  torvenye  ka  6rdeke  az  Onfent&rt&B  H 
ebbcn  is  a  tipl^kozia.  E  kOzpont  kiSrlil  forog  testi  ea  azellenii 
vil^a  68  elete  egyai'dot.  Ezert  az  clliunjiak  szellemeit.  de  siiT 
altalaban  a  Jo  eB  goDoaz  Bzellcnieket  es  ialeiieket  a  sajAI  aaitn- 
lanal  tapldlja.  S  ezek  a  szeUemck  m^  mind  a  fSIdSn  koborol- 
iiak,  megtultik  a  melys^geket,  vizeket,  barlangokat,  fakat.  allat<i- 
kat,  de  8tit  meg  a  leveg9eget  ia  ha  (iBSxeiJ  szUks^gletoiket  at 
embereknek  kell  kiel^giteniOk.  Ez  az  cmberiseg  fejlc^dca^nrk 
6rz6ki  ^aepontja,  a  nielyTtil  az  ombpr  eaak  igen-igen  lassati 
juthalott  el  arra  a  meggj'itzod^are,  hogj  a  Bzellemnek  nem  kell 
teati  eledel,  6s  bogy  az  istenek  tiplAljdk  fit  s  nem  iieki  kell 
az  isteneket  tApl&Inia.  A  Sandwk-b  sziget  lakoi  egy-^gy  darab 
fdldet.  bizoiiyos  allatokal.  gyilmftlcBJtket.  a  tavak,  folyok.  tcnger 
balait  a  mka  egyebeket  egy  idiirt^  kivuiinak  a  haazDaihatAs  kSr^- 
b6l  a  az  iateneknek  es  ezellemeknek  ajdnljak  fel,  bogy  azokb<il 
tiplalkozzannk.  8  a  mikor  az  a  tiaztan  termeszeti  ■  *letet  flfl 
ember  akilr  elhalt  hozz^tartozdja,  akilr  a  fC-lelmes  vagy  j&aigwt 
azelleni  erdekeben  magAt  a  sajit  ^Icte  fentartia^  szoIgiUi)  t^iiyr- 


'  A  halnttl  tiir  e  tekintetbon  erdekea  volna  a  megligj-pl^src. 
Az  Alffllddii  aok  bolyeii  a  balutti  toniiil  egj  tAnyort  an  elhalt  axamin 
is  teazuek  az  iisztalra,  vagy  helj'ft  iirosi'ii  liiigyiAk.  Nem  K-hetnc-e  ill 
kapcaoio  pontot  feiredezni  y 


zOkWI  megtart<5zta^a.  akkor  ezzel  a  lemondAasal.  ezzel  az  3n- 
me^rtagad^saal.  e  bJijtSldsRel  vail  o  mist  teas  az  azokkal  val6 
^szetartoza8&r6l,  bozzdjok  vnl6  ragaszkodAsirdl,  Jrinliik  ^rzett 
tisztplet^rol  B  vellik  szembon  tartozo  ktltelesBei genii,  esetleg  azon- 
ban.  s  tnlaiL  ifjen  snkezor,   a  tdlUk  valiS  felelmfirili  is. 

Mert  az  tlaember  kiki  eleti'ben  a  ftlelem  ia  igen  nagj' 
itzerepet  jdtszott.  Az  onniagara  dUaa  clegtelonseg^nck  tapaaztalatii 
volt  t^niiok  niap.ja.  Az  ember  iiem  iaitiei-te  fel  miDdjart  az  61et 
jelenadgpiben  ra  (-aemenjeiben  az  ok  ea  okoiiat  azerint  val6  QsBze- 
fQggett,  hanem  minden  meglepSben,  aiiokallaiibim  ea  caudalatos- 
bAn.  a  ji>  6»  roaaz  dnlgokban  cgyarant  a  azellemek  miikudda^t 
litta.  Ez^Tt  igyekezett  a^okat  j61  tartani,  kjelegiteni,  tiplaliii.  ne- 
bogy  a  mclltiztetca  vagy  elliaiiyagolda  miatt  bossznt  dlljanak,  n 
a  magiik  rf«zet  kSvetelve,  kellernetlenBeget  okozzanak.  Kz^rt  n 
bftjt  h&ttcreben  ott  van  az  a  gondolat  is,  hogy  a  azellemek  ea  iate- 
nek  tApIil^a  nem  caak  kOteleaa^g,  faanem  basznoa  is,  mint  azok 
megnyerea^nek  egyik  eazkOze,  joiadulatck  biztoaitaea.  Ezei-t  talil- 
jiifc  a  kultus  erodeti  formAjanak  az  etoteat,  a  melynek  egyik 
Jelcnaege  a  bcijtben  nyilv^nvalo  leniondiU,  a  miaik  az  dldozia. 
Ez  <!-tet68liez  val<'j  me^bivia  pedig  az  iniadkoziisnak,  a  caendes 
hallgatas  ^s  varakiizita  meg  az  [innepleanek  legkezdetJegeaebb 
iomiija. 

A  azellemek.,  az  clbunytak,  a  azellemi  leiiyek,  azentek.  iete- 
nek  r^Bzere  valo  kikllliJnit^a  ea  lemomliia  miig  is  szokdaoa  iieni- 
cs&k  a  civilizdlatliui  n^pekii^l,  banem  a  mi  tilrsadalmunkban  in. 
nemcaak  a  pof^nysig,  banem   a.  kercaztyena^g  kOreben  ia.^     Dc 


'  Meg  volt  ez,  bar  mir  m&K  U'lentuaeggel  a  zsid6k  ti.  n.  jubilcumi 
eveibeD  ia,  a  miknr  minden  hetfidik  eszten(16bcn  parUgon  hevertett^k 
fffldoiket,  illetjjleg  a  g-abon&t  kozjdra,  majd  a  szegenycknek  hagyt&k. 
Talin  meg  az  elaoxzUIHttek  felaj&iilasaban.  vagy  pi.  a  fogadalmak 
teteif^n^l  is  ez  Tolt  eredctileg  az  indilo  eazme. 

A  kikaiOnites.  binnely  fi)rin4hnn  tortentjek  ia,  ijaziban  min- 
dig  az  LSteui  6s  az  emberi  ketr£nek  a  megkUlOnbOzteteaere  ir&nynlo 
tSrekT(^3re  vihetti  viasan.  Az  ereeki  es  a  azcUemi.  a  l&thato  ea  a  lit- 
batatlaa,  a  tapaaztalati  ea  az  er/ekfeletti  megkiiKtnbozteteae  pedig 
mar  mindig  az  okoakodAs  biztmyo'^  fok&t  ti'telezi  fel.  S  ennek  az 
elkiilOtiitCHDek  a  kezdo  hatArit  n'em  tiidjiik  ek-g  knr&ra  tenni.  Hiszen 
az  ember,  mihelyt  ma|^t  :niat6t  me^kiiltinbOzlete,  m&r  a  roagAe  ^a  a 
m&so  k«zt  ia  kiilOnbsegPt  tctt.  S  mihelyt  azt  lapaaztalta.  ho;^  az  a 
meghnlt  csaktigj'an  nem  mozdnl.  a  hogy  a  mi  eddig  bemie  caelekTfi. 


» 


I 


legkeEdotlegeeebb  foi-m4j&t  keteegen  klvUl  &  tnbubao  tiildl.juk. 
Hogy  miben  all  ez,  azt  egy  ^i-dekes  iiiagyar  dtAkszokass»l  vila- 
f;o8ilom  meg.  Neni  tiidom.  mi  az  oredetp,  de  a  selmeuzi  diakok- 
nak  nia  is  szok^a,  hogy  valaki  tempusnak  nyilvinit  valamit.  a 
mit  a  maga  azamara  feim  kivan  tariaai.  Ezzel  a  tempuseal  Ic- 
foglalta  azt  ugy,  logy  ahhoz  nyiiloi,  azt  eltulajdonitani  nemcsak 
nero  azabad,  de  nem  is  tisztessegea.  A  mit  a  selmeozi  diik  a 
tempuseal,  a  zBid6  a  k6dessel,  az  arab  a  barammal,  azt  asziget- 
tenger  lakuja  ma  is  a  tabuval  kUlOniti  ki  a  kozbasEnilatbtJI. 
Tabu  .iz  elhaltoak  a  haza,  fOldje,  minden  hagyateka.  Tabu  tt, 
eledele,  fiikent  a  kedves  etele.  Tabu  a  kirdly,  az  elokelda£gek. 
az  Aldqzat,  a  tomplom,  a  pap.  Tabu  a  szellemeknek  vagy  iste- 
neknek  felajaiilott  etel,  foly6,  erdS,  lige),  kUxseg,  bajlek,  oltir. 
Tabu  a  tJBzt<;lctUki'e  retidelt  nap,  s  annak  a  napnak  Haaiifi 
^nddje  6s  mindeii  gondoskodisa.  Ezert  nevezi  e  azigelek  kereez- 
lyen  lakoja  a  vas&rnapot  tabu  iiapjanak  s  ezeil  fogadja  azivc- 
sebben  a  protestans  hitteritdt,  mint  a  kath,  missionariust,  in«rt 
cz  igen  Kok  napot,  szem^lyt  is  t&rgyat  nyilv&nit  tabunak. 

TerniSazetes,  hogy  a  mit  tabunak  nyilvanitottak,  ahhox 
iiyiiliii  nem  ttzabad.  A  tabuzalt  dolog  a  kCzbaszDalatbol  ki  van 
veve.  Ka  pedig  vagy  iiriikre,  vagy  t^sak  bizonyos  idore.  Ha  a 
napot  tabuzalj&k,  akkor  azon  a  napon  az  ^iotfentarto  mlndeo  ' 
niiuika  aztlsetel.  A  azigon'i  tabu  alatt  a  szigetlakil  leljesen  vissza-  ' 
vonul,  viUgoaaagot  nem  gyiJjt,  aem  etkezik,  csendben  niarad,  de 
siit  m^g  az  allatnk  Rzemet  6b  az&j&t  la  bekoti,  nehngy  oktalan 
l&rmAval  bantsdk  a  szellemeket.  S  niert  az  ember  osszes  elct- 
Ievekenya6ge  ex  alliUponlun  meg  tulajdonkep  uaak  a  tdpl&lkoziu 
kSrtll  mozog,  a  tabu  ezt  szUnteti  meg  s  igy  voltakep  a  bcijtetes- 
sel  PS  az  Unnepldssel  azonos.' 

he^zulo  volt,  epp  az  tavozott  el :  mindjart  kuIOnbacget  tett  a  t«at  is 
hzellem  kllzt.  De  nem  vett  meg  t'el  nokik  kiilOn  vil&vot,  mcrt  kiiUin- 
ben  ticm  igyebezett  vobia  az  elhuiiytat  is  a  regi  mooon  lApl&lni. 

'  Mindenesetre  erdi.'ki^s  Lippert  kulturfalrtenesinck  az  a  meresi 
8tletc.  s  melylyel  p  jelensegek  eoran  a  bibliai  paradiesomi  tUslmat 
s  az  erre  kOvotkezett  bflot  akarja  megmagyar^ni.  A  gj'ilmQIoslilalom 
nem  volna  egyebb  ilyen  tabunal  s  az  els5  emberp&r  vetbe  abb6l  allott, 
hogy  az  laten  Altai  tabuztUt  »  igy  az  5  aajAt  taptAl&s4ta  fentartott 
eledelt  a  ma^a  haBitn&lat4m  fordltotta.  Ezert  (izte  ki  tiket  az  laWn  i 
paradicaombol,  8  igy  me^szakitotta  velllk  az  aaztalkQitiJsseget.  Biio- 
iiyitsni  ezt  az  lij-seelandiak  iiko!*kod4sa,  mely  szerint  azert  a 


A  b6jt.  507 

A  szellemek  es  istenek  tapl414sanak,  illetdleg  megnyerese- 
nek  gondolataval  fligg  dssze  az  aldozas  is,  ^s  pedig  akarmilyen 
formdban  nyilatkozik  is.  III.  Mozes  3. -ban  az  aldozat  Jahve 
kenyerenek  neveztetik.  A  gdrOgdk  es  a  r6gi  germ&nok  minden 
lakomandl  aldoztak  az  isteneknek  ugy  az  etelbol,  mint  az  italok- 
b61.  £s  a  mikor  a  magyar  paraszt  iv&s  el5tt  „Isten  meg&ldja"* 
sz6va]  a  kancs6  vagy  kulacs  f516t  a  fOldre  lotytyenti,  aligha  t^ve- 
dflnk,  ha  azt  hiszszUk,  bogy  ezzel  Qntudatlanul  is  az  aldozas  szo- 
kasanak  hodol.^ 

De  az  dldoz^snal  a  bOjtdles  egymast61  e]t^r5  ket  dgra 
szakad.  A  kezdetlegesebb  bizonyosan  az  a  forma,  bogy  mielott 
az  ember  az  aldozdsban  r6szt  vett  s  igy  a  szellemekkel  es  iste- 
nekkel  asztalkozOssegbe  l^pett  volna,  erre  a  szent  etkez^sre 
el5k6szUlt.  £z  az  elokeszUles  abbol  allott,  bogy  az  aldozas  el5tt 
a  kozdnseges,  leginkabb  pedig  a  busetelek  es  a  szeszes  italok 
elvez^setol  megtartoztatta  magat.  Ez  a  szokds  maig  is  mindentltt 

nek  a  b5jti  napon,  mert  a  ki  a  tilalmat  megszegi,  meghal.  Az  ol85 
bOn  teh&t  voltakep  a  bojt  megszegese  volna.  De  ezt  a  felfog&st  a 
bibli&ba  bevinni  nem  lehet,  mert  ott  a  biiimok  egeszen  m&s  tenneszete 
es  egeszen  viligos  ^rtelmczese  van. 

'  Az  aldoz^,  a  mint  azt  a  zsid6  szinkenyerek  is  mutatjak, 
s  az  aldozati  dliatok  stb.  egy  reszenek  elegetese  bizonyitja,  eredeti- 
leg  a  t(5rz8h($z  tartozo  istenseg  taplal&s&nak  aktusa  volt.  Az  ell&tds  oly 
jelensege,  melyben  a  torzsnek  minden  egyes  tagja  egytitt  etkezik.  S  itt 
az  egyiittetkezesnek  az  (5sszetartoz4st  kifejezo  jelentosegere  sok  erde- 
kes  adat  kinalkozik.  Persze  kerdes,  teljcsen  jo  nyomon  j&nink-e  ezek 
megitelesenel.  Az  dskeresztyen  szeretct-lakoma,  az  Ur  asztal&hoz 
Jarul^  a  legszentobb  (jsszetartozds  kifcjozese.  A  keleti  nepek  vendeg- 
baratsaga,  de  a  mi  szokasaink  egy  rcsze  is  erre  utal.  Csak  azt  hivjuk 
asztalunkhoz,  a  kivel  az  Qsszetartozast  apolni  kivanjuk.  Az  Alf51d5n 
a  volegeny  es  a  menyasszony  k5zos  t4ny6rb61  eszik,  k($z(5s  poh4rb6l 
iszik.  Az  uj  hazasoknak  s6t,  bdzat,  kenyeret  kUldenek  az  asztalara, 
annak  jeleiii,  hog>  keszseggel  megosztjak  veltik  a  mijUk  van,  s  hogy 
a  napi  sziiksegletben  ne  szenvedienek  hi^yt.  A  kom&k  a  gyer- 
mekdgy  egesz  ideje  alatt  elt^pUlj&k.  teh&t  asztalkOzOsscgben  411anak 
a  beteg  csalddj&val.  Az  is  ordekes,  hogy  az  Alfdld  nemely  videken 
a  kdznepnel  csakugy,  mint  a  deli  tenger  szigetein  lako  nepeknel  az 
asszonyok  es  gyermekek  nem  etkeznek  egyiitt  a  ferfiakkal,  hanem 
vagy  az  asztal  mellett  411anak,  vagy  a  j)adk4t  iilik  kOrtil.  A  protes- 
tans  kQznepnel  meg  az  iskolas  gyerek  m4r  leiilhet  ugyan  a  csalidi 
asztalhoz,  de  csakis  a  konlirmms  ut4n  szabad  a  t&lb61  mag&nak 
vennie.  Mert  csak  akkor  lett  az  apjival  egyenld  rangu  s  igy  vele  csak 
akkor  tarthat  asztalk^zdsseget. 


megvan,  a  ho\  a  kultus  az  aldozatisal  deszeesik,  vagj-  legalibb 
o3Bze  van  kQtve,  ia  a  hoi  ismernck  Aldozo  papobat.  A  blijtClen 
ez  esetbcn  eldkeazUWs  a  szenthez  valo  kiJzeled6are.  A  zsid6s^'- 
ban  B9  a  kereaztj-ens^gbeii  ax  elffkeszlllesnek  niar  etiiikus  alsji- 
jelleme  van,  a  mennjiben  a  m^ltatlnns^  erzetdbol  fakad. 

A  biijl  egy  mdaik  fonnajat  a  tote  mi  am  us  ban  Utjak,  a  ho! 
a  bjijtsles  vall&si  £b  nevezeteeeti  kultuei  cselekv^ny.  A  totemis- 
mua  JellemzO  von^Ba,  hogy  az  ist^neket  a  dltaliban  a  Bxetlemc- 
ket  B.Z  altatokkal  azonositja.  Minden  szellemnek  ^s  istennek  meg- 
van  a  maga  altata,  a  melyben  mintegy  megteBtefllll  ee  fiildi  eletet  i\ 
Ez  azonoaitflst  I'eszben  mi^  az  o-  es  uj-testamentoni  iilatk^peinek. 
chorubjainak,  apokalypIikuB  szornyeinek  hosazu  ea  valtnzatnH 
Borozalaban  is  megtalAljuk.  A  regi  Thfibeben  az  iatenk^pet  :i 
tiszteletere  teOlt  itlat  bCr^be  takargattak,  a  btist  pedig  elastik. 
A  Baal  kultua  faivei  a  fSniciabeliek,  a  tnikor  az  ist«ua6g  lUla- 
t&t,  a  totem  dllatot  kiv6gozt6k.  azt  hitt6k,  bogy  akkor  voltak^p 
az  iatonaeg  bait  oi  es  tdvozott  el  a  n^p  korehSI  b  igy  a  t5r« 
^B  az  istenseg  cgylltt^leae  azakadt  meg.  Kz6rt  '6k  az  ildozu 
alkalmaval  azomorkodtak.  Oydazollik  az  iateuseg  baUI&t  e* 
btfjtOltek  aziltai,  bogy  a  totem  allat  biiaab61  nem  ettek  ^b  :i 
gy&sz'SZokHHokat  megtartottak.  Viszonl  a.  zsido  nepncl  az  ildo- 
zati  kultua  nem  a  gjAaznak,  baneni  az  oromiiek  az  t-rz^sevel  e» 
mutogatSaival  volt  OaszekOtve,  niert  ott  mia  volt  az  istena*? 
k6pzete  s  tgy  maa  az  ikiozat  jelentOaege  ia.  Az  didozat  a  haragvi' 
lat^n  kiengeszteteaenek  az  eazkiize  leven,  a  zaidoaagnal  a  boJtol^A 
ia  Bzomorkodaa  megelOzte,  nem  pedig  kOvette  az  ildozatot.  Dc 
az^rt  a  b6jt  ni^gia  caak  egyik  aJkoti3reaze  volt  a  knltuanak.  » 
mennyiben  a  megt^r^B  BzAud^ka,  a  mit  a  bQjtQk^ssel  is  kifejezteb. 
az  aldoxat  altaJ  czelzott  engeaztelea  felt^tele  volt.  S  a  mikor  az 
dldozatra  Bzdnt  allatn51  azt  bitt6k,  bogy  az  az  iatena6g  haragjat 
eloBzlatliatJa,  termeazeteB,  bogy  tSbb^  nem  is  gyAszoltJik,  banem 
iukdbb  OrUltek  a  veazten  s  igy  a  siriifl  hangjai  SrGmnek  e« 
ujjongaanak  a  hangjaivtl  valtak.  Ezert  a  syr  nyelvben  a  taai-jo- 
l^t  ^s  a  gy&azoUst  egyazon  gyfikerazonak  ket  alakja  fejeai  ki. 

A  tabuzilaa  ^-a  a  totemismua  egyilttes  hatdadt  ismerhetjQk 
fel  a  btiatilalomban.  C'gy  Idtazik,  bogy  ez  a  tilalom  eredetUeg 
r6azint  az  iatenek  tulajdonAt  kepezfi,  rei^ztiit  meg  az  embeiy 
nezve  kdrt«kony  —  tehat  szinten  tuba  —  allatok  biisilra  vonat- 
kozott.  A  bustilHlom    mdr  a  ri'gi   egyptomi    eml^kekben  ia  meg- 


A  rOjt.  509 

van.  S  megvan  a  mai  kereszty^n  egyhazi  szokasokban  is,  meg- 
van  a  zsidoknal,  meg  a  mohamed4noknal,  megvan  minden  vallas- 
ban,  persze  nem  azonos  modon.  Ma  a  bOjtol^st  csak  mint  ilyen 
abstinenti&t,  tehat  egycs  etelektdl  valo  tartozkodast  talaljuk  meg, 
bar  a  mohamed&nok  a  ramadan  honapban,  a  zsidok  a  hosszii 
napon,  a  brahmanisUk  a  tOkeletesedes  folyamataban  s  itt-ott  a 
keresztyenek  is  gyakoroljak  a  teljes  b5jtot  is.  De  a  teljes  b5jt 
mindeniitt  kiveteles. 

E  tekintetben  a  bojt  ert6ket  es  jelentoseget  az  a  szempont 
Latarozza  meg,  a  mely  annak  gyakorl4saban  az  embert  iranyitja 
es  vezeti.  Ha  az  ember  azon  felo  ag^odasbol  tart6zkodik  az  etke- 
zestdl,  vagy  bizonyos  eledelek  61vez6setol,  mert  azzal  f61o  hogy 
tisztdtalanna  valik ;  ha,  mikor  az  o  istenehez  kozeledik,  m^ltat- 
lans4ganak  erzeteben,  gyarl6sag4nak  tudataban  ezzel  akar  kicsiny- 
segenek  kifejez^st  adni :  akkor  a  bojtnek  bizonyos  ethikus  jclen- 
tos6ge  van.^  De  van  erteke  is,  mert  a  valldserkolcsi  elet  tenye- 
zojeve  valt.  Eredetileg  azonban  a  b(5jt  nem  volt  vallaserkolcsi 
tenyezo,  a  mib5I  az  is  kovetkezik,  hogy  nem  is  volt  a  papsag 
talalmdnya.  Sot  ellenkezoleg :  mindeniitt  megtalaljuk  azt  a  k5ve- 
telm6nyt,  hogy  a  ki  az  istenseggel  kozlckcdik,  vagy  a  vele  valo 
kozleked^st  kOzvetiti,  az  a  szenttcl  valo  ^rintkez6sre  mosakoda- 
sokkal  es  bojtolessel  keszUljon  el5.  S  mert  igy  a  bOjtoles  a 
szenttel  vaI6  melto  erintkezes  egyik  fontos  eldfeltetele  lett,  a 
papoknak  a  bojtdlesben  valo  kivAIosdga  tarsadalmi  411asuk 
tekintelyet  is  mindenkepen  emelte.^ 


^  A  huseteltol  valo  tartozkod^s  vagy  eppen  tilalom  sokszor 
vagy  teljesen  egeszsegiigyi  alapokon  nyugszik,  vagy  a  nep  termesze- 
tes  viszonyaiban  leli  magyarazat&t.  Amarra  pelda  a  zsiddsig,  emerre 
a  nom4d  nepek  egesz  t^mege.  A  nomad  a  h4zi  illatot,  mint  elet6nek 
fentart6jat  szinte  csaUdtagnak  nezi  s  a  tehenet  sohase  v&gja  le.  Ha 
j6  a  legelo,  akkor  csak  tejjcl  taplalkozik,  ha  megszorul,  vagy  nagy 
csaladi  iinnepe  van,  akkor  a  megvenhcdt  marhit  emeszti  fel.  Ez 
esetben  mindig  tdrzsi  vendcgsegnek  tekinti  a  lakom4t,  melynel  Az 
istenseg  is  jelen  van.  De  azert  soha  egy  n6p  sem  vitte  a  teljes 
vegetAti6i^,  mert  a  vadak  es  a  halak  mindig  keszen  kin&lkoztak  a 
felemesztesre. 

^  Itt  ki  lehetne  terni  a  fogadalmi,  a  lelki  gyakorlatok  kdr^be 
esS,  vagy  eppen  a  bravuros  Succi-fele  bojtOlesekre  is,  de  ezeket 
merdben  mellozhetciknek  tartom,  mert  a  bojt  eredetere  es  jelent6seg6re 
vonatkozolag  ilj  szempontokat  nem  adnak. 


810  A    BPJT. 

S  ezzel  mdr  eljutottunk  n  bJijtiSles  jelenWa^gfinek  kbMat- 
liez.  Ha  azt  n  k^rd^st  teszsziik  tel,  hngy  mifele  erzelemnek  rag) 
haugulatnak  a  kilcjezese  akar  a  bojt  lenni,  akkor  fok^p  biaom 
flzempont  (itlik  azemllnkbe :  az  ember  bfijtJJlt,  ha  gyassolt :  bfij- 
Idit,  lia  a  sr.cnttel  kivAnt  erintkezni  ^a  bJiJtait,  ha  az  islenae? 
kegj-et  akarta  raegnyerni. 

A  gyaaz  bBjtjet  namely  nep  igen  durva  modon  tartotU- 
A  beiao  f&jdiilomnak  aokazor  killsS  fajdalommal  igyekeztek  meltii 
kifejezeat  adni.  A  hunnokr61  fel  van  jegyezve,  hogy  Attilii 
halalakor  fajdalmuk  Jelelll  aebeket  vertek  magnkon.  Nemelj  sii- 
get  lak6i  |!;y&£zukban  behasogatjak  arozokat,  homlokukat,  szaju 
kat,  fQleiket  ^b  a  aebeket  hamuval  hintik  be.  A  keresztyenee;: 
ilageilAnaai  mas  indit6  okbul  ugyan,  de  iigyanazoti  alaperzrsnek 
akartak  az  uDkinziaaal  kifejezeat  adni.  A  fejedolmek  halAlakor 
tSrtent  tOmeges  gyilkolasok,  s  namely  keleti  nep  mii^  is  meg- 
levd  barbar  gyjiszszertartasai  azinten  a  bankodaa  nagysaginik 
jelei  kivdntak  lenni.  A  teat  gyStreso  a  lelek  fdjdalmait  enyhiti. 
(iriSmet  k^Bziti  6b  fokozza.  Sok  helyt  azonban  e  dur^'aaigol  * 
t.7dsz  es  AldozAa  idej^n  a  mellnek  k^zzel  val(>  verier  v&ltotta 
tel,  A  biinbanatnak  reazben  ma  ia  igy  adnak  kifejezest. 

A  gyiaz  b(ijtj6t  jellemzi  a  hAatol  val6  tartozkodae  ea  u 
elvunulas,  a  mi  egytitt  Jar  az  elhanyagoltsaggal.  Az  elvonalAs  ee 
iiz  eltorzitia  eredetileg  az6rt  tfirtSnt,  hogy  a  hazajar6  lelek  at 
iamerjen  rajuk.  Ezert  a  gyiazoluk  a  hajukat  k6ezOBau,  a  nilui- 
Jakat  rendetlenUl  i»  piazkoaan  hagytak,  hamuba  flltek,  sfitel 
ziigokba  vonultak  el.  A  papudk  s  maa  azomazMos  tdrzaek  amti^' 
is  aOt^t  azinli  testuket  fasz^nnel  feketere  kemk  s  Oaszea  6kes- 
fi6geiket,  a  milyenek  a  kar-,  nyak-,  orr-,  M-,  azAjkarik&k  H  frj- 
bijbitik  lerakjak ;  a  derekukra  katStt  egj'ptlen  ruhadarabot  meg- 
liosiizabhitjak  ea  sok  helylltt  zaikba  is  biijnak. 

8  ezek  a  azokaaok  Atalakult.  nemesedett  formaban  iniig 
is  megvannak.  Hiazen  a  tnikor  a  mai  kor  gy&azoltii  talpig  feke- 
tebe  SltOzkildnek.  lernkjdk  az  ^kazereiket  a  elfodik  ea  befeketitil; 
orcz&ikat,  voltak^pen  epp  ligy  rejtfizkBdnek  a  vilagtol.  mint  a 
mikor  a  papun  a  zaakjdba  biijik.  A  zsdkba  biijas  klllOnben  a  r«p 
zaidoknal  is  azokiiaoa  volt,  Mikor  Joel  prdfeta  szomorkodasm 
liivja  fel  a  n^pet,  ezt  mondja  :  ,OltOzzeIek  zaakba  ea  sirjalok, 
li  papok;  Jajgaaaatuk  ti.  kik  az  oltirhoz  azolgiltok  :  jii^etek  el, 
hAljatok  gyaszniliAbati,    kik  az  6ii    Istenemtiek    azulgai    vagytok. 


A  b6jt.  511 

inert  a  ti  Isteneteknck  h4zdb61  clveszett  a.kenyerrel  es  borral 
valo  aldozat.  Hirdessetek  bdjtOt,  hivjatok  Ossze  a  nepet,  gyiijtsetek 
egybe  a  veneket  es  a  fOldnek  minden  lak6it,  a  ti  Uratokuak 
Istenteknek  haz&bn  ^b  kiAltsatok  az  (jrhoz,  ezt  mondvan:  ^Jaj 
n6kUnk  e  nap,  mart  kozel  vagyon  az  Cfrnak  napja  es  ugj'  jo. 
mint  a  pusztito,  a  mindenhato  Istentdl*  (1,  13 — 15).  LAthntjuk 
ebb51  a  profetai  sz6b61  a  b6jt6l6s  modja  mellett  annak  alapgon- 
dolatdt  is,  a  bttiib^iiatot.  S  a  mikor  D&niel  az  idegen  fogsagbaii 
nemzet^nek  szomoru  sorsat  gyaszolja,  igy  bdjtol :  „E8  emeleni 
az  6n  orczamat  az  It  Istenhez,  bogy  megkeresnem  ot  imAdsaggal, 
k9nyorgessel,  b^ijtOlessel  es  zs4kba  val6  <3lt()zessel  es  harauval'* 
(9,  3.  V.  5.  Jezs.  58,  5).  I)e  ezek  mind  kiv^teles  bojt(5k.  A  zsi- 
doknal  a  szokds  altal  azentesitett,  rendes  b5jt  nem  is  volt  mdskor. 
mint  csak  baldlesetek  alkalmdval.  S  ez  a  bftjt  rendszerint  7 
napon  at  tartott.  Mikor  Jozsef  az  6  atyjAt  Jdkobot  eltemette, 
hetednapig  siratta  (I.  M6zes  50,  10).  Jobbal  a  baratai  bet  nap 
es  het  ejjel  Ultek  ballgatag  a  bamuban  (J6b  2,  13).  Saul  ^s  tiai 
veszten  az  o  liiveik  betednapig  bojtcJltek  (I.  S&muel  31.  13.,  v. 
0.  II.  Samuel  12,  16).  Mikor  Acbdb  kirdly  az  isteni  itelet  sulya 
alatt  igazsagtalansagait  megb:inta,  gyasz4nak  jeleiil  ^megszaggata 
az  5  ruhdit  es  zsakba  oltozck  es  bdjtOlt  es  zs4kban  bait  es  nagy 
alazatossaggal  jar  vala**  (I.  Kir.  21,  27).).  Hogy  a  zsidoknal 
a  bojtolessel  egytitt  jar  a  zsakba  oltozes,  tebat  a  test  teljes  el- 
f(>d^se,  a  bamuban  iiles  vagy  a  hamu  bintese,  valaniint  a  ruba 
megszaggat^sa,  azt  bizonyitja  az  eddigi  belyeken  kivUl  meg  igen 
8ok  mas  bely  is,  de  kUlonOsen  Genesis  37,  29  es  34,  a  mely 
szerint,  mikor  a  kutba  vetett  J6zsefnek,  el5bb  Ruben,  aztan  maga 
Jakob  is  billt  belyet  taldlja,  „megszaggata  a  maga  rubait  es 
gyaszrubaba  oltOzve  sirata  az  o  fiat  sok  ideig**.  V.  o.  Joel  2. 
4;  M4t^  20,  65;  Ap.  csel.   14,    14  stb. 

Mindezekb51  \ilago8.  iiogy  a  gyasz  biJjtje  eredetileg  a  val- 
lasi  eszmek  koren  meroben  kiviil  allott,  s  mint  tarsadalmi  szokas 
a  bal&loz&s  kOvetkezteben  tamadt  banatnak  a  kifejezoje  volt,  s 
igy  nem  volt  egyebb,  mint  az  elet  (JrOmeirdl  valo  lemondis 
klilsd  jele.  De  Jezus  meg  ezt  sem  tartotta  helyesnek,  banem  a 
Z3id6sdg  e  szokasat  elitelve,  azt  mondta,  bogy  az  ember  ne 
vigye  a  banatat  az  emberek  el6,  banem  csak  a  konyOrillS  Isten 
el6tt  tarja  fel  a  szivet,  ki  segiteni  es  \igasztalni  egjedttl  k^pes. 
Az  Isten  pedig  nem  az  eltorzitott  sdt^t  arezot,  banem  a  banatba 


merOlt  t 


i  (Mit6  6.  lb— IS),  A  gyiw  i 


;  embereknek  t 

B&nujly  foniidban  a^iilatkuzzek  u,  a  bOjtiltes  mindig  i 
belfiii  erziiletnek,  a  lelek  faangulutaDuJi  a  kifwJeKese-  Akkor  lai- 
jnk  ezt  legtieztabban.  ba  a  bojt  az  ember  mdtatlaiiEaga,  kicaijiy- 
s6ge  przet«Dek  a  kifejezese  kivan  lenni,  a  mikor  tebxt  azert  W}- 
iSi,  men  meltiJkep  akar  elJikeezDloi  a  SMnttrl.  az  IsWnnel  valo 
kSzlekedisre.  Mar  featebb  ia  littuk.  bogy  az  Udnzisboz  ax  ember 
miodig  bjijtolessel  kesElilt  elo.  Igy  van  fi  mioden  nepnel  cs 
minden  vallasbao.  a  liol  aldozasrdl  uziiluiak.  Az  aldoEo  pap  «b  ii 
lUdozo  bivti  cBakJB  bJijIQlesHel  kSzt^Iedhdik  az  ollarbuz.  A  hoi  i 
vallaBOS  elet  si'ilypontja  nem  az  ember  belai)  erziiletcu,  banem 
a  kallUBOD  van,  ott  ez  a  azokas  eg^szeti  term^szet^a.  Mar  u 
egyptomiakn^l  szokagban  volt,  hogy  az  aldoz&B  eli>tt  az  osese* 
^eezt^'ev6k  bojtOltek.  Hationldk^p  megkiv&nja  azi  a  bralimauismDs 
es  a  jap^i  ainloieiiius  is.  A  zsidok  tisztulasi  dldozaUi  is  et 
alapk^pzetbSl  Bzarmaznak.  A  buddiamiis  ia  elremleii,  ho{^  a 
azentek,  illetSIeg  a  szeiitesQl6s  folyamatdban  6Idk  a  l<^;»zigtin)b- 
ban  bSjtSljenek,  bogy  meltokka  lebewcoek  a  SEcnIfkkel  valu 
v^glegea  egyesBlesre.  A  IciUiinfele  sicrsctrendek  rendelkezeadbeo 
a  keresztyensegben  is  TelUl^juk  a  Ij^ijUtteanek  e  JelentOB^^t. 
Sot  meg  a  tisztult  feirogasti  zsido  priifetaknil  ia  meg  volt  ez  > 
bJSjt.  lUszeu  a  profeta  a  bojtol^s  uiAn  kapta  az  isteni  jeleo^ 
6b  az  ihletet  (II.  Mozea  M.  2S  :  V.  Mdzes  9,  9,  If*.)  eaakfigy. 
mint  a  fakir,  ki  ilel^riumban  kapja  aUtoniasokat,  vat^y  ax  iBteni 
Pythia.  ki  OnkivUletben  inondottit  j6alatait.  A  kereazt^cnseg  e 
tekintetbeu  is  ttBztitotta  a  nezetflket,  de  a  mAsodik  azazadban  itt 
is  feleledt  a  r^gi  felfogiU  es  a  140  kOriit  keletkezett  nitiratMi 
k&non  szerint  az  apostolok  bojtOles  utan  vettek  azt  az  isteoi 
kijelent6iit,  bogy  JAnos  irja  meg  a  negjedik  evaugeliumot,  a 
tttbbiek  meg  majd  atn^zik  azt.  s  ha  j6  lesz,  belybenbagyjilt.  S 
ez  s.  nezet  aztiu  niegmaradt  mind  napjainkig,  a  mikor  a  uido 
a  pessab  annepjesehez.  a  keresztyen  ember  pedig  az  alduzathox. 
illet51eg  az  i^i-vacsoraznshoz  bSjttil^ssel  keszQl  eld  a  teszi  magiU 
m61t6va  a  szenthez  valo  kozeled^Bre. 

A  mikor  ily  nii^doD  a  bSjt  mar  kultusi  caelekvenynye  leB, 
es  igy  teljeBen  vallasi  jellemllve  vait,  jelent^segeben  pb  erkSlcu 
ertekebcn  igen  megnOvekedett.  Mir  ekkor  Sasze  leven  Tele  kOtve 
iiz  ember  ineltatlansaganak  a  tudatA.  osBze  letl  vele  kiitvc  a  bOo- 


hioat  As  W  engeszteles  eozmeje  is.  Itt  a  blijt  mar  nom  n  mdsok 
elvesztese  felett  erzett  gyinznak,  hanem  az  ember  oiutiaga  felett 
erzett  fdjdalmnnak  a  kUlso  Jele  6b  kifejez^se.  Elismerese  antiok, 
liiigy  az  ember  nem  jar  a  heljes  liton,  ^llapota  nem  olyan, 
mint  a  milyeiinek  lennie  kelleae.  Nagy  utat  kellett  az  embor  lin- 
tudatADak  megtennie,  mig  idaig  eljutolt.  Meg  kellett  aikotnia  azt 
az  erkSlcsi  mei-t^ket,  a  molyct  maga  et6  ^litbatott.  Meg  kellett 
ismernie  jobban  azt  az  latent,  a  ki  neki  czelt  tfizott,  s  a  uzel- 
hoz  vezetfi  utat  is  megszabta.  Tudatai-a  kellett  jutnia  atinak, 
liogy  az  ember  russz  gondulatai,  belytelen  eselekedetei  nem  pusz- 
tan  esak  az  emberi  termeszet  alkotutlaiganak  s  igy  a  velQnk 
szliletett  fogy  ate  kosaagnak  es  gyarlos^nak,  banem  az  iHteni  aka- 
ritttal  valo  ellenkez6snck.  vagy  legalabb  cz  akuratt6l  vald  el- 
ter6snek  a  gyiiniSlcBci.  S  mert  m^ltatlau  az  ember  ahhoz 
nz  iBtenhez,  a  ki  lit  j;ondozza  es  azereti.  a  btljt  a  biinb^at 
klTejezeae,  a  lelek  megalazkod&sa.  Osakhogy  a  mikor  a  lelek  e 
mtg&l&zkadia&.nAk  a  teat  aanyargatieival,  az  etkezea  megvoni- 
BdvnJ,  alamizsnAJkodaBHal  ea  altalAban  a  tormeszetos  clet  felt^te- 
lekrdl  val6  lemonddsaal  ad  az  ember  kifejezeat,  akkoi-  elsft  aor- 
bun  atuiak  adja  bizonysagit,  bogy  lateiirtil  val6  fogalma  ra6g 
mind%  ^z^ki,  mert  hiazen  tetaz^aet  vagy  legal&bb  reszvet^t 
pliysikai  felt^tclekkel  akarja  megnyerni  ea  biztositaoi,  de  meg 
aztan  azzal  a  belytelen  gondolattal  gyakorolja  a  b<)jtdt,  bogy 
az  bizonyos  czolok  6a  eredmenyek  eleresehez  segiti.  5  ily  alap- 
gondolattal  a  b<)jtiiek  minden  iddben  is  mindeo  vall&sban  ism^t 
i-aak  teljeaen  azonos  a  JelentiiB^ge  6a  cz^jja :  a  megnyerea.  az 
engeaztel^s.  De  ezzel  ism^t  az  a  gyarlii  gondolat  fUgg  dsaze, 
bogy  az  ember  az  latent  baragoanak  hiazi,  kit  didozatok  hoz&- 
saval,  aj^d^kok  adiadval,  bd.itiil^flekkel  a  a  megalazkodAa  ee 
bodolat  aok  egy^b,  do  mindig  oaak  ldtbat6,  6rz^ke]het5  kulsj} 
jeleivel  ea  bizonyitekaival  kibekitheti,  kedvezo  hangulatra  btrhatja  : 
kiengeeztelheti. 

A  r^BzvetkeKea,  megnyeres  a  biljttJleanek  ismbt  egyik 
ihlapTOiiasa  tehat,  a  mint  azt  minden  vallAa  gyakorlata  bizonyitja. 
A  Hawai  sziget  lakili  a  fenyegetS  azerencadtlens^g  elbiritdaa 
erdek^ben  ceakngy  elrendelik  a  bfjjttft,  mint  az  amerikai  indiAnnaok, 
vagy  a  regi  zeidok  s  a  mOBtani  kereaztyenek  egy  r^aze.  A  mit 
IJilvid  kiralyiiil  olvaaunk,  az  nem  caak  az  6  tfirtenete.  felfogdaa 
es  eaelekedete,  hanem  egy  sokazor  ism6tlj)d(t  vallastOrt^neti  jelon- 


514  A  b6jt. 

seg.  G()no8Z8Af::ot  kovotett  el  Ddvid  a  exitri  u  laten  me^bUntet!'* 
ot.  Xa^y  biinnek  a  bUntetese  is  nagy :  fi&t  kellett  elvcsziteuir. 
^Km  k(3nv(")rge  Ddvid  az  Istennek  a  g}Tnnek6rt  ea  bojtole  i> 
J)avi(l  es  Iiaziiba  bemenven  a  Md^n  h&la  es  fektivok  .  .  .  c? 
iiein  evok  kenyeret*-.  Hotednapra  meghalt  a  gyermek  e«  David 
:izonii:il  abba  liagyta  a  b5jt0l<^8t,  mely  CEclni  nem  vezetett  t'> 
^.felkolvi'ii  a  foldn")],  megmosdek  es  megken^  ma^t  es  ihhh  ruli:it 
von  tel  es  bement  az  Ur  h&zAba  os  imAdkozek.  Azutaii  benicnt 
a  ina^a  bazaba  es  etelt  kert  es  kenyeret  t«v6nek  elebe  es  evek" 
(II.  Smnuel  !:>.).  Jellemzo  ez  D:ivid  felfogas&ra  a  es  bujtoles  jeleii- 
toseirt'rc  ik'zvc  ej;rvaraiit. 

Az  Isten  reszvetenek  lelkeltese  es  scgedelmenek  iiiegiiyc- 
rese  erdekObcii  rendelt  bujtOt  Josafat  is,  a  inikor  hirUl  luiztak. 
Jiofry  az  elh*iiseir  fenyej;eti  orszAgat  (II.  Kron.  20,  H.),  Vagy  :• 
mik(M*  AhasviTiis  elreudeli  a  zsidok  kiirtdsat:  ,,Mardokliou> 
niibelyt  ni(*goi1e,  a  mi  lett.  azounal  megszaggata  az  o  nifiait  t's 
liainut  hintt'tt  Icjere  rs  a  vams  kiizepere  nieiit  es  nag>-  keserii 
kialtassal  kinltott.  Ks  niinden  tartonianyban  es  luiiiden  belyni. 
valalinvn  a  kii'al>  parancsa  es  tOn'enye  eljutott.  nagy  sirai>Mk 
vala  a  zsiiiokiiak  rs  biijtok  es  siralniak  es  jajgaUisok,  sokak 
gyaszban  ('s  lianiul)an  feklisznek  vala"  (Kszter  4,  1 — H  ;  v.  «. 
4.  IT)).  \)v  itt  inkabb  a  tajdabnn.  a  keseriiseg,  a  vigasztalan 
banat  bojtjc  v/..  niig  K/drasnal  mar  tisztan  bUjuk,  ln)gy  a  bi»jt 
a  iTs/v(''t  fi'Ikclti'siTt'  szolgalt.  O  maga  rendelte  el  ezt  a  bojtr»r 
a  liazavandornlt  zsidosAi:  reszere.  ^Uujt^'it  liirdetek  (»tt  az  Aha\.i 
folyovi/  moIU'tt.  liogy  megsanyargatnank  magunkat  a  mi  Isteniink 
elott.  es  lio^^y  igaz  utat  kmienk  magunknak,  a  mi  apro  magz:i- 
tainkiiak  ('>s  niinden  marluiinknak.  Bojtulenk  aniiak  nkaert  e^ 
kr>nyr»rgrnk  czei't  a  mi  Istcnlinknek  es  engedelmes  Km  mlbozzank' 
(S,  *2  1 .  'J.'i.l.  Kppen  igy.  a  mik^ir  Jonas  piVdeta  meghinleti  Ninivc 
pwsztnlasat  :  ..ilivenck  a  niniveboliek  az  Istennek  es  bojtot  hir- 
dt'tvcn.  ki<'sinyt<il  fogva  nagvig  gyaszrubaba  oltozenek**  (Jona^ 
:i.  :>.  v.  o.  '/solt.  [{)\K  24:*Ap.  ('sel.  10.  ;j()  :  Hinik  2l».  2»> : 
J.  SannH'l  7.  <>:  Kzdras  10,  (i:  Daniel  \K  •<;  Joel  1,  14;  I.  Makk. 
4.   :5s      40  stb.   stb.). 

A  n'*s/vt*tkeltes  tcrmrszetcs  tarsa  az  engeszteles  vagya.  A 
iiin(bi.  ba  vcb'tlcnlil  vagy  keszakarva  egy  tehenet  iijryonUt.  :t 
Iiaragv«'>  ist«'ni'ket  igtMi  szig<»rii  bojttel  engeszteli  ki.  Magant 
ves/.i  a    nieiriilt    tciirn    biiret.  s    abban    bantm    lionapon    2'it    Jar 


A  bOjt.  515 

egyiitt  a  csord&val,  ejjel-nappal  bojtOlve.  S  a  ban  terhetdl  csak 
akkor  oldatik  fel,  ha  meg  41dozatot  is  mutat  be  es  10  tehenet  ad  a 
papoknak.  Ha  pedig  valaki  tiltott  ^tel  evesenek,  tehat  tulajdonk^p 
a  bojtnek  megszegeseben  taliltatik  biin^snek,  az  u.  n.  holdbOjtre 
van  kdrhoztat\'a,  mely  is  abbol  all,  bogy  a  tell  holdon  kezdett 
bojt  elso  napj4n  csak  15  szdj  rizst  eszik,  naponta  egygyel  keve- 
sebbet,  ugy,  hogy  ujholdkor  teljes  bdjtiit  tart,  s  innen  kezdve 
megint  naponta  egy  szdjjal  tobb  rizst  vesz,  ugy,  a  mint  az  a 
homeopatikus  pilulaknal  szokasos,  ^s  akkor  megtisztul.  Nem 
konnytl  modja  az  engesztelesnek  az  sem,  melyet  a  Martinique 
sziget  ferfia  iiz,  a  mikor  apdva  lesz.  Miutan  tiz  napon  at  b5jtol, 
eljOnnek  a  bar4tai  es  a  rokonai  es  meghasogatjak  a  testet,  v^rt 
bocsatvan  ki  engesztelesUl.  Ezutan  meg  bat  honapig  bojtdlve, 
teljesen  normalis  ^lapotba  jut 

A  zsidosagnak  a  gy&sz  b5jtjet5l  eltekintve,  egj^etemes  b5jtje 
egeszen  a  fogsdgig  csak  kett5  volt:  a  nag}'  engesztelc)  napon 
es  a  betedik  honap  tizedik  napjdn.  A  fogsdg  idej^n  szaporodott 
meg  a  b(5jt,  reszben  egeszsegi  okokbol,  reszben  az6rt,  bogy  u 
tilalmakkal  a  nepet  az  idegenbe  valo  beolvadas  ellen  ezzel  is 
biztositsAk  (Jesaias  65,  4.  66,  3,  17.).  A  kultus  maga  neni 
kivanta,  legfoljebb  elofeltetelezte  a  bojtdt,  hiszen  az  aldozat, 
mint  a  kultusi  cselekv^nyek  legtobbje,  mindig  kiengesztel5d^st 
szerzett.  Mutatja  ezt  Amos  pr6feta  feddese  is,  a  mikor  az  Cr 
latogatasat  hirdeti :  ^^s  jajgatAsra  fordulnak  a  templomi  6nek- 
l^sek  azon  a  napon!**  (8,  3).  Ebbol  lehet  kiJvetkeztetni,  bogy 
kUl5nben  rendesen  vigan  zengett  az  enek  a  szabadulas  es  kegyc- 
lem  Istenenek  (v.  Q.  Joel  1,  9.).  A  nagy  engesztelo  nap  bOjtje 
(III.  Mozes  16,  29.  28,  32 ;  IV.  Mozes  29,  7.)  a  legkomolyabb 
egyetemes  b5jt,  a  mint  azt  a  hosszii  napon  az  u.  n.  feberb5jttel 
ma  is  szorgosan  megtartjak.  Egyebkent  a  bojtoles  a  zsidoknal 
teljesen  priv4t  dolog  volt,  s  ha  egj'etemes  bdjtfit  is  tartottak, 
ugy  azt  mindig  csak  esetrdl-esetre  rendelt6k  el.  A  mi  azonban 
nem  zArja  ki  azt,  hogy  sokat  b5jt5ltek,  mert  a  bftjtolesnek  igen 
nagy  jelent5seget  tulajdonitottak.  A  farizeusok  vezetese  6ta  sza- 
porodott meg  a  b5jtnapok  szama.  Nemcsak  a  n6gy  nagy  nem- 
zeti  b5jt  jott  szokasba  (Sach.  7  es  8.,  Jerem.  52,  6,  7.  52, 
12;  U.  Kir.  25,  8.  —  25,  25;  Jerem.  41,  1.  —  U.  Kir.  25, 
1.  es  Sach.  8,  10.),  hanem  a  kegyesseg  elengedhetlen  jele  volt 
a  heti  b5jt5l68  is  6s  pedig  csUtdrtdkOn,  a  mikor  M6zes  a  hegyre 

38* 


iLient  es  li^tfSn.  n  mikor  a   liepyrAI  Icj9tt  (LukAcs    l!^,    1:2). 
11  mint  a  bOJt   mint   liivatalns   Je)L<    a  kegyeM^gook,    megnmb 
vszkOza  II  kegyeleniuek,    alapja    az    ^rdiMunek,  nei 
!k/  {lnm»ga  felett  IjiUiki^di^  aziv  bttnbAnat&nak  sslika^gaxerfl  m  tirr-  I 
m^axetes  kifejuzilje,  caakhnmni-  minilon    prkJtIr'Ai    ^rl^kpt    olTOsr- 
H'tte,  »  mint  rendelt  dolog  piiezta  g^pies  gyakoHulU  viUt, 

Jeeus  €&  m  8  apostolui  nem  tiitjtOltiik  tinitil«g.  £p)>  ii;j 
Dgtromolla  a  bfijliit  itaus  ie.  a  mennyibun  kttlsfilcges  volt  ai  m 
ncm  a  l^leknek  a  binkMiBS,  b5jtjp,  mint  annak  idej^n  a  pr*- 
r^tAk.'  (JSaaiJlB  58.  4:  Joel  2,  12:  Sach.  7.  6.  rtb.  v.  H.  Utai 
6.  16— la.  9,  14—17..  17,  21 :  Milrk  U,  2!t :  Ukth  7.  15,.  tcV 
1-i— 20;  Ap.  Csel.  15.  10—15;  Rims  14.  2;  I.  Kcir.  0,  IS.. 
s.  8.,  10.  25— 2C;  Rol.  2.  1(1.  stb.  xtb.).  IH>  k^sSbl)  a  kath"- 
[izill^du  egybaxbun  ujra  uagy  jclentfia^I  tulajdonitflttak  a  b&jt- 
nek  9  a  kOz6pkori  e  axon  nlapido  en  feJlJ)il(t  ujkriri  kcrr^zlT^iK 
aegben  is  megtalaljuk  a  bOjtnek  minden  cgyps  ,|i'llcni\-oaasii. 
tnit  aE  eddigi  rOvid  vizag^od^e  feltfintetett.  Dp  Ptiiiek  fejlegetvs^br 
ni&r  neoi  boca^tkoKom,  mert  fclro^rtriaeki'e  ia  adbatna  okoL 
Czelomat  tigy  is  el^rtem  anxal,  ba  a  b^jtiiJ^Bnek,  mint  e^«teiii«* 
einberi  sEokisnak  a  k^rdfesfirc  u  figyclmet  ritervltcm.  Uogy  mnc- 
kAm  fogyaK^kofl.  iiemcHak  azdrt,  mcrt  a  blijIUt  csakiH  az  egyik 
ifzempontb61  t&i^alja.  ban«m  az6rt  is,  mcrt  az  apnSl^koa  im 
azitarAn  adatok  alapjin  ijjpu  bajos  egyeogcs  kopet  nyujtanl  egy 
ily  nagy  *8  terjedelmes  k^pd^srSI,  azt  on  jiil  tudom.  Airt  ia  jil 
tiidijm,  bogy  eppen  e;s*rt  a  kiivetkozlclABeim  is  itt-ott byputbat" 
dv  ha  i-fluk  utat  mutHlliutttuii,  eaxm^t  vtitbetlem  fel,  s  I 
ndliattam  behatobb  kulataBni,   m&r  »li!>rtei(i   kilStntt  nzAlo 


'  Hindenesetre  ax  istoukppxet  tisztasfcg&val,  a 
kftlettsegevel  es  derilltai^gevel  fUg^.'titt  ex  0»mc.  A  pr&f^tU  4^ 
mint  JezuB,  n^-ugndt.  dorillt,  as  Uti'Q  kegyelmdbe  Ut6  Itiekkflfcfl 
HI!    61ctel    Ei^rt    v^ttek    resnt  az  elet  «r()ni«lben.   pi  Jina  t 
iiieDyegxSbeii  la.  JellemzS.  bogy  a  pcrasik  neui    bSjtSltwk,  a^ 
a/ert,   oiert  a  toBi  gyttntrft^Hp  tflos  ^  badar   doloe.  bancnaT^ 
bllabftaatnak  ixavnkbao  c's  n  fjiinoHx  JrtiMAban  adnak  birojoz^rif 
rskop  pedig  azort,   tni-rt  valliix^s   rdptTelfnrisuk    Mucrinl  at  fM  a  y 
i-s  a   rOBHE   szakadatlan   harc-xn  ft   at    ctuYxT   c  liarritian    Agv    r 
inoltd  rrsEt,  ha  nnmagibuo  »  mnga  kftrill  in  uiindi^ulitt  hnsi-iri-am  ii 
B  rofiKxat.  ncm  prdig  koplol.   A  hfijt   mindif:  naaxf  van  kOtfu^j  " 
^mistikiis  hangubtttal,  viey  «|ippn  a  pi>sHimiiitikrii<  *ili|n)iatf 


Az  OnkormAnyzat  hatAskOre. 

(Befejezo  kOzlemeiiy.) 

A  regibb,  1848  elotti  magyar  onkormanyzat,  a  mint  az 
megyei  helyhat68Agi  igazgatdsunkban  kifejIOdStt,  az  akar  helyi, 
akar  orszagos  ^rdekii  kozQgyekre  vonatkozo,  de  mindenesetre 
iUlami  vegrebajt6  hatalomnak  a  tOrvenyes  korlAtok  kOzt  nobile 
officiumkent  valo  gyakorlasa  az  allamteriiletnek  meghatdrozott 
reszen,  a  tOrv6nyhat6sagban  egylitt  lako  allampolgarok  altal. 

Az  5nkormanyzat  dllami  igazgatds,  az  dllami  vegrebajto 
batalomnak  resze  es  nemcsak  helyi  Ugyeknek  a  szomszedos  kor(5k- 
ben  615  dllampolgarok  dltal  valo  intezese.  Az  onkormanyzat  az 
allami  vegrebajto  hatalora  szervezete  a  helyi  v^grehajtdsra. 

A  regibb  magyar  onkormanyzat  azt  a  felfogast,  mely  klildnb- 
seget  tesz  orszagos  es  helyi  feladatok  kOzt,  mely  bizonyos  iigyek 
intez6set  az  onkorm4nyzati  testUleteknek  ugy  tulajdonitja,  bogy 
az  oket  sajat  eredeti  jogukon  illeti  meg,  mas  Ugyek  intezeset 
pedig  az  allam  ruhazta  reajuk,  egydltalan  nem  ismeri.  Az  Snkor- 
raanyzat  altal  ellatott  ligyck  k6zt  egyaltalan  kiilonbseget  nem 
tesz.  Helyesen  tanitja  Lechner  (kOzigazgatasi  jogi  el5adasaiban 
I.  k5t.  284.  1.),  hogy  hatarozott  megkUl6nb(5ztet5  vonalat  csak 
kOz-  es  magantigyek  kozt  lehet  vonni ;  de  nem  lehet  azt  mondani, 
hogy  vannak  az  Onkormanyzat  altal  elhltott  Ugyek,  melyek  csak 
az  onkormanyzati  testtileteket  erdeklik,  az  dUamot  nem  68  van- 
nak csupan  allamUgyek,  melyek  az  onkormanyzati  testtlletet  nem 
erdeklik.  Ha  valamely  ligy  kivetetik  a  maganrendelkez6s  alol 
es  egy  hatosag  hatalmanak  vettetik  aid,  az  kozUgygy6  lesz. 
Ilyen  hatalom  pedig  nines  mas  az  allami  61etben,  mint  a  f5hata- 
loni.  Ahhoz  mdr  most,    hogy  az  onkormdnyzat  ala  tartoz6  bizo- 


518  AZ   0XKORNA5TZAT  HATASKORB. 

nyos  Q^'eket  eredeti  jo^m  hozzajuk  tartozoknak  jelentsunk  ki, 
azt  keUene  allitannnk.  ho<ry  a  fohatalom  mellett  vannak  me^  mas 
kisebb  fQ^r^tlen  fc»batalmak.  melyek  ala  oly  Qgrek  tartoznak.  a 
mik  az  alia  mi  fobatalom  korebe  nem  esnek. 

Regibb  onkormanyzatuDk  teljesen  azon  az  alapon  all.  hogy 
az  dnkormanyzat  minden  Ujtrye  egAiittal  az  allam  Qjsrye. 


A  tonenyhatosa^rok  dso  refomijat  tartalmazo  t5r\'enyfink 
felett  1870  Junius  30-an  me^ndolt  vitaban  altalanosan  elismer- 
tetett,  hogy  az  onk«>rmanyzat.  nevezetesen  a  tdrvenyhatosagi  on- 
kormanyzat.  a  parlamentaris  felelos  kormanyzattal  uemesak  Ossze- 
egjeztetheto,  hanem  arra  egjenesen  szQkseg  van. 

Mocsonyi  Sandor  a  haz  Julius  2-iki  iileseben  minden  tekin- 
tetben  alapos,  a  miniszteri  felelossegre  vonatkozo  reszeben  meg 
eppen  nagy  tejekozottsagra  vallo  beszedeben  melyrehatolag  elemzi 
a  kovetkezo  kerdeseket :  Vajjon  a  parlamenti  kormanyrendszer 
es  miniszteri  ielelusscg  eletbeleptetese  hazankban  a  valodi  lenye- 
geben  meg  nem  masitott  onkormanyzati  rendszert  feleslegesse 
teszi-e  vagj-  nem?  Ha  nem,  vaj^jon  a  valodi.  tiszta  dnkormany> 
zata  a  ton'enyhatosagoknak  a  parlamenti  kormanynyal  incompa- 
tibilis-e  vag}*  nem  V  —  A  jogi  feleliisseg  —  mondja  —  a  vegre- 
hajto  hatalom  hataskuret  kUlsoleg  szabja  meg.  A  jogi  felelossegnek 
targ}a  mindig  csak  eg}*  bizon\os,  a  jogi  bizonyitek  kovetelnienyei- 
hez  kepest  felderitett  es  a  torveuy  valamely  vilagos  rendelkezesevel 
ellenkezo  cselekmenv  vagv  mulasztas  lehet.  de  soha  se  lehet  tanr^a 
a  jogi  felelossegnek  az  oly  nehezen  detinialbato  es  megis  a 
vegrehajto  hatalom  minden  tetteben  es  lepeseben  jelentkezo  szel- 
lem.  A  jogi  felelosseg  mellett  a  vegrehajto  hatalom  mindig  bir 
eleg  onallosaggal  ami.  hogy  szorosan  a  tOn'enyek  korlatai  kozott 
luozogjon  es  megis,  ha  alkotmanyellenes  indulatu.  a  parlament 
Jogait  kijatszhassa,  vag\'  a  parlament  es  a  vegrehajto  hatalom 
kozt  ellentetet  idezhessen  elo.  Ezeit  van  sz&kseg  politikai  felelos- 
segre,  meiy  szerint  a  miniszter  nemcsak  azert  felelos,  hogy  tettei 
torvenyesek  legyenek,  hanem  felelos  egesz  eljarasanak  czelszerii- 
segeert  is.  Hogy  eljanisa  czelszerii-e  vagy  nem  ?  ezt  nem  lehet 
sem  jogi,  sem  mas  altalanos  ervenyessegii  elv  alapjan  eldQnteni : 
e  keriies  mindig  az  egyeni  felfogastol  Itigg.  tehat  mindig  a  t6bb- 


AZ  Onkormanyzat  uatAskOrb.  519 

seg  altal  ddntetik  el.  A  politikai  felelosseg  a  vepjrehajto  liatalmat 
alarendcli  a  parlamentnek.  A  kormany  alarendelese  a  parlamenti 
tobbsegnek  azonban  viszont  nem  k^pzelbetd  maskent,  mint  part- 
korniany  altal.  Tebat  a  kormany  68  p4rt  kozt  erdekegysegnek 
kell  lenni.  Parlamenti,  partkormdny  mellett  a  kornianynak  v6g85 
sorban  egy  korlata  van  b  ez  nem  a  torveny,  hanem  a  piirterdek. 
A  parlamenti  kormAnyrendszer  mindezeknel  fogva  magaban  nem 
biztoBithatja  a  torveny  uralmdt,  a  kozszabadsagot,  b  ez^rt  van 
szUkscg.  mint  azt  az  angol  alkotmany  kifejlesztette,  a  kozszabad- 
sag  biztositiisara  a  fUggetlen  biros^a  s  az  Qnkorminyzatra,  mely 
utobbi  az  erds  kdzszellem  kifejlesztdje  s  a  vdltozo  parlamenti 
tiibbsegekkel  szemben  a  t($rveny  uralmdnak  biztositeka. 

Mocsdry  Lajos  a  Julius  o-iki  Ulesben  az  0nkorm4nyzatot 
egyenesen  abbol  a  szempontb61  tartja  szUkBegesnek,  mert  sajit- 
siigos  allamjogi  belyzettlnk,  Ausztridval  valo  kapcBolatunk  mellett 
a  parlamentaris  kormany  a  BzUks^ges  ellenalldsi  er5  kifejtesere 
magaban  nem  kepes.  Hazafias  kormanynak  a  dynasztia  tulsagos 
liatalmaval  szemben  az  onkormdnyzatban  van  a  legerdsebb  tdmasza, 
A  hatalom  befolyasanak  enged5  kormany  pedig  a  nemzet  Onkor- 
manyzataban  kell,  hogy  ellenillasra  tal41jon.  De  sztlkseg  van  az 
onkormanyzatra  azert  is,  hogy  korrektivuma  legyen  a  parlamenti 
tobbseg  tiilnyomo  befolyasanak. 

Eotvos  (Jul.  0-ki  Ules)  is  tevesnek  tartja  azt  a  felfogdst, 
hogy  a  parlamenti  kormany  es  az  autonom  onkormanyzat  ellen- 
tetben  allananak  egymassal.  Szliksegesnek  tartja  az  Onkormany- 
ziitot,  mert  —  mint  mondja  —  barmily  tokeletesen  rendezzUk 
a  kormany  gepczetet,  oly  kormany  nem  letezhetik,  mely  minden 
t'gyes  helynek  iigycit  rendesen  elvegezhesse ;  oly  elvi  ellentetet 
nem  14t  a  ketto  kozott,  hogy  egy  bizonyos  pontig  parlamenti 
kormany  cs  ezzcl  egytitt  autonomia  ne  letezzek,  s  a  kerdes  a 
ketto  kozt  csak  a  hatarok  kerdese.  —  Eotvds  tehdt,  elvi  ill&spont- 
janak  megfelelolcg,  mely  szerint  az  onkormanyzat  helyi  (igyek 
intezese,  az  onkormanyzat  fentart^ara  csak  azert  helyez  sulyt, 
mert  vannak  helyi  ligyek,  melyeket  a  kozponti  kormany  nem 
intezhet,  melyek  intezese  az  Onkormanyzat  feladata. 

Nydri  Pdl  (Julius  12.)  utalva  az  18C)l-iki  orszaggyiilesnek 
nyilatkozatara,  mely  szerint  a  parlamentaris  kormany,  a  felel5s 
niiniszterium  mellett  m.nsodik  lenyeges  kell^ke  alkotmanyunknak 
az  onkormanyzat,    utalva    arra,    hogy    Magyarorszdgnak    minden 


520  AZ  OnkothAhyzat  hatIbkObe. 

int^zmenyet  az  unkormdnyzat  szelleme  lengi  At,  ezt  a  nemzet 
elidcgenithetlen  tulajdonanak  tekinti.  Az  Onkorm&nyzat  ncni  a 
nie^oe.  haneiii  maga^  nz  cgesz  nemzete,  a  nemzet  azt  a  ma;r» 
biztositAsara  tette  le  a  k()Z8cgck  os  mepcyek  kezebe ;  a  kerdcs 
tehat  csak  az  leliet,  sztlkBeges-c  a  korm&ny  behozott  feleldi»tV^' 
kOvotkezt^bcii  nz  Onkorniaiiyzat  cszkozeinek  forinig^lban  v41tozast 
C8zk()Z(5]iii. 

Az  Onkorinanyzat  ogosz  jelent58^g6nek  mcltatatuit,  szaksr- 
geHScg^nek  meggyozo  kiniutataBat  Ghiczy  Kalniannak  Julius  5-iki 
uagyszabasu  beszedebeii  kapjuk.  Taglalvan  azon  kcnlost,  niibt-n 
rojlik  az  iiiikonuaiiyzat  feiiUu'tasaiiak  font(»88&ga  az  orszdg  loten*. 
a  lU'inzet  eletereV  a  kiivotkezi)  orcdinenyokre  jut.  Kozigaz^atasi 
centralizacit'i  mcUett  a  Jcormauyzat  a  kdzpontbol  kOnnyebb  t*^ 
akadalytiilanabl).  Az  onkorinanyzati  rendszcr  inollett  a  korniany- 
zat  a  kozpoutrol  lu^hczebh.  a  k(5zp<mti  kormanynak  hatalnui  a/ 
egyen.  a  poljrar  iranyaban  koiiatoltabb,  inert  kuztUk  a  tomMiy- 
hatosag  all.  Do  eppen  ez  teszi  lelietove  egyfolol  a  lielyi  erdokok- 
nek  iijryoli'inbcvetolot  a  kr)Z(''i'dek  sorelnu*  nolkill,  msisfoK'd,  ho;.'v 
ino^rvi'dctiiessek  a  trirvcMiyliatosagok  altal  az  i';^yt*ni  rs  polgari 
szabadsa^r.  Osszpontositott  kuziirazj^atassal  biro  allnmban  a  pol^'ar 
iieiii  valobaii  pol^ar.  csak  alattvalo  us  adofizctC).  ihmii  fo;rlalkozik 
:i  kr>/ii(::y;^y('l.  Ily  a  Ham  ban  ncin  fojlodiiotik  ki  a  krizszollmi.  a/ 
aldn/atkrsz  tcvckcny  hazatisiii::,  a  jog  es  torvi'iiyhcz  valo  \\\\ 
rairas/kodas.  Ily  allamban  a  niozgato  oro  a  kuzponti  kormaiiy  : 
a  ncnizct  ina^'a  holt  test,  iicm  elo,  elcvt'ii  orgaiiisinus.  KIliMibni 
az  nnUonmnupdl  nulhtt  m  njyrs  polfftir  Ixcni/szrritvv  ran  u's-J- 
vvnni  n  hnziiijiftl'  hrzrItWhru ;  fo^ialkozik  azokkal.  rr:/.  htufi/  nnu- 
t'sn/t  ahtffrnlu,  tnld/fzrfo.  hti/oui  j<ujoh'U(if  him  ynUjara  a  hizthml, 
inn  jit  n:  lil/tinhnfk.  I'VlisiiHTi  a  solidaritast.  inrlvbcii  <*:^v  vlib'»k- 
nrk.  (*^y  nrszairiiak  polgarai  ej;yniasijoz  os  az«)n  vinzoiiyt.  mol\- 
bcii  inindiiyajan  a  lia/.alin/  allanak  :  a  koziigygycl  valo  iiiiiKhMi- 
napos  t'oirlalko/as  nicllctt  t'cIt'oLrja,  Iioirv  a  liazanak  urmcsak 
a(i<'»\al.  katoiiaskodassai.  iiaiiciii  oss/cs  tciirtso^lhikkel  tai1o/.uiik 
sz«»lL^aliii. 

A/  t'llciizi'k  aina  iiiasik  turrkvosc.  lioirv  a  kormanvreiidr- 
Icti'k  tru'viMiyi'ssriccnrk  kri'drsrhon  a  knzpouti  k<»rinaiiy  os  a  tor- 
vein  I  iat»'»sairok  kii/t  az  allainbirosai^  dontson  s  lio^rv  i'iineiroirv:i 
a  t«inriivliat«»saj;  no  U'jrvcii  t'l'ltt'tloidil  kotclos  a  kormanviviidc- 
U'lckct    vr-rn'liajtaiii  cnyhitvi*   iuMnile«r  az  altal.    bogy  a   kor- 


HtTiSEOHE. 


m^y  tiirvi^nyos  ri'ndeli<tcii)ek  v^grt'liujI^fiAl  nn^trta^nil^  Onkor- 
muiyiuiti  tiHxtviaeWlt  itiisreMzt  ujQnnexeii  iUiaiiibirvsAg  Altai  Mf- 
IdssogiT  vonliHt/ik  legyenok  —  politilcHi  ukokra.  n  Icorm&ny  irAnIt  < 
blsalmKtlaiiea^ra,  s  nin^lfo^vn  n  kdrniAnyhatsluni  ntfvpl6set6l  vala 
Idegonkedesre  vczethetC  vifl»xa  s  p  (Kilitikai  sz^mpontokbiil  i 
Miet  magyaraKni.  Ettiil  eltekintvp  azonban  e  lOi-ekv^B.  lisy  eUi  i 
IdinduUUi  poiitjil.  mini  gryaknrlati  alkalmsztUitt  tekintvi-,  a  le^- 
ns^itbb  m^rtekbi'ii  elhibazott  voll. 

Atin}-it  bbl&ttak.  Logy  miulAit   beboxtiik  n  jiarlnniruti  feleliis 
konitiiiyt.    ezzel  azeinbcn    u   ine{Q'6nek    r^p    r<^mc>nDtrnlasi    iof^  1 
^rintctlenUl    fcnn  ncni  Urtbani,    a  kormAnyrfiMlelctck   tUn-enycs- 
s6g6nck    biriijjivs  mn^u   »  mcf^yp  UShM  nom    tehetfi,    l>c  abbaii  I 
«ppen    neni  littak  kivihet^thnt,    miert  nf>  Ichcsspii  a  ken5  kHxX  I 
egy  haniiadik  fU);gellen  fiiruQi ;  a  bJrOeig  diSntfi.   UUzen  a  biD>    ' 
fliig    v^^re    ia  csak    a  Uirv^oy  azerioi   it^l,    UziLratik   lebAi    ax. 
hagy  a  luinbit^rium    a  rJ^rvAnyek  ellen^re  bocs^on    ki  i-endelf- 
lekf t,  igy  korm&nyozzon.  llogy  ily  bttlyzet  mullett  is  a  kl>^mItn^  - 
reodoletuk    liirvKnyoSBe^enek  binlJilvA  in^^is  rlsti  Borbau  niindcu  < 
eicycB  niejryc  t6t<?tett  volna.  iiipit  n  tSrveoypsa^gi  k^rdeat  hatsl- 
ntiban   dllott  volna  nemesak  frivetni.    baneni  a  binii  dOnt^Big  a 
korudnyi'cndeietok    vvgrchajlisril    el    in    odizni,    e/    leijcHa^^d   | 
Ggyelnien  kivlil  m»radt, 

Gyakiirhti    alkuluiaKHs&baii    plbvikfEHt    vnlnu    aum    4lliL»- 
ptint    ^rvAnyeBllieBP     a    Jiil     rendi!z.<>I:t     kii/.i^tugaUM     le^li'iiiilib 
kdvetclmetiyuivrl,   lulieti'tl<-iiii(i  ii<\i;n  tul&a  a  lf;rfiinti.iBabb  rt  balitex-    i 
tiuit  ninn  tttrii  allanifrladntokra  niVxvc  a  komiAnyi  n-mlvlknusfk 
batiUyuoulasdt  tnindaddi^.  mi?  a  birosig  ncm  batarozoU. 

Az  ellenzeki  ssuDokuk  tnind^fryikiovk  illaapontja  c  k^rdc^  { 
ben  a  fciu  kifejtetlck  HzeinpunijAboI  valami  lonyeges  bianrbaii  i 
azenvi'dm. 

lg>  a  Tixiii  Kiilm-iH^  (jiiniuB  'Mi-ki  lll^a).  kt  azeri  kivanja  i 
a  k»miiui.vr«ndi'|ptek  lorvt-iiytaH^^t'iii'k  k^rdt's^t  a  rUg^Ueo  biri'- 
aig  dflnti'iti'-nrk  olavHttii.  diitI  a  nii>clum  kllamban,  mc\\  a  iiznbxd- 
titsttt  nic;;  nkarja  vabiaitnDi.  legltibb  a  Uin'VDy.  A  mint  Dll:^|^yei  I 
omtiipfitfni-ia  as.  ba  ki-ts<.V  tanindv&n  a  rend<-let  IJ^rv^nyrHs^gi; 
iriiK.  a  iiii^ye  hutamz  n  rc^rrbajtis  tekintet^beti.  rpp  d^  a 
konnAii.v  uinui|tot<rQciaja.  lia  5  dijut  e  k^rd^aben.  A  I'irv^DyBaa^g 
kMoae  t«biii  i-aak  a  bin^Bij;!  allal  dontbetO  d,  ann&l  j  '  '" 
mert  a  iiit<;;yekiif  k  aina  Juf>abtui,  nielynelfojtvn  nz  i>nu^>^ 


AZ  OnkorxAntzat  hatjLskOre.  523 

nek,  ha  a  kormany  ugy  megszorittatik  rendelkezesi  hatalm^ban, 
a  hog:y  azt  az  ellenzeki  javaslat  koveteli.  Kautz  szerint  pedig 
(jdlius  6.)  a  torvenyhatosagoknak  oly  jogokkal  felnihazAsa,  a 
mint  ezt  az  ellenzek  kivanja,  egj'cnes  ellentetben  allana  a  par- 
lamcntarismiissal,  a  ^politikai  centrifugalismust''  allapitana  meg 
s  oda  vezetne,  liogy  megyeink  lassankint  Provindal-Landtag-okka, 
a  parlament  maga  pedig  a  nieg}'ei  foederalistak  es  deklar&nsok 
ziirzavaros  Reichsrathjaiva  lenne. 


Mai  tunenyhatosagi  torvenylink  (az  1SS6.  evi  XXI.  t.-cz. 
:2.  §-a)  a  torvenyhatoftagi  hataskdrt,  melyben  az  onkormanyzati 
hataskor  is  fogtaltatik.  kOvetkezoleg  jeloli  meg.  ^A  turvenyhato- 
sagok  jovore  is  gyakorolni  fogj4k  a  torveiiy  korl4tai  kuzt :  a) 
az  ()nkormanyzat<>t,  h)  az  allami  kozigazgatas  kiizvetiteset,  c) 
ezeken  fellll  a  torvenyhatosagok  egyeb  kOzerdekii,  sot  orsz&gos 
Ugyekkel  is  foglalkozhatiink,  azokat  megvitathatjak,  azokra  nezve 
megi^llapodasaikat  kifejezhetik,  egymassal  es  a  kormanynyal  kc^zOl- 
lietik  es  kervenv  alakjaban  a  torvenvhozas  barmelvik  liazahoz 
kozvotlenQl  felter jesztlietik.  ** 

Az  elso  az  onkormanyzati.  a  masodik  az  allamigazgatas 
kozvetitosi,  a  liarmadik  az  u.  n.  politikai  liataskrn*  Kzen  t'unkcid- 
korokbol  a  torvenyhatosagiiak  sajatja  az  onkormanyzat  es  a 
politikai  hataskor.  Az  alhimi  kozigazgatas  ^kozvetitese"  nem 
sajatja,  mert  k5zvetiteni  esak  eg\'  mas.  idegen  jognak  a  gyakor- 
lasat  lehet. 

Az  (Jnkormanvzati  hataskiirt  a  torveiiv  (8.  ^.)  igv  hatarozza 
meg:  ^Onkormanyzati  joganal  togva  a  torvenyhatosag  sajat  bel- 
ligyeiben  onaUolag  intt'zkedik.  hataroz  es  szabalyrendelet(»ket  alkot: 
hatarozatait  es  szabalyrendeleteit  vegrehajtja.  tisztviseloit,  az  ezen 
torveiiyhen  megaUapitott  kivetelekkel  valasztja.  az  onkormanyzat 
es  kozigazgatas  koltsegeit  megaUapitJa  es  a  leciezetrol  gondosko- 
lik.**  Az  onkormanyzat  teirenuma  ezek  szerint  a  tiirvenyhat^sag- 
iiak  sajat  beliigyei.  Miutiin  azonl)an  a  tor\enyhat68ag  sajat  bel- 
ligyei  a  torvenyben  ninrsenek  meghatarozva,  a  tftrveny  (3.  §.) 
<'zen  szavait  kell  segitseglil  vennUnk :  ,, onkormanyzati  joganal 
togva  a  torvenyhatosag  sajat  belUgyeiben  rmallohig  intezkedik, 
hataroz  es  szabalyrendeh»teket  alkot."  —  Sajat  belUgyek  tehat 
nzok.   melyekben  a  tdrvenyliatosag  onallolag  intezkedhet,  hataroz- 


( 


7.   ONROTMANTKAT    nAT*BKOBE. 


intezmeDyet  as.  iinkorm&iiyzat  HzeUome  leiigi  At,  est  a  nemzft 
elide^nlthetleti  talajdonaiiak  t«ldnti.  Az  onkormanyEBt  nem  u 
megy^e,  hsineiu  iiia(;a^  nz  egesz  nemzet^,  a.  Demzet  azt  a  miif;.i 
biEtositAs&ra  tette  1p  a  k5zseg«k  ea  megyek  kezebe ;  a  kerdi's 
teh&t  csak  az  leliet,  azUkBeges-c  a  kormAny  bekozott  felelSaae^ri? 
kOvotkezt^ben  az  Onkortniiiyzat  eszklizeinek  fomiAJiban  vUtosist 
eazkfizSlni. 

Az  finkorni^nyzat  egesz  JelentSs6g6nek  iticltat&sAt.  szUkst.>- 
gesseg^nek  meggyozo  kimutataaat  Gkiczy  Kalm^nak  jalius  5-ikr 
nagyszabBBii  beezedliben  kapjnk,  TagUlvdn  azon  kerdest,  mibrii 
rejlik  az  unkormanyzat  fcntartasAnak  fontosBaga  az  ovszi^  let^n-. 
a  nemzet  elet^re  ?  a  kJlvetkezfj  eredm^nyekre  jut.  Kuzif;azgaia»i 
centralizaci6  mellctt  a,  Jta^minyzat  a  kOzpontbii]  kiinnyebb  fi 
akadalytalanabb.  Az  iiiikormAnyzati  rendszer  meHett  a  konniuv- 
zat  a  k8z))unlrul  nehezebb,  a  kOzponti  konn&nynak  batalma  ni 
egy^n.  a  polgar  iraiiy^ban  korldtotlabb,  niert  k9ztUk  a  tfirveiiy- 
hatdaag  dll.  Do  eppen  ez  teazi  lehettive  egyfelSt  a  hoiyi  erdekek- 
nek  figyelembevetelet  a  kiiziirdek  o^relme  n61kUl,  masfelSl,  hogj' 
mugvedetbeHs^k  a  tjlrviinyiiatos&gnk  dital  az  egyeni  i-x  polgftri 
szabadaig.  Osszpontoaitott  kSzigazgataBsal  bird  4llamb»n  a  polgir 
nem  vali^ban  polgar,  caak  alattvalo  6s  adufizctS,  nem  foglalkozik 
a  kuzUgygyel.  Uy  dllamban  nem  fcjlMbetik  ki  u  kozszellein,  ax 
didozatkesz  tevekeny  hazafisiig,  a  jog  es  tUrvcDyhez  vulo  liii 
ragaazkixl^.  lly  Allainbari  a  niozgat6  erS  a  kdzponti  kormany : 
a  iiemzet  maga  bolt  teat,  nem  619,  eleven  organismus.  Ellcnbrii 
az  onkormdnyzat  meHetl  az  egyvn  polgar  kinysarUve  van  reut- 
venni  u  kozUgyek  kezHexebm;  foglalkozik  azokkal.  erz't.  hogy  bcti- 
csak  ahtttval6,  iidofizetS.  hamm  jngokkiil  b{r6  polgiim  «  htudmik. 
tagjii  ai  liUamniik.  Feliamori  a  sotidarit&at.  inelyben  egy  vid^k- 
Dt)b.  ogy  orMzagnak  polgdrai  egymasLoz  6s  aeon  viszonyt.  roely- 
ben  niindnyajaii  a  baxdiioz  allanak ;  a  koziigygyvl  valO  minden- 
napos  foglalkoz^s  niellett  fclfogja.  tiogy  a  bnzauak  nemtisiik 
adiSval,  katoDAskoddssal,  bauem  Osszes  tehotseglliikkel  tartoinnk 
ezolgalni. 

Az  ellenz6k  ama  ni^lsik  tOrekveae,  bogy  a.  korm^nyrende- 
letek  tarv6nye8scg6nek  kenli-aeben  a  kiizponli  kormany  6b  a  tOr- 
v6nyliatdit&gok  ktizt  az  allambiroaag  dSntsun  s  bogy  ennelTugva 
a  tili-v6nyLatoa6g  ne  iegyon  feltetlcntll  kiitelea  a  kiirmanjTendf- 
leteket   v6grobajUni  —  fnybitve  nemik'S  a.?.  Altjil.    bogy  a  kor- 


k 


hatAskoke. 


mJiny  tflrvenycs  rendeleteinek  vegrehajtaait  nie^ft^odo  Sokoi'- 
mAayzati  ti^zUiseliik  masreszt  ugiyanezen  iURinbin>aig:  Altai  fele- 
IfisHogi-e  vonhiit<lk  le^yeiiek  —  pnlitikai  okokra.  a  kornidny  irjinti 
bizalniatlansngra,  s  ennelfo^va  a  korminyhatalom  ntlvelea^ttil  valo 
idegenkedeare  vezethetil  vissza  a  e  politikai  azempontokbil  meg 
lehet  magyarB^ni.  EttOI  eltekintve  azcinban  e  tOivkves,  ilgy  elvi 
kUndulaai  pontjit,  mint  gyakorlati  ulkalmaKaaAt  tekintve.  a  le;,'- 
nagyobb  mertekbeo  clbib^zott  volt. 

Annyit  belAttak,  bogy  miiitan  behoztuk  a  parlnmenti  feleliia 
kortninyt.  ezzel  szembeu  a  megySiiek  regi  remoiiatralaai  joga 
^rintetlenlll  Feim  nem  tartbato.  a  kormAnyreudeletek  t(>rvenyef>- 
a^g^nek  birajivd  maga  a  megye  tiibb^  nem  tebetS.  Ue  abban 
oppen  nom  littak  kivihetetieiit.  miert  ne  lohesBen  a  kettS  k8zl 
egy  harmadik  fltggetlen  forum :  a  biroeag  diiiitS.  Hiszen  a  bin^- 
aig  v6gro  ia  csak  a  tOrv^ny  azerint  it^l.  kiz&ratik  tehit  az. 
ho^'  a  miniazt^rium  a  ISrvenyck  ellen^re  boesAaon  ki  rendele- 
tekct,  igy  korminyozzoii.  Hogy  Uy  belyzet  muUett  ia  a  kormAny- 
rendeletek  ti^rveiiyessegeuek  biraJavA  mi^gis  els5  iiorban  niindeti 
egyes  megye  tetetett  volna,  mert  a  tSrvenyeasigi  kerdeat  1 
miban  lUlolt  volna  nemcsak  felvetnl,  hanem  a  birni  dOnt^aJg  a 
fcormanyreadeletck  vegrebajtiiaat  el  ia  odazni.  ez  t«ljeaa^ggel 
figyelmen  kivUl  maradt. 

Gj'akorlati  alkalmazAs&ban  elletdcezett  volna  azon  illas- 
pont  ^rv^nyesfllese  a  jol  rendezett  kfizigazgatia  legelentibb 
kGvetelm^nyeivel.  lebetetlenne  tov^n  talAii  a  legfontosabb  s  balaaz- 
tiat  nem  tiiro  allamfeladntokra  n^zve  a  kormanyi  rendelkez^aek 
batalyoHulasAt  mindaddig,  mig  a  biroaAg  nem  batarozott. 

Az  ellenzi^ki  azoiiokok  mindegyik^nek  allaapontja  e  k^ntes- 
bun  a  fent  kifejtettek  szempontjAbul  valanii  lenyeges  biiinybaji 
azenvcdett. 

igy  a  Tixzii  Ktilmiine  (ji'iniua  ;iO-ki  Ulea),  ki  azert  kivanju 
ti  kormatiyrendeletek  tiirvenycBaegenek  kerdeset  a  lllggetleii  bir<i- 
sAg  dQntva^nek  aliivetni,  mert  a  mudem  allamban,  niely  a  szubad- 
sAgot  meg  akarja  valoaitani,  Icgfitbb  a  tOrv^ny.  A  mint  niegyei 
omiiipotODcia  az.  ba  ketaeg  tamadvan  a  rendelet  t0pv6nyes86ge 
irint,  a  megye  hataniz  a  vegrebajtAs  tekiritet^ben.  ^pp  ligy  a 
koraiAny  omnipotendaja,  ba  d  dont  e  kerdeaben.  A  liinenyeag^g 
kdrdese  telidt  raak  n  bii-osag  Altai  dilntbetO  el,  annal  inkAbb. 
mert  a  niegy6kuek  ama  jogaban,  melynelfogva  az  orazA^yaiesiiel 


r)22  AZ  OnkobmAntzat  hatAskObb. 

kereshctnek  onosldst  a  velt  tOrv^nytelenseg  eseteben.  nem  lat 
elegendo  biztositekot.  —  Mocsonyi  szerint  (Junius  2-ki  files)  se 
a  parlament,  se  a  kormany  sohase  it^lhet  a  rendeletek  tdrvenves- 
sege  felett,  erre  csak  a  bir6s4g  lehet  hivatva  s  azt  az  ellen- 
vetest :  mikepen  kepes  a  tOrvenyszek  itelni  adminisztrativ  Qgyek 
felett,  arra  a  ndlunk  meggyokeresedett  nezetre  vezeti  vissza. 
inintha  a  kQzigazgatAs  a  biroi  hatalom  felett  dllana.  Ha  a  birosa^^ 
kepos  a  felett  itelni,  vajjon  tartozom-e  egy  bizonyos  adoossz^ 
inegtizetdsevel  az  allaninak,  itelliet  a  kormany  es  a  tOrvenyhato- 
sAgok  kozti  vitaban  a  rendeletek  torvenyessege  felett  is,  biszen 
oz  is  opp  olyan  jogkerdes,  mint  a  masik.  —  Ghiczy  Kalmin 
I  Jul.  o.)  helyesen  fejti  ki.  hogy  a  birusdgnak  a  felett  kell  itelni, 
vHJjou  a  torveny  egyes  konkret  esetre  helyesen  alkalniaztatik-e 
\  ngy  som  s  megis  az  allambirosagot  a  rendeletek  ton'enyessege- 
nok  kenieseben  akarja  dontove  tenni,  —  Nydry  Pal  \iszont 
Mbltol  vo/oti  1o  a  fQggetlen  allambirosag  sztiks^get  a  rendeletek 
i«ir\on>ossosronok  konieseben  (Junius  12.),  hogy  az  onkormanyzat 
I  niMu/rtuok  t*pp  oly  elidegenithetlen,  termeszeti  tulajdonsaga. 
.1  inino  a/,  ogyesuok  szemelyes  szabadsaga.  Ha  tehat  a  kormany 
TH  onki>rmanyzat  kozi  osszeQtkozes  merlil  fel,  ne  az  egyik  vag}' 
masik  iteljen  a  kenles  felett,  mert  mindketto  fel,  hanem  iteljen 
oiTY  harmadik :  a  fiiggotlen  bin)sag. 

A  kormanv  reszeriU  helvesen  tortent  utalas  az  ellenzeki 
Java.slattal  szemben  arra,  liogj'  az  allambirosAg  mellett  a  parla- 
nient  osszelitkozesbe  johetne  az  allambirosaggal,  mert  eloallhatna 
az  eset,  hojn'  az  allambin>sag  t/irvenytelennek  nyilvanitana  egy 
konnanyrendeletet.  a  parlament  pedig  a  kormany  eljarasat  helye- 
st'Im*.  a  mi  eppen  nem  lehetetlen.  mert  eppen  az  a  parlamenti  kor- 
rfiany  legnag^obb  ereje,  hogy  neha  a  haza  megmentese  czeljabol 
nil  is  teheti  niagat  a  torvenyen  {Hajmr  belfigyminiszter,  jun.  30). 
Ilelyf'sen  utaltatott  tovabba  arra  a  zavarra,  mely  a  kdzigazgatas- 
l/.m  floallana.  ha  egyes  torvenyhatosagok  vegrehajtanak  a  kor- 
many rendeletet,  mig  masok  az  allambirosag  dcJnteseig  a  vegre- 
hajtast  ellialaszthatnak.  {Tofh  Vilmos,  jiilius  1.).  l)e  kiilonosen 
lielyesen  emeli  ki  Trrfort  (Julius  o.).  hogy  ha  a  kdzponti  kormany 
♦»s  az  administrationalis  testiilet  kozt  letrejoheto  osszeQtkozesek 
<'setere  az  allambirosag  intezmenyet  elfogadnok.  Magyarorszag 
megsziinnek  egysegcs  jillam  lenui  es  a  megyek  focderatiojava 
valnek.  Eotvos  (juliiis  (J.)  a  kormany  felelosseget  latja  lehetetlen- 


AZ  OnkobmAnyzat  hatjLskOre.  523 

nek,  ha  a  kormany  tigy  megszorittatik  rendelkezesi  hatalmAban, 
a  hogy  azt  az  ellenztfeki  javaslat  kOveteli.  Kauiz  8zerint  pedig 
(Julias  6.)  a  tdrv^nyhatosdgoknak  oly  jogokkal  felmhdz^sa,  a 
mint  ezt  az  ellenzek  kivanja,  egyenes  ellent^tben  allana  a  par- 
lamenUrismuseaL  a  ,,politikai  centrifugalismust**  allapitana  meg 
8  oda  vezetne,  hogy  megyeink  lasdankint  Provineial-Landtag-okka, 
a  parlament  maga  pedig  a  megyei  foederalistak  es  deklardnsok 
ziirzavaros  Reichsrathjava  lenne. 


Mai  tonenyhatosagi  tOrvenylink  (az  1886.  evi  XXI.  t.-cz. 
2.  §-a)  a  ton-enyhatosAgi  hataskcJrt,  melyben  az  onkormanyzati 
hataskdr  is  tbgtaltatik,  kOvetkezoleg  jeloli  nu»g.  ,A  turvenyhato- 
sagok  jOvore  is  gyakorolni  fogj4k  a  torveny  korliltai  kozt :  a) 
az  5nkormanyzatot,  h)  az  allami  kozigazgatas  kozvetiteset,  c) 
ezeken  felttl  a  tcJrv^nyhatosagok  egyeb  kOzerdekii,  sot  orszdgos 
Ugyekkel  is  foglalkozhatunk,  azokat  megvitathatjak,  azokra  nezve 
megdUapodasaikat  kifejezhetik,  egymassal  es  a  kormanynyal  k(5z5l- 
hetik  es  kerveny  alakjaban  a  torvenyhozas  barmelyik  liAz&hoz 
kOzvetlenQl  felterjesztlietik.  ** 

Az  elso  az  onkornidnyzati,  a  masodik  az  allamigazgatas 
kdzvetitesi,  a  harmadik  az  u.  n.  politikai  hataskOr  Ezen  funkcid- 
korOkbol  a  t(>r\'enyhatoRaguak  sajatja  az  unkormanyzat  es  a 
politikai  hatAsk(')r.  Az  Allami  k5zigazgatas  ^kozvetitese**  nem 
sajatja,  mert  kozvetiteni  csak  egy  mas.  idegen  jognak  a  gyakor- 
lasAt  lehet. 

Az  onkormanyzati  hataskort  a  torveny  (8.  §.)  igy  hiitarozza 
meg:  ^Onkormanyzati  joganal  fogva  a  torvenyliatosag  sajat  bel- 
ttg\'eiben  onallolag  intezkedik.  hataroz  es  szabalyrendeleteket  alkot ; 
hatarozatait  es  szabalyrendeleteit  vegreliajtja,  tisztviseloit,  az  ezen 
tor\'enyben  megallapitott  kivetelekkel  valasztja,  az  onkormanyzat 
es  kozigazgatas  koltsegeit  megallapitja  es  a  fedezetnil  gondosko- 
dik."  Az  onkormanyzat  terrenuma  ozek  szerint  a  torvenyhat6sag- 
nak  sajat  belUgyei.  Miutan  azonban  a  tOrv^nyhatosag  sajat  bel- 
Ugyei  a  torvenyben  nincsenek  meghatarozva,  a  tSrveny  (3.  §.) 
ezen  szavait  kell  segitsegUl  venniink :  „5nkorm&nyzati  jogandl 
fogva  a  tdrvenybatosjig  sajat  belligyeiben  onallolag  intezkedik, 
hataroz  es  szabalyrendeleteket  alkot.**  —  Sajat  belUgyek  tehat 
azok.  melyekben  a  t5rvenyhat6sag  onallolag  intezkedhet,  hataroz- 


AX  OnkobilLvyzat  hatasxObr. 


h 


hat  B  melyekre  nezve  a  ezabalyozast  is  gyakurolhatja.  AzonbHn 
a  saj&t  belligjeket  inkabb  negative  hatarozbatjuk  meg  s  azt  idodiI- 
batjak.  hogy  sajit  boliigyek  azok.  meljek  az  orszieos  igazgabiri 
kOrebe  neni  louattak,  ininelfog^a  ezekben  az  (iiikorman>^atnHk 
van  jo^a  int^zkedni  es  pedig  azert,  mert  az  orsz&gos  igazgaLu 
kilrSbe  nem  vunattak,  vagy  egyenesen  az  dakorminyzat  hataak"- 
rebe  utaltanak. 

Az  figyeknek  az  a  megkUlunbOzteteac  lehAt.  hogy  azok  ni 
Onkorntaiiyzat  sajit  belOgyei-e  vagy  pedig  az  orazagoa  igazgalas 
llgyei,  nem  azon  az  alapon  tOrtenik,  hogy  az  iigy  csak  az  Sn- 
korminyzatoi  erdekli-e,  haiiem  azoD  azempontbol.  hogy  kit  illei 
az  azon  Ugy  felett  va]6  rendelkez^s. 

Ezek  a  aajat  belUgyek  kOzttgyek.  de  nem  Allanii  Bgyek, 
hajiem  egy  szttkebb  kUmek  ugyan  k9z6rdeku,  de  a  beiyi  kapcsoLiI 
hat&mit  meg  nem  halailA  6rdckii  Qgyei. 

Ezen  Ugyekben  (sajal  belUgyek)  az  dnkormaayzat  fin&ll/iaa 
int^zkedik  tCrxenyiink  azerint.  Az  iiiiallo  intezkedes  pedig  axl 
jelenti.  hogy  ezekben  az  Bgyekben  a  Wrvenyea  korlatokon  belul 
az  Onkormiiiiyzat  sajAt  belat^a  azerint.  szabadon  jar  el  ii 
a  kormAny,  ha  kiilon  ti3rv^nyea  felhatalniazafla  nines  erre,  ezeii 
Ugyekben  nem  int^zkedhet,  item  nem  ntasitbatja  intezkedeare  nt 
dnkorm&nyzatot.  Azon  ban  n  sajat  Ugj'ekben  \ai6  ezen  Onallii 
int^ked^s,  a  vegrehajtaai  tenykcdes  egyea  mozzanataJban  (azabaly- 
alkotaa,  szervezea.  utalviuyozae,  int^zes),  reszint  maga  u  tfirveny 
hat&rozmanyai,  reszint  az  a  mellett  (vagy  mondhaljuk :  annak 
oUenere)  kik6pz<)dott  gyakorlat  kSvetkezt^ben  annyira  meg  van 
nyirbftlva,  liogy  azt  j6  reazben  illusorilisnak  jellemezheljdk. 

A  mi  ehli  aorban  a  azabalyrendelet  atkotast  illeti.  k^Ise^- 
telennek  kell  jeleznilnk.  hogy  a  korminy  az  iinkonnAnyzat  sajil 
hat&akoreben.  iinkonnnnyzati  iigyekben  szabilyrendeletel  altalabsn 
ueui  adhat  ki. 

Ktivetkezik  ez  abbdl.  hogy  a  titrveiiy  az  unkonuuiyuti 
ligyekben  valo  szabalyalkottist  kifejezetten  az  iinkornianyzat  hktas- 
kSrebe  otasitotta  {'i.  11.  g-ok).  Miutan  az  Onkormanyzat  haias- 
kitre  torvenyeink  szerint  altal^an  a  beiyi  egyQttlak^bol  folyn 
^niekek  gondozaaa,  heiyi  Qgyek  intezese,  ezen  heiyi  sziikeeglelftkel 
az  Snkormanyzatnak  kell  ismerni :  az  orszagoe  kormany,  mint  a 
mely  az  orsziigos  erdekek  orgaiium;).  ezekel  nem  ismerheti,.' 
szahalyt  se  hozhal. 


A  tarveny  12.  §-3  mcghatArozza,  hogy  s.  korminynak  miKle 
Jogai  vannak  az  oly  szabAlyrendelelek  tekintetiben.  raelyeknek 
niegalkotnsat  tOrvenj  teazi  a  tOrtrgnvhatdeig  kStelessegevti.  Ezek- 
nel,  ha  n  kormAny  kiv4na^a  Bzeriat  modoBitott  vagy  ^talakitott 
szab41yreiidelet  ii  tSrvenynek  mef;  nam  felel,  vngy  aiuki,  vagy 
tartalmi  fogyatkoziisai  niiatt  neiu  alkalmaa  nrra,  bogy  jogszaba- 
lyul  Bzolg&ljoii,  vagy  ha  a  turvenyhat^aag  a  azabalyrendelet 
alkotAsilt  megtagadni,  a  kormany  jogoaitva  van  rendeletd  iiton 
intezkedni. 

Vagyia  itt  ia  azabaly  az,  hogy  a  azabilyrendeletet  a  t3rv6ny- 
hatoaignak  kell  megalkotni  (a  mi  neki  joga  es  kiSteleaeege)  es  esak 
ba  Dem  alkot  niegfelelo  azabilyrendeletet.  vagy  abbeli  kiiteles- 
segeiiek  egyaltalan  meg  nem  felel.  akkor  lep  a  komiAny  reodelet- 
alkotiai  joga  a  I^rv6nyhatiia^g6  helyebe.  De  itt  ia  atioyira  meg 
van  6va  az  elv,  hogy  a  tdrv^nyhat^aagnak  van  joga  (6s  kStelea- 
aege)  szabAlyrendeletet  alkotni,  hogy  ,megi'elel6  azabilyrendeletet" 
meg  a  korminy  azabillyrendelete  atan  is  alkothat  a  tjin-inyhatd- 
iuig  ea  ba  Uyet  alkotott,  ennek  kormAnyi  megeriisiteaevel  a  kor- 
many  szabiUyren delete  eo  ipao  hatalyAt  veazti, 

A  kurmAny  ily  azabAlyrendelet^t  „azlIksegbeLi  szabAlyren- 
delef-nek  szoktAk  nevezni.  Az  anoliigia  azonbun  a  mtniszt^rium 
u.  n.  szakaagbeli  —  tRrveiiyt  felfHggeaztC  —  rendeleteivel  k«v6Bg6 
dll  Tenn.  A  miniazt^rium  □.  n.  BzQka^gbeli  rendeleteinet  van  szabily 
es  pedig  AltalAnos  BzabAly  :  a  tOrv^uy  a  a  miuiszterinm  eljArAsa 
eppen  arra  inlnynl,  bogy  ez  az  iltal^oa  szabAly  ne  alkalmaztaa- 
sek,  annak  alkalmaziUAt  felfUggeazti  rendkiviili,  elore  nem  litott 
kUnilm^nyek  kflzt.  Csak  kiveteleaen  gyakorol  a  vegrehajt6  hata- 
lom  ily  BSetben  szabaJyalkotAst  is.  a  mennyiben  t.  i.  azok  az 
esskOzOk,  melyekkel  az  allamelet  foiyAsa  a  rendes  mederbe  terei- 
hetS.  nincaenek  eliJre  megbatArozva.  A  kormAny  BzUka^gbeli  aza- 
bAlyrendelet6nek  ellenben  nem  az  a  czelja,  hogy  a  szabAly  fel- 
fDggeazteBs^k,  hanem  ^ppen  a  ^zabAlyalkotAa,  nem  a  vegrehajtAB 
abbabagyasa,  megakasztAsa,  hanprn  eppen  a  v^grebaJtAs. 

Miutan  a  Bzabalyrendelet-alkotAat  tflrv^ny  az  5nkormAnyzati 
bataakOrben  ia  teheti  6b  teazi  ia  a  tQrv6nybatdaAg  ktftelesa6g6v^, 
ebbdl  kSvetkezik.  bogy  a  kormAnynak  az  el{)bb  erolitett  jogai  ily 
cBetben  ia  megvannak.  vagyia  ez  exetben  a  kormAny  vegao  aorban 
kivetelkepcn   oiaga  bozhat  szabAlyrendeletet. 

AltalAban  azonban,  ha  a  kormAnynak  meg  arra  sines  joga. 


^ 


^H^  felliat 


bogy  az  onkormAnyzati  haUiskSrben  i)Kabal}-reiidelet 
utasithasiui  a  t<lrv^iiyb&t6sa^c<l,  meg  keveabb*  lebet  neki  aagi- 
nak  rendelei-alkolo  jopa.  Egy^birant  az  1870-iki  javaslai  ind<- 
koIiBa  b  a  litrv^nyhati^sAgnak  ^belUgyeib^n  valo  Icljes  aatoi)"- 
niiAja~-t  enilet;eti.  ezzel  u  belElKyekben  valt^,  tehil  onkonnanyziti 
teljes  autonumiaval  pcdig  a  kormany  rendeled  hatalm.n  netn  (ir 
{Htt8.ui  ertelemhep  :  Emi-ly :  i.  m.  90.,  92.  1,  Fcrdinandi/ 
KSzjoe   IJ7T.  1.) 

AbbdE.  bogy  a  tOnenybatueagi  tOneny  11.  §-a  megills- 
pitjn,  hogj-  az  5nkormanyzati  hat^skitr  korl&tal  kfiEi,  t«bat  a 
Hrvenybatiaig  aajAt  belQgyeibeu  alkotott  Bzabalyrendelet  nsni- 
caak  a  tflnenynyel.  baneni  a  kormanynak  liatAlyban  levO  sza- 
bilyrendcleteivel  se  etlenkezhet,  eppen  nt-m  kBvetkpzik,  b<^'  » 
kormany  a  eajat  belQgyekben  is  reodelkezht't  szabolyrendeletilir^ 
mefejt^H.  mely  ezt  levezethetni  veli,  abbol  Jndiil 
ki.  hogy  a  kormany  BzobAlyrendelet^vel  a  Wrvenybatoa^  am- 
balyrendelete  csak  ogy  jdhet  eilent^tbe,  ba  mindkettit  tanalns 
ugyanarra  a  t^i^yra  vonalkozik,  vagyie  ba  a  kormAny  §zabali 
lendplete  h  a  tSrv^iiybatoaagok  sajAl  belUgyeit  rendezi,  enn^l- 
fogva  a  tOrveny  enie  szakaaza  loaga  ie  ania  feltevesben  van. 
Logy  a  komiaiiy  a  tSrv^oybatosagok  saj&t  bolligyeibeii  is  alkol- 
bat  lizabilyrendeleteket. 

(gy  okoakodni  azonban  m^  akbor  »e  lebet.  ba  a  H.  g. 
ezen  bat&rozntaiiyit  az  egeaz  tiirv^nybol  kisKakitva,  magabiu 
veeZBzftk  vizsgalat  a\i. 

A  tervfinybaWaigi  sziibiljrendeletnek  es  korminyi  azabiUi- 
rendeletnek  egyaltal&n  nem  arr6l  az  dsszebtkfiz^^erOl  van  itWn 
8z6,  mely  elQallbatna.  ba  a  kormany  a  ttirv^nybatosagok  aajai 
beiHgyeit  rendezn^.  A  tSrv^nybat^Ssilg  azabnlyrendelete  a  kormin\ 
szabatyTeitdelet^vel  egyaltal&n  nemcaak  ^gy  jfibet  ellentetbe,  ha 
a  korntiny  azabalyrendelete  is  a  tdrv6nybat6s&g  aajat  belBgycl 
rendezi.  Hanem  ellentitbe  jObet  egyaltalAu  ngy,  ha  a  torven*- 
batoai^  szabalyrenddet.  mint  partikul&ris  jogi  rendelkezes,  Jog- 
szab&ly  nem  veazi  lekintetbe  a  kormdnyreii delete C,  mint  orszigos 
jogezabalyt :  tehat  ha  az  Onkorminyzat  sajat  Dgyeiben  gyako- 
rolvdn  a  azabdlyalkotist,  ellentetbe  jH  azokkal  a  azabalyokkal. 
raelyeket  a  kormany.  mint  orszAgos  organiim,  akir  direkt  tdnigmi 
feUiatalmazaB  erej6nfl  fogva.  akir  egyebkent  letesiteni  jogositva 

Vagyis  a    tOrv^ny    ama    batarozmAnyanak    az    ai    6rtelmc. 


▲z  OnkormAnyzat  hatIskOke.  527 

hogy  miutan  a  helyi  ^rdeknek  az  or8zao:os  ^rdekkel  ellent^tbe 
jOiinie  nem  szabad,  az  Onkorm&nyzat  a  sajdt  helyi  tLgyeire  mit 
sem  batdrozhat,  a  mi  az  orsz&gos  joggal  s  eQnek  forrasai  k5zt 
a  korm&ny  rendeleteivel  ollcnkezik.  A  korm&nynak  ezzel  a  szabaly 
alkotasaval  b  nem  az  Onkorm&nyzati  hatAskOrbe  eso  szabilly 
alkotiisaval  —  a  minek  fentiek  szerint  iltaldban  nines  helye  — 
nem  szabad  az  Onkormanyzati  Bzabilyalkotasnak  ellentetben  allni. 
a  mint  ez  milr  a  Hk.  III.  r.  2.  cz.-b51  is  kovetkezik. 

A  kormanynak  mindezek  szerint  az  Qnkormanyzat  sajat 
belUgyeiben  szabalyrendeleti  joga  tcJn-enyes  felhatalmazas  hianya- 
ban  ninesen  ^s  a  mennyiben  ily  jogot  gyakorolni  akarna,  ez 
cllen,  mint  torvenybe  QtkOz(5  ellen,  a  tOrv^nyhatosAg  (a  tOrveny 
19.  §-a  alapjiln)  a  vegrehajt^s  e](5tt  felirliatna  s  a  mennyiben 
a  miniszter  a  vegrebajtast  kOvetelne,  a  konnAny  serelmes 
clj&rasa  ellen  a  tdrvenyhozilsna]  (kep\iselo]i&znal)  kereshetnt^ 
orvosldst. 

A  8zabal}Tendeletek  csak  akkor  hajtliatok  vegre.  ba  a 
kormany  illctve  az  illeto  miniszter  dltal  a  bemutatdsi  zaradekkal 
ell&ttattak. 

Miutan  a  ton'enyhatosagnak  az  Onkormanyzati  hatdskorbcn. 
vagyis  a  sajat  beltlgyek  intez^seben,  altal&ban  on^llosaga  van 
8  a  kormany i  fclUgyelet  itt  csak.  a  mint  mondani  szoktak.  n 
jogi  rendet  biztositd,  ebbol  kOvetkezik,  bogy  a  bemutatasi  zara- 
dekkal valo  ellatas  is  csak  jogi  okokbol  tagadhato  meg  (kiter- 
jedve  a  szabdlyrendelet  alkotasdnal  az  eljarAs  torvenyesseg^re 
is),  de  a  mint  a  t5rvenyhat6sdg  altalaban  szabadon  hataroz  :i 
felott,  kivAn-e  valamely  ssLJkt  belUgyben  szabalyrendeletet  alkotni. 
ugy  annak  tartalmat  czelszeriisegi  szempontbol  szabadon  bata- 
rozza  meg,  s  e  szempontbol  a  szabalyrendeletet  a  kormany  felQl 
nem  biralhatja.  Az  a  felfogas,  mintlia  a  kormanynak  felebbezes 
eset^n  ennel  tObb  joga  lenne,  nevezetesen  ez  esetben  a  czel- 
szeriisegi kerdes  biralataba  is  belebocsAtkozhatna,  semmivel 
se  indokolbat6.  ^A  szabalyrendeletek  ellen  szUkseges  a  felebbe- 
zes —  mondja  az  elso  megjerendez^si  tOn^eny,  az  1870:  XLII. 
t.-cz.  indokolasa  —  mert  jovore  a  szabalyrendeletek  en'enye 
nem  lesz,  mint  eddig  volt,  a  kormany  eldleges  jovahagydsaboz 
kOtve.  Meg  kell  tebat  az  egyenuek  adni  a  jogot.  hogy  hevenye- 
szett  szabalyrendeletek  ellen  orvoslast  kereshessen.  A  statutorius 
jog  a  legeminensebb  joga  az  autonom    hatos&gnak.    De  ez  emi- 


528  AZ    ONKOBBiJlMYZAT   HATASKOBB. 

liens  jog  se  gyakoroUmto  az  egyeni  jogok  B^relmevel'' .  —  Tehit 
jogsereleninek  kivdnja  elejet  venni  a  tc5rv6ny  a  felebbez^8  meg- 
engedesevel,  enn^lfog\'a  a  kormany  vizsgilata  CBak  a  tdrvenyes- 
Heg  kerdes^re  terjcdhet  ki,  a  czelszeriis^gere  csak  annyiban,  a 
mennyiben  :i  szabalyrendelet  csetleg  az  orsz^oB  erdekeket  az 
allam  erdeket  sertene. 

Olyan  szabalyrendeletekre  nezve  azonban,  melyDeknek  moj: 
alkotasat  valamely  tdrveny  teszi  a  tdrvenyhat^sag  kotelessegeve. 
joga  van  a  kormany nak  a  8zabalyi*endelet  hianyainak  potlasara 
modositasokat  vagy  atalakitast  kiv&nni.  (12.  §.)  Miutan  pedig 
belUg>'ekben  is  teheti  a  torv6ny  kOtelez(5ve  a  torvenybatosagnak 
a  szabAIyrcndelet  alkotast,  ebben  az  esetben  a  korm^nynak  meg- 
vannak  a  fenterintett  jogai  a  szabalyTendelettel  szembcn,  es  \ef;»o 
Horban  ily  esetben  maga  a  kormAny  hozhat  szabilyt. 

Altalaban  azonban  nines  joga  a  kormanynak  a  szabalyren- 
deletet  modositani,  valtoztatni,  ugy  bogy  vagy  elMtja  a  kornianv 
a  Hzabalyrendelotot  a  beniutatAsi  zaradekkal,  vagj'  pedig  ezt 
niegtagadja,   liatarozatat  indokolvan,  de  a  szabalyrendeletet    nem 

niodositliatja. 

Az  onkoriiianyzat  onall<'>sagat  nagyban  csorbitja,  ha  a 
k(»nnaiiynak  az  onkorinai.yzati  iniezknUsrkut  meg\'jUtoztat()  hat<'>- 
saira  van. 

Miutan  az  unkormanyzati  hataskorben,  a  sajat  beltig}'ek 
triTii.  az  onkormanyzatot  altalaban  (inallosag  illeti  meg,  a  kor- 
manynak altalanos  utasit<')  liatosaga  nines  es  Altalaban  nines  eg}'es 
meghatarozott  esetre  vonatkozo  utasito  bat6sAga  sem,  mindezek- 
bol  folyolag  annak  kellene  kovetkezni,  bogy  a  kormanynak  az 
onkonnanyzati  hatAskorben  az  egyes  esetre  vonatkozo  v^grehaj- 
tasi  akaratnyilvanitAsi  (intezkedesi,  hatarozasi)  joga  nincscn  vag}'is 
maga  uj   intezkedest  nem  teliet,  I'lj  hatarozatot  nem  hozliat. 

I  logy  a  torvonyjavaslat  a  felebbezett  hatArozatra  a  kor- 
manynak mily  jogokat  akai-t  adni,  errol  teljesen  hallgat  az  indo- 
kolas.  Az  1S7():  XLll.  t.-cz  azonos  rendelkez^seinek  indokolAsa 
iital  arra,  hogy  az  t»gyen  jogai  elegge  biztositottak  ugyan  a  tiszt- 
viselok  i'elelosHegf*  altal.  de  miutan  a  karpotlas  esak  a  jogtalan 
rs<'lekmeuy  kovetkezmi'nyeit  orvosolja,  szUks^g  m6dot  nyi^tani 
a  lehu'k,  liogy  lVlrl)l)ezese  altal  magjit  a  jogtalan  vagy  serelmes 
i'selekmenyt     akadalyozliassa    meg   h    kC^zigazgatAsi    nton    legyen 


AZ  OnkormAnyzat  hatAbkObe.  529 

kepes  elharitani  a  rendes  biro  el5tt  inditando  keresettel  Ossze- 
kotdtt  bajokat.  —  A  cz^l  tehat  a  jogtalan  vagy  s^relmes  cselek- 
meny  megakadalyozasa.  Ez  azonban  nem  kivanja,  bogy  felebbezes 
eseten  a  kormanynak  inegvaltoztat6  hatos^a  legyen ;  ide  el6g  a 
megsemmisites  es  uj  eljarasra  utasitas  is. 

Ezzel  szemben  azonban  gyakorlatunk  a  felebbezes  folytan 
'eloallo  kormanyi  feltLlvizsgalatnak  a  legkiterjedtebb  jogkdrt  adja. 
iigy  bogy  a  kormanynak  nemcsak  niegsemmisit^sre,  uj  eljarasra 
valo  ntasitasra,  hanem  arra  is  van  joga,  hogy  onkormanyzati  bel- 
ligyekben  maganosok  felebbezese  folytdn  teljes  hatalommal,  meri- 
toriasan  hatarozhasson,  maga  int^zkedjen  es  pedig  nem  csak  a 
jogszeriiseg,  de  a  czelszeriiseg  szempontjab61  is. 

A  maganosok  felebbezese,  ha  a  hatarozat  egyesek  jogait 
serti,  ezek  jogainak  serelmek  elleni  biztosit^dra  is  szolgal,  ebb51 
azonban  a  kormdny  int^zked^si  jog&nak  sziikseget  nem  lehet 
levezetni.  Az  egyes  allampolgarnak  ketsegkivUl  v^delemre  van 
sziiks^ge  az  Onkormanyzat  41tal  elkovetheto  jogserelmekkel  szem- 
ben is.  A  tdr\'6nybat6sag  sajdt  belUgyeiben  valo  onall6  intezke- 
<lesi  es  hatirozati  Jogdnak  az  felelne  meg,  ha  a  s^relmes  hata- 
rozat ellen  biroi  vedelem  (a  kozigazgatasi  birosagnal)  adatnek, 
a  mint  az  egyes  t5rvenyhat6sagi  organumoknak  az  5nkorm&ny- 
2ati  hatdskOrben  hozott  hatirozatai  ellen  kUl5nben  is  lehet  a  kOz- 
igazgatasi  birosagnal  orvosldst  keresni. 

Az  Onkormanyzatnak  olyan  allamias  felfogasdban,  a  minot 
nalunk  Kuncz  Igndcz  kepvisel,  az  Onkormanyzati  hat&rozatok 
felebbezhetos^ge  elvileg  nem  korldtozza  az  5nkormanyzatot.  E 
felfogas  szerint  ugyanis  az  allami  Onkormanyzatnak  nines  az 
allamtol  killOnbozo  jogkdre,  tehat  a  felebbezes  azt  nem  is  cs5kkent- 
heti.  Kormany  es  c^nkormanyzat  eg}'seges  411ami  munkat  teljesi- 
tenek  s  az  dllami  Onkormdnyzat  marad  az,  a  mi,  ha  minden 
hat^ozata  ellen  jogi  ^s  ezelszeriisegi  szempontbol  felebbezni  lehet 
is.  mert  hisz  utdbbi  esetben  a  nemzet,  mint  egyetemes  dllam- 
szervezet  biralja  felUl  azt,  a  mit  partikularis  szervezetben  tett 
i}d.  m.  60.  1.). 

A  mi  konkr^t  viszonvaink  szerint  azonban  az  onkormanv- 
zat  nem  dllaniigazgatds,  hanem  —  a  sajdt  belfigyek  intezese. 
az  dnkormanyzati  hataskdrben  ezen  sajdt  belUgyekben  val6  5n- 
all6  intezked^s  es  hatdrozds  foglatatik.  Retsegtelen  tehdt,  hog}' 
az  Onkormdnyzati   hatarozatok  korlatlan  felebbezhetOsege  s  azok 

▲THRHAEUM.  34 


6rdemleges  fBlllvizBgAluta,  ijj  int^zbedes  t^tele  a  korminy  slu! 
nz  tinkormaoyzatiuik  intezkedeai  ^s  batirozisi  OoAlluudgit  egisten 
illuBoriusBa  tebeti. 

Ha  hozzivesBzUk  ezekhez,  hogy  a,  v^grehajtaa  szervezke- 
(lesi  6a  kOltaegmegilliipftasi  mozzanatainil  a  komianynak  azinten 
oly  Jogai  vannak,  nielyek  az  (Inkorm&nyKat  on&lio  intezkedet^i 
JDgAt,  melyet  tOrvenjIlnk  az  iinkorminyzati  aajat  belUgyekben 
elvk^nt  statu^l.  illusoriuaKa  leseik,  akkor  litjuk,  bogy  meg  ezen 
iieni  allami,  hanem  csupkn  belyi  ilgyeU  vil«lere  degradalt  Bnkor- 
manyzatunk  is  miiy  aziik  hatirok  kilzt  niozog. 

Az  1870.  evi  XLII.  t.-czikknek  az  az  illdaponlja,  mdy 
azerint  az  OnkormAnyzat  Rem  iltlami  flgyint^zes,  hanem  a  tSr- 
v^nyhatdaAf;  sajit  belQgyeinek,  lielyi  Hgyebnek  az  intiz^ee,  rigy 
latazik,  maradando  tQiTenybozasunkban.  Az  1901.  evi  reform- 
javaslat  in  a  lielyi  Ugyeket  tekinti  az  Unkormanyzat  aajatk^peni 
teendSinek.  Az  indokolaa  azerint  ^az  (Inkonnaiiyzat  az  illami 
koiiigazgal&g  kcret^be  tartozo  t«Piid3k  ellAtiea  aJol  felmentelil'. 
hogy  eg6sz  erej6t  sajit  feladatainak,  heiyi  erdekei  is  rz&jai 
szDigdtnliJnnk  szenlelltessi'.  Ez  az  a  ter,  a  meljre  az  autonomii- 
nak  Qsazeo  t«v6kenyBeg£t  fisszpontoaJtania  kell  a  melyet  visxont 
a  kOzponti  hatalom  az  dllam  lelUgyeletd  jogainak  s^rtetlen  niPg- 
iH'Aaa  mellett  a  lehetJ!  Unilloaag  ea  e/abad  mozgassal  ai  on- 
kornianyzat  reazere  dtengedhet". 

Az  iinkorminyzatot  ezen  sajat  belQgyeinek,  a  belyi  Qgyek- 
nek  intez^aeben  Sn^daAgnak  kellene  megilletni.  De  az  Snkur- 
minyzati  v6grebajt^anak  tenyleg  alig  van  oly  el  erne,  melyn' 
voDHtkozolag  a  kormany  felUgyeleti  hatalma.  a  mint  az  valosii^- 
gal  gyakoroltatik,  ezt  az  onill^  intezeat  ki  ne  zami.  KaionOsea 
a  kormAny  erdemlegea  megvaltoztald  bat^^aaga  az  SDkormanyziti 
Ugyekben  hozotl  batarozatok,  intozked^sek  tekintet^ben  eemmi- 
kipen  ae  fer  meg  az  On  kormany  zati  t^int^z^anek  ton'^ayBnk- 
ben  is  hangoztatott  onalloB^gaival.  Helyesen  utalt  Obyczy  t% 
elafi  mcgyerendez^si  javaslat  targyalisa  alkatmival  arra,  hugy 
a  megyei  aiitonomia  a  kormany  befolyAaa  altal  teijesen  megfem- 
raialttetik.  Szentkir&lyi  az  Onkorni&nyzat  ea  a  korm&ny  viszonyan 
azon  elvet  kiv&nta  alkalniaztatni,  bc^  ,a  niegj6k  oly  vegidaei- 
kct,  melyek  kirekcsztoleg  aajAt  maguk  helDgyeit  illetik,  felsJibb 
helybenbagyaa  nelkQl  is  v^giebajtjak,  oly  v^gz6aeikel  ellenben. 
melyek  az  orszag  kSzUgyeivel  vagy  szomszMainak  erdekeivel  eriiii- 


:  hatAbkOre. 


kezaek,  caak  miniszleri  lielvbenhagjas  aUtn  \'i^betik  Ibgaiiutba,  a. 
felebbfolyamodaa  a  niegyu  birmely  vegzes6tfil  bArkinek  is  azabad- 
sag&ban  silvan".  (EaznietOred^kek  a  varmegyek  rendelkezeserdi, 
Budapeati  Szemie,  lij  folyam,  VII.  kOt.  167.  1.)  —  Azonban  jog- 
fpjlSd^fiUnk  ezzel  az  aJapelvvel  teljesen  ellenletea  iranyt  vett  az 
iSnkorniaDyzat  aajat  hatsak()rbeli  Unillds^a  tekintetebeu. 

Se  a  kepviselfihazhoz  valo  feliraai  jog.  ae  a  kdzigazga- 
tdai  biriakodaa  nem  bizlositbatjsk  keltS  haliiyoBsaggal  az  Unkor- 
manyzat  aajat  bataakdrbeli  on&Uoaagat.  A  bir^kodis  tekintcte- 
ben  maga  a  kiizigazgatAai  biriakod&srol  eziiio  tOrv^nyjavaslat  indo- 
koliaa  eliameri.  bogy  „a  tOrvenyhatiisagi  QDkorm&nyzal  rdazere 
a  Jogoltalom  eaak  akkor  leaz  hataJyoaan  ea  teljesen  aztrrvezhetS, 
ba  a  torv^nybatosAgnak  az  allamkormanyboz.  valamint  a  kSzigaz- 
gatisi  balosagokhoz  ea  kSzegekhez  val6  viazonya  Jogi  alapokon 
rendeztelik :  nevezeteeen,  ha  Wrvetiyben  reazleteaen  kOrtlliratik, 
bogy  mikor  ee  mennyiben  tagadhatja  oieg  a  korni^y  j6v^hagy&~ 
aat  a  t3rv6nybat()Bigi  szabalyrendelettJil  es  bat^rozatt<)],  bogy  a 
komiiny  ^s  a  kezigazgalaai  liatda&gok  mennyiben  6a  milyen  el6- 
felt^telek  fenforgaaa  eaeteben  avatkozfaatnak  a  tSrvenyhatoaag 
ligyeibe  a  vegre,  ha  a  torvcnybatoaAg  enkormanyzati  (antonomi- 
kua)  batAskiire  a  tiibbi  hatiakSrOktOI  elkUlOnittetik".  (Indokol&s 
m.  1.)  De  jellemzU  a  mitiiszten  intezkedfaek  ellcn  adott  biriii 
oltalomra  n^zve  a  javaslat  indokolaaanak  eme  reaze:  ,a  bir6i 
<jltalmat  a  miniazterek  int^zkedeaeire  ea  hozott  hatirozataira  ia 
kilerjeaztendSnek  taliltam,  de  caak  oly  eaetekben.  melyekben 
azok  elaii,  belyeaebben  kifejezve  egyetlen  fakban  jarnak  el  a 
melyekben  uz  (^lao  foku  dontea  Joga  aJantabb  ill6  bat6aagra  it 
nem  ruhazhatd.  Az  oka  annak,  bogj-  a  biroi  bataakflrt  ezen  ese- 
tck  kJ)zQ[  ia  azokra  v61teni  ezoritand6nak,  iiielyek  a  tQrrenyjavaa- 
latban  kOrUlin-a  vannak.  abban  rejlik.  bogy  a  vegrehajti3  hatalom 
kepviaeleteben  elJAru  knrmany  tekintelyere  ^s  hatisira  nem  tal&l- 
nam  fidvitanek.  ha  az  az  okvetlen  azUkaeg  eaetein  6a  mert^ken 
till,  miiiden  apr6-ctiepr<>  Ugyben  6a  minduntaJan  a  biroaagok 
it^loaz^ke  el^bc  allittathatnek".  (Indokol&a  82.  1.) 

Fentebbi  fejtegeteseink  eredm^nye  ai,  bogy  mai  tOrvfiny- 
hat6sigi  Snkormanyzatunk  a  nem  ill]ami  kyzigazgatiat  k^pezti. 
belyi  Qgyeknck,  az  JJnkoi-m^nyzat  aaj&t  beliigyeinek  nagy  reazben 
a  kormanytitl  nigg6  intez^ae.  Ez  az  intezea  ugyan  tOn-enyQnk  sze- 
rint  is  Qnallu,  de  ligy  a  tfirvenyea  rendolkezeaek,  mint  a  gyakorlal 

34* 


I 


r 


I 


kjutjtmamik,    tgj   Utnik.  bofj'  vjafah   Urri^hM 
Mi«tt   u   Hakonaiayutaak    a   kasfdadatok 

CMk    i£r   Urtocu   lebeta^gcwneL   ba  e  mttadeatre  a  kaaa^ 
gjimkwUaa  mcBBd  j(d>ban  IdterjeaEtetik. 

A  r^bb  nuKyar  f^ogaa,  mdy  epp  igr,  anat  aa  ^^ 
nen  fcU  kUAnba^et  az  ankonnanyiat  aha]  elUtatt  i^yA  Imb 
&»»>  McinpuDtl>il,  bogy  orsiago*  ra^  bd]i  6rddifek-e  a>at  • 
Urinily  kftd  crdeke)jeaek  is  ama2  Bgyek.  azok  imezeaet^  m 
•liami  igazgatis  mtikSdes^  latta.  felel  meg  ax  link  in  ■■■jib 
valMi  fngalmAnak.  Ezzel  azemben  a  mini  az  finkonB&Rjija  Matt, 
franczia  ^  irtiKtrak  Rilddo  is  ojabban  kialaknlt,  ax  men  iboa 
I^eknek.  Iiattem  az  <JnkoniianTzxti  testfilet  belji,  ^niaai^ 
4pdd[ll  dgyeinek  int«zeae  e§  a  helyi  reDdeszetnek  _ 
Pedig  me);  a  rend^Hzetoelc  beiji  Dgjkeot  t-ald  fdfogasa  ia 
•oUiaUi, 

A  renil^szel  ugjania  tenneszetenM  fogvd  orazigoa  Igj. 
mi-Tt  l^nyegileg  azoknak  a  kilbi'  felteleleknek  a  biztositAB. 
mely  klllflii  ulitfelt^telek  mdlrtt  a  tarsadaloin  es  az  allam  a  saga 
rendeit  ^lelroQkitd^^t  liuborltatlanul  kirejtbeti.  Ezeknek  a  UitS 
felt^tnlvknttk  az  cg6ez  orszagra  nezve  kell  biztosittatniok,  aaUr 
e  mvllf^tl  H  kJtzrenilnek  vannak  oly  felt^telei,  melyek  elaS  ooriMa 
a  Hziikobb  helyi  kapcBolalokat  ^rdeklik.  Ae  dsszef&ggps  a  hdji 
ia  onzkgo*  6rdek  k()zt  azonban  nyilvaDvalu  abbol,  bogy  a  kSc- 
retiii  ezen  r^Hzle^s,  helyi  felteteleioek  ine<rzavartataaa  ia  ax  eg^*i- 
nek  rendj^t  veHzelyeztetfaeti.  ICzeknek  a  fclt^teleknek  meglete  tebAl, 
ha  belyileg  a  legszlikebb  t^ren  erveoyeatllnek  is,  vegeredmenyben 
niiiiilig  orezigoB  erdek.  A  rendeszet  ezek  szerint  helyi  Dgygjip 
eK^8xnii  itiilia  an  valik,  bir  a  kiizrend  featartas&nak  vannak  csal 
azoii  fliiikcbb  kOrre  Bzoritkoz<i,  belyi  feltetelei  is.  mely  felt^lelek- 
neik  kitrUlir^at  tOrvftnyeink  szerint  fliikorminyzati  testUietek  (tdr- 
v^nybatt^H&gok  6b  rendezet  tanicBii  virosok)  is  es!ikSz6lbetik.  A 
rend^Bzet  ront«imlJtett  jellegW  el^g6  mutatja  mir  maga  ai  a 
kOrUlin^ny  ia,  bogy  rendazerint  kivonatik  az  iiokonndnyzat  hatas- 
kUrtbOl  mindonlltt  ottaii,  u  hoi  aiinak  orezAgoB  frdckiisege  ki- 
vAldlag  eiatfirbe  helyezkedik  (iillamrend5rB6g). 

Dr.  Balogh  Art/iiir. 


IRODALOM. 


Griechische  Denker.  Eine  Geschichte  der  antiken  Philo- 
sophic von  Theodor  Gomperz.  Zweiter  Band.  Leipzig,  Veil  et 
Comp.  1902.  8»  615. 

Hat  eve,  ho^  e  nagy  osszefoglalo  mimka  els6  kdtete  megjelent.^ 
A  tudos  vilig  csaknem  egyhangd  elismeressel  fogadta  a  mttvet 
es  a  mttvelt  kdzQnseg  legfelsobb  retege  is  lelkesedessel  olvasta.  Es 
valoban,  a  mint  az  elsore  r&szolg&lt  cgy  szigor6n  tudomiiiyos  kutati- 
sokban  eltelt  elet  vegso  eredmenyeivel,  ^pp  ligy  megerdemelte  a 
masikat  is  f51fogisinak  eredetisegevel,  szellemenek  friss  kOzvetlen- 
segevel,  stiljenek  gazdagsag&val  s  erejevel.  A  nemet  irodalora  a 
XIX.  szizad  eleje  ota  szamos  Ssszefoglalo  mttvel  aj&nd^kozta  meg  a 
tiidominyt  a  gOrijg  philosophia  k5reb61 ;  kOztlik  nem  egy  kivil6  van, 
ha  valamely  egyoldaliisig,  felszegseg  vagy  rossziil  ertelmezett  con- 
servatismus  nemileg  meg  is  csiJkkontik  ertekuket.  Mindenek  fOltttt 
pedig  ott  van  Zeller  hatalmas  alkotisa,  a  „Die  Philosophie  der  Griechen", 
az  oknyomoz6  tOrtenetnek  vaI6s&g()s  mintaja. 

Megis  azonban  mind  e  mttvek  kizar6Iag  a  tndom&ny  emberei 
sz&m&ra  keszultek.  Nemcsak  reszletessegiik,  m6dszeriik,  targ}'al&suk 
mikentje  folytin,  hanem  egyben  stiljuk  nehezkessege  miatt  is.  E 
reszben  Zeller  miive  sem  kivetel.  Elgondolhat6  ezek  utAn,  hogy  egy 
nagy  tud68ban,  ki  az  anyag  tudomanyos  Osmeretere  nezve  semmiben 
sem  &11  ak&r  Strurapell,  akar  Gladisch,  ak^  Pranti,  vagy  Zeller  mogOtt, 
de  szivevel  s  fogekonysagdval  kftzelebb  hajlik  a  mfiveltek  nagy  tCbb- 
segehez :   fttlebredt   a   vagy,   hogj'  a  gOrOg   gondolkod&s   csoddlatos 

^  Ismertettem  a  Budapesti  Szemleben  1896.  nov.  A  gorog  gon- 
dolkodds  kezdetei  czimen. 


vilig&t  inegfiHmertease  u  a  luaga   De/6pontjinak   magi 

nagy  seregeket  kalauzoljoD  „unde  longe  et  lato  prospectus  est*. 

Gomperz,  a  papjTuaok  kitiinfi  vizBgAloja  is  az  aristDteleM 
iratok  egyik  legjnbb  OsmertSjc  v&llalkuzutt  x  bAtran  v&llalknzliKlntl  i^ 
e  QemeB  fOlidatra.  H&rom  kOtelre  ton'ezte  miivet :  az  elaSben  a  Sokrates 
d^tti  phil<i!-')phiit,  a  misodikbati  as,  arany-kort,  Snkratest,  Platont  e> 
Aristotelest,  ve^'iil  a  harmadikban  az  iakol&s  boloselkedest  volt  tir- 
gyalandi5.  Ak  e\s6  k^ti^t  me;;  is  maradt  az  eleve  kijelfllt  ktirlitok  ktfit. 
de  a  mAsodik  Siikratesen  ti^l  csak  Ptaton  teljea  tUldoigozi&kig  jiitott  el 

A  oa^y  kOtet  tebit  a  valddi  belleo  gondolkodae  eredetenek 
bist6ri&jit  adja  do,  kilKeppi)iitj&ban  a  ket  ftihdssel ;  asonban  a  kjteep- 
pont  kOriil  egfisz  csillagretidszerek  keletkeznek.  Sokratest  Xenopbon- 
nak,  a  cynikuaoknak,  a  me^acai,  elis-eretriai  es  kj'renei  isknlaknik 
kiaSreteben  litjuk.  Csupa  egymastil  elCtS,  stii  homlokegj-eneat  ellen- 
kex6  elvek,  vilagfitlfog^,  erkSlcsCk  a  me^ria  mind  az  egj  Sokrstes- 
{6\e  bOlcses^get  vallja  kdtfejenek.  Platim  meg  fClsegeaebb  kiseretben 
elenik  meg :  sajM  niQTei  kiserik  candAlstoa  gazdsga&gban,  miiidvegig 
ktSvetkezeteH  fojludesben,  a  kannyflTerti.  YidAm  .ifjfiaigt^l  a  felkOt 
fOle  emelkedS,  az  ege^z  mindense^t  ditaltekintS  bfllcscse^ig. 

E  ket  beroat  &llitja  b&t  Gomperz  miiTe  pl6t]?rebe.  Azoobui  a 
batter  rajz&ra  6a  szlnezeacre  forditott  gondja  seiumiTpl  sem  kiaebb, 
mint  a  minuvel  Sokratesl  es  Platont  dolgozta  ki. 


A  g<fr!fg  urkSlcs  kiomelkedeset  a  verbosazfi  osl,  AUati  int«Z' 
menyebtil,  a  jog  es  jogerzet  fejifideset,  az  emberen  uralkod6  istenaeg 
eszroenyibbe  vAlt  fOlfogis&t  a  h&rom  nagy  tragikuson,  kilztOk  leg- 
kiv&lt  Aeschylusoii  mntatja  meg.  Az  erkBlcs  ez  egyUttfejlSdese  an 
^rtelemmel,  eiakoBziti  a  kort  a  rpndejiett  v4roai  filetre,  illami  letre. 
polgari  Sntiidatra  hs  harmoDikus  mUveltsegre. 

Az  emberiseg  ez  Aldaeai  pedig  ieggazdagabban  Atbenbea  vinilt«b 
ki.  Oompcrz  kUlUB  fejezetet  szentel  Atliennek  a  az  atbenieknek.  Ki- 
fejti,  mi  tette  nagygya  e  v&rost;  mint  lott  Jonia  taanyatl&sa,  az  o.-i 
kulturfesitekiiek,  Uiletosnak  bukasa  iitin  a  hellcn  azellem  kCzep 
poiitjivi, 

,Mi[id  az,  a  mit  a  gOrOg  kulturtra  nezTe  kedyozo  fitltetelekrol 
elmondbattunk,  teljea,  sSt  fokozott  mert^kben  All  AttikAra.  A  gftrOf 
BzAraxfOldDck  e  legkeletibb  cai'ivaa  a  azegenyea  ^^yugatnak  a  Eszaknab 
teljesen   batat  fordit  a  vAgyi3dvB  oyujtja   ki  karjait  a  Gelet  e  ennek 


dsi  mttTeltsege  fele.  Ua  a  HzirazfOld  deli  calicsin.  p^IdAiil  a  Cap 
Suoionon  levo  Athene-ti'mplom  lepc!>om  allunk,  alckur  piUantAaimk  a 
kSzeli  Keoara  esib  s  a  szigetorsz&gba  tSved.  mely  eaziwetlen  veset 
it  AsHJiba'.  Fjtldmiveles,  baromtenyeaztes,  hajtizaa  e^kent  meglelle 
a  maga  teruletet,  es  a  ffildrajzi  fekves,  a  lako^ok  foglalkoz&aa,  faji 
jelleniiik  mind  folytonos  kiizdelemre  ntalla  okrt,  (ic  egyiittal  biztosi- 
tiitta  a  harrz  eredmenyeirSl. 

Mioden  OsHzemlikOdOtt  itt  lura,  hugy  az  erkOlcs,  szellem,  ertelem 
barmoDlkuNan  fejlodjek,  Soba  iiep  nem  volt,  roflynvk  ^let^ben  a  fej- 
ludes  e  hannoni&ja  oly  megk&p6n  jelentkezett  volna,  mint  Atbenben. 
.Cgaknem  eszrevDtlenlll  siklott  At  a  kiriUysag  az  alkotmanyos  fcjlod^s 
ro&gndik  fokitra,  a  nemi^sseg  uraJmara.  S  epp  I'igy  ill  a  dolog  a  kSvet- 
kczo  fcjlodesfoko^ialtal,  ucly  lansi'i  tiatadaHban,  crtaknom  hRzag  n^lklUi 
Atmenetekbeu  a  kJlznck  mind  azelcsubb  kOreit  vonta  be  a  politikai 
jogokbia  vsi6  r6sivetelbe  a  vegre  is  a  nemeaseg  uralm&biil  a  nep- 
uralomhoz  vezette  &t'.  Haga  az  eg  is  hegyesen  moaolygott  e  tat 
fHldre.  Cnrtins  EmS,  Attika  lelkes  oa  kitiinS  tlamerfija  azt  vallja,  hagy 
«  nsid  gyiimSlcsei  ma  is  meg  izeaebbek,  finomabbak.  bogy  egy  giiritg 
begynek  aiuosenek  illatoaabb  ffivei.  inint  a  Hymettoanak,  a  mehek 
hires  legelojenek. 

Azonban  ti'daagoaaii  merdiiz  es  ket«3  ertekll  az  az  inducti6. 
m>'ly  ('gy<?a  tiilajdonaigok,  jellemvonaaok  reazeaeill  egesz  egyseges 
neppket  tiintet  RII,  Ez  itaiSiiositiank  siiliaaem  miigblzliaWk  ea  niRnnel 
fL>jletti!bb,  gazdagabb  es  tUbboldali'i  valamely  nep  kulturilia  elete, 
ann&l  inkibb  megl'usztjak  ez  italiiioa  jellemzeaek  jog4t61  az  egySnt. 
ts  Athen  nagyaiga  nem  is  annyini  az  &b  iod  faj  h  a  meg  teljesebben 
kivirigzott  attikai,  szorosan  veve  pedig  atheni  Q^p  tehets^geiben 
gySkeredzik,  mint  a  nagy^zabisili.  eredi'ti  lingelmu'kbeu.  Pedig  uyilv&n- 
vai6,  hogy  a.  langelme  mindig  a  mindenhol  egyeni,  Az  pgyenisSget  nem 
oyiigjtztfik  1e  Ulami  intezmeuyek.  miut  Sp&rlAban,  bol  a  gyermek- 
nevelea  t^Ijescii  az  Allam  gondja  volt  es  nemcaak  az  ifjak,  banem  & 
tiatal  bizaRnk  is  a  kasz4rny&ban  laktak.  A  mi  klJzOs  viitt  Ath^nben, 
g^'e^ged  kOteiekk^nt  flizte  fissze  az  egybeilloket.  az  fiaazetartoBand^aig 
meleg  ea  j6leHo  erzeaet  koitotte  fiti  es  ,miiitegy  vedfl  takaro  volt, 
mely  alatt  eredetiseg.  saj&tiiaa&g  valtnzntos  azinben  a  alakban  kelel- 
fcpzhetett  a  eraaOdhetetf . 

Azonban  ketelil  fegyvcr  a  goodviseles  kezebcn  a  l^gebne  es 
eredetiseg.  Athen  robamosau  emelkedett,  virigzott.  eljutott  a  szellomi 
alkotAs  legmagaaabb  cst'iettaira,  »z(^rencsea  h&bonik  kSvetkezteben  tul- 


nyoint^  ellensegen  diadalmaskodott,  kHzeppoatfivi.  ISa  az  ogeas  gGrOg- 
aegnek.  S  itt  h  lingelniek,  a  iiagy  badvezerek  ea  AUamferfiak  « 
elkapatva  a  telbetetlen  hatalninvigytdl,  .minden  elmaradt  villalkozist 
eIiDula:»Ktott  Hikemck  tekintett*.  mint  Tbuk^'dides  mondja ;  ^  dcdi 
volt  a  .tfiilld  tnert«kiiek''  cmbere.  a  ki  beUtta  volna,  hogy  a  kja  Athen 
kormisyfonnija,  illadalmi  alakulilsa  iiagy  megerfitetee  a  sz  cgyenaAly 
elvesztese  neiktil  nem  terji^sKthi^tcl  ki  az  iijonaan  keletkezett  .nagy- 
bstalomra'. 

igy  kUzditttek  egymiNsal  a  legellenCeteaebb  tenyczok  a  vilignak 
akbimxi  elHo  v&roaAban.  Ez  volt  az  ^lam,  a  tudiiiuany,  a  mUveszetek 
3  a  kilserkffloH   illaputja,    mikur   ama    ferfiil   szUletett,    kitol   i 
faktorok  I'lJ  koi'^:cikaii3k  iduszamitutiat  kezdheljiik. 


I  smrief     I 


.Vil^gDH,  nagy  erejQ  elmek  akadtak  mindeo  szisadbari  s 
azivekbeo  seui  ntutatkozott  gyaknrta  eget6  azUkseg.  De  forro  a 
bideg  {6  alatt  ritka  egyeaiiles,  s  minden  jelensegek  kilzt  a  legritkalib 
egy  Hzokatlanul  hatalmasan  miinkiild  hkjv,  niely  minden  eleven  erpjet 
nira  forditja,  hogy  a  ilit  bidegon  tartaa  —  hasimlatosati  g6zkaz4iiliot. 
mely  jegtndvL't  mozgat.  Kve'frek  telaek  el,  mig  egy  iljen  kapcsolal 
laegiijul  nagyobb  azabtebaii.  De  bogy  ritkaaigiert  karpiStoljun,  nlv 
hatist  gyakorol,  mttly  evszizak  Bornn  eltart,  a  neJkiil,  bogy  kimerulnif. 
Hogy  az  efajta  jelenaeg  oly  ritka,  annak  uka  nielycii  emben  tenne- 
azetiinkben  rejlik.  Minden  entiiiiaiaamuaiiak  m&r  uagiban  az  a  czclja. 
bogy  az  iutellectua  sneinot  nem  megviUgoaitsa,  hanem  meguvaiji. 
Uiaz  minden  effoctus  ily  irinyban  eziikott  hatni.  A  nicgBgy^leaben  !•  a 
tenyek  megiteleseben  elfogulatIaas4g  csak  ott  lebetfi,  a  hoi  em  a 
pirtatlansig  —  vagyia  be  effeotus  bianya  —  elSkeazEtette  a  talajt. 
Franklin  BeDJatnint  a  jozanaag  entbusinstajilnak  neveztek.  Ez  elne- 
vezes  Mokkal  nagyobb  mertekben  ill  Sokratesre". 

E  ritka  tolajdonsig&val  Sokrstea  egy  moralt  alapitott  meg. 
lui'lybfil  szAmos  szekta  h  ezek  reven  millio  es  inilli6  ember  meritelt 
kirp6tli8t  a  lehanyatlott  a  bitel^t  voaztett  nophiteit.  S  e  toneneti 
jelenaeg  okainak  kutatasit  tartja  Gomperz  Dgesz  mfive  egyik  legfRbb 
filladat&nak.  (Diesem  uiigeheiieren  geacbichtlicben  Pbiinomen  gerecht 
zii  warden,  dies  ist  eino  der  wichtigaten  Anfgabeji,  mit  deneo  dieses 
Werk  sich  zn  beschiLftigen  hat.) 

Csak  Athen  sajitszerii  t&rsadalnu  ea  kCzviazonyat  magyaraa- 
hatjik  meg  Sokratea  killsfi  e1etm6dj&t.  A  SileDoa-arcza,  bizur  viacletfl 


IRODALOM.  587 

ember  napli08szat  a  piaczon  j&rt,  megsz61itott  mindenkit,  ak&r  Osmerte, 
akir  nem,  beszedbe  bocsitkozott  yele  l&tsz61agjelentektelen  t&rg}'akr61 
es  kdnnyed,  alig  eszrevehetfi  itmenetekben  reitert  a  legfontosabb 
kerdesek  t&rgyal&sira :  mi  az  ereny  ?  mi  a  j&mbors&g  ?  melyik  a  leg- 
jobb  iUlamforma*?  S  a  rongyoH,  mezitUbas  ember  elott  nem  volt 
tekintely,  melyet  ironidjdtdl  megkimelt  yolna.  S  a  helyett,  hogy  elhall- 
gattatndk,  evtizedekig  tflrik,  sot  a  legelokelobb  ifjak  szegodnek  kisere- 
tebe  es  bejuttatjak  meg  Perikleshez  is,  ki  akkor  ktJztdrsas&gi  illam- 
ferfid  letere  hatalmasabb  es  befoly&sosabb  volt  b&rmely  monarch&n&l 

Sokrates  h&rom  f6forras4nak,  Platonnak,  Xenophonnak  ^s  Aris- 
totelesnek  kritikai  meltat4sa  ut4n  Gomperz  megkiserli  a  bOlcs  taniti- 
sanak  egybefoglal&sit  lehetoleg  egyseges  es  emelkedett  szempontb61. 
Hogy  itt  o  is  ki  van  teve  a  talalgat^sok  ^s  tulz&sok  tevedeseinek,  az 
mind  a  harom  forrismfl  termeszetenek  okvetlen  folyomanya.  Hiszen  a 
kritikanak  soha  sem  sikeriilhet  tObbe  eldQntenie,  hogy  a  platoni  par- 
beszedek  h6se  mennyiben  azonos  os  kepevel ;  es  valoszinflleg  vit&s 
kerdes  marad  meg  oly  szorgos  katatasok  ut4n  is,  hogy  a  Memora- 
biliak  szerzoje  mennyit  adott  a  maga  szegonyes  fant4zi&jib61  a  Mester 
alakj&hoz,  s  mennyi  val6ban  Sokratese.  Vegre  Aristotelesnel  eppen 
seggel  nem  lehet  megillapitani,  hogy  a  mikor  Sokratest  idezi,  hogy 
vitAzzon  vele,  ot  magat  vagy  a  platoni  dialogusok  Sokrateset  gondol  ja-e. 

Egy^bkent  is  Sokrates  alakja  eppen  azert,  mivel  semmi  ir&st 
nem  hagyott  h&tra,  s  mivel  rola  oly  sokan  es  sokfelet  irtak,  egy- 
mdst61  mfiveltsegre,  jellemre.  vilagf5lfog&sra  nezve  oly  igen  eltero  em- 
berek:  homalyossi,  legendaszerfive  lett.  Korunk  p&ratlan  szorgalmat 
fejt  ki  a  legend4k  e  kOdenek  eloszlat4s&ban ;  de  a  nagy  vastag  k5te- 
tek,  Pileiderer,  Joel  munkainak  terjedelme  korantsem  arinyos  az  eldrt 
vagy  meg  egyatal&n  clerheto  eredmenynycl.  Mint  igazi  nagysagot, 
Sokratest  nem  szemelyes  kSriilmenyeibol,  kort&rsaival,  tanitv&nyaival 
val6  viszonyaib6I,  hanem  egyetemes,  mely  s  nagy  hati^ib61  kell  meg- 
itelniink. 

A  sokratcsi  ethika  alaptetele  :  az  ereny  nem  egyeb,  mint  tud&s. 
Minden  b(in  csak  a  tudatlans&g  folyomanya,  minden  hiba  a  j6  nem- 
Osmeresebol  sz&rmazik.  S  onnelfogva  az  ertelem  gondos  kikepzese 
eg}'etertelm{i  a  jo  s  igaz  crkOlcsre  vaI6  nevelessel.  Minden  tiszt&zott 
fogalom  egy-egy  ereny  S  epp  ezert  volt  Sokrates  logfobb  tCrekvese, 
h()g>'  tapogatozva,  kiserletezve,  ezemyi  nehezseggel  kiizdve,  mennel 
tdbb  fogalmat  ^llapitson  meg. 


I 


Men  mjt  jdenl  u.  bo^  senki  s«ra  hibis  eubad  akirstilml? 
jelpni  u.  bog;  miod^D  bun  teTede^bol  ered.  tadadiBa: 
ssmbatwabtun  :  bogy  alaet  is  bun.  er<ak  tnvdes  i 
Hiss  n  ■  ,lefjr>bb  nlig*  fenyas.  Upfictal^  dr  « 
NjilTiDnli.  hng>-  Sokntmidc  teTcdnie  keUett,  Midfa  r 
ntindito  dkitd  fgj^vioi  u  artHB«4  letrimEte  fiH  s  u  ^kanlaafc  i 
K  janatolt.  I>e  t«T«d(e»ek  okt  nak  fWiigiflia^  li 
lye.  An  o  bite  u,  btipy  a  ki  jol  meteksiik,  ■ 
nMsiid  r.sdefcsiit  u  b<ddagu]aA.  Ef^  Goapcn  i 
egyoMilnstgara  es  gnknn  hclrtrks  Toltan,  jthrtj  ealefa 
BiiiikM  mx,  bngT  .ha  Sokistes  ki  cnaji  es  IwiMiigM^ii*  ■ 
tartja.  akkot  «xt  isiiuteDekeldtt  uett  tf««i,  Bert  fi  aa^  f| 
M^Jtelll  en^iL  »ib  ii«p«iick  oyplTe.  basna 


Xel)«bbai  itgowioba  s  mrb  agjaknriali  ekt 
aIkalMAi»  Sokrates  KorUthMciijta,  be  foeiiik  Iftni.  hanr 
■agy  gywkn^tm  buzsa  IdMttit  s  «oln  mif  aa  is.  He 


■  geadoIkodM   Plauwf  m  m^   iiUNi   AiiHutdtag  Mg; 


«■  ^  focateA  ■igillii^liiifari. Hjiiiiii^y    ^liliwiijiii  u 

MMM  niln.  D«  S^ntmMk  lulkMMlaB  «tdnMi  nmJ 

sipiaa^T  w  *  vaUdi  MeafiMtM 
ttMifaa  « 


If*  kflM.  a  kikkel   koet   fag^k.  a   kik  ttOtt   ha^oagHk.  | 
aaa  fila(<K  «•  Kfit*  igiaaahBalLiia  okia.  Mcff  a 


IRODALOM.  539 

erk()lc8i  fogalmaikat  es  ez  egeszen  vil&gos,  logikusan  megfogalmazott 
es  ellenmond&st  nem  t(iro  principiumok  szerint  rendeztek  be  iteletuket. 
A  cynikusok  az  egyik  p&rton,  a  m&sikon  a  kyreneikusok  minden 
botl&saikkal,  tdlz&saikkai,  meg  elfajul&sukban  is  ilyen  egesz  emberek : 
ezek  alkalmasok  arra,  hogy  romba  dOntsek  a  regi  es  opportunussi 
lett  vilagot,  mely  hitben,  erk(5lcsben,  tisztessegben  folytonos  alkudo- 
zasok,  kiserletek  tany&ja  lett  es  elokeszitsek  az  dj  yil4got,  melynek 
szelleme  is,  erkOlcse  is  egyseges  legyen. 


Vegso  elemzesben,  azt  tartja  Gomperz,  bogy  az  egy^ni  eudai- 
monistikus  erkOlcsQt  egeszen  elvethetjUk,  bogy  a  socialis  hasznot  tartsuk 
az  erki5lcs  es  politika  legfo  mertekenek.  Meg  enrol  is  lemondhatunk, 
a  nelkiil,  hogy  megsziinnenk  minden  intezmenyt,  tOrvenyt  vil&gosan 
fi^lismert  czelokra  vezeto  eszkdzdknek  tekinteni.  S  ha  csak  ennyit  is 
ismeriink  el,  akkor  is  Sokrates  talaj&n  &Ilunk.  ,,Valahol  ketten  egyiitt 
vannak,  hogy  emberi  dolgokrol  eszszeriin  beszeljenek,  kdzOttiik  idoz 
Sokrates*. 

Nagyon  erdekes  kOnyvenek  az  a  fejezete,  mely  Sokrates  veget 
irja  le.   A  kOznek   tudat^ban  a  bOlcs   hal&la  tigy  el,  mint   egyike  az 

9 

igazs&gszolg&ltatds  legnagyobb  tevedeseinek,  gyilkossagainak.  Es  val6- 
ban  a  mi  korunk  nezopontj4r61  tekintve,  Athen  polgirai  helytelentil 
is  it^ltek  es  a  nagy  boles  perenek  revizi6ja  okvetetlenUl  fOlmentessel 
vegzodnek  minden  nyugati  nepnel  De  Gomperz  azon  van,  hogy  tel- 
jesen  beleelje  magat  a  kOznek  akkori  hangulat&ba;  megdsmeri  es 
erthetonek  talilja  Sokrates  nepszertttlcnseget,  eg^sz  vadbeszedet  dolgoz 
Id  ellene :  a  peloponncsosi  haborii  megal4zta  Athent  s  f51emelte 
Spartat :  de  Lakonia  a  regi  tiszteletbcn  tartja  isteneit,  Athen  hitet 
elienben  megmergeztek  a  sophist4k,  elsotil  Anaxagoras,  leghatalma- 
sabban  Sokrates.  Hogy  nem  tanit  penzert,  az  csak  annil  sulyosabb 
▼&d  rea :  m&sok  igy  nehany  kiv&lasztottat  rontanak  meg,  ez  elcsOp^g- 
teti  veszedelmes  merget  mindenfele.  8  mino  hatasa  van !  mino  tanit- 
v&nyai !  Anthisthenes  kigiinyolja  az  isteneket,  Arislippos  alacsony 
kejek  ut4n  vad&sz,  Alkibiades  maga  a  romlotts&g  es  haza&rulAs,  Kritias 
szep  tehetsegeit  a  v&ros  belso  bekejenek  megront^&ban  meriti  ki. 

Anytos,  Lykon  4s  Meletos  adtak  be  a  vadat  ellene :  Sokrates 
vetkes  abban,  hogy  az  4Ilamt61  elQsmert  isteneket  nem  (5smeri  el, 
elienben  mis  demoni  lenyeket  hoz  be.  Abban  is  vetkes,  hogy  meg- 
rontja  az  ifjds4got   Indit\'iny:  hal&lbiintetes. 


A  tAr^-alifl  lefoh-isftt,  sz  egy  ta&vi  h&laddknak  igasi  bfilrshSi 
rnHxA  tiilbaszai.li»it.  &  bOrUinbi?ii  lefolyt  sztvszaggsto  jelen^eki^ 
tismcrjUk  re»>zheii  sz  Aptilo^abol.  ri'szben  PbaidonboL  Mennyir«  vi>ti 
jogos  az  itelet.  mely  a  meregpobarat  kezebe  adta.  axnn  ma  miz  nem 
viU^EOEik  !ienki.  A  nunthogy  ablian  is  egj  pUenseg  ett  jo  bsrit  b«i^ 
bitor  balU&Tal  peld&t  mutatutt  ri.  mint  raljaiiak  meg  nyngudtan  i 
derSlt  lelekkel  as  ^lett£l  aznk  is.  a  kik  netn  biMiik,  hogy  a  paradic^m 
OrOmei  kjlze  vonulnak  bp.  De  siUyos  jogUlsnsigot  kOvetnenk  f\  u 
ath6ni  n^p  elien.  ha  puaztin  ^lympathiAink  alapjau  dury&nak.  lelket- 
lennek,  iKazs&gtalaiuiak  IteJook  a  baliloe  itelet  miatt.  Sokiaten  mec:- 
taniwlta  az  allaint  let  legbiztosabli  alapjait :  as  isteaebbeu  ys16  bit^l 
es  a  tekliitely  elvet.  .Atb^nnek  netn  volt  fejedelmi  biza,  aliando  bad- 
sereg,  bureau kratiija.  AnnU  hiztosabban  kcllett  szamftajiia  pol^ini 
hflsegnre"  Dc  c  hiiseg  nagynn  ingadnzo  volt  oly  Tirosban.  melynpk 
lakosai  Togteleniil  fogekonyak  voltak  az  eld  azo.  a  tanitin.  a  viu^ 
koz&s  irant  6s  mindeii  esetbt'n  fiiggCtt  attol.  bogy  a  veeetdk  a  veielel- 
teket  mire  oktatjak.  S  ha  Sokrateit  evtizedeken  keresiKtiil  eltneje  e> 
dialeklik&ja  erejevel  a  Icgjelenebb  s  Iegel6kel6bb  ifjakat  oly  iranyban 
vezettp,  melyet  ai  allam  magara  nezTt-  nem  minden  ok  n^lkul  lattntt 
vefzedelmeanek,  akkor  raegazUnik  csodilkoziKDiik  azoii.  hdgj-  as  illan- 
batalom  elt  az  ilnvMelem  jogival.  Hegtl  i^OnyiirfleD  fpjezte  ki  SiriirMM 
es  Atben  vi^sonyat  e  valsagos  Idtiben.  Sokrates  kepviseltc  a  jOfii. 
Athene  \Mte  a  multai.  A  kivilu  egyea  tragikai  dfszeiitknze^be  keruh 
a  jugail  feltti  tOmeggel  s  el  kellett  buknia.  Igaei  tntgikus  hos:  cMte 
SE^almat    6s    felelmet  ebresztven   beimtink   megtisztt^a    Irikfinket: 

mint  Aristoteles  oly  kitiinfieo  raoDdja  (Poet.  6.'. 

Vestjiink  egy  fitti  pillantiiit  meg  egysuzer  e  k6t  fejt'zetre.  mely 
Sokratoa  tanitisait  6»  halilit  adja  elo.  Netn  egy  iro,  oem  egj'  wiii« 
foglalkozoti  e  tragikus  eaettpl  6s  sob  jelcs  rajzit  olvassuk  a  tudif 
miny  e  Tcrtsudsiganak.  Gomperzbon  egyet  csodAlunk  kiriltkepp  tA) 
leirAs&nak  szepsegen,  erejen,  leodiileten  :  ItOlcs  pfcrtatlansagat.  6  maxi 
I'l  van  telve  Sokratet'  soha  nom  tdlozbato  juleotosegenek  tudatanl 
szedtiletes  pentpektivsban  Uttatjn  a  viUgkor^sakot.  melynek  ks]iujii 
a  vertanil  bii\e»  tarta  Ki :  fblSsmeri  morilj&nak  cgesz  eiteket,  a  fi;igal- 
niak  tinztaz&sierl  vivolt  harezsinak  gazdag  gyakoriati  eredmrnyeiL 
De  ina«rflol  litja  as  ath6ni  o^pel  megprfSbitlatiKai.  neh^  riTotUMi 
kSxeiiett.  megtOrt  hatalm&ban,  kiinerlilt  erofonisaival,  megroakMll 
Ulami    Ititeben.  S  van  benne   eleg  elfogulatlansag,  bogy    megertje  r* 


IRODALOM.  541 

mej^ertesse :  ez  az  illam  a  j6vend6  sz^dito  k^peiert  —  melyoket  nem 
volt  m6dj4baii  14tnia,  meg  sejtenie  sem  —  nem  ildozhatta  fOl  jelenet 
s  nem  gyal4zhatta  meg  multjat.  Sokrates  alakja  nem  veszit  e  f91- 
fogassal,  meg  nyer  is  tal4n.  Emberiv^  lesz,  k(5zelebb  jut  sziviinkhOz. 
Korantsem  Krisztiis,  ki  szenved  4rtatlanul  s  hal4Iival  megvaltja  az 
emberiseget  b{ineit()l ;  hanem  a  nagy  pr6feta,  ki  az  igeret  fdldore,  a 
jj^vendo  vil&gaba  vezeti  el  nem  is  a  nepet,  hanem  az  emberiseget,  4m 
e  jQvendonek  kapujiban  Mdozatul  esik. 


Xenophon  tdrtenet-  68  regenyir6i  mfikOdeset  ero»  kritikival,  de 
igazsagOH  mertekkel  iteli  meg  Gomperz,  de  philosophiai  jelentosegdt 
kereken  tagadja.  A  kerd^s  igazin  vitds,  es  ma  ink&bb  eldOntetlen, 
mint  valaha  volt.  A  ketelyek,  melyeket  Krohn  hangoztatott  elciszdr. 
Jol'l  hatalmas  h&romkOtetes  miink&j4ban :  ^Der  echte  und  der  Xeno- 
phontinche  Sokrates^  keriiltek  legalaposabb  bonczolas  a\k.  Joel  sok 
positiv  eredm6nyre  jutott,  melyek  Xenophonra  nem  kedvezok.  De  az 
igaz8aghoz  megis  kOzelebb  411  az  5  fOIfogisa,  mint  Gomperze,  ki  tol- 
jesen  elvetoleg  sz61  Xenophonrol.  Ez  val6j&ban  nem  volt,  nem  is 
lehetett  Sokrates  tanitvanya ;  nevelese,  szarmazasa,  foglalkoz4sai,  haj- 
lamai  mind  ellene  mondtak  meg  a  lohetosegnek  is,  bogy  a  tiszta  esz, 
a  tettektol  csaknem  egeszen  abstrah&lt  elmelet  hive  lehessen.  Viszont 
azonban  nem  is  illott  teljesen  tavol  mesteretol.  Egy  kdzvetito  van  a 
ketto  kQzt,  kinek  szemelye  e  pillanatban  elkerlilte  Gomperz  figyelm6t 
8  ki  a  legalkalmasabb,  sot  tan  az  egyediil  alkalmas  arra,  hog>'  a 
kettojUk  k(5zt  tatong6  (irt  bet()ltse :  Antisthenes,  az  igazi  sokratikus 
es  az  igazi  antisokratikus ;  a  mester  leghivebb  tanitvanya  s  Icgnagyobb 
ellentet^.  Xenophon  teh&t  a  cynikusok  iskolajab61  kertilt  ki ;  s  ha 
philosophi4r61  n41a  eg}'atal4n  lehet  sz6,  az  a  cynikusok  gyakorlati, 
csaknem  rOghQz  tapadt  ethikdja.  Mert  abban  egyet  kcll  ^rtentink 
Gomperz-czel,  hog\'  Qsmerettani,  logikai  es  metaphysikai  megjegyzesei 
tudominyos  szemmel  tekintve  ertektelenek. 


A  k5vetkezo  fejezetben  a  cynikusok,  a  megaraiak  ^s  a  kyre- 
neikusok  iskoliinak  meltatds&val  foglalkozik  Gomperz.  Azonban  eppen 
itt  latszik  5t  cserben  hag}'ni  kitfino  mddszere,  mely  az  eszm^ket  elso 
keletkezesUktol  utols6  hullamveresiikig,  az  6-kori  gOriig  vil&gbol  nap- 
jainkig  elkiseri.  A  megarai  iskolarol  nines  mit  8z61anunk :  koves  k(5zo 


542  IRODALOM. 

volt  az  dlethez,  sophiHm^baii,  sz5rsz41ha8gat6  delinitiokban,  tetssotos 
aloko.sk()d&8okban  moriilt  ki ;  iskolai  bOlcses^g  volt,  csak  az  iskolak- 
ban  maradt  meg,  addig,  a  moddig.  Am  a  cynikusok  ut^Sdai  a  stoi- 
kiiHok,  a  kyreneikuHok  ^rOkOsei  az  epikureusok  fttlforgattAk  az  egesz 
orkOlcHi  vil&grendct  es  tanitisaik  sok  evsz4zadon  4t  61tek,  8  elhaUAuk 
iitdn  is,  m6doHulva  b&r,  hatottak.  Err61  Gromperz  nem  emlekszik  meg : 
valoHziniilog  azert,  mert  nem  tulajdonit  olyan  jelcnt^sdget  Antitheno 
(•s  AristippoH  tanitv&nyainak,  mint  mi;  ^s  tal4n  mivel  az  erdeklddest 
jflen  kQnyvenek  kdt  fdalakjkra,  Sokratesrc  eH  Platonra  akarja  <*on- 
<'iMitr41ni.  Mindenesetre  a  philologus  diplomatiai  kOriiltekint^sere  vail. 
hoi^y  a  nagyon  is  g\'er  8  megbizhatatlan  tOredekeket  regenyos  elme- 
lot(»k,  phantasmagori&k  fQlcpitesero  nem  baszn&lja  f51.  E  kutatas  a 
homAlyban  s  elon'  t(5rokves  mer6  romok  kOzt  hihetetlen  nehdzscgeki't 
tamaszt  az  antik  philosophia  t^rtenctir6inak.  Szaggatott,  Osszefiigge- 
siikbol  kiv(*t('tt  mondatok  alapjan  rendszereket  mcgitclni,  holott  a  lei:- 
clvontabb  logikai.  ismcrettADi,  metaphysikai  vag>'  kosmogoniai  k^rde- 
si*kroI  van  8Zo.  gyakran  meghaladja  a  legelesobb  elme  erejet  is.  Igt'n 
(Tdi'kt's.  :i  mit  (lomporz  a  kyrencikusok  ismen>ttananak  kikutatasira 
V  t(Ton  vogzctt.  MmisztT  dolgaban  o  rftvid  fcjezi't  (»g\'iko  a  h»g8zt»b- 
Ix'km'k,  molyokot  vahiha  olvastunk. 

rijitt)n  nioltatasa  eloto  n^genyenck  i»Un»szelesevel  kezdodik.  A 
kiilso  <»>i'nn*MiyokluMi  is  gnzdag  t'lct  ndatai  clcgge  iismorotesok.  (lom- 
p<Mv.  <'/.utan  :i  iHUcsein  alkotasainak  sorrondjevol,  valodisagaval  fog- 
l:ilk(>/ik  :  a  >okat  vitatott  kerdest  mindon  nldalrol  meg\'ilagitja.  do  az 
«'l:>«'s  iratokrol  itt  nirg  h'zaro  itolotot  nom  mood.  Vegiil  —  mint(»;:>- 
a  praiM'atio  /aradokaiil  —  orinti  a  nyt»lvi»szek  es  stilistikusok  nagy 
munkajat.  iiu'lNct  IMaton  nyt*lvkiut*st'Tt\  stiljero.  fonlulataira  szintak. 
lir\  a/.  «'ir«'>»/.  riati)nt  osnuTJiik  mar.  az  I'gyent,  a  gondolkudot.  a 
kolu'it  OS  koniiNohbiMi  orthotiivo  t*t>gnak  valni  cgyos  miivei,  a  fejlode> 
iitja  Is  m»»i;vilai:i>sodik.  nu'lyct  tVrti  ki>ranak  kiiszobctol  a  Tarvenyek-ii:. 
utnlso.  amrkori  alkitta'^aiir  brfutoti 

A.'.  I'No  hanun  diah^irus,  a  ^Aisrhbik  ////7>i<i «».•*,  Laches  es 
f  7(<{ii»i(i/i N  \\\vi^  tcliesrii  sokrati'sii'k :  t>thikai  t'ogalmak  tiszt4zasara 
t«>n»U«'s/iu'k.  a  ,11..;..  ■.•!.  a/.  ';-:•».,  az  onktMiytes  I's  tudattalan 
\riUi'/i's  tni^aliiiait  iL:\i'ki'/m'k  m«'i;allapitaiu  es  |u*dig  induotio  utjan. 
\\w\\  \ii\'iiU'\\vio^\*\\  ko/iiapi  iM<«uistikara  tamas/ktHlik.  Kz  itjuktiri 
juMiodii'*  I'leii  /*».'r.r./.»f.;v  all.  iMi'l\b<M)  mar  IMatou  t«»lj»»s  iroi  nag>'saga 
tiiki(>'ik      laiir\a  Ji  kt'rili'>.    h.»;;\   a/  eivinri'    m»*t:  lehet-e  tanitani  az 

•  •  • 

iMiibott 


IRODALOM.  543 

Ez  ifjtikori  mfivek  f515tt  hatalmasan  emelkedik  ki  Gorgias, 
mely  czimet  a  nagy  sophista-rhetortdl  vette  s  melyben  Platon  Sokrates 
ajkival  fejezi  ki  nagyszab&sti  bir&lat&t  a  rhetorik^61  s  egyben  politikai 
meggydzddeset  is,  mely  egyazon  hevess^ggel,  egym&s  mellett  szoroH 
kapocsban  it^Ii  el  a  nepsz6nokokat  es  zsamokokat.  Itt  olvashat6  a 
hires  erktJlcsi  ige,  mely  szerint  melius  eat  iniuriam  pati  quam  facere. 
Gomperz  e  gyOnyOrfi  dialogust  az  igazs4gossigr61  8z616  6nekek  ene- 
k^nek  (das  hohe  Lied  von  der  Gerechtigkeit)  nevezi.  ^s  valoban,  maga 
Platon  is  ritk&n  emelkedett  fdl  oly  magas  6s  egyetemes  szempontig, 
mint  a  Gorgiashan.  Ez  &ll^pontr61  tekintve  az  iUlamf^rfiak,  8z6nokok, 
mfiveszek,  kOltdk  minden  mesterked^se  sek^lynek  s  vai6  erkOlcsi  alap 
hijj&n  levonek  mutatkozhatott.  Platon  a  maga  erds  erki51csi  erz^sevel 
Hzerette  volna  eltOlteni  az  eg^sz  emberi  nemet,  az  eg^sz  vil4got ;  8 
meg  akarta  mutatni,  bogy  a  szfikkeblfi  s  egyoldald  ^^k^zmfives-gon- 
dolkodAs''  f510tt  61  6s  munkil  egy  (5s8zefoglal6  6s  igazs&gos,  absolute 
igazs4gos  fblfogis,  melyet  mi  manaps4g  legtal&16bb  neven  megis  csak 
^philoaophiai'* 'XiVi^s,  nevezhetUnk.  E  philosophia  csak  ann&l  nemesebb 
es  tartalmasabb,  gazdagabb  6s  itfog6bb,  mert  Platon  philosophidja. 
A  p^besz6d  maga  a  veg6n  nagyszertt  k(51tem6nynye  magasodik ;  a 
halottakon  tartott  itel58z6k  a  h&rom  csalhatatlan  alvil4gi  bir6val,  Minos, 
Aiakos  68  Rhadamanthysszel  eldOnti,  bogy  a  Tartaros  iddtlen  6s 
pokoli  kinjai  kQzt  szenvedjenek,  vagy  a  boldogok  sziget6re  jussanak-e 
az  elk01t5z5ttek :  mind  a  sz6nokok,  sophistAk,  &llamf6rfiak.  S  ime 
Aristeides,  Lysimachos  fia,  megmenckiil  a  kinszenved68ek  pokl4t61, 
mert  ritka  kiY6telkcp  tisztdnak  tal&ltatott,  noha  egykor  6  is  a  hatalom 
teljes86g6nek  birtok&ban  volt. 

Melldzzuk  a  k6t  most  kOvetkez5  dialogust,  az  Eutyphroni  cs 
Menont,  bogy  teljes  figj'elemrael  fordulhassunk  a  Symposion  fel6. 
Eros  bymnusa  e  kQItemeny,  dalnokverseny  a  szerelem  dics5it6s6re. 
Pbaidros  nyitja  meg  a  sort,  magasztalv&n  a  szerelmet,  mely  l&ngra 
lobbantja  a  szivben  a  becsiilet6rze8t.  Oly  411am  vagy  hadsereg,  mely 
csak  szerelmes  p&rokb61  illana,  legyozhetetlcn  volna.  Kedvcseert  meg- 
halni  k6sz  nemcsak  a  f6rf],  hanem  meg  az  asszony  is,  mint  Alkestis, 
ki  Admetos6rt  hal41ra  szanta  raagat.  Pausanias  azt  tartja,  bogy  a 
szerelem  k6rd6se  m6g  eldOntetlen  6s  homilyos.  A  puszt4n  6rz6ki 
szerelem,  mely  az  ifjtisAggal  egj'iitt  elvirigzik,  j6  nem  lehet ;  vaiamint 
nem  jo  a  szeretett  16ny  r6szer61  sem  a  killso  javakra,  hatalomra  val6 
vad4sz4s.  Csak  ha  t(5k61yre,  bel^tAsra  s  egy6b  er6nyekre  val6  k^ztts 
t(5rekv6s   egyesit   k6t  16nji;,   akkor  fakad  &ld4s  viszonyukb61.   Eryxi- 


machos  mz  nrvoti  szemevel  viz!i!i:&IJ8  er.  eraest,  mdynelr' 
a  trstnek  p^nn&H  irint  leKollcnsefreaebb  r6ezeit  biuitsi^ban  e«  von- 
aslombsn  egyeaili,  Ho§t  Arislopbonet'  es  Agathon.  a  klillok  kerubiek 
sorra  !4  ttt  a  fanse^es  tirgy  bomol}'  kidol^za^n  e  tref&3  iDtennexzo 
folytin  iidvOs  pibenJit  tart.  Aristophanes  pom|i&><  humoiral  wlja  I'li'i 
Haj&t  olmeletet  a  szetelem  ontdrtdnet^rfil,  mikor  nem  ket,  baciem  bin>m 
nHm  volt,  fertiakon  es  asszonyokon  kivUI  a  .fcrtiasAzonyok'  (henn- 
apbroditik).  De  ezek  vesz^lyezteltek  roppant  erejilkkel,  riirgt.>aegiikkel 
az  isteoek  hatalni&t.  miglen  Zvun  elbatduozta.  hogy  az  embed  ni!iDel 
me^plexi  a  ezzel  e^'iitt&l  gyCn^bbc  tcszi.  Ke  vaUbiin  kette  xifflt 
az  emberebet,  a  miodegyik  most  vagyat  erxett  pWesztett  fele  ntin,  s 
a  szerint,  a  melyik  nemhez  egesz  korabun  tartozott,  erez  most  v^'at 
Hzerelmet  egyik  vagy  mafik  nem  irsnt.  Agathon  azt  tartja,  htifr 
ErOH  nem  a  legregibb  isten,  mint  Phaidros  oiondta,  hanem  ellenkei^- 
leg  a  tegfiatslabb.  Hogyne  voliia  tiatal,  mikor  kerttii  az  agghorl 
1  az&ll  tova.  lagy  ex  gyenged.  mini  mug»  az  ifjusAg.  es  baja. 
az  Sregaeg  soba  nem  volt,  nem  is  lebet. 
Host,  e  sok  egym&snak  eUenmondti  besztkl  utAn,  a  bymnaaok  «s 
satir&k,  a  caengti-bongo  prozai  kSltemenyek  es  vlgjat^ki  pajkoiisiLgok 
utiin  Bz611al  meg  Sokrates,  hogj-  tennesxetes  bajlamAt  kOvetve  tin- 
lies  a  a  utereiem  foyalmdt.  Minden  szerelcm  vmii'Miis  Talanuhei  es 
pedig  olyaNmibez.  a  minek  bijjat  erezziik.  Ezt  pedig  vagy  a  jelenben 
megnyemi,  vagy  ha  m&r  birjuk,  a  jjlvuben  mcgtartani  igyeksztink 
Mindezoknel  fogva  Eros  szUbseget  erez,  mint  bogy  pedig  nzepsegre 
vigyik,  a  sz6p  pedig  jo  is,  teh&t  j6ra  vigyik,  Eros  —  Egy  tanult* 
Sokrates  Dintima  jiiaasszonytol  ^  nem  ^6  es  szep,  de  tenneszetesen 
nem  is  gonosz  vagy  riit :  a  kettS  kSziitt  vbd.  Nem  iaten,  de  nem  \9 
ember,  valami  nagy  Daimon,  kttzvetlto  istenek  s  emberek  kOzJitt- 
Eros  szUIei  a  (iazdags&g  es  Szegenyseg,'  kik  Aphrodih.'  lakodalman 
tal&lkoztak,  hoi  a  Szegenys6g  koldutva  illt  az  ajl^ban,  a.  Gazdagvig 
pedig  ncktirt61  ittasan  szunnyadott  Zeus  kertebeu  A  Szegenyseg 
bozzaszegSdtttt,  roert  azt  akarts,  hogy  gyermeke  legyen  a  Gasdagsigtol 
8  ekkor  fogant  m^heben  Eros.  Ee  EroB  phUosoptius  is :  bClcsesegre 
tSrckszik.  mert  a  mikeut  nem  szegeny  ^s  nem  gazdag,  azankepfo 
nem  bOlcs  es  nem  esztelen.  8  a  haszun,  melyet  uz  eniberisegnek  szerei, 
ime  ez :  6,  ki  a  szepsog  iatenasszonyanak  lakodalm4n  fogantatoll. 
mogtanitja  az  embereket,  hogy  a  szepre  vAgyi^djanak.  A  i^zep  azonbui 

'  Gazdagsftg  —  ll'.oiir-;  (i),  Szegenyseg  =  iUvia  (i,). 


IRODALOM.  545 

a  j6,  8  a  }6  elvezete  teszi  eppen  a  boldogokat  boldogokka.  Errc 
vdgynak  mindenek  minden  idoben  s  ha  nem  mondj&k  roluk  mindig, 
hogy  szeretnek,  az  csakis  azert  van,  mert  szerelmen  atal^ban  mindig 
az  egesznek  csak  egy  reszet  ertik,  mint  a  bogy  peld&ul  a  poiesis 
sz6  sziikebb  ertelemben  k^lteszetet,  de  teljes  ertclmc  szerint  alkot^st 
jelent  (tcoeeuj  =  csinalok).  Az  ember  szive  a  j6ra  vagyik  8  arra,  bogy 
(3r(3kke  birbassa  a  jot.  De  az  OrOkdH  birasboz  csak  a  nemze^  juttat, 
mely  lelki  es  testi  egyar&nt  lebet  s  mindig  szep,  mert  a  rdt  vissza- 
d<5bben  a  nemzestol.  t^'  h4t  a  szerelem  nem  a  szepre,  hanem  a  szep 
nemzesere  irinyul  es  cz^lja  a  halhatatlans&g. 

S  a  ki  mindig  ez  eletelvek  utain  j4rt,  az  elerkezven  a  czelboz, 
Qnn5n  lenyeben  valami  csoddlatosan  szepet  lat,  minden  szepseg  os 
kepet,  valamit,  a  mi  Or^kke  van,  nem  lett,  nem  vesz  el,  nem  g>'arap- 
szik,  nem  enyeszik  ;  a  mi  nem  reszben  szep,  reszben  n^it,  sem  pedig 
majd  szep,  majd  rdt  es  nem  egybez  viszonyitva  szep,  mdssal  egybe- 
vetve  nit,  ^s  nem  az  eg>'ik  szemeben  szep  s  a  m4sikeban  rut.  Nora 
is  valamely  alakban  mutatkozik  neki  a  szep,  mint  arcz  vagy  testresz, 
vagy  tanitas  vagy  tudom&ny,  „hanem  olyasvalami,  a  mi  mag&ert, 
mag&val  van  s  mindig  egy^ntetfi" 

Sokrates  -  Diotima  tij  elmeletere  Aristophanes  eppen  felehii 
kesziil,  midon  mulat6  ifjak  serege  ront  be  a  hazba,  elen  Alkibiades- 
szel,  ki  egy  fuvolis  14nyt  vezet  karjan ;  fejen  siirtt  repkeny  es  ibolya- 
koszord  es  tQmentelen  szalag.  Eppen  f'6\  akarja  ezzei  disziteni  a 
gyoztes  Agathont,  middn  hirtelen  eszreveszi  Sokratest.  S  most  ennek 
fejet  ekesiti  virigokkal  s  elmondja  azt  a  dicsero  beszedet,  mely  felelem. 
odaadis,  szegyencrzet,  csod41kozis  kcvereke.  Az  ivis  tov&bb  tart,  e& 
Sokrates  az  utolso  azok  kdzt,  kik  abbahagyjak.  Kakassz6ra  tdvozik 
csak  el,  a  Lykeionba  megy,  megmosakodik  ^s  folytatni  fogja  napi 
munkijat. 

Platonrol  gyakorta  mondt^,  bogy  kiJlto  es  philosophus  egy 
szemelyben.  E  jellemzcs  egy  munk4ja6rt  sem  illeti  meg  t($bb  joggal, 
mint  a  Symposion-ert.  Val6ban,  ez  a  beszelgetes  fenseges  kOltemeny, 
a  szerelem  m&moros  hymnusa,  melynek  erotikus  mysticismus^t,  a 
nyelvnek  utolerhetetlen  zenei  baja,  harmoni&ja  erzekiti  meg.  Az  eg^sz 
mil  symphoniai  kftltemenynek  tetszik,  melynek  minden  tetele  egy- 
mastol  eltero  s  megis  egymdst  harmonikusan  kiegeszito  reszlet,  a 
vegen  a  hatalmas  iinale,  Alkibiades  dic.s5itd  beszede  Sokratesrol,  melt6n 
fejezi  be  az  eszmenyi  mttvet,  a  [iovgixy,  xsyvy^  e  remeket.  Gomperz  con- 
genialis  lelekkel   Osmerteti  a  Symposiont  es  kdnyvenek   e  reszletevel 


ATHKNAKUM. 


35 


niessee  meghal&dja  Zt^llcr  t&rgyilkgOH,  ile  hidi'g.  CHaknem  lelkctlennek 
tetszft  referalaaAt. 

,A  niepuck  sselea  tengereta<)l  aiconban,  a  melybe  Eros  folyanu 
JImlik,  egy  varJkzssziget  meriil  fill :  a  iue)^Uretlen  fenyben  ragyogd 
metaphyHikai  kOltemeny,  inelynek  neve :  az  idedk  tana'. 


Ez  a  tan.  melynek  eredetet  megtalUjuk  neineaak  a  Sokrateii 
el6lti  bOlcBclkclkediikn^t,  baDem  az  ^a  gnndolkodAaban,  a  hindukniJ 
es  perzaakn&l  is,  tcljesen  eliiralkodik  a  PAaiiiroa-ban  E  pirbeszed, 
melyet  Sokrates  Phaidros-szal  folytat,  a  koltfi,  s£6nok  a  Ataldban  u 
irdmQvegz  fltladataival  fo^Ialkozik  s  ^rtekci  biiUja  a  legmagasabb 
nez5pontb<5l.  Itt  talalkoziink  azza)  a  sokat  emlegeteK  os  magyaraintt 
n  kiilJJnfelek^p  ert«kelt  gondolattal  is,  bogy  az  iris  irtalmira  vo'l 
6!i  van  az  emberi  eiraenek.  (iyeagiti  az  emlekezS  tebetsegot,  kenrSI- 
kSzro  jir  kesziiletlenek  ea  kftszUltek,  ^rtelmetlenek  es  ertelmesek  kbit 
Nem  kepes  k^rdesekre  niegfelelni,  ketelyeket  eloBzlatni.  Nem  papir- 
tekercsekbe,  banem  emberi  lelkekbe  kellene  igyekezniink  bjili:sese- 
gUnket  letenni.  E  gondolatot  eriisen  igazs&gtalaa  g&nynyal  tinadji 
Macaulay  Baconrol  Irt  taiiulm&ny&ban,  a  bol  Platonrol  kiilOnben  in 
erdemen  alal  kicsinylfileg  nyilatkozik. 

A  Phaidon  mir  Piston  tlio(-4t  teljesen  ttsmertnek,  mintegy 
B-nek  tetelezi  fSl.  Tudvalevfi,  bogy  Sokrates  bOrtfinnben 
a  halAlt  megel6z6  ejszakin  s  fJitetelkeDt  a  lelek  halhatai- 
lans&git  bizonyitja.  Hirom  fdargumeotuma  a  kQvetkez5 :  1.  Mindm, 
a  mi  a  viligon  tUrtenik,  fllpntetek  kSzCtt  mozog  (Berakleitos  tana): 
az  emberi  lelek  fbldi  eletet  megelozt«  egy,  az  ide4k  szemleletet  magiba 
01el3  elet ;  ennelfogva  ngyaoily  eletoek  kcU  kOvetnie  is  a  fUidi  letet- 
a.  Minden  euySszet  Tslaini  Osszetettnek  u  faibomlisa :  ellenben  mindea 
egyszerii  egyuttal  ntlbomolhatntlBn  es  el  nem  mulbat6 ;  azoiibaii  u 
ideik  egyszerUek,  teh&t  —  balbatatlanok.  A  lelek  idea,  ea  igy  a  lelek 
balhatatlaii.  ;<.  Cuntradictonua  ellontetek  kirekesztik  egymiat.  As  ideik 
viligira  alkalmazva,  i^z  azt  jelenti,  bogy  az  egyik  idea  a  sajit  ellen- 
tetenek  ideijit  nem  foglalhatja  magibaii.  A  lelek  az  elet  ideija;  u 
^let  ellentiite  a  halil :  tehat  a  lelek  idegen  a  balillal  azemben.  — 
NeiD  bocaitkoKonk  ezen  bizonyltekitk  biralatiba,  eleg  ba  Gompen 
eleselmQ  fejtegeteaeirc  utalimk  ;  csuk  annj'it  kt^ll  e  belyen  megjegyez- 
nlink,  bogy  az  cls6  ket  bizonyit^k  nem  Platooe.  hanem  a  Sokratest 
megeldzii  Herakleitose  a  az  Elea-beli  iskolie  ;  a  harmadik  pedig  eppen 


IRODALOM.  547 

a   leggyengebb   s   legkdnnycbbon   megcz&folhato,    s5t   ad  absurdum 
reducalhat6. 

Azonban  a  ter  sziike  s  eddigi  terjedolmes  megbeszeleseink 
egyar&nt  rOvidsegre  intenek.  Platon  nagys&ga  nem  az  eddigi  fblsorolt 
mftyekben  tetdzddik,  Gromperz  kOnyvenek  f5  6rdeme  s  ordssege  nem 
eddigi  fejezeteiben  van.  A  PolUeia  68  Nomoi  alkot6j&t  egy  teljesen 
clkesziilt,  biztos  it^letfi  es  a  legmagasabb  szempontokb61  itelo  philo- 
sophos  meltatja  e  kc$nyv  kdvetkezo  (11—13.)  fejezeteiben  es  mi  sem 
rckeszthetndk  be  illdbben  ak&r  a  szerzdhOz,  ak&r  t4rgy&hoz  ez  (5smer- 
totest,  mint  e  h4rom  fejezetnek  kisse  behat6bb  refcr&l&s&val. 


Platon  Allam&nak  fobb  motivumai  dsmeretesek  es  gyakran 
reszesdltek  a  kello  megvil&gft&sban,  talan  sohasem  g>'akrabban,  mint 
napjainkban,  m&r  a  letelt  sz4zad  Qtvenes  evei  6ta,  mikortol  a  socialis 
mozgalmak  Iegkiil0nf61ebb  formiikban  s  elmeletek  alapjdn  megindultak. 
A  n5k  cmancipati6ja,  a  k5z5sseg  asszonyok  es  gyermokek  birdndban, 
a  csalMi  elet  teljes  megszUntet^se,  allami  neveles,  communismns, 
mind  uj  eletre  kelt  ideak,  melyek  elvonts&gukban  is  k6pesek  lelkesi- 
teni  egyes  &lmadoz6kat  vagy  forradalmi  szellemeket.  Mind  ez  esz- 
mekre  e  helyiitt  nines  okunk  kiterni.  Platon  kiindul6  pontja  e  nagy- 
szabasA  mfiyeben  az  igazs&gossag  s  igazs&gtalans&g  fogalm&nak  tisz- 
tazasa.  Nyomr6l-nyomra  halad  elore  a  kittfzOtt  czel  fele.  szorgosan 
vizsg&lja,  mint  kcletkozett  az  allam,  hogy  az  igazs&gossignak  egyesek 
reszere  ervenyt  szerezzen  s  az  egesz  rend  fbldtt  nralkodjek;  biridja 
az  illamok  allapotj&t  jelen  stitdiumdban  fejldd^stiknek  ugyancsak  az 
igazs^oss&g  szempontjabol.  A  meglev5  bir4Iat4t61  m&r  csak  egy 
lepes  van  az  idedlis,  a  legtOkeletesebbnek  gondolt  Allam  tervezeseig. 
Platon  illam^ban  uraIkod6  elv  az  igazs&goss&g  s  az  egesz  phantas- 
magoria abban  a  mondatban  tetozddik  s  jellemzi  (5nmag&t  legeleseb- 
ben :  Addig  a  bajok  meg  nem  szttnnek  az  iillamokban,  sdt  az  egesz 
emberisegben,  mig  a  politikai  hatalom  s  a  philosophia  cgybe  nem 
esnek,  mig  vagy  a  philosophusok  nem  lesznek  kir41yokkik»  vagy  a 
most  tkgy  nevczett  kiralyok  es  hatalmasok  igaz&ban  es  nemcsak  fbliile- 
tesen  philosophilni  nem  kezdenek. 

Platon  szamtfzi  411am&b6l  a  kdlteszetet  a  t(5bbi  utanz6  mfive- 
szettel  cgytitt.  Mert  valamennyi  csak  tOkeletlen  tiikOrk6pet  adja  a 
val6sagnak.  Nem  az  igazsagot,  hanem  csak  latszatot  es  pedig  oly 
latszatot,  mely  nem  is  egy,  hanem  ket  lepcsovel  van  az  igazs&g  alatt 

35* 


Hert  lia  pld.  az  asztalos  oHKtalokat  vagy  Agyukat  caiiiikl,  akkor  ax 
asKtal  vagy  kgy  iiskepet  (idcdjit)  utAiiozza,  a  uely  mAf  laegrui  i' 
melyr&l  azt  mondliatjuk,  kogy  az  iateoek  alkortik.  A  festo,  a  ki  Uyeu 
gyirttuitiyt  lefc-st,  valiSB^gal  csak  a  hasonmds  hasonmdsiil  adja,  mttly 
annyival  csalf&bb.  niert  aaiitsl  6b  szdk  oldalnJl  es  elUlrGl,  kllKtilriil  ps 
tivolriil  tekiutve  egeszen  kiil<(nbttzu  kepet  uyujtauak.  EszUnkbe  jut 
e  lefoko£^r6l    Uamletimk    euphiiistikiis  es  megia  oly  mely  jelcDiefii 

H. :  0  Rod,  I  conlA  be  bounded  in  a.  uat  shell,  and  count 
myself  a  king  of  inlinite  apace,  were  it  not  that  1  bave  bad  dreanL^. 

(•uildeDsteni :  WIch  dreams,  indeed,  are  nmbition,  for  the  very 
aubtitance  of  the  ambitioutt  is  merely  the  shadim-  of  a  dream. 

H. :  A  dream  itself  ia  but  a  ahadow. 

Roaenkraiits ;  Truly,  aud  1  hold  ambitiou  of  so  airy  and  lishl 
a  quality,  that  it  is  but  a  shadow's  shadow. 

H.  :  Then  are  our  beggars  bodies,  ajid  our  monariilia  and  out- 
stretclieil  heroes  the  beggar's  shadows. 


iioniperz  kDnyvenek  e  reaze  nagy  erenyei  mellett  nagy  fogyat- 

kozftsokat  is  mutat  fitl.  Pfleiderer  meg'kisertette  a  Respnblica  telji's 
fSl^piteset.  ,Sokrates  L'nd  Platou'  czimU  miink&j&ban  es  unelktJJ. 
hogy  ktiliinos  sAiyt  vetott  volna  e  ma  m&r  i^gy  is  jo  reazt  eleviilt, 
miia  reszlikben  firUkre  utopistikun  refonneszmek  biralat&ro,  inkihb 
azon  Tolt.  bog}'  a  mil  SKerkezet^l.  philosophiai  tartatmat  es  Platori 
szemelyes  orzeseivel.  fejlod^aevel  DsszefUggS  menetet  vil^tsa  we}.' 
jgy  elStttink  vil&gosan  all  a  m(i  maga,  zavartalanul  esemei  tartalna. 
i'ompcrz  a  modem  tudos,  psychologus  ea  sociologos  szemevel  Tizf 
gilja  es  biraija  a  platoni  illam  tervoit,  de  a  hannonikua  es  nair)- 
szabisii  conoeptio  egyseges  benynmiaAt  kritikai  megjegyzeseivcl 
elmos6dottii  teszi.  KendkivUl  tauuls&gos  is  nagyszerd  perspectivit  oyit 
meg  elfittiink  a  t&igyaJia  e  mddja,  ebben  nines  6s  nem  lehet  ketseg. 
De  legalabb  annjit  veaztUnk,  a  meonyil  nyeriink  vele.  El^ttUnk  nem 
Flaton,  banem  Gomper/  Allaiua  6piil  fill :  az  alapkOvek  es  a  falak 
Platon  szellemeiick  tiilsjdona,  de  a  mQveazi  kik^pzea,  az  eg^z  omi- 
mentika  a  commentator  gazdag  inventii3j4b<il  ered.  Ez  is  aokat  er, 
de  megia  it  is  but  a  shadow*a  shadow. 

Es   ezzel   be   is  fejezhetjiik   hosaiAra  nyolt  flsmertetesitnket. 
A  kevetkezti  fejezetek  elkiserik  Platont  m&sodik  6s  hannadik  Biciliii 


IBODALOM.  549 

utazaiiira  es  meltatjdk  keso  ferfi  kordban  s  aggsaga  idejen  irt  dialogu- 
sait,  kdztiik  az  utbl86t  s  cgyik  legfontosabbat,  a  Torvenyekety  az 
Allamnak  e  kiegeszitdjet  s  (*gyben  corrcctiir&j&t.  Ugyanaz  az  az  eles 
kritika,  a  t&rgyert  val6  14ngoI6  lelkesedes,  csoddlatos  stilmiiveszet 
jellemzi  ezeket  is  termeszetesen,  mint  az  el(>z6ket,  mint  az  egesz  mCivet. 
Ogy  l&tszik,  a  harom  ktttetre  tervezett  mft  a  kijelult  keretben 
nem  fog  elfemi.  Lcgalabb  meg  eg>'-egy  kOtetnek  kell  Aristoteles-szel 
es  iskolajdval  meg  a  sokfele  eUgazott  iskolds  b{5lcselkedes8el  foglal- 
koznia.  A  szerzo  kora  es  egSszsegi  dllapota  sok  aggodalmat  t4masz- 
tott  es  t&maszthat  az  irant,  hogy  megerheti-e  teljes  epsegebeu  physikai 
oioinok  a  mtt  befejez^set.  De  ez  a  m^sodik  kStet  oloszlatja  a  tudo- 
many hiveinek  minden  aggodalmat:  a  tud6s,  ki  e  kdnyvh^z  adatokat  szol- 
galtatott,  egy  mimk&ban  eltelt  hosszii  elet  tiils6  kiisz(5ben  k\\ ;  de  az 
iro,  ki  a  tdmentelcn  adatot.  a  tud&s  e  rcngeteg  anyagat  fOldoIgozta, 
az  ero,  a  kepesseg,  a  milveszi  fogekonys&g  es  csaknem  k(5lt6i  intiii- 
tionak  vir^zo  ifjusagat  eli.  S  az  ifji!i8&g  crosebb  az  agg  kornal : 
tul  fogja  elni. 

Scbesty&n  Kdroly. 


Philosophische  Studien.  XIX.  es  XX.  kotet.  Festschrift 
Wilhelni  Wundt  zuni  siebzigsten  Geburslage  tiberreicht  von  sei- 
nen  Schiilern. 

A  tizcnkilenczedik  kofetben  Paul  Barth.  A  szabad  es  a  kototf  szd- 
rend  lelcktannrdl  ertekezik.  Nemely  nyelvben  a  szorcnd  rendkiviil 
mercy  es  v&ltozatlan,  mint  a  semitaknM,  mig  m4shoI  f^l^ttebb  szabad 
luemet,  classikus  nyelvekj.  A  8z6rend  az  associatidtol  6s  az  apper- 
cepti6t61  fiigg,  de  ervcnyrc  jut  benne  az  illeto  nep  faji  jellege  is, 
mely  az  egyennek  tobb  vagy  kevesebb  szabadsdgot  enged. 

B.  Bourdon:  Adatok  az  cyyeniseg  azerep^hez  a  szdassociatidhan. 
Szerzo  kiserletei  azt  bizonyitjak,  hogj'  nag>'  szerepe  van  az  egy^ni- 
segnek  az  associatioban,  bdr  bizonyos  typusok  itt  is  meg&llapithat6k. 
Ez  egy^ni  kiil(5nbscgek  nem  vezethetok  vissza  sem  az  associati6  gyor- 
8as&g4ra,  a  nevelesre,  vagy  az  ismeretekre,  hanem  egyediil  az  illetd 
egyen  dispositidjira^  mclynelfogva  m&sokt61  eltero  iranyban  associM. 
Azok  associatioi  kik,  kUl5n5s  erdekkel  viseltetnek  a  rondkivuli  iriint, 
n:igyon  eg>'eniek  lesznck,  inig  m^sokn&l  az  associatio  kepesseg  gydn- 
gesege  a  kepzettirsul&s  banalit&sat  okozza. 


J<ma«  Colin  :  A  rativtialigmus  fo/'ormdi.  A  sku  legtsgabli  Mtol- 
meben  miiiden  tudom^Tus  ^oiidolkiid&B  rstioDalisraus,  men  &  biio- 
nyoBBigot  egyvdal  a  belit^isrs  epiti.  Sy.llkebb  ertelemben  rsttoiui1i.«< 
mas  minden  oiy  bOlcsek't,  a  mi.'l}'  a  bizonynssAg  &Upjit  es  be  ursz^n 
^rtekes  igaxsikgot  kifejez»  ismerest  a  tiszta  gondolkodisbau  Iktja.  A 
ntioDalismiistiSI  megknlHttbiizteieado  az  intoll^ctualimniis,  a  melybti 
azon  elmeleti>k  tartozDak,  a  mely  a  tudat  egyetlen  fontoe  tenyel  at 
ismer^ben  l&tj&k.  A  ratioDaliuuus  Konti};  ODtologiai  jellegfi.  asntia 
idealiEtikus  melaphysikai,  a  mely  let  in  goadolkodis  absoint  xmm- 
sltAs^  alapszik.  A  rKtiimalismuB  erteke  minden  idoben  abban  ill. 
bogy  az  cUeiie  folytatott  kilzdelein  kOzben  tJSrteut  mindi<;  a  legnn- 
gyobb  haladia.  NapjaJiikban  e^  lij,  m6dszertaui  ratioiiiiIii<imiis  koxd 
derengeni,  a  mely  ngys^Kgeii  metbodust  ker<*s  az  Ossze^i  tudom&nyuk- 
ban  B  aK  jlei^Kes  nem  ititellectu&lis  (cthikai  ^  aeethetikiu)  6rl«keki't 
^rtelmiekre  akarja  vtsszavezebii. 

E'calil  Fliigel:  Bacon  Hogeritw  helyzele  a  pliiltiloi/ia  tiirUnr 
Kben.  J<311eliet  Bauoo  nem  tiUajdonitott  a  nyt^lTtadom&nynaJc  Qnillti 
becaet,  haneni  a  tbeulogia  os  a  philoBophia  segedeflzkllzenek  lekiu- 
tette  s  nem  is  emelt  ki  i^j  cs  orcdi^ti  szempontokat,  mindaKOa&ltal 
ax  akkori  Kr^DQ^tilciiBok  eles  kritikaja.  a  bibliai  Bzdveti'kritikft  sxiik- 
segesH^genek  bangdztat^a  h  a  nyelvismeret  baNsnuuH&g&nak  a  birde- 
teMc  iltal  Bacon  a  rfnaisanee  philologiija   elohirnSkenek   tekinthetii. 

Triiii/  BeUpanli :  Le'li-klan  it  i'legktirtan.  Av.  ideggyugyfcsiatiiak 
a  tudom&nyoE  lelektantiul  kell  azOvetkeznie,  ba  egyreszt  a  ktttnupi 
i^ektan  dogmatism uuBituI  meg  akar  szabadulni  s  ha  a  kiirkei>ek  lu- 
dom&nyos  magyar&zaUu'a  tJireksxik.  A  ket  fo  neurosis:  a  hysteria  H 
a  neurasthenia  kSziil  csak  ez  ntiibbinal  van  kilitaa  l<^lektaiii  mag}'! 
r&zatra.  mig  a  hypuotismns  es  a  byxteria  tiioeuenyeinel  csak  physiolii- 
giai  magyar&^atot  remelhetiink,  mert  ax  introspoctiv  megfigyelf-s 
itt  fflajdnem  teljeseji  ki  van  ^Arva.  A  oeurasthenin  kiserleli  vizegiUita 
azDubau  i!tj  liilektaiu  ii^mereleket  i»  eredmenyczhet. 

Cliarks  H.  Jvrlil  Ea^erimentaliii  tanulmdnj/  a:  irdwotgdtokrM 
czimQ  ertekoz^sben  egy  apparatuet  ismcrtet,  a  melylyel  as  ir6  kei- 
mozdulatai  graphice  fSlveliolok.  Ez  alapon  titbb  mozgAsi  typasl  kii- 
lOnbOztet  meg. 

.1.  KirschmaHH:  A  ttr  dime}iBi6ir6t.  Sem  mystiku&  sem  leldt- 
tani.  tenueazettudom&njn  vagy  matheiuatikai  oknk  nem  forognak 
fann  a  negyedik  t£rdimenBi6  faivetisere.  A  l^lektani  szenipont  tirgya- 
l&BAnil  szerzi)  nimutat  arra.  bogy  a  U^belis^g   perceptii^ja    item  ui6- 


IRODALOM.  551 

lagos  con8tructi6,  hanem  magukkal  a  l&t&si  6s  tapint&si  benyom&sok- 
kal  adva  van.  Tehkt  nem  lehet  azt  mondani,  hogy  valamint  a  ter 
Mrom  dimensidj&t  beleconstruiljuk  az  erzetekbe,  t!igy  a  neg>'edlket  is 
ily  m6doii  elerhetjuk.  A  tenneszettudom&nyi  erveles  az  enantiomor- 
phismus  sajiktos  ttinemenyeinek  megmagyariiz&sa  czeljab61  tartja  sziik- 
segesnek  a  negyedik  terdimensio  f01veves6t;  de  helyesebb  ezt  a 
tenyt,  mint  megmagyaHLzhatlant  tekinteni,  mint  kedveert  a  negyedik 
dimensio  ellenmond&sos  fogalm&t  fOlallitani.  A  mathematika,  a  mely 
e  fogalmikt  megalkotta,  ugyanis  kritik&tlanul  jkr  el,  mert  oly  tulaj- 
dons&gokat  imputil,  a  metageometriai  idomoknak,  a  melyek  az 
euklidesi  terben  nem  realiz&lhat6k.  Igaz,  hogy  erre  a  metageometr&k 
azt  felelik,  hogy  az  ily  keletkezo  ellenmond&sok  a  metageometriai 
terben  nincsenek  jelen ;  de  mid5n  ezt  |bizonyitani  akarj^k,  ism^t  csak 
az  euklidesi  terrdl  vett  analogidkkal  allanak  elo.  Ez  ut6bbi  torfogal- 
mat  nem  tudjuk  nelkiilQzni  s  az  ir^ny,  kdrvonal  stb.  fogalmai  mind 
innen  vannak  meritve,  s  csak  is  itt  van  ertelmiik.  A  mi  teriink  h&rom 
dimensids  volt,  teljesen  conventionalism  mert  egy  adott  ponton  vegte- 
len  sziimii  ir&nyvonal  haladhat  &t  s  csak  kenyelmi  szempontb61  vet- 
tek  fel  h4rom  dimensidt,  mert  egy  pontban  csak  h&rom  vonal  alkot- 
hat  dereksz(3get.  Az  euklidesi  terben  tehdt  valos&ggal  vegtelen  szamd 
dimensio  van  s  igy  nem  kell  azt  elhagynunk,  ha  tdbb  mint  h&rom 
dimensi6r61  akarunk  beszelni.  Vegre  szerzo  kimutatja,  hogy  a  t^r- 
nagysag  viszonylagossagdval  nem  fer  Qssze  az  anyag  megmaraddsa- 
nak  tetele  s  altal&ban,  ha  a  physikai  megmaradisi  t^rvenyeket  lelek- 
tanilag  v^gso  elemeikre  bontjuk.  val6szin(ileg  nem  fog  miis  fenma- 
radni,  mint  a  ter  megmarad&s4nak  elvc. 

Edmund  Konig:  A  termiszetl  cz^lokrdl.  A  czelfogalmat  az  em- 
ber akarati  folyamataib6l  alkotjuk  s  f^ltesz  bizonyos  intelligenti&t, 
a  mely  azt  letrehozta.  A  cz61szer(iseg  mindentitt,  a  hoi  tapasztaihat6, 
vagyis  az  emberi  cselekvesekben  az  oks^got  z&rja  magdba :  a  val6- 
s&gban  nincsen  czel,  a  mely  valamely  physikai  mechanismus  nelkiil 
val6sulna  meg.  A  ^czel"  tehat  nem  5nall6  tenyez6  a  termeszeti  fo- 
lyamatokban.  A  czel  empirikus  fogalom,  a  mely  a  kdzvetlen  tapasz- 
talat  egy  bonyolult  t^nyallad(';k4t  jelzi,  teh^t  nem  tiszta  ertelmi  fogalom, 
a  mely  az  ismeres  valamely  elemi  functioj&t  jelezne.  Magyar&zni  csak 
okokkal  lehet,  vagyis  megelozo  folyamatokkal,  de  nem  a  czellal,  mely 
csak  az  okozat  gondolati  anticipatioja  s  nem  realis  mozzanat.  A  tele- 
ologikus  termeszetmagyar&zat  tehat  a  petitio  principii  hib&jiiba  esik ; 
awal   akarja    valamely   tunemeny   letrej5ttet    magyar^zni,  a  mi  epp 


credmenye  a  mir  megleTO  tttnemonynek.  tgaza  van  Kantnok  :  a  «e^ 
sohssem  elemeibetA  ki-  a  iapasztslBtb6i,  banem  csak  re^stiv  prtefce 
tehet.  A  szerves  viligban  »eia  inn^ysrtizbatiink  maskcpen,  mint  okok< 
kal  s  a  teleologismnfi,  a  mely  e  totrol  Tegkrp  kkziirult.  a  mjota  ki- 
deriilt,  hogy  az  elet  tiinemenyei  is  mind  pbysikai  es  chemiai  folya- 
matok,  vagyis  rgyedtil  a  cautiHliias  iltsl  mag^ariehaiok.  at  organikns 
elet  ereilrfere  alapitja  &lla»ponIjat.  E  teren  tulajdonkeppn  csak  eg? 
Frve  van  a  teleoIogiRmui^nak :  bogy  €pp  oly  keTesse  jChetett  letr? 
veletleniit  Talamely  organ jbihuk,  raint  pi.  egy  6ramG.  Op  luinden  gep 
fKanitalsn.  nagyreszt  veletleniil  felfedezett  javjlftsok  ^ta  Iptt  aitzi.  a 
mi :  bogi'  mindazoniltal  az  eh6  urganiamust  veletien  bozta  volna  l^tre. 
nem  valoszinli  ugyan,  de  oem  lehetetlen,  mig  ellenben  a  teleologis- 
mns  magyarazatA.  mely  valnmifele  transi^endens  teoyezonek  a  twme- 
szeti  folyamatokba  vaio  belenynlasat  veszi  fel,  voltakepea  minden 
ismerea  tagadjisa.  mrrt  az  okvisKony  eryenyet  tamadja  meg.  De  ba 
■z  iikB&g  et*e  vegelemzesben  kizarja  a  toleoIogiKmaat,  akkor  ai  em- 
beri  cselekves  ezelsxerfisege  is  rsak  latszdlagos  kell,  bogy  legireo. 
mert  killSnben  itt  is  fel  kellene  vetmilnk  a  czi'-lfogalomnak  valami- 
fcle  kSzvetlen  behatisAt  a  pbysikai  folysnatokra.  Itt  resk  ket  alliii- 
pont  lehetaeges :  vagy  a  psyi'hopbysiologiai  materiali^miis,  mely  ai 
akaratot  teljesen  reflex Rzerfinek  fogja  fel,  tetait  a  teleologikoK  ma- 
gj'arizatot  meg  az  emberi  csolekvest  illetfileg  is  Hzamitzi.  —  vag>' 
B.Z  individualis  Toluntarismns.  Av,  el6bbt  atiiapoDt  nem  tudja  okat 
adoi  annak.  bogy  miert  nem  marad  minden  reflex  tudatislan  »  bogy 
altaliban  mire  vato  a  tndat,  ha  didcb  tenyleges  szc^repe  aa  t^lelbeo 
Az  utobbi  elmelet  azonbao  cuak  dgy  nyiSjl  eIfogadhat6  hypotheaist, 
ha  azt  egyetemes  voluntariemussa  dolgozzuk  kt,  roelynelfogva  maga 
a  viligfolyamat  a  igy  a  ususalit&s  is  az  egyetemes  akaratban  gyUke 
rczik.  De  mindez  ceak  eazmei  constnictio,  a  melyra  a  iprmAKiettndo- 
miii>iiak,  mint  magyariz6elvre  cenuni  sziiksege  sinc^. 

<}.  Kiilpe :  &rziki  bentfomdgok  mibjectivdli>x(ir6l  fi  ohjrrlit'ili'- 
ndrdl.  A  litdsi  es  tspintfi-'<i  erzRtok  kOreben  eszkOzOlt  kiserletek  arra 
az  eredmenyre  vezetl<^k,  bogy  az  objectivAISsra.  vagjis  az  arra  valo 
hajlam,  bogy  valamely  tnpa.iztalati  flmenyt  vnlamely  tirj;ynak  lulaj' 
(|[>n[t8uiik.  sokkal  nagyobb,  niint  a  aiibjetrtivilisni  val6  hajlam,  mely 
azt  puBztn  nlanyi  tudatmozzanatnak  tart j  a.  Emiek  tatin  biologiai 
alapja  van,  a  meonyiben  az  el6  leoy  fenmaradisira  ellioyCsebb.  ha 
tAlsokat,  minlha  taikeveset  objectivAI.  Kideriit  tovabba,  hogy  btr, 
nincsenek    objectiT    kriteriumok    ajioak    eldfiotesere,    vajjon     vala- 


IRODALOM.  553 

mely  erzet  subjectiv  vagy  objectiv-e,  a  legt^bb  ember  Iegt()bbsz(5r 
helyesen  dOnt.  Ez  kltal  ismeretelmeleti  szempontb61  igazoldst  oyer 
Wundt  azon  tana,  bogy  a  tapasztalat  eredetileg  egyseges  elmeny: 
sem  subjectiv,  sem  objectiv  s  csak  kesobben  (5lt  hat&rozott  alanyi 
vagy  t^rgyi  jelleget.  Rzt  pedig  bizonyos  vonatkoz^sok  kideritese  41- 
tal  erjiik  el,  a  melyek  erzekszerveink  es  az  illeto  t4rgyak  k{5z(5tt  411a- 
nalc  fenn,  s  Agy  hatdrozunk,  bogy  ha  az  erzet  az  erz^kszerv  bizo- 
nyos functi6j4hoz  van  kOtve  (pi.  a  szemmozg&sokhoz),  akkor  az  sub- 
jectiv, ellenkezo  esetben  objectiv. 

A  huszcuiik  kotetet  L.  Lange  k(5vetkezd  czimii  lanulm&nya 
nyitja  meg :  Az  mertMrendszer  a  iermiszcttudomdny  fortima  elott, 
melyben  regebben  kifejlett  elmeletet  az  absolut  ter  6s  ido  fOlveve- 
senek  fbldsleges  voltarol  —  veszi  vedelembe  lijabb  biraI6kkal  szem- 
ben.  A  mig  a  mechanik^bol  nem  sz4m(izziik  teljesen  az  ,, absolut" 
sz6t,  e  tudomdny  ki  van  szolgiltatva  a  metaphysikanak.  A  mechanika 
f51epithetd  az  absolut  ter,  ido  es  mozg&s  mysteriumai  nelkUI  is  es  a 
ki  a  tehetetlenseg  elveben  mdst  l&t,  mint  conventiot,  tiillepi  a  szigoru 
tudomanyossag  hat4rait. 

Alfred  Ijehmann:  A  szinek  viUUjossdg  variatiMrdl.  Szerzo  ki- 
serleti  vizsg&16dasainak  eredmenye  a  kdvetkezo :  A  szinek  fokoz6- 
d4sa  coefficient enek  relativ  nagysaga  alkalmas  arra,  bogy  a  reczeh&r- 
tyinak  megfelelo  szinsugarak  irant  valo  erzekenyseget  merje.  A 
szinek  vilagossdganak  variatioja  tehat,  a  mely  az  elobbi  coefficiens 
altal  van  kifejezve,  egjszerii  kdveikezmenye  annak,  bogy  a  reczehir- 
tya  ^rzekenysege  nem  egyenlS  kul(Jnb()z6  hullimhosszus^gu  feny- 
sugarak  ir&nt. 

G.  F.  Lipps :  Bevezetes  a  tudatlartalom  sokfeleseyenek  dltald- 
no8  elnUletihe.  Logikai  szempontbol  meg  kell  kiil3nb5ztetni  a  gondo- 
lati  actust  a  gondolat  tartalmat6K  a  valoMagban  azonban  mindig 
egyUtt  j4rnak.  Maganvalo  gondolkod^s  epp  oly  kevessc  letezik,  mint 
mag&nvalo  dolog.  Ket  fotudomuny  allithato  fel :  az  eg}'ik  a  gondol- 
kod4sr61,  a  m&sik  a  targ>'iIagosan  letezorol  sz61.  Az  elobbinek  alap- 
elve  igy  formul&zhat6 :  minden  gondolkodisi  form&nak  megfelel  va- 
lami  tirgyi  mozzanat,  a  melyen  az  kifejlodik.  A  t&rgyilagos  letezordl 
sz616  tudominy  tapasztalati  alapokon  eplil  fel  es  alapelve :  minden 
targyilagos  letezd  a  gondolat  dltal  hat4roztatik  meg.  Az  eI5bbi  dis- 
ciplina  a  felfogo  es  a  vmiatkoztatd  gondolkoddssal  foglalkozik.  A  fel- 
fog6  gondolkod&s  egy  sorszerd  gondolati  folyam,  a  mely  a  felfog4s 
tenyevel  kezdodve,  hat&rtalanul  halad  egy  bizonyos  irdnyban.   A  t&r- 


e^'Oldaliisa^l,  mplyoolfo^s  ez  utobbi  a  szellenti  tenycsot  teljesen 
kisirjft  a  bifejISdes  tenyezdi  hitziil,  mialtal  szamos  tiinem^ayi  oem 
(ltd  me^mi^arizni.  Kiemelendfi.  hogy  Wua<1t  akorat^lmelete  rsak 
hypothetikuD  ervecyre  tart  i^nj-t. 

./.  if.  StrrUion;  A  seem  niotyiUa  ea  a  Uihini  [ormak  >tr>aketi- 
hija.  Gmnt  Alien  6U  elterjedt  nezet,  hu^'  s  furm&k  azepeege  mi- 
lien  vagy  e^azbeti  iKon  izoraerzetok  kellemes  touusabiil  faksd,  a 
mely  bizonyos  fnrm&k  szemleletiinel  a  wt.emtaiyi.ga»  altal  tadatunkbin 
keletkezik.  Szerzfinek  sikerfitt  e  fonnai  sxep  optikai  elTezete  kSiben 
vegl>eiiien()  szemmozgieok  vooalit  photo^raphikos  liioD  ro^leni,  a 
mi  az  el6bbi  tetellel  hDmlokegyenest  ellenk^zS  ercdmenyre  vea^l. 
Kideriil  eUSttorbaii,  hogy  sztimmozgasaink  felol  altandit  illaa^baii 
rlUnk,  a  mennyibeu  a  szem  ftdhasem  kepes  valamely  vooalat,  legki."- 
vesbbe  pedi^  valaniely  giirbet  szoroaan  kOvetni  s  a  valuaa^'ban  folv- 
t'>n  elter  a  megkezdett  ir4iiyt*il.  A  gOrbe  ihullimoa)  vonal  ac^thelikai 
(Ttefce  neni  alapithato  arra,  hogy  e*  felel  mcL'  a  legkannyebb  saem- 
iiiozii'isDak,  mert  azerzii  kist!-rletei  kimutatj&k.  ho;,')'  a  szem  sokkal 
kttunyebben  kOvel  egyenes  voualat,  mint  gtirbet.  A  fonnai  sz^poek 
11/  elvezete  tebit  nem  i)ldhat6  ful  a  sz^mmozg&sl  kisero  kellemes 
JKomcrzetekben  ea  valdszinii,  hog-y  mozg^i  es  tapintisi  erzeteink. 
valamriy  szep  korvonal  elvezetebeu  nem  jaiszanak  nagyubb  szerepct. 
inint  a  l&bismainkbiil  fakado  erzetek  a  dreiidai  galleriAban  Tal6  aela 
;.'y(iDyitreben*  Az  aesthetikei  I'tvezet  iak&bb  assot^iatioktiJl  es  ai 
altalioos  kfizerzettSl  fiigi,'-  "  luelyet  valamely  iitfrs  benntink  kelt. 
A  ftirma  aestbetikai  clveznte  lehat  m^r  bonyolult  termfik,  &  iwly 
iiitelleutuAlis  ea  akarati  elemekkel  vegytll,  MZiiTal  a  szep  eJTMew 
nmcs  adva,  hantrtn  .leiki  cosstnietio**. 

KiiH  Thieme :  A  tlieoiogia  bolcwiete  A  thoolo);ia  bSleseli-lv.  a 
iheologia  rendszerek  keletkezesenek  es  fejlodeasDek  elmelete.  Tcliit 
niinden  ily  Hysteinaval  sEemben  t&rgyila^nsnak  kell  maradai.  ragyu 
neni  sxabad  a  vallaHos  bitet  az  trlfifdltevese  kiize  iktatni,  A  ptailimiphia 
''i^'altalan  iiem  mutathatja  ki  a  hitnek  me^clelo  transcendeoe  vaU- 
^Ag  Iet«t.  mert  ez  tiUhaladja  kepeseegcit,  hanem  csak  azun  szliksee- 
vzet&segvt  derithctj  ki,  mclynelfogra  az  esz  a  tapasztalatot  t&lsxir- 
nyalo  eBzneket  alkot.  TebAt  a  vall&sokkal  ezembon  a  theologia  bOl- 
cMeleinek  ix  elmeleti  magatart&st  kell  tannaitaoia, 

E.  B.  lilehener:  Kinirlet  a  pdros  iiiasehasonlUds  mMgirrttiA 
•ilkulmaiiixara  kUUmbegi)  erseieniirdmjokra.  Wundt  djabban  ax  erzcl- 
uiek  harom  dimensi6j&t  kiililnbazteti  meg  a  regi  kellemes-kellemeilm 


mODALOM.  ''>0 1 

beosztdssal  szemben  s  fOlvesz  kellemes-koUemetlen,  izgatd-levero  s 
fe8zillo-feloId6  erzelmeket.  Szerz5  kiserletei  ezzel  szemben  azt 
mutatj&k,  bogy  lebetetlen  volt  oly  ingert  adni  a  kiserleti  szeme- 
lyeknek,  a  melyre  a  kellemes-kellemetlen  jelz6vel  nem  lehetett  volna 
reagalni.  Tebat  a  Wundt-fele  elmelettel  szemben  a  regi  ket  dimen- 
si68  elmeletet  6hajtja  fOntartani ;  a  misik  k^t  dimensio  nem  erzelmi 
mindsegek  ellentete,  hanem  tal&n  maguk  legegyszerfibb  erzelmeket 
k^viselnek. 

A.  Vierka^idi:  A  htltura  fenmaraddsdnak  okai,  Az  {5sszes  okok 
a  melyek  a  kultura  fenmarad^siit  eredmenyezi,  r^szben  formalisak, 
reszben  tirgyiak.  A  form&lisak  a  kQvetkezdk  :  az  Onerzet,  a  mely  a  ki- 
vivott  kiilturdlis  formdk  fentartis&ra  &szt(5nOz,  a  cselckvesi  kepesseg 
f9l(5tti  (5r(5m,  mel}'  az  elsajatitott  uj  cselekvesi  m6dok  var&zsat  ke- 
pezi,  az  initiativa  hiiinya  legtQbb  embem^l,  mely  atvett  formik  meg- 
tart&sit  okozza,  a  gyakorlat,  mely  a  megszokott  kultorformdkban  valo 
mozgist  mind  k(5nnyebbe  teszi,  a  szok&s  hatalma,  tov^bbi  bizonyos 
^rzehni  hat^ok,  a  melyek  ugy  ervenyesiilnek,  bogy  a  kulturalis  viv- 
m&nyokat  megszeretjuk,  s  a  kOzszellem,  mely  ertekesnek  tartja  a 
kOzOs  vivminyokat,  az  utanzas  a  suggesztio,  a  nemzedekek  v^ltako- 
z&sa,  melyn^lfogva  csak  az  iddsebbek  jutnak  vez^rszerephez  a  tar- 
sadalomban,  teb&t  azok,  a  kikben  mar  nagy  adag  conservativismus 
fejl5d0tt  ki :  bizonyos  kdlcsonbat^sok,  cselekves  es  gondolkodasi  m6d 
k^zOtt,  a  melyek  a  kulturdval  kifejlodnek,  vegre  a  nyom&s,  a  melyet 
a  t^adalom  az  egyenre  g>'akorol,  bizonyos  norm^knak  a  kOvetelese 
iltal.  A  t4rgyi  okok  azok,  a  melyeknel  fog\'a  a  kultura  formdit  tir- 
gyilagos  (logikai,  ethikai  es  aesthetikai)  ertekiikert  akarjuk  fentar- 
tani.  £  becsiilese  a  kulturilis  javaknak,  vagy  primar,  ba  azon  be- 
nyomiksbdl  fakad,  a  melyet  a  kulturforma  r&nk  tesz,  vag>'  secundar. 
ha  iteletunk  a  k^zvelomony  dltal  befolyasoltatik.  Az  el6hbi  fajta  be- 
csules  adja  meg  a  kulturtermekek  eszmenyi  erteket,  azok  hasznAnak 
es  kellemessegenek  kepzetet,  mig  az  utobbira  pelda  az,  hog>'  gyak- 
ran  valamit  becsiilunk,  mert  ez  szokisos.  Azon  iill&spont,  mely  a 
kultur&lis  6rtekeket  csak  conventionalisaknak  tartja,  minden  eszmenyi 
tartalom  nelktil  kttzclebb  jar  az  igazsaghoz,  mert  az  ellenkezo  nezet. 
mert  a  rationalis  es  idealis  tenyezdk  szerepe  a  kultura  fentartdsi- 
ban   elenyeszoleg   csekely   a  mechanistikus   tonyezdk  mellett. 

ir.  Weygandt :  Adalekok  az  dlotn  Uleklandhoz  czimd  tanulm&- 
nyikban  az  elalv^nil  fellepo  tiidatfolyamatokat  vizsgalva,  a  k5vetkezo 
eredmenyre  jut.    A   tudatban   allandoan   helyet  foglulnak   bizonyos 


Komatikus,  roadkivillt  csekely  intensitisfl  lirKetek,  a  mely^k  csalc 
nsgy  figyelemmel  appercipi&lhatok,  ex  entetek  asonbau  az  elalvA^nsI, 
niidoa  AT.  appercef)ti6  tevekenj'seg  elemyed,  elfnglaJjAk  a  tudatut  » 
at  I'lalvas  pillanatAban,  niel3*et  &  situatio  tudatanak  clttliiest?  jellt-mti:. 
pliantastikiiB  ilomkSpekbe  mennek  iltal. 

J.  Zrillrr :  Tuiiu:  is  a  miiveloil^alorUnet.  Taine  foerdeiue,  hogj* 
fitlalUtotta  a  tiagj'  emberek  typusos  flmeletet  s  ez&ltal  individualiatikus 
e»  hororifrtikua.niAsressLt  tiazta  Bonisliatikua  feifoffis^tszi^rencseeoii  egyc- 
liitette.  A  ICrtenelmi  causalitianak  is  egj-ik  legerelyesebb  hirdetdjc  s  kfl- 
l»nbBz6  korok  jeUemzese  hikinteWben  a  .tOrtenelioi  spperceptio  ling- 
elm^i^nek'  mntatkozik.  Tevedesei  onnan  erednek,  hogy  tiilsagog  bi- 
zalommal  viseltetett  reszben  a  |>riori  fel&llitutl  fnrmultuval  szi'mben. 
s  hogy  tirgpiagusaigat  folytciii  bcfoly&solta  a  tifrt^nelml  osemenyi?k 
becsleNC. 

Az  evfolyam  egyeb  taiiulinanyai  a  ktlvetkoz^k.  Frank  Ang«U : 
DiacrimiflatioD  of  sbadi'B  of  gray  for  different  intervals  of  time.  —  He 
Keen  Cattell :  The  timo  of  perception  as  a  measure  of  dttferenoe  of 
mtenitity.  —  Ottmiu'  Dittrich :  Die  spraehvlsaentachaftliche  De&utiDii 
der  Begritt'e  .Satz'  und  ..Syntax".  —  Otto  Fischer  :  I'eber  die  Bedinfpin- 
gen  und  Beginn  der  Ablfisiin^  der  Fersen  vom  Boden.  ^  F.  Riesov ; 
Leber  Verlheihinf,''  nnd  Empfindlichkeit  der  Tastpnnkle.  —  Erich  Mosch 
L'ebcr  den  Zusam  men  hang  zwischen  der  Methode  <]er  Minim  aliiode- 
rungt'n  iind  der  Methodi'  der  rieitigen  und  falschen  Fiille,  —  G.  SVit- 
ring;  ZiirLehre.von  den  AUgemeinbegriffen.  —  W.  Wirth  :  Zur  Theorie 
des  BewuBstseinunifanges  imd  seine  Mesaiing. 

Ih-.  Paula-  Akos 


Revue  philosopbiqne  de  la  France  et  de  I'itranger. 
Dirigee  pitr   Tli.   Jiibot.  XXVII.  evf.    T— U),   f. 

A  lietcdik  fiizctbcD  J.  H.  Lr.uha  kOziil  tauulmiiiyt  A  keratteity 
myslUtuaok  aiaptdrekveeeirol.  A  mystiknsok  nem  betegek,  banem  u 
emberi  nem  aajitoe  .variatic^i" .  A  keresKteuy  mystikaeokat  ketffivonlii 
jellemzi :  az  organikus  erzekenyseg  ingatag  volta,  a  mely  anseetbesi* 
cs  hyperaeathesia  kflzott  viltakoztk.  es  a  nagy  kilartis.  s  metylycl 
VHlunely  batiirDzott  erkjticsi  eszmonyt  kOvetnek.  A  mystikus  tehit 
nem  eimeleti  ember.nem  bOloseBa,  banera  gyakorlati,  erkoicsi  prublemik 


moDALOM.  559 

foglalkoztatj&k.  A  kereszteny  mystikusnak  kettos  czelja  van :  az  (5n- 
mag&r61  yal6  lemondiis  es  az  istenseggel  val6  egyesfiles,  a  mit  az 
akarat  ^egyetemesitese''  41tal  akar  elerni.  Mindezt  szerz5  a  myetikusok 
lelektanimak  egyeb  mozzanataival  Mine  Guyon,  salesi  szt.  Ferencz, 
szt   Terez,  Ruysbroeck,  Tauler  es  Suso  mystikus  iratai  alapj^n  elemzi. 

«/.  Philippe :  Mi  a  leUci  kip  ?  A  kep  nemcsak  a  regi  percepti6t 
reproduk41ja,  hanem  bonyolult  termek,  mely  t(5bb-kevesebb  id6  alatt 
kiilOnfele  tudatmffveletek  iltal  j6  letre,  melyek  azt  kiegeszitik,  egyse- 
gesitik  stb.  £z  ^talakit&sokat  azert  eszk(5z(51jttk  a  kepeken,  hog}' 
cz^tal  ertelmi  miiveletekre  alkalmasakkii  viljanak.  Az  ertelmi  hasz- 
iialat  &ltal  teMt  a  kep  folyton  iitalakal  es  m6dosul. 

C.  Bos :  A  gyonyorteljcs  fdjdalmat  vizsg&lja,  mely  csak  ltoz61ag 
contrudictio  in  adjecto,  miut4n  lehetnek  f&jdalmak  a  melyeket  Orven- 
dotes  czeib61  okozunk  magunknak  s  ennyiben  gyOnyOmek  a  forrisai : 
kesobben  a  f&jdalom  eszk(5zb51  czelli  v41hat  s  megszeretjiik,  vagy 
mart  az  ttrOmmel  yal6  ellentete  folytiin  az  ttrOmre  vaI6  kepessegUnket 
nuveli  s  igy  felr&z61ag  hat  a  deprim&lt  lelkiiletre,  vagy  mert  a  gy(5nyOrt 
niegeldzd  fiijdalom  az  el6bbit  erdsebbe  teszi  a  mely  ez  Aton  kepes 
atlepni  a  kOzdmb^sseg  hat4r&t.  De  a  fajdalmat  gyakran  szeretjUk,  mert 
foglalkoztat  s  mert  benne  5nmagunkat  szeretjiik :  a  b&nat  is  gy6gyir 
u  sziv  iiresseg^re.  De  mindez,  ha  fokozott  mertekben  lep  fel,  hova- 
toYdbb  az  egyen  elpusztul&s&ra,  rendesen  (5ngyilko8sagra  vezet. 

A  nyolczadik  fuzetben  James  Sully  kdzOl  sajt6  alatt  Iev5  mun- 
k&jikb61  egy  fejezetet  A  neveisigessig  elmeleteirol,  a  melyek  ket  csoportra 
oszthat6k.  Az  elsd  csoportot,  melyben  Aristoteles,  Hobbes  es  Bain  elme- 
leteit  tal&ljuk  az  jellemzi,  hogy  a  komikumot  bizonyos  fdleny  erze- 
seben  I&tja,  a  melyet  bizonyos  helyzetekben  m&sok  fttltttt  erezUnk. 
De  ez  all&spont  nem  illja  meg  a  kritik&t,  mert  egeszen  erthetetlen 
el5tte  a  gyermek  nevetese.  mely  nem  fakadhat  ily  fOrriksb6I.  A  mdsodik 
csoportba  tartoz6  elmeletek  (Kant,  Schopenhauer)  a  nevets6ges  hat4st 
azon  intellectualis  mozzanatban  Utj&k,  hogy  valami  rendkiviilit,  szokat- 
lant  vesziink  eszre.  De  ez  sem  magyar&zza  meg  a  komikum  minden 
formikj&t,  j611ehet  epp  dgy,  mint  az  elobbi  annak  nemely  nemet  meg- 
erteti.  Mindket  elm^letben  van  igazs&g,  de  egyik  sem  jellemzi  kimeri- 
toen  a  komikumot,  a  mely  dgy  I&tszik  nem  is  egy,  hanem  tObb  prin- 
cipinmra  vezethetd  vissza.  Oj  viUgot  vet  a  komikumra,  ha  azt  a 
jatekkal  vetjuk  egybe,  a  melylyel  mely  analogi^t  mutat.  A  j&t^k  epp 
ligy,  mint  a  nevetes  ellentete  a  komoly  mnnk&nak:  mindkettot  On- 
mag&ert  keressHk,  de  megis  viszonyban  allanak  a  gyakorlati  ^lethez. 


it  ttntAOm  fejIMeaet,  ■  wtHf  muk  biolegiai  jefantos^cn  it  fi«ti 
log  Tetoi. 

/.  IJugiu-  A  tnefffordUoa  hiUerluiitr&  erti^nik.  TUtotolr- 
■kkor  iO  ulS.  niduii  mnca  neg  •  k«Ilo  triay  ■ 
<■•  nvguldando  MmUUi  ktfKdtL  A  neteleai  ti 
MtgU*-ai.  hi  a  fiinnilu  ea  rendszeree  tirgjafc  bel7ea  i 
■jseml^leti  tanulminyt  boznak  be.  Anide  Mid  c 
tAlterhel^H  nuidjit  «  «sl6flftgo«  mc^orditott  Uheriielect  piodnUtak- 
Mert  *x  ^rtelm^I  epp  6gy  kimeriti  ft  netn  itiiwzo,  j61  karalhaUrolt  •> 
reDdflXerezett  Hiemldleti  sDyaf^.  mint  a  (611i»ju>tt  formilis  oko^Mli» 
Uort  iz  emberi  sz«IIem  lenyegv^  szUksegleU  nom  uinyin  xi  iameitt 
mint  B  megerteii.  A  regi  formiliB  U^lterfaelessel  ssemben  tdiit  eg; 
dj  nome  k  tfillerheleHoek  foayt-'get. 

(j,  I'alanU:  A  tdreadalmi  teUologia  it  tumak  mecham»mit*n. 
A  RtiiUxcrilceg,  vsgyiit  azoti  tan.  bogy  a  taraadalmi  eleln^  nn 
viluni  viiiija,  &  Hociolugiai  do^atismnsok  fSfesske.  llugy  »zn  i 
k^rd^are  megfelBljen,  vajjon  van-e  valoban  ily  egysegea  czel.  bmiti^ 
a  K^nylegea  tirBadalmi  evolutio  menc^l«t  yizB^^ja  az  idokaiank«rii 
k'ivdUitt  CS(61  H»enipnntjib61  »  hirom  Uirvenyt  tlllapit  meg.  melj-ek 
i:  iV]\Mmt  uraljik.  Az  elsji  az  erti'lmi  tcbet«tleiiH£g  lOrvenye.  mely 
a  legrdgibb  k<>rbBD  erv^iiycsul  a  tax  jelenli,  bogy  a  primiliT  embi^r 
BiTB  Ittroksxlk,  liogy  U'gkevetiebb  ertolmi  i&  pbymikai  erokifejtes$i'l 
iii\e  el  0z4ljait.  A  fejKid^s  mftgasabb  fokin  a  miut  az  ember  ismeretr 
a  igy  OK^ljainak  kOn-  tAgul,  aem  elngszik  meg  azon  kOzvetlen  tAm- 
dalmi  bsKannnak  a  merlegoles^Tel,  mely  tetteibol  fakad,  banem  axokk.il 
inaxiiualis  hasznot  ea  oredmeoyt  akar  olemi ;  itt  as  fisztOnszeHi  c^elvk- 
v6hi  mkc  a  axind^kua  ea  tudatoB  caelekves  vMtja  fill,  Igy  kezd  em*- 
iiyeHllIni  a  mieodik  tlirreny,  mely  a  maxim&lis  erilfogyasziAs  iit«! 
<^16rbet9  maximalis  eredmeny  tOrv^nyenek  mondbatd.  Ez  mar  nemeink 
raeohauiatiktiB,  banom  telcologiai  tOrveny  s  fokozatoa  ^irdoyeslileBeDi'li 
k^t  kltvctkezmenyp  van:  nr.  egyik,  bogy  a  tirsadalui  ertekek  mind 
kfiavetettebbek  lesznek,  vagyiti  ai  ember  mindink&bb  keriitu  dton  akaqa 
ca^tjait  eldrni ;  a  masik  kUvetkezmi'ny  pedig  a  t&rsadalmi  ertekek 
mind  napyobb  depereonnalisatit^ja  a  igy  az  e1J)bbiek  minel  keresbbe 
vbelik  megalkiitiijiiknak  jelleget.  Az  ipar.  a  kereskedelifm, 
irudalum  in    mindjakiibb    JHzemelytelps   lesz ;    csoportok 


IRODALOM.  561 

productumava  v&lik.  Mindez  tdls&gos  miinkafeloBzt48t  eredmenyez, 
melynel  fogra  az  egyes  ember  csak  vak  enzk^zze  v&lik  s  a  munka 
elveszti  mffveszeti  6rt^ket,  mert  az  egyseges  alkotis  lehetfisege  szttnik 
meg.  Ezt  az  emberek  kezdik  bel&tni  s  eUen8i\lyoz6id  kezdik  a  har- 
madik  cselekvesi  t^rveny  ervenyesiteset  enauger&lni  a  mai  tArsada- 
lomban.  E  t^rveny  ertelmeben  az  emberi  tev^kenyseget  az  individnali- 
sabb  es  harmonikusabb  olet  szompontj&bdl  kezdjuk  szervezni  s  igy 
egy  dj  tOrekves  eszlelhet^,  a  mely  ki  akarja  yetkdztetni  a  cselekvese- 
ket  kOzvetett  jellegiikbol  s  ismet  kOzoIebb  akarja  azokat  hozni  az 
ei^yenhez.  TeMt  h&rom  stadiumot  fut  kt  az  emberi  cselekves  fejl5- 
dcse:  eloszOr  a  Icgkisebb  munk&ra  tdrekszik,  aziit&n  a  legnagyobb 
tarsadalmi  haszonra,  vegiil  a  legintensivebb  egyeni  elotre  vag>'i8  az 
olet  harmonikus  sz^psegere.  TeMt  nem  lehet  sz6  egyseges  t4rsadalmi 
teleolosri&rol  es  czelr61 :  csak  kiil($nb(1zo  czelok  vannak,  a  melyek  egy- 
mast  fOlvAItj&k. 

A  kilenczedik  fuzetben  E.  lUc^jac  ertekezeset  taliiljuk  A  tdr- 
nadalmi  es  a  valldsi  rend  osszezavardsdrdl.  Sokan  a  t^sadalmi  elet 
eredetet  vallisi  mozzanatokban  keresik,  de  e  nezet  ervenye  kerdeseS; 
mert  iij  tirsadalmak  nem  mindig  keletkeznek  kOzYetleniil  vallasokb61. 
igy  a  keresztenyseg  I6nyeget  es  eredetiseget  a  kegyelemrol  sz616 
tan  kepezi,  a  melynek  ket  oldala  van,  a  melyek  k^ziil  csak  az  egyik 
socialis  jelleg(i  s  ez  is  csak  k^vetve.  Az  elso  mozzanat  individualis 
es  mystikus  s  abban  All,  bogy  az  egyeni  tudat  az  absolutum  fele 
fordol ;  az  ebbol  fakad6  elet  azonban  antisocialis  volna,  a  mi^rt  is  a 
kegyelem  kQzlesenek  ritusa  fcjl5dik  ki  a  keresztyensegben :  a  kegy- 
szereknek,  a  szentsegeknek  tana.  Szerzd  e  ket  mozzanat  viszony&t 
vizsgAlja  tig>'  az  eredeti  krisztusi  tanban,  mint  AtalakulAsait  a  kes5bbi 
fejlodes  nyom&n. 

G.  Palante :  Moralismus  Ss  immaralismus.  Nietzsche  clmeletevel 
az  immoralismus  kerdese  keriilt  felszinre :  vajjon  kereszteny  eordpai 
humanistikus  erkdics  nem-e  gyOngUlese  es  visszafejlodese-e  az  ember- 
nek  a  helyett,  bogy  igazi  haladiist  jelentene  ?  Az  individualismus  hir- 
detese  voltakepen  az  immoralismus  ervenyesitese,  mert  az  egy^n 
szabads&gat  es  fiiggetlenseget  tanitja  a  titrsadalom  &llit61agos  czeljain&l 
es  jogaival  szemben.  A  tenyek  alapj4n  azonban  csak  annyit  mond- 
hatnnk,  bogy  vannak  erk51csi  termeszetiikre  nezve  g}'(5keresen  klildn- 
bozo  emberek:  Qnzetlenek  es  Onzdk,  gonoszak  es  j6k  s  ezek  kiizdelme 
vaI6szin(ileg  sohasem  fog  megsziinni,  mert  az  erk^lcsi  egyformasdg 
Ichetetlen. 

ATHKNAKRM.  36 


I 


J.  Chanottea :  A  ludomdny  is  phihsopliia  mai  kOrd^me  a  Ut^- 
lanban.  A  lelelitant  vagy  u  bfilusesset  reszenek  tsctj&k  vagy  &  pbili>- 
»0)ibiit61  filggctlen  tudominynak :  de  egyik  isknla  seoi  kepes  iUi>- 
poutjAt  ki)vetk[>z<tt('sea  kcresztlilvinni.  LegtUbbpo  Oaazpzavujik  ■ 
I61ektant  a  lel^ktaii  bfileKelutsTel.  A  hplyps  all&apoiit  az,  bogy  i 
Idlektan  epp  ligy  bdlcseazeti  hidoniiiiy,  mint  a  bogy  Onillo  positiv 
tan :  az  olcibbl  a  inennyiben  niindea,  ni^g  a  t^nnoazeti  tunem^ny  i* 
i-'sak  mint  tiniattartalom  ismeretes  elCttiink  (tgy,  bogy  voltak^pen 
kiilbn  le!ki  es  pkysikai  jelenseg  ninc!*Bn  a  valowigban.  &%  nt6bbi  peili^. 
a  niennyiben  a  tudatnak  (.'Kak  tartalmit  nnzr.Iik,  (le  ucni  mint  tudatol. 
ukk'ir  mint  bizonyos  tenyek  OsszesSge  poaitiv  i.smer^s  targyat  kepeii 
K  uiint  ilyen  toljeaeu  tuggetleti  a  bOlcst'szcttol. 

Dr.  Paulrr  Akos. 


Cicero  bdlcaeleti  muveibol.  Kivdlii^'att:)  ett  inag^'arnzta 
'/*■.  Boros  Oiibor.  Ji'lcs  irok  iskolni  tarn :  LXXX.  Hudapesi, 
tVanklin-TdrBulat.   IBO-J. 

Jelen  bOlcselptj  munk&cakn  gjakorlati  ozellal  kesziilt.  a  meny 
nyiben  a  kuzepiHkolni  tanit&sterr  egyik  kOvet«lmenyenek  obajt  me^- 
ftilelni,  a  iiicly  a  gymnasiiun  Vlll.  OBKtAlya  szitnira  tudvalevClv!! 
Cicero  blilu.seleti  niliveiuek  olvaH&sAt  is  elJiirja.  E  ssempont  vrsetlc 
azerzSt  e  m(i  (lHi»aeillit4Hilbau,  molyet  —  mint  luaga  mondja  —  ipar- ' 
kodott  6gy  megszeckeszti'ni.  bogy  a  tanu]6k  minden  nagyobb  nehev- 
iieg  u6Lklil  Cicero  e^sz  ;bmcseleti  luUkOdeBet  tne^merhess^k.  Ez^rt 
megfelelden  jeliemz6  szemelvenyeket  kerear^tt  Saszo  a  ezeket  kellti 
berezetestiel  en  ta4tu]  folyta(61agoRan  adott  bi>  iiiagyark«6  jegyzetek- 
ket  lAtU  pl. 

Hind  a  mollett  nemcaak  egyHzerii  kDzepiitkulai  tankSnyvnek 
tekinthetjlik  a  Hzerzfi  e  mflTet,  hanuni  pbilosophiat&rteneti  olvaso- 
kSnyvuek  Is  i-s  pcdig  aiiniil  ink&bb,  mert  a  azerzS  igazin  gondos  h 
szi'lea  alapoD  epito  pbilosophiatilrt^neti  bevezeteat  adott  hozzi,  a  aii 
eppen  num  vilik  a  tanktiDyvnek  aem,  mint  olyannak  k&rira,  sot  annil 
becsesebbe,  a  k<>zepiakol&t  mar-m&i  nemaokira  elhag^-ni  kesziilS  ifji- 
Bigunkra  iiii/ve  annil  gondolalebiesztobbe,  olmejiik  elet  aanal  fejlesz- 
tiibbe  teszi. 

Igy  e  mui]ka<^ska.  mint  tankOnyv  bt'zugpiitlo,  ,iin;ifo  kisi'Tlet". 


IRODALOM.  56H 

mint  szerz5  is  mondja/  a  mennyiben  nem  volt  eddig  ilyeii  monkink, 
mely  a  tanitistervnek  Cicero  bOlcseleti  mCiveinek  olvastat&s&t  elren- 
del6  eI6ir&8a  szerint  kesziQt  volna.  Egybefoglalva  mutatja  be  Cicero 
bdlcseleti  munkiiss&gdt.  De  epp  ezert  alkalmas  philosophiat^rt6neti 
olva86k5Dyv  is  Cicero  bOlcseleti  m(iveiliez,  melyet  mint  ilyet  is,  5r(5m- 
mel  sietiink  iidvQzOIni  a  mi  meglehetosen  sz(ikk5rti,  szereny  termesfi 
philosophiai  irodalmunkban. 

Helyesen  cselekszik  a  szerz5,  mikor  a  szemelvenyek  ele  adott 
bevezeteseben  ,a  gorog  holcselet  vdzlatos  dttekintisit*^  nyujtja.  Isnie- 
retes  dolog  ugyanis,  hogy  a  r6mai  philosophia  a  maga  egeszeben  csak 
visszhangja  volt  jobb&ra  a  gOrOg  elme  cz  iranyu  gondolatainak.  A  nep- 
jellem  melyeben  gydkeredzik  e  kOriilmeny  oka.  A  r6mai  jellem  eppen 
nem  b(5lcselked5  termeszet.  J6zan,  g}akorIati  jellem  volt,  a  cselek- 
vesek,  a  g}'akorlati  elet  embere.  Ezert  tudt4k  lerakni  minden  idok 
jogi  tudom^nyiinak  alapk(3veit  a  r6mai  jogban.  A  mi  volt  n41uk  b(11- 
cselkedes,  az  is  csak  inkdbb  affele  gyakorlati  eletphilosophia  es  meg  ez 
is  g6r(5g  elmek  gondolattermekeinek  visszhangja  volt.  Meg  abban  is, 
hogy  a  gttrSg  elme  gondolatvil^gabol  mely  elemek  talalnak  n41uk 
erosebb  visszhangra,  a  n^pjellem  saj&tos,  gyakorlati  jozans&ga  cr^'c- 
nyestil,  mert  csak  ig}'  ertheto,  hogy  miert  h6ditott  oly  nag}^  mertek- 
ben  a  stoicismus.  Ez  csakugyan  legjobban  felelt  meg  a  jozan,  g}a- 
korlatias  romai  jellemnek.  Mintaszedi  alakja  Cato.  De  egy&ltalau  az 
ethikai,  erkOlcsi,  teh^t  gyakorlati  ertektt  tanititsok  tal&ltak  erosebb 
visszhangra  R6m^ban  az  egesz  gttr5g  philosophi^bdl. 

Mar  most  a  g5r5g  philosophia  tauit&saibol  igy  v41ogat6  eklektikus 
r6mai  irdknak  eredetisegUk  h\]k\\  is  el  kell  ismerniink  erdemeiket, 
hogy  elterjesztettek  a  g0r5g  elme  elmelkedeseit.  Ez  eklektikus  irok 
kdzOtt  elso  helyen  All  Cicero,  a  ki  a  legtbbbet  tett  az  ir&nt,  hogy 
honfit&rsaival  a  g5r5g  philosophidt  megismertesse.  Nagyon  is  j6l 
tette  teh&t  szerzonk,  hogy  Cicero  bOlcseleti  miiveinek  olvasasit  a 
g5r5g  bSlcselet  v4zlatos  attekintesevel  vezeti  be. 

E  bevezeto  dttekintes  egyseges  kepet  ad  a  g6r(Jg  philosophia 
fejl^deser51  6s  meg  sem  melyed  el  tiils&gosan  a  reszletekbe.  Beltil 
marad  azokon  a  korlatokon,  miket  a  hely  sziike  szab  ez  iranybaQ. 
Nem  hclyeselhetjiik  elegge  a  szerzonek  azt  a  eljdr&s&t,  hogy  mar  itt 
utal  magukra  a  szemelvenyekre,  zar6jelbeii  feltiintetve  mindig  a  meg- 
felelo  helyen  azokat  a  reszeket,  a  hoi  Cicero  errol  vagy  arr61  a  gftnig 

^  Szerzd  saj^t  ismertetese  „A  konyv*"  czimti  foly6iratban 

36* 


tanlt&sr61  besiel,  M^  itt  tnetctudja  ax  olvas6,  hogy  Cicero  epp  dg?' 
b&Ilgatta  a  stoikus  Pocidoniust.  miol  as  epicnreUta  Phapdniel  a  u 
akademiabeli  larissai  Phili5t  s  hog^'  kiilKnifsen  Panaetius  terjeaxtette 
a  gGri)g  phUoaopliia  iameretet  a  rdmiu  aiistocratia  tagjai  kbzt. 

A  bevBzetea  m&»odik  resze  «  rilnid!  iioJcsTiKfroi  «  CtCCT'oiwi 
liozzdvnlo  viazo«ydr6l  bziH.  Itt  j<)l  emeli  ki,  hogj'  a  r6inai  nep  gya- 
kortatias  jelleme  miatt  mi6rt  ervenyesiiltek  naluk  a  gQrtJg'  philoeophii- 
biil  epp  az  erkJSlcHi  tanit&sok  ea  ffileg  a  atoic.iamiis,  mely  annyira 
moufelelt  a  derekase&got,  az  eronyt  es  b&tors&got,  egyazdval  a  virtnst 
a  legffibb  jdnak  hirdet&  szigoni  romai  jellemnek.  Cioerdra  is  leginkibb 
Panaetius  ea  Posidoniua,  az6val  a  Btoicusok  batottak.  Platont,  Ariato- 
telest  csak  w,  erkSlcai  tetelek  megerosites^re  idezgeti.  de  mogasEtalA 
azavakkal.  Cicero  k  onak  a  r6mai  jellemnek  megfelelS  erksicsi  tanl- 
tiaokat  vette  it  a  gUrOg  pbiloaophi&b61,  Az  epiciiraeisUkkat  teljesea 
fplreert«tte.  Irtdzik  a  .voluptaa'  az6ti3l  s  alighanem  inaen  van  a 
ki?-s6bbi  kor  elfogulta^a  ia  Epiciiros  tanit&saival  szembeo.  Mind  ennet 
pedig  a  atoiknaok  vAdJai  az  okai,  mert  Cicero  is  ezekbSl  iamerkedett 
meg  e  tanit&aokkal.  i6\  emeli  ki  Cicero  erdemcUl,  bogy  eredetis6ge 
hijin  is  el  kell  iamemiink,  hogy  6  teremti  meg  a  pbiloaophia  latin 
mflnyelTet.  Hoszi  kellett  itt  volna  azt  ia  venni  el&zflleg,  bogy  ter- 
jeszti  a  gOrOg  philoaophia,  foleg  a  aloicismus  tanitasait. 

A  hannadik  es  utols6  reaze  a  bevezeteanek  Cieerit  bSlcaeleti 
ivel  foglalkozik  kiilSn  b6  kivonatban  adva  a  mflvek  gondolat- 
.  A  azemelvenyaknek  ia  raegfelelC,  tiirteneti  sorreodben  szAI 
a  De  republica-r6l,  mely  Platon  Allamara  cmlekcztet,  de  iakibb  lelke- 
alto  sz6noki  munka  tele  stoikns  goudolatokkal.  A  szemelTeny  Scipio 
ilmit  adja.  mely  igaz&n  lelkeaitS,  alkaimaa  reaziet  az  ifjiJaignak. 

M&sodik  helyen  a  De  finibua  banorum  et  maiorum-t6\  azol,  mint 
az  epionrens,  a  atoikua  hi  az  akademikua  bUlcselet  iamerteteserfil. 
mrly  reazlettanulm&nyokan  enybUleat  kereaett  Cicero  edea  le&nyioak, 
kedves  Tutliajftnak  ot  mely  b&natba  boritd  bal&la  utAn. 

Ezat&D  a  THuculanae  ditputatinnea  czinifi  mflvet  ismerteti,  a 
Htoikua  crkfileatan  e  r6mai  atiriaAt,  rc^mai  pcldikbat,  nomzeti  jelleggaL 

Ut&na  epp  oly  ree^zletesaeggel  iamerteti  a  Cato  maior  An  aente- 
lute  czimli  munka  gondolatmenet^t,  ezeket  az  inkabb  aubjectis  jellegfl 
philosophjai  eLraelkedeaeket.  Epp  ilgy  a  Laelius  de  amuHia  czimat 
ia.  mely  az  antik,  a  stoikua  bar&ta&g  oly  kedves  irodalmi  emieke. 

Vegre  a  De  officiif-t,  Cicero  ez  ntolstS  nagy  pbllosophiai  mQvel 
ismerteti,  mely  gyakorlati,  atoikus  eletazab&lyokal  ad. 


IBODALOM  5G5 

« 

Azokat  a  mfiveket,  melyekbdl  szemelvenyeket  nem  adott,  esak 
rOviden  emliti  fel.  Dyenek :  Academical  De  deorum  natura,  De  divi- 
natione,  De  fato  es  a  Timaeus.  Helyesen  tette,  hogy  nem  adott  be- 
151iik  szemelvenyeket  s  helyesen,  hogy  csak  rOviden  emlitette  fel. 

A  mi  az  egyes  szemelvenyek  megvalasztisat  illeti,  csak  helye- 
selhetjiik  a  szerzo  elj&rds&t,  hogy  ,tanuls4gos,  elvezetes  es  jellem- 
zetes"  s  Onill6an  kikereked6bb  reszleteket  szemelt  ki.  A  helyes  ar&nyt 
is  eltal41ta,  mikor  a  De  republicd-m  het  es  fel,  a  Cato  maior-rak  tiz, 
a  Lae2tu«-ra  tizenegy  lapot  sz4nt,  de  a  De  finibu8-r&  tizennyolcz  es 
felet,  a  Tusculanae  disputationes're  haszonkettdt  s  vegre  a  De  offi- 
ciiS'Te  huszat. 

Elismeressel  kell  tovibbi  kiemelniink  a  magyar4z6  jegyzetek 
boseget.  Majdnem  sz&z  oldalt  szentelt  ezeknek  (137—222. 1.).  A  jegy- 
zet  sohasem  sok;  csak  akkor,  ha  mag&t61  ertet6d5,  felesleges  dolgot 
magyar&z.  Ezt  pedig  a  rossz  akarat  sem  foghatni  ri  szerzonkre. 

Epp  e  jegyzetek  folyt4n  haszonnal,  tanul4ssal,  okul&ssal  olvas- 

hatj&k  e  szemelvenyeket  a  k(5zepiskolai  tanal6k,   de  haszonnal,   oku- 

14ssal  forgathatja  b&rki  is,  a  ki  az  6kori   erkOlcsphilosophiai  eszmek, 

foleg   a  stoicismns   gondolatai  irant  ^rdeklodik,   mert  e  munk&cska, 

mint  philosophiatOrteneti   ()lvas6kQnyv  is,   elvezhetoen   es  6rdekesen 

mutatja  be  az  emberi  gondolkod&s  tQrteneienek   egyik  erdekes   resz- 

letet :  a  g5r0g  philosophi&nak  a  g}'akorlatias  r6mai  szellembe  ojt6dott 

eletszab&lyoz6  ethikai  teteleit. 

Dr.  Positivus. 


Pikler  Gyula  psychologiaja.  „A  lelki  ^let  fizikdja"  ezimii 
dolgozata  nyomdn. 

(Misodik  ki5zlemeny.) 

Az  ideganyagreszecskek  szerzo  dltal  feltett  mozgisa  kell,  hogy  az 
eszrevetel  tudatossigat  jelentse.  Mert  ha  nem  azt  jelenti,  miben  ill  akkor 
a  tudatossag  ?  Ha  pedig  azt  jelenti,  akkor  dsszes  korabbi  eszreveteleink 
sztlntelenlil  tudatosak  voln&nak,  azt  pedig  senkisem  vallhatja.  Lehet, 
hogy  e  nehezseget  szerz6  is  bel&tta,  es  hogy  eppen  azert  t6tel6t  kcsobb 
oda  modositja,  hogy  csak  a  mozgdskezdetek  maradnak  fenn.  Meg  nem 
allhatom,  hogy  le  ne  irjam,  mily  k6mikus  kepben  Idtom  en  azokat 
a  mozgo  mozgaskezdeteket.  Cgy  latom,  mintha  sima  vizttikr5n  apro, 
gombostti  formaju  izek  fekete  fejecskeikkel  elobujndnak  es  mozogni- 
nak,  mig  a  vizbe  lefUggd  feher  testecskeik   mereven   mozdulatlanok. 


J 


raxt  taaitja.  bogy  ismerpteinket  c^iak  ilsstehnaniiliUs  &i 

mundJH:  .Semmit  sem  tudhalunk  meg,  csak  egj-cnli 

,  \'2.  old.)  Tnvibbi  -.  .N'ein  letcKnek  et^j'us  dnl^nk  klllJ 

Br^i,  hancm  csak  p^-enli'segok  ps  kQlfinb^egek  ineg:iauiorp»iei*. 

)  Axt  pedjg  Agy  ^rtdmezl,  hogy  aj  dolgot  csak  Ag}'  ii^iiiprlietiink 

fhogy  azt  az  addi^  ismert  dolgokkal  tisszehasonlftjuk  es  azoktdl 

■UOobOztetjiik.     V,z  az  ertelmezes  fcitctszik  mfivo    k5vetkez6  ide- 

I^bSl  r  ,A  jeknli'gi  illapotbol  kiiodalva  ininden  tetszpsBzerinti  dolugra 

Ukezhetnenk  s  valamt^unyivcl  OsszehaBOnlitbatii(>k    a  jelenlc;,'! 

iMdi  4Uapot«t'.    7.  old  } 

Mir  most  felmrrlll  az  a   kerdeH,  hogy  ha  I'lj    dolgot  eszlell 
toly  rSgebbi  dolgokkal  basonlltjuli  azt  6s»ze  ^  Nyilv&nvalo,  bogy 
^■endd  azt  csak  a  dolgok  egy  csoportjival    ttBszpbasoDtituiJ,   dm 
1  tilaplthaijuk  meg  valamiriil,  p«ld&ul  egy  szekrfil,  bog}  S7.ek.  csak 
a  Utbbi   biltordanboktfil  kiildnbOzik.  men  biezen  az  azert 
J  peldaul  kocsi  is  lehetne.  Okvetli'D  inilksegcfs  Icbit,  hngj  minden 
i  dolgot  az    {jsszeit    roii  iismert    ilolgokkal    faaxoDlilstik    ISa^ze. 
{fut  tebetjUk  azt.  hoaaan  vegyiik  etd    mtDden    pillanatban  Osi 
lereteiiiket,  holott  azok  esak  jgen  tssekely  tOredeke  411  mjndeii  ai 

1  readelkezpsilnkre.  De  ba  rendelkezesiinkre  iLllninak 

[ysn  halndbatnink    gondolkozasunkban,   ba  niioden  egyes  dol| 

'    megismcrjiik,  elobb    iisBzea  tiibbi    ismorett-inkkel  t>»sze  kelli 

ISDnlitanunk  ?  Siihaacm  lennonk  ke:<zeii  as  ns!»zohasonljllUsal, 

tie  tflgytlk  fol  DK^gis,  hog;  miodcn  dolgot  cxak  ai  tis»iee 

tkftl  valii  Ssszehasonlit^s    Mjin    ismerUnk  mog ;  6s  tegyilk 

/  valamit  ezen  az  Aton  i^j    dolugnak    ulilunk.    Vajjon    akkor 

f  korrelatiTuma,  mi  a  tiriikai    nyoma   sunak   a  tudalnak,  bogy 

•  eziikxeg  vail  azert,  bogi-  i^zutin   ez  az  dj    dolugt 

Uyet  foglalbasHDn  ludaHimklian.  klags  nz  tisszrbason litis  mvilmea] 

I  dolngn'il  Ipven  tz6.  Wiftni-sxHeBen  i^sik  npgativ  Ichel  ■-    mcgtui 

f  vgyika  »nni  az  t;dilig  ismcit  dolguknak.  Tobit  i}  dolog.  Mini 

OtkcsJl   Aj    dologrol    bssonio   mf^doa    ludjtik  meg,  hogy  Aj  do| 

I   nil(>l(itt  a  dolgiih  npvpl  kapiiali.  bogyaii  kiitOnbi)iU>»<silk  meg 

kl  az  Aj  dolgokat  ogymiati^l  ?  lU  csup&n  pgy  lij  dolugnil  lennc 


Eb  ft  hogy  sit  a  jelenetet  Dezem.  Dagyon  csodilkOEOm  njtft,  bog^tt 
lehet  Bz,  bogy  &  fejecake  moKgAsa  nem  terjed  At  a  testecskerr  is, 
bolott  a  fejmoEg&N  hulliniainak  lnvibl)  kL'Uene  ier[edoie.  De  kumo- 
Jyanl  TehAt  i^sak  a  moxg&Hkezdetek  inaradnak  fenn.  Ea  mikepen  vaunrnk 
a  mo'igis  ttibbi  resKei  ?  Azok  nin^iliilstlanok,  iigyebir,  ea  csak  errenye- 
fllllps  esetija  jtlnnek  szint^n  mozfr&aba  De  hit  ha  ezt  a  moEgiskei- 
det  kiv^tolovel  a  mozgis  tobbi  resxeirol  fOl  lehet  teimi,  miert  oe  lebetn? 
azt  az  egBsz  uoKg&sr<il  is  folteimi  ?  Szerzij  azt  i^also  meg  is  engedi, 
mert  vSgre,  mint  littuk,  a  mozgaakezdctok  helyett  is  csak  mozgis- 
Iebet5si3geket  tesz  fOI,  melyek  iiipgmaradn&k.  Itt  azt&n  egyet  erttink 
szerzSvel.  Anide  hisz  ez  eppen  az  a  regi  tbeoria,  a  melyet  szerzS  meg 
akart  dCnteni.  Uiben  ill  teb&t  a  Hzerzo  &}  tbeori&ja  ?  Miert  mondji 
megis,  bogy  „alelki  elet  alaptenye  nem  egy  muzdulatlan  idegillominy, 
a  mcly  csak  benycim^sok,  vAltozaaok.  folytin  jHu  mozgisba.  hanem  egy 
fnlytonos  mozgiisban  levC  ideg&llomany*,  (SI.  old.) 

£n  azt  illitom,  hofcy  eszreveteleink  elotiink  folyam&n  igcnie  el- 
enyesznek,  Erdekes  63  magit  a  kenlest  is  eld&sti  asnak  a  kitejt^ee, 
b"Sy  egy-egy  eszrevetel  elenyeszeae  nera  —  mint  talin  gondoljAk  — 
egyezerre,  banem  apr<5iikint  megy  vegbe.  Hiszt^n  a  tenncszet  rendje 
Bzerint  ceakugyan  ezt  kell  elv&rnuiik  es  tenyleg  a  fokozatiikat  \s  kimu- 
tsthatjuk,  inelyeken  At  az  az  enyoszcB  lejt.  PI.  ha  egy  embert  bizonyos 
belycn  valarait  tt-nni  lAtunk  ea  rOvid  idSn  beliil  misiitt  ujra  lAtjuk. 
etJKiinkbe  fog  jutni,  bogy  bol  lattiik  eloszSr  es  hugy  mit  toit  akkor. 
Moaszd  ids  mult&n  lAtisAra  csak  vagy  a  hely,  vagy  a  dolog  fog  eszlmkbe 
jutni,  melyekkel  egyiitt  lAttuk.  Meg  hosszabb  ido  ut&a  mir  cask  arra 
fogiink  emlekezni,  bogy  azt  az  embert  mir  egyazer  lAttuk,  de  aem 
a  belyre,  sem  a'  dologrs,  melyekkel  eldBzOr  l&ttuk,  nem  fognnk  em- 
lekezni. A  kfivetkezS  peld&bdl  pedig  kitdnnek  meg  az  elenyeszes  to- 
vabbi  fokozatai  is.  Valamely  idegen  nyelvfi,  megtunult,  de  reg  nem 
alkaliuazott  tjibbtagd  sziinak  az  emiekezete  elbalvAnyult,  nem  tndank 
rk  gyoraan  viaazaemlokezni.  .,A  nyelvilokSn  fekszik*  i!igy  sznktuk 
mondani,  .de  nem  birjuk  kimondani'.  Caak  erCIkSdessel  vagyonk 
k(:pea('k  emlekczetiinkbe  idezni.  Kes6bb  az  egesz  szdt  mar  nem  bir- 
juk konstruAlni,  csak  egyik  vagy  mAaik  sz6tagjAra  eml^bsziink  — 
bizoDytalanuI.  KOvetkezik  az  as  ismeretes,  nyugtalaiilt<5  Allapot,  bogy 
emlekszllnk  iigyan  arra,  bogy  azt  a  szot  tudtuk,  de  maga  a  az6  se- 
bdgy  acm  akar  esztlnkbe  jutni,  csak  valamelyik  bettljet  InkAbb  sejl- 
jiik,  mini  tudjuk.  Azt  HKObtub  ilyonknr  mondani :  .Tndom,  bogj-  milyen 
bctUvel  kezdodik-,  mert  tcnyleg  tctbbnyire  legtovfibb  a  kezdubetii  eml6- 


IRODALOM.  567 

kezete  marad  fenn.  Vegre  mkr  azt  hissziik,  ug}%  hogy  ^meg  nier- 
nenk  ri  eskiidni",  hogy  azt  a  sz6t  soha  nem  is  tudtiik  .  .  .  az  egykori 
eszrevetel  teljesen  elenyeszett. 


Szerzd  azt  tanitja,  hogy  ismereteinket  csak  Qsszehasonlitis  t^tj&n 
szerezzuk.  Azt  mondja:  ,Semmit  sem  tudhatunk  meg,  csak  egyenloseget 
es  kiil&nbseget".  (2.  old.)  Tovibbi :  ,,Nein  leteznek  egyes  dolgok  kiilOn 
megismeresei.  hanem  csak  egyenlosegek  es  kul(5nbs6gek  megismeresei". 
(15  old.)  Azt  pedig  ligy  6rtelmezi,  hogy  tj  dolgot  csak  6gy  ismerhetiink 
meg,  hogy  azt  az  addig  ismert  dolgokkal  5sszehasonlitjuk  es  azokt61 
megkul^nbOztetjlik.  Ez  az  ertelmezes  kitetszik  mtiye  kOvetkezo  ide- 
zetebol :  „A  jelenlegi  illapotbol  kiindulva  minden  tetszesszerinti  dologra 
emlekezhetnenk  s  valamennyivel  dsszehasoDlithatnok  a  jelenlegi  esz- 
meleti  illapotot".  (7.  old.) 

M&r  most  felmeriil  az  a  kerdes,  hogy  ha  uj  dolgot  eszlelunk, 
mely  regebbi  dolgokkal  bason litjak  azt  Ossze  ?  Nyilv&n\'al6,  hogy  nem 
elegend6  azt  csak  a  dolgok  egy  csoportj&val  5sszehasonlitani,  mert 
nem  dllapithatjuk  meg  valamirol,  peldaul  egy  szekr6],  hogy  szek,  csak 
azert,  mert  a  t5bbi  biitordarabokt61  kiildnbdzik,  mert  hiszen  az  azert 
meg  peldaul  kocsi  is  lehetne.  Okvetlen  sziikseges  tehat,  hogy  minden 
uj  dolgot  az  (Isszes  m&r  ismert  dolgokkal  basonlitsuk  ossze.  De 
hogyan  tehetjiik  azt,  honnan  vegyiik  e\b  minden  pillanatban  Osszes 
ismereteinket,  holott  azok  csak  igen  csekely  t()redcke  ill  minden  adott 
esetben  rendelkezcsunkre.  De  ha  rendelkezes  iinkre  illn&nak  is,  vajjon 
hogyan  haladhatn^nk  gondolkoz&sunkban,  ha  minden  egyes  dolgot, 
hogy  megismerjiik,  elobb  Osszes  tObbi  ismereteinkkel  Ossze  kellene 
hasonlitanunk  ?  Sohasem  lennenk  keszen  az  5sszehasonlitAssaI. 

De  tegyiik  fel  megis,  hogy  minden  dolgot  csak  az  5s8zes  tobbi 
dolgokkal  valo  5sszehasonlitds  dtj&n  ismerunk  meg ;  es  tegyiik  fel, 
hogy  valamit  ezen  az  uton  uj  dolognak  tal&lunk.  Vajjon  akkor  mi 
a  korrelativuma,  mi  a  fisikai  nyoma  annak  a  tudatnak,  hogy  az  a 
dolog  mi?  Erre  sziikseg  van  azert,  hogy  ezutdn  ez  az  uj  dolog  is 
helyet  foglalhasson  tud&sunkban.  Maga  az  Qsszehasonlit&s  eredmenye, 
uj  dologrol  leven  8z6,  termeszetesen  csak  negativ  lehet :  megtudjuk, 
hogy  egyike  sem  az  eddig  ismert  dolgoknak.  Tehat  uj  dolog.  Minden 
kovetkezo  lij  dologr61  hasonlo  m6don  tudjuk  meg,  hogy  lij  dolog. 
De  inielott  a  dolgok  nevet  kapnak,  hogyan  kulonbOztessiik  meg  eze- 
ket  az  uj  dolgokat  eg>'mast61  ?  Ha  csapan  egy  uj  dologrol  lenne  8z6, 


568  IRODALOM. 

akkor  azt  ugy  jel01hetn()k  meg  magunknak,  hogy  ez  az,  a  mi  a  tObbi 
dolgokt61  klil()nb(5zik.  De  ha  minden  tij  dolgot  csak  igy  tudok  mes;* 
jelolni,  bogyan  birom  akkor  a  sok  tij  dolgot  egym&stol  megktil5n- 
bQztetniV  Ebbol  nyily&nvalo,  hogy  kell  valami  positiv  dj  kapocsDak 
letesulni  minden  uj  dologra  nozye,  molyrol  azt  a  j()y5ben  is  mindon 
mas  dologtol  meg  tudjuk  kul5nb0ztetni..  £  kapor«  nelkiil  -  mint 
lattuk  --  nom  birjuk  a  dolgokat  mcgkUI5nb0ztetni ;  de  e  kapocscsal 
cs  pedig  0  kapocscsal  eg}'mag&ban  igon  is  birjuk.  Amde,  ha  e  kapots 
egymag^ban  clegendo  a  megkiil5nb(3ztotesre,  mire  vai6  akkor  meg  .1 
targyak  egymdasal  valo  Oaszt^hasonlitasa  ?  —  CIsak  az  erintett  procesi«iis 
mchetett  vegl)e,  niidon  eletUnkben  a  Icgolso  ismeretet  .szereztiik.  Mas 
isincreteink  meg  nem  leven,  nem  lehetctt  az  elso  ismeretet  mas  ismen*- 
tekkel  valo  iisszehasonlitas  utjan  szerezniink.  Az  elso  ismeretet  tebat 
tenyleg  csiik  aiuaz  anyagi  kapoos  reven  8zen»ztiik,  melyet  az  benniink 
letesitett.  Ha  pedig  elso  ismeretiinket  ez  uton  szereztiik,  miert  iie 
szerezh(»tnok  ossz(\s  tovabbi  ismereteinket  is  ez  uton  ?  Vajjtm  fv\- 
teheto-e,  hogy  az  enorgia,  a  niely  az  elso  ismeretnel  azt  a  kapcs(»t 
Irtesitette.  Hzzal  vegkep  ki  is  meriilt  volna,  ugy  hogy  tovabbi  isnn*- 
retcinket  mar  nem  a/on  a/  uton,  hanem  esak  nagyon  taradsagns 
osszehasonlitas  utjan  szere/hetnok  ? 

l^rre  talan  azt  t'elehu-  valaki,  hogv  kezdtjtben  nem  eirvetlen 
e^'v  targyat,  hanem  i>;ryszerre  tobh  targyat  v«*szUnk  eszre.  ligy  hojry 
mar  a/  elso  lepesnel  adva  van  az  osszehasonlltas  h»hetosege  es  ho;;y 
az  eszrevetel  kezdeti)iMi  is  osszehasonlltas  utjan  torteuhetik.  Anide 
ez  lehetetlen.  Mert  ahli(»z,  hogy  egy  targyat  egy  ni^siktol  megkiilnn- 
biiztetbessiink,  <»kvetlen  sziikseg'*^.  hogy  azt  a  masikat  mar  ismerjiik. 
Egy  taiL''yes()p()rtl)an  Tpsszehasonlitas  utjan  csak  ugy  ismerhetek  me;: 
egy  tar;r\at,  ha  ei,'y.  nuisik  targvat  mar  megjegyeztem  magamnak 
es  latoni,  ho«ry  rz  ahhoz  hasonlit-e  va^ry  nem:  es  igy  azt  a  targ\ - 
es(»portnt  csak  egyenkint  isinerhetnok  meg,  egyniassal  egymas  utan 
val«'»  ^i'.szeha^<(^nlitas  utjan.  K  szerint  az  a  IVUtev^'s,  hogy  kezdetbeu 
e;r\szerre  tiibb  tariryat  isineriink  meg.  seni  tiinteti  el  azt  a  kerde>T. 
hniiv  niivel  hasonlitjuk  az  elso  targ\at  jisszey 

Az  ns>zehas«>nlita>  tliediiaja  mellett  <»kvetlen  fel  kell  tetelezni. 
\\ni:\  a  vilagiol  vah'>  tudatunk  ugy  epiil  t'el,  hogy  eUobben  ei^y  vag\ 
eyxnehanv  taiL'^vat  i-nnTJink  me*''  e>  azutau  minden  uj  ismeretiinket 
ezi'khez  hnz/aoatoliuk  ;  vaL^Ni>  bo!:\  a  kiiliinleife^rol  az  egyetenies  tele 
haladunk.  A/  i»»zelia>onlita>  the<»riajaval  az  a  niasik  l'elt«'ves,  hogy 
az  e;i\etemesrol    haladunk  a  kiilonlege<    t'elr,  nem  ter  meg.    mert  az 


moDALOM.  569 

egyetemest  semmivel  sem  hasonlithatjuk  Qssze  es  igy  arr61  tiidoma- 
sunk  nem  lehetne. 

M&r  pedig  bizonyos,  hogy  tad^sunkban  igenis  az  egyetemes- 
rol  baladunk  a  kulOnleges  fele.  A  ki  ezt  meg  be  nem  l&tta,  aunak 
dgy  tetszhetik,  bogy  a  gyermek  tal4n  megis  csak  egyenkint  ismeri 
meg  a  koriilte  levo  tirgyakat  es  ugy  halad  az  Ossztud&s&ban ;  es 
azt  biheti,  hogy  kesobbi  mfivelod^stink  is  igy  fejl5dik.  Egy  kisded 
—  peldaul  —  melyet  szulei  sziiletesetol  fogva  h6napokon  at  egy 
szob&ban  oriznek,  —  gondolhatjak  —  ugy  halad  tiidas&ban,  hogy  leg- 
elObb  az  anyj4t,  azut&n  az  atyjat,  azut^n  egyenkint  a  szobaj&ban  levo 
btitorokat  ismeri  meg  es  ugy  tov^bb.  A  dolog  azonban  tenyleg  nem 
igy  ill,  mert  mielott  a  kisded  az  egyes  szemelyekrol  es  tdrgyakri')! 
tudom&st  szerzett,  mar  tudom&sa  volt  egy  Ssszbenyom&srol,  melybe  a 
vele  foglalkozo  szemelyek  es  az  6t  k(5rnyez6  tirgyak  benyomasa  egy 
egeszbc  folyt  Ossze.  Ez  tehat  az  eg>'etemes,  melynek  eszmelete  meg- 
elozte  az  egyes  dolgok  eszmeletet.  Es  ugyanaz  all  eszmeleti  allapotunk 
minden  stadium&ban.  teljes  eletunkOn  kt  es  a  civilisatio  halad&sa  egesz 
folyam&n  keresztul.  A  chaosbol  bonyolul  ki  a  vilag.  A  civilisatio  halad^- 
sat  az  jellemzi,  hogy  mind  ujabb  es  lijabb  dolgok  lesznek,  mint  ktilcin 
dolgok  eszrevehetok,  melyek  addig  csak  egy  5sszbenyom^snak  reszei 
Yoltak.  Es  ne  gondolj^k,  hogy  ez  csak  az  anyag  rejtett  tulajdon- 
sdgaira  vonatkozik,  mert  ugyanaz  411  a  t&rgyak  kiilso  reszleteire  is. 
Igy  peldaul  a  gyakorlatlan  szem  egy  kertben  nem  l&tja,  hogy  a 
kill(5nbdz()  j^fajtiju  faknak  mas-  es  mdsfele  a  levelfik.  A  mfivel5des 
haladas&nak  eppen  ez  a  tenueszete  hozza  magavai  azt,  hogy  minden 
tudomany  es  minden  intezmeny  annal  inkabb  specialisalodik,  minel 
elobbre  haladunk. 

Hogy  mit  tud  a  kisded,  mikor  kcJmyezeterol  csak  egyetemes 
tudata  van,  annak  —  igaz  —  neve  nines.  De  azert  ne  higyjiik.  hogy 
az  eppen  ennelfogva  meg  nem  tudat,  mint  a  mely  csak  az  egyes  tar- 
gyak  ismeretevel  kezdodik,  melyekrol  vilagos  fogalmunk  van.  Ezt  ne 
higyjiik,  mert  eltekintve  attol,  hogy  azokat  az  egyes  dolgokat  is,  nielye- 
ket  ismerunk,  csak  egyetemesen  ismerjiik,  a  mit  legjobban  bizonyit 
az,  hogy  nap-nap  utin  mindig  tObbet  tudunk  meg  azokrol  a  dolgokrol, 
melyekrol  mar  azt  hittiik,  hogy  ismerjiik  :  hogy  teh«^t  voltakepen  Srokke 
csakis  egyetemesen  ismerjiik  a  dolgokat ;  ettol  eltekintve,  az  egyete- 
mes tudatot  tagadni  csak  azert,  mert  arrol  olyan  hatarozott  fogalmunk 
nines,  mint  egy  egyes  tdrgyrol,  melynek  taldn  csak  egyetlen  vonatko- 
zasdt  mas  tirgyakhoz  ismerjiik,  tagadasa  volna  egy  ketsegteles  igaz- 


HagDat  Mert  e^  eg^szern  emberrol,  a  ki  csij:  n^hiny  baUroiott  fogv 
otnmal  bir.  nem  miiiidh&tjok.  hogj'  az  a  tixiat,  a  nielylrel  leltet  e 
iphiay  fogalmnn  kiviil  a  rilag  eltditi,  nem  tudat:  (■»  mert  oen  Ugad- 
hutjnk  el  ma^nkrol  Mm,  bogy  Tilagos  tucliisniilioii  tiil  is  a  viUgrol  TaI6 
nidatiink  erfis  es  positiv.  Oly  eras  es  pxsitir.  mint  valakinek  a  tudata 
lebpt  egy  kertrol,  babir  az  egyes  fsnemebel  nem  iemeri.  As  tc>bit 
ketaeglelen.  bogy  i^mereteiokben  ss  egyeiemesro)  a  kiiieol^ges  fele 
tialaituDk  «B  nem  megforditva.  Hintbofy  pedig  az  dsszehaftonUtis 
theori&ja  snoak  ellent  moad,  ennelfogva  oz  a  theoria  nem  illbat  meg. 
Ama  feltirvesuDkboI,  bogy  tiKlssonkbaii  asm  a  kiilijnlegearfil 
[  egyeteme^  fel^,  hancin  ix  epyetemesrol  a  kiilenleges  fele  baladunk, 
magyarizbatd  meg  &z  a  legj'dzbettpD  bajlsmunk.  bogy  kiilOnleges  ssem- 
k'leteinket  is  egyetemesitsUk  abban  az  ertelemben.  hog>'  azokat  aem 
idfiben.  gem  lerhen.  sem  kaaHslitasbsn  meg  nem  bat&roljuk,  banen 
reg-  es  oknelktili  alisndosiggal  ruhaazuk  fel.  A  UpaSEtalat  minden 
nap  e  faajlamunkrol,  mint  gTarli)sagiinkr6l  riligosil  fel.  de  eonek  ds- 
cxira  arr6l  meg  az  ertelem  ieen  migas  fobin  aU6k  eem  tudnak  le- 
s^tokni.  eppen  mert  az  egyetemesites  eredeti  goD<i(>lkodism6diuikbaB 
g;-5kerezik.  Egyetemesttesi  hajlamunk  a  ktivetkeio  peldikbol  ki  fog 
tiinnl.  Ha  Hzep  napoe  id6ben  iige»i  napra  a  szabadba  kirindohink, 
oem  szeretiink  esetleg  bt-sll6  esS  I'llen  escrnydt  magnnkkal  Timu. 
HaNiiDl6bepen.  ba  nyiron  bosazabb  Dtra  iadnlunk.  alig  birjok  magonkat 
ribataruzni,  hogy  hideg  id5re  ia  &]kalmas  nifairiSI  ^imdoBkodjunk.  — 
Hi  kiildnlifi  dolog  van  az  esohatirban  vag>'iR  abban,  hogy  as  esfi  egj 
bizonyoH  hatirvonalig  eelk  es  azunldl  nem  esik  ?  Hiez  Jul  tadjnk,  bogy 
nem  kell,  bogy  mindeniitt  esa^k,  mikor  egy  belycn  esik.  Es  inegis,  a 
kik  eppen  abban  a  hatairooslbao  vannak  es  azt  litjik.  annyin  cso- 
daljik.  bogy  kCzbegzed  targyivi  lesiik :  mert  esfibeo  nagyon  ktUA- 
nitsnek  Utszik,  hogj-  nem  esik  mbideniltt.  —  Minden  folyo  litAsa  lebi- 
lincsel,  a  belitbatatlan  batini  tenger  gzeml6lese  pedig  bennQnkei  saa- 
razfetldicket  csodalattal  tjill  et ;  mert  szilard  MMd  elve,  a  UlaJ 
szil&rdsagit  egjelemesitjiik.  —  Hogy  ez  a  mi  erosen  alio  fiildtink  meg- 
inoghasson,  az  valimi  oty  hibetellen  cliittUnk,  hugy  a  kik  l«ldrenge»l 
tapasztalnak.  e  tajiasztalat  elbeszelesebez  rendeseii  azt  a  megjegy- 
zpst  fQzik,  bogy  ftz  a  vilag  fennillisiba  velett  benso  tuliikben  ren- 
ditette  meg  <jket.  —  Egy  szeretett  cealadtag.  kiilSnOsen  szlllfi,  vagy 
megszokott  taitvestirs  balilr.  iigy  megreoditi  az  embert,  miiitha  .a  fntd 
mozdult  Tolna  meg  laba  ulatt".  —  A  mig  egeeasegesek  vagyunk,  mint- 
egy  OrOk  idSkro  egeszsegesnck  erezziik  magonkat.  —  Tndjak  ugjan,  1 


mODALOH.  571 

hogy  mindny&jan  ^egykor"  meg  fogunk  balni,  de  vajjon  hisszUk-e 
amtigy  igaz&n,  meg  mikor  betegek  is  vagyunk,  bogy  minden  pillanat- 
ban  r4nk  is  keriilbet  a  meghaI4s  sora?  —  Haj6n,  mely  elsulyedbet, 
vasdton,  mely  kisikolbat,  magas  lak6b&zban,  mely  beddlbet,  —  j6zan  esz- 
szel  olyan  biztons&gnak  engedjiik  at  magunkat,  milyennek  a  holdk6ros 
meredek  b&zteton.  Nag}'on  szeretiink  az  411and6sag  csal6d48&ban  rin- 
gatdzni.  £gy&ltal4n,  egyetemesito  bajlamunknak  kdszdnbetjiik  l^tilnk 
ama  gondtalansag4t,.mely,  mintba  drOkre  biztons4gban  voln4nk,  mind- 
ny&junk  eletOrOmet  kepezi  es  a  mely  az  dnelegedetts^g  habitus&n, 
melyet  j6  polg^arsaink  mutatnak,  a  kik  a  „gondoiat  balvinysag&ban 
nem  smylenek"  —  kiildnOsen  szepen  fejezodik  ki.  Ez  a  gondtalans&g 
kepezi  egyi!ittal  a  mi  nagy  nyeresegtinket  a  dologban.  £s  ugyancsak 
egyetemesito  bajlamunknak  k(5sz5iibetjiik,  bogy  mindegyikiink,  b&r- 
mely  idoben,  a  gyermektol  kezdve  a  miiveltseg  minden  fokin  ki-ki  a 
yil4gr61  val6  felfogisival  beeri,  bogy  ki-ki  „erti"  a  viligot. 

Innen  van  azut&n,  bogy  minden  6j  ir&nt  nagy  skepsisscl  szok- 
tunk  yiselkedni,  mert  bisz  a  yil&g  olyan  egesz.  Innen  van,  bogy  ifjak 
mindenen  meglitk5znek,  a  mi  kiildnb5zik  att61,  a  mire  oket  neveltek; 
bogy  ez  kesobb  oda  fejlodik,  bogy  elter5  rubdzatuk,  modoruk,  szo- 
k4saik  miatt  egym&st  gdnyoljak  es  lesz61j&k,  mert  ki-ki  mag&t  merv- 
ad6nak  biszi ;  es  bogy,  a  mikor  e  balit^letekbol  valabara  m^  kinottek, 
—  de  csak  kevesen  nonek  ki  ezekbol  is  !  —  hogy  —  mondom  —  meglett 
emberek  magnkban  vall&si  es  politikai  tUrelmetlenseget  t&plalnak.  Es 
innen  a  nagy  nyugtalansag  is,  mely  minden,  eletiinkben  be&llott  val- 
tozdsra  benniinket  elfog,  mert  az  vildgegeszunket  repeszti  meg,  a 
bogy  egy  seb  miatt  nyugtalankodunk,  mely  testegesziinket  re- 
peszti meg. 

Tudatlan  emberek  meg  vannak  gyOzodve,  bogy  a  Icvego  az 
egesz  mindensegbe  terjed  szet.  -  Csak  kevesen  kepzelbetik  el,  bogy 

0 

a  nap  igazan  valaba  kibilljdn.  —  Es  ily  m6don  a  ter  es  az  ido  v^gte- 
lensege  a  legtSbbeknek  valami  egeszen  magdt61  ertetodo  dolog ;  a 
min  nem  kell  C8od41koznunk,  mert  l&ttuk,  bogy  psycbologiai  ertelem- 
ben  epp  ily  en  felfogis  belyes.  Csak  a  filoz6f  szellcm  litja  a  vegte- 
len  csodas  megfogbatatlans&gat. 

A  felsorolt  esetek,  habar  tartalmukra  nagyon  kiilcJnbOzok, 
mogis  analogok  abb61  a  szempontb61,  bogy  mind  egyetemesitesi  bajla- 
munkbol  fakad,  mely  abbol  magyardzbato  meg,  hog>'  az  egyetemesi- 
tes  szeml^letiink  eredeti  modja,  abb61,  bogy  tudasunkban  az  egj^e- 
temesrdl  baladunk  a  klildnleges  fele  .  .  . 


Kisdi'd  Kzobajtt  k&rpitoiiiott  falait  csnpt  k&rpitb<il  UI6n>k  k^ 
zeli.  —  Ha  ahtakot  meg  noha  kinyitni  nem  latott,  azt  hiszi.  bogy  At 
ablak  a  fala/.attal  dgy  Usszeu5tt.  mint  a  tSbbi  fal.  —  HielStt  g7ufit 
egni  iitott,  a  mit  neha  jalekul  adtak  neki,  ^gy  v«li,  hogy  a  gynfa 
csak  Artallan  jitekszcr,  —  Ha  azut&n  t-gyaier  a  kirpitot  a  falrAl  le- 
t^ni,  az  ablaknt  kiayitni,  a  gjnifAt  meggj'ujtani  latja,  akkor  megle* 
peteaael  lij  eszrev^teleket  Bzerzett,  Ea  ba  megesik  vele.  hogj*  P^y 
(ingyujtotta  gyufAn  megegcti  ma^'it.  akkor  az  Igy  azeneU  ^szrevetpl 
nagj'on  is  fAjdalmasan  lepi  meg.  Erre  a  megegetesi  eszrey^telre,  me- 
lyet  a  kidded  eleteben  elfiszjic  tapanztal,  bizonj&ra  senki  eem  Altitja. 
hogy  a  kisded  azt  addigi  PszreTet«leiTel  Tal6  Ssszehasonllt&s  Atjaii 
sxetezte.  Heg  fogj&k  iok&bb  engedni,  bogy  hiitelen  f&jd>lnta.i  eraes 
reven  szereztc.  Nos,  a  bogy  a  megegetesi  eszrevotelt,  azon  modon 
minden  mis  eszrevetelet  is  az  fines  reven  kiixvetlenUl  azerzi  ps  n 
ftijdalmaB  meglepetcs,  nielyet  a  gynfin  vald  mege^Ceanel  erzett,  csab 
fokozatilag  kiilttnbOzik  a  megtepetestSI,  melyet  akkor  erzett,  midtio 
cloBziir  a  gyufAt  egui,  vagy  az  ablakot  kinyitoi  l&tta.  Minden  tij  is^y- 
revStfil  meglepeteskent  hat.  Ez  i)gy  van  nemcaak  a  gyermekkorbaii. 
banem  az  I'gesz  eletcn  it.  Hy  mddoii  tohit  eazrevcteleinket  uem 
OaHzebasonlitas  Atjin,  banem  kOzvetlenlU  szerezztik. 

Amde,  ba  valamely  eszrevetel  aa  eletben  ismetifidik,  ii^ 
annak  a  hatisa  olyan.  ho^  arra  emlekazunk,  bogy  basonliS  benyo- 
mast  mir  erezttink.  De  meg  ebben  az  esetben  sem  lehet  tulajdonkt- 
pen  Osszehafonlltisrol  bzo,  niert  itt  az  emlekezes  epp  oly  kSivetleniil 
megy  vegbe,  mint  az  elafi  eszrevetpl.  Ilogy  itt  m6g  tulajdonkepi'iii 
j)s3zehn:innlit&s  feiin  nem  forog,  az  abbiil  tUnik  ki,  bogy  az  ily  miid'iu 
esMvvett  hasonlisagotra  alapitott  allitAsaink  a  legtobb  esetben  tCTf- 
sek,  ligy  bogy  epp  ez  a  felliletoa  .Osszehasonlitis"  a  legtSbb  tive- 
desnek  a  k^tforrisa. 

Csak  miutiu  az  ily  m6don  keletkczctt  tevedesoket  igen  gyak- 
ran  bclittiik,  kezdiink  tudatoaan  OsszehaHonlitani.  De  akir  kiizvotlcn, 
akar  tiidatos  az  Us^zebaaonlltifi,  minden  esetben  a  jelen  eezrevetrit 
csak  azokkal  az  eazrpvRtelckkel  hasonlitjiik  iissze.  a  tnelyekre  ez  a 
jelen  eazrevetel  benniinkyt  emI6keatet.  A  fenti  peldiban  a  kirpit  lete- 
pese,  az  ablak  kinyitisa  stb.  a  kisdedet  t'ommire  sem  emlekeztetlk, 
a  mit  addig  tapasztalt ;  biaz  6pp  azert  meglepSk  rinezve  azok  az 
eszrevGtelek.  A  fejlett  olme,  azaz  olyaii  elnie,  a  raely  a  felilletv!i 
.CitHzcbasdnlltiii'  mpgbizhatlani^igin  mir  nkiilt.  bebatObban.  reazWt-- 
sebben  vegzi  ugyan  az  Ssazeliasoiilitist,  de  az  Otiszehasoiilitas  aiiyaga 


JKODALOM.  573 

ebben  az  esetben  i»  ugyanaz.  Valamint  a  fejletlen  elme  cask  azzal 
^hasonlitja  Ossze*  eszrev6teleit,  a  mire  azok  6t  emlekeztetik,  cpp  dgy 
a  fejlett  elme  is ;  mks  dsszebasonlitisi  anyaga  ez  utobbinak  sines. 
£z  igaz,  mert  legfesziiltebb  gondolkod&sunk,  midon  valamely  jelenseget 
meg  akarunk  ismerni,  minden  adott  esetben  semmi  m&s,  mint  erol- 
kOdes,  bogy  megjelenitsiik  magunknak  azokat  a  korabbi  eszrev^tole- 
ket,  melyekre  az  adott  esetben  emlekeztetunk ;  er51k(5des,  bogy 
eszUnkbe  jusson,  bogy  mik  es  milyenek  voltak  azok  a  dolgok,  a 
melyekre  a  jelen  dolog  bennilnket  emlekeztet.  Ez  az  egyetlon  teny  is 
elegendd  arra,  bogy  meggyozzcJn,  bogy  els6  eszreveteleinket  nem 
dsszebasonlit&s  utj&n  szerezziik,  mert  biszen  az  elso  eszrevetelek  sem- 
mire  sem  emlekeztetnek,  a  mivel  azokat  Osszebasonlitani  lebetne. 

Mintbogy  azonban  a  legt(5bb  eszrevetel  ismetlodik  az  eletben, 
ennek  k()yetkezteben  folj'tonosan  valamely  elfibbi  eszrevetelre  emle- 
keztetunk.  Es  mintbogy  a  fejlett  elme  a  csalekony,  feliiletes  bason- 
16H&g-emlekezesseI  mar  be  nem  eri,  banem  pontosabban  basonlit 
ossze,  ennek  folyt&n  megt5rtenik,  bogy  a  fejlett  elme,  ba  azut&n  a 
saj&t  gondolkod&s&t  megfigyeli.  lepten-nyomon  azou  eri  mag&t,  bogy 
(5sszebasonlit.  Ebben  megtal&ltuk  azt,  a  mi  megtevesztette  szerz()t  is 
ugy,  mint  mas  gondolkod6kat  es  arra  az  allitAsra  vezette,  bogy  sem- 
mit  sem  tiidank  meg  maskepen,  mint  5sszebasonlit&s  litj&n ;  bolott 
melyebb  analysis  kideriti,  mint  l&ttuk,  bogy  els5  eszrevetcleinket 
nem  Osszebasonlitds  utjan,  banem  kdzvetleniil  szerezziik. 

OsszebasonlitAsi  tbeoriaja  t&mogatas&ban  szerzo  legtetszetosebb 
erve  az  a  peld&ja,  bogy  —  Allit&sa  szerint  —  sobasem  tudn6k  valamir^l, 
bogy  y()r(5s,  ba  minden  a  vil4gon  v(5rds  volna.  Vizsgdljuk  meg  ezen 
allit4st.  V5r(5s  alatt  szerzo  itt  nem  a  specitikas  szint  erti^  ellentetben 
a  tObbi  szinekkel,  mert  kiilQnben  bizony&ra  ink&bb  azt  mondta  volna, 
bogy  sobasem  tudn6k  mi  a  z5ld  es  a  t^bbi  szinek,  ba  minden  vdrOs 
vobia.  A  mivel  azonban  mit  sem  bizonyitott  volna,  mert  abbol,  bogy  vala- 
mit  nem  tapasztalt  doIgokt61  meg  nem  k5I(^nl)5ztetiink,  nem  kOvetkezik, 
bog^'  a  tapasztalt  dolgokat  csak  azert  ismerjUk,  mert  egymast61  megkti- 
l5nb5ztetjUk.  Szerzo  tebatamaz  dllit&sat  nyilv4n  lig^' ertelmezi^bogy  szin- 
rol  egyaltal^ban  nem  lenne  fogalmiink,  ba  minden  a  vil^on  v(5r5s  vobia. 
Azonban  ez  is  nagy  t^ved^se  szerzonek.  Mert  igen  is  lenne  szinfogal- 
munk  akkor  is,  ba  minden  \'6t'6s  volna.  Ugyanis  kepzeljUk  el,  bogy 
ilyen  v5rds  vil&gban  is,  dgy  mint  a  mostaniban,  neba  bebunyjuk  a 
szemiinket,  akkor  azt  kell  majd  tapasztalnunk,  bogy  nyilt  szemmel 
valamit  eszrevesziink,  a  mit  bebunyt  szemmel  nem.  Es  az  emberi  6rte- 


CM 


ttm  kklkili^vol  li  kell  niijd  jnnniiuk.  liogy  az  a  kSlGnfls  6 
MW  »  iB|iinlas.  sem  a  xiaglis  :»ib,  erzek^vel  nem  fDgg  jlsaze,  meit 
ha  binnit  behimj't  gzemmel  lapinliink  vagy  szaglunk  is.  >e  a  kiilfiatin 
iWvfv^tcl  meg-  sem  all  be,  nielyet  uyilt  szemmel  tapasztslank.  tgy 
lUiilAn  e  ta|)a!izta]at  me^jelAlesfre  a  sdn  fiigalinit  fonnAlD^k,  csak 
t\)[^,  a  bogy  BzC  ebben  a  siiksEinS  riligban  lettiik.  Szentfi  |ie)dija 
tfhkt  eppen  cUene  bizotiTfi,  men  axt  l&ljuk,  bagy  e^y  dokig  me' - 
ismpr&^ehez  nem  kellenek  nia  dolgnk,  a  melyebljit  me^kfUiiDbilzte>- 
sttk,  hancm  abbuz  elegeadok  kUlOnbOzo  enekeiak  e!>  uok  kiilrSnbOKn 
affectioi. 

Egy  erdekes  pelda  ax  Hsszebason litis  elmetete  olieo  sk  sk  e^l. 
a  mit  bizonyara  mir  soksn  figyelhettek  meg,  bogy  a  csecsemo  gyer- 
nek,  a  ki  Hziileil,  sz&moe  testrerct  es  roknnilt  mar  jsmi.<ri  ^s  azoL 
kOzlil  bAnoelTikkel  azivesen  karjira  Ti-ieti  magat,  ha  cgy  Idegen  kn- 
zeledik  hozzA  bs  hiTiigatja,  fejecskejet  nyomban  elutasltolag  elfordiljR. 

Az  t!sBZebaHODlitiB  tbenriajit  megczifoija  regre  az  a  teny,  bogy 
a  lirgyakat  Hoha,  sebol  »em  tanuljuk  o^  tanitjuk  Lsmerai  Ifssaeha- 
bonlitifl  Atjio :  6»  pedig  sem  ax  iskolaban.  a  bol  az  elmelet  ertebne- 
ben  j&rank  el :  HPm  pedig  az  eletben.  a  hoi  OsztOnszerQIeg  cseiek' 
fizunk.  Ha  pi.  egy  gyermcknek  almal  mutatunk.  bogy  azzal  meps- 
merteasUk,  nem  mondjiik  aeki :  Ez  nem  asztal,  nem  szek.  nem  katya. 
nem  Id,  nem  milll6  min  dolog  —  ez  alma ;  hanem  fgy  szdlunk  hozza: 
,Nczd  mpjr  jol,  ez  alma-.  Siit  a  tanitas  ily  m6ion  lehetetlen  volna, 
mert  a  tanitdDak  csak  az  o  Hsjit  ismcreteirol  lebet  tudom&sa,  de 
a  ta)ilt?iayeirol  ^oba.  es  igy  aoha  sem  tudna  oeki  megmondanl,  bog\- 
egy  t&rgyat.  mely  m&s,  altala  eddig  ismert,  tArgyaktdl  kiililnbttztesae 
meg.  Val6han  az  CHSzebasonliUs  nagyon  gttrbe  titja  lenne  a  megis- 
■nerSsnek.  a  mi  a  termeszetnek  nem  tenneszete,  mert  a  termcazet 
6tja  egyenex.  SzerzJi  szeriat  .afiele  lehetetlen  abaolul  megismerenek 
nem  is  szilks^gesek  ax  eletbez,  miatbogy  mindenbez  csak  bozz4 
kell  tennUnk  es  t5le  el  kelt  venniink*.  (15.  old.)  Cask!  Szerzd  sze- 
rint  ,C'sak  Tiltoztatnuok  kell  ia  csak  erre  vagyimk  kepesok.'  11^. 
nid.i  Az  i^kol&liau  litjuk,  bogy  eppen  erre  nem  vagyunk  kepesek, 
de  m&ara  igen 


Az  eszmetirsiilis  lananak.  aielyct  gfinyiaan  .JlsHzetapadisi 
thooritinuk"  aerez,  szerzu  eskiidt  ellensege,  Azzal  szemben  li  a  mox- 
gis-finfentartaai  e8  mozgis-kiizdesi    thenriit  &tlitja  fel.   Azt   mondia : 


IBODALOM.  O  t  i) 

,A  kor&bbi  mozg&sok,   va^'   ^rzeklesek  fenmaradnak ;  es  az  njnak 
veluk  yal6  kiizdelme  ellenkezese  tudatossi  lesz**.  (3.  old.) 

TovibM :  ^A  czelszerii  gondolkod&st  az  alapelet-mozgasnak  aka- 
d&lyoz6,  kivalaszt^  Onfentart&sa  hozz4  letre,  e  mellett  letre  hozz&k 
az  5s8zes  moz^ok  (5nfentart&8ai,  a  melyek  elmenyeknek  felelnek 
meg".  (7.  old.» 

E8  ismet :  ^Osszes  emlekezeteink,  vagy  ismeroteink  kiizdelmet 
folytatnak  egym&ssal  a  megval6sul&sert^.  (.8.  old.) 

H4t  mi  is  a  teny&114s*? 

Gondolkodisuuk  nafi^  reszeben  oly  58szefugge8t  Idtuiik,  mely- 
r51  sz&mot  tudunk  magunknak  adni :  kepesek  vagyuok  kimutatni, 
hogy  az  adott  esetekben  miert  gondolunk  bizonyos  dolgokra.  Ki  tud- 
jnk  ugyanis  matatni,  hogy  mely  benyom&s  keltott  benniink  valamely 
gondolatot:  68  ki  tadjuk  az  ok4t  is  matatni,  mi^rt  keltette  eppon 
azt  a  gondolatot.  mely  ok  nem  m&s,  mint,  hogy  az  adott  benyomas 
mkr  elobb  oly  an  ^szrevetelekkel  kapcsolatos  volt,  melyet  mostani 
gondolatunk  kifejez.  Vannak  osetek,  midon  e  folyamatnak  tiszta  on- 
tndat^val  binink ;  ilyenkor  azt  szoktiik  mondani :  „ Enrol  eszembe  jut 
ez  yagy  az**.  Csakhogy  ezek  az  esotek  sokkal  gyakoribbak,  mint 
iltal&ban  hinnek,  mart  valoban  egesz  gondolkoz&sunkrol  all  az,  hogy 
enrol,  vagy  anrol  jut  eszUnkbe.  A  kik  magukat  megfigyelni  nem  szok- 
t4k,  azok  ozt  csak  ritkan  veszik  eszre.  De  5nmegfigy(>lessel  azt  min- 
denki  igen  gyakran  tapasztalhatja.  Es  ugyanazt  tapasztalhatjuk,  ha 
m^okat  figyeltink  meg.  Ha  pi.  t&rsas&gban  a  tarsalgasra,  a  tarsalga.^i 
themak  yaltakoz&s^a  figyelunk,  szinten  k^nnyen  vehetjiik  eszre: 
hogy  mi  okozza  a  them^  v&ltakoz&s&t,  hogy  mirol  jutnak  eszebe 
mindegyiknek  a  megjegyzesei,  hab&r  az  illeto  an-ol  jintudattal  nem 
bfr ;  t.  i.  eszrevehetjUk,  hogy  a  valaki  altal  felhozott  cszrevetel  a  tar- 
sas&g  t5bbi  tagjaiban  oly  m^s  eszreveteleket  keltenek,  melyekkel 
amazok  m&r  kapcsolatosak  voltak.  \gy  iW  a  dolog,  ha  kiilso  beuyo- 
misok  v&ltjak  ki  eszreveteleinket.  De  belso  benyomasok,  belso  foly- 
tonos  Y&ltozasok:  erzesek,  szinten  keltenek  eszreveteleket.  Vajjon 
melyeket  V  Bizv&st  feltehetjiik,  hogy  szinten  csak  azokat,  melyek  olyau 
okozati  5sszefiiggesben  dllnak  a  benyomasokkal,  mint  oly  eszrevete- 
lek,  melyeket  kiilso  benyomisok  keltenek,  ezekkol ;  vagyis  az  erze- 
sek azokat  az  eszreveteleket  keltik,  melyek  eredetileg  amaz  erzeseket 
keltettek.  Semmi  szukseg  arra,  hogy  az  ut6bbiakra  nezve  mas  oko- 
zati (Jsszetuggest  keressiink,  mert  hiszen  az  teljesen  kielegito  magya- 
razatot   nyujt.    De    ett51  eltekintve,    ha  a  kiilso  benyomasok  keltette 


576 


'  i. 


IRODALOSi. 


OBzrevetelek  ketse^leniil  a  leirt  modon  fuggnek  Qssze,  ^gy  m&r 
egysegesseg  elve  is  megk(5veteli,  hogy  ug}'anez  illjon  a  belso  benyo- 
misok  keltette  eszrovetelekre  is.  Miert  i^  tenn5k  fel,  hog}'  ez  ntolh 
biak  mis  t5rvenynek  lennonek  aliyetve,  mint  az  cldbbiek? 

Crondolkod&suuk  re»zei  tehat  a  tapasztalat  tanusiga  szerint  a 
leirt  modon,  azaz  iig>'  fuggnek  6s8ze,  hog}'  a  benyom&sok  csak  aso- 
kat  az  eszreveteleket  keltik,  melyekkel  m4r  egyszer  kapcsolatosak 
voltak.  Egyetlen  egy  eszreveteliink  sines,  mely  nem  ezen  5s8zefiigges- 
ben  keriilt  volna  gondolkodisunkba,  hanem  egesz  idegeniil,  csak  azM, 
mert  a  t5bbi  Osszes  ismeroteinkkel  valo  kiizdelomben  az  gySztftt 
volna.  Amde,  minthog}'  ez  igy  van.  akkor  mi  czelja  annak  a  kiizde- 
lemnek'?  N>ilvan  semmi.  Ha  pedig  czelja  nines,  miert  volna  eg^'ilta- 
Ian?  Minek  mozgositsuk  hiaba  minden  pillanatban  Osszes  ismeretein- 
ket  ?  Minek  az  a  hasztalan  erolkddes '?  Mire  val6  az  a  —  bocsinat 
—  komedia,  holott  minden  eg}'es  esetben,  elore  tudjak,  tigy  is  eaak 
azok  az  ismeretek  fognak  ervenyesiilni,  melyek  az  adott  benyomi- 
sokkal  mar  ogyszer  kapcsolatosak  voltak. 

Az  eszmetirsalas  segelye  nelkiil  nem  voln&nk  kcpesek  elmon- 
dani,  a  mit  ug>'  fut61ag  hallottunk  vagy  l&ttunk. 

Es  vegre  itt  is  az  41talano8  tanitasi  rendszerre  bivatkozonu  Ha 
a  mozg&skiizdesi  theoria  helyes  volna,  ligy  bizony&ra  az  kepezn6  — 
nem  tudom  ugyan  mi  m6don  —  a  tanit&si  rendszer  alapjit.  Tenyleg* 
azonban  a  tanit&s  ugy  az  iskolaban,  mint  az  eletben  nem  arra.  hanem 
az  ismetlesre  van  alapitva,  azaz  a  g}'akorlatra,  mas  m6dot  nem  isme- 
riink,  az  ismetles  pedig  nem  eg^-eb,  mint  egy  bizonyos  eszmetirsi- 
tas  begyakorlasa. 

Rosenstein  Lipdt. 

(Vege  kOv.) 


Maaryar  Tudomanyos  Akademla  kladasAbJ 
megjeleno 

f olydiratok: 

Akad^miai   ErtesMtf.  a  m.    in.i     .\k.Mtf 

IJhi'.t    ^/r,\.-..--]    Snily   Kiilniin    nuiiUur     rin-utrnv 

H  aMnrtirfll  A  l*wvnl(i«ili  jp-yxflkittivvj  alnkbffl 

,  ,i,trkl'f-«"T«k"t,ii>>nl"-A*nl,l>in»l(|t.iliut.V»kl^ 


^flwi  iiii  <;  kor  ;  a  KiJipyvkiiidfi  V^lliihit  Aj  »ljlir6iuwk  4K 
Archanolnttiai     Ericsftfi*  llj-lulyain, 

'ii  Bumpel  JoAtMtl. 


Athenaeum.  I'liilosophlni  fs  uibmiuiiomiiM  folyM^ 

1'uil.    Aiiail^Diia    ini>^)iixilB&li6l    ;^»:rk»u'.tj    Hr.    Pauer  f 
jrlitiiar.  TlKoiiegye<lik  C'vrolyani. 

Ax      Athi'iinrKm-    a   |>liili>7io|>|}i.i    iS   KlIiitatadouUn)iii(  t 
"iWt  !Vi  tiiiitimiuiyii*  irridalmi  fojlffniwpi  rflxl  MndftlAul.  Mrioi_. 
kailAmtii   IdnitikAlliMi  >^Ttii;|fyvnkt)nt.    •■v\  :il<-7  1'    Ivo^i    birtBlcMind 


;  |podalomtapt6neti     kBxIami'- 

dik   i^vrulviim     ^zcrkcHzti   Siil4dy  Aroo, 

-(-v-tilrnl  jucgjcli-iii';  ii.lyAinit  u  M.    : 


IHagyar  HyelvSi*. 


I  Budapesh  Bolcseszethal^ 


Malhetnatikat  £s  Tepfln«szet<udami| 
Ert«Blt6.  XX-  k-Mt'l.  A  M.  Tu.)  Aksdtiniia  III.  U6j(l4) 
B/iiimtu.  Kxrrki-.H]:li  K&iUg  Oyitla  'i»7ltilytitliAr. 


liAfiAlwiknnk  niinilfiihin  iitol^b  llu[lja.K^' 


HyelwtudomAnyi  Kfiziumeiiyuk, 


Megrendelhetok 

a  Magyar  Tud.  Akademia  KonyvHiado-bivatililttnl 


'•     '  ■    . 
I 


I  ' 
r 

r 


■»s.. 

'3. 


■  .} 


J 


•  \ 


\  ^ 


,  ■»- 


» 


f.. 


^.- 


^    ■  • 


.->' 


-^ 


.V-J' 


■.\ 


V.rA    ^^    /c^7 


L.   I 


% 


.'J 

-  ■  .  »      ^ ' 

v..  v.. 


,1 


v. 


•        <   ■ 


'L^ 


_..iiii  _^*^