Skip to main content

Full text of "The athenaeum"

See other formats 


This  is  a  digital  copy  of  a  book  that  was  preserved  for  generations  on  library  shelves  before  it  was  carefully  scanned  by  Google  as  part  of  a  project 
to  make  the  world's  books  discoverable  online. 

It  has  survived  long  enough  for  the  copyright  to  expire  and  the  book  to  enter  the  public  domain.  A  public  domain  book  is  one  that  was  never  subject 
to  copyright  or  whose  legal  copyright  term  has  expired.  Whether  a  book  is  in  the  public  domain  may  vary  country  to  country.  Public  domain  books 
are  our  gateways  to  the  past,  representing  a  wealth  of  history,  culture  and  knowledge  that's  often  difficult  to  discover. 

Marks,  notations  and  other  marginalia  present  in  the  original  volume  will  appear  in  this  file  -  a  reminder  of  this  book's  long  journey  from  the 
publisher  to  a  library  and  finally  to  you. 

Usage  guidelines 

Google  is  proud  to  partner  with  libraries  to  digitize  public  domain  materials  and  make  them  widely  accessible.  Public  domain  books  belong  to  the 
public  and  we  are  merely  their  custodians.  Nevertheless,  this  work  is  expensive,  so  in  order  to  keep  providing  this  resource,  we  have  taken  steps  to 
prevent  abuse  by  commercial  parties,  including  placing  technical  restrictions  on  automated  querying. 

We  also  ask  that  you: 

+  Make  non-commercial  use  of  the  files  We  designed  Google  Book  Search  for  use  by  individuals,  and  we  request  that  you  use  these  files  for 
personal,  non-commercial  purposes. 

+  Refrain  from  automated  querying  Do  not  send  automated  queries  of  any  sort  to  Google's  system:  If  you  are  conducting  research  on  machine 
translation,  optical  character  recognition  or  other  areas  where  access  to  a  large  amount  of  text  is  helpful,  please  contact  us.  We  encourage  the 
use  of  public  domain  materials  for  these  purposes  and  may  be  able  to  help. 

+  Maintain  attribution  The  Google  "watermark"  you  see  on  each  file  is  essential  for  informing  people  about  this  project  and  helping  them  find 
additional  materials  through  Google  Book  Search.  Please  do  not  remove  it. 

+  Keep  it  legal  Whatever  your  use,  remember  that  you  are  responsible  for  ensuring  that  what  you  are  doing  is  legal.  Do  not  assume  that  just 
because  we  believe  a  book  is  in  the  public  domain  for  users  in  the  United  States,  that  the  work  is  also  in  the  public  domain  for  users  in  other 
countries.  Whether  a  book  is  still  in  copyright  varies  from  country  to  country,  and  we  can't  offer  guidance  on  whether  any  specific  use  of 
any  specific  book  is  allowed.  Please  do  not  assume  that  a  book's  appearance  in  Google  Book  Search  means  it  can  be  used  in  any  manner 
anywhere  in  the  world.  Copyright  infringement  liability  can  be  quite  severe. 

About  Google  Book  Search 

Google's  mission  is  to  organize  the  world's  information  and  to  make  it  universally  accessible  and  useful.  Google  Book  Search  helps  readers 
discover  the  world's  books  while  helping  authors  and  publishers  reach  new  audiences.  You  can  search  through  the  full  text  of  this  book  on  the  web 


at|http:  //books  .google  .  com/ 


ATHENAEUM 


PHILUSOPHIAI  JfeS  ALLAJITIDOMANYL  FOLYOlRAT 


A  MAGYAR  TUI).  AKADCMIA  MCGBIZASABOL 

SZERKESZTI 

PAUER   IMRE. 


ELSO  K(»TKT 


1892.  (iVFOLYAM 


THIS  ITEM  HAS  BEEN  \ 
STANFORD  UNIVERSr^ 

REFORMATTING  SECnos'l„.  ««-», 
SUL  CATALOG  FORlS^<S»r^- 

BUDAPEbi 

KIADJA   A    MAGYAR   TtDOMANYOS   AKADtMiA 
I89g. 


mU^ 


ATHENAEUM 


'IITLOSOrillAI  fis  allamtudomAnyi  folyOirat 


A  MAGYAR  TUI».  AK  VDK.MIA   MEGBIZASAb6L 


SZEnKESZTI 


F.LSO   KUTET 


PAU  ER  IMRE. 


1892.  fiVFOLYAM 


REFORMATTING  sSm!^^ 


BlIDAPES'i 

KIADJA    A    MAGYAU    TUDOMANYOS    AKAD^MIA 

1892. 


tMk  tan..  —   HmiH  I^tmf:  «C 

1L  Sl  Oaokaghi :  Di»  Suuw  d  Vvte«dMr.> 

:  «J  Tolkeh :  Vortrtg*  uu  Kinfthmm  ia 

Aer  Gei:enmrt »  —  5. :  « J.  BorgMs : 

and  Comparative  Coosiitutioaat  Law.* 

«Otto  AmsuKi :    Der  Darwimsmus   gvgen  die 

.If.:  «Schwicker:  Die  poUtucba 

Ulecatar  der  Ci^arn  seit  lS(i7.» 


mAsodik  SZAM. 


*«V»roriiAg  aUEoimanyjogi  italakuLisa  modern  ultammi.  (It)  — 

SektartM  G^fuUmi 

^UdatossAf  tenye  szellemi    6letQnk  esemtinyeiben.  —  Ltchtter 

^  Kdrotyi6l. 

'Ra'yar  pariament  reformja.  {t}  —  Meilel  OsakdrUU  . 

tQodem  alkolmdnyok  pyfljlemenye.  —  BaUtigi  (U^iUil 

^DALox,   Uoticnherger  M(h- :    «A  fAuy-  es  s7.lnconirast  ptiyolio- 

logico-aeslhetikus  jelenl6scge.*  —  Huttay  Josttefx  *Kun 

Siniuel :  A  posUivismus  mint  vallABrerulMZPr. »  —  X; 

«Melegh  Gyula:  A  leleklan  6s  gondolkuziblati  vfUlnta.* 


146 

178 
S41 


IIARMAniK  SZAM. 

A  modern  tniiveszot  holcsclele.  tl.)  —  Lyka  Kdrolytol    . 
A  magyar  parlament  reformja.  (I[  i  —  Meltsl  Osskdrf^l 

Mozgi'is  cs  drzes.  —  Beljak  B.  PfUtfil 

Apaczai  Cscri  Jdnos.  —  Bntificsi  Josaeffol  ... 
Az  ulolso  nildor  cs  kora.  —   Vfiruui  Sdndortol    .... 
liiODALOM.    Haftl  D(*^i■6':  <Scriplnro:  Uher  den  association  Verlao* 
der  Vorslcllunpi-h.>  —  — r. — o. :  «Miiid.» 


Lap 
282 
299 
331 

361 
366 


NEGYEDIK  SZAM. 


Kenan  os  a  Konanismus.  ■     —  —r.~r 417 

A  modern  mOvoszet  l((')Icsclr't('.  (II.)  —  Lykn  Kdrolyfol  ,     .     .     447 
A  ma{;yar  parlament  reformja.  (IH.)  MeUel  Osskdrfdf     .  ,     467 

Az  ('"brenlelrfil.  —  Paldffyi  Menyherftol 497 

Montesquieu  es  a  felelo.s  koiiiiany  inleznn;nye.  —  Nnffy  ErnotSt    612 

EszjoK  es  jogfthiUisophia.  —  Vdrnai  Sfindori6l 528 

Irodalom  es  jounmlistika.  —  MikroutewistM 549 

luoDAi.oM.    liarrarh  Jossef:  'l>r.  SariVy  AMar:  Leleklan  es  Lo- 
gika.    —  livUer  Aiiod  :  «Friedricli  Paulsen:  Einleitung 

in  die  Pbili>sopliie>. r. — 6.:  «Mind.»  —  A  loweni 

egyf^tem  aliamludomanyi  facuUiisa.   X. 


I    A  n  T  A  T  n\| 


A  PHILOSOPWAI  KUTATAS  tfJABB  r^EGtOESZKOZR  -  Mwwr  Im 

MAGYAROFlSZAti    ALKOTMAXYJuGI     ATAUKtHJlSA    MlH'End 
ALLAMMA  (Ij   -   Schrarre  GjtHbifol 

A  Klil'EGYSlvO.   —  Be6thy  XaoUitil. 

AZ  AI.UAMJOG  MRTHOpOIXlGfAJAR6l^  —  \ai;y  firntff^/ 

A  KfiPlRAS   —  Fasteinvr  G^ttJfHiil. 

CJAHB   AlUMi.ATOK  A  TKRMESXETPHlU)SOPHlABAN.    - 

A  MflVKSZI  PHANTASlARUU  ^  AlMatuU^  BerH^tUiil 

IRODALOM-    PhCM.    Irdk    Trim.    IX      Kant    Ford.    A 
BAribczi  J.    — r.   -  C.    !■"!■--"     -     S,  Otlo|i?ugbi      .'..c 

J,  I'Qliticni  ^cutiii?    mid    Comp.    CoiMt    Lt%n\  — 

(Hi  >  ! '  :     I>er    Danvt  n  isnt  tut    {fejf&n    die    Socuiid4:nioktti(\ 

—  i).  —  Scbvicker:    iH^  jtoUiiicha  Liltrtthtr  dtir  Vngam.  —  , 


.  cs   iitlnnUudomfiiiyo):  ssaluffierfl  mSi 
^cJ  lOn  fehdatiiul. 


A^   .AriIKNAEl;M'   u   : 

M'  Vkadttntid  fcintlibtuban  8 — iO  ives  (ttjcetekben/  ^voe^ciJenlci 

[AkudiStniA  pii 
pikiolAjiiL  I  ik 


A   PHILOP(^PHIAI  KUTATAS  IjJABB  SE(;EDKSZK0/FJ. 


Fogyatekos  m*>dszerekkel    es  hi^nyos  seg^deszkozAkkel 

Irglonnekenyebb   elme.    a   legnielyebb  ertelem   sem  jutlmt 

tradandObb  becsti  tudomanyos  eredmenyekre.  A  termeszet- 

idomanyok    rohamos   olohaladAsa    az    utoIs6    evUzedekben 

:inyara   legfokepen   abban   talalja   magyarazalAt,   hogy  a 

lyes  litra  terelt  kiilatdsnak  e^yszersmind  azon  segt^deszko- 

tel  i«  -sikerul!.  felisnuTnie  es  bulalmaba  kerilenie,  a  melyek 

maig  ,sem   pillanthatotl    Tolna   a  lermeszel61et  egyes 

vtHsebb  lunetnftriyeinfk    a   rejlekebe.  es   nein   fedex- 

.iia  fel  azokat  az  okokal  es  torvenyekel,  a  melyekkel 

Eeinkhpn^  szAintalan    eleddig  tel.jesen  ismeretlen  jelens^get 

ir  minden   fennakadas   neikiil  megfejtbetUnk.    A  pbilo- 

>!tta    nem   kdvetle   a    jo  peldat.    Hosszu    ideig    inereven 

irkozott.  s6\  a  ezebbeli  philosopbia  meg  ma  is  elzark6zik 

t&bbi    tudomanyok   fenyes  eredna^nyei   ^   igazs^gai  eldl. 

—  i-s  mintlia  az    eml)eri  elme    ma  is  ^p  olyaii  leheletlenfli 

'li'i'*  a  liidomanyos  vizsgaI6das  es  kutalis  kOvelelm^nyeivel 

Uen,   mint  evszazadok  el6U  allott:   a  philosophia  ma  is 

az  tllon  bolyong,  a  nielyen  pAlyaful^sa  kezdelen  meg- 

\  ^  mn  is  kiz^rAlag  azokkal  az  eszkOzokkel  akar  dol- 

,  a  inelvekkel  k^tezer  evvel  ezel6tt  megindftolt  munk^jal 

^-zdette. 

ilhalo-e,  jogosult-e  ez  a  merev  Fenb^jazas 
I  ;^     -- jttstig  a  lobbi  ludomaiiyokt6l  ?  fo  az  ered- 


l>t«lilUXD. 


meny,  a  melyre  vezetetl.  indokolja-e  ennek  az  alla^ponlnak 
(oviibbi  vdttr>uitlan  fenfartus^t? 

A  ralasz  ezekre  a  kerdesekre  ma  mar  alig  lehel  kel- 
•AgeflL  Tudomanyos  lekinlely,  maradandobb  be^sO  eredme- 
nyek  e>>  inagasabb  fejl^lts^g  dol^aban  a  philosophia  immar 
mes87.e  elrnaradt  muzgekonyabb  palyatarsai  tno^ott.  ^  elavult 
regyverkenzlel^vel  altg  veheli  fel  a  kOzdelmet  lenezelt  ellen- 
feleivel.  Az  egykor  annyira  hatalma?  tu<iom^ny  ma  mar  Ores 
Abrandoza  sz6ml)a  megy.  a  melylyel  nem  is  igen  szokfe 
kotiiolyan  rogialk(»zni ;  s  a  tudomanyok  tudomanya,  a  aiinl 
mugiit  m.szk(*n  elnevezte:  alig  taMI  egy  kis  zugot  a  tudoma- 
nyok nagyterjedelmi!  birodalm^ban.  Ime  a  gdrcsos  ragaszko- 
dassal  fentartott  regi  allaspont  es  tulhaladott  m6dszer  saj- 
nAlatos  eredmenyei  abba  a  vissz^s  helyzetbe  sodortak  a 
philoHOjihi^t.  hogy  ul^sott  hitele  ronxjain,  minden  oldalr6l 
kicsinylwisel  fogadolt  k6tes  ert6kn  elineleteivel  ma  mar  komo- 
lyabb  i^s  maradandobb  halasl  epenst^ggel  nem  hiv  kifejleni 
Hizonyara  tarthatatlan  egy  allapot^  a  melyen  okvetetlenOl 
segileiii  kell ;  s  ha  egyszerre  nem  is.  de  fokozalosan  leliet 
MS  flegiteni,  csak  eltataljuk  a  modjat  es  liozzaferk6zhessiiDk 
u  baj  igazi  okaihoz. 

Kgyelfire  megeiegedhetiink.  ha  csak  a  leg?Urg6sebb  teen- 
ddk  iriint  nyeihellmk  lel.jes  lUhaigazilasl.  A  biztos  alapokra 
fekielelt  t^s  iervszenjioj?  vegrehajlolt  inunka  iiem  maradhat 
eredmtinylelen.  F^dolog,  hogy  az  lilat  el  ne  teveszszuk  6s 
gyftkereben  fojtjiik  meg  a  bajt,  a  mdlyet  orvdsoini  akarunk. 
Ime  az  t^Ijaras  imlokolasa,  miert  kell  —  }ia  czelt  akarunk 
6rni  —  elsfi  sorban  a  m6dszer  es  az  alkalmazandn  seged- 
eszktizAk  prnhlemajdl  moKhoiygatnunk. 

A  k6t  kenies  egyfomran  Conios,  de  nem  egyformaii  tisz- 
tilzatlan.  Az  utols6  (^vtizedek  Idzas  ri]uiikass^ga,  .sokoldali)  es 
rf^^zietesi  bi'ivUrlatai  kOzbeii.  a  mtVdszeres  gondolkodiis  anni 
I'ltbaigazitast  nyert  es  annyi  uj  szemponthoz  jutott.  hogy  ebl)5l 


az  anya{;keszletb6i  a  tudom^nyo^  vizs!2at6dushun  t^s  kiitat^s- 

bau   kovetend6    eljur^s    szab^lyai    immar    niinden    iia^yolib 

ne\jtese«  n^lkul.   meg  az  egyes  specialis  termeszetii  jelenstv 

?ekT^   n6zve    is    rtsszeallUhat6k    6s    rendszerhe    foglalhatok. 

E  melleU  lijahb    feny  deriilt  a   niod^zertanra  azzal  k.    hogy 

a7,  eddig  kiz^rolag  aikalmazoll  ni(')dszerek  lermeszele  revisio 

abi  T^tetv^n,  nem  egy  hihal  es  olyan  egyoldalusagot  nikerQIt 

kimiitalni    bennOk.    a    melyek    kiiijazilasaval    magiik  ezek  a 

mftdszerek    i?  biztosabb  kiitato  ei^zkozokke  v^ltak  es  szaha- 

to-aiihan  k^fvonalo^tiato  alkalmaz^ist  nyerlek. 

Mill   Stuart    tuzetes   analysis   ala    veli    a  dedti(;ti6t  es 

kiiiiutaljji  r6la.  bogy  epen  nem  tekirithelfi  pusztan  csak  olyan 

jzeilemi   mQvelelnek,    mely  allalanos    t6telekl>ol    indul  ki  es 

Czekhs!  egyszeru    syllogismus   jitjin  jut    a   r^szlegesre  vagy 

pKyesTP,   hanem    egy    sokkal  5sszetettebb  kntat6  mOvelet.   a 

melynek,  bogy  cz^lt  erjUnk  vcle.  az  ertelmezendo  jelensegek 

okail  kiilon-kiilon  kell  vizsgiila!  ala  vennie   s  az  okozatokat 

IX  okok  altal  kifejtett  ktilonboz6  hal^sitk  dsszeriieresebdl  kell 

liikovetkeztelnie.  vagyis  az  okozal  t<\rvenyeit  azon  egyes  okok 

tOrrenyeibOl   szarmaztatnia^    a    nielyeknek   az  ukozal   kozos 

eredmenyok.  Mib6l  aztdn  onkent  kovetkezik,  bogy  itt   tulag- 

<i'inkef>en  nem  egy.  de  harom  nitiveleir^Sl  van  3z6.  a  melyek 

k6zQi  c?ak  a  masodik  esik  ti^sze  az  eddig  \i  n.  deducti<Sval, 

mig  87  el.^6  induf'tift.    a    barmadik    pedig    igazoks   vagy   az 

el^rt  eredmenyeknek  megfoIelC  ellen6rz^3  OtjAn  val6  reszleges 

megabtpitdsa.  es  mind  a  liarom  egyflit  annyira  mas  s  a  regi 

(Ttdemben  vett  dednclioUVl  aniiyira  ellero  modja  a  tiiduma- 

nyos   kutatasnak.    bogy    tekintve  azokat  az  eredmenyeket,  a 

melyekre  e  ketfele  m6dszer  vezet  es  azt  a  szerepet,  a  melyel 

Mdlteni  bivatv^.  ossze  sem  basonlitliatok. 

Azokat  a  nevezetes  szolgalalokat,  melyeket  a  regi  erte- 
lemben  vett  deductii^  tett  6s  tesz  ma  is  a  tudom^nynak. 
bizony4ra  aenki  sem  akarja  kicsinyleni  vagy  ellagadni;  teny 

1* 


azonban,  hogy  e  szolgaialok  inellelt  egyszersmind  a  leve<ie- 
sek  es  ludoinanyos  boUasok  egesz  sorozata  is  ffizCdik  e  mdd- 
szerJiez,  a  melyekel  iiem  !'eluietess6g  vagy  veletlen  hiba, 
hanem  a  modszer  helytelentil  erlelmezett  lermeszele  okozolt, 
ji  melyekel  tehat  a  leglelkiismeretesebb  eljaras  mellell  sem 
lehetetl  —  es  ma  sem  lehelne  —  kikeraini.  ha  e  kutat6  eljArAs 
szabalyait  a  maguk  inerevseg^ben  es  egyoldaliid&g&baa  lo- 
vabbra  is  valtozallni^l  lenlartjiik. 

Ezzel  szeniben  mennyire  mas  perspectivdt  nyiijt  a  O^mle 
es  Mill  tbgalniaz(a  deducti6,  mely  mifit  abstract  es  concret 
deductiv  int'idszer  s  ez  utnhbinuk  kiituubOzu  alakjai:  direct. 
indirect  deducti6.  a  legkulonbozobb  termeszeliJ  problemak 
megfejlesenel  is  elOnyosen  alkalmazhat6k.  s  ha  megfelelo 
modon  alkalmaztattak,  a  targy  lermeszetehez  kepest  kulOn- 
boz6  ugyan,  de  a  dolog  erdemeben,  a  kerdt^s  tudomanyos 
^llas^hoz  marten,  teljesen  megbizbat6  eredmenyekkel  kec-^eg- 
tetnek. 

Azonban  nemcsak  a  deductiv  m6dszer  ment  kereszlfti 
gydkeres  reformokon  :  Mill  meMeri  keze  az  inducti<^  mOve- 
le!6l  is  teljesen  lijjaalakiloltH.  Az  tndiictiot  liosszu  idOkOn 
keresztUi  egyertelmuleg  pusztan  olyan  logikai  mflveletnek 
tekinteltek,  a  nielynek  nera  volt  egyeb  Teladata.  mint  ^a  te- 
nyek  egyszeru  el6szainl6.1asa>i  «r5vidre  vont  jegyzekbe  fog- 
lalasa>.  egyszdval:  az  enumeratio  simplex,  fgy  kiforgatva 
leny^ebftl,  termeszetesen  nem  fejthelle  ki  azt  az  erot  az 
igazsag  felkulatisaban,  a  melyet  ma.  a  mikor  term^szetenek 
megfelelden  ertelmeziL  minden  Mpten-nyunion  lannsit  s  a 
melynek  az  ujabb  kiitat^  annyi  nevezeles  folfedezese  kosz6ni 
eredetet.  Ezt  a  haladast  Miilnek  kSszonhetji'ik.  Mill  fejtetle 
ki  liizetesen,  hogy  az  inductio  l^nyegeben  epen  ligy  kovet- 
keztetesi  mOveJet,  mint  a  dedncti6,  c^ak  a  formaja  mis;  mert 
azonban  a  lenyege  ugyanaz.  megbizhatos^gu  sem  Higghet  az 
eKisorolt  l^nyek  szamiSti'il,  hanem  attol  fijgg,  bogy  mennyibea 


i.ir^wk  az  egyes  l^nyeket,  mint  jelensegekel.  okaikra  vissza- 
ilni.  az  esz\e\i  egyrormasugokat  kapcsolatba  hozni  azok- 
a  feltetelekkel.  a  melyek  okozatai,  vagyis  kideriteni  azt 
&  tielsti  dsszeJLjgg^^tf  a  inely  a  szobanforgo  jelen.'^egeket  egv- 
raiishoz  rozi.  fcs  innennU  az  induotio  e  szerint  a  formula 
jBWint  vegrehajtra  szoigaija  a  ludornanyt  es  hozza  leire 
a  bamalatos  erednienyeket.  melyekkel  annyi,  eddig 
nizzal'6rhellennek  hitt  jelenaeget  birimk  ma  mar  niegfejteni. 
Azzal  az  aayagk&nzletlel,  melyel  az  ulolso  <5vtizedek 
lihlwiiiinyos  I6rekveseinek  a  lart^nelme  szolg^Itat  kezoink 
koze.  nem  lenne  nehez  dolog  r^szletesen  is  kifejleni  ez  dri^^fi 
h\is  okait  e^  ezzel  kapcsolato^an  a  szoba  liozolt  riiodszftrek 
termeszet^L,  szabiilyait,  alkabnazbatosa^at  ininden  oldalrol 
inegriiagositaoi.  Ez  a  leladat  azonban  kivUI  esik  e  czikk 
kereleii.  Az  iment  kozlott  neh^ny  t^zrevetel  is  csak  annyiban 
UtlAihatolt  helyei  lienne.  a  mennyiben  ily  m^don  vftlt  a  leg- 
rovidei^b  liton  erlliel6ve,  mennyire  nem  a  helyes  m6dszer 
hianyiin  miilt,  hogy  a  philosophiai  kulatas  eredm^nyei  meg 
;i  ieiEutoI.>6  iddkben  sem  emelkediek  a  tudoinanyos  haladAs 
t'>vf*ieltp  szmvonalra;  banem  csupan  a  pliilosophian.  inely 
32(iroet  hunyl  a  helye-sebb  irdny  el6tl  ^s  megtnaradt  a  inaga 
tvp  modszere  melletl,  a  melylyel  pedig  IfthetPllen  voit  leki'iz- 
tienie  a  tiidomanyok  baladasaval  mind.job^^an  feliorlodo  aku- 
'Ij'tlyokal 

Az  abslraclio  s  a  vele  kap<rsoIatos  speculativ  gondol- 
kodfts,  melyet  eddig  kizdrolagos  modszer  gyanant  hii*dettek, 
bizonyos  fokig  kets^gkivul  jogosult  a  phifoj-opbiai  vizsgalo- 
<il^n.  De  ne  szUkClkddjek  lartalom  nelkiil  Ores  absLmctin 
i^loIftUi  keles  6rlckQ  szoigj'ilatokar  ttdiot,  nierl  inar  ler- 
nJeszelenel  togva  tulterjeszkedik  a  Liidoinanyos  kulnl^st  es 
vizsgaiodAsl  kor]atoz6  hattirokon.  6.s  niidon  inindiiik^bb  6s 
lakabl)  magasabbra  emelkedve.  elvegre  rnenthetetlenfil  bele- 
vea  az  ^rtbetetlenseg    k<>dos  legkdrebe  :    nyilvs^nvalo,    hogy 


K 


vilagos  es  tiszta  giHtdolalok  lielyell  legfOlebh  ki'idos  eszmek- 
kel  es  hoinalyos  eluieletekke!  gazdagitliatja  a  philosophiai 
ludas  (iiiyagkeszlelet. 

Az  abstractionak^  hogy  liaszua  lehessen  belOle  a  tudtV 
raabynak,  nem  szabad  oly  magasban  kalandoznia,  liogy  szeinei 
el6l  elvesziUe  a  valosagot.  Merl  ez  a  valo  vilag,  ai^nyek.  a2 
ahstraoUo  term^szetes  korlutja  ^  ellen6re ;  niindseg6k  ^ 
niennyise^ok  lartaimanak  es  he\sii  becs^nek  ertek-mulatftja. 
Tovabit  turekedni  e  teiiyek  .s  a  velok  kapi'solatos  jeiensegek 
magyarazatanal.  torvenyeik  es  J^LesitC  okaik  kidenlesenel: 
emberi  elnjere  aezve  nem  egyf'b  liiii  er6lk5desnel. 

!me  a  rejtely  kulcsa :  tniert  fiigg  a  pbilosophia  j6v6j^ 
az  abstractio  mflvelelenek  helyes  hasznalala  inellett.  leg-* 
r6kepeD  es  eM  sorban  azoknak  a  segedeszkOzdkiiek  a  belyes 
[negvi^lasztasat6!  es  hozKaorl6  m^don  valrt  alkairnazasA— 
U>l,  a  inelyek  segiLsegi'  ntilkiil  lelieleLlen  ij,saxegyCijteui  az! 
az  ismereLanyagoU  melynek  feldolgozasa  a  tudnminyok  ma 
iKjrendezese  inellett  a  philosophianak  julott  osztalyreszflU 
A  feladat  elol.  mely  a  philosophiai  kutatiis  ezen  ujabb  seged  ^ 
eszkdzeinek  a  megalliipitasal  es  alkalmazasiik  kikorUlhelet-j 
lensegenek  kimiilatasai  Kizi  ezeliil.  nem  lehel  tobbe  kiterni-pj 
A  legkomolyabb  okok  surged  k  a  kerdeses  problema  napi-- 
readre  tOzesevel  a  gyukeres  relbrraot.  IViibaljiik  meg  kijelbinL 
e  reform  iranyal,  m^reteit,  i'elteteleit  ■  vaijon  minO  eredme*! 
nvekre  julunk? 

Kiindulo  [lontiil  a  pliilosophia  deliniliojat  kell  venniinLI 

K  defmitio  szerint:  a  philosophia  u  vegokok  ludoniAnya., 
Legyeii.  Azt  azonban  mai'  nem  gondolnam.  hogy  niinden  leg- 
kisfbt)  Hi^j^'odalimi  inHkill  Itele  lehelne  nyiigodni  ebbe  a  meg- 
hataruzuaba.  <Ji)nd<ilkodjunk  csak  kisse  a  nem  epen  erdek-s 
telen  k6rdesr6l,  bogy  vajjon  mi  az  ertelme  es  a  tartalmft 
ennek  a  definitionak?  Vej^okok  tudointinya !?  Veges  emher^ 
dmenek  van-e  ereje  hozzd»    hogy  iieletekinlhessen    az  li.  a 


lum    principiimi    ivjtelnies   lenyegebe  ugy,  hogy  meg  is 

meg  ertelinezni  is  tuc|ja.  Iiogy  mi  az?  £s  ha  ezl  nem 

)tn6,  vajjon'micsoda  tudominy  lesz  az  a  v^gokok  ludo- 

"miinya?  FTa  pedig  megis  megkiserli:  veges  es  korlalolt  vo!* 

lanak  tirzelehen.  mondjuk  tudataban,  nem  kell-e  okvetetlenOl 

.irahslraelidhozfnlyamodnia.  hogy  ennek  a  k^(e:^  ertekO  mtt- 

teielnek  a  segit^gevel  legalahb  valamelycs  eredrnenyre  jul- 

liassoQ.  Ime  a  ineghamisitatlan  tenyallils:  tartsuk  leiiri  tnvabhra 

IS  a  kerdese^   detinitu)t   es  lehetetlen  lesz  eikeriiliu.   bogy  a 

phiio^phia  lovabbra  is  ures  abslracliokkal  ne  dolgozz6k  :  mi 

magunk  pe^lig  oda  julunk.  liogy  ezzel  a  conservativismiissal 

itikabb  meg  jobban  aJaasni  i^egiljuk  a  pbilo^ophia  teklnt^ly^t. 

-^mmint  bitelet  erSsitenok 

De  menjnnk  tovabb  A  vegokok  tiuioiiuinya  erlekenek 
m^iegeleseben  riyomban  az  a  kirivn  ellen(et  ollik  .szemeinkbe, 
liogy  mig  egyfel61  ngy.-^z6lv^n  mindcn  leplen-nyomon  kpil  erez- 
iiunk  tehetetiensegijnket  meg  a  legkozonsegesebb  tiinem6nyek 
"kainak  a  kiderit^seben  es  ei-edet^nek  erlelmezeseben  ;  addig 
it  philosophia  egyszerre  a  vegokok  meglejlesere  vallalkozik  es 
vizsgiilodiisal  kizArolag  csak  erre  a  problem^ra  kivarya  kiler- 
j«s/,ieni,  minden  egyeb  (h6mdl  pedig  olyanul  tekinl.  a  mely- 
Ittl  ra6lt6^agan  alQlinak  tartja.  hogy  ftij^lalkozzek.  Kz  annyit 
lesz.  hogy  ugy  akarok  Mjuini  a  hegy  csuusai"a,  hogy  meg 
^m  pp6balom,  vtyjon  kibirj6k-e  izmaim  es  idegeim  a  mere- 
;k  ul  raradalmail  ak^r  csak  a  Iegel?6  mpgpilienoig ;  sem 
Kzal  nem  lorodom,  vajjon  nem  lesz-e  a  palya  annyira  jar- 
hatallan,  bogy  mdr  el(5re  \e  kell  mondanom  a  meresz  vAlla- 
itrol? 

A  magot  elvelera  a  Rildbo,  s  ha  j6  a  talaj  6s  kedvozCk 

■  viszonyok,   ez  a  mag  kikel.   termeszet^hez  kepest  fejifidik 

mondjuk.  hogy  lerebelyes  fevd  nOvekszik.  Vajjon  mi  adla 

ie2  a  niagnak  azl  a  csodas  erOl,  bogy  e\m\  csak  a/zii  fej- 

ilieieit.  a  mi  Itenne  praeformalva  volt  ?    £s  lionnan  ez  a 


praeformatid  ?  Mi  a  Wnrenye  es  hatas^ak  modja?  E  ker- 
d6s^  e^iker«  sem  adhatuak  kielegit6  valaszt  Rarmilyen 
ariasi  is  egyebk^t  a  haladas.  a  melyet  a  tudocn^yok  naprol- 
BApra  felmutatnak,  nemhogy  a  vegokok  terme«zetebe  nem 
lehet  tielepillantaounk.  de  meg  a  mindennapi  jelensegek  ertel- 
inez^se  U  ezerfi^le  neh^zs^ggel  jdr  elannyinu  hogi'  aieg  akkor 
is,  a  mikor  e  nehezsegeket  sikerult  valahogy^  lekiizdeniink. 
tul8jdunke[>en  (sak  aiinyit  ertunk  el.  Iiogy  a  legkozelehbi  oko- 
kat  fct  tenyezdket  kideriteltuk  ngyan,  de  lenyegdkben  igaz 
mivoitiikhan  se  meg  nem  erteltiik,  se  m^magyarazni  nem 
bfrjuk. 

A  tenyek  ilyeten  allisa  raellelt,  egyszersmind  tekintve 
asct  is,  hogy  a  philo.sophia  tekintelye  es  htlele  mi[y  rohamo- 
HBii  hanyatlik  alii,  ktinleni:  ninos-e  elegge  indokolva.  hogy 
BzakilsiiJdk  a  [lagynrtianyokkaf.  es  a  helyett.  hogy  a  philo- 
iKiphi&t  tovahbra  is  mint  valami  magasabb  disciplinat  dics6i- 
tenOk  az  egyenjogu  tnduinaiiyok  kozdtt,  szonUuk  ra,  hogy 
Hzintuity  fo'^lidkozzek  special  is  szakk^rdesekkel,  mint  ezt  u 
lOI'bi  liiriomanyfik  te.szik,  es  hogy  ezl  niin^l  alaposablian 
lelieH.se,  tie  ziirki'izz^k  el  a  mkonszakokeredm^nyei  el6l,  s5l 
mkiibh  azok  segitsegevel  Os  blmogalasAval  fogjon  iij  mim- 
kA,j^lK)/. 

Azt  a  kdrl,  a  meiyben  a  philosophianak  ez  lij  feladata 
Hzeriiit  rnozognia  kell,  es  ezzel  kapcsolalosan  azokat  a  seged- 
ivszk&zt^kvU  nieiyekel  mulhatatlaiml  Igenybe  kell  vennie,  ha 
exelt  akar  t'-prii :  nein  nehe/  kijelolni,  A  morJern  tiidom^nyok 
isniert'les  inuiikareloszUisa  szeriril,  niiniiegyik  ludominyszak- 
nak  iilyati  ponlosjtn  ktSriil  van  irva  as  ki  van  szabva  a  maga 
upeiiialis  (('ladala  vs  anyaga;  bogy  e  bereudezes  mellett  a 
philo^opbuii  kutatUs  kOrebe  alig  utasUhatok  m^  k^rdesek. 
mint  azok.  u  inelyek  az  ember  szellemi,  erkcilcsi,  Idrsadalnii 
<>lek^nek  8zamtnlni»  lele  agnzo  szbvevenyes  jelensegeire  vonal- 
kosnak;  t^s  ezek  megfejtese  vagy  megfejlesenek  eldkeszttese. 


feladut.    K  inelleU  uItalAnosat»Ii  feladalul  azoknak 

az  eredin^nypknek  a  philosophiai  itsszegezfeie  es  elrneletekhe 

\ogjlalasa  Hzolgalliat,   a   inelyekrt^  az  egye:^    tudomdnyszakok 

kolon-ktildn,   mindeKvik  a  maga  hatdskoreberi  jiitolt,    a  nie- 

lif«kbGi   azonban   csak   reiativ   6rt6kQ  —  leh^t  semrniesetre 

ttm  abaolul  becaO  —  vilignezletek  cotislruAlhaU'tk.    mintegy 

^«lel6z^0l   s    egyilttal  jelleinzeseiil   a  tudomanyos  haladAs 

KlOszerint  v^-iltozo  allapolanak. 

Ime  az  nj  hs  ketsi^gki'vul  terjedelnie:^  rnunkakOr,  n  mely- 
iit-k  helyes  betOltesevel  egyszerre  lij  feny  is  deriil  m^d  a 
phittisophiara,  s  az  ijj  eredmenyek  b5s6ges  jutalmul  lognak 
lj?atni  az  liijaalaktt^  munk^jaban  fellolakodo  nebezsegek 
zde!<evel  jar<?i  fjjlradalmak^it.  Mert  a.?.{  taldn  motidanom 
seni  kell,  hogy  az  lij  inunkakor  uj  anyagkeszletei.  ez  meg 
»lj  kutat6  apparatust  feltetelez  es  k»>vetel,  a  melyek  nelkiil 
sikerre  gondolni  sein  lebet, 

Az  ember  szotlemi,  erkOlcsi,  Idrsadalml  ^letenek  a  jelen- 
''^m  snk^zorosari  65szeszciv6d6lt  okok  es  tenyez6k  Lilokzatos 
'•sszehalasanak  az  erednienyei.  Felkutaliii  az  Osszekolti  sza- 
lakat  az  osszetelt  jelens^geket  visszavezetni  azokra  az  egy- 
=*zerilbb  folyamalokra,  a  melyekboi  szArmazLak,  egyszoval 
l^t-pillautaat  engedni  az  eniberi  lelek  rejtelyebe,  niindeneselre 
"ily  vallalal  lehal,  a  mely  csakis  a  rokon  tudomanyok  ered- 
•Tfi^einek  folytonos  szemmel  larUiaavai  63  hozzaertfi  modoit 
^'*ii6  felhas/nalasaval  sikenilhet.  Ime  az  lij  meghalarozis 
*=^rtelmei)en  kiszabolt  munkakor  ravezel  az  alkalmazand6 
i^g6deszkdz6k  probiemajara.  —  ill  a  lielye»  hogy  a  kerd^s 
leljonyoUtasjihoz  fogjuok. 

A  fejlegeles  menet6t  6s  iranyat  az  ujabb  anyagk^zlet 
Uimierizete  szabja  meg. 

Nem  utalnak-e  azok  a  jelen.segek,  a  melyekkel  a  philo- 

bianak  ezen  ujabb  lervezet  ertelmeben  dolga  lesz,  olyan 

zorosaii  Osszel'iiggo  mas  jeiensegekre,   a  meiyek  ugy- 


10 


sz6lv&n  el6felt^teleik  ?  A  metyek  n^lkul  teh^t  sem  meg  nent 
^rthet6k.  sem  nem  ertelmezhetdk  ?  Es  ha  igen,  melyek  azok 
a  jelensegek  ?  Term6szel<>k  mifele  kutalAsi  igenyel  ? 

Vegyiik  rendre  h  sxellemi,  erkslcsi.  tarsjtdalmi  elet 
Ittneleil.  Vajjon  min6  seg6deszk5z5kre  szorulunk.  ha  nem- 
<*^ak  ieirni.  de  nrielmezni  is  kivanjuk  e  jeltnisegeket  ? 

KezdhetjOk  a  lelki  tflnemenyek  csoporlj^in  Azon  proble- 
rnak  vizs^alatan.  rnelyekel  az  eddijjji  «zi»kas  a  psychologia. 
loKika.  ismerettan  kor6be  utasitotl.  s  a  melyek  ertelmezei^t 
68  meglejte^t  a  philosophia.  legiijabb  idGkig  kizarblag  a  tnaga 
hataskOreben.  minden  idegen  segitseg  vagy  beavatkozAs  merev 
visszautaaitasaval.  s^ajal  vizsgAl6d6  elvotit  inodszer^vel  ipar- 
kodotl  eszkdzolni. 

El  kell  ismemif  hogy  niindaddig,  mig  a  rokou  tudoma- 
nyok  ide  vonatkozo  kntatasai  anriyira  nn'gbizhaUitlanok.  isme- 
reiei  annyira  li^zagosak,  r^ok  Lekinlctben  elhainurkudoltak 
vultak,  hogy  alig  ertek  tobbet  az  egyoldalu  spekiilali6  ered- 
in6nyeinel :  csakutryan  bajop  dolog  is  lett  volna  ebb61  az 
anyagbol  akami  epiteni  akuf  psychologiai,  akar  logikai  vagy 
ismereltani  elrnelelekel 

Az  utolso  oviizedek  ludomanyos  eredmenyei  azonban 
nagyol  (orditoltak  ezen  a  dolgL»n.  Ma  mar  szamtalan  olyan 
szorosan  ide  tartozo  kerdesrdl,  a  melyekrol  eddig  sejtelmunk 
Bern  volt,  megleheldsen  tiszla  kepet  nyerttink. 

A  psycho-physika  6riasi  lepesekkel  halad  elfire.  Az 
idegek  ^lel-  es  bonczlana,  a  pathologia,  az  agyvelO  biolo- 
gift^ja  nies^s  aranyokban  gazdafjitjak  felfedezeseikkei  a  liido- 
mAnyl.  Az  eg^sz  vonalon  lazas  tevekenyseg  iiidull  meg,  mely 
iiaprol  tiai»ra  f^nyesehb  vivmanyokban  mulatja  be  elert 
sikeivit :  liogy  szinte  a  rovidliitassal  egyerteltnli  gyenges^g- 
nek  kell  jellemezni  azt  a  magatartiist.  mely  mindezen  vfv- 
manyok  eilenere.  lovAI>bi-a  is  meg  akar  maradni  eredeti 
alljksp<)nl.iiln,   ?6(    tudomast    sem    veve   e  haladdsr6l,    ma  is 


It 


1^^ 


aiszal  az  egyotdalu  apparatusifal  tikar  dolgozni,  a  meiy- 
lyel  eddig  dolgozotl. 

A  )egf£)bb  feladat,  a  melynek  megoldasara  a  psycliolo- 
pAnak  —  ha  igenyl  tart  ra.  hogy  komoly  tudomanynak 
(ekintessek  —  vallalkoxnia  kell,  hogy  a  lelki  elel  fejlfides- 
lorlenelmet  csinalja  meg.  kideritve  a  ielki  jelens^gek  torve- 
nyeit  keletkezesok  m6djdt  es  felt6leleil,  es  ezen  az  alapon 
ertelmezve  es  niegfejtve  minda^okat  a  folyanialokal.  melyek 
esz  altaianossaghan  a  «szellemi  eiet»  fogalriia  ala  surol- 
nak. 

De  iehet-e  ezeket  a  kerdeseket  akar  csak  raegkozelitO 
pontosHaggal  es  -szakszerUseggel-i.s  largyaini.  a  szervezet  meg- 
felelo  funclioinak  az  ismerele  es  szainba  vetele  n^lkul? 

Nem  kell    messzire  mennilak ;   a  mi    tudomutiyos    jro- 
•kilmunkban  is  akadunk  kiitaUsokru.  a  tnelyi^k  egeszen  alkal- 
masuk   arra,    hogy   fenyt  vfaaenek    e  kerd^sre :    [^ufeimiier. 
Lechner  vizsgaialait  ertem.  Mig  a  kiiltoldi  Lrodalom  —  Bain, 
Meynert.   Fle<;hsig,    Soltmann,    Korsch.    Wundl    dalgozataira 
iiivalkozom    esupan  —  epen   bo  tajekozlatast  nyiijt    errol  a 
mozgalomr6l,  hogy  okuljunk.  milyen  iranyban  6s  ulapoii  kell 
vegezni    a    psycbologiai   kulatasokat.    hogy  a  r6gi   all^pont 
I      eltndeteinei  megbizhal6hb  erednienyt'kre  jiissunk. 
I  Az   adalok    iiagy    hahna/abo).    riielyekkel    e  kutala^^ok 

[  Ulan  rendelkezik  a  tudomaDy.  csak  az  associalio-mechanis- 
^&  inii5  elmelelet.  a  psychogenesi-s  tenyeit  es  az  agy  szabalyos 
"  Viigy  szabalytalan  litplalkoza&i  viszonyaival  kapcsolalos  tiine- 
nienyeket  kivanom  erinleni,  mint  olyan  eredm^nyeket,  me- 
Iyekb6l  t'olyolag  az  idegfunctioknak  a  szellemi  tiiiictiokkal 
tal6  ^Z4)rois  kapfsolalat,  vagy  a  mi  ezzel  egyerteltnO,  az 
Wvgeknek  a  szellemi  mOkodesek  lele.site?^l^>en  nelkiilcizlielel- 
n  lenyleges  szerepel  csak  az  logja  k^tsegbevonni,  a  kinek 
hincsen  erzeke  a  tiidomany  komoly  leladataihoz,  merl  nem 
adalolt  meg  neki.  hogy  elt'ogulatlanul  tiicJjon  gondolkodni. 


13 


A  leir6  lelektan  psychogenesise  szerini  az  ember  lelki 
dete  a  kiilsd  benyomiisok  feifogu-saval  (*s  ezeknek  t»iniek- 
k^pzetek  Ibrmilji^ban  val6  dss/ehalraozas^Tal  kezdddik.  s  a 
megfirzoll  t'tnlt^kezetkt^pek  associalionalis  egybevetesebol  ke- 
lelkezO  p.rteltni  mfiveletekbol  all,  a  melyekhez  ra^g  az  akarat- 
nyiiv^nulatok  t^orakoznak. 

Nos  h^t  ezek  a  I'tinctidk  az  agy  6lettani  mOkodeset 
n^iilkulozhelellennl  fiVlt^telezik  Az  agy  szflrke  k^regdllomanya. 
lulajdonkepen  e  keregdlloinanynak  k6zel  ezer  millioni  rug6 
idegsejt-nienii visage,  v^gezi  azt  a  inuiikat.  a  niely  nelkiil 
szelleini  dft  nem  kolclkezbetik.  s  a  melynek  v6grehajtdsd- 
ban  (\siipiui  a  pnjjwlio  idegi)sv6nyei  s  az  as.socialio-i*endszer 
idegpdlyai  allanak  rendelkezesere,  Ezek  az  idegosvenyek  vagy 
idefi!szalak  en  az  idegsejtek  kepezik  a  szellemi  inDkodesek 
materiiilis  szerv^l.  Alloinanyuk  mindsege.  kifejleltsegfik,  nem- 
kiiloiiben  az  a  koriiimeny,  hogy  mennyire  gyakorollattak  Ue 
ingervezelesre.  vegre  az  associatio-kapcsolatok  szAma  bata- 
rozziik  meg  a  lelki  rejkides  (bkal  as  mereteit  Taplalkozasi 
viszonyaik  jiedig  m  lelki  miikodesek  rendus  vagy  rendellenes 
lefolyAsAt  szabAlyozzuk. 

Az  agy  rejl6d*?sl6rteneliiienek  adalai.  egybevelve  a  foko- 
zatnsan  fejl6d6  szelletni  elet  jelensegeivel  meglepd  p^Idakat 
szolgallaltiak  e  U^kinU-lbon. 

A  inagzat  agyunak  keregleple  kezdetben  ma.jdnem  tel- 
jesen  erintetk^ii  kiil«6  ingereklfil.  Kniiek  niegfelplfileg  leljesen 
fejletleiiek  u  |»r(»je<;tio  cisszes  ideKtisvciiyei  is  s  a  szelleini 
^lelnek  ijgyszolvan  nyoma  siucsen. 

A  rejl6d6s  folyam^ban  —  mini  Flecbi^ig  kimutatta  — 
leggyorsahlmn  a  projeclio-iilak  ama  rostjai  jiilnak  kikepz6- 
desrt*.  a  melyt'k  a  szerves  test  ingereinek  a  vezetesere  ren- 
delvdk.  Ks  lenyleg  az  osszes  emltyiezet-kepek  kiizutt  ezeknek 
az  inj^ereknek  meglelelS  kepek  az  elsok.  melyek  a  (udatban 
I'ttiraerulnek ;  j*  a  t(»bbiekiiek  (okozalos  kikepzodese  seni  tor- 


in 


t^hefilr  mi?  modon,   mint  a  nekik    megfelelo   idegosvenyek 
me^elclfi  hegyakorlasa  iitj^in. 

A  g>'epmek  szellemi  6leleben  mutalkozo  kiildnossegek, 
jellerazO  vonisok.  lelki  sojatsagok:  a  gyermek  akaratossAga, 
i*r\iise,  kenyszerkepzetei,  szorakozottsaKa.  vAltoza  lianj^ulala 
stk  sem  meg  neni  erthetOk,  sem  meg  iieiii  magyarazhat6k, 
ha  nem  hozom  kapcsolatba  e  jelensegeket  az  associatib-  6s 
j'rdjwtio-osvenyek  fejletlensegevel  6s  nem  vezelem  vissza 
axokat  az  ezen  cisvenyek  begyakorlallan  voltab6l  szarmazA 
lukeletlen  associalio-folyanialokra.  Valaminthogy  miudazon 
eselekben  is.  a  melyekben  ezen  jelensesekhez  basonlo  liine- 
tek  e3zlelhet6k,  pi.  az  elmehaborodils  nemely  eseteiben  — 
mini  Meynert.  I^ohner  kideritetl^.k  —  ezeknek  a  valiozasoknak 
ta  okit  sem  kereshetni  egyebiitt,  mint  az  emlitett  ingervezetfi 
^'jv^nyekiiek  azon  niegbetegedeseben.  a  melynek  kovetkezt^- 
J^eri  nornialis  Iuncli6ik  teljesite^Ore  alkaltnallanokka  vailak. 

Ime  csak  neh^ny  teny  az  ujabb  kiitatasok  eredmenyei- 
W,  i>s  azt  hiszem  roar  is  el^gg6  szembeszOkd,  bogy  milyen 
sze(tepheteMen  kapcsolat  az.  mely  a  szellemi  jelensegeket  az 
functi6ib<)z  fUzi :    es    mennyire    lelietetlen  t^  kapesola! 

fgerteae  utan  azon  ineggyOzfideare  nem  lutrii,   hogy  annak. 

fci  wedmenyesen  akar  foglalkozni  lelektani  kulatdsokkal. 
'Zeket  a  t^nyeket  okvetetlenoi  Tel  keli  hasznalnia,  es  be  kell 
'(nia,  hogy  az  idegek  biologiaja.  bon<*ztaMa,  anatoniiaja 
yira  n^lkDiOzhetellen-  segedeszkftzei  a  psychi^Iogiinak.  hogy 
HkQlok  nemcsak  hogy  e^yetlen  lelektani  igaznagol  som  fedez- 

li  fel,  de  meg  hasznalhato  psycbologiai  hypofhesisek  sem 
ilkothatok. 

Az  idegek  valamHele  szerepf^l  a  Idki  elel  Imztarlasa- 
*i,  ma  mar  uinesen  is  psycbologiai  iskola,  mely  el  iw 
inem^.  Kz  az  engedm^ny  azonbaii  6s  nemi  elt^res  az  ere- 
tti  iranylul  senkit    meg    ne   t^veszszen  e  kuiatAsok   ert^ke 

mt.  A  r6gibb  6s  orthodox    irany  besze!    ugyan  az  idegek- 


14 


r6l.  fejIej^eleHeitrt*  ilt-ott  helekever  pliysiolojciai  -  dolgnkn 
de  azokat  csak  eniie>;eti.  sem  fel  nem  haszn^lja.  sern  meg- 
telelfi  modon  nem  alkalinazza.  tehat  psycholo^ce  seminik^ 
sem  ^rti^kesili.  KzzpI  szemben  a  modern  psychologia  melldz- 
heteUen  kovetelmenyk6pen  a  physioiogiai  kulatAsok  r«nd- 
szere?  e.-^  tervszerO  felhasznalasal  hangsulyozza.  mint  olyan 
seK^e.szkozOk  alkalmaz&sat.  a  melyek  nelktil  a  Itidom^nyos 
leleklan  tiVbbe  el  nem  lehel.  Kz  ped\\£  nagy  kOlOnbs^g ! 

An^rve  a  szellenii  elel  jelensegeinek  masik  nagy  r^»- 
porl.jara,  az  erkdicsi  <is  t^rsadalmi  tiinem^nyekre :  ama  pro- 
bl^miik  loliilnak  elfitcrbe.  melyekkel  az  elbika.  poUlika.  socio- 
)ogia  I'oglalko/nak.  .^  a  melyek  lejteget^.senel  legalabb  eddigel^ 
6s  nagyobbreszt  szinLugy  az  eg>'oldalii  speoulaliv  modszer 
jitszotla  a  f6s2erej>et  az  emlUell  iudomanyokban.  mini  ultald- 
ban  az  eg^sz  elmeleti  es  gyakorlati  philosophia  osszes  dia- 
ciplini^iban.  NOmi  valtoziis  o.-^ak  njah))an  es  azola  allott  i»e. 
bogy  a  in6d.Hzer  k(?rdese  li'izetesebb  vizsg^lal  tkrgydvd  lett 
Ekkor  azcinban  nyojnl»an  kideriilt  az  is.  hogy  az  iijabb  in6d- 
szer  sikeres  alkalmazitat:^sa  I'ljabb  es  terjedelmesebb  isineret- 
kort.  ez  meg  ujabb  segedeszkozok  igenybevetelel  koveteli^  6s 
(gy  a  k6rdes  a  philosophia  iijabb  s€gc'dtadomanyair6l  e  pont- 
n2il  is  acrtualissa  v^lt. 

Azok  a  iiagy  hianyok  es  hibak,  melyek  legjobban  bizo- 
nvitjiik,  inennyire  elkerlilhetetlen  a  philosophia  ezen  moat 
emlitfil  disoiplirijiihan  is  lijabl)  seg^doszkOzokrfil  gondoskodni. 
legszeml>eszdk<jhbek  az  rlbikaban. 

Az  fithikanak  majdneni  Onszes  lantelelei  —  beiyesen 
mondja  Schopenhauer  —  t5i>bnyire  bi/ctnyilatlan.  legb()l 
kapott  alhlasok.  mp.sterkell  sz6r.szallia.sogalasok.  melyek  folol- 
tehb  fiiioni  megkiilDnhozleteseket  kivannak  s  a  legelvonlabl> 
Cogaltnak^m  nyugszanak:  arra  azonhan.  hogy  velok  az  erkdicsi 
clet  jeiens^gei  es  t^nyei  elfogadliabV  niodon  meg  is  magya- 
raztassanak.  Iegkev6sb6  sem  alkalmnsak. 


1^ 


A2  ethikanuk  nem  az  a  dolga.  hcigy  k^tes  ertekfi  hvfxv 
vagy  nnkftnyes  felteveaek  atapj^  az  akarat  lunc- 
es  hal^skiVr^At.  az  erkolcsiseg  lenyegeri^l  es  me^- 
|val««ithat^aanak  mrxijainsl  :  meslersfrges  elmeleteket  ^^ondoljon 
li  u  erkolcsi  elet  jelensegeinek  az  erlelmezesere ;  hanem  a/. 
a  fdadala.  hogy  elso  .sorban  az  erkolcsi.segnek  az  emberi 
i^etben  69  szervezelben  rejlO  alapjait  kulassa  fel :  ehhez 
l^"fH«t  iiztiin  a  moralilas  es  iinmondilas  vjih'Kii  lenyeg^t  es 
[emiejizet^t  derilse  ki  es  csak  ugy  tVigjon  az  erkOlcsi  elet 
iflnfitei  es  jelens6gei  problemajanak  fejteget^sehez. 

A7.onban  ki  ne  latna    be.    bogy  ezt  az  igy  t'ormulazott 

idvanyt  mar  nem  birja    tnegoldani    a   nelkiil,    hogy  olyan 

(iomaayos    eredmcnyekhez    ne    f'olyaiiiodjek   segitji^gtirt,  a 

iiielyeket  eddig  nem  volt  szokds  figyelembe  venni.  mert  alta- 

ikn  azt  hittf-k.  hogy  lia  valahnl.  kivaltkt^pen  az  pthikaf>an 

helve  akap  a  IegszelH6bb  es  legtHvoiitabb  viz:3galn(iasnak. 

inthogy  f*pen  ez  az   a  tudom^ny^   a  mely  a   maga   decre- 

■'imail  ela6  porban  az  eszl>61  men'li. 

Ii!    van    elsfi   sorban    az    erkolosiseg    mibenl6t6nek,    a 

'iiarakter  e-s  akarat  I'oKalmainak  a  kerdese. 

I       Vaijon  IeheUeg€9-e  ezekhex  a  problemakboz  csak  nyiilni 

is  a  m^lkiil,    bogy  fel    ne    liasznal.juk    az    orokle.s    lenyeil  es 

''«ta?ut  az  erkii|c>isegre.  a  moral-  es    krimintilstalistika  ide- 

^ago  adatait,    a    kriminnli(a.s    p^ycbologiajanak    njabfrnn  ki- 

'If'ntell  feletle    nevezeles    eredm^nyeit?    Es  nem  hiaba  val6 

laraiL-ag-e    elm6Jeteket    szoni.   a    melyeknek    azonban    epen 

«2<^rt.  men  kizar6lag  speculative   keszultek,    csakis   ephemer 

6rteki>k  lehet.  A  modern  tudomany  joval  nagyobb  ig^nyekkel 

^^p  fel  aztm  ei'edmenyekkel  szemben.  a  melyeket  mint  igazi 

tudoniinyos  vivmanyokat  bn|land6  ellngadni  s  az  exact  isme- 

rHek  rendszei'^be  beiklalni.   j^emhogy    merfiben    onkenyes  es 

ll6k^pon   nein    is    indokolfiab»,    s6t  a  tudomdny  mai  &llas- 

»tjfin  miir  meghaladott  bypothesiseket  is  szenLesithetne. 


ji 


18 


Nem  juthalunk  megleleld  eredmonyekre  az  erk6! 
tirsadalmi  elet  jelense>?einek  a  laniilnianynzasaban  sem.  Iia 
pusztfin  theoretice  okoskodunk  <^  nem  vonjuk  vizsgAlodasaiiik 
keretebe  az  emberi  lermeszetet  s  annak  kiilonbtizO  voniisail, 
a  kul5nboz6  tnclinaliokat  6s  szervezeli  di?positi6kal ;  nem 
isnierjiik  az  orokles  tenyeil,  nem  hasznaljuk  (el  a  moral- 
statisztika  adatait  —  termeszetesen  cun:i  grano  salis  —  s  a 
criminalil^s  psychologiajAboI  nem  meritiink  kelio  okulast,  bogy 
i]y  modon  az  Osszes  megkivantato  ismerelekkel  Idltegyver- 
kezve,  menten  rninden  eiSilelettdl  es  keszen  arra  is,  bogy 
szazadok  6ta  szenlesitett  tevfideseket  kell  lerombolnunk,  teljea 
obifot ivilissal  6s  ellbgufatlanul  lalha.^.^unk  ahhox  a  neh6z  |l 
nunikahoz.  a  melyet  sikeresen  csak  Qgy  loguiik  vegi'ebajl- 
batni.  ba  semmi  m^  cz6l  sem  lebeg  szemeink  elott.  mint  a  I 
megbamisitatlan  igazsag  kident^se.  ! 

£s  vegezetUl :  vajjon  bogyan  fogjuk  megoldani  a  pbilo- 
sophia  azon  altalanos  feladat^t,  melyiyel  a  ludomAnyok  id6- 
szerinti    elfibakda.s^nak   megfe1el6   pliitosophiai    rll&gnezetek . 
alkoLdsara  is  utasitva  van,    bn  ignnransok  vagynnk  ezekben^ 
a  ludomiinyokban    es  neriicsak    lingy  ert6kr>k  ^zeriiit  nierle- 
gelni  nem  birjuk,  de  nem  is  ismerjiik  ffllfedezeseiket? 

Nem  teszsziik-e  ki  magunkat  es  elmeleLunkel  ilyformAn 
annak  a  veszeiynek,    bogy  olyan  (anokat    es  elvekel  Ibgunk 
birdetni,  a  melyeken  m^r  r^gen  ttil  van  a  roliamosan  fejlddfi' 
tudominy  ?  I 

Am    az   ortbodox    iskola    irianuiiori  meg    a  maga  regi 
^llaspontjan,  dolgozzek  a  bogyan  tud  a  maga  elavtill  kiitatd  < 
szersz^maival :   a  baladas  emberenek  nem  szabad  kit^rnie  a) 
haladas  kfivelelLe  reformok.  belyreigazitasok,  Ojabb  ir^ny  el6i: 
m6g  akkor  sem,  ba  netalan  minden  i^pesenel  egy  csorao  e!o-„ 
iteletbe  kellene  is  l)Otlania. 

A  iegelsd  feladal,  a  melyel  meg  kell  nidani :  bogy  sike-: 
ruljon  az  osszes  basznalbatatlannak  bizonyuU  anyago(  kiselej- 


19 


tezni  es  hely^be  olyan  anyagot  gyt^teni  dssze  6s  bocsdtani  a 
ludominy  rendelkezes^re,  a  mely  az  i^abb  tervezet  szerint 
kifog^talaniil  alkaimas  az  i^j  ^pfllet  fel^pit^re. 

Az  <  Athenaeum  >  erre  a  nagy  munk^ra  v^llalkozik. 
Ehhez  hivja  meg  a  tudom&ny  azon  munk&sait,  a  kiknek  ver^ 
ben  van  az  igazs^g  szeretete  s  a  kik  nem  fi^lnek  tOle,  bogy 
gyanuslttatni  es  r&galmaztatni  fognak,  ha  ki  merik  mondani 
meggydzddesdket. 

Pauer  Itnre. 


a* 


MAdYAKUKSZAG 

ALKOTMAm*Jor,i  atalakulAsa  modern  Ai.lammA. 

F^nyes  vondsai  voltak  tdrtenelmileg  Fejlelt  6si  alkoli 
nyunknak.  iigy  a  Kiralyhiigim  innen.  kezdve  az  Arany-hullaUM 
(1222.)  le  egesz  a  moluu'si  veszig  (I52r).).  mint  Kni^lylien  a 
nemzeli  fejedelniek  alalt,  kivalt  1630-161  eg^sz  1692-ig/  Hisx 
cpak  azon  torv6nveinkre  kell  ulalnunk,  a  melvek  H,  Andra^?. 


^  Bdvebhen  );isd  erre  vonatkozotag  :  <A  ministeri  feleldsse^ 
eredete  az  earopai  alkolmdnytort^nelembeD*  (18B3).  ^  «A  kir&ly  tani- 
csosainak  feleldssege  Aragoni&ban  ^s  Magyarorszagon  HI.  Audr&s  ola* 
{188y.)  czfma  akademiai  ertekezeseiniel.  Az  eun'jpai  tuJnniAaycissAg 
teljessigget  nuih  ismeri  a  regi  Magyarorszag  alkotmanyturtenelmenek 
eppen  ezen  legkimagaslohh  mozznnatait.  Legfolebb  a  «CorpK«  Juris 
IfHngarici»-h(\\  ismeri  11  TTlAszlo  idevonalkozd  1607:  V.  es  VII.  t5r- 
venyczikket.  meg  Zsigmnndnak  es  II.  Lajnsnak  rokonvonatkozasu  t&r- 
vcnyeii.  RenHi  dllamjogunk  nom  magyar  nyelven  iroll  kezikOnyvei  kdzt 
egyellen  egy  sines,  mely  ezen  nevczeles  rnozzanafokra  kelW  sulyl  fek- 
telne  ;  Krajnernek  •Die  ungariHche  Staaisvcrfassung  bin  turn  Jahre 
1382*  czlni  alalt  fel  emberOUfi  el5tl  megjelenl  ep^ts  skiainacliidja  m^g 
kev^be  fordft  figyetniel  miud  e  k^rdeitekre,  mint  Bartalnak  kuloD^>en 
valobaa  ^rtekteljes  <ConimeDtariia-ja.  gr6f  Cztn^ky  Aiital  Mozesnok 
<Conspeclus>-a.  vagy  Virozsilnak  latin  s  n^met  illamjogi  compendiuma. 
Masfelol  Sohuler  Libloynak  <SiebBnbQrgische  Kechtsgeschicht^*  czimQ 
hirom  kfitetes  munkajdban  az  erdelyi  alkotmAn>i5rl6neIeinnek  ide- 
vonatkoz6  egyn^mely  mozzanata  is  i^sak  nagyon  foUiletesen  van  erintve. 
Ne  csodAlkozzunk  tehdt.  ba  sem  Lord  Brougbam  a  maga  *PoHticai  Phih- 
nophy -jkhaxij  seni  Guizot  ismert  mQveben.  sem  pedig  az  i^jahb  Demet, 


21 


III.  Andras,  Maria  kiralyne,'  Zsigmond.  I.  Uluszlo.  II.  riaszl6  es 
il.  Lajos.  alatl  a  kiraly  lanAcsos^ainak  felelOsseKerol  alkotlaltak, 
bogy  barkivei  is  niegertessuk.  niennyire  konicily  voll  mar  a 
,XIU.  XIV..  XV.  es  XVI.  szdzadban  is  a  niagyar  alkotmanyossaj? 

meonyire  i)tthono.<^   voll    tn^r  ekkor  a   politikai   szabadsikg 

Ihazankliati.  A  tan^t^osok  feleI6s>;ege  Krdelyhen  i?.  kivalt  1630 

WafoWton  egyik  lenyeges  ponljul  kf^pezle  a  nernzeti  fejedel- 

lek  <Conditi(">i»-nak,  es  oemcsak  a  sz6lasszal<adsag  arvendelt 

ilkolmAnvo?  bixtositekoknak,  de  a  valMsszabadsat?  ^.s  a  val- 

'I  llirelmesseg  is  nly  virdgzasnak  indult,  miniJnek  az  egy 
lolkndi&l    kiveve,    alig    van   purja   a   szarazfoldOri    a   XVII. 

izad  tOrtenelmeben.  Amde  MohAc^  6la  Hi  ininriliink  6s 
ipafiiMiIialy  fejedelern  Ota  az  egykori  teslverhaziibaii  nagyon 
bziliott  alkotrnanyos-sagunk  val6di  erteke.  Mostolia  evsza- 
niok  emesztfi  .szenved6sei  oly  korlani  fejl6des  medr6l»e  lerel- 
fk  nemzelunk    allameletet,    hogy    daczara    azon  nagymervii 

slvidor  pez-sdiilelnek,  nieiy  id6rCil  id6re  ugy  or.szaggyale- 
Sinkpl.  mini  (iiegyegynleseinket  athatja  vala,  a  magyar  rvndi 
Ikotmrinyoasag  most  mdr  iegfcilebb  csak  arra  leheletl  k<^pes, 

y  ebrenlarlsa  a  hazatias  kOzszellemet.  s  hogy  luegnmntse 
I)  >ibb  j6v6  szamara  az  alkotmanyus  fonnakal.  de  neni 
ttal  aiTa  is,  hogy  a  magyar  tarsadatom  szilksegleleii 
3   erdekeit   az    egyre  halado   kor  igenyeihez  kepest 


^Czu).  angol  ir(>k  nem  kepesek  alkotinanytOrLenelniQnkrdl  uly  kepet 
'int.  ntely  egy  tijekozott  szakembert  csak  nemileg  is  kielegilbetne. 
so  ezert  ijuryekeztern    -Montesquieu  und  die  Verantworllichkeil  der 
llhe  des    Monarchen    in  England,    Aragonien,  Ungarn.  SiehenbQrpen 
Schweden»  czfmfi  legOjabb  mflvemben  {Leipzig.  Wilhehn  Friedrich 
y)  IQzetesebbpn  kidomborltani  a  magyar  alkotmanyl6r(ene!pm  6rin- 
jeleotdsegteljes  mozzaoatait,  hogy  niodol  uyujtsak  a  kalfbld  allam- 
tttilosAinak  ea  palittknsairuik  azokkal  v^grevalahdra  kiizelebhr^l  meg- 
hetni. 
'^  A  Miria  kirdlynd  fogs^ganak  idej^n  t&rtoll  budai  gyiiles  UaU- 
™ialai  egyebk^nt  atig  emelkedtek  t6rv6nyettfre. 


•i^y 


kiel6(?ilse.  Nem  egy  fontosnak  igerkezd  alkotminyjogi  torveny 
alkolUtott  ugyan  Ifi26-t6l  lR48-is  is  rendi  oi-i?zaggyQleseiakeu,, 
ez  tagadhalatlan.  Amde  m6g  a  osende&iJltehb  allapolok  evei- 
ben  is,  melyeket  neiii  urintettek  adaz  helhai)oruk,  irott  ma- 
laszt  a  leglrtbb;  es  a  mi  legsajnosabh,  nemcsak  Esterhizy 
nadornak  volt  oka  a  Fel6l  panaszkodni,  ho^y  ninths  ez  orszdg- 
\mt\  seiikt,  a  ki  a  liozott  torvenyekel  ve.grehajtsa  ;  '  inelt^ 
panaszkodhatik  a  magyar  aikotniAnyossag  torl6nt^lir6ja  is 
egylelOl  azon  majd  nier6  lajekozutlans^g,  majd  ismet  hatA- 
rozoltan  nemzetellenes  erfiszakoskoda.s  roliiU,  a  melylyel  a 
becsi  hatalom  a  korona  neveben  hazank  nlkolin^nyos  jogait 
oly  gyakran  megnyirbalni,  sOi  I,  Lip6l  idejeben  a  sz6  szoros 
ertelmeben  elkoh<tzni  igyekezett :  md.srel6l  azonban  nem  ke- 
vesbe  m6ltan  pananzkodhatik  azim  nem  rsekely  szami'i  iigyel- 
lens^g  fhlfttt  is,  melyet  1541  6ta  a  hazank  sorsal  inl6z6 
majjyar  korinanylRrliak,  s6l  maguk  nz  orszaggyiilesileg  egybe- 
gyilll  Hendek  Magyarorszag  alkotmAnyjog^ak,  kozinOvelodesi 
H  atiyagi  erdekeinek  rorasira  a  maguk  szQkkeblQsegeben  egy- 
ir^ni  elkovettek. 

Valoban  nem  egy  vegzetterhes  nagy  hibat  kiivetlek  el 
orszaggyttleseink  a  magyar  allamjog  korszerO  lejleszthel^se- 
nek  szempontj&b4iL  A  szenveddy  vezette  mdr  az  1523-diki 
orszAggyQiest,  mely  az  1523 :  IV.  tdrv^nyczikkben  rliendeli 
vala,  hogy  «az  orszagb6i  a  liitheranusok  kitiltassanak,  es  bdr- 
hol  talaltatnanak,  nemcsak  egyhazi,  de  viiagi  egyenek  altal  is 
szaliadon    ellbgallassanak   es    megegetles.senek»  * — szomorii 

'  L.  Salamon  Ferencz:  Rendi  orszaggyiilesek.  1870. 

*  1525:  IV.:  Lutherani  etiam  omnes  de  Regno  exstirperilur :  el 
ubiciuttjae  reperti  fuerinU  iion  solum  per  ecclesiasticos.  vei-um  etiaui  per 
seculares  personas  libere  capianlur  et  conburantur.  ^Hl.  e  152H:  L.1V.) 

1526:  1.:  Universi  Domini  Praelati,  Barones  el  Kej^nicolae,  m 
praesenti  Diaeta  genemli.  Tesli  Beati  Georgii  Marty ns,  in  campo  Kakos^ 
celebrata,  ananimi  consensu  concluserunt,  et  Regiae  Majestati  suppli 


23 


emleke  a  magyar  U^rvenyhoz^snak,  a  melyet  —  szemben  az 
emtierszerelel  kfivelelmenyeivel  —  csakis  a  h^vtelt  buzgalora 
enyhilhel  ntoileg,  a  rnelylyel  a  hazilnkat  s/orongalo  toruk 
[Bllenebeo  if^yekeztek  sexelyt  nyerni  az  egyh^z  fejelOl,  a  r6mai 
pflptilol;  uetn  menllieti  azoiiban  sftmmi  kiirulmeny  sem  azon 
bakl5ve?l.  melyet  orszaggyQiesileg  egyi)egyu]t  rendeink  I52*j- 
briD  kovellek  el,  midfin  megazunteltek  a  kiraly  tanacsosainak 
felei6jseget  es  elmozdtthatlannd  tettek  a  nddort,  a  nelktil,  liogy 
a  kor  ijr^nyeihez   kepeat   eletkepesse  tetlek    volna  a  nftdor 

iialomkoret,  szemben  az  ugyanezen  1526-diki  orszaggytilesea 
LDtokrAlori  batalommal  felruhazott  kiralylyal. 

Az  1526:  I.  tfirv^nyczikk  kimondja,    «bogy  az   orsz4g 
szes  fdpapjai,  bar6i  es  nemesei  egybangiilag  kert6k  a  kiralyi 

i^tel  hogy  tn6lt6ztassek  61ni  a    maga  kiralyi  hatalmaval; 

itmeD  el  minden  ugyeU  a  mely  az  orszag  kormanyzatara 
vonaikozik.  a  saj^l  tetsz6se  szerint.  erell  raegronlol^s  uliin, 
uKy  azon  iigyeket,  a  meiyek  sa^jjit  kiralyi  jovedelmenek  besze- 
deiesere,  szapon'tasara  s  helyes  folhasznalfisAra.  mini  azokat 
15,  a  meiyek  altalaban  veve  az  orszdK  v^delmere,  szabadsii- 
v'ara  ^  egyeb  szuksegleleire  vonalkoznak.>  1526:  II  :  <Mint- 
1«'BV  a  nadori  hivatalon  kiviit  minden   m^s  hivalal  beloltese 


'^v^mnt :  i.  1,  lit  Majesias  Sua.  dignarelur  authoritnte  et  polestale 
*«a.  ipiam  habet,  uti ;  Oninia(|ue  ad  gubemaiioncm  Rcgni  pertineutia, 
inturo  coiisilio  agere  et  administrare,  lam  ilia,  iiuae  ad  proveulus 
Soae  M^eslatis  b«ne  requirendos,  et  anipiiandoii.  ai*  recte  dispenaan- 
^:  ([oum  omnia  alia,  quae  ad  derensionem,  ac  libertatem  el  alias 
iMoetssiLalesRegni  spectant.  1526:  II.:  Cum  ultra  electionem  Palatini (([uae 
t>^  Majestatem  Regiam  et  iJominos  Praelatos,  ac  Barones  necnon  uui* 
'treos  Regnicolas,  juxta  formam  Decreti.  conninuniter  fieri  debet),  electio 
tuinmni  aliorum  ofiicialiurn  suorum,  (|uocuni|ue  nomine  vocenlur,  ad 
Majesiatem  Suam  pertineat.  §.  1. :  Poterit  Majealaa  Sua,  vqI  retinere 
"Iticiales  modemos.  vel  alios  pro  arbitriu  suu,  dum  volucril,  constiluere. 
1526:  XXXI.:  Tamen  Sua  Majestas  eligal  ocio,  etiam  ex  Nobi- 
tibus  et  R«gaicolis,  qui  Consilio  Suae  MajestaLiii  interaint. 


d 


25 


Xz  152t>-(iiki  tOrvetiyliuzusunk  azonbun  nornt^ak  meg- 
[gziifileltp  a  tanacsosok  felelossegel.  mid6n  a  kiralyl  autokrulori 
»gk'irrei  niliazla  ft>l.  de  egyiUtal  behozla  lijra  a  nadori  elmoz- 
IfthAilansagot  az  arac^oniai  <.lusHza>  intezmenyenek  intn- 
ijara.  s6i  felel6=js^sf  helyett  szemben  az  orszaggyQlesile^ 
!ybep-Qll  Hendekkel.  minlegy  serlhelellenseget  vindikall  az  6 
wlitikai  magaiarUisanak  es  hivatalos  eljirusanak.  Az  1526  : 
XXII.  tdrvenyczikk  eirendeli.  hogy  «An&dor  Qgy  a  jelenlegi, 
oiinl  a  j6vRnH6beli.  a  fiiniskodaslvaii  es  u  lanacsbati,  valaniint 
minden  mas  teerxiOitien  eljarhjLsson  es  v^grehajthasson.  Neve- 
^^n  megaitapttlatotU  hogy  a  n&dor  ne  zavargas  vagy 
'^nk^ny  altal.  hanem  csakLs  torveny  liljan  fosztalhass^k  meg 
liivalalali>l.  6«  eztUon  is  csiipan  rsak  oly  bOnlett  miatt.  a 
ffielveri  nemc^ak  hivalalat6l  kell  einiozdittatnia.  de  egyutlal 
^Ifl^vel  i:s  lakolnia.  KOlonben  a  nador  mindig  6lte  fogytaiji 
fnaradjon  IiivalaliihaM.  Ez  trant  melr<Sztas.sek  Q  Felsege  inisl 
3'ini.  rneiy  rnindenkor  a  korona  inellett  drizlessek.  .lovfire 
senki  se  mereszeljen  a  nAdor  ellen  zavargast  lAmasztliatii 
niddon  tamada.^t  inl^zni.*'    F>/en    tOrv^nvrzikk    tnegalkolasa 


^lyni  elsoQl  a  r^szletek  folsorolasiih&n.  f^s  nem  emifti  pi.  sem  a  fon- 
'<»alib  donaliobat.  scm  a  hivatalok  bcltill^ii^t  Hogy  nem  csupdn  katunai 
•Jn^'kben  kjvanta  a  tOrveny  a  kirilyt  autnkrdtori  jogkGrrel  f51ruhazni. 
«  fcitiinik  p.  szavaklwl  is  :   'ijuh^nvUionem^.  *Hbertrtte»t*  «s  tueces- 

'  1526:  XXi[. :  Palatinus  modernus  Pt  elmin  fuUirus,  in  judiciu 
*«  cnnsilio.  ac  aliis  Hiam  omnibus,  quae  ad  offirium  suum  pertinent, 
^^ician!  et  ftxepiUionfim  facere  valeal.  S.  1.  :  Stahitum  osl  denii|UP.  ul 
*Biodo  deinreps,  non  per  lumuHum.  vel  alia  via.  el  raiione  3implici. 
•H  jundipe  Orfiriiim  Palatinatus  nufeiatnr.  §.  2.:  El  pro  tali  ipiidem 
•^(iiine.  ul  non  saltern  officio,  sed  et  capile  privetur.  §.  H  :  Alias  Hurel 
»mper  ipsum  Palalinalua  Officium  vita  cumite.  §.  4. :  Et  supenmJe. 
tWia  Majesla*  literaa  dare  digneUir.  quas  penes  Sacrani  (loronam  i!on- 
wrwndas  locari  facial.  ^.  b. :  Ne  qais  in  fuluruin  tumulluose  contra 
PaUlinam  invehi  audeaL 


J 


26 


tehat  szakitolt  a  lanacsosok  feleldssegete  torekvo  angol  min- 
taik  utanza^vai,  ugy  mini  ezt  az  ulanzast  az  1231.,  1298. 
1444.  es  1507-diki  lorvenyhozasunk  elvil^hatlaniil  megcse- 
lekedte  es  visszatert  Albert  kiralyunk  1439-diki  tOrvenyehez. 
a  ki  ugyancsak  erOteljes  kitejezesekben  hely telenitven  11 1 . 
Andrasnak  alkolinaaypolilikai  iranyal  s  egyaltalan  a  vesze- 
delme^  ujitas4>kal»,  a  maga  orszaggyQlesi  decrelumaban  elren- 
delte«  bogy  •  Az  artaltiias  szokasok  ^  behozott  lijitasok  eltdrol- 
tessenek.'  Ez  az  1439-diki  II.  tbrvenyczikk  visszhangzik  az 
1526-dikibau  is,  pedig  az  Albert  kiralytol  U.  Lajos  tiralkoda- 
sanak  \^so  ^veig  lefolyt  ketszaz  esztendd  aJatt  mar  megis 
csak  men  I  at  oly  I'ejtCd^sen  az  allamelet  hazankban.  bogy  a 
nkdoriiak  hatalonikdret  is  refoniiaini  lehetetl  volna  eppen  ezen 
ujabb  fejiodes  kovetelmeiiyeihez  kept^st  l52»5-ban.  A  tnohacsi 
vesz  utan  megkezdOddtt  a  kiizdelem  azon  elemek  kdzt,  a  tue- 
lyek  a  nemzeti  let  tolteleleit  a  bideg  esz  vilaganul  vizsgalgat- 
tak  es  azL»k  k(>zt.  kik  nem  vizsgalgaltak,  de  kebiok  sugallatai 
ulaii  indultak,  Parhuzainosan  ezen  kuzdelemmel  folyt  egy 
roasik,  a  mely  a  nyilv^nos  eletben  hasonlilbatlantlJ  erdsebb 
volt :  a  partoskod^  a  kinilylya  valasztott  erdelyi  vajda,  a 
mohacsi  vereseg  ezen  leiketlen  szemlel&je  es  a  mUvelt  lelkrt. 
j6szandeku  I.  Ferdinand  hivei  kdzt  Az  eszkozukbeu  ez  ut6b- 
biak  eppen  nem  voltak  valitgalosak:  de  a  jiyfizelem.  a  melyet 
al6vegre  is  kivivtak,  mindeuesetre  inkabb  valt  elOnyere  ha- 
zanknak,  mintba  /apolya  reven  a  tdn>k  szullannak  valt  volna 
Magyarorsz^  is  vazall  allam^v^.  Ez  ut6bbi  esetben  aligha  nem 
oU  lespe<lne  a  Hunyady  Matyas  elsatnyiilt  monarchiaja.  a  hoi 
a  baJkunnepek  eltiprolt  orszigai.  Kerdindnd  —  epp  ellenkez6- 
leg  —  a  oyugati  mQvelddeshez  fflzte  kozelebb  mar  azaltal  is 


'  148i) :  IV.  Novitatea  et  nodvae  consvetudines  introductae  nb- 
oleaiUur  et  destruantur.  —  1439 :  II. :  .ludiGium  et  justititim  facere 
potest  et  lenetur.  —  143!) :  \,  :  Keducernus.  rediategrabimus.  refonna- 
bimos  et  conaervabimus. 


27 


Wmzetunkel.  hogy  megnyiloda  Magyarorszag  ln!>n.jAn  a  Habs- 
hnpjr-hazbeli  kirtilyok  sorozatat. 

Alkotmauyjogi  fejlddcs,  a  szo  halad6]agos  6rtelm^ben 
asonbao  nem  torl^nt,  le  egesz  III.  K^rolyig,  vagy  csak  jelen- 
l^ktelen  mervekben.  A  Hecslien  szekelt  hatalorn  a  XVI.  sz&zud 
zepet6l  le  egesz  a  Will,  szazad  masodik  evtizedeig  alig  gon- 
dolt  egy^^bre.  mini  a  nemzeti  pari  vegleges  megsemmisilesere : 
emdlelt  vajmi  gyakran  lebegett  szeniei  eloU  ugyanaz  a  oz6l^  a 
maKvar  alkotmany  megsemmisUese,  melyet  1.  Lipol  oly  leplezet- 
lentil  kiseriett  meg,  dacz^ra  azon  eskiinek,  nielyel  6  es  el6dei 
Ferdinandlol  kezdve  felremagyarazhatlan  unnepelyesseggel 
teltek  le  a  magyar  alkotmdnyra.  Khhez  jarnlt  azul4n  ny.  a  tdrek- 
vesis  —  kivalt  II.  es  lit.  Kerdintind  korahan  —  kiirlani  a  pro 
laDlismusl  Magyarorsztigon.  Szervezni  a  magyar  allainot. 
mint  ilyenU eszeagiba  sem  juloU  a  Becsben  szekelt  haialomnak, 
[)e  nem  tettek  ez  iranyban  koniolya[)b  kiserletet  rendi 
^•zaggyUleseink  sem.  Sot  m^r  a  XVI.  szazad  kdzepe  tajan 
'fly  nyilatkozatot  tettek  a  kiraiy  magyar  tanacsosai,  a  mely 
«  alkotmdnyjog  szempontjjlbbl  fS16r  egy  szazadokra  kihat6 
nagy  (^salavereseggel.  A  kir^Iy  magyar  tanacso.^ai  maguk 
ktrlek  magukal  folmeiitetni  aU6l.  hogy  a  kiraiyi  eloterjeszte- 
kidolgozasaba,  szerkeszt^sebe  egyatalan  befolyjanak,  meg 
ig  lobbek  kozt  azon  naiv  indokolassal  is,  hogy  azerl  kell 
ozkodniok  e  liszt  teljesilesetdl,  merl  kulOnben  nem  szol- 
hatnunak  azutan  hozz^  az  orszj^ggyol^sen  ezen  kiraiyi  el6- 
lerje«ztes€khez.'  Igy  tehiit  elszigeteltek  a  kiraiyt  s  a  .sz6  szoros 
trteimeben  szem6lyes  iinilomra  iitasitotliik  eppen  azok,  a  kik- 
nek  elso  alkotmanyos  kotelessegdk  left  vohia  az  orszaggydlte 
l>efolyasat  a  kir^Iyi  batalomra  lehet6leg  biztositani.  Valoban 
az  ember  nem  tu^ja,  hogy  ezen  magyar  tan^icsosok  naivsaga 


*  L.    Magyar    Orszaggyiilesi  Einlukek,    1— X.  kolet.    Akadumiai 


M 


2y 


Arpftdh^zi  korszak  alall:  nem,  valoban  nem  fejlddhe- 
Bteit  a  niegye  politikai  lestiiletle  meg  IV.  Bela  azon  kiser- 
folytiin  sem.  a  nifilyekot  e  szerencsetlendl  jart,  kiilonberi 
l)on  lehets^ges  kinilyiink  telt  az  opszaggyOl^.snek  megyei  kep- 
alapjara  \ral6  Fektct^sevel.  Hisz  uj^yanazon  niitokr^tori 
szol  meg  az  0  r267-diki  tneci-ettitiia*  hnvezelesebOl 
melynek  annyira  lomj^nezett  6  meg  Ironoi-tikds  kora- 
iiralkodasanak  korabhi  eveiben  is.  mindadiiig.  mig 
li  jog,  a  legUtak  tanai  iraati  buzduldkonys^ganak  oly 
kfserflleg  meg  nem  adla  az  arAt  6  is,  meg  vele  a  nenozet. 
a  monjiol  liordak  bet'-sapasakor  a  Saj6nul  (1241.)*  Ugyan- 
ikar6mai  joggal  kaczerkodoU  III.  Andras  is,  a  ki  kulCnben 
1291.^  rninl  l:^98-(itki  torv^nyeiiik  mt«galk<tta.sa  altal  hal- 
ktallaD  Jievet  biztositott  mag&nak  a  tanacsosok  felet^ssege- 
tfirtenel^ben  ;  de  ha  erinyrre  szal»adelvt5  volt  is  az  allatn- 
iloni  letOzetenek  berendez^seben,  s  ha  meg  is  nyitolla  a 
tyegyOl^aekel  meg  a  nem-nemesek  el6ll  is:  annak,  bogy 
alatta  a  megyegynlesek  politikai  jogokal  gyakoroltak  volna, 
"■<^hoI  TPmnii  nyoma  Meg  kfvesbe  alaknlliuttak  politikai  te.*'- 
lijiptle  a  megyek  az  Anjouk,  krildnOsen  Hoberl  Karoly  alatt, 
a  ki  iiyiltan  a  IV.  Fiilop  franczia  kiraly  autokritor  polilikA- 
javal  rokofiszenvpzett. 

/sigmoiid  kii'tily  aikotmanypolittkai  kezdemenyezesetebat 
iz  raratlaniil^  tor  maganak  titat  alkotmanyossagunk  tdr- 
slmi  fejiCdeseben.  E  nem  kev6sbe  szellemes  es  mOvelt,  mint 
s'^Iye.*  kirtilyunk  iiralkodiksAnak  e\s6  evtized^ben.  ha  nem 

'  I..  KovacUicb.  Supplem.  J.  286.;  Roger.  Mag.:  Carmen  M (se- 
lf;  Fniilicheroel:  Moniim.  Arpud.  258.  s  k6v.  HI.  d.  Bottka.  Palusyay, 
es  Csoloraa  lanulmflnyaivA],  a  melyekrSl  bflvebben  m.  a. 
'  Bollkinak.  a  megyei  inlerm^ny  p  nagy^rdcmfi  huvaniiiak 
o*Rtei  egMxen  mas  vilagttAsba  helyezn^k  iigyan  miud  e  mozzanatt>- 
^t,  de  hogy  Rotlka  ^ppenw^ggel  nem  tudja  beigazolni  a  maga  ii^xet^l 
il  bovchhen  m.  a. 


J 


3t> 


19  cz^ttudatos  rendszeresseg^e!.  de  helylyet-kdzzel  megis  tagad- 
hatlantil  o!y  szabadelva  iranyba  igyekezelt  lerelni  allamele- 
tOnkeU  hogy  ligy  az  1897-diki,  mint  I40o-diki  es  14:-$5-diki 
Idfv^nyczikkeit  olvasva,  az  eml)er  ali?  hisz  a  scyat  szemeinek. 
1889-beD  a  Temesvarra  egybehivott  orsz&ggyQl^sen '  akkent 
ni6dositja  az  <Arany-buUa>  14-dik  pontjat,  hogy  necsak  a 
rarisp&nok.  de  a  n^dor,  az  orszagbiro  es  a  banok  is  fosztas- 
sanak  meg  bivatalukt6K  meg  pedig  az  egesz  oiszd.g  3zine  eldtt 
s  marasztalt&isanak  el  karp6tldsban,  mtheiyi  rajok  bizonyo- 
sodik.  hogy  nem  ligy  vLselik  mascukaL  mint  a  tisztok  kiv^ja. 
vagy  ha  a  n^pnek  art^mak. 

t40n-ben  kepnseleti  alapon  bivja  egybe  orszaggyulesre 
nemcsak  a  nemessegel.  de  a  szabad  kin^lyi  vdrosokat.  s6t 
namely  roezdrarosokat  is,  s  ez  utobbiakat  nem  csupan  azert. 
hogy  mint  Sztemenics  alhtja.  rel5k  az  emelendo  b^styafalak 
s  egyaltalan  a  sajal  varosi  Ugyeik  fel5l,*  banem  hogy  velr>k. 
mint  az  orszaggy files  egyenrangili  tagjaiTaL  a  hamis  penz- 
ver6sr61  es  minden  egyeb  orszagos  iigyekrol  is  lan^cskozz^k.^ 
A  v^posok  erdekeben  alkolotl  ezen  1405-diki  'De<'retum»-At 
azut^n  megkuldi  a  megyeknek  szintdgy.  mint  a  varosoknak 
a  v^gre,  hogy  nyilatkozzanak.  vaijon  tetszik-e  nekik  vagy 
nem  az.  a  mil  o  az  orazaggyQlesiieg  egybegyUlt  Rendek.  mar 
t  i.  fopapok.  harok,  nemesek  es  a  varosok  tanao^a  szerint 
ez  orszaggyfilesen  haldrozoll?  M6g  nevezetesebb  alkoimany- 
politikai  kezdemenyez^  voltazonban  Zsigmondnak az  1435-diki 
honvedelmi  javastattal  kovetetl  eljarasa.  Nem  az  orszaggyUles 
aital  mar  megszavazott  javaslatot.   de   meg  az  orszaggyQl^ 


*  L  Knauz  Nandor:    Magyar  Torlenelmi  Tar.    HI.  191.    s  kov 
'  t.  Szlemeuics :   Mog^'ar  tud.  tars,  ^vkdnyve.   VII.    Sd9.  HI.  e. 

UdAnyi:  I.  2Hi. 

*  1405:  XVIII.  HI.  e.  Udanyi  L  t. :  A  meghivutt  v&rosok  k5zt 
azerepel  Buda.  PesL.  Pozsony.  Sopron,  NagyszombaU  Kassa,  B&rtfa. 
Eperjes. 


ai 


rbefllfee  elfilt,  a  tdrol  kiilfrtldrdl,  Sienib^l  fbtiir  altal  kul- 
Jite  men  a  megy^knek  az  orszaggyoles  eU  lerjesztend6  hon- 
lemi  javaslatol,  felhivan  a  megyeket,  hogy  nyilaikdzzanak. 
iJoD  e^ei*irtenek-e  a  javaslaiial  vagy  nem-?  65  a  megyek 
fogRdtak  a  javasiulot  —  Iegel6bl»  Peslmegye  —  sol  utasitdsha 
Mk  117.  H85-rliki  orszAggyQlesi  kuveteknek.  [M>gy  ott  is 
toyak  azt. 

Itt  a  csiraja  az  utas(t^si  jognak.  inely  a  kes5bhi  sz^- 
)k  folyaiuahan  eg^sz  jogerejti  szokass^  fejlddotl  ku  dat^ara 
annak.  hogy  az  ulasitasi  jog.  mint  ilyen,  kei'obb  sein  iktal- 
i»tl  soha  torvenybe.  Maga  azonban  a  dolog  lenyege,  in^r 
i  a  torvenyliozasnak  jelzelt  ertelenibeni  decentraliz^lisa. 
'iielr  annyi  emberCllon  ^l  k6pezte  jellegzC  vonAsil!  a  lengyel 
(tIkolindnyossAgnak.  a  sz6  kozvellen  erlelm^ben  megsziinl, 
rm-g  mielott  Zsigmond  szemeil  behunyta  volna.  ('sakis  a  tflnik 
iio'loltsjig  kihatasa  alalt  lejOdAtt  ki  —  mikenl  mar  bangsiilyo- 
z^m  —  a  megyek  azon  sajiit.szertt  onkonnanyzata.  mely  ffjtyik 
aiapvonasdl  kepezle  rendi  alkotmAnyunknak  m6g  1847-bc'n 
"N  s  a  rr.elyel  az  alkolini^nytort^netiink  regibb  korszakaiban 
nem  is;en  jiralos  lelkesedes  o!y  gyaki-an  szokott  azonositani 
tna^snak  a  magyar  nemzetnek  6si  geniuszdval. 

A  inegyei  onkormdnyzat  II.  Ulaszlo  koraban  a  rnfgye 
kozdnseg^nek  megegyez6se  es  akarata  nelkul  nera  nevezbelte 
ki  ugyari  mar  az  alispiint.  ez  igaz;'  az  1548;  LXX.  t6r- 
r^ayozikk  m^g  bat^iirozoltaljbaD  azt  rendeli.  hogy  az  alispd- 
nok  neoak  a  f6i5piin  altal,  hanem  az  eg6sz  megvenek  nieg- 
**g>'ezesevel  az  orszag  rendeletei  szerinl  valasziasaaiiak ;  ■ 
inAsfeldl  az  IfiSfi:  XXXVI.  t.-cz.  azt  is  rendeli  vala.  hogy  bar- 


'  IdOi:  11.  Comes  parochialis  de  numero  et  coetu  veronim 
Sebiliurti  eiigat.  Quem  tamen,  ab3i(ue  consensu  et  voluntale  Nobilium 
libm  ComitatQa,  eligere  nunquani  valeat.  neqiie  possit. 

•  1546:  LXX.  Vice-Comilea  non  per  Comitem  solum,  sed  con- 
ttnw  totius  ComilAlus^  juxta  Re(qii  Decreta  eligantur. 


32 


mely,  a  inegye'iieiiierii  kozdnsege  altal  6  F'elaege  elott  ij;aSsS^J^ 
^an  bepanaszolt  fdispan  azonoal  elmozdittass^k  ee  helyere  ma^,j 
a  inegye  &ttal  ajantotl  neveztessek  (niindket  fel  meghaUgata^aj 
Ulan)  ^  azonban  mindebbol  iieni  ki^vetkeztelheW)  meg  az,  hogr 
a  megyei  onkorrn^nyzalnak    azon  alakja,   a  niely  szerinl  su 
megye  az  dllam  tOrvenyeit  iiRiii   kevfebe,  mint  a  sajal  heJyi  : 
6rdek6ben  hozott  halamzulail  csakis  sajjil  valaszlolt  tisztviselfit:^ 
dllal  liajtalta  v6gre.  legalabh  is  oly  regi  Ifnne.  mint  11.  HlAszlc^ 
lo04-diki  t6rv6nye.    Hisz   meg   az   1**55:  XXXVIH.  torv^nr 
rendelete   szerinl    is  Ok.    a   kinevezetl    foispanok,   lehal   bar* 
«fejei>  is  a  «meKye  nemessegenek',  de  azert  elvitazhattantHl 
ailanii  kozegek,  vollak  illetekesek  a   'gonosztevdkoi  elboi:sat6 
vagy  |>urtol6,  azokal  meg  nein  bilntetd,  avagy  bivatalaikbaii 
s  ily  gonosztevdk  kiirt^sdban  engedekeny  alispiinokatf  hosszas 
torvenyes  eljanis  riclkiil  mojibflnletni*  : '  bisz  m6g  az   1728: 
L\M.    tSrvenyozikk    is    a    megyek     <kormaityz(miak»    nevezi 
6ket.  nem  j)edig  mint  az  lRi7-ben  fennallott  megyerendszerl 
a  magyar  nemzet  im  geniuszAval  azonosiWk  albtjak,  a  koz- 
ponli  kormiiny  tetlenai  iiema  leldgyelo  szerepre  kai'hozlatotl 
•  bizalmi  ferUainak»  kivaiija  6ket  lekinteni,  a  minlhogy  ugyan- 
csak  maga  ezen  1723-diki  tOrvenyezikk  liiingsOlyozza,  bogy  a 
megydcben  ilgy  a  kdzigazgaW^nak  es  a  kOzlJLjyeknek.  mint  a 
jogazolgaltatAsnak  gondja  loleg  reajok,  a  fCiispanokra  van  bizva.' 
Ne  tagadjuk  tebat.  hogy  a  megyei  int^zinenynek  azon 
alakja,  mely  kozvetlenfll  184-8-diki  lorvenyeink    megalkol&sa 


*  1536:  XXXVi.  lUi  oFiiciuin  slatim  abrogate  el  loco  plus  qui 
Majeslali  Keitiae  per  ('omiUtum  ipsum  fuerit  comniendatus,  praeflcere 
non  dedignabitur. 

'  1656:  XXXVIII.  Ipsi  vero  per  Supremos  Cumites  —  sine  lon- 
giori  Jnris  processu.  panianlar. 

*  1723:  LVI.  .Mixleratores  esseot.  ac  lam  polilicorum  et  pabli- 
( orum  negotioram  quam  etiam  Juslitiae  adminifitrationis  curani  sibi 
priricipiiHler  cutnmiasam  haberent. 


33 


eifiU  t^nyleg  fonnalloU  hazankban.  j6val  lijabL  keleta,  mint 
a  bogy  ezt  nemely  allamjogi  iroink  taniljak,  s  niint  a  hogy 
ertpolilikusaink  kozol  a  vermesebbek  m^g  ma  is  oly  or&tnesl 
Masfelfil  I6ny,  hogy  a  slatuluinok  alkotasaban  nyila(- 
hnA  lerilieli  onkormanyzat  Iegnagyol>b  viragzasa  a  megyek- 
Jieii  eppen  nem  esik  (i3:?ze  az  1723-t6l  18i8-ig  lefolyt  idO- 
I,  mint  a  melyen  belOl  letdzOU  az  a  v^rmegyei  intezni6ny. 
ly,  mint  a  lorl^nelmi  fejlOdes  fismagyar  lerm6ke,  iudoni6- 
fos  lalajra  l^pni  kivano  muiiicipdlistainknak  Folylorr  szemnk 
Jtt  iebeg.  Magyarorszag  varmegyeinek  tulajdonkepeni  terii- 
onkortnanyzati  tev^kenys^ge  k6rulbel61  a  XVI.  szazad 
jpetajin  kezdCdik  es  mar  a  XVIll.  szazad  kozepelAjaii 
ilAFelben  van  azon  kormanysz^ki  rendeletek  parancsszava- 
szernben,  a  melyek  ez  id6tajt  mind  nagyobb  szammal 
ilik  el  az  orsz6got,  elannyira,  hogy  a  XVIll,  szazad  md- 
iik  fftl^ben  «a  Felsdbb  rRndeletek  v6grehajta.s;inak  in6dozatai 
rbalarozasiin  s  a  slaliilarius  regi  alkotasok  f^sKzegyfljteseri 
^  n6meiy  p6ll6  intezked^tek  megtetelen  kiviil  csak  rilkan 
liUlkozhatunk  akar  a  jog-,  akar  a  culturt5rlenetre  nezve 
ilSsebb  alkotasokkal.»* 
UoDtnento  munkat  v^geztek  a  megyek,  mid6n  letre- 
ez  alkotdsaikat,  nem  kev6sbb4,  mint  akkor,  mid6n 
ibb  pllenallva  a  kozponti  hatalom  aikolmanyellenes  torek- 
jfiseinek,  tdrvenyellenes  vagy  czelszerUtlen  rendeleleinek,  meg- 
iitottd.k  a  hazank  fin^llbs^ga  ellen  intezett  fondorlatokat  6s 
^nyletekel.  De  m^gis  tuioz  egy  buvarkod6  avatott  korlar- 
»k.  mundvan.  hogy  «mig  a  nemzet  egesze  a  sajal  alkolmA- 


'  L.  «Corpus  Statutorum  Hungariae  municipal ium.  II.  k<)tet. 
Suiuia  et  arliculi  municipioruiii  Huagariae  Cis-Tibiscamirum.  1890. 
Onregyfijiott^k.  felvilagosito,  Ssszehasonlitd  es  ulaM  jegyzelekkel  ellAt- 
Wk  Dr.  Rolusv&ri  SAndor  es  Dr.  6vari  Kelemen  e^yetemi  taiiArok. 
Ki»dia  a  Magyar  Tudomauyos  Akademia.»  HI.  e.  Akadtimini  ^rlesdft 
«..  461-453. 

S 


J 


36 


i>uzga]om,    mindenekfdl6tt  pedig   a  rendi  elfijogok  es  kivalt- 

i^at^ok   nem  egyszer   oktalanui  felt6keny  szerelete   Altai :    igy 

alakult  at  a  megyei  szerkezel  egy  egeszen  sajdtszern  int^z- 

'nf*nynye.    N>cn  fajult  el    az  annyira  nalunk,   mint  Lengyel- 

orszagon.  a  hoi  pi.  a  S(?hroddiban  tartotl  tartomAnyi,    vagy 

mint  mi  mondan6k.  raegyegyQies,  1590-ben  az  el6z6  orszAg- 

gyOl6s  legfontosahh  hatarozatail  megdontotte.   a  mely  peldAl 

azYitari  az  liS91-diki   <riejm>  megtorlatlanul  kiJvethette:^  s  a 

hoi  az  orszaggyfii^s    allal  alkototl  ad6torvenyeket    ezen  lar- 

totsiinyl  vagyis  megyegyOlt^sek  vajmi  gyakran  visszautasUot- 

tAk.    vagy    pedig   az    orazaggyfilesl    azok   m()dosilAsini.    sol 

visszavonasara  keny.szenlettek.  Mondom.  nem  Cajiilt  el  iialunk 


*  1..  HUppc:  Die  Verrassung  der  Republik  von  Polen.  182—169. 
lapok.  Kir.  hogy   HQpp^nek  ezen  eredeli  fomtstanulminyokon  alapulo. 
v^aJoban  ^rtekes  munk&jat    ojy  kevess^  ismerik    az    ^uropai  Rzakiroda- 
'ombaii ;  pedig  megerdemetne,    hogy  komolyahb   figyelemre  m^ltass^k, 
'niutan    az  osszes    nem  Icngyol    nyelven  irt    liasonUrgyCi   mCtvek  kozt 
Tnaguk  a  lengyel  allamjogludosok  is  pmUtett  nagyerrlemu  berlini  buvilr- 
Ttak  e  milvel  tartjak  legalaposabhnak    Hilppe  k<\vf'tkezrilog  jellemzi  az 
*i   reszheni  lengyel  allapolokat.  <lm  XVII.  und  Will.  .lahrhuiiderl  ganz 
mders  seit  dem  hiafigem  Zerreissen  der  Keichatage.  liegt  der  Schwer- 
:i  der  staalJichen  Cicwalteii  nicbl  mebr  iin  ReicbBtag,  sontlera  im 
indlage  >   «Die  niirbiitc  Tfa^tigkeit  der  s.  g.  Kelationslandtage  bestand 
d«r  Wabl  eines  Marschalls  und  einer  Anzahl  Assesoreu.  dte  schw^ 
Ten  inusstifii.  die  abgegehenen  Slimmen  genau  zu  ziihlen  and  die  der 
jAndbuieii  zu  gebemie  iDslruclioii.    sowio  deo   LandtaKsbeschliiss,  das 
Imin  in  richtiger  Fassuog  abzunebmen.>    «Ort  weigerten   sicb  die 
je  ihre  Ziistimmung  zu  erOiPilen.  sie  cnsairlen  vielmehr  hHofig 
die    Reirblas'gbesr.hliisae.    soweit    dieeo    Itozug    auf   ibr   (iebiel 
batten.    Namentlich    ^teierltcscblQssc    dcs    KcirliHtages    wurden    ganz 
fewChnlicb    von   den  Uindlaffen  perhorrescirt,    und  der  Reicbstag  ofl 
xa  deren  Zuriicknabme  oder  ModiRcalion  gezwungen.'So  stiesb  der  Land- 
tag T«n  Schrudda    1590  inehrere  Decrete    des  vorhergUngigen  Reichs- 
tags uni,  uud  der  6ejm  von  1591.  der  ja  unit  dem   fruhereii  m   keiner 
Continuitat  stand,  bob  deasctt  tnissliebige  Anordnungen  aul,  indem  er 

sicb  jenem  Landtagsbesf'bluss  fiigte.>  (I.  h.  i 

3* 


36 


ennyire  a  megyei  intezmeny  soha:  merl  volt  nilunk,  a  mi  tei- 
jesen  hifinyzoll  a  lengyeleknel,  a  XVII.  es  XVIII.  szazadban  is, 
egy  folylonosan  erOs,  inondhatni  luieros  kiraiyi  hatalom.  Amde 
val6di  dnkormanyzalla  nem  volt  kepe??  az  ekkori  tort^nelmiieg 
fejlett  megye  megizniosodni.  Ha  erre  kepes  lelt  volna,  akkor 
hiizdnk  m6r  a  XVIII.  szazadban  modem  fillammft  fejlfidhetett 
volna  egy  eg^szen  sajatszerQ  alapon.  £pp  az  e!Ienkez6Je  kftvel- 
kezett  be.  mert  a  Magyar  kir^lyi  helylarlotanacs  eppen  dgy  nem 
dllvon  a  kiilonhen  de  jure  6s  de  lege  souveraine  orszaggyOl^ 
ellenOpzese  alalt,  felel(5ss6gre  ez  ut6bbi  altal  a  torvenyek  vegre- 
hajt^sAban^  elkdvetett  eljarasdnak  mikentje^rl  s  egyallalin 
ftzdnszamra  kibocsalort  rendeleleinek  vajmi  gyakran  jog36rl6 
mivoltAert  nera  vonattathatolt  —  hisz  az  a  tCrvenyczikk,  mely 
a  kir^ly  lan^csosaira  az  oi*szdggyOlesen  <gyai^zkodva  tima- 
di^kat »  liQtlen.s^gi  perbe  rendelte  fogatni,  vajmi  kOnnyen 
alkulniaztatliutott  vijIiui  egy  kis  kormanyszeki  rabuIistikAval 
Ijarmely  er61yesebb  R^lszdlalasra  is  —  6s  igy  a  megyek  alda- 
80S  Crikorm^nyzali  manka  helyetl  eppugy  belesodortattak  a 
medd^  kortespolitika  r)rdkke  csak  zajgo  izgairiiaiba,  mint 
rendi  orsziggyftlcseink  a  nem  kevesbe  meddO  recriminalidk 
dtgazolhalatlan  kiityuiba.  Nevezetesen  az  1723:  ('II.  lorveny- 
czikk  csakis  a  *  conim.  positivas  Patriae  leges  nihil  delermi- 
net»  rtrve  nlatl  tiltvan  el  a  HelytarlotanAasnak  alkotmaiiy- 
ellenes  hatarozalok  liozatal^t,  aJkotmanyellenes  rendeletek 
kibocsAtasatt  kapcsolalban  az  1548:  XlV-ik  torv6nyczikkel, 
mely  foltellen  engedelmei^segre  kotelez  mindenkit  a  kir^ly 
rendeleleivel    szemben.    meg  pedig   megfeleld  biintetes  terhe 


'  L.  1723:  CII. :  Ui  ConBilium  hoc  Regium  Locumteiientiale, 
oontra  positivas  Patriae  leges  nihil  delermiuet.  g.  1.:  El  Diaelales 
Conclusiones  per  eos,  qaihus  incumbet  efTetlui  niancipari  facial.  — 
§.  2. :  Ac  praeterea.  ul  Coticlusa  semel  per  pluralitatem  Volorum  in 
Consilio.  extra  Consilium  nomini  immutare  liceat ;  juBtum  omaind  est. 
(Hal.  1741 :  XVII.) 


97 


» 


alalt^  —  miulan  posiliv  iftrv^nyeink  az  egyre  halad6  kor  ig6nyei- 
hez  ki^pest  igen-igen  sok  kerd6sben  nera  I6teztek,  s  tekinlve  a 
szellemszpgeny  koriibbi  .szdzadok  folyion  dill('»  zivotarait  nem 
i-s  igen  alkotlalhattak  volna :  az  orszugsy0l6snek  nem  felelOs 
Helytart6taD^cs,  az  orsz&ggyQl^snek  szinten  nem  feielfis  Magyar 
kirdiyi  udvari  cancelliria  litkos  utasilasai  s/.erint  —  v6gelem- 
tesben  termeszetesen  teglobbnyire  a  birodalrni  k^zpontosMsra 
lorekvd  b6c3i  ^llamtan&cs  nOgatas^ra  —  lepesr6l  lep^sre  fog- 
lalta  le  a  maga  rendeleteivel  a  nem  felelos  kozponti  hatalom 
tz^m^ra  azon  t^rt,  melyel  positiv  tdrv(;nyek  nem  leleben  is 
uilajdonk^p  a  nemzet.  illet^leg  a  megy^^k  szamara  tartott  f6nn 
a  joggyakorlat  medreben  fejl6d6  alkotmikny  szelleme. 

igy  Itirtenl  az  a  criinura  l>oli<)zataIuval  is.  a  mely  mdr 
ec^magaban  veve  is  az  clbetetlen«^  bolyeget  siiti  rendi  alkol- 
tn^Toss^gunkra.  Va^jjon  mit  4=;rt  az  a  szabadsag,  melyet  a 
megy6k  a  XVIII  szfizadban  tenyieg  ^h-eztek,  nemzelunk  fej- 
todhetese  korszertt  ktivetelin^nyeinek.  scjt  init  ^rl  az  az  allam 
j(*g  3zempon(jab(»I  \?.  ba  daczara  megyeiiik  pezsgd  lieleletenek 
tt  az  ligynevezetl  megyei  iJfikormanyzat  meg  csak  arra  sem 
vfill  kepe*  fuUiasznalni  a  maga  kOvetutasitrtsi  joRAt.  bogy  veget 
vettessen  ezeu  sz6gyenteljes  allapotnakV  Valoban  csakis  a  .szen- 
▼edell  serelmek  fQlolli  ke?serQs6g  bazalidi  tepeifidfeei  kozben 
talttlhaltak  abban  vigaszl  rniill  szazadbeli  publiL'iataink,  bogy 
Magyarorszag  alkotmanyossAgat  az  angol  alkolmAnyoss^ghoz 
^MonhtgallAk.^  Az  angol  alkotmAnyossAghoz.  melyet  kepzelni 
*«n  tudna  mtSvelt  angol  ember  teljes  sajt6szabadsag  n^ikQl! 

*  A  roely  f6UeUeii  engedeiincss^g  netun  alkotmanyetlcnes  kiero- 
wukolisanak  vc!iz<ilyei  elleneben  agyancsak  gyenge  ovszert  nyujloUak 
«16ft6:  XXXVII.  es  nz  1723:  LI.,  LXXXIIL  lorvtinyczikkek.  Allam- 
Wfi  iroink  e  mozzanalnkal.  r«gi  lemii  alkntmanyunkrol  szollokbdn. 
*t»«  veitik  figyelembe 

'V.O.  BallagiGeza:  lAniogVAr  polilikai  irodalom  t&rUnetel82d-ig> 
o-miiveveleaConchaGyfizciirlefcezeBeazErd.  Miizeutnegylet  iC6zl.Ul.hh. 


i 


Avagy  nem  veli-e  a  Iehel6  legelszotnorilobb  vilagot  rendi  me- 
«y6inknek  reforrnpolitikai  eletkepess^gere  mar  inagaban  v6vt3 
azon  egy  jelent^ktelennek  Iatsz6  mozzanat  is.  hogy  daczarai 
per  abusuni  labra  kapoLt  k^vetutasila^i  jogkoriiknek  egesz  a 
XVni.  szAzad  v6geig  nem  birtiik  a  Helylarl6lanAcsol.  esetleg 
a  Magyar  kiralyi  udvari  cancel  I  ari:ilor5zaggyQlesileg  arra  keny- 
szerileni^  bogy  a  magyar  illamnak  oly  sok  torvenyczikkben 
vindik^It  onall6sigahoz  melloan  kul6n  hivatalos  schematis- 
musban  mulassa  be  evrCi  evre  MagyarorszAg  politikai  szer- 
vezelet,  hivatalos  allom^ail  a  kortilrsaknak  s  az  ut6kopnak» 
hanem  mintegy  szembehunyva  t0rl6k  azl  a  lealacsonyito  dlla- 
potol,  bogy  egyfcIOi  ogy  pozsonyi  konyvnyomdutulajdonos, 
Spaiser,^  inajd  egy  gyOri  vjUlalkozo,  Streibig  alh'tsak  ki  trvrol 
evre  a  maguk  nemet  nyelven  megjelenO  kalendai'iumaiban 
Magyarorsz^g  egyediili  <Tiszti  Nevtdry-aX,  masfel6!  pedig 
ugyanakkor  a  b^csi  hivatalos  kiadvanyokban  Magyarorsz&g 
politikai  szervezeie  a  maga  liszlviseloi  allomasaival  mint 
e^yszertt  *  provincial  szerepeljen? 

Aztraond&m,  nem  birtak  rolhiLsznaliii  a  inegyek  a  kdvet- 
ula.sitastarra.  hogfy  vegel  velteltek  vuliia  reJidi  ors/.agt:yiiIeseink 
altal  e  lealac^unyito  allapotnak.  Igen.  e  ktfejezesl  hasznallam, 
mert  nem  akarlam  frilveini  azt  a  kerdfetv  bogy  volt-e  niegye 
e  haziibati  a  Will,  szazad  folyamaban.  a  melynek  tan&cs- 
kozo  lermebea  komoly  keppel  hallgaltak  s  kell6  buzgalommal 
hallgattak  vohia  vegig  egy.  I)ar  az  akkor  szokdsos  lalin  nyelven 
k6zrebocsatand6,  de  hazank  alfanii  onallo^i^gut  kellcileg  feltfln- 
tel6  hazai  < ScheimtUsmus *   letrebozalala   iniiili  iiiditvanvl? 

Vollak  azonban  egyeb  nagy  fogyalkozasai  Ls  rendi  alkot- 

manyoss^gmiknak,  ugy  a  mint  ez  I526*t6l  l848-ig  r6nnal!olt. 

De  ezekrdl  maid  legkOzelebb.  ^  ,  ^     , 

Schvarcs  Gyula, 


^  L.  Scbwartner:  Statistik  des  Kdnigreicbs  Uiigarn.  HI.  e.  Akad, 
ertekezesem.  1890. 


KfiPEGYSfiG. 

—  Eyy  fejezet  az  aesthelikib^l, 


ly  es  hang  erzete  nyilja  meg  lelktink  eldll  a  vilfig 

mioden  szeps^g^t  6s  minden  igazsagat.  Erzeki  benyoraa.sok- 

I,  melyekkel  a  benniinkel  kdrnyezo  vilig  testi  szervezellin- 

fcl,  ennek    megfelelo  miiszereit    illcti,    iiigerekh6l   alakillnak 

eteiiik  e^  kepzeieink.    Azon   vonatkozasnAl   fogva,  melybe 

tarlalmAhoz  kerillnek,    fejiednek  jelentes    k^pekk^  a 

e([eszQlnek  ki  kepcsoportokka.  Az  elemi  erz6ki  benyoraasok- 

l>t>l,  hangokbol  es  dzinfoltokbol  kapcsoljuk  ossze  az  egyszerti 

k^ket,  ezekb6l    az    fisszeteltebbekel  63  igy  tovabb,  folyton 

lagabb  es  valtozatosabb  egysegekbe.  /old  es  barna  foltok- 

alaknl  ki  a  fa  kepe.  fakbdl  az  erd6,  tdvolabbrol  lekintve 

begyhal,    hozzaadva   a    volgy  kepeit   s   a   raborulo  eget: 

tiijkep.  liarmily  sok  agu  ^  bonyoliilt  a  rnunka,  nielylyel 

kunk  ezl  a  kapcsolast  vegzL  a  legtobbszOr  6szre  sem  vesz- 

lelenti  pedig  ez  a  munka  votlak6pe.n  azt,    bogy  mind 

■lyebben   es    melyebben    lalunk  lie    a  jelensegekbe.    mind 

Ijebb  hatolunk  azon  a  kiilsO  k^pen,    mely  okel  erzekeink- 

megjelenleti.    Kepzelrol  kepzelre.    fogalomnil   fogalomra, 

dolatr6l   gondolalra   :;zallutik,    mindig  osszelbgluUibbakni, 

dig  magasabbakra,  raelyeknek  tBbb  es  tobb  egyes  benyiw 

ra,    tobb  6s  tobb    egyszerti  kepnek    dsszefoglal^sara  van 

s^gok,  bogy  kifejezesre  juthas:?anak. 


40 


A  capitoliumi  muzeum  hires  Galfusa,  az  elso  pillan- 
t^sl  vetve  ra  s  lalan  a  iSnti/r  szobaj^bol  kozeledven  feleje: 
csak  egy  mezllelen  heverO  ferfialak.  De  e  k6pb6l  Ijissankini 
i!y  k^pek  bonlakoznnk  ki,  csatlaknznak  hozza^  olvadnak  be 
sz^les  koi'vonalniba  s  hatamzzak  meg  egysegOkben  az  eg6sz- 
nek  raelyebb,  igazi  jelentfiseg^t.  Az  alak  egy  orias  paizsra 
roskad,  mellette  eltdrt  csatakarlje,  bal  melI6n  sebhely,  mely- 
h6\  csorog  a  ver.  K  k^pek  harczosnnk  erletik.  meg  pedig  sebe- 
sUU  harczosnak,  ki  tlgy  roskadt  ala  s  jobb  karj^val  nehezen 
es  lankadtan  t^rnogatja  magat.  A  figyelmesebb  szeml6Ietnck 
a  r^szlolfk  ujabb  benyoituisokul,  ujabb  kepeket  t^rnak  f(il. 
KlasszikuH  alakok  kozfUt  rrn>zgui]k;  de  ez  az  alak  nem  ege- 
szen  hasonift  hozzajok.  A  bosszti  6s  batalmas  termel  izoniza- 
lAnak  durvabb  vonalai,  a  szdglelesebb  fej-Upus,  a  szemek 
metsz^se,  a  mely  rjinczok.  a  nyersebi)  es  lazabb  bCr,  a 
k^rges  tenyerek  6s  talpak :  zordonubb  egalj  es  barbar  faj 
fitei  mutatnak.  A  paizson  s  a  hajlitoll  kiirton  kivul  a  bajusz. 
a  s6renye3,  <^somh6ko3,  nyakbanStt  haj  s  a  csavart  nyak- 
gyOrO,  a  torque'?  azt  i.^  megmondjak,  bogy  ez  a  sebesQll 
barbiir:  gallus.  De  tobbre  is  rnebetunk.  K  halalmas  teslre  a 
kozelgd  hal^l  te^zi  ra  kez^l.  Jobb  labasziir^i  gyi^tnldve  szegi 
be  t6rdben,  a  bait  haldokolva  nyi'ulja  ki ;  feje  aiabanyallik. 
szeme  nieredt,  vonagl6,  nyiloll  ajkan')!  az  utolso  lehellet 
k^szfil  elszAllani.  Tekinteteben  nenK:sak  a  halalos  seb  klnja: 
a  Iegy6zf>it  harczos  sz6gyene.  keserve.  k^ts6gbees6se  is  tGk- 
rozik.  melyeket  daczos  bfl^zkespggel  rejleget  a  gy6ztes  elOlt. 
M^g  egy  pillanat  es  holtan  omiik  5ssze.  Fme  nyomr61  nyomra. 
k6pr6l  k6pre  haladvan,  ezek  osszefoglaliisa  r6v6n  a  sebeben 
ha!dokl6.  vesztes  gallusiiak  lelk^be  is  eselt  egy  pillanlasunk 
s  tragikai  lieiiyomaj-^al  ineiengtink  pusztulasin.  E  bonyomas- 
nak  a  k6\\6  6lesebb  szemevel  es  mereszebben  tdrsulo  kep- 
zeteivel  ad  kifejezest  Byron  a  CJiilde  Harold  k6t  fenseges 
versszakaban.  (Canto  IV    140.,  141.) 


Mi  Altai  jutottunk  ide,  a  pergamumi  mOv^sz  ama  Kon- 
ilalAnak  meg^rtesehez,  melyet  alkoUsahan  ki  akart  fejezni  ? 
.Ita!,  hogy  a  mO  elenieit,  reszleteil,  magukban  megannyi 
kepekeL  szerafigyre  veve,  egym^ra  v()nalkozlattuk.  flssze- 
kapcsoltiik,  egysegbe  foglaltuk.  A  gondolattian  megtalaltiik  a 
kapcsot  kozottiik.  meg  pedig  nemcsak  a  kiiU6,  hanem  a  bels6 
kapcsot.  Igy  min^l  melyebben  6s  tisztdbban  latunk  az  egyes 
r^szletek.  k^pek  jelentOs^^be :  anndl  szorosabb,  osszetarto- 
zobb  egysegbe  foglaljuk  6ke{.  Az  egys^g  azonban,  melyben 
az  el6ttunk  felliinO  s  kijel(5Il  hatiirok  k6z«^  szon'tott,  vagy 
^gymas  kftr6  csoportosul6  k^pek  mutatkoznak,  erfire  es  jelen- 
(Mgre  nezve  egyaranl,  nem  egyenlO.  K5nnyen  inegkiJI(inb(^z- 
tetbe^Ok  ket  fajUjat. 

Egyik  a  belso  jelent6seg  hij^n  lev5,  ink^bb  alaki  kap- 
caolat.  Az  elemeket,  reszleleket,  k^peket  alaki  rendjiiknd, 
soruknAl.  viszonyaiknal  fogva  kapcsoljuk  Ossze.  Par  a  par- 
Jdhoz  valo.  a  r^zek  ariinya  egyiilt  letszelCIs,  az  ellentetek 
faegfezitik  egymast,  az  egyensiilyt  tartd  feiek  kiegyenlitesfll 
egfinasra  iitalnak:  a  pArossagnak,  ardnyossagnak,  eltenletnck, 
egyensiJlyDak  alakilag  6sszek6t6  ereje  erv6nyesul  egyst^gok- 
^  EgyszerQ  s  ennelfogva  kOnnyen  felfoghatb  6s  letsz6s 
«p»)metriai  idornokba  ra.jzolt  reszlelekel.  alakokat,  jeleneteket 
^lar  maguk  e  hatdro!6  idomok  bizonyos  egysegbe  foglalnak. 
A  legegyszerObb  6s  legismertebb  pt^lddkal  emlitve,  Rafael 
^fewil  csakid'JiiiiQVik  6s  Madonndi-DBk  nagy  resze  a  sza- 
talyos  elrendezes  dltal  mAv  az  olso  pillanathan  a  szoros 
teaclartozas.  egyseg  benyomasut  gyakoroija  rank.  Szeraiink 
roar  e^ynek  lekinii  r6szleteikeL  mielCtl  k^pzeletiink.  erzesiink, 
RODdolkodasunk  igazi  egysegbe  foglalnd.  A  Sz^kes.  Fdhnds, 
sdt  a  Diademes  madonna  alakjai  koridomba  szoriilnak ; 
«  IreDzei  lajk6pes  madonnak.  kozliik  a  mi  £s/er/ia>i/-fel6nk 
Ih,  begyesebb  guldkban  vannak  elhelyezve,  legtompabban  a 
Ffilyolos    madonna ;    az    Isteni  szeretei    niadonndja,    a 


I 


Bdrdnyos  es  Sdldlo  madonndk  szerkezeli  idoma  az  egyi 
befog<5iJ4ra  fektetett  der^kszogO  haromszofc.  Mindaz,  a  mi  ( 
idomokba  illik.  a  mi  kitOlti  6ket:  anya,  gyermek,  jatszotai 
f^k,  allatok:  6sszelarto/6knak,  egygy^  valoknak  ttinnek  ft 
Nern  egeszen  alaki  egyseg  mar  az,  de  m6g  nem  is  iga 
bels6,  a  melybe  az  egyes  kepeket,  jeleiieteket  ezeknek  vah 
tnely  kozos,  tal^  uralkodo  eleme  kapcsolja,  a  Q^lkul,  hof 
ezen  kivul  kalimben  is  dsszetartozmlnak.  A  mes6k  hQseini 
kalandjai.  koztiik  Jdnos  vitez-e  is,  csak  ilyenfele  egysegt 
sorakoznak,  vagy  helyesebben  ilyenQ]  nyiilnak  el.  A  hist6rij 
6nekek,  (iaray  SzefU  Ld^z/o'-jaig,  ekk^nt  kapcsol.jak  oss; 
r^szleteiket  s  leglObbjUkben  inasfeie,  bens6bb  kapcsolalot  ne 
is  talalliatunk.  Az  elbeszel6  kOlteszel  legmGveszibb  es  lej 
m^lyebh  alkotasainak  is  megvan,  a  bels6n  kivii],  e  kiiU 
egysege.  Meg  Arany  To!di-}aU  vagy  Keineny  Zord  idS-) 
is  csafc  iiyenben  latja  az.  a  kit  kizarolag  mesejok  erdekel,  ( 
gondolatbeli  lartalmok  nem  nyilik  meg  eltitte.  A  iegm^^lyel 
jeientCs^gii  tdrt^nel  ^s  r^szlelei  is.  annak.  a  ki  csak  a  tObbi 
kev^sbbe  erdekes  bunyodalmat  s  tobbe-kevfisbb^  kiel^' 
oiegolddsat  keresi  es  latja  bermOk,  osak  kiiJsd  egysegOkb< 
tiinnek  Tdl.  (lyakran  van  alkalmunk  nyilatkozatait  is  mei 
ligyelni.  Kiliinoen  szerkesztett.  drimak  es  regenyek  vegi 
nem  rilkan  balljuk  a  kieh^gtteLlen  erdeklud^s  kivancsisagii 
hal  aztan  ?  A  gondolati  lartalom  leljei=eu,  minden  oldalr 
meg  van  viligitva  a  k*^f)eknek  befejezelU  egyseges  sorfibai 
de  a  h6s  moR  nem  halt  vagy  esetleg  nem  hazasodott  mi 
s  a  torlonetekel  csupan  ktilso  egysegOkben  lekiiilo  felfogj 
hozzdszokott,  bogy  csak  ezt  fogadja  el  hefejejs^snek.  ■ 
Masnemii  egyseg  az.  mely  goridolk^jdasunknak,  k^pz* 
leliinknek  es  erzesiinknek  a  mQvesz  goiidolataival,  kepzelj 
I6vel  es  6rz^sevei  val6  taliilkozasab61  viiaglik  elo.  Szellemiic 
erejevel  IStjuk  meg.  illelfileg  ismerjtik  foL  Mikor  az  egy< 
benyomasokai,  reszleiekel,   egyszertibb  vagy  sz6vev6nyeseh 


4 


4a 


kepekel   ugy  kapctsoljuk  egygy^.    hogy    osszetartozaauk  okit. 

tdiT^nyszerti^'eget.   gondolatbeli    tartalmat    megertjtik :    a  mQ 

belsd  egysegSben   fog  el6ttunk  allani.    A  Faml-nnk  6s  az 

Ember   tntgediajd-nnk   zilall    kulsfi  egysege.    toredekess^ge 

nem  fog  niegzavarni :    Idtjuk    az  osi?zekol6  szalakat   s  vala- 

mennyinek  egyetlen  gondoiatba   fQz6d6  szflved^ket.    A  kflls6 

egysegnek,  a  szahalyo.s  elrendezesnek,  a  vili^gos  szerkezetnek 

t'6jelent6sege  eppen  az,  hogy  ezl  a  lenyegbeli  egys6get  liiin^l 

kdnnyebben  felfoghaWva  tegye.  mine!  tokeletesebhen  kifejezze. 

Mily    termeszetes   lilon,    szinte  jAtszva    vezel   el    bennankel 

Arany  nagy  aiakito  tnftveszete  <ioncepli6i  litkaihoz.  A  Toldii 

^epezO  e^erneoyeket    6s  cselekveseket,   a  mes6t  elj^lszo  ala- 

^■at  egy  alapgondolnt  kapcsoija  dssze :  egy  derek  iQQ  lelek- 

^8k  teved^sek   ki^zt  I'olytalott    kiizdelme  terniRszetes  Jogaert. 

i^ondolat   a  roszletek    kapcsoliitjit    iiem  eseliegesnek,  iaza- 

es  kulsfinek,    hanem  sziikseg^zerUnek,  belsOnek  es  szo- 

lak  niulatja.  Minden  reszletnek :  a  puszta  levegojenek  t^ 

:anya  szivenek,  a  batya  onzesenek  65    az  6ri^  elbizako- 

lak.  a  nyomorusag  napjainak  es  az  ozvegy  b^nalanak: 

[^rteti  az  eg^szre  vonatkozasil  s  ebbelt  jelent6s6get.  Milyeii 

\k€i\\.  lekinl.jilk   s    m^skent  elvezzlik    a  Nagyklai  rzigd- 

rir-at,    ha  !udjuk,  bogy   «van  benne  esznie,  rziganyfoUUti 

valami*.  Ez  a  magyarazal,  raely  a  Bolond  Intdk-bH.n 

Lllalik.  nem  egy  talalos  mesa  roegfejtese,  hanem  az  eszmei 

Jom  mepjelotese.  A  madonn^kban  a  keresztyen  erkolcs- 

ki>t  ulapifOtKiolata :   a  szeretet   es    lisztasag    olvad  ossze 

ns|$y   a)Qv6s2et  alkola^ainak  egyseget   oem  is  az  elren- 

I    adja  meg.    Az    anyanak,    a  boldog,    a 

.„  :..iizA  anyanak  kifejezesben  es  mozduialbaii 

iiwronva  a  gyermekhez,  jiitsz6t6.rsahoz,   az  ajan- 

■  szentekbez,  mindahhoz,  a  mi  a  gyermek- 

I'leltel    es    imadatlal    kdzeledik   bozzii ;    e 

'k  szUzi  fenveben,  az  arczvonasok  es  tesl- 


tartds  nyugodt  nemess^g^ben,  az  ifju  szepseg  szeplGllen  fdk6- 
ietess6geben  kifejezetl  egi  tiszlasriga.  melyel  a  Ieg«zentebb 
ftjldiek  tarsas^ga  is  csak  ele^ebben  emel  ki :  fme,  ezekben  van 
kulcsa  a  rafaeli  i^brdzolatok  igazi  egyseg^nek.  De  az  ilyen 
kulcsot  legtobbszftr  nemcsak  a  terra^szetes  kepzelel  es  erzes, 
hanem  a  mivellsegnek  bizonyos  inorlekc  adbatja  kezOnkbe. 
A  miveUs6g  es  gondoSkodas  erojenek  pedig,  melylyel  a  mfl- 
veszet  alkotasainak  ilynemO  felfog^sara  es  val6  6lvezesere 
k^pesek  vagyunk:  segitoje  es  inegfeleldje  a  mOvesz  szerkeszio 
tehets^ge. 

A  jelens^gek  kiilsO  egys^get  fejletlenebb  l6lck  is  fel- 
ismerheli ;  de  inindenesetre  kevesebbszer  es  kevesbb*^  tiszt^ 
H  l>els6t.  Kniu'k  lielatAsara  es  ^Ivezesere  szellemiink  lejlfid^- 
s^nek  6s  gazdagodas^nak  aranyaban  emelkedbetQnk.  A  Stanza 
della  Segnatur^ban  mindenkt  eszreveheti,  s  bizonyira  6szre 
is  veszi,  a  terem  fre^k^-dr^zeinek  alakban  6s  szinben  meg- 
felel6  baruKJitikus,  kuls6  egyseg^t ;  az  egyes  frci^ko-k^pek 
(6-  68  mellekalakjainak,  csoportozatainak  sz^p  elrendezes6ben, 
tomegeinek  ko.szoriis  kibontakozasaban  is  elvezbeli  az  ala- 
kok,  a  l^kepi,  architektonikus  vagy  fantasztikus  hotter,  a 
reszletek  ftsszetaliilkozasat,  befejezettsegel.  De  m&v  az  igazl 
bels6  egys6g  hatasdt  csak  a  fejlett  6s  mivelt  szelleinre  gya- 
koroljak.  mely  e  (^oportokban  nemcsak  inful^s  papokat, 
chitonos  gorOgoket  es  koszoi'uri  r(')niaiakaL  liil  s  a  mely  elfitl 
Pl4t6,  Szent  Agoston  6s  Petrarca  nem  tires  nevek.  E  kepe- 
kel.  ktilCnosen  az  Ath^tti  iskokit.  sokkepen  niagyarazlAk;  de 
ez  lenyegtelen:  a  ki)l6nb6z6  maj^'yariizatok  mind  ttsak  mine! 
alkatmasabb  alltisjiontra  kivannak  enieini  benniinket,  a  hon- 
nan  az  el6nk  tarulo  kepek  sokasag^t  min6l  inkabb  egynek 
lAssuk.  azaz  mine!  inkiibb  megertsiik.  I^y  vagy  litiy  eljut  ez 
egyseges  szemleletre  es  fetfugdsra.  a  ki  a  Dlsjinifhuik  egel 
es  fOldet  betdll6  tomegeiben  a  kereszty6n  hit-,  gondolal-  6s 
erz6svildgot.  az  Atheni  iskoldbnn  a  renaissancenak  a  klasz- 


46 


as  korl  visszaa!mod6  bnlcseleli  ^amlatait,  a  Parnassus- 

koU6i    idealjail   lutja    kifejezve,    A  reszletek,   szorosabb 

meghaturozdsok,  nevek  kijelolese  nem  lenyegesek.    E  gondo- 

latok.  a  felfogasnak   ez  allalanoss&f^ai  is  er6s   ^s  he\s6  egy- 

segbe  foglaljak    Rafael  eoselenek   mindon  vonasat,    a  kepek- 

nek  tninden  reszlelot.  mikor  a  legki.sebhnek  is  felvilagositjak 

ax   eg^szre   val6  jelentfiseget,    hozzAtartoz&siit.    Gsak   Szenl 

Ambpos   meghato   .sohaja»,    csak    Plato   tanit6  szaval^    csak 

Hom^r  enekel   erlsiik :   a  kis^ro   karok  erteline  is   viUgossa 

lesz  e}6ttunk.  Azonban  a  teremnek  m^g  egyes  kepelt  is  raa- 

gasabh.  kdz6s  egys^gbe  foglaija  egy  gondolal.  A  renaissance 

sxeliemi    elete   ez,   az    egyhaz   v^delme  alatt.    Az  emberiseg 

idealjainak  s^zovetsege,  a  mint  liket   a  Immanizmus  felfogta: 

a  valla^,   tudorndny,   mtiv^zet  6s  jog.    A   mennyezeten    az 

*Tkolfsi    hatalmaknak    negy  alleg6ri^a,   megfelelo  jelmonda- 

taikkal:   u  falakon  pedig  alaltok   az  del  megfelel6  koreinek 

^ruzolatai. 

A  mondottakbdl  termeszelesen  kOvetkezik,  bogy  a  mini 
benyoin^ainkb^l,  ^rzeteinkbol,  kepzeteinkl>6l  egyszerti  ^s 
<>fflzetelt  kepek  egyseg^l  alkoijuk  meg:  ezl  a  kepel  ismet 
esyszerflbb  vagy  osszelettebb  elemeiro  IxmLhatjuk.  A  fejlelle- 
n**bb  l6lek  rendszerint  a  kuls6  egyst^g  benyomasaban  iogodik 
«l  es  bennf  is  marad  meg :  ezek  ozok,  a  kik  miniU-nt  neznek, 
Diiftdent  tnegb^mulnak  es  voltakepen  semmit  seni  latnak,  s 
•'Qii^lfogva  semmi  reszletrol  nem  is  ludnakszamot  adni.  Vagy 
3  kolsO  egysegig  sem  emelkednek.  haneiii  a  reszleteknek  kulon, 
magiikban  val6  halasAnal  allapodtiak  meg:  a  gyennekek  nem 
'WD  kepesek  valamit  meg  kiilsS  egyseg^ben  sem  Idtni  a 
figyelmiDk  es  felfogiisuk  kflzonsegosen  egy-egy  mellekreszleten 
«kad  meg;  lia  a  rafaeli  nmdontiak  csarnokabau  v6gigvezet- 
n6k  6kel,  a  leglobb  bizonyiira  csakis  a  stigliczre,  a  barany- 
bra.  a  halra.  a  viragbokretara  emlekezn^k;  de  hiszen  ma- 
gaoak   a  gyermek   Jezusnak  is   a  kepeken  csak  ezekre  van 


i 


46 


gondja.  Nagy  szintnflv^zek  ibrazolatainak  legnagyobb  6il6ke 
es  varazsa  a  l^lektani  felfogas  egysegeben  s  az  ennek  megfelelo 
nlakit^s  egysegeben  van.  mini  az  id6spbb  Salvlni6  OlhoIIobaii. 
az  tfjabb^  R6me<^ban,  nalunk  Szigeti  .I6zsef6  Meneniiisban. 
IV>loniusban  es  a  lobhiekben  A  nagy  kozonst^g  azonban  min- 
dig  inkabb  egyes  n'»szleteikben.  mint  egeszokben  elvezi  ez 
^brazolatokat  s  dicseretokre  majdnem  mindig  jeleneteket  emiit. 
a  n6lktil,  bogy  ezeknek  osszefflggesere  gondoloa 

Osszefoglalni  6s  sz^lbontani :  nem  egyszeril  es  nem 
koaoyti  munka :  vizsgaini  es  megerteni,  bogy  mi  az  egyes 
k6p  magdban,  mi  becse  es  feladata  van  az  egeszben  es  az 
egeszre  nezve ;  hogyan  illeszkedik  be  alakja  6s  tarlalma  altal 
a  fels6bb  egys6gbe  ;  mivel  es  mennyiben  szolgalja  ezt  :  mi 
hOa  lenne  az  eg^sznek  n^lkQle.  A  benyom^oknak  bels6. 
szoros  ftsszekapo^olasa,  egysegokl>en  vai6  .jelent6seg6k  ked- 
v6ert :  csak  a  fejletlebb.  niiveltebb.  gazdagabb  szellemne.k 
kepess6ge.  A  m(lv6szetek  koreben  a  mOismerete.  Ez  pedig 
igen  sok  forr^bdl  ered6  6s  taplalkozd,  s  epen  ez6rt  nem 
egykOnnyen  meg3zerezhet6  i.smerel. 

Hogyan  torl^nik  a  heh6  egys6gbe  kapcsolAs  s  a  r^szekre 
bonl^s  a  kolt^szetben,  vilagosttsa  meg  r5viden  Vorosmariy 
Szt^p  Iloukn-}iiuiik  pt'^Idaja.  A  koitemeny  luHnirn  alaknak  es 
bjii'orn  holyzelnek  me.sleri  combinati6ja.  Ilonka,  Maty  as  6s 
Peterdi:  ezek  az  alakok;  a  vertesi  vadaszal,  a  felkdszonto 
I'ptprdinel  6s  a  gyozelmi  iinaep  Budan :  ezek  a  helyzetek. 
Minriffgyiket  szoros  (^s  kifejez^  egeszbe  foglalja  a  vers  alap- 
goinlolala:  a  termeszeti  kenyszer,  ineiy  a  baj  kenytelen  her- 
vadiJHabaii  iiyilalkozik.  Erdekes  es  jellemzO  az  a  foIjegyz6s. 
(iviilai  jpj^yzetei  kozl,  [ioa:y  VtiriisTnapIy  szellemi^ben  a  k5lle- 
mitnynek  ez  a  kel  sora,  inintegy  alapeszmeje.  termetl  meg 
e]6»TM  s  ebbez  alakull  az  egesz: 

Hervadasa  liliomhuUiks  volt. 
ArlaUans&K  kt^pe  s  l>&niite. 


47 


Mikep  kapcsolja  ez  ossze  a  l»eszely  hftlyzeleil  es^  alakjail? 
hTalamennyi.  a  mint  van,  egyntl  ^s  kiilon-kiilon,  arra  valo, 
iog\  ezt  a  gondolalot  mine!  ertisobben.  min6l  lisztab})an  6p 
min^  rneghatobban  fejezze  ki.  Egyik  sem  felesleges.  egyiknek 
a  kjqK'Solata  sem  laza. 

Ime  a  helyzelek.  A  vertesi  vadil.szat,  a  kiraly  velellen 
talalkoz^sa  es  enyetge:^e  llonkaval  a  vadonban :  neni  annak 
a  gondolatnak  kepe-e,  bogy  a  rejtetl  maganyl  i.*^  (oikeresi 
a  balsors  s  zordoii  hatalma  helekot  a  jalszi  trefaba  ?  Peterdi 
vendeglitasa,  felkoszfinWje,  a  biicsu.  a  kdlldnek  es  szeme- 
lyeinek  minden  szav&val  azt  urteti,  liogy  a  csdndes  vid&m- 
iSag,  a  legnemesebb.  eeyenesebb  es  Uriallanahb  6rz6sek.  irjO 
ij  es  becsQlete?  venseg  sem  kerlelhetik  meg.  nem  nyujl- 
ik  ellene  vedelmet.  Hdt  a  harmadik.  a  budai  jelenet.  a 
diadaltinnepe.  melyen  apa  6s  le^nya.  Miityjisban  az 
ifjii  vadAszt  ismerik  meg?  Az  eletnek  kimerl  kticei  ridegen 
vainak  es  valasztnnak  el :  egyikbOl  a  iiiasikba  jalasunkat 
ilmodnunk  »em  szabad;  az  ellenullhalanan  vAgy  vagy  a  szen- 
redely  eroszako?  kiizdelm^ben  vesz  el,  vagy  pedig  a  csOndes 
lemond^  hervadasa  varja.  A  gydzeiem  mamoraba  a  pusz- 
tul^  Rohaja  vegyQi. 

A  harom  alakot  is  eppen  ilv  m6don  es  ilyen  lamilsj^tr- 
jal  foglalhatjiik  ossze.  flonkdt  artatlan  baja,  egyszerti  j6saga. 
vilagtol  rejtekez6  maganya  nem  ovjak  rneg  a  veszedelein- 
il,  sOt  elfisegilik  romlAsal:  szivet  az  els6  dalianak  kell  adnia, 
a  ki  utjaba  v^^todik.  s  igaz  lelkenek  hOsegevel,  niagahdz  valo 
itisegeben,  mindorokre,  eg6sz  a  sirig  neki  adja,  A  kiraly 
ireszkedS  ny^jassaga,  enyelgd  trefaja.  igazbilQs^ge,  azutati 
icsfis^ge  es  iinnepi  pompaja  mindmegannyi  forrasa  a  sze- 
ftny  szOz  pusztulas^nak.  Peterdi  bec:^(lletesaege  a  kibekfthe- 
teUens^g  erzet^t  fokozza  s  rajonga^a  a  Hunyadiakert  noveli 
a  csapAs  vegzetess6g6nek  benyomasat.  J^lclunek  iegdiasObb 
eml^ke,  mely  v6n  koraban  is  konnyekre  fakaszlja,  a  nAndori 


AZ  ALLAMJOG!  methof^ologiArOl. 


Tudom^yt    k^sziteni    egyszerfien  az  adatok  leiras^val 

to  ezek  kfllsfiieges  ^sszefQzcseveL  ma  rn^-  az  allamjogban  is 

oly  kevesse  lehet,   mint   a  hogy   a  lorv^nyek  es  egyeb  jog- 

^bdlyok  szdveg^nek   kdzlese  ni6g  nem  adja    az  allam  jogi 

^^Jelenek  isrneretet.    Valamely  kftzjctgi  mO  c.sak  akkor  elegft- 

'*eU  ki  a  jogos  igenyeket.    lia  a    nyers   anyagot   nieghaUiro- 

20tt  68   kOvetkezetesen    alkalmazotl  jogiszi   mOdszerrel  fel- 

dolgozza  es  megfelel^  rendszerben  mint  harinonikus  eg^szet 

'>i?iszefoglalja 

A  kGzjog  muveMseben  eg^sz  a  legi^abb  id6kig  miitat- 

koz6  altalanos  pangas  egyik  f'Ooka  miiiden  bizonnyal  abban 

is  keresendO,    bogy  e  tudomaiiy   a  tudomanyns  szinezctet  a 

a  tort^nettol,  a  bOlaseletlcil,  a  politikut61  veUe  kolcsdn,  es  ez 

i<i^en  anyag  kozott  csak  elv^tve,    miut    valamely  vfz^r  al& 

kerult  foldnek  kiemelkedO  reszecskei,  tiiniiek  fol  a  jogi  elem- 

t^,  szembeOtlOleg  nelkiilf^zve  a  jogi  ell  es  szabalossagot.^ 

A  kozjog  mullja  maa  kepei  tdr  elenk,  mini  lesv^reti,  a  magdn- 

Joge.Mig  ennek  fejleszt^sen  I6bb  ezer  eves  munkival  az  Osszes 

mOrelt  nemzelek  taradoznak,  addig  a  kSzjogban,  a  r6maiak- 


'  L.  Schvarcr  Gyula :  Allamjogi  irodalmunk  fijabb  tprmfikeirfil. 
\^.  Igat^Agii^y.  1887.)  —  Na^:  K6/jng;  Allamjngi  fejtegctfeek.  (Buda- 
ptai  Szemle.  1888.  deczemb.  szim);  A  magyar  kozjog  ^s  a  jogasz- 
lyil^.  (.Jogtud.  KdKlOny.  1889.  oktoberi  szdraok.) 


J 


nal  nyert  nemi  lendOlet  ul^n,  tijra  osszedCl  minden.  A  kOzep- 
kor  eg^szen  kivelkSzleti  term6szet6b61.  tetelei  a  magAnjogi 
felfogiisnnk  rendelletnek  ala  es  e  szempontbol  itdletnek  raeg. 
Az  europai  Sliaraelet  utolso  nagy  szakdban  pedig,  az  abso- 
lutismiis  alatt.  szinl^n  csak  a  magdnjog  tudoti  tiszteletre  es 
igy  allandosdgra  szert  tenni:  a  kor^hen  nirtr  felismerl  es  mef^- 
allapitott  igazsagok  olyan  biztos  alapot  leromteltek  sz&utara, 
hogy  a  kiilSnbftzd  ^ramlatok  azt  meg  nem  serlhell^k.  De 
mi  volt  {^7.  idoben  a  k5zjog  ?  Ingadozo  szab^lyok  lotu- 
kelege,  melyek  fejedelmi  szeszely,  a  nap  politikajanak  kiva- 
nalma  szerint  valtoztak.  Mar  magabari  nagy  feladat  volt  a 
sokszor  litokkeiit  5rz0!t  rendelelekbOl,  vagy  a  parlicnlAris 
jog^let  bizonytalansagabOl  a  posiliv  jogot  kibOngeszni:  s  raeri 
allanddsi^gdt  iiiisem  biztosita,  ugyan  ki  v^lalkozott  volna, 
kiizdve  meg  a  nensuraval  is.*  allaiaiins  jogi  elveken  nyugvo 
rendezesre  6s  fejlegetesre  ? 

M(ir  haladasnak  kell  lekinteniink.  bogy  az  uralomra 
jutolt  szabadelvti  allambolcselel  balasa  alalt  reszint  e  tanok 
szempontjiboi,  reszinl  az  atalakilas  vagyatol  osztdnoztelve. 
a  tenyleges  alkotmanyokal  is  beliHt6bb  vizsgalat  alti  ve^zik, 
egyes  jogi  jelensegeiket  ffilismerik  s  egy^b  m6d,szerek  mellett 
a  dogmatikail  is  bangsnlyozni  kezdik.  r»e  mindez  mt^g  tavol 
esell  az  anyag  jogi  feldolgozasdtnl.  Az  ip6k  tnegel^gedtek.  ba 
a  szab^lyt  politikailag  indokolhaUak,  ha  fdldiszithetiek  az 
allamboleseiet  valamely  divalos  tanaval.  s  a  mire  kQIdnos 
siilyt  fektettek.  ha  a  meiie\6z6  allapotokal  ismertelhettek.  Egyes 
kiv6i6    elm**k    ugyan   figyelmeztelnek    ennek   tartfiatlan   v^ 


(^y 


*  firdekes  e  lekinlflben  a  ko7.jogi  imdalom  egyik  kiliindsig^nelc 
nyilatkozntii  (PiiUer-Habeilin  ;  Handhuch  des  teulschen  Staatsrechts. 
179-t.)  a  megeKiz5  idokrcil :  «az  akadetniai  tan.ir  csak  azt  tanilhatta.  a 
mi  az  udvar  telazea6vDl  lalalkozoll ;  lieaRtilhetelt  a  fejedelem  jogairol. 
de  kalelessdgeirdl  nem.  Hdla  Istennck.  hogy  ezek  az  iddk  elmalUk, 
csak  vissza  ne  t^rjeuek  tObhe*. 


51 


lara.*  ile  keves  en^dmfinynyel.  Lassankenl  a  kozjog  a  scho- 
lastika  regiseglara  lesz.  riielyl}eii  az  alkiini  rpud  arcliaeologiai 
tormeleke  oyer  lobbe-kev6sbb^  zavaroe  elhelyezest. 

S6t  haso[il6  jelens^gekkel  talalkozunk  a  nem  absotut 
allamokban  is.  a  hoi  az  alkotm^ny  erOs  alapokon  nyugszik, 
mint  Angliahan,  l^engyelorsz^gban  ^s  nalunk,  o3szen6  a  nemzet 
elel^vel  s  annak  megs^rt^se,  emez  elleni  tamad^snak  is  tekinte- 
tik  :  erfisebb  fs  fejleltebb  a  kiizjogi  elet,  de  az  irodalom  pang. 

Az  alkotmany  anyaorsz{igH.nak  elncvezett  Angliaban  egy 
idegennek,  Montasquieunek  (Esprit  des  lois  XI.  B.)  kell  Hgyel- 
mezlelni  az  angol  alkotmany  sajalsagaim.  Monlest|[iien  fej- 
tegeteseil  i^ehot  setn  fogadldk  otyan  lelkesedessel,  mini  ep 
az  angolok,  ugyannyira.  bogy  koveltek  tevedeseiben  is.  a  mi 
megint  csak  alkotmanyuk  hianyon  ismeretere  vail.  Blackstone 
mQve  (Commentarle?  etc.)  niajdnem  effv  .szazadoti  keresztiil  az 
angol  jog  evangeliumanak  tekintetik,  40  kiada-st  ert.  pedig  alig 
egy^b,  mint  az  angol  alkotmAny  kitejtese  Montesquieu  tanai 
szerinl. 

A  lengyel  ^llarnjogi  irodalom  selejtes  voltal  pedig  Huppe 
rautatija  ki,  a  lengyel  alkolmdnyrol  irl  nagy  mtivehen  (Ver- 
fassung  d.  Republik  Polen). 


^  Moser  J.  J.  iirur  17-i9-ljvn  kiv^nato&nak  inondja,  hogy  a  kdz- 
jog  ne  t^gyaliaasek.  mint  jogtOrlenet.  «sondem  Jus  Jus  lileibe  und  die 
Hrslorie  nar  als  eine  Zierrath,  oder  wo  es  nothip  ist,  als  Erliiuterung 
adfailfiret  werdo  (TrensdorfT:  Die  ersten  Jahrzehnten  der  Slaatsrecbl- 
n  StadiurosV  —  PQtIer  (BeitrJiKe  z.  tfiulscheii  Stnatsrechte.  1780. 
en,  bogy  -eine  Lehrgebaude  des  Slaalsrechies  sohald  man  es 
WissenscbafI  hehaiidelt.  wenn  es  nur  irgend  den  Namen  verdiencn 
U,  ohne  richtig  bestimmte  allgcmeine  (irundsaLze  ganz  unmdglich 
isl.»  —  A  franczi^knAl  pedig  a  p&risi  dllamjogi  lannz^ket  azervezo  decre- 
tumbao  (1884.)  Lajos  FUldp  nagybfrii  minislere,  Guizol  mondja  az 
itlamjogra  vonalkozolag :  «Ce  n'esl  plus  pour  nous  un  simple  syslime 

philosopblque Cest  une  loi  ecrile,  qui  peuL  et  doil  etre  expliqu6e 

aassi  bien,  que  la  loi  civile."  (Rossi;  Cours  de  droil  Constilutionnel.) 

4* 


adfaili 


SB 


Nalunk  meg  ktil5n6s  okok  is  hatoltak  ez  ir^nyban.  Alkot- 
mtoyunk  szazadokon  kereszlUl  a  legerSsehb  t^mad^soknak  volt 
kiteve,  gyakran  inkahb  papirorion  jelentkezetl,  s  igy  nagyobb 
.szlikseg  volt  l^t^nek  bizonyitdsa  a  multnak  reluinteti^e  ^tal, 
semminl  f^!l(i^^lJ^ozasa  concnH  cselekre,  melyekben  rjgysem 
igeii  hasznalluk.  E  ku/deleiuben  azut^n  niegszoktuk  kozjo- 
gunkat  kiz^rolag  joglOrt^neti  alapon  kezelni  s  kifejlddik  ama 
conservativismus,  mely  minden  uj  lant  gyanakodva  fogad,  haj- 
lando  beime  vala:ni  alkolmanyserlest  latni.  Ha  ezekbez  in^g 
hozzaveszsziik  a  ceiisura  akadaiyailj  kOnnyen  megerlhetjiik, 
hogy  a  r6gibb  magyar  kOzjogi  irodalom  nem  annyira  az  616 
jog  demzeset,  rnint  Inkiibb  a  Idrlenehiii  allapotok  isrnertet^s^t 
tarlalniazza  ;  rieiii  iparkodik  a  reimall6  szabalyokal  jogilag 
atbatiii.  hanem  a  megelozokkel  fQzi  ossze  s  igy  azuliin  nem 
is  jut  jogilag  megAllapitolt,  biztos  tartalornhoz. 

Mindez  eppen  nem  tflok.  Pancratz  mondja  mar  (Tracla- 
tU3  etc.),  Iiogy  a  k6zjog  kifejterfe  annyira  el  van  hanyagolva. 
miszerint  alig  lehet  benne  tdjekozodni.  Ma,jd  meg  Gustermann 
hangsiilyozza  (Ungariischer  Staalsrecbt)  allarnjogi  irodalmunk 
kevcsse  megbizhato  vollat;  Recsi  szerint  (Magyarorpzilg  koz- 
joga)  a  magyar  kozjog  tudomanyos  irodalma  i^Jabb  id6koz- 
ben,  a  kozeletnek.  az  1825/7-diki  oi'szaggyflles  6ta  t5rtent  fel- 
lendQlese  utan  is,  ardnylag  lialramaradt  s  klvalt  a  magyar 
kOzjog  intezmOnyet  szellem6t  hiven  visszalukrozG,  osszgs  rend- 
szeres  el6adiisok  hianya  erezhetd  nagy  mervben.  Minek  oka 
neracsak  abban  keresend6.  bogy  az  irodalom  inkAbb  a  politikai 
^letet  szolgalla,  banem  igenis  el0smerend6  azon  befolyas,  me- 
lyel  ily  bdtranmradiis  e\6id&/.6^6re  az  lH48-ig  lenniilioU  sajto- 
viszonyok,  eloleges  kOnyvvizsgalal  gyakoroll.  Pauler  panasz- 


*  E  miaU  tobh  clorek  kftziral  sobasem,  nfimely  munka  pedig 
csak  AtalakU\a  jelenhctett  meg.  Virozsil  szerint  (K5zjog]  a  magyar 
kdzjog  infivelfec  foIdUe  hdladnllan  volt  inindig,  sdt  egyenesen  vcszely- 
lyel  jarl. 


08 


kodik  (Adal^kok)^  hogy  a  jogtudomany  egy^b  igai  el6g  ^po- 
lisra  talalnak,  de  az  allamjogot  nem  mQvelik  rf»ndszeresen : 
Virozsil  szerint  (KOzjog)  egyes  alkotmanykerd^sek  ege^en 
elkerOIik  kdzjogi  ir^ink  figyelm^t.  Ujabhan  pedig  Mdriassy 
mondja  (Magyar  lorvenyhozas  Inrlenelme)  az  1848  el6lti 
id6kre..  hogy  e  szakma  tirgyalisa  nem  felelL  meg  az  igenyek- 
nek:  a  vele  foglalkoz6k  vagy  nem  ^lltak  kell6  szinvonalon, 
ragy  nem  mert^k  a  val6t  megmondani ;  Griinwald  szerint 
(R^  Magyarorszag)  a  jogtudomany  nem  a  torvenyek  hirAla- 
las  laoulman^'Aval,  hanem  a  r^giek  ismertetfe^vel  foglalkozolt. 

E  vissz^s  illapotok  megszilntet^ere  szerintem  —  ama 
bdsO  szUks^gldl  eltekintve.  mely  egyreszt  a  jogUidomrlnyok  fej- 
Ifid^s^vel.  miisre.szt  a  jogiiraloinra  val6  Idrekv^nsel  a  ki^zjogi 
ssCRk  megrelelfibii  fcezeles^t  is  siirgelle  —  leghalalmasabb 
rug6ul  az  alkotmdnyos  nepkepviseleti  alkat  altaldnos  meg- 
erds<>d^^  szolgAll.  Ez  mar  \e.rm^.szet6n^\  fo^va.  mid6n  a 
r6hatalniat  az  allamfo  65  a  pnl^rarok  kozt  megosztja  es  az 
eg^'sz  allami  elelet  minlegy  a  nemzeti  k^pviselet  ellen6rz6se 
ala  helyezL  az  ullamjog  liszlAzdsat  kivanja  ^s  ennek  hianya 
minden  pillanatban  Oj  bonyodalmakra  vezel. 

Igy  lelt  a  legiijabb  id6kben  egy  mfis  irAny  uralko- 
vtL,  mely  az  ailamjogol.  mint  a  Jogludomany  egyik  r^szet 
kinVi  ^js  e  szempontbt')!  trirekedik  I'eldolgozni.  liegnagyobb 
baladasl  e  lekintelben  eddip  a  n6mol  irodalom  lett.  (Jftrber 
i  meg  a  rendszeres  munkat  ((rrundzuge  dnes  System 
S(uai9f'erhie,s)  6s  Laband  Jul  benne  a  legmesszebbre 
StaoLsrecht  d.  d.  Reichea,  II.  kiad.  IS^S.).  Ambar  a  t6bbi 
nemet  kOzjogi  ir6knak  is,  mint  Schulze-Graevenitz.  Ronne, 
Meyer,  iiierke,  (Ineist.  Seydel.  Hannel.  Fricker,  Jellinek,  Hrie, 
Sioerk.  Kircbenbeirn  stb  nagy  6rdemeik  vannak  es  az  lilfam 
jogi  eietel  egesz  mas  vilagitasba  belyezik.  mint  a  bogy  azt 
a  r$gi  kozjogi  irodalom  tort^neti,  bolcseleti  es  politikai 
okoskodasai  teltek.  De  az  olasz,  franczia.  angol  kozjogi  ir6k 


5fi 


siti,  gyakran  be  fog  kdvetkezni  az  a  kezdetlej^es  iillapot.  hogy 
a  jog  alkalmazasan^l  Israel  a  rokon-  es  ellenszenv  jalszhatja. 
most  m&r  a  joguralom  szempontj^b6l  veszedelmes  j^tekat  s 
;i  dftntesl  bizony  sokszor  a  pillanal  etlele  adja  meg. 

Ennek    igazsag^ra    itthon    kapjuk    a   legjobb  peldakat. 

Hiiiyszor    tapasztaljuk,    hogy    egyszerfi   kozjogi   kerdesek   a 

parlamentet,  a  saj(6l,  a  nagy  k6zonseget  egesz  lazha  bozzak 

-*  a  nezetek    nagy    ell^r^se.    az  altalanos  zavar   csak  annak 

^Qulsagaui  8ZoIgal,  hogy  m^g  iagadozo  takijon  allunk. 

Ha  az  1848  ut^i  kd^^ogi  irodalinunkat  tekintjUk,  els6 

*orban  is  Cziraky  6s  Virozsil  mOveivel  talalkozunk.   Sajnos, 

>gy  csak  a  rendi  alkotmAnyt  targyaljak,  de  arra  a  legerl^- 

kesebb  munkak,  bar  kul6nb5z6  megilel6salae^hetnek.  Virozsil 

'^Ijesen  eiir6pai  szinvonalu  ir6  es  igy  mUve  osztozik  az  akkori 

kCzjogi  irodalom  sajatsAgaiban.  Jogi  szempontbol  erlekes  fej- 

*^^getesei  eg^zen  ellunnek  a  bevonl  e.s  oda  nern  tartoz('>  bi')!- 

^^seleti,  politikai.  tftrt^neti  fejteget^sek  kOzOtt  CzirAky  azonlwn. 

Tiinl   aniiyi    sikerl   fehmilato    gyakorlali  allarjiferji,    gyakran 

^apasztalliatla,  hogy  az  elet  milyon  igenyekkel  lep  I'el  a  jog- 

tiidossal  szfttnben  6s  f^nnek  rnegfelelOleg  jar  el.    Nem  mond- 

hatnank    ugyan,    hogy   az   anyagol  valamely  szigordan  velt 

iog^szi  m6d3zerTel  dolgozta  fel  modszere  m6gis  csak  a  tor- 

teneti,  de  r6gi  alkoiminyunkat  ligy,  mint  az  az  61elbeii  meg- 

val6sal,    a    maga   igaz   szellem^ben    mutatja   ^s   ez   a  nagy 

trdeme.    A   gyakorlati   eietnek   szolgal6   feklolgozas    sokban 

kielegiti  a  tudnmfiny  igenyeit  is. 

E  kezdeUiek  azonban  ninosen  inegfelelcJ  folytaldsa,  ligy 
hogy  o  DiQvek  inkabb  a  regi  irodalomnak  betet()z6i.  Azoknal 
iroknal,  a  kik  az  184-8-diki  alkotnjanyi  letelekel  is  tekintetbe 
veszik  kezdelben  majdnein  szok^s.^a  valt  az  uj  reszt  egysze- 
nien  Cziraky  rnQvehez  ragasztani  (Suhajda,  HegedUs).  Misok 
meg  s  Igy  a  kesCbbiek,  nehez  ktizdelmet  Iblytalnak  a  Wrleneti 
unyagoknak  ^  a  regi  lanokiiak  az  i\j  alkotniiuiy  szeilernevel 


^  s/.nb^lyaival  valo  6sszeraz^^6l  es  ebben   eredineDyt  is 
tnutatnak  fel.  Meg  R^csin^l  praedominAl  a    torteneti    anyag. 
mig  az  utiina  kovelkezOknel  mar  yimiil  az  616  joghoz.  De  e 
k(izdeloni  ki  is  nienti  eroikel  s  az  anyagot  inkabb  csak  sora- 
kozlatjak,  seminiut  a  nyers  dliapolbol  kiv^ve,  fel  is  dolgoznftk- 
SdL  ez  id6tol  a  monographiai  irodaiotnban  is  ritka  a  szigon) 
jogAszi    fejlegett^s    Legjelent^kenyebb    kivetel    Deiik    Ferencz 
mdve  {AdaUkoh),  meiyn^l  a  Cziraky  k5zjogar6l  raondottakat  ] 
i.sfii^telhetiienk.  j 

MindezekbftI  kiWetkezik,  bogy  allamjogi  irodalmunk  m^^  1 
iiem  jutolt  hoz'/ii.  hoj^y  a  k5r6be  lartozd  anyagot,  az  616  jogot,  J 
ttjnn^szetenek    megfelelo    modorban  tudomdnyosan    dolgozzsv^ 
fel.  A  mi  ez  iriinyban  napjainkban  tort^nik,  az  a  kezdeui^- 
nyazi^a   aladiiiinaban    van    6s   a   munka    oroszliinresze    raeg 
(^ulAn  vegzeiido. 


Valamely  ludomAiiyszakba  tartoz6  anyag  feldolgozA^anaJ. 
(I  czol.Hzertien  alkalrnazandO  elvek  egytitl  kepezik  annak  m6d- 
Miert'^t.  Nagy  fonlnssiiga  az  eredmenyre  szembeOlIo,  mert  v6gre 
is  a  kOvetett  uttdl  Tflgg,  bogy  bovA  jutunk.  Az  allanijog  m6d- 
•ixmvl  illftlOleg  igen  kulonbozO  nezetekkel  lalalkozunk  s  ezek 
niog  ma  is  hom&lyos,  bizonytalan  utasit^sokat  adnak.  Hog>' 
i«Hk  u  benniinket  kdzvetlemil  erdeklS  inagyar  irodalmal 
VttgyUk  iiuyele:nbe.  nemely  odavetett  szavaktul  ellekinive. 
Vtrosnil  as;,  a  ki  r6viden  e  k6rd6ssel  is  fogialkozik  s  arra 
Jwt,  hogy  a  ningyar  iillamjogban  a  t5rt^neti.  bolcseleli  es 
iK**imuhkai  mtSdszerek  egyesil6se  le-sz  a  megfelelO.  Koriilbelfil 
lMh»(M(^^  rtlltiHpoiilon  van  Reosi.  ki  ogy  jegyzetben  azl  mondja. 
^^\  Allau^oguak  t^rt6neti  6s  bdlcseleti  alapon  kezelendC^  de 
^xs  -s  Mbtil  kiti'inik.  az  ut^bbihoz  tartoz6nak  tekinti  az 
u'k  pnlitikai  mellalasau  valainint  a  s7.uro:*al)b  jogi 
\»\  w,  az  ezekre  vonatkoz6  azon  allilasat  azonban, 


67 


bogy:  «nem  el^  a  jogletelek  szabatos  eloaddsa,  hanem  meg- 
kirantatik  e  jogt^telek,  mint  osszefuggo  egesz  egym^t  kOl- 
csMseD  f6lt6telez6  tagjainak  felfogasa,  elvcikre  valo  vissza- 
Titeifik,  az  ^Italok  alakitott  jogi  intezm^nyek  vezerelveinek 
,jDderil6se>  —  inaga  sem  szivlelte  meg  el6gg6. 

Legbeha(6bban    l^gyalja   az   allamjogi   melhodologiit. 

az  ^llamtuHctmunyok  mflvelese  kftrlil  nagy  enlRmeket  szerzett 

lofal  egyik  niunkuja  (Kncyclopaedie  d.  Staatswissenschafteii. 

kiad.  1872.1,  mely  altalAban  az  upalkod6   felfogjist    biven 

Ibozi  vissza  6s  a  mi  irodalmunkra  is  hatdst  gyakorol.^ 

MobI  szerinl,  valamely  allamban  ^rvenyes  positiv  koz- 

)i  h^ooifelekep  lehet  ludomanyosan  targyalni :  1.  dogma - 

lag,  2.  torteuelmileg  es  3.  osszehasonlit6  modorban. 

A  dogmatikai  raflveles  az  Allam  6rvenyes  jogdnak   Tel- 

Jzolt  eloadasa.  Czelja  az  allamjog  ahipeiveinek  kifojl^se. 

Wetkeztetesek  szigorii  megvoniisa.  Ketelyek  elharildsa,  hia- 

kyoitnak  kiegeszilese.  A  torl^neti  m6dszer  a  lelezo  jog    lor- 

*^ti  kifejlddeset  adja  el6.  Ha  lebelseges.  kiindulasi  pontiil  az 

ifiam  keletkezes^oek  ideje  .HzolMiiljon,    vagy    legalabh    is   az 

utols6  nagy  atalakulas.  Nem  eleg  egyedol  az  alkotmany  fo- 

voiuksainak  idrleneti  ie.il6des6t  bemutatni,  hanem  ilyen  kezeles 

ei^e  az  egyes  inslilulidkal  i.s  kiilon-kiJldn,  s6t  m^g  azokat  is. 

mdyek  k^s6bb  egt^szen  eltuolek  az  ;illam  61eteb61.  miutdn  a 

niaguk  idejeben  a  jognak  r^sz^t.  kepeztek.  £s  e  lort6iit>li  fej- 

't^^eteaiiek  vegt}re  fOggeszlessek.  mint  uto!s6  r6sz,  az  6h)  jog- 

(tak    osszes^o H( oir eioadiii^a.    Az   osszehasonlftO   ni6d   pedig 

inkAbb  allekinlt'sl  nyujl,  az  egyes  inlezm6nyek  relativ  erleket 

lOnteti  Tel,  niidon  a  kul6nb5z6  Allaniok  jogal  osszehasonb'tja. 

Cgy  az  egyez6,  mint  a  kiilOnbozd,  kiemelendC.  De  e  munka 

eredmenyes  csak  a  hasonlo  lermeszelU  alkotmtinyoknak  egy- 

BuU  melle  alhl^aval  lehet ;   igv  vezetliel  vaJobaii  a  lennullo 


^  Legkdzelebb  magyar  fordtt^ban  is  luegjelent. 


J 


jognuk  krilikujara  es  meltalhatisAra.  Vilas  kerd^sek  eld5nt6se, 
a  jogi  Ian  tovAbb  fejleszt6se  nem  tartozik  ide. 

E  targyalasi  ni6dok  mindegyikenek  megvan  a  maga 
sa.idl  ert^ke,  melyel  a  misik  nem  p6tolhat. 

Az  allamjognak  dogmatikai  alapon  val6  feldolgoz^sa 
az  Allam  jog^letel  tnegvilagitja :  ugy  az  allamfcit,  mint  a  pol- 
gdrokat  jogaik  es  kotelessegeik  tudaldra  hozza :  ez  vezel  a  jog 
heiyes  felfogasdra.  Azdllal,  hogy  az  alaptt^teleket  t'elallitja.  u 
k6tes  kerdeseket  megoldani  torekedik,  el^jet  velieti  a  vitanak, 
a  ketelynek,  a  felreertesnek.  Egy  ilyeti  rnQ  t^masza  a  jog- 
tudomanynak  6s  megktinnyili  a  jognak  gyakorlati  heiyes  aikal- 
mazasAi.  Veszedelme  azonban.  hogy  a  teiszetosen  el6adoit 
subjectiv  nezet  a  jog  valOdi  lartalraalol  elterilhet.  A  torteneti 
targyal^s  a  jog  heiyes  meg^rtesere  vezet,  raidfin  az  e!6  jog- 
nak alakulU-si  processusd-t  el6adja.  Meg6v  a  hamis  TOltevesek- 
t<Sl,  a  telreert^stOl,  ugrAsokt6i:  valamint  kilojleszti  az  eg^sz- 
s^ges  tOrltMieti  *h'zeket  s  ezzel  elejet  veheli  az  elbatnarkodott 
vallozlatiiHoknak.  De  jeleiil^keny  hdlrAnya,  hogy  a  jog  meg- 
viligll^san^l  inkdbb  a  tudornanyoktiak,  semmint  a  gyakorlati 
tilet  kivanalmainak  teisz  elegel.  hogy  a  figyelmel  nagyon  is 
visszafel^  iraiiyozza  e^  nem  a  haladdsfa.  A  jognak  ilyen  tdr- 
t6neti  ismerete  els6  sorban  a  tud6snak  ^s  az  dllamf^rdnak 
szilkseges,  bar  dllamjogi  tanulm^nyaikat  czek  sem  vegezhetik 
vele,  de  a  polgdrra  es  a  ^k^ZfHiKeges  !iivata]noki'a>  kisehbjelen- 
tosegii.  Az  osszehasonliU)  modszer  pedig  sem  a  tudomanyra, 
sem  a  gyakorlati  elntre  nem  eleg.  de  gondolkozasra  buzdit 
6s  az  idegen  allamok  L-zeIszer(i  intezmenyeivei  is  megismerlet. 
Valamely  kOzjog  Feldolgozasjinak  nem  is  k^pezheti  egyedfili 
alapj^t,  hanem  csak  alkalmi,  tdbb6-keyesb6  hasznos  kisegitd 
m6dj4t. 

Ez  Moh!  v6Iem6nye  osszevonva  a  modszerekrOl  s  azl 
liiszszilk  mindenkit  meggyCzhet  arr6l,  hogy  az  allarnjognak, 
mint  onallo  jogi  szaknak  tudomdnyos  mflvelesere    hutarozoti 


50 


ulasitaat  nem  tartalmnz.  De  vizsgdljuk  (ovfibb  e  mOdsxerek 
miitenl^tel.  hof(y  kulftn-kuIOii  mit  kepesek  szolgallalni  s  igy 
milyea  eredmeDynyet  alkalinazhatokaz  el6  jog  feldolgoz^an^l. 
Nem  szenvedhel  ketsegel»  hogy  azok  a  mQvek.  raelyek 
Hegen  intezm^nyekel  a  hazaiakkal  plrthuzamba  alh'tanak  s 
az  o^zehasonlitas  alia!  a  letez6  liianyokal  felderilik.  a  javilas 
lUjat  egyengetik  vagy  esetleg  a  lelezonek  helves  voU^t  bizo- 
nyitva»  azt  megerCsitik  :  ^pdemteljesek  es  nagyhalasiiak  lehet- 
k,  de  vegre  sera  jogi,  haiiem  polilikai  termeszetaek.  Azzal 
hogy  a  magyar  jognak  a  3z6lasszabadsagra  vonatkozo 
leit,  a  kolonbozo  alkotmanyok  ide  vonalkoz6lag  fennAllo 
szabllyaival  osszehasonliljuk.  nem  annak  jogi  tartalmal  deri- 
liik  ki.  hanem  csak  polilikailag  tetlilk  megilelhetObbe,  raidfin 
l^t6korl  kitagitottuk.  Bz  esetben  a  hazai  jognak  t>evonasu 
Igy  idegen  cz^lt,  a  meltanyias  vagy  gincsolas,  az  dtala- 
vagy  megtartas  czelj^t  szolg&lja. 
De  etoforduihat  az  is,  hogy  idegen  lUlamjogi  intezme- 
nyek  bemutatj^&val  csakiigyan  alkotmdnyunk  jogi  tartalnndt 
inagyurazzuk  6s  pedig  inindazon  f^setekben,  midSn  az  alkol- 
many  bizonyos  letelei,  inlezmenyei  inashol  szinlen  meuvan- 
oak  s  eselleg  ligy  letlek  atveve;  olt  alkalmazlatasuk  hosszabb 
Ita,  talAn  a  fejI6d6llebb  kozjogi  6let  vagy  irodalom  jogi 
ermeszeliikel  erOaebben  kidombon'toUa,  ligy  liogy  leljes 
jogi  jelentos^giikben  oil  inkabb  lathai6k.  Ez  e.setekben  az 
idegen  anyag  csakugyan  magyarazo  iehel  a  honi  allamjog 
felismer^t^re :  de  kerdem,  az  idegen  alkotminy  tanulmi\nyo- 
a  adta-e  meg  a  felriolgozdst.  vagy  csak  impulsus  f^s  ok 
It  arra  nezve,  hogy  sajiU  alkotrnanyurjkat  ia  behalobban 
vizsg^ljuk  6s  kibtiviklt  ismereteinkkel  ezt  most  t6bb  sikerrel 
essiik.  Az  eredm^nyt  nem  azert  foyacJtuk  el.  mert  a  tetell 
idegen  ^llamjogi  6iel  lartaimazza,  hatieni  aztrt,  mert  sajat 
alkolmanyunkal  bonczolva,  azt  oil  megtalaltuk;  de  benne  fel 
kell  lal^Inunk  azt  is,  a  mire  az  idegen  jog  nem  figyelmeztet. 


60 


AlapjAban  teliiit  nem  az  osszehasonUtfts^  hanem  az  analysis 
vezetelt  czelhoz,  s  legfeljebl*  m^g  azt  lehetndk  hozza,  hogy 
az  ilyen  munkal  a  Iehel6  legnagyobb  szakisraereltel  vegez- 
zflk  s  ez  ut6))binak  r^sz^t  kepezi  a  hasonM  alkotm^nyok 
israerele  is.  Igy  azutdn  teFjesen  ni^ltanyolhatjuk  Mohlnak  azt 
az  6llit;isut,  bogy  az  osszehasotiliLo  m6dszer  nem  alapja  vala- 
niely  ku/jog  feldolgozbatds^nak.  hanem  csak  cz^lszerQ  tolda- 
lek,  a  mennyihen  k^pesobbe  Lesz  arra,  bogy  alkotmanyunk 
rejtelmeibe  hal*jlhassunk. 

A  torl^nelmi  m6dszerr6I  szoJva,  mindenekelott  ebsmer- 
jiik,  hogy  alapos  jogtrirl^neli  tanulmfti^yok  nelkiil  az  e\6  jog 
lud^sa  epugy  hi^nyos  lesz.  mini  a  hogy  biiinyo.snak  kel 
tekinteni  a  nemzet  kozjogi  irodalmAl,  lia  alkolmanytfirlene 
teljesseg^ben  kidolgozva  nincsen.  mert  egeszen  eltekintve  a 
jogpolitikai  okokt6l.  <^sak  igy  leheli'ink  kf^pesek  az  alkotmanyt 
a  maga  imgysagaban,  ni61l<)sagaban  megerteni.  All  ez  kul6- 
nSsen  fokozatos  fejifidessel  bird  alkolmanyokra.  igy  a  ma- 
gyarra  es  az  angolra ;  de  azerl  az  elo  jog  in^gsem  kezelhetO 
mint  jogtftrlenet.  Jelenleg  pedig  6ppen  az  a  k^rd^s,  liogy  a 
tort^net  p*jntos  eloadasa  kepes-e  az  el6  dllainjogol  teljes  jogi 
larlalmaban  bemutalni  s  fgy  lehel-e  mrtdszere  a  feldoigoz^s- 
nak?  Minket  ez  annalinkdhb  r^rdekel.  mert  ez  a  raodszer  meg 
igen  nWid  idti  eldtt  is,  rnondbatjiik  kizdralag  uralkod6  volt 
allamjogi  irodalmunkban. 

A  t^nyleges  allamjog  t^irt^neti  rargyalasa.  mint  lattuk, 
azt  jelenti,  bogy  kidolgozzuk  az  allam  kozjogi  rendjenek  fej- 
Ifid^set  az  iillam  eredelelOL  Fulvej;y*ik  a  re^gleliint  intezme- 
nyeket  es  a  b<)s6ges  lortenelmi  (atiulminy  v6gepe  fuggesz- 
?z6k  osszeszoritva  az  el^  jogot,  E  mi'idszerrcl  megkapjuk  tehal 
az  allamjog  teljes  tort^netet.  a  melynek  muvelt'se  pedig  megis 
csak  mis  szakma  kOrebe  tarlozik ;  6s  Gsszeszontva,  fuggelt^k- 
k6p  az  el6  jogot,  a  mely  pedig  m^s  korben  nem  talAl  mOve- 
Itisre.  S6U  ha  szoszerint  ve.szs/.iik  Mohl  tanait,  feidolgozvaajog 


^ 


61 


sem  lesz.  legalahb  annak  mikc^nli  feldoIgozAsdra  utasjtd^t 
)m  nyeriink.  Pedig  a  tort6net  megis  csak  azt  mutaija  meg, 
»gy  az  egyes  intezmenyek  niikent  alakultak  s  az  ^Idjogtol 
vamank  annak  megtudAsat,  hogy  jelenl<:;g  miben  allanak.  Ez 
a  mt)dszer  lehat  fe!doIgozlalja  a  szakmaval  lelkiismeretesen, 
a  mi  k6rebe  nem  tartozik:  de  csak  ugy  Osszeszoritva,  kivona- 
tctsan.  mellekesen,  a  mi  lulajdonk^pen  feladaliit  alkotnA.  Ered- 
menye  pedig  a  valdsagban  az,  bogy  a  t6rt6neti  fejlegel^sbez 
kUionbdz6  t^zimfl  fejezeiek  ala  foglall^k  az  el6  jognak  kivona- 
tolt  szQvegei  feldoigozatlaniil,  nyers  alakban,  melyre  ra^r  eI6g 
figyelem  nem  jutott.  miul^  az  ir6  a  jogtOrtenellel  val6  fog- 
lalkozast  tekinte  elsd  sorban  niagi'tboz  melt6  nmnkanak. 

Igy  joU  lelre  azulan  e  szakol  illetoleg  a  feliudfis,  az  a 
feltud6s  jog^z  nemzed^k,  mely  az  dllamjogban  filrepeUlta 
annak  tdrt^netet,  de  az  el6  jogol  csak  nyers  alakban  s  ezt 
is  csak  kivonatolva  ismerte  meg;  rejtve  niaradlak  elOlte 
annak  bel^O  termeszete,  k6velkezmenyei,  hatasai  es  mar  a 
kifis^  bonyol6dottabl)  ki^rdesnel  is  t^^kozatlanOJ  maradt. 

MondhatnS  valuki,  bogy  a  fentebbi  kifogasok  targyta- 
lamia  leszuek,  ba  a  teljesen  kidolgozolt  jogtortenethez  mdso- 
dik  resizk^nt  a  basonluan  kidolgozott  ^\6  jogot  ragasztjuk. 
De  ezzel  eI6sz6r  is  csak  az  6l6  jog  feldolgoziisanak  szflks^- 
it  ismerjilk  el,  de  a  niodszert  ^ppen  nem  adjnk.  S  azuUn 
*g  osszekotiink  ket  tudomiinyszakol.  riielyek  rIviUtak  dgy 
terjedelem.  mint  a  kOH^kbeii  vegzendd  munkaiiak  m^gis 
ik  ellerfi  termeHZele  miatt.  es  a  ludominyok  fejlodese,  az 
;nyek  fokozodasa  e  sz61. villas  fontart&sat  azota  Crsak  szfik- 
[esebb^  lett^k. 

SzerintUnk  a  tortenelnek  az  6ld  jog  feldolgozAsdnfil 
;en  mas  szerei>e  van.  Nem  kepzelbet6  ugyanis,  hogy 
valamely  nep  maltjAval  leijesen  szakitson.  KUenkezOleg,  m6g 
a  legnagyobb  litalakulilsoknAl  is  mindig  lesznek  egyes  intez- 
menyek, melyeket  magival  visz.  mindig  lesznek  egyes  jogok, 


mcifekiiek  gjOkere  weaaae  a  mohia  nyditk  riassa  s  az6rt 
as  S6  joefiBik  Tal6  iDeguacr6j6re  nen  ofcigrtgog.  bogy  caak 
a  legiijabb  bajUsokat  vizsgaljuk.  A  fraocaia  koxtarsasi^MO 
ma  u  aisadunk  egres  intezmeojefcre,  nielTek  alafi}^  a  Bourboo- 
kinUfs^  rakta  le  Mennyivel  ink^b  All  ez  a  fokozatos  tOrte- 
odmi  fejlddessel  btr6  alkoUnanyoko^  mdyek  m^  az  6si  ala- 
pon  ^lanak  te  mindeo  alakol^nal  tobb  maradt  meg  a  r^- 
bM^  mint  a  mi  megr^tozoU 

A/  ^16  jog  eldad^s^ln&l  teiiat  niinda2t  aUeszszuk  a  tur- 
UteetbOl,  a  mi  annak  gyokerszala.  kiegeszitd  resze,  a  mi  meg- 
Mbei^s^bez  szakseges 

Alveszszfik.  de  nem  azert.  mintha  azl  gondolnok.  bogy 
eczel  az  elo  jogot  feldolgozha^uk.  hanem  hogy  magunk  el^ 
Allitsuk  igazi  alakjdban.  tartalmahan,  vagyis  a  feldolgozhatAsra 
alkiilmai^  dllapotban.  A  \e\do\mzks  *'zzel  kezdet6t  seni  velte, 
hanorn  csiik  az  el6  joghoz  csatoltatott  a  mi  hozza  tartozik,  hogy 
az  inl^zmeny  valo  indvidiialilasa  elOtiinjek  Itt  van  a  kulooh- 
fl^  6s  niMn  az  alkalma/.and('>  modszern^l  a  tdrt^nplmi  alkot- 
raftnyok  e.H  azok  kOzolt.  melyek  a  regit  feladva.  az  allain 
dJetet  I'lj  alapokon  szabalyoztak.  Mfg  ezeknel  a  torteneti  alvetet 
HZfikis^ge  csek^ly  lesz,  addig  a  tort^nelmi  alkotmanyoknal 
nagy  m6rl(''kl>en  fog  jeientke^ni- 

lltigy  nehuny  peld^t  is  i'elhoz/iink.  kerdem.  iigyan  hogyan 
lehetiKj  a  U\rl6nel  odavomiHji  ii^lkul.  jogi  feldolgoza^ra  sz&k- 
H«igp.s  vil;igo8H^ggal  niegisiimrtetni :  a  inagyar  lorvenyhozas 
8Z<jrvuz(Hd!l.  a  Wrvenyhozoi  organuin  elemeinek  egymashoz 
vute  viszonyAt,  az  orsz^ggyilles  kel  hazanak  alkateleraeil, 
ftfreiidi  csaladok.  /aszli^s  urak  (jna  puszta  czimek  birtoko- 
»ai)  jogalliisal  V  MikOnl  koriil  a  jogegyenlOseget  hangsulyozo 
lH4-H-iliki  alkolinaiiyhn  a  rmmosi  rang,  ininL  viilaszl6i  qtiali- 
fioatic'i.  vagy  mt*g  inkiii*!).  Iiogy  rniert  birnak  az  1872-ig  r6gi 
jogoii  viilas/tdk.  v.'i  alupon  «illok  logylaig  vulasztoi  joggal?  Mi 
magyanU/.a  meg  a  fOrendihuz  czinieL;  a  kirulyi  hiLlev^l  Lartal- 


6a 


k 


vi<szah6diland(>  reszekrCl,  az  aranybullaml ;  a  Kelseg 
jog^Iasanak  tobb  inomeDtutuatf  czimeit  a  mel)^ors7>agokr6l : 
a  risszakebelezfoi  torvenyeket,  a  visszakebelezesi  eljiirasU 
mely  n6ha  rendelettei  kezdem^nyezletelt :  Dalmacia.  Fiume 
viszonyat  az  allamhoz ;  a  horvat-szlavon  reszekre  vonalkoz6 
intezkedesekel :  a  Magyarorszag  hs  Ausztria  kozti  viszonynal 
pL  ama  tetel  hangsiilyozasikt,  bogy  Magyarorszag  sem  biro- 
dalmi  lanarsol,  sem  bAnni  neven  nevezhelO  kOzpoiiti  parla- 
meotet  el  nem  fogad  ?  stb.  sib. 

E  teteleknel  e^  meg  igeii  szamosaknal  oda  kell  vonni 
a  lort^netet,  bogy  az  allamjog  l^rgyalclsa,  mint  <)nall6  kiilon 
tudoD^anyszake.  magdbari  is  mar  kerek  egeszet  szolgaltaL- 
hasson.  l>e  ezzel  az  616  jog  feldolgozva  meg  nem  lett,  caak 
kiegesziilt.  8  a  mint  az  osszehasonUt6  m6dszer  nem  vdlik  be 
az  615  ullainjog  feldolgoza-s.lnaK  epUMY  »eni  valik  bf  a  lor- 
teiieLi  rai'idszer  ~^cm.  Mind  a  kettfi  tenyezC  lehel  az  eredmeny- 
hez,  de  osak  ilgy,  bogy  az  el6bbi  az  iv6  isnieretkoret  szlik- 
s^es  mervben  kiszelesiti,  az  utobbi  pedig  az  anyag  sziiks^es 
kiegeszilesel  e:?zkdzli. 

Koruibel6l  liasonl6  jelent6s6gli  a  rt^gebbi  ir6k  altai  ajin- 
loU  bdlcseleti  modszer  is.  Az  allam^letnek  bolcseleli  alapon 
val6  kiFejtese  m6s  munkakOrte  tarlozik.  a  mely  midftn  iv/X 
t^ontan  elemzi,  mar  akur  aitalaban.  akar  bizonyus  alkatokban 
onarcbia.  kozlarsasag  .stb.  I  a  positiv  joggal  szeraben  inegia 
csak  a  prioristicus  megallapodasokra  jut.  pedig  non  ex  regula 
JUS  summatur,  sed  ex  jure,  r^uod  est.  regula  fiat.  E^erl  a  regi 
ertelemben  vett  b6K:?eleii  modszer  az  alfamjognak  jogi  szem- 
ponlb6l  valo  feldolgoziisAndl  ma  mir  meghaladottnak  tekint- 
el6,  babar  a  bfilcseleti  ailamtaii  nagy  jelent6s6get  a  tiid^.s 
CieJyitesere  s  igy  kozvetvo  a  po:*iUv  jog  feldoguzd-saniil  is  el 
kell  ismerni. 

Valamely  ludomdJiyszak  belyes  m6dszere  csak  az  lehet. 
a  raely  tekintelbe  veszi  a  feldolgozando    anyag   termeszetet. 


1 


64 


(ulajdonsAgait  6pi3gy.  mint  a  ludnmanyos  munka  feladaSt 
Abban  tnindnyiijan  megegyeziink,  hogy  a  tudomAny  cz^ja 
az  igazsdgok  kiderilesehi?n,  rendszeres  kifejteseben  rejiik,  meji- 
felel6  m6dszere  pedig  az,  rnely  erre  kepess^  tesz.  Az  egyes 
ludomanyszakoknal  ugyanez  All,  csakhogy  kulon-kiilon  k&rSkre 
szQkitve.  Ha  mar  most  egy  szaknak  ^16  jog  a  tarlalma.  annak 
ludomdnyos  feldotgozdsa  m^  nem  lehet,  mint  azoknak  az 
igazsggoknak  kideritese,  rendszeres  feldolgozfisban  harmonikus 
eg^szsz6  osszeffiz^se,  melye.k  az  el6  jogban  rejU^keztiek.  Igaz. 
hogy  az  allain^letnek  miis  oldalai  is  vannak  6s  ezek  adjak  meg 
az  Allambolcseleti  6s  poHlikai  stb.  szakoknak  a  jogosulUagat 
de  miutan  egyik  oldala  megis  csak  a  jogi.  ha  ezt  kiilOn  ludo- 
mAnyszaknak  veszszuk,  mini  t^nyleg  az  jillamjogban  I6rl6nik, 
annak  az  eppen  most  mondott  feldoIgozAsa  el6l  ki  nem  l^rhe- 
tttnk.  £s  (gy  az  lillamjogra  inegfeleW  mddszer  az  lesz,  mely 
azt  szigorOan  a  jogi  ludnriiiiny  resz6iiek  tekinti  es  ennek 
megfelel6  munkat  ajilnl.  Kivjinja,  hogy  a  Wrlenetileg  kieg^ 
szllelt  63  igy  a  maga  valosagaban  bemulatolt  e\6  jogot  be- 
hal6bh  elemz6s  ala  v6ve.  azt  jogilag  atba?sa ;  hogy  kifejtse 
azokat  az  alapelveket,  melyekre  eg^szben  t&maszkodik,  kifejUe 
az  egyes  szabAlyok  s  az  Altalok  alkotott  int^zm^iiyek  jogi 
lerm^szel^l ;  bemulassa  ezeknek  egymAs^al  raid  szoros  dssze- 
fUgg^set ;  szigoriian  vonja  meg  a  kovetkezteteseket ;  ^  sza- 
batosan  halarozza  meg  a  foj»almakat,  praecis  terminologiAt 
teremlsen,  kelJrfSen  indokolt  kategoridkat  lilliLson  fel.  Egysz6Tal 
hasonh')  termeszelQ  munkat  vegezzen,  mint  a  milyen  a  ma- 
g6njog  k5r6ben  folyt  es  tblyik  s  a  mely  ezl  mini  ludomiinyl 
olyan  magas  fokra  emelte,  illetve  a  jogludomdnyl  meglerem- 
telte.  E  munkat  pedig  az  anyag  leljes  ismerel^vel  rendelkez6 
logtkai  gondolkozds  vegzi  es  csakis  az  ilyen  munka  eredm^nye 
lesz  csak  k^pes  a  gyakorlati  elet  igenyeit  is  kieldgiteni. 

A  multban  ugyan  igen  gyakran  hallhattuk.  hogy  a  koz- 
jogi  eletnek  olyau  saj^ts^gos  alakulasai  vannak,  melyek  nem 


fio 


Ttrethct6k  vissza  Altalanos  alapelvekre,  ellenmondanak  min- 
da  kategorizalasnak,  meghaldrozdsnak.  Tartlialatlan  allit^. 
Exn)  a  kdzjo^ak  tudomany-voltat  tamadjuk  meg.  a  helyelt 
ho?T  elisiiiern6k  a  val6t,  hogy  e  leren.  niert  eddig  kev6s 
t/irt^t,  most  sok  neliezs^gel  keli  kuzdeniink,  s  az  anyag 
hidnyosabb  k<)zjogi  ismereteinknek  raa  meg  kev^sbhe  h6dol. 
Tovabbfi  altol  a  veszedelemt61  sem  lehei  tartani,  a  mire  Mohl 
fi?yelmeztet,  hogy  a  plausibilis  mapyarazal  majd  eWezet  a 
jog  valo  tartalmdtol.  Mert  m^gis  csak  ezelszerUbbnek  Mtszik. 
ba  az  analysis  nyugodt  idCkben,  egyedfil  az  objectiv  tartalom 
kidehles^n  faradoz6  nezelek  4tszUr6d6sevel  foiyik,  mint  ha 
egyes  varatlamil  folmerQlt  esetben  kell  egyszerrp  hat^rozni. 
A  jog  alkalmazusal  ekknr  ii«  annak  mikenli  felfogasa  v^gzi. 
csakhogy  nem  az  eszm^k  cserejeben  megerett,  hanem  az 
oUetszertt. 

Hogy  e  m6dszert  milyen  elnevezessel  jelol.jllk,  az  igen 
niasodi-eridQ  kerd^s.  Nevezbetjiik  dogmatikainak.  kiemelve, 
hogy  a  sizakmAban  feltaMlt  igazsagokra  tamaszkodva  dolgo- 
lik:  vagy  joginak,  mivel  az  anyagot  szigoriian  jogilag  tir- 
alja.  a  mi  nem  volt  Wczoija  az  eddig  alkaUnazott  egy6b 
gzereknek:  avagy  civili.stikutinak.  hogy  kitunj^k,  hogy  a 
magknjogban  v^gzelt  munkahoz  hasonlo  termeszetOl  kivan, 
ngy  pubhcistikusnak,  mert  kozjogi  megalIapod6.sokra  tdre- 
kedik,  Tudomanyos  mindenesetre  lesz,  ha  az  eI6  jogban  fog- 
Wl  igazsugokat  kideriteni  6s  egys^gea  eg6szsz6  Ssszefflzni 
k^pes;  a  mirOI  pedig  mar  az  eddigi  tapasztalal  is  teljesen 
meggyfizott. 

Igaz.  hogy  voltak  6s  lesznek  is  egyes  tiilkapisai,  a  mi- 
lyen volt  pi.  hogy  a  maganjognak  megallapitott  fogahnait 
egyszertlen  AtOltelt6k:  hogy  most  a  kozjog  kor^ben  tegyenek 
ttoJg4latot,  nem  veve  eszre,  hogy  a  kozjognak  annyira  meg- 
Tio  a  saiAi  individuaUt^a,  hogy  idegen  k(5rben  keletkezett 
fogalmakkal  az  meg  nem  magyar^zhat6.  A  mi  azonban  ism6t 

AUiPoaeum.  ^ 


n 


nem  zarja  ki,  hogy  egyes  mdszdkal  (szemeiy,  kepviseiel  3lb. 
At  ne  vegyiink.  ci?akhogy  jelentosegiiket  ktilon  kell  meghaU- 
rozni  azon  lartaloni  jogi  liineleibol.  melyre  itl  alkalmazlat- 
nak.  De  az  ilyen  tulkapasokat  neni  lehel  a  modszernek  fel- 
r6ni,  a  kezdel  nehezseg^bol  kotetkeztek  azok  es  meg  inkabb 
a  termeszeles  reactiobol :  ha  egy  gorbe  vesszfit  egyenesre 
akarunk  liajlitani,  rRndszeririt  a  iniisik  oldalra  gorbitjiik  meg. 

Vegre  ez  ir^ny  nem  jelent  banqiierouleot  a  r^gi  magyar 
kozjofd  tanokra  e?^  felfugasokra.  hanem  szigorubb  6llen6rz6sl. 
S6l  bizalomrnal  k<>zeledik  hazzajok.  iii:jz  azok  is  a  gondolko- 
z^  eredmenyei  s  o^ak  ha  lALja  hianyaikat,  akkor  lerel  tdlUk. 
nem  lartja  fenn  pusztiin  azert,  mert  sziirk^k  a  vensegt6L 

Bizonyara  rtrUunk  is  lesznek  ellenzCi  a  szigoruan  kereszlfil- 
vitt  jogi  modszernek,  de  az  egyszer  I6ny,  bogy  az  allamjog- 
nak,  mini  a  Jogi  tudomiiny  r6sz6nek,  kiz^r6lag  tort^eti, 
politikai  stb.  mCive]*^se  nm  mkr  az  elniult   idukhdz   tartuzik. 


Nagy  Ernd. 


A  KKHRAS. 

A  Mafia- PoroHva-egvesQ lei  altal   rendczett   el6adasok  sorozatiboL 
Rldadatott  1892.  febradr  18.dn 


Mi  a  szeperxet,  rnelyel  lelkiinkben  szamos  6szreveves  fel- 
kiilt,  rnelynek  fokozata  st»kiele.  de  lermeszele  mindigUKyanaz? 
Flatontol  kezdve  mai  napig  sokan  megkiserletlek  e 
probleniH  inegoIdaLs^t.  Ujabb  idOben  kiildnusen  a  netnetek 
kotaUAk  nagy  buzgalommal  a  szeperzet  inivolut,  kulonb(}z6 
philosophiai  rendszerek  keret6ben.  de  kivAlt  m^ly  ertelmtJ  s 
nem  kevesbbe  halor.  sOI  vakmerS  rnetaphysika  ulj^n  keres- 
tekvalaszt  a  nehez  kerdesre.  Az  egyik  rendszer  jobb,  a  niiisik 
keveshh^  j(*i:  az  okoskodas  tobbnyire  meglepden  iigyes,  de 
yikben  sem  lelQnk  leljes  megnyugvast  mert  egyik  sem 
laiilta  meg  a  nagy  rejtely  nyitjat. 

Mini^jarl  az  elejen  nientlielelleiu'il  unalmassa  viiln^k  ez 
^fiadaSf  ha  tclsorolDam  azok  nevet  kik  a  problemaval  meg- 
ppbbalkozlak  es  elhitti^k.  bogy  azl  Fdlfejtettek.  fe.s  fia  elkezde- 
aem  Tolsorolni  a  forinulakat.  melyekbe  inindegyik  osszefog- 
JallA  a  nagy  fi')]fede2est! 

Arisloteles  es  Longinus,  La  Harpe  es  Batleux,  Mendel- 
6s  Winkelmann.  Kant  es  Hetjol.    bogy  egy  hollandil  is 
:    Henisterhuis,    s   meg    egy  aiigoll:    Shaftesbury  es 
lobbi. 

Mendelsohn   formulAja  ez :    A  szep  l6nyege   az  egyseg 
sokfelesegben. 

6* 


I 


<lm  mm  is  jobliu  (fir  sAt:  A  mini 


iVHk 


^fiW 


a  iiiiiftMiibcfc  kdae 


IWmai 


e  naer  cine  sual 
jArt  as  A  iBBfr  huBSiii 
riem-akanES.  a  Tftftp^L,  u 
Mh^a  tocwtt  menedtlMt 
mik*  Ml  a  rwMBBiftiiiii  Oe  ha  a  tovilifai 
immmlpit.   oe  finiwHrnifrHni  me^  asytoL 

ml  cfftetaftiA  fSlfbpu  oeiB 
>tidcnak    tunes  rele 


^  Bz  embens^a 


folyamto  a  roflT^szel  minden  ig&ban  sz^mos  remekmiivet 
alkololt,  melyek  ak&rtidnyszor  dppen  az6rt  remekmQvek,  merl 
nem  felelnek  meg  az  ill  is,  olt  is  inegjel6U  szep  vonasokb6l 
aikotolt  szabiilyoknak.  SAi  mi  tfihb,  felfodozziik  azt  is,  hogy 
Tafloak  remekmQvek.  melyek  semmibcn  sem  hasonlilannk 
«griD^hoz,  tner6ben  ellenkeznek  egymassat  es  megis  sz^pek 
es  remekmQvek.  De  azert  nem  veszitjtik  el  kedvQnket,  nem 
haj^jnk  cficrben  Aristotelest,  hanem  lankadatlaniU  folytatjuk 
tovftbb  azt,  a  mit  megkezdett  s  megjeldljUk  a  sz^p  egy-egy 
TonAsAt  ilt  is,  olt  is.  A  nagy  problemara  azonban  kdrUlbel6l 
nem  is  gondohmk,  merl  tu^juk,  bogy  ez  ul  tigy  sem  vezet  el 
amiak  [iiegolda5d.boz. 

Ekkenl  Arisloteles  modszere,  merl  nem  sz6.il  le  az  elvek 
mely6t»e,  mf^ri  iokabb  gyakorlati.  merl  kttzelebb  all  az  emberi 
m  term^zelebez ;  az^rt  nem  is  fogja  egybamar  divatjdt 
ni,  liUinunk  m6g  sok  nemzedekre  fog  ^tszAlIani  kedves 
ks6guL  KQl5n5sen  manapstig  a  gondolkodas  gyakorlatibb ; 
nines  hajlam  az  elvonl,  a  szemlelfidO  elm^lkcder^re.  A  mai 
wellem  a  mQveszet  alkntasain  nem  a  szep  lenyeg^t  keresi, 
^^aaem  iparkodik  azokat  lapaszlalatt  liton  mlnel  t5bb  szem- 
^Hpntb61  megvilagilani. 

^^^BA  tort^neti  foirogas   igy  julott  erv^nyre   az  i^abb  id6- 

^^IBWnnyi  szazad  lefoIyAsa  alatl  annyi  nemzet  mily  sokf^le 

^  raerOL>en   ellenteles   mOvet    alkotott,    E    mttvek    sz^psege 

/(ItOll  az  elvont  aeslbetlka  izgatasai  folytan  nagy  vita  kelet- 

iezett  ^   a  vi\Az6  felek  egymjisl   meg  nem  ertell^k.    Ekkor 

eJd^lll    a    torleneti    folfog^s    es    a    nagy    vili^t    kette    v^ta 

azzal  a  formuh^val,    bogy  az   egyiptomi  gijlat    t^s  lemplomol 

e^iplomi.  Zeus  olympiai  szobriil  gfirfig,   a  rdmai  Pantheonl 

▼agy  ampbilheatriunot  romai,  a  csiiv^ives  templomot  kdz6p- 

kori.  a  barokk-mfive-szelet  a  XVI.  esXVM.  szazad  allasponl- 

jftbdl  kell  tekiateni  6s  megitelai.  A  cbinai  inQvei«zet  alkotdsat 

term^szetesen    cbinai   szemekkel   kell  n^zni.    Mi^s  sz6val  ez 


TO 


annyit  jelenl,  bogy  semmif^le  elmeleli  aesthetika  sem  ad 
jogol  arra.  hogy  az  egyik  mOveszel  al!a.-ponljab6l  it^Ijfink 
a  mJisik  folrjlt.  mert  a  mOveszel  idok  4s  nepek  szerinl  m63 
^  mas.  Ki  mern6  p^ldfial  tna  azl  illtiani,  hogy  a  fazekas 
a  ki  egyszerQ  f6z6ed^nyl  kfezil,  mflvesz  es  rnav^zi  munkfit 
v6gex.  De  mikor  a  kdkorszak  dsembere  kezevel  a  nvirkos 
agyaghol  az  els6  ed^nyt  formalta.  vagy  a  esaiitban  tordelt 
vesszOkbOl  fonad6kot  keszilve  elfiallila  az  els6  szdvelet  e 
levekenyseg  valoban  mflveszet  volt,  fcs  midon  fciebredt  benne 
a  velet'zuletett  utanzdsi  oszlon  es  fdib61  kifaragta  az  ember 
k^pm^sil,  ez  mflv^szi  alkolas  voU. 

Ez  a  tort^neti  formula  nagyon  nieginji;atla  a  meta- 
physikai  formiilak  hilel6t.  Nem  csuda,  hogy  kimentek  a  for- 
galomb^l. 

Wiiikelmann  szaz  ewe!  ezel6U  Montesquieu  mddszeret 
utanozva,  azt  feszegette,  hogy  moly  kormanyforma  kedvez 
leginkabb  a  mnveszetek  fejiodesenek ;  a  tapasztalati  m6dsze- 
rekben  sokkal  iskolazoltabb  elmek  ujabb  idOben  vizsg^Idda- 
sukal  kilerjeszlett^k  amaz  orszagok  term^szeli  viszonyaira 
6s  egyeb  intezmenyeire,  melyekhen  a  mnv^szelek  a  viragzAa 
kisebb-oagyobb  fokat  ert6k  el. 

Ut6bb  a  kutatas  meg  nagyobb  kort  olell  fol,  kiterjesz- 
kedett  a  mliveszeti  levekenysOg  mitiden  I6nyez)5jere  es  min- 
dea  koriiimeny6re-  Ma  tariulmaiiyozzuk  a  konyveket.  a  terra^szet 
llinemenyeit,  az  intezm^nyeket  tis  a  szokAsokat.  a  mttv6sze- 
ket,  maveik  tdrgyat  es  hataaat  pliysiotogiai  es  psychologiai 
szemponlb*^!,  (^  kiilonos  gotidot  Ibrdiliink  a  mQv^szelek 
lechnikajiira. 

E  vizsg^lbdas  b^rmily  sz6leskdrQ,  m^gsem  derili  f6\  a 
szep  niivoltanak  melyseges  titkat  Mindazallal  nie^  lehetflnk 
el^gedve  az  eredmenynyel,  melyet  e  vizsgalodiis  allal  eierUnk. 
tlgy  jt^runk  vele,  mint  az  egyszeri  apa  gyermekei.  Atyjuk 
haiiilos  figyAn  elArulta  nekik  azl  a  nagy  titkol.  hogy  szdnto- 


71 


m  nagy  kincs  van  elasva.  Hozzdfogtak  6s  folhanytak 
iZ  szanWibldet.  Kincsel  nem  lalaltiik,  de  b6s^ges  ter- 
m^k  lett    Mi  sem  taUljuk  meg  a  kinc^et,   de  ismereteink 
szaporodnak.  lair)korunk  kih^viil. 

Nem    halatlan    foglalkuza-s    a    iiiOveszeteket    technlkai 
szempontb6l  vizsgalni.  S6t  mondljaljuk,  hogy  6ppen  oly  mel- 
IfitbetetletL  mint  a  tdbbi. 
^K       Altala  nyerijnk  taj^koz^t  a  niflve.<zeti  ^yakorlat  szinte 
^Bel^thatatlan  soktelesegeben.    Onkent  kovetkezik  teh^U  bogy 
^Be  enyik  legataldnosabb   6rv6DyO,   sarkalatos  szempont,  me- 
^Byet  a  mOveszeli  alkol^oknal  figyelembe  keli  venni.   A  mfl- 
^'^tezuek,  bogy  valamely  niQvel  ulkotha.'^son.  Iegel5si56r  anyagra 
van  szaks6ge,  azl  kell  kezebe  venni;  hasonlokepen  az  anyag 
feo  erzetUnknek   iegels6  kalauza.    az  frilldrja  HlOttiink  es 
legerteli  velijnk  azt.  a  mil  kulon!)en  eszre  .<eni  vettiiiik  volna, 
raeglanil  a  niuveuzi  alkotasbol  oly  elvezelel  nierlteni,  mely 
i^ges  forrdsb^I  fakad  es  miadig  meg^rzi  Udeseg^l, 
Burmilyen  nagyszertt  63  atalanosan  erthelG  legyen  vala- 
mely rnQveszi  alkot^  targya,   ^^  barniilyen   lokelylyel  legyen 
az  foifogva    es  eloalhtva,    helyesen    (sak    akkor  ^rlji'ik  meg, 
^Wjesen  csak  akkor  ^Ivezhetjuk:  ha  tudjuk,  nilkepen  keszQlt, 
^^  ismerjuk  elGalliUsanak  atiyagl  fi'iUeleleil  es  eszknzeit,  ligy 
^Itogy  az  aikotas  ez  oldala  sem  titok  nink  nezve. 
^B      A  mUveszet  egyik  aga  sem  oly  erdek&j,  tanulsagos  6s 
^Bteggy6z6,   egyik  sem  nyujt  technikai   szempontbol  oly  viii- 
^Btatos  kUvanyt,  mint  a  kepiras. 

■ 

^B      A  rajzol6  mfiveszetek  nagy  csal^dja  k6t  csoportba  osz- 

^H.  Az  eg)'ik,    mely  alkotm^nyokat   aUit  el6,  azaz  alkot.  Ez 

ax  ^piteszet  es  a  mtiveszetek  mindazon  figai,  metyek  hasonld 

eljfirfist   koveinek   es  nUiveik  legnagyobb  resze    szorosan  az 

elhez    tarlozik,    annak  berendezesel    k6pezi.     A    m^ik 


7a 


csoporl    az,    mely  ulanoz,    lehat    a  melynek  forrasa  fe  ell 
az  el6bbiet6l  mer6ben  ellenkezik.  Kz  a  szobraszat  es  a  k6|^^ 
ir^s.  De  szorosan  vSve^  ezek  is  az  epulethez,  mintet^y  aay^f 
niOveszethez  tartoznak.  a  mennyiben  eredeti  rendeltetesiik  az, 
hogy   az  epuletet,   vagy    az  ^pillethez   tarlozu  egy^b  kisebb 
alkolraanyokal  diszits6k. 

Az  anyamOv6szetliez  kepest  a  szobr^zat  6s  a  fest^azet 
ekk^nl  minlegy  lestvermfiv^szetek  gyanant  tUnnek  ff\l.  Azon- 
ban  kozOtttik  is  nagy  a  klilonbseg.  Csak  egy  kiizos  vonasi 
van:    az    utdnz^s.    Egyebekben    oly  elUl6k  egyiui&stol,    hoi 
srinte  neh^z  6kel  testv6rmfiv6sze1eknek  mondani, 

A  szobraszat  az  alakot  mind  a  harom   Iftsti  kil.erj< 
&6ben,  t.  L   magass^g^ban,  sz^less^geben   es  vastagsagaban 
ut^nozza.  A  doniboru  mQ  eppen  ugy,  mint  a  szobor.        ^H 

A  k^pir^s  sik  folszinen  utAnoz  4s  pedig  a  hArom  kit«^ 
jed^s  koztii  kelL5t  ad  vissza.  mig  a  harmadikal,  a  kilerjedea^ 
eliilrOl  hatra  l^tszattal.  csal6d6s  eldidez^s^vel  p6tolja. 

A  k^t    ulaTi?:6    mttveszcl  anyagra  nezve    is  kiJldnlinzil 
egymAslCl.    de    kiilonbo/ik  kiv^ilt  abban,    hogy   a  szobr^^2^_ 
targy^a  n6zve  korlaloltabb  a  festeszetn^l.  ^| 

A  szobr^zal  az  egyes  alakokat  vagy  legfeljebb  alakok 
esoportj^l  abrdzoija;  a  kepiras  hatura  ellenben  a  latohalar. 
ai)r^zol  oly  kiterjede-sO  teriilelet.  a  railyent  szenieink  iatnak 
6s  e  terliletben  rnindent.  ^M 

Azt  mondhaljnk.  hogy  a  fest^szet  kiterjedesre  es  tirgyre 
majdnem  koi  liitlan,  (eloleli  az  egesz  Iatl3al6  mindensegel  ; 
fSldrgya  az  ember  6s  a  karOt  csoportosul  az  egesz  lathat6 
termeszet.  ^| 

A    k^pirisnak   abhoz,    hogy   sik   Rteinen  elC^Uitsa   i^ 
val6sag  ut^nzatat.    ket  aszkoze  van:  a  rajzolat  es   a  festek. 
A  rajzolalba  bele^rtjiik  a  F6nyt  es  6rny6kot,  mely  a  testnek 
a  domboruPiig  latszatat  kok'sOnzi. 

Mi  a  rajzolat  ? 


zon- 
asuk 
hoM 

ied^" 


esi 


73 


A  rajzolat  az  a  vonal,  melylyel  koriilz^rjuk  a  tertiletet, 
meiyet  valamely  targy  elfoglal.  KorQlzarjuk  a  t^rgy  form^a, 
de  Dem  egy^zersmind  nagys^a  szerint.  A  rdjzolat  tehat  a 
vaJ6<iagnak  nem  igazi  rnasa,  hanem  aonak  csak  I^^ata. 
MindaziiJtal  a  rajzolatbol  az  ember  megismeri  a  t^rgyakat, 
inert  azoknok  leglenyegesebb  alaki  sajalsagflt,  s6l  jellemet  is 
^iaszaadja.  E  szerint  a  rajzolat  a  sik  folszinen  vai6  utAn- 
zai^nak  a  leglenyegesebb  eszkdze. 

A  lobhi  eszkdz  fokozhalja  a  hasonl6sdg  hQs^g6t  es 
el«ikseg6l,  de  lenyegeset  mar  nem  adhat  hozza. 

A  viliigossag  6s  az  drny6k  megjelOlese.  vagyis  a  doin- 
borMg,  (eljesebbe  teszi  az  utanzatot.  De  a  domboriisag  is 
cs»klalszat.  Hogyan?  Ugy.  bogy  a  valosAgban  a  mely  largyak- 
nflk  l^iszine  nem  egy  sikba  esik,  hanem  vannak  kiemelkedd 
es  mdlyebben  Iev6  reszei,  azokon  a  viligoss^g  kflliinlele  fok- 
ban  oszlik  el.  A  kepiras  a  vilagossag  6s  az  aruyek  e  meg- 
^laMl.  vagyis  az  okozatot  ut^nozv^,  el6idezi  a  domborii- 
^t\k,  az  oknak  Idtszatat. 

A  szia  a  t^rgynak  nem  lenyege,  mert  azt  netklile  is 
ciegisjnerjuk,  ambiir  semmi   largyt6l  sem   valaszthato   el,    a 

yiben  azokal  altala  fogja  fOl  Iat6  ^rz^kiink. 

E  szerint  a  festek.  mely  a  szin  hordoz6ja,  a  rnegisme- 
'^  szemp^nitjabol  als6hbrendfi  eszknze  lenne  az  ulanzatiiiak. 
^  rainlhogy  a  mOveszi  uldnzasnak  nem  az  a  czelja,  bogy  az 
'■rtelmi  megismeresnek  szolgaljon,  hanem  bogy  a  val6sagot 
"linden  lenyeges  sajdtsagdval  vis^zaadja.  azert  a  sziii  a  rajzo- 
liittal  egyenjogu  eszkOze  a  kepirasnak  es  a  batasnak  eppen 
oly  .fonlos  tenyez6je.  E  k^t  vet61yl^s  feisds^ge  kUliinben  a 
'<^htiika.  a  tiirgy  6s  a  mUvesz  r<ilft>g:isn  szerint  viiliakozik. 
^aiinak  k6pek,  melyek  azert  remokmtivek,  mert  jr»l  vannak 
rajzolva.  s  olyanok.  melyek  rem(^kin(ivek,  mert  j61  vannak 
f^xinezre,  Mindez  a  tapasztalat  6llal  oly  k6t£^gtelenfil  bizo- 
»yrtotl  (6ny.  bogy  a  rajz  ^s  szin  lijlott  meg  15 — 20  6v  eJGlt 


^WIUl 


i 


7* 


is  folytalolt  nagy  vitaval  ffil6sleges  bOvebberi  foglalkozni.  Az 
iD6.r  meghaladotl  es  erdektelen  allasponl. 

Ennel  sokkal  erdekesebb  t^ny  az,  bogy  a  rajzolatbol 
esakis  az  ember  i.^meri  meg  a  lirgyakat,  az  allat  nem.  Az 
nt6bhira  n^zve  az  ut^nzjisnak  nelkiilftzhetelien  eszkdze  a  szin. 

Zeiixis  ey  Apelies  cgyszer  versenyezlek.  Az  egyik  sz6!6- 
fflrlol  rei=itctt,  melyre  a  inadarak  raszaliottak.  A  masik  fiig- 
gonyl  fastett,  de  ellenfele  azt  hiv6n,  bogy  ez  a  festmtoyt 
takar6  valodi  fuggony,  azt  el  akarta  tavolilani.  A  verseny 
birai  ligy  it6llek,  hogy  az  a  gy6ztes,  a  ki  a  festfit  tevesz- 
tette  raeg. 

Hogy  a  professori  fOszer  se  hianyozzek^  idezek  ^  igaz^ 
kedves  4s  tanulsfigos  olvasrnanynl  ajanlok  egy  konyvet,  mely- 
bfil  az  elObbiekben  egyet-m^st  folhasznaltarn.  Rudolf  TopfTer 
frta  6s  Reflexions  et  Menus  Propos  d'un  Peinire  Geite- 
vois  a  czime.  E  szerzO  nines  megel6gedve  a  gorog  verseny 
birak  iteletevel.  Azt  mondja,  bogy  a  p^lmat  Zeuxis  erdemelte: 
mert'  a  ki  az  emberekben  kelt  csalod^st,  aiinak  eleg,  ha  a 
k^piras  egy  eszk6z6vel  tud  b^nni;  a  ki  eilenben  a  madara- 
kat  t^vesztette  meg  a  festett  latszattal.  annak  a  masik  esz- 
kozhdz,  a  s^ziiihez  is  kellett  erteni. 

A  megbesz6It  eszkozCk  csupan  inagtiknak  az  alakoknak 
vagy  targyaknak  sik  JOlszrnea  valo  tit^iiizdsili'a  elegs6gesek. 
Ha  akar  az  egyes'  alakoLj  vagy  az  alakoknak  es  tilrgyaknak 
csoportjat  a  lerben  akarjuk  feltunletni,  vagyis  azt  akarjuk. 
hogy  a  t^rben  levoknek  lalszassanak,  a  mely  t6r  t.  i.  a  vakV- 
sagnak  mesfelel6en,  nenicsak  jobbrol  balra  4s  alulr6l  folfele. 
hatifirn  eliilrOl  hatra,  azaz  befele  is  terjed:  akkor  ezt  a-terl 
is  keli  uUnoznunk. 

A  ter  e  h^rom  kiterjed^s^nek  a  sik  ftilszinen  l^lszat 
szerint  val6  el6^11iSas£ihoz  egy  eszkOziink  van:  a  t;iviati  lal- 
szat,  mely  egym^t6l  meroben  ktilOnbozii  ket  reszbOl  all: 
a  vonah^vlat  es  a  legtavlat. 


76 


A  vnrialtavlat  a  (brmukat  helyzet  6s  tavolsaf^  szerint 
valu  megjelenesijkbeu  a»ija  vissza.  lehfit  a  rajz  korekie  tar- 
loziL  A  largyak  kisebb  vagy  nagyobb  tivolstigat:  a  formik 
YODftlainak  es  a  szfneknek  hatarozottabb.  majti  IVikozatosan 
elmos6d6  el5^UfUsdt   a  k^gtavlat  altal  tlintet^iuk  fel. 


Noha  a  rajzolat  a  tdrgyakat  Icnyegtik  sxcrint  a^ja 
▼isszii  es  ax  emberre  n6zve  tftlismerhetfive  leszi  a  valosagol. 
tniodazaltal  a  szin.  minthogy  ininden  targynak  melldzbetetlen 
njllsiga,  a  sfk  fblszinen  valo  utanz&s  raavcszeteben  nagy 
szerepet  jdtszik. 

Nem  tekintve  egyebet,  csakis  a  festmeiiy  el6allUas&nak 
anyagi  fblltteleit,  kOnnyO  beluini,  hogy  e  szerep  fontossagdnak 
egyik  ismertelO  jele  az.  hogy  a  szfn  szerint  val6  utanz^sb6l 
411  elo  a  Festeszet  sokfiMe  (aja.  fts  a  hanyfele  a  faj.  annyifele 
valtozatban  tiiutHli  fol  a  fest^zel  a  valus^got 

A  sziunek  hordozoja  ugyanis  a  festek,  a  val6sagnak 
^■«neil  tehal  ennek  seg^lyevel  ulanozzuk;  a  feslek  anyaga 
pedig  ti'ibbfele,  es  minthogy  minden  anyagnak  mas  6s  mas 
4  aajatsiiga,  a  t^zerinl  maskent  6s  mask^nt  kell  vele  banni. 
E  buD^smdd  k6pezi  alapjikt  a  Fest^szeli  technikaknak  es 
sjsabja  meg  cls6  sorban  a  infiveszi  foIFog^st.  A  mOv^szi 
Klfogls  es  a  technika  egymaslol  el  nem  valaszthatok,  mindig 
egyfltt  jarnak. 

^1       Ha  m&r  most  a  technikftkat  akarjuk   falsorolni.  vajjon 
^^ntelyikel  illeti  meg  az  els6seg? 

R6gis6g  szemponljab6l  a  sz6v6s  es  a  ii(mzes  az  e\36. 
Val63zina,  hogy  ez  a  legr^gibb  kepirasi  technika.  Az  eljards 
»ttdellegea  egyszerCs6ge  is  erre  vail.  Szines  fonalak  ossze- 
f^bsa  fitjan  ulanozza.  a  szGveszel  6s  a  liimzes  a  valosigot. 
w  utanzat  ligy  rajz  vagyis  fonnai,  valaminl  szinbeli  hasonltV 
ag  tekintel6ben  Vdlbiie  koriilozott.    A  kettO  koztsl  azonban 


76 


a  szfn  ar^nylag  jobban  megkdzeliti  a  val6s&got,  mint  a  rajz, 
a  mibSl  kovelkezik,  hogy  a  szdves  6s  a  hitnz^  iStj^n  e!6- 
allitott  (ihriizoias  aoslhetikai  halAsanak,  indveszeli  becsenek 
Altetele  a  szfnekben  rejlik  es  nem  a  rajzban.  Az  ilyea  mfi- 
vek  kiilfin  csoportot  kepeznek  s  megkiilrtnboztelesul  dekorativ 
festeszeti  mUveknek  nevezzuk,  a  mi  azl  jelenli,  hogy  mOv6- 
szeti  foladatuk  a  szfnes  diszites. 

A  k^pszOv^s  ^  a  kephimz^s  r^gis^g^t  latszik  bizo- 
nyftani  az  is.  Iiogy  vannak  igen  r6gi  agyag  ed^nyek,  az  ismer- 
tek  k5zt  a  legregiebbek,  melyeknek  diszitm^nye  a  szOvet 
diHzild  Tonndnak  egeszen  megfelel.  A  geometriai  voDa]okr6l 
nem  s/MWa,  az  azukat  diszito  emberi  es  allali  alakok  els6  pil- 
lanatra  el&rulj^,  hogy  szovott  es  himzett  raunkak  niasolatai. 

A  regiek,  t.  i.  az  6koraik  soran  meg  kell  emlitenem, 
hogy  volt  nekik  egy  festeszeti  leehnik^jok,  az  enkauslika,  a 
viaszos  festekke]  val6  k*^pir^.  mely  ma  nines  gyakorlatban. 
Eddig  csak  Irott  kutfok  nehany  adatab6l  viill  r6[a  tudoroasunk, 
s  hogy  mibfil  611ott,  azt  j6I-rossziil  sejtetttik.  Nem  r^giben 
Egyiptomhan  a  kere^ztenyseg  elsfi  szazadiiib6l  val6  sirokb6l 
szanios  k*'^pmji.s  keriilt  napviMgra.  a  mely  k^pmasok  viaszos 
festekkel  deszkara  festve  az  elhiinytat  ibrAzolj^k.  Ilyen  fest- 
menyekb6l  all  a  (Jraf-fde  gyfijtemeny,  meiy  Budapesten  is  ki 
volt  allilva.  Ezek  vii^gositottak  fdl  az  6kori  enkawstik^rdl  s 
ezekbdl  ugyanakkor  megertelLiik  a  gdrog  es  a  r6mai  irbknak 
nem  egy  oly  megjegyz^s^t,  mely  eddig  tigysz61v6n  csak  flres 
vagy  !pg,jobb  eselbori  sokf^lekepen  magyariizlmt6  szavak 
6rlekevel  hivi. 

Az  dkoriak  tdbbi  technikaja  mind  gyakorlatban  van  ma 
is  6s  kivilliik  I'^jabbakkal  is  dicsekszik  a  kepir^s, 

Sokfelekepen  lehet  a  lechnikikat  oszl^lyozni,  a  szerint, 
hogy  milyen  szempontb6l  tekintjiik. 

Elobb  emUtettera,  hogy  a  k6p(rAsnak  eredetileg  az  volt 
az  egyediili  hivatilsa,  hogy  disziLse  az  dpUleleket  6-s  az  6pa- 


77 


lethez  tarlozo,  azl  kiegeszil<5   targyakal,    ideertve  az   ember 
rubtoitat  ^  egyeb  ekessegeit  is. 

Az  egyik  szempont  lehat  az,  hogy  a  festeszeti  lechnikAk 
korUl,  melyek  vannak  azorosabb,  melyek  laz4bb  kapcsolalban 
az  epQleltel  es  a  hozza  tartoz6  t^rgyakkal  es  melyeknek 
nines  kdzuk  az  epulelhez.  E^y  ma-sik  szempont  ism6t,  hogy 
eszkozeinel  fogva  az  iitilnzas  hUs^ge  tekmtet*iben  mely  k6p- 
ir^i  eljdras  kortatozoUabh  6s  melyik  k6zelUl  meg  jobban  a 
ral6sdgot  Tovabbi  szempont  Ic^het  a  lart6ssiig  kerdese,  vagy 
(>edig  az,  hogy  melyik  technikanak  mifele  targyak  felelnek 
meg  leginkabb. 

Os5zesen  negy  szempontot  jeldllem  meg.  Tetsz^s  szerint 
vftbszthatunk  ki'tzfilok.  Ha  mind  a  n^gybol  egyenkint  lekintve, 
B^f'^le  oszlalyba  sorozzuk  a  technikftkat,  azt  foftjuk  tapasz- 
talni,  hogy  azok  majdnem  egeszen  egybevi'igrtk.  A  mely  fes- 
tfisl  lechnika  az  epulettel  szorosabb  kapcsolallian  van,  az 
egyszepsmind  az  utAnz^s  hfisege  tekinLeteht^n  tiibbft  vagy 
keresbb^  korlatozolt,  lovabbi  rendszerint  aranylag  leglarto- 
sahb  fes  a  vele  elfi^lHtoll  abr^zolAs  targya  rendszerint  nag^'obb 
je!ent6s6gfS,  altalanosabb  ervenyO  es  konnyebben  6rthet6.  Az 
epuletet  kiegeszito  kisebb  tSrgyakat  diszil6  fesl^si  ter-hnikAk 
szinlen  korlatozottabbak,  szinten  tartAsabbak,  az  ibrdzolds 
tirgyai  azonban  t^sek^ly  Jelent6«^gfiek.  Ellenbt^n  a  tecFiiiikdk, 
^^  melyek  az  eptilettei  lazftbl>  vagy  sernrni  kapcsolatban  sin- 
^BcBeoek.  azok  az  utanz^  hdsege  tekinteleben  sokkal  tokelete- 
^Vttbbek.  el6nkek,  kiCejezesiik  megkapo.  de  rendszerint  kevesbb6 
"  lariosak,  az  abrazolas  targyara  nezve  pedig  szinte  helalha- 
tatlati  vdltozaloss^giiak,  a  legnagyobb  esem6nyekl6l  kezdve 
3  kaznapi  6let  minden  jelens6g6t,  a  legmagasabb  erkOlcsi 
tiirtalmu  I4rgyakt6l  a  kis  virtigsziilig  mindent,  az  egesz  16t- 
^^U)  lermeszeiet  lelfilelik. 

NezzQk    mir    most   az   elorebocsatoti  aitalanossdgol  a 
tBszletek  vilagitasaban. 


d 


78 


A  szines  fonalakkal.  a  k^piraa  ez  6si  lechnikajaval  el6- 
alliloll  utanzatat  a  valosagnak,  a  nagy  falkarpitokoa  kezdve. 
melyek  sokszoi-  torteneti  nagy  esemenyeket  is  abrazolnak. 
nieglalaljuk  mindoniilL:  biitorunkon.  ruhainkon  eppen  ugy» 
mint  penztarczainkon  es  a  konyvtinkben  kegyeletesen  Crzott 
oivas6-jegyen.  Kevesl)l>e  lartos  nifivek.  a  rajtuk  lev6  abra- 
zol^sok  tdrjtya  igen  kulrinfele,  termeszethilsegOk  foloUe  kor- 
latozott. 

Az  epiiletel  dekorald  es  vele  szoios  kapcsolatban  lev6 
kepiroi  miivek:  a  mozaik  kep.  az  iiveg  kep.  az  agyagba  6ge- 
tetL  kep.  tovibba  az  akir  szaraz,  ak^r  nyirkos  rakolatra 
festelt  al  secco  es  al  fresco  falkep. 

A  sz6v6tt  es  himzett  k^p  szfnes  fonalak,  a  mozaik 
ellenben  azlne?  rnilrvflny.  terracotta  vagy  iiveg  koozkik  6ssze- 
illeszt^st'bfil  keletkezik.  A  kiilonbseg  teh^t  (tsak  az,  hogy  az 
elfibbinek  anyaga  ha,ilekoiiy,  az  ut(!)bbie  pedig  ine.rev.  kemeny. 
fis  mik^nt  az  epiJleL  iisszeillesztell  kOvek  ;=zovete,  ligy  a 
mozaik  kepr^l  is  mondhaljuk,  hogy  szines  kovekl»6l  epitett 
abrazolas.  Sol  a  lovabhi  hasonlat  sem  veszedelmes.  A  raO- 
veszi  tnunkat  az  epitesz  v6gezi,  raiddn  megra.jzolja  az  epQlet 
terv^l:  a  tobbi  a  k^zmUvesek  dolga.  A  mozaik  k^p  eldalli- 
tfisiiriiil  is  a  foiadat  miiveszi  r6sze  a  szi'nezetl  abrazolasnak. 
az  ugynevezett  kartonnak  eredeti  nagysagban  valo  elkeszile- 
seb6l  ^11 ;  a  koczkAkal  az  eiObbinek  nyom^n  a  falon  kezmfi- 
vesek  illeszlik  ossze. 

A  mozaik  tehal  eldailitjtsa  modjanal  fogva  a  lallal  vagy 
a  padioval.  mini  annak  egy  resze  es  I'elst)  retege,  szoros 
Jcapcsolalban  van.  Az  anyag  merevsegebdl  kovetkezik,  hogy 
az  abrazolas  a  forrniik  (^s  a  szinek  tenTK^szethfis^ge  tekinte- 
leben  nagyoii  korlatozott.  Mtive:^zeti  i'Oladatat  eredetileg  az 
<>puletnek  egyediil  szines  diszil^se  k^pezte.  A  gCrttgi'ik  igy 
I'ogtAk  f6),  a  muzaikb61  mustras  padlokat  jUlitottak  el6.  K6- 
sdbhen,  a  gorog  miiveszet  ulolso  idejeberi,  valosagos  kepekel 


.79 


keszitettek  mozaikb6K   de  t^ak  padlu  diszftesere  ha:;/ndltak. 

A  byzanczi  es  a  IV^— XII.  szazadbeli   olaszorszagi  inQv^szei. 

mely  utobbi  sok  tekinletben  az  eRibbinek  hatasa  alatl  allott, 

a  mozaik  kepnek  e  puszt^n  dekon^l6  fdladat^t  kib6vitette,  a 

roennyiben   szines   diszul  is.    de  kapcsoialosan   jelenl6s  tar- 

talmii    abrazolasok    el6allltjls^u^    hasznalta.    Az    aranyalapu 

mozaik  k^pek  paratlani]]  gazdag,  kdpr&ztald  di'szt  kolcsdndz- 

'  nek  Ravenna,   R6ma.  Velencze  6s  Palermo  ernlflett  szAzad- 

Mi   tenaplomainak.  .s    ugyanakkor    a  Megvalt6t  tr6non  iSlve 

vasy   a  felhOki'm   lepdelve,    meunyei  kornyezelben.  az  isteni 

tcMiseg  es  hatalom  telj^ben  mutatjak  be.  Az  ^br^zolas  szines 

pompaja  szemeinket  <?ydnydrkddtetL  tartalm^nak  magasztos- 

5at?a  pedig  tVjIemeli  leikunkel. 

Az  ttveg  k6p  sokban  ba.sonIit  a  mozaik  kephez.  A  kii- 

i-mbs^g  tulajdonk^pen  csak  az,    hogy   az  el6bbi  ;lt.tetsz6,  az 

uWhbi   nem  AttetszO.    A  tnUv6szi  fOiadat  ennd    is  tibriizoids 

''^zAnak,  mondjuk  terv6nek  megalkolHsilra  .szon'lkozik.  tl  rajz 

^es  r^szeivel  megegyezo  darabokat  a  szines  iiveg  lapokbbl 

^^tDetszik.   egyik-masik    darabot,   ugy   mint    a   rajz   mutatja. 

^oininczozas  ^Ital  arnyekidjak,  azt  be^getik.  vegiil  a  darabokat 

^^om  szalagok  segitsegevel  6sszeillesztik.  A  legregibb.  a  X.  ^ 

^1.  szazadbeli  szmes  ablakok  eppen  oly  rnustras  diszitm^nyttek 

*ollak,    mint   a    regibb  gorog   mozaikok.    Utt'ibli   a  technika 

^^iCdese  folylan  lehelseges  voll  alakos  abruzoliisokat  is  el6- 

^lUtanL  A  mai  Qvegfest^s  sokkal  fejl6rl5ltebb  a  kdz^pkorinal, 

^»*  azi^rt   a    formak   es  szmek   lermeszethtisege  tekinteU'beii 

sokkal  korlalozoUabb.  semhogy  a  dekoral6  mOveszel  foiada- 

Ut  tull^phetne.  Elvalasztbatlanul  szoros  kapcsolatban  van  az 

epuletlel.  tor6kenys^g6l  nem  lekinlve.  anyaga  az  idO  vasfogfi- 

Ui[  6ppen    iigy  nem  fel,    mint  a  mozaik.    A  asucsives  epit^ 

ideje    volt,    egyszersmind    az    iiveg   k^pnek    is    a  legigazibb 

kora.    BtivOs  fenynyel  Araszt6  el  a  temploni  belsejel,  diszitC 

ftrej^nek    balalma  foUilmulja    m^g  a  mozaik  k^pet  is,   de  a 


i 


di8zlt5  halassal  jelentOs  tarlalmu  dbrazolast  nem  volt  kepes 
6sszekolni. 

Az  ^gelett  agyag  lapon  femoxydos  fesl^kkel  el6al!itott  *s 
be^gelell  festra6ny  az  elfibbiekhez  hasonl6,  s6t  az  ^getessel 
jiro  bizonytaians^g  m6g  fokozza  az  uUinzat  hftsegenek  kor- 
I6tozoltsagat.  E  technika  a  perzsa  es  az  ai'ab-mor  mOveszet 
kSreben  erte  el  a  legszebb  fpji6d6sl. 

Az  6pQlel  falainak  legegyszerObb  technikaju  sz^nes  disz<- 
tese  a  vizes  festekkel  szAraz  vakolatra  valo  Testes.  Olass 
sz6val  elve  ugy  nevezztik:  al  secco.  A  fal  burkolatara,  a 
vakolatra  festett  k^p  szint^n  szoros  kapcsolatban  van  az 
epfiletlel,  nem  oly  tartos,  mint  az  el6bbiek,  de  nem  is  oly 
nehezkes,  a  terme.sxethflseget  sokkal  jobban  megkOzelfti  s 
az6rt  dekoral6  hivalasat  teljesitve,  az  abr-^zotds  dital  egy- 
szersmind  elenk  allilja  ama  czel  jelentCseget  is,  a  mire  az 
6pUlet  hzolgaL  set  akarh^inyszor  megesik,  hogy  az  abrazolas 
fokozott  (ilelliUsege  es  a  kifejezes  nagyobb  ^lenksege,  melybe 
mar  egyeni  jellemzd  voniisok  is  vegytilnek,  szinle  einyomja 
a  festmeny  diszfto  batiisAt :  lallara  a  diszttmeny  irant  valo 
szeperzetunk  f5l  sem  ebred,  csakis  az  a  ui^ik  szeperzetlink 
reagAl.  melynek  az  abrdzolas  tarlalma  szot. 

llyen  falk^pek  didzitik  a  regi  cgyipLomiak  es  az  6-keresz- 
tenyek  lemfilkezesi  heiyeit,  de  a  piiszta  diszitmenyn^l  nagyobb 
Jelenttivsegget  birnak^  a  mennyiben  megbatoan  tolma<:tso|jAk 
e  k^l  nt^p  deriilt  vilagn^zlelet.  mely  a  l^lek  liilviiagi  6!ete- 
nek  erfi.s  hileben  oly  fdns^ges  nyugodts^ggal  nezelt  a  bal&l 
el6.  Nem  tudjuk  bizonyosan,  de  igen  valoszinfl,  bogy  al 
sccco  lesl6sttek  voltak  Folygnotos  falkepei  is,  melyekrdl 
Aristoteles  nem  azt  jegyzi  fbl,  bogy  mily  szepen  diszitelt^ 
az  albenaei  tarka-osarnokol,  meg  a  knidosiak  delphii  csar- 
nokat,  banem  dicserOleg  kiemeli  balAsukal  ama  raa.sik  sz^p- 
erzetre;  azt  mondja,  hogy  a  mesler  igaz^  ethikus.  A  fes- 
tes  e  lechnikii^ja  romin  6s    a  csiicsives  epites  koraban  nagy 


n 


aoerepet  j^tszotl,  de  ez  n\6hh\  korban  kivalt  dekor^lb  jelleg- 
gel  birt 

l)jabb  idOben  chemiai  vizsg^ial  alA  vetett6k  a  Vezuv 
ultal  eltemetett  camj>dniai  varosok.  nevszerint  klildndsen  a 
Pompei  romjai  kdzdtt  fdnmaradt  falfestmenyekel,  Kideriill, 
liogy  ezek  nern  viaszos,  de  nem  is  al  secoo,  hanem  a)  fresco 
testesQeL  K^tseglelen  lehat.  hogy  a  r^giek  niar  ismertek  a 
(esles  e  technik^iit.  (Jtanuk  nyoma  vesz.  Ugy  kell  azonban 
lenni,  bogy  hagyomanykent  nemzedekrol  nemzedekre  szalloLl. 
vagy  talan  i^ra  lalAltak  fol,  mid6n  a  XIII.  szazad  vegen 
Cimabae  es  Giotto  mtiveszetevel  ismet  megjelent  6s  meg- 
kezd^  fenyes  palyafut^al,  niely  egyszersmind  egyik  legszebb 
rfeze  a  kepira^  lortenptenek. 

Az  al  fresco  k^p  az  abruzolAs  tilrgya  lekinlet^ben  meg- 

^ezik   az   al  secco    fest^sii    k<!'ppel,    az   ^piileltel   azonban 

«ie(t  szorosabb   kapt^olatii  os    larir»sabb  is.  mint  emez,   de 

&  izinek  utanzasalian  valamivel  korlatozottabb.  Mind  e  saj^t- 

a^  kivil^otnak  az  eld^Uitas  modjahol.  Olasz  neve  azt  jelenti, 

hfigy  nyirkos  vakolatra  festik  nzes  festekkel.  Mini  az  iiveg- 

tepnek,  Ugy  ennek  az  el6illitAsa  k^t  reszb6l  ill.    A  mUvesz 

mindenekelfitt  elk6sziti  az  abruzolas  pontos  rajzai,  oly  r6sz- 

lelesen    kidolgozva   6s   oly  nagysagban,   a  inilyen  nagy  lesz 

fnaga  a  festm(5ny.    De  mig  a  mozaiknal  a  szfnezetl  kepnek 

MnvegfesliriHiiynel  pedig  a  rajznak  elkeszilesere  szontkozik  a 

Qfivesz  fttladata.  addig  a  azo  legteljesebb  ertelm6ben  mtlveszi 

mtmka  az    al  fresco    ialktip  el6allila.siinak    inasodik  r6sze  is. 

AmOvesz  a  vakolatnak  j6l  elkeszitett  nyirkoii  reteg6re  raeeha- 

nikai  eljarassal    Atviszi  a  rajzot  6s  a  szerint  vizes  rest6kkel 

megfesti  a    kepet.    Az   a  j6    vakolat,   mely    minden   idegen 

anyu}jl6l,    kJvAll  pedig   salelromtol   og6sz*»n  inentes.    Kesleni 

(sak  nddig  leliel.  mig  a  vakolat  nyirk<js.  Minlhogy  a  vakolat 

azonnal  magaba  veszi  a  fesleket,  az  ecset  elhib^otl  von^isait 

kiigazilani  4elietetlen.  F6  kdvelelmeny  lehat  a  gyorsasAg  es  a 


AtllFUnriiui 


I 


fbUetlenQ]  biztos  fest^.  A  vakolat  a  festeket  maglba  veszt 
s  a  vakolat  ban  Iev6  mesz,  a  feslekek  es  a  Ieveg6b6l  hozza- 
jok  jarul*>  sz6nsav  osszevegyOlnek,  bel61uk  a  fal  folszinen 
alig  eszrevehei6  vastagsagti,  teljesen  ^ttetszd  jegeczbartya 
kepzddjk.  mely  a  fest6kek  szinet.  (ehat  magAt  a  feslin^nyl 
megvedi  a  kiilsO  rombolo  hatus  ellen.  b]bb6l  tumad  a  szo- 
ros,  a  bens6  kapcsolat  a  faJ  ^s  a  kep  kdzdtt,  tov^bba  ez 
bizlositja  a  kep  tart6ssagal.  Az  el6iillita.s  els6  reszeben  mi 
.sem  akadalyozza  a  szabatos  rajzol.  a  I'orraak  lerm6szethfl 
utanza^^t,  elleiiben  a  le^gyorsabb  es  legbizlosabb  ecset  sem 
reszletezheli  a  szinek  irnyalatait  Nyilvanvalo  lehat,  hogy 
az  al  fresco  kep  aeslhelikai  ereje  nern  a  i>ompas  diszjt6 
hatasban.  hanern  az  abrazolastiak  a  lormak  allal  kifejezelt 
tartatmaban  rejiik.  Mondjuk  tgy :  k(*veshb^  diszito,  inkabb 
kire.jez6  lestmeny.  s  azert  elenk,  jellernzO  kifejezest  kovetelG. 
jelenttis  targyakat  valaszl.  A  XIV.  ks  XV.  .sz^zadbeli  olaszok 
erezven  kedvelt  ledinikajok  szinbeli  fo^yatekossagat,  az  ulAn- 
z^  mftsik  eszkozet.  a  rajzot  annal  nagyobb  hevvel  mtivelt^k. 
A  rajznak  a  lOk^lyet,  inelylyel  ma  is  dicsekszUnk.  lalan  soba- 
sem  ^rtiik  volna  el  az  olusz  kepiris  al  IresfO  lechnika,ju  kor- 
szaka  nelkiiK 

Hudajiesl  nyiivknos  epiiletei :  a  Vigado  falkepei  al  frejMH) 
festm^nyek.  elleabt^n  a  Dal^zinbaziiak,  a  Nemzeti  Muzeum 
l^pcsocsarnokanak,  a  M.  Tud.  Akademia  es  VI— VII.  kerQleti 
k6r  diszlermenek  falkepei  al  secfto  feslmeayek.  A  tdrv^ny- 
hoz^si  palota  nagy  term^nek  k6pir6i  diszjlesenel  a  mOv^sz 
eJkerillMi  akarvin  a  veszelyt.  inelylyel  a  t'al  netalani  nedves- 
sege  az  al  secco  k^pet  fenyegeti,  kijatszolta  a  falfesteszelet 
a  mennyihen  tempera  kepeket  festell  vji.szonra  es  azokat  a 
lerem  diszilendii  belyere  illeszle. 


^ 


Hirom  csoportja  van  ama  kisebb  tArgyaknak.  melyek- 
DPk  diszil^ceben  a  kepira^^  kivAlAan  r^xerefvet  jats/ik.  s  minH- 
♦"{•vik  i.vK»port  feste-^/cli  disz6nek  map-mis  a  lefhnikaja. 

A  konyvQl  Rzolgdl6  kcziratokat  szines  betnkkel  es  k<^pek- 
kel  disziteni  az  egyipti>miakt6l  kezdve,  ligy  latszik.  az  egesz 
Akorban.  de  kivAll  a  kozepkorban  divolt.  A  r^maiak  e  czelra 
a  vdrds  fest^ket  tia^^znalUik.  rnelyet  miniumnak  u  neveztek. 
DWbb  a  latin  sz6\y6\  csinall  nevel  altalanositva,  a  keziratokat 
iliszilfi  kepekel.  ha  lobhfele  szjnOek  voltak  is.  miniatur  vagy 
imniiim  kepeknek  ncvezl^k.  MidOn  a  kSnyvnyomjis  es  a  fa- 
metszel  a  koayv  disziteenek  e  m6djai  kiszorilolta,  minialur- 
nak  Deveztek  a  pergatnentre  vagy  az  elefantcsonlra  festett 
h«ebb  kepet 

Az  okori  n6pe.k  s  k6z6lirak  klilOnOsen  a  gorogok  szeret- 
iHk  az  agyag  ed6nyeket  Abnizolasokkal  disziteni.  Mtiv^szettik- 
ripfc  epyik  legjeliemzobb  vonasa  o  kedvtel6s,  melynek  nyomai 
vi*«zavezetnek  a  lcgrej?ibb  korba.  Az  dbrazolasokal  i<?en 
ei^yszerQ  eljarilssal  alUtottak  el6  Az  edeny  falAba  az  6getes 
elBtt  eles  szerszammal  hekarozoltak  az  alakok  rajzolaUil. 
aziitAn  az  alakokal  bekent^k  a  le^rrigibb  idoben  sotetbarna, 
^^^^hU  fekel**  feslekkol.  az  edt^ny  falanak  lobbi  resz^^n  meg- 
tiagytak  az  agyag  termeszetps  saigas  vagy  vorOses  szinel ; 
bben  megfordilva  az  edeny  falAt  fesleltek  fekel^re  es 
alakokori  bagytdk  meg  az  agyag  szinet.  Ambai*  a  re- 
irtbbi  edenyek    fekete,    az   njabbak    sarga    s/.infi    alakjainak 

reszeit  sot6lv0rosre  es  feherre  festettek.  azerl  a  diszU- 

y  lenyegfet  niegis  inkabb  a  rajz  kepezi.  Ehhez  jarul  meg, 

liogy  az    ibrazolasok  jo  resze   rnylhosi.  mondai  es  szertar- 

^isos   taiialmuak,    mindfogva  a    melletl    bogy    diszftm^nyfl] 

Ilit^tnak,  egyszersmind  targyi  jelenU>s6ggel  is  birnak.  6ppen 
',  mint  a  kf^ziratokat  diszil6  szines  minium  ke]>ek. 
Az  agyag  6s  porczellun  ed^iiyekre  f^moxydos   mazzal 
Ifitt  6s   r^ok  6geteU   k^pek  leehnikai  6s  mnveszeti  tekin- 


I 

1 


fti 


tetbeii  megegyeznek  a  mAr  emiitelt  terracotta  kepekkel.  csak 
az  a  kulfimbseg,  hogy  azok  epiilelek.  ezek  pedig  kisebh  ter- 
gyak  diszere  szolgalnak.  Viszont  az  olvosmQveket  diszjtd 
rekeszes  es  be&gyazott  zomancz  kozel  rokooa  a  mozaikDjk. 
A  kOlonbs^  csak  az,  hogy  a  mozaikot  kesz  anyagbol  rakjak 
ossze.  raig  a  zomanczot,  mely  szinten  femoxydos  festekkel 
szinezett  flveganyagbol  van,  por  alakjaban  teszik  a  f^m  targy 
fOlszin^D  k^zitett  rekeszekbe,  vagy  az  abbol  kiv^t  agyakba 
s  azutan  oIvasztj6ic  meg  es  egelik  ra  a  femre.  Limogesban  a 
XV.  sziizadban  kimQvell  zomdnczfestes  vagy  limogesi  zomancz 
nem  egyeb,  mint  n6mi  ra6dosit&ssal  femre  va]o  alakmaza>a 
Qgyanannak  az  e^arasuak.  melylyel  az  agyag  targyakat  festik. 
SzembeszokS,  hogy  a  k^pinis  e  technikai  mennyii-e  nehez- 
kesek  es  a  valosag  utdnzilsaban  mennyire  korlatozottak.  sOt 
sikeri&k  meg  e  szQk  korlalok  kozott  i^  mindig  kets^ges,  a 
mennyiben  a  tOznek  hatasa  is  ketseges  Ehhez  j;irnl  m^g.  hogy 
a  tiirgyakhoz  merten  uz  abrazola>ok  ki>ebb  lerjedelmCIek. 
Az^rt  e  festm^nyek  miiveszeti  toladata  egyedQl  a  szine^ 
diszitfeben  ^il.  A  szinek  ragyogo  fenyel  eppen  az  vardzsolja 
el6.  t.  i.  a  tQz.  meiy  a  termeszebuseget  kolatozza.  Foladatuk 
nem  valtozik,  akar  a  kozons^es  6Iet  czeljaira  szolgala  akiir 
valamely  nyilvanos  6s  unnepelyes  jelent6s4g<l  targyal  diszit- 
senek  oly  abriizolasokkal,  melvekiiek  tartalma  szinten  jeient6- 
seges.  Igy  jH*ldaul  a  inagyar  szent  ki)mnAt  a  zomiiucz  kepek 
ragyogo  szmekkel  diszilik,  a  szinek  pomp^a  gyonyorkddleli 
szemeinket  s  csak  kdnyvb6I  tudjuk,  hogy  e  kt^pek  alakokat 
^br^olnak,    hogy  ez  alakok  kicsodak  es  mi    a  jelentOseguk. 


A  papirra,  vagy  fara.  vagy  vdszonra  fesletl  ama  k^pek- 
nek,  melyekel  keretbe  foglalva  a  falra  fiiggesztiink,  szinten 
az  a  rendeltet^stik,  hogy  disztil  szolgaljanak,  de  azzal,  a  mil 
liazttenek.  nincsenek  oly  bens6  kapcsolatban,  vele  anyagilag 


86 


oem  oly  szorosan  6sszetartoz6k,  nein  mondhatjuk,  hogy  att6l 
szinte  elvAlaszihalatlanok,  mint  leszem  a  mozaik  vagy  a 
fslkep  az  epuIellOl.  a  zom^nczfestm^ny  az  otvosmOtfil  6s  igy 
Invibb.  A  kapcsolat  lazasagaval  karollve  j6r  az,  bogy  a 
kepiras  ez  alkotiisai  kev^sbb^  Uirldsak.  A  nagyobb  5nUll6- 
.^&gnak  a  csekelyebb  tart6ssiig  az  ^a. 

A  tbbbfi^le  szinu  kretaval  papirra  festett.  vagy  inkabb 
rajzoll.  Ogrnevezell  pastel  k^pen  mutatkozik  leginkabb  e 
fniryatkozAs.  an^lki'il.  hogy  ezert  a  fokozoltahb  termeszethiiseg 
Urp*jtl^t  nyiijtana,  nem  is  emiitve  a  kifejezes  elenks^get,  a 
mi  egfezen  hi^nyzik.  Az  6n^IMbb  kdpek  csoportjaban  ennek 
a  Iwhnikaja  a  legkorlAtozottabb.  Kgyps  alakok.  kf-pmiisok 
el6aJlitas^n  kivOl,  a  kcpira:;  tobbi  t^rgyaval  sikerlelenQl  pn>- 
Mkozolt  meg. 

A  vizfeste^  egyszerQ  teebnika,  az  6l6nk  vilagttdsU  6s 
▼altozatos  szinQ  jelensegekei  vidAman.  konnyed^n  veli  papirra, 
tierttlt  hangulatu  mOvekel  alkot  a  mig  azt  akarja,  a  mi 
egysierQ  eszkozeivel  lebelseges.  De  mihelyt  nem  el^gszik 
Dieg  a  srinek  idylljevel,  hanem  nagyobbra  tOr.  a  jeliemzd 
fonn&kat  aknrjn  visszaadni  6s  a  kitejezt\sl  keresi.  azonnni 
^'vklju.  bogy  eszkOzei  a  nagyobb  cz6lhoz  merlen  gvAng^k 
^  vege  a  j6  kedvnek.  A  vizet  mezg^val.  majd  a  m6zg^8 
'izet.  bogy  meir  jobban  lapadjon.  tojas  sfirgajaval,  a  fugefa 
Ipjevel  vagy  egy6bbel  vegyiti.  Az  igy  tokelyesitelt  fesiek 
a«an  nem  foly  6ssze«  festeket  festekre  lehet  rakni  6s  e\6- 
Al^nak  a  finomabb.  valtozatosabb  atmonelek.  az  erfisebb, 
viwikebb  kii'ejezesli  Ibrmak.  De  a  mi  ekkent  veszendObe 
n>Bgy,  azt  nem  pololja  cz  a  nyereseg.  melynek  r6v6n  a  k6p 
mist  mulat,  nem  azt,  hogy  megis  csak  papirra  festett  viz- 
fftttmeny, 

A  kepiras  egym^ssaJ  folyton  versenyz6  kel  elve:  a 
J«zit6s  es  az  utanzAs  kozOl  az  ut6bbinak  min6l  teljesebb 
mtijvaldaitasAra  es  az  el6bbinek  lekuzdesere  legalkalmasabb 


^ 


f 


86 


eszkozei  vannak  a  tempera  ^  az  olajfestesnek.  De  kival 
ut6bLinak.  A  tempera  vizes.  tlleldleg  enyves  festekel  jeleul, 
inelyet  m6g  egy^b  tapado  lolyadekkal  lehet  tokeletesebbe 
tennj  A  kepirasnak  bizonyara  egyik  legr^glhb  technik^a. 
A  XV.  szazadbeli  olasz  kepir^s  a  form^k  utanz^anak,  a 
rajznak  tdkelyel  a  szfnek  iitiinzasanak  e  hatalmas  eszkOze- 
vel  egyesitven.  a  turmeszelhtiscgnek  els6  nagy  gyfizeltnel 
vlvta  ki.  lJ*?yari  akkor  ntltiiiit  NemelalfoId5n  az  nlajreste>. 
Ez  a  teiihnika  az  ulanzas  hu^^ege  e*;  eI6nksege  tekintetebeQ 
minden  mas  technikal  toliilmuL  a  kepir;^  altal  addig  nem 
ismert,  neni  is  sejtett  hatasl  er  el,  alkaltnas  a  lato^rz^kiink  ala 
eso  e;Tesz  inindens^g  viilaniennyi  jelenpe'rel  ul^nozui,  ra  nezve 
semmi  sem  latszik  lebeletlennek  s  igazan  hatalmassa  teszi 
az  ecsetet.  Elsajdh'tolta  csakhumar  az  olasz  k^pirds  is.  Annal 
inkabb,  inert  min^l  nagyobb  tenneszelhOs^g  iranti  rtyongo 
lelkeiJede.HebeiJ,  arra  valo  niuho  UirekvesebeD  annak  hianyat 
elenken  erezte  es  lazas  izgatottsaggal,  de  sikertelenuJ  kereste. 
Mikor  birla,  a  mire  szflks^ge  volt,  s  a  mil  Nemeialfold  m-ntha 
els6  sorban  szamdi-a  talalt  volna  f6l,  gyors  egymasutanban 
vlvta  ki  a  rajzolo  mflveszetnek  f^nyes  6s  meg  f^nyesebb 
diadalait.  Ekkor  kelelkeztek  azok  a  jelentfe  tartalomra  es 
liefejezetl  szepsegre  nozve  5rdk  ber^sd  alkoti^sok,  melyek 
mondhaljuk  Gn'tnland  Tirokus  havatOl  a  forro  szerecsen 
homokig  mindeniitt  p^raLlnn  erki)lGsi  kincsei  az  emberis^- 
nek,  hataijuk  megmerhetellen,  Homeros,  Danie  es  a  t6bbi 
nagy  elmek   irodalmi  alkolasait    messze  foliilmuljik. 

A  k^piras  ennyifele  techDikajaban   eDnyiCelekepen  nyil- 


vanul  a  szep. 


Ket  kdrulmeny  mas  H  m^  szempontbol  tal^lo  vilajrol 
w.(  .1  mondottakra. 

A  fran<'j:ia  mflv^szek  e^  re^ze  a  parisi  Champs  tlysecs 
eri  .SzaloDJdbol  kilepvo.  ku)6n  egyletet  alapitotl  ^s  kiili^n  evi 
larblot  rendez  a  Champ-de-Mars  ogyik  palolajaban.  A/ 
utbbbi  tkrlalban  a  mult  ^.vben  a  szobrokon  es  fesUnenyekeii 
kirul  a  mQveszi  ipart  t^gyakat  is  folvettek.  A  fnmczia 
/biyoiratok.  s6t  a  napi  iapok  is  nagy  jel€nl6s6gfi  esemeny- 
kent  QdvOzdlt^k  ez  intezked^t,  mint  olyant,  mely  hivatva 
van  a  nagy  es  a  kis  raiiv^zetek  kdz6tt  eddig  tell  fe!?zeg  es 
I  iogo9uIallan  megkiilc^nbdztet^t  megszuntetnL  De  az  orommel 
LmvuU  kit()rt  a  kesera  panasz  ^  a  szemrehanyas  az  allam  ^s 
^B  U.rsadalom  ellen  azert,  bogy  a  XIX.  ^zazadban  a  mQve- 
I  auteket  k6t  kasztra.  a  szabad  es  a  szolgat  mQveszetek 
kasz^j&ra  osztjak.  bogy  az  el6bbi  ka^ztot  mindenfele  kivalt- 
^ban  reszesitik,  az  ul6bbi  pedig  alarendeltsegenel  fogva  az 
ailam  gondjaibaa  nem  r^szesUl,  a  ki  e  kaaztheli  mAv^sze- 
teket  gyakoroya,  az  jutalomra^  elismeresi*e,  kivdlcibb  belyzetre 
uem  szami'lbat  sem  az  ;illam.  sem  a  llrsadalom  resz6r6l 
A  kJT^tsagos  mQve^zetek  aldlt  azonban  tulajdonkepen  csak 
is  a  fest^fizetel  ertik.  aimak  uralkod6  belyzete  okozza  az 
ffegedetlensegeL  Nem  r^gen  a  pAri?i  legtekinl^lyesebb  Iapok 
ike  bosszU  czikkben  ostorozta  a  kOzOnseg  egyoldaliisag^t 
el6U6let^t,  mel^Tiel  fogva  az  6pit6  mOveszet  alkolAsait 
^yelemmel  elvezi.  de  annak  mOveszet^L  nem  meltanyolja. 
arra  meg  epenseggel  nem  gondol.  bogy  a  mflve^z  nevet 
tnegkerdezze  EUenben  —  ugymond  —  a  kicsi  piklor  a 
^ftszonra  bamarosan  oda  vetett  akarmilyen  v^ziattal  Dagy 
iiiraevre  tesz  szert. 

Ebben  aliana  az  igazs^gtalaiisag.  £]6kel5,  kivaltsagos 
niQveszelet  6s  plebejus,  alkrendell  raQveszetel  megkuldiibdz- 
tetni  MW^Si  a  demokratikus  elv.  Fedig  ez  az  elv  ma  elelsza- 
baly,  A  szehnl  oevelnek  es  az  ujsagok  is  azt  hirdetik. 


A  muUra  is  szoklak  hivatkozni !  azl  mondj^k,  hogy 
r^gebben,  a  mCWc'szetfk  legszehb  viragziisAnak  idej6beu,  nem 
jsmert^k  ezl  a  megklMQnb^ztetcst.  Ez  az  AWMs  igaz  i?,  meg 
nem  is. 

fiorogorszagban  nem  ii^mprtek  azi  az  arL^ztokratikus 
fogalmat,  melyet  mi  a  inQv^zet  szdval  jeloliink.  Ott  minden 
mtiv^szelet  kezmOvesspgnek  tekintellek,  a  mQv^szek  a  miinka- 
sok  osztaly^ba  lartoxtak  Legelosz5r  is  szembe  f?zt»kik.  bogy 
a  gdr6g  ir6k  rellun6en  kev«5s  ^pitt^sz  nev6l  orokUeltek  meg. 
A  szobriszok  n^vsora  szinle  leljesnek  mondhat6,  de  azoko&I 
meg  azt  veszsziik  6szre.  hogy  kev^s  a  szem^IySkre  vonat- 
koz6  fOljegyzes.  jellemzfi  arioma  sth.  EbbOI  azt  kell  kovelkey.- 
telniink,  hogy  a  g6r5g6k  jeles  szobr^szaikat  sem  lartottak  vala- 
rai  erdekes  egy6niHe(jeknek.  Plularchos  Perikles  ^lel^ben  ezt 
inondja:  -Akar  ZeiH.  ak^r  Hera  szobrUt  latva.  egy  elokelo 
iijii  setn  fog  akarni  Pliidias  vagy  Polyklelo^.  eppen  ligy  nem 
Anakreon,  Philemon  vagy  Archilochos  lenni.»  Loukianos  mar 
megkuliitiboztt'ti  a  szobriiszalot  es  a  tudomjiiiyt.  MOvei  e\6- 
szavaban  letrt  alomlatiisaban  a  szobra-szatrol  ezt  mondat^ja 
a  tudomany  szemelyesilfijovel :   <Munk^  leszesz,  egy  a  nagy 

lOmegbol  es  semmi  egy6b £s  legyen  bar  belOled  Phidias 

vagy  Polykleto-s.  Ha  oly  remekmilvekel  alkotsz.  mint  azoL 
mOveidet  mindenkt  dic?eri,  de  senki  sem  ohajl  hozz^d  ha- 
sonl6  lenni,  mert  barmilyen  I6gy,  kezmflves  ^  nyomornit 
mimkds  vagy,  ki  kezeiddel  keresed  kenyerede!.> 

E  nyifntkozatot  sokrult^kepon  rnagyardzzak,  s  nemelyek 
nem  hajlanduk  szoszerinli  6rte!emhen  venni.  Legyen.  Azl 
azonhan  nem  lehel  egy.'^zerfien  veletlennek  mondani,  hogy  a 
test^szeltel  ilyenfele  nyilatkozat  nines  az  egesz  klasszikus 
irodalomban,  hogy  a  fest6  anOveszettel.  a  leslm^nyekkel  6s  a 
fesi6k  szeni^lyevel  az  ir6k  sokkal  r^zletesebben  foglalkoznak. 
azokat  sokkal  6rdekesebbeknek  lartjik.  A  festmenyeket  is- 
roertet6  leir&^ok  a  gdrOg  szerz6kTi6l  ^okkal  kimeritObbek,  mint 


Wd 


azokf  melyok  a  szobrAszati  mnvekket  foglalkoznnk.  A  Fe^tOk- 
r6l  sznio  adomak  sz;ima  feltflnCen  sok.  Tudjuk.  hogy  Ifihb 
fftl6t  kivalt  Polygnotos,  Zeuxis.  Parrhasius  es  Apelles.  el6kel6 
delet  6Uek:  s6i  a  k^  ut6bbt  meglebetOsen  fonh^j^z^  volt. 
Parrhasins  aranyszegelyO  bibor  pal^tban  jarl. 

A  fesl^szel  tehal  a  gonJgokn^l  is  bizonyos  tekinletben 
ltirtll?agos  roOv^szett^  vdll,  s  pedig  a  mai  panaszok  ertel- 
meben.  Es  mibdl  szarmazoti  ez  a  nyilvanval6  megkfllon- 
toelei:?  A  vala?z  knIasAt  megtal&ljuk.  Aristoteiesnei,  mid6n 
Nyjmolost  (is  festemenyeinek  ethikus  tarlalmat  dics6n. 
Zeaxist  pedig  leszolja.  Mi6rt?  Azert,  inert  Aristoteles  a  fest- 
tnenynek  tarlalmat  meltanyolta.  a  nagyobb  temi^szetbUseg 
irAnl  nfim  volt  erzeke.  Zeuxis  mUv^szetet  ez  ulobbi  jellemezte. 
Birin  a  tfik^letesebb  utanz^  eazkOzeil,  valdszinflleg  a  viaszos 
■festes  tecbnik^Jd^baa,  s  azerl  a  ternieszelhtl.segre  feklelle  a 
ailTt,  s  Abrilzolt  mioden  targyat  nera  ethikus  turgyat  is,  i^gy 
tninl  a  mai  kepfras.  Kzt  tetlf^k  kortarsai  es  utodai  is.  Ea 
^-Uor  kezd  a  mfiv^szel  a  t5l)bi  kfizQl  kienielkedni.  A  renais- 
>"aDce-korhan  a  fi>kozott  tilethflsegre  kepe-s  te<^-hnikaval  a  fes- 
t<^l  mind  hatalmasabba  iesz,  ulobb  kivdlls;igos  mQv^szet- 
k6nt  fdll6tlenfll  oralkodik;  erdekes  egyenis^gekk^  vAinak  a 
fotdk  is  es  szinten  uralkodnak. 

A  mAsik  kftriJim^ny.  Tolstoi  nem  regiben  azt  hirdette. 
Itogy  a  rnOzeiimokut  meg  kell  sz^ntelni.  A  ket  evvel  ezelfilt 
roegjelenl  Hembrandt  alii  Erzieher  czimQ  kdnyv  szinl^n 
*^iit6li  a  intiveszeti  gyQjtemcnyeket,  azt  mondja,  hogy  iizok  a 
Ji  rnflveszeti  alkot^sokal  kiszakitjak  szerves  k(^rnyeze!ukb6l, 
lio?y  ennftlfogva  azoknak  a  mOzeumokban  szokasog  elrende- 
iese  ellenkezik  magiivai  a  mfivc^szettol,  mert  azt  htitiisa  ftil- 
el61  fopzt.ja  meg.  Azldn  hozzdleszi,  liogy  az  egyifliusnielle 
ott  mUvek,  legyenek  meg  oiy  kivdlOak,  a  szep  erzetel 
i^m  elegitik  ki. 


90 


Ime  a  szepnek  es  a  kepir^s  foladatanak  e(fy  oly  ertel-  ' 
mez^sevel     talalkozunk,  mely  nein  ismerellen  elottuok.  ^j 

Elfogadom  ez  all^pontot  ^s  elmegyek  a  kepz^milveazeii 
tarsulat  tarlatiba.  Szereny  lakasom  diszeOl  festmenyeket-i 
akamk  vasaroini,  olyanokat,  melyek  abba  szervesen  es  minden— 1 
k6pen  beillenek.  FOl  es  ala  j^va-  aiig  talalok  egyet-kettSL  i 
Szamos  szep  festm^ny  van  ott,  de  a  legtobb,  t^gyanaJ  fogva  \ 
nem  lakasunkba  valo,  mert  nem  6bajtjnk  mindennap  latni.  J 
Vegre  talalok  olyanokat,  melyek  targyuknal  fogva  niegl'elelne-  * 
nek,  de  azok  meg  pleine  air  k^pek  es  m^rsekelt  vilagiUisu 
szoLAm  falarol  mindegvik  nagyon  is  lerina.  Azzal  a  tapa.szta-  ^ 
latlal  iavitzom  a  l^irlatbOl.  hogy  a  festmenyek  Icgnagyuhb  resze  j 
nyilviinoK  gydjtemeny  s'/Anvdva  kesziill  es  <*.sakis  oda  val6.      -ij 

Keresem  e  tuneraeny  ok4t  es  k5nnyen  meglelem.  Nyil-  I 
vAnvalo.  bogy  a  mQveszek.  kik  e  nuiveket  festellek.  oly   fbl-  ' 
tbgasb6l  induUak  ki,    mely    a    leslmeny  diszit6  bivatasat,   a 
mihez  aina  szerves  kfirnyezel  szUkseges,  egeszen  ineU6zi.  Ez 
a  kepiras.  megfelel6   technikai  eszkftzok  birtokdban    az   esz-   , 
k6'z6khd7.  alkaimazza  folfoga^at,  azok  szerint  tlizi  ki  czeljfit  es 
ari-a  villalkozik,  hogy  az   erkdl(\si  es  pbysikai  vilag    mivoit^t 
(irlelmezze,    kifejezze.     Nem    a    diszitesl    tartja    toladataaak 
hanem  ezl,  tehat  a  kepnek  jogosulisagat.  osszes  czeljal   ma- 
gaban  a  kepben  latja.  Az  ilyen  ielt'ogasu  fest^zet  a  nyilvanos 
gyOjtem^nyek,  nem  lakasok,  az    Qsszes^g    ^    nem    egyesek 
szimAra  dolgozik.  Mikor  Zeuxis  es  Apelles    festeltek.    akkor 
(Joriigrfrszilgban  is  voltuk  keptdrak.  A  renaissance    lasleszet 
ellendlllmladan  haWisa  hozia  letre  a  mai  gyiijlemenyekel. 

Sokfele  irany  uralkodik.  vagy  helyesebben  sz6lva,  sok- 
f6!e  jelsz6  jarja  ma  is  a  fest^szetben  :  pleine  air.  impressionis- 
mus  ^  itibb  ilyen.  E  szavak  nem  uj  elveket,  eddig  istneretien 
igazsdgol  jelentenek :  rdgi  igazsdgoknak  osupan  i^  kifejez^sei. 

De  ne  vegyiik  azokat  Ures    szavakkal    valo    jat^knak. 
Van  ertelmUk,    Azt  jelenlik,    hogy   lij    fe  lijabb   kiserleleket 


91 


ik  a  fesl6k  a  r6gi  igazsagok  rain^l  leljesebb,  Idki^lelesebb 
megvalusit^iira ;  azt  jelenlik,  hogy  hivatott  mQveszek  ujb6l 
t^  ujIh>1  a  tennti-szelhez  fordulnak,  azt  rajonga^ssal,  odaadassal 
riz.'-pljak.  taiiulm^nyozzak,  A  ki  ezt  teszi,  az  nagy  munkal 
v^ez,  azert  egy  hamamsan  odavetett  v^zlat  is  egesz  erdem 
u  hirn^vre. 

A  fesl6  mflTfezetnek  kivMtsaga,  uralkod6  helyzete 
tehai  nem  mesterkelt  valami ;  annak  erkolcsi  jelenl6s6ge  van. 
E  moveszel  az,  mely  mindig  visszater  a  lerm^szethez  6s 
mflveivel  mindny^unkat  elvezet  ahhoz  a  forrAshoz,  nielybfil 
az  akarat  ereje,  a  lelek  eg^szsege  ^s  az  ^letbez  vai6  kedv 
esflrgedez.  A  ki  a  kepfr^  karjain  e  lomlshoz  jir,  nem  fog  a 
«ne  Imntyai  mellett  a  hindu  nirvana,  a  nem-akaras.  az 
^leltCl  vai6  lemondas  ol^be  meiiekulni. 


Pasteiner  Gyula. 


I 

I 


Hosszii  ideig   a    ierm^sselphilosoph ia   elnevezesnek 

term^szeduclosok  kozottegy^ltal^n  nein  volt  j6  hfrneve.  A  liido- 
manyok  lyj^sziiletese  korszak^ban  inaugiiralt  kis^rteti  kutaUs 
niOdszere,  mely  a  jelen  sx^zad  elej^tfil  kt^zdve  o]y  meglep6 
gazdag  sikert  aratott.  az  elmeleli  [ihysikiinak  Hw/geus  es 
Newton  napjaitnl  val6  nagyszerQ  halad^ai  Ola.  a  term^szeti 
jelensegek  kutaloiban  mindinkibb  megerlelte  azt  a  meggyO- 
z6d6st  bogy  a  termeszet  felisiner6se  a  mathematikai  okoa- 
koddssal  egybekapcsolt  inegligyelesi,  illetve  kis6rleti  eredme- 
nyek  nyomftn  6rhet6  el  a  legbizlosabban.  Mindaraeliett  a 
sz6zad  eiej6ig  a  philosnphiai  gnndolkod^jsnak  a  term^szet- 
buvArok  ei6tt,  kiv^ll  azi>knal,  a  kik,  mint  ez  a  pbysikusokra 
n6zve  kOli'nidsen  szlikseges,  a  tiinemenyfik  utolso  fell^teleiv 
foglalkoztak:  meg  mindig  nagy  volt  a  bec.^sulele. 

Kant  ' Metaphysisch^*  .hrfanffsgriinde  der  Nntttt^ 
wvtserwchaft^  cztmti  nitivel.  a  meiinyiben  ludumast  szerez- 
tek  r61a,  a  lerm^szeltud6sok  is  nagyra  becsQltek.  De  inkabb 
difTserl(^k,  semmint  tantiimjinyozlak.  A  mikorpedig  a  physika, 
dn  kOI5n<)sen  a  chemia  fqlSd^se  a  sloerhiomelria  Iftrvenyeire 
voKelell  6s  ezzel  a  Kant  valkitta  dynamistikus,  vagy  belye- 
nebben  plerotikus  n6zet  helyett  az  atomistikus  nezet  erael- 
k«doli  6rv*:*nyro;  Kant  elmelele  lassankinl  elvesztette  a  kap- 
Cftolutut  u  lentieszettudomaiiyakkal. 


ra     I 

u 


98 


Es  ez   a  szakadas   meg   leljesebbe  Till   a   Kant  utAni 

phOosophiaban,   tnid6D  a  Fichte,  Schelling^  Hegel-fele  ir^y- 

zatokkat  oly  p^ly^ra  t^velyedetl    a  philosophia,  a  nielyea  a 

lerme^zeltudomanyokkal  a  legelesebb  ellentetbe  kellelt  bonyo- 

idiinia.   Mig  ugyanis  a  termeszettudominyok,  elin^leteik  leg- 

fcbh  krileriiunak^nl,  a  tapasztal6s  utj6n  eszkOzIendO  igazolfiat 

negkdvetelik :   a  Kant    utani  n^tnet   idealistikus  philosophiai 

irek  a  tapasztaliist  teljesen  melldzt^k  es  felszines  ana- 

>6\  es  basnn)6s^gokb(')l  kiindulva  allitottdk  fel  elmeletei- 

^e*,  a  nelkUl,  hogy  legalabb  az  alapfogalmak  megbizhal6si- 

lettek  volna  kelld  tekintettel.  Ezektol  a  rendszerekt6l  nein 

MhM  el  a  genialiias;  szerzoik  nagy  tekintelyre  is  jutoUak 

lUluk;  hogy  azonban  maga  a  philosopbia.  mint  tudomany, 

Mm  avert  velok.  sfit  azon  eles  ellentel  kovetkezt^ben,  mely 

ilyrnudoii  kozte  6s  a  terraeszettudomanyok  k5z6tt  mindjobban 

ifejirjdotl:    helyzete    id6r6l    idfire    larthatallanabba   lell,    ezt 

lit   bizonyitja   e  tudomany    mai  valsagos  allapota^    mely 

szinle  kdveteli  a  reformol. 

^K       Midt^n    a   Schelling-   es    Hegel-Me   iskola  onkenyszerQ 

^■^galnrnalkotasa   eg^szen  elidegenilelte    a  termeszelludosokat 

^■philoFophidlolrillalanossA  vfili  a  meggyfizOdes.  hogy  a  philo- 

^Boi'tiiai  gondolkodAst  teljesen  mell6zbetik.  a  mennyiben  az  6 

^^K6]jaikra   a    tapasztalt   tenyeknek    mathemalikai    keplelekbe 

'al6  egyszerfi    osszekai)fisolasa   leljesc^n  eiegsegt^^^     llym6don 

^  szazad  ko/e|>e  fel6  bizonyos  malheniatikai  IbrrnaJisnius  jOtt 

^J6tre  az  elnieleli  pliysikdban.  mely  gyakran  a  kiindulasul  szol- 

^Btk'  fnjtev^ek   kriUka   nelkul    vak>  ellbgada-'^a  alia!  a  val6- 

signak   meg   nem  felel6   vagy  eg^szen   jelent6s6glelen  ered- 

nienyekre  vezetett. 

De  a  term^zettudomany  hosszabb  idOre   megsem  ii^l- 

HkQluzhette  'a  philosophiai  gondolko(3ast,    a  mint  viszonl  a 

lermeszettudom6nyi  mddszerek  a  pbilosophiai  kulalasra  vol- 

^  befolyassa]. 


iH 


Igy  larl^nt,  ho^y  ma  mar  tudAsunk  e  ket  lartominya 
mtndinkabb  kozeledik  egymas  fele.  A  philosophia  mai  stadiu- 
maban  a  rendszeralkoUs  korszakan  tul  van.  E  helyett  ke- 
vesbb6  fenyes,  de  biztosabb  utat  vdlasztolt,  midfin  az  egyes 
problemakal,  a  hoi  lehets^ges,  a  tapasztaldsra  lAmaszkodvji 
targyaya  A  mai  philosophia,  ugy  mondhatni,  az  ismereltan 
jelvgnye  alatt  kijzd,  azaz  kiilonds  siilyt  fektet  az  ismeret- 
szerz^s  fell^teleire.  Ebben  a  pontban  pedig  a  term^szettudo- 
mfinynyal  lalalkozik.  mely  .szinten  a  phiiosophiinak  ezen 
r6sze  irant  erdekl6dik  ieginkabb. 

Altal^ban  mondhat^juk.  bogy  a  philosophiai  es  a  term^- 
szettudomanyi  kutatAs  modszer  tekintet^ben  iljabb  idSben 
mindinkabb  usszelalalkoznak.  A  mint  a  termeszettudoiiiAny- 
ban  (^vszAzadok  6ta  tf)rtenik.  jelenleg  a  philosophia  is  ugyan- 
azon  inridon  kezd  feitegel^seibez.  ^s  a  hoi  c-«ak  IfJietseges. 
rajta  van,  bojiy  eredmenyeil  taftasztalatilag  is  igazo^a. 

Ez  az  eljaras  nagyon  kiihinbazik  az  idealistikus  rend- 
szerek  alkotAsA(6l,  melyek  a  tapasztalasnak  teljes  lenezesevel. 
nehAny  kritika  n^lkiil  felalhlotl  elvbOi  kiindulva,  se  jobbra, 
se  balra  nem  iiezve.  k6vetkeztetesr6l  kovetkeztetesre  baladva 
allitott^k  fe!  a  levegfiben  fiiggC.  habAr  magJiban  v^ve  talAn 
logikai,  de  a  vai6saggal  egyAlfalahan  meg  nem  fcrfi  fogalom- 
rendszereiket.  Nem  kell  azonban  Jiiniuink.  bogy  ez  az  eljdras 
egyedul  a  philosophia  hOne;  hasonli'i  eljarasl  talAliink  ra6g 
a  lerm^szetludomAnyok  kdreben  is,  csak  azzal  a  kiilonbseg- 
gel,  bogy  itl  a  (imemenyen  eszkdzc>!heto  igazolAs  lehetds^ge 
rendesen  fenforog,  s  ekkent.  kepesek  vagyuiik  a  felalhlolt  sza- 
balytdl  eUerO  eseteket  is  indokolni. 

PelJanak  okj't^rl. :  ismereles  a  gazokra  nezve  az  a 
foiilos  szabaly,  mely  szerint  a  gaz  iMogatanak  6s  rugal- 
massAginak  vagy  feszults6genek  szorzala.  a*  viz  fagypontja 
alatt  273  Celsiiis-lele  foktol  szamitott  h6mers6k6vel  arAnyoB. 
Ez  a  szabAly  azonban.  ha  a  dolgot  szigoriian  veszsztik,  eg^nk 


U5 


ca2m  sem  ail  pontosau.  haneni  csak  megkozelitoleg  es  csakis 

bizouyos  hotnersekleti  ^s  nyomasi  vigzonyok  haUirain  belOl. 

!^  all  ez  niinden.  ugynevezett  lenn^szeii  ti>rvenynyel.  Teny- 

valaiuennyi   csak   inegkozelit^snek   tekintendd,    mely   a 

fft6l   lobb4-kevesbb6    kiildnbdzik.    Csakhogy    mi    arra 

szfink.  hog^y  ezeket  a  zavarj;asoknl  a  Itinein^ny  lypikiis, 

ifireszeUil  kivdIa3Z:^ziik,  luigy  ekkenl  a  lermeszeli  jelen- 

mint  egyes,  kOnnyeu  attekintheUi  reszleljelensegek  hal- 

,t  lehessen  lekinteni.    lia  pL  a  kifeszilelt    dr6l    rugal- 

^t  illelcileg  Ilooke.  angol  tud6ssal,  ki  e  liinemenynyei 

foglalkozott.  felallilom  a  t^lelt:  «Sic  vis,  ut  tensio» : 

r  a  feszilo  suly  es  a  dr6t  hosszabbod^sa  kdzOtt  a  lehelfi 

szerflbb   nexust  felletelezleni.    A  kiserleti   pr(')ba  ineg- 

u,  hogy  tenyleg  helyes  e  fellev^s.  de  raegis  asak  meg- 

iit6leg.  merl  ha  ponlosan  merek.  azl  latom.  bogy  a  neve- 

t  (jsszefiigges   jiz   egyinast6l  fflggo   ket  mennyiseg  k6z6tt 

enl    fRJezendd  ki,    bogy    az  egyik    a    masikuak  halvany- 

ertekei  szerini    kepezetl    haladvanynya!  egyenI6.    S6t  a  leg- 

osabb  physikai  Idrvenyek.  mint  pi,  Keppler  bolyK6moz- 

szabdlyai,   melyekbOl    Newton   a  nehezkedes   Itirvt^ny^l 

He  le:    rneg  ezek    a  tOrv^nyek  is   csak  mint  mcgkozpli- 

k  szerepelnek.  minthogy  a  bolygbk  koz(»lti  kolcsoiiGs  von- 

p^Iyamoz)j(^siikat  haborgatja. 

kA  lermeszett)en  lenylej^  el5fordulo  jelensegek  sokkal 
Qyodaima^abbak.  mini  azoknak  kepzeletiinkben  alkolott 
[Jflk.  :?  azert  nem  is  fejezhelok  ki  rovid  torveny  segUseg^vel, 
nthog>'  szAmos  felleteltCl  e;;  ktirillmenyt^l  ftiggnek. 

teA  terrn^szettudomanyoknak  azon  agai.  melyek  a  szer- 
eu  ternieszettel  foglalkuznak.  a  mulbf^natikai  in6d.*zerben 
ilinas  segedeszkOszt  talaltak,  iiiely  Netrion  ideje  ota  mind- 
ii»kil»l>  elterjedt  6s  az  egesz  physikai^  kutatasnak,  merl  errdi 
*W  itt  820  els6  sorban.  lij  iranyt  jeldlt. 


m  mttbmmtiktk  w^dtaen  tdbb  izbeti 
lif  ^  a  ■  fwiyrtinlngiihun  6s  a  lofri- 
«M8  —  cnh#f  aikerrel.  Mert  hissen  a 
idmtefea  csak  ou  lehet,  bol 
vkMBTfaan  A116  eleniekkel  van 
vain^  a  bol  IttUn  mMdcmdaaer  allithato  fel.  a 
maly  u^lkQl  nBiuitUauuk,  iniot  ex  a  Herbari-fele  psrcbo- 
lutla  la  miliar  l«v«tOb0&  f&gg. 

A  tarmiiMMadoaiAnirok  aaokil  a  flteyes  endmtoydkei. 
iift«Mrvl(^  aa  ilial»b  korbaa  Mmatotni  birtak  as  rodyekm 
l<  in   liteaMu  bMa^sfc^rOl  NHeg 

ti,.,. .,,,...,»  *-.  a  Upatttalali  fbtytottos 

nmTwm  nnf^  iniwiiipaBgHBW 

VBS^mVBBBBIMI  *Bb  «Vai^  m 

iNir    *K   «B    «a^^H  ^P^HI^^^^Nly 
K    ' 


Defaa 


'  '  a  kOKMhu^p   a  katataaA 
/•hernial  i^hnr^r>jr)At  ^  bk 
ikk     on  Mftns    Ml«9i^   Mtunk;  m 

u    bci^aridtt' 

iK    A  1m>1  a  Hiimr^iK^  mfKibaitilcai 

^aaalaMcJ  a 
w.,innia,  At 

IT 


i>7 


miDilenfelCl  nyill  kerdesek  kornyekeznek,  mint  tatong6,  fene- 
1  melysegek. 

T6rekvesilnk  u  termeszettudom&nyokban  oda  iriUiyul, 
hogy  a  fogalmuknuk  olyan  rendszer^t  iparkudiink  lelallitani, 
roely  a  valbsaggal  dsszhangban  van.  Nem  birjuk  azonban 
tax  a  rend.szert  oly  m6d(m  niegalkotni,  hogy  benne  ellen- 
nond^sok  ne  forduljanak  eI6.  £pp  a  tnndamenUlis  fogalmak 
wok,  meiyekben  ily  neh6zsegek  rnutatkoznak.  F6leg  a  szer- 
vi«  termeszelben,  :i  meiynek  dolg£ban  meg  sokkal  hatrabb 
iPijjyunk,  mini  a  szervetleu  viMg  jelensegeivel  szemben. 

Eddigele  meg  nem  sikertill  oly  a]taId.nos  fogalomrendszert 
alkotnL  mely  a  (erm^szet  jelensegeinek  teljes  mortekben  megfelelt 
volna.  Meg  legtobb  sikert  mulat  fel  a  term^szettudomjinyok  azon 
^  mely  a  legjobban  eszlelhelfi  es  a  mellell  legegyszeriibb 
>nyokattunteti  fel,  azert  els^nek  is  fejlddott:  a  <ksillag«*kHzaL 
A  lermeszeltudomanyok.  klilCnosen  a  physikai  ludoma- 
nyok  fejIOdese.  a  mathemalikai  disniplinak  tejlodfisevel  van 
^zoros  kapcsolatban.  A  mathematika  niiiidenha  luitalmEis 
stigedeszkOzOl  szotgi^ll  a  physikaban ;  masr6szt  azonban  e 
tiidonijlny  is  lett  szolgalatokat  a  malhematikanak,  i\m\6n  oly 
problemukra  vezelle.  nieiyek  fejlodes^t  nevezelesen  f*l6inoz- 
<litultak.  A  csillagui^zat  a  foldineres  egyszerO  reladalaib6l 
iul6  geometriiil  a  gSrbe  vonalak  ismeretevel  gazdaj^itolla. 
isillayaszat  volt  az  az  aga  a  termeszetludoiuariynak,  mely 
elOszOr  velte  lei  a  tudomanyos  rendszer  alakjal.  Mert  ezen 
ioinanyban  a  jelens^geket  csak  ^.szlelni  kellett,  nem  pedig 
rlelek  ulj^n  azokiioz  kerdeseket  is  intezni,  mint  ez  a 
vilag  lobbi  tiinemenyeivel  szemben  sziiksi^ges.  A 
ik  tiinemenykor,  mely  valaniivel  ktedbb  indiMl  tejtddes- 
a  mechanika  volt,  es  vele  a  csilla^aszaUal  kapvsolalos 
inechanika,  melynek  alapkovet  Newton  rakta  le  :  a  gravi- 
i6  Ifilfedezesevel.  A  folyadekok  es  a  legnemU  testek  niecba- 
"^ik^a  sokkal  kesObbi  keletO  ;  e  tekintelben  fontos  l6pc36fok 

Aitieoiftvuin,  7 


^ 


100 


l^tjiik.  E  kel  princi[*ium  goadolkodasuxik  k<^t  fokategoriajdnak 
felel  meg:  a  substantialitas  es  a  variability  katexon^janak. 
Az  eh6  a  r^^  kor  term^szettudomanyahan  volt  az  uralkodo. 
a  ni^odik  a  jelenkoriban  az. 

A  regi  nezet  a  termeazetet  alapjaban  vaitozalian  reszek- 
\f6]  allonak  Allitja  oda,  mely  reszekb6L  raintiia  karjuk  volna. 
hata^ok  indulnak  ki;  ezeket  a  hatasokat  kezdelben  sokfeleaek 
gondoltak,  ijjabban  r-nak  a  vonzsLst  es  a  ta^zitast  ?ettek  TeL 

A  jeleiikori  n^zet  azehnt  a  hata:s  a  todolog  es  az 
anyag.  a  mely  problf^majahan  annyi  elleamondaso&t  r^t, 
Isdsank^t  b^tterb€  szorui :  a  mai  pbysikaban  tuJajdookep 
njncfl  is  m^  azerepe,  mint  bogy  a  hat^kepesseg  terbeli 
elhelyezese  .szamara  alapul  szolgaljon. 

Nem  lagadhatja  senki.  hogy  ez  a  felfog^  nem  feldrie 
meg  jobban  a  mai  nap  az  egesz  pbysik^ban  uraIkod6  media- 
nikai  felfog^snak.  mint  az.  mely  a  jelensegeket  ktiloDfele  tlui- 
dumok,  azaz  aiiyagok  jelenl^tebol  akarta  megmagyaraztiL 
A  feny  eu  a  b6  jelens^geire  n^ve  mar  a  szazad  elej^Q 
megddnthetetleo  kiserletek  alapjan  kimutalt^k,  bogy  ezek  a 
tfinem^nyek  ku\6n  feny-  vagy  hottuidum  letezeset  kizarjak 
^  hogy  e  szerinl  mas  okot  kell  kere^nunk,  melybol  amu 
Idnemenyek  I6lrej0velel6l  kiiuagyarazni  lebessen.  A  mecha- 
nJkai  ttinem^^nyoken  latjuk,  hoj^y  valamely  halas  csak  akkor  "^ 
jf'in  Itlre,  a  middn  egyszersmind  muzgast  veszunk  eazre.  Ez 
a  tapas/.talas  arra  vezetelL,  bogy  a  tobbi  pbysikai  jelensege- 
ket is  mnzg&si  tiinemenyekkel  magyarazzuk.  Van  eset,  middn 
a  n»ozgAst  tenyleg  lathatova  leheljuk,  mint  p.  o.  a  hangzo 
testeken,  de  a  f^ny.  h6,  elektromoss^  vagy  maguesseg  ese- 
t6ben  ez  nem  lehels6ges, 

Nem  kell  liinniink.  hogy  ez  az  irany,  mely  az  anyag 
fogalmat  huturuzottan  hatterbe  szoritja,  a  chemiaval  nem 
f^rne  6s^ze,  mikont  ez  inlitn  els6  pillantasra  l^t^zik.  Ha  a 
cb(?mia  legujabb  I'ejlOdestU  jobban  szemiigyre  veazszUk,   ugy 


]0t 


art  litjnk,  hogy  a  chemiai  valentia  fe  az  elemeknek.  mint 
teLsrik.  sorozatot  alakot6  kapcsolocJasa,  nem  is  beszelven  az 
l^jabbkori  thermochemiar6l.  .szinten  a  mechanikai  felfog&s 
Tel^  h^lik. 

A  physikai  tudomanyok  leren  e  szerint  egys6ge?  n^zet 

van  keszuldben.   kivAnalos    volna    ha    iigyanezt   a    szerves 

*nntezet  jelensegeirrtJ  is  e!  lehetne   mondani.    Ezen  a  I6ren 

azonban  jelentekenyen    nehezehh    a    tud^s    dl1d?a.     Az  ^lel 

problemfija  oly  bonyodalma^*.   hogy  alig  van  rem^nylink  oly 

Ikedvez6  elmelel  feltalalasara,  mini  a  milyen  a  szervetlen 
Ifl^ban  az  energia  elm^Iete.  A  szerves  6let  problemi^At  el 
Wm  valaszllial.jiik  a  letlink  nagy  problem^ji^lnl,  vagyis  a 
wank  mifsteriian  ntagninndtdl;  az  itt  folmerillft  k^rdesek 
Bundenfele  a  gyakorlati  philosophia  bat^r&ra  csapnak  dt. 
Rwn  a  t^ren  'kfll6n6«en  fonlos,  hogy  a  kulat6  folyton  tartsa 

K^mmel  a  lermeszettudomany  ovalos  m6dszer^t,  mely  caak 
t  a  k6velkezle!est   ismeri   el,    mint    lel.jesen  megbizhatol. 
niplyet  a  lapasztalAs  nyoraan  verifikilni  lehetett,  azaz,  mely 
!^ki  eszrevpvAsiink  hatarain  tiil  nem  esik.  F.  szerint  a  ter- 
ife^zetludom^lny  oly  t^ny  fcltal^lasiira  nem  is  nyvjjt  remenyt, 
iriy  a  dolog  lerm^szetenel  fngva  illandOan  Irilepik  az  4rz^ki 
!pevev6s  hatarain,  hanem  Teladata  ez  esetben  osak  annyi- 
in  Allhat.    hogy   a  jelensegeket  oly  rendszerbe  szedi.    mely 
lapasztalaltal  mennel  jobban  mepegyezik. 

A  mi  pedig  ezen  a  hataron  tU!esik,  az  orokke  felismer- 

■tetlpn  regi6ban  fekszik,  az  <ir()kke  liypothesis  rnariid,  mely- 

<'sak    annyit    kivanhatunk,    hoj^y    ismeretes    lapasztalati 

lynyel.   vagy    ez  idfi  szerint  elfogadott   mAs   hypolhesissel 

'ent^tben  ne  legyen. 

Ezen  szigoni  nezet  szerint  a  szerves  vilag  sz^mos, 
ilan  legtobb  problemaja  ttrokosen  a  probleraa  aJla.^pontjin 
>R  maradni.  A  hypolbesisek  kigondolfisa  al6l  a  term6szet- 
^J6<>  kordJitsem    szabadnlhat.    Hypothesis   n^lktil  tiultim^ny 


lOS 


sem  lehetseges,  mert  a  kdvetkeztetesek  l^nczolata  neni  sza- 
kithato  meg  ott,  liol  a  lapasztalas  vezel6  keze  elmarad. 
AzM  a  term^szeltudomanyban  6pp  Ogy  fogunk  hypolhesise- 
ken  nyugvo  rendszerekei  feldllitani,  u  mint  ezl  a  philosophia 
teszi.  Hogy  ezcn  rendszerek  k6z(il  itt-ott  az  egyik,  mint  a 
k^rtyahaz,  Osszeomiik,  azl  is  varhatjuk^  a  mi  az  uj  rend- 
szerek  relalll)ta^aL61  tegkev^sbbe  se  riaszszon  vissza.  mert 
ennek  az  epitesnek  es  rombolasnak  megis  mindig  van  biz<»- 
nyos  aiJando  maradvanya.  Megmarad  legalabb  az  alap,  mely 
a  tapasztal^is  sziidrd  talajan  All.  A  mint  Pomcard  franczia 
akademikiis  theorelikai  optikajiiban  mondja,  ha  ma  a  feayre 
nezvo  feliillitott  aetberfinllain  plnielete  megdontetnek  is,  ey^Kal 
m6g  azok  a  dilTerentiai-egyenlelek,  melyek  a  fenytiinemenyek 
elemei  ktizotli  kapcsolatol  kifejezik,  legkevesbbe  sem  ingal- 
tatn^nak  meg. 

A  termeszelphilosophia  e  szerint  sok  problemat  vel  fel, 
a  roelyeJc  megr<^t6sre  varnak,  k^sz  rendszerr6]  teh&t  m^ 
ma  sem  lehet  szn.  A  physikai  tudoaianyokban  a  tegiijabb 
idd  6ta  ismerunk  ugyan  egy  oly  altalanosan  ervenyes  tor- 
v6nyl,  mely  az  eg^sz  szervetlen  viiag  szamara  fennall,  s  ez 
az  energia  megmaiadasdnak  lorvenye.  az  a  torveny  t  i., 
raelynek  *5r!elmeben  az  energia  iijb6i  keletkez^se.  valamint 
megsemmisijlese  egyanirit  lehetetlen.  Az  energia  maga,  hely- 
hez  nem  kOtOtt,  l^nyegeben  isinerellon  hal6szer,  melynek 
helyvdltozasa  a  kdzeg  mozgasa  es  a  mozgjis  kiizlese  iMjjin 
megy  v6gbe.  A  kozej?  kiilonlele  megrezzen6se  erzekeinket  is 
kul6nbdz6  mbdon  inditja  meg.  es  ekkent  mini  feny-,  l»atig- 
vagy  hOerzes  hat  reAnk,  vagy  mint  eiektromossdg  vagy  mAg- 
nesseg  eszlolhetC. 

A  physikai  tudomanyoknak  ezen  legfdbb  tdrv6ny6t,  az 
energta  megmaradasa  tdrveny^nek  nevezzuk,  a  niia  sz61d 
elm6lelet  enrrgeiika  newel  jeloljiik.  Az  energia  lorvenye 
tulajdonkep  nem  cgy^b,  mint  gondoikod^sunk  egyik  ataptete- 


!03 


kalmazu^a  a  terrneszeti  jelensegeki-e  :  •  Ex  nihilo  nihil 
il  fit  ad  nihilum.i  Vagy  meg  mas  oldalrbl  feltbgva 
igy  is  kifejezhel6 :  « Causa  aequat  elTeclum."  Ezekbfil  a  t^te- 
kkh6\  indnl  ki  JnJius  Robert  Mayer,  heilbroani  orvos 
okoskodisa,  mely  ot  az  energia  torvenyi^nek  Iblfedez^sere 
vewtle.  A  (orveny  lapasztal&si  verifikalas^val  kiiloni^sen 
•hm^  PrescoU  Joule  foglalkozotl,  hololt  Helmhollz  «Uber 
'lie  Erhallung  der  Kraft*  c.zimO  hires  ^rtekezeseben  eira^leti 
i)hysikai  elvekbdl  indnit  ki. 

Az  energetika  azonban  jelen  Allapot^ban  t-sak  a  physikni 
ekre  n^zve  alkol  elfogadhato  elmeletet.  A  phyi?iologioi 
yekel  illetoleg  csak  feltetelesen  helyesnek  oiondhatnok. 
ezea   a   tereu   a   verifikdlas   lehetdsege  rendesen 
yzik.    Meg    kev6sbbe    hivatkozhalunk    term^szetesen    az 
rcia  lorvenyere   a  physikai  folyamatok  regi6jAban.  minl- 
i(t)'  ezen    a  teren   a    merlekel    legtObb  esetben  tfik^telesen 
n^ijlozziik, 

Ime  a  l"6bb  uramlalok,  melyek  napjainkban  a  termeszet- 
phiiosophi^ban    uraikodok.    Hogy    ez    uramhs    kfllond.sen    a 

I  physikai  tudomanyokat  6rinti,  ez  a  dolog  termeszeteb<5l  folyik. 
toelyoek  megfeleloleg  a  [ejl6des  az  egyszerQbb  esetekb6l  indiil 
I,  a  mint  ezt  a  termeszeltudomanyok  ibrtenet^b^jl  vildgosau 
ptt«Hjuk.  A  biologiai  tudomfinyok  koreben  az  energetikahoz 
^oglmt6  ^Italanos  ehnelet  ma  meg  nem  letezik,  minthogy  az 
''•II  Rilmerult  elm^lelek  mind  (?sak  kisebb  kOrre  szoritkoznak. 
^^      Hogy    miiyen  lesz   az  onergelikanak  az  a  resze,    mely 
^f  szerves  t^let  jelensegeinek  ertelmez^et  lbg.ja  eszkdzdlni,  errdi 
roost  m6g  csak  nemileg  megbizhalO  fogalmat  sem  igen  alkot- 
unk. 

Heller  AgoaL 


I 

i 


A  M&ria  Dorottya-egyesQIct  :iUal  rendezelt  el6adasok  soroxaUbol. 
Eloadalolt  1892.  febni^r  25-en, 


A  mtiv^zi  phantasia  bizonvAra  egyike  a  le^erdekese 

s  le^ta^abh  prohlemjiknak,  mely,  mini  majdnem  minden  psy 
cliologiai  prohlema,  a  tudoniAnyok  eg^z  sor&nak  kftrehe  vi 
A  psycliol(jgia   legsz^vevenyoj^cbh  jelensOgcinek    cgyik^t  lA^ja 
benne,  forr^at  az  emheri  elme  legbamulatosabb  terniokoinek 
Az  emberi  nem  ilji^sapanak    rsodalatos    maradvanyait.    ama 
inythusokal.   inftlyek  ?Z(>pseRlJkkp]  s  niolyertelmtisegiikkel  m^ 
ma  is  megrajiadnak  l^ennOnket,  a  kepzeieter6  alkoto  erejeb6l 
magyar^zzuk ;  az  egyt*n    ifjusagat  is  minden    id6ben  a  ke; 
zeleterO  jftt^ka    teszi    oly  szinesse    s   b^jossa.  De  kescbb 
rtiindegyikunk  hord  lelk^ben  egy  kis  paradicsoniot,  raelyel 
phantasia  alkotolt  meg,  a  mult  emlekeibCI  vagy  a  jOvfi  rem 
nyeiti^l.  hovii    az   ^let    bajai    f^l61  rnenekiil.  hahAr  csak    pei 
czekre    is.    S    az    a    nuisik    nrigy    paradiosom,   'a    rnQv6sz 
sz^pnek   a    vil^ga.    ugyancsak  a   kepzeleter6  alkot^a,    mel>' 
ii^lkul  az  i^letet  el    se    k^pzelhetjuk,    inely  ha  elveszne,    tde 
ttink  elviselhetetlenttl  ridegnek  s  iiresnek  I;itszan6k.    Az  i 
dalmak   s    mOv^szetek   ^iete   .s  iorl^nete  csodalalos  vftlto: 
lossugat  mutat^ja  a  k^pze!eter6nek  a  knlOnbf)z6  korszakokban 
^K  nemz(^U*knel,  gazdagsagot.  mely  kifog\'halalIannak  Idtszik, 
mini    rnagu    a    termeszot,    liilvaiiyt,    mely    orok    I'ljsagAval   s 
ifji^sAgaval  a  szenileltinek   kimondhatatlan    elvezeteket  nyujt 


^ 


1U6 


valamL  mint  a  vildg  irodalm^nak  s  mO- 
lelc  6ri^sj  k^pt^ra.  hoi  annyi  alak  van,  s  inindeyyik 
*ti^^ni,  hoi  elmult  korszakok  lelke  szolal  meg  el6tt0nk 
6lt  t^that6  alakot?  Az  emberi  nem  tort^neteben  bizonyara 
Veriite  a  legnagyobh  m0kdd6  erfiknek  a  kepzeleterd.  raely 
inindendlt  felbiikkan  s  mindenuv^  f^nyt  s  meleget  araszt. 
'■^a-e.  ha  r^t6l  fogva  isteni  er6nek  tekintetl^k,  mely  az 
tity^nben  csak  vend^gk^nt  lakozik?  Nem  lehet  az  fMdi  ere- 
''etn,  a  mi  ily  csod{klato^:  mOv^ket  hoz  letre!  De  ^p  oly  ter- 
meszetPF.  hogy  mi  nemcsak  bamiilni.  de  megerteni  is  akar- 
juk  pzt  az  er6\.  NekUnk  m6s  fogalmtmk  van  a  nagyr^l  s 
tiatalmasr^l.  Mi  ttidjuk.  hngy  minden.  a  mi  a  termeszelben 
^  az  emberi  ^lelben  nagy  s  fens^es,  oly  elemek  jdl<^kfil»61 
ered,  melyek  magiiklmn  kicsinyeknek  6s  jelenlekteleneknek 
UlSMnak.  A  ragyogo  napsugir  sOt^t  etheratomok  rezgeseb^l 
lesz;  a  lerm^szet  hatalma-ssftga  legkisebb  reszeknek  altala- 
iiojt  lorvenyek  szerinl  vegb*?nien6  mozpiisaib<il  ?zArmazik, 
melypk  magukban  egNszerOek  s  egyformdJc:  az  emberi  elme 
alkolHAai  sem  kolerobek.  El>be  a  sdt^t  mflhelybe  szereln^^nk 
^?y  pillantast  velni.  s  meglesni  az  emberi  elm^t,  niid6n  az 
*jty^zernJ»6l  ^s  ig^nylelenbOl  a  nagyot,  a  fenyesel  alkotja.  A 
roegertfes  szeuvedelye  az  ujkori  embernek.  gy6nyork6d(ink  a 
?2pphen,  de  meg  is  akai^juk  ^rteni.  Tgaz,  hogy  ritkftn  elegit- 
'■p'jOk  ki  ezt  a  szenved^lyl.  Az  elvezet  magaban  leljes  eg^sz. 
My  nem  tdr  mflsra :  a  megert^  munkdja  vegtelen,  mindig 
juI6,  soha  ki  nem  el^itO.  Az  elvezel  mindig  t6k6letes,  a 
l^e^  mindig  lored6kes.  Legfogyalekosabb  pedig.  ha  az 
ibcri  161ekW51  van  sz6,  melynek  ^let^l  oly  neh6z  megfog- 
Wvft  tenni.  Mily  keveset  liidnnk  az  eintieri  l^lekrOl?  Mily 
•'a6  az  a  psychologia.  melylyel  anuyira  szerelOnk 
'«!kodni,  mig  oly  nagyon  keves  igazi  liid^st  rejt  ma- 
kbaii.  Nem  is  akarok  senkil  azzal  ^milani,  hogy  valami 
fejezelt    megert^^l    adorn    a   mOv^szi   phanta.si^nak. 


106 


Csak  Ut-otl  szeretnera  fellebbenteni  a  ffi-tylat.  mely  ezt 
er6t  ellakarja.  Nem  igerek  semmi  teljess^et  Egy  nek 
szakadozoU  gondolatot  akarok  fejtegelni,  a  raelyekre  ki 
dozasaimban  raakadlam.  Nevezelesen  k6t  k^rdes  szemponr 
jabol  akaroin  nezni  a  dolgokat.  Az  elsoaz:  Melyek  a  inUv( 
szeti  phaniasiiinak  le^^egyszertlbb  alkoto  elemei  a  16lekl 
A  m^sik:  Mi  a  niQveszeti  pbaniasia  szerepe  a  mOv^szetben. 
Ugy  tekintem  e  ket  kerfel,  rninlha  egy  ala^utat  a  kel  v6g80 
pontjan  kezdenek  fi^riii.  A  phaiitasia  c^gyszerQ  elemei  kepezik 
az  alaKiit  egyik  veget:  a  mtiv^zet  alkot^ai  a  m^sikat.  Az 
alkoto  er6  inagyarazza  az  alkoljist;  az  alkolas  f6nyt  derilhel 
az  alkolO  erSre.  Ha  sikeriil  rnindko.i  \ndu\6  ponlrol  kisse 
el^re  jutnunk,  akkor  konnyebb  az  alagtll  bef^ez^se  ^  a  meg* 
ert6s  napsugara  az  egesz  alagiilat,  ha  eleinle  meg  oly  szQk 
is,  altayarhuija. 


ellK^^ 


Hogy  az  eh6  kerd^st  largyalhassam.  messze  kell 
deoem,  a  lelki  ^let  ]egel56  nyilatkoz^ainal.  de  igerem,  hogy 
gyorsan  fogok  haladni,  nagy  vonapokban  vazolni,  csak  sche- 
inalikus  rajzot  adni,  nem  tudomanyos  r^szletesseggel  kivilt 
kepe(.  A  lelki  eiet  legelsiS  s  legegyszerObb  elemei  az  irzeiek. 
Idegrendszerunkon  ^l  a  ktilvilfig  iiiozgasai  behatolnak  a  test 
belsej^be,  az  agyvel6ig,  a  hoi  e  mozg^sokra,  visszahatas 
gyan^nt,  jelentkezik  az  6rzet.  Ktildn  kesziilekek  ailanak  ren- 
delkezesre,  hogy  a  kiilvilag  mozgasaii  belogadj^k  s  tov^b 
vigy6k  az  agyvel6ig,  az  ugynevezelt  erzekszervek,  a  szem.  a 
llil,  a  szagl6«.  az  izles,  a  tapintAs,  a  hO  erz^kszerve,  melyek 
ligy  vannak  alkolva,  hogy  rendes  ki'triihiienyek  kOzl  az  egyik 
csak  a  vilugossa^  sugarail,  a  masik  osuk  a  levegfi  rezgeseil, 
s  ugy  lov^bb  fogat^ja  be.  (Jyaknin  niondotlak,  hogy  az  erzek- 
szervek  olyanok.  mint  eleklromos  L'sengelydink  gombja,  a 
melyet  ha  megnyomunk,  a   csongetya   megszulal.   Igy  sz6lal 


107 


tudatunkbaD  is  azerzes.  ha  a  kulvilag  mozgasai  r;ktal^ak 

a  szervre,   raely    az   d    behatfisukcak   enged.   De  hogy 

n  tfirtenik,  niiddn  az  elektromos  csengetyQ    megsz6la],   azt 

nem  turijuk.  Azonban,  hogy  mil  csinalnak  az  idegrezgesek  az 

(veiOben.  hogy  l}el6luk  erzes  vAljon,  az  mAr  is  egyike  ama 

igj'  rejlelyeknek,  meiyekbe   ezen  a  I6ren  mindunlalan  iit- 

ik.  Az  ideg  rezeg.  az  agysejtek    rezegnek.    a    egyszerre 

valamieg^zen  m^.  egy  fenylG  szin.    egy  edes   hang. 

li.  a  mirdl  tudok,  a  mi  az  en  tudomasom  targya,  a  mi 

ludatomban  van,  a  mi    engem   arra   emlekezlet.    hogy  6n 

Tagyok.  Ha  tudatimk  nem  volna.  erzeseiiik  se  volnanak: 

PTzeseink  nem  volnanak.  (udatunk  sem   ^bredne,   Erzetek 

kelliit    Pol    a    lelket   almib^I    s   erzetek    k^pezik  Java   bir- 

loht.  Nines   lelki   6Iel  erzetek    uC^lkaL    Az   Erzetek  kdi>ezik 

legf6bb  gazdagsagnnkat.  A  ki  vakon  sziiletelt,  siiha  sein  tbg 

fenyerzeteket  kapni   es  semmivel    sem    fogja  solia   ijkel  p6- 

loinL  A  Ie^ag)'obh  Idng^sz  nem  tudna  egy  erzetet  kital^lni, 

laelyel  erzekszervei    nem    kdzvelilellek   vele.   E    lekintelben 

seinmit  sem  adhatunk  a  magunk^bol.  Mindent  a  termeszettol 

bpuoL   S   a  term^szetadta   ez   6rzetekb<)l    ^pitji'ik    fol    lolki 

InkeL  Ezek  az  epiileti  anyag,  a  lelkiiiik    az  epilOmester. 

tenet,  formiit  6  adiiatja,  de  az    anyagol  keszen  kapja. 

Az  erzetek  ezalall  nem  triaradnak  elszigelelve  a  lelek- 

^*ii.  Mibelyt  bel6je  kerfllnek.  a  leleknek  egy  szerenci^es  tulaj- 

>n5iii?a  kovetkezteben  szdvetkeznek.  kapcsolodnak,  eg>'s6gbe 

mek.    Ha    valamely  tdrgy    van    elfiltem.    nem   ^rzetekben, 

^tsz6rva    veszek  tudom^st  rola,  hanem  mint  egeszrCl.  mely 

tftr  s  idC,  vagy  csak  az  idO  bizonyos  pontjan  van,  melynek 

mn  a  maga    alakja,    folszine,    szino   sib.    Az   erzeleket 

mnal  rendezziik,  oly  gyoi^san,  hogy  tudomasunk  sines  r6la. 

aszeraeraet  kinyitom,  egy  eg6sz  nagy  leriilet.  azonnal  keszeu 

elCIlem,  minlha  lelkem   tiikor   volna,  melyben  a  targyak 

lynmban  tiikr6z6dnek.   Pedig  a  l^lek  nem  ily  tiikor,  nekiink 


1ft.  T 


ftyermekkoninklian  epp  lij^y  mcR  kell  tanulnunk  lalni,  mii 
j6mi,  l>esz6lni,  testunkel    mozgatni,   a  mi  k6s6bb  S2inl6n  ol' 
gyo!*san    lort^nik,  miniha  semmi  kozvetilesre    nem  szomlnft 
Csodakat  ralivel  a  gyakorlal.  Az  ugyes  zongorAzo,  a  ki  el*) 
Utasra  cljiitszik  egy  darabot,  mily  sokfele  mttveleleket  v^ez 
vill^mgyorsasaggal !  Nezi  a  hangjegyeket.   tObbet    egyszenp. 
parancsot  kfild,  hogy  mely    njjai    mozogjanak.   mely    bilien- 
lyflkel  ^rintsenek,  mily  er(ivpl.  mily  hangnlalol   idezzen   filO, 
s  egyszersmind  ^rzi  a  hangjogyeken  At  az  elOidezendfi  hang- 
viszoiiyokltan  rejlo  ^rzelmet.  A   ki  elCadast  larl,  mi  mindfinre 
k6nyleleii  ugyelni.  a  gondolatok  kapcsolatAra,  a  helves  kif^ 
jez6s  megvftlasztasara,   a  hallgatds^g   hangulatara,  a   mGv(- 
szeti  formiira,  egyszersmind  eselleg  tamado    hangokra,  raoi- 
dulatokra,  melyeket  k6nyteleii  eszrevenni.  Egy  szoval  az  ^nt- 
lek    viJi^^mgA'orsan    0sszekapcsol6dnak    egy   kerek    eg6szsz^» 
melynek   neve  szewWet.   K   kif'ejez^l    minden  erzetkapcso- 
lalra  nlkalmazom,    a    hanf;okr6l    is    azt    mondjuk :    hangkep- 
SzemU^lel  ninfsen  erzelek  nelkiil,  ^rzetek  mindjurl  mint  egy- 
bekapcsoltak,  mint  szemlelelek  jutnak  ludomiisomra.  A  szem- 
lelet  mindig  ipazi  erzeiek  kapnsolt  eg^sze.  teb^t  mindig  el6t- 
lijnk   van,   l^rben   s  idftben.  Szoklunk    ugyan   e   kil'eyez^^sel 
misk^p  is  61ni.  besz^lGnk  szemleleti  leir&sr6l  stb..  de  ez  osak 
fltvitt  ^rtelme  a  szonak.  Szemldet  az,  a  mit  igaz&n  Ifilunk 
s  egy^ltalnn  f^rzfink.  A  Irirgyak.    melyeket  Idtok,    rfim  n^7,\'e 
pzeinl(^lelek.  Mihelyt  nem  l6tom  Oket.  megsziinlek  vdm  n^zve 
szemlelelek  lenni.  Csak  egy    kivt^^tel    van,   az   ^rzekcsalddAs, 
a  k^prazat.  hallucinali6,  de  en-dl  k^s6bb  lesz  sz6.  Igazaban 
ez  se  kiveiel. 

Itt  meg6.1lhalunk  egy  pillanalra.  Szemleleleinkben  nagyon 
ktUSnbQzQnk  egymastol.  firzetekben  is,  de  minthogy  kiilOo 
el.szigelelve  erzeleink  ninesenek.  csak  a  szeml^letekben  tOnnek 
f5l  el6szi"ir  az  egyeni  krii<iinl)segpk.  Kzek  igen  leleinesek  mar 
a    szervezet    lula^jdont^againiil    fogva,    de   m^g    tetemesebhek 


leznek  neveles  folytan.  A    szeml^lelek  az   egyik   erabern^l 

HOSfbbek,     teljesebbek.     Irissebbek,    Lokelelesebbek,    mint    a 

raa.'iknal.  Az  egyik  ^szrevesz  rninden  szinarnyalatol.  rainden 

lorraabeli  saj^ts^ot,   a    ma^iknak   a   ^szeml^letei   hianyosak, 

(it^yatt'kosak,  elmos6dottak,    halvdnyak.    Hosszas  lejteget^sek 

m'ituJ  kimoLdoru,  bogy  negyfele  kcirUlmenyt6I  fugg  a  szem- 

l^etek  mia6!sege:    1.  Maguiiak   az  erz^kszervnek  mivoUat6l. 

A  rovidlatonak    sokkal    tokeletlenebb   szemleletei    lesznek  a 

mftftiz**  largyakrol.  mint  a    yiszemfinek.    2.    Az   t^rdekWl    es 

fij^yelemtoL    A  ki  e.ijel    az  erdoheii  niegy.    rabl6kl6l  te),    oly 

IfOoge  hangokal  fog    meghailani,    melyekel   ntas    bizonyira 

tme  nera  vesz,  3.  Az  erzelmektol,  rnelyek  a  szemlcletekkel 

Yele  jirnak.  E  pontot  csak  k*:is6bb  vilagitbaiom  meg.  De  mar 

Ul  is  mondhatom,  hogy  a  ki  lerm^zelet  szereti,  jobban  I^tja, 

mint  a  ki  k0z6mb6s  ir^ta.    V^gre  4.  a  gyakorIatl6l,  illetOleg 

sz  grzekek  neveles^tol.  A  festd,  ki  tud  lutiii,  jobbaii  lut,  mint 

1  ki  oem  s/uktu  figyelmesen  nezni    a  dolgokat.    A    kinek  a 

Idk^bea  m^r  el  valami  k^pe  annak,  a  mil  iatni  vagy  batlani 

fog,  a  ki  luilja.  mire   kell    figyelni.   mas   szavakkal    a  szak- 

«ri5  egeszen  maslele  szemlelelekel    szerez.  mint   a  tadallan. 

Mindezekben  egy  kis  elfileget  vettem  a  k6vetkez6kbdl,  annak 

kiomlatasara,  hogy  szemleletekben  nagyon  k0lonb6/(ink  egy- 

ralstrtl.    Ezt    meg   azert   embtem.    hogy  mitr  itt   u  kepzelet- 

enJt  erintsem.    A    mid6n   szemleliink,   kepzeleteronk   ballgat 

ugyan;    a    ki    vatamit   lat,   nem  k6pzel;    de   az^ri  a   kinek 

mocsen  eleven  szemlelele,  aimak    a  pbanlasiaja  sem  eleven. 

A  szemleietek  kepezik  a  phantasia  legbecsesebb    anyagjil.  A 

U  mindig  a  szobjiban  iii,  a  kdnyveket  bi^a,  annak  eltompul 

a  szemlel6  ereje^  eitompiil  a  kepzelele.  A  szemlelet  meg  nem 

phantasia,    de    el6f0ll6teie.    A  ki   nem  lat,    hall   jol,    nem    is 

kepzel  jol.  A  nagy  phantasiuju  k{jlt6k  s  mfivchzek  el6bb  szeles 

vilagigmereire  letlek  szert.  Helso  Kziikseglet  hajija  6ket  ki  a 

vii^gba^aszemleleteketszomjazzakKet  Ki&faludynk  voU  olyan, 


i 


<le  fSieg  Sz6chenyi.  ki  nem  volt  ugyan  mflvesz,  kollo, 
phantasiiival  gazdagon  meg  volt  ftldva,  A  nagy  k5ll6  szffl 
kttrben  is  szerezhet  vil^gismerelet,  6  kis  nyil^son  at  i^  Ifttja 
a  nagy  viligot.  de  phanlasii!ija  szomjazza  a  vilAgol.  Miiy  Raz- 
dag  3zetnleletk6rre  tettek  szert  Shakespere.  Waller  Scott- 
Dickens,  J6kai,  (ioelbel  Sohopenhauer  kifejez^se,  hogy  a  lang- 
esz  vil^gszem,  hO  organum  a  vilag  felfog^sdra.  kiv^lo  m^rtek- 
ben  iltik  rajuk. 

De  me^  nem  vagyunk  a  phantasianal.  csakhogy  gyorssri 
kOzelediink  feleje.  A  szeml^leltel  v^geztGnk:  mihelyl  a  tiirxy. 
mely  erzeleket  kehetl  a  ludatban,  ellttnt,  vagy  mi  elhagyluk^ 
a  szemMlet  is  eltUnik  a  Uidalb^l.  De  hov^  lell?  Egeszen  el- 
puszlult?  Az  iehetellen.  Kiszorui  a  tudalbbl.  de  nem  szorul 
ki  a  Iiilekb61  S  ebbfi]  egy  igeii  fonlos  teny  kovetkezik.  Az. 
bogy  a  I6leknek  van  tudalos  s  liidaltalan  r^ze.  A  ludalban 
mindig  usak  nagyon  keves  van»  egy  gondolaL,  kep,  szeralelet 
erzelem.  a  loltbi  mind  a  ludatlalanban  van.  A  lelek  olyan. 
mint  az  oeze^Ji;  csak  a  folszine,  voltakep  csak  egy-ejty 
bulliima  ft'nylik,  a  lObbi  liomUlyos,  vogy  sdt6t.  Hogyan  le- 
helne  maskep  61ni !  Ha  minden,  a  mit  valaha  I6llam,  tiid- 
lam.  tapas/tailnni.  mindig  a  Indalban  volna !  Az  a  tudaltaian 
I'esz  pedig  alkaloni  adldn  isniet  titdatnssa  vAlbatik.  .l6forman 
semnii  sem  vesz  el  a  lelekben.  Gondolatok.  melyek  m6lyen 
aludlak  lelkemben,  egyszerre  csak  foltamadiiak.  Mon^jik, 
bogy  egy  niii  veletlen  asszony  egyszer.  nagy  betegsegeben. 
midon  deliriumtian  voli,  elkezdetl  Ovidiusbol  szavalni.  KbOU, 
hogy  6vekkel  ezelOll  egy  latin  deSk  lakott  nala.  a  ki  ezekel 
a  verseket  hangosan  kdnyv  nelkijl  tannita.  Ezt  a  Uidatba  vald 
fblid^zes^l  valaniinek.  a  mi  a  tndaltalanban  volt,  nevezzfik 
fOlid^zesnek,  reproducliomtk.  A  szeml<^!e!ek  is  reprodukdlha- 
t6k.  FGlkeriJlIielnek  a  tudallalannak  eiiHleliAl  a  liidat  napfe- 
nyere.  Ezt  folyton  cselekeszszuk.  Minduntalan  lolidezzlik  a  lu- 
datb6l  kiszorult  szemleleteket  a  ludatba.  De   mi  az,   a    mit 


in 


Iblidezek?  SzemI61el?  Azonnal  kimondhaljuk.  hogy  a  szein- 

Idel.  mely  a  Iudalb6l  kiszorult,  mint  szemlelet  nem  ter  tobbe 

Tissza.   £n  most  fblid^zem    egyik  t^vollevd    baratom   kep6t, 

Utom  magam  e]dtt.  mint  mondani  szok^.  De  6t  I&tom-e? 

I  ?y  latom-e  igazjin,  minlha  elfiltem  voina  ?   Sz6  sines  rcMa 

Amyekai  latom.  Halvany  korvonalail.   A  szemlelet  definitidja 

is  kizarja,  hogy  ezl  a  fOlid^zett  szeml6letet  szemleletnek  ne- 

Tmem.  Szeoil^let    csak   az,    a   mi    igazi    erzetekb6l   aiakul. 

Iwzi  erzeleket  osak  a  jelenlevO    tArgy   kellhet.    Ha    a    t^gy 

nines  jeien,  akkor  erzet  sem    keielkezhelik,    lehat   szemlelet 

sem.  Az  erzet  eml^ke  soha  sem  erzet.  A  legnapi  or6m  eni- 

feke.  fajdalom  nem  orom.  de  hdla  istennek  a  legnapi  f^jdalom 

eml^ke  sem  fajdalom.   A  fi^jdaloni  Ojra  keletkezhettk,  ha  egy 

iga  haloltaiiira  t^ondolok.  de  akkor  erre  a  fajdalomra  nem 

einlekszem.  hanem  lyra  6rzem.  Ha    maskep    volna.  akkor  a 

leguapi  ebt^d  ulan  kftvetkezelt  j6llakott5^g  erzetenek  emleko- 

iiol  Jul  lakbatnam  nia  is.  Egyszoval :  a  szemlelet  emieke  nem 

!^zeml6let    De  hat  mi?  Hogy   micsoda,   azt  mindenki  se^&i 

lapasztalatabol  jol  tndja.  Valami,  a  mi  nagyon  hasonhl  l)Ozza 

de  megis  i^sak  halvany  masa.  Arnyeka,  mint  a  gorngok  kep- 

xeii^k.  hogy  az  ember  hal^la    ntfin    mint  saj^t  ElrnyeJca  bo- 

iyong  az  alvilagban.  Jobb  nevet  nem  ludok  erre,  mint:  k4p. 

szemMvl  entlrke  hep.  Ilyen  kepekkel  van  leie  a  lelkilnk. 

a  diiiog    !erme.szelt'n6l   fogva    mindeii    pillarialban  igen 

igazi  szemlelet,  de  igen  sok  kep  van  a  lelekben.  MId- 

szemldet  atalakul  kepp^,  Ez  a  sorsa.  ez  a  rendeltetese. 

t?  iit  azul&n  megi'agadhatjuk  a  kepzeletero  egyik  jelente- 

Maga  a  sz6  is  mutatja.  hogy  eierliink  a  k^pzeleterO  egyik 

romisAhoz.  A  k^pzeleterC  k^pek  alkoti^san  fordul  meg.  A  ki 

iinil,  a  mi  t^vol  van.    iigy    tiid    Celidf^zni.    mini    ha  jelen 

—  Iiuljuk.  hogy  ezt    rum    grnno    salis   keil  erteni    — 

azt  mondjuk,  hogy  tgen  elenk  phanlasiaja,  ki^pzelelereje 

van.  De  itt  azutan  igen  nagy  killomtts^gek  vannak  az  embe- 


I 


rek  kdzt    K6peket    niindny^ijan    lol    tudunk  idezni,   s  enDyi- 
ben   mindnyajunknak   van  kepzeletereje.   A  k^pzelelerS  m 
is  litokszeni   adornanya   nehAny    kivalasztott  emhepuek,  haa 
nem  kozos  tulajdon^^ga  az  egesz  emberisegnek,  s6i  az  allat-? 
orsz^gban   is   akadunk  nyom^ra.  De  van  ktildmbseg   k^p 
k6p  k6zl,  valamint  van  szemlelel  s  szemlelel  kozl,  s6t  e  kel 
ktilCmbseg  szorosan  osszeiugg  egymiissal.  Az  elevenebb,  lelje- 
sebb  szeinl^ielnek  elevenebb,  leljesebb  k6p  felel  meg.  A  ke|> 
nem  emelkedik   a  szemlelel    elevens^genek    raagaslaUra,  de 
megkdzeliti.  Sot  neha    eleri.    Ez   az  az    egy    kivelel,    melyei 
el6bb  jelezteni.  Azokhan.  a  kik   hatalmas   kepalkot6    kepes- 
s^ggel  biniak,  n^ha,  kiveteles  ^llapolokban,  val6s^go&  szem- 
161etekk6  alakulnak  at  kepeik.  Goethe^  kinek  phaniasi;^a  gaz- 
dagsagban  nem  vetekedhetik  Shakespere-evel,    vagy    a  nagy 
regenyirok^val,  mint  Jokai,  Dickens,  Scott.  Balzac,  de  m^Iy- 
s6gbeD,  tiszta  barmoniaban    tan   valamennyiukel   felulmUlJa. 
elmeseli,   bogy  rnid6n   Friderik6j6i6!   elv^It,  igen  bus  bangu- 
lalban,  s  Drijsenheim  fele  lovagolt,  egyszerre    kuldnOs  sejt^ 
fogla  el.  Latlarn  ugyanis,  inondja  Aua  meineni  Leben  Dick- 
iung  und  Wahrheit-hm\  (II.  kiinyv),  nem  lesti,  baoem  lelki 
szemenimel  niagani    magamat,   a   mint    ugyanazun    az  uton 
lObiUon  szemkozt  jottem  ma^ammal,  meg  pedig  oly  ruh^ban, 
mint  a  minOt  soha  sem  viseltem,  csukasziii'ke  volt,  kisse  ara- 
nyozva.  Mihelyt  folnizlam  magara  az  alornbol.  az  alak  eltQnt. 
Kiiloncis    azonban,    bogy    nyoicz    evvel    ke^6bb   lenyleg   oly 
ruhaban,  ugyanazon  az  liton  jjirl.  bogy  Frideriket  meg  egyszer 
lassa.  Ez  nem   volt  ballucinaliu.    merl   a    kep   megsem    v6it 
eg^szen    val6sagos    szemlelelte,    —    hiszen    lelki   szem6vel 
latta  magat  —  de  kozel  .jart  hozza.   Ugyanosak  (ioelbe  iija 
morpbologiai   adalekaiban:   Metfvolt  hennem   az  a  kepessei;, 
ha  szememet  bebunytam  a  leba^jtott  l"6vel    a  szem   kdzep6re 
virs^ot  gondoUam,  bogy    az  egy   pillanalig   ?>e    maradt  els6 
helyzet^ben,  hanem  szetfesell,  s  l>elsej6bdl  uj  vinigok  nyiltak. 


an 


neba  zold  levelekkel  is;  cein    vollak  term^szetes  vi- 

.  hanem  phantastikusak,  de  niogis  szabalyosak,    mint  a 

siobraszok    rozett^i.  —  Ez  idezetekbSI  egyebet   is  Lanulha- 

funk  a  phantasiAroL  de  6n  ill  csak  arra  hasznaloni,  hogy  a 

k^  elevenseget  az  eros  k4pzel6   er6ben   feltiinlessfim,    Neoi 

srolok  a  hallucinati6kr6l,  melyekben  beleges  dllapotai  az  agy- 

leiflnek,  —  neha  ij^en  mul^kony  iillapotok  —  va]6s^os  szem- 

I^lelekel  idi'znek  el6,  de  akkor   val63zinQleg   az    agyvelftben 

tenyleg  oly  v^Itozasok  szannaznak,  mint  mikor  igazi  drzete- 

ket  kapunk,  tehat  a  szemlelet  ez  esetben  nem  is  a  k^p  eleveni- 

tese^  hanem  igozi  szemlelet.  Ide  tartoznak  azok  a  tulsagosan 

izgatott  ^lapotok  is,  middn  a  kolt6  el<)tt  a  sz6  igaz  ertelmeben 

megelevenednek  alakjai,  mint    Ludwig  Ott6n&l   tortent,    a  ki 

hdseit  meg  I6tta  jelenni   dolgoz6szobfijiban.    Hogy   a   nagry 

kepzeI6erejQ  emberek  konyebben  halluciniilnak.  neracaak  phan- 

tasiiguk  erej6b()l  folyik,  banem  allalaban  izgekonyabb  voUuk- 

t>6l.  Legvilagosabb  azunban  a  kep  amaz  ereje,  mely  a  szem- 

leletel  megkozeliti,  az  aloniban,  a  middn  oly  rilagosan  szeni- 

leifiuk.   hallunk,  latunk,  bogy  ebrenlelben  n6ha  nem   tndjuk 

megkulombOztetni  az  alinot  a  va]6£agt6l.  Az  alomban  a  k^pek 

M  ag)'vel<5  viiltozott   allapotanal  fogva  szemlelelekke.  vagy 

majdnem  azokka  v^Inak,  s  nem  veletlen.  hogy  a  gyermekek, 

kSliok,  mQveszek,  kikben  a  phaclasia  igen  erfis.  igen  elevenen 

is  szokiak  ^Imodni,  —  ha  almodnak.  t'.alderon  az  alomvilagnak 

e  hasonlatossagat  a  valo  viluggal  a  k^peknek  szemh^leiekke 

6  alakiil^isa  folytan  legmelyebb  6rtelni(l  dramajaban    *Ajs 

dlom*   remekOl  hasznalta  Inl.    Miiidezekbol  nyilvanvalu, 

hogy  Tal6ban  raakadlunk  a  phantasia  egyik  belyegz6  von&- 

sAra.  Minden  erat^er  tudja  szemleleleit  kepek  alakjaban  lijra- 

felid^ni.  De  a  kiben  ez  a  kepesseg  er6sebben  fejlOdik  ki,  a 

kinek  k^pei  erCsebbek,   leljesebbek,  hasanl6bbak   az   eredeti 

szemleletliez,  frissebbek   s  gyorsabban  kinalkoz6k,  arrol  val<^- 

ban  azt  mondjuk,  hogy  61^nk  a  phaiilasi^. 


1 


Atbvnacum. 


8 


lU 


Megis  nem  esak  ezt :  neni    »gy  erlji'ik,  ha  phantasiinAj 
besz^ltink.  A  phantasia  eleme  a  szabadsag,  a  kep  pedig,  mentOll 
jobb,  ann^l  szolgaibb  m^sa  az  eredeli  szemleletnek.  melynekj 
alkotisa  nem   fligg    onkenyunktOl,  ToviUib  kell    kiserniink  u 
szeml6ielet  Odysseiajiiban.  Eddig  csak  ezekel   a    iokozalokar 
ismerjflk:  erzelek,   szemltleU   kep:   de  ill  nem   6r  vggel  a 
processus,  a  keppel  \s  lort^nik   m^g  valami  a   lelekben. 
kep  nem  marad  meg  mindig  kepnek,   a  mi   kulonbt-n   nagr 
Laj  volua.  Nemcsak  lesliink    van  bamulalos    czelszerQs^jiRel 
alkotva,    hanem    lelkUnk   szervezete    is.    Ha   azok   a   kepek. 
nielyeku  lelekben  tumad(ak.  mind  megnmradnanak  a  lelekben: 
mily  oriasi  lumeg,  itiily  tolongas  szarinaznek !  Iszonyii  terhet 
czipelnenk  magiinkkal.  A  termeszel  bdlcsen  intezkedett  s  i}gy 
rendezte  be  a  lelket,  hogy  azonos  k^pekbdi.    ha  m^g   annyi 
van  is,  egy  kep  lesz.  Kzl  a  processiist  melaphorice  osszeolra- 
ddsnak  nevezhetjuk.  A  kil  6n  ezerszer  idllam.  arrol  nem  ezer 
k^pem  van,  hanem  sokkal  kevesebb,  leglObbszOr  csak  egy.  Ez 
az  egy  k^p  azntiin  sokkal  er6sebb.  elevenebh,  mint  az  egyes 
eletnei,    nielyekbol   6>-^zeolva(ll     Dc    neim-sak    azunos    k^pek 
olvadnak  dssze,  a  mivel  nein  is  igen  volna   segilve  rajtimk, 
mert  hoi  vannak  egesyen  azonos  ke[)ek.  haJiem  nem  azonos 
kepek  is.  ha  igen  sok  resztik  azonos,  Akkor  az  azonos  r^zek 
osszeolvadnak.  a  nem  azonosak  kiilon  maradnak,  mint  sok- 
kal gyong^bbek,  s  a  gy6nge  ill  is  engedni  k^nytelen  az  er6s- 
nek,  h^llerhe  szorul.  elhalvanyodik  6s  csak  rilkan  kerill  el6- 
lerbe.  Igy  szarmazik  egy   uj  valami  a    lelekben,    a    mi    mar 
tuegiehetOsen  messze  elldvozolt  a  szeml^IettOl,  mart  sok  szeni- 
lelelet  osszefoglal.  azoknak    azonos   reszeit    kidomboritva.   a 
tobbieket  elhanyagolvn.  etnyomva.  Azt,  a  mi  igy   sz^rmazott, 
elnevezhetjiik  kozkeptiek.    S  ezekre    uezve  is   vannak   nagy 
kulombsegek  az  emberek  k(iz6tt.  A  kozkep    m^g  halv^nyabb 
lehet,  mint  a  k^p,  mert  niesszebb  all  a  szemleleltOl,  mint  ez, 
nem  egy^ni  tobbe.  Az  er6s  phantasia  ilt   abban    fog    nyilat- 


kflzni,  hogy  felszabadulvan  a  szeml^Iet  nyligetoi,  mely  szolgai 

niteolasl  paranr^ol.  nagyobb  szabadsaggal  foRJa  osszeolvasz- 

lani,  a  rni  erzekiley   jellernzO.    nOniilpg    ujat    fog   alkotni    ez 

osszeolvaszlus  folytait  Ha^onlatossagot  fog  Idtni,  ho)  a  tompdbb 

elme  ilyet    nem  vesz  die,   Egymdshoz    kozel   hozza,  a  mi 

tavolnak  latszik.  mini  mikor  a  lermeszelludomanyi  langelme 

villitmszerii  otleltel  a  \ea^  lAmpi^ban  az  inga  tiirvcnyet    fe- 

<lozi  f51.  vagy    a  nap    Idtsz6lagos  mozgasat   a  Fold  mozgdsd- 

\M  magyanizza.  Az  elm^Iet  e  pontjan  latjuk  megayilatkozni 

*  rokonsagot    a  nagy  elmek  krtzolt.    A  kOlUl  k'lkfhftn  vala- 

mely  egyen  megpillantaaa  dsszeolvaszija  a  szetszort  elemekel 

s  6  ezen   az   egyenen  ^t    megpillantja    az   orok  emberit,   a 

trpusl.  a  mintdl     A  tud6s  ugyanezen   az  uton    el6szor  sejti 

meg  a  I6rv6nyl,  az  igaz??agot.    rnelyet  azut^n  r«szleles  vizp- 

galntai  meger6?itenek.  Az  igaziin  nagy  elm^k  mind  rokonok. 

■Vem  v6lellen,   hogy   Szechenyi  6s  Bismarck,  ha  koz^pszertt 

szonokok    i^.    a   szo    rhetorikai    erlelmeben.    oly    sz6lilsokat 

'alalnak.    melyek    mely    haKist    lesznek    kortarsaikra,    szines 

er^uknoK  plastikus  voltuknal  fogva.  Nincsen  mfiv6szeti  phati- 

fasiiijuk,  de  mf^gvan  bennfik  amaz  elemek  egynehAnya,  me- 

Iyekb6l  a  phanlasia  alakiil.  Nem  mindig  a  kepel  alkoto  er6 

nagy  benniik.  de  bizonyara  a  kdzkep  alkot6  er6. 

De  a  mint  lovibb  fejiedni  laijuk  az  elmt^t,  ugyanily 
Ttekben  latjuk  eltavozni  a  pzemleleless*^gl6l,  tphal  a  phan- 
natol  is  A  kOzkep  mar  legtiibbszOr  elmosodoU  kepe  n 
kepeknek.  Mily  halvany  irny^k  lebeg  elfiUem,  ha  azl  mon- 
im  /ix,  mennyivel  koiikri^tebh.  hatarozollabh  a  Uilgyfa  kepe. 
I^  cgy  u!oIi?6  I6pest  kell  tenniink.  bogy  e  proeessust  befe- 
jezhessijk,  egy  It^p^l.  mely  a  phanlasial  gydkereben  tamadja 
meg.  Szolliink  erzetekrel,  szemleletekrfil.  kepekr61.  k0zk6pekr61. 
Ha  ezekkel  kellene  operalnunk  a  lelki  eletben,  miiyon  neh<Sz- 
n  haladimnkl  A  termt^szet  gondoskodoU  meg  egy  kfiny- 
'ft6sr61,  mely  az  eraberi  knllunlra  n^zve   donlfi  fonlossagii 

8* 


J 


lis 


volt.  Megteremtetle  a  nyelvet.  Ha  megfigyeljiik  magunkai. 
bels6  eletiinket,  rendesen  nem  szernleleteket  sth.  talllunk 
magunkban,  haiiein  szokat.  £ln,  inid6n  itt  szupor^n  bntOta 
a  ^z6t,  atig  szeml^lek;  kepekrfil  nines  tudom^som;  szem 
mintegy  Lefele  van  (brditva,  s  szo  kovelkezik  szdra.  Mi 
I5rt6nik  itten,  hogyan  tortenik?  A  nyelv  azon  alapOl.  hopy 
sz6k  tarsulnak  koi:kepekkeI,  kupzetekkel,  gondolatokkal,  ezek 
meg  szokkal ;  a  sz6  folidezi  a  gondolatot,  a  gondolat  a  szot. 
Igy  szokiis  azt  rendesen  kifejezni,  de  nem  eg^szen  helyesen. 
Ha  en  egy  sz6t  kitnondok.  az,  ba  ktildn^s  szdndekom  nia 
nem  id^zi  f6l  a  megfelelfi  kepel,  vagy  kozk^pet.  C^ik  ann' 
mondok,  hogy  nem  id6zi  fol.  Az^rl  a  kjiprsolat  megvan  sz6 
s  gondolat  kozt.  De  —  6s  ez'  nagyon  fontos  —  a  gondolal 
a  mely  a  sz6val  egybe  van  kapcsolva.  nem  lep  el6terbe.  S 
ennek  igy  kell  lennie!  Hany  sz6t  mondoltam  eddig  el6ada- 
sombanl  Ha  mmden  s?:n  mindi^  kepet,  vagy  kozkepet,  vagy 
gondolatot  idezett  volna  to!,  sokkal  lassabban  kellett  volna 
besz^lnem.  S6t  a  nyelvnek  ereje  abban  ^11,  hogy  a  sz6  egy 
rftvid  jel,  mely  a  gondolat  helyett  till,  belyettesiti.  de 
csak  kijldnfls  sziikseg  nines  r6.  nem  idezi  f5l.  A  kapcsoli 
megvan.  de  lappang.  A  nyelv  a  gondolat  helyet(esit6je.  nem 
mint  mondani  szokAs:  kifejezCje.  S  itt  rejiik  a  v6gs6  vesze- 
delem  a  phanlasi^ra  nezve.  A  szd  mar  teljesen  elveszlelle 
erzeki  kapcsolatat  a  szemielettel;  helyette  all,  de  nem  basonlit 
hozzd.  A  nyelv  kifejlod^s^vei  bizony^ra  csOkkent  a  phanlasia 
ereje  az  emherekben.  Hozzaszoktak  mellOzni  a  k^peket  gon- 
dolkodasukban.  Nem  veletlen,  hogy  a  nngy  koltOk  s  mflveszek 
nera  olyan  t)6beszedttek.  Szerniik  bel'ele  van  lorditva,  neiu 
gondolkodnak  csak  szavakban,  hanetn  kepekben  is.  A  sz6 
naluk  bens6bben  t^rsiil  a  keppel  Arany  Janos,  V6r6.smarty. 
Kemeny  szavakban  fukarak  vollak.  Hasonlol  raondanak  Huszar- 
rol,  Makartr6l.  A  mtlvesxi  phantasia  kepekben  is  gondolkodik. 
mi  labbiek    ink^bb  szavakban.  A  nyelv  veszelyezleli  ak^piest 


•i»l 

H 


117 


^ 


emberi  16!ekben.  EmeltyOje  a  kulturAnak,  me]y  nfila 
n^lkfll  nem  volna  semmi,  de  veszedelme  a  kolteszelnek.  AzM 
n  koltOnek  Oj  nyelvet  kell  inagiinak  alkotni,  a  kozonseges 
nyeWel  a  k6piesnek  v^r6vel  megelevenilenie.  M6g  lalAn  azt 
IS  lehelne  e  helyen  emiiteni,  hogy  a  beszelni  szereld  nepek 
dllal&ban  kevesebb  k^pzel6  er6vel  bfrnak.  mint  azok,  kik 
fiikarkodaak  a  szoval.  A  franczia  nepben  a  viMgos.  logikus 
gondolkod^s  van  tiilsiilyban.  Az  fezaki  n^pek,  kik  zord  haz4- 
jiikhan  a  maginossdgra  vannak  k^rhozlalva,  meglepnek 
k^zelfi  erejiik  m61ys6gevel,  igaz,  hogy  bizarrs^gdval  is.  V^gOl 
mellesieg  eniliLem,  hogy  nevel^siinkhen  a  sok  besz<^d  meg- 
roDl6ja  a  gyerint-ki  Ierm6szetl61  eleven  phantasiUrmk.  Oly 
veeet  mutatunk^  s  oly  sokat  beszelunk  neJ^ik.  Adass^k  meg 
sznnak.  a  mi  a  &z6^.  de  a  phantasianak  is  a  mi  a  phan- 
tasid^. 

S  mid6n  igy  megrajzoUam  nagyj^ban  az  eg6sz  ^rlelmi 
eletnek  a  fejlfides^t.  a  rajz  hidegnek,  merevnek  latszhatik 
Hoi  van  ilt  a  phanlasia  melege  s  f6nye  s  szinekben  val6  gazdag- 
saga?  Hoi  van  alkotu  ereje?  Hoi  van  szabadsaga  s  kOzvetet- 
leoMge?  Hoi  van  nagy^Aga,  a  mely  bimulatra  ragad  ?  Csak 
egyik  jellemzo  lulajdonsAgAl  pillantoQuk  meg.  Azl,  hogy  a 
tasiaval  bir6  embernek  kepei  erOsehbek,  elevenebbet 
bbek  s  raegmaradnak  ilyeneknek.  annak  daczAra,  hogy 
Tiyelvben  vaI6  gondolkodas  a  szinekel  ki  iparkodolt  liirtilni 
a  l^kb<>l.  De  ez  nem  iehet  minden.  Nem  is  az. 

Egyet  kihagytimk  e  fejlOdesi  Colyamalb^L  sziindekosan, 
y  hlAnyat  annal  inkiibb  ereztessiik,  az  erzelmet.  ErrOl  a 
talmas  I6nypz5r(51  a  lelki  ^letben  m6g  semmit  sem  sz6lol- 
tiink.  Pedig  nem  hiinyzik  sehol.  Mar  a  legalso  fokan  a  lelki 
tnek  is  fflllep.  Mar  az  erzettel  is  kapcsolodik.  Az  erzet 
mast  ad  nekera  arrol.  hogy  milyen  valami.  fiszreveszem 
a  villam  czikkazas6t,  annak  sajfitos  s6rgAs  Knyet  s  ^iesen 
Grl  vonalait    Ezek  erzetek.  De  ugyanakkor  a  mikor  errOt 


2 


118 


ludoin^st  ves2ek,  6rzelmem  is  tAmad,  ijedts^g  vagy  ijedls^- 
gel  vegyes  gyonydrOrfeg  toll  el  ii  lerni6szeti  erCk  e  nagy- 
szerCl  lalvanyan.  fcn  inagaru  valahogy  erzem  magam,  to 
nem  vagyok  koisonlios  n6zCje  annak,  a  mi  bennern  tOrteDikr 
hanem  sajat  hogyletein  erzelmevej  kiserem  ezeket.  .I6l  vagv 
rosszul  erzem  magam.  Alinden  ersd  kapcsolodik  erzeletnmel 
Ez  az  erzelem  hogy  ligy  inondjam  —  lonusa  az  ^rzetnek.  A 
ktilOnbozO  6i*zelek  kul6nb(5z6  ily  6rzelnii  tonussal  lepnek  fol. 
Azok  az  erzetek,  melyek  a  test  lentart^s^val  i^llanak  kapcso- 
latban.  a  leger6sebb,  de  egyszersmind  a  legdurvabb  erzebni 
jarulokokkal  szfivetkeznek.  Egy  j6  ebedel  megerl  mindenki. 
egy  szep  kepel  kev6s.  A  legdelikalabb,  a  leglinomabb  s  a 
leggyongebb  erzelmek  kapcsol^dnak  a  szem  s  ful  erzeteivel 
s  a  szeirihez  kapcsol6d6k  ra^g  gyong^bbek,  mini  a  ffilhez 
jarulok.  Kgy  hires  zenedarab  k6nyeket  fakaszlhat  szemembdl, 
puszldn  erzeki  haiassa) :  a  szinek  ily  hatiisti  OsszeillHl^sa 
lehetellen.  Ezek  az  erzelmek,  a  szem  s  ful  szemleleletehez 
j&rul6k,  az  aesthetikai  erzelmek.  Naluk  nelkill  nem  volna 
6Z6ps6g  a  vil^gon.  A  szopseg  ne.tii  [nagdban  levo  valami: 
a  sz^pseg  akkor  szarinazik,  uiidoit  egy  oly  l^rgy,  mely 
aesthetikai  erzelmel  tud  kelteni  a  lelekben,  egy  oly  leiekkel 
taldlkozik,  melyben  ily  erzelmek  lakadhalnak.  A  szepseg 
lenyes  naps^ugar,  mely  nek  forrasa  nem  rajlunk  kiviil,  ba- 
nem  sajtU  lelktinkben  van.  A  I6iek  arasztja  ezt  a  fenyt  a 
vilAgra.  Ez6rt  vdltozik  az  izl^s  az  emberekkel,  a  korszakok- 
kal.  Polgdi'ljkrftainnak  hiAlia  inagyarAzotn  az  isleni  Liunardo 
alakjainak  szepsegel,  ha  nem  erzi.  :s  biaba  akarjak  en  nim 
tiikm^lni,  hogy  lartsam  szepnek,  a  mil  eiSbbi  koroknak  izl^se 
aiinak  n^zetl.  Van  orokszep  is,  de  nagy  resze  annak.  a  mit 
szepnek  mondanak,  elmulik,  ha  az  a  forr^s,  mely  a  lelekben 
a  szepel  letrehozla»  kiapadt. 

Nines  mOveszi  phantasia  az  erzelem  nek  nagy  ereje  n6l- 
ktil.  Szdnd6kosan    nem  sz6ltam,   a  hoi  a  k(Spekr<5l  volt    sz6, 


ks\6T6\  vagy  szobr^szrdl,  a  kik  l^tszotag  csak  ily  k^pek 
;¥al6sitfisan  fdradoznak,  Igaz,  hogy  a  festo  plianiasijijanak 
mbizonysagil  adja,  ha  pi.  emIekezelhCI  valakil  !e  lud  raj- 
rolni.  A  szobrasz  is  csak  a  kOlsG  alak  hQ  felfog^siin  fiira- 
dMik.  s  az  6prle.sz  f^leg  geomelriai  fornnak  vilagabnn  el.  De  ez 
nem  a  mfiv(^szi  phantasia.  Az  tobbel  kivdn  meg  a  inQv^sztOl. 
Fi^eljuk  meg  e  niGveszeket,  ha  niagyarazni  akarj^k  a  sz6pel. 
A  szol,  mely  a  legtobbszor  nehezen  jd  ajkaiicr6l,  a  k^z  moz- 
•lulalaival  tamogatjak.  czirogatjiik,  simogaljak.  beczezik  az 
ril:\kitkal,  inig  a  szinekhol  nierilhetC  erzelmekei  sziiite  k^jesen 
tTzik  A  fest6n6l  a  szinekhez  j6rul6  erzelmek  sokkal  halal- 
masabbak.  mint  mi  bfinniink.  6  kejekg  bpnnl'ik  A  szobrasz 
a  fonniik  hh}ii\  menten  minden  6rzekiaugl6l  erzi,  azzal  az 
ecdek  nelkiili  gy6ny6rUs6ggel,  mely  az  aesllietikai  tilvezel 
i^ajAija.  Az  epit6sz  az  ^pit6szeli  anyag  anyagis^ganak  legyo- 
tiskl  aesthetikai  diadal6rzeUel  kis6ri  s  a  symmelria,  aranyos- 
?Hg.  a  voualak  bdja  elragadtalfissal  tiilii  el.  S  a  mily  i'og^- 
konyak  a  kedves,  oly  ingerlekenyek  a  kellemetlen  ^rzelmek 
iranL  Nem  ludom  elfelejteni  azl  az  (irog  zongorameslert.  a  ki 
jdnern  egeszen  siikel  voll.  de  ha  hamisan  jiilszolt  a  taiiil- 
lya,  mint  a  sebzett  vad  kialtoLt  f'Ol.  A  mttveszek  n6ha 
W  rossz  mQbir^l6k,  merl  sokkal  ^rzekenyebbek  a  mu 
fengesegei.  mint  jelessegei  irant.  S  TalamennyiUkben  nem- 
ik  ezek  a  fonlos,  de  ulovegre  is  alarendelt  erzelniek  6lnek. 
^inek.  formak,  vonalak  erzelmeket  keltenek,  de  ezek  az 
erzelmek  csak  halk  akkordnl  kepeznek  az  ae.«lhetikai  ^rzei- 
n»ek  hatalmas  symphoniajaban.  A  nagy  mfivesz  az  emberiseg 
legmagaszlosabb  erzelmeil  hordja  hatalmas  erOvel  lelkeben 
A  nagy  mCv6sz  nagy  ember  is.  A  mi  emberi  f^jdalom  s 
Pinl)eri  er6  s  emberi  nagysj^g,  s  emberi  orom.  az  mind 
^1  kehleben.  Nem  hiaba  tekintunk  fol  hozz^  mint  egy  f'elsCibb 
l^nyhez,  6  tenyleg  az.  Igaz,  hogy  nines  benne  semmi  oly 
leiki  er6,  tulajdonsag,  a  mely  bennunk  is  ne  volna  meg  egy 


bizonyos  m6rt6kben.  De  6  felsObb  leny  abban  az  erteIeml>eU-# 
riMiit  a  g(")r6g6k  kepzr?U6k  isteneiket;  ezek  az  istenek  ^6r^0 
embei-ek  volLak,  asak  hatv^nyozolt  mertekben.  fip  ugy  hal-^ 
vdnyozolt  kif^ezese  az  emberi  Icrmeszetnek  a  nagy  mQvfei, 
Miiy  fenseges  s  meghatd  Pet6fi  elete,  a  ki  abban  a  korbao, 
melyben  mlsok  csak  kezdik  palyafutasukat,  m^r  halhatat- 
lans^ot  btztositott  maganak  s  n^p^nek.  Mily  nagy  a  mi 
Madacliunk,  kit  neai  sz^mUhalok  a  legnagyobbak  kdz^  de 
a  ki  elet^nek  Iragikum^t  egy  nagyszerfl  kdllemenyben  flrO- 
kitette  meg.  Ki  tiid  meghalotls^g  nolkOl  Arany  egy^nis^gere 
gondolni,  mely  oly  tiszla  moi-adl  az  elet  salakjatol!  S  rally 
sajni:ilattai  nezziik  a  kis  ^ria^okat,  a  kik  egy  kis  kesxsdget, 
melylyel  a  sora  megajandekozta  6ket,  egyenis^guk  KyarlosV 
gaival  elhomalyositjak.  Ninc^  ellenlet  az  ember  6s  a  mOvesz 
kozott.  A  inilyen  az  ember,  olyan  a  mQvesz  is.  Goethe  ha- 
talmas  egyeniseg  is  volt,  mintak^pe  egy  korszak  mUvelts^- 
R6nek,  egy  Faust-alak.  a  ki  a  maga  61etet  hatalmas  kolte- 
inenyny^  alakiloita.  Shakespere-t  batalmas  egyenis^gnek 
gondoloni,  kinek  beis6  elete  m6rhetellen  gazdags^got  rejtetl 
inagaban.  S  iigyeljtik  meg  e  mQv6szek  6let^t.  Phanlasi^uk 
akkor  vdlik  alkoU*)  erejnvf^,  mikor  egy  nagy  erzelem  hozta 
eI6szdr  forrongiisba.  Peiofi  nem  vdlik  Pet6fiv6  szerelme  6s 
szenvedelyes  szabadsAg^rzete  nt'flkul.  Maddch  megalkotja 
*Az  ember  tragediaiat>,  miiilaii  a  sors  oly  iszonyuan  suj- 
toUa.  Goethe  minden  nagyobtt  mtive  egy-egy  nagy  szenve- 
d6ly  szOliittje.  A  szenvedely  t^rint6set^l  megsz6lal  a  mflv^sz 
phantasiAja  s  valik  alkntovii. 

Ez  a  masodik  alkolo  r^sze  a  mftv^szeli  phantasi^nak : 
a  halahnas,  mely  Erzelem,  mely  kezdodik  az  6rzekin61  s  veg- 
z6dik  a  legfelsSbb  szellemiben.  K6palkot6  s  erzelmi  er6,  e 
kelte  adja  a  mQv6szeti  er6t.  Mindkelt6nek  meg  kell  lennie. 
kell6  egyensulyban  s  harm6ni;iban,  kiilonhen  szakad^  rontja 
a  mfiv6sz  erejet.  A  kiben  az  egyik  UiUagos  erdre  vergOdik, 


1 


121 


mdv  meg  nem  illeli,  02  a  legmagasabbal  nem  fogja  el^mi, 
A  kikn  az  erzelem  er6sebb,  mint  a  szeml^leti  er6,  az  el- 
mos<Sd6»  homalyos  alakokat  log  leremteni.  az  kinosan  fog 
toeni  az  anyaggal,  mely  nem  engedelmeskedik  neki.  E 
vesz^lynek  taldn  legink&bb  van  kit^ve  a  zenesz,  kinek  alakjai, 
ft  hangk^pek,  dltal^ban  kev^sbb<^  mcgfoghat6k.  mint  a  szinek 
9  alakok,  s  a  kiben  konnyen  tuiteng6dik  az  er/elmi  oldal, 
mi  a  lelki  egyensQIyt  b  eg&szseget  is  veinz^lyezteli.  Azert  nem 
pfirtolom  a  tulsi^gos  zenei  kik^pzt^st  oly  iljaknal,  s  le^nyok- 
nfii,  kikben  kulOnben  is  az  6rzelmessegre  valo  hajlam 
erfisebh.  A  m^sik  veglet  kOnnyen  a  mUv6szeti  naluralismas 
I)osvAny«iba  vezet,  a  k6pekkel  valo  jit6kboz,  ahhoz,  hogy 
tnegfeledkezztink  a  legnagyobb  idealokr6l.  nizonyfira  ugyes 
doiog  apr6?^gokon  bibelodni,  azokat  hiveii  uttinozni,  dj  festdi 
haUisokat  elOid^zni.  a  hangszerek  iij  conibinatioval  az  ide- 
^ket  kiilonosebb  m6don  mejfrezeglelni,  a  szeaz^ly  k^nyevel 
nak  latsvzani,  a  pamdoxont  keresni,  a  meglepetest  hajhuszni, 
inily  mulekony  dolgok  mindezek  !  Ha  ezek  a  doigok  minden 
praetensi6  n^lkiil  lepnek  fol,  akkor  nekem  is  telsze- 
em  lehetiink  folytonosan  iinnepi  hangulatban,  nem 
vagyunk  melt6k  s  k^pesek  mindig  a  legnagyobbal  ^Ivezni. 
de  ha  theorii^t  csinalnak  ez  apr6sj!igok  sz&mAra,  s  mint  a 
mOv^zet  Iegm61t6bb  kinyilulknztalAsail,  mint  az  lij  idC  ema- 
nalidj&t  dicsditik,  akkor  tiltakozom  s  elfordiilok. 

De  elhagyom  a  tovabbi  r^szlelekel,  hogy  a  psychologiai 

processushoz  t^ijek  rissza,  mert   ennek    legal^bb   v^zlatban 

val6  l>erejez^s^vel  ra^g  mindig  ados  vagyok.  Azt  mondoltam, 

^K)gy  ahhoz  az  ertelmi  processushoz,  mely  nagyon  ridegnek 

^■szott,  hozz^j6  az  Erzelem,  mely  a  sz^pseg  forrdsdl  fakasztja 

^a  Idekben.    8   kifejleltem.   hogy    a   nagy    mfiveszt    nagygy^ 

i,  ha  a  ket  erC,  a  szemleleti    s  az  erzelmi    kellfi  egyen- 

yban  van   egymassal.    Most    kt^rdem,   milyen    forradalmat 

el6  az  erzelem  a  mflvesz    lelkeben?   Hogy  an   k6p€s   a 


12^ 


^>t 


Idr6d6nek.  De  lassan-lassan  az  61tet6  f^tv^lein  niegtal^lja  a  maga 
lesleC  a  k^pel,  rnelyberi  eini  fog.  Ezek  a  gyonyOr  pillanatai, 
az  bteni  ekezete.  nniddn  az  ember  alkot6nak  ^rzi  magat 
A  legnagyohb  hev  egyesul  bamulalos  magara  eszni^l^sel. 
bels6  szetn  (ig^elemmel  lesi  az  alkot^s  folyamat^t,  mely 
16U  lassan-lassan  liriiak  erzi  niagdt.  Ez  az  alkotis  cVntu- 
tlatas  ?  tudallalan,  onk^nyes  s  kozvetellen.  Tudalos  a  kidol- 
ftoz^sban,  tudattalan  a  concepti6ban,  kfizvetetlen  a  megfo- 
gamzisban,  s  onkenyes  a  rfezlelekben.  S  ha  a  m(i  be  van 
fejezve,  a  indvesz  gyakran  elfordul  tole.  Eniberek  vagyunk, 
lOk^letlenek,  gyark')k,  meg  a  legnagyobb  egy^nekben  is.  A 
mit  a  mUvesz  erzett  s  akart,  azt  soha  sem  tudta  egeszen 
adaequat  modon  kifejezni.  Mindig  maradl  valami,  a  mi  a  lel- 
kehen  megvolt,  s  a  mQben  nines  meg.  A  mav^sz  nagyobb 
raav6n6]. 

Rizonyfira  6rdekes  volna  e  mflv^szeti  processus  rdsz- 
teteit  vizsgalni.  de  erre  eddig  oly  keves  eldmunkalat  van 
meg!  A  muv^szek  niftveil  rendesen  nagyobb  gonddal  vizs- 
^It&k,  mint  phantasiajukat.  s  a  mOveik  kul^dsegeit  nagyobb 

tgyelemmel.  mint  az  azokban  nyilalkoz6  lelket.  A  fOdolgot 
lellozik.  Csak  a  m(iv6.szb6l  erlhelem  meg  niOveit,  ambdr 
ttneszeles,  hogy  egyed(il  a  mQvekbfil  ismerem  meg  igaztin 
mdv^zt.  Ugy  kell  neznOnk  a  mOveket,  ]u)gy  a  m(iv6sz 
to  megpiilantsuk  rajluk  keresztill.  Mtlyen  valtozaLoss^got 
Jalunk  itl  az  eml)eri  I'ejlod^H  todeneteben!  Milyen  mas  volt 
«  mflveszeti  phantasia  alkolisa  az  6skorban.  middn  dserfivel 
B  nagy  termeszeli  jelensegekel  megszemelyesftelle,  s  milyen 
ttiiis  ma,  midOu  m(iv6sz  hat  mUveszre,  s  a  mtiv^szeli  Ira- 
<iiti6  is  form^lja  a  mttveszi  phantasiat.  Hasonl6kep  mily  y^\- 
tozalossag  a  kul6nb(Sz6  m(iv6szi  eg^'enisegekben !  Ma«kep  alkol. 
^^  kflltO,  md.sk6p  a  IcstO,  s  mAsk^^p  alkot  Shakespere,  ki 
^^thatallan  szomjjal  n6zi  a  vil^g  jelensegeit,  miiskep  Goethe. 
ki  a  maga    belsejet    rormilja    m(iv6szett6f   Mennyi   fiigg   az 


122 


pliantasi^i^t  igavA  phantasi^vU  (enni  ? 

puszta  kep2el5  er6  m^g  nein  plianta^ 

eleme.  Kimondom  elmeletem  vegszavit 

6fzel€m  a  formdld,  vezMd  elem  a 

k6velkez6  ni6don  6rtem.  Azt  I6tliik. 

leletek    bizonyos    combinAti^ja,    - 

kenys^g  nyilatkozalai  bizonyos  *^ 

ben,    melyckkel    amazok    kapr-*il 

minden    erosebb,  energikusabb  ■ 

az  <>rzeleni,  melyel  fakaszl; 

Ha  6  valamit  Idl,  akkor  hevc 

az  ^rzelem  szornjiisiiga.  akk< 

kiel6gitest  talalni,  ha  olyas  v 

zeimet  kelti.  M6s  szavakkal 

rekben  Jiz  erzt^lem  cj;ak  n'' 

ok,   mint  terenilfi  er6.     M 

ok,  a  mely  ezl  az  erzeli 

el6sz6r,  bogy  meglereini 

keltheli.  Mi  sovfti^gun! 

nieddfi,  merl  nem  ii 

sdv^rog  a  szep  uUln,  dc  4 

lelke  engedelmes'    ' ' 

6  erzelme  forra'i: 

lelk^ben  inegvannttl<. 

anyag,    ha    me>:'   ' 


'  Vi^alom 

!ii    ama  kft 
ni^ait  mulatja. 
;,   Toldija.  Bizo- 
.  iiernzetek  s  k^^" 
!aiv  elbesz6l6  toS^' 
3.  magyar  n6pneV- 
^  --:  egyik  el6il  foleitieV 
-^^bgyoiU  neh6zkes,  ^ 
'  >'zen  sz6l.  de  in^iy®* 
mi  loodolta    ki    alakJ^ 
«ste«  a    mint    ere^^^^ 
mA  egy  sajiUos  pel<i^ 
-t  ^  a  magyar  Toldi 


peldiit  talalni  an 
mint  a  krislilly  k. 
kristalyalkolo  er» 
erCnek  s  rer  !' 
erzelem  kow  , 
v6szi  leleknek  a 
tell  eraeleni 
nekiink    ma; 


atsfpillantjuk,    a    mint 

^i^j.  kelki  6!ettel,  mely 

^  )fit  akar?   Maga  sem 

^  dcdni    gyongyds    koszo- 

^  snelynek  typusa.  neroes 

I.  ffti^Qf    b^tors&gdbaQ, 

«  m$gY^  "^P  jellem^nek 

credfi   k6lt6    a    nemet 

a  Bigy&r  n^P  (itit  rajzolja. 

<ri|gT  mindegyik  a  maga 

^tudta  teste?iteni?  Nejn. 

^  S  ezl  az  alkoto  phanta- 

1^  joros  anekdoUt,  itt  egy 

Pe  az  Erzelem  elt  lel- 

$  azutin  lovabb  for- 

^^    andenl,  a  mi  a  kdltdk 

m^  mdalosan,   felig  Ontu- 

^  kitat&k  t6ltik.    mil  BZ^- 

\  j^ptfnik  mivoltat  nem  sza- 


] 


126 

:<iul  mOveik,  melyekben 

kep  eg^zen  ^tszellemiilt 

■4('..  S  azert,  a  ki  a  phantasia 

MTi.az  meg  akaijadlni  a  mO- 

■ne.  az  emberi  term6szetet   leg- 

'6[}h  nyilatkoz^^t6l  fosztand  meg. 


Alexander  Berndt 


/- 


I  R  U  D  A  L  O  M. 


PhUosophiai  hok   Tdra.    IX.    Kant     A  tiszta  . 
kritikdja.  Forditotidk  es  magyardzidk  Alexander  Bern  ^^ 
48   Bdnoczi  Jdzsef.    Budapest.    Franklin -tdrsulai,   IS^ 
Jra  4  frt. 

A  Fhilosophiai  InMc  Tdra,    inelyb6l  imm^r  a  IX.  kol^* 
kertilt  a  mCvelt  oivaso  k^zons^g  kezei  kr)ze,    minden  ujab^^ 
fiizet^vel    egy-egy  liezagut    ttXl  Ik;    i)iiil<isf>[ihiai  irrnialmunk^ 
ban,    es  ezzel  lijra  meg  i\jra  igazolja,    liogy  milyen    hasznos^ 
villlalalla    tiClle    ki    magat,    niieiOn    egyiiiiisiitiin    iilteti  at  a^ 
egyetemes    irodalom   legkihincJhb  [ihilosophiai  munk:lit,    es  e 
fdradsiigos  munkaval  lassankint  egesz  philnsophiai  konyvfart 
alapit. 

A  jeleii  IX.  kotelbf'ii  Kani:  A  tiszta  tlsz  kritikdja 
keriill  sorra.  A  korszakos  mil  mosL  jelenik  meg  el6szdr  ma- 
gyar  nyelven^  szi^zliz  ^vvel  kt^sObb  els6  inegjelen^se  ulfln. 
miutjin  majdnem  minden  mfivelt  nyelvre  leforditoll^k  es 
folyvAsl  ujra  meg  I'ljra  fordftj^k  ^s  inagyardzzAk. 

ValoVmn  itt  volt  az  idcjo.  luigy  axon  a  nagy  hiAnyon, 
hogy  ez  a/.  ahipvt'U'i  jiagy  riiii  iiein  volt  mt^g  nyelviinkon, 
segftve  legyen.  A  niivel  azonban  koranlsfrm  azt  akarom  mon- 
danl.  hogy  talan  gyakorlali  sxiiksesletek  erezlcll6k  volna 
velijnk  e  hianyl.  Ilyen  ertelemben  neni  vulna  indokolt  a  fel- 
jajdulas.  Maga^abb  szemponlok  iitan  kell  inHulnunk,  ha  elfogii- 
lallamil  akarunk  il6hii  e  dologrol.  £n  lit^y  logoni  fel  e  kerdt'^l. 
mini  tud<mianyos  irodalmiink  bec.sulel-k6rd*_^st^t.  nielyel  szinte 
nem  lebelett  m6g  lovititbra  is  elint^zellcnal  hagyni. 

Azukkal  szemben,  kik  azt  allitj^k,  hogy  valamely  ludo- 
m^nyos  m(I  lanulmdnyozA-sAban  egeszen  egyre  inegy:  az  ere- 


<ietit  haszndloni-e   vagy   a  fonlit^t  —  ^H^B^^  ellent^tes 

nezetet  vallok.    De  m:lsrel61  meg  vaxyok  gyCzCdve,  hoj^y  az 

^•elemes   irodalutn    nugy,   oszlopos  mOveinek    a  lefortlilAsa 

'linden  intivell  nernzel  nyelvere  annyira  erzekeny  m^rlege  a 

•^eaizeti   ludoinanyos   irodalom    6n^ll6saginak    6s  erl6k6nek, 

hogy  otl,  a  hoi  e  tekiiUclbeii  liezagok  miiiaikoznak,  azoknak 

'•etoitese  els6rendn  k<»lele.*^seg.    Knnyil  inai^aiol  a  vallalalrol. 

A  most  niegjelenl  koletben  a  Kriiikn  lordil^Alioz  n»6g 

^Sy  Eloszo  es  egy  nagyobb  tanutmany   A   iiszta  est  kriti- 

^^^jdrdl  van  c--jalolva  Alexander  Berniitt6l. 

Az  Elojizohan  a  intinka  keletkezeserOl,  a  forriitas  neh6z- 

eirfi],   de  annal  sziiks^gesebb  volUirol  erlokeznck   a  ^zer- 

Vi^szUJk.  Ti')kelete5en  igaziik  van,  bugy  A  tiazia  d^z  kritikd- 

<zimtk  forditiisa  barrnily  nyelvre,  inAr  a  mil  niivoltanal  fogva, 

indig  nagyon  nehez  inunka,  a  minek  okai  Kant  stilusabati 

a  liirgy  elvonlsagiibun  rejienek;  nemkiilonben  ahban.  hogy 

'^anl  ir6i  technik^Ja  nagyon  kozepszerQ  volt.  Stilusa  a  n6met 

irodalom    ujjaszuleiese   elolt    fejiodoit  ki    e*  allapodott  meg. 

Kifejezfemodja.  mflnyelve  reszben  elavnlt.  Fejtegetfoeiben  szo- 

r'osan    tudomanyos  formulakka!  61   s   a  gondolatok   tetszel6s 

rormaiva!  nem  tOrddik.  Nagyon  erthelC,  liogy  egy  ilyen  rndnek 

a.z  Alulletese  barniely  idegen  nyelvbe  nem  lehet  krmnyti  feladal. 

Fordil6k  derekasan  mcgoldotlak  ezt  a  neh^z  (eladntol. 

"Nem  bantottak  a  Ibrmiit,  mely  elavull  ugyan.  a  tartakvnmak 

s^k  helyutt  meg  nem  felel.  de  historiailag  o.sszeforrolt  vele; 

inbbb  arra  tdrekedtek,   liogy  a  szOveg  szoszeririti  hu  fordi- 

iitsavHl    tn€g   Kant   mondalj^zerkezeLeire  is   l^nyl  denlsenek. 

%  m6don  term^szetesen  nem  lehelelt  kikerfllni.  hogy  a  for- 

"iitAs  itl-olt,    f^leg   a  nehezebb  helyeken.   darabos,    nehezkes 

lie  leaven.  De  elertek  azt  a  czelt.    hogy  A  llszUi  esz  kriti- 

fc'ija,  forma  6s  tartalom  lekinteHeben  egyariinl  az  eredelinek 

Idjesen  megfelelo  ha  Fordiliisban  kerflit  a  magyar  tndoniAnyos 

irodalom  termekei  k(>ze. 

A  forditashoz  csatolt  tanulmanyban  A  iiszia  <!sz  kriti' 
kdjiirol,  a  lanulm^ny  imja:  Alexander  Hernat.  azt  a  ozelt 
Wzte  maga  el6,  hogy  osszefugg6  fejtegetesek  forniajaban  nyujt- 
soa  k6pet  Kanl  gondolatainak  fejl6des6r6i  es  ennek  keret6ben 
Wrtenelmileg  magyarAzza  meg  e  gondolatoknak  tiebezebben 
^rthet6  pontjail. 


IW 


Ez/el  val6ban  nagy  szolgdiatot  tett  azoknak,  a  kik  Kt%^\ 
pliilosophi^^jdval  alaposan  akarnak  foglalkozni.  de  sern  ann*?^ 
iddvel,  sem  annyi  irodalmi  taj^kozoltsaggal  neni  birnak.  ha^V 
esak  azokat  a  legfCbb  mOveket  is  kivalasztbalnik   6.s  olv*»^' 
halnak.  a  melyek  Kanl  philosophiaj^nak   niaj?yarAzat^l   tCi^'' 
t6k  teladatiikiil.  E  tanulmAriy  inindazl  osszefoglaija,  a  mi  Ka.*^ 
megert6s6re  okvetetleniil  sziikseges,   s  mert  ezt  vilagosan 
kdnnyen  fe)foghat6lag,  A[\tiisz6  modorban  teszi :  nagyon  m 
fogja  kdnnyUeni  a  mfl  tariulmdnyozds^t. 

Terjedelme  bet  iv,   6s  luironi  f6reszl>en  foglalkozik  ki 
lazOlt  leladataval.    Az  l-s6ben    a    Kritika  keletkez6s^l  ad|^ 
eI6.  A  ll-ikban    Az  alapgottdolxtlok  fejl6des4i  ismerleli.    -. " 
Ill-ikban    A   mil  veleje   fogiallatik.    Valamennyil  pedig   eg 
Bevezetds  elOzi  rneg 

A  iniinka  keletkez^s^rCl  leg6rdekesebb  k^pet  Kant  levele* 
nyiljlauak  LimiJ>erlb*>z.  Mendelssohnhoz,  Herzhez,  melyekb6l 
kitUnik,  bogy  18  6v  mulik  el  a  m(l  megjelen^s^nek  szaka— 
datlan  igergel^sevel,  mig  vegre  1780  v6g6n  a  keziral  m^gi^ 
elk^zill,  1781  januar  kozrpe  tujan  hozzd  is  togbatnaJc  a 
.szed6sh(?z  Halloban,  es  juniusban,  u  leljescn  k6sz  konyvet 
elkflldhetl^k  a  hpcsei  va?drra. 

hue  ennyi  id6  kellett  az  alapgondolatok  meg6rlel6s^re. 
hogy  a  dogmalikua  alldsponioi  (1.)  **  ketelked^s  korszaka 
(2.)  vAUsa  fel,  s  a  szfllemldld  dhnaibol  (3.)  az  (mgol  phUo- 
Sophia  hdtd^a  (4.)  alatl  vegre  kil)onlakozbassek  a  kriiikai 
korszitk  elsS  phdaisa  |5.):  a  ierrol  szdld  Mekese^  ^  a 
dissertaiid ;  mil  nagybamar  a  kritikai  korszak  wdsodik 
phdsisa  (6.)   kdveletl  a  balhatatlaii  raQ  leljes  befejez^.s^vel 

Ennek  szakszerrt  ismertel^s^vel  es  megertbeles^nek  el6- 
keszU6s6vel  a  tatmltniinY  III.  resze:  A  viU  veleje  czinieD 
foglalkozik.  Ot  pontba  loglalja  o^sze  a  legszUksegesebb  tudni- 
val<!)kal.  E/.ek:  1.  A  fSkerd^sre  adoit  felelet  dltaldhatt,  A 
ffik^rd^si  kiivetkezOk^pen  formuUzza :  A  tiszta  esz  fogalmai. 
inelyekrfil  nein  lalnm  at.  mikepen  vonatkozhatnak  a  Urgyakra, 
azaz  mikep  szolgathatnak  maganak  a  valo  vilagnak  a  fnun- 
du8  noumenonnnk  megismer^sere,  (alan  tenyleg  nem  is  szol- 
g&lnak  e  czetra  ?  £s  a  felelel  ra :  hugy  a  liszta  (isz  fogalmai 
6puly  ke7^sse  israertetik  meg  a  val6  viiagot,  a  mint  bogy 
az  erzekiseg   sem  vezel   el    a  ooumenonboz.    De  hit  akkor 


129 


jjj^^.  W^ltalan  nincsenek  is  ilynn  liszta  fogalinaink?  Irne 
^udr^^*^'  ^^^^^^  ^  2.  pont:  Vantiak-e  tiazia  fogahnamh?  fis 
^^«al  ^^'^  ^  kerdesre  azi  a  felplelet  kapjiik.  liogy  a  liszta 
iDiak  I6teben  valO  hit' egyik  alapfoltev^so  a  kritikAJiak  : 
gei^^  '*^*^^  3-ik  es  ebb6l  foiyolag  isni6t  e%y  4-ik  ponl  fejte- 
fiW^^.^^'lt  szflkseges.se.  Ezek  a  pontok,  melyeknek  ossze- 
*i^  r^^^  az  elCbbi  pontokkal  szersiOnk  Mhetfien  kimutatja, 
Voij.^^^:  ii.  A  tiazta  fogalmak  fiDiciidja  Ha  npyanis  t6ny 
^**'*e«  hogy  vannak  tiszta  Ibgalmaink.  upy  csakiii^yaii  kikerfll- 
i-^^  *^n  az  a  kOrdes,  ho^y  niilele  fiinoti6juk  lehel  a  inegismo- 
A  jJ^^J^^kajaban ?  £s  a  4-ik  pont:  A  mundus  noumenon. 
kiftx  ^h'»'5l  azert  kell  kulim  ertekezni.  mert  ba  sem  az  erz6- 
^  t^'  ®^™  ^^  6rtelem  liljan  nem  f^rkozhetni  a  va]6  vil^ghoz, 
h^j    '^djis  nounienonhoz.  indokojt  a  proljlema  felvetese:  van-e 

^Rvataliin  ilyen  vilag? 
^H  Az  utolso  5-ik  pont:  A  tiszta  ^^z  kritikdjdvak  mdso- 
*^i!f^^^^{/ma  1788.  czinien:  a)  a  «Kritika>  elsO  fagadAsAl 
*'^*^  ''  p/;  aztin  h)  a  «Krilika>  .szerkcwtot  largyalja;  ^s 
^^^  ^J  n  fransscendenlalis  dediu'tio  fo^lrnal  (ejtegeti;  t6sz- 
^^, ^'J  f^fjiUiiiiy^  arra  a  kflldnbsegre,  meJy  az  eLs6  es  a 
Op*^^'^  fcia^^^  ki*)z5ll  van.  es  mindeniilt  kelloleg  indokolva 


ti 


f^t^n 


vtiltoztatast. 


> 


^  7^  .ffi/iHdiiyyuik  mimJenesetre  megvan  az  a  nagy 
^e  ,  txy  ^  legnebezebben  erthetG  kerd^sekrol  szdmol 
^j  ^  nagy  n\i\  behal6  lanulniAnyozasikt  —  rnely 
^*  itfV  '^  €gyik  legnehezebb,  de  egyszersmtnd  leg- 
^hk  ^^^^  iini^  rnarad  a  philosophiai  ircKJalomnak —  rend- 
tf.  nf^  rgfc^ttG.  Vajha  nagy  becsenek  nieglelelO  niinel 
^^kii^^^^y^^tdshna  reszesfllne  a  korszakos  ■ -''•  —  -^'-^ 
K  ^^  fo0^  3.     mflvelt   olvaso    kozonseg. 


es  lanintezetek  reszerol. 


tnO  ez  elsd 
de  kivalL    a 

— r. 


// 


>'. 


Die 


Smwe  der  Fer- 
der  Sitf- 


fHinlenghi : 

f^^^r-^y^  ,-/^    //'    //'/<  5.  6\  337—350, 

\j      ^  ,rt    szGViOk  nemcsak  psyehologice  ^rdekes. 


:^J 


^^ 


^V 

^^J*- 


•^zrmpontb<'sl    is  gyaki  trlali   jelenl6- 
fi  az  u.  n.  veleszuletell  gonosz&ag- 

9 


rOI,  meiy  szermtuk  az  erkftlc.^i  elenizavarnak  aequivalense,  y^f^ 
ink&bb.vele  «\iionyni.   gondosan  keresztiilvitt  kiserletekkel  kiim^'^ 
tatj^ik,  hogy  azok  az  anomali&k,  melyek  e  bajt  jellemzLk,  sokka  -^ 
>f>'akrabbaM  fiinrtionalis,   mint  analoraikus  termoszetiiek,  s    hni-^"^^ 
k^pen  a  -rpi'dfikus  era^kszervekniil  magasabb  fokban   fejezv6k  k».      ' 
mint  akrir  a  le|Z:itiJyo:«abb  elineb&jitalmaknAl.  Kist^rleteik  ferii  a  nAi 
gonoszlevi'ikro,  \'alaniint  prostitiiAUakrn  vonatknznak   s  rftviilon   n 
k5\'etkez6kben  Inglalhal6k  Ossze. 

1.  Az  AltalAno^  sensibilitasl  15  «ge?zsege.^  c^yennel  a  iKi 
Bois  Reymond-IOlf  szAnkainf^luktorral  kOzop^rt^kben  49  nim.-nek, 
mig  15  gonosztev^n^l  64  mm.-nek,  tehAl  csokkentnek  talalUk.  es 
uzl  az  eredmt^nyt   ujabb  42  kis<^rlet1c1  meg  is  orOsitbetlek. 

'2.  A  hely«^rz^s  vizi*g^lati^nM  95  riiegfigyelt  kAzl  61  esel- 
ben  annak  lompasaiia  jolent^keny  voU. 

:i.  A  tAjdaloni^rzes  [)ii  Roi?  Re\moii«l-f^le  szdnkainduktorr:il 
megbatArozva  dl  normSlis  egy6nnt*l  kfizdp^rl^kben  49'1  mm.  voll, 
egyn^l  lesz^llt  17  mm. -re,  niig  le^'tftbbszAr  32 — 49  mm.  kOzl  inga- 
dozott.  4  gonoszlevSnel  ('llunben  a  fftjdaloin^rz^s  0  voH,  azaz 
teljes  analgesia  &llott  bo.  3-nA1  11  — 15  mm.  voll.  mig  sz&mos 
»orozatban  30 — 35  mm.  konil  v&ltakozofl.  I'jabb  45  kiserleln^l  a 
lAjdalom^rz^s  7  eselben  (15%)  0-nak,  atlay  podig  jobbfolul  20, 
balfeliil  I'l  mm.-nok  tal^ltatott :  vegiil  15  fiatal  gonosztev6  kOzol 
10  teljesen  analgetikus  volt.  Ezen  ki^erleti  eredmeny  tehit  teljes 
6s6zhangz^dban  vnn  azon  tapa^ztalattaK  hogy  az  ^rz^keny?^ 
lompasa^^a  folyUtn  gonosztevA'k  gyaki-an  tfitovirozzAk  magukat, 
hogy  f^jilalnwLi  bfhalasokni  iizzi')vaii«il  egct^fi,  sobek  ejtc^e)  nem 
reagalnak.  s  [eli:rmerhellenne  leondflk  magiikat,  oly  rlj&rasokhoz 
16  ford6lnak,  mely  pd.  az  arczbdr  lehiizAs&ban  atb.  All. 

4.  A  lapintAs^rz^s.  60  egy*in  kflzfi!  SO%-nk\  reUQnOen 
lompa  voll.  kivAl(ian  ftnom  csak  U%-n^\:  s  miy  norniaiis  egy6- 
nekn^l  a  tapintas^rz^s  tompult^aga  5^ -ban  volt  taUlhalO,  addig 
gonosztovokn^I  abnormi.^  sensibiliUs  a  jobbolrlalon  30'3  "©-ban 
a  baloldulon  IS^-'i-ban,  s  a  nyelven  minlcgy  30% -ban  mutal- 
kozotl.  A  tapinL&s('rz6s  arilhmelikns  m^rti^ke  rislhesiomelerppl  m^n'C 
69  gonos/.lovfin^l  jobboldalt  3'67.  baloidall  3'41  ^8  a  nyelven 
2*33  volt,  mig  u^yant>z  Marro  szerint  noriniilis  eg^eneknel  1*68 
a  jobb-,   r78  a  baluldalon. 

5.  Magnelikus  befolyasokkal  szemben  a  gonosztevGk  jgen 
^l^nk  reacli^l   miitalnak ;    igy  62  kftztil  30,    tehAt  48*3%    foge- 


d 


31 


[ilooy  volt,  mig   20ii    rendes    allapotti    tanuld    £9    munk&s    kdziil 
33%    reagall. 

6.  A  oonor5Ztev(Sk  foi!^kony?dga  meteorikus  befolyiisokkal  szem- 
KEjnlt'n  nagy.  100  krtziil  ez  26-nfil  s'/i-.inbftlfm/i   voli :   7    idrtvAl- 

'owbkor  vcszvkeda  letl,  s  ejiynek,  ki  betSrfi  s  s^xlomiata  volt,  vesze- 
Icedd  bnn^lata  mint  barometer  jelezto  a  rossz  idd  bekOvetkczt^t. 

7.  A  szagt^rz^s  vizsj^klatdra   i^zegffUzegnek  vizben  Vso-ooo  — 
(],,,  aranyban  k^.<ziUH(  oldaUbol  Cjsszeallitotl  osmometer  szolgull. 


lomi^lidok  az 


I  f»000 


oldatol  ismert^k   fej  k5zeperlt^kben ;  mig  90 


Siiletett  gono?z(ev6nel,  kik  nem  dohanyoztak  s  kikn^l  az  ornitak 
idesek  voltak,  a  k6z^p  i^zagldk^pesa^  csak  V&oo  ^^^^  ^  ^^  ^^^~ 
l&a  HZf-rint -—  3*3  f»  :  13%-hoz.  A  aza{i^r2^»snek  upyanily  tom- 
iltsa^t  talalt^k  nemi  }?onosztevtikn*i|,  s  ez  ^rdekes  aniiyiban,  a 
jnnyiben  a  nemi  ftszlfinfik  ds  a  szaj^r'Tzds  k6zt  oly  bpn^ci  viszony 
hogy  korlikali?  kfizponljaik  joggal  szomszt^dnsoknak  lekint- 
ik.  He!^cb  l^nyleg  a  nemi  szervek  alrophi^j^nal  a  szaglOp^lo.zik^- 
lyoziii  l&tia,  s  rnfir  CloqiieL  eszlelle,  bogy  a  virdgillat.  nomi 
ingerel.  .luger.  Most  ^s  Plos&  szerini  a  transpiratio  k^j- 
kelt,  es  ide  sz&milhato  n(*mely  n(ik  nagy  elOszeretote  a 
rtumok  irant.  valaniinl  a  maslurbatioUil  eredfi  psyehosisok  6s 
sexuali.*  tt^bolyalakok  (noi  vizelet  ivas  sib.).  Szerz6k  ^U  nemi 
I05zlev6ni5l  33  %  -ban  anoamiut  talAbak,  mig  a  szG|rf'''oldiii 
«^pert**kbon  Vanno  bijiitisban  ismertetctt  fei.  Anmioniakka! 
rani^zt  talAlt^k,  mint  ezt  Pelanda,  kl  |torno})atbikLisainal  soha- 
tal&lt   noraiAli^  BzagL'rze«t,  szintiin  i^azolja, 

8.  Az  izUfit  edes,  ket^erti.  valamint  s6s  oblatrikkal  ^1)  szule- 
H  5  t>0  alkalmi  gonoszlevfinel  vizsi»&lv^n.  kitiint,  hogy  az 
irz^e  norm^bs  pgyeneknol  jobban  kifejletl,  mint  jjonoszlevdknt^I, 
Wi  alkalmi  gonoszteviikn^l,  mint  szuleloltekn^l,  s  iigyanez  all 
k('ve;^bW   kf^pzett  egy^n**kkel  szembon  is. 

9.  A  ballAs  6less<fge  40  szuletett,  42  alkalmi  f^rfi-  ^  38 
Ji  ^ronos'/levfin^l    ipen    (*Kfs :     tovAbba    pyengp  fit^.^fl  4Jra,    halk 

M  e.e  Pnlilzer-ffile  animelprr*'!  mrgbatAroztalvan,  kitiinL,  bogy 
kfizitl   r)5-n61  (fi7'3*^i  a   halla.s  (5lessege  egyik  vagy   mindk^t 

iOn  a  normalis  alall  van  s  igy  lefokozasa  15%-kal  gyakoribb, 
It  norraiilis  egyoneknt^l.  E  tompiillsag  lu!nyom6lag  a  kftz^p- 
bfiirfil  gyiilada-i^lo!  ered.  s  csak  egyes  esetekben  leltetett   dis- 

t«3in  alakjil  conslatAini,  mely  egeszs6ges  ftregeknek  degeneraliV 
presbyakusiaj&val  teljesen  analog. 

9* 


W2 


10.    A  \id&a6UiA6^  100  gonoezievOuel,    fSleg  g^ilkofioknil, 

Snellt^ii-fele  optobcuppal  vizr^giilv^i  £*le^ebbnek  mutatkozott,  mint 
Dorniaiieoknal.  A  szini^tast  lijetulefr  460  goDOszteT6  kdzott  IS 
daJlODi^la  volt  (0'43%  )■  A  I4t6l^r  Lazxloll  ojOdezere  fizehnt  vtz»- 
g^va.  korlatoltnak  niutatkozoti,  szjtb&lytaJan  szelekkel,  penpberikus 
beruolyedesekkul,  vagy  »kotoiiiakkuJ,  reszleges,  vertikaJis.  mindk^ 
oldali  beniianopiaval  u  MsO  i|uadraii&okban^  a  mi  aetio)oigioe  a 
j^t^eentruniokkal  ^jsszffOggu  kortikalit  aerulesekre  vezethetfi 
mjut^n  a  periphenkuf^  idegrendszer  in^lyrpha16  alleratidjAnak 
symptomiU  hidnyoztak. 

Ml  gonubZlev((kn^l  az  allal^os  Arz^kenys^,  Uijdaliim 
tapiiiUb^n&ei-,  Hzenibeii  a  l^^rliakkaL  szerzuk  szerint  rendopen 
jo ;  riij^  a  lObbi  vizsgalal  eredm^Dve  a  feuUekkel  me^e^'OL 

00  typiktis  prostitualtnaJ,  azaz  kik  nem  aJkalmila|;. 
insliiikliv  Oazt^nuk  folytan  lettek  azokki  s  kiket  szerzuk  a  gonoes- 
ievdk  l^rosezabb  kate|i(oridjaba  &oroznak,  a  fentiekbez  basookV 
viszonyok  vollak  felismerhetok. 

Ily  furrn^n  szerz6k  tanuls^gosan  kimatatjftk^  hogy  as  ^4^ 
szervek  btudiiima  bevezctd  reszt  kepez  az  etMka  tanohn^yozAsfthos, 
H  ekaet  mtklszerekkal  ki&^rletileg  igazolj^  azon  l^nyt,  bopf  az 
erkOlc>i  4rzel  tompa^^  reDdeaen  as  tesftszenek  tompas&g&ldl 
van  kisi^rve.  E  toiijpa§>^g  p«<lig  val6szin0en  kotiikalis  eredet6  s 
liai>onI6axi  a  vad^llatok  e^  vad  neptdrzsek  csdkkent  f^jdaJom^rzes^ 
bez  B  ^lesUiUs^oz,  mint  az  atavismus  tusem^ye  foaliat^  fel. 

Haftl  Dezao 


J.  Volhdi :  Vi*rir(iiie  zur  EinfUhmnff  in  die  PhHo- 
^JSttphie  der  Gegentvari.  Gehalten  su  Frankfurt  a*M.  im. 
tVffUar  Hitd  Mtirz  JHU!,   Mihichen  1^92. 

Volkelt  mflv(>  Ixjvezeteefll  akar  szolgiJni  a  jelenkori  philo- 
sophia  tanulmAnvAba,  de  8ok  tekintetben  kuldnbdzik  az  ilynemd 
munk&k(6l,  legftfk^pen  pedig  ahban,  hogy  a  jelen  es  mull  kfizdtt 
nem  (al&lja  azt  az  ^les  ellent^tef,  melyet  az  ut6bbi  id6kben  oly 
bziveacn  ki  Bzoklak  *;mplni.  A  speculativ  ir6nyt  nem  -dhnjlja  vissza, 
de  iiorn  !i<idol  bubonaszerfi  b6mulattal  az  ujabbkori  positiv  vagy 
tapaHxtalati  rrjinyoknnk  som.  Elismori,  hogy  a  rendszeralkot&soJc 
kor6baji,  a  philosopbia  Iflbbel  igM  mint  ^  mennyil  bcvfilllialolt, 
bogy  az  abstracti^i  (tjlleng^se  lcjt6re  lerelte  a  philosepliiai  gondol- 


J8S 


fcodAst,  de  siel  kiemclni,  hog>'  az  aggSIyos    lapasztalali  irany  az 

^Tiyaghoz  ^s  luibecdull   « I4nyecsk6khez »    nyQgozi  a  szellemel  s  igy 

-A     mer^cbb  konceptiokal  teljesen  kitiltja  a  jzondolkodils  kur^bdl. 

A.   metaphysiki^val  sem  v<^(;ez  oly  kdnnyeden,  mint   honfi14rsninak 

*i«^r&ze.  A  lapa^zlalat  nem  lehei  a  gondoikodds  vegluges  hatdra, 

^-3s   egyes    tudom&nyok    felvilagositisai    nem    el»*gitik    ki  az  eg^sz 

&»3ibert,  ked^lye    es  lenye  m^ly^bol  oly  k^rd^sek    lornek  ki,  me- 

*'V^^^^  kereken  elutasitani  nem  lehet.  Bizonyftra  mindenha    hypo- 

Inetikus    tudomAny  marad    a  mfltaphysika,  de  c  kfirulm^ny  ncm 

sztja  meg  tudoaidjiyos  jelleg^lol,   Volkelt  BevezMse  a  philoso- 

»luai  kutat^  niinden  ;igAra  kivan  el(!(kesziteni ;  lerra^szetes,  hog\* 

sls6  lielyen  a  kutat^^  fyll^toloirGl  .-  ei-zk6zeir<il  szul.  Az  ismerot- 

«n  par  excellence  philosophiai  tudoraAny,  belSle  nierilik  a  tudo- 

^CTftinyok  egyes  agai  a  bizalinal  kutatAsaik  eredmdnyei  irint.  Mtn- 

■■:3en  tudd^  I6bbe-kev»5?b^  szem^lyes  illetGleg  subjectiv  megismert^sen 

lapu!,    az    Umeretlan    feladata    inejzhatArozni    az  ^llalinos  ^rv6- 

ye*!^gnek  niily  foka  illeti  meg  eg^'ik  vagy  masik    ismerelGnkel, 

igy  az  ismeroltan  az  a  kfizfis  alap,  a  melyre  ^  ha  hallgatagul 

—   valamennyi  ludominy  ^pit. 

A  philosophia  azonbun  nenicsak  a  tud&s  szab&lyoz6ja,  ba- 
rn   tudato^an    belemerui  az  eg^sz  ember  mivolt^iba,    inegkereai 
olcsi  elemeink  gyflkereit  s  alakoi  ad  a  megvalOsilhalAs   f^ltete 
Tnellett  az  embereszrat^nynek.    Volkell  nein  bec^uli  li'il  a  pfiiloso- 
phiai    gondolkodas  hatds^t,  &6\.  hathat6san  iital   az  emberi  jellem 
e*  ^lelvi«zonyok    konok    ellenallasdra  a  JegmeggySzobb  elmetellel 
si:emb<»n  is,  de  elismeri  a  conlemplatid  egy  nem^l,  mely  eg^szen 
egy^ni  jellemQ,    mely    elmeKil  a  tenneszet  <5s  61el  jclens^geibe  3 
olynemO    lanulsAgokkal    rak<^dik    meg,  melyek  az  ember  erkftlcsi 
talmdt  pazdagiljAk,  akarat&ra  ^,«  cselokedetoire  hatnak.   E  ron- 
plali6    lassan-la^an    fisszcgyQjU  ogy  (^letfolFogis    eleineit   s  ha 
6siZ  szoros  ellenfirz^se  melletl  megalakult  a  viUgnezot,  Volkelt 
az  erkolcst  philosopbia  ugy  nomenek  lartja.  £  kedelyi  philo- 
bi&nak  ^pen   koninkban  van  nagy  fontossaga,  a  mikor  6ltal&- 
ioa  k^tseg  f^rkfizolt  a  szivbe  s  a  mtivelt  emberis^g  nagy  resze- 
ben  megingolt    a    hit.    Volkelt   ezert  kivfinatosnak  lartja,  hogy  a 
Uosopbiai    gondolkodok    eszm^ikel    szemiMyopen    (5s    szabadnbb 
kban.    egy    nag^'obh    kfizftns<5g    el^  vigyt^k^  elil^li    iizt  a  tudt^s 
gC;^f^t,  melv  a  liidomdnyos  gondolatok  k5zvetellL'nebb  eldad^sdban 
tudomAny  oldurvul^ai   IStja.  A  tudominy  szents^g^n  nem  esik 


^ 


131 


c&orbn,  ha  az  ^let  ^s  kultura  szolgdlat^  szegOdik  s  tia  e  r 
b6l  szigoran  lazil  s  ha  finomsaga  ar6ii  elemeit  nagyitja.  Ez^rt 
tArgyalja  Volkolt  bfiven  a  philosophia  viszonyAt  a  vallAshoz  ^  a 
kiiUur6hoz.  Neh6z  e  ktird^sekben  lAvol  maradni  a  vi^ghMeklfil  s 
Volkellnek  sem  sikerOit  rj^dszen,  WIeg  rnidSn  bArcsak  hozzdvetft- 
leg  a  jftvB  kor  valla&Anak  clempit  dllitja  ossze.  Igaz,  hog\'  oem 
akarja  a  piiszta  ^s  kurimkban  nag\'on  ia  tulbecsiilt  lud^issal  jm>- 
tolni  a  vallAsI,  Idvol  van  alliil,  bogy  korimk  szpllemi  6s  erkMcsi 
vivmdnyail  vakon  biimulja,  s  ig>'  e  r^szbon  is  kulfinbftzik  a  posi- 
tivisnuis  (JagAlyos  s^z6sz6\6ii6\.  Volkelt  a  modern  ^let  minden  nyil* 
vinulAsdl  ludominyban,  m0v6szetben,  az  allaini  ea  tArsadalmi 
viszonyokban  higgadt  gondolkodiissal  m^rlegeli  s  meglrivanja  — 
elt^rOen  nemely  lekinl^lyes  e!6djel61  —  bogy  a  philosophia  ne 
zfirkt'izzf'k  el  az  ii<iv5s  <^  kArlioznlOR  tiintiek  viz?galat;ili'd.  Phi- 
losophtR  (^s  knlLura  k/tlosrtnhalashan  allanak  ngyni6shoz,  de  szuk- 
s<!gos,  hogy  a  philos(»)ihiu  czt^ltudatosan  basson  az  diet  5sszese- 
g^rc.  A  Ienrt&.ll6  viszonyok  vizsgilalfib^l  emelkedjdk  a  brrAlatra  s 
a  haUrozallan.  alaktalan  iMetnek  t(izz5n  ki  me^val6githal6  ezelo- 
kat,  s  k*^'szUse  e\6  a  szelleineket  az  atalakulas  eredmenyeire, 
masrdszt  ra^rs^kelje  a  vDszelyes  egyoldalusigokal  s  mulasson  rA 
a  n^pszerfl  ininyok  fisv^nyeire,  figyelmeztesse  a  jelenbe  meriilt 
azellemet,  hogy  a  mull  nem  mindig  elavull^  hogy  sok  a  mealer- 
s^es  kilAtAs,  rnelyekben  biznunk   nem  szabad.  B—gh 


PuJilical  Scievce  avd  Cumparaiive  CovstiMiofutl  Lat 
Volume  I,  Sovereignty  and  Liberty.  Vohinie  II.  Ciovernnient,  Uy 
John  !htrgess  Ph.  D.  LLD.  Professor  ol  History,  Political  Science 
and  Inlernational  Law,  Dean  of  the  Universily  Faculty  of  Political 
Science.   Boston  and  Lordon.  Ginn  and  Company    1890 — 1891. 

Ha  a  ludomfiny  is  oly  magas  fokon  Allana  az  eszakamerikai 
Kgyesfilt-Allamokban  az  europai  (iidomanvhoz  ki^pest,  mint  a  meny- 
nyire  hati'irozottan  nn'ivcltebb  a  yankeeknek  most  mir  kftzcl  Btv 
inilliiinyi  t/^niege  Ft^ldreszunk  legekfl  cultur-nemzetcinek  At! 
AllanipolgArJ  trimegein^l :  akkur  bizonyAra  azt  kellene  mondanunk, 
hogy  a  szellemi  ^lel  ez  idfi  szerint  a  Franklin  hazAjAban  tetOz; 
Rll6l  azonban  meg  ugyancsak  messze  esik  Amenka.  LegfSlebb 
term^szeltiidonjiinyok  teren  bir  rdlmulatni  oly  nag\'nevii  buvaro- 
kat  es  gondolkodokat,  a  kik  a  nemet,  angol,  franczia,  olasz^  svt^d, 


I 


ISG 


liollBiMii  vag^'  dan  1e^kiv^l6bb  buvArokkal  es  gondolkoH6kkBl  eg^' 
ff  mac  lekinU'tben  riU'lUin  ver.senytixlH'tnfk  ;  a  tudomanyok  **irydb 
a^:aiban  c-sak  vajmi  ritkAn  fogtalnak  el  jRlontf^kenyobb  pot;iti6t 
tddison  hunfitdrsai.  KQlfiDosen  b^lra  volt  rimradva  az  ailamtudo- 
mian  irudalruuk :  bolott  ax  enibor  azt  bibette  volna,  bogy  az 
ortklrttt  I'dlaminl^zm^nyek  azon  nagyszerO  iilalakulA^a,  melyn*^k 
sricbelye  ^ppen  Araerika  volt,  oly  lendnletot  log  olt  adni  az  Allam- 
tiidf»manynak  s  ennek  kerel'm  bel61  a/.  fisszehasonliU)  ftllamjog- 
wk,  alkotminvtorl^nelemnek  s  mindenekfftlott  az  Allamform^krxM 
ndM  tannak,  bogy  meg  tngja  ^rezni  a  hat&.<«6t  az  eiin^pai  &llam- 
liidflminv  is. 

Mindez  nera  Iftrt^nt  nipg;  s  ha  enrdpai  Hllamtnd(53ok  tanul- 
minvDzzAk  is  a  ^Fedn'oti^fy-ei,  Jefforson.  Madison,  Hainiltnn 
lotro&nypolitikai  eriekezesoit,  Liebtir  knnyvet  a  politikai  szabad- 
W  es  TJieodore  Woolsey  raCiveil:  ez  lubbnyire  csak  niasod- 
ro?  indokokbtfl  Iflrl^nik,  .s  a  term^kenyilO  vi^szabatAu  ugyanosak 
lem  mutatkozik  o  reven  az  oceSnon  inneni  szakiroflaloniban. 
Mo»t  v^gre  k^t  batalmas  kOtet  fek^zik  eltfttOnk  eg^  anie- 
»nkai  dllamtud6s  toilab6l.  Xagy  zajt  iilnek  vele.  SzerzSje  egyetemi 
lanir  4s  ujryancsak  az  idlamtudorndny  tamira  a  maga  sznvetsdges 
lt?izt;ir-esagi  bazajaban ;  de  neni  egyodul  nz  le?zi  6*1  ^rdekessf^. 
A^an  valarni,  a  mi  szokaUaiu'il  i-cnsalionalis  ^-zinezetet  kSlcsfinSz 
neki  6s  pz  nz.  bogy  korinlseni  aulodidaki,  mint  a  regibb  ame- 
li  kitun6si*''gek  legtnbbje;  nem  InpkiiiunlO  {•yLM'ekb6l  vayy  bollos- 
:*nyb5l  ainkult  6  al  boliiii  seb?jtes  rtninUvelOdes  arAn  «tadomi- 
fos  kiirm6-sej^j;<'»,  uiv)i  c-suk  k6nyvfi.rus  seiii  voU  solia,  mini  u 
trnevr?  ncrnzelgazda  Carey,  lianem  az  Osszes  tanfolyamokon 
ibfilyszoHileg  vegiglialoU  brilci^t^azetlador  «is  joj»tudin-,  a  ki  a 
^metbirodalom  egyeteinoin  k(5pezte  ki  mag^l   szaktudOssik. 

KM  kfilet^s  niunkAja  nevezptea  egy  szeliemi  lermek.  Orven- 
*\ih^  iinnyiban,  bojTN-  Ct  is  bozzficsallakozoll,  iiR'g  pcdig  a  cz^l- 
lu'lalossfig  pgesz  orelyevel  azon  ijjabb  es  vah'tban  korszerti,  valO- 
ban  tiidomflnyoif  irinybttz,  a  rnely  csakis  az  alkohnanylQrt^nelem 
6i  az  i1&sz«ba.sonlit(5  Allamjog  t'ledmenyeinck  alapj&n,  a  miive- 
I^WrWuelfru  ^s  gazda«^i  tort^nelMii  korszakrol  korszakra  valii 
ilikai  fQlhaj^zn^lAsaval  tartja  bdietfinek  ma  mar  egy  koniolyan 
ibavt^bi'to  cilia mfufiomdntptak  li'tb'pitestH.  A  mi  nem  Gzen  empi- 
rikus  unyagbOl  emeli  ki  inductiv  iitnn  a  ma^ia  rendszeint,  s  cnnek 
it^Win  he\\\\    a    maga   alapvetO    elnuilcloit,    banem  holmi   mala- 


1 


136 


])hysikaitag  kOdAs  eezmelejtegetesekbdl,  s  ezenfeliil  pedig  Iegt5lf 
m^g  Arislotelesbdl,  Monte$quieub6l,  \zgy  Stahlk^nt  a  biblii 
igyeb^zik  dsszekftgileni  az  fiJIamelineletot, az  —  jelzett  irfiny '  szerint^ 
nevezbeli  mag^t,  ha  I'lg^'  leUzik,  akt'tr  allambAlcsfezetnek  —  St 
philoflophio  —  vag\'  birrni  figyebnek  szOlea  c  vilagon  :  do  nem 
neveziieli  niagit  ma  niar  dilamtudomdnynuk  —  science  politique, 
political  science,  wissenscbaftlicbe  StaatslBlire«  —  mert  est  a  nevet 
semmi  esetre  sem  ^rdenili  meg.  ^m 

No  hkt  ennek  a  nagy  kovetelm^nynek  akart  ez  a  n^met  egf^f 
lemeken  tanuU  amerikai,  BHrgt?^8,  —  inondom  es  ism<itelve  h3nJ^ 
sulyozom :  ez  a  neniet  egyeiem^keii^  kepzott  anierikai  allaratudd= 
is  konillu'lul  megfelelni,  a  midOn  liozziifogotl  ezen  k^l  kSlelea 
rrninki^jinak  a  megir&s&hoz.  Mondom  ki)nill»elnl,  merl  mik^nt  mir 
a  kfinyv  t;zime  —  Polifival  Science  and  Cmnparnlice  Cftnsliiu 
fumal  Imw  —  miitulja,  nem  olvasztotta  egytiviJ,  hanern  c-sak 
konyveszcti  ijs^szlugg^sbe  tioila  egymassal  a  szorosabb  ^rtelembcn 
veil  ^llamliidominyt  —  polilical  science  —  az  6sszehasonlit<i  alkot- 
mAnyjoggal  —  comparalive  constitutional  law  —  egy  ugyanazon 
k6ny\"cira  alatt.  Minrien  bizonynyal  a  n^mel  «SlaaL«rechtslehrer»-ek 
azon  szokasa  haUtU  rit,  a  mely  szerjnl  pi.  Dluntscbli  is  kuloo 
kfVnyvet  irt  az  <  AUfjemcine  Siaaistehrp.*~rG\.  ^^  egy  ni&sikat 
az  ^AUgcmeines  St<tafHrechf>-r6\.  MAsTeUil  annyiban  sera  emel- 
kedett  m6g  liiirgess  fftl  ogci^zen  a  fi5ntjelzetl  ^llamtiidomAnyi 
szinvonalra,  bogy  a  culturtOrtenelmi  6s  gazdasilgtQrt^nelmi  rnoz- 
i^anatokal  sent  dolgozia  hela  inilucliv  alapon  a  onaga  ^PoJiiical 
*SWe«ce>-^be.  Krilnnben  meg  azon  lervrajz  alapjin  is,  melyel 
Burgess  iriagAnak  frilaililott,  jelentekeny  szolgilalokal  teheletl  volna 
az  allamtudomanynak^  ha  lett  votna  elO^zdr  is  minden  iranYl>an 
helyes  elmtileti  s  gyakorlati  6i*z6ke,  es  misodszor,  ha  nem  rontolta 
volna  meg  benne  a  nemot  egyetumnek  bagyomftnyos  orlhodoxi&ja 
azt  a  juzan  i^r/*'ket  is,  a  melyel  magival  Iiozott  a  vil/ij^ra,  midfin 
luegszuletetl  Amerikdban.  Valrtban,  e  k(^t  kfitoles  miinkaja  nagyon 
(^itekfelJL's  a  tudsodik  kcitctben,  kivilt  az  amerikai  s  angol  dllaai- 
inl^zmf^iiyek  mi^rlegol^ii^ben  6s  nagyon  gyarM,  nagyon  Mlszeg  az 
elsd  k^tetlien.  a  bol  fi  ib  bolmi  <StaatsIehre>*vol  akarja  gazdagit 
amerikai-angol  nyelven  a  vilagirodahnal. 


'  L.  Krilik  der  Slaatsformen  des  Aristoteles.  Von  Julius  Schvarcz 
18fll.  es  Monlesquieu  und  die  Vfranl\vortlii.'Iikeit  der  Rathe  des  Mun- 
archen.  Von  Julius  Schvarcz  1892.  (Leipzig,  Wilhelni  Fnedxichi. 


137 


hurgfss  AllanitudomAnyi  dm^lofc  mir  an^rt  is  a  gyttke- 
^«I  van  hibAzva,  mert  nem  hogy  lovAbb  igyekczn^k.  haladni 
02  ilIfii»rorm6kr6l  &z6\6  tanban  azon  nyomokon,  a  melyokct  az 
etevolhetlen  erdemQ  Robert  von  Mohl  hagyott  i)r5ks(5gul  <^y 
JtofiMrflbb  ir^ynak^  de  eg^'enesen  sikra  szall  a  boldogult  Robert 
iim  UohJhil  6s  igazan  *Go-a-head\>  «szelleruben,  sdt  niegle- 
helfis  ilurvan  osszeostobazza  a  nemet  szakirodalomnak  ezen  m6g 
Dianap  i^  legnajr^'obb  tekint6ly6t,  f-=iak  nz^rt^  merl  ez  a  Robert 
rrjn  Mohl  m&s  v^lem6nyben  volt  Aristoteles  Allanilorraa-lana  Teittl, 
mini  1814:-ben  SeJdeiertnachrr ! 

ttiheletlcniil  bangzik  *Ss  miipis  ugy  van.  Ez  az  ainerikai 
tud6?  Bttrgeas  ^l-hal  Anstotcle^nek  dttainforina-tan^t^rt,  8  ezen 
iristotGlesi  dllamforma-tannak  ni6g  csak  azon  gyarl65dgait  sem 
veszi  ^szre,  a  melyeket  Robert  von  Mohl  k^l  eniberftlttivel  ez- 
elfitt  jelMl  kt  az  « Encyclopaedic*  der  Slaatswi3:3en3ohaften»-ben 
(110,  1.1,  66t  egyenesen  osszeszidja  RottcH  von  MohU.  a  mert 
iiogy  e2  ut«>bbi  azl  mertp  allitani,  miszorint  Arisloleles  Allfimforma- 
tani  eim<^lete  nern  szerves  mozzanatok  elv^n,  de  pwsztAn  arithme- 
tikai  tekinteteken  alapt'il,  hoIoH  ^hletemtather  —  mint  Burgess 
iiiszi  ^a  ugyancsak  harsany  hangon  kfirifilgeti  —  ennck  eppen 
aj  eUenkez5j^t  mulatta  ki.'  De  hat  bol  ^s  mikor  mutatla  volna 
ki  ni  a  szeg^ny  }6  ftreg,   bOlcselgettf  theologus  Scbleiermaclier? 

IMt  a  heW  tiagyon  til6keltf,  az  igaz,  mert  nem  cseki^lyebb 
Wyen  tartotl  Schteiermacher  egy  ilyenfonna  v^geredm^nyben 
leledzfi  ^rtekezesl,  mint  a  berlini  Imlomdnyoa  akiulcmia 
t'Ifitt;  de  mir  ;iz  id6ponl  legkev^sbb^  sem  impon^lliat  kor- 
?Z€rfiIeg  k^pzetl  azaklud'/isoknak :  mert  hftl  Schlerermacher  a 
'z«ad  elej^n,  1614-ben  tarlotla  ezt  a  szerencs^tlen  ^rtekozes^t 
a  berlini  akad^mia  elfltt !  Aztiii  minft  furcsa  egy  ffllfogis : 
fiuWl    von    Mobil,    a    modern    dllamUidoininy    ezen   egyik    leg- 


'  Borgess,  Political  Science  I.  p.  72 :  I  Ihink  it  (Von  Mohls  criti- 

is  not    only  an  unjust^  bat  a  crude    and  carelesn  criticism.  — 

:  Schleiermachcr   bas   demonstrated   the   spiritual    and  organic 

»cler  of  this  Aristotelian  principle  of  classification.  —  P.  81 :  My 

IteDtiou  is  therefore    that    the    cUssificalion    of   states    as    to  form, 

monarchies,  aristocracies    and  democracies  is    both   correct  and 

mslive;    thai    no    additional    form$  can    be    made  out  of   a  coni- 

l">ii  of  these,  or  out  of  a    union  of  several    slates,    and  that  the 

*""lion  that  lliert;  can  be  proceeds  from  the  confounding  ihe  state  and 

Jvemmenl,  in  the  Ireatmente  of  the  subject. 


• 


na^TO^^  iittArd  kitunds^^t  akami  agyonOttelni  egy  theolotjas 
illal,  a  ki  —  minden  e^eb  t^reni  nom  csf»kf^ly  6rHemei  melletl  — 
soha  politikuval  alapusan  nem  toglalkoxott  6s  a  kinek  hirhedt 
Plalon-fordit&sa  is  csak  arr6)  kezeskeJiietik,  hogy  ni^  a  g^rOg 
philosophii^ba  is  erfinek-erej^vel  bele  akarta  olvasni  a  n^met  Iran*- 
oendenlAlis  bftlcst^szetnek  mindazon  a^yahirU&gait,  a  melyekrdl 
Hellas  bOlcs^szei,  kik  rn^g  nem  voltak  a  *beschrankfer  Unttr- 
thanenverstattd*  katog^ridiba  i*end^rileg  beleszoriiva, . . .  meg  csak 
nem  is  ilmoHtak!  Mmdezen  tekinletekn6l  fontosabb,  hogy  Schleier- 
macher  theologusnak  1814-fliki  6Mamformatani  ^rtekez^s©  Idrgyi- 
1h>?  mej'vizsf^filvn  is  ejri'ike  a  legkritik&llanabb  tiidakos  kis<5rloteknek, 
a  mplynek  kieszeldst^be  m(5g  az  a  ft^lrcisnierhetlen  mucker-vfigy 
IS  ugyancpak  bclevegyull ;  hizele^ni  a  aorok  kozt  a  rendi  luonarchii- 
nak  mindun  eg^'^b  dllamlorma  rovds&ra.' 

Ezt  maga  linrgess  is  eszrevehetle  volna,  ha  rem  k&btil  el 
annyira  a  Schleier^tnarherdk  niinbusiit>51,  hanem  egy  kiss^  Fontoldru 
veszi  Schleiermncher  azon  kis^rlet^t  is,  a  melyben  ez  a  b5]c56lke40 
tlieolog  ds  Piaton-fonlit^  egyenesen  odajtil  ki  a  maga  ^rvelgel^ 
sf^ben,  rtiHzorint  a  mormrclun  (mdr  t.  i.  a  rt^ndi  monarchia)  a 
k^lGk^letesebb  iillamTormn,  a  demokraliktis  krtztArsasig  pedig  a 
kfipzdhetO  legalanlftsitbb   fokn   illanirorma  ozen  az  amyekvilagron.* 

Biiryess  pok  minilenfeliH  hold  ftssze  az  6  l-s6  k5lel6ben 
(«Pulitica]  Sciencet):  ile  iiji[il  uralkodu  krilikai  alapveld  eszme 
csak  azon  egy  gondolal  vonul  keiesztfil  ezen  eg^sz    6sszehordott 

'  Hogy  Bluntschli  is  fOlvelte  a  Schleiermacher  Allamformalani 
(aborliv)  elmeletet  —  sdl  elismeroleg  vetle  {6\  —  a  maga  felhivatalos 
terjeszli^sre  Bzi^n{&g)'eiem'\k^z\\^6ny\ihe,BiZ<AU(femeineSiaattiiehrvhc. 
ennek  is  meg  volt  n  maga  indoka  ;  csnkimgy  ex  az  indok  nero 
annyira  allointudomdnyi  khtika  kovelelm^nyeiben  heresendili.  mini 
inkibb  oly  termeszelQ  oszliinzetekben,  a  melyek  a  kQlonben  anuyira 
erdemdiis  (schwf^izi  azarmazasu.  de  mdr  az  &0-es  evekben  teljesen 
loyAlis  rondi  nemelt^  lelt)  allamludost  meg  arra  is  raveteinedletUk, 
hogy  ug>ancsak  az  ' AUyemeine  St<iatslekre*-b^n  egeszen  megillelfldott 
komolysilggal  mellassa  a  SUikl  s7.emforgal<!)lag  furfanpoa  elm^leteL  Az 
igaz,  hogy  akkorli'gban  m^K  a  tchruitUchgerwanisck  niiiieltiUerliche 
StaaUromantik*  nagyon  \b  fblszincn  uszott  a  neiiiel  allamok  felhiva- 
talos vilfigiban  :  de  h&L  egy  oly  szubad  politikai  legk5rben  szQIetelt 
pohlikai  gondolkodt'mak  mint  Burgee  megis  csak  kellell  volna  ktil6ii- 
hdztetni  tudnia  e([yfel61  az  alapos  n^mel  tudomikoy,  m&arelOl  meg  a 
szakirodalmi  phnnzeuskod^s  elmeszQlemenyei  kdztitt ! 

'  L  Abhandlungen  der  kdnigl.  preuss.  Akademie  der  Wissen- 
schaften  18U. 


i 


139 


HDvagon,  hogy  meg  kell  jul  ludni  kulrtnbOztelni  bz  tiUamfoitndt 

(Woroi   of    slale>)    a    kornidtttffonndiol    (*  government >).     Hit 

hisMn  ebben  iSurgessnek  telje&en  igaza  van ;  csakhogy  azon  k<V 

Tetlezlet^k,    a  melyeket  ebb^l  a    t^tel^btil  minden  l^pten  levoD« 

nafvon  is  n^lkiilozik  a  szak^rtti  kriUka  Unierveit,  ^s  meg  oil  is, 

i  hot  kifrigfifttaUnul  vonja    le  a  maga  k6velkezlei*^eeil,  nit^g  ott  is 

Mfibnyiro  nii^on  f<^l.szogen  nlkalmazza  azokat.  Igy  m^  Bliinlschlira 

!»  kisQti,    hogy    Bluntschll    i:;    6sszezavarja    az    &1]amform&t    a 

tonninyformAval.*  a  mi  fSlfttl  bizonvAra  csak  mosolyogni  fognak 

ludm  m^g  azon  kritikusok  is,  a  kik  ktildnben  nem    szoktak  os- 

kmlnj  a  BlunLschti  luester  szavSra.   Do  h^t  czen  BlunU^ctili-ellenes 

^rv^lget^re  \s  Cdak  az^rt  van  szukee^e   /^(«r^e5S-nek,  Itogy  anndl 

jobban  bizonyitgalbast^a.  miezerinl  az  Aristofeles  dllamformatani 

elmdlele  6p  annyira  kimeritfi,  mint  correct.- 

Btirgessnek  lagadhadannl  sz^lesebb  a  szaktudomcinyi  Idtktire, 
innil  azon  n^met  illambnlcs^szek^,  a  kik  6i  f^Irevezett^k :  de 
liwg  azon  eredm^nyeit  is,  a  melyeket  lielycs  uton  6rt  el,  oly 
kft(lo^  Tiemet  (?.«7.jArdssal  formulAzza  meg,  hogy  az  ember  csnk 
-^Ajn^lkozva  csod&lkozyiatik  egy  eg^zseges  inductiv  amcrikai  agy- 
nak  ilyel^n  elt^velyed^sei  fM5tt.  PI.  egy  helyutl  azt  mondja,  hogy 
ii  demokratikus  Allam  szQks^k^p  kell,  hogy  nemzeti  illam  iy  legyen 
'•giultal.  Ez  idjii(i  helyes,  de  mid<(n  azt  mondja,  hogy  az  oly  allam, 
11  melynek  ri^pes&ege  val«iban  nernzetiv^  lett  inAr,  elkerulhetlenrtl 
'k'TDokratikiis  allammA  is  fog  Atalakulni:^  ekkor  az  cmbernek  azon- 
nai  esz^be  jutnak  a  n^met  Allamok,  a  melyeknek  nepess^ei  — 
•population*  —  csakugyan  nemzetiek  is  mAr  minden  k^ts^get  kizAr6- 
lagi  fa  m^gi?  I*ilezik-e  (alkolmdnyos)  ;illam  EnrrtpAban,  a  melv 
vtebb<i  volna  ma  m^g  demokratikus,  mini  a  n^niel  lillamok  jelen- 
Inductiv  ^Ilamtudi'is,  a  kinek  a  nyelvezet^t  nem  rontotta  el  a 
neniel  tran^jcendent&lis  61lambOlcs6szet,  bizonySra  kellfl  formaba 
Mtai  volna  Onleni  6s  egyutlal  eg^szs^ges,  ^letrevalo,  igaz  l^tellt^  birta 
volna  lejieszteni  a  Burgess  ugyanezen  gondolat:it.  Angol  vagy  fran- 


'  Burgess.  Political  Science  (I.)  p.  77. :  BInntscbli  confounds  state 
government. 

'  Burjzeiii^.  Political  Science  (L)  p.  81.:  The  Aristotelian  proposition 
>rrecl  and  exhaustive.  (L,  erre  vonalkozdlag :  Krilik  der  Siaalsformen 
Anstoteles.  Von  Jalius  Scbvarcz.  Leipzig.  Friedrich  Wilbelm,  1891,) 
*  Burgess,    Polilical    Science  (I.)    p.  82. :    The  deniocrolic  slnle 
Diost  b«  a  nalinnaj  state,  and  the  slate  whose  population  has  beame 
ly  iiftlional  will  inevitably  become  democratic. 


XH) 


erre 


czia,  vagy  akir  ola?2  Allamlndds  ncm  azl  mondla  volna  a  mil  Burges^  . 

—  habar  koriUbelul  u^yanazt  is  gondolta  volna,  a  mil  ez  ut6bfc^^ 

—  tanem    azt,    hogy  oly    allain,  a  melynek    n^pe   mAr  teljese<* 
egys^es  nemztiti  tilrsndalonima  fejitidfltl,  el6bb-iit(5bb  dc*mokratiku:^ 
dllainm^  fog  6talaku1ni  minden  bizonynyal.  £5  az  ckk^nl  kifejezeL^ 
gondola!  jogo.st'ilt  is  lott  volna :  mert  h&t,  hogy  a  n^met    allamuk 

is    dcmokruttkiis    aIlamokk4  fognak    el6bb*uti3bb    Alalakulaif  erre 
vail  egi^sz    EiirOpa    alkolnii*iiiyrejlOd^se    6&  benne    is    van  ez 
az  emberi  mtivclfides  liaIad6lagos  fejl6d6s6nek  IGrveny^ben  :  min< 
Ossze    is   idC    k^rd^se,    hogy    t^vlizedek    avagy   szizadok    miillan 
fog-e  ezen  ^talakuIAs  bekovetkezni  V 

firdekes,  a  mit  Burgess  az  angol  alkolmfinylGrl^nelembiJl 
szO  bele  inimk&J&nak  eh5  kOtet^bo,  hab^r  e  tckintetben  is  vajini 
gyakran  in^lkvdrtzi  a  szabatossdgol  I'jgy  gondolalbani  mini  nyelve- 
zetben.  Igy  tfVbhek  kOzt,  midOn  cg^z  atalanossagban  Allitja,  hogy 
Anglia  jelenlejii  alkolminya  nem  lefczclt  az  1833-diki  Helon 
bill  koreszlulvilele  elO'tt. '  J6val  ^rttSkteljesebb  azonban  a  mi 
kAlel,  a  *Ctfmpat'aiive  ConsUMional  Law*  vagyisaz  ftsszeba^orf^ 
\i[6  alkotmAnyjog  t&rgyal&sa.  Epen  nem  kimerilG  az  a  kep,  a 
nielyet  bemulat ;  nagyon  ffiluleles  meg|>islanUsban  r^szclleli  ugyanis 
a  legU>bb  euri^pai  allamol ;  sem  Olaszorszi^^ot,  Spanyolorsz&got. 
Portugallifi-t,  Rum^niit,  (lOrOgorszAgol,  sem  HoUandiAl,  Danidl, 
Sv^lorsz&got,  Norv6giAl  nem  m^Iiatja  tiizetesbben  ;  hasonl*5an  banik 
el  Ausztri&val,  MagyarorszA|:gaI,  s6l  m^g  a  Schwciznck  is  na^on 
szUk  murokkal  iiidr:  Oroszorszilgol,  Szerbii''it,  Biilg&ri&t  es  a  T6rdk- 
birodalmal  alig  ^rinti.  Annfil  btivebben  foglalkozik  ezen  n(^gy  illam- 
mal :  Nafiy-I^nl^nni&val^Francziaorsz^al,  a  N^metbirodaloruina]  ^ 
az  Egyesiill-Allanjokkal.  Legjobban  term^szelesen  sajAl  haz<tjdt 
ismeri;  Anglia  dllamintezmenyeiben  is  olllion  van;  Francziaorszag 
illanijogfit  m^r  kevesb6  ismeri ;  a  N6metbirodalomel  csak  t<irhet^eg. 

Mindezek  daczdra  nagyon  sokaL  leiiet  lanulni  a  Burgess 
kflnyv^bfll.  Az  IrAny,  a  melynek  szolgAlalAbfi  li5peU,  a  jfivfl  irAnya 
is  egyi'itlal.  Vajha  monliil  kepzeUehb  prdk  vitllalkoznAnak  ezen 
irfiny  ni(iveMs6re  eurOpaszerte,  mim^l  elSbb!  .S. 


*  Borgess.  Polilical  Science  (I)  p  HI.:  The  prtaent  constitution 
of  Great  Britain  did  not  fixist  i>eff>re  the  year  1832.  Uzl.  e.  errp  vonai- 
kozolag  Stubbs,  Conslitalional  History  of  England,  I,,  i.  b. 


Ul 


Der  Dai'ivht  inm  us  fjegen  die  Shciaidemokralie.  Otto 
Jmmoii.  llainbui^,  1891.  Szellenies  eszmenienel,  jol  [ftlpzerelt, 
sEiikkepxett  itel6tehet5^g,  de  alapjAban  elbibdzott  elm^let,  mindt 
c*«k  n  $ocialdemokratia  remkept*t6l  iszonyod<i  nemet  szobaUuiosok 
hozhatiiak  l^tre  a  XIX.  azazad  vegevel.  Midfln  ezt  a  kOnN'vecskt't 
nlvifttuk,  annak  a  b^^csi  philolognak,  Penkdnak  a  kist^Hele  jutoU 
efznnkbe,  a  ki  ezeliSU  p^  ^vvel  nyelvt^fizeli  darwiniskodAssal 
tkarte  beigazoini  a  modern  tiirsadalmakltan  meg  t6bb6-kev6fib^ 
miit;iikoz(i  rpndi  tagozalok  szuksf^jfessi^ccH  es  f^nmaradAsJit  az  idfik 
f^pzetyig.  Az  elGUiink  lekvQ  konyvecske  szerzfije  is  hasonlti  szel- 
lenii  bajban  szenved.  0  meg  szerves  vilAgbau  mutntkoz6  Darwin- 
Hk  *f€rm^^s€ies  vdlassids*  ^Natural  Selcclion>  tuneteib6l  akarja 
xa:^  ivotXoYcotv  bebizonyitani  a  socialdemokratifi  koptelenseg^l,  »5l 
m^  ennel  is  nag>obb  fflladatra  vflUalkozik.  Uogy  t.  i.  a  social- 
demoknitia  keplelen:«^4t  kimutalhassa,  elobb  ugyancsak  n  Darwin- 
\^*^ainr(d-schdiiin>-h()\  akarja  kimnlalni  iriagiinak  anemsocial- 
inokrat,  de  eg>'szc;NIleg  demokratiai  drtelcniben  volt  allarnpolgfiri 
jogegvenlfls^gnok  k^prelens«^^l  is.  Mi  sem  vagyiink  bdmuUii  a  social- 
^^mokrata  ibrandoknak,  (igyszcrrdeg  nemeslelkii  t(5vhilb6l  szar- 
niaxo  badar^ag()knak  tartjuk  azokal:  finide  a  dcnujkratiiu  erte- 
l>en  veit  Sllampolgdii  jogegyenlOs^gel  nem  zavarjuk  Ossze  a 
iaidetnokrata  ^r&ndokkaU  haiiem  nagyon  is  kilatasba  Uitjuk 
ftfyezve  azokat  az  5s9zes  eurdpai  a1kotmany!ejl6des  ^s  t&i'^adalroi 
Ifld^  alia!  a}niak  idej^a  m^g  azon  Allamokra  nezve  is,  a  me- 
'y^k  nia  ni(''g  a  hagyomiinyos  rettdi  tagnsat  formaiban  Iartj6k 
IftkMvc  a  magiik  nemzeti  tarsadalniAt.  Vait'tban  nem  komoly  dolog, 
a  mit  ez  a  kiilfinben  el^gg^  szellemes  liambui-gi  kfinyvecske  mfi- 
v^l  Bz  &llumpoIgari  jogegyenl6s^  eszmdj^vel.  A  rendi  tagozat  ^sz- 
S2i3rflK»g  szuks^pes  voltsit  azon  biologiai  l^nybOl  veli  levezelhetni, 
niibzerint  a  szerves  viligban  is  vdlfajok  keielkeznek  terniuszeles 
vdlasztds  SUal  ^.s  azut6n  meg  is  t'i|]and6<ulnak.  Arra  term^szete- 
t<n  azerzC  nem  is  jiondol,  bogy  a  rendi  tagozat  Icgfftlebb  n6hiny 
adon  hi  birta  csak  mag&t  nem  egy  dllamban  mint  ^Imeneti 
is  fCntarlani,  s  bogy  mdr  sem  a  franczia,  olasz,  norv^,  ru- 
ai^n  ^llampolgAri  t&rsadalomban,  sem  a  sebweiziben,  g/jrfigben, 
bben  nem  lil'tezik  rendi  tagozat,  s6l  tulajdonki^p  niAr  a  epa- 
Ibaii,  portugdlban  sem,  ^s  boj^y  mag^ban  az  nngol  allanipol- 
gikri  Uirsadalond>an  is  csak  a  *peei'arf€>  ^s  *baroncfag€>  nagyon 
fzGkkArfi  int^zm^nyi^ben  ^szlelbetC  m^g  n^mileg  a   bajdani  rendi 


tagozatnak  holmi  tet6zetszerii  maradv&nya.  Nagyon  k6zel  k\\  ebl»  ^ 
az  ^llamjogi  allapolhoz  egyfelfil  a  d&n,  m^felAl  a  hollandi  allar^-V^ 
polgAri    Ursadalom    i:^ ;    sfil  hatarozoltan  kSzeledtek  feleje    IS^- 
<Jla  a  mag^'ar    es   18ti5/(>.  <ita  a  sv^  is,  elannyira,    hog>i*  az, 
mil    a    haMii)urgi  kfinyvpcske  ?zflr7(*tje  nnnndlh  allapotnak  v 
az  niH    miir  (\sak    a   Ndmelbirodalom  allainuiban,  Aiit^ztri&ban 
az  OroRzbirodatamhan    i^ll    ffinn,  tdnyleg    48  de  lure.    MisIelSl  ^    - 
v&Uajok    keletktiz^sc    u  szerves  vil&gban  ha  nent  [nil]i6,  h&l  le^t^^ 
alAbb  is  szazezer  meg  sz&zezer  4vet  vosz  ig^nybe  :  de  a  t^rl^nelm^^ 
4vl5k  eriil<^kez6    tehets^ge  legalAbb   az  emberi  nem  kerelen  beliil 
ily    viilfajok    kelolkezes^Kii    neni    lanuskodhatik.    Az  umberfajlak 
mftr  (5pen    oly    <5Ie8en   kimels/Odnek  a  Nilvftlgv  legi'egibb  mUem- 
l^kein  mint  a  Sett   Menephiha  sirjftn  »5s  2600—1900  6vvel  Kr. 
elan    nem  kcv^sbb^  mini  manap.  A   lianiburgi  tiul()snak    —  ugy 
lAlszik   -     mind  efelfil  nines  legkiscbb  tcidomiisa  scm. 

Kgy6bk<^nl  alig  kepzolhelfi  ?uulat?agosabb  typusa  a  tud^i^»- 
^j^nak,  mint  a  min6't  azon  nt^niet  gondolkodOkban  szemtclhctunk. 
a  kik  egy  vagy  mfis  Osztflnzel  vagy  rendkivnli  paedagogiai  kSrul- 
m^nyek  folyt^  ktndnek  a  n^melekn^l  annyira  szokAsos  merev 
4>gyo1da1us^  b&mj&bol  ^s  azulan  a  'Rembrandt  als  Erzieher* 
<ziniCi  inunka  lelemenyes  szerztij^nek  modoriban  6<^zevissza  koly- 
vasztanak  mindf^nft^le  pantodapoleschi^t  naivOl,  eruszakos  sztjllemi 
incselked^sek  kis^releben.  Ez  a  ^Bembrandt  als  Ereieher> 
roppant  siiletlen  term^ke  egy  kOlftnben  sz6pmfivells<Sgfi,  tehete^ 
ges  film^nek  :  bizonviira  az  a  rendkivfili  ?iker,  melyel  e  ragyogd 
irodalmi  rfiilctlcnsi^g  elbirt  erni  a  Ni^nietbirodalurii  olvasiS  k4zAn- 
s^g^nol.  bizonyara  ez  a  mcgdfibbenUileg  nagy  siker  buzdithatla 
enn^k  a  baiuburgi  konyvecsk^nck  a  Hzerzdj^l  Is  a  saj&l  clmdle- 
Unek  megir&s&ra.  Egy^birAnl  mind  a  R€mbrafidt'r6]  czimzett 
ormallan  nagy  rfipirat,  mind  pedig  ez  a  hamburgi  kdnyvecske 
aokkal  tiizetesben  fejez[<:*k  volna  ki  a  tarlabnuk  val6<1i  4rtelna6t, 
bft  ozt  a  folfizolt's  czimel  adiak  volna  maguknak^  hogy  «iVo/'. 
Siaiil  mid  pyirsf  Fihrnarrk  afs  Ersiehrr.y 

Sajdtszedf,  hogy  open  liamburgban,  a  rendis^tdl  mentes 
BSabad  kAztarr-as^gi  vAros-allamban  IfttoU  napvilAgot  ez  a  kfmy- 
vecske,  a  melynek  8okkaI  jobban  illi»ll  volna  kiadiii  fizegVII  vala- 
melyik  raecklenburg-Mrelitzi  (irma.  />. 


143 


Die  poliiiHchc  LUeralHr  <ter  rugarn  seit  1S67.  (A   mun- 
«Allgeineine  Zeitun^*   tiulom&nvos  cnell^kleli^ben  1891- jim. 
4.,   12,,  13.,  21    ^  29.  szAmok.) 

Tudomanyos  irodaluiunk  cgyps  4;.'ait  leheWiltig  kinicritO,  ala- 
pM    fnonographi&kbun    e\6sziSr    magyaru],    azut^n    cnnek  alapj&n 
n^meto!,   Tranczifiiil  vagy  angolnl  kOzrebocsAtani ;  ez  oly   v&llatat 
lenn»\    a    melylyel  nagy    szolgilalol    lehelne    akAr  az   Akad6mia, 
akir  valarnely  tudom&nyos  irodalmi  ogyesiilet  a  mag^'ar  Uidom6- 
nyoasairiiak,  ez  k^tseglelen.   Dr.   Schn'icker  Jdnos  fleurik  Ian4r. 
orszi^-ijlesi    k^pviseM    es  szAmoj*    Ifiil^nelmi,  :*lali<zlikai,   kul()- 
nfisen  p&iig  hazAnkat  4i6mel   nyelven  ismertetC  munkanak,  tanul- 
minynak  TAradhatlan  szerzflje,  vftllalkozntl  Gsszes  hazt'inkliai  kftzfll 
arra,  hopy  bpmutatja  a  magyar  nemzetnek  legeslegi'ijabbknri  poli- 
tikai  irodalriiiit    a  tudomfinyo-i  viliignnk    s  egyulta!  a  tigabbkrtrrt 
miivelt  k(>zriTis^ek  is  a  munchnni  vilaglap  Ijas6bjain.  A   legjobL 
lorrfisokb6l    s    onszerzette    erlesul<^aekb6I  liszlelelrem^ltiS    hangya- 
'?2orgalommal    es  pontossagjial  a  a  mi  UJ,    derekas   szak6rlelemre 
V41I6  tAjekozottsAggal  Allitotta  Stisze  szOban  forgci  monograpluAjfi.t. 
Itl-ott  iD^  fogyat^kos  ugyan,  do  m^gis  teljesebb  <?s  ^rl^kleljesebb 
mint    bArruely    e    targybaii  mejjjelerU  maj^'ar   nionographia,  vagy 
miiiiin   ilyen    m^g  az   1867   i5lai    idSkre  vonalkozrtlag  nem  l6te- 
2ijt,    lanulnifijiv    vagy  czikksorozat.   A   bevezeteaben  tobbnyire  i^- 
irt  dolgokat  mond  oJ,  de  Ifiszerezi  azt  n^HAny  rendkivfll  (^rde- 
uj  adattal    is.    Az  allamjogi    s    alknlmfinytftrt^nelmi     irodal- 
mkr<5l  ^z6\6  szakasz  ig.m  becses,  szintuf^y  az    lillamtudomfiny! 
looirO!    sz6l(3.    Kevt^sbv    kimerit^i    az    a    czikke,    a    melyben 
Hcseazeli  irodabnunkat  ismerteti.   El6gge  bO  azonban  isni^t 
A    melyben    a  piiblicislikai  r()piratokr6l    eml^kezik  meg.   Hir- 
lapirfwialmankal    term^szeiesen    csak  jyer  stttumos  apices  ismer- 
teti.   Hidnyzik    az  egyhizpoUtikai  irodalom  ismertet^se  es    a  ba- 
zAnkban    n^mel    nyelven    megjeienS    hirlapok  bi?nnitatasti.   K  k(^t 
iWbbit  azonban,  mint  halljnk.  SrJnvirJcf*r  rttvid  iil^  alatt  pdtoini 
ul^kozik. 

Val6ban  meg(§rdemeln(i.  iiogy  ezen  t^rtekltdjes  moiioji;raphta 
iMn  kflnyvalakban  is  niin<H  elt'lbb  napvilj'igol  h'ltlialnii.  Tobbet 
fog  indni  az  a  kulToIdi  ember,  a  ki  ez(  a  monograpbiit  elolvassa 
ma^'ar  nomzet  szellemi  ^let^nek  belbecst^r^l,  mint  bu  eg^sz 
rh&z  kdzepes  magyar  reg^nyt,  besz^lyl  vagy  verset  iiltelnnk  is 
ii  a  legt&zasabb  rohamossAggal  n^metre,  franczi&ra  vagy  anpolra. 


ATHENAEIM 


PHlLoSorUlAl  £S  ALLAMTliDiiMANYr  FOLVollUT 


A  M*f:Y\T!  TrT»    AKvrfMfA  mfgriza>?Abhl 


<*/i:riK»'sZTr 


P AUE  R     I  MR£ 


n  M 


Kr>ODll   52AK 


144 


Sdnvickcr  nag\'  melegs6ggel,  val6)li  Ielkese<l<?ssel  ismert^^ti  6  (oik 
t06  munk^lat&ban  politjkai  iro<ialmunkut.   Valoban    nagyobb 
mer^sre    tarthatna  ig^nyl,  mint  a  mini^ben  n&lunk    idehaza 
honismertet^E  munkAlk(>dA3d.nak  ^rdemci  r^.szesflUok.  De  a/.(^rt  mi 
azi  a  tanAcsot    adjiik  neki,  lioj^'  ha  majd   fitdoliiozza  jolen 
nographifijJil    kftnyvalakba,    lartsa    meg    ugyan  a  lelk* 
ne  vigye    el  a    gyftnged   kimt^letess^get  israit  a  legszci 
kiv^tel    n^lkul    az    Altala    ismertetelt  Qaszes  szerzOkkel    szeinbecu 
P^ldilu],    ha    valakir^l    azt    kellene  mondania,  bogy  fiszieat 
coiupilaiiot  v^zetl,  h&t  ne  irja  ezt  annyira  kdrQl,  oly  nafryofil 
tulkegyosen    udvariaskodd    szOlamokkal,  Jiogy    a    kiil'  M 

azutAn  meg  se  ^rtse  belule,  hogy  az  illetfi  munka  vej. 
nem   egy6b,    merO   compila*i6n{il.    Hagyjuk  a  belletristika 
keire  a  superlativus  gradusokat ;  oly  komoly  tud^d  mint  Schwii 
az^lal    toszi    hazdjanak  a  tegnagyobb  i^zolg^latot,  ha    tepU 
szavakban  mundja  ki  a  maga  tudomd^nyos  meggyCz^d^set  b< 
*teicint4ly>    szellwiii  term^ke  felOl  is. 

Mindent  egybevelve  Schtvkkcr  monographidja  esen)^ny- 
szAmba  megy  a  i]ing>'ar  nemzet  szellcmi  ^let^t  isinerleKi  neoH 
zetk^zi  irodaloiitban.  M, 


ATllEMEUM 


ALLAMTIIKOMANYI  FULYUIRAT 


U  M\CY\n  Trn.  \ku)i-mi\  mit.iu/As.mw'ii. 


^'/.f.itkPMTni 


PAUER     IMR£ 


[tSOEVFOLYAI 


ASODIK   SIKH 


iLU.\i 

c     Tl'fi 


U8 


rendelele  szerint    az  Osszes   szabad  kirdlyi  varosok  24 
portba  I6nek  beosztva    ^s  minden  egyes  varos-csoport  2 — ^' 
kOvelet   valasztott  minden  ket  6vben    az  orszAggyQiesre.    lit 
az  orszdggyfilesen  azonban  csak  a  penziigyi  k6rdesekben  es 
a  varosokal  iUel6  kerdesekben  jArulhattak  hozzii   a  v^posok 
kovetei  az  6  szavazalaikkal  a  batdrozalhozalalhoz;  a  tOrv^ny^j 
hozds  egyeh  kerdeseiben  csak  ugynevezett  <votum  informai^H 
livum>  illelle  meg  6ket.  Miisfelfil  azonban  megadatott  ekkor 
(1791.)    nekik    meg    az   a  jog  is.    hogy    meghaUilmazollakat 
kiildliessenek    a    minden  ket  6vben    lij    vilasztis  ala  keriJlo 
orsz^gos  —  vagy  mini   a   lengyelek  neveztek  —  birodalmi 
rend6r0gyi   es   kincstarugyi    bizottsdgokba.  '    Igy    volt   az  a 
szerencsellen    Lengyelorszagon,   hoi  pappa  is   csak  nemesek 
liai   leheltek  j6  ideig,   s  a  hoi  ha  valamelyik  nemes   v6rosi 
hivatalt    I'ogadolt   el,    vagy    eppen   ifnirral,   kereskedelemmel 
roglalkozoll,    ]iat  kitaszittaloll  a  lorveiiy  rendelete  szerinU  ^h 
nemesek  sorabol.  ^| 

Magyaroszagon  nera  sokkal  lllott  kedvez6bben  a  viirosot 
helyzete,  tekintve  azon  megsz^gyenilOleg  csekely  jogkort.  a 
mely  nekik  az  orszaggyiSlesen  julolt.  111.  Andr^  alatt  jelen- 
t^keny  volt  a  varosaink  szerepe  az  orszaggyfll6sen,  habar 
t!^volr6l  sem  bas(>nlitbatni  c  szerepet  az  aragoniai  meg  ca^^H 
LiJlai  <Gortes»-eken  szereplett  viirosokehoz ;  Zsigmond  kird^™ 
lyiink  lijbol  lendilett  ezen  irdnyban ;  uevezelesen  14-05-lki 
kezdem^nyezese  dltal,  midOn  a  varosok  tigyeinek  szabalyo- 
zis^l  s  nemely  szabad  mezfivirosnak  —  <oppida>  —  szabad 
kiralyi  rangra  emeieset  lOzven  ki  az  alLala  husvetkor  Budan 
tarlolt  orszaggyOies  egyik  targyaul,  az  e  r^zben  a  meg- 
hivott  szabad  kir.  virosi  es  egyeb  szabad  (mez5)  vArosi 
kovetek  jelenkrteben  es  hozzajarulasaval  alkotolt  t6rv6ny- 
ezikkeket,   a  melyeket  Pestraegye  kuzonsege,    mint  az  eg6s2; 


»  HQppe:  i,  n\.  p.  108 


149 


MagyarorszAg  minden  lakosAnak  ^s  az  eg^sz  orszAgnak  dics6- 

•^lere.  diszere,  orcik  javara.  hasznJira.   dicsereles  elomenete- 

'^re,  g)'arapitAs^ra    vAIo   tdrvenyliozasi  aclust  hoiiluii  oroin- 

^iadallal  udvdzol  vala,  ut6lagos  liozzSJarulas  vegelt  a  megy^k- 

•^«k  megkiJlddUe.' 

Meg    II.  Uidszlo   alatt   is   van   nyoma   legaiabb  nyolcz 
■^■^iros  politikai  je!ent6s6genek. 

M&skent  alakulnak   a  viszonyok  a  mohacsi  v^sz  utAn. 

g^sz  16()8-ig   nem  taMIunk  semmift^le  liizelesebb   ulaleist  a 

"X-drosok  orsz^ggyOlesi  jogk(>r6re  vonntkoz6lag ;  az  1608.  koro- 

^liiz^   ulani    !.  Idrvenyczikkben.    tniutdn   a  szoveg  m^v  R')I- 

■sorolla  az  orszaggyUlesre  ineghivand6  osszes  tiibbi  elerneket, 

•^  10.  §.  igy  rendelkezik:    ^A  mi   a  szabad  virosokal   im^r 

*.  i.  a  II.  Ulaszl6  VII.  Decreluma  3.  czikk^ben*  folsoroltakat. 

1.  i.  Buda.  Fe?l,  Kassa,  Pozsony,  Nagyszombat,  Barlfa,  Eper- 

Jes  6s  Sopron)  illeti,  az  orsz^glak6k  m^It6knak  lartjak  azokat 

arra,    hogy    szabadalmaikLan,    valamint    a  karok    6s  rendek 

sor&ban   megtartassannk,    6s   ill6nek  v61ik   (az  orszi^glakdk). 


'  HI.  e  Ladanyi  Magyar  kir&lysAg  alkotmAnytortenete  I ,  p. 
2«— 247.  —  Bartal:  Comrnentar.  HI.  128..  ettol  az  iddponltol  szAmdja 
axon  szoki&  meg^llnndosulasAt,  hogy  «a  kiralyi  vArosok  is  mcghivas- 
sanak  a2  orszdggyfllesrc.  meg  pedig  oly  modon.  hogy  a  v&rosok  kdzun- 
■^  a  sajat  kebeleb6l  2 — 3  elokeldt  killdjOn  teljhatalomniai  a  fdpapok. 
bdrok  es  nemesck  gydl^sehe*.  Szlemenics  ketsegbevonja  (Magyar  tud. 
l&rsas.  evkonyvei  VI.  259.  1.).  hogy  a  varosokal  a  lor^■enyho^A3  joga 
gyakorl&siban  val6  reszellet^s  vegett  bivta  volna  meg  Zsigmond  ezen 
onzAggYdl^n ;  de  Ladinyi  az  ellenkezdl  rnutatja  ki  i.  h. 

■  L.  16U:  Vll  Decreturn  3.  Bada,  Pest,  Kassa.  Pozsony,  Nagy- 
Szomhat,  BtUrtfa,  Eperjes  es  Sopron  kaion,  meg  pcdig  elsfi  sorban 
soroUatnak  fol  a  kir.-ilyi  jbvedelmekrfll  szolo  c  I6rv6nyczikkben,  niinl- 
egy  jeleroi  kivAnvan  a  torveny,  hogy  e  szabad  virosok  (Liberae  Civila- 
to)  orszAggyffl^si  jogosultsigukndl  fog\'a  is  kival6  kategoriaba  soro- 
tanddk.  Ezen  v&rosok  az  1514:  3.  szerinl :  Sunt  igitui  oclo  in  primis 
Civiiates  Liberae,  videitcel :  Buda.  Peat,  Cassovia,  Posonium,  Tyrnavia. 
BirUtfa,  Eperjcs  et  Sopronium. 


i 


hogy   azok  (illetd  szabad  v^ut>sok)  kovetei   az   orszdglaku.^ 
kozt  ul6$sel  ^  szaTazattal  btrjanak.*'  NyotnbaQ  rd  azonbav^^ 
a  ll.§.  azl  mondja,  hogy  a  tfibbi  vfljosok  helyzet^nek  sza- — 
b^iyozas^t   az    orszaggyQl^   kesfibbi    torv^nyhozasi    actusol^=^ 
szam^ira  tartvan  fol.  eziittal  e  kerdes  elintezeset  elhalaszlja.^^ 
De   ugyan   er^Iyesen  pattog   a    12.  §.  is;    «Tehat  iiehogy  ^- 
Felsege  azulan  a  fSlsoroll    Karokon  es  Rendeken  kivQl  me^ 
m&sokat  is  meghivjon  az  orsz&ggyUlesre,    hae^ak   azok  nem 
hivatalos  ftlldsU  szem6lyek!>'  Ezen  «En&sok>  alatt  term^ze- 
tesen  a  I6bbi  virosok  ^rlend6k.   Ennyire  FAztak  az  lfi08- 
Karok   es  Rendek    az  orsz^ggyfilesen  lev6  varosi   elem  S3 
porit^Ls&t6i ! 

Nem  is  igen  tal^iunk  egyhatnar  tOrvenybozasi  intezke- 
d^t  az  ellenkez6  irdnyban.  Az  1613:  XXXI.  torvenyczikk 
rendeli,  hogy  a  -szabad  varosok*-ra  vonatkoz6lag  maradja- 
nak  eps^ben  az  orszag  intezmenyei.  6sregi  gyakorlata  es 
szok^ai  6s  az  illetC  varosok  polgarzatanak  (civitas)  kivd.lt- 
sagai  iprivilegia)  is  azon  erielemben,  a  melyben  folyton 
tenyleg  gyakorlatban  voltak.* 


^zarfH 


^ 


'  1608.  post  CoroD.  I.  10.  :  Liberas  Civitales  (quae  juxta  Ula- 
dislai  Regis  Decret  7.  art.  3  ordine  recensenlur)  quod  concemit ;  at 
eae  qaoqae,  in  suis  privilegiis.  et  numero  Slatuum  et  Ordinum  con- 
servenlur;  dignum  judicant  regnicolae,  qnarum  nanlii*  at  inter  Regni- 
colas  locum  ct  vola  babcant.  dignam  qatxiue  censent  Regnicolae. 

'  1608.  post  Coron  I.  U.:  RelUiuarumCivitalumLiberarum  quae  ibi 
comprehensae  noa  essent,  status  rejicitur  ad  emendalionem  Decretornm. 

'  1608.  post  CoroD.  I,  13.  :  Praeler  bos  ilai{ue  Status  et  Ordines 
ne  Sua  Majestas  Regia  (demptis  ilHs,  qui  publicis  Regoi  officiis  fun- 
gantur,  utpote  Consiltahi  Nobiles.  Judices  Regni  Ordinarii,  eorum 
Vic^s-gerenles,  Proto-Notarii  et  Jurati  Asseasores  Tabulae  Suae  Majesta- 
tis  Regiae)  ad  Comitia  Generalia  adhibeat  ;  eorumque  vota,  juxta  ant 
quam  usum  et  se&sionem  admiltantar,  decretum  est. 

*  1613:  XXXI.:  Ultimatim  ratione  Libernrum  Civitatuni  mane- 
ant  antiqaae  Regni  Constitutiones,  antiqui  usus,  et  consvetudincs,  et 
ipsarum  Gvitalum  Privilegia,  in  quarum  continue  et  reali  usu  ruerint. 


161 


Az  1618:  XXVII.  l.-cz.  szerinl:  "Szabad  es  banya- 
k,  valamint  a  nehai  magyar  kiralyok  altal  kivdUs^goU 
rarosok  5sszes  szabadsagaikban,  kivaltsagaikban,  mentesse- 
fokben  es  regi  jogaikban  6s  szok^^^^aikban,  nemkUloiiben  a 
harrainczadok,  vamok  s  rakhelyekre  nezve,  a  melyeknek  gya- 
koriatatian  eddig  voltak,  niegtarlassanak.*  Ugyanily  ertelemhen 
rendeikezik  az  1622:  XXV.,  az  1625:  XLIH.,  az  1630:  XXI., 
XXXVIII.:  az  1636:  LIU.,  az  1638:  XXXV.  t.-ez.,  valamint 
a2  1649.  kororiazas  ulani  XV.  L-cz,  is,  ez  ul6bbi  kiilonos 
nyomat^kkal  hangsulyozvan,  hogy  a  azabad  kiralyi  varosok 
az  6  kiv'^ltsagaikban  es  szokasaikban  csak  annyiban  tartas- 
sanak  meg.  a  menyiben  ezek  sem  a  torvenyekkel  nem  ellen- 

kJseznek,  sem  [>edig  a  nemesi  el6jognak  (nobilitari  praeroga- 
livae)  nem  vilnak  s6relm6re.  Figyeiraet  erdemel  ugyanezen 
lOrv^nycikknek  azon  rendelkez^se  is,  ^  hogy  e  viirosokban 
Uk(}  erdemteljea  es  szabad  egyenek  csakis  az  illel5  varosok 
bolgarzatanak  (civitatum)  es  a  tanacsos  urak  ajfinlal^ra  emel- 
*elhessenek  nemesi  rangra  az  orszag  torvenyeinek  erle]m6- 
0 ;  masfelol,  hogy  az  a  gyanus  nemessegO  es  nagyon  csekely 


p 


1618:  XXVn. :  Liberae  qao(jue  ct  Monlanae  Civilates,  nee  non 

quondam  per  Divos  Hungariae  Heges  Privilegiata,  in  universis 

Liliertatibus,  Privilegiis,  IinrDunitaLilms,  anliquis  item  juribus  et 

isveluJinibus;   nee   non  in  Tricesimis,   Teloniis  et  Locis  Depositio- 

im,  ill  quurum  usu  fuerunt.  conservenlur. 

HI.  e.  1622:  XXV..    1625:  XLIl!.,    1630:  XXI..  XXVIIL,    1836: 
»..  163ft:  XXXY. 

1649.  post  Coron  XV.:  Liberae  ac  Regiae  nee  non  Monlanae 
Regni  quoque  Sclavoniae  Civitales  ;  in  legitimis  suis  Privilegiis  et  Con- 
^vetadiuibus,  in  quantum  Legibus  et  Constitutionibus  Regni  et  Nobili* 
lari  Praerogativae  non  praejiidicant,  conserventur.  §.  1. :  Conciviles 
(tiam.  benemeritae  ac  liberae  Personae  in  iisdem  Civitatibus  Liberis  ac 
Regiis  degentes  non  aliter,  aed  ad  commendalionem  ipsaium  Civitatum 
et  Dommorum  Consilianorum.  juxta  Leges  Regni  nobilitari  poasinl. 
2. :  Quae  porro  sunt  impossessionatae  el  suspectae  Nobilitatis.  nihil- 


vagyonu,  vagy  eppen  vagyonlalan  egyenek.  a  kik  szabad 
kiralyl  v&rosokban  laknak,  ez  ut6bbiak  torvenyhatosagunak 
6a  jogszolgiltatdsunak  legyenek  alavetve.  Az  1655:  CX.  t.-cz. 
szinten  csak  atalanossagban  mondja  ki,  hogy  a  szabad  kiralyi 
vto>sok,  mint  a  b&nyav^rosok  6s  a  szlavoniaiak  is,  regi  sza- 
badsfigaikban  az  1613:  XXXI.  l.-cz..  az  1638:  XXXV.  6s 
az  ott  hivatolt  t6rv6nyczikkek,  ligy  az  1649:  XV.  t.-cz,  ren- 
deleteinek  erlelm6ben  tartassanak  meg,  hozzatevdn,  hogy  Kis- 
Marton  6s  K6szeg  vArosok  az  6  Fels6ge  Altai  enged61yezell 
kivUitsagaikhoz  k6pest  a  Urnokmesleri  hat6sdg  ala  helyez- 
lessenek. 

A  szabad  kiralyi  vArosok  azon  jogi  tenD6szete,  hogy 
azok  polg^rzata  u^y  tekintend6.  mint  egy  neraesi  szenaely. 
folyton  atcsillaTnlik  mind  e  Ifirrenyczikkekeo,  valaminl  az  is, 
hogy  azok  helkormdnyzati  jogkorenek  szatialyozasara  nem  is 
gondoltak  mind  e  torvenylioza.saink;  csakis  hagyomanyosan 
—  li]tnyom6lag  nemet  eredetbtil  —  fejlelt  jogszokasaikban  6s 
kivaltsagaikban  kivanvan  ez  utobhiak  azokat  meglartani.  De 
m4sfel5l  liUhat6   az  is,    bogy   az  orszaggyfllesi   k6retkiild6si 

que  pemtus  bonorum  in  Coinitatibus  hatientes,  Jurisdictioni  et  jadicatui 
Civitatura  illorum  locorum,  ubi  comnioranlur.  subjaceant.  —  Nagyoo 
lehet  sajnalni,  hogy  a  *  Corpus  Juris*  dorek  magyar  fordUoja,  Geguss 
Diiniel  ezt  a  t5rvenyczikket  akk^nt  fordUotta  annak  bekezdeseben. 
mintha  csak  Szlavonia  varosairol  lenne  abban  szo  •Tdiorazdgnak  [sic] 
szabad  es  kirAlyi,  ligy  banyavarosai  is  torv^nyes  szabadalmaikbao  es 
szok&saikban.  mennyiben  az  orszag  torv^nyeinek  es  inl^zkedeseinek  a  a 
nemcsek  kivaltsngdnak  serclmL^re  nincsenek,  rnegtarlassanRk*.  A  der^k 
jogtadost,  a  klnek  ^Corpus  JurU*-unk  fflradadgos  dtaUet^et  kOszQn- 
heti  nemzetOnk,  bizonydra  nem  tAjdkozatlansag  vezetle  f<§lre,  mid6n 
TotorezAgol  vagyis  SzlavoniAt  kivAnta  orletni  az  Oaszes  Magyarkir&ly- 
sag  be]yeU,  hanem  valoszinQleg  valamely  scboUon  k51cs5nozbette  nekt 
ezen  6lletel.  A  «c)uoque»  szo  a  szovegben,  valaminl  az  egesz  6ssze- 
ftiggea,  nemkaionben  e  torvenyczikk  genesise,  mindez  kizdrja  annak 
lehetfis^gel,  hogy  it!  csakis  Szlavonia  vArosair61  akarl  volna  torv^ny- 
hoztlsunk  1649-ben  intezkedai. 


153 


joggal  folruhazott  vdrosok  sz&m^nak  szaporitasiiito]  jobhan 
Wtek  a  Karok  e?  Kendek,  mint  egy  lijabb  lordk  berohanastol. 
Szmt  is  vail,  bikr  akaratlanul  is,  az  1687:  XV'II.  t.-czikk  a 
!  !!t>  relt^kenyked^s  egesz  naivitdsilvai :  «Minthogy  Magyar- 
onzig  szabad  kirdtyi  vdrosainak  szama  tObb  ilyen  helynek 
iiics6s6gleljes  visszafoglalasa  folylan  annyira  tulszaporodott, 
hojty  a  Negyedik  Rend  —  *Qunrhis  SiutitS'  —  a  t6i)bi 
Reodekkel  szdfnbeli  er6re  nezve  nemesak  egyenl6  volna.  de 
kal  m^r  foiul  is  nialnl  1.  §.:  O  Fels6ge  kegyelmes  bele- 
€z^£evel  batarozatba  ment,  bogy  azok  szama  t6bb6  ne 
szaporillassek,  ^s  hogy  azon  helyek  —  «Ioca»  —  a  melyek 
eddigel^  kev^sbbe  vollak  —  ^minus  recepla*  (sic)  az  nrszag- 
gvQl^si  joggal  bir6  vdrosok  sordba  Wlv^ve,  ezentui  ez  utobbiak 
fiortba  be  ne  fugadtassanak :  ha  pedig  ezen  lorvenyczikk  eile- 
D^m^gis  barmiFele  egyezseg  —  pacto  —  alapj^n  azok  sor^ba 
folretelnenek  is.  be  nem  fogadottaknak  lartassanak;  hacsak: 
§.2.:  0  cs^szari  kirdiyi  F'elsege  a  k5zj6  Lekintelei  dllal  vez6- 
reltelve,  valamelyes  nagy  erderaek^rl  egyik  vagy  masik  hely- 
nek ezen  jogot  tdrvenybozAs  uljin  megadalni  az  fi  kegyel- 
n^  kiilondsen  meltdnak  nem  talalna.' 

'  1687:  XVII.:   Quandoquidem  numerus  Uberarum.  Regiarum- 

que  Civitalum  Regni  Uungariae,  per  gloriosam  recuperationem  plurimo- 

nuQ  simtliutn  locorum,  in  tantum  auctus  sit :  ut  idem  Quartus  Status 

CMtPros  Don  solum  adaequaret,  verum  fors  etiam  supcraret.  §.  1  :  Ex 

^nigna   Suae    Maj^statis    Sacratisaimae  annuentia,   stalutum  est :   ne 

peramplius    numerus  carundem  augeatur.  neve  loca  bactenus  in  ordi- 

nera  ipsarurn  minus  recepta   deinceps  recipiantur :   contra  vero  prae- 

Sfiiitem    Arliculum  in  future  aliquo  paclo  ne    foi"S  recipiendi   pro  non 

receptis  habeantur.   §.  2. :  Kisi  bua  Caesarea  et  Regia  Majestas.  majjnia 

mentis,  publica  utilitate  mota ;  specialein  gratiam  uni,  vel  alteri  loco. 

trljcalariler  faciendam  esse,  compererit.  Jellemzo  e  kifejezes :  ^minuR 

r«eepta».   a  mely  kifejezes    is  mutatja,    hogy    menn^nre    meg  akartak 

tagadni  a  Karok  es  Rendek  minden  alkalmal  meg  a  jcivdben  is,  csak- 

bogy  a  viroaok  orszAggyQIesi  jogk5ret  atantas  szfnvonalon  tartbassik. 


154 


Ezen  szdkkeblQseget  a  Karok  es  Rendeknek  a  varosok 
irtknyAban  nem  egyediU  okozhatta  a  v^rseg  its  faj  poiilik&ja 
a  nemesi  renden  belfll ;  nagyon  sokit  nyomhalolt  ez  ugyl>efi 
mindenesetre  mAv  magaban  v6ve  azon  kdrtilm^ny  is,  mi?ze- 
rint  a  sznlwid  kinilyi  vdrosok  kivaltsagoll  polg^rai  ti']lnyorn6)ug 
nemetajkOak  voltak   meg  ebben  az  idoben  ;    de  meg  inkabb 
idegenkedtek  a  rarosoktol  az  orsz^ggyOles  kdznemesei  azon 
okbol,  mert  a  v^rosok  ezidett  mar  a  KirAlyi  udvari  kamara, 
tehat  egy   oly  korm6nysz6k   haidsiiga  alall  allottak,   a  meiy 
regota  szalka  volt  az  osszes   alkotmanyos  6rzelmQ  nemesek 
^zemeben.  Ez  a  Kiralyi  kamara  alkalmazoU  az  osszes  hazai 
kormiinyszekek    kOzlil    nem-nemesekel    is    hivatalokra,    meg 
pedig  jeleiilekenyebh  hivatalokra  is  a  inaga  kebeleben;  ez  a 
Kiralyi  kamara  volt  az  a  korm^ysz^k,  a  melyre  meg  k6z- 
vetve  sem  igen  gyakorolliatoll  folytonos  befolyast  az  orszag- 
gyal6s.  Mint  az  alkolmanyellenes  velleit^sokban  leledzd  becsi 
hatalom    megvifiatatlan  exposituraja  Itt  az  orszag  sziv6ben 
ligy  nehezedett    annak  balalma   az  alombeli  havas  modjfira 
az  alkotmiinyos   ^rzelmekre   6s   lev^kenysegre  orszdgszerle. 
A   kamara    Ht^cs  szolgUja;   a  szabad  kiralyi  vrirosokat  akar 
dr6ton  rangathalja  a  kamara :    tehat  tartsuk   lehetfileg  tavol 
a  v^ro:?okat  az  orszaggydleslol,  mert  killijnben  veszelyezlet- 
jak  az  orszag  alkotmanyos  szabadsagat.  —  igy  gondolkodtak 
az  onzetlenOl  hazafias  nemesek.  Ne  ereszsziink  be  m6g  lobb 
virost  az  orsz^ggyQlesre,    men  kiilonben  meg  bdlterbe  szo- 
ritj^  a  vdrosi  etemek,  a  kiralylyal  vagy  a  fourakkal  szovei- 
kezven,  a  mi  rendi  erdekeinket  —  gondolhaUak  hozza  a  sza- 
badsAgot  feltft  aggodalmarkhoz  meg  ezt  is,  a  kevesbbe  idealista 
tagjai  a  szent  korotianak. 

Es  ezen  aggodalmakra  meg  1687-ben  is  el6g  okot  szol- 
gdltathalott  a  jelen,  kivalt  ha  meggondoljuk,  hogy  L  Lipot 
1671-ben  5  forint  ad6t  vetletelt  a  nemess6gre  6a  papsdgra 
is  fejenkenl;  ehhez  jarult  a  hus.  bor,  sor,  palfnka,  gazdasdgi 


166 


illatok  megad6zlatdsa  jelenlekeny  mervekben,*  valamint  nagy- 

«mnl   kalonasag   larlAsanak  lerhe   nemosafc  a  varosokban, 

lie  a  megy^kben  is,  elanoyira.    hogy  egyedOl  Zeinpl^nmegye 

;)00,0OO  kftbdl  rozsot  adott  ingyen  es  35,000  koblot  penz6rt 

a  neme(  kate:)nak  larlasara*  Haszlalan  folyamodoll  a  nomes- 

seg.  a  melynek  eddigele  ad6mentes  vallai  ugyancsak  bors6z- 

tak  most  e  siilyos  leliertol,  az  ado  elharilii^aert.  A  kegyelleo 

vilasz  az  volt,  hogy  *6  Felsege  nem  engedheli  el  a  nemes- 

s^g  inegad6ztatasat !  •  ^  Tetezte  e  lerhet  I.  Lip6t  1671.  Junius 

6-4n  kelt  rendelele.  a  mely  a  sok  kervenyezesre  akkent  ren- 

delte  el   a  <bQntet6s»  enyhU6s4t,   hogy  ^a  mAreziusi  rende- 

lelhen  kivetetl  ad6  felenyire  sz^llitlatik  le  ii^yan,  de  nehogy 

ezen  a(l6  a  nepet  elnyomja,  azt  felereszben  az  urak  es  neme- 

sek    allal    kivAnjuk   fizelletnU.    A    legnagyobb    ingeriiltseget 

azonban  az  a  kaczerkodas  szQite,  melyet  1.  Lipot  ugyanezen 

juniusi    rendelet^ben   a   n^ppel,    m^r  t.  i.   az  eddigi   misera 

plebs  contribuenssel  szinleit,  szemben  a  biriokos  nemesseggel. 

•  Segiteni  akarvAn  a  ibid  n6penek  meU6  panaszain,  rendeljiik. 

hogy  Mihozzdnk  I'olyaniodjanak  mindazok.  a  kik  liiUerhelve 

erzik   magukal   a    fOldesuraiknak   tenni  tartozi>  szolgulutaik 

^Ual,  5  a  kiket  a  fdldesiirak  kereszty^n  emberhez  nern  mt^Uo 

kegyellenseggel   liilterhelven,   keptelenekke  tesznek  az  allami 

tet-hek  viseiesere,  es  Mi  kijelentjiik.  hogy  mindig  nyitva  lesz 

ajtonk  ezen  szerencsellenek  el6tl.    nem  ngyan  azert,  minlha 

fol  akara6k  6kel   lAzilani  az  6  fiJldesnraik  ellen,   de   az^rl, 

hogy  konnyithessiink  az  6  szenvedeseiken. » ' 


*  Szirmay ;  Xot.  Histor.  Comitat.  Zempleniensis,  p.  228 ;  id^zve 
Udinyi  i.  m.  II   p.  20i-5. 

M   m.  p.  204-205. 

■  U.  o.  L   Szirmay,  p.  228 

*  Histoire   ties  troables   de  Hongrie    p.  217—221 ;    id.  Ladinyi 
p.  208-209. 


156 


Ket  6v  miUva,  1673.  februir  27-iki  rendelel^vel  a; 
el  akarta  lorolni  —  leiiyleg  a  leljhatalmu  kir.  helylarl6n 
(Anipringennek)  behelyezese  rev^n  —  mag^t  MagyarorezAg 
alkolmany^it. '  1675-ben  I.  Liprtt  Iblebb  emelle  a  j5vedtld 
ad6t^  az  dgynevezelt  aocis6l.  £s  I.  Lip6l  a  neme&seg  nie^- 
adoztatasAt  nenicsak  papiron  rendelle  el ;  egyik  fokapitanya, 
Strassoldo,  Zemplenmegye  alisp^nj6t  es  ffijegyzOjet  borlocre 
is  vetette  6s  miadaddig  szahadon  sern  bocs^lotla  6ket.  raig 
csak  Bon  .linos  egri  kanonok  meg  nem  fizeUe  a  inegye  ado- 
beli  larloz^sril.-  mitsem  torodven  termeszetesen  Strassoldo 
fokapil^ny  urain  sem  az  1504:  L  tSrv^nyczikkel,  mely  csakis 
az  orszagg)'Qles  altal  nicgajjinlott  ad6t  ismeri  el  tOrvenyw- 
nek,  sem  pedig  maganak  I.  Lii>{)lnak  diplomajkval. 

Ne  csodalkozzunk  lehit  azon,  bogy  az  alkolmAny  vissza- 
allilusa  utan  UiSl-lien  tnrlotl  orszAggyUles  sem  6hajtoU  a 
:5zabad  kiralyi  varosok  orsz^ggyal^si  jogkoren  tagilani.  Aza 
k6t  t6rvenyczikk,  mely  ezen  1081-iki  orszfiggyiilesen  a  sza- 
bad  kirdlyi  vt^rosok  *szabad5dganak>  helyreallttds&val  h 
egy^b  fontos  ilgyeivel  (bglalkozik.  az  1681:  XLl.  es  az  1681: 
Xl.ll.  torvenyczikk  niinrlenrOl  besz6i  inkAbh,  csak  nem  a 
Viirosok  kdvelkiild^si  jogardl.'  «Nem  csek^ly  panaszai  voUak 


*  Nagyfonlossagiiak  c  reszben  is  Kdroiyi  Arpdd  jeles  lortenet- 
huviirUDk  forrasbuv&rlatokon  nyugvo  tanuimanyai. 

"  Szirmay :  p.  252:  id.  Ladanyi  Ji.  p.  224. 

^  1681  :  XLl. :  Liherarum  quoque  ac  Hegiarum.  MoDtananiniLiue 
Civilatum  non  exiguae  fuissent  tfuerelae:  quod  in  jure  liberae  ElecUo- 
nis  Magistratus  civilis  —  partim  a  parte  Camerae  Huogancae,  partim 
vcro  ab  officialibus  Bellicis,  contra  privilegia  ipsorum,  el  leges  Regni 
lurbatae  et  impedilfie  exslilissenl.  §.  2. :  Neque  in  libero  eleclionis 
Magistratus  L-ivilis  jure,  ac  aliis  privilegiorum  ipsorum.  longo  itsa  robo- 
ratis,  a  quopiam  ([iioque  niodo  turbentur.  §.  3. :  Judicatus  quoque 
fundorum  Civilium.  causis  aliorum  Judicum  ad  menlem  Articuli  53 
1659  non  involvatur ;  sed  penes  ipsos  Magistratas  civiles  inaneal. 
§.  4  :    Alque  (juoad  Nobiles  impossessionatos  et  saspectae  Nobibtatiit 


tzabad  kiriiyi  vdrosoknak  6s  a  bAnyavarosoknak  is,  hogy 
polguri  tiszlvisel6ik  szabad  vaiasztdsi  jogAban,  valamint  a 
ri  es  szabadkorcj^maltalasi  jogaikbaTi  es  egy6b  men- 
ukben  re:?zinl  a  maKvar  korona  altal,  reszinl  pedig  a 
katonatisztek  altal,  az  6  kiv^ltaigaik  6s  az  orszag  tOrvenyei 
lere  haborgattallak  6s  gatohattak»,  ann^lfogva  az  eddigi 
reszben  alkolott  torv^nyczikkek,  valamint  az  6  kivultsdgaik 
es  mentessegeik  megerSsatetnek  63  egyiittal  rerideltelik  §.  2. : 
'Hogy  a  szabad  kirAlyi  varosok  s  a  banyavarosok  se  az  6 
(ijjari  tisztviselCik  megvdiasztilsanak  jogaban,  sem  egy^b 
iv^Us^gaikban,  melyek  ho.sszas  gyakorlal  alta!  megerdsitvek, 
seoki  altal  semmi  m6don  ne  haborgattassanak».  Nem  enititi 
fiSi  tehitt  e  tcirvenyczikk  az  orszaggyfll6si  kf'»velkuld6si  jogot. 
de  nem  emiiti  fol  az  1681:  XLII.  t.-cz.  sem,  hanem  folemlit 
mm  ezen  XLII.  t-cz.  mas  valamit,  a  mi  nagyon  is  6rthel6 
viiftgittoba  helyezi  azon  ellenszenvet,'  mely  a  Karok  6s  Ren- 
dek  U'llnyorob  lObbseget  a  varosok  ellen  meg  az  1687-ik 
tnrv^Dvczikk  megalkotasa  alknlmaval  is  elUiltOtle.  FOIemlili 
tigyanis,  hogy  «n6mely  varosok  6s  kivallsAgoIt  mez6varosok 

Art.  4C.  1655    Uec  non  quoad  Executionem  seatentiorum  in  Coraita- 
tibiu  laturum.  Art.  20.  t6i9.  coafirmalur. 

'  1681:  XLII,  §.  I.:   Quia  nonnuUae  Civilales  el  Oppida  Privi- 

legt&U,  eorundemque  DomiDi  Terreslres,  vel  maximo  his  motihus  eos- 

dem  excessus  et   abusus  suos,    non  modo  renovassent.  et  introduxis- 

^ot;  verum  aliter  etiam  Nobililatem    in  medio  stii  degentem.    palria 

videlicet  ad    inconsueta    onera  Civilia,    per  assisteatiam    Germanicam 

i-^rendn.  adigeudo :  partim  jiidiciarias  legitimarum  sentenliarum  Exccu- 

uonea.  vel  simpliciter  turhando,  vel  easdem  eo,  quo  per  Magisiraluutn 

Cornilatas    prononcinnlur   modo.    post   inlimalionem    Judici    Civitatis 

pridie  factum,  execjui  non  pcrmitlendo;  partim  captivos  Nobilium  sub- 

mde  in  carceribas  Civitalis  dctentos,    sine  scitu,   et  praevia  eomndem 

Doininorum    admonitione,    liberos  dimittendo ;    partim    vero    vinorum 

9Aodialmm,   in  aliis   promontoriis   procreutorum,    ad  usum  Nobilium 

Qon   introroiltendo ;   et   qua   Concivium,    ubi    alii   Gives    educillaerni, 

educillare  non  concendendo.  vexarent  et  onerarent. 


^ 


xJ 


158 


a  kehelokl>en  iak6  iiemesseget   a  n^tnet   katonas^g  tanioga 
Usaval  szokatlan  lerhek  viselesere  k^nyszenteilek',  «a  lor- 
v6nye3  it61etek  hiroi  v^grehajtasat,  inert  azok  a  megyei  to- 
Tiseldk   dltal    tiirdettettek  ki.   zavartak.    vagy   fbganatositani 
nein  engedtek».  «a  polgari  I6ml6cz6kben  letarl6ztalott  neniesi 
focrlyokat  fdldesuraik  ludta  es  eleieges  intt^se  nelkiil  szabadon 
boc-salolL^k»    es    «a  sajdt   termesG,    mas    hegyekben  lenneU 
borok  elvezetet  a  nemeseknek  meg  nem  engedlek.>    Mindez 
el^gge  mulatja  Rgyfel^il  a  varosok  es  a  nemesek  kozti  ez  ido 
szerinti  ellenszenves  viszonyt,  masfelCl  pedig  mutatja  azl  is, 
bogy  a  nemetajkii  v^rosi  elem  a  nemet  katonas^ggal  czimbo- 
ralgatott  es  ez  utobbinak  segilsegevel  ejtett  nem  egy  serelmet 
a  viirosokban  e\6  nemeseken.    Hisz  mftr  az  1647:  LXXVIl. 
t.-cz.  3.  §-a  eianilja,  bogy  nemely  varosok  a  nemesek  h^zaii 
•  megrOgzoit  gt/ulohfigbSh  —  *ex  praecoucepio  rancore*  — 
valainely  iiriigy  alaU  kibecsiilni.  s6t  elvenni.  niagukal  a  neme- 
seket  pedig  a  varosokal  kizavarni  szoklak.'  Ezen  ellenszenv 
lehatott  tebat  eg6sz  1687-ig,  a  mi  igen  lerm6szeles.  miutin 
az  orszagban  rekv6  n^met  katonasdggal  ozimbor^lgato  polg^- 
rokat  epi>  oiy  kev6ss6  nezhette  joszemmel  a  «szabadsAgert» 
kiizdti  iiorness^g,  mint  a  bogy  csak  termeszetes.  ba  a  v^rosi 
poigiirokut  b^ntotla   az   a  sokfele  mentess6g.  a  melylyel  pi. 
az    1617.  evi  tiirv^nyczikk  is-  a   v^roi5bau   lak6  nemeseket 
az  dsszes  varosi  kozterbek  viselese  al6l  fololdotta.  Az  1716: 
XXXM.  t5rv6nyczikk  nidr  foglalkozik  amugy  altal^ossAgban 
a  szabad  kirAlyi  vArosok  6s  a  banyavarosok    *(andc8dnak 


'  1*U7:  LXXVIl.  3.  §. :  «Neve  poslhao  Domus  Nobilium.  qaavis 
ex  rausa,  vel  ex  praeconcepto  rancore,  sub  praetextibus  exquisitis 
aesLiment,  aut  adimant.  eosque  ex  Civilalibus  exturbent,  imo  exlur- 
batos  redocaDt,  hacreditatibusquc  suis  restituant.* 

*  1647:  LXXVIL  6.,  10.,  11..  16.  ^. :  .Caeleruni.  ah  oneribus. 
sive  laboribus  civilibua,  solutiouibusque  per&onaiibus.  perpeiuo  imiiiM- 
nes  et  exempti  bai>entar>. 


uabad  megvdlasstdsdval   i* * ,    a  iiiennyihen   e  nevezetes 

lorv^nyczikk    azl   rendeli,    hogy   ezea  valaszlasokal   a  ka- 

marai  hizoitsdgok  ne  terheljek.  se  ne  giilolgassflik,  kiveve  a 

aiflkseg  eseteit.  Ha  l>eal!  a  sztiks6g  esele,   hat  akkor  6  Fel- 

seg^t  illetendi  meg.    >Tnint   az   dsazes  vdrosok  fdldesurdh 

'Omnium    CivUatum    Domini   terrestris*    —    a    jog. 

iJugyelelet     gyakoroliii    azon    vai-osok    tanacs^nak    rendje, 

poiitikai  kdzigazgat^a   4s  jogszolgaltatasi  elj^rdsa  folott,  6s 

6  FeUeg6t  fogja  ily  esetben  megilletni  az  a  jog  is,  hogy  ily 

kamarai  hizotud^okat  rendeljen  ama  varosokba.*  Az  orszdg- 

>!yUlesi   kovetkiildes  jogat   azonhan    ezen    torvenyczikk  sem 

emlitt.  Aanal  nyiUabban  szol,  mik^nt  mAv  kittuk  a  vdrosok 

orszaggyfil^i  jogkore  felul    az  16ft7-iki  torvenyczikk.    £s  ez 

annyival  t^ajatszerfibb,    minthijgy    ebben    az  id6ben    rn^r  be 

Iev6n  hozva  az  arokos  kirdlysag.   a  kiralyvalaszlas  jogi^nak 

szintugy,  mint  az  Arany-bulla  allal  inegadott  tegyveres  ellent- 

allasi  jognak  eltorlesevel,  a  b6csi  hatalotn  most  mar  nyiltan 

i^pelt  f6l  azon  lorekves^vel,  hogy  •  az  orszag  eg6sz  kormdny- 

xata  az  orokfta  kiralysdg   szellemeben   atalakutassek  6s  erre 

a  czelra  egy  bizoltsag  kiildessek  ki».*    A    II,  Ferdindiid  6ta 

jogervenyes  diploma  szerkezete  6s  lartalma  is  csorbdl  szenve- 

delL  Az  eddigi  17  *  Conditio ^-boi  mindossze  csak  hat  <ArU- 

II  '  1715:  XXXVI.  SicQt  omncs  Rcgias  ac  Liberas.  Montanasque 
Bvilales,  in  recepto  Jurium,  Liberiatum  el  Privilegiorum  legitime  ob- 
pntoram  uau,  postbac  eliam  conservandas  ;  sic  penes  Easdem,  et 
bdem,  inemoratas  omnes  Civiiates,  in  libera  Magistratuali  elecUone 
impertarbale  relinquendas.  et  neque  Commiasionibus  Caineralilms 
oaerandas,  aut  impediendas  ease  staluitur.  solo  casu  necessitatis  ez- 
cepto :  §.  1  :  Qui  si  intercurrent,  de  convenienlia  Regiae  Mnjestalis. 
quB.  omnium  Civilatum  Domini  Tcrrestris  erit,  Magistratuali  earum 
r.iritatum  ordini.  ac  Potiticae  et  Justitiariae  AdiniDistralmni  invigilate. 
ejusmudique  Comniissiones  (absque  ulla  ad  delerminalum  aliquod 
^^^Jempos  restnctione)  pro  exigentia  uecessitatia  ordiuare. 
■k  *  L.  Uddnyi  U..  p.  271  s  kov. 

ta 


J 


cuius*  lett^  kihagyatviin  a  II.  Ferdinand  diplom^^bul  nem- 
T'sak  Bz  orsz&ggyOlesnek    minden   h^rom  evLen  megtaiiasat, 
valamint  a  magyar  ugyeknek    magyar  tan^csosok  ^tal  vrIo 
elinl^zeset.  a  jogszolgailatasnak  a  torvenyeken  alapulo  s  tene 
nyes  formdk  szerinti  elldtds^t,  a  n^dori  ineU6sagnak  v^aszta.'' 
liljan  valo  betolt^set  s  a  nAdori  jogkOrnek  szabalyozAsal,  az 
idegen  kalonasag  kivilelel  elrende]6  s  haboru  niegindidisat  az 
orszAggyOles  ludta  nelkiil  lelill*^  ponlok,  de  kihagyatvan  abbol 
a   szabad  kiralyi    varosok  jogaira  vonalkozo    rendelkezes  is. 
Magaban  az  iij  folavatasi  hitlevelben  pedig  mindjart  az  elsfi 
Articiiius  azt  mondja,  bogy  ezentul  az  orsz^g  <niinden  shi- 
badsAg^t,    kivaltsdgat,   statutum^t,   kozjog&t   es    torveDyet  a 
kir^ly    ligy   fogja   niegtarlani,   a  mint   azok  ^rlelme  fblalt  a 
kiriily  6s  az  orszaggytilesileg  egybegyrtlt  Rendek  megegyezni 
fognak.  > ' 

Egeszen  uj  aratiilatok  kozt  szQletetl  meg  tehal  az  etn- 
litett  1687:  XVII.  torv«nyczikk.  A  becsi  hatalom^  a  mely  a 
(nt^metajkii)  varosok  polgjiraival  emberolt6kon  keresztui  kaczer- 
kodott,  most  per  ambages  kibagyatta  a  szabad  kirilyi  varo- 
sok jogainak  iolemlit^set  az  uj  hillevelb6I.  M6rt?  Rizonyara 
nem  azert,  hogy  ellokje  mar  moslegy  csapassal  magatol  azon 
tdmaszt,  melyet  eddigeM  a  vftrosi  pol^drsAg  nem&sseggyUlol6 
erzelnieberi  bi'r  vala ;  6ppeM  ellenkeztileg,  csak  azert,  mert 
tervei  voltak  a  varosokkal  a  megyek  rov^ara,  terv^i.  a  melyek 
az  eddigi  tdrv6nyczikkek  tartalmdnak  sziik  kereteben  aligha 
ferlek  volna  meg.  Ezl  ^szrevelle  az  orsz^ggyQles,  es  6ppen 
ezerl  eg^sz  nyiltan  akart  g^tat  vetni  a  varosok  politikai  be- 
folvasa    ndvekedhet<5s6nek.    L'gyancsak    nem  tesz  emiitest    a 


*  Lasd  Kovacbich  :  Supplem.  \U.  ■i2o ,  id.  Ladanyi.  273 — 74 
Kgy^bkent  Laclanyinak  nines  egeszen  igaza,  middn  ezen  Uj  articuluat 
annyira  stil^t  szinben  Idtja,  merl  a  *ieffes  inieriyretandh  Joga,  melyet 
kesdbb  az  1790/1:  XII.  torvenyczikk  oly  Unncpclyesen  proclamal,  benne 
van  m^  ebben  is. 


101 


melj  sn^ondiMg 
acosaval  lerii^iek 
kek,  €tek  es  fotibak  Mfiftn 
t  orreny  hatdfiigiHikr 

bizhatatlannak  talil^ 

garok  &k6kxi  ^nAc 

kdny&rtdenfil  rApirft 

tanAcabeli  mira  es 

sektOl  ar^TUianAI 

tat^  n^lk&l  satoktik 

ra    a  r^rosok  ant^Ofmrn  k&vil&fildiR 

Qevezetes  mozzanat  ebbeo  az  1723-ft}  u 

T^u*osokr6l  sz61UbasiinrvB9KttBnadlfta[JQnnit 


1716:    LXm  t. 

kiraivi   raroaokal  a  mect^ 

alaresadtfdi  a   THq^ypt 

afi^)anDaiL    £21  ;i  rruh-  innt- 

es  a  t^veny^sEikk   ti  vanm  pol^ 

ol   ^   a   fbot  ialgabaa: 

1715;    LXXVII.    t-tat    a. 

mint  a  ktk  a  nenm- 

>  £x&tnpvtapeflatlt.aHLter 

A 


—  4v  » 


po^ldarn^^ 


a  kamarai  hivalakiofcokrtH  —  •< 

tidztekr6l  —  <heflic«  oSdales*  —  bogy 

—  <non  r«oe9>.    Term^aoeteaaa  enkis  ax  volt  as 

alkotinanyjog  ^rteim^ben  <cxns>  vagyvpo^te  a  kift 

sagoU  Taros  polgdrzatanak  —  •Cmisr*  —  heiyE  bSCrWirtf, 

mint  ilyen,   forma  szerint   fol  lett  vi^e;   iada  c 

•  No»  cives*,  megis  jeleDtfiaeggel  bar,  raot 

nyitja,  hogy  a  helyhez  nam  kflCdtt  polffftn 

G[eoisie*  —  miDt  <^r«  ^/«-nak  fogalnift  aiam-m  «6oHr- 

^o^s  du  roi>  fogalmdaak  ^rt^m^ben  nem  Esmerte  a  rendi 

magyar  alkotmanyjog.  de  hizonyltja  azi  is.  hogy  a  kamarai 

tuvatalnokokat  6s  a  katonatlsztekeU   mint  inteOigeiis  elemeU 

nem  kivanta   a  t&gabb  (nem  orsz^gyQlesi)   ^elemben  rett 

liolgdri  rendbe  (orszAggyttlesileg  nalunk    'quartus  bUUhS') 

^•etudni  —  es  eppen  ebben  kulonbozott  a  nemet  allairyogt6l.  — 

hanem  kt)l6n  allist  vindikalt  szamukra.  m^g  mielfitt  a  <kono- 


'  1715:  LXXVII.  De  illis  tractare  sine  lUis,  eosdemque  ImpouMo- 
aibtu  ultra  xnodum  el  justam  proportionem  pro  libita  suo  lAxar*  nlf 

AUrniftram.  *^ 


raiiorok*  fognlma  erv^nyre  emelkedhetett  volna  a  torv^x:^, 
hat6s6gokban :  hogy  pedig  ezen  kiilonallast  nem  a  para^^^ 
m{jhoz,  de  a  nemesi  reudhez  kivanta  akkori  lorvenyhozc*//?'^ 
intenlioja  kozelebb  hozni:  ez  logikailag  kovelkezik  azon  kdrti^'' 
m6nyb6l.    hogy  a  szabadok  kdz6  tartoztak  mind  a  kamaro/ 
hivaialnokok,  mind  pedig  a  (nem-nemes)  katonalisztek.  hololt 
a  *parasztok'  —  jobbAgyok  I6v6n  —  a  szabadok  koze  — 
eltekintve  a  kiv^lls^goll  keriilelektSI  sib.  —  a  torveny  dllal 
bekategoriziilva  nem  leltek,  a  minlhogy  nem  is  lehettek.^ 

Az  1723:  LXIII,  (.-(^z.  m6r  a  «szeg6ny  adoz6  nep  nem 
csekely  terheltetes6U  hordja  sziv6n  6s  azon  toldesurak  vagy 
megbizottaik  megrendszal>^lyoz£^sdra  is  tdrekszik.  a  kik  a 
jobLdgyaikt6l  beszedell  orsz^gos  k6zad6kal  mas  mag^nlarto- 
zdsokkal  osszevegyitik,  mas  czeli-a  forditjak.  sol  ezekkel  a 
k<>zpenzekkel  meg  is  szOknek.  A  haladas  e  tftrvenyhozasi 
aolusban  kets^genkiviil  azon  (13.)  §-ban  tetCzik.  a  mely  meg- 
titlja  a  fdispiiiioknak  fe  alispdnoknak.  hog\'  a  megyei  koz- 
intezkedesek  ellenere  vagy  azok  elmell6zes6vel  karos  es 
Onk^nyes  int^zked^sekbe  vagy  kiad^okba  se  magak,  se  md- 
sok  reszere  bocsalkozni  ne  mereszeljenek,  a  mely  rendelke- 
z6s6l  a  14.  §.  aziilan  a  kirdlyi  tanacsra,  vaiamint  a  varosi 
tan^csokra  6s  azok  biraira  is  kilerjeszlL  De  most  mdr  benne 
vagyunk  azon  korban,  a  mely  alig  hallat  valamit  a  vdrosok 

*  1715 :  LXXVIl  4.  Ut  autem  et  ipsi  Domiai  Praelati,  Magnates 
el  Nobilea,  Non  Gives  (uli  et  Cameralici  el  Rellici  Officiales  ac  alii 
cuiu&cunqae  conditionis  Homines)  tain  in  Montanis,  qtiam  in  aliis 
Civitalibus  Domos  et  Fandos  civiles  possidentes,  ab  iisdein.  in  medium 
Conimumtatum  Civitateusium.  ad  montem  Articuli  78.  Anni  1647.  pro- 
portionaliler  solvenda  poIvkhI  ;  ex  eadem  communis  Justiliae  ralione 
aequum  censelur.  Hogy  pedig  a  *BeUici  Officiales*  alatt  nemcsak  a 
katonai  irodatiszleket,  ^lelmezesi  I'iztosokal  sti)..  de  a  katonatiszteket 
is  kell  ^rteni:  ez  kitunik  az  1792:  IX.  torvenyczikkhdl.  mely  szerint 
•Hungari  in  quahlate  Superiorum  ac  etiam  StabahMm  Officialium  aciu 
consiauanlur*.  —  <Slabalium»  alatt  torzstisztek  erlutven. 


HeiytartdUttiics  tf  1733:  XCVH  t   ri  ahjiin  njri  rjti  iimi 

vezetet '  vabaiiit  a  idrain  fca—ta*  Uvea  diCttfc  a  ytewofc 

ugyeit  azoQ  Toicmhoiiy  OKtreC  a  Rakoczr  F4 

harczanafc  tefcreKae  otta  a 

nyngatearopai 

ban.    Igen,   de  bit   aeoi-e  kat'rtifcndntt  L  L^ot  a  rrsvicki 

b^ke  megkM^se   oUn  az   <duiwutt  aip»-|id 

mint  valaha  ?  Nen-e  lerjesiea  az  l60B-id 

ban  Hecsbe  b'voU  me^rei  ^  vtaei  iffiflwl  cl6 

2ete>,  a  melT  aaeaoi  a  «]fisianKSBlg  ^tdefaO^ 

nagy  hadsere^  kollstieeil  tovAfcb  Bir  nan  toheftfa 

tartomanTokra  baitera,  400DgOOO  iariaA  ad6  ii>«to<l  kfi>va* 

telte.  meg  pedif  akteit,  lK>gj  e  4jOOOgOOO  focintM  ^,«- 

a  v^rosok,   a  fbamatadl  ^sc-fcaib6i  ^t«-re9at 

Ez  az  eUeutet, 
m^  jobban 
id6ki6\  fogva 
orakat  allitotla  aaemie  a 
az    ad6i6   jobUgfatiggfi, 
s    a 


ire,  az  oaazetartoraiwlnrtg 


idral  BAffuUi  Toh  nk^ 


U^sei 

^H  *  HL  e.  1665.  I.  es  16«3;  XTIL  tatT^ayoAfceto- 

^P  »  JU  I6aa;  XL.    1715.  XTIIL,    X7»;  Xfl  ««  I7«  :  XIT   lir 

Tenyczikkek  cskk  a2t  OkOB^ik  b.  hofy  a  a.  kir.  fcxaatm  («BH«pna> ) 

ne  fagQdn  a  beea  whvi  hi—iiiin  i«Aafiea*.L  4e  as  alapiw  ' 

▼ezeiet  nem  illtpftjik  meg.   A  kir.  kaam  4fr  aia  kcic  m 

hmgyomaoyos  JQgfclMBCfc  a  rtrca  a  ■aarv  ilas  ncncaeMh 

oak  TalaoMfty  •ammtam 

pedig  a  Mohicaoo  inotm 

»l  jogkow, 

*  L  Szaiftj  UbM 


164 


kdzOta 


e  neh6z  idfikben  is  a  Szent  korona  osszes  dlatival6i 
semhogy  nyitt  szakad^s  ^Uott  volna  be  a  rendi  tagoltsasS 
kin0v6sei  miatt  mar  ekkor  a  nemzetben.  Netn  a  becsi  hata — ^ 
lorn  kaczepkod6  nyilatkozatai,  de  a  koroniis  kiraiy  Altai  szen — ' 
tesiletl  orszaggyfHeHi  t(")rvt*nyezikkek  e\6i{  hiijoll  meg  a  polgari  i 
elem  s  jobb^gysag  egyarant :  es  e  hazaHas  egyiivetartozto  J 
6rzet6t  nem  ronlhaltak  meg  meg  a  nak6czy  kuruczkodo  nemes 
levenleinek  azon  minden  nem-nemesl  irgalom  nelkOl  lebilan- 
gol6  tabori  dalai  sem,  a  melyek  a  maguk  renUieskedOleg 
oklalan  lurelmellenseg6ben  nem  annyira  a  Stuartok  jogtipr6 
uralmaval  szembeszalll  parlament  h6s  hadseregeinek  ember- 
barali  toelmetre,  mint  a  valldsszahadsjigerl  oly  dicsGen  kfizdo 
Gusztdv  Adolf  kdba  udvaron<!zainak  fekveszlett  v^rgogjere 
eml6kezteltek.  Svedorsziigon  legal&bb  akadl  egy  OxenMiernay 
a  kinek  aSlamfeHlui  lidlcses^ge  helyreQloUe  azt,  a  mit  az  6  hos 
kiralyiinak  gyongeelmfls6ge  reszben  vetelt;  a  nagy  kanczellar 
ra  ludla  venni  meg  az  orszdggytiles  oonservaliv  I6bbs6get  is. 
bogy  a  *n€mklens4g»  —  *vanbordiga»^  —  fogalmat  kivei- 
kdztesse  a  megaltlz6  k^t^rtelmisegb6l,  6s  lekintet  nelkill  a 
csalddf^ra,  kizAr61ag  az  aljas  magaviselelU  egyeneket,  nem 
pedig  egydtaMn  a  nem-nemeseket  si^jtassa  Altala.  Magyar- 
orszdgon  nem  akadt  egy  ily  Oxenslierna  a  kfllonben  oly 
nagyszertileg  onzeLlen  II.  Rcikoczy  Ferencz  IdborAban.  a  ki 
a  szabadsagert  oly  eszmenyi  fens6ggel  kiizd6  I'ejedeleminel 
megertethetle  volna,  bogy  mennyire  artanak  a  szabadsdg 
szenl  ugyenek  a  Rakoczy  kuruczai,  midOn  a  Kdr[)4tokt6l  majd- 
nem  eg6szen  az  Adridig  visszhangoztatliUc  azon  '(tnti-denw- 
kraiikus  ndtdU,  melyel  a  RakOczy-korszak  kitiin^j  lOrlenel- 
buvdra,  TJuily  Kdlmdn  nehdny  ev  el6tt  az  dltala  oly  ser^nyen 
kutatgatott  levt^ltarakb6l  kibong^szett  vala.^  Afagasan  lengett 

*   L.  Nordenflyclit :    Geschichte   der  Schwed.    Staatverfassung, 
p.  Wl-166. 

'  K0z6Ive  az  Aigner  Lajos  t  Figyef 6 ^-i^hen  is  1880. 


16» 


a  Rak6czy-ziszlaja  *ProUbertate>\  dmde  ha  e  fenkttit  lelkfl 
f^edelem  lelekemelO  p^iri^dt  ndta  is  az  6  hazaszeretetenek, 
midon  ilthagyta  a  inaga  1.200,000  holdjat  a  haza  fOidj^nek 
legjavabdl,  csakhogy  azepl6tlen(il  viliesse  magival  az  6  zApz- 
laJAt,  mint  hontalan  bujdos6  nodo9t6l*a:  s  ha  csakugyan  any- 
nyira  a  velenczei  koziarsas^g  alkotmanya  leliegett  is  R^kr'K.-zy 
Ferencz  szemei  elOtt,  mini  eszmenyk^p.  a  melyet  6  neUoi 
gyOzelme  eseteben  m^valositani  id  tdrek-szik  vaia,  \t\)kX  efj 
oly  alkotmAny.  mely  mindeo  aristokratikus  von&sa  daczAra 
is  elvitazhatlanUl  j6^'al  kevfeWi^  merevebb  v^lfalakal  AlHtolt 
a  Rendek  k6z6.  mint  a  ini  alkotmftnyunk  a  XVIfl.  ?zAzad 
elejen :  a  rideg  ralo-s^gban  mejris  csak  a  f5l<'iU  orvendbfftiink, 
hog)'  a  roagyar  jobbagyok  IAtoItoI  sem  foglallak  M\M  r6klc«- 
uraik  s  a  nemesdeg  ellen.  amint  bogy  ezt  a  mmcsMten 
Lengyelorszagon,'az  Oszlrolenkan^  ma<^zka  badftk  flBMl  fcflsM 
lengyel  nemesek  jobb^gyaL  m^  ezeUKt  hat  ^izedM  tanlk 
vala ;  s6i  m^g  rdrosaink  polgari  eleoe  ^  egf4ih  ialtoswi  l« 
nem  e^  helyfitt  harczoltak  a  labancxok  eOra  ibgrtromig 
nagyobb  dn^ll6s^ga^rt,  dacz^ra  azon  cg^AM  9X6z9!lrAamk, 
a  melyek  az  ad^ral  s^UAt  Dem-nemcB  eteraek^t  BAcsM 
1.  Lip6t  6ta  folyton  az  imperator  saMtnak  axabnyai  Bkk  iirT«' 
keztek  odaterelaL 

Maria  Ter^i/i.  a  ki  a  maga  *BaUo  EdmeaiinmiM*'% 

^tal  melyebben   nyUU  bele  a   hczai  ofctattitniM.  OMC  M 

Tnegel6z6leg  alkotou  danes  ooaigvfCtai  tOrfttifvsrfkiEatek  ;< 

MAria  Terezia,  ki  ^ppeo  dob  «raste  nMftt  awwlffitty  MMv« 

a^on  aso^latok  tita],   a  mel7«feat  a   «ilon«Mar  pro  ref» 

tKtstro*  jdszd  alatt  oly  vit^rtl  4m  off 


•  l^te :  VI ,   t4«     X.    l»^     Xa  .    l.V»>:  XBL,    IMS  :  XXO , 

•^ni.  172S:  X    U  •CAzokucMfl^  reform  mini  poJititcAi  MiltatfAflft 

^mnk  iarl<MlnrftiH>  asM 


166 


nemess^gnek  koszdnhel  vala.    1769-ben    nevezetes  uralkod^ 
actust  hcytoU  vegre.  Megtetle  alkolraanyeilenes  liton,    piler* 
Alia]  azl,  a  mil  rendi  orsz^ggyaleseink  megtenni  elmiilasztot- 
tak  s  ez^llal  jelenlekeny  mervben  enyhilett  a  Dozsa  GyOrgtf 
p6rl6zadas6nak   leveretese   6la  folyton  beklyoban  senyved€^ 
jobbfig^'sag  sors;in.  li.  Jdzsef,  ki  magiit  soha  meg  sem  koro- 
n^tatta,  szint6n  alkotm^nyellenes  es  torv^nytelen  actusokkaJ 
i^ekezetl  —  egy^b  klilOnben  hatArozottan  folvil^gosult  szel- 
lemO  reformjai  kOzLen  —  leheldleg  clviselbetobbekke  lenni  a 
rendi  tagollsag  OrOklrill  valfalail,*  II,  .lozsef  eg^sz  uralkodasa 
alatt  arra  torekedell,  bogy  emljerszerelO  reformpolitlk^a  altal 
kiizelebb  bozza  hazank  n^pel  is  a  nyugateuropai  polgaroso- 
dashoz  ^  ha  torekresel  nem  rendeli  al^  az  alkotm^nyellenes 
6sszbirodalmi  ef^zm^nek,  m6g  aiitokratori  er^szakoskod^saival 
is  annyira  emelhette  volna  nemzeliinket,  bogy  nianap  —  leg" 
aUbb  a  belpolilika  ter6n  —  a  Hunyadi  Mdiyds  eml^keze- 
l^vei  foghatott  volna  m4It6  versenyre   keini    minden  mttvell 
magyar  ember  sziv6ben  az  6  emlukezete. 

De  igy  csak   azt    erte  el,   }iogy  az  61  tiilelt    Karok 
Rendek  elGU   m6g  azl  is   gyololelesse  tette,   a  mi  ktllOnbei^j 
korszerQ   ^  Udv6s  volt  az   0  reformpolitik^jaban.    Val6bai^| 
II.  Jozsef  halalos  dgya  korOl  k6nybelabadl  szemekkel  Qdvd^^ 
zolhettek  bonlitarsaink    az  6si    alkotmany  helyreaUitlalAsAt : 
^mde  az  1790/l-iki  orsziggyttl^sUnk  csakharaar  drOk  idokre 
kiallitolta  raag^nak  az  egyoldalii  hazaflas  erenyekben  Itindok- 
les  bizonyitvanyal.  Sokkal  alaposabban  es  f^rfiasabb  hiingon 
formulazza  meg    ugyan    Magyarorszag    ^IJaiiii  rmall6saganak 
t6rvenyhoz6i  vindikdldsjil,  mint  Mohacs  6ta  bdrmely  torveny- 


1 


*  L.  Marczali  Henrik  jelenUkeny  becsd  munkilj&t  11.  J62sef  korA- 
riM.  a  mely  munka  ketsegtelenill  mt^g  ertekleljesebb  lenne,  ha  szerzo 
munk&jdnak  ege&z  folyaman  at  rendszeresen  v^gighuzodlatja  az  lUlam- 
jogi  kritika   vez^rfonaUt;    ugyanez    All  Marczalinak    <A   Jeg^abb  kor 

Uirtenele*    czimu  szep  m0ver6l  is. 


167 


^WWnk,  *  es  nemcsak  a  protesinsok  Ugy6t  volt  kepes  el6bbre 
vvania  vallisszahadsiig  irany^ban-  es  a  gorogkeleli  hilvall^u 
iBgyar  nemeseket  a  f<)ltellen  hivatalk^pesites  iranral>an;'  de 
^r\*enyt  igyekezett  szerezni  a  magyar  nyelvnek  is  iigy  az 
all;im6letben.  mint  a  kdzoktatasflgy  ter^n  bizonyos  i'okig/ 
rsOt  megkiserlette,  ha  nem  is  a  kirily  tanikcsosainak  politikai 
feleI5ss6get,  hit  legalabb  a  kormanyszt^kek  egyes  ta^ainak 
Ifgiiiis  felel6ss6get  resz^ve  tenni  az  alknlnidnynak,  a  meny- 
nyiben  t.  i.  elrendeli  vala,  hogy  a  kormanyszekek  ta^ainak 
eskumiut^iba  az  Allam  lOrvenyei  azemmeltartasanak  kiitele- 
zeKsege  r&lvelessek,    *szabadnak    hagyalv^n    az  opszaglakok 

I(ert3d:  az  orszaggyQlesi  harom  eiobbkelo  *Rend»)  szamara  az 
jba  tairelmek*  —  *  Gravamina  ^  —  k6zt  az  olyan  kormiiny- 
teeki  (ag  ellen,  a  ki  ezen  eskfljct  megszegn^,  az  orszaggytil^sen 
panaszt emelni  —  «{juerimonii]ni  ponendi»,egyijtlalei  rendelven 
bgyanezen  1790/1-iki  orszaggydles  m^g  azt  is.  hogy  senki 
hivalal4l6l  egyszerQ  fdljelentesre  el  ne  mozdittass6k,  hanem 
^u]$bb  mi'td  nyiijtass^k  minden  fdljelentelt  hivatalos  eg\'eni- 
^wgnek  a  itiaga  tisztazasara.^ 


1790/1 :  X.  Hungaria  uibilomtnus  cum  Padibus  adnexis.  sit 
^um  inde pendens,  id  est  nulli  alteh  Regno  out  populu  obnoxium, 
*J  propriam  hal>ens  Consislentiam  et  ConstiliUionein.  proinde  a  legi- 
tinie  coronato  bnereditario  Rege  Suo.  adeoque  etiam  a  Sua  Majestate 
tissima.  Successoribusque  ejus  Hungariae  Regibus,  pioprits  Le- 
ns et  Consvetudinibus.  non  vero  ad  normam  aliarum  Provinciarum 
•iitumilms  id  Articulis  3.  1716,  item  VIII.  XI.  174t  regendum  el 
gutwraandnm. 

XXVI. 

xxvn. 

XV..  XVI. 

XVIII.  §.  1. :  Ut  in  quantum  apud  Dicasteria  Hungarica 

mulae  Juramenti  obligalio  observandorum  Regni  Legum  inserta  baud 

eadem  inseratur ;    ac  deinceps  eonindem  Commeriibra  ad  Leges 

ue  observandas  se  se  fidej  Juramenlo  obstnngant ;  Via  Regnicolis, 

spiam  contra  juratam  suam  fidem  ngeret,    in  ipsis  etiam  Regni 


'  1790,1 

'  1790,1 

•  1790/1 

»  1790/1 


168 


H^t  mindez  tagadhatlantil  jelentekeny  halad^st  jelent 
a  r^gi  rendi  Magyarorsz&gnak,  a  mohacsi  t^sz  ota  fonallott 
6llamjagi  lillapotaihoz  k6pest,  a  modem  ^llameszme  szem- 
pontjibol. 

Vajjon  bonnet  a  megifjiihodfis  e  szellOje  aa  1790  I -iki 
opsziiggyQl^^ilnk  Iftrv^nyhoz^i  actusaiban  ? 

Ket  lenyezO  rn(ik5d6lt  kiizre  mint  mo2gat6  er6,  a  ma- 
gyar  Szenl  korona  tarsada]m^b6l :  a  tloreiizi  magas  mQvelts^ 
fblviliiKOsult  l6gkoi*eben  nevekedett  II.  Lip6l  enaberszerelete  s 
hat^rozottan  alkotmanyos  erzOIete,  azut^n  pedig  az  a  zsenge 
lendulet,  melyet  a  magyar  Iest6r6k  aital  kezdelt  irodalmi 
pezsdul^s  tamaszlott.  Mindk^t  t^nyezCnel  hasoniilhatlanill  eri>- 
teljesebben  hatott  itl  az  1789-iki  franczia  forradalom.  Korai 
sem  az  eg^sz  vonalon,  de  legal;ibb  azon  kerde.sekben,  a  nie~ 
lyeknek  korszerU  megoldisa  nem  fogta  szuksegk6p  maga  utan 
vonni  a  nemess^g  etdjogainak  es  kiv&ltsagainak  b^rini  tekin- 
tetben  vald  inegcsorbit^^t. 

Igen,  a  franczia  forradalom  kitorese  nemcsak  a  proti 
ttosok  iigyet  es  nemzeli  nyelviink  ugyet  niozditolla  elO  az 
1790/1-iki  orszAggytiltisen.  A  franczia  forradalom  altal  elo- 
idezetl  eszniedramlal  hatiisanak  nyomait  IdUuk  meg  az  1790;  1 : 
XU.  t5rv6nyczikk  megalkotasaban,  stit  annak  inegszovegeze- 
s6ben  is.^    «Hogy  a  torvenyhozd.  torvenyeliorlG  ^^  torveny- 


Comitiis,    reliqua  (sic)   inter  Gravamina    querimoniam  contra  talen^^ 
ponendi  in  salvo  (!)  relicta. 

firdekes  egy(ibkenl  e  tOrvenyczikk  hevezelS  bekezdese  is.  a  me\f 
a  Hegni  commodumdt  emlegeti  6s  a  kozigazgatAst  olyba  LQnteli  fol. 
mint  a  melynek  helves  es  »zabatos  voltatbl  az  Allain  Qdve  is  a  potga- 
rok  boUlogsaga  —  ^Cicimnqne  fortuna»  —  (tehat  a  «Citoyen»  fogalma 
itt  batol  be  a  »Corpus  Juris>-unkba  —  nem  kevtisbbd  fiigg.  mint  a  tdr 
v^nyek  bdseges  inegtartas.-kt6I 

'  179()/1 :  Xn  Leges  ferendi.  ahrorjandi.  inter pr^tandi  Pot ex- 
tatem  in  Regno  hoc  Hungariae,  Partibusqae  annc-xis;  salva  Art  Vlll, 
174L  nispositione ;  legitime  coronato  Principt  et  Stalibus  ac  Ordinihua 


N 


169 


rnagYaraz6  hataloin  ebben  a  Magyarorszagban  es  Kapesolt 
Reszeiben  kozos  a  torvenyesen  megkoron^zott  fejedeiemmei 
6s  az  orsz^ggvOlesre  torvenyesen  egybegyulekez6  Karokkal 
^  Rendekkel.  kiv^ve  az  1741:  Vlll-dik  torv^nyczikk  ren- 
delkez^sel  (a  melyre  teh^l  nem  lerjed  ki  sem  a  l6rvenyhoz6 
hatalom,  sem  a  l6rvenyeUnrl6  hatalom  illetekess6gel) :  ezt 
O  l^szenlsegesebb  Fels^ge  onk^nt  es  nngyon  is  elismeri,  a 
minlhogy  kegyesen  ki  is  jelentette.  hogy  a  Hendek  ezen  jogiit. 
mtrlyet  dics6  6s€it61  velt  at  orokijl  O  Fel:?ege.  eriiitlenfll  meg 
fogja  6rizni  es  fenseges  ut6dalra  is  sertetlenQl  fogja  ^tsz^lli- 
tani,  egyutta!  a  fel6l  is  biztositvkn  0  Fels^ge  a  Karokat  es 
Rendeket.  hogy  sem  ezen  orszag.  pern  kapesolt  reszei  soha- 
sem  fognak  edit.tumok  vagyis  ugynevezett  patensek  altal 
korm&nyozlalni.  az  ily  p&tensek  kiilonben  sem  fogvAn  ez 
orszag  bir6sAgai  liital  elfogadtatni.  csakis  oly  eselekre  lev6n 
patensek  kibocsiitasa  ftintartva,  a  melyekben  kiiltinben  a 
lorvenyszertisegnek  niegfelelCIeg  ell&totl  iigyektien  a  kihirdetes 
csakis  ezen  egyellen  modon  e5zkdzottethet6  keII6  hatalyos- 
saggal.>  «A  birosagoknak  tSrveny  altal  mef/altapitoll  vagy 
meg&llapilando  alapszervezeten  a  kiialyi  parancsszu  nem  fog 
TAIloztatni;  sem  nem  fognak  a  torvenyesen  ineghozolt  itdietek 
v^grehajtA-sukban,  sem  rendeleti  iMon  inegukadiilyoztatni.  sem 
pedig  nera  fogja   O    Fels<^ge  megengedni,    hogy  azuk  v6gre- 


Kegni,  ad  Comitia  legitime  conlluentibus.  communftm  esse,  nee  extra 
iUa  exerceri  posse.  Sua  Majestas  Sacmlissima  ulira  ac  sponle  agnoscit, 
ac  se  Jus  hoc  Statuum  illibalum  conservaturam,  nttjue  prout  a  Divis 
suis  Majoribus  acceperat,  ita  eliam  ad  Augustos  sues  Succesaores  in- 
violatum  Lransmissuram  bcnigoe  declaravit.  Status  el  Ordines  Regni 
securos  reddens,  nunrtuain  per  Ediota.  seu  sic  dictas  Patenlales.  quae 
alioquin  in  nuUis  uuquam  Kegni  Judiciis  acceptari  possunt.  Hegnum  et 
Paries  adnexas  gahernandas  fore,  Expeditione  Palentalium  ad  eum 
danlaxat  casom  reservata,  uhi  in  Ftebus  [^gi  nlioqutn  conformilius 
Pablicatio  debilo  cum  e0ectu  hac  unica  ralione  obtinere  valeret.  Pro- 
inde;    Forma  Judiciorum    lege  slabiliia  aui  stahilienda.    auth(!]oriIale 


170 


hajt^a  barki  mas  allal  is  megakaddlyoztassek ;  nem  fognak 
a  Lir63agok  t6rvenyesen  mej?hoEO(l  it^letei  megvaitoztatlatni 
(rendeleli  liion),  s6t  meg  Rsak  kinilyi  fBlUIvizpgillat  v6j?etl  sem 
fognak  azok  egy  vagy  m^s  polilikai  kormanys7^k  ele  hozalni, 
hanem  az  eddig  alkolotl  s  az  ezenliil  alkolandott  lorvenyek 
^s  az  orsz^g  6rv6nyben  Iev5  alko*manyanak  ertelmeben 
fognak  birdsdgot  iilni  a  birak.  A  vegrehajto  hatalmat  pedig 
a  kiralyi  Felseg  csakis  a  torvenyek  ertelmeben  fogja  gya- 
korolni  > 

Csak  egy  pillnnlast  kell  velniink  ezen  sz6vegre,  annak 
Iftrvenyhozo  hatalmat.  vej;rehajl6  hatalmat,  alkolTniluyl  sib. 
enilegetfi  szavaira,  es  azoniial  meg  Ibgunk  g\6z6dhelni  azon 
hatasrol.  mely€t  az  1789-ben  kilort  franczia  forradalom 
alkolmiinyhoz"  munkalatai  gyakoroltak  az  1790/1-iki  orszag- 
gytilesiinkre.  fcs  ha  emleget  is  hasonlo  kifejezeseket  mAr 
John  Locke  a  maga  miivebenj  si3l  emlegetnek  nerocsak  az 
Egyestilt-Allamok  alaptorvenye,  hanem  r^szben  m&r  az  1688. 
^vi  dicsfis-^^teljes  angol  forradalommal  osszefuggfi  a^-tusok 
is:  meg  leheliink  t?y6z6(ivp.  hogy  ezl  a  regibb  magyar  alkot- 
m^nyoss^gban  szokatlaii  Rjllogfist,  nyelvezetel  6*  hangoi 
bizonyara  nem  .lohn  Locketol  laniiltak  el,  sem  pedig  az 
eszakaraerikai  alkotmanyhozoktol,  hanem  egyesegyedDI  azon 
alkotmanypolitikusoktol  ott  a  Sza.jna  parijan,  akik  az  1791-iki 
*CousiiUition  >-ndik  voltak  utlOrOi. 


Retria  non  immutabitur,  nee  legitimarum  Sententiarum  Executiooes. 
Mandatia  impedientur,  aut  per  altos  impediri  admittentur,  nee  Senlen- 
liae  legitime  Foropum  Judiciariorum  alterabunlur.  immo  nee  in  Revi- 
sionem  Regiam  nee  ullias  Dicasterii  poUlici  pertrabentur,  sed  secundum 
conditaa  hucusqiie.  aut  in  futurum  condendas  Leijes,  receptam  Regni 
Cotisiiiniiofiem,  Judicia  per  Judices,  abs<fue  discrimine  Rehgionis 
deligendoa.  celebrabuntur,  executiva  autem  Patesttts,  nonnist  in  seosu 
Legunit  per  Regiam  Majeslatem  exerrebilur. 

^  h,  John  Locke :  On  Civil  Government. 


171 


Oszinte  6r6mmel  tdltheli  el  tehat  a  buvirkod6  magyar 
ember  kebel^t,  ha  folismeri  ezt  a  balad^st  az  1790/1-iki  tor- 
venyhozasunkban.  Amde  van  ennek  az  1790  1-iki  torv^ny- 
liozfisunknak  egy  oly  follja.  a  melyet  nem  fog  soha  Iet6r61hetni 
az  ids.  Ugyanezen  17tM")/l-iki  ti*)rvenyczikkunkel  dit^ztelenili 
el  ez  a  foil:  ertem  e  torvenyczikk  azon  rendelkezesel,  a  mely 
kiveszi  a  nemess6g  6r6k  adomentess^g^nek  bizlosi'tasira  alko- 
totl  17il:'Ml!.  torvenyczikket.  *  Val6ban  elszomorodik  az 
ember,  ha  megerti,  bogy  dacz^ra  azon  idealistikus  rajongas- 
uak,  mely  1790/t-ben  grof  Forr/dch  Miklost  es  Ursait  heviii 
vBia.  a  Karok  e^  Rendek  1791-ben  lorv^nybe  iktaltak,  hogy 
az  idok  v^ezeteig  soha  torveny  nem  alkothatd,  a  mely  meg- 
sziintelhetn^  a  nc'mess4>g  adi'imentesseget. 

E  ponton  tehat  oU  allott  meg  1791-ben  is  Magyarorsz&g 
alkotmanyjogi  haladolagos  reformjanak  az  iigye,  a  ho!  ailoU 
Maria  Ter^^zia  koraban.  1741-ben,  a  hoi  dllott  1723-ban  a 
Vl-ik  torvenyczikk  megalkotdsakor.  es  m^r  akkor  is,  midon 
Verb6czy  az  6  'Tripartilum>-dnak  I.  r^sz^ben  a  9.  «TilLilus»-t 
a  koz^pkori  jogfejl6d6siinkh(^]  lesztirogeli  vala.  Az  aem  v^lsk 
diiseretfikre  a  Karoknak  es  Hondeknek.  hogy  inagukat  a  Maria 
Ter^zia  Ironjanak  tell  szolgalataikerl  a  nemesi  ad6mentesseg- 
nek  orcik  idSkre  —  *in  perpetuum*  —  kiv^ntak  a  veszelyben 
forgoU  kiralynO  allal  megjutalmazlatni.  De  ez  meg  hagyjan. 


*  1741 :  VIII.  Erga  benignam  Saorae  Regiae  Majestatis  Declara- 
liooem  sancitum  est:  fUndameDtalia  Jura>  Libertates.  Immumlales  et 
Pra^rogativas  Stataum  et  Ordinum  Regni  Hungarian.  Parliumque  ei 
uineiarum.  aignanter  in  Titulo  9  Parlis  I.  Operis  Decret.  Triparl.  el 
Arlic  6.  Anni  1723  velut  m  perpeinum  ah  omni  Contrihutione  ipsos 
tximentihus,  adeoque  eatenus  etiam.  ne  Onus  puhlknm  Fiindo  quo* 
tfoe  modo  inhaereat.  eoadem  immanitatibus,  ac  avito  (fuoquo  usu  fir- 
njAlis,  expressaa  (cum  alioquin  eliam  per  Art.  3.  Anni  1716  semper  eo, 
((Qod  ad  normam  aliarum  Provinciarum  non  gubcrnabuntur.  praecnuti 
et  assecarati  cxistant)  sub  sensum  Diplomati  insertae^  de  asu,  et  intel- 
ecttt  Legum  sonanliB  Clausulae,  nullatenus  sumi  posse. 


172 


Hisz  akkor  meg  kevesbb^  volt  meg  az  6r76k  a  cultur^Iis 
kivanalmak  ir^nt  ebben  az  orszagban.  Egeszen  rnjU  szeni- 
pont  aid  esik  az  179t-iki  esztend6.  Ekkor  mdr  tdbh  volt  as 
eur6pai  mQveIts6g  n^lunk  is  a  politikai  kOrdkben. 

De  hAt  mi  vihetle  rA  az  17fll-iki  Karokal  6s  Rendeket. 
hogy  ily  foUot  ejtsenek  a  sajal  torvenyhoz6i  nemzedekiik 
eml^kezet^n  ? 

Talan  ugyanaz  a  szellemi  sze^eny.**4g.  a  mely  az  1741-ild 
Karokkal  ^s  Rendekkel  a  XI.  tdrvenyczikkben^  azl  az  flgye-^ 
fogyott  kiv6ns6gol  hangsulyoztalla.  hogy  6  Fels6ge  a  maj 
nemzet  fiai  koz61  is  nevezzen  ki  tag(>kat  a  B6cshen  szekeld  ea 
Magyarorszdg  alkotmdnyjogiht  (eijesev  klviil  alio  osztrti: 
^Uamminiszteriumba  ? 

Volt  benne  e  r6sze  szellemi  szegenysegnek  is  a  ICbbstH 
r^z^rfil;  hisz  ugyanezl  a  megbocsatbatatlan  kiviinsagol'  fejezi 
ki  az  1790  1:  XVII.  torvenyczikk  is,  a  melyet  pedig  ugyan- 
azon  orszftggyOl^sen  alkottak  meg,  a  mely  orszAggyOl^eu 
Magyarorsz^^  iillami  on:Ul6siigdt  a  X-ik  ezikkben  oly  fenye- 
sen  vindikaitiik. 

'  1741  :  XI  4.  Et  ad  ipsum  (!)  etiam  Status  Ministeriuro  Natio* 
nem  Hungaram  adhib«re  dignahitur.  17itO/l  :  XVIl.  Articulo  11.  1741 
hie  per  extensum  vigort  suo  restitu*o,  Sua  Majeatas  Sacralissima  ultro 
clcmenter  declarare  dignata  est.  se  efTectuni  Arliculi  bujus  i]Uoad  otnnes 
sui  pPTtcs  procuraturam,  ct  ideo  tam  ad  t/Mum  (!)  Status  Ministerium, 
Hungaros  adbibituram,  quain  etiam  eos  Ordines  daturam.  ut  siqui  de 
Gente  Hungara  neceasariis  caeteroquin  dotibus  et  quulitatibus  Instrucli. 
animum  ad  Legationes  obeundas  adjiccrent,  iis  iii  Canceliaria  Stalua  \\) 
intima  (!)  aese  penitus  formandi  umnis  requisita  praebeatur  occasio ; 
jusla  denique  Statuum  et  Ordinum  Desideria  ealeaus  quo<(ue,  ut  lam 
interna,  quam  externa  Negotia.  ilia  quidem  per  Hungaros,  haec  veto 
cum  iflfluxu  |!j  etiam  Hungaronim  pertraclenlur,  et  sic  immediate  Suae 
Mnjestatis  derisiont  submittantur,  expleturam  ;  in  reliquo  autem  aJte- 
falara  Suam  Majeslatem  curaiuram.  ut  sandtae  (|iioque,  quoad  pacero 
cum  Turcis  ineuudam.  Conatitutiones  Regni  effecLum  suum  sortianlur. 


Meg  inkabb  volt  resze  benne  a2onban  a  hazafias  bizal- 
miUaiis^gnak  is,  a  mely  att6!  tartolt,  hogy  majd  a  nemes- 
s6g  behozandoU  ad6jab6l  befolyando  milliokat  nem  a  haza 
javara,  de  a  haza  erdekeivel  ellenteles  celokra  fogia  f6\- 
haszn&lni  becsi  landcsosainak  siigallatara  a  kiraiyi  hataloni. 
Sftjnos,  hogy  e  bizalmallansagnal  nem  volt  erOsebh  a  tfirek- 
vfe  kelloleg  hatulyos  ellenorzest.  s6i  Ludgetjogol  biztoaitani 
az  orszaggytil6snek ;  egyebk^nt  e  bizalmatlansag  csak  terme- 
fizete^  volt  abbao  az  id6ben. 

De  hogy  a  kasztszerU  onzes  is  kivetie  a  maga  osztdiy- 
rtsz^t  ebbOl  az  l7yi-iki  adomentess^gi  politikAb6l :  ezt 
bevegzett  lenyek  bizonyitjak.  Nem  tettek  1791-iki  opszdg- 
gyOlestink  buzg6  honatyai  a  vtoisokert  annyit.  a  mennyit  a 
uemzeliseg  minden  veszelyezletese  nelkul  akkor  mar  eg^sz  biz- 
vasl  megteheltek  volna  :  csak  Temesv^rt,  Szabadk^t,  Pozsegal 
«  KArolyvarost  vetl6k  be  az  orszigg>'alesi  kovelkiiidesi  jog- 
pal  folruhdzott  szabad  kiraiyi  varosok  koze.*  KQlonben  eszokbe 
sem  jutott  raelt6  helyet  jutlalni  a  varosoknak  Magyarorszag 
torvenyhozAsAban. 

De  leginkabb  bizonyil  a  kasztszeru  onzese  mellett  ezen, 
1791-iki  neraeai  ad6menless6gi  pditikanak  az  a  bev6gzett 
lenye,  hogy  meg  a  Iftrvenykezes  ter^n  sem  igyekeztek  ez 
oiszaggyOlesnek  kOldnben  annyira  buzgo  honatyAi  valamit  a 
Dem-nemesek  emberi  rnellnsiganak  ^rdek^bea  komolyabbaa 
lenditem.  A  nem-nemes  sajat  neve  alatl  nemes  ellen  nem  is 
perelhetett.  Ez  volt  a  hagyoraanyos  jog^llapot.  £s  az  1791-iki 
K'arok  es  Kendek  kCzt  nem  akadt  tobbs^g,  s6t  nem  akadt 
f>^l,  a  mely  akart  is  volna,  meg  kepes  is  lett  volna  megtimni 
Magyarorszag  nem-nemes,  de  hU  fiai  emberi  m<iU6sjigiinak 
KiMekeben    mer6   Ggyszeretelbfil  annyit.    mint  a  mennyit  tiz 

'  1790/1 :  XXX.    Easdem   m   numenim  aliaram   liberanim   ac 
lun    civitatum  cum  competente  Sessiotte  et    voto  Diaelali    re 


It* 


M  mtfnft  DWMmb  iOMk  wmg  mam  inrtjiirt  ■em-nemes 

iggodalomtelt 
bairAsa  alalt. 
fbrradalooi 
lagyogott  es  berilA- 
Tcresggeil  Mareiig6* 
Ml  ON  «0iCK  HohflQlfndMiic  ^  imd6a  a  feadalismus  a  maga 
v^vrjruiKliiUlibaii  eun^jpaszerte  reltegett  aU6l  az  <els5  consul- 
Ui\»,  ultAt  a  fionaparte  talK>raok(6i.  a  ki  neh&ny  6\*vel  ez- 
Hrtll  I'drii  iitt*7^iin  az  arisztokrata-p^  zeodQIo  hiveil  a 
•luiiMikriiU  Allnuie^zine  neveben  halomra  loveli  vala  :  csakis 
iHirj  liitn  nikolla  meg  rendi  orszAggyfllesQnk  azt  a  tdrr^nr- 
'  /.hvn  volt  n6mileg  enyhilend6  osszes  addtgi 
jiknek  egyik  legnagyobb  szegyenfolljat. 
»ll»>liy  n  kiknok  tvMic  szeradyes  kereshelesi  joguk  nem  volt, 
Imiiu'Iu  ^^n  V  a  vArosi  tanacs.  vagy  a  foldesurasag  fel- 

|^^^1lnl^^^  —  •«'    |iaras,  axokoak  peres  ugyeik  kOny- 

^^«ilOtrn  .a  Karok  es  Rendek   O  Fclsege 

Iv  tH\i«3^>amtaaaTal  nKfalla|i<gifc .  bo^  a  polgarok- 

iev6  saiiad^a* 

eaelekbei), 

pcrtefcwfes  caelekreDye 

«s  — tfffi'i   SigT«kbeD 


v^if^  tRi^va^  AiMi  %. 


175 


a  bivataUiol  kirendelendd  tiszti  Qgy^z  mozdttsa  el6  Ugyeiket 

fc  a  v6d6  tigyv^d  kdlts^gei  a  pervesztes  feltOl  megl6riiend6kUI 

il^ltessenek  meg :    mag^l6l  ertetven,    hogy  szabad  szerz6desi 

iigyekiwn   sajal   feiperessegok    mellett   eljarniok    azuknak   is, 

a  kik  foIdesOri  batalom  alalt  dllanak.>^  Ennyit  es  nem  tdbbet 

iktallak   tdrv6nybe   a    Karok    es  Rendek    1802-hen    a  ueni- 

nemesek  erdekei>en;  de  legalai)b  megtettek  most  ezt  I.  Ferencz 

ttil6valosan  conservativ  uralkodasa  alalt,  holott  1790/l-l>en, 

midfin  meg  a  loscanai  allatn  egykori  szahadelvti  reforni^tora. 

II.  Lip6t   fli  vala    Szent  Istvan    es    III.    Andras    tronjan,    de 

midfin  m6g  viiAgrengel6  diadalmas  fsalflkban  nem  pmbaita  ki 

erpj^t  a  franczia  forradalom  deinokrata  aliameszmeje:  mere- 

ven  ragaszkodtak  meg  a  hagyoiniinyo.s  kivalts^gokboz  6s  esz6k 

agahaa  sem  voll  az  emberi  meltosag  Iranyaban  barminemti 

reformol  is  l^lesileni  a  nem-nemesek  jav^ra. 


*  1802 :  XX.  Vl  illoruro,  quilms  hucusque  Personalis  Actoratus 
aoo  competebal.  sed  pro  illis  vel  Magislratus  Civici.  vel  Terreslris 
Domiai  Acloratu  procedebaiur.  negoUa  liligiosa  facilius  promove- 
lalar.  Status  et  Ordines  cum  annulu  Suae  Majestads  Sacralissimae 
siatuimt:  nl  Civibus,  et  liberae  conditionis.  nuili  Jurisdiclioni  Doini- 
oali  snbjectis.  in  conlractualibus.  et  simplicis  Successonis  caaibus. 
proprio  Nomine  contra  Nobiles  litigandi  Acti^ntas  concedatur,  in  Poten- 
tiariis  autein,  et  Pcrsonalibus.  Actoralus  Fisco  Magislruali  ex  Publico 
wdinando,  ea  ratione  competat,  ul  adjndicandum  honingium  et  refusio 
dftmni  laesis  Ignobilibus.  Expensae  autem  litis  per  ilium,  qui  Causa 
ceciderit,  compensandae,  Fisco  Magislruali  cedanl.  lUos  vero.  (jui  Juris- 
dictiODi  Dominali  subject!  sunt,  quia  vix.  aul  nonnisi  cum  dispendio 
procedere  possent.  ullro  etiam  Dommi  Terrestres  in  Negotiis,  quae 
hQcosque  eorura  Actoratu  promovebantur,  tueanlut* ;  si  vero  intermit- 
lerent,  aat  propter  defectum  Facultatum  non  posseni,  Fiscus  Magistru- 
dis  ex  Publico  assignandus  eorum  causas  coram  .lure  promoveat.  c-l 
fisco  aasislenli  expeusae  perinde  adjudicentur  per  cum,  qui  Causa 
eecidehtt  complanandtie.  Eo  praeterea  suaple  intellecio.  quod  his  quo- 
qa^t  qui  Jurisdictioai  Judicalt  subjecli  sunt,  in  Conlractualibus  proprio 
Actoratu  procedere  liceal. 


1 


176 


Igaz,  m6r  ez  iddtdjban  —  1802  kdrOl  —  vollak  hazank- 
ban  is  lelkes  ferfiak.  a  kik  az  irodalom  teren  lohbe-kevesbbe 
nyillan  igyekeztek  litat  torni  a  modern  eszmeknek :  s6l  mar 
el6bb  a  verpadon  v^rzettek  el  Marlinovics  63  tarsai,  reszben 
azon  vakiner6seg6k6rt  is,  hogy  a  franczia  forradalom  e^^zmei- 
nek  sajto  utjan  vaio  lerjeszlesel  megegyeztethetonek  tartott^k 
az  osi  alkotrniiy  biztositotta  szabadsaggal.  Kazinczy  Ferencz 
kebl6t  ebben  az  idoben  is  m^r  feakolt  honfiui  erzelmek  hevi- 
tett^k,  a  melyeknek  nem  egyszer  adotl  kifejezest  irataiban  a 
megkergesUlt  rendies  conservativismus  nem  csekely  megbotran- 
koz^s^ra;  Besnenyei  Gy6rgy  pedig  ez  idStAjl  irodalmunkat 
oly  immkaval  gazdagitotta^  a  mely  haljirozotlan  a  modern 
alkolmanyos  monarcbia  alapeszmej6vel  rokonszenvez  vala.  De 
h&t  hiheti-e  komolyan  alkolm^nyunk  tortenetir6ja.  bogy  ezek 
a  kegyeletremeltd  litlftrOk  kepesek  leUek  volna  ie02-beu  — 
hal)ar  csak  ki'izvetve  is  —  oda  bofolyasolni  a  Karok  <^s  Kendek 
lobbseget,  bogy  megalkossa  az  idtizett  XX,  t('»rvenyczikket,  ha 
Moreau  6s  Bonaparte  gySzelmei  nem  szereznek  6lelkepesseget 
a  franczia  forradalom  jogegyenl6.segi  eszm6jenek  annyi  csata- 
t6ren?  S  ha  nem  lalszik  vala  e  gyfizelmek  uUn  meg.az  is 
val6szinQnek,  hogy  majd  meg  egyszer  a  szoke  Dunanak  is 
talalja  fordilhatni  a  maga  rettenetes  haderej6t  a  nyugali  esz- 
mek  vilagrendjto  lirnmlala? 

Lengyelorszdg  mar  1791-ben  kdzeledett  ezen  eszmek 
fel£  a  maga  mi!<iusi  alkotm^nydval.  A  lengyel  p6lda  azonban 
ekkor  mar  nalunk  nem  igen  hatolt.  A  magyar  erlelmiseg  leg- 
nemesebb  6liteje  ekkor  mar  hatarozotlan  franczia  eszmekbOl 
tfipl^lkozott ;  bevallani  azonban  ezt  nyiltan  meg  nem  minden 
tekinletben  merte.  Reszben  nem  is  akarta. 

Mert  hiit  vajmi  sokan  voltak  m^r  akkor  e  hazAban,  a 
kik  dsztonszerflleg  arra  ereztek  magukat  indiltatva,  hogy  foly- 
ton  csak  azon  <nagy  ha.sonIatossdg»-ra  legyenek  biiszkek,  a 
melyet  az  Anglia  alkotmanyldrtenelmet  kozelebbrfil  egyallaian 


177 


nem  ismerd  hazai  publicistaink  mar  tobb  mint  egy  ember- 
Olldvel  ezel6tt  veltek  foltedezhetni  Anglia  es  Magyarorsz^g 
alkotmanyoss^a  kozott  I 

Pedig  mennyire  alatta  ^llott  m6g  ekkor  is,  meg  1802-ben 
is  Magyarorszaj?  alkoiraiinyossaga  es  egesz  jogrendje  Anglia 
alkoimdnyoss^gdnak,  jogrendj6nek !  Mennyire  illuzioban  rin- 
gattak  tehat  magukat  azok.  kik  purhuzamot  v6ttek  teljes 
joggal  vonlialni  a  mi  rendi  alkolmariyunk  es  Anglia  ntkoL- 
manya  kdzt  mdr  a  mult  szazadban  1 


Schvarcs  Gyula. 


Atl)»tii4iuBm. 


12 


A  TUDATOSSAG  TfiNYE   SZELLEMI   ELETCNK 

ESEMfiNYEIBEN. 

PSYCHOPHYSIOLOOIKUS    TANOLMANY. 

Tudjuk,  hogy  a  psyche  5sszes  jelensegei  az  agyban  es 
idegrendszerben  v^gbemenfi  materialis  folyamalokra  vezethe- 
tCk  vissza.  *  IsmerjUk  e  folyamatokal  is,  a  niennyiben  azok 
a  diicz-sejtekben  szekeld  protoplasma-anyag  molekul^is  moz- 
gasaib6]  fakadnak.  Ezen  molekiila-mozgasok.  mint  az  anyagon 
6s  anyagban  lepergO  minden  niozgas  egy^llalaban,  erGnyilvi- 
nulas  alakjahan  torlennek.  A  psyclie  jelensegeit  jellegz6  erC- 
nyiWannlas  alakja  pedig  az  —  ines. 

Valoban  az  erz6s  nemcsak  alapja,  krileriuma  es  kizaro- 
lagos  kiserti  lunete  minden  szellemi  esemenynek,  hanem 
annak  tulajilonk^peni  l^nyeget  is  k^pezi.  6rz6kepessegeL  csakis 
a  protDplasnia  kulr>l.  es  az  6rz6s  nyilvinulasdt  csakis  a  psyche 
jelensegeiben  lelhetjiik  fel. 

E  szerini  az  ^rzes  sajatsagos  lufajdonsaga  a  proloplasma- 
anyagnak.  E  tulajdonsig  epp  ligy  jellemzi  a  protoplasmat. 
mint  a  hogy  a  vfirds  szin  a  rezt,  a  legnemtt  lillapot  a  k6- 
nenyt,  a  ICXJ  Ibknyi  forrpont  ^  0  foknyi  fagypont  a  vizet, 
vagy  a  kem6nys6g  a  gy^mdntot  charaklerizalja.  Ezekr6l  sern 
tudunk  Ibbbet,   mini  hogy  a  mondoll  anyagoknak  tulajdon- 


*  LAsd   Lechner :   A  psyche    materialis  alapja.    Orvoai    helilap. 
1892.  2—6.  szdra. 


179 


sagai  e3  azoknak  lenyegehez  tartoznak.  Seen  e  lulajdonsagok 

mierOet,  sem  azoknak  honnan  val6  szarmaza^at  es  v^gokat 

nem  ismerjOk.  MegeMgszilnk  azzaK  ha  csak  megjelenesttk  m6d- 

)^ba  es  kdrtilmenyeibe  betekinlest  nyerhelunk.   Mierl  kivan- 

junk   tobbet   a    lelekbuvdrtol,    mini  a  mennyit  a  termeszel- 

tudostol   kdvetelQnk  ?    Vegre  is  el  kell  ismerniink  azt,  hogy 

lenyegeben    a  lelek  sem  tehet  m^,   mint  a  nagy  mirulens^ 

get  uralo   termeszetes   er6k    nyilv^nulasanak   egyik    alakja, 

melyaek  kutatasa  ennelfogva  Ugyis   a  termeszettudonu^nyok 

kortbe  lartozik. 

Ertztii  ^3  tudui,  e^jymdssal  osszeesd  fogtdom.  Nem 
ermiik  azt.  a  mirOl  ludomast  nem  vesziink,  es  viszonl  tudo- 
masunkra  nem  jut  az,  a  mi  benniink  6rzest  nem  kelt.  Min- 
<l€nki  csak  a  sajat  erz^seit  veszi  tudom^ul  s  ez6rt  a  rajta 
kivu]  letezd  vilagot  csakis  egyeni  erzetei  alapjan  ismeri  meg, 
Az  egyeni  erzeteket  a  kiilvilagban  vegl>eraen6  jelensegek  — 
fflint  ingerek  —  Umasztjiik.  Minlhogy  azonban  —  ludvalevfi- 
l«g  —  minden  jelenseg  az  anyag  dynamikus  kijlolfeeibdl  kelel- 
^ezik,  azaz  mindeu  er6nyilvanu]As  mozgasnak  a  kovetkez- 
laenye,  mondhatni.  hogy  az  ^rz4slf  azaz  a  tudatossdgoi 
fe/to"  ingerek  is  a  maierialis  vUciy  tnozgmaiban  keresen- 
'i^.  A  materia  mozgasa  ugyanis  ^Ivitelletv^n  a  dQczsejtek 
P^Jtoplasma■anyaga^a,  ebben  molekularis  mozg^st  hoz  I6lre 
Diozgas-atalakulas),  mely  ut6bbi  az  6rz^,  illetOleg  a  tuda- 
lossag  jelenseg6t  sziili. 

A  protoplasma  anyagaban  vegbemeno  molekularis  moz- 
sas  azonban  ketfele  alakban  nyilv^nul,  a  szerint,  a  mint  a 
pmioplasrails  alloraanyii  sejt  tevekenysegben  avagy  nyuga- 
lorahan  van.  A  tevekenysegben  Iev6  eI6  sejt  molekuliiris 
'"unk^a  abban  ail,  hogy  a  protoplasm^t  alkot6,  sz5v5dm6- 
'n^nyes  osszetetelG  feherje-vegyfllelek  (albuminoidok)  egysze- 
rtbh  vegytiletekre  hasadnak  sz6l,  A  nyugalomban  \ev6  610 
^jl  moIekulAris  raunkaja  pedig  abban  nyilvanul,  hogy  a  tev6- 
^enyit^g  szakdban   szethasadt   vegyilletek   hely^be,  a  sejtet 

12* 


180 


kttriilvevo  l^prdyadekbdl  —  kozvelve  a  verbfil  —  a  proto- 
plasma  complic;ilt  Feherje-vegyfiietei  Ojra  felepttlnek.  Mialatt 
lehal  az  elo  sejt  allom^nya  —  a  proloplasnia  —  a  (eiekeny- 
seg  szakaszdban  szetbomldat.  desorganisalioL  desintegra-' 
Hot  szenved,  addig  a  ntfttgidom  ideje  rdall  iswel  I'tjjd- 
alakuldshan,  reorganisaiioban,   reintegraiiobau  reazesid. 

Kerd^s  mar  niosL  hogy  az  ^vzts.  azaz  a  tudatossag 
t6nye,  a  molekuliiris  munka  mindket,  vagy  lia  nem.  melyik 
szakasz^hoz  k6tve  jelentkezifc  ? 

Herzen'  adatai  ertelm61)en  a  tudata'-silgjelensege  kizaro- 
lag  a  protoplasrna-munka  bomlasi  szakaszahoz  fflzfidik.  Bizo- 
nyitja  ezt  szerinte  egyr6szt  azon  leny.  bogy  agyuuk  s  ideg- 
rendszeriink  lejI^d^s^rOI,  n6vekveser6L  valaminl  annak  muoka 
liUini  restauralasdr6l  —  mely  valainennyi  az  organisalio  folya- 
malait  feltelelezi  —  erzes  atakjaban  soha  ludomast  nem 
vesziink.  miksr^szt  azon  kortibiieny,  hogy  mely  alvas  kozben. 
a  midon  a  szelbomlott  pruloplasma  ujjdterm6dese  kivAlo  mer- 
I6kben  megyeii  vegbe,  minden  tudatos  tevekenyseg  szunelel. 

De  vannak  ezeknel  meg  halbalosabb  bizonyitekaink  is. 
Vegyi  ismereteink  k^tsegbevonhallaotil  igazolj^,  miszerint  a 
protoplasma  boml6sa  elenyiiles  (oxydatio)  lilj^n  jon  I6lre.  A 
I6gz6s  folyaraan  a  verbe  Iblvell  es  a  kering6  ver  altal  az  agy- 
sejtekbez  elvitt  ^leny  n^ikiilozhetelleii  keJIeke  a  molekuiak 
desinlegrationAlis  munkajanak.  Valoban  tapasztaljuk.  hogy 
nagyobb  vervesztes^gek  ulan  a  I61ek  ludatos  mQkodese  ha- 
nyallast  mutat,  avagy  —  ^iilast  okozva  —  teljes  ontudatlan- 
s^ol  is  sziil.  E  mellett  szolanak  m^g  arna  I6nyez6k  haiAsai 
is,  raelyek  a  v6rl  elenyetfil  megfosztvan,  vagy  annak  eienyit6 
keringeset  megakad^lyozvAn,  hasonl6  eredmenyhez  vezelnek. 
Ilyen  els6  sorban  a  szeneleg-mergezes.  Ide  tartoznak  a  nagy 


*  A.  Herzen;  Grundlinien  einer  allgememen  Psychophysiologie. 
Leipzig,  1889   p.  98. 


^^^1 


181 


literek  c^sszenyomas^bol,  ragy  a  legzesnek  akadalyozottsigA- 

InSI  sz6rmnzn  liinetek.  M^r  Benecke*  eszrevette,  hogy  a  legzes 

megfikasztasdval  a  tudatos  gondolkodas  is  megakad.  Meg  oly 

Aalinyok  is.  melyck  csak  v^reivonOlag  hatnak  nz  agyra.  mint 

peldaiil  a  tulfeszitett  testi  munka,  a  netni  .szervek  szerfeletti 

';?enybev6tele,  a  ^yomor  liiisiigos  megterheltetese  sib.,    bizo- 

nyo5  foku  erzekellensegel,  azaz  a  tudatos  ertelmi  mOvelelek 

^itompuIasAt  okozzak.    Termeszetes,   hogy  fokozott  m^rvben 

*6rhat6   ez   azon  koros   elvaIlozdsokt6l.    melyek   az  agyban 

'«gy  az  agy  korOl  keletkezve,   az  jillaiuk  gyakoroll  nyomAs 

folytan.  a  megtaraadolt  szerv  v^rkeringes^t  korl^tozz^.  Teny- 

leg  igaz,  hogy  az  agynyomas  lOnetei  kttze  nemcsak  a  ludalos 

irzes  tompasaga,  hanem  a  szedtiles  is  tartozik,  mint  az  ezen 

iben  i>eallolt  bizonylalansagnak  egy  neme.  Reszben  ha- 

ml6l  eredmenyeznek   namely    brVhlc'i  szerek    es   az  alkohol 

TTievhal&rozott   adagjai.    a  mennyiben    elenysziiks^gletiiket   a 

•^^rbol  veve.  elb6dulast»   s6t  teljes  untudatlanj=agot  okoznak. 

A    tudalossAg  tenye  lehil   az  eleny  jelenietehez  I6ven 

kutve.  az   utdbbira   pedig   csak   a  protoplasma    molekuliiris 

munkiijinak  bomlasi  folyamataibau  leven  szQks^g,  ketsegte- 

'eo.  hogy  az  csak  a  molekula-munka  desinlegraliomilia  sza- 

kaval  pdrhuzamban  I^phet  Wiethe. 

Mindezoknel  fontosabb  bizonyitekokat  szolgaltatnak  a 
ki«erleti  adatok.  SchifT^  azon  tajiaszUilati  t^nybfil,  mely  sze- 
nnt  minden  o.xydatio  —  mint  ege.'=i  folyanial  —  h6termelessel 
Jfir  karoilve,  azt  kovetkeztette.  hogy  a  protoplasmdnak  ele- 
nyrilessel  kapcsolatos  desintegrdlf't  folyamatai  nem  pereghel- 
Kfifc  le  egWdejO  hdtermeles  neikiiL  Az  kllatkiserletek  e  fijl- 
leresnek    igazat  is  adtak.    Sikeriilt  neki  ugyanis  kimutatnia 


*  B«necke :   Das  VerhSUoiss   von  Seele  und   Leib.    GdtLiogen, 
1826.  p.  274. 

»  M.  Schiff:  Archives  de  Physiologie,  Paris.  1869..  1870. 


I 
I 


It^S 


azt,  liogy  az  ag>*vel6ben  anndl  16bb  melegs^g  fejlodik  men- 
nel  tudatosabbakkd  vAlnak  az  ingerszulte  6rzesek.  ^s  annal 
kevesebb  ho  produkaltatik,  ininel  a^^ekelyebb  a  lamasztott 
6rz6s  tudatossaga.  Aranyban  a  ludatossdg  fokaval,  az  agyban 
n6  tehat  vagy  csokken  a  h6kepze8  folyamala  is.  E  kiserle- 
lek  igazoijak  egyszersmhid  azl,  bogy  eppen  a  legerosebb 
tudalossdg  kis^reteben  jelenlkezo  folyamatok  azok.  meiyek 
a  legnag^'obb  hiitermel^st  nemzik,  pedig  ezek  egydttal  azok, 
meiyek  a  protoplasma  legkiterjedtebb  szetbomlAs^l  kovelelik. 
Ezzel  ellenti^lben  a  hok^pzest  nem  kozvetitfi  reinlegrationajb 
folyamatok  ludatos  6rz^t  sohasem  tdmasztanak.  ^| 

Mindezeket  tekinlelbe  veve,  leljes  bizonyossaggal  mep- 
allapithat6,  hogy  a  tudatos  erzes  kizdrolag  a  uiolekuldriH 
munka  desiutegraHondlis  szakdhoz  kaptsolva  lep  elelbe. 

De  b:irha  a  lapasztalat  tenyei  a  raellett  szolanak,  hogy 
a  tudulos  erz6s  c^sak  a  protoplasma  tnolekula-niunkajanak 
boiiiltiHi  pimsisaban  jut  ervenyre.  ezzel  meg  mncsen  kimondva 
az.  niiszerinl  e  Idmecsmunka  reintegraliondlis  szakasza  a 
pr()topla:5mdt  egeszen  ^rz6kellennek  tal^lja.  Sot  mondhatni 
liogy  vaioszinOtlen  is  az,  miszerint  ugyanazon  allomAiiy, 
ugyanaz  a  protoplasma-anyag  molekulainak  ketrendbeli  alia- 
pota  vagyis  inkilbb  alakuliisa  szerint,  legjellegzetesebb  tulaj- 
dons^g^bdl,  t.  i.  erzok^pessegebol  bol  kivelkfizodj^k,  hoi  nem 
Ha  a  protoplasma  vak'iban  bir  erzOkepesseggel,  akkor  ezen 
tulajdons^ganak  minden  koriitmenyek  kOzdtl  fcnn  kell  ma- 
radnia.  Meg  keil.  ho^y  erezzen  minden  vAltozdst,  melyel 
anyaga  Alszenved.  Hisz  minden  anyag  meg()rzi  eredeti  sajat- 
sdgait.  A  VIZ  pi.  niegtartja  forr-  es  fagyponibeli  tulaJdonsA- 
gait,  akdr  cseppfoly6s,  akAr  l6gneniQ  ha]mazallai>otba  men- 
jenek  at  tomecsei.  A  phosphor  nem  valloztalja  meg  veg}*: 
lulajdonsagait,  akar  sai'ga,  akar  vOros.  akar  oktoederes.  akai 
rhomboederes  alakban  jelentkezz^k.  A  ken  nem  veszti  e 
vegyi   egyen^rt^ket.    ak^r   amorph.   akar   kTistilyos  alakban 


183 


l^^enek  tdmecsei.  £5  a  szen  seiti  tagadja  meg  egyetlenegy 
eletui  tulajdonsAg^t.  akar  a  graphit  akar  a  k6sz6n.  akar  a 
^em^t  mddosulataban  viz-sg^ljuk  azt. 

Pedig  a  protoplasma  legelemibb  es  legsajatosabb  tulaj- 

donsaga  6ppen  az  erzes.    Igaz  ugyan,  miszerint  allomanya 

vegyi  bonilasokon  es  alakulasokon  megyen   ^l  es  a  bomlo. 

vaiaminl  alakuld  molekul^k  —  mas-mas  vegyuleteket  alkotva 

—  a  protoplasmaval  egyen^rlekOeknek  nem  is  vehelfik  :   de 

lekinteltel  arra.  hogy  nem  i.^  a  szetbonilo  vagy  alakulo  mu- 

lekulik  azok,   melyek    ereznek,    hanem   az  t;]6   protoplasma 

megmarado   anyaga    onmaga  az,    val6szinUtlen,    bogy  az  6t 

ert)  anyagvesztesegel,    valamint   anyagszaponilalol    eg>'arint 

meg  ne  erezze:  valoszintlllen,  hogy  —  mini  erz6  anyag  —  az 

iillomanyAban  bekovetkezett    gyarapodasr6l   avagy  fogyalko- 

zasrdl  —  atszenvedett  elvdliozAsk^nt  —  ludomiat  ne  veg>'en. 

Miulan  tehdt  egyreszl  kets^get  nem  szenved,  hopy  min- 

den  anyag  —  mint  olyan  — jellegzetes  tulajdonsagail  barmily 

koriilmenyek  k&zott  meglartja;  mtisr^szt  igaz  az  is,  miszerint 

niinden  616    anyag  sajdt  fogyatkozasfiit  es  szaporulatat  meg 

szokta  erezni :    fciltehetS.  hogy  a  protoplasma  6rz6k6pessege 

finiiak  nemcsak    desintegrationalii;,    haDeii]    reintegration&lis 

mwika-phasisara  is  kiterjed.    Ervenyre  azonban  e  kepess6g 

—  tapas2lal;is  szerinl  —  ez  ulobbi  szakaszban  sohasem  jut. 

Ebbol   azt   kell    kovetkeztelniink.    hogy    ervenyesul6seben  a 

protoplasmkn  kivQl  A\\6  hatiinyok  fi.llal  g^toitatik  meg.  Nos  — 

k^kressuk  most  azon  okokuL,  melyek  a  tudalos  erz^s  erv^nye- 

^^Ies6t  a  reinlegratirt  stjidiumttban  megakadilyozzak ! 

I  Ismeretes  doing,  liogy  a  tudatos  6rz6s  jelentkez6seiben 

'    kfllonf^le  alakokal  ollhet.  .lelentkez^senek  kiildnfelesege  elso 

!    sorban    a  protoplasma    anyaganak  min6seget6l  I'ugg,    masod 

ban  az  ingert  kepvisel6  mozgus  termeazetetol. 

Tagadhatatlan.  hogy  m6g  azon  egysejtti  g6rcs5i  l^nyek- 
ia  —  a  protozoaknal  —  melyeknek  egesz  teste  csak  egyel- 


I 


184 


ien  apr6  protopIasma-haImazb6l  611,  ezen  protoplasma  min6- 
sege  szerint  az  erzes  mas-miis  jelenlkezesi  m6dja  kimutathato. 
Igy  pi.  az  ugynevezett  amoebak  egy  r^sze  keriili  a  meleget 
(negativ  ihennotropismus),  mig  a  myxomiceldk,  rhizopodak, 
flagellAt^k,  cili£ttd.k  nagyobb  resze  azt  keresi  (positiv  thermo- 
tropismus),  jeleul  annak,  hogy  a  roelegseg  ingere  az  elobbe- 
nieknel  kellemellen,  az  ut6bbiaknai  kellemes  6rzest  vAlt  ki. 
Hasonloan  viselkedik  az  ^alagok  nagy  r^ze  a  f^nynyel 
szeraben.  A  volvox  globator  6s  az  opaliniik  pi.  kerOlik  a 
f6nyt  (negativ  heliolropismus),  mig  az  oscilMriak,  diatomeak 
6s  desmideaceak  legtObbje  azt  keresi  (positiv  heliolropismus). 
Neinely  rhizopodikn^l  a  f^ny  behatasara  a  lest  proloplas- 
mjkja  aramldsba  \tii,  mig  masoknal  ugyanakkor  a  megleve 
aramlas  megszUnlk.  Onmagimkon  is  e^^zlelheljuk  e  tenyek 
igazs^gdt,  a  midOn  tapasztaljuk,  hogy  a  szemflnket  6rt  akdr 
Tillamos,  ak^i-  mechanikiis  ingerek  agyunkban  csak  oly  feny- 
^rzest  tamasztanak.  mint  a  leny  maga,  es  pedig  az6rt.  inert  az 
^rzest  kLil616  protoplasma  anyaga  mindegyik  esetben  ugyanaz 
maradt. 

MindehbOl  kivil^glik,  hogy  egyazon  inger,  lobb  proto- 
plasma kuzlil.  mindegyikre  m&s  hatassal  van,  azaz  mind- 
egyiknel  mas  tndatos  6rz6st  leptet  ^letbe.  Bizonyos  tehdt, 
hogy  a  keleikezo  tudatos  erzes  minosegere  uem  lehet  ko 
zombos  az,  vajjou  az  ingerul  szolgdld  erdbehatds  mifi 
protoplasma -an yagot  ialdl. 

De  e  t6ny  osak  az  erz6s  minds^gere  bir  berolyassal, 
aiTa.  hogy  az  erzes  csak  a  desintegrali6  pha.sisdban  jut 
ervenyre,  magyarazo  adatot  nem  nyi^.it. 

Vannak  azonban  m6g  mas  kdrtilmenyek  is.  melyek  a 
tudatos  erzes  keletkezesere  s  minemiisegere  befolynak. 

Tenyek  altal  igazolva  van  ugyanis,  hogy  a  tudatos  erzes 
minfisege  az  ingerl  kepviseld  mozgAs  terni6szet6t0l  is  Rigg. 
Namely    rhizopodak    pi.  proloplasma-^ramlas   segits^^vel  a 


'^ 


1&=> 


f6nyl  keralik,  a  meleget  keresik.  a  mechanikus  inger  behata- 

sara  pedig  a  contractio  ^tlapot^ba  jutnak.    A   llagellatak  es 

cilialak   legnagyobb   resze   a   meohanikus   injjertOl  lavolodni 

iparkodik  (negativ  thigmotropismusj,    nu'g  a  meleget    szereti. 

A  myxomicet^  es  rhizopodak.   liabAr  mechanikus  ingerek- 

ke!  szemben  negativ  thigmotpopismust  ka]5lnek,  nemely  lar- 

gyak  irant  positiv  thigmotropismiist  mutalnak.  a  mennyiben 

azokat  fSlkeresik,  alOlelik,  kOruifogjak,  megmaszszak  stb.  Ide 

tartozik  a  legtobb  protozoanak  positiv  chemolropismusa  az 

elenynyel,    tapanyaggal   es  vizzel  szemben,    mig  nms   vegyi 

ingerek  ir^nt  negativ  cheinotropismiist  arulnak  el.    A   vorti- 

ceilAk  rajz6.  tdnczol6  3  perdillS  mozgasaira    maskent  hat  a 

ftny,  maskent   a  meleg  es  maskent  a  a   saj^t  fajukkal  val6 

^rintkezea,  ugy  hogy  viselkedesCkbOl  batran  kiolvashat6  ama 

kOvetkeztetes.  raiszerint  ezen  egysejttt  fizalagok  a  feny  6s  ho 

erzes^n  kivfll  m6g   a  kfizerzet  egy  alakjat,   a   ludatos  nemi 

erzelet  is  ismerik.    Mindezen  Romanas,*   Ehrenberg,*  F.ngel- 

maon.'   Entz/    Rossbach,*    Hiickel/    t'fefTer/    Verworn^    ^s 

masok  Altai  eszlell  adatok  csak  a  protoplasm^nak  az  ingert<51 

fBg(?(J  viselkedese  mellelt  szolanak     Kiildnhen  elegge  isme- 

^  G.  J.  Romanes:  L'iutelligeiice  cles  animaux.  Paris.  1887. 

'  £brenberg :  Die  Infusurieiithiere  als  vollkommene  Organismen. 
Leipag.  1838. 

'  Engelmann:  Cber  die  Reiznng  contraclilen  Protoplasmas  durch 
pidtzliche  Beleucblung.  PliOgers  Arcbiv.  Bd.  19.—  Physiologic  der  Proto- 
oksma-  und  Flimmerbewegung.  Hermanns  Flandb.  d.  Phyaiologie.  Bd.  1 

*  G.  Entz:  Studien  iiber  Protisten.  Budapest.   1888 

^  Rossbach  :  Die  rbythmiacben  Bewegungseracheinungen  der  ein- 
'iichstea  Organismen  und  ibr  Verhalten  gegcn  physiknlische  Agcnlien 
M  Arzneimitlel.  WUrzburg.  1871. 

*  Uaeckel :  Studien  Uber  Moneren  and  andere  Protisten.  Biolo- 
giscbe  Siudien.  Heft  1,  Leipzig,  1870. 

'  PfeiTer :  Uber  chemolaktische  Bewegungen  von  Bakterien,  Fla- 
iMlaten  und  Volvocinecn.  Tiibingen.  1888. 

*  M.Verworn:  Psycho-pbysiologischeProtisten-Studien.  Jcna,lfc89. 


136 


1 


retes  dolog,  hog^  min6  egyn)dst6l  ktilonbozo  tudato^  ^rze 
seket  kelt  bennQnk  a  feny.  a  liang.  a  szag,  a  ho  stb.  ingere, 
egeszen  ellekintve  alt6l.  miszerinl  mindegyikok  mas  4rz^k- 
szerv  lit.jan  jut  ^rv^nyre. 

Annyi  lagadhatatlan.  hogy  a  protoplasma  dllomdnydn 
kiviil  foleg  az  inger  viiu6a4ge  azahjii  tneg  a  tndaios 
qaaliidsdi. 

De  az  inger  rninOsege  a  kinelikus  er6  mozgasalakj&t 
fiigg.  Neni  minden  letezo  tnozga=aIak  hat  ingerkent  a  proto* 
plasmjira.  A  szerves  lenyek  lejitdkeletesebhje  —  az  ember  — 
sem  kepes  a  mindens^gben  mQkdd^  valamennyi  er6  mozgi- 
sftrol  tiidom^st  szerezni  maganak.  Csak  azon  mozgasalakbtil 
v^lik  a  protoplasma  szamira  inger,  a  mely  a  physikahs  moz- 
g6sb6l  physiologikus  mozgasba  kepes  atmenni  (a  mozg^ 
iransfortnati^ja).  azaz  abb6l,  mely  —  az  organismusra  hatra 
—  [)hysikalis  (ermeszetG  hullammozgasait  az  organikus  s^tek 
molekularis  mozgasaiba  alviheli.  ELzen  mozgas-transformaiio 
eppen  olyannak  k^pzelendd,  mint  a  mind  pi.  telephonoz^nali 
j(m  l^tre,  a  mid6n  a  hanghullAmok  Rilveszik  az  eiektromos- 
sag  hullamalakjat  es  kes6bb  ujhol  a  hanghullamok  mozg^^ 
aiakjaba  ternek  vissza.  I 

A  mozgas  ezen  transfonnati6j&t  el6  organismusokn^ll 
az  ^rz^kszervek  te.szik  iehelov^.  A  hoi  ilyenek  ninf^enek,  oil 
egyenesen  rmtnagu  a  protoplasma  eszkcizh  az  atvilelt ;  a  hoi 
pedig  tokeletJenek  a  szervek.  ott  az  6rz6sek  qualit^Lsa  is  toke- 
letlen  marad.  Az  allatvtiagon  kereszliil,  az  egysejlQ  prolozoA- 
161  kezdve  az  €ml)erig,  ;ilmenetes  form^ban  feltalalhatd  az 
^rzekszervek  feji^d^s-sorozata,  mely  a  tdkely  legkulonboz6bb 
fokozatail  tnutatja.  A  legals6bb  renda  allaloknil  egyetlen 
erz^ket  kepez  az  eg^sz  lestfelaiet.  A  fejlddes  tov^bbi  foko- 
zatain  a  kiillakaro  egyes  helyein  elkUlonitett  erzekszervek 
k6pzfidnek  sokf^le  alakulasban.  melyek  az  embern^l  erik  ei 
a  diilerens   ingeii^kenyseg   legnagyoUb  fokat.    Mindazonallal 


18: 


etnber  nem  kepes  a  physikali.s  mozga.'^alakok  mindegyiket 
itosan  megerezni.  A  physikalis  huilammozgasok  kozQl 
It,  a  melyek  masodperczenkint  16.  egeszen  40.00<j  moz- 
gist  tesznek  ki,  hang  alakjAban,  azokat  pedig.  melyek  a  412 
biljio  egesz  912  billio  rezgesre  mennek  fel.  feny  alakjabau 
fogjuk  fiei.  A  ket  aorozat  koze  es5  rezg6s-gyorsasag  r6:?zl3en 
hoerz^t  kelt.  {'gy  a  40  ezer  ^s  a  412  billio  kozti,  mint  a 
912  billion  felQIi  rezges-gyorsas^ggal  bird  ingerl  azervezelunk 
nem  ludja  megerezni.  holott  bizios  ismerettink  van 
il  bogy  ilyen  mozg^-gyorsasagok  is  leleznek.  Tudjuk  pi. 
az  iboiyaszinen  tiil  m6g  gyorsabb  es  a  vords  szinen 
ra^g  iassubb  rezyesO  f6nysugarak  is  vannak.  pedig  ezeket 
lAljuk.  Az  15  kets^srtelen,  hogy  a  magnetismusban  rejl6 
igasalakot  epp  ligy  nem  birjuk  megerezni.  mint  a  bogy 
J  roppant  gyors  molekuliris  mozgassal  jiro  vegyi  folyama- 
lokkal  szemben  nagyobbara  ^rzekellenek  vagyunk.  Annyi 
megallapilhalo.  miszerint  a  szervezetunkre  hal6  ingerek.  az 
aiokat  fe1fog6  erz^kszervektol  fuggdleg.  qualitasaikban  egy- 
btol  ellerd  tudatos  erzeseket  tamasztanak. 

De   minthogy    vannak  ingeniualiiasok,   melyek  tudatos 
S5t  eppenseggel  nem  kepesek  kelteni.  tlgy  laiszik,  hogy  az 
ir  mindt^ge  nem  elegendO   a  tudatossag  minden  jelense- 
kiszabasara,    m(^g  kevesbbe    a   reinlegrationalis  toes- 
Winy  magyarazatara. 

Vannak  kdriilm^nyek,  melyek  kozt  a  rendszerint  tudo- 
tounkra  juto  ^rzeki  ingerek  is  epp  oly  kevesse  gerjesztenek 
trzeat.  mint  a  magnelismus.  az  ullra-ibolyaFZin.  vagy  a  vegyi 
foiyamatok  molekularis  rezg^sei.  Ez  t6rtenik  mindakkor.  vala- 
banyszor  az  inger  csak  egyetlenegy  ^rzest  kell.  Vaiamint  nem 
U^uk  a  feher  mezoben  Iev6  feber  pontot.  vagy  a  tekele  felii- 
lelre  in  fekele  vonalat.  niert  kozliik  es  alapjuk  kozt  nincsen 
dlenlet,  men  mindkel  esell»en  csak  egyetlenegy  erzes  kozve- 
litletik:    ligy  nem  jutunk  liida!os  ^rzeshez  mindakkor,  vala- 


138 


d 


hdnyszor  az  ingerkent  hatni  akar6  henyomds  melle  legalab 
ra6g  egy  6rze5  neni  tarsal.  Hiaba  hatnak  pi.  a  m^lyen  alvo 
a  leger6sebl)  ingerek,    niindaddig,  mig  az  alvo  lesten  rellex 
mozg^okat  kiv^ltaniok  nem  sikeriil.  az  ingerhatas  6t  tudato 
erzesre  nem  fogja  6bres2teni.  Mihelyl  azonban  a  retlex-mozga^ 
l^lesiilt  6s   az  izmok  Osszehiizddisabol  fakadd  izomerzet  az^ 
inger^rz^s  inelI6  odatarsult,  egyszerre  iehelOve  lett  teve  mind— ^ 
ketti5nek  tiidomasul  v^teie.   Ugyanaz  mondhat6  a  figyelemred 
nem  meltalott  ingerhatasokrol.  Ezek  lelezeser6l  is  osak  akkor 
ertesiink,  ha  figyelmiiiikel  reajuk  forditjuk.    De  mivelhogy  a 
figyelem  nem  egy^b,  mint  bizonyos  izomcsoporloknak  egy- 
idOben  v6gbemen6  feszQlese,  ujb6l  azon  oonolusiohoz  jutunk, 
miszerint  a  iudatos  erzes  eleibelepietesehez  ugy  Idtszik,  meg 
hinuink  mozyd^a  is  sziiks^yes.- 

Az  iugerkivdliotla  izotnfeszHl^sbdl  faktuld  efftfidejU 
erze.^,  az  ingererzds  melle  tdrstdva  (idja  meg  az  alknlmai 
arnty  hogy  az  ingererzes  —  uunl  egi/edtil  dlld  erses  — 
ontmlnilan  ne  mctradjotu 

Ezen  t^ny  megallapitasaval  eljnlottunk  a  reffex-kdrok 
kival6  szerepenek  elismer^sehez.  Vizsgaljuk  ezekel  kdzelebb- 
rdl!  Talan  valaszt  kaphatunk  altaluk  a  folvelett  kerdesre. 

Az  inger  felv6tele  ^rz^keink  ^Ital,  az  erz^s  tudomasui- 
v^tele  a  psyche  inilveleleiben  es  a  mozs^iis  kivilele  izmaink 
segedeimevei,  mindmegannyi  tenyezok,  melyek  —  egymasba 
lanczoiodva  —  a  rellex-k6r  alakulasat  alh'tj^  elenk.  Az  ideg- 
rendszer  nem  kQlon^Ilo  valatiii  az  organism  us  szervezel6ben, 
hanem  annak  liilajdonkepeni  lenyege  es  alapallomanya.  Az 
idegrendtizer  liilajdonkepen  az  eredeti  ^llali  protoplasma  6s, 
meglartva  ebbeii  protoplasmAs  jelleget,  a  fejlOdfetorlenelem 
fokozatain  keresztiil.  szerveket  alkotott  maganak  6nn6n  lillo- 
many^bol.  nieiyeket  ural  ^s  sajdt  ozeljaira  aknaz  ki.  Igy  jot- 
tek  I6tre  az  em69Zt6-  6s  l6gz6Fzervek,  igy  alakult  a  tdmaszt 
ad6  v6z  6s  Igy  tamadtak  az  izmok  6.s  6rz6kszervek.  Az  izmok 


189 


I  az  id^vegek  atalakul^sab6l  szArmaztak.  a  niikent  e  folya- 
I  njjilol  a  gregarinaknal  e^  pioczafeleknel  ni6j;  most  is  szem- 
I  mel  kis^rhetjuk.  Az  izmok  lenyegiikre  nezve  az  idegvegek 
I  atidoinulasanak  lekinlhelGk.  ^s  niinthogy  az  erzekszervek  is 
iiasonloan  fejl6'inek ;  az  erzekszervek.  idegrendszer  es  izmok 
fi^irmas  ka]>cso)atj^b6l  szarmaz6  rellex-paly^  tulajdoDkepen 
Cigy  egyseges  szervnek  mondhatok. 

Az  organismusban  boncztanilag  keszen  dllo  retlex- 
paJyak.  melyek  erzek^zerveinkben  veszik  kezdetiikel  es  a 
i  kazpont  fel^  IiaJado  idegutak  menl^n  6rz6keinket  osszekotik 
I  SI  kfizpon  ti  idegrendszerrel,  onnel  pedig,  cen  tri  fug^l  ideg- 
I  paly^yakon  v^gig.  kapcsolalot  I6tesitenek  a  kozpouli  ideg- 
L^^ndszer  es  a  lest  izniai  kozott.  ezen  retIe-\-[talyak  arra 
^Iker^esilik  ^9  kesztetik  az  organi^miist.  hogy  minden  rea  hat6 
ingerre,  a  saj^t  czeljainak  megtelel6  mozgassal  valaszoljon 
A  kor  az  ingerbCl  kiindul6  mozgassal  kezd^dik  ^s  az  orga- 
tiLqnuson  athaladva,  az  ingerre  cz^lz6.  azt  keresO  vagy  tivo- 
Ilt6  mozgfissal  vf^gzfidik.  tehil  az  inger  targyaban  talalja 
ered^se,  iigy  mint  v6gz6d6se  hely^t. 

Kets6gbevonhatlan  kis6rleti  tenyek  bizonyiljak.  hogy 
linden  inger^  ha  az  organisnms  ciital  felfoguUk,  vala- 
w«^  reflex-kor  vienUn  lezajlo  viozgds-sorozatot  indii 
^ieg,  nidy  crzeki  felVetellel  kezdodik  ^'  kivetel  nilkiil 
i'Ommozgd^nal  ve'gzddik. 

Pippen  ugy.  a  mint  ingerbehatas  hiany^ban  tudatos  erz^ 
taesiilese  nem  lehetseges.  ez  uloLiji  kapcsolatos  iznmmozg^s 
jelenlkezeise  n6lktll  sem  kepzellietu. 

BArmily  nagy  legyen  is  az  agy  es  idegrendszer  diicz- 
seitjeinek  erzdkepessege.  ez  onmagaban  nem  elegendfi  arra, 
hogy  az  emberi  ^rtelemhez  hasonl6  magas  functi6kat  ered- 
nienyezzen.  Hiszen  az  emberi  test  szamos  szervei^en  feltaliil- 
hatjuk  a  protopIasm^s  sejteket.  a  nelkal,  hogy  akar  a  ma^j, 
vese   vagy  here,    akar   btirmely    m4s  szervunk    kepes  volna 


190 


velUnk  szemben  6nall6  tudato?  ta^eket  eldrnlni.  Periig  k^t 
s^glelen,  hogy  —  minden  proloplastna  ^nifiki^esseggel  birvar 
—  a  nevezett  szervek  sejtjei  sem  nelkQlozik  a  tudatos  errei 
k^pesf^eget.  Tenyleg  a  I6p,  az  ond6,  a  maj  sejtjei  fel  vannal 
ruhazva  sajAtos  erz6-  es  reactio-kepesseggel.  azaz  btrnal 
psych^vel,  csakhogy  azon  kiil6nbs6ggel,  miszerint  ludalo 
erz6suk  lisztan  ^s  kizAr6iag  a  sejt-individuumhoz  tapad 
Hianyzanak  naluk  azon  ttsszekOltet^sek,  melyek  segedelme 
vel  a  bennOk  inger  folytan  l(^lrejtiv6  molekularis  mozgast  i 
ki'ilvila^ba  projicidlhatnak,  vagyis  hianyzanak  ama  Kotelekel 
melyek  tdbb  erz^^^t  egymassal  s  ezeket  ismet  izomerzesekk^ 
fisszefOzni  engednek.  Azon  koriilmeny  leh^i,  hogy  az  embei 
agi'-  es  idegrendszer  protoplasm^s  s^tjei  oiy  gazdag  idej 
palyak  felett  rendelkeznek,  melyek  egymfis  kfizcilt,  valamii 
koztiik  6s  a  kornyi  ^rzekszervek,  meg  mozgfisszepvek  kOzd 
a  sziikseges  ftsszehidalast  4IIand6an  fentarljik ;  ezen  kOrii 
m^ny  adja  meg  az  emberi  psyche  o!y  magasztos  pifikodesf 
nek  lehetOseget.  V^gso  aorban  a  magasabb  rendU  szellen 
miikodesuek  nyitja  a  reftex-jmlydk  organikus  azerkezeU 
ben  keresendd. 

Val6ban,  ha  v6gig  tekintiink  az  allatvilag  idegrerids» 
renek  fejlfidesi  fokozatain,  azt  talaijuk.  hogy  az  allatok  ertelt 
lehetsegei  egyehes  arinyban  allanak  a  re  flex-pa  I  yak  kifejh 
dese  fokaval.  Minel  lokeletesebhek  es  szovodmenyesebbek 
paty^k  korei.  anni!il  t5k61etesebb  es  sokszerdbb  az  organism) 
psychikus  mUkodese  is. 

Mindezekbol  kideriil,  miszerint  a  protoplasmas  diic 
sejtek  dnmagukban  az  ^rtelem  ludalos  muveleleinek  T^he 
vitel^re  elegtelenek.  Szflkseges  ehhez  mindig,  hogy  a  refle 
p^ly&k  menten  vegbemenfi  molekularis  folyamatok  osszes^j 
vallassek  ki.  A  malekularis  folyumaluk  ezen  osszes^g^h 
azonhan  az  erzetek  nagyobb  tdmege  fakad.  £s  ezzel  rm 
van  adva  a  mod,  hogy  az  ingersztilte  erzfe  eg^'edul&llo  i 
maradjon,   hogy  t,  i.  a  tudatossAgra  valo  julAs  \ 


in 


'i'dazonos  erzesek  tQbbs^^e  altal  kielegitest  nyerjen.    Kiv^- 
flatos  tudni  mar  most,   hogy    a  tudatossdg  I6ny^nek  eletbe- 
fephelesehez  a  reRex-kftr  menten  letestilo  mely  erzesek  egy- 
idejflsege  sziikseges  okvetetlenQl?    Az  e  k^rdfere   nyerendd 
if^lasz  mega<lja  majd  a  felelelet  azon  el6bhi  kerdesOnkre  is, 
bogy  miert  jut  lulajdonkepen  a  tudalos  <^rzes  csak  a  proto- 
plasma    tdmecsoiunkajanak    desintegrationalis    szakaszaLan 
^rvenyre. 

Az  6rzeki  inger  befolyasa    a  tiidatos  erzes  minosegere 

mar   emltt^s    lArgya  volt.    Nem    emiekezlfjnk  azonban   meg 

ctTTol,  hogy  az  n^mileg  az  inger  erCfokalol  is  rugg.    Csek6ly 

IntensitAsu  ingerek  tudvalevfiieg  ludatos  erzest  nem  keltenek. 

Az  erzes   kivAll^.s^ra   szUkseges.    hogy   az  inger   az  erfisseg 

t>izonyos  fokat  erje  el.  Azon  merhetfi  hatart,  a  melyn6!  vala- 

roely  inger-intensit^s  6rzest  kelt.   Fechner^  ingerkiiszobnek 

Iceresztelle  el.    Az   ingerkiiszob  magass^gat  a   protopiasmds 

sejf  ugvnevezetl  ingerlekenysege  hatarozza  meg. 

E  kifejez^s:  «ingerlekenyseg«  azonban  nemi  magyani- 
Mlni  igenyel.  Ha  ^tala  a  protoplasmanak  egy  klilonallo,  az 
erzesi  kepesseglol  fuggetlen  tiilajdonsagiit  akarjuk  meK.ieI(5lni, 
akkor  —  a  ket  lulajdons^g  kozfU  mindegyik  megvaltozhatvfin 
—  fel  kellene  telelezniink  azt  is,  mtszerint  esetleg  csek6ly 
inwriekenyseg  mellett  nagy  erzesi  kepess^g,  es  viszont  nagy 
Uigerlekenyseg  mellett  csekely  erzesi  kepess^g  is  fennallhat. 
tte  ez  keptelenseg !  Ha  pedig  e  czim  ala  a  protoplasmanak 
^n  tulajdonsigat  akarjuk  foglalni,  meiy  azerint  az  az  ingerek 
t'ChalAsdra  kUIonb(iz6  m^rvben  kepes  reagdini,  akkor  csak 
ug)anannak  adunk  m^  nevet,  a  mil  m^r  az  *^rz0k6pess6g 
nevevel  illettiink.  Az  ingerl«^kenys6g  lulajdonkepen  az  ^vz6- 
ke[t€ss4ggel  teljesen  azonos  fogalom. 

*  G.  Th.  Fechner  :  Elemente  der  Psychophyaik.  2.  Autlage. 
Uipsig.  1889. 


De  ha  ez  igy  van,  nem  lehetseges  az,  hogy  a  pro 
phsina  6rz6kepessege  az  ingerkCiszob  hatarvonalahoz  ko 
legyen.  Valainint  lehetetlen  pi.  az,  hogy  a  szivacs,  ha  n 
oly  kev6s  vizet  l)oesalunk  is  rea.  meg  ne  nedvesedj^k.  I)aj 
tt  altala  f<^Ivett  keves  vfznek  nyom&t  rajla  meglatni  n 
lehel,  ligy  keptelenseg  az  is,  hogy  a  meg  oly  ki<'^iny  in 
a  protoplasmdn  vfiltozist  ne  eredmenyezzen.  ha  annak  lu- 
liira  talan  nern  is  jovunk.  Cgy.  mint  a  szivacs  vizfeWe 
kepess^geben  nem  gondolhalunk  kezdeti  hatarl.  ligy  a  pre 
plasma  erz6kepes56geben    sem  Allithaliink    fel  ingerkQsz6l 

Pelddnak  okaert  kepzeljiiiik  el  ruaj^unkiiak  egy  I6li 
nagyobb  messzesoghen  koneo  harangot.  Mi  a  harang  hani 
tavolsa^a  mtatt  nem  halljuk.  Kt^pzeljiink  mar  most  boi 
ugyanoti  vagy  miksuLt,  de  hasonlo  t^volsagban.  m^g  eg>'  t 
sodik,  s6t  harmadik.  esetleg  meg  tobb  ugyanakkora  haran 
annyiL  t.  i.,  a  mennyi  elegend6  ahhoz.  hogy  va)amennyl 
egyilttes  hangja  vegre  hallhato  legyen.  Egyenkint  azoal 
egyik  harang  seni  hallatszik  hozzank.  Nos  —  mi  I6rl^ 
akkor?  Az  torlt-nik,  ht^gy  nekflnk,  Tegymdstol  tavol  mi6  t 
inger  usszhata^a  folytan  oly  tudatos  ^rzesQnk  Idmad.  tni 
nek  minden  egyes  componense  magaban  iiy  erzesl  letreh* 
nem  kepes.  Azaz  oly  erzesnek  julunk  tudomasara,  n 
csupa  egyes  —  egyenkint  ludatossa  nem  valo  —  6rz4sel 
tev6dik  6ssze.  Igazan,  ha  a  harangok  b&rmelyike  megs» 
egymagaban  egyik  sem  hallatszik  el  hozzank.  Azoknak  egi 
les  kongasa  azonban  liidatos  erzesl  kelt  bennunk.  £s  m 
hogy  ezen  ludatos  erz^sben  a  harangok  egyenkenti  kong&s£ 
oredt  erzet  mindegyike  benfoglaltatik,  ketsegtelen,  misze 
axen  utbbbiak  akkor  is  kelletlek  ^rzetet  a  mikor  az  tu 
mAsunkra  nem  eselt.  Mas  szOval:  az  ingerek  re^nk  haloi 
akkor  is.  a  mikor  az  Ogynevezelt  ingerkiiszbbot  atlepi 
nmn  sikerUh,  vagyis  a  protoplasma  ra^r  ingerl^kenynek  i 
iatkoatotl    akkor   is.    a    mikor   attol   tudalos    erz^siink    r 


193 


It.  Hy  ^rtelemhen  nyilalkozoU  kfllOnben  niAr  Hamilton' 
Tain-  i?,  a  inidon  kifejlclt(*k,  liogy  «ininden.  a  mirSl 
idonk.  abix'jl  All  a  mit  nem  tudunk>,  es  «minden  erzesunk 
wire  nena  vett  eleinekhdl  levddik  6ssze».  Harlniann^  ugyane 
DtiKlnek  a  kovelkezO  szavakban  adotl  kifejez^st;  <a  tudatos 
lelki  mQkdd^sek  megisineresenek  kulcsa  az  dntudallansAg 
regioiban  fekszik*. 

Vegiil  is  azon  16ny,  mely  szerint  minden  ludalos 
erzes  Mlesilesehez  az  inger-intensitas  bizonyos  foka  —  mfl- 
kifejez6ssel  elve.  az  ingerki'iszub  lillep^se  —  szukst^ges,  az 
ingerlekenyseg  es  ingerkiiszob  felv6(eI6vel  elegendS  niagya- 
dizalot  nem  tal^. 

A  lapaszlalal  nnitatja,  miszerinl  az  erzesek  inlensita^a 
nem  kiz^r6lag  az  inger  erdfok^tol.  hanem  meg  ink^bb  az 
erz^st  elszenvedC  organismus  individualis  merlegel^setOl  fGgg. 
Egy  es  ugyanaznn  inger  egyikn^l  er5snek,  a  ma?ikuiil  gyen- 
gSnek  Idnik.  s6i  ugyanaz  az  egyen  egyszer  er6snek,  musszor 
gyeng^nek  erezheli  iigyanazt  az  ingerhal^st.  Az  edzett  ember 
own  fAzrk  ott.  a  hoi  az  elkenyeztelelt  ember  mar  dideregni 
bzd.  es  a  zen6!5  apa  eszre  sem  veszi  a  gyermekek  larnia- 
A  a  mikor  jol  begyakoroll  dacabol  jalszik,  nug  valumeiy 
(ijdalmO  betanul^^n^l  ugyanaz  a  zaj  er6sen  serti  61. 

De  ha  az  ugynevezelt  ingerl^kenyseg  foka,  valaminl  az 
ingerkusztib  magassaga  egyeni  merlegelesnek  largya  lehel  es 
e  szerinl  egy^nileg  s  idfi  szerint  m6dosul :  akkor  az  6rz6sek 
intensitasa  sem  lehet  allando  tulajdonsdg,  hancm  csupiin 
6g)'6nileg  viiltozo  idSszerinli  [uneli6  szlile?Ti6nye  Mihelytazon- 
Un  liiljuk,  bogy  az  erz^s  iiitensita.sa  neni  az  inger  erOfokii- 


'  La  philosophie  de  Hamilton.  Par  J.  St.  Mill.  Trad,  par 
Cizelles.  Paris.  1869.  —  Oes  modificalions  mentales  inconscientes. 
Chap.  XV. 

»  H.  Taine:  De  I'mldligcnce.  Paris,  1870.  Vol.  I.  Chap.  1. 

•  E.  Harlmann  :  Philosopbie  des  Unbewusslen.  Berlin,  1869. 

Alhenseum.  13 


4" 


u  Uai  tvA  tm  m-  % 


-"•  "'-r  'tea 


.Iliiitiiri    'l<i*>    I  xliviK    .  tm   il^M 


.oi  <!••  <amiw  Hknoicft 


'»i  1*1.1 1, 


-v^-l 


Ig^val.  Minthogy  pedig  ez  utobbi  Izomerzetek  t^ltal  jon 
!ii<lonmsiinkra,  a  ter  mekkorasagat  iiletfileg,  az  ennek  meg- 
mer^se  kozben  tamadt  izomerzesek  rnin6sege  fog  ta^jekozlatni 
i^enuiinket. 

Munsterberg*  ezenkivul  kis^rleli  Oton  is  kimutalta,  hogy 

a?  iager-intensilasok  m6rese  izomerzesek  litjin  megyen  v^gbe. 

£z  aJkalommal  egyiittal  kimutatla  azl  is,  hogy  mindig  az  izom 

fejziiieseben  beallotl  valtozas  az,    mely  relieclorit-e  kivaltva. 

^eghalArozza  azt,  va^ijon  az  inger  rnin6  inlensitissal   hatotl 

''^fink.  Ha  az  inger  eros  izomfeszulesekei  vcili  ki,  eros  erze- 

^*4nk  ft!?  idmad,  ha  ellenben  gt/enge  izomfei^zUlesheli  kiildm- 

^cizeUkei  leiemi,  gt/enge  erzdsi  sziil.    Ezl  leszi  pedig  eppen 

*J^y  akkor,  a  mikor  az  inger  magu  er6s,  mint  akkor,  a  mi- 

^C3r  az  gyeuge.    Ily  uton  lehel5vii  vAlik,  hogy  a  kicsiny   zaj 

»-^    nagynak  lUnjek  es  viszonl  az  er6s  liirmat  is  alig  vegyUk 

^^zre,   a  szerint,    a  mint  egyenileg  es   idC  szerint  reHexeink 

^^  Ikalmazkodnak.  Igy  leheti-eges,  hogy  a  kinos  fogfi^jas  —  az 

^^^  rvoshoz  erve  —  szUnetelni  kezdjen,  vagy  a  mulattato  korben 

^^Itunt  rei'^jds,  a  magAny  iinalma  kozt,  ism6l  visszaterhessen. 

-*^z  esetleges  izoinfesztilesek  minOsege  6s  nagys^ga  hat^rozza 

leg  ezen  esetekben  a  tiidatos  6rz6s  inlensitiLsat. 

Alkalmazva  ni^r  most  ezen  lenyeket  az  itigerlekeuy- 

egrdl  es  ingerkmzobrol  mondottakra,  kivilaglik,  hogy  wind- 

^etlo  lidajdonk^pen  a  refiex-koH  bezdro  izonifeszides  dltal 

^zitbaiik  ki.   Ha  az  inger  oly  csekclt/y  hogy  refiej  tor  tens 

'izomfeszidesi  nein  vdlt  ki,  tudatos  ivzes  $em  idmad;  ha 

pedig  elegendo  nagy  arra,  hogy  reflex-inozgdst,  iUeioleg 

izomfe^ziilesbeli  vdltozd^t  Utes^ltsen^  akkor  a  tudalos  erzds 

in  ^  e  vdilozi'us  nagysdga  dltal  kihatdrozoU  iniensitdsnal 

letrejon. 


*  H.  Mansterberg :    Neue   Grundlegung  der  Paychophyaik.    Bei- 
trage  zur  experimentellen  Psychologic    Hft.  3.  Freiburg,  1890. 

13* 


t96 


Mondottuk  azonban,  hogy  az  inger-intensilds  meg^rzes 
s^ben  nem  az  izommozgas  nagys&ga  altaldban.  hanem  csak  a: 
izom  fesziiles^ben  be^llolt  valtozis  kulonbsege  haldroz.  Meg 
erthetjtik  ezt  azonnal.  ha  meggondoljuk,  hogy  a  m^r^s  ered- 
m^nyere  nezve  leljesen  kSzOmhorJ  az,  vajjon  pi.  valameli 
siilyt  karunk  melyik  allasabiM  kiindtilva  kezdjiik  m^rlegelni 
A  felkilonyi  siilyt  egyformdn  neheznek  fogjuk  it^lni,  ak^  be 
hajlott.  akdr  kifeszilell  karokkal  emel.jak  azt.  merl  a  karunk- 
ban  mar  megvolt  leszulesliez  hozzajarult  feszulestobblet  az 
mely  az  erzett  suly  nagysaga  tekinteteben  tajekoztat  bennun 
kel,  s  ez  mindig  az  el6z6leg  fennallott  feszules-nagysaglo 
fQggellen.  £ppen  ipy  j^runk,  ha  tUemekben  id6ho33zaka 
m^rilnk  ki  keztinkkel,  vagy  labunkkal  kilepjiik  valainely  ter 
nek  nagys&gat.  Ez  ut^bbi  esetben  meg  azt  is  tapasztalhatjuk 
hogy  —  bekfitott  szenimel  merve  —  nagyobbnak  iteljiik  azt  i 
ters^et.  melyet  terden  csuszva.  mint  azt,  a  melyet  rende 
lepesekben  haladunk  ^t,  mert  az  egyik  esetben  ugyanazt  i 
munkjit  nagyobb,  szokatlanabb  izomfeszOlesekkel  teljesitjak 
mint  a  masikban. 

De  ha  a  feszulestobblet  tajekoztat  minket,  akkor  k^t 
s^gtelen,  hogy  nem  minden  inger-mekkorasiig  k5zti  kiildnbs^ 
elegendfi  arra.  hogy  on£iIl6  erztel  kelLsen.  Tiidjuk  az  ar^nyol 
torv^nyenel  fogva,  liogy  ket  nagysig  kOzli  viszony  akko 
marad  iigyanaz.  ha  novekedesiik  vagy  csokkenesiik  a  fenn 
all6  viszony  arlny^ban  tort^nik.  P^ldAid  200  kilo  es  1  gramn 
kozolt  ugyanazon  sillyviszony  All  fenn,  mint  4O0  kil^^s  2  gr. 
vagy  (>CX>  k.  es  3  gr.  k(3zdlt.  Mig  tehdl  e  pi'ldiiban  az  egy- 
m^sai  aranyba  helyezett  szdmsorok  kozOl  az  egyik  arithme 
tikus  sz^mokban  novekedelt,  addig  a  masiknak.  a  viszoni 
egyenlS  lentarlhat^sa  vegell.  geomelrikus  szamokban  kellel 
novekednie.  Ugyanezt  kimutatlak  a  physiologikus  kis^rlelel 
az  inger  es  6rz6s  kozli  viszony  tekinteteben  is,  a  midon  i 
\Veber-f<6le   tOrveny   felAlh'ldsAhoz   vezetlek,    A   Weber-fel< 


forveny  nem  mond  mast,    mini  azt,   hogy    ahhoz,   miszerint 

az  erzesek   arithmetikiis   szamokban  nOvekedjenek,   szuks6- 

?es.  hojjy  az  igerek  geometrikus  szdmokhan  nngyobbodjanak. 

U'vanez  all  az  inger  es  az  izonife:iiziiles  k<>zti  viszonyrol  is. 

Mondottuk,   hogy  az  intensitdsok  mer^s^n^l  az  izom- 

'fa'zulesekben    bealtoU    kii!onb6z*^teket   6rezzDk    es    nem    az 

fg6sz  feszQiesl.   E  feszulesbeni  kulonbozet  azonban  nem  jOn 

^U*e   otlj    a    hoi    k^l   egyen]6,    de   ellent6les    (anlagonidta) 

fezules   egymast  megsemmLsiti,    valamint   ott  sem,   a  hoi  a 

feszal^s    nOvekedese    nagyon    lassii    fokoz<5dasban    tOrienik. 

Azert  raindannyiszor,    valahanyszor   i>l.  v^gLagjainkat  eppen 

oly  erSvel  hajhOuk,  mint  a  minfivel  feszitjiik,  s  azert  a  v6g- 

'Qgok  helyiiket  nem  is  valtoztatjAk.  az  izniokban  feszttlesbeni 

kQlunbdzet    erzetenek    tudomdsara    iiem    jutunk.     Ugyanigy 

i^runk^    ha  pi.  valamely    feny  vagy  hang   eszrevellen  lassii- 

*^^gal   er6sb(idik.    Nassbaum  *  pi.  gyakran   latta   a    berlini 

'^iioias  gyermekek  azon  furfangj^t,  inelylyel  —  6valos  lassu- 

^5ig  mellell  —  vekony  Kiket  szurkaltak  egymas  bamulatara 

^      kezuk   vastag   hiis&n    keresztlil,   a  n^IkUl,    hogy  fjijdalmal 

^•"'tzlek  volna  melletle.  Soliman  Hadzsi  fakir  csodAlatos  s^rt- 

*^^tlens^e   is,   ugy  16tszik,    iiy    alig   eszrevehet^   lassus^ggal 

^s^zkoziMt    fajdalmatian    ^^zur^okon    alapszik.    Az    intensitds 

*^^kozdd4sal  ilyenkor  ludom^siul  nem  veazsziik,  mivel  a  kiserfi 

*-^omfeszule&ek    feszulesbeni    kiilonbozete    fokrol  fokra    mini- 

*>mlis  termeszetfl. 

£3  ^ppen  e  kortilmenyben  lelhetC  fel  az  ingerkUszi^b 
^ ^'lens^genek  magyarazata.  Az  izomfesztiles  nlatt  az  izom 
tert  fut  be  (rdvidebbre  Osszehuzodiki  es  a  terlieni  niozgas 
V)0Dtr6l  ponlra  megyen  vegbe.  Mig  az  izomfeszlilesbiini  kiilftn- 
hOzel  eg\ik  ponltnl  a  szamsz6d  ponlig  ariihmelikus  szam- 
^rtekben  nOvekedik,  addig  az  ingernek  geomelrikus  aranyban 


I  N.  V.  Nnasbaum  ;  Neue  Heilmitiel  fUr  Nerven.  Breslau.  1892, 


soo 


Tudjuk    azt,    hogy    vcdahdnyszor    valamely    i 
iudaioa  4rz4si  akar  kelteni,   hell  hogy  bizonyos  ido 
hathasaon  redttk.    Az  ecles  iz   megerz^se   pi.  oem  ib 
azonnal    a  czukor  szajhavetelekor,    hanem    valamivel  u 
ts  ha  a  (;zukrot  a  nyelvrOl  gyorsabban  tavolitoUuk  el,  se 
mint   az  iz^rzes   beallult  volaa,    legfeljebb   bizonytalan  < 
erzesi  benyomiisiink  rnaradt  vissza  heI61e. 

Tulsdgosan  rovid  idetg  behaloU  ingereket  tehdi  t 
4ppen  «eiu,  vagy  tenneszetiiknek  meg  netn  feleld  (dat 
veszUnk  tudomdsul.  Hasonld  all  a  tt'dhosszcttt  red^Uc  < 
mgerekrol  is,   mnithogy  ezek  szinien  megszthntek  ^ 
idmasziani,    avagy   legcddbb  i^  —  tigy  uU€n;fitd^uk 
mitd  (ptalUdsukban  —  folyion  modosulOf  ittgadozd  i 
seket  ebresztenek.    FtiltJagos   erzeki    belial6sok,    mint   ] 
villamc^apas,  csillaghullas,  f(ilclreng6s  moraja  sib.,  ha  na; 
rovid  ideig  tartotlak,  rendszerinl  6szrevevesre  sem  kerfl 
vagy  ha  igen,  oly  hom^lyos  alakban,  hogy  az  6rzes  mind 
6s  erOss^ge  tekinletelten  nagyr^szt  taj6kozatlanok  niaradn 
Ez  okb6]  barhanyan  lesziiek  is  taniii  ugyanazon  jiillanal 
jelensegnek,    valamennyien  mast  fognak  bel61e  kierezni. 
tortent  az   Tschudi  eseteben  is.   a  ki  —  vadaszlfirsasAg^ 
egyuLt —  az  erdo  kozepen  szokallan  leglunet  altal  lepeletl 
Erfis,  rOvid  ideig  tarlo  zaj  volt  az,  inelyet  a  tirsasag 
tagjai  majd   6ridsi   sas  szaruycsattog^s^nak,  majd  ren 
pflrgettyO  hlrmdjanak,  majd  egy  falka  madiir  sflvoltesenek, 
pedig  a  fik  osazedolesebol  szdrmazo  robajnak  sib.  gondoU 
Mindegyik  m^  emlekk^pekel  idezett  fel  ontudataba,  mivel 
erz6s  maga  —  daczara  nagy  intensitasanak  —  rovid  tartar 
nal    fogva   vilagos  kepzet    ludomasul  v6telere  elegtelen  v 

Tulsokaig  tart6  6rzesek  szinten  megmasittatnak  a  hos; 
tartani  alatt.  Igy  a  rRJdaloiTi;  ha  hosszasan  elnyulik,  lassi 
kent  eltorapul,  avagy  —  erdss^get  illetOleg  —  fel  s  ala  in] 
dozik.  Hoi  tarhetetlen.  hoi  alig  ^rezhelfi,  hoi  tompa,  hoi  6 


201 


irol  folytonos  valto^cnsokon  niegy  keresztQl.  Mondhatni  ezt 
rninden  allando  nagysagii  63  hosszii  ideig  tnrto  ingerrOl  egy- 
arunL  A  ]»atak  zugasa,  a  malom  kerepelese,  nz  6ra  ketye- 
gese,  QZ  es6  zuhogasa.  a  csillagok  fenye,  a  vlr^g  illata  stL. 
niindmegannyi  —  bar  legyenek  allando  intensitiisiiak  is  — 
hi  hosszan  tarto  ei-zest  keltenek,  erosstigiikben,  sol  szine- 
zelukbeti  is  folytonos  ingadcizast  tiinletnek  Cei.  A  csillagok 
pi.  hosszasan  nezve  oket  —  barki  meggy6z6dhetik  r6la  — 
v-wkhamar  vallozo  fenyess^get  es  lalsz6lagos  szinvtilloziisl 
kiilotnek.  A  hangvilja  hangj^ra  tartosan  ligyelve,  azt  erosse- 
geben  hull^mszeriien  ingadozni  v^ljQk  s  bel6le  inajd  ilyen. 
ninjd  amolyan  felhangok  domhorodnak  elenkeliben  ki.  Az 
iiigep  lulsagosari  hosszu  lartania  tehat  csakiigy  belblyasolja 
a  Uidatos  6rzes  qualiUisjit  es  intcnsitasat.  mini  a  tulrcSvid. 

Mire   vezethet6k   vissza   ezen  jelens^gek '?    Ismet    csak 

^  ingerlamasztotla  rellex-moz^as  mint'isegere    Miheiyest  az 

'Hgeroly  rdv id  ideig  Larl,  hogy  kellci  izornffrszLiloji  letesiilesere 

f'eg  id6t  nem   enged,  a   tamaszlott   mozgas  eppen  senimi, 

^agy  legfeljebb  minimalis   nagysagu  ieszen.    Hiszen   tninden 

ttiozg^   vegbemenelelere   id6   szLiksege3,   es  ezen  \d6  ann^l 

^osszabb  kell  bogy  legyen,  minel  nagyobl*  terjedelmti  niaga 

^    mozgas.    A    tiilsagosan    rovid    tarlarnii    inger    enn^lfogva 

L»r<s?ebb  rellex-mozgas  kelelkezesehez  nem  nyujthal  clegend6 

'*ic5l,    sol    —    tartamatot     luggoleg    —    eselleg    lerben    aljg 

'Jyilvanulo   oly   kicsiny    izomfeszulesi    kuloriiljtjzetet   tereml, 

^^^ely    eredtn^nyeben    a    fent    vazoll    nagyon    kisfokii    inger 

^^lasAhoz    Ieszen  hasonlova.    Azaz,    az    ugynevezett    Inger- 

'tiiszob  halar^ig,  dllala  ludalos  erzes  nem  fog  keltelni,  azon- 

t'il  pettig  az  ingernagysaggal   ariinyban  nem  lev(5  erz6s  fog 

Hemzfidni. 

Ezen  felfogas  mellett  sz6l  azon  kdriilm^ny  is,  hogy 
fe66,  egtjmdst  rOvid  idokOzOkben  kOvetS  inger  csak  akkor 
hit  egymfVitol  kiUondllo   tudatoa   ersesekety   ha   az  idS- 


21*2 


1 


k6z6k  bizonyos  nagysdgot  eUrnek.  Ipy  Leyden"  kiaiutatla, 
hogy  ezen  idokGz  atlag  0033  mtisodpercz  kell  hogy  legyen- 
Mach  ■   a    kiilfinbozO   6rz^kszervekel    illet6Ieg    talalla,    hogy 
k^t  egymusutani    inger   niegkQU'>nb<)zletes^re   Idl^nal  0047. 
tapintiisnal  0027  es  liallasnal  OOlfi  mftsodimrcz  sziiksegelte- 
tik.  Innet  van  pi..  Iiogy  a  halloU  vesz^lynek  ink£^bt>  terhetQak 
in*^g  ki.  mint  a  tneglAloll  veszelynek,  habir  az  erzdki  eszre- 
veves  ugyanegy  id6ponlra  esik  is.  A  fel6nk  kozeledO  veszely 
el61  valo  menpkol^sre  t.  i  I6bb  id6vel  rendelkezunk,  ha  fQlflnk- 
kel,  setnrnintha  szemOnkkel  vettunk  r61a  tudomast.    Nagyon 
veszedelmea  is  egy  elvadull  16  vagy  rohan6  vasuti  mozdony 
utjiit.    a   vesz^ly    megidlAsa    piilanatitban  kereszlezni  okami. 
MerL   mig  a  tudatos    erz65t  kozvelilft    hosszabb  izomtesziiiei^ 
lelreji'm.  a  gyorsan  sziiguld6  veszely  mir  letiporl  benniinket- 
rLilunki'f  hnllgalva  inkdbb  lehel  rem6nyUnk  ugyanazt  a  ve— 
szelyl  kikfriilhelni. 

Helmholz^  e  lunemenynek  —  a  szemi'e  nezve  —  a 
ut6k^pek  segedelmevel  iparkodoti  magyarazatot  adni.  Miul4 
azoiiban  Wundt,*  Tchisch  s  mAsok  kis6rleli  adatokkal  hebizo 
nyitottak,  hogy  az  idfiktiszOb  lerjedelme  az  ingerre  forditoL 
(igyelem    fesziiiesi  nagysdgat6l  is  fflgg;   ^   miulAn  tulajdon 
k^pen  az  tUi'ikep  sem  mondhal6  egyebnek,  mint  oly  ^rzesnek" 
mely  a  megkezdett  izomfeszlil^s  bevegzfideseig  az  inger  lavol— 
I6l6ben    is    in^g   tudatossagra   emelkedik :   ismet    csak    azors 
ktivetkeztelesre  julunk,   raiszerini  ezen  jelenseg  iegnagyobl)- 

'  Leyden :  Ober  die  SinnesvvabrMchmungen.  Berlin.  18G8. 

*  Macb  :  Silzunjsbericbte  der  Wiener  Akademie  der  Wissen- 
schaflen.  CI.  2.  LVIII.  p.  596. 

^  Helmholz  :  Cber  die  Zeit,  welche  n&thig  iat,  damit  ein  Gesicbts- 
Eindruk  ziiin  Bewusstsein  fcommt  Monatsberichl  der  berliner  Akademie 
der  Wissenschaften.  1S71. 

*  W.  Wundt:  Grundzagc  der  Pbysiologiscben-Peychologie.  Leipzig, 
1887.  Bd.  II.  f.    .H39 


203 


^QyidejiUeg  refiea:  uljcin  kivditoft  izomfesztilesek  dlial 
'mn  feltetelezve.  A  maiiyar^zat  nern  is  nehez»  mert  misem 
ifezelesobb.  mini  az,  hoxy  az  izomfeszliles  dltal  l^tesilelt 
ill  mozgAs  id6i  vegyen  ij^enybe.  Ezeii  k\6  hossza  a  kiv^l- 
lott  mozgfis  nagy-«^K«'it6l  fugg  s  uzM  R»llehetfi.  hogy  a  halln- 
szerr  vegtelen  apro  izmai  pokkal  rovifiebi*  ids  alatt  fogiak 
feszliJeseikef  befe.jezesbez  Jultathatni.  mint  a  bor  nagyohb. 
a  szem  m6g  nagyobh  izmai.  Ha  valamely  inger  6ppen 
?2ule5ben  Ier6  izomra  bat.  ez  —  6lellani  ismereleink  adatai 
erlelmehen  —  sohasem  eredmenyezhet  onallo  ilj  rangasl  az 
izomban.  banem  csak  az  elObbinek  folytatdsiU.  £s  ^ppen  ez 
az  ok.  hogy  siirOn  egym^st  k6vet6  ingerek  csak  meglmlAtu- 
zott  id6k<5z5k .  betariiisa  mellett  k^pesek  eprymasidi  iflggetlen 
tudatos  ^rze?eket  letrehozni.  Ha  az  el0z6  izoninioz]jas  meg 
be  nem  fejezddOtl.  a  niikor  mdr  az  uj  inger  njabb  mozgasl 
k'izvetit.  akkor  —  az  iiloblji  az  eI6l;ljiiiek  fotylat^sa  leven 
-  a  kelt6t  egyiitt,  egyetlen  egy  ingerokozta  ludalos  erzes- 
nek  i(6ljuk.  Ha  ellenben  az  els6  izomfesziiles  mar  teljesen 
I'cv^gzOdotl,  a  mikor  a  mdsodik  megkezd^dik,  a  k6t  egymftst 
kOvete  mozgas  a  nyugalom  egy  —  barineiinyire  apr6  —  pba- 
sisa  allal  meg  van  szakilva.  s  igy  ket  killi.Wmllu  ludaLos  tirz^s 
kfietkez^^t  megengedi. 

N^mileg  mAskent  Jill  a  dolog  a  tOlhosszii  ideig  beliato 
ingereket  illetfiieg.  Ezekn^l  egy  u,j  liinemenynyel.  az  izom- 
piraddsaal  lalalkozimk. 

£lettani  torv^ny,  hogy  minden  izom,  ha  folytonos  muu- 
Utvegez.  elfarad  es  pedig  annalinkabb.  minel  nehezebb  voll 
»  munka  e»  minel  hosszasablian  kelletl  azt  v^geznie.  Az 
elfAradaa  I6rveny3zerinti  rendben  megy  vegbe  es  kezdelben 
lyorsitja  s  er6siti,  kes6bb  lassitja  s  gyengiti.  vegre  leljesen 
niegsziinleti  az  izorn  inurikakepesseget.  Krtzbeesfileg  a  mimka 
erelye  versengesben  hoi  erdsilve.  hoi  gyengitve  lev^n,  inga- 
dozdsokal  luntet  fel,  melyek  minden  er<5sebb  kifaradas  iitin 


eoi 


jelentkeznek  es  reszketes  alakjaban  szoklak  uyilvanuloi.  ts 
e|ipen  ezek  azok,  raelyek  a  Feszules  valtakozo  nagyobbodisi 
6s  kisebbedese  ailal  a  tudatos  erzes  folylonos  modosuiasai^ 
ingadoz^sait  erednienyezik.  Az  ege^j^zen  kifaradl  izora  leljesei 
elveazli  osszehuzodasi  kepessegel  s  azert  minden  inger,  mel] 
tartoss^ga  altal  ilyen  allapolhoz  vezeletl.  vegiil  a  tudaloi 
erzest  is  lehetellenne  teszi.  A  tesli  kimerflles  azon  foka.  mfr 
lyen  izniaink  mozpasa  nemcsak  Cajdalmassi.  de  sokszor  kivihe-s 
tetlennn^  is  valik,  valolian  azl  eredmenyezi,  hogy  i1yenko| 
ingerek  fellogisam  szinten  k^ptelenne  lesziink. 

E  mellett  bizonyit  a  mindennapi  tapas^zlalal  is.  Ha  pi 
jo  iiditS  alom  utan    k^pesek  vagyunk  az   5  grammos  fe  ai 
5*1  grammos  siilyok  kdzcJlt  —  tenyeriink  emelesevel  m^rl 
gelve  azokal  —  kulonbseget  venni  eazre:  nem  log  ez  t6b 
sikeriJlni,   inihelyest    e  mtiveletet   egy  ordn   al  folylon  ism^ 
teltiik.    Bek^vetkezik  majd    az  elfAradds  id6ponlja   ^s  mi 
6  gramrtKis  siilyt^l  mar  csak  az  5'2,  5*3,  esetleg  5'4grainmoi 
vagy  az  elfaradas  foka  szerint  mdg  nagyobb  sulyokal  birj 
megkul'Hiboztetni.    A   ludatos  erzes   ezen    raodosulasa  beal 
a  mint  azl  kiserlelefc  igazolj^k,  anniil  iiikabb  es  annal  elob 
minei  nagyol)b  siilyokat  merlegelijnk  ossze,  azaz  minel  faraszi 
tobb  izommunkai  v6gezunk.  Az  izom  elfdraddsa  en  a  tuda^ 
los  4rzi8   miiwsi'gevek   elvdllozdsa  kozotti  viszony   leh(u 
ismel  csak  az  izomfeszHlcs  jdeni4keny  szerepere,  a  ludaA 
tossdg  eseindnyeiben  irdnyUja  (igyelmiinkel.  i 

Ama  hataridOt,  melyre  az  ingernek  szuksege  van,  hogjj 
t6keleles  tudatos  erzest  t^maszszon,  Ochorovilz*  iddkmz6 
nek  kereszlelte;  azl  pedig,  melyen  tul  nem  szabad  tarlani 
a  n^lkal,  hogy  a  tudatos  ^rzes  kart  szenvedjen,  az  elfdradds^ 
kiUz6benek  nevezte. 


*    Dr.    J.    Ochorovitz :    Die    Bedingungea    des   Bewusslwerden& 
Leipzig,  1874   p.  30. 


2i>6 


Ezen  elfapadilsi  kQszdbnek  kdszdnhetCI,  ho?y  erz^seink 
•  hb  idon  at  ttidatosak  sohasem  maradhalnak.  hanem 
..i.iasukban  hatarozolt  id6h5z  vannak  kolve.  Kzen  idon 
minden  ^rz^<5  ludaloss^ga  Dnmag^lul  megszQnik,  vagy 
Ikbb  is  —  m^  izomfeszul^s  allal  lartatvan  lenn  —  mino- 
ere  nezve  lenyesresen  mes?vaUozik.  Inn^t  r6szbea  a  feled^s 
tf  u  emlekezet  biitlenpeg^nek  a  .jeleusege. 

Featebb  emlilellOk,  hogy  Wundt  ^s  misok  kb^rletei  azt 
B  bizoDvitj^k,  inlszerint  az  id^kQazt'ib  terjedelme  az  ingerre 
forrfitolt  pgyelem  nagysagaval  n6  es  fogy.  A  figyelem  egy- 
allalaban  nai^y  szerepet  jitszik  tudatossa  vdlo  ertelmi  ma- 
k6deseinkben. 

Naponta  sok  ezer  inger  Iial  be  reank.   a  nelkiil  hogy 

«»kr6l  ludomast  vennenk.  Onludatunk  lelsziii^re  rsak  azok- 

fiak  kepzete  emelkedik,    a   tnelyek   ktildn   figyelem   Urgyal 

kepezik.    A   figyelem  azonban  —  mint  mar  emlitve  lett  — 

ism^t  csak   az  izmok  ktsebb   vagy  yiogyobh  csoporijdnak 

ntp-gfesziile^^re  vezetevdo  i^issza.  Ha  valamire  figyeliink,  egy- 

szersmind  ^rezziik,  hogy  lesliinkben,  f6Ieg  annak  felso  resze- 

IjeD.  areziinkban,  szemiJnkben  stb.,  batarozoll  I'esziiles  all  be. 

E  feszi'iles  annal  nagyobb.  luenlol  jobban  figyelunk.  es  niinel 

jobban  figyelunk,   annal    vilagosabban   jon  tudoinasunkra   a 

figyelem  I6rg>'&l  k6pez6  inger  k6pe.  Hatarozoltan  igaz.  iiopy 

tiemeiy  ember  csak   akkor  kepes  bizonyos   ingerre   frgyelni. 

ha  kfllOnOs,  megszokott  niozgasokat  v6gez  mellelte,  Vannak 

e«y^nek  pi.,    kik  csak  szivarozva,    pipalvu  tudnak  irni  vagy 

dolgozni.  m^isok  csak  ir6nnal  jali>zva.  aszlalon  dobulva,  kabat- 

gombot  I'ogdosva  vagy  papirl  gyomoszolve  kepesek  besz^de- 

ket  tartani ;    Lsmet   m^sok   a   szeken    himbdlbdva,   labukkal 

Qlemeket  verve,  fel-alil  jdrkdlva,  hajukban  koloraszva.  tollat 

rtgva  stb.  birnak  balarozotl  iriknyban  elm^lkedni.  Nemelyek 

najukat  mozgatjdk  s  arezukat  grimassokba  hQzzak,  ha  kezOk 

mankdjdra  figyelnek  (pi.  ol]6val  vAgnak).  Ismerlem  egy  fiatal 


lOH 


«-iiiterU  a  ki  e«ak  fofail  j6l  flssMBSorflra  lodott  figydoL  Egy 
iu4tfik  t^kAl  i-<-r:  --*  >tta.  egy  hannftdik  axendidakeit  biizU 
rAucAba  stK  1  ^Je  tdbbek  kdsoU  n  iHiht,  bimesz- 

kocte  j»tott»<ge  is.  a  mkdAo  a  ti^yeieni  Moeiaaekor  es:f 

ii«clda  liMlet.  a  vUte  as 

Meltlak   Mkriiaw  inlnalihik  a  ■pihwl  kasvetttS 

fcwitowk  ki9«i 


laiWiiMwitf^  lUatva  fitoaiUfet 


Iftwabbao  »  $5«aq$^b6ia  jfltuMk 

A 

aHg  vagytnk 
aHK  rilk  ^JBoive  *  bar  ugvamcf 
left  QMg  oMUftk-^  (i*^  Whangtitt   » 
nalyten 


Mithflve&t  ajfioabaa  niagltMgnk^  tw^  ktl 


vb9Mza  a2  ks^  ha  ii^aUoiatokkia  l^ren  oAmenilvB, 


iciiuu    imi  ^ 

ik  tier'  acliTair 


ai 


••        ^^Jiiii«:iiUkt«!cj    i'»yi;»nj''  'jt-*: 


eleafc  ^rzelmek  uralma  olatt  allva,  igen  erfis  ingerek  is  eszre- 
vetlenek  maradnak  eldtlUnk.  Illuslr^lja  e  t^nyt  Archimedes 
p^ld^a.  vagy  a  haborii  kiizdelmeiben  megsebesUll  kaloniik 
eselei,  mely  ulobbiak  fAjdalmaikr^l  sokaig  nem  vesznek  tudo- 
m^st,  mert  fi^yelmiik  m&s  irdnyban  van  elfoglalva.  Ide  szd- 
mitando  a  Nussbaum'  lillal  eszlell  molnar  esete  is.  E  inol- 
namak  jobbkarjal  elvitle  egy  nagy  gepnek  Iransmis5i6ja,  a 
mialalt  eppen  e  gepnek  munkajara  figyelt  volt.  Egyszerre 
csak  latla,  mint  log  a  kabatja  ujja  a  forg6  kereken.  es  csak 
a  mint  azon  gondolkodott,  mikep  vehetne  le  azt  onnet,  velte 
e^zre,  hogy  keze  nines,  a  melylyel  szerszamhoz  nyulhalna. 
Egesz  szerencsellensegenek  csak  akkor  julott  ludonidsAra. 
vaianiinl  a  fajdalora  is  csak  ab ban  a  pitlanatban  jelenlkezett, 
a  melyben  megl61ta  a  kibuggyan6  vert  es  a  gep  kerek6n 
It!pui6  kati^tiijjban  a  sa.jat  karjat  is. 

Ugyanezl  bizonyil^jak  kiserleli  adatok  is.  Ha  pi.  siilyo- 

^ai  akarunk  emeles  fi.l1al  egymas?al  osszemerni  s  ugyanakkor 

s*taok   dsszeadasaval    ligyelmiinket  elvonjuk   a  merestol,  a 

^erlegeles  nem  sikerQl.  Viszonl  szamokat  nem  birunk  dssze- 

*dni,  ha  m^rlegelendd  sijlyokra  ligyeliink.  Mihelyest  azonban 

*z   egyik   6rlelmi   rativeletet    a   masik   utdn   vegezziik,  azaz 

fi?yelmiinkel  successiv  sorrendl)en  ogyikrfil  a  masikra  atterel- 

iUk,   mindkellO  sikerdl.    A  namely  ideg-  es  elmebetegsegek 

l^roly^s^ban  mutatkozni  szokott  figyelni  keplelenseg  6s  sz6ra- 

^ozollsAg  tunele  is  a  figyelemnek  egyoldalii  tClsagos  igenybe- 

velel^ben  6s  az  6sszes  izomzatnak  k6ros  elfaradottsdgaban 

k\\  vegokiit. 

Mindezen  tenyek  magyarazatAl  a  ligyelemszuUe  izom- 
feszules  magatartdsiban  talalhatjuk  meg.  A  vArallanul  63zre- 
ver^sre  keriilO  hangot  egyediil  t;sak  az  eraeki  inger  okozta 
reflex-mozg^s  kis6ri.  Azt  azonban,  melyre  figyelmiinket  vara- 

'  J,  N.  V.  Nusabaum  :  Nene  Heilmittel  far  Nerven.  Breslau,  1892. 


i 


208 


kozva  fordiljuk.  ezenkivul  meg  a  figyelemmel  jii*6  izomfeszfl- 
lesek  is  lamogalj^k.  Termeszetes,  liogy  azon  erzet  leszeo 
erCsebb.  mely  az  izomfesziilesek  nagyobb  lOmege  —  lehfil 
tetemesebb  kiilonbSzete,  inlensilasa  —  Altai  lelt  tudalossagra 
emelve.  £s  miutdn  az  el6rement  behalAs  folylan  akaratosan 
16tesitett  llgyelem  izomfeszOlese  bdrmely  hansrra  lehet  be- 
illilva,  a  viirl  alapliangb^l  ietsz^siink  szeriiil  bArtnely  felban- 
gol  leszflnk  kepesek  kihallaiii.  A  szerint,  a  mint  a  hangra 
figyelve.  benne  ezl  vagy  amazt  a  (elbangot  kivanjuk  feltalal- 
batni,  tenyleg  a  figyeleinnemzette  izomleszulesek  r6veu  oz 
^rz^ki  inger  eme  detail-jait  is  veszsziik  tudora^sul. 

Eanek  mintegy  ellenletje  az,  a  mi  a  figyelem  elvonalAsa 
kOvetkezttiben  tort^nik.  Ekkor  a  figyelem  az  ingertfil  el  leveii 
terelve  e^  i'/ornfesziileseink  mAs  ingerekre  16ven  beaUi'tva,  az 
lijabb  inger  ludomfisunkra  nem  isjdn.  Azerl,  mert  a  ki&ebb 
feszules  a  nagyobbikbau  —  mini  annak  egyik  r^sze  —  6rv6nyre 
nem  julhat,  eppen  ugy.  mint  a  bogy  a  10  liter  viz  a  100  liter 
vizben  liennfoglaltatvan  kiilonallolag  magat  nem  erv6nye- 
silbeti. 

Az  izowfesztil^snek  miudenkor  kiilomiUdiiak  keU 
lennie,  ha  ktilotidUo  huhttos  ^rz^si  kivdn  kozvelitetii. 
Ilyen  azonban  csak  akkor  lehet,  lia  minden  erz6st  megilletd 
!ZomfeszQl6s  idfibeni  egymasut^nt  kovet.  Azaz  a  figifeiein 
irdnyiidsakor  <t  fesziilesek  successi^ja  koveielmeuyi  kt^pes 
(Munsterbei*g). 

Ez  okbol  tobb  egyszerre  vagyis  iddazonosan  reank  hald. 
esetleg  egymiist  gyor^an  koret6  ingert  nem  vagyunk  kepesek 
egymassal  bsszem^rni,  hacsak  ligyelmunkel  successive  egyik- 
161  a  misikra  nem  irdinyithaljuk.  Hiszen  nyilvdnval6,  hogy 
ugyanegy  izomfeszulessei  T6.rt  tSbb  inger  —  p6ldaul  ket  fenv- 
ponl  —  miiidaddig  egyfele  intensitiisrinak  tiinik.  mig  mind- 
egyiket  killon  figyelem  tArgy^vA  nem  teszszUk  s  ez^ltal  a  k6t 
figyelemokozta  J'eszules  kOzotl  a  kiilonbdzelet  izomerzes  alak- 


209 


iban  meg  nem  tal&IJuk.  Mihelyest  ez  leheletleniie  t^tetik,  ^ 

tig  az^rU   inivel  a  ket  simullan  inger   nagyon  ruvid  ideig 

halott  reank,   az   osszehasonlitast   tobb6  biztosan   meg  nem 

^IheljGk,  s  ezert  a  ket  fenypont  er6ss6g<^t  iilel61eg  csal6dunk. 

Ez  esetben  t  i.  ket  lehetfiseg  van.  Tudva  azt,  hogy  ket  f6ny- 

ingerl  kell  majd  egymiissnl   Osszemerniink.   el6re  mAr  vagy 

egyenl6knek  vagy   kul6nlioz6knek  varjuk  azokal   Ha  egyen- 

Idkoek  v^rjuk  oket.    akkor   nemcsak   az  igazAn  hasonl6kat, 

hanem  az  egyma.st6l  elltroket  is  azonos  erCssegOnek  fogjiik 

itelni,   mivel   mindketl6t  a  figyelemnek   ugyanazon    fesziilese 

melletl   ^szleljuk.    Ha  pediglen  kiilonljozoknek  varjuk  6ket, 

akkor  okveletlenQl  k^tf^le   izomfeszulesi  allapotol  kell  egy- 

mftssal  Osszem^rniink.  Ezen  utobbiak  kozijl  azonban  csak  az 

egyik  csatlakozhiitik  kozvetlenQl  es  val6saggal  az  inger6rz6s 

melle.    A  masik  az  ingererzest  idfiben  kOvelven.   eiinek  leg- 

feljebb  ujb6l  felidezelt  eml*^kkepevel  parosulhat  Ossze.  De  ezen 

eml6kkep  mar  most  miis  —  az  el6bbi  ingererzest61  eltero  — 

[izomfesziilesi  iDtensitas  ^Ital  szabatik  ki  (hisz  ktil6nboz6knek 

'^rluk  a  ket  ingert),  mi  okvellenQl  csal6dashoz  vezetend  ismet. 

legyen  a  ket  inger  egyenlo.  akar  nem. 

Sokszor  volt  alkalmam   e  tenyeket  kis^rletileg  is  meg- 

^lapjtani.    Igy   legkdzelebb   egy   nagyobb  tarsas^gban  tdbb- 

rendbeii  cognac  koziil  a  le^ajobliiknak  a  megjelOleserfil  voil  a 

sz6.    L^tva  a  felirasokat,    mindenki  azt  iielle   a   leg^jobhnak, 

ia  melynek  a  iegelokelobb  bire  voll.  Szines  poharakbol  —  nem 

tudva   raelyikben  tn'\n6  van  —  senki  sem  tudla  a  ktiiSnbse- 

[ekel  biztosan  megallapiiani.    Az  egyik  valamennyit  egyfor- 

Fmanak  ilelte,  a  m^sik  az  imeat  legrosszabbnak  jelzelt  cognacut 

mondta  a  legjobbnak,  s  a  harmadik  bevallotta,  hogy  hoi  emi- 

iyennek.  bol  amolyannak  erzi,  akdr  ezl,  akar  azt,    Ugyanezt 

ipasztaltam    a    szivarok  megitelesenel,   a  mid6n  meg    az  is 

legesett,  hogy  az  eszlelok  bekototl  szemekkel  m^g  azt  sem 

>iTi^k  biztosan  eltaialni.  vajjon  eg-e  a  sz^okba  adolt  szivar 

Alh«n«cuin.  1^ 


10 


vagy  sem.  Teljesen  hasonio  eredmenyre  julollam  a  borok- 
kal  val6  kiserletez^snel.  Srtt^then  meg  a  piros  6s  feher  boi 
kozdtli  kiilonbs^g  sem  volt  soha  hatdrozottan  megallapithalo, 
Ugyaniwy  jiir.  a  ki  nagyon  meleg  es  nagyon  hideg  eziSst- 
forinlosokal  rakat  mas^^nak  felvAllva  a  homlokdra.  Nera  ludjs 
a  hidegel  a  meleK'lol  inegkiilonboztelni.  Mindezen  esetekber 
a  ligyelernkftzveUlelte  izomlesziilesek  a  ci?al6das  okozoi.  Elzer 
izomfesziilesek  t.  i.  a  szerint  vAltoztatjak  meg  az  erzest,  a  mil\ 
ingerre  lett  heAlIilva  a  figyelem.  S  minthogy  ez  utobbi  nenr 
taliil  mindig  az  ingerrel,  a  tudatos  erz^s  is  csalodAshoz  vezet 
Klmehetegekn61  szinl^n  e  tenyekb(il  nyernek  magyarazatot  t 
inegfigveitele.-i,  iildftztetes  es  nagyzAs  azon  teveszmei,  melyel 
minden  kiilsG  ingerbehatast  a  riiforditott  egynemii  (igyele?r 
kapes^n  mindig  6.s  azonnal  ugyanoly  tevesen  itelteliiek  meg 
Kiilonben  epeszUekn^I  is  regi  dolog,  bogy  mindent  kOrulotlQl 
C5ak  oly  szemmel  neznek,  a  minovel  azt  a  vonzalom-  rag) 
ellenszenvsugalla  (igyeiem  nekik  megengedi. 

M6g  jobban  jut  kifejezesre  a  figyelem  befolyasa  a  tuda- 
tos 6rz6sre,  ha  a  rei^nk  hat6  inger  erzeset  regen  elszenvedeti 
iiigerbehatiis.sal,  azaz  arinak  felidOzett  eml^kkepevel  basonlil 
jLik  ossze.  Hizonyos,  bogy  ezt  nebezsog  iielkijl  tehetjflk  meg 
Ki  ne  ludna,  hogy  az  iment  rank  jolt  fogfajAsl  barmely  r^geb- 
ben  At6lt  fogra.j4s  emlek^vel  nagyon  jol  osszehasonlithatjuk 
Nos  —  pedig  a  kel  fogfujas  kuzl  nagy  a  kulonbseg.  A  fogr^jA* 
visszaemlekezesben  tenyleg  nem  faj,  tehiit  az  emlekbel  fel- 
meruit  erzet  nem  lehet  olyan  6l6tik  ^s  er6s,  mint  a  jelenleg 
lajdalom  erze.se.  Ks  megis  az  Osszehasonlitas  balran  sikertil 
Eniiek  eszkozollietesere  az  6rze:?ek  maguk  —  intensitdsait 
roppant  kuionbs^ge  miatl  —  nem  voln^nak  elegenddk.  A  m 
nem  faj  6s  a  mi  i'^j,  soha  egyenltinek  nem  jtelheto.  s6t  m6( 
inlensiUsheli  kiiliWibsegeket  sem  enged  megallapitani.  Pedij 
niegis  azt  mondhaljuk,  hogy  ez  a  fogfajas  eppen  olyan  erfis 
mint  a  minapi  voit.  A  kettd  kdZ()tt  az  osszebasonlftas  csakt; 


211 


oiy  t^nyezC  kdzbetydttevel  e5zk6zoIliet6.  mely  mindkeltfire 
nezve  kCzds.  mely  ugy  az  ingerbeli,  mint  az  eralekbeli  erzes- 
riel  jelen  van.  Ilyea  kozos  tenyezd  mas  nines,  mint  az  izom- 
tesziiles. 

Valoban  ugy  az  ingererzest,  mint  az  emiek  felid^zese- 
b6\  szarmaz6  erzest,  megfelelo  nagy-s^gii  ^  lenyleged  izom* 
feszi'ilesek  kiserik.  Kzeknek  osszehasonlilasa  egymas  kozott 
akadalyokba  nem  fog  utkozni.  Az  emIek-  6*  az  ingererzest 
kiserd  ketfele  izomfe$zul6d  mindenkor  alkalmas  eszkoz  leszen 
a  k^t  erzes  mekkorasaganak  egybevelesere. 

EmIitettQk  meg.  hogy  a  figyelem  az  ingerkusaSb  raa- 
^ass^dt  is  befoiyasolhalja  A  fentiek  ulan  ez  is  konnyen 
valik  erthetdv^,  ha  meggondoljuk.  bogy  az  ingerkivaltotta 
izomCesziiles  a  figyeleai  folytan  intensit^saban  novekedik. 
Mar  pedig.  ha  masfelol  igaz  az  is.  hogy  az  izoml'eszUles  nagy- 
saga  batarozza  meg  az  ingererzes  intensitasat,  akkor  k^t- 
^^telen,  miszerint  az  el6bf^ruvel  ar^nyban  az  ut6bbinak  is 
nagyobbodni  kell.  meg  akkor  is,  ha  az  inger  erfiss^ge  raaga 
nera  villozik.  Mihelyest  azonban  —  vallozatian  ingernag>'sag 
mellett  —  lehelove  van  teve,  a  figyelem  kfizvetilese  folytan. 
az  erzf-.snek  er6sb6d6se,  e  korCllmenybOl  mdr  is  kiolvashalo 
az  ingerlekenyseg  fokozod&sa,  illelre  az  ingerku<zob  ala- 
szall^a, 

A  felsoroll  l6nyeket  roviden  osszefoglalva,  kideriil,  hogy 
«  reflecton'kus  liton  kivdltoti  izomfeszfd^s  a  tudatos  irzis 
Uirejaveielchez  tulkiilosheieilen  fakiori  k4pez.  LAUuk.  hogy 
a  tndatos  erzes  intensitasa,  az  ingerl^kenyseg,  ingerkuszdb  es 
jngermngass^g  foka.  az  idOkii^zOb  6s  elfilrad^?i  ku^^zob  jelen- 
fl^e,  valaraint  a  ligyelem  tiinete.  valamennyi  visszavezethel6 
az  izomfeszul^b61  szarmazd  ^rzes  jelentkezesere.  Az  izom- 
fe«zflles  magalart^a,  az  el6z6  fe.-^ziilesi  AlJapot  ^s  az  inger- 
okozta  fe^ziiles  kozli  kiilOnbozel  nagysaga  kiszabja  es  meg- 
liaurozza  mindenkor   a  keletkezd  tudatos  6rzes  erely^t  es 

14» 


212 


I 


:u|ft 


I 


minds^get.    Mar   most   ludva    mindezt,    vonakodjiink-e   m^ 
toviibb    az  el6Dk  lazotl  k^rdesre  ralaszolni,    t.  i.  arra.  liog) 
miert  jut   a    tudatos   erze.s    csak   a   proloplasma   inoleki 
miinkajanak  desinlegrationfilis  szakaszaban  ervenyre? 

A  felelel  most  mar  neliezsegekbe  nem  fog  ulkozni 
Kimulattuk,  hr>gy  a  tudatos  erzes  letesClesehez.  a  reflex-kO 
menteii  lezajlo  molekula-mozgasok  kozOl,  a  kort  bezAro  izoin 
fesziiles  jelenlkezese  mindenkor  okvelellenui  sziikseges.  Ezei 
izomfesziiles  azonban  csak  akkor  jdn  letre,  a  mikor  vala 
mely  inger  hebatasa  folytfin  —  a  rellex-pilya  ig^nyl^evetele 
vel  —  a  niolekularis  munka  egy  eg6sz  sorozala  kivillatol' 
Minden  ingertiimasztolta  molekiila-inunka  a  protoplasm 
anyagdin  csak  bomla.si  lV)lyaniatokal  eredrnenyezbel.  Mint 
bogy  pedig  az  izomfesziilest  kivalt6  inger  a  molekulari 
munka  egesz  sorozalan  keresztfll,  ugyancsak  a  sejlanya 
bomhisilt  (desintejiralidj^t)  sziili:  lehetetlen,  bogy  az  izoni 
fesziiles  massal,  mint  a  protoplasma  moiekula-munkajana 
desintegnilionalis  szakaszAval  essek  ossze.  Azaz  —  mds  stt 
val  —  lehetetlen,  hogif  a  tudatos  4rzis  a  reintegtatio  phd 
sisdban,  mely  phd.si^  izomfesziiles  dital  kiserve  soltn  sin 
i'^eti,  valaha  drveni/re  jutltassoti. 

A  figyelem  jelensegeinek  tanulmanyozasa  m6g  azo 
Lov^bi  eredm^nyre  is  vezetett,  bogy  a  figyebiieztet6  inge 
alia]  keltelt  izomfeszUles  6s  az  utana  vart  ingerlamaszloll 
izomfeszul6s,  egymAssal  pArosulva,  a  tudatos  ^rz^l  nem 
csak  nftveszti  intensit&sAban,  hanera  egyiittal  min6s6gene 
biztossagaban  lamogatja  is.  Ha  valamely  bangot  hallva  - 
rigyelmezlel<5s  ulan  —  t'ebsmerem  benne  a  kijeiolt  I'elhango 
k^ts^gielen,  bogy  nemcsok  a  felhangra  vonatkoz6  ^rzest  let 
tern  inlensebbe.  hanem  azt  —  a  felbang  qualitasaira  nezve  - 
meghatarozlam  es  bizlosUotlam  is.  E  mellett  meg  tapaszla, 
halom,  bogy  az  eredmeny  Uynemii  biztositdsa  anndi 
inkdbb    sikenU,    mentiH    tdbbszor   cszlelem    figyelem  Wi 


213 


^fjijamzoii  ingerhehatdst.  rizaz  mint'!  jobban  fjtjakorlon^ 
''8  magamai  az   illeto  reflex-foli/amaiot    betetozd    izom- 

Igazan  a  gi/akorlat  k^pesit  henntinket  leginkabb  eszre- 

^^veseink  inin6s^genek  biztositasdra.  A  zenesz  csak  hosszas 

^yakorlat  liljan  sajalitja  el    magaiiak  aina  kepesseget,    hogy 

^l-  az  accordokb6l  minden  egyes  haagot  kihallhasson.  A  fesl6 

^*^flk  hosszu  gyakoriat  lUan  hirja  eltaiuilni,  ruikent  erezhelok 

^»  a  kulonbozo  szinkeverekekbol    a  componensekUl  hasznalt 

VY^s  feslekek  elemei,  s6l  mennyileges  arinyai.  £s  a  mint  a 

yfinablcstenyesztO  is  C5ak  hosszas  begyakoriSs  segedelmevel 

^meri  fel    a  valfajok  szamlalan  arnyalatait.    ligy   a  juh^sz-, 

iik6s-  meg  gulvAsnak  is  bizonyara  has-szii  gyakorlatra  van 

ege,  mig  megkiilflnbdzletni  taniilja  a  nydj,   a  menes,  a 

irda  minden  egyos  darabjat. 

De  a  midon  a  (fi/akoiiat  erota'U  es  biztoaitja  a  tuda- 
Mo8  erzdst,  ugyanakkor  twos  oldali  gi/orsitja  ia  annak 
^efolydsdt,  Sz;lmos  meres  alaptjan  tenyleg  ki  lett  mutalva, 
hogy  ar^nyban  a  gyakorlottsagaal,  a  tudatos  erzes  kelelke- 
zesehez  szL'ikseges  idu  megrOvidiil.  Mig  a  gyakorlallan  ember 
Hirsch  *  szerinl  a  varatlaniil  felviilano  eleklromos  szikrdt 
0200  masodpprcz  ahitt  latja  meg.  addig  a  gyakoriolt  csilla- 
gcUz  a  vart  csillag  athaladasal  a  meridianon  miir  0077  mp. 
mdlva  veszi  eszre.  Herzen'  kiserletei  mulaljak,  hogy  a  moz- 
gasaikban  gyakorlallan  gyermekek  a  reiijok  mert  ingerekre 
rellectorikus  izomfeszulessel  csak  0'630  egesz  0'654-  masod- 
percz  uldn  t'eleltek,  mig  feln6Uekn61  ugyanez  0  283—0818  mp. 
alalt  Idrl^nik  meg.  Azon  mozgas,  melyet  a  gyakorloltabb  k6z 
az  IngerbehatAs  ul^n  0"2o4  mp.  alalt  visz  vegbe,  azt  a  lab 

*  A.  Hirsch:   Molescholfs  Unlersuchangen   zur  Nalurlehre.    IX. 
1865.  p.  183 

*  Herzen :    Grundliuien    einer    allgemeinen    Psyhophysiologie. 
Uipzig,  1889,  p.  39—42. 


J 


.csak  02^5  mdsodperez  alatt  leljesitheti.  A  mely  ^:selekra6n\- 
hez  a  mejCs-^zokolt  f^rfikeznek  0283  masodpea^zre  vau  szuk- 
s^e,  ahhoz  a  gyakoriatlanabb  n6i  k6z  0*365  m^odperczei 
igenyel.  Donders>  meg  a  jobb-  es  balkezet  illeifileg  is  eon- 
statalla.  hogy  a  gyakorlottabh  a  kev^sbbe  gyakorloltal  szenil)€9i 
eldnyben  marad.  Altal&ban  moadhalO,  hogy  a  gyakorlni  a 
reaciid  idejet  felenyire,  sot  egf/hannatidra  is  leszaUiija 
8  €  nielldt  a  indaios  erzest  a  figt/eleniczeiozta  qwdttdftra 
tereli 

Ha  a  figyeleai  nem  az  tngerre  ir^nyfttatik,  hanem  az 
ingerneinzette  rellec-torikus  mosgdsra,  akkor  a  tudalos  erz^ 
keletkezesehez  —  mikent  azt  Lange.-  Kieger  es  Mayer  ^^iQnsler- 
berggel'  egyetemben  bebizonyltottak  —  a  leheto  iegrCvidebb 
ids  v^tetik  iji^^tiybe,  mi  melletl  az  erzw  ludatossaga  egyiiltal 
kizar6la^  a  bevegz6d6  mozgasra  szoritkozik.  Ingeire  figyelve 
t.  i.  1!22  niasodpercznyi  id6  keii  ugyanazon  mfivelt^l  kei-esztul- 
vitel6re,  tnelyet  a  mozgasra  fordiloU  figyelemmel  0383  mp. 
alatt  sikenil  bev^gezniink.  -1  ytjakorloHsdg  ktofokdt  fehdt 
akkor  erjiik  eh  a  midon  otsszes  figyehniinkel  az  inger^ 
hivdlioikt  mozgdsta  osszpo^UosiiJHk.  De  a  niikor  ezl  te 
szlik.  az  erzes  tudatoss^gal  egyszersmind  liszldn  a  tnozg^^ra 
szoritjiik,  mibdl  az  kOve(kezik,  ho^v  niinden  egyeb,  az  inger 
A\{d\  eselleg  tamasztott  erz^st  megfo.^zlunk  ugyanakkor  a 
ludaloss^gra  val6  emelked6s  lehel«5seget61. 

E  folyainatot  kis^rleti  peldak  jobban  fogjak  erzekitenr 
Ha  valakinek  Ivukszeine  van  (Herzen  kiserlete)»  e  koriiluieny 
g>'akorlottsAgol  szerez  neki  abban.  hogy  a  labUt  —  a  tyQk- 
szemre  ir^nyUotl  behatAsok  ellen  vedendd  —  az  ingertol  g}'or- 


'Ta 

er 


■  Donders:  Archiv  fClr  Aoatomie  und  Pbysiologie.  186S.  p.  66i. 
*  L.  Lan(fe  :  Neue  Experiinente  m>er  den  Vorgang  der  einfachen 

Reaction  nuf  Sinneseindrucke.  Philosopbisclie  Sludien.  Bd.  IV.  p.  479 

■  H.  Mtinsierberg :  Bewasstsein  und  Gehirn.  BeilrSge  zur  exp 
incntellen  Psychologic.  1K,S9.  Hpft  1.  p.  1.  1890,  Heft  3. 


^79.     B 


215 


snn  felrehuzza.  Mihelyesl  ezen  egyennel,  kinek  rnAsik  lAba 
ep,  azt  a  kiserletet  teszsziik,  liogy  u  lahaira  felvallva  ingere- 
kel  bocsfilunk.  melyekrfil  az  illetdnek  tudoinasa  van,  hogy 
tigyelemmel  varhassa  azokat  s  labait  a  vis.szahQz;isra  mint- 
egy  k^azea  larlhassa.  Csakhamar  lapaszlaljuk  ekkor,  hogy 
^rintesre  a  lyiikszeiiies  lib  sokkal  baniarabb  fog  mindig 
visszahuzddni,  niintsem  a  lyiikszeinnelkflli.  E  mellett  az  ul6b- 
binak  megerintec^el  az  illeto  megerzi,  inig  a  tyiikszeines  IAI>- 
uu  erinleserul  ludoiiiilst  egyaltalabaii  neni  veszen,  rsak  azl 
veszi  eszre,  hogy  a  labat  mar  is  visszahuzta.  A  lyiikszemes 
labnil  lehal  —  a  gyakorlottsag  folylan  —  egyreszl  az  inger 
ludom^sul  nem  vetelelt»  mAsr^szt  a  mozgiis  leleinesebb  gyor- 
<asaggal  kovetkezett  be  ^s  Ludalos  ^rz^s  esakis  a  mozgasr6l 
raagir6l  t^inadotl.  A  gyakorlat  ezen  esetben  nem  eszkozolt 
mdst,  minlhogy  a  ligyeltnet  s  az  ezzel  kapcsolatos  izom- 
fe.^ztilesekel  a  bevegzend5  niozgusra  terelle.  Ennek  folytdn  a 
niozgds  gyorsubhan  es  biztosabban  kOvetkezell  be,  az  inger- 
okozta  erzet  pedig  megrusztalotl  az  idciazonos  izonilesztSle=ek 
kiseret6l6l  es  onludallaima  lelt.  E  folyamat  akkenl  erle.lme- 
zend6,  hogy  akkor,  a  mikor  a  figyelem  iranyitasa  illal  a  be- 
vegzend6  mozgAsra,  ez  ut6bbi  el6re  praefonn^ltatik  (olyk6p,  a 
mint  azt  a  megligyelt  hanglnger-erzesnel  a  felhangokat  ille- 
toleg  lalluk  praeformal6dni),  akkor  az  izoinlesziil^ri  egyuttal 
kiszabja  a  tudatos  erzes  minfiseg^t  is.  Minthogy  pedig  a  figye- 
iemk(>zvelilette  izomfesziiles  cz  esetben  kiziin'iiag  a  retlexet 
befejezfi  uiozgisboz  tisatlakozik.  tudalossi  isesak  ezen  mozgiis- 
erzesnek  minQsege  fog  lehetni. 

Ebbol  kifolyolag  allitbatni —  a  mil  Mi'insterberg,*  Cattel,' 


'  H,  Milnslerberg:  Neue  Grnndlegung  der  PsycUophysifc.  BeilrSge 
Mr  ex^wrimeolellen  Psychologic    1890.  Heft  3. 

"  J.  M.  Keen  Cnltel:  Psycliomelrisclie  Untei-sucbuogen.  11.  Einfluss 
der  Aufmerksamkeit,  Ermiidunii  und  Cbiing  auf  die  Dauer  psychischer 
.Prozesse.  —  Pluloaophische  Sludien.  Bd    lil    p.  46G, 


i 


216 


Eterger'  s  mdsok  kis^rlelei  is  t6niogatnak  —  hogy  a  hegifnkorla{ 
Majilovkepen  nem  czeloz  mcM.  mint  bizonifos;  egi/ebk^t 
is  kivdliodo  mozgnsokat,  illetve  mozgdssorokat  akkettt  lek- 
si(eni,  hogif  azok.  tiz  6ket  kisero  tudalos  erzeaek  kikerHli- 
t'cZ,  illetoley  dutttdatlunttd  teieipvel,  gi/orsabbau,  konnyeh- 
hen  8  eredmenyiikre  ndzve  biztosaban  lefijenek  4letbe, 

Nos  —  tagadhalallan,  hogy  mindaddig.  a  niig  szeilemi 
mOveleleink  kelloen  begyakorolva  m6g  nincsenek,  a^okat  csak 
lassan,  nehozkesen  es  a  ludatossAg  teljes  nyiivanulasaval  bir- 
jnk  vegbevinni.  Miheiyest  azonban  j6l  be  vannak  gyakorolva, 
kOnnyen,  gyorsan  ^s  biztosan  eszkozoljQk  CkeU  a  nelkul,  hogy 
mas  julna  ludomiisunkra.  mini  a  leijesitett  mozgasnak  erzese 
egyedijl.  Az  olvasasban  gyakorlatlan  gyermek  pi.  hosszasan 
63  nagy  laradtsaggal  syllabizAl.  A  betoknemzetle  ingerekel 
egyenkinl  kell  megfigyetnie,  a  lamadl  ^rzeseket  tudatosan 
dsszekapcsolaia,  hogy  a  betUkb6]  szotagokat,  ezekb6l  szava- 
kat,  ez  Litobbiakbol  pedig  mondatokat  alkosson.  Az  olvasAs- 
ban  jdrlassaggal  l)ir6  egyen  minderr6l  nem  liid  semmit.  0 
egyes  bettiket  nem  is  lat,  csak  a  niondat  kesz  erlelmt^l  veszi 
ludoradsul,  mcrl  iigyelme  mar  t(5bb6  nem  n  betOkre  —  mint 
ingerkepekiH?  —  van  forditva  (ezert  nynmdahibakat  nem  igen 
vesz  eszre),  hanem  liszU-in  azon  izomCesziJlesekre,  melyekkel 
az  olvasott  niondatot  hangosan  kiejtette,  vagy  legal^bb  is 
gondolatban  mag^ban  elrebegte.  A  beszedhangok  kiejlese- 
hez  szQkseges  izomfeszulesek  csak  ligy  ^Ihljak  onludatunk 
lelszin^re  a  latott  vagy  is  olvasott  szavak  kepzeteit,  mini 
a  hogy  azl  a  meghailott  szobangok  leszik,  rcely  ulobbiak 
—  relle.x  alakjaban  —  az  iiletS  izoinfeszuli^ek  l^tesiileset 
ligyis  mindig  kovelelik.  Hiszen  Strieker'  experimentumai  k^t- 

*  H.  0,  Berger:  Cber  den  Einflusa  der  Cbang  niif  geistige  Vor- 
g&nge.  Philosophische  Studien.  Bd.  V.  p.  170. 

*  S.  Strieker:  Sludicn  0ber  die  Sprachvorstollungen.  Wien, 
1880.  —  Studien  Uber  die  BewegungsvorsteUungcn.  Wien.  1882. 


217 


s^^vonhatlanul  kideHtell^k,  miszerint  MhtL  hallmn.  de 
mig  rsak  fjoiidolni  f<em  vagyunk  Mpesek  semmit.  hacsak 
(I  kitott.  halloU  vagtf  gondoU  szo  hkjtesehez.  vagy  as 
iUeiS  mozgds  uldttzdsdhoz  szt'iks^ges  tzomfeasiHi^sekei  ma- 
WMmkban.  bdrminemn  whtnHdfis  alakban,  fel  nem  idezziik 
Riy  torg6  kereket  pi.  nem  vagyunk  kepe^ek  elkepzelni  a  nei- 
kfil,  hogy  a  megfeielfi  i'org6  mozgasl  akar  szemflnkkei.  lejiank- 
kel.  kezunkkel  vagy  labtinkkal,  ak^r  testiink  barmely  mozog- 
hal6  reszevel  v6gbe  ne  vii,'yuk,  avagy  legatabb  is  a  megfelel6 
teszalesek  aUal  inlentionaltnak  ne  erezsctik.  Ugyanigy  nem 
gondolhatunk  egyetleo  sz6l  sem,  a  nelktil,  hogy  a  megfelelG 
izomfeszQiesek  gegenkben  lelre  ne  joj.ienek. 

All  ez  mindenrendQ  begyakorliisainkra  n^zve.  Valamint 
a  kepz6m(lv6sz  csak  akkor  hir  gyakorlottsaggal,  ha  nem  keny- 
telen  tobb6  --  tanul6  m6djdra  —  minden  iijjiit  rnunka  kftzben 
tudatosan  rakasgatni,  i5gy  a  gyakorliiU  ^len^sz  is  csak  akkor 
jalszhat  remekiil.  ha  a  sziikseges  lechnikdt  *"»nUidatlan  automa- 
tismus  alakjaban  elsajatitotta  mag£inak.  I^s  bizony^ra  a  tudi^s 
malliematikus  is  i-sak  akkor  kepes  magasabb  szamfejt^seket 
Jwinnyen  elvegezni,  ha  az  alsobbrendil  szamtarii  mdveleteket 
^'intudaLlanul  teljesilheli.  A  virtuozitas  mindegyiknef  iinm'il 
tdk^lesebb.  minel  bizlosabb,  akaratlanabb  es  6ntudaLkinubb 
i  begyakorolt  cselekm^ny.  Hogy  pedig  a  gondolt,  halloU  va^y 
liloit  szavak  kiejlesehez  sziikseges  izomfesziilesek  az  inger 
kapcsan  reflexkenl  Umadnak.  kitetszik  mar  abb6l  is,  hogy  alig 
(udunk  ellentallani  masok  t!imogata.«^nak  es  kijavUasanak, 
ha  azok  beszed  kOzben  megakadnak  vagy  rosszul  beszelnek. 

A  begyakorlas  e  folyamata  minden  szeliemi  mOvelelre 
filvihel6.  Ennelfogva  lehetseges,  hogy  eHelmi  tevekenys6giirik 
Urmelyike  lefut^saban  —  sokszoros  ism6ti(5d6s  ulan  —  gyor- 
san  lezajl6vd  6s  osszes  psychikus  elemeiben,  a  czelzolt  v6gs6 
iitomfeszill^s  kivelelevel,  6nturlatlanna  is  vdlj^k.  A  sokszo- 
ros wn^Ues  erednienyezi  a  gyakodottsdgot. 


i 


m» 


A  gyermekek  foknelkilli  re(lex-mozgdsaih61  —  a  nevel6- 
lUi  rnlyaman  —  fokozalo:?an,  tudatos  erzesekkel  kapcsolatos 
.  ,tbb  rendQ  mozg^sok  lamadnak.  Ugy,  a  mikeiit  tohb- 
lobb  idOazoQOs  inger  behal^ab6l  kelelkezett  reflexnek  ossze- 
tirsulasabol  a  tudatos  erz^sek  mind  sz(5v6dni§nyesebb  kapcso- 
lala  l^lrejon :  akkent  lornyosodnak  az  egyszeru  rellexekre  is, 
azezen  6rzesek  associati6jab6l  eredo  erlelmi  mtivelelek  eseme- 
nyei.  A  tudatos  6rz6sek  lOmege  raojtodik  luintegy  a  refle.xek 
eeemenyeire  es  a  kapcsolaloa  izomfeszUlt^sek  Altai,  melyek 
majd  hasonczeluak,  majd  ellent^lesek  (antagonistak)  leven: 
hoi  fokozz^.  hoi  ellensulyozziik,  hoi  megszQnletik  egymast 
a  mozgasnak  terbeli  nyilvanulasaiban.  az  eredeti  rellex  sok- 
SEerii  utalakulas^hoz.  atm^dosulasahoz,  megg^tolasahoz  avagy 
erCsJtesehez  adalik  meg  az  alkalom. 

A  tudatos  ers^sek  ily  rdojtoddsn  fohjkin  iehdi  mo- 
dmuU  osszetett  rejiexek  tdmadnak,  melyek  akuraios  moz- 
ijdsoknak  szoktak  fteveztettn.  Ilyenek  kiserik  niinden  maga- 
sabb  rendti  tudatos  ^rtehni  mnveletimket  ^s  ezekurk  riven 
jutnak  kifejlodesre  n  psyche  tiidatos  miikodisenck  dsszes 
jdetia^gei. 

A  szervezel  functi6inak  tokeletesedese  sor^n  azonban 
—  agyakorlat  segedelmevel  —  ezen  tudatos,  Ogynevezetl  aka- 
ratos  raozgasok  lassankint  ismel  automatismusokka  alakul- 
nak  at  A  tudatos  Melmi  mtlveletek  khdt,  a  toketelesedis 
egyiovcUjbifokdn,  ujbdl  Ontudatlan,  azaz  minimdlU  iuda- 
bwdgged  jdrd,  bar  bouyolodotitdib  szerkezetU  reflfxekkd 
VdUoznak  vUsza.  Nos,  ezen  magalartas  mar  elegendo  larn- 
ponlol  nyiajt  arra,  bogy  belfile  a  tudatossig  t6ny6nek  sze- 
repkdre,  a  psyche  esemenyeit  illetfileg,  egesz  uagysagAban 
wzelhetO  legyen. 

A  mint  l^lluk,    bogy  minden  ^tmenel  egyik  ingertfil  a 

asikhoz  izomfeszul^si    kiilonbtizelet    tamaszl   6s   izomerz6s 

altal  jon  tudomasunkra :  a  mini  laltuk,  hogy  minden  ertelmi 


1 


220 


mUvelet,  ha  tudatoss^ft  akar  v^lni.  egyidejii  izomfe?zQl6sl  kore- 
lel :  es  a  mini  lattuk.  hogy  a  tudatos  erzesek  rnmden  v^ito- 
zasa,  jobbaii  mondva  mindeD  dntudaltartalom  letesOle^ 
kijlCnallo  izomerzetet  igenyel :  u((y  lathailuk  azt  is,  hogy  m 
ertelem  mechani.«mn?anak  iSkelelesedeseben  a  tHdatossdg 
jelensege  hidatja  (it  az  egyszeiit  reflex  es  a  kesz  auto- 
matismiis  kdzdUi  hezagot  (Mlinsterberg). 

Az  organismujsnak  mint  egy^nisegnek  biologikus  cz^ljai 
nem    koveteUk    a   tiidalog.sjigot,    hanem    inkabb  azl.   hogy  a 
szervezel  mental  tok^letesebb  oly  mechanismusok  felett  ren- 
delkezzek,  melyek  a  kivulrul  re^hal6  ingerekkel  szemben  raeg- 
engedik   neki    a    minel    gyorsabb.    czeiszerQbb    es   biztosabb 
cselekvest,  es  pedig  az  in^erek  hasznos  vagy  karos  volla  sze- 
rint.    Az   ingerek   hasznos   vagy  k&ros  volta  azonban  nem 
fekszik  nyiltan  azok  jelentkez^s*^ben.    Ez  okbol    az   organis- 
niiisnak  sziiksegn  van  reu.    hogy  inegerezze   az  inger  min6- 
seget  es  er6fokat  mindaddig,  mig  reacti6iban  a  keII6  itiaga- 
larlasra  meehanismnsat  lie  nem  gyakorolla. 

Az  organ ismiisnak  e  ssen'itt,  mint  elo  szervezebiek. 
a  sajdl  es  a  faja  feutaridsdra  caak  addig  van  sziiks^gv 
a  tudaios  erzes  kozvetito  segcdelmere,  mig  egyszerii  re- 
ffexeit  sziikse'g  szerivl  magascthh  rendil  aidomatiku£ 
repexekki  at  item  alakiiotta.  Meilelte  a  tudaios  erzes  koz- 
benjar6kenl  szerepel  az  egyszerd  6s  az  aulomatikus  reflexek 
kcizti  litmenel  czelszerfi  fl^szehidaliisa^ra. 

Ezek  ^rteimeben  a  szellemi  fpjl6de;»nek  els6  feltelele 
az,  hogy  a  biologikiis  reflexek,  a  ludatos  #rzes  lamogatAsA- 
val,  el6bb  akaralos  retlexekk6  idomnljanak  At,  kesobb  azt^n 
isniet  automatikus  refiexekke  redukahassanak.  A  ttidafossdg 
jekttsege  e  kozben  csak  kisero  iiinete  azon  dimeneti  folya- 
maioknak,  melyek  a  psychii  alacsony  organ isaiidjdbol 
egy  magasnhbn  vezetik  (Herzen).  Kis^rfije  ez  tehat  a  zag)'- 
mechanisnius   U)kelelesed6s6nek,  csak   azon   agy-tev4kenyse- 


gel  hagyva  v6gleg  el,  melynek  lij,  bizonytalan,  lassii,  nehez- 
kes,  tdkeletlen  nmnki^ja  —  complic^lt^iiga  daczara  —  ism6t 
megszokotta.  bizlo^sii,  gyorssa,  konnyflve  es  tokelete?se  t^letelt. 
Minden  ingerkenl  szoigalo  kuis6  hataiiy  az  ligynevezelt 
gerinczagyi  (spinalis)  retlex-utakbati  rendszerint  kesz  palydkal 
talAl  az  organismus  biologikus  czeljaira.  E  p^lyakon  galak 
nera  inerulnek  fel  es  az  organisrmis  szamara  legbaszno?abb 
mozgaiiok,  lehetfi  minimalis.  a  mozgasra  niagi^ra  szontkozo 
ruitiidaltal  valt6dnak  ki.  Mibelyesl  az  inger  lobbe.  sajat  ter- 
nieszelenek  es  a  szervezel  sziiksp^jeinek  megrelel6  ily  kesz 
palyakra  nem  talal :  uj  utakal  tor  inaganak  a  retlexbeli  sziik- 
kielegit^ere.  Kzeii  i^tnyitasi  tevekenyst^eben  az  inger.  a 
mAr  most  iiiinden  oldalr6l  ffllmerUlO  akadalyok  lekftzdesere. 
hQlftmogatol  lalal  a  ludatos  erzes  jelensegel>en.  A  mint  aztan 
a  aokszoros  gyakorlat  i'olytan  az  akadalyok  v6gre  elsinuil- 
nat  a  tudalos  ^rz^s  Ojb6l  elhagyja  az  aulouiatikussa  valt 
rellexeket  bogy  ezentdl  az  ezek  l<'»16  tornyosulo  meg  bonyo- 
l6doltai»b  szelleini  esemenyek  kiseretebe  szegcidjek. 

Igy  Idmogalja  a  ludaLos  erzes  azon  tendentiat,  melyel 
minden  urganismus  psycbikus  fejl6dese  imUat,  ^s  mely  menlol 
kozvellenebb  rellex-palyaknak  teremt6set  ozelozza.  E  melletl 
ft  ludaio^sdg  jelensege  mindinkdhh  elincozik  u  kesz  uktkon 
haJadd  psychiktta  foJyamaiok  melldl.  hogy  felsdbh  rendu 
h-khni  miivehiek  segedehnevel.  I'lj  meg  t'tjahb  vsvinyekei 
hrjon  a  szeUemi  levekenys^g  ifzinptahi  szdmdra. 

J6!  mondja  Herzen,  liogy  a  tiuhitos  ^rzes  csak  oUjeleui- 
ik,  a  hoi  a  psyche  inechanismusa  nteg  (okefetlen,  hogy 
ek  Uikeletesedesebeu  foeszkozkdnt szeiepeijen.  Deazerle- 
lem  mecbanisniusanak  lOkeletesedese  a  cerebralis  inieileetum 
baladAsAl  jelenti,  mely  haladas  —  generaczidkon  keresztiil 
folyialodva  —  id6vel  mindlfibb  szerzelt  automatikus  rellex- 
palyat  enged  nernzedekrol  nemzedekre  dtor6kr)ltelni:  e]>pen 
tSgy,   a  mint    a  teny^sziovak  es  fajkosuk  raneveU    lulajdon- 


5 


1M 


OioMmw^  .7.: 


A  .^L\GVAR  PARLAIfEN'T  HEFOfUUA. 


*  Eii^  k6clca<ar-  — 


Alkotmaoyk^itltek  WwfgtHmfJ  •ofctl  rtMOHlA  nap- 
jainkban  aaoa  fotriwfiighnl,  ndftrel  oi^i  r6fid  id6  dGtt 
targyaltattak.  Eardpiuk  kfUffeb  ^«*— **>~  MX  jftatetoy- 
^epzes  egyeldre  be  rui  i^ezre  «  iMbAr  a  SHi  fcfytlaeieii 
[•arlaraentammo*  ioliftrcas  fttterai  hoi  nagfdbb,  M  iriwhli 
merrbeo  ereiheifik  is:  cacAc  a 
latjak  dad  sorina  a  noten 

^16  koruak  mas  fccrtoekcC  iMoS  cAMrie  E0fc^M«f 
1854-ben  oevesfaette  a  MataM«L  «  frrwilfate  ^  a 
^Useg  eezmtit  a  kor  vafteM  enatfiaciL  E 
csak  rasdwo  a  _ 

kereszttoy  EorofiifcaD,  OmaiBiaiig  c«fedM  kMld«f«i 

•  \  bogf  axt 


224 


togas  szerint  mindj^t  az  allampolg^r  lehetO  legnagyobb  r^^z- 
vetel  erijuk  is  honanak  kormany^ilsaban:  ligy  e  koveleles 
is  a  k^pviseleli  rendszer  altalanos  behozalala  allal  lenyegileg 
ki  van  el^gilve,  bartnily  kev^sse  van  is  a  szdsfi  liberali?mus 
megelegedve  a  detnokratia  azon  fokdval.  mely  a  modem 
allamban  eddigeie  el  van  erve. 

Az  egyenl6seg  eszmeje  ia,  mely  kalonben  alig  vilaszt- 
hat6  el  a  szabads&gt6l  megvalosttoUnak  tekinthetd,  a  menv- 
nyiben  legalabb  ez  esznienek  elfogadhat(i  erielme  van:  a 
kbzepkori  feudalismus  lUolso  maradvSnyai  nagyobbara  el 
vannak  I6r5lve,  a  t6rv6ny  el6lti  egyenlfis^g  mindenQtt  el  van 
ismerve,  nz  ^Italanos  ad6-  fe  hadkOlelezetlseg  be  van  hozva, 
Hisz  maga  Eiilvfts  a  XIX.  szAzad  vezei'esznieir61  irl  tniinka- 
janak  egyik  mas  helyen  arra  tigyehneztet,  bogy  a  szabadsag 
es  egyenlGseg  eszmeire  n6zve  nagy  Osszhang  uralkodik  min- 
denOll,  bogy  peldiiul  a  gyOztes  kir^lysag  allal  1849.  deczem- 
ber  6-an  oklroyall  porosz  alkolmAny  ^s  a  gydztes  n^p  allal 
1848-ban  l^lesUett  franczia  koztdrsas6gi  alkolmdny  koz6il, 
lekintve  amaz  e-zmeket,  elvi  kaldnbi=i^g  nem  l^tezik. 

Csak  a  neinzeliseg  eszmeje  s  vele  a  nemzetisegi  kerdes 
az,  a  mely  mai  nap  is  meg  nem  oldott  nagy  kerdSjelkont 
ill  Keleleuropa  jovOje  el6tt,  mig  egyebUtt  Eur6paban  ez 
eszme  sokat  veszteU  jelent6segeb6l.  kiildnosen  mit^ta  Oiasz- 
orszag  es  N^metorsz^g  kivivtak  nemzeti  egys^goket. 

Napjainkban  leginkabb  ket  kerdes  tartja  izgatotts&gban 
az  eurOpai  nepekel.  Az  egyik :  az  allam  es  egyhAz  koztitti 
viszony  v6gieges  megiillapitfisa  —  oly  k^rd^s,  melyet  a  koz^p- 
kor  hagyolt  rank,  s  melyel  a  XIX.  szazad  szinten  megoldat- 
lanul  fog  alengedni  a  jovonek.  S  a  masik,  mely  melyebben 
liato,  vesz61yesebb  es  bizonylalanalib  kimenetelu:  a  gazdaszali 
s  azzal  egyfltl  a  l^sadalmi  reform  nagy  kerd^se.  A  legujabbi. 
kUJondsen  a  nemet  socialismus  ludomdnyos  munk^s^gdnak 
megvan  keUegtelenQl  azon  erdeme,  bogy  sz&mos  visszass^got 


225 


I4rt  fel.  mely  tarsadalmi  testiink  fek^Iyel  kepezi  s  hogy  ez^ltal 

okot  «zoIg^Itatott  arra.   hogy   mai   gazd^sxali  jogrendtink  s 

egesz  tarsadalmi  alkotmanyunk  mdyebb  es  lelkiismeretes  ku- 

tat^  largyava  l^teleLt.  Habar  azt  hiszszi'ik.  hogy  azon  veszely, 

melylyel  a  socialdemokralia  az  allainol  es  tarsadalmat  fenye- 

^eli,  gyakran   tiilhajtatoU.    megis  kdnnyelma^^gnek   tartain'»k 

azt  a  n6zetet,  hogy  veszely  egy^llalaban  nem  lelezik.  Eimel- 

^gva  az  dllam,  valamiiit  a  tarsadaiom  erdeke  elulasithatlaniil 

k^veteli,    hogy   ama   veszely    kor.szerd,  csondes   es   ok:?zera 

'^formok  altal  elhirittassek. 

Bizonyos  az,  hogy  ezen  fontos  k4rd6sek»  melyek  annyira 

^V^glalkoztaljak  es  izjratjak  koninkat,  nem  maradhallak  vis3za- 

■■^atas  nelkul  egyfelol  a  gyakorlali  parlamenUiris  elelre.  mas- 

^^61   az   alkotminykerdesek   elmeleti    megoldasara    sera.    A 

^Sy&korlati  parlameatiris  61etre  azerl,  mivel  annak   szinter^n 

^^  szelsd  ullramonlanok  eppugy  megjelennek,  mint  a  sociiU- 

^Jemokraliik,  meg  pedig  a  nelkul,  hogy  velok  szemben  politikai 

■artokkal  lenne  dolgunk.  Politikai,  azaz  dllami  partnak  csak 

iz  tekinthet6,  mely  az  allam  alapzalan  lillva,  jogos  vagy  nem 

iogos  pdrtcz6ljait  elerni  Idrekszik.  Az  ultrainonlimuk  es  soci^il- 

^emokratak  pedig  az  allamon  kiviil   allanak:  mindkettfi   oly 

^^aelokat  kivan  elerni,    melyek  az  allam    lelelevel   meg   nem 

^gyeztethetok ;    mindkeltd    nemzelkozi  part,    mig    a    modern 

allam  lenyegileg  nemzeli    UUam  —  a  nemzel  szo   kifejez6st 

nem  annyira   ethnographiai   mint  politikai    ertelemben  veve. 

Az  alkotmanyjogi  k^rd^sek  elvi  megoldasdra  ama  moz- 

galmaknak  term^szetesen  annyiban  bel'olyassal    kell    biriiiob, 

a  mennyiben  elulasithallannil  valt,  hogy  mar  az  allami  alap- 

inl^zmenyekben  giil  alkottassek  az  Allamellenes  partok  rom- 

bolo  befolyasai  ellen.  Oly  pArtot,  mely  az  ullamt6l  az  iillami 

kerd^sek  souven"m  megoldasara  valu  illetekess^get  megtagadja, 

mely  az  alIamtorv6nyek  kotelez6  erejet  megszflntnek  jelenti 

ki,  mihelyt  azok  eUeuletben  allanak  a  cleriktilis  kul6n6rdek- 


Athenaeam. 


15 


n 


226 


kel:  oly  E>aiiot  alkotra^nykerdesek  megvitatas^nd.1  szern  elol 
I6veszteni  seni  neni  lehet,  sem  nem  szabad.  Meg  kevesbbe 
lehel  ignordlni  a  n:ai  sociaklerookratiai  mozgafmaU  mely 
dsszes  tarsadalmi  rendl'inket  alapjahan  felforgatni  tOrekszik, 
mely  a  modern  lillam  I4l,jogosullsdg^t  elvben  tagadja  s  mely 
arariylag  igeti  njvid  id5  alalt  vai6l>an  megdobbeno  mervben 
hara])6dzolt  el  ligy  kul-,  mint  betterjess^g  tekinteteben.  Sza- 
moH  iiagyfontossSgii.  magaban  veve  lisztan  politikai  kerdes. 
peldfiul  a  ielsdhaz  szflksegess^ge  a  kepviselok  karaaraja 
mi*llett,  az  el6l)binek  raik^nti  szervezele,  a  szavazatjog  sza- 
b6li/oz^sa  sat.  napjainkban  inkabb,  mint  valaha.  egyszers- 
mind  tirsadalompoiitikai  szempontb61  is  meg[lelend6. 

Magyamcszagra  nezve  ezen  kerdesek  ma  meg  nem 
birnak  iigyan  oly  letlleges  fontos^dggal  mint  Nyugoleuropa 
allamaiban.  Mitidazaltal  ama  foiilos  eur6pai  kerd^sek  meg- 
oldasa  irant  Magyaror=;z^g  is  kozelr6l  van  erdekelve.  meg 
pedig  nem  csup^n  csak  a  kulturerdekek  altalanos  solidarltasa 
mialt,  mely  hovaloviibb  szorosabb  kapesolatba  bozza  a  kU- 
I6nb6z6  lUlamokal  s  mely  alol  eg>'ik  sem  vonhalja  ki  magai- 
Arna  kerdenek  Magyarorsziigra  nezve  kozvetlen,  habar  ma 
m6g  esak  Iappa!ig6  jelentOs^ggel  birnak.  Barmiiy  gondosan 
kikerQl  is  Jelenleg  az  allamhatalom  a  belpolitika  erdekeben 
minden  Osszeiitkozest  az  epen  ill  igen  halalmas  romai  egy- 
h6zzal,  megis  elorelithato.  bogy  el6bb-ul6bb  Magyarorszag 
is  kenylelen  lesz  kivivni  a  <kuiturharczot'.  S  bogy  a  tarsa- 
dalmi mozgalom  hullamz^sa  mar  reguta  lulcsapotl  a  magyai' 
hatirszelen  is,  Ijizonyitja  az  a  teny,  bogy  MagyarorszAgon 
szervezetl  socialdemokratiai  \r^ri  letezik. 

Ha  tehat  tnai  nap  magyar  alkolmiinykt'rdeseket  tAr- 
gyalunk,  leheleLlen  kizarOlagosan  a  magyar  izolalt  Aliisponlra 
helyezkednunk,  vagyis  meUGzve  ama  koreszmeket  6s  szel- 
lemi  mozgalmakat,  melyek  Europat  foglalkozlatjak,  fontos 
AUamjogi  k6rdeseket  csupAn  csak   a   specialis    magyar,    t6r- 


227 


leiielrnileg  fejldddtt  nszonyokbol  megitelni.  Tavol  vagyunk 
azonban  attol.  hogy  egyreszl  a  Ibrtenelmi.  m^reszt  a  aein- 
zeti  mozzanat  jelentoseg^t  az  allameletben  tagadnok.  Hisz 
Francziaorszigra  ii6zve  el^g  v^gzetleljesse  v^ll  ama  doctriniir 
leved^  hogy  a  tOrt^nelmi  fejliSd^s,  valaftoint  nemzeti  saj^l- 
szerflsegek  lekintethe  vetele  nelkOI  Onk^nyszerOleg  lehet  ala- 
kit&ni  az  alkotmdnvos  inteznienveket.  De  masfcldl  hizonvos 
az  is,  hogy  napjainkban  a  turt^nelnii  es  nemzeti  onozzanat 
sokat  vesztett  korabbi  jeleiit6s6geb0l.  Nagyon  meuv^llozott  a 
Wlag  olven  6v  6la.  A  niai  kultura  bamulatos  egyenlelessegel 
liozott  lei  re  a  modern  emberek  nezeteiben,  sziiksegleteiben, 
i^letviszonyaiban  s  ezaltat  eltOroU  oly  tOrt^nelmi  es  nemzeti 
sajaiszerQsegeket.  melyekel  m6<^  osak  nehany  evtized  elott 
iiem  lehetett  volna  biintellenOl  mell6zni.  Azonkivtil  feire  nem 
lamerhetS  eg^sz  modern  gondolkoz^si  modorunkban  bizo- 
nyos  hidc!g  rationalistikus  es  progressivistikus  vonas.  Begi 
tddkbfil  rdnk  maradl  inieztnenyekel  j6zan.  bir^Io  szemmel 
ftelftnk  meg.  s  ha.  mindjdrl  nagy  kegyeletlel  viseltetlink  is 
irantuk,  megis  sokkal  kdnnyebben  bekUltink  ki  azoknak  ellA- 
voliiasaval.  mini  a  hogy  alyaink  teheit^k  volna. 

A    k6vetkez6kben    megkisertjl'ik   a    iiuigyar    pailamenl 

osszeallitAs^nak  rSvid  elfiadiisAt,  meg  pedig  korunk   ig^nyei- 

nek  szempOTitj^b6l.  Az  e  lArgygyal  val6  foglalkozAs  nem  bir 

<«upan    elmeleti  jelenlSstigge!.    A    parlament    reformja    m;^r 

tegola  a  magyar  tOrvenyhozAs  egyik    legsiirgosebb    feladaUi 

iepezte  s  e  nagy  reformnak  eddigele  meg  csakis  egyik,  meg 

pedig  kev^bbe  nehez  resze  letl  befejezve.  Senki   sem   fogja 

allitani,  hogy  e  kerd^s  eldOnl^se  iddelGtti  leniie.  a  ki    ludja. 

hogy  m6r  ezel6lt  kilenozven  6vvel  szCiksegesnek    lalall^k   es 

megkis^rlellek  az  orsziixgyOies  relonnjiU  s  hogy  az  lH48-ki 

idrvenyhozas,  e  feladatol  csak  h^zagosan  es  igen  liianyosan 

ddoUa  meg. 


ib* 


4 


I.  A  kepviseldhiz. 

Az  1848-ki  ev  nevezeles  fordulopontot  kepez  Magyar- 
orszag  alkotmanytortetieleben.  A  regi  rendi  es  aristokralikus 
alkotnuiny,*  a  k6z6pkor  sziilemenye,  ez'6vben  Al  lell  valloz- 
latva  mcMlern  kepviseleti  alkolinanynvA  nyugateuropai  rairita 
szerint ;  a  regi  dikaszterialis  kormanyzatol  felvallotta  a  par- 
lamentaris  kormanyforma^  felelCs  minisleriummal.  Felemli- 
tendo  tovAbbi,  hogy  Erdely,  mely  a  nagyvaradi  bekek5t6s 
Ota  {1538.).  a  magyar  koronitol  kfllonvAlt  fejedelemsegel 
6nAll6  tOrvenyhozassal  es  konninyzallal  kepezett,  a  Vll-ik 
inagyarorszagi  6s  \-s6  erdeiyi  Ibrv^nyczikk  alapj^n  Magyar- 
orszaggal  ujra  es  teljesen  egyesittetetl.  Miutan  m^r  184^. 
Julius  2-^ra  Peslre  kozSs  orszdggyGies  hivatott  egA'be,  melyen 
mindket  orsz^g  k6pvisel6i  resztveend6k  voltak,  a  k6l  t6r- 
venyhozfi.3,  a  magyar,  valamint  az  erdeiyi,  kiildn  vAlasztasi 
lorvenyt  hozolt,  t.  i.  az  V-ik  mag^'ar  ^s  Il-ik  erd^lyi  tor- 
venyczikket,  l^nyegben  azonos  tarlalommal. 

E  ket  Icirveny,  raely  a  pilknatnyi  sztikseglet  szamara 
hozatott  s  mely  emielfogva  sok  tekintetben  elhamarkodoltnak 
€3  igen  hianyosnak  bizonyult  be,  az  187*i-ik  evig  a  magyar 
k6pvisel6hlz  Ossze^lit^sanak  alapj&t  k^pezte,  daczara  annak, 
hogy  mindket  lorv^ny,  mint  halarozottan  ideigleneis  lorveay, 
csak  ad  hoc,  vagyis  az  1848.  juliu^  2-ara  egybehivoll  orszig- 
gylilesre  foganatositando  vAlasztasok  szamara  hozatott, 

Az  1850-t6l  1867-ig  terjedfi  id6szakban  az  alkotmft- 
nyos  elel   Magyarorszdgon    fel    volt  fQggeszlve,   s  mid5n  az 


*  Hogy  nalunk  lijabban  divatba  jott,  a  regi  magyar  alkotmAny 
aristokratikus  voltal  tagadni  ds  demokralikus  jf^lleget  vitatni,  ezt  leg- 
feljebb  ama  furcsasAgok  koze  szAmithaljuk,  nielyek  olykor  a  komolf 
tudomanyokban  is  eM  szoktak  fordalni. 


239 


iit6bb  emlttett  evben  az  ausztriai  tartominyokkai  val6  ligy- 
rpvpzett  kiegyezes  megkSt^^e  utan  a  niagyar  alk(»tTniny 
Tisaza^liltatott  s  az  onall6  magyar  ministerium  kineveztetett, 
nnal  felhangzoU  a  kCveteles  az  1848-iki  valasztasi  lor- 
veayek  m6dosit^a  irant.  Dacz^ra  annak.  hogy  a  k6pviseI6- 
tez  meg  1868-ban,  az  erdeWi  uoidtOrveny  meg\'itatasa  alkal- 
miiival  hat^rozatilag  utasitotta  volt  a  ininisteriumot,  hogy 
» legkOzelebbi  orazfiggydl^sig  uj  valasztasi  tOrvenyt  dolgozzon 
ki.  megis  csak  1874-ben  lerjesztetett  a  liAz  el^  egy  erre 
Yonatkozo  torvenyjavaslat  e  czim  alall:  «lOrv6nvjavaslal  az 
1848:  V.  6s  az  erd^Iyi  1848:  H.  tOrvenyczikkek  modositA- 
slrul  es  ki^eszit^serdU. 

Meltan  csodilkozbatni,  hogy  a  kormany.  a  mint  mar 
a  lorvenyjavasiat  czim^bCl  is  I^lhato,  nem  imaWo  uj  valasz- 
^■li  ti5rv6nyt,  hanetn  csak  az  1848-iki  torvenyeket  kieg6szit6 
^Hnrelldris  lOrv^nyt  terjesztelt  ele,  mig  az  alaposan  megval- 
^HboU  aliami.  gazdaszati  6s  tarsadalmi  viszonyok,  az  Ugyis 
hatiirozoUan  <ideiglenes»-eknek  nevezetl  1848-iki  I5rv6nye- 
ket  merCben  elavullakka  tett6k.  A  kormany  eme  javaslala 
gyakorlati  tekinletekbOl  sem  volt  nagyon  sikerullnek  nevez- 
heto,  men  a  praxisban  mindig  szem  el6lt  es  keznel  kellett 
i^oina  tartani  az  57  §-bOl  A\\6  V-ik  magyar,  a  10§-b6l^ll6 
ll-ik  erdelyi  s  azonfeliil  az  uj  kiegeszitS  tdrv6nyt.  mely  a 
kormAnyjavaslat  szerint  87  §-b6l  allott.  A  kepvisel6haz  koz- 
pODti  bizotts^a  ennelfogva  a  javaslalot  javItoU  alakban  ter- 
jeazlelte  a  haz  ele,  a  mennyiben  az  1848-iki  lOrv^nyek 
ezentiil  is  6pvenyben  tarloU  int6zked6sei  a  novell^ris  tor- 
v6nyt)e  fi'ilveteltek.  az  elebbiek  tehai,  k6t  ititt^zked^s  kivetele- 
vel,  hatalyon  kivfll  helyeztetlek.  A  komianyjavaslalon  ekepen 
foganalosilotl  javiiasok  azonban  c?ak  az  alakra  vonatkoxtak, 
merl  annak  anyagi  inlezkedesei  jelentektelen  rnddositasokkal 
a  kozponti  bizolls6g  javaslataba  R">lveleltek.  Meglehetfis  hosz- 
almas  megvitatAs  utan  a  kozponti  bizotts£^g  javaslata  az 


I 


2ao 


D^^y 


orszaggyQl^s  mindket  haza  aital  l^nyegeben  elfogadlatott 
mint  'XXXUI  t-cz.  az  1848:  V.  t.-cz.  es  az  erd6lyi  184S>. 
II.  t.-Oz.  m6dositasAr6l  es  kiegeszil6serGi»  1874.  november^ 
26-4n  szentesUtetett  ^s  kihirdettetett.  E  tOrv^ny  kepezi  lehal 
a  magyar  kepviselfih^z  OsszeAIIilasanak  mai  alapjat,  s 
ilyen.  jeien  ^Hekezesuiik  Iftrgydt. 

Mint  emlttve  volt,  e  tOrv^nynek  m^  czime  is  fellunik/ 
mert  liisz  a  ket  lft4ft-iki  tovenybfil  csak  kel  inl^zkedes  lar- 
tatotl  ^rvenyben.  I.  i.  a  vE^lasztokeriileteket  es  a  kepviselok 
napidijait  targyaz6  szabv^nyok,  ni4g  pedig  e  kelt6  is  sz^tnos 
m6doj?ftAssaI.  Az  indokol^s.  melylyel  a  koitn^ny  belerjesztelle 
javaslatrit.  k^X  okot  nevez  meg,  mely  mialt  ezijtlal  nem  lehe- 
letl  uj  valaszlAsi  tSrv^nyl,  banem  csak  pi^ltorvenyt  alkotni: 
egyfelfi],  mivel  a  rendezellen  es  kSzelebbrOl  atalakitand6  ado- 
vi-^zonyokniU  fogva  liianyoztak  azon  adatok,  melyeknek  alap- 
jan  -az  egy  adora  fektelelt  egyseges  censust»  fel  lehetne 
dllitani;  mdsfelol  pedig  a  kQszdbdn  ^tl6  s  mar  a  kovetkez6 
(1875.)  6vben  foganatositando  altal^nos  uj  valaszlasok  miatl 
gyor^  intezkedeseket  kellett'tenni.  Mindket  ok  kiss^  gyarlo. 
Ha  mindj^rl  r*sup6n  csak  az  ^egyseges  ad6censu3"  behoza- 
fala  forgott  volna  fenn.  mit  a  korm^ny.  ugy  latszik,  ketsegen- 
kiviiiinek  6s  egyedQl  Ieliet6nek  tekintett:  maga  a  kormfiny 
bizunyara  legjobban  ludhatla,  bogy  alapos  ad6reform  nem 
vetetett  kildtasha,  banem  a  mar  meg1ev6  ad6rendszer  puszta 
kiegeszit^se  es  javitasa,  a  mi  a  k6vetkez6  evben,  1875-ben 
foganatba  is  v^telett.  Az  1874-ben  rendelkezesre  6Uott  ada- 
tokat  tehdl  eppoly  jo!  lebeleU  volna  az  uj  valasztasi  IGi-veny 
megalkotAsindl  felbasznilni,  mint  azon  adatokat.  melyekre  a 
kilalasba  belyezelt  'adoreform*  keresztiilvilele  ut^n  lehetelt 
szamitani.  A  m^sodik  ok  pedig  lagadhalatlanul  kiss6  sjgal- 
sagosnak  iUnik  fel,  szemben  az  emlitett  1868-ban  hozoll 
batarozattal,  mert  hat  ev  alatl  a  konn^ny  i5j  valasztisi  Inr- 
veny  eldkeszit^sere  csak  talalbatott  volna  elegend6  iddt. 


tm 


2Si 


De  m6g  sajfilsigosabbnak  kell  hogy  tiinjek  fel  az,  hogy 

akonnanyjavasialhoz  inellekell  ituiokolas  fpl.-^nrolja  az  1848-iki 

"vAlaszlAsi    torvenyek    hianyait,   rn6g  i>edig   negy   pont  alatl. 

t  ehat    oly  alakban,   minlha    kimerito   akarna  lenni.   s  niegis 

^gy  ftrva   Bz6val   sem   emiekszik  meg   a    r^gehbi   tOrvenyek 

^ppen  azon  Iiianyarol.  niely  a  legnevezeieseLbnek  tekintbet6, 

»niely  legtobb  okot  szolgaltalott  panaszokra  s  mely  a  iegkin- 

"%'6bb  ferdesegekel  hozla  lelre^  i,  i.  a  valaszt6keruletek  meg- 

3Eillapit^.sar6l. 

Kezzelfoghato,  hogy  a  kepzelhet6  legtok^letesebb  vdlasz* 

"l^i  torvenyt  is  mer6t)en  iilusoriussa  lehet  tenni  a  valaszto- 

Iterulelek  ferde  inegallapUiisa  alLal.  Legyen  szabad  az  emlitett 

indokolashoz  csatoll  stalisztikai  kimittatfisokbol,  lehat  kilbgiis- 

lalan  hilele?  fomisb6l.  nehany  peldal  kiemelntink.  Hekesmegye- 

M  53,000  l^lekre  esik  egy  k^pviseld.  Tornamegyeben  pedig 

11.500-ra:  IL-M.-VAs6rhely  varosaban  49,000  t^lekre.  Illyefalvan 

1334-re,  Erzsebetvarosban  1275-re,  s6t  Csikszeredaben  1247-re, 

laig  atlagos  szdmitas  szerint  Magyarorszdgoii  83,061  lelekre 

mk  egy  kepvisel6.  De  m^g  ferd^bb  ardnytalansagok  mutatkoz- 

nak.  ha  az  egyes  valaszlokeriileleket  osszehasonhljuk.  tekinlve 

a  10  frtnyi  census  ala  e.?6  valaszl6kepes   ferfi  lakossagukat. 

rad   varosaban,   mely   egy  kepvisel6t   kiild   az   a]s6b^zba, 

10,610  valaszt6  van,   kik  ezen  niin6s6g  alii  esnek,    ellenben 

Szek  « varosaban*  csak  67^  Hereczken  48,  Olahlaluban  tppen 

sak   17  olyan  v^aszt6  van,  kik  10  frtol  fizelnek  egyenes  ad6 

Ifejeben.   S  mig  e  va!6s6gos  Rottenboroughs,  daozara  annak, 

logy  lakossAguk  majdnem  kivelel  nt^lkiil  a  vidrki,  i(3ldm»vel3 

[osztalyhoz  lartozik,  erdemeseknek  talallataak  a    kiilrm   kep- 

'iselteles  kivAltsAgira,  addig  fontos  helyek,  melyek  csakugyan 

v^rosi,  azaz  kivfiloan  ipart   6s   kereskedest    \\z6   lakossaggal 

I'iraak.  kiilon  kepviseltetes  nelkiil  maradnak.  pi.  Vacz  12.990, 

■Buda  16,000  lakossflggal,  Erdelyben  Segesvar,  Beszteroze, 

Medgyes  s  mis  varosok 


£s  ez  abnorm  viszonyok  az  1874-ben  keresztulvitt 
v^lasztasi  reform  dacz^ra  m^g  mai  nap  is  fennallanak. 
pedig  az  egyediili  meg  nmileg  etfogadhato  ok.  mely  miatt 
nem  uj  vdlasztasi  tOrveny,  hanem  csak  p6ttorveny  hozatott, 
t  i.  a  kil^tas[>a  vett  ad6reform.  bizony&ra  nem  gdlolhattaa 
vdlnsztokeruletck  lijjaszervezes^t. 

A  k6yetkez6kben  dltaldnos  szempontokhol  kisse  kOze^ 
lebl>r()l  vesz-»izuk  szemOgyre  az  emiilett  1874-ki  I6rvenyt. 

A  mi  legelOszor  is  a  niagyar  nepk^pvir^elet  altal&nos 
jelleget  ilieti,  elt'ogadhaU^nak  tekinth^t6  a  v^iasztasi  torveny- 
ben  6rvenyre  Jutott  azon  elv.  miszerint  a  n^p  mint  egys^^ 
eg6sz  alliltalik  ?zemb>e  a  parlamentaris  korm^nynyal,  bAr- 
mennyire  ohajtando  volna  ^ppen  minalunk,  hogy  bizonyos 
polgiUi  erdekek  a  Wldbirlokos  neraess^g  6rdekeivel  szemben 
kisse  b6vebb  kepvisellet^sben  reszesfiljenek  Hanem  a  liszta 
erdekkopviseleti  reruiszer  ellen  oly  szdmos  es  nyoni6s  ok  sz61. 
hogy  annak  behozatalit  aj^nlani  nem  lehel.  Ugyanazl  raond- 
hatjuk  az  <organicus  erdekk^pvi«elet>  Tagy  ^a  k5zds  hiva* 
tas  szerint  szervezetl  egA-esOletek  vagy  hivatftsi  rendek>  kep- 
viselleles^rfil,  melyel  Winter  A.  oly  melegen  ajanl.  Ellekintve 
minden  mas,  kQl^ndsen  elm^leti  ellenvetesektdl,  melyek  a2 
6rdekk6pviselet  ellen  tehelok,  e  rendszer  behozatala  okvet- 
lentil  fennakad  mUr  azon  e]s6  el  nem  keraihelo  s  meg  nem 
oldha16  ke^de^>e^:  bogy  a  kiilonbozo  cgyes  Erdekek  minfi 
aranyban  reszesittessenek  a  kepviseltelesben  ? 

E  kerdes  osszefQgg  a  kisebbs^gi  kepviselel  annyira  viia 
loll  problemaj^val,  s6t  az  el6bbi  csakis  egyik  r^szet  kepezi 
az  utobbinak.  Mi  azl  biszszOk.  hogy  a  tudom^iiy  tillsdgos 
nagy  jelentOsegel  lulajdonilott  e  problemanak.  FeUeve,  hogy 
a  vAiasztasi  jog  nem  szoriltatik  meg  nagy  m^rvben ;  felt^ve, 
hogy  a  vdlasztdsi  eljariis  czelszerOen  van  Hzabalyozva  min- 
den stadium&ban.  s  hogy  a  Talasztokeriiletek  nem  igen  na- 
gyok :   n^zetiink  szeriDl  nines  sziiks^g  arra.   bogy  a  kiseb 


H 


233 


5^  jogosult  ^rdekei  s7aTndfa  mesters^ges  intezkedeeek 
filial  hiztositlass^k  a  kello  kepviseltetep.  Minden  jeienleke- 
ny«hb  erdek  elex  er^is  arra.  hogy  ervenyl  szerezhessen  ma- 
g^ak.  hacsak  a  valasztasi  rends^zer  nem  tnerOben  hianyos 
es  elteTeszteti.  J^leniekteien  vagy  eppen  jogosulallan  ^rdek 
rairaara  pedig  nines  szGkseg  ktilOn  kepviseltetest  bizlositaiii. 
KiilGnben  egy  pillantas  a  modern  parlamentekre.  szanitalan 
parijaikkal,  melyek  kozttl  mnjdnem  mindenik  meg  tol)b  imya- 
lalra  oszlik.  azt  nmlatja.  hogy  a  niai  kepviselO  testiiletek 
inkabb  tiils^gos  szeltorgacHoI^sban  szenvednek,  mint  liiisagos 
egyenlelessegben. 

Ep  oly  kev^ss^  teheljiik  magunkevi  a  Blutttschh  Altai 
ajSnit,  kalftnben  meglehet6sen  ingatag  6s  elmosridolt  vond- 
sokban  kOriiUrt  oszlalykepviselet  rendszeret,  valaminl  a  Gneisl- 
fele  jnvaslatot  sem  fogadfialjuk  el.  mely  a  Poroszorsz^^ghan 
fennalln  s  a  valaszlokat  baroni  oszUilyba  sorozo  rendszerre] 
rokon.  Szerintiink  mindezen  javaslaldk  azon  alaphianyban 
litszanak  szenvedni,  hogy  nem  el6gge  elesen  levont  kovet- 
keztel^set  kepezik  a  valaszlAsi  jog  tulajdonke|ieni  lenyeg6nek 
fe  jelent6-s6genok :  oly  hiba.  melyel  nezetiink  szerint  nemesak 
az  Altalanos  szavazatjofr  sz6sz6i6i  kovelnek  el,  banein  mind- 
axon  nevezetes  jillamludnsok  is,  kik  a  censust  ellbgadjAk. 

Vajjon  niiben  all  ji  nepk^pviseir^t  lufajdoiikepeni.  valo- 
s^gos  cz6lja  ?•  Az  elvoal  bberalismus.  iiiely  oly  .szivesen  es 
oly  kdnnyen  megel^gszik  egy  elmos6dotl  phrazissal.  nzonnal 
tez  a  feleletlel:  a  nepkepviselet  czelja  az.  hogy  a  'neft- 
akaral>  val6sittassek  meg.  bogy  bti  kei>et  adja  a  nep  erde- 
l^einek,  torekveseinek.  nezeleiuek  sib.  Enn6lfogva  a  v^laszl&si 
reodszer  oly  szervezeset  kovelelik,  hogy  niindenekelotl  a 
•nepakarat*  taldlja  abban  tiszta  6s  meg  nem  hamL^ilott 
Itilejezcs^l.  Valaniiiit  a  legltiblj.  ;t  liberalismus  taborabol  fel- 
lwDgz6  kovetel^sek  ellen.  ligy  ez  ellen  sem  lehet  felhozni 
a^t.   hogy  magal>an   veve  e.s   nl>solule  leves.   de  igenis   azt. 


2Si 


hogy  nem  lalAija  el  a  dolog  velcfj^t  6s  l^nyeg^t.  Elfeledik, 
hogy  a  Iegt6bb  concret  k6rd4sre  n^zve.  mely  egy  modem 
parlamentben  megoldand6,  a  «nep»-nek  nines  nieggy6z6dese 
fe  ennelfogva  nines  «akarata».  meg  pedig  azert.  mivel  a 
nep  e  szovev^nyes  kerdesekel,  meiyek  alapos  szakisnif^relel 
igenyelnek.  teljes&eggel  meg  nem  il^lheti.  Ama  kerdesi-e,  a 
n^pkepriselet  cz^lja  irant,  m^s  feleletet  kell  adnunk;  meg- 
adjuk  Held  J.  talalo  ^zavaival,  ki  azonhan  maga  is  l>aratja 
a  oensusnak:  *a  nepkepviselet  czelja  nem  egyeb.  mint  az, 
liogy  a  kormany  es  allamigazgatas  erej^nek  es  bOlcses^genek 
fokozasara  a  nephen  rejiC  legjobh  politikai  ep6,  a  legmaga- 
sahb  es  legjellemesebb  {>otitikai  bel6tas  bizlosiltassek  a  fon- 
tosabh  ullamiSgyek  felelti  laniic.«kozds  es  hatan>ZHtbozata] 
szamara*.  Ha  mindez  igaz,  a  mint  elvitazhatlanul  igaz.  akkor  ( 
mmdeneselre  a  leizjobh  valasztasi  rendszernek  az  tekinlend6, 
mely  a  legjelesebb.  leghazaliasabb  s  az  iiliam  6s  a  n6p  erde- 
keivel  legjobban  ismerfis  ferfiakbol  alio  k6pvisel6  testiiletet 
biztosfl. 

Mindemellelt  pedig  hallgatolag  Wlleszszuk.  hogy  a  sza- 
vazatjog  szabAlyozdsa  nem  jogkerdest  k6f>ez,  hanem  a  ezel- 
szerOs^g,  azaz  a  [>olitika  k^rd^e;  md.s  8z6val,  hogy  a  v^llasz- 
tasi  jog  nem  nz  allampol'^airal  veleszUletelt  illalanos  emberi 
vagy  polgiirjognak.  tmnem  oly  jognak  tekintend6,  melyet  az 
ailam  allami  tekintetek  szerint  olyanoknak  ad  meg,  kikrol 
valamely  kiilso  kriierium  nyomin  fbltehetS,  hogy  szavazatuk 
a  ne[»kepvi5elet  fent  koriilirt  czeljat  nem  megrOvidUeni,  hanem 
eldsegiteni  (bgja. 

A  nmi  tudomany  —  legaMbb  a  nemel  es  angol  —  mAr 
r^6ta  (itiztahari  van  a  legiitohb  emiitolt  elvi  kerdessel:  a 
praxis  pedig  nundenkor  6s  rnindeniitt  —  Francziaorszagtian 
is  —  kivetel  nelkiil  a  fent  koriilirt  elvek  szerint  cselekedett 
Persze  Francziaorszagban,  hoi  a  mull  sz^zadbeli  franczia 
dllamelmeletek   m6g  mai  napig  is   m6lyebben  gydkeredznek. 


S35 


mint  a  hogy  gondolQok.  s  hoi  a  suffrage  universel  val^sdpos 
emzeti  dogmava  Talt.  ez  utdbhit  meg  most  is  amaz  alta- 
nos  s  allitolag  az  ^llampoljitarral  velesziiletett  emheri  jogbol 
eretik  levezetnL  Alig  l^lezik  orsz6g.  hoi  az  Altal^nos  sza- 
Tazatjog  t^gabh  alapra  volna  fektetve,  mint  Francziaorszdg- 
an.  s  daozAra  annak,  nem  eppen  c?ekely  azon  esetek  szama,^ 
elyekben  amaz  *emberi  jog>  Allami  tekintetekbdl  Franczia- 
ban  is  meg  van  szoritva.  Mar  pedig  oly  emt>er  el6ll,  ki 
Ogikailag  szokoli  gondolkozni,  ketseg  nem  foroghat  fenn  az 
irant.  hogy  mihelyt  az  allam  feldlh't  ily  korlatokat.  azaz 
toihelyl  bizonyos  eselekben  megvoiya  polg6rait6l  ama  jogol, 
ez  iit6bbi  —  a  v^laszlisi  jog  —  elvileg  es  egyszer  minden- 
korra  az  allam  ^rdekeinek  szolg^lataba  helyeztetelt.  A  ki 
I  Francziaorszagban  tiltoll  lottojilt^k  miatt  el  lelt  it^lve,  az 
^■elveszti  drokre  szavazati  jog^t,  5  ez  ellen  scnkinek  sinos  elvi 
^Bellenvetese ;  ha  pedig  a  szavazat.jog  hasonlo  megszontiisi'it 
^Btnus  eselekben  is  koveteljiik,  middn  az  ^llam  ^rdeke  azt 
legal^bb  is  oly  nagy  mervben  megkivannd,  mini  a  tiltoll 
lottojatekert  valo  elmararsztailatAs  esetehen,  akkor  elutasiljak 
kdvetel^sijnket  azzal,  hogy  az  allam  nem  kobozhat  el  pol- 
garait6l  ily  dltaldnos  emberi  jogot! 

Enn6lfogva  azon  kerdesre  n^zve.  hogy  az  allampolgdrok 
niin6  tepjedelemhen  re,szesitend6k  a  szavazatjogban,  legr6bb 
tr^inyado  elvOl  az  allami  rzelszertis^g  fogadando  el. 

Ha  tehit  azt  akarjuk,  hogy  a  nepkepviselet  fent  emlitetl 
val6di  czelja  eressek  el.  akkor  meg  nem  tagadhatjuk  az 
ailamtul  azt  a  jogot,  hogy  illlampolgarai  kiizdl  csak  azokal 
mhAzhassa  fel  ama  joggal,  kik  bi'rnak  mindazon  erkolcsi 
tulajdonsagokkal,  melyeket  valaszt6l6l  kovetelnllnk  kell :  poli- 
tikai  belatast,   faggetlen  iteletet.  hazafisiigot.    Igaz,  hogy  ha 

'  A  kQlonl>6zd  decreU,  arrets  ^s  lois  ^sszeallitdsat  1.  un'^^rridre- 
oel,  i-lours  de  droit  publ.  el  admin.  Tome  U.  481.  I 


2»6 


e  tekintetben  nagyon  szigonSak  akamink  lenni.   felelte  c$e- 
k^ly  lenne  azoknak  szama.  kik  a  .«zavazatjoggal  lelruhAzha- 
I6k.  feilere.    hogy    egvAllalan    meg  lelielne  allapilani  kets^g- 
telentil  a  kivant  min6sUv6nyl  minden  egyes  Allampolgirban.     | 
Hanem  ismet  az  Allatni  czelszerds^g  szem|)on).ja  tiltja  az  ily     i 
szigor  aikalmazasit.    Meg  pedig  k6t  egyma.fsal   rokim  oklml. 
Cgyfelfil  az  dllaml>i'>lcsefl^  meg  nem  engedheti  a  szavazatjog     I 
lilis^os  megszont^sikt  azert.  mivel  kulonben  kihalna  a  nep- 
h6\  az  erdekellseg  iktiamt  k^rdesek  irant,  s  hogy  a  nyilvanos 
tigyek  iranti  kozony  nagy  baj  volna.  ezt  lolosleges  lt6vebbeu 
bizonyltani.    Masfeldl  i>edig  az  allarai  eletben  val6  tevekeny 
r6szvetel  tagadhatatlantjl  n^puevelo  mozzanatkent  fof!  hatni: 
*\Vie  der  Einzelne   dureh  die  Erziehung  zur  Siltliehkeil,   so 
muss  die  Uesammtheit  eines  Volkes  zum  Staat  erzogen  wer-     I 
1  den»  —  mondja  lalil6an  Oveist. 

I  Term^szetesen  valanii  nagyon  vermes  remenyeket  nem 

I  azabad  kotniink  az  dllaminlezmenyek  ebbeli  nevel6  t>efolyA- 

I  s&hoz.  Az  emberek  ezentiil  is  csak  emberek  fognak  maradni, 

I  s  a  legldk^ietesehb  nevel^s  sem  fogja  6ket  angyalokkii  tenni, 

a   mint    az  I'ljabb  angoL  radii-alismus  hirei   s   els6  sorban 

I  Stuart  Mill   foltenni  latszanak.    Hogy  az  emberi  term^szet 

I  folylonos,  szakadatlan  neveles  altal  nemcsak  szellemi,  hanem 

erkolcsi    Sekinlelben    is   v^gtelenQl    tOk^letesilhelO.    azl    cssak 

olyan  ember  hiheli,  ki  a  Mill-fele  radicalis  iskola  hive.  Hanem 

annyi  legalabb  bizonyos,  hogy  a  gyakorlali  ^lamkerd^ekkel 

val6  szlinlelen  foglalkozds  a  polilikai  ^rz^ket  elesUeni    «  az 

dllampolgarokat  a  politikai  gondolkoz^shoz   szoklalni  k^pes. 

•Valamint  senki  sem  fogja  megtanulni  az  liszAst.  a  ki  soba 

a  vizbe  nem  megy.    ligy  politikai  erelts4gel    sem  fog  nyerni 

egy  olyan  nemzet,  meiy  minden  polilikai  mozgalomtd!  tavol 

tartatik.*  \Levita.) 

Mindezekn^l    fogva    nem   6hajthuljuk   a   valasztasi  jog 
tillsagos  megszoritasat   es   megelegsziink  azoti    ki>vetel6fisel, 


^7 


a  szavazatjoggal  fetrutidzandok  mtndazon  allampolga- 
rok,  kikrol  valamely  kiilsti  ismerv  alapjan  annyi  helatas  fdl- 
tehelo,  hogy  szavazaluk  legalibb  nem  fogya  veszelyez!elni 
au  iillam  —  nem  a  tobbseg  —  6rdekeit.  Lelezik-e  ily  kalso 
iterium,  melyb6l  ketsegtelenOl  meg  lehetne  itelni  azt,  hogy 
v6laszt6  bir-e  a  megkivant  mindsilessel  ?  Ilyen  megbizhato 
imerv  se  nem  lelezelt,  ^e  nem  fog  lelezni  soha.  Ennelfogva 
irra  vagyunk  utalva,  hogy  a  rendelkez^stinkre  Alio  lokeletlen 
'Zkdzok  kOz(il  azt  alkalmazziik.  mely  legjnki)bb  cz^lhoz  fog 
?zetni.  Mindeddig  a  gyakorlalban  majdnem  altalanosan  ily 
smemiefc  a  censusl  tekinteltek,  mely  alalt  rendesen  nem 
ragyon  vagy  jdvedelem  bizonyos  nagys&ga,  hanem  azon 
Icihanyad  erietik.  melylyel  az  allampolgir  az  Allamterhek- 
\z  kozvelleniil  hozzajarul.  A  censusl  pedig  kel  okb<il  lekin- 
itt^k  oly  ism^rvnek,  melyb^I  a  v^iaszto  beiat^siit  6s  hazafi- 
igfit  megitelni  lehel.  Kgyfelfil  mivel  azt  v6lt6k,  hogy  az 
llalanos  mivellseg  es  azzal  egyiitt  a  politikai  belatds  bizo- 
lyos  foka  feltelelezletik  a  vagyon  }»izonyos  fokatol ;  masfelOl 
pedig  azon  nezelben  voltak,  hogy  az,  ki  vagyonnal  bir, 
oagyobb  m6rvl>en  van  erdekelve  az  aFlam  fenn^llasa  es  jul- 
lete  irinl,  vagyis  elenkebb  hazafisaggal  bir.  mini  a  ragyon- 
taian.  Mindk^t  foltev^s,  eppen  korunkban,  kev^bb^  alapos, 
mint  valaha.  Napjainkban,  middn  a  raiveltseg  megszerz^e^ 
olyannyira  meg  van  konnyitve  (ingyenes  oktatas.  nepszertl 
irodalom.  olcs6  hirlapok,  kOnyvtarak,  nyilvAnos  eldadisok 
8tb.),  a  mivellseg  mar  r6g  megszflnt  a  vagyonosabb  oszlAlyok 
kiv^lts^ga  lenni,  kiilonosen  a  mivellseg  azon  kozepes  merve, 
melyet  vtosztolOl  okszerQen  kovelelni  lehet.  Azt  pedig,  hogy 
a  birtok  noveszti  az  allam  iranli  erdekeltseget,  azaz  a  hazafi- 
sagot,  napjainkban  meg  a  foldbirtokrol  sem  allithalni  meg- 
szoritils  nelkUl.  Ama  tulsagos  individualistikus  iruny.  nieiyet 
^azduszati  jogrendszeriink  fejlOdese  Smith  Adim  ideje  ota 
kOvelelt,   el6idezte    a   tulajdon   s   kiilonosen   a   teleklulajdon 


S38 


folytonosan  n0vekv6  mozgtSsit^siit.  E  fejlddesmenet  eJfisegit- 
tetett  egyfelOl  az  I'ljabl)  kor  vivmanyai  allal  a  politikai  es 
polg^i  szabads^K  ter^n.  mely  sztiksegkepen  a  gazda^g  tereri 
is  lebelO  szabadj'figot  kovetell ;  m^fel6l  pedig  az  lijabh  jog- 
tudomdny  ^Ital.  mely  tulsdgos  m^rvben  a  rdmai  jogra  t^inasz- 
kodva,  a  tulajdonjog  fogalm^nak  helytelenOl  absolui  lartalniat 
iparkodott  adni,  holotl  inaga  a  rornai  jog  setn  ismerle  szi- 
gorOan  v6ve  az  absolut  tulajdonfogalmat.  mit  lijabban  Iherhtg 
es  iskolaja  ketsegtelenfll  bebizonyitoltak.  A  tulajdon  —  ebben 
Lussnlle-nak  igaza  volt  —  iiem  logikai.  hanem  lorlenelmi 
fogalom.  De  b^nnikepen  d6ntjilk  is  el  ezt  az  elmeieti  k^r- 
d68l.  I6ny  az,  bogy  a  szemelyi  szabadsfig  es  a  tulajdon  sza- 
badsAga,  gazd^szati  jogrendiink  e  kel  alaposzlopa.  tjgy  M- 
terjes,  mint  kQlterjes  iranyban  Colylonosan  kiterjesztettek, 
bogy  u  roly6  toke,  mely  akad^lytalanul  foroghat  az  eg4sz 
viMgban,  ttikeletesen  kosmopolitikus  jelleget  nyerL  s  hogy  a 
hajdan  olyannyira  lontos  jogi  kQlunbs6g  ingo  es  ingatlan 
tulajdon  kozott  majdnem  egeszen  eltoroltetett ;  oly  kiilonbseg, 
tnely  ^pen  a  german  es  magyar  jogban  igen  nevezeles  volL 
Flzekliez  jarul.  liogy  napjainkban  semminemfl  allami  akad^ly 
meg  nem  neheziti  a  szabad  be-  es  kivandorlast,  mely  a 
modem  kOzlekedesi  eszkSzok  ilital  olyanoyipa  meg  van  kdny- 
;iyttve,  loviibba.  bogy  az  idegen  helyen  vaI6  leteleped^s  mai 
nap  sokal  vet^ztett  regebbi  neb^zscgebot  ^  keilemetienseg6 
azon  oknal  fogva.  bogy  a  modern  detviszonyok  minden 
a  vildgon,  hova  az  euiopai  kultura  kiterjeszkedelt.  rendkiviili 
m^rvben  egyenletesek.  S  hogy  eppen  nem  a  yagyontalan 
oszlalyok  azok.  melyek  mai  nap  egyediil  vagy  bAr  esak  liil- 
nyomolag  kivdndorojnak.  azt  N^metorszig  nemzetgazd&szati 
merlege  minden  evben  erzekeuyen  tipasztalhatja. 

A   Ijirtok   lebat   6ppen    napjainkban    legkevesbb^    » 
szolg&lhat  a  miveltseg  6s  hazalisiig  ismerveOl  6s  oly  valasz- 
tisi  rendszer.  mely  a  censusra  van  aiapitva.  «mely  az  ersze 


'1 


igT  it:   -Dbs 


hn  der  «ei- 


\Ydk 
fiirdie  PkAtikcr  imacr  ea 

Detnagogie*. 

Kaloiibetk  Ktrfglekn  nx.  hogj  sem  am  toisafas  rette- 
K^  (Ddf  az  figpk  oMalooL  sen  ana  rgnaK  noater,  mely 
a  ffl&ak  oldaloB  ax  ^Itabww  aanxa^joffial  smnbac  ural- 
kodou,  Jososollak  ncn  toIuL  AxM  nem.  nuTd  az  iJtaUnoe 
saYaxatio^,  kgalibb  oundeafitt,  bol  foMnuTel^sseJ  fo;laIkoa6 
t^oerezea  parasztreod  l^ezik.  magftban  hordja  sajat  ocmt- 
f^nnndt.  E  reod  miDdenOll  es  mindenkor  conservativ 
ir^yu  vagy  legal^b  cooserratir  befoljas  irant  fotrekonrabli, 
niiDl  b&rmely  mas  ir^nL  Ennelfogva  nem  csodilkozhatunk. 
lia  a  fraDczia  muukas-osztaly.  dacziira  annak,  ho^y  ^ppeii 
f^'raoc^iaorszagban  a  legmes^zebb  mend  altalanos  szaTaaat- 
jog  uralkoHik.  ^rdekeinek  kiildn  kepviselteleset  kOveleli,  ^ 
^y  Efigela,  az  isinereles  socialista  kijelenti,  hogy  mind- 
addig,  «mig  N^melorszAgban  a  foidmivelo-osztuly  a  feudalis 
boreaukratikus   reacU6  alol   fObzabaditva  nines*,    vugytN 


240 


magyarra  fordilva:  m(g  a  foldmav^esek  socialdemokratakka 
nem  vdltoztattuk  at.  mindaddig  az  aItat4no:i  szarazatjog  a 
munkas  6s  vagyontalaii  oszt&lyokra  n6zve  «nem  fegyver, 
hanem  kelepczc. 

Ezzel  kordntsem  akarjuk  tagadni  az  Altalanos  szavazat- 
'jognak.  mint  a  socialdemokraliai  izgatds  eszkdz^nek  veszelyes- 
s^g^t.  Mert  hab^r  nem  tartiink  attol,  hogy  a  socialdemokratial! 
allam  felflllit&sa  egyhamar  sikertilni  fog,  ugy  bizony^ra  nena! 
lehet  kdzombos  dolognak  tekinteni,  ha  valamely  tOrvenyhozoJ 
tesliiletben  a  sociakiemokratiai  pirl  az  altalanos  szavazatjogi 
segelyevel  oly  jeIenL6s6gre  vergftdik,  mint  peldaul  jeleiileg  aj 
nemel  birodalmi  gyfilesben.  A  Nemetorsz^gban  tett  tapasz-; 
talalokka)  szeml>en  azutAn  nagyon  optiniislikusnak  iQnik  fel" 
Srhfiffle  azon  kOvetelese,  hogy  az  altalanos  azavazatjogi 
hnladektuhinul  hozass6k  be:  «mert  aiin6l  elebb  t6rt6nik  ez, 
annal  hamariibh  el  fognak  tlinni  amaz  optimistikus  eszmek, 
annal  inkibb  t'ogjak  a  niunkasuk  vezetoi  erezai  a  felel^sseget, 
mely  rdjok  nehezedik,  anndl  inkdbb  fognak  amaz  elront 
radicalis  eszm^k  kin6ni  concrel  es  gyakorlati  czelokka.  ine- 
lyek  a  torvenyliozasban  el^rendOk,  annai  inkabb  el  fogjak 
ismerni  a  munkasok  a  fennallo  intezmenyek  jogosultsagat, 
annal  inkabb  be  fogjak  Ititni,  hogy  erdekeik  azonosak  a  be- 
csflletes  termelekeny  tOke  erdekeivel*  stb.  Igaz  ugyan,  hogy 
Sehafde  ezt  1870-ben  irta,  tehat  het  evvel  el6bb,  mintsem 
«Die  Quintesseaz  des  Socialismas*  cz.  iratal  kozreboesdtotta. 


Mellzl  Oszkdr. 


n 


A  MODERN  ALKOnL\NA'OK  GYIJIEMENTE. 


Dareste  'Lea  consiiMioiib-  modemes*  czimG  alkol- 
mAny-szflveggyajtemenyenek  masociik  kiadasa  kdzelebb  hagyta 

Nagy  sz^kseg  volt  immar  a  mdsodik  kiadasra.  merl  az 
^tsO  megje!en6se  6ta  (1883j,  nyolcz  6v  alatl.  a  legldbb  aiiam 
alkotmdnya  lObbe-kevesbb^  m6dosit[alolt. 

Porlugallia  188o-ben  paHamentjel  reformdlta,  a  pairek 

iamarajanak   alkol6   elemei!  eo;y    uj  elemmel,   50  vilasztott 

Nirrel  gyarapitvan.  Hollandia.  mely  1848  ota,  csaknem  negy- 

*'en  even  61,  I6nyegesebb  v^JLozlalAst  nem  tell  alkotindnydn, 

'^87-t>en    annak    majdnern    minden    pnnljiU  Atdolgozta :    az 

'S87-ben  bozott  <grondvvet»-nek  kiilOnosen  a  tr6iiorokIesre, 

^   v^aszt&sokra.   a   parlament  c^ssze^llft^sara   s   az  igazsag- 

^olgallal^ra  es  hadseregre  vonalkozo  hatarozmiinyai  teljesen 

Ajai  Szerbia  es  Romania  a  berlini  szerz6d6s  allal  fflggetlen 

^^Jedelems^gekke  dedanlltatvan.  ez  a  koruimeny  term^szetesen 

®^*iksegesse    telle   alkotmanyiik   gyokeres  revisi6jikt.    Brazilia 

^^^1.  febr.  24-6n  kOzlArsasdgga  alaknlt  al.    Francziaorjszag- 


'  Les  constitutions  modernes.  Recueil  de  constitutions  en  vigeur 

^*iM   les   divers   etats   d'Europe,   d'Am^rique   el   du   mondc  civilisi. 

Traduites  sur  les  textcs  et  accompagn^es  de  notices  historiques  et  de 

^Olea  explicatives  par  F.  R.  Daresle  avec  la  collaboration  de  P.  Dareste. 

^^Uxitme  edition.  Revue,  corrigee  et  mise  au  courant  des  modifications 

^^  plus  recentes.  Tome  I.  It.  Paris.  A.  Cballamet.  1891. 

AllieuAeam.  i^ 


i 


U2 


i 


ban  az  188-t.  decz.  9-en  kelt  tdrv^ny  a  senalus  szen-ezet^l 
es  a  sendlorok  valaszt^sat  mddositja.  1885-ben  pedig  ugyan- 
ott  a  lajstromos  szavazisl  (scrutin  de  liste)  leptettek  eletbe 
melyre  nezve  1889-ben  m^g  k^l  ^jabb  t6rv6ny  is  int^zkedik 
Sohweizban  az  lH74-ki  szGvelsegi  alkotmanyl.  mely  a  kanlo 
nok  autonomiiijiU  erOsen  kikezdte.  a  eentralisatio  szeliemebei 
tovfibb  fejlesztelt^k.  Hazdnkban  1885-ben  a  fSrendihazat  szer 
veztek  egeszen  ii.jra.  Csak  Belgium,  Spanyolorszdg.  Olaszorszai 
es  az  Egye?Ull-Allainok  maradlak  regi  szervezetokben. 

Ha  az  a  sokat  emiegetell,  de  oly  sokszor  felreertett  vag 
meg  nam  ertett  nemzeti  g^niusz  nem  Ures  fr&zis,  a  mini  hog 
nem  az;  ha  tjirsadalmi  t^ren,  a  tudomdny.  irodalom.  niilv^ 
szet,  kftzgazdasag  koreben  6rv6nyesQl6senek  megvan  a  jogo 
suUs&ga:  a  nemzet  jellem^nek,  vertnersekletenek,  mtivells^g^ 
nek.  inultjanak,  tradili6inak  annal  inkabb  kifejezfere  ke 
jutni  alkotrnanyjogi  inlezmenyeiben.  V^geredmeny^ben  lehii 
minden  neinzet  saj^l  g^niuszal  kovelve  rendezi  ugyan  b 
allami  eletel;  de  m^sreszrOl  nem  zdrkozhalik  el  az  idegei 
nepekl61.  Ha  feladdsunk  —  irja  a  magyar  doctrinairek  ^kes 
tollu  vez6re  —  az  eun>pai  n6pcsal6ddal  kOzOsen  miikodni 
kf^zdsen  j6knak  israert  ez6Iok  l^tesit^s^re.  mQkddni  mint  el 
tag,  melynek  ha  m^s  rokonai  ninesenek.  vannak  sziiksegkepe 
v^lasztolt  rokonai,  merl  hiszen  vannak  sympalhiai  es  anti 
palhiai :  akkor  igen  termeszeles.  hogy  egyben-masban  6ppe 
ugy  utfinozzuk  e  rokonokat,  mint  a  hogy  ismet  egyebben,  h 
MagyarorszAg  felktlzdheti  magat  oda,  hova  annyi  szent  6haj 
las  viirja,  ancak  idejeben  mi  is  fogjuk  3ajatsagainkb6l  gaa 
gi'tani  az  eur6pai  eszmeKiket. 

6pp    a  magyar   doctrinairek    rniikndes^nek   eredm^ny 
miitatja,  mennyire  el6ny6s  lehet    a  haladus  szempontj6b6l 
ktillold  utanz^sa.  Csak  a  szolgai  utanza^^tb]  larlozkodjunk  i 
soha  ne  mulaszszuk  el  sajat  specialis  viszonyaink  figyelembt 
v6lel6t,  midon  idegen  novenyeket  tiltetunk  at  hazank  fol^jeb 


'M 


MS 


Az  idegen  talaj  felkutalAsa,  vizsgaiafa  azonban,  idegen 

eszkOzok  seg^lyevel  meg  a  szakemherek  egy  reszere  n^zve  is 

Ic^nyelmellen  s  tObb6-kevesbbe  fneg  van  nehezitve :  a  laikusra 

oezve  mex  j6lorm6n  lehetellen.  Pedig  hogy  a  kiilfdldi  Allam- 

^let  szovevenyeibe  a  nagy  kcSzOns^g  is  beavattass^k,  ez  poli- 

"fcai  tekinlethen  egyatalan  nem  kr>z0rnb6s  doing    Az,  a  mit 

mcba  emlit  az  i'tjkori  (tlkoimdnt/okrol  irlkomvehen,  bogy 

%^'t  nalunk  kulonosen  az  ut6bbi  id6ben  felettebb  l^brakapolt 

3.  kfilfbldieskedes^  hogy  az  orszaggyQiesi  kc'pviselol(!>l  kezdve 

a  falusi   biroig   mindenki    nagykepQskodve   folylonosaa  a 

.iilfi')Idet  emlegeti,  s  hogy  mindez  annak  tulajdonithato.  hogy 

a  kaifoldet  arlnylag  kevesen  ismerven.  a  kisebbseg  az  ertelmi 

tem)rismu5  egy  nemet  gyakorolja  a  tObbs^a  feletl :  biznnydra 

masahan  veve  is   e!eg  tbiitos  szempont  arra  nezve,    hogy  a 

Vflll^ld  allami  ea  larsadalmi  int^zmenyeil  magyar  nyelven  iri 

fnfivekben  mutas?ak  be  az  arra  hivalottak  a  magyar  kozon- 

"ilinek.    De  a  mi  ennei    meg  inkabb  ligyelembe  veend6,  az, 

^!y  ily  modon  lehetttve  valik,    mikep*  kiilloldi  int6zmenyek 

a  nemzeti  kezv^lem^ny   idomit6  hal^a   alalt  idegenszerQs6- 

?Okhdl  kivetkOztetve  reoipidltassanak. 

Kgy,  a  Dareste-ebez  hasonl6  alkatrn^ny-szOvegcompilati^ 
kOzrebocsdlasa  a  M.  T.  Akademitinak  lenne  foladata,  nem- 
*^  azerl,  merl  magiinkiadi'ik  ily  kiilb^eges  vallalatba  nem 
'?en  boesatkoznak,  banem  azert  is.  mert  az  idegen  alkotmiiny- 
torv^nyeknek  a  kiilonbozo  europai  nyelvekben  teljesen  jartas 
52akemberek  aUal  e^zkdzlendS  forditas^t  hitelesnek,  teljesen 
n]egbizha(6nak  c^ak  akkor  fogja  a  kozoaseg  tekinteni,  ha  az 
Akademia  a  maga  elismerl  tekintelyevel  mintegA'  szentesiti. 
A  modern  alkotm^nyok  haromfelek^pen  miitathat6k  be. 
Vagy  az  egyelemes  allamjng  kerolel)en.  vagy  az  egy^es  alla- 
mok  alkotmanya  kiilOn-kiilon  rendszeresen  feldolgozva,  vagy 
a  chartAk.  illet^Ieg  a  fontosabb  alaptdrvenyek,  leh^l  a  nyers 
anyag  kozzeletele  alapjan. 

16* 


244 


fi^gyetemes  altamjogunk.  a  milyen  [}^1ddul  Blunlschli 
*AUgcmeines  SUiatfirerht»-ie.^  nekiink  nincsen  :  de  potolja. 
azt  numileg  Kautz  ^Politikdja>.  melyben  a  modern  allamok 
teteles  kdzjogi  intezmenyeire  —  legal&bb  a  jegyzetekben  — 
bSven  talalunk  ulai^isokat  jollebet  magiban  a  szdvegben 
annal  ritkabban.  Kautz  re:%[>ect&lja  a  politika  es  ^llamjog  hatar- 
vonalait,  a  mi  tudomanyos  szempontbol  teljesen  indokolt 
ugyan.  de  didaktikai  szempontbol  annal  kev^sbbe.  Iskolai 
ha^znalalra  sziknt  Politikahan.  mint  azt  mAs  helyutt  es  mis 
alkalommal  kifejlettem,  nem  lehol  mell6zni  azon  allamjogi 
int^zmenyekeU  melyek  az  egyes  polilikai  lantetelek  konnyebb 
meg^rtheteset  teszik  lehetove.  Akkor  peldaul.  midon  6n  poli- 
likai el<5adasaimljan  a  monarchiarol  ljesz6lek,  a  monarchikus 
alapelveket  mintegy  megteslesitem.  Iathat6kkd,  kezzelfogha- 
t6kk;i  tesz<.'in  a/riltal,  hogy  elmoadom,  mikepen  alkalmaztal- 
nak  a  kifejiett  firinriptumok  a  magyar,  az  angol  nionarchii- 
ban  es  egyebiitt.  Mindezt  Kautz  is  iiagyon  j6i  ludja.  Mint 
tanar  —  ilgy  emiekszem  —  eI6adasaiban  kovelle  is  ezl  a 
ni6d.szert :  mint  iro  azonban,  kezikonyveben.  nem  akarvan  a 
politikat  kivelkozletni  vaiodi  jelJeg6b(il,  jegyzetekben  adja  meg 
a  teteles  inl^zm^nyekre  val6  folytonos  hivatkozissal  az  ab- 
slraetiokra  n^zve  a  szflks^ges  felvilagosft^t,  litbaigazitasU  A 
«.logtiidomanyi  KoziOny*  egyik  foly6  6vi  marcziusi  szamaban 
telidl  annak  u  felisz<Slalasnak.  melyben  egy  alnevQ  C2ikkir6. 
a  budapesli  egyelemen  a  politikai  tan»zeknek  UJ  er6vel  leend^^ 
betoltese  alkalniubol  a  politika  eldadiisUlan  uj.  az  eddigit61  el- 
tero  modszer  alkalmazAsal  ^iirgeti,—  csak  annyiban  van  alapja. 
hogy  a  politika  es  az  egyetemes  allamjog  anyagil  j6v6re  meg 
szorosabban  5ssze  leheine  olvasztani  s  a  ket  tudomany,  mint 
egymasra  hato,  egymast  kiegeszit6  szerves  egesz  targyaltat- 
neL  a  mit  a  mi  viszonyaink  kozl  anndJ  lerm6szetesetbnek 
talainank.  mert  az  osszehaifonhlrt  vagy  egyelemes  dllamjog 
jogi  szakoktatasunk   disciplin^i  kdz^  kQlonben  sines  fblv^ve. 


2ib 


Az  egyes  allamok  alkotm^ny^tiak  fendszerea  feldolgozA- 
^t  Concha  mar  megkezilte  s  eddigi  tanulmanyainak  eredme- 
nyel  fcel  kotetl»en  kozrebocs^totta.*  Az  6  f'elfogiisaban  annyi 
az  eredeliseg,  hogy  mflve  meg  azokra  n^zve  is  tanulsagos, 
a  kik  az  ujkori  allamok  szervezetet  els6rendU  forrAsokbcil 
L'merik.  Kivulo  eruditioj^nal  fogva  ki  tudja  fQrkeszni  az  alkoi- 
manyok  legjellemzoi.ib  von^sait,  s  6ppen  ezert  meglehet6s 
^7.fikre  szaboll  keretben  is  liszta  kepet  nyiijt  azokrol.  A  ki 
Anglia  vagy  az  araerikai  Unio  alkotm^nydnak  reszleteibe  akar 
tielmlolni,  az  forduljon  Todd-hoz.  illet6ieg  Bryoe-hez;  de  a  ki 
azenililelt  alkolinanyok  alapelveivel  akar  tisztaha  j5nni,  azt 
Concha  ilt-olt  nehezkes  iralya  daozAra  is  ulbaigazitja. 

Alkolmany-szovegcompilalionk  szint6n  van,  ludlommal, 
kettO  is;  de  egyik  sem  felel  meg  a  magasabb  ludomanyos 
iiienyeknek. 

Az  eh6  e  nemO  kis^rlet  a  Meszaros  Karoly^,*  kit  az 
1^8-ki  esemenyek  uszl6n6ztek  Europa  iegiijabb  alkolma- 
nyainak  OsszegyQjlesere,  i3gy  gondolkozvin,  hogy  «a  magyar 
statusalkotmjiny  megdllapiUsa  s  az  orsz^ggyfli^si  teendfik 
f^kinteleben  az  europai  aikotmanyok  ismerete,  bizonynyal 
pharosi  feny  leend.  mi  nelkiil  politikai  eletunk  sot6l  p^lya- 
jdn  bizton  nem  lephetijnk*.  A  csonkan  maradt  mU  a  lazas 
felseg  nyomail  viseli  mag^n.  Tartalma  6pp  oly  sovAny,  mini 
mily  incorrect  az  iralya. 

Jdnosi  Ferencz  l.s67-ben  megjelent  < Atkoimdnynk 
Ijlemetiife*  czi'mO  munkaja,''  Anglia.  Frnncziaorszag  es  az 
'ikai  Unio  alkolmanyil  mutatja  be  ttirtenelmi  fejlod^sGk- 


^  IJjkoh  alkotmanyok.  Irla  Concha  Gy6z6.  Budapest.  Kiadja  a 
^T.  Akademia.  l.  1884.    H.,  1888. 

'  Earopa  Iegiijabb  alkotminyai.  K(115d6s  tekiii(etlel  Europa  tir- 
llmi  Allasara.  Kozli  Meszaros  Karoly.  Pesleti.  1848.  Magyar  Mibaly. 

*  Alkotmanyok  gyiljteni^nye.  OsszegyGjtoUe  J^osi  Ferencz.  I. 
Pest.  Kiadja  Pfeifer  Ferdinand.  1867. 


246 


lU 


ben  s  ezenkivOl  kdzli  Schweiz  l848-ki  6s  Belgium 
chartajat.  De  a  inasodik  kSteltel  Jaiio:?i  is  felbehagyla  a  mun- 
kdt.  A  harmadik  kotetlien.  —  mely  Belgium  «teljes  allami 
szerkezeten»  kivul  Anglia,  Francziaorszag,  Schweiz  es  Bel- 
gium *fpari^s  kereskedelmi  szerkezetdt »  tarlaliiiazta  volna. 
—  a  munka  czime  es  tarlalma  bizonyara  meghasoaloll  volna 
egym^sal.  Jobban  tette  tehAt  a  szerz6.  hogy  nem  menl 
tovabb,  annyival  inkabb,  mert  stylje  kul6nl>en  is  n^Ikulozi  azt 
a  szabatossagot,  a  mire  idegen  tOrvenyek  forditasandl  ku! 
nosen  szUks^g  van, 

Az  lijabb  idfiben  meg  Schvarcz  Gyula  bocsaloU  kOzre 
6gy  ^EgyelemeH  nlkotmduyismeh  ;'  de  ez  nem  egyeb,  "nnt 
iskolai  basziiulatra  ^zuiit  rovid  vazlata  a  modem  alkotma- 
nyoknak.  A  polgari  iskolak  6s  tanit6k6pezd6k  ndvend^kei 
haszn^lhatni^k.  tia  a  jelenlegi  tanterv  megengedne  s  ha  kepe- 
sek  vohianak  hjchvarcz  Oyul^nak  akar  az  aliamuidomanyi 
alapfogalmakra  vonatkoz6,  bevezet^skepen  kozlolt  tudos  defi 
njtioil,  aktir  lOmor  alkotm^ny-kivonatait  megerteni.  Eg 
irfiiU  azt  hiszszuk  hogy  a  mennyihen  a  tanil6kepezdek 
polgari  Lskoldk  tanUirgyai  ki'>ze  az  alkotmanytan  fol  van  veve, 
s  a  mennyiben  a  politika  elemeinek  s  az  idegen  alkotmanyok 
vazlatanak  ismeiele  a  hazai  alkotmanytan  meg^rtese  vegetl 
szOks^ges :  ez  utobbiak  a  n^agyar  alkotm&nylan  kerel 
iliesztliet6k  be  s  igy  6nall6  feldolgozasuk  (oldsleges. 

A  magyar  szoveggyiijtemenyek  leh^t  —  nem  szd.mft\*a 
ezek  kdze  Schvarcz  most  emli'tett  tarikonyvet  —  reszint  elavul- 
tak.  i-^sziat  hianyosak  as  lok^letlenek,  ugy  hogy  ezeknek  pot 
l&san'jl  okvetetlenUl  gondoskodnunk  keil. 

Az  egyszerfl  szcJveg-compilalionak.  szemben  az   alkoP 
mAnyok  rendszeres  foldolgoziisivaL   van  ket  nagy  halrany. 


defi-  ^ 

k^ 
jve, 
yok 
getl 


^  Egyetemes  alkDlminyisme  rdvid  v&zlalbao.  Sclivarcz  Gyalatdl. 
Budapest.  Aigner  Lajos    1880. 


247 


Az  egyik  az.  hog>'  a  dolog  lermeszet^n^I  fogva  Wbbnyire 
az  irott  kiitfdkre  szontkozhaLik.  holutt  az  ^llam  irott  alkoU 
4nya  —  a  mint  az  magdl6l  ertlietO,  de  a  mint  arra  Daresle  is 
fi^yelmezlel  benniinkel  —  polilikai  intezmeiiyeinek  leijes  kepet 
s  kozjogat  nem  tiikrozi  hiven  vissza. 

Az  iroti  alkotinaoy    tudvalevoleg  vagy  egy  chartaban. 
y  a  kaidnbOzfi  idOben  hozotl  alaptOrvenyek  egesz  soro- 
taban  foglaltatik ;  de  mindenult  kiege:^ziLend6  a  szokas  altal 
ely  n6hol  —  inikent  Angliaban  —  a  kuzjog  alapj^t  kepezi 
«  az  irott  jognak  csak  radsodi-endO  szerepet  enged. 

Dareste  az  angol  alkntminytftrvenyek  k5zal  p6ldd-iil  ctsak 

4 kovetkez6keL  kiizli:  a  Maj^iia  rharlfit.  a  mint  az  1225-bea 

harmadizben  er6sittetetl  meg  HI.  Henrik  altal:  I.  Kduard  1297. 

okt.  l0-6n  kelt  charlajat ;  a  statutumol  *de  lallagio  non  con- 

eedendo>.  melyet  Waiter  of  Hemingburgh  'Articuli  insert!  in 

Magna  Charla»  czim  alatt  id6z  s  melyre  a  Petition  of  Rights 

bevezet^seben  is  Idrtenik  hivalkozas,  de  a  mely  egy  g^'Ojle- 

menyben  sem  fordiil  el6:    tovabba   a  Petition  of  Riglils-t,  a 

of  Kights-t  s  v6grc  az  Act  of  settleinent-t 

Arra  nem  is  i-etleclalv^n,  hogy  niily  onkenyesen  j^rt  el 

az  alaptdrvenyek   kozlesen^l,   midon   az    egyeni   szabads&g 

legroltb  biztosit^kit  kepez6  Hal>eas  Corpus-actat,  az   Angoi- 

orszag  es  Skoozia  uni6jAra,    valamint  az  Anglia  es  Irorszdg 

Uni6jara  vonaikozo  I6rvenyekei,    a  Catholic  relief  act-ot,  az 

1832-iki    Reform    rjill-t  raeilOzte:   csak   azt  jegyezziik  meg» 

hogy  nines  olyan  ember,    a  ki  az  irott  jog   nehiiny  forra.sA- 

boi  —  meg  ha  teljesebben  inulatnok  is    be  azokat  neki  — 

csak   valamennyire    is   vilagos  kepet   szerezhetne    maginak 

Anglia   allami  szervezet6rol  akkor,   a  midon   az  angol   k<3z- 

jognak   kozludomas   szerint    a  jogaszok    miiveiben.    a  bir6i 

gyakorlatban  s  a  nep  jogi  meggy6z5d65eben  nyilvanul6   ko- 

z5n-3eges  jog  (common  law)  kepezi  legfSljb  forrasat. 


M8 


c  az 


Magyarorszagon  a  szok^s  szinlen  a  legfontosabb  kdr- 
jogi  kiurok  koz6  tartozik.  A  kirily  a  koronazasi  hiUeveiben 
igeretet  tesz,  hogy  szentUl  ^  szigoriian  megtaitja  6s  in^sok 
altal  is  megtartatja  nemcsak  az  orsz^g  szabadalmait,  kivalt- 
sagait  es  torvenyeit,  hanem  > iorv^nysserii  szokdsaii^  is: 
az  1791 :  X.  t.-cz.-b€n  hasonlokepen  ki  van  mondva,  hogy 
5  Fels6ge  63  ul6dai  Magyarorszagon  annak  tdrvenyei  t» 
szokdsai  szerint  ipropriis  legibus  et  cotisveiudinibus)  fog- 
nak  uralkodni  es  korm^nyozni.  8dt  a  mi  kozjogunkban  a 
(irveny  es  a  szok^  mellett  meg  nagy  szerepet  jAUzanak  az 
iikleveles  szerzOdesek,  kivdIlsAg-IeveIek,  korminyrendelet 
helyhatos^igi  statiUumok  is. 

A  magyar  alkotm^ny  mibenletevel  sem  lehet  teh^t 
pdn  az  alaptdrvenyekb6l  megismerkedni,  kulonosen  ha  oly 
hidnyosan  kozlik  azokat,  mint  Dareste,  ki  az  lijabb  alkot- 
manyunk  bazisiil  kepezQ  1848-ki  tOrvenyek  k5z<il  peldaul 
csakis  a  III.  6s  IV,  torvenyczikket  adja  egesz  lerjedelmeben 
s  a  VIII.  ^s  XX-iknak  egy-egy  pontjat  mutaija  be,  a  tobbi- 
r6l  ellenben  a  torlenelmi  jegyzetek  kdzt  6ppen  csak  ho{ 
emlitest  tesz. 

A  misik  hi6nya  a  szfiveg-compilationak  az,  hogy  p 
\Au  annak  seg^lyevel  igen  nehez  a  klil5nbcJz6  alkotm^ny 
cisszehasonUtasa,  fitlekintdse.  miut^n  az  ugynevezett  papiros- 
alkotm^nyokat  magukban  foglaio  chart^k,  i^gy  tartalmukra, 
mint  kijlonosen  szerkezetokre  6s  beosztasukra  nezve  lenye- 
gesen  kUlonboznek  egyniastol. 

Sardinia  alapt6rveny6ben,  melyen  az  egyseges  Olasz- 
orszdg  alkotm^nya  sarkalUk.  csupa  aJtalanossdggal  tal^o- 
zunk,  s  a  reszletes  intezkedeseket  a  specidlis  szervezeli  t6r- 
venyekbt'n  kel!  keresnijnk.  Egyik  pontjahan  ki  van  peldduJ 
motidva,  mikep  a  senalus  illanibir6sdgg6  alakulhat,  hogy  i 
letel  hozzon  a  felsegserte*.  az  aliam  bizlonf^aga  ellen  elkove 
lelt  merenylel  eseteiben  s  a  k^pviselok  kamaraja  altal 


1 


iul    ,„ 


!HI 


bdyezeti  minister  felett ;  de  ax  lUlnrnhirnttAn  ul|arHtt4r4  ^ 
irveny  nem  relleolAl.  azl  kUlf»n  Irtrvmiy  •i^..  .» 

A    badeni   nagyherczetfy^K    iMlN'kl  nIMc  iMfi* 

hen   kuUin   czim    alatt,   eff^    r^xtaltiiMiKg^t    «• if 

minister  vdd  aid  beirez«flir6l,  ill«Uttif  «  if^UMm  |^M'  Cli'l<^' 
loss^g  elrenek  mik^ti  ^nr^UfmUMM^ 

Vannak  U^rnithn  adkMfliiafafc  wa^^wt  «  9umM  /^ekm 
ben  vett  kdxiog  hettsiio  oeai  lM>(««AM4iuft» 
vannak  otysaQk.  adfAaleOdsqettejc;.  <  ^kM«  * 


260 


nya  pedig  m6g  a  p^nzflgyi  kdzigazgaWis  terllletere  is  aicsap. 
midOri  az  ^11anij6szagokrul  intezkedik. 

Az  alkotm^ny-gyfljtem^ny  els6  helyen  emlitelt  hianyan 
csak  ligy  lehelne  nemileg  segileni,  ha  a  szerkeszl6  a  lorteneti 
alkotinanyok  mindeii  kijUbrr^siit  a  lehetdbeg  szerint  folliasz- 
nalna.  a  aenitdrleiieti  alkotmanyok  t>emutatasan^l  pedig  neni 
szoritkoznek  kizarolag  a  chart^ikra,  hanem  az  ezeket  kiegeszild 
szervezeli  tOrv<^nyek  fonlosabl)jail  is  ki'»zlene.  Ennek  a  mod- 
szernek  a  keresziulvjtele  hizonyira  nhgy  neh^zsegekkel  van 
osszekOtve  s  inindenekfdlutt  az  egyes  aikotruanyok  minden 
r^szletebe,  szellemelie.  IftrleneU  fejlddesebe  teljesen  beavatott 
mnnkatjirsukat  Idit6lelez,  De  hogv  e  nelkiil  a  mi'jdszer  nelkul 
a  H;!oveg-e()t]t[iJlatu)iiak  kulondsea  a  torl^neli  alkolmaoyokat 
mag^ban  foglal6  r^ze  sikeresen.  az  elrn^Iet  es  a  gyakorlat 
kovelelmenyeinek  niegfelel6leg  nem  Jillithato  6:ssze.  arr6l  — 
mini  fennehb  einlii6k  —  eppen  a  Daresle  inunk^a  gy6zhei 
meg  bennUnket  leginkAbb. 

Dareste  a  szoveg-compilatid  forrasait  a  ininimumra 
akarna  reducaini,  el6szav^ban  kijelentven.  bogy  c^upan  a 
poliltkai  szervezet  alapjaiil  tekiiUendo.  azoros  ertelemben  veU 
alkotmany-szoveg  kdzl^sere  fog  szonlkozni  8  ennek  folyt&n 
mell6zni  kivAnja  a  teriileti  viszonyokra  vonatkozo,  valamint 
a  Ir6n6r6k6s6dest  szabalyozo  torv6nyeket  ^s  csaladi  statu- 
tuniokat  s  a  lisztan  diplomatiai  jellegti  oknianyokat. 

Ugyde  a  munka  folyaman.  erne  kijelentesevel  Idbbszor 
OsszeiJlkozesbe  jcin,  miiitan  kenytelen  maga  is  belatni,  hogy 
a  forr^soknak  ailala  tervfzi'U  korlaUizasa  kivihetetlen. 

Vannak  ugyanis  diplomatiai  jellegU  okmanyok.  nemzet- 
kozi  szerz6desek.  nielyek  bizonyos  allamok  kozjogat  szaba- 
lyozzdk*  Hogy  lehetiie  lehal  ezeket  tekintelen  kivQl  hagyni? 

Ott  van  p^ldaul  a  berlini  szerzddes,  mely  kimondja, 
hogy  tBitlgdria  kozjogduak  ctiapjdt  a  kOvetkezo  Iialdro- 
zaiok  fogjdk  kepezni:  A  vailAsi  es  feiekezeti  kttlonbseg  nera 


251 


hozhatf'i  fel  senki  ellen  indokul  arra.  hogy  kizarassek  vagy 
k^pleleiiilteiss6k  polgari  es  politikai  jogai  ^Ivezetere.  kijzhiva- 
talok,  tiszlsegek  ^s  meltosigok  visel6sere,  vagy  a  kulonfele 
flzletek  es  iparok  barmely  helyen  valo  folytalasiira.  Minden 
bitvallas  szabads^ga  es  kuls6  gyakorlasa  bizlositva  van  lagy 
a  Bulgari&hoz  tarlozo  i>olg^rok.  mint  a  ktiUoldiek  reszere  €s 
a  kUldnfele  vallasfelekezeteknek  seni  egyh^zrendi  szervezke- 
dese.  sem  lelki  ffindkeikbez  valo  viszonyaik  liljAba  akadalyt 
gSrdUeni  nem  szabad».  {V,  czikk.) 

Ugyanez  a  hatarozat  ism^teltelik  az  emlitett  szerz^ides- 
ben  Monlenegrora.  Szerbiara.  Romaniara  s  megbSvitve  es 
teszlelezve  TorOkorszagra  nezve.  Knii^llogva  Daresle  —  igen 
helyesen  ugyan,  de  onmagihoz  koveJkezetlenQl  —  Montenegro 
lft55-ki  s  az  ezt  kiegeszilo  1868-ki  e»  1879-ki  alkotm^nya, 
mlamint  Bulgaria  1879-iki  alkotmanya  helyett  a  berlini  szer- 
z6desnek  Bulgai'iara  vonatkozo  I..  III.  6s  V.  ezikk^t  s  MoDle- 
negr6ra  vonatkozo  XXVII.  es  XXX.  czikket  adja  szo  szerint. 
A  mire  csak  az  a  ine^egyzesOnk.  bogy  a  rnennyiben  a  vallis- 
szabadsagot  biztasitO  III.  ^  XXVII.  czikk  sz6r6l  szora  ugyanaz: 
eleg  lett  volna  az  egyiknek  kOziese  s  e  belyett  fol  lehetett 
volna  venni.  az  ilielo  alluinok  czime  alatl,  a  IX.  czikket. 
mely  a  porta  6s  Bulgaria  kCzti  bQberszerii  viszony  miben- 
16tere  vet  vij^got.  az  utobbi  altal  fizelendS  hilberadora  n6zve 
intezkedv^n.  tov^bbA  a  XXIX.  czikk  egy  resz^t,  mely  Monte- 
negro souverainitisat  korlatozza,  a  XXXIV.  czikket,  mely  a 
szerb  fejedelemseg  s  a  XLIII-kat,  mely  Rumania  fuggetlen- 
56g6t  ismeri  el,  vegre  a  LXII.  czikket.  mely  Torokorszagban 
a  vallasszabadsagra  nezve  intezkedeseket  tartalmaz. 

A  tr6ndrokosod6sl  szabalyozo  lorvenyebet  sem  lehetett 
Dareste-nek  kihagynia  gypjtemenyebCi.  nemcsak  azerl,  mert 
a  Ir6nor0kles  szab^lyai  a  kdgog  integrans  re^zet  k^pezik, 
hanem  azerl  sem.  mert  a  charldkat  megcsonkilas  nelkiil  k6z6l- 
v^n,  a  tr6n6rdkl^s  Ugye  csaknem  miudenikben  elofordul. 


262 


Kiilonben  meg  az  angol  lort^nelmi  alkolmdny  fonto- 
sabb  alaptbrr^nyei  kiizt  is  otl  tal^ljuk  Dareste  mOrebeo  a 
jelenlegi  uralkodohaz  tr6n6r6k6s6desi  jogat  meg6llapit6  Act 
of  settlement-l.  Csak  a  mi  pragmatica  sancti6nkat  mellozi. 
a  mi  annal  nagyobb  hiba.  mert  az  1867:  XII.  t.-cz.  1.  §-a 
szerint  is  «azon  kapcsolat,  mely  egyr6szn5l  a  magyar  korona 
orszagai,  m^sreszr^l  6  felsegenek  tobbi  orszdgai  ^  tartoma- 
nyai  kozolt  jogilag  fennjill,  az  1723:  I..  II.  es  III.  tOrveny- 
czikkek  altal  elfogadott  pmgmatica  sancti6n  alapszik> ;  mert 
a  Magyarorszdg  6s  Ausztria  kuztl  personal  unio  lehat  jogi 
alakban  a  pragmatica  sanclio  allal  jOtt  lelre:  mert  az  1867: 
XII.  t.-cz.  megalkotasan^l  mind  6  felsege.  mind  az  orszAg- 
gyQl6s  az  1723-iki  ordkosodesi  torvenyt  -kozQsen  ehsmert 
kiindul^si  ponli^I  tOzven  ki»,  az  1867-ki  kiegyezesi  tflrv^ny 
a  rielkul  alapo.^an  meg  sem  eHhel6.  p  mert  vegre  a  pragma- 
tica t-anctiOban  a  tr6ni>rokl6s  rendjen  kiviil  a  kOlasOnos  vede- 
lem  6s  Magyarorszag  onallosiga.  tehat  a  Icgfontosabb,  m6lyre- 
hato  k<)zjogi  elvek  vannak  kimondva. 

Az  alkotmanyok  osszehasonlitasat,  altekint^set,  —  mely, 
mint  fennebb  emlildk,  a  szoveg-compilalio  alapjAn  szinten 
igen  nehez,  —  a  klllonb6z6  alkolmany  anyaganak  rendezese, 
tiirgvak  szerint  val6  csoportosit^sa  kcinnyiten^  leginkdbb  meg. 
De  minthogy  ez  a  ehart^k  cs  az  alaptCrvenyek  egyes  fcye- 
zeteinek,  pontjainak  osszevissza  valo  forgatas&t  involvalna, 
s  minthogy  ily  modon  az  alkotmdnyokat  eredeti  szerkezelQk- 
h6\  sziiksegkepen  ki  kellene  vetk6ztetni:  az  emiitett  eljaras 
a  sz5veg-compilalio  termeszetevel  ellenkeznek. 

A  legcz^lszerflhb  lehit   Dareste  peldajara  egy  pontes 
6s  kiment6  analytieus   labl^zat  k6szitese.    Ennek  segelyevel 
kQnnytiszerrel   szembeaililhatjuk   a   kuIonl>6z6  aikotm^nyjogi ' 
intezmenyekel  egymassal  s  ezenfeliil  lisztaba  joheliink  azzal 
is,  bogy  mik  az  egyes  alkotmanyok  targyai. 

A   szdveg-compilatio    szerkeszt^senel  kovetendfi  irany- 


2dd 


n 


elvekre  n^zve  Dareste  mGv^bCI  sok  tanuIsAgot  mertthetunk 
magunknak.  a  n^lkul  azonban.  hogy  Darestet  mindenben 
k^vetbetndk. 

Dareste  40  Allam  alkotmanyat  adja  Melldzi  azonban 
a  Jegtdbb  nemet  fejedelemseget  es  herczegseget.  a  schweizi 
tonokat,  az  anierikai  Unio  allamail.  a  spanyol  Amerika 
ztarsasagail  s  az  angol  gyarmatokat.  illel6leg  ezekre  csak 
lortenelmi  jegyzelekben  rellecWI. 

E  szerint  Dareste  niOve  nein  levtin  lelje.s  gyttjlem^nye 
modern  alkolmanyoknak,  mini  forrastntt  esak  r^szhen  hasz- 
nalhato.  A  szerkeszt6,  sajAt  valloraasa  szennl.  hely  sztike 
miatt  volt  kenytelen  a  modern  alkotmanyok  nagyobb  r6sz6t 
kihagyni  gyOjlemenyebfil.  Ez  olyan  kifogas.  melyet  egy  iro- 
dalmi  privat  vallalat  bianyanak  igazolasaul  elfogadhatunk. 
De  azt  mir  azlAn  hatarozottan  megkivanjuk.  hogy  a  «sze- 
melvenyek*  kivalogatasaban  a  szerkesztfi  tervszerdleg  jarjon 
el,  hogy  ama  hianyt  legalahb  nemileg  potolvan,  ne  erezzUk. 
ne  vegytlk  eszre  azt  minden  lepten-nyomon. 

A  helylyel  fokepen  az  osszeiett  jillamok  alkolmanyinak 
l^senel  takarekoskodolt.   oly  modon  azonban.   hogy  ez  a 
lakarekoskod^  a  niQ  ert^^nek  roviisara  esik. 

A  schweizi  sz6vets6gnek  p6ld^ul  harom  cantonal  veszi 
fel  a  gyQjtem6nyhe:  AppenzcU  Rhodes-Exterieures-t.  Bernt 
6s  (jenf-et.  Az  els6t  azert,  mert  —  mint  maga  iJ'ja  —  a  tiszta 
ragy  kOzvetien  demokralia  minlakepe,  a  k^t  ul6l>bit  pedig 
bizonyara  az6rt.  mert  a  denicjkratia  niiisik  alakjat,  a  kOz- 
telt  demokratial  kepviseli.  illel61eg  k^pviselte. 

A  schweizi  cantonok  t^nyleg  ket  fonsoporlba  oszlhatok. 
Az  ^yik  csoporlba  tartoznak  azok  a  kis  cantonok,  melyek- 
ben  —  az  alhenei  demokralia  mint^jara  —  minden  teJjeskoni, 
feddheletlen  jellemfl  polgar  reszt  vesx  a  kozhataloni  gyakorla- 
s^an ,  a  masikba  pedig  azok,  meiyekben  a  souverainitast  a 
nep.  kepvisel^i  altal  gyakorolja. 


^^fez 


^  m 


Wrti%vfit,   lit  ^  fyi^MWv 


265 


dumot  fcivanja.  Bern  pedig  referendum-c^nlonnd  lett  1869. 
jul. +-^n.  midon  kimondta,  hogy  minden  lOrv^ny  n^pszavazas 
ai^  bocsdtand6. 

A  genfi  es  berni  alkolmanyon  kivill  tehiit  Dareste-nek 
legalabb  m^g  egy  tulajdoukepeni  kepviseleti  alkntrndtiynyal 
him  ranlont  is  be  kellelt  volna  nuilalnia.  a  milyen  voll 
I879-ig  (Jenf  s  a  milyen  jelenleg  Freiburg ;  valamint  egy 
olyan  cantont  is,  pi.  Aarpaut,  Thiirgaut,  a  hoi  a  n6p  az 
iailiativa  jogaval  van  felruhazva. 

A  nemei  birodalom  allaniai  kOziil  Daresle  csak  a  porosz, 

i>ajor,    sz^z  es    wurUembergi  kiriilys^g,    valamint  a  badeni 

lagyherczegs^g  6s  Hamburg  alkotmanyat  reproriucalja,  a  mit 

^irogdsolnunk  kell.    Ha  mar  a  fcisebb  borczegsegek  mindeni- 

fcenek    nem  jutolt  hely :    Ie.o;alabb   a  mecklenburgi   es  szasz- 

^eimari  nagyhercrzegsegek  alkotmanyit  vette  volna  fel,  amazt 

^Zert.  men  meg  mindig  mag^n  vi^eli  a  hiib^riseg  jeliejfet,  ugy 

'>ogy  a  szo  szoros  erlelm6ben  rendi  alkotmanynak  tekinlheto; 

^*t3ezl  pedig  azerl.  men  mintaul  fogadtatotl  el  a  t5bbi  apr6bb 

*^^met  herczegsegek  egy  resze  alLal  s  men  —  mik6nl  ez  ut6b- 

*^iak  —  az  egykamara-rendszer  alapjan  j^ll. 

A  mi  Daresle  modszeret  illeli,    azl  ultalaban  belyesel- 

J'f\k.    A    gyakorlati   61el   sziiksegleleit    tartvikn    szem  ei6tt.    a 

j^lenre    fekteti  a  f6sulyt    s  a  mullra  csak   annyihan  terjesz- 

^edik  ki.  a  mennyiben  a  ma  fennallo  alkotmanyok  meg6n6se 

^egelt    sziikseges    azoknak    el6/nienyeit   is   ismerni.    Tone- 

Melmi  jegyzetei  epp  oly  becsesek,  mini  a  szdvegel  lelvilago- 

^U6  magyar^zalai.    Ez  nt6bbiak,    melyekhez  legfSbb  forrdsul 

•  Sociele  de  legislation  comparee*    kozlemenyeil  hasznaita 

fel,    teljesen   tirgyilagosak.    ElvOl    tOzte   ki   maga  ele,   bogy 

kritikat    nem    gyakorol.    FelvilagosilAssal    szolgal    otl.    a  hoJ 

arra  sziiks^g  van,  a  nelkiiL  hogy  birAlna. 

Elt6l  az  elvet6l  nagyritkan  ler  el  s  tgy  lutszik,  akkor 
w  ink^bb  csak  levede^bftl,  (lyOjtem^ny^ben  csak  elv^lve  for- 


I 


ddl  M  fAvan  megfigrz^s,  mint  a  milyennel  a  mi  vdlasztM 
tdrrenydnkel  )aatKX  iiid|T<H  azl  aliitja,  hogy  kituzOtt  cselja 
ama  tmagifor  Hem  Msuljfdnak  bi^ositdsa.  a  mely  pedig 
alig  iohb  Jdagyaronadg  ossaea  tuipessegeuek  feUn^.  Hogy 
igas-«  ei  vagy  sent  arr6l  ill  nem  szolunk  De  hog>-  ninc< 
bely^  a  Oareste  ^Qjtemeny^ben.  az  ketsegtelen.  Rank,  ina- 
gyarokni   annal  boszantdbb,   mert  felreertesekre  adhat  okot 

Ex  ax  egy  —  akarjuk  hinni  —  veletlensegbOl  l»€Csuszo!i 
kritikai  megiegrzes  is  mutatja.  mily  ^^zigoruan  tart6zkodnia 
keil  a  szSveg-compilatio  szerkesztojenek  az  intezm^nyek  bii^- 
latitol  ha  mOreoek  hasznaTehet6s^et.  megbizhatos&g^t  fbl- 
letienfl!  birtositni  akarja.  Ime,  eg>-ket  odavetelt  ?z6  rally 
hamis  szinbea  luDiettteti  fel  a  vilag  el6tt  egy  Demzetnek 
alkotm^yos  iotezmenyeiben  kifejezett  poiitikajat.  Az  a  kDl- 
fi^ldi  ember,  a  ki  nem  ismeri  Magyarorsz&g  tfirtenetet  es 
vjszonyaiu  nem  azt  fogja-e  kCvetkeztetni  Dareste  ^szrevele- 
lebdL  hogy  eloszor  is  a  magyar  elemet  csek^y  szamanul 
fogra  nem  illeti  meg  a  tobbi  nemzetiseggel  5zemben  a  supiy- 
matia.  mto>dszor.  hogy  arra.  a  mire  nines  joga,  erOszakos 
e^zkozdkkel  tdrekszLk? 

MagAt  Darestet  kuJonben  csak  annyiban  hibAztatjuk. 
a  mennyiben  magyar  munkat^rsat  nem  ellenbrizte  kellCkepen. 
Ha  jobban  vigyaz  ri :  lehetetlen,  hogy  ^szre  ne  velle  volna. 
mikep  a  valaszla^i  liirvenyt  a  helyetL  hogy  Idrgyilagosan 
commenlalnd.  biraija  s  ezzel  a  vallalat  programmjavai  ellen- 
t^lbe  helyezi  magat. 

Olyan  Tdllalatn^l.  mint  a  Dareste-6.  pontos  utasitasokkal 
ell&tott  munkatai'sak  egesz  sorara  van  szQkseg.  Mert  a  szaveg- 
compiiati6  niegbizhalosaga  szempontjah6l  folt^tlenul  meg- 
kivanlatvan  az  is,  hogy  minden  alkolm^ny  lehel6Ieg  az  eredeii 
forrasokb6!  iilhttas.s^k  ossze.  erre  egy"  ember,  barmily  alapos 
kepzettseggel  s  barmily  sz^leskorO  nyelvisraerettel  birna  is. 
nem  k6pes. 


2&7 


A  Dareste  mflv^ben  kftzRUt  alkolminyokat  az  eredeli 
326vegb6l  forditoltdk,  es  pedig  gondosaii.  Az  ides?en  kifejez6- 
*^k  mindenikere  nem  allvaa  rendelke/esokre  teljeseti  meg- 
felelo  franczia  szo,  ezekel  zarjelheti  eredetiben  kiizlik.  s  —  a 
mi  kiilonosen  meltfinylando  —  nagyon  ritkan  lerditik  el.  A 
magyar  szok  c^aknem  kivetel  nelktil  hibatlanok.  Csak  Br. 
.le«zenszkYl,  —  a  ki  a  tarsorsz^goknak  a  magyar  allanihoz 
val6  kozjogi  viszonyftr6l  frt,  —  vAltoztatjak  at  Feszenskiv6  s 
a  n4pt^lkel6st  <landsUirmmii». 

VakmertSs^g  leniie  a  r^r^zimkn'jl  iillilani  —  irja  Dareste 
az  el6sz6ban  —  hogy  forditasaink  hibatlanok  :  de  nem  habo- 
zqnk  elvdllalni  a  feleldsseget  az  esetleg  el6fordLil6  bib^k^rl, 
minlhogy  egy  forditcM  sem  vettilnk  mdsodkesbol.  Meg  a 
franczia  hivalalos  es  felhivalalos  forditasokat  sem  reprodu- 
icaltuk  amaz  orsz^gokra  nezve.  melyekben  a  franczia  nem 
hivatalos  nyelv  (Hollandia.  Dania,  ^vedorszdg  sib.),  mivel 
ezek  ugy  ir^Iy,  mint  pontdssag  tt'kintetehen  kifogas  aifi  esnek. 
A  bibliographia  iisszeallitasanal  in  meglatszik,  hogy 
Dareste  olyan  szjikemberek  kozremfikodesel  vette  ig^ny^be, 
kik  sajal  nemzetijknek  npm(*sak  kozjogat,  de  allamjogi  es 
I  a.lkotm^nytorteneti  irodalmat  is  alaposan  ismerik. 
I  A    sz6veg-compilati6    kiegeszitO,    lehal    mell5zhetetlen 

^MUkatreszenek  lartjuk  resziitikr^iil  a  konyveszett  reszl,  mely 
^^iz  egyes  alkolmanyokra  v(inatkoz6  forrasuiOvekke]  szamol 
he.  Ez  utobbiak  kiszemelese  epp  oly  nf?li6z,  epp  oly  tapin- 
tatol  es  figyelmet  igenyel,  mint  maganak  a  szovegnek  ren- 
dez^e. 

Dareste  a  hivataios  szovegel  tartalmaza  mtivek,  tovabbfi 
a  nevezetesebb  comment^rok  s  az  alkotmlny  lorienetere 
vonatkozA  munkiik  jegyzeket  mnlatja  be. 

A  magyar  aikotm^ny  konyveszele  azonban  leljesebb  is 
lehetne,  mint  a  milyen  t^nyleg.  A  sz&veget  tarialmazo  mQvek 
kftzfil  ugyanis  a  Corpus  Juris  es  az  lijabb  torvenyek  hivatalos 

Athenaeum.  17 


I 


2o8 


gyOjlem^nytn  kivUl  csak  a  Toldy-et  emUti;  Fogarasinak  rend- 
szeres,  *nz  alapt6rvenveket  tartalmuk  szerint  csoportosito  gyCy- 
temenyol  cllenben  mellfizi.  A  commentarok  kozQl  is  hiany- 
zik  nehiny,  a  mi  Csillag  (iyulaiiak  kulonben  jeles  niQvevel 
bAtran  kidllja  a  versenyt.  De  a  mil  mar  hatdrozoltan  hibaz- 
latnurik  kell,  az,  hogy  szoros  erieleinben  velt  alkolmany- 
torteneij  mO.  a  milyeii  p4ldaul  a  Bartale,  Salamone.  Hajnike. 
a  gynjtem^nyben  egyetlenegy  sines  f6lv6ve,  a  mibCl  az  idegen 
ktinnyen  azt  kovetkfzletheli.  hojfv  az  irodalom  amaz  Aga 
nrtiiuik  parlagon  hover. 

A  sz0veg-compi]ati6  kiilsC  szerkezet^re  n^zve  Dareste 
mOvet  nem  fogadhatjuk  el  ininlaul. 

Nem  nagyjeienti5s6gri  ugyan.  de  az  atlekintest  meg- 
konnyili,  ha  az  allamok  bizonyos.  elvi  alapon  megallapttoU 
sorrend  szerint  kSvetkeznek  egyradsutAn.  E  lekintetben  IrAny- 
ad6ul  lehetne  elfogadni  a  nemzetkOzi  Jognak  az  allamok 
rangviszonyiiirn  vonatkoz6  elveit,  ligy  hogy  az  els6rendfl 
ikllaniok  itiej^eluznuk  a  masodrendfleket.  a  \e[\es  souveraini- 
t^ssal  bird  allamok.  a  nem  teljesen  souveraiD  f^Ilamokat.  az 
egy  ugyanazon  rangoszlalyba  lartoz6  jillamok  pedig  —  ugyan- 
csak  a  nemzetk^Jzi  jog  altal  rnegallapitott  szokasnak  meg- 
felelfileg  —  betClrendben  sorakozndnak  egymas  mellt  azzaJ  a 
kiil^nbseggel  megis.  hogy  egy  magyar  nyelvU  sz6veg-compi- 
lati6haii  a  lietOrend  megallapi'tAsanil  az  egyas  ^llamoknak 
nem  Iranczia.  banem  magyar  neve  vetetnek  tekinletbe.  Az 
osszetett  allamokat  illetne  azonban  meg  az  els6  hely,  miutan 
ezeknek  szervezetel)en  keltus  souverainilas  jelenlkezik ;  az 
osszallam  es  a  wszallamok  souverainitasa. 

A  meDn5il>en  Dareste  ezl  a  TeloszUst  nem  koveti,  leg- 
aUbb  a  fel-souvernin  allamokat  helyezhette  volna  suzerain- 
jeik,  illeloieg  vt^dniikeik  melle,  pi.  Monacot  65  San-Marinol 
Olaszorszdg,  Andorrat  Francziaorszag  meli6,  Congot  lielgiwm. 
Canaddt  6s  az  ausztraliai  angol  gyarmatokat  Anglia  melle  stb. 


869 


Kgeszben  v6ve  azonban  a  Daresle  gyOjtem^nye,  bels6 
eriek<^t  lekintve,  az  i\jabb  sz6veg-compilali6kal  mesaze  tiil- 
szarnyalja. 

Raueli  ^ FarlamentaH^ches  Trischenbuch»')a,^me\Yiiek 
barmadik  vagyisutols6  kiadfisa  1873-banjelent  meg,nem  egy6b, 
mint  a  szerkesztO  6Ital  innen  is.  onnan  is  niinden  vdlogatas 
nelkijl  osszegyOjIoll  nyers  aiiyag  hahnaza.  Van  ebben  kozdive 
minden,  ami  csak  a  szerkesztSnek  kezeugyebe  esett:  charia, 
alaptSrveny,  szervezeli  tdrv6ny.  egy-egy  alkotmiinylfirleneti 
dissertali^,  diplomatiai  okmanyok.  t(^rvenyjavaslalok.  melyek 
a  gyOjlemeny  kozrebocsutdsakor  m^r  regen  tarv^nynye  vAl- 
lak,  allamok  alkotm^nya,  melyek  1873-banm^  megszuntek 
l^tezni.  A  Taschenbiich  lehat  legfOlebb  alkotmdnytorteneli 
kulalasok  czeljtib6l  hasznalhal6. 

I^aferriere  6s  Batbie-nak  Eur6pa  es  Amerika  alkotma- 
Tiyait  tartalmazo,  18()9-ben  megjflent  munkaja,*  a  mellett, 
liogy  r6szben  eiavull  s  hogy  az  emiiletl  vil^greszek  alkot- 
manyabak  nera  teljes  gytljtem^nye,  commenlarral  sines 
eli^tva  s  nem  is  eg^szen  megbizhato. 

A  mi  v^gre  Demombynes-nek  az  europai  ^llamok  k6Z" 
jogi,  kiizigazgatasi  es  igazsagszolgaltal^si  szervezetet  niaga- 
ban  foglalo  mQvel  illeti,'  ez  nem  szoveg-gyQjtemeny,  hanem 
az  eur6pai  allamok  kivonatos  kSqoga. 

Mindenesetre  Dareslet  kellene  teh^l  kttvetniink  egy  ma- 
^ar  sz6veg-compilalio  keszilesen^l.  Kgyelfire  azonban.  ugy 
hiszem,  az  eur6pai  Allamok  alkotm^nyainak  osszegytijt^s^re 

'  ParlaineDtariscbes  Tascbenbuch.  Herausgegeben  von  Dr.  A. 
Haacb.  3-le  vermebrle  Auflage.  Piauen.  Verb  von  Aug.  Scbrtiler.  1873, 

'  Les  conslilulions  d'Europe  el  d'Amerique,  par  Laferriere  et 
Balbie.  Paris,  im$. 

•  Les  constitutions  europeennes,  parlements.  conaeils  provin- 
cL&nx  cl  communaux  et  organisation  judiciaire  dans  les  divers  etals 
I      de  rEurope,  par  Demobvnes.  Deuximdme  Edition.  Paris,  1883. 


i 


szoritkozhatnank.  A  magyar  kozOnsegnek  els6  sorban  azolj 
az  ^llamokat  kell  megidtnernie,  melyek  kOzelehb  vannak  hoz: 
melyekkel  folytonos  ^s  dllandd  erintkezeshen  van.  De  m 
teljesebb^  is  lehetne  tenni  a  compilatiot,  ha  k5ret  eleinl 
sztikebbre  szabjuk.  A  munka  I'gy  is  neh^z  lesz  s  igtoy 
fogja  venni  a  szakernberek  minden  erejet.  A  sikert6l  ffl 
bogy  az  eur6pai  alkolmanyok  magyar  nyelvO  gyajtemen 
id6vel  az  ^sszes  modern  alkotmanyok  teljes  gyOjlemenyt 
nd.ije  ki  magat. 

Ballagi  G^atk 


IRODALOM. 


A  f^ny-  6ii  8zinconlrast  jjat/chohgico-aesthetikus  jelen- 

A  viszonoss^  tOrv^nye  szerint  az  {)ntudattartalom  mindcn 

^es  eleme  inlensilAsara,    szinezetere  n^zve    az  finliuiattartalom- 

«ak  I6bbi  jelenlevS  alkalrfiszei  Altai   belolyfisoltatik.    A  psychikus 

^pha^'r^ak  azon  r^sz^ben,  melynek  eiemeit  lAt6^rz^kunk  kOzveti- 

It'se  illal    nyerjuk    es  mely   foleg    az    ^rlelmi  mOki'kl^sekliez    (pi. 

kiilvilA^i    tirgyakra    valu    visszaemlekez^i?hez,    vagy    azok  eml^k- 

fc^peibtil  SsszeAllilott  kf-^pzelttekhez)    szolgatlat  anyagot,    a    viszo- 

noss&g  lOrv^nye  azl  fejezi  ki,  hogy  mindten  liWerz^ki  benyomis, 

ttiely  tehAl  t^rbeli  elhelyeztfil)5s,  f^nyerO  es  minCseg  jelleg^vel  bir, 

''^mrsak  egymagAban,  kizAr6!ag  csak  a  felt^telezfi  tiirgynak  meg- 

't'lfloen  16p  Tel,  lianem  t!'ppen  az  enilitetl   hirniii  jellegct  illelfiieg 

^    tobbi,  az  f^nludaUartalomban   egyidejfileg  jeleiil4v6  Idlds  k^pzei 

^Ual  nagy  merl^kben  befolyasoltatik  ;  »^s  igy  lehetyeges,  bogy  eg^' 

^^  iigyanazon  tirgynak    a  retina  ugyanazon  hely^re   veUtett  k^pe 

^gyszer  ilyen,  m^kor  olyan  erzeki  benyomasl  ^breszt,  a  szerint, 

a  mint  az  egyidejuleg  jelenl^vO  Idt^.skepzetek,  legyenek  azok  akar 

eg>idejiileg    ebresztetl   ^rzekletek.    akar    emlekk^pek.    kul6nb6z6k 

az  egyik    6a    mdsik  esefben.     Ha  pi.   telen,    havazfis   alkalmaval, 

megfigyeljiik  a  biill6  h^pelyheket,    figy  azokat  fenn  a  niagasban, 

a  ho!  az  aiapot    a  vil^gos  <^gboItozat   kepezi,   sOtMszurk^nek  161- 

juk.  niig  alant,    bol  a  hall^rt  f^di  turgyak,    hlkzak  stb.  k^pezik, 

ffbtreknek  Utsznnak.  Ezen  >tubjectiv  tnegkulonbdztetesnek  objective 

^mmi  kiilonbs^  «em  felel  megi  magukat  a  t&rgydl  szolg&l6  h6- 

'  Die  paychologisch-neslhelische  Bodeulung  des  Liclit-  und  Far- 
benconlrasles  von  A.  Kirsclmiann.  \V.  Wundl :  Phil,  bludien  l^yi. 
Vn.  Bd.  H.  Heft 


i 


pelyheket  illet^eg.  Ugyanezl  tapasztoJhatjuk  hdval  fedett  tilvirdn- 
sodroDvokon  ^  sok  tak&  eseLb«n. 

Valah&nysaor  mks  6rz«kszervunknuk,  va^y  maj^anak  laU^erze- 
kiinknek  ellenflra^se  kSvetkezi^ben  mintegy  kenytelenitve  vag^unk 
subjective  kul6nboz5  alapjelle^'ekkel  felruh&zotl  litAsk^pzeteket  azi*- 
1108,  vag^*    az   emiitett  har<:>m  alapjollegre  nezve    e^'cnisal  me^ 
egrezO  phy^ikai  ingerekre  vis<zavezetni:  mindannyiszor  tulajdonkep 
a  vUzonossa^  iSrveny  n>iiv&nulAs^t   ismerjuk   fel,  a  mennyiiien 
azon  jelens^geket   tapasztaljuk,    melyek    a  contrast  fogaJma  atali 
vannak  egyesilvo.  A  contrastok  te^agyobb  r^sze  siniullanconlra^l, 
du  hozzAjAnilnak  ehliez  meg  a  feny  iitohatasdn,  a  retina    clfara- 
dAsan  alapuI6  contrastok  ^  az  u.  n.   hat&rcontrastok  is,   melyelw 
a  simultancontrastot  na^'  mert^kben  eroslthetik. 

Azon  k^rulineny,  hogy  a  Ifttis  teren  is  nem  absolute  bane 

relativ  m^rtekeket  hasznilunk,  mir  azert  is  nagy  jelentds^ggel  bir , 

mert  ez  te^zi  lehets^gess^,    hogy  a  tii-gyakat  a  meg\'il6git4s  leg 

kuldnbfiz6bb  vAltozA.«ainAl  t'ljra  meg  ujra  feli^merjuk.  Nem  vagyun 
ugyani:^  arra  utalva^    tiogy   a  meg\'il:igitdi!baii    bedllott  csfikkene^sr 
vagy  nflvekedes  absolul  ^rt^k^t  m^Hegeljiik,  a  mely  az  egyea  vfi] — 
tozAsokndl  niindig  mks  meg  mAs  Ichct,    hanem  mf^rlegeljuk  azor~^ 
viszonyt,    melyben    az    egyszerre  megvil^gilott  t&rgyak,    reszletel-Kr 
meg^U&git&si    fokaikra    nezve  egyinfissal    vannak,    s  mely  a    lojr- 
k{il5nb6z6bb    megviUgil^.s  mellett    is    mindig  ugyanaz  marad. 
contrastnak    k^szf^nhetjuk    tov^bd,    hogy    iigy  a  sztnes,    mint  £ 
lelier  feny^rz^ek  sorftban  egy  relativ  niaximumot  6s  minimumo' 
fillithatunk  fel,  niinltal  lehctsegesse  le?z,  hog^'  egyfet6I  a  szineket. 
melyek    mindig    tflbb-kevesebb    feh^rrel    vannak    keverve,    ennel^ 
dacz^ra  m^gis  mint  telitetl    szineket  Iftssuk,    mAsfelfil    az    achro- 
matikus    f^nyt^rz^seket,    mint    <feh^re(>    vagy   <feket^t>  ismerjQlc 
lel.  Mindezen    t^nyek   nem    cseki^ly   jelentdsdggel    mhAzzAk  fel  ai 
f^ny-  6s  szinconlraslol,  mint  a  viszonoss&gi  tfirv^ny  egy  kul6nfls 
egetet,  a  k^pzfimflv^szet,  nevezelesen  a  festt^szet  ia  rajzoMs  ler^n^ 
de  —  bfir  csek^lyebb  fokban  —  a  plastik&ban  is. 

Hogy  mennyire  sikerOl  a  festdnek  mOve  seg^Iy^vel  az  Altala 
czelzott  k*ipzpteke(,  ^rzeleket  s  hangulatol  a  szeml^l6ben  fOlkel- 
tenie,  az  li'nyep^ben  hiironi  tenyezGtfil  Fiigg,  u.  m. :  1.  mindenek- 
el6ll  a  mil  kivitel^tfil,  2.  a  k^p  knpnyeze(enek»  megvil6gitisAr»ak 
helyes  megvAlaszt&s6l61  ^s  3.  a  szeml^lS  psychikus  functibilul. 
kdpes&^eit6I. 


tB3 


A  mi  el{i&zr)r  is  a  n^o  psych«j6L  iileti,  eltekintve  kedely- 
A]lapot&16l,  mely  a  koruJmenyek  '^zerint  valtozhatik  s  mely  a 
sxemlelt  mfi  liat^s&t  ii^zinten  modostthatja.  felti'inik  az^  hogy  mily 
kulonbozG  lehet  a  kep  felTo^'a«a  ket  eg\'enb<?n,  a  s^zerint,  a  mint 
a  k^p  altal  keltett  eraeki  benyom6s?al  eg^idejflleg  az  flntiidatban 
j6lcnlev6  vagy  abba  bcl^pfi  k^pzetek  a  kH  ei;y^nn<*l  kdionbuzuk, 
meg  :tkkor  i.s,  ha  kiilAnben  mindk^t  szeml^ld  kedelyi  momenlu- 
mok,  a  [est6  szem^lyes  ismerets^e  s  mis  ilynemO  kuls^  t^nye- 
zSk  Altai  it^let^ben  nem  \esz  MoUk^Ava^.  Eg^szen  m&a  b^nyom&^t 
tesz  a  k^p  arra  a  n^z6re,  kinek  inkiibb  visHoIis  kepzetkore  van 
kifejlodve,  mint  arra,  kin^l  az  audiliv  kepzetek  jatszanak  nagyobb 
szerepet.  A  ki  vbualis  emlekkepeit  csak  t^k^letleniil  tudja  repro- 
ducilni,  az  a  k^ppel  ink&bb  meg  van  el^edve  ^pp«n  az^ri,  mert 
azon  l&rgyak  eml^kk^pei,  melyeke!  a  szemlelfi  az  Mile  \^\6  k^pen 
lefestre  I6t,  nem  el^  ele-*ek,  t6keletes<?k  arra,  bogy  minleg^*  ellen- 
flrztf  szerepet  vig%'enek  a  kep«n  feUuntetell  r^zl^tekkel  szemben ; 
ellenben  az  ^lesebb  visualis  emlekk^pekkel  rendelkez^  t5kelete- 
sebb  eml^kkepei  seg^ly^vel  gyorsan  rkfin  a  kdp  r^asleteinek  egyes 
hibiira,  melyek  aztiji  az  illuf»i6t  zavarjik,  s6i  a  k^p(i«rl  esetleg 
el^edetlennt^  te^zik.  £  mell&tt  azonban  a  vi5uali.<4  kepzetkordk 
nemcsak  quantitative^  hanem  qualitative  is  kul0nb6z6k  lebetnek 
ket  egN'ennel. 

Egyiknf^l  pi.  a  ki^rvonalak  ^s  a  meg^ilAgitds  [oka,  a  md- 
sikniil  ellenben  a  tirgyak  nszonylagos  nag>-.'Aga  fe  a  szinezel 
van  (ilesebben  az  emlekezetbe  vfeve  (5s  lep  oldt^rbe  a  kdp  fel- 
fog&^anaU  a  mibol  k^mnyen  kimagyarazhat6,  bog)'  k^t  eg\'enl6en 
gazdag  visually  kepzetkdrrel  rendelkezii  eg>'^n  ia  ugyanazon  kep- 
M  bomlokegyenes't  eUenkez6  it^Ietet  alkotbat. 

Ilogy  az  tmlekkepzetek  mily  jelentekeny  befolyi&l  gyako- 
rolhalnak  az  ^rzeki  e?zrev6telre.  az  a  kOvetkezd  jelensegbSl  is 
kitOnik;  ha  eles  risnalis  k^pzetekkel  rendelkezunk^  ngy  sok  hold- 
tAjk^pen  lei  Tog  tfmni  el^ttOnk.  miszerint  a  hold  a  t/^bbi  r(*5zle- 
tekhez  k^pest  igen  n8g\'nak  van  feltiintetTe ;  miutan  ennek  a  be- 
nyomianak  ok&t  adni  nem  tudjuk,  az^rt  e  hidnyt,  a  mennyire 
lehelseges.  illusohce  L-orrigaljuk.  Pedig  az  ily  kepek  e  tekintetben 
csakugyan  hibasak.  Tudjuk.  hog)'  a  tirgyak  nagy^iga  relativ,  azaz 
a  ]&t65z5gt6l  fGgg :  a  tArgyak  e  relativ  nagysAga  tehit  tetsz^s 
szerint  v&ltoztatbato  kr»zelite«  vag)*  lavoUtis  iltal.  De  tudjuk  azt 
ia.    hogy  ezen    relaliv   nagyslig   i»  a   k&rvonalak  eless^ge  k^zt 


IM 


Dielv  akn  a  Uoid&l 
^,,"-1  ifcsz  fcu  tOy  Ian 
>,^  Gsaic  of^  latbatdk  ^Uacn. 
hm  «ri8  iangiiii||iHiiiiiri  ^  bIMi  iiKtierral  htmak,  wllenhen  |d.  Cfy 
flpiilaL,  erakieri  aiak    ra^  arcz  kftrvosatai    ^,j 

Alu^     . :iL  iiingHnwiitiiWrtiil   fit  xnir  motil  «gy  hM4§gb6pm 

aaon    alakok,    ttki^^yak   n^sai,    nralysk   a    bold   k^fievd    ogrontf 


tWrtiiUp  alan  te^uk.  i«<h«t  i^ry,  romtba  ax  anDytskoa)  nafv 
vohn;  tuimtet  |iadif>  aai^  mart -visasis  «aiWEfc4pH^  laalvabal 
«  ludcbml  4»  ■ 


265 


okokbOl  a  kul<!)nbs^g  tobbnyire  sokkal  ki^ebb,  mint  a  vaMs^g- 
ban ;  ha  tehit  a  k4p  k^rnyez)  t^ben  elhelyezett  targryak  erS^en 
rannak  megrvilfigitva,  iig\*  azok  Arny^kos  i^<  vilagos  r^sze  kOzRII 
nag>'obbak  az  intenzitasi  kulQnbs^gek.  s  az  ezek  dllal  feU^telezett 
contrast hakisok^  a  mint  a  k^pen.  Ha  egv  \6\\  tajk^pet  eg>'  ablak 
melletl  Ailitunk  fei,  melyen  kilekintve  ejr'  valusAgos  tell  tijat 
szemUlbetunk.  a  k^p  na^yon  KalvAnynak  fog  elCttunk  feltunni. 
tpp  ily  kedvezfitlen  hat^-^t  f?yakorolnak  vilfipos  feh^r  vagy  kiriv6 
szinfl  falak^  szOnyegek  alb.  SzcraG  lobb  concret  estlet  hoz  Tel 
ennek  bizonyit&s&ra,  melyek  kOzfi)  legyen  e  helyen  felemlitve  Hont- 
horstnak  «A  fogorvos»  czimfi  feslmenye.  E  k^p  egy  este,  gyer- 
lyal^ny  meliett  vegrehajtott  foghiizast  Abrizol.  A  drezdai  keplAr- 
ban  e  k^p  feher  falra.  kinv6  szinezetfl  c&end^l^^t-kepek  kftzt  van 
felfiiggesztve ;  ily  kGrnyezetben  a  kepen  az  alakok,  arczok  vftrdses 
coloritja  a  szeml^lCre  cg*Sszen  visszalaszitiJ  hal6st  gyakorol,  pedig 
e  vftrfis  szinezet  a  valrt-«agnak  teijesen  rnegfelel,  a  mennyiben  a 
gN'ertyaf^ny  ludvalevSleg  vflrftses ;  c?akhog>'  a  leglrtbb  embemek 
ritk^n  van  alkalma  nappali  6s  gyertyaWny  Altai  egyszerre  meg- 
vilAgitutt  lArgyakat  latm. 

Harmadik  ^9  legfonlosabb  ponl   a  k^p    kivitele   a    miiv^sz 

r^sz^r6l   Hog\'  a  kep  a  szeml^lOtiGn  a  festO  Altai  czulzott  aosthe- 

tikus  ^s  inlellectualis  reflexiukat    lelkftithes'^e,   szuks^ges,    hogy  a 

psycho-pbysiologikns  kf)velelnienynek  niegfeloljcn :  e   kfivetehm'ny 

pedig  abban  All,  hogy  a  kipvek  ignznak  kell  Ictinie.    A  k<^pen 

feltiinletctt  piJszletek  in  ultima  analysi  mindig  val6?^g03  lAI(^ei*z6ki 

benyomAf^oknak  minteg\'  mAsodlatai.  Teh  At  azon  psycho-physiolo- 

gikus  feltf^telt  ig^-  is  kifejezhetjfik  :    a   krp  cgt^szbcn  l^    ri5szlelei- 

ben  olyan  legyen,  liogy  a  (ormeyzetben  asonos,  illetfileg  a  kepnek 

megfeielo\M6\irz.eki  benyomAriok  hhets^fjesek  legvf nek.  Egy  cenlaur, 

egy  repiild  angyal  ki^pe   ez   ^rtelemben    igaz    alkolAsok.    de    egy 

tAjk^p,  melyen  a  hAlt^r  r^szletei  ugyanazon  lAt<isz<5g  alatt  vannak 

teitunlelve,  mini    az    eloterben    Iev6    alakok,    nem    (elel    meg-  a 

k5vete)m(^nynek,  leh^t  nem  igaz. 

A  festfinek  a  targyakat  azon  sUuatiohav  keli  AbrAzolnia, 
a  mini  azok  a  valiisagban  vannak  vagy  lehetnek.  Flgy  arczktSpn^l 
vagy  eg\*  hangnlatos  tdjkt^pnt'-l  pi.  nem  .^^zabad  minden  reszletet 
a  le^pr6U'kosabb  pontnssSpga!  elesf-n  kidolgoznia  :  merl  a  val6- 
sagban  egy  bennunkel  t^nlokl^i  ugyt^inek  Itileg  ar(zat  =zemUljOk, 
azeniunkel  az  arcz  lAvolsAgAra  Alliljuk  be,  minek  kovetkezteben  a 


266 


(6bbi  lestr^szek  nem  ftjkudv^n  n  «zem  alkalmazkod&d  tAvohibaii, 
a  retinan  ssoroddaos  k^pekei  itdnak,  tehai  hom&lyosan  IdLszaiiak. 
Az  arczk^pen  azonhiin  minden  re.*2let  ugyanazon  slkban.  lehAi  ft 
neztf  szemenek  ni/tfanazon  aihdmiukoddsi  lavolfiban  fekszik. 
3  igy  nemrsnk  a  rflgziiett  art-z  —  a  fovea  centralisban  — ,  hanem 
a  tObbi  rt^szletek  is  —  a  rr»tinu  peripher  reszein  —  ^les  kdpeket 
adnak.  A  le&tdnek  leh&t  azon  r^szlelet,  mely  hivatva  van  arra, 
bogy  a  nez^  figyclm^t  kulrmusen  megrdgadja.  pontosan,  ^lesen 
kell  kidoloznia,  ellenben  uzon  re^zleteket,  nielyek  nem  esn«k 
annak  (kepzeleli)  sikjAba^  a  nezO  szem  alhilmazkoddsi  pontj&tOl 
sz&mitott  kisebb-nagyobb  tAvolsil^itk  szerint  li^bbo  vat(>'  kevesb^M^ 
homdlyoSj  stdroddsos  k^rvonalakkal  kell  feliiintelnie.  Epp  igy 
va^'vunk  a  Ifijk^pekkel  is  :  ezeken  is  jel^nt<5ktelenebb  reszlf  lek, 
melyek  fig>'elmiinkel  a  valdsAjibfln  nem  vonnak  majriikra,  s  Igy 
a  relinin  sz6r0dftso8  k^p^kut  adnAnak,  sziIrszAlhasogat6  ponton 
siggal  kidol^ozva  a  Ogyclniet  a  ffibb  reszlctektijl  elvonj&k,  s  a 
kep  08£zhat^£at  rontj&k. 

A  targyak  sitiiatiOja  a  valdsdtfban  olyaii.  bogy  szomsz^os 
ikritryak  k0z6tt  a  tueQvUdgositdsi  conirrt^fbdl  kimagyarAzhatti  meir- 
lehetfis  L'les  hatdrvumduk  lkt.«zanak.  A  mig  a  (esto  a  rendel- 
kez<^sere  k\\6  fest^kck  segiMy^vel  a  l^rgvak  kozti  kiil6nbseget  a 
megvildgositAsban  objeeliv  pontossdggai  ludja  visszaadni,  addig  ama 
conlraslok  ea  a  megfelelO  hatdrvonalak  a  k^f»en  is  mintegy  6n- 
maguktol,  a  fc^^tfi  minden  kulGnOs  bozzij^ruI6sa  nelkiil  is  cIm- 
Sllanak;  de  miheiyt  a  festo  az  ciiditclt  niegvil&git&si  kulfinbst^eket 
a  valudiaknil  esak  sokkal  kisebb  m6rvben  tiinletheti  fel,  a  mint 
ez  —  mint  al&bb  r^szletezve  lesz  —  igen  gyakran  elGfordut . 
akkor  a  hatArcontrastok  sem  fognak  el^tunni  s  a  k^pen  a  t^r- 
gyak  elmosudva  mennek  dt  eg>*m&sba ;  ezt  a  bib4t  i*;  sokszor 
i^szlellietjiik  oly  kepeken,  melyeknek  nlkotiii  szorosan  ragaszkod- 
nak  azon  e]v[iez,  bogy  a  tennenzelben  ^lesebb  batarvonalak  nin- 
cscnek.  A  hiba  javil^isa  c^ak  a  liidnyz(!t  bati^rvonalak  kirajzoldsa 
Altai  lehetst^gcs,  a  mint  azt  a  legjelesebb  me&torok  nitivcin  l&t- 
hatjuk. 

Ldt6erz^kiink  ^szrevetelei  sohasem  congruensek,  teljesen 
megfe]el6k  azon  targ\-  visualis  jellegeinek,  mely  azokat  fftlkeltelte. 
Ennek  oka  az,  bo^iy  mi,  inonrlhalni,  minden  elk6pzelliel6  1416- 
tirz^ki  benyomast  t5bb  izben  mindig  ni^  es  m^  viszonyok  k^zt, 


267 


(^nludatlartaloni  melletl  ^Itiink  al,  ugy  hogy  ama  ^rzeki 
'onia^nak  mindi}:  ml?  t^s  mis  elonie  lephetett  elOt^rbe,  inAs 
<?leine  keriilte  el  (igyelmnnkel.  Ila  most  egy  concret  esetben 
valamely  tfirgyat  megpillantunk,  ug>'  megjelenik  annak  emlekk^pe 
te  mi  a  t4rg\*at  felistnerjuk.  Csakhog>'  ebben  az  eml^kk^pben 
[dleg  azon  elemek  lepnek  el6t$rbe,  melyek  az  ^ppen  egyidejiile^ 
jelenlevrt  ftntiulattartalom  egy«^b  kt^pzctei  kfizt  az  assoc,iali(5  alap- 
j^  legink^bb  boleille.^ztbet^k :  es  lebetsegos,  bogy  az  cmK'kk^p 
ezen  kivalii  elemei  a  concrel  ^ra^ki  benyomAsban  nincsenek  i* 
zneg,  de  mi  azokat  ^ppen  nz  egyidejii  dnliidattiirtalomhoz  vaI6 
associaiiv  viszonjfukndl  fogva  az  er/xki  benyoiu^&hoz  minteif>' 
hozzakapcsoljuk,  vagyis  -lalunk*  a  targ>'on  olyan  vi<ualis  liilaj- 
donsAgokat,  melyek  Uilajdonk^p  azon  ninc-senek.  Mint  ilyen  jjosi- 
tiv,  ugy  lehets^ges  egy  negaliv  corrccti<3  is  a  lAtoerzeki  benyo- 
misra,  vagyis  nem  latjuk  a  tdrgy  azon  tulajdonait,  molyek  az 
^ppen  jelenlev6  f^ntmlattarlalommal  associativ  kapc^olatban  meg 
soha«em  vollak.  A  Ial6erzeki  benyomasba  teliiit  niintegy  hamis 
elomek  vannak  es  pedig  oly  szorosan  bekapcsolva,  hog^'  azoklol 
megszabadidni  nem  Uulunk.  A  lest^szetben  ez  igen  fontos  kori'i!- 
m^ny.  Ha  valamely  t&rgyat  Itrajzolunk,  akkor  sohasein  rajzoljuk 
le  azt  ugy,  a  mmt  eli5ltunk  all,  hanem  mindig  az  associativ  cor- 
recti(>  alapjdn  a  hozzacsatoit  elemekkel  vagy  bi^nyokkal.  PeldSul 
szolg&lhat  erre  a  gyerniekek  raj/oMsa.  Ebben,  a  kezmozgasok 
btzonyta1ansdg&b<3l  szdrmaz6  bibaktul  eltekintve,  mindig  tal&Iunk 
4pp  ilyen  associativ  hibakat.  Sokszor  Ifithaljuk,  bogy  a  gyermek 
egy  emberi  arczot  lerajzol,  arcz^lben,  de  kct  szemmel  az^rt, 
mert  6  ugyan  gyakran  litbatott  emberi  arczot  arcz6lben,  de  ezen 
^rz^ki  benyomiishoz  a  nem  I^lsz6  szem  k^pzelt^t  mindii^  bozzi- 
kapcsoHa  es  pedig  azon  okbol,  hogy  az  6  ki^pzelelvilAi^^ban  a 
k^  szem,  az  emberi  arcz  e  kiviluan  jellegzetes  r^sze,  attiny- 
lag  igen  sok  irAnyban  van  mAr  associalva.  Szerzd  gyermekkoribfil 
emlit  egy  esetet,  melyben  egy  tarsa  eg^'szer  lerajzoU  egy  (emplo- 
mot  (kivi'drtfl)  s  aztAn  belerajzolta  —  kel  ablak  k6z6t1i  iires  helyen 
—  a  papot  is.  Wundt  is  emlit  eg^'  gyermeket,  a  ki  szul/ivtirosa 
piaczAt  ugy  rajzoba  lo,  hogy  eg^'  iirei^en  hag\'ott  tr^r  kftrfil  radidl 
irfinyban  lerajzoita  az  egyes  bilziikat,  midfin  azl6n  egy-egy  hdz 
eg^szen  fel  volt  forditva  a  a  letej^re  Allilva,  a  mil  azonban  a 
g^'ermek  sokkal  csek^lyebb  fontossfigi'mak  lartuil,  mint  azt,  hogy 
a  h^aknak  a  piacz  korvl  kell  ^llaniok. 


268 


Ugpnezen  liibAkat  liljuk  az  assyr  ^s  cgyipionii  roUefeken 
^8  m&s  r6gi  cuUur-n^pek  li^lramaradl  e  nenrifi  mtivein. 

A  kezdO  rajzoM  vag>'  fesltf  ezer  meg  ezer  hib&t  k6vet  el 
a  perspectiv  kidolgoz&sban  ^s  pedig  csak  az^rt,  mert  l&t&skepzetei 
nem  isolAllak  es  fuggellonelt  entudattarlalma  tftbbi  elenieit6!.  A 
mfikedvelfl,  ki  eg>*  I4li  tdjat  rajzol  le,  6vakodni  fog  alto!.  hog>- 
a  )i6val  bebontott  feliileteken  drny^kos  helyeket  is  feltOntossen, 
—  pedrp  ilvenck  a  vaMsAgban  tenyleg  vannak,  —  mert  nem  tud 
megsznbailulni  alt6l  a  gondulatt^l,  Ii<^g)'  ^  lionak  okvetellenQt 
feh^muk  kell  ionnie.  SzcrzO  eg\'  igen  m(iveit  ^y^nnel  nem  tudta 
eUiiletni,  bogy  eg}'  U^li  napon  az  eg^ftnletfien  beborv'dt  <szurke> 
6gboll  m<^g  mindig  intensivehh  vildgossdggal  bir,  mint  a  h6val 
borjlott  feliiletek  vagy  egy  feln^r  papirlap.  Pedig  err6l  kfinnyen 
meggy{>z<Kihetilnk,  hn  pgy  fekete  csovfin  keresztiil  n^zzflk  az 
fts8zeha?onliland6  leliileleket.  ngy  bogy  eg\'idejiileg  egy^b  tdrgyat 
ne  lAssunk.  Ezen  osetekben  ism^t  a  megvildgosilasi  viszonyok 
vannak  subjective  corrigAIva. 

N^lia  m6g  a  gyakoilott  niUv^sz  sem  tud  megszabadulni 
att6l,  bogy  a  t6rg>'akat  ne  tapasztalatat  alapj^n  rajznlja  le,  lianem 
ugy,  a  mint  azok  egy  adott  pillanatban  elSUe  &llanak,  vagy  all- 
n&nak.  0  is  subjective  corrig;ilja  a  perspecUv,  a  meg^ilig^t4si  63 
szfnez^si  viszonyokat. 

Ezenktvfil  azonban  a  festfl  m4g  abba  a  nagy  neh^zs^gfoe 
is  iitkSzik,  hogy  a  Icglobb  esetbf^n  mar  a  rendelkezt^sero  6116 
eszk^zftk  nf'tn  (^logs^gfsek  a  valiisagban  eU'ifordulu  megvilAgilAsi 
fokozatok  helyns  lellimlel^sf^re,  de  eg^'uttal  eppen  ilt  jOn  segil- 
s^4re  egyfel6l  a  contrasthat^,    m&srelOl   az  associativ  corre€ti<3. 

A  contrasthalAs  ^s  az  associativ  correctiti  egymAssal  szem- 
bcu  is  Allliatnak.  11a  k4l  cgyenl6en  szurke  papirhipot  ug^•  niuta- 
tunk  mog  valakinek,  a  ki  azokal  azelGtt  m6g  nem  lAita,  \\ogv  az 
egyiket  k^k,  a  ma.«ikal  vfipos  alapta  hflyezziik,  ngy  a  n6z6  a  k^t 
lapot  eg^szen  kCilonbfizO  szinfleknek  Iteli  ;  ez  a  contrast  hat&sa. 
De  ba  a  n^zi**  a  papirlapokal  ffilcrnnlve,  mcgg^'6z6d5tt  arr<5l,  hogy 
azok  egyenltf  i^ziirkt^'k,  akkor  u  visrszaiielyez^'s  utan  m&r  a  sub- 
jectiv  kiil5nbs6g  csekt^lyebb  lesz,  sok  esetben  pedig  egeszen  el  is 
marad,  ugy  hogy  a  nezd  a  k^t  kfilAiilfozO  sz\t\i\  alapra  vis^za- 
belyezetl  papirlapokal  egyenlO  sziniieknek  latja :  ez  az  associativ 
correcliti,  mely  a  fenlemlltett  contrastot  mintegy  ellensdlyozza. 
S  knl^noscn  eppen  a  gazdag,  intensiv  visualis  kopzetkorrol  ron- 


mtO  vvn  Icfmkabb  awn  b^ilyiMtH 

gftJBftnn  Ifcl}m«  a  rami  asok  as  oiffroAMil  k*r  • 
liligiiriiii  contrartolc  obbii  «*■  tunbtv 
■ondtab  aaolt  niBdMr  eontrasi  tMoii 

iBBBrinek.    &MI   as  akfioo.   i]Mti!ji|ry   «s    imliM' 


hi^V    ilV    I'tiMlMI*!^ 


n 


270 


oorrecli6,  mely  —  a  szinez^s  us  a  perspectiv  viszonyok  helyess^e 
inelk»lt  —  a  mar  mejjlev^  vilagossagi  contrasfhalast  subjective 
emeli,  ugy  hogy  az  v^gre  ege^zen  a  val6s6gban  el(»foriJul6  fokra 
emelkedik.  Minderne  lenyezGk  felbaszndi^sa  mellett  13  van  azon- 
ban  hatftr,  melyen  tul  a  festtf  a  vilftgossfigi  viszonyok  felliintetff- 
s^ben  mfir  lelietetlenn^  lesz.  Igy  pi.  oly  k^peken,  melyekcn  vala- 
melv  fi^nvforrAs  ^3  az  rzAilal  megvilAgitott  ISrgvak  vannak  Abrazolva. 
a  Ipglnbh  t':^etlien  a  f6nyIorri«  maga  (gyertyalang^  faklya  stb.), 
igun  halv^ny,  ugy  n^z  ki.  niintlia  ?«rga  papirb«.il  volna  kivA^-a, 
inig  ellenben  a  targyak  mejp*iligit&sa  e  f^nyforr&s  altal  igen  sike- 
niU  lehet.  Ily  eselben  teliAt  legjobb,  lia  a  vilagiW  f^nyforris  kepet 
valamely  mfis  r^szlel  eUedi  a  n^z6  szeme  clfil,  a  mikor  aztan  a 
nezO  f^nyforrftsnak  e-^ak  hatasAt  Ifilja  a  kep  t^bbi  r«i52letein-  Meg 
liatAsosat)b  az  ily  kep  akkor,  ha  a  f^nyforr&s  eltakaWLsa  mintegv 
(^.azszcriien  !6r!onik,  meii  nkkor  mt^g  az  eltakarAshoz  fuzfid^ 
rellGxiLVk  is  correcUo-elenieket  szolgAltathatnak  a  ki^p  filial  keltett 
^rz^ki  benyoniusba.  Ez  tOrt^nik  pi.  Rembrandt-nak  «J^zus  teme- 
*6se»  czimii  festm^ny^n^l,  melyen  a  sir!  bcvilagito  liingol  egy  kez 
elfedi,  olyanformfin,  inintlia  a  legliuzamtul  v^den<;. 

A  «Mnyl6»  r<5szletek  fel(unlet<^se  a  kepeken  azAltal  sikorui, 
hogy  a  mflv^sz  ily  helyeken  nag>''  nieg\il4gita3i  eonlraslokat  id^z 
eld  ariinylag  kicsiny  leriileten.  Monocularis  n^zdsn^K  mozdulatlan 
szem  mellett  csakngyan  fenyloknyk  lAljuk  az  olyan  largyakat. 
iriolveken  kiilonbozCien  megvilfigitott,  aranvlag  apr6  felulelek  vrtl- 
lukoznak.  (Felteve  term^szetesen,  hogy  a  vijagosabb  ds  sotetehb 
rfezletek  lekv^se  egy  val6s&ggal  ff'nyM  tArg^'  megrdelfi  r<?5zlet^vel 
megt?g\'czik.)  De  milielyt  lejiinket  ide-oda  mozgatjiik,  a  mint  azt 
^ppen  a  fi>nyle8  megitel^senel  szokluk  tenni,  vugy  ha  k^l  szem- 
mel  neziink,  akkor  azonnal  meg  tudjuk  kiilonbftzlelni  a  lestetl  ^s 
a  val6di  fenylest.  A  f^nyl^s  ^rzete  a  feslOre  n^zve  ^pp  az^rl  a 
leghozzAf^rhetetlenebb,  s  legtdk^p  csakis  az  assoctativ  correctidra 
alapithat6. 

Mindezekbfii  lilhaW,  hogy  a  contrasthatdsok  a  fest^szetben 
milyon  lonlosak.  Latiicrzekunk  a  legfinomabb  ^pzekenvs^ggel  bir 
minden  mAserzekimk  kozOtl,  i'pp  rzen  erzekenys^e  fohiAn  ffiraszt6 
rc^  n^zve  az  egyhangut^. 

Hfiti*a  vnn  m^g  a  contrast  szerepe  a  szinek  osszeAllilAsaniilt 
mely  ^nmagfiban  is  kepes  bizonyos  aeslhetikus  ^rzeieket  fOlkelleni. 
Ide  lartozik  a  szinek  esszedllitisa  az  ^pit^szetben,  a  kelme-iparban, 


ri 


laki£aink^«i)  6  AilaUtti  karaycrtifinkUB.  ftrmrff  ri%  Irif  i>|«in 
talaUt  alapjin  az<»a  credatoyre  itHott.  bof^  •  kit^fariUf  «te«k, 
vatamint  Itavml^  tonoiwl  UrO,  de  kfttOiiWaiaw  /^l^tctf  «afy  ii6- 

tekel  kdloiek.  TckAl  ill  m  liiBjimJii<<|nii  nr  ff  yWl  fyil^iailrf 
add 

m^  niiwi— wfc    fr   i^dig'    HMst.    nnrt  ofrr  cfy-«    ■unt 

UIMflteU  »  <9«k  nm^  s  wnl  aKMik  %fllcutaU«  •^b 

ben   a  «iritaiMipiL  -    ndm  ■iiituiilltmiiiOaO 

fifydnea  Uv0  Im^u  ^^  «60fturtlkof  ibttibAiait 

ttl  B  ImfcSidMMiib  eensbinatitHfh  «£« 

BBie:  kiilu't.  Leb*-  >*tici 

IflB  q^.  s  MUii  kiftny;^  h*^ 

mmlkm  vil6  vtazonv.  ^la- 

TrstxMgik  ooij  }«ro«k  (MiaM:.  uoak  aaoc  ttJudusiU««Bil 


M  «Mi  iMUMkapfwoiluiUifik  t^y.  bcipf  aook  M* 

<^CTfiirt  kObamatk.  A  liarmoiua   lolu  M10I  JuUii 

-vi^'  fciirtifp  Ciifr  1^.  oktAt  itfi  41  lsant''>kiiA'  la^itifMEtal/ak 

f<dali%   aag^iitg^  ttuaiwi  -*»- 

flku  iUiIm 
»t  4aHiU»ai  Duue  codu. 
Btana  kiiiflijgftanti  uiQ,  oielv  ^  i&ii  ^«t 


ife^p^nucoti  ...  ... 

kiidvttlj&lc  ytrv&.  a^ks  .  axMr  ibtUUil    a^wnrijUK  xOld.  jc6k. 


87a 


vagy  viola  alapon  a  ^Arga  vagy  v6r6s  diszil^st.  mint  mejfforditva. 
FeUan6,  hogy  epp  e  viazonvt  taldljuk  meg  a  szabnd  lerm^szelbco 
is,  niely  a  tiszta,  telitelt  s&rga  ^3  v6r6a  szinnel  szintfin  takan- 
kosan  b&nik. 

Ana  a  k^rd^are :  vajjon  egy  harmadik  szin  hozz&csatlako- 
z&sa  kei  ssin  CsszhatAsAhoz,  a  vilt.ikozaloknak  milyen  sorSt 
logja  felid^znt  a  contrastt6nyez/ik  combinitioja  alapjAn,  ez  id6 
szerinl  sem  az  aesthetika,  sem  a  l&t^  psychologi&ja  nem  adhat 
kiel^tfl  vaiaszt. 


Rosettberger  Mdr. 


KuH  Samuel:  A  posiiiviamns  mini  valldsrendszer. 

Comte  m&sodik  pliilosophiai  korszak^nak  gondolalai  I6leg 
k^vetkez6  hifom  miink^ban  vannak  lelevu:  Stfsthne  d^  polUiqiUS' 
poaiiiv^  {\H'y\  —  1S54.K  Cat&hi^we posiiiviste  {lSb2.)  es  <Si/«- 
ih^se  »itbjecfive.  Kun  Samuel  a  masodik  konyvet,  a  «Otechisme 
positivisle»-t  aknazta  ki  4$  haszn&lta  leginkAbb  tanulmany^nak 
megirdsAra.  E  Cal6chisme-l  Comte  az^rt  irta,  hog^'  a  Systeme 
de  politique  posilive-ban  foglalt  tanait  a  n^p  kdzCtt  terjcszsze. 
E  konyvec'ske  mal  napsag  is  <syrtiboUkus  kOnyve»  a  posilivismus 
valldsos,  orthodox  irany&nak  es  angolra  is  leforditoltfik. 

Mik^nt  eh6  pha^^isanak  ftimunk^ja,  a  «Cvf*rA'  de  phUosophie 
positiw^  a  tudom^nyt  philosopliiaivd  teszi,  akki^nt  valtoztatja  At 
a  Systeme  de  politique  positive  a  philosophi^t  vnllAssa.  A  vallfi- 
80S  mozzanatnak  e  kidomborodAsa  azonban  kor&ntsem  jelenti  azt, 
mintha  C^ml^;  (^lele  iilolsb  szakAban  valamely  kin^ilatkoztatott 
valLls  hiveve  lelt  volna,  vagy  hogy  valamely,  mysteriumokon 
alapiiliS  valUst  ^zervezett  volna,  a  t5bbi  vall^salapitOk  mint^jara. 
A  poisiliv  vallAs  alalt  egdszen  m^  togalmakal  kell  eiieni,  mint 
minOket  a  k6/.tudat  ^s  a  k01onb0z6  egyb&zak  hivei  e  sz6val 
Osszekapcsolnak.  Comte  szerinl  a  religid  el6szfir  is  az  egyes 
Unyt,  illet6leg  az  azt  conslitudl6  Aszt6n5ket  ^s  k^^tess^geket  fftzi 
egys^ges  eg^szbe;  mdsodszor  az  eg^'edeket  egy  nagy  kdz5s@^gbe, 
azaz  eg>'hflzba  foglalja.  Ismertct^  jellege,  hogy  az  emberi  l^t  leljes 
harmoni&j6t  sziili,  meg  pedig  I'lgy  az  egy^n^t,  mint  az  (^sszes^^t, 
midOn  ezek  alkot6r^szei  megfeleltf  coordinati6t  nyernek :  szdval  a 


873 


vall43  az  egyedi  ^s  a  collectiv  14tnek  ttlk^letes  harmonidja.  A 
religiO  teli&l  a  positivismus  szerint  a  Idlckuek  (ertvf^n  ez  alatt  az 
frtelmi  es  moralis  funcUt^k  osszes^giH)  olyneuiQ  consensuisa,  a 
miaO  a  lestre  n6'i\e  az  eg^zst^g.  SOt  tov^b  menve,  a  religiO 
m^r  mintegy  folUitelezi  az  uti^ibbit,  ama  szoros  kapocs  alapj^n, 
mely  a  lesti  6s  erkSlcsi  l^t  kozQU  van.  Innen  van  —  montija 
C^nile  —  hogy  pi.  a  regi  tlieokratiiklmn  minden  hygienikus  szabily 
vallusi  lopv^nycn  alapult.  A  teal  iigyeinek  alarentleltise  meglazaU 
a  k^sCbbi  vallAsi  rendszerekben,  de  vil^igos,  bogy  ez  abnormia 
pot  s  a  Gomte-t6]  cz^lzoU  vf^legos  religid  liivatAsa  ezt  orvosolni. 
Az  emberiseg  TejlSd^^nGk  els^  szakaiban  a  vall^s  a  posi- 
Hvismus  szerint  legeltibb  az  inspirali6,  inajd  a  revelali6  alakjAban 
4rv^nyesult,  v^gre  a  positivismusban  a  dernonstratwi  targyit  alkolja 
^s  hivatva  van  egyar&nt  kiel^giteni  az  ^rzelmet,  a  kdpzelderOt  to 
az  ^rtelmet :  mig  az  e\6z6  sUidiumokban  a  vallas  ezeknek  mindig 
csak  e^ik^l  el^git^  ki.  A  positivismus  vallisa  ezeken  klvul  m^ 
a  Icv^kenys^get  is  feldleli,  melyet  a  vall&3  e\6z6  fejlOd^si  lokai 
egeszen  szem  eltil  t^vesztetlek. 

A  jelzett  harmonist,  az  ember  egy6ni  fe  collectiv  egys^^l^ 
a  positiv  vallaa  akk^nt  Mtcsili  ^s  sziUrdltja  meg,  hogy  egyr^szrOl 
L  az  ember  belsej^t  a  szeretel  (bont^,  amour)  ^tlal  egys^esfti  ^  asi 
^H^^m  l^tet  igy  8zahdlyozza;  6sztUneinket  c  hajlam  al&  csopor- 
^^Mitja  s  ez&ltal  az  egoismust  aUrendeli  az  altruismusnak  ^s  a 
^HtilOnbAzd  egyedeket  egybeyyujti.  M^r^szrdt  az  embert  a  «hit> 
^Titj&n  a  kulvii&ggal  ifsszeftizi^  a  mennyiben  concepti6inkat,  fogal- 
mainkat  egy  ifili'ink  tiiggellen  rend  alapjan  csoporlositja  63  az 
emberl  egy  rajta  kivul  Iev/5  hatalomnak  alarendeli,  olyannak  t.  i., 
^njelynek  eilenAllhatatlan  feUObbsege  irant  legcsek(51yebh  k6ts6g  se 
^^berhlhessen  fel  s  ez  a  kulvil^.  E  kulsd  hatalom  tulsulya  M  kcil 
^^rendelnie  mag&t  az  embcrnok  6s  ez  al&rondeMsben  tal6Ija  Comto 
a  «hit»  Idnyeg^t. 

A  teljes  harmoniara,  melyel  religi6nak  nevezunk,  k^t  eg^'- 
lonniiii  Idnyeges  teltelel  rolylonos  egym^ra  hat^a  szuke^ges  tehdt, 
ezek  a  hit  ^s  a  szeretet.  A  szeretet  ^rzelme  a  mor&lis  egys^el 
Gszk^zli,  mcly  azon  percztSl  logva  j6n  l^lre,  mihelyl  a  szeretet 
hatja  6t  a  lelket  ^s  az  ember  egoieta  hajlamail  al&rendell  sym- 
tlitkus  i3szt5neinck.  A  «hit>  az  embert  a  megismert  term^szet 
ndjenek  veti  alA,  megleremti  az  6rielmi  egys^get,  vagyis  ftsszes 
eoncepti6inknak  egy6nteta  volt^t. 

16 


274 


cse-     ' 


Az  emberisegnek  a  positivismuM  e\6k^s7Mii  sISflJUTnaiban  a 
lelkeken  bizonyos  k^pzeleti  l6nyek  uralko*llak,  a  mikriok  valusigos 
reAlii*  l^telt  tulajdonitoHak.  Az  emberek  osszes^e  azonban  nem  hi» 
ut^'ananazon  bizonyos  subjocliv  l^nyekben,  ellenkezfilop  az  emlieri- 
s^  egy  rtftze  mindig  elvelette  fe  nevels^gesnek  talAlta  a  mAsik  r^si 
hiUftt,  de  ann&l  jobban  ra^aszkodotl  a  magd6ho2.  A  posilivismus 
valldsn  a  stibjootiv  Mnyck  hclyett  az  objediv  vil&gnak  rendeli  aU 
a  aubjectiv  onnceptiukut  a  v^gbfil,  liuj^y  belsO,  ^'szbeb  operatiuink 
kttpi^ek  Icgyenek  el^g  bfi  kc^pet   nyujlani  a  kiilvilagnak. 

A  positiv  religid  tob^t  6gy  az  ^zrc,  mint  a  szivre  vonatkoz- 
v&n,  ^rtelroi  ds  mor&lis  r^szre  oszlik,  ^  az  ^rzelem,  nemkuldnben 
az  68Z  szerepellelese  Altai  megalkotja  az  emberi  figys^et,  a  ool- 
lectivet  6pp  ug^*,  mint  az  egy^nit,  es  az  egys^g  szabAlyozza  azut^ 
az  egy^ni  t^s  oollectiv  emberi  tevffkenys6get. 

Ktin  S&muel  bemutalja  Comlc-nak  e  vall&s  alkoti'i  r^szeirc, 
a  hil-  ^s  asoreieire  vonatkoz6  gondolatait,  a  liit,  szcretet  ^s  cse- 
lekedet  egymAsboz  val6  vipzonyfil  e  jelmondalban  :  Cseiekedj 
szeretelbol  s  i/ondolkodjuiik,  hotjy  cseiekedhe^sunk  [ *  Pe 
par  afTection  eL  penstT  pour  agir>)  ^s  e  mondatban  :  A  nagu 
gondolatok  ssivbtil  fakadnak.  Demutatja  a  positivisnius  szent 
forniul^&t :  A  siz^reieiei  mhU  dv^  a  rend  mini  (dap  4s  a 
haladds  wiinl  czH.  («L'amour  [>our  principe,  Tordre  pour  base, 
le  progr6s  pour  but. »)  V&zolja  nagy,  de  szembeszftkfi  vonAsokban 
a  positivismus  dogmijat  es  ennpk  kfizpontjat,  az  Emherls6g  esz- 
m^j^t.  Elfilerjeszti  (>)n)tc-nak  az  Embcris(^riil,  e  Naffy-Ijen*frol 
(Grand  Gitre)  rz6\6  gondolatait  es  azon  ti^nvezdkot,  melyok  Corute 
szerint  az  Emberiaegct  alkotjik,  mik  kdz^  Comtc  a  baluttakat  4s 
a  fctsObbreiKlti  ulJatukat  is  fdlveszi.  KQl(Jn58€n  kidotiiboriija  szerz6 
Comte  halhatatlansugi  e&zm^jet,  mely  alatt  Conite  azl  erli,  bogy 
az  egyedek  letter  szolg^latai  az  ut6d(»kra  &tszailO  eredm^nyokben 
fenmaradnak  4s  a  jelen,  ncmkiilOnben  a  jOv6  nemzedeket  befolyfi- 
soljAk.  {*A  holi/dc  folt/vdsi  6s  mindig  fokoeottabb  mMekheit 
koi^idnyozzixk  as  ilHkei.>) 

V^e  r^szletesen  tArg\'alja  a  positiv  vall&s  dogni&ji'it,  va^is 
azon  pbysikai,  6rlelmi  ea  erkftlosi  (orvenyGkel,  melyek  n  kfilsO 
rendre,  a  oosmologi&ra  ^  az  emberi  rendre  vonatkoznak  es  me- 
lyek azon  k6vetkeztet^sre  vezetnek,  bogy  az  emburi  egys^  ez 
elvben  nyer  kifejez^at:  MdsukM  ^Ini.  (Vivre  pour  autnii ;  szei^ 
z6nk  szerint:  Mdsoknak  4ini,)  Fejlegeli  a  posiiiv  cuiiitst^  mely- 


S76 


nek  cz("*lja  az,  hogy  a  jelzett  elvnek  niegfeloUi  melrnekat  fejleszsze. 
TArg:>-alja  a  positiv  t^lcU'Cfifiefy  a  r^gimcA  es  e  positiv  t&rsadalmi 
renilnek  ti^nyc^.fiit.  K  idrgyalfisaihoz  mellekeli  az  abslracl  ludomA- 
fok  tdbl^izalfit,  a  Comte-ltM  javitoll  Gall-r^Ki  ag^'lheori6rol  sztilrt, 
vkhhii  az  Kml)eris«^g  abstract  ^-iiiliisAt  rollunfotfi  tAbl^atokat, 
[ul  a  hiros  positiv  naptdrt. 

Mindezt  vonz6  niodorban,  iSrtliet^on  udja  vlu ;  kur  azonban, 
sok  oly  dolgol  n^IkulOzunk  e  tamilmanyban,  melyek  a  posi- 
smus  valli:i4l  jobban  felviIagosiUill4k  volna.  Igaz  iigyan,  hogy 
dolgok  elhagy^aval  is  kimeritfi,  objectiv  kepet  riyeriink  a  posi- 
risinus  vallasi  rendszer^r^I,  de  mAsieszl  tagadni  nem  lehet,  hogy 
magyar  kozons^  niindeneselre  jobban  megorti  Conite  rendszer6- 
nek  e  ni&sodik  phasisat.  lia  azon  t^nyeztiket  fdlt^rja  szerz^nk, 
ilyek  foIylAn  Conite  rendszere  vallAssfi  alakull  es  melyek  kfizStt 
:onyAra  nem  a  legutolso  l^nyezfi  azon  plalonikiis  szerelem,  mely- 
lyel  C^mte  elle  hanyatUS  koriban  Clolilde  de  V^aux  iriint  visel- 
telett.  Ha  szerzO  elftadja,  hogy  mily  viszonyban  van  Conite  positiv 
vall^a  rendszeri^nek  eb6  idoszakkhaz;  ha  saj&t  vt^kni^nydnek  el6- 
adis^val  is  liozzilj^ni]  e  viszony  sokat  vitalott  kt^rdes^nek  tiRzt&- 
z6§^ioz  :  ha  oldadja,  hogy  maga  Comie  tiogyan  eis  mily  ittakon 
akarta  megvaldsilani  t^nyleg  eszmi^it  6s  ha  a  most  lolez6  positiv 
tirsasAgokr6l  is  megeml^kezik  nehiny  «z6val,  mindezeket  a  ma- 
gyar  olva36  k5zdnseg  bizony&ra  a  legnagyobb  ^rdekl6d6ssel  hall- 
gatta  volna. 

E  megjegyz^sfink  azonhan  nem  akar  gdncs  lenni,  hanem 
i'sakis  sajnilkozfisnnk  kifojez^sp,  hofjy  szerzfink  az  drdekt-B  dol- 
gokb(>l  tfibbel  nem  adoU.  Egyebk^nt  szivesen  con.stalAljuk,  hogy 
igy  is  derekasan  szolg^Ja  philosophiai  irodalmtmkat.  Mi  nem 
akarunk  es  e  helyen  nem  is  lehet  t-zelunk  il6!etet  mondani  C^mte 
posilivisnius&r6l  es  valUsi  rendszLreriil,  <--sak  arrol  Ichet  HZ(_'ilanunk, 
vajjon  szerzOnk  hflen,  objective,  crthetfien,  lisztdn,  niag>*aro.san  ^s 
kimerilfien  adla-e  el6  Comto-nak  idevonatkoz6  gondolatail  ?  Mind- 
ezen  k^rd^re  csak  ig^-nnel  fek'lhetiink,  6s  a  kik  munk&lal&t 
eIoIvas5Ak,  azok  eUen^llhatailan  vagyat  fognak  ^rezni  arra,  Imgy 
ComIe  philosophiAjAval  r^szlelesebben  megismerkedhessenek. 

Megemlitjitk  v(?gQl,   hogy  Cnmie  rundszerenek  mtiszavait  is 
^id  jelmondalail  lalpraesett  miigyarsAggal  adta  vissza,  mi  a  mun- 
kanak  nem  csekely  ^nlemc. 

Butlay  J6ziicf, 

18* 


376 


Melegk  Gyula.  A  I6tektan  es  gondt»lkozdstan   vazlala. 
(Budapest,  1891.] 

rhilosopbiai  tankfiiiyv  irdsa  bizony^ra  a  iieLezebb  feladatok 
kOz6  tarlozik.  A  szers^nek  kQlonos  tapintattal  kell  keresnie 
azokat  az  6rintkez^si  pontokat,  mclyekhez  u  tanut6nak  gondolat- 
8  ^rzelemviUgdban  a  pbilosophiai  elvont  fogalmait  fQzheti; 
ezekiiek  a  fo^almaknak  fokozatos  kifejt^s^ben  og^3z  didaktikai 
miiveszel^re  Icsz  szQks^g ;  ebliez  bozzd  jiirul,  hog^  a  pbilosopbia 
nem  oly  k6sz,  epyseges  mcpallapodolt  tudoniiiny,  mely  a  didaktikai 
mfiv^szct  kifcjt6s^t  inegkOnnyiti.  E  szcraponlbol  szflks^gcs  lesx. 
bogy  a  szerzfi  ogy  k6sz,  befejezett  philosophiai  rendszerre 
t^inaszkodj6k,  mely  elOaddsdnuk  bels6  szildrd  rend^l  biztobitja. 
Mindcz'ekbdl  viliigos,  bogy  egy  pbilosopbiai  k5z^pisko]ai  tan- 
kOnyvuek  iiagy  szabads^ot  engedbeluiik  az  anyag  inegvdiahz 
tdsdban,  bacsak  ezt  az  anyagat  kdz^rtbet^en,  beUfileg  rendezvc. 
a  taDul6  cgy^b  taDulmiluyaival  r>s3zbangban  tudja  eldadui. 

MeUgh  Gyula  kOiiyve,  fdjdalom,  semmif^le  sz<fmpontb<)l 
nem  felcl  meg  a  kiv^nalmakiiuk.  Alig  tudok  rola  egy^b  j6t 
mondani,  mint  bogy  el^g  j6,  foly^kony  nyelven  van  irva.  De 
m6,%  cz  sem  jelenti,  hogy  atilnsa  taiikSnyvszerfl.  BllcnkezA)eg, 
nom  el6g  szabatos,  nem  el(5g  viUgos ;  uagyon  abstraci,  nem 
kOzvetfti  a  gundolalQt  iskolai  m6don;  bdbesz^dti  a  bol  nem 
szQksdges,  szavakbau  fukar,  a  bol  beszelni  kelicne.  Eun^l  ni^ 
Dagyobb  haj,  bogy  Tal6sdgos  bdbeli  zQrzavart  taldtunk,  ha*  a 
konyv  beUO  renttj<?t  kutatjuk.  A  leguagyobb  haj  azonban  az, 
bogy  a  didaktikai  mflv^^zetnek  teljes  bijjilval  van ;  nem  tad 
magyariizni ;  nem  nyugszik  a  Ulrgy  teljes  ismeretdn  ;  m^g  kev^sbbe 
tn^'a  ^rt^kesfteni  a  rokon  todomdnyokat,  a  melyeket  a  szerzft 
nem  ismer  ;  tebdt  bemzseg  a  Urgyi  hibilkt()l,  melyek  k6zt  val6- 
adgOB  csodabogarakat  taldlunk.  A  szerz^i  nem  rendelkezik  a 
pbilosopbiai  mfivclts^g  araa  m^rl^k^vel,  hogy  effcle  taukOnyvel 
irbassou.  Alig  van  lapja  a  kouyvnekf  a  bul  a  legliberalisabb 
birdld,  ki  a  csek61ys4gekre  Qg3'et  sem  ^t^  nem  taldlna  szimos 
pMddt  az  elfibb  emlitett  fogyalkozasokiiak  valamelyik^re.  Nem 
is  erdemes  a  mQ  rendszer^vel,  gondolatmenet^vel  foglalkozni ; 
m6g  ha  ez  tok^letes  volna  is  —  tAvolrdl  sem  az  —  a  r^szletos 
gyarlfisdpok  tcljesen  lehetetlcnnfi  tcnn^k,  bogy  e  kdnyvet  a 
tanltds  szolgfUatdban  drtJ^kesfts^k.  Csak  nobdny  bizonyft6  p^blat 
hozok  fel. 


277 


Mdr  az  els5  niondata  a  kdayvnek  nem  iga/. :  „Azt  u 
maukilkodist,  nicl>lyel  nrra  tOreki»zank,  bogy  ismereteink  tisz- 
Uk  es  viligosak  legyeuek,  bOlrsclkctlcsnek  nevezzuk,"  (5.  I.)  Ez 
nem  lill,  mert  az  ismeretcU  tisztas.isilra  s  vildfirossiipfira  minilen 
tudoniauy  idrekszik  ;  ez  nem  n  pbilosophia  sajdtos  feladata.  A 
szerxA  l^nyleg:  sehol,  semmivel  sem  miitatja  meg  a  lanuldnak, 
bogy  a  t6bbi  tadomdnyok  nicllctt  mi  szuksdg  ran  a  philu* 
Bophiira.  Az  eg^sz  dltaliluos  bevezet^s  kulOnbeti  oly  alautas 
szinvonaloD  dll,  bogy  az  egyes  bibdk  kikeres6se  baszontalan 
munka  volna. 

A  l^lektant  resz  bevezet^se  m^g  cao^l  is  gyOng^bb.  Heosztja 
a  lelektant  clmeleti  a  tapas/talati  lelektanra.   Krrdl  az  atobbirol 
egesz  belyesen  azt   mondja,  bugy  a   term^zettudomdnyokhoz  ti\ 
kCzeUbb,  de  ezl  a  tctolt  azuUii  igy  szoritja  meg : 
^  ,Minthog^*  pedig  a  tapasztalati    telektan  a   term6szettudo- 

^Kinyok  tanulmdnyoz6  eljarilsiit,  a  boiu-.zoldst  6^  kisf^rlctuz^st 
^^■Mn  haszndlba^a.  meri  a  Ulckhen  u<jyanasoyi  liatdsnak  mrls  mds 
^^k  eredmeni^f  pi.  a  szigornsiig,  iiemelyekben  engedelmess^get, 
^^m^okbau  daczot  szQl :  nem  tartbaLo  termi'szelludoTutliiyitak.'' 

EnD^l  furc&dbb  megukolasl  reg  olvastain.  A  Leiektan 
azert  nem  bonczolbat  s  kis^rletezbet,  mert  a  lelckben  ugyanazon 
batdsnak  mds-mds  az  crcdm^nye.  Ilat  a  k&U6  lorra^zetben 
niucs-o  azon  egy  er6uek  md3-m43  tirgyakra  mds  batdsa?  Aznldn 
mifele  kifejez^s  ez :  a  hatdsnak  van  erddminye?  Vc^rrc  a  term^- 
szeti  tudomdnyok  „tanulmAnyoz6  eljdrdsa"  nemoak  bonczolds- 
ban  s  kiscrlctez^sbcn  dll.  A  tapaaztalati  lelektan  bizony  nem 
egycb,  mint  sajdtos  m6dszerfl  tcrm^szettudomdiiy.  De  ba  csak 
a  hibdsabb  magyardaatokat  ilyet^n  m6duQ  akarii6k  elemcziiij 
baromszor  akkora  kunyvet  Itellene  iniunk,  mint  a  Melegbi^-. 
A  pbyaiologidban,  nielyuek  iimerete  ii^lkQl  modern  psycho- 
logidl  lehetetlen  irni,  a  szorzd  ugy  Idtszik  eg^szen  jdratlan.  A 
mil  a  szcrves  testrfll  raond  (14.  15.  1.)  egt^szen  primitiv.  Ilogy 
lelki  tol^^dousdgok  nem  szdllanak  dt  apdr6]  tiiira,  azzal  bizo- 
nyitja,  bogy  pi.  kdltonek  atyja  iicm  k6\t6  (14.  1.)  Sz6  n^lktil 
idezem  az  ilycneket.  Ez  az  ^lelepfS  az  anyagerejc  (egy  szoban  !\ 
mclynck  ^^jdUidgos  mnukdssdgdndl  fogva  nemclyek  a  fdnak  is 
lelket  szoktak  tulajdouftani.  15.  1.  „Ua  a  test  gyorsan  fejl5dik. 
gyorsabbnu  fejltidhetik  a  lelek**  15.  1.  „A  lelek  meggy^iz^Jd^se. 
bctegscget  i>  viszunt  gyogyulast  okoz.''  (Igy  minden  tovdbbi 


a 


278 


magyar^at  n^lkfil)  Kx  mind  e^^y  lapon  van.  Az  id«f»?kr61  a 
sxerzdnek  igen  kQl6n6s  fopalmui  vnnnuk.  KI6s/ur  mindi^  c^ak 
Megekrdl  si6\j  ezeu  n^  Idtszik  a^velAt  is  ^rt.  Axatiin  ityeneket 
niond  :  „a  l^lck  mindcn  munkdssilga  az  ideg'ek  moKj^ilval  j&r". 
mil  crt  a  szerzo  mozgiisoii,  ueni  raoiiiija  meg.  „A'A  idegek  man- 
kiissrtga  —  lipymoiul  —  nem  lehet  sg  gepies,  se  vegveszeLi; 
neni  lukut  elfugadui  azt  a  f^lveielt  seni,  iniiitha  valamely  ideg- 
szeaz  futna  vegig  rajtuk,  mint  a  viiUim  a  Ulcffrdf  droljtin.  A] 
idegeknek  sajdtszerA  k^pess^Ok,  erejOk  van  e  mankassdg  meg 
t^tel^re.  Az  idegeknek  e  saJdtszGrfi  munkissugat  crobelinti 
mondjuk.**  (31).  Mi  az  erfiboli  ?  Ez  nz  egesz  passus  a  physiologi&i 
ismeretek  legprimitivebb  fokAra  vail.  Kgy  helyen  azt  moncjja ; 
Az  ujabb  kntaLdsok  felfcdeztt^k  azt,  bogy  a  ezenved^lyes  eniber- 
bcn  az  agyvcl6  bibtls;  va^  hitft^thb,  varjy  keni^nyebh^  tnmi 
ktlUne,  (68.  1.)  IIol  vannak  ezek  az  ujabb  kataUi^ok  ?  A  ki  ilyet 
mond^  iiiiicsen  ijualitiU^lva  tankOnyv  irdsAra. 

Az  idegs/ahikrol  mas  belyen  olvMSuk :  ^Ax  ismer^s  a 
maga  niuukdssagilhoz  leginkabb  az  agy  idegeit  basznaija  fcl.  Az 
6szrev6lel,  gondolkozds.  a  kepzel^s.  az  emlekezes  mind  az  ideg- 
sz&lak  segiis^g^vel  tOrt^nik.  S6t  ugy  liiUzik,  niintba  egyedfil  ai 
idegsz^lak  saj^tsiigos  mozgiiUainak  eredtn^nyei  volninak.  Ugy 
Idlszik,  Jiogy  ax  cmfekcxes  Ulcg^tiHai  fel  vannak  fedcevt  at 
agyiuih  hdiso  hnlohfali  sziUjlcUhen.  {48.  1.)  Mdr  az  is  eldg 
absiirdiim  s  valotlanstlg.  l)c  a  mi  hozzd  jdii,  m^gis  meghalad 
mindeii  eddigil.  Azt  mundja:  „Ha  az  idegek  mozgilsait^l  fOgg 
mitideu  i^smere^,  tuddd,  akkor  nem  volna  szQkseg  a  tanuliisra. 
mcrl  iihkor  az  tsmerdeket  az  idegssdlak  jnozgdsdnak  birtokd- 
ban  kili  iartanta,  I^s  k<^rdbetjuk,  mikepOD  lebet  megtonilani  az 
idegszillakat,  bugy  igy  mozojijanak  ?  ^s  ba  eg}*szer  tauitani  kell 
az  idegeket,  kdvetkozik,  bogy  az  ismeret  az  idegsziUakon  kivQl 
van  ^s  nem  azoknak  a  mozgdsilban.*'  £z  tcljcsen  ^rthetetlen. 
A  szcrz6  psycliologi.lja  nem  sokkal  er^sebb  mint  pbysiologiaja* 
£gy  ismeretcs  a  ^rdekcs  caetrdl,  bogy  a  vakok^  kik 
k^56bb  visszanyerik  Idt^sukat.  mik6p  tanulDok  meg  lillui,  igy 
bcsz^l :  „A/.ok  a  vakok,  kik  mar  felu^Ht  korukbau  nyertck  vi&!>z8 
szemok  l&tok^pesscget.  eleiiiten  nem  tudjiik  a  t4irgyakat,  meg- 
kuldnbdztetiii,  csak  kcsobh  a  gondoikoeds  Hijdn.'^  *-'7.  1.  MiiyeD 
drdekesen  lehet  e  p^ldin  az  crz^kek  m&kddos^t  raagyardzui 
Err61  a  szerzd  agy  Idtszik,  mil  scm  tud. 


bozunk  fel  :  ^Az  igy  ^ziirmazott  fzondolali  kopckot,  k<^pzetoket 
nevezik  szorosabb  (^rleleniben  rlvoni  (absirart)  foffahnnkuak, 
belyesebben  estvieknck,  civeknek,  H.H.  I.  Ez  neki  mind  mintlepy ! 
M6g  it^hAny  mnndAsiit  ulezzflk :  A  forrrt  dghajlat  alall  a/. 
izgntntt  itipgek  tdzescbbekk^  (sic)  teszik  a  k^pzcli^at,  ml^;  a 
bideg  pgbajlat  szelidebb^  t  86.  1.  pAz  emMkez^s  nz  a  cselckvO 
s^^e  az  elm<^nek,  moly  dital  a  mdr  egyszer  mei^zerzett  kepze- 
teket  mcgtartja,  vagy  ba  azok  egy  ideig  feled^sbe  mentuk,  visaza- 
id^zi.**  43.  Vagy  ?  Nem  vagy,  baQem  ^s?  Ha  egy  ideig  felcd^sbe 
mentek?  Ha  nem  mentek  feled^sbe.  akkor  nem  kellene  vissza 
id^zni.  A  legjzebb  aznnban  az,  bopy  bi&nyzik  az  emiekezes  lep- 
l^oyegcscbb  jcgye,  t.  i.  ho^y  a  visszaid^zott  kepzelckre»  mint 
mis  mcgvoltakra,  kell  rdismernQnk.  Ilyen  tdrgyi  bibdkt/tl 
I     kfllfinben  bemzseg  a  kfinyv. 

f  Az    erzelmekr61   &z6\6    r^sz    valamivel    jobb.    De    itt    is 

L  milyenek  vanuak  1  A  szerzfl  pi.  a  divatol  az  dnz^sbez  sorolja. 
^Klde  sorolhiitjiik  a  divutot  is,  mety  dltal  kQlsdlog  igyekeznek 
^^■egkulonbOztetni  magokat  mdsoktol  az  eroberek.*^  54.  1. 
^H^  A  mit  az  alvAsszerft  Allapotokrul  mond,  a  babondkbftn  val(S 
^^Btet  terjesztbeti.  ^EflldnOsebb  itllopot  a  j63ifi3,  Idtomrts,  mely- 
^Bbk  egyAzerQbb  alakja  az  ahahiids.  Kz  ut6blfi  oly  tioh*^  IdUsa, 
r  nielycl  ^bren  nem  Idtbatni ;  p.  o.  a  test  belseJHtrn  mrfflAtja  a 
beUgs^ffei.  A  jAslda  pedig  a  j6v6  esem^nyek  megmondiSsa." 
81.  1.  E^  tiUf)  szava  sines  a  szerzOnek  ezek  etlen!  Jellemz^Ql 
ide  ikutoni  c  szakasz  befejezfiszavait : 

«K&l6n03  jusUsnak  kel)  tekintenQnk  a  bibliai  propb^ti&kat, 
bitomdsokat.  Ezek  rendszeres,  tudomdnyos  jOvendfll^sck,  melyek 
a  term^szot  63  a  l^lek  ttinem^nyein  alapalnak.  Mint  a  kAlt^ 
jusol :  minden  orsz&g  tdmasza  s  talpk^re  a  tiszta  erkdlcs,  mely 
ba  megv^sz,  Rdma  ledOl  s  rabigdba  gdrnyed."  82.  1 

Ep    oly    gyarl(>    a  logikai   resz.    Megfogbatatlan    elfittflnk, 

mifcic  fomlsokbiM  mcrftctt  a  szcrzfi.  Beo^^zUsu,    tdrgyaldsa,   cl^ 

addsa  majdoem  niindenQtt  ellenkczik  mind  a  r^i  formiklis,  mind 

modern  logikdval.  Uogy  csak  Deliany  dolgot  emlitsuk  :  analysis 

syntbeais,    inJuctio,    deductio    ueki    teljeaen  azonos    ^Ttelmd 

fcjcz^sek  I  K^pzelbeletien  zurzavar  uralkodik  e  r^szben.   A  mit 

fogalomrM    mond    badarsA?.    (IOC.    1.)   Az    it61et    defiiiiti<5ja 

l^zen  hamis.    (.110.  \.)  M^g  az  oly  eg}'szera  eljdriist,  mino  az 


880 


it^letek  nie(;forditdsa,  sera  tadja  kcll^ea  inagyardzai.  (118.  I) 
AJig  taldlunk  magyarilzd  peiildt.  melyek  netkOl  kojct^pi^kolat 
togika.  do  nuUf^lc  is  hasznavebetetlen.  Ha  m:)r  p^Miit  rnund, 
az  vagy  liibAs,  vagy  igen  alaoias  fokon  dll.  A  kr>r  analystikus 
meghaUroziisa  szerinte :  „ha  valamely  mozgu  pont,  viilamely 
mozdalatlaD  pont  k6ral  folyton  egyenlft  t^Tolsdgban  mozog  b 
lialad  miiidi^,  mig  kimdnlo  pantji(hnz  vissza  ncm  ter,  kcletkciik 
a  kOr."  Dehogy  keletkezik  !  Elfelejtetle  bozzA  tenni :  azon  egy 
sikbnn  kell  mozogni  a  pontnak.  A  syllogiBmusnal  szellemes  p^l- 
d^ja  ez :  A  madar  uem  k6,  a  sas  maddr,  a  sas  item  kd.  Ezi  a 
H6  tilu  syllogismos  n^lkOl  is  tadta.  Ilyeoek  utdn  nem  igen  fogja 
respekUilni  a  logikdtl 

A  mit  a  felosztdsrdl  mond,  eg^szen  hamis.  Meg  a  felosztis 
alapjduak  fogalmdt  sera  ludja  magyanizni.  Meg  nevezetosehb 
azonban  az,  bogy  a  syllogistikilt  maga  a  szerz5  nem  ^rti.  Azt 
mondja,  hogy  csak  10  moduahril  leliet  kfivelkoztcini,  pf'dig 
tnindcn  elcrai  Iogikiib61  mcgtanulbatja,  hogy  4  +  4  +  6  -|-  5 
modns  ^rv^nyes.  (132.  1.)  Az  okvel^s  szabillyai  kdzt  ilycnek 
vaniiak  :  3  szabilly  :  az  egyik  elSt^tnek  eg^'etrmcsiiek  kell  lennie. 
7.  szabdiy:  a  k^t  elotel  egyszerre  neni  lebel  r^szleges  it61et. 
(132.  1.)  Mi  kOldnbs^g  van  e  k^t  szabaly  kil^zt.  A/,  ellentetes 
bizonyitAso^l  azt  mondja,  hogy  ha  kuloubOzfi  bypothesisek  kCU 
egyiket  se  tndjuk  cgycnes  uton  cz&folhatatlannii  teuni.  akkor 
mindoiih  ehnileintk  a  k^teJens^rjH  bizony&juk  s  azt  Toga^uk 
el  belyesebb  elmelet  gyanAiit,  a  nielyiket  kevisbe  tadtuk  k^p- 
tiilcnn^  ienni.'(139.  1.)  Ez  iigyancaak  kcplclen  bcszed. 

Y^lcra(?nycin  szcrint  a  kOnyv  nemcsak  iskoiai'  basziiiUatra 
te)jesen  alkalmatlau,  hancra  javitgat^okat  se  iQr  meg,  melyek 
es«Ueg  elfogadhatovii  tehetn^k.  Mert  elej^tAl  v6gig  rossz. 

— X— 


Helyreigazitis. 

Az  Albenaeum  elso  szdtnuban    a    103.  lapon    *pht4inka4  folyft' 
matok*  helyett  <pstfckikai  rulyaraatok*  olvasnndd. 


A  MODERN  iMl-V£SZET  IJOLCSKLETE. 
—  Elso  kozlemeny.  — 


A  modern  miiviszct  es  m  r^^i  isikohik.  —  Ailal^kok  mindkcttfi  nn'gttrtc'at'liez.  — 
Taliie  elTe  n  Hiiimk  kil»oTltui<e    a  kUls5   es  l>i'Ui")  mtitfJrtrnvti  iiioiiinituinokkal.) 

Sohasem  volt  a  mtiveszetnek  annyi  doktrintlja,  mint 
szazadunk  masodik  fcleben,  a  jelenkor}>an.  Kzerfole  iranyha 
agazik  szet  a  sok  mOveszeti  hitvallas;  az  dsszkep,  inelyet  n 
modern  kepzfimtiv^szelek  term^kei  mutatnak.  szaggaloU, 
zavaros.  lenyeges  ellentmondasokkal  telitelt.  A  modern  kor- 
nak  egyik  sa^jatsagos,  ideges  jellemvonusa,  az  ujdonsag  ntuni 
hajsza,  egesz  sorozatiU  hozta  lelre  a  mfivuszeli  doktrinak- 
nak,  melyek  egyreszt  meglepO  ujdonsagukkal  kivannak  iiatni, 
masr^szt  az  elvetelt  regibh  ae^thetikai  elvek  modern  snrro- 
gatumainak  keresesevel  foglalkoznak. 

£  jellemvon^s  ele^el)l)en  domborodik  ki,  mint  valaha, 
mert  hozz&szoktunk  ama  nagy  hannonikus.  onmagukban 
kenri^ded  es  teljes  mdirunyok  szotnleletehez,  niik  a  mult 
mfiveszet^t  teszik  ki.  Harmely  korszaka  a  mQvoszetnek  a 
multban  nagyon  feltiind  s  konnyen  meghatarozlinlo  egyseget 
EDQtat  A  mult  nevezctes  muveszi  epodijii  mind  egy  kor. 
egy  mttvel6desi  szak.  egy  nV'p  .^zellemenek  kikwekit(Ml  kepol 
a<$ftk;   minden   egyes   m(i.    rnely   e   korokbol   rank  inaradt. 

utaini  latBzik  azon  kOzos  forrasra.  melybol  valanieny- 

AtheDReum.  1^ 


888 


nyien  eredtek.  A  mult  e  mQv^szeti  korszakai  halarolva  vannak 
bizonyos  dogmik  korvonalai  filial,  miket  nem  ^ppen  rosszul 
neveztek  el  iskoljiknak  s  a  koriikbCl  szarmazo  mOvek  iig^'an- 
azon  6s3zhangz6  irAnyelvekel  mulaljik,  mint  a  milyenek 
megl&tszanak  egy  rendszeres  iskola  tan(lv4nyain,  kiken  lat- 
hat6lag  erv^nyesUl  az  a  paedagogiai  melhodus,  melyben 
nevelkedlek.  A  cin(|uecento  mdvein  raindeniitl  meglatszik  a 
renaissance  szelleme.  lartalomban,  felfogAsban  s  lechnikaban 
egyaranl  szoros  rokonsagban  allnak  egymassal  s  szinte  utal- 
nak  arra,  hogy  egy  iskola,  egy  nep,  ogy  kor  gyermekei.  A 
nemetalfwldi  mQv^zel  egyes  ir^nyai  mind  kerek,  5sszahngz6 
eg^szet  kcpeznek  magukban,  igy  az  6n6met,  a  \\iim.  a  spa- 
nyol  iskoliik  is.  Valamennyi  el  van  szigetelve  egymastol  s 
onmagabol  iiionti  erejel;  leltunden  csekelyek  azok  a  kapcsok 
mik  az  iskolakal  itt-ott  egym;ishoz  csaloljAk. 

Okai  ennek  Ijtzonyara  az  akkori  kitiebbfokii  kijzlekedes, 
a  sajlo  fealellensege  s  az  a  koriilmeny,  hogy  egyes  nenuetek 
bizonyos  torl^neli  korszakaiban  a  vilagn6zlet,  vall^,  tudo- 
m6ny,  az  eg^sz  mttveltseg  egyontetUbb  volt,  mint  korunkban. 
A  mult  mfiveszet^nek  nagy  ter6n  az  iskolak  valosagos  oaziso- 
kal  jeleJitenekj  inik  eles  korvonalaik,  jellemzo  sziniik,  hat^ro- 
zott  alakjuk  ^Ital  egyszerihe  feltiinnek. 

Ma  kuszalt.  zavaros,  szovev^nyes  a  modern  mflv^azet 
<3sszkepe.  Arr6l  szo  sem  leliet,  hogy  a  kiiiOnjiilo  nemzetek 
mUveszeti  torekvesei  pregnans  nemzeii  kiilimbsegekel  mutat- 
Ddnak  s  egyszerre  elvalaszlanak  egymast6l  a  nepek  raGv6- 
szeteit.  Sokkal  nagyobb  a  kcizlekedes,  sokkal  simul6konyabb  • 
kuUurank,  semhogy  oly  szembesz6k6  kulonbsegeket  talal- 
hatn^nk,  mint  p6ld;iul  a  nemet  6s  olasz  festeszet  kozt  a 
XV.  szazadban.  De  meg  az  eg^z  nemzetkozi  mOveszel  sem 
mutat  oly  kepet,  mely  harmonikusnak  volna  mondhatd.  A 
szigordan  hatirolt  iskoldk,  iranyok  eltUntek,  helyiikbe  szer- 
teleniil  eligazo,  chaotikus  elvzavar  j6tt,  melybea  csak  akkor 


283 


igazodhalunk  el,  ha  elemz6  kesiinkkel  szeijelvalaszljuk  raind- 
ama  t^nyezCket,  niik  a  modern  nriflveszetet  megteremtettek, 
^fnik  leDveget  teszik  ki. 

EgyszerQbbek  az  eszkozOk,  miknek  segely^vel  a  mull 
mQveszeteaek  ismereteliez  juthalunk.  Gsaknem  minden  epo- 
€h^  a  hag^'omanyos  veres  fonal  huzodik  altal,  me!y  kore 
8z6p  rendben  csoportosulnak  mind  a  halekony,  szdmoltevd 
tenyez6k.  Ma  alig  talaljuk  meg  e  Teres  fonalat,  s  azok  a 
tenyezok  is,  nielyek  a  modern  mUv^szet  kialakit^san  k6zre- 
inakddtek,  oly  finomak,  vegyesek  s  mulekony  termeszetflek, 
hogy  csak  fegyverzett  szemmel  kutathatjnk  ki.  Fedig  az  ide- 
^ess6g  szdzadaban  mindeji  apr6  ^gensnek  niegerzik  lialdsa, 
s  ha  melyere  akarunk  julni  a  modern  miiveszet  szelleme- 
nek,  koranlsem  szabad  e  jelentt^kteleneknek  lilszd  t6nyez6ket 
egyszerfien  tekintelen  kirul  hagynunk. 

Az  a  teny,  hogy  a  mOv^szet  mindenkor  hG  tttkre  volt 
■kora  mflvellseg^nek,  gondolkod^smodjanak,  ^rdeket  kolcsonoz 
annak  a  torckv^snek.  hogy  korunk  mQveszelet  raegosmerjiik. 
Fontos  I^nyegevel  es  teremlfi  faktoraival  megflsmerkedniink, 
merl  ily  modon  minlegy  megOriz/iik  a  j6v6  sziimara  a 
mulekony,  eliilan6,  gyora  valtozast)knak  alavetett  jelenscgek 
-egesz  soril,  miknek  segely^vel  a  mai  iranyokat  6s  torekv6- 
seket  megerljuk.  Nemcsak  egy  kor  idealjai  jegeczesednek 
meg  a  miiveszelben,  hanem  azok  a  tenyez6k,  is,  melyek 
halassal  voltak  raja.  S  e  tekintetbon  el6nyben  vagyunk  a 
malt  korok'mQbalcseI6ivel  szemben,  a  mennyiben  a  r^g  leltint 
mflveszi  iskol^k  lanultnanyozilsuru  igen  nzOk  kcrelfl  s  feltSletes 
adatanyaggal  rendelkeznek,  mtg  a  mai  kor  embere,  a  ki  a 
[jelen  mQveszelet  taglalja,  b6segesen  merilhel  ama  forrasok- 
}>6l,  mik  labai  el6tt  csorgedeznek. 

A  jelen  mQveszetenek  gyi^kerei  m^lyen  belenyillnak  a 
mullba.  Nem  is  szabad  a  modem  mQveszelet  e  tOrtenetiJcor- 
nyezetbol  kiragadnunk,  melylyel  oly  I6nyeges  6s  bensS  ossze- 


IM 


fiigg^ben  all.  A  hdyetl,  hogy  a  ttiodern  raavfezetet  adolt 
aiesthetikai  Iftrvienyekhez  tnervc  biriUnuk,  tekintetbe  veszsTtik 
azt,  hogy  a  jelen  miiveszete  eppen  olyan  Alnieneli,  mal^ony 
jel^ns<^g,  mini  minden  eddigi  mQveszeti  lorekVBS  s  ei  fog 
vAltoznl  a  kopszelienimel  egylitt. 

De  itt.  miut&n  k^p7.6mfives«elr6l  van  sxiS,  nem  szabad 
elfelednttnk  azt  scm,  hogy  e^^'oidalOak  \Tj)n4rik.  ha  at  eddigt 
toddszerek  sxertnt  csupan  a  kGls6  faclorok  seg6!yev«l  ipar- 
kodnAnk  kimagyarazni  e  jelensegeket,  a  modern  mflveszel 
siellehi^t.  A  Taine-Fele  elv^knok  a  modem  mOveszetre  val6 
alkalmazdsa  egyszeribe  kimutatja  azoknak  egyoMaliisAg^t  6» 
hiftnyos  vollAl.  Abb6l  a  doclrinabdl,  mcly  szerini  a  mG\n^zei 
^Ihpola  meg  van  hatArozva  a  kftmyezet,  a  milieu  Altai,  sok 
^ckes  6s  fpllflnd  jeiens6gel  ncm  lehelne  kimagyarAzni.  Egy 
lij  szempnnlol  kell  telial  hozzfirsatolntink,  mely  az  ig>'  meg^ 
nem  hatArozbal(3  jelens^gekre  bSvebb  vilAgot.  vet.  Ez  a  szem- 
poni  a  niQV6szel  belsO.  onmagdb6l  fejiddd  italakulAsainak 
szempontja,  mi'g  Taine  doclrinAja  a  kiviilrdi  jov6  halasokra. 
BZoritkozik. 

Vatamely  mfl  vizsgAldsfindl  k6l  szempont  tolul  elenk : 
mil  mond  a  mflvesz  s  hogyan  mondja.  Az  el6bbi  az  estmei 
tarMoviira  vonatkozik  s  eMnk  tarja  a  mtlv6sznek  —  s  ha 
e '  mOv^sz  jelent6keny  szellem  —  a  kornak  raflvelts^get, 
WdAskor^t,  ideAljat,  sz6val  mindnzt,  a  mi  azon  kor  emheret 
fbglalkoztatta.  A  mftsik,  a  tcchnikai  szempont,  bemutatja  a 
mftv6szet  bels6  fejMdeset,  a  mtlv6fiz  6rzelmeil,  az  erzfeek 
fokozatail,  erejet,  intensivitisil.  Az  e]6bbi  inkibb  a  nevele? 
productuma.  a  ki5ls6  kdrnyezet  hatjisa ;  az  utdbbi  a  szenve- 
d^ly^,  az  6rz6s6,  sz6val  mindama  finom  6s  kiszamithatlan 
factorok^,  melyek  a  psyc-ho-physiologiai  kulatilsok  hatalmas 
anyagftt  leszik  ki.  A  infiveszro  n6zve  az  el6bbi  obje<rlivebb, 
az  wtobbi  ink^bb  subjecrtiv  momentum.  Az  eldbbi  a  k6pzett- 
s^gre  ronatkozik,   s   az   el6szeretettel   katatott  probl^mlkra 


nged  kftvetkezletni ;  az  ut6bbi  azon  kor  ember^nek  fiziku- 
irtt,  elemi,  csaknem  animAlis  ^rzeki  dispositiojara  vezet. 
Caak  e  kett6  egyiitt  foglalja  mag^ban  a  mO  keletke- 
z6s6nek  minden  faktordl,  s  magyardzza  meg  az  okokat,  mik 
a  mOvet  megteremtetek.  E  k^t  I6nyez6  szereplese  hasonl6 
egy  4llatn  kuls6  s  belsC)  tort^et^nek  viszonyahoz.  A  mini  itt 
osak  mindkettd  egyOttveve  adja  az  igazi  tdrtenelmet,  Ugy  a 
mQveszelben  is  caak  e  kett6  egyUUes  szemmeltarUitiaval 
jutuuk  el  a  niflv^szi  torekv6sek  torlfinetehejc,  s  a  mrtveszetnek 
6ppen  Ugy,  mint  az  ullamoknak  belso  tOrtenete  a  nep,  az  egyed 
fizikum^ban  g)'6kerezik,  mig  a  kulsd  a  kdrnyezet,  a  szom* 
6ds^g  reihatd-sailian  nyilv^nul. 

A  modern  mOveszet  eszmei  larlalma  s  technikfija  egy- 
arant  a  legkQlonboz6bb  alakzatokat  mutatja.  A  sokfele  agazo 
sz&Iak,  mik  egy-egy  irdnyt  kepviselnek,  megis  egy  csom6b|i 
futnak  08i»ze,  mint  egy  nagy  folyamnak  kiilonbozd  ^gai, 
Dielyek  mindegyikeben  ugyanaz  a  vi^  folyik,  de  ez  a  viz 
felveazi  kek  szin^t  az  ^gnek,  ha  iap^lyon  cs6rgedezik,  scit^l 
6ray4t  a  lombnak,  ha  erd6ben  kanyarul  ^gya,  szOke  lesz  a 
nidas  mellett.  krislalytiszta  a  sziklak  k6z(Ht.  Cz  a  csomiV 
poQt,  ez  a  derekfolyd  a  mdveszetben  u  realifitikus  aramlat, 
ennek  anya,jegye  megvan  minden  apr6  iriinyon,  barha  sok- 
fele v^Itozatban  is.  Ez  a  realisztikus  ^ramlat  p^rhuzamos 
azzal,  mely  szellemelettink  egyeb  t6nyez6iben  is  hatalmas 
er6vel  jelentkezett  s  ezzel  egyfitt  ama  nagy  napok  egyik^n 
gzuletett  meg,  midon  I'arisban  el^szor  hangzotlak  fel  agyO- 
dor^   kozepette   a  szabadsig,  egyenlQseg,  testveriseg  jelsz6k. 


286 


II. 


(A  modern  marAiiet  UEon  esmiAk  udl&tU.  melyek  m  nagy  fruioxia  forrmiUIoiii 
id^jAlien  keletkfiztek.  —  A  liberftlljmas  a  8xlu»d  abifi  felAben.  —  A  Corueliti«- 
lakola  (naKar«nusok>.  —  A  liberalism  us  a  axiiad  mAftodlk  fvleben.  —  A  modemek.) 


Azok  a  S7dlak,  inelyek  a  modern  mflv^szetig  elvezelnek, 
l^nyegukben  a  nagy  franczia  forradalombbl  agazDak  ki.  C 
hatalmas  szellemi  »sy^zulet6s  tOrdelte  le  a  szabad  kutalas. 
a  szabad  v^lem^nynyilvanitas  bilincseiL  Egesz  sor  eszraet  es 
hangulalol  teremtelt  meg,  melyek  meg  ma  is  6p  er^ben  elnek, 
megteremteUe  az  i^  demokraliiit,  a  liberalismust  es  mindama 
szellemaramlatokal,  mik  ezekkel  rokonsAgban  allanak, 

Ezen  liramlatok  jellege  azonban  m6g  igy  sem  egyseges 
Hz^adunkban.  Nagyon  lenyeges  elterest  l^tunk  a  szizad  e)s6 
6s  m^sodik  felenek  deriiokratijija,  liberalismusa  kozl.  Mid6Q 
B  nagy  revolutio  jelszi'iil  viliigga  kQldt^k,  egesz  raja  tamadt 
a  bolcselSknek,  kik  e  harmas  jelszo  ^rlelmet  magyar&ztak, 
lartalm^t  sz^lesbitetl^k.  elveil  egesz  terjedelmiikben  kifejtetl6k. 
L^gvArak  65  utopiak  keletkeztek,  az  allamtudomiinyok  nera 
sejtelt  mertekben  Irttiek  lanulmany  targy^va  I6ve,  az  ember 
sz6  egy6rtelmdv6  "vdll  a  poIgArral,  eg^z  sor  elmdettel  egye- 
temben  allltollAk  f5l  e  minta-polgdr  k^pet,  boldogsagdval,  er6- 
nyeivel  egyutt.  A  hatalmas  uj  aradat  annyira  ihleltekk^  telle, 
a  gondolkozokat,  hogy  egy  pillanat  alatt  fdlcsaptak  a  phan- 
tasia  er6s  szdrnyan  eg^sz  az  ember-idealig  6s  fel6kesilellek 
fit  s  az  altala  alkotott  tarsadalmal  a  speculatio  minden 
Icigondolhalo  er^nyovel. 

A  szilzad  els/j  felenek  festeszele  egeszen  megfelel  e 
lSrekv6seknek.  N^melorszagban  ebben  a  korban  fejl6d6tt  ki 
teljesen  a  speculativ,  bolcselO  festeszet.  Cornelius,  Overbeck, 
Schnorr  kepein  megOsmerjflk  a  miiita-Krisztus,  a  I6g&s  pr6i€- 
tak,  palricius-apostolok  kepet,  a  r6gi  nemel  rege  minta-Iovagj4t, 
a  germSn  mes^k  *makula  nelkul  val6»  hOseit.  De  mindezen 


S67 


ide^Iis  atakok  csupdn  eszkozdk  val^nak  valamely  philosopliiai 
vagy  Iheologiai  axioma  megvilagitasara,  ez  alakok  egym^ra 
vonalkoztatasAval  iparkodtak  megmagyarazni  a  szenthArom- 
sdg  egys6get,  a  malasztot,  a  vezekl^l,  a  jiroborsfigol,  azuUn 
az  emberi  erenyeket  soira.  A  mtitdrtenelem  igen  jellemzoen 
□evezte  el  e  mflveszeket  nazart^nu.sokiiak,  valoban.  az  6  mUv^- 
szettik  nem  vala  e  fbldrdl  val6,  sdt  egy  csdpp  vonatkoz&Bsal 
sem  birt  a  kozCns^es  61etre.  Yalami  fblddntulit  valami 
islenil  kerestek,  de  nem  ligy,  mint  a  renaissance  mQv6szei 
a  kik  a  pog^y  Olympusra  mentek  isteneikert,  hanem  felko- 
restek  a  kereszt^ny  paradicsomot,  a  legend^  szent  vilAgAt 
az  AtszellemGlt  marlyrok  mennyorszagit.  a  liol  nines  sern 
hfe  sem  v^r.  sem  anyag,  hanem  minden  Altai  van  sz6ve 
az  istens^  l&thatatlan  flaidnmaval. 

A  nazarenusok  mfiveszeti,  bdlcseleti  hitvall^i^nak  meg- 
felel  az  6  technik^uk  is.  Val6ban,  semmi  korban  sem  kelet- 
kezett  annyi  szintelen  kep.  mini  ekkor,  CMmeliiiR  frescoira 
kell  egy  tekintetet  Telnank,  bogy  t>etasaQk,  mik^nt  n&la  a 
szfn  a  legutobd  kifejezesi  eszkoz  s  csOpp  goodol  sem  fordtt 
r^  Mindent  keriil,  a  mi  a  rfezletekre  vonatkoartwal  bfr,  d^ 
a  rajz  atlagos,  csaknem  cbablonszera,  sohasem  motat  be 
egy^t  banem  az  ember-trpa^  dtlagon  alakjdt,  a  b£gfQrl5k- 
t6l  a  ruh^^tig  minden  ajdonatijri,  minlAmik  k^zUJt  Szinei 
pedig  nagy  darab  foltok,  egye^ea^n  felt^ve,  a  n^IkQl  bogy  a 
termtezeti>en  ezo^eiek^  v&Jtakozd  skto  caak  egy  cadppet  ift 
err^nyre  jotna. 

Uvea  speealatir-otopiktm  volt  e  kor  mflirteele,  tirffA- 
ban  ^pen  ohr  m^4:kben,  mint  technik^j^iaji.  IfindketUk  a 
kor  goodoikodtaDddja  nfiile,  n«ly  Appen  (rfyan  epeculalir, 
minlasxerllre  tflcdnrO,  vtapQam  h^futAMigA  volt 

Az  otTCDe*  i6vcidbco  v^i^re  knaa  raegkcsdddStt  m 
bynyvefc  OMoriiiABak  az  detbeo  vald  alkalinaT^ia  A  lilMrtie 

vOaaK  lOMW  GnpaO  WtimmpmmtttllgiMm 


88» 


nAl?  VeRTe  milyen  a  modwD  maveszet  ftsszk^pe,  milyenek 
iranyai,  milyen  eszmei  tartalma  s  technik^a,  milyen  az  a 
szellem,  mely  mindezt  eredm^nyezte,  es*  min6  helyet  foglal 
el  a  modern  mOveszet  a  jelenkor  kutturai  t6Dyez6i  kc^t? 


k 


HI. 


(FSkfiSflnliSsel^k  m  rigi  9  modern  intlv^^aset  kAtt.  —  A  mutitinirnfAKii  JolUir 
klpiuxtal4«a.  —  A  vallAaot  kepck.  —  A  J6xuK-ty|iua  nlvAIttnUatt.  —  MiMiwrtt 
mysticiBiniu.  —  A  trirt^imti  feat^zet.  —  .Ai  udvaii  fMtAk*  kora.  —  Plloty.  — 
A  tfirt^neli  feate«z«l  modern  ^rteletnhen  :  X^uvllle.  Vernaeaaifln.  —  KAieladte 
ft  gnre  Mi.  —  A  modern  fttlteset  ij  Jdl«nvonAju :  a  Dyuffklftm.  —  A  UjkA[t 
ttfaigunt  —  UaaguUu  —  HeJda  a  drimAkl>fto.  —A  lyml  Ci  p>ycholofe[lAl  ctcaak.  — 
^^L  Tecbnikai  okok.  —  A  .ssAp*  kerea^M.) 

^B  Ama  kQldnbsegek  kozl.  melyek  a  modern  mOv^zetet 
I^T6git61  elvalasztjak,  elsd  helyre  kell  tennlink  a  modem 
mflTek  eg^z  megjelen^s^nek  uj  alakj^t,  mely  iOkiip  a  monu* 
menUdia  elem  kihalUban  jelenlkezik. 

A  monumentali^  mOv^zet  ege^zen  az  egyhilz^  ^  az 
aristokratia^.  k^t  oly  t^nyezd^.  melyek  a  halalmaa  demokrala  te 
liberalLs  ^radat  ^Ital  nagyoo  is  meg  vannak  t6rve.  A  renaiMaoce- 
mfiveszet  6n^  frescoi  a  pap^  b6kezfldegenek  kdszdotdt 
Idtfiket  a  e  pAp^  fi^iedeimi  csal^ok  saijai  voltak.  Bfa  nze- 
gtoywan  ten^Sdik  az  egyb^  a  papak  batalma  meg  ran 
tonre,  a  b^idan  fenyes  VaXikkn  p^erfillereken  ^Iddik.  Az  egy* 
has  hatalmAnak  ttinedez^d^Tel  egytjtt  i^i  az  eszm^hez  fOz^ 
ddtl  moDuroeotaii^  maveszet  banyatlasa. 

E  mooomentalis  fest^szetoek  fo  kifej6zM  alakja  a  fresco 
▼oH.  Hitahaan  eirttkezesek  nagy  antoyai  mc^v^oUk,  hogy  a 
falafau  diiiM  Ic^pefc  norosan  rapuzko^jaaak  az  ^t^ueti 
ckf  mdUMgDoak  4s  komolyak  lesyeodL  TAiyy- 
ik^fau  egyartni  roegfeteiteic  az  6n^  mktH/k 
eibelyezeU  k^peken  okv«liaoal 
tilzAaahral  kcUett  hizfmfo$  tMirtaolntf 


el^rni,  a  szin  pedig  ^ppensegg^  decorativ  szerepet  vise! 
Nem  brillians  szinhatasokkal,  lianein  egy  eszme  allegorikus, 
idealizalt  eldadasaval,  a  compositi6  gygasi  stylje  altal  hatotlak. 
Termeszeles.  hogy  a  modern  ^piteszet.  mely  iiy  czelokat  nem 
keres,  nem  is  kiv^nja  meg  az  ori6si  frescokat,  S^t  nem  is  lehelne 
modern  templomol  eikepzelni,  melybe  beleillenek  Michel-Angelo 
utoIs6  delete,  avagy  Rubens  ugyanily  lArgyii  k6p<iri^sa. 

£3  a  fresco  letiintevel  s  a  monumentalis  ^pitkez^sek 
hanyaUd^Aval  letunt  a  monumtnt^lis  festeszel  kora  is,  legyen 
bar  t^rgya  vall^os  vagy  lOrL^neti.  A  modern  vall^os  kepek 
nagyon  l^yegeski'ilOnbsegeket  mulatnak  a  r^giebbekkel  szem- 
ben.  A  szabad  kutat^s  s  a  j6zan  realismus  sok  fajdalmas 
6rTdg^st  tett  a  vallaslortenelem  teren  is.  A  hiv6kb6l  kriliku- 
sok  lettek,  a  kik  nem  fogadtak  el  tdbb4  olyan  okozatokat, 
melyeknek  nines  helytallo  alapjuk.  J#zus  es  lanitvanyai  sze- 
g6ny  emberfiakka  I6nek  reduc4Uva.  amazt  mint  a  Idrt^nelem 
egyik  !egkival6bb  lK)lcseI6j^t  togjdk  Tel.  emezeket  mint  cson- 
des  rajong6kat,  kik  keszek  6iel6ket  felSIdozni  raeslerflkerl. 
Strauss  6s  Renan  kutat^sainak  eredmenye  6rezbet6v6  v^ik 
a  modern  vallisos  k6peken  is.  J6zus  alal^ja  igen  tetemes 
atalakul^son  ment  kereszlul.  Hajdan  a  bizantiak  merev  mO- 
Teszeteben  mint  « pastor  bonus »  szerepelt  legffik^p,  a  cinque- 
cento  idej^ben  Apoll6  gydnyOrQ  tesl^ben  ^s  ruh^zat^an 
jelenik  meg,  mint  egy  dics6seges  iiralkod6,  Diirern61  mint  az 
•ember  fia»,  a  ki  koldusok  es  nyomorekok  kOzt  tesz  csu- 
d^at,  Rubensne),  mint  az  OJympus  elegans  es  atbl^ta  tagja. 

Ma  Jezus  ketl'eie  alakban  szerepel  a  mQveszetben.  Az 
egyik  a  I6rteneti  kritika  4Ual  kegyetlenlil  megtisztaolt  J6zus, 
a  kinek  nem  hagytiik  meg  isteni  szdrmaziisAt.  hanem  inkAbb 
doctori  oklevelet  adtak  neki;  ennek  a  typusnak  kifejezCje  a 
fest^szetben  Verescsagin.  A  rndsik,  a  socialista  Jezus,  egeszen 
a  legj^yabb  soci^lis  aramlatok  szellemenek  termeke  s  ennek 
kirejezdje  Ubde,  A  megv6ll6  e  nemet  mQvfeznel  nemzetkOzi 


a»i 


n§pboItlogil6b61  n^met  munkassd  lesz,  a  ki  predikalva  jirja 
be  a  ka^7asok,  gyarmunkiisok  lakail,  hogy  a  puritan  emberi 
erenyekrOl  adjon  nekik  oklalast.  Egeszen  niegvan  benne  a  nemel 
soci^is  reformer.  Ezzel  Uhde  egeszen  ellalilta  a  kor  idealj^t. 

C,  Nagyon  jellemzetes  ez  a  mozzanat  a  mi  korunk  ideAl- 

]6nak   megdllapltds^nal.    Mert   a    niUv^szet    minden    korbau 
Jezusban  fejezte  ki  a  ferfi  idealjjit,  epp  ligy,    mint  M^riaban 
a  n6et,  mig  a  <szent  asal6d>  a  csaladi  elet  eszm^nyk^p^nek 
bemutatasa  volt  mindenha, 
'  Jeziis  elvaltozolt  alakjiit  m^r  bemutaltuk,  nem  kev^sbb6 

t^nyeges  v^Uos^sokon  ment  keresztCi!  a  i"6gi  mfiv6szel  M^ria- 
alakja  is.  A  cimiuecenlo  galans  fest6i  a  n6i  szepseg  idealja- 
kenl  fogl^k  fel.  Felruhaztak  a  szendeseg,  csendes  megel^ge- 
detts^g,  szQzies  nyugodtsag  minden  baj&val  s  megteremtettek 
a  roadonna-typusl.  A  lovagias,  h6lgyeiket  m6dfeielt  kitiinlelC 

Polaszokntil  nem  is  volt  mask^p  kepzelhel6  Az  6-nemet  mU- 
veszel  sok  alkolasaban  a  Milria-typus  kozeledik  a  nemet 
minta-hAziasszony  lypiisAhoz^  mig  a  modern  mtSv6szelben 
dolgos^  munk^  anyak^nt  szerepel,  sohasem  elkiiionitve  b^LZ- 
tarUis&tol:  a  «szent  csaiad>  kepe  elvesztette  legendai  nim- 
bus^t  s  6lelk6ppe  vallozott  it.  E  targyboz  csatlakoznafc  ugyan- 
ily  felfog&sban  mindama  kepek,  miken  az  Egyptomba  val6 
tnenekiiles,  .Jeziis  sziilet^se,  a  pasztorok  imadasa  van  bemu- 
tatva.  A  socialismus  gyarmunkas-typusa  I^pelt  a  sz^pruhS.- 
zalti,  j61  apoll  haju  s  clcgans  szenlek  helyebe. 

Dogmatikus,  iinnepelyes  szertarlasokban  tetszelgS  volt 
a  regiek  vallasos  festeszete.  Azt  is  mondhatjuk,  hogy  teljes 
er6vel  keresi  a  heroikus,  a  dicsOseges  elemet.  A  compositi6 
mesterfogasain  6pul  fol  s  nem  forro,  dlhal6  erzesen.  A  modern 
vallasos  festeszel  6ppen  reactidja  ennek  a  lorekvesnek,  mely- 
nek  a  mdr  felsoroltakon  kivO!  meg  egy  subttlis  oka  van. 

Ez  a  modern  korban  lappangva,  de  szeles  kOrben  elter- 
edt  i5j  mysticismus. 


29S 


Bizonyos  fokii  mystikus  rajongds  leple  el  a  legutdbbi 
id6ben  az  iixxlalmat  6s  mOveszelet.  E  mysticismus  szazt€\e 
kontosbe  oltozlcodve  kalandozta  be  a  mUvelt  vilagot  s  olf 
nyomokat  Imgyott  maga  utAn,  melyek  igazoljak  kulturilis 
jelentOs^g^t  A  psychikai  lij  kutatAsokkal  parhuzamban,  resz- 
ben  mint  ezeknok  tOlz^sai,  Ainerika,  N6met-,  Franczia-  es 
Angolorszagban  eg6szen  tilokban  ellerjedt  a  spiritisinus,  resz- 
ben  humbug,  reszben  bftlcseleti  speculali6k  alakjaban  ;  beffez- 
kelte  rimgal  az  irodalomha  s  oiinan  indult  h6dito  litjara.  A 
hlpnozis^  suggestio  tanai  ferdeir^nyu  sect&kat  szultek  a 
rajong6k  agy^ban,  s  e  felig  valldsos,  felig  moralis,  felig 
socialislikus  eszmeconglomer^tok  oly  jelensegeket  bozlak  16tre, 
mint  a  miiyenek  az  amerikai  vallasujit^ok,  a  Salvalion-Army» 
az  lij  orosz  schismAk,  Tolstoj  tanai,  P^iadon  pr^dikdlAsai 
Pfi^risban,  BlavaLsky  asszonyei  Londonban.  fc^gesz  irodalma 
t^madt  ez  uj  mysticismusnak,  melynek  lemplomai  immar 
epiilnek  P^isban  az  orOk  «nirvana»  aegise  alatt,  Neraet- 
orszdgban  pedig  ket  kezzel  szorjAk  szet  a  javitotl  buddhismus 
Ltechismusait.  A  let,  a  l^Iek,  az  agy  rejtelyeivel  foglalkozuk 
[tatikus  almaikban  nagy  Abr^ndvildgokal  epitettek  fol,  s 
ben^pesilik  azt  a  negyedik  dimensid  csudd.latos  lenyeivel. 

Ennek  a  mystikus  iranynak,  mely  felreismerhetlenfll 
hddft  ma  terel,  megvan  a  maga  vallasos,  rajong6  fest^szete 
is.  A  spiritista  fest6k  feje  Max  (i^briel,  a  mystikus  abr^- 
dokban  ringat('>z6k6  pedig  valamennyi  intentionista,  kik  meg- 
lepd,  symphonikus  mQvekkel  leptek  foL  Az  anyagtalansagnak. 
a  azellemszerUs^gnek  eI6'ad6i  6ky  egesz  vilaguk  egy  erzelem, 
egy  sejtelem,  egyenes  ellentetben  ama  regi  heroikus,  kezzel- 
fogbal6  raav6szettel.  E  mystikusok  legbilluls6  bad^t  k^pezik 
a  modern  lestdk  taboranak,  dc  kevess6  osmertek.  mert  mQ- 
veik  alig  elvezhet6k  a  sziikseges  commentar  nelkiil. 

A  regieknek  egyetlen  vallasos  mdveszeliik  volt:  a  vallas- 
torteneli.  A  modern  mOveszetben  ket  nagy  agban  hullamza- 


nak  a  vallAsos  eszm^k.  Egy  rtszuk  foglalkozik  m6g  .I^zussal' 
6a  az  egyh^ztOrt^net  kimagasl6  alakjaival  s  ez  alakokat  €s 
esem^nyeket  nem  dogmaiikus  m('>don  foKJ^k  PpI.  hanem  as 
Oj  torteneli  kutaldsok  alapjUn,  vagy  a  modem  socialismus 
szemttveg^n  kereszlul  nezve.  A  mdsik  resz  teljesen  elvilasztja 
a  valMsos  ^rzelmet  at  egyhdztOrt^nelem  alakiait6l,  a  mysti- 
cismus  festOi  csupin  a  valliisos  4rze!em  hangulat^ban  6Inek 
s  e   hangulalot   mulatjAk  be.    De    mindket    aramlat  teljesen 

Llevelelte   mag^rdl    a    inoniunentAlis    mezt,   az   e16bbi  korok 
valldsos  mav^szet^iiek  e  kivalo  jelh^mvonjisiit. 
E  jeliemvoaas  eltiintet  a  mtivt^zet  egy  miy  vdlfajAnak, 
a  t^rt^neti  fesleszetnek  hanyatlAsa  is  illuslr^lja. 
I         A  torteneti  festeszel  a  mttveszetek  uijiszijletesenek  kori- 
fel  csaknem  szazadunkig  finom  es  elegans  kiad^sa  volt  a  feje- 
delmek  ^s  ffiurak  ama  tfirekveseinek,  hogy  emiekuk  dics63e- 
gesen    fdnmaradjon   az   iitbkor   r6sz6re.    Azutan    fblmerfll  a 
kegyes  dolatiok,  nevezetes  eljegyzfeek,  ilnneps*^j^ok,  kival6  fon- 
tossagu  fogadlatasok  es  udvari  cerem6niak  kepe,    iniket  o!y 
elfiszereteltel    latunk    feldolgozva    a    mult    mfivfezeteben.    A 
kr6nikak  jelleme  ez,  nem  is  az  igazi  tdrt6net6;  e  k^peken  meg- 
erzik  a  megrendeld  b^kezdsege  63  halalmas  rangja,  kevesbbe 
a  mflvesz  On^Ilo  felfog^sa,  szabad  gondolkodfismddja.  David 
a  franczia  forradalom  idejen  kezd   modernebb  poUlikai  ten- 
denti^kat  bevinni  k<5peibe,  de  a  miisndik  franczia  kOztarsas^g 
meg^Qlelese  niegolte  a  torleneli  fe.Hteszelet.  Aziitan  a  napoleoni 
cs^zarsag   idej^ben  lijra  Rilmeriilnek   az    <  udvari  fest^szek» 
gyarI6  alakjai,  kik  megrendel6j0k  istemles^ben  talaltak  siliny 
Qromiiket.    Az   I'ljabb   forradalom   lehe  elsopdrte   e  mtivesz- 
parasitdkat,  mig  a  48-as  forradalmak  leverese  utAn  consoli- 
da!l  kirfilysAgok  iijbol  meghozzak  a  t6rteneli  fest^zetet,  mely- 
nek   a  Piluty-iskola  veil   legkival6bb  mflvel5je,    I*iloly  nagy 
tchels6g,   hatalmfis   eg^'^n,    szinerzeke    akkor   tiinik  fel   leg- 
lalatmasabban,   ha  elSdjei,    a  nazar^nusok   sApadt  k^peit6l 


29* 


Atmegyiink  az  6  k6peihez.  Piloty  nagyon  tehelsegea  feslC,  de 
nem  nagy  szellem,  6  epp  ugy  7soldjdba  szegQdoii  a  cji'ierzelma; 
kiralyi  tanaonokoknak,  mini  el6tte  sok  mas  apro  mOv^sz, 
s  a  v6res  osaUkban  keresle  a  n^met  nemzet  dics6s(^es  moz- 
zanalait.  Az  6  decorativ-irdnya  Makartban  erte  el  veglet6l; 
Makart  mar  eg^zen  a  szinhatasok  ragyoga?^aban  el  s  kepei 
nagyon  kozel  allanak  a  latvanyos  szinmtivek  finom  diszle- 
teihez.  Vele  halt  meg  a  torl^neti  festeszet,  abban  az  ^tie- 
lemben  veve  e  sz6t,  mint  a  milyenben  e  korban  haszndlt6k, 
S  jOU  utaiia  a  tort^neti  festeszetnek  egy  surrogatuma.  uiely 
sok  tckintetben  uj  momentumokkal  van  lele. 

Tulajdonkepeni  lorterieti  ferileszetr6!  a  modern  muve- 
szetben  szo  sern  lehet  Legiijabbau  nines  egyetlen  oly  muve- 
16je  sera,  a  ki  b^^irmiiy  tekinlelben  magas  szinvonalon  allana. 
Neuvillet,  Delaill,  Vere^csagint  nevezik  torl^neti  festoknek. 
Nem  szabad  azonban  eifeledniink.  hogy  ezek  korAnlsera 
veszik  targyaikal  a  multb^l.  K^fteik  a  jelenben  mozognak, 
targyaik  olyanok,  mik  szemeink  elfitl  jdtszddtak  le  s  egykor 
a  lorlenelem  kivalo  mozzanatai  le-^xnek.  Ilyenek  Verescsagin 
kepei  az  orosz-toriik  huborubdi,  mikben  a  haboruskodas 
ifizonyait  mulatja  be.  Ilyenek  Neuville  es  Detail  csatakepei  a 
70-es  nemet-franczia  haborQb6l  mik  a  revanche-eszme  dOhOs 
vezerczikkei. 

Ez  elv^ltozAs  oka  els6  sorban  az,  hogy  a  modern 
embernek  nem  impou^lnak  tdbbe  gazdag  udvartartdsok, 
fcyedelmi  tornak.  Republicanus  szellem  lengi  At  a  continens 
nagy  rfezcl^  szemeink  elott  sziiletnek  iij  kdztarsas^gok.  mint 
az  <Islen  kegyelm^hOI  val6»  kiralysagok  ei6  czAfolatai.  Feje- 
delmi  mindenhatosag  nines  m^rmUvelt  allamban  s  igy  hidny- 
zik  a  koronak  ktii-iil  az  a  gloria  is,  melyet  elSszeretellel 
baszn&Itak  fel  a  regibb  id6k  festsi.  E  krOnikakat  megtdlt6 
kuls6s6gek  helyett  a  nagy  nep-psychologia  erdekli  ink^bb  az 
embereket,   ennek    kez^re    jArt   a  psychologi^ak   hatalraas 


i 


395 


32 


a 

w. 


fbllendillese  is,  mely  tij  tanulmdnyforrasokat  nyitott  a  mflv^- 
szeknek.  Egyszeriben  oknyomozova,  lelektaoivd  valik  a  t6r- 
t^netiras  6s  ilyenne  vAlik  a  tort6neti  festeszet  is.  Nem  adnak 
episodokal  nagy  csalakb6[.  hanetn  eletkepekel,  melyek  a  kort 
jellemzik.  £s  egyszerQ  emberek  l^pnek  a  ragyog6  fdurak 
helyebe,  semmi  barsonykontossel.  semmi  klilsfi  cziczom^val, 
Az  egeszet  a  demokratia  szelleme  lengi  aital. 

A  raodern  torteneti  fesleszet  egfezen  a  jelene.   .Ie]lemz6 

jlyege  a  psychologiai  elem,  ellentetben  a  mult  torteneti  fes- 
teszelenek  teljesen  archacologiai,  krbnika.s  jellernvoniisaval. 
fippen  azerl  csak  uly  n^pek  korebeo  talAlkozunk  vele,  a  mely 
nepek  a  jelenben  uevf^zetes  politikai  ^talakulasban  vannak, 
mint  a  franczi^  es  nemelek  a  70-es  evek  6ta,  vagy  az 
oroszok  a  lorok  h^bon'i  idejen. 

A  I6rleneti  fest^szet  hanyatlas^va!  kapcsolalban  meg 
egy  mozzanattal  kell  leszamolnunk,  mely  els6  tekintelre  tan 
csek^ly  jelenl6seg0nek  liitszik,  de  melynek  hatasa  felre  nem 
dsmerhetd  az  egesz  modern  kepzomdveszetben.  Ez  a  tragikus, 
a   nagifssabdau    elem    kerulese    s    a   nyugalomy   a    h^es 

ihene^  haugiilalanak  uralkodasa. 

Ez  elv^Uozas  ffijeleusegei  a  idjkep  mai  uralmaban 
tOnnek  fel  legvilagosabban,  Em!6kezztlnk  viasza  a  cinquecenlo 
nagy  mestereinek  ama  mondasira,  hogy  a  t^jk^p  nem  egyeb 
hiu  jat6knal.  Souverain  modon  velettek  meg  a  renaissance 
id^eben  s  csak  eppen  arra  bas/.nfkltiik,  hogy  alakjaiknak 
hatlerel  adjanak.  S  meg  ehl)en  is  nagyot^  megl^lszik  a  t^- 
keptanulmanyok  teljes  ellianyagolasa,  az  alakok  rajzanak 
6s  szinezesenek  mertekevel  merve  val6ban  nagyon  gyong^k 
Rafael,  MicheUAngelo  s  a  tcibbi  mesternek  tajreszei.  A  han- 
gulat  alig  volt  ir^^nyado  rajuk  nezve^  s6t  szizfele  vdltozatai 
irAnt  alig  vaia  erziiki'ik.  A  lujkep  csak  a  XV^III.  szdzad  vegen 
taJilt  szeretetteljeaebb  mOvelesre,  Mr  ekkor  is  alig  ment 
till    bizonyos   chablonokon.    Csak    a   XiX.   sz^ad   masodik 


396 


feleben  l^ptek   fol   ama   nagy  t^j-  ^  bangulatfesUSk,  kiteek 

6ridsi  teheise^  oly  reniekmOveket  alkotott,  melyek  jellecBs6i 
az  egesz  mixiem  festeszelnek. 

A  tk}'  es  hanf^latkep  uraiomra  jutasaval  haDyallani 
kezdetl  a  festeszet  axon  ir^nya.  mely  mozgalmas,  tngjnw 
jelenetekkel,  cselekv4n^ekkd  foglalkosott.  Mas  szovaJ  a  ook 
lekintetben  objecliv  fest^szet  helyebe  a  l^ai  jdtt  s  ez 
nevezeles  mozzanal.  mert  ez  szfiI6  oka  sok  oly  ir^cynak, 
melyek  ma  uralkcxinak  s  melyektiek  l^yeg^vel  es  dveivel 
aMbb  fogunk  fogialkozni. 

Ak  lij  fest^zetnek  a  t^jkep  uralm^n  kivul,  a  regi  tragikai 
von^ssal  ellerikezC  cliaracterislikuma  a  psychologiai  fioom- 
sagokba  val6  elmeriiles.  A  tajkepben  az  absolirt  nyugalmas- 
s^g  jelenlkezik.  a  hangulalkep  mini  ilyen  teljesen  lyrai,  a 
genre  pedig  finonn.  subtilis  pgychologiai  buv^Jatokkal  foglal- 
kozik,  a  mi  mely  osszefttggeshen  ^11  a  modern  psychologia 
hatalmas  follendlileseveL  A  lyrai  es  psychologiai  iinomsti^ok- 
kal  fog]alkuz6  fest^sstet  nem  ^11  p^lda  ndkul.  Az  egites 
modern  irodaiom  ugyanezen  jellemvon^t  mulalja.  Letfint  a 
honyodalmas,  kalandos  reg^nyek  kora,  az  epos  kihalt,  vde 
halt  meg  a  leiro  kdlteszet,  a  ballada,  a  koltdi  beszely.  Tragoe- 
diit  nem  irnak  lobbe,  bely^he  jail  a  larsadaltni  szinmCL,  e 
ez  legink^bb  az  eniberi  lelek  rejtelmes.  bonyolult,  de  soba- 
sem  nagy  kitoresekben  nyilvinulo  allapolAval  foglalkozik, 
mint  Ilisen,  ifj.  Dumas  drimdi;  s6t  annyira  megy  a  psycho- 
logiai rejtelmek  kutatas^ban,  hngy  jofonnan  a  l^k&lh 
csdndes.  alig  6szrevehet6  atalakulasainak  festeaev^ 
mint  Strindberg  drdm^ban. 

A  rejtett  psychologiai  tunem^nyekkel  val6  foglalkorAs 
ter6n  termeszetesen  nagyon  idegen  noveny  a  lorLeneti  fee- 
tfezet.  Kls6  sorban  azert,  mert  a  mult  nagy  esemenyei  aia* 
dig  sz^es,  neba  eg^szen  durva,  nagy  contoiirokban  maradtek 
r^nk  6  hi^yzik  hel5liik  sok  fmom  adai^k,   mely  bizony^ca 


997 


jelentekeny  szerepet  vitt  akkor  az  esera^ny  lelrejattekor. 
Miiigodsorhan  hiiinyzik  a  mflvesz  kOsveHen  megfigyelese, 
mely  alapja  az  igazi  psycholojfiai  elemzesnek. 

De  ezenkivij]  a  technikai  szempont  sem  kedvez  a  nagy- 
ab&sii,  mozgalmas  tfirl6neti  festeszetnek. 

Bemutattuk  mir,  rnennyire  hajlik  a  modern  mflv^szet 
a  nyugaltnas  elem  fele.  Ennek  oka  a  psychoiogiai  (inom- 
s^k  irinli  eldszereteten  kiviil  a  teehaikaban  is  fekszik. 

Mert  a  XIX.  szazadban  vegteleniil  gazrlagodott  a  niQv^- 

eti   kifejezesm6dok    tarhaza.    6ppen    azaltal,    hogy    a  valo- 

ol  iparkodtak  bemulatni,  s  erre   okvellentil  b6  term^szeli 

nulmanyokra  vala  szi'iks^Ruk.  Ezek  folytonos  gyakorld-sa  a 

aOveszek  kezeihe  adta  a  rajz  ^s  szin  fegyv*^reit.  Lehet,  hogy 

a  r^giek  Altal^nos,  lypikus  rajzban  felijlmuljak  a  moderneket, 

azt  azonban  hatarozottan  allithatjuk,  hogy  sohasem  volt  kor, 

Boelyben   a   mOveszek    oly  biztopan  litt^'dt  volna  meg  a  ter- 

Cmeszet  ezer  finom  es  rejlett  reszleteil,  mint  ma.  Az  a  tftrek- 
jr^s,  hogy  e  finom  rajzot  s  szinez^st  a  lehetG  tokelyre  fej- 
lesZHzek,  kerOltette  velftk  oly  dolgok  visszaadilstU,  meiyek 
nem  nyujLollak  nekik  el^g  bizloF  alapokat.  Ilycn  vala  peldiiul 
la  mozgasok  visszaadasa,  mely  csak  pillanatnyi  benyomis 
megfirz6s6n  alapulhat,  a  nelkiil,  hogy  a  nnozgas  elmult^val 
cllenfirizhetn^  a  mfivesz  a  rajz  es  szinez^s  megfeiel6  voltai. 
Nyugodalmasb  tirgyakn^l  nagyon  is  megvan  e  technikai 
gzabatossagra  valo  torekv^s  el6r6s6nek  leheWs^ge,  s  az6rt 
kerullek  a  mozgalmas  kf^peket,  niikrCl  a  priori  (udtAk,  hogy 
nem  adhatjak  vissza  teljes  szabalossaggal. 

Az  elfibbiekkel    egvQtl   a   technikai  szemponl  is  ddntfi 

erepet  jdtszott  a  torleneti  festeszet  elhanyagoIAsin&l.  Ez  a 

zemponl  viszont  hozzajarult  ahhoz  is,  hogy  a  modern  mO- 

eszet    oly    nagy  mertekben  vette   magaba   a  lyrai  elemet  s 

elfiszeretettel  keresi  a  psychoiogiai  (inomsagokat. 

A  lyrai   6s   psychoiogiai    elemek   egesz  sor    uj  jellem- 

20 


2»d 


von^«sal  gazdagfljak  a  modern  fesleszelet,  oly  dolgokkal, 
inikkel  a  regi  nem  dicsekedhelik.  E  kel  elem  uralomra  jutasa 
egyszerre  kizarja  az  flnnepelyes  kuls6segekben  val6  letszel- 
g6st,  mint  a  milyen  a  regi  viMg  sok  mOve,  es  oly  elemet 
vi.sz  be  a  mOv^szetbe,  mely  a  regib6l  nagyon  erezhetoen 
hianyzik  s  a  mil  fesl6i  nyeiven  erzdsvek  neveznek. 

A  r6giefc  iinnepelyesek.  t^g^an  szeretnek  jarni.  A  mo- 
dernek  st»kkal  InkAhh  torekednek  hels6.  litkos  erzeseik  klfeje- 
z6sere,  mint  a  kep  kiils6  megjelen^sere.  A  regiek  a  colos- 
salisl,  az  impozanst  szeretlek,  a  modernek  a  finomsdgokat, 
a  rejlett  gyOngyoket.  A  modernek  inyenczek.  A  mini  a  zen^ 
ben  elfikeresik  a  finom  egyeni  erzest,  ligy  teszik  a  festeszel- 
ben  i?.  Niikik  mituien  egyeni,  az  egy6n  hangulalAbo!  kiindul6; 
a  regieknek  nincsenek  ily  lyrai  hanguiataik.  Idegeik  sofckalta 
*er6sehb  szei?zi'e>  vdgy6dnak.  Az  6  poezisiik  az  Olympusra 
ment  idealjaieri,  s  ezek  termeszelfiWottiek,  keves  koziik  van 
a  ffildhoz.  A  moderneke  egeszen  foldi.  A  regiekben  sok  a 
heroikus  elem,  6ket  v6res  csatdk^  emb€rnyiiz6  h6s6k,  fel- 
istenek  s  lanlolo  Apoli6k  hevilettek,  azuian  az  egyhaz  es 
allfim  fejedelmei,  azok  pornpAja,  szerlarttisaik  iiniiepelyessega 
A  regi  mflveszel  emberfoltiUi,  az  i\j  embed,  Amazok  olya- 
nokiil  adtak  elo  ombereiket,  a  niilyeneknek  szeretlek  volna, 
emezek  ellenben  ligy  adjak,  a  milyeneknek  latj^k.  A  regiek 
azonkiviil  inkabb  foglalkozlak  az  athleta-tesUel,  a  modernek 
a  finom.  erz6  lelekkel. 

fis  v^gul  a  regiekntil  mindig  erOsen  6rv^nyes(lll  egy 
lorekv^s :  az  absolut  sz6p  keresese.  Ez  ma  mAr  leljesen 
megszUnt  s  a  sz^pnek  legfobb  kritenum^v^  a  mQv^sz  egy6ni 
felfogdsa  letl. 

Ezen  kiilonbsegek  laglalasa  ulan  dllerbelunk  a  modern 
mUveszet  iranvainak  elemz6s6re. 


Lyka  Kdroly. 


A  MAGYAR   PARIJIMENT   RKFOKMJA. 

allam;ogi  tamui.vany. 

—  Misodik  kOzlem^ny.  — 


^U 


M. 


f     he 
I      mi 


A  mondotlak  szerint  sem  oly  k^pviseletet  nem  fogad- 
halunk  el,  meiy  rendek,  erdekcsoportok  vagy  osztalyok  sze- 
rint van  os-szej^Uitva,  sem  az  iiltalanos  szavazaljogot,  sem  a 
n.siison  alapulo  vilasztasi  rendszert.  Mind  e  m*!)dozatok  — 

Itekinlve  mis  hianyokt61  —  nem  hiztosithiitjak  szerintuok 
ama  cz6l  elereset,  melynek  pedig  valasztd»<jknal  elsO  sorban 
kell  tekintelbe  jonnie,  azon  czeil  t.  i.,  hogy  oly  kepviselOhiz 

Ikottassek,  mely  a  nemzet  Iegjelesebbjeib6l  all. 

Mar  mondolluk,  hogy  a  valaszt6l6l  leginkdbb  k6t 
tu1ajdonsi!ig  kOvelelendO:  beMl^  es  hazafis^g.  Arra  n6zve, 
bogy  ez  ut6bbi  megvan-e  valakiben,  nem  letezik  biir  osak 
neniiJeg  megbizhal6  iltalino-s  ismerv ;  ellenhen  az  elebbit 
ineg  lehet  fillapUani.  habar  nem  is  mindig  k^lsi^glelenOl,  de 
legalAbb  megkozelitGleg.  Vfijjon  mierl  volna  lehetellen,  az 
addfizetes  helyett  az  intelligeuliat  a  vilaszldsi  rendszer  alap- 

ul  fdlvenni?  Hisz  ez  keLsegtelendl  jobb  bizlosftek  arra 
nezve,  hogy  a  valaszt6k  helyesen  es  ertelmesen  fogjik  alkal- 
mazni  szavazatjogukat.  Oly  valaszLasi  rendszer  ellen,  mely 
az  ertelmis^gre  van  fekteLve,  nem  is  lehetne  felhozni  azon 
ellenvetesl,  hogy  bels6  ellenmondast  foglal  raagaban  az  oly 
eljar^,   raely,    Ahrens  szavai  szerint,    erkolcsi  min63ilv6nyt 

20* 


300 


♦  (fHggetlens^get,  mflvelts^gel,  s;dl6rd  gondolkod^st)  mennyis^- 
gUeg  ad6hanyadok  alapjan  akar  megallapilani.  Stuart  Mill 
igen  helyesen  jeg>*zi  meg:  <nem  haszn^Ihal,  hanem  csakis 
;irthat,  lia  az  orsz6g  alkotmanya  ugyanannyi  polilikai  jelen- 
tOs^gben  reszesiti  a  tudatlansiigot,  mint  a  nrittvelts^get».  Az^rt 
a  szavnzatjognak  az  erteimiseg  alapjan  leendfi  szabalyozdsat 
legkevf^bbe  sem  6hajtjuk  akk^nt  kere&zlDIvinni,  mint  Mil) 
aj^nlja^  t.  i.  olym6don,  hogy  a  mQvelt  osztalyokhoz  tartoz6 
valasztb,  erte1mis^g6npk  fok&hoz  kepesl.  tobh  szavazatta) 
ruhaztass6k  lei.  Mill  azon  eszmeje,  hogy  a  beadolt  szavaza- 
tok,  miutan  kets^gtelenQl  kai6nh5z6  6rt6kkel  birnak,  nem- 
csak  niegszamitand<)k.  hanom  merlegelendok  is,  raindenesetre 
nagyon  plausibilis  es  rigyelemremelto,  Tagadhatatlanul  nagy 
anomalianak  lekintendfi,  hogy  ott,  hoi  fonlos  poliUkai  k6r- 
d6sekrul  van  szo,  a  mfWeltseg  magaslalAn  A\\6  s  az  illam- 
6lel  sziiks^gleteivel  teljesen  ismeretes  valaszlO  szavazala  egy 
paranyival  sem  hfr  nagyobb  siilylyal,  mint  a  mer6ben  mO- 
veletlen  vAlaszto^;  ki  alig  tiid  olvasni  es  irni.  Hanem  a  Miil- 
fele  plural  vote  system  gynkorlalilag  epp  oly  nehezen.  vagy 
6ppen  nem  valosithato  meg,  mint  sok  mas  az  lijabb  angol 
radicalismus  iltal  tett  javaslat,  pi.  a  nOk  szavazaljoga,  a 
fejad6  behozatala  sib. 

P'nn^lfogva  o!y  valasztAsi  rendszer  bebozatal^t  klv&n- 
jiik,  mely  bizonyos  szellemi  census  alapjan  van  foU^pilvc  s 
mely  egyfelfti  eI6gg6  szflk,  hogy  a  ddntd  befolyas  csakugyan 
a  mavellebb  elemek  szamSra  biztosiltassek,  de  ma^felol 
elegge  Idg,  hogy  a  nep  tijlsagos  nagy  r^sze  a  szavazatjog- 
t6l  meg  ne  fosztass^k.  Hogy  ily  v^laszt^  rendszer  is  nem 
egy  hihfit  fogna  felmutatni,  bizonyos,  de  6pp  oly  bi7,onyos  az 
is,  hogy  az  ajanlott  rendszer  legalAbb  rosszabb  nem  volna 
a  jelenleg  uralkodd  adooensus  rendszerOnel. 

Vajjon  a  nep  sulyo9al)ban  6rezne-e  a  szellemi  censusl, 
mint  az  ad6eensust  ?  Azt  hiszsziik,  hogy  nem.  A  kozdns^ges 


801 


inOveletlen  ember  rendszerint  k^zsegesen  meghajol  a  tudks 
el<>U.  Oly  dolog  eldontesel,  melyet  fOl  nem  ^r  eszevel,  szive- 
seri  ^ngedi  a  «lud6s»  uraknak,  kik  ahhoz  jobban  ertenek. 
EgyszerO  eszj^rasa  b«li^tja,  bogy  <tanult>  szomszedja  az  ily 
k6r(k8ekbe  ink^bb  beleszolbat^  mint  5,  de  azt  mar  nehezen 
fc)gia  ^tlatni,  bogy  J&nos  es  Gyorgy  szomsz^jai,  kik  epp  oly 
sokat,  vagy  epp  oly  keveset  laDultak  es  tudnak,  mint  (i,  a 
valaszt^i  jogban  reszesQlnek,  csupin  esak  azon  oktiiil  fogva, 
raivel  6k  10  frlol  fizetnek  6vi  ad6  fej^hen,  6  pedig  esak 
9V,  frtot. 

De  vajjon  nem  lenne-e  mks  tekintetl>en  ve^jzelyes  az 
oly  v^asztasi  rendszer,  mely  az  ^rtelmisegre  van  alapitva  ? 
Hillebrand  Kdroly  a  kdvelkez6,  nem  igen  biztat6  megjegy- 
aest  teszi:  tFraaczia-  4s  An^olorszAg  egesz  modern  lortenete 
igazolja,  bogy  a  baladiis  az  oklatasban  raindink^bb  kepte- 
lenae  teszi  az  emberek  nagy  tOnieget  politikai  k^rdesek  eld6n- 
•e,  bogy  a  nagyvamsi  niiink^«  ki  olvasni  6s  irni  tud^ 
"igyfeldl  a  lulkoTetelO  irigyseg,  masfelol  j>edig  a  legselejlesel>b 
legteiiiletesebb  elm^ietek  Altai  vezereltelik,  mid6n  valaraely 
politikai  kerdes  eldtinteserol  van  sz6.  mig  a  tudallan  fold- 
mivclO,  ki  a  szokdst,  6szt6n6t,  4rdeket  koveli,  sokkal  hama- 
r^bb  lalalja  el  az  igazat».  Vajjon  a  szellemdus  irt\  midGn 
e  Mzavakat  lalAn  a  kedvellens^g  egy  pillanatibaii  irla.  nera 
ment-e  kisse  igen  messze?  Maga  azon  leny.  bogy  a  iniink^- 
sok,  kulonOsen  nagyvarosokI)an,  bovalov^bb  keptelenekke 
valnak  politikai  kerdesek  6reLlebb  felfogasara,  fajdalom,  nem 
v{mbatn  ugyan  k^lsegbe:  de  vajjon  ennek  ok^t  csakugyan 
az  oktaUsban  valo  haladas  kepezi-e?  vagy  pedig  bizonyos 
nkai?nema  okok  egesz  lanczolata  s  ezek  k6zott  leginkabb  ama 
flzuntelen  agitalionak  foldalalti  munk^a,  mely  rendazeresen 
folingerli  az  irfgys^get  s  szakadatianul  szi'tja  a  fels6bb  osz- 
lillyok  elleni  g^-filoletet  a  munkiis  kebleben.  S  azutan  —  ezek 
az  ligynevezfelt  feisObb  oszLalyok!  Valoban  az  embernek,  ha 


nem  is  lartozik  a  munk^s  osztAlyhoz,  folldzadva  kell  elfordiSl- 
nia  ama  latvdiiyt6l,  melyet  egy  mai  nagyv^rosban  a  haszon- 
talan  borzelovagok.  a  felvil^g  h6sndi.  ^  fiatal  neinesek*  a 
felszinre  jutoU  parvenOk  gazdag  c^emetei  stb.  uyujtanak. 
Vajjon  a  nagyobb  oktatasnak  tulajdonitand6-e.  ha  a  munkas 
mindezeket  latva.  elvegre  elhiszi  vezet6jenek,  bogy  vannak 
elegen,  kik  az  emberi  tarsadalmon  csak  6i6dnek ! 

Nern  lehet  e  sorok  feladata,  a  valaszlAsi  reform  rfez- 
lelesen  kidolgozott  tervezel^l  adni.  De  legalabb  re4  kell  mu- 
talniink  ama  ligyeienire  m^lli')  javaslatra.  raelyet  ScJivarc^ 
Gyida  « Allaininleztnenyeink  es  a  kor  igenyei»  czimQ  mxrn- 
kiijaban  tett  s  melyet  rOviden  a  k^vetkezCkben  foglalunk 
^ssze : 

Az  iictiv  valasztokepess^g  f61t6telei  kU15nb5z6k  a  v6ro- 
sokban  6s  a  vid^ki  kerflletekhen.  . 

VArosokban  iiltaliUios  fOlleleIek:  magyar  ^llainpolgirsig, 
belolt6tl  24-ik  elelev,  feddhetellens^g  es  gazddszali  6iVd\\6s&g, 
Vilasztok  pedig :  a)  a  volt  orsz^gos  kepvisel6k,  a  tudomanyos 
akademia  €s  a  re1s6h^  tagjai,  a  tdrvenyhatos^i  tif^ztviseldk, 
lovabbd  mindazok,  kik  magasal>b  tudominyos  szakktipzett- 
seggel  birnak:  tanarok,  leikeszek,  orvosok.  flgyvedek,  inerno- 
k5k,  erd63zek,  mezei  gazdak  stb. ;  6)  mindazok,  kik  a  vAros 
leruleten  legatdbb  cit  6v  6la  sajAt  vagy  hitestirsa  6s  saj^l 
nevt^re  irl  h^zzal  birnak,  ha  olvasni  6s  irni  ludnak;  c)  mind- 
azok, kik  legalabbb  dt  ev  6la  rjnall6  ipari  vagy  kereskedelmi 
iizletet  folytatnak,  ha  I'mi  ^  olvasni  tudnak. 

A  vid^ki  ken'ileiek  osszes  lakosstiga  k^t  csoportra 
oszb'k.  Az  elsChez  lartoznak  mindazok,  kik  Censdbb  tudo- 
mdnyos  szakkepzellseggel  birnak  vagy  egyiltal^ban  egyetemi 
tanfolyamol  vegeztek;  Uivdbbii  a  fogalmaz6i  szakban  alkaima- 
zotl  allami  lisztviselftk,  a  tr»rvt>nybat6sagi  tisztvisoI6k  szolga- 
biroi  rangon  feliji,  lelk^szek,  kik  a  Iheologiai  lanlolyamot 
eg)'etemen    vegeztek,    v6giil   a   torv^nyes   min4sil68sel    bird 


wn 


m. 


i 


tanarok  es  tanitok.  A  mfisodik  csoporlhoz  tartozik  az  Osszes 
tobbi  vid6ki  ferfi  lakossag.  E  csoportra  ^nezve  a  vjUasztd- 
kepesseg  fSltetelei :  az  allampolgdrs^g,  25-ik  eletev,  legalAbb 
ket  6vi  ^Iand6  lakcis  a  keriilelben.  feddhetellenseg,  gazdaszati 
bnti\\6s^gf  v6gttl  irni  es  olvasni  ludds.  A  ki  irni  65  olvasni 
nem  lud,  csak  akkor  lehel  valaszto,  ha'  az  illelo  kemlelben 
legalabb  10  6v  6ta  sajat  vagy  neje  6s  sajAl  nevere  irt  ingat- 
lannal  hir. 

A  vArosi  vdlaszlok,  lovdhba  a  videki  vulaszt6k  kOzQl 
zok,  kik  az  elsG  iisoporthoz  tartoznak,  k6zvetlcn(il  valaszta- 
nak :  a  videki  kerliletek  azon  v^Iasztui  pedig,  kik  a  masodLk 
kalegoriahoz  tartoznak,  csak  kozvelelt  vAlasztAsi  joggal  birnak, 
a  mennyiben  kozsegenk^nt  annyi  kozvetelt  valasztot  valasz- 
taiiak.  a  h&ny  k6zvetLen  vagyi::!  az  els6  kategoriahoz  tartoz6 
valasztdja  van  az  illetfi  kOzs^gnek. 

•  Hahiir  feltcHendl  nem  is  Ibgadhaljiik  el  ezen  erdekes 
Teform-javasiat  minden  egyes  It^telel,  megis  fleg  melUViiak 
lartjuk  ezl  a  tervezetel  arra.  hogy  konioly  megbeszel6s  tir- 
gyai  k^pezze. 

De  vis5zat6rve  ezen  talan  igen  hosszas  elmeleli  fejle- 
gelesek  uUn  az  1874-beli  valaszlasi  torvenyhez,  mindenek- 
elCtt  meg  kell  jegyexnunk,  hogy  annak  az  activ  vdlaszioi 
jogra  vonatkozo  16telei  a  Iej];kuloribr>zfibb  .s  egyrndssal  gyak- 
ran  semmi  OsszekOUelesben  sein  all6  int6zked6sek  tarka 
vegyiiletel  kepezik. 

Az  activ  v^lasztdsi  jog  illlaMnos  loll^telei :  Allampolgar- 
«ig,  f^rfi-neni,  az  6lelkor  beldltittl  20-ik  eve.  Az  ut6bbi 
intezkedesl  teljesseggel  nem  helye.selhetjUk,  Meg  az  dltalinos 
fizavazatjog  hazajaban,  FrancziaorszSgban  is  a  21-ik  ev 
k5veleltelik  s  hogy  igen  sokan  in6g  azt  sem  tartjak  elegen- 
d6nek,  bizonyirja  azon  t^ny,  hogy  a  Versailles]  neinzetgyUles- 
ben  1874-heii  beadotl  oly  javaslal,  hogy  a  21-ik  6v  helyelt 
a  25-ik  tetessek,  csak  neh^ny  szavazattal  maradl  kisebbs^g- 


80i 


ben  Kiilonhen  a  21.  ^vnek  van  n6mi  jogosuUsdga  Franczia- 
orszagLan.  merl  a^polgtiri  nagykoniaag  a  Code  Napoleon 
szerint  ez  evvel  veszi  kezdelel.  Ma^^yarori^zagban  pedig  a 
maganjogi  nagykorusag  a  bevegzett  24-ik  evvel  kezdddik,  s 
k^tB^glelendl  nagy  anomali^nak  tekintendo.  bogy  a  torveny 
oly  egyent,  kit  nein  larl  eleg  erettneic  arra,  bogy  sajat  magan- 
ugyeit  0ndll6an  rendezze,  el6gg*^  ereltnek  jelent  ki  arra,  hoj^y 
fontos  orszagos  ugyekben  szavazattal  liirjon.  Knnoirogva  niilunk 
a  24-ik  ev  mutatkozik  leg<',z^li^zerni)t>tiek«  aniial  is  inkubh, 
oiiTel  a  v^aszl^tsi  torveuy  10.  §-a  iigyis  az  atyai,  gazdai 
vagy  gondnoki  batalom  alatt  levOket  kizarja  a  valasztasi 
jogbol. 

Kizaratnak  m^g  a  badseregben  tettleg  szolgaJo  katonak 
(tengerdszek,  bonvedek),  a  p^nzQgy-,  ad<i-  ^s  vAmCrseg  legeny- 
sege,  acsendfirOk  6s  a  rend6r6k  leg^nysege,  tovahba  azok.  kik 
bQntelt  vagy  v6ls6g  miall  ditdteUek  vagy  vizsgAlat  alatt  ^'an- 
nak,  a  bi)ntet6s,  illetoleg  vizsg^lati  fogsag  taiiama  alalt,  lov^bil 
a  vagyonbukottak,  a  mig  a  csdd  meg  nem  sztintetletett, 
v6giil  azok,  «kik  az  o^szeirAst,  illel6Ieg  a  kiigazttdst  megelSzo 
6vre  a  vaIaszt6keruletl)eD  fizetendC  egyenes  adojukat  le  nem 
ftzeU6k»,  (12.  §.  5.  p)  A  vagyonbukottakra  n^zve  Mohl  nem 
helyesli  a  nemet  birodalomban  is  reriTiali6  liaajnlo  intozked6st, 
meiy  helyetl  inkabb  azt  kivanla  volna,  bogy  a  kizdris  it&ak 
a  vagyonbukott  elileltet^se  esclen  kdvetkezz^  be,  de  akkor 
orokre.  Ez  az  elienvetes  nezetiink  szerint  alaptalan.  Merl  ba 
elfogadtatik  az  az  elv.  bogy  kiza.rand6k  mindnzok,  kik  szern^- 
lyokre  vagy  vagyonukra  n6zve  onallusaggal  neni  birnak,  akkor 
Dines  ok  arra,  bogy  eppen  csak  a  vagyonbtukottak  kedveert 
t^rlt^nj^k  ez  elv  alol  kivetel  Hasonioan  csak  belyeselbetjUk  az 
ad6balralekosok  kizaratdsat.  de  a  I6rveny  ezekre  iie/.ve  oly 
int6zked6st  is  lartalmaz,  melyet  felette  igazsagtajannak  es 
indokolullannak  keli  tekinteniJnk.  A  valaszliai  torveny  feletli 
parlumentaris  vilahan  az  ellenzek   egyallal^ban  megtamadta 


806 


n  odohatralekosok  kizdrasdt ;  mondatott,  bogy  a  v^Iasztasi 
torv^Dvt  nem  szabad  az  adovegrehajtas  eszkozeve  lealazDi. 
Ez  a  t'elfogas  nem  heiyes.  Kllenkezolep,  oly  valaszlasi  rend- 
szerben,  mely  az  addcensusra  van  alapitva,  az  adohatrale- 
kosok  kiz^ratasa  elvileg  jogosulinak  tekintend6.  Mert  ha  azon 
janilek,  raelylyel  az  egyes  az  tillaniterhekbeii  reszt  vesz,  adja 
meg  a  v;i1aszt6i  jogot^  akkor  ukvetlenOl  sziikseges,  hugy  az 
lerovalotl  legyen,  mert  nem  a  puszla  kotelezetlseg  az  allam- 
terhekbez  val6  hozzaj^rul^sra  adja  meg  a  szaTazaijogot,  ba- 
nem  e  kotelezetlseg  teljesit^se.  De  semmi  eseire  sem  helye- 
selhei5  azon  lovdbbi  inlezked6s,  bogy  a  torveny  az  addtar- 
tozds  levonasat  csak  abban  a  valaszUsi  kerUietben  k()veteli, 
melyben  az  illetfi  szavaz.  Kziltal  els6  sorban  a  nemest?6g  van 
p6rtolva.  meg  pedig  igazs^gtalanOl.  fippen  nem  ritkdk  nalunk 
az  oly  esetek,  bogy  nagybirtokosok,  kik  ezerekre  men6  Ossze- 
gekkel  batralekban  vannak,  szavazatjogukkal  m^gis  elnek, 
bacsak  Ier<^ttak  a  balralekot  azon  vaiasztasi  keruletben,  hoi 
fizavaznak. 

Miel6tt  a  censusra  vonatkozd  int^zked^seket  kozelebb- 
t6\  szemtigyre  vennfik,  szUkseges  el6bb  erinleni  a  tdrv^ny- 
nek  egy  oly  t^telet,  mely  nem  ok  nt^lklil  szolgjiltatolt  alkal- 
mat  haves  meglfkmadasokra. 

Mindazon  nemesek  t.  i.,  kik  az  1848-ik  ev  61a  1872-ig 
valamely  valaszlo-laj^tromba  fel  vannak  veve,  ezentiil  is  meg- 
tartatnak  a  szavazatjog  elvezeteben.  m<^g  pedig  minden  lekin- 
tet  n^lkiil  valamely  censusra  vagy  egy^b  minfisUesre,  tehdt 
kizi!lr<'>iagosan  regi  nemesi  kivdllsUguk  alapj^n. 

ismert  dolog,  ho^ry  Magyarorszig  ret^i  rcndi  alkotminya 
alapj^n,  mely  Verb6czy  hatdrozott  szavai  szertnt  «n^p>  alalt 
pobtikai  ertelemhen  csakis  a  Tdpapokat,  f6urakat  ^s  mas 
nemeseket  (1608  6ta  a  szabad  kiralyt  varosokat  is)  erlelte, 
a  ket  elso  rend,  t.  L  a  fcipapok  es  mdgn^sok  szem6lyenkeal, 
a  kel  ut6bbi  rend  (k6znemesek  es  szabad   kiralyi   varosok) 


306 


pedig  viilasztolt  k^pviselciik  Altai  vellek  reszt  az  orszaggyolfe 
tanacskuzisaiban.  R6gi  szokas  szerinl,  mert  t6rveny  erre 
vonatkozolag  nem  lelezelt,  minden  megye  rendesen  ket  k6p- 
visel6t  kuldott.  V^laszt6si  joggal  pedig  minden  megyebeli 
feln6tt  nenies  birt.  Mid6n  1848-ban  a  rendi  alkotmiiny  s 
awal  egyiilt  a  nemesek  kizarolagos  valaszlj'i-«t  joga  rneg- 
szdnt,  az  1848:  V.  t,-cz  m^gis  meghagyta  meltanyossAgbdl 
ezt  a  jogot  mjndazon  nemeseknek,  kik  azt  1848-ig  gyako- 
roltak  vala,  ha  aem  is  birtak  azon  min5silvenynyel  (birtok, 
inOvellseg,  ad6census),  nielyhez  kuliinben  a  valasztasi  jog  kot- 
tetetl.  Mid6n  az  absolulistikus  koi*szak  niegsziint^vel  a  magyar 
orszSgijyOl^s  ujbr»l  megkezdte  nitikod^i^^l.  az  184ft-iki  ICrveny 
emlilett  int^zkeddse  mer6ljen  ferden  magyariiztalotl.  Ossze- 
iHAk  t  i  nemcsak  azon  nemeseket,  kik  iniir  1848-ban  gya- 
korofj&k  a  viilaszlfksi  jogot,  haneni  egyaltal^ban  mindazon 
nemesftket,  kik  a  20-ik  6vft  eltMU'k.  6s  az  igy  tOrtent  az 
\Hin.,  1865,  1869.  es  lH72-ben  foganasitott  dsszeirasokn^. 
A  korm^ny  pedig,  mely  k6ts6gtelenfll  jogositva  letl  volna 
rendelet  illjiin  megszQntelni  e  visszaelesl,  azt  hallgatag  szen- 
tesilette. 

Az  tij  valasztasi  tOrv^ny  (1874-r6l)  v6gel  vet  ngyan 
e  visszael6snek,  legal^bb  j(Sv6re  nezve,  a  mennyiben  haldro- 
zotltin  kimondatik,  hogy  ezenti^l  a  census  vagy  masneniQ 
torv6nyps  miiiosilv6ny  hiany^ban  csak  azon  nemesek  lehet- 
nek  vdlas2l6k,  kik  az  1872.  6\ng  valamely  valasztd-lajstromba 
fol  vannak  v6ve.  Nines  kifogasunk  azon  elv  ellen,  hogy  azok, 
kik  vatamely  politikai  jogot,  mint  peldAul  a  valaszldsi  jogot, 
vataha  egyszer  de  jure  elvcztek.  e  jog  t!lvezet(^ben  szem^- 
lydkre  n6zve  nK'(ltanyossagb61,  a  v^ghezvitl  reform  utdn  is 
meglartand6k.  Haaem  ily  m^ltanyossagnak  szerintunk  nines 
helye  uly  eselekben.  middn  az  illetok  aina  jogol  nem  de 
jure^  hanera  csak  valamely  abwrns  alapjan  nyerl^k.  Enn^I- 
fogva  elt^vesztett  ^  indokolatlan  intezked^snek  tekintjQk  azt. 


WI 


toti 
^fctb 


K 


gy  az  iij  idrvony  meghagyta  a  vaJasztasi  jogot  azon  neme- 
seknek,  kik  1848  utSn  helylelenfll  v6tettek  fel  a  ralasztd- 
lajslromokba. 

De  a  mondottakhoz  hozz^jarul  meg  az  is,  hogy  araa 
meltanyoss^gi  elv  epp  oly  kovelkezeltenul  mint  igazsdgtalandl, 
i*ijh6l  csakis  a  nemesekkel  szemhen  alkalinaztatotl.  T.  i.  az  lij 
v^lasztiisi  lorveny  szerint  nagyon  sok  iparos,  hdztulajdonos 
stb.,  kik  1874-ig  lorvenyesen  dveztek  a  vulaszloi  jogot,  jOvfire 
elesnek  e  jogl6I,  minthogy  az  lij  tdrvcny  magasabb  oensust 
allU  fel.  Ha  mar  inell^riyossagbal  rnegliagyatotl  a  vilaszl6i 
jog  a  nemeseknefc.  .  akkor  a  legegyszeriibb.  igazsagossAg 
megkovelelte  volna,  hogy  egyiiltalAban  mindazok  reszestil- 
jenek  e  kedvezmenyben,  kik  1872-ig  e  jogot  lenyleg  ^Ivez- 
tek.  De  m^g  kirivobb  szinben  tiinik  fel  ez  intdzked^s  igazs&g- 
talans^ga,  ha  tekintelbe  veszsztik,  hogy  az  1872-ig  tftrlent 
Osszeir^sokniil  a  nemesek  legnagyobb  resze,  a  mint  monda- 
tott,  csak  az  1848-iki  torvpny  fcrde  magyarazata  alapji^n, 
iohit  Idrvenyeilenesen  jiilott  a  lajsfromlia,  mig  az  iparosok 
.  osszeirasan^i  ily  vissza*5l^a  nem  tort6rit,  s  megis  ama- 
zokra  nezve  a  vulasztasi  jog  ezentiil  is  fentartalik,  emezekre 
nezve  pedig  nem.  Valamely  joK  torvenyellenes  elvezete  a 
v^ghezvilt  reform  iil^n  ia  <miMtanyossdgb6l»  v^delmeztetik. 
a  tok^letesen  tOrv^nyes  6lvezetnek  pedig  hasonlo  meltilnyos- 
sdgra  nines  igenye ! 

A  ki  hazank  viszonyait  nem  ismeri  s  a  ki  p6ld&ul  nyugat- 
un'ipai  viszonyok  szerint  iteli  meg  ezt  a  k6rd6st,  nem  fog  annak 
nagy  gyakorlali  fontossagot  tulajdonitani.  Hisz  a  nemesek  szima 
valamely  orszAgban  egyaltalaban  j6vai  (yekelyebb  szokott  lenni, 
semniint  a  lobbi  Allainpolgarok  nagy  tomeg^vel  szemben  na- 
gyobb  numeri''us  stilylyal  birria,  s  azonkivUl  igen  ritkAk  lehet- 
nek  az  oly  esetek,  hogy  valamely  nemp.s.  mtirsekelt  census 
uieJlelU  ne  birna  a  kozonsegos  mino^^itvenynyel,  mely  a  sza- 
sE6l6i  rendesen  megkivfintatik.  Mindez  igaz  lehet  Eurdpi'tnak 


»08 


Mrmely  m6s  Allam^ban,  c:^ak  ndlunk  nem.  N^lunk  vannak 
nem  csak  egesz  falu.-^i  kdzsegek  6s  mezOvarosok,  de  sdt  egesz 
orszdgr^szek,  melyeknek  lorzslakosai  a  neniesi  joggal  fel 
Toltak  ruh^va.  Hogy  mily  rendkiviili  fontossdggal  bir  eme 
k^rd^s.  azonnal  kivihtglik  azon  egy  adatb6K  hogy  Erd^Iybea 
1872-ben  (Jsszesen  121,415  v^laszl6  iratolt  ossze,  m4g  pedig 
40,619  a  torvenyes  min6sirveny  es  80,896  a  nemesi  jog 
alapjao;  vagyis  ez  ut6bbi  czimen  az  dsszes  v^Iaszlok  66*6 
szAzaleka  valasztott.  Igaz  ugyan,  hogy  ezeknek  bizonyos 
tOredeke  a  nemesi  Jog  nelktil  is  valaszl6i  kepess6ggel  bCrt 
volna,  iniutan  kt^LsegtelenOl  sck  oly  nerpes  vetetett  fel  a  regi 
jog  alapjan  a  v^aszl^k  rovataba,  kik  birtok,  adi'icennus  vagy 
mQveltseg  alapjdn  rn^r  birlak  valaszt6i  kepesseggeL  De  meg 
igy  is  rendkivijt  nagy  azoknak  sz^ma.  kik  csup^  csak  a 
r^gi  jog  alapjan  valasztanak,  kik  tehat  e  n^lkQl  szavazattal 
nena  birnanak.  Igy  pi.  Csikszeknek  106.038  lakossal  az 
1872-iki  Csszeir^  alkalm^val  15000  valasztoja  volt  es  ez  a 
nagy  szAm  a  r6gi  jog  megsziintetese  eselen  es  10  frlnyi  ad6- 
census  alkalmaz^saral  —  ennyi  kciriilbeh'il  az  uj  1874-iki 
torveny  illagus  oeiisnsa  —  leapad  1729  valasztora.  Ossze- 
hawnltljuk  ezzel  Brass6  videk  megfelelfi  adatait,  hogy  olva- 
soink  fogahiiat  nyerjenek  azon  valoban  hihetetlen  kiilc'mb- 
36gekr6l  es  anomaliakrol,  melyek  Erdelylien  leleztek  6s  — 
leleznek.  Brasso  vid^ken  (iakossag  83,090  lelek)  1872-ben 
807B  v^]asz6  iratott  ossze.  £s  e  sziUn,  a  r6gi  jog  megszQn- 
tet^se  mellett  s  10  frlnyi  census  aikalmazasAval  8134  valasz- 
t6ra  einelkednek ! 

Ks  az  uj  1874-beli  loiTeny  dllandova  teszi  «zen  anoma- 
li^at  hosszil  6vek  sor^n  &t,  ruindaddig  t  i.,  mig  az  1872-ben 
Cfiszeirt  v;ilaszl6-nernzedek  ki  nem  haK 

Atleriink  mar  most  lorv^nyurik  azou  reszleles  int^zke- 
d^seire,  melyek  a  cerisusra  s  egy^ltakban  a  valaszt6i  k6pe»- 
s6gre  vonatkoznak,  3  melyekel,  ellerCleg  a  Idrveny  sz6veget61. 


hoi  nem  igen  rendszeresen  vannak  osszeallilva,  k6vetkez6- 
kepen  oszlulyoznnk : 

I.  SzdhdUjok,  melyek  az  egesz  cUlamteruletefi  (Horvdi- 
OTBzdg  hiv4ieUvel}  irvevyesek. 

V^laszt^i  joggal  birnak : 

1.  v^rosokban  azok,  kik  oly  hiizat  birnak,  mely  hdzad6 
al&  esC  legal^bb  harom  lakreszt  foglal  magiiban ; 

2.  hasonluan  v^osokban  azon  fOldbirloko?ok,  kik  leg- 
alabb  16  frt  tiszta  jovedelem  utan  fizetnek  n*ld.'tfJ*jt ; 

3.  kiilnnbseg  neikiil  mirulenuU  (tehat  varosokban  6s 
falu^i  k6zs6gekben)    azon  hdzbirtokosok,   kik    105  frt   tiszta 

vi  jftvedelem  utan  fizetik  a  hazb^radot; 

4.  kik  fOldbirUjkukbol  vaRy  sajat  tOkejtikbOl,  vagy  mind- 
ketlobel  egyflttv^vc  credo  legalabb  106  frt  evi  jovedelem  uUin 
▼annak  dllamade'ival  megrdva ; 

5.  kik  mint  keroskedfik  vagy  gvAposok  legalabb  100  frt 
vi  jfivedelem  iitiiri  vannak  aliainadnval  megr6va ; 

6.  kik  mint  k6zmQvesek,  vArosokban  I^aldbb  lOB  frt 
evi  jfivedelem  ulan.  kozsegekben  pedig  legalabb  egy  seged 
uUn  fizetnek  jovedelmi  adot  ; 

7.  kik  6nall<)  anyagi  vagy  szellemi  hivaltoikb6l  foIy6 
legalabb    105  frt  evi  jGvedelem  utAn  fizetnek  kereseti  ad6t; 

8.  kik  megszaboU  fizet^sek,  jaradekok  stb.  utiin  fizetik 
a  IV-ed  oszlilyu  kereseti  adot,  ha  az  ad6  ala  esO  tilland6 
6v!  jAradek  legalabb  700  fri.  Az  aliami,  torvenyhalosdgi  es 
kdzsegi  lisztviselOknel,  ba  500  frl  evi  fizetes  uUn  vannak 
kereseti  adoval  megrova ; 

9.  jovedelmiikre  val6  tekinlet  n^lkUl:  a  Magyar  Tudom. 
Akad^mia  tagjai,  a  tanarok,  akademiai  mflv^szek,  tudorok, 
flgyvedek,  orvosok,  kozjegyz6k,  m^rnokOk,  seb^szek,  gy6gy- 
szerfezek ;  az  okleveles  gazdak,  okieveles  erdcszek  es  okieve- 
les  b^y^zok  ;  v^gtll  a  hivatalos  alkalinazjiaban  iev6  lelkeszek, 
segedlelk^szek,   iskolatanitok,  kisded6v6k  es  kozsegi  jegyz6k. 


( 


II.  Szabdlyok,  melyek  c^ak  a  lulajdonk^peni  Magyar- 
orszdg  szdmdni  (lehat  Erdely  kivelelevelj  ervdnyesek. 

1.  Nasiy-  es  kiskcJzs^gekben  valaszt6i  joggal  hfrnak  azok, 
kik  urb^ri  ertelemben  velt  ^^  lelket,  vagy  ezzcl  hasonlo  kiter- 
jedesa  birtokot  kizir6  tulajdoniil.  vagy  hilveseikkel  s  illeW- 
leg  kiskorii  ^yermekeikkel  kozcJsen  birnak.  Az  oly  kuzsegek- 
ben  pedig,  hoi  urb6ris^g  nem  Idlezett,  V*  lirh^ri  lelekkei 
hasonid  kilerjed^sO  birloknak  a  legkev^.sblxi  megroU  '/^  urben 
lelek  a  szoniszedsagban  lekvfl  azon  kijzs6gbdl  tekinlendd, 
meiyben  a  lold  6rt6kere  befolyassal  bir6  viszonyok  a  kerdfe- 
ben  forg6  k6zs6g    viszonyaihoz    kt^pest    leginkabb  hasonlok. 

2.  A  polgarosilolt  halar6rvidek  bekeblezett  reszeibeD 
tiz,  1600  n-oles  hold  miveles  alalti  foldbirtok  tekintendO 
V4  urheri  telekhez  hasonl6  hirtoktmk. 

3.  A  n^^gebhftn  Erdelyhez  szamilntt  inetiy^kben  (partes), 
tovabba  a  .iiiszkLia-  es  Hi^jdu-kpriiltlckben  nyolcz  1200  □ 
Oles  hold  miveles  alalti  birlok  tekinLend6  '/*  urb6ri  telekbez 
hasonlo  birtoknak. 

III.  Szabdlyok,   melyek  csak  Erdelybe>t  ^rvenyesek, 
Nagy-  es  kiskozsogekbeii  valaszt6k: 

1.  kik  a  jelenleg  tennallb  icildado-kalaster  alapjan  84  Trt, 
iia  pedig  \~s6  oszldlyu  ado  aid  eso  h^zal  birnak  79  frl 
80  kr.  ^s  ha  hazuk  Il-od  vagy  magasabb  oszt^lyii  ad6  ala 
esik,    72  frt  80  kr.  tiszta  jovedelem    utan  fizelnek  (oldadfit ; 

2.  kik  fold-,  h^-,  I-s6  vagy  Hi-ad  oszl^lyii  jSvedelmi 
add  ala  esO,  legalabb  105  frt  evi  titfzta  juvedelera  utao  fizet- 
nek  dllami  adot; 

3.  inindenik  kozseg,  mint  olyan  bfr  valasztdsi  joggal, 
a  niennyiben  egy  vagy  ket  szabadon  valasztott  kepviselfi 
altal  vesz  reszt  a  valj^ztAsban.  M6g  pedig  mindazon  kdz- 
segek,  melyek  a  nemeseken  kivUl  legalabb  100  fiistdt  sziim- 
lalnak,  k6l  valaszlot,  kisebb  kozs^gek  egy  vdlasztot  kOJdeuek 
a  valasztasi  urnahoz. 


sa 


Ezek  lehal  lij  valasztasi  torvenyiinknek  a  vilasztdsi 
jogra  vonatkozo  szabvanyai.  Tarkaknak  csakugyan  el6g  tar- 
kak.  Ila  Waits  Gyorgy-nek  igaza  van,  rnidCn  azt  mondja, 
hogy  a  kulonbozfi  vAlasztasi  rendszerek  megitel^sen^l  az 
egyszerflnek  hatarozottan  els6bbseg  adand6  az  osszelelt  6s 
inesters6ges  felett,  akkor  a  mi  valasztasi  rendszeriink  bizo- 
nyara  nem  fog  els6  helyen  AUani.  Sebol  a  vildgon  nem 
lelezik  valaszldsi  rendszer,  mely  inesterk^Itseg,  neliezkess^g 
^  czelszerQltenseg  tekintetebeD  a  magyarral  versetiyezhelne, 
Hogy  ez  az  itelet  nem  tulszigorij,  ki  fog  tunni  a  k6vet- 
kez6  rfivid  eloadasbol.  Czuttal  csak  a  f6bb  pontokra  szoril- 
kozunk,  melyeknek  megvilagitasa  egyszersniind  meg  fogja 
konnyileni  az  egesz  torveny  kell6  lelt'ogasiit. 

Magyarorsz^g  kivaI6an  agricultur  ^llam.  Ennelfogva  a 
n6pess^g  nagy  tomegere  nezve  leginkabb  tekinletbe  j6nnek 
vdlaszt^si  Ihrv^nyiink  azou  intezkedesei,  melyek  a  valasztasi 
jogot  a  falusi  kdzs6gekben  szabalyozz^.  Mar  pedig  a  tul^- 
donkepeni  Magyarorszigban  (Erdely  nelkiil)  valasztasi  joggal 
Dagy-  es  kiskozsegekbon  azok  vantiak  I'elnihazva,  kik  V* 
urberi  telekkel,  vagy  ehhez  hasonl6  kiterjedesQ  fekv6s6gge] 
himak. 

Enn6]  szerencsellenebb  intezkedest  nem  lehelett  volna 
az  1848.  evi  V.  torvenyczikkbOI  atvenoi  az  HJ  valasztasi 
torv6nybe. 

Nem  szQkseges  az  urberi  lelek  lenyegel.  eredelet  6s 
jogi,  valaminl  gazdAszali  termeszet6t  bovebben  megvilagitani. 
Csak  megjegyezzuk,  hogy  az  urberi  lelkek.  tekintve  kilerje- 
d6s6ket,  a  kUl6nboz6  megyekben  nagyon  ell6r6k  voltak  egy- 
niAstol.  Az  1836  :  V.  t.-czikkhez  esalolt  tiiblazatokban  az 
lirb^ri  telkek  nagysaga,  kiveve  a  reteket,  mindfinik  megyeben 
holdszam  szerint  van  kiti^ntetve,  de  megjegyzendd,  bogy  a 
kiilOiihozO  orszagreszekbRii  a  bold  maga  kulonbozft  kiterje- 
desfl  volt.  Bizonyos  megyekben  a  bold  1000,  m^sokban  1200 


312 


^  1300  n  «lt><5»  ^lott,    egyebatt  pedig  1600,   s6t  2000  Q 
Olbei.   Ax  ilyforman  valtozo  kiterjed^sQ  holdak  szerint  me^- 
allapitott  telkek   azonban  ni6g    tigyanazon  megy^ben  is  rtH- 
toztak  a  fold  lermekenys«?gehez  ktpef^t,  s  igy  mindenik   roe- 
gyeben  t6bb  oszUly  volt  felallitva.  Trencsenmej^yeben  pr^Idaul 
n^  oszlaly  letezelt;   az  l-s5  oszt^Iyd  eg^z  telek   16  hold 
(a  1200  D  olX    a  2-ik  oszbilyii    18  hold,    a  3-ik   20  hold, 
a  4-ik  22  hold  szantoHVIdbGl  aliolL    mihez   m^g  hozzajarnlt 
6 — 8  kaszill6.*  A  megy^n  belOl  mutatkoz6  kfllonbsegek  lehe- 
lOleg  a  terni^kenys^g  kQlilnbseg^n  alapultak,  a  mennyiben  a 
jobb  f6ldb6i   kevesebb,    a    rosszaltbol   pedig  lObb  kivdntatotl 
meg  egy  lelekre  es  ezt  csak  helyesnek  es  okszerOnek  mond- 
haljuk.    Hanem    ez    az    okszenis^g    teljesen    hi^nyzik    azon 
kfllonbs^gekre  n^zve,   melyek  az  egyes  megy^k  kozOlt  feo- 
foroglak.    Igy  pL    Bihar-,  Horsed-,  Aradmegyeben  az  urb^ri 
telek  44  holdbnl  alloU,    s6t  mdsokban,   pi.  Ltecs-  es  B^6s- 
iiiegyeben  60  holdbol.  Mar  pedig  mindenki  ludja,  hogy  Arad-, 
B^cs-  es  Bekesirmgye  nemcsak  Maj^yarorszig,  de  mondhatni 
Eiin)panak  legaldoUabb  termO  videkei  koze  sorozhatok,  me- 
lyekkel  az  eszaki  megyek  legtavolabbrdl  sera  vel61kedhelnek. 
S  daczara  annak,  az,  ki  pi.  Bdcsmegyeben  147*  ^^old  kitQn6 
fblddel  bir,  ki  van  zarva  a  szavazatjogbol,  mig  Tur6cz-  vagy 
Trencsenmegy^l>en  mfi.p  5Vj  holdnyi  sovAny  birtok  biztositja 
a  vdlaszl<!>i  k^pess^et.   A  k^pviselChAzban  t6rv6nyijnk  felett 
folyt  vitn  kOzben  egyik  szonok,  a  nolkul  hogy  valaki  raeg- 
czafolta  volna.  azt  allitotla,  Imgy  Magyarorszjig  eszaki  vid6- 
kein  egynegyed   telket    mindeniitt  400  frlerl  lehet  inegrdsA- 
rolni,  mig  ugyanennyi  a  deli  r6szekben  4000—6000  frlot  6r. 
Az  1848-iki  torv^nyhozas   onikre  megszuolelte  a  job- 
b^gys^gi   viszonybul  ered6   Idldterheket   s  megadta  a   volt  J 

'   KaszA16nak    vutetett   oly    rttdarab.    melyen   esztendSnkint    a 
SQFJdt  be  nein  (udva.  egy  szeker  sz^na  megterem. 


jobb&gyoknak  a  szabad  tulajdonjogot  az  urberes  telkekre. 
Enn^lfogva  a  torvenyhozas  mar  1848-ban  nem  jart  el  ege- 
szen  kdvelJcezetesen,  niid6n  a  valasztftsi  jog  alapjAul  az  urberi 
telkel  vev<i  ("61,  molynek  eltorleset  eppen  kimondta  viAi.  Hanem 
a  k6vetkezctlens6g  1848-baii  megbofs^lhato  volt,  hisz  az 
akkor  hozott  «ideif^lenes»  valasztasi  ir>rveny  csak  az  azon 
^bea  foganatositando  valasztasok  szam^ra  hozatott,  s  az 
•beri  telkek  akkor  de  facto  meg  fennalloltak,  miuUin  a 
f^Idteheraientesites  meg  csak  elvben  volt  kimondva,  de  nem 
volt  kerasztulvive.  De  ba  1874-ben,  tehat  26  evvel  k6s6bb, 
middn  a  foidteliermenleailes  mar  regola  be  volt  fejezve,  s 
midfin  a  mai  nemzedeknek  ailg  van  fogalma  az  urberi  telek 
Lvoltarol,  m^gis  ez  ut^bbihoz  kOttetett  a  vAlasztoi  kepes- 
lig^'  ez  az  anomalia  lei>ffeljebb  akkor  volna  megbocsat- 
hato,  ba  az  lirlx^ri  lelek  a  valasztoi  jognak  oly  kitiiri^  aiapjat 
kepezne,  hog\'  annak  belyebe  cz^lszerlibb  substratumot  nem 
lehelne  fellalalni.  Mar  pedig  ez  ulobbil  bizonyii-a  senki  sem 
Jogja  allitani;  ellenkezole^  meg  vagyurik  gy6zt5dve  arrol,  hogy 
lelszerQtlenebb  substratum  alig  k^pzelhetfi,  mint  az  urberi 
[elek,  mely  ma  mar  nem  letezik,  mely  a  kQl6nb6z6  megy6k- 
!n  olyanriyira  vAllozik  s  mely  tokeletesen  fe(ed^kenyB6gbe 
lent  raidmerlek  szerint  allapiiandO  meg,  s  melyn^l  v6gCd  oly 
nagy  ellenl^tek  Fordulbatnak  eld.  ^ 

Egeszen    maskenl    van   szabalyozva    a   vAlasztftsi   jog 
lely  kozsegeiben.  Miiitin  Erd6lynek  igen  nevezetes  resz^- 
jobb^gysagi    viszony    sohasem    letezett,   lehetellen    volt 
848-ban    az    anyaorszag    mint^jara    a    vAlasztoi    kepess^g 
alapj&ul  az  urberi  telket  venni  f'el,  s  igy  halAroztatolt,  hogy 
kOzs^gekben  az  birjon  vaiasztdi  jogga!,  ki  az  akkor  fennAllo 
egyenes   ad6k   fejdben    legalibb   8   pengO  ForLntot   (=  8  frt 
4-0  kr.  0.  e.)  fizetetl.  Ez  osszegben  azonban  be  nem  szAmilta- 
_U)tt  az  akkor  fenniiilo  iejado.  Miutan  1874-ben  az  lij  valasz- 
i  tdrveny  hozataliin^  fdeivkent  elfogadtatott,  hogy  a  r^gebbi 

Athciuieum.  ^  I 


3U 


1848-beli  tdrv^nyek  csak  kieg^zitendok  s  mindenekel6tt  a 
censusra  vonatkoz6  koriibbi  int^zked^sek  lehel6leg  megtar- 
landok,  oly  tiszta  frtldhozadek  v^ietett  alapul,  mely  a  regi 
censusnak,  azaz  8  frt  40  krnak  megfelel6  volt.  Kz  ellen,  ha 
mftr  egyszer  elfogadlaloti  nrnaz  elv,  nern  akarunk  kifogasl 
tenni.  De  ha  a  tdrveny  8i  frlnyi  tiszta  hozadekol  ^lil  fel 
olyannak,  mely  8  frt  40  krnyi  adokotelezetts^gnek  megfelel,  ligy 
e/,  hetflszerint  ugyan  helyes,  de  tenyleg  84  frtnyi  tiszta  fold- 
hozadek  ulan  nem  8  frt  40  kr.,  hanem  18  frt  48  kr.  fizettelett 
1874-ben  foldadd  fej6ben.^  Ugyanis  az  1868-ban  hozott  telek- 
ad6t6rveny  szerint  Erd6lyben  az  osszes  fbldad6tartozas  a 
tiszta  hozadek  22  sziizalekflt  k^pt^zi,  hanem  ebbOl  csak  10?^ 
neveztetik  telekadoiiak  —  lorzsadOtuik,  V2%  pedig  «f6ld- 
adop6lleknak».  Azl  hiszsziik,  hogy  ez  einevezes  az  addfizetC 
erszenyere  nezve  edes  keves  ktilonbs^get  tehel.  Ha  mar  most 
a  tiszta  hozadek  10  szdzal6ka(  lekintjiik  telekad6nak,  akkor 
azon  furc-sa  eredmenyre  julunk,  hogy  a  foidado  1874-ben  sokkal 
kisehh  voll,  mint  azeifiU  26  evvel,  vagyis,  hogy  1874-ben  kelszer 
oly  nagy  birtok  kiviVntiilott  meg  arra,  hogy  valaki  8  frt  40  kr. 
lelekadot  fizesse.n.  mint  1848  eldtt,  hololl  iiiinden  ember 
tudja,  hogy  azOta  a  telek  6rteke  n&lunk  legaldbb  megk^tsze- 

'  A  font  cldadotlak  szdmdra  alapu)  vetetett  a  telekadonak 
187^-ben,  vagyis  a  vdlasztasi  Idrveny  hozataia  idejeu  ^rvenyben  voU 
^Uapota.  mely  szeriut,  a  mint  iiioudatott,  az  erdelyi  reszekben  a  ka- 
taszteri  tiazla  jdvedeleni  22%-a  (m^g  pedig  10%  mini  illami  foIdad6. 
es  V2%  mini  r5Ullebermentesflesi  p6tl«k)  szedelett  be.  Azota  a  roldado 
kolcsa  az  1831:  XL.,  illetcSleg  1883:  XLVI.  t.-cz.  alapjin  Erdelyben 
fdlemeltetelt,  a  mennyiben  a  kivct<isi  kulcs  a  magyar  allam  egeax 
terUletere  Dezve  az  UHami  adiira  vonaikuzdlag  a  kaLaszleri  liszta 
liozadekuak  17Vro%'Abaii,  a  fdidieheriHeniiisiiSai  jdrulekra  n^ve 
pedig  ennek  8^io*-aban  s  Igy  Osszesen  26Vio%-aban  allapJUalott 
meg.  Ennelfogva  jelenleg  —  iy9ii-beu  —  a  Idn'enyben  megallaprioll 
84  frlnyi  liszta  fBldbozadek  ulan  osszesen  21  frt  42  kr.  fizetendO  ado-^ 
ilielve  p6Ll6k  fejfiben.  Az  anomalia  tebit  ma  meg  nagyobb,  mint  1874-ben. 


316 


rez6dj3tt.    KQlOnhen   e  k^rdesek   reszlelesebb   el6ada»a  meg- 

kivaniiii,  hogy  a  inai,    valamint  az  1848  elfitti  szftvevenyes 

Adoviszonyok  behatobb  tArgyalas^ba  bocsalkozzunk.  Teny  az, 

hogy  1874-bea  Erdeiyben  a  lelek  tiszta  liozadekitnak  nem  10, 

hanem  22  szazalekaval  volt  megadoztalva.  s  hogy  ha  tdrve- 

nyunk  ezt  tigyelenibe  akarta  volna  venni,  akkor  nem  84  frt, 

banera  C5ak  35  Frt  50  krnyi  tiszta  katastrAlis  hozadekot  kel- 

Jett  volna  kdvetelnie.   Ez  okon  Einieiyben  a  census  sokkalta 

tiagyobb,    mint    az    anyaorszagban.    hoi  igen   sok  helyt  5*/, 

holdnyi    birtok    koveleltelik,    meiynek    6sszes    adolarlozasa 

kordntsem  lesz  8  frt  40  krl,  ann^i  kev6sbb6  18  frt  48  krl 

E  roppant  magas   censussal  eles   ellentetben  all  torvenyiink 

I  azon    lovibbi  intezkedese,    hogy  vdrosokban  mar   oly  fold- 

birtok  adja  meg  a  v4laszt6i  k6pess6g€t,   raelynek  16  frt  6vi 

tiszta   hozad(ika   van   s   raely   tfirvenyttnk   felfogAsa    szerint 

1   frt  60  kr.  lelekadoval  van  megr6va.  A  ki  azonban  —  cso- 

L  dalkozva  —  azl  hiune.  hogy  t6rv6nyunk  ezdltal  a  virosi  polgari 

I  elemet  akarta  volna  partolni,  az  nagyon  levedne,  mert  ez  az 

]  intezkedes  ctsak  az  ui^ynevezett    <kulvai'osiak>  a.'hlokralikus 

1  elemenek  szolg^I  elonyere. 

\  FelvilAgosIlisra  szorul  m6g  Iftrvenyiink  azon  sajktsAgos 

int^zked^se,  mely  szerint  Erdeiyben  a  kOzst^gek,  mint  olyanok, 
TAlasztdi  jogot  Clveznek,  melyet  ket  vagy  egy  valaszt6  oltal 
gyakorolnak  a  szerint,  a  mint  100-nal  tobb  vagy  kevesebh 
<fQstdt>  szamlalnak.  Ez  az  intezkedes  az  1848:  II.  erdelyi 
lorvenyezikkbol  vetetett  k\.  Mar  emliteUuk,  hogy  ez  a  tOrveny 
8  pengo  forinlnyi  i;ensusl  hozoLt  be,  a  mi  az  akkori  vi^zo- 
nyokhoz  merien  rendkivuli  nagy  osszeg  volt.  Tehal  el6relathat6 
volt,  bogy  ily  magas  census  melleti  szilmos  k()zsegnek  egyet- 
len  egy  vAlasztOja  sem  lesz  s  igy  mindenik  kozsegnek  meg- 
ailatott  a  kozvetett  vAlasztoi  jog.  <FiS.st>  alalt  az  onall6  haz- 
tart^  ertende. 

Bizonyosan    feltimS,   hogy   a    valasztasi   torv6ny    fent 

21* 


ais 


kOzdlt  szabr^nyaiban  bizonyos  meghatarozoU  ad6tetel,  tnl 
census,  sehol  sein  Ibrdul  e\6,  hanem  a  lorveny  mindeDiitl 
csak  bizonyos  ^vi  tiszta  j^vedelcinrdl  sz61,  mely  az  egyjk 
vagy  masik  egyenes  ad6val  meg  van  r6va.  Ha  mir  egys3 
a  viklaszloi  kepes^^get  anyagi  alapra  tektetjUk.  akkor  m 
lebel  kifogasolni  asit,  bogy  a  ^drveny  nem  hatarozott  ad6- 
l^telt,  banem  bizoiiyos  jovedelmet  kdvetel.  S6t  mondhatni, 
bogy  szigoriian  veve  mindenOtl,  hoi  ad6census  van  behozva. 
nem  maga  az  adohiinyad  mint  olyan  adja  meg  a  valaszloi 
jogot,  banem  az  ad6z6  polgar  anyagi  belyzete,  mely  az  ado 
altal  kepvb^eltetik  s  melyet  6pp  ugy,  mint  az  ad^kepessegeU 
helyes  ^azdiiszali  elvek  szeriol  nem  a  vagyon,  banem  egyedQl 
ft  jOvedelem  nagys^gilibbl  itelbettink  meg.  Csak  az^ri  v6tetik 
a  tiszla  jOvedelemre  kivetett  ad6tetel  a  vAlaszt6i  kepess^ 
alapjaul,  mivel  ennel  egyszerObb  es  niegbizbatobb  eszkoz. 
nem  all  rendelkezesre  a  vegetl,  bogy  ajovedelem  magassaga 
megdllapittass^k,  azaz,  bogy  meg  lehessen  ft^lni,  vajjon  az 
lUlampolg.lr  bir-e  a  kellfi  anyagi  fOggetlenseggel,  melyrGl  fol- 
teleleztetik,  liogy  kovt^lkezteti'st  lebel  vonni  az  ilteionek  eriel- 
mis6g^re,  bazalisagara  stb.  Kzt  tartjuk  legalahb  az  egyedul 
belyes  felCogdsnak :  minden  m^s  felfogAs  elvellenes  es  6n- 
magaval  elient^tes.  Mert  ama  nezel,  bogy  az  adohinyad, 
mini  olyan  adja  meg  a  valaszloi  jogol,  azl  a  teves  elvet 
foglalja  magdban,  bogy  az  dllampolgari  jogok  6lvezetenek 
merve  az  allamterhekhez  valo  hozzajArulas  m6rvet61  f^g: 
oly  nezel,  muly  az  uilamfogaloin  ferde  es  m£ir  reg  megbala- 
dott  felfogasdn  alapszik,  s  mely  kdvetkezetesen  az  dltal^os 
szavazaljoghoz  vezet.  Mert  mig  magas  fogyaszliiai  adok  lelez- 
nek  oly  czikkekre,  melyek  allalinos  es  tumeges  fogyasztls 
Uirgyai  (ndluiik  szesz,  czukor,  kav6,  s6r.  biis,  bor,  do  ban  y  es 
s6),  miudaddig  minden  ember  az  ^llamban,  meg  a  legszeg^ 
nyebb  is  —  es  ez  eppen  a  legterbesebben  —  meg  van  adnz- 
latva,   fel  sem  enihlve  az  altal^nos  badkCtelezelUegel,  meh 


817 


L      si 

m 


^1 


n  nem  annyira  a  hadkolelezeltel  mag^t  snjlja,  mint 
inkdbb  a  hatramaradott  csalAdtagokal,  kiknek  egy  eg6szs6ges, 
erCs  munkast  lobb  6vre  at  kell  engedniSk  az  allamnak,  m^g 
pedig  a  nelkiil,  hogy  a  legkisebb  kirp6tlaaban  resxesuln6nek. 
IsmeteljQk,  nines  elvi  kifogAsunk  az  ellen,  hogy  a  tor- 
v^ny  nera  bizonyos  adobanyadtftl  hanem  bizonyos  liszla  evi 
jOvedelemtfil  teszi  fuggdve  a  vilasztoi  k^pesseget.  Hanem, 
hogy  a  mi  tdrv^nyilnk  korintsem  a  jovedelmet  tartotta  szem 
el6tt  —  legaldbb  nem  a  mi  felfogdsunk  Melm^ben  vett  jove- 
delmet — ,  hanem  mag^t  az  ad6t,  s  hogy  csak  az^rl  kovetel- 
tetelt  bizonyos  ad6tetel  heiyell  bizonyos  j6vedeleni,  mirel 
1874-ben  a  tei-vezetl  adrtreFormba  burkolt  tetemes  ad^foleme^ 
1^  el6tl  ^llottunk  :  ez  k6rlelhetetienal  kivilAglik  abb('>l,  hogy 
tdrvenyunk —  ellekintve  nehany  kiv^teles  es*^1t6l —  meg  nem 
engedi  a  kiSlonbozfi  forriisokbdl  ered6  jdvedelemre  kivetett 
ad6k  6sszesit6set. 

Hogy  mily  ferdesegek  Allhatnak  el5,  ha  a  kiJU\nb6z6 
jovedelemnemek  aceunni!ati6ja  kizaratik.  ezt  egy-k^t  gya- 
koiiati,  az  eletbfil  mcrftett  pelda  fogja  1eg,jobban  kitUntetni. 
Ugyanis  vaiamely  v^irosi  hivatalnok,  v6gzett  jogdsz,  4H0  frt 
evi  fizelesseL  kinek  ki^t  lak632obabol,  konyhiib6l,  istjill6l>6i 
sib.  all6  s  udvarral  es  kerltel  ellAtolt  baza  van,  melyert 
20  frt  evi  bert  elvez,  kinek  azonfeliil  U>00  frlnyi  6%  kamatra 
adou  tdkeje  van,  melyert  a  lokekatnaladot  fizeti,  tSi'venyflnk 
szerint  nera  bir  vdla?(zt6i  joggal.  Egyenes  ad6k  fejeben  fizet : 
4  frtot  kereselad6,  16  frt  80  krt  hazb6rad6,  2  frt  04  krt 
telekad*')  (a  kerl  utan),  9  IVt  60  krt  lOkekapiatado  6s  10  fpt 
41  krt  ihalanos  kiegeszflfi'  jovedelenmd6  fej6ben.  Gsszesen 
teb^t  42  frt  85  krt.  Emberiink  v6gezle  a  nyolcz  6ves  gymna- 
siumi  tanulmanyokat.  nemkillanben  a  n^gy  6ves  jog-  es  ^llam- 
domAnyi  egyetemi  lanfolyamot,  letette  az  ft^szes  elCirt  allam- 
zsgakat,  birja  polgarldrsainak  AltalAnos  bizalmil.  kik  hiva- 
talnokkd  viilasztottAk,  bir  700  frtnyi  tenylegesen  megadi'wrtatoll 


I 


318 


6vi  jdvedelemniel,  s  daczAra  annalc,  a  vAla?zt6i  jog  6lveze(el»61 
ki  van  zArva.  EllenkezGIeg  vAlaszt6i  joggal  bir  az  u^'anazoa 
v6n:)s  sz^l^ii  lako  intivoiellen  RildinOves,  kinek  nehany  darab 
JBldje  van  16  Frl  6vi  liszta  jovedelemmel,  s  ki  ebb6l  tenne- 
szetesen  meg  nem  elhetv^n,  tulnyoni()lag  napszatnhol  tarlja 
fenn  ma$;^t. 

A  legsajats^gosabb  dolog  pedig  az,  hogy  niindket  pelda- 
kent  felhozott  esetben  a  vdlasztoi  k^pesseg  alapja  e^  6s 
ugyanaz,  I.  i.  a  birtok  es  j6vedelem,  illet(S]eg  az  ezek  utfin 
fizeletl  ad6,  s  daczara  annak,  csak  egyik  bir  valasztoi  k6pes- 
s^Sg^li  "^^^  r>^ig  &^^  kinek  dsszes  ingc^  6s  ingatlan  vagyona 
neui  er  felannyit.  mint  a  nem  valaszlonak  6vi  jovedelme,  s 
kinek  adoja  nyolczadreszel  sem  kepezi  annak,  mil  a  mdsik,  a 
nem  jogositott,  ^venkiiit  fizet.  Az  ertelnniseg  oriasi  kuldnb- 
s6g6l  fel  sem  emliljiik.  Hasonloan  valasztoi  joggal  bir  a 
sz6kely  kocsis  vagy  niarhapasztor,  felt^ve,  hogy  1872-ben 
mAr  20  eves  voU,  ki  lej^feljebb  azl  az  inget,  melyel  leslen 
visel,  vaUJa  magA6nak,  s  ki  az  olvasAs  es  frds  nemes  raes- 
lers^g6hez  eppen  olyan  jol  ert,  mint  a  negvMbuak^  melyek 
az  6  gondviseles6re  bizvak.  De  nem  —  legyiink  igazsAgosak 
s  valljuk  be,  hogy  a  mi  t6rv6nyiink  eleg  nag>ielkQ:  hisz 
lehetove  teszi,  hogy  szeg^ny  varosi  hivatalnokimk  igen  kony- 
nyen  segithel  magan.  Nem  kell  egyebel  tennie,  mint  hf^zanak 
egyik  szobijiUmi  k^l  «Iakasreszt»  csindlni,  meg  pedig  olcs6 
szerrel  elCulhlarid6,  meszszel  bemazoU  deszkafal  segits^geveL 
Akkor  azutan  nem  szQksdges,  hogy  a  hiizhoz  kert  is  tarloz- 
z6k.  nines  szftkseg  a  kamatra  kiadoll  es  elegge  magasan 
niegad6zott  tOke.jere,  nem  kell  hivatal,  nem  kell  tanulmany, 
s6t  az  olvasni  6s  irni  tudas  sem  sziikseges :  feleslegesse  teszi 
mindezl  a  bemazolt  deszkafal! 

£s  az  ily  abnomiilAsok  lehetsegesek  oly  lOrveny  alap- 
j6n,  mely  1874-ben  hozatott!  Mdr  pedig  egyszerOen  vissza- 
utasitjuk    azt    a    menlseget,    hogy   eziiltal    nem    iij   Ifirveny 


K 


819 


alkot^a,  hanem  csak  az  t848-iki  torv6nyek  revisi6ja  for- 
gott  feiin.  Mert  egyfeJOl  minden  revisi6  cz6lja  az,  hogy  a 
m6dosiland6  tdrvenynek  eltevesztelt  vagy  tarlhatatlann^  vdlt 
inl6zked6.sei  helyett  czelszerflbbek  hozassanak  be,  tehil  revi- 
de^ni  kellett  volna  a  census  feletti  szabalyokat  is.  Van-e 
6rtelme  az  oly  «revisi6nak>.  mely  erintetlenOl  ha^yja  eppen 
azokat  az  intt^zkedeseket,  nielyok  el:^6  sorban  Os  lej^inkabb 
szorulnak  a  revisi6ra?  S  hogyha  az  mondatik,  hogy  a  cen- 
sus feletti  intezkedesek  modosilasa  1874-ben  lehetetlen  volt 
—  rait  mi  persze  el  nem  fogadiiatunk  —  akkor  egyszerQen 
annyiban  kellett  volna  hagyni  az  egesz  revisi6t;  hisz  egy- 
:et  even  6t  m6g  vdrhattunk  volna.  MasfelGl  pedig  nem  is 
lU  az,  hog\'  az  Oj  t(5rv^ny  erintetleiiUl  baryta  volna  a  census 
feletti  korabbi  intezkedeseket.  ^  Vajjcm  rieru  morjiibato-e  igen 
mlos  6s  m^lyen  hat6  valtozilsnak,  hogy  az  I'jj  tOrveny  census 
ali  helyezi  a  kereskedOket  6s  iparosokal,  uiig  az  lH48-dti 
tfirveny  azokat  minden  census  nelkiil  valaszloi  kepess6ggel 
ih^ta  fel  s  egyedUl  a  kezmOveseknel  k5velelte,  hogy  legalabb 
seg^del  dolgozzanak. 


*  TanuMgos  lesz  osszehasonlltani  az  1974e-ik\  t^rv^nynek  fent 
kivonalban  kozdit  szovev^nyea  intezked^seit  az  1848-iki  torviSny  meg- 
felel6  rovid  szabisu  rendelkez^ivel. 

Az  V'.  t.-cz.  2.  g-a  fgy  hangzik  :  < vA]aszt6k  : 

a)  kik    szabad   kirilyi    viirosokban,    vagy  rendezett   tan&cscsal 
ndtott  kOzs^gekben  300  e.  frl  ertt^kii  hiLzat  vagy  (^Idet.  egyeb  kdzsS- 

gekbea  pedig  eddipi  urberi  ertelernben  vett  V4  telket.  vagy  ezzel  basoril^ 
kilerjede^u  birtakot  kizaro  tuhijd'inul  vagy  bitveseikkel  s  illel^leg  kis- 
korii  gyenuekeikkel  koz^seti  biruak  ; 

b)  kik  mint   kezmQvesek,   keresked6fc,  gyarosok  telepedve  van- 
ak,  s  ha  tulajdon  mQbelylyei  vagy  kereskedesi  teleppel  vagy  gydrral 

bfmak  s  ba  a  k^zmdvesek  folytonosan  legatalib  egy  segeddel  dolgoznak; 

c)  kik.  habai-  a  fenlebbi  osztilyokba  nem  esn^k  is,  sajit  fOld- 
birtokukbol  vagy  tok^jUkb51  eredd  100  e.  frt  ^venkinti  d.Uand6  s  biztos 

edelmet  kimatatni  kepcsek ; 


m) 


Az  uj  lt'>rv6ny  nehany  mis,  nem  a  censosra  yonatko&^ 
irit^zkede.seilxjl  Alljanak  ill  meg  a  k6veLkez5k: 

A  puinsiv  vdlasztoi  jogra  nezve  a  lorveny  13.  §-a  ron- 
delkezik:  «Va]aszthat6  mindaz,  a  ki  7^1aszt6,  ha  6let^nek 
24-ik  6v6t  l>e(fillotte.  valamely  v4laszl6i  nevjegyz^kbe  ftJl- 
vetelelt  s  a  iSrveny  azon  rendeletenek,  miszerint  a  Idrveny- 
hoz^i  nyelv  a  magyar,  megfelelni  k6pe8».  Ex  int^aked^ 
sz6fizerint  atv^telelt  az  1848:  V.  t.-oz.  3.  §-ab6l,  ie  miiiUn 
elegtelennek  hizonyult  be,  a  kOvetkezS  evben  (1875-ben) 
ktilftn  osszef<^rbetlensegi  torv6ny  hozatott^  mely  nezetunk  sze- 
rint  nem  eiegg6  indokolt  tUlsdgos  nagy  szigori  (e^i  ki. 

Nemcsak  az  (Vsszes  flllaiiihivatalnokok,  de  a  koztorv^ny- 
halosagi,  varosi  es  kOzsegi  osszes  tisztviseldk,  a  tanarok  es 
tanitdk,  b^minC  illami  vagy  polgari  iskol&nil,  elemi  vagy 
magasabb  kdzsegi  iskol^ndl,  k*i  vannak  zArva  a  k^pviselfii 
mandaiumbol.  Csak  a  minislerek  es  allamlitki^rok,  tovabbi 
nehiny  a  fovdrosban  levd  orezAgos  inlezel  igazgatoi  (ela6kei) 
68  a  budapesti  egyetem  es  polylechnikum  tan&raira  n^avd 
t^letik  kivetel. 

Tekintette!  epen  a  specia.lis  magyar  viszonyokra,  nem 
tartbatjiik  czc^lszerOnek  ezt  a  liilszigorO  osszef^rhetlensegi  t6r- 
v6nyt.  Oly  orszagban,  mely  aranylag  csekely  szimi\  ertelmes 
6s  vagyonos  kOzeposztalylyal  bir,  ily  szigorii  JDCompatibilit^ 
kdnnyen  azt  eredm^riyezheli,  bogy  a  kepvisel6-tcsiaiel  felelte 


d)  jdvedelmUkre  valA  lekinlet  n^lkfll  a  ludorok,  seW3zek.  ttgy- 
v^dek,  m^mOkQk,  &kad<^miai  mOveszek,  landrok,  a  magyar  todds-tAr* 
sasag  tagjai.  f;y6gyszereszek,  lelkeszck,  SBg^dlelk^zek,  kdzsegi  jegyidk 
es  iskoltitanildk.  azon  valasztukeniletben,  melyben  dllando  lakisuk  van; 

e)  kik  eddig  v&rnsi  polgaruk  vollak.  ha  a  fentebbi  pontokban 
leirt  kipess^pgel  nern  birnak  is  » 

Ez  intezkedfesekkel  az  erdelyi  II.  L-cz  3.  es  4  ^ai  sz6r6I  szora 
baazhangznk,  csakhogy  a  4  §-ban  az  V^  urb6ri  lelek  helyelt  8  p.  frtnyi 
addcensns  ktiveteltetik. 


^ 

^n> 


w 


yoldalii  szJnezetet  oyer.  Mdr  fel  volt  emiilve,  hogy  nem 
vagyunk  barAlai  a  mesterkell,  alomistikus  6rdekkepviselelnek, 
<ie  masfelOl  bizony4ra  nem  helyeselheljilk  azt  sem,  hogy  a 
k6pvisel6liaz  luliiyom6an  foldbii1okosokb6i  alljon.  De  meg  egy 

As  okbol  sera  baratkozhalunk  meg  a  k6rdeses  ldrv6nynyel. 
A  magyar  altamalkat  lulajdonk^pen  m^g  ma  is  a  reg^neralib 
stadiumuban  van.  A  tagabb  ^rtelemben  velt  allamigazgaUsra 
Tonatkozo  fontos  vs  6gel6  kerdeseknek  egesz  sora  vArja  meg 

egoldasAt ;   a    codificati6    m6g    koran   sines   berejezve.    Hy 

rulmenyek  kOzotl.  l>izonyara  nem  lekiriHietJiik  opporlunus- 
Dak,  bogy  a  lorvenyhozaslol  lavoi  lartaLiiak  oly  erok,  kik- 
nek  (igyismerete  is  gyakorlati  jartass^g^t6l  a  legjobb  szol- 
g^latokat  lehetne  v^rni, 

«Mdr  ^UahU)an  nehezen  lehetne  n6lkiildzni  a  birodalmi 
gytilesben  a  kOiOnbflzo  hivatalnokok  kepzeltseget  es  gyakorlati 

pasztalts^g&t*  —  mondja  jilohl  a  N6metbirodalomr6h  meny- 
nyirf  iiikibb  mondhntjuk  mi  ezt  Mapyarorszagrol,  hoi  az 
alkalmas  erok  tuisagos  iiagy  l>6s(';geri)l  i)izonyara  nem  panasz- 
kodhalunk.  Ha  a  t5rv6nyhozAs  ;e  tekimetben  szigoru  akart 
lenni,  mire  az  adotl  viszonyok  kozott  csakug^'an  lehelelt 
emi  oka.   czelszerilbb   lett  volna   az  6sszes  allami  6s  k(5z- 

rv6nyhal6siigi  tisztviselCk  feltetlen  kiz^*atasa  belyelt  inkabb 

mondani  azt  az  elvet,  hogy  a  k6pvisel6  mindaddig,  mig 
inandAtuma  lart,  el  nem  fogadhat  semminemU  allamhivalalt, 
kiv6ve  termeHzeleseii  a  niini.steri  es  allamtitkiiri  allast  Vagy 
ba  mjir  egyszer  a  fennebbi  szigoru  szaljilyokat  i'entarlan- 
di>knak  veltek,  akkor  koretkezetesen  ez  utobbi  megszohtasl 
is  kieg6sziteskepen  mei?  Iiozza  kellelt  volna  adni.  Kijlonben 
rokonintezkedest  tartalmiiz  mar  az  1649 :  XLIV.  l.-czikk : 
«inunera  vero  occasione  Diaetalium  negoliorum  nee  Dominis 
Praelalis  aut  Baron ibus  nee  abis  l{ej;nicolis  dare  vel  acci- 
pere  liceat :  el  tarn  ^lantes  quatn  accipiontes,  romperta  rei 
veritale,  in  poena  infamiae  oondmn  possint*.    A  mai  osszc- 


322 


ferhetlens<^gi  tSrveny,  az  abban  kifejlett  szigor  dacz^ra, 
korSntsem  tekinthetC  kielegil6  ovszernek  azon  baj  elleu, 
mely  ellen  alkalmazlatik,  I.  i.  a  kepviseMknek  a  kormdnytdl 
valo  (tiggese  ellen. 

Vaiamint  e«yebutt.  dgy  ndlnnk  is  a  ministerek  egy- 
szersmitid  a  nepkepviselet  tajyai  lehetnek,  s  mint  ilyenek, 
szavazattal  bfmak.  Ez  az  inlezketies,  mely  miiideiiiilt,  a  gya- 
korlatban  valarnitU  az  elmeletben  el  van  fogadva,  k^ts^gte- 
leiUil  az  angol  niinta  szerini  egyszerOeti  atpk^nUillaloU  a 
szirazfold  alkotinanyaibR,  a  nelkul,  bogy  meggondolUik  voina, 
hogy  Angolorszagban  a  parlament  egesz  allamjogi  t^\^^ 
valaminl  viszonya  a  ministeriumhoz  mer6ben  m^  lerm^ 
szelti,  mint  b^rmely  mds  continenlalis  alkolmanyban.  Tel- 
jess6ggei  nem  helyesellietjiik  ezt  az  int6zked6sL  Ncm  szabad 
szem  el51  t^veszteni  azt^  hogy  a  parlamentnek  nem  csup&a 
o,sak  t6rv^nyhoz<')i  functloja  van.  Ez6rt  nem  is  tarthatjuk 
helyesnek.  ha  az  osszpaHamenl  vagy  a  nppkepviselel  «tftrv6ny- 
hoz6i  testUletnek*  neveztetik,  mint  pi.  Francziaorsz^gban,  hoi 
ez  eppen  hivatalos  czim.  A  parlameni  nem  hoz  lorvenyekel, 
csak  kiizremflkodik  a  tOrvenyhoziisn^l  a  korona  es  a  kor- 
mdny  t^nyezOi  mellott.  Hanem  a  parlamentnek  van  azonkfvUl 
egy  miisodik,  m^g  pedig  felette  Ibntos  funeli6ja,  t.  i.  a  kor- 
many  felelli  ellenorkiides.  raelyet  peldau!  Stuart  Mill  egye- 
nesen  fOfeladatanak  tekint.  M^r  pedig,  nezeliink  szerint,  erne 
masodik  fiinctioval  le]jesss6ggel  meg  nem  egyeztethetO  az, 
hogy  a  mini:sterek  a  parlameni  rendes,  szavazatk^pes  tagjal 
Az  eur6pai  conlinensen  sajatsdgos  tapasztatatokat  tehettflnk 
arra  n<5zve,  hogy  egyik  vagy  mAsik  61etsziv6s  minisleriiim 
a  hizalmi  k^rd^s  felvetese  alkalmaval  mily  rendkivDd  szer6ny 
tobbseggel  tudoll  megel^gedni.  A  kozonseges  ervek.  metyek 
a  minisleri  ^s  kepvisel6i  ^Ildsok  dssze'erhetosege  mellelt  ren- 
desen  felhozatnak,  nem  donthett6k  meg  ebbeli  meggydzdde- 
sUnket  N^zetiink  szerint  teljesen  etegendd,   ha  a  ministerek 


823 


a  parlamentben  mepyelenhelnek  s  barmikor  «z6t  emelni 
jogositva  vannak.  Nem  lAtjuk  dt,  hogy  a  parlamenti  pArt- 
kormuny  termess^etevel  os  lenyegevel  miert  lenne  iVs-'^zefer- 
hetlen  az,  hogy  az  oly  kepvLselfi,  ki  a  lobbscg  soraibol  minis- 
terr6  hivatolt  meg,  kepviseldi  mandituniAl  visszabocsitja 
valaszt6inak  rendelkez^sere.  £pp  oly  kevesse  alapos  a^on 
tov^bbi  allitas,  hogy  a  bukott  minister,  ha  nem  bir  k6pvisel6i 
mandalummal,  nem  vedelmezheti  magit  szem^lyesen  azon 
tflmadisokkal  szeraben.  melyek  korra^nyzata  ellen  int6zlet-^ 
nek.  A  leglonlo-^abb  ok  azonban,  melv  a  iniiiistepok  k^pviselfii 
mandatuma  melk'tL  felhoziitik,  keUegleierifll  az,  bogy  a  mi- 
nisleriiira  v&ltozasi^nak  eset^n.  a  bnkoU  kormdny  parlamenti 
p^rtja  n^lkiilOzne  a  term^szeles  p^rtvezei'eket.  Vajjon  ez  oly 
nagy  ba^j  volna-e?  Kiildnosen  ha  meggondoljuk,  hogy  avisszn- 
i^pett  minister  ujb6li  megvalasztatdsa  a  legtt'ibb  eselben  csak 
az  idG  k^rdese,  s  hogy  azonfelQl  mindenik  pArtn^l   akadnak 

!pvisel6k,   kik  pdrlfegyelntnliol  kfszek   lemondani  manddtu- 
iikp61  valamely  nelkuluzhetetien  p^rlvezer  javjira. 

A  Ifirvenyben  felhozott  tobbi  Os.szef6rhetlens6gi  esetek- 
t6\,  egynek  kivetelovol.  nines  mit  mondani.  Igy  peldaul  csak 
Jerraeszeles,  bogy  a  hadsereg-,  lengereszet-  es  honv^dsegnel 
lyleges  .szolg^atban  dllok  epp  oly  kevesse  lehelnek  kep- 
viselfik,  mint  az  fillammal  valamely  szerzOdesi  viszonyban 
ftll6  berlflk,  vagy  a  segelyezett  vaspfllyAk  es  az  Allamma! 
Jitland6  I'lzleli  osszekottel(^sben  lev6  viillalatok  eincikei,  igaz- 

lt6i  stb.  De  sajat^^gos  intezked^st  foglal  mag^ban  az  osaze- 
ferhetlensegi  lorveny  4.  §-a:  «Az  orszciggyfllesi  kfipviselO- 
s^ggel  ossze  nem  lero  helyzetbe  jut  azon  kepviseld,  a  kinek 
napidrjAra  vagy  lakberilletmeny^re,  valamely  jog^rv^nyesen 
megU^It  kovetel^s  erejeig  kielegitesi  vegrehajtis  int^zletett, 
ha  a  bir6i  z6r  a  foganatositas  napjatol  hiirom  h6  alatt  fel 
Dem  oldatott*. 


324 


F6llehet6,  hogy  a  k^pviselfihiz  m61t6sdgdnak  ^  fug- 
gellens6genek  megdvdsa  erdekeben  pzuksejfesnek  mutatkozoU 
ez  az  inlezkedes,  inert  maga  a  kepvi3el6h;kznak  saj4l  kez- 
demenyezese  folyl^n  torlent  annak  felvelele  a  tSrvenybe,  s 
igy  csak  helyeselheljlik. 

Ebb5l  kitlinik  e^yszersmind  az  is.  hogy  a  k^pviseldh^z 
tagjai  az  iil^sszakok  idejere  napidijat  ^  a  mandAtum  tarlama 
alatt  lakb^rt  ^Ivcznek.  Az  el^bbi  5  frt  25  krb6)  all.  az  ut6bbi 
6vi  800  frtb6i. 

Kets^glelen  az.  bogy  a  ynipidijre^tdtizer  elleo  alapos  elvi 
kifog^s  nem  emelhetd.  Nalunk  pedig  gyakorlati  tekintetek  is 
param^ololag  kOvetelik  a  kepviselfik  dijaztalasat.  Miir  emlil- 
lelett,  hogy  az  ertelmes  koz^posztalyok  MagyarorszAgon  illa- 
gosan  nem  orvendenek  kdlonds  vagyonossagnak,  s  miutan 
n^Iunk  a  parlament  ulesszakai  rendesen  nagyon  hosszU  tar- 
taraiiak,  egyenesen  veszelyeztetve  lenne  az  orsz6ggyal6s  egesz 
makod^se,  hu  a  kepvisel6k  napidijt  nem  6[veznenek.  Mar  az 
1715 :  LXVH.  t.-cz.  rendeli :  «ut  comitatus  ablegatis  suis 
diurna  persolvere  tem!anlur>. 

A  kepvisel6haz  iagjainak  ssdma  447.  £Izekb61  a  tulaj- 
donkepeni  Magyaroi-szagra  esik  338,  Erd^iyre  75  6s  Horvit- 
orszagra  34.  A  horvdl  kdvetekre  n<^zve  megjegyzendd.  hogy 
azok  nem  vdlasztatnak  meg  kozvetlenUl  a  nep  allal,  hanera 
kikiildetnek  a  horv^l  orazaggyiiles  kebel^btil,  A  magyai-  k^p- 
viseKihiizban  lehAt  nemcsak  kttzvellenOL  hanem  kOzvetve 
v^lasztott  kepvisekik  is  iilnek. 

Magyarorsz^g  HHH  kepviseldi  kozOl  276  a  megy^k  (bes«4- 
caitva  Fiurae  kepviselGjet  is)  6s  62  a  viroaok  Altai  valasz- 
tatik  meg.  A  75  erdelyi  kovet  kdzfil  51  megyei  ^  24  varosi 
kepviselS. 

Nem  szenvedhel  ketseget.  hogy  447  k^pvisel»5  Magyar- 
orszAgra  n6zve  ti^lsagos  nagy  szAm.  Ausztrianak  nagyobb  63 
vagyonosabb  n4pes56ge  van;  kereskedelme  6s  forgalraa  sok- 


aaa^ 


kal  .elenkebb  ^s  kilerjedtebb,  s  daczAra  ennek,  a  birodalmi 
lanics  niegis  csak  352  kepvisel6W)l  all  Enn^lfogva  tok^lete- 
sen  osztjuk  Schvarcs  Gyula  azon  kOveteleset.  bogy  a  kep- 
visel6haz  la^ainak  szama  szallitlass^k  le.  Schvarc5z  Gyula 
azt  hozza  javaslalba,  bogy  40 — 45,0(M)  lolekre  essek  allago- 
san  egy  kepriselo,  tebat  ily  aniny  mellett  a  kepvisel6biz 
tagjainak  szama  350 — 360  lenne.  Nezetiink  szerint  'meg  ez 
a  sz&m  is  igen  nagy.  Ha  a  Nemetbirodalomban,  kozel  50 
millid  lakossal,  csak  397  kepviselObft!  ^11  a  birodalmi  gyfllt^s. 
akkor  Magyarorszftg,  16  milli6  lelekkei,  b6ven  beern6  mint- 
egy  800  kepvLselovel. 

A  k6pvi.seI6k  niandainnidnnk  Uirtavia  az  1887-ik 
6vig  hirom  ev  voll.  A  baroni  tivi  id6lartam  ellen  kettfis 
opposite  tAmadl  Magyarorszdgon.  Az  egyik,  a  radikali^  oldal 
reszint  azt  kftvetelte.  bogy  a  mandatum  lartama  szalbtass^k 
le  egy  6vre,  reszint  pedig  azl,  hogy  a  v^Iasztoknak  adassek 
meg  az  a  jog,  bogy  kepviselGjoket,  ba  nincsenek  megelegedve 
magatart^&val,  tetsz^s  szerint  visszabivbass^  (!).  A  m^sik 
olda!  ellenkezOleg.  a  k6pvisel6i  manddlum  megbosszabbttasat 
kivSnja  n<*gy  vagy  ol  6vre.  Srkvarcz  Gynla  demokratikns 
allasponljaboz  biveri,  ellenezte  ez  ut6l>bi  javfislalot,  mivel  a 
v^lasztrik  ellendrzese  kepviselOjok  feielt  meg  lenne  nehezitve; 
legczelszerflbbnek  tartja  a  baroni  evi  id6szak  fenntart^s^t. 
Mi  azl  hi:5zsziik,  hogy  a  kepvtsel6i  mandatum  tartam^ak 
01  evre  valo  kiterjesztese  jo  6s  GdvOs  int6zked6s  volt.  A  bol 
a  bonsC  reform  nagy  mfivenek  oly  szimos  es  fontos  Telada- 
tai  vannak  meg  mint  n^lunk.  olt  hizonydra  Aba.jtand6,  bogy 
a  tOrvenyhozas  csendes  muiikuja,  a  meniiyirf!  f:sak  lehet, 
gyakrabbi  megszakititsok  t^ltMl  meg  ne  g^toltass^k.  Ehbez 
jArul,  bogy  koztudomas  szerint  a  magyar  nepjellem  kiss^ 
ijland6  a  medd6  poUtizalisra  s  igy  a  benso  polilika  kcive- 
Imenyev^  valbatik  az,  hogy  erne  hajlam  a  mennyire  csak 
let  i^  tfiplAlekot  ne  nyerbe^sen. 


326 


A  vdlasztdsi  eljdrds  s  az  avval  6sszek6tlet^ben  &ll6 
kerdesek  largyalasa  nem  tarlozik  e  inunkalat  kerelebe.  Tehal 
csak  roviden  jegyezzfik  meg,  hogy  az  uj  1874-iki  lorv^ny  e 
lekintelhen  liVbb  igen  helyes  es  cz<ilszer(i  reformot  hozott  be. 
Feleniltljuk  mindenekelfilt  a  vdlasztok  dlland<3  nevjegyzekenek 
behozatalat,  tovdbbA  azon  cz^lszerfi  intezkedeseket,  meiyek 
a  valas9;16k  d^sxeiras^ra,  a  v^a.szUlsi  eljilrasra,  valamint  a 
valas/.t^sdk  alkalinaval  elSfordulo  visszael^sek  megakaddlyo- 
zdsara.  illeloleg  megbiintetesere  vonatkoznak  Csak  egy-kel 
idetartozb  oly  inl^zked^srfil  akarunk  itl  iQzetesebbea  meg- 
eniiekezni.  meiyek  allamjogi  lekinletbol  nagyobb  erdek 
birnak. 

A  tdrveny  76-ik  §-a   szerint    a    szavazds  nyilvtinosan 
fe  6l6sz6val  tflrtenik.  Ama  sokat  vilatott  kerdes,  hogy  vaoj 
a  nyilvrtnoB   vagy  a  lilkos  szavaz^snak  adand6-e  elsObb; 
n^zetilnk   szerhit   veglegepen    inegoldollnak    lekintheto    azoa 
kimerit6  es  alapos  v6Iemeny  altal,  melyet  Schdffie  e 
ban  a  wiirtembergi  kamara  el^  terjesztell.  Nem  lalbaljuk 
azt,  hogy  a  nyilvjinos  szaviizis  mi^rt  lenne  3[ohl  szavai  sze 
rint  «erk61csiJeg  es  ^llamilag  magasal)b  rangii»,  mint  a  lilkos 
szavaz^s. 

Emitlest  ^rdemel  v.  belyl  azon  eljaras  is,  mely  a  val 
Usok  alkalm^val  irilOlorduk  herelaiek  es  paiuiszok  elinte: 
s^re  vonatkozik.  Mindenik  megyeben  s  a  kiilon  kepviselettel 
felruhSzotl  mindenik  v:irosban  a  valaszlasi  el6munkalatok- 
valamint  maga  a  valasztas  az  ugynevezetl  kozponti  valasz^j 
miLny  Altai  vezetletnek  fe  ellen6rizletnek.  E  valaszlm 
itel  egyszersniind  els6bir6s^gUag  azon  felsz6lal4sok  felelt, 
meiyek  a  valaszlok  nevjegyz^ke  ellen  emellelnek.  A  kfizponti 
valaszLmany  ezeii  halarozatai  fellebbezhetcik  a  m.  kir.  Curia- 
hoz,  teh^t  az  orsz^g  legfeisdbb  it^ld  65  senimisito  tOrveny- 
sz^k^hez,  mely  veglegesen  ddnt.  A  kervenynyel  megt^madoU 
vdlaszWsok  6rvenye  felett  basoiiloan  a  Curia  M\,  Ezen  int 


U/iUU I 

ULrgjfl 
link  a^ 

sze- 

Ikos 

itteP 
tok- 


887 


kedfeek  k^tsegtelenOl  fontos  haladdsnak  tekintendOk.  Az  1848. 
evi  t6rv^ny  szerint  a  v^Iasztoi  nevjegyzek  el!en  emelt  felsz6- 
lal(k£ok  felelt  a  kozponti  valasztmany,  mini  elso  63  utols6 
bir6s&g  veglegesen  dantfitt,  a  megt^madott  v^lasztds  ervenye 
felett  pedig  maga  a  kepvisel6hriz.  Csak  helyeselhetjiik,  ha  az 
oly  kerdesek  eldontese,  molyek  a  purlc^rdekkel  annyira  szoros 
kapcsolatban  allanak^  legfelsdbb  cs  minden  p^rtmozgalomtdl 
nierfiben  tavol  all6  fo  fQggetlen  bir6i  karra  bizalik.  Enn^l- 
fogva  neni  oszlhaljuk  Nohl  azon  nezetet.  hogy  az  orszag- 
gyOles  inell6saga  megkuveteli,  miszerint  maga  az  orsz^ggyfi- 
les  biMlja  meg  tagjainak  v^laszt^s^t  6s  maga  dontson  oly 
eselekben,  m'\d6n  vaiamely  vdlaszlas  megl^madtatolt.  Nem 
szabad  szem  el6i  t^veszteni,  hogy  a  kepviselGhiiz  hatarozalai 
mind^g  Idbbs^gi  hat&rozalok.  A  kt'^pviselShiiz,  azaz  a  tobbs^g 
legigazsagosabb  hat^krozata  is  az  ellenz^k  ^Ital  a  h^/on 
beliil  es  kiviil,  mindeg  az  egyoldalii  pirlerdekbOl  szArmazo- 
kent  fog  oda^IIittatni.  Azt  hiszsziik,  hogy  meglbrditva  eppen 
a  nepk^pviselet  ra6lt6sAgdnak  el0ny6re  lehel,  ha  a  reszrehaj- 
las  elken'ilhetetlen  szemrehiny^dtrtl  megovatik,  eltekintve 
altdl,  ho^y  nem  tippea  lehetetlen  az  is,  hogy  a  tobbseg  egy- 
szer-m&skor  csakiigyan  igazsagtalanul  jarhal  el.  M6s  ^rdekes 
kerdes  azonban  az,  bogy  vajjon  helyesnek  lekinthet6-e,  hogy 
a  biraskodas  valasztasi  iigyekben,  tehat  tisztati  politikaijogok 
felett,  a  rendes  polgari  biros^ghoz  van  utalva  ?  Ha  Stein 
L6rincs  nem  lit  semmi  akadalyt  abban.  hogy  meg  a  koz6n- 
s^ges  kdzigazgatiisi  biruskodiis  is  a  polgari  hirOsdgok  illet^- 
Icess^gi  k6r6hcz  ulaltasi=^k,  akkor  vaioban  meg  kevesbbe 
laldlhatunk  vaiamely  kietegitd  okot  arra  n^zve,  hogy  a  Curia 
elvdeg  valaszlasi  ugyekben  illetekes  ue  lehessen. 

Megjegyzendo  azonban,  hogy  az  1874-ki  torv^ny  azon 
int^kedese,  hogy  a  kerv^iiynyel  megUmadolt  valasztas 
ervenyess^ge  felett  a  k.  Curia  illetekes.  tenyleg  meg  most 
sines  vegrehajlva.  A  nevezett  torveny  89-ik  §-a  azt  halirozla, 


328 


hogy  azon  anyaf^i  ^  alaki  s7al)iUyok,  melyek  a  kir.  Cui 
ezea  hataskurenek  alapjani  fognak  szolgalni,  uj  ^>rtv 
^Ual  ^llapUanduk  meg.  Mindaddig  pedig,  niig  e  torveny  aii'g 
lesz  hozva,  a  megliimadolt  va!asztAsv)k  <^rvenyess(^ge  feU 
ligyminl  eddig,  a  kepviseloh^z  fog  donteni.  Ezen  ldrv( 
pedig  eddigel^  meg  nem  hozatoll,  teh^t  a  kepviselChd^  ^a- 
korolja  jelenleg  is  a  nevezelt  hiraskodftst. 

Vegdl  fel  kel!  enili'lenunk,  hogy  valainely  megejU 
vi^lasztas  iiieglaniadasa  csak  akkor  vetelik  tigyelemtie,  ha  a 
vAlaszt^s  mt^gsemmisiles^re  iranyzott  kervenyhez  a  vi; 
koltsegeiriek  fedezesere  KXIO  frt  van  mellekelve.  Ez  inU 
kedesl.  melynek  ezelja  egyebirant  az  i.s.  hogy  a  sa 
alaptalan  ilynemti  kerv^nyek  bead^sa  nehezitessek  meg, 
mik^pen  sem  tekinthctjuk  helyesnek  vagy  bAr  r-sak  jogosi 
nak  is.  lly  esetben  nem  forog  fenn  egyszerd  mng^i  jogi 
tes,  mftlynek  nrvoslasat  a  magiinegy^n  kOvetelheli  vagy 
kovetelheti  letszes  szerinl  a  nelkiil,  hogy  fensdbb  erdek  kOz- 
vetleniil  erintve  lenne.  hanem  oly  jopsertes,  raelynek  orv< 
lasat  a  kozerdek  paranc^oiijlag  koveleli.  Ennelfogva  elvi 
eltevesztettnek  kel!  tartanunk  amaz  int^ked6st,  melynek 
alapjAn  a  panaszl6  f^\{6\  epi'igy,  mint  a  kOzdnseges  polj 
perben,  elfileg  beretik.  Ha  a  polgdri  bir6sag  oly  hivat 
eljiinis^rt.  mely  kOltsoggel  van  osszekOlve,  a  felpereslol  elOh 
k(5vete!  s  eiinek  be  nem  fizet^se  eselel)en  egyszerflen  abba- 
hagyja  amaz  eIjAr:5st.  ugy  ez  csak  lielyesnek  tekintendO,  mert 
ez  eselben  a  birosag  klz^rolagosan  az  illetd  fel  mag6n6rdek6- 
ben  jart  volna  el  s  azonkiviil  megeshetik  az  is,  hogy  az  illetO 
f^\  id6kOzben  kiel^gittelelt  vagy  mis  okoknal  fogva  nem 
kivarjja  tobbe  ama  bir6i  clj^rfis  foganatosdusiit.  De  eg6szen 
mdsk^nl  all  a  dalog  a  megtainadolt  vi'ilaszt^  eseteben.  lit 
az  iigy  okvetienQl  hiTatalbol  vizsgaland6.  Konok,  alaptalan 
pana^^zokat  Oi'z^keny  birsdgok  vagy  egyeb  biinletesek  aUal 
lehet   megakadalyozni.   A  vizsg^lat   kOllsegei  pedig  konnyei 


;pek 

itallH 

)leg^ 


329 


behajlhat6k  azokt6l,   kilcet  valamely   mulaszUU  vagy   v^ts^g 
terhel. 

De  van  meg  egy  mds  nevezetes  ok,  mely  miatt  e  tArgy- 
gya!  itt  r^szletesebben  foglalkoztiink.  Ama  czelszerlUlen  inlez- 
kedes  t.  i.  rem  a  v^Iaszt^si  t6rvenyben,  sCt  nem  is  lorv6ny- 
ben  egy^taiaban,  hanem  a  kepvisel6hdz  hdzstahdlyaihan 
(79.  §.)  fordul  el5,  hoi  (isakugyari  senki  sem  keresle  volna, 
Felfog^unk  szerinl  a  k6pvisel6haz  tilllepte  ez  intezkedessel 
alkotmanyjogi  illet6kesseg6l,  mert  a  magyar  dllamjog  szerint 
a  k6pvi.sel6h^  valamely  batarozala  csak  akkor  bir  k6telezd 
erfivel  a  h^zon  kiviil  alio  allampolg^rokra  nezve,  ha  a  tor- 
v6nybozas  lObbi  t6nyezdi,  t.  i.  a  korona  63  a  fels6hs.z  hason- 
l6an  hozz^druilak,  vagyis  m6s  sz6val,  ha  ama  hatarozal 
I6rv&iy6  vdlt  es  mint  ilyen  szentcsitve  fe  kihirdelve  lett.  A 
h&zszab^yok  pedtg,  melyeket  a  kepviselfib^z  a  maga  iigy- 
k6r6ben  megailapit,  nem  k6peznek  tSrvenyt,  enn^lfogva  nera 
is  tehetik  valamely  ton'enyileg  biztositott  allampol^ilri  jog, 
I.  i.  a  serelmi  jog  elvezetet  fuggOv^  bizonyos  (elt^^leleklOl, 
mi  lltal  ama  jog  6lvezete  nemesak  hogy  megnehezfttetik,  de 
gyakran  illusoriuss^  is  t^tetik. 

MelUsl  Oszkdr. 


22 


MOZGAS    tS   tRZ&S, 


I 


Azok,  a  kik  a  psyehologi^ban  az  61etlant  kezdtek  alkal- 
iTiazni^  csakhamar  m6g  exactabb  iudoin&nyok  m6dszeret  veltek 
elO  es  a  lelekjeleusegek  elm6lelet  rnerd  dynainikai  es  mecha- 
nikai  rendszerbe  iparkodtak  foglalni.  Ribot  Th,  a  figyelemr6l 
akarvan  irni,  el6sz6r  Le  mechanisme  du  Vattention  czimmel 
akarta  ellatni  inOvet,  s  habar  Psychologie  du  Tattenlionra  vAi- 
toztatta  k6nyve  feliraUit,  a  bevezetesben  m6gis  a  k6nyv  lArgya 
gyan^nt  a  Hgyelem  mechanikajat  jelolte  ki.  Akurhogy  is  van 
a  dolog ,  la^adhatatlan ,  bogy  a  physiologiai  psychologia 
b^rnulatrarnelto  eredm^nyekhez  julott  es  abbaii  iatszik  a 
n5erdeme  ullani,  hogy  az  eleljelens6gek  es  elettiinenienyek 
liatirait  kiszelesbitette,  a  mennyiben  az  elellelen  I6nyek  lel- 
jelens^geit  ^s  azok  lOrvenyeit  az  el6,  animalis  es  rationalis 
lenyekre  is  kiterjeszlette ;  ellenben  ezek  lilszolagos  sajAtsigail, 
61etfolyamatuk  viltakoz6  phasisait  az  eleltelen  lenyek  I6l- 
rnozzanatuiban  mintegy  meger6sUve,  szdlescbb  alapra  fek- 
tetve  latja. 

Igy  nem  kevesbb6  6rdekes,  mint  tanulsagos  eredraeny 
az,  hogy  csakugyan  sikerfllt,  ha  nem  is  egy  kozds  t6rv6ny 
6rv^nyesQles6t,  de  legai^bb  analogidkat  mulatni  ki  a  mozgAsi 
^letjelensegeket  illetfSIeg,  kivalt  a  psychologikus  kiserlelezesek 
mezejen,  szernben  a  tobbi  raozg^si  vildgjelens^gekkel.  A  nenoe- 
tekn^l  ez  a  szorosan  vett  malhematikai  ininyban,  az  angolokn^ 
es  nra^g  a  francziakndl  is  inkabb  az  experimen1a]is  mechanika, 


^os 


aai 


neinktildDben  az  orvosi  megfigyel^sek  tnpasztalatainak  r§v6n 
nyer  ervenyt. 

Ezen  legulolsn  irinyhoz  lariozik  Fer6  K  Sensations  et 
mouveraenl  —  eludes  experimenlales  de  psychomechanique  — 
czimtt  lijabb,  vonzo  tailalmu  mflvecskeje,  Az  6rz6s  es  a  moz- 
gas  szinte  parallel  m6don  halado  jelensegeivel  foglalkozik, 
egyiket  a  m^sikdval  megvilARitja,  megmagyarazza.  Nem  any- 
nyira  rendszert  szolgillat,  mint  gazdag  kiserleti  adatgyOjte- 
m^nyt  nyiijt.  melybdl  bdrmely  iranyii  psychoiogus  nagy 
zonnal  merithet. 

Ezeket  szandekunk  riividen  ismerletni  6s  lelektani  fontos- 
s^gukat  kiemelni.  Azonban  elkeriilhetetjennek  tar(juk  el6szor 
egynehiny  szot  elOrebocs^tani  a  mozgasi  elmeletrfil  es  az 
^rzeshez  val6  vis2onyar<3l. 

A  niozgds  k^tsegkiviil  a  legiltalanosabb  elellunemeny 
a  legeiemibb  ugyan,  de  a  legelmaradhallanabb  eletjelenseg  is 
egyszersniind.  Csak  azon  id6  Ota  biriink  nemileg  kimerit6  es 
helyesebb  fogalommal  a  vijagegyetem  physikai  termeszeterol, 
a  miota  a  mozgas  lorv^nye  rendszeresebben  fogalmazlatoU, 
illetve  felAlIittatolt.  S6l  meg  ma  is  a  mozgasi  elmelet  minden 
egyes  kiigazit^s^nal  valamennyi  exact  tudomaiiy  egyet  lagul, 
bdvOl.  A  naponkinl  megjelenC  hypothesisek  kozUl,  megis  az 
lAtszik  eddig  a  legsolidablmak  Irnni,  a  melyet  Mai/er  R.  diz 
er<^ly  fenmaradas^r6l  allitott  fel  es  majdnem  az  6sszes  Ierm6- 
szettani  elmOJetek  atvcttek.  Magatol  ertetOdik,  hogy  az  e.xperi- 
mentalis  ^  pbysiologikus  psychologia  sem  kesett  egy  perczig 
sem  mindezekb6l  iia^zuol  hi'izni.  adatait  saj^t  teren  is  erle- 
esiteni,  Mar  a  regiebl>ek  is,  mini  Lolze,  Fechner^  ZoUnery 
^aine  stb.  egy  kis  elhamarkodassal  talan,  0I7  moh6n  kaptak 
az  er6ly  6s  mozgas  ujabb  es  plausilisabb  foitev^sei  ulAn, 
hogy  az  Osszcs  ^leljelensegeket,  magat  az  i^rzest,  sot  a  ma- 
gasabb  rendQ  lelki  t'uncti6kat  is,  lelredobva,  minden  vitalis- 
must  6s  finalismust,    a  mer6  mecbaiiika   el6g  szQk  kerelebe 

22* 


332 


sdeltek  foglalni.  De  csakhiimar  ill  is  beiilloll  a  reactto ;  magak 
a  lermeszettudo.sok  is,  mint  VirchoVj  vitis/al6rlek  a  vitalismas 
elvehez.  Hfilyesebb  uton  jarnak,  a  kik  az  elel  mozgdsi  jelen- 
segeit  lapasztalatiiag  fe  kiserietileg  tanulmanyozz^k,  A  lelki 
jelensegek  es  az  azokkal  egybekapcsolt  animalitas  agyanis 
felliinCen  kinyomott  6s  kifejezett  mozgasi  jelens^geket  IQnlet- 
nek  fel,  azok  tehAt  az  iltalSnos  elv  szerint  niegit*JIve,  kivall 
az  erO  megraaradAsiinak  es  forrasainak  tanai  szerint  szem- 
tigyre  v6ve,  el6g  fejtor^st  okozhatnak,  a  mint  okoznak  is  a 
phy3ic»log.  psyt-boiogusoknak.  Eddig  ugy  segitettek  magukon, 
hogy  megkiilSnboztettek  a  refit^x  «te  spontdn  mozg^okat, 
Wundt,  Bain,  Richet  nyoman  az  ujablmk  is.  rellexnek  azon 
mozgast  tarljak,  mely  a  kiilsorOi  —  a  peripheriardl  —  6bresz- 
tetik,  spontannak  pedig,  a  mely  osztOnszerQen  —  ha  nem  is 
akaratosan  —  tdmad.  Azonban  Richet,  a  ki  ezt  a  legpraeci- 
sebben  tiirgyaUa,  de  meg  a  tObbiek  is  bevalljdk,  hogy  mily 
neb^z  a  kett6  kozolti  ha  tart  kiszabni;  6  muga  is  —  az  ellent- 
inondas  bizonyos  lilszatival  —  oly  mozgasokal  tart  reflexek- 
nek,  melyek  nera  peripherikus  iranyhol  erednek.  Ha  az  ero 
el  nem  vesz  es  csak  m^  er<)b6l  tiraadhat,  ligy  —  mint  6 
monc^a  —  lehetetlennek  latszik  a  bizonyit&s,  hogy  igazAn 
spontAn  mozgasok  leleznek*.  (Psychologie  gen.  92.  L) 

Hogy  ezen  k6tes  viszonya  a  spontAn  6s  reflex  mozg^- 
nak  nem  valami  erfivel  csinalt  neh6zs6g,  nuitatja,  hogy  a 
lisztan  physikai  ertelemben  magyanizott  er6  forrfisai,  a  mint 
kinentaUkiis  ^potentialis  csoportra  vannak  osztva,  szinten 
ilyen  ketseges  viszonyba  lepnek,  lia  a  ket  csoportot  szigorUan 
veszszijk  szeratigyre.  A  kinematikus  energia  mozgAsb6l,  indi- 
tasb61  tiimad,  de  a  potentialis  energia  is  honnan  lAmadhat 
radshonnan?  A  termeszetben  felhalmozoll  v6gtelen  mennyis6gQ 
potent,  energia,  a  mely  csak  csekely  reszben  lesz  kinemati- 
kussA,  nem-e  csak  a  mozgiisb6l  gondolhat6  tamadotlnak? 
Crookes  William  i^lAsd  Termeszetlud.  Kozl.  1891.  XIV.  p6l- 


fiizet)  magnklian  az  elemekhen  lappangd  potent,  energidt 
csak  a  prottflikufi  inozg.'isnak  kinematikus  folyamalabbl  tartja 
£zd.rniazottnak. 

De  ezzel  nyilvan  a  raetaphysika  mezej^re  kellene  teved- 
nank  6s  vagy  valarni  absolul  mozgasfelet  feltetelezniink,  a 
minfi  a  termeszetben  nines,  mivel  a  mozg^s  forrasai  a  kine- 
malLkus  es  potealialis  energia  kell5s  csoportjara  oszlanak, 
vagy  egy  els6  mozga^st,  a  melyben  a  v^gs6  okot  kell  felipmer- 
nQnk,  kellene  kiindulasi  pontui  venui.  a  mil,  posiliv  es  c-xperi- 
raentalis  talajon  mozogva.  lenni  nem  sziikseges. 

Azonban  igy  raerQ  kis^rleti  6s  tapaszlalali  dllispontra 
helyezkedve^  a  dynamika  minden  nieggyCzfi  ereje  es  exaciitasa 
mellett.  a  mozgas,  az  erfi  vagy  az  energia  nagyon  is  kod- 
szerOve  vallozik.  ha  azL  vegleges  t^rttike  i-zerint  pr6billjuk 
megbecsiilni. 

Ha  a  kinematikus  as  pnlenlialis  energiak  kozt  oly  laza 
fe  mulo  tiiiu'tekben  mutaLkoz<;»  kiilont)s6g  van,  ugy  a  reflex 
es  spontan  mozg^si  IVirinik  kcizL  bizonyara  m6g  nebezebb  a 
valaszfalat  Feliillitani.  Az  animalis  es  psychikus  eleljelensegek 
ilyen,  mero  mozgas  szerinli  heoslese  es  megf<^jtese  egyreszt 
Dagyon  haladatos  lehel.  a  mennyiben  az  er61y  ^s  a  mozgas 
I6rv6nyeit  ismerjQk;  de  a  mennyiben  az  er6!y  6s  a  mozgas 
foira^ait  es  erecietet  illetiileg,  felelte  keveset  vagyunk  t^j^- 
koztatva,  iigy  az  animalis  f}s  psychikus  mozgasi  jelensegeket, 
mint  erOforrasokat,  vagy  a  mazgis  inditoil,  a  ktSzftnseges 
kinematika  vagy  dynamika  t6rv6nyeib61  nem  tarljuk  megfejt-' 
hel6knek.  Igaz,  hogy  ez  a  reflex  6s  spontAn  szerinli  lelosztisa 
az  animalis  es  psychikus  mozgasi  jelensegeknek,  ez  ido  szerint 
majdnem  altaliinos  hasznalatu.  Feri,  Riboi  a  kovetfiik  szinten 
f<5lveltek,  de  hittuk  fenlebb  Richet-ne\,  hogy  mily  neh6znek, 
s6l  lehetellenuek  hUszik  elfifte  nz  ilyeu  oszlalyoziis.  0  is  ugy- 
sz6lv^  metaphysics  fogja  fel  a  kerd^st  es  vegre  »5gy  oldja 
meg,  hogy  «egy  igaz^n  spontan  mozgks  absurdum,  mert  az 


4 


okozat  volna  ok  nelkUl*  lU.  o.  92.  1.).  Misoknd!  pedig  lobb, 
4tlag  reflexnek  lartott  jelenseg  sponlan-szamba  lalszik  finni, 
igj  Bain  ^  Wundt-nkl  Kivdlt  a  lefejezett  bdta  naozg&s^^ 
hivaUcoznak  4s  a  gerinejiagyban  ertelmet,  vagy  legalabb  spon- 
tan  mozgfksi  forrdsl  keresnek. 

A  hot  a  inegtmtarozds  oly  k<^lesnek  lODik  fel,  ott  ren- 
desen  a  inegfigyel^  el^gtelens^e,  vagy  a  fogalomalkotAs 
bidnyos  tQzetee;s6gft  jAtszik  kOzbe  Csakugyan,  ha  a  sok  pby- 
sikus  panaszkodik  a  kiiiematikus  es  potentialis  energianak  ki 
nem  elegit6  megbat^roz^sa  miatt,  menDyivel  inkabb  panasz- 
kodbatik  a  psychologus  a  sponUn  6s  reflex  mozgisok  kevesbbe 
szabaU>s  megktilttnbdztetese  miatt.  Altnlanos  egy  bi^ny  at, 
Egy  serege  van  ugyanis  a  dynamikai,  pbysikai,  physiologiai 
fbgalmaknak  vagyis  terminusoknak,  melyek  igen  tag  alkal- 
mia&st,  szabad  magyarazatot  engednek ;  ilyen  nemosak  maga 
a  motgftsi  e]s6  sorban,  de  az  elel,  let^  ev6,  oszton,  aka]*atr 
4rwt  4&  aok  roto,  a  mint  sokan  magyar&zz^,  ilgy  sokf6Ie- 
1:^0  15  teszik  azt.  Maga  Rkhet,  de  a  r^gi  materialistak, 
Triamint  az  lijabb  physiol.  psycbologusok  oda  tOrekszenek, 
miudezekel  a  mozgasra.  mint  a  legelemibb  I6t-  fo  6let- 
reducdljak,  azzal  5nkenytelenDl  azt  is  bizonyitvan, 
hMT  BttiyttT^  exact  praecisitAs  melletl  az  6Iet,  tct,  mozg&s, 
stb.  majdnem  ugyanazl  fejczik  ki,  merndk  mon- 
kifejezesek.  Es  fgy  nenicsak  arra  voln&nk  fel- 
bo|ty.  mint  azt  a  pbysiol.  psycbologusok  teszik, 
dletet  stb.  csak  raozgas  altal  magyarazzuk; 
^  ^«l  ^tytB  jofgal  dllithatjuk.  bogy  a  mozgis,  a  szervetlen 
^t^  ksMOUitikus,  ak^r  potentialis  energiajab6t  eredd 
4  t^i  4s  szervi  potenlii^k,  csak  az  eletnek,  az 
r6szletes  jelensegeL 
vagy  merO  nominalismus,  vagy  a  leg- 
terere  kellene  lepni;  az  alternaliva 


885 


I 


Ez  legyen  roviden  elOrebocsAlva  a  mozgisrol,  m«]y  az 
6rz6ssel  parallel  halad.  Csak  a  ponlos  kiserlelek  es  pOsitiv 
tapasztalati  adatok  mezejen  lan^csos  lehal  maradni.  A  mit 
az  6lettan  63  az  orvosi  megfigyelesek  ilyen  jelensegekbCl 
erdekeset,  tanulsdgosat  OsszegyQjtettek,  azt  a  psychologUB 
kdszonettel  fogadja,  de  ne  felejlse.  hogy  ezen  adatoknak  csak 
csek^ly  resze  vilagilja  meg  a  psychikai  jelensegekel,  vala- 
mint  azt  sera,  hogy  azok  form^Iis  erteke  miadig  csak  relatisr 
6s  csak  bizonyos  reservalioval  fogadhato  el.  A  mozgis  65 
6rz6s  jelensegei  a  psychikus  ^letben,  amb^  a  legszembe- 
Iun6ebbek,  m^gis  rendszeres  ^  behat6  megftgyeles  al^  csak 
ujabban  v6teltek.  Az6rl  nagyra  kell  becsfllniink  azt,  a  mi  e 
teren  letesittetett. 


Fer6  K.  mint  orvos,  tobb  munk^iban  bizonyos  el6- 
szeretettel  adta  magat  a  psychikus  elettOnemenyek  dynamiko- 
meehanikai  magyarfizatdra.  A  Sensation  et  mouvement  czimQ- 
ben  pedig,  amb^p,  mint  fenlehb  kiemeltetett,  nera  rendsze- 
rezve,  de  egyes  csoportokba  illeszti  kis6rletezeseinek  es  raeg- 
figyeleseinek  gazdag  adatait.  Kzeknek  nagy  kOszIet^t  nam 
is  k4snek  felhasznalni  a  most  616  franczia  6s  m&s  nemzet- 
beli  psychologusok.  A  psychikus  eletjelenst^gek  targyalisa 
kozben,  az  itt  ^rinlett  mtiveben  eg^'reszt  a  modern  mecha- 
nika  6s  biologia,  m^sreszt  a  legujabb  psychiatria  ftll^pont- 
jAra  helyezkedik.  De  6  is  feihasznal  m^soktol  gyOjtdtt  es 
6szleit  adatokat  es  a  Manoiwrier,  Duchenne  de  Boulogne^ 
Verdin,  kivdlt  pedig  Moaso  es  mdsok  alkalmazta  dynamo- 
meter, dynamograf,  plethismograf  nevezetQ  k6sziil6kek  utjdn 
ejlett  megfigyel^aekel  6lese!m(l!eg  6rt6kesili  sajat  tapasztalatai 
6s  nezetei  megallapiUis^nal.  Az  animalis  es  psychikus  elet- 
jelens^gek  exact  tiirgyal^is^t  az  erfi  JelensegeibSI  kiindul6lag 
kezdi    meg,    EgyebirAnt    ebben  a    lekintetben   is  a  jelenkori 


<86 


mecthanika  lerminologiajftval  €n  be,  fCczelja  I6v6n  az  ani- 
m^lis  es  psychikua  elet-  es  erojelensegek  tlszlan  exact  tar- 
gyalasa.  Atlagos,  ha  dgy  lehet  mondani,  massiv  csoportokboi 
indul  ki,  egyszerre  heszel  a  physika,  physiologia,  psychologia 
nyelven.  M6g  6ppea  ailiropologiai  adatokkal  is  dolgozik,  a  nieny- 
nyihen  azon  kezdi,  hogy  az  izomerS  vaJtozik  a  fajok  mQvell- 
s6gi  fokozatai  szerini,  arra  akarviln  figyelmezletni,  hogy  az 
intelligentia  nOveszli  az  izomerOket.  A  fentemh'lelt  er6nQer6 
(dynamomtitre)  itt  mind^jart  szolgalataba  szegOdik  es  els6 
^lalanos  meg^llapitolt  t6tele  az.  hogy  «a2  intelligentia  pilla- 
nalnyi  gyakorksa  el^idozi  az  akaralos  niozgiipok  eriergia- 
janak  pillaruiliiyi  iiagyobl)odasul».  (Sensation  et  oiouvemenl 
7.  !.)  Mindezeknel  Tontos  Itidni,  mikep  van  alkalmazva  a 
nevezelt  erdmerd  az  izom-  es  in^s  energi^k  megbecsiil63ere. 
Azonban  a  mechanikabol  amugy  is  ismert  White,  Prony, 
Clair,  Hachetle  es  misok  altal  szerkeszlett  erSmerQk  szer- 
kezeteir6l  itt  nines  hely^n  bdven  kiterjeszkedni.  El^  csak 
annyit  megjegyezni,  hoE^y  a  gepen  nyom6s,  vagy  ^rint6s  Altai 
a  jelzft  kilogratnmokban  mutalja  a  kifejtett  erot 

Ez  kflltjnben  valami  nagyon  is  ismeretes  dolog  volna. 
De  ezen  erSmero  Ferenpf  es  lar^ ai n dl  sokkal  fon losabb 
eredmenyekel  van  hivatva  felluiilelni.  A  sensati6k,  vagy  leg- 
alahb  a  legviiltozatosabban  modosahalo  spont^  ingerek 
valtozata  szerini  elvezeti  6i  a  legkOloniegesebb  erOjelense- 
gekhez  es  azok  fokozatos  elter6.seihez,  A  besz6Ms  kOzben, 
vagy  annak  hallaltara,  a  pezsmaszag  erz^se.  egye^  tagok 
niozgiisanak  lat^sa  k5zben,  nagy  elt^reseket  mutat  az  erO- 
mer6.  A  mennyiben  a  rnozgas  laWsa  fokozza  az  er6lyt, 
kihozza,  bogy  a  mozg^  erelye  vjszonylik  ugyanazon  mozg^ 
elmebeli  kepzelet^hez  (a.  o.  14.,  15.  i.J.  Ezen  er6gyarapodii- 
sokal  graphikiis  m6don  megjeleniti  az  ernlilett  dynamograf^ 
melyen  a  viz.'^ziiUes  iranytol  lobbti-kevesbbe  elhajl6  gdrb^k 
jelblik   az   er^ly    nagyobbodasal    vagy  csokkenes^t,   Enib61  a 


337 


g^p  cziiinderere  erdsebben  vagy  gyeng^bben  lm!ldfn/.6  vona- 
[ak  nyzol6dnak  le.  Mindezen  adalok  a  kozinegfigyeles  ijljAn 
is  constaUilhatok,  raert  erosebb  kedelybeii  es  gondolatbeli 
felindulasok  a  mozg^l  is  elenkitik,  a  fO  az,  bogy  ill  merle- 
gelve,  graphikus  schemAkban  kiPejezve  tal^lhatdk.  Mag^l6l 
ertet^dik,  bogy  a  hysteria,  a  kimeriilU^g^  a  hallucinatio 
kiv^teles  esetei  is  b6s6ges  anyagot  szoIg^Uatnak  a  megRgye- 
lesre.  Ali.jon  ill  egy  adatsorozat  egy,  Charcot  nevfi  rftvel 
LI  erom^r^srOl.    a    ki  bypnotiziUhatd  hysterikus;    ebrenlele 

jobboIdalr61  2M.  baloldalrol  lo-ul  mulal  az  eronierfi, 
^zendo,  bogy  baloldalon  Jelentekenyen  anaesthetikus. 
lobfekeze  ujianak  hiiszszoros  passiv  megbajh'ta.sara  a  jobb- 
oldal  41,  a  bal  19 :  mid6n  45-ig  szdralalt,  a  jobb  44,  a  bal 
24,  s  igy  tovfibb.  Chamhard  utan  a  somnainbulokiial  bizo- 
nyos  6rz&5i  dveket  jeltii  meg  (zones  erog^nes,  hysterog^nes, 
dynamog^nes,  epileptog^nes).  melyek  urintesere  vagy  bElrnii- 
nemO  ingerlesere  iiagyobbodik  a  dytiauioiiietrikus  nyoiriiis. 

L^tni  iebet  mar  ezekbOl  is,  bogy  Fere  az  ^rzeseket 
tiszt&n  moi^gasi  erlekiik  szerint  becsuli.  0  azoknak  csak 
quanlitaliv  jelleg^t  larlja  szeme  el<5tt.  Wundt  tdrgyalla  inlen- 
siUsa  az  ^rzeteknek  m^snak  latszik  lenni,  a  mint  valoban 
az  is,  kivall  az  ligynevezetl  psycho-physikat  alaptorveny 
^rlelme  szerint  v^ve  azokat.  filzen  alaptcSrv^ny  bOvebb  6s 
praecisebb  kirejezest  nyerl  ugyan  \Vtmdi'i\k\^  mint  el6z6i- 
n^l,  de  tiszl^n  matliematikai  formul^ja  kdvelkezl^ben  Fer6 
es  tirsainak  a  nevezett  keszulekeken  kiniutatoLt  eredmenyei 
szembetiJn6sege  mellelt  messze  batramarad.  Fere  elmelete- 
nek  batranya  azonban  az,  bogy  sem  az  aoimalis  es  tiszUn 
psychikus,  sera  a  tiszUn  reflex  es  a  sponlan.  sem  az  akarati 
^  a  mechaniktjs  mozgas,  annal  kevesbbe  ez  es  az  6rz6s 
k6zt  nem  jelol  meg  legkisebb  iialurokat  sem ;  csak  egy  skdia 
fokozatai  szerint  merlegeli  azokat.  EgyebirAnt  tudjuk,  bogy 
a  mozgas  6s  erzes  ugyanazonossdga  feldliitolL  ^'s  bebizonyi- 


H36 


tand6  t^tele.  Ez  azonban  m^  mindeddig  reslat  probandam, 
merl  ha  az  erz6snel  van  is  mozgiis,  nem  kbvetkezik.  hogy 
minden  mozgdsnal  van  ^rzes  is.  Igy  az  emlitett  nominalistiitua 
Osszevegyit^se  a  tertninusoknak  eltiltan^  a  psychologusokat 
minden  positivitasl6l,  a  mi  ellen  Fere  6s  Ursai  teljes  ertly- 
lyel  tiltakozndnak. 

A  hallucinatio  ingerl^sei  sensorius  titon  csak  azon 
eredmenyre  vezelnek,  mint  az  eddig  emliltetett.  <Ezen  6szle- 
letek  mulatjdk  nekiink,  hogy  a  kuii'inbozft  ^zervek  ^Ital  szol- 
gdllatott  erz6ke1e.sek  koztis,  a  dyiiamonieter  d.lta1  Jelzett  m^ 
tekkel  bfmak ;  minden  erz6keles  nyom^ban  j^r  a  slatiszlikai 
energia  nagyobhodasa.  a  mely  az  erzest  lenyegileg  alkotnt 
litszik*  (u.  0.  32.  I.).  Ezen  t^lel,  valaminl  a  k6velkez5;  «a 
psycho-physiologikus  funcli6k,  Ogy  mini  a  physikai  ertk 
visiszavezelhetfik  a  mechanikus  munkAra»  (u.  o.  33.  I.)  nera 
engednek  semmi  k^ts^get  Fere  n^zeteire  n^zve.  A  kOldnfde 
reszint  eg6szs6ges,  r^szint  nevropathikus  egyedeken  vegzelt 
eszletelek  6s  erzesi  ingerl6?ek  hivatva  vannak  ezt  folylatolag 
igazolni.  A  dynamogrnf  6s  dynamometeren  kiviil  alkalmazza 
a  tcJmegjelzO  (pielbismograO  csodas  k6szulek6t,  s  raely  rend- 
kivtili  erzekenys§gen6l  fogva  a  legcsek6lyebb  erz6ki  izgatte 
molorikus  visszahalasat  szeml6Ueti.  A  vizszintes  irAnyl6l 
ellerdleg  hull^mz6'gorbek  meg  finomabb  nuanceokat  tOntelnek 
fel.  Ilyenekel  felmutatott  a  hallasra  letl  behatasok  utjAn  a 
hysterikusokon.  Felluno  ill  a  bnllamzo  gOrbek  rapid  szab^y- 
lalansaga  es  nagymervfl  elhajlasai.  ftppen  oly  fellQndek  a 
Idl&sra  tell  ingerlesek  hatasai.  A  spectraiis  szinskala  fokozatos- 
sdga  b^mulatra  m6U6  heigazolasat  taldija  a  dynamograf  altal; 
a  v^riis  szin  hatiisa  leger6sebb,  az  ibolyde  leggyeng6bb.  •Mond- 
hatni,  hogy  a  liit^si  6rr6s  inlensitasa  vallozik  ligy,  a  mint 
a  rezg^sek*  (u.  o.  45.  1.).  £pp  Ogy  van  aza  kiilOnfele  szagok 
63  Schiff  6szlfilte  peptogendk  a  dob6ny,  alkobol  s  egy6b 
bttsonlok    behat^sanal.     ROvid    resum6    aZj    <hogy   minden 


8t» 


6rz^ke!6s  kiserve  van  a  potentiaiis  energia  nagyobboddsa 
Altai,  mely  kinetikns  ^llapotba  megy  at»  (u.  o.  51.  l.j.  vagy 
TnAskepen:  «niinden  peripherikus  ingerI6s  elOid^zi  a  potent, 
energia  nagyobboda.sat»  (u.  o.  51.  L).  Nyilvan  ugyanazon 
t^telnek  mfi»-m^s  szavakkal  val6  ismetl^se. 

Kiv^I6  oromet  szerez  a  szerzOnek  niindezeknek  a  nevro- 
pathikusokon  telt  eszleletek  altal  tortent  beigazolasa.  Az  esetek 
es  adatok  sokasaga  mellett  is  egy  6s  ugyanazon  tetelnek  a 
bizonyitdsa  6s  kimutat^sa  vegre  is  talan  unalmassii  valnek, 
Azonban  Fer4  nem  az6rt  franczia,  bogy  ily  ijj  jelensegekkel  is 
untatiii  tudnu  az  olvas6t.  Mindent  f'elolel,  a  mi  csak  a  targyd- 
val  n^inileg  rokon,  azert  felhozza  az  ligynevezett  psychikus 
polarisati6t,  mely  abban  ail,  liogy  egy  es  ugyanazon  nemfl 
behatas  alatt  a  felidezett  mozg^s  a  maximumb6l  a  minimumba 
itmenetet  k^pez,  szerinte  'psychikus  allapotnak  bizonyos  nemO 
invei*si6ja».  Egy  Oj  fejezetben  azzal  frisslti  fel  a  themat,  bogy 
a  kellernes  es  a  f^jdalmas  ^rzetel  is  megfigyelesei  kOrebe  vonja, 
ezzel  azonban  az  er/eiek  —  legalabb  riidimentalis  —  raino- 
segeterinti.  Ezen  a  teren  Bdinnel,  DaryvinnaU  DumoniAdX 
talalkozik.  «A  kellernes  erzele  felold6dik  a  lebeloseg  6rzeteben 
kellemetlen  6rzete  pedig  a  lehelellensegeben>  {\i,  o.  64.  1.). 
Fer4  ezt  a  kellemesr(il  es  fajdalomrol  fel^litott  eszmek 
materidlis  bebizonyilasanak  niondja,  es  erre  viillalkDzik  is. 
itl  ink^bb  az  elmeleti  okoskodas  ter^n  mozog.  leliiilit 
16tr^t,  melynek  k6t  v6ge  kdzt,  az  egyiken  a  kellernes 
kezdfidik,  a  misikon  vegzodik.  Hivalkozik  kivalt  a  latasi 
erz^kelesekre,  mert  ezek  arra  mulatnak,  bogy  egy  szerv 
kimerUltsege  mddosltja  az  egyed  potent,  energi^at  valamint 
hogy  ezen  kimeriilts^g  osszeesik  a  molekularis  vibratiok  cs5k- 
ken^sevel.  £s  osakugyan  kiki  tapasztalhatja,  kivalt  a  gy^n- 
g6bb  szervezetfi  egyedek,  hogy  pd.  vi>r6s  nezes^re  az  alaja 
telt  feher  Inpon  a  zold  annal  liamardbb  feltiinik,  minel  gyOn- 
gebb   az   egyed.  Egy  5z6val  azt  iparkodik   kibozni,   hogy   a 


i      ^y 

k 


J 


340 


I 


kellemes  6rz6sek  keltik,  a  keliemetlenek  csnkkenlik  az  ertlyt 
6s  vele  a  mozgast,  a  mi  Tneglehel6sen  regi,  szinle  Irivialis 
t^tel.  Ezen  (\X-)  fejezet  ugyan  sokat  iger,  de  kielegitlenul 
hagy.ia  az  olvasdt.  Azert  a  kdvelkezOboi  m^int  visszater 
az  izomerdnek  6bresztesehez.  a  melr  az  ^rz^keles  kulonbozo 
Demei  ^tal  jdn  l^tre. 

A  kev6s  rendszeres  esszefugg6s  mellett,  melylyel  ai 
adalok  soroztalnak,  folyton  novekszik  az  olvasd  erdekelt^sege, 
kiv^t  ott,  a  hoi  az  ^rz^sek  kfllonneraO  ebreszlfe^rOl  van 
sz6.  A  nevropalhikusokon  telt  eszlelelek  egyreszt  f6nyes 
ni6don  igazoljak  az  6rzesnek  a  mozgdssal  valo  osszetiigg^s^ 
de  tovabbi  melyebb  bepillantast  a  I^nyegiikbe,  legal^bb  kol- 
csono.s  cJsszefUggesdkhe  es  egyutlhatasukba,  nem  engednek. 
A  \6X&3  erz6ke  eddig  a  legexactabb  tdrvenrekel  engedte 
feMIIitani,  de  mindez  csak  az  ^rzetek  quantitativ  ^rlek6l 
engedi  szorosabban  meghalarozni,  annak  rain6leges  term6- 
szetet  eddig  nem  stkeri'ill  experimentumok  utjan  kipuhatolni, 
mert  a  spectralis  szinek  a  rezgessel  dsszefugg6  kOlOnbfizd- 
sege  6pen  az  itt  eszlelt  nevropatiiikus,  bysterikus  esetekben 
fellQn6  elt6r6seket  miitat 

Fer4  a  kdvetkez6  fejezetekben  combin&lni  kezdi  r^sz- 
leteit  es  a  gyogy^zat,  allag  a  psychiatrikus  gyogA'kezeles  es 
kis6rletez(^  t^nyeibol  hoz  fel  egyneh^yat  A  faysterikusoknal 
ugyanis  sikerQlt  egyes  esetekben  a  delej  6s  a  femek  alkalma- 
zdsa  Altai  az  esthesiogenikus  vagy  hemiparetikiis  reszekre 
az  .ellenkez6  oldalon,  vagy  mi  meg  felti*!n6bb,  a  hemiparetikus 
r^szen  is  eronagyobbodast  ebresztem'.  Az  ilyen  jelensegeket 
az  er6  cUvitelenek  nevezi.  Szolgdljon  itt  egy  lal^i  6rzeke- 
ife  peld^iil.  <Van  egy  egy^n,  a  ki  balroi  csak  a  vdrds  irint 
erzekeny.  Ha  a  jobb  szem^t  elfedjiik  ^s  csupa  voros  suga- 
rakat  bocsdtunk  a  bal  —  beteg  —  szemere,  e^en  szem,  a 
mely  nem  latott  csak  voriis  fenyt,  egyszerre  litja  mind  a  tobbi 
szniekel   is,   melyeket   m^skor  csak  jobb  szem6vel  lAlott.  A 


341 


lI  k^z  sokkal  erdsebb  nyomast  fejt  ki,  mint  a  jobb  k^z  a 
a  kiserlet  el6lt»  (u.  o.  74.  1.).  Megemlekszik  Bourru  es 
Burot  kiserleteir6l.  melyek  oda  iranyultat  nem  iehetne-e 
a  gy6g73zereket  tdvolbol  is  aikalmazni,  a  mint  az  egyes 
eselekben,  a  delejjel  is  legakbb  annyiban  hatdssal  megkiser- 
tetett,  bogy  ezt  bizonyos  betegek  tavolbol  is  megereztek.  Ez 
azonban  csak  felelle  erzekeny  hysterikus,  soinnamhulikus  es 
nevropathikus  egyedekn6I  vott  eddig  conslalalhalii.  A  mint 
combinati6ba  hozalott  az  er6,  az  erzekenys^g  alvilele  ia 
egyik  legerdekesebb  problemajat  kepezi  azon  szinte  myste- 
riosus  gy6gykezeleseknek  es  orvosi  megfigyeleseknek,  melyek 
a  nagy  k()zdnseg  el6tt  majdneni  ismeretlenek.  Egyes  lapok 
ugyan  sokat  I'rnak  r6luk,  de  mystikus  mfzbe  burkoljak;  a 
mi  elfogadhat6t  es  megszivelhetot  meg  megtudni  lehet,  az  a 
psychologiaval  is  foglalkozo  tudosok  munkai  es  feljegyz6sei 
utj^  szivdrog  at.  Salpctri6re  6s  Bic('!t.re  alienistili  es  psy- 
cbiatr^i  ritkAn  kozdbiek  ezekbfil  valamit.  A  mit  Fere  a  tobbi 
kozdl  meg  el6bb  kozolt  es  ezen  munkajiba  is  erdekes  eset 
gyanant  is  felvett,  a  kc3vetkez6:  Salpelrifere  n6lak6i  k6z6it 
volt  egy  egyed,  kinel  az  acbromatopsia  be  volt  bizonyitva, 
a  mennyiben  az  ibolya  szinl  egyik  szem^vel  sem  figyelhette 
meg.  Azonban  egy  ibolya  sziofl  korong  forgatdsa  k6zben, 
melyet  egy  ideig  n^zett,  megkulonbnztelte  az  ibolydt  a  ttibUi 
szinektdl,  dmbar  megnevezni  nem  India.  Altaidban  megliKyeit 
es  beigazolt  jelenseg,  hogy  a  szineket  mozg&s  k5zben,  a 
r^juk  n6zve  6rzeketlenek  is  megkulonbozletik.  De  az  er6 
DEgyobbodasa  is  jd-r  ezzel,  mert  peld^ul  egy  mozdulatlan  z6ld 
korong  lat^dnal  a  dynamometer  27.  forg^  k6zben  balrol 
33,  jobbr6I  37-et  mutal. 

Ebb6I  latni  lehet  leh^t,  hogy  nemc=ak  az  er6i  lehet 
emeini,  de  az  erz^kenys^get  is  lehet  fokozni,  mint  Fer6 
mondja,  ^(vinni.  Annyira  megniasithjitlaniiak  6s  erv^nyes- 
nek  tartja  az  tiitvitel  lehetdseg^nek  esetet,   hogy  kimondja, 


i 


3^ 


miszerint  a  mozg^  idefija  mdr  is  a  niozgas  kezdele.  A  koz- 
veUt6  itt  mindig  maga  a  mozgas,  vagy  legaldbb  annak  a 
kepzete.  firinti  tehat  azt  a  baraulatos  kapcsol,  a  mely  « 
mossgas  es  ^rzes.  valamint  annak  kepzete  kdzott  fenn^i.  Elszel 
igen  kozel  all  a  lulajdonk^peni  problema  megviMgitas^boz: 
de  eg^szen  od^ig  nem  jut  el. 

Ehhez  adatokat  a  foetus  mozgasi  jelensegeib6r  merit  a 
moDomanok  peldajabol,  a  kikn^l  a  nagysag.  batalom  ktpzeie 
az  izomzat  n^mi  teljeben  is  jelentkezik  ellenben  a  kepzel 
uldOzdltek,  melancbolikusok  az  osszeeselt  alakok  typusat  szol- 
galtalj^k. 

Azonban  a  psychikus  k^pek  visszabat^&t  az  izomzat 
lelj6r*e  es  erejere  mAr  regen  ismerlek,  csakhogy  nem  tudlak 
azon  szoros  viszonyrol,  a  mely  a  molekulak  potent,  energii- 
javal  Jalsz6l  azt  nbveszK).  vagy  c^^okkento  mozgas  es  ax 
^rrelek  kbzoU  fenn^U.  Az  anemia  ^s  a  kimerliUseg  szelleben 
el6fordul(5  esetei  csakls  arr6l  lanuskodnak.  Mindez  bizonyitja 
a  szoros  kapcsot,  'a  mely  a  mozg^  ^  az  erzes  meg  m^ 
magasahli  psydiikus  funntidk  kOzott  kimutatbatd.  A  besz6d, 
az  irAs  kiserve  vannak  a  innzgas  legalabb  megfelelo  kepd 
altal,  melyekf  ba  elmaradnak,  el^all  a  lapsus  lingnae  vagy 
hipmts  calami^  ellenkezdleg  az  aphemia,  az  agraphia,  a  moz- 
g^  fokozalos  gyakorlat^n^l  bizonyos  tekinletben  lek&zdhet5, 
a  mi  szerzfinket  azon  nezetre  jogositja,  bogy  -minden  neme 
a  sensilid,  vagy  sensorialis  ebresztesnek,  vagy  azok  elroebeli 
k^pzeletenek  felidex  egy  mozg^st,  a  mely  az  ^rz^eles  Itoye- 
ges  alkatreszenek  lekiiUbeto  (u.  o.   102.  1.). 

Kdnnyfl  beldlni,  bogy  mindazokb6l,  a  miket  a  tdrol- 
h6l  gy6gyil^Sj  az  er6  es  az  6rzes  atvitelerfil,  sz6vai  az  6rzet 
^s  a  gondolat  mozgasra  valo  kihatasurOi  elObozoll,  egyreszt 
ngyan  meger6siti  a  ketl6  kOzolti  kapocs  I^tez6ser61  alkololt 
nezeieinkeL  de  sem  a  mozgasrol  sem  az  6rzesr6l  nem  hoz 
ki  semmi  lijat.  A  problema  I.  i.  a  qualitativ  es  a  quantilativ 


Z4B 


viszony,  de  fdleg  az  el6bbi  6rintve  van  ugyan,  de  ujabb 
vilAgot  nem  oyer.  A  fels6bb  psychikus  Iuncti6k  egy^bir^nt 
a  kulsOre  csakis  mozgaskepen  hatnak.  valamint  az  is  ludva- 
lev6  dolog,  hogy  a  kul.sdrSl,  a  maieriu  inera  oldaliirol 
szinten  csak  mozg^s  kdzvetit^se  dltal  ^rintkeznek.  de  mind- 
ebb6l  az  erzes  tulajdonkepeni  voltiioak  csak  igen  csekely 
r^sze  nyer  magyardzalol. 

Az  erzes  es  a  mozgas  csodAlatos  6sszefiigg6s6t  leljes 
kovetkezetesseggel  vezeti  it  szerz6nk  a  psychikus  6let  majd- 
nem  minden  mozzanatan.  Munkaja  misik  fel^ben^  kivalt 
a  baniulatos  tdinegjelz6  nyomiin  mutatja  ki  ezt  ligy  a  peri- 
pherikus  behatAsok  alalt  feltano  feHiletvallozasokon,  mint 
f6leg  az  elmeheli  ebresztesek  uljan  ietesitett  niddosulasaban 
ugyanannak.  A  dynamogenikus  ingerl^isek  valarnennyi  nemei- 
n^l  jelenlkez6  T^ltoz^ok,  kivilt  a  szinek  behatasai  alatl 
jelenlkezb'  alakulasok,  mis  tudosok  altal  is  eszlelt  adatai 
szivesen  hasznallatnak  Tel  szerz6nk  altal. 
I  Az  itvitel  egyik  nemei  k^pezi  az  ugynevezetl  suggestion 

I  a  melyrfil  legujabban  sok  kalandos  adal  kering  kOzkezeo; 
I  Fer4nU  a  legeleinibb,  de  a  Ie^rnesbizhat6bb  eseteket  lehet 
I  oivafini.  A  refrain  itt  is,  mini  masutt:  «a  gondolat  kozlese 
[  csak  a  mozgas  kozlese,  az  elmebeli  auggestio  visszavezethelfi 
^^k  mimika  altal  eszkozolt  suggestiora*  (u.  o.  118.  1.). 
^"  SzerzOnk  adalaibol  foly6  kovetkezt^seit  minlegy  ^szre- 
v6tlenul  gyakorlati  alkalmazasuk  fonlosabb  eseleiben  csucso- 
I  sitja  ki.  A  kimerii!ts6g.  a  mennyiben  beteges  illapotok  symp- 
r  tom^a,  arra  a  kijvetkeztetesre  indrtja,  hogy  birmely  epidemia 
^^^ak  a  praedispnnait  egyedeken  fog  leginkabb.  Maradvan  az 
^1^,  vagy  az  animilin,  valamint  a  psychikus  energia  illia- 
'  pontjan;  messze  kihal6  utalasokat  tesz,  a  lelki.  nein  kiilonben 
az  erkoiasi  vilag  nevezetesebb  jelensegeinek  indokolasat  kocz- 
kiztatja,  tamaszkodva  egyediil  az  energia  eszlelt  tiinemenyeire. 
ugras  kicsit  merfeznek  litszik,  de  kCvelkezellens^g  raiatt 


J 


tu 


g^ncsolni  senkinek  sincsen  jog^ban  ludosunkat,  raert  er6s«n 
&II  er6elm61et6nek  ^  6szleleteinek  tagadhatallan  tanijbizony- 
saga  alapjtin.  Feljogositva  erzi  magAt  a  pessimismus,  sym- 
palhia,  antipathia,  irgaiorn  abulia  felelt  ileletet  mondani. 
Minclv6gig  megmarad  posiliv  all^spontjaii.  Osszefoglalva  inin- 
den  eddig  felvetett  fohb  k^rdesl.  kivalt  a  kellemes  ^s  a  faj- 
dalmas  dynamikus  elernl  indokai  koriil  es  azok  alapjan 
csoporlositja  n^eteit.  Nem  akar  ujit6nak,  kalandos  eszm6k 
hirdetCjenek  felcsapni,  csak  a  mAsok  altal  koozkaztatott 
nezeteket  iparkodik  kiserleti  positiv  adatok  altal  motivdlni. 
A  positivistiik,  cvolutionistak  sokszor  nier6sz  k6vetkezteteseil 
nem  egy  esetben  talpraeselt  hizonyit^kokkal  erfisiti  meg. 
Mint  igazi  U\d6s.  tork^neti  adatokat  is  ]ioz  fel,  rt^szinl,  hogy 
azokkal  hizon y i tson ,  ri'szint ,  a  mi  meg  I6bbsz6r  lort^nik, 
hogy  azokat  indofcoija,  megvlLlgilsa. 

A  (6  kiemelkedfi  Allaspont,  melyre  kdvetkeztet^seibea 
helyezkedik,  az  animali:?  es.  psycliikus  energia  kerdese:  ebbCl 
k^szit  anyagot  a  legffibb  mor^lis  6s  socialis  elvek  felallit^sAra. 
<Mondhatjuk,  hogy  az  egy6ni  6s  collecliv  j6l6t  6sszefogIal- 
hato  az  er5  gytijtes^ben.  A  progressiv  fejI6des  a  producti6 
nagyobbitasara  iranyul,  vagy  nagyobb  exactilassal  oiondvaf 
az  er6  hasznalat^nak  b^vit^s^r^  v^Itozhatlan  mennyis^ben 
az  egyetemben  az  emberis^g  jav^ra.  Ezen  fokozalos  felhasz- 
nalasnak  eredmenye  a  kf>zj6  nagyobbiljisa  6s  t6rekves  a  tAr- 
sadalmi  helyzet  i)ivelliila.«ahoz»  (u.  o.  151.  1.). 

Mindezekbel  kiindulva,  fObb  elvek  felfillitasdra  vallai- 
kozik  s  kiraondja^  hogy  «ha  a  kdzds  haszon  alapja  minden 
igazsagossipnak  es  erenynek,  az  ereny  az  er6  elodllilasuban 
6s  fentartis^ban  dlU  (u.  o,  155.  l).  Sz6val  az  angol  posi- 
tivislAk  iititilurisUik  es  evolulionistAk  nagy  aposlolava  6s 
vednftkeve  lesz.  liredetibfa  eszm6je  az,  melyet  a  tarsadalom 
artalmas  elemeirftl  alkot  maganak.  Az  drUilmnsok  (les 
nutsLbles)   ugy   tekinthet^ik,    mint   az    alkalmazkodastol  val6 


346 


ek6res.  A  modem  socialismus  tfibb  elv^vel  talalkozik,  mind- 
I  vegig  ozonbaii  higgadt  posiliv  gondolkodjlsil  tud6s  es  ember- 
L^^at  marad. 

^H         feek  mindenesetre  nem  megvetendO  eredmenyek.  liven 

fBazdag  es  erdekes  adaUorozat  megfigyeles^vel.  t.  i.  a  mozgAs 

r^s  erz6s  viszonyAnak    lisztazasaval.  ha  nem  is  elegit  ki  tel- 

I     jesen  ligy,  a  mini  varni  lehetelt,  de  tagadni  nem  lehet,  hogy 

rendkiviil   ftgyesen   foglalta   ossze   es  csoportositolla  adatait, 

e,s    ha   nem  is  oldotta  meg  egyenesen  feladatal,  az  6rdekld- 

dSkel  kelsegteleniil  gondolkod^sra  kesz(eti  ^s  k^sztelni  fogja 

minden  ligyelmen  olvus6jat.  Nem  rajta  mult  tal6n,  hogy  eppen 

a  legerdekesebb  Ihemit,  az  6rz6s  k6rd6s6t  nem  sokfcal  lolla 

el6re:  Bain,  Wundt,  Maudsley.  Carpewfer  sokkal  nagyobb 

apparalussal  dolgozva  alig  vegeztek  annyit,  mint  6  ezen  kis 

raunkacskajAban.   El6nye  m6g  az  is,  hogy  nemcsak  a  lulaj- 

Ndonk^peni  psycholog,  de  az  aesthetikns,  a  moralisla,  de  sok 
tekintetben  az  orvos  is  tanulhal  i6\e  sokal. 
f  Amde  a  mint  az  elejen  a  mozgasr6l,  ligy  most  a  veg6n 
a  tulajdonkepeni  i^rzes  prdblernajfiriil  koczkazlatni  akarunk 
neymyszot:  azon  remenyben  levt^n,  hogy  a  Fer^  vallolta  6s 
^bebizonyitotta  nezetek  is  utbaigazitanak. 
^B  Ricliet  a  mdr  id^zett  mav6ben  az  erz6st  tisztdn  phy- 
siologiai  liinem^nynek' tunteti  fel,  6s  ha  az  6rzesn61  k6tf61e 
fokot  megkiilonboztet  is,  a  percepti6t  6s  appercepticH.  ezeket 
ra^is  csak  psychikus  tlinemenyeknek  monc^a.  A  mennyib'en 
az  6rz^nel  a  Hgyelcm  feltetel  gyandnt  tekintetik  ditala,  az 
dntudatot  elmaradhatlannak  ^Mja  az  erz6s  processus^n^l. 
Termeszeles,  hogy  nala  az  ontudat  csak  az  dszionben  ossze- 
esC  spontan  vagy  inkabb  reflex  6rzetek  aggregatuma. 
^K  Mindezekb6I  az  6rz63  tulajdonkepeni  jellegebe  kev6.s 
^^epiUantAs  nyilik.  TanAcsos  az6rt  visszaterni  egyreszt  elemi 
ugyan,  de  megis  megbizhatd  fogalm^hoz,  a  mennyiben  az 
L  az  6rze8)  csak  animalis  egyedek  tulajdona.  A  physiologia 


Atbeajieuin. 


23 


346 


sxiDtto  feldleli  ugran,  de  AtJag  csak  a  pbysiok)giai  psxi 
logia  keret^  belQL  Az  ^dblok  ^T6s6i  a  [iiysiok>gia  fo^l 
le  agyan  a  maga  r^sz^re.  de  id  isgadhatnA  el  az  AUatoklAl 
legal^bb  a  felsdbbrendGektfil  a  psychikus  eletjdens^g^  n6mi 
kezdetleges  nyomait  Hiszen  Rickei  ts  mondja.  bogy  a  kirtya 
bizoDydra  megkiilonbozteti  a  vdrds  szinL  de  kerdes.  minek 
tartja?  M^  ezekb^l  fo)y6lag  is  sokltie  fokit  es  Dem^t  is 
^fthatni  fel  az  erz^sDek.  Vagy  merden  ^lettani  processu?- 
nak,  vagy  az  animalis  ^let  alapj^tnak.  vagy  az  ontudat  leg- 
al^b  rudimentalis  formdjara  utal6  psychikus  tiinemenynek 
lehet  azt  tekinteDL  A  psychologuf^k*  de  pbysiologusok  is 
eddiK  nem  igen  foglalkoztak  ilynemQ  osztAWoz4saval  az 
erztenek.  De  lekinlstik  roviden  eme  el^  szembetiindeji  olulfi 
h^om  alakj&t. 

A  tiszUn  physiologiailag  felfogott  4rz^  eddig  a  leg- 
kinieri!6bben  fejtegeltetett  6s  nagyszerU  felfedezesekre  veze- 
tell.  A  n6mel  pbysiologusok  az  experimpnlatio  es  meg  iok^hb 
a  sz^mtani,  s6t  r^zben  analytiko-geometriai  combinatiok  fona- 
l^n  b^mulatramelt^  r^szletessegekig  hatoltak  el,  mini  Weber^ 
Fechner^  Jlelmkoliz,  Wufidt^  ZOUuer,  stb.  Az  anaJytikai 
mOdszer  alkalmazasa  kozben  csakhamar  liszlan  pbysikai 
jelens6gek  szinvonalara  szdilolt  le  az  eraes  elm^lete,  Bichel 
Feri,  Hihoi  stb.  itt  kczdt^k  meg  a  merfi  mechanikai,  vagy 
legftilebb  dynamikai  kezel6s6L  Egeszen  a  quantum  ^rlek^re 
szallitottdk  le  az  6rzes  jelens^g^t;  a  mozg^si  elmelet  rdma- 
jaba  iparkodtak  beleszoritani,  mint  az  Ferenek  lit  bOvebben 
ismertetett  mUveben  is  tnegyan  kiserelve.  A  szakmaszerQ 
physiolog,  vagy  termeszetlud6s.  de  az  orvosi  is  b6  kineses 
binyat  fog  itt  talAlni.  De  a  kdvetkezetes  gondolkodas  mtt- 
helytben.  mint  azt  az  er6  6s  mozgasrol  ezen  tanulmany 
elejen  Ijittiik,  sok  tisztitani,  olvasztani  valo  marad  raindazok- 
b<il  hitra;  ha  a  raozgAs  fogalma  annal  tdgasabbA,  kod6sebb6 
lesz,    minel   mereszebben    tekinlQnk  szem^be,  bizony&ra  ugy 


347 


az  a  tiszlfln  ^leltani  fokon  meKallapilotl  erz6ssel  is.  tigy 
esz  ez  annal  inkabb,  mert  ezen  rendO  physiologusaink  vele 
mint  k*isz  munkival,  vagy  legaMbb  mini  meghaldrozott 
calculussal  egyenesen  szerelnenek  bevoniiini  az  animiilis,  s6t 

psychikai  modon  magyar^ott  je]ens6gek  orszagdba  is. 
fis  megis  az  animalitas  erielmeben  magyariizolt  6rz6s, 

m  lehet  miis.  mini  a  physiologiai  erzes.  a  melyrol  eddig 
sz6  volt  Ezen  erzest  mostaniig  az  oszton  kifejez6ssel  szokfis 
voll  jelSlni  ^3  korOhrni,  vagy  legaldbb  ezen  nevezet  alatt 
osszefoglalni.  Az  6szt5n,  mint  egy  kulonleges.  sokak  iltal 
nietapbysikainak  contemplalt  fogalom  sok  fejtQrest  okozotl 
a  tud6soknak.  Az  dsszes  physioiogiai  erzeselm^Ietek,  akAr  a 
quanlitas,  ak^r  a  qualitiLs  HZPnipoiitjabcM  refenUnak,  alig 
voltak  kepesek  megfelelni  arra  ugy,  bogy  az  oszton  vilagos 
fogalma  bel6lQk  kibozbato  legyen.  Mindaz,  a  mit  Wundt  az 
erzes  min6seger5l    eload,    mennyileges    eredm^nyekre  vezet; 

ainnek  ez  inkal)b  sikertill.  ambar  6  is  jobbara  a  fogalmak, 

i.  a  kiil6nfele  erzesnemek  fogalmainak  magyarAzalaval  — 
a  miben  kiilonben  nagy  mester  —  oldja  meg  nemileg  a 
kindest.  Csak  oly  kemeny  dio  ez,  mint  niaganak  az  anyag 
fogalmanak  a  megfejtese.  Dncziira  iniruJeii  UKjflianikai  es 
dynamikai  k^plet  exact  pontossagAnak,  inindig  marad  valami 
residuum ;   bat   hogyne    maradna    az  erz6s,   vagy  az  dsztOn 

tfogalmindl  Ezt  majd  valami  tisztdn  alanyinak  veszik,  mini 
a  mi  a  sponlai!  ingereicnek  es  mozgAsoknak  63  6s  kiapad- 
bfitlan  forrasa  6s  az  ezeken  hulldmz6  reflexek  6s  erzetek 
feU6teIe.  De  nem  volnsink  positivistAk,  ha  az  er6  6s  mozgils 
ilyen  mermen  subjectiv,  esznu'stiyi  es  elvont  forrasarol,  ind(- 
fejardl  sz6t  szaporilanank.  Richd  mondja,  bogy  a  kisded 
eTsfl  lAtszAlago-ian  spontan  mozg^sai.  tulajdonkepen  csak 
rellexek  a  levegS,  a  feny.  a  meleg  vagy  hideg  s  tobb  ilyen- 
f6le  bebatftsa  alatt.  A  felnfitt  ember  csak  nem  figyel  ezekre, 
ert  jogosan    lehet   feltenni.   liogy  az  OsztOn,  es  pedig  ieg- 

23* 


W 


M 


a48 


al£ibb  els6  gerjedelmeibea  objective  ha(6  er6  befolyisa  tiljAn 
keletkezik,  azaz  posiliv  physikai  valami.  Nem  egyeb,  mint 
dsszebalmozott  potent,  enei'giak  rakomdnya,  de  a  inelyek. 
mint  azt  mi  is  az  erelyr^l  felteltiik,  csak  kineraatikai  UtoD 
gyOltek  egybe.  Azonban  epen  ilyeri  erteiemhen  inaizyart^zott 
osztOn  az,  a  melynel  a  rei^idnum  ehiiaradhutlanu]  jelentkezik. 

Mid6n  a  mozgdsi  jelensegeket  tenykedeseknek  (actus) 
tekintjiik.  felletleniil  uialunk  nem  egyediil  az  oszlOnszerQ,  deu 
akaralb6l  folyo  irapulsusokra.  Az  erzes  ezen  a  fokon  jobbara 
spODt^,  vagyis  helyesebben  akaratos  mozgas  aJakjaban 
jeleolkezik.  A  spontftn  ugyanis  jeientheti  a  mer6en  akaratos 
onelhatdrozAsh6l  fulyo,  de  jeientheti  az  iinkOnt  fdlmerClfi 
akuntlnfikuM  khi'il  tainadt  mozgasaiiikat.  Ila  in^  az  anima- 
Lis  eletben  plane  reflex  aciusokr6l  beszeliiok.  ugy  a  tulajdon- 
kepeni  psychikus  vitality  meg  inkabb  vindik&ya  maganak 
az  actus  es  az  akarati  impulsus  tulajdonsagat.  Ez  a  felvelt 
Piarmadik  neme  az  ^rz^s  jeleni^^genek.  t.  i.  a  psychikus  elet 
6rz^se.  Az  ilyen  akarati  mozg^ban  jelenlkezd  ^rz^ttine- 
m^nyek,  ambtir  a  felsftbb  fokii  allatoklol  el  nem  dispritdlhatok 
teljesen,  rnegis  az  ember  termeszetet  jell«mzik  kivaldan.  Ezen 
psychikus  eletfokon  nyilvanu16  erz^snek  az  a  kivdlb  jellege 
hogy  ugy  pprcepliv  mint  expreasiv,  vagy  mas  sz6val  motio- 
nilis  es  emotionalis  modon  jelentkezik  egyszerre.  Ez  egy6b- 
ir^t  dltaldnosan  ismert.  majdnem  elkoptatott  jellemzesi  m64ja. 
Fontosabb  a  physiologusok  iltal  feliilhtolt  n6hiny  szabaly  az 
6rz6s  perceptiv  tartiisdt  illel6leg,  a  ijuaiilasok  irinyaban. 

A  physinlogusok,  valamint  az  animalis,  i5gy  a  [tsycliiktis 
erzet  barmely  felsCt'okil  alakjat  csak  egy  es  ugyanazon  ilton^ 
a  mely  e]6ttiink  nyllik,  t.  i.  az  experimentiilis  inducli6  litjan 
magyaraz;iak.  Az  6-  es  ujabbkori  materialiiamusnal  azontjan 
alig  tudnak  lovabb  menni,  kivalt  ha  az  erzetek  min6leges 
alapjar6l  kell  szdmot  adni.  A  min6s6gbeli  adatok,  minden 
sokas^guk    mellett.    konokul    elzdrnak    minden    utat    positiv 


94» 


schemdk  fel^iilasdtol ;  az  individualiUl^  leddnt  rainden 
rendszerezeat,  6ppen  helyes  voltanak  indokolAsiinil.  A  Idtfis 
erzetenel  pddiiul,  a  inely  a  legesaclMbb  feldolgozAsl  engedi 
meg,  m6r  Helmholiz  arra  a  n^zetre  jOtl.  bogy  «hasonl6 
vildgossAg  hasonlO  korulmenyek  kOzl,  hasonio  szmerzeteket 
^breszl,  de  azon  vil^gossag.  a  mely  hasonio  viszonyok  k6zt 
kfllOnbflzS  szin^rzeteket  ^breszt,  krilonb(iz6;  kiindul  pedig 
azon  allal4nos  I6telb5l.  bogy  «hasonl6  okok  kiildnb6z6  — 
leszetn  azt  individualis  —  viszonyok  kOzt  kQlonbdzfi  hatftssal 
bi'rnak*.  Riividen  nii>rulva,  el616p  a  [isychikiis  erz^keles  ter^n 
eltagadhatlan  subjectiv  alap.  nielylyel  Tiivhet  is  —  kinek 
munkiijal  csak  azert  idezziik  majdnem  kizdr6lag,  mert  az 
a  modern  physiolg.  psychologi^nak  mintegy  kanonja  —  k6ny- 
telen  megalkudni.  ha  az  erzes  minOsegere  n6zve  lisz(4ba  akar 
ionni.  (Psychologic  gen.  138.  1) 

Ebh6t  azutan  csak  azt  hozhatni  ki,  bogy  ha  az  ani- 
mali-i  erzesnek  az  indi(6ja :  az  Oszti^n.  sem  tiszta  sponta- 
neit^issal,  sem  kizilrolagos  rellexitassal  rneg  nem  magyariiz- 
haW,  anndl  kevesbbe  ertUetfi  a  psychikus  ^rzesnek,  kivdl 
qualitativ  mibenlelet  dominiild  akarati.  legyen  mondva  kate- 
xochen  spontin  indiWja.  A  tajdalomiol  es  a  kedvrfil,  mint 
az  ^rz^s  alapminfisegeirGl /i*c/ie/  igy  nyilatkozik:  -liaakedv 
vagy  a  fajdalom  physiologiai  indokiit  nera  israerheljiik  meg, 
megis  niegismerhetjiik  annak  zoohgikus  —  mondhatta  volna 
L  inkabb  animalis  —  okait>,  Ferd,  tArgyalt  mUveben  kOvel- 
L  kezetesebb,  mert,  habiir  sikertelenlil,  az  6rzes  tjualilasat  is 
^H^  mozg^s  jelens^geibi^i  igyekszik  kimagyarazni.  Rdviden,  az 
^^rz^s  c^ak  oly  tag,  ha  nem  mondjuk,  metaphysikai  fogalom, 
mini  a  mozg^,  oszton,  elel  stb 

Ha  valaki  az  6rz6snek  ezen  rOviden  emlitett  hiromfde 

kozatilLt  b6vebl)en  tiirgyaini,  egy  perczre  sem  volna  szabad 

egfclejlkeznie   a   mozgAs  jelensegRinek  t(3rvenyeir61,   hiszen 

ez  az   6rzt^snek   egyik  jellemKO  oldala,   de  csak  egyik,  mert 


350 


akarva  nem  akarva  valami  tObbet  kell  keresnUnk  benne, 
mini  a  niero,  ak^r  reflex,  akir  az  amiigy  is  oly  hom^lyos, 
ingatag,  lehetellenseggel  hataros  spontiln  mozgAsl.  Azerl  is 
moncijiik,  hogy  Fere  6.s  a  vele  hasonl6  t6ren  munkaIkod6 
szakemberek  65  gondolkodok  nagy  h&Mra  fogjak  koteJezni 
az  emberisegei.  ha  ilynemQ  muukajukat  folylatni  fogjdk. 
mert  lagadhaltanul  nagy  fenyt  deritenek  a  psychikus  61el 
egyik  kiv6l6  jelens6g6re,  az  6rz6sre,  de  csak  egyik  oldalAra. 
Ebb()l  a^.onban  nem  k5vetkezik  a  speculativ,  a  priuristikus 
iheoriziilas  6s  determinati6  (bl5slegessege  vagy  jogosults^ganak 
tulsi'ilya.  A  ki  psychologus  akar  maradoi,  legyen  az  miud- 
vegig,  ne  k^ss^k  telbaszn^lni  barminemti  szakniclban  felbal- 
mozoti  es  fisszegylijtott  anyagoi.  A  psychologus,  a  ki  az  6rzes 
problem^jilival  tbglalkozik,  niindv^gig  positiv  (alajon  raarad. 
a  meddig  alkalmazusba  veszi  az  exact  tudomd.ny  adatait, 
a  nelkiil,  hogy  le  keliene  mondania  egy,  kevesbh^  feUunS 
exacliti^sal.  de  ann^l  lObb  benso  szuksegesseggel  rendelkezS 
lerminologiajiirnL 

Azon  idegenked^sbCI,  melyiyel  exact  tud6sok  a  netnileg 
a  priorislikus  terminologia  irAnl  viseltelnek,  az  l^lszik  kdvet- 
kezni,  hogy  szijkseges,  vagy  igen  iidvos  lenne  egy  osszekot5 
t'ogalomkOr  megalkot^a,  melyben  az  exact  tud6sok,  ha  a 
bolcselet  vagy  epen  a  psychologia  teren  megfordulnak,  a 
speculatlo  embereivel  is,  ha  nem  egyestilhetnenek,  legalabb 
bardtsagosan  erinlkezhetn^nek. 


Beljak  B,  Pal. 


APACZAl  CSERI  JANOS. 


Ali|f  van  irodalmunk  lortdneteben  oly  kivilonak  liirde- 
tetl  alak,  mini  Apaczai.  kivel  eddigele  oly  kevess^  fogial- 
koztak.  mint  6  vele.  A  kozludat  nines  el^gge  t^j^kozva  s 
azert  a  kozilelet  ingadoz6.  Kvtizedekig  megnyugodtunk  abban, 
hogy  Apaczai  a  XVII.  szAzadnak  F^zmany  es  Zrinyi  mellett 
harmadik  nagys^ga,  tehat  irodalmunk  legnagyobbjai  mdlelt 
foglai  helyet,  .'^  raidon  18H9-be.n  egy  mer^szen  hatarozott 
kijelenles,  !itsz6lag   az  inductid    k^rlelhetetlen  erej6t61  indi't- 

itva,  6t  Miiagyaran  beszelve,  szolgai  con:ipiIator»-nak  mond^, 
"nem  annyira  kelked^ssel,  mint  resignatioval  vetlUk  ezt  tiido- 
ra&sijl,  sokan  abban  a  sejtelemben,  meg  toLben  abban  a  meg- 
gyOzOd^sben.    hogy  kulturilnk   multj^nak  objecliv  megil6l6s6- 

>en  ez  uj  n^zeltel  ujabb  haladast  jelezhettink. 

MidOti  a  kovelkez6kben  Apaczai  jetenlfiseget  —  elet^nek 
megaliapilolt  mozzanatait  is  Osszefoglalva  —  lijra  vizsg^lat 
UrgyavA  leszsziik,  el6re  bocsathatjuk,  hogy  ezt  nemcsak  a 
mi  tudasunk,  baneni  a  sajdt  maga  kedveert  is  megerdemli, 
SziiletettErdelyben.Apaczan,  1625-ben.  NeveTsereJ&nos 
Tolt  9  csak  k^i?6bb  vette  fOl  az  Apiczai  nevet  is.  KUlfoldrtn  irt 
tud6s  leveleiben  s  ilthon  tartolt  szekfogIal6juban  Johannes 
Apaoiusnak  nevezi  magat:  az  ugyanekkorkesztiUj  Encyvlopae- 

lidja  czimlapjan  Afi^Lzai  Tsere  .Ifinos  all;  ilthon  —  az  akkor 

livo  helyesiris  szerint  Chieri,  Chierj-nek  irva  —  alland6an 


Cseri-l  hasziial  s  I>6ninin  ZsuzsAnna   1659-ben  hozzit  intezeli 
]evel6l  igy  eztmezi:  Clans^^imo  Domino  .lohannoCsen  de  Apaeza. 

Csaladi  viszonyairOl  kevesel  tudunk,  Szeg6ny,  jobbagy 
szQlek  gyermeke  ?oIl.  s  miclGn  a  31  eves  ferli  Kolozsvarotl 
rector,  egyik  tanitvauya,  ki  tehat  nal^ndl  legalabb  13—15 
^vvel  volt  iialalabb,  Tamas  nevQ  ocscse.  0  tnaga  is  meg- 
emlekezetl  dcscseirdl  kiket  p^nzzel  segit  s  kik  koztil  caz  egyik 
lalAn  negy  gyermekkel  vagyon».  17  ^ves  koraban  kerUit 
iskolaba  Koloz.svarra,  hoi  Portsalmi  AndrAs  tanft6ja  nagy 
halassal  volt  rea.  Innen  (iyulafoh6rvarra  ment,  akkoribaa 
a  sarospataki  mellett  az  orszag  leghiresebb  collegiurnaba. 
hoi,  miutan  lauul^al,  hihetCleg  szeg^nysege  miatl  k6tsz^T 
veil  k^nyteten  felbeszakttani,  a  hires  HLsterf'eldnek  lett  tamt- 
v&nya.  Gelei  Katona  Istvan,  erdeiyi  reformalus  puspok,  a 
kitijn6  lud6s  es  ir6,  figyelmesse  lett  re^  s  egyhaza  kdltsegen 
a  «Frigyes  Belgiom*  fSiskolaiba  kiiidi.  1648-ban  ment  Apiiczai 
kiilfoldre,  el6sz6r  Kranekerbe.  melyel  akkor  a  raagyarok  el^ 
sQrfin  szoktak  iolkeresni.  Ugyanez  ev  6szen  a  leydeni  egye- 
lemen  iratkozik  be,  lt350-ben  az  ulrechtin.  lG51-ben  vegre 
a  harderwijki-n,  hoi  ugyanez  6v  aprilis  26'^d  a  theologia 
doctoriva  avatjdk.  Sz6leak6rfl  nyelvismeretet  szerzett  ez  idO 
alatl ;  erlelte  a  latin,  gordg,  holJand,  franczia  es  angol. 
tovabbi  —  mint  6  idezi  —  a  kaldeai,  sziriui,  rabbinusi,  tal- 
mudi  6s  arab  nyelvet. 

Hogy  kiiiraldon  tankrsaggal  kindltAk  volna.  mi  sem 
bjzonyitja,  de  nem  is  val6szinQ.  valaminl  az  sem  all  —  mlt 
szinlen  lelkes  lanitv^nya,  Kethlen  Miklos  gr6f  AlHl  Onelel- 
irfisaban  —  hogy  a  philosophianak  is  dooiora  lett  volna.  1651 . 
szeptein.  30-an  megh^asodik  Utrechtben,  neje  Aletta  (Ad6l) 
van  der  Maet.  Mivel  tariolta  fenn  magfit.  nem  tiidjuk ;  tan  ma- 
ganlanitissal  foglalkozott  vagy  corrector  volt.  Hizonyos,  hc^ 
Szflkes  viszonyok  kiizl  ell,  s  midi'in  1652  fiszen  az  Oj  pQspOk, 
Gsulai  liyorgy,  baza  hivja,  orommei  veszi  a  kilitAst  a  bizlos 


I 


868 


^Itdsra  s  arra,  hogy  haziijanak  szolg^latot  fog  lehelnL  Mind- 
az^ltal  nem  johet  azonnal.  «De  az  6szi  alkalmatlaa  ido  s 
tobb  e^§b  na(?y  akad^lyok  engem  arra  kenyszeritetlek,  hogy 
a  telel  akaratom  ellen  is  kiilfoldon  toltenem.*  S  merl  felt 
Csulai  nehezteles^t6l  kesedeline  miatt,  azt  hitte.  ieginkabh 
nieg  fogja  magdnak  nyerni.  *ha  ktilfoldcin  egy  Allalam  keszUlt 
kdnyvec^kel  nyomtatlatviin,  minden  hazafiakkal  megesmer- 
teln6m  azl,  hogy  hazAmon  kiviil  az  id6t  hasznosan  Iftllot- 
lem.  a  kedves  hazdmat  sziinet  iielkijl  szcmeim  el6tt  tarlottarn 
es  telem  kitelhetfikepen  kezdettem  kimutatni  a  h:iIadaloss6- 
got,  melylyel  neki  larlozoni». 

K  konyvecske  az  « Encyclopaedia*,  melyhez  m;ir  Hol- 
landi^ban  I6te  6ta  gyQjti  az  anyagot  s  elCbb  Ars  artium 
( Mesterscigek  tnestersege),  raajd  Pasoptron  iMinHent  mulato 
tUkdr)  czim  alatt  latin  nyelven  kezdell  kidolgnzni.  De  meg- 
gondoita.  hogy  mis  nemzotek  az6rt  miilnak  feliil  bennijnket 
a  tudomanyokban,  mert  hozzAjok  rovidebb  es  konnyebb  litjok 
vagyon.  «mivelhogy  azokal  az  anyjok  tejevel  szopoll  nyelven 
hallj^k.  olvassdk.  kozlik».  <De  mi  haszna,  ha  tAvolrol  csak 
heny^lve  n6zem  a  kedves  hazAmnak  sirinkozAsra  m6Itd  filla- 
potjal?»  <Ez  annyira  feldulta  bus  szivemet.  hogy  ez^rt  gyakran 
nem  is  alhatvan,  a  tanuliisra  sern  16ven  kedvetn^  egyediil  e 
nyugtalamto  gonddal  veszSdtem :  vajjon  mikepen  lehetne 
segdeni  a  kedves  haz^mon?  Annak  ok^ert  neki  diiliddtem 
az  irogat^nak  es  meg  akarvjin  kiserteni.  meiiyire  mehetnek, 
egyeb  nyelveken  megiratott  mindenfele  tudomanyb6l  valamit 
magyarra  fordilani  kezdeUem.>  KOnyve  m6g  nem  volt  ugyan 
kfezen.  de  mindenfele  okb61  «j6akaroirnra,  baratimra  s  ha- 
;^mra  nezve»  ineggyfizettetven,  -a  szainomra  kQldetelt  lili 
[ollsegnek  egy  resz^t  (ambar  az  n6keni  egyebre  Is  kellelt 
^olna),  minlhogy  m^s  m6dom  nem  volt,  a  konyvnyomtal<i- 
lak  adAm  es  igy  id6  eloU  ugyan,  de  mindaziillal  az  istennek 
(6l>en    bizvdn,    kezdem    a    munk^mat    nyomtattatni.* 


3o4 


A  nyomlatas  IHfj.S-ban  indnlt  meg  s  gyors  egymasutanban 
a  261.  lapig  (M-ivig)  haladt.  Innentul  a  sajtohlbflk  tomenteleo 
szama  a  rnellett  bizonyit,  hogy  a  javito  k^z  messze  eselt  a 
nyomlalo  helylfil. 

Apaczai  feles^^^vel  s  gyermek^vel  1663.  aiignszlus  29-en 
6rt  (iyulafeb^rvarra.  Itt  ekkor  az  iskola  a  kuvetkezokep  volt 
szervezve :  az  elemi  targyakal  ket  csoportban  ket  seg^tanit6 
taniUiLta,  collaborator ;  azutan  volt  negy  oszlaly,  mely  korul- 
belol  a  niai  gyinnasiumnak  felelt  meg:  syntactikai,  poetikai, 
rhetorikai  ^  logikai,  ezekuek  az  elen  aliotl  negy  mester 
iApaczai  maga  igy  fordiija  raagyarra),  rector;  v^jjiil  Bister- 
(eld,  a  szentiriis  es  theologia  taniira,  professor.  Ap^czai  a 
misodik  osztalynak  lelt  rectora,  meslere.  Fizelese  volt  2oO  frt 
ke^zp^nz,  28  kobOl  buza  (kdble  ^rt  1  frtot),  b&rom  diszn6 
{k  4—5  frt),  15  bariny  (a  lelforint),  rajmez  (erteke  2 — 3  frt), 
6s  fa  16  Irt  ert^kben.  Ugyanennyit  kapott  a  masik  barom 
mester;  elienben  a  professor  fizelese  1800  frt  volt  keszpenzben. 
Szereny  Aliis  tehat,  de,  mini  Belhleo  iija,  el  kelletl  logadnia 
az  obedienlia  es  szok^  szerint.  mind  a  mindennapi  keny^rre 
nezve,  raclyre  szUksege  volt  magjinak,  lelesegenek  es  gyer- 
mekenek. 

Apdczai,  mini  reformitus  gymnasiumainkban  ma  is 
szokd.sos,  szekfaglaloval  kOszuntott  be  1653.  november  2-an 
-De  studio  sapientiae>,  melyben  a  lovabbi  czim  szerint, 
kimutatja  a  mav6szetek  6s  tudomdnyok  hasznat,  eredelet  6s 
tejlfideset  Adiimto!  a  mmaiakig,  valamint  a  h6ber,  R<5rog  stb. 
nyelvek  lanulasanak  ha-szndt :  vegiil  megmutatja,  mily  modon 
lehetne  a  magyar  nep  mind  e  bdlcses6gnek  nemcsak  reszese, 
hanem  mint  orhetne  el,  vagy  epen  miilhatna  felul  a  lobbiekel 
e  teren  rovid  iddn.  «Inkabb  a  konoy,  mint  a  szonoklai  illik 
hozziim  —  mondja  az  elejen  —  midiSn  a  magyar  nemzet  orok 
gyalazatdra  eUordult  szemekkel,  de  k^nytelen  vagyok  n6zni 
a  nyomorultsag,    a   szǤgyenleles   tudallansdg  s  tehetetlenseg 


366 


roppant  lenger^t,  mi  altal  el  Ion  erve,  hogy  nem  a  fegyver 
^lereje,  nem  a  leig^ztatas  Joga.  hanem  dnkenyt,  alusz^kony- 
sAgunk,  tudatiansiigunk.  6r7.*^ketlens*^guak  kovetkezteben  nem 
latjuk  raeztelcnstigQnket,  szilk^iegeinket,  szeg6nys^g(inkeL.»  A 
magyar  nem  keptelen  a  tudomanyra;  ritka  orsz6g  bir  annyi 
joles  ferfit  njlmutatni,  mint  Ma^yarorszag:  Szegedi.  Molnar, 
tielei.  Csulai,  Medgyesi,  Kereszturi.  Tolnai.  Gidofalvi,  de  katbo- 
likus  r6szr6I  is:  P&zmany,  Csanadi,  Enyedi,  Dalnoki.  (Come- 
niiist.  ki  ugyanekkor  mQkodotl  Patakon,  mint  idegent.  nem 
em]iti.)  De  azert  nem  megytink  e]6ve.  mert  iskolyink  rossziil 
vannak  szervezve,  s  r^szleleseii  elmandja,  mivcl  foglalkozzek 
a  k6l  collaborator,  a  n6gy  rector,  s  hogy  a  professor  is  meg 
a  magyar  jogtudonianyt  adja  e\6.  Szoval  a  ^JH  eves  kezdfi 
semmivel  sem  volt  megelegedve.  azonnal  elit6lle  az  eddigi 
rendazert,  melyel  meg  nem  ismert  kell6leg  s  Ojat  aganlott 
hely6be.  melyet  meg  sehol  ki  nem  pr^baltak,  s6l  a  24  ev 
6la  nagy  dics6s6ggel  oklaln  Hislerteld  professornak.  az  iskola 
fejenek  makdd^=et  sem  tarlja  el6g  sz61eskOr(lnek  es  miniegy 
hivaiaiosan.  az  iskola  elolj^roi  es  nagy  kfizflnseg  jelenltH^hen, 
hogy  kcStelessegel  igazau  leljesiLse,  meg  egy  targy  elOadiai^l 
aj^nlja.  Hogy  e  szerenyteleii  fdliep^s  neki  «sok  bosziis^got* 
es  keves  barilot  szerzett,  erthetd.  Ez  6v  deczember  havdban 
nyilvanos  vilalkozast  tartott  islentagadOk.  poginyok,  lorokok, 
zsidok,  kalhoUkusok,  luther^nusok,  socianusok,  arminianusok 
63  ujrakereszlelfik  ellen  ;  a  targynak  a  gyulafeherviri  viszo- 
nyokhoz  k^pest  RilOtte  kiterjesztett  volta  is  azl  a  gyaniit 
keiti,  hogy  Apiiczai  —  a  minek  kiilOiiben  a  .szekfoglal6ban 
is  tObb  helyiitt  van  nyoma  —  nagy  ludasal  akarta  (ilogtalni. 
Az  sem  tebette  kellemesebbe  all&sat,  hogy  1654.  augUHztus- 
ban  laniWt^rsaival  kemenyen  osszeiuzoll  iskol^jok  m6dszere 
mialt,  de  nem  erl  el  semmi  eredmenyt. 

Tanftvanyaira  rendkiviili  hatassal  volt.  «Abban  az  id6- 
ben  —  irja  r6la  lanitv^nya,  Bethlen  —  a  szegeny  Magyarok, 


a 


ad6 


kivilt  Erdelyben,  ugy  hittek.  hogy  ha  nem  n^met  s  plundra- 
han  nem  jar.  nem  lehet  tudos  ember  —  valanii^  Apaczai 
JAnos  ezl  a  jeget  el  nem  ronta ....  megmulalSl  raagan,  hogy 
a  niagyar  is  megerdemii  a  doctor  ^a  professori  nevet  es 
elviselheti.»  firdekesen  irja  ie,  niinl  (anitolt:  -Rezzeg  6  tudotl 
ex  necessitate  virtulem  el  sloriam  csiniini:  fogja  a  Virgilius 
(leorgicii-jal,  azt  kezdi  fordittatni  magyarra,  a  po<5l:ikkal  es 
annak  alkalmatossAgAval  pliysikat,  aslronomifl.1,  geograpbidt 
kezd  JaiuUini,  ilgy  hogy  egyszer  azt  az  6  (ieorgicajal  irni 
fi  tanulni  kezdik  a  theologiara  s  philosophiara  jardk  is»  — 
ime  Bisterfeld  professor  hallgaloi  is  eljartak  Apaczai  rector 
leczkeire.  Bethlen  tehit  nem  az  egyetlen,  kire  Apaczai  nagy 
hatassal  volt. 

A  kiv^l6  r^rfidt  6pen  liizes  lelkesed^se,  szdnoki  heve. 
szeleskrjrfi  mflvells^ge  kiilimSsen  a  tnnUoi  pfilyara  utalt&k. 
Az  iski>l!ik  javitasiival.  atnlnkiliisaval.  kie^^esziiesevel  ismelelve 
Ibglalkozik.  Az  iskola  neki  l^irsadalmi^  uenizeli  es  lados  intez- 
meny;  az  tesz  mflveltte.  gazdaggi,  szabaddi.  Hogjr  nines 
r^iskolank,  nemzeti  szerencsellensegnek  lart.ja.  Nagy  mflveben 
a  geographiahoz  egy  kul5n  fejezetet  csatol  «a  ffivebb  Akad(^- 
raiilkr6l»  melyet.  miutan  10  pontban  a  tobbi  eurdpaiakat 
folsorolta,  igy  iejez"he:  «11.  Erdelyben,  a  fejervari  (ha  labra 
d-llhalna),  kolosvd.ri.  12.  Magy!!n)rsz^gt»an  a  vjiradL  palaki. 
debreczeni.  Noha  mind  az  erdeiyi  s  mind  a  magyarorszAgi 
oskolak:  oskolak  inkabb  mint  Akademiak,  a  mi  nemzetunk- 
nek  nagy  gondviseletlenseg^nek  miatta  az  6  OrOkke  val6 
"fl^  gyalazatj^ra.  Holott  mAs  kere.sztyen  orszAgokban,  meg 
a  hoi  pdpista  fejedclmek.  kirAlyok  uralkodnak  is.  vagyon  a 
reformiilnsoknak  egynchiiny  rcndb6Ii  Akad^miiijok.  Minekijnk 
vali^sunkon  valo  fejedelmtink,  b5  orszagunk  vagyon,  s  bol 
az  Akadeniia  ?  melybe,  ha  volna,  a  t>Cs6gre  nezve  sok  idegen 
orszagokbol  a  tanuldk  elgyQhi^nek.  Csak  nyittanok  fel  immar 
egyszer   almos   szemeinkel   s   dllalnink   tudos   embereket  a 


m 


choliikba,  mert  lalalnank,  ha  az  irigyseg  meg  nem  enne 
bennimket.  Igy  aztan  nem  mi  hordan6k  a  gyOnyiJrGs^ges  greci 
tallerokat  idegen  orszagokba  ki,  hanem  mas  hozn6  b6  milne- 
kiink  s  a  mu  nepuak  gazdagodnek  beliiie.  (iondold  meg 
magyar  nemzelnek  javat  kivano  ember,  ilyen  penzzei  szttkos 
orszagbol  semmi-e  harom  esztendo  alall  legalabb  tizendtezer 
tallernak  kimenni,  a  melyekben  aztan  soha  a  mii  ncpunk  lalin 
csak  egyel  ijem  lat  ?  Ennyi  kell  pedig  az  ott  lako  magyar 
de^kokra  legalabb  el.  Harom  esztendo  alalt!  Oh  ur  isten, 
szdnj  meg  mai*  bennilnkot  is !  »  S  bizonyira  az  Q  huzgo  lelket 
6s  erz^keny  koleles^g  tudasal  festik  az  Encyclopaedia  kovet- 
kez6  sorai:  «A  lanil6ban,  bogy  liszt^ben  basznosan  jirhas- 
son  el.  megkivanlatik:  1.  hogy  tanit^sahoz  illendo  elelet  eljen 
s  tanilvanyanak  j6  s  diasereles  peldat  adjon.  2.  Hogy  eleg 
ladbs  legyen.  3.  Hogy  jd  lelkiismereUel  s  isteni  Cdelemmel  a 
mit  tud,  azt  mdsokkal  kozolje.  4.  Tanitvanyait  mini  alyjok 
ugy  szeresse.  5.  Tanitsa  <)ket  vilagojran,  rovideden  es  Icljes- 
segesen  (ttik^letesen).  H.  Oket  isten  eJfitt  val6  kdnyOrgest^ben 
megemliUe.  7.  Ne  legyen  ajandekon  kapkod6.  8.  Tanitv^nyi- 
nak  erkdlcsokel  es  nyelvekel  igyekezzek  leginkabb  lijitani. 
fc  9  Egyedii]  csak  arra  igyekezzek  minden  dolgaban,  hogy 
^Htanitvanyaival  magtlt  szerettesse.  tO.  Mag^t  a  ktilOnbkilltinb- 
^^fele  elm6khez  jol  alkalmaztassa.i  Apf^ezai  elsci  sorban  nem 
^^is  tud6s  vagy  ir6.  hanem  tanit6.  Minden  Indasat  az  iskoia- 
^^P>an  ^rtekesiti;  azert  tanult,  hogy  tanitson.  S  a  mit  ir,  e\s6 
■  sorban  az  iskola  sz^mara  irja.  Nagy  mtive,  az  Encyclopae- 
dia is,  az  ilju.sagnak  kesztilt.  F^sz^ndeka  vele,  ligymond,  az 
volt  «hogy  oly  kbnyvet  adnek  a  magyar  ijfusagnak  kezebe, 
melyben  anyai  nyelv^n  lobbire  minden  szep  63  basznos 
ludomdnyokat  oIvashalna,» 

Ez  a  konyv  ket  evi  keszttlt^s  ulan  1655-ben  megjeJent. 

Czime   ez:    «Magyar   Encyclopaedia.    Azaz.    minden  igaz  63 

zoos  bdltsesegnek  sz6p  rendbe  foglaldsa  6s  magyar  nyel- 


360 


tartozoll.  M^r  ez  magfiban  el6g  ok  volt,  hopy  Basire  Apt 
iuUk6d6stit  es  befoly^sat  —  melyet  kulonhen  az  orthodox  thi 
iogus  ei6tt  eretneks^gnek  lelszO  cartesianismusa  m^g  vesze- 
delrnesebbnek  IDntelett  fol  —  ellens^ges  figyelemmel  kiserje. 
Basire  a  fejedelem  es  az  udvar  jelenl6t6ben  1655.  szeplember 
24-^n  az  iskol^hnn  az  lij  tanev  elej^n  altali]inos  viz^galatot 
tartolt.  Elkkor  tfirl^nl  meg  az  elkeriilhetellen  osszeulkozes, 
iiielyrOI  A[)at'zai  feljef^yzesei  nyoman  van  ludomasunk.  Basire 
a  feyedelmet  a  presbyterek  ellen  lUzelle  s  komolyan  inleUe 
fit,  a  f6urakat,  a  pQspdkdl  s  masokat,  bogy  magukra  iigyel- 
jenek,  nehogy  az  6  angoi  kiralyanak  sorsa  lenyegesse  6ket 
is;  ha  pedig  soka  taldlnanak  k^sni,  e  gonosztev6k  helyett 
a  fejedelem  v6re  fowtiu  ontaliii.  Krre  a  fejedelem:  ha  a 
tanitok  kdzt  independens  votna,  nyilvanosan  v^e  mag&L 
Nem  hiszem  —  mond  Basire  —  bogy  volna.  De  en  bizonyo- 
san  tudom  —  viilaszol  Rakoczy  —  bogy  van  koztiik  nehany. 
Apftczai  6rezle  a  cz^lz6st:  «Nagysag03  fejedelem  —  felel  — 
sobasem  volt  koztiink  independens,  nem  is  hiszem,  hogy 
most  volna.  En  sohasem  voltam  independens,  nem  is  leszek, 
de  presb^lerianus  igenis  vagyok*.  A  fejedelem:  «A  presby- 
terianismus  lU  az  Independenlismusboz!*  Ap^czai:  «Fens^! 
persze,  niondjak*.  Eire  l-Jasire  a  presbylerianusok  ellen  for- 
dult,  3  rnidon  Apaczai  azt  monda,  bogy  liasire  okai  oly 
selejtesek,  hogy  minden  k6z6pszerfl  presbyterianus  konnyen 
megczafolhalna  —  ez  feltiint  a  fejedelemnek  s  legott  parancsoi 
adolt,  hogy  az  ellenfelek  ezt  nyilvdJios  vilatkozason  donLsek 
el.  Apaczai  bi^ba  vt^dekezetl,  hugy  ily  fontos  Qgyre  nines 
kelloen  el6keszitve.  A  f^edelera  megmaradt  elhat^oz^sa 
mellelt,  s  a  29  eves  ifjU  gyorsszavu  beve  nem  ^Uhatolt  meg 
a  47  eves  ferfiu  biggadt  gyulolsege  el6tt:  a  vilatkozas  Apaczai 
veresegevel  vegzGddll.  «A  f^edelem  ekkor  —  igy  tudosit  egy 
ujabban  folfedezett  forrAs  —  Apaczaira  erCsen  niegliaragudoU 


361 


I 


63  ezt  is  mondotla :  De  islen  engem  Ugy  segeljen,  Apiczai 
iiram.  a  Medgyesi  presbyteriumot,  a  tnfg  en  eiek,  ide  b6 
nem  hozza  ked.  MAsl  ne  tanitson,  mert  isten  engem  ligy 
seg^ea,  valaki  m^t  tanit,  a  Marosba  vettetem  vagy  a 
loronyb6l  h&nyatom  Ie!»  Elkkor  meg  Kereszturi  is  er6aen 
pirongatla  Apaczail,  ezt  mondv^n  :  «Bezzeg  kimutatA  im 
kgd  Apaczai  uram  a  f'oga  fejei'6t;  bizony  val6jiU)an  gyer- 
meki  argumentumokat  boza  kgd  el6.  Melyek  utaa  sok  bajai 
l(5nek,  a  pu.s[k)k  a  fizeteset  ki  nem  akara  adni.  a  fej^rvari 
professorsdglol  megfosztatek  a  fejedelem  dltal.»  Megkiniltak 
a  kezdivasArheIyi,  majd  enyedi  papsaggal,  de  nem  akarja  az 
iskolikt  elhagyni :  aztan  a  marosvAs^rbelyi  rectorsaggal,  de 
azt  kevesli.  Lordntfi  ZsuzsAnna  Patakra  keszti!  meghivni 
rectornak,  «de  a  fejedelem  nem  engedte,  azl  mondvan,  nem 
ilUk  ilyen  embernek  jav^n  i)gy  munk&lkodni>.  A  pUspOk 
ekkor  azt  javaiiotta  neki.  kftvesse  meg  Basiriust  s  adjon 
reversalist,  *Egyiket  sem  esclekedte,  igy  aztan  ditaitettck 
Kolozsvarra»,  melynek  iskoliija  aisobbrendfl  voll, 

A  deaksdg  hiven  megmaradt  szeretelt  tanitoja  mellett 
•  Ha  az  alumnia  a  deakokat  —  irja  Bethlen  —  es  engemet 
az  aty&m  oil  nem  lartolt  volna.  Lizony  mind  odahagytuk 
68  Kolozsv^rra  Apaczaihoz  raenlunk  volna. >  S  Rethlen  s  vele 
sokan  kovettek  is  Apaczait,  ki  1656.  november  20-^n  foglalta 
el  uj  allasat  ily  ozimii  beazed6vel:  <Az  iskolak  igen  nagy 
szuksegerfil  6s  azon  okokr6l,  melyek  mialt  a  magyaroknal 
elpuszlult  allajHilhan  vannak*.  Okai  szeriiile:  a  polgarok  es 
tanulnk,  a  lajiilok  gyakori  valtozasa,  az  egyhazi  ferfiak,  a 
felugyeiek  es  curalorok  —  sz6val  mindenki.  Mintha  a  saj^t 
inaga  ttldozdtl  €s  zaklalott  lelk^t  erOsilen6»  ugy  hangzanak 
e  szavai:  *De  ba,  es  ezt  en  mondom,  oly  id^ben  szuIeitUnk, 
mikor  a  legnagyobb  tudatlansaggal  szemben  a  bfllcseseg  es 
ennek  tanit^i  egy  batkara  sem  l>ec8iiltetnek,  azonnal  kelsegbe 
kell-e  esnunk  ?  El  kell-e  hagynunk  az  iskolkt  ?  Sz^mba  sem 

Atbcnuetim.  2« 


■ 


kell   venntink   az   ut6kort?    Nem,    gyal^zaton  ^  sz^enen 
kereszliil  iiz  er^nyre  kell  UJrekednL> 

Kolozsv&rtt  ^ppen  oly  buzgd  taaitd  volU  mint  iddig.  Az 
6  kdzbenj^Lrds&nak  kdszonhette  az  iDt^zet  a  Lor^tntfi  Zsuzsanoa 
ezerforintos  alapitvany^t,  az  6  buzg6lkodas^nak  a  Barcsai 
fejedelemt6l  nyerl  cameralicum  beuencium-ot.  mely  liz  sze- 
g6ny  lanul6nak  k6ztart6sat  tetle  lehet6v^.  Ugyane  fejedelem- 
hez  nyujtolt  be  1658  vegen  egy  lervet:  <A  magyar  nemzet- 
ben  inimar  elvegtoe  egy  Akad^mia  felaiJit^sanak  m6dja  es 
rorm^a>  felOl,  melybea  bizonyitja,  hogy  a  fehervari  colle- 
gium jdvedelme  eddig  is  elegs^ges  volna  az  lij  inluzetnek 
cz61jara.  s  hogy  az  meg  fenn  nem  all.  «az  idegeneknek  ural- 
kodisa  ^a  a  magunkeliiak  irigysege  tette  nekiink  ez  nagy 
k^rl>.  Ugyanez  6vben  dalta  fel  a  tat^r  P'ehervart  es  colle- 
gium^t.  a  haiigalok  elsz^Iedtek  s  Basire  a  megmaradt  35 
tanuloval  menekiill  a  romok  kozflJ.  Baresai  sem  ^  ra  Ap^czai 
nagyroplfi  tervevel  foglalkozni.  Hanyallik  Erd6ly,  hanyatlik  a 
nemzeti  mOvelts^g  Qgye  s  Apaczai  fiatal  erejel  is  niegtfirte 
a  gy6g>ithatallan  belegseg.  1658.  novemberehen  Kolozsv^t 
m6g  nyilvanos  vitatkozasl  all  Veres  Ferencz  kalh.  pappal  e 
t6lel  fdlStt:  *Krisztu3  nem  niindenkinek  halt  meg*.  Dec^em- 
ber  27-rOl  fenmaradi  egy  leveie,  mely  ben  hogyl^t6r6l  egy 
sz6  sines;  nyilviln  meg  eg^szs^gesnek  larlja  magit.  De  mar 
1659.  deczember  31-en  eijel  a  sorvad6s  v^get  vet  i(jii  tMe- 
tenek.  Csak  barminczOteves  volt.  Meghatva  olvassuk  Bethlea 
sorait:  «Apa(:zait  aziitan  nem  lattam,  mert  az  isten  ebb6I  uz 
ostoba,  h^ladatlan  magyar  vilagb6l,  mely  6  re&  meltatlan 
volt,  kivelte,  azut^n  az  igen  gytiimoltalan  belga  fetes^et, 
gyermek^t  is  magdhoz  szedte.  Ha  maradeka  maradt  volna. 
es  modon  letl  volna  benne,  bizony  megmutaltam  volna, 
hogy  en  Apdczait  mint  aty&mal  ligy  tarloltam,  szeretlein. 
beesiiltem  es  emlekezett^t  ma  is  becsulom.  A  sz6rnyQ  tannics 
^  az  isten  b^za  es  kozonseges  jo  miatt  vai6  buzg6  szorgal- 


flea 


matoskodds  betegfte  szAraz  belegs6gben,  melyben  is  semmit 
sem  kedvezven  az  er6tlen  lelek  az  er6s  teslnek,  ki  kellelt 
menni  bel61e>.  —  M^ltatdsat  ^s  jellemz^set  szepen  foglaljtUs 
Ossze  Beolhy  e  szavai :  «E  szegeny,  iildozdtl,  heteg  tud6s  a 
ludominy  oroszl^szivfi  (olkenljei  kdzQl  val6,  kit  a  kiizelmult 
rerajelenelei  epp  oly  kevesse  kepesek  megfelemliteni,  mini 
halaianak  kdzelgS  arny^ka.  Tud6s.  ki  hisz  eszmeiben ;  bazaii, 
ki  bivatottnak  erzi  mag^l  az  igazsdg  szavaval  megvaltani 
nemzetei>. 

J/?/nfcdi  (Szinnyei  adatai  alapjan) :  1.  •Disputalio  Iheo- 
logica  de  introductione  ad  philologiam  sacrara*.  Ullrajecti, 
1650.  —  2.<Dispulalio  theol.  ijiauguralis>.  Hardervici,  IRiil. — 
3.  "Mag^'ar  Encyclopaedia-.  L'ltrajecti,  1653.  (ujra  kladva: 
t;y6r,  1803.:  e  kiad^  nem  pontes,  sem  nem  teljes:  az  els6 
kiad^s  nem  16o3-ban  jelent  meg,  hanem  1655-ben.  egyiiU  a 
kdvelkez<Svel): — 4-.  «Oralio  de  studio  sapienliae>. —  5.  *Ma- 
gyar  iogik^cska*.  1664.  (rtjra  kiadva  Horvath  Cyril!  ^tal 
Pest  1867.  A.  Cs.  .1.  Bolcseszeli  Dolgozatai.  meglehetfisen 
unkenyOIeg  Tdlasztott  szemelvi^nyckkel  az  KmiyrJopaedifibdl, 
nielyek  eppen  nem  adnak  kej>el  ApciczairVjli. —  6.  'Dispulatio 
de  polilica  ecclesiastica*.  Claud,,  1658.  —  7.  -Disputatio  philos. 
de  mente  bumana».  Varadini.  165B.  —  8.  cAcademia  fel^lli- 
liis^nak  modja  es  lormaja'.  Kiadja  Szabo  KAroly.  l*esl,  1872. 
Keziratban:  9.  «^OralLO  de  summa  .scbolarum  necessitate  stb.> 
(Magyar  fordilasa  HegedUs  Istvant6i,  Kolozsari  ev.  ref.  f^tanoda 
ertesilOje,  1876.)—  10.  tPhilosophia  naturalis».  Anno  1660. 
f204  1.  Kl6adAsaiboz  kesziill  jegyzetek,  meiyeket  haiala  uUn 
lemasollak,  I.  (iyalui.  Szinnyet  nem  emiiti.) 

Irodahm.  (Csak  az  tijakat  emlftem.)  Srildgyi  Sdndor:  tApdczai 
Cs.  J4n03  es  kortarsai*.  (M.  T,  Akad.  ^rtesitfije,  1860.  Az  egesz 
Apiczai-irodalomnak  maig  legkitUndbb  munkaja.)  —  Gyalui  Farkas: 
■Ap&czai  Cs.  J.  eletrajzahoz  es  mQveinek  bibliograpbiajaboz.*  (Erdelyi 
Mtizeum.  ltJ92. ;   inegb{zbat6  adalok    dolgaban   elsd  betyen  ill)  — 

24* 


364 


Erdt^ffi  Jdnos:  «Ap&czai  Cs.  J.  osmertetesc*.  (Sarospataki  FQzclek. 
III.  1859.  316—37.  lap.  A  tarlalomjegyz^kbdl  a  czikk  sajtohibilKii 
kiinai-adl.  £.  leggyong^bb  dolgozata ;  ApAczai  ptiilosophiai  meltatau 
krtiikallan,  az  adatokban  sok  az  oukeny.)  —  Horvdih  CyrUl.  «Apaczai 
Cs.  J.  philos.  dolgozatai*.  (A  bevezetd  6rtekezea  30  lap,  melyb^ 
csak  nyolcz  ^rdemel  fif;yelmet,  a  bol  Descartesset  dsszevetj.)  — 
Ormdntiy  Miklfia:  <ApArzai  (Is.  J.  elettajza  es  botanifeai  munk&s- 
8Aga».  (Kolozsv&ri  r.  kaih.  fdgymn.  ^rteslldje,  1879.  Az  etetrajzi  res 
teljesea  megbfzhatatlan,  a  tudum&nyos  igen  jo.) —  Ssily  Kdlntdn: 
<Ap&czai  Encycl.,  mathem.  ^s  pbysikai  szempontbol*.  (Term.-tnd. 
Kiizlony,  1B89.  fgen  Srdekes  6s  tanulsagos;  dsszefoglalo  Heleteben 
liilsAgos  szigorii.J 


Bdnoczi  Jozaef^ 


AZ  UT0LS6  nAdor  6s  kora. 


Forrasok:  Zehn  Jahre  in  Un^arn.  Erlebnisse  und  Beobachtungen  eines 
Weltbttrgers.  Bd.  1— II.  Leipzig.  1845.  —  Osterreich  im  Jahre 
1840.  Von  einem  oaterreichischen  Staatsmann.  Leipzig,  1844. — 
Uogarische  Wirren  u.  Zerwtirfoisse.  Leipzig.  1842. —  Terra  in- 
cognita. Nolizen  ilber  Ungarn,  Herausgeg.  v.  J.  Orosz.  Leipzig, 
1836.—  Titus:  Magyarorszag  1846-baD.  Lipcse.  1846.—  Tablel- 
ten  autrichienues  contenantes  des  fails,  des  anecdotes,  des  ob- 
servations sur  les  moeurs,  les  usages  des  Autncbiens  et  la 
chronique  secrete  des  cours  d'Allemogne  par  un  temoin  ocu- 
laire.  Bruxelles,  1830.  —  Zeitstimmen  aas  und  ttber  Oster- 
reich. Leipzig,  1846.  —  Stephan  Victor.  Erzherzog  von  Oster- 
reich. Sein  Let>en,  Wirken  und  seia  Tod.  Wiesbaden.  1868.— 
Ungarische  Zusliinde,  Leipzig,  1847.  stb. 


A  m&rcziusi  eralekek  verfifenyeben  egy  elvonulb  sdl^t 
viharfelhd  arnyeka  takaija  Magyarorsz^  uloIs6  nadora 
iragikus  alalsjal,  kit  a  forradalom  sz6lrohama  legeifiszOr 
sodort  elf  hogy  6Iet6ben  megvo^ja  tdle  a  t^rt^net  igazsdg- 
szolg^ltat^^t,  miulan  megt6rni  engedte  a  legnehezebb  hely- 
zelben.  melybe  a  poliitkai  kenyszerttseg  gyarlo  emberl  alli- 
tott  valalm.  Nines  a  tortenetnek  szerepl6  egyenisege,  kinek 
sorsa  megillet6bb  volna.  s  nines,  kit  a  pietas  koszorijja 
igazubban  illetne  meg,  mini  a  nagy  nemzeli  v^ls^gnak  e 
LDdenkitoi  felreertelt  aialgaL 


Magyamak  szuleted,  a  magyar  v6r  es  temperamentum 
mindea  er^ny^rel  es  hib^dva),  de  egyszersmiDd  azzal  a 
kenyszerQseggel  is.  mely  ala  a  csaladi  tekintetek  allitottak, 
melyekben  sziiletett  £s  e  kel  szelhuzo  erfi  egy  perczig  sem 
szOnt  meg  a  befolyAs  felelt  versenyezni.  melyet  elel6re  veg- 
zetszerQen  gyakoroltak.  M^r  kora  iQOs^g^an  Miklos  cz&r 
leinyAnnk.  Olga  nagyherczegnQnek  szinva,  ez  6sszek6ttel63i 
azok  a  politikai  tekintetek  htusitott^  meg,  melyek  rtk,  mint 
Magyarorszdg  leendfi  n^dorAra,  6pen  a  magyar  nemzel  vissza- 
letsz^se  3zempoiitjab6l  voltak  irAnyad6k. 

A  nemzeti  eldit^letek  e  legyezget^se  kesObb  is  egesz 
politikai  gondolatla  kidomborodva  jelenik  meg  Istv^n  fb- 
herczeg  egesz  nyilv^os  szerepleseben.  Az  6reg  Jozsef  n^dor 
m^g  eraser)  ragaszkodott  nem  egy  tekintetben  a  merev  spa- 
nyol  eliketthez.  Istvjin  nador  szakitott  ezzel  a  hagyomanynyai, 
titrsas^gdt,  udvar^t  egy  magyar  n^bob  minden  szesz^lyes 
tiilz^aival  reiidezte  be. 

Heterikint  egyszer  adott  esti^lyeket,  de  ezek  csupa  kar- 
tyfijso  ^s  pipdzf^  osszejoveteiek  voltak  a  magyar  nemess^  ' 
akkori  6lete  mrtdjara.  Ffiudvarmeslere  faradsAgosan  ossze- 
keresett  vadasz-  6s  huszarparokal  szedett  Ossze.  kik  nem- 
csak  nag>'sagra,  de  arczra  is  annyira  hasonl6k  voltak,  hogy 
a  legmulatsdgosabb  t^vede^ekre  adtak  alkalmat  Es  Mr  a 
nemeslelku  nador  jelenlekeny  fisszegekel  fordilott  j6t^kony 
cz6lokra  s  a  pesti  lirviz  alkalmAval  mindadrlig  letiltotta  asz- 
taMr6l  a  csemeget  s  tokt  a  szUkolk0d6k  rendelkezSs^re 
boesfitolla,  mig  *:aak  az  inseg  nem  enyhUlt,  de  azM  hintdi 
ragyogtak  az  aranyt6l  es  selyemldl,  lovai  a  legszebbek  vol- 
tak s  csel^dsege  pompAs  livreekben  diszelgett. 

Eleg  naiv  volt  azt  himii,  hogy  ha  dotatiojanak  300,000 
forintra  val6  ffilemel^sehez  k6ti  a  nadori  m6it6sfiR  elfoglala- 
s6t,  a  kifejtett  fejedelmi  pompa  f6nye  eleg  lesz  elkaprdztatni 
egy  ^rzeki  phanlasiiijii  nemzetet,  s  a  kopott  kabutos  Catok- 


367 


k  menten  leesik  az  alia.  A  Buddn  tartott  230  teritekes  els6 
kormfinyzoi  diszebeden  meglepetve  latt^k  a  szetosztogatotl 
TTienflkftn  foljegyzell  98  fogast.  Majd  }6it  egy  fi^nyes  b&I, 
melyn^l  a  szeretetremello  hazifiiazdfl  figyelrne  arra  is  kiter- 
jedt,  hogy  sajal  olt*)z6jet  rendeztette  be  a  hOJgyek  garderobe- 
j^ak,  a  hoi  szolgdlatkesz  komornak  voltak  kezn^l  egy-egy 
felrecsuszott  b^fonal  vagy  tnakacs  fodor  kiigazilasara.  nem- 
csak,  de  a  legfinomabb  odeur-6k,  friss  riragcsokrok,  uj  b^li 
czipOk,  keztyUk.  selyeni  harisnyak  Alltak  rendelkezesre.  Mind- 
ezekre  H. . . .  'grof,  mint  egy  valdaagos  tpetit  maitre*  viselt 
gondot.  Nyolczsz^z  szal  gyertya  6mleszlett  nappali  f^nyt  a 
tanczteremre.  Hogy  a  vendegeknek  megkimeljek  a  iaradsi- 
got,  maga  az  udvari  tiszt  szAmitotta  6ssze  a  gyertyikat  s 
adta  tudtara  az  eredmenyt  a  vendegsfregnek. 

A  ftiherczegnek  volt  erzekp  a  nyilvanossag  bizonyos 
elfinyei  irant,  bar  egy  alkalommal,  mikor  a  «l'esti  Hirad6» 
el^g  indiscret  volt  nyilviinossagra  hozni  a  f^Jherczeg  egy  s6la- 
kocsizA-sat,  mely  alkaloinmal  negyes  phaetonjat  maga  haj- 
totta,  a  f6herczeg  megizenteUe  a  lapszerkesztOnek,  hogy 
j6v6re,  ha  magdniigyeivel  akar  foglalkozni,  sziveskedjek  el6bb 
hozzakiildeni  a  —  rorrecturdt. 

Hanem  e  Lund6riesen  vilagitoll  ragyogd  lermekben 
mennyi  arny^kl  A  forradalom  el6tti  liiisadalom  m6ly  boml^- 
sai  nem  leplezhettek  e]  a  za^jos  iinaepsegek.  ■  A  fdrangd  haute- 
volee  banto  idegenked^ssel  jbrdult  el  a  koznemessegtCil,  s 
egy  Zichy  grof  egy  alkalommal  egy  holgyre  ujjaval  inntatve 
jegyezle  meg  giinyos  hangon :  «Ezitt  K.  fiumei  korm^nyz6n6 
zony!>  A  szegeny  egeszen  elbagyatva  tilt  olt  a  haute- 
lee  damii  kozepett,  egyetlenegy  sem  erdemesitetle  sz6ra, 
551  B.  grdfn6.  mikor  K.  asszony  megszolitotta,  lorgnelte-jin 
keresztut  merer  (ixiroz^sal  nezett  r&,  s  azutan  sz6  n^lkiil 
sarkan  fordult  s  oLtbagyta. 


,     jegl 


368 


Czekhez  hasanl6  epiz6dok  ^pen  nem  voltak  alkalma- 
suk  a  mindink^bb  melyulo  ellentctek  kiegyenlites^re.  Pedig  a 
nAdor  leljes  joiiidulallal  buzgolkodoU  a  uieglaziiU  tArsaselet 
fblelevenit^^n.  £)czes,  szellemes  modora  sokszor  az  etiketl 
szigoi'^t  is  felaldozta  egy-egy  nepszerO  aper^u-nek.  U  volt, 
a  ki  az  aranygyapjas  rend  ismeretes  devise-el  —  «Preliuin 
non  viie  laborutn*  —  ekkent  varialta:  «Pretium  non  vieler 
laborum>.  £s  eppen  nem  vette  ro3sz  n6ven,  mikor  az  orszag- 
ban  telt  ismerkt'dd  kOriitj^n.  mely  14  nap  alatt  az  orsz^nak 
1.200,(X)0  ioriutjaba  6s  504  flnneplfi  beszedbe  kerOJl.  Jdsz- 
berenyl)en  egy  "Eljen  ]slv&n!>  feliratu  nagy  lepedOvel  fogad- 
tdk,  melynek  takar6ja  al6l,  mikor  f^lrelniztik,  egy  6riasi  — 
still  dk('»r  keriill  e\6.  Valaminthogy  csak  j6izfi  mosolyt  csall 
ajkaira  az  is,  mikor  Sarospalakon  egy  ^Itesebb  ffidr,  a  tisz- 
leletere  adott  ebeden  niondolt  toasztjdban  azl  a  remenyet 
fejezle  ki,  bogy  mosl  mar  meg  tog  a  feherczeg  bAzasodni  i?. 
•inert  a  leg^nyember  —  ugvmond  —  mindig  csak  fe!ember>, 

Klkdvelkezett  az  1847-iki  orszjlggyOles  megn>4la9a.  Az6 
az  orsziggyfll6s(i,  a  melyre  Kossuthot  Pestmegye  kQIdte  ko- 
velQl.  Heves  agitali^k  el6ztek  meg  az  okl6beri  vaiasztasokat, 
de  lalan  senkit  sem  ragadott  annyira  a  parUzenved^ly,  a  fana- 
tismus,  talAn  senki  sem  mondott  a  fanatismus  fellobbanas^- 
ban  a  mirczius  e!6lti  idcik  izgalmail  markansabbiil  belyegzo 
szavakat,  mint  a  mai  kozeletnek  is  egyik  legkedveltebb  e$ 
iegn^pszerUbb  alakja:  az  akkor  fiatal  P. .  .  bAr6.  <C3ak  n^^y 
emiekezetes  napol  ismerek  —  ekk^p  haranguirozta  a  pest- 
megyei  valaeztukat  —  a  vilAg  teromlese  ola.  Az  elsfi,  a  me- 
lyen  a  Cbaosz  viMgossaggi\  vA\i ;  a  masodlk,  a  melyen  Krisztus 
megszQletett :  a  barmadik,  a  melyen  a  IVanczia  forradalommal 
a  szabadsag  napja  felsniint:  u  negyedik  a  boinapi  nap  iesz. 
a  tnikor  el  fog  dolni,  bogy  Ko&sutb  kovel  lesz-e.  vagy  nem?» 

Kossutb  kOvet  lett.  De  miVr  a  deczemberi  felirali  viia 
megbozta  a  mdrczius  th6  TecskeiL   Zajos,  izgatott  jelenetek 


pr6b^t^  ki  a  (Virendi  labia  elnoki  liszts^gehen  mej?  ^akor- 
lallan  nAdorl,  Egy  alkaloramal  ket  szonok  egyszerre  erael- 
kedett  fel,  egyik  az  ellenzeki.  a  mAsik  a  korm^iiypdrti  pa- 
dokb6l,  s  egyszerre  koveteltek  a  szot.  A  zavarba  jott  elnok 
t6lov^va  jegyezte  meg,  hogy  igazan  nem  ludja,  raelyiknek 
adja  a  szot.  *V. .  .nak !  F .  .  .nak!»  —  harsogott  fel  egyszerre 
a  juralusi  karzatr6l,  mert  F.  .  .  volt  az  ellenzek  szbnoka.  A 
rendreutasitasra  t&bb  juratus  visszaszbll :  <Hiszen  ha  a  nador 
nem  tu^ja,  molyikne.k  adja  a  szot,  mi  kell,  hogy  d6ntsank». 

A  leczke,  melyet  a  n^dor  ekkor  tartott  a  zavarg6  ifjd- 
s^ghoz,  erdemes  arra,  hogy  sz6  szerinl  kozdijiik:  «Magavise- 
letQk  —  szolt  a  n^dor  —  annal  k^rhozlatandobb^  mert  a 
karzatra  valo  bejArat  csak  az^rt  engediotett  meg  dndknek, 
hogy  tanuljanak,  hogy  egykor  hely^iket  a  gyQlesben,  mint 
hazAjok  ldrv6nyhoz6i,  m^ltoan  foKlalhassik  el.  Ha  lelcserel- 
nfik  a  szerepeket  s  a  most  kritizjiln  Iiullgal6sjiggal  a  f^iren- 
dek  helyeit  foglallatiirtk  el.  ezeket  pedig  a  ballgatosag  helyett 
a  karzatokra  kiildeiiOk.  az  eliibbinek  bizony  kevesebb  kara 
ienne  ebb6l,  mint  a  hazanak.  A  mostani  (abla  a  karzatok 
dicseretevel   vagy  6csArlAs4vaI    szemben  egykenl  kcJzonyc)s>. 

A  n^dorl  e  jelenel  annyira  felizgatta,  hogy  beteg  lelt 
bel6.  A  gyuanyag  fel  volt  mar  halmozva,  m6g  csak  a  szikra 
kellett,  hogy  jojj6n. 


n. 


^H  Az  atalakulas  nagy  folyamat^U  niely  a  regi  Magyar- 
'  orsz^ot  elhullolt  fiai  ver^nek  iQito  rUrdSjebol  phonixk6Dt 
eraelte  ki,  hibas  volna  egyediii  marczius  lo-ike  emberei  mO- 
venek  tulajdonitani.  Hiszen  Ferenez  (saszar  iiralkodisanak 
utols6  eveiben  vollak  mar  politikusok,  kik  a  nagy  krizist. 
mely  ele  Ausztriiil  s/.azadok  btinei  sodortik,  kikeriilhetlen- 
sk  ismerlek  fel.    A  tortenelem   csodas   organismusa  olyan. 


870 


ho^  abban  a  mult  a  jovd  iQkreben  I^tja  k^pet,  s  a  ki  csak 
az  esemenyek  robamos  egymdsut^ji^t  kdveti,  sokszor  eg^szen 
egyebel  laf,  mini  a  ki  nyomrdi  nyomra  visszamea6leg  fejti- 
liODlja  fOl  annak  dsszecsom^zott  szalait. 

A  szatmari  b6ke  uldn  elsekelyesedell  kftz^let,  a  passa- 
rovitzi  bekekotes  kdvetkezt^ben  a  toroktCl  kiuritett  roppanl 
nemesi  latifundiumok  bevonasa  a  korona  rendelkezfee  ala, 
s  ezeknek  poiilikai  cz^lokbol  val6  adomanyozasa  rendkiruli 
eszkozt  szolRAltattak  a  b6csi  udvar  kez6be  a  nemzel  ellen- 
4116  ereje  megUires^pe.  A  XVIII.  sz^zad  mAsotlik  evtized^tg 
a  dynustifival  t^s  a  korm^nynyal  szemben  megalkudatlan 
biiszke  m^gn^ok  most  mint  a  raj  ziimm5gtek  kOriil  a  m^zes 
g^retok  czukorporaval  korQlhinlell  trOnt,  melynek  egy  sz6p 
esft«zftm6  kegyea  mosolyai  s  erzekeny  konyei  novellek  va- 
r&zsdt. 

Bebizonyult  a  tacitusi  ige:  «Quanto  quis  illustrior  tanlo 
magis  falsi  ac  festinantes>.  Hugenottjik  vallak  egy  ^j  alalt 
ijjra  katholikusokka  s  nicrfiltek  ei  a  becsi  absoUitismus  csi- 
bit6  vilagaba.  Szaz  6vvel  k^sdbb  pdrjdt  Mttuk  ennek  az 
5nz0  politikanak  Francziaorszagban,  hoi  a  hajdani  kOzlar- 
sas^gi  nemzeti  javak  vasjirldi  az  elienz6kre  terlek.  a  midOn 
a  restaurati6  allal  fenyegetve  I^tt^k  magukat  babontatlan 
biriokukban. 

A  hatalotn  nem  Idlta  a  vesz^lyt,  mely  a  mesters^ges 
dissolutio  eme  folyamatiiban  a  nemzel  kOz^posztalyit  a  de- 
inokralikus  eszmOk  liihordba  ha^jtotta.  Nem  az  eszmek  meg- 
gyfizfi  igazsaga  volt  az,  mely  az  avitikus  intezmenyek  popi- 
liusi  kor^ben-  megcsontosodott  regi  Magyarorsz^goU  ezt  az 
orszagot,  melynek  leriilete  ^/g-adresze  meg  mindig  nemesi 
allodium  volt,  a  szabadelvQs6g  szaszl6ja  al&  terelte,  b^r  az 
1833-iki  orsz^ggyQles  mar  nem  nelkijl6zte  ilt-otl  a  szokal- 
lanul  radikalis  hangot  sem,  s  tObbek  kOzt  P<^cby,  pestmegyei 
kflvet   az   egyhazi  javak  secularisatiojanak   k6rdes6t  is   fi3l- 


871 


W 


vetette.  De  a  eenlralisraus  vesz^lye  ellen  nem  volt  mds  me- 
ned^ke  a  nemzelnek,  mint  alkolmanyossaga  siilyedfi  Iiaj6ji- 
b6l  kidobni  a  fdlosieges  g&tl6  terheket,  s  dszint^n  kezet 
nyujLv^n  a  halado  korszellemnek,  inegkonnyiill  vitorlakkal 
vezni  tov^bb. 

Amaz  id6k  egyike  volt  ez,  melyekben  Thiers  szerint: 
tous  parlaient  du  bien  publique,  et  peu  le  voulaient*.  Mini 
egykor  a  Fabiusok,  kik  egyediil  viseltek  a  harczot  a  veji- 
beliek  ellen,  80  Zichy  vitte  a  szot  a  fe]s6  t^bldn  s  nyoinla 
le  sz&mbeli  siilyAval  a  l(Jrv6nyhozds  merleg6t.  Napoleon 
buk^sa  iitin  tizenn^gy  even  at  az  alkotininyos  Magyar- 
orszag  oly  mudon  kormanyoztalott,  mely  az  adott  szo  es 
igeret  szenlseg^nek  teljes  kigunyolasiit  jelenlette. 

A  politikai  korinanyrendszer  minden  bUn^nek  a  koz- 
erkoicsok  tervszerO  ebafnyitasa  telle  le  alapjal  mar  az 
iskolAkban.  A  tanulo  j66rzUlele  tanulmanyai  egesz  folyama 
alatt  a  legsaigorilibb  felOgyelet  t^rgya;  professorai  megannyi 
spiczlik .  kik  pedansul  jegyzik  kOnyveikbe  tertneszelcnek, 
hajlainainak,  szok^sainak.  legkisebbke  nyilvanulasit,  iiogy 
jelentest  tehessenek  arrol  Recsbeii  vagy  a  lartomanyi  koz- 
pontban.  Figyelemmel  kiserik  olvasmanyail,  kikerdezik,  mil 
tart  kiilOnosen  Catoml  63  Brutiisr6l,  s  evenkint  legalabb 
hatszor  kenyszeritik  meggy6nni.  De  nines  az  a  hivatali 
bureau  sem,  a  melynek  szemelyzete  k5zt  iegal&bb  k6t  spion 
ne  iappangana.  kik  kdzveLlefiUl  leveleznek  a  beosi  rendfir- 
f6n6kkel,  sot  magaval  a  csaszarral  is.  Deniincziansok  Araszt- 
jak  el  a  korcsmdkat,  fogadOkat,  ott  leselkednek  a  csaszari 
kdnyvtarban,  kSnyvirus-boltokban,  tudakoz6dva,  ki  milyen 
kdnyvet  hasznal.  A  postan  foladotl  levelekel  a  legkisebb 
gyanura  f(ilbonljfl.k,  s6t  atioi  sem  pirulnak,  bogy  a  lev^l  hatan 
a  feltort  pec36t  melU  tSss^k  iol  az  lij  pecs^tet. 

Tizezer  csdszari  spjon  —  Nadler  —  firkbddtt  a  polgar- 
gnak  nemesak  6let-  es  vagyonbiztonsaga,  de  erenyei  folott 


872 


is  s  leljesilelle  a  besug6i  szolgAlalot.  Voltak  k67.5ttuk  kis- 
kereskeddk,  iparosok,  csel6dek  es  proslituAllak,  s  niindezeket 
inessze  szetdgazd  szdvels^g  litkos  hiI6zataba  ffizte  ossze  a 
reacli6  armanyos  keze.  Egy  sz6  seni  hangzolt  el  B6csben 
a  n^lki'il,  hogy  mini  egy  6riisi  hallocsovon  at,  visssa  ne 
verodOlt  volna  a  csAsz^ri  kabinet  rejtek-falairol.  Igy  tudtdk 
meg  lc)bbek  kozl,  hogy  R — y  herczeg  S— r  udvari  tanacsos 
leiinyaval  szerelmi  viszonyl  kezdelt.  s  daczdra  annak.  hogy 
az  egesz  viszony  a  lehelO  legplalonikiisabb  maradt  s  nem 
terjedt  tul  nehany  nblakon  dt  vaUotl  pillantason,  a  csdazar 
ezt  el6g  oknak  tarlotla  arra,  bogy  rnaga  ele  rendelje  a  bQn5s 
herczeget.  «Herczeg!  —  szOblotta  meg  szigorii  hangon  — j6 
lesz  megUidnia,  bogy  landcBosaim  leanyai  nem  arra  val6k, 
bogy  kalandjai  ozelUblajfiul  szolgaljauak ;  van  Becsbea  eleg 
mjis,  a  kihez  fordullial.  S  a  szegeny  herczegnek  15.000  frljaba 
kerillt  ez  a  tr^fa. 

Bezzeg  nem  velt^k  ilyen  komolyan  ezt  aJM>peretl-izO 
moralitdsl,  a  mikor  a  poUtikai  czelok  kiviintak  azzal  a  meg- 
alknvdsl.  A  b6csi  congressus  napjai  —  vagy  inkdlib  ^szakai 
—  a  bacchanilidk  legmagasabb  iskolfijanak  voUak  szakadatlau 
sorozatai,  ugy,  bogy  utoljara  mar  az  orosz  czdrt  is  elfogla 
a  lobz6diia  undora  s  szt'ikni  igyekezetl  a  larsasagbol.  De 
Meltemich  ugyesen  ludta  meg  egy  csavarintdsnyival  feljebb 
hangolni  a^  elvezelek  burjait  s  bogy  lekosse  a  fiatal  es 
epz^ki  czArt,  mint  egy  byzanoi  bopmesler,  lijabb  6s  lijabb 
izgalraak  elSvardzsolusfiban  feszUelte  meg  fantizi^jat.  A  gour- 
mamisilg  ^s  szakicsrafinnement  utolso  fok^t  k^pez6  hires 
ebedekel  es  fi^nyes  h^lokat,  versenyeket  egyszerre  ligyneve- 
zett  «pelile  soir6e>-ek  vallolt^k  fOl.  nielyekn^l  a  kinilynfi 
szerepel  egy  rendkhoili  sz^ps^gO  berczegn6  j^tszotta.  Dacz&ra 
csalAdja  ellenz6senek.  mely  neni  akarla  6t  Melternicb  kivA- 
naUra  odadnbni  a  Hiplonialia  ez  erkolcstelen  jatekanak.  a 
herczegnO    m^gis    uicognit6    elhagyta    B^cset    s   kovelle   6i 


S78 


Siindor  czar  is.  De  a  sz6p  Leddnak  m6g  konintsem  6rt  v6get 
szei*epe:  ezer  kaczer  cselszftvenynyel  kellett  a  maraor  6rU- 
letebe  mindjobban  belecsalogalnia  iildozS  es  b6ditni  vagy6 
Jupiter^t,  bogy  aztan  Metternich  a  szerelines  czart  ^iltala 
Troppauba  6s  Laibachba  edesgethesse.  Vannak.  a  kik  ludui 
vdik,  bogy  Metternich  az  orosz  udvartol  nagyobb  fizettist 
hiizolt,  mint  mag^tol  Ausztri6t6l.  s  bogy  errOl  Ferencz  cs6- 
szar  is  ludotl. 

Minden  frazis  daczara.  a  mit  a  raagyar  nemzet  loyali- 
liisarol  oly  keszseggei  szoktak  hangozlalni,  teny  az,  bogy  a 
magyar  nemzet,  epen  polilikai  elegedellens^ge  okAert,  usak 
gyengen  tamogaUa  Auszti'ianak  a  (ranczia  kbztarsas^g  elleni 
haboriiil. 

Ehbez  jaruilak  ra^g  a  badsereg  egy^b  organikus  bajai. 
A  kenyer  olyan,  bogy  alig  lebet  lenyelni.  De  miiyen  is  lehetne* 
mikor  valahanyszor  az  osztrakok  iisztkeszletel  adtak  el,  ezt 
a  lakosok  csak  serteseik  es  major-idgaik  szamfira  vettek  meg. 
L^ttak  a  tdbbek  k5zt  oly  lisztet,  melybe  porra  tdrt  kreta 
volt  vegyitve. 

Meg  czifMbbak  a  dolgok  a  badsereg  ruhaszAllitdsanal. 
A  haboruk  byendi  ott,  bol  meg  a  gy6zelemnek  is  kOny-  ^ 
v^rleoger  az  ara,  egyediil  maguk  nevetnek  a  markukba.  Csa- 
lasalkat  oly  szem^rmetleniil  tizik,  bogy  az  oszrak  katona.  ha 
egy  rub^t  hiirom  h^tig  vise!,  b^l^se  foszlilnyokban  csOng  ala, 
mint  a  p6kb6l6  s  aszoveten  keresztlil  lebet  l&tni.  A  bakancs 
alig  tart  tizenot  napig.  Fedig  egy  6vbea  caak  egyszer  kap- 
oak  teljes  fOlszereifet. 

Nem  csoda,  ha  a  legsensati6sabb  feltevesek  keringenek 
a  k6zveleni6nyben  ez  j^llapotok  okai  fel6! ;  vannak.  kik  az 
egeszel  tervszerUleg  kigondolt  6s3zeeskttves  kifoly^anak 
tekintik  Ausztria  Allami  bukiisara,  niely  Osszeeskttves  fo-f6- 
esakfize  az,  a  ki  a  birodalom  cancellili'i  Bz^k^n  til,  Thugut, 
illuminat^k    feHbrgat6   seda.jtinnk   hive.    Masok   az  velik 


av^ 


tudni,  hogy  egy  szizadok  ota  elnyomott  nepfaj.  melynek  pol- 
gari  egyenjogiisdgal  a  franczia  forradaloni  elsd  izhen  iktatta 
tdrv^nybe,  a  zsid6k  azok,  kik  hal^^b^l  a  franczia  demokratia 
irant.  (ilkos  szovetkezelben  tomdrlilnek  a  kdztArsasag  kdrftl, 
Eur6pat6l  Azsiaig  tcrjodo  polilikai  levelez6st  loiylalnak  s  koz- 
vetftnek  h^ber  irasjelekkel,  s  nemcsak  k^mszolgalatot  teljesi- 
tenek  a  franczi£tk  elonyece.  de  mint  az  ellenfd  szallitoi  is 
drul6i  lesznek  i^ajat  allamuk  hadseregelnek.  Legalabb  igs 
magyarazzak  azt  a  gyakori  esetel,  hogy  6pen  a  francziak 
laniadasait  megel6z6  napokon  hidnyzik  annyiszor  a  cs£tsza- 
riaknil  es  szovets^seseikiu^l  a  bus  es  kenyer.  A  zsid6  Kauk 
czeg  is  ilyen  bfinOs  rnanipuiati6  gyanuja  alatt  all!  s  csak 
nehezen  moshalta  ki  magat  albia. 

Miiiderrol  Ferencz  csaszjir  tudoU  a  legkevesebbet.  Hozza 
ez  idfiben  nehez  volt  a  bejuthalas.  s6t  a  kinek  sziilet^se. 
vagy  lillasa  erre  jogot  adolt  is,  gondoskodtak  n»Ia  szigoni 
utasit^sal  ra^g  az  audienczia  el6tt,  hogy  politikai  kerdest  ne 
tnerjen  ^rinteni.  A  kozvelem^ny  a  fiatal  csasz^rnet  okolla 
befolyasatiak  ily  ininyu  felha^zn^ldsaval  s  iltalaban  az  iigyek 
rossz  vezetes6vel  s  oly  er6s  gyfikeret  vert  e  velemeny  a 
n6pben,  hogy  szivet  egeszen  elforditolla  uraIkod6n6jat6l  s  a 
cs^z^n^  nem  egy  izben  volt  kiteve  a  kozonseg  I'^szerfil 
cz^lzatos  boszantasoknak. 

Ferencz  baldlaval  a  politikai  rendszer  egesz  droke  let- 
ter mellell  szAllt  at  ulf'id^ra.  Hatvanezer  kozHsztvisel6i  ma- 
rionette rangat6  madzagal  tai'totla  kezei  kOzt  a  becsi  kozponti 
hatalom.  A  csdsz&r  nevezte  ki  a  ministereket,  az  eindkoket, 
kormanyzokal,  iilnokoket,  igazgatokat.  labornokokat,  ezrede- 
seket,  ersekeket,  pClspokokel,  kanonokokat,  egyeterai  6s  gyra- 
nasiumi  professorokat  —  s  mindezt  azzal  az  elmaradhatlan 
klauzulaval.  hogy:  ^tekintve  szemelffiink  irdntihft  ragass- 
hoddsdi',  A  kozszabadsagnak  sohasem  volt  eskiidtebb  ellen- 
s6ge   Metternich   kanczeliirnjil,    pedig    n6ies   kiiisdje,   szeles 


S7< 


homloka,  szab^lyos  orra,  kek  szemei.  mindig  mosoIyg6  ajaka 
nem  Leltek  kellemellen  hat^st  De  e  megnyerfi  kiiisS  leple 
alatt  egy  politikai  demon  adaz  karmai   emelkedtek   Magyar- 

^^orszag  szabadsAganak  megCojtasara. 

^H         V^gre  az  adminiszlratori  rendszer  beleverte  az    utols6 

^^^ket  a  magyar  alkotm^nyossig  v6db:istyaiba,  a  melyek  a 
spanyol  es   Stuart-armanyok  tftrekveseinek  legtovAbb  allottak 

I  ellent.  A  nemzet  kozvelemetiye  tillakozolt  a  hivatalos  man- 
darinenthum  ama  legujabb  tftremtin^nyei  ellen,  kik  5 — 6000 
forintos  fizetesekkel  azL  a  missuH  v^illaltak  p1.  \m^\  Magyar- 
orszagot  a  conservaliv  majorilas  labor^ba  hajt;>ak.  De  hiaba, 
a  reformei'hettmnkedes  szele  most  mir  felfilr6l  kezdetl  fujni. 
a  felvij&gosult  absolulismus  lett  a  divatos  jelszo  s  megtfir- 
t^nt^  hogy  egy  bizonyos  megyei  administrator  eljAtszolta 
hajduival  l^rumaire  l8-dikat  a  tanacsteremben  az  ellenzek 
ferfiaival  szemben. 

Apponyiban  megtaMIla  a  kormany  azt  az  embert.  a 
kinek  elvei  voltak,  s  ennyiben  6  veszelyesebb  volt  niinden 
el6denel,  P^IfTy  Fidelt  s  Majlathot  sem  v6ve  ki.  A  leopold- 
itadti  szinh^z  kulisszdi  vilagdlj6l  kipaltant  kanczellarban  egy 
uj  Bonapartet  lattak,  a  ki  egy  letterOs  atrat  fog  kezdeme- 
oyeznL  Nines  Jbnakal>b  helyzet  egy  doktriner  ^llamlerfiuendl, 
a  ki  igen  j6l  akarja  szerep^t  jiltszani  s  ninrs  rosszabb  kor- 
mAny  anna],  a  meiy  semmi  nirgoldani  valol  uem  akar 
hatrabagyni  utodjara.  Az  egcsz  bivatali  kar.  u,jsigok,  kor- 
m^iiyszeki  lanAcsosok,  administr^torok,  f6ispAnok.  vilt6lor- 
v^nyszeki  assessorok,  s6-beszed6k,  litk^rok.  konczipistak  6s 
gyakornokok  ujjongtak  az  oromtol.  hogy  a  kormanyt  a  tet- 
tek  mezejen  lattiik. 

De  vajjon  mil  jelentetlek  ezek  a  tettek?  Vajjon  a  Liikak, 
Henek,  Llrm^^nyiek,  LIraiak,  az  administnitori  kar  egesz  kor- 
teshada  aikalmas  voll-e  a  krjzvelenitiny  szemeben  noveini 
annaka  kormdnynak  a  nimbus6t,  me!y  Urait  kegyeivel  hal- 


Hut  MWMVM  kAltdi  ttwdova 


377 


a  feletu  bogy  a  kiegyezesi  aera  osszes  kdzjogi  tad^sa  sem 
sokat  vaitoztatott  e  geniAlis  epigramm  elelbSl  meritelt  igaz- 
sdg^?  Csak  az  6  Cassandra-Ielke  sejlelte  mir  akkor.  hogy 
a  magyar  nemzet  feladott  onallosaga  egyedul  az  anyagi  frig- 
tenseg  teren  virhato  vissza  sikerrel. 

A  pest-szolDoki  THfut  megnyit^sa  meghozta  regi  aimai 
megvaldsul^ksat  A  nagy  magyar  c^upa  orom  volt  e  napoo, 
Az  unnepelyes  megnyitas  alkaJm^Tal  BaUfayknyi  septem- 
vireo.  Szechenyi  kamarai  dndkon,  Keglevicb  kizMsUUBOkoo, 
Istran  fdberczegen.  gr.  Karoiyi  Lajos  fdispanon  s  Vay  b6r6 
kormanybiztosOD  kir^  —  a  kirdl  az  a  caJembour  jMa,  bogy 
nelkule  nem  lebet  UBgfnTomAgoU  kornufaDTOszu  (t  i  vaj 
neikai)  —  ott  Tott  Rolbsduld  is,  ertaen  dOnaBHre  MU  a 
^ufotyaoh-difleRficiiikoD  Idpccogre.  A  SSbexcBeg,  mikor  mtg* 
l^tta.  MxAeu^tu  beOlleUe  a  waggoofaa:  ^Jojjbo  on,  RoUMcUd 
bar6.  hogf  ha  a  levcgfiike  ropfiifiDk;  do  is  vdank  rtp^tdo.* 
TaUn  aat  failte  a  tedk  Bfciii  iif.  a 

BCodix  akadUfVla  csvclfire  ax 
kitfiresc^   Aa    IMC^Tntti 
dpiDoralEaia  as  aDttUf  a^povftlifnfcat ;  « 

tottak  insba  gptfuAeieC  sM 

Istran 

a 

BaUyimi  LapwTa 

bogy  htank  M  OMtt  aott*  JfcijuaKiatfil.  m^  hMm  »- 

berci^Kfc  Btntai  ttnaiM  ftyatertra  MMrtrtt  M  <daiki«k 

sem  jinU  tefe&iv  —  iv^i^«6mtfMI»  Jb6  a  Mnfo  fiar  ^ 

fog  egf  ydUttiBtv  a  mili«M«  vitty:tai^laii>  sawm  Pigitam  Mf" 


«P 


ra. 

A  viszonyok  erfiszakos  alakulasainak  a  nador  elleoi 
nem  illhatvin,  kenytelen  volt  maga  allni  6I^re  a  mozga- 
lomnak,  hogy  legalabb  azt  a  l<5rv6nyes  mederbe  szon'tsa  s 
szabAlyozza.  Mar  a  rendek  mar(rziu.s  4-iki  fetirati  javaslata- 
nak  kereszli'ilfonnrozasaval  a  IGrendi  Uibl^n^.  a  nador. 
mint  eindk.  szabalytalansAgol  kovetell  el.  a  mennyiben,  hogy 
elfogadtassa  a  nemzel  jogos  aspiralioit  lolmacsolo  felirali 
javaslatot  a  csrtkiinyds  fSrendekkel,  a  tanilcskozas  menet^t 
szokatlanul  hefolyfisolta  s  a  t&bia  hat&rozatd.t  elhamarkodott 
enuncialiovai  praeorcupAlta.  Igaz,  hogy  e  I^p^s  poHlikai  ment- 
s^g^ill  szol^jal,  ho^y  6p  az  iiles  megnyitasa  elfilt  ludla  meg. 
hogy  a  leliral  t*l  nem  (ogadiLsa  eseI6n  az  orszAggyfliesi  i^Hh- 
sAgnak  Mtelt  szandeka  volt  veres  conllictust  provokdlni  a 
conservaliv  mtkgnasokkal  s  ennek  megg^tlasdra  a  nador 
minden  eszkozt  jogosnak  velt  megragadni. 

A  conservaliv  pdrt  azon  resze,  melynek  a  felirat  ellen 
alapos  kifogdsai  letlek  volna.  elfogadta  a  fait  accomplil  es 
hallgalott.  A  felirat  jitnynjt^ara  B^csbe  klHdOtl  deputdti6 
dere  maga  a  nddor  &ltt.  Az  elindulftst  megeldzOnap  est^^ 
erkezett  meg  BecsbSl  C.  grof,  Fontos  udvari  depessel  a  nidor 
reszere,  meiyet  nadr^iga  ala,  csizmajaba  rejtett.  A  grof  nem 
volt  fukar  a  legkozelebbi  becsi  napok  esem^nyei  ecsetel^s^- 
ben,  komor  szavakkal  jellemezte  a  beesi  udvar  fejvesztelt 
kapkodfisat  s  a  rendszervd.ltoz^t  siirgetG  ^ramlat  fenyeget6 
feliilkereked^s^t. 

Ilyen  kilatasok  k6zt  indult  Utnak  a  nddor,  hogy  a  ma-    j 
gyar  deput^tiot  az  uralkodo  ele  vezesse.   «Ki  ludja,    visaza- 
t^rek-e  meg?   —  rebegle  szomorii   sejielmek  kozt  —   tal^ 
agyon  is  utnek.>  Helyzel^t  vMgosan  iatta  abban  a  tragikus 
aiternalival^an,  hogy  vagy  az  udvar  bizalm^l  j^tszta  el  firokre 


879 


m^g  abban  az  esetben  is,  ha  mindent  megkap,  a  mit  a 
nemzel  nev^ben  kiv^t,  vagy  pedig  ijemmil  sem  er  el,  ^ 
akkor  Ma^yarorszdgra  sohasem  l^rhet  tdbbevissza.  «Tudom 
jol  —  jegyezte  meg  osztnnszerQ  'eI66rzell6l  niegkapatva  — 
hogy  ha  magyar  ministerium  nelkiil  l^rek  vissza.  az  orszdg- 
gynlesi  ifjusdg  kirdlylyd  kidlt  ki.  Mar  pedig,  ha  megaz^ii- 
nok  is  nddor  lenni,  m4g  sem  sziinok  meg  foherczeg 
lenni.  Ha  ez  tortenn^k,  egy  r6l  ora  alall  lul  leszek  a  liata- 
ron  6s  Magyaroi'szdg  soha  sem  lat  idbb^  viszont.» 

B6cs  e  nevezeles  napokban  sajatsdgos  hazafias   paro- 
xismus  kepet  mutatla.  Kok^rda  virftott  minden  keblen ;  Ore- 
ek,  iljak,  gyerekek,  asszonyok  nemzeli  diszben  poriipaztak, 

ISrtenelemben  egyetlen  pelda  voH,  hogy  a  merev  magyar- 
s^g  s  nemelseg  kiljekiilese  symboiikus  kifejez^st  nyerl  s  a 
magyar  orszaggyflli^si  iljusag  a  magyar  szinek  melletl  a  becsi 
kokArd^t  —  feher  szalagot  —  is  viselle.  A  becsi  opera 
marcz.  16-iki  el6adasan  <Don  Juan*  nemzeti  fejdiszben, 
viharos  djenz^^s  kozdtt  lepelt  a  szinre  s  a  mid5n  valaki  a 
szinhazbaD  jelenlevd  F.  .  .  magyar  iniigniist  «gr6f»  czlmen 
sz6h'lolta,  az  megfordult  s  igy  felelt :  *Nincs  gr^f  ■ —  K.  .  . 
polg^r». 

Mikor  a  n^dor  B4csbe  ^rkezell,  a  v^mMl  nem  finan- 
czokat  taliUt,  haneni  folfegyverkezelt  tanul6kat,  kik  hangos 
^Ijennel  fogndtcik.  A  Mellernich-villa  el^tl  a  berlini  miizsa- 
fiak  pipAzva  tiboroztak.  A  v^ros  esukott  kapuja  feltarult  a 
('6herczegi  lakAj:  «l5lv^n  ffiherczeg!*  kidll^ira,  s  a  *Stephan- 
plalz»-on  a  nep  kifogva  a  nidor  kocsijdb61  a  lovakatjelkes 
6vaczi6k  kiizt  maga  vonLa  a  hint6t  a  Rurgba.  Jellemzo  a 
b^csi  k6zn6[)  gondolkozasmodjara,  hogy  mikor  a  nador  a 
Burgbol  elha.jtaloir,  a  Ballhyanyi-lepcs6    eldtt    osszeseregieU 

p  kdztil  egy  polgir  megkerdezte  vele  volt  tars^t,  ki  az  az 
siig,  a  ki  most  iAvozott?  «Na,  kfcnnst  Du  den  nil?    Des 

ja  der  Kdnig  von  Ungarn*   —  volt  a  lelelet. 

&6* 


m 


Ismeretes,  hogy  a  mi  akkor  meg  csak  a  b6csi  kdzoep 
ajkan  el6  legenda  volt,  keves  id6vel  ut6bb  annyiban  a  valo- 
Siighoz  is  kozel  jutott.  a  mennyiben  Jellasich  ban  el6nyomu- 
lAsa  els6  hir^re  Ko->Hijth.  hogy  a  fenyegetfi  v^res  contlictosl 
kikeriilje,  tenyleg  felajanloUa  IstvSn  fOherezegnek  a  magyar 
korondl,  mint  egyetleii  eszkozl  arra,  hogy  az  orszagnak 
minden  dynastikus  erdekeken  I'eliii  4ll6  integritAsa  megovas- 
s^k  es  eldre  be  seni  l^thato  kalanilt&^oknak  elejet  vegyek. 
A  tdrtenetir^  tartozik  Istvin  nddor  emlek^nek  azzal  az 
igazsaggal,  hogy  o  a  inaga  I'^szerdl  hatarozoltan  visszauta- 
sdotta  az  aj^trilatot.  *lnkiibb  fogom  —  ezek  vollak  sajal 
szavai  —  ha  a  szukseg  ugy  hozza  mag^val,  vandorolva 
koldiilni  kenyeremel  kir6lyomert,  mintsem,  hogy  I6le  koronftt 
lopjak>. 

A  f6herczeg  loyalitasa  raa  mar  mindea  k^ts^gen  felGl 
all.  De  szereacsetlensegre,  a  jelenetnek  nem  voltak  kozvetlen 
laniii.  s  ez  eleg  volt  arra,  hogy  a  nAdor.  egy  vegzetes  felre- 
^rtes  kovetkezesekent,  majdnem  egy  all6  evtizedig  egye  a 
szamiizetes  keserti  kenyer^t. 


M)k 


Visszaterunk  a  bOcsi  udvarral  fulytalott  alkudozdsok 
met»et^re.  A  magyar  nemzel  kiv^nalmai  csak  reszben  men- 
Lek  teljesedesbe.  Hogy  a  kiegyezes  ulols6  akaddlyait  elhi- 
ritsa,  a  nador  Fozsonyba  ulazotl  a  magyar  orszaggyOlest 
enged6kenys6gre  hangolandd.  M6r-mar  sikeriilt  is  couces- 
si6kat  nyernie  az  udvar  szAmara,  a  mikor  egy  kOzbejOtt 
esem^ny  feleslegesse  telle  minden  f^radoz^sfit  s  egesz  mis 
iranyba  lerelte  az  esem^nyeket.  Ez  eddig  kevess6  szeI16zte- 
tetl  epiz6d  reszletei  a  kovetkez6k. 

Mialalt  a  n^dor  Pozsonyban  a  rendek  illliatalosSAgal 
igyekezell  megtorni,  ugA'anazon  id6  alatt  Beo^ben  Z.  udvari 
lanAcsos  dolgozotl  a  magyar  orszAggyUl^  kivanalmai  valto- 


mi 


.        SZl 


zatlan  elfogadasa  6rdek6ben.  Mindket.  torekvest  siker  koro- 
nazla.  Igy  tortenl,  hogy  ugyanazon  pillanatban,  inelyben  a 
nador  a  Pozsonyban  kivivott  concessi6kkal  B^csbe  erkezre, 
a  Burgban  berendezelt  lakosztAlydba  e  szavakkal  I6pett: 
•  Victoria!  kedvezO  folletelekel  bozok»,  mir  olt  inlalla  Z. 
udvari  tandesost,  ki  kozbe  vagolt:  «KesC),  csaszari  fonseg. 
m&r  id6kozben  m  indent  megadtak  s  ert6\  ertesitettem 
Balthyany  ministert  is*. 

A  nidor  nem  niutatla  megtitOdeset,  de  teljes  oka  volt 
rossz  n^ven  venni  e  beavalkozast,  mely  egyk6nt  gyongilette 
helyzet6t  f6lfel6  ^s  lefele.  Teljesen  compromittAlt  szinben  tQn- 
hetelt  fel  a  maKvar  orsz^pgyfllessel  szemben.  mely  el6tt  a 
kiegyezes  Ielielosej^*^nek  egyellen  folltileleiil  az  engedekenyseg 
sziiks^g^t  bangoztatta  s  ime  most  kitiint,  hogy  a  mit  neki 
meg  nem  adtak,  azl  kivfvnia  sikpriiR  egy  sokkal  jelentekte- 
lenebb  tenyez6Dek.  A  mi  /.  udvari  tanacsosl  illeti,  neki 
szflksege  volt  a  rehabilitatiora,  men  a  kozvelem^ny  dt 
delta  a  kiilon  magyar  p^nzUgy-,  hadttgy-  6s  kaiQgy- 
intsteriumnak  a  kir^lyi  resonptumban  tartalmazott  meg- 
tagad^sa  odiuniaval  s  mid5n  az  iltalanos  megaddztatiit^ra 
vonatkozo  rezoiuliot  nyilv^nosan  megegette,  fit  mag^t  is 
mindenfllt  kereste,  bogy  bosznjat  tiillse  rajta.  Ez  Ogyes 
kiipenyfordil^ssal  sikeriilt  a  bangulatol  aiinyira  kedvezdre 
hangolni  maga  iranl,  hogy  az  apriJis  IQ-iki  kemleti  iilesen 
maga  Ballhy^iny  es  De^k  inditvanyoztak  a  kiegyezes  letre- 
hoz^a  koriili  ^pdemei   iinncp^lyes  jegyz(3kc)nyvbe   igtalasdl. 

Kiilonben  meg  kell  jegyezni  az  igazsag  kedveerl.  hogy 
a  D^dor  baragja  sem  volt  tartos  a  m^rczius  30-iki  eseme- 
nyek  ez  iigyes  politikai  acteur-e  irAnt.  Scbaumburgi  exiliu- 
m^ban  pilr  6vvel  kesobb  tdbb  izben  fogadta.  s6i  alland6 
leveiezesben  maradt  vele  s  idCrOl-idore  erdekes  erlesuleseket 
szdnbetett  neki  a  magyarorszdgi  es  becsi  viszonyokml. 


382 


DaczAra  a  pozsonyi  orszaggyUles  teljes  nyugalommal 
kecsegtefS  bezaras^nak  s  a  viszonyok  Itozolagos  kedve- 
zdbbre  fordultiinak.  Istvdn  ni^dor  egy  pillanatig  sem  hitt  e 
fordiilal  lartussagiibaii.  El  volt  keszfllve  hivatala  elhagy&sara 
s  mar  reg(6!  fogva  tarlogatta  ir6asztala  fidkj^ban  azt  a  ma- 
nifeslumol,  melyet  a  nemzethez  azon  pillanatban  volt  int6- 
zendo,  a  mikor  reg  tervozelt  visszal6pese  megvaldsilAsdra  a 
pillanatol  elerkezettnek  lalja.  Peslen,  Hudaii  va!6ban  a  hao- 
gulat  sehol  sem  lOn  nyugocitabb,  s  az  dltalAnos  idegessegel 
fokozldk  a  nagy  szamra  felsxaporodoit  polilikai  6s  n^plapok 
commenlaUsai,  a  milyen  nem  kevesebl).  mint  lizenharom 
adla  a  hangot,  kdzluk  tiz  nemet-zsid6,  mint  Klein,  a  «L>er 
Dngar>  szerkeszt6je,  Chownitz  6s  Wysler,  az  <Edle»,  •Oppo- 
sition* 6s  *Patriot«  szerkesztdi. 

A  franczia  forradalorn  mintiijAra  Nyary  pestmegyei 
alisp&n  6s  Rottenbiller  polgArraesler  elnOklele  alalt  megala- 
kuU  j6l6ti  bizottmany  kOzegei  az  angol  konstablerek  feher 
pdlcz^^val  firkftdtek  a  rnnd  (elett.  de  fsak  gy6r  ^s  mers6kdt 
sikerreL  JellemzO  az  izgaloU  nyugtalansag  magasra  hugott 
hullamz^^^ra,  hogy  a  juliusban  megnyilt  orsz^ggyQlesen  a 
hazszabAlyokhoz,  miulan  tizennegy  szonok  hozzasz6lolt  man 
m6g  34  iratta  fel  mug^t  s  egesz  akad^mikus  vit^  fejleltek 
ki  a  felett,  hogy  vajjon  az  angol  vagy  franczia  alkolmany- 
szervezet  6rdemei-e  elsdseget? 

Mindez  Allapotokerl  a  nidorl  okoltiik  az  irfinyadd  k(irdk. 
WindLsrhgrrUz  herczeg,  egyike  a  nador  legnyiltabb  ellens^gei- 
nek,  hali^rozoltan  5zem6be  mondta,  bogy  laz  eg6sz  felfordu- 
l^snak  es  anarchidnak  az  6  magatarUisa  az  oka».  E  gyaiiusild- 
sokkal  szemben  tel.jesen  rehabilil^lVa  tunik  fel  a  fOhercizegnek 
ligy  lojalitasa,  mini  polilikai  esz^lye  abban  az  emlekiralban. 
melyet  a  marcziusi  napok  emlekezetes  idejeben  B^csbe  kiil- 
dott.  Kimondja  ebben,  hogy  a  Batthyany-ministerium  elisme- 
rese  igaz,  hogy  Magyarorszag  separatistikus  polilik^al  ipolja, 


383 


le  egysxersmind  egyediili  mod  a  dynastia  featartiisslra,  POl- 
teve,  hogy  a  minislerek  j6akaratot  lanusltanak. 

A  partszenvedely  nem  igazsilgos  bir6;  epen  ezt  az 
emiekiratot  zsukmilnyolta  ki,  hogy  a  gyUlOletess^g  belyeg^t 
su.^se  legut^lj^m  is  a  \e\c\t6  nador  egyenisegere  s  compro- 
mittaltta  tegye  a  forradalom  emberei  e\6\l  Miutan  a  m^r 
Keszthelyig  eI6renyomult  Jellasich  ban  ele  menve,  att6l  bi&ba 
pr6balt  szem^lyes  talalkoz^t  eszk6z6lni  ki  a  differentiak 
b^k^s  elint6zese  cz^ljabol,  s  b^r  becsiiletszavat  adta,  hogy 
a  bannak  nem  lesz  bant6d^a,  ha  a  Tihany  e\6ii  vesztegl6 
g6zhaj6ra  jd.  .lellasich  valasza  az  volt,  hogy  kis^rete  nem 
engedi  6t,  merl  fel,  hogy  a  gozhiijo  g^je  eronebb  taliil 
lentil,  viini  a  foherczeg  becsuleLszavn ;  iniuliiri  OLszor  lett 
kerdest  B^csben,  hogy  mit  tegyen  s  hogy  all  az  udvar  Jella- 
sich-csal,  a  nelkul,  iiogy  felvilagositdsl  kapott  volna.  s6t 
ulols6  ktirdesere,  melyet  Szekesfehervarrdl  intezell,  a:5t  a 
valaszl  nyerte,  hogy  ideje  lesz  elhagynia  Ss;(ike.s(*eherv^l ; 
mindezek  ul^ti  a  nador  csakugyan  elhagyta  Sz6kesfeh6rvart 
s  Oec^be  erkezve,  headta  lemondasdt.  Szeplember  24-ike  volt. 

Okt6ber  10-eii  Madarasz  az  orsz£iggy(iIes  nyil!  ules6n 
inditvinyt  tett,  hogy  miiilan  a  foherczeg  a  sereget  hatlenQl 
elhagyta,  javait  es  uradalmait  a  nemzet  szamara  foglatjak  le. 
Kossuth  felszblalas^ra  ez  inditvanyt  einapoltak,  de  a  n^dor 
allam-  es  erlekpapirokban  iili6  vagyonanak,  ugy  osszes  gazdag, 
tobb  mint  30,000  I'rtol  kepviselfi  asztali  eziislkeszletenek  raeg- 
mentes^t  egyedul  foudvarmesleri  hivatala  litkiira,  Szuhorics 
lelekjelenielenok  koszonhette,  kinek  sikeriilt  a  honvedelmi 
bizottmdny  altal  m^r  letbglalL  eziistneintleknek  kiszolgditata- 
s6l  kiilimbozd  iiriigyek  alatt  egesz  Windischgriitz  herczeg 
Budara  6rkezeseig  halogatni  s  ekkep  azokal  lenyleg  meg- 
men  teni. 

Ellenben  a  n^dor  iratai  ^tvizsg^l^sdra  kikQldJitt  bizott- 
ig,  melynek  tagjai  Zaborszky  Imre,  HalAsz   Boldizsar,  Merey 


38i 


Miklos  sti».  voltak.  meijlaldlta  a  (bnnebb  emlitelt  eml^ki 
nak  a  nddor  altal  irt  eredeti  foi^almazvriny^L  mely  a  poli- 
tikai  helyzet  lltaldnos  felt^r^a  s  a  magyar  ministeriuni 
etfogad^s^nak  6szinte  aj^nlAsa  niellett  azokkal  az  e*^het5.'=e- 
gekkel  is  foglalkozott»  melyek  a  raozgalomnak  kaionai  era- 
vel  vale  dnyomdsdt  czelozidk  volna  az  esetre,  ha  a  b^k** 
tdrgyalAsok  erednienyre  neni  vezetnek. 

Mint  a  vfiratlaniil  Iecsap6  boraba,  akk^nt  hatoll  e  fol- 
fedezes  a  [<)lizgnil  kedelyekre.  Egy  sOtel  komplolt  szalai 
laU^zollak  honiladozni  a  iniLsem  sejt6  kftzv^lem^ny  eI6tt. 
mely  Magyarorszag  veginegsemniisites6l  lervezle  a  szinTalak 
mogoU.  Szernere  Hertalan  az  emlekiral  egyes  kikapoll  resze 
onkenyesen  ^s  lendentiosusan  kommenlalta  egy  borsodi  pi 
damatiojaban ;  a  «Kozlony»  lenyomatta  az  eml^kiratot  decz 
26-iki  szam^ban,  a  nyugtalan  k6pzel5d6s  tijabb  es  ujabb 
r^szletekkel  szinezte  ki  a  mendemonda  anyag^t.  Beszfiltek 
oly  lervrfii,  melynek  czeija  Magyarorszagnak  kilenoz  oldalr<M 
valo  inegtdmadasa  letl  volna,  s  melyet,  k6szen  kidolgozva 
lalillak  meg  a  nador  iratai  ki>zt.  Az  egeszre  az  adolt  okol 
hogy  a  nddor  kGnyvtaraban  (es  nem  iralai  kozolt)  ott  volt 
Magyarorszagnak   Lipski-lele  kilencz  dbrabdl  ;ill6  terkepe 

Mi  voll  mind  eblien  igaz  6s  mit  jelentett  a  nador  e: 
lekirataban  kelsegkivul  elefordulo  ama  passus,  mely  Magyar 
orszAg  baddal  val6  megt^madas^nak  eshelCs^geire  terjedl  ki. 
elmondta  maga  a  ii^dor  azon  foljegyzesekhen,  melyek  sajfil 
sz6beU  k6zlemenyei  alapjAn  egy  ismeretlen  tollabol  1869-ben 
Idttak  napvil^got. 

Egy  fiz  iddben  larlott  l«^(5ii  confereutifin.  melyen  R, 
gn^f  fe  H.  gr6r  ministerek  is  reszl  vettek.  Magyarorszdg  paci- 
lic^ldsa  felOl  lanacskozlak.  H.  grdf  abban  a  nezetben  voll, 
hogy  a  rend  fegyveres  erSvel  is  helyreallithat6,  daczira  az 
olasz  zavaroknak  ^s  a  financiAlis  helyzetnek.  De  ha  ez  a 
mod    megsem  vaina  be.    lud  egy  m^t,    mely  esalbatalian 


nv-      I 


a85 


abb6l  ^11.  hogy  a  nemzetis^geket  eg\'niasra  uszitsik  es  pedig 
a  horvfitokat.  tdtokat.  szerbekel  6s  oUhokal  a  magyarok 
ellen.  ligy,  bogy  ha  mindke»  T^l  kimeriil.  mindkell6nek  uraiva 
lehessenek.  A  nidor  ez  inditvany  felett  megbolrankozva 
szolalt  fel :  «(irar  lir!  komolyan  mondja  ezt,  vag:y  trefdbdl? 
Mert  ha  komolyan,  akkor  nera  jarulhatok  hozza,  morl  ez 
az  lit  nemcsak  folOtte  veszelyes.  hanem  erkSlcslelen  is.  i^gy, 
hogy  a  mennyiben  6  Felsege  en-e  halarozna  el  rnagdl, 
meg  e  oonferentian  kemi  fogom  elbocs^ttatasomat  a  szol- 
gaJatboU. 

A  politikai  macchiavellismusnak  H.  grof  ^Ital  ajanlott 
ut^atos  fegyvere,  legaliibb  kifejezetten.  nem  ta!6ll  a  con- 
ferentian  ineltanyl^sra.  Mindanicllplt  !obb  jcl  mutatolt  arra 
—  a  mint  hogy  az  esemenyek  kes6bb  igazoltak  is  ez  aggo- 
dalmal  —  hogy  az  udvari  part  nem  fog  visszariadni  ez  esz- 
k<5z  alkalmazasatdl :  ezeil  nem  kerfllhelte  ki  a  nador.  hogy 
eml^kiratAbao  kiterjeszkedjek  arra. 

Egy^birant  Istvin  fdherczeg  nyilvdnos  szerepe  e  piila- 
nalt6I  fogva  volt  eljiitszva  a  camarilla  el6tf.  Kapott  utasi- 
tAsait  ez  idfitfil  fogva  az  udvari  pjirl  mindig  kereszlezni 
liidta  —  igy  a  bannal  valo  talalkozasnal.  Mikor  a  nadop  ez 
uttihbinak  egy  R'jhadnagy  aUa.1  inegkLildte  a  h^kes  kozveti- 
lesre  felhatalmaz6  legmagasabb  leirat  masolal^t,  a  ban  azt 
ilfutva  szeraeivel,  e  szokkal  adia  vi?sza:  *A  masolat  helyes, 
csakhogy  nem  leljes.  lit  ebben  az  iralban  van  a  leirat  vege 
is*.  Ezzel  kihiizla  kabatja  zseb^bfil  a  leirat  masodp^ldfinyiit, 
mely  annyival  tobbet  tartalmazotl  a  n^idof-nak  adott  Jitasi- 
tasnAl,  hogy  a  szemelyes  kozelfdes  megbiusuUa  eseten  azt 
a  parani^snl  is  tartalmazta,  hogy  a  nidor  hagyja  el  Szekes- 
feh6rvart,  menjen  Budara  s  az  orszaggyfilest  oszlassa  fel. 
Mindebb6l  vilagosan  kitdnik.  hogy  .lellasioh  a  nadorhoz  intt^- 
lell  leiratok  tnindeniket  megkapta  az  udvari  part  allal,  ellen- 

a  n6dornak  a  .(ellasich-hoz  int^zelt  utasitisok  es  paran- 


386 


csok  egyik6l  sem  ktildt^k  meg.  Ez  val6ban  6rtheti5  int^  volt, 
hogy  Istvdn  ffiherczeg  lemond^s&val  tobbe  ne  k6slekedj6k 

Morvaorszigba.  Ewanowilzba  vonult  n0v6rehez,  Erzs^- 
hethez,  Eslfi  Eerdindnd  foherozcR  nejdhez.  De  ilt  sem  marad- 
hatott  sokfi.  xMikor  az  i)kt6beri  esemenyek  az  udvart  Bte 
elba^yasara  keayszentettek,  hogy  Olmiitzbe  tegye  6t  sz^k- 
lielyet,  mint  egy  el6retolt  sakkfigura,  a  fdberczeg  is  kenyteien 
volt  tovabi)  mozdulni  a  kenyelmetlen  kdzelsegb61.  ••Verschonet 
meine  Schwester»,  hagyla  hdtra  az  egy  sz^l  ruhaban  mene- 
kD16  V.  Ferdiniind,  ir6nnal  vetve  papirra  schonhrunni  kas- 
t^lvAban.  ehnebeteg  hugara.  a  halramaradl  M^ria  Anndra 
cz^lozva.  Ugyanakkor  pedig  Olmiitzbol  uta.'iitotla  Istv^ii  f6- 
herczegel.  hogy  Ewanowitzot  a  legnividebb  id6  alall  elhagyva. 
anyai  6r6kere,  Schaumburgba  vonuljon  a  Nassau  hercjieg- 
segben. 

A  fdherczeg  meg  azon  esle  elutazolt 


IV. 


I 


Tavol  a  polgarharcz  iszonyai  alatt  nyog6  haz^tOl.  Uvol 
a  koz-szereples  izgalmail6l.  de  csendes  maganyban,  aldasos 
munkassag  kozt,  husz  ev  nyugalma  vetelle  m6g  derQs  aikooy- 
tenyet  Magyarorszag  utols6  n^dora  atahajlo  eletere.  Feledve 
volt  itt,*a  kis  tiemet  herczegseg e  horaci  csendes  zugoly^iban 
mjnclen  bantalma  a  vildgnak,  feledve  a  sivar  politika  (mz6 
Uzelmei  s  a  meltatiamil  ulolt  sebek.  Epilkezesi  szenved^ly6- 
nek,  tudomiinyos  szorakozasainak  61t  itt  a  foherczeg.  alig 
veve  tudoinasl  a  vilagrol,  s  idylli  egyszerO  oromdket  lelvea 
j6t^kanysag  gyakorlasaban,  a  nepneveles  gyamohtasabaa. 

Lassankint  a  <jucunda  ducere  ublivia  vitae*  engesztel6 
bolcselraenek  fatyolal  boritotta  a  loherczeg  a  mult  annyi 
keserUsegeire.  Kilerjedl  levelezesl  Iblylatoll,  de  szantsz^ndek- 
kal  kerdlte  mindazon  themakat^  melyek  a  forradalmi  eseme- 


387 


nyekre  birtak  vonatkozassal.  Ez  okbol  hagyta  valaszolatianul 
tobbek  k<">zt  Szemere  volt  minislernek  1^59.  juliLisAban  hozz4 
inlezetl  terjedelmes  leveleU  melyben  Szeinere  ramulatoU  a 
magyarorszAgi  allapotok  fenyeget6  alakul^sara,  s  a  kilorni 
kesviiilo  forrotialorn  elkeri'ilese  erdek§ben  arra  keri  a  foher- 
I'zeget.  vesse  magiit  kozbe  bogy  a  csaszart  concessiokra 
bangolja  Magyaroi*szaggal  szemben.  -Egy  nemzet  —  iiia 
Szemere  —  vagy  pzabadsagar6l  vagy  nenizetis6g6rfil  mandbat 
esak  !e,  a  kettfirol  egyszerre  sohasem.* 

Mas  kohilmenyek  kt'>zt  is  szigoriiari  ragaszkodott  a 
fOherczeg  ahhoz  az  lillAsponthoz,  hogy  minden  beavalkozas- 
tol  tavol  tarlja  mag^f,  nielylyei  raagatartasat  barmely  iriny- 
ban  engagealva  inutathatnii  a  szabadsfigbarczczal  >zemben, 
Igy  1854-ben  magal  K.  grdfnSi  is  visszaukisiiotta  azzal 
a  kerelmevel.  hogy  a  hesaen-homhurgi  orgrofndl  jdrjon 
kozbe  egy  hon/itdrsa,  ogy  volt  honvMornagy  erdekrbeny 
kit  Homburgban  letartoziatva,  az  osztrdk  konnduy  fel- 
hivdsdra  kiadni  szdndekoztak,  ^Ha  vedencze  a  legderekabb 
ember  volna  is  —  igy  hangzott  a  ffiherczeg  titkaranak  e 
rolyamodvanyra  adolt  valasza  —  a  mi  mellelt  pedig  sem  az 
el6zm6nyek,  sem  a  letartdztatds  nem  laiszanak  sz6lni  —  a 
f'Oherczeg  lir  annal  kevesbbc  tehefne  kivoiell  8.  Javara  ily 
iigyekben  zsinormertekiil  velt  be  nem  avatkoziisi  eivelSl, 
mivel  ez  eivhez  valo  ragaszkodasa  teljesen  megfelel  meg- 
gyfizOdeaenek, » 

Hasonlo  okokl>6l  kertlll  a  fCiherezeg,  a  kOzeli  Emsben 
tlirddzd  magyar  aristtikratiu  szamo:*  lagjaval  vaio  osszejOve- 
telei  alkalmaval,  mitiden  oly  fordulatot,  raely  a  tdi-salgaat  a 
magyar  politikai  viszonyok  s  kiil(3n5sen  az  1848/49-iki  ese- 
menyek  kenyes  Ihemajara  vezetne. 

Akadtak  ketes  jeliemu  hirlapirok  is,  a  sajt6  bizonyos 
bankroll  exislenti^^i,  fl  kik  tollaikat  a  fbherozeg  rebabititdl&sa 
Qgyenek  ajanlottak  fel  a  becsi  udvarral  szemben.  Ezek  kCz6 


386 


tartozolt  R.,  a  forradalom  idej^ben  egy  pozsonyi  nemel  lap 
9zerkeszt6je  is.  s  egyszersmind  egy  becsmerlO  pasquillus  szer- 
zCje  abban  az  iddben,  mely  e^yarant  irdnyult  a  b6csl  udvar 
6s  a  nador  szemelye  ellon.  Mindezekel  hat^rozoltan  vissza- 
ulasilotia  a  foherczeg,  ki  nem  akarl  a  dolgok  objecUiv  szem- 
l^lete  k6reb61  kil^pni.  R.,,-en  pedig  elkdvelte  azt  a  tr^fat 
is.  bogy  jelenl6l6ben  vette  e\6  konyvtarAb6l  annak  brosUij^t 
s  olvasta  egyes  passusail  a  szerzfi  fej^re. 

A  mi  a  ftSherczegnek  csaladjahoz  vald  viszonyAt  illetL 
oly  pont  ez,  melyet.  kival6  erdekessege  daczdra  sem  lehet 
ez  id'tk  fizerint  m6g  bizonyos  larU'izknd^  nt^lkQl  tArgyalni. 
Tagadhatatian,  bog)-  a  forradalom  lezajlasat  kovelo  bos?zu 
tiz  6yig  az  el  nem  oszlatott  f^lre^rl^  egtez  suly^val  nehe- 
ziilt  a  foberczegre  s  tdbb  mint  hidegge  letle  a  Habsburg-haz 
tobbi  lag^iainak  viszonyat  a  szdmOzSllhoz.  Oly  meggyokere- 
zelt  volt  ez  az  elfogultsdg  a  f6berczeg  irAnl,  bogy  meg  az 
osztr^k  hadseregnek  a  nassaui  udvarn&l  vagy  a  nassaui 
gy6^yn^rdt')kon  sdrflen  meg-megfordulrt  magasrangQ  tisztjei 
sem  hidlak,  vagy  merlck  inagnkat  al6la  kivonni  s  egfezen 
me]l6zt6k  az  61,  mint  a  csaszari  hdz  tagjdt  megilletd  tisz- 
teletadiist,  Maga  Melleniich  herozeg,  a  Schaumburgboz  kOzel 
lekvG  Johannisberg  ura  is,  teljesen  ignorAlta  a  fOherczeget  s 
csak  akkor  latogatta  meg  Mentoneban,  rnikor  mar  —  kitertlve 
fekudt  a  ravataloa 

Nem  torhette  meg  a  kislelkeknek  ezt  a  faz6  vissza- 
buzcki^stit  sem  Piokesch  nitdbornagy  ostenlaliv  tisztelgese  a 
fOherczegnel^  sem  Albrecht  f6herczegnek.  e  Ifigyszivfl  kato- 
niinak  sajat  maga  altal  kezdemenyezett  erz6keny  tal^lkoz&sa 
a  t'6herczeggel  Emsben,  az  oszlrak  tiszlikar  szemeli^ttara. 
Mindenki  atiol  felt,  bogy  a  f6herczegnek  valo  h6dolAsdl  rossz 
n^ven  vebeln^k  B^sben  az  udvarndl. 

Sokkal  sziv^lyesebb  fogadlatiisra  lalAlt  a  fflherczeg  a 
kiilit'ildi  iidvarok  r6szer61.    A  nassaui  liszlikar  sohasem  mu- 


laszlolta  el  rels6bb  meghagyasb6l  minden  tijev  63  n^vnapon 
deputaliti  ;iUa]  U(lv6z5ini  a  foherczeget.  Honapokat  toltoU  a 
fSherczeg  az  oldenburgi  ^  szdsz-weitnari  udvaroknill  is;  a 
belga  kiniiyi  esaladnal  lH62-ben  tett  elsQ  Idlogat^a  pedig 
oly  j6  benyomast  koltotl,  bogy  viszoriya  a  kiMlyhoz  cHak- 
hamar  a  legbizalniasabba  alakuit.  ligy,  liogy  ez  iiidiltatva 
6rezte  magAt  a  foherczegnek  a  bizalmas  «le»  niegszblitist 
aj^nlani  fel.  a  niit  a  f6herczeg  a  maga  resz^rfil  tiszlelettelje- 
sen  visszauta.'itott,  de  kerte  a  kiralyl,  bogy  tekinlse  6t  csa- 
ladja  tagjanak  s  tegezze  lov^bbra  is ;  egyszersmind  tekintsen 
el  vele  szeniben  minden  nyugz6  cerem6nia3sagt6l.  A  kirAlyt 
annyira  elbajolta  a  Riberczeg  szeretelrernelt6saga,  bogy  fel- 
ki&ltott:  «Ime,  vegre  egy  herczeg,  a  ki  nem  feszelyez!» 

A  tiszta  testT^ri  vonzalom  kdteleke  fdzte  a  f6herczeget 
a  brahanti  horczegnfibtV,.  a  mai  bel^a  kirilyn^boz  is.  Europa 
e  legkiliincibb  lovaglunojevel  mm  egyszer  vett  reszt  u  bad- 
gyakorlatokon,  melyek  alkalmdval  a  meresz  lovarnd  a  leg- 
szedulelesebb  lovassagi  rohumokat  is  utanacsiniiUa  kaionainak 
az  oszlop  szarnyan ;  manoeuvre  ut^n  pedig  beszedbe  eresz- 
kedetl  a  tanczoio  kaLouakkal,  majd  eliikon  vonult  be  Hri'issel 
utczUira  s  a  boulevardun  a  szakaszokat  elleptette  maga  el6tt, 
miei6tt  bucsi^t  vett  volna  toliik. 

De  a  loherczeg  tesiveri  szereielenek  legfenyesebb  p^l- 
daj6t  abban  rautatta,  hogy  1863-ban  Jozsef  ffiherczegnek 
osszes  magyarorszagi  uradaimait  oly  csekely  evi  aversionaiis 
osszegert  eagedte  al,  hogy  a  nepszerG  magyar  fdiherczeg  el 
sera  akarta  fogadni  63  csak  batyja  batarozolt,  de  lapintatos 
rAbeszel6senek  engedve,  alU  ra  a  tuUagosan  elonySs  alkura. 


KSzeledett  a  piilanat,  melybea  a  fdherczeg  minden 
tekintetben  correct  magalarl^sa  megl0rend6  volt  az  ulolao 
jeget  is.  hogy  lehetdve  teg>e  a  leljes  kib^kOl^st  kozle  es  a 
polilikai  keiiyszerflseg  iillal  t6Ie  oly  sokA  elvalaszlva  volt 
csaiadtagjai  kozt. 

Az  els6  hi'rt  az  udvar  engeszteiekeny  hangulaiartl 
rnkona,  az  oldcnburgi  herczeg  egy  maginlevele  adta  lutJWl 
a  i*6her(;zcgnek,  melyben  erlesitve  61  nagybiUyjavai.  J^nos 
fflherczeggel  vain  lalalkoza.sarol.  utiMibinak  egy  level6l  is 
csatolta  a  raagA6hoz.  Kltnondta  ebtien  a  levelben  JAnos  f6- 
berezeg,  hogy  a  helyzetel  kedvezOnek  talalna  arra,  bogy  & 
fSherezeg  visszater^s^t  Ausztnaba  kereszialvigye.  Erre  azon- 
ban  sziiks^ges  volna,  hogy  el6bb  a  fCherczeg  maga  irjon 
1iozzj5  leveieL  melyhen  dha^jWisAl,  hogy  vissza  szeretne  terni. 
kiiejezze. 

IslvAn  fi5berczeg,  biirmily  Orvendetesen  leple  is  meg 
nagyb^lyja  levele.  nem  titkolhatla  azt  a  velemenyet  hog>' 
vissza teresere  a  kezdemenynek  az  udvarl6l  kell  kiindutnia. 
Egyszersmind  rejtell  szenirehanyasssal  telle  bozzd:  «Ha  0 
Fels^ge  Weimarba  hivatott  volna  (t.  i.  az  orosz  czArral  val6 
talilkozSs  alkalin^val),  repUIve  siettern  volna  oda  es  semnii 
egyebre  neni  letl  volna  sziiksdg  Ausztriuba  val6  visszat6r- 
het^sem  eszkOzl^se  cz^ljdb6l». 

1868.  jiinius  15-en  JAnos  fdherczeg  szemelyesen  tett 
latogatdst  Schauniburgban  s  meghozta  a  hazatlan  f5berczeg- 
nek  a  beke  olajagat.  Hiztositotla  miodenekeiolt  Istvan  l'6her- 
czeget,  hogy  visszaterese  az  udvarboz  bizalmas  niegbeszeles 
t^rgyat  kepezle  iigy  az  uralkodo,  mint  (Iriinne  groF  reszerQL 
s  nKtiH'sak  seinrni  tlleiivetds  nem  t6rt6iit,  de  az  iiralkodo  a 
le^obban  van  liangolva  a  fftberczeg  iriinl  s  kijelenlelte.  hog^' 
a  mikcr  akar.  akkor  t6rhet  \issza.  Utana  neztek  a  cancellaria 


391 


iromiinyai  k5zt,  de  semmi  olyas  iratot  nem  talaltak.  mely 
azt  bizonyitolta  volna,  hogy  a  fdhenizeg  Ausztria  clhag>*a- 
s&ra  k^nyszen'lve  lell  volna.  Nagyon  termeszetes,  hogy  ez 
esetben  formalis  visszahivjisr6l  sem  lehet  sz(^.  Az  uraikodO 
azt  is  hozz^ilette,  hogy  ha  a  ffifaerczeg  neki  irl  volna  es 
kifejezte  volna  azt  az  6hajtasal,  Ijogy  neki  bemutassAk,  a 
mil  trdnra  l^pte  6ta  neni  leit,  6h£yiasanak  semmi  sem  allott 
volna  utjiii*an. 

Jilnos  f6herczeg,  mint  iatjuk,  nem  eg^szen  jOl  volt  ini'or- 
m&Iva.  Tenylcg  I^lezelt  oly  irat,  mely  a  volt  nadort  Ausztria 
elhagyisara  paranosolla,  habar  nem  is  a  leveltarhan.  Eg^szen 
correct    volt   enn^lfo^'va    Istv^n    fdherczeg   relfogiisa.  hogy  a 

i^kezdem^nynek,  mely  6t  visszahivja.  az  udv^artol  kell  kiiiidulnia. 

^BHa  nem  —  (elte  hozzd  —  akkor  Schaumburgban  maradok 

^^s    csak   azert   i^rek   vissza,   hogy  csaladom  budai  sirhoiyat 

I      nepesitsem*. 

I  Annyival    indokoltabb  volt   ez  az  ali^spont,  mert  nem 

lehetelt  lagadni.  hogy  a  fiiherczeg  hiHelen  l^vozasa  s  huza- 
nios  lavolI6te  a  mozgalmas  id6k  ulan.  mindeniitl,  de  ffikep 
NemelorszAgon,  azt  a  benyamusl  keUette,  hogy  AuszlriabOl 
tenyleg  szamiizetelt  s  szimilzet6s6nek  indokai  incorrect  sze- 
repleseben  keresendCk    Ezzel  szemben   neki    rehabiiilatiora 

I  volt   sziik.sege.    Helutta    ezt  a  j6akaratu  kozlienjaro  szerep^t 
jrivO  J^os  f6herczeg  is,  miat6n  a  szuks^ges  felvilagosdasokat 
Ineg  kapta  s  azzal  a  meggydzOd^ssel  tavozott  Schaumburg- 
b6l,  hogy  a  fGherczegnek  teljes  elegtotelt  kell  szoigaltalni. 
*         Hanem    ez  nem   ment    olyan    konnyen.    Az  udvarnAL 
homily    fontos    dynasLikus    6rdeknek    ismertek  is,  a  csalidi 
meghasonla.st    bizonyos    politikai   lendentiak  altal  kizs^kma- 
L      nyoltatni   nem   engedni.   azert    megis   tartoUak   a  foherczeg 
I      demonstrativ  egyenis^getCl.  Annyival  indokoitabhnak  taliltak 
pedig   ezen  aggfllyokat,  mert  6ppen  az  id6ben  tOrtent,  hogy 
^^iuzonyos  kiilfoldi  uralkod6  csaldd  herczege  nem  tartotla  m^I- 


tdsAgAn  al6linak  oly  )iolgokr6l  csevegni  a  b^csi  udvarnil,  a 
melyek  rendkivul  keilemetienul  erinteUek  a  meg  mindifl  ideges 
magas  korokel.  Ilyen  volt  tObhek  kuzt.  hogy  a  foherczeg 
Oldenburgban  nyilv^nosan  huazdr-uniformisban  mulaUxi 
volna  mrtgdt.  Ez  az  tirtesflles  ktilonben  mar  csalc  azert  L'i 
aligha  lehelett  helye:3,  mert  a  volt  nador  ugy  Nemelorszag- 
V>an,  mint  a  briisszeli  ndvarnal  rendesen  ezredtuiajdonosi 
egyenriib^jAt  viselte  es  nagyon  ritkiin  l^bornokit. 

Egy  sz6val  ezek  voltak  az  okok,  melyek  miall  a  fdher- 
czeg  visszat^rese  az  udvar  reszerul  egyelore  a  kdvetkezO 
formul^^st  nyerte:  1.  Valamely  nevezelesebb  csaladi  ese- 
meny  bev^rasa,  mely  a  visszalereare  bivataiosan  is  urugyul 
szolgalhasson*  p.  o.  a  csaszarne  kiiszObon  allu  lebetegedese, 
s  az  annak  kiivetkezteben  viirhat6  brvendetes  esetneny 
2.  Rovid  es  megszakitott  latogatdsok  ismetlese  Becsben, 
melyek  idtivel  mind  huzamoaabbakka  valhatnak  s  vegre 
ulland6  meglelepedesre  vezethetnek.  3.  Magyarorszdgra  a 
foherczegnek  tteinmi  szin  alatl  sem  szahad  visszaiernie, 
nehogy  ott  idOzese  tiiiitetesekre  szolgdllasson  okot. 

Vilagos,  hogy  e  fellelelek  nera  mindenben  dllottak 
iisszhangbaa  a  fOberczeg  6n6rzetevel.  Mert  ha  fdlvett^k 
B^caben,  hogy  a  nAdor  nem  kuldelve,  banem  onkent  tavo- 
zott  Auszlriahol,  akkop  mi  sziikspg  volt  a  visszaterese  val6- 
sagos  iridakail  lepiezS  kotott  n)ai"srutara  ?  £s  ha  a  vissza- 
ter6s  csakugyan  a  teljes  kibekiil^t  akarta  orszag-vildg  el6tt 
rlocumentiilni,  akkor  mierL  eltillani  a  Magyarorsziigra  vaW 
menelell,  inikor  ep  ez  ietl  volna  legalkalmasabb  eszkoz  arra, 
hogy  a  fCherczeg  szem^lyet  politikai  czelb6i  kiakniizni  aka- 
r6k  minden  rem6nyseget  eloszlassa? 

Egy^birant  a  mi  az  els6  k^rdest  illeti,  a  fdherczeg  nem 
habozott  maga  az  eredeti  documentum  fdmntatas^val  bizo- 
nyitani,  hogy  lAvoziisa  k^nyszerfiseg  kifolyasa  voU.  Ez  a  do- 
cumentum V.  Ferdinand  sajatkezQ  leveie    volt.    1848.    okt6- 


berehSl  Kremsbfil  keltezve,  mely  ekk6p   kezd5d6U:    <Itt  az 

ideje,  hoj?y  a  Kedvelts6ged  altal  velem  koziUi  6hajt  betOllse* 

stb.  (MegjegyzendfJ,  hogy  a  nador  Ausztria  elhagyas^t  maga 

ajdnloita  fel  sziikseg  eset^e,  nem  ugyan   az   uraikod6nak, 

banem  eg>'  liarmadik  szemelynek,  ki  azt»  ugy  litszik,   oly 

form^ban  kozolle  a  csasziirral,  mint    a  nadortol  nyerl  meg- 

I     biz^L  Erre  czeioz  a  kezirat  illet6  passusa) 

^K        Az   eredeti  okirat    felmutat^sa   az   utols6   tromf  volt, 

^^[lelyet  Istv^n  fftherczeg  kijaUzani  v^It.  Most  mar  J^nos  f6- 

herczeg  is  teljes  meggy6z0d6set  fejezle   ki,    hogy    iiy   koriil- 

raenyek   k6zt   az    iniliativAl    idltetlenfil    Becsben    kell    meg- 

ragadriL  Ez  tpteleinben  irt  is  iitoljdra   meg   egyszer   B6csbe. 

Ncsatolva  az  ugyet  megvila^ild  okm^nyokat  Is. 
\  De  a  feleleL  meg  sem  volL  az,  a  mit  mindket  l'6her- 
czeg  joggal  varhatott  volna.  Az  uralkodd  vilasza,  els6  16- 
hadsegedetOl  alairva.  lenyegeben  az  volt,  hogy  «habAr  a 
reherczeg  helyzete  nem  epen  ugyanaz,  a  mi  a  tobbi  f()her- 
czegek6,  mindamellelt,  ha  liiLogaldsra  B6esbejOnne,  nem  tenne 
ranezve  sem  kiveteU  a  trtbbiekkel  szemben  k(3vetni  szokott 
eljaras  ai6l,  a  mely  szerint  ezek  az  enijedelyt  a  c^dszdrtol 
kerik.  ()  Felsege  ezt  neki  is  megadna,  s  akkor  a  fOherczeg 

Kabcsszahb-rovidebb  idot  hazajaban  lollhetne*. 

^K         E  legmagasabb  valasz  erdekes  es  iigyes  fordulatot  adott 

^^z  egesz  csaladi  kerd^snek.  Kivetk6ztette  azt  politikai  Jelle- 
geb61,  a  mennyiben  figyelmen  kivfll  hagyta  a  Cdherczeg  On- 
kentes  vagy  kenyszerO  lavozasanak  koruimenyet  s  egyszerfS 
czeremonia-porre  reducalta  jelentd.seg6t.  Nera  azert  nem  haj- 
iand6  az  udvar  megragadni  a  ftSherczeg  visszahivas^ra  az 
ioiliativat,  minlha   IstvAn    fCherczegWl   b^rminemQ   excuset 

'       varna,  hcniem^   mert   a   csaladi   fegyelem    szabalyai  kivetel 
nelkul  elOirjak,  hogy  a  foherczegek  lartozkod^si  helyiikmin- 
den  valtoztalAs^t  az  uralkodo  beieegyez^se   kikeres^ldl   kell, 
«gy  rugg6v6  tegy^k. 


Atticiiat^uni. 


26 


394 


E  keltev^gasa  a  gordiusi  osomonak  ki  is  el^gilette 
Jdnos  f6herczeget,  kinek  routineja  es  helyes  erz^ke  megsugta. 
hogy  az  udvar  6rz6kenyseget  tovfibb  mflr  nem  leliel  probira 
tenni.  De  Istvin  fdherczeg  nem  talalt  a  valaszban  el^gs^es 
alapot  sajat  rehabililatiojara  s  ezerl  hosszas  foDtoIgaias  uUd 
is  csak  abban  diapodolt  meg,  hog)-  nagybatyja  eriesilse  0 
Fels6g6t  arrOl,  hogy  az  eddigi  16p4sekrdl  hiren  ertesitelle  ^t, 
kdzolle  vele  a  lepmagasabb  k^ziral  m^solat^t;  6  dstvdn  fo- 
herczeg)  pedig  ludomusul  v6ve  mindezt,  fenlarlja  mag^nak  a 
tovtibbi  lep^seket. 

Ekkep  a  kfizeledd's  kezdemenyez^s^nck  kerd&el  elejlve 
a  maga  r^szerOl  is,  a  nador  legalabb  szabad  kezet  tarlott 
fenn  maginak  a  tovabbi  leendokre.  Senkinek  sem  julolt 
eszebe  e  sajfits^gos  kanap6-p6r  folyam^n,  hogy  egi/  Bec^hol 
}6\6  viljigos,  f^Ireerthellen  parancs  r5gt5n  kett^szelne  a  ker- 
d6s  miuden  complicati^jiit.  A  fOherczeg  liabozdsa  senkinek 
sem  tilnhetik  fel.  Mell6ztel6se  maga.s  osztrdk  katonai  nota- 
bilitiisok  rt^szt^rfil,  a  hideg  tarl<')zkodas,  melyben  bizonyos 
udvari  kiirokkei  szemben  reszesiiU,  joggal  bizalmallaiisigra 
hangolhallak  s  fdlmerulnl  engedhetlek  lelkeben  a  kerdtet, 
vajjon  ki  van-e  zarva  m6g  I.  Ferencz  J6zseF  egyenes,  lova- 
gias  lelkiilele  mellett  is,  hogy  esetleg  lart6zkod6  vagy  epen 
fagyos  ("ogadlalasra  taliljon,  a  mi  azliin  Schaumburgban  is 
eompromittalhaln^  s  ferde  helyzetbe  hozn&  Anmagtival. 

I!y  elhataroz6  lepesre  (rsak  a  Iegniej5szebb  men6  6va- 
toss^g  szem  elClt  tarlasa  mellett  sz^nhatta  el  mag^t,  az^rt 
mindenekel6tt  Grtinne  grof  fdhadseg6dbez  irl,  bejelenlv^ri. 
hogy  a  ktlsziibOn  alio  orvendetes  csal^di  esem^nyt  akarja 
alkalmOl  i'elhaszn^Ini  arra,  hogy  0  Fels6g6t61  enged^lyt  ker- 
jen  szererw'sekivanalai  szemelyes  toimiicsoiiis^a,  azut^ 
pedig  k6rd6st  tesz  arra  n^zve,  hogy  vajjon  remelheti-e,  hogy 
szemelyes  bemutat^a  a  cs^szamak  *6r«Jwd7  fog  szerezniV> 
•  Bocsinal  —  teszi  hozz^  —  ha  e  kifejezes  tal^  igen  kocz- 


ito 


kaztatoll.    de    legbensfibb    6rzelmeini    szerini,    egyedul    ez 
jcUemzd. » 

(irrjf  GriJnne  vdlasza  nem  sokil  vdratolt  mag^a.  Ki- 
lencz  napra  a  f6herczeg  Ievel6nek  kelte  wl^n  miir  Schaum- 
burgban  volt.  Csak  e  neh^y  sz6t  tartalmazta :  *()  FetsKg6t6l 
fel  vagyok  hatalmazva  kozolni  csdsziri  fens6gedde!,  hogy 
0  Fels^ge  fens^gedet  idrt  karokkal  fogja  fogadni,  s  a  leg- 
bardisdgosabb  fogadd^ban  r^zesiti*.  A  fSherczeg  iltal  le- 
vel^ben  bizonyos  kalonai  k6rOk  resz6r6l  tOrtent  mellfizlet^- 
sere  vonatkozdlag  kifejezelt  aggalyok  tekintet^ben  megjegyzi 
a  gr(Sr,  hogy  az  a  ho-sszas  iinkenles  tavoll^te  fel61  elterjedt 
Wves  felfogasra  vezelhet6  vissza,  egy^bk^nt  megayugtatja  a 
ffiherczegel.  hogy  szigonian  lepnenek  fel  minden  oly  tnaga- 
tartas  ellen,  mely  ellenkeznek  a  ftiherczeg  rangja  es  alliisa 
irant  tarlozo  koteles  tisztelettel. 

Enne!  t5bbre  nem  volt  szQkseg.  A  fGherczeg  halad6k- 
talanul  elkllldte  0  Felsegehez  intezett  beadvdnyAl.  flres  he- 
iyet  hagyva  a  ddtumban  a  Ironorokcis  szCletese  napja 
beigtatasira,  inelyen  a  dilum  ki  legyen  toltendd.  1858. 
auguszlus  7-eii  pedig  megpecs^telle  a  bekeszovets^get  0 
Felsege  egy  sajilkezti  meghivasa,  melyben  «bens6  6rom6t» 
fejezi  ki  a  fftherczeg  Ohajtdsanak  teljeailese  felett  s  btztositja 
arr6l.  hogy  t^rt  karokkal  lesz  fogadva. 

j  Augusztus  9-^n  Istv^n  nador  tiz  evi  tAvoll6l  utin  i5jra 

[      i^thatta  hazajjjit. 

^■1  Csak  azt  a  v^gy^t  nem  ^rhette  el  soha,  hogy  ism^t 
^^illamszolgfilatba  l^pjen.  1859-ben  megtelte  erre  a  kiser- 
letet  dcsc3e,  J6zsef  fSherc/eg  kozvetftt^sevel,  kinek  egy  iratot 
kuldfiti,  melyben  szolg^Iatait  felajAnlja,  azzal  a  meglHzdssal^ 
hogy  azt  ()  Felsege  kezeihez  jullassa. 

26* 


ua6 


J6zser  f6herczeg  az  iratot  feUdretleniil  ktUrUe  t^isssa, 
De  ok^t  elhallgatta,  esak  azt  ig6rve,  hogy  majd  alkalmilag 
sz6val  fogja  kdzdlnu  Az  ok  az  volt,  hogy  0  Felsege  m^ 
r^gebben  egy  izben  azt  a  nyilalkozatot  letl6  J&nos  es  .lozset 
fdherczegek  el6tt,  hogy  a  volt  nadort  nem  fogja  iobbe  alkal- 
mazni.  Oly  fel3z6h'td8sal  telte  ezt,  hogy  oyilatkozatat  a  fo- 
herczegnek  is  ludoma.siira  hozzak.  A  k6t  ffiherezeg,  kOnnyen 
6iihet6  gyong^ds^gbOt,  soha  sew  feleli  me^  eunek  a  meg- 
hizatdsnak, 

Vdrttai  Sdndor. 


IRODALOM. 


Vber  den  associativeti  Verlauf  der  Vorsfellungen.  — 
E.  W.  Scripture.  Philoaophische  Studien  v.  VV.  Wundt.  7  kdlet, 
1  fuzet  50—147  1. 

BAr  az  associali6  ICirvdnyei  Telett  folyfalott  vita  tSbb  mint 
Jv^tezer  ^ves^  a  k^pzetek  ttoyl^os  leperj^^s^nok  ismercte  m^  ma 
is  rog)'at(^kos.  Aristoteles  6t&  a  kipzeiXkri^iAa  tdn'f^nyeitf  lerv£zer(ll- 
leniLl  gydjt^tt  lapasztalatok  alapj^i  Allitott^k  leL  Ez  a  m^bizlm- 
tatlan  niddazer  az  oka,  hogy  m^g  cgy  Hamilton  ^s  Stuart  Mill 
sem  igen  jutottak  el6bbre  Aristotelesn^l.  Pontes  vizsgilatok  €s  a 
Unyek  gondos  megfig^'el^se  bi&nyzanak,  hypothesie^eknek  :3zabad 
J&t^ka  van,  s  igy  a  haladAs  els6  fellAtelu  a  \'izsg&lati  niiidszerek 
javil&sa.  Szerz5  erre  az  alapra  belyczkedik  jelcn  munkdjiiban,  a 
a  r^gibb  megflg^^elfiknek  a  k^pzetlupergt^sre  vonatkozO  munkalatail 
tudomdnyosan  ^tkulalva,  kis^rleli  uton  Lg\'ek8zik  az  assoc-iatiO  I6r- 
v^nyeire  6s  alakjaira  t6bb  vilagossAgot  vetni  68  lehetO  gazdag 
anyagot  gyQjtve  individualis  I6nyekb6l,  tekintet  n^lkul  az  angol 
6s  ndmel  psychologusok  abstract  megkul6nb6ztel6seire,  von  kdvet- 
Jieztetfet  a  k6piiett;ipAitAs  feU6teleire. 

Francis  Gallon  ligyelmeztetelt  legGJGazflr  arra,  hogy  e  t^ren 
U  9tatistikus  adatokat  kellcne  gytijieni.  Azonban  az  6  credm6nyeE 


t5k^letlen  inddszerei  miatt  jelentektelenek,  valamint  Traul>u:-hoIdf, 
Cattel,  Miinsterberg  ^s  Ebbinghaus  ezirinyd  kisdrlelei  is  csak 
mell^ke^en  foglalkoznak  a  k^pzetek  leperg^s^vel.  Uyform&n  ma- 
gftnak  3zerz5nek  kellett  alapot  leremleni  a  Telvetetl  k^rd^  meg- 
old&sdhoz. 

Kis^rleteit  a  lipcsei  egyetera  psychologiai  inl^zet^ben  v^ezte 
Wundt  felugyelete  tneDelt  a  kOvelkezfl  berendcztoel :  Minden 
kQl.s6  zavarO  inger,  zaj,  viligossfig  stb.  livoUarl&sara  csendeg, 
sdt^t  szob&t  v^lasztott,  midltal  a  kuls6  hibaforr^ok  kikerulbet(>k 
voltak,  s  a  bels^f  variabilis  faktorok,  melyek  kor^bi  kis^rletek- 
ben  gyakran  zavarifilag  hatot(ak^  minimumra  lettek  reduk&lva.  A 
megfijO'cl'Jnck  ncm  kelleU  sielni;  nem  volt  izgatva  az&ltal^  hogy 
as8otiati6-ideje  mt^rve  lesz.  S  \m  lelictetlen  is  volt  a  kisdrlet  kez- 
dele  e\6ii  mindent  eltdvolitni  az  CntudatbO),  annak  lehetS  con- 
staiis  illapola  m^gis  et^rhcld  volL  azaltal,  hogy  a  kis^rletezd  k^t 
mp.-el  a  kis^rlel  elOtt  e  szdval  «most»  figvelmeztelte  a  m^ng\'eMt 
a  kisdrlel  kczdet^re,  s  ezAltal  az  elSbbi  gondolatmenet  megszaba- 
dittalvdn,  a  figyelem  az  (^szlelendfi  targ\Ta  lelt  irAnyilva.  A  kis^ 
let  oly  eszkdzzel  t6rt^nt,  mely  lehctdv^  tette  a  Icgkul^nbOzSbb 
Uirgyak  eldliintet^s^t  a  megfigyclG  zavar&Ba  n^lkul.  Nevezetesen 
(1.  53.  L)  a  kis^rleti  egy^n  egy  l^yomatu  pillanatnyi  z&rOval 
ell&tolt  s  Unipa  dllal  niegvil^itott  f^nyk^p^szeti  ubjectiv  melletl 
sOt^tben  ult.  A  kis6rletez5  a  meg^llapitott  jelszt)  kimond&sa 
ulin  k^t  mp.  niulva  megnyomla  a  gummilabdAt,  mi^tal  a  z&r6- 
k^szfilek  megnyilt  s  a  sfl16lbcn  hirtelen  egy  k^p  jelent  meg  a 
megfigyplif  el5lt  levfi  iivcglapon;  e  ktfp  n^y  mp.  m61va  a  gumnii- 
labda  elbocsl^tdsa  uUn  ismdt  eltiint,  s  minden  s^t^t  lett.  I^Uui 
objektuiuokul  feh^r  kdjiydk  szolg^tak,  melyekre  k^pek,  rajzok, 
szavak  vollak  ragasztva,  (ov^bb6  szines  kArtyak  ^s  szlnes  feny. 
A  k45p  megjelen^stivel  a  megfigyelti  azonnal  jelezhelte  a  hozz4- 
tftrsult  k^pzetetf  dc  annak  eltiin^se  n\kn  nem  volt  szabad 
tov&bb  associSlnia.  HangingerokHI  szavak  ^s  kul6nbdztf  hangal 
kt^sziil^kck,  fapint^-ingerektll  killOnbdztf  alakO  t^rgyak,  mig  izl^si 


behat&sokra  folyad^kok  iettek  alkalmazva.  A  bozz&jak  Ursult 
k^pzelek  a  fent  jelzett  m6dszerekkel  hattirozlattak  meg.  A  kiter- 
jedt  pontos  kis^rletek  eredm^nyei  r^viden  Osszegezvc  a  kdvet- 
kezdk. 


A  kt^pzctok  rend«sen  kiSt  osztalyba  :$orozhat6k.  Mbgkiiltin- 
bfiztetunk  ^rz^ki  ^szrev^teleket  (percepti6k,  k5t51t  k^pzetek)  ^s  sza- 
bad  vaii^y  rm&ll6  k^pzeteket  (emk^kk^pek).  MiuUn  minden  ember- 
nek  meg\'an  a  saj&t  kdpzelk^ssilete,  a  kepzeltirsitas  lepergesdnek 
k^t  telje&en  liasonM  esele  rilk^n  }6n  l^lre.  Azonban  vfirni  lehet, 
hogy  az  assot-ialiOnak  bizonyos  alapfolyamalai  tiimadnak,  melyek- 
nek  dsszehat&sa  a  sokFt^le  kiilfinbs^et  okozza.  S  val6ban  n^gy 
ily  folyamatot  kulftnb^ztetheliink  meg,  melyek  Ifib*z6Iag  tovdbb 
nem  reducallmluk,  inclyek  bar  kiilnnboz^k,  de  nem  fuggiHlenek 
egymislOl,  s  az  nntudatlepcrg^s  egyseges  folyamatib*>l  c^ak  tudo- 
mfrnyos  vizBgalal  cz^ljfibOl  szetvilaszlolL  absfrai-liuk.  Igy  e!s6  sor- 
ban  a  jelenlevfl  onludalleperg^sre  folylonosan  FOggetlenfll  fell^pO 
k^pzetek  hatnak  be :  ez  az  el6k^szites  lolyamat&nuk  nevozhetd  ; 
e  melleit  a  leperg^sben  is  tOH»^nik  beFolyAsolAs  :  s  ez  a  belialAs 
folyamata  ;  tovAbb  a  mftr  ontudatban  Iev6  k^pzetekhez  tArsulnak 
mAs  k^pzetek  :  a  csatlako?:fis  folyamata;  mig  vt^gul  az  ftntudalb-tl 
ellunt  kdpzotek  a  ki'sobbi  GnludaLbeli  Allapotokra  belolynak:  a 
k^pzetek  ulohatisa.  A  kf)velkez<ikben  ezen  niigy  alapfolyamatrOl 
van  »z(5,  mely  processusok  Gsszehatit^iibOl  az  5s8zIotyamalok 
minden  variati6i  megrigyellii't^k. 

a)  A  Mpzeiek  clokeszitise.  A  k^pzetek  nem  niindig  befo- 
lyisolj&k  kflzvctlen  a  gondolatmenolet,  elCbb  az  5nludaton  kiviil 
i4s  belul  feldolgoztalnak,  elflkesziltetnek.  Ha  valaniely  az  6ntiidal- 
IansAgb(5l  az  ^inludutha  Mpfl,  m»^g  i^ntiulallan  vagy  mAr  minim&lis 
fokban  tudatos  k(^pzel,  semmi  befolyasl  sem  gyakorol  a  Icpergc'sri) : 
akkor  vagy  eltQnik,  vag^'  a  fudatoss^  maffasabb  fokiira  cmelke- 
dik.  Mindenik  lokiin  elk^j'zelhelfl,  hogy  a  lepergt^sl  befolyisolja, 
vagy  hogy  elkeri'ilt  vagy  meg  magasabb  fokra  hig.  E^  az  6n- 
tudatnak  onall6  folyamata,  de  tisztan  a  k^pzet  hallsSra  va!<.^ 
tekintetbdl  van  egy  eldk^szitO  folyamal  es  ezen  illiispontbul 
kiindulva,  az  eg^z  folyamat  «a  k^pzeLek  elSkeszitesc*  n^ven 
foglalhatd  6sgze.» 


400 


I 


E  processtiji  kezdete  az  Sniudalon  kiviil  esik.  Az  dnfudat- 
Tolyamat  RtAdinmail,  melyekel  minden  kepzptnek  f^^szben  ragy 
r^szbeTi  ^t  kell  rulnia,  a  percepti6  ^s  appercpptit)  kfflAnbJSzd  fnkii 
alkotjAk  :  azaz  u  mi  pppcipidltatik,  az  az  fmtudatban  van;  a  mi 
appercipialva  lesz,  az  kulonOs  fig>'elmel  von  raagara.  Ha  valamely 
az  ontudiitlan.sagbi'il  kilej)d  k^pzet  neni  tiinik  el  isniet :  akkor  » 
perceptio  magasabb  fokara  omelkedik  ;  ha  mint  percipi&lt  kepzel 
az  Ontudat  UtOlerere  m^g  nem  halotl:  akkor  vagy  eltunik,  ^-ag^* 
ei6t^rbe  lep  es  apperceplidvfi  lesz.  Mini  appercipialt  k<?pael  raoet 
vagy  semmi  befolyiisl  nem  gyakorol  a  gondolatmenetre,  rags; 
befolyfisi  gynknrol  minden  nlkatr^szeivel  eg\'rilt,  vagy  pedig  csak 
egyos  alkatr^szeivol.  Igy  viliigosan  FiArom  aldrendolt  folyamat 
ismerhet6  !el :  a  percepti(S,  az  appcrceptic)  ^s  az  apporcipialt  k^p- 
zelc'k  vJ^Uoz&sa.  A  k^t  g\s6  minden  kOki  tunemOnynycl  k0zds, 
leb^t  ezt>kt61  pllokintve,  iU  csak  az  apporcipiilt  k^pzeiok  vilto- 
z&$airOl  lesz  sz6. 

Az  ^rz^ki  6szrGvete!,  mini  ogt^sz,  v&ltoz^  n^lkul  kiindulasi 
ponija  lehel  valamely  assoeialiv  folyamatnak  ^s  pe<lig :  1.  a  resz- 
leges  k*^pzel  viiUozas  n^lkiil  ismet  fellalAlhalo  az  Osszegezfiben  ; 
2.  (ippens^ggcl  nem  talttlhal<5  fel.  Sok  eselben  a  k(5pzelnek  nem 
minden  alkatrt^sze  hat  a  leperg^sre.  Gyakran  elldnik  ez,  bAr  }6\ 
ap])i?rctpialva,  az  OnludatbtM  ;  de  m^g  gyakoribb,  bogy  egy^B  ismer- 
tel6  jelei  esn<^k  ki  az  luiliidat  lalhalarab^l,  mi^  m^ok  annal  (5bb 
vil^ossigol  nyernek  ^s  igy  csak  egyediil  maradnak  lev6kenyek. 
E  folyamal  a  k^pzetek  raejikisebbed^enek  Tolyamata.  Az  elhanya- 
golt  alkatr^szek  egi^szen  kieshetnek  az  dnludatb^l,  vagy  a  per- 
cepti6  b\s6  fokara  siilyednek,  vagy  csak  a  figyelem  gyiipontjAbbl 
iSvoznak  el.  Teh&l  eleshetnek,  lesuIyedLelnek  vagy  kil^pLetnek. 
hogy  ne  is  it'TJenck  visszn,  vagy  hog\*  a  figyelmel  riivid  id5 
mulva  tsmel  magukra  vonjAk.  E  folyamat  akaraloa  vag>'  akarat- 
lan,  s  egyik  legfontosabb  eredra^nyc  a^  altalanos  k^pzelek  alko- 
tisa,  melyekbOI  csak  egycs  elemek  l^pnek  lis/tan  az  5ntudatba* 
mtg  a  lobbiek  hoiuilyos  flnluJalban  maradnak.  Ezek  megkQlOn- 
b6ztetend(ik  a  (ogalomkepzetektCl.  A  ktjpzetek  Allalinosod&sAnak 
lolyaniata  igy  mint  toUbe-kev^sbb^  kilejezell  kisebbit^s  tekinthetO 
A  percepii6,  appercepli^5  ^s  kisebbil^s  eredm^nyefi!  kul6nb5zd 
Allapotn  kdpzelekel  nyerunk.  A  k6(  haldwn  belfil  folytonos  Atmencl 
van  egyik  jjllapolbdl  a  mAsikba,  mely  ftlmenet  n^gy  fokozatbdl 
fiMi^nak  tekintheU'J :   1.  nem   percipifilt  k(''pzet,  ha  Ielel6r6l  semroi 


401 


tudalunk  sines -^  2.  percipi^It  kepzet,  azon  ludatos  k^pzet,  melyre 
a  figyelem  nines  irSnyilva  ;  3.  apperoipiilt,  mely  a  figyelmel  ma- 
g&ra  vonja ;  4.  appercipi&It  ^s  kisebbitett,  mely  appercipialva  Lett 
6s  egyes  elemeiben  voszles^j^et  szenvedet, 

p^  A  k^pseiek  behdldsa.  Ncm  irunden  k(5pzel  foly  be  a 
k(''pzetlef)erg^sre.  Mig  valamoly  gondolatmenetet  megszakitatlantil 
lolytatunk,  \fShh^  vagy  kevesbb^  tudaLos  k^pzelek,  melyekrc  alij,; 
figyelunk,  j5nnek  ^s  ism6l  tAvoznak.  Lehetsdges,  hogy  valamely 
kepzet  az  Sntudatba  l^p  ^s  a  leperg^st  eg^'  pillanalra  megszakitja, 
de  azutAn  ism^t  pllQnik,  mire  a  leperg^s,  mintha  meg  sem  sza- 
kittatoit  volna,  tovAbh  folyik.  Dy  esetekben  alig  lf*hpt  sz6\m  a 
k«'pzetpk  bpfolyiisAr6I  a  k^pzellep*»rg^3re,  E  kifejczos  inkabb  oly 
eselckre  szoritando,  melyekbon  a  kt^pzet  nemesak  megszakitja  a 
kor&bbi  folyamatot,  hanem  6j  lepergtJsl  tAraaszl,  vag^'  melyekben 
valamely  kepzet  megszakit&ssul  vagy  a  n^lkOl,  a  lefutdst  valami- 
k^p  megvaltoztalja. 

Ha  valamely  kepzet  flntiidatba  l^petl,  a  leperg^sre  ketf^lo- 
k^p  folyhat  be :  kfizvetlenCil  va^y  kozvelvo.  A  k6z\^llen  behat^ 
azon  befoly&s,  melyet  valamely  kepzel  egy  m&sodikra,  eg^'  har- 
madik  kepzet  kOzvetU^se  n^lktil,  gyakorol :  a  kftzvelett  behalAs 
azon  befolyfis,  meh'el  valamely  k4pzel  egy  mfisodik  k^pzetre, 
mindkettOnek  eg>^  harmadik,  az  Ontudaton  kivul  lillu  alacsonyabb 
fokban  onludatos  k(5pzethez  vald  vonatkoziya  allal  gyakorol.  Eddig- 
el6  az  appvrcipi&lt  k(^*pzet  kAzvetlen  behatAsa  majdneni  minden 
psychologiai  mflben  mint  egyedfd  e!gondolhat6  v^letett  fel,  s  a 
kfizvetelt  behata:*!  c5ak  Hamilton  emliti  elfisz5r  ^s  Lehmann  tetl 
^HB6  vonatkoz6lag  n^h&ny  vizsg&latot. 

^V  a)  A  kozvellen  bpbatds.  !tt  tekintethe  jOnnek :  1.  az  apper- 
[  cipidlt,  2.  a  kisebbitett  appercipiAlt,  3.  a  percipiAlt,  4.  a  nem 
I  percipi^t  ki'^pzetek.  1.  Valamnly  appercipidlt  kepzet  kOzvetlen 
behat^^t  gyakv>roIbat.  Mfndon  bcliaU'i  kepzet  direct  bal,  egy  har- 
I  madik  kozvelil^se  nt'lkul,  az  associalt  k^pzetre.  Igy  pi.  a  cse- 
resznye  latAsa  a  fa  kepzelei,  a  czilromnetU  izlel^se  a  czilrom 
k^pzet^t  keltheti  fel  sib,  2.  A  kisebbiteW  appercipifilt  kepzet  p^l- 
d&ja,  ba  |—  alak  a  T  betfi  k^pzetet  kelti  fel.  3.  A  percipiAll  kAp- 
zetekre  vonatkoz6lag  mindenki  tapaaztalhalja,  bogy  gondofatai  alig 
ontudalos  benyomdsok  altal  beloiyfi^^oUalnak,  melyek  csak  ki^sflbb 
vonjak  magiikra  a  figyelmet.  Gyakran  niegl^rl(5nik,  bogy  gondolat- 
menetunk  kfimyezetunk  jelleg^vel  Mp^at  tarl,  a  nfilkiil,  bogy  egy- 


iOrl 


AltalAban  gondolnank  a  kOrnyezetre;  axuUn  veszsztlk  estrt  qAa 
az  eml^kezethdl.  hoj^y  nemcaak  a  k<ipzetleperg^s,  hanem  a  kOf^ 
nyezet  is  nie^viltozoLt.  P^ldiiil  ha  valamelv  Ifipg^Ta  gondolimk  fe 
zen<^t  hullunk,  monienUln  t^szrcvotlcn  marad,  de  kt^sdbh  vilAgosan 
e&zrevehet^  lesz,  mint  rMtozott  a  gondolatmenet  a  zene  jcllege 
szerinl  saomon'iR'iI  vigra  stb.  Az  ^ppen  percipiAlt  *5rzdki  eszre- 
v^tel  behatAskepesseg^l  vizsgAWa,  a  niegfigyelOnek  speciaiis  fel- 
adatot  kullelL  feladni.  mely  tnelltitt  valahol  e^y  nem  igcn  et6^ 
ingemek  kellell  r^liainia,  ugy  hog>'  l^thalti  legyen,  mini  befolyA- 
soltalik  ez^tal  a  gondolalinenet-  Ily  vizsgdlatok  kimutatlAk,  bogy 
az  t^ppen  percij>i6lt  k^pzelek  behatfiaa  sokkal  gyengebb  az  apper 
cipi6IUikm\l.  Bizonyitja  ezt  az  a  teny  is,  hogy  ha  valamelv  ^ppen 
perripiAlt  k(5pzet  egy  ^rz^ki  ^azrevtitelt  kRvet  «^s  ezen  ^ra^ki  **s2re- 
v^tol  nurii  li'lnik  el,  a  kovetkezC  k^pzet  leglobbnyire  az  ^rzeki 
dszrev^telhez  ^s  nem  az  ^ppen  ])ercipi&U  ki^pzethez  csatlakozik. 
4.  A  nem  pcrcifiifiU  kepzetck  hehaUsanak  problem^Ja  igv  vAzol- 
hat() :  A  mi  az  onludrtLon  kivul  van,  azt  csak  azon  tulajdonsa- 
gokkal  gondolhaljuk  el,  melyek  dntudalunkban  adva  vannak. 
Tehat  k(ites,  hogy  k^pzelek  az  ftnludatb6l  eliun^suk  utAn,  vagy 
a  megfelclO  finliidatlan  Tolyamatok  befolyAsl  g>*akorolnak-e  a  gon- 
dolatnienelre.  Tapasztalhatni,  hogy  igen  szomori'i,  vagy  firOmel 
okuiid  k(?pzel  utdn  a  gomliilatok  a  mej^feleUi  jellegei  fdlveszik^ 
lia  mfir  a  kepzet  nines  is  Ifibbe  az  Onludatban.  Fel^bred^s  uUb 
neba  szokaUan  hangulatban  vat^yimk  s  k^nyszeritve  bizonyos 
m6don  gondolkodni;  gyakran  .sikerid  azli'in  valamely  csod&latos 
&lomra  emlukezni,  mely  hosszasan  beliat  a  k^pzet  leperg^^re, 
a  nt^tkiil,  hogy  tudD<3k.  Erre  szdmos  p^ldat  Mthatunk  a  noimAlis 
^letben  is,  eltekintve  a  hypnosis,  a  po:^lhypnolikiis  suggesti^  te 
a  pathologikus  p^ychikus  ^lel  jelen.s^geibti!.  Ezen  probMma  meg- 
oldfeAnil,  az  tnpnszlaltntoLt,  hog\'  miiitrtn  a  nem  pfirHpiSlt  k6p- 
zeteket  nem  hatarozhaljuk  meg  direct  raegfigyck^s  6s  (^szevev^s 
Altai,  a  leljesen  tudatns  k^pzek^kbOl  knil  kiindulnunk  ^  ezek 
befolyAs&t  kell  a  nem  percipi&lt  k<^pze!ekre  kidyn'leni.  a  mi  nem 
t5rl6nhetik  direcle,  hanem  csak  a  nem  percipiAlt  kepzeteknek  az 
ontudatra  val6  hatAsdnak  kftzvelit^s^vel. 

h)  A  kOzvelelt  behalAs.  Valamely  kepzet  egy  mds  k^pzetet, 
melylyel  semmi  ftsszekOUet^sben  nem  all,  felujithat,  ha  mindenik 
t;gy  harmadik,  most,  az  finliidntban  nem  levu  k^pzettel  egy  mAs 
idtfben  fissze  volt  kOtve.  Hamilton  figyelmeztetetl  el5sz6r  ily  asso- 


403 


cialkjkni,  noha  kis^rleti  megfigyel^sek  n^lkul.  Scriprure  lebdt, 
hogy  k^t  egyniAs  elflll  idegen  kepzelet,  egy  harmadik  ^pp  oly  ide- 
gennel  vonatkozcisba  hozzon,  ilyen  kie^rleli  berendezest  haszn&lt: 
Ket  lacin  bettikkel  irt  5z<il,  egy  japinit  ^s  egy  n^metet.  egymas- 
\6\  fiiggetlenul  jap&n  ir^jelekkel  hozott  58szekdttet^3be,  I'lgy  hogy 
minden  sorozat  k^t  reszre  oszlotl.  Az  el36  rte  oly  k&rlyfi.kb61 
Allott,  melyeken  egy  latin  betftkkel  irt  japAni  sz6,  s  egy,  vagy 
k^t  japini  je-g^'  filloll,  melyek  mindenike  ismcrellen  volt  a  meg- 
figN'elfi  elfilt.  A  mfisodik  r^sz  oly  kfirlyfikb^l  ftlloll,  melvek  min- 
denik^n  egy  ntmet  sz6  6s  ugyanazon  ira^jeiofc  voltak  felirva,  mint 
az  e\s6  r^sz  valamelyik  k&rty&j^n.  El((bb  az  e]s6,  majd  a  m^so- 
dik  letl  felmutalva ;  erre  vagy  egy  nemel,  vagy  egy  japini  sz6 
lett  oda  n^TJjtva  iriisjelek  n^lkQl,  melynek  meglOrt6nte  ulan  a 
megfigyel6  jelezte  a  benne  Uniadt  k(^pzetekel.  A  sorozat  els6 
r^szei  rendesen  gyorsabban  teltek  megmulalva,  hogy  a  niegQgyel6 
az  el66  sorozat  k^yAj&ra  ne  gondolhasson  s  igy  minden  tudaloa 
vnnatkozfis  kizArasH^k.  Nag>'  neb^zs^gbe  utkdzOtt  azonban  mfls 
kiszdmitliatlan  s  ^szrevt^tlen  alkatr^szeket  lAvol  tartani.  Igy  a  leg- 
nefaezebb,  soha  egc^szen  el  nem  keriilhot^  akad^ty  volt  a  sz6nak 
Ontudatba  loptekor  m^r  niindig  niHglev6  kt^p/ieLek  hatiisa.  Egy 
csaknem  ug^anoly  nagy  akad^Iy  volt,  hogy  mindkelFele  szavak- 
hoz  betCik  haszn&ltattak,  s  igy  a  szavak  bizonyos  hasonl6£^ai, 
nrielyek  a  helves  associatibk  sz4m6nafc  kisebfait^s^hez  jdrultak,  nem 
voltak  kikerijlhetek.  A  kist^rleteknel  a  megfigyelfi  vagy  nem  raon- 
dott  semrnit  sem,  vagy  a  heiyes  vagy  a  helylelen  sz(3t.  Ha  sem- 
mi  sz6t  sem  mondott  a  kis^rlet  azt  mutattn,  hogy  ezenesetbcn  a 
kflzvelitO  tag  nem  volt  eI6g  erSs  az  assDciati6l  l^trehozni.  Ha  azon- 
ban valameiy  bz(5,  egy  vele  spmmi  tudatos  fisszekoltetegben  nem 
levd  sz6  megmutatisa  iifAn  finludatra  jutnti,  wnnek  alapjAnak 
kellett  lenni.  Ezen  alap,  vagy  a  kriavetilO  tagok  liatisiban,  vagy 
mAsban  ill,  FJa  az  ulbbbi  esct  volt  kimutathat6,  a  kis^rlet  nem 
tekintetett  helyesnek,  ha  pedig  :*emmi  mks  alap  nem  mulalhato 
ki,  azi  kell  gondolni,  hogy  a  szavak  valameiy  fintudallan  lag 
6ltal  jutottak  fisszekfittetesbe :  3  ha  az  finltidatlan  fisszekftttelesek 
nem  az  exporimentator  elGtt  ismereles  kozvolilO  tagokban  611a- 
nak,  megleli(46s  ritkAnuk  kfllolt  lenni  az  oltfjfivfl  szavak  helyes 
j}sszek5ttet^s^nek.  Az  ilymudon  eszktiztilt  kis^Hetek  kimutattdk, 
hogy  kedvezO  kOrulmenyek  k6z0tt  valameiy  k*5pzet  kOzvetve  hal- 
^t  egy  niAsikra,  e  mellett  kilimt  a  tiilnyomo    haj!and6sftg   egj' 


iOi 


szcrQ  a3Sociatii!)kL*a.  A  kis^rletek  eredm^nyei  a  kOvetkezdkben 
4sszegezhet6k ;  1.  Valamely  appercipi&lt  kt^pzet  eg^-  m^odik  k4p*^ 
zelel^  luelylyel  sohasem  vo]t  OeszekQtt^sben,  az  ontudat  felszm^re 
liozhatja,  ha  oly  m^  psychikus  elemek  exist4lnak  az  Ontudat 
alacsonyabb  fokain,  vagy  az  ontudaton  ki\'ul,  melyek  mintkettdvel 
osszekcSttet^sbon  4l!anak,  s  erdsebb  6sszekdUett^sek  nincs^nek  jelea. 
Igy  valaniely  k^pzelleperg^snek  (agjai  nem  okvetctlenul  valameny- 
nyien  Indalogak.  2.  Valamely  flntudatlan,  vagy  felig  tudatos 
tagnak  hatasa  sokkal  gyeng^bb,  mint  eg^'  teijescn  tudatos^;  ragfts 
a  kfizvetlen  behatds  a  k^pzetfutasban  nag^'obb  szcrepet  jAtszik. 
mint  a  k^^zveletl.  Az  els6*  fiontbul  kdvetkezikj  bogy  valamely  nem 
percipiAlt  k^pzet  k^Jzvetlen  behatAsii  lehet. 

Igen  ^rdokes  eredrn^nyt  ad  a  kfizvetitfl  tagok  szeml^le^e 
tekintettcl  az  dntuHat  fokira.  A  k62vetit6*  ka[>csok  vag^'is  6&szek01d 
ki^pzetek  az  Sntudat,  vag^'  fintudatlansiig  bfirmely  fokdn  lehetnek, 
kiv^ve  az  apperceplid  fokot,  meri  ba  appercipifilva  lenn^nek,  csak 
k^t  cgyszerii  associati6  r^sztH  alkotn^k.  Az  fisszekotS  k^pzetek 
kiilfinbOzO  Allapotaik  szertnt  6t  osztAlyba  sorozhaWk:  a)  porcipiilt; 

b)  Ontudat]  an,  de  akaratlanul  rcproduk&lhatd  :  c)  5ntudatlan,  de 
akarva  reproduk&lhatd :  d)  i^intudattan.  de  6jra  felismerhet6:  0)  5n- 
tudatkn  elfejtelt  k^pzetek.  Nem  minden,  mi  az  fintudaton  kivul 
«sik,  ^'an  ugyanazon  allapotban.  Valamely  k^pzet  eltunese  uliin 
az  onttidntlansdgban  disposilitjk  maradnak  vissza,  melyek  nem 
mindig  iigvanazok.  Mivel  psychologikus  szempontbdl  a  lelki  elet 
<)ntudatlan  rdszf^nek  Melmez^se  materidlis  folyamatok  &lta1  neni 
magyardzat,  s  mert  az  idegfolyamatnak.  mely  a  k^pzeteket  kis^ri. 
teljea  ismeretlens^ge  minden  ily  mag\'ar4zalot  kizdr,  e  dispositi6- 
kal  psychologikus  kirejez^-^ekkel  kell  jelulni  6s  igy  leginkiibb  mint 
Ontudallan  k^pzetekrSl  sz6!balunk  rdluk.  Az  Ontudatlan  kepzel. 
vagy  Ontudatlan  dispositi6  kulOnbGzfl  AHapotu,  s  a  reproduki)- 
hat6s^ra  nezvo  lehet :  a)  akaratlanul  reproduk&lhatd  Ontudatlan 
k^pzet  (tivfj(JLTj  Arisloteles,  angolul  memory),  mely  bizonyos  k^ze- 
teknek  az  5nttidatba  l^p^sekor  magjlbi)!  az  5ntudatlan  Allapotlx^l 
az  Sntudatba  l^p.  Ez  is  sok  mfts  kfirftlm^nytfll  fiigg^  igy  idfl^'ei 
gycng^bb  gyakorlAssal  erfisebb  lesz ;  6)  akaratosan  roprodukAl- 
hatti  k^pzel  (ivijxvTjOtC  angol6l  recollection),  mely  az  adott 
OntudatAllapottal   nem  magdt61  t&rsul,   de   kiv&natra    felidt^zlielG; 

c)  akaratosan  reprodukalhatd  azon  kepzet,  mely  mint  a  megfelcid 
lelismertetik,  mihelyt  egy  uj  hasonto  kdpzet  Ontudalra  jut ;  d)  el- 


405 


felejtett  k^pzetek,  melyek  az  Gntudat  adotl  Allapot^ban  senimik^p 
sem  hozhaldk  eI6.  RCviden  ftsszegezve  lehfit :  a)  ])ercipiallak  azok 
az  6ss2ek0l6k^pZGtek,  melypkrol  a  megfi^'elO  azt  mondja,  bogy 
csakncm  eg^idejtilq^  vollak  az  dntudalban  az  5sszk^pzeltel,  de 
m^B  azul&n  percipi&lLattak.  az  fisszek^tfi  tag  ezen  esotben  a  figyel- 
met  nem  vonia  mag&ra^  s  m^gis  percipi&lva  lett  ^s  Jeirhati)  volt ; 
bf  akaratlanul  reprodukAlhaW  k^pzetekndl  az  fipszokapcsolo  k^pzet 
csak  a  befejezett  associatio  uUn  l^p  magalOl  a  teljes  6ntiidalba; 
c't  akaratosan  reproduk&Ihat6kn&l  a  k5zveteU  behalds  idej^ben  a 
k0zvetit6k^pzet  nem  (^ntudatos,  s  az  associaLid  ut^  sem  le]> 
QntiidaLba,  a  Tnegfig^^elO  sem  gondol  reA,  de  kivinatra  a  meg- 
felelfl  kdpzetet  jelezni  tudja:  fit  ujra  felisinerhetCkn^I  az  Bsszekflt5 
k^pzet  az  associntiu  idejt^bcn  nines  az  ^ntudatban,  seni  akarat- 
lanul, sem  akana  nem  reproduk^lbalti,  megis  kul6nb6z6  uj  kep- 
zetek  sor^ban,  mint  a  niegfelelti  feiismei'telik;  e)  elfcledetlekn^l 
az  6sszek6t6  k^pzet  az  adott  viszonyok  kdzt  nem  id^zhet6  az 
ftntudatba.  (Mindezekre  kis^rlettel  nyert  sz&mos  pelda,  kiv^ve  a 
negyedik  pontot.) 

7J  A  k^pzeirk  kapcsoldsa.  A  k^pzetleperg^snek  egy  mfiaodik 
alapfolyamata  a  k^pzeleknek,  vagy  ki^pzetalkatr^szeknek  lArsitAsa 
egy  jelenlevtf  kt^pzethez,  vag\'  annak  alkalrt^szeihez.  K  folyamat 
1.  alakja,  2.  tartalnia  szerinl  vizagSlandu,  A  l^rsiliisnak  alak  szeriiit 
hdjom  neme,  vag\'  foka  kulCinbOzlelliotC  meg;  a)  ogyszerG  tursi- 
t^;  h)  t&r&it^  kisebbftt^ssBl ;  c)  tdrsft^s  kisebbitdssel  Q-ra,  subsli- 
tu&I&ssal.  Az  eg^'szerfi  tdrsit&snSl  a  jelenlevG  k^pzelhez  egy  mAaik 
k^pzet  jirul,  a  az  eredmeny  a  keUfi  Osszege.  A  tfirsit&snak  masodik 
neme  a  kisebbUC  tArsIt^s,  melyn^l  a  k^pzetben,  mely  a  behalAs- 
1  As  t6rsitadb<5l  t&raad,  a  beha(6  k^pzel  az  Snludatnak  alacso- 
bb  fokira  siilyed,  mJg  a  hozz^rciz6U  k<5pzet  a  fObelycl  foglaija 
A  tdrsitAs  liarmadik  neme,  a  substitiitid  abban  All,  hogy  azon 
pillanalban,  melyben  a  tirsitott  k^pzet  a  teljes  tudalba  l^p,  a  behatd- 
kepzet  mar  eltunt*  Az  eredmeny  a  bebatd  k^pzelnek  a  Ursult 
kt^p2»;ltel  val6  holyeltesitesp  lesz. 

A  tarsitott  Gnludateleniek  tariabnuk  szerinl  lelietnek  k^p- 
zetek,  6rzetek  ^s  akaralimpulsusok,  melyek  dnalltjan  nem  I^lez- 
nek  ug^-an^  haneni  az  fisszegezfl  ontudaiiillapolban  ezen  elemek 
egyike  elfilt^rbo  jut.  Ezeken  kivnl  vaiauioly  k^pzelhez  tarsulbat 
m«^g  valamely  kuli>nl"is  ipialitas,  vngy  iulajdonsAg  :  az  ismerteti3-, 
vagy  fogalom(]uaIitAs.  Tehdt  ligyelembe  vehel6:   1.  valamely  6rz6ki 


406 


I 


eszrev^^tel  Ursul^sa  egv  ^rz^ki  ^zrev^telhez ;  2.  a  szabad  k^pset 
16rsuliisa  ^rz^ki  ^szrevetolhez :  3.  szabad  k^pzet^  egy  mAsikboi: 

4.  az   ismertetfi-qualitas    tarsiilAsa    ^s   fitmenete  a    localisaiidba: 

5.  a  fogalomqualilas  t^rsulAsa.  Eltekinlfink  az  ^rzelek  4s  akaml- 
impolsusok  tArsulAsAtcil.  Valamely  ^rzt^ki  ^szrev^telhez  Ifirsulhai 
rgy  ni&sik  «5rzdki  4:-zrev(5tel.  Az  akaratoa  tdrsitfts  e\6gg&  ismert  ; 
igy  t^rsulhat  valamely  virdg  liltAsa  szag^rzeltel,  s  €pp  tgy  t&ii^n- 
hetik  a  lArsilis  akarallantal  is.  2.  Valamely  4rz6ki  ^zrevMelhes 
t^i^ulhat  szabad  k^pzet  (plianlasia,  eralekk^pzeO.  Ez  all  a  ttoittfl 
fuindh^om  fok&ni.  .').  Tarsnlliat  valamely  szabadkepzelhes  e^ 
mds  szabad  k^pzet.  4.  Valamely  k^pzethez  Urstilhat  ismeHet5- 
qualiUifi.  A  iegt6bb  kepzethez  egy  tObbe-kevesbbe  bat^u^zoit 
ismerteldM:|ualilast  kapesolimk,  mely  kul6nbttzd  fokii.  A  legegr- 
szen'ibb  lormiija,  mely  norm^lis  emberekn^l  el6j6hel  az,  middn  a 
k(^pze(,  mint  a  lapasztalat  e^\  rdszc  fclismcrtetik^  vagyis  azon  leny 
tdrsitlalik  hozz&,  )iog>'  az  egy  lapasztalat.  Valbszinfien  ezen  cset 
forog  fenn  gyermekekn^l,  ha  uj  benyoraasok  el5sz6r  halnak  be 
rAjuk  ;  s  igy  van  az  eUJszdr  W6  vakonsziiJottekn^l.  E  melletl  lebet- 
s6ges,  hogy  ily  esetben  a  k^pzeteknek  csak  eg^'  resze  tartja 
meg  az  ismertetti  qualilasl  es  igy  kiil5nb6zik  a  16bbi  i^meretlen 
r^sziSl.  Az  ismerlelu  qiialilj^snak  magasabb  foka  az,  hogy  a  kep- 
zethez nenicsak  a  lete/.i^snek  ismerletfi  jele,  hanem  valamely  meg- 
halirozott  ^rz^klertilethez  larluzti  tovfibbi  ismetetfijel  is  t&rsul. 
Ezen  lokai  az  iijra-Fetismer^snek  tCbbnytre  pillaiiat  alatt  Icsznek 
^tfulva,  vagy  a  lulyaiiud  az  Ontudal  minimatis  fokan  megy  v^be 
6s  az  ujra  felismert  k^pzetet  azonnal  k5veti  az  a^^sociilt  k^pzetek 
eg^.sz  I6mege.  Az  ismertet^-qualitas  larsulAsa  mindazon  esetben 
felvehel6',  a  hoi  serami  mis  nem  lesz  mondva  ;  oly  lerm^szetes- 
nek  ^3  magAtdl  ertedSditnek  tunik  fel,  hogy  iigyelmoztet^s  n^kui 
nem  veszszuk  t^szre.  firdekes  azon  tt^ny,  hogy  Utiksbenyom&sokniil 
az  ismertiHCjegy  nagyon  ritkiin  vonja  magara  a  figyelmet,  mip 
izl^s-  ^8  tapinlAs-kepzett^kntU  ez  ardtiylag  gyakori  eset.-  A  t&rsult 
ismertetO-ifualiUs  mind  bonyoMdoLlabb  lesz,  eg^sz  akaratlaniil 
mks  ^rz^kteruletek  qualii&sai,  l^rbeli  lokalisati6k  stb.  t^sulnak 
hozzA.  Az  dtmenet  az  ismertetCqualii^s  t^rsiUis&b6l  az  id6beli  loka- 
li3ali<5ba  lassu.  Az  ismerlelfi  qualit&s  magasabb  fokainAl  val6&zi* 
ntileg  mindig  jelen  van  egy  idGelem:  liomfilyos  tudalunk  van. 
hogy  a  tArg>'  kfizelebbi  vag^-  t^volabbi  id6ben  ismert  volt,  fippeo 
mint  az  ismertetfi><|ualil&s  cg)'fel6l  ugyanazon,  vagy  mas  teruletek- 


4o: 


b6]  \M  k^pzelek  simuUan  associati^J^ba  dtmegy    6s  ezeket    (gy 

successiv  assotiatioba  ^talakilja,  ugy  masfelQl  az  elenienUris  idd- 
beli  ismerlelfijegy  fokonk^nt  ugyanazon  iddbeli  k^pzetek  associa- 
ii6jAba  nieg^^  at.  Ezen  fokokat  idtibeli  lokali-sati(3-fokokriak  nevez- 
zuk.  s  ennek  hdrom  fnkdt  ktil6nbozteljuk  meg.  Az  ohd  fok  az, 
melyel  alig  lehet  elv&laszlani  az  egyszeni  isrrierlet6-i|iinlif6s{rtl. 
A  mdsodik  fok  a  k^pzel  vonn^kozrisa  bizonyos  olefperiodusra. 
TudomAsunk  van  r6la,  hogy  a  k^^pzot  bizonyos  elmnlt  idflre  vonal- 
kozikf  semmi  inas  k^pzelet  neni  idt'zunk  fel  ezen  idtibCl  az  On- 
tudatba,  de  kiv&natra  a  kdpzetet  vil^osan  tudjuk  lokalizilni  vala- 
mely  ^letszakra.  Az  idObeb  lokali^aiiu  Lettifok^n  a  k^pzetet  btzonyos 
psem^nvTe  tudjtik  vonalkozlatni.  Ila  az  ily  lokalisati6  valamivel 
vilAgosabban  ludalos  lesz,  akkor  mini  6n(illi!i,  associilt  k^pzel 
lep  eldtf^rbe.  5.  A  k^pzethez  fogalom-ipialilAs  is  lArsnlhnt.  Psy- 
chologice  a  fogalom  k^pzetnek  veJiralO  sok  mds  kepzet  helyet(esi- 
t^j^nok  ismertotfij^vel.  Ezen  isiriortotfijiigy  a  fogalom-ipialitAs,  mely 
subjective  lekinlve  eg^'szprrt  fintudatelem.  A  fogalomtpialitds  tAr- 
sHds^t  a  folyamat  kulOnboad  fejlfldd^foklin  ^szleHuHjiik  ;  s  ilyen 
a)  az  egyszeni  lireitfis,  uudOn  a  fogalom  1.  valamely  6rz6ki 
68zrev6lelhez ;  2.  valamely  kiswbbiletl  i^rz^ki  ^szrevdlelijez;  3.  vala- 
mely szabad  k^pzethez  t&rsulhat :  6'  a  tArsitils  kisebbitessel ; 
c)  snbstituti6val. 

S)  A  k^.pzeiek  ufohatdsa.  Nemcsak  az  onludalban  ^ppen 
jelenlevfi,  hanem  finliuliilbrtl  eltOnt  k^pzelek  is  bnfnlyassnl  vannak 
az  fintudatfolyamatok  leperg(5s^re.  Valamoly  az  SnUidatban  levfS 
k^pzet  befolyisa  behalfisnak  neveztetett ;  valamely  k^pzel  bebatii- 
g^t  k^sdbbi  nntudat^llapolokra,  ut6bat&snak  nevezziik.  £  Folyaiuat- 
n6l  k^t  uralkodii  hypothesis  veendfi  ligyelembe :  az  els6,  ritkdb- 
*ban  hangoztaloll,  a  k(5pzelek  visszat6r6.s6nek ;  a  mftsodik,  cj?aknem 
iltaliban  elterjedt,  a  k^pzetek  felujitdsfinak  hypothesise 

Szerz6  szerint  ezeknek  egyike  sem  lehet  alapja  lov&bbi 
vizsgdiatoknak,  mert  elleniik^  mint  a  k^pzelek  tandnak  alapjai 
ellen,  ezen  harom  kifogi'is  tehelfl :  a}  nincsenek  bebizonyitva : 
h)  a  lOU6te!,  melyt!n  nyiigi>sznak,  ncm  helyes ;  c)  ilytormftn  vala- 
mely rendszer  megjelftl^so,  mcly  ezeket  magfiban  foglalja,  hasz- 
n&lhatlan.  a)  Ugyanazon  k^pzetek  reprodiikti6ja  oly  magal6i  6rte- 
tOdfinek  lilszoti,  hogy  senki  sem  gondolt  bizonyil^k  keresea^re. 
A  k^pzetn^l  azon  tudatunk  van,  hogy  az  visszatiirS,  vagy  ujbdl 
alkoiotl  fogalom.  Ezen  flntudaleJem  az,  mi  fennebb  mint   ismer- 


iOS 


tet6-qualiUs  ^s  idfibeli  ]okaIisatii:i  Ictt  leirva.  De  n<>tn  is  miii, 
mint  fmtudatf'leni,  ^s  osak  azi  bizonyilja.  hogy  valamely  k^pcet 
eldttunk  mini  ismort  tunik  let,  vagy  bennunket  egy  konibbifV 
emMkeztet,  rnelylyol  mi  a  k^^ibbit  idcntikusnak  tckintheljuk.  Ez 
a  t^nyleges  rnprndukli^ra  nera  biznnyit^k.  Az  ismertetSqualitts  H 
i(1((bp]i  lokalisalid  kul6nben  is  gyakran  rossz  bizonyild  eszk5z5k, 
nirlyok  csak  kev^s  vagy  semmi  liasonlatoss^ot  sem  luutatnak 
az  eredeLihez:  b)  Mindk^l  hy[tothesis  azon  fiUtetelen  nyugszik,  bogy 
egy  k^s6bbi  k<*pzet  identikus  egy  kor&bbival,  vagy  ^;y  olyanaal, 
mely  bizonyos  jelek  ^tal  gyarapitva  vagy  kisebbitve  lett.  £z  t 
16lekbuv^ok  Altai  kul6Db6z6k$p  lesz  kifejezve.  Scripture  azonbtn 
t5bb  8zerz<i  n^zet(5t  bit-^lvn,  azon  ftllitasAt  ig^'ekszik  bizonyitani, 
hogy  a  reprodukAlt  k<^pzet  a  kordbbival  nem  azonos,  hanem  WIe 
elt^r  ds  el  kell  l^rnic.  Kiscriotekkel  kimutatja,  hogy  alig  gondol- 
liat6  el,  miszerint  a  reproduk^l  kepzet  eg^z  leperg^se  az  eredeti 
k^pzet  eg^sz  lefut^Aval  csak  analog  is  legyen.  Az  okok  kAzul 
a  JJ^yelem  ingadozdsait,  az  Oiitudatillapot  v&ltozasait  s  mis  k^*- 
zclek  befolyAsAl  sib.  figyelem  kivul  hagyva,  itt  csak  h&rom  tenyre 
utal,  arra  t.  i.,  hogy  a)  az  ^rzdki  6szrev^tel  lefutilsa  alatt,  alkal- 
r^szeinek  ^ntudatfokdra  val6  tekintettel,  vAltozAst  szenved  (igy 
ha  egy  h&zat  megtekintUnk,  hoi  az  ablakok,  bol  a  fal  szine  lep 
valtakozva  clSt^rbe) ;  h)  a  szabad  kepzet  is  v&Uozik  lefut^-^  alatt, 
mert  ha  valnmire  emt^kezunk,  egyik  pillanatban  egyik,  a  legk6ze- 
Itibbibi^n  in^sik  r(^sze  l^p  el6  vil&gnsan  :  c)  a  szabad  kt^pzct  leper- 
gtoe  nem  tekinlheld  idenlikusnak,  vagy  analognak  a2  ^rz^ki  t^zre- 
vevds  lefolydsdval.  Lepergese  alatt  a  kepzet  mint  eg^sz,  v&llozhat. 
de  eg^'GS  reszoi  is  igen  kiildnbi'izd  v&ltoz&st  szenvedhetnek  ;  igv 
minden  lepergos  kulonbfizS  kfirulm^nyok  krtz^Ut  iCrlenik.  Tehkt 
ruer^sz  Allitds  volna,  hogy  valamely  k(5s6bh  reprodukalt  ki^pzei 
ponlosan  ugyanazon  lepergesbeli  vdltozAsokkfil  hir,  mint  a  kor6bbi. 
Az,  hogy  a  k^tf61e  Iepcrg6s  nem  analog,  kiserletileg  nem  bizo- 
nyithatd,  azonban  a  kulfinbs^et  kisprlelekkel  csaknem  mindig  sike- 
rul  kimutalni.  S  e  kuldnbs^g  egy  kor^bbi  es  kesGbbi  hasonM 
kdpzel  kdzt  nenicsnk  az  eg^sz  kepzet  ontudatlok&nak  v&ltozA- 
saiban  ^a  a  r^szek  viszonyaian  val6  ingadozAsokban  &11,  baneni 
qualitasbeli  kul6nbs^gekben  is.  Tudjuk,  hogy  az  alakok,  sztnek  ^ 
emlekk^pek  m6s  alkatreszei  idOvel  elmosddnak;  de  megjegyzendfi, 
hogy  az  ismertel^-qiiBlrlAs  hij^nya  nem  szHks^gkt^p  nzonos  minden 
ut(ihat6s  lii&nyival.  Eg^'  tovAbbi  ktitOnbs^g  nz  enil)5kkep  ^s  irz6ki 


4f» 


T^tel  kOzolt  az  idObeli  kiilOnbs^g ;  reproduk^llskor  igen  rOrid 
id6kdzdk  meghosszalibiltalnak,  hosszu  periodusok  megrOvidulnek, 
s  azonoss^  bizonylra  rilkan  j6  l^tre.  Mindent  dsszeveve  teh&l 
mondhaljuk,  bogy  a  felujitoU  k^pzetek  az  eredetiekldl  kulfin- 
bftznek  :  a'  az  6s3zk^pzet  ontudatfokAra ;  b)  a  rteek  Ontwdal- 
fokdnak  egymfishoz  vaM  viszonySra ;  c)  alakra,  szinre,  vonat- 
koz&era;  d)  tartamra  vonatkoz6]ag.  Ilylormfin  csaknem  sohascm 
jftn  I^tre,  bogy  a  kc^sftbbi  k(!pzcl  eg}'  korAbbihoz  annyiia 
ha£oiil6  leg^'en,  miszerint  a  k^sfibbit  a  korfibbi  val6s^os  fel- 
6jul^^ak  tekintbestiiik.  A  k<$pzt?lidentiUisra  az  ismer/issdg  tudala 
megbizbatlan  bizonyit^k,  s  legfeljebb  a  k^l  k^pzet  kozotti  hasonl6- 
ra  utal. 


iai< 


Kilunv^n  az  elebbiekbCJi  hogy  a  reproduktid  ^s  a  k^pzefck 
visszalt^r^s^nek  hypothesise  kellu  bizonyitdkok  ^s  megbizbatu  alap 
hiSnya  miatt  a  kepzetleperg^s  alapfolyamalfinak  vizsg&IalAnfil 
kiinduldsi  pontul  nem  szolgf^llmtnak ;  szerz(!  kimulalja,  hogy  ezcn 
bypothcsisekkel  CsszekftUiU  Iheovia  is  hasznfillintlan.  Kimondjn, 
hogy  tninden)  k^pzet  jelenlevfl  fintiidaielemek  ^s  sok  (ha  nem 
is  mindon  korijtbbi  t^ntudatelom  behatilsa  k\iid  ran  rf'ibf^telezve ; 
mig  azon  n^zet,  liogy  minden  egyes  kepzel  vaiamely  nieghatarozott 
k^pzet  megujiil&sa  volna,  mue  kiilQnbon  tiilir  Wundt  i^  re&  mu- 
talolt,  helytelen, 

Ezui&n  szerzti  re6l4rve  az  tildhalfis  Osszes  variali6inak  vizs- 

ilatAra,  e  feladal  k^l  pontjil  oldja  meg,  u.  m.   1,  valameJy  fissz- 

k^pzet  nem  percipifill  r^sze  birhal-c    oly  nagy  ulohat^ssal,    bogy 

k^bbi  idSben  egyedul   percipiSlva  az    egi^^z    kt^pzetel    fehd^zzo ; 

E2.  ha  valamely  behatrik^pzelhez  egy  mfi^ik  k6pzet  tArsul,  besz^l- 
belonk-e  joggal  ezen  associalii)  eredet^rOI. 
1.  Az  elsfi  k^rdSa  Rldfint*5f-^ro  rtindklvul  ^rdokes  kis^rletek 
t6tctlc'k  oly  bercndez(5.s  rncllcU,  melynel  az  fisszkd])  egy  f6'-  ^s  egy 
bell^kr^szbO!  ^lloltj  s  a  raegCgyelOnek  caak  oly  rftnd  idiJre  lett 
Btegrautatva,  hogy  csak  a  FMkatr^sz  percipi&ltatott,  mig  az  indi- 
ted Ifiloll  mell^kkeprOl  nem  volt  ludala.  E  cz61ra  k&rtyak  hasznil- 
taltak,  melyek  k5zep6n  egy  k6p,  az  egyik  szfiglet^ben  pedig  egy 
beta,  vagy  kis  szines  n^gyszfig  volt.  Neg}'-61  ily  kArlya-sorozat  leU 
felmutatva,  de  az  exponfilfisi  idtf  oly  r6vid  volt,  hogy  legteljebb  a 
kJ)z^p30  !ett  ^szrevebelfl ;  ha  esetleg  a  mell^kk^p  is  felismerlctett, 
akkor  az  ily  k&rtya  tobb^  nem  lett  hasznfilva.  A  sorozat  ismdtelt 

Atheoaearo.  87 


410 


melMkk^p  lett  felmtitatva,  mire  a  megfigyeIC  jelezle  az  dCisiGr 
hozzAtAi-suIt  Wkdpct.  A  melldkk^p  Igy  ncni  letl  ajipercipiilva,  sem 
percipiillvaf  de  a  relin&ra  esett,  s  az  AJtala  okozott  inger  az  agrig 
jutott,  csak  Dntudaira  nem  emelkedell.  Az  dntudat  pedig  Mm 
szuks^gk^p  identikus  a  psychikiis  ^letlel,  melynek  na^  rte6 
az  Gntudatlanhoz  tartozik,  s  rsak  kis  r^sze  az  finludathox  :  »5I 
a  tudatos  folyaniatok  folytonos  befoly&asal  vannak  az  flnliidatlan 
lolyamatokra  is.  A  psychikus  ^let  tchSt  a  iiidalos  t^s  azon  onltidnl- 
lan  folyamatok  5s3zege,  melyek  az  fintndatra  befolyftst  gyakorol- 
nak.  Ezt  sz^pen  bizon^ilj&k  a  kia^rletek,  melynkni^I  a  mell^kkdp 
l&tva  lett,  psychikus  lolyamafot  id^zelt  elfl,  s  bdr  az  iSnludalol 
befolyisolni  tudta,  semmi  vagy  nagynn  alacsony  fokit  6rtG  ol  az 
5nludHtnak.  K<;ltun5  volt  e  kis^rletekn^l  az  a  bizonyosa^  drzetei 
melylyel  a  niegligyeld  ^HiloLta,  hogy  mely  fiik^p  tartozik  a  k^ 
ddsea  mell(!ikkephez.  Kitunt  egyutta),  hogy  a  sorozat  ^yszeri 
ism^tMse  rilkan  el^gseges  helyes  credm^nyro  s  erre  agyanazon 
benyomisok  nagyobb  osszege  kell,  middn  a  gyenge  benyomAsok 
ism^tl^se  allal  59szegez6dnek.  2.  Az  associati6k  tcperg^^rv 
vonatkoz6lag  szerzd  kimutatja,  hogy  hat&rozott  locali3ali6r6l, 
vagy  eredotr^l  sz6  scm  luhet,  mert  az  associatidk  sz&mos 
korftbbi  k^pzetutohatftsftnak  eredm^nyei,  s  mert  azok  egys^OB 
erdete  ellen  szol  azon  ttiny  is,  bogy  az  associalioknak  (ulnyomft 
tnbbsi^u  a  ntegligytiiO  dital  nem  id^ben  Icsz  localis&lva  ^  nem 
is  IocaIisalbat6. 


Ilafn  DeBsS. 


411 


A  *Mind*  czimil  angol  philosophiai  foly(>irat  189^.  £vi  L 
(Jan.)  szamAvtt!  uj  folyamban,  uj  azerkeir/Wivel,  Mr.  G.  F.  StotiU 
la!  folytalja  pAlydjfit.  A  szerkeszlS  a  philo-^ophiai  gondolkodfts 
mintfen  ir^yabtil  az^niazd  czikkt'ket  kOzfil,  ha  erofletiek  6s  a 
tudomdnyt  egy  lep^sse]  tov^b  viszik.  Kulonus  gondja  lesz,  bogy 
a  tonlosabb  pliiloBOphiai  miivek  biivebben  isinerlestitiiiek,  illetdleg 
biniltassanak  meg. 


Az  1.  sz&m  a  kdvetkez6  tarlalommal  jclent  meg : 

1.  firtekeztSs :  The  Logical  Calcuhis.  I.  GeftertU  Prin- 
ciples. W.  E.  Johnson.  AnghAban  mfir  evlizedek  Ola  atlAtjftk, 
hogy  Aristoleles  formai  logik&ja  hi^nyos,  bogy  az  a  bonyolull 
gondolkoddsnak  lormSit  ki  nem  meriti.  E  hiAnyon  seglteni  sok 
M  Idpekedetl;  mini :  Hamillon,  Morgan,  Boole,  Jevons,  Venn, 
Peirc-c  s  tObben.  Meg  iiagy  akait&ly,  mely  a  balad^t  ez  ir&iiyban 
gatolja,  az,  hogy  az  ir6k  mt^g  nem  eg^'eztek  meg  egyforma  jelek- 
bcD,  melyekkel  a  formai  logikaban  oly  Mtal&nosan  ^In^nek,  mint 
a  mathematikusok  -{-,  —  6s  a  I6bbi  jelekkel.  E  tekintetben  (5rtekez6 
kivdnja,  1.  hogy  a  jel  a  jelzett  dolognak  k^pviselesere  alka!mas 
legyen  ;  2.  hogy  a  jelnek  az  eg^sz  .szellemi  operatioban  azonod 
leg^'en  az  (Srtelmez^se  ^s  functi6ja ;  3.  hogy  tChbTi^le  ku!onbfiz6 
jel,  vagy  Wbbf^le  jelnek  comhinatirija  egy  ^s  ugyanazon  dolog- 
nak kt^pviseMs^rc  szolgdlhasson ;  4.  hogy  teh&t  azon  jal  vagy 
jelek  combinatJ6ju,  nidyek  azunos  dolgokat  k^pvi:^elnek,  egynidst 
helyellejsithess^k;  5.  bziiks^ges,  hogy  az  egyenI6s6g  6IUt6sai  iteluli 
lenne&zettiek  legyenok;  6.  hogy  azoknak  belyeltesil^seibOI  valainil 
krfvelkeztessunk ;  7.  hogy  n\H  jelck  baszniiUassanak  az  egyete- 
mess^g,  m&s  a  r^szlegess^g  kilejez^sdre ;  hogy  8.  a  zd.r6jeleknek 
fontoss^gikt  elismerjuk ;  ^  v6gre  9.  hogy  a  jelek  synlhesise  oly 
productumot  nyiijlson,  mely  az  Osszetell  jelekkel  egyenl6  term^ 
szelft  legyen.  E  knvetelmenyeknek  szemrael  lart&sival  ^rtekez5 
az  it^leteknek  kiilfinbfiziS    synthcsis^t  vizsgilja.    Az  eddig  k6zl6tt 

}z,    egy    nagyobb  logikai  (•rtckezf^snck  csak  el8{j  r^sz^t  k^pezi. 

2.  The  Idea  of  VaJtie.  S.  Alexander.  firlekezOnek  okos- 
kod^a    arra   a  vi^eredm^nyre   jut,  bogy  azt  tal&ljuk  becsesnek, 

kire   erktilcsi^    illetSlcg    aesthetikai  drzelmcink  osztokelnck,   hogy 

27* 


412 


nem  ideSlok^rt  lelkesedunk,  hanem  meglorditva  ^rzelmeink  ^an^ 
Innak  arra,  mifdie  ide^okat  ^llilsunk  fel.  E^  erzelmek  forrfisa  & 
larsadalomnak  hatdsa  az  egy<Snre  66  viszont  az  cgyennok  visaa- 
hatisa  a  tarBadatomra.  Nem  a  gyfiny^r  vezeti  az  emberl,  hanem 
az  ember  abban  leli  gyOnyur^t^  bogy  6  mint  agens  a  t^rsasagnak 
liatt'kooys^g&t  (efdcicnsy)  elGmozdithatja  6s  azon  eriiknek  egyen- 
suly&t  fentarthatja,  melyet  ezen  t&raas&g  feltuntet.  ^Ilyen  sxem- 
pontb6l  az  etbika  meg^zunik  speculaliv  tudomany  lennt,  es  a 
t^LTsadalmi  tudom&ny  egyik  dgavd  lesz.  (£rtekez6  &lla£[>on(ja  £ok 
tekintetben  megegyozik  azzal,  melyet  Leslie  Stephen  Science  ol 
Ethics  czima  mflv6ben  elfoglal.) 

3.  Ihe  Changes  of  Method  in  Hegd's  Diaiedic.  I. 
J.  Ellis  Mc.  Taggart.  ^rtekezl)  Hegelnek  dialekiikoi  iii6dszer4t 
vizsg&lja  ^3  azt  tOrekszik  kimutalni^  bogy  a  dialektikai  mOdsser 
nem  azonos  az  azonossdg  minden  Utszata  mellett.  A  dialektikai 
mOdszer  m4s  a  l^lnek  kategori&iban,  ni&s  a  l^nyeg,  in^  a  foga- 
lom  kategori&iban.  A  16t  kaiegori^iban  a  t^telben  az  ellent^tel 
meg  nincsen  beleloglaiva,  az  csak  kuls61eg  &]Httatik  szembe  vele, 
ha  a  valami  m&ss4  lesz,  a  valami  eltunl.  (In  the  Sphere  of  Being, 
when  somewhat  becomes  another,  the  somewhat  has  vanished.) 
A  Unyeg  kategori&iban  a  mas  nem  valt^sSgos  m&s,  hanem  csak 
kvU6nb6z^  valami,  melynek  bensVS  viszonya  van  a  valamihcz.  A 
logaiom  kalegoridiban  az  ellent^l  6s  tagadds  tfmSfdlben  van,  a  k5vcl- 
kezo  katcgoria  inkabb  csak  cxplicite  fpjti  ki  azt,  mi  az  el6bbiben 
implirite  m&r  benfoglaltatott ;  a  fogalom  u{o\s6  kategori&ja  ez^tal 
nomileg  csak  explicite  mind  annak  kifejt^se,  mi  az  ehSbbi  kate- 
goridkban  mar  benn  volt.  Az  eddig  kOzldtt  r^az  szinl6n  csak  elsd 
rdsze  egy  nagyobb  ertckez6snek. 

4.  The  lAini  of  Psychogcaisis.  Prof.  C.  Lloyd  Morgan. 
Ertekez6  eleint6n  azon  n6zet6t  iparkodik  igazolni,  hogy  az  dntudat 
csak  ugy  keletkezheLik,  hogy  az  inger  nem  k6zveilenul  v&lt  ki 
feleletet,  hanem  mielObb  a  feleletet  kivaltanft,  egy  az  ingert  i& 
felolet6t  mintoKy  ellenOrzo  ponton  dllapodik  meg.  Az  ingerck  szcl- 
lemi  jelk6pekk6  vilnak,  melyek  az  ingerli'i  i^rgynt  jelkepezik,  dc 
vele  meg  nem  cgyeztik.  E  jelk6pek  osazekapcsoUsAtuI  (cjludnek 
az  68zrevev6sek  6s  {ogalmak,  de  mindig  azon  ellen0rz6  mozzaoat 
8egits6g6vel.  A  fejlod6sbe  befolynak  a  velunk  szulelett  arravald- 
s^ok  (k6ts6ges  6s  k6rd63cs,  vajjon  a  gyakorkt  Altai  szerzett  arra- 
val0s6gok  &t0rdk0lhet6k.)  A  term69zete8  kivdlasztis  (natural  selec- 


413 


m)  ugy  <^rtGtmezend6,  hogy  a  natural  selection  nem  hozza  I^lre 
fizellenii  arraval(39&got,  hanem  megforditvu,  a  szelleini  arravatO- 
aig  vAlasztja  ki  azt,  mi  neki  megfelelo.  Szellemi  arravaldsAgom 
azt  mondja  nekeni,  mit  larlsak  igaznak,  szepnek  i5s  j(5nak.  Szdval 
a  U\ek  gencsis(5nek  tfirvdnyiit  fjgy  formul&zhatjuk  roviden,  hogy 
a  l^iek  mindazt  assimilAlja,  mi  vele  megfelelfi  *^s  a  meg  nem 
lelelut    visgzautasitja.    Kz    azon   ellen^irz^  niozzanatnak  fiincti^ja. 

5.  A  'Discussions*  rovatAban  egyes  kerdt^sekot  vitatnak 
meg  kul6nb6z6  ir6k,  H.  Sidgwick  «Tbe  Feeling-Tone  of  Desire 
and  Aversion-r6l  sz61.  Mr.  H.  R.  Marshal  egy  <The  Physitsil 
Basis  of  Pleasure  and  Pain*  eziinti  6rtekez^seben  azl  alliija, 
hogy  minden  vAgy  oly  torekv^snek  nagyobb-kisebb  mefjf/dfldsdt 
fo^alja  magaban,  mely  tftrekvessel  valamely  ^liSnken  kf^'pzelt  Idr- 
gyat  cMmi  iparkodunk.  Marschalnak  dllaspontja  szerint  teMt 
minden  vilg^'gyal  a  kcIlomeliens<^nek  egy  neme  van  Osszekapcsolva. 
Sokf^io  miis  erzelem  csaUnkozliaiik  liozzA^  mely  a  kellemctlpns^g 
^rzet^t  a  minimumra  Icsz^llillialja,  de  meg  nem  semmi^itheti. 
M.-nak  ezen  aililAsival  II.  Sidgwick  nem  k6pes  egyettJrleni. 
Egyes  pt^ldakat  hoz  Tel,  mid6n  a  v^'vgyal,  ha  annak  Urgya 
valamely  a  tdvoli  ji^vi'iben  I^v6  cz6I,  m^g  kedv^rzel  is  jArhal, 
oly  pillanalokban,  mtdun  kfizvetleniil  nem  a  tavoli  czelt  tartjuk 
szemnnk  elfiU,  lianem  valamely  eszkozt,  mely  annak  el^r^sere 
szolgAI.  A  tudds  orommel  gyOjlbeti  ossze  az  anyagol  oly  inun- 
k&ra,  melyet  megirni  vAgyakodtk,  Azonban  S.  megengedi,  hogy 
6  csak  .sajAt  tapasztalAsirtiJ  sziMlmt,  hngy  lehelncik  emberek, 
kiknck  susccptlbilit^^a  oly  tinom,  hogy  ilyen  esetckben  a  kclle- 
muUens^gnek  egy  nem^t  4^rzik. 

A  <Mlnd>  ezen  szim^ban  a  kOvclkezG  mCivek  bOvebb 
ismertet^s^l,  illetfileg  birilaUt  LalAljuk. 

1.  Justice :  I:ieuig  Part  IV,  of  the  Pfinciitles  of 
Ethics.  By  H.  Spencer,  Williams  and  Norgale.  1891.  Pp.  292. 
^^L  2.  TjCs  TfUolofjurs.  Kssai  snr  I'histoirc  des  Id^es  et  des 
HVheories  scicntifiqucs  religicuscs  etc.,  en  Kranc  cdepuis  1789.  Par 
r  F.  Pieavet.  Paris:  K.  Alcan.  1891.  Pp.  XD.  628.  A  rofl  mint 
I  kiliinCi  mnnka  dics^rlelik,  mely  kiiltindsen  Cabanis  6s  dc  Tracy 
'  munkiissdgat  kellO  vil^ildsba  helyezi.  Ez  ii*okat  m^g  nem  melt^- 
nyollak  eddig  eMgg6,  pedig  sok  lekinletben  oly  eszmel  pendi- 
tetiek  meg,  melyet  Comte  vagy  a  physiologiai ;  psychologia  btiveb- 


4H 


ben  fcjtctt    ki.    Az    ideologuk  az  6\eiei  larlolt^k  szetnuk  eldU  es 
rk  akartak  liatni. 

3,  Vorlesung  ilher  die  Ahfehra  der  Jjogik  (ExakU 
lAtffik).  Von  Dr.  Ernsi  Schr(i*ler  I-cipzig :  U.  G.  Teubner.  Bd. 
l.  Pp.  717.  Az  ini  az  aracnkai  Peirce-nck  nyomdokait  kftveti 
6&  a  formAlis  logik&f  sz^lcsebb  basisra  akarja  tektelni. 

4.  Spifiozas  Erkcnvinhslchre  in  ihrer  Beziehung  ZiW 
modemen  Naturivisscnschnff  und  Philosophie.  Vun  l»r.  M. 
Berendt  und  Dr.  mod.  J.  Kriedlajider.  Berlin.  Mayer  und  Miiller 
1891.  Pp.  XIX.  315.  A  mfivet  szint^n  dics^rik.  A  < New  Books* 
czimti  rovalban  13  mrtr^l  vagy  rOvid  ^rtekez^sr^l  van  sz6.  A 
Mind-nek  ezcn  szdma  v^gre  li4t  kul&nbozd  nyelven  irl  folydiratok 
legiit('»bbi  8zSmanak  ri^vid  tartalnriit  ^s  a  philosophi&ra  vonalkoz6 
nehAny  rfivid  megjegyzdsl  k6z6i. 

A  ll-ik  ez&m  (New  Series  2.  april  1892.)  tartalma  imez : 
].  Pleasure  and  Pain.  A  Bain.  Szerzd  azl  a  kurdest  veli 
fcl  magd.nak  vajjon  nem  letbetni-e  abban  torvenyszcr&s^t, 
bogy  vulanicly  ku\s6  benyom&s  erz^keinkre,  vagy  £zervezetunkre 
cgy^tal^an  kellemesen,  vagy  kellemetlenul  bal?  Bain  eg^szeo 
inductive  j^r  el,  ^  egyenk^nt  viz^alja,  mi  okozhat  kellemes 
vagy  kelleniftlen  '^rzelet  szervezelunkben,  em^szl*^i,  lelekz^st 
idegrendszeriinkben,  mennyiben  kellemesek  vagy  kellenietlcnek  a 
viUanyos  bchatdsok  ^s  az  anacsthikai  szcrek.  VizsgMja  (ovdbb&, 
mikepen  m6dosithatja  egymAst  tftbb  bnnyomis,  h(i  eg^'szerre  t6r- 
tdnik  rdnk,  vizsgulju  uz  cg^'szcrCt  i^rzelmekct  (azerelel,  bamg, 
feleleni)  ^a  az  eszm<5k  altal  felkototl  erzelmeket.  Azon  n(?zetBl 
vallja,  bogy  oly  formuUt,  muly  niinden  egyes  esetre  alkalmaz- 
haW  volna,  nem  Alliltatni  fel,  de  hogy  nagyjfihan  a  tenyeknek 
m^s  azon  l^lel  felel  meg  *.  Pleasure  and  Pain  are  determined 
by  (be  relation  between  tlie  energy  given  out  and  the  enerjr^* 
received  at  any  moraent  by  the  physical  organs  which  determine 
the  content  of  that  moment :  Pleasure  resulting  when  the  balance 
is  on  the  side  o!  the  energy  given  out,  and  Pain  when  the 
balance  ta  on  the  side  of  Ihc  energy  recevied.  Where  the  amoimls 
receeived  and  given  are  eijiial,  the  we  have  a  etato  oF  Indiffe- 
rence. 

11.  The  Changes  of  Method  in  Ilegel's  Dialectic.  (11.) ;  J, 
Ellis  Mc.  Taggart.  Ertekezd   nezete  8zerint    a  gondolat  eg^ez  tel- 


I 


415 


Bns5oc 


tartand)5  szem  elCtt,  a  mint  az  elmdnkben  6*  rtaszes 
tapaszlalasainkban  teslesiilve  \'an.  A  leladal  volna  egtfCiies  dialek- 
iikai  uton  kimutatni,  hogy  az  eg^-es  kategorifik  csak  az  osszetes 
(conftret)  fcs  absolnt  gondoUitnak  abslraclioi,  melyok  csnk  henne 
fe  Osszesitve  birnak  valtjdi  l^tjngoBultsiggal.  Hegel  helyes  iitat 
mulatott,    csak    torabb    koll    fojli^zteni  azt,  a  mit  5  mcgkozdett. 

III.  The  Leipsic  Scbool  ol  Kxperirnenlal  Psychology :  E. 
Bradfoni  Titchener.  fertekozO  mindazokat  a  vizsjriilalokat  i^s  azok- 
nak  eredm^nyeit  soroija  fel,  melyokot  FJpcsiJben  a  Wundt-ft^le 
int^zetben  tettck,  ^s  melyek  a  « Philosophtsche  Sludlen*  utolsA 
koteteiben  Mttak  napvil^ot.  Vonatkoznak  e  vizsg&latok :  a  szol- 
lemi  ^let  physikai  alapjaira  eg^'illalAban,  az  ^rz^aekre,  mt'g  pedig 
inlensiliisukra  ^s  min5s4gfikre ;  az  erz^snek  hangulatira,  az  esz- 
mfik  k^pz<5s^re:  az  Ontudalra,  a  visszahatAs  idej^re,  aa5ociali6ra, 
az  ^rzolmekre,  az  Ontudat  zavaraira,  v^e  az  akaraira.  E  vizs- 
atok  hivalva  lesznek  az  Anghdban  egfez  viHuositdssal  lojlegclett 
iati6  clm^lotrc  m6dosil6lag  batni. 

iV.  The  Logical  Calculus  (II.)  W.  E.  Jolinson.  \r6  a  for- 
ni;Uis  logik&nak  r^szletesebb  rajz&t  adja,  ^s  jeloinek  nlkalmazA- 
s^ban  leginkibb  (habiir  nem  teljesen)  Mr.  Peirce  fe  Dr.  Milchell- 
nek  in6dj&t  koveti.  A  vizsgalal  olynnnyira  r^szletekben  mozog, 
bogy  egy  csak  illal&nos  iranydt  jelezhelem. 

V.  Discussions:  Dr.  Munsterberg  and  his  Critics:  S.  Ale- 
xander. Mr.  Tilchener  a  <Mind»  l«9l,  okMberi  szimftban  meg- 
Umadta  Milnsterberg  cBeitrfige^-iL  ^rtckezo  szerint  igaz,  hogy 
MQnsterberg  psycho-physinlogiai  vizsgilataiban  (kiv&lt  az  izoin- 
(Srzetriil)  mer<^sz  kfivetkeztcldsekcl  lott,  melyek  nem  teljesen  iga- 
zoUak ;  de  m^s  azon  van^  hogy  Titchener  sok  T&dja  ellen 
v^delraezze  Munslerberget. 

VI.  Critical  Notices :  Ismcrtetnek,  illetfileg  birAllalnak  a 
k5vetkez(>  miivek :  1.  Logik.  Von  Benno  Erdmann.  Erster  Band. 
Logische  Elementarlehre.  Halle,  1892.  Pp.  XV.  €32.  — 2.  Hand- 
book of  Psychology  :  Feeling  and  Will.  By  J.  M.  Baldwin.  London 
1891.  Pp.  394.  (A  ma  loit^felesen  dics^rteiik.)  —  3.  Die  nenen 
Theorien  der  kategorischen  Sohliisse.  Von  Dr.  Frana  Hillebrand. 
Wien,  1891.  Pp.  102.  (r<5  Bren(ano-nak  megI<Sl-il<51etelre  vonal- 
koz(5  lanAb61  indulviin,  ki,  az  itnlntek  iGrmeszetit  vizsgAlja, 

A   «Note5»-ok    kflzt    eg^'  igen  tjrdekes  kSzlemenyt  talalunk 
rge  Trumbull  Ladd  r^sz^rdL  lameretes  a  szemekben  eKilordulti 


416 


azon  tOnpm^ny,  melyet  a  n6met  tudomAny  <EigenliGh(»-iiek 
novnz ;  tObben  mfir  azt  is  tapasztalhattAk^  hogy  elalv^  eKQl 
kr>zvellen&l  —  beliunyt  szemeikben  kulr>nI6le  k^pek  tunedeztek 
!el :  mkr  az  irO  elfilt  tdbben  figyeltek  m6g  azl,  liogy  e  k<^pek  t 
kozvetlen  utAna  k0vetkez6  elfllv&8  alkalinM^al  az  dlmoknak  anya- 
g&ul  szolgcLlnak.  Trumbull  Ladd  a  vizsgdlatokat  md^  ir&nybu 
folytatta.  TapasztalAsa  szerint  ezen  <£jgenliclit*  a  ffil^bred^s  (iHGIi 
is  conslat4lhal6.  ROvid  elalvAs  ul4n  sokszor  fel^breszteltr'  —-••••* 
6s  Almait  azon  «Eigenlicht»-lel  vetetle  fissze,  melyet  pv 
k^zvetlenfil  a  fel^bred^a  uWin,  mietdlt  szeraeit  kinyilotta  uilrui, 
megfigyett  *5s  ^szrevelte,  Imgy  a  phantasia  filmaiban  azon  vil;^(»- 
sAgi  szincs  hat^irozallan  foltoknak  hatArozotl  alakot  adotl^  u 
Osszetuggellen  j«lekrfil  mintegy  ftsszoluggfi  szOveget  olvasott  Ic.  0 
teh&t  abbdl  azt  kovetkeztetij  bog\'  nokszor  oz  alinoknak  term^'zete 
nem  az  idogek  cenlrMmAban  leli  eredet^t,  hanom  a  szein  jteri- 
pheri^jAban.  Tov^bA  azt  a  nt^zctet  is  kifejezi,  hogy  az  i]la^6 
^  hallurinatio  nlkalmdval  is  uagy  a  szerepe  ezon,  a  szervbefl 
maguban  keletkezO  viUgossi^i  folloknak  6s  k^'pekne)^ 


^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^H^^^^T^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^H 

^^^^^^_                                                                                                                      ^J 

H  ATHKNAKilM       1 

^■PHILOSOPIIIAI   I^:S  AM,AMT1!1h»mAnYI  FOLYnjKAT     H 

^^^^^  A  MAdYAU  rnn    ucADi^iurv  Mr-r.uul'^AmM.             ^M 

^^^^^^H^                                                                            ^^M 

^^^^B               PAUZR     IMRE                              ^1 

^^     ELSO   EVFOLVAH    ^^^^V^D    N£GYED1K    SZllH 

^^^r^                      BLJUAi't..si 

1 

i'  A  «  T  A  L  O  M. 


I  RF.NAN  fis  A  RENANKSMIIS. r.-r 

a  A  MODERN  MtniiSZEi  BOI.CSELETE    -   tyka  Kdroljfttil 

UL  A  MAfJVAR  PARLAMEPTl  REtX)KMJA.   -    Mf*tiel  0s9kfiri4St 

IV,  AZ  RRRENLl^rTR^L.  —  Fald^yi  Menyh4Hm, 

V.    MONTESQUIEU   fiS  A    l-^LELfe   KORMANY   INTftZMENxL. 

Ern^tOl. 

[VI     ESZJOG  feS  JOOPHiLOSOPHU-  -    Vfir$u»i  tkindori6l 

mODALOM  ES  JOURNAUSTICA.  -  Uikr^m4(faam. 

W.     IRODAU)M.  Harraoh  Jotsef ;  .rir  ^SrffVfj/  Aladdr :  L^tdttan  r>  *.u^i 
Heller  A  goat :  *Frie<lrtch    hnulsen:    Kint^itHng   in    tiie   Pk\ 

•  Mind    ~  A  fflw^ni  effffehm.  dllamiudomAnffi  facutidmt 


A?.  <AT1i  ninyok    szaksxeriS  cafli 

Megjelen  a?.  Akaddniia  kmdAsdbaa  8—10  W«h  rozetekben,  Avnegyrdeobai 

"niirczius,  Junius,  sze^Hembf^r  » -  ttf  !fi-ftn. 

Eldfucleai  Atk  6  frt     1:  a?.   Ak:iili'mia    )%6DvvkU<|/i  liivniftlAitt 

kkad4tnia  pulot^al 

A  -'■  KOt  illeiO  k6zlGiii6ayek  a  sxcrkcts^tu  acve  uiou  m  AitAilAn: 

A  flzerkeszios4rt  kizir^log  a  azerkesztA  felcl<'i8 


RKNAN  ES  A  RF.NANISMUS. 


A  tizenkilenczedikszazad  legtypikusabb  szelleme  rdppent 
I,  a  tudom^nyos  kritika  egyik  legnagyobb  nevQ  ludosa  hunyla 
\k  alomra  szemeit  Renan  ErnSben  ez  6v  oklober  h6  2-in, 
fgel  6  6rakor,  69  eves  koraban.  Alig  ismerflnk  elm^t,  kiben 
bonczol6,  elemz5  erO,  a  9z6,  a  gondolat  oly  b^tors^g^val 
irosiilva  jegeczedett  voina  tudomjinYos  hypothesisse,  mint 
cJezus  elele»  birneves  szerzfijeben.  Kiemelni  a  do^mak  es 
I6it61etek  kodeb6l  egy  mystikus  kor  alakjait  6s  esemenyeit; 
tnegvilfii^lani  a  torlenelem  multjat  a  gondolkodas  es  plian- 
tasia  keli6s  fenyenel ;  apro  voiiAsokbbl  elevenne  lenni  a 
hagyomAnyok  holt  anyag^t :  ehhez  nemcsak  kritikai  elme, 
hanem  kflllfii  inspirati6  is  szukseges,  s  e  kettfi  sohasem  egye- 
sflll  szerencsesebben  egy  alkoto.  terenitfi  organismussa,  mint 
ebben  a  nagy  tud6sban,  ki  kimtMetlen  bdtors^ggal  tepte  sz^t 
a  legendak  fi^tylat.  bogy  az  igazs^g  szovf^tn^kevel  vilagitson 
be  a  dogroak  rejtekeibe. 

Tr6gwier.  Francziaorszag  Cdles  du  Nord  departement- 
jAban,  volt  a  hely,  hoi  a  kereszt^ny  hagyomanyok  nagy  bon- 
czol6ja  a  napvilagot  megpillantolta  1823.  febr.  27-6n.  Leike, 
hens6  hajlama  a  papi  piilyfira  vnnzotta,  s  meg  a  st.  sulpice-i 
papnoveld^ben  lele  alatt  kezdett  a  zsid6,  arab  es  chaldcai 
nyelvekben  beliat6  ismeretekel  szerezni.  Mivel  azonban  tem- 
peramentumanak  heve,  fiiggetlen,  f^ket  nem  tQr6  egyenisege 

Albeuaeum.  ^ 


418 


key^ds^  osszhangzott  a  katholikus  papi  pdlya  kivdnalmaival. 
teh^t  23  ^ves  kordban  lemondott  a  papi  hivatasrOl  s  kiz4r6lag 
tudoinknyos  buvarlatainak  adla  ti  magat,  fdrads^os  leczke- 
addssal  lenj^etven  elet6t. 

Hogy  a  seminariumban  mennyire  megnyerte  a  nagy- 
szorgalmO,  telietseges  ifjO  feljebbval6i  telsz^set,  bizonysdga, 
hogy  a5!on  kevesek  koz6  lartozolt.  kiket  magasabb  kik^pez- 
let^sre  sz^ntak.  Abbol  az  idObftl,  mikor  a  tousunit  megkapla, 
ezeket  irja  6  maga  ifjukori  eml^keiben  :  <A  pillanatban.  mely- 
ben  oltar  el6  lepek,  borzaszlo  kelelyek  lainaduak  fel  henDem. 
Az  ember  sohasem  lehel  oly  biictos  gondolatairol.  hogy  enoek 
vagy  annak  a  rendszernek,  melyet  pillanatnyilag  igazDak 
dsmer  el,  hiveve  eskudjek>.  Lelki  gyoirelinei  kozdtt  Dupan- 
loup  ersekhez  fordult.  «MegvaIIom  —  irja  —  hogy  sohasem 
lulallani  inat^aszto.sahb  jellemre:  benne  igazi  bolcset  es  hat&- 
rozoll  szellemel  isrncrlem  meg.  E  pillanaltol  fogva  errOI  bizo- 
nyos  vollani,  Nem  alltunk  vitatkozva  egyrnai?sal  szemben. 
Csak  kolcsoiiosen  kifejtett.uk,  en  kftelyeim  lermeszetel.  6  azl 
az  iteletet,  melyel  arrol  alkototl  maganak.  Rendkivul  szigorii 
volt  6s  kereken  kijelentette,  hogy  itt  nem  egyszerG  kisert^ 
sekrdi  van  szo  hitem  ellen.  mint  6n  neveztem,  hanem  a  hit 
lok^ietes  elveszl6ser61:  hogy  en  az  egyhAzon  kivOl  allok:  hogy 
6n  hazugsag  nelkUl  egy  napig  sem  lehetn^k  pap.  Sem  erel- 
lilnk,  sem  onniag^erl  —  Qgymond  Diipanloiip  —  nem  hordoz- 
halna  lovabh  a  papi  palastot  becdiilettel.  > 

1848-ban  mint  25  eves  iQi5  a  Volney-dij  nyerteae  \6ti 
Renan,  «A  zsid6  nyelvek  egyetemes  tdrlenete-  czimQ  elsO 
mOvevel.  Kovetkezd  evben  a  franczia  ludoraanyos  akademia 
Olaszorsz^gba  kiildle  irodalmi  'megbizatasban.  Ez  utazasnak 
gyumiSlcse  eigy  eullur-lort^neti  tanuImAny  volt  «Averroes  arab 
orvosrdi  es  b6l(;sr6l."  A  szellemi  kincsek,  melyekkel  onoan 
megt^rl,  gondn^ikiili  allast  szereztek  sziimara  a  nemzeti  konvT- 
tami!,  me!y  allast  azutan  86  even  dt  tartott  beldllve.  Tudo- 


419 


niAryos  hir^t  1856-ban  annyira  megillapitva  latjuk  mar  sz5,- 
mos  ^rlekezese  es  kiadviinya  ailal,  liogy  a  feliratok  akad^miaja 
is  tagjuu]  v^Iasztja,  s  negy  6vre  ra  ludom^nyos  kiildctessel 
bizza  meg  Syrifiba,  az  ottani  romok  es  feliratok  tanulm^- 
cyozdsa  vegelt. 

Ez  a  kfildelcs  volt  Kenan  elet*^nek  fordiij^^ponlja.  Kz 
adtH  neki  elfiszor  az  eszmel.  hog)'  KmOvet,  «.l6zus  eletet> 
megfrja,  mely  azutan  1862-ben  meg  is  jelent,  Ritkan  keltelt 
ludomanyos  mQ  akkora  felliinest,  mini  a  tiidos  franczia  e 
mttve,  melyet  nyomban  minden  mUvelt  nyelvre  leforditol- 
(ak.  m6g  chinaira  is.  Vonz6,  dillAtszd  stylben  irva,  leljesen 
alkalmas  volt  arm,  hogy  rfigtfin  lekOase  a  mfivelt  kr)r6k 
figyelmet,  hahar  a  munka  ogesz  5z(in6t  hivia  ki  a  czdlbla- 
loknak,  melyek  kulonOsen  kathnlikus  rKszrOl  feletlebb  elesek 
voUak.  A  lepeleselib  az  «Univers»  szerkeszt6jee,  Veuillol-e. 
Az  a  m6d.  a  mint  Renan  6rtelt  hozza,  Slrausz  Divid  sza- 
razabb  kutatasait  megvesztegelfi,  kozerthelO  form^ba  CltOz- 
lelni:  mnv6l  m6g  sokkal  vesz^lyesebbnek  tiintette  lol  a 
hetfihez  ragaszkod6  orthodox  vilrig  el6tt.  mint  Stratisz  nehez- 
kesebb.  habar  u  jezusi  legendiit  meg  kimeletlenebbfll  tamad6 
^  boiiczol6  fejtegeleseit.  Meg  liz  6vvel  ia  a  <J6zus  61ete» 
mejjelenese  ut&n,  IX.  Pius  fit  egy  egyenesen  ellene  int^zett 
alloruli('>jaban  «eurnpai  istenkj'iromlonak*  nevezte.  S  meg 
1878-ban  is  vonakodnit  Mac  Miihon.  a  franczia  kfiztarsas^g 
akkori  elnOke  Renant  a  Hardoux  kozoktatasiigyi  minister  elfi- 
lerjeszt^s^re  a  beosiilelrcnd  tiszljeve  nevezai  ki. 

Mas  loren  is  erezteltek  Henafinal  a  meresz  kezdemenye 
iranti  idegenkedesl.  Mikor  a  « College  de  France»-ban,  mely- 
nek  tan^ra  volt,  lijra  fel  akarla  venni  clGad^sait,  az  ullra- 
montan  tamilo  iljusag  oly  zajos  demonstrati6val  fogadta  a 
«zsid6  nyelv  professorat*.  hogy  ez  k^nytelen  volt  terv^rfil 
lemondani.  Mi  tobb,  a  franczia  piispOkdk  eg^sz  sora,  Dupan- 
loup  orleanai  piispokkel  ^IQkOo,  a  p^sztorlevelek  merges  rajiil 

28* 


bocs4totla  ki  a  meresz  tudAs  ellen,  a  melylyel  lehetellenne 
telt^  III.  Napoleon  kormdny^aak  61  megtartani  ^llas^.  S26- 
szeriDt  kenyszentettek  Duruy-t,  a  korm^^ny  kOzoktatAsflgyi 
niinislerel,  hogy  mozditsa  e!  kathedr^jdr^l  Renatil.  Hut 
igy ekeztek  ez  el  mozdi  tiisl  azzal  leplezn  i .  hogy  Renant 
cs^ziiri  konyvlArhoz  hivtAk  meg.  Maga  Renan  liUakozolt 
az  18*>4.  evi  *Monileur»  Junius  11-iki  szamaban  kozzetett 
kinevezes  ellen,  Szent  Filial  bUszk^n  vagva  oda  a  minister- 
nek:  *SU  tecum  pecuuia  tuo'  — s  ehbez  kepest  a  kinevi 
zesi  deorelumot  1864-ben  nyilvdnosan  ismet  visszavon 
s  Renan  Kgyptomba  ulazotl.  Csak  lH70-ben.  mely  iddig  e\6- 
adilsait  iakasan  folytatta,  az  6t  helyetlesito  Munk  tanar  hal^la 
utan  nyerte  vissza  Ojra  kathedr^jal  Jules  Simon  ministert6l 
a  College  de  France  es  az  Institut  egybangii  unnepely 
elClerjesztesere. 

Tanilvilnyai,  lanarlarsai  rendkiviili  lelkesedessel  tbgadtak 
Renant  ^it  melt6an  megilletfl  helyere  vissza  s  1878.  jOnins 
13-an  a  «negyvon  halhalatlan>  is  sietett  Ct  magdhoz  emeluu 
Az  « Academic  de  France*  kupol^  lermeben  Kenan  a  nagy- 
hirQ  vegyesz,  Claude  Bernard  he!y6t  foglalta  el,  de  folava 
lasa  csak  a  v^IasztAsat  kovetS  egy  ev  mulva  kovelkezetl  be 
es  pedig  kivAloan  politikai  akokbol,  mivel  szekfoglaloja  tiir- 
gy&ul  egy  N^melorsz^g  ellcn  ircknyiil6  el6ad6st  valasztolt, 
mely  NemelorszAgban  er6s  visszatels/(§sl  ki^ltett.  Ezt  a  lepe- 
sel  azonban  fenyesen  lette  .i6vi  Kenan,  mikor  a  I'ranezia- 
nemet  h^oru  kusz5b^n,  a  nemet-gynldlet  tel6pontjan  egyediil 
6  volt  az,  a  ki  Slrauszhoz  azon  egyszerQsegeben  is  oly  meg- 
bald  es  nemes  hangii  level6t  irta,  mely  politikai  es  ember- 
barAti  idealismusiinak  soha  el  nem  6vfil6  emleke. 

Renan  ffimave,  -J^zus  dete>  csak  els6  kcHete  voU  eg 
nagy  munkanak,  melyet  Renan  «A  keresztenyseg  eredeter(51» 
szind6kozott  megirni.  A  tobbi  kiitelek  kovelkeziSkel  t^irgyaz- 
Uk:    "Az  apostolok*,    « Szent   Fal  6s  kiildelese*,   az  «Anti- 


ter-     ^ 

ila 

161 

% 

k 

3 

I 

•4 


481 


christus*.  «Az  evangeliumok»,  «A  kereszt^ny  egyhdz>  es 
Teg&I  «Marc  Aur6l  6s  az  6-vildg  enyeszete>.  Mindezen  mO- 
veknek,  valominl  nz  1887-hen  mejoelenl  «IzrneI  nepe  topte- 
nete»-nek  f6tuIajdoiisfiga  a  rat,'yog6  slyi^  a  rciidkivijl  vil^gos 
^  tetszetds  e]6ada&,  valamjnt  a  tudom^nyos  kutaUsok  ered- 
m^nyeinek  leljes  ismerele. 

A  Tizsg^l6dasnak  az  az  lij  fordulata  azonban,  mely  Kenan 
<Jtous  eletel»  letrehozia,  voUakepen  N6nietorszagb6l  vette 
kiindul^ai.  Nemelorszfig  prolestans  ferfiai,  Heimarustdl  s 
IwCssin^tCl  Feuerbachig  4iS  Strausz  Ddvidig.  egesz  soral  mu- 
tattuk  fel  mar  azttkimk.  kik  a  krilika  es  i'elvilagosodas  fak- 
y^j^val  vilfigilottak  bele  a  dognmlikai  felfogas  s0t6tj6be. 
Ellenben  a  katholikus  nemzetekne),  az  isteutagadoknak  tekiii- 
tetl  franczia  encyclopaedisl^^kon  kiviil,  kik  kozClI  Voltaire  all 
biblia  es  a  kereszt^nyseg  kritikai  bonczolasaban  legelOl. 
hianyzoU  ra6g  egy  olyan  mfl,  mely.  mint  Strausz  «.lezus 
lete*,  a  lOrt^nelem  os  a  legenda  gondo?  szelvAlaszt^s^val 
rgyalja  a  kereszlenyseg  eredelvnek  k^rdeset. 

Strausz  «.16ziis  ^lete>  IHHiVben  Jelent  meg,  s  mint  a 
lecsapo  villara  sujlotl  az  orthodoxia  hagyomanyaira.  mely- 
Jyel  szeraben  felelnies  fegyverekkel  vette  tol  a  rationalismus 
^Ital  abbanliagyolt  iiarczot,  Egy  uj  iskola  tamadt  itt,  mely 
a  tort^neti  kriiiku  neve  nlatt  a  r^gi  theologiai  rendszer  s 
aga  a  biblia  eilen  mert  hatalmas  tamadAst. 

Wolf  »is  Ntebiihr  [i^yeleniremelli')  kulatasai  a  gorog  6s 
r6gis6gek  Ier6n  mar  jelentekeny  vilagossAgol  ^asz- 
tottak  e  kor  mystikus  hajryomdnyairn.  Ugyane  foladatra  val- 
lalkoztak  Michaelis  es  masok  a  bihliiival  szemben.  De  Strausz 
egyenesen  az  0j-sz6vets6g  ellen  fordult  es  mereszen  mutatta 
ki,  hogy  azok  a  csodak,  melyek  ligyszolva  J^zusnak  egesz 
61et6t  alkotjak,  mer6  reflexei  az  egyliaz  es  az  els6  sz^ad 
lermetszetfOlotti  hitenek. 


Bell 

a  — 
Hinaga 


422 


A    «.lezas  elet6l'    eg^sz  sora   k6veUe   a   tudomanyt 
munkdknak  Strausz  tollt^b6l,  ezek  ko/.t  <A  regi  65  az  Oj 
(1872),  ugyananiiyi  syruptomaju  a  kereszl6nys6g  es   a   val- 
l^os  eszm^k  ellen  fdl^hredt  szabad  yizsgdl6da5i  szellemoek. 
[eg  koinolyalib    ir^nyii    kisorletek   Jottck  aztj^n :    a   tdbiogai 
ikola  feje,  Raur  Kere?zt.ely  az  uj-sz0vels6g  kdnyvei  chrorni-| 
logi^jilnakf  tcirt^neti  <  milieu  >-jenek,  jelleg^nek  es  dogmalikj 
iranyanak    lanulminyozasai-a   adta   magal   s    kijel6lte    azok 
helyel  iddszamilasunk  el36  kel  sz^zada  irodalomt(irl6net6nek. 
aJtalanos  eszme-aramlataljan.    Minde  tanulmanyok  kfizvetlenl 
eredin^nye  volt,   hogy    lassankiat   Jezus    heW6t    Fai  aposlol 
fbglalta  el.  mint  a  kercszlenyseg  i^a^i  iiiegalapftoja.  a  kiuek^J 
egyenisege  hiven  volt  niegaliapilhato  ioltellen  hilelessegOnek^^ 
bizonyult  negy  f6  levele  alapjda.  Jezus  e  nezet  szeriDt  min- 
den  valoszinfiseggel  iiem  volt  egyeb  egy  egyszerii  zsid6  rabbi- 
nilt,  kinek  tanilasat  alig  lerjedtek  liil   kora  zsinag6gaja  kor- 
litolt  l6t6kor6n.    Paliiak   koszonhelo,   bogy   a  kereszt^ny; 
egyetemesebb  alakot  f)it6tt,  nyiltan  szakitva  a  judaismuss 
a  templommal  ^s  a  m6zesi  t^rvenynyel. 

BaJir  nyotnaban,    ki  mindezen    nezeleket  tagadbatatlan 
tudomdDyossagga),    buzgi'isaggal   es  hivatottsaggal  fejtette  ki, 
a    conimeiitatoroknak   es   exegetaknak   egesz   legioja    sielett 
betomni  a  kereszleny  bagyominyokon  ejletl  reseket.  helyre- 
illitani  a  kereszt^nys^g  es  Kriszlus  egyb^zanak  irott  alapjat 
3  kimutatni   az   evangeliurn  vall^sos    eszraeinek  felsdbbi^^getH 
szent  F*al  levelei  ftilbtl,  melyek  amannak  csak  oorollariumat^ 
kejiezhetik.    Amde  a  masik  laborb<!il  sem  hiaiiyozlak,    a  kik 
Strausz  k6velkezte(.6seit  tovAbb  sz6ttek  s  oenicsak  a  keres2- 
tenyseg,    hanem   rnaga    az  isLeneszme   megtagadasara  jutot-M 
tak.    Feuerbach    kimondta    a   meresz  sz6t :    «horao    hotnini" 
Oeus>.    Az  ember  nem  emelkedbetik  dninagan  felilil    A  leg- 
f(5bb  16ny  az  ember,  s  a  theologia  nem  egyeb,  mint  antbro- 
pologia. 


rsegfl 


42^ 


^i\i 


M6g  erfisebben  fejezte  ki  ugyanezt  Max  Slirner  ax 
egyellen  I^ny  ^s  lulajdonsagairol  irt  konyv^ben.  «Minden 
emberek  kOzt  —  u^yniond  —  legjobban  ismerem  magamal. 
Egesz  katechismufiom  en  magam  vagyok.  Azt  teszera,  a  mit 
akarok  s  a  mi  nekem  tetszik.  Leiek  ps  erk6lcs  Qres  szavaki 
csak  az  anyag  val6  es  drokkelartb.*  V6gre  Laas  beletOzte 
a  nemet  posilivismus  rendszeret  •Idealismus  es  positivismus* 
czimU  mtiveben,  philosophiaja  dsszes  gyakorlali  kovetkezte- 
I6seit  a  nyers  er5  bismarcki  cuUusaban  allitva  fel.  Szerinte 
ugyanis  «az  ember  6sjoga  az  eKoismas.  A  kolelesseg  nem 
egyeb,  mini  szabads^gunknak  a  tarsadalini  rend  allal  sziikse- 
gess6  lelt  inegszorit^sa.  Az  er^ny  csak  modor  es  szokas,  mely- 
nek  czelja  fokozni  a  tarsas  egyi'itlhH  kellemessegeit,» 

Ezek  az  eszmearamialok  voltak  azok,  melyek  kozl  Henan 
nagy  conceptioja  megsziilemlett  es  alakot  olloti.  Renan  jelen- 
WSs^get  azonban  semmivel  sem  kisebbili  az,  bogy  els6  benyomd- 
sail  a  Slrauszt6l  kiindiilt  vallasbdlcseleli  iranyt^I  nyerte.  0  a 
nemet  malerialismus  durvn?^gat  kedelye  finomsaguval  neme- 
sitelle  meg.  Sirausz  kimeletlendl  kivetkOzlelle  a  J^zus-hilet 
isleni  jelleg6b6l ,  de  Renan  emberileg  megnemesitve  adla 
nekiink  vissza.  Strausz  a  dogm^kkal  es  legendakkal  egyult 
az  elet  k6zvetlenseget6l  is  megfosztolta  a  szeniir^t;  Renan 
ujra  bangulatot  lehelll  bale,  felruhazva  azl  a  term6szet  ere- 
detis^gevel,   az   \d6  es  hely  sajitos  ooloritjAval. 

De  *.lezus  t:let6nek»  volt  meg  egy  elofularja,  a  melyre 
a  aikr  kevesen  eml^keznek,  b;ir  dont6  fordulatol  kepez  Renan 
tudoms^nyos  felfogasaban.  Ezaz  1848-iki  lebrudriusiesemenyek 
hatasa  alatt  iri  czikksorozala :  <La  liberie  de  penser*  —  az 
eb6  tamad6  kritika  hangja  Renan  lollabol  a  kereszlenys6g 
ellen.  Ezek  a  czikkek  meg  az  ifjiikor  nyerses^g^vel  vannak 
irva  s  erezhet(5  bennok  is  a  nemet  pbilosophia  inspirati6ja; 
a  tisztelet  leghjiii;yfimanyosabb  targyai,  a  modern  tarsada- 
m  letel^nek  val6sag(»s  alapjai  vannak  ezekben  kime]ellen0l 


42^ 


t^madva.  De  az  ifjukor  els6  felhuzduliisa  csakhamar  dtik 
j^odtabb  szemlelddesnek  eagedett  helyet,  melynek  vilaganil 
Renan  m^llAnyosabban  es  iga:csdgosabban  itelte  meg  kesStib 
a  kereszU;nys6gel;  csupAn  annak  lermeszeles  es  emberi 
eredetere  voiialkozo  nezeleit  iiem  m6dositotta  kes6bb  se. 
mert  meg  volt  gy6z6dve,  a  mint  azt  'Lettres  ii  mes  collt^guea* 
czimO  ropirataban  ki  is  fejezte,  bogy  a  zsidd  nyelv  tudi^- 
nak  joga  van  a  vallastortenelem  legmagasabb  k^rd^sett  ▼oom 
vizsgaldddsai  korebe;  s  azokat  a  tudom^j  adatai  alapjiB 
oldani  meg. 

Ezl  az  allAapontol  jelzi  mAr  cAverroes>-r6l  irott  tanul- 
manyiiban,  hoi  rdmutal  arra,  liogy  a  XIX.  szazad  vizsgaloda- 
s^nak  alapvonjisa  eppen  a  dogmatikai  mddszernek  a  torleaeii 
m6dszerrel  valo  helyettesitese.  Melyen  6s  igazan  lalott  ebben 
Henan ;  csupjin  abban  volna  veszely.  ha  ez  a  inodszer  allala- 
ban  a  theologia  es  metaphysika  kikuszobolesere  vezetne.  De 
Renan  azt  nem  is  tagadja  sehol,  hogy  16tezik  a  tenyekneL 
az  eszintiknek  es  a  hit  nek  egy  maga.sabb  vilaga,  mely  tul- 
haiadja  a  tt^rtenehni  hizonyitekok  kcirel  es  megis  elvitazhat- 
lan  beloly^ist  gyakorol  az  ember  erkolcsi  6s  ertelmi  fejl6d6- 
86re.  A  lermeszelfoldtlinek,  az  erz^kekel  meghalad6nak,  az 
eszm^nyinek  ez  az  elismerese  leljesseggel  nem  is  z^rhat6  ki 
Henan  iroiiultni  es  bdlcseleli  cgyenisegebdl,  mint  azt  annyi 
helytelenUl  tblt^leleztek. 

S6t  eppen  ez  a  szellemi  irany  vezette  Renant  a  h^bCT 
nyelv  taiiuhnanyara  es  a  nyelvek  (iseredetenek  kutatiis^ra  az 
<isszehasonlil6  philologia  fonalin.  Khhen  a  pontban  a  ^Liberie 
de  penser>  czimti  ertekezes^ben  I'olrnutatott  eredmenyei  kulo- 
ndsen  Nemetor^zaKoii  kelteilek  naizy  fellunest.  Nem  minlha 
az  ifju  nyelvtudo-s  vaiamely  proUemat  fejtett  volna  itt  meg 
iiiegtamadhatlaniil.  de  legalahb  mindeneselre  rendkiviili  elrae- 
6lle]  szoiUe  szet  azokat  az  ehnelelekel  6s  hypothesisekel,  rae- 
lyek  segelyevel  eddig  azl  megfejteni  pr6baltak.   A  mil 


4&b 


W 

■oly  nagy  ^rdemme]  kezdem^nyezelt  az  indo-europai  nyelvek 
Bcagy  esaiadjara  nezve,  agyanazt  Renan  a  semita-nyelvekn^l 
Bius6rlette  meg.  Bopp  csak  arra  szorttkozoU,  ho^y  a  iobb 
indo*eur6pai  nyelvek  grammalikai  rendszerenek  nyujtsa  a 
^  tablazatat,    holott    Renan  ligy  gondolkozotU    hogy  a  semita- 

■  nyelvek  grammatikai  rendszerenek  tiihlii/.alilL  meg  kell,  hogy 
el6zze    e  nyelvek  lortenetenek  kiderit^se,  a/ok  aJakula^anak 

fces  kifejl6deseDek  tanulmanyozasa. 

Renan  fenyes  prdzAja  Sainte  Beuve-re  vail,  kinek  sze- 
m^lyes    vezetese    ^s   halasa    alail   erlel6d61t    nyelve  arra   a 

■  tdkelyre,  mely  olvas6it  eiragadta.  De  meleg  dramai  ^let  buzog 
eldadasaban  is,  melynek  k6zvel!fins<5ge  lebilincsel.  jMindaz,  a 
mil  ligyel6  szemei  eszleUck  a  szenl  holyen,  melynek  f(il4J6l 
egykor  a  MegvAlto  labai  taposiak,  Jepuzsatemben,  a  Jordan 
v6lgy6ben,  a  galileai  lenger  partjain,  csodalalos  eletre  ser- 
kenve  elevenOl  meg  kcSnyveiben.  Majdnem  azt  mondhatni, 
hogy  egy  lij  vilagol  teremtett  a  leyendak  lenimbolt  vilaga 
hely6be.  egy  uj  hitet  allitott  a  ledonLott  helyen,  olyal,  a  mely 
a  keresztenysegnek  nem  csokonos  lagadiisat  jelenti,  hanem 
inkabb  egy  lij,  megfordi'loll  oldalat  miUatja.  Az  az  elegdns, 
finom  erelneks^g,  mely  az  6  ir6szob^jab6I  kidradt,  rajta 
faagyta  nyomil  Paris  salon-pogauyjain,  (iavrocbe-ain,  a  kik 
nem  erteltek'el  a  mester  fiaom  gi'uiyjat.  midon  az  ligynevezetl 
renanismus  divalos  elharapudzas^an  maga  is  megdobbenve. 

ȣziiksegesnek  latta  megjegyezni,  hogy:  -keveseknek  van  joguk 
a  kereszt^nysegben  nem  hinni-. 
Egyhazlfirteneti  niUveihen  azonban  Kenan  nemcsak  elvi 
ellens^ei,  de  proteslans  theologusok  reszer(il  is  nem  egyszer 
talaJt  oly  hibazlalasra,  hogy  azok  ludomanyos  komolysfi.g  6s 
szigoru  kritika  nelkiil  irv^k  s  hogy  a  subjectiv  Omlengesek 
es  a  phanlaiilikus  reszlelfesLes  bennOk  U'llnyoiuok.  Ez  nem- 
csak  az  apostolok  tSrienelerOl  all,  hanem  aaon  t^rgyakr6l  is, 
melyekel  az  o-testamenlomb6l  kOicsOnzott.  De  mint  historiai 


I 


06 


reg^nyek.  ezek  is  rrestermaTek.  Oil  van  peldaul  egy  teij^" 
delmes  essay  a  kiralysiig  megaiakulasarol  a  zsid6kn6l,  Saui 
6s  Dftvid  kirdlyokrr^I.  Habar  az  6-szdvetsej?  illet6  konyveiben 
mind6ssze  sem  sok  olvashal6  e  ket  kirdlyrol,  Renan  felelte 
U^yesen  ludja  a  sovany  targyal  kinyiijtani.  MJndent  roer 
(tomhinufrii.  Elbeszeli,  hogyan  eselL,  hogy  a  zsid6k^  szorilva 
szomsz^daiktol,  kenyszeritve  voltak  szigorubb  korm&nybata]- 
mat  allitani  mapiik  folebe.  mely  a  sz^mos  esetepal^k  es 
hatarvilloTigasok  alkalmava!  inindjart  keszen  allbatott  m^- 
vdd^sdkre.  Elmondja,  hogy  a  kiralysSg  kezdelben  csak  a 
hihorii  esetere  szamitoU  kalonai  dictalnra  volt»  rnig  elien- 
ben  bek^ben  a  tOrzsek  unkorm^nyzata  6rinlellen  maradt. 
kes6bb  azonban  fbtifi]  termeszetszertileg  6lesebben  acrcenlu^lt 
monrtrchikus  kormAnyforma  fejiell  ki.  ElGiidja,  hogyan  I6ple 
at  Djivid  a  lorzs  lerulete  r6gi  batirait ;  hogyan  imponAU 
gy6zelines  seregevel  benn  a  hazaban  is,  raig  vegre  fiab6i, 
Sa]amonb6]  igazi  keleti  kenyQr  lett,  alattTal6L  felelt  alig 
valamennyire  korlalolt  hatalommaL 

Am  ez  meg  nem  eleg;  Renan  phantasiaja  m6g  jobban 
beletnelyed  tdrgyaba  s  apr6ra  leirja  azl  is,  hogy  mily  elei 
folyt  Saul  udvaran;il,  a  ki  hekeben  nem  voil  egyeb,  mint  egy 
nagy,  hatalmas  kt-nyur,  le^nyainak  .^zerelmi  Qgyeirfil  egesz 
reg^nyszerQ  epizOdokat  gondol  ki  s  ezekbe  szovi  bele  Ddvid 
iljusfiga  lort^nel^t.  Csakbogy  Renan  mQv^szi  pbantasii^j^nak 
minden  sikerQi.  Nem  lort^neti  biteless6gQ  adalokat  nyujt,  de 
leljes  es  hU  korrajzol  ad.  s  ebben  a  m^dszereben  ha  Henant 
g^ncsolni  lehet,  akkor  a  g^ncsban  oly  ir6  is  kell,  hogy  osz- 
tozzek,  mint  pi.  Taine,  Honaparte  Napoleon  t5rtenetehez  irt 
bevezeleseben.  Igaz,  hogy  Taine  a  maga  r6szor61  sokkal  szi- 
gorubban  megvonja  a  batdrvonalal,  a  kozt,  a  mi  az  5  hypo- 
thesise, s  a  mit  mint  t^nyt  ad  el6.  S6t  maga  Michelet  <Refor- 
mali6>-j^ban  es  -Renaissance>-^ban  m^p  ugyanazon  nyomokon 
jdr,  mint  Renan ;   mindket  mu  nem    egyeb  tarczaszerfl  cau- 


427 


e-n^l,  de  tort^neti  hatt^rrel.  Azonban  Renanban  tdbb  a 
tiid6s  applomb-ja,  s  ezert  *.l^zus  eletet*  az  exact  tud6- 
nem  tartj^k  egyebnek  belletristikus  alkoluHniil ;  mig  viszont 

belletrislAk  Renanban  a  I6rtenetip6t  es  szaktudost  liamiilj:ik. 

pen  ilyen  kenyelmeLlen  mesgyen  halad  a  konyv  dogmatikai 
ekintetben:  az  exegesis  es  dogniatika,  a  kritika  es  apologe- 
lika.  a  zsioatok  es  szent  atyiik  minden  theologiai  fegyverzele 
daczara  Renan  m(ive  a  felekezelek  sujt6  iteletet  nem  keriil- 
hette  ki,  ^  ennek  daczara  a  szabad  gondoikod6k  leLszesel 
sem  vivballa  ki  teljesen.  a  kik  bizonyoa  fel-pielisniiis  erzel- 
gesebe  latjak  burkolva  Kenan  kiJnyvuben  a  bil>liai  hagyoniA- 
nyok  tamadasal. 

Legjobban  elegit  ki  ep  ezerl  Renan  azoknal  a  tar^yaknal, 
noelyek  a  hiUan  ktt'desein  eg^szen  kivulesnek;  ilyen  peld^ul 
a  zsidok  foldtti  ethnographiai  tanulmanya.  Itt  az  ervek 
hatalmas  tarhdzaval  all  szembe  Renan  az  antisemitismus 
altal  ujabban  kiilondsen  hangsiilyozott  azon  tetellel.  mintha 
a  mai  zsidok  tiszla  es  v^yiiletlen  semila  (orzs  lennenek. 
Kimulatja,  bogy  a  szazadok  Iblyaman  lassankint  nagyon  sok 
nyugati  nepelem  szfvodoU  fel  a  zsidos^gba  s  annak  etli- 
nikai  fejlodesere  dont6  befolyist  gyakorollak.  Megiegyzendb, 
bogy  ezt  az  a  Renan  ^Ibtja,  a  ki  teljes  ^leteben  a  fa.ji  indi- 
vidualismus  hive  volt;  a  ki  Piirisban  is  mindig  megfirizle 
brelagne-i  jelleg^t,  s6t  k6t  evvel  ezelfitt  egy  bretagne-i  foldiei 
klial  rendezett  Onnepi  lakoman  tartott  alkalmi  besz6deben 
enesen  kikelt  a  polgarosulas  azon  ^ramlata  ellen,  mely  a 

d^k  eredeliseget  es  Cn^llosag^t  bizonyos  egyforma,  abstract 
^irisi  francziasijagba  szeretne  oltani. 

ft  Daczfira  a  nagy  olvas6k0rnek.  melyre  Renan  mUvei 
talAltak,  Renan  legnagyobb  halasa  m^gis  Francziaorszdgra 
es  a  roiniin  nemzetekre  fog  szoritkozni,  azoknak  eszra^nyeit 
lejezi  ki  a  szabad  vizsgal6das  s  a  hagyomanyok  souverain 
megvelese  leren.    Nem  ligy,  mint  VoUaire,    ki  minden  nem- 


428 


zeire  egyrormAn  halotl  s  szellemi  hal^sa  egyeiemlegesebk 
Henan  kivallkepen  kella-gall  lalenlum  es  kivallkepen  esr 
hanyallo  szazad  eszraekor^nek  kifejez6je;  egyik  IfibAval  avult 
el6itelelek  szdraz  avarj^ban,  a  mksikkal  t&mado  igazsaiak 
napsdUUte  fokan,  ugy  ^11  ott  a  XIX.  sz&zad  v^g^n  a  niai^ 
erk6lcsi  probabilismus^val,  mint  Kant  a  XVIII.  sz&zad  v^rtn 
az  6  kategorikus  imperativusaval. 

Az  az  egy  azonhan  bizonyos.  hogy  Henan  a  sz6  leg- 
nemesebb  ^rlelmeben  koltoi  l^lek.  Az  6  alakito  ereje  sem 
el^gedhetett  meg  egy  oly  Jezus-alakkal  a  milyent  Straos 
es  a  nemet  kritika  mutattak.  0  J^zust  kozpontjavk  tette 
mOvenek  s  verrel,  lius^al  tuhazta  fel.  Finom  erzese  latla  a 
in^rhellen  UvolsAgot  kozte  es  fenseges  h6se  kfizt,  s  kolWi 
phantasiAja  betolldlte  azt  az  ili't,  mely  a  XIX.  szAzad  em- 
here  s  inflvt  nek  orokkevalo  tiirgya  kozl  Icbegetl.  Igaza  van 
SIrausznak,  hogy  Henan  m0v6l  «szent  reg6nynek>  nevezi, 
de  e  regeny  egyike  a  legmagasztosabbaknak.  melyek  valaha 
irattak. 

Innen  az.  bogy  ha  Henanl  az  egyhaz,  eppen  csAbitobb 
egy6nis6ge  miaU,  bizonyos  tekinletben  veszedelmesebb  ellcn- 
f^lnek  tartotta  is  Strauszn6J,  de  niAsfelOl  alkalrailag  Idbb 
rokonszp.nvet  is  tanusitntt  iranta.  Fenyes  bizonyitekai  ennek 
azok  a  szavak,  nielyekkel  a  magas  iatkorQ  Mil.  Leo  papa 
az  egyh^  nagy  ellens^genek  hal&la  bfr6l  fogadta.  'Oportet 
etiam  haereses  essc»  —  eretneksegekre  is  szQks^g  van  — 
mondolta  —  arra  czelozva,  hogy  Renannak  elvitazliatlan 
^rdeme  volt  m6g  a  katholicismus  elOtt  is,  hogy  a  katholikas 
theoiogiiit  fiMraztn  szender^bdl.  Egy  mas  jellemzti  anekdoUt 
maga  Henan  emh't  lMR4-ben  OsszegyOjtve  kiadotl  <Nouvelle5 
6ludos  d'liisloire  religieuse>  czlmU  mtiveben.  Mikor  a  «.lournaJ 
des  Debats>-ban  Assisi  szent  FerenczrCl  irt  tanubn^nyat  ko- 
zolte,  melyben  a  szenl  emberl  .lezus  ulan  a  legtokelelesebb 
keresztenynek  nevezle,   egy  capticinus,   ki  a  czikkel  olvasia, 


489 


igy  ayilatkozott  RenanrdI  egy  magas  allasii  holgy  elott.  kivel 
t6bb  izben  beszell  rola :  «Jezu3r6i  nem  ugy  irt.  a  mint  kel- 
lett  volna,  de  szent  Ferenczrol  joi  be3z6lU  szent  Ferencz 
meg  foKJa  61  vdUani>. 

fcs  val6ban  neni  kisebh  egy^niseg,  mint  XIII,  Leo  maga 
allitotta  ki  Renanrol  azL  a  blzonyitv^nyt.  hogy:  <Nem  a  leg- 
gonoszabb  fajtajii  eretnek  az.  a  kinek  k5nyveb6l  a  templom 
ahUatos  latogatoja  ily  igeket  tanulbat:  «lstennek  igazi  orsz^ 
gat,  a  lelek  orszagat,  meiy  mindenkit  kiralylya  es  pappa 
lesz,  azt  az  orszagot,  mely  mint  a  mustarmag,  fava  n6ve- 
kedett,  mely  a  vilagot  bearny^kolja  s  melynek  agai  k6z<itt 
madarak  feszkelnek  —  ezt  6rtette  Jbzus,  ezt  akarta  J6zus, 
ezt  teremtelte  meg.  A  vilUgbirodalom  hamis,  hideg,  lelketlen 
eszmeje  mellett  6  maganak  Lsten  valos^gos  k(>zseget  kepzelte, 
az  igazi  Ojj^szuletest.  a  hegyi  predicaliot,  a  gyong^k  apo- 
theosisat.  az  einyomottnak,  igaznak,  artatiannak  felmagasz- 
tal^iit.  Ezt  a  felmagasztaiisl  SbrAzoIla  6,  mint  mUvesz,  oly 
vonasokban,  melyek  elmulhatatlanok*. 

Nem  szabad  lehat  lavolrol  sera  frivol  cynismusra 
raagyaraznunk  KenaQDal,  ha  azt  az  oha.jat  nyilv^nflja  egy 
helyt:  vajha  meRerne,  hogy  az  ajtatoskoddk  imakonyveik 
helyett  az  6  mOveibol  vinn^nek  egy  kis  anthologist  a  tem- 
plomokba.  tUtolso  becsvagyam  —  fria  nyoicz  6vvel  ezelfitt 
—  ki  lesz  el6gftve,  ha -rem^Ihelem,  hogy  halalom  ulan  a 
Icmplomba  julok  egy  par^nyi.  lizennyolczadr^!.  maroquinha 
kdtdtt  kis  kdnyv  alakjuban,  melyet  finom  kezlyOs  kez  tart 
majd  hoaszii,  ke^^keny  iijjai  kozt  (tenu  enlre  ies  lotiga  doigts 
tVttne  main  fineweitt  gantde).* 

Az  a  valias  pedig,  melynek  Renan  papjava  lenni  ahUo- 
zik,  semmi  mas,  mint  a  szeretet,  a  tiszta  humanismus,  a  szelid 
^letoromek  vallasa,  ugy  a  mint  annyi  melegs^ggel  magya- 
razza  mQvei  egyikenek  el63zav6ban.  «Mindent  szAmba  v6ve. 
keves   heiyzet  van   a  lelez^s   szeles  ter^n,   e   nagy  vasgoly6 


•(30 


felflleten.  melyet  Fold  bolyg6nak  nevezunk.  a  hoi  a  <tarto- 
zik»  es  ckovetel*  luerlege  a  boldogsag  nemi  Teleslegevel  ne 
zarulna.  fis  ez  a  vilt^gtdrtenetem  o]y  korszakaban.  a  melr- 
ben.  ha  islen  autokrala  volna,  kormanyzasa  ut^n  mt^r^ekelten 
intelti^ens  es  kevess6  igazs^gos  uralkodOnak  kelleoe  hogy 
tekinlessek.  Mennyivel  konnyebb  lesz  a  lelki  odaad^  a  b6- 
dolat  6s  dics^ret,  ha  az  esz  johban  fog  uralkodni  a  viljigban. 
li^  a  rossz  gyOkeresebben  le  lesz  kuzdve  s  a  jo  megerOsbfll 
Ha  azoa  lenyek  szfima,  kikre  nezve  az  elel  egy  vegzeles 
ujdndek.  majdiiem  semniive  16rpiil.  Akkor  a  szomoru  dogmak 
senkit  seni  fijgnak  lalahii.  a  ki  bennflk  higyjen.  Az  eletorotn. 
melyel  a  szerivedes  ma  meg  oly  sokszor  semmiv^  lesz,  min- 
denfelfil  e\6  fog  lorni.  A  nihilismus,  melyet  a  kesertisegnek 
szazadok  erdszakossdgai  6.s  vissza^lesei  folytan  lolhalmozolt 
alapja  tart  fenn  az  6-viltig  kdzepelle,  el  fog  tunui,  vagy  nem 
fog  tobb  Jogosnltsaggid  birni.  Ha  a  vilag  jobb  lesz.  Iia  Orosz- 
oi'sziigban  megelegede.s  fog  iiralkorJni,  mint  a  hogy  uralkodik 
j6  pillanatokban  fiarjiundiaban  es  Normandiaban :  akkor  u 
li6sies  elieiutllas  lolosleges  lesz.  Az  ember  nem  lesz  atbeista 
kegyessegb6I,  felforgato  igazsfigerzetb6K  biinos  a  j6  irinli 
szereleihOl.  A  semminek  legfanatikusabb  apostolai  az  esz- 
meny  Icgjobb  kalondiva  lesznek.  Vajha,  miel6tt  meghaln^nk. 
e  sz6p  napok  hajiialodas;inak  iiUn6k  ragyog^sat.* 

Ime  az  esz  es  szabadgag  legmagasabb  tokelyenek  hit- 
vall^sa.  ligy  a  mint  azt  Renan  nagy  mestere.  hpinoza  akaria 
az  emberi  gondolkodas  e.s  cselekvfe  legfobb  rugoivi  emelni. 
Ezt  a  tant  6rteLte  6s  6rezte  6t  Renan,  langelm^je  egesz  tel- 
jessegevel,  a  panlheismus  tiszla  ihletevel,  melynek  dithyrarob- 
jiil  alig  zengle  mog  nyelv  ekesebben,  mint  6,  a  haagai  bOl- 
cs^sz  200-ados  emlekunnepen,  1877.  febr.  21-6n.  «A  meddig 
lesz  egy  rostja  az  emberi  szivnek,  raely  megrezdill  mindennek 
hang.iara,  a  mi  igaz.  jogos  es  becsuletes;  a  meddig  az  dszton- 
szerlUeg    tiszta    lelek   a  szemermet  tobbre  fogja  becsQlni  az  i 


4S1 


: 

W 


^etael :  a  meddig  lesznek  haraljui  az  igaxnak,  hogy  nyugal- 
mnkat  fel^ldoxzak  a  tudom:iiiynak :  harf^tjai  a  jonak,  hogy 
magukat  a  konyoriJletesdeg  aJdasos  6s  szent  cselekedeteinek 
szenteljek;  n6i  szivek,  hogy  a  jOt,  szepet  ^  tisztit  szeres- 
s^k ;  inQv^szek,  hogy  azl  haogokhan.  szinekben  es  lelkesiilt 
szavakban  visszaadjak:  addig  elrii  fog  benniink  isten....» 
«Csak  a  mely  nap  a  sziv  dnzese,  torpes^e.  a  I^lek  kicsi- 
nyessege,  a  ludomany  irinii  kozdny,  az  emberi  jogok  meg- 
vetese.  a  jonak  es  nemesnek  feledese  fogja  elarasztani  a 
vilagot:  csak  szon  a  napou  nem  lesz  tObbe  islea  az  emberi- 
segben>. 

A  dolgoknak  ez  a  beliilr^l  valo  latasa,  mely  Renan 
eifill  az  istent  mini  az  embensegben  6r6kt0l  fogva  imraanens 
€r6t  tarta  lei,  elfitle  a  nemzeteket  is  m^Jyebb  szempontb6l 
tnutatja.  mint  csupa  ethuographiai  tenyez6k  esetleges  ala- 
kuldsait.  Ebben  a  tudalban  elsz^ntan  szalU  szembe  a  nem- 
zelisegt  eszraek  divatos  liillKngasevel  Kumpa  rnai  dliamrend- 
szereben.  a  nemzetkozi  jog  azoii  reaclionarius  ir^nyzat&vaL 
mely  a  fajszenvedelyek  felszflasaban  az  eniberis6g  nagy  ko- 
zdss^genek  ethnograpliiai  ellorgacsolasara  vezet,  bizonyos  let- 
szet6s  politikai  erapirismus  jelszava  alatt.    ^zepen  fejezte  ki 

gondolatot  a  8orbonne-ban  1 882-ben  tartotl  egyik  el6- 
fid^sa.  <Mi  ngy  nemzet?  —  ugymond.  —  A  nemzet  fbgalma 
tizelletni  fogalom,  mely  a  torl^iielem  mely  honyodnlmaih6l 
fejlik  e\6:  egy  szelleini  csalad,  nem  pedig  a  lalaj  alakuliisaitrtl 
fbltelelezelt  csoporlozal.  >  S  hogy  nemes  idealjat  a  gyakor- 
latban  is  alkalmaz^a,  egy  evre  ra  a  fajgyQlotel  ellensulyo- 
zdsara  klildn  besz^dben  meltalta  a  zsidosS-g  mint  faj  6s 
va[l^  erdemeit  a  mult  mUvel6des6ben  s  hivatiisaL  a  j6v6 
munk^jaban.  A  Lortcnelem  megcz^lolhatlan  tanuLsagait  lAtla 
maga  elOtt  arra  nezve.  hogy  a  keleii  nepek  mely  ehneriilfee 
utan  a  despotismus  intezmenyetbe,  az  6rzelem  kolteszete,    a 

t,  a  szabadsag,  a  jog  6s  szeretet  csak  azon  ket  nagy  n6p- 


i32 


I 


taj  fellep6sevel  kezd  a  viltigban  ulat  tOmi^  mely  az  emberi- 
s^get  voltakep  megalkotta.  Ez  az  indo-eur6pai  ^  a  semita 
nepcsalAd,  Az  indo-eur6pai  n^pek  e!s6  valliisos  eszmei  men 
tulnyom6lag  naturaliHtikiisok  voltak.  De  inely  6)  bensd  natu- 
I'alLsinus  voll.  ez,  ax  eniberuek  szeretetteijes  hozzasimulAsa  a 
tenii^szethez,  a  vegtelenseg  ^rzelmevel  teljes  csodasz^p  kol- 
teszet  —  atapvoDdsa  annak,  a  mit  a  germ&n  es  kelta  szel- 
lem,  egy  (icilhe  ^s  Shakspere  k6s6bb  kifejez^sre  juttattak. 
A  semita-faj  ~  s  ilt  Renan  AllalAban  a  semita  nyeivekel 
besz616  n^pekel  ^rli  —  els6  teremtelle  meg  az  emberiscg 
valla?al.  Mct^sze  liJl  a  lOHenelem  hataran,  a  romlotl  n\i$ 
kiesapoi)gAsait6l  liszlan  niaradt  «iloraban.  a  beduin  palri- 
archa  mdr  eI6k^zitette  a  vil^g  vall^lsdL  Izrael  tdrvenye  tel- 
jesen  erkokrsi  es  tArsadalmi  jeliegO  volt,  oly  ferfiak  alkolasa, 
kik  a  frtldi  elet  niagas  eszmenyel6i  eltelve,  a  legjobb  modot 
velt^k  megtalaini  ennek  megvalosit^sara. 

Ilyen  kerefhe  illeszli  a  <J6zus  elete>  iroja  hCsenek  ma- 
gasztos  alakjal.  .I(^zu.s  Renannal  is  az  az  egyszern.  keves 
ludoiiianyoa  kepzetls«^ggel  bir6^  de  erenyekben  tflndCklfi  sae- 
g6ny  rabbinus,  a  kinek  Strausz  festi.  De  mennyire  meggyd- 
zfileg  okarlaloija  Henan  ezl  a  felfogdsAt,  a  tdrlenelmi  kutatas 
adatainak  mily  oriAsi  isinerelevel,  niily  gondos  egybevetcse- 
vel  6s  eles  kritikajaval  tamogaija  meresz  bypolbesis^L  Ki' 
mutatja  szavaibol,  bogy  J^zus  a  vilfigot  meg  mindig  egy- 
m^ssal  barczl)an  all6  orszdgokrn  oszlotlnak  biszi,  uinca 
tudornasa  a  «pax  rouiana»-r6l  s  a  szazadot  bevezetd  ^j 
ttitrsadalmi  rendrdl.  Nincsenek  viMgos  £ogaImai  a  r6fnai 
hatalomr^K  csak  a  Cjiei^ar  nevet  latszik  ismerni.  Idegen  voil 
tOle  az  az  yj  gondolkodasi  irany  is.  inelyel  a  gorogs^g  terem- 
tetl  meg,  mely  minden  bolcselked^snek  alapjdl  k^pezi,  s  me- 
lyel  a  modern  tudits  is  hangosan  elismert  —  a  pol>iheismus 
elveltise,  melynek  az  6-kor  naiv  bite  a  vilagegyetem  kormany- 
ziisilt  tulajdonitolta.    Mar  egy   sz&zaddal   6   el6Ue   Lucretius 


433 


bimnlatosan  fejtetle  ki  a  termeszet  iiUal^nos  rendj6nek  vil- 
tozhatlnnsijigiit.  A  csodak  tagadasat,  azl  a  gondolatot,  hogy 
a  vilAgon  minden  iiiland6  torvenyekhez  alkaltnazkodik,  me- 
lyekl)01  ki  van  z^rva  a  fels6bb  l6nyek  szemelyes  beavalko- 
z^Lsa,  ekkor  rn^r  minden  or.=zag  fels6bb  int^zeleiben  tanitot- 
t^ ;  Jezus  azonban  sernmit  sein  lud  rola.  Kora  politikai 
esemenyeinek  sem  tuIajdoniloK  kiilonos  fontossiigol,  s(5l 
val6szint3.  bogy  nem  is  volt  azok  \'e\6[  alaposabban  \^6- 
kozva. 

Bizonyos  az  is,  bogy  Jezus  nem  volt  lisztan  theo- 
logus,  t5bbe-kevesbb6  bevegzett  rendszerrel  bir6  philosoph. 
A  vilag  korm^nyzAsa  nem  speculaliv  problema,  hogy  a  leg- 
jelent^kenyebb  bOlcsesz  lehetne  arra  is  a  legalkalma-sabb. 
hogy  mesZKy6zze  az  emberekel  arrol.  mit  bigyjenek.  Ha  a 
dolog  igy  allna,  akkor  el  lebelne  Togadni,  hogy  az  eszmelked^s 
terenili  azokat  a  nagy  erkolcsi  es  dogmatikai  szabalyokat, 
melyekel  vall^s  nev  alatt  foglalunk  egybe.  De  ellenkezOleg 
van;  C^kya  Munit  kiveve,  a  nagy  vallfisalapitok  nem  voltak 
tnelapbyslkusok.  Meg  a  liszta  szemlel6desb6l  l^trejott  budd- 
hismus  is  csak  politikai  6s  erkolcsi  okokb6l  li6ditotta  meg 
fel  Azsi^l.  A  semita  vallAsok  is  oly  kevesse  bol<:seImiek,  a 
mint  csak  lehet  M6ze3  6s  Mohamed  nem  voUak  a  spe<;ulali6, 
banem  a  tell  emberei.  Uralkodtak  az  eniLerek  f5ldtt.  niert 
fOldieikel,  kort^rsaikat  leilre  ludt^k  sorkenteni.  Igy  Jezusban 
is  a  moralista  volt  az  erCsebb.  Nem  vitatkozoU  isten  lenye 
felOl,  banem  onmag^ban  erezte  azt,  A  meiaphysikai  szOrezdU 
hasogatas,  melybe  a  keresztenys^g  a  Ill-ik  szazad  kezdetevel 
esett,  nem  az  aiapit6t('d  ered,  az  mAv  az  egyhazaly^k  k^sGbbi 
szellem^nek  nyoma. 

.lezus  elfitt  epp  ligy,  mint  riakya  Muni,  Plato,  szent 
P4l,  Assisi  Ferencz.  sot  belylyef-kdzzel  szent  Agoston  elolt 
is  kiiziinyosek  voltak  isten  l6Lelenek  physikai  6s  melaphysikai 
bizonyit^kai,    Deistak    vagy    panlbeistAk   voltak-e,    a  kerd^s 


eg^zen   meddd ;   6k   elsd  sorban   dnmagukban    ereztek  az 
isteni  jeleovalos^got. 

De  a  mi  azert  Jezust  ugy  a  mohamedanismustol,  aunt  a 
zsidf.')sagl6l  megkUlonbozteti  Renan  szerint,  az  az  6  istenhez  vald 
viszonvcinak  gyonged  es  szeretetteljes  CelfogAsa,  mely  viszony 
nAla  ugyatiaz,  a  mi  a  fii5e  atyjdhoz  J6zus  i.slene  nem  az  a 
rptlenetes  leny,  a  ki  halalra  sujt,  ha  neki  ilgy  tetszik.  kAriio- 
zalra  vel,  ha  neki  telszik  s  iidvozit,  ha  tetszik.  De  nem  aza 
r^zrehajlo  despota  sem.  a  ki  izraelt  IcUe  valasztott  nepeve  s 
a  I5bhlek  Tolott  kedvez  neki.  J^us  islene  az  emberiseg  isteoe: 
erezziik  6\,  ha  a  halk  hangra  figyelunk,  nieiy  benaunk  act 
suttog.ja:  utyunk! 

£s  a  mi  m^^  Jezust  korUrsaitol  megkiiUmbdzteli.  az  az 
6  t(')keletes  idealismiisa  is.  <.)6zus  bizonyos  tekiiitetben  anar- 
chisla  —  irja  Renan  —  mert  nem  volt  fogalma  Allanikor- 
manyzalml.  A  kormanyzatban  6  csak  a  vis.szaelesekel  laija 
Olyan  homdlyosan  beszel  arrdi,  mint  a  n^p  embere,  ki  nem 
6rt  a  politikahoz.  Minden  tiszlvisel6  6  el6tle  isten  gyermekei 
term^szetes  ellensegenek  latszik.* 

Barminl  legyen  is,  az  emberi  nagys&g  minden  nem^nek 
egyetlen  el  nem  miil6  dicsfisege  az  az  alap,  raelyet  a  J6v6 
nemzedekek  sz^mara  leteszOnk.  Amde  Jezus  az  emberiseg 
szam&ni  a  vallas.  az  igaz,  az  absolut  vallas  alapjail  telle  le, 
epp  Ogy,  mint  Sokrates  a  bolcselkedesel,  mint  Aristoteles  a 
tudomanyet.  Barmint  vAllozzanak  is  az6rl  a  hittan  t^telei. 
Jteis  a  vallas  teren  mindig  a  liszta  erzes  megteremtoje  fog 
raaradni  —  ez  kepezi  ()rdk  dics6seget  s  mQvenek  el  nem 
mul6  6rdeniet. 

0  mondla  ki  elso  azt  a  sz6t,  melyen  az  6r6k  vallAs 
6pili ;  6  alapitotta  meg  a  tiszta  islenimadast,  nem  kotve 
id6h6z,  sem  terhez.  Ha  vannak  mas  bolygoknak  is  &*- 
szel  es  erkdlasiseggel  lolruhazoU  lakoi,  ligy  valliisuk  neno 
ktilonbozhetik  attol^  a  meLyet  Jezus  a  Jakob  kiitjanal  hirde- 


4» 


tett.  Az  emberis^g  nem  tudott  kitarlani  mellette.  mert  az 
eszm^nyl  csak  egy  pillanatra  vagyunk  k^pesek  elerni.  Jezus 
szava  villdmsugar  volt  a  sdlel  6jszak^b;in ;  18  evi^zizad 
kellett  hozza,  mig  az  eiiiberis6g  szemei  hozzaszokhatlak.  De 
a  vill^mfeny  vilagos  nappall^  lesz,  s  miutdn  a  tevelyg^sek 
minden  tekervenyeil  bofulotta,  az  emberiseg  vissza  fog  lerni 
az  igehez,  mint  hite  6s  rernenye  halhatatlan  kifejez6s6hez. 

K^riilbelSl  ezek  a  szavak  azok,  a  melyekkel  Renan 
'•Jezus  6lel6r61»  irt  nagy  tanulmiinyat  befejezi,  melyhez  6t 
nagy  gyfijlemeny  szolgallatla  szamara  a  forrast :  az  evan- 
geliumok  s  iUalaban  az  dj-sz6vetseg,  az  6-sz6vetseg  apo- 
kryph  iratai,    Enoch,   Daniel  kGnyve  stb.,   Philo,    J^zus  kor- 

rl6rsa  mtiveu  -loseplius  mfivei  es  vegiil  a  Talmud. 
A  kdnvv  minden  olvas6ja  megillet^desse)  fog  eral^kezni 
azon  ajanl6  sorokra  is,  melyeket  Henan  nSvere  emlek6nek 
szentel,  a  ki  6t  nagy  ^  korszakaIkot6  tanulmanya  \\ii&n 
Syri^ba  es  PalaestinAba  kCvelte.  Ennck  az  e^aljnak  hatjisa 
alatt  kepz6dlek  azok  az  ^lelleljes  szinek,  iiielyekbe  Kenan 
Jezus  ifjiisaga  v^zol^s^n^l  ecset^t  martotta ;  111^  a  Lib^non 
lelejen,  egy  maronita  kunyhojaban  keszfllt  el  konyve,  Itt 
oWasta  fel  a  nagy  niQ  elsd  lapjait  n6v6renek,  ki  azokat 
rod.3olta  6s  szellemes  niegjegyzeseivel  csiszolgatta.  A  malaria 
rnindkeUdjuk  61elt!l  komolyan  fenyegetle :  Renan  szerencs6re 
folg^'ogyult.  de  nfivere  al(iozatuI  esett.  A  balolt  eml6ke  sok- 
kal  szenlebb  volt  Heiiim  eloU.  seinhogy  burmii  is  kiizzeleLl 
volna  r6la.  Ez  ir6i  egy6iiis6geben  leljesen  arislokralikus 
Yonasra  mutat.  De  a  Jezus  kornyezet^ben  levC  n6k  fesl^seben 
valami  szelid,  elegikus  emlek  csiilan  meg  szerelelt  elhunyt 
nOver^re.  Ugyanaz  a  szent  gloria,  mely  a  Renan  es  anyja 
zOtti  viszonyt  sug6rozza  be.  Mindaz,  a  mi  e  nagy  scep- 
kusban  ideiilis,  e  k6t  nda!akin^l  veszi  forr^sal.  De  van  m6g 
egy  hatinadjk  is.  Noeminek  liivlak  Renan  iljiikori  szerelm6t. 
Sz6p  volt  e  lanyka,  sokkal  szebb  ^s  kedvesebb,   semhogy  a 

29* 


496 


viI6g  durva  ertnt^set  elviselhelte  volna.  Meghall,  elherraA 
kor^n,  mint  a  lelort  vir^.  Renan  ink&bb  csak  sejteti  velQnk, 
hogy  miM  6s  hopyan.  de  nem  mondja  hatarozollan.  Egyeilen 
toftQy^t  ki  kes6bb  szQletett,  ut&na  szinlen  Noeminek  nevexte 
el.  Geek  a  tiindokld  noulakok  Henan  sensuali^musara  is 
rtujyomtak  bizonyos  liszta,  azflziea,  inlelledualis  belyegel.  Ax 
•  Ewig  weibliche>  nflla  is  az  az  drok  ti.szta  forras.  az  a  tilko6 
belsfi  er6  a  vilAgegyetemrfil  val6  kepzeteben,  a  mi  (Jotbe- 
n6l  vol  I. 

A  nOnem  ezen  philosophikus  felfog^sAnak  mer^sz  e» 
eredeli  iranvAt  jellemzi  az  a  nehany  sor.  melylyel  a  «Szelsz6rt 
levelek*  czimQ  mdveben  szol  dnmagAr6l.  «£rzelaieimben — 
ligymond  —  h^romnegyedreszben  n6ie3  vagyok.  Ha  volns 
l^lekvdndorl^,  mint  n6  szeretn^k  i^ra  szttlelni.  n6i  hangon 
beszelni,  mint  n6  gondolkozni,  mint  nfi  szerelni,  mint  n6 
im&dkozni;  szeretnom  latni  63  meg6rni,  milyen  igazuk  van 
a  ndknek.  Igaz,  bogy  a  a6kQeI  sohasem  leliet  teljesen  raeg- 
kQlonboztetni,  mi  bennOk  az  isteni  6s  mi  ered  az  drddgtol ; 
szCiziessegok  neha  sublim^lt  erz6kiseg,  szemermess^gok  a 
kacz^rsag  csiicspontja.  De   ligy,  a  mint  vannak,  elragad6k  • 

GydnyOrfl  harmoni^val  tetOzik  be  ezt  az  eletfelfogasl 
a  *Revue  des  deux  mondes>-ban  megjelent  -Souvenirs 
d*enfance  et  de  jeuaesse*-l}en  is  azok  a  szuvak,  melyekkel 
v6grendelel6t  befejezi.  «Alt6l  a  j6  szellemtOl,  mely  annyiffisor 
vezetett,  gyi^molitott,  megvigasztalt,  nem  kivijtnok  «emmi 
egyebet,  mint  szelid  6s  hirtelen  balall  a  nekem  rendell  orA- 
ban,  legyen  az  kdzel  vagy  messze.  A  stoikusok  azt  mond- 
jak,  hogy  meg  a  phalarisi  bika  lest61:>en  is  boldogan  lehetett 
elni.  Ez  tulzas.  A  fAjdalom  lealaosonyil,  megalAz.  kArom- 
lAsra  dszt5ndz.  Az  egyetlen  elfogadhato  halal  a  nemes  halaK 
mely  nem  pathologiai  esetlegesseg,  haneni  6hajtoll  v6g.  A 
halAl  a  csatateren  a  legszebb  mindenek  kozott.  de  vannak 
m6g  mAs  dicsd  balalnemek  is.  Ha  peldaiil  en  neha  6b^taai 


m 


E 


b 


tudtam,  hogy  senator  legyek,  csak  az4rt  tr>rt6nl,  mert  azt 
hiltem»  hogy  ez  a  inandalum  taliin  szep  ulkalmakat  fog  nynj- 
tani  arra,  hogy  az  ember  mag^t  megolesse  vagy  lelovesse 
—  oly  modjai  az  enyfezelnek,  rnelyek  sokkal  liibbet  ernek 
a  hosszii  betegsegD^I,  a  mely  az  embert  la.ssHn  es  fokozatos 
megsemmisitessel  oli  meg.  Legyen  meg  IsLeD  akaraLa.  Ezen- 
tiil  nem  fogok  semmi  nagyot  rem^lni  tObb^.  Meglehet6seD 
Idtom  mindazt  az  igazsagbol,  a  mil  az  emberi  szellem  fejld- 
<i6se  jeleu  pillanataban  latbat.» 

•Vigasztalballan  lennek,  ha  az  elgyengtiles  azon  perio- 
dusait  kellene  ^telnem,  melyekben  az  ember,  ki  erCvel  6s 
erenynyel  bi'rt.  mar  csak  Arnyeka  h  romja  onmagdnak,  s  a 
melyekben  gyakran  az  ostobfik  nagy  Orotnere  azzal  foglal- 
kozik,  hogy  elpusztitsa  azt  az  ^lelet,  melyet  fdrads^goa 
niunk^val  ^pitelt  meg.  Egy  ilyen  6lelkor  a  legrosszabb  ajandek, 
a  melyei  az  islenek  adhatnak  az  embereknek.  Visszavonom  a 
laspbemi^kkal,  raelyeket  az  utols6  6ra  gyongesegei  szajamba 
adhalniinak  az  orokkevaJo  ellen.  Az  a  lelel.  a  mely  nekem 
adaloll,  a  nelkul.  hogy  kertem  volna^  rim  n^zve  j6UHemeny 
volt.  Ha  felajanlanak  nekem  ujb6l,  halaval  fbgadnam.  A 
sz^ad,  melybeo  eltem,  vaI6szin0leg  nem  volt  a  legnagyobb, 
de  k^ts^genkivUl  a  legkellemesebb  hireben  fog  atlni.  Hacsak 
Xkw  utolsO  eveim  nem  tartogatnak  valami  klildndsen  kegyetlen 
fajdalmal  szamomra,  Ugy  csak  koszoneltel  fogok  lartozni,  ha 
az  elelnek  bucsut  mondok,  a  jo  kutfejenek  da  cause  <le  tout 
bien)  azeil  a  gyonydrti  selderl.  melyet  a  val6s;igon  at  (^  Lra- 
vers  la  r^alile)  tennem  szabad  vo]t.» 

A  k^tely  ^  roegnyugvas,  a  tagadas  6s  rajong^  saj^tsdgoa 

ttfissege  az.  a  mi  a  renanismus  viikgnezleleben  lij.  erdekes 

megragadd.  Ez  a  lelekallapot  a  modern  gondolkodas  igazi 

tiik6re,  a  kor  mUvelts^genek   typikus  kifejezese,  ugy  a  mint 

az  a  szazad  eszmeinek  6s  kuzdelmeinek  forrongo  kohojaban 

jnegulepedett.  « Nines  Islen  —  es  Renan  az  6  pr6fet;ija»  — 


4S8 


ebben  a  rdpke  sz6ban  jellemezte  a  franczia  elmess^g  azt  a 
laisz6lagos  ellenmond^st,  mely  az  esz  6s  kedely  t6rl  accord- 
j&ban  egy  halvany  resignati6  ^s  kifejezhellen  s6v^rg^  ro^li- 
s^gaval  rezgell  ossze.  De  e  kelt6s  termeszet,  ez  ellenmoii- 
dds  magasabb  tnegolddst  nycrt  Renanndt  a  humanismus 
meglisztult  t)0lcseletenek  es  a  Idrt^net-philosophiai  felfogis- 
nak  azon  a/*  objectiv  magaslatan,  meiyre  az  emberi  civiii- 
saU6k  nagyszera  l^tvanya  juttatta  el  6t.  a  bolcselked6  semito- 
logot,  azon  a  Tenseges  osvenyen,  mely  a  hanyatlo  poganysa? 
romjain,  az  izlam  vil^ga  f^nyes  cdodain,  az  arab  philosophra 
mysticismus^n,  az  6skepeszl6nyseg  es  zsid6s^g  roagas  szel- 
lemi  cLiUuri\jAn,  a  binlilhisriius  *5s  a  himiu  vallas-philosophia 
m^ly  szeml^Kid^scin  at-  meg  alkalauzolla.  A  benyomAsok  ezen 
gazdagsAga  megterm^kenyitelte  Renannak  meg  skepsisel  is  es 
nem  engedte  azt  a  meddo  lelkek  azon  Ores  szellemi  h&ve- 
ly^T^  vAlni,  melynek  szdraz  tartalmatlans^ga  a  Schopenhaui 
Hartmann-fele  nihilo-pessimijimus  vilagfelfogdsaban  kisM 

Sokat  vitatkoztak  a  felelt,  vajjon  Renan  dertilt  61et- 
n^zlele  igazi,  vagy  pedigcsinalt  volt-e?  Jogositva  voH-e  azt 
irni  magAr6l.  hogy  a  fOld  a!ig  hordozolt  boldogabb  embert 
ni'ilanal?  A  kat!io!ikusok  nem  tartottak  iehetsegesnek,  hogy 
egy  ember,  ki  aonyi  lelket  taszitott  tdprengesekbe  es  k^telybe, 
a  ki  annyi  bitel  megtort,  annyi  szivet  ejtetl  aggodalomba, 
8z6vai  a  klnek  6let6n  szerinttik  bizonyos  meghasonlas  kelletl, 
hogy  v6gig  Tonuljon,  lelkiismerelel>en  nyugodt,  deriill  es 
eletvidor  lehessen.  Lemaitre,  Rcnaii  jelleme  es  vonds^nak 
<Contemporains>  ozfmO  raflv6ben  eg^sz  fejezetel  szentel  s 
azon  kovelkezlet^sre  jut,  hogy  deriillsege  lermeszetes  skepsi- 
a6vel  j6l  6sszeferhet6  volt.  Tal^n  miiidennei  jobban  6rdekel^| 
bet,  min6  kiilcsat  adja  ennek  a  bangulatanak  az,  a  ki  leg- 
iUet6kesebb  ebben  lanusUgot  lenni,  t.  i.  maga  Renan. 

Egy    1885-beii   tartott   banketten   mondott  beszed^ben 
e  pontban  fgy  jellemzt  mag^t  a  mester: 


ve- 


489 


«fin  is  lesujtoltam  n^hdny  loldalalli,  meglehetfisen 
onosz  Tenevadat.  Jo  torped6  vollarn  a  magam  m6dja  sze- 
rint.  N^h^ny  villamos  ut#st  merlem  azokra  az  emberekre, 
kik  jobl)an  szereltek  volna  aludni.  Ez  okb6l,  hab^r  testileg 
idOnek  elOtte  kimertllve,  mini  a  tenger^szek,  ^n  is  meg6riz- 
tem  aggkoromig  a  gyermek  vidums^^t  s  a  inegel^gedes 
kfllOnOs  kOnnyfls^get.* 

*Egy  krilikus  [iem  rtig  azt  iillitolla  r6luni,  bogy  engem 
a  philosophiam  kf^nyszenl  niirulig  szomonjiiak  lerinem.  ^ze- 
menire  lobbantotla,  mint  kepmiUala?l,  jokedvemet,  melynek 
valodi  okat  nem  hirta  felosmerni.    Nos,  en  mcgmondom  onfik- 

^nek  az  ok^L» 

^fe         >El^gedett   vagyok,  el6sz6r  mivel  igen  keveset   sz6ra- 

^Koztam,  a  mig  fiatal  voUam  meg.  MegSrizlem  kepzelGd^sem- 
nek  eg^sz  frisses^get.  De  azutan  elegedett  vagyok  meg,  s  ez 

I  m^g  komolyabb  ok,  mivel  bizonyos  vagyok  arr6l,  bogy 
elelemben  j61  cselekedtem.  Ugy  van,  errSI  egeszen  bizlos 
vagyok.  Jutalmui  ezert  nem  kiv^nnek  egyebel,  mini  liogy 
m6g  egyszer  eldl  keadbessem,  Csak  egyr5l  panaszkodom  s 
ez  az,  hogy  liz  evvel  oregebb  vagyok,  mint  kellene.  • 

«Nem  a  tudomanyok  emi>ere  vagyok;  a  nep  embere 
vagyok.  Porok  6s  tenger^szek  n^vtelen  hosszu  sordnak  vagyok 
v^gponlja.  felvezem  gondolkodiisuk  szereny  eredmenyeit  s 
b6las  vagyok  a  szegeny  emberek  irant  azerl,  bogy  intellec- 
tualis  korliitoitsagiik  altal  annyi  elvezetei  szereiilek  nekem.* 
Id^Ktijk  f^enan  szavait,  melyekkel  ozafolju  azokat.  a  kik 
fisszeferhellennek  lartoU^k  oplimismusaval  a  vi!agr6l  6s  az 
emberi  tort6nelemr5l  valo  felfog^sat,  kora  larsadalm^rol  6s 
a  .J0vend5r6l  alkolott  eszmeit.  S  igazat  kell  neki  adnunk 
abban,  hogy  az  irataiban  I6pten-nyomon  refrainkent  vissza- 
csengfi    -vanitatum  vanilas>    voltakepp   6pp  oly   kSzel  dll  a 

I      kereszleny  pessimismu?  vilagtol  elzirkoz6saboz,  mint  a  pogany 

^Epikur  goridtalan  eletbdicselet^hez. 


^40 


De  Renan  egyiittal  leliver  franczia,  s  mint  Uyeaben.  nem 
hiinyzik  benne  a  -poseur*  bizonyos  lirnyalata  t^m.  Talao 
ki3s6  sokat  is  beszel  ma^Aru] ;  de  ki  venn6  ezt  rossz  D^rea 
ama  mesteri  .?orokerl»  melyekben  onmagiirril  szolva,  egea 
Ijii'hizrit  nyiija  meg  az  61et  es  az  eraberek  mely  ismerelenek? 

•  Hibaim  koze  lartozik  —  ligymoad  —  a  tiils&gas  enge- 
d^kenyseg  a  sz6beli  6rinlkez6sben,  a  mely  igen  gyakran  vill 
ream  n^zve  kellemetlenne.  A  pap  mindenbe  beleviszi  a  maga 
szenl  polilikajal:  a  mil  mond,  abban  sok  a  convenlioDalis. 
Ez  ir^nyban  6n  b  pap  maradtam  s  ez  ann&l  balgabb  dolog, 
mivel  sem  nekem,  sem  n^zeteimnek  nem  valt  ha.sznanL 
[ralaimban  absohile  becsiileles  vagyok.  Nemcsak  bogy  soha- 
sem  mondlain  olyatU^  a  mit  nem  gondolok.  de  a  mi  ritkdbb 
4s  nebezebb,  mindent  elmoncllam,  a  mit  gondolok.  De  lar- 
salgiisomban  i^s  levelezeseimben  sajdtsagos  gydngeim  vannaL 
Szinte  soha.se  mondok  eilent,  s  kiv6ve  oly  szem^lyeket,  kikkel 
azellemileg  rokonnak  erzem  magamat,  mindenkinek  azt  mon- 
dom,  a  mi  v^lemenyem  szerint  neki  kellemes.  Ig^nytelensegem 
a  larsasiiRlioz  tartoz<3  emberekket  valo  erintkezeseniben  leir- 
halatlan.  Beszedbe  ereszkedem  velok,  belesulOk,  fennakadok  5 
ut6tji^ra  az  Qgyetlens^gek  egesz  labyrinttmsaba  bonyolodom. 
Nevellet6semn6l  fogva  liilsagos  udvariassagra,  a  pap  udvarias- 
s^g^ra  birvan  bajlando^^gguL  tali^n  igen  nagyon  igyekezero 
kitalfilni,  a  mit  a  velem  ertekezO  hallani  6hajt.  Ha  vala- 
kivel  lirsalgok,  egesz  fiKyelmem  arra  ir^nyul,  bogy  gondo- 
latait  megsejtsein  s  azokat  neki  fdlos  mennyi-segfli  szerele 
inelt6saggal  fi>ltalaljam.  OsszeFOgg  ez  azon  nezetemmel.  h 
igen  keves  ember  all  oly  objective  szemben  sajAl  gondola- 
taival,  bogy  meg  ne  s6rten6k  azzal,  ha  mist  mondunk  nekik. 
mint  a  mit  gondolnak.  G^ak  oly  emberekkel  folytathatok 
feszelyezetlenQl  eszmecseret,  kikr6I  tudom,  hogy  nincseoek 
elSre  riiegalkotott  velem6nyeik  s  a  jdakaralu  vilagironia 
;ilksponijan  ullanak.* 


Ml 


u 


Pbo 


N 


«Ha  levelezesemet  hal^lom  utan  kozz^teanek,  re^m 
n6zve  az  nagy  szegyen  lenne.  Levelet  irni  nekem  torlura. 
Teljesen  6rtem.  hogy  valaki  virtuoz  marad  iiz  vagy  tizezer 
ember  eI6tt.  De  egy  e\6ii7  . . .  Mielfitt  irn^k,  habozom,  utana 
gondolok  s  igen  gyakran  elalszom  ezen.» 

<Csak  liitni  kt»ll  ezeket  a  nehezkes,  nyakatekert,  una- 
oznban  kiizzadi  levelekeL.  bogy  rogion  eszrevegye  az  ember, 
hogy  mindez  a  Felalora.meredtsegeben  jott  leLre.  Ha  azlaa 
m^g  egyszer  keresztiil  otvasom.  a  mit  irtam,  ugy  talaiom, 
hogy  a  dolog  nagyon  gyoage  s  hogy  abban  sok  olyal  mond- 
lam,  a  mirOl  teljesseggel  nem  vagyok  bizonyos.  K^ls^gbe- 
esesemben  azonban  bezArom  levelemel  s  azon  tudattal  viszem 
a  poi^tiira,  hogy  valami  nagyon  nyomorusdgos  dolgot  Ijikol- 
lam  6ssze.> 

Mil  yen  ve!em6nye  lehetelt  vajjon  ezek  utin  e  minden- 
ben  absolut  szeilemnek  az  irodalomr6l^  mely  v^gs6  elein- 
zesben  szinl6n  csak  az  emberi  sziv.  az  embed  ehxie  prosti- 
lutioja?  Mondjuk  ki  nyillHn,  Benanban,  kinek  ouvallomasai 
pedig  szent  Agoston^ival  vetekednek  s  Rousseau^ini!  6szinte 
igazsagban  hasonlitbatiantiJ  magasabban  lillanak,  a  bSlesesz 
sajatsagosau  fedi  el  az  ivoi.  A  modern  interview  oslroradt 
term^szelesen  Henan  seiu  kenilhette  ki,  a  b^  a  psychologus 
jeliemrajzird  nem  becsulheti  liil  azokal  a  megayilatkoz^- 
Bokat,  melyekben  a  nyilvano^sag  el^  r^nozigalva  szolaltatja 
meg  a  sajlo  szbcsOve  a  kor  szellemi  tekinletyeit:  nehany 
<3nTaltomasa  Renannak,  melyekel  a  hirhedt  franczia  inter- 
viewer, Hurel  kerd^seire,  az  ujabb  irodalmi  eszme^amlalok 
felOl  kerdeztelve,  tetl,  megis  jeilemz6k  egy6nis6g€  megite- 
lea^re. 

Igy  a  modern  irodalom  fel^l  kerdeztelve,  a  zsid6  nep 
eredele  tOrt^nelt-nck  na^ynevH  szerzfije  inkal)b  egyenileg 
erdekes,  semminl  tanu1^<igos  vala.izl  adoLl, 


baa 


4l« 


•  Mitspm  tudok  errOl  szoini  —  mondolla  volna   R< 
Ezekben  a  dolgokban  remitoea  jdratlan  vagyok.  Ha  kdl«U 
s^gemnel  fogva  k^nylelen  voln^k  a  jelenkori  irodaIomr6l  nylj 
laikozni^   legalabb  hat  hbnapra  volna  szUksegem,   hogy 
gamat  csak  nemileg  taj^koztassam.  S  ha  ekkor  kesz  volnek; 
val6szin0]eg   meg   tovabbi    ket  ^vre  volna  sztlksegem,  hogy 
korulnezzem    mngamat    s   megpr6baljam    a  jelenkori  dolgok 
irdnl  6rdekl6dni     Teldiinak  ok^Ort  igen  szeretnek  reg^nyekel 
olvasni  s  valoszinflleg  j6l  tdllen^m  azzal  id6met,    de  kerde- 
seire  —  sz6lt  szerenyen  k6rdez6jehez  fordulva  —  ma  valbbao 
nem  tudok  feleini.» 

A'alo^ztnfl,   hogy  Henan    e  szavaiban  n^mi  tulz^  v| 
legal^bb  Huret  maga  bevalija,   hogy  Renan  irodalmi  l^6k( 
zotts^ga  sokkal  nagyobb  volt,  semmint  szavaib6l  ki  leheiett 
venni.  Uaoine  ps  Voltaire  melletl,  kinek  Icveleil  egig  maga! 
talta,  di(.-s(ir61eg  eml^kezett  meg  oly  modern  koltfikrfil  is. 
Sully  Pmdhomme.  Leconte  de  Lisle;  Zol^dl  pedig  taldlof 
jegyezte   meg    «Mourel  abbe  v6tk6ben»,   hogy  roily  hosss 
dalmas,  b^r  kets^glelenOl  kiv^6  er6.    Szaz  oldalt  baszn^  ft' 
«Paradon»  leirasiira.  holott  Renan  szerint  liz  is  eleg  lett  voIna._ 
Egeszen  categorikusan  nyilalkozott  ellenben  Renan  bizonyi 
irodalmi  divatokrol,  melyeket  Huret  philo3ophiai   evolatiokra' 
akart  visszavezetni.    *IrodaImi  divatok  ....  gyerekseg,   i5gy-^ 
mond;  ket  ev  miilva  .senki  sem  gondol  rd.jok.»    A  symbolid^f 
tdkr6l    ^s  naturalistikkr6l    pedig  ezt   a  mar6  sz6t   baszn&lta: 
•  Gyermekek,  kik  a  huvelykdkel  szopj^k.> 

Egeszben  veve  azonban  Renanban  sokkal  elevenebb 
volt  az  U^let  dialeclikaja,  semhogy  er6s  meggyftzCd^sei  lehet- 
tek  volna  bfirniely  kerd^sben,  annalinkdbb,  hogy  irodalmi 
iskolakhoz  szegOdoU  volna.  Eszm^lddeseben  a  tagadd;3  szel- 
leme  volt  az  els6  I^nezszem,  a  ketelye  az  e!s6  kapocs,  me!y- 
lyel  a  dolgokat  6s  tdrgyakat  erlelme  kQr6be  belevonta.  K^lel- 
kedett  —  igazsAgszereletb^l,  s  lelkenek  tragikuma  volt,   hog] 


J 


44li 


^ 


nem  talalt  igazsdgot,  a  mely  kielegltette  volna  a  positivit^ 
koreben,  Nem  csinall  litkot  abb6l  sem,  hogy  a  «profanum 
vulgust>  megvetelte.  Lalta  az  ugynevezell  «irodalrTii  sikerek» 
problemalikus  I6nyez6il,  a  lomeg  letszese  v^ltozo  szeszeiyeil. 
0,  az  eszm^ny  embere,  kevesre  becsiilte  a  mu]6  formikat, 
melyeknek  tarlalmat  csak  a  gondolat  ad.  fi^zert  nem  vegyQlt 
bele  az  irodalmi  cszmeharczbEu  mely  nem  az  igazsag  I^nyege, 
lianem  csak  annak  kifejezesi  modja  korul  Iblyt,  mellSzve  azt, 
hogy  eg^z  szellemi  organismusa  nera  arra  voK  l>erendezve, 
hogy  partlus^t  vezessea  £s  itt  az  oka  annak  is,  }iogy  a 
politikai  palyan  nem  volt  Renannak  szerencs(^je.  Mar  1869- 
ben  kereselt  kepviselOi  mandiilumol,  s  nem  volt  sikere  azon 
kes6bbi  t6rekv6s^nek  sem,  hogy  a  senatusba  bejiisson.  Azon 
polilikusokhoz  tartozott,  kik  hittek  a  napoleoni  caesarismus 
szabadelvU  c^aszarsiigga  vedlese  leheKisegeben.  De  ezt  a  fel- 
fog^at  ep  oly  kevess*^,  Uidta  a  kozvelemeny  Altai  elfogad(atni, 
mini  baratja  es  elvtarsa,  .lerome  herozeg.  A  franezia  vJilasz- 
t6k  bizalmatlansagat  egyikok  sem  tudla  raegtOrni.  Ennek 
folyt^n  Renan  lemondott  a  politikai  szerep]6sr6l  s  eg^szen 
tanulmanyainak  szentelte  magdt.  De  az  ullramontanisraus 
solel  gy0lolete  mindeniive  kovette,  s  alkalmat  vett  maganak 
Napoleon  herczeg  egy  hfrhedt  nagyp^nteki  harka-dinerj6nek 
odiumfit  is  Renanra  lolnr,  holott  kideriilt,  hogy  ebben  a  libe- 
ralis  iriinyil  laknmaban  senki  sem  gundolt  a  katholikus  vallas 
niegs^rles^re. 

A  politikai  eampagne-ban  szenvedelt  reresegeit  Renan, 
joggal-e  vagy  nem.  a  (iambettistak  agilalioinak  tulajdonitolla. 
Ez  inditotla  arra,  bogy  ntegirja  *Caliban»  rzfmtl  satyrikua 
dr^m^j^t,  mely  a  lyrai  6s  politikai  phantasia  sajiitsagos 
kever^ke.  FGalakjdban  allitrtlag  magdt  Gambettit  £tllitotta 
gdnyja  cz61lablajaiil.  De  maskiilonben  is  nitikodolt  a  azin- 
mflirAs  leren.  A  *rienu-i  pap»,  a  targyat  a  franczia  Ibrra- 
omb6l  meriteil  «Jouarre-i  apatnS>,  a  «L'Eau  de  jouvenoe> 


4U 


►dainii     i 
terdW 


stb.  ily  ir^fiyO  lev6kenys^g^nek  legbecsesebh  eml^kei, 
neni  annyira  a  szJnpad  gyakorlali  ismerelevel  irvA. 
inkabb  dr&Qiai  olvasni^oyok. 

A  nagy  tud6s  m^  hosszabb  idd  6ta  szivbsgban 
vedett,  de  allapota  legut6bbi  Bretagne-ban  tart6zkod&5a 
veil    fenyeget6    fordutatot,   ez    ev  Julius   bav^ban.    Csal^ja 
visszavitte   F^isba,   a  Collie  de  France-ban  hirt  lak^s^ 
szeplember  18-&n,  de  mar  az  uton  tartoitak  a  catastropli^lol 
Hal^IsealelmeklOl  meglepelve,  meg  inJezkedesekel  lett  irodaina 
bagyat(^ka  reodezese  targydbaii.  <lzrael  t5rtenet^nek >  n 
dik  6s  utols6  kbtele,  melyel  a  nyaron  at  javitgatolU  lelj 
k^szen  6s  kiad6ja  kezeben  van  s  deczeniberben  v^rja 
jelen^s^t.   <EmIekiratai»-r6l  azonban  ugy  rendezkedett,  hogf 
azokat  csak  6t  6v  mulva  tegyek  k6zz6. 

Csalddja  odaad6  gondozls^nak  egyideig  meg  sik 
Renant  a  latszolagos  javul^s  litjara  hozui.  Naponta  telt  rOvi- 
debb  s^tAkat.  Egy  Uy  alkalomnial  azonban  meghQll  a  Jeles 
lud6s  (*s  belegs^ge  meg  tQdfigyulad^isseJ  is  complicAl6dott  Papol 
azunban  nem  fogadoll  halAlos  Agyandl  Ozvegyet,  egy  fiiit  5 
egy  ferjn6l  lev6  leiinyt  bagyott  batra.  Tiszteloi  megpenditett^k 
az  eszmet.  bogy  a  franczia  nemzet  AltamkOltsegen  temettesa^H 
el  Renant,  a  ki  iilan  vagyon  nem  maradt,  mert  a  speculati6boi^ 
nem  erlett.  s  bamvait  Victor  Hugo  meli6,  a  Tantheonban 
belyezze  5r6k  nyugalomra.  Az  erre  vonatkoz6  inditvdny  meg- 
t6lelevel    a    kamara    dsszeiilese   utan  Lockroy-t  biztikk  meg. 

Nagy  65  mely  a  megi]]et6d6s,  melyet  a  szazad  ez^ 
egyik  legjelent^kenyebb  tudosanak  es  gondolkozojanak  bal^d^| 
egesz  Eur6pa  mOvelt  k6zdns6genel,  s6t  meg  ellensegeui^l  is 
keltelt.  mert  Renan  igazi  minlak^pe  volt  a  tudosnak.  A  tudo- 
many  ult6r6je  voU  mar  akkor,  raikor  az  abbe  es  alumnus 
csuh&jat  viselte  s  a  tudomany  es  baladds  bajnoka  maradt 
utols6  lebelleteig.  Mesteri  toUat  kez^bdl  csak  a  hal^l  esa- 
varta  ki. 


«6 


akad<^miat  szdnokot  Renant  a  le^yobbnak  tartottak. 
lindenutt  els5»  —  mondotla  volt  rola  egy  izben  Leconte 
F^isle.  Magas  kora  daczfira  meg  folyvast  foglalkozotl  nagy- 
bAsii  irodalmi  tervekkel.  Bt^baut  szigeten,  hoi  rendes  nya- 
5  helye  voll.  a  lakosok  tiszteletere  bank«?ltet  rendeztek. 
sz5n6  szavaiban  tobbek  kozt  ezeket  mondta  Kpiiaa:  «Higy- 
€l  nekem.  ha  meg  sok^ig  ^Inek  is,  e!6g  tennival6ra  volna: 
munkalerveim  vannak,  melyek  h^rom-negy  ember^ielre 
gnegesek.  Szeretnem  niegirni  a  franczia  forradalom  torle- 
^(,  a  roely  oly  hangon  lenne  lartva,  a  milyen  egy  ritka 
5y  lAzrobamot  megillet  s  alapvet6  mnnka  lenne.  Szerelnem 
girni  Athen  tOrtenet^t,  a  tiirloniany  es  [szabad  gondolkodiis 
t^netet,  meiyl)en  eltnondanatn,  mi  modon  sikeriiU  az  ernbe- 
j»ek  egyet-mksl  megludniok  am>l.  hogyan  fejlell  ki  a  vil^g. 
jtagne  tOrt^net^t  is  szerelnem  meglrni  legalabb  hat  kotet- 
1.  Szeretnek  khinaiul  tannlni  s  kritikailag  me^^vtlil^itani 
oden  k^rdest,  meiy  a  khinai  torteiietre  es  irodalomra  vo- 
Jcozik.  MindebbOI  semmit  sem  fogok'  veghezvinni.  De  mit 
z  az?  V^ghez  viszik  mtisok  6s  jobban  fogjak  megcsinilni, 
Ql  6n.  fin  v^gbez  vittem  azi,  a  mire  legtobb  sulyt  fektet- 
n,  8  lalAn  marad  m6g  egy  p4r  6vem,  bogy  meg  egy  kiss6 
irakozhas.«ak  is.* 

Ezt  a  vAgyat  csak  reszben  latla  megvali^sulni  Renan. 
azt  megerte,  hogy  a  civilisatio  vezernemzete  a  tekinlely 
sopag-szek^be  enielte  a  szereny  tud6st,  a  honnan  oraculum- 
trfl  ig6it  ahitattal  le?te  Eurdpa  az  emberi  gondolkozj\s 
nden  nagy  actualir?  kerd^s^hen,  a  melyet  az  esem^nyek 
Jnyegre  hozlak  Es  Renan  Helelei  mindig  a  tiszta  bolcse- 
5  quintest?entiajat  lartalmazlak.  aztil  a  bolcseseg^l.  mely  a 
1^  es  lapasztalal  atszilrl  eredm6nyeib^l  kepzfidOU,  mely 
Lseges  harmoniijabol  nein  engedle  magal  kizavartatni  semmi 
ill^let,  semmi  szenvedely  altal  6s  sohasem  kapkodolt  leh&n 
divatos  jelszavak  hangzatos  frAzisai  utan. 


k. 


446 


Sirja  fdle  oda  lehet  irni,  a  mit  5  akart :  «A  miTd 
inindig  bfrtam,  az  az  iga^s^g  szeretete  volt ;  6hegtom,  bogy 
siromra  (vajha  a  Ireguier-i  koloslor  falai  kC/.dlt  lenne  at 
de  a  kolostor  az  egyh^^  s  az  egyhaz,  el^g  igazsdgtalaniil, 
nem  akar  tudni  rdlam)  —  6hajlora^  mondom,  hogy  siromra 
azt  irj&k:   <TerJtatem  dilexi!> 

«Igen,  szerettem  az  igazsAgol;  kereslera,  kovettem.  b4r- 
hova  szolitotl,  nera  gondolva  a  keserQ  aldozattal,  melyet 
Te&m  r6tt.  Szetleptem  a  legdr^g^bb  kOtel^keket,  hogy  ndd 
engedelmeskedjem,  s  bizonyos  vagyok  abban,  hog>'  .j6I  tettem. 
Senki  sem  ismeri  a  vilagrejlely  megold^isat  s  a  veglelensegeL 
mely  magaba  zir;  nem  leliel  megfognunk.  nem  lebel  formu- 
l^ba  szontanunk;  de  van  egy,  a  mit  istnerOnk:  s  ez  a  szir 
becsiiletesa^ge,  az  igazsag  irfint  val6  odaadas  s  az  Aldozat 
6nLudala,  melyet  6rte  hoztunk.  £z  oDtudatrol  szil^rd  es  emelt 
homlokkal  fogok  a  v6gitelet  napjin  tanusigot  tenni.  Ebben 
Bretngne  lia  voltam.> 


— r- 


A  MODERN  MOvteZET  BOLCSELETE. 


—  M^odik  (^9  befejez^  kOzlemuny.  — 


IV. 


(Ax  aj  infiv^flicpt  elfihurrxusui.  —  Courbirt.  —  A  rcAlislikuM  ir&tiy.  —  A  roallHtikiis 
irAnj  teohnlk^Ua.  —  A  nOz.  —  A  rajs  fejlddiae.  —  A  szlu.  —  A  sziufelfotcAs 
fOjloddse.  —  Ai  elrendes^s  ri^bU  elTef.  —  A  te«hntka  fc;J15deflinek  tfirvAiijft,) 

A  negyvennyolczas  6vek  forradalmai  iitan  kettOs  er6vel 
keltek  birokra  az  li]  eszinek  a  regiekk*>L  A  kiizdelem  azonban 
nagyon  egyenldtleii  fegyverekkel  folyl  s  a  liberalis  eszm^k 
dladala  altalanoss^  \6n.  A  mOveszet  nagy  mezeje  ekkor  ha- 
soalatoss^  lett  egy  viragos  kerthez.  melyben  az  egih^borQ 
elmulUval  egym&sutfin  bonljak  ki  a  viragok  szines  kelyheiket. 

A  hoi  a  szabad  eszmek  geniusa  f^lsz^zad  eldtt  utra- 
kell,  olt  termetl  meg  a  korszellemnek  megfelelO  Oj  mOv^zet 
is:  Francziaorszagban. 

lit  sem  menl  el6k^.szfllet  n^lkfil.  Emlckeznank  kell 
Cliampfleury  &  Courbel  kiizdelmeire,  inikel  az  avull  aes- 
thetika  lovagjaival  kellett  vivnink ;  amaz  az  irodatorn,  ez  a 
fesleszel  ter^n. 

El  kell  osmerniiokf  bogy  mindk^t  lijftb  a  barcz  hev^ben 
tulsagokba  esett.  De  6pp  e  tulz^tsok  s  a  bel6lQk  fejl6d5tt 
eszmebarczok  vetettek  meg  alapjait  ama  sz^les  urdnynak, 
mely  k6s5bb  oly  szepen  folviragzott. 

E16nyere  vdlt  ez  addz  ktizdelemnek,  bogy  az  lij  eszmek 


i4a 


JHl 

I 


v^6i  nagytehetseKii  emherek  val^nak,  a  kiknek  modjn 
illoU  elmeletiiket  kiv^lo  mUveikkel  tamogalni.  Ghamplleury- 
t6\  meg  Hugo  Victor  is  elosmerte,  hogy  [nestermuveket  irt, 
Courbet-l  pedig  maga  a  Salon  osdi  jury-je  voit  kenylelen 
aranyeremmel  kitOnlelni.  Az  akkori  akademikus  felfogasnak 
tehal  el  kellett  dsraernie.  hogy  a  fOlvetett  Oj  aeslhelikai  elme- 
lelenek  van  valamelyes  egeszseges  magva,  a  foladat  tehnt 
arra  szoritkozott,  hogy  ez  egeszs^es  magot  csunya  hiively 
Ij61  kihamozza. 

Ily  mflveletek  azonban  sohasetn  szoktak  sikerQlni,  ha 
polemia  k^pezi  az  egyetlea  eszkdzt.  Egy  eldre  megteremletl 
elmelet  szerint  lehet  irni,  lehet  festetii  eg^szen  tisztelelre- 
m6U6  dolgokat :  mQreniekeket  teremteoi  uzonban  sohasem. 
Igy  t5rl6nt  az  Oj  mllv6szettel  is,  melynek  lula.jdonkepeni  elrei- 
r6l  Rsak  ma  all  rnodiinkhan  frni,  miulan  szemeink  el6tt  fej- 
\6d6ii  arna  intiretiiekek  egesz  sora,  melyekben  az  iriiny  docu-^_ 
mentumai  r^lenek.  ^M 

Az  egesz  Courbet-fele  kiizdelem  csak  lokest  adoU  a 
classicismus-  es  nazarenisniusba  siilyedt  festeszetnek.  De  e 
lOk^s  hatalmas  voli,  meJto  szerzGjenek  bruialis,  nyers  niQv^szi 
jellemehez.  A  lestCk  figyelmesekkfi  leltek  arra,  hogy  hz  aes- 
tlielikai  elveken  s  a  regi  mestereken  kivtil  egy^b  is  vaa  a 
vilagon,  meg  pedig  kozvetlen  kOrnyezetilkben,  eleven  embe- 
rek,  VLr^gz6,  gazdag  vil^,  a  hangulatok,  sztnek,  fi^nyek  eg^sz 
skatdja,  valos^gos  el6,  nyQzsg6  termeszet!  ^H 

S  err6l  mindeddig  egeszen  megfeledkeztek  a  sok  elm^let^^ 
hajsza  k6zt. 

Meg  volt  teremtve  a  reactib  bangulata.  S  e  haogulat 
egyre  sz^lesebb  leret  h6ditolt.  De  a  miiUrol  sem  feledkez- 
hettek  meg  egeszen,  hiszen  annak  eszinui  kozt  nevelkedtek 
mindannyian.  E  k^t  motor  egyutlveve  adta  meg  az  ily  niQve- 
szet  vtizM,  a  tObbit,  a  bust  a  csoiitokra,  a  rubat  az  izmokra. 
ezl  a  kor  I6bbi  szellemproductuma  tette. 


44$ 


M 


Nagyjaban  e  inotivumok  hozldk  letre  a  reali^iktis  fes- 
t^Fze!  ininy^t.  De  maga  ez  ii^ny  is  najjyon  eszrevehetO  evo- 
lriti6n  ment  keresztOI. 

Tudjuk,  hogy  kezdetben  pgyenes  reacli6ja  volt  az  eddigi 
inflv^szeli  t6rekv6seknok,  nevezetesen  a  classicisimisnak  s  a 
nazarenismusnrtk.  Masreszi  kifejez6je  volt  egyilltal  a  ineg- 
iijhodott  viliigfelfopasnak.  Tehat  lechnikdhan  s  eszviei  tar- 
ialoinbmj  egyarani  uj  jeiensegtii  lepelt  fel. 

Techu fkdjdban  egeszen  mas  utakra  tert.  mint  elddei. 
'Az  akkori  vilagfOllogdsnak  iiagyon  megfelelt  az  igazsagra 
vnl<s  I5rekves  ekes  Jelszava.  Igaz.  hogy  ennek  az  igazsagnak 
lenyegel  nem  sikeriilt  riefiiiialni.  s  igy  maga  az  elv  c?ak  a 
Ielkesit6  jelszo  szerepet  vilte.  Hanem  e  jelsz6  halalmas  im- 
pulsusl  adott  a  mfiveszet  tpchnikai  resz6nek  fejlesztesere.  A 
lechnikal  oly  magas  fokra  emelle  hogy  a  kt>s6i>bi  natiiralis- 
t;iknak'  mar  esak  keves  doigiik  akadt  nagygyi  fejieszfeseben. 

Minlhogy  az  «igazpagot»  keres^t^k.  lehetfileg  messze  tavoz- 
k  a  mult  mtiveszelenek  elveitoL  a  regi.  szentnek  biit  mUveszi 
dogind.kat  egyszerUen  tekinteten  kivftl  hagytak,  s  a  helyelt.  hogy 
a  olassikus  miivok  tannlmanyoziisiin  neveltek  vuhm  tudasu- 
kat  —  a  mint  az  eddig  divjilban  voft  —  tiszlun  (*sak  a  ler- 
me-szelet  vetteit  el6,  ezt  tekinteltek  legfObb  mesterSktll  s  ipar- 
kodlak  a  termeszet  utan  vald  fest^i?  6s  mintizas  dltal  ugyan- 
azon  balasokat  elerni.  melyekel  a  mi  kornyezetiink,  az  eg^sz, 
nagy  val6sag  tett  a  szeml6l5re. 

Nagyon  szerencs^sen  vdlasztottak  meg  a  technika  esz- 
ozeit,  els6  sorban  a  rajz  lanulmanyozds^ra  helyezv^n  a 
dsulvt. 

A  rajz  a  renaissanoe-korban,  mid6n  minden  alak  j6- 
fbrm&n  heroikus  hangulatban  szuletett  meg  a  mOvesz  agy^ban 

'  Meg  kell  jegyeznank.  hogy  «nalurnlismus>  es  <realismus»  kel 
kUldn  ir^yt  jelez  a  mavt*szetbeii,   miket  nem  lehel  egyinassal  (Qlcse- 


30 


relnQnk,  a  mint  az  szokasban  van. 
Alhenacnm. 


ito 


nagymerelii,  sokszor  sUlizail,  atlagos.  sot  typikus  volt.  C^eijaik- 
iiak  megfeleloon  a  legszelesebb,  a  legf6bb  fonnakkal  dolgoztak 
a  cinquecento  maveszei.  A  legtobb  nagy  niu  alalgai  az  idealis 
ember-lypusi  mutatjak  s  nem  az  ember-egyenl.  A  rau  tarxTa- 
nak  megfeleloleg.  a  fdvonasokkal  dolgoztak  ieginkabb,  min- 
dent  elhagyva.  a  mi  nem  lartozott  az  alhlela-test  kell^keibez 
Czekkel  fejeztek  ki  egy-egy  raozgdst.  egy-egy  Iragikus  lei 
iiliapotoi.  Csak  j6val  kfeobb  jottek  ama  nagy  rajzoldk.  aki 
mindeniUt  inegadtak  a  rajzban  is  az  egyenisegel,  =!  a 
k6zt  Rembrandt  r^zban  teljesen  modern.  [Itanok  joll  a 
nyatlas  kora:  a  ciassicistak  rajza  mar  minden  iziben  sc 
malikus.  6k  teljesen  ama  chablonok  szerint  dolgoztak,  mel 
ket  a  regibb  kor  nehdny  e  targygyal  irodalmilag  is  foglalk 
mOv6sze  az  eroberl  test  ardnyairdL  a  minta-emberr6l  szabd 
kf'pen  foh'tllilott.  A  Corneliiis-korban  a  nyz  eg^szen  l^gi 
valik,  s  v-\)\i  oly  ei'otlen  tis  allagos,  mint  a  classimt 
T3bb  erdl  hozoit  bele  Plloty.  de  a  teljes.  tdmor.  tnin 
linom  nuanceot  raagiiban  rejt6  rajzol^  csak  azulan  f^\ 
magasb  I'okra. 

A  modern  realistak  rajza  mindeme  typust  kezelo.  re: 
szerez6,  anatomizalo   t6rekv6sek  egyenes  reaolioja.    Ok 
egy   egyennel    foglalkoznak.    s   ez    egyenisegel    neniesak   ax 
eniberben,  hanem  a  tiij-  ey  hangulalkep  mmden,  ij.  n.  stafFagi 
darabj^ban  is  keresik.  Kz  egyt^nek  minden  apr6  r^zet^ 
den  porczikajal   epp  oly  m^lysegesen,    epp  oly  b6ven  s  e 
oly  szeretetlel    tanulmanyozz^k,    mint  a  mozgasok.  aranyo; 
helyzetek   nagy    vonasait.    Rajzolasi  ^    (brmakeresesi  tan 
manyaikat    kiterjesztetlek    mindenre,    a   mi    kornyezeliinket 
kdpezi,  s  korantaem  tekinlettek  az  emberl  magat  oly  mikro- 
kosmosnak.    mely    raellett    az   egesz   nagy  termeszet    pusz 
staiTage.  Megvan  ebben   a  tCrekvesben  az  uj  fejl6destaD  s 
modern  termeszetludom^nyi  m6dszerek  halasa,  melyek  kim; 
lattak,  hogy  az  embernek  a  termeszet  hU^tarlasaban  ko 


Ui 


<exn  jutott  kQidnb  f^sterep.  mini  az  apr6  azalagnak.  Ez  uui- 
versaiis  rajztudas  akkor  tOnik  fol  el^nken,  ha  Rafael.  Michel- 
Angelo  egy-egy  tijreszel  valamely  la-  vagy  hegyreszlet^l,  egy- 

r^gy  ioval  egybeveljiik  egy  modern  ilynemii  lanulmanynyal. 
f  A  realistikus  irAny  szitifelfogds  dolgal^an  is  reactioja 
az  el6z6  kor  mOveszi  hitvaHasiinak.  S5t  iHlilhalJuk.  hogy  e 
modern  iranyt  a  lechnikahan  eppen  sajiilsfigos.  uj  szinCel- 
fogasa  jellemzL  le^szelesebhen. 
A  szin  az  iitolBu  k6t  szazadban  esekely  kivetellel  alig 
jAt.szik  lenyeges  szeref)et  a  fesfezetben.  Azoknak  a  mflve- 
^zeknek  lypusa,  a  kik  nemc^ak  a  rajz.  az  arny^kok  felosz- 
t^sa  8  a  kompositii>  altal  akartak  hatni,  hanem  mer^zen 
belenyultak  a  szinekbe  is.  a  cinqiieoenloval  egyiitt  szallL  sirba. 
Tizian  volt  a  iegutolsd  s  egyszersmind  a  legnagyobb  fesl6 
is  azok  kozfll,  a  kik  szinekkel  is  dolgoztak.  Hagyadt,  sdppadi, 
szfnlelen  kepek  kovetkeztek  azutun.  mikbcn  a  rajz  6s  com- 
positio  tartotla  valainikep  ;i  lelket,  Itt-nlt  lolmerni  m^g  egy- 
egy  hatalmas  alak,  a  ki  mim  f^'^I  a  paleUabil,  de  ezek  mar 
csak  elszigetelve  allanak.  s  a  mily  er^tlenek  voltak  mestereik, 
olyan  bagyadtak  voltak  epigonjaik.  A  rilasaicistak  koraban 
egy^b  szerepe  sem  voU  a  .sztnnek,  mint  bogy  nv^s  contourokat 
betdltson,  s  ez  dtment  a  nazar^nusok  szektajdba,  a  Cornelius- 
iskolAba  is.  a  kik  mar  idegesen  felnek  minden  szintfil.  LIlAnuk 
Piloty  iskola.ja  jtitt,  a  masik  veglet.  a  decorativ  szinhalmoz^s 
v6glete,  mely  Makartmil  egesz  a  tarkasagig  t'ejl6d(»tl.  Tizian 
s  a  nagy  vlam  lestok  ota  a  szfn  nagyon  mostoha  ban^- 
modban  reszesiiltj  a  legnagyobb  onkeny  es  tetszesszerinlis^ 
jellemzi  szerepleset. 

A  realistikus  ir^y  lechnikaja,  a  lernieszel  b6  lauubna- 
nyozasabol  kiroly6lag«  e  teren  is  lij  momentumokat  hozott  a 
mOv^szetbe,  a  mennyiben  a  terra^szel  iide  s  teljes  szinhatAsail 
akarja  reproducaliii,  s  nem  egy  iskola  szmelm^letet.  Azaital. 
bogy  oly  molyen  foglalkozott  a  kOrnyezettel,    a  rajzfinomsi- 

30* 


462 


gokkal  egyetemben  a  szfnreszletek  egesz  sorozatdnak  birtokihft 
jutott  s  igy  bQs6ges  tarhazat  szerzetl  maganak  oly  kincsek- 
l»6l,  inelyeket  mindeddig  nern  hoztak  napfenyre  a  mOveazek 

Mindenekeldtt    a   sztnez^   sablonszerfis^genek   vetettek 
veget.    Az  eddigi  iranyok  souverain-ra6don  niell6ztek  a  Ipr- 
meszet    ul^ni    szmtanulmanyokat.    s  azert  szineik  atlagosak. 
bizonyos   aesthetikai   eimeletbdl   s  nem  a  kdzvetlen  tapasz 
laliisb6l  rneritettek.   Kafael   Mengsldl    Golheig   egesz    sor 
foglalkozolt    ez  aesthetikai   szinmeg^llapitasok  eirneietevel,  J 
a   mdveszek   nagy  konnyeden    ^tvetl^k   ez   elmelelekei.    Az 
eredmeny  az  volt  bogy  hiilnyzotl  szineikbol  az  elet,  az  ele- 
venseg,  a  kozvetlens^g,  s6i  a  val6szinUseg.  Gsak  befeaieUA 
alakjaikat  s  nem  festettek  meg.  Kgy  fontos  tecbnikai  t^yeaO- 
t6L  a  szinUvlalr61,  mintha  csak  hoinilyos  6s  gyenge  fogal- 
muk  lett  volna,  arrol  nem  is  sz61va,  bogy  kepeiken  hitkoy 
a  levegC.    bogy  szineik  nem  adnak  texturiit.    bogy  az 
szinhatasuk  erdtlen  es  sokban  ha^onlatos  ama  dalokhoz.  me- 
lyeket  a  senlimentalismus  virfttrkoraban  gyengebangu  giUi 
zengtek  a  lantosok. 

Ezekkel  elleutetben  a  realista  mfiveszek  6pp  oly  leny 
szerepet  juttattak  a  sztnnek.  mint  a  tef*hnika  egyeb  facto 
nak.  A  szlntavlal,  a  vaieurok  megiigyel6se.  a  formaknak 
szinekkel  valo  egyeztetese  erOt  unt  a  kepekbe :  a  szinek  fo 
zat&nak  meg&llapitasa  s  az  aesthetika  ^Ital  dogmatice  Liltolt 
nuance-ok  meresz  felhasznalasa  eletet  eleveaseget  kdlci^onaott 
alakjaiknak.  V^re  igazi  plaslikal  adoti  a  formaknak.  bogy 
aiakjaik  ninesenek  a  levegfi  sokazoros  rellexeibol  kiragad^a. 

Kajz  es  aziuezes  a  tecbnika  egy  lijabb  factor&hoz  vezet- 
nek:    az  elrendezeshez.    E  fngalom  korebe  tartozik    a  com^H 
poeitiu  minden  resze,  mely  laz^ibb  osszefiiggesben  all  az  eszm^^ 
lartalommal :  ilyenek  a  feny  es  arnyek  elosztasa,  a  liguraiis 
ddgoknak  az  adott  l^rben  valo  elbelyezese.  szinliigy  a  sa 
ToUok  6s3zealliUsa. 


Mindeine  rlol^ok  meg  a  kii^eimiiJtban  is  szorgos  philo- 
sophalas  t^r^ait  k6peziek.  Van  kiilon  irodalmnk,  kiilon 
BestheUk;ii.)uk,  vannak  normaik.  mikt6l  az  utois6  masfel  sza- 
zad  niQvei  csak  rilkan  ternek  el.  A  renaLssance-kor  nagy- 
szab^u  &escoir6l  vontak  le  a  leglobben  e  s2aba)yokat.  masok 
elmeniek  egesz  az  optikaig.  FelalliloUak  a  haromszog-,  kor-, 
kup-compositi6  szabAlyait;  elvileg  elhataroztak,  hogy  a  leny 
tij?y  alljon  az  ^rnyekhoz,  mint  egy  a  haromhoz :  megtillapi- 
tollak.  bogy  a  kep  ket  allalellenes  sarkAi  dsszektito  egyenes 
legyen  ttielvalaszto  voiiala  a  sotet  ^s  viMgos  r^szekiiek : 
kimondt^,  bogy  a  <ineleg>  es  «faideg>  szinek  epp  lly  arany- 
ban  t'oglaljanak  helyel  a  kepen.  Vegre  belyel  jelSltek  az  esel- 
leges  t'6alaknak  s  helyet  a  mellekalakoknak,  s6i  e  t'daiakok 
kiemelese  czeljAb6l  ajanijak  a  kettOs  perspectivat,  azaz.  bog>' 
k^t  kUl(!>nb(>z6  l^t6pontb6l  legyen  a  t^vlat  szerkesztve.  £s 
kijeinltek  sok  egyeb  nagyon  liidom<inyos  dolgot.  leiriiik  a 
a  magasb  mflveszel  minden  szabalyat,  ligy  bogy  a  iest6nek 
aljg  jutna  onas  egyeb  TdladaL,  mint  e  blanquet  kitfiliese.^ 

Ez  aesthetikai  bek4»kt6l  a  t-ealistikus  iiiflveszet  Dagyon 
hamar  s  nagyon  konnyen  szabadult  meg.  A  mini  a  modern 
irodalom  levetelte  magar6l  u  cla.'^sikus  kiilalak  cK-ska  ruh^&t, 
epp  ugy  eldobta  lomtarba  a  modern  miiveszet  e  vez6rfona- 
lakat.  Minden  erejcvel  tillakozik  az  idegen  beavalkozas  ellen : 
az,  a  mit  teremt.  et;yenileg  van  teremtve  s  nern  masok  segit- 
segUlvetelevel.  A  szabad  rendelkez^s  s  a  szabad  egy^ni  fel- 
t'ogas  az  egesz  vonalon  uralomra  julott,  s  ezzel  egyiitt  a 
mfikritika  sem  tamaszkodik  ma  mar  a  regi  aesthetlka  nor- 
m^ira. 


'  Egyeb  aprolekosh  ilynemii  mUveszeti  szabalyok  rdvideo  egybe 
vaoDak  fuglalva  egy  magyar  kezikOnyvben  is,  meiyet  Sz^kely  Bertalao 
irt  a  magyar  allami  mintarajztanuda  es  rajztanarkepzd-iiilezet  inQv^* 
nttvendekei  sz&m&ra.  s  mely  ott  ma  is  has?.na)atban  van.  A  n^roet 
irodalom  kUldnilsen  gazdaf?  az  enemti  milvekben. 


Midfin  a  realislikiis  nidveszel  eine  teclinika 
szoltunk,  I'el  kell  tOnnie  annak.  hogy  uz  uj  mfiveszet  ossze? 
tediiiikai  factorai  a  r^gibb  kur  niQv^szet^nek  technik^^bau 
nyilv^nulo  elvek  egyenes  reacti6ja.  A  modern  mflveszel  ki- 
alakulasanak  e  m6dja  tijabb  documentumH  nmaz  elvoek. 
hogy  a  inliveszetek  tort^neleben  a  belsd  eszmei  tartalomioi 
iiem  fuggo  r^sz.  a  tecbnika,  mindig  az  e\6z6  mUirany  reacttoja. 
mely  dnmagAb6l  lejlGdik  s  keves  osszefflggesben  ^11  a  knr- 
szelJem  egyeb  ppuiluctumainak  fejlodesi.  kialakuhisi  jellemevel 

HI  tiszlto  technikai  szempontok  azonbau  konintseni 
adjak  meg  a  modern  mflveszet  jellemel.  A  technika  meg- 
m^ula&a  a  mUveszet  bels6.  omnag&b6l  kiindulo  fejlddesc) 
mutatta.  Az  easmei  szempont  azonban  sokkal  messzeLbmeiio 
perspectiv^l  nyil  meg  elfittunk  s  ama  nagy  kdzos  lerre  t. 
el  minkel,  hoi  a  mflveszet  szoros  erinikez^sbe  lep  a  mftvel 
d^s  egyeb  faclorainak  nagy  lOmegevel,  a  hoi  ugy  fulnak 
0ssze  a  ouliura  sz&lai,  mikeot  nagy  kozponti  dllom^sokon 
a  tivirn  bitzaljai 

Az  esziTiei  tartalotn  szpinpontj^hoz  4rve.  az  els6  k 
mely  eleiik  toliiL  az.  hogy  milyen  ez  uj  mfivek  tdrgya 
akarnak  vele  a  mQveszek  elerni.  s  mily  kapc^olatban  atlnak 
e  lirgyak  ^s  cz^lok  a  modern  cultur^val  ? 


rA  szoltcml  tnrtiiloin.  —  A  tadomAnyos  to  l4rMd«liui  eJitinik  liat&^ii  Irodalo 
^8  niUv<>ttxetr«.  ~~  Az  dj  Irodnloin :  ZoU.  —  Ax  lU  mttvuixet  i  ft  vczi*rr£ikk«iiolc. 
A  .Hocialfs  imnok  baDffuUUniik  lerjMitU'ii.  —  A  kor  Joll"inp.> 


sokon 


Ama  sz^mtalnn  mttalkotiis  iisszesege,  mely  a  realislik 
irany  uralma  6ta  elleple  a  viliiuot.  kor^ntsem  tekinthelo  ezen 
ir^ny  kizar6lagos  teremtmenygnek,   m6g  kev^sbb^  r^zabad 
dsszes  realistikus  mQvekrOl  kOvelkeztetesl  vonnunk  ezen  iranv 
ellemvondsaira.  Mint  minden  raflv^szeli  epoclmban.  ligy  eb 


nr       I 


466 


is  a  mGvek  tobbsege  a  nagy  fogyaszto  kbzCns^g  primiliv 
izles^uek  kielugU^s^re  van  sz^nva.  Nagy  reszDk  piaczi  ani. 
teive  engedmecyekkel  a  gondolkozui  nerii  szereto  tomeggel 
szemben :  szellemi  apropenz,  melynek  sz^zai  sem  6rnek  Tel 
ama  vaI6sagos  mGveszi  kincsek  valamelyikeveL  melyek  igazi 
charakterislikumai  a  realistikiiH  riiQveszeti  tiirekveseknek. 

Itl  is  sokan  vanriak  a  nieghivnitak.  de  kevftsen  a  valasz- 
totlak.  Azonban  a  realisHkus  irdny  eppen  nem  inondhato 
szeeenynek  oly  mrivekben.  melyek  intensive,  m^lyen  kifejezik 
egesz  lenyeget.  s  mint  ilyenek  egyszersmind  hu  ti'ikrei  a  kor- 
szeLlem  linom  valtozatainak,  mindannak,  a  mi  a  inoderD 
emberl  fogialkoztalja.  lelkesili.  K  mepsze  kimagasl6  mQveknek 
helyet  ad  mujdau  a  jovo  intiUirlenete,  s  a  mint  a  mutt 
nagy  korszakainal  is  meglortent.  I'lgy  tog  megesni  a  modern 
mOveszet  selejles  termekeivel  is:  elpusztulnak,  eika]l6dnak.  a 
teledes  boraalya  szall  le  reajok.  Ez  a  mOizlesnek  nagy  selectio- 
nalis  processusa,  melyet  a  mOveszel  edesteslver^^nel,  az  iro- 
dalomnal  is  6pp  olyan  m^rlekben  Itilunk  6rvenyesi3lni. 

S6l  6ppen  az  irodalom  egyebekben  is  oly  sok  rokon 
vonasl  inutat  a  mtiv^szetlel.  Nem  sz6lunk  itl  a  technikaroi, 
hisz  iiz  rnindegyiknek  kiilon-kulon  ?ajalja,  mely  cinmagdb6l, 
csupa  reacli6b6i  reji6dik.  De  annal  hatarozoUabban  all  ez 
az  irolt  e.*^  ("esletl  mOvek  szellemi  tartalmara  nezve.  hisz 
mindketlen  ugyanabbol  a  Ibrrasbol  merilenek. 

Az  lij  mOveszet  embereit  is  eppen  azok  a  k^rdi^sek 
lelkesitik  legink^bb.  melyek  a  modern  irodalmat  fogtalkoz- 
tatjdk.  A  szepiroclalom  csak  oly  productuma  a  culturiinak, 
mint  a  mOv^szet,  s  benne  6pp  oly  szilardan  jegeezesodnek 
meg  a  kor  eszmei.  mint  a  fest^szetben. 

Az  uloLsd  evtizedekben  a  milvelSd^s  minden  ter^n  nagy 
ujil6k  leptek  f'el,  kik  az  apr6  apostolok  tegi6jat6l  krivelve,  uj 
viiagit^sba  helyezlek  az  emberi  szellem  legfontosb  s  legerde- 
kesb  prohlem^il.   A  titkoa  jelszd.    mely    e   mozgalmat    meg- 


46e 


indftotta,  a  szabadeivU.  sol  radit^lis  eszinek  pracUkus  alkai* 
mazasa  volt.  Az^rt  ial^ltak  aunyi  vissshangra  az  oletbeu. 
mert  melyeii  beienyultak  az  elelbe,  Maga  a  larsadalooi  kezdu* 
meg  az  apostolkodast  s  halalmas  apparatussal  luagara  alkal- 
ma:?v^n  az  iij  tudomany  tetoleit,  oamagaL  kivanta  reformalru 
liondoljunk  esak  vissza  amaz  evekre,  mikor  a  socialdeinokrata 
lanok  mint  nevetseges  ut6piak  At  16nek  adva  a  vilag  kacza- 
jtoak,  s  Kondoljunk  visnza  a  kesdl>b  lelrejotl  s^icialis  oon- 
gressusokra.  amaz  aciiora,  niely  a  papal  szekrol  s  a  ot^aszan 
tr6nr6i  iudult  ki:  be  kell  dsmerniinkf  hogy  a  kinevetett  es2- 
mekkel  komolyaD  kezdtek  togialkozni  a  nagyreszt  elfogadUk 
a  <targya]as  alapjauU. 

Mindeme  tarsadalom  s  eletet  ^talakltani  kiviiii6  eszmek 
ezutlal  nem  valanak  a  szoba-phiioso^jhusok  hypothetikuit 
«peeiilaU6inak  Lermekei,  hanem  a  tudom^nyadta  lij  vivraanyok 
gyertwekei,  az  lij  physiologia  s  evolutionismus  sziileiuenyei. 
Nem  nelkutozLek  a  tudum&nyos  jelleget^  lenyegiik  elleii  tebut 
nem  is  teheltek  elvi  kifogast,  c-sak  ^zuks^gesseguket  kelle 
meg  bebizonyitani. 

&3  e  socialdeitiokrata  hangulalbaii  indtitt  meg  az  iro* 
dalom  es  mQveszel  halalmas  inuiikaja. 

Itiz  voll  az  el8()  legnagyobb  halAs,  melyet  az  elet  gya- 
korolt  az  irodalomra  ds  raQv^szetre. 

Nem  szabad  alhtanunk,  bogy  az  irodalom  ^  mQveszat 
kizdr6lag  a  t^rsadaltnt  e.szmek  diadaira  Juttatasara  fegyver- 
kezett.  Korantsem.  Az  ilyenCajta  dogmabajsza  lavol  uU  mind- 
kettdtdl.  Azonban  nagyon  is  nyilvarival6.  bogy  ez  irodalom 
es  e  mftveszet  ugyanazon  bangiilatban  aiakult  ujja,  mdy  a 
socialis  eszm^ket  a  feiszinre  velelte.  ugyanazon  tudomanyos 
elveken  nevelle  magit,  mikre  a  tarsadalmi  eszmek  lAmasz- 
kodnak. 

E  kozos  hangulat  kbzos  jellemvontisokat  k6lcsonz5U 
miadkett6nek.    Megvan    beundk   a  szoros  kajKtcs    a    baladO 


tf7 


domanyuyal.  a  fe.jlodo  bolfselellel.  vilagnezleltei.  Csak  felu- 
letesen  kell  allapoKnunk  Ualzae.  Trugenyev.  /ola.  \h^en,  ifj. 
Dumas  miiveil  s  megtalaljuk  bennok  mindama  ludomanyos 
tetelek.  bolcseieti  rendszerek,  gondolkodasmodok,  hangulalok 
eg6sz  Boriit.  melyek  a  Idpsadalmi  eszm^k  sziil6Uei  vagy  test- 
verei.  Kgy  langeszii  iro.  /ola,  egesz  regeny-(!y(!!usban  irja 
meg  az  evolutionismus  rninden  finoin  aga/atat  s  megteremti 
vele  a  XIX.  szaead  epopoea,iai.  Szorosan  tudomanyos  alapon 
alL  segedQl  hasznal  rninden  uj  vjvmilnyl.  rnilyenek  a  stulisz- 
tika,  a  sociologia,  az  uj  psychologia.  az  orvostan  legiijabli 
fejezetei.  a  nemzetgazdasagtan.  Belenyilt  a  t^i'sadalom  ininden 
retegebe  s  feltarja  ama  nagy  g^pezetek  litkos  belsejet,  melyek 
rnozg^sban  tarrjak  a  tarsadaltnat.  A  buiK-zolb  orvoa  bideg- 
verrtsegevel  mulatja  be  az  egeszseges  6s  beleg  r^szekel  egy- 
aitet,  8  azok  productumait,  mini  a  rnilyenek  a  valias,  a 
politika.  a  miiveszet,  az  ipar  es  kei-eskedelein.  a  socialismns. 
I  Baratja,  Turgenyev  pedig  hOf;szu  sorat  mutalja  be  a  tarsa^- 
^■tiet  visszass^gainak,  eldterbe  hozza  a  kasztok  egyenMllen- 
^Keget,  a  Uirsadalom  paridit,  s  ezek  eredmenyekent  beinutatja 
^Hi  tudornanyos  aihilismus  k^pet. 

^y  K  ket  kivalo  peliiabol  latjuk.  inik^nl  iogtak  fel  az  irok 

a  korszelleinet,  s  megleljilk  beaii5k  a  keUds  momenlumot  is: 
az  UJ  tudom^ny  es  lij  bolcselet  alkabiiazisal  az  irodalomban 

Iegyreszl.  masreszt  pedig  a  kor  iiaagulatal. 
Vajjon  van-e  az  iiyen  irodalomnak  jogosultsaga?  \^a.iion 
ez  volna-e  czelja  ?  V^ajjon  helyesen  s  partonkiviiii  szellemben 

mulatlak  be  ez  irak  az  eletef? E  k^rdesek  nem  tar- 

toznak  e  fejlegetesek  keretebe.  A  fddolog  az,  bogy  az  irodalom 
Utfenul  fogta  fel  az  elelet.  s  liogy  az  i!ij  irodalom  ezen  esz- 
mekkel  van  telitve.    Kz  imdalom  kritikajat  mell6zve,  asupan 

Lazon  bat^st  akarjuk  kinuitalni,  melyet  az  a  miiv^szel  ^zel- 
lemi  fejiddesere  gyakorolt. 


4a8 


Mondtuk,    hogy  a  modern  irodalom  ket  (^rdekes  jel( 
s^ggel  bsniertet  meg  minket :  az  uj  vildgn^zletnek  bevitel^Td 
az  irodalomba,  s  a  kor  hangulataval 

A  mQveszetben  kivAloan  ez  az  utdbbi  mozzanal  6rd< 
minket.  A  festeszet  l^nyegen^l  fogva  k&I^ncisen  alkali 
olyan  hanguiatok  teremt<$s6re,  melyeknek  hatjlsa  aiatt  az 
tmberek  logt^konyakkfi  lesznek  bizonyos  eszinek  elfogatlAsara, 
Magtikal  ezeket  az  eszmekel  hirdetni  nugynn  tok^Iet  lentil  dll 
m6djtlban.  f61eg  ha  azok  annyira  elvontak.  hog^*  csak  hossza^ 
tagtal&s,  f&rads^gos  logikai  munka  utjan  jutbatnak  a  koz- 
ludatba.  Az  irodalom  ebben  is  inegfeiell  niaga  el6  liir^U 
teladat^nak.  56t  ^Itala  niaga  is  csaknem  ludomanyossu  leU. 
A  festeszet  pedig  szdzadunk  nidsodik  feleben  az  lij  ^szniek- 
nek  megfelelo  hanguiatok  teremt^s^re  adla  mag^t. 

Azonban  nem  cz  az  egyetlen  jellemvonAsa  a  realistikus 
fesleszetnek  Mint  az  ilj  tnftv6szeli  lorekvfeek  bosszi'i  sonUiak 
e\s6  je[ens6ge.  sok  oly  vonassal  bir.  melyek  visszanyulnak 
az  irodalomba  s  6l6nken  magukon  viselik  a  vajudasi  pni- 
cessus  belyeget.  Ilyen  von^s  peldaiil  a  vezerczikkezo  ten- 
dentia,  mely  egyenesen  a  kitOzott  elvek  propag^I^s&va)  fog- 
lalkozik.  Ha  a  realistikus  irany  nevezetesb  k6pviselOil  sorba 
veszsz(ik.  a  nagy  nevek  egyharmad^t  kiadolt  Jelsz6k  nielli 
Irva  talaljuk.  Ilyen  pi,  Vhde.  mint  a  neniet  socialdemokraUi 
irAny  kepvi.sel6je  a  rnflv^szetben.  ilyen  Verescsjagin  az 
oroszoknil,  a  ki  a  hiborij  ellen  testetl.  ilyen  Hj6pin,  a  ki 
a  jobbdgygazdaikoddsl  ostcrozza.  ilyen  NenttUe  6?  Detail. 
kik  a  franczia  revanche- eszm6t  propagaljAk.  Mindezek  mfi- 
vein  haljipozotlan  megl^tszik  a  cz^ltudatossAg,  melylyel  a 
vezerczikkeket  megfeslell^k  s  igy  koztuk  6s  az  i^  irodalom 
apostoiai  kozt  I6nyeges  kapcsok  leteznek. 

M^  szempont  alU  tartoznak  azok,  kik  mtiveikkel  dn- 
tudatlantll  is  oly  liangulatokat  teremtenek.  nielyek  az  i}j 
eszmek  terjed^s^t  eldsegitik.  Ide  tartoznak  inindazok.  kik  az 


It 


46» 


eletkepek  eg^sz  sordban  bemiitatjak  a  modern  liraadalom 
pniberel.  a  mint  az  elet  minden  f^zisdban  kOzktidik  a  meg- 
elheleserl.  a  mini  izzadva  suriij^-forog  a  bureaubun,  a  sziinto- 
foldon.  a  gyarak  kormos  f'alai  kdzt,  a  kikdtCk  m6]6in.  Be* 
mutatjak  ottfionat.  annak  derfis-boriis  kepel,  az  ehez6  es 
dnbajkodo,  a  neveiellen.  a  s^envedo  s  dorbezolo  emberiseget. 
Bemntatjak  a  klikkek  es  kaszlok  keserves  kiizdelmeil.  apro 
jeleneleket.  mik  nagyon  vil^gos  illuslratioi  ama  rnOveknek. 
melyek  a  mai  tAr^adalom  alalakitasan  dolgoznak.  Felebreszlik 
a  nt'^zoben  a  szanaloin,  a  kesertSseK.  a  reactit')  es  megvete 
minden  erzelmel^  oly  hangiilatokba  fiozzak,  melyekben  a  lei- 
kesedes  egesz  Ijevevel  all  az  Oj  zaazio  aid,  bogy  segflsen  a 
reformmunkaban. 

Igy  jAr  karoltve  a  modern  mOveszet  az  elettel,  az  6lel- 
nek  fblvetelt  fontos  kerdeseivel. 

KitOnik  ebb61,  mily  I^nye^es,  bar  sublilis  m6don  mu- 
tatkoz6  r^ze  van  a  mtivesiietijek  korunk  aiiiii  naKV  miinka- 
jal>aD,  melynek  vegczeija  az  uj  rpformatio.  Kels6gtelen.  hogy 
fzdzadunknak  legalabb  ulolso  bannadat  eppen  e  Uirsadalmi 
probleraak  tanuUnanyozasa  es  ezek  inegfejtesenek  kiserlete 
jeilemzik.  A  tudoraany-nvujtotta  felvil^gosodoUsig  folfegyve- 
rezte  az  einberek  szeineiL,  hogy  biztosan  s  elesen  l^ssak  naeg 
ama  nagy  ellentmondasokat,  niik  az  embert  lenyeg  s  az 
atdroklott  tarsadaltnl  iitstihttiok  ki')zt  tonnallanak.  Az  aeliY> 
megindull  az  egesz  c'^atavonalon,  sdt  v^rt  i^  kivant  m^r. 
Eml^kezziink  a  kozelmiiltban  amaz  dllamatalakulasokra,  me- 
lyek Del-Anierikaban  mint  tbrradalmak  szulemenyei  jdltek 
5  jdnnek  ina  is  letre.  s  melyek  epp  Ugy  visszbangra  talaltak 
az  iberi  felszigeten  is.  Europ^ban  pedig  tudomanyos  higgadt- 
-aggal  veszik  kezukbf  a  sajto,  a  .szamtalan  uoiiRressusok  s 
a  larsadalom  maga  e  socialis  bajok  orvoslasanak  nebez  6s 
^>onyolult  miinkiijat.  sot  legi'ijabban  a  vegs6  con^eiiuenliakal 
levonva.  a  letegyverzes  s  az  ordk  b6ke  eszm^jeig  mennek. 


-^0 


Langeszti  mdveszek.  kik  e  jellemvonast  fblismertA. 
egesz  hevvel  dolgoztak  azon.  hogy  a  kor  ez  aJaf>haagulatat 
terjeszszek.  £ls  eppen  ebben  rejlik  az  4i  cnQvek  halasaoak 
inagyarazata :  a  korral  valo  egyQIlerzHs  kolcsoDzOtl  Dekik 
olyau  (lelejezo  erot,  mely  a  maga  korebe  vonz  mindeDkii, 
a  kit  az  emberiseg  bajai,  sorsa.  h^yatlat^sa,  bosszti  Odr&- 
sei^a  erdekel. 


\n. 


A  renUlstlkuit  cnrekt-p.  —  A  Retire  mnlljn,  —    \  Kenr«  j«lf:ne.  —  ,Va   nj  gtor* 
tciHlentiilit.  —  A    t'g.vcliuloj;U  hatiUH.  —  A    neiiiseti    vii   faji   jeU«aiTuui«()k. 
KOxcleitci>  H  koymopoUtUuiualiuK.  —  Ennek  ukul,  —  A  reallftllktis  trAny  *  cQodrti. 
kor  leRkifcjt'znbli  miiv6a£i-ti  dticumcntanm. ' 


Az  uj  irodaloin  es  laQveszetnek  sajdtsagos  jeltemvoDa»1 
krjic'sonoz  mely  sympathiaja  a  «miseraiplebs»-szel.  Alig  fog- 
lalkozik  valamivel  iimmestebb,  miDt  a  nagy  neptomeg  belso. 
ktizdelnies  elet^vel.  s  nU^  tanulmanyoz  valamil  olyau  nielyen. 
mint  a  nep-psvcbologiat.  Mint  szerves  egeszel  fogjak  fdi  ma 
e  tomeget,  melynek  megvan  a  maga  egyenisege,  raegvannak 
kOlon  ideaijai  j^  kiildn  fejlodese.  Minden  val6szinQseg  szeriot 
az  evolutionLsratisnak  kell  ezt  t)etudiiunk.  mely  oly  b6ve» 
toglalkozik  az  egyenek  egymusra  gyakorolt  halaaaval.  s  mely 
nem  akarja  az  egyent  a  t5megb61  kiragadva.  mint  absolut. 
dnmagaban  s  onmaga  altal  tnv:lbb  re.jl()dd  lenyt  relfagni.  A 
szazad  kozepe  6ta  gazdag  az  irodalom  ilynemO  k^rd^sek 
ti^lal&s^ai],  j6  resze  van  a  Demzelisegi  eszme  kialakitasi- 
ban  is.  Tudomanyos  modszerek  sege]y6vel  elerazik  a  fajok 
es  csaladok  term6szetra.jz4t,  keresik  atalakulasaik  tdrvenyeit. 
Magas  fokra  emelik  a  nemzetgazdasagtant  s  megteremlik  a 
statistikaU  mint  kitQn6  vezeifonalat  a  tomeg  elet^nek  krite- 
teriiimahoz.  A  szepirodalom  legkivalbbb  mflvei  eppen  e  Ihema- 
vai  loglaikoziiak,    a    legkifejezdhb  regenyiro.    Zola,  nem   eg\ 


40t 


N 


ber.  iiauem  egy  soktagd,  szetagazi')  csal^d  ti')rtenet6t  irja 
meg.  Eszakon  a  skandinavok  megleremtik  a  parasztirodalmal. 
a  dramair6k  pedig  e  tdmeg  eietenek  legfontosabb  factorait 
veszik  biralat  at^  s  kritiz^ljiik  a  hazassag.  a  csalad,  a  koz- 
^let  mai  I'ormait.  Az  irodalomban  a  kiv^Io  er^nyes  hosofc  s 
az  clvetemedett  gonosztev6k  hely6be  lep  a  n6p.  mindenestdl. 
iigy  11  bogy  adva  van.  a  mddeni  dpArna  pedig  egy-egy  feje- 
zele  a  fejl6destannak. 

Ennek  a  zsibongo.  lolyvast  izgo-mozgo  tomegnek  szel- 
lemet  mutatja  be  a  leglobb  modern  genrekep.  A  nagy  t6meg 
^leteb6l  veszik  alakjaikai  s  jeleneteiket  s  igy  val6s^ggal  meg- 
felelnek  nevUknek :  eletkepek. 

Igazi  elelkeprol  ily  erteleinben  <'sak  a  realistikus  iriny 
tVtitfineae  6ta  sz6lhalunk.  A  regibb  mflve^^zet,  fSleg  a  renais- 
sance kora  nagyon  szegeny  az  ilynemfl  mfivekben.  A  hollandi 
fesleszel  azutan  egyszerd>en  egeszeii  a  «genro>  fele  ibrdult. 
osakhogy  e  kepeken  sokkal  inkabb  uralkodik  a  tiumoros  elem, 
^emhogy  azokat  lisztAn  az  akkori  elet  cbarakteristikumaiiil 
vehetn6k.  Hosszu  sztineleles  utan  az  eletkep  szazadunk  els^i 
I'el^hen  lijbbl  divatba  jott.  egeszen  a  <WerJher»-feie  irodalom 
szellemeben.  E  hypersenlimentalis  mQvek  a  bourgeoisie-t 
unnepeh^k,  s6t  eszmei  magaslatuk  nem  16p  a  ny&rspolgars^g 
lapos  gondolkodasrnndja  lYile :  edesk6.s,  bagyadt,  de  gondosan 
kidolgozott  kepek  ezek.  mik  anyai  6rom6ket  mutattak  be  a 
vilagnak.  Hozza  a  sok  olasz.  spanyol  gorOg  <szepsegN  inikkel 
stilizalt  n6\  modell-tanulmanyaikat  jelezlek  s  egyeb  gondolat- 
n^lkuli  test6si  kedvlolt^sek :  s  megkapjuk  kepet  a  genre- 
t'esteszet  gyerraekkoranak. 

A  realistikus  ir&ny  mOv^szei  mdly  lehetsegiik  s  tuda- 
sukkal  egyszeribe  magas  jelenKisegOve  tettek  ez  agyonkinzolt. 
gyenge  m(lfa.jt.  A  mint  az  irodalomban  6riasi  teret  hoditottak 
szAmara.  ligy  ]6n  a  mflveszetben  is;  s6t  mi  tobb':  a  modem 
rmhetiku?  mO v^zet  joform^n  kizarolag  az  6letkeppel  foglalkozik. 


Igaz.  hogy  ez  elelkepek  nagyon  lenyeget^en  kulOiiboznei 
ti  r6giek  genre-jetol.  A  tefimika  erejen  kivul  becsess^j  hi 
Hrdekesse  teszi  ezeket  a  telreisinerheUen  tendenlia.  mdy 
megadja  e  mtlvek  alaphangiilatat. 

Azt  nem  allithatja  seoki  seni.  hogy  az  eddigi  geore- 
festeszet  oly  vonas^al  birt  volna,  raely  a  t^sadalonora.  az 
6letre  n^zve  6rdeke?S€  s  fontossa  lette  volna.  Csakneui  ki- 
zirolas  idyilekkel  foglalkozott  s  e  gyenge  ^s  olvadozo  mfilaj 
niindig  az  elbUgyadasnuk,  a  hanyatiH>'iiak  jelzoje.  K  ezukor- 
edes  liolgok  helyebe  jolt  az  lij  fesl6szelben  a  neppel  ?al6 
komoly  fbglalkozas,  s  a  tendentia,  e  nep  bsyail  tellarni.  nvo- 
morii  eletenek  hQ  kepet  adni.  ramutatni  a  r^kfenere.  tnely 
az  egeszseges  nagy  teslet  roncsolja. 

Nem  csodiilkozbatnnk  ezek  lUan  azon.  hogy  az  Oj  genre- 
Festeszetnek  hangulala  nagy.i6b6l  pessimtslikus.  Azok  a  szi>- 
mon'i  dolgok.  tuelyekkel  iegbehatobban  loglalkozik.  sokkal 
komolyabbak.  .semhoRV  idylli  jatekok,  vagy  humorizalas  tar- 
gyaiva  szabadna  ciket  lenni.  A  tendentia  pedig.  nielyet  e  kepek 
oly  beszedesen  predikdlnak,  mag&ba  zarja  azt,  hogy  eppen 
ez  Aldallan  elet  oly  jeleneteil  keressek  elo,  melyek  legriki- 
><ibban  mula^jak  be  a  nep  bajait,  a  modern  emberkinzast  a 
munkasosztalyokban.  s  folvedk  azt  a  jelszot,  melyet  Madach 
oly  sz^pen  t'ormiddzott :  Milliok  egy  miatt! 

rernieszetes.  hogy  ily  szeleskOrfi  es  reudszeres  pro- 
paganda nem  Jehet  el  a  sziiks^ges  eI6tanulmanyok  n^lkOl. 
s5t  egyenesen  ezekre  epiti  e.szmei  erejet.  E]s6  sorban  a  modem 
tudomanyok  eg^sz  sora  adta  az  impulsust  s  anyagot  e  azutiUi 
kivaltkepen  a  sociologia  s  a  jog  uj  t^telei.  A  kifejez^  1^- 
erOsb  fegy^erel  az  ujabb  idOben  oly  hatalniasan  follendillt 
psychologia  szolgaltatja. 

Ez  utdbbi  nelkUl  va)6ban  nagyon  hi^nyosan  s  nagyon 
egyoldaliian  fejlddott  volna  a^  61etk6p.  Nem  kepzelhetOnk 
kiv^lo  modern  genret,  mely  ne  mutatna  be  a  leleklan  fonlos 


4m 


^ 

^nr 


vivmanyail.  E  boUrseleli  ^g  subtiliseredmeuyeivel  parluuamo- 
ean  az  Oj  rnuveszet  is  eppen  a  lelektani  finoms^gok  bemuta- 
t^saval  foj^Ialkozik  s  lavol  all  a  regibb  korok  liyperheroikiia 
mtilaivanyait6l.  lit  is  a  uagy.  szeles  alapii  nep-psychoiogia 
kepezi  a  raOvel^  tor^z^t,  mint  azt  na^r  emlitettuk.  A  aep 
61eteb6K  cselekves^b6l  es  eszej^ras^bol  e!6keresik  a  tojeilem- 
vondsokat  3  ezck  segelyevel  jellemzik  a  nepel.  A  jellem- 
vonasok  e  tudomanyos.  mocJszeres  keresese.  melyhez  a  psy- 
chologia  nyuj(oUa  segit5  jobbjal.  igen  megbizhat6  kriteriumn- 
kat  riyiijtoU  a  nillveszeknek  s  ngyszeribe  fontos  tanulm^ny- 
targygya  emelte  e  luclomanyt.  De  bevitte  a  psychologiai 
momentumot  egy  modern  bolcsesz,  Taine,  a  mOlortenetbe 
s-az  irodaloml5rtenetbe  is. 

Miadeddig  nem  szoltunk  ama  modozatokrol.  melyek 
kdzl  a  modern  mQveszet  az  egt/es  neinzetek  keheleben  fej- 
]6ddU,  s  a  halasr6I,  melyet  e  nemzetek  niai  szelleme,  mai 
jellemvon^a  az  uj  mtiveszetre  gyakorolt.  Pedig  ama  t^nyek- 
kel  szemben,  bogy  a  r6gibb  mtiveszet  egy-egy  nagyobb 
epocbiyit  nemesak  koruk,  hanem  szuletesi  hely()k  szerint  is 
classific^ljdk,  csaknem  k^nyszeriiive  vagyunk  arra,  hogy  a 
modern  kor  mQveszeienek  e  momtfatumait  is  tekinletbe 
vegyuk.  A  maiorl^nelem  kivalo  lejezetei  az  oJasz,  Ilamand, 
nemet.  spanyol,  nemetallbldi  iskolak  czimeit  viselik  bomlo- 
kiikon,  s  a  mOvek,  mikkel  Ibglalkoznak,  nagyon  jeliemzfien 
nintatjAk  be  az  egyes  nemzelek  jellemvonasait. 

A  XIX.  szazad  mdveszetenek  tortenet^bdl  hi^nyozni 
tognak  e  ozi'mek.  A  mo<iern  mUveszet  kezd  kosmopolitdvu 
valni,  s  csak  nagyon  I6nyeglelen  dolgokban  honija  magan 
ama  nemzet  helyegi^t,  melynek  koreben  virfigzik. 

Ez  kuldnben  el3re  litbaUi  volt  ama  lorekvesek  utan, 
melyek  kiilonosen  a  szdzad  larsadalrai  lanulmanyaiban  nyil- 
vanultak. 

Az  lijabbkor  egyonteUi  viiugculturaja  lassankint  elsimi^ja 


m 


ama  kiildnbsegeket.  melyeket  a  fajok.  a  nem7><>telc  a  kliim. 
az  etetmod  szult.  A  kozlekedes  szakadatlan  eraelkedese  sao- 
kAsokat,  sflt  egesz  laji  jelleuekel  hozoli  ossz^hb  egymaasal, 
a  sajlo  nagy  I'ejlellsege  p)edig  az  eszmetermekek  gyors  tow- 
szAlUtasa  Altai  hat  nivellalolaj;.  A  r^gi  kor  nep-  ^s  rnjhaborui 
hely^be  az  ujabb  kor  gazdas^gi  s  dynantikii!^  h^horui  leplek. 
a  faji  ^  vall&si  ktiliVnbsegek  tel.jesen  inditTerens^m  hagyjftk 
az  embereket. 

Kxek  voltak  iiagyjaban  a  kuis6  okok.  melyek  kozeledest 
jelentenek  a  kosmopoliiismu.s  Tele.  Belso  okokkent  jeleoikez- 
nek  meg  a  napoleoni  id6kben  tdmadt  nemzetisegi  eszme  ellen 
titilmernlt  reaclio  s  ezekkel  egyetemben  «ok  oly  kirsinv  factor, 
melyek  bar  jeientektelenek.  de  az6rt  m6gis  magukon  viselik 
az  internationaiismus  jelleget^  mint  a  milyen  a  konnany- 
lormak,  hadseregek,  kOztekedesi  eszknzok,  liidominyos  mtez- 
m^nyek,  nevelesilgy,  penz-  es  mertekrendszer,  gyaripar  ejfy- 
dntetQ^ege,  vagy  legaifibb  az  egyontetOsegre  valo  torekves  az 
eg^sz  mUvelt  vildgban. 

Mindezek  lassan.  de  biztosan  dnljfoztak  az  dsiajok  jel- 
legenek  elpusztdasan.  Feire  nem  ismerhelo  modori  hatottak. 
hisz  az  ^ielben  e  faciorokkal  minden  l^pten-nyomon  ^rinlke- 
z^ben  vannak  az  ernberek. 

fis  e  koziHiyOsseg  a  faj-  6s  nepcsaladdal  szeiiiben  mir 
is  tObb  erdekes  eredmenyt  szfllt.  liyen  p^Idaiil  az  a  korulmeay. 
bogy  fajrokonsagban  nem  lev6  nepek  atveszik  egymas  kor- 
mAnyformait :  bogy  Eur6pAban  k«»v6s  uralkod^i  lr6n  van. 
melyen  nemzeti  fejedelem  Ulne :  bogy  a  modern  politikai 
szdvetfiegck  ninc!Henek  a  fajok  rokons^gara  alapftya,  hogy  a 
kdzigazgatasi  elet,  a  varosi  szervezeltseg  kezd  egyOntetQv^ 
vfilni ;  hogy  a  mag^neletben  a  berendezes,  a  niha,  a  dival. 
az  eletmod  lassan  egyenl6v6  vdlik  az  eg^sz  mOvelt  Europaban. 

Mindezek  kels^gtelen  jelei  ama  lassu  processusnak,  mety 
id6k  mult^n  egybeolrasztja  a  n^peket,  s  kozOs  vonasokat  kdl- 


M^ 


csanftz  nekik.  Kopunk  e  jellemvonasa  as;  irodalomban  is  jelenl- 
kezeM.  El  mennyiben  ilgy  a  ktilsfi  forma,  mint  a  bels6  tar- 
lalom  nem  mutal  I6bbe  k0ldn6s  faji  jeilegzetess6gekel  a?. 
e^fyes  nepeknel.  mint  az  a  multban  volE.  Forniajilval  egyiitt 
ki^it  a  specialiter  nemzeti  epos  6s  a  nemzeti  drima.  A 
milveszet  pedig  l^nyegtelen  dolgoklol  eitekintve  —  mini  a  mi- 
lyenek  a  largy  megv^lasztAsa.  bizonyos  teehnikai  kijldnbse- 
gek  —  egyfonna  tendenli^kal  bir  csaknem  mindenflU. 

Nem  larlozik  rank,  elbiralni,  v^jon  kedvezO  vagy  ^rtal- 
mas  hatds:?al  van-e  ezen  kOzelede-^  a  kosmopolitismus  fel** 
a  mflveszetre.  Teny  az.  bogy  megvan.  s  bogy  eppen  mint 
knlOnillo.  a  multban  el6  nem  lorduld  mozzanal,  jellemzfi  a 
modern  mfiveszelre. 

Nem  szolhalunk  tehat  ina  killbn  nemet.  franczia,  olasz 
muveszetrQl  oly  ertelemben,  mint  a  multban.  Hogy  valameiy 
uj  mQveszeti  tSi^ekven  milyen  nep  kor^ben  fejlOdik  ki,  az 
jorfezt  attol  filgg  ma.  hogy  hoi  lalalkozik  Oppen  a  factorok 
ama  r6sze.  mik  e  mOveszelet  letrehozzik  vagy  atalakftjAk. 
Igy  a  realislikus  irany  aziilfilftldjeul  Francziaorszagot  nevez- 
hpljuk.  a  naturalismiis  kifejleszl^seben  mar  j6  resze  van 
Nt^etorsz^gnak.  Az  intenlionismus  eredetere  nezve  egeszen 
skdt  Ierm6k,  az  li.  n.  intuitivismus  viszont  D6!-Nemetorszag- " 
ban  latoit  napvilajrot.  De  az6rt  csakhamar  divatosakkii  leltek 
e  mfliranyok  az  eg^sz  mftreszellel  fogIalkoz6  vil^gban  s  egy 
rnszflk  nem  is  sztiWfOldi^n.  hanera  a  mesaze  kOlfdldOn  erte 
d  iegszebb  viragzasiit,  mint  a  PArisban  lamadt  impressio- 
nismus  Nemetorsz^gban. 

Mindezen  lijabb  rnQveszeti  lorekvesekkel  azonban  kQlon 
czikkben  fogiink  lesz^molni;  e  helyQtt  a  realistikus  ir&nyt 
miitattuk  be,  mint  olyant,  mely  leginkabb  jelemzi  a  modern 
kor  mUv^szeti  hitvallasat.  A  realislikus  ir^ny.  mint  Ifittuk, 
bizonyos  elveket  kivaii  kifejezni,  vagy  legalilbb  is  olyan  han- 
gulalot  teremteni,  mely  fbg^konyakka  teszi  az  embereket  az 

AUienaeam.  31 


4m 


uj  elv  befogadasAra,  E  czel  eleres^re  a  kifejezesi  eszkozok 
egesz  nagy  apparatusdra  van  szflks^ge,  liogy  ttljeseu  el^rj^ 
a  kivanl  hatast.  Ez  eszkdzfik  egyik  legfonlosbika  a  technika. 
mely  az  e\6z6  niOir^nyok  reuc.tiAJakent  fejlddiUt.  F^zmei  Uii- 
lHlnid:rft  nezve  a  realLstikus  irany  nagyreszt  oly  proiilemakkal 
togtalkozik.  iiielyek  az  embetre  voiiatkoznak,  meg  pedig  mint 
tarsasagban  egyiitteld  lenyre.  Sziiksege^  Lehat  mindenekelott 
az  embert  osruernie.  s  nem  c^upan  kftlsd  megjelenestiberu 
haaein  valamennyi  titkos,  bels5  erzelmei.  szenvedelyei.  ere- 
nyei-  s  baneivel  egyetetnben.  E  lanulmanyokbiin  rendelke- 
zesere  allott  s  iirdkos  halassal  volt  ra  a  fejl6d6  tudomany, 
a  kor  szellemenek  dsmerete,  az  eleL  Mindezek  egyiittes  hata- 
sabol  alakult  ki  a  realistikus  rnQve-szel,  mini  korunk  gondoi- 
koddsmodjanak  kil'<^ezoje. 

Korctnt^em  szaliad  azonban  a  tentebb  mondotlakat  otyan 
cbablonnak  lartantink.  meiybe  szepen  bele  keil  ilJeszteiii  az 
I'lj  mtSveszel  productumail.  A  realistikus  irtiny  nem  bel'ejezelt. 
nem  lezdrt.  nem  kihalt  ir^ny.  £l  s  a  ktiltblddn  ma  is  szep 
mflvekkel  ajj^ndekozza  meg  a  vildgot.  Azonban  azl  sem  sza- 
bad  hirmiink,  bogy  ez  irany  kizarolagos  mflve-szeti  productuma 
a  modern  korszellemnek.  S6t  ellenkez61eg,  az  utolso  hanniucz 
ev  alalt  oly  szamos  lij  mtiveszi  torekves  meruit  fel,  hogy  a 
realistikus  iranyt  <rsak  a  kor  inQveszete  fojellemvoDasanak. 
de  nem  egyedali  jellemz6jenek  lartjiik.  Mindeneselre  benne 
jutoU  leghatarozottabb  kifejezesre  korunk  gondolkodasmodja, 
szivverese,  s  mint  ilyen,  mindig  eldkeld  belyet  fog  elfoglalni 
a  jovo  mtllorleneleben. 


A   MAGYAR  PARLAMEM    UKK(.)KM.IA. 

ALLAMJOGI    TANULMiMY. 

—  Hainiadik  6s  befejezd  kfizlemeny.  — 


n.  A  f6rendihdz. 

«A  ffirendihiz  szervezet^iiek  modositasaroU  czimft  1885 
e.v'i  VII.  l.-cz.  i»ly  kerdest  oldotl  mt^g,  loely  egy  teljes  evsza- 
zadon  at  f!)gialkoz(Htta  a  iiiagyar  kij/veleinnnyt.  A  t6rt*ndihaz 
U'drendi  lAbla,  tabula  prtx-erum)  a  raagyar  alkotmany  azon 
int^zmenye.  mely  sajaUagos  szivossaggal  eredelelfil  Ibgva 
egeszen  1885-ig  majdnem  vaitozatlaniil  larlotla  I'enn  magai, 
daczara  aniiak,  hogy  leformszuksegletet  legkoi^bban  ereztek 
es  haDgsulyoztak.  Mar  az  1790/91 -iki  emlekezetes  orszag- 
gyalesen  hozott  LXVll.  t6rvenyczikk  ki'ilon  bixoltsjigot  kiJldott 
ki,  mely  eg^-ebek  kozt  az  orszagRyOles  ket  haziiiiak  egymiis- 
kOzti  viazonydra  vonalkozolag  rei'oi-mjavaalalok  kidotgoz^A- 
val  volt  megbizva.  a  inidon  mindenekeldtl  a  felafihaz  kor- 
szera  li.ijaalakilasa  veteteit  tervbe,  Ezen  deputatio,  mely 
operatumit  soha  be  nem  fejezlCj  3t>  ^vvel  kes^bb,  az  1827: 
VIII.  t-cz.  allal  megtijittalolt,  a  v^gett,  hogy  ama  *negotiuin 
longiorem  deposcens  deliberationem>  vegre  vatahAra  befejez- 
lessek  [)e  a  teiTezell  ret'ormjavaslatok  azutAn  -sem  kerttUek 
lapfenyre.  Meg  az  l848-ik  6v  viharos  reformszellemenek  is 
ellent  tudotl  allani  a  felsdhaz ;  ez  evben  eg^sz  allami  ^letilnk 

31» 


^^ 


alapjabjin  nicKvultozott.  csnk  u  (e.lsfi  tabia  maradt  meg  ehii- 
tetleiifil  rugi  szervezel^heri.  A  purlamentaris  etelnek  1867-bftn 
lOrl^nt  felebred^se  6ta  e  k^rdes  el6v6tele  szimlalanszor  sflr- 
ilteltelett  minden  oidairol,  de  I  ft  ev  kelleU  meg  ahhoz,  nug 
v6gre  valahiira  niegoldatott. 

Hogy  ama  bangok.  melyek  ezen  a  maga  nemeben  parai- 
lan  parlamentaris  int^zm^ny  i\jjAszervez^6t  kdvetelt^k,  nem 
voltak  alaptalanok.  ezt  nem  szQkseges  bftvebben  fejtegelni 
olvasoink  eloU.  kik  a  regi  tVirendihaz  tnrleneli  rejKkieset  «s 
szervezelet  ismerik.  Hogy  mindenik  24  eves  herruseg,  grfife* 
biro,  mint  olyan.  egyszersmind  szflletett  t6rvenyhoz6.  minden 
l)4rmi  neven  nevezendfi  (iiialiiicalio  nelkul;  tovabba.  bogy  a 
parlamentaris  kormany  altal  kinevezett  s  vele  egyOtt  fotyto- 
nos  T&ltozisnak  al&vetett  kozigazgat^i  biTatalnokok,  mini 
olyanok,  egyszersmind  a  Iels6  kamaranak  szavazattal  blr<» 
lagjai :  ezek  oly  illamjogi  almormitasok,  melyek  sehol  a 
vildgoM  Item  roi*duI[iak  el5.  Az  angol  alkotmdny  bizony^ra 
nem  egy  elavult  hs  rzelszenilleinit^  vilt  inteznientt  mutathal 
fel,  banem  ilynemO  ferdes^gek  tn^g  oU  sem  leleznek.  Az  angol 
Lordok  hdzj^ban  Is  iitnek  maga?  korm^Dybivatalnokok,  pL  a 
12  f6bir6,  hanem  ezek  epp  oly  kev^sse  bimak  szavazaltal.  mini 
maga  a  fels6baz  elnoke.  a  Lord  fokanczeltar.  Angolorsza^ao 
lehal  lebetetlen  volna  az  az  eset.  me!y  nalunk  oly  gyakrao 
elfifordult,  hogy  I.  i.  a  kormauy,  mid6n  a  fetsohazban  vals- 
mely  tOrvenyjavaslat  olfogadana  ketesnek  mutatkozott,  liv- 
irati  uton  berendeite  a  I6ie  t'ugg6  6H  kozigazgatasi  tisziviselul 
I  I'dispanl)  az  illeUi  dont6  iilesre,  a  mi  iilan  ezen  szavazo- 
gepek  re  bene  gesta  \\)b6\  hazakiildettek.  Tovabba  vaonak 
ugyan  Angolorszagban  is  orokOs  pair-ek.  hanem  ezek  k6ze 
csup&n  csak  az  el6kel6  nagybirtokos  osaladok  i-saladfOi  lar- 
toznak,  mig  a  fiatalabb  figyermekek  meg  az  atyai  czimet 
sem  nyerik.  Vagyontalan  pair  pedig  Angolorszagban  soha- 
sem    latott  jelenseg.    Magyarorsz&gon    ellenkez6leg  a   puszta 


489 


rzim,  roely  egyarant  atsz^ll  az  5sszes  Hgyennekekre.  iniir 
inegadta  a  h\s6hAz  tagsdgal.  Mindenl'itl.  hoi  felsd  kamara 
lolezik.  meg  van  adva  egyszersmind  azon  lehet6.s^p.  hogy  oly 
c^^nisegek,  kik  az  dllami  vagy  tarsitdaliiii  elel  kiilonhozt) 
terein  ^rdemeket  szereztek.  fdlvetethessenek  a  fels4'>l)a/.  ta^yai 
koz6 :  e^yedul  a  magyar  feleohazbaii  nem  vo[t  heJy  ezek 
szam^ra.  SOt  ennek  ossze^llita.sa  meg  egyoldaiusAgaltan  sem 
volt  kovelkezetes,  mert  mig  a  kalholikus  es  goriig  f6pa]»sag 
itsszes  tag.iai.  belesz^mitva  n»6g  a  rzimzetes  puspokoket  is 
fels6h&zunk  tagjai  vottak,  addig  a  \d\>h\  hilvalliisok  ogyhAzi 
fdndkei  e  jogot  nem  elvezlek.  I'ovabba  igen  jeienlekeny 
orszdgresz  —  t  i.  Erd^ly  —  ffinemessege  nem  volt  egyenjogii 
a  tobbivel,  raert  erdeiyi  Tfitiemer:  rsak  az  esetben  lehetett 
tagja  a  forendihaznnk.  ha  a  .«znkebb  erteleniLteii  vett  Magyar- 
tirszj^gban  birtoka  voll.  A  mi  pedig  a  forendih^z  ^lamjogi 
t'ompelentiajat  illeti.  ugy  ezen  testiilet  semmi  initiativAval  ?em 
birl  a  lorv^nyhozAs  leren. 

Ezen  hi&nyok  oly  sulyosak  es  oly  szembeiMUik,  hogy 
az  ujjaszervez^s  szUks^ess^ge  irdnt  dUal^nos  egyel^rtes  tnu- 
tatkozoU.  hanem  ana  n&z.ye.  hogy  mikepeii  es  niiini  alapon 
tdrtenjek  a  aziikseges  nrlorm.  a  velpnienyfik  mar  nagyon  is 
sss^tAgaztak.  A  korm^ny  t'eladata.  inidofi  a^  pn-e  vonatkozn 
tdrv^nyjavaslatol  elkeszitette.  lenyegesen  meg  voll  konnyitve 
azon  korOlm^ny  altal,  hogy  a  ftirendibaz  reformjanak  kerdese 
mar  egesz  litteratural  idezelt  elo,  a  kormkny  tehat  a  I6rv6ny- 
javaslat  kidolgozas^lnal  bizonyos  sz^mO,  t^bb^-kevesbbe  aJapos 
ek)munkalatokat  felhasznalhatott.  TalAn  nem  lesz  erdeklelen, 
mieldtt  magat  az  1885-iki  ir>rvenyt  inegvil^gitant^k.  ama 
refonnjavaslalok  egynemelyiket  itl  eg^sz  rovideu  ktiziilni. 
aon^l  is  ink^bb.  mivel  reszint  oly  ferKaktol  szarmaznak,  kik 
Magyarorsz^g  nyilv&nci$  elet^ben  kiv^Io  ijtlldst  foglaltak.  vagy 
foglalnak  el,  kiknek  nezetei  lehat  ily  fontos  kerdesrt*  nezve 
k^segtelenOl  erdekkel  hirnak. 


470 


Conservativ  irknyban  legraesszebb  menS  reforaijavasla! 
az .  nielyel  a  forendihAz  volt  elndke  Szogyenif -  Marich 
Tjdsdd  tett  kozze.  E  javaslat  szerint  tagjai  iennenek  a 
tSrendihaznak :  az  uralkodo  h^nak  Magyarorszagon  birtok- 
kal  biro  CGherczegei.  a  zaszl6s  iirak.  a  kalholikus  es  gorog 
egybAzrmgyok .  kiveve  azonban  a  czimzetes  pQspokfiket. 
tovabba  a  proleslaiis  e^^ybteik  pOspdkei  —  mindezek  allasuk. 
illelve  hivataluk  alapjan.  A  I'GispAnok  ki  vannak  z6rva.  A 
masodik  c*soporto(  a  f6urak  k^pezik.  meg  pedig  :  a  csal4di 
hilbizominyok  birlokosai,  ba  legal^bb  evi  3000  frt  kdzvetlen 
adOl  tlzetnek.  tov&bba  az  eddig  jogosult  csal&dok  Iegidi5sh 
csalAdtagJa,  ha  legalabb  lOfX)  frt  adot  lizet.  vegGi  mindenik 
herczeg,  gr6f  es  ban'*,  lekinlet  nelkiil  arra,  bogy  csal^dja 
mAr  k^pviselve  van  vagy  ninths,  ba  legalibb  10.000  fopmt 
direct  ad6t  fizet.  Azoknak  sz&ma.  kik  e  esoportban  a  tdrte- 
nelmi  jog  alapjan  bivatottak  lennt'iru'k.  minlf^^y  2nO-re  tehet6. 
ezekhez  janilna  met;  egy  bannadik  ('PO[K)rl.  azok  t.  i..  kikel 
a  korona  szabadon  valasztana  azon  ferfiak  ki^zul.  kik  a  k6z- 
iigyek  teren  ^rdemeket  szereztek,  ezeknek  szaraa  azonban 
felCil  nem  rniilhatna  az  el^bbi  ket  csoporthoz  tartozoknak 
fele  reszer 

Ennel  egyszertibb  Trefort  Agost  javaslata,  ki  ismetel- 
ten  loglalkozotl  a  ffirendihiiz  kerdes6veL  -lavaslata  az6rt  bir 
fontossuggaL  mivel  az  egesz  reformmQ  kardinaiis  kerdese,  az 
t.  i.,  bogy  az  eddig  jogosilva  Tolt  Rirendi  csal^dok  k^pvise- 
lete  mikepen  rendezend6.  a  Trefort-f61e  javaslat  alapjan  olda- 
lotl  meg  az  1885-iki  torv6nyben.  Trefoil  is  kizirja  a  c^zina- 
zeles  pUsp6k(»ket  es  fSispAnokat,  es  belevonja  a  kathol.,  gorOg 
is  protest4ns  egybaznagyokat.  a  f6nemeseket  iliel6leg  pedig 
mindenik  sztilelett  herrzeg,  gr6f  6s  bar6.  ki  legalabb  3000  frt 
evi  direct  adol  lizet.  ezen  terv  szerinl  tagja  a  forendiblznak 
Azonkivfli  a  korona  jogosftva  lenne.  fOrcndibfbii  tagokat  tet- 
sz6s  szerint  kinevezni,   a  n^lktil.  bogy  a  szdmra  nezve  kor- 


*71 


latozva  volna.  Cz  ut6bbi  pent,  mely  idegen  mintakb^l  szbv- 
mazik.  nem  igen  nepszerU  Magyarorsz^gon.  Ha  meggondoljuk. 
hogy  mily  gyakran  visszaeltek  mar  az  ura]kod6k  a  pairkine- 
vez6si  joggal.  mid6n  valamely  inu!and(')  jelentosegfi  kerd^sben 
ezen  az  liton  biztositott^  maguknak  a  I5bbs6gel,  tebil  oly 
eszkOz  Altai,  mely  hossz»j  idCn  at  j6vii  nem  tehel6.  minthogy 
elethossziglac  tortenik  a  kinevezes,  akkor  *'sak  termeszeles- 
nek  6s  igazollnak  (arthaljuk  azon  ellenszenv^t,  melyet  a 
javaslal  ezen  resze  keltett. 

Figyelmet  erdemel  tovabba  Sofnssich  Pal  reform- 
javaslata.  mely  sem  az  ordkos  tagok  rendszer6t,  sem  azoknak 
kategoriajat  nem  fogadja  el  kik  m^Itosaguk  vagy  hivataluk 
alapj^n  lu'valottak.  A  jov6  ffirendihaz  ezen  javaslal  szerini. 
a  tagok  fiarom  csoporlj^l)6l  aliana :  egy  harmada  {50 — BO) 
szabadoD  valasztandn  a  rogi  f6rendihfiz  altal  sajat  tagjai 
sonibol.  miaodik  harmad^t  a  kepviselfthfiz  valasztanA  saj6t 
tagjaib61  vagy  a  volt  kepviselrtk  k*)zfi!,  rnt'g  pedig  mindket 
esetben  *^IelhosHZigian.  A  v^lasztas  feltetele:  a  bettilt5lt  32. 
61el6v,  onallosag,  magyar  szOletes.  vegul  3000  frt  direct  6vi 
ado,  meg  pedig  tehemienti^s  f6ldbirtokboK  leh^t  lenyegileg 
telekad6.  Az  utol.s6  harmadol  a  korona  hivja  meg:  itt  elesik 
a  census,  de  megkivantatik.  hogy  az  illet6k  a  kfizdet  vala- 
melyik  teren  erdemeket  szereztek  legyen. 

Tdth  Lorincz  javaslata  szerint  a  rSrendih^z  tagjai.  kik- 
nek  6sszes  sz^ma  400.  szint^n  haroni  raoporthoz  tartoznak. 
Az  else  All  100  sziiletett  f0urb6i.  kik  a  r6gi  i6rendih^z  Altai 
sajAl  kebelebfil  vAlasztand6k.  a  n^lkiil  azonban,  hogy  vala- 
mely census  szuks^geltetnek,  mint  a  ^?omssich-fele  tervben. 
E  v^aszt^  azonban  nem  dethossziglan,  hanem  csak  6  esz- 
lendfire  ervenyes.  De  az  ujjuvAlaszlAs  oly  modon  tortenik. 
hogy  mindentk  harmadik  evben  kivalik  e  csoporl  fele  reszre, 
mi  Altal,  a  mint  indfivanyoz6  velekedtk,  e  csoport  nagyobb 
slabilitAst  nyerae.    A  mAsodik  csoport  all  40—60  a  korona 


i72 


alul  eietlioBsziglan  szabadon  valaszloU  tagb6l  es  50 — IW 
egyhazi  es  allami  digQitariiisboi,  ii.  ni.  a  zaazlos  iii-ak,  a 
katholikus  es  gorog  eisekek  es  paspdkok.  kiknek  szama  35, 
lovabba  a  kir.  Curia  eindke.  es  a;:  akkor  I'ennaliott  kH  kir. 
Ubla  elnOkei.  A  harmadik  csoport  vegre  86  tagbol  ^llaria. 
ktk  a  (}4-  megyei  ^  22  sz.  kir.  v4ros  luunicipiuruai  altal 
valasztatnak :  inegvaiaszthato  azonban  csakis  az«  ki  a  40. 
evel  beti'tltotle,  inagasabb  mivelts^ggel  bir  s  kitiek  ^vi  bizto- 
sitolt  ji'ivedelrne  legalabb  50(K)  Irl.  V^gfll  e  csoporthoz  Urlozii 
a  11  prolestans  puspek.  u  inagyar  liidomanyos  afcadfinia 
eindke  6s  a  k6t  egyeleni  tektora. 

A  fdrendihaz  tugjainak  megvala^tztasa  a  municipiuinok 
altal  Kosjulb-fele  eszme,  raely  valoszinilleg  a  belga  mintar 
aJapszik.  A  v^laszt^s  eszmeje  a  legv^gs6bb  kovetkezetesset;- 
gel  jelenik  meg  Pdrtos  Hola  ligyved  refortiijavaslatabaii, 
rnelyet.  csakis  nuriosiuukent.  a  liberalistnns  vulgaris  jelleui- 
zeseal  kivanunk  itl  emlfteni.  Ezen  javaslat  szerint  a  j6v6 
f6rendihazban  nincsenek  dignliariusok  mint  oiyanok.  ninuse- 
nek  tagok,  kiket  a  koruna  hivott  meg,  nintrsenek  tagok,  kik 
szuleles  vagy  birtok  alapjan  talalnak  ott  belyet.  banem  az 
eg^z  {'6rendihAz  csakis  valasztott  tagokbdl  all.  A  valasztast 
pedig  nem  a  municipiuinok  k^pviselo  testflletei  teljesitik. 
mint  a  Tolh  I^cirincz-fele  javaslat  szeriril,  haiieni  kazvetlewul 
a  nep  vdlaszlja  meg  a  tagokat,  uieg  pedig  hat  evre.  Az 
acLiv,  valamint  a  pa.ssiv  v;^laszt^i  jog  miiidenekben  azonus 
a  kepviselohaz  s^amara  tennallo  szatmlyokkal :  a  f6reudjluiz 
tagjai  egyaltalaban  minden  tekintelben  egyenlok  az  aisotuz 
lagjaival  p^ld.  incompatibilitas.  napi  dijak  tekinteteben  etb. 
Hogy  azonban  Magyarorszag  miert  engedje  meg  magdnak  azt 
a  teoyUz^st,  hogy  ket  egymas  iiiellett  iilesezO  kepviselnbazat 
birjon,  ennek  az  indokoldsdvai  az  indilviJinyoz6  adOs  maradt. 

VegQl  nem  maradiiat  emhtcii  n^lkiil  azon  irany  sem. 
o^^X  a  felsOhaz  intezmenyet  egyaltalabaij  fdloslege-'^nek  vji^y 


vt& 


t'Ppen  karosnak   tarlja.    Ezen    irany   ]egeldkel6bb  sz6sz6l6ja 

Schvarcz  GyuUi.   ki  egyaltaiiban  a  legalaposabban    es  Icr- 

behatobban  loglalkozoll  e  kerdessel.  Schvarrz  Gyula  a  ma- 

gyar  41UtniDteznieiiyekr6l  iii,  igen  becses  niunk^aban  mint- 

egy    hijsz    kiilon    lervet    kiizol    ugyan.    melyeknek    alapjan 

t6rendihaz(inkat  szervezni  lehetne.  de  demokratikus  hilTalki- 

itiasahoz    hiven  egyaltalaban    nem  baratja  a  felsohdz  int^- 

in^yenek  s  legkev^sbb^  oly  rel56haziiak,  meiy  aristokratikus 

jelleggel  bir.  Eiismeri  ugyan,  hogy  a  magyar  lelsdhazat  pusz- 

lan  opportunita-si  okokboi  eltflrdlni  nem  lehet.   de  elvben  az 

egykaniara-rendszer  hive,  s  nezele  szerinl  azon  functi6,  me- 

lyet  .'I  jelenkor  allaintana  ertelmeben  a  felsdhaz  van  hivalva 

leljertileni,  feleslegesse  valik  egyleldl  a  kiraiyi  vetdjog  s  rn^s- 

L     ielOl  a  czelszerfleo  szervezetl  dHamtandcs  allal.  * 

^^k        Nem  akarjuk    e  helyt   i^b6[   fdimelegiteni    amaz   ezer- 

^^zeresen    banyl-velett    kerdest.    hogy  vajjon    az  egykamara- 

rendszernek  adaDd6-e  elsobbseg.  vagy  a  ketkamara-rendszer- 

ntf^c?   De  el  nem  hallgathatjuk  azon  ineif^iegyzesunket,    hogy 

a  demokralia  ~em  a  lupt^nelem  taniisagai,  sem  korunk  into 

szavai  irant    iiem  lutszik    kello   fog^konysiiggal  birni.   mid6n 

azt  hiszi,  hogy  a  moderii  ultaiit.  napjairiknak  viliaro£an  eldre- 

rohano  hatalraaval  szemben.  nelkii!6zni  tudna  a  conservativ 

eUensulyt-  ^hasem  volt  ido.  mely  annyira  raszorult  volna  a 

ci>nservativ  :fzellenire  s  amaz  erenyekre,  melyekel  Blanischli 

igen  Ial6l6an  par  exeeilem^e  conservativ  erenyeknek   neve- 

zett ;  a  kegyeletes-egre,  a  iittseg,  a  kotelesseg^rzetre.  8  hogy 

mmdez    uem  csup^n    csak   subjecliv  n^zet,   bizonyitja   azon 

t&iy.  hogy  egy  ido  ota  Eur6paban  kftsej^telenttl  erOsen  oon- 

servativ   aranilal   uraikodik.    Ee   ezen   ^iramiat   nena  csup^n 

szerQ   reac-tio   a  hbemlisoius    tdikapasai  elleneben;   gyo- 


Efl  iUaml^rveDysz^k. 


Swerk. 


474 


kerei  im'^lvfibljeii  fekvrtk,  Mtg  mindenkor.  )nid6n  valani 
nepben  jol(*nlekenyebb  szaka(iasok  rnutatkoztak,  a  bekejel 
meghaborgoU  t^rsadalom  az  allamhatalomD^l  keresett  nieDe- 
d^kel.  Barraino  bens6  viszalyok  dultak.  vall^ssurlodasok  vj 
niemzetisegi  vitlongdsok.  vagy  osztalyok  egymaskdzti  harczs? 
a  t&rsadiilotii  mittdig  InkAbli  a  despotismus  vaskarjaibe  ba- 
nyatiott.  ^mbogy  az  anarchi^nak  engedte  volna  ki  magat 
Ks  ki  akarnA  tagadni.  bogy  a  mai  enr6pai  viszonyok  k6z6lt 
lomerdek  erjeszW  anyag  letezik,  mely  a  tarsadalmal  az  eur6pai 
rnQvel6d6sre  nezve  vt^gzetleljes  felbontdsi  processussal  Fenye- 
geti?  Vajjon  csodalkozbalunk-e,  bogy  ilyen  viszonyok  ko/^t 
azt  ^szleljiik,  bogy  napjainkban  mintegy  dazlonszerfileg  kezd 
6rni  azon  altaianos  meggy6z6des,  bogy  az  allam  megszilar- 
dfUsa.  megerdsitese  6s  a  conservativ  6rdekek  t^mogatisa 
szuksegesse  vAlt?  A  fejedelmi  kenyuralomtol  ma  in^r  nem 
feltink  tObb6.  C^ak  demokraiikus  korok  tai*tanak  ma^  ettol 
az  ijesztC  kiserteitOI.  Tudjuk.  bogy  a  fejedelmi  despolismu.'^ 
tOrlenelraileg  !e  van  gyfizve,  s  bogy  megkis^relheti  ugyan. 
bogy  fejiH  fOlemelje,  de  ez  a  tiirekvese  abg  vezethel  larUis 
sikerre  es  Uivolr6I  sem  hagybatna  maga  iilan  oly  remseges 
pusztilAsokat.  mint  a  szabadsag  despotismiisa,  a  ttimegek 
kenyiiralma.  Sohasem  iiiloll  a  vilig  reUwietesebb  despoli?- 
must,  mint  az  vala,  mely  az  annyira  dics6itett  1789-iki  eivek 
z&szloja  alatt,  a  fens^ges  nep.  valamint  a  szabadsag,  egyenl6- 
s6g  6s  teslveris6g  neveben,  remiilelbe  ejte  a  vilftgot. 

Ha  teb&t  a  modern  demokratikus  iiberalismus  elvileg 
elveti  a  conservativ  felsf'ibAz  eszmej6t  —  mar  pedig  t'elsdhaz 
conservativ  jelleg  n^lkQI  nera  fels^h^  —  iSgy  csak  azt  mu- 
latja.  bogy  regi  megrogzdlt  bibaj^b6I  ni6g  ma  sem  lud  kibon- 
takozni.  azon  bibab6I.  bogy  a  vil^got  abstract  etvek  szehnt 
es  a  realis  61etrug6k  ignoralasaval  akarja  atalakitaoL  De 
elfelejti  lovabbi  azl  is.  bogy  val6di  szabadsag  conservativismti^ 
n6lkul  nem  dtlbat  fenn:    <  conservatism    wbicb    is  an  indis- 


476 


pensable  element  of  all  true  liberty  ~  mondja  egy  lengeren- 
tuli  republikanus  &llaintud6s,   Liebet'. 

igaz  ugyan.  liogy  az  ellenseges  alias  az  aristokratiaval 
szemben  szUks^i^kepen  a  demokralikus  hitvallomashoz  tarto- 
zik,  mely  semmibe  sem  veszi  a  tOrt^nelem  azon  elvitAzha- 
tailan  laniibizonysag'^t,  ho^y  a  tyrannis  mindig  ^s  mindenOtt. 
mielOtt  labra  kaphatolt  voina,  kenylclen  volt  i^lobii  az  aristo- 
kratiat  letifiornL  vagy  legaMbb  ^rtatmHtlann^  tenni.  s  bogy 
a  kenyuralom  mindeniitt  es  rnindeukor  a  tOmegekre  Umasz- 
kodott.  igy  tortent  ez  a  giirog  kOzlarsas^gokban  es  HCm^ban. 
igy  tortent  I.  es  III.  Najtoleon  koraban.  S  valainint  az  angol 
nepszabadsiig  elsS  sorban  az  angol  arislokratianak  koszOn- 
het5.  ligy  a  majzyar  nemzet  (-sakneni  rnindent  koszonhet 
^aristokratiajdnak :  I.  i. :  nemzeti  letet. 

^H  Schvarcz  Gyula  azt  hiszi,  hogy  a  kiralyi  vetojog  6s  az 
F  allamtan^cs '  fbloslegess^  tehetik  a  I'dsSbizal.  Tevedes  szerintQnk 
azt  liinni.  hogy  alkottndnyos  uralkodo  vetojoga  mai  nap  nagy 
si'ilylyal  bima.  Lehet.  hogy  a  vetojog  kevesbbe  Fontos  ugyekben 
gyakrabban  fog  erv6nyesulni,  hanem  fonlosabb  kerdesekben, 
melyeket  eppen  fonloss^guknal  fogva  a  p^rlok  hevvel  es  szen- 
vedelylyel  targyalnak.  az  alkotmaiiyos  uralkodo  mindig  sokkal 
fel^nkebben  6s  6vatosabban  fog  6Ini  vetojogaval.  mint  pi. 
valamply  kGztflrsasag  elnfike,  Ifa  lehat  az  egy-  es  egyoduli 
kamara  ily  Ibntos  (Jgyben  vesz6Iyes  es  eihamarkodott  hatii- 
rozalot  hozolt.  melyhez  rnakacsiil  ragaszkodik,  akkor  a  kiralyi 
vetojog  nagyon  gyonge  6s  kOnnyen  omladozo  v6db4sty6l  fog 
kepezni.  De  egeszen  maskent  ^11  a  dolog,  ha  a  n6pkamara 
hat^rozata.nak  ellenszegiil  a  hatalmas  6s  1ekint6]yes  felsOhaz. 
melyre  mar  most  biztosan  timaszkodhatik  az  uralkodo  vet6ja. 
Hasonl6k6pen  nem  liithaljuk  61  azt,  hogy  a  felaOhaz 
k6pen    valhatnek    n^lkiiiiizhetfive    az  iillamtan^cs  folytan. 


1 


'  fi»  allamlorvfinvaz^k. 


Sitrk. 


i76 


mel y  eppen  Si  'h varcz  ( i y iila  ler vezele  szeri n i  v  ol takepen 
tietn  e^yeb.  mint  torvenyel^keszitd  bizottsai?.  HIsz  az  atlam- 
tanacs  a  torvenyhozas  kerdeseiben  legfeljebb  coD^iiultativ 
voiuminal  tjfrhat :  vagy  tal^n  minteKV  seiumftdszeki  fuDk- 
lioval  ruhazzuk  fel  ez  intezm^nyt  ?  M6sfel6l  pedii?  bizonyara 
eppen  Schvarcz  (iyuia  tiltakoznek  az  eilen  a  leKhevesebbeu,  » 
hogy  a  k6pviseI6!iaznak  (^sak  oly  tfirvenyjavaslatok  targya- 
lasa  legyen  megengedve.  melyek  az  ^llamtanacstol  kerOltek 
ki,  vagyis  hogy  a  kepviselShaz  a  kezdemenyez^s  jogatol 
fosztatnek  meg.  Az  allamtanacsnak,  bannikepen  szeryeztelik, 
egeszen  m^  rendeltetese  es  mas  termeszetes  feladatk<^re 
van,  mint  a  fels6  kamaranak.  Mar  pedig  a  kepvisel6ba2 
melletl  oly  parlamentaris  lestuletre  van  szukseg.  niely  ar 
el6bbivel  mindenekben  ugyanazon  hatask6rrel  bir.  Mert  nein 
a  limr-tiok,  hanem  az  eredet  kiilflnbsegen  alapszik  a  k^t  haz 
jelent^H^e  hs  szijksegessi^ge. 

Kijlonben  niegjegyezheljiik,  bogy  nezelunk  szerml  new 
helves,  ha  valaki  az  epykamara-rendszer  vag\'  a  ketkamara- 
rendszer  mellelt  feltetlenul  s  eirrszer  mindenkurra  nyilalko- 
zik-  A  tarsadalmi  tudomunyokban  nam  leLeznek  absolut 
megoldasok :  e  ralioualistikus  levedesen  ma  mar  szereocs^ 
sen  lul  vagyunk.  Ennelfo^va  csak  annyit  mondunk.  hopy 
a  jelenlegi  viszonyok  kozdtt  a  legtdbb  eur6pai  nagyobb 
idlamban  a  felsdliAz  intezm^nye  a  kepvjselokamarn  melieU 
nem  nelkiildzhetd.  £s  Magyarorsz^on  eppen  nem.  Ha  vaJa- 
bol,  ugy  eppen  naltink  i'eltetlen  koveteimenye  a  praktikus 
aUarnbolcsesegaek  a  felsoliaz  iiilezra^nye.  Egy-egy  allain- 
katastrophat  Lalan  a  fels6h^  intezcn^nye  sem  fog  feltartbz- 
taUii  birni.  efjben  Trefort-nak  igaza  van:  de  epp  oly  bizi>Dyo« 
az  is,  hogy  ha  egy  hatalmai».  Lekinteiyes  es  J6l  szervezett 
fels6haK,  a  tdrvenyhozas  gepezeteben  praeventjv  l>efoiyis6t 
idejekoran  ervenyesiteni  k^pes,  legtobb  esell)en  megakada* 
lyozhato   lesz  a  katastropha  bek^velkezese.    A  kepviselAh&z, 


477 


k 


* 


niely  mhideri  otOdik  evberi  megujul.  sziiks^gk^pen  azoii  han- 

ulat  <>-  azon  n^zetek  befolyasa  alatl  all,  melyek  a  valasz- 
k  piUanataban  uralkodtak  a  nemzetben.  A  n^pbangulat 
pedig  6ppen  Magyarorszagon  nemcsak  nagyon  hatatmas,  de 
egyszersrnind    nagyoti  vallozekony    is.    Mar  pedig  ij^aza  van 

Winlertiek,  midon  hangsiilyozza,  hogy  a  nephangulat  neni 
annyira  a  t^nyleges  viszonyok  liszta  es  helyes  megbiralasa- 
nak.  teh^t  nem  annyira  a  bel^tasnak.  mini  inkdbb  az  erze- 
Ipmnek   kifolyasa.    Hiszen  eppen  a  legutohbi  id6kben  k^zzel 

oghalolug  gy6z6dhettiJnk  meg  (Trtil  bazankban! 

SzilArd  aIapokt)ii  nyugv6  s  a  pillanatnyi  koraramlalok- 
161  fijggellen,  vagyi^  ('imservativ  fdrendih^z.  rnelyben  a  tdr- 
sadalmilag  hatalma?  es  gazdag  magyar  aristokralia  mellelt 
hely  legyen  azok  szamara  is,  kik  az  allami  es  tarsadalmi 
elel  barmino  leren  kivalo  jillast  vivtak  ki  maguknak:  Lly 
felsfihaz   szervezese    v6lemenyiink  szerinl.  az  allambolcses^g 

lutusithatian  posUilaluma.  * 


'  Megengedi  t.  mankatarsank.  bogy  erdekes  Tejlegelespinek  azon 
roszere,  a  rnelyben  Schvarcz  Gyula  reforinpoHlikai  pbiielelel  isnierlpti 
es  birAlja.  n«^bany  ^szrevetell  ti^pyiink. 

Sckvarce  Oyula  reformpolilikai  elm^lete  szerini.  egjfkatttnrn' 
r&udsMer  esetSben  mur  maga  a  k^pniselohfie  inumliid^tti  kep«ftU\)4- 
nyek  atapjan  levdn  PKybedllftando.  abban  annyira  ti^lstilyban  fugott 
lenni  a  magattahb  ^^rinlmisey,  miszeriiit  eppcu  ncm  Icbetiic  ez  elmelet 
4rtelm^ben  altdl  tartani.  hogy  binnily  ulon-rnodon  is  feUilkercked- 
hetn«nelc  az  ethamarkodisra  hajlando  demayogikHS  elemek  ;  &/. 
;iilanitan&cs  pedig  sMak^zerii  fiHam/erfiakb^l  rogv&n  &ll&Di,  minden. 
ukar  a  fejifdeleii)  (kortudnfiK  akdr  a  kepviseWhde  keadetn^nj^et^sfibSf 
keletkezendett  t6rv^titfjnva.tintot.  mieloU  a  k4p%'iseldhaz  e!e  kerClln*-. 
oly  aUposan  Atdolpoznanak.  bogy  nem  kftpzolbel/I  oly  felsdb&z.  mely 
jtlenieqi  alapon  szen*ezett  kepviaeldhAzakhcW  kikerOlhetA  I6rv^ny- 
sUtokat  jobban  meg  tudhalna  corrigalni.  mint  a  bogy  a/  ily  szak- 
rfl  allaratanacs  iniir  el^re  minden  irdnyban  alapossd  tadna  tenni 
elv  loffenyjavasLatot.  Schvarcz  Gyuta  elmelete  »zerint  a  szeles 
ftikotmdnffjogi  jogkorrel  FdirahAzandd  dliantt^rv^iyw^k  ui^  mozgal- 


478 


Hogy  :^ikerdli-e  (orvenyhozasunknak  az  idezett  1885-iki 
16rv«nynyel  megval6sitani  ezen  kovetelmenyekeL,  azt  ezeu  tor- 
veny  r6vid  megvilafjnt&s^val,  a  kovetkezokben  kisertjiik  loeif 
kimtilatni. 


Ket  kerdes  koli  le  inindenekel6U  figyelmiinket  ezen 
rfrormiiiflnel.  Az  egyik  az,  hogy  a  (Orendihaz  mikent  vaii 
osszedUitva.  s  a  masik,  hogy  forendifaazunknak  mino  alkot- 
inanyszerfi  illetekessege  van.  FIzek  egyszersmind  azoD  k^ 
desek  i^.  melyok  irant  a  magyar  i'elsdhaz  reformszukseglet<> 
a  legkirivi;ibljan  mutatkozott. 

A  felsOh^  0s8zeallita.*^anak  kerd^set  illetoleg  torveny^nk 
els<S  szerabeszoko  elvi  ujitasat  abban  talaljuk.  hogy  mig  a 
regi  fels(ihiiz  csak  olyaii  tagokbol  allott,  kik  vagy  (Hrokd^ 
jogott,  vagy  hivnUUukt  illetfiieg  melUisdgiik  vagy  vegfll 
vcUaszids  alapj^n^  nyertek  meg  a  jogot  a  h^z  lagjaiv^  lenni 
addig  az  uj  tCrveny  behoz  m4g  egy  negyedik  czimet.  t.  i.  a 
kinevezesty  a  mennyiben  0  fels^e  a  kirdly  felsohazi  tagokat 
6lethosszig]an  bizonyos  szamban  kinevezhet. 

raas  iddkben  m  dppen  Ugy  va^^y  m6g  sokkal  jobbaa  meg  fognA  hiu- 
MiLhalni  a  s/envedely  dllal  sa(;all  t5rvenybozasi  eUiamarkodisi,  mint 
barmely  [elsAbaz ;  u  mely  elmelel  bittereben  ott  All  valami.  a  mit  t. 
mankatarsunk  Ogyelmen  kivQl  bagyotl.  t.  i.  egy-  rendszeres  alkotmdnff- 
jogi  aiapt6rv^ntf  tnegalkotasa,  a  mely  egytk  zarkovet  k^pezi  Scbvazci 
(jyula  reformpolitikai  elm^let^nek.  Miiitan  pzen  alaptorv^nyt  egy  ansA^- 
gyOles  nem  lennc  joeosttva  megvaltoztatnt  6s  niiutdn,  mig  ezen  ala5>- 
tdrv^y  fonndll,  minden  l^rvenyboziisi  nctusnuk  ezen  alaptorveny 
keret^n  belUl  kellene  inozognia ;  az  egykamara-rendszer  elhamorko- 
dott  vagy  szenvedvlysugalUa  actusaitol  seiti  lebelne  tarUuii.  szembeu 
a  fejedelmi  veto,  az  Hllamtan&cs  ^s  az  AJlamlorv^Dyszek  int^zm^nye- 
vel,  A  kepviseldb&z  egyhedlUt&s&ra  uezve  Scbvarcz  Gyal^ak  nemcsak 
azon  egy  reformeszmeje  veendd  figyelembe,  hogy  tKilasaid  csak  ax 
lehessen,  a  ki  irni.  olvasni  tnd,  de  az  is  megszfvlelendfi,  a  mit  6 
azon  eaetre  tartana  az  alaptorv^nybe  iktalnndonak.  ha  a  ketAgd  vilatt- 


479 


^ra 


Az  5r0kd6  jogra  hivatoUakat  illet6leg,  tOrv^nyQnk  leg- 
6sz6r  is  az  uralkpdohAz  leljeskorii  fOherczegeinek.  fel- 
tellentil  adja  meg  a  tag.sagol,  inig  ezeloU  (tsak  akkor  volt- 
meg  ez  a  jogtik,  ha  egyszersmind  Magyurors/agoii  birtokuk 
voll.  Ez  ujitas  (irveiidetes  lanujelel  kepezi  annak,  bogy  az 
Ikodo  csal&d  6s  az  oi-szag    kozti    viszony    beiisfibbe  vAlt, 

Az  eg^sz  reformniii  iegsarkalalosabb  reszel  azon  intez- 
ked^sek  k^pezik.  meiyek  a  fOnemesi  o^aladok  ftrokos  jogflra 
vonatkoznak.  Kzekre  n6zve  a  lorveny  azt  (jalarozza,  bogy 
Ordkds  jogon  la^ai  a  feisObaznak  «a  magyar  f6reridihAzban 
a  tagsagra  eddig  jogositott,  neinkiildmben  az  erd^lyi  nagy- 
fejedeleuisegben  aiuiak  Magyai'oi-szi^ggal  tMeiit  egyesil^se 
elott  a  rjiagyar  kiralyok  allal  gr6ri  vagy  bimi  czimet  nyert 
<*-.sal^dok  mindazon  24.  evuket  bet6H6tt  es  nagykoru  ferfi 
tagjai,  kik  egyedill  vagy  veliik  egy  haztartasban  ^10  feles^guk 
es  kisfeoru  gyermekeik  vagyonat  is  odaszdmitva.  a  magyar 
allam  leriileteii  oly  foldbirloknak  telekkOnyvi  tulajdonosai  6s 
baszoncMvez6i,  vagy  6letfogyliglan  baszoneIvez6i,  vagy  oly 
cvsatadi  hitbizomany  birlokosai,  iiielynek  az  I88f>.  evre  az 
uj  fdldad6-kata.szter  alapjun  megullapitotl  egyenes  allami 
fOldadOja  a  rajLa  levo  lakhazak   es  gazdasagi  6ptiletek  h^- 


iAs  nem  lenne  eIetbel6plethet(S.  Schvarcx  Gyula  ezen  reforraeszm^je  a 
pasaiv  vdlasstdai  jogra  vonatkozik.  Az  6  eszjneje  szermt  c^ak  oly 
vCUastUi  lenne  k^pvtsel6ve  vdJa^efhato,  a  kit  oz  illetd  vdlaszt^kerQIel 
erielmut^gi  kategoriai  jeWHtil  fut^Iitanauak ;  ez  alapon  Schvarcz 
G^nila  le^jesseRget  tavol  vel  tarlbatni  a  k^pvise)6bazt6I  minden 
demagogikus  iizelmekre,  avatatlan  eihamarkodisra  hajland6  elemel. 
Haz&nk  tfizetes  viszunyail  tekintve.  Schvarcz  Gyula  a  felsohdsi  int6z- 
rnenynek  eppen  nem  ellenscge,  a  mint  ezt  azon  hiisz  reformterv  i» 
inutatja.  a  melyeket  idezett  mnv^hen  kifejt,  s  a  meiyek  kiJzt  legcz^N 
azcrdbboek  tartan^  (a  demokratikua  cuUurjogdUam  azempontjiibi^l), 
ba  a  felsdhdz  a  i6rv4nyhotda,  k^zseolgdlai,  tudomdny,  irodalom.  mn- 
v^ei,  koegaedastigi  is  idrsadalmi  tev4kenys4Q  kitHnost^geib^l  alkot- 
taloek.  Seerk. 


1 


4d0 


oszlaiy    adojavftl   egytin   legalaMi    3(Xif)  fViot    tesz    osztrAfc 
erlekben.> 

Ehhez  mindenekeldU  !neg.jegyzend6.  hojry  it(  refornima! 
ugyan,  de  kortintsem  az  eddig  fenn4lIotl  int^zm^nvek  elvi 
inegvAlloztat'asAval  van  dolgunk.  Mert  valamint  eddig,  lipy 
ezentui  is*  a  bar6i,  groli  vagy  herczegi  L'zinrimel  hir<i  ii^hanv 
sizAsr.  csal^d  mindenik  ferli  ta^a  mint  olyan.  ^^zuietett  lorveny- 
\i07A'f.  Hogy  e  jog  tenyleges  gyakorlasAhoz  in*^g  a  .SfXX)  frtnTi 
census  megkivaiitatik,  ez  gyakorlalilag  ugyan  nagy  fonto^ 
siggal  bir,  de  eWileg  epp  oly  kevesel  villtoztat  a  del 
I^nyeg^n.  mint  peld^ul  a  24-.  61el^v  eddig  is  I'ennallolt  kell 
Vataminl  ezel6tt  Ogy  ezentui  is  mindenik  bai^).  grof  es  here 
a  rOrundiht^zi  tagsAg  jogdval  Itir,  de  e  jog  mindaddig  lapp 
rafg  az  illetd  a  megfeleld  l'5Idbirlokkal  mint  tiiiajdonos. 
mint  f^rj.  vajiy  mint  gyermekeinek  gyiimja  nem  lendelke, 
Tehdt  ezentui  is  a  rtitn  kej>ezi  ama  jog  elvi  alapjdt,  ell 
iBthen  a  regi  magyar  allarajog  szellem6vel,  mely,  mini  m^ 
mondatott,  cztmzetes  nemessegel  s  egydllaldban  kiilombseget 
a  neniesseg  kbzl  nem  isniert.  Ellenkez^l>eh  egyszersmind 
erdeiyi  1791.  17  l.-cz.  allal  a  nemesseg  szAmara  biztosit 
egyenjogiisaggal :  rie  tiUili  Comitum  et  Baromim,  quoad  jura 
el  praeroyativas  iiubilitares,  inaeqtialitatem  inducere  ...  vel 
pecuiiarem  statum  conslituere  possini,  mire  az  erdeiyi 
deknek  1791.  niArcziu!>  1-r6l  kelt  6s  a  magyar  karok 
rendekhez  int^zett  irat^ban,  valamint  11.  Lip6t  csaszarhoz  az 
unio  largyaban  inl6zeU  felterjeszt^seben  oly  nagy  suly  U 
leltetett,  bogy  a  nemesi  Ibkozatok  egyenjogusAganak  elisi 
r^se  a  Magyarorsziggal  vai6  egyesiiles  egyik  felt6tel6Ql  jelOl 
teleU  ki.  Ha  mdr  most  tekintetbe  ve^^zszQk  azl.  bogy  az  tij 
fdrendibflz  t6bbi  tagjai.  t.  i.  azok,  kik  hivutaluk  illelve  mdl6- 
sdguk  alapjan  jogosultak,  valamint  azok,  kik  a  korona  Altai 
kineveztetnek  nagy  reszl,  sdt  lillnyomoan  ugyaiicsak  a  fdld- 
birtokos  arislokratia  tarsadalmi  osztalyahoz  tartoznak.  akkor 


ira 

vel 

rn 


m 


a  legkisebli  k^la^g  sem  t^rhet  ahhoz.  hogy  az  »ij  ffirendihAz 
mindenekben  a  r^ginek  physiognomiajAval  bir.  vagyis  hogy 
fels<ihazunk  semmi  egy^b,  mint  a  fOnemesseg,  igaz.  hogy  m^r 
most  a  toldbirtokkai  biiy»  Ittnemessep  congregatioja.  Azon 
ki^rulmeny.  hogy  ezenlul  a  korona  elethossziglan  tagokal 
nevezhel  ki,  nem  fog  sokal  valtoztatni  e  physiognonuaii. 
inert  egyfelOl  vajmi  c;sek61y  az  ilymddon  kinevezettek  szAraa. 
m^tel6l  az  elelhossziglan  kinevezftltek  val6szin(lleg  ininden- 
kor  nagyreszl  szinten  az  aristokriti^hoz  fognak  tarlozni. 
mar  esak  azert  is,  hogy  a  raagyar  gentry,  inely  nein  hajlando 
elfelejleni  az  emliieli  Verb6czy-fele  letell,  kiengeszielJessek.  MAr 
pedig  ezen  gentry  mindenekben  epp  ligy  az  aristoki-atikus osztaly- 
hoz  lartozik,  mint  harmely  Ijati')!  vagy  grc'ili  cziinnek  6rvend6 
isalAd.  S  hogy  ezenkivUl  m\n6  figyelemben  r^szesiilnek  ama 
b&r6k  es  grofok.  kik  a  megkivant  foldbirtokot  ki  nem  mutat- 

t,)dk,   kilQnik    torvenyUnk    ama    ^(ineneti    intezkedes^bdl. 

ely  szerint  az  ujonnan  alakult  I'di'endihaz  azon  regebbi 
tagok  sonibol.  kik  a  megfelel6  fijldbirtok  hiunya  kftvetkeztc- 
ben  niindaddig  viselt  tagsAguktfil  elestek.  hO  tagol  szabadon 
v^aszLhatolt  ^lethossziglani  lagokiii 

SzdTal,  az  lij  fdrendihaz  majdnem  kizar6lag09an  az 
ariatoki-atikuB  fdldbirtok  kepviseletet  kepezi  s  igy  ezeti  tiirsa- 
dalmi  oszlaly  sz^mara  csaknem  dotitO  betblyas  bizlosittatik 
e  haza  sorsdra.  Egyszersmind  merev  es  hideg  ellent^tbe  aliU- 
tatik  ezen  oszlAly  a  tobbi  larsadalmi  oszt^lyokkal.  Vajjou 
aiegegyezlelheto-e  az  ^llambolcses^ggel  s  hogy  vajjon  korunk 
szeNem^nek  valaminl  a  modern  elelel  kormanyozo  rug6knak 
lieiyes  feli3mer6s6r6l  lanuskodik-e,  ha  valameiy  tarsadalmi 
es  gazda-szali  erdekcsoporlnak  oly  hatalmas  lulsuiy  engedletik 
az  6llami  eletben  s  ha  niusfelOl  a  kasKLkiUombsng  ilymodon 
^and6sittatik :  ezek  oly  kerd^sek.  melyek  gondolkod6ba 
ejthelnek.  A  magyar  aristokratia  lenyleg  kasztot  kepez. 
valamint    eg>'^ltataban    a    szarazfoldi    nopek  aristokratiaja  s 

Allieimpnni.  ***> 


4^2 


e  tekintelben  nem  elonyoseu  k^lombozik  tiz  angol  ans1(^ 
kratiatol,  melynek  paircsaladjai  a  nep  kozepette  allsmak.  a 
n^pbCl  emelkedDek  ki.  a  nep  kdz6  lijbol  visszaternek.  ^  megu« 
Angolorszdf^han  napjainkban  rerormnak  akarjak  alavelni  a 
lordok  haziit.  Angolor«zashan.  hoi  tu(lvalev61eg  uly  nagi- 
nehexeii  hatarozxak  el  magukat  a  meg  oly  elavult  intej^tnenvek 
eltavolilasara.  Mai  eljarasunk  elenken  emlekezlet  az  t790;91-ki 
evekre.  inidon  a  nyugati  hluropaban  az  emberi  jogokat  pro* 
klatnaltak,  a  kivaltsa^ok  minden  iiemel  irgalmatlaoul  roeir- 
riemraisjtettek.  sdt  a  neniess6get  eltdrdltek,  u\ig  roinaiunk 
ugyanazon  napokban  nz  1  H51-beli  iiemeei  privilegimnoki*. 
s/envedelyes  hevvel  hetyreaihtoltak  e^  ujonnan  hiztosilottak 
Mar  pedig  az  angoloknak  k^lsegtelenfll  kevesebh  okuk  van 
arra.  bogy  fels^hazukat  elavuituak  es  reforaiulandoiiak  tekint- 
sek,  mint  a  bogy  elavullnak  es  relbrnialanddnak  tekintiietjuk 
a  mi  tiionnan  ret'ormalt  t()rendiha2unkat.  Hi^^en  Angolori*zag- 
ban  a  nagy  nemes  c^aladoknak  csakis  esaldrifSi  viselik  a 
pair  in^itosagAt.  mig  nalimk  a  refonii  utAn  is  epiigy.  mint 
a  reform  elCtt,  jogilag  lehelseges.  hogy  a  /icby  rsalad  3H  lagja. 
24  Eszterh^y,  19  Cs^y,  17  Vay  stb.  egyidc^jalcig  Qyoo 
a  f<irendihazban.  mint  a  botjy  a  reform  el6tl  lenyleg  otl  QlteL 
Nem  hiszazUk.  bogy  iteleliink  ezeu  retormrbl  tiiJszigoru 
lenue.  Meggy 6z5desQnk  szerint  szUleles  es  Toldbinok  oly 
conservaliv  elemet  kepeznek.  mely  elem  a  t'elsohazban.  '.ekintvi 
annak  allam.jogi  l^nyege.l.  nkvelellenOl  (igyelemben  r^zesi- 
tend6  :  mi  mit^unk  setn  oliajtanok  rielktilozni  furendilmzunkb^l 
a  Zichyeket,  Eszterbazyakat,  C^akyakat  stb..  sdt  a  ami 
liberali^mus  vulgaris-tol  oly  messze  t^vol  allunk,  hogy  fontos 
socJalpolitikai  okokb6l,  meiyeknek  taglalasa  iU  hosszadaltnaft 
lenne,  elvileg  meg  az  tirokiis  pairi  meilosag  rendszeret  is 
elfogadjuk.  De  hiirmennyire,  tuc^juk  is  meltinyoini  a  konser 
valiv  erdekek  jelenldseget  robaniosan  elOrehalad^  korunkbau. 
azt  semmi  esetre  sem  fogadhaljuk  el,    hogy  a  tOldbirtoknak 


488 


he 


oly  tiiisagos  na^ry  jelentCaeg  tulajdoniUaiott,  liogy  tbrv^nyhozo 
lestulet  alkoHatntt,  mely  csaknem  kizdrolagosan  COldhir- 
tokosokb6l  dll  s  hogy  a  pairi  mellosag  ftr()k<)ss^genek  oly 
tag  alap  adatott,  hogy  nem  az  it]et6  csal^dok  mini  olyanok. 
hanem  mindjdrt  neh^ny  ezer  tagja  ezen  csaladoknak  ruhAz- 
totl  (el  a  pairi  m6lt6sdg  viriiiali?  jogrtval. 

Hogy  torvenyhozasunk  ez  alkafomnial  luennyire  idegen- 
kedetl  minden  radikalisabb  re("ormt*M  s  hogy  meimyire 
lurekedell  ffirendihs'izunk  jellegel  mint  kivaloan  arislokratikus 
testiiietet  inegOrizni,  kiviljiglik  lovabba  az  iigynevezelt  indi- 
gen^-ra  vonatkoz6  nj  intezkedesekb^t.  A  monarchia  tQls6 
fel^hez  vagy  mas  idegen  ^tlatnhoz  lartozo  nemes  csaladok, 
melyek  r^gebben  a  magyar  indigenatust  megszereztek,  nem 
veszUik  el  az  orOkds  tags^gi  jogot,  de  megkivuntatik,  hogy 
iigyanazon  vagyoni  minasit^^sel  birjanak,  mint  a  belhoni 
f6urak  s  azoiikiviil  megkivtintatik  t6Hik  oly  nyilatkozat.  hogy 
e  jogol  kizAr^lagosan  h  inagyar  fOrendihaKban,  lehat  nem 
mas  allam  torvenyliozasaban  f'ogjiik  gyakorolni.  Enn6lfogva 
joveben  nem  fordulhat  elO  azon  eset,  mely  nem  reg  a  vegyes 
hilzassAg  feletii  torv^nyjavaslai  targyalasa  alkalmaval  t6rtenl, 
hogy  t.  i.  az  ausztriai  Urak  haz&nak  tagjai  egyszersmind  a 
gyar  f^rendih^zban  is   lefoglaltak   helyuket    ^   szavaztak. 

Az  mdigenak  k^rd^enek  ezen  mej^nldi^sAval  nem  6rt- 
helunk  egyet.  Eltenkezesben  all  az.  az  allampolgarsag  Ibgal- 
manak  modem  felfogasaval,  mint  a  melynek  alanya  nem  a 
csalAd,  tmnem  az  egyen,  de  ellenlelben  ^1!  egyszersmind  az 
Allampolg^rs^g  megszerzes6r6l  es  elveszt6ser6l  nem  r6g  hozott 
torvenynyel  is  (1879.  50.  t-czJ. 

Az  drokds  ftSrendihazi  tagsag  joga(  elvezik  v6gre  azon 
eszarmazasnknal  fogva  magyar  allampolgfirok  es  egyenes 
teszarmaz^  utjan  tdrv^nyes  fmlodajk,  kiknek  a  megfelelO 
herczegi;  grofi,  har6i)  czimen  kiviil  0  felsege  a  kirAly  a 
inisterlandcs  felterjesztes^re,    az   dr6k(Js  I'drendihazi  tagsag 

32* 


484 


jogat  is  kijloii  adomanyorta.  Ezzel  fci  van  moodra.  hogy 
jdv6ben  a  czitnmel  val6  felnibuzas  egyrnagara  nezre  mt% 
akkor  sem  a^ja  egyszersmind  az  orokds  tagsUgi  jogot  is,  ha 
a  vagyoni  minOsites  nera  is  hi^nyzik.  Ezen  intezkedes.  szigo- 
nian  veve,  ellenkezt^hen  van  azon  elvvel,  meiy  egyehekbeii 
alapul  v^letelt  az  ori'ikos  jogra  val6  tagsag  szaniara.  azon 
elvvel  I.  i.,  liogy  e  jog  alapj^t  a  czim  kepezi  —  oly  incon- 
seqiientia  azonban,  mely  ellen,  sfgftt  allaspontnnkbo).  neni 
akanink  kifogasl  etnelni. 

F6rendih^unk  tagjainak  ma.sodtk  csoportj^hoz  azok 
tartoznak,  kik  mMosdguk  vagy  hivataluk  alapjan  hirjok 
Jogot.  Az  ez  alapon  valo  tags^got  elvileg  kifogasUilannak 
gyiikorliUilag  nclkOlozhetetlennek  tarljuk.  A  forendibaznak. 
fogalma  6s  lenyege  szerinl,  a  notabiliUisok  (notables)  gydle- 
kezetenek  kell  lennie,  s  nnnlhogy  csakis  a  legmagasabl) 
hivatatok,  illet6leg  m6lt6sagokr6l  lehet  itt  szo,  enn^lfogva 
teljesen  jogosult  az  oly  elemek  bevon;fisa,  melyek  magas 
hivalalos  allasuknal  fogva  i*endszerinl  egyuttal  gazdagabb 
tapasztalatokkal,  vulainint  tagabb  es  elfogtilatlanabb  itelettel 
birnak  s  kik  azotiktviif  rendesen  mtv  azelott  szerzetl  erdemeik 
alapjan  jutoUak  magas  allasukhoz.  Ez  utobbi  koriilm^ny  nem 
^11  ugyan  kiv6let  nelkdl  mindazoknaL  kik  e  csoportboz 
tartoznak.  niert  pelddul  a  zaszl6s  urak  ^s  a  ket  korona^r 
HJl&sa  tiszt^n  ceremoni&lis  mellosag,  melynek  adom^nyozdsa 
ir^nt  nem  annyira  szenielyes  erdemek.  mint  inkabb  magas 
szQlete.s  es  ga^sdags^g  dontenek.  Hogyba  azonban  e  miatt 
kifogasoln^k  a  z^zt6s  urak  beronas&t  ugy  ezen  kifog^  nem 
hirna  praktikus  jelent6s6ggel.  Mintbogy  ezen  meltos^goknak 
rendeltel6se  az,  bogy  a  kiralyi  udvar  f6ny6l  emeljek,  ez  okon 
majdnem  kivt^tel  nelkai  olyanokra  rubaztatnak,  kik  a  fels^bb 
es  egyszersmind  gazdag  nemessegbez  tartoznak,  vagyis  olya- 
nokra, a  kik  tdrvenyiink  6rlelmeben  ugy  is  a  r6rendih^z 
tagjai. 


« 


466 


P^rendibazunk  taf^jai  tov^bM  hivataluk  alapj^i  Fiume 
korTi)dny26ja  es  a  biidapesli  kir.  it^lG  t6b!a  elnOke.  FeltOnfi, 
liogy  ezek  rnellett  az  egyetemek  rektorail  nem  talAljuk  szint^n 
ezen  csoporlhaD.  Hogyba  az  igazsdgszolg^llat^s  tegf6bb  kep- 
visel6inek  megadatotl  ezen  jog,  szerintiink  nem  lehetell  azt 
megtagadni  a  tudomany  k^pviseldit61.  A  bivatal  alapj&n 
jogositoltak  k6zfll  hi^nyoznak  a  f6ispdnok  s  ezzel  veget  ^rt 
egy  tarthatatlan  anomalia. 

A  bivataiuk  alapjan  jogosifottak  kfizOtt  kttlc^n  oszlalyt 
kepeznek  az  egyes  hilfelekezetek  egyhdznagyjai. 

Elvben  t5keletesen  egyetertQnk  ezen  int^zkedessel 
annal  ie  inkabb,  mivel  az  egyhfizerdekek  kOlOn  k6pviseketes« 
az  als6hazban  elvileg  ki  van  zarva.  Az  egyhaz  nalunk 
Magyarorsz^gon  oly  fontos  ^s  nagy  tenyez<$,  mint  talait  sehol 
^yebQlt  Eurrtpdban  «^s  f^ak  helyeselni  lehet,  hogy  a  felsOhdz 
kepezzeazon  helyet.  a  hoi  ezen  erdekek  legterm^^zetszerUbben 
k^pviselletbelSk.  De  konintsem  erIhelOnk  egyel  tt5rv»^nyiink 
osazes  idev^g(')  intezkedeseivel.  A  torv^ny  erlelmeben  a  fO^ 
rendih^zban  ulessel  es  szavazattal  hirnak  a  rom.  katb  hil- 
Felekezel  egyh^znagyjai  kftziil  az  dsszes  6rsekek  es  megy^s 
ptispOkok,  lovfibbA  ket  felszentelt  pOspOk,  az  auraniai  perjel 
es  k6l  rendffinttk.  Ide  tartozik  lehtit  n6gy  ^rsek :  az  esztergomi. 
kaloc'sai.  z^grd.bi  6s  egri :  lizenh^t  niegy6a  ptisp(>k:  a  vesz- 
premi.  sz^Jtesfehepvari*  beszterczeb;inyai .  nyilrai ,  p^csi, 
szombathelyi,  gyOri^  vaczi,  szatmari,  kassai.  rozsny6i. 
szepesi,  vdradi,  csanfldi,  erdelyi.  zenggi  es  diakovari ;  k^t 
felszenlelt  piispok :  a  niindor-fejervari  es  tinnini ;  v6gre 
az  aurauiai  perjel  ^s  k^t  rendfonOk ;  a  pannonhalmi  foapdt 
es  a  jAszoi  prepost.  A  r6ra.  kath.  egyhdz  k6pvisel6inek  sz^mii 
teh&t  26. 

A  gordg-katbolikus  egyhaz  kepviseldi :  a  bal&zsfalri 
ersek.  tovabba  a  lugosi,  nagyv^radi,  szamos-ujvAri,  eper.iwl 
es  rounkai^si  pasp<)k6k,  dsszesen  6  k^pvisel6. 


A  gOrdg-keleti  egyhAzal  kepviselik:   a  szerb  patriar. 
a    rom^n    metropolita   ^s   kilencz   piispdk:    a    budiai, 
temesvari    (ronaan),    temesvari    (szerb),  kar^nsebesi.  kdroly- 
v6ri.  pakraf^KJ.   baosi  es  versef^zi,  tehat  nsszesen  1 1  k^pviselO 

Az  osszes  eddig  felsorolt  egyhaznagyok  a  tagsikg  jogiAt 
m&r  r^gebben  is  ^Ivezt^k.  Ellenben  ki  vannak  zarva  az 
1885-ki  torv6ny  szerint  a  rom,  kath.  egyhaz  felszentell  ^ 
ezimzetes  pUspOkei  (kett6nek  kivetel6velK  kik  mindaddig  tagjs) 
voUak  a  fOrendihaznak.  A  rom.  kalh.  egyhaz  ennelfogra 
mintegy  20  Ul^t,  illetdleg  szavazatot  veszitelt,  legalabb  ennyi 
volt  a  reform  eldtli  ftSreiidihaz  felszentelt  6s  c^zimzeles  pus- 
}tokeinek  szuma. 

Az  orsz&g  lObbi   hitfelekezeteit    tllet6leg,    nielyek  18 
el6lt,  a  mint  mdr  mondatoU.  igazsdgtalanul  nem  voltak  kei 
viselve  a  forendihAzhan,  az  evaagelikus-rerormatusoknak  ju( 
ft  ijle?    (a    hivalatban    legidtisebb    h&rom    piispdk    es  h^roi 
fCigondaok) :    az    agostai    bitvallasuaknak    szint^n    6  til^ 
h6rom  legtddsebb   pusp5k,  toviibb^   ezen    egyh^  egyetem 
rofeliigyelSje  es  hivalalban  legidCsebb  kel  kerlileli  feliigyelCje) 
v6gQl  az  unit^rius  egyliaznak  1  filese,  t.  i  a  hivatalbaa  id6sb 
egyik  eindke,  azaz  vagy  puspoke  vagy  fCgondnoka. 

Az  izraelilakat  illetoleg  a  korm&ny  altal  benyi^tott 
a  kepviseiOhaz  altal  el  is  fogadolt   tdrvenyjavaslat  szerint  a 
t'6rendibaz  tagja  lelt   volna   egy    izraelita    bitkozsegi  egyhdzi 
vagy  vilagi  elOljaro,  kit  ()  fels^ge  a  kiraly  a  minislertaniics  ajan- 
lat^ra  nevezett  volna  ki.  Az  akkori  RJrendihaz  azonban  nem 
fogadta   el    a   lOrvenyjavaslat   ezen  reszet.    in^  pedig  ki5ii^| 
saj^ts&gos    indokolassal.    azert    t.  i.,   mivel    az   izraelit^nak 
nincsenek  oly  orszAgosun    elismert    elOljiirdik,    mini    a  tdbi^_ 
felekezeteknek,  kik  jogosulva  volni^nak  a  feiekezetet  k^pviselill^l 
Igy    iehal,    minlhogy    a    k^pviselflhaz    a   tdrvenyjavaslat    ez     ' 
inl^zkedeneiiek  tdrl6sehez  ut6bb  hozzdjArult.  az  izraelita  hit- 
felekezet   Jelenleg   nincsen    k^pvisetve   a    fOrendihilzbaD.  mil 


m 


487 


helyeselni  nem  lehel.  inert  ezaltal  ine^  van  sertve  az  ^lam- 
polgAri  egyenjoKusdg  elve 

A  mondottak  szerint  a  fcii-endibdzunkban  lev6  egyh&zi 
dignitariusok  dsszes  sz^ma  nem  kevesebb  mint  56  Mindeii 
fontoss^g  melletl,  melyet  az  egyb^zi  erdekeknek  tulajdonitunk, 
megis  ugy  velekedtink,  niiniha  ezen  6rdekek  kisse  Idlfi^gos 
nagy  figyeleinben  reszesiiitek  volna.  Ketseglelen  az.  bogy  a 
rnai  magyar  ("Orendibjiz  valameiinyi  eurojjai  ]iarlamentaris 
feslfllet  kfizul  kintagaslik  egyh^iznasryjainak  nagy  sziima  allal. 
Az  1^61.  evi  (cbniar  26-ki,  illelCleg  1807.  6vi  deczember  2l-ki 
ausztriai  alkotm^ny  szerint  az  ausztriai  Urakbazanak  csak 
12  egybtizi  tapja  van.  t.  i.  7  ersek  ^  5  a  herczegi  czimmel 
felrwhazot!  pij>^p6k  t.  i  a  seckani,  iriend,  brixeni.  gurki 
es  lavanti,  a  lobhi  18  ausztriai  megyes  pOspok  ki  van  z^rva. 
Az  angol  Lordok  h^z^ban  01  3  6rsek  6s  27  piispiik,  a  Iranczia 
kdzt&reas^gi  atkotm^ny  pedig  egVi^ttal^bRn  nem  ismeri  az 
egybazi  erdekek  kulOn  kepviseUetesel.  Meltanyolnunk  kell 
azonban  kormdnyunk  kenyes  belyzetet  e  kerdesben.  inert  a 
r6mai  kalholikns  tagok  tovabbi  leszallil^sa  —  mar  pedig 
I6nyegiieg  csak  ezekrdl  iehelett  ill  szii  —  el6relAlhat6lag  oly 
ellentdll^sbu  titkOzntl  volna,  inely  az  egesz  retbnnmftvet 
k^rd^sesse.  vagy  epen  eleve  kiviheteilenne  teendetle.  Mar 
pedig,  ba  minden  egyes  r6mai  katbolikus,  gorOg  katboUkur; 
es  gfirog-keleti  6rseki  iilet<>leg  piis]M)ki  megyenek  megadatott 
a  kolon  k^pviseltet^,  akkor  azt  m^r  csak  az  egyenjogOstignal 
fogva  sem  lehetelt  ineKtagadni  a  proleslans  egyb^zkeruletektCl. 
melyek   jelenlfiseg    lekintelebfin    koriilbelul    egy    szinvonaloii 

I     dllanak  a  r6mai  katholikus  #rseki.  illetOleg  piispdki  megy^kkel. 
Enneifogva  az  egybaznagyok  egyebkent  tiilsagos  nagy  sz^ma 

I      az  adolt  viszonyok  kozott  nem  volt  egykonnyen  kikeiiilbetft. 

Egeszben  v6ve  egyeterthetiink  azon  aranynyai  is,  mely- 

ben  ezen   56  szavazat    fel   van  osztva  az  egyes  hitfelekeze- 

■^ek  kr>zdtt.    Magt^to)    ertet()dikp  bogy  oly  k^rd^sben,  mint  az 


I 

I 


468 


iU  fenforgo,  nem  lebet  a  piiszta  szam  mechanikus 
alapul  venni  a  feloszt^  szamam,  mitidaz^ital  az  igazMj^- 
sdg  megkoveteli,  hogy  az  egyes  hitfelekezetek  kepviseloioek 
szdma  bi/onyns  aranyban  jllljon  a/  ilJetd  hitl'elekezet  him 
Dek  lelek^xdmahoz.    K  tekintethen  pedig   a  kov6tkez6  arant 


1.4^1ektiik>n 

K6rendltiAxl 

Mtfkxt 

7.849.692 

26 

301.911 

2,434.89(» 

It 

221.353  ^ 

2.031.803 

ft 

338.634 

K497.2fi8 

rt 

249544 

1,122.849 

6 

187.141 

50.792 

I 

56.792 

lalaljuk : 


I  Romai  kalholikusok 

2.  fittrftg  keletiek  .    . 

3.  Ev.  reformAlusok   . 

4.  Gorog  katholiku.sok 

5.  Ev.  igoslai  hilv.    . 
().  Unitariusok   .     .     . 


Ezen  adatokbol  kitiinik,  hogy  az  evatig.  reformatusok 
keliiegtelentil  a  legmo^tohdbban  lettek  r6szesitve,  Az  ezen  hil- 
felekezet  szAitit^ra  es  jelent<3seg^re  valo  lekintetb6l  igazsAgos-^ 
iiak  tarti:)ttiik  votna.  ha  a  reformatus  tagok  szarna  legaMbb 
6gygye1  szaporftaltott  volna.  Az  Agostai  protestansok  meg 
lehetnek  el^gedve  a  szavazatok  azon  szam^val  mely  oekik 
jutolt,  szetnben  azon  tenynyel.  hogy  6k,  eltekintve  az  unU 
tfiriusoktol.  m^p  is  a  legelonydsebb  helyzetben  vannak.  Epiigf 
egyet^rtllnk  azzal,  hogy  az  unilariusoknak  is  adatott  egf 
szavazat,  habAr  tekintve  a  puszta  szdmarinyl.  erre  nem 
iehetne  ig6ay()k. 

A  tdrv^nynek  ide  T&go  inlezkedesei,  nevezetesen  aa 
egyefi  hitfelekezet  sz&nnkra  megdllapitottsz^mar&ny  ellen  teh&t 
nevezetesebb  ellenvetesiink  nines-  De  annil  nyomatekosabb 
k6t  ellenvel^sOnk  van  azon  m6dozal  ellen.  a  melylyel  a  ktt 
protestans  felekezeten  helQl,  a  meg^ltapitott  szavazalokat 
relosztotia,  .^^  a    mely  ellenvet^sek  k6zai  az  egyik  eiri  jelmn 


^P  Ugyants  rnig  a  roinai  katholikus.  gorog  katholikus  es 
l^rng  keieli  egyhAzak  k^pviselOi  kivelel  nelkiil  a  lelk6szi 
osKtalybol  val6k»  vagyis  f(>papok.  addig  l6rv6nyUnk  a  refor- 
m^itusok.  luther^nusok  es  unitariusok  szamara  a  lelk^szi 
kepviselCk  mellelt  vilagiakat  is  hfv  meg  a  f^rendih^ba.  sdt 
a  lorveny  ket^^gtelenOl  nagyohh  si'ilyl  fektet  a  vil^gi  k^p- 
visel6kre,  mint  az  egyhiziakra.  A  lorveny  azl  mondja  (4.  §. 
B,  b.  p.):  <tagjai  a  t6rendih^nak :  az  evangelikus-relbrmalus 
es  az  ^gostai  hitvallasii  evangelikus  egyhflznak  hivatalban 
legidfisebb  harom-hd.rom  piispoke :  tov^bba  az  evangelikus- 
reformatu-s  egyhaznak  hivatalban  Iegidr>sebb  hArom  fflgond- 
noka,  a  kiknek  meghataroz^sandl  az  erd^lyi  egyh^zkeriiletet 
illetfileg  aniiak  csakis  hivatall)an  !ev6  Iegid6sebb  tVigondnoka 
veendfi  figyelembe:  az  agostai  hitvalUisu  evangelikua  egy- 
haznak  egyetemes  f0feliig\'el6je  i^s  hivatalban  ]egid6sb  k6t 
kerflleti  feliigyelOje :  v^gre  az  nnilarias  egyhdznak  hivatalban 
id6sb  egyik  einSke,  azaz  vagy  piispoke,  vagy  fogondnrjka>. 
A  vegelt  (ehal,  hogy  a  vilAgiak  meiJt(5l  nagyobb  szAinban 
reszesUtessenek,  n6gy  prolestans  piispoknek  folyvast  tAvol 
kell  maradnia  a  Cdrendihazbr)!.  azaz  ket  reformatus  es  k^t 
agostai  piispoknek.  A  iegnagyobb  mervben  fellunC  ezen  intez- 
ked^  s  hidba  kutatjuk  annak  indokait.  Valjon  nem  az  illetd 
hitfelckezet  lelkeszi  fOpaszlora  a  legelsS  rendben  hivalolt  6s 
termeszetszerfi  kepviseloje-e  az  illetti  felekezelnek?  Hiszen 
a  lorveny  azl  akarja,  hogy  a  vall^skOzcissegeknek  mint  olya- 
noknak  engedtessek  bizonyos  befolyas  az  &llami  torvSny- 
hozisra,  valamint  azt.  hogy  egyhdzi  erdekeik  a  torveny- 
hoz6  lestiiletbeii  k^pviselve  legyenek,  mar  most  azt  kerdezziik, 
vajjon  as  ilynemti  k6rd6sekben  illetekesebb-e  a  vAlasztoU 
vildgi  k<§pviselO.  mint  a  felszentelt  egyhiizi  ffindk?  A  protes- 
tans  bitfelekezetek  lelk^szei  taldn  oly  exclusiv  s  a  t5bbi  t^r- 
sadalmi  osztaiyokt6l  isolall  e^  a  polgdri  elettdi  idegenked6 
elitist   foglalnak  el,   hogy   a  kozj6l^t  6rdekeibdl  sziiksegesse 


y^Uk  sz^mukat  a  t0rv^Dyhoz6  testtiletekben  leszdliitani  « 
helyettiik  vil^gi  kepviselGket  megbizni,  minlhot?y  egyoMalu  f^ 
a  kftzU>?yekre  nezve  karas  clerikalis  maguktartds6t6l  leliel 
tartani  ?  .  .  .  A  f6gondnokok  illet6Ieg  kerQleti  felligyelok  talto 
tetQlmuljak  a  pusp5koket  tudomanyo^  nifveltsr^g  6s  azoo 
kepessSg  tekinteteben,  hogy  egyhuzuk  erdekeit  megfelelften  e» 
mdl6an  k^pviseljek?  Avagy  sziiks^es  volt  taliiTi,  ily  m6don 
oly  elemet  jutlalni  a  kepviselteleshez,  mely  elem  kUlonben  nein 
lelt  volna  k6pvi?elve  —  holott  tudjuk.  hogy  a  f6gondnokok 
illeldleg  reliigyeldk  tulnyomoan  a  niagnasok  osztalyaboz  tar- 
toznak,  kiknek  ezen  Ms6hkz  ugyancsak  nines  hijjabaa? 

SzCval,  keptelenek  vagyunk  barcsak  n6niileg  is  ku 
gitden  megfejteni  azon  indokokat,  nielyeknel  fogva  tdrv^nyili 
a  prolestans  lelk^szi  egyhazt'iikkel  szemben  ily  aliast  fogUdi 
el.  Meltiin  esodalkozhatunk  azon  is,  hogy  prolestans  kbi 
oly  esek^ly  ellentallfist  (ejlettek  ki  a  Wrveny  ezen  felli 
intezkedese  ellen.  Tallin  nem  lirlatt.  volna  fontolora  vei 
azon  eshetds^gel  is,  hogy  a  prole>5lansoknak  szamtalan  tOr- 
veny  altal  szentesitell  s  feitekenyen  orizett  egyhazi  es  iskolai 
autonomi^juk  ellen  e^etleg  tamadas  is  inteztethetik.  Ily 
esetben  a  leger^lyesebb  ellenUilist  lehelne  vArni  ezen  hil- 
felekezetnek  leikeszi  kepvisel6i  reszerOl,  kik  ni6r  annyiszor 
l)ebizonyiloti£lk.  hogy  autonomid^jukat.  el6deik  ezen  3zem 
hagyomanyal,  megserteni  nem  engedik  s  azt  bizonyos  diva- 
tos  doktrinak  kedveerl  fel£lldozni  sehogy  sem  akarj&k.  Rllen- 
kezSleg  majdnem  biztoaan  lehetae  arra  szamilani,  hogy 
ezen  lelekezelek  vilagi  kepviseloi  nagyobl>  togekonysagot  fog- 
ntoak  tanusitani  ama  divatos  jelszavak  ir^nt  s  hogy  sokkaJ 
nagyobb  keszseggel  belenyugodnanak  autonomiajuk  egyik 
vagy  masik  iranyban  valo  megnyirbalasaba. 

Van    Magyarorszagon   dsszesen    ot   ev.  reform..  6t  ev^ 
^ostai  es  egy  unitarius    ptispnk,  ezek   mindannyian,  ki^ 
nelkfil,  r^szesitend^Jk  lettek   volna   a   fCrendilidzi  tagsdgbai 


»; 


koveteli  az  egyepjogusdg,  a  vallastelekezetek  nieltoskga 
s  azon  tisztelet.  melyre  a  lelkeszi  hivatas  joggal  larlhat 
igenyl.  De  ezt  koveteli  a  tOrveny  is.  Epsegben  fennall  me^ 
ina  is.  mint  allami  alaptOrveny,  az  1791-  ^vi  enteiyi  Llll. 
t.-cz. :  «de  aequalitate  jurium  ac  libertaLum  liberitfue  exer- 
cilii  qualuor  in  Transylvania  recep(armn  reliKionum*  —  ez 
a  torv6ny  az  erdeiyi  relorniatus  es  ligoslai  hitfelekezelek 
hatranyara,  k6tsegte!en(il  megs^Helett.  Mert  az  I'lj  topveny 
szerinl  a  nevezell  ket  ppolestans  felekezet  kivetelevel  az 
osszes  tobbi  erdeiyi  lelekezetek  felruhazvak  legalabb  egy 
allando  mandatummal  a  forendihazban :  az  erdeiyi  r6mai 
kath.  egyhaznak  egy,  a  gorog  kath.  egyhaznak  ketlS.  a  gdrog 
keletinek  egy  es  az  unilanus  egyhaznak  szint^n  egy  allando 
kepviseloje  van ;  csak  a  ket  prolestan.s  felekezet  nem  bir 
alland6  k^pviiselettel,  6k  a  fCrendihazhan  esak  az  esetben 
lebetnek  k6pviselve,  ha  egyhazi  f5n5keik  veletlenCl  az  illetd 
csoporlnak  rangban  Iegid6sebb  dignitariu^ai  koze  tarloznak. 
Az  alaptCrveoyileg  biztosilolt  egyei^jogiisag  ellen  intezell 
erne  serelein  azonban  legjobban  az  erdeiyi  ev.  Agostai  egy- 
hazat  erinti  Mert  az  erd6lyi  refornialus  egyhaz  konnyen  tul- 
teheti  magat  jagainak  erne  megsertesen,  mert  ezen  egyhaz 
tudvalev5Ieg  egyesult  a  rnagyarorszagi  reformatusokkal.  tehat 
ezekkel  egyiilt  ef/tf  testt6  forrl  ossze.  melynek  egy  a  szerve- 
zete,  nyelve.  sziiks^glete  nib.  A  rnagyarorszagi  retbrm^tus 
kepvisel6  teh^t  neh^zseg  nelkiil  kepviselheti  egyszersmind  az 
erdeiyi  reformAtus  egyhaz  erdekeil  is.  Ellenben  az  erd^Iyi 
ev.  agoslai  egyhaz  leljesen  6nall6  s  a  lobbi  ^gostai  egyh^z- 
keriiletekkel  semmiuema  szerves  dsszefiiggesben  sinas  s  nem 
is  lehel,  minthogy  a  magyarorazdgi  ^gostai  felekezettOl  merfi- 
ben  elt6r6  s  miisnenUi  elvi  alapon  nyugvo  szervezellel  es 
igazgatassal  bir.  A  rnagyarorszagi  lutherinus  piispOk  vagy 
idfeliigyelS  tehil,  kinek  egyhaza  a  pi-esbyterialis  rendszer 
alapjan  van  szervezve,  nem  lehet  azon  helyzelben,  hogy  oly 


492 


specialis  k^rd^sekre  nezve  felvilagosilast  adjon,  melyek  a 
consistorialis  rendszer  alapjan  nyugvo  erd6lyi  agoslai  e^- 
hAzszervezetre  vonatlcoznak,  ellekintve  a  nemzetiseg.  nyeh. 
tdrt^netmi  fejICdes  stb.  kiilanb56get61.  Chhezj^irul  meg  axis, 
hogy  az  erdelyi  reforniatus  egyhaa  annyiban  is  kepviselVe 
tekintheti  magat  a  f6rendihazhari,  a  mennytben  hivei  kdzul 
azamosan  ott  Ulnek,  t.  i.  azon  erdelyi  reforniatus  ta^^4. 
kik  sziiielesDk  alapj&n  a  fdrendihiz  tagjai,  kik  lehat  esetle? 
egyhazuk  erdekeit  is  kepviselhetik.  Ellenhen  az  eixi^lyi  agostai 
hitvallAsiiaknak  egyetlen  egy  tag.iuk  sine?,  a  mely  sziilelfe. 
vagyon.  vagy  6llami  ni6!t6sag  alapjan  hivatva  lenne  a  rerendi- 
hk'/.i  laKPiigra. 

De  torvt^ijyiink  egy  rnas,  ennel  meg  eclatan.'^abb  jog- 
serl^st  is  foglal  magaban  az  erd^Iyi  ev.  agostai  hitTaliaj^uak- 
kal  szemben.  mely  jogs6rtes  nem  maradhal  emliles  nelkul- 
A  mint  a  t6rv6ny  (entidtizetl  szdveg^bol  kilUnik.  a  proleslansJ 
egyhazkei'illelek  lelkeszi  6s  viliigi  f6n5kei.  tehat  6ppi5gy  a 
puHp6k5k,  mint  a  f6gondnokok,  illetfileg  feliigyelfik  szolgdati 
idejijkhtiz  kepe.'^t.  tagjai  a  f5rendihaznuk.  egyedii!  az  ei-ddyi 
ago.«tai  egyhaz  van  kizarva  e  jog  leljes  elvezetebol.  Ax  * 
viUgi  t6n6kuk,  t.  i.  tOgondnokuk,  nem  concurral  a  tobbi 
agostai  vil^gi  f^nokdkkeK  vagyis  a  f6relilgyel6kke].  mert  n 
lorveny  hatarozottan  szol  a  hivalalban  Iegid6sebb  kSi  ev. 
ftgostai  fSfelUgyeldrdl,  az  erdelyi  ev.  Ag.  PSgoudnok  lehAt  ki 
van  zfirva.  Mig  az  osszes  lohbi  kileno-z  prolestans  egyhaz- 
keriilel  puspi'ikeikkel  h  egyszersmind  f6gondnokaikkal.  illetve 
r^feliigyelfiikkel  t:onc;tirrilnak.  addig  az  erdelyi  agoslai  ^'- 
haznak  a  vei*seny  osakis  a  plispokfik  kozdtt  van  megengedve 
Mindenik  protesians  egyhdzkeriilet  jiilhat  azon  helyzetbf. 
bogy  egvidejQleg  k^t  kepvi=el6je  van  a  fOrendihazban,  akkor 
t.  i.,  ha  mind  a  pfispOk,  mind  a  vilSgi  t6n6k.  hivatahikai 
tekintve,  a  legidosebb  dignitariusok  koz6  larloznak.  ngyedol 
az  erdelyi  liilher.4nusoknAi  nem  Fordnlhat  el6  ezen  esbet6s^ 


483 


soba.  De  antiai  bizouyosabban  lie  log  kJWelkezni  azon  eset. 
hogy  ezen  egyhaz  eveken,  sot  evtizedeken  at  nem  lesz  k6p- 
viseWe  a  fOrendihazban,  meg  pedig  nemcsak  oly  ertelemben. 
hogy  az  egyhaz  mint  egyhsiz  nines  kepviaelve,  de  oly  erte- 
lemben is.  liogy  ezen  egyh^  egyellen  hive  sem  log  olt  iilni. 
hiszen  az  erd^Iyi  luther^nusoknak  tudvalevdleg  nincsenek 
niagnasai!  Ennelfogva  meg  fog  tOrtenni,  hogy  mintegy  400 
tagb6l  M\6  PSrendihazunkban  egyetlen  egy  lag  sem  lesz  hi- 
vatva  vagy  barrsak  kepesilve  arra,  hogy  illctekesen  felvila- 
gositast  adjon  oly  eselleg  folmeriiUi  kerdesekben,  melyek  az 
erdelyi  ev.  ag.  egyhazra  vonatkoznak,  vagy  esetleg  annak 
eleterdekeit  erintik! 

Hifiba  keressdk  a  jogegyenlfiseg  ezen  valdban  kirivo 
megsertesenek  okait,  mar  I.  i.  jogilag  es  tdrvenyileg  elfogad- 
haUi  okait.  Merl  ;izon  indok.  luelyre  a  tdrveny  alkolasa  alkal- 
maval  lobben  hivalkozlak.  Iiogy  I.  i.  a  reformatusok  fOgonduo- 
kal  es  a  magyarorszigi  lutherinusok  f6feliigyel6i  elethossziglan 

iselik  hivalalukat.  mig  az  erdelyi  agoatai  ffigominok  csak  hat 
re  valaazlatik :  komoly  diiscussio  tiirgyAt  nem  kepezheli. 
Az  or^kos  jogon  valamint  meltosagiik  illetve  hivalahik 
alapjan  hivatottakon  kiviil  LorvenyCink  azon  mar  emlitett 
sarkalatos  njitast  hozta  be,  hogy  a  fOrendih^zi  tagoknak  meg 
egy  barmadik  csoportjat  is  megalkotta,  t.  i.  azok  csoport.jat. 
kiket  0  felsege  a  ministertanics  felterjesztes^re  6lelhosszig- 
lani  f6rendihazi  lagoknak  kinevez.  A  korm^ny  Altai  benynj- 
tolt  tOrvenyjavaslal  szerint  a  kinevezelt  tagok  szAma  a  f6rendi- 
haz  els6  alakulasakor  a  hiz  osszes  lagjainak  egy  negyed^t 
s  k^s6bbi  kinevezesek  i^tj^n  annak  egy  harmad&t  kepezte 
volna.  A  korm^y  ezen  liberalis  javaslata  el  is  fogadtatott 
a  k^pviselohiz  allal,  de  az  akkori  forendihaz,  mely  telteke- 
nyen   meg  akarta   drizni   a   felsdhaz   aristokratikus  jelleg^t, 

letemesen  leszallilotta  a  kinevezett  tagok  szAmdt,  a  k6pvisel6- 
Mz   pedig  elfogadta  a  ("drendihaz  modosUilsal  s  ekk6nt  t5r- 


^ 


v^nyny^  vail  uzon  intezked6s,  hogy  «az  elethossziglan  kinev^- 
zeltek  szania  a  jeien  tdrveny  ertelm^ben  szervezett  fCren'liha; 
elsd  alakiilu.sakor  a  30-a1  meg  nem  haladhatja.  Fzentiiji  a 
kineveze.s  csak  Ibkozatosan  lorlenik  «>?  ^venkinl  5-neI  tiibbre 
semmi  esetben  nem  terjeszthetO  Az  e!etho:-sziglani  lagak 
dsszes  sz^ma  pedig  az  50-et  tiil  nem  haladhatja*  Ezeu  m^- 
szontas.  mely  szUkkeblQ  kasztszellemnek  tnlajdonitando.  tete- 
mesen  esokkentette  az  eg^z  reform  ert^ket.  kivalt  ha  lekin- 
tetbe  v6lelik,  bogy  a  ffirendihazi  tagok  lulajdonkepeui  z5m4re 
nezve,  i.  i.  az  5rdkos  jogon  hivaloUak  1ekiiite16ben  elvj  vdllozas 
vollakepen  nem  is  Irtrt^nL 

Azon  vilak^nJesre  nezve.  bogy  vajjon  a  kinevezes.  va?y 
pedig  a  v&laszt^s  rendszerenek  adando-e  elsdbbs^r  nem 
babozunk  kijelenteni,  bogy  a  kinevezes  rendszere  inellett 
szavazunk.  A  valasztas,  b^mikepen  szervezzuk  azt.  mindlg 
pdrtiigif,  a  f»artok  pedig  igen  v6.1lozAk,  igen  mOMkonyak  es 
sokkal  gyakrabban  ephemer  term^szelO.  s6l  nem  is  igazol- 
hat6  erdekek  alapjdn  k6pz6dnek,  semhogy  azoknak  ily  fonto* 
eszkozt  adbatnAnk  kezokbe  kulfin  pirlerdekeik  el^rvsere,  o)y 
eszkozl,  melyet  egyhamar  j6v6(enni  nem  lehel,  minlhogy  a 
valasztas  elethossziglan  tort^nik.  Hogyha  pedig  a  valasztolt 
tagok  sz^m^'a  korl^tolt  tartarnu  megbizsls  hozatn^k  he,  akkor 
hidnyoznek  anm  stabiHlas  es  allandosAg  s  ezzei  egyfltt  aroa 
conservativ  jelleg.  mely  miatl  a  Peisokamara  inlt^menyet 
egyaltat^ban  szi'iksegesnek  kell  tarlanunk. 

Van  vegiil  fCrendihdzunk  lagjainak  egy  negyedik  cso- 
portja  is,  I.  i.  a  Horv^t-Szlavonorsz&gok  gyOlese  altal  ax 
1881:  XV.  t.-cz.  ertelmeben  valaszlotl  tagok,  kiknek  szAma 
h&rom. 

A  fdrendihuz  bsszeallilasdn  kfYtil  eivi  fonloss^ggal  bir 
azon  k^6s,  bogy  e  haz  min6  alkotniAnyjogi  iiletekess^gei 
bir.  Mir  mondatott,  bogy  r6gi  f6rendiJi&zunk  a  kezdemenye- 
zes  jogaval  nem  birt,  vagyis  a  f6rendibiiz  csak  oly  tOrveny- 


i 


javaslalol  largyalhatott,  mely  el^bb  a  k^pviseiChiz  ele  hoza- 
tolt  A  fels6  kamara  lenyegevei  e.*^  reiideltet^.sevel  ellenkez6 
HDomaLiiinak  tekinteudd,  ha  e  haz  niui.;s  telruli^va  ugyan- 
a2on  jogokkal  ^  ugyanazoa  hatuskdrrel.  mint  a  k^pviseldk 
kamardja.  Hiszen  a  ketkamararendszer  alapeszmeje  abban 
rcylik.  hogy  mindenik  torveny  l6lreJott6re  kel  kulon  t<u-veny- 
boz6  testiilet  i>sszhangz6  beleegyezese  sziikseges,  mely  tes- 
inletek  kiilonbozo  elemekhOl  lev6n  alkotva,  a  fenl'orgo  k4r- 
de^kel  kiiliJnbdzo  alIasponlt>ol  itelik  meg,  ez  pedig  a 
lorvenyhozas  nagyobit  allandusaga  6s  alapossAga  kedveerl 
szukseges.  valamint  azert,  hogy  a  lorvenyhozas  lehetOleg 
ovass^k  meg  az  elhamarkodott  es  a  pillanatnyi.  de  mul6 
felfogtuok  altal  el6idezett  lorv^nyes  int^zkedesektol.  Ennel- 
fogva  az  egyik  kamara  Dem  lebet  a  ra^siknak  aliirendelTey 
ez  pedig  k6tsegtelenul  mej^tortenik  akkor.  ha  az  egyiknek 
illetekess^gi  kr')re  annyira  meg  van  HWidrlve,  hogy  0nall6 
kezdemenyezes  jogdval  nem  bir. 

A  kormany  ^!tai  benyu.jtott  lorvenyjavaslal  ez  anoma- 
lianak  nemileg  vege!  akarL  vetni,  mid6n  havom  eset  kiv^te- 
terel  egyehekben  megadta  a  l^reudihaznuk  azt  a  jogot.  hogy 
barmely  Qgy,  mely  az  orszaggyfil63  hatfiskdrebe  tartozik,  a 
ffirendihtizban  is  kezdemenyezheUl  s  a  kormany  javaslatait 
kOzvetleniil  a  ioreudihizhan  is  benyujlhatja.  Araa  hdrom 
eset  tell  voina:  indilvinyok  6s  javaslalok,  melyek  az  ujoncz- 
allil^sra  s  ^Italaban  a  v^derdre  vonatkoznak,  m^sodszor 
melyek  az  6vi  dllami  koltsegvetesre  s  aitalaban  az  adoiigyre, 
kOlcsdnOk  felvelelere  s  lyabb  kiadasok  megszavazdsara  s 
vegiil  harmadszor,  melyek  oly  Qgyekre  vonatkoznak.  metyek 
az  1867;  XII.  t.-cz.  szertnt  kdzosek,  vagy  az  oszlrdk-magyar 
monarchia  mindk^t  allamabaii  egyenl6  elvek  alapjdn  szaba- 
lvozand6k. 

A  lorvenyjavaslal  ezen  resze  azonban  nem  v^lt  t&rveny- 
re,  minlhogy  a  k6t  haz  nem  tudott  megegyezni  a  CCrendi- 


49K 


haznak  mejzadando  kezdemenyez^si  jog  terjedelme  feleU.  A 
k^pvisel6hdz  a  h^rom  nevezett  eseten  klviil  meg  szamos  m^ 
ugyre  Tonatkoz6lag  megtagadta  a  ftirendih^t6l  a  kezdeni4- 
nyezes  jogftl,  az  nkkori  !'6rendih6z  pedig.  niely  taMn  hajlanrto 
lett  votna  a  kormany  tdrv^nyjavaslai&ban  megallapitott  meg- 
szorilasokat  elfogadni,  vonakodott  a  k^pviselfihaznak  lenye- 
gei^en  tov&bb  inenO  mOdosit&saihoz  j&rulni  i?  igy  l^tre  jOtI 
mint  oomproinissum  a  torveny  13.  §-a,  mely  szerinl  a  f6rendi- 
haz  jogkore  az  marad,  a  mi  volt  s  a  kezdemenyezesre  i" 
inarad  az  eddigi  gyakorlat  addig,  mjg  az  ir&ot.  hogy  roeiy 
Ogyek  legyenek  a  t6rvenyhozas  mindket  hazaban  s  melyek 
kiziiroiag  u  kepviselfibazban  kezderaenyezbetiik,  kiilon  tOrvt'or 
nem  inte/.kedik.  Ezen  kUldn  tOrv^ny  azonban  mai  napifi 
±<etT)  hozatott  meg,  s  alig  van  kiUit&s  arra.  hogy  egyhamar 
i^tre  fog  jonni. 


Meltzl  Oszkdr. 


AZ    feBRKNLtTKdL. 
lAlrktahi  tamulmXmy. 


1.  A  b6k-sel6  egyik  Totorekvese  miodenkor  az  volt,  hogy 
betekintest  nyerjen  abba  a  niQheiybe,  a  hoi  az  emberi  gon- 
dolatok  keszijinek.  Kz  okbol  nagyon  erdek!6dik  azon  allapotok 
ir^nt,  midOn  a  lelek  mintegy  niagaba  sz&ll.  magaba  rnerul, 
a  kulyiJaglol  elvonalkozik.  Merl  iigyan  hoi  es  riiikor  keszQl- 
nek  a  gondolatok,  ha  neiu  ezea  elineriilt  allapoLokban  V  Lazas, 
ftiirgCs  lev^kenys^g  kozepelt  a  gondolat  iiyugUm  nem  t-rlelOd- 
betik,  eg>altalan  mialntt  figyelmiink  nagyon  a  kOlvilagra  irti- 
jiyui,  inkabb  az  elme.ss^g  erv<5nyesiil,  mint  rnaga  az  elme. 
Hogy  a  gtmdulal  kell6en  erlel<jdjek,  iiagygya  es  hatalmaasft 
fejlddjek,  arra  a  (*^i6ndes,  etvont  ^llapotra  van  szQks^g^  me- 
lyet  magabanieriilt.segnek  iieveziink.  Arra  a  kiilnnos  ^llapotra 
rniddn  ugyaii  kets^gielenul  ebrev  vagyunk,  de  iulajdon- 
k4pen  megis  dlmodunk. 

£z  a  bels6  ellentniondas  tolkelti  kivancsisagunkal  6s 
lovAbbi  gondalkodaara  oszlok^l.  Az  ebrenletet  rendszerint  az 
alvassal  hozzuk  (Hieiitetbe;  de  irae  magan  az  ebrenl^ten  beltil 
is  mutalkuKriuk  ellentetek.  Nemcsak  alviiskozben  lehetnek 
aimaink :  betolakodnak  azok  az  eber  allapoLba  is.  De  vajjon 
mi  szerepet  jatszanak  ilt?  mit  keresnek  a  kisertetek  lenyes 
iiappalon  ? 

Ha  ^tlekinljuk  egy  tiaptiak  lelki  tortenelet,  eszreveszszUk, 
hogy  6rakon  kereszttii  a  kulviiag  altal  voitunk  igenybe  veve, 

Attt«o«eum.  HH 


498 


de  Rilfedezhetiiiik   olyan    id6szakokat  is,    inidon    a  kfizvelleii 
kornyezet  felig-meddig  megszUat  reank  nezve  letezDi.  vagyib 
bekovetkezelt  a  magabamerQiesnek  sa.jatos,  rejtelyes  allapola 
fo'dekes.  hogy  a  magyar  nyelv  mily  gazdag   olynema  eWont 
allapotok  megjeldl^seben,  iiiin6k  pi.  az  j^br&udoz^.  inelaza& 
raerenges,  andalg6.s,  tQnOd^s,  ev6d^,  Idprenges  stb.  Nernelyek 
kdvculok  ink^bh  lyrai  term6szetflek,  masokban  azonban  cge»z 
drarnai  monolog  lappangbat :    n^melyekberi  a  ban^ulat   m;i- 
a   kepzelet   tiilnyomd :    n^melyekben    az    eml6kezet. 
»an  a  reraeny  uralkodhatik.    Altalaban  vannak  koz6l- 
tOk  inkabb   kdltdi    term^szettiek,    miglen    m&sok  tQlnyom6an 
elmelkeddjellegOek:  egy  tekinletbeaa7X)nban  mindannyianmei!- 
egyeznek;  abban  ugyanis,  liogy  meghasonldst  rejlenek  maguk- 
ban:  a  ssemleld  leleh  meghafionldsdl  ajelen  kOrnye^eUM 
A    <meghasonids>    szonak   eiue  baszaalata  irant  talau 
ketelyek  (bgnak  tAmadni.  De  en  azt  biszem^  hogy  ezt  a  kifeje- 
z^t  nemcsak  a  szenvedelyesen  cselekvd,  haaem  a  nyugodtaii 
contempldl6  lelekre  n6zve  is  alkalmazhntjuk    Midon  ugyanU 
magunkba  meralUak.  ket  erd  kuzd  egymdssal.  hogy  lelkQnket 
hatalm^a   ken'tse :    egy  idealis  hatalom.   mely  bennUnket  i 
jelen  kOrnyezettol  elszakitani  iparkodik,  es  a  val6  kOrnyezet- 
nek  realis    balatma,    mely   figyelmunket    mag^hoz  bilinc^tui 
ttirekszik.    A  val6sag   es   az    eszmeviiag  harcza,    melyrol  az 
emberek  annyit  besz^lnek,  sehol  sem  vaUk  tigyszblv^a  szem- 
meliathatov^  ^s  k^zzelfoghatbva.  mint  az  elmeriilt  dllapotban. 
raiddn   a  lelek    ebren    van    es   latja  kOrnyezet^U    f61ig  pedig 
elkalandozott  a  gondolalok  ^s  almok  orszdg^ba.  Ha  valahol 
a  vilagon,  h&t  itt  besz^lbetunk  meghasonIasr61.  fit  az  elvont 
allapotokijan :    merl  itt  figyelheti    meg  mindenki  dnmag^n  a 
realis  ^  az  idealis  vil^g  szakadasat.  M6g  a  n^pnek  egyi'igvQ 
fia  is  tudja,  hogy  mi  kulonbseg  van  a  <testi  es  lelki  szemek- 
kel»  val6  latas  kozOtt.  es  6  is  gyakorta  ^rzi  e  k^tf^le  l^ta^- 
nak  kiizdelmet  6s  meghasonlas^t. 


^m 


2.  M4r  a  mondotlaklM^i  kirfepul,  hogy  az  ^brenl^t  nem 
'fTiet  valainelyea  egyszerfl  lelki  allapot.  hnnein  hogy  az  esz- 
in^letnek  legalahh  is  ketfele  arynilaliihOl  van  i'lsszefeve.  Az 
ebrenlelen  belul  meg  kell  klil5nbozlelnunk  a  realis  4s  az 
idealis  e^m^ieti  drantokat.  Reali.^  (vagyis  6rzeki)  ^rainok 
alalt  ertjdk  azokai,  nielyeknek  lefolyUsa  (blolt  a  .jelen  kor- 
(lyezel  kozvellen  es  (olt6tIen  uralmal  gyakomj :  idealis  (vagy 
szellemi)  Aramok  alatt  pedig  azokai,  melyek  a  kornyezel  kOz- 
vetlen  hefolyasa  al6l  Cel^^zabadultak,  tetiat  jelen  nenn  levfi  tir- 
gyakra  vagy  e.sumonyekre  vonatkoznak.  fis  talan  loldsleges 
is  hozzitennem .  hogy  a  lOnlebbiekben  meghasonlas  alatt 
pen  a  ketfele  arani  harczat  es  v^ltakozo  diadalal  eilettem. 
inden  ugynevezett  elmertilt  vagy  elvont  allapotban  a  ket- 
fele eszmeleti  ^ram  kiizd  olyk^pen  egynia.'rsal,  hn^jy  hoi  az 
egyiknek,  hoi  a  masiknak  liilnyorno  befolydpa  al^  keriilutik. 
Minel  egyOgydlih  valaniely  Idek.  annal  csekelyebb  sze- 
repet  jalszanak  lelki  I5rteneteben  az  elvont  ^llapolok ;  ellen- 
ben  mine!  tudatosubb  valamely  egydnis6g,  anndl  nagyobb 
r6sze  van  a  meghasonlashan,  Alig  kepzelhelG  **rdekesebb 
f^talisztika,  mint  nz.  mely  kimutaln^.  hogy  naponla  mennyi 
ideig  volturik  eltbglalva  a  kulviliiggal  es  nnennyi  idfil  vettek 
igenybe  nz  elmeriilt  allapotok.  Arr6l  kOrDlbeliil  mindenki 
szamot  lud  adni,  hogy  a  napnak  24  <^raJabol  mennyi  jut 
nfila  az  alvasra ;  de  arrol,  azt  hiszeni.  vajmi  kevesen  tudn^- 
nak  meg  csak  hozz6vel61eg  is  hesz^mobi,  hogy  az  ebren- 
letnek  milyen  hanyadr(^sz6L  szenleltek  a  magabaszallasnak. 
Kepzeljiik  el.  hogy  egy  6nmGk6d6  gepezet  naponla  fdljegyezne 
elvont  allapotaink  id6tarlamat:  mennyi  lanulsagol  merilhel- 
nenk  az  ilyen  jegyzelekb6l,  mily  i'aldttebh  ^rdekes  f^ny  dertilne 
eg^sz  lelki  6letiink  egyeni  jplteg^rel  Kkkor  lOnhetnok  ki  igaziin, 
ki  kozflUmk  a  gyermeleg.  ki  a  tudatos  lolek :  ki  a  realista 
megfigyel^,  ki  a  magahamerQIt  szeltem ;  ki  a  siv&r  pr6za 
embere  ^  ki  el  a  koU6i  atmok  vildg&ban. 

33* 


dOO 


A  realis  es  idealis  Aruniok  valiukozasat  egy  hiilluni- 
vonal  segitsegevel  abrazolhutjuk  rnurlanilag.  MegullapcKihatunk 
abban,  bogy  a  gOrbe  vonal  hullaunhegyei  a>!  erzeki  aramot. 
hulliiinvolgyei  pedig  a  inagabamerCiltseget  kepviseljek  Az  ilyeo 
gorbe  vonal  figyelmiink  niozg^sanak  tokeletes  kepel  adna.  Az 
abscissa  tengelyrol  olvasn6k  le  az  iddl.  az  ordlnatak  p^ig 
eszmelkedesUnk  energiajat  fejezn6k  ki  valamely  tetsz61ege8 
pillanatban.  A  vonal  bajlasa  ielke|>ezne.  hogyan  nO  vagy  fogy 
tigyelmtink  ereje  6s  a  vonal  dombopu  vagy  bomorii  volla  a 
realis.  UleLve  idealis  lirani  tulsulyat  jelezne.  Olt,  a  hoi  a  dom- 
borusag  hornonifalba  niegv  al,  vagy  inegrordltva,  volnanak 
ebrcnl^Liiiik  szakadopuntjai :  nevezeteseo  az  elrnertiies  pon) 
mely  az  idealis  aram  kezdddo  lulsQly^t,  es  a  (dlocsuc 
pontja,  mely  a  realis  jirani  diadalra  vergcdeset  hirdelne. 
ponlok  egym^ara  kovetkezesenek  siiillsege  ei'dekes  >ih 
velne  az  egyeni  szfllem  ruganyossagkra,  az  elrneikedei;  gy< 
saskgara,  (Hlelgazdagsagra  stb. 

Ha  az  6bren!el  vonalat  naprol-napra  figyelemmel  kiser^ 
hetnOk.  akkor  f6ll(ainek,  bogy  alakja  oiennyire  vallozik  ax 
egyen  korAvaK  merl  hiszen  a  gyermek  lelke  meg  nagyon  is 
tapad  az  erzeki  jelensegekhez  es  a  larlosabb  elvonaikozasra 
r^ak  k^sobb  lesz  k^pesse.  Erdekes  volna  a  kul<'>Dbdz6  ibglal- 
koz^u  emberek  eszm^letvonalanak  egybevelese.  Kiderftlne. 
bogy  e  vonal  a  nep  fiaD&l  aninylag  kisebb  bullaiuzast  niutat, 
merl  lelke  idealis  ininyban  tsekelyebb  m6rl6kben  van  igenybe 
veve.  Kitiinnek  tovabba,  bogy  fdleg  a  muveltseg,  szellemert- 
seg.  genialitas  fok^tdl  fiigg  a  vonalak  er6:sebben  kifejleU 
hutlamzatossaga.  Az  elmezavar  valoszinQleg  a  vonal  yeszt6 
szabalytalansagaban  jutna  kifejezesre.  Eros  es  szabalyos  bul- 
lamzalossagot  l'6leg  a  nagy  b6lcsel6knel  talAlhatnank,  meil 
ezek  egyr^szt  nagy  erdekl6d^ssel  Hgyebk  a  kulvilagot,  ml 
reszl  pedig  igen  lartosan  Ludnak  niagukba  sOlyedni. 
tauulsagojj  volna  a  kivalo  egyenisegek  eszinelelvonalait  egybe- 


m 


vetni,  de  hat  ez  elvezetr6l  le  kell  mondanunk.  Sxerencsere 
alkotasailcbol  iiidunk  valaniennyire  ama  vonaira  koveikezle- 
test  vonni :  hiszen  u  krilikiinak  lulajdonkej-ten  ez  is  a  lel- 
adata.  A  kritikus  p!;  egy  ir6  munk^'^b6l  megbecstlli  a  benne 
Toglall  erz^ki  rnegfigyele-s  gazdagsiigiit.  niegaliapitJH.  bogy 
milyneinfi  az  elvont  allapol.  melyben  a  murxka  kesziiU.  nionriyt 
henne  az  ihlet.  az  elme6!  sib.,  szova!  mintegy  megszerkeszli 
az  ir6  eszmeletvonalat. 

3.  A  megba^'onlas.  melyet  az  ^brenlelf^n  belOl  eszre- 
vetttink.  minden  lelektannak  alapvetc*)  megligyel^sei  koze  lar- 
tozik.  Hogy  mily  v6gheletlcn  bordereje  van  az  emberi  I6lek 
aina  k^pe?.s6genek,  hogy  kozvetlen  kfirnyezptetftl  elszakadiii 
kepcs.  m\  cpak  ukkor  I'ogjnk  keliden  tiierlegellietni,  ha  elkep- 
zeljQk,  hogy  e  csodalatos  etVivel  nem  rende.lkeznf^nk.  F.eii'ha- 
tatlan  az  a  rabszolgasag.  az  a  Ie1ki  jarom.  mely  alatt  gdr- 
nyedezn^nk.  ha  figyelmiink  nem  szakadhatna  el  a  kulvildgt^I. 
Sz^njuk  az  embert,  ki  uyomorbari  knigodik  ^s  ki  a  megelhe- 
tes  gondjai  alalt  roskadozik :  szilnjuk  a  kdrAgyon  .s(nli5  bete- 
gel.  kit  kinjai  Ogy  lenyugoznek,  hogy  fajdalrnan  kivul  egyii'bre 
gondoini  sem  k6pes ;  szanjuk  a  terhes  inunka  aiall  nyogfi 
rabol,  kinek  nines  erkezese  egy  inagasabb  gondolathoz  Tol- 
emelkedni :  dzinjuk  a  sziberiai  olombiinyak  nyomorulljait : 
sz&DJuk  a  50l6t  borton  m6ly6re  vetelt  es  rabldnczait  tehelet- 
Ifenfll  rdz6.  ember-  es  lstenl<)l  elhagyotl  teremlest;  dmde  mind- 
ezeknek  rabsiga  mily  c.sek6lyseg  ahhoz  a  rabsighoz  k6pest, 
mely  alland6  orok  siily  gyamint  nehezedve  az  emberi  l^Iekre. 
megakadiklyozna,  liogy  az  csak  egy  masodperczre  ts  elvonat- 
kozz^k  a  targyaktdl,  melyek  kozvetlen  k(irnyeze(6t  k^pezik. 
Mily  m^rhetlendl  riyomorult  lehet  az  olyan  I6ny,  mely  a 
sajAt  lelkeben  nem  Ealalhatna  egy  utols6  rejtelt.  csekelyke 
kis  zijgot.  a  hova  visszavonulhalna  mint  vegso  inenedek- 
helyre,  hogy  elFeledje,  ha  csak  egy  pillanaira  is,  a  jelent  es 
elhessen  egy  misodpen-z  tartamAig  a  mult  emlek^nek.  vagy 


szflhesse   egy  masodperczig   a  jdvonek  remenyeil   es  almail 
Mily  halarlalanul    nyomorult    I6ny    lehet  az.    melynek    mm 
otthona  a  sajdl  lelkeben,  s  raeiy  aczelbiiincsekkel  van  hozza- 
kovdcsolva  a  jelenhez:  a  jelennek  niinden  legcsekelyebb  moa 
zanatahoz. 

Meg  az  ^liati  Mlektdl  sem  ta^adhat.juk  zneg  teljesseggi 
a  megbasoDlasra  valo  k^pesseget.  Bizonyos  ugyan,  bogy 
elvontsag  allapotai  ni6g  a  magusabb  rendu  emlos  allatok  (1( 
kulya,  elefant  majomi  eleteben  is  arAnyiag  nagyon  e^iekeli 
szerepet  jAtsxanak,  m^gis  nem  biszeni.  hogy  akadna  i^c 
buvdr,  a  ki  koniolytin  vilassa.  bogy  az  cdlati  elme  teljes 
k^ptelen  a  kornye/.etldl  valo  elszakadasra.  Mert  biszeii  akk( 
az  dllati  l^leklo]  meg  kellene  tagadni  nemcsak  minden  el^ 
latAst,  hanem  egyazersniind  minden  emlekezolebelsegel  is.  K( 
hogy  az  ullatnak  is  legyenek  pillanatai,  midOn  valabogy  t'ol' 
szabadul  a  kOrnyezet  rabsdga  alol  6s  valamelyes  tavollevo 
targyak  emiekei  loluljanak  lelkenek  fi'tlszin^re.  Az  ^Uati  ebrei 
I6lel  sem  szahad  valamely  egyszeni  allapotnak  tekinU*ni 
abban  is  meg  kell  kiiitinboztetni  a  realis  es  az  idedb^  e^^zmeU 
&ramot;  abban  is  fol  kell  tetelezniink  a  meghasonl^^fra  vakt 
k6pess^et.  barmily  jelenlektelen  is  legyen  az  az  emben  szellet 
m6ly86ges  meglmsonlolUdgiihoz  viszonyitva.  Midon  pL  a 
lavoIIevO  tArsa  ul6n  nyerit,  es  niid^n  e  nyenleif  id6szakonkiui 
tsm6tl6dik  Qgy,  bogy  az  embei*  szinte  meg  vau  hatva  az 
ullatnak  nagy  laisas  vonzabnAtol :  akkor  lehetetlen  elzark6; 
araa  f6!teves  el6I,  iiogy  a  16  lelken  aina  pillanatokban  tavi 
\ev6  Ursanak  kepe  lenyleg  at^ubaiit  Mert  ha  a  kornyezet 
val6baa  teljesen  lekOlne  az  allat  fig^elmel  es  ha  a  jelenlero 
t^gyak  nyUge  alol  semmikepen  fdl  ueni  szabadulhatna.  akkor 
nem  is  ebredhelne  fol  benne  az  elszakadt  lars  utan  valo 
v^gyakoz^,  mely  a  nyerit(^sben  oly  hatbatosan  jut  kif^ezesro^ 

Az  Allali   lelek    vizsgalaldn61   egy   g>'akorlati    szabalyt^ 
sohasem    szabad   szeni  elol    Leve^zteniink :    az   emberi  lelek 


le(H 

-» 

LUt 

az 

IZQ^H 

>1« 


alapveto  tulajdonait  ugyanis  nem  szahad  az  allatnkt(^]  kony- 
DvelmOen  elvitalnunk.  A  kQ15nboz6  lelki  tulajdonok  ugyanis 
nly  szorosan  fiigfinek  ossze  egymassal.  hogy  az  egyiket  tagad- 
van,  kdnDyen  a  tobbit  is  tagadni  kenyszeriiinenk.  ligy  hogy 
v^giil  a  szerencsellen  Descartes-fele  alldspontra  szorulnank 
s  az  allatokat  lelketlen  gepeknek  kellene  tekinteniink.  A  mig 
a  legsulyosabb  bizonyilekokat  ossze  nem  gyiijtdlltik.  addig 
ne  kobozzuk  el  az  allati  leleklol  a  legcsek^lyebb  tulajdonsd- 
gol  sem.  Ha  pi.  kete.snek  lutszik.  hogy  szabad-e  az  ^Hatoknak 
is  idealis  eszmelelet  tulajdondani :  ez  raak  arra  serkeiithet 
l>ennUnkeU  hogy  szigoriibban  vizsg^ljuk  a  realis  rs  idealin 
Kszmeleti  arainok  viszonyait  az  embem^l.  abban  a  reraeny- 
ben,  hogy  a  fokozodti  dnismeret  utjan  az  allali  lelket  is 
ineg  fogjuk  erteni. 

4  Behatobban  kell  tehat  megvizsgalnunk  az  emberi 
elirenlet  vonaldl ;  f61eg  arp6l  kel!  magunknak  fogalmat  aikot- 
nuok.  hogy  a  realis  es  idealis  aramok  tnily  id6k6z6kben 
kOvetkeznek  nahmk  egyrn^Mitart.  Els^  tekinteire  ugy  tetszik. 
hogy  figyelmiink  brakon  keresztiil  sziinetlenQl  iranyulhat  a 
kQiviMgra;  azonban  ezt  csak  a  leliileles  OnmegligyeMs  hiteti 
el  veliink.  A  ki  az  emberi  figyelmel  vLzsgalja,  eszreveszi, 
hogy  az  mily  tetova  termeszetd.  mily  nyugtalan,  allhatatlan. 
mily  kdnnyen  siklik  egyik  (argyr6l  a  mdsikra,  mily  kdnnyen 
veszti  el  a  realis  talajt  e:!  mily  ^ziveseii  irainodik  az  tUom- 
kepek  orezAgaba.  Szigorubli  onvizsgalatiml  kideriil.  hogy  a 
reahs  eszmeikedcsen  belOl  is  eleg  gyakran  lepiiek  t'ol  idealis 
iranyii  megszokitaHok.  Igy  pi.  egy  szemelyt  tiiegpillanlva, 
rgesz  tortenet  jiillmt  esziinkhe,  mely  az  ilietfivel  kapcsolat- 
baii  van:  figyelmiink  tehal  elkalandozott  a  multba.  de  az 
egesz  porty^as  oly  rdvid  ideig  tarthatott^  liogy  jol'orm&n 
lekintetbe  sem  jon.  inert  ily  rdvid  idolartam  alatt  alig  mu- 
laszloltuk  el  valamely  erz6ki  jelens6g  ^szrevetelti^L  Megeshe- 
lik  azonban.  hogy  valamely  helyzet  f'okozott  figyelmel  kdvetel. 


fiU4 


a  inikor  aztan  a  csekelyebb  elkalandozas  i<£  kdvetkezm^n 
kel  jar,  mini  pi.  gepekre  valrt  feliigyel^snel,    llyenkor  figyi 
megekk6  leszOnk   azon  riwidehb  tarlamrt   elvonl  allafrf>tokra 
is,  melyek  a  renli?  ininyii  ebrenlptet  megszakitjak. 

A  l^leknek  pillanatnyi  el-elkalandozasai  okozzak  azt. 
a  mil  szdrakozoiLsdgfiak  iievezunk.  Ha  meg  bizonyilain 
kellene,  hogy  az  elvotit  ^la(^H>tok  megba^onl^ist  rejlenek  ma- 
gukbaii,  akkor  csak  a  sz6rakozott5^g  tunemenyeire  Jiivalku- 
zom,  mert  ezekben  egeszen  nyilvinvalo  lesz  a  realis  es  az 
idealis  iramok  6sszeiilk5z6se.  Tanul6  Kyermekekn«l  gyakran 
tapasztaljuk.  hogy  nem  kepesek  Hgyelmuke)  az  elvonl  targyra 
iranyitani.  mcrt  lelkQk  tapad  az  er/6ki  Urgyakboz.  melyek 
^ket  k^zvellenfll  kOrnyezik.  A  sz6rakozas  e  nem6i  reali? 
sz6rakozottsagnak  nevezbeljiik.  mert  itt  a  realis  4ram  gj 
az  idealis  uraui  lololl.  Egeszen  musfajta  szArakozoUsag 
melynek  tuuelei  a  sokat  gondolkoz6  vagy  fantaziiilrt  em 
reknel  eszlelhetdk.  Ezek  gyakran  nem  kepesek  figyelmuke) 
arra  a  tfirgyra  Forditani.  mely  kozvetleiiiil  hat  erzekeikre.  Erol 
vesz  ra,iluk  egy  gondolat,  egy  abraiid.  vagy  ma?  ef6le.  mi 
Altai  n^ha  fon^ks^gol  mQvelnek.  vagy  veszedelmet  ziiditanak 
magukra.  Itl  idealis  sz6rakozottsaggal  van  dolgunk.  merl  az 
idealis  Aram  gydz  a  reahs  aram  folott.  Megemh'tem  m^g. 
bogy  vadaszok  es  dllatidomit^k  az  allatokndl  is  tapasztalnak 
szdrakozotlsdgszerU  liinemenyeket :  a  mi  egeszen  vildgosai^| 
bizonyitana,  hogy  az  allali  figyelem  is  kepes  a  raeghasonlasra^ 

De  a  mi  az  ailatnai  csak  fuli^  gyengeseg,  az  az  emberi 
nel  az  erOnek    gyorsan  ujuld  orek  k^ilforrasa.    Ki  lartba 
szamon,  hogy  lelkijnk  hanyszor  es  mely  pillanatokban  sz; 
el  ktizvetlen   kornyezetunk   erzeki  jelens6geit6l   es  bAny 
ler  ismet  megfrissiilt  er6vel  vissza  bozzdjok'-*   Ki  dj^nten^ 
hogy  ebrenl6tiink    vonalanak  hoi  vanoak    rflvidebb  tartamn. 
;iltalunk  ^szre  sem  vett  bemelyedesei?  Mini  a  hogy  egy  t;ij- 
k^p  domhorzaliban    nem   ttinnek  i'6\    a  csekelvebb  talajhu 


alii 


605 


limzAsok,  vagy  inkdbb  iniiit  a  liogy  a  tengeren  nem  vesz- 
sztik  figyelembe  a  vizeknek  minden  osekelyke  fodrozastil, 
azonkepen  a  lelek  inindennapi  tt'irtenetebcn  elkenilik  figyel- 
miiuket  az  einielyedes.  mag^basz^Ila^i,  eltfinfides  nagyon  rovid 
perczeneteL  es  igy  val6ban  a  legkf^tiyesplili  leladaUik  egyike 
megbef«ijlni,  hogy  az  eszmelet  vonalanak  mily  hanyadr^szel 
foglaljak  el  a  bultamvfilgyek.  £ln  Eegalubb  k6nnyebb  fciladat- 
nak  tarlanam  az  ocze^n  minden  bul]amen»elked^s^nek  sz^mon 
tartaajll.  mini  annak  pontos  niegallHpiliisAt,  hogy  az  embed 
l^lekben  mi!y  iddk0z6kben  valtakoznak  a  realis  es  idealis 
eszmdeti  araniok.  Ha  vannak  taldn  szereny  lelkek.  kik  azt 
hiszik,  bogy  az  elrn^lyedes  allapolai  niUuk  aranylag  ritkan. 
es  csak  bosszabb  id6k6zdk  ulan  Jelentkeznek,  ugy  bogy  azt 
velik,  miszerinl  eszm^Ieluk  vonala  "ritkan  mutal  hullamvol- 
gyeke( :  azoknak  csak  annyit  mondhatok.  hogy  iiagy  csalo- 
dasban  6lnek.  Sokkal  okosabl>ak  es  elmesebbek  6k,  mint  a 
roilyeneknek  magiikal  tartjak.  Remelem,  liogy  ezt  a  kovet- 
kezdkben  be  fogom  bizonyithatni. 

Merl  ugyan  egyaltaliin  mibOI  veszsziik  eszre.  hogy  egy- 
ideig  eimelyedve  voltunk.  vagyis  magunkba  merultiink  ? 
Csakis  abb61,  hogy  az  elvont  aliapotbol  fdlocsiidtunk.  Ila  ez 
a  Rii^bredes  vagyis  a  val6s^ghoz  visszateres  hirtelen  tor- 
tenik.  ha  leszem  pi.  egy  varatlan  jelenes  vagy  z(5rej  F6lrAz 
eber  almodozA.>sunkb6l.  akkor  5s3zerezzen65iink  emlekeze- 
tttnkben  marad  es  ezzel  egyiitt  megmarad  annak  ludata  is, 
hogy  l(51ocsudasiiiik  eldtt  elmerulve  voltunk.  Ha  azonbau 
razkodtatas  nelkiil  k*rijnk  vissza  a  valos^ghoz,  akkor  gyakraii 
nem  is  Yeszsziik  6szre,  hogy  az  iment  elmerulve  voltunk. 
Figyelmiink  csodAlatos  nesztelens^ggel  szakad  el  a  kuU6  kor- 
nyezeltfil  ugy.  hogy  nem  is  veszsziik  eszre,  mikor  kezd6dik 
elmeriilts6gflnk,  es  ^p  oly  nesztelenUl  terhet  ismet  vissza  a 
val6saghoz,  ligy  hogy  az  sem  jut  tudomusunkra,  hogy  elvont 
^llapotunk  mely  pillanatban  etI  vegeL  Szoval  oly  konnyed6n 


fiM 


•eaiis     I 
goad 


suhanunk  at  a  realis  ai'smlatbdl  az  idealis  aramlafba.  01 
halkan  ringatodzunk  a  ketfele  eszmeletnek  hullamain,  hogy 
nem  tuduiik  maguuknak  szamot  adoi  an*6).  hany^zor  c^^^apoii 
ti  Bgyelmunk  egy  bisionyos  \d6  letelte  alatt  a  i-ealis  ir^ybol 
az  idealJs  iranyba  es  megforditva.  Egy  pelda  legjobban 
githatja  meg  a  dolgot. 

Ha    valakinek    beszodere   ilgyelunk.    akkor    lelkunkt 
Iblyton  nagy  gyorsnsaggal  v^ltakoznak  a  realis  es  az  ideatJs 
araniok.    A    puszta    hangok    e^vrnai^utunja    okozza    a    reali 
^ratnot ;  az  idealis  aram  pedig  azon  l^tomanyokb6l  e^ 
dolalokbol  alakul,  inelyeket  ama  bangok  keltenek  lelkunkl 
lia    a   beszed    tol6tl6bb  gyors,   akkor   DiegtOrtenhetik,   ho^f 
eHelmet  kellfien  fOl  nem  fo^juk:  a  reaiis  aram  ugyaiiisoly- 
annyira  igenybe   veszi  lif^yelmtinket.    hogy  kozbe-kOzbe  d 
marad    eleg    erkezestlnk    az  idealis  aranniial    val6    foglalk 
zasra.  De  megtOrtenhelik  az  is,  hogy  u  Lallott  szavak  va 
mely  t'dliittebb  elenk  vizi6t  keltettek  benniink.   mely  elv 
ligyelmiinket   magatol  a  beszediol.    Egy  erdekes  szemely 
lieletl  szoLa  :^  a  mil  mla  lialloltunk  annyira  meghatott.  ho 
figyelmiink  nem   tapad  t^bbe  a  hangok  aram&lioz.    liven 
az  idealis   aram  az,    mely  nem  engedi.   hogy  egy  pillana 
a  realis  eszni^lkedesnek  is  .szentelhe^siink.  Rendszerint  azoi 
i»an   a  ketfele  eszmelkedes   pillanatroi-pillanalra  nagy   gy 
sas&ggal  ^  eteg  szabalyosan   valtja  fdl  egymdst  lelkiinkben 

5.  Iminaron  az  ebrenlelnek  egeszen  tij  follbg^aho/. 
julollunk.  Eddig  ugyanis  azt  hihetliik,  hog>'  az  elvont  alia; 
potok  csak  kiv^teles  jelensegek  az  ebrenleten  betOl,  m 
azonhan  k^nytelenek  vagyunk  ama  Rilfog^snak  t^t  engedni, 
liogy  a  rovidehb  tartnmu  elvotuitkozmok,  melyekrol  tna- 
Ifuukiiak  szdtMot  sem  adunk,  reiitikivuli  Hurnavggel  lep- 
Hek  {61  a  legkdzdnsegesebb  esstnelkedis  /oii/amdn  is.  Mi- 
nel  szigonU'b  tigyeleminol  tizsgaljuk  azt.  a  tni  lelkunkbeii 
egy   nap    tblyaman    tOrtenik,    annul   jobban    meggybzod 


^ 


607 


ajToI,  bogy  az  eivont  atta|)Olok  nagy  szerepet  jatszanak  a 
legkozDapibb  munkabaD  es  az  eonberekkel  val6  legka/Anse- 
gesebb  erinLkezeshen  is.  Eszreveszszuk.  hogy  a  jelen  kornye- 
zettel  valo  megbasonlas  nem  valaini  kiveteles  jelenseg,  ha- 
nem  ellenkez6leg  a  rendes  allapot.  Az  egeszen  inQveletlen  es 
egyugyu  embernek  ^brenlete  sem  egyeb,  mint  eg>*  neme  a 
kdrnyezeltel  valo  folytonos  meghasonl^snak  es  a  hozzil  val6 
folylonos  visszat(^re.snek  .Sz6val  az  ibrenlet  fonala  mwiegy 
ket  szdlbdi  van  sodorvn :  a  realist  es  az  uiealis  eazmH- 
kedits  tszdlaibol. 

Talan  kisse  iolliinS,  hogy  ketfele  eszmeletrol  beszeiek, 
de  ki  kell  jelenleuem,  liogy  sUlyl  f'ektetdk  arra,  iniszerinl  a 
realis  es  idealis  aramok  alalt  az  eszmeletnek  k6l  kulonbozO 
fajtaj^t  ertem.  Hogy  is  ne !  hiszen  az  esznielkedesnek  e  k6t 
faja  iddi-endben  kdvetkezik  egyniasra,  mini  pi.  az  ebrenlet 
es  az  alv^s.  Abban  pedig,  azt  hiszein,  mindnyujan  megegye- 
ziink,  hogy  masnemQ  az  eber  emlier  eszmtilele  es  masnemO 
az  alvaskozben  almodo  embere.  Nos,  ha  kiildnbseget  tesziink 
az  6ber  6s  az  Almodr;  eszmelet  kozott;  ugyanoly  joggal  ma- 
gan  az  6brenl*5len  beliil  i.s  kelfele  eszm^ietet  fogunk  meg- 
ktiloDbozletni.  Igaz,  hogy  az  ebreFilet  es  az  alv&s  hosszabb 
id^kdzokcL  vesznek  igeiiybe.  hoIoU  a  realis  6s  az  idealis 
aram  gyors  uteinben  vdllakozhatnak  egyrnassal,  de  itt  nem 
az  idCtartam  ddnt,  haneiii  az,  hogy  a  ket  eszmelet  val6ban 
az  egyinasutani^ag  viszonyaban  van  egyrxiassal.  (tlbhez  az 
egymasulanisaghoz  pedig  szd  sem  f^rhet,  hiszen  epeD  abbbi 
az  alapvel5  megfigyelesbol  indiiUunk  ki,  hogy  vannak  id6- 
szakok,  midon  a  jelen  kornyezel  koli  le  ligyeliniinkel  6s  ism^t 
kOvelkeznek  idoszakok,  middn  magunkba  mertiliink.  A  k6t- 
iele  aram  megkiiliinbtiztet^set  lehat  kezdellfii  fogva  az  idO- 
rendre,  az  egym^ksutanisugra  alapitottuk.  Mi  tobb,  a  gz6ra- 
kozottsag  tUnemenyeibdl  kiderul,  hogy  a  ket  aram  ellentdtes 


meg  kcU  jegyemeia  hogr 


az  idGffcod  wol  a  mit  sohasan 
cU  l<itonmrfiiil,  mert  ■  Idki  det  kfildnoemQ 
csak  ax  nijaitintiian  val6  figfdes  jtltal  fedez- 
he^Qk  f&L  TOrteoetJrfts  «e  Haktaiu  elemzes  abban  rokoDok. 
btogf  as  ewtutdaek  betyes  idfiraodi  tagc^ftflOn  alapalnak 
A  Id^bQT^  eannteye,  bofr  pOlanatrAl-fiOlaaatra  nvomaba 
lOrtetT^  a  leUd  eseotereknek.  a  leiek  (elje?  tdrt^et^t  t^rja 
(51  elOUunk.  Csak  ez  esKraenvhez  rai6  titntonthallan  ragasx- 
kod^«  vezetheiiie  e^T  nails  alapon  nrugrd.  Ieir6  vagy  jobhan 
niondva  elbeszelo  Idektanboc  Mioden  eddigi  psrcbologianak 
legfObb  baJA.  hogy  a  l^lektani  modszer  legelemibb  kovetet- 
menyet  stem  el6l  levesztette.  Ezt  ^r  oly  peld&n  akarom 
megmotatni.  mely  a  foniebbi  fejteget^sekkel  szoros  kapcsolal- 
ban  van. 

6.  John  Locke  az  emb^  ertelemrOl  irt  korszakalkotd 
munkdjdhan  (\\.  kdnyr,  I.  lejezet)  a  kepzetekrol  aJtal&ban  ps 
azoknak  kele(kez(*s^r0l  sz^lvan.  azt  tanitja,  hogy  tnd^sunk- 
nak  k^t  Torr^a  van  A  gondolkod^hoz  ralo  anyagol  ugyanis 
r^szint  az  erz^ki  tapasztalatlH^tl,  reszint  a  lelek  Oneszlelel6b61 
rneritjiik,  4s  e  ketfele  tapasztalaton  kiviil  az  eml>eri  tuda^- 
nak  semmi  mas  ki^tforr^isa  nines.  B^rmtly  tetszetSs  e  tan,  a 
kOzelebbi  vizsgAlat  meg  foeja  lontalni.  hosry  Loeke  azt  a 
l^lektani  t6nyt  melyet  a  (onlebbiekben  fejtegelleni.  i.  i.  a 
figyelem  meghasonl^s^t  realis  ^  idealis  irdnyban.  egeszen 
ferde  vil^it^sha  helyezte. 

Locke  agyanis  a  tapasztalatszerz^s  k^l  nem6r6l  beszel 
68  az  ^Ital  k016nl>6zteti  meg  a  kelt6t  egym^t6l,  hogy  az 
egyik  az  6rz4ks'/ervek  segitseg^vel.  a  mftsik  pedig  az  ^rz^ek 
n6lk*Jl  tort^nn^k.  Mily  furcsa  distinctid!  A  l61ek  egyszer 
hoszrialna    az  6rzekszerveket.  masknr   meg  nelkiilozni  mdna 


609 


et.  Hogyan  k^pzeljUk  el  azt,  hog>'  a  lelek  megragadja  az 
erzekszervet  es  annak  segits^gevel  eszlel,  masikor  meg  eldobja 
az  erz^kszervet  es  a  .sujat  erejebOl  teszi  eszleleleit.  Hiszen 
lit  a  lelek  oly  m6don  van  az  erzekektdl  mej?kU!Onboztelve, 
mintha  egeszen  k0l6n  6116  dolgfik  voinanak.  Az  erzekeknek 
kiilon  erejuk  voina  es  a  l6lekiiek  is  kiiloii  ere.je.  T<)val»ha 
tekinletbe  kell  venni,  hogy  niidfin  a  lelek  az  erzekeket  hasz- 
nalja.  okvetleniil  a  sajat  erejevel  is  e).  holott  Locke  a  dolgol 
ugy  tuDteti  (6l  hogy  a  lelek  egyszer  csup^n  erzekeii  hasz- 
nalna.  ma^kor  kiz^rolag  a  sajat  erejevel  eine.  a  mi  teljes 
absurditis.  A  leleknek  egeszen  sa,jat  erej^bfil  val6  mttkfi- 
dtisel  Locke  belao  erzeknek  neve/-i,  de  hogy  erne  bels5  erz^k 
aiall  mil  kelljen  (»rleni.  azL  maga  Locke  sem  fejlegeli.  A  kiilso 
^  bel56  erz^k,  a  kul&6  es  bels6  tapasztalat  fogalma  m^g  ma 
is  kis^rt  a  psychclogiahan  es  Jehetetlenne  te^zi  a  lelki  6let 
liszlAbb  elemzes^t.  Csodalkozhalunk-e.  ha  lamadl  azt^n  gon- 
dolkoz6,  a  ki  egyszeriien  lagadta  a  he\s6  6rzek  letezes^l? 
Ilyen  volt  szdzadunkban  Gonite^  ki  egyszertien  ta^adta  az 
onraegfigyel^s  lehelos^get.  Hat  nagyon  lerme^zetes.  Iingy  mi- 
dOn  oly  hamis  megkuloiihtJztetesek  uralkodnak  a  lelektan- 
ban,  mint  a  kOlsd  6s  a  belsd  6rzek,  el^allhat  egy  elkese- 
redelt  elme,  a  ki  nem  el*^gszik  meg  azzal,  hogy  a  feunall6 
megkulonboztetest  hamisnak  mondja,  6s  a  helyett,  hogy  job- 
bakat  keresne,  mindjarL  az  egesz  lelektanl  lehetetlens^gnek 
deklaralja. 

De  Locke  nem  csak  ketfole  ismeretforrasrol,  de  egye- 
neseii  kelf^le  i^meretanyagrol  is  beszel.  A  Uidasriak  k6tf6le 
anyag^t  kiilonboztelt  meg :  az  egyiket  a  kiilvil^g,  a  masikat 
maga  a  lelek  szolgaJlalna.  Ime  oda  jutmik,  liogy  k^pzeleink 
kozl  k6t  kategoriat  kell  megkiilonbOztelaunk,  melyek  oly  vi- 
szonyban  allananak  egymassal,  mint  test  a  lelekkel.  Eddig 
azt  hihettQk,  hogy  k^pzeleink  kivetel  n^lklii  lelki  jelens6gek : 
most   mar  azt    kell  hiiintink,  hogy    kepzeteink    szArmazasuk 


510 


saerint  k6t  oszUlyra  szakadnak  es  Uogx  az  egvik 
talan  nem  is  sorozhato  a  lelki  jelensegek  koz^.  ilogy 
gondolkod^  az.  mely  k6t  eg^szen  k016nb6z6  kOlforrtsM 
mertt  eg^szen  killdnt>dzd  ismeretanyngot.  azt  val6ban  h.ajo? 
eLkepzclni.  Hogy  az  olyan  gondoiatok,  melyek  ketfele  forrts- 
t>6l  erednek.  mik^pen  fernek  ossze  agyunkban.  az  Lockd 
legkevesbbe  sem  nyugtalanitotta.  Pedig  ha  valoban  ug>'  volna. 
mini  6  azt  folliinteli,  akkor  a  kftfele  ismereti  anyag,  meh 
k6ll6le  ismereti  forrasbbl  szarmazik.  okveileniil  fftlrobbantanji 
minden  gondolatunkat  ^  minden  eszmdkedest  lehetellenseg^ 
tenne.  Az  ember  ill  lit.ja  vilAgosan.  hogy  a  testnek  es  lelek- 
nek  kelteszakilAsa,  vagyis  a  dualislikus  metaphysika.  mih 
borzalmas  chaost  okoz  a  lelektani  fogahnakhan. 

6n  nem  hesz^lek  k6lf6le  « ismereUbrras  > -rol,  sem  pedig 
<kals6  es  belsd  erz^k*-rC)t.  mert  az  efTele  kepletes  itessed  » 
legnagyobb  zavart  okozhatD^.  Nem  rointha  k^letes  bees^del 
elni  Dem  szabadna,  hanem  az  olyan  metaphorak,  mint  a  k6t 
«ismereUorrfis»  vagy  a  «kiils6  ^a  beis6  erzek*  csak  terbeli. 
nem  pedig  idCbeh  rendre  emlekezletnek :  mar  pedig  mon- 
dottam.  hogy  a  lelektani  buv^rlatban  az  idOrendel  szem  el5l 
(6veszteni  nem  szabad.  fin  realis  (>s  idealis  eszm^Ieli  ara- 
mokr6l  besz6lek,  melyek  egymasl  koicsonosen  fGlvAlljiik,  w 
mindenki  eszreveheli.  hogy  <aramok.  melyek  egym:isl  fOl- 
v^tj^>  oly  k^pletes  besz^,  mely  hat&rozottan  id6readet 
foglal  mag^ban.  K  ketfele  aram  lelezes6t  nem  is  tagadhatjfl 
senki.  merl  mindenki  lud  kUlOnbseget  tenni  azon  6llapota 
kdzCtt,  mid6n  a  kOrnyezet  figyelmet  1ek5ti  6s  ama  mdsik 
Allapola  kozoU,  midfin  a  kornyezellfil  elszakadl  6s  liivollev6 
t&rgyakkal  foglalkozik.  Louke-nak  is  a  kiils6  es  betso  erz^k 
helyett  emez  dramokr6l  kelletl  volna  sz4^1nia  6s  akkor  6szre- 
vette  Tolna,  hogy  a  k6t  6ram  kdzti  kuldnbs6g  nem  azon 
alapul.  hogy  az  egyikben  a  161ek  a  kiilviliggal  es  a  mAsik- 
ban    OnmagAval  van    elfoglaWa.    Mert  valaki 


5J1 


altapotban  a  nelkUt,  hogy  a  lelek  onmagara  gondolna:  &b- 
rAndozhatik  a  csillagokrol,  gondolhat  3zerelme  t^gyira. 
lehetnek  latomAnyai  a  mnit  id6kr6l  es  jovend6kr6l.  .sznval 
tbglaLkozhatik  mindenfelevei ;  r^akhogy  mig  a  re^tis  aram  a 
.jelenlevC  dolgokra  vonalkozik.  addig  az  ideiilis  Aram  tavol- 
levC  vagy  talan  6penseggel  valojahan  nem  is  l^tezd  dolgok 
k6p^t  vagy  eszmejet  varazsotja  elenk. 

A  I^lektan  nem  volna  oly  ingatag  tudomdny,  ha  a 
hK)lcsel3k  hO  fe  gondo?  nnmegfigyelest  gyakoroln^nak.  Ez 
pedig  csak  i5gy  lehetseges,  ha  a  lelki  folyamatok  viz.sgalaUi- 
han  az  id6rendr6i  sohasem  feledkezOnk  meg.  fcpen  az  idd~ 
rendi  Uigoldn  rrx'idszere  vezetelt  ahhoz  az  alapvelO  l)€lAtds- 
hnz,  hogy  ebrenl«tunk  nem  egyeb,  mint  k6lfele  eszm^Ietnek 
rhylmikus.  rezg<3  valtakozAsa. 


Faldgyi  MenyhM, 


MONTESQUIEU  tS  A  FELELOS  KORMANY  INT£ZM£NYE.' 


Tagadhatlan  teny.  hogy  a  nepek  a  raiill  szuzad  koi 
pet6l  allalanos  eszm^k  uUin  indiiin.ik,  nielyeket  az  irodaloc 
nepszerflve  tett  vagy  raelyek  helyessegenek  bdatasara  v< 
lett.  Szazadunk  polilikai  lorekv^seinek  czeljiiL  a  constitutK 
iialis  nepkepviseleti  allamol  is,  legalabb  a  crontinensen, 
elmelet  hozta  letre  es  lovabbfeji6<lesenel  szinten  ez  j^  e\i 
S  ha  ma  a  civiliz^lt  n^pek  ^letet  vizsgaljuk.  alapjaban  miD- 
denQtl  UKyanazon  elvekkel  talalkozunk.  a  kOlftnb?^  csak 
uJkalmazasuk  mertek^ben  mutaLkozik. 

K(innyen  eribetd  lehat,  hogy  az  ijtt5r6  politikai  naUvek 
alig  kiszamjthatb  jeleiili'isegrH  emelkednek.  Egy  Rousseau,  egy 
Montesquieu  aialakitjak  a  vilagot,  s  ebben  barmennyire  eller- 
jenek  is  ftgyebkent,  kiegeszHik  egymasl.  Bou.sseau  —  mint 
mondani  szok^  —  Schwerzbol  ^.tUlteti  az  egyenJOseg  fogal- 
tn^l  6s  iratai  el36  sorban  liatnak  oda,  hogy  a  r^gi  dllam 
korhadt  int^zm^nyeivel  megdOljOn.  De  a  speculative  dolgozn 
bolcs6sz,  ki  az  embert  es  eletviszonyait  alig  ismeri^  az  ujat 
szervezni  nem  lud(a.  Az  1 793-iki  franczia  alkotmAnytervezel, 
rnely  Rousseau  positiv  javaslalaihoz  legkozelebb  all.  sobsem 
nyert  igazi  eletet.  A  regi  romokon  az  uj  rend,  nagyban, 
eg^szben  Montesquieu  tanai  szerint  alakul.  a  mellett  hogy  a 


'  Julius  Scbvarcz :  Monlefiquieu  und  die  Veraotwortlichkeit  d«r 
Rfithe  des  Monarchen  in  England,  Aragonien.  Uitgara.  SiebeobClrgeii 
und  Scbweden.  —  Leipzig,  181^2. 


613 


Rousseau  ^Ital  vilagg^  bocsdtott  egyenlds^gi  eszme  a  franczia 
forradalomb6l  kikeriilve,  tovdbbra  is  eletkepesnek  mutalja 
magat.  Uousseau  mavei  annak  idejen  n^pszertibbek  voltak, 
egyreszt  az  el6ad6s  bens6sege,  s6t  baja  folytAn,  m^sr^szt 
meg.  raert  az  annyira  gytilftlt  r6gi  rendet  alapjaban  t^mad- 
jak  s  igy  az  olvas6k  saj^t  vAgyaikat  Idtjak  bdlcseletileg  iga- 
zolva.  De  Montesquieu  a  mai  alkal  szervez6s6n  f^radozo 
tArsadalmakat  ^Uaudobban  6s  altaMnosabban  befoly^solja. 

Azert  kev^s  mi\  is  van  a  vilagirodalomban,  mely  annyi 
birdlatnak.  bonczolgatdsnak  lett  volna  t&rgya,  mint  az  < Esprit 
des  Lois*.  A  kor  legkivdlobb  emberei:  Vollaire,  Helvetius, 
D'Aleml>ert,  Saurin,  majd  Deslutt  de  Tracy  es  meg  szamo- 
san  az  e]s6-  es  masrendti  nagysagok  kozUl  elemz6s  alA 
veszik.  Nem  mondhatnok  azonban,  bogy  e  birdlatok  alkalma- 
sok  lennenek  val6  erleket,  szorosan  velt  Allamtudomdnyi  szem- 
pontbol  bemutatni,  Egy  marfil,  mely  a  gyakorlati  politikat  oly 
k6zelr61  6rdekli,  a  forrongo  es  reformok  utan  epedfi  korban 
alig  is  volt  v^rhat6  higgadt,  t^rgyilagos  itelel.  Sokkal  term^- 
szetesebb,  hogy  a  benne  kifejtettek  irant  valo  rokon-  es  ellen- 
szenv  szijli  a  velemenyt  a  parloskodas  elfoguUsdg^val.  Meg- 
jelenese  ut^  csakhamar  egesz  halmaz  ropirat  lat  napvil^got 
sllene.  Egyeseknek  nines  is  mas  czeljok,  mint  a  mQvet  ler^n- 
tani,  mert  irigylik  sikeret;  mdsok  ellene  vannak,  mert  a  r6gi 
iranti  aggodalmas  szeretetukben  minden  Uj  gondolatot  a  for- 
radalom  el6revet(jd6  arnyekanak  tekintenek  s  vedik  «a  lr6nt 
meg  az  oltArt>  (pi.  Bonnaire  abb6),  a  mire  a  jelen  esetben 
ugyan  nem  volt  szukseg.  De  megt^madjjik  mas  okokb6l  is, 
fiogy  a  mindinkabb  t^rt  foglalo  demokratikus  eszm^ket  k^p- 
telen  val6  jelentesiikben  melt^nyolni.  Meg  Helvetius  is  azzal 
vadolja  Monlesquieut,  hogy  a  r6gi  intezmenyekkel  szeraben 
ijgy  viselkedik,  mint  a  vildgba  lep6  ifju  az  iddsebb  n6k 
irint,  kiknek  meg  ig^nyeik  vannak,  tetszes^t  ugyan  m^r  nem 
nyerik  meg,   de   az6rt    velok    szemben   is   jol    neveltnek  6s 

Athenaeum.  34 


l)U 


udvariasnak  akar  lalszani.  Kar  —  niondja  —  hogy  Monies- 
({uieii  a  netnea  ember  minden  eloiteletet  megiartotla,  innco 
siC&rma^Dak  tevedesei ;  ez  sajn^]and6  Ogy  az  6.  miut  az 
emLieriseg  erdek^ben,  melynek  jobban  szolK^IIialotl  volna. 
Tobben  meg  szeni^re  velik  az  angol  ifilezrnenyek  irant  valo 
el6szeretet^t.  Magaszlaloi  azok«  kik  mav'uk  is  ink^bb  a  iozep 
liton  jiirva.  Monte^^jiiien  rn^rsekellebb  teleieit,  kulono?«u  u 
poltjari  szabadi-Ag  irant  mulalotl  j(»zaa  lelkesede-s6t  rokonszenv- 
vel  fo^adjak  s  e  rokonszenvel  csak  lokozhatja  az  iro  tapmlnlfl. 
az  elOadas  eleganliija ;  s  bogy  a  megkedveit  mtivet  vectjek, 
illelve  kietneljek,  szernet  hunynak  egyes  levedesei  fblotL 
A  kes6l»bi  kort  pedig  az  -Esprit  des  Lois»  nagy  sikerei 
krmnyen  kdpraztattiik.  Merl  tagadhatailan,  bogy  (atiai,  bftr 
tobb  oldalroi  asiszolva,  bevallak;  az  iij  allaini  rend  abboi  a 
iimgbol  ntitl  ki,  a  melyet  Monlesiiiiieu  liintett  el.  Nelianv 
evtized  mulva  m^r  jobban  megilelbetni,  mil  jelent  e  lufi  az 
einberisegre  s  bogy  mennyi  igazsaglalan  lamadasnak  voH 
kileve.  Az6rt  inkabb  is  erdemeit  soroljak  fo!  es  elegtelell 
szolgaltatnak,  senimint  bogy  allamludomanyi  szigorti  biralalot 
gyakorobiannk.  All  ez  meg  Montesquieu  behatobh  tanulma- 
nyozoira  1=^,  |>1.  V'ianra  iHistoire  d.  Montesquieu),  sol  reszbeu 
ii  kitiino  Lal>oiilnyera,  de  Parieure,  kiknel  meg  a  honfitirs 
iiuinkaja  iriinLi  eloszeretet  is  kiizremilkodbetelt.  S  igy  Mon- 
te,st|iiieu  sokak  el*)tt  olyan  ariatotelesi  tftkintelybez  jut,  tanaiva) 
szetaberi  mintegy  ^zQnetel  a  gondolkoziiis,  bajlandok  azokal 
vilathallan  igazsagoknak  fogadni  el. 

Montesquieu  ilyen  cullusa  ellen  lep  fbl  Scbvarcz  (iyula 
a  jelen  mOvt^ben,  nieiy  ugy  latszik,  egy  nagyobb  munka  reszel 
t'ogja  kepezni.  Valodi  erdemeib6l  mit  sem  von  le.  Elismen 
r6la,  hogy  minden  idok  legnagyobb  iroinak  egyike,  hogy  eles 
megfigyelo,  szellemes  gondolkozo,  kivfil(!»  politikai  lehets4g.  s 
tnidfin  az  angol  alkolmaiiyr^l  sz6l<j  fejtegetoseivei  az  angol 
inltizmenyekre  liivja  lot   a  vilag  iigyelincl.  a    viszonyok  ugy 


bib 


hoztAk  magukkal,  hogy  mUve  epochalis  Jelent6s6gti  lesz : 
kijeloli  azl  az  iranyt,  habdr  csak  igen  filtalunos  vonasokban 
is,  melyet  a  (^onlinensi  allaniok  kovetnek.  De  e  meilell  meg- 
latja  es  felt^rja  tevedt>seit. 

Helyesen  jegyzi  meg  Schvarcz  Gyula,  hogy  az  dllam- 
elelet  polilikai  szempontbol  elemzfi  mfi  fpladatanak  csak 
akkor  felelhet  meg  val6ban,  csak  akkor  tarlhat  sziimot  biza- 
lomra,  ha  telelei  inductive  lesznek  niegallapitva :  vagyis  ha 
az  alkolmanyok  osszehasonlito  elemz^st^vel.  az  alkotm^ny- 
es  jogtortenet.  a  kozmnvelud^s,  a  k6zerk0lcsok  feji6d6s^nek, 
a  kozgazdasJig  lorlerietenek,  az  okoknak  es  ktivelkezrtu'nyek- 
uek  szigoru  figyelembevtHelevel  kesziil.  Mjir  pfdig  ilyen  ige- 
nyekel  tamasztva,  Montesquieu  mOveivel  szemben  sok  kifoga- 
stink  lesz.  Be  fogjiik  latni,  liogy  MoJitesquieu  neiii  a  .szoros 
erleleniben  votl  allambuvur.  a  ki  a  kor  altat  nyujtoU  isme- 
releket  folbasznalva  ahnpozna  lanl^leleit.  Alkolmany-  esjog- 
tOrteneli  ismerelei  foiolte  hianyosak,  sot  kor^nak  allamintez- 
ra^nyeit  is  csak  reszben  ismerl.  M^g  a  franczia  allani  mult- 
janak  lanusagait  ?em  tudja  rnindig  fdllelni.  valaniint  nern  a 
gorog  ^  rornai  Allamclel  cs  a  feudalis  vil^g  allal  nyujtottakat. 
(iyakran  a  vad  nepBkl61  veszi  peldait,  meiyeket.  ha  a  civi- 
lizalL  allaniok  niultjat  es  jelenet  jobban  ismerne,  rokonabb 
talajoii  is  megtalalhalna  es  igy  iriki^bb  hasznalhatna.  Kevesbb^ 
buvarl6  6,  mini  niegfigyelo;  a  mil  a  lolszfnen  lat,  azokhoz 
I'Ozi  mindig  szellemes  gondolatait.  Ha  mar  most  a  (olszinen 
tekintett  intezmenyt,  vagy  elelviszonyl,  liingeszevel  atapjaban 
helyesen  it61i  meg,  fejleget^sei  nagybecsOekkfi  vdlnak  a  ludo- 
manyra  altalaban :  de  sokszor  i'elreerti.  vagy  nein  kepes 
batasaikban  knvetni,  illelve  az  okokig  leszailtii.  Nem  keszit 
rendszeres  tudoiiid.nyos  iniivet,  ink^bb  mozaikszertU:  valamint 
nem  bir  az  allamrol  a  maga  egeszeben  atgondolt  6s  a  rtisz- 
letekig  levezetett  elmelettel  s  azerl  mQveiben  sok  az  ellen- 
mondas.  Az  angol  alkotmanyr6l  sz6l6  vil^ghirU  lejezele  elolt, 

H4* 


516 


de  a  inunka  k^6bbi  r^szeilien  la  a  leudalismust  dicabiu  e^ 
a  joakaralti  absoIulisinusr6I  is  melegen  szdi. 

Montesquieu  tanleteleit  tehflt  eppeu  nem  kovethetjuk 
vakon  ;  ellenke/Oleg  csak  a  legszigori^bb  bir^lat  alkalmaxk- 
sAval  valogatliatjiik  ki  kOzflldk  az  igazat. 

Mindezek  bizonyitasara  szerzonk.  miuUn  rOviden  fog- 
lalkozik  Montesquieu  allamalkattanaval,  behai6  elemz^  ab 
veszi  a  telel6s  kormdnyri^l  szolo  lejlegeteseit ,  Ez  most  a 
a  pr6bak6.  Mit  tudott  rola  mar  a  vil^g  a  XVIII.  szazad  k5w- 
p^n  6s  fgy  mire  tdmaszkodva  irhatta  rolna  meg  tetelet  s 
valoban  mit  hasznalt  Hil.  Ez  eg^'szersmind  alkalmat  nyi^)l 
Schvarcz  Gyulanak  egy  igen  szep  lanulmany  megirasara  a 
felel^s  korniiinyzat  mu]tjdr61,  beleszfive  alkotmiinyunk  ide 
vonatkozo  inttlzked^seit  is,  tnelyek  a  kiitfoldet  a  n^gi  xnagyar 
allanielet  rejIetlseg^rOl  is  taj^kozbalj^k.  Tovabba  roviden,  de 
folotle  erdekesen  vazolja  Montesquieu  elelel. 

ValOszinO,  bogy  Montesquieu  a  jog-  es  allamtudoma- 
nyokkal  csak  akkor  kezd  komolyabban  foglalkozni,  midfin 
a  bordeauxi  pariamenl  elnoke  leaz,  mely  ailasaban  elisxne- 
r^sre  m6lt6  buzgalmal  lejt  ku  Elso  nagy  sikeret  a  persa 
levelekkel  aratja  s  mdr  e  mO  igen  jellemzo  re*i.  Nem  a  rend- 
szeresen  dolgozo  buvjirt,  hanem  a  szellemes  erabert,  az  ngv& 
Ml  mutatja  be,  a  ki  sok  hibat  lal  maga  koru)  s  ezekel 
tet.szeL68  modorban  ostorozza.  Gtinyol  benne  mindeat,  a 
minek  az  akkori  ;illami  es  tarsadalmi  rendben  lekinlely 
kellett  volna  birnia:  a  kiralyt,  a  korm^nyzatot,  a  hivatal 
kokat,  a  hiroi-,  Ogyvedi-,  es  az  orvosi  kart,  a  ludoma 
Hogyne  olvasta  volna  gy6nydrk5dve  a  fennallovai  radr 
el^gedellen  kOzfinsegV  A  k(5velkez6  kisebb  mOvei  inkibb 
vilagftra  vallanak,  semmint  az  aliambdlcsre. 

Miyd  kiilfOHi  utazasra  induL  lit  volt  a  j6  alkalom,  bogy 
a  kiilonbozo  alJamok  intezmenyeit,  polilikai  eletet 
es  ezl  annalinkiibb   megragadhatta  volna,  mert  a 


i 


t  inegismo^H 
a  legerdei^H 


517 


sebb  alkotmdnyili  allamokat  Mtogatja  meg.  Beutazza  N6met- 
orszagot,  majd  Becsbe  jut,  azat^n  Magyarorsz^gba.  Fdlkeresi 
Velencz§t,  GenuAt,  Florenczet,  R6mal,  N^polyt,  es  m^  olasz 
virosokat.  Hosszabban  tarl6zkodik  Schweizban,  Hannover- 
ben  es  Hollandid-ban.  De  bogy  ez  dllamok  int^zmenyei  komo- 
lyabban  ^rdekelnek,  vagy  megismerni  torekedn6k  allamjogi 
irodalmukat,  avagy  legaldbb  az  allamferfiak  ^s  tud6sok  tarsa- 
sagdt  keresn^,  arr6l  nines  tudomdsunk.  A  viveur  nala  min- 
dig  elfit^rbe  16p.  A  mit  ez  utaz^saib6l  nagy  raOvebe  lolvesz, 
azt  barmely  Utleirasb6l,  vagy  a  salon-cseveges  kdzben  meg- 
ismerhette.  Angliaban  is  az  el6kel6  vilagfiak  tarsasag^ban 
otthonos.  De  itt  m^r  6rintkezesbe  16p  a  Iegkival6bb  ^liam- 
terfiakkal,  az  udvarnak  sok^ig  igen  szivesen  latolt  vend6ge 
es  a  koraoly  Royal  Society  tagjaul  valasztja.  De  azert  megis 
igen  elfogadbato  szerzdnk  amaz  allit^sa ;  hogy  ekkor  meg  az 
angol  ^llam  szervezetenek  buvarlo  vizsg^lat^ba  nem  bocsat- 
kozott,  akar  annak  tdrteneti  kifejlSdeset,  akar  tenyleges  eletet 
6rtve.  Ez  idfiben  irja  u.  i.  Notes  sur  UAngleterre  czimO 
dolgozaldt,  a  mely  eppen  nem  vail  arra,  hogy  az  angol 
alkotm^ny  szellemebe  mdr  behatolt  volna.  Elismeri  ugyan, 
hogy  Anglia  a  legszabadabb  ^llam  a  fold  kereksegen,  de 
szervezet66rt  nem  igen  lelkesedik  es  ezt  nem  is  hiszi  sokdig 
fentarthalonak.  Az  iranyad6  poiitikai  kordkben  sokszor  nem 
lat  egyebet,  mint  szerenyteien  urakat,  kik  igaziban  nem 
tanultak  semmit  sem.  Szerintc  az  angolok  nem  m^lt6k  nagy 
szabads^gukra,  mert  eladtak  a  kiralynak  es  ha  visszaajdnd^- 
kozna,  lijra  iruba  bocsatan^k.  Az  angol  ministernek  nines 
m4s  gondolata,  minthogy  az  alsoh^zban  ellenfelein  gySzedel- 
raeskedj^k  s  ezert  oda  adna  nemcsak  Angliat,  hanem  a  vilag 
minden  hatalmassagat.  A  sajt6szabadsag  azert  olyan  nep- 
szerfl  ott,  mert  az  angolok  szerelik,  ha  a  ministerekrol  rosszat 
imak.  Francziaorszagnak  pedig  erdekeben  iill,  hogy  az  angol 
kirAlysig  fenmaradjon,  mert  ha  koztirsasagga  alakulna,  teljes 


618 


erej^vel  kuzdhetne  cz6ljai6rl.  mig  igy  cwak  ft^l  erol  alkalm 
hat  kil'ele.  'rovabhii  Angliaban  LarWzkodasa  alalt  csakhani; 
egy    mas    iranyu     mutikaba   is  fog  es   inegirja   a   rdtn 
nagysuf^unak  es   liauyaUasanak  okair6l  Rz6l6  tnUvet.  mi 
tortenhetrii^k,  ha  az  angol  alkotm^nyos  allam^let  hirfia  kul 
nds  ^rdeklCdeset. 

Az  angol  alkotmany  behatobb  buvarlasahoz  csak  keso 
la   bredei   magdnyai>an    fog,    midon   kornolyabban  tanulma 
nyozza    Locke    niOv6t    (01'  civil    governrnenl),     valaniinl  a 
whygek  es  toryk  szokdsos  rOpiratait.  Mdsreszt  meglatja,  h 
Anglia  rennAlliisat  a  pi)iitikni  pilrtok  kiizdelme  nem  ves/.ely 
teli.    Walpole  kabinet  az  ellenparlnak  ad  helyet:  majd  W 
liogton   es   Feibam   gyorsan    kOvetik  egytn^t  es  az  4' 
meg  sem    roskad   ossze.    Ezek  halhattak  oda,  bogy  folszines 
ileletet   AnKUar6l  megvaltoztatja  es  megirja   azt   a    fejeze 
mely  mOvenek  epochalis  jelent6s^get  kolcsGniJz. 

Midda   Montestjuieu  nagy   mttv6l    1748-baa  kiadta, 
relel6s  kormany  intozineayen^k    mAr  tekiritnlyes  nmltja  r 
(jgy  Angliaban.  iniiil  itiiis  allnmoklian.  Aiigiiat>an,   sol   8v 
orszikgbnii  is  tijK^ueli  alapon  fejl6d5lt  ki;  miishol  pedig  jeleu 
(ekeny  kiserlelek  torlenlek  firetle,  habir  ezek  a  korlatait 
tfirni  ohajto  kiraiyi   hatalominal  .szemben    eleg  er6snek  u 
bizonyullak.    De  azert  bi/.onyiljak.   bogy   a  felel6s  korminy 
intezmenyenek    elfogadisa    nem  mindenutl   puszta   utA 
mert  tobb  allam.  k6ztUk  Magyarorszag  is,  b^  a  szazad 
badelvU  ararnlatanak  seg^lyevel,  de  regi  intezmenyel  4Ui 
Tissza. 

Az  angolokiuil  a  kirdly  tanacsosainak  felel6ssegel  soi 
(Macaulay,  (Jourdon,  Smith  sib.)  egesz  a  legendaszerd  mul^ 
viszik  vissza.  Az  [)edig  bizonyosnak  latszik,  bogy  a  XII.  sza- 
zadban  felelosek  voltak  a  hivatalos  halalommal  val6  v 
ei6s  es  a  ro.ssz  kormiinyzas  miatl.  Majd  lobb  szAzados  ki 
detemben  a  korona  6^  a  rendek  kiizotl  fejlOdik  ez  inl^zmen 


en- 


r 


519 


I       Az    angol   forradaloin   gyorsan    viszi   el<5re,   Ogy.  hogy    mar 
H  Montesquieu  idejeben  egeszen   a  mai  minisleri  felel6ss^g  all 

■  fenn  ^s   a    mult   szdzad   kiizepen    tobbszfir    nevescik  ezl,   az 
^m  ango]  alkotmanyossag  alapo.szlop;\nak. 

B  AragoniAban  a  rendek  mar  III.  Alfonso  koronazasantk] 

(1286.)  kerelmeztek,  hogy  a  kiraly  udvarunak  tagjait,  vala- 
mint  tanacsat  a  parlatiiftnl  liozzajariiliisaval  vjilas/.s/.Ji  ^.s  ez 
a    kovetkezo    i^vben    elfogadasra    is  talal.    Az    li.  ii,    tauacs- 

B  privilegium  elismeri,  hogy  a  rendr^k  jelolik  ki  a  ktralyi  tanAcs 
tat^jait;  a  tanacsosok  pedig  hivatalba  leptiikkor  eHkiit  tesz- 
nek,  hogy  sem  a  l(Jr\enyekel.  sem  az  orsz^g  erdokeil  serteni 
nem  fogjak.  s  a  kiraly  I'sak  e  tanacsosok  seg61y6vel  intuzendi 

I  a  k5zugyeket.  De  a  kezdetnek  ninesen  megfeleliS  tblytatiisa. 
A  rendek  hosszii  idfin  keresztiil  nem  gyakoroljflk.  vii^jy  nem 
gyakorolhaljak  e  jogukal,  s  um\6u  IV.  l*edro  alntl  (1817) 
lijra  6lni  akarnak  vela,  a  kiraly  arra  ulal  hogy  milr  kiment 
a  szokasbol,  mintan  mar  60  6ve  nem  volt  alkalmazva.  Az 
epilai  csata  (1348.)  ulan  pedig  ez  int6zmi^ny  vegleg  meg- 
szuntnek  teklnthetd. 
B  NAlunk  13  tehb  szazados  kiJzdelem  folyt  a  felelfis  kor- 

'  many  intezm6ny^6rt.  Az  I2.Sl-iki  aranybulla  szerint.  i)a  a 
nador  possziil  viszi  hivatalat  ^«  a  nemzelgyOk^s  bepanaszuija 

■  a  kirnly  etdit,  a  kir&Iy  elboc^^lja  ^  helyet  alkahnanablial 
(6iti  bu.  Majd  III.  Andrd^  alatt  keletke/.ik  a  iiagyfontos.sagu 
1298:  XXIII.  l-cz..  meiy  balarozoltan  kijelenli.  hogy  a  kiraly- 
nak  csak  a  tanacs  hozzajarulas^val  v^gzetl  eselekedetei  6rv6- 
Dvesek  jogilag   s  e  tanacsot  nagyreezt   az  orsz^ggyUl^   v 

klasztja.  Maria  alatt.  1386-ban,  a  rendek  elhatArozlAk,  ho 
a  kira]yi  tanacs  mindazon  tagjai.  kik  rossz  tatiacs4^sal  bzol- 
g^lnak,  a  kiralyi  tanacsbol  ordkre  kiz^rasHanak.  /Kigmond 
alatl  pedig  a  kiralyi  tanacsosok.  a  ruennyilxin  kozp6nzekel 
kezeltek,  az  orszaggyOleften  felelCseknek  tekintelt^fk ;  6  Ogy 
lAtszik.    hogy  az  1397-i>en  lartott  temesvdri  or«ziggyale«  a 


I 


630 


ndidorra,  az  orsz;igbir6ra,  a  horv.il  b^nra  akkeni  haUit^t^m'. 
hogy  A116saikt<'tl  rolmenlendOk.  ha  bebizoiiyul.  hogy  liivata- 
lukkal  a  kdzerdek  ellenere  61nek.  V^gre  1507-ben  a  felel6< 
kormiSny  e^esz  bat^rozotlan  szervezTe  lesz.  A  kirAlynak  csak 
azok  a  kormfinyzaii  cselekvenyei  6rvenyesek,  melyekot  tanacsa 
belee^ezes^vel  vegez.  A  tanars  lagjai  felelO&ek.  s  a  meniiyi- 
ben  taniicsukkal  a  lOrvenyeket,  a  kozszabudsagot  vagy  az 
orszag  j6iel^l  mpgljimadnak,  a  legkrtzelebbi  orsziSggynles  fog 
fblOttiik  itelni.  Az  lo26-iki  oryzUggy(il^-*en  a  WerbOczy  Allal 
vezeielt  pari  kjiveteti  is  miir,  hogy  a  kirjlly  tanacrsosait  bo* 
cs^ssa  el  s  inindazok  ellen.  a  kik  kozpeiizekel  kezeltek.  vi«- 
gdlat  indilandt'i  meg.  A  halvani  orszi^ggydlesen  pedig  a  nAdoil. 
canceliiirl.  or?zagbir6t  es  a  kincstarnokot  liliaijuklol  m«|g- 
fosztjjlk  s  helyettOk  m&st  v&lasztanak.  valamint  r^szletesebb 
Idrv^nyt  hoznak  a  kiralyi  tanat's  miik5d6s6r61.  De  az  1526-iki 
budai  orszAggytlles  megszlinleli  a  hatvani  orszdggyQies  e 
hatdrozatait  t^s  I6rvc^nybe  iktntta,  hogy  n  kinily  a  k6zjdve- 
detmek  kezelese  es  behajtasa  kOrUI,  valamint  a  kdzkorrnanv- 
zal  tigyeiben  beldlasa  szerinl  cselekedjfik  es  taniiesosait  a 
kUldiibOzd  rendekb^l  szabadon  vdlasziiza.  A  kesObbi  id6k 
pedig  nem  engedtek,  hogy  a  felel0)s  korminy  inlezraenye 
l848-ig  i5jra  eletei  nyerjen,  habar  a  rendi  orszdggyOleseken 
tobbszor  sz6ba  kerQIi. 

De  a  mi  megszakadt  Magyarorszdgon,  az  rolv^ve  ^ 
Folytatva  lellalfilekdltinvjiU  F>delyl;)en.  Belhlen  Gabor  vflJasx- 
ti)5i  pontozatai  meghagyjak,  hogy  a  fejc^delem  a  beis6  jkJ 
kOlsd  orszagos  dolgokat  tandcsosai  kozremtikodesevel  intezo^H 
Ha  pedig  valaki  a  tandcsosok  kdziil  az  orszdg  tfirvenye, 
szabads^ga.  deci-etuma  ellen,  lelkiisnieretet  nem  tekintve.  vesze- 
delmes  tanacsokat  adna,  az.  comperia  rei  verilate,  kedvez6s 
n^lkiil  proscripti6val  biintettess^k.  Hasonlot  lartalmaznak  a 
Rdk6czyak»  Barcsay,  Kemeny  Janos,  I.  Apafy  MihSily  valasi- 
t^si    levelei.   Ez   ut6bi)iniil    legvilagosabban   domborodik 


621 


hogy  a  fejedelem  a  tan^cij  nelkiil  sem  a  belsd,  sem  a  k(ils6 
ugyeket  nem  intezheti ;  s  ha  megis  tenne,  azt  a  legk6zelebbi 
orszdggyQles  semmisnek  jelenti  ki.  A  tanacsosofc  pedig,  ha 
a  tOrvenyek,  kozszabadsag  es  a  k6zj6l6t  ellen  tanacsolnanak 
valamit,  mint  fe1s6gs6rt6k  biintettessenek. 

Nem  kevesbe  erdekesek  azok  a  kiserletek,  a  melyek  a 
felel6s  kormdnyert  SvedorszAgban  tOrtentek.  Albert  kiraly 
1371-ben  elismeri  m^r  a  birodalmi  tandcs  ama  jogat,  hogy 
az  orszag  fo'-,  kiiiOnosen  katonai  hivatalnokok  kinevezesen6l 
javaslatot  tehet.  A  birodalmi  tanaesban  megiiresedett  helyek 
pedig  csak  az  orszaggyUles  hozzajaruliisaval  tolthetok  be. 
Erich  kiraly  1436-ban  elfogac^a  az  orszaggyOles  hataro- 
zatat,  hogy  a  magas  ^llaiiii  es  udvari  hivatalnokok  a  biro- 
dalmi tanacs  javaslatara  neveztessenek  ki.  De  1528-baa 
a  retrograd  ir^ny  feliil  kerekedik  es  a  kormanyzal  mind- 
inkabb  autokraticus  jellegtJ  lesz.  Ez  6vben  a  birodalmi  tanacs 
eskiit  tesz,  hogy  a  kiraly  akaratat  es  paranesait  hflsegesen 
fogjak  szolg^lni  es  midon  a  rendek  kdziil  tobben,  1590-beii 
a  birodalmi  tanacs  osszes  tagjait  a  kormanyzasnak  karos 
befolyiisolAsaert  vdd  aid  akarjak  helyezni.  maga  az  orszdg- 
gyOles  ijgy  nyilatkozik,  hogy  a  mint  a  kiraly  joga  tani^csosait 
megvAlasztani,  ligy  csak  I61e  fugghet,  valakit  a  tanacsbol 
elt&volitani  6s  alt6l  bizalmiit  megvonni.  (iusztav  Adolf  alatt, 
1612-ben  a  tanacs  hataskore  szabalyozlatik  s  akkor  kimond- 
jakj  hogy  a  kirdly  iijonczot,  adot  csak  a  tandcs  tudtaval  es 
tanacsdval  szedhet.  De  ebJ)en  a  szabadelvabb  aramlalnak 
csak  idtszata  van  meg,  mert  a  kiraly  a  tanacs  batarozata- 
hoz  nem  volt  kotve;  tartozott  meghallgalni,  de  azutan  sza- 
badon  hatarozott.  Ezt  az  1632-ki  kormanyzati  reform  is 
megerdsiti  6s  a  birodalmi  tanacs  egyszerti  tanacskoz6  testiilet 
lesz,  ama  czellal,  hogy  a  kozijgyeket  a  fejedeiem  elott  meg- 
vildgositsa.  De  a  maganak  absolut  hatalmat  vindicalo  kor- 
manvzattal  szemben  eros  ellenzek  tamad  es  XII.  Karoly  halala 


522 


ntan  kelelkezell  i5j  alkolminyba  folvesznek  egy  poii 
niely  a  kiizliszlviselOket  eskflvel  kolelezi^  hogy  a  fejedeJpm 
korl&tlan  halaltnanak  vlsszaallitdsa  ellen  mindea  eirjokkd 
kiizdeni  fognak.  Vegre  az  1720-ki  nagy  alkolmany-refonn 
szervezi  a  kormayzal  felelosseget  is.  A  kiraly  k6zfigyekben 
csak  a  tanacs  hozzdjamlds^val  intezkedhelik.  E  tanacs  tag- 
jait  a  kir^Iy  nevezi  ki  ugyan,  de  csak  a  rendek  ajs^nlat&n 
es  a  tatiiicsosok  az  orsz6ggyfiIesnek  ielelosek.  Rovid  ido 
miilvn,  1727-ben  a  tariaos  lobb  iagjat  vad  ala  is  helyczik  es 
inegbiintetik. 

E  rovid  kivoDatban  kozolt  ,jogl6rt6neli  fejlodese  a  fele- 
\6s  korniiinyzalnak  megvolt  mar  Montesquieu  idejeben.  l»e  6 
errfil  alig  liid  valamit.  A  ministeri  relel63segr6l  csak  az  a 
fejezete  szol,  melyben  Angli^6l  <^.rtekezik  s  bar  nem  iebet 
tagadni,  bogy  egyes  jellemvondsait  tal^l6an  fejti  ki.  de  jetenld- 
seget  eg6szben  nem  tudja  feHsmerni  es  a  kretai.  lakedemoni 
knidosi  int^zm^nyekhez  hasonh'tgatja.  Nines  lisztaban  a  poli- 
tikai  felelOsseggel.  azt  f^kep  c^ak  btialet6io«inak  tekinii ;  nem 
ismeri  a  parlkorm^nyziis  igazi  termeszetet,  a  majoritas  val- 
tozAsainak  szflksegszerfi  kOvelkezmenyeit,  mint  a  hogy  lat- 
hatta  volna  mar  Angliahan,  t^ve^en  iteli  meg  a  fels6haz 
biriiskodasat, 

Schvarcz  (iyula  e  legujabb  mOvere  is  .iellenu6  az  a 
b6  tudAs,  er6s  dialectica  ^s  egesz  eredeti  folfog&s,  melyet 
egyeb  munkiiiban  miir  megszoktunk,  0nall6  gondolkozdsa 
ugyan  mosl  is  itibbszor  ellentelbe  hozza  a  conventionally 
felfogassal,  de  6p  ezen  l^teleit  alapozza  legbiztosabban,  ligy 
hogy  nemcsak  ellentnondanuk,  hanem  kepesek  meggyCzni  is. 
Nem  dicserlietjijk  jolibnn  a  jelen  munkiit,  mintha  azt  mondjuk. 
rola,  liogy  meltau  sorakozik,  a  szerz6t61  eddig  raegjelenlekhez. 


jVa^y  Ern^. 


* 


fiSZJOG  te  JOGPHILOSOPHIA. 


Szokatlanul  nagy  es  mer^z  igenyekkel  l^p  fel  az  a 
ny V,  mely  Pikler  Gyuldt6h  a  budapesti  egyetemen  a  jog- 
Icselet  nyilvanos  rendkiviili  tan4r^t6l  legiyabban  megje- 
it.*  Fiatal  embertfil  nem  lehet  rossz  neven  venni  a  radi- 
lis  hangot,  meg  akkor  sem,  ha  nz  tUlerds;  a  nyugodt 
!sg6l6d6s,  mely  tudja,  hogy  a  tudomdnyban  alig  vannak 
rszakos  folfedez^sek,  melyeket  6vek  hosszu  sora  ne  erlell 

keszitett  volna  I6p6sr61  lep6sre  el5,  j6akarattal  fog  napi- 
idre  terni  azok  felett  a  tiilz^sok  felett,  melyekre  a  fiatal 
jrzfit    tudomdnyos    have    ragadja,     s     kiszolg^ltatja    neki 

elismerest,  hogy  nem  eppen  helyesen  kitazott  feladatit 
k  bdtorsikggal  s  helylyel-kdzzel  az  djabb  tudomanyos  moz- 
Imak  6s  tanok  eredm6nyeinek  helyes  felismeres^vel  s 
5zegez6s6vel  oldja  meg ;  de  ezen  tiil  azlan  k^nytelen  lesz 
^osult  k^telyiyel  fogadni  azokat  a  resultatumokat,  melyeket 
5rz6  a  jogbolcseszet  jovendd  feladatara  s  eg^sz  methodi- 
j6ra  n6zve  I6teleib61  levezet.  s  nem  irigyli  azt  a  meresz- 
;et,  melylyel  felbalon'tva  4rzi  magat  a  jog-  es  ^liambSl- 
slet  eg^z  multjab6l  tabula  rasat  csin^lni. 

Pikler  munkaja  a  jogbolcseleti  propaedeutika  egy  ne- 
j   akar   lenni;  csakhogy  az   a   fat^lis,    hogy    elm6let6nek, 

*  Beve2et6  a  jogbolcseletbe.  Irta  Pikler  Gyula,  a  budapesti 
retemen  a  jogbolcselet  nyilvanos  rendkivUli  tanara.  Kiadja  az 
lenaeum-reszvenytarsulat.  1892.  Ara  1  frt  80  kr. 


524 


mely  mellesleg  megjegyezTe,  sem  nem  dj,  sem  nem  <philo- 
sophia>,  haDem  a  Herbert  Spencer-fele  evolutionistikus  tan- 
nak  halvdny  ut^nzata,  tudom^yos  igazol^sdt  epp  az  ddntene 
el,  ha  megkiserlene  alkalmazasukat  azokon  az  alapfogalmakoo, 
raelyek  a  jog  mai  tudomanyos  rendszer^nek  b&zis&t  es  elfo- 
gadott  kiindul6  pontjait  kepezik.  £  nelkGl  epp  az  organikos 
61et  hianyat  ^rezziik  fejteget^seiben  s  a  tudomanyos  prae- 
miss^kbol  kivont  kovetkeztetesek  beilleszteset  n^lkiildzznk 
abba  a  rendszerbe,  mely  timogatni  volna  hivatva  jogbSl- 
cseszeti  ir&ny^ak  a  jelen  munk&ban  csak  megkiserlett  meg- 
okolasflt. 

Munkdja  megir&sdra  szerzdt  -^  mint  el^szav^ban  maga 
hangsulyozza  —  az  az  aramlat  kesztette,  mely  a  jog-  es 
allamtudomunyi  szakoktat^s  oly  reformalasit  ttizfe  ki  cz^Iiil 
Iiogy  az  elmeleti  szakok  es  kiilonosen  a  jogbolcseleti  es 
politikai  tanulmanyok  tanitasa  megszorittassek.  Szerzo  abhol 
a  foltev^sbol  indiil  ki,  hogy  ez  aramlat  specialis  oka  az,  hogy 
a  jogbolcseleti  tudomanyt  mai  Allapotdban  a  legtObb  ember 
iiem  ismeri.  «Hdvid  idovel  ezel6tt  ugyanis  —  irja  Fikier  — 
a  jogboicselet  meg  term^szetjog  vagy  eszjog  volt,  mely  a 
ietezett,  lelezo  es  a  jov6ben  fejlfidni  k^szulfi  jogok  sokfele- 
segevel  szemben  az  egyetlen  igaz  jogot  akarta  raegallapi- 
tani.>  «]VIar  pedig  —  folytatja  a  pzerz6  —  a  jogboicselet  a 
legiljabb  id6ben  nagy  atalakulason  ment  keresztiil,  a  mely 
targyat  egeszen  megvaltoztatla. »  «Ez  ijj  tudomany  a  jogi 
elet  foloft  uralkodo  torv^nyeket  keresi  (a  torveny  sz6  ter- 
meszettudomdnyi  erfelmeben)  6s  a  sociologidnak  k^pezi 
reszet. » 

Mar  most  Pikler  szerint  a  jogboicselet  ellenesei  e  tudo- 
manyszak  azori  ^taiakulas^rol,  mely  hazankban  epp  ugy. 
mint  az  egesz  vilagon  vegbement,  rendszerint  nem  birnak 
sejtelemmel;  ok  abban  a  teves  (?)  hitben  vannak,  hogy  a 
jogrol  valo  bdlcselkedes  ma   ugyanolyan,   a   milyen   a    bol- 


525 


cseleti  6s  tCrteneti  iskola  kOzotti  harczok  kor^ban  volt. 
Ez^rt  mondjdk,  hogy  a  jogbfilcselet  nem  tudom^ny,  hanem 
egy6ni  n6zet  arr6l,  hogy  mi  a  jogos:  pedig  «a  mai  jog- 
hdlcselet  a  jognak  iulajdonMpeni  tudomdnya,  vgyan- 
olyan  irielemhen,  mint  a  iermdszettudomdny  a  Whhi 
iemi4szetnek.  > 

KoriilbelOi  kfirvonalozva  van  ezekben  az  az  ^Uaspont, 
raelyet  a  fiatal  szerz6  a  jogbolcs^szeti  theori^k  uralkod6 
dramlatai  k5zepette  elfoglal.  Nem  akarunk  igazs^gtalanok 
lenni,  de  ki  csodalkozn^k  azon,  ha  az  elcirebocsatottak  ut^n 
Onk^nytelenul  is  el^nkbe  toldi  a  k^rdes:  vajjon  a  tudom^- 
nyos  felfogds  tisztasagat  nem  zavarja-e,  az  objectiv  vizs- 
g&l6das  r^szrehajlatlans^g^t  nem  billenti-e  felre  az  a  mellekes 
kdralm^ny  6ppen,  a  melyre  Pikler  el6szav^ban  oly  nagy 
siilyt  helyez,  hogy  neki  most  egy  nepszerfitlen  tudomanyt 
kell  a  n^pszerQs^g  zomancz^val  megvedelmezni ;  ki  kell 
mutatnia  azt,  hogy  a  mai  jogb6!cseiet  szakit  az  6szjog  6s 
term^szetjog  discreditdit  iranyaival  s  engedmenyeket  kesz 
tenni  az  exact  szellemnek,  mely  a  tudomanyos  opportunis- 
raus  lazasAg^t  csemp6szi  be  az  allam  esjog  ugvnevezett  uj 
elveit  hirdet6  katbedrdkba.  mert  biszen  ketsegtelen,  hogy  egy 
tudomtoy  igazsdgainak  m^rt^ke  nem  ugyanaz  a  mertek. 
mely  annak  tobb-kevesebb  nepszertiseget  meghatdrozza  a 
t5meg  es  a  laikusok  szemeben. 

A  munka  dt  r^szre  oszlik.  Az  els6  fejezetben  Pikler  a 
jogi  tudomdnyok  kiilonbozd  nemeit  allapitja  meg,  melyek 
szerinte  a  kQvetkezdk :  a  jogtort^net,  az  6sszehasonlit6  jog- 
tudomany,  a  jogdszat  (ez  alatt  Pikler  a  jurisprudenlidt  6rti, 
de  a  fogalom  szemmel  lathat61ag  nagyon  ingatag),  a  terrn^- 
szetjog  vagy  eszjog  s  a  jogbOlcselet. 

Vitatni  lebetne,  mennyiben  van  helye  e  mer6ben  eset- 
leges,  kiilsfi  t'elosztasnak  Pikler  kOnyv^ben.  Az  oIvas6  Idtja 
hel61e,  hogy  e  felosztas  sem  nem  tort^neti,  sem  nem  logikai. 


526 


Ha  valaki  bevezel^st  ir  a  jogboleseletbe,  attol  a  joja  d»- 
ciplinak  elagazasainak  kiss6  synlhetikusabb  levezelfe^t  varjok 
azok  szerint  az  alapirdnyok  szerint,  a  melyekben  a  jog 
eredeti  eszmeje  a  gondoikozo  esz  korelien  16teze.'^enek  kuldn- 
b6z6  momenturaai.  logikai  kibontakoza&^nak  egyes  fazisai 
szerint  jelenlkezik.  Ez  pedig  nem  lehetseges,  miel6lt  a  jog 
elenii  meghalarozas^t  s  tflzetes  l^rgyalisateldre  nem  boc*5dlja 
a  szerzd. 

Meg  kev^sbbe  fogadhat6  el  ebben    az   osztAlyoza-sban. 
bogy  szerzd  egy  kalap  al(k  vonja  az   eszjogot    es    a   teruie- 
szeljogot  s  minJketlot  kieineU  tuinjd<)Dk*^[»eni  helyok.  a  joi!- 
bOlcselel  kureboi.  Fikler  lebal  nem  Itilszik  itrnerni  a  bolc?e- 
leti  eszmek  !ej[6deseben  azt  a  jelentds  fordulatot,  niely  Kani 
fi3llep6s6vel  a  muil  szazadi  ralionalisiak  term^szeljogi  lioti 
a  kritikai  esz  objectiv  megvilagftasaba  helyezte    s   ekkep 
Ficbte  allal  e  n^ven  el6sz6r  nevezett  lulajdonkepeni  i'^zjotji 
ir^nyzatot   a   r^gi   dogmatikus   termeszeljoggal   azefnhen  es 
annak   6les  elhaljiroldsiival  megleremtelle   voU.    De   tovabbi 
sorimn    bi'irnii    lett    voliia    is  gyakorlati    ertekQk   azoknak  a 
principiumoknak,  melyeket  a  Fikler  altal   retlenetesen  lene- 
zetl  esz-  6s  termeszeljogi  deducli6k  magukkal  vontak,  azok 
bizonyosan   sokkal    tolili  joggal    igenyeihetnek   inaguknak  a 
tiszta  philosaphiai  tanuhnanyok  soraban   lielyet.    mint  az.  a 
mit  szerzd  belyetlok  jogbolcseJette  akar  emelni:   az   allam- 
es  jog  inl^zmenyeinek  physioiogiai  fejl6destanat,  pragmatikus 
term^szetra^jzat. 

Reclamuliuink  kell  tehiil  szerzSvel  szemben  a  tiszta 
pbilosophalas  uztjri  jogat,  bogy  abstract  reflexi6!  kdr^be 
a  jogelet  jetenseK*^it  s  azok  egyelernes  torvenyeil  is  belevoiya. 
£s  pedig  lennijiik  keli  ezt  a  nelkul,  bogy  erinteni  akarndk  , 
ezzel  a  Sumner  Maine.  Liibboirk  s  fOleg  Herbert  -Spencer 
allal  kepviselt  posiliv  vagy  lermeszettudomanyi  m^dszernek 
a  maga    vizsgiilodasi    koreben    elert,   ketsegenkivui    basz 


627 


tanulsdgait.  De  valamint  a  term^szettudom^ny  inductiv  m6d- 
szere  nem  foszthatta  rneg  a  gondolkodas  legmagasabb  fel- 
adatai  koreben  elfoglalt  helyet6l  a  term^szetnek,  mint  az 
isteni  gondolat  megvalosuMsAnak  bOlcseleti  problem^jdt,  ilgy 
a  t^rsadalom  int^zmenyeinek  physiologiai  bonczol^sa,  azok- 
nak  kiilsO  fejI6d6stana,  egyszoval  a  modern  socioiogia  sem 
teheti  feleslegess6  az  erlelem  f6lemelkedes6t  azokhoz  a  v6g- 
okokhoz,  melyek  a  t^nyek  iathalo  sorozat^n  tul  azok  lele- 
zes^nek  miertjere,  6lland6  6s  6r6k  elveire  mutatnak  vissza. 
A  jogbclcselet  ugyanis  —  es  ezl  feledik  legldbbszor  a  tapasz- 
talati  jogtudomany  hivei  —  esak  eredmenyeiben  nyOlik  at  a 
teteles  jogfan  mezej6re.  ellenben  lartalma  6s  alapelvei  sze- 
rint  lenyegesen  pbilosopbiai  disciplina.  melynek  ismerettani 
kutforrasai  a  gondolkodas  es  megismeres  legmagasabb 
regi6ib6l  veszik  eredetdket. 

A  tudomanyos  elvteienseg,  a  tudomjinyos  nibilismus 
ridegebben  proclamalva  alig  is  hangzolt  meg  el,  mint  azok- 
ban  a  glossdkban,  melyekkel  Fikler  a  jogbolcselet  ezen 
<korszerfl»  programmjat  bevezeti.  ()  a  tudomany  63  az  igaz 
pbilosophia  meghamisit^sa  ardn  —  igy  iv  egy  helytt  —  «a  mily 
aron  Kant,  Rousseau.  Spencer  es  m^sok  jutollak  az  erkdlcs- 
tanit6k  sz6sz6k6re»,  arra  jutni  nem  akar.  Tagadja  azt,  bogy 
minden  jogi  vitakerd6sben  egy  egyediil  igaz,  jogos  dontest 
tudom^nyosan  meg^iiapilani  lelielseges  volna.  Tagadja  ezt 
kalonosen  azon  elteresek  tekinteteben,  melyek  kulonb6z6 
emberek  kozott  a  \egs6  czelok  6s  az  egymassal  elientetes 
igenyek  megit616se  tekintet6ben  fenforognak,  Tagadja,  bogy 
azon  nagy  harczokban,  a  melyeket  kiilonbozd  jogf5lfog^sok 
egymassal  vivnak,  tudomanyosan  donteni  lehetne,  hogy  p6l- 
daul  tudomanyosan  be  lehetne  bizonyitani,  hogy  a  patrio- 
tikus  6s  a  kosmopolitikus,  az  uralmi  vagy  a  bekeeszm6ny 
koziil  egyik  a  jogos,  a  masik  a  jogtalan.  Tagadja  azt,  minlha 
be   lehetne   bizonyitani.    hogy  jogos,   hogy   n6mely   emberek 


528 


boldogok  iegyenek.  mdsok  szenvedjenek,  nemelyeknek  tObb 
boldogs&g  jusson,  mint  m^oknak,  vagy  bogy  minden  embe^ 
nek  egyforma  joga  van  a  boldogsigra.  Hy  eszmtoyeket  — 
ugymond  szerz6  —  At  lehet  ^rezni,  iehet  6rt5k  ktizdeai.  de 
egyedtili  jogosultsj^gukat  az  ellenkezd  eszmenyekkel  szemben 
bebizonyitani  nem  lebet.  Szerz5  teb&t  arra  igyekezett,  bogy 
konyve  ne  legyen  se  liber&lis,  se  szoczialisztikus,  se  patri- 
otikus,  se  kosmopolitikus,  sem  aristocratikus,  sem  democra* 
tikus  —  a  mint  bogy  v6lem6nye  szerint  a  jogbSlcselet  nem 
lehet  sem  az  egvik,  sem  a  masik  —  te  bogy  beldle  ki  ne 
tOnjek,  bogy  6  egy6nileg  mily  t6rekv6sekkel  bir,  S6t  a  jog- 
erzet  erejet  bizonyit6  peld&it  is  <tobbnyire  ligy  valasztotta. 
bogy  erkolcsi  6s  jogi  hitvallasit  elrejts6k». 

Fedig  eiinyi  tagadds  uldn,  a  mennyit  szerzfi  egy  lelek- 
zetre  elinond.  az  ember  joggal  kivdncsi  lebetett  volna  rl 
niik  vegre  azok  az  eszmenyek,  melyeket  a  szerz6.  ha  ne- 
zeteit  gondo:?an  el  nem  rejtene.  magaenak  vallana,  s  pozitiv 
meggyfizodeseikent  hirdetne.  Folteve  term^szetesen.  ha  tudo- 
manyos  meggyozfidesekrdl  egyallaian  lebetne  szo  egy  oly 
viiagnezlelben,  melyben  minden  relativ  s  melybfil  eleve  ki 
vannak  zarva  az  ember  (irok  eszmenyei,  torekveseinek  er- 
kolcsi megitelese.  Milyen  sivar  I6tk5r  az,  melyel  ez  a  jog- 
philosopliia  nyit  a  larsadalmi  eszmek  torteneteben.  a  me- 
lyekhez  nem  taiiil  merleket  az  ember  magasabb  rendeltete- 
sehen,  jobbulasaban  es  tokeletesedeseben.  Pikler  el6tt  a 
tortenelem  minden  vissza^Iese  jogilag  is  igazolva  all  azon 
egyszerti  oknal  fogva,  merl  termeszeles  igazoldsut  megtalalta 
a  kor  uralkodo  eszmeiben,  az  ember  termeszeti  kdrtilmenyei- 
ben  —  a  rabszolgas^g  Romaban  —  a  gyermekkiteves  KbinA- 
ban  stb, 

A  benso  ellenmondis,  melyel  egy  ily  Ian  rejteget  ma- 
gaban,  egeszen  nyilvdnval6.  Szerz6  maga  mondja,  bogy  lud 
hevalni  eszm^nyekert,  k^pes   aterezni  azokat,  ^  meg  sem 


»29 


hisz  bennok,  s6t  szdndekosan  elleplezi  azokat,  hogy  a  tudo- 
m^nyos  indifTerentismus  affect^lt  I^tszatat  meg6via.  K^rdeni 
lehetne,  vtgjon  mily  forrasbbl  ered  le!kesed6se,  ha  annak 
rug6j6t  nem  egy  eszme  k^pezi,  melyel  it6lele  j6nak,  nemes- 
nekj  val6nak  ismer  el  ?  De  minek !  Szerz6  bizonyara  az  els6 
6a  egyetlen,  a  ki  az^rt  fr  ludomdnyos  mflvet,  hogy  abban 
rendszeresen  megtagadja  azon  doctrindk  re^lis  6rt6k6t,  me- 
lyeket  subjective  elfogadni  k^nytelen.  Eddig  azt  hittiik,  hogy 
az,  a  ki  tudomdnyt  terjeszt  es  mfvel6dest  kSzvelit,  az  igaz- 
s&g  ^3  xneggy6z6d6s  v6rtj6vel  Svezve  I6p  kdz6ns6ge  ele;  azt 
hittOk,  ez  kOlcsdnzi  neki  az  erk61csi  nimbuszt,  mely  a  korra, 
melyben  61,  liatast  gyakorolni  hivja  el.  A  term6szet  elfogu- 
Jatlan  buvAra  inin^l  m6lyebben  hatol  bele  a  jelens6gek  rejtett 
erdinek  vizsgalatdba,  ann^l  csod^sabban  Idtja  kibontakozni 
szemei  el6tt  a  16tez6s  magasztos  harm6ni£^j^t.  A  tortenet- 
tuddst  szigoru  t^yilagossdga  nem  g^tolja  abban,  hogy  az 
emberis^g  t6rt6neteben  a  polgdrosulas  6s  halad^s  nagy  esz- 
m6nyeinek  fokozatos  megvalosulasdt  lassa,  habar  az  eszme- 
nyek  az  adott  viszonyokhoz  k6pest  Ijitszolag  nagyon  elterok, 
s6t  homlokegyenest  ellenkezok  lehelnek.  Mert  szerintiink  az 
organismusok  semmi  fejlod^se  sem  n61kul6zheti  a  cz61  gon- 
dolat^t  Oft,  a  hoi  ok  es  okozat  fugg  5ssze  egymasnak  bens6 
foitetelezelts^geben,  ott  a  czel.  mint  e  viszony  harmadik  re- 
suit^Dsa  logikai  szuksegkepeniseggel  foly,  ugyanabbol  az 
eszmekapcsolatb6l,  mely  az  ok  es  okozat  fogalmi  egyseget  a 
gondolkod^sban  letrehozza.  A  cz6l  fogalm^t  a  fejl6d6s  tenyei- 
nek  valamely  logikai  sorozatab6l  kikiiszobolni  annyi,  mint 
mag6t  az  fezszerflseget  tagadni,  epen  ligy.  a  mint  a  gondol- 
koz6  6sz  el6tt  is  ep  a  phaenomenalis  elet  relativ  viszonyai 
kell,  hogy  szflksegkep  az  absolut  felismeresere  vezessenek. 
mint  a  viszonylagos  jelensegek  kozos  m6rtek6re.  Azt  mondani, 
hogy  meggy6z6d6siinkkel  mas  meggy6z6desek  ailnak  szem- 
ben,  melyeknek   eshetoleges  igazs^g^t  a  mieinkkel  szemben 

AtheiuettDi.  '^" 


530 


eleve  ei  kell  ismernlink.  helyas  es  jogosult.  De  a/l  allilnni. 
hogy  oiindeD  ineg^yoz6des  egynias  mellelt  es  usyanegyid^ii* 
leg  is  egyaranl  jo^osuU  s  hogy  minden  e&zmf^ny  egyformto 
igaz.  ez  a  tudomanyos  opportunismus  legveszedelrneseM* 
elm^lete. 

De  ke!szereficn  veszedelmes  ir^yzat  a  jog-  es  allam- 
elmelet  teren,  mart  a  hatalom  es  erdek  soiiverainitasat  pro- 
elami'ilja  az  ^^y  6s  igazsiig  felelt  s  inert  a  jogszolgalUilMS 
erkSlcsi  alapjail  bontja  meg,  mid^D  a  keles  jogigojiyek  elme- 
teti  eldonthetlenseget  inondja  ki.  S  hiaba  vigasztalja  naagiit 
azzal  Pikler  hogy  6.  ellenlelben  a  regi  iskolakkal.  nem  lai(ja 
feladatanak  egy  idealis  allaniot  rajzolr)!,  azerl  a  kritjka  ki 
Ibgja  vonni  taiiitasaibdl  azl  az  dllameszmenyl,  mely  vcs- 
kovetkeztel^seinek  megfelel  s  ez  a  «bellum  omnium  contra 
ou^ne.s>  eszni^nyc,  a  mcgtcslesUlt  anarohia. 

Merl  mihen  ill  Pikler  n^zete  a  lermeszetjog  lul^don- 
kepeni  alapk^rdeserftl  ?  A  terni^szetjog,  ligymond,  azon  meg- 
gy6z6desb6l  indul  ki.  hogy  lehet  egy  «egyedul  igaz  jogol* 
kigondolnij  a  tnety  minden  leleles  jogiiak  m^rteke  tss  a  rae- 
lyet  minden  AUamnak  folytonosan  vallozallanul  P6n  kelJene 
lartania.  Pikler  elistueri.  hogy  minden  embernek  van  jog- 
6rzGie,  de  tugadja,  fiogy  egyenlfi  jogerzele  volna.  UlazOk 
leirasai  es  a  U'irlenclem  meggyfiznek  benniinket  arrol,  hogr 
kulinihuz6  t;^rsadahuak  altagos  jug^rzeke  nagyon  kOldnbO- 
zoen  nyilatkozik  ugyanazon  largyakra  n*>2ve.  A  lermtezet- 
jogasz  mar  most  a  jogi  meggyfizddesek  ezen  larka  sokfeie- 
segenek  kozepette  azl  hirdeti,  hogy  minden  egyes  kerdesre 
nezve  egy  bizonyos  jogi  meggyozodtis,  I.  i.  az  6v6  az  egyedul 
helyes-  Pikler  pedig  ezzel  szemben  azt  lanilja.  bogy  a  jogos- 
nak,  az  igazsdgosnak  csak  egy  morteke  van  s  ez  az  egy^ni 
jogerzeL,  de  azt,  hogy  kiilonbiJzd  jogerzetek  kdzfil  melyik  felel 
meg  az  absolut,  az  ei^zmonyi.  az  universalis  jognak,  Uido- 
manyosan  bebizonyilani  nem  lehet. 


531 


Szuks6ges-e  r^mutatni,  milyen  semmitmond6  expediens 
az,  melyhez  szerz6  foiyamodik,  inikor  a  jog^rzetbdl  akarja 
szarmaztatni  a  jog  tartalm^t  A  jog^rzet  f6lv6tele  meg  semmi 
egyebet  nem  jelenl,  mint  a  lelek  bizonyos  Allapot^t,  mely 
ktils6  vonatkozds^ban  akaratunknak  a  kiilvil^ghoz  val6  vi- 
szonydt  s  cselekv6s6gunk  ontudatos  folt^teleit  szabja  meg, 
de  nem  magyarazza  meg  kuldnosen  a  jog  tdrgydi^  mint 
objectiv  kepzelet,  a  mini  elhat^roz^sunkra  elOsegitoen  vagy 
gdtloan  foly  be  s  a  mint  aztan  a  jogerzetet  a  lelek  Ontu- 
datos mOkod^se  utjin  6rinti.  Hiszen  a  jog6rzet  a  maga  koz- 
vetlens6g4ben  teljesen  indifferens  allapot  mindaddig.  mig  con- 
cret  vonatkozds^ban  kozelebbi  meghat^roz^sat  fdl  nem  leli. 
Amde  a  I^leknek  ez  a  kilep^se  onmagab6l  mar  a  szemlelet 
kezdete,  az6  a  szemlelet^,  mely  az  ^rzet  tdrgyait  tudalomra 
eraelve  onmag^nak  kiilsS  objectumaivd  teszi  s  lenyeges  jegyeit 
ellesve  kepzetekk6,  k6pekk6  ^s  fogalmakkA  dolgozza  fol.  Eb- 
ben  a  processusban  pedig  benne  fogialtatik  a  jog  objectiv 
meghat^rozas&nak  sziiksege  is,  mely  fiiggetlen  a  jogerzelt6l  s 
cselekedeteink  jogos?ag^nak  absolut  kriteriumaul  szolgal 

Nem  volna  igaza  Piklernek  meg  akkor  sem,  ha  lenyleg 
lehetetlen  volna  —  a  mint  6  allitja  —  minden  jogi  k6r- 
d6sre  vonatkozolag  egy  bizonyos  jogi  meggyOzfides  kizdr6- 
lagos  igazsag^t  bebizonyitani.  Minden  igazsdg  bebizonyil^sa, 
meg  a  malhematikai  igazs^gok^  is  csak  subjectiv  lehet.  Az 
ember  nem  lephet  ki  6nmag^b6l  s  kozvetlen  tudomasa  a 
rajta  kivul  alio  dolgokrol  6pen  azert  nem  is  lehet.  De  egy 
raagasabb  objectiv  bizonyossdg  postulatumdt  azert  nem  n61- 
kulozheti  az  esz.  (londolkoz^unk  egesz  rendszere  hypoth6- 
ziseken  epiil ,  de  e  hypothezisek  alapja  az  ember  bens6 
termeszete,  £ls  ugyanaz  a  termeszet  koveleii,  bogy  az  igazsdg 
egy  6r6k,  vdllozhatlan,  minden  id6kre  sz6l6  eszmenyenek 
lehetSsege  a  bolcselet  litjan  szilard  alapot  nyerjen.  Midon  az 
anyagi    igazsag    abstract    eszmenyetSl    a   gyakorlati    jogelet 

;-t5* 


6H2 


exigentiAi  javara  mind  na$;yobb  eldvoldddsa  eszlelhelfi  az 
uralkodo  felfog^nak,  ebhen  csak  az  eszniek  ugyanazon  diife- 
rentidlodasi  folyamata  ismetl6dik,  mely  a  jog  es  erkolcs  szei- 
vAlaszt^anak  processusat  immar  v6gleg  befejezte.  De  a  jogi 
analyzis  v^ghatardra  jutvan,  nines  ketseg  benne,  bogy  » 
visszahatAs  nem  fog  kesni  s  az  emberi  szcUem  miel6bb  meg 
fogja  tenni    ugyanazt  az  utat  visszafele.  a  honnan    kiindulL 

Azt  azerz6  is  elismeri,  hogy  bamiily  nagyok  legyenek  u 
elterenek  kllloiibdz6  emberek  jogerzete  ktizt,  de  niinden  eni* 
ber  jogerzeteben  oly  vonasok  is  vannak,  raelyek  valamennyi 
emberrel  kdz6sek :  leleznek  tehat  ^Ilalanos  kozos  emberi  joiit- 
meggy6z6desek.    Ugyde  ennek   oka   a  szerz6    felfogasa  sze- 
rinl   abban   all.    hogy  a  jog6rzelel  mindenQlt   az  emberek 
egyutt6I6se  id^zte  el6  6s  fejiesztelte  tova.  A  mennyiben  pedi? 
az  emberek  egyutl^les^nek  mindeniUt  bizonyos  egyenlo  voniksai 
vannak,  az  emberek  lelkere  gyakorolL  hatils.'knak  is  bizonyos 
m^rt^kben   egyenldnek  kell   lennie  mindeniitu   De  —  es  itt 
fordul  Pikler  a  ternieszet-  es  eszjog    tudomanyos  lehet^s^ 
ellen  —  a  kiildnb6z6  emberek  jogerzeteben  az  alapTet6,  leg- 
melyebb   kerdesekre   ronalkozdlag    vannak   elteresek    is,   es 
pedig   oly  ponlokra  7onatkoz6lag,    a  melyekbOl  minden  jogi 
gondolkod^s  kiindul  s  a  melyek  tekintet^ben  ep  azert  a  gon- 
dolkodas  az  eltcr6sekel  el  nem  oszlalhalja.  A  jogerzet  tov^bi 
fejlfid^ae  megszijnletheti  ezekeL,  de  a  gondoikodAs  uem.  Ezert 
nem   lehetseges    niinden    kerd^sben    gondolkod^s    litjan  egy 
egyediili  igaz  jogol  megallapitani. 

Mindazallal  megengedi  szerzd,  bogy  lehet  egy  oly  pont, 
a  melybfil  kiindulva,  az  annak  megfelelC  jogot  a  helyes,  az 
igaz  lermeszeljognak  lehelne  tartani.  Be  lehet  ugyanis  bizo- 
iiyilani.  hogy  a  vegsfi  czelok,  a  legm6lyebb  ^rzelmek  bizonyos 
eirendezese,  sz6val  egy  bizonyos  lelki  termeszet  biztositja  h 
leheld  legnagyohb  boldogsaj^ul.  <Azt,  hogy  egy  bizonyos  jog 
a  leheto  legczelszerUbb  —  moncya  —  be  leliet  bizonyitani.» 


583 


fis  ha  azt  a  jogot  nevezzflk  term^szeljogDak,  a  mely  in 
abstrado  a  legcz^lszerfibb  volna,  ha  fennallhatna,  akkor  a 
tenn^szetjog  egy  tudomdnya  lehetd.  *Kereshetjuk  e  jogot, 
ezen  —  ha  az  emberek  t6nyleges  lelki  term6szet6t6l  eltekin- 
tQnk  —  Iegcz61szerfibb,  a  boldogsagot  legjobban  el6Dnozdit6 
jogot  ^  kereshetjtik  a  mOdokat  is,  a  melyek  seg^Iy^vel  az 
emberek  lelki  termeszet^re  ugy  hathatunk,  hogy  a  jogot 
alkoss&k  6s  feDtarts&k>. 

Csakhogy  —  teszi  hozz&  —  a  jogosnak  6s  cz6lszerfi- 
nek  eWdlaszt&sa  nem  mell6zhet().  A  jogosnak  a  oz^lszerQ 
mellett  meg  van  a  maga  kfilon  m^rteke  az  emberek  lelki 
TiMgdban  s  annak  bebizonyit^sa,  hogy  egy  jog  a  legczelsze- 
rfibb,  m^g  nem  bebizonyitdsa  annak  is,  hogy  az  a  helyes, 
az  igaz,  a  jogos  jog. 

Konstat^ljuk  mindenek  e]6tt.  hogy  ugyanazon  m6don, 
melylyel  Fikler  az  emberis^g  k6zos  jog-nieggy()z6d6seit  leve- 
zeti,  magyar&zza  Herbert  Spencer  is  az  oroklott  moralis 
osztfinoket.  N6la  az  egyesek  es  nemzetek  egymasra  hatasa 
s  a  physikai  kornyezet  befoly^sa  alatt  fejlfidik  inindaz,  a  mi 
erkolcsi  6s  jogi  magatart^sunkat  szah&lyozza.  Mivel  pedig 
Spencer  szerint  jogos  cselekedelet  az  k^pez,  a  miben  az 
okozott  megel6ged6s  a  tulnyom6,  jogtalan  pedig  az,  mely- 
ben  a  fajdalom  k^pezi  a  nagyobb  r^szt,  az  emberiseg  azt  a 
magatartast  kdveti  inkabb,  mely  adott  esetekben  a  legkel- 
lemesebb  6s  legtdbb  ordmet  okoz.  Ily  cselekedetek  gyakori 
ism6tl6ssel  dsztonszerti  szokasokki^  v^Inak.  Ezek  atdrokt6d- 
nek  az  egymast  k6vet6  nemzedekekre  s  az  utanzas  p6ld^ja 
alatt  m6g  jobban  megszil^dulnak.  A  rossz  vagy  k^rtekony 
cselekedetek  lassankent  elttlnnek  s  az  ligynevezett  moralit^s^ 
beleertve  termeszetesen  a  jogot  is.  tudomanyos  formulazast 
nyer,  tigy  hogy  jov6beli  magatartasunknak  is  iraiiyzasara 
szolgdl  a  positiv  jogban.  Mindezekre  a  hypothezisekre  azonban 
derekasan  felel  meg  Miller  (« Lectures  on  the  philosophy  ot 


6M 


law»)   s  az  6  alapos   ellenvetesei    Pikler  nezeteinek  is 
letes  czi^foiatatt  tai'talmazzak. 

A  kulonbs^  azonban  az,  hogy  Spencer  nriltan  levoiya 
rendszereb<)l  a  szuksegkepeni  eredm^nyt:  az  utilitarianlsmus 
egf  nemet,  mely  csak  abban  ler  el  a  Benlharn^toK  bogy  nain 
az  a  j"v5   esznienye;  eilecben   Pikler,   mint    lattuk,   vis5Z3- 
utasitJH  az  utilitariiii^  elvet;  elismeri,  hogy  az  utiUtarianismns 
nagy    haladast  kepez  mAa   term^szetjogi    iskoiakhoz    kepesL 
a  mennyiben    f6czelja  a  valosag  meg^llapilasa.    az  Lntezine- 
nyek  okainak.  batdsainak  meghHlarozSsa,  de  masreszl  Iviiye- 
ges  t6ved6st  lal  abban,  hogy  az  utilitarianisnius  magamagat 
a   bebizonyitbat6Iag   egyedul    helyes   jognak  v6Ue   s  bogy^H 
kOzvetlen  jogerzet  teljes  figyclmen  kiviil  hagyasat  kOvetdM^ 
■  Ma  mar  —  fCzi  tovAbb  okoskodAsait  szerz6  —  meginl  ba- 
iadt  egyet   a  vilag,    megvallozott  a   jog^pzet,   i3j  igenyek  1h- 
madtak ;  lijra  egyenl6segr0l    beszdoek.  de  nagyobb  egyenlfl- 
s^grfil,    mini    sziiz    6\\'e\    eznlStl.    £s    megiot    uj    onkdmyea 
termeszet.iogi   iskol^   keletke/nek:    a  munki^snak   a   munka 
teljes  liozadekara  valo  jogur6l,   az  anyafoldboz  valo   jogarbl 
beszelnek   koriiKiltunk.   Es   ba   a   vilag   igazan    socialislikus 
IrAnyban  halad,  akkor  ez  a  socialislikus  lermeszeljog  \esz  a 
nem    nagyon  tilozofikus,   de  rajongo   4s  a  vildgot  el6remoz 
ditrt  lelkek  rirOk  igazsdga.* 

line  leitat  szerzo  raeglarnadja  uiag^t  Spencer  Her 
is,  a  kinek  pedig  egesz  tudom^nyos  vilagnezletebol  leglobbei 
kosztjnhet.  Pedig  semmi  sem  bizonyil  jobban  Pikler  ellen  es 
az  altala  tamadott  jogbolcseleti  irAny  mellell,  mint  az  a  I6ny, 
hogy  a  jog  i^nyegere  nezve,  annak  v6gcze!jain  kiviil,  habar 
eg^szen   ellenteles   alapb6l  indul   ki,  Spencer   Herbert  is 
azon  kovetkeztetesekre  jut,    mint  a  regi  melaphysikusok 
az  a  ffielv,    a  mely  Spencer  Herbert    szerint    az  61et  lOrve- 
nyeib(il    f'olyik?   Az,  hogy    minden   ember  azt  teheli,   a 
akar,  fdlleve,  hogy  mds  ember  egyenlfi  szabadsagAt  nem 


-bei^^ 


536 


meg.  Ez  az  elv  semmiben  sem  ku1dnb6zik  att6l,  a  mit  Kant, 
Krause,  Schmalz  es  reszben  Ahrens,  Gross,  Wendt  6s  Krug 
is  az  ember,  mint  gondoIkoz6  leny  gyakorlati  cselekvdse- 
g^rdl,  a  szabad  akarat  ka]s6  megvalosuMs^nak  folteteleirdl 
fel&ilitottak.  Igen,  de  —  veli  ellen  Fikler  —  a  k6rd6s  epen 
az,  bogy  mely  cselekv6s6geket  kell  megakad^lyozni  es  me- 
lyeket  kell  megengedni?  Az  dsszes  ktizdelmek  a  jogert  e 
korul  forogtak;  Spencer  f6elve  csup^n  csak  az  egyenlds^get 
fejezi  ki  ^  semmit  sem  mond  a  f6k6rdesre,  a  szabadsAgok 
^  korlatozdsok  terjedelm^re  vonatkoz6lag. 

Erre  a  felelet  csup6n  ennyi.  Senki  sem  fogja  lagadni, 
bogy  az  emberi  jogok  hattoii  es  mMekei  tekinteteben  min- 
den  idfiben  kulcSnbozd  felfogasok  uralkodtak.  De  a  jog- 
bdlcselet  feladata  nem  is  az,  bogy  e  felfogasok  mindenikenek 
jogosultsag^t  vitassa,  banem  bogy  az  emberi  cselekv^seg 
dltaldnos  es  dllando  viszonydt  megdllapitsa,  mint  esz- 
mmyi.  A  jog  meghalarozdsa  ezek  folytiin  csak  egy  minden 
eselet  mag^ba  6lel6  normativum,  egy  tiszta  formalis  elv 
alapj^n  lebets^ges,  melynek  koriilir^sa  inkabb  negativ.  Ez 
pedig  onnan  van  mert  csak  a  jogtalansag,  a  jogrend  meg- 
bontasa  ebreszti  fel  a  jog  ontudatat.  A  jog  els()  megnyilalko- 
z^sa  tebat  sajdt  negati6janak  negalioja,  ezert  nevezi  Hegel  is 
a  jogtalans^got  a  jog  evidentiajanak. 

MAr  most  az  elet  sziimlalan  viszonyaiban  az,  bogy 
valami  jogos  vagy  nem  jogos,  mindig  a  foltetelek  egesz  so- 
r^tol  fiigg.  Egy  jog  biroi  megallapitasa  mindig  ex  post  facto 
t6rt6nik  es  minden  egyes  jogviszonynak  sajat  t6rv6nye  van. 
Ezt  a  torv^nyt  a  biro  nem  raszabja  az  el^tte  forg6  esetre, 
banem  abb6l  hiivelye/.i  ki.  A  biroi  itelet  nem  egyes  jogvita 
onkenyes  eldontese,  banem  a  jog  eszmejenek  kifejl^se  ket 
egyen  egymaskozti  viszonyabol.  Szoval  minden  jogviszony 
kifejezese  egy  synthesis. 

Megegyezik    Spencer  es  a  fejl6d6stani  elmelel   az   esz- 


686 


jog  r^gi  iskol^javal  azon  alapjogok  lekinteteben  Is,  melyek 
a-  legfObb  jogelvekb6l  vezelhel6k  le  s  e  pontban  szinlen 
ugyanazon  eredm^nyekre  jut  a  ket  homtokegyenest  eUen- 
tetes  iranyzaU  Mig  a  termeszetjogiiszok  az  ember  vele- 
szflletett,  elitlegenilhellen  es  eleviilhetellea  dajogalbbl  sziik- 
segk^pen  magyardzt&k  ki  rendre  az  6lethez  es  testi  epseg- 
hez  vat6  Jogot,  a  munka^  forgalom  es  kdlti^zkodes  sza 
sdg&t,  a  gondolat-^  vallas-  es  sz6l^S8zabadsagot,  addig  Spen 
majdnem  ugyanazon  s^zavakkal  proclamaija  a  maga  egy^ni 
6llisponlj6b6l  a  testi  ^psegre  vaio  jogot,  a  szabad  raozgas 
es  helyviltoztatds,  a  termeszet  szabad  felhasznalasa,  a  tu- 
lajdon-adomanyozi'is  es  hagyomdnyozus,  szabad  csere,  sza- 
bad szerzOdes,  szabad  ipar,  szabad  sz6  6s  islentisztelet  j»>- 
gail.  E  fontos  ^s  ligyeleinreinelld  egyez6sekre  szerzOok  nem 
tuil  mutil  mondani,  tniiit  hogy  azok  a  jogint^zmOnyek.  melye- 
ket  Spencer  r^szletes  fejtegeteseiben  felsorol,  nem  kovetkeznek 
okvellen  azon  f6elvbCl,  melyet  fDlallit  s  bogy  a  kdvetkez- 
letesek,  melyekkel  azokat  levonja,  onkenyesek.  Am  ezt  ko- 
molyan  bizonyilania  eszebe  se  jut,  annal  kevesl>e  sikerul  er 
meggySznie. 

Ha  Pikler  leglYibb    ai*gumcrilumdt,  melylyel  a  jog  e 
meje   a   priori    konstrualii^anak   lehet^s^et   meglamadja, 
nepek   es  id6k  ellerd  jog-meggy6z6deseib6l  meriti,  ligy 
Altaian  nem  volna  nehez  kimntatni,  hogy  ez  eller^sek 
esetre   ^em   egeszen    kiilsOk   63  esellegesek,    hanem    mely 
belevagnak   a  jog  azon  lenyeges  termeszetebe,    mely  az 
A\]6  Rzervezetek  s  azok  saj&los  ^letPoltetelei  6s  61etprocessu 
azerint  kai^nbOzOleg  alakul.   ftp  oly  keves?e  lehelne  tagai 
azt    is,    bogy    a    nyelvek    ktilonbozfisegeik   danzara    az    ei 
beriseg  kozos  logikajaboi  fejieltek  ki.  A  jog  torleneli  ftylOdes 
menele  v6gre  okvetelleniil  a  jog  megs:zoritasar6l  annak  lb 
zatos  kib<5vit6s6re  vezel,  ep  ligy.  mint  a  bogy  az  ember  f( 
liidik   az  anyaghoz  kotottseg  kezdetleges    a)lapotab6l  sza 


semi 


637 


dntudatra.  A  patriarchalis,  a  despotai,  a  theocraticus  szer- 
vezet  ily  fejlOd^si  stddiumok.  Igy  fejtette  ki  a  gdrOgs^g  az 
ember,  mint  poUtikai  leny  rationalis  eszm^ny^t,  ^rintetleniil 
hagyvto  m^g  annak  magdnjogi  k6ret,  melynek  betet6z^s^re 
aztan  a  r6mai  szellem  volt  hivatva,  a  maga  evQs  individualis 
6rz6keveL 

Mi  tobb,  kimutathato  volna,  bogy  magok  ezek  a  diver- 
gA\6  ir^nyok  is  a  jog  bels6  l^nyeg^nek  megannyi  termeszetes 
kisug^rzAsai,  a  n61kul,  bogy  az  ember  eredeli  viszonyait  6s 
tenn^szetes  6rdekkor6t  b^rmi  tekintetben  m6dosftandk.  Az 
63szehasonlit6  jogt6rt6nelem  meggyOz  a  fel6l,  hogy  az  egyes 
jogrendszerek  alapelter^sei  a  kovetkezfi  n^gy  ftiirdnyban 
jelentkeznek  Lasson  kimutatdsa  szerint.  E16szdr  a  I6rveny  6s 
dnk^ny  viszonya  idomul  k6t  Iehet61eges  ir6nyban,  a  szerint 
a  mint  a  moment&n  6rdek  a  belsd  rend  fentart^sat  vagy  az 
egy^n  jogai  lehetO  kiterjeszt^set  koveteli  meg  ink^bb ;  majd 
a  jogformak  viszonya  az  anyagi  joghoz  kepezi  az  ellentetes 
jogfejlfides  forr^sdt,  a  szerint  a  mint  a  kQIs6  formal  kdvet- 
kezetessegnek,  vagy  az  anyagi  igazsdgnak  nyit  tAgabb  teret. 
Tov^bbi  sorban  a  jog  megval6sul6si  spbaer^jaban  az  d5nti 
el  a  fejlCSd6s  ir6ny6t  ismet,  hogy  vajjon  a  jog  maga  vegye-e 
at  az  osszes  jogosnak  elismert  6rdekek  vedelm6t,  vagy  pedig 
az  egyesek  6n6ll6  cselekv6sere  bizza  azt  tulnyomd  r^szben. 
V6gre  a  szem61yis6g  ervenyesiilese  teren  agaz  el  ismet  az 
uralkod6  jogfelfog^s  ahhoz  kepest,  hogy  vagy  az  allamkozos- 
s6g  jogdnak  kiz6r6lagossag^t  hangsulyozza  elesebben,  vagy 
pedig  a  jogos  magdnerdekeknek  nyit  nagyobb  teret.  De  mindez 
esetekben  az  ellent^teket  egy  magasabb.  sarkalatosabb  jog- 
egys^gben  lAtjuk  fololdva. 

De  terjiink  vissza  k5nyviinkre.  Miut^n  ebben  kifejtelte 
szerz6,  hogy  a  jogerzet  nem  a  tepvenyhozas  tudomanya,  a 
minthogy  vannak  kitun6  jogaszok,  a  kik  a  torvenyhozas  tu- 
dom^nyahoz  semmivel  sem  jaruUak  (ide  sorozza  p.  o.  Wind- 


638 


scheidol.  de  nagyon  Uvesen,  mert  Wmdecheiduak  as  uj 
egys^ges  nemel  pohjdri  iorvinyk^nyv  tervezele  Megalko- 
tdmban  iiidvidevdleg  uagy  4niemei  vannnk),  lovabbi  sor- 
ban  a  jogboloselet,  mint  a  t0rv6nyho7ds  tudom^nyanak  ly 
fogalrniU  kiserii  meg  meKallapilani  az  emberi  cselekedetek  t6r- 
veiiyszerQsegenek  iilapjan. 

E  t5rv6nyszer0s6g  —  ligymoiid  —  voltakepen  nem 
m^s,  mint  a  mi  az  eleltan^  az  elct  folotl,  a  hdlane  a  hO 
fdl6lt  sib  S6t  egyenesen  kiniondja  Pikler,  IjoKy  a  jogbol- 
cselel  nem  lehet  mas,  mint  a  lermeszelludomdnyoknak  foly- 
taUtsa  63  alkalmazasa,  a  mennyiben  az  energianak  az  em- 
beri tarsadalomban  va]6  alalakulusaival  foglalkozik.  Kimu- 
latni  igyekszik  ennek  kapcsan,  hogy  a  jogbolc^elet  hivalva 
van  az  idO  rolyamUn  6p  oly  exact  tudom^nyny^  lenni,  mint 
a  fsillaga>*zat  vagy  a  nipchanica.  Aimak  teh^t.  a  ki  ajoggal, 
mint  az  emberi  trselekv6seg  producttmiAval  tudomanyos;m 
akar  foglalkozni,  tudnia  kell  —  szerzdnk  szerint  —  az  em- 
beri cselekvdseget  ugy  is  (!}  tekinteni  (bit  meg  hogyan?) 
mint  az  anyag  folylonos  v^ltozdsainak  egy  nem^t.  A  kulon- 
hdzO  jogok  keletkezeset,  fentartdsat  6s  pusztulasat  oly  ese- 
menyeknek  kell  tekintenie,  melyek  ugyanazon  tdrv^nyszerO- 
sdggel  allnak  be  bizonyos  okok  folytdn  6s  ugyanazon  t6r- 
v6nyszerQseggel  ideznek  el6  bizonyos  hatasokat,  a  mily 
t6rvenyszertis6gge!  esuek  a  teslek  bizonyos  korulnienyek  kozott 
6s  a  mily   tdrvenyszerdseggel  terjeszti  ki  a  b6  az   anyagou 

Az  emberi  c.selekv6segek  lorvenyazerfisegenek  megalla- 
pitasabol  —  iolytatja  szerzO  —  viszonl  kovelkezik,  bogy  a 
jog  lete  is  torvdnyek  uratma  alatt  dlL  A  jog  c^ak  egy  r6szet 
kepezi  a  vildg  azon  jelensegeinek,  melyekel  az  emberi  lar- 
sadalom  jelensegeinek  neveznek.  A  jogbdlcselet  e  szerint  ep 
ilgy  k6pezi  r6sz6t  az  emberi  tiirsadalom  altalanos  tndom^- 
nyanak,  mint  az  emberi  idegniiikOdesnek  vagy  az  em6szl6s- 
nek  tana  az  emberi  6lettannak.    A  mil  a  jogbolcselet  ebbeii 


689 


a  niin6s^g6ben  kutat,  az  a  jogtudom^nyok  OsszefOgg^e  az 
emberi  term^szet  legelemibb  tenyezdivel,  s6i  azokon  ke- 
resztQl  a  ktilterm^szeUel  is. 

Ha  mdr  most  azt  nezziik,  bogy  roily  alapt6telek  foly- 
nak  a  jogbolcselet  ily  meghat^roz^ab6l,  ezek  elseje  az,  a 
mit  Pikler,  Pulszky  Agost  6s  kulonosebben  Herbert  Spencer 
ut^n  ^l!it  fel:  bogy  a  t&rsadalom  termeszete  hatdrozza  meg 
az  illet6  tdrsadalom  jog&t  s  a  mi  ezt  mag&tol  ertbetdleg  ki- 
eg^zlti,  bogy  t.  i.  semmif^le  nagyobb  vdltoz&s  nem  dllhat 
be  az  ^]lami  eletben,  miel6tt  az  egy^nek  termeszete  meg 
nem  v^ltozott. 

Epen  ilyen  t6rv6nyszer(S  befolyAsuk  van  a  t^rsadalom 
nagy  Atalakul^sainak  is,  mint  azt  m&r  Pikler  eI5tt  Pulszky 
kifejti.  <A  t^rsadalom  koreben  egyesek  ijj  elet^rdeket  6rez- 
nek.  tSj  cz^lt  tOznek  ki  a  tftrsadalom  szim^ra.  Ez  vonz6  er5- 
vel  bir  mdsokra;  szervezet  dil  el6  s  a  szervezet  megerfi- 
sodik.  Ha  az  er6  6s  fejlettseg  bizonyos  fok^t  elerte,  magdhoz 
ragadja,  a  maga  szolg&latdba  bajtja  az  dllamhatalmat,  ural- 
kod6v6,  dllamivd  lesz,  k^nyszerrel  val6sitja  meg  az  illet6 
6rdeket  azokkal  szemben,  kik  5nk6nt  nem  bajolnak  meg 
elfitle.  A  f6n6ll6  jog  tartalma  megfelelSleg  b6vui  vagy  6t- 
alakul.  Evvel  egytitt  jdr,  bogy  m^  egy^nek  is  jutnak  allami 
hatalomra.  Az  \5j  szervezked6s  elOharczosai,  intez6i  es  ver- 
tanui  a  ]6v6  arisztokracziajdnak  magvdt  kepezik.  De  mibelyt 
val6ban  uralkod6vA  lesz  az  tij  szervezet,  a  regi  ariszlokraczia 
az  djjal  nagy  reszben  fisszeolvad.  Mikor  aztan  az  lij  cz6l 
oly  nagy  m6rt6kben  talalt  elfogadasra  a  tarsadalom  tagjai- 
nal,  hogy  a  k^nyszer  kisebb  foka  sziikseges  megval6sitasdra, 
az  611am  ereje  uj  nagy  AtalakulAsok  vezeles6re  szabadul  fel.»^ 

*  Pulszky  e  tetelenek  reszben  ellent  kell  inondanunk.  Semmi 
sem  jogosit  a  fftltevesre,  hogy  a  tarsadaimi  evolutio  ily  compromis- 
sumob  eredmenye  lenne.  S6t  inkabb  azt  kell  igazoltnak  vennunk  a 
tdrtenelem  tanulsagaibol,  hogy  a  hatalom  es  a  szolgasag  attribulumai 


540 


f)sszegezve  a  mondollakat.  szerzC  meggyCzddese  az.  hogy 
az  ligynevezelt  jogiszal  nem  kepes  a  gyakorlatnak  egyik  na?y 
szukseglet6l  kiel^Riteni,  men  nem  tanit  meg  arra,  hogy 
milyen  I6rvenyekel  alkossunk.  Viszonl  a  terra^zetjogot  sem 
larija  a  tfirv^nyhozas  ludomanyunak.  mert  —  ligymond  — 
nem  k^pes  heiazonyitani  a  mil  igaznak  allit.  m^st'eldl  pedig. 
a  mil  igaznak  allit,  nem  okyetlenul  megvalosithato  is.  A2  a 
ludomany*  mely  meglanil  bennQnket  arra.  hogy  egy  bizonyos 
adoll  tarsadalomban.  annak  adott  kOrulmenyei  k6zt  thiIt 
torv^nyeket  lelesilsiink,  Pikler  szerint  a  jogbolaselet,  mely  a 
jog  fdloli  uralkodd  iCrvinyekei  dllapitja  meg^  illel6leg  « 


mindije:  agyanazok  maradnak.  Bizonyos  jellegek  mindig  praedeslioiWit 
Idtszaoak  a  tarsadaLmi  ^a  allami  £let  bizonyos  szerepeire.  miksok 
mAsokra.  Elgy  osztAly  uralmfltt  a  masik  fnlott  tiszian  az  iltX  ver- 
senyenek  liliando  ttirv^nyeihez  val6  roko!:ollabl)  atkalmazkodasi  kep«s- 
seg  bixtosftja,  ozeket  oz  oazlalyokat  pedig  viszonl  Allando  erkdicai  63 
physikat  conjuncturdjCi  egyenekb61  dllo  cmberrsoportok  alkotji^k.  Igy 
az  illam  6s  tArsadalom  minden  alakuUsa  voUak^p  az  egy^nek  erve- 
nyesQlese  kortil  forog.  Cgyde  ez  erv^nyesUles  megint  nem  foU^tlea. 
banem  szint^o  tdrvOnyek,  meg  pedig  illando  lOrvunyek  befolyasa  aJalt 
all.  Az  uj  azervezkedeaek  (ebit  kepviselhelnek  valanii  lij  czelt,  (ij 
irdnyt,  de  bogy  sikeresen  kepviselhcssek.  sziikseg.  hogy  bizonyns 
ir&nyhan.  bizonvos  alakban.  bizonyos  mddozatok  meltett,  egyszdval 
megbaUroitott  6&  arra  vatb  egy^nekben  k^pviseljek.  Ebb<)l  azUo  &e 
kftveikezik,  hogy  a  compromissum  csak  lalszolagos  s  hogy  a  zsar- 
nokok  es  forradalmarok  lulajdonkepen  egy  anyagbol  valok.  ahl><5l  ax 
anyagbdl.  mely  nagyubb  niozgukonysjlgdnfU  fogva  a  rarsadalom  veze- 
t^sere  hivatvn  van;  bivatva  van  pcdig  nem  az  cszm^kert,  melycknek 
bordoz6ja.  hanem  az  ^lelhez  val6  alkalmasabb  tulajdonB&gainAI  fogva. 
De  mert  ez  igy  van.  ktiplelensdg  a  tdrsadalom  ^s  az  allnm  tOrteoeli 
l^lez^sel  mAskep  maRyarazni,  mint  uralmi  szervezeleknek,  inelyekbvn 
a  jog  egyeUire  csak  negative  jul  kifejezt'sre.  A  tOrvenybozi^k  ily 
aralmi  eszmenyeknek  kepezl^k  eredetiJeg  mindenQtt  vinslrumentam 
i'egni»-jel,  s  ebbol  aztan  knnnyfl  atlAlni,  bogy  mierl  nem  lebet  e» 
azabad  a  jogot  az  illam  vagy  tarsadalom  positiv  int^zmeoyeibdl  fcj- 
teni  ki.  Y.  S^J 


541 


t&rsadalmi  tudom&ny,  mely  ^Ital^ban  a  t&rsadalom  fblOtt  ural- 
kodo  t6rv6nyeket  adja  el6. 

«A  ki  ketelkedik  —  a  k6nyv  szavait  id^zziik  —  abban. 
hogy  az  emberis^g  a  tarsadalmi  tudomdnyok  ter^n  hasonld 
halad^st  fog  ei^rni,  a  milyet  a  term^szettudomAnyok  ei^rtek, 
azt  meg  fogja  gy6zni  a  termeszettudom^nyok  mai  dilapoUl- 
nak  fut6)agos  osszehasonlitdsa  a  mult  iddknek  a  termeszetrdl 
t&pl^t  felfog&saval.  Sz^mos  jel  mutatja,  bogy  a  tdrsadalmi 
tudomanyoknak  egy  tij  korszaka  kezdddik.  ilyen  jelek  a  U^- 
sadalmi  elet  t6rvenyszerQs6g6ben  val6  hitnek  megszilArdu- 
l^sa,  a  tarsadalmi  tudomdnyoknak  a  term^zettudom^yokkal 
val6  kapcsolatba  hozatala  ^  a  tarsadalom  ama  rejtettebb, 
mintegy  szdvettani  jelens^geinek  vizsgatala,  mely,  ellentetben 
a  r^gibb  korok  felUletes  politikai  tudomdnydval,  most  folyik. 
A  termeszettudominyok  egyfel5l  foifegyvereztek  az  emberi- 
s^get  szdmos  ellens^ggel  szemben,  a  melyek  azel6tt  elet^t 
megr5viditettek,  szdmdt  megtizedeitek  6s  a  felelemnek  &Iland6 
forrasai  voltak,  mdsfel5l  gyarapftottdk  az  emberis6g  pozitiv 
elvezeteit.  E  munkdt  tovabb  folytatni  van  hivalva  a  t^sa- 
dalmi  tudomany  is.> 

«Ki  fog  deriilni,  hogy  az  emberis6g  szimos  baja,  leg- 
aldbb  kozvetve,  a  tarsadalom  helylelen  berendez6seb6l 
folyik  6s  malhematikai  pontossaggai  meg  lesz  allapilhato, 
hogy  minden  tdrsadalomnak  mily  intezmenyekre  van  szuk- 
s6ge,  hogy  lagjai  a  lehetfi  legnagyobb  boldogsagra  k^pesfll- 
jenek». 

Szerz6,  mint  mondja,  a  jogbSlcselet  es  a  tdrsadalmi  tu- 
domany ezen  jov6j6r6l  meg  van  gy6z6dve.  Azt  azonban 
bevallja,  hogy  azokat  az  utakat,  melyeken  a  tarsadalmi  tu- 
domany es  kaionosen  a  jogbolcselet  magasabb  fejieltsegi 
fokdhoz  el  fog  jutni,  kOzelebbrfil  megjelolni  nam  kepes. 

Ha  mir  most  dttekintiink  mindazon,  a  mit  a  fenteb- 
biekben   kivonatolni  megkis6rlettijnk,  szempontjainkat  a  ko- 


&i2 


Tetkezdkben  foglalhaljuk  ftssze  Piklerrel  szemben  NyilvSn- 
valo  eloszor  is.  bogy  ez  a  rendszer  nem  egyeb,  mint  ossze- 
teveszles*^  a  jog  l^nyegenek.  tartaltnanak,  magaval  a  joKgal 
a  szerzddest  form;^knak  azokkal  az  eszmekkel.  melyeknek 
azok  trsak  kuls6  jele.  Csak  egy  lepes  ell6l,  hogy  Pikler  magat 
az  akaralot  declarilja  torvenynek.  mely  a  lorvenyl  kmyilal- 
kozlatja  s  ism^t  ezi  a  torvenyl  annak  a  jogeszm^nek,  me- 
lyet  kifejezni  czeloz.  Ez  az  «error  communis  jus  facil*  rend- 
szere.  melynek  6rtelmeben  a  k6zve!emeny  akkenl  leremi 
jogot  es  nem-jogot,  a  mint  neki  telszik.  «Diruat,  aedificsit, 
mutat  quadrata  rotundi>:>.  A  kulonlxs^g  cgupan  annyi,  hogy 
az  ui  iskola  a  monarchiku?  ab^olutismus  allame^zmt-nye  he- 
ly6re  a  democralicus  absolutbmus  allame.'^zmenyet  allitja.  de 
mindk6l  eselben  az  onkeny  liiloroija  a  gondolkozo  esz  he- 
lyet  a  maga  <sit  pro  ratione  voluntas »  jeUzavaval,  meiy 
pedig  a  jog  tiszla  negatioja. 

A  mily  tevedese  volt  a  Iheocratianak  jogoi  azarmaz- 
tatni  az  isteni  inspirati6kb6l  es  kijelentesekbOl,  a  mely  t^- 
vedese  volt  a  tOrteneli  iskola  hiveinek  minden  jog  forrAfifii 
csak  a  torvt^nybozas  emlekeibeii  s  kiilondsebben  a  r6mai  jog- 
ban  latni  ep  oly  tevedese  a  tapasztalali  bolcselked^snek  is 
a  jogot  csak  mint  pbysiologiai  tiinemeayt  fogni  fol.  Mind- 
ezek  csak  jelensegei  a  jognak,  maga  a  jog  azouban  valami 
6sibb,  termeszetes  6s  minden  pozitiv  jogmondast  vagy  itel- 
kez^st  megelOzfi. 

Maga  az  az  elismert  t6ny,  bogy  a  kdriilmenyek,  me- 
lyek  k<izt  egy  tOrteneti  jog,  egy  Iegislnti6  kifejlik,  oly  klilon- 
b5z6k  lebelnek  egy  kesobbi  nemzedek  vagy  niAs  nepek  fel- 
fogasdlol  ^3  helyzet^tdl  hogy  a  mult  feirogiisa  nem  lebet 
tobbe  a  jelene  is,  maga  az  bizonyit.  Ieg6kessz6l6bban  a  jog 
absolut  Iclezese  meltett  A  mult  tekinl61ye  nem  abban  All, 
bogy  l^lezett.  de  m6g  abban  sem,  hogy  lon-enyesen  letezett, 
men  kiilonben   minden  mull,  melyet  a  maga  sajAlos  k6rul- 


643 


m^nyei  igazoltnak  mutatnak,  igazolva  lenne  azok  nelktil  s 
a  valtozot*.  koriilm^nyek  kcizCU  is. 

Amde  elfeiedik  itt  e  n6zet  sz6sz6l6i,  hogy  a  jog  6p 
az6rt  valtozik  sziinetlen,  hogy  mindig  egyenI6  maradhasson 
onmag^hoz.  Ez^rt  alkalmazkodik  folyton  az  emberek  hely- 
zeteihez  ea  t^nyeihez.  Ha  mindenkire  nezve  ugyanaz  volna, 
akkor  ep  az  altal  lenne  egyenldtlenne,  mart  a  helyzetek 
v^ltoznak.  Csak  a  jog  lArgyainak  dsszezavardsa  magaval  a 
joggal,  kepzeltetheti  azt,  hogy  a  jogok  egyenldtlenek,  holott 
nem  a  jogok,  hanem  azok  targyai  egyenl6llenek.  6pen  ligy, 
mint  a  hogy  az  emberek  k5z6tti  egyenl6tlens6g  is  egyenesen 
a  jogegyenI6segnek  a  kifoly^sa.  A  termeszet  annyiban  le- 
remtelt  egyenl6kk6,  a  mennyiben  min5s6gileg  egyformakka 
tett,  de  mennyis6gileg  6pen  az  egyenl6llenseget  szentesitette^ 
a  mikor  a  kepess^gek  kiilcSnb6z6  fokdval  ruhdzott  fel.  A 
fogalmaknak  ez  a  v^gzetes  osszezavar^sa  61-doclrindk  egesz 
iatveszt6j6t  vonja  maga  utAn,  p.  o.  oil,  a  hoi  bizonyos  jogok 
megszerzesenek  jog^t  magokkal  a  m6r  megszerzett  jogokka! 
konfund^lja,  igy  p61d^ul  a  lulajdonszerz^s  jogdl  magAval 
a  tulajdonnal  a  communismus  ujabb  elm^leteiben,  a  tulaj- 
dont  a  birtokkal,  a  jogi  birtokot  a  puszta  detenti6val,  mi'g 
vegre  odajul,  hogy  az  ut6bbira  se  ismerjen  el  mis  alapot, 
mint  a  nyers  er6t  vagy  a  velellent.  Ide  vezet  az,  ha  csak  a 
tapasztalati  t6nyeknek  engediink  jogosultsigot,  ha  csak  a 
physikai  j6t  emeljiik  a  jog  ethikd.j6vd. 

Mindez  eredm^nyek  szorosan  folynak  a  jog  azon  Fel- 
fogasibdl,  mely  azt  sziinetlen  lev^sben.  folyton  vi]toz6nak 
tunleti  fel.  Hangsulyoztuk  ezzel  szemben  fentebb,  hogy  nem  a 
jog,  hanem  csak  a  tenyek,  mint  a  jog  eszmejenek  substratumai 
viltoznak  s  hogy  ebben  a  sziinetlen  italakulisban  a  jog  is 
csak  ligy  maradhat  ugyanaz,  ha  valtozik.  Meg  kell  vonni 
ezek  szerint  a  hatirronalat  egyfel6l  a  pozitiv  jog  bolcselme, 
misfei6l   a   termeszetjog  kozt,   azutan  ismet   a  term6szeljog 


5U 


es  az  6s:Qog  aioa  C^abb  iranya  kozt.  melf  Kantot  val^ja 
mestereoet  a  midda  6  a  regi  tenn^zetjogi  bkolanak  az 
ember  idealis  termeszet^b6i  levont  abstractioi  helyelt  a  gya- 
korlati  ^z  ^  a  kategortkus  im|)erativus  atapjaira  fektette  a 
jogphilosopbia  mai  rendszeret. 

A  pozitiv  jog  bolcseime  nem  terjed  lul  a  jog  es  annak 
az  azt  magyar^zo  erkolcsl  ^  physical  okokhoz  val6  viszonya 
ismereten,  a  mely  okokat  talan  a  torrenyhozo  seni  ismer. 
de  vakoD  engedelmeskedik  nekik,  s  a  melyeket  a  t6rtenetirt> 
csak  kes6bb  fejt  ki,  ha  hata^uk  eltnult  mar.  Ily  erteleinbeD 
Montesquieu  « Esprit  des  lois»-ja  sem  termeszeOogi  rounka. 
raet't  a  tapasztalat  es  inductid  kdr^ben  mozog,  de  nem  is 
tiszta  eszjog,  hanem  poziliv  jogbOlcseleL  mely  az  emberi 
inl&r.m^nyeket  a  nemzeti  szellem  ^  a  term^zeti  viszonyok 
a]land6  liatasai  szempontj^bol  taglalja 

A  tenneszetjog  az  emberre!  kezd6dik  6s  ezzel  v6gz6- 
dik,  mig  a  pozitiv  jog  c^iak  az  ember  bizonyos  cselekm^- 
nyein^  kezd6dik  es  addig  tart,  a  meddig  a  dolgok  temn^ 
szele.  a  tQrr^ny  vagy  a  felek  szerzCdese  engedi.  Ellenbenegy 
absolut  jog  Cf^akis  az  azzal  felruhazott  vilj^gos  akarat&b6l 
sziinhetik  meg  jogilag,  de  erkolcsileg  elidegenithetlen  es  el- 
^vdlhetlen. 

A  term6szeti  jog  raAr  eredelileg  kesz  es  nem  sziiks^ 
azl  megteremteni.  Lenyeges  lulajdonsaga,  hogy  emberi  aka- 
rat  nem  abrogatbatja,  mert  egy  torvenyt  altalaban  csak  az 
abrog^lhal,  a  ki  azl  hozta,  ezt  pedig  nem  emberi  akarat 
hozla  ietre. 

Akadtak  ugyan  jog^zok,  kik  nem  tekintve  a  valtoz- 
haUai}t,  az  idealist,  mely  5nmag4t6l  es  Onmagiiban  ietezik. 
a  term6»zetjogot  is  a  megval65u]as,  az  atalakulus  iolyama- 
taban  —  in  fieri  —  akartak  felfognL  Ez  a  Sclielling-fele 
iskola  t^vedes^nek  kdvetkezm^nye,  a  modern  metaphysika 
►aja,   me'ynek  abrandozasai  —  mint  Rolteck   mondja  — 


546 


sehol  sincsenek  oly  kev6sse  helyukon.  mint  a  jogban  es  poli- 
lik^ban.  Az  a  tan  ez,  melynek  meggy6z6d6se  szerint  a  jog 
^  ^am  el6  forr&sa  az  dntudatlanul  teremtd  n^pszeltem, 
roely  a  jogalkotds  szerves  functi6j^ban  nyilatkoztatja  ki  bens6 
term6szet6t.  Term^szetes,  hogy  ezzel  ki  van  z^rva  akdr  a 
termeszet,  akdr  az  ^szjog  Iehet6s6ge;  lehetetlenne  van  decla- 
rdlva.  hogy  egy  minden  idSkre  s  minden  eselekre  szolo 
idealis  tOrvenyhozds  16tezhetn6k,  melyet  csak  fdl  kell  fedezni, 
hogy  a  pozitiv  jog  egyszer  mindenkorra  megallapithat6  legyen. 
86t  inkdbb  e  v6lem^ny  szerint  a  jog  mir  term6szetszerQ!eg 
tort^neti  jelleggel  6s  kinyomattal  bir,  melyen  osszehalo  bensfi 
€r6k  productuma,  nem  pedig  a  t6rvenyhoz6  bolcsesegenek 
vagy  onk^ny^nek  t^nye.  Az  allam  a  szellemi  kdzOsseg  meg- 
testesiilese,  a  nep  szerves  megjeleniilese.  Ehhez  kepest  nem 
is  lehet  sz6  t6bb6  idedlis  jogr6i  vagy  idealis  dllamr6l.  A  jogot 
es  dllamot  ludomdnyosan  fogni  fel,  nem  egyeb,  mini  t6rt6- 
neti  genezis6t,  ebben  foglalt  szOksegkepeniseg6t  s  azon  lalajjal 
val6  bensO  szerves  dsszefiigg^set  ismerni  meg,  a  melyb61 
^letre  kelt.  T6rt6netisege  egyszersmind  eszszer(jsege  is :  jog- 
nak  csak  az  nevezhetd,  a  mi  val6sdggal  erv^nyben  van,  a 
mi  az  emberek  jogtudafdban  el  s  abban  gyokerezik.  nem 
pedig  az,  a  mit  valaki  magdt6l  kigondol. 

Gsakhogy  bdrmily  tetszetfis  alapot  nyert  is  a  jog  emez 
eminens  tOrt^neli  feli'ogdsdban  a  jogbOlcselem  azon  ujabb 
hajtasa,  mely  fel6  Pikler  is  concluddl,  mdsfel6l  6p  ezen  isko- 
lanak  tulzdsai  okoztdk,  hogy  a  bolcselked^s  mai  szellem^t 
tCbh6  nem  elegilhelik  ki  minden  irfinyban  e  felfogas  el  nem 
ieplezhetfi  egyoldaliasdgai.  A  tort^neli  iskola  kelletenel  ke- 
vesebbre  m6llatla  a  jogalkotasnak  azt  a  fontos  elemel,  mely 
a  tOrvenyhozds  Mthat6,  t^nyleges  6s  ontudatosan  szamit6 
munkdikoddsdban  rejiik,  masfeldl  pedig  kisse  tulsdgos  sulyt 
fektetett  a  n^pszelleni  onludatlan  mystikus  tenyez6jere.  Ez 
oka  annak,   hogy    napjainkban   mar  erezhet6  az  atmenet  a 

Athenaeum.  36 


b46 


szAzad  els5  fel^nek  speculativ  bolcselkedesere,  s6i  azoa  tm 
egeszen  a  mult  szazad  rationalismusara.  Mind  lobben  kejujik 
belatni.  hogy  a  jog  e.szmeiiye  is  utolso  sorban  az  emberi 
gondolkod^ban  keresend6,  s  nem  6pen  ok  nelkul  mondja 
Rotteck,  hogy  a  lermeszetjog  sokkal  fontosahb  as  haszoos 
tanulsagokban  gazdagabb.  mint  Gaius  s  mint  Eichborn,  Hugo 
6s  Savigny  minden  tfirteneli  joga. 

Vilagos,  hogy  raaga  a  torvenyhozb  is  a  priori  szab 
tfirvenyt,  mikor  minden  konkr^t  esetben  jogot  statu^l ;  csak- 
hogy  tdredekesen,  ink^bb  alkalomszerOleg^  mert  megvAga 
mfg  mnga  a  lapasztalat  teremti  eld  a  kdldnbdzd  helyzetekel, 
melyek  p.Id5nti\st  igenyelnek.  Miutan  pedig  mindei)  alkal- 
mazott  jog  a  priori  meghatarozhat6.  legalabb  bizonyos  ha- 
tarig.  tehat  ezek  is  a  szorosabban  vett  teniieszeti  jog  kdr^tie 
tarloznak.  Igy  van  tehal  csalAdi,  polgari,  poUtikai,  nemzel- 
kozi.  hunianitarius  term^szeti  jog,  mini  a  hogy  I6lezik  ler- 
meszeti  maganjog  is. 

Hiszen.  ha  a  jogban  a  gondolkod^  es  boicselet  meg- 
vil^gitasara  nem  volna  szukseg,  ha  minden  oiy  liszta  es  be- 
vegzelt  volna,  mert  csinalnanok  a  lorvenyhozok  kodexekel? 
Nem  volnanak-«  eleg  a  birdk  ?  Nem,  mert  a  jogbdlcselet 
legsarkalalo.sabb  haszna  epen  az,  hogy  nelkiile  a  bir6  nem 
volna  kepes  torveny  nem  leteben,  vagy  ha  a  Idrveny  ho- 
malyos  vagy  a  torvenyhozo  intentioja  nyiivanval6  leved^sen 
alapul,  a  torv^nyt  per  analoglam  kiterjeszteni.  azt  p6toloi 
vagy  bolcseu  magyarazni,  s6i  bizonyos  m^rlekig  kiigazitjtDi. 
a  mint  azt  a  r6mai  praetor  telle. 

Ezt  az  esetct  Idtta  eI6re  a  romai  jog  Is.  mikor  azt 
monc^a:  *Neque  lege^  neque  setiatusconsuUns  ita  scribi 
possmit,  tit  omnes  casus,  qui  qunndoque  iucifieriui.  cow- 
prehenduHt,  sed  sufficit  ea,  quae  plerumque  accidutii. 
cotUineri  •  Azutan  meg:  <Non  possunt  omnes  articuli 
HingiUalim   ant  legibus   ant  senaluMOfusuUibus  compre- 


fesla  est,  i\s  qui  jur/'sdirh'oNi  pfacrsf.  ad  .shtulin  jtro- 
cedere,  atqve  ita  jus  dicere  debet* 

A  jogbdlcselet  feladata  a  I6tez5  jogot  eszszerft  bens6 
dsszefugg6s6ben  s  az  elet  egy^b  tunemenyeivel  6s  irdnyaival 
val6  szerves  kapcsolatban  fogni  fol.  Maga  a  jog  egy  tapasz- 
talat  Altai  adott  teny,  de  e  t^nyen  kivOl  a  jogbolcselet  egy- 
szersmind  gazdag  jogtudomdnyossAgot  talAl  maga  el6tt. 
melynek  eredm^nyeire  tdmaszkodik,  a  midOn  a  jog  minden 
tudora^nyos  ismereteb6i  az  utols6  es  legmagasabb  ered- 
menyt  igyekszik  kivonni,  hogy  minden  letez^s  6s  minden 
jogfejl6d6s  legfelsCbb  elvenek  megismer^sere  jusson  s  azt  az 
6sz  nyilv^ulati  form^inak  egyontetO  rendszerebe  beilleszsze. 

A  jogbSlcseletnek  teh^t  nem  fOladata,  hogy  Snmaga 
produk^ljOD  jogot,  habar  nem  is  azt  a  jogot,  a  mely  l^tezik, 
hanem  azt,  a  melynek  l^teznie  kellene.  Ellenben  igenis  fel- 
adata a  Uiez6  jognak  boicseletet  a  kritikai  esz  elvont  eszme- 
vilagdba  helyezni  s  keresni  benne  a  philosophiai  egys6geket. 
Pikler  munk^Anak  k6lsegen  kivul  helves  kiindul6  pontja, 
hogy  kiz^r  a  jog-philosophia  k5r6b61  bizonyos  feladatokat, 
melyekel  az  ugynevezett  eszjog  vagy  termeszetjog  tOzcHt 
maga  el6,  mivel  azok  reszint  egydltalAn  nem,  reszint  pedig 
a  bolcselked^s  Altai  nem  oldhat6k  meg  vagy  pedig  egyaltalAn 
csak  a  jog  Ierm6szet6nek  es  funeti6inak  merd  felreismer6sen 
alapulnak.  De  tull6  a  cz6lon,  mikor  a  jog  16nyegis6get  is 
tagadja  s  az  inl6zm6nyek  fejl6des6nek  eszszerO  elv6t  eg^szen 
figyelmen  kivul  hagyja. 

Tort^neti  fejl6d6s6ben,  igaz,  a  jogbolcselet  kezdettO) 
maig  akk^nt  magyarazta  f6lre  feladatAt,  hogy  a  letezfi  jog 
helyett  egy  m6s,  a  tiszta  gondolkodas  alapj&n  6pult  jogrend- 
szert  kell  felAlHtania  s  a  meglev6  jogot  a  kigondolt  helyetl 
elvelnie.    Ez  az   iranya  a  jog  feletti  bolcselked^snek  a  g6- 

Hft* 


0^ 


r6gokn6l,  kikn6!  a  maganjog  meg  fejlellen  volt  fokep  az 
allamforma  6s  az  alkotm^nyjog  construaldstei  ir^nyult  akar 
azl  a  jogot  kereste,  mint  Thrasymachos  Platonil,  mely 
egyes  czeloknak  6s  erdekeknek  legjobban  megfelel, 
pedig  azt  a  jogeszm6nyt,  mely  az  igazs^ossi^g  eszmejebez 
ar  legkozelebb.  Az  idealis  ^Uam,  ligy,  a  mint  azt  Plato 
<Foliteia»-jaban  tervezte,  egy  kSltott  elient6te  a  val6sagos 
jogrendnek  s  Aristoteles  az  ^Itala  kezdem6nyezett  lij  iraoy 
teljes  tudataval  hangsulyozza  Politikajaban  az  alkotmany- 
torm^  6s  t6rv6nyhozdsok  kritikai  meltatasAnal,  hogy  czelja 
nem  az,  mint  el6deie,  hogy  egy  csupan  idealis  ^llamot  fes- 
sen,  vagy  a  letez6k  kdziil  egyet,  pelddul  a  spartait,  mint 
legtdkeletesebbet  ajanljon,  hanem  f^kep  azt  akaija  megmu- 
tatni,  hogy  melyik  allamforma  a  legjobb  a  mindenkori  konil- 
menyek  kozt  vagy  az  esetek  Atlagos  szamaban  es  niino  fol- 
tetelek  kozt  jottek  letre  es  maradtak  fenn  a  letezo  alkotmanyok. 
Amde  a  jog  rideg  dogmatikus  kikapasa  a  phiiosophiai 
vilagnezlet  systematikus  egys6geb61,  ethikai  es  melaphysikai 
szoros  f6ltetelezeltseg6nek  korebfil,  a  visszahat^snak  csak  ellen- 
kezo  vegletet  kepviseli,  szemben  az  erkolcsi  es  jogszabalyok  azon 
tok61etes  egybeolvadasaval,  mely  a  liellen  szellem  gyakorlati  es 
allampolgari  eszmenye  volt.  ResziinkrCl  tehat  nem  veliink  csa- 
I6dni,  ha  a  jogbolcselet  jav6  feladatat  nem  mint  Pikler.  minden 
oszszerU  alap  elvetes6ben.  hanem  ellenkezoleg,  egyenesen  az 
clienteles  iranyzalok  egyezteteseben,  a  termeszetjogi  chablo- 
nok  es  a  jogbolcseleti  empirismus  szerencses  kozvetiteseben 
l^tjuk,  a  jogfejlodes  momentumainak  egyseges  a  priori  con- 
structioja  alap.jan.  Csak  igy  keriilhetok  ki  a  jog  es  erkolcs 
viszonyanak  nidskiiloiiben  megoldhatlan  problemai  is,  melye- 
ket  Ihering,  a  most  ellialt  nagy  jogtudos  talal6an  nevezetl  a 
vjogtudomany  zdtonyanak*. 

Vdrnai  Sdndar. 


IRODALOM  fiS  JOURNALISTIKA. 


A  sajt6  sokszor  hangoztatott  kin6v6sei  kozt  egyike  a 
legagg^Iyosabbaknak,  hogy  a  modern  ijjsigiras  technikdja 
hovatov^bb  lehetetlenn6  teszi  az  irodalom,  mint  encz6l  erve- 
nyesules6t.  M^sok  azok  az  eszmenyek.  mdsok  azok  az  6rde- 
kek,  melyeknek  szolgalataban  a  napi  sajt6  teljeslti  hivatAsdt. 
mint  a  melyek  az  fr6  lelke  e\6ii  lebegnek  akkor,  a  mikor 
az  6letr61,  vildgr6l  es  az  emberekr6l  val6  felfogasAnak  szfnt 
es  kifejez^st  ad.  Az  irodalmi  foglalkozasl,  a  gondolatok  kOz- 
les^nek  m6djait,  az  elmelkedes  melyebb  tanulsagait  inlen- 
sivebb^  nem,  csak  mechanikusabba  tette  a  hirlapirodalom ; 
ha  a  hidap  hatasa  t6bboIdalu  es  t^gabb  eszmekort  fel- 
0lel5  is,  de  6pen  az^rt  kev^sbb^  m^ly,  s  alig  gyakorol  a 
kdz6rzuletre,  a  t^rsadalom  erkolcsi  alakulasAra  oly  ir^nyzo 
befolydst,  mint  a  maga  idej6n  egy  Werther  keservei,  egy 
Karthauzi,  vagy  a  milyet  tollaikkal  Voltaire  vagy  Chateaubriand 
gyakoroltak. 

Az  ugynevezett  bolcselmi  reg6ny  ideje,  azt  mondjAk, 
r^g  lemult  mAr.  Az  experimentdhs  irodaimi  mddszer  ujabb 
iskolAja  sokkal  ink^bb  el  van  foglalva  az  elet  vaitoz6  tiine- 
teivei,  semhogy  ideje  volna  bolcselkedni.  Ennek  daczAra 
eppen  a  legujabb  idok  mutatnak  fel  neh^ny,  szokatlamll  me- 
resz  kis6rletet,  melyek  a  regenyiras  bolcseleti  irinydnak 
ujabb  lendiiletre  emelesere  arulnak  el  felre6rthellen  torekvest 
s  ebbe  a  torekvestikbe  a  szakludomanyossag   nagy  appara- 


boO 


tusail  az  archaeologia.  elhnographia.  a  csillagdszati  vagy  Told- 
lani  kutatAsok  eredm^nyeinek  eg^sz  tarhaz^t  veszik  igenybe, 

Tme,  itt  van  egy  tijabb  idOben  nagy  hirre  kapott  angal 
(rd.  Rider  Hitq<jfird  kiM  kOLetes  regenye:  «0»  («She»),  inely 
ujabban  mini  kiiliuileriyoinat  Ls  megjelent  egy  napi  lap  ha»tl»- 
jair6l. 

Rider  Haggard  a  phantastikus  irok  azon  osoportjatioz 
tartozik.  mely  .iules  Verne-t  is  szQlte.  de  sokkal  nai^obb 
poeissel,  a  reilexio  nem  raindennapi  erejevel  s  tokep  oly  stylkili 
mely  ma  csaknem  p^LrallanUl  ^1  az  angol  irodalotnban. 
Nyelv^nek  rendkivlili  baja  van  a  sziv  6s  kedeiy  legfinomabb 
amyalatai  jelleQizeseben,  kifejezO  ereje  mely  6s  a  szogre 
taltilo,  goculolatai  magasan  s^aniyal6k  s  az  6iet  es  bolcsd- 
ked^s  c3rdk  igazs^gait  Olelik  magukba. 

Joggal  kivancsi  lehet  az  ember,  milyen  atiillete.^re  talal 
egy  ilyen  iro  es  bolcselo  naiunk  egy  oly  lap  hasabjain.  mely 
<»lvasottsaga  6s  elterjedettsege  okAbol  hivatoltnak  neve^hetd 
arra,  hogy  a  vilagirodalom  Ojabb  6s  i5jabb  jeleseit  fdllepiesse 
a  magyar  olvas6  kozOnse^  clflll. 

Ha  a  napi  sujto  a  kriliku  jogat  ig6nyli  a  tarsadalom,  az 
inidaiom  es  mflv6.szet,  a  tudom^y  ^^  poliLika  minden  kerd6se 
feletl  —  am  jol  leszi.  De  epfien  azerl.  merl  iteletet  ephemer 
aramlalok,  fteliileles  benyomasok  batarozzak  meg,  feltetlen 
szQksege  van  arra  a  publicistai  lelkiismeretre,  mely  hatalma 
kezeleseben  egyediili  szabalyoz6ja ;  arra  a  felel6336g6reelre, 
mely  letezesenek  erkolcsi  aiapja.  Ket36gtelen  eimelfogva,  bogy 
a  napi  sajl6nak,  mint  az  irodalmi  termel6s  es  fogyaszlAs 
kozvetjttijenek  is  nemcsak  jogai,  de  kotelessegei  is  vannak 
Ogy  az  irodalom  eszmenyeivel.  mini  annak  munkasai  szeUemi 
inlegrilasaval  szemben.  Annal  sajnalandobb,  ha  az  eredraeay 
nemcsak  hogy  nem  elegit  i  ki  a  varakoz£ist,  de  publicistai 
kdtelesseget  ro  az  emberre,  ramutatni  egy  oly  jelensegre. 
mely  minden  valbszinuseg  szerint  nem  eg)'magaban  ail. 


^>  Lussunk  csak  talatomra  kiragadva  nehiiny  passui?!,  me- 
lyek  a  fordit^  angols&g^61  mindeDekel6tL  fogalmal  nyi^taiiak. 
A  niagyar  kiadas  II.  kotete  8-ik  lapjan  az  eredelinek  ezt  a 
tnondatat;  *Iieg  pardon  sity  he  said,  touching  hvs  hair* 
—  akkep  tal&ljuk  forditya:  -Bocsanat,  uram.  xnondA  salu- 
idlva*.  Hogy  a  •touching  his  hair*  (hajat  simogalvai  mif"Sle 
metamorphosissal  v^lik  ^alulalassa,  arra  a  viltig  senimifde 
katonai  reglamaja  iieni  Unlna  ineKreielni. 

De  csaJc  egy  lapot  kellene  forditani,  hogy  akArki  is 
lessek,  hogy  ilt  nem  egy  gondatlansag  okozla 
U  van  sz6,  hanem  a  forditando  nyelv  oly  fogyatekos 
ismerelerol,  nielylye)  szeinhen  legalahb  is  vakmerfi  v^llalko- 
zfi&nak  kell,  hogy  felliinj^k,  oiy  eisOrendfl  \v6  atiiltetese,  mini 
Hider  Haggard,  oly  el6kel6  olvas6  kdzonseg  szAmara,  mini  az 
emlitett  hirlap^.  Mindjarl  a  kOvetkez6  9.  lap  ezt  amondatot: 
*ifour  position  is  one  that  I  don't  quit  understand  and 
van't  recognise*  —  ezzel  adja  vissza :  «al]asa  olyanforma 
hog)'  en  tartozom  is,  new  is  elismerni>  Helyesen:  «nem 
egeszen  ertem  s  nem  ismerhetem  el».  Tovabb  a  36.  laptm : 
'whtf  didst  thou  hide  this  from  me  Y*  a  lordfto  grammali- 
ka.ja  szerint  annyi.  mini;  ^mert  rejlelted  61  ei  ei6-lem?>  — 
holotl  egy  kezd<)  is  megmondhatnA,  hogy  helyesen  igy  kell, 
hogy  hangozzek:  «merl  lilkollad  («ezt»  —  nem  >6t»  ieI61em?< 

Fellunltelik-e  ilyen  bollAsok  utan,  hogy  a  fordito  lel- 
jesen  ideg^^nfil  erzi  niagat  oU,  a  liol  valodi  angjicismusokkal 
kell  megkiizdenie,  melyeknek  f^rtelmebe  sem  tud  behaloini? 
•  Then  there  is  an  end>  — nala  annyi,  mint:  -ennek  vege 
legyen»  (II.  61.),  a  helyett.  hogy:  --akkor  vege>.  A  II.  kotcl 
51.  lapjan  «h<)set»  «a  legszebb  arab  nyelven*  szolallatja 
meg,  hoiott  az  eredeti  «in  his  best  Arabic*  —  eppen  ellen- 
kezut  jelent,  I.  i.  a  kitelhetdfeg  legjobb  arabsagot.  a  rnibfil 
ep  ugy  nt^tn  kOvetkezik  a  legazebb  arab  nyelv,  mint  ahogy 
abbol.    hogy  a  forditO  a  niaga  legjoht)  niigot  nyelvludas^vaJ 


b02 


v6gezte  feladalal,  nem  kovelkezik  fnlt^tlen,  hogy  eo  ipito  fi 
forditast  is  adotl.  Sol 

Cssfink  mas  lapot  fel.  ()U  ^1]  a  144.  lapon  (tnindig  a 
niAsodik  kotetr6l  sxolva):  «remelleni.  hogy  talalkozunk.  bar- 
hova  menjiink  is.>  Keresem  a  fnrosa  kitelel  eredelij^L  s 
sz6r6l  sz6ra  ezl  talalom :  <  /  hope  that  ire  shall  meet 
again  tvherevet'  il  is  that  tve  go  to.*  Mar  most  tudnivaln, 
hogy  'to  go  lo»  ige  nem  a  valaiiova  men^st  jelenli  i.supan 
fizikai  cTlelemben,  hanem  a  valamire  valo  jutast  erkolwsi  erte- 
lemben.  A  «biirhova  menjiink*  kifejezes  lelial  leljeii  fi^Ireert^sen 
alaps/ik,  a  szoveg  tdjes  magyarazata:  «harmirejussunk». 

De  sokkal  egyszerObb  szavakban  is  megUkntorodik  a 
fordit6  nyelvismerete.  Mindjiirt  a  kdvetkezo  iapon  peldaui 
ezt.  hogy:  ^almost  doesi  thou  begin  to  love  fne*  —  igy 
forditja:  •nemsokdra  szeretni  I'ogsz  en  gem  »  Nem  tiidja 
tehal,  liogy  az  talraost*  sohasem  leszi  azt.  hogy:  </i««i' 
sokdt'a,*  hanem  azt,  hogy:    ^c^nknnm^  majdnetn,  szinte*. 

Mil  varhatni  tn^*  most  a  koltOi  fordulalok,  a  nyelv 
szindi^s  pathosa  visszaad^saban  ?  SoJia  mOproza,  soha  len- 
diileles  nyeivezet  jobban  tonkre  silanyitva  nem  jelent  m6g 
meg  egy  idegen  nemzet  olvas6kdzon56ge  eldlt.  A  nyelv  fmom 
distiuetii^i ,  emelkedett  dictioja  darabos  pongyolasAg  heve- 
nyeszet6ben  ztillnek  szerte.  Lehet  oly  ei*76kellen  toll,  mely  e 
gyOnydrtl  kepet:  ^All  else  shailtjw  moving  upon  water' 
(minden  egyeb  visen  mozgd  6my6k),  ekkep  adlja  vissza: 
«minden  cgyeh  osak  arnyek?»  (II.  73.)  Bizony  ez  is  csak 
drnyek.  Ez  a  metaphora  pedig:  *a  woman's  heart  w  heav^ 
to  sink  trough  water  however  deep*  (az  asszonyssiv 
mer6  6n,  mely  a  legm^lyebb  vizbe  lehatol)  —  naia  egy- 
azerden  «egy  asszonyszivei  nem  lehet  kijalszani.>  (II.  66.' 
Vagy  hoi  van  e  lapos  prozuban :  »ha  velkezlera.  szepsegetn 
itilragijogja  vi^tkemett  (II.  70.)  — az  eredeti  liiktetd  palhosa: 
•If  I  have  sinned,  lei  my  beauty  answer  for  my  sin!»  (Ha 


5dH 


vetkeztem,  sz^psegem  feleljen  bOnfimert!)  6s  ily  semmit- 
mond6  construclibk,  mint  :  «uj  enem  remek  mivolta* 
(II.  127)  —  p6toIhatj^-e  az  eredeti  h6vte!jes,  rnajdnem 
rhytmikus  szdrnyaldsit :  «the  splendid  vigour  of  a  new  = 
found  selt>  Min6  komikus  megt^vesztesekre  vezethet  ez  a 
hanyagsAg  s  a  nyeiv  szellem6be  val6  be  nem  hatoMs  ott 
p.  0.,  a  hoi  a  fordito  az:  «irt6zlat6  helyzetet*  mindenOtt 
*utdlatos  helyzetnek*  forditja. 

Hanenn  hiszen  hdt  mindez  meg  nem  volna  taldn  ok 
arra,  hogy  igazolja  a  kim^let  felretetel6t,  habdr  sulyosabb  a 
besz^mU&s  oly  lapnal,  mely  bizonyos  kritikai  auctoriUlsra 
tart  szamot.  Elv^gre  nem  azok  szam^ra  szoktak  kQ]f5ldi 
reg6nyeket  forditani,  a  kik  azokat  eredetiben  is  megerlhetik, 
a  nagy  kozdns^g  tetsz6s6n  pedig  nem  sokat  vdltoztat  az  a 
kOruIm^ny,  hogy  az  ir6  subjectiv  gondolatmenete  csak  Wrede- 
kesen  vagy  eppen  elferditve  jutott  eleibe.  0  az  ^puletnek  csak 
nagy  k6rvonalait  latja,  kev^sbe  erdekli  a  t^gl^k  mUv4szi 
farag^sa. 

Egfezen  mAs  jogalap  az,  melyre  a  fordil6  az  ir6val 
szemben  helyezkedik.  Erkdlcsi  k6telezetls6get  vAllal  itl  nemileg 
arra,  hogy  a  kit  tolm^csolni  akar,  annak  intentioit  loy&lisan 
erv6nyre  emelni  segitse,  s  mindenesetre  abban  az  egyenise- 
g^ben  mutassa  be,  melyet  a  maga  saj^tossigai.  gondolkozasa, 
tuddsa,  vermerseke.  eg6sz  eszmekore  organikusan  Osszesimulva 
alkotnak.  Senkinek  sem  jutna  esz^be  a  legkisebb  k^telyt 
engedni  ferkdzni  ahhoz,  hogy  az  ir6i  egy^niseg  ez  elidege- 
nithetlen  jogai  vil^gaba  minden  ilietektelen  beavatkozAs  a 
legnagyobb  fokban  serelmes. 

De  ha  ez  igy  van,  honnan  veszi  mag^nak  a  jogot 
a  fordU6  —  no  meg  a  k^rdeses  hirlap,  hogy  Rider  Haggard 
mtiv6t  legaldbb  is  negyedresznyivel  niegcsonkitva  adja 
a  ntagyar  kozmisdg  kezebe?  Ki  ez  a  Rider  Haggard? 
Valami  obscurus  I'rd,  a  kire  nezve  megtiszteltetes    egy  ma 


6&i 


gyar  lap  vorrts  plajbaszanak  mindenhato  czeruzaja?  Sa6 
sines  r6la.  Rider  Haggard  egy  nagy  nenizet  jelenl^^keny  irqja. 
a  kinek  mUvei  diadaliitat  tetlek  a  inUveit  vilagon,  s  a  kl 
meltan  inegkovelelheti  maganak  azl,  hogy  az  a  purteka 
meEyet  egy  lavol  lovagias  nemzelnel  az  6  czegere  alatt  kinal- 
nak,  valosaggal  Idle  is  eredt  legyea. 
Bizonyitsunk. 


I 


Albrdito  egyszeriien  meUozi  Rider  Haggard  h6  feivi!agasit6 
jegyzeleit,  melyeket  regeriye  egyes  vonatkozasainak  archae*.*- 
iogiai,  elnographiai,  li'>rt6neli  es  foldra^jzi  magyarazaUra  sziik- 
segeseknek  tart.  Fedig  ha  az  iro  intenliojaba  jobban  behatol, 
ludnia  keil  vala,  hogy  Rider  Haggard  nem  iJi*es  phantasma- 
goriakal.  hanem  ludomanyos  hypolhesisekel  akarl  rajzolni, 
nielyek  ma  luar  mind  tobb-lobb  kutat6  es  gondolkozo  eloK^l 
vezetnek  arra,  hogy  az  emberiseg  legregibb  civihsali6janaJv 
bCk;s6j^t  a  solet  vilagreszben  keres-sek.  Knnek  a  mysleriumai 
—  tiidominyos  valnszinfis6g  mezebe  oltoztetve  —  szolgallal- 
jak  Rider  Haggard  rsgenyehez  a  tanulsagos  keretel. 

Sp  oly  kegyeletlen  kezzel  nyirbal  bele  a  toi-dito  (vagy 
tan  inkabb  az  ujsagiroi  czeruza  ?)  a  regeny  iegszebb.  leg- 
organikusabb  reszeibe  is,  nem  respectalva  meg  a  Idektani 
sz5v€v6nyek  erzekenyebb  idegsztklait  sem.  A  hold  fenyend 
eltectilft  Kor  varus  romjainak  gyonyOrO  leirasa  kegyetleni'il 
niegroviditve.  A  XII.  fejezel  veger6I  ket  egens  oldal  hi^iyzik. 
A  !i.  katet  31.  lapjan  hdrom  oldal  niaradl  ki,  a  97.  lapon 
egy  oldah  a  W.  lapon  az  eredeti  2o  sora;  a  123.  lapon 
Ajesa  kOltSi  eskut^telebdl  i'/,  oldal:  az  55.  lapon  ismel 
mdafel  oldal  az  58.  lapon  egy  oldal,  a  90.  lapon  teljes 
kit  old<d  van  roviditve,  nem  is  sz&mitva  a  jelentektelenebb 
dsszevon^okal.    Mindez  alig  masfelszaz  lapra  terjed6  kotet- 


555 


kdnel,  melynek  czimlapjAra  oda  van  nyomtatva :  irta  Eider 
Haggard, 

Engedelmet  kerek,  ez  m^  talan  megsem  jarja.  Igaz, 
hogy  a  dramaturg  k^se  is  lemetszegeti  itt-ott  a  drdmai  mtt 
ag-bogait,  csakhogy  az  eg^szen  m^  valami.  A  kiildnbseg 
abban  all,  hogy  a  szinmOnek  termeazetea  rendeltet^se,  hogy 
a  deszk^ra  kerCtljon ;  ellenben  hogy  idegen  ir6k  regenyeinek 
is  termeszet&s  rendeltelese  lenne  a  magyar  globus  lapjainak 
es  speculans  kiadoinak  szolgalni  t6ltel6kiil,  ez  az,  a  mit  senki 
sem  fog  elhihetni. 


Micromegas. 


1 R  0  1)  A  L  0  M. 


LileMan  is  logika.  K5z6piskolai  haszniilatra  irta  dr.  Sdrffif 
Aladdr.  Ara  1  frt.  Hudapest,  Lampel  R6bort  (^Wodianer  F.  <?s 
Fiai)  kiadasa. 

SArffy  nevezelt  kiinyve  gondos  nmnka :  van  ugyan  olt^g 
hibiija,  de  olonyoi  jOval  feliiliTKiljak  a  hibAkat. 

Az  olsu  lapok  olvasasa  ki.ssi'  bizalmatlannit  (eheti  a  kritikus 
olvas6t,  inert  az  a  sajatsAgos,  hoj^y  ilt  koveti  el  a  legtobb  hibat : 
ilt  akad  a  logtobb  kifog^solni  valo.  Lassankint  azonban  rnvgis 
jobb  velemenyre  hanjjol.  A  philo.-^ophiai  eloismeretck  kifejteseben 
tObb  t^ved^s  es  stilaris   botlfis  talalhatu. 

Mindjart  az  elso  lapon  azl  mondja,  hogy  «az  ombor  tndas- 
va(;yat6l  osztonoztelve,  iiatfyszerit  problemak  niegokJasara  val- 
lalkozik>,  Cicero  szavaival  a  biilcseszctet  «az  omberi  es  iste^ii 
dolgok  tudonianyanak*  nevezi  s  igy  tovabb :  szerinle  <a  bol- 
cselkedes  a  problemak  mogoldasanak  nwdja*  ( !  ?),  «a  philo- 
sophia,  mint  tiidomany.  kezdetben  nu^{fis  csak  efjy  volf^ ,  a 
philosophiai  prnpeaedeutikat  *e]6ke.szito  boIcseszet»-nek  nevezi : 
hat  ezek  bizony  zavaros  dolgok.  Do  akad  tobb  ilyesmi ;  pi.  hogy 
«a  b6los(''szet  torlenflme  =  historia  philosophiae,  nem  Cifyib,  mint 
a  piiilosophia  fejl(!)desenrk  letrdsa>,  hogy  *mi  cf^ak  a  philosophiai 
proj)ai»deutikaval  foglalkozimk,  mert  a  tiibbi  harom  ag  mir  a  ma- 
gasabb  bfilcseszcli  tiulomanyok  koze  tartozik>  ;  mindezek  nem 
csiipan  stilaris  szeinj)ontb6l  e.shetnek  kifogas  ala. 

De  luit  lassiik  tovabb!  Azl  mondja  a  7.  lapon,  hogy  ^az 
analomia  a  mar  oleffelcn  testet  bonczolja  fol,  hogy  annak  m4iq- 
mercvi'df  organumait  vizsgalhas.sa*,  a  mi  ^szinlen  nem  egeszen 
helyes,    mert    hoi    marad  akkor   a    vivisecfio?    Az  is    kulcinos, 


667 


middn  azt  illitja,  hogy  organismusunlc  bizonyos  korig  eg^szen 
^nkentelenlil  v^gzi  az  ^lelmfikOd^st  ^s  az  ember  csak  id5vel  fej- 
16dik  annyira,  hoffy  tudmndsa  less  az  dettani  processusokrohj 
mi  szint^n  nem  igaz,  mert  mikor  szerez  az  ember  pi.  a  m&j  vagy 
epe  mfik6des6r61,  vagy  a  verkering6s  processusArdI  tudomdst?  Az 
sem  igaz,  hogy  a  Mlek  csak  akkor  kezden4  mtikdd^s^t,  mid6n  a 
bel-  6s  kiilerz^kleti  mozgasok  tudalosakka  6s  6nk6ntesekk6  vil- 
nak.  Ebben  az  AlUtasban  podig,  hogy  «a  lelek  tudomdnyiar- 
/a/»ia  (?)  olyan  r^gi,  mint  maga  a  philosophia»,  ez  a  tudom^ny- 
tartaiom  sz6  bizv&st  elmaradhatott  volna.  Az  sem  igaz,  «hogy 
egy  &llat  sines,  melyn^l  a  szervek  oly  egyenloen  voln^nak  kifej- 
16dve,  mint  az  embernel»,  valamint  6pp  oly  helytelen  az  is,  *hogy 
testiink  bizonyos  idok6zdk  alatt  eg^szen  uj  tnolekiddJckd  alakul 
At>.  A  13.  lapon  azt  dllitja,  hogy  616'ldny  nem  szdnja  magit 
ehhalilra>,  ellenben  a  70.  lapon  mAr  azt  mondja,  hogy  <szAn- 
d^kos  6hhalilra  k^rhozlassa  magAt,  m&r  jdval  riikdbh*.  firthetet- 
leniil  van  kifejezve  tovAbbd  a  14.  lapon  az,  rait  az  idegek  positiv 
6s  negativ  mflk6d6s6rGl  mond.  Az  pedig  m6g  kulonSsebb  magya- 
razat,  hogy  « a  halUsn&l  a  hallo  r4sz  {Y)  ovatosan  el  van  rejtve 
a  fejben  es  oly  finom  idegekbOl  All,  melyek  az  aesthetikai  (zenei) 
complicatiOt  6szreveszik,  minek  az  egyes  Sllatnal  csak  primitiv 
nyomait  Idtjuk*.  Az  sem  igaz,  hogy  fuliink  a  hnzamosabban 
hallolt  hangot  bizonyos  ideig  utdnhangsds  alakjaban  larlja  meg» 
(18.  I.),  mert  nem  physikai  utAnhangzAs  az,  hanem  tisztAn  repro- 
ductio.  Az  is  ertheletlen,  hogy  az  izl6s  koreben  is  fordulnak  q\6 
hallucinatidk,  valamint  az,  hogy  a  vakok  «szint  is  vesznek  eszre 
ujjaik  hegy6vel>  ;  az  sem  igaz,  'hogy  egy  testresziink  sem  fej- 
I6dik  a  masik  rovds&pa»  (19.  I.);  valamint  ahhoz  is  Uv  sz6, 
hogy  «az  eurOpai  ember  SaharAban  megfeketedik,  63  nem  kell-e 
kiilOnftsnek  tartani,  hogy  a  foldrajshdl  veli  tudni,  hogy  «a  szel- 
lemi  foglalkozds  betolyAssal  van  az  ember  fejMd6s6re»  (20.  1.), 
valamint,  hogy  ugy  talalja,  miszerint  <a  kepzetalkot&s  kezdetben 
tisztAn  AUati  mtfk6d6s>  (24.  l.),  mivel  «6ppen  ugy  t6rt6nik  az 
^llatokndl,  mint  ndlunk». 

Hogy  miert  kovetle  el  a  Iegt6bb  hib&t  a  philosophiai  elfi- 
ismeretek  fdrgyalds&ndl,  annak  megtalAljuk  t5bbi  r6sz6ben  a  kul- 
csdt ;  mert  szerzO,  ugy  Ifitszik,  ink&bb  a  tankdn^^'ek  k6r6ben 
kereste  philosophiai  ismereleit  s  igy  nem  juthalott  a  philosophiai 
m61yebb  felfogasig,    nem  jutott  annyira,    hogy  valamely  rendszer 


658 


alapjfin  vilign^zclet  alkolhatott  volna  magdnak :  akkor  nem  ne* 
vezne  a  philopophiAl  majd  az  isteni  dolgok  ludomanyinak,  majd 
csupdn  a  problern6k  niegold^sa  m6dj&iiak,  a  mi  tit<)r4gre  rAiilik 
mindcn  mis  tudoniAnyra  is.  £pp  ugy  nem  Ibgadta  volna  el  a 
*iabi4la  rasa*  elm^lel^t,  azt  allitva,  hogy  «a  kepzelck  csak  fe 
c^tpdn  tapasztalis  folytan  sjzere/Jiet6k»  (iio.  1.),  de  mar  ndii)i> 
(28.  I.)  ezeket  «6pz«^kt  kepekre  es  nera  erz^kiekre  (szullemreku 
osztva. 

Mindezek  daczdfn  elmmidhatjuk,  hogy  a  koftyv  Qiia- 
Idban  a  mat  tudowdtiif  szinvftnaUin  all  s  exl  m^g  jobban 
hangai'dyoznc'ik,  ha  ott  nem  ki^i^rtene  (12.  I.)  az  ^hiero  fogalmau 
ez  a  r^g  kikiisz^bftlt  valanii,  mely  sehog>'  sem  illik  e  kfinyv 
i^zellemolicz.  Kar,  hog^'  Wundtot,  kinek  alapvetii  rnflvel  forraiiai 
kfi/.ftlt  emiili,  nem  hat^znalta  !fil  nagyobb  ni6rt6kben :  akkor  tflbbet 
kapiunk  volna  az  idttgrends^errCI  is,  mely  a  mai  empirikus  psycho- 
logia  alapj^it  k^przi. 

Sarffy  sok  p^ldAval  kivAnja  k6nyv6l  ^rdekesebb^  6s  liasznillia- 
Wvd  tenni,  de  ezekel  nem  alkalmazza  mindig  helyesen  s  nern  is  min- 
dig  taliil6k.  Igy  pi.  a  productiv  es  reprrMiueliv  phantasiat  nem  lehet 
A  jfivn  iisdzad  rcQ^nfff*  es  a  Toldi-monddval  illuslraint :  mintha 
bizony  Arany  csak  a  n'prodiictiv  pbantasia  roven  alkoltn  volna 
meg  genialis  miivet !  Alilioz  a  p6ldfihoz  is  snk  sz6  fer,  hngv  a 
«bet^&pold  n5-  t^s  F6rfi-t&rsas&gok>  val6ban  ^nzctlenOl  szotg^nflk 
az  emberis(>ge( ;  vaiaminl  az  is  ^rthetellen,  bogy  a  sz6p  magya- 
razal&boz  niierl  s/,ol^'al)iatna  |>t^ldaul  csnpdn  Munkacsy  ^Knszlns 
PilAlus  eiGll>   kepr^ 

A  nii'h^ct  dfffddlmn  kissS  hf}besz4dunek  laHom ;  nem 
kiilonik>lt9  el  a  k^nyegest  a  r^szlelez^s  esedt*ke$  fejleg<?les€i16l. 
R)?5zb'tes  leirasai  nem  eltfnyei  a  mOnek,  merl  megnehezitik  a 
tanuli^i  dnigat.  A  sok  loirfi  r*SszeIelet  jobb  lett  volna  jegyzetek- 
btm  adni. 

A  k^nyvnek  egyik-m&8ik  r^sze  ar&nytatan  terjedelmd ;  Igy 
pi.  sok  az,  a  mit  az  indulatr6l  mond,  ellenben  kevvs,  a  mil  a 
fogalornrul  ad,  s  igen  lebllutes,  mit  a  h\'pnolismusnil  odavet; 
merl  sok  problemin,  mik^nt  elCszavAban  mondja,  csak  4lsikloU. 

A  ielki  betegs^ek  fejezeWben  a  hiiskomorsdg  ^s  cJfdsuU- 
seg  egy  fejezet  ala  tartoznak. 

Kevesebb  kifogds  aU  esik  a  logikai  resz.  Az  csak  bely^ 
selhetfi,  hogy  a  formalismust   kollfl  mederbo  szoritotla,    s  hogy 


d69 


helyett  inkibb  a  tudom&nyos  kutaUis  m6dszereivel  ismerteti  meg 
a  tanul<)t. 

K^  az  is,  bogy  a  mOben  annyi  az  idegen  sz6  ;  a  re&liskolai 
tanuMt  s  tal&n  a  gymnasisUt  is,  az  ily  kifejez^sek,  mint  «conjectu- 
ralis>,<psychikai  imputati6>,  «nooIogia»,  <autopsia>  s  t6bb  eff^l^k, 
csak  zavarba  ejtik. 

Kul5nben  ut6v^gre  is  a  m(i  a  tudom^y  szinvonal^n  &U, 
magyarsiga  6s  stilje  el6g  j6,  megfelel  a  tantervnek,  nem  v^t  a 
j6  izl^s  ellen,  nem  sMi  a  valUs-erkdlcsis^et  s  !gy  egy  lijabb 
kiadds  javUdsdnak  foli4tel6vel  koz4piskolai  haszndlatra  elSg 
(dkahnas. 

Harrach  Jdzsef. 


Friedrich  Paulsen,  Emleitung  in  diePhilosophie.  Berlin, 
1892.  (XVI.  444.  S.  8")  4ra  M.  4.50. 

Nem  Cij  pbilosopbiai  rendszert  akar  szerz6  e  kdnyv^vel 
nyujtani,  banem  csak  bevezeUst  a  pbilosopbiai  tanulm&nyokba, 
feladatul  lOzv^n  maga  eM,  bogy  az  emberi  szellem  iito!s6  nagy 
problemAit  6s  azokat  a  nagy  eszm^ket  adja  el6,  melyeket  az 
emberis6g  szellemi  vez6rei  kigondoltak. 

Nines  is  szAndeka  a  pbilosopliia  tort^neWt  megirni,  banem 
csup&n  csak  discussio  alakj^ban  akar  a  Mprobl^m&kkal  6s  a 
megfejtesfikre  cz61z6  gondolatokkal  foglalkozni. 

Szerz6  n6zete  szerint  az  az  ir&ny,  mely  !el6  a  pbiloso- 
pbiai gondolkod&s  jelenleg  tdrekszik,  idealisfikus  tnonismtis-nak 
nevezbet6.  £z  az  irany  k6t  cllent6i  k5z6tt  fekszik,  melyek  egyike 
a  supranaluralistiktts  dualismuSy  a  m&sodik  az  atomistikus 
materialisfnus.  Az  els6'  a  k6z6pkorb6l  fenmaradt  iskolai  philo- 
sophia,  mely  szerint  a  test  6s  I6lek  ideiglenesen  egybekapcsolt 
k61  substantia.  A  m^odik  irAny,  az  atomistikus  materialismus  k6t 
gy6k6rb61  szArmazik,  az  egyik  a  Ga6sendi'i6\  6s  Sennert-i6\ 
megujilott  'atomismus,  a  misik  a  mechanikai  nagy  eszm6k  beha- 
tAsa,  mely  a  pbysikiban  6s  a  csillagdszatban  oly  nagyszerfi  ered- 
menyekre  vezetett  6s  egy  pbilosopbiai  iskoldt  arra  inditott,  bogy 
a  mecbanikai  magyarazatban  a  vilAgrbl  alkotbat<3  v6gs6  gondola-' 
tokat  l^sa. 


560 


Ez  az  ellentei  az  ujabb  pbilosophia  eg^z  (Ort^net^n  keresi- 
tul  huz6dik,  ugy  hogy  e  korszakban  a  pbilosophia  el^  tfiz6lt 
feladati'il  ezen  ellent^t  kieg^'enlit^sdt  tekintbetjuk. 

A  philosophia  saj^t  leriilelen  iparkodik  a  \'a)l&sos  vildg- 
n^zetel  a  tudom&nyos  vilfignezettel  osszeegyeztetni,  vagy  a  mint 
ezt  talin  jobban  kifejezhetnOk  :  a  saj&t  ked^lyunk,  es  a  gyakor- 
lati  ig^nycktdl  kovetelt  {)hilosophiai  meggydzddesunket  avval  ipar 
kodik  05>fzhangz^sba  hozni,  melyet  a  tiszt^n  ^szbeli  kutatiis 
cl^nkbe  szab.  Sz&mosan  e  feladatot  a  kQr  negyszogesitesevd 
egyen^rlekiinek  fogjak  iloini,  mondja  szeraS.  s  Cf^akugyan  van 
basonlatossAw  e  ket  dologban,  a  mennyiben  itt  ug\%  mint  ama 
geotnetriai  feladatban,  csakis  megkozelifett  inegold6sr(5l  lehet  sz6, 
mivel  az  osszem^rend6  k^t  dolog  incommensurabilis. 

A  tizenbtitcdik  gs  tizcnnyolezadik  szdzad  philusophidj&ban 
ket  nagy  iranyt  kulGnboztetfink  mog.  A  rationalistikus-inetapbysi- 
kai  irany,  inolynek  fi3kei)visel()i  Descarfes,  >>phioza  es  Lcibnis. 
a  lizenliotedik  szazadl)an  niegiUIapitotl  uj  pbysikai  viliignezotbul 
indul  ki,  de  v/A  inetajtbysikai  reszszel  jK^ioija.  Az  0Tn])rrisUku5- 
po.-iilivistikiis  fojlodosi  sorozat  AngliAban  kdftkezett,  IVikepviselfii 
Locke,  iirrkeletf  ^s  JItnne.  Kz  az  irany  ugyanonnan  indul  ki, 
mint  az  elubboni,  de  az  ismerettani  mcgfontolAstdl  voz<^reltolvo, 
bojry  a  jdiysikai  nezel  neni  adja  meg  az  absolut  valusagot,  abban 
rsnk  a  vidi'i.^i'ignak  6r/.('ki  vetiilctet  hUja.  Kant-hcLu  a  ki^t  irany 
ogymasl  adialja,  mindonok  elolt  podig  ttvo  az  ordoiii,  hogN-  a 
praktikus  philoso|ihiat  az  intellectualis  functi6-t6l  elvAIa-sztja  t*« 
az  akaratra,  njint  onnllu  lelki  tovekenys^gre  alapilja. 

A  tizenkilcnczodik  szazad  philosophiai  gondolkodasaban, 
az  0  tfikintetlicn  vozrrszerepei  viv6  Nemelor:?zagban  harom 
irAnyt  kidonbozlelhetunk  moj,'.  Az  clso  a  Kant-fele  philojopbia 
oj;yik  logkifejk'ttobb  liajtasa :  a  liszta  speculation  alapul*^  phiUn 
sophia.  nmly  ;i  pliysikai  vilaf,mezetct  tisztan  logikai  gondolkodas 
I'itjan  akarja  szerkessitcni,  ejio^zen  fuggetleniil  a  tapasztalastol. 
Miulanez  a  teljesen  indokolatlan  torekves,  m(dy  azon  «proton  |)seu- 
d()S»-b(5l  imlult  ki,  liogy  a  vilag  a  mi  szellomiinkkel  tokelete^^en 
os^=zeme^bot(!i.  tiiloltit  vosztotto,  a  biimulalos  gyor^asaggal  fejlodii 
lernR'szeftudoiiiany  halasa  alatl  neliany  pliilosophiailag  nem  isko- 
lazott,  do  a  tormeszettudomanyi  eszmokben  j6rtas  irO  egy  mate- 
rialist ikns  motaphysikjit  allitolt  fel.  mely  a  regibb,  dialeklikus 
gondolkodast  ig6nyl6  philosophiai    rondszereknel  konnyebben  volt 


66L 


erthet6,  s  ekk^nt  a  n^p  sz^lesebb  r^tegeibe  is  dhatolt,  kuldnOsen 
az6rt  is,  tnert  a  gyakorlati  ir&nyt  tolta  el0t6rbe.  A  sz&zad  harma- 
dik  ^vtized^ben  a  pfailosophia  ism^t  kezd  mag&hoz  t^rni  ^s  vissza- 
t^r  r^gi  problem^j^ra,  hogyan  lehessen  t.  i.  a  physikai  nezethez 
oIy  metaphysikai  rendszert  talilni,  mely  azt  kieg^sziteni  alkalmas. 
A  r6gibb  philosophus  nemzed^k,  mely  ez  ir&nyban  tev6keny  volt, 
Fechner  ^s  Lotse  vezet6se  alatt  All,  ujabban  Lange  6s  WimM 
k^pviselik  ez  ir^nyl. 

A  jelenkor  philosophi&j&nak  belyzct^t  es  a  benne  nyilva- 
nui6  fdirfinyokat  Paulsen  a  k6vetkez()  pontokban  iparkodik 
kifejezni:  A  jelenkor  pbilosophiSja  1.  phaeumttmiaHsUhuS'posi- 
tivistikus^  azaz,  az  ismerettani  allaspontot  hangsulyozza ;  2.  idea- 
listikus-monistikus,  melynek  metaphysikai  me-ggySzod^se  szerint 
a  valdsag,  mely  az  anyagi  vilAgban,  mint  a  mozg^sok  cgysoges 
rendszere  tQnik  fel,  nem  egyeb,  mint  egy  eszme  tunem6nyszerfi 
megjelen^se,  tehdt  idealismus,  mely  Platonb(il  indul  ki ;  3.  philo- 
sophiAnk  a  merev  intellectualistikus  iranyt61  a  volunfaristikufi 
irdny  fel6  fordul :  4.  elfogadja  az  evolutioftisiikus-teleologikus 
felfog&st,  mely  a  kosmologia  es  biologia  r65zdr6l  a  psychologi^ra, 
a  term^szetpliilosophidra  es  a  metaphysikSra  hat  63  a  gyakorlati 
philosophiaban  is  erezteti  hat^siit.  V^giil :  5.  meg  egy  iriny 
ismerhetS  Fel  a  jelenkori  philosopliiiban  s  ez  a  tortenefi  irdny^ 
melyet  a  term^szettudomanyok  is  hasznalnak  a  kosmikus  f^s  a 
biologiai  fejldd6stanban,  6s  mely  Icgujabban  a  term^szeltudomanyi 
eszm^k  keletkez^se  es  fpjl6'dese  tanaban  is  ervenyesiil. 

SzerzO  kftnyveben  ket  feladatot  akar  megoldani.  1.  a  philo- 
sophiai  ffiproblemikat,  a  lehels^ges  megoldisiikkal  akarja  eloadni 
6s  ezek  kozi'il  egyet  kivalasztani,  2.  a  philosophiai  gondolkodAs 
tOrleneti  fejl6d6s6t  akarja  rfividen  v^olni.  Czelul  annak  a  meg- 
mutatAsat  tfizi,  hogy  az  annyi  evszAzadra  terjetlO  philosophiai 
munka  nem  tekinthek'i  ffilSsIeges,  hiAba  val6  firadozftsnak,  hanem 
nagy  vondsaiban  uiegegyez6  vildgn6zetre  vezet,  melynek  egyes 
r6szletei  mindink^bb  kidomborodnak. 

A  bevezelfi  r6szben  szerz6  a  philosophia  16nyeg6t  6s  jelenttS- 
s6g6t,  tovAbbd  a  vallAshoz  es  mylhologi^hoz  val<5  viszony&t  tAr- 
gyalja,  aztin  osszeAIlilja  a  philosophia  alapproblcmiiil  6s  ezek- 
nek  fobb  megfejt6seit.  A  philosophiAt  felosztja  physikAra,  logikAra 
6s  etliikara,  s  a  hSrom  f6r6sz  a  dolgok  term6szeter6l,  a  gondol- 
kodasrol,    a  javakr61  es    a  cselekves  feladatair6l  8z61.    E  szerint 

Athenatniu.  **' 


602 


a  philoBOphia  loproblemii:  a  melaphysikai,  mely  wnjei  dx 
logmi  6.S  ko^moiogiai  problemiira  oszlik,  az  ismerellani  fe  M 
ethikai,  mely  ism^l  a  leleologiai  6s  az  utiUtaristiktis  pmbl*- 
niAra  vexel. 

Mint  megfelelfi  lehols^gca  mogotHAsokat  a  kOvetkra/iket 
itlitja  egybe :  as  nntoln^iai  prohleni.i  nu*golda^ui,  a  klterjodt  4e 
a  gondolkmi6  subf^tanti(i^  reIlt*tL>l«z6  fliuilismtts  ^^  uz  eg*!tlt 
siibslantiAbol  kiindiilo  movismit^'i,  mely  isni*^t  mnierinhismtis, 
ifiGalinpnus  vagy  (tgnostikai  mimismHH  Idiot.  A  kosmol^jgisj 
vagy  thcalo^iai  problenia  megutda^idt  a  k5vetkez<l  rendszerek  kts^r- 
iik  meg:  az  atomisnm»^  a  Uteisnius  es  a  pa9fthcismus.  As 
atomismus  Um^i  vagy  fnateritiliatikus,  vagy  ideali^stthuH^  uirnt 
rtszben  a  Leibniz-[4le  monadologi^an  lAUiaU). 

Az  ismerellani  problema  k6l  v^s5  k^rd^se  kozfH  az  t^tk 
ax  ismerot  l^nifetffirr,  a  m^ik  az  ismeret  credei^re  vonatkoztk 
Az  elsfire  a  rejilistHns  (^  phnemmwnaH^nuH,  a  inAsoilikra  oz 
cmjnrismus  6s  ii  ratitmalitinnt^s  feM.  Az  ethikai  pmblenia 
megold&^it  e  muben  osak  6ppen  ^rinti,  liivalkozvan  •System  dor 
Ethik»  czimti  nagyobb  mfiv^re.  £z  irdnyban  kt^t  megoldasi  ktser- 
letet  emlit :  ax  egyik  az  omberi  c9«lekedeLek  iirt6k<*t  az  egy^Di  ^ 
az  emben*!^^  j6l^t6ro  va\6  lekintelben,  a  masik  absoiul  ^leke 
szerint  logja  lel 

Az  eg^s?.  m(i  ket  fofejezelpc  oszlik:  az  elso  a  nieiaphysika, 
a  mAsodik  az  i*meretlan  problemikii  targyalja.  FuggoJtJkkf^pon  nztAn 
az  elhika  problemAlrtil  s7.6\. 

A  philosopliia  Patiben  nezele  szorini  se  tirgyra.  se  m«ki- 
szerre  nezve  neiri  kfiloiiiLtietu  el  a  Inbbi  tudoro^nyuklOl.  A  tiido- 
m&nyok  6sszes^e  egys^ges  rendszert  alkol  (universitaf  sciestia- 
nim),  melynek  tftrgya  az  ^sszes  l^tezO  micdons^g.  Mindegyik  !ii»lo- 
m&ny  e  rcndszer  egyik  tagjal  iilkolja  A  ludominyoknak  sohn  bt; 
nem  Tejezett  rendszere  a  phifoitophia.  Az  t-gves  tuflominyok  a 
vilAg  lalanyszcrQ  nagy  feladatanak  6s  saj6t  l6lunk  <mysteriimi 
magnum »-finak  inegold&s^ra  adj.^k  meg  az  egyes  rneghai&rozd 
elemeket.  A  philosophia  kiilfinbon  mAi*  a  PzokiiRos  me^^el&l^ 
6rlelm6ben  sum  tekinlhetfi  kiiMnvalaszlott  tndomAnyftgnak,  minl- 
hogy  egyes  reszei  :  a  logika.  metaphy^ikn  ^s  elhika.  mini  ma 
gukban  ftnillO  ludomAnyok,  a  plitlosuplna  ftgail  alkoljik.  r>e  szerafi 
mi4g  tovibb  meg>'.  8zerinle  nutiicsak  az  ember  iiitelleclusival  w 
ked6ly6vel  loglalkozO  ezen  ludomknyszakok  (artoznak  a  philosophia 


bm 


kOrtbe,  hanem  a  kosmologia  probleinajaval  foglalkozrik  is,  teliAl  a 
physika,  chemia,  biologia,  astronomia  stb. 

Hogy  felfo{;6siinak  helves  vollAt  bizonyilsa,  a  philosophia 
tort^neti  fejiedes^re  lekint.  A  philosophidnak  nevezell  Ifirokv^sek 
mindenkoron  azon  czel  ieU  Iflrekedtek,  liogy  egys^ges,  a  minden- 
s^get  felkarol6  vilagn^zetet  alkossanak.  Paulsen  ekkent  a  philo- 
sophia universalislikus  felfogisiU  vallja. 

A  metaphysikdban  szerzfi  a  Fechner  es  Scho2)erthaner-i6\ 
meg&llapiloU  idealisiikns  nwnismus-i  fogadja  ol  sajdt  nezetenek. 
Az  ontologiai  f6problemaban  a  materialismuti  feUogAsait  iiiegczA- 
folv&Hf  az  animalio  dltalanos  voltat  vallja  e.s  arra  a  meggvdz6- 
desre  jut,  hivalkozvAn  Fechner,  Schopenhauer  es  Haeckel  erre 
vonatkozo  ohnelkedtiseire,  hogy  a  hUek  nenicsak  az  lUlatok  vJla- 
gdban,  es  nemcsak  a  szerves  vilAgban,  haneni  az  egesz  viUgban 
megvan  :  hogy  e  szcrint  a  lelki  fun'^lio  az  anyag  Altal^nos  tulaj- 
donsaga.  SzcrzO  a  hylozoismust  az  ujabb  biologiatul  ulig  elutaslt- 
hat6  n^zetnck  tekinti,  s  li  niagii  iparkodik  a  panpsychismusi  a 
jelenkor  tudomanyos  nczelcivcl  kieg\'ozletni,  hogy  ez  uton  a  keresz- 
Wny  viMgn^zeltel  bizonyos  szilird  viszonyba  keriiljftn, 

Paulsen  kiilfinben  mint  inegozaFolan<io  nozotlel  majdnem 
kizArblag  a  materialisninssal  foglalkozik  es  csak  roviden  erinti  a 
dynamistikus  atomismust,  noha  oz  utt^bbi  elnu'lot  philosopliiai 
szemponlb61  inkabb  johet  tokintetbe,  mint  amaz. 

A  metaphysika  mA«odik  foproblemAja  a  kosmologiai,  mely 
nera  a  dolgok  lenyegel,  hanem  a  kapcsolatiikat  6s  kftlcsftnOs 
vonatkozisukat  kutatja.  A  kosmos  egyseges  lorv^nyek  hatAsa 
alatt  Alio  rendszer.  A  problema  abban  i'lll,  hogy  e  rendszeres 
fisszefugges  megmagy araztass^k ,  mire  hArom  kosmologiai  hypo- 
thesis letezik  :  az  atomismun,  az  anthropomorjthiatik'us  theis- 
mus  6s  a  panfheismufi. 

Az  atonii^mius  lehet  materialistikus  vagy  hylozoistikus, 
itletdleg  monadologikiis.  Az  atomismus  egymastul  fiiggetlen,  ftnA116 
6selemeket  tclolez  fel,  melyek  esetleges  egymAsmellett  I6tez6seb0l 
az  egys6g  hUszata  tamad  ;  mid^n  cgymAs  mollott  az  (ires  torbcn 
mozognak,  ideiglenes  egyutlaUAsok  jOnnek  letre,  melyoket  ini  ti'ir- 
gyaknak  es  tuneni6nyeknek  neveziink.  Ks  minthogy  a  ter  es  az 
id6,  mely  azok  ItMrejftvelelere  rendelkezei-re  all,  mitidkettu  veg- 
teUm,  azert  valamonnyi  lehetsegos  couibinalio  lenylog  meg  is 
valdsul. 


n64 


As  afith rojfomorph istikiis  lhei»mtis  lagadja ^  hogy  i 
val(5nak  egyaege:?,  remlezelt  volla  a  v6letl«n,  vagy  csak  mucbu- 
nikai  torvenyessiig  muve  legyen  s  az6rt  szervezS  intelligenliil 
t^telez  fel. 

A  panfheistttus  a  viMgban  immanens  egyseget  vesz  feL 
Ezen  ii6zel  szerinl  a  mindens(5g  egyseges  Mny,  melynek  clemw 
nem  6m\\6  dolgok,  hanem  l^ny^nek  csak  egyes  nyilatkoz&sai, 
modificatii^i. 

Szerz6  ezut&n  az  alomismus  es  a  theologikiis-dieislikofi 
term^zetmagyarAzatot  v6:^zi  vizsg^lat  al&,  mint  azt  a  ket  n^zetet, 
mely  az  emberek  gondolkofisNaban  »5vezredek  Ota  ^ze^epei  e»  a 
mai  gondolkoda^hoz  is  Ic^kozolebt)  all.  Az  atoinistikus  n^et 
leginkibb  a  tcmi*Jszetludomanyokkal  foglalkozfik  kor*''ben  ottlionopf 
az  antliropomorpliistikiis  ihoismus  pedig  ott,  hoi  az  eg^h^izi  pbi- 
losophia  hatasa  nyilvAnuI.  Szerzrt  mindkettfit  sikerrel  czafolja, 
kifejtvf^n,  hoj;y  az  utdbbim  milyon  vcrizedelmes,  ha  a  kor  szelle- 
ra^tcil  kuvetolL  clrarletekkel  ellcntetbo  kerul.  A  lermt'szeltudomAny 
tiein  iiyugodhiilik  meg  abbun  a  lorekvtasben.  bogy  a  trirn^azoti 
jeiens6gek  physikai  niagyar&zatiil  kerusso  es  a  niclaphysika  a  ler- 
meszettudom&nyokkal  csak  ugy  61het  b^kessegben,  ha  a  termesaet- 
tudominy  okozati  magyar;!kzal&ba  bele  ncra  elegyedik  es  azt  a 
maga  t'ltjAt  berulni  liagyja.  Iliszen  a  pliilosophianak  meg  [gy  is 
el^g  tere  marad.  Mert  a  termeszeltudoraany  az  anyag  vilagiban 
nyilvAnulO  f^nik  jilUkiU  kiderith*'li  ugyan,  de  azerl  az  egi>sz  val^J- 
sAgot  tavoIrOI  sem  meriti  ki.  luilonben  a  mechaniatikai  magya- 
rAzat  ^5  az  idealistikus  interpretatio  tAvolrdl  scm  zarj4k  ki  egf- 
m^t.  Az  ellenl^L  csakk  akkur  j3n  l^tre,  midCSn  az  ideallslikus 
interpretatio  az  okozalos  magyarazatot  pololni  akarja. 

A  leleologikus  bizonyil^sl  PauUen  ia\&\6  kritikaval  dieti. 
Ha  ez  a  bizonyilAs  —  ugymond  —  trtbbet  akar  adni,  mini  a 
physikai  magyarazal  lehetSsi^^nek  tagad^sdt,  ha  posiiiv  elradletel 
kivan  fcliillilani^  nkkor  k4t  feladatol  kell  rnegfejtenie :  1.  ki  kel! 
tiinletnic  a  cjtV/,  niolyet  egy  urRlkodu  magasabb  ititelligenlia  meg- 
vab^silani  szandiikozik :  2.  ki  kell  mutatnia,  bogy  a  iermeszelben 
ezen  cz(5l  eli^r(5sere  az  eszkOsiik  mvgfddo  rendszere  nyilvAnul. 
Kiindulviin  azon  b6kcziis6gb6l,  nielylyel  a  leniMszet  milli6  csiHkt 
leremt  es  sz6r  ki,  hogy  ezek  kOzfll  teljes  fejlOd^sre  talan  csak 
egy  keruljCn,  osszebasonUtja  a  termt^szetet  oly  vadAszszal.  ki 
millid  puskut  sutne  el  minden  kigondolhatu  irknyban,    Logy   egy 


565 


^rva  nyulacsk&t  ejtson  el.  Kamutat  tov&bb^  azokra  az  adatokra, 
melyeket  Haeckd  gyiijtott,  inelyek  miatt  egy  geographiai  s  dltal^- 
ban  kosmikai  dysfeleologidrol  sz6lhalunk. 

fipp  oly  meggyozS  ^rvekkel  kel  ki  a  ffiUett  cz^l  lelt^tele- 
z^se  ellen,  midon  megmutatja,  hogy  azt  som  az  emberi  l^nyekre, 
vagyis  anthropocenlrikus  ^rtelemben,  se  a  szerres  elet,  se  a  tdr- 
t^neti  teleologia  szempontj&b<3l  igazoini  nem  lehet. 

Jgen  vil&gos  vonAsokban  lanleti  fe!  szerzG  az  evolutionis- 
tikus  elm^Ietet,  csakhogy  ezt  azzal  og^sziti  ki,  hogy  a  Darwin- 
fele  v^letlcn  okok  mellett  m6g  az  evolutionistikus  akaratot  is 
principialis  agensnek  fcltetelezi. 

Allalaban  veve  nzerz^  a  panpsyehistikus  Mlasponlot  vallja 
saj4t  nezGt^nek  (53  e  tekintetben  kul6n6sen  Fcchner-vi^,  t&masz- 
kodik ;  ai  m  pedig  nz  akarat  szcrep^t,  a  voluntaristikus  tendenli&t 
illeti,  Schopenhaner-re  es  WrnKJi-ra  hivafkozik.  Ezulan  a  fejlO- 
des  elm^letet  a  szellem-tort^ncti  elelel  iliel6leg  folytatja,  a  meny- 
nyiben  ez  az  emberi  nyelvekben,  a  t&rsadalomban,  jogban  ^s 
allamban,  aztdn  a  tudonianyok  tervezett^ben  6s  szerkezct^ben 
nyilvSnul. 

HasonI()  kritika  ula  vcszi  az  atomistikai  mclaphysikat  Is, 
iparkodvan  ennek  elogtelon  voUdt  kimulatni.  Hivatkozik  Lotse^rsL 
es  a  Kanf-I6\<i  felfog^sban  kifojezetl  kovetkezii  formulSzAst  kapja  : 
A  lapasztalat,  altalanos  kolesonhatiis  <in  mundo  sensibili  est  unilas 
phaenomenon » ,  melynek  <in  mundo  inielligibili  unitas  noumenon> 
felel  meg. 

«Causalitas  ^s  finalitas»  czime  alatt  szerzS  elfiszor  a  szel- 
lemi-t6rfenefi  elciro  nezve  a  ket  felfogilsi  ir&ny  Ssszef^rlielSs^et 
emoli  ki.  Xehezebben  rncgy  a  dolog  a  termeszed  jelens^geket  ille- 
I61eg.  Igaz  —  mondja  —  hogy  megismeresiink  csak  a  dolgok  kiil- 
sejerc  vonatkozik  es  azoknak  csiipan  kis  r^szere  szorilkozik.  A 
term^szetfudomanyokban  az^rt  van  annyira  lulsnlyban  az  okozatos 
felfogds  es  azert  heiyes  is,  hogy  e  tudom^nyok  csakis  ezl  az 
ir&nyt  mfivelik,  de  nerri  heiyes,  ha  valaki  a  teleologikus  term^szet- 
raagyarazat  lehetelienscget  nem  a  feUog6  egy(Snbe  helyezi,  hanem 
magukban  a  doigokban  keresi,  niivcl  a  cz61  a  term^szefben  csak 
a  mi  felfogasnnkra  nezve  Ipanscendens. 

Kzen  krilika  utan  Paulsen  positiv  teielekel  aUit  fel,  melye- 
ket idealisfihus  piwthewmus  nev  alatt  foglal  fissze.  Alaptetelei 
a  kovetkezOk :    1.  A  valo  egyseges  leny  ;  az  egyes  dolgok  az  <ens 


566 


realissimnm  ct  perfectissimum»-nak  csak  t&bbt^kev^sbb^  findIM 
reszeif  alkotjnk,  vagy  Spinoza  formulazas&ban  a  vaM  dolgok  eg^ 
substanti&nak  csupan  modificatiOi  g^'anant  szerepelnek.  2.  A  raid- 
nak  lenyege  kel  irinyban  nyilv6nul,  a  term^szetben  6s  a  tOrt^ 
netben.  3.  Az  anya<i[i  vildt<ban  mutatkoz6  cgyetemes  kfilcs/)nhaUi« 
a  bels6  (acsthetikai  ^-tcleulogiai)  sziiks^g  <phaenomenon>-ja,  mely- 
ben  a  valO  ienyogut  kifejti  az  nsszceg\'ez3  modificatidk  soka- 
s&g^ban. 

Nem  bocr^atkozunk  e  hclyon  szerzt'ink  ama  fejteget^seibe. 
molyckbcn  az  Istensog  panthcistikus  fognlm^nak  a  vallashoz  val6 
viszonyat  kutatja,  nehogy  ez  ismertetes  szcrfelett  terjedelmes  legyen. 
A  mrtnek  igeii  ^rdekesen  fisszeallitott  fojezete  az  Isten  es  a  vilag 
fogalm^nak  tortuneti  fejIodeserSl  sz6lo  fejozel.  A  tiidas  6s  a  hit 
viszonyaval  foglalkozi*  re:?zben  haroni  erzesl  nevez  meg,  nielyben 
minden  vallasi  raeggy6z0(ies  6s  szuks6j»lot  g^'oke^ezik :  szukseg 
es  aggodalom,  oniin  (^s.  l)ainidat,  osalodas  t'-s  elcsiiggede:;,  mely 
iitohbi    kiilonoson    a    nioj^vaUason  alapido  valliWokban   nyilvanul 

A  niapodik  konyv  az  ismeifltani  problemitkkal  fojrialkozik. 
Kzck  a  indliioniak  a  loj^ujabb  idtiki;;  a  philosophiai  erdok  kozep- 
pontjat  alkotlak.  oly  annyira,  liogy  a  irielaphysika  iranti  erdek 
teljoscn  kihaltnak  latszolt.  Tortenoti  frjlodesere  nezve  ugyan  min- 
dig  a  inetapliy-^ika  voli  az  els^o.  Az  njkorban  hescaries,  ]Iohhrs. 
Spinoza,  LeihHh  HMKlszeiviljen  szinton  inetaphysikaval  kczdodik 
a  pliilosophiaval  valT)  fojrlalkoza?.  Lock-e  kutatdsAval  az  eniberi 
elmerol  az  isriKtrcllaM  onallo  palvara  tor.  Kovetoje  ez  icanyhan 
Ifuou%  Kanf  os   Comfc  kulrtnfL'le  irnnyokban. 

Minthogy  rTiind(*n  ismcretlani  olmelet  az  ismoret  lOnyegt^e 
e:^  orodetere  nrzvu  tarlozik  fololni,  nogylagu  schomat.  kapunk. 
nielv  az  ismcrotlan  U'hefscijes  alakjait  niagaban  foglalja.  u.  m. : 
realififikHif  fiiHftirishiti.<t,  vagvi.s  a  knzi>n.st'ge?  folfogas,  reaHs- 
fihus  rn^i<tnftliftmnN  (Platon,  Spinoza.  Ilegell,  idcaiittUkiis  em- 
2)irisiuus  (Mnme)  es  iflealisfikits  rftfionalisnms  (Kant). 

Az  clsu  fejezetbcn.  mf^lynok  tarj^yiU  az  isnicrot  es  a  valo 
koztitti  viszony  alkolja,  nehany  kerdes  megfejteseben  azok  mela- 
pliysikai  oldalat  is  lekintetbo  veszi,  I'lgy  liojry  ezek  veg.so  mej;- 
fejt(''S(ikt't  csak  in  talaljak.  A  niasodik  fejezet  az  isnrieret  ere- 
dolenok    problomajaval    foglalkozik.    niikfizben  a  rationalitmus  es 

'  Kant-feic  urt<;Ieiiib('n  veve. 


667 


empirismus  k5z6tt  mutatkozo  ellenlet  historiai  fejlfides^t  emeli  ki. 
Kul6nds  gonddal  t^rgyalja  Kant  formalistikus  rationalismus&t, 
melynek  maradand6  erteke  nezete  szerint  abban  &I1,  bogy  az 
ismeretben  nem  a  benyomasok  gyfijlem^ny^t  Ifitja,  hanem  az 
egyen  sponlan  tevekenys^gdnek  term^k^t.  Mint  a  Kant-f^le  philo- 
sophia  sarkalatos  gundolatdt  a  kovctkez^  t^tclt  cmeli  ki :  Az 
ismeretszerz^s  az  eg\'^n  functibja,  de  nem  egyediili  6s  nem  leg- 
fontosabb  teend6je  A  praktikus  6sz  kovetel^.seibSl  kindul6  philo- 
sophia  egy  lep^ssel  tov4bb  vezet,  midfin  nem  ftllapodik  meg  a 
Iei*m6szetr61  val6  cimeleti  okoskoddsndl,  hanem  az  embert  ren- 
deltet^se  szemponfjab6l  ve:fzi  tekintetbe.  Jtt  azonban  t^ved^sbe 
csik  az,  ki  a  liit  dolgait  bebizonyitani  6s  az  6szre  rderdszakolni 
akarja,  miutan  a  kritikai  philosophia  mind  a  positiv,  mind  a 
negativ  dogmatismus  Ichctetlenseget  bebizonyitotla.  A  hit  ]ehet6- 
sege  az  emberi  termeszet  voluntaristikus  oldaldhoz  tartozik. 

Az  ethikai  problemilt  illet^leg  szerz6',  mint  azt  m^r  mon- 
dottuk,  6nk\l6  ethikai  nitivere  bivatkozik,  s  ekk^nt  itt  is  csak 
egyszerrten  ffileinlitjiik,  Itogy  allAspontjahoz  hiven  a  hedonistnusi, 
mely  az  61el  vegso  czeljAt  a  gyOnydrbe  heiyezi,  elveti,  szemben 
az  energistnussal,  mely  az  objectiv  (ileltartalomban  keresi  az 
emberi  6let  cztJljit,  azaz  bizonyos  irdnyu  fevekenysegben  talalja, 

Az  egesz  uiunka  a  legnemesebb  ertelemben  n«^pszera  ir^nyt 
k6vet,  de  a  melletl  ludomanyos  komolysaggal  lep  fel.  A  berlini 
egyetemen  ezen  eloadasok,  melyeknek  tirgyat  a  kfinyv  magfiban 
foglaija,  mindig  szamos  hallgatbt  gyiijtottek  a  tudos  tanar  kathed- 
r^ja  kiirul,  kik  fejtcgett^seit  nagy  t5rdeklod6ssel  kOvett^k.  Sok 
oivas6t  kivanunk  hazankban  is  e  szep  k5nyvnek. 

Heller  Agost. 


<Mind*.  (New  Series,  3.  July,  1892.) 

I.  Ijotzes  A^itithesis  between  Thought  and  Things.  1. :  A, 
Eastwood.  E  lanulnianyban  erlekezS  azt  torekszik  kimutatni,  hogy 
Lotze,  philosophiAjAba  Herbart  6s  Hegelbol  vett  fel  elemeket  6s 
igy  akart  magasabb  pontra  emelkedni ;  azon  felOl  gondolalaira 
nagy  befolydst  gyakorolt  Weisse.  Loize  eg>T6szt  tcljesen  idealistikus 
nezeteket  vail,  mid6'n  igy  sz6l:  Mindcn,  mit  a  kiiJso  vil6gr61 
isnieriink,  azon  ideakl61  fugg,  melyek  r61a  bennunk  vannak ;  e 
szempontb6l  teijcsen    kozonbos  dolog,  vajjon  az  idealismust  elfo- 


568 


gadv&n,  a  kfilso  vilag  leteze^et  fagadjuk-e  es  csak  a  r^la  raid 
idcaknak  valiklisag^t  iBmerjuk-e  el,  vagy  vajjon  a  realiamussal 
azt  ^llitjuk,  hogy  l^teznek  rojtunk  kivul  dolgok,  melyek  elm^nkre 
hatast  gyakorotnak.  Az  ut6bbi  hypothesis  szerint  ep  oly  ker^ss^ 
jutnak  a  dolgok  i^meretunkbe,  mint  az  eldbbi  szerint :  ezek  ben- 
ni'mk  csak  ideakat  kcUcnek  fet.  melyek  azonban  nem  dolgok.  A 
philosophiai  kerdes  e  szerint  abban  culminal,  hogy  mikepen  talaljuk 
az  atmenetet  az  ide^krol  a  dolgokra,  ha  minden  ismeretunk  csak 
ide^kbol  ^11  ?  Ertekezu  szerint  Lotze  az  ulmenefet  a  gondolatrol 
a  targyra  ugy  veli  eszkozolbetni,  hogy  ebben  a2  ok  es  okozat 
SUalanos  torvenycinek  c^ak  kulon^s  alkalniazasut  latja  es  ebben 
t6ved  ertekezci  szerint.  <Val<iban  azt  mondhatjuk,  hog%'  az  alap- 
conceptio,  mely  Lotze  philos.  rendszer^nek  forrasa,  azon  felteres,  h(^ 
valami  kulsfi  targyi  val('),  mely  az  emberi  elmetol  kul5nb6zik,  elmenkre 
oki  hatiist  gyakorol.>  Erre  pedig  a  fentebbi  tetel  szerint  Lotze  nin- 
csen  feljogositva.  (Az  ^rlekezt^snek  le?z  mk?^  folytalasa.) 

[1.  A  ^The  Festal  Ortffin  of  Human  Sjiecch  :  J.  Dono- 
van'* fziiiii'l  ertdkozps  a  nyelv  eredetrnjl  szOl,  es  azt  feltejjeti, 
ho;.'y  az  os  iMiiber  harczias  ji'itokaiban.  midiin  az  ellensetjre  valo 
lainadast.  annak  leverote-^et  sth.  jeWztc.  azt  hangokkal  kiserte. 
melyeket  mind«*riki,  ki  a  harczi  jatekban  n'szt  vetl.  mcg*'Ttett.  E 
hangok.  melyek  csak  kOlonos  esotekre  valok  voltak,  c?ak  erzel- 
mekct  fejeztek  ki,  ido  multi'ival  az  erzelmoket  kisoro  kiilso  jolekre 
alkalmaztattiik,  altalanosittattak.  e.s  kiilsn  liinemenyek  jelzesere 
hasznaltattak.  Szerinte  ilyen  harczi  jatekokat  kiserCI  hangokbol 
keletkeztek  a  nyelvnok  ejzyo:^  gyoki'i. 

ML  Tlw  Loffkal  Caiatlns  (lILi:  11',  E.  Johnson.  L 
czikkben  ertokezo  logik.'ii  jeleinek  tovubbi  alkalmazasat  adja  es 
folytaija  a  Alind  idei  evfoiyania  I.,  II  szamaiban  megkezdetteket. 
Ez  ert<'koz(''snil   kivonat  nem   koznlhel6. 

IV.  The  Field  of  Aesthetics  Psi/chologicalltf  Considered. 
7.:  If.  fi.  Marshall.  Krtekezo  az  aesthetikai  eg\'es  allaspontokat 
biralja  es  azt  allitja,  hojry  barmikep  erfiirjuk-csavarjuk  a  dolgot,  az 
ae:^tlietikai  halasban  allanduan  az  elvozetnek,  a  kelleraesnek  egy  jel- 
Icmzo  vona-^at  lafjnk,  az  ae-thetika  tehil  csak  v'lgy  fog  aUalanosan 
elfogadott  kiindnlu  ponlhoz  juthatni  es  allalanosan  elfogadott  tete- 
leket  f'elallilhatni,  hogy  ha  azt  azon  tudomdny  egyik  agiinak 
veszsziik,  mely  a  sztUosebb  (Ttelemben  vett  kcllemest  targyalja. 
(Science  of  Iledonics).  (Kz  Ortekezesnek  lesz  meg  folytatasa.) 


V.  Discussioits :  The  influence  of  Muscular  States  on 
Consciousness :  Edmund  B.  Delabarre.  ErtekezO  igen  erdekesen 
iparkodik  kimutatni,  bogy  az  izmoknak  magiiknak  vannak  saj&t 
^rzeteik,  6s  hogy  mozgasokndl  ^.s  gyorsasAguk  megismer6s6n6l, 
erGfeszitesekndl  stb.  az  ultaUnos  dssz^rzethez  mint  t^nyezQk  hozz&- 
jftrulnak,  ^  ha  ezen  t6nyez6t  nem  veszsziik  6szre,  ez  csak  onnan 
van,  hogy  az  6rz6ki  benyomftsok  oly  erCivel  tolakodnak  6ntuda- 
tvmkba,  hogy  a  bonyolult  lelki  ailapot  elemz^s^ben  e  t^nyezSt 
gyengcs^^n^l  fogva  rendesen  nem  vehetjuk  eszre.  Sorra  el6veszi 
azon  adatokat,  melyek  I6tszi5lag  e  t^tellel  ossze  nem  egyeztet- 
hetek,  (kivalt  Miiller  6s  Schumann  adatait),  6s  azt  iparkodik 
kimutatni,  hogy  az  adatok  elm6lel6t  nem  df)ntik  meg.  A  Discus- 
sions roratSban  meg  E.  B.  Titchener,  H.  R.  Marshall  68  J.  M. 
Baldwin  egyes  tAmadasokra,  illeffileg  f61reert68ekre  felelnek. 

VI.  Critical  Notices.  James  Stdly,  The  Human  Mind 
czimti  mtiv6t  dieseri  a  folydirat  szerkoszt6je,  es  igen  atkalmasnak 
tal&lja,  hogy  el6'adasoknAl  vez6rfonalul  szolg&ljon.  W.  H.  Myers 
bir^l6  f6l6lte  erdekesnek  mondja  A.  Binel  kovelkezfi  m(iv6t :  Les 
Alt6ration3  de  la  Personalit6.  A  munka  oly  psychologiai  lunem6- 
nyekrtSl  sz<il,  melyekro  eddig  iigyet  alig  vetettek,  t.  i.  az  ontudalnak 
kelt6szakadis^p61,  m6g  pedig  ha  ez  egymasuti'ui  felvaltva,  vagy 
egyszerre  I6rt6nik,  vagy  suggestiO  folytan.  W.  K.  Sorley  ismerteli 
Bernard  Perez  m(iv6t  La  Caractere  de  I'enfant  a  Thomme,  mely 
a  temperamentumokr6l  szoh)  tant  uj  alapra  akarja  fekletni. 

Emlilesre  m61lok  meg  a  Notes.  J.  Mc.  Keen  Caltell  6s  (!. 
S.  FiiUerton  Amerikaban  psychophysikai  vizsgAlatokat  teltek,  6s 
tCbb  mint  20000  adatot  gyiijtotlek  ftssze.  A  rSvid  k6zlem6ny 
sz6l :  1.  a  psychologiai  m6dszorekr61 ;  2.  az  eszre vevesnek  liibA- 
j&r61  es  az  inger  nagysSgSr6l ;  3.  a  mozgAsnak  tepjedelm6r6l ;  4. 
a  mozgis  erej6r6'l;  5.  a  mozgas  idej6r6l ;  6.  a  felemelt  s61yokr6l 
6s  7.  a  pillanatnyi  f6nyhatiisokr(il.  Vizsgdlataik  helytelennek  bizo- 
nyitolt^k  Webernek  psychophysikai  torv6nyet.  Cattell  a  kSvet- 
kez6  tftrv6nyt  fillitja  fel :  Az  6szrevGv6snek  hibaja  a  szerint  ndvek- 
szik,  mint  a  mennyis6g  negyzetgyfike,  ezen  nagyobbodas  azonban 
oly  valtoz^soknak  van  alavetve,  melyeknek  6sszeg6t  es  okAt 
minden  egyes  eselben  meg  kell  Allapilani.  (The  error  ot  obser- 
vation tends  to  increase  as  the  square  root  of  the  magnitude, 
the  increase  being  subjecl,  to  variations  whose  amount,  and  cause 
must  be  determined  for  each  special  case.)  ^ ^ 

■■ti  *  *  QQ 

Athoiifteuni.  ''O 


670 


A  loweni  cgijetem  dllamtudomdnyi  facuUdsa. 

Mind  allal&nosabb  az  a  tCrekv^s,  bogy  az  &llamtudoxndnyok 
jelenlSs^giiknek  niegfelelO  heiyet  nyerjenek  a  ku!0nb5z6  oktat&si 
szervezetekben.  Francziaorszagban  az  e  t6ren  mutatkozd  hi&nyo- 
kat,  melyek  nagyobbak,  mint  akdr  nilunk,  akar  N^metorszdgban, 
a  magdnvdllalkozassal  keletkezett  <EcoIe  des  sciences  politiques* 
van  hivatva  p6tolni.  Nagy  sikerei  ligy  is,  mint  oktaf^i  int^zet^, 
ugy  is,  mini  vAlIalate,  el^gge  megmutaltSk,  hogy  milyen  szuks^ 
volt  re&.  Alig  kdt  6vtizede,  hogy  fennAll  s  m&r  is  elismert  minta- 
int6zelt6  nfitte  ki  magat.  Kebeleben  n6gy  secti6ra  osztva  (s.  ad- 
ministrative, s.  diplomatique,  s.  economique  et  Hnanci^re,  s.  de 
droit  pubb'c  et  liistoire),  Frankhon  legnevesebb  szakemberei  tobb 
mint  negyven  kulon  elfiadast  tartanak,  4s  hallgatoinak  Bzama,  a 
magas  landij  daczdra  (hdroin  li6ra,  heti  1  (5ra  20  frc),  evrol- 
6vre  eniolkodik 

Nehany  6v  el6lt  OlaszorszAg  reszesilette  kedvezmenyekben 
az  Allamliidornanyi  oktatast  egyeleinein,  a  kathedr^k  szaporitasa- 
val  r>  az  oraszain  cinel^j-tH'el.  Folyo  ev  okt^bor  lu)  IB-^n  pedig 
a  loweni  egyeleni  allamlndonianyi  lij  kara  kezdte  meg  el6adAsait 

Abbeloos,  az  <*gy<»leni  reclora,  midfln  megnyitO  beszed<5ben 
ismertoti  az  okokal,  melyek  az  nj  kar  Mallitiisiira  vezeltek,  tflbb 
igen  erdemcs  gondolatot  fejt  ki.  Belgiumban,  tekintve  annak  fej- 
lett  kozelctet,  regtcil  erezhetfi  a  felso  oktatas  liezagos  volta,  eppen 
az  idlanitiulomSnyokat  illoUilog.  A  koziigyek  kitigult  k5re  min^l 
inkAbb  a  kozvelemeny  befojyasa  ala  keriil,  ann^l  sziiksegesebb. 
hogy  a  polgarok  kozt  hatarozoU  tiszta  eszmek  nralkodjanak,  me- 
lyek a  tudas  szi'irfijen  kero^zliU  Vtiltak  meggyfizodess*^  ^s  oda 
hatliatnak,  hogy  a  dolgokai  t's  intezmenyekel  nem  divatos  jel- 
szavak  iiian,  haneni  a  niagiik  valosagaban  iteljiik  meg.  Nines 
ngyanis  nehezobb,  mint  valamely  politikai  es  t^rsadalmi  rendnek 
a  szorvezese,  kOlonosen  impjainkban,  midtin  a  gyors  haladas 
mindig  uj  es  uj  prohlemat  vet  fol  a  megolddsra.  Figyelerabe  kell 
venni  a  multat,  a  traditiot,  a  ni^pek  jellemet,  erkfilcseit,  muvelt- 
srget,  szolleiiii  es  anyagi  crciil.  Csak  az  ily  k^riiltekinl^s  mentbet 
meg  a  botlasokt^l  es  teszi  lehetOvc,  hogy  az  ^letnek  meglelelS, 
allalanos  elveket  kovossiink.  Do  az  cgy^n  hoi  szerezze  meg  ez 
isinoreleket,  ha  az  oktalas  elhanyagolja  azok  tanit^sdt.  Pedig  6pp 
napjainkban  voina  szamosakra  sziikseg,  a  kik  k^pesek  m&sokai 
vezctni    es    felvih^gositani.    Mennyi   baj    szdrmazik    onnan,    hogy 


571 


az  alkotm^nyok  a  polg6rokat  dltaldban  felhivjak  a  kOziigyek 
int6z6s^re,  de  arra  valo  kik^peztelesfikrfil  nem  gondoskodnak. 
Ennek  kfivetkezmdnye,  hogy  a  forrongd  polilikai  6s  Idrsadalnii 
^letben  a  f61tud6s  el6kel6  szerepet  jatszik ;  hogy  phrasisokkal, 
vagy  rogeszmekkel  vezetfik  emelkednek  16\  es  egesz  osztAlyokat 
Wved^sben  tartanak.  Igy  magyar^zliatO,  hogy  meg  ma  is  sokszor 
fitletek,  iires  sz6lamok  dominAlnak  olt,  hoi  az  emberis^g  legfon- 
tosabb  erdekei  keriilnek  sz6ba.  Mennyi  j6akarat,  ugybuzgalom, 
lelkesedes  veszett  mdr  kArba,  vagy  egyonesen  irlalmas  lett  a 
kell6  t^jtikozotts^g  hianya  miatt. 

E  bajok  elh&rilasan  kftzremfikfidni  cz^lja  az  uj  Mlamtudo- 
manyi  karnak.  A  tanit&s  jellege  szorosan  UidomAnyos,  vagyis 
nem  tfirekedik  valamely  61etp^ydra  el6k6sziteni.  Azok  sz&mira 
van  teh^t,  a  kiket  helyzet^k,  k^possegeik  tal4n  hivai^uk  6szt5n5z 
arra,  hogy  az  allam  <?s  idrsadalmi  tudomknyokat  behat6an  buva- 
roljuk.  Az  oktatas  k6t  evi  tanfolyamban  tfirtenik.  Ennek  befejez- 
I6vel  a  tudori  fok  is  megszerczhelo  (docteur  en  sciences  sociales 
et  politiqiies),  de  csak  azok  altal,  a  kik  mAr  a  jogtudori  diplomA- 
val  birnak.  Ebb^l  I^tszik,  hogy  az  uj  kar  a  jogi  kar  oktatdsM 
^s  az  olt  tanilott  allamludomanyi  targyakat,  mintegy  r^szdnek 
tekinti  6s  kiegoszitoni  torekedik.  A  tudori  fok  elnyerese  v6gett 
szbbeli  vizsgAlat  teendu  es  eg\'  nyomtatolt  ^rtekez^s  adand6  be, 
valamely  az  oklatas  kor^bOl  velt  tetelrul. 

A  most  megnyill  elso  evi  tanfolyani  tirgyai:  Az  alkol- 
manyossdg  tort^nelc  lielgiumban  (1830 — 1890);  A  munkisiigyi 
l6rv6nyhozas  Allal^ban  ;  A  k6zjog  6sszehasonlit6  alapon,  fSkepen 
az  angol  6s  az  eszakamerikai  int6zm6nyekre  tekintettel  ;  A  keres- 
kedelmi  jog  6sszehasonlit6  alapon  ;  A  kereskedelmi  lArsasdgokr6l ; 
Nemzetkdzi  jog :  Belgium  63  Schweicz  semlegessege.  A  mdsodik 
6vfolyam  fSt&rgyai  lesznek :  A  diplomatika  6s  t6rt6nete;  Az  ipar- 
ugyi  viszonyok  elernz6sc;  Gyarraatiigyi  polilika;  V^ogatott  k6rd6- 
sek  a  magdnjog  k6r6bGl  6sszehasonlit6  alapon.  Ezeken  kivul  meg 
sz&mos  k6i'd6s  special-collegiumban  lesz  fejtegetve. 

N. 


Hi 
4 


m 


STANFORD  UNIVERSITY  LIBRARIES 

CECIL  H.  GREEN  LIBRARY 

STANFORD,  CALIFORNIA  94305-6004 

(415)  723-1493 

All  books  may  be  recoiled  after  7  days 

DATE  DUE