(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "The athenaeum"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 

We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http: //books .google . com/ 



ATHENAEUM 



PHILUSOPHIAI JfeS ALLAJITIDOMANYL FOLYOlRAT 



A MAGYAR TUI). AKADCMIA MCGBIZASABOL 

SZERKESZTI 

PAUER IMRE. 



ELSO K(»TKT 




1892. (iVFOLYAM 



THIS ITEM HAS BEEN \ 
STANFORD UNIVERSr^ 

REFORMATTING SECnos'l„. ««-», 
SUL CATALOG FORlS^<S»r^- 

BUDAPEbi 

KIADJA A MAGYAR TtDOMANYOS AKADtMiA 
I89g. 



mU^ 



ATHENAEUM 



'IITLOSOrillAI fis allamtudomAnyi folyOirat 



A MAGYAR TUI». AK VDK.MIA MEGBIZASAb6L 



SZEnKESZTI 



F.LSO KUTET 



PAU ER IMRE. 






1892. fiVFOLYAM 



REFORMATTING sSm!^^ 



BlIDAPES'i 

KIADJA A MAGYAU TUDOMANYOS AKAD^MIA 

1892. 





tMk tan.. — HmiH I^tmf: «C 

1L Sl Oaokaghi : Di» Suuw d Vvte«dMr.> 

: «J Tolkeh : Vortrtg* uu Kinfthmm ia 

Aer Gei:enmrt » — 5. : « J. BorgMs : 

and Comparative Coosiitutioaat Law.* 

«Otto AmsuKi : Der Darwimsmus gvgen die 

.If.: «Schwicker: Die poUtucba 

Ulecatar der Ci^arn seit lS(i7.» 



mAsodik SZAM. 



*«V»roriiAg aUEoimanyjogi italakuLisa modern ultammi. (It) — 

SektartM G^fuUmi 

^UdatossAf tenye szellemi 6letQnk esemtinyeiben. — Ltchtter 

^ Kdrotyi6l. 

'Ra'yar pariament reformja. {t} — Meilel OsakdrUU . 

tQodem alkolmdnyok pyfljlemenye. — BaUtigi (U^iUil 

^DALox, Uoticnherger M(h- : «A fAuy- es s7.lnconirast ptiyolio- 

logico-aeslhetikus jelenl6scge.* — Huttay Josttefx *Kun 

Siniuel : A posUivismus mint vallABrerulMZPr. » — X; 

«Melegh Gyula: A leleklan 6s gondolkuziblati vfUlnta.* 



146 

178 
S41 




IIARMAniK SZAM. 

A modern tniiveszot holcsclele. tl.) — Lyka Kdrolytol . 
A magyar parlament reformja. (I[ i — Meltsl Osskdrf^l 

Mozgi'is cs drzes. — Beljak B. PfUtfil 

Apaczai Cscri Jdnos. — Bntificsi Josaeffol ... 
Az ulolso nildor cs kora. — Vfiruui Sdndortol .... 
liiODALOM. Haftl D(*^i■6': <Scriplnro: Uher den association Verlao* 
der Vorslcllunpi-h.> — — r. — o. : «Miiid.» 



Lap 
282 
299 
331 

361 
366 



NEGYEDIK SZAM. 



Kenan os a Konanismus. ■ — —r.~r 417 

A modern mOvoszet l((')Icsclr't('. (II.) — Lykn Kdrolyfol , . . 447 
A ma{;yar parlament reformja. (IH.) MeUel Osskdrfdf . , 467 

Az ('"brenlelrfil. — Paldffyi Menyherftol 497 

Montesquieu es a felelo.s koiiiiany inleznn;nye. — Nnffy ErnotSt 612 

EszjoK es jogfthiUisophia. — Vdrnai Sfindori6l 528 

Irodalom es jounmlistika. — MikroutewistM 549 

luoDAi.oM. liarrarh Jossef: 'l>r. SariVy AMar: Leleklan es Lo- 
gika. — livUer Aiiod : «Friedricli Paulsen: Einleitung 

in die Pbili>sopliie>. r. — 6.: «Mind.» — A loweni 

egyf^tem aliamludomanyi facuUiisa. X. 



I A n T A T n\| 



A PHILOSOPWAI KUTATAS tfJABB r^EGtOESZKOZR - Mwwr Im 

MAGYAROFlSZAti ALKOTMAXYJuGI ATAUKtHJlSA MlH'End 
ALLAMMA (Ij - Schrarre GjtHbifol 

A Klil'EGYSlvO. — Be6thy XaoUitil. 

AZ AI.UAMJOG MRTHOpOIXlGfAJAR6l^ — \ai;y firntff^/ 

A KfiPlRAS — Fasteinvr G^ttJfHiil. 

CJAHB AlUMi.ATOK A TKRMESXETPHlU)SOPHlABAN. - 

A MflVKSZI PHANTASlARUU ^ AlMatuU^ BerH^tUiil 

IRODALOM- PhCM. Irdk Trim. IX Kant Ford. A 
BAribczi J. — r. - C. !■"!■--" - S, Otlo|i?ugbi .'..c 

J, I'Qliticni ^cutiii? mid Comp. CoiMt Lt%n\ — 

(Hi > ! ' : I>er Danvt n isnt tut {fejf&n die Socuiid4:nioktti(\ 

— i). — Scbvicker: iH^ jtoUiiicha Liltrtthtr dtir Vngam. — , 



. cs iitlnnUudomfiiiyo): ssaluffierfl mSi 
^cJ lOn fehdatiiul. 



A^ .AriIKNAEl;M' u : 

M' Vkadttntid fcintlibtuban 8 — iO ives (ttjcetekben/ ^voe^ciJenlci 

[AkudiStniA pii 
pikiolAjiiL I ik 



A PHILOP(^PHIAI KUTATAS IjJABB SE(;EDKSZK0/FJ. 



Fogyatekos m*>dszerekkel es hi^nyos seg^deszkozAkkel 

Irglonnekenyebb elme. a legnielyebb ertelem sem jutlmt 

tradandObb becsti tudomanyos eredmenyekre. A termeszet- 

idomanyok rohamos olohaladAsa az utoIs6 evUzedekben 

:inyara legfokepen abban talalja magyarazalAt, hogy a 

lyes litra terelt kiilatdsnak e^yszersmind azon segt^deszko- 

tel i« -sikerul!. felisnuTnie es bulalmaba kerilenie, a melyek 

maig ,sem pillanthatotl Tolna a lermeszel61et egyes 

vtHsebb lunetnftriyeinfk a rejlekebe. es nein fedex- 

.iia fel azokat az okokal es torvenyekel, a melyekkel 

Eeinkhpn^ szAintalan eleddig tel.jesen ismeretlen jelens^get 

ir minden fennakadas neikiil megfejtbetUnk. A pbilo- 

>!tta nem kdvetle a jo peldat. Hosszu ideig inereven 

irkozott. s6\ a ezebbeli philosopbia meg ma is elzark6zik 

t&bbi tudomanyok fenyes eredna^nyei ^ igazs^gai eldl. 

— i-s mintlia az eml)eri elme ma is ^p olyaii leheletlenfli 

'li'i'* a liidomanyos vizsgaI6das es kutalis kOvelelm^nyeivel 

Uen, mint evszazadok el6U allott: a philosophia ma is 

az tllon bolyong, a nielyen pAlyaful^sa kezdelen meg- 

\ ^ mn is kiz^rAlag azokkal az eszkOzokkel akar dol- 

, a inelvekkel k^tezer evvel ezel6tt megindftolt munk^jal 

^-zdette. 

ilhalo-e, jogosult-e ez a merev Fenb^jazas 
I ;^ -- jttstig a lobbi ludomaiiyokt6l ? fo az ered- 



l>t«lilUXD. 




meny, a melyre vezetetl. indokolja-e ennek az alla^ponlnak 
(oviibbi vdttr>uitlan fenfartus^t? 

A ralasz ezekre a kerdesekre ma mar alig lehel kel- 
•AgeflL Tudomanyos lekinlely, maradandobb be^sO eredme- 
nyek e>> inagasabb fejl^lts^g dol^aban a philosophia immar 
mes87.e elrnaradt muzgekonyabb palyatarsai tno^ott. ^ elavult 
regyverkenzlel^vel altg veheli fel a kOzdelmet lenezelt ellen- 
feleivel. Az egykor annyira hatalma? tu<iom^ny ma mar Ores 
Abrandoza sz6ml)a megy. a melylyel nem is igen szokfe 
kotiiolyan rogialk(»zni ; s a tudomanyok tudomanya, a aiinl 
mugiit m.szk(*n elnevezte: alig taMI egy kis zugot a tudoma- 
nyok nagyterjedelmi! birodalm^ban. Ime a gdrcsos ragaszko- 
dassal fentartott regi allaspont es tulhaladott m6dszer saj- 
nAlatos eredmenyei abba a vissz^s helyzetbe sodortak a 
philoHOjihi^t. hogy ul^sott hitele ronxjain, minden oldalr6l 
kicsinylwisel fogadolt k6tes ert6kn elineleteivel ma mar komo- 
lyabb i^s maradandobb halasl epenst^ggel nem hiv kifejleni 
Hizonyara tarthatatlan egy allapot^ a melyen okvetetlenOl 
segileiii kell ; s ha egyszerre nem is. de fokozalosan leliet 
MS flegiteni, csak eltataljuk a modjat es liozzaferk6zhessiiDk 
u baj igazi okaihoz. 

Kgyelfire megeiegedhetiink. ha csak a leg?Urg6sebb teen- 
ddk iriint nyeihellmk lel.jes lUhaigazilasl. A biztos alapokra 
fekielelt t^s iervszenjioj? vegrehajlolt inunka iiem maradhat 
eredmtinylelen. F^dolog, hogy az lilat el ne teveszszuk 6s 
gyftkereben fojtjiik meg a bajt, a mdlyet orvdsoini akarunk. 
Ime az t^Ijaras imlokolasa, miert kell — }ia czelt akarunk 
6rni — elsfi sorban a m6dszer es az alkalmazandn seged- 
eszktizAk prnhlemajdl moKhoiygatnunk. 

A k6t kenies egyfomran Conios, de nem egyformaii tisz- 
tilzatlan. Az utols6 (^vtizedek Idzas ri]uiikass^ga, .sokoldali) es 
rf^^zietesi bi'ivUrlatai kOzbeii. a mtVdszeres gondolkodiis anni 
I'ltbaigazitast nyert es annyi uj szemponthoz jutott. hogy ebl)5l 



az anya{;keszletb6i a tudom^nyo^ vizs!2at6dushun t^s kiitat^s- 

bau kovetend6 eljur^s szab^lyai immar niinden iia^yolib 

ne\jtese« n^lkul. meg az egyes specialis termeszetii jelenstv 

?ekT^ n6zve is rtsszeallUhat6k 6s rendszerhe foglalhatok. 

E melleU lijahb feny deriilt a niod^zertanra azzal k. hogy 

a7, eddig kiz^rolag aikalmazoll ni(')dszerek lermeszele revisio 

abi T^tetv^n, nem egy hihal es olyan egyoldalusagot nikerQIt 

kimiitalni bennOk. a melyek kiiijazilasaval magiik ezek a 

mftdszerek i? biztosabb kiitato ei^zkozokke v^ltak es szaha- 

to-aiihan k^fvonalo^tiato alkalmaz^ist nyerlek. 

Mill Stuart tuzetes analysis ala veli a dedti(;ti6t es 

kiiiiutaljji r6la. bogy epen nem tekirithelfi pusztan csak olyan 

jzeilemi mQvelelnek, mely allalanos t6telekl>ol indul ki es 

Czekhs! egyszeru syllogismus jitjin jut a r^szlegesre vagy 

pKyesTP, hanem egy sokkal 5sszetettebb kntat6 mOvelet. a 

melynek, bogy cz^lt erjUnk vcle. az ertelmezendo jelensegek 

okail kiilon-kiilon kell vizsgiila! ala vennie s az okozatokat 

IX okok altal kifejtett ktilonboz6 hal^sitk dsszeriieresebdl kell 

liikovetkeztelnie. vagyis az okozal t<\rvenyeit azon egyes okok 

tOrrenyeibOl szarmaztatnia^ a nielyeknek az ukozal kozos 

eredmenyok. Mib6l aztdn onkent kovetkezik, bogy itt tulag- 

<i'inkef>en nem egy. de harom nitiveleir^Sl van 3z6. a melyek 

k6zQi c?ak a masodik esik ti^sze az eddig \i n. deducti<Sval, 

mig 87 el.^6 induf'tift. a barmadik pedig igazoks vagy az 

el^rt eredmenyeknek megfoIelC ellen6rz^3 OtjAn val6 reszleges 

megabtpitdsa. es mind a liarom egyflit annyira mas s a regi 

(Ttdemben vett dednclioUVl aniiyira ellero modja a tiiduma- 

nyos kutatasnak. bogy tekintve azokat az eredmenyeket, a 

melyekre e ketfele m6dszer vezet es azt a szerepet, a melyel 

Mdlteni bivatv^. ossze sem basonlitliatok. 

Azokat a nevezetes szolgalalokat, melyeket a regi erte- 
lemben vett deductii^ tett 6s tesz ma is a tudom^nynak. 
bizony4ra aenki sem akarja kicsinyleni vagy ellagadni; teny 

1* 




azonban, hogy e szolgaialok inellelt egyszersmind a leve<ie- 
sek es ludoinanyos boUasok egesz sorozata is ffizCdik e mdd- 
szerJiez, a melyekel iiem !'eluietess6g vagy veletlen hiba, 
hanem a modszer helytelentil erlelmezett lermeszele okozolt, 
ji melyekel tehat a leglelkiismeretesebb eljaras mellell sem 
lehetetl — es ma sem lehelne — kikeraini. ha e kutat6 eljArAs 
szabalyait a maguk inerevseg^ben es egyoldaliid&g&baa lo- 
vabbra is valtozallni^l lenlartjiik. 

Ezzel szeniben mennyire mas perspectivdt nyiijt a O^mle 
es Mill tbgalniaz(a deducti6, mely mifit abstract es concret 
deductiv int'idszer s ez utnhbinuk kiituubOzu alakjai: direct. 
indirect deducti6. a legkulonbozobb termeszeliJ problemak 
megfejlesenel is elOnyosen alkalmazhat6k. s ha megfelelo 
modon alkalmaztattak, a targy lermeszetehez kepest kulOn- 
boz6 ugyan, de a dolog erdemeben, a kerdt^s tudomanyos 
^llas^hoz marten, teljesen megbizbat6 eredmenyekkel kec-^eg- 
tetnek. 

Azonban nemcsak a deductiv m6dszer ment kereszlfti 
gydkeres reformokon : Mill meMeri keze az inducti<^ mOve- 
le!6l is teljesen lijjaalakiloltH. Az tndiictiot liosszu idOkOn 
keresztUi egyertelmuleg pusztan olyan logikai mflveletnek 
tekinteltek, a nielynek nera volt egyeb Teladata. mint ^a te- 
nyek egyszeru el6szainl6.1asa>i «r5vidre vont jegyzekbe fog- 
lalasa>. egyszdval: az enumeratio simplex, fgy kiforgatva 
leny^ebftl, termeszetesen nem fejthelle ki azt az erot az 
igazsag felkulatisaban, a melyet ma. a mikor term^szetenek 
megfelelden ertelmeziL minden Mpten-nyunion lannsit s a 
melynek az ujabb kiitat^ annyi nevezeles folfedezese kosz6ni 
eredetet. Ezt a haladast Miilnek kSszonhetji'ik. Mill fejtetle 
ki liizetesen, hogy az inductio l^nyegeben epen ligy kovet- 
keztetesi mOveJet, mint a dedncti6, c^ak a formaja mis; mert 
azonban a lenyege ugyanaz. megbizhatos^gu sem Higghet az 
eKisorolt l^nyek szamiSti'il, hanem attol fijgg, bogy mennyibea 



i.ir^wk az egyes l^nyeket, mint jelensegekel. okaikra vissza- 
ilni. az esz\e\i egyrormasugokat kapcsolatba hozni azok- 
a feltetelekkel. a melyek okozatai, vagyis kideriteni azt 
& tielsti dsszeJLjgg^^tf a inely a szobanforgo jelen.'^egeket egv- 
raiishoz rozi. fcs innennU az induotio e szerint a formula 
jBWint vegrehajtra szoigaija a ludornanyt es hozza leire 
a bamalatos erednienyeket. melyekkel annyi, eddig 
nizzal'6rhellennek hitt jelenaeget birimk ma mar niegfejteni. 
Azzal az aayagk&nzletlel, melyel az ulolso <5vtizedek 
lihlwiiiinyos I6rekveseinek a lart^nelme szolg^Itat kezoink 
koze. nem lenne nehez dolog r^szletesen is kifejleni ez dri^^fi 
h\is okait e^ ezzel kapcsolato^an a szoba liozolt riiodszftrek 
termeszet^L, szabiilyait, alkabnazbatosa^at ininden oldalrol 
inegriiagositaoi. Ez a leladat azonban kivUI esik e czikk 
kereleii. Az iment kozlott neh^ny t^zrevetel is csak annyiban 
UtlAihatolt helyei lienne. a mennyiben ily m^don vftlt a leg- 
rovidei^b liton erlliel6ve, mennyire nem a helyes m6dszer 
hianyiin miilt, hogy a philosophiai kulatas eredm^nyei meg 
;i ieiEutoI.>6 iddkben sem emelkediek a tudoinanyos haladAs 
t'>vf*ieltp szmvonalra; banem csupan a pliilosophian. inely 
32(iroet hunyl a helye-sebb irdny el6tl ^s megtnaradt a inaga 
tvp modszere melletl, a melylyel pedig IfthetPllen voit leki'iz- 
tienie a tiidomanyok baladasaval mind.job^^an feliorlodo aku- 
'Ij'tlyokal 

Az abslraclio s a vele kap<rsoIatos speculativ gondol- 
kodfts, melyet eddig kizdrolagos modszer gyanant hii*dettek, 
bizonyos fokig kets^gkivul jogosult a phifoj-opbiai vizsgalo- 
<il^n. De ne szUkClkddjek lartalom nelkiil Ores absLmctin 
i^loIftUi keles 6rlckQ szoigj'ilatokar ttdiot, nierl inar ler- 
nJeszelenel togva tulterjeszkedik a Liidoinanyos kulnl^st es 
vizsgaiodAsl kor]atoz6 hattirokon. 6.s niidon inindiiik^bb 6s 
lakabl) magasabbra emelkedve. elvegre rnenthetetlenfil bele- 
vea az ^rtbetetlenseg k<>dos legkdrebe : nyilvs^nvalo, hogy 



K 



vilagos es tiszta giHtdolalok lielyell legfOlebh ki'idos eszmek- 
kel es hoinalyos eluieletekke! gazdagitliatja a philosophiai 
ludas (iiiyagkeszlelet. 

Az abstractionak^ hogy liaszua lehessen belOle a tudtV 
raabynak, nem szabad oly magasban kalandoznia, liogy szeinei 
el6l elvesziUe a valosagot. Merl ez a valo vilag, ai^nyek. a2 
ahstraoUo term^szetes korlutja ^ ellen6re ; niindseg6k ^ 
niennyise^ok lartaimanak es he\sii becs^nek ertek-mulatftja. 
Tovabit turekedni e teiiyek .s a velok kapi'solatos jeiensegek 
magyarazatanal. torvenyeik es J^LesitC okaik kidenlesenel: 
emberi elnjere aezve nem egyf'b liiii er6lk5desnel. 

!me a rejtely kulcsa : tniert fiigg a pbilosophia j6v6j^ 
az abstractio mflvelelenek helyes hasznalala inellett. leg-* 
r6kepeD es eM sorban azoknak a segedeszkOzdkiiek a belyes 
[negvi^lasztasat6! es hozKaorl6 m^don valrt alkairnazasA— 
U>l, a inelyek segiLsegi' ntilkiil lelieleLlen ij,saxegyCijteui az! 
az ismereLanyagoU melynek feldolgozasa a tudnminyok ma 
iKjrendezese inellett a philosophianak julott osztalyreszflU 
A feladat elol. mely a philosophiai kutatiis ezen ujabb seged ^ 
eszkdzeinek a megalliipitasal es alkalmazasiik kikorUlhelet-j 
lensegenek kimiilatasai Kizi ezeliil. nem lehel tobbe kiterni-pj 
A legkomolyabb okok surged k a kerdeses problema napi-- 
readre tOzesevel a gyukeres relbrraot. IViibaljiik meg kijelbinL 
e reform iranyal, m^reteit, i'elteteleit ■ vaijon minO eredme*! 
nvekre julunk? 

Kiindulo [lontiil a pliilosophia deliniliojat kell venniinLI 

K defmitio szerint: a philosophia u vegokok ludoniAnya., 
Legyeii. Azt azonban mai' nem gondolnam. hogy niinden leg- 
kisfbt) Hi^j^'odalimi inHkill Itele lehelne nyiigodni ebbe a meg- 
hataruzuaba. <Ji)nd<ilkodjunk csak kisse a nem epen erdek-s 
telen k6rdesr6l, bogy vajjon mi az ertelme es a tartalmft 
ennek a definitionak? Vej^okok tudointinya !? Veges emher^ 
dmenek van-e ereje hozzd» hogy iieletekinlhessen az li. a 



lum principiimi ivjtelnies lenyegebe ugy, hogy meg is 

meg ertelinezni is tuc|ja. Iiogy mi az? £s ha ezl nem 

)tn6, vajjon'micsoda tudominy lesz az a v^gokok ludo- 

"miinya? FTa pedig megis megkiserli: veges es korlalolt vo!* 

lanak tirzelehen. mondjuk tudataban, nem kell-e okvetetlenOl 

.irahslraelidhozfnlyamodnia. hogy ennek a k^(e:^ ertekO mtt- 

teielnek a segit^gevel legalahb valamelycs eredrnenyre jul- 

liassoQ. Ime a ineghamisitatlan tenyallils: tartsuk leiiri tnvabhra 

IS a kerdese^ detinitu)t es lehetetlen lesz eikeriiliu. bogy a 

phiio^phia lovabbra is ures abslracliokkal ne dolgozz6k : mi 

magunk pe^lig oda julunk. liogy ezzel a conservativismiissal 

itikabb meg jobban aJaasni i^egiljuk a pbilo^ophia teklnt^ly^t. 

-^mmint bitelet erSsitenok 

De menjnnk tovabb A vegokok tiuioiiuinya erlekenek 
m^iegeleseben riyomban az a kirivn ellen(et ollik .szemeinkbe, 
liogy mig egyfel61 ngy.-^z6lv^n mindcn leplen-nyomon kpil erez- 
iiunk tehetetiensegijnket meg a legkozonsegesebb tiinem6nyek 
"kainak a kiderit^seben es ei-edet^nek erlelmezeseben ; addig 
it philosophia egyszerre a vegokok meglejlesere vallalkozik es 
vizsgiilodiisal kizArolag csak erre a problem^ra kivarya kiler- 
j«s/,ieni, minden egyeb (h6mdl pedig olyanul tekinl. a mely- 
Ittl ra6lt6^agan alQlinak tartja. hogy ftij^lalkozzek. Kz annyit 
lesz. hogy ugy akarok Mjuini a hegy csuusai"a, hogy meg 
^m pp6balom, vtyjon kibirj6k-e izmaim es idegeim a mere- 
;k ul raradalmail ak^r csak a Iegel?6 mpgpilienoig ; sem 
Kzal nem lorodom, vajjon nem lesz-e a palya annyira jar- 
hatallan, bogy mdr el(5re \e kell mondanom a meresz vAlla- 
itrol? 

A magot elvelera a Rildbo, s ha j6 a talaj 6s kedvozCk 

■ viszonyok, ez a mag kikel. termeszet^hez kepest fejifidik 

mondjuk. hogy lerebelyes fevd nOvekszik. Vajjon mi adla 

ie2 a niagnak azl a csodas erOl, bogy e\m\ csak a/zii fej- 

ilieieit. a mi Itenne praeformalva volt ? £s lionnan ez a 



praeformatid ? Mi a Wnrenye es hatas^ak modja? E ker- 
d6s^ e^iker« sem adhatuak kielegit6 valaszt Rarmilyen 
ariasi is egyebk^t a haladas. a melyet a tudocn^yok naprol- 
BApra felmutatnak, nemhogy a vegokok terme«zetebe nem 
lehet tielepillantaounk. de meg a mindennapi jelensegek ertel- 
inez^se U ezerfi^le neh^zs^ggel jdr elannyinu hogi' aieg akkor 
is, a mikor e nehezsegeket sikerult valahogy^ lekiizdeniink. 
tul8jdunke[>en (sak aiinyit ertunk el. Iiogy a legkozelehbi oko- 
kat fct tenyezdket kideriteltuk ngyan, de lenyegdkben igaz 
mivoitiikhan se meg nem erteltiik, se m^magyarazni nem 
bfrjuk. 

A tenyek ilyeten allisa raellelt, egyszersmind tekintve 
asct is, hogy a philo.sophia tekintelye es htlele mi[y rohamo- 
HBii hanyatlik alii, ktinleni: ninos-e elegge indokolva. hogy 
BzakilsiiJdk a [lagynrtianyokkaf. es a helyett. hogy a philo- 
iKiphi&t tovahbra is mint valami magasabb disciplinat dics6i- 
tenOk az egyenjogu tnduinaiiyok kozdtt, szonUuk ra, hogy 
Hzintuity fo'^lidkozzek special is szakk^rdesekkel, mint ezt u 
lOI'bi liiriomanyfik te.szik, es hogy ezl niin^l alaposablian 
lelieH.se, tie ziirki'izz^k el a mkonszakokeredm^nyei el6l, s5l 
mkiibh azok segitsegevel Os blmogalasAval fogjon iij mim- 
kA,j^lK)/. 

Azt a kdrl, a meiyben a philosophianak ez lij feladata 
Hzeriiit rnozognia kell, es ezzel kapcsolalosan azokat a seged- 
ivszk&zt^kvU nieiyekel mulhatatlaiml Igenybe kell vennie, ha 
exelt akar t'-prii : nein nehe/ kijelolni, A morJern tiidom^nyok 
isniert'les inuiikareloszUisa szeriril, niiniiegyik ludominyszak- 
nak iilyati ponlosjtn ktSriil van irva as ki van szabva a maga 
upeiiialis (('ladala vs anyaga; bogy e bereudezes mellett a 
philo^opbuii kutatUs kOrebe alig utasUhatok m^ k^rdesek. 
mint azok. u inelyek az ember szellemi, erkcilcsi, Idrsadalnii 
<>lek^nek 8zamtnlni» lele agnzo szbvevenyes jelensegeire vonal- 
kosnak; t^s ezek megfejtese vagy megfejlesenek eldkeszttese. 



feladut. K inelleU uItalAnosat»Ii feladalul azoknak 

az eredin^nypknek a philosophiai itsszegezfeie es elrneletekhe 

\ogjlalasa Hzolgalliat, a inelyekrt^ az egye:^ tudomdnyszakok 

kolon-ktildn, mindeKvik a maga hatdskoreberi jiitolt, a nie- 

lif«kbGi azonban csak reiativ 6rt6kQ — leh^t semrniesetre 

ttm abaolul becaO — vilignezletek cotislruAlhaU'tk. mintegy 

^«lel6z^0l s egyilttal jelleinzeseiil a tudomanyos haladAs 

KlOszerint v^-iltozo allapolanak. 

Ime az nj hs ketsi^gki'vul terjedelnie:^ rnunkakOr, n mely- 
iit-k helyes betOltesevel egyszerre lij feny is deriil m^d a 
phittisophiara, s az ijj eredmenyek b5s6ges jutalmul lognak 
lj?atni az liijaalaktt^ munk^jaban fellolakodo nebezsegek 
zde!<evel jar<?i fjjlradalmak^it. Mert a.?.{ taldn motidanom 
seni kell, hogy az lij inunkakor uj anyagkeszletei. ez meg 
»lj kutat6 apparatust feltetelez es k»>vetel, a melyek nelkiil 
sikerre gondolni sein lebet, 

Az ember szotlemi, erkOlcsi, Idrsadalml ^letenek a jelen- 
''^m snk^zorosari 65szeszciv6d6lt okok es tenyez6k Lilokzatos 
'•sszehalasanak az erednienyei. Felkutaliii az Osszekolti sza- 
lakat az osszetelt jelens^geket visszavezetni azokra az egy- 
=*zerilbb folyamalokra, a melyekboi szArmazLak, egyszoval 
l^t-pillautaat engedni az eniberi lelek rejtelyebe, niindeneselre 
"ily vallalal lehal, a mely csakis a rokon tudomanyok ered- 
•Tfi^einek folytonos szemmel larUiaavai 63 hozzaertfi modoit 
^'*ii6 felhas/nalasaval sikenilhet. Ime az lij meghalarozis 
*=^rtelmei)en kiszabolt munkakor ravezel az alkalmazand6 
i^g6deszkdz6k probiemajara. — ill a lielye» hogy a kerd^s 
leljonyoUtasjihoz fogjuok. 

A fejlegeles menet6t 6s iranyat az ujabb anyagk^zlet 
Uimierizete szabja meg. 

Nem utalnak-e azok a jelen.segek, a melyekkel a philo- 

bianak ezen ujabb lervezet ertelmeben dolga lesz, olyan 

zorosaii Osszel'iiggo mas jeiensegekre, a meiyek ugy- 






10 



sz6lv&n el6felt^teleik ? A metyek n^lkul teh^t sem meg nent 
^rthet6k. sem nem ertelmezhetdk ? Es ha igen, melyek azok 
a jelensegek ? Term6szel<>k mifele kutalAsi igenyel ? 

Vegyiik rendre h sxellemi, erkslcsi. tarsjtdalmi elet 
Ittneleil. Vajjon min6 seg6deszk5z5kre szorulunk. ha nem- 
<*^ak ieirni. de nrielmezni is kivanjuk e jeltnisegeket ? 

KezdhetjOk a lelki tflnemenyek csoporlj^in Azon proble- 
rnak vizs^alatan. rnelyekel az eddijjji «zi»kas a psychologia. 
loKika. ismerettan kor6be utasitotl. s a melyek ertelmezei^t 
68 meglejte^t a philosophia. legiijabb idGkig kizarblag a tnaga 
hataskOreben. minden idegen segitseg vagy beavatkozAs merev 
visszautaaitasaval. s^ajal vizsgAl6d6 elvotit inodszer^vel ipar- 
kodotl eszkdzolni. 

El kell ismemif hogy niindaddig, mig a rokou tudoma- 
nyok ide vonatkozo kntatasai anriyira nn'gbizhaUitlanok. isme- 
reiei annyira li^zagosak, r^ok Lekinlctben elhainurkudoltak 
vultak, hogy alig ertek tobbet az egyoldalu spekiilali6 ered- 
in6nyeinel : csakutryan bajop dolog is lett volna ebb61 az 
anyagbol akami epiteni akuf psychologiai, akar logikai vagy 
ismereltani elrnelelekel 

Az utolso oviizedek ludomanyos eredmenyei azonban 
nagyol (orditoltak ezen a dolgL»n. Ma mar szamtalan olyan 
szorosan ide tartozo kerdesrdl, a melyekrol eddig sejtelmunk 
Bern volt, megleheldsen tiszla kepet nyerttink. 

A psycho-physika 6riasi lepesekkel halad elfire. Az 
idegek ^lel- es bonczlana, a pathologia, az agyvelO biolo- 
gift^ja nies^s aranyokban gazdafjitjak felfedezeseikkei a liido- 
mAnyl. Az eg^sz vonalon lazas tevekenyseg iiidull meg, mely 
iiaprol tiai»ra f^nyesehb vivmanyokban mulatja be elert 
sikeivit : liogy szinte a rovidliitassal egyerteltnli gyenges^g- 
nek kell jellemezni azt a magatartiist. mely mindezen vfv- 
manyok eilenere. lovAI>bi-a is meg akar maradni eredeti 
alljksp<)nl.iiln, ?6( tudomast sem veve e haladdsr6l, ma is 



It 



1^^ 



aiszal az egyotdalu apparatusifal tikar dolgozni, a meiy- 
lyel eddig dolgozotl. 

A )egf£)bb feladat, a melynek megoldasara a psycliolo- 
pAnak — ha igenyl tart ra. hogy komoly tudomanynak 
(ekintessek — vallalkoxnia kell, hogy a lelki elel fejlfides- 
lorlenelmet csinalja meg. kideritve a ielki jelens^gek torve- 
nyeit keletkezesok m6djdt es felt6leleil, es ezen az alapon 
ertelmezve es niegfejtve minda^okat a folyanialokal. melyek 
esz altaianossaghan a «szellemi eiet» fogalriia ala surol- 
nak. 

De iehet-e ezeket a kerdeseket akar csak raegkozelitO 
pontosHaggal es -szakszerUseggel-i.s largyaini. a szervezet meg- 
felelo funclioinak az ismerele es szainba vetele n^lkul? 

Nem kell messzire mennilak ; a mi tudomutiyos jro- 
•kilmunkban is akadunk kiitaUsokru. a tnelyi^k egeszen alkal- 
masuk arra, hogy fenyt vfaaenek e kerd^sre : [^ufeimiier. 
Lechner vizsgaialait ertem. Mig a kiiltoldi Lrodalom — Bain, 
Meynert. Fle<;hsig, Soltmann, Korsch. Wundl dalgozataira 
iiivalkozom esupan — epen bo tajekozlatast nyiijt errol a 
mozgalomr6l, hogy okuljunk. milyen iranyban 6s ulapoii kell 
vegezni a psycbologiai kulatasokat. hogy a r6gi all^pont 
I eltndeteinei megbizhal6hb erednienyt'kre jiissunk. 
I Az adalok iiagy hahna/abo). riielyekkel e kutala^^ok 

[ Ulan rendelkezik a tudomaDy. csak az associalio-mechanis- 
^& inii5 elmelelet. a psychogenesi-s tenyeit es az agy szabalyos 
" Viigy szabalytalan litplalkoza&i viszonyaival kapcsolalos tiine- 
nienyeket kivanom erinleni, mint olyan eredm^nyeket, me- 
Iyekb6l t'olyolag az idegfunctioknak a szellemi tiiiictiokkal 
tal6 ^Z4)rois kapfsolalat, vagy a mi ezzel egyerteltnO, az 
Wvgeknek a szellemi mOkodesek lele.site?^l^>en nelkiilcizlielel- 
n lenyleges szerepel csak az logja k^tsegbevonni, a kinek 
hincsen erzeke a tiidomany komoly leladataihoz, merl nem 
adalolt meg neki. hogy elt'ogulatlanul tiicJjon gondolkodni. 



13 



A leir6 lelektan psychogenesise szerini az ember lelki 
dete a kiilsd benyomiisok feifogu-saval (*s ezeknek t»iniek- 
k^pzetek Ibrmilji^ban val6 dss/ehalraozas^Tal kezdddik. s a 
megfirzoll t'tnlt^kezetkt^pek associalionalis egybevetesebol ke- 
lelkezO p.rteltni mfiveletekbol all, a melyekhez ra^g az akarat- 
nyiiv^nulatok t^orakoznak. 

Nos h^t ezek a I'tinctidk az agy 6lettani mOkodeset 
n^iilkulozhelellennl fiVlt^telezik Az agy szflrke k^regdllomanya. 
lulajdonkepen e keregdlloinanynak k6zel ezer millioni rug6 
idegsejt-nienii visage, v^gezi azt a inuiikat. a niely nelkiil 
szelleini dft nem kolclkezbetik. s a melynek v6grehajtdsd- 
ban (\siipiui a pnjjwlio idegi)sv6nyei s az as.socialio-i*endszer 
idegpdlyai allanak rendelkezesere, Ezek az idegosvenyek vagy 
idefi!szalak en az idegsejtek kepezik a szellemi inDkodesek 
materiiilis szerv^l. Alloinanyuk mindsege. kifejleltsegfik, nem- 
kiiloiiben az a koriiimeny, hogy mennyire gyakorollattak Ue 
ingervezelesre. vegre az associatio-kapcsolatok szAma bata- 
rozziik meg a lelki rejkides (bkal as mereteit Taplalkozasi 
viszonyaik jiedig m lelki miikodesek rendus vagy rendellenes 
lefolyAsAt szabAlyozzuk. 

Az agy rejl6d*?sl6rteneliiienek adalai. egybevelve a foko- 
zatnsan fejl6d6 szelletni elet jelensegeivel meglepd p^Idakat 
szolgallaltiak e U^kinU-lbon. 

A inagzat agyunak keregleple kezdetben ma.jdnem tel- 
jesen erintetk^ii kiil«6 ingereklfil. Kniiek niegfelplfileg leljesen 
fejletleiiek u |»r(»je<;tio cisszes ideKtisvciiyei is s a szelleini 
^lelnek ijgyszolvan nyoma siucsen. 

A rejl6d6s folyam^ban — mini Flecbi^ig kimutatta — 
leggyorsahlmn a projeclio-iilak ama rostjai jiilnak kikepz6- 
desrt*. a melyt'k a szerves test ingereinek a vezetesere ren- 
delvdk. Ks lenyleg az osszes emltyiezet-kepek kiizutt ezeknek 
az inj^ereknek meglelelS kepek az elsok. melyek a (udatban 
I'ttiraerulnek ; j* a t(»bbiekiiek (okozalos kikepzodese seni tor- 



in 



t^hefilr mi? modon, mint a nekik megfelelo idegosvenyek 
me^elclfi hegyakorlasa iitj^in. 

A g>'epmek szellemi 6leleben mutalkozo kiildnossegek, 
jellerazO vonisok. lelki sojatsagok: a gyermek akaratossAga, 
i*r\iise, kenyszerkepzetei, szorakozottsaKa. vAltoza lianj^ulala 
stk sem meg neni erthetOk, sem meg iieiii magyarazhat6k, 
ha nem hozom kapcsolatba e jelensegeket az associatib- 6s 
j'rdjwtio-osvenyek fejletlensegevel 6s nem vezelem vissza 
axokat az ezen cisvenyek begyakorlallan voltab6l szarmazA 
lukeletlen associalio-folyanialokra. Valaminthogy miudazon 
eselekben is. a melyekben ezen jelensesekhez basonlo liine- 
tek e3zlelhet6k, pi. az elmehaborodils nemely eseteiben — 
mini Meynert. I^ohner kideritetl^.k — ezeknek a valiozasoknak 
ta okit sem kereshetni egyebiitt, mint az emlitett ingervezetfi 
^'jv^nyekiiek azon niegbetegedeseben. a melynek kovetkezt^- 
J^eri nornialis Iuncli6ik teljesite^Ore alkaltnallanokka vailak. 

Ime csak neh^ny teny az ujabb kiitatasok eredmenyei- 
W, i>s azt hiszem roar is el^gg6 szembeszOkd, bogy milyen 
sze(tepheteMen kapcsolat az. mely a szellemi jelensegeket az 
functi6ib<)z fUzi : es mennyire lelietetlen t^ kapesola! 

fgerteae utan azon ineggyOzfideare nem lutrii, hogy annak. 

fci wedmenyesen akar foglalkozni lelektani kulatdsokkal. 
'Zeket a t^nyeket okvetetlenoi Tel keli hasznalnia, es be kell 
'(nia, hogy az idegek biologiaja. bon<*ztaMa, anatoniiaja 
yira n^lkDiOzhetellen- segedeszkftzei a psychi^Iogiinak. hogy 
HkQlok nemcsak hogy e^yetlen lelektani igaznagol som fedez- 

li fel, de meg hasznalhato psycbologiai hypofhesisek sem 
ilkothatok. 

Az idegek valamHele szerepf^l a Idki elel Imztarlasa- 
*i, ma mar uinesen is psycbologiai iskola, mely el iw 
inem^. Kz az engedm^ny azonbaii 6s nemi elt^res az ere- 
tti iranylul senkit meg ne t^veszszen e kuiatAsok ert^ke 

mt. A r6gibb 6s orthodox irany besze! ugyan az idegek- 




14 



r6l. fejIej^eleHeitrt* ilt-ott helekever pliysiolojciai - dolgnkn 
de azokat csak eniie>;eti. sem fel nem haszn^lja. sern meg- 
telelfi modon nem alkalinazza. tehat psycholo^ce seminik^ 
sem ^rti^kesili. KzzpI szemben a modern psychologia melldz- 
heteUen kovetelmenyk6pen a physioiogiai kulatAsok r«nd- 
szere? e.-^ tervszerO felhasznalasal hangsulyozza. mint olyan 
seK^e.szkozOk alkalmaz&sat. a melyek nelktil a Itidom^nyos 
leleklan tiVbbe el nem lehel. Kz ped\\£ nagy kOlOnbs^g ! 

An^rve a szellenii elel jelensegeinek masik nagy r^»- 
porl.jara, az erkdicsi <is t^rsadalmi tiinem^nyekre : ama pro- 
bl^miik loliilnak elfitcrbe. melyekkel az elbika. poUlika. socio- 
)ogia I'oglalko/nak. .^ a melyek lejteget^.senel legalabb eddigel^ 
6s nagyobbreszt szinLugy az eg>'oldalii speoulaliv modszer 
jitszotla a f6s2erej>et az emlUell iudomanyokban. mini ultald- 
ban az eg^sz elmeleti es gyakorlati philosophia osszes dia- 
ciplini^iban. NOmi valtoziis o.-^ak njah))an es azola allott i»e. 
bogy a in6d.Hzer k(?rdese li'izetesebb vizsg^lal tkrgydvd lett 
Ekkor azcinban nyojnl»an kideriilt az is. hogy az iijabb in6d- 
szer sikeres alkalmazitat:^sa I'ljabb es terjedelmesebb isineret- 
kort. ez meg ujabb segedeszkozok igenybevetelel koveteli^ 6s 
(gy a k6rdes a philosophia iijabb s€gc'dtadomanyair6l e pont- 
n2il is acrtualissa v^lt. 

Azok a iiagy hianyok es hibak, melyek legjobban bizo- 
nvitjiik, inennyire elkerlilhetetlen a philosophia ezen moat 
emlitfil disoiplirijiihan is lijabl) seg^doszkOzokrfil gondoskodni. 
legszeml>eszdk<jhbek az rlbikaban. 

Az fithikanak majdneni Onszes lantelelei — beiyesen 
mondja Schopenhauer — t5i>bnyire bi/ctnyilatlan. legb()l 
kapott alhlasok. mp.sterkell sz6r.szallia.sogalasok. melyek folol- 
tehb fiiioni megkiilDnhozleteseket kivannak s a legelvonlabl> 
Cogaltnak^m nyugszanak: arra azonhan. hogy velok az erkdicsi 
clet jeiens^gei es t^nyei elfogadliabV niodon meg is magya- 
raztassanak. Iegkev6sb6 sem alkalmnsak. 



1^ 



A2 ethikanuk nem az a dolga. hcigy k^tes ertekfi hvfxv 
vagy nnkftnyes felteveaek atapj^ az akarat lunc- 
es hal^skiVr^At. az erkolcsiseg lenyegeri^l es me^- 
|val««ithat^aanak mrxijainsl : meslersfrges elmeleteket ^^ondoljon 
li u erkolcsi elet jelensegeinek az erlelmezesere ; hanem a/. 
a fdadala. hogy elso .sorban az erkolcsi.segnek az emberi 
i^etben 69 szervezelben rejlO alapjait kulassa fel : ehhez 
l^"fH«t iiztiin a moralilas es iinmondilas vjih'Kii lenyeg^t es 
[emiejizet^t derilse ki es csak ugy tVigjon az erkOlcsi elet 
iflnfitei es jelens6gei problemajanak fejteget^sehez. 

A7.onban ki ne latna be. bogy ezt az igy t'ormulazott 

idvanyt mar nem birja tnegoldani a nelkiil, hogy olyan 

(iomaayos eredmcnyekhez ne f'olyaiiiodjek segitji^gtirt, a 

iiielyeket eddig nem volt szokds figyelembe venni. mert alta- 

ikn azt hittf-k. hogy lia valahnl. kivaltkt^pen az pthikaf>an 

helve akap a IegszelH6bb es legtHvoiitabb viz:3galn(iasnak. 

inthogy f*pen ez az a tudom^ny^ a mely a maga decre- 

■'imail ela6 porban az eszl>61 men'li. 

Ii! van elsfi sorban az erkolosiseg mibenl6t6nek, a 

'iiarakter e-s akarat I'oKalmainak a kerdese. 

I Vaijon IeheUeg€9-e ezekhex a problemakboz csak nyiilni 

is a m^lkiil, bogy fel ne liasznal.juk az orokle.s lenyeil es 

''«ta?ut az erkii|c>isegre. a moral- es krimintilstalistika ide- 

^ago adatait, a kriminnli(a.s p^ycbologiajanak njabfrnn ki- 

'If'ntell feletle nevezeles eredm^nyeit? Es nem hiaba val6 

laraiL-ag-e elm6Jeteket szoni. a melyeknek azonban epen 

«2<^rt. men kizar6lag speculative keszultek, csakis ephemer 

6rteki>k lehet. A modern tudomany joval nagyobb ig^nyekkel 

^^p fel aztm ei'edmenyekkel szemben. a melyeket mint igazi 

tudoniinyos vivmanyokat bn|land6 ellngadni s az exact isme- 

rHek rendszei'^be beiklalni. j^emhogy merfiben onkenyes es 

ll6k^pon nein is indokolfiab», s6t a tudomdny mai &llas- 

»tjfin miir meghaladott bypothesiseket is szenLesithetne. 



ji 



18 



Nem juthalunk megleleld eredmonyekre az erk6! 
tirsadalmi elet jelense>?einek a laniilnianynzasaban sem. Iia 
pusztfin theoretice okoskodunk <^ nem vonjuk vizsgAlodasaiiik 
keretebe az emberi lermeszetet s annak kiilonbtizO voniisail, 
a kul5nboz6 tnclinaliokat 6s szervezeli di?positi6kal ; nem 
isnierjiik az orokles tenyeil, nem hasznaljuk (el a moral- 
statisztika adatait — termeszetesen cun:i grano salis — s a 
criminalil^s psychologiajAboI nem meritiink kelio okulast, bogy 
i]y modon az Osszes megkivantato ismerelekkel Idltegyver- 
kezve, menten rninden eiSilelettdl es keszen arra is, bogy 
szazadok 6ta szenlesitett tevfideseket kell lerombolnunk, teljea 
obifot ivilissal 6s ellbgufatlanul lalha.^.^unk ahhox a neh6z |l 
nunikahoz. a melyet sikeresen csak Qgy loguiik vegi'ebajl- 
batni. ba semmi m^ cz6l sem lebeg szemeink elott. mint a I 
megbamisitatlan igazsag kident^se. ! 

£s vegezetUl : vajjon bogyan fogjuk megoldani a pbilo- 
sophia azon altalanos feladat^t, melyiyel a ludomAnyok id6- 
szerinti elfibakda.s^nak megfe1el6 pliitosophiai rll&gnezetek . 
alkoLdsara is utasitva van, bn ignnransok vagynnk ezekben^ 
a ludomiinyokban es neriicsak lingy ert6kr>k ^zeriiit nierle- 
gelni nem birjuk, de nem is ismerjiik ffllfedezeseiket? 

Nem teszsziik-e ki magunkat es elmeleLunkel ilyformAn 
annak a veszeiynek, bogy olyan (anokat es elvekel Ibgunk 
birdetni, a melyeken m^r r^gen ttil van a roliamosan fejlddfi' 
tudominy ? I 

Am az ortbodox iskola irianuiiori meg a maga regi 
^llaspontjan, dolgozzek a bogyan tud a maga elavtill kiitatd < 
szersz^maival : a baladas emberenek nem szabad kit^rnie a) 
haladas kfivelelLe reformok. belyreigazitasok, Ojabb ir^ny el6i: 
m6g akkor sem, ba netalan minden i^pesenel egy csorao e!o-„ 
iteletbe kellene is l)Otlania. 

A iegelsd feladal, a melyel meg kell nidani : bogy sike-: 
ruljon az osszes basznalbatatlannak bizonyuU anyago( kiselej- 



19 



tezni es hely^be olyan anyagot gyt^teni dssze 6s bocsdtani a 
ludominy rendelkezes^re, a mely az i^abb tervezet szerint 
kifog^talaniil alkaimas az i^j ^pfllet fel^pit^re. 

Az < Athenaeum > erre a nagy munk^ra v^llalkozik. 
Ehhez hivja meg a tudom&ny azon munk&sait, a kiknek ver^ 
ben van az igazs^g szeretete s a kik nem fi^lnek tOle, bogy 
gyanuslttatni es r&galmaztatni fognak, ha ki merik mondani 
meggydzddesdket. 

Pauer Itnre. 



a* 



MAdYAKUKSZAG 

ALKOTMAm*Jor,i atalakulAsa modern Ai.lammA. 

F^nyes vondsai voltak tdrtenelmileg Fejlelt 6si alkoli 
nyunknak. iigy a Kiralyhiigim innen. kezdve az Arany-hullaUM 
(1222.) le egesz a moluu'si veszig (I52r).). mint Kni^lylien a 
nemzeli fejedelniek alalt, kivalt 1630-161 eg^sz 1692-ig/ Hisx 
cpak azon torv6nveinkre kell ulalnunk, a melvek H, Andra^?. 



^ Bdvebhen );isd erre vonatkozotag : <A ministeri feleldsse^ 
eredete az earopai alkolmdnytort^nelembeD* (18B3). ^ «A kir&ly tani- 
csosainak feleldssege Aragoni&ban ^s Magyarorszagon HI. Audr&s ola* 
{188y.) czfma akademiai ertekezeseiniel. Az eun'jpai tuJnniAaycissAg 
teljessigget nuih ismeri a regi Magyarorszag alkotmanyturtenelmenek 
eppen ezen legkimagaslohh mozznnatait. Legfolebb a «CorpK« Juris 
IfHngarici»-h(\\ ismeri 11 TTlAszlo idevonalkozd 1607: V. es VII. t5r- 
venyczikket. meg Zsigmnndnak es II. Lajnsnak rokonvonatkozasu t&r- 
vcnyeii. RenHi dllamjogunk nom magyar nyelven iroll kezikOnyvei kdzt 
egyellen egy sines, mely ezen nevczeles rnozzanafokra kelW sulyl fek- 
telne ; Krajnernek •Die ungariHche Staaisvcrfassung bin turn Jahre 
1382* czlni alalt fel emberOUfi el5tl megjelenl ep^ts skiainacliidja m^g 
kev^be fordft figyetniel miud e k^rdeitekre, mint Bartalnak kuloD^>en 
valobaa ^rtekteljes <ConimeDtariia-ja. gr6f Cztn^ky Aiital Mozesnok 
<Conspeclus>-a. vagy Virozsilnak latin s n^met illamjogi compendiuma. 
Masfelol Sohuler Libloynak <SiebBnbQrgische Kechtsgeschicht^* czimQ 
hirom kfitetes munkajdban az erdelyi alkotmAn>i5rl6neIeinnek ide- 
vonatkoz6 egyn^mely mozzanata is i^sak nagyon foUiletesen van erintve. 
Ne csodAlkozzunk tehdt. ba sem Lord Brougbam a maga *PoHticai Phih- 
nophy -jkhaxij seni Guizot ismert mQveben. sem pedig az i^jahb Demet, 



21 



III. Andras, Maria kiralyne,' Zsigmond. I. Uluszlo. II. riaszl6 es 
il. Lajos. alatl a kiraly lanAcsos^ainak felelOsseKerol alkotlaltak, 
bogy barkivei is niegertessuk. niennyire konicily voll mar a 
,XIU. XIV.. XV. es XVI. szdzadban is a niagyar alkotmanyossaj? 

meonyire i)tthono.<^ voll tn^r ekkor a politikai szabadsikg 

Ihazankliati. A tan^t^osok feleI6s>;ege Krdelyhen i?. kivalt 1630 

WafoWton egyik lenyeges ponljul kf^pezle a nernzeti fejedel- 

lek <Conditi(">i»-nak, es oemcsak a sz6lasszal<adsag arvendelt 

ilkolmAnvo? bixtositekoknak, de a valMsszabadsat? ^.s a val- 

'I llirelmesseg is nly virdgzasnak indult, miniJnek az egy 
lolkndi&l kiveve, alig van purja a szarazfoldOri a XVII. 

izad tOrtenelmeben. Amde MohAc^ 6la Hi ininriliink 6s 
ipafiiMiIialy fejedelern Ota az egykori teslverhaziibaii nagyon 
bziliott alkotrnanyos-sagunk val6di erteke. Mostolia evsza- 
niok emesztfi .szenved6sei oly korlani fejl6des medr6l»e lerel- 
fk nemzelunk allameletet, hogy daczara azon nagymervii 

slvidor pez-sdiilelnek, nieiy id6rCil id6re ugy or.szaggyale- 
Sinkpl. mini (iiegyegynleseinket athatja vala, a magyar rvndi 
Ikotmrinyoasag most mdr iegfcilebb csak arra leheletl k<^pes, 

y ebrenlarlsa a hazatias kOzszellemet. s hogy luegnmntse 
I) >ibb j6v6 szamara az alkotmanyus fonnakal. de neni 
ttal aiTa is, hogy a magyar tarsadatom szilksegleleii 
3 erdekeit az egyre halado kor igenyeihez kepest 



^Czu). angol ir(>k nem kepesek alkotinanytOrLenelniQnkrdl uly kepet 
'int. ntely egy tijekozott szakembert csak nemileg is kielegilbetne. 
so ezert ijuryekeztern -Montesquieu und die Verantworllichkeil der 
llhe des Monarchen in England, Aragonien, Ungarn. SiehenbQrpen 
Schweden» czfmfi legOjabb mflvemben {Leipzig. Wilhehn Friedrich 
y) IQzetesebbpn kidomborltani a magyar alkotmanyl6r(ene!pm 6rin- 
jeleotdsegteljes mozzaoatait, hogy niodol uyujtsak a kalfbld allam- 
tttilosAinak ea palittknsairuik azokkal v^grevalahdra kiizelebhr^l meg- 
hetni. 
'^ A Miria kirdlynd fogs^ganak idej^n t&rtoll budai gyiiles UaU- 
™ialai egyebk^nt atig emelkedtek t6rv6nyettfre. 



•i^y 



kiel6(?ilse. Nem egy fontosnak igerkezd alkotminyjogi torveny 
alkolUtott ugyan Ifi26-t6l lR48-is is rendi oi-i?zaggyQleseiakeu,, 
ez tagadhalatlan. Amde m6g a osende&iJltehb allapolok evei- 
ben is, melyeket neiii urintettek adaz helhai)oruk, irott ma- 
laszt a leglrtbb; es a mi legsajnosabh, nemcsak Esterhizy 
nadornak volt oka a Fel6l panaszkodni, ho^y ninths ez orszdg- 
\mt\ seiikt, a ki a liozott torvenyekel ve.grehajtsa ; ' inelt^ 
panaszkodhatik a magyar aikotniAnyossag torl6nt^lir6ja is 
egylelOl azon majd nier6 lajekozutlans^g, majd ismet hatA- 
rozoltan nemzetellenes erfiszakoskoda.s roliiU, a melylyel a 
becsi hatalom a korona neveben hazank nlkolin^nyos jogait 
oly gyakran megnyirbalni, sOi I, Lip6l idejeben a sz6 szoros 
ertelmeben elkoh<tzni igyekezett : md.srel6l azonban nem ke- 
vesbe m6ltan pananzkodhatik azim nem rsekely szami'i iigyel- 
lens^g fhlfttt is, melyet 1541 6ta a hazank sorsal inl6z6 
majjyar korinanylRrliak, s6l maguk nz orszaggyiilesileg egybe- 
gyilll Hendek Magyarorszag alkotmAnyjog^ak, kozinOvelodesi 
H atiyagi erdekeinek rorasira a maguk szQkkeblQsegeben egy- 
ir^ni elkovettek. 

Valoban nem egy vegzetterhes nagy hibat kiivetlek el 
orszaggyttleseink a magyar allamjog korszerO lejleszthel^se- 
nek szempontj&b4iL A szenveddy vezette mdr az 1523-diki 
orszAggyQiest, mely az 1523 : IV. tdrv^nyczikkben rliendeli 
vala, hogy «az orszagb6i a liitheranusok kitiltassanak, es bdr- 
hol talaltatnanak, nemcsak egyhazi, de viiagi egyenek altal is 
szaliadon ellbgallassanak es megegetles.senek» * — szomorii 

' L. Salamon Ferencz: Rendi orszaggyiilesek. 1870. 

* 1525: IV.: Lutherani etiam omnes de Regno exstirperilur : el 
ubiciuttjae reperti fuerinU iion solum per ecclesiasticos. vei-um etiaui per 
seculares personas libere capianlur et conburantur. ^Hl. e 152H: L.1V.) 

1526: 1.: Universi Domini Praelati, Barones el Kej^nicolae, m 
praesenti Diaeta genemli. Tesli Beati Georgii Marty ns, in campo Kakos^ 
celebrata, ananimi consensu concluserunt, et Regiae Majestati suppli 



23 



emleke a magyar U^rvenyhoz^snak, a melyet — szemben az 
emtierszerelel kfivelelmenyeivel — csakis a h^vtelt buzgalora 
enyhilhel ntoileg, a rnelylyel a hazilnkat s/orongalo toruk 
[Bllenebeo if^yekeztek sexelyt nyerni az egyh^z fejelOl, a r6mai 
pflptilol; uetn menllieti azoiiban sftmmi kiirulmeny sem azon 
bakl5ve?l. melyet orszaggyQiesileg egyi)egyu]t rendeink I52*j- 
briD kovellek el, midfin megazunteltek a kiraly tanacsosainak 
felei6jseget es elmozdtthatlannd tettek a nddort, a nelktil, liogy 
a kor ijr^nyeihez kepeat eletkepesse tetlek volna a nftdor 

iialomkoret, szemben az ugyanezen 1526-diki orszaggytilesea 
LDtokrAlori batalommal felruhazott kiralylyal. 

Az 1526: I. tfirv^nyczikk kimondja, «bogy az orsz4g 
szes fdpapjai, bar6i es nemesei egybangiilag kert6k a kiralyi 

i^tel hogy tn6lt6ztassek 61ni a maga kiralyi hatalmaval; 

itmeD el minden ugyeU a mely az orszag kormanyzatara 
vonaikozik. a saj^l tetsz6se szerint. erell raegronlol^s uliin, 
uKy azon iigyeket, a meiyek sa^jjit kiralyi jovedelmenek besze- 
deiesere, szapon'tasara s helyes folhasznalfisAra. mini azokat 
15, a meiyek altalaban veve az orszdK v^delmere, szabadsii- 
v'ara ^ egyeb szuksegleleire vonalkoznak.> 1526: II : <Mint- 
1«'BV a nadori hivatalon kiviit minden m^s hivalal beloltese 



'^v^mnt : i. 1, lit Majesias Sua. dignarelur authoritnte et polestale 
*«a. ipiam habet, uti ; Oninia(|ue ad gubemaiioncm Rcgni pertineutia, 
inturo coiisilio agere et administrare, lam ilia, iiuae ad proveulus 
Soae M^eslatis b«ne requirendos, et anipiiandoii. ai* recte dispenaan- 
^: ([oum omnia alia, quae ad derensionem, ac libertatem el alias 
iMoetssiLalesRegni spectant. 1526: II.: Cum ultra electionem Palatini (([uae 
t>^ Majestatem Regiam et iJominos Praelatos, ac Barones necnon uui* 
'treos Regnicolas, juxta formam Decreti. conninuniter fieri debet), electio 
tuinmni aliorum ofiicialiurn suorum, (|uocuni|ue nomine vocenlur, ad 
Majesiatem Suam pertineat. §. 1. : Poterit Majealaa Sua, vqI retinere 
"Iticiales modemos. vel alios pro arbitriu suu, dum volucril, constiluere. 
1526: XXXI.: Tamen Sua Majestas eligal ocio, etiam ex Nobi- 
tibus et R«gaicolis, qui Consilio Suae MajestaLiii interaint. 




d 



25 



Xz 152t>-(iiki tOrvetiyliuzusunk azonbun nornt^ak meg- 
[gziifileltp a tanacsosok felelossegel. mid6n a kiralyl autokrulori 
»gk'irrei niliazla ft>l. de egyiUtal behozla lijra a nadori elmoz- 
IfthAilansagot az arac^oniai <.lusHza> intezmenyenek intn- 
ijara. s6i felel6=js^sf helyett szemben az orszaggyQlesile^ 
!ybep-Qll Hendekkel. minlegy serlhelellenseget vindikall az 6 
wlitikai magaiarUisanak es hivatalos eljirusanak. Az 1526 : 
XXII. tdrvenyczikk eirendeli. hogy «An&dor Qgy a jelenlegi, 
oiinl a j6vRnH6beli. a fiiniskodaslvaii es u lanacsbati, valaniint 
minden mas teerxiOitien eljarhjLsson es v^grehajthasson. Neve- 
^^n megaitapttlatotU hogy a n&dor ne zavargas vagy 
'^nk^ny altal. hanem csakLs torveny liljan fosztalhass^k meg 
liivalalali>l. 6« eztUon is csiipan rsak oly bOnlett miatt. a 
ffielveri nemc^ak hivalalat6l kell einiozdittatnia. de egyutlal 
^Ifl^vel i:s lakolnia. KOlonben a nador mindig 6lte fogytaiji 
fnaradjon IiivalaliihaM. Ez trant melr<Sztas.sek Q Felsege inisl 
3'ini. rneiy rnindenkor a korona inellett drizlessek. .lovfire 
senki se mereszeljen a nAdor ellen zavargast lAmasztliatii 
niddon tamada.^t inl^zni.*' F>/en tOrv^nvrzikk tnegalkolasa 



^lyni elsoQl a r^szletek folsorolasiih&n. f^s nem emifti pi. sem a fon- 
'<»alib donaliobat. scm a hivatalok bcltill^ii^t Hogy nem csupdn katunai 
•Jn^'kben kjvanta a tOrveny a kirilyt autnkrdtori jogkGrrel f51ruhazni. 
« fcitiinik p. szavaklwl is : 'ijuh^nvUionem^. *Hbertrtte»t* «s tueces- 

' 1526: XXi[. : Palatinus modernus Pt elmin fuUirus, in judiciu 
*« cnnsilio. ac aliis Hiam omnibus, quae ad offirium suum pertinent, 
^^ician! et ftxepiUionfim facere valeal. S. 1. : Stahitum osl denii|UP. ul 
*Biodo deinreps, non per lumuHum. vel alia via. el raiione 3implici. 
•H jundipe Orfiriiim Palatinatus nufeiatnr. §. 2.: El pro tali ipiidem 
•^(iiine. ul non saltern officio, sed et capile privetur. §. H : Alias Hurel 
»mper ipsum Palalinalua Officium vita cumite. §. 4. : Et supenmJe. 
tWia Majesla* literaa dare digneUir. quas penes Sacrani (loronam i!on- 
wrwndas locari facial. ^. b. : Ne qais in fuluruin tumulluose contra 
PaUlinam invehi audeaL 




J 



26 



tehat szakitolt a lanacsosok feleldssegete torekvo angol min- 
taik utanza^vai, ugy mini ezt az ulanzast az 1231., 1298. 
1444. es 1507-diki lorvenyhozasunk elvil^hatlaniil megcse- 
lekedte es visszatert Albert kiralyunk 1439-diki tOrvenyehez. 
a ki ugyancsak erOteljes kitejezesekben hely telenitven 11 1 . 
Andrasnak alkolinaaypolilikai iranyal s egyaltalan a vesze- 
delme^ ujitas4>kal», a maga orszaggyQlesi decrelumaban elren- 
delte« bogy • Az artaltiias szokasok ^ behozott lijitasok eltdrol- 
tessenek.' Ez az 1439-diki II. tbrvenyczikk visszhangzik az 
1526-dikibau is, pedig az Albert kiralytol U. Lajos tiralkoda- 
sanak \^so ^veig lefolyt ketszaz esztendd aJatt mar megis 
csak men I at oly I'ejtCd^sen az allamelet hazankban. bogy a 
nkdoriiak hatalonikdret is refoniiaini lehetetl volna eppen ezen 
ujabb fejiodes kovetelmeiiyeihez kept^st l52»5-ban. A tnohacsi 
vesz utan megkezdOddtt a kiizdelem azon elemek kdzt, a tue- 
lyek a nemzeti let tolteleleit a bideg esz vilaganul vizsgalgat- 
tak es azL»k k(>zt. kik nem vizsgalgaltak, de kebiok sugallatai 
ulaii indultak, Parhuzainosan ezen kuzdelemmel folyt egy 
roasik, a mely a nyilv^nos eletben hasonlilbatlantlJ erdsebb 
volt : a partoskod^ a kinilylya valasztott erdelyi vajda, a 
mohacsi vereseg ezen leiketlen szemlel&je es a mUvelt lelkrt. 
j6szandeku I. Ferdinand hivei kdzt Az eszkozukbeu ez ut6b- 
biak eppen nem voltak valitgalosak: de a jiyfizelem. a melyet 
al6vegre is kivivtak, mindeuesetre inkabb valt elOnyere ha- 
zanknak, mintba /apolya reven a tdn>k szullannak valt volna 
Magyarorsz^ is vazall allam^v^. Ez ut6bbi esetben aligha nem 
oU lespe<lne a Hunyady Matyas elsatnyiilt monarchiaja. a hoi 
a baJkunnepek eltiprolt orszigai. Kerdindnd — epp ellenkez6- 
leg — a oyugati mQvelddeshez fflzte kozelebb mar azaltal is 



' 148i) : IV. Novitatea et nodvae consvetudines introductae nb- 
oleaiUur et destruantur. — 1439 : II. : .ludiGium et justititim facere 
potest et lenetur. — 143!) : \, : Keducernus. rediategrabimus. refonna- 
bimos et conaervabimus. 



27 






Wmzetunkel. hogy megnyiloda Magyarorszag ln!>n.jAn a Habs- 
hnpjr-hazbeli kirtilyok sorozatat. 

Alkotmauyjogi fejlddcs, a szo halad6]agos 6rtelm^ben 
asonbao nem torl^nt, le egesz III. K^rolyig, vagy csak jelen- 
l^ktelen mervekben. A Hecslien szekelt hatalorn a XVI. sz&zud 
zepet6l le egesz a Will, szazad masodik evtizedeig alig gon- 
dolt egy^^bre. mini a nemzeti pari vegleges megsemmisilesere : 
emdlelt vajmi gyakran lebegett szeniei eloU ugyanaz a oz6l^ a 
maKvar alkotmany megsemmisUese, melyet 1. Lipol oly leplezet- 
lentil kiseriett meg, dacz^ra azon eskiinek, nielyel 6 es el6dei 
Ferdinandlol kezdve felremagyarazhatlan unnepelyesseggel 
teltek le a magyar alkotmdnyra. Khhez jarnlt azul4n ny. a tdrek- 
vesis — kivalt II. es lit. Kerdintind korahan — kiirlani a pro 
laDlismusl Magyarorsztigon. Szervezni a magyar allainot. 
mint ilyenU eszeagiba sem juloU a Becsben szekelt haialomnak, 
[)e nem tettek ez iranyban koniolya[)b kiserletet rendi 
^•zaggyUleseink sem. Sot m^r a XVI. szazad kdzepe tajan 
'fly nyilatkozatot tettek a kiraiy magyar tanacsosai, a mely 
« alkotmdnyjog szempontjjlbbl fS16r egy szazadokra kihat6 
nagy (^salavereseggel. A kir^Iy magyar tanacso.^ai maguk 
ktrlek magukal folmeiitetni aU6l. hogy a kiraiyi eloterjeszte- 
kidolgozasaba, szerkeszt^sebe egyatalan befolyjanak, meg 
ig lobbek kozt azon naiv indokolassal is, hogy azerl kell 
ozkodniok e liszt teljesilesetdl, merl kulOnben nem szol- 
hatnunak azutan hozz^ az orszj^ggyol^sen ezen kiraiyi el6- 
lerje«ztes€khez.' Igy tehiit elszigeteltek a kiraiyt s a .sz6 szoros 
trteimeben szem6lyes iinilomra iitasitotliik eppen azok, a kik- 
nek elso alkotmanyos kotelessegdk left vohia az orszaggydlte 
l>efolyasat a kir^Iyi batalomra lehet6leg biztositani. Valoban 
az ember nem tu^ja, hogy ezen magyar tan^icsosok naivsaga 



* L. Magyar Orszaggyiilesi Einlukek, 1— X. kolet. Akadumiai 



M 



2y 



Arpftdh^zi korszak alall: nem, valoban nem fejlddhe- 
Bteit a niegye politikai lestiiletle meg IV. Bela azon kiser- 
folytiin sem. a nifilyekot e szerencsetlendl jart, kiilonberi 
l)on lehets^ges kinilyiink telt az opszaggyOl^.snek megyei kep- 
alapjara \ral6 Fektct^sevel. Hisz uj^yanazon niitokr^tori 
szol meg az r267-diki tneci-ettitiia* hnvezelesebOl 
melynek annyira lomj^nezett 6 meg Ironoi-tikds kora- 
iiralkodasanak korabhi eveiben is. mindadiiig. mig 
li jog, a legUtak tanai iraati buzduldkonys^ganak oly 
kfserflleg meg nem adla az arAt 6 is, meg vele a nenozet. 
a monjiol liordak bet'-sapasakor a Saj6nul (1241.)* Ugyan- 
ikar6mai joggal kaczerkodoU III. Andras is, a ki kulCnben 
1291.^ rninl l:^98-(itki torv^nyeiiik mt«galk<tta.sa altal hal- 
ktallaD Jievet biztositott mag&nak a tanacsosok felet^ssege- 
tfirtenel^ben ; de ha erinyrre szal»adelvt5 volt is az allatn- 
iloni letOzetenek berendez^seben, s ha meg is nyitolla a 
tyegyOl^aekel meg a nem-nemesek el6ll is: annak, bogy 
alatta a megyegynlesek politikai jogokal gyakoroltak volna, 
"■<^hoI TPmnii nyoma Meg kfvesbe alaknlliuttak politikai te.*'- 
lijiptle a megyek az Anjouk, krildnOsen Hoberl Karoly alatt, 
a ki iiyiltan a IV. Fiilop franczia kiraly autokritor polilikA- 
javal rokofiszenvpzett. 

/sigmoiid kii'tily aikotmanypolittkai kezdemenyezesetebat 
iz raratlaniil^ tor maganak titat alkotmanyossagunk tdr- 
slmi fejiCdeseben. E nem kev6sbe szellemes es mOvelt, mint 
s'^Iye.* kirtilyunk iiralkodiksAnak e\s6 evtized^ben. ha nem 

' I.. KovacUicb. Supplem. J. 286.; Roger. Mag.: Carmen M (se- 
lf ; Fniilicheroel: Moniim. Arpud. 258. s k6v. HI. d. Bottka. Palusyay, 
es Csoloraa lanulmflnyaivA], a melyekrSl bflvebben m. a. 
' Bollkinak. a megyei inlerm^ny p nagy^rdcmfi huvaniiiak 
o*Rtei egMxen mas vilagttAsba helyezn^k iigyan miud e mozzanatt>- 
^t, de hogy Rotlka ^ppenw^ggel nem tudja beigazolni a maga ii^xet^l 
il bovchhen m. a. 



J 



3t> 



19 cz^ttudatos rendszeresseg^e!. de helylyet-kdzzel megis tagad- 
hatlantil o!y szabadelva iranyba igyekezelt lerelni allamele- 
tOnkeU hogy ligy az 1897-diki, mint I40o-diki es 14:-$5-diki 
Idfv^nyczikkeit olvasva, az eml)er ali? hisz a scyat szemeinek. 
1889-beD a Temesvarra egybehivott orsz&ggyQl^sen ' akkent 
ni6dositja az <Arany-buUa> 14-dik pontjat, hogy necsak a 
rarisp&nok. de a n^dor, az orszagbiro es a banok is fosztas- 
sanak meg bivatalukt6K meg pedig az egesz oiszd.g 3zine eldtt 
s marasztalt&isanak el karp6tldsban, mtheiyi rajok bizonyo- 
sodik. hogy nem ligy vLselik mascukaL mint a tisztok kiv^ja. 
vagy ha a n^pnek art^mak. 

t40n-ben kepnseleti alapon bivja egybe orszaggyulesre 
nemcsak a nemessegel. de a szabad kin^lyi vdrosokat. s6t 
namely roezdrarosokat is, s ez utobbiakat nem csupan azert. 
hogy mint Sztemenics alhtja. rel5k az emelendo b^styafalak 
s egyaltalan a sajal varosi Ugyeik fel5l,* banem hogy velr>k. 
mint az orszaggy files egyenrangili tagjaiTaL a hamis penz- 
ver6sr61 es minden egyeb orszagos iigyekrol is lan^cskozz^k.^ 
A v^posok erdekeben alkolotl ezen 1405-diki 'De<'retum»-At 
azut^n megkuldi a megyeknek szintdgy. mint a varosoknak 
a v^gre, hogy nyilatkozzanak. vaijon tetszik-e nekik vagy 
nem az. a mil o az orazaggyQlesiieg egybegyUlt Rendek. mar 
t i. fopapok. harok, nemesek es a varosok tanao^a szerint 
ez orszaggyfilesen haldrozoll? M6g nevezetesebb alkoimany- 
politikai kezdemenyez^ voltazonban Zsigmondnak az 1435-diki 
honvedelmi javastattal kovetetl eljarasa. Nem az orszaggyUles 
aital mar megszavazott javaslatot. de meg az orszaggyQl^ 



* L Knauz Nandor: Magyar Torlenelmi Tar. HI. 191. s kov 
' t. Szlemeuics : Mog^'ar tud. tars, ^vkdnyve. VII. Sd9. HI. e. 

UdAnyi: I. 2Hi. 

* 1405: XVIII. HI. e. Udanyi L t. : A meghivutt v&rosok k5zt 
azerepel Buda. PesL. Pozsony. Sopron, NagyszombaU Kassa, B&rtfa. 
Eperjes. 



ai 



rbefllfee elfilt, a tdrol kiilfrtldrdl, Sienib^l fbtiir altal kul- 
Jite men a megy^knek az orszaggyoles eU lerjesztend6 hon- 
lemi javaslatol, felhivan a megyeket, hogy nyilaikdzzanak. 
iJoD e^ei*irtenek-e a javaslaiial vagy nem-? 65 a megyek 
fogRdtak a javasiulot — Iegel6bl» Peslmegye — sol utasitdsha 
Mk 117. H85-rliki orszAggyQlesi kuveteknek. [M>gy ott is 
toyak azt. 

Itt a csiraja az utas(t^si jognak. inely a kes5bhi sz^- 
)k folyaiuahan eg^sz jogerejti szokass^ fejlddotl ku dat^ara 
annak. hogy az ulasitasi jog. mint ilyen, kei'obb sein iktal- 
i»tl soha torvenybe. Maga azonban a dolog lenyege, in^r 
i a torvenyliozasnak jelzelt ertelenibeni decentraliz^lisa. 
'iielr annyi emberCllon ^l k6pezte jellegzC vonAsil! a lengyel 
(tIkolindnyossAgnak. a sz6 kozvellen erlelm^ben megsziinl, 
rm-g mielott Zsigmond szemeil behunyta volna. ('sakis a tflnik 
iio'loltsjig kihatasa alalt lejOdAtt ki — mikenl mar bangsiilyo- 
z^m — a megyek azon sajiit.szertt onkonnanyzata. mely ffjtyik 
aiapvonasdl kepezle rendi alkotmAnyunknak m6g 1847-bc'n 
"N s a rr.elyel az alkolini^nytort^netiink regibb korszakaiban 
nem is;en jiralos lelkesedes o!y gyaki-an szokott azonositani 
tna^snak a magyar nemzetnek 6si geniuszdval. 

A inegyei onkormdnyzat II. Ulaszlo koraban a rnfgye 
kozdnseg^nek megegyez6se es akarata nelkul nera nevezbelte 
ki ugyari mar az alispiint. ez igaz;' az 1548; LXX. t6r- 
r^ayozikk m^g bat^iirozoltaljbaD azt rendeli. hogy az alispd- 
nok neoak a f6i5piin altal, hanem az eg6sz megvenek nieg- 
**g>'ezesevel az orszag rendeletei szerinl valasziasaaiiak ; ■ 
inAsfeldl az IfiSfi: XXXVI. t.-cz. azt is rendeli vala. hogy bar- 



' IdOi: 11. Comes parochialis de numero et coetu veronim 
Sebiliurti eiigat. Quem tamen, ab3i(ue consensu et voluntale Nobilium 
libm ComitatQa, eligere nunquani valeat. neqiie possit. 

• 1546: LXX. Vice-Comilea non per Comitem solum, sed con- 
ttnw totius ComilAlus^ juxta Re(qii Decreta eligantur. 



32 



mely, a inegye'iieiiierii kozdnsege altal 6 F'elaege elott ij;aSsS^J^ 
^an bepanaszolt fdispan azonoal elmozdittass^k ee helyere ma^,j 
a inegye &ttal ajantotl neveztessek (niindket fel meghaUgata^aj 
Ulan) ^ azonban mindebbol iieni ki^vetkeztelheW) meg az, hogr 
a megyei onkorrn^nyzalnak azon alakja, a niely szerinl su 
megye az dllam tOrvenyeit iiRiii kevfebe, mint a sajal heJyi : 
6rdek6ben hozott halamzulail csakis sajjil valaszlolt tisztviselfit:^ 
dllal liajtalta v6gre. legalabh is oly regi Ifnne. mint 11. HlAszlc^ 
lo04-diki t6rv6nye. Hisz meg az 1**55: XXXVIH. torv^nr 
rendelete szerinl is Ok. a kinevezetl foispanok, lehal bar* 
«fejei> is a «meKye nemessegenek', de azert elvitazhattantHl 
ailanii kozegek, vollak illetekesek a 'gonosztevdkoi elboi:sat6 
vagy |>urtol6, azokal meg nein bilntetd, avagy bivatalaikbaii 
s ily gonosztevdk kiirt^sdban engedekeny alispiinokatf hosszas 
torvenyes eljanis riclkiil mojibflnletni* : ' bisz m6g az 1728: 
L\M. tSrvenyozikk is a megyek <kormaityz(miak» nevezi 
6ket. nem j)edig mint az lRi7-ben fennallott megyerendszerl 
a magyar nemzet im geniuszAval azonosiWk albtjak, a koz- 
ponli kormiiny tetlenai iiema leldgyelo szerepre kai'hozlatotl 
• bizalmi ferUainak» kivaiija 6ket lekinteni, a minlhogy ugyan- 
csak maga ezen 1723-diki tOrvenyezikk liiingsOlyozza, bogy a 
megydcben ilgy a kdzigazgaW^nak es a kOzlJLjyeknek. mint a 
jogazolgaltatAsnak gondja loleg reajok, a fCiispanokra van bizva.' 
Ne tagadjuk tebat. hogy a megyei int^zinenynek azon 
alakja, mely kozvetlenfll 184-8-diki lorvenyeink megalkol&sa 



* 1536: XXXVi. lUi oFiiciuin slatim abrogate el loco plus qui 
Majeslali Keitiae per ('omiUtum ipsum fuerit comniendatus, praeflcere 
non dedignabitur. 

' 1656: XXXVIII. Ipsi vero per Supremos Cumites — sine lon- 
giori Jnris processu. panianlar. 

* 1723: LVI. .Mixleratores esseot. ac lam polilicorum et pabli- 
( orum negotioram quam etiam Juslitiae adminifitrationis curani sibi 
priricipiiHler cutnmiasam haberent. 




33 



eifiU t^nyleg fonnalloU hazankban. j6val lijabL keleta, mint 
a bogy ezt nemely allamjogi iroink taniljak, s niint a hogy 
ertpolilikusaink kozol a vermesebbek m^g ma is oly or&tnesl 
Masfelfil I6ny, hogy a slatuluinok alkotasaban nyila(- 
hnA lerilieli onkormanyzat Iegnagyol>b viragzasa a megyek- 
Jieii eppen nem esik (i3:?ze az 1723-t6l 18i8-ig lefolyt idO- 
I, mint a melyen belOl letdzOU az a v^rmegyei intezni6ny. 
ly, mint a lorl^nelmi fejlOdes fismagyar lerm6ke, iudoni6- 
fos lalajra l^pni kivano muiiicipdlistainknak Folylorr szemnk 
Jtt iebeg. Magyarorszag varmegyeinek tulajdonkepeni terii- 
onkortnanyzati tev^kenys^ge k6rulbel61 a XVI. szazad 
jpetajin kezdCdik es mar a XVIll. szazad kozepelAjaii 
ilAFelben van azon kormanysz^ki rendeletek parancsszava- 
szernben, a melyek ez id6tajt mind nagyobb szammal 
ilik el az orsz6got, elannyira, hogy a XVIll, szazad md- 
iik fftl^ben «a Felsdbb rRndeletek v6grehajta.s;inak in6dozatai 
rbalarozasiin s a slaliilarius regi alkotasok f^sKzegyfljteseri 
^ n6meiy p6ll6 intezked^tek megtetelen kiviil csak rilkan 
liUlkozhatunk akar a jog-, akar a culturt5rlenetre nezve 
ilSsebb alkotasokkal.»* 
UoDtnento munkat v^geztek a megyek, mid6n letre- 
ez alkotdsaikat, nem kev6sbb4, mint akkor, mid6n 
ibb pllenallva a kozponti hatalom aikolmanyellenes torek- 
jfiseinek, tdrvenyellenes vagy czelszerUtlen rendeleleinek, meg- 
iitottd.k a hazank fin^llbs^ga ellen intezett fondorlatokat 6s 
^nyletekel. De m^gis tuioz egy buvarkod6 avatott korlar- 
»k. mundvan. hogy «mig a nemzet egesze a sajal alkolmA- 



' L. «Corpus Statutorum Hungariae municipal ium. II. k<)tet. 
Suiuia et arliculi municipioruiii Huagariae Cis-Tibiscamirum. 1890. 
Onregyfijiott^k. felvilagosito, Ssszehasonlitd es ulaM jegyzelekkel ellAt- 
Wk Dr. Rolusv&ri SAndor es Dr. 6vari Kelemen e^yetemi taiiArok. 
Ki»dia a Magyar Tudomauyos Akademia.» HI. e. Akadtimini ^rlesdft 
«.. 461-453. 

S 




J 



36 



i>uzga]om, mindenekfdl6tt pedig a rendi elfijogok es kivalt- 

i^at^ok nem egyszer oktalanui felt6keny szerelete Altai : igy 

alakult at a megyei szerkezel egy egeszen sajdtszern int^z- 

'nf*nynye. N>cn fajult el az annyira nalunk, mint Lengyel- 

orszagon. a hoi pi. a S(?hroddiban tartotl tartomAnyi, vagy 

mint mi mondan6k. raegyegyQies, 1590-ben az el6z6 orszAg- 

gyOl6s legfontosahh hatarozatail megdontotte. a mely peldAl 

azYitari az liS91-diki <riejm> megtorlatlanul kiJvethette:^ s a 

hoi az orszaggyfii^s allal alkototl ad6torvenyeket ezen lar- 

totsiinyl vagyis megyegyOlt^sek vajmi gyakran visszautasUot- 

tAk. vagy pedig az orazaggyfilesl azok m()dosilAsini. sol 

visszavonasara keny.szenlettek. Mondom. nem Cajiilt el iialunk 



* 1.. HUppc: Die Verrassung der Republik von Polen. 182—169. 
lapok. Kir. hogy HQpp^nek ezen eredeli fomtstanulminyokon alapulo. 
v^aJoban ^rtekes munk&jat ojy kevess^ ismerik az ^uropai Rzakiroda- 
'ombaii ; pedig megerdemetne, hogy komolyahb figyelemre m^ltass^k, 
'niutan az osszes nem Icngyol nyelven irt liasonUrgyCi mCtvek kozt 
Tnaguk a lengyel allamjogludosok is pmUtett nagyerrlemu berlini buvilr- 
Ttak e milvel tartjak legalaposabhnak Hilppe k<\vf'tkezrilog jellemzi az 
*i reszheni lengyel allapolokat. <lm XVII. und Will. .lahrhuiiderl ganz 
mders seit dem hiafigem Zerreissen der Keichatage. liegt der Schwer- 
:i der staalJichen Cicwalteii nicbl mebr iin ReicbBtag, sontlera im 
indlage > «Die niirbiitc Tfa^tigkeit der s. g. Kelationslandtage bestand 
d«r Wabl eines Marschalls und einer Anzahl Assesoreu. dte schw^ 
Ten inusstifii. die abgegehenen Slimmen genau zu ziihlen and die der 
jAndbuieii zu gebemie iDslruclioii. sowio deo LandtaKsbeschliiss, das 
Imin in richtiger Fassuog abzunebmen.> «Ort weigerten sicb die 
je ihre Ziistimmung zu erOiPilen. sie cnsairlen vielmehr hHofig 
die Reirblas'gbesr.hliisae. soweit dieeo Itozug auf ibr (iebiel 
batten. Namentlich ^teierltcscblQssc dcs KcirliHtages wurden ganz 
fewChnlicb von den Uindlaffen perhorrescirt, und der Reicbstag ofl 
xa deren Zuriicknabme oder ModiRcalion gezwungen.'So stiesb der Land- 
tag T«n Schrudda 1590 inehrere Decrete des vorhergUngigen Reichs- 
tags uni, uud der 6ejm von 1591. der ja unit dem fruhereii m keiner 
Continuitat stand, bob deasctt tnissliebige Anordnungen aul, indem er 

sicb jenem Landtagsbesf'bluss fiigte.> (I. h. i 

3* 




36 



ennyire a megyei intezmeny soha: merl volt nilunk, a mi tei- 
jesen hifinyzoll a lengyeleknel, a XVII. es XVIII. szazadban is, 
egy folylonosan erOs, inondhatni luieros kiraiyi hatalom. Amde 
val6di dnkormanyzalla nem volt kepe?? az ekkori tort^nelmiieg 
fejlett megye megizniosodni. Ha erre kepes lelt volna, akkor 
hiizdnk m6r a XVIII. szazadban modem fillammft fejlfidhetett 
volna egy eg^szen sajatszerQ alapon. £pp az e!Ienkez6Je kftvel- 
kezett be. mert a Magyar kir^lyi helylarlotanacs eppen dgy nem 
dllvon a kiilonhen de jure 6s de lege souveraine orszaggyOl^ 
ellenOpzese alalt, felel(5ss6gre ez ut6bbi altal a torvenyek vegre- 
hajt^sAban^ elkdvetett eljarasdnak mikentje^rl s egyallalin 
ftzdnszamra kibocsalort rendeleleinek vajmi gyakran jog36rl6 
mivoltAert nera vonattathatolt — hisz az a tCrvenyczikk, mely 
a kir^ly lan^csosaira az oi*szdggyOlesen <gyai^zkodva tima- 
di^kat » liQtlen.s^gi perbe rendelte fogatni, vajmi kOnnyen 
alkulniaztatliutott vijIiui egy kis kormanyszeki rabuIistikAval 
Ijarmely er61yesebb R^lszdlalasra is — 6s igy a megyek alda- 
80S Crikorm^nyzali manka helyetl eppugy belesodortattak a 
medd^ kortespolitika r)rdkke csak zajgo izgairiiaiba, mint 
rendi orsziggyftlcseink a nem kevesbe meddO recriminalidk 
dtgazolhalatlan kiityuiba. Nevezetesen az 1723: ('II. lorveny- 
czikk csakis a * conim. positivas Patriae leges nihil delermi- 
net» rtrve nlatl tiltvan el a HelytarlotanAasnak alkotmaiiy- 
ellenes hatarozalok liozatal^t, aJkotmanyellenes rendeletek 
kibocsAtasatt kapcsolalban az 1548: XlV-ik torv6nyczikkel, 
mely foltellen engedelmei^segre kotelez mindenkit a kir^ly 
rendeleleivel szemben. meg pedig megfeleld biintetes terhe 



' L. 1723: CII. : Ui ConBilium hoc Regium Locumteiientiale, 
oontra positivas Patriae leges nihil delermiuet. g. 1.: El Diaelales 
Conclusiones per eos, qaihus incumbet efTetlui niancipari facial. — 
§. 2. : Ac praeterea. ul Coticlusa semel per pluralitatem Volorum in 
Consilio. extra Consilium nomini immutare liceat ; juBtum omaind est. 
(Hal. 1741 : XVII.) 



97 



» 



alalt^ — miulan posiliv iftrv^nyeink az egyre halad6 kor ig6nyei- 
hez ki^pest igen-igen sok kerd6sben nera I6teztek, s tekinlve a 
szellemszpgeny koriibbi .szdzadok folyion dill('» zivotarait nem 
i-s igen alkotlalhattak volna : az orszugsy0l6snek nem felelOs 
Helytart6taD^cs, az orsz&ggyQl^snek szinten nem feielfis Magyar 
kirdiyi udvari cancelliria litkos utasilasai s/.erint — v6gelem- 
tesben termeszetesen teglobbnyire a birodalrni k^zpontosMsra 
lorekvd b6c3i ^llamtan&cs nOgatas^ra — lepesr6l lep^sre fog- 
lalta le a maga rendeleteivel a nem felelos kozponti hatalom 
tz^m^ra azon t^rt, melyel positiv tdrv(;nyek nem leleben is 
uilajdonk^p a nemzet. illet^leg a megy^^k szamara tartott f6nn 
a joggyakorlat medreben fejl6d6 alkotmikny szelleme. 

igy Itirtenl az a criinura l>oli<)zataIuval is. a mely mdr 
ec^magaban veve is az clbetetlen«^ bolyeget siiti rendi alkol- 
tn^Toss^gunkra. Va^jjon mit 4=;rt az a szabadsag, melyet a 
megy6k a XVIII szfizadban tenyieg ^h-eztek, nemzelunk fej- 
todhetese korszertt ktivetelin^nyeinek. scjt init ^rl az az allam 
j(*g 3zempon(jab(»I \?. ba daczara megyeiiik pezsgd lieleletenek 
tt az ligynevezetl megyei iJfikormanyzat meg csak arra sem 
vfill kepe* fuUiasznalni a maga kOvetutasitrtsi joRAt. bogy veget 
vettessen ezeu sz6gyenteljes allapotnakV Valoban csakis a .szen- 
▼edell serelmek fQlolli ke?serQs6g bazalidi tepeifidfeei kozben 
talttlhaltak abban vigaszl rniill szazadbeli publiL'iataink, bogy 
Magyarorszag alkotmanyossAgat az angol alkolmAnyoss^ghoz 
^MonhtgallAk.^ Az angol alkotmAnyossAghoz. melyet kepzelni 
*«n tudna mtSvelt angol ember teljes sajt6szabadsag n^ikQl! 

* A roely f6UeUeii engedeiincss^g netun alkotmanyetlcnes kiero- 
wukolisanak vc!iz<ilyei elleneben agyancsak gyenge ovszert nyujloUak 
«16ft6: XXXVII. es nz 1723: LI., LXXXIIL lorvtinyczikkek. Allam- 
Wfi iroink e mozzanalnkal. r«gi lemii alkntmanyunkrol szollokbdn. 
*t»« veitik figyelembe 

'V.O. BallagiGeza: lAniogVAr polilikai irodalom t&rUnetel82d-ig> 
o-miiveveleaConchaGyfizciirlefcezeBeazErd. Miizeutnegylet iC6zl.Ul.hh. 




i 




Avagy nem veli-e a Iehel6 legelszotnorilobb vilagot rendi me- 
«y6inknek reforrnpolitikai eletkepess^gere mar inagaban v6vt3 
azon egy jelent^ktelennek Iatsz6 mozzanat is. hogy daczarai 
per abusuni labra kapoLt k^vetutasila^i jogkoriiknek egesz a 
XVni. szAzad v6geig nem birtiik a Helylarl6lanAcsol. esetleg 
a Magyar kiralyi udvari cancel I ari:ilor5zaggyQlesileg arra keny- 
szerileni^ bogy a magyar illamnak oly sok torvenyczikkben 
vindik^It onall6sigahoz melloan kul6n hivatalos schematis- 
musban mulassa be evrCi evre MagyarorszAg politikai szer- 
vezelet, hivatalos allom^ail a kortilrsaknak s az ut6kopnak» 
hanem mintegy szembehunyva t0rl6k azl a lealacsonyito dlla- 
potol, bogy egyfcIOi ogy pozsonyi konyvnyomdutulajdonos, 
Spaiser,^ inajd egy gyOri vjUlalkozo, Streibig alh'tsak ki trvrol 
evre a maguk nemet nyelven megjelenO kalendai'iumaiban 
Magyarorsz^g egyediili <Tiszti Nevtdry-aX, masfel6! pedig 
ugyanakkor a b^csi hivatalos kiadvanyokban Magyarorsz&g 
politikai szervezeie a maga liszlviseloi allomasaival mint 
e^yszertt * provincial szerepeljen? 

Aztraond&m, nem birtak rolhiLsznaliii a inegyek a kdvet- 
ula.sitastarra. hogfy vegel velteltek vuliia reJidi ors/.agt:yiiIeseink 
altal e lealac^unyito allapotnak. Igen. e ktfejezesl hasznallam, 
mert nem akarlam frilveini azt a kerdfetv bogy volt-e niegye 
e haziibati a Will, szazad folyamaban. a melynek tan&cs- 
kozo lermebea komoly keppel hallgaltak s kell6 buzgalommal 
hallgattak vohia vegig egy. I)ar az akkor szokdsos lalin nyelven 
k6zrebocsatand6, de hazank alfanii onallo^i^gut kellcileg feltfln- 
tel6 hazai < ScheimtUsmus * letrebozalala iniiili iiiditvanvl? 

Vollak azonban egyeb nagy fogyalkozasai Ls rendi alkot- 

manyoss^gmiknak, ugy a mint ez I526*t6l l848-ig r6nnal!olt. 

De ezekrdl maid legkOzelebb. ^ , ^ , 

Schvarcs Gyula, 



^ L. Scbwartner: Statistik des Kdnigreicbs Uiigarn. HI. e. Akad, 
ertekezesem. 1890. 




KfiPEGYSfiG. 

— Eyy fejezet az aesthelikib^l, 




ly es hang erzete nyilja meg lelktink eldll a vilfig 

mioden szeps^g^t 6s minden igazsagat. Erzeki benyoraa.sok- 

I, melyekkel a benniinkel kdrnyezo vilig testi szervezellin- 

fcl, ennek megfelelo miiszereit illcti, iiigerekh6l alakillnak 

eteiiik e^ kepzeieink. Azon vonatkozasnAl fogva, melybe 

tarlalmAhoz kerillnek, fejiednek jelentes k^pekk^ a 

e([eszQlnek ki kepcsoportokka. Az elemi erz6ki benyoraasok- 

l>t>l, hangokbol es dzinfoltokbol kapcsoljuk ossze az egyszerti 

k^ket, ezekb6l az fisszeteltebbekel 63 igy tovabb, folyton 

lagabb es valtozatosabb egysegekbe. /old es barna foltok- 

alaknl ki a fa kepe. fakbdl az erd6, tdvolabbrol lekintve 

begyhal, hozzaadva a volgy kepeit s a raborulo eget: 

tiijkep. liarmily sok agu ^ bonyoliilt a rnunka, nielylyel 

kunk ezl a kapcsolast vegzL a legtobbszOr 6szre sem vesz- 

lelenti pedig ez a munka votlak6pe.n azt, bogy mind 

■lyebben es melyebben lalunk lie a jelensegekbe. mind 

Ijebb hatolunk azon a kiilsO k^pen, mely okel erzekeink- 

megjelenleti. Kepzelrol kepzelre. fogalomnil fogalomra, 

dolatr6l gondolalra :;zallutik, mindig osszelbgluUibbakni, 

dig magasabbakra, raelyeknek tBbb es tobb egyes benyiw 

ra, tobb 6s tobb egyszerti kepnek dsszefoglal^sara van 

s^gok, bogy kifejezesre juthas:?anak. 




40 



A capitoliumi muzeum hires Galfusa, az elso pillan- 
t^sl vetve ra s lalan a iSnti/r szobaj^bol kozeledven feleje: 
csak egy mezllelen heverO ferfialak. De e k6pb6l Ijissankini 
i!y k^pek bonlakoznnk ki, csatlaknznak hozza^ olvadnak be 
sz^les koi'vonalniba s hatamzzak meg egysegOkben az eg6sz- 
nek raelyebb, igazi jelentfiseg^t. Az alak egy orias paizsra 
roskad, mellette eltdrt csatakarlje, bal melI6n sebhely, mely- 
h6\ csorog a ver. K k^pek harczosnnk erletik. meg pedig sebe- 
sUU harczosnak, ki tlgy roskadt ala s jobb karj^val nehezen 
es lankadtan t^rnogatja magat. A figyelmesebb szeml6Ietnck 
a r^szlolfk ujabb benyoituisokul, ujabb kepeket t^rnak f(il. 
KlasszikuH alakok kozfUt rrn>zgui]k; de ez az alak nem ege- 
szen hasonift hozzajok. A bosszti 6s batalmas termel izoniza- 
lAnak durvabb vonalai, a szdglelesebb fej-Upus, a szemek 
metsz^se, a mely rjinczok. a nyersebi) es lazabb bCr, a 
k^rges tenyerek 6s talpak : zordonubb egalj es barbar faj 
fitei mutatnak. A paizson s a hajlitoll kiirton kivul a bajusz. 
a s6renye3, <^somh6ko3, nyakbanStt haj s a csavart nyak- 
gyOrO, a torque'? azt i.^ megmondjak, bogy ez a sebesQll 
barbiir: gallus. De tobbre is rnebetunk. K halalmas teslre a 
kozelgd hal^l te^zi ra kez^l. Jobb labasziir^i gyi^tnldve szegi 
be t6rdben, a bait haldokolva nyi'ulja ki ; feje aiabanyallik. 
szeme nieredt, vonagl6, nyiloll ajkan')! az utolso lehellet 
k^szfil elszAllani. Tekinteteben nenK:sak a halalos seb klnja: 
a Iegy6zf>it harczos sz6gyene. keserve. k^ts6gbees6se is tGk- 
rozik. melyeket daczos bfl^zkespggel rejleget a gy6ztes elOlt. 
M^g egy pillanat es holtan omiik 5ssze. Fme nyomr61 nyomra. 
k6pr6l k6pre haladvan, ezek osszefoglaliisa r6v6n a sebeben 
ha!dokl6. vesztes gallusiiak lelk^be is eselt egy pillanlasunk 
s tragikai lieiiyomaj-^al ineiengtink pusztulasin. E bonyomas- 
nak a k6\\6 6lesebb szemevel es mereszebben tdrsulo kep- 
zeteivel ad kifejezest Byron a CJiilde Harold k6t fenseges 
versszakaban. (Canto IV 140., 141.) 



Mi Altai jutottunk ide, a pergamumi mOv^sz ama Kon- 
ilalAnak meg^rtesehez, melyet alkoUsahan ki akart fejezni ? 
.Ita!, hogy a mO elenieit, reszleteil, magukban megannyi 
kepekeL szerafigyre veve, egym^ra v()nalkozlattuk. flssze- 
kapcsoltiik, egysegbe foglaltuk. A gondolattian megtalaltiik a 
kapcsot kozottiik. meg pedig nemcsak a kiiU6, hanem a bels6 
kapcsot. Igy min^l melyebben 6s tisztdbban latunk az egyes 
r^szletek. k^pek jelentOs^^be : anndl szorosabb, osszetarto- 
zobb egysegbe foglaljuk 6ke{. Az egys^g azonban, melyben 
az el6ttunk felliinO s kijel(5Il hatiirok k6z«^ szon'tott, vagy 
^gymas kftr6 csoportosul6 k^pek mutatkoznak, erfire es jelen- 
(Mgre nezve egyaranl, nem egyenlO. K5nnyen inegkiJI(inb(^z- 
tetbe^Ok ket fajUjat. 

Egyik a belso jelent6seg hij^n lev5, ink^bb alaki kap- 
caolat. Az elemeket, reszleleket, k^peket alaki rendjiiknd, 
soruknAl. viszonyaiknal fogva kapcsoljuk Ossze. Par a par- 
Jdhoz valo. a r^zek ariinya egyiilt letszelCIs, az ellentetek 
faegfezitik egymast, az egyensiilyt tartd feiek kiegyenlitesfll 
egfinasra iitalnak: a pArossagnak, ardnyossagnak, eltenletnck, 
egyensiJlyDak alakilag 6sszek6t6 ereje erv6nyesul egyst^gok- 
^ EgyszerQ s ennelfogva kOnnyen felfoghatb 6s letsz6s 
«p»)metriai idornokba ra.jzolt reszlelekel. alakokat, jeleneteket 
^lar maguk e hatdro!6 idomok bizonyos egysegbe foglalnak. 
A legegyszerObb 6s legismertebb pt^lddkal emlitve, Rafael 
^fewil csakid'JiiiiQVik 6s Madonndi-DBk nagy resze a sza- 
talyos elrendezes dltal mAv az olso pillanathan a szoros 
teaclartozas. egyseg benyomasut gyakoroija rank. Szeraiink 
roar e^ynek lekinii r6szleteikeL mielCtl k^pzeletiink. erzesiink, 
RODdolkodasunk igazi egysegbe foglalnd. A Sz^kes. Fdhnds, 
sdt a Diademes madonna alakjai koridomba szoriilnak ; 
« IreDzei lajk6pes madonnak. kozliik a mi £s/er/ia>i/-fel6nk 
Ih, begyesebb guldkban vannak elhelyezve, legtompabban a 
Ffilyolos madonna ; az Isteni szeretei niadonndja, a 



I 




Bdrdnyos es Sdldlo madonndk szerkezeli idoma az egyi 
befog<5iJ4ra fektetett der^kszogO haromszofc. Mindaz, a mi ( 
idomokba illik. a mi kitOlti 6ket: anya, gyermek, jatszotai 
f^k, allatok: 6sszelarto/6knak, egygy^ valoknak ttinnek ft 
Nern egeszen alaki egyseg mar az, de m6g nem is iga 
bels6, a melybe az egyes kepeket, jeleiieteket ezeknek vah 
tnely kozos, tal^ uralkodo eleme kapcsolja, a Q^lkul, hof 
ezen kivul kalimben is dsszetartozmlnak. A mes6k hQseini 
kalandjai. koztiik Jdnos vitez-e is, csak ilyenfele egysegt 
sorakoznak, vagy helyesebben ilyenQ] nyiilnak el. A hist6rij 
6nekek, (iaray SzefU Ld^z/o'-jaig, ekk^nt kapcsol.jak oss; 
r^szleteiket s leglObbjUkben inasfeie, bens6bb kapcsolalot ne 
is talalliatunk. Az elbeszel6 kOlteszel legmGveszibb es lej 
m^lyebh alkotasainak is megvan, a bels6n kivii], e kiiU 
egysege. Meg Arany To!di-}aU vagy Keineny Zord idS-) 
is csafc iiyenben latja az. a kit kizarolag mesejok erdekel, ( 
gondolatbeli lartalmok nem nyilik meg eltitte. A iegm^^lyel 
jeientCs^gii tdrt^nel ^s r^szlelei is. annak. a ki csak a tObbi 
kev^sbbe erdekes bunyodalmat s tobbe-kevfisbb^ kiel^' 
oiegolddsat keresi es latja bermOk, osak kiiJsd egysegOkb< 
tiinnek Tdl. (lyakran van alkalmunk nyilatkozatait is mei 
ligyelni. Kiliinoen szerkesztett. drimak es regenyek vegi 
nem rilkan balljuk a kieh^gtteLlen erdeklud^s kivancsisagii 
hal aztan ? A gondolati lartalom leljei=eu, minden oldalr 
meg van viligitva a k*^f)eknek befejezelU egyseges sorfibai 
de a h6s moR nem halt vagy esetleg nem hazasodott mi 
s a torlonetekel csupan ktilso egysegOkben lekiiilo felfogj 
hozzdszokott, bogy csak ezt fogadja el hefejejs^snek. ■ 
Masnemii egyseg az. mely goridolk^jdasunknak, k^pz* 
leliinknek es erzesiinknek a mQvesz goiidolataival, kepzelj 
I6vel es 6rz^sevei val6 taliilkozasab61 viiaglik elo. Szellemiic 
erejevel IStjuk meg. illelfileg ismerjtik foL Mikor az egy< 
benyomasokai, reszleiekel, egyszertibb vagy sz6vev6nyeseh 




4 




4a 



kepekel ugy kapctsoljuk egygy^. hogy osszetartozaauk okit. 

tdiT^nyszerti^'eget. gondolatbeli tartalmat megertjtik : a mQ 

belsd egysegSben fog el6ttunk allani. A Faml-nnk 6s az 

Ember tntgediajd-nnk zilall kulsfi egysege. toredekess^ge 

nem fog niegzavarni : Idtjuk az osi?zekol6 szalakat s vala- 

mennyinek egyetlen gondoiatba fQz6d6 szflved^ket. A kflls6 

egysegnek, a szahalyo.s elrendezesnek, a vili^gos szerkezetnek 

t'6jelent6sege eppen az, hogy ezl a lenyegbeli egys6get liiin^l 

kdnnyebben felfoghaWva tegye. mine! tokeletesebhen kifejezze. 

Mily termeszetes lilon, szinte jAtszva vezel el bennankel 

Arany nagy aiakito tnftveszete <ioncepli6i litkaihoz. A Toldii 

^epezO e^erneoyeket 6s cselekveseket, a mes6t elj^lszo ala- 

^■at egy alapgondolnt kapcsoija dssze : egy derek iQQ lelek- 

^8k teved^sek ki^zt I'olytalott kiizdelme terniRszetes Jogaert. 

i^ondolat a roszletek kapcsoliitjit iiem eseliegesnek, iaza- 

es kulsfinek, hanem sziikseg^zerUnek, belsOnek es szo- 

lak niulatja. Minden reszletnek : a puszta levegojenek t^ 

:anya szivenek, a batya onzesenek 65 az 6ri^ elbizako- 

lak. a nyomorusag napjainak es az ozvegy b^nalanak: 

[^rteti az eg^szre vonatkozasil s ebbelt jelent6s6get. Milyeii 

\k€i\\. lekinl.jilk s m^skent elvezzlik a Nagyklai rzigd- 

rir-at, ha !udjuk, bogy «van benne esznie, rziganyfoUUti 

valami*. Ez a magyarazal, raely a Bolond Intdk-bH.n 

Lllalik. nem egy talalos mesa roegfejtese, hanem az eszmei 

Jom mepjelotese. A madonn^kban a keresztyen erkolcs- 

ki>t ulapifOtKiolata : a szeretet es lisztasag olvad ossze 

ns|$y a)Qv6s2et alkola^ainak egyseget oem is az elren- 

I adja meg. Az anyanak, a boldog, a 

.„ :..iizA anyanak kifejezesben es mozduialbaii 

iiwronva a gyermekhez, jiitsz6t6.rsahoz, az ajan- 

■ szentekbez, mindahhoz, a mi a gyermek- 

I'leltel es imadatlal kdzeledik bozzii ; e 

'k szUzi fenveben, az arczvonasok es tesl- 




tartds nyugodt nemess^g^ben, az ifju szepseg szeplGllen fdk6- 
ietess6geben kifejezetl egi tiszlasriga. melyel a Ieg«zentebb 
ftjldiek tarsas^ga is csak ele^ebben emel ki : fme, ezekben van 
kulcsa a rafaeli i^brdzolatok igazi egyseg^nek. De az ilyen 
kulcsot legtobbszftr nemcsak a terra^szetes kepzelel es erzes, 
hanem a mivellsegnek bizonyos inorlekc adbatja kezOnkbe. 
A miveUs6g es gondoSkodas erojenek pedig, melylyel a mfl- 
veszet alkotasainak ilynemO felfog^sara es val6 6lvezesere 
k^pesek vagyunk: segitoje es inegfeleldje a mOvesz szerkeszio 
tehets^ge. 

A jelens^gek kiilsO egys^get fejletlenebb l6lck is fel- 
ismerheli ; de inindenesetre kevesebbszer es kevesbb*^ tiszt^ 
H l>els6t. Kniu'k lielatAsara es ^Ivezesere szellemiink lejlfid^- 
s^nek 6s gazdagodas^nak aranyaban emelkedbetQnk. A Stanza 
della Segnatur^ban mindenkt eszreveheti, s bizonyira 6szre 
is veszi, a terem fre^k^-dr^zeinek alakban 6s szinben meg- 
felel6 baruKJitikus, kuls6 egyseg^t ; az egyes frci^ko-k^pek 
(6- 68 mellekalakjainak, csoportozatainak sz^p elrendezes6ben, 
tomegeinek ko.szoriis kibontakozasaban is elvezbeli az ala- 
kok, a l^kepi, architektonikus vagy fantasztikus hotter, a 
reszletek ftsszetaliilkozasat, befejezettsegel. De m&v az igazl 
bels6 egys6g hatasdt csak a fejlett 6s mivelt szelleinre gya- 
koroljak. mely e (^oportokban nemcsak inful^s papokat, 
chitonos gorOgoket es koszoi'uri r(')niaiakaL liil s a mely elfitl 
Pl4t6, Szent Agoston 6s Petrarca nem tires nevek. E kepe- 
kel. ktilCnosen az Ath^tti iskokit. sokkepen niagyarazlAk; de 
ez lenyegtelen: a ki)l6nb6z6 maj^'yariizatok mind ttsak mine! 
alkatmasabb alltisjiontra kivannak enieini benniinket, a hon- 
nan az el6nk tarulo kepek sokasag^t min6l inkabb egynek 
lAssuk. azaz mine! inkiibb megertsiik. I^y vagy litiy eljut ez 
egyseges szemleletre es fetfugdsra. a ki a Dlsjinifhuik egel 
es fOldet betdll6 tomegeiben a kereszty6n hit-, gondolal- 6s 
erz6svildgot. az Atheni iskoldbnn a renaissancenak a klasz- 



46 



as korl visszaa!mod6 bnlcseleli ^amlatait, a Parnassus- 

koU6i idealjail lutja kifejezve, A reszletek, szorosabb 

meghaturozdsok, nevek kijelolese nem lenyegesek. E gondo- 

latok. a felfogasnak ez allalanoss&f^ai is er6s ^s he\s6 egy- 

segbe foglaljak Rafael eoselenek mindon vonasat, a kepek- 

nek tninden reszlelot. mikor a legki.sebhnek is felvilagositjak 

ax eg^szre val6 jelentfiseget, hozzAtartoz&siit. Gsak Szenl 

Ambpos meghato .sohaja», csak Plato tanit6 szaval^ csak 

Hom^r enekel erlsiik : a kis^ro karok erteline is viUgossa 

lesz e}6ttunk. Azonban a teremnek m^g egyes kepelt is raa- 

gasabh. kdz6s egys^gbe foglaija egy gondolal. A renaissance 

sxeliemi elete ez, az egyhaz v^delme alatt. Az emberiseg 

idealjainak s^zovetsege, a mint liket a Immanizmus felfogta: 

a valla^, tudorndny, mtiv^zet 6s jog. A mennyezeten az 

*Tkolfsi hatalmaknak negy alleg6ri^a, megfelelo jelmonda- 

taikkal: u falakon pedig alaltok az del megfelel6 koreinek 

^ruzolatai. 

A mondottakbdl termeszelesen kOvetkezik, bogy a mini 
benyoin^ainkb^l, ^rzeteinkbol, kepzeteinkl>6l egyszerti ^s 
<>fflzetelt kepek egyseg^l alkoijuk meg: ezl a kepel ismet 
esyszerflbb vagy osszelettebb elemeiro IxmLhatjuk. A fejlelle- 
n**bb l6lek rendszerint a kuls6 egyst^g benyomasaban iogodik 
«l es bennf is marad meg : ezek ozok, a kik miniU-nt neznek, 
Diiftdent tnegb^mulnak es voltakepen semmit seni latnak, s 
•'Qii^lfogva semmi reszletrol nem is ludnakszamot adni. Vagy 
3 kolsO egysegig sem emelkednek. haneiii a reszleteknek kulon, 
magiikban val6 halasAnal allapodtiak meg: a gyennekek nem 
'WD kepesek valamit meg kiilsS egyseg^ben sem Idtni a 
figyelmiDk es felfogiisuk kflzonsegosen egy-egy mellekreszleten 
«kad meg; lia a rafaeli nmdontiak csarnokabau v6gigvezet- 
n6k 6kel, a leglobb bizonyiira csakis a stigliczre, a barany- 
bra. a halra. a viragbokretara emlekezn^k; de hiszen ma- 
gaoak a gyermek Jezusnak is a kepeken csak ezekre van 




i 




46 



gondja. Nagy szintnflv^zek ibrazolatainak legnagyobb 6il6ke 
es varazsa a l^lektani felfogas egysegeben s az ennek megfelelo 
nlakit^s egysegeben van. mini az id6spbb Salvlni6 OlhoIIobaii. 
az tfjabb^ R6me<^ban, nalunk Szigeti .I6zsef6 Meneniiisban. 
IV>loniusban es a lobhiekben A nagy kozonst^g azonban min- 
dig inkabb egyes n'»szleteikben. mint egeszokben elvezi ez 
^brazolatokat s dicseretokre majdnem mindig jeleneteket emiit. 
a n6lktil, bogy ezeknek osszefflggesere gondoloa 

Osszefoglalni 6s sz^lbontani : nem egyszeril es nem 
koaoyti munka : vizsgaini es megerteni, bogy mi az egyes 
k6p magdban, mi becse es feladata van az egeszben es az 
egeszre nezve ; hogyan illeszkedik be alakja 6s tarlalma altal 
a fels6bb egys6gbe ; mivel es mennyiben szolgalja ezt : mi 
hOa lenne az eg^sznek n^lkQle. A benyom^oknak bels6. 
szoros ftsszekapo^olasa, egysegokl>en vai6 .jelent6seg6k ked- 
v6ert : csak a fejletlebb. niiveltebb. gazdagabb szellemne.k 
kepess6ge. A m(lv6szetek koreben a mOismerete. Ez pedig 
igen sok forr^bdl ered6 6s taplalkozd, s epen ez6rt nem 
egykOnnyen meg3zerezhet6 i.smerel. 

Hogyan torl^nik a heh6 egys6gbe kapcsolAs s a r^szekre 
bonl^s a kolt^szetben, vilagosttsa meg r5viden Vorosmariy 
Szt^p Iloukn-}iiuiik pt'^Idaja. A koitemeny luHnirn alaknak es 
bjii'orn holyzelnek me.sleri combinati6ja. Ilonka, Maty as 6s 
Peterdi: ezek az alakok; a vertesi vadaszal, a felkdszonto 
I'ptprdinel 6s a gyozelmi iinaep Budan : ezek a helyzetek. 
Minriffgyiket szoros (^s kifejez^ egeszbe foglalja a vers alap- 
goinlolala: a termeszeti kenyszer, ineiy a baj kenytelen her- 
vadiJHabaii iiyilalkozik. Erdekes es jellemzO az a foIjegyz6s. 
(iviilai jpj^yzetei kozl, [ioa:y VtiriisTnapIy szellemi^ben a k5lle- 
mitnynek ez a kel sora, inintegy alapeszmeje. termetl meg 
e]6»TM s ebbez alakull az egesz: 

Hervadasa liliomhuUiks volt. 
ArlaUans&K kt^pe s l>&niite. 




47 



Mikep kapcsolja ez ossze a l»eszely hftlyzeleil es^ alakjail? 
hTalamennyi. a mint van, egyntl ^s kiilon-kiilon, arra valo, 
iog\ ezt a gondolalot mine! ertisobben. min6l lisztab})an 6p 
min^ rneghatobban fejezze ki. Egyik sem felesleges. egyiknek 
a kjqK'Solata sem laza. 

Ime a helyzelek. A vertesi vadil.szat, a kiraly velellen 
talalkoz^sa es enyetge:^e llonkaval a vadonban : neni annak 
a gondolatnak kepe-e, bogy a rejtetl maganyl i.*^ (oikeresi 
a balsors s zordoii hatalma helekot a jalszi trefaba ? Peterdi 
vendeglitasa, felkoszfinWje, a biicsu. a kdlldnek es szeme- 
lyeinek minden szav&val azt urteti, liogy a csdndes vid&m- 
iSag, a legnemesebb. eeyenesebb es Uriallanahb 6rz6sek. irjO 
ij es becsQlete? venseg sem kerlelhetik meg. nem nyujl- 
ik ellene vedelmet. Hdt a harmadik. a budai jelenet. a 
diadaltinnepe. melyen apa 6s le^nya. Miityjisban az 
ifjii vadAszt ismerik meg? Az eletnek kimerl kticei ridegen 
vainak es valasztnnak el : egyikbOl a iiiasikba jalasunkat 
ilmodnunk »em szabad; az ellenullhalanan vAgy vagy a szen- 
redely eroszako? kiizdelm^ben vesz el, vagy pedig a csOndes 
lemond^ hervadasa varja. A gydzeiem mamoraba a pusz- 
tul^ Rohaja vegyQi. 

A harom alakot is eppen ilv m6don es ilyen lamilsj^tr- 
jal foglalhatjiik ossze. flonkdt artatlan baja, egyszerti j6saga. 
vilagtol rejtekez6 maganya nem ovjak rneg a veszedelein- 
il, sOt elfisegilik romlAsal: szivet az els6 dalianak kell adnia, 
a ki utjaba v^^todik. s igaz lelkenek hOsegevel, niagahdz valo 
itisegeben, mindorokre, eg6sz a sirig neki adja, A kiraly 
ireszkedS ny^jassaga, enyelgd trefaja. igazbilQs^ge, azutati 
icsfis^ge es iinnepi pompaja mindmegannyi forrasa a sze- 
ftny szOz pusztulas^nak. Peterdi bec:^(lletesaege a kibekfthe- 
teUens^g erzet^t fokozza s rajonga^a a Hunyadiakert noveli 
a csapAs vegzetess6g6nek benyomasat. J^lclunek iegdiasObb 
eml^ke, mely v6n koraban is konnyekre fakaszlja, a nAndori 



AZ ALLAMJOG! methof^ologiArOl. 



Tudom^yt k^sziteni egyszerfien az adatok leiras^val 

to ezek kfllsfiieges ^sszefQzcseveL ma rn^- az allamjogban is 

oly kevesse lehet, mint a hogy a lorv^nyek es egyeb jog- 

^bdlyok szdveg^nek kdzlese ni6g nem adja az allam jogi 

^^Jelenek isrneretet. Valamely kftzjctgi mO c.sak akkor elegft- 

'*eU ki a jogos igenyeket. lia a nyers anyagot nieghaUiro- 

20tt 68 kOvetkezetesen alkalmazotl jogiszi mOdszerrel fel- 

dolgozza es megfelel^ rendszerben mint harinonikus eg^szet 

'>i?iszefoglalja 

A kGzjog muveMseben eg^sz a legi^abb id6kig miitat- 

koz6 altalanos pangas egyik f'Ooka miiiden bizonnyal abban 

is keresendO, bogy e tudomaiiy a tudomanyns szinezctet a 

a tort^nettol, a bOlaseletlcil, a politikut61 veUe kolcsdn, es ez 

i<i^en anyag kozott csak elv^tve, miut valamely vfz^r al& 

kerult foldnek kiemelkedO reszecskei, tiiniiek fol a jogi elem- 

t^, szembeOtlOleg nelkiilf^zve a jogi ell es szabalossagot.^ 

A kozjog mullja maa kepei tdr elenk, mini lesv^reti, a magdn- 

Joge.Mig ennek fejleszt^sen I6bb ezer eves munkival az Osszes 

mOrelt nemzelek taradoznak, addig a kSzjogban, a r6maiak- 



' L. Schvarcr Gyula : Allamjogi irodalmunk fijabb tprmfikeirfil. 
\^. Igat^Agii^y. 1887.) — Na^: K6/jng; Allamjngi fejtegctfeek. (Buda- 
ptai Szemle. 1888. deczemb. szim); A magyar kozjog ^s a jogasz- 
lyil^. (.Jogtud. KdKlOny. 1889. oktoberi szdraok.) 




J 




nal nyert nemi lendOlet ul^n, tijra osszedCl minden. A kOzep- 
kor eg^szen kivelkSzleti term6szet6b61. tetelei a magAnjogi 
felfogiisnnk rendelletnek ala es e szempontbol itdletnek raeg. 
Az europai Sliaraelet utolso nagy szakdban pedig, az abso- 
lutismiis alatt. szinl^n csak a magdnjog tudoti tiszteletre es 
igy allandosdgra szert tenni: a kor^hen nirtr felismerl es mef^- 
allapitott igazsagok olyan biztos alapot leromteltek sz&utara, 
hogy a kiilSnbftzd ^ramlatok azt meg nem serlhell^k. De 
mi volt {^7. idoben a k5zjog ? Ingadozo szab^lyok lotu- 
kelege, melyek fejedelmi szeszely, a nap politikajanak kiva- 
nalma szerint valtoztak. Mar magabari nagy feladat volt a 
sokszor litokkeiit 5rz0!t rendelelekbOl, vagy a parlicnlAris 
jog^let bizonytalansagabOl a posiliv jogot kibOngeszni: s raeri 
allanddsi^gdt iiiisem biztosita, ugyan ki v^lalkozott volna, 
kiizdve meg a nensuraval is.* allaiaiins jogi elveken nyugvo 
rendezesre 6s fejlegetesre ? 

M(ir haladasnak kell lekinteniink. bogy az uralomra 
jutolt szabadelvti allambolcselel balasa alalt reszint e tanok 
szempontjiboi, reszinl az atalakilas vagyatol osztdnoztelve. 
a tenyleges alkotmanyokal is beliHt6bb vizsgalat alti ve^zik, 
egyes jogi jelensegeiket ffilismerik s egy^b m6d,szerek mellett 
a dogmatikail is bangsnlyozni kezdik. r»e mindez mt^g tavol 
esell az anyag jogi feldolgozasdtnl. Az ip6k tnegel^gedtek. ba 
a szab^lyt politikailag indokolhaUak, ha fdldiszithetiek az 
allamboleseiet valamely divalos tanaval. s a mire kQIdnos 
siilyt fektettek. ha a meiie\6z6 allapotokal ismertelhettek. Egyes 
kiv6i6 elm**k ugyan figyelmeztelnek ennek tartfiatlan v^ 



(^y 



* firdekes e lekinlflben a ko7.jogi imdalom egyik kiliindsig^nelc 
nyilatkozntii (PiiUer-Habeilin ; Handhuch des teulschen Staatsrechts. 
179-t.) a megeKiz5 idokrcil : «az akadetniai tan.ir csak azt tanilhatta. a 
mi az udvar telazea6vDl lalalkozoll ; lieaRtilhetelt a fejedelem jogairol. 
de kalelessdgeirdl nem. Hdla Istennck. hogy ezek az iddk elmalUk, 
csak vissza ne t^rjeuek tObhe*. 



51 



lara.* ile keves en^dmfinynyel. Lassankenl a kozjog a scho- 
lastika regiseglara lesz. riielyl}eii az alkiini rpud arcliaeologiai 
tormeleke oyer lobbe-kev6sbb^ zavaroe elhelyezest. 

S6t haso[il6 jelens^gekkel talalkozunk a nem absotut 
allamokban is. a hoi az alkotm^ny erOs alapokon nyugszik, 
mint Angliahan, l^engyelorsz^gban ^s nalunk, o3szen6 a nemzet 
elel^vel s annak megs^rt^se, emez elleni tamad^snak is tekinte- 
tik : erfisebb fs fejleltebb a kiizjogi elet, de az irodalom pang. 

Az alkotmany anyaorsz{igH.nak elncvezett Angliaban egy 
idegennek, Montasquieunek (Esprit des lois XI. B.) kell Hgyel- 
mezlelni az angol alkotmany sajalsagaim. Monlest|[iien fej- 
tegeteseil i^ehot setn fogadldk otyan lelkesedessel, mini ep 
az angolok, ugyannyira. bogy koveltek tevedeseiben is. a mi 
megint csak alkotmanyuk hianyon ismeretere vail. Blackstone 
mQve (Commentarle? etc.) niajdnem effv .szazadoti keresztiil az 
angol jog evangeliumanak tekintetik, 40 kiada-st ert. pedig alig 
egy^b, mint az angol alkotmAny kitejtese Montesquieu tanai 
szerinl. 

A lengyel ^llarnjogi irodalom selejtes voltal pedig Huppe 
rautatija ki, a lengyel alkolmdnyrol irl nagy mtivehen (Ver- 
fassung d. Republik Polen). 



^ Moser J. J. iirur 17-i9-ljvn kiv^nato&nak inondja, hogy a kdz- 
jog ne t^gyaliaasek. mint jogtOrlenet. «sondem Jus Jus lileibe und die 
Hrslorie nar als eine Zierrath, oder wo es nothip ist, als Erliiuterung 
adfailfiret werdo (TrensdorfT: Die ersten Jahrzehnten der Slaatsrecbl- 
n StadiurosV — PQtIer (BeitrJiKe z. tfiulscheii Stnatsrechte. 1780. 
en, bogy -eine Lehrgebaude des Slaalsrechies sohald man es 
WissenscbafI hehaiidelt. wenn es nur irgend den Namen verdiencn 
U, ohne richtig bestimmte allgcmeine (irundsaLze ganz unmdglich 
isl.» — A franczi^knAl pedig a p&risi dllamjogi lannz^ket azervezo decre- 
tumbao (1884.) Lajos FUldp nagybfrii minislere, Guizol mondja az 
itlamjogra vonalkozolag : «Ce n'esl plus pour nous un simple syslime 

philosopblque Cest une loi ecrile, qui peuL et doil etre expliqu6e 

aassi bien, que la loi civile." (Rossi; Cours de droil Constilutionnel.) 

4* 



adfaili 




SB 



Nalunk meg ktil5n6s okok is hatoltak ez ir^nyban. Alkot- 
mtoyunk szazadokon kereszlUl a legerSsehb t^mad^soknak volt 
kiteve, gyakran inkahb papirorion jelentkezetl, s igy nagyobb 
.szlikseg volt l^t^nek bizonyitdsa a multnak reluinteti^e ^tal, 
semminl f^!l(i^^lJ^ozasa concnH cselekre, melyekben rjgysem 
igeii hasznalluk. E ku/deleiuben azut^n niegszoktuk kozjo- 
gunkat kiz^rolag joglOrt^neti alapon kezelni s kifejlddik ama 
conservativismus, mely minden uj lant gyanakodva fogad, haj- 
lando beime vala:ni alkolmanyserlest latni. Ha ezekbez in^g 
hozzaveszsziik a ceiisura akadaiyailj kOnnyen megerlhetjiik, 
hogy a r6gibb magyar kOzjogi irodalom nem annyira az 616 
jog demzeset, rnint Inkiibb a Idrlenehiii allapotok isrnertet^s^t 
tarlalniazza ; rieiii iparkodik a reimall6 szabalyokal jogilag 
atbatiii. hanem a megelozokkel fQzi ossze s igy azuliin nem 
is jut jogilag megAllapitolt, biztos tartalornhoz. 

Mindez eppen nem tflok. Pancratz mondja mar (Tracla- 
tU3 etc.), Iiogy a k6zjog kifejterfe annyira el van hanyagolva. 
miszerint alig lehet benne tdjekozodni. Ma,jd meg Gustermann 
hangsiilyozza (Ungariischer Staalsrecbt) allarnjogi irodalmunk 
kevcsse megbizhato vollat; Recsi szerint (Magyarorpzilg koz- 
joga) a magyar kozjog tudomanyos irodalma i^Jabb id6koz- 
ben, a kozeletnek. az 1825/7-diki oi'szaggyflles 6ta t5rtent fel- 
lendQlese utan is, ardnylag lialramaradt s klvalt a magyar 
kOzjog intezmOnyet szellem6t hiven visszalukrozG, osszgs rend- 
szeres el6adiisok hianya erezhetd nagy mervben. Minek oka 
neracsak abban keresend6. bogy az irodalom inkAbb a politikai 
^letet szolgalla, banem igenis el0smerend6 azon befolyas, me- 
lyel ily bdtranmradiis e\6id&/.6^6re az lH48-ig lenniilioU sajto- 
viszonyok, eloleges kOnyvvizsgalal gyakoroll. Pauler panasz- 



* E miaU tobh clorek kftziral sobasem, nfimely munka pedig 
csak AtalakU\a jelenhctett meg. Virozsil szerint (K5zjog] a magyar 
kdzjog infivelfec foIdUe hdladnllan volt inindig, sdt egyenesen vcszely- 
lyel jarl. 



08 



kodik (Adal^kok)^ hogy a jogtudomany egy^b igai el6g ^po- 
lisra talalnak, de az allamjogot nem mQvelik rf»ndszeresen : 
Virozsil szerint (KOzjog) egyes alkotmanykerd^sek ege^en 
elkerOIik kdzjogi ir^ink figyelm^t. Ujabhan pedig Mdriassy 
mondja (Magyar lorvenyhozas Inrlenelme) az 1848 el6lti 
id6kre.. hogy e szakma tirgyalisa nem felelL meg az igenyek- 
nek: a vele foglalkoz6k vagy nem ^lltak kell6 szinvonalon, 
ragy nem mert^k a val6t megmondani ; Griinwald szerint 
(R^ Magyarorszag) a jogtudomany nem a torvenyek hirAla- 
las laoulman^'Aval, hanem a r^giek ismertetfe^vel foglalkozolt. 

E vissz^s illapotok megszilntet^ere szerintem — ama 
bdsO szUks^gldl eltekintve. mely egyreszt a jogUidomrlnyok fej- 
Ifid^s^vel. miisre.szt a jogiiraloinra val6 Idrekv^nsel a ki^zjogi 
ssCRk megrelelfibii fcezeles^t is siirgelle — leghalalmasabb 
rug6ul az alkotmdnyos nepkepviseleti alkat altaldnos meg- 
erds<>d^^ szolgAll. Ez mar \e.rm^.szet6n^\ fo^va. mid6n a 
r6hatalniat az allamfo 65 a pnl^rarok kozt megosztja es az 
eg^'sz allami elelet minlegy a nemzeti k^pviselet ellen6rz6se 
ala helyezL az ullamjog liszlAzdsat kivanja ^s ennek hianya 
minden pillanatban Oj bonyodalmakra vezel. 

Igy lelt a legiijabb id6kben egy mfis irAny uralko- 
vtL, mely az ailamjogol. mint a Jogludomany egyik r^szet 
kinVi ^js e szempontbt')! trirekedik I'eldolgozni. liegnagyobb 
baladasl e lekintelben eddip a n6mol irodalom lett. (Jftrber 
i meg a rendszeres munkat ((rrundzuge dnes System 
S(uai9f'erhie,s) 6s Laband Jul benne a legmesszebbre 
StaoLsrecht d. d. Reichea, II. kiad. IS^S.). Ambar a t6bbi 
nemet kOzjogi ir6knak is, mint Schulze-Graevenitz. Ronne, 
Meyer, iiierke, (Ineist. Seydel. Hannel. Fricker, Jellinek, Hrie, 
Sioerk. Kircbenbeirn stb nagy 6rdemeik vannak es az lilfam 
jogi eietel egesz mas vilagitasba belyezik. mint a bogy azt 
a r$gi kozjogi irodalom tort^neti, bolcseleti es politikai 
okoskodasai teltek. De az olasz, franczia. angol kozjogi ir6k 





5fi 



siti, gyakran be fog kdvetkezni az a kezdetlej^es iillapot. hogy 
a jog alkalmazasan^l Israel a rokon- es ellenszenv jalszhatja. 
most m&r a joguralom szempontj^b6l veszedelmes j^tekat s 
;i dftntesl bizony sokszor a pillanal etlele adja meg. 

Ennek igazsag^ra itthon kapjuk a legjobb peldakat. 

Hiiiyszor tapasztaljuk, hogy egyszerfi kozjogi kerdesek a 

parlamentet, a saj(6l, a nagy k6zonseget egesz lazha bozzak 

-* a nezetek nagy ell^r^se. az altalanos zavar csak annak 

^Qulsagaui 8ZoIgal, hogy m^g iagadozo takijon allunk. 

Ha az 1848 ut^i kd^^ogi irodalinunkat tekintjUk, els6 

*orban is Cziraky 6s Virozsil mOveivel talalkozunk. Sajnos, 

>gy csak a rendi alkotmAnyt targyaljak, de arra a legerl^- 

kesebb munkak, bar kul6nb5z6 megilel6salae^hetnek. Virozsil 

'^Ijesen eiir6pai szinvonalu ir6 es igy mUve osztozik az akkori 

kCzjogi irodalom sajatsAgaiban. Jogi szempontbol erlekes fej- 

*^^getesei eg^zen ellunnek a bevonl e.s oda nern tartoz('> bi')!- 

^^seleti, politikai. tftrt^neti fejteget^sek kOzOtt CzirAky azonlwn. 

Tiinl aniiyi sikerl fehmilato gyakorlali allarjiferji, gyakran 

^apasztalliatla, hogy az elet milyon igenyekkel lep I'el a jog- 

tiidossal szfttnben 6s f^nnek rnegfelelOleg jar el. Nem mond- 

hatnank ugyan, hogy az anyagol valamely szigordan velt 

iog^szi m6d3zerTel dolgozta fel modszere m6gis csak a tor- 

teneti, de r6gi alkoiminyunkat ligy, mint az az 61elbeii meg- 

val6sal, a maga igaz szellem^ben mutatja ^s ez a nagy 

trdeme. A gyakorlati eietnek szolgal6 feklolgozas sokban 

kielegiti a tudnmfiny igenyeit is. 

E kezdeUiek azonban ninosen inegfelelcJ folytaldsa, ligy 
hogy o DiQvek inkabb a regi irodalomnak betet()z6i. Azoknal 
iroknal, a kik az 184-8-diki alkotnjanyi letelekel is tekintetbe 
veszik kezdelben majdnein szok^s.^a valt az uj reszt egysze- 
nien Cziraky rnQvehez ragasztani (Suhajda, HegedUs). Misok 
meg s Igy a kesCbbiek, nehez ktizdelmet Iblytalnak a Wrleneti 
unyagoknak ^ a regi lanokiiak az i\j alkotniiuiy szeilernevel 



^ s/.nb^lyaival valo 6sszeraz^^6l es ebben eredineDyt is 
tnutatnak fel. Meg R^csin^l praedominAl a torteneti anyag. 
mig az utiina kovelkezOknel mar yimiil az 616 joghoz. De e 
k(izdeloni ki is nienti eroikel s az anyagot inkabb csak sora- 
kozlatjak, seminiut a nyers dliapolbol kiv^ve, fel is dolgoznftk- 
SdL ez id6tol a monographiai irodaiotnban is ritka a szigon) 
jogAszi fejlegett^s Legjelent^kenyebb kivetel Deiik Ferencz 
mdve {AdaUkoh), meiyn^l a Cziraky k5zjogar6l raondottakat ] 
i.sfii^telhetiienk. j 

MindezekbftI kiWetkezik, bogy allamjogi irodalmunk m^^ 1 
iiem jutolt hoz'/ii. hoj^y a k5r6be lartozd anyagot, az 616 jogot, J 
ttjnn^szetenek megfelelo modorban tudomdnyosan dolgozzsv^ 
fel. A mi ez iriinyban napjainkban tort^nik, az a kezdeui^- 
nyazi^a aladiiiinaban van 6s a munka oroszliinresze raeg 
(^ulAn vegzeiido. 



Valamely ludomAiiyszakba tartoz6 anyag feldolgozA^anaJ. 
(I czol.Hzertien alkalrnazandO elvek egytitl kepezik annak m6d- 
Miert'^t. Nagy fonlnssiiga az eredmenyre szembeOlIo, mert v6gre 
is a kOvetett uttdl Tflgg, bogy bovA jutunk. Az allanijog m6d- 
•ixmvl illftlOleg igen kulonbozO nezetekkel lalalkozunk s ezek 
niog ma is hom&lyos, bizonytalan utasit^sokat adnak. Hog>' 
i«Hk u benniinket kdzvetlemil erdeklS inagyar irodalmal 
VttgyUk iiuyele:nbe. nemely odavetett szavaktul ellekinive. 
Vtrosnil as;, a ki r6viden e k6rd6ssel is fogialkozik s arra 
Jwt, hogy a ningyar iillamjogban a t5rt^neti. bolcseleli es 
iK**imuhkai mtSdszerek egyesil6se le-sz a megfelelO. Koriilbelfil 
lMh»(M(^^ rtlltiHpoiilon van Reosi. ki ogy jegyzetben azl mondja. 
^^\ Allau^oguak t^rt6neti 6s bdlcseleti alapon kezelendC^ de 
^xs -s Mbtil kiti'inik. az ut^bbihoz tartoz6nak tekinti az 
u'k pnlitikai mellalasau valainint a s7.uro:*al)b jogi 
\»\ w, az ezekre vonatkoz6 azon allilasat azonban, 




67 



bogy: «nem el^ a jogletelek szabatos eloaddsa, hanem meg- 
kirantatik e jogt^telek, mint osszefuggo egesz egym^t kOl- 
csMseD f6lt6telez6 tagjainak felfogasa, elvcikre valo vissza- 
Titeifik, az ^Italok alakitott jogi intezm^nyek vezerelveinek 
,jDderil6se> — inaga sem szivlelte meg el6gg6. 

Legbeha(6bban l^gyalja az allamjogi melhodologiit. 

az ^llamtuHctmunyok mflvelese kftrlil nagy enlRmeket szerzett 

lofal egyik niunkuja (Kncyclopaedie d. Staatswissenschafteii. 

kiad. 1872.1, mely altalAban az upalkod6 felfogjist biven 

Ibozi vissza 6s a mi irodalmunkra is hatdst gyakorol.^ 

MobI szerinl, valamely allamban ^rvenyes positiv koz- 

)i h^ooifelekep lehet ludomanyosan targyalni : 1. dogma - 

lag, 2. torteuelmileg es 3. osszehasonlit6 modorban. 

A dogmatikai raflveles az Allam 6rvenyes jogdnak Tel- 

Jzolt eloadasa. Czelja az allamjog ahipeiveinek kifojl^se. 

Wetkeztetesek szigorii megvoniisa. Ketelyek elharildsa, hia- 

kyoitnak kiegeszilese. A torl^neti m6dszer a lelezo jog lor- 

*^ti kifejlddeset adja el6. Ha lebelseges. kiindulasi pontiil az 

ifiam keletkezes^oek ideje .HzolMiiljon, vagy legalabh is az 

utols6 nagy atalakulas. Nem eleg egyedol az alkotmany fo- 

voiuksainak idrleneti ie.il6des6t bemutatni, hanem ilyen kezeles 

ei^e az egyes inslilulidkal i.s kiilon-kiJldn, s6t m^g azokat is. 

mdyek k^s6bb egt^szen eltuolek az ;illam 61eteb61. miutdn a 

niaguk idejeben a jognak r^sz^t. kepeztek. £s e lort6iit>li fej- 

't^^eteaiiek vegt}re fOggeszlessek. mint uto!s6 r6sz, az 6h) jog- 

(tak osszes^o H( oir eioadiii^a. Az osszehasonlftO ni6d pedig 

inkAbb allekinlt'sl nyujl, az egyes inlezm6nyek relativ erleket 

lOnteti Tel, niidon a kul6nb5z6 Allaniok jogal osszehasonb'tja. 

Cgy az egyez6, mint a kiilOnbozd, kiemelendC. De e munka 

eredmenyes csak a hasonlo lermeszelU alkotmtinyoknak egy- 

BuU melle alhl^aval lehet ; igv vezetliel vaJobaii a lennullo 



^ Legkdzelebb magyar fordtt^ban is luegjelent. 




J 



jognuk krilikujara es meltalhatisAra. Vilas kerd^sek eld5nt6se, 
a jogi Ian tovAbb fejleszt6se nem tartozik ide. 

E targyalasi ni6dok mindegyikenek megvan a maga 
sa.idl ert^ke, melyel a misik nem p6tolhat. 

Az allamjognak dogmatikai alapon val6 feldolgoz^sa 
az Allam jog^letel tnegvilagitja : ugy az allamfcit, mint a pol- 
gdrokat jogaik es kotelessegeik tudaldra hozza : ez vezel a jog 
heiyes felfogasdra. Azdllal, hogy az alaptt^teleket t'elallitja. u 
k6tes kerdeseket megoldani torekedik, el^jet velieti a vitanak, 
a ketelynek, a felreertesnek. Egy ilyeti rnQ t^masza a jog- 
tudomanynak 6s megktinnyili a jognak gyakorlati heiyes aikal- 
mazasAi. Veszedelme azonban. hogy a teiszetosen el6adoit 
subjectiv nezet a jog valOdi lartalraalol elterilhet. A torteneti 
targyal^s a jog heiyes meg^rtesere vezet, raidfin az e!6 jog- 
nak alakulU-si processusd-t el6adja. Meg6v a hamis TOltevesek- 
t<Sl, a telreert^stOl, ugrAsokt6i: valamint kilojleszti az eg^sz- 
s^ges tOrltMieti *h'zeket s ezzel elejet veheli az elbatnarkodott 
vallozlatiiHoknak. De jeleiil^keny hdlrAnya, hogy a jog meg- 
viligll^san^l inkdbb a tudornanyoktiak, semmint a gyakorlati 
tilet kivanalmainak teisz elegel. hogy a figyelmel nagyon is 
visszafel^ iraiiyozza e^ nem a haladdsfa. A jognak ilyen tdr- 
t6neti ismerete els6 sorban a tud6snak ^s az dllamf^rdnak 
szilkseges, bar dllamjogi tanulm^nyaikat czek sem vegezhetik 
vele, de a polgdrra es a ^k^ZfHiKeges !iivata]noki'a> kisehbjelen- 
tosegii. Az osszehasonliU) modszer pedig sem a tudomanyra, 
sem a gyakorlati elntre nem eleg. de gondolkozasra buzdit 
6s az idegen allamok L-zeIszer(i intezmenyeivei is megismerlet. 
Valamely kOzjog Feldolgozasjinak nem is k^pezheti egyedfili 
alapj^t, hanem csak alkalmi, tdbb6-keyesb6 hasznos kisegitd 
m6dj4t. 

Ez Moh! v6Iem6nye osszevonva a modszerekrOl s azl 
liiszszilk mindenkit meggyCzhet arr6l, hogy az allarnjognak, 
mint onallo jogi szaknak tudomdnyos mflvelesere hutarozoti 




50 






ulasitaat nem tartalmnz. De vizsgdljuk (ovfibb e mOdsxerek 
miitenl^tel. hof(y kulftn-kuIOii mit kepesek szolgallalni s igy 
milyea eredmeDynyet alkalinazhatokaz el6 jog feldolgoz^an^l. 
Nem szenvedhel ketsegel» hogy azok a mQvek. raelyek 
Hegen intezm^nyekel a hazaiakkal plrthuzamba alh'tanak s 
az o^zehasonlitas alia! a letez6 liianyokal felderilik. a javilas 
lUjat egyengetik vagy esetleg a lelezonek helves voU^t bizo- 
nyitva» azt megerCsitik : ^pdemteljesek es nagyhalasiiak lehet- 
k, de vegre sera jogi, haiiem polilikai termeszetaek. Azzal 
hogy a magyar jognak a 3z6lasszabadsagra vonatkozo 
leit, a kolonbozo alkotmanyok ide vonalkoz6lag fennAllo 
szabllyaival osszehasonliljuk. nem annak jogi tartalmal deri- 
liik ki. hanem csak polilikailag tetlilk megilelhetObbe, raidfin 
l^t6korl kitagitottuk. Bz esetben a hazai jognak t>evonasu 
Igy idegen cz^lt, a meltanyias vagy gincsolas, az dtala- 
vagy megtartas czelj^t szolg&lja. 
De etoforduihat az is, hogy idegen lUlamjogi intezme- 
nyek bemutatj^&val csakiigyan alkotmdnyunk jogi tartalnndt 
inagyurazzuk 6s pedig inindazon f^setekben, midSn az alkol- 
many bizonyos letelei, inlezmenyei inashol szinlen meuvan- 
oak s eselleg ligy letlek atveve; olt alkalmazlatasuk hosszabb 
Ita, talAn a fejI6d6llebb kozjogi 6let vagy irodalom jogi 
ermeszeliikel erOaebben kidombon'toUa, ligy liogy leljes 
jogi jelentos^giikben oil inkabb lathai6k. Ez e.setekben az 
idegen anyag csakugyan magyarazo iehel a honi allamjog 
felismer^t^re : de kerdem, az idegen alkotminy tanulmi\nyo- 
a adta-e meg a felriolgozdst. vagy csak impulsus f^s ok 
It arra nezve, hogy sajiU alkotrnanyurjkat ia behalobban 
vizsg^ljuk 6s kibtiviklt ismereteinkkel ezt most t6bb sikerrel 
essiik. Az eredm^nyt nem azert foyacJtuk el. mert a tetell 
idegen ^llamjogi 6iel lartaimazza, hatieni aztrt, mert sajat 
alkolmanyunkal bonczolva, azt oil megtalaltuk; de benne fel 
kell lal^Inunk azt is, a mire az idegen jog nem figyelmeztet. 




60 



AlapjAban teliiit nem az osszehasonUtfts^ hanem az analysis 
vezetelt czelhoz, s legfeljebl* m^g azt lehetndk hozza, hogy 
az ilyen munkal a Iehel6 legnagyobb szakisraereltel vegez- 
zflk s ez ut6))binak r^sz^t kepezi a hasonM alkotm^nyok 
israerele is. Igy azutdn teFjesen ni^ltanyolhatjuk Mohlnak azt 
az 6llit;isut, bogy az osszehasotiliLo m6dszer nem alapja vala- 
niely ku/jog feldolgozbatds^nak. hanem csak cz^lszerQ tolda- 
lek, a mennyihen k^pesobbe Lesz arra, bogy alkotmanyunk 
rejtelmeibe hal*jlhassunk. 

A torl^nelmi m6dszerr6I szoJva, mindenekelott ebsmer- 
jiik, hogy alapos jogtrirl^neli tanulmfti^yok nelkiil az e\6 jog 
lud^sa epugy hi^nyos lesz. mini a hogy biiinyo.snak kel 
tekinteni a nemzet kozjogi irodalmAl, lia alkolmanytfirlene 
teljesseg^ben kidolgozva nincsen. mert egeszen eltekintve a 
jogpolitikai okokt6l. <^sak igy leheli'ink kf^pesek az alkotmanyt 
a maga imgysagaban, ni61l<)sagaban megerteni. All ez kul6- 
nSsen fokozatos fejifidessel bird alkolmanyokra. igy a ma- 
gyarra es az angolra ; de azerl az elo jog in^gsem kezelhetO 
mint jogtftrlenet. Jelenleg pedig 6ppen az a k^rd^s, liogy a 
tort^net p*jntos eloadasa kepes-e az el6 dllainjogol teljes jogi 
larlalmaban bemutalni s fgy lehel-e mrtdszere a feldoigoz^s- 
nak? Minket ez annalinkdhb r^rdekel. mert ez a raodszer meg 
igen nWid idti eldtt is, rnondbatjiik kizdralag uralkod6 volt 
allamjogi irodalmunkban. 

A t^nyleges allamjog t^irt^neti rargyalasa. mint lattuk, 
azt jelenti, bogy kidolgozzuk az allam kozjogi rendjenek fej- 
Ifid^set az iillam eredelelOL Fulvej;y*ik a re^gleliint intezme- 
nyeket es a b<)s6ges lortenelmi (atiulminy v6gepe fuggesz- 
?z6k osszeszoritva az el^ jogot, E mi'idszerrcl megkapjuk tehal 
az allamjog teljes tort^netet. a melynek muvelt'se pedig megis 
csak mis szakma kOrebe tarlozik ; 6s Gsszeszontva, fuggelt^k- 
k6p az el6 jogot, a mely pedig m^s korben nem talAl mOve- 
Itisre. S6U ha szoszerint ve.szs/.iik Mohl tanait, feidolgozvaajog 



^ 




61 



sem lesz. legalahb annak mikc^nli feldoIgozAsdra utasjtd^t 
)m nyeriink. Pedig a tort6net megis csak azt mutaija meg, 
»gy az egyes intezmenyek niikent alakultak s az ^Idjogtol 
vamank annak megtudAsat, hogy jelenl<:;g miben allanak. Ez 
a mt)dszer lehat fe!doIgozlalja a szakmaval lelkiismeretesen, 
a mi k6rebe nem tartozik: de csak ugy Osszeszoritva, kivona- 
tctsan. mellekesen, a mi lulajdonk^pen feladaliit alkotnA. Ered- 
menye pedig a valdsagban az, bogy a t6rt6neti fejlegel^sbez 
kUionbdz6 t^zimfl fejezeiek ala foglall^k az el6 jognak kivona- 
tolt szQvegei feldoigozatlaniil, nyers alakban, melyre ra^r eI6g 
figyelem nem jutott. miul^ az ir6 a jogtOrtenellel val6 fog- 
lalkozast tekinte elsd sorban niagi'tboz melt6 nmnkanak. 

Igy joU lelre azulan e szakol illetoleg a feliudfis, az a 
feltud6s jog^z nemzed^k, mely az dllamjogban filrepeUlta 
annak tdrt^netet, de az el6 jogol csak nyers alakban s ezt 
is csak kivonatolva ismerte meg; rejtve niaradlak elOlte 
annak bel^O termeszete, k6velkezmenyei, hatasai es mar a 
kifis^ bonyol6dottabl) ki^rdesnel is t^^kozatlanOJ maradt. 

MondhatnS valuki, bogy a fentebbi kifogasok targyta- 
lamia leszuek, ba a teljesen kidolgozolt jogtortenethez mdso- 
dik resizk^nt a basonluan kidolgozott ^\6 jogot ragasztjuk. 
De ezzel eI6sz6r is csak az 6l6 jog feldolgoziisanak szflks^- 
it ismerjilk el, de a niodszert ^ppen nem adjnk. S azuUn 
*g osszekotiink ket tudomiinyszakol. riielyek rIviUtak dgy 
terjedelem. mint a kOH^kbeii vegzendd munkaiiak m^gis 
ik ellerfi termeHZele miatt. es a ludominyok fejlodese, az 
;nyek fokozodasa e sz61. villas fontart&sat azota Crsak szfik- 
[esebb^ lett^k. 

SzerintUnk a tortenelnek az 6ld jog feldolgozAsdnfil 
;en mas szerei>e van. Nem kepzelbet6 ugyanis, hogy 
valamely nep maltjAval leijesen szakitson. KUenkezOleg, m6g 
a legnagyobb litalakulilsoknAl is mindig lesznek egyes intez- 
menyek, melyeket magival visz. mindig lesznek egyes jogok, 





mcifekiiek gjOkere weaaae a mohia nyditk riassa s az6rt 
as S6 joefiBik Tal6 i Deg uacr6j6 re nen o fc ig rtg og . bogy caak 
a legiijabb bajUsokat vizsgaljuk. A fraocaia koxtarsasi^MO 
ma u aisadunk egres intezmeojefcre, nielTek alafi}^ a Bourboo- 
kinUfs^ rakta le Mennyivel ink^b All ez a fokozatos tOrte- 
odmi fejlddessel btr6 alkoUnanyoko^ mdyek m^ az 6si ala- 
pon ^lanak te mindeo alakol^nal tobb maradt meg a r^- 
bM^ mint a mi megr^tozoU 

A/ ^16 jog eldad^s^ln&l teiiat niinda2t aUeszszuk a tur- 
UteetbOl, a mi annak gyokerszala. kiegeszitd resze, a mi meg- 
Mbei^s^bez szakseges 

Alveszszfik. de nem azert. mintha azl gondolnok. bogy 
eczel az elo jogot feldolgozha^uk. hanem hogy magunk el^ 
Allitsuk igazi alakjdban. tartalmahan, vagyis a feldolgozhatAsra 
alkiilmai^ dllapotban. A \e\do\mzks *'zzel kezdet6t seni velte, 
hanorn csiik az el6 joghoz csatoltatott a mi hozza tartozik, hogy 
az inl^zmeny valo indvidiialilasa elOtiinjek Itt van a kulooh- 
fl^ 6s niMn az alkalma/.and('> modszern^l a tdrt^nplmi alkot- 
raftnyok e.H azok kOzolt. melyek a regit feladva. az allain 
dJetet I'lj alapokon szabalyoztak. Mfg ezeknel a torteneti alvetet 
HZfikis^ge csek^ly lesz, addig a tort^nelmi alkotmanyoknal 
nagy m6rl(''kl>en fog jeientke^ni- 

lltigy nehuny peld^t is i'elhoz/iink. kerdem. iigyan hogyan 
lehetiKj a U\rl6nel odavomiHji ii^lkul. jogi feldolgoza^ra sz&k- 
H«igp.s vil;igo8H^ggal niegisiimrtetni : a inagyar lorvenyhozas 
8Z<jrvuz(Hd!l. a Wrvenyhozoi organuin elemeinek egymashoz 
vute viszonyAt, az orsz^ggyilles kel hazanak alkateleraeil, 
ftfreiidi csaladok. /aszli^s urak (jna puszta czimek birtoko- 
»ai) jogalliisal V MikOnl koriil a jogegyenlOseget hangsulyozo 
lH4-H-iliki alkolinaiiyhn a rmmosi rang, ininL viilaszl6i qtiali- 
fioatic'i. vagy mt*g inkiii*!). Iiogy rniert birnak az 1872-ig r6gi 
jogoii viilas/tdk. v.'i alupon «illok logylaig vulasztoi joggal? Mi 
magyanU/.a meg a fOrendihuz czinieL; a kirulyi hiLlev^l Lartal- 



6a 



k 



vi<szah6diland(> reszekrCl, az aranybullaml ; a Kelseg 
jog^Iasanak tobb inomeDtutuatf czimeit a mel)^ors7>agokr6l : 
a risszakebelezfoi torvenyeket, a visszakebelezesi eljiirasU 
mely n6ha rendelettei kezdem^nyezletelt : Dalmacia. Fiume 
viszonyat az allamhoz ; a horvat-szlavon reszekre vonalkoz6 
intezkedesekel : a Magyarorszag hs Ausztria kozti viszonynal 
pL ama tetel hangsiilyozasikt, bogy Magyarorszag sem biro- 
dalmi lanarsol, sem bAnni neven nevezhelO kOzpoiiti parla- 
meotet el nem fogad ? stb. sib. 

E teteleknel e^ meg igeii szamosaknal oda kell vonni 
a lort^netet, bogy az allamjog l^rgyalclsa, mint <)nall6 kiilon 
tudoD^anyszake. magdbari is mar kerek egeszet szolgaltaL- 
hasson. l>e ezzel az 616 jog feldolgozva meg nem lett, caak 
kiegesziilt. 8 a mint az osszehasonUt6 m6dszer nem vdlik be 
az 615 ullainjog feldolgoza-s.lnaK epUMY »eni valik bf a lor- 
teiieLi rai'idszer ~^cm. Mind a kettfi tenyezC lehel az eredmeny- 
hez, de osak ilgy, bogy az el6bbi az iv6 isnieretkoret szlik- 
s^es mervben kiszelesiti, az utobbi pedig az anyag sziiks^es 
kiegeszilesel e:?zkdzli. 

Koruibel6l liasonl6 jelent6s6gli a rt^gebbi ir6k altai ajin- 
loU bdlcseleti modszer is. Az allam^letnek bolcseleli alapon 
val6 kiFejtese m6s munkakOrte tarlozik. a mely midftn iv/X 
t^ontan elemzi, mar akur aitalaban. akar bizonyus alkatokban 
onarcbia. kozlarsasag .stb. I a positiv joggal szeraben inegia 
csak a prioristicus megallapodasokra jut. pedig non ex regula 
JUS summatur, sed ex jure, r^uod est. regula fiat. E^erl a regi 
ertelemben vett b6K:?eleii modszer az alfamjognak jogi szem- 
ponlb6l valo feldolgoziisAndl ma mir meghaladottnak tekint- 
el6, babar a bfilcseleti ailamtaii nagy jelent6s6get a tiid^.s 
CieJyitesere s igy kozvetvo a po:*iUv jog feldoguzd-saniil is el 
kell ismerni. 

Valamely ludomdJiyszak belyes m6dszere csak az lehet. 
a raely tekintelbe veszi a feldolgozando anyag termeszetet. 



1 



64 



(ulajdonsAgait 6pi3gy. mint a ludnmanyos munka feladaSt 
Abban tnindnyiijan megegyeziink, hogy a tudomAny cz^ja 
az igazsdgok kiderilesehi?n, rendszeres kifejteseben rejiik, meji- 
felel6 m6dszere pedig az, rnely erre kepess^ tesz. Az egyes 
ludomanyszakoknal ugyanez All, csakhogy kulon-kiilon k&rSkre 
szQkitve. Ha mar most egy szaknak ^16 jog a tarlalma. annak 
ludomdnyos feldotgozdsa m^ nem lehet, mint azoknak az 
igazsggoknak kideritese, rendszeres feldolgozfisban harmonikus 
eg^szsz6 osszeffiz^se, melye.k az el6 jogban rejU^keztiek. Igaz. 
hogy az allain^letnek miis oldalai is vannak 6s ezek adjak meg 
az Allambolcseleti 6s poHlikai stb. szakoknak a jogosulUagat 
de miutan egyik oldala megis csak a jogi. ha ezt kiilOn ludo- 
mAnyszaknak veszszuk, mini t^nyleg az jillamjogban I6rl6nik, 
annak az eppen most mondott feldoIgozAsa el6l ki nem l^rhe- 
tttnk. £s (gy az lillamjogra inegfeleW mddszer az lesz, mely 
azt szigorOan a jogi ludnriiiiny resz6iiek tekinti es ennek 
megfelel6 munkat ajilnl. Kivjinja, hogy a Wrlenetileg kieg^ 
szllelt 63 igy a maga valosagaban bemulatolt e\6 jogot be- 
hal6bh elemz6s ala v6ve. azt jogilag atba?sa ; hogy kifejtse 
azokat az alapelveket, melyekre eg^szben t&maszkodik, kifejUe 
az egyes szabAlyok s az Altalok alkotott int^zm^iiyek jogi 
lerm^szel^l ; bemulassa ezeknek egymAs^al raid szoros dssze- 
fUgg^set ; szigoriian vonja meg a kovetkezteteseket ; ^ sza- 
batosan halarozza meg a foj»almakat, praecis terminologiAt 
teremlsen, kelJrfSen indokolt kategoridkat lilliLson fel. Egysz6Tal 
hasonh') termeszelQ munkat vegezzen, mint a milyen a ma- 
g6njog k5r6ben folyt es tblyik s a mely ezl mini ludomiinyl 
olyan magas fokra emelte, illetve a jogludomdnyl meglerem- 
telte. E munkat pedig az anyag leljes ismerel^vel rendelkez6 
logtkai gondolkozds vegzi es csakis az ilyen munka eredm^nye 
lesz csak k^pes a gyakorlati elet igenyeit is kieldgiteni. 

A multban ugyan igen gyakran hallhattuk. hogy a koz- 
jogi eletnek olyau saj^ts^gos alakulasai vannak, melyek nem 





fio 



Ttrethct6k vissza Altalanos alapelvekre, ellenmondanak min- 
da kategorizalasnak, meghaldrozdsnak. Tartlialatlan allit^. 
Exn) a kdzjo^ak tudomany-voltat tamadjuk meg. a helyelt 
ho?T elisiiiern6k a val6t, hogy e leren. niert eddig kev6s 
t/irt^t, most sok neliezs^gel keli kuzdeniink, s az anyag 
hidnyosabb k<)zjogi ismereteinknek raa meg kev^sbhe h6dol. 
Tovabbfi altol a veszedelemt61 sem lehei tartani, a mire Mohl 
fi?yelmeztet, hogy a plausibilis mapyarazal majd eWezet a 
jog valo tartalmdtol. Mert m^gis csak ezelszerUbbnek Mtszik. 
ba az analysis nyugodt idCkben, egyedfil az objectiv tartalom 
kidehles^n faradoz6 nezelek 4tszUr6d6sevel foiyik, mint ha 
egyes varatlamil folmerQlt esetben kell egyszerrp hat^rozni. 
A jog alkalmazusal ekknr ii« annak mikenli felfogasa v^gzi. 
csakhogy nem az eszm^k cserejeben megerett, hanem az 
oUetszertt. 

Hogy e m6dszert milyen elnevezessel jelol.jllk, az igen 
niasodi-eridQ kerd^s. Nevezbetjiik dogmatikainak. kiemelve, 
hogy a sizakmAban feltaMlt igazsagokra tamaszkodva dolgo- 
lik: vagy joginak, mivel az anyagot szigoriian jogilag tir- 
alja. a mi nem volt Wczoija az eddig alkaUnazott egy6b 
gzereknek: avagy civili.stikutinak. hogy kitunj^k, hogy a 
magknjogban v^gzelt munkahoz hasonlo termeszetOl kivan, 
ngy pubhcistikusnak, mert kozjogi megalIapod6.sokra tdre- 
kedik, Tudomanyos mindenesetre lesz, ha az eI6 jogban fog- 
Wl igazsugokat kideriteni 6s egys^gea eg6szsz6 Ssszefflzni 
k^pes; a mirOI pedig mar az eddigi tapasztalal is teljesen 
meggyfizott. 

Igaz. hogy voltak 6s lesznek is egyes tiilkapisai, a mi- 
lyen volt pi. hogy a maganjognak megallapitott fogahnait 
egyszertlen AtOltelt6k: hogy most a kozjog kor^ben tegyenek 
ttoJg4latot, nem veve eszre, hogy a kozjognak annyira meg- 
Tio a saiAi individuaUt^a, hogy idegen k(5rben keletkezett 
fogalmakkal az meg nem magyar^zhat6. A mi azonban ism6t 

AUiPoaeum. ^ 



n 



nem zarja ki, hogy egyes mdszdkal (szemeiy, kepviseiel 3lb. 
At ne vegyiink. ci?akhogy jelentosegiiket ktilon kell meghaU- 
rozni azon lartaloni jogi liineleibol. melyre itl alkalmazlat- 
nak. De az ilyen tulkapasokat neni lehel a modszernek fel- 
r6ni, a kezdel nehezseg^bol kotetkeztek azok es meg inkabb 
a termeszeles reactiobol : ha egy gorbe vesszfit egyenesre 
akarunk liajlitani, rRndszeririt a iniisik oldalra gorbitjiik meg. 

Vegre ez ir^ny nem jelent banqiierouleot a r^gi magyar 
kozjofd tanokra e?^ felfugasokra. hanem szigorubb 6llen6rz6sl. 
S6l bizalomrnal k<>zeledik hazzajok. iii:jz azok is a gondolko- 
z^ eredmenyei s o^ak ha lALja hianyaikat, akkor lerel tdlUk. 
nem lartja fenn pusztiin azert, mert sziirk^k a vensegt6L 

Bizonyara rtrUunk is lesznek ellenzCi a szigoruan kereszlfil- 
vitt jogi modszernek, de az egyszer I6ny, bogy az allamjog- 
nak, mini a Jogi tudomiiny r6sz6nek, kiz^r6lag tort^eti, 
politikai stb. mCive]*^se nm mkr az elniult idukhdz tartuzik. 



Nagy Ernd. 



A KKHRAS. 

A M afia- PoroHva-egvesQ lei altal rendczett el6adasok sorozatiboL 
Rldadatott 1892. febradr 18.dn 



Mi a szeperxet, rnelyel lelkiinkben szamos 6szreveves fel- 
kiilt, rnelynek fokozata st»kiele. de lermeszele mindigUKyanaz? 
Flatontol kezdve mai napig sokan megkiserletlek e 
probleniH inegoIdaLs^t. Ujabb idOben kiildnusen a netnetek 
kotaUAk nagy buzgalommal a szeperzet inivolut, kulonb(}z6 
philosophiai rendszerek keret6ben. de kivAlt m^ly ertelmtJ s 
nem kevesbbe halor. sOI vakmerS rnetaphysika ulj^n keres- 
tekvalaszt a nehez kerdesre. Az egyik rendszer jobb, a niiisik 
keveshh^ j(*i: az okoskodas tobbnyire meglepden iigyes, de 
yikben sem lelQnk leljes megnyugvast mert egyik sem 
laiilta meg a nagy rejtely nyitjat. 

Mini^jarl az elejen nientlielelleiu'il unalmassa viiln^k ez 
^fiadaSf ha tclsorolDam azok nevet kik a problemaval meg- 
ppbbalkozlak es elhitti^k. bogy azl Fdlfejtettek. fe.s fia elkezde- 
aem Tolsorolni a forinulakat. melyekbe inindegyik osszefog- 
JallA a nagy fi')]fede2est! 

Arisloteles es Longinus, La Harpe es Batleux, Mendel- 
6s Winkelmann. Kant es Hetjol. bogy egy hollandil is 
: Henisterhuis, s meg egy aiigoll: Shaftesbury es 
lobbi. 

Mendelsohn formulAja ez : A szep l6nyege az egyseg 
sokfelesegben. 

6* 




I 




<lm mm is jobliu (fir sAt: A mini 



iVHk 



^fiW 




a iiiiiftMii bcfc kdae 




IWmai 



e naer cine sual 
jArt as A iBBfr huBSiii 
riem-akanES. a Tftftp^L, u 
Mh^a to c wtt menedtlMt 
mik* Ml a rwMBBiftiiiii Oe ha a tovilifai 
immmlpit. oe finiwHrnifrHni me^ asytoL 

ml cfftetaftiA fSlfbpu oeiB 
>tidcnak tunes rele 









^ Bz embens^a 





folyamto a roflT^szel minden ig&ban sz^mos remekmiivet 
alkololt, melyek ak&rtidnyszor dppen az6rt remekmQvek, merl 
nem felelnek meg az ill is, olt is inegjel6U szep vonasokb6l 
aikotolt szabiilyoknak. SAi mi tfihb, felfodozziik azt is, hogy 
Tafloak remekmQvek. melyek semmibcn sem hasonlilannk 
«griD^hoz, tner6ben ellenkeznek egymassat es megis sz^pek 
es remekmQvek. De azert nem veszitjtik el kedvQnket, nem 
haj^jnk cficrben Aristotelest, hanem lankadatlaniU folytatjuk 
tovftbb azt, a mit megkezdett s megjeldljUk a sz^p egy-egy 
TonAsAt ilt is, olt is. A nagy problemara azonban kdrUlbel6l 
nem is gondohmk, merl tu^juk, bogy ez ul tigy sem vezet el 
amiak [iiegolda5d.boz. 

Ekkenl Arisloteles modszere, merl nem sz6.il le az elvek 
mely6t»e, mf^ri iokabb gyakorlati. merl kttzelebb all az emberi 
m term^zelebez ; az^rt nem is fogja egybamar divatjdt 
ni, liUinunk m6g sok nemzedekre fog ^tszAlIani kedves 
ks6guL KQl5n5sen manapstig a gondolkodas gyakorlatibb ; 
nines hajlam az elvonl, a szemlelfidO elm^lkcder^re. A mai 
wellem a mQveszet alkntasain nem a szep lenyeg^t keresi, 
^^aaem iparkodik azokat lapaszlalatt liton mlnel t5bb szem- 
^Hpntb61 megvilagilani. 

^^^BA tort^neti foirogas igy julott erv^nyre az i^abb id6- 

^^IBWnnyi szazad lefoIyAsa alatl annyi nemzet mily sokf^le 

^ raerOL>en ellenteles mOvet alkotott, E mttvek sz^psege 

/(ItOll az elvont aeslbetlka izgatasai folytan nagy vita kelet- 

iezett ^ a vi\Az6 felek egymjisl meg nem ertell^k. Ekkor 

eJd^lll a torleneti folfog^s es a nagy vili^t kette v^ta 

azzal a formuh^val, bogy az egyiptomi gijlat t^s lemplomol 

e^iplomi. Zeus olympiai szobriil gfirfig, a rdmai Pantheonl 

▼agy ampbilheatriunot romai, a csiiv^ives templomot kdz6p- 

kori. a barokk-mfive-szelet a XVI. esXVM. szazad allasponl- 

jftbdl kell tekiateni 6s megitelai. A cbinai inQvei«zet alkotdsat 

term^szetesen cbinai szemekkel kell n^zni. Mi^s sz6val ez 



TO 



annyit jelenl, bogy semmif^le elmeleli aesthetika sem ad 
jogol arra. hogy az egyik mOveszel al!a.-ponljab6l it^Ijfink 
a mJisik folrjlt. mert a mOveszel idok 4s nepek szerinl m63 
^ mas. Ki mern6 p^ldfial tna azl illtiani, hogy a fazekas 
a ki egyszerQ f6z6ed^nyl kfezil, mflvesz es rnav^zi munkfit 
v6gex. De mikor a kdkorszak dsembere kezevel a nvirkos 
agyaghol az els6 ed^nyt formalta. vagy a esaiitban tordelt 
vesszOkbOl fonad6kot keszilve elfiallila az els6 szdvelet e 
levekenyseg valoban mflveszet volt, fcs midon fciebredt benne 
a velet'zuletett utanzdsi oszlon es fdib61 kifaragta az ember 
k^pm^sil, ez mflv^szi alkolas voU. 

Ez a tort^neti formula nagyon nieginji;atla a meta- 
physikai formiilak hilel6t. Nem csuda, hogy kimentek a for- 
galomb^l. 

Wiiikelmann szaz ewe! ezel6U Montesquieu mddszeret 
utanozva, azt feszegette, hogy moly kormanyforma kedvez 
leginkabb a mnveszetek fejiodesenek ; a tapasztalati m6dsze- 
rekben sokkal iskolazoltabb elmek ujabb idOben vizsg^Idda- 
sukal kilerjeszlett^k amaz orszagok term^szeli viszonyaira 
6s egyeb intezmenyeire, melyekhen a mnv^szelek a viragzAa 
kisebb-oagyobb fokat ert6k el. 

Ut6bb a kutatas meg nagyobb kort olell fol, kiterjesz- 
kedett a mliveszeti levekenysOg mitiden I6nyez)5jere es min- 
dea koriiimeny6re- Ma tariulmaiiyozzuk a konyveket. a terra^szet 
llinemenyeit, az intezm^nyeket tis a szokAsokat. a mttv6sze- 
ket, maveik tdrgyat es hataaat pliysiotogiai es psychologiai 
szemponlb*^!, (^ kiilonos gotidot Ibrdiliink a mQv^szelek 
lechnikajiira. 

E vizsg^lbdas b^rmily sz6leskdrQ, m^gsem derili f6\ a 
szep niivoltanak melyseges titkat Mindazallal nie^ lehetflnk 
el^gedve az eredmenynyel, melyet e vizsgalodiis allal eierUnk. 
tlgy jt^runk vele, mint az egyszeri apa gyermekei. Atyjuk 
haiiilos figyAn elArulta nekik azl a nagy titkol. hogy szdnto- 



71 



m nagy kincs van elasva. Hozzdfogtak 6s folhanytak 
iZ szanWibldet. Kincsel nem lalaltiik, de b6s^ges ter- 
m^k lett Mi sem taUljuk meg a kinc^et, de ismereteink 
szaporodnak. lair)korunk kih^viil. 

Nem halatlan foglalkuza-s a iiiOveszeteket technlkai 
szempontb6l vizsgalni. S6t mondljaljuk, hogy 6ppen oly mel- 
IfitbetetletL mint a tdbbi. 
^K Altala nyerijnk taj^koz^t a niflve.<zeti ^yakorlat szinte 
^Bel^thatatlan soktelesegeben. Onkent kovetkezik teh^U bogy 
^Be enyik legataldnosabb 6rv6DyO, sarkalatos szempont, me- 
^Byet a mOveszeli alkol^oknal figyelembe keli venni. A mfl- 
^'^tezuek, bogy valamely niQvel ulkotha.'^son. Iegel5si56r anyagra 
van szaks6ge, azl kell kezebe venni; hasonlokepen az anyag 
feo erzetUnknek iegels6 kalauza. az frilldrja HlOttiink es 
legerteli velijnk azt. a mil kulon!)en eszre .<eni vettiiiik volna, 
raeglanil a niuveuzi alkotasbol oly elvezelel nierlteni, mely 
i^ges forrdsb^I fakad es miadig meg^rzi Udeseg^l, 
Burmilyen nagyszertt 63 atalanosan erthelG legyen vala- 
mely rnQveszi alkot^ targya, ^^ barniilyen lokelylyel legyen 
az foifogva es eloalhtva, helyesen (sak akkor ^rlji'ik meg, 
^Wjesen csak akkor ^Ivezhetjuk: ha tudjuk, nilkepen keszQlt, 
^^ ismerjuk elGalliUsanak atiyagl fi'iUeleleil es eszknzeit, ligy 
^Itogy az aikotas ez oldala sem titok nink nezve. 
^B A mUveszet egyik aga sem oly erdek&j, tanulsagos 6s 
^Bteggy6z6, egyik sem nyujt technikai szempontbol oly viii- 
^Btatos kUvanyt, mint a kepiras. 

■ 

^B A rajzol6 mfiveszetek nagy csal^dja k6t csoportba osz- 

^H. Az eg)'ik, mely alkotm^nyokat aUit el6, azaz alkot. Ez 

ax ^piteszet es a mtiveszetek mindazon figai, metyek hasonld 

eljfirfist koveinek es nUiveik legnagyobb resze szorosan az 

elhez tarlozik, annak berendezesel k6pezi. A m^ik 





7a 



csoporl az, mely ulanoz, lehat a melynek forrasa fe ell 
az el6bbiet6l mer6ben ellenkezik. Kz a szobraszat es a k6|^^ 
ir^s. De szorosan vSve^ ezek is az epulethez, mintet^y aay^f 
niOveszethez tartoznak. a mennyiben eredeti rendeltetesiik az, 
hogy az epuletet, vagy az ^pillethez tarlozu egy^b kisebb 
alkolraanyokal diszits6k. 

Az anyamOv6szetliez kepest a szobr^zat 6s a fest^azet 
ekk^nl minlegy lestvermfiv^szetek gyanant tUnnek ff\l. Azon- 
ban kozOtttik is nagy a klilonbseg. Csak egy kiizos vonasi 
van: az utdnz^s. Egyebekben oly elUl6k egyiui&stol, hoi 
srinte neh^z 6kel testv6rmfiv6sze1eknek mondani, 

A szobraszat az alakot mind a harom Iftsti kil.erj< 
&6ben, t. L magass^g^ban, sz^less^geben es vastagsagaban 
ut^nozza. A doniboru mQ eppen ugy, mint a szobor. ^H 

A k^pir^s sik folszinen utAnoz 4s pedig a hArom kit«^ 
jed^s koztii kelL5t ad vissza. mig a harmadikal, a kilerjedea^ 
eliilrOl hatra l^tszattal. csal6d6s eldidez^s^vel p6tolja. 

A k^t ulaTi?:6 mttveszcl anyagra nezve is kiJldnlinzil 
egymAslCl. de kiilonbo/ik kiv^ilt abban, hogy a szobr^^2^_ 
targy^a n6zve korlaloltabb a festeszetn^l. ^| 

A szobr^zal az egyes alakokat vagy legfeljebb alakok 
esoportj^l abrdzoija; a kepiras hatura ellenben a latohalar. 
ai)r^zol oly kiterjede-sO teriilelet. a railyent szenieink iatnak 
6s e terliletben rnindent. ^M 

Azt mondhaljnk. hogy a fest^szet kiterjedesre es tirgyre 
majdnem koi liitlan, (eloleli az egesz Iatl3al6 mindensegel ; 
fSldrgya az ember 6s a karOt csoportosul az egesz lathat6 
termeszet. ^| 

A k^pirisnak abhoz, hogy sik Rteinen elC^Uitsa i^ 
val6sag ut^nzatat. ket aszkoze van: a rajzolat es a festek. 
A rajzolalba bele^rtjiik a F6nyt es 6rny6kot, mely a testnek 
a domboruPiig latszatat kok'sOnzi. 

Mi a rajzolat ? 



zon- 
asuk 
hoM 

ied^" 



esi 



73 



A rajzolat az a vonal, melylyel koriilz^rjuk a tertiletet, 
meiyet valamely targy elfoglal. KorQlzarjuk a t^rgy form^a, 
de Dem egy^zersmind nagys^a szerint. A rdjzolat tehat a 
vaJ6<iagnak nem igazi rnasa, hanem aonak csak I^^ata. 
MindaziiJtal a rajzolatbol az ember megismeri a t^rgyakat, 
inert azoknok leglenyegesebb alaki sajalsagflt, s6l jellemet is 
^iaszaadja. E szerint a rajzolat a sik folszinen vai6 utAn- 
zai^nak a leglenyegesebb eszkdze. 

A lobhi eszkdz fokozhalja a hasonl6sdg hQs^g6t es 
el«ikseg6l, de lenyegeset mar nem adhat hozza. 

A viliigossag 6s az drny6k megjelOlese. vagyis a doin- 
borMg, (eljesebbe teszi az utanzatot. De a domboriisag is 
cs»klalszat. Hogyan? Ugy. bogy a valosAgban a mely largyak- 
nflk l^iszine nem egy sikba esik, hanem vannak kiemelkedd 
es mdlyebben Iev6 reszei, azokon a viligoss^g kflliinlele fok- 
ban oszlik el. A kepiras a vilagossag 6s az aruyek e meg- 
^laMl. vagyis az okozatot ut^nozv^, el6idezi a domborii- 
^t\k, az oknak Idtszatat. 

A szia a t^rgynak nem lenyege, mert azt netklile is 
ciegisjnerjuk, ambiir semmi largyt6l sem valaszthato el, a 

yiben azokal altala fogja fOl Iat6 ^rz^kiink. 

E szerint a festek. mely a szin hordoz6ja, a rnegisme- 
'^ szemp^nitjabol als6hbrendfi eszknze lenne az ulanzatiiiak. 
^ rainlhogy a mOveszi uldnzasnak nem az a czelja, bogy az 
'■rtelmi megismeresnek szolgaljon, hanem bogy a val6sagot 
"linden lenyeges sajdtsagdval vis^zaadja. azert a sziii a rajzo- 
liittal egyenjogu eszkOze a kepirasnak es a batasnak eppen 
oly .fonlos tenyez6je. E k^t vet61yl^s feisds^ge kUliinben a 
'<^htiika. a tiirgy 6s a mUvesz r<ilft>g:isn szerint viiliakozik. 
^aiinak k6pek, melyek azert remokmtivek, mert jr»l vannak 
rajzolva. s olyanok. melyek rem(^kin(ivek, mert j61 vannak 
f^xinezre, Mindez a tapasztalat 6llal oly k6t£^gtelenfil bizo- 
»yrtotl (6ny. bogy a rajz ^s szin lijlott meg 15 — 20 6v eJGlt 



^WIUl 



i 



7* 



is folytalolt nagy vitaval ffil6sleges bOvebberi foglalkozni. Az 
iD6.r meghaladotl es erdektelen allasponl. 

Ennel sokkal erdekesebb t^ny az, bogy a rajzolatbol 
esakis az ember i.^meri meg a lirgyakat, az allat nem. Az 
nt6bhira n^zve az ut^nzjisnak nelkiilftzhetelien eszkdze a szin. 

Zeiixis ey Apelies cgyszer versenyezlek. Az egyik sz6!6- 
fflrlol rei=itctt, melyre a inadarak raszaliottak. A masik fiig- 
gonyl fastett, de ellenfele azt hiv6n, bogy ez a festmtoyt 
takar6 valodi fuggony, azt el akarta tavolilani. A verseny 
birai ligy it6llek, hogy az a gy6ztes, a ki a festfit tevesz- 
tette raeg. 

Hogy a professori fOszer se hianyozzek^ idezek ^ igaz^ 
kedves 4s tanulsfigos olvasrnanynl ajanlok egy konyvet, mely- 
bfil az elObbiekben egyet-m^st folhasznaltarn. Rudolf TopfTer 
frta 6s Reflexions et Menus Propos d'un Peinire Geite- 
vois a czime. E szerzO nines megel6gedve a gorog verseny 
birak iteletevel. Azt mondja, bogy a p^lmat Zeuxis erdemelte: 
mert' a ki az emberekben kelt csalod^st, aiinak eleg, ha a 
k^piras egy eszk6z6vel tud b^nni; a ki eilenben a madara- 
kat t^vesztette meg a festett latszattal. annak a masik esz- 
kozhdz, a s^ziiihez is kellett erteni. 

A megbesz6It eszkozCk csupan inagtiknak az alakoknak 
vagy targyaknak sik JOlszrnea valo tit^iiizdsili'a elegs6gesek. 
Ha akar az egyes' alakoLj vagy az alakoknak es tilrgyaknak 
csoportjat a lerben akarjuk feltunletni, vagyis azt akarjuk. 
hogy a t^rben levoknek lalszassanak, a mely t6r t. i. a vakV- 
sagnak mesfelel6en, nenicsak jobbrol balra 4s alulr6l folfele. 
hatifirn eliilrOl hatra, azaz befele is terjed: akkor ezt a-terl 
is keli uUnoznunk. 

A ter e h^rom kiterjed^s^nek a sik ftilszinen l^lszat 
szerint val6 el6^11iSas£ihoz egy eszkOziink van: a t;iviati lal- 
szat, mely egym^t6l meroben ktilOnbozii ket reszbOl all: 
a vonah^vlat es a legtavlat. 



76 



A vnrialtavlat a (brmukat helyzet 6s tavolsaf^ szerint 
valu megjelenesijkbeu a»ija vissza. lehfit a rajz korekie tar- 
loziL A largyak kisebb vagy nagyobb tivolstigat: a formik 
YODftlainak es a szfneknek hatarozottabb. majti IVikozatosan 
elmos6d6 el5^UfUsdt a k^gtavlat altal tlintet^iuk fel. 



Noha a rajzolat a tdrgyakat Icnyegtik sxcrint a^ja 
▼isszii es ax emberre n6zve tftlismerhetfive leszi a valosagol. 
tniodazaltal a szin. minthogy ininden targynak melldzbetetlen 
njllsiga, a sfk fblszinen valo utanz&s raavcszeteben nagy 
szerepet jdtszik. 

Nem tekintve egyebet, csakis a festmeiiy el6allUas&nak 
anyagi fblltteleit, kOnnyO beluini, hogy e szerep fontossagdnak 
egyik ismertelO jele az. hogy a szfn szerint val6 utanz^sb6l 
411 elo a Festeszet sokfiMe (aja. fts a hanyfele a faj. annyifele 
valtozatban tiiutHli fol a fest^zel a valus^got 

A sziunek hordozoja ugyanis a festek, a val6sagnak 
^■«neil tehal ennek seg^lyevel ulanozzuk; a feslek anyaga 
pedig ti'ibbfele, es minthogy minden anyagnak mas 6s mas 
4 aajatsiiga, a t^zerinl maskent 6s mask^nt kell vele banni. 
E buD^smdd k6pezi alapjikt a Fest^szeli technikaknak es 
sjsabja meg cls6 sorban a infiveszi foIFog^st. A mOv^szi 
Klfogls es a technika egymaslol el nem valaszthatok, mindig 
egyfltt jarnak. 

^1 Ha m&r most a technikftkat akarjuk falsorolni. vajjon 
^^ntelyikel illeti meg az els6seg? 

R6gis6g szemponljab6l a sz6v6s es a ii(mzes az e\36. 
Val63zina, hogy ez a legr^gibb kepirasi technika. Az eljards 
»ttdellegea egyszerCs6ge is erre vail. Szines fonalak ossze- 
f^bsa fitjan ulanozza. a szGveszel 6s a liimzes a valosigot. 
w utanzat ligy rajz vagyis fonnai, valaminl szinbeli hasonltV 
ag tekintel6ben Vdlbiie koriilozott. A kettO koztsl azonban 



76 



a szfn ar^nylag jobban megkdzeliti a val6s&got, mint a rajz, 
a mibSl kovelkezik, hogy a szdves 6s a hitnz^ iStj^n e!6- 
allitott (ihriizoias aoslhetikai halAsanak, indveszeli becsenek 
Altetele a szfnekben rejlik es nem a rajzban. Az ilyea mfi- 
vek kiilfin csoportot kepeznek s megkiilrtnboztelesul dekorativ 
festeszeti mUveknek nevezzuk, a mi azl jelenli, hogy mOv6- 
szeti foladatuk a szfnes diszites. 

A k^pszOv^s ^ a kephimz^s r^gis^g^t latszik bizo- 
nyftani az is. Iiogy vannak igen r6gi agyag ed^nyek, az ismer- 
tek k5zt a legregiebbek, melyeknek diszitm^nye a szOvet 
diHzild Tonndnak egeszen megfelel. A geometriai voDa]okr6l 
nem s/MWa, az azukat diszito emberi es allali alakok els6 pil- 
lanatra el&rulj^, hogy szovott es himzett raunkak niasolatai. 

A regiek, t. i. az 6koraik soran meg kell emlitenem, 
hogy volt nekik egy festeszeti leehnik^jok, az enkauslika, a 
viaszos festekke] val6 k*^pir^. mely ma nines gyakorlatban. 
Eddig csak Irott kutfok nehany adatab6l viill r6[a tudoroasunk, 
s hogy mibfil 611ott, azt j6I-rossziil sejtetttik. Nem r^giben 
Egyiptomhan a kere^ztenyseg elsfi szazadiiib6l val6 sirokb6l 
szanios k*'^pmji.s keriilt napviMgra. a mely k^pmasok viaszos 
festekkel deszkara festve az elhiinytat ibrAzolj^k. Ilyen fest- 
menyekb6l all a (Jraf-fde gyfijtemeny, meiy Budapesten is ki 
volt allilva. Ezek vii^gositottak fdl az 6kori enkawstik^rdl s 
ezekbdl ugyanakkor megertelLiik a gdrog es a r6mai irbknak 
nem egy oly megjegyz^s^t, mely eddig tigysz61v6n csak flres 
vagy !pg,jobb eselbori sokf^lekepen magyariizlmt6 szavak 
6rlekevel hivi. 

Az dkoriak tdbbi technikaja mind gyakorlatban van ma 
is 6s kivilliik I'^jabbakkal is dicsekszik a kepir^s, 

Sokfelekepen lehet a lechnikikat oszl^lyozni, a szerint, 
hogy milyen szempontb6l tekintjiik. 

Elobb emUtettera, hogy a k6p(rAsnak eredetileg az volt 
az egyediili hivatilsa, hogy disziLse az dpUleleket 6-s az 6pa- 



77 



lethez tarlozo, azl kiegeszil<5 targyakal, ideertve az ember 
rubtoitat ^ egyeb ekessegeit is. 

Az egyik szempont lehat az, hogy a festeszeti lechnikAk 
korUl, melyek vannak azorosabb, melyek laz4bb kapcsolalban 
az epQleltel es a hozza tartoz6 t^rgyakkal es melyeknek 
nines kdzuk az epulelhez. E^y ma-sik szempont ism6t, hogy 
eszkozeinel fogva az iitilnzas hUs^ge tekmtet*iben mely k6p- 
ir^i eljdras kortatozoUabh 6s melyik k6zelUl meg jobban a 
ral6sdgot Tovabbi szempont Ic^het a lart6ssiig kerdese, vagy 
(>edig az, hogy melyik technikanak mifele targyak felelnek 
meg leginkabb. 

Os5zesen negy szempontot jeldllem meg. Tetsz^s szerint 
vftbszthatunk ki'tzfilok. Ha mind a n^gybol egyenkint lekintve, 
B^f'^le oszlalyba sorozzuk a technikftkat, azt foftjuk tapasz- 
talni, hogy azok majdnem egeszen egybevi'igrtk. A mely fes- 
tfisl lechnika az epulettel szorosabb kapcsolallian van, az 
egyszepsmind az utAnz^s hfisege tekinLeteht^n tiibbft vagy 
keresbb^ korlatozolt, lovabbi rendszerint aranylag leglarto- 
sahb fes a vele elfi^lHtoll abr^zolAs targya rendszerint nag^'obb 
je!ent6s6gfS, altalanosabb ervenyO es konnyebben 6rthet6. Az 
epuletet kiegeszito kisebb tSrgyakat diszil6 fesl^si ter-hnikAk 
szinlen korlatozottabbak, szinten tartAsabbak, az ibrdzolds 
tirgyai azonban t^sek^ly Jelent6«^gfiek. Ellenbt^n a tecFiiiikdk, 
^^ melyek az eptilettei lazftbl> vagy sernrni kapcsolatban sin- 
^BcBeoek. azok az utanz^ hdsege tekinteleben sokkal tokelete- 
^Vttbbek. el6nkek, kiCejezesiik megkapo. de rendszerint kevesbb6 
" lariosak, az abrazolas targyara nezve pedig szinte helalha- 
tatlati vdltozaloss^giiak, a legnagyobb esem6nyekl6l kezdve 
3 kaznapi 6let minden jelens6g6t, a legmagasabb erkOlcsi 
tiirtalmu I4rgyakt6l a kis virtigsziilig mindent, az egesz 16t- 
^^U) lermeszeiet lelfilelik. 

NezzQk mir most az elorebocsatoti aitalanossdgol a 
tBszletek vilagitasaban. 




d 



78 



A szines fonalakkal. a k^piraa ez 6si lechnikajaval el6- 
alliloll utanzatat a valosagnak, a nagy falkarpitokoa kezdve. 
melyek sokszoi- torteneti nagy esemenyeket is abrazolnak. 
nieglalaljuk mindoniilL: biitorunkon. ruhainkon eppen ugy» 
mint penztarczainkon es a konyvtinkben kegyeletesen Crzott 
oivas6-jegyen. Kevesl)l>e lartos nifivek. a rajtuk lev6 abra- 
zol^sok tdrjtya igen kulrinfele, termeszethilsegOk foloUe kor- 
latozott. 

Az epiiletel dekorald es vele szoios kapcsolatban lev6 
kepiroi miivek: a mozaik kep. az iiveg kep. az agyagba 6ge- 
tetL kep. tovibba az akir szaraz, ak^r nyirkos rakolatra 
festelt al secco es al fresco falkep. 

A sz6v6tt es himzett k^p szfnes fonalak, a mozaik 
ellenben azlne? rnilrvflny. terracotta vagy iiveg koozkik 6ssze- 
illeszt^st'bfil keletkezik. A kiilonbseg teh^t (tsak az, hogy az 
elfibbinek anyaga ha,ilekoiiy, az ut(!)bbie pedig ine.rev. kemeny. 
fis mik^nt az epiJleL iisszeillesztell kOvek ;=zovete, ligy a 
mozaik kepr^l is mondhaljuk, hogy szines kovekl»6l epitett 
abrazolas. Sol a lovabhi hasonlat sem veszedelmes. A raO- 
veszi tnunkat az epitesz v6gezi, raiddn megra.jzolja az epQlet 
terv^l: a tobbi a k^zmUvesek dolga. A mozaik k^p eldalli- 
tfisiiriiil is a foiadat miiveszi r6sze a szi'nezetl abrazolasnak. 
az ugynevezett kartonnak eredeti nagysagban valo elkeszile- 
seb6l ^11 ; a koczkAkal az eiObbinek nyom^n a falon kezmfi- 
vesek illeszlik ossze. 

A mozaik tehal eldailitjtsa modjanal fogva a lallal vagy 
a padioval. mini annak egy resze es I'elst) retege, szoros 
Jcapcsolalban van. Az anyag merevsegebdl kovetkezik, hogy 
az abrazolas a forrniik (^s a szinek tenTK^szethfis^ge tekinte- 
leben nagyoii korlatozott. Mtive:^zeti i'Oladatat eredetileg az 
<>puletnek egyediil szines diszil^se k^pezte. A gCrttgi'ik igy 
I'ogtAk f6), a muzaikb61 mustras padlokat jUlitottak el6. K6- 
sdbhen, a gorog miiveszet ulolso idejeberi, valosagos kepekel 



.79 



keszitettek mozaikb6K de t^ak padlu diszftesere ha:;/ndltak. 

A byzanczi es a IV^— XII. szazadbeli olaszorszagi inQv^szei. 

mely utobbi sok tekinletben az eRibbinek hatasa alatl allott, 

a mozaik kepnek e puszt^n dekon^l6 fdladat^t kib6vitette, a 

roennyiben szines diszul is. de kapcsoialosan jelenl6s tar- 

talmii abrazolasok el6allltjls^u^ hasznalta. Az aranyalapu 

mozaik k^pek paratlani]] gazdag, kdpr&ztald di'szt kolcsdndz- 

' nek Ravenna, R6ma. Velencze 6s Palermo ernlflett szAzad- 

Mi tenaplomainak. .s ugyanakkor a Megvalt6t tr6non iSlve 

vasy a felhOki'm lepdelve, meunyei kornyezelben. az isteni 

tcMiseg es hatalom telj^ben mutatjak be. Az ^br^zolas szines 

pompaja szemeinket <?ydnydrkddtetL tartalm^nak magasztos- 

5at?a pedig tVjIemeli leikunkel. 

Az ttveg k6p sokban ba.sonIit a mozaik kephez. A kii- 

i-mbs^g tulajdonk^pen csak az, hogy az el6bbi ;lt.tetsz6, az 

uWhbi nem AttetszO. A tnUv6szi fOiadat ennd is tibriizoids 

''^zAnak, mondjuk terv6nek megalkolHsilra .szon'lkozik. tl rajz 

^es r^szeivel megegyezo darabokat a szines iiveg lapokbbl 

^^tDetszik. egyik-masik darabot, ugy mint a rajz mutatja. 

^oininczozas ^Ital arnyekidjak, azt be^getik. vegiil a darabokat 

^^om szalagok segitsegevel 6sszeillesztik. A legregibb. a X. ^ 

^1. szazadbeli szmes ablakok eppen oly rnustras diszitm^nyttek 

*ollak, mint a regibb gorog mozaikok. Utt'ibli a technika 

^^iCdese folylan lehelseges voll alakos abruzoliisokat is el6- 

^lUtanL A mai Qvegfest^s sokkal fejl6rl5ltebb a kdz^pkorinal, 

^»* azi^rt a formak es szmek lermeszethtisege tekinteU'beii 

sokkal korlalozoUabb. semhogy a dekoral6 mOveszel foiada- 

Ut tull^phetne. Elvalasztbatlanul szoros kapcsolatban van az 

epuletlel. tor6kenys^g6l nem lekinlve. anyaga az idO vasfogfi- 

Ui[ 6ppen iigy nem fel, mint a mozaik. A asucsives epit^ 

ideje volt, egyszersmind az iiveg k^pnek is a legigazibb 

kora. BtivOs fenynyel Araszt6 el a temploni belsejel, diszitC 

ftrej^nek balalma foUilmulja m^g a mozaik k^pet is, de a 




i 




di8zlt5 halassal jelentOs tarlalmu dbrazolast nem volt kepes 
6sszekolni. 

Az ^gelett agyag lapon femoxydos fesl^kkel el6al!itott *s 
be^gelell festra6ny az elfibbiekhez hasonl6, s6t az ^getessel 
jiro bizonytaians^g m6g fokozza az uUinzat hftsegenek kor- 
I6tozoltsagat. E technika a perzsa es az ai'ab-mor mOveszet 
kSreben erte el a legszebb fpji6d6sl. 

Az 6pQlel falainak legegyszerObb technikaju sz^nes disz<- 
tese a vizes festekkel szAraz vakolatra valo Testes. Olass 
sz6val elve ugy nevezztik: al secco. A fal burkolatara, a 
vakolatra festett k^p szint^n szoros kapcsolatban van az 
epfiletlel, nem oly tartos, mint az el6bbiek, de nem is oly 
nehezkes, a terme.sxethflseget sokkal jobban megkOzelfti s 
az6rt dekoral6 hivalasat teljesitve, az abr-^zotds dital egy- 
szersmind elenk allilja ama czel jelentCseget is, a mire az 
6pUlet hzolgaL set akarh^inyszor megesik, hogy az abrazolas 
fokozott (ilelliUsege es a kifejezes nagyobb ^lenksege, melybe 
mar egyeni jellemzd voniisok is vegytilnek, szinle einyomja 
a festmeny diszfto batiisAt : lallara a diszttmeny irant valo 
szeperzetunk f5l sem ebred, csakis az a ui^ik szeperzetlink 
reagAl. melynek az abrdzolas tarlalma szot. 

llyen falk^pek didzitik a regi cgyipLomiak es az 6-keresz- 
tenyek lemfilkezesi heiyeit, de a piiszta diszitmenyn^l nagyobb 
Jelenttivsegget birnak^ a mennyiben megbatoan tolma<:tso|jAk 
e k^l nt^p deriilt vilagn^zlelet. mely a l^lek liilviiagi 6!ete- 
nek erfi.s hileben oly fdns^ges nyugodts^ggal nezelt a bal&l 
el6. Nem tudjuk bizonyosan, de igen valoszinfl, bogy al 
sccco lesl6sttek voltak Folygnotos falkepei is, melyekrdl 
Aristoteles nem azt jegyzi fbl, bogy mily szepen diszitelt^ 
az albenaei tarka-osarnokol, meg a knidosiak delphii csar- 
nokat, banem dicserOleg kiemeli balAsukal ama raa.sik sz^p- 
erzetre; azt mondja, hogy a mesler igaz^ ethikus. A fes- 
tes e lechnikii^ja romin 6s a csiicsives epites koraban nagy 



n 



aoerepet j^tszotl, de ez n\6hh\ korban kivalt dekor^lb jelleg- 
gel birt 

l)jabb idOben chemiai vizsg^ial alA vetett6k a Vezuv 
ultal eltemetett camj>dniai varosok. nevszerint klildndsen a 
Pompei romjai kdzdtt fdnmaradt falfestmenyekel, Kideriill, 
liogy ezek nern viaszos, de nem is al secoo, hanem a) fresco 
testesQeL K^tseglelen lehat. hogy a r^giek niar ismertek a 
(esles e technik^iit. (Jtanuk nyoma vesz. Ugy kell azonban 
lenni, bogy hagyomanykent nemzedekrol nemzedekre szalloLl. 
vagy talan i^ra lalAltak fol, mid6n a XIII. szazad vegen 
Cimabae es Giotto mtiveszetevel ismet megjelent 6s meg- 
kezd^ fenyes palyafut^al, niely egyszersmind egyik legszebb 
rfeze a kepira^ lortenptenek. 

Az al fresco k^p az abruzolAs tilrgya lekinlet^ben meg- 

^ezik az al secco fest^sii k<!'ppel, az ^piileltel azonban 

«ie(t szorosabb kapt^olatii os larir»sabb is. mint emez, de 

& izinek utanzasalian valamivel korlatozottabb. Mind e saj^t- 

a^ kivil^otnak az eld^Uitas modjahol. Olasz neve azt jelenti, 

hfigy nyirkos vakolatra festik nzes festekkel. Mini az iiveg- 

tepnek, Ugy ennek az el6illitAsa k^t reszb6l ill. A mUvesz 

mindenekelfitt elk6sziti az abruzolas pontos rajzai, oly r6sz- 

lelesen kidolgozva 6s oly nagysagban, a inilyen nagy lesz 

fnaga a festm(5ny. De mig a mozaiknal a szfnezetl kepnek 

MnvegfesliriHiiynel pedig a rajznak elkeszilesere szontkozik a 

Qfivesz fttladata. addig a azo legteljesebb ertelm6ben mtlveszi 

mtmka az al fresco ialktip el6allila.siinak inasodik r6sze is. 

AmOvesz a vakolatnak j6l elkeszitett nyirkoii reteg6re raeeha- 

nikai eljarassal Atviszi a rajzot 6s a szerint vizes rest6kkel 

megfesti a kepet. Az a j6 vakolat, mely minden idegen 

anyu}jl6l, kJvAll pedig salelromtol og6sz*»n inentes. Kesleni 

(sak nddig leliel. mig a vakolat nyirk<js. Minlhogy a vakolat 

azonnal magaba veszi a fesleket, az ecset elhib^otl von^isait 

kiigazilani 4elietetlen. F6 kdvelelmeny lehat a gyorsasAg es a 



AtllFUnriiui 




I 



fbUetlenQ] biztos fest^. A vakolat a festeket maglba veszt 
s a vakolat ban Iev6 mesz, a feslekek es a Ieveg6b6l hozza- 
jok jarul*> sz6nsav osszevegyOlnek, bel61uk a fal folszinen 
alig eszrevehei6 vastagsagti, teljesen ^ttetszd jegeczbartya 
kepzddjk. mely a fest6kek szinet. (ehat magAt a feslin^nyl 
megvedi a kiilsO rombolo hatus ellen. b]bb6l tumad a szo- 
ros, a bens6 kapcsolat a faJ ^s a kep kdzdtt, tov^bba ez 
bizlositja a kep tart6ssagal. Az el6iillita.s els6 reszeben mi 
.sem akadalyozza a szabatos rajzol. a I'orraak lerm6szethfl 
utanza^^t, elleiiben a le^gyorsabb es legbizlosabb ecset sem 
reszletezheli a szinek irnyalatait Nyilvanvalo lehat, hogy 
az al fresco kep aeslhelikai ereje nern a i>ompas diszjt6 
hatasban. hanern az abrazolastiak a lormak allal kifejezelt 
tartatmaban rejiik. Mondjuk tgy : k(*veshb^ diszito, inkabb 
kire.jez6 lestmeny. s azert elenk, jellernzO kifejezest kovetelG. 
jelenttis targyakat valaszl. A XIV. ks XV. .sz^zadbeli olaszok 
erezven kedvelt ledinikajok szinbeli fo^yatekossagat, az ulAn- 
z^ mftsik eszkozet. a rajzot annal nagyobb hevvel mtivelt^k. 
A rajznak a lOk^lyet, inelylyel ma is dicsekszUnk. lalan soba- 
sem ^rtiik volna el az olusz kepiris al IresfO lechnika,ju kor- 
szaka nelkiiK 

Hudajiesl nyiivknos epiiletei : a Vigado falkepei al frejMH) 
festm^nyek. elleabt^n a Dal^zinbaziiak, a Nemzeti Muzeum 
l^pcsocsarnokanak, a M. Tud. Akademia es VI— VII. kerQleti 
k6r diszlermenek falkepei al secfto feslmeayek. A tdrv^ny- 
hoz^si palota nagy term^nek k6pir6i diszjlesenel a mOv^sz 
eJkerillMi akarvin a veszelyt. inelylyel a t'al netalani nedves- 
sege az al secco k^pet fenyegeti, kijatszolta a falfesteszelet 
a mennyihen tempera kepeket festell vji.szonra es azokat a 
lerem diszilendii belyere illeszle. 



^ 



Hirom csoportja van ama kisebb tArgyaknak. melyek- 
DPk diszil^ceben a kepira^^ kivAlAan r^xerefvet jats/ik. s minH- 
♦"{•vik i.vK»port feste-^/cli disz6nek map-mis a lefhnikaja. 

A konyvQl Rzolgdl6 kcziratokat szines betnkkel es k<^pek- 
kel disziteni az egyipti>miakt6l kezdve, ligy latszik. az egesz 
Akorban. de kivAll a kozepkorban divolt. A r^maiak e czelra 
a vdrds fest^ket tia^^znalUik. rnelyet miniumnak u neveztek. 
DWbb a latin sz6\y6\ csinall nevel altalanositva, a keziratokat 
iliszilfi kepekel. ha lobhfele szjnOek voltak is. miniatur vagy 
imniiim kepeknek ncvezl^k. MidOn a kSnyvnyomjis es a fa- 
metszel a koayv disziteenek e m6djai kiszorilolta, minialur- 
nak Deveztek a pergatnentre vagy az elefantcsonlra festett 
h«ebb kepet 

Az okori n6pe.k s k6z6lirak klilOnOsen a gorogok szeret- 
iHk az agyag ed6nyeket Abnizolasokkal disziteni. Mtiv^szettik- 
ripfc epyik legjeliemzobb vonasa o kedvtel6s, melynek nyomai 
vi*«zavezetnek a lcgrej?ibb korba. Az dbrazolasokal i<?en 
ei^yszerQ eljarilssal alUtottak el6 Az edeny falAba az 6getes 
elBtt eles szerszammal hekarozoltak az alakok rajzolaUil. 
aziitAn az alakokal bekent^k a le^rrigibb idoben sotetbarna, 
^^^^hU fekel** feslekkol. az edt^ny falanak lobbi resz^^n meg- 
tiagytak az agyag termeszetps saigas vagy vorOses szinel ; 
bben megfordilva az edeny falAt fesleltek fekel^re es 
alakokori bagytdk meg az agyag szinet. Ambai* a re- 
irtbbi edenyek fekete, az njabbak sarga s/.infi alakjainak 

reszeit sot6lv0rosre es feherre festettek. azerl a diszU- 

y lenyegfet niegis inkabb a rajz kepezi. Ehhez jarul meg, 

liogy az ibrazolasok jo resze rnylhosi. mondai es szertar- 

^isos taiialmuak, mindfogva a melletl bogy diszftm^nyfl] 

Ilit^tnak, egyszersmind targyi jelenU>s6ggel is birnak. 6ppen 
', mint a kf^ziratokat diszil6 szines minium ke]>ek. 
Az agyag 6s porczellun ed^iiyekre f^moxydos mazzal 
Ifitt 6s r^ok 6geteU k^pek leehnikai 6s mnveszeti tekin- 



I 

1 



fti 



tetbeii megegyeznek a mAr emiitelt terracotta kepekkel. csak 
az a kulfimbseg, hogy azok epiilelek. ezek pedig kisebh ter- 
gyak diszere szolgalnak. Viszont az olvosmQveket diszjtd 
rekeszes es be&gyazott zomancz kozel rokooa a mozaikDjk. 
A kOlonbs^ csak az, hogy a mozaikot kesz anyagbol rakjak 
ossze. raig a zomanczot, mely szinten femoxydos festekkel 
szinezett flveganyagbol van, por alakjaban teszik a f^m targy 
fOlszin^D k^zitett rekeszekbe, vagy az abbol kiv^t agyakba 
s azutan oIvasztj6ic meg es egelik ra a femre. Limogesban a 
XV. sziizadban kimQvell zomdnczfestes vagy limogesi zomancz 
nem egyeb, mint n6mi ra6dosit&ssal femre va]o alakmaza>a 
Qgyanannak az e^arasuak. melylyel az agyag targyakat festik. 
SzembeszokS, hogy a k^pinis e technikai mennyii-e nehez- 
kesek es a valosag utdnzilsaban mennyire korlatozottak. sOt 
sikeri&k meg e szQk korlalok kozott i^ mindig kets^ges, a 
mennyiben a tOznek hatasa is ketseges Ehhez j;irnl m^g. hogy 
a tiirgyakhoz merten uz abrazola>ok ki>ebb lerjedelmCIek. 
Az^rt e festm^nyek miiveszeti toladata egyedQl a szine^ 
diszitfeben ^il. A szinek ragyogo fenyel eppen az vardzsolja 
el6. t. i. a tQz. meiy a termeszebuseget kolatozza. Foladatuk 
nem valtozik, akar a kozons^es 6Iet czeljaira szolgala akiir 
valamely nyilvanos 6s unnepelyes jelent6s4g<l targyal diszit- 
senek oly abriizolasokkal, melvekiiek tartalma szinten jeient6- 
seges. Igy jH*ldaul a inagyar szent ki)mnAt a zomiiucz kepek 
ragyogo szmekkel diszilik, a szinek pomp^a gyonyorkddleli 
szemeinket s csak kdnyvb6I tudjuk, hogy e kt^pek alakokat 
^br^olnak, hogy ez alakok kicsodak es mi a jelentOseguk. 



A papirra, vagy fara. vagy vdszonra fesletl ama k^pek- 
nek, melyekel keretbe foglalva a falra fiiggesztiink, szinten 
az a rendeltet^stik, hogy disztil szolgaljanak, de azzal, a mil 
liazttenek. nincsenek oly bens6 kapcsolatban, vele anyagilag 



86 



oem oly szorosan 6sszetartoz6k, nein mondhatjuk, hogy att6l 
szinte elvAlaszihalatlanok, mint leszem a mozaik vagy a 
fslkep az epuIellOl. a zom^nczfestm^ny az otvosmOtfil 6s igy 
Invibb. A kapcsolat lazasagaval karollve j6r az, bogy a 
kepiras ez alkotiisai kev^sbb^ Uirldsak. A nagyobb 5nUll6- 
.^&gnak a csekelyebb tart6ssiig az ^a. 

A tbbbfi^le szinu kretaval papirra festett. vagy inkabb 
rajzoll. Ogrnevezell pastel k^pen mutatkozik leginkabb e 
fniryatkozAs. an^lki'il. hogy ezert a fokozoltahb termeszethiiseg 
Urp*jtl^t nyiijtana, nem is emiitve a kifejezes elenks^get, a 
mi egfezen hi^nyzik. Az 6n^IMbb kdpek csoportjaban ennek 
a Iwhnikaja a legkorlAtozottabb. Kgyps alakok. kf-pmiisok 
el6aJlitas^n kivOl, a kcpira:; tobbi t^rgyaval sikerlelenQl pn>- 
Mkozolt meg. 

A vizfeste^ egyszerQ teebnika, az 6l6nk vilagttdsU 6s 
▼altozatos szinQ jelensegekei vidAman. konnyed^n veli papirra, 
tierttlt hangulatu mOvekel alkot a mig azt akarja, a mi 
egysierQ eszkozeivel lebelseges. De mihelyt nem el^gszik 
Dieg a srinek idylljevel, hanem nagyobbra tOr. a jeliemzd 
fonn&kat aknrjn visszaadni 6s a kitejezt\sl keresi. azonnni 
^'vklju. bogy eszkOzei a nagyobb cz6lhoz merlen gvAng^k 
^ vege a j6 kedvnek. A vizet mezg^val. majd a m6zg^8 
'izet. bogy meir jobban lapadjon. tojas sfirgajaval, a fugefa 
Ipjevel vagy egy6bbel vegyiti. Az igy tokelyesitelt fesiek 
a«an nem foly 6ssze« festeket festekre lehet rakni 6s e\6- 
Al^nak a finomabb. valtozatosabb atmonelek. az erfisebb, 
viwikebb kii'ejezesli Ibrmak. De a mi ekkent veszendObe 
n>Bgy, azt nem pololja cz a nyereseg. melynek r6v6n a k6p 
mist mulat, nem azt, hogy megis csak papirra festett viz- 
fftttmeny, 

A kepiras egym^ssaJ folyton versenyz6 kel elve: a 
J«zit6s es az utanzAs kozOl az ut6bbinak min6l teljesebb 
mtijvaldaitasAra es az el6bbinek lekuzdesere legalkalmasabb 



^ 



f 



86 



eszkozei vannak a tempera ^ az olajfestesnek. De kival 
ut6bLinak. A tempera vizes. tlleldleg enyves festekel jeleul, 
inelyet m6g egy^b tapado lolyadekkal lehet tokeletesebbe 
tennj A kepirasnak bizonyara egyik legr^glhb technik^a. 
A XV. szazadbeli olasz kepir^s a form^k utanz^anak, a 
rajznak tdkelyel a szfnek iitiinzasanak e hatalmas eszkOze- 
vel egyesitven. a turmeszelhtiscgnek els6 nagy gyfizeltnel 
vlvta ki. lJ*?yari akkor ntltiiiit NemelalfoId5n az nlajreste>. 
Ez a teiihnika az ulanzas hu^^ege e*; eI6nksege tekintetebeQ 
minden mas technikal toliilmuL a kepir;^ altal addig nem 
ismert, neni is sejtett hatasl er el, alkaltnas a lato^rz^kiink ala 
eso e;Tesz inindens^g viilaniennyi jelenpe'rel ul^nozui, ra nezve 
semmi sem latszik lebeletlennek s igazan hatalmassa teszi 
az ecsetet. Elsajdh'tolta csakhumar az olasz k^pirds is. Annal 
inkabb, inert min^l nagyobb tenneszelhOs^g iranti rtyongo 
lelkeiJede.HebeiJ, arra valo niuho UirekvesebeD annak hianyat 
elenken erezte es lazas izgatottsaggal, de sikertelenuJ kereste. 
Mikor birla, a mire szflks^ge volt, s a mil Nemeialfold m-ntha 
els6 sorban szamdi-a talalt volna f6l, gyors egymasutanban 
vlvta ki a rajzolo mflveszetnek f^nyes 6s meg f^nyesebb 
diadalait. Ekkor kelelkeztek azok a jelentfe tartalomra es 
liefejezetl szepsegre nozve 5rdk ber^sd alkoti^sok, melyek 
mondhaljuk Gn'tnland Tirokus havatOl a forro szerecsen 
homokig mindeniitt p^raLlnn erki)lGsi kincsei az emberis^- 
nek, hataijuk megmerhetellen, Homeros, Danie es a t6bbi 
nagy elmek irodalmi alkolasait messze foliilmuljik. 

A k^piras ennyifele techDikajaban eDnyiCelekepen nyil- 



vanul a szep. 







Ket kdrulmeny mas H m^ szempontbol tal^lo vilajrol 
w.( .1 mondottakra. 

A fran<'j:ia mflv^szek e^ re^ze a parisi Champs tlysecs 
eri .SzaloDJdbol kilepvo. ku)6n egyletet alapitotl ^s kiili^n evi 
larblot rendez a Champ-de-Mars ogyik palolajaban. A/ 
utbbbi tkrlalban a mult ^.vben a szobrokon es fesUnenyekeii 
kirul a mQveszi ipart t^gyakat is folvettek. A fnmczia 
/biyoiratok. s6t a napi iapok is nagy jel€nl6s6gfi esemeny- 
kent QdvOzdlt^k ez intezked^t, mint olyant, mely hivatva 
van a nagy es a kis raiiv^zetek kdz6tt eddig tell fe!?zeg es 
I iogo9uIallan megkiilc^nbdztet^t megszuntetnL De az orommel 
LmvuU kit()rt a kesera panasz ^ a szemrehanyas az allam ^s 
^B U.rsadalom ellen azert, bogy a XIX. ^zazadban a mQve- 
I auteket k6t kasztra. a szabad es a szolgat mQveszetek 
kasz^j&ra osztjak. bogy az el6bbi ka^ztot mindenfele kivalt- 
^ban reszesitik, az ul6bbi pedig alarendeltsegenel fogva az 
ailam gondjaibaa nem r^szesUl, a ki e kaaztheli mAv^sze- 
teket gyakoroya, az jutalomra^ elismeresi*e, kivdlcibb belyzetre 
uem szami'lbat sem az ;illam. sem a llrsadalom resz6r6l 
A kJT^tsagos mQve^zetek aldlt azonban tulajdonkepen csak 
is a fest^fizetel ertik. aimak uralkod6 belyzete okozza az 
ffegedetlensegeL Nem r^gen a pAri?i legtekinl^lyesebb Iapok 
ike bosszU czikkben ostorozta a kOzOnseg egyoldaliisag^t 
el6U6let^t, mel^Tiel fogva az 6pit6 mOveszet alkolAsait 
^yelemmel elvezi. de annak mOveszet^L nem meltanyolja. 
arra meg epenseggel nem gondol. bogy a mflve^z nevet 
tnegkerdezze EUenben — ugymond — a kicsi piklor a 
^ftszonra bamarosan oda vetett akarmilyen v^ziattal Dagy 
iiiraevre tesz szert. 

Ebben aliana az igazs^gtalaiisag. £]6kel5, kivaltsagos 
niQveszelet 6s plebejus, alkrendell raQveszetel megkuldiibdz- 
tetni MW^Si a demokratikus elv. Fedig ez az elv ma elelsza- 
baly, A szehnl oevelnek es az ujsagok is azt hirdetik. 





A muUra is szoklak hivatkozni ! azl mondj^k, hogy 
r^gebben, a mCWc'szetfk legszehb viragziisAnak idej6beu, nem 
jsmert^k ezl a megklMQnb^ztetcst. Ez az AWMs igaz i?, meg 
nem is. 

fiorogorszagban nem ii^mprtek azi az arL^ztokratikus 
fogalmat, melyet mi a inQv^zet szdval jeloliink. Ott minden 
mtiv^szelet kezmOvesspgnek tekintellek, a mQv^szek a miinka- 
sok osztaly^ba lartoxtak Legelosz5r is szembe f?zt»kik. bogy 
a gdr6g ir6k rellun6en kev«5s ^pitt^sz nev6l orokUeltek meg. 
A szobriszok n^vsora szinle leljesnek mondhat6, de azoko&I 
meg azt veszsziik 6szre. hogy kev^s a szem^IySkre vonat- 
koz6 fOljegyzes. jellemzfi arioma sth. EbbOI azt kell kovelkey.- 
telniink, hogy a g6r5g6k jeles szobr^szaikat sem lartottak vala- 
rai erdekes egy6niHe(jeknek. Plularchos Perikles ^lel^ben ezt 
inondja: -Akar ZeiH. ak^r Hera szobrUt latva. egy elokelo 
iijii setn fog akarni Pliidias vagy Polyklelo^. eppen ligy nem 
Anakreon, Philemon vagy Archilochos lenni.» Loukianos mar 
megkuliitiboztt'ti a szobriiszalot es a tudomjiiiyt. MOvei e\6- 
szavaban letrt alomlatiisaban a szobra-szatrol ezt mondat^ja 
a tudomany szemelyesilfijovel : <Munk^ leszesz, egy a nagy 

lOmegbol es semmi egy6b £s legyen bar belOled Phidias 

vagy Polykleto-s. Ha oly remekmilvekel alkotsz. mint azoL 
mOveidet mindenkt dic?eri, de senki sem ohajl hozz^d ha- 
sonl6 lenni, mert barmilyen I6gy, kezmflves ^ nyomornit 
mimkds vagy, ki kezeiddel keresed kenyerede!.> 

E nyifntkozatot sokrult^kepon rnagyardzzak, s nemelyek 
nem hajlanduk szoszerinli 6rte!emhen venni. Legyen. Azl 
azonhan nem lehel egy.'^zerfien veletlennek mondani, hogy a 
test^szeltel ilyenfele nyilatkozat nines az egesz klasszikus 
irodalomban, hogy a fest6 anOveszettel. a leslm^nyekkel 6s a 
fesi6k szeni^lyevel az ir6k sokkal r^zletesebben foglalkoznak. 
azokat sokkal 6rdekesebbeknek lartjik. A festmenyeket is- 
roertet6 leir&^ok a gdrOg szerz6kTi6l ^okkal kimeritObbek, mint 



Wd 



azokf melyok a szobrAszati mnvekket foglalkoznnk. A Fe^tOk- 
r6l sznio adomak sz;ima feltflnCen sok. Tudjuk. hogy Ifihb 
fftl6t kivalt Polygnotos, Zeuxis. Parrhasius es Apelles. el6kel6 
delet 6Uek: s6i a k^ ut6bbt meglebetOsen fonh^j^z^ volt. 
Parrhasins aranyszegelyO bibor pal^tban jarl. 

A fesl^szel tehal a gonJgokn^l is bizonyos tekinletben 
ltirtll?agos roOv^szett^ vdll, s pedig a mai panaszok ertel- 
meben. Es mibdl szarmazoti ez a nyilvanval6 megkfllon- 
toelei:? A vala?z knIasAt megtal&ljuk. Aristoteiesnei, mid6n 
Nyjmolost (is festemenyeinek ethikus tarlalmat dics6n. 
Zeaxist pedig leszolja. Mi6rt? Azert, inert Aristoteles a fest- 
tnenynek tarlalmat meltanyolta. a nagyobb temi^szetbUseg 
irAnl nfim volt erzeke. Zeuxis mUv^szetet ez ulobbi jellemezte. 
Birin a tfik^letesebb utanz^ eazkOzeil, valdszinflleg a viaszos 
■festes tecbnik^Jd^baa, s azerl a ternieszelhtl.segre feklelle a 
ailTt, s Abrilzolt mioden targyat nera ethikus turgyat is, i^gy 
tninl a mai kepfras. Kzt tetlf^k kortarsai es utodai is. Ea 
^-Uor kezd a mfiv^szel a t5l)bi kfizQl kienielkedni. A renais- 
>"aDce-korhan a fi>kozott tilethflsegre kepe-s te<^-hnikaval a fes- 
t<^l mind hatalmasabba iesz, ulobb kivdlls;igos mQv^szet- 
k6nt fdll6tlenfll oralkodik; erdekes egyenis^gekk^ vAinak a 
fotdk is es szinten uralkodnak. 

A mAsik kftriJim^ny. Tolstoi nem regiben azt hirdette. 
Itogy a rnOzeiimokut meg kell sz^ntelni. A ket evvel ezelfilt 
roegjelenl Hembrandt alii Erzieher czimQ kdnyv szinl^n 
*^iit6li a intiveszeti gyQjtemcnyeket, azt mondja, hogy iizok a 
Ji rnflveszeti alkot^sokal kiszakitjak szerves k(^rnyeze!ukb6l, 
lio?y ennftlfogva azoknak a mOzeumokban szokasog elrende- 
iese ellenkezik magiivai a mfivc^szettol, mert azt htitiisa ftil- 
el61 fopzt.ja meg. Azldn hozzdleszi, liogy az egyifliusnielle 
ott mUvek, legyenek meg oiy kivdlOak, a szep erzetel 
i^m elegitik ki. 






90 



Ime a szepnek es a kepir^s foladatanak e(fy oly ertel- ' 
mez^sevel talalkozunk, mely nein ismerellen elottuok. ^j 

Elfogadom ez all^pontot ^s elmegyek a kepz^milveazeii 
tarsulat tarlatiba. Szereny lakasom diszeOl festmenyeket-i 
akamk vasaroini, olyanokat, melyek abba szervesen es minden— 1 
k6pen beillenek. FOl es ala j^va- aiig talalok egyet-kettSL i 
Szamos szep festm^ny van ott, de a legtobb, t^gyanaJ fogva \ 
nem lakasunkba valo, mert nem 6bajtjnk mindennap latni. J 
Vegre talalok olyanokat, melyek targyuknal fogva niegl'elelne- * 
nek, de azok meg pleine air k^pek es m^rsekelt vilagiUisu 
szoLAm falarol mindegvik nagyon is lerina. Azzal a tapa.szta- ^ 
latlal iavitzom a l^irlatbOl. hogy a festmenyek Icgnagyuhb resze j 
nyilviinoK gydjtemeny s'/Anvdva kesziill es <*.sakis oda val6. -ij 

Keresem e tuneraeny ok4t es k5nnyen meglelem. Nyil- I 
vAnvalo. bogy a mQveszek. kik e nuiveket festellek. oly fbl- ' 
tbgasb6l induUak ki, mely a leslmeny diszit6 bivatasat, a 
mihez aina szerves kfirnyezel szUkseges, egeszen ineU6zi. Ez 
a kepiras. megfelel6 technikai eszkftzok birtokdban az esz- , 
k6'z6khd7. alkaimazza folfoga^at, azok szerint tlizi ki czeljfit es 
ari-a villalkozik, hogy az erkdl(\si es pbysikai vilag mivoit^t 
(irlelmezze, kifejezze. Nem a diszitesl tartja toladataaak 
hanem ezl, tehat a kepnek jogosulisagat. osszes czeljal ma- 
gaban a kepben latja. Az ilyen ielt'ogasu fest^zet a nyilvanos 
gyOjtem^nyek, nem lakasok, az Qsszes^g ^ nem egyesek 
szimAra dolgozik. Mikor Zeuxis es Apelles festeltek. akkor 
(Joriigrfrszilgban is voltuk keptdrak. A renaissance lasleszet 
ellendlllmladan haWisa hozia letre a mai gyiijlemenyekel. 

Sokfele irany uralkodik. vagy helyesebben sz6lva, sok- 
f6!e jelsz6 jarja ma is a fest^szetben : pleine air. impressionis- 
mus ^ itibb ilyen. E szavak nem uj elveket, eddig istneretien 
igazsdgol jelentenek : rdgi igazsdgoknak osupan i^ kifejez^sei. 

De ne vegyiik azokat Ures szavakkal valo jat^knak. 
Van ertelmUk, Azt jelenlik, hogy lij fe lijabb kiserleleket 




91 



ik a fesl6k a r6gi igazsagok rain^l leljesebb, Idki^lelesebb 
megvalusit^iira ; azt jelenlik, hogy hivatott mQveszek ujb6l 
t^ ujIh>1 a tennti-szelhez fordulnak, azt rajonga^ssal, odaadassal 
riz.'-pljak. taiiulm^nyozzak, A ki ezt teszi, az nagy munkal 
v^ez, azert egy hamamsan odavetett v^zlat is egesz erdem 
u hirn^vre. 

A fesl6 mflTfezetnek kivMtsaga, uralkod6 helyzete 
tehai nem mesterkelt valami ; annak erkolcsi jelenl6s6ge van. 
E moveszel az, mely mindig visszater a lerm^szethez 6s 
mflveivel mindny^unkat elvezet ahhoz a forrAshoz, nielybfil 
az akarat ereje, a lelek eg^szsege ^s az ^letbez vai6 kedv 
esflrgedez. A ki a kepfr^ karjain e lomlshoz jir, nem fog a 
«ne Imntyai mellett a hindu nirvana, a nem-akaras. az 
^leltCl vai6 lemondas ol^be meiiekulni. 



Pasteiner Gyula. 





I 

I 



Hosszii ideig a ierm^sselphilosoph ia elnevezesnek 

term^szeduclosok kozottegy^ltal^n nein volt j6 hfrneve. A liido- 
manyok lyj^sziiletese korszak^ban inaugiiralt kis^rteti kutaUs 
niOdszere, mely a jelen sx^zad elej^tfil kt^zdve o]y meglep6 
gazdag sikert aratott. az elmeleli [ihysikiinak Hw/geus es 
Newton napjaitnl val6 nagyszerQ halad^ai Ola. a term^szeti 
jelensegek kutaloiban mindinkibb megerlelte azt a meggyO- 
z6d6st bogy a termeszet felisiner6se a mathematikai okoa- 
koddssal egybekapcsolt inegligyelesi, illetve kis6rleti eredme- 
nyek nyomftn 6rhet6 el a legbizlosabban. Mindaraeliett a 
sz6zad eiej6ig a philosnphiai gnndolkod^jsnak a term^szet- 
buvArok ei6tt, kiv^ll azi>knal, a kik, mint ez a pbysikusokra 
n6zve kOli'nidsen szlikseges, a tiinemenyfik utolso fell^teleiv 
foglalkoztak: meg mindig nagy volt a bec.^sulele. 

Kant ' Metaphysisch^* .hrfanffsgriinde der Nntttt^ 
wvtserwchaft^ cztmti nitivel. a meiinyiben ludumast szerez- 
tek r61a, a lerm^szeltud6sok is nagyra becsQltek. De inkabb 
difTserl(^k, semmint tantiimjinyozlak. A mikorpedig a physika, 
dn kOI5n<)sen a chemia fqlSd^se a sloerhiomelria Iftrvenyeire 
voKelell 6s ezzel a Kant valkitta dynamistikus, vagy belye- 
nebben plerotikus n6zet helyett az atomistikus nezet erael- 
k«doli 6rv*:*nyro; Kant elmelele lassankinl elvesztette a kap- 
Cftolutut u lentieszettudomaiiyakkal. 



ra I 

u 



98 



Es ez a szakadas meg leljesebbe Till a Kant utAni 

phOosophiaban, tnid6D a Fichte, Schelling^ Hegel-fele ir^y- 

zatokkat oly p^ly^ra t^velyedetl a philosophia, a nielyea a 

lerme^zeltudomanyokkal a legelesebb ellentetbe kellelt bonyo- 

idiinia. Mig ugyanis a termeszettudominyok, elin^leteik leg- 

fcbh krileriiunak^nl, a tapasztal6s utj6n eszkOzIendO igazolfiat 

negkdvetelik : a Kant utani n^tnet idealistikus philosophiai 

irek a tapasztaliist teljesen melldzt^k es felszines ana- 

>6\ es basnn)6s^gokb(')l kiindulva allitottdk fel elmeletei- 

^e*, a nelkUl, hogy legalabb az alapfogalmak megbizhal6si- 

lettek volna kelld tekintettel. Ezektol a rendszerekt6l nein 

MhM el a genialiias; szerzoik nagy tekintelyre is jutoUak 

lUluk; hogy azonban maga a philosopbia. mint tudomany, 

Mm avert velok. sfit azon eles ellentel kovetkezt^ben, mely 

ilyrnudoii kozte 6s a terraeszettudomanyok k5z6tt mindjobban 

ifejirjdotl: helyzete id6r6l idfire larthatallanabba lell, ezt 

lit bizonyitja e tudomany mai valsagos allapota^ mely 

szinle kdveteli a reformol. 

^K Midt^n a Schelling- es Hegel-Me iskola onkenyszerQ 

^■^galnrnalkotasa eg^szen elidegenilelte a termeszelludosokat 

^■philoFophidlolrillalanossA vfili a meggyfizOdes. hogy a philo- 

^Boi'tiiai gondolkodAst teljesen mell6zbetik. a mennyiben az 6 

^^K6]jaikra a tapasztalt tenyeknek mathemalikai keplelekbe 

'al6 egyszerfi osszekai)fisolasa leljesc^n eiegsegt^^^ llym6don 

^ szazad ko/e|>e fel6 bizonyos malheniatikai IbrrnaJisnius jOtt 

^J6tre az elnieleli pliysikdban. mely gyakran a kiindulasul szol- 

^Btk' fnjtev^ek kriUka nelkul vak> ellbgada-'^a alia! a val6- 

signak meg nem felel6 vagy eg^szen jelent6s6glelen ered- 

nienyekre vezetett. 

De a term^zettudomany hosszabb idOre megsem ii^l- 

HkQluzhette 'a philosophiai gondolko(3ast, a mint viszonl a 

lermeszettudom6nyi mddszerek a pbilosophiai kulalasra vol- 

^ befolyassa]. 









iH 



Igy larl^nt, ho^y ma mar tudAsunk e ket lartominya 
mtndinkabb kozeledik egymas fele. A philosophia mai stadiu- 
maban a rendszeralkoUs korszakan tul van. E helyett ke- 
vesbb6 fenyes, de biztosabb utat vdlasztolt, midfin az egyes 
problemakal, a hoi lehets^ges, a tapasztaldsra lAmaszkodvji 
targyaya A mai philosophia, ugy mondhatni, az ismereltan 
jelvgnye alatt kijzd, azaz kiilonds siilyt fektet az ismeret- 
szerz^s fell^teleire. Ebben a pontban pedig a term^szettudo- 
mfinynyal lalalkozik. mely .szinten a phiiosophiinak ezen 
r6sze irant erdekl6dik ieginkabb. 

Altal^ban mondhat^juk. bogy a philosophiai es a term^- 
szettudomanyi kutatAs modszer tekintet^ben iljabb idSben 
mindinkabb usszelalalkoznak. A mint a termeszettudoiiiAny- 
ban (^vszAzadok 6ta tf)rtenik. jelenleg a philosophia is ugyan- 
azon inridon kezd feitegel^seibez. ^s a hoi c-«ak IfJietseges. 
rajta van, bojiy eredmenyeil taftasztalatilag is igazo^a. 

Ez az eljaras nagyon kiihinbazik az idealistikus rend- 
szerek alkotAsA(6l, melyek a tapasztalasnak teljes lenezesevel. 
nehAny kritika n^lkiil felalhlotl elvbOi kiindulva, se jobbra, 
se balra nem iiezve. k6vetkeztetesr6l kovetkeztetesre baladva 
allitott^k fe! a levegfiben fiiggC. habAr magJiban v^ve talAn 
logikai, de a vai6saggal egyAlfalahan meg nem fcrfi fogalom- 
rendszereiket. Nem kell azonban Jiiniuink. bogy ez az eljdras 
egyedul a philosophia hOne; hasonli'i eljarasl talAliink ra6g 
a lerm^szetludomAnyok kdreben is, csak azzal a kiilonbseg- 
gel, bogy itl a (imemenyen eszkdzc>!heto igazolAs lehetds^ge 
rendesen fenforog, s ekkent. kepesek vagyuiik a felalhlolt sza- 
balytdl eUerO eseteket is indokolni. 

PelJanak okj't^rl. : ismereles a gazokra nezve az a 
foiilos szabaly, mely szerint a gaz iMogatanak 6s rugal- 
massAginak vagy feszults6genek szorzala. a* viz fagypontja 
alatt 273 Celsiiis-lele foktol szamitott h6mers6k6vel arAnyoB. 
Ez a szabAly azonban. ha a dolgot szigoriian veszsztik, eg^nk 



U5 



ca2m sem ail pontosau. haneni csak megkozelitoleg es csakis 

bizouyos hotnersekleti ^s nyomasi vigzonyok haUirain belOl. 

!^ all ez niinden. ugynevezett lenn^szeii ti>rvenynyel. Teny- 

valaiuennyi csak inegkozelit^snek tekintendd, mely a 

fft6l lobb4-kevesbb6 kiildnbdzik. Csakhogy mi arra 

szfink. hog^y ezeket a zavarj;asoknl a Itinein^ny lypikiis, 

ifireszeUil kivdIa3Z:^ziik, luigy ekkenl a lermeszeli jelen- 

mint egyes, kOnnyeu attekintheUi reszleljelensegek hal- 

,t lehessen lekinteni. lia pL a kifeszilelt dr6l rugal- 

^t illelcileg Ilooke. angol tud6ssal, ki e liinemenynyei 

foglalkozott. felallilom a t^lelt: «Sic vis, ut tensio» : 

r a feszilo suly es a dr6t hosszabbod^sa kdzOtt a lehelfi 

szerflbb nexust felletelezleni. A kiserleti pr(')ba ineg- 

u, hogy tenyleg helyes e fellev^s. de raegis asak meg- 

iit6leg. merl ha ponlosan merek. azl latom. bogy a neve- 

t (jsszefiigges jiz egyinast6l fflggo ket mennyiseg k6z6tt 

enl fRJezendd ki, bogy az egyik a masikuak halvany- 

ertekei szerini kepezetl haladvanynya! egyenI6. S6t a leg- 

osabb physikai Idrvenyek. mint pi, Keppler bolyK6moz- 

szabdlyai, melyekbOl Newton a nehezkedes Itirvt^ny^l 

He le: rneg ezek a tOrv^nyek is csak mint mcgkozpli- 

k szerepelnek. minthogy a bolygbk koz(»lti kolcsoiiGs von- 

p^Iyamoz)j(^siikat haborgatja. 

kA lermeszett)en lenylej^ el5fordulo jelensegek sokkal 
Qyodaima^abbak. mini azoknak kepzeletiinkben alkolott 
[Jflk. :? azert nem is fejezhelok ki rovid torveny segUseg^vel, 
nthog>' szAmos felleteltCl e;; ktirillmenyt^l ftiggnek. 

teA terrn^szettudomanyoknak azon agai. melyek a szer- 
eu ternieszettel foglalkuznak. a mulbf^natikai in6d.*zerben 
ilinas segedeszkOszt talaltak, iiiely Netrion ideje ota mind- 
ii»kil»l> elterjedt 6s az egesz physikai^ kutatasnak, merl errdi 
*W itt 820 els6 sorban. lij iranyt jeldlt. 






m mttbmmtiktk w^dtaen tdbb izbeti 
lif ^ a ■ fwiyrtinlngiihun 6s a lofri- 
«M8 — cnh#f aikerrel. Mert hissen a 
idmtefea csak ou lehet, bol 
vkMBTfaan A116 eleniekkel van 
vain^ a bol IttUn mMdcmdaaer allithato fel. a 
maly u^lkQl nBiuitUauuk, iniot ex a Herbari-fele psrcbo- 
lutla la miliar l«v«tOb0& f&gg. 

A tarmiiMMadoaiAnirok aaokil a flteyes endmtoydkei. 
iift«Mrvl(^ aa ilial»b korbaa Mmatotni birtak as rodyekm 
l< in liteaMu bMa^sfc^rOl NHeg 

ti,.,. .,,,...,» *-. a Upatttalali fbtytottos 

nmTwm nnf^ iniwiiipaBgHBW 

VBS^mVBBBBIMI *Bb «Vai^ m 

iNir *K «B «a^^H ^P^HI^^^^Nly 
K ' 



Defaa 




' ' a kOKMhu^p a katataaA 
/•hernial i^hnr^r>jr)At ^ bk 
ikk on Mftns Ml«9i^ Mtunk; m 

u bci^aridtt' 

iK A 1m>1 a Hiimr^iK^ mfKibaitilcai 

^aaalaMcJ a 
w.,innia, At 

IT 




i>7 



miDilenfelCl nyill kerdesek kornyekeznek, mint tatong6, fene- 
1 melysegek. 

T6rekvesilnk u termeszettudom&nyokban oda iriUiyul, 
hogy a fogalmuknuk olyan rendszer^t iparkudiink lelallitani, 
roely a valbsaggal dsszhangban van. Nem birjuk azonban 
tax a rend.szert oly m6d(m niegalkotni, hogy benne ellen- 
nond^sok ne forduljanak eI6. £pp a tnndamenUlis fogalmak 
wok, meiyekben ily neh6zsegek rnutatkoznak. F6leg a szer- 
vi« termeszelben, :i meiynek dolg£ban meg sokkal hatrabb 
iPijjyunk, mini a szervetleu viMg jelensegeivel szemben. 

Eddigele meg nem sikertill oly a]taId.nos fogalomrendszert 
alkotnL mely a (erm^szet jelensegeinek teljes mortekben megfelelt 
volna. Meg legtobb sikert mulat fel a term^szettudomjinyok azon 
^ mely a legjobban eszlelhelfi es a mellell legegyszeriibb 
>nyokattunteti fel, azert els^nek is fejlddott: a <ksillag«*kHzaL 
A lermeszeltudomanyok. klilCnosen a physikai ludoma- 
nyok fejIOdese. a mathemalikai disniplinak tejlodfisevel van 
^zoros kapcsolatban. A mathematika niiiidenha luitalmEis 
stigedeszkOzOl szotgi^ll a physikaban ; masr6szt azonban e 
tiidonijlny is lett szolgalatokat a malhematikanak, i\m\6n oly 
problemukra vezelle. nieiyek fejlodes^t nevezelesen f*l6inoz- 
<litultak. A csillagui^zat a foldineres egyszerO reladalaib6l 
iul6 geometriiil a gSrbe vonalak ismeretevel gazdaj^itolla. 
isillayaszat volt az az aga a termeszetludoiuariynak, mely 
elOszOr velte lei a tudomanyos rendszer alakjal. Mert ezen 
ioinanyban a jelens^geket csak ^.szlelni kellett, nem pedig 
rlelek ulj^n azokiioz kerdeseket is intezni, mint ez a 
vilag lobbi tiinemenyeivel szemben sziiksi^ges. A 
ik tiinemenykor, mely valaniivel ktedbb indiMl tejtddes- 
a mechanika volt, es vele a csilla^aszaUal kapvsolalos 
inechanika, melynek alapkovet Newton rakta le : a gravi- 
i6 Ifilfedezesevel. A folyadekok es a legnemU testek niecba- 
"^ik^a sokkal kesObbi keletO ; e tekintelben fontos l6pc36fok 

Aitieoiftvuin, 7 



^ 



100 



l^tjiik. E kel princi[*ium goadolkodasuxik k<^t fokategoriajdnak 
felel meg: a substantialitas es a variability katexon^janak. 
Az eh6 a r^^ kor term^szettudomanyahan volt az uralkodo. 
a ni^odik a jelenkoriban az. 

A regi nezet a termeazetet alapjaban vaitozalian reszek- 
\f6] allonak Allitja oda, mely reszekb6L raintiia karjuk volna. 
hata^ok indulnak ki; ezeket a hatasokat kezdelben sokfeleaek 
gondoltak, ijjabban r-nak a vonzsLst es a ta^zitast ?ettek TeL 

A jeleiikori n^zet azehnt a hata:s a todolog es az 
anyag. a mely problf^majahan annyi elleamondaso&t r^t, 
Isdsank^t b^tterb€ szorui : a mai pbysikaban tuJajdookep 
njncfl is m^ azerepe, mint bogy a hat^kepesseg terbeli 
elhelyezese .szamara alapul szolgaljon. 

Nem lagadhatja senki. hogy ez a felfog^ nem feldrie 
meg jobban a mai nap az egesz pbysik^ban uraIkod6 media- 
nikai felfog^snak. mint az. mely a jelensegeket ktiloDfele tlui- 
dumok, azaz aiiyagok jelenl^tebol akarta megmagyaraztiL 
A feny eu a b6 jelens^geire n^ve mar a szazad elej^Q 
megddnthetetleo kiserletek alapjan kimutalt^k, bogy ezek a 
tfinem^nyek ku\6n feny- vagy hottuidum letezeset kizarjak 
^ hogy e szerinl mas okot kell kere^nunk, melybol amu 
Idnemenyek I6lrej0velel6l kiiuagyarazni lebessen. A mecha- 
nJkai ttinem^^nyoken latjuk, hoj^y valamely halas csak akkor "^ 
jf'in Itlre, a middn egyszersmind muzgast veszunk eazre. Ez 
a tapas/.talas arra vezetelL, bogy a tobbi pbysikai jelensege- 
ket is mnzg&si tiinemenyekkel magyarazzuk. Van eset, middn 
a n»ozgAst tenyleg lathatova leheljuk, mint p. o. a hangzo 
testeken, de a f^ny. h6, elektromoss^ vagy maguesseg ese- 
t6ben ez nem lehels6ges, 

Nem kell liinniink. hogy ez az irany, mely az anyag 
fogalmat huturuzottan hatterbe szoritja, a chemiaval nem 
f^rne 6s^ze, mikont ez inlitn els6 pillantasra l^t^zik. Ha a 
cb(?mia legujabb I'ejlOdestU jobban szemiigyre veazszUk, ugy 



]0t 






art litjnk, hogy a chemiai valentia fe az elemeknek. mint 
teLsrik. sorozatot alakot6 kapcsolocJasa, nem is beszelven az 
l^jabbkori thermochemiar6l. .szinten a mechanikai felfog&s 
Tel^ h^lik. 

A physikai tudomanyok leren e szerint egys6ge? n^zet 

van keszuldben. kivAnalos volna ha iigyanezt a szerves 

*nntezet jelensegeirrtJ is e! lehetne mondani. Ezen a I6ren 

azonban jelentekenyen nehezehh a tud^s dl1d?a. Az ^lel 

problemfija oly bonyodalma^*. hogy alig van rem^nylink oly 

Ikedvez6 elmelel feltalalasara, mini a milyen a szervetlen 
Ifl^ban az energia elm^Iete. A szerves 6let problemi^At el 
Wm valaszllial.jiik a letlink nagy problem^ji^lnl, vagyis a 
wank mifsteriian ntagninndtdl; az itt folmerillft k^rdesek 
Bundenfele a gyakorlati philosophia bat^r&ra csapnak dt. 
Rwn a t^ren 'kfll6n6«en fonlos, hogy a kulat6 folyton tartsa 

K^mmel a lermeszettudomany ovalos m6dszer^t, mely caak 
t a k6velkezle!est ismeri el, mint lel.jesen megbizhatol. 
niplyet a lapasztalAs nyoraan verifikilni lehetett, azaz, mely 
!^ki eszrevpvAsiink hatarain tiil nem esik. F. szerint a ter- 
ife^zetludom^lny oly t^ny fcltal^lasiira nem is nyvjjt remenyt, 
iriy a dolog lerm^szetenel fngva illandOan Irilepik az 4rz^ki 
!pevev6s hatarain, hanem Teladata ez esetben osak annyi- 
in Allhat. hogy a jelensegeket oly rendszerbe szedi. mely 
lapasztalaltal mennel jobban mepegyezik. 

A mi pedig ezen a hataron tU!esik, az orokke felismer- 

■tetlpn regi6ban fekszik, az <ir()kke liypothesis rnariid, mely- 

<'sak annyit kivanhatunk, hoj^y ismeretes lapasztalati 

lynyel. vagy ez idfi szerint elfogadott mAs hypolhesissel 

'ent^tben ne legyen. 

Ezen szigoni nezet szerint a szerves vilag sz^mos, 
ilan legtobb problemaja ttrokosen a probleraa aJla.^pontjin 
>R maradni. A hypolbesisek kigondolfisa al6l a term6szet- 
^J6<> kordJitsem szabadnlhat. Hypothesis n^lktil tiultim^ny 



lOS 



sem lehetseges, mert a kdvetkeztetesek l^nczolata neni sza- 
kithato meg ott, liol a lapasztalas vezel6 keze elmarad. 
AzM a term^szeltudomanyban 6pp Ogy fogunk hypolhesise- 
ken nyugvo rendszerekei feldllitani, u mint ezl a philosophia 
teszi. Hogy ezcn rendszerek k6z(il itt-ott az egyik, mint a 
k^rtyahaz, Osszeomiik, azl is varhatjuk^ a mi az uj rend- 
szerek relalll)ta^aL61 tegkev^sbbe se riaszszon vissza. mert 
ennek az epitesnek es rombolasnak megis mindig van biz<»- 
nyos aiJando maradvanya. Megmarad legalabb az alap, mely 
a tapasztal^is sziidrd talajan All. A mint Pomcard franczia 
akademikiis theorelikai optikajiiban mondja, ha ma a feayre 
nezvo feliillitott aetberfinllain plnielete megdontetnek is, ey^Kal 
m6g azok a dilTerentiai-egyenlelek, melyek a fenytiinemenyek 
elemei ktizotli kapcsolatol kifejezik, legkevesbbe sem ingal- 
tatn^nak meg. 

A termeszelphilosophia e szerint sok problemat vel fel, 
a roelyeJc megr<^t6sre varnak, k^sz rendszerr6] teh&t m^ 
ma sem lehet szn. A physikai tudoaianyokban a tegiijabb 
idd 6ta ismerunk ugyan egy oly altalanosan ervenyes tor- 
v6nyl, mely az eg^sz szervetlen viiag szamara fennall, s ez 
az energia megmaiadasdnak lorvenye. az a torveny t i., 
raelynek *5r!elmeben az energia iijb6i keletkez^se. valamint 
megsemmisijlese egyanirit lehetetlen. Az energia maga, hely- 
hez nem kOtOtt, l^nyegeben isinerellon hal6szer, melynek 
helyvdltozasa a kdzeg mozgasa es a mozgjis kiizlese iMjjin 
megy v6gbe. A kozej? kiilonlele megrezzen6se erzekeinket is 
kul6nbdz6 mbdon inditja meg. es ekkent mini feny-, l»atig- 
vagy hOerzes hat reAnk, vagy mint eiektromossdg vagy mAg- 
nesseg eszlolhetC. 

A physikai tudomanyoknak ezen legfdbb tdrv6ny6t, az 
energta megmaradasa tdrveny^nek nevezzuk, a niia sz61d 
elm6lelet enrrgeiika newel jeloljiik. Az energia lorvenye 
tulajdonkep nem cgy^b, mint gondoikod^sunk egyik ataptete- 



!03 



kalmazu^a a terrneszeti jelensegeki-e : • Ex nihilo nihil 
il fit ad nihilum.i Vagy meg mas oldalrbl feltbgva 
igy is kifejezhel6 : « Causa aequat elTeclum." Ezekbfil a t^te- 
kkh6\ indnl ki JnJius Robert Mayer, heilbroani orvos 
okoskodisa, mely ot az energia torvenyi^nek Iblfedez^sere 
vewtle. A (orveny lapasztal&si verifikalas^val kiiloni^sen 
•hm^ PrescoU Joule foglalkozotl, hololt Helmhollz «Uber 
'lie Erhallung der Kraft* c.zimO hires ^rtekezeseben eira^leti 
i)hysikai elvekbdl indnit ki. 

Az energetika azonban jelen Allapot^ban t-sak a physikni 
ekre n^zve alkol elfogadhato elmeletet. A phyi?iologioi 
yekel illetoleg csak feltetelesen helyesnek oiondhatnok. 
ezea a tereu a verifikdlas lehetdsege rendesen 
yzik. Meg kev6sbbe hivatkozhalunk term^szetesen az 
rcia lorvenyere a physikai folyamatok regi6jAban. minl- 
i(t)' ezen a teren a merlekel legtObb esetben tfik^telesen 
n^ijlozziik, 

Ime a l"6bb uramlalok, melyek napjainkban a termeszet- 
phiiosophi^ban uraikodok. Hogy ez uramhs kfllond.sen a 

I physikai tudomanyokat 6rinti, ez a dolog termeszeteb<5l folyik. 
toelyoek megfeleloleg a [ejl6des az egyszerQbb esetekb6l indiil 
I, a mint ezt a termeszeltudomanyok ibrtenet^b^jl vildgosau 
ptt«Hjuk. A biologiai tudomfinyok koreben az energetikahoz 
^oglmt6 ^Italanos ehnelet ma meg nem letezik, minthogy az 
''•II Rilmerult elm^lelek mind (?sak kisebb kOrre szoritkoznak. 
^^ Hogy miiyen lesz az onergelikanak az a resze, mely 
^f szerves t^let jelensegeinek ertelmez^et lbg.ja eszkdzdlni, errdi 
roost m6g csak nemileg megbizhalO fogalmat sem igen alkot- 
unk. 

Heller AgoaL 




I 

i 




A M&ria Dorottya-egyesQIct :iUal rendezelt el6adasok soroxaUbol. 
Eloadalolt 1892. febni^r 25-en, 



A mtiv^zi phantasia bizonvAra egyike a le^erdekese 

s le^ta^abh prohlemjiknak, mely, mini majdnem minden psy 
cliologiai prohlema, a tudoniAnyok eg^z sor&nak kftrehe vi 
A psycliol(jgia legsz^vevenyoj^cbh jelensOgcinek cgyik^t lA^ja 
benne, forr^at az emheri elme legbamulatosabb terniokoinek 
Az emberi nem ilji^sapanak rsodalatos maradvanyait. ama 
inythusokal. inftlyek ?Z(>pseRlJkkp] s niolyertelmtisegiikkel m^ 
ma is megrajiadnak l^ennOnket, a kepzeieter6 alkoto erejeb6l 
magyar^zzuk ; az egyt*n ifjusagat is minden id6ben a ke; 
zeleterO jftt^ka teszi oly szinesse s b^jossa. De kescbb 
rtiindegyikunk hord lelk^ben egy kis paradicsoniot, raelyel 
phantasia alkotolt meg, a mult emlekeibCI vagy a jOvfi rem 
nyeiti^l. hovii az ^let bajai f^l61 rnenekiil. hahAr csak pei 
czekre is. S az a nuisik nrigy paradiosom, 'a rnQv6sz 
sz^pnek a vil^ga. ugyancsak a kepzeleter6 alkot^a, mel>' 
ii^lkul az i^letet el se k^pzelhetjuk, inely ha elveszne, tde 
ttink elviselhetetlenttl ridegnek s iiresnek I;itszan6k. Az i 
dalmak s mOv^szetek ^iete .s iorl^nete csodalalos vftlto: 
lossugat mutat^ja a k^pze!eter6nek a knlOnbf)z6 korszakokban 
^K nemz(^U*knel, gazdagsagot. mely kifog\'halalIannak Idtszik, 
mini rnagu a termeszot, liilvaiiyt, mely orok I'ljsagAval s 
ifji^sAgaval a szenileltinek kimondhatatlan elvezeteket nyujt 



^ 




1U6 



valamL mint a vildg irodalm^nak s mO- 
lelc 6ri^sj k^pt^ra. hoi annyi alak van, s inindeyyik 
*ti^^ni, hoi elmult korszakok lelke szolal meg el6tt0nk 
6lt t^that6 alakot? Az emberi nem tort^neteben bizonyara 
Veriite a legnagyobh m0kdd6 erfiknek a kepzeleterd. raely 
inindendlt felbiikkan s mindenuv^ f^nyt s meleget araszt. 
'■^a-e. ha r^t6l fogva isteni er6nek tekintetl^k, mely az 
tity^nben csak vend^gk^nt lakozik? Nem lehet az fMdi ere- 
''etn, a mi ily csod{klato^: mOv^ket hoz letre! De ^p oly ter- 
meszetPF. hogy mi nemcsak bamiilni. de megerteni is akar- 
juk pzt az er6\. NekUnk m6s fogalmtmk van a nagyr^l s 
tiatalmasr^l. Mi ttidjuk. hngy minden. a mi a termeszelben 
^ az emberi ^lelben nagy s fens^es, oly elemek jdl<^kfil»61 
ered, melyek magiiklmn kicsinyeknek 6s jelenlekteleneknek 
UlSMnak. A ragyogo napsugir sOt^t etheratomok rezgeseb^l 
lesz; a lerm^szet hatalma-ssftga legkisebb reszeknek altala- 
iiojt lorvenyek szerinl vegb*?nien6 mozpiisaib<il ?zArmazik, 
melypk magukban egNszerOek s egyformdJc: az emberi elme 
alkolHAai sem kolerobek. El>be a sdt^t mflhelybe szereln^^nk 
^?y pillantast velni. s meglesni az emberi elm^t, niid6n az 
*jty^zernJ»6l ^s ig^nylelenbOl a nagyot, a fenyesel alkotja. A 
roegertfes szeuvedelye az ujkori embernek. gy6nyork6d(ink a 
?2pphen, de meg is akai^juk ^rteni. Tgaz, hogy ritkftn elegit- 
'■p'jOk ki ezt a szenved^lyl. Az elvezet magaban leljes eg^sz. 
My nem tdr mflsra : a megert^ munkdja vegtelen, mindig 
juI6, soha ki nem el^itO. Az elvezel mindig t6k6letes, a 
l^e^ mindig lored6kes. Legfogyalekosabb pedig. ha az 
ibcri 161ekW51 van sz6, melynek ^let^l oly neh6z megfog- 
Wvft tenni. Mily keveset liidnnk az eintieri l^lekrOl? Mily 
•'a6 az a psychologia. melylyel anuyira szerelOnk 
'«!kodni, mig oly nagyon keves igazi liid^st rejt ma- 
kbaii. Nem is akarok senkil azzal ^milani, hogy valami 
fejezelt megert^^l adorn a mOv^szi phanta.si^nak. 









106 



Csak Ut-otl szeretnera fellebbenteni a ffi-tylat. mely ezt 
er6t ellakarja. Nem igerek semmi teljess^et Egy nek 
szakadozoU gondolatot akarok fejtegelni, a raelyekre ki 
dozasaimban raakadlam. Nevezelesen k6t k^rdes szemponr 
jabol akaroin nezni a dolgokat. Az elsoaz: Melyek a inUv( 
szeti phaniasiiinak le^^egyszertlbb alkoto elemei a 16lekl 
A m^sik: Mi a niQveszeti pbaniasia szerepe a mOv^szetben. 
Ugy tekintem e ket kerfel, rninlha egy ala^utat a kel v6g80 
pontjan kezdenek fi^riii. A phaiitasia c^gyszerQ elemei kepezik 
az alaKiit egyik veget: a mtiv^zet alkot^ai a m^sikat. Az 
alkoto er6 inagyarazza az alkoljist; az alkolas f6nyt derilhel 
az alkolO erSre. Ha sikeriil rnindko.i \ndu\6 ponlrol kisse 
el^re jutnunk, akkor konnyebb az alagtll bef^ez^se ^ a meg* 
ert6s napsugara az egesz alagiilat, ha eleinle meg oly szQk 
is, altayarhuija. 



ellK^^ 



Hogy az eh6 kerd^st largyalhassam. messze kell 
deoem, a lelki ^let ]egel56 nyilatkoz^ainal. de igerem, hogy 
gyorsan fogok haladni, nagy vonapokban vazolni, csak sche- 
inalikus rajzot adni, nem tudomanyos r^szletesseggel kivilt 
kepe(. A lelki eiet legelsiS s legegyszerObb elemei az irzeiek. 
Idegrendszerunkon ^l a ktilvilfig iiiozgasai behatolnak a test 
belsej^be, az agyvel6ig, a hoi e mozg^sokra, visszahatas 
gyan^nt, jelentkezik az 6rzet. Ktildn kesziilekek ailanak ren- 
delkezesre, hogy a kiilvilag mozgasaii belogadj^k s tov^b 
vigy6k az agyvel6ig, az ugynevezelt erzekszervek, a szem. a 
llil, a szagl6«. az izles, a tapintAs, a hO erz^kszerve, melyek 
ligy vannak alkolva, hogy rendes ki'triihiienyek kOzl az egyik 
csak a vilugossa^ sugarail, a masik osuk a levegfi rezgeseil, 
s ugy lov^bb fogat^ja be. (Jyaknin niondotlak, hogy az erzek- 
szervek olyanok. mint eleklromos L'sengelydink gombja, a 
melyet ha megnyomunk, a csongetya megszulal. Igy sz6lal 



107 



tudatunkbaD is azerzes. ha a kulvilag mozgasai r;ktal^ak 

a szervre, raely az d behatfisukcak enged. De hogy 

n tfirtenik, niiddn az elektromos csengetyQ megsz6la], azt 

nem turijuk. Azonban, hogy mil csinalnak az idegrezgesek az 

(veiOben. hogy l}el6luk erzes vAljon, az mAr is egyike ama 

igj' rejlelyeknek, meiyekbe ezen a I6ren mindunlalan iit- 

ik. Az ideg rezeg. az agysejtek rezegnek. a egyszerre 

valamieg^zen m^. egy fenylG szin. egy edes hang. 

li. a mirdl tudok, a mi az en tudomasom targya, a mi 

ludatomban van, a mi engem arra emlekezlet. hogy 6n 

Tagyok. Ha tudatimk nem volna. erzeseiiik se volnanak: 

PTzeseink nem volnanak. (udatunk sem ^bredne, Erzetek 

kelliit Pol a lelket almib^I s erzetek k^pezik Java bir- 

loht. Nines lelki 6Iel erzetek uC^lkaL Az Erzetek kdi>ezik 

legf6bb gazdagsagnnkat. A ki vakon sziiletelt, siiha sein tbg 

fenyerzeteket kapni es semmivel sem fogja solia ijkel p6- 

loinL A Ie^ag)'obh Idng^sz nem tudna egy erzetet kital^lni, 

laelyel erzekszervei nem kdzvelilellek vele. E lekintelben 

seinmit sem adhatunk a magunk^bol. Mindent a termeszettol 

bpuoL S a term^szetadta ez 6rzetekb<)l ^pitji'ik fol lolki 

InkeL Ezek az epiileti anyag, a lelkiiiik az epilOmester. 

tenet, formiit 6 adiiatja, de az anyagol keszen kapja. 

Az erzetek ezalall nem triaradnak elszigelelve a lelek- 

^*ii. Mibelyt bel6je kerfllnek. a leleknek egy szerenci^es tulaj- 

>n5iii?a kovetkezteben szdvetkeznek. kapcsolodnak, eg>'s6gbe 

mek. Ha valamely tdrgy van elfiltem. nem ^rzetekben, 

^tsz6rva veszek tudom^st rola, hanem mint egeszrCl. mely 

tftr s idC, vagy csak az idO bizonyos pontjan van, melynek 

mn a maga alakja, folszine, szino sib. Az erzeleket 

mnal rendezziik, oly gyoi^san, hogy tudomasunk sines r6la. 

aszeraeraet kinyitom, egy eg6sz nagy leriilet. azonnal keszeu 

elCIlem, minlha lelkem tiikor volna, melyben a targyak 

lynmban tiikr6z6dnek. Pedig a l^lek nem ily tiikor, nekiink 



1ft. T 



ftyermekkoninklian epp lij^y mcR kell tanulnunk lalni, mii 
j6mi, l>esz6lni, testunkel mozgatni, a mi k6s6bb S2inl6n ol' 
gyo!*san lort^nik, miniha semmi kozvetilesre nem szomlnft 
Csodakat ralivel a gyakorlal. Az ugyes zongorAzo, a ki el*) 
Utasra cljiitszik egy darabot, mily sokfele mttveleleket v^ez 
vill^mgyorsasaggal ! Nezi a hangjegyeket. tObbet egyszenp. 
parancsot kfild, hogy mely njjai mozogjanak. mely bilien- 
lyflkel ^rintsenek, mily er(ivpl. mily hangnlalol idezzen filO, 
s egyszersmind ^rzi a hangjogyeken At az elOidezendfi hang- 
viszoiiyokltan rejlo ^rzelmet. A ki elCadast larl, mi mindfinre 
k6nyleleii ugyelni. a gondolatok kapcsolatAra, a helves kif^ 
jez6s megvftlasztasara, a hallgatds^g hangulatara, a mGv(- 
szeti formiira, egyszersmind eselleg tamado hangokra, raoi- 
dulatokra, melyeket k6nyteleii eszrevenni. Egy szoval az ^nt- 
lek viJi^^mgA'orsan 0sszekapcsol6dnak egy kerek eg6szsz^» 
melynek neve szewWet. K kif'ejez^l minden erzetkapcso- 
lalra nlkalmazom, a hanf;okr6l is azt mondjuk : hangkep- 
SzemU^lel ninfsen erzelek nelkiil, ^rzetek mindjurl mint egy- 
bekapcsoltak, mint szemlelelek jutnak ludomiisomra. A szem- 
lelet mindig ipazi erzeiek kapnsolt eg^sze. teb^t mindig el6t- 
lijnk van, l^rben s idftben. Szoklunk ugyan e kil'eyez^^sel 
misk^p is 61ni. besz^lGnk szemleleti leir&sr6l stb.. de ez osak 
fltvitt ^rtelme a szonak. Szemldet az, a mit igaz&n Ifilunk 
s egy^ltalnn f^rzfink. A Irirgyak. melyeket Idtok, rfim n^7,\'e 
pzeinl(^lelek. Mihelyt nem l6tom Oket. megsziinlek vdm n^zve 
szemlelelek lenni. Csak egy kivt^^tel van, az ^rzekcsalddAs, 
a k^prazat. hallucinali6, de en-dl k^s6bb lesz sz6. Igazaban 
ez se kiveiel. 

Itt meg6.1lhalunk egy pillanalra. Szemleleleinkben nagyon 
ktUSnbQzQnk egymastol. firzetekben is, de minthogy kiilOo 
el.szigelelve erzeleink ninesenek. csak a szeml^letekben tOnnek 
f5l el6szi"ir az egyeni krii<iinl)segpk. Kzek igen leleinesek mar 
a szervezet lula^jdont^againiil fogva, de m^g tetemesebhek 





leznek neveles folytan. A szeml^lelek az egyik erabern^l 

HOSfbbek, teljesebbek. Irissebbek, Lokelelesebbek, mint a 

raa.'iknal. Az egyik ^szrevesz rninden szinarnyalatol. rainden 

lorraabeli saj^ts^ot, a ma^iknak a ^szeml^letei hianyosak, 

(it^yatt'kosak, elmos6dottak, halvdnyak. Hosszas lejteget^sek 

m'ituJ kimoLdoru, bogy negyfele kcirUlmenyt6I fugg a szem- 

l^etek mia6!sege: 1. Maguiiak az erz^kszervnek mivoUat6l. 

A rovidlatonak sokkal tokeletlenebb szemleletei lesznek a 

mftftiz** largyakrol. mint a yiszemfinek. 2. Az t^rdekWl es 

fij^yelemtoL A ki e.ijel az erdoheii niegy. rabl6kl6l te), oly 

IfOoge hangokal fog meghailani, melyekel ntas bizonyira 

tme nera vesz, 3. Az erzelmektol, rnelyek a szemlcletekkel 

Yele jirnak. E pontot csak k*:is6bb vilagitbaiom meg. De mar 

Ul is mondhatom, hogy a ki lerm^zelet szereti, jobban I^tja, 

mint a ki k0z6mb6s ir^ta. V^gre 4. a gyakorIatl6l, illetOleg 

sz grzekek neveles^tol. A festd, ki tud lutiii, jobbaii lut, mint 

1 ki oem s/uktu figyelmesen nezni a dolgokat. A kinek a 

Idk^bea m^r el valami k^pe annak, a mil iatni vagy batlani 

fog, a ki luilja. mire kell figyelni. mas szavakkal a szak- 

«ri5 egeszen maslele szemlelelekel szerez. mint a tadallan. 

Mindezekben egy kis elfileget vettem a k6vetkez6kbdl, annak 

kiomlatasara, hogy szemleletekben nagyon k0lonb6/(ink egy- 

ralstrtl. Ezt meg azert embtem. hogy mitr itt u kepzelet- 

enJt erintsem. A mid6n szemleliink, kepzeleteronk ballgat 

ugyan; a ki vatamit lat, nem k6pzel; de az^ri a kinek 

mocsen eleven szemlelele, aimak a pbanlasiaja sem eleven. 

A szemleietek kepezik a phantasia legbecsesebb anyagjil. A 

U mindig a szobjiban iii, a kdnyveket bi^a, annak eltompul 

a szemlel6 ereje^ eitompiil a kepzelele. A szemlelet meg nem 

phantasia, de el6f0ll6teie. A ki nem lat, hall jol, nem is 

kepzel jol. A nagy phantasiuju k{jlt6k s mfivchzek el6bb szeles 

vilagigmereire letlek szert. Helso Kziikseglet hajija 6ket ki a 

vii^gba^aszemleleteketszomjazzakKet Ki&faludynk voU olyan, 




i 



<le fSieg Sz6chenyi. ki nem volt ugyan mflvesz, kollo, 
phantasiiival gazdagon meg volt ftldva, A nagy k5ll6 szffl 
kttrben is szerezhet vil^gismerelet, 6 kis nyil^son at i^ Ifttja 
a nagy viligot. de phanlasii!ija szomjazza a vilAgol. Miiy Raz- 
dag 3zetnleletk6rre tettek szert Shakespere. Waller Scott- 
Dickens, J6kai, (ioelbel Sohopenhauer kifejez^se, hogy a lang- 
esz vil^gszem, hO organum a vilag felfog^sdra. kiv^lo m^rtek- 
ben iltik rajuk. 

De me^ nem vagyunk a phantasianal. csakhogy gyorssri 
kOzelediink feleje. A szeml^leltel v^geztGnk: mihelyl a tiirxy. 
mely erzeleket kehetl a ludatban, ellttnt, vagy mi elhagyluk^ 
a szemMlet is eltUnik a Uidalb^l. De hov^ lell? Egeszen el- 
puszlult? Az iehetellen. Kiszorui a tudalbbl. de nem szorul 
ki a Iiilekb61 S ebbfi] egy igeii fonlos teny kovetkezik. Az. 
bogy a I6leknek van tudalos s liidaltalan r^ze. A ludalban 
mindig usak nagyon keves van» egy gondolaL, kep, szeralelet 
erzelem. a loltbi mind a ludatlalanban van. A lelek olyan. 
mint az oeze^Ji; csak a folszine, voltakep csak egy-ejty 
bulliima ft'nylik, a lObbi liomUlyos, vogy sdt6t. Hogyan le- 
helne maskep 61ni ! Ha minden, a mit valaha I6llam, tiid- 
lam. tapas/tailnni. mindig a Indalban volna ! Az a tudaltaian 
I'esz pedig alkaloni adldn isniet titdatnssa vAlbatik. .l6forman 
semnii sem vesz el a lelekben. Gondolatok. melyek m6lyen 
aludlak lelkemben, egyszerre csak foltamadiiak. Mon^jik, 
bogy egy niii veletlen asszony egyszer. nagy betegsegeben. 
midon deliriumtian voli, elkezdetl Ovidiusbol szavalni. KbOU, 
hogy 6vekkel ezelOll egy latin deSk lakott nala. a ki ezekel 
a verseket hangosan kdnyv nelkijl tannita. Ezt a Uidatba vald 
fblid^zes^l valaniinek. a mi a tndaltalanban volt, nevezzfik 
fOlid^zesnek, reproducliomtk. A szeml<^!e!ek is reprodukdlha- 
t6k. FGlkeriJlIielnek a tudallalannak eiiHleliAl a liidat napfe- 
nyere. Ezt folyton cselekeszszuk. Minduntalan lolidezzlik a lu- 
datb6l kiszorult szemleleteket a ludatba. De mi az, a mit 



in 



Iblidezek? SzemI61el? Azonnal kimondhaljuk. hogy a szein- 

Idel. mely a Iudalb6l kiszorult, mint szemlelet nem ter tobbe 

Tissza. £n most fblid^zem egyik t^vollevd baratom kep6t, 

Utom magam e]dtt. mint mondani szok^. De 6t I&tom-e? 

I ?y latom-e igazjin, minlha elfiltem voina ? Sz6 sines rcMa 

Amyekai latom. Halvany korvonalail. A szemlelet definitidja 

is kizarja, hogy ezl a fOlid^zett szeml6letet szemleletnek ne- 

Tmem. Szeoil^let csak az, a mi igazi erzetekb6l aiakul. 

Iwzi erzeleket osak a jelenlevO tArgy kellhet. Ha a t^gy 

nines jeien, akkor erzet sem keielkezhelik, lehat szemlelet 

sem. Az erzet eml^ke soha sem erzet. A legnapi or6m eni- 

feke. fajdalom nem orom. de hdla istennek a legnapi f^jdalom 

eml^ke sem fajdalom. A fi^jdaloni Ojra keletkezhettk, ha egy 

iga haloltaiiira t^ondolok. de akkor erre a fajdalomra nem 

einlekszem. hanem lyra 6rzem. Ha maskep volna. akkor a 

leguapi ebt^d ulan kftvetkezelt j6llakott5^g erzetenek emleko- 

iiol Jul lakbatnam nia is. Egyszoval : a szemlelet emieke nem 

!^zeml6let De hat mi? Hogy micsoda, azt mindenki se^&i 

lapasztalatabol jol tndja. Valami, a mi nagyon hasonhl l)Ozza 

de megis i^sak halvany masa. Arnyeka, mint a gorngok kep- 

xeii^k. hogy az ember hal^la ntfin mint saj^t ElrnyeJca bo- 

iyong az alvilagban. Jobb nevet nem ludok erre, mint: k4p. 

szemMvl entlrke hep. Ilyen kepekkel van leie a lelkilnk. 

a diiiog !erme.szelt'n6l fogva mindeii pillarialban igen 

igazi szemlelet, de igen sok kep van a lelekben. MId- 

szemldet atalakul kepp^, Ez a sorsa. ez a rendeltetese. 

t? iit azul&n megi'agadhatjuk a kepzeletero egyik jelente- 

Maga a sz6 is mutatja. hogy eierliink a k^pzeleterO egyik 

romisAhoz. A k^pzeleterC k^pek alkoti^san fordul meg. A ki 

iinil, a mi t^vol van. iigy tiid Celidf^zni. mini ha jelen 

— Iiuljuk. hogy ezt rum grnno salis keil erteni — 

azt mondjuk, hogy tgen elenk phanlasiaja, ki^pzelelereje 

van. De itt azutan igen nagy killomtts^gek vannak az embe- 



I 



rek kdzt K6peket niindny^ijan lol tudunk idezni, s enDyi- 
ben mindnyajunknak van kepzeletereje. A k^pzelelerS m 
is litokszeni adornanya nehAny kivalasztott emhepuek, haa 
nem kozos tulajdon^^ga az egesz emberisegnek, s6i az allat-? 
orsz^gban is akadunk nyom^ra. De van ktildmbseg k^p 
k6p k6zl, valamint van szemlelel s szemlelel kozl, s6t e kel 
ktilCmbseg szorosan osszeiugg egymiissal. Az elevenebb, lelje- 
sebb szeinl^ielnek elevenebb, leljesebb k6p felel meg. A ke|> 
nem emelkedik a szemlelel elevens^genek raagaslaUra, de 
megkdzeliti. Sot neha eleri. Ez az az egy kivelel, melyei 
el6bb jelezteni. Azokhan. a kik hatalmas kepalkot6 kepes- 
s^ggel biniak, n^ha, kiveteles ^llapolokban, val6s^go& szem- 
161etekk6 alakulnak at kepeik. Goethe^ kinek phaniasi;^a gaz- 
dagsagban nem vetekedhetik Shakespere-evel, vagy a nagy 
regenyirok^val, mint Jokai, Dickens, Scott. Balzac, de m^Iy- 
s6gbeD, tiszta barmoniaban tan valamennyiukel felulmUlJa. 
elmeseli, bogy rnid6n Friderik6j6i6! elv^It, igen bus bangu- 
lalban, s Drijsenheim fele lovagolt, egyszerre kuldnOs sejt^ 
fogla el. Latlarn ugyanis, inondja Aua meineni Leben Dick- 
iung und Wahrheit-hm\ (II. kiinyv), nem lesti, baoem lelki 
szemenimel niagani magamat, a mint ugyanazun az uton 
lObiUon szemkozt jottem ma^ammal, meg pedig oly ruh^ban, 
mint a minOt soha sem viseltem, csukasziii'ke volt, kisse ara- 
nyozva. Mihelyt folnizlam magara az alornbol. az alak eltQnt. 
Kiiloncis azonban, bogy nyoicz evvel ke^6bb lenyleg oly 
ruhaban, ugyanazon az liton jjirl. bogy Frideriket meg egyszer 
lassa. Ez nem volt ballucinaliu. merl a kep megsem v6it 
eg^szen val6sagos szemlelelte, — hiszen lelki szem6vel 
latta magat — de kozel .jart hozza. Ugyanosak (ioelbe iija 
morpbologiai adalekaiban: Metfvolt hennem az a kepessei;, 
ha szememet bebunytam a leba^jtott l"6vel a szem kdzep6re 
virs^ot gondoUam, bogy az egy pillanalig ?>e maradt els6 
helyzet^ben, hanem szetfesell, s l>elsej6bdl uj vinigok nyiltak. 





an 



neba zold levelekkel is; cein vollak term^szetes vi- 

. hanem phantastikusak, de niogis szabalyosak, mint a 

siobraszok rozett^i. — Ez idezetekbSI egyebet is Lanulha- 

funk a phantasiAroL de 6n ill csak arra hasznaloni, hogy a 

k^ elevenseget az eros k4pzel6 er6ben feltiinlessfim, Neoi 

srolok a hallucinati6kr6l, melyekben beleges dllapotai az agy- 

leiflnek, — neha ij^en mul^kony iillapotok — va]6s^os szem- 

I^lelekel idi'znek el6, de akkor val63zinQleg az agyvelftben 

tenyleg oly v^Itozasok szannaznak, mint mikor igazi drzete- 

ket kapunk, tehat a szemlelet ez esetben nem is a k^p eleveni- 

tese^ hanem igozi szemlelet. Ide tartoznak azok a tulsagosan 

izgatott ^lapotok is, middn a kolt6 el<)tt a sz6 igaz ertelmeben 

megelevenednek alakjai, mint Ludwig Ott6n&l tortent, a ki 

hdseit meg I6tta jelenni dolgoz6szobfijiban. Hogy a nagry 

kepzeI6erejQ emberek konyebben halluciniilnak. neracaak phan- 

tasiiguk erej6b()l folyik, banem allalaban izgekonyabb voUuk- 

t>6l. Legvilagosabb azunban a kep amaz ereje, mely a szem- 

leletel megkozeliti, az aloniban, a middn oly rilagosan szeni- 

leifiuk. hallunk, latunk, bogy ebrenlelben n6ha nem tndjuk 

megkulombOztetni az alinot a va]6£agt6l. Az alomban a k^pek 

M ag)'vel<5 viiltozott allapotanal fogva szemlelelekke. vagy 

majdnem azokka v^Inak, s nem veletlen. hogy a gyermekek, 

kSliok, mQveszek, kikben a phaclasia igen erfis. igen elevenen 

is szokiak ^Imodni, — ha almodnak. t'.alderon az alomvilagnak 

e hasonlatossagat a valo viluggal a k^peknek szemh^leiekke 

6 alakiil^isa folytan legmelyebb 6rtelni(l dramajaban *Ajs 

dlom* remekOl hasznalta Inl. Miiidezekbol nyilvanvalu, 

hogy Tal6ban raakadlunk a phantasia egyik belyegz6 von&- 

sAra. Minden erat^er tudja szemleleleit kepek alakjaban lijra- 

felid^ni. De a kiben ez a kepesseg er6sebben fejlOdik ki, a 

kinek k^pei erCsebbek, leljesebbek, hasanl6bbak az eredeti 

szemleletliez, frissebbek s gyorsabban kinalkoz6k, arrol val<^- 

ban azt mondjuk, hogy 61^nk a phaiilasi^. 



1 



Atbvnacum. 



8 




lU 



Megis nem esak ezt : neni »gy erlji'ik, ha phantasiinAj 
besz^ltink. A phantasia eleme a szabadsag, a kep pedig, mentOll 
jobb, ann^l szolgaibb m^sa az eredeli szemleletnek. melynekj 
alkotisa nem fligg onkenyunktOl, ToviUib kell kiserniink u 
szeml6ielet Odysseiajiiban. Eddig csak ezekel a iokozalokar 
ismerjflk: erzelek, szemltleU kep: de ill nem 6r vggel a 
processus, a keppel \s lort^nik m^g valami a lelekben. 
kep nem marad meg mindig kepnek, a mi kulonbt-n nagr 
Laj volua. Nemcsak lesliink van bamulalos czelszerQs^jiRel 
alkotva, hanem lelkUnk szervezete is. Ha azok a kepek. 
nielyeku lelekben tumad(ak. mind megnmradnanak a lelekben: 
mily oriasi lumeg, itiily tolongas szarinaznek ! Iszonyii terhet 
czipelnenk magiinkkal. A termeszel bdlcsen intezkedett s i}gy 
rendezte be a lelket, hogy azonos k^pekbdi. ha m^g annyi 
van is, egy kep lesz. Kzl a processiist melaphorice osszeolra- 
ddsnak nevezhetjuk. A kil 6n ezerszer idllam. arrol nem ezer 
k^pem van, hanem sokkal kevesebb, leglObbszOr csak egy. Ez 
az egy k^p azntiin sokkal er6sebb. elevenebh, mint az egyes 
eletnei, nielyekbol 6>-^zeolva(ll Dc neim-sak azunos k^pek 
olvadnak dssze, a mivel nein is igen volna segilve rajtimk, 
mert hoi vannak egesyen azonos ke[)ek. haJiem nem azonos 
kepek is. ha igen sok resztik azonos, Akkor az azonos r^zek 
osszeolvadnak. a nem azonosak kiilon maradnak, mint sok- 
kal gyong^bbek, s a gy6nge ill is engedni k^nytelen az er6s- 
nek, h^llerhe szorul. elhalvanyodik 6s csak rilkan kerill el6- 
lerbe. Igy szarmazik egy uj valami a lelekben, a mi mar 
tuegiehetOsen messze elldvozolt a szeml^IettOl, mart sok szeni- 
lelelet osszefoglal. azoknak azonos reszeit kidomboritva. a 
tobbieket elhanyagolvn. etnyomva. Azt, a mi igy sz^rmazott, 
elnevezhetjiik kozkeptiek. S ezekre uezve is vannak nagy 
kulombsegek az emberek k(iz6tt. A kozkep m^g halv^nyabb 
lehet, mint a k^p, mert niesszebb all a szemleleltOl, mint ez, 
nem egy^ni tobbe. Az er6s phantasia ilt abban fog nyilat- 



kflzni, hogy felszabadulvan a szeml^Iet nyligetoi, mely szolgai 

niteolasl paranr^ol. nagyobb szabadsaggal foRJa osszeolvasz- 

lani, a rni erzekiley jellernzO. nOniilpg ujat fog alkotni ez 

osszeolvaszlus folytait Ha^onlatossagot fog Idtni, ho) a tompdbb 

elme ilyet nem vesz die, Egymdshoz kozel hozza, a mi 

tavolnak latszik. mini mikor a lermeszelludomanyi langelme 

villitmszerii otleltel a \ea^ lAmpi^ban az inga tiirvcnyet fe- 

<lozi f51. vagy a nap Idtsz6lagos mozgasat a Fold mozgdsd- 

\M magyanizza. Az elm^Iet e pontjan latjuk megayilatkozni 

* rokonsagot a nagy elmek krtzolt. A kOlUl k'lkfhftn vala- 

mely egyen megpillantaaa dsszeolvaszija a szetszort elemekel 

s 6 ezen az egyenen ^t megpillantja az orok emberit, a 

trpusl. a mintdl A tud6s ugyanezen az uton el6szor sejti 

meg a I6rv6nyl, az igaz??agot. rnelyet azut^n r«szleles vizp- 

galntai meger6?itenek. Az igaziin nagy elm^k mind rokonok. 

■Vem v6lellen, hogy Szechenyi 6s Bismarck, ha koz^pszertt 

szonokok i^. a szo rhetorikai erlelmeben. oly sz6lilsokat 

'alalnak. melyek mely haKist lesznek kortarsaikra, szines 

er^uknoK plastikus voltuknal fogva. Nincsen mfiv6szeti phati- 

fasiiijuk, de mf^gvan bennfik amaz elemek egynehAnya, me- 

Iyekb6l a phanlasia alakiil. Nem mindig a kepel alkoto er6 

nagy benniik. de bizonyara a kdzkep alkot6 er6. 

De a mint lovibb fejiedni laijuk az elmt^t, ugyanily 
Ttekben latjuk eltavozni a pzemleleless*^gl6l, tphal a phan- 
natol is A kOzkep mar legtiibbszOr elmosodoU kepe n 
kepeknek. Mily halvany irny^k lebeg elfiUem, ha azl mon- 
im /ix, mennyivel koiikri^tebh. hatarozollabh a Uilgyfa kepe. 
I^ cgy u!oIi?6 I6pest kell tenniink. bogy e proeessust befe- 
jezhessijk, egy It^p^l. mely a phanlasial gydkereben tamadja 
meg. Szolliink erzetekrel, szemleletekrfil. kepekr61. k0zk6pekr61. 
Ha ezekkel kellene operalnunk a lelki eletben, miiyon neh<Sz- 
n haladimnkl A termt^szet gondoskodoU meg egy kfiny- 
'ft6sr61, mely az eraberi knllunlra n^zve donlfi fonlossagii 

8* 




J 



lis 



volt. Megteremtetle a nyelvet. Ha megfigyeljiik magunkai. 
bels6 eletiinket, rendesen nem szernleleteket sth. talllunk 
magunkban, haiiein szokat. £ln, inid6n itt szupor^n bntOta 
a ^z6t, atig szeml^lek; kepekrfil nines tudom^som; szem 
mintegy Lefele van (brditva, s szo kovelkezik szdra. Mi 
I5rt6nik itten, hogyan tortenik? A nyelv azon alapOl. hopy 
sz6k tarsulnak koi:kepekkeI, kupzetekkel, gondolatokkal, ezek 
meg szokkal ; a sz6 folidezi a gondolatot, a gondolat a szot. 
Igy szokiis azt rendesen kifejezni, de nem eg^szen helyesen. 
Ha en egy sz6t kitnondok. az, ba ktildn^s szdndekom nia 
nem id^zi f6l a megfelelfi kepel, vagy kozk^pet. C^ik ann' 
mondok, hogy nem id6zi fol. Az^rl a kjiprsolat megvan sz6 
s gondolat kozt. De — 6s ez' nagyon fontos — a gondolal 
a mely a sz6val egybe van kapcsolva. nem lep el6terbe. S 
ennek igy kell lennie! Hany sz6t mondoltam eddig el6ada- 
sombanl Ha mmden s?:n mindi^ kepet, vagy kozkepet, vagy 
gondolatot idezett volna to!, sokkal lassabban kellett volna 
besz^lnem. S6t a nyelvnek ereje abban ^11, hogy a sz6 egy 
rftvid jel, mely a gondolat helyett till, belyettesiti. de 
csak kijldnfls sziikseg nines r6. nem idezi f5l. A kapcsoli 
megvan. de lappang. A nyelv a gondolat helyet(esit6je. nem 
mint mondani szokAs: kifejezCje. S itt rejiik a v6gs6 vesze- 
delem a phanlasi^ra nezve. A szd mar teljesen elveszlelle 
erzeki kapcsolatat a szemielettel; helyette all, de nem basonlit 
hozzd. A nyelv kifejlod^s^vei bizony^ra csOkkent a phanlasia 
ereje az emherekben. Hozzaszoktak mellOzni a k^peket gon- 
dolkodasukban. Nem veletlen, hogy a nngy koltOk s mflveszek 
nera olyan t)6beszedttek. Szerniik bel'ele van lorditva, neiu 
gondolkodnak csak szavakban, hanetn kepekben is. A sz6 
naluk bens6bben t^rsiil a keppel Arany Janos, V6r6.smarty. 
Kemeny szavakban fukarak vollak. Hasonlol raondanak Huszar- 
rol, Makartr6l. A mtlvesxi phantasia kepekben is gondolkodik. 
mi labbiek ink^bb szavakban. A nyelv veszelyezleli ak^piest 






•i »l 

H 



117 



^ 



emberi 16!ekben. EmeltyOje a kulturAnak, me]y nfila 
n^lkfll nem volna semmi, de veszedelme a kolteszelnek. AzM 
n koltOnek Oj nyelvet kell inagiinak alkotni, a kozonseges 
nyeWel a k6piesnek v^r6vel megelevenilenie. M6g lalAn azt 
IS lehelne e helyen emiiteni, hogy a beszelni szereld nepek 
dllal&ban kevesebb k^pzel6 er6vel bfrnak. mint azok, kik 
fiikarkodaak a szoval. A franczia nepben a viMgos. logikus 
gondolkod^s van tiilsiilyban. Az fezaki n^pek, kik zord haz4- 
jiikhan a maginossdgra vannak k^rhozlalva, meglepnek 
k^zelfi erejiik m61ys6gevel, igaz, hogy bizarrs^gdval is. V^gOl 
mellesieg eniliLem, hogy nevel^siinkhen a sok besz<^d meg- 
roDl6ja a gyerint-ki Ierm6szetl61 eleven phantasiUrmk. Oly 
veeet mutatunk^ s oly sokat beszelunk neJ^ik. Adass^k meg 
sznnak. a mi a &z6^. de a phantasianak is a mi a phan- 
tasid^. 

S mid6n igy megrajzoUam nagyj^ban az eg6sz ^rlelmi 
eletnek a fejlfides^t. a rajz hidegnek, merevnek latszhatik 
Hoi van ilt a phanlasia melege s f6nye s szinekben val6 gazdag- 
saga? Hoi van alkotu ereje? Hoi van szabadsaga s kOzvetet- 
leoMge? Hoi van nagy^Aga, a mely bimulatra ragad ? Csak 
egyik jellemzo lulajdonsAgAl pillantoQuk meg. Azl, hogy a 
tasiaval bir6 embernek kepei erOsehbek, elevenebbet 
bbek s raegmaradnak ilyeneknek. annak daczAra, hogy 
Tiyelvben vaI6 gondolkodas a szinekel ki iparkodolt liirtilni 
a l^kb<>l. De ez nem iehet minden. Nem is az. 

Egyet kihagytimk e fejlOdesi Colyamalb^L sziindekosan, 
y hlAnyat annal inkiibb ereztessiik, az erzelmet. ErrOl a 
talmas I6nypz5r(51 a lelki ^letben m6g semmit sem sz6lol- 
tiink. Pedig nem hiinyzik sehol. Mar a legalso fokan a lelki 
tnek is fflllep. Mar az erzettel is kapcsolodik. Az erzet 
mast ad nekera arrol. hogy milyen valami. fiszreveszem 
a villam czikkazas6t, annak sajfitos s6rgAs Knyet s ^iesen 
Grl vonalait Ezek erzetek. De ugyanakkor a mikor errOt 



2 




118 



ludoin^st ves2ek, 6rzelmem is tAmad, ijedts^g vagy ijedls^- 
gel vegyes gyonydrOrfeg toll el ii lerni6szeti erCk e nagy- 
szerCl lalvanyan. fcn inagaru valahogy erzem magam, to 
nem vagyok koisonlios n6zCje annak, a mi bennern tOrteDikr 
hanem sajat hogyletein erzelmevej kiserem ezeket. .I6l vagv 
rosszul erzem magam. Alinden ersd kapcsolodik erzeletnmel 
Ez az erzelem hogy ligy inondjam — lonusa az ^rzetnek. A 
ktilOnbozO 6i*zelek kul6nb(5z6 ily 6rzelnii tonussal lepnek fol. 
Azok az erzetek, melyek a test lentart^s^val i^llanak kapcso- 
latban. a leger6sebb, de egyszersmind a legdurvabb erzebni 
jarulokokkal szfivetkeznek. Egy j6 ebedel megerl mindenki. 
egy szep kepel kev6s. A legdelikalabb, a leglinomabb s a 
leggyongebb erzelmek kapcsol^dnak a szem s ful erzeteivel 
s a szeirihez kapcsol6d6k ra^g gyong^bbek, mini a ffilhez 
jarulok. Kgy hires zenedarab k6nyeket fakaszlhat szemembdl, 
puszldn erzeki haiassa) : a szinek ily hatiisti OsszeillHl^sa 
lehetellen. Ezek az erzelmek, a szem s ful szemleleletehez 
j&rul6k, az aesthetikai erzelmek. Naluk nelkill nem volna 
6Z6ps6g a vil^gon. A szopseg ne.tii [nagdban levo valami: 
a sz^pseg akkor szarinazik, uiidoit egy oly l^rgy, mely 
aesthetikai erzelmel tud kelteni a lelekben, egy oly leiekkel 
taldlkozik, melyben ily erzelmek lakadhalnak. A szepseg 
lenyes naps^ugar, mely nek forrasa nem rajlunk kiviil, ba- 
nem sajtU lelktinkben van. A I6iek arasztja ezt a fenyt a 
vilAgra. Ez6rt vdltozik az izl^s az emberekkel, a korszakok- 
kal. Polgdi'ljkrftainnak hiAlia inagyarAzotn az isleni Liunardo 
alakjainak szepsegel, ha nem erzi. :s biaba akarjak en nim 
tiikm^lni, hogy lartsam szepnek, a mil eiSbbi koroknak izl^se 
aiinak n^zetl. Van orokszep is, de nagy resze annak. a mit 
szepnek mondanak, elmulik, ha az a forr^s, mely a lelekben 
a szepel letrehozla» kiapadt. 

Nines mOveszi phantasia az erzelem nek nagy ereje n6l- 
ktil. Szdnd6kosan nem sz6ltam, a hoi a k(Spekr<5l volt sz6, 




ks\6T6\ vagy szobr^szrdl, a kik l^tszotag csak ily k^pek 
;¥al6sitfisan fdradoznak, Igaz, hogy a festo plianiasijijanak 
mbizonysagil adja, ha pi. emIekezelhCI valakil !e lud raj- 
rolni. A szobrasz is csak a kOlsG alak hQ felfog^siin fiira- 
dMik. s az 6prle.sz f^leg geomelriai fornnak vilagabnn el. De ez 
nem a mfiv(^szi phantasia. Az tobbel kivdn meg a inQv^sztOl. 
Fi^eljuk meg e niGveszeket, ha niagyarazni akarj^k a sz6pel. 
A szol, mely a legtobbszor nehezen jd ajkaiicr6l, a k^z moz- 
•lulalaival tamogatjak. czirogatjiik, simogaljak. beczezik az 
ril:\kitkal, inig a szinekhol nierilhetC erzelmekei sziiite k^jesen 
tTzik A fest6n6l a szinekhez j6rul6 erzelmek sokkal halal- 
masabbak. mint mi bfinniink. 6 kejekg bpnnl'ik A szobrasz 
a fonniik hh}ii\ menten minden 6rzekiaugl6l erzi, azzal az 
ecdek nelkiili gy6ny6rUs6ggel, mely az aesllietikai tilvezel 
i^ajAija. Az epit6sz az ^pit6szeli anyag anyagis^ganak legyo- 
tiskl aesthetikai diadal6rzeUel kis6ri s a symmelria, aranyos- 
?Hg. a voualak bdja elragadtalfissal tiilii el. S a mily i'og^- 
konyak a kedves, oly ingerlekenyek a kellemetlen ^rzelmek 
iranL Nem ludom elfelejteni azl az (irog zongorameslert. a ki 
jdnern egeszen siikel voll. de ha hamisan jiilszolt a taiiil- 
lya, mint a sebzett vad kialtoLt f'Ol. A mttveszek n6ha 
W rossz mQbir^l6k, merl sokkal ^rzekenyebbek a mu 
fengesegei. mint jelessegei irant. S TalamennyiUkben nem- 
ik ezek a fonlos, de ulovegre is alarendelt erzelniek 6lnek. 
^inek. formak, vonalak erzelmeket keltenek, de ezek az 
erzelmek csak halk akkordnl kepeznek az ae.«lhetikai ^rzei- 
n»ek hatalmas symphoniajaban. A nagy mfivesz az emberiseg 
legmagaszlosabb erzelmeil hordja hatalmas erOvel lelkeben 
A nagy mCv6sz nagy ember is. A mi emberi f^jdalom s 
Pinl)eri er6 s emberi nagysj^g, s emberi orom. az mind 
^1 kehleben. Nem hiaba tekintunk fol hozz^ mint egy f'elsCibb 
l^nyhez, 6 tenyleg az. Igaz, hogy nines benne semmi oly 
leiki er6, tulajdonsag, a mely bennunk is ne volna meg egy 




bizonyos m6rt6kben. De 6 felsObb leny abban az erteIeml>eU-# 
riMiit a g(")r6g6k kepzr?U6k isteneiket; ezek az istenek ^6r^0 
embei-ek volLak, asak hatv^nyozolt mertekben. fip ugy hal-^ 
vdnyozolt kif^ezese az emberi Icrmeszetnek a nagy mQvfei, 
Miiy fenseges s meghatd Pet6fi elete, a ki abban a korbao, 
melyben mlsok csak kezdik palyafutasukat, m^r halhatat- 
lans^ot btztositott maganak s n^p^nek. Mily nagy a mi 
Madacliunk, kit neai sz^mUhalok a legnagyobbak kdz^ de 
a ki elet^nek Iragikum^t egy nagyszerfl kdllemenyben flrO- 
kitette meg. Ki tiid meghalotls^g nolkOl Arany egy^nis^gere 
gondolni, mely oly tiszla moi-adl az elet salakjatol! S rally 
sajni:ilattai nezziik a kis ^ria^okat, a kik egy kis kesxsdget, 
melylyel a sora megajandekozta 6ket, egyenis^guk KyarlosV 
gaival elhomalyositjak. Ninc^ ellenlet az ember 6s a mOvesz 
kozott. A inilyen az ember, olyan a mQvesz is. Goethe ha- 
talmas egyeniseg is volt, mintak^pe egy korszak mUvelts^- 
R6nek, egy Faust-alak. a ki a maga 61etet hatalmas kolte- 
inenyny^ alakiloita. Shakespere-t batalmas egyenis^gnek 
gondoloni, kinek beis6 elete m6rhetellen gazdags^got rejtetl 
inagaban. S iigyeljtik meg e mQv6szek 6let^t. Phanlasi^uk 
akkor vdlik alkoU*) erejnvf^, mikor egy nagy erzelem hozta 
eI6szdr forrongiisba. Peiofi nem vdlik Pet6fiv6 szerelme 6s 
szenvedelyes szabadsAg^rzete nt'flkul. Maddch megalkotja 
*Az ember tragediaiat>, miiilaii a sors oly iszonyuan suj- 
toUa. Goethe minden nagyobtt mtive egy-egy nagy szenve- 
d6ly szOliittje. A szenvedely t^rint6set^l megsz6lal a mflv^sz 
phantasiAja s valik alkntovii. 

Ez a masodik alkolo r^sze a mftv^szeli phantasi^nak : 
a halahnas, mely Erzelem, mely kezdodik az 6rzekin61 s veg- 
z6dik a legfelsSbb szellemiben. K6palkot6 s erzelmi er6, e 
kelte adja a mQv6szeti er6t. Mindkelt6nek meg kell lennie. 
kell6 egyensulyban s harm6ni;iban, kiilonhen szakad^ rontja 
a mfiv6sz erejet. A kiben az egyik UiUagos erdre vergOdik, 



1 






121 



mdv meg nem illeli, 02 a legmagasabbal nem fogja el^mi, 
A kikn az erzelem er6sebb, mint a szeml^leti er6, az el- 
mos<Sd6» homalyos alakokat log leremteni. az kinosan fog 
toeni az anyaggal, mely nem engedelmeskedik neki. E 
vesz^lynek taldn legink&bb van kit^ve a zenesz, kinek alakjai, 
ft hangk^pek, dltal^ban kev^sbb<^ mcgfoghat6k. mint a szinek 
9 alakok, s a kiben konnyen tuiteng6dik az er/elmi oldal, 
mi a lelki egyensQIyt b eg&szseget is veinz^lyezteli. Azert nem 
pfirtolom a tulsi^gos zenei kik^pzt^st oly iljaknal, s le^nyok- 
nfii, kikben kulOnben is az 6rzelmessegre valo hajlam 
erfisebh. A m^sik veglet kOnnyen a mUv6szeti naluralismas 
I)osvAny«iba vezet, a k6pekkel valo jit6kboz, ahhoz, hogy 
tnegfeledkezztink a legnagyobb idealokr6l. nizonyfira ugyes 
doiog apr6?^gokon bibelodni, azokat hiveii uttinozni, dj festdi 
haUisokat elOid^zni. a hangszerek iij conibinatioval az ide- 
^ket kiilonosebb m6don mejfrezeglelni, a szeaz^ly k^nyevel 
nak latsvzani, a pamdoxont keresni, a meglepetest hajhuszni, 
inily mulekony dolgok mindezek ! Ha ezek a doigok minden 
praetensi6 n^lkiil lepnek fol, akkor nekem is telsze- 
em lehetiink folytonosan iinnepi hangulatban, nem 
vagyunk melt6k s k^pesek mindig a legnagyobbal ^Ivezni. 
de ha theorii^t csinalnak ez apr6sj!igok sz&mAra, s mint a 
mOv^zet Iegm61t6bb kinyilulknztalAsail, mint az lij idC ema- 
nalidj&t dicsditik, akkor tiltakozom s elfordiilok. 

De elhagyom a tovabbi r^szlelekel, hogy a psychologiai 

processushoz t^ijek rissza, mert ennek legal^bb v^zlatban 

val6 l>erejez^s^vel ra^g mindig ados vagyok. Azt mondoltam, 

^K)gy ahhoz az ertelmi processushoz, mely nagyon ridegnek 

^■szott, hozz^j6 az Erzelem, mely a sz^pseg forrdsdl fakasztja 

^a Idekben. 8 kifejleltem. hogy a nagy mfiveszt nagygy^ 

i, ha a ket erC, a szemleleti s az erzelmi kellfi egyen- 

yban van egymassal. Most kt^rdem, milyen forradalmat 

el6 az erzelem a mflvesz lelkeben? Hogy an k6p€s a 





12^ 






^>t 



Idr6d6nek. De lassan-lassan az 61tet6 f^tv^lein niegtal^lja a maga 
lesleC a k^pel, rnelyberi eini fog. Ezek a gyonyOr pillanatai, 
az bteni ekezete. nniddn az ember alkot6nak ^rzi magat 
A legnagyohb hev egyesul bamulalos magara eszni^l^sel. 
bels6 szetn (ig^elemmel lesi az alkot^s folyamat^t, mely 
16U lassan-lassan liriiak erzi niagdt. Ez az alkotis cVntu- 
tlatas ? tudallalan, onk^nyes s kozvetellen. Tudalos a kidol- 
ftoz^sban, tudattalan a concepti6ban, kfizvetetlen a megfo- 
gamzisban, s onkenyes a rfezlelekben. S ha a m(i be van 
fejezve, a indvesz gyakran elfordul tole. Eniberek vagyunk, 
lOk^letlenek, gyark')k, meg a legnagyobb egy^nekben is. A 
mit a mUvesz erzett s akart, azt soha sem tudta egeszen 
adaequat modon kifejezni. Mindig maradl valami, a mi a lel- 
kehen megvolt, s a mQben nines meg. A mav^sz nagyobb 
raav6n6]. 

Rizonyfira 6rdekes volna e mflv^szeti processus rdsz- 
teteit vizsgalni. de erre eddig oly keves eldmunkalat van 
meg! A muv^szek niftveil rendesen nagyobb gonddal vizs- 
^It&k, mint phantasiajukat. s a mOveik kul^dsegeit nagyobb 

tgyelemmel. mint az azokban nyilalkoz6 lelket. A fOdolgot 
lellozik. Csak a m(iv6.szb6l erlhelem meg niOveit, ambdr 
ttneszeles, hogy egyed(il a mQvekbfil ismerem meg igaztin 
mdv^zt. Ugy kell neznOnk a mOveket, ]u)gy a m(iv6sz 
to megpiilantsuk rajluk keresztill. Mtlyen valtozaLoss^got 
Jalunk itl az eml)eri I'ejlod^H todeneteben! Milyen mas volt 
« mflveszeti phantasia alkolisa az 6skorban. middn dserfivel 
B nagy termeszeli jelensegekel megszemelyesftelle, s milyen 
ttiiis ma, midOu m(iv6sz hat mUveszre, s a mtiv^szeli Ira- 
<iiti6 is form^lja a mttveszi phantasiat. Hasonl6kep mily y^\- 
tozalossag a kul6nb(Sz6 m(iv6szi eg^'enisegekben ! Ma«kep alkol. 
^^ kflltO, md.sk6p a IcstO, s mAsk^^p alkot Shakespere, ki 
^^thatallan szomjjal n6zi a vil^g jelensegeit, miiskep Goethe. 
ki a maga belsejet rormilja m(iv6szett6f Mennyi fiigg az 





122 



pliantasi^i^t igavA phantasi^vU (enni ? 

puszta kep2el5 er6 m^g nein plianta^ 

eleme. Kimondom elmeletem vegszavit 

6fzel€m a formdld, vezMd elem a 

k6velkez6 ni6don 6rtem. Azt I6tliik. 

leletek bizonyos combinAti^ja, - 

kenys^g nyilatkozalai bizonyos *^ 

ben, melyckkel amazok kapr-*il 

minden erosebb, energikusabb ■ 

az <>rzeleni, melyel fakaszl; 

Ha 6 valamit Idl, akkor hevc 

az ^rzelem szornjiisiiga. akk< 

kiel6gitest talalni, ha olyas v 

zeimet kelti. M6s szavakkal 

rekben Jiz erzt^lem cj;ak n'' 

ok, mint terenilfi er6. M 

ok, a mely ezl az erzeli 

el6sz6r, bogy meglereini 

keltheli. Mi sovfti^gun! 

nieddfi, merl nem ii 

sdv^rog a szep uUln, dc 4 

lelke engedelmes' ' ' 

6 erzelme forra'i: 

lelk^ben inegvannttl<. 

anyag, ha me>:' ' 



' Vi^alom 

!ii ama kft 
ni^ait mulatja. 
;, Toldija. Bizo- 
. iiernzetek s k^^" 
!aiv elbesz6l6 toS^' 
3. magyar n6pneV- 
^ --: egyik el6il foleitieV 
-^^bgyoiU neh6zkes, ^ 
' >'zen sz6l. de in^iy®* 
mi loodolta ki alakJ^ 
«ste« a mint ere^^^^ 
mA egy sajiUos pel<i^ 
-t ^ a magyar Toldi 




peldiit talalni an 
mint a krislilly k. 
kristalyalkolo er» 
erCnek s rer !' 
erzelem kow , 
v6szi leleknek a 
tell eraeleni 
nekiink ma; 





atsfpillantjuk, a mint 

^i^j. kelki 6!ettel, mely 

^ )fit akar? Maga sem 

^ dcdni gyongyds koszo- 

^ snelynek typusa. neroes 

I. ffti^Qf b^tors&gdbaQ, 

« m$gY^ "^P jellem^nek 

credfi k6lt6 a nemet 

a Bigy&r n^P (itit rajzolja. 

<ri|gT mindegyik a maga 

^tudta teste?iteni? Nejn. 

^ S ezl az alkoto phanta- 

1^ joros anekdoUt, itt egy 

Pe az Erzelem elt lel- 

$ azutin lovabb for- 

^^ andenl, a mi a kdltdk 

m^ mdalosan, felig Ontu- 

^ kitat&k t6ltik. mil BZ^- 

\ j^ptfnik mivoltat nem sza- 



] 



126 

:<iul mOveik, melyekben 

kep eg^zen ^tszellemiilt 

■4('.. S azert, a ki a phantasia 

MTi.az meg akaijadlni a mO- 

■ne. az emberi term6szetet leg- 

'6[}h nyilatkoz^^t6l fosztand meg. 



Alexander Berndt 




/- 



I R U D A L O M. 



PhUosophiai hok Tdra. IX. Kant A tiszta . 
kritikdja. Forditotidk es magyardzidk Alexander Bern ^^ 
48 Bdnoczi Jdzsef. Budapest. Franklin -tdrsulai, IS^ 
Jra 4 frt. 

A Fhilosophiai InMc Tdra, inelyb6l imm^r a IX. kol^* 
kertilt a mCvelt oivaso k^zons^g kezei kr)ze, minden ujab^^ 
fiizet^vel egy-egy liezagut ttXl Ik; i)iiil<isf>[ihiai irrnialmunk^ 
ban, es ezzel lijra meg i\jra igazolja, liogy milyen hasznos^ 
villlalalla tiClle ki magat, niieiOn egyiiiiisiitiin iilteti at a^ 
egyetemes irodalom legkihincJhb [ihilosophiai munk:lit, es e 
fdradsiigos munkaval lassankint egesz philnsophiai konyvfart 
alapit. 

A jeleii IX. kotelbf'ii Kani: A tiszta tlsz kritikdja 
keriill sorra. A korszakos mil mosL jelenik meg el6szdr ma- 
gyar nyelven^ szi^zliz ^vvel kt^sObb els6 inegjelen^se ulfln. 
miutjin majdnem minden mfivelt nyelvre leforditoll^k es 
folyvAsl ujra meg I'ljra fordftj^k ^s inagyardzzAk. 

ValoVmn itt volt az idcjo. luigy axon a nagy hiAnyon, 
hogy ez a/. ahipvt'U'i jiagy riiii iiein volt mt^g nyelviinkon, 
segftve legyen. A niivel azonban koranlsfrm azt akarom mon- 
danl. hogy talan gyakorlali sxiiksesletek erezlcll6k volna 
velijnk e hianyl. Ilyen ertelemben neni vulna indokolt a fel- 
jajdulas. Maga^abb szemponlok iitan kell inHulnunk, ha elfogii- 
lallamil akarunk il6hii e dologrol. £n lit^y logoni fel e kerdt'^l. 
mini tud<mianyos irodalmiink bec.sulel-k6rd*_^st^t. nielyel szinte 
nem lebelett m6g lovititbra is elint^zellcnal hagyni. 

Azukkal szemben, kik azt allitj^k, hogy valamely ludo- 
m^nyos m(I lanulmdnyozA-sAban egeszen egyre inegy: az ere- 



<ietit haszndloni-e vagy a fonlit^t — ^H^B^^ ellent^tes 

nezetet vallok. De m:lsrel61 meg vaxyok gyCzCdve, hoj^y az 

^•elemes irodalutn nugy, oszlopos mOveinek a lefortlilAsa 

'linden intivell nernzel nyelvere annyira erzekeny m^rlege a 

•^eaizeti ludoinanyos irodalom 6n^ll6saginak 6s erl6k6nek, 

hogy otl, a hoi e tekiiUclbeii liezagok miiiaikoznak, azoknak 

'•etoitese els6rendn k<»lele.*^seg. Knnyil inai^aiol a vallalalrol. 

A most niegjelenl koletben a Kriiikn lordil^Alioz n»6g 

^Sy Eloszo es egy nagyobb tanutmany A iiszta est kriti- 

^^^jdrdl van c--jalolva Alexander Berniitt6l. 

Az Elojizohan a intinka keletkezeserOl, a forriitas neh6z- 

eirfi], de annal sziiks^gesebb volUirol erlokeznck a ^zer- 

Vi^szUJk. Ti')kelete5en igaziik van, bugy A tiazia d^z kritikd- 

<zimtk forditiisa barrnily nyelvre, inAr a mil niivoltanal fogva, 

indig nagyon nehez inunka, a minek okai Kant stilusabati 

a liirgy elvonlsagiibun rejienek; nemkiilonben ahban. hogy 

'^anl ir6i technik^Ja nagyon kozepszerQ volt. Stilusa a n6met 

irodalom ujjaszuleiese elolt fejiodoit ki e* allapodott meg. 

Kifejezfemodja. mflnyelve reszben elavnlt. Fejtegetfoeiben szo- 

r'osan tudomanyos formulakka! 61 s a gondolatok tetszel6s 

rormaiva! nem tOrddik. Nagyon erthelC, liogy egy ilyen rndnek 

a.z Alulletese barniely idegen nyelvbe nem lehet krmnyti feladal. 

Fordil6k derekasan mcgoldotlak ezt a neh^z (eladntol. 

"Nem bantottak a Ibrmiit, mely elavull ugyan. a tartakvnmak 

s^k helyutt meg nem felel. de historiailag o.sszeforrolt vele; 

inbbb arra tdrekedtek, liogy a szOveg szoszeririti hu fordi- 

iitsavHl tn€g Kant mondalj^zerkezeLeire is l^nyl denlsenek. 

% m6don term^szetesen nem lehelelt kikerfllni. hogy a for- 

"iitAs itl-olt, f^leg a nehezebb helyeken. darabos, nehezkes 

lie leaven. De elertek azt a czelt. hogy A llszUi esz kriti- 

fc'ija, forma 6s tartalom lekinteHeben egyariinl az eredelinek 

Idjesen megfelelo ha Fordiliisban kerflit a magyar tndoniAnyos 

irodalom termekei k(>ze. 

A forditashoz csatolt tanulmanyban A iiszia <!sz kriti' 
kdjiirol, a lanulm^ny imja: Alexander Hernat. azt a ozelt 
Wzte maga el6, hogy osszefugg6 fejtegetesek forniajaban nyujt- 
soa k6pet Kanl gondolatainak fejl6des6r6i es ennek keret6ben 
Wrtenelmileg magyarAzza meg e gondolatoknak tiebezebben 
^rthet6 pontjail. 



IW 



Ez/el val6ban nagy szolgdiatot tett azoknak, a kik Kt%^\ 
pliilosophi^^jdval alaposan akarnak foglalkozni. de sern ann*?^ 
iddvel, sem annyi irodalmi taj^kozoltsaggal neni birnak. ha^V 
esak azokat a legfCbb mOveket is kivalasztbalnik 6.s olv*»^' 
halnak. a melyek Kanl philosophiaj^nak niaj?yarAzat^l tCi^'' 
t6k teladatiikiil. E tanulmAriy inindazl osszefoglaija, a mi Ka.*^ 
megert6s6re okvetetleniil sziikseges, s mert ezt vilagosan 
kdnnyen fe)foghat6lag, A[\tiisz6 modorban teszi : nagyon m 
fogja kdnnyUeni a mfl tariulmdnyozds^t. 

Terjedelme bet iv, 6s luironi f6reszl>en foglalkozik ki 
lazOlt leladataval. Az l-s6ben a Kritika keletkez6s^l ad|^ 
eI6. A ll-ikban Az alapgottdolxtlok fejl6des4i ismerleli. -. " 
Ill-ikban A mil veleje fogiallatik. Valamennyil pedig eg 
Bevezetds elOzi rneg 

A iniinka keletkez^s^rCl leg6rdekesebb k^pet Kant levele* 
nyiljlauak LimiJ>erlb*>z. Mendelssohnhoz, Herzhez, melyekb6l 
kitUnik, bogy 18 6v mulik el a m(l megjelen^s^nek szaka— 
datlan igergel^sevel, mig vegre 1780 v6g6n a keziral m^gi^ 
elk^zill, 1781 januar kozrpe tujan hozzd is togbatnaJc a 
.szed6sh(?z Halloban, es juniusban, u leljescn k6sz konyvet 
elkflldhetl^k a hpcsei va?drra. 

hue ennyi id6 kellett az alapgondolatok meg6rlel6s^re. 
hogy a dogmalikua alldsponioi (1.) ** ketelked^s korszaka 
(2.) vAUsa fel, s a szfllemldld dhnaibol (3.) az (mgol phUo- 
Sophia hdtd^a (4.) alatl vegre kil)onlakozbassek a kriiikai 
korszitk elsS phdaisa |5.): a ierrol szdld Mekese^ ^ a 
dissertaiid ; mil nagybamar a kritikai korszak wdsodik 
phdsisa (6.) kdveletl a balhatatlaii raQ leljes befejez^.s^vel 

Ennek szakszerrt ismertel^s^vel es megertbeles^nek el6- 
keszU6s6vel a tatmltniinY III. resze: A viU veleje czinieD 
foglalkozik. Ot pontba loglalja o^sze a legszUksegesebb tudni- 
val<!)kal. E/.ek: 1. A fSkerd^sre adoit felelet dltaldhatt, A 
ffik^rd^si kiivetkezOk^pen formuUzza : A tiszta esz fogalmai. 
inelyekrfil nein lalnm at. mikepen vonatkozhatnak a Urgyakra, 
azaz mikep szolgathatnak maganak a valo vilagnak a fnun- 
du8 noumenonnnk megismer^sere, (alan tenyleg nem is szol- 
g&lnak e czetra ? £s a felelel ra : hugy a liszta (isz fogalmai 
6puly ke7^sse israertetik meg a val6 viiagot, a mint bogy 
az erzekiseg sem vezel el a ooumenonboz. De hit akkor 



129 



jjj^^. W^ltalan nincsenek is ilynn liszta fogalinaink? Irne 
^udr^^*^' ^^^^^^ ^ 2. pont: Vantiak-e tiazia fogahnamh? fis 
^^«al ^^'^ ^ kerdesre azi a felplelet kapjiik. liogy a liszta 
iDiak I6teben valO hit' egyik alapfoltev^so a kritikAJiak : 
gei^^ '*^*^^ 3-ik es ebb6l foiyolag isni6t e%y 4-ik ponl fejte- 
fiW^^.^^'lt szflkseges.se. Ezek a pontok, melyeknek ossze- 
*i^ r^^^ az elCbbi pontokkal szersiOnk Mhetfien kimutatja, 
Voij.^^^: ii. A tiazta fogalmak fiDiciidja Ha npyanis t6ny 
^**'*e« hogy vannak tiszta Ibgalmaink. upy csakiii^yaii kikerfll- 
i-^^ *^n az a kOrdes, ho^y niilele fiinoti6juk lehel a inegismo- 
A jJ^^J^^kajaban ? £s a 4-ik pont: A mundus noumenon. 
kiftx ^h'»'5l azert kell kulim ertekezni. mert ba sem az erz6- 
^ t^' ®^™ ^^ 6rtelem liljan nem f^rkozhetni a va]6 vil^ghoz, 
h^j '^djis nounienonhoz. indokojt a proljlema felvetese: van-e 

^Rvataliin ilyen vilag? 
^H Az utolso 5-ik pont: A tiszta ^^z kritikdjdvak mdso- 
*^i!f^^^^{/ma 1788. czinien: a) a «Kritika> elsO fagadAsAl 
*'^*^ '' p/; aztin h) a «Krilika> .szerkcwtot largyalja; ^s 
^^^ ^J n fransscendenlalis dediu'tio fo^lrnal (ejtegeti; t6sz- 
^^, ^'J f^fjiUiiiiy^ arra a kflldnbsegre, meJy az eLs6 es a 
Op*^^'^ fcia^^^ ki*)z5ll van. es mindeniilt kelloleg indokolva 



ti 



f^t^n 



vtiltoztatast. 



> 



^ 7^ .ffi/iHdiiyyuik mimJenesetre megvan az a nagy 
^e , txy ^ legnebezebben erthetG kerd^sekrol szdmol 
^j ^ nagy n\i\ behal6 lanulniAnyozasikt — rnely 
^* itfV '^ €gyik legnehezebb, de egyszersmtnd leg- 
^hk ^^^^ iini^ rnarad a philosophiai ircKJalomnak — rend- 
tf. nf^ rgfc^ttG. Vajha nagy becsenek nieglelelO niinel 
^^kii^^^^y^^tdshna reszesfllne a korszakos ■ -''• — -^'-^ 
K ^^ fo0^ 3. mflvelt olvaso kozonseg. 



es lanintezetek reszerol. 



tnO ez elsd 
de kivalL a 

— r. 



// 



>'. 



Die 



Smwe der Fer- 
der Sitf- 



fHinlenghi : 

f^^^r-^y^ ,-/^ //' //'/< 5. 6\ 337—350, 

\j ^ ,rt szGViOk nemcsak psyehologice ^rdekes. 



:^J 



^^ 



^V 

^^J*- 



•^zrmpontb<'sl is gyaki trlali jelenl6- 
fi az u. n. veleszuletell gonosz&ag- 

9 



rOI, meiy szermtuk az erkftlc.^i elenizavarnak aequivalense, y^f^ 
ink&bb.vele «\iionyni. gondosan keresztiilvitt kiserletekkel kiim^'^ 
tatj^ik, hogy azok az anomali&k, melyek e bajt jellemzLk, sokka -^ 
>f>'akrabbaM fiinrtionalis, mint analoraikus termoszetiiek, s hni-^"^^ 
k^pen a -rpi'dfikus era^kszervekniil magasabb fokban fejezv6k k». ' 
mint akrir a le|Z:itiJyo:«abb elineb&jitalmaknAl. Kist^rleteik ferii a nAi 
gonoszlevi'ikro, \'alaniint prostitiiAUakrn vonatknznak s rftviilon n 
k5\'etkez6kben Inglalhal6k Ossze. 

1. Az AltalAno^ sensibilitasl 15 «ge?zsege.^ c^yennel a iKi 
Bois Reymond-IOlf szAnkainf^luktorral kOzop^rt^kben 49 nim.-nek, 
mig 15 gonosztev^n^l 64 mm.-nek, tehAl csokkentnek talalUk. es 
uzl az eredmt^nyt ujabb 42 kis<^rlet1c1 meg is orOsitbetlek. 

'2. A hely«^rz^s vizi*g^lati^nM 95 riiegfigyelt kAzl 61 esel- 
ben annak lompasaiia jolent^keny voU. 

:i. A tAjdaloni^rzes [)ii Roi? Re\moii«l-f^le szdnkainduktorr:il 
megbatArozva dl normSlis egy6nnt*l kfizdp^rl^kben 49'1 mm. voll, 
egyn^l lesz^llt 17 mm. -re, niig le^'tftbbszAr 32 — 49 mm. kOzl inga- 
dozott. 4 gonoszlevSnel ('llunben a fftjdaloin^rz^s voH, azaz 
teljes analgesia &llott bo. 3-nA1 11 — 15 mm. voll. mig sz&mos 
»orozatban 30 — 35 mm. konil v&ltakozofl. I'jabb 45 kiserleln^l a 
lAjdalom^rz^s 7 eselben (15%) 0-nak, atlay podig jobbfolul 20, 
balfeliil I'l mm.-nok tal^ltatott : vegiil 15 fiatal gonosztev6 kOzol 
10 teljesen analgetikus volt. Ezen ki^erleti eredmeny tehit teljes 
6s6zhangz^dban vnn azon tapa^ztalattaK hogy az ^rz^keny?^ 
lompasa^^a folyUtn gonosztevA'k gyaki-an tfitovirozzAk magukat, 
hogy f^jilalnwLi bfhalasokni iizzi')vaii«il egct^fi, sobek ejtc^e) nem 
reagalnak. s [eli:rmerhellenne leondflk magiikat, oly rlj&rasokhoz 
16 ford6lnak, mely pd. az arczbdr lehiizAs&ban atb. All. 

4. A lapintAs^rz^s. 60 egy*in kflzfi! SO%-nk\ reUQnOen 
lompa voll. kivAl(ian ftnom csak U%-n^\: s miy norniaiis egy6- 
nekn^l a tapintas^rz^s tompult^aga 5^ -ban volt taUlhalO, addig 
gonosztovokn^I abnormi.^ sensibiliUs a jobbolrlalon 30'3 "©-ban 
a baloldulon IS^-'i-ban, s a nyelven minlcgy 30% -ban mutal- 
kozotl. A tapinL&s('rz6s arilhmelikns m^rti^ke rislhesiomelerppl m^n'C 
69 gonos/.lovfin^l jobboldalt 3'67. baloidall 3'41 ^8 a nyelven 
2*33 volt, mig u^yant>z Marro szerint noriniilis eg^eneknel 1*68 
a jobb-, r78 a baluldalon. 

5. Magnelikus befolyasokkal szemben a gonosztevGk jgen 
^l^nk reacli^l miitalnak ; igy 62 kftztil 30, tehAt 48*3% foge- 



d 



31 



[ilooy volt, mig 20ii rendes allapotti tanuld £9 munk&s kdziil 
33% reagall. 

6. A oonor5Ztev(Sk foi!^kony?dga meteorikus befolyiisokkal szem- 
KEjnlt'n nagy. 100 krtziil ez 26-nfil s'/i-.inbftlfm/i voli : 7 idrtvAl- 

'owbkor vcszvkeda letl, s ejiynek, ki betSrfi s s^xlomiata volt, vesze- 
Icedd bnn^lata mint barometer jelezto a rossz idd bekOvetkczt^t. 

7. A szagt^rz^s vizsj^klatdra i^zegffUzegnek vizben Vso-ooo — 
(],,, aranyban k^.<ziUH( oldaUbol Cjsszeallitotl osmometer szolgull. 



lomi^lidok az 



I f»000 



oldatol ismert^k fej k5zeperlt^kben ; mig 90 



Siiletett gono?z(ev6nel, kik nem dohanyoztak s kikn^l az ornitak 
idesek voltak, a k6z^p i^zagldk^pesa^ csak V&oo ^^^^ ^ ^^ ^^^~ 
l&a HZf-rint -— 3*3 f» : 13%-hoz. A aza{i^r2^»snek upyanily tom- 
iltsa^t talalt^k nemi }?onosztevtikn*i|, s ez ^rdekes aniiyiban, a 
jnnyiben a nemi ftszlfinfik ds a szaj^r'Tzds k6zt oly bpn^ci viszony 
hogy korlikali? kfizponljaik joggal szomszt^dnsoknak lekint- 
ik. He!^cb l^nyleg a nemi szervek alrophi^j^nal a szaglOp^lo.zik^- 
lyoziii l&tia, s rnfir CloqiieL eszlelle, bogy a virdgillat. nomi 
ingerel. .luger. Most ^s Plos& szerini a transpiratio k^j- 
kelt, es ide sz&milhato n(*mely n(ik nagy elOszeretote a 
rtumok irant. valaniinl a maslurbatioUil eredfi psyehosisok 6s 
sexuali.* tt^bolyalakok (noi vizelet ivas sib.). Szerz6k ^U nemi 
I05zlev6ni5l 33 % -ban anoamiut talAbak, mig a szG|rf'''oldiii 
«^pert**kbon Vanno bijiitisban ismertetctt fei. Anmioniakka! 
rani^zt talAlt^k, mint ezt Pelanda, kl |torno})atbikLisainal soha- 
tal&lt noraiAli^ BzagL'rze«t, szintiin i^azolja, 

8. Az izUfit edes, ket^erti. valamint s6s oblatrikkal ^1) szule- 
H 5 t>0 alkalmi gonoszlevfinel vizsi»&lv^n. kitiint, hogy az 
irz^e norm^bs pgyeneknol jobban kifejletl, mint jjonoszlevdknt^I, 
Wi alkalmi gonoszteviikn^l, mint szuleloltekn^l, s iigyanez all 
k('ve;^bW kf^pzett egy^n**kkel szembon is. 

9. A ballAs 6less<fge 40 szuletett, 42 alkalmi f^rfi- ^ 38 
Ji ^ronos'/levfin^l ipen (*Kfs : tovAbba pyengp fit^.^fl 4Jra, halk 

M e.e Pnlilzer-ffile animelprr*'! mrgbatAroztalvan, kitiinL, bogy 
kfizitl r)5-n61 (fi7'3*^i a halla.s (5lessege egyik vagy mindk^t 

iOn a normalis alall van s igy lefokozasa 15%-kal gyakoribb, 
It norraiilis egyoneknt^l. E tompiillsag lu!nyom6lag a kftz^p- 
bfiirfil gyiilada-i^lo! ered. s csak egyes esetekben leltetett dis- 

t«3in alakjil conslatAini, mely egeszs6ges ftregeknek degeneraliV 
presbyakusiaj&val teljesen analog. 

9* 




W2 



10. A \id&a6UiA6^ 100 gonoezievOuel, fSleg g^ilkofioknil, 

Snellt^ii-fele optobcuppal vizr^giilv^i £*le^ebbnek mutatkozott, mint 
Dorniaiieoknal. A szini^tast lijetulefr 460 goDOszteT6 kdzott IS 
daJlODi^la volt (0'43% )■ A I4t6l^r Lazxloll ojOdezere fizehnt vtz»- 
g^va. korlatoltnak niutatkozoti, szjtb&lytaJan szelekkel, penpberikus 
beruolyedesekkul, vagy »kotoiiiakkuJ, reszleges, vertikaJis. mindk^ 
oldali beniianopiaval u MsO i|uadraii&okban^ a mi aetio)oigioe a 
j^t^eentruniokkal ^jsszffOggu kortikalit aerulesekre vezethetfi 
mjut^n a periphenkuf^ idegrendszer in^lyrpha16 alleratidjAnak 
symptomiU hidnyoztak. 

Ml gonubZlev((kn^l az allal^os Arz^kenys^, Uijdaliim 
tapiiiUb^n&ei-, Hzenibeii a l^^rliakkaL szerzuk szerint rend op en 
jo ; riij^ a lObbi vizsgalal eredm^Dve a feuUekkel me^e^'OL 

00 typiktis prostitualtnaJ, azaz kik nem aJkalmila|;. 
insliiikliv Oazt^nuk folytan lettek azokki s kiket szerzuk a gonoes- 
ievdk l^rosezabb kate|i(oridjaba &oroznak, a fentiekbez basookV 
viszonyok vollak felismerhetok. 

Ily furrn^n szerz6k tanuls^gosan kimatatjftk^ hogy as ^4^ 
szervek btudiiima bevezctd reszt kepez az etMka tanohn^yozAsfthos, 
H ekaet mtklszerekkal ki&^rletileg igazolj^ azon l^nyt, bopf az 
erkOlc>i 4rzel tompa^^ reDdeaen as tesftszenek tompas&g&ldl 
van kisi^rve. E toiijpa§>^g p«<lig val6szin0en kotiikalis eredet6 s 
liai>onI6axi a vad^llatok e^ vad neptdrzsek csdkkent f^jdaJom^rzes^ 
bez B ^lesUiUs^oz, mint az atavismus tusem^ye foaliat^ fel. 

Haftl Dezao 



J. Volhdi : Vi*rir(iiie zur EinfUhmnff in die PhHo- 
^JSttphie der Gegentvari. Gehalten su Frankfurt a*M. im. 
tVffUar Hitd Mtirz JHU!, Mihichen 1^92. 

Volkelt mflv(> Ixjvezeteefll akar szolgiJni a jelenkori philo- 
sophia tanulmAnvAba, de 8ok tekintetben kuldnbdzik az ilynemd 
munk&k(6l, legftfk^pen pedig ahban, hogy a jelen es mull kfizdtt 
nem (al&lja azt az ^les ellent^tef, melyet az ut6bbi id6kben oly 
bziveacn ki Bzoklak *;mplni. A speculativ ir6nyt nem -dhnjlja vissza, 
de iiorn !i<idol bubonaszerfi b6mulattal az ujabbkori positiv vagy 
tapaHxtalati rrjinyoknnk som. Elismori, hogy a rendszeralkot&soJc 
kor6baji, a philosopbia Iflbbel igM mint ^ mennyil bcvfilllialolt, 
bogy az abstracti^i (tjlleng^se lcjt6re lerelte a philosepliiai gondol- 



J8S 



fcodAst, de siel kiemclni, hog>' az aggSIyos lapasztalali irany az 

^Tiyaghoz ^s luibecdull « I4nyecsk6khez » nyQgozi a szellemel s igy 

-A mer^cbb konceptiokal teljesen kitiltja a jzondolkodils kur^bdl. 

A. metaphysiki^val sem v<^(;ez oly kdnnyeden, mint honfi14rsninak 

*i«^r&ze. A lapa^zlalat nem lehei a gondoikodds vegluges hatdra, 

^-3s egyes tudom&nyok felvilagositisai nem el»*gitik ki az eg^sz 

&»3ibert, ked^lye es lenye m^ly^bol oly k^rd^sek lornek ki, me- 

*'V^^^^ kereken elutasitani nem lehet. Bizonyftra mindenha hypo- 

Inetikus tudomAny marad a mfltaphysika, de c kfirulm^ny ncm 

sztja meg tudoaidjiyos jelleg^lol, Volkelt BevezMse a philoso- 

»luai kutat^ niinden ;igAra kivan el(!(kesziteni ; lerra^szetes, hog\* 

sls6 lielyen a kutat^^ fyll^toloirGl .- ei-zk6zeir<il szul. Az ismerot- 

«n par excellence philosophiai tudoraAny, belSle nierilik a tudo- 

^CTftinyok egyes agai a bizalinal kutatAsaik eredmdnyei irint. Mtn- 

■■:3en tudd^ I6bbe-kev»5?b^ szem^lyes illetGleg subjectiv megismert^sen 

lapu!, az Umeretlan feladata inejzhatArozni az ^llalinos ^rv6- 

ye*!^gnek niily foka illeti meg eg^'ik vagy masik ismerelGnkel, 

igy az ismeroltan az a kfizfis alap, a melyre ^ ha hallgatagul 

— valamennyi ludominy ^pit. 

A philosophia azonbun nenicsak a tud&s szab&lyoz6ja, ba- 
rn tudato^an belemerui az eg^sz ember mivolt^iba, inegkereai 
olcsi elemeink gyflkereit s alakoi ad a megvalOsilhalAs f^ltete 
Tnellett az embereszrat^nynek. Volkell nein bec^uli li'il a pfiiloso- 
phiai gondolkodas hatds^t, &6\. hathat6san iital az emberi jellem 
e* ^lelvi«zonyok konok ellenallasdra a JegmeggySzobb elmetellel 
si:emb<»n is, de elismeri a conlemplatid egy nem^l, mely eg^szen 
egy^ni jellemQ, mely elmeKil a tenneszet <5s 61el jclens^geibe 3 
olynemO lanulsAgokkal rak<^dik meg, melyek az ember erkftlcsi 
talmdt pazdagiljAk, akarat&ra ^,« cselokedetoire hatnak. E ron- 
plali6 lassan-la^an fisszcgyQjU ogy (^letfolFogis eleineit s ha 
6siZ szoros ellenfirz^se melletl megalakult a viUgnezot, Volkelt 
az erkolcst philosopbia ugy nomenek lartja. £ kedelyi philo- 
bi&nak ^pen koninkban van nagy fontossaga, a mikor 6ltal&- 
ioa k^tseg f^rkfizolt a szivbe s a mtivelt emberis^g nagy resze- 
ben megingolt a hit. Volkelt ezert kivfinatosnak lartja, hogy a 
Uosopbiai gondolkodok eszm^ikel szemiMyopen (5s szabadnbb 
kban. egy nag^'obh kfizftns<5g el^ vigyt^k^ elil^li iizt a tudt^s 
gC;^f^t, melv a liidomdnyos gondolatok k5zvetellL'nebb eldad^sdban 
tudomAny oldurvul^ai IStja. A tudominy szents^g^n nem esik 




^ 



131 



c&orbn, ha az ^let ^s kultura szolgdlat^ szegOdik s tia e r 
b6l szigoran lazil s ha finomsaga ar6ii elemeit nagyitja. Ez^rt 
tArgyalja Volkolt bfiven a philosophia viszonyAt a vallAshoz ^ a 
kiiUur6hoz. Neh6z e ktird^sekben lAvol maradni a vi^ghMeklfil s 
Volkellnek sem sikerOit rj^dszen, WIeg rnidSn bArcsak hozzdvetft- 
leg a jftvB kor valla&Anak clempit dllitja ossze. Igaz, hog\' oem 
akarja a piiszta ^s kurimkban nag\'on ia tulbecsiilt lud^issal jm>- 
tolni a vallAsI, Idvol van alliil, bogy korimk szpllemi 6s erkMcsi 
vivmdnyail vakon biimulja, s ig>' e r^szbon is kulfinbftzik a posi- 
tivisnuis (JagAlyos s^z6sz6\6ii6\. Volkelt a modern ^let minden nyil* 
vinulAsdl ludominyban, m0v6szetben, az allaini ea tArsadalmi 
viszonyokban higgadt gondolkodiissal m^rlegeli s meglrivanja — 
elt^rOen nemely lekinl^lyes e!6djel61 — bogy a philosophia ne 
zfirkt'izzf'k el az ii<iv5s <^ kArlioznlOR tiintiek viz?galat;ili'd. Phi- 
losophtR (^s knlLura k/tlosrtnhalashan allanak ngyni6shoz, de szuk- 
s<!gos, hogy a philos(»)ihiu czt^ltudatosan basson az diet 5sszese- 
g^rc. A Ienrt&.ll6 viszonyok vizsgilalfib^l emelkedjdk a brrAlatra s 
a haUrozallan. alaktalan iMetnek t(izz5n ki me^val6githal6 ezelo- 
kat, s k*^'szUse e\6 a szelleineket az atalakulas eredmenyeire, 
masrdszt ra^rs^kelje a vDszelyes egyoldalusigokal s mulasson rA 
a n^pszerfl ininyok fisv^nyeire, figyelmeztesse a jelenbe meriilt 
azellemet, hogy a mull nem mindig elavull^ hogy sok a mealer- 
s^es kilAtAs, rnelyekben biznunk nem szabad. B—gh 



PuJilical Scievce avd Cumparaiive CovstiMiofutl Lat 
Volume I, Sovereignty and Liberty. Vohinie II. Ciovernnient, Uy 
John !htrgess Ph. D. LLD. Professor ol History, Political Science 
and Inlernational Law, Dean of the Universily Faculty of Political 
Science. Boston and Lordon. Ginn and Company 1890 — 1891. 

Ha a ludomfiny is oly magas fokon Allana az eszakamerikai 
Kgyesfilt-Allamokban az europai (iidomanvhoz ki^pest, mint a meny- 
nyire hati'irozottan nn'ivcltebb a yankeeknek most mir kftzcl Btv 
inilliiinyi t/^niege Ft^ldreszunk legekfl cultur-nemzetcinek At! 
AllanipolgArJ trimegein^l : akkur bizonyAra azt kellene mondanunk, 
hogy a szellemi ^lel ez idfi szerint a Franklin hazAjAban tetOz; 
Rll6l azonban meg ugyancsak messze esik Amenka. LegfSlebb 
term^szeltiidonjiinyok teren bir rdlmulatni oly nag\'nevii buvaro- 
kat es gondolkodokat, a kik a nemet, angol, franczia, olasz^ svt^d, 



I 



ISG 



liollBiMii vag^' dan 1e^kiv^l6bb buvArokkal es gondolkoH6kkBl eg^' 
ff mac lekinU'tben riU'lUin ver.senytixlH'tnfk ; a tudomanyok **irydb 
a^:aiban c-sak vajmi ritkAn fogtalnak el jRlontf^kenyobb pot;iti6t 
tddison hunfitdrsai. KQlfiDosen b^lra volt rimradva az ailamtudo- 
mian irudalruuk : bolott ax enibor azt bibette volna, bogy az 
ortklrttt I'dlaminl^zm^nyek azon nagyszerO iilalakulA^a, melyn*^k 
sricbelye ^ppen Araerika volt, oly lendnletot log olt adni az Allam- 
tiidf»manynak s ennek kerel'm bel61 a/. fisszehasonliU) ftllamjog- 
wk, alkotminvtorl^nelemnek s mindenekfftlott az Allamform^krxM 
ndM tannak, bogy meg tngja ^rezni a hat&.<«6t az eiin^pai &llam- 
liidflminv is. 

Mindez nera Iftrt^nt nipg; s ha enrdpai Hllamtnd(53ok tanul- 
minvDzzAk is a ^Fedn'oti^fy-ei, Jefforson. Madison, Hainiltnn 
lotro&nypolitikai eriekezesoit, Liebtir knnyvet a politikai szabad- 
W es TJieodore Woolsey raCiveil: ez lubbnyire csak niasod- 
ro? indokokbtfl Iflrl^nik, .s a term^kenyilO vi^szabatAu ugyanosak 
lem mutatkozik o reven az oceSnon inneni szakiroflaloniban. 
Mo»t v^gre k^t batalmas kOtet fek^zik eltfttOnk eg^ anie- 
»nkai dllamtud6s toilab6l. Xagy zajt iilnek vele. SzerzSje egyetemi 
lanir 4s ujryancsak az idlamtudorndny tamira a maga sznvetsdges 
lt?izt;ir-esagi bazajaban ; de neni egyodul nz le?zi 6*1 ^rdekessf^. 
A^an valarni, a mi szokaUaiu'il i-cnsalionalis ^-zinezetet kSlcsfinSz 
neki 6s pz nz. bogy korinlseni aulodidaki, mint a regibb ame- 
li kitun6si*''gek legtnbbje; nem InpkiiiunlO {•yLM'ekb6l vayy bollos- 
:*nyb5l ainkult 6 al boliiii seb?jtes rtninUvelOdes arAn «tadomi- 
fos kiirm6-sej^j;<'», uiv)i c-suk k6nyvfi.rus seiii voU solia, mini u 
trnevr? ncrnzelgazda Carey, lianem az Osszes tanfolyamokon 
ibfilyszoHileg vegiglialoU brilci^t^azetlador «is joj»tudin-, a ki a 
^metbirodalom egyeteinoin k(5pezte ki mag^l szaktudOssik. 

KM kfilet^s niunkAja nevezptea egy szeliemi lermek. Orven- 
*\ih^ iinnyiban, bojTN- Ct is bozzficsallakozoll, iiR'g pcdig a cz^l- 
lu'lalossfig pgesz orelyevel azon ijjabb es vah'tban korszerti, valO- 
ban tiidomflnyoif irinybttz, a rnely csakis az alkohnanylQrt^nelem 
6i az i1&sz«ba.sonlit(5 Allamjog t'ledmenyeinck alapj&n, a miive- 
I^WrWuelfru ^s gazda«^i tort^nelMii korszakrol korszakra valii 
ilikai fQlhaj^zn^lAsaval tartja bdietfinek ma mar egy koniolyan 
ibavt^bi'to cilia mfufiomdntptak li'tb'pitestH. A mi nem Gzen empi- 
rikus unyagbOl emeli ki inductiv iitnn a ma^ia rendszeint, s cnnek 
it^Win he\\\\ a maga alapvetO elnuilcloit, banem holmi mala- 



1 




136 



])hysikaitag kOdAs eezmelejtegetesekbdl, s ezenfeliil pedig Iegt5lf 
m^g Arislotelesbdl, Monte$quieub6l, \zgy Stahlk^nt a biblii 
igyeb^zik dsszekftgileni az fiJIamelineletot, az — jelzett irfiny ' szerint^ 
nevezbeli mag^t, ha I'lg^' leUzik, akt'tr allambAlcsfezetnek — St 
philoflophio — vag\' birrni figyebnek szOlea c vilagon : do nem 
neveziieli niagit ma niar dilamtudomdnynuk — science politique, 
political science, wissenscbaftlicbe StaatslBlire« — mert est a nevet 
semmi esetre sem ^rdenili meg. ^m 

No hkt ennek a nagy kovetelm^nynek akart ez a n^met egf^f 
lemeken tanuU amerikai, BHrgt?^8, — inondom es ism<itelve h3nJ^ 
sulyozom : ez a neniet egyeiem^keii^ kepzott anierikai allaratudd= 
is konillu'lul megfelelni, a midOn liozziifogotl ezen k^l kSlelea 
rrninki^jinak a megir&s&hoz. Mondom ki)nill»elnl, merl mik^nt mir 
a kfinyv t;zime — Polifival Science and Cmnparnlice Cftnsliiu 
fumal Imw — miitulja, nem olvasztotta egytiviJ, hanern c-sak 
konyveszcti ijs^szlugg^sbe tioila egymassal a szorosabb ^rtelembcn 
veil ^llamliidominyt — polilical science — az 6sszehasonlit<i alkot- 
mAnyjoggal — comparalive constitutional law — egy ugyanazon 
k6ny\"cira alatt. Minrien bizonynyal a n^mel «SlaaL«rechtslehrer»-ek 
azon szokasa haUtU rit, a mely szerjnl pi. Dluntscbli is kuloo 
kfVnyvet irt az < AUfjemcine Siaaistehrp.*~rG\. ^^ egy ni&sikat 
az ^AUgcmeines St<tafHrechf>-r6\. MAsTeUil annyiban sera emel- 
kedett m6g liiirgess fftl ogci^zen a fi5ntjelzetl ^llamtiidomAnyi 
szinvonalra, bogy a culturtOrtenelmi 6s gazdasilgtQrt^nelmi rnoz- 
i^anatokal sent dolgozia hela inilucliv alapon a onaga ^PoJiiical 
*SWe«ce>-^be. Krilnnben meg azon lervrajz alapjin is, melyel 
Burgess iriagAnak frilaililott, jelentekeny szolgilalokal teheletl volna 
az allamtudomanynak^ ha lett votna elO^zdr is minden iranYl>an 
helyes elmtileti s gyakorlati 6i*z6ke, es misodszor, ha nem rontolta 
volna meg benne a nemot egyetumnek bagyomftnyos orlhodoxi&ja 
azt a juzan i^r/*'ket is, a melyel magival Iiozott a vil/ij^ra, midfin 
luegszuletetl Amerikdban. Valrtban, e k(^t kfitoles miinkaja nagyon 
(^itekfelJL's a tudsodik kcitctben, kivilt az amerikai s angol dllaai- 
inl^zmf^iiyek mi^rlegol^ii^ben 6s nagyon gyarM, nagyon Mlszeg az 
elsd k^tetlien. a bol fi ib bolmi <StaatsIehre>*vol akarja gazdagit 
amerikai-angol nyelven a vilagirodahnal. 



' L. Krilik der Slaatsformen des Aristoteles. Von Julius Schvarcz 
18fll. es Monlesquieu und die Vfranl\vortlii.'Iikeit der Rathe des Mun- 
archen. Von Julius Schvarcz 1892. (Leipzig, Wilhelni Fnedxichi. 



137 



hurgfss AllanitudomAnyi dm^lofc mir an^rt is a gyttke- 
^«I van hibAzva, mert nem hogy lovAbb igyekczn^k. haladni 
02 ilIfii»rorm6kr6l &z6\6 tanban azon nyomokon, a melyokct az 
etevolhetlen erdemQ Robert von Mohl hagyott i)r5ks(5gul <^y 
JtofiMrflbb ir^ynak^ de eg^'enesen sikra szall a boldogult Robert 
iim UohJhil 6s igazan *Go-a-head\> «szelleruben, sdt niegle- 
helfis ilurvan osszeostobazza a nemet szakirodalomnak ezen m6g 
Dianap i^ legnajr^'obb tekint6ly6t, f-=iak nz^rt^ merl ez a Robert 
rrjn Mohl m&s v^lem6nyben volt Aristoteles Allanilorraa-lana Teittl, 
mini 1814:-ben SeJdeiertnachrr ! 

ttiheletlcniil bangzik *Ss miipis ugy van. Ez az ainerikai 
tud6? Bttrgeas ^l-hal Anstotcle^nek dttainforina-tan^t^rt, 8 ezen 
iristotGlesi dllamforma-tannak ni6g csak azon gyarl65dgait sem 
veszi ^szre, a melyeket Robert von Mohl k^l eniberftlttivel ez- 
elfitt jelMl kt az « Encyclopaedic* der Slaatswi3:3en3ohaften»-ben 
(110, 1.1, 66t egyenesen osszeszidja RottcH von MohU. a mert 
iiogy e2 ut«>bbi azl mertp allitani, miszorint Arisloleles Allfimforma- 
tani eim<^lete nern szerves mozzanatok elv^n, de pwsztAn arithme- 
tikai tekinteteken alapt'il, hoIoH ^hletemtather — mint Burgess 
iiiszi ^a ugyancsak harsany hangon kfirifilgeti — ennck eppen 
aj eUenkez5j^t mulatta ki.' De hat bol ^s mikor mutatla volna 
ki ni a szeg^ny }6 ftreg, bOlcselgettf theologus Scbleiermaclier? 

IMt a heW tiagyon til6keltf, az igaz, mert nem cseki^lyebb 
Wyen tartotl Schteiermacher egy ilyenfonna v^geredm^nyben 
leledzfi ^rtekezesl, mint a berlini Imlomdnyoa akiulcmia 
t'Ifitt; de mir ;iz id6ponl legkev^sbb^ sem impon^lliat kor- 
?Z€rfiIeg k^pzetl azaklud'/isoknak : mert hftl Schlerermacher a 
'z«ad elej^n, 1614-ben tarlotla ezt a szerencs^tlen ^rtekozes^t 
a berlini akad^mia elfltt ! Aztiii minft furcsa egy ffllfogis : 
fiuWl von Mobil, a modern dllamUidoininy ezen egyik leg- 



' Borgess, Political Science I. p. 72 : I Ihink it (Von Mohls criti- 

is not only an unjust^ bat a crude and carelesn criticism. — 

: Schleiermachcr bas demonstrated the spiritual and organic 

»cler of this Aristotelian principle of classification. — P. 81 : My 

IteDtiou is therefore that the cUssificalion of states as to form, 

monarchies, aristocracies and democracies is both correct and 

mslive; thai no additional form$ can be made out of a coni- 

l">ii of these, or out of a union of several slates, and that the 

*""lion that lliert; can be proceeds from the confounding ihe state and 

Jvemmenl, in the Ireatmente of the subject. 



• 



na^TO^^ iittArd kitunds^^t akami agyonOttelni egy theolotjas 
illal, a ki — minden e^eb t^reni nom csf»kf^ly 6rHemei melletl — 
soha politikuval alapusan nem toglalkoxott 6s a kinek hirhedt 
Plalon-fordit&sa is csak arr6) kezeskeJiietik, hogy ni^ a g^rOg 
philosophii^ba is erfinek-erej^vel bele akarta olvasni a n^met Iran*- 
oendenlAlis bftlcst^szetnek mindazon a^yahirU&gait, a melyekrdl 
Hellas bOlcs^szei, kik rn^g nem voltak a *beschrankfer Unttr- 
thanenverstattd* katog^ridiba i*end^rileg beleszoriiva, . . . meg csak 
nem is ilmoHtak! Mmdezen tekinletekn6l fontosabb, hogy Schleier- 
macher theologusnak 1814-fliki 6Mamformatani ^rtekez^s© Idrgyi- 
1h>? mej'vizsf^filvn is ejri'ike a legkritik&llanabb tiidakos kis<5rloteknek, 
a mplynek kieszeldst^be m(5g az a ft^lrcisnierhetlen mucker-vfigy 
IS ugyancpak bclevegyull ; hizele^ni a aorok kozt a rendi luonarchii- 
nak mindun eg^'^b dllamlorma rovds&ra.' 

Ezt maga linrgess is eszrevehetle volna, ha rem k&btil el 
annyira a Schleier^tnarherdk niinbusiit>51, hanem egy kiss^ Fontoldru 
veszi Schleiermncher azon kis^rlet^t is, a melyben ez a b5]c56lke40 
tlieolog ds Piaton-fonlit^ egyenesen odajtil ki a maga ^rvelgel^ 
sf^ben, rtiHzorint a mormrclun (mdr t. i. a rt^ndi monarchia) a 
k^lGk^letesebb iillamTormn, a demokraliktis krtztArsasig pedig a 
kfipzdhetO legalanlftsitbb fokn illanirorma ozen az amyekvilagron.* 

Biiryess pok minilenfeliH hold ftssze az 6 l-s6 k5lel6ben 
(«Pulitica] Sciencet): ile iiji[il uralkodu krilikai alapveld eszme 
csak azon egy gondolal vonul keiesztfil ezen eg^sz 6sszehordott 

' Hogy Bluntschli is fOlvelte a Schleiermacher Allamformalani 
(aborliv) elmeletet — sdl elismeroleg vetle {6\ — a maga felhivatalos 
terjeszli^sre Bzi^n{&g)'eiem'\k^z\\^6ny\ihe,BiZ<AU(femeineSiaattiiehrvhc. 
ennek is meg volt n maga indoka ; csnkimgy ex az indok nero 
annyira allointudomdnyi khtika kovelelm^nyeiben heresendili. mini 
inkibb oly termeszelQ oszliinzetekben, a melyek a kQlonben anuyira 
erdemdiis (schwf^izi azarmazasu. de mdr az &0-es evekben teljesen 
loyAlis rondi nemelt^ lelt) allamludost meg arra is raveteinedletUk, 
hogy ug>ancsak az ' AUyemeine St<iatslekre*-b^n egeszen megillelfldott 
komolysilggal mellassa a SUikl s7.emforgal<!)lag furfanpoa elm^leteL Az 
igaz, hogy akkorli'gban m^K a tchruitUchgerwanisck niiiieltiUerliche 
StaaUromantik* nagyon \b fblszincn uszott a neiiiel allamok felhiva- 
talos vilfigiban : de h&L egy oly szubad politikai legk5rben szQIetelt 
pohlikai gondolkodt'mak mint Burgee megis csak kellell volna ktil6ii- 
hdztetni tudnia e([yfel61 az alapos n^mel tudomikoy, m&arelOl meg a 
szakirodalmi phnnzeuskod^s elmeszQlemenyei kdztitt ! 

' L Abhandlungen der kdnigl. preuss. Akademie der Wissen- 
schaften 18U. 



i 



139 






HDvagon, hogy meg kell jul ludni kulrtnbOztelni bz tiUamfoitndt 

(Woroi of slale>) a kornidtttffonndiol (* government >). Hit 

hisMn ebben iSurgessnek telje&en igaza van ; csakhogy azon k<V 

Tetlezlet^k, a melyeket ebb^l a t^tel^btil minden l^pten levoD« 

nafvon is n^lkiilozik a szak^rtti kriUka Unierveit, ^s meg oil is, 

i hot kifrigfifttaUnul vonja le a maga k6velkezlei*^eeil, nit^g ott is 

Mfibnyiro nii^on f<^l.szogen nlkalmazza azokat. Igy m^ Bliinlschlira 

!» kisQti, hogy Bluntschll i:; 6sszezavarja az &1]amform&t a 

tonninyformAval.* a mi fSlfttl bizonvAra csak mosolyogni fognak 

ludm m^g azon kritikusok is, a kik ktildnben nem szoktak os- 

kmlnj a BlunLschti luester szavSra. Do h^t czen BlunU^ctili-ellenes 

^rv^lget^re \s Cdak az^rt van szukee^e /^(«r^e5S-nek, Itogy anndl 

jobban bizonyitgalbast^a. miezerinl az Aristofeles dllamformatani 

elmdlele 6p annyira kimeritfi, mint correct.- 

Btirgessnek lagadhadannl sz^lesebb a szaktudomcinyi Idtktire, 
innil azon n^met illambnlcs^szek^, a kik 6i f^Irevezett^k : de 
liwg azon eredm^nyeit is, a melyeket lielycs uton 6rt el, oly 
kft(lo^ Tiemet (?.«7.jArdssal formulAzza meg, hogy az ember csnk 
-^Ajn^lkozva csod&lkozyiatik egy eg^zseges inductiv amcrikai agy- 
nak ilyel^n elt^velyed^sei fM5tt. PI. egy helyutl azt mondja, hogy 
ii demokratikus Allam szQks^k^p kell, hogy nemzeti illam iy legyen 
'•giultal. Ez idjii(i helyes, de mid<(n azt mondja, hogy az oly allam, 
11 melynek ri^pes&ege val«iban nernzetiv^ lett inAr, elkerulhetlenrtl 
'k'TDokratikiis allammA is fog Atalakulni:^ ekkor az cmbernek azon- 
nai esz^be jutnak a n^met Allamok, a melyeknek nepess^ei — 
•population* — csakugyan nemzetiek is mAr minden k^ts^get kizAr6- 
lagi fa m^gi? I*ilezik-e (alkolmdnyos) ;illam EnrrtpAban, a melv 
vtebb<i volna ma m^g demokratikus, mini a n^niel lillamok jelen- 
Inductiv ^Ilamtudi'is, a kinek a nyelvezet^t nem rontotta el a 
neniel tran^jcendent&lis 61lambOlcs6szet, bizonySra kellfl formaba 
Mtai volna Onleni 6s egyutlal eg^szs^ges, ^letrevalo, igaz l^tellt^ birta 
volna lejieszteni a Burgess ugyanezen gondolat:it. Angol vagy fran- 



' Burgess. Political Science (I.) p. 77. : BInntscbli confounds state 
government. 

' Burjzeiii^. Political Science (L) p. 81.: The Aristotelian proposition 
>rrecl and exhaustive. (L, erre vonalkozdlag : Krilik der Siaalsformen 
Anstoteles. Von Jalius Scbvarcz. Leipzig. Friedrich Wilbelm, 1891,) 
* Burgess, Polilical Science (I.) p. 82. : The deniocrolic slnle 
Diost b« a nalinnaj state, and the slate whose population has beame 
ly iiftlional will inevitably become democratic. 



XH) 



erre 



czia, vagy akir ola?2 Allamlndds ncm azl mondla volna a mil Burges^ . 

— habar koriUbelul u^yanazt is gondolta volna, a mil ez ut6bfc^^ 

— tanem azt, hogy oly allain, a melynek n^pe mAr teljese<* 
egys^es nemztiti tilrsndalonima fejitidfltl, el6bb-iit(5bb dc*mokratiku:^ 
dllainm^ fog 6talaku1ni minden bizonynyal. £5 az ckk^nl kifejezeL^ 
gondola! jogo.st'ilt is lott volna : mert h&t, hogy a n^met allamuk 

is dcmokruttkiis aIlamokk4 fognak el6bb*uti3bb Alalakulaif erre 
vail egi^sz EiirOpa alkolnii*iiiyrejlOd^se 6& benne is van ez 
az emberi mtivclfides liaIad6lagos fejl6d6s6nek IGrveny^ben : min< 
Ossze is idC k^rd^se, hogy t^vlizedek avagy szizadok miillan 
fog-e ezen ^talakuIAs bekovetkezni V 

firdekes, a mit Burgess az angol alkolmfinylGrl^nelembiJl 
szO bele inimk&J&nak eh5 kOtet^bo, hab^r e tckintetben is vajini 
gyakran in^lkvdrtzi a szabatossdgol I'jgy gondolalbani mini nyelve- 
zetben. Igy tfVbhek kOzt, midOn cg^z atalanossagban Allitja, hogy 
Anglia jelenlejii alkolminya nem lefczclt az 1833-diki Helon 
bill koreszlulvilele elO'tt. ' J6val ^rttSkteljesebb azonban a mi 
kAlel, a *Ctfmpat'aiive ConsUMional Law* vagyisaz ftsszeba^orf^ 
\i[6 alkotmAnyjog t&rgyal&sa. Epen nem kimerilG az a kep, a 
nielyet bemulat ; nagyon ffiluleles meg|>islanUsban r^szclleli ugyanis 
a legU>bb euri^pai allamol ; sem Olaszorszi^^ot, Spanyolorsz&got. 
Portugallifi-t, Rum^niit, (lOrOgorszAgol, sem HoUandiAl, Danidl, 
Sv^lorsz&got, Norv6giAl nem m^Iiatja tiizetesbben ; hasonl*5an banik 
el Ausztri&val, MagyarorszA|:gaI, s6l m^g a Schwciznck is na^on 
szUk murokkal iiidr: Oroszorszilgol, Szerbii''it, Biilg&ri&t es a T6rdk- 
birodalmal alig ^rinti. Annfil btivebben foglalkozik ezen n(^gy illam- 
mal : Nafiy-I^nl^nni&val^Francziaorsz^al, a N^metbirodaloruina] ^ 
az Egyesiill-Allanjokkal. Legjobban term^szelesen sajAl haz<tjdt 
ismeri; Anglia dllamintezmenyeiben is olllion van; Francziaorszag 
illanijogfit m^r kevesb6 ismeri ; a N6metbirodalomel csak t<irhet^eg. 

Mindezek daczdra nagyon sokaL leiiet lanulni a Burgess 
kflnyv^bfll. Az IrAny, a melynek szolgAlalAbfi li5peU, a jfivfl irAnya 
is egyi'itlal. Vajha monliil kepzeUehb prdk vitllalkoznAnak ezen 
irfiny ni(iveMs6re eurOpaszerte, mim^l elSbb! .S. 




* Borgess. Polilical Science (I) p HI.: The prtaent constitution 
of Great Britain did not fixist i>eff>re the year 1832. Uzl. e. errp vonai- 
kozolag Stubbs, Conslitalional History of England, I,, i. b. 



Ul 



Der Dai'ivht inm us fjegen die Shciaidemokralie. Otto 
Jmmoii. llainbui^, 1891. Szellenies eszmenienel, jol [ftlpzerelt, 
sEiikkepxett itel6tehet5^g, de alapjAban elbibdzott elm^let, mindt 
c*«k n $ocialdemokratia remkept*t6l iszonyod<i nemet szobaUuiosok 
hozhatiiak l^tre a XIX. azazad vegevel. Midfln ezt a kOnN'vecskt't 
nlvifttuk, annak a b^^csi philolognak, Penkdnak a kist^Hele jutoU 
efznnkbe, a ki ezeliSU p^ ^vvel nyelvt^fizeli darwiniskodAssal 
tkarte beigazoini a modern tiirsadalmakltan meg t6bb6-kev6fib^ 
miit;iikoz(i rpndi tagozalok szuksf^jfessi^ccH es f^nmaradAsJit az idfik 
f^pzetyig. Az elGUiink lekvQ konyvecske szerzfije is hasonlti szel- 
lenii bajban szenved. meg szerves vilAgbau mutntkoz6 Darwin- 
Hk *f€rm^^s€ies vdlassids* ^Natural Selcclion> tuneteib6l akarja 
xa:^ ivotXoYcotv bebizonyitani a socialdemokratifi koptelenseg^l, »5l 
m^ ennel is nag>obb fflladatra vflUalkozik. Uogy t. i. a social- 
demoknitia keplelen:«^4t kimutalhassa, elobb ugyancsak n Darwin- 
\^*^ainr(d-schdiiin>-h()\ akarja kimnlalni iriagiinak anemsocial- 
inokrat, de eg>'szc;NIleg demokratiai drtelcniben volt allarnpolgfiri 
jogegvenlfls^gnok k^prelens«^^l is. Mi sem vagyiink bdmuUii a social- 
^^mokrata ibrandoknak, (igyszcrrdeg nemeslelkii t(5vhilb6l szar- 
niaxo badar^ag()knak tartjuk azokal: finide a dcnujkratiiu erte- 
l>en veit Sllampolgdii jogegyenlOs^gel nem zavarjuk Ossze a 
iaidetnokrata ^r&ndokkaU haiiem nagyon is kilatasba Uitjuk 
ftfyezve azokat az 5s9zes eurdpai a1kotmany!ejl6des ^s t&i'^adalroi 
Ifld^ alia! a}niak idej^a m^g azon Allamokra nezve is, a me- 
'y^k nia ni(''g a hagyomiinyos rettdi tagnsat formaiban Iartj6k 
IftkMvc a magiik nemzeti tarsadalniAt. Vait'tban nem komoly dolog, 
a mit ez a kiilfinben el^gg^ szellemes liambui-gi kfinyvecske mfi- 
v^l Bz &llumpoIgari jogegyenl6s^ eszmdj^vel. A rendi tagozat ^sz- 
S2i3rflK»g szuks^pes voltsit azon biologiai l^nybOl veli levezelhetni, 
niibzerint a szerves viligban is vdlfajok keielkeznek terniuszeles 
vdlasztds SUal ^.s azut6n meg is t'i|]and6<ulnak. Arra term^szete- 
t<n azerzC nem is jiondol, bogy a rendi tagozat Icgfftlebb n6hiny 
adon hi birta csak mag&t nem egy dllamban mint ^Imeneti 
is fCntarlani, s bogy mdr sem a franczia, olasz, norv^, ru- 
ai^n ^llampolgAri t&rsadalomban, sem a sebweiziben, g/jrfigben, 
bben nem lil'tezik rendi tagozat, s6l tulajdonki^p niAr a epa- 
Ibaii, portugdlban sem, ^s boj^y mag^ban az nngol allanipol- 
gikri Uirsadalond>an is csak a *peei'arf€> ^s *baroncfag€> nagyon 
fzGkkArfi int^zm^nyi^ben ^szlelbetC m^g n^mileg a bajdani rendi 




tagozatnak holmi tet6zetszerii maradv&nya. Nagyon k6zel k\\ ebl» ^ 
az ^llamjogi allapolhoz egyfelfil a d&n, m^felAl a hollandi allar^-V^ 
polgAri Ursadalom i:^ ; sfil hatarozoltan kSzeledtek feleje IS^- 
<Jla a mag^'ar es 18ti5/(>. <ita a sv^ is, elannyira, hog>i* az, 
mil a haMii)urgi kfinyvpcske ?zflr7(*tje nnnndlh allapotnak v 
az niH miir (\sak a Ndmelbirodalom allainuiban, Aiit^ztri&ban 
az OroRzbirodatamhan i^ll ffinn, tdnyleg 48 de lure. MisIelSl ^ - 
v&Uajok keletktiz^sc u szerves vil&gban ha nent [nil]i6, h&l le^t^^ 
alAbb is szazezer meg sz&zezer 4vet vosz ig^nybe : de a t^rl^nelm^^ 
4vl5k eriil<^kez6 tehets^ge legalAbb az emberi nem kerelen beliil 
ily viilfajok kelolkezes^Kii neni lanuskodhatik. Az umberfajlak 
mftr (5pen oly <5Ie8en kimels/Odnek a Nilvftlgv legi'egibb mUem- 
l^kein mint a Sett Menephiha sirjftn »5s 2600—1900 6vvel Kr. 
elan nem kcv^sbb^ mini manap. A lianiburgi tiul()snak — ugy 
lAlszik - mind efelfil nines legkiscbb tcidomiisa scm. 

Kgy6bk<^nl alig kepzolhelfi ?uulat?agosabb typusa a tud^i^»- 
^j^nak, mint a min6't azon nt^niet gondolkodOkban szemtclhctunk. 
a kik egy vagy mfis Osztflnzel vagy rendkivnli paedagogiai kSrul- 
m^nyek folyt^ ktndnek a n^melekn^l annyira szokAsos merev 
4>gyo1da1us^ b&mj&bol ^s azulan a 'Rembrandt als Erzieher* 
<ziniCi inunka lelemenyes szerztij^nek modoriban 6<^zevissza koly- 
vasztanak mindf^nft^le pantodapoleschi^t naivOl, eruszakos sztjllemi 
incselked^sek kis^releben. Ez a ^Bembrandt als Ereieher> 
roppant siiletlen term^ke egy kOlftnben sz6pmfivells<Sgfi, tehete^ 
ges film^nek : bizonviira az a rendkivfili ?iker, melyel e ragyogd 
irodalmi rfiilctlcnsi^g elbirt erni a Ni^nietbirodalurii olvasiS k4zAn- 
s^g^nol. bizonyara ez a mcgdfibbenUileg nagy siker buzdithatla 
enn^k a baiuburgi konyvecsk^nck a Hzerzdj^l Is a saj&l clmdle- 
Unek megir&s&ra. Egy^birAnl mind a R€mbrafidt'r6] czimzett 
ormallan nagy rfipirat, mind pedig ez a hamburgi kdnyvecske 
aokkal tiizetesben fejez[<:*k volna ki a tarlabnuk val6<1i 4rtelna6t, 
bft ozt a folfizolt's czimel adiak volna maguknak^ hogy «iVo/'. 
Siaiil mid pyirsf Fihrnarrk afs Ersiehrr.y 

Sajdtszedf, hogy open liamburgban, a rendis^tdl mentes 
BSabad kAztarr-as^gi vAros-allamban IfttoU napvilAgot ez a kfmy- 
vecske, a melynek 8okkaI jobban illi»ll volna kiadiii fizegVII vala- 
melyik raecklenburg-Mrelitzi (irma. />. 





143 



Die poliiiHchc LUeralHr <ter rugarn seit 1S67. (A mun- 
«Allgeineine Zeitun^* tiulom&nvos cnell^kleli^ben 1891- jim. 
4., 12,, 13., 21 ^ 29. szAmok.) 

Tudomanyos irodaluiunk cgyps 4;.'ait leheWiltig kinicritO, ala- 
pM fnonographi&kbun e\6sziSr magyaru], azut^n cnnek alapj&n 
n^meto!, Tranczifiiil vagy angolnl kOzrebocsAtani ; ez oly v&llatat 
lenn»\ a melylyel nagy szolgilalol lehelne akAr az Akad6mia, 
akir valarnely tudom&nyos irodalmi ogyesiilet a mag^'ar Uidom6- 
nyoasairiiak, ez k^tseglelen. Dr. Schn'icker Jdnos fleurik Ian4r. 
orszi^-ijlesi k^pviseM es szAmoj* Ifiil^nelmi, :*lali<zlikai, kul()- 
nfisen p&iig hazAnkat 4i6mel nyelven ismertetC munkanak, tanul- 
minynak TAradhatlan szerzflje, vftllalkozntl Gsszes hazt'inkliai kftzfll 
arra, hopy bpmutatja a magyar nemzetnek legeslegi'ijabbknri poli- 
tikai irodalriiiit a tudomfinyo-i viliignnk s egyulta! a tigabbkrtrrt 
miivelt k(>zriTis^ek is a munchnni vilaglap Ijas6bjain. A legjobL 
lorrfisokb6l s onszerzette erlesul<^aekb6I liszlelelrem^ltiS hangya- 
'?2orgalommal es pontossagjial a a mi UJ, derekas szak6rlelemre 
V41I6 tAjekozottsAggal Allitotta Stisze szOban forgci monograpluAjfi.t. 
Itl-ott iD^ fogyat^kos ugyan, do m^gis teljesebb <?s ^rl^kleljesebb 
mint bArruely e targybaii mejjjelerU maj^'ar nionographia, vagy 
miiiiin ilyen m^g az 1867 i5lai idSkre vonalkozrtlag nem l6te- 
2ijt, lanulnifijiv vagy czikksorozat. A bevezeteaben tobbnyire i^- 
irt dolgokat mond oJ, de Ifiszerezi azt n^HAny rendkivfll (^rde- 
uj adattal is. Az allamjogi s alknlmfinytftrt^nelmi irodal- 
mkr<5l ^z6\6 szakasz ig.m becses, szintuf^y az lillamtudomfiny! 
looirO! sz6l(3. Kevt^sbv kimerit^i az a czikke, a melyben 
Hcseazeli irodabnunkat ismerteti. El6gge bO azonban isni^t 
A melyben a piiblicislikai r()piratokr6l eml^kezik meg. Hir- 
lapirfwialmankal term^szeiesen csak jyer stttumos apices ismer- 
teti. Hidnyzik az egyhizpoUtikai irodalom ismertet^se es a ba- 
zAnkban n^mel nyelven megjeienS hirlapok bi?nnitatasti. K k(^t 
iWbbit azonban, mint halljnk. SrJnvirJcf*r rttvid iil^ alatt pdtoini 
ul^kozik. 

Val6ban meg(§rdemeln(i. iiogy ezen t^rtekltdjes moiioji;raphta 
iMn kflnyvalakban is niin<H elt'lbb napvilj'igol h'ltlialnii. Tobbet 
fog indni az a kulToIdi ember, a ki ez( a monograpbiit elolvassa 
ma^'ar nomzet szellemi ^let^nek belbecst^r^l, mint bu eg^sz 
rh&z kdzepes magyar reg^nyt, besz^lyl vagy verset iiltelnnk is 
ii a legt&zasabb rohamossAggal n^metre, franczi&ra vagy anpolra. 



ATHENAEIM 



PHlLoSorUlAl £S ALLAMTliDiiMANYr FOLVollUT 



A M*f:Y\T! TrT» AKvrfMfA mfgriza>?Abhl 



<*/i:riK»'sZTr 



P AUE R I MR£ 



n M 




Kr>ODll 52AK 



144 



Sdnvickcr nag\' melegs6ggel, val6)li Ielkese<l<?ssel ismert^^ti 6 (oik 
t06 munk^lat&ban politjkai iro<ialmunkut. Valoban nagyobb 
mer^sre tarthatna ig^nyl, mint a mini^ben n&lunk idehaza 
honismertet^E munkAlk(>dA3d.nak ^rdemci r^.szesflUok. De a/.(^rt mi 
azi a tanAcsot adjiik neki, lioj^' ha majd fitdoliiozza jolen 
nographifijJil kftnyvalakba, lartsa meg ugyan a lelk* 
ne vigye el a gyftnged kimt^letess^get israit a legszci 
kiv^tel n^lkul az Altala ismertetelt Qaszes szerzOkkel szeinbecu 
P^ldilu], ha valakir^l azt kellene mondania, bogy fiszieat 
coiupilaiiot v^zetl, h&t ne irja ezt annyira kdrQl, oly nafryofil 
tulkegyosen udvariaskodd szOlamokkal, Jiogy a kiil' M 

azutAn meg se ^rtse belule, hogy az illetfi munka vej. 
nem egy6b, merO compila*i6n{il. Hagyjuk a belletristika 
keire a superlativus gradusokat ; oly komoly tud^d mint Schwii 
az^lal toszi hazdjanak a tegnagyobb i^zolg^latot, ha tepU 
szavakban mundja ki a maga tudomd^nyos meggyCz^d^set b< 
*teicint4ly> szellwiii term^ke felOl is. 

Mindent egybevelve Schtvkkcr monographidja esen)^ny- 
szAmba megy a i]ing>'ar nemzet szellcmi ^let^t isinerleKi neoH 
zetk^zi irodaloiitban. M, 



ATllEMEUM 



ALLAMTIIKOMANYI FULYUIRAT 



U M\CY\n Trn. \ku)i-mi\ mit.iu/As.mw'ii. 



^'/.f.itkPMTni 



PAUER IMR£ 



[tSOEVFOLYAI 




ASODIK SIKH 



iLU.\i 

c Tl'fi 



U8 



rendelele szerint az Osszes szabad kirdlyi varosok 24 
portba I6nek beosztva ^s minden egyes varos-csoport 2 — ^' 
kOvelet valasztott minden ket 6vben az orszAggyQiesre. lit 
az orszdggyfilesen azonban csak a penziigyi k6rdesekben es 
a varosokal iUel6 kerdesekben jArulhattak hozzii a v^posok 
kovetei az 6 szavazalaikkal a batdrozalhozalalhoz; a tOrv^ny^j 
hozds egyeh kerdeseiben csak ugynevezett <votum informai^H 
livum> illelle meg 6ket. Miisfelfil azonban megadatott ekkor 
(1791.) nekik meg az a jog is. hogy meghaUilmazollakat 
kiildliessenek a minden ket 6vben lij vilasztis ala keriJlo 
orsz^gos — vagy mini a lengyelek neveztek — birodalmi 
rend6r0gyi es kincstarugyi bizottsdgokba. ' Igy volt az a 
szerencsellen Lengyelorszagon, hoi pappa is csak nemesek 
liai leheltek j6 ideig, s a hoi ha valamelyik nemes v6rosi 
hivatalt I'ogadolt el, vagy eppen ifnirral, kereskedelemmel 
roglalkozoll, ]iat kitaszittaloll a lorveiiy rendelete szerinU ^h 
nemesek sorabol. ^| 

Magyaroszagon nera sokkal lllott kedvez6bben a viirosot 
helyzete, tekintve azon megsz^gyenilOleg csekely jogkort. a 
mely nekik az orszaggyiSlesen julolt. 111. Andr^ alatt jelen- 
t^keny volt a varosaink szerepe az orszaggyfll6sen, habar 
t!^volr6l sem bas(>nlitbatni c szerepet az aragoniai meg ca^^H 
LiJlai <Gortes»-eken szereplett viirosokehoz ; Zsigmond kird^™ 
lyiink lijbol lendilett ezen irdnyban ; uevezelesen 14-05-lki 
kezdem^nyezese dltal, midOn a varosok tigyeinek szabalyo- 
zis^l s nemely szabad mezfivirosnak — <oppida> — szabad 
kiralyi rangra emeieset lOzven ki az alLala husvetkor Budan 
tarlolt orszaggyOies egyik targyaul, az e r^zben a meg- 
hivott szabad kir. virosi es egyeb szabad (mez5) vArosi 
kovetek jelenkrteben es hozzajarulasaval alkotolt t6rv6ny- 
ezikkeket, a melyeket Pestraegye kuzonsege, mint az eg6s2; 



» HQppe: i, n\. p. 108 






149 



MagyarorszAg minden lakosAnak ^s az eg^sz orszAgnak dics6- 

•^lere. diszere, orcik javara. hasznJira. dicsereles elomenete- 

'^re, g)'arapitAs^ra vAIo tdrvenyliozasi aclust hoiiluii oroin- 

^iadallal udvdzol vala, ut6lagos liozzSJarulas vegelt a megy^k- 

•^«k megkiJlddUe.' 

Meg II. Uidszlo alatt is van nyoma legaiabb nyolcz 
■^■^iros politikai je!ent6s6genek. 

M&skent alakulnak a viszonyok a mohacsi v^sz utAn. 

g^sz 16()8-ig nem taMIunk semmift^le liizelesebb ulaleist a 

"X-drosok orsz^ggyOlesi jogk(>r6re vonntkoz6lag ; az 1608. koro- 

^liiz^ ulani !. Idrvenyczikkben. tniutdn a szoveg m^v R')I- 

■sorolla az orszaggyUlesre ineghivand6 osszes tiibbi elerneket, 

•^ 10. §. igy rendelkezik: ^A mi a szabad virosokal im^r 

*. i. a II. Ulaszl6 VII. Decreluma 3. czikk^ben* folsoroltakat. 

1. i. Buda. Fe?l, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Barlfa, Eper- 

Jes 6s Sopron) illeti, az orsz^glak6k m^It6knak lartjak azokat 

arra, hogy szabadalmaikLan, valamint a karok 6s rendek 

sor&ban megtartassannk, 6s ill6nek v61ik (az orszi^glakdk). 



' HI. e Ladanyi Magyar kir&lysAg alkotmAnytortenete I , p. 
2«— 247. — Bartal: Comrnentar. HI. 128.. ettol az iddponltol szAmdja 
axon szoki& meg^llnndosulasAt, hogy «a kiralyi vArosok is mcghivas- 
sanak a2 orszdggyfllesrc. meg pedig oly modon. hogy a v&rosok kdzun- 
■^ a sajat kebeleb6l 2 — 3 elokeldt killdjOn teljhatalomniai a fdpapok. 
bdrok es nemesck gydl^sehe*. Szlemenics ketsegbevonja (Magyar tud. 
l&rsas. evkonyvei VI. 259. 1.). hogy a varosokal a lor^■enyho^A3 joga 
gyakorl&siban val6 reszellet^s vegett bivta volna meg Zsigmond ezen 
onzAggYdl^n ; de Ladinyi az ellenkezdl rnutatja ki i. h. 

■ L. 16U: Vll Decreturn 3. Bada, Pest, Kassa. Pozsony, Nagy- 
Szomhat, BtUrtfa, Eperjes es Sopron kaion, meg pcdig elsfi sorban 
soroUatnak fol a kir.-ilyi jbvedelmekrfll szolo c I6rv6nyczikkben, niinl- 
egy jeleroi kivAnvan a torveny, hogy e szabad virosok (Liberae Civila- 
to) orszAggyffl^si jogosultsigukndl fog\'a is kival6 kategoriaba soro- 
tanddk. Ezen v&rosok az 1514: 3. szerinl : Sunt igitui oclo in primis 
Civiiates Liberae, videitcel : Buda. Peat, Cassovia, Posonium, Tyrnavia. 
BirUtfa, Eperjcs et Sopronium. 



i 



hogy azok (illetd szabad v^ut>sok) kovetei az orszdglaku.^ 
kozt ul6$sel ^ szaTazattal btrjanak.*' NyotnbaQ rd azonbav^^ 
a ll.§. azl mondja, hogy a tfibbi vfljosok helyzet^nek sza- — 
b^iyozas^t az orszaggyQl^ kesfibbi torv^nyhozasi actusol^=^ 
szam^ira tartvan fol. eziittal e kerdes elintezeset elhalaszlja.^^ 
De ugyan er^Iyesen pattog a 12. §. is; «Tehat iiehogy ^- 
Felsege azulan a fSlsoroll Karokon es Rendeken kivQl me^ 
m&sokat is meghivjon az orsz&ggyUlesre, hae^ak azok nem 
hivatalos ftlldsU szem6lyek!>' Ezen «En&sok> alatt term^ze- 
tesen a I6bbi virosok ^rlend6k. Ennyire FAztak az lfi08- 
Karok es Rendek az orsz^ggyfilesen lev6 varosi elem S3 
porit^Ls&t6i ! 

Nem is igen tal^iunk egyhatnar tOrvenybozasi intezke- 
d^t az ellenkez6 irdnyban. Az 1613: XXXI. torvenyczikk 
rendeli, hogy a -szabad varosok*-ra vonatkoz6lag maradja- 
nak eps^ben az orszag intezmenyei. 6sregi gyakorlata es 
szok^ai 6s az illetC varosok polgarzatanak (civitas) kivd.lt- 
sagai iprivilegia) is azon erielemben, a melyben folyton 
tenyleg gyakorlatban voltak.* 



^zarfH 



^ 



' 1608. post CoroD. I. 10. : Liberas Civitales (quae juxta Ula- 
dislai Regis Decret 7. art. 3 ordine recensenlur) quod concemit ; at 
eae qaoqae, in suis privilegiis. et numero Slatuum et Ordinum con- 
servenlur; dignum judicant regnicolae, qnarum nanlii* at inter Regni- 
colas locum ct vola babcant. dignam qatxiue censent Regnicolae. 

' 1608. post Coron I. U.: RelUiuarumCivitalumLiberarum quae ibi 
comprehensae noa essent, status rejicitur ad emendalionem Decretornm. 

' 1608. post CoroD. I, 13. : Praeler bos ilai{ue Status et Ordines 
ne Sua Majestas Regia (demptis ilHs, qui publicis Regoi officiis fun- 
gantur, utpote Consiltahi Nobiles. Judices Regni Ordinarii, eorum 
Vic^s-gerenles, Proto-Notarii et Jurati Asseasores Tabulae Suae Majesta- 
tis Regiae) ad Comitia Generalia adhibeat ; eorumque vota, juxta ant 
quam usum et se&sionem admiltantar, decretum est. 

* 1613: XXXI.: Ultimatim ratione Libernrum Civitatuni mane- 
ant antiqaae Regni Constitutiones, antiqui usus, et consvetudincs, et 
ipsarum Gvitalum Privilegia, in quarum continue et reali usu ruerint. 




161 



Az 1618: XXVII. l.-cz. szerinl: "Szabad es banya- 
k, valamint a nehai magyar kiralyok altal kivdUs^goU 
rarosok 5sszes szabadsagaikban, kivaltsagaikban, mentesse- 
fokben es regi jogaikban 6s szok^^^^aikban, nemkUloiiben a 
harrainczadok, vamok s rakhelyekre nezve, a melyeknek gya- 
koriatatian eddig voltak, niegtarlassanak.* Ugyanily ertelemhen 
rendeikezik az 1622: XXV., az 1625: XLIH., az 1630: XXI., 
XXXVIII.: az 1636: LIU., az 1638: XXXV. t.-ez., valamint 
a2 1649. kororiazas ulani XV. L-cz, is, ez ul6bbi kiilonos 
nyomat^kkal hangsulyozvan, hogy a azabad kiralyi varosok 
az 6 kiv'^ltsagaikban es szokasaikban csak annyiban tartas- 
sanak meg. a menyiben ezek sem a torvenyekkel nem ellen- 

kJseznek, sem [>edig a nemesi el6jognak (nobilitari praeroga- 
livae) nem vilnak s6relm6re. Figyeiraet erdemel ugyanezen 
lOrv^nycikknek azon rendelkez^se is, ^ hogy e viirosokban 
Uk(} erdemteljea es szabad egyenek csakis az illel5 varosok 
bolgarzatanak (civitatum) es a tanacsos urak ajfinlal^ra emel- 
*elhessenek nemesi rangra az orszag torvenyeinek erle]m6- 
; masfelol, hogy az a gyanus nemessegO es nagyon csekely 



p 



1618: XXVn. : Liberae qao(jue ct Monlanae Civilates, nee non 

quondam per Divos Hungariae Heges Privilegiata, in universis 

Liliertatibus, Privilegiis, IinrDunitaLilms, anliquis item juribus et 

isveluJinibus; nee non in Tricesimis, Teloniis et Locis Depositio- 

im, ill quurum usu fuerunt. conservenlur. 

HI. e. 1622: XXV.. 1625: XLIl!., 1630: XXI.. XXVIIL, 1836: 
».. 163ft: XXXY. 

1649. post Coron XV.: Liberae ac Regiae nee non Monlanae 
Regni quoque Sclavoniae Civitales ; in legitimis suis Privilegiis et Con- 
^vetadiuibus, in quantum Legibus et Constitutionibus Regni et Nobili* 
lari Praerogativae non praejiidicant, conserventur. §. 1. : Conciviles 
(tiam. benemeritae ac liberae Personae in iisdem Civitatibus Liberis ac 
Regiis degentes non aliter, aed ad commendalionem ipsaium Civitatum 
et Dommorum Consilianorum. juxta Leges Regni nobilitari poasinl. 
2. : Quae porro sunt impossessionatae el suspectae Nobilitatis. nihil- 




vagyonu, vagy eppen vagyonlalan egyenek. a kik szabad 
kiralyl v&rosokban laknak, ez ut6bbiak torvenyhatosagunak 
6a jogszolgiltatdsunak legyenek alavetve. Az 1655: CX. t.-cz. 
szinten csak atalanossagban mondja ki, hogy a szabad kiralyi 
vto>sok, mint a b&nyav^rosok 6s a szlavoniaiak is, regi sza- 
badsfigaikban az 1613: XXXI. l.-cz.. az 1638: XXXV. 6s 
az ott hivatolt t6rv6nyczikkek, ligy az 1649: XV. t.-cz, ren- 
deleteinek erlelm6ben tartassanak meg, hozzatevdn, hogy Kis- 
Marton 6s K6szeg vArosok az 6 Fels6ge Altai enged61yezell 
kivUitsagaikhoz k6pest a Urnokmesleri hat6sdg ala helyez- 
lessenek. 

A szabad kiralyi vArosok azon jogi tenD6szete, hogy 
azok polg^rzata u^y tekintend6. mint egy neraesi szenaely. 
folyton atcsillaTnlik mind e Ifirrenyczikkekeo, valaminl az is, 
hogy azok helkormdnyzati jogkorenek szatialyozasara nem is 
gondoltak mind e torvenylioza.saink; csakis hagyomanyosan 
— li]tnyom6lag nemet eredetbtil — fejlelt jogszokasaikban 6s 
kivaltsagaikban kivanvan ez utobhiak azokat meglartani. De 
m4sfel5l liUhat6 az is, bogy az orszaggyfllesi k6retkiild6si 

que pemtus bonorum in Coinitatibus hatientes, Jurisdictioni et jadicatui 
Civitatura illorum locorum, ubi comnioranlur. subjaceant. — Nagyoo 
lehet sajnalni, hogy a * Corpus Juris* dorek magyar fordUoja, Geguss 
Diiniel ezt a t5rvenyczikket akk^nt fordUotta annak bekezdeseben. 
mintha csak Szlavonia varosairol lenne abban szo •Tdiorazdgnak [sic] 
szabad es kirAlyi, ligy banyavarosai is torv^nyes szabadalmaikbao es 
szok&saikban. mennyiben az orszag torv^nyeinek es inl^zkedeseinek a a 
nemcsek kivaltsngdnak serclmL^re nincsenek, rnegtarlassanRk*. A der^k 
jogtadost, a klnek ^Corpus JurU*-unk fflradadgos dtaUet^et kOszQn- 
heti nemzetOnk, bizonydra nem tAjdkozatlansag vezetle f<§lre, mid6n 
TotorezAgol vagyis SzlavoniAt kivAnta orletni az Oaszes Magyarkir&ly- 
sag be]yeU, hanem valoszinQleg valamely scboUon k51cs5nozbette nekt 
ezen 6lletel. A «c)uoque» szo a szovegben, valaminl az egesz 6ssze- 
ftiggea, nemkaionben e torvenyczikk genesise, mindez kizdrja annak 
lehetfis^gel, hogy it! csakis Szlavonia vArosair61 akarl volna torv^ny- 
hoztlsunk 1649-ben intezkedai. 



153 






joggal folruhazott vdrosok sz&m^nak szaporitasiiito] jobhan 
Wtek a Karok e? Kendek, mint egy lijabb lordk berohanastol. 
Szmt is vail, bikr akaratlanul is, az 1687: XV'II. t.-czikk a 
! !!t> relt^kenyked^s egesz naivitdsilvai : «Minthogy Magyar- 
onzig szabad kirdtyi vdrosainak szama tObb ilyen helynek 
iiics6s6gleljes visszafoglalasa folylan annyira tulszaporodott, 
hojty a Negyedik Rend — *Qunrhis SiutitS' — a t6i)bi 
Reodekkel szdfnbeli er6re nezve nemesak egyenl6 volna. de 
kal m^r foiul is nialnl 1. §.: O Fels6ge kegyelmes bele- 
€z^£evel batarozatba ment, bogy azok szama t6bb6 ne 
szaporillassek, ^s hogy azon helyek — «Ioca» — a melyek 
eddigel^ kev^sbbe vollak — ^minus recepla* (sic) az nrszag- 
gvQl^si joggal bir6 vdrosok sordba Wlv^ve, ezentui ez utobbiak 
fiortba be ne fugadtassanak : ha pedig ezen lorvenyczikk eile- 
D^m^gis barmiFele egyezseg — pacto — alapj^n azok sor^ba 
folretelnenek is. be nem fogadottaknak lartassanak; hacsak: 
§.2.: cs^szari kirdiyi F'elsege a k5zj6 Lekintelei dllal vez6- 
reltelve, valamelyes nagy erderaek^rl egyik vagy masik hely- 
nek ezen jogot tdrvenybozAs uljin megadalni az fi kegyel- 
n^ kiilondsen meltdnak nem talalna.' 

' 1687: XVII.: Quandoquidem numerus Uberarum. Regiarum- 

que Civitalum Regni Uungariae, per gloriosam recuperationem plurimo- 

nuQ simtliutn locorum, in tantum auctus sit : ut idem Quartus Status 

CMtPros Don solum adaequaret, verum fors etiam supcraret. §. 1 : Ex 

^nigna Suae Maj^statis Sacratisaimae annuentia, stalutum est : ne 

peramplius numerus carundem augeatur. neve loca bactenus in ordi- 

nera ipsarurn minus recepta deinceps recipiantur : contra vero prae- 

Sfiiitem Arliculum in future aliquo paclo ne foi"S recipiendi pro non 

receptis habeantur. §. 2. : Kisi bua Caesarea et Regia Majestas. majjnia 

mentis, publica utilitate mota ; specialein gratiam uni, vel alteri loco. 

trljcalariler faciendam esse, compererit. Jellemzo e kifejezes : ^minuR 

r«eepta». a mely kifejezes is mutatja, hogy menn^nre meg akartak 

tagadni a Karok es Rendek minden alkalmal meg a jcivdben is, csak- 

bogy a viroaok orszAggyQIesi jogk5ret atantas szfnvonalon tartbassik. 




154 



Ezen szdkkeblQseget a Karok es Rendeknek a varosok 
irtknyAban nem egyediU okozhatta a v^rseg its faj poiilik&ja 
a nemesi renden belfll ; nagyon sokit nyomhalolt ez ugyl>efi 
mindenesetre mAv magaban v6ve azon kdrtilm^ny is, mi?ze- 
rint a sznlwid kinilyi vdrosok kivaltsagoll polg^rai ti']lnyorn6)ug 
nemetajkOak voltak meg ebben az idoben ; de meg inkabb 
idegenkedtek a rarosoktol az orsz^ggyOles kdznemesei azon 
okbol, mert a v^rosok ezidett mar a KirAlyi udvari kamara, 
tehat egy oly korm6nysz6k haidsiiga alall allottak, a meiy 
regota szalka volt az osszes alkotmanyos 6rzelmQ nemesek 
^zemeben. Ez a Kiralyi kamara alkalmazoU az osszes hazai 
kormiinyszekek kOzlil nem-nemesekel is hivatalokra, meg 
pedig jeleiilekenyebh hivatalokra is a inaga kebeleben; ez a 
Kiralyi kamara volt az a korm^ysz^k, a melyre meg k6z- 
vetve sem igen gyakorolliatoll folytonos befolyast az orszag- 
gyal6s. Mint az alkolmanyellenes velleit^sokban leledzd becsi 
hatalom megvifiatatlan exposituraja Itt az orszag sziv6ben 
ligy nehezedett annak balalma az alombeli havas modjfira 
az alkotmiinyos ^rzelmekre 6s lev^kenysegre orszdgszerle. 
A kamara Ht^cs szolgUja; a szabad kiralyi vrirosokat akar 
dr6ton rangathalja a kamara : tehat tartsuk lehetfileg tavol 
a v^ro:?okat az orszaggydleslol, mert killijnben veszelyezlet- 
jak az orszag alkotmanyos szabadsagat. — igy gondolkodtak 
az onzetlenOl hazafias nemesek. Ne ereszsziink be m6g lobb 
virost az orsz^ggyQlesre, men kiilonben meg bdlterbe szo- 
ritj^ a vdrosi etemek, a kiralylyal vagy a fourakkal szovei- 
kezven, a mi rendi erdekeinket — gondolhaUak hozza a sza- 
badsAgot feltft aggodalmarkhoz meg ezt is, a kevesbbe idealista 
tagjai a szent korotianak. 

Es ezen aggodalmakra meg 1687-ben is el6g okot szol- 
gdltathalott a jelen, kivalt ha meggondoljuk, hogy L Lipot 
1671-ben 5 forint ad6t vetletelt a nemess6gre 6a papsdgra 
is fejenkenl; ehhez jarult a hus. bor, sor, palfnka, gazdasdgi 



166 



illatok megad6zlatdsa jelenlekeny mervekben,* valamint nagy- 

«mnl kalonasag larlAsanak lerhe nemosafc a varosokban, 

lie a megy^kben is, elanoyira. hogy egyedOl Zeinpl^nmegye 

;)00,0OO kftbdl rozsot adott ingyen es 35,000 koblot penz6rt 

a neme( kate:)nak larlasara* Haszlalan folyamodoll a nomes- 

seg. a melynek eddigele ad6mentes vallai ugyancsak bors6z- 

tak most e siilyos leliertol, az ado elharilii^aert. A kegyelleo 

vilasz az volt, hogy *6 Felsege nem engedheli el a nemes- 

s^g inegad6ztatasat ! • ^ Tetezte e lerhet I. Lip6t 1671. Junius 

6-4n kelt rendelele. a mely a sok kervenyezesre akkent ren- 

delte el a <bQntet6s» enyhU6s4t, hogy ^a mAreziusi rende- 

lelhen kivetetl ad6 felenyire sz^llitlatik le ii^yan, de nehogy 

ezen a(l6 a nepet elnyomja, azt felereszben az urak es neme- 

sek allal kivAnjuk fizelletnU. A legnagyobb ingeriiltseget 

azonban az a kaczerkodas szQite, melyet 1. Lipot ugyanezen 

juniusi rendelet^ben a n^ppel, m^r t. i. az eddigi misera 

plebs contribuenssel szinleit, szemben a biriokos nemesseggel. 

• Segiteni akarvAn a ibid n6penek meU6 panaszain, rendeljiik. 

hogy Mihozzdnk I'olyaniodjanak mindazok. a kik liiUerhelve 

erzik magukal a fOldesuraiknak tenni tartozi> szolgulutaik 

^Ual, 5 a kiket a fdldesiirak kereszty^n emberhez nern mt^Uo 

kegyellenseggel liilterhelven, keptelenekke tesznek az allami 

tet-hek viseiesere, es Mi kijelentjiik. hogy mindig nyitva lesz 

ajtonk ezen szerencsellenek el6tl. nem ngyan azert, minlha 

fol akara6k 6kel lAzilani az 6 fiJldesnraik ellen, de az^rl, 

hogy konnyithessiink az 6 szenvedeseiken. » ' 



* Szirmay ; Xot. Histor. Comitat. Zempleniensis, p. 228 ; id^zve 
Udinyi i. m. II p. 20i-5. 

M m. p. 204-205. 

■ U. o. L Szirmay, p. 228 

* Histoire ties troables de Hongrie p. 217—221 ; id. Ladinyi 
p. 208-209. 





156 



Ket 6v miUva, 1673. februir 27-iki rendelel^vel a; 
el akarta lorolni — leiiyleg a leljhatalmu kir. helylarl6n 
(Anipringennek) behelyezese rev^n — mag^t MagyarorezAg 
alkolmany^it. ' 1675-ben I. Liprtt Iblebb emelle a j5vedtld 
ad6t^ az dgynevezelt aocis6l. £s I. Lip6l a neme&seg nie^- 
adoztatasAt nenicsak papiron rendelle el ; egyik fokapitanya, 
Strassoldo, Zemplenmegye alisp^nj6t es ffijegyzOjet borlocre 
is vetette 6s miadaddig szahadon sern bocs^lotla 6ket. raig 
csak Bon .linos egri kanonok meg nem fizeUe a inegye ado- 
beli larloz^sril.- mitsem torodven termeszetesen Strassoldo 
fokapil^ny urain sem az 1504: L tSrv^nyczikkel, mely csakis 
az orszagg)'Qles altal nicgajjinlott ad6t ismeri el tOrvenyw- 
nek, sem pedig maganak I. Lii>{)lnak diplomajkval. 

Ne csodalkozzunk lehit azon, bogy az alkolmAny vissza- 
allilusa utan UiSl-lien tnrlotl orszAggyUles sem 6hajtoU a 
:5zabad kiralyi varosok orsz^ggyal^si jogkoren tagilani. Aza 
k6t t6rvenyczikk, mely ezen 1081-iki orszfiggyiilesen a sza- 
bad kirdlyi vt^rosok *szabad5dganak> helyreallttds&val h 
egy^b fontos ilgyeivel (bglalkozik. az 1681: XLl. es az 1681: 
Xl.ll. torvenyczikk niinrlenrOl besz6i inkAbh, csak nem a 
Viirosok kdvelkiild^si jogardl.' «Nem csek^ly panaszai voUak 



* Nagyfonlossagiiak c reszben is Kdroiyi Arpdd jeles lortenet- 
huviirUDk forrasbuv&rlatokon nyugvo tanuimanyai. 

" Szirmay : p. 252: id. Ladanyi Ji. p. 224. 

^ 1681 : XLl. : Liherarum quoque ac Hegiarum. MoDtananiniLiue 
Civilatum non exiguae fuissent tfuerelae: quod in jure liberae ElecUo- 
nis Magistratus civilis — partim a parte Camerae Huogancae, partim 
vcro ab officialibus Bellicis, contra privilegia ipsorum, el leges Regni 
lurbatae et impedilfie exslilissenl. §. 2. : Neque in libero eleclionis 
Magistratus L-ivilis jure, ac aliis privilegiorum ipsorum. longo itsa robo- 
ratis, a quopiam ([iioque niodo turbentur. §. 3. : Judicatus quoque 
fundorum Civilium. causis aliorum Judicum ad menlem Articuli 53 
1659 non involvatur ; sed penes ipsos Magistratas civiles inaneal. 
§. 4 : Alque (juoad Nobiles impossessionatos et saspectae Nobibtatiit 



tzabad kiriiyi vdrosoknak 6s a bAnyavarosoknak is, hogy 
polguri tiszlvisel6ik szabad vaiasztdsi jogAban, valamint a 
ri es szabadkorcj^maltalasi jogaikbaTi es egy6b men- 
ukben re:?zinl a maKvar korona altal, reszinl pedig a 
katonatisztek altal, az 6 kiv^ltaigaik 6s az orszag tOrvenyei 
lere haborgattallak 6s gatohattak», ann^lfogva az eddigi 
reszben alkolott torv^nyczikkek, valamint az 6 kivultsdgaik 
es mentessegeik megerSsatetnek 63 egyiittal rerideltelik §. 2. : 
'Hogy a szabad kirAlyi varosok s a banyavarosok se az 6 
(ijjari tisztviselCik megvdiasztilsanak jogaban, sem egy^b 
iv^Us^gaikban, melyek ho.sszas gyakorlal alta! megerdsitvek, 
seoki altal semmi m6don ne haborgattassanak». Nem enititi 
fiSi tehitt e tcirvenyczikk az orszaggyfll6si kf'»velkuld6si jogot. 
de nem emiiti fol az 1681: XLII. t.-cz. sem, hanem folemlit 
mm ezen XLII. t-cz. mas valamit, a mi nagyon is 6rthel6 
viiftgittoba helyezi azon ellenszenvet,' mely a Karok 6s Ren- 
dek U'llnyorob lObbseget a varosok ellen meg az 1687-ik 
tnrv^Dvczikk megalkotasa alknlmaval is elUiltOtle. FOIemlili 
tigyanis, hogy «n6mely varosok 6s kivallsAgoIt mez6varosok 

Art. 4C. 1655 Uec non quoad Executionem seatentiorum in Coraita- 
tibiu laturum. Art. 20. t6i9. coafirmalur. 

' 1681: XLII, §. I.: Quia nonnuUae Civilales el Oppida Privi- 

legt&U, eorundemque DomiDi Terreslres, vel maximo his motihus eos- 

dem excessus et abusus suos, non modo renovassent. et introduxis- 

^ot; verum aliter etiam Nobililatem in medio stii degentem. palria 

videlicet ad inconsueta onera Civilia, per assisteatiam Germanicam 

i-^rendn. adigeudo : partim jiidiciarias legitimarum sentenliarum Exccu- 

uonea. vel simpliciter turhando, vel easdem eo, quo per Magisiraluutn 

Cornilatas prononcinnlur modo. post inlimalionem Judici Civitatis 

pridie factum, execjui non pcrmitlendo; partim captivos Nobilium sub- 

mde in carceribas Civitalis dctentos, sine scitu, et praevia eomndem 

Doininorum admonitione, liberos dimittendo ; partim vero vinorum 

9Aodialmm, in aliis promontoriis procreutorum, ad usum Nobilium 

Qon introroiltendo ; et qua Concivium, ubi alii Gives educillaerni, 

educillare non concendendo. vexarent et onerarent. 



^ 




xJ 



158 



a kehelokl>en iak6 iiemesseget a n^tnet katonas^g tanioga 
Usaval szokatlan lerhek viselesere k^nyszenteilek', «a lor- 
v6nye3 it61etek hiroi v^grehajtasat, inert azok a megyei to- 
Tiseldk dltal tiirdettettek ki. zavartak. vagy fbganatositani 
nein engedtek». «a polgari I6ml6cz6kben letarl6ztalott neniesi 
focrlyokat fdldesuraik ludta es eleieges intt^se nelkiil szabadon 
boc-salolL^k» es «a sajdt termesG, mas hegyekben lenneU 
borok elvezetet a nemeseknek meg nem engedlek.> Mindez 
el^gge mulatja Rgyfel^il a varosok es a nemesek kozti ez ido 
szerinti ellenszenves viszonyt, masfelCl pedig mutatja azl is, 
bogy a nemetajkii v^rosi elem a nemet katonas^ggal czimbo- 
ralgatott es ez utobbinak segilsegevel ejtett nem egy serelmet 
a viirosokban e\6 nemeseken. Hisz mftr az 1647: LXXVIl. 
t.-cz. 3. §-a eianilja, bogy nemely varosok a nemesek h^zaii 
• megrOgzoit gt/ulohfigbSh — *ex praecoucepio rancore* — 
valainely iiriigy alaU kibecsiilni. s6t elvenni. niagukal a neme- 
seket pedig a varosokal kizavarni szoklak.' Ezen ellenszenv 
lehatott tebat eg6sz 1687-ig, a mi igen lerm6szeles. miutin 
az orszagban rekv6 n^met katonasdggal ozimbor^lgato polg^- 
rokat epi> oiy kev6ss6 nezhette joszemmel a «szabadsAgert» 
kiizdti iiorness^g, mint a bogy csak termeszetes. ba a v^rosi 
poigiirokut b^ntotla az a sokfele mentess6g. a melylyel pi. 
az 1617. evi tiirv^nyczikk is- a v^roi5bau lak6 nemeseket 
az dsszes varosi kozterbek viselese al6l fololdotta. Az 1716: 
XXXM. t5rv6nyczikk nidr foglalkozik amugy altal^ossAgban 
a szabad kirAlyi vArosok 6s a banyavarosok *(andc8dnak 



' 1*U7: LXXVIl. 3. §. : «Neve poslhao Domus Nobilium. qaavis 
ex rausa, vel ex praeconcepto rancore, sub praetextibus exquisitis 
aesLiment, aut adimant. eosque ex Civilalibus exturbent, imo exlur- 
batos redocaDt, hacreditatibusquc suis restituant.* 

* 1647: LXXVIL 6., 10., 11.. 16. ^. : .Caeleruni. ah oneribus. 
sive laboribus civilibua, solutiouibusque per&onaiibus. perpeiuo imiiiM- 
nes et exempti bai>entar>. 





uabad megvdlasstdsdval i* * , a iiiennyihen e nevezetes 

lorv^nyczikk azl rendeli, hogy ezea valaszlasokal a ka- 

marai hizoitsdgok ne terheljek. se ne giilolgassflik, kiveve a 

aiflkseg eseteit. Ha l>eal! a sztiks6g esele, hat akkor 6 Fel- 

seg^t illetendi meg. >Tnint az dsazes vdrosok fdldesurdh 

'Omnium CivUatum Domini terrestris* — a jog. 

iJugyelelet gyakoroliii azon vai-osok tanacs^nak rendje, 

poiitikai kdzigazgat^a 4s jogszolgaltatasi elj^rdsa folott, 6s 

6 FeUeg6t fogja ily esetben megilletni az a jog is, hogy ily 

kamarai hizotud^okat rendeljen ama varosokba.* Az orszdg- 

>!yUlesi kovetkiildes jogat azonhan ezen torvenyczikk sem 

emlitt. Aanal nyiUabban szol, mik^nt mAv kittuk a vdrosok 

orszaggyfil^i jogkore felul az 16ft7-iki torvenyczikk. £s ez 

annyival t^ajatszerfibb, minthijgy ebben az id6ben rn^r be 

Iev6n hozva az arokos kirdlysag. a kiralyvalaszlas jogi^nak 

szintugy, mint az Arany-bulla allal inegadott tegyveres ellent- 

allasi jognak eltorlesevel, a b6csi hatalotn most mar nyiltan 

i^pelt f6l azon lorekves^vel, hogy • az orszag eg6sz kormdny- 

xata az orokfta kiralysdg szellemeben atalakutassek 6s erre 

a czelra egy bizoltsag kiildessek ki».* A II, Ferdindiid 6ta 

jogervenyes diploma szerkezete 6s lartalma is csorbdl szenve- 

delL Az eddigi 17 * Conditio ^-boi mindossze csak hat <ArU- 

II ' 1715: XXXVI. SicQt omncs Rcgias ac Liberas. Montanasque 
Bvilales, in recepto Jurium, Liberiatum el Privilegiorum legitime ob- 
pntoram uau, postbac eliam conservandas ; sic penes Easdem, et 
bdem, inemoratas omnes Civiiates, in libera Magistratuali elecUone 
impertarbale relinquendas. et neque Commiasionibus Caineralilms 
oaerandas, aut impediendas ease staluitur. solo casu necessitatis ez- 
cepto : §. 1 : Qui si intercurrent, de convenienlia Regiae Mnjestalis. 
quB. omnium Civilatum Domini Tcrrestris erit, Magistratuali earum 
r.iritatum ordini. ac Potiticae et Justitiariae AdiniDistralmni invigilate. 
ejusmudique Comniissiones (absque ulla ad delerminalum aliquod 
^^^Jempos restnctione) pro exigentia uecessitatia ordiuare. 
■k * L. Uddnyi U.. p. 271 s kov. 

ta 



J 




cuius* lett^ kihagyatviin a II. Ferdinand diplom^^bul nem- 
T'sak Bz orsz&ggyOlesnek minden h^rom evLen megtaiiasat, 
valamint a magyar ugyeknek magyar tan^csosok ^tal vrIo 
elinl^zeset. a jogszolgailatasnak a torvenyeken alapulo s tene 
nyes formdk szerinti elldtds^t, a n^dori ineU6sagnak v^aszta.'' 
liljan valo betolt^set s a nAdori jogkOrnek szabalyozAsal, az 
idegen kalonasag kivilelel elrende]6 s haboru niegindidisat az 
orszAggyOles ludta nelkiil lelill*^ ponlok, de kihagyatvan abbol 
a szabad kiralyi varosok jogaira vonalkozo rendelkezes is. 
Magaban az iij folavatasi hitlevelben pedig mindjart az elsfi 
Articiiius azt mondja, bogy ezentul az orsz^g <niinden shi- 
badsAg^t, kivaltsdgat, statutum^t, kozjog&t es torveDyet a 
kir^ly ligy fogja niegtarlani, a mint azok ^rlelme fblalt a 
kiriily 6s az orszaggytilesileg egybegyrtlt Rendek megegyezni 
fognak. > ' 

Egeszen uj aratiilatok kozt szQletetl meg tehal az etn- 
litett 1687: XVII. torv«nyczikk. A becsi hatalom^ a mely a 
(nt^metajkii) varosok polgjiraival emberolt6kon keresztui kaczer- 
kodott, most per ambages kibagyatta a szabad kirilyi varo- 
sok jogainak iolemlit^set az uj hillevelb6I. M6rt? Rizonyara 
nem azert, hogy ellokje mar moslegy csapassal magatol azon 
tdmaszt, melyet eddigeM a vftrosi pol^drsAg nem&sseggyUlol6 
erzelnieberi bi'r vala ; 6ppeM ellenkeztileg, csak azert, mert 
tervei voltak a varosokkal a megyek rov^ara, terv^i. a melyek 
az eddigi tdrv6nyczikkek tartalmdnak sziik kereteben aligha 
ferlek volna meg. Ezl ^szrevelle az orsz^ggyQles, es 6ppen 
ezerl eg^sz nyiltan akart g^tat vetni a varosok politikai be- 
folvasa ndvekedhet<5s6nek. L'gyancsak nem tesz emiitest a 




* Lasd Kovacbich : Supplem. \U. ■i2o , id. Ladanyi. 273 — 74 
Kgy^bkent Laclanyinak nines egeszen igaza, middn ezen Uj articuluat 
annyira stil^t szinben Idtja, merl a *ieffes inieriyretandh Joga, melyet 
kesdbb az 1790/1: XII. torvenyczikk oly Unncpclyesen proclamal, benne 
van m^ ebben is. 




101 



melj sn^ondiMg 
acosaval lerii^iek 
kek, €tek es fotibak Mfiftn 
t orreny hatdfiigiHikr 

bizhatatlannak talil^ 

garok &k6kxi ^nAc 

kdny&rtdenfil rApirft 

tanAcabeli mira es 

sektOl ar^TUianAI 

tat^ n^lk&l satoktik 

ra a r^rosok ant^Ofmrn k&vil&fildiR 

Qevezetes mozzanat ebbeo az 1723-ft} u 

T^u*osokr6l sz61UbasiinrvB9KttBnadlfta[JQnnit 



1716: LXm t. 

kiraivi raroaokal a mect^ 

alaresadtfdi a T H q ^y pt 

afi^)anDaiL £21 ;i rruh- innt- 

es a t^veny^sEikk ti vanm pol^ 

ol ^ a fbot ialgabaa: 

1715; LXXVII. t-tat a. 

mint a ktk a nenm- 

> £x&tnpvtapeflatlt.aHLter 

A 



— 4v » 



po^ldarn^^ 



a kamarai hivalakiofcokrtH — •< 

tidztekr6l — <heflic« oSdales* — bogy 

— <non r«oe9>. Term^aoeteaaa enkis ax volt as 

alkotinanyjog ^rteim^ben <cxns> vagyvpo^te a kift 

sagoU Taros polgdrzatanak — •Cmisr* — heiyE bSCrWirtf, 

mint ilyen, forma szerint fol lett vi^e; iada c 

• No» cives*, megis jeleDtfiaeggel bar, raot 

nyitja, hogy a helyhez nam kflCdtt polffftn 

G[eoisie* — miDt <^r« ^/«-nak fogalnift a iam-m «6oHr- 

^o^s du roi> fogalmdaak ^rt^m^ben nem Esmerte a rendi 

magyar alkotmanyjog. de hizonyltja azi is. hogy a kamarai 

tuvatalnokokat 6s a katonatlsztekeU mint inteOigeiis elemeU 

nem kivanta a t&gabb (nem orsz^gyQlesi) ^elemben rett 

liolgdri rendbe (orszAggyttlesileg nalunk 'quartus bUUhS') 

^•etudni — es eppen ebben kulonbozott a nemet allairyogt6l. — 

hanem kt)l6n allist vindikalt szamukra. m^g mielfitt a <kono- 



' 1715: LXXVII. De illis tractare sine lUis, eosdemque ImpouMo- 
aibtu ultra xnodum el justam proportionem pro libita suo lAxar* nlf 

AUrniftram. *^ 



raiiorok* fognlma erv^nyre emelkedhetett volna a torv^x:^, 
hat6s6gokban : hogy pedig ezen kiilonallast nem a para^^^ 
m{jhoz, de a nemesi reudhez kivanta akkori lorvenyhozc*//?'^ 
intenlioja kozelebb hozni: ez logikailag kovelkezik azon kdrti^'' 
m6nyb6l. hogy a szabadok kdz6 tartoztak mind a kamaro/ 
hivaialnokok, mind pedig a (nem-nemes) katonalisztek. hololt 
a *parasztok' — jobbAgyok I6v6n — a szabadok koze — 
eltekintve a kiv^lls^goll keriilelektSI sib. — a torveny dllal 
bekategoriziilva nem leltek, a minlhogy nem is lehettek.^ 

Az 1723: LXIII, (.-(^z. m6r a «szeg6ny adoz6 nep nem 
csekely terheltetes6U hordja sziv6n 6s azon toldesurak vagy 
megbizottaik megrendszal>^lyoz£^sdra is tdrekszik. a kik a 
jobLdgyaikt6l beszedell orsz^gos k6zad6kal mas mag^nlarto- 
zdsokkal osszevegyitik, mas czeli-a forditjak. sol ezekkel a 
k<>zpenzekkel meg is szOknek. A haladas e tftrvenyhozasi 
aolusban kets^genkiviil azon (13.) §-ban tetCzik. a mely meg- 
titlja a fdispiiiioknak fe alispdnoknak. hog\' a megyei koz- 
intezkedesek ellenere vagy azok elmell6zes6vel karos es 
Onk^nyes int^zked^sekbe vagy kiad^okba se magak, se md- 
sok reszere bocsalkozni ne mereszeljenek, a mely rendelke- 
z6s6l a 14. §. aziilan a kirdlyi tanacsra, vaiamint a varosi 
tan^csokra 6s azok biraira is kilerjeszlL De most mdr benne 
vagyunk azon korban, a mely alig hallat valamit a vdrosok 

* 1715 : LXXVIl 4. Ut autem et ipsi Domiai Praelati, Magnates 
el Nobilea, Non Gives (uli et Cameralici el Rellici Officiales ac alii 
cuiu&cunqae conditionis Homines) tain in Montanis, qtiam in aliis 
Civitalibus Domos et Fandos civiles possidentes, ab iisdein. in medium 
Conimumtatum Civitateusium. ad montem Articuli 78. Anni 1647. pro- 
portionaliler solvenda poIvkhI ; ex eadem communis Justiliae ralione 
aequum censelur. Hogy pedig a *BeUici Officiales* alatt nemcsak a 
katonai irodatiszleket, ^lelmezesi I'iztosokal sti).. de a katonatiszteket 
is kell ^rteni: ez kitunik az 1792: IX. torvenyczikkhdl. mely szerint 
•Hungari in quahlate Superiorum ac etiam StabahMm Officialium aciu 
consiauanlur*. — <Slabalium» alatt torzstisztek erlutven. 





HeiytartdUttiics tf 1733: XCVH t ri ahjiin njri rjti iimi 

vezetet ' vabaiiit a idrain fc a—ta * Uvea diCttfc a ytewofc 

ugyeit azoQ Toicmhoiiy OKtreC a Rakoczr F4 

harczanafc te f creKae otta a 

nyngatearopai 

ban. Igen, de bit aeoi-e kat'rtifcndntt L L^ot a rrsvicki 

b^ke megkM^se oUn az < du i wu tt aip»-|id 

mint valaha ? Nen-e lerjesiea az l60B-id 

ban Hecsbe b'voU me^rei ^ vtaei iffiflwl cl6 

2ete>, a melT aaeaoi a «]fisianKSBlg ^tdefaO^ 

nagy hadsere^ kollstieeil tovAfcb Bir nan toheftfa 

tartomanTokra baitera, 400DgOOO iariaA ad6 ii > «to<l kfi>va* 

telte. meg pedif akteit, lK>gj e 4jOOOgOOO focintM ^,«- 

a v^rosok, a fbamatadl ^sc-fcaib6i ^t«-re9at 

Ez az eUeutet, 
m^ jobban 
id6ki6\ fogva 
orakat allitotla aaemie a 
az ad6i6 jobUgfatiggfi, 
s a 




ire, az oaazetar toraiwlnrtg 



idral BAffuUi Toh nk^ 



U^sei 

^H * HL e. 1665. I. es 16«3; XTIL t a t T^ a y oA fceto- 

^P » JU I6aa; XL. 1715. XTIIL, X7»; Xfl «« I7« : XIT lir 

Tenyczikkek cskk a2t OkOB^ik b. hofy a a. kir. fcxaatm («BH«pna> ) 

ne fagQdn a beea whvi hi—iiiin i«Aafiea*.L 4e as alapiw ' 

▼ezeiet nem illtpftjik meg. A kir. kaam 4fr aia kcic m 

hmgyomaoyos JQgfclMBCfc a rtrca a ■aarv ilas ncncaeMh 

oak TalaoMfty •ammtam 

pedig a Mohicaoo inotm 

»l jogkow, 

* L Szaiftj UbM 




164 



kdzOta 



e neh6z idfikben is a Szent korona osszes dlatival6i 
semhogy nyitt szakad^s ^Uott volna be a rendi tagoltsasS 
kin0v6sei miatt mar ekkor a nemzetben. Netn a becsi hata — ^ 
lorn kaczepkod6 nyilatkozatai, de a koroniis kiraiy Altai szen — ' 
tesiletl orszaggyfHeHi t(")rvt*nyezikkek e\6i{ hiijoll meg a polgari i 
elem s jobb^gysag egyarant : es e hazaHas egyiivetartozto J 
6rzet6t nem ronlhaltak meg meg a nak6czy kuruczkodo nemes 
levenleinek azon minden nem-nemesl irgalom nelkOl lebilan- 
gol6 tabori dalai sem, a melyek a maguk renUieskedOleg 
oklalan lurelmellenseg6ben nem annyira a Stuartok jogtipr6 
uralmaval szembeszalll parlament h6s hadseregeinek ember- 
barali toelmetre, mint a valldsszahadsjigerl oly dicsGen kfizdo 
Gusztdv Adolf kdba udvaron<!zainak fekveszlett v^rgogjere 
eml6kezteltek. Svedorsziigon legal&bb akadl egy OxenMiernay 
a kinek aSlamfeHlui lidlcses^ge helyreQloUe azt, a mit az 6 hos 
kiralyiinak gyongeelmfls6ge reszben vetelt; a nagy kanczellar 
ra ludla venni meg az orszdggytiles oonservaliv I6bbs6get is. 
bogy a *n€mklens4g» — *vanbordiga»^ — fogalmat kivei- 
kdztesse a megaltlz6 k^t^rtelmisegb6l, 6s lekintet nelkill a 
csalddf^ra, kizAr61ag az aljas magaviselelU egyeneket, nem 
pedig egydtaMn a nem-nemeseket si^jtassa Altala. Magyar- 
orszdgon nem akadt egy ily Oxenslierna a kfllonben oly 
nagyszertileg onzeLlen II. Rcikoczy Ferencz IdborAban. a ki 
a szabadsagert oly eszmenyi fens6ggel kiizd6 I'ejedeleminel 
megertethetle volna, bogy mennyire artanak a szabadsdg 
szenl ugyenek a Rakoczy kuruczai, midOn a Kdr[)4tokt6l majd- 
nem eg6szen az Adridig visszhangoztatliUc azon '(tnti-denw- 
kraiikus ndtdU, melyel a RakOczy-korszak kitiin^j lOrlenel- 
buvdra, TJuily Kdlmdn nehdny ev el6tt az dltala oly ser^nyen 
kutatgatott levt^ltarakb6l kibong^szett vala.^ Afagasan lengett 

* L. Nordenflyclit : Geschichte der Schwed. Staatverfassung, 
p. Wl-166. 

' K0z6Ive az Aigner Lajos t Figyef 6 ^-i^hen is 1880. 



16» 



a Rak6czy-ziszlaja *ProUbertate>\ dmde ha e fenkttit lelkfl 
f^edelem lelekemelO p^iri^dt ndta is az 6 hazaszeretetenek, 
midon ilthagyta a inaga 1.200,000 holdjat a haza fOidj^nek 
legjavabdl, csakhogy azepl6tlen(il viliesse magival az 6 zApz- 
laJAt, mint hontalan bujdos6 nodo9t6l*a: s ha csakugyan any- 
nyira a velenczei koziarsas^g alkotmanya leliegett is R^kr'K.-zy 
Ferencz szemei elOtt, mini eszmenyk^p. a melyet 6 neUoi 
gyOzelme eseteben m^valositani id tdrek-szik vaia, \t\)kX efj 
oly alkotmAny. mely mindeo aristokratikus von&sa daczAra 
is elvitazhatlanUl j6^'al kevfeWi^ merevebb v^lfalakal AlHtolt 
a Rendek k6z6. mint a ini alkotmftnyunk a XVIfl. ?zAzad 
elejen : a rideg ralo-s^gban mejris csak a f5l<'iU orvendbfftiink, 
hog)' a roagyar jobbagyok IAtoItoI sem foglallak M\M r6klc«- 
uraik s a nemesdeg ellen. amint bogy ezt a mmcsMten 
Lengyelorszagon,'az Oszlrolenkan^ ma<^zka badftk flBMl fcflsM 
lengyel nemesek jobb^gyaL m^ ezeUKt hat ^izedM tanlk 
vala ; s6i m^g rdrosaink polgari eleoe ^ egf4ih ialtoswi l« 
nem e^ helyfitt harczoltak a labancxok eOra ibgrtromig 
nagyobb dn^ll6s^ga^rt, dacz^ra azon cg^AM 9X6z9!lrAamk, 
a melyek az ad^ral s^UAt Dem-nemcB eteraek^t BAcsM 
1. Lip6t 6ta folyton az imperator saMtnak axabnyai Bkk iirT«' 
keztek odaterelaL 

Maria Ter^i/i. a ki a maga *BaUo EdmeaiinmiM*'% 

^tal melyebben nyUU bele a hczai ofctattitniM. OMC M 

Tnegel6z6leg alkotou danes ooaigvfCtai tOrfttifvsrfkiEatek ;< 

MAria Terezia, ki ^ppeo dob «raste nMftt a wwlff itty MMv« 

a^on aso^latok tita], a mel7«feat a «ilon«Mar pro ref» 

tKtstro* jdszd alatt oly vit^rtl 4m off 



• l^te : VI , t4« X. l»^ Xa . l.V»>: XBL, IMS : XXO , 

•^ni. 172S: X U •CAzokucMfl^ reform mini poJititcAi MiltatfAflft 

^mnk iarl<MlnrftiH> asM 



166 



nemess^gnek koszdnhel vala. 1769-ben nevezetes uralkod^ 
actust hcytoU vegre. Megtetle alkolraanyeilenes liton, piler* 
Alia] azl, a mil rendi orsz^ggyaleseink megtenni elmiilasztot- 
tak s ez^llal jelenlekeny mervben enyhilett a Dozsa GyOrgtf 
p6rl6zadas6nak leveretese 6la folyton beklyoban senyved€^ 
jobbfig^'sag sors;in. li. Jdzsef, ki magiit soha meg sem koro- 
n^tatta, szint6n alkotm^nyellenes es torv^nytelen actusokkaJ 
i^ekezetl — egy^b klilOnben hatArozottan folvil^gosult szel- 
lemO reformjai kOzLen — leheldleg clviselbetobbekke lenni a 
rendi tagollsag OrOklrill valfalail,* II, .lozsef eg^sz uralkodasa 
alatt arra torekedell, bogy emljerszerelO reformpolitlk^a altal 
kiizelebb bozza hazank n^pel is a nyugateuropai polgaroso- 
dashoz ^ ha torekresel nem rendeli al^ az alkotm^nyellenes 
6sszbirodalmi ef^zm^nek, m6g aiitokratori er^szakoskod^saival 
is annyira emelhette volna nemzeliinket, bogy nianap — leg" 
aUbb a belpolilika ter6n — a Hunyadi Mdiyds eml^keze- 
l^vei foghatott volna m4It6 versenyre keini minden mttvell 
magyar ember sziv6ben az 6 emlukezete. 

De igy csak azt erte el, }iogy az 61 tiilelt Karok 
Rendek elGU m6g azl is gyololelesse tette, a mi ktllOnbei^j 
korszerQ ^ Udv6s volt az reformpolitik^jaban. Val6bai^| 
II. Jozsef halalos dgya korOl k6nybelabadl szemekkel Qdvd^^ 
zolhettek bonlitarsaink az 6si alkotmany helyreaUitlalAsAt : 
^mde az 1790/l-iki orsziggyttl^sUnk csakharaar drOk idokre 
kiallitolta raag^nak az egyoldalii hazaflas erenyekben Itindok- 
les bizonyitvanyal. Sokkal alaposabban es f^rfiasabb hiingon 
formulazza meg ugyan Magyarorszag ^IJaiiii rmall6saganak 
t6rvenyhoz6i vindikdldsjil, mint Mohacs 6ta bdrmely torveny- 



1 



* L. Marczali Henrik jelenUkeny becsd munkilj&t 11. J62sef korA- 
riM. a mely munka ketsegtelenill mt^g ertekleljesebb lenne, ha szerzo 
munk&jdnak ege&z folyaman at rendszeresen v^gighuzodlatja az lUlam- 
jogi kritika vez^rfonaUt; ugyanez All Marczalinak <A Jeg^abb kor 

Uirtenele* czimu szep m0ver6l is. 



167 



^WWnk, * es nemcsak a protesinsok Ugy6t volt kepes el6bbre 
vvania vallisszahadsiig irany^ban- es a gorogkeleli hilvall^u 
iBgyar nemeseket a f<)ltellen hivatalk^pesites iranral>an;' de 
^r\*enyt igyekezett szerezni a magyar nyelvnek is iigy az 
all;im6letben. mint a kdzoktatasflgy ter^n bizonyos i'okig/ 
rsOt megkiserlette, ha nem is a kirily tanikcsosainak politikai 
feleI5ss6get, hit legalabb a kormanyszt^kek egyes ta^ainak 
Ifgiiiis felel6ss6get resz^ve tenni az alknlnidnynak, a meny- 
nyiben t. i. elrendeli vala, hogy a kormanyszekek ta^ainak 
eskumiut^iba az Allam lOrvenyei azemmeltartasanak kiitele- 
zeKsege r&lvelessek, *szabadnak hagyalv^n az opszaglakok 

I(ert3d: az orszaggyQlesi harom eiobbkelo *Rend») szamara az 
jba tairelmek* — * Gravamina ^ — k6zt az olyan kormiiny- 
teeki (ag ellen, a ki ezen eskfljct megszegn^, az orszaggytil^sen 
panaszt emelni — «{juerimonii]ni ponendi»,egyijtlalei rendelven 
bgyanezen 1790/1-iki orszaggydles m^g azt is. hogy senki 
hivalal4l6l egyszerQ fdljelentesre el ne mozdittass6k, hanem 
^u]$bb mi'td nyiijtass^k minden fdljelentelt hivatalos eg\'eni- 
^wgnek a itiaga tisztazasara.^ 






1790/1 : X. Hungaria uibilomtnus cum Padibus adnexis. sit 
^um inde pendens, id est nulli alteh Regno out populu obnoxium, 
*J propriam hal>ens Consislentiam et ConstiliUionein. proinde a legi- 
tinie coronato bnereditario Rege Suo. adeoque etiam a Sua Majestate 
tissima. Successoribusque ejus Hungariae Regibus, pioprits Le- 
ns et Consvetudinibus. non vero ad normam aliarum Provinciarum 
•iitumilms id Articulis 3. 1716, item VIII. XI. 174t regendum el 
gutwraandnm. 

XXVI. 

xxvn. 

XV.. XVI. 

XVIII. §. 1. : Ut in quantum apud Dicasteria Hungarica 

mulae Juramenti obligalio observandorum Regni Legum inserta baud 

eadem inseratur ; ac deinceps eonindem Commeriibra ad Leges 

ue observandas se se fidej Juramenlo obstnngant ; Via Regnicolis, 

spiam contra juratam suam fidem ngeret, in ipsis etiam Regni 



' 1790,1 

' 1790,1 

• 1790/1 

» 1790/1 





168 



H^t mindez tagadhatlantil jelentekeny halad^st jelent 
a r^gi rendi Magyarorsz&gnak, a mohacsi t^sz ota fonallott 
6llamjagi lillapotaihoz k6pest, a modem ^llameszme szem- 
pontjibol. 

Vajjon bonnet a megifjiihodfis e szellOje aa 1790 I -iki 
opsziiggyQl^^ilnk Iftrv^nyhoz^i actusaiban ? 

Ket lenyezO rn(ik5d6lt kiizre mint mo2gat6 er6, a ma- 
gyar Szenl korona tarsada]m^b6l : a tloreiizi magas mQvelts^ 
fblviliiKOsult l6gkoi*eben nevekedett II. Lip6l enaberszerelete s 
hat^rozottan alkotmanyos erzOIete, azut^n pedig az a zsenge 
lendulet, melyet a magyar Iest6r6k aital kezdelt irodalmi 
pezsdul^s tamaszlott. Mindk^t t^nyezCnel hasoniilhatlanill eri>- 
teljesebben hatott itl az 1789-iki franczia forradalom. Korai 
sem az eg^sz vonalon, de legal;ibb azon kerde.sekben, a nie~ 
lyeknek korszerU megoldisa nem fogta szuksegk6p maga utan 
vonni a nemess^g etdjogainak es kiv&ltsagainak b^rini tekin- 
tetben vald inegcsorbit^^t. 

Igen, a franczia forradalom kitorese nemcsak a proti 
ttosok iigyet es nemzeli nyelviink ugyet niozditolla elO az 
1790/1-iki orszAggytiltisen. A franczia forradalom altal elo- 
idezetl eszniedramlal hatiisanak nyomait IdUuk meg az 1790; 1 : 
XU. t5rv6nyczikk megalkotasaban, stit annak inegszovegeze- 
s6ben is.^ «Hogy a torvenyhozd. torvenyeliorlG ^^ torveny- 



Comitiis, reliqua (sic) inter Gravamina querimoniam contra talen^^ 
ponendi in salvo (!) relicta. 

firdekes egy(ibkenl e tOrvenyczikk hevezelS bekezdese is. a me\f 
a Hegni commodumdt emlegeti 6s a kozigazgatAst olyba LQnteli fol. 
mint a melynek helves es »zabatos voltatbl az Allain Qdve is a potga- 
rok boUlogsaga — ^Cicimnqne fortuna» — (tehat a «Citoyen» fogalma 
itt batol be a »Corpus Juris>-unkba — nem kevtisbbd fiigg. mint a tdr 
v^nyek bdseges inegtartas.-kt6I 

' 179()/1 : Xn Leges ferendi. ahrorjandi. inter pr^tandi Pot ex- 
tatem in Regno hoc Hungariae, Partibusqae annc-xis; salva Art Vlll, 
174L nispositione ; legitime coronato Principt et Stalibus ac Ordinihua 



N 




169 



rnagYaraz6 hataloin ebben a Magyarorszagban es Kapesolt 
Reszeiben kozos a torvenyesen megkoron^zott fejedeiemmei 
6s az orsz^ggvOlesre torvenyesen egybegyulekez6 Karokkal 
^ Rendekkel. kiv^ve az 1741: Vlll-dik torv^nyczikk ren- 
delkez^sel (a melyre teh^l nem lerjed ki sem a l6rvenyhoz6 
hatalom, sem a l6rvenyeUnrl6 hatalom illetekess6gel) : ezt 
O l^szenlsegesebb Fels^ge onk^nt es nngyon is elismeri, a 
minlhogy kegyesen ki is jelentette. hogy a Hendek ezen jogiit. 
mtrlyet dics6 6s€it61 velt at orokijl O Fel:?ege. eriiitlenfll meg 
fogja 6rizni es fenseges ut6dalra is sertetlenQl fogja ^tsz^lli- 
tani, egyutta! a fel6l is biztositvkn Fels^ge a Karokat es 
Rendeket. hogy sem ezen orszag. pern kapesolt reszei soha- 
sem fognak edit.tumok vagyis ugynevezett patensek altal 
korm&nyozlalni. az ily p&tensek kiilonben sem fogvAn ez 
orszag bir6sAgai liital elfogadtatni. csakis oly eselekre lev6n 
patensek kibocsiitasa ftintartva, a melyekben kiiltinben a 
lorvenyszertisegnek niegfelelCIeg ell&totl iigyektien a kihirdetes 
csakis ezen egyellen modon e5zkdzottethet6 keII6 hatalyos- 
saggal.> «A birosagoknak tSrveny altal mef/altapitoll vagy 
meg&llapilando alapszervezeten a kiialyi parancsszu nem fog 
TAIloztatni; sem nem fognak a torvenyesen ineghozolt itdietek 
v^grehajtA-sukban, sem rendeleti iMon inegukadiilyoztatni. sem 
pedig nera fogja O Fels<^ge megengedni, hogy azuk v6gre- 



Kegni, ad Comitia legitime conlluentibus. communftm esse, nee extra 
iUa exerceri posse. Sua Majestas Sacmlissima ulira ac sponle agnoscit, 
ac se Jus hoc Statuum illibalum conservaturam, nttjue prout a Divis 
suis Majoribus acceperat, ita eliam ad Augustos sues Succesaores in- 
violatum Lransmissuram bcnigoe declaravit. Status el Ordines Regni 
securos reddens, nunrtuain per Ediota. seu sic dictas Patenlales. quae 
alioquin in nuUis uuquam Kegni Judiciis acceptari possunt. Hegnum et 
Paries adnexas gahernandas fore, Expeditione Palentalium ad eum 
danlaxat casom reservata, uhi in Ftebus [^gi nlioqutn conformilius 
Pablicatio debilo cum e0ectu hac unica ralione obtinere valeret. Pro- 
inde; Forma Judiciorum lege slabiliia aui stahilienda. auth(!]oriIale 





170 



hajt^a barki mas allal is megakaddlyoztassek ; nem fognak 
a Lir63agok t6rvenyesen mej?hoEO(l it^letei megvaitoztatlatni 
(rendeleli liion), s6t meg Rsak kinilyi fBlUIvizpgillat v6j?etl sem 
fognak azok egy vagy m^s polilikai kormanys7^k ele hozalni, 
hanem az eddig alkolotl s az ezenliil alkolandott lorvenyek 
^s az orsz^g 6rv6nyben Iev5 alko*manyanak ertelmeben 
fognak birdsdgot iilni a birak. A vegrehajto hatalmat pedig 
a kiralyi Felseg csakis a torvenyek ertelmeben fogja gya- 
korolni > 

Csak egy pillnnlast kell velniink ezen sz6vegre, annak 
Iftrvenyhozo hatalmat. vej;rehajl6 hatalmat, alkolTniluyl sib. 
enilegetfi szavaira, es azoniial meg Ibgunk g\6z6dhelni azon 
hatasrol. mely€t az 1789-ben kilort franczia forradalom 
alkolmiinyhoz" munkalatai gyakoroltak az 1790/1-iki orszag- 
gytilesiinkre. fcs ha emleget is hasonlo kifejezeseket mAr 
John Locke a maga miivebenj si3l emlegetnek nerocsak az 
Egyestilt-Allamok alaptorvenye, hanem r^szben m&r az 1688. 
^vi dicsfis-^^teljes angol forradalommal osszefuggfi a^-tusok 
is: meg leheliink t?y6z6(ivp. hogy ezl a regibb magyar alkot- 
m^nyoss^gban szokatlaii Rjllogfist, nyelvezetel 6* hangoi 
bizonyara nem .lohn Locketol laniiltak el, sem pedig az 
eszakaraerikai alkotmanyhozoktol, hanem egyesegyedDI azon 
alkotmanypolitikusoktol ott a Sza.jna parijan, akik az 1791-iki 
*CousiiUition >-ndik voltak utlOrOi. 



Retria non immutabitur, nee legitimarum Sententiarum Executiooes. 
Mandatia impedientur, aut per altos impediri admittentur, nee Senlen- 
liae legitime Foropum Judiciariorum alterabunlur. immo nee in Revi- 
sionem Regiam nee ullias Dicasterii poUlici pertrabentur, sed secundum 
conditaa hucusqiie. aut in futurum condendas Leijes, receptam Regni 
Cotisiiiniiofiem, Judicia per Judices, abs<fue discrimine Rehgionis 
deligendoa. celebrabuntur, executiva autem Patesttts, nonnist in seosu 
Legunit per Regiam Majeslatem exerrebilur. 

^ h, John Locke : On Civil Government. 



171 



Oszinte 6r6mmel tdltheli el tehat a buvirkod6 magyar 
ember kebel^t, ha folismeri ezt a balad^st az 1790/1-iki tor- 
venyhozasunkban. Amde van ennek az 1790 1-iki torv^ny- 
liozfisunknak egy oly follja. a melyet nem fog soha Iet6r61hetni 
az ids. Ugyanezen 17tM")/l-iki ti*)rvenyczikkunkel dit^ztelenili 
el ez a foil: ertem e torvenyczikk azon rendelkezesel, a mely 
kiveszi a nemess6g 6r6k adomentess^g^nek bizlosi'tasira alko- 
totl 17il:'Ml!. torvenyczikket. * Val6ban elszomorodik az 
ember, ha megerti, bogy dacz^ra azon idealistikus rajongas- 
uak, mely 1790/t-ben grof Forr/dch Miklost es Ursait heviii 
vBia. a Karok e^ Rendek 1791-ben lorv^nybe iktaltak, hogy 
az idok v^ezeteig soha torveny nem alkothatd, a mely meg- 
sziintelhetn^ a nc'mess4>g adi'imentesseget. 

E ponton tehat oU allott meg 1791-ben is Magyarorsz&g 
alkotmanyjogi haladolagos reformjanak az iigye, a ho! ailoU 
Maria Ter^^zia koraban. 1741-ben, a hoi dllott 1723-ban a 
Vl-ik torvenyczikk megalkotdsakor. es m^r akkor is, midon 
Verb6czy az 6 'Tripartilum>-dnak I. r^sz^ben a 9. «TilLilus»-t 
a koz^pkori jogfejl6d6siinkh(^] lesztirogeli vala. Az aem v^lsk 
diiseretfikre a Karoknak es Hondeknek. hogy inagukat a Maria 
Ter^zia Ironjanak tell szolgalataikerl a nemesi ad6mentesseg- 
nek orcik idSkre — *in perpetuum* — kiv^ntak a veszelyben 
forgoU kiralynO allal megjutalmazlatni. De ez meg hagyjan. 



* 1741 : VIII. Erga benignam Saorae Regiae Majestatis Declara- 
liooem sancitum est: fUndameDtalia Jura> Libertates. Immumlales et 
Pra^rogativas Stataum et Ordinum Regni Hungarian. Parliumque ei 
uineiarum. aignanter in Titulo 9 Parlis I. Operis Decret. Triparl. el 
Arlic 6. Anni 1723 velut m perpeinum ah omni Contrihutione ipsos 
tximentihus, adeoque eatenus etiam. ne Onus puhlknm Fiindo quo* 
tfoe modo inhaereat. eoadem immanitatibus, ac avito (fuoquo usu fir- 
njAlis, expressaa (cum alioquin eliam per Art. 3. Anni 1716 semper eo, 
((Qod ad normam aliarum Provinciarum non gubcrnabuntur. praecnuti 
et assecarati cxistant) sub sensum Diplomati insertae^ de asu, et intel- 
ecttt Legum sonanliB Clausulae, nullatenus sumi posse. 





172 



Hisz akkor meg kevesbb^ volt meg az 6r76k a cultur^Iis 
kivanalmak ir^nt ebben az orszagban. Egeszen rnjU szeni- 
pont aid esik az 179t-iki esztend6. Ekkor mdr tdbh volt as 
eur6pai mQveIts6g n^lunk is a politikai kOrdkben. 

De hAt mi vihetle rA az 17fll-iki Karokal 6s Rendeket. 
hogy ily foUot ejtsenek a sajal torvenyhoz6i nemzedekiik 
eml^kezet^n ? 

Talan ugyanaz a szellemi sze^eny.**4g. a mely az 1741-ild 
Karokkal ^s Rendekkel a XI. tdrvenyczikkben^ azl az flgye-^ 
fogyott kiv6ns6gol hangsulyoztalla. hogy 6 Fels6ge a maj 
nemzet fiai koz61 is nevezzen ki tag(>kat a B6cshen szekeld ea 
Magyarorszdg alkotmdnyjogiht (eijesev klviil alio osztrti: 
^Uamminiszteriumba ? 

Volt benne e r6sze szellemi szegenysegnek is a ICbbstH 
r^z^rfil; hisz ugyanezl a megbocsatbatatlan kiviinsagol' fejezi 
ki az 1790 1: XVII. torvenyczikk is, a melyet pedig ugyan- 
azon orszftggyOl^sen alkottak meg, a mely orszAggyOl^eu 
Magyarorsz^^ iillami on:Ul6siigdt a X-ik ezikkben oly fenye- 
sen vindikaitiik. 

' 1741 : XI 4. Et ad ipsum (!) etiam Status Ministeriuro Natio* 
nem Hungaram adhib«re dignahitur. 17itO/l : XVIl. Articulo 11. 1741 
hie per extensum vigort suo restitu*o, Sua Majeatas Sacralissima ultro 
clcmenter declarare dignata est. se efTectuni Arliculi bujus i]Uoad otnnes 
sui pPTtcs procuraturam, ct ideo tam ad t/Mum (!) Status Ministerium, 
Hungaros adbibituram, quain etiam eos Ordines daturam. ut siqui de 
Gente Hungara neceasariis caeteroquin dotibus et quulitatibus Instrucli. 
animum ad Legationes obeundas adjiccrent, iis iii Canceliaria Stalua \\) 
intima (!) aese penitus formandi umnis requisita praebeatur occasio ; 
jusla denique Statuum et Ordinum Desideria ealeaus quo<(ue, ut lam 
interna, quam externa Negotia. ilia quidem per Hungaros, haec veto 
cum iflfluxu |!j etiam Hungaronim pertraclenlur, et sic immediate Suae 
Mnjestatis derisiont submittantur, expleturam ; in reliquo autem aJte- 
falara Suam Majeslatem curaiuram. ut sandtae (|iioque, quoad pacero 
cum Turcis ineuudam. Conatitutiones Regni effecLum suum sortianlur. 




Meg inkabb volt resze benne a2onban a hazafias bizal- 
miUaiis^gnak is, a mely att6! tartolt, hogy majd a nemes- 
s6g behozandoU ad6jab6l befolyando milliokat nem a haza 
javara, de a haza erdekeivel ellenteles celokra fogia f6\- 
haszn&lni becsi landcsosainak siigallatara a kiraiyi hataloni. 
Sftjnos, hogy e bizalmallansagnal nem volt erOsebh a tfirek- 
vfe kelloleg hatulyos ellenorzest. s6i Ludgetjogol biztoaitani 
az orszaggytil6snek ; egyebk^nt e bizalmatlansag csak terme- 
fizete^ volt abbao az id6ben. 

De hogy a kasztszerU onzes is kivetie a maga osztdiy- 
rtsz^t ebbOl az l7yi-iki adomentess^gi politikAb6l : ezt 
bevegzett lenyek bizonyitjak. Nem tettek 1791-iki opszdg- 
gyOlestink buzg6 honatyai a vtoisokert annyit. a mennyit a 
uemzeliseg minden veszelyezletese nelkul akkor mar eg^sz biz- 
vasl megteheltek volna : csak Temesv^rt, Szabadk^t, Pozsegal 
« KArolyvarost vetl6k be az orszigg>'alesi kovelkiiidesi jog- 
pal folruhdzott szabad kiraiyi varosok koze.* KQlonben eszokbe 
sem jutott raelt6 helyet jutlalni a varosoknak Magyarorszag 
torvenyhozAsAban. 

De leginkabb bizonyil a kasztszeru onzese mellett ezen, 
1791-iki neraeai ad6menless6gi pditikanak az a bev6gzett 
lenye, hogy meg a Iftrvenykezes ter^n sem igyekeztek ez 
oiszaggyOlesnek kOldnben annyira buzgo honatyAi valamit a 
Dem-nemesek emberi rnellnsiganak ^rdek^bea komolyabbaa 
lenditem. A nem-nemes sajat neve alatl nemes ellen nem is 
perelhetett. Ez volt a hagyoraanyos jog^llapot. £s az 1791-iki 
K'arok es Kendek kCzt nem akadt tobbs^g, s6t nem akadt 
f>^l, a mely akart is volna, meg kepes is lett volna megtimni 
Magyarorszag nem-nemes, de hU fiai emberi m<iU6sjigiinak 
KiMekeben mer6 Ggyszeretelbfil annyit. mint a mennyit tiz 

' 1790/1 : XXX. Easdem m numenim aliaram liberanim ac 
lun civitatum cum competente Sessiotte et voto Diaelali re 





It* 




M mtfnft DWMmb iOMk wmg mam inrtjiirt ■em-nemes 

iggodalomtelt 
bairAsa alalt. 
fbrradalooi 
lagyogott es berilA- 
Tcresggeil Mareiig6* 
Ml ON «0iCK HohflQlfndMiic ^ imd6a a feadalismus a maga 
v^vrjruiKliiUlibaii eun^jpaszerte reltegett aU6l az <els5 consul- 
Ui\», ultAt a fionaparte talK>raok(6i. a ki neh&ny 6\*vel ez- 
Hrtll I'drii iitt*7^iin az arisztokrata-p^ zeodQIo hiveil a 
•luiiMikriiU Allnuie^zine neveben halomra loveli vala : csakis 
iHirj liitn nikolla meg rendi orszAggyfllesQnk azt a tdrr^nr- 
' /.hvn volt n6mileg enyhilend6 osszes addtgi 
jiknek egyik legnagyobb szegyenfolljat. 
»ll»>liy n kiknok tvMic szeradyes kereshelesi joguk nem volt, 
Imiiu'Iu ^^n V a vArosi tanacs. vagy a foldesurasag fel- 

|^^^1lnl^^^ — •«' |iaras, axokoak peres ugyeik kOny- 

^^«ilOtrn .a Karok es Rendek O Fclsege 

Iv tH\i«3^>amtaaaTal nKfalla|i<gifc . bo^ a polgarok- 

iev6 saiiad^a* 

eaelekbei), 

p c rt efcwfe s caelekreDye 

«s — tfffi'i SigT«kbeD 



v^if^ tRi^va^ AiMi %. 










175 



a bivataUiol kirendelendd tiszti Qgy^z mozdttsa el6 Ugyeiket 

fc a v6d6 tigyv^d kdlts^gei a pervesztes feltOl megl6riiend6kUI 

il^ltessenek meg : mag^l6l ertetven, hogy szabad szerz6desi 

iigyekiwn sajal feiperessegok mellett eljarniok azuknak is, 

a kik foIdesOri batalom alalt dllanak.>^ Ennyit es nem tdbbet 

iktallak tdrv6nybe a Karok es Rendek 1802-hen a ueni- 

nemesek erdekei>en; de legalai)b megtettek most ezt I. Ferencz 

ttil6valosan conservativ uralkodasa alalt, holott 1790/l-l>en, 

midfin meg a loscanai allatn egykori szahadelvti reforni^tora. 

II. Lip6t fli vala Szent Istvan es III. Andras tronjan, de 

midfin m6g viiAgrengel6 diadalmas fsalflkban nem pmbaita ki 

erpj^t a franczia forradalom deinokrata aliameszmeje: mere- 

ven ragaszkodtak meg a hagyoiniinyo.s kivalts^gokboz 6s esz6k 

agahaa sem voll az emberi meltosag Iranyaban barminemti 

reformol is l^lesileni a nem-nemesek jav^ra. 



* 1802 : XX. Vl illoruro, quilms hucusque Personalis Actoratus 
aoo competebal. sed pro illis vel Magislratus Civici. vel Terreslris 
Domiai Acloratu procedebaiur. negoUa liligiosa facilius promove- 
lalar. Status et Ordines cum annulu Suae Majestads Sacralissimae 
siatuimt: nl Civibus, et liberae conditionis. nuili Jurisdiclioni Doini- 
oali snbjectis. in conlractualibus. et simplicis Successonis caaibus. 
proprio Nomine contra Nobiles litigandi Acti^ntas concedatur, in Poten- 
tiariis autein, et Pcrsonalibus. Actoralus Fisco Magislruali ex Publico 
wdinando, ea ratione competat, ul adjndicandum honingium et refusio 
dftmni laesis Ignobilibus. Expensae autem litis per ilium, qui Causa 
ceciderit, compensandae, Fisco Magislruali cedanl. lUos vero. (jui Juris- 
dictiODi Dominali subject! sunt, quia vix. aul nonnisi cum dispendio 
procedere possent. ullro etiam Dommi Terrestres in Negotiis, quae 
hQcosque eorura Actoratu promovebantur, tueanlut* ; si vero intermit- 
lerent, aat propter defectum Facultatum non posseni, Fiscus Magistru- 
dis ex Publico assignandus eorum causas coram .lure promoveat. c-l 
fisco aasislenli expeusae perinde adjudicentur per cum, qui Causa 
eecidehtt complanandtie. Eo praeterea suaple intellecio. quod his quo- 
qa^t qui Jurisdictioai Judicalt subjecli sunt, in Conlractualibus proprio 
Actoratu procedere liceal. 



1 





176 



Igaz, m6r ez iddtdjban — 1802 kdrOl — vollak hazank- 
ban is lelkes ferfiak. a kik az irodalom teren lohbe-kevesbbe 
nyillan igyekeztek litat torni a modern eszmeknek : s6l mar 
el6bb a verpadon v^rzettek el Marlinovics 63 tarsai, reszben 
azon vakiner6seg6k6rt is, hogy a franczia forradalom e^^zmei- 
nek sajto utjan vaio lerjeszlesel megegyeztethetonek tartott^k 
az osi alkotrniiy biztositotta szabadsaggal. Kazinczy Ferencz 
kebl6t ebben az idoben is m^r feakolt honfiui erzelmek hevi- 
tett^k, a melyeknek nem egyszer adotl kifejezest irataiban a 
megkergesUlt rendies conservativismus nem csekely megbotran- 
koz^s^ra; Besnenyei Gy6rgy pedig ez idStAjl irodalmunkat 
oly immkaval gazdagitotta^ a mely haljirozotlan a modern 
alkolmanyos monarcbia alapeszmej6vel rokonszenvez vala. De 
h&t hiheti-e komolyan alkolm^nyunk tortenetir6ja. bogy ezek 
a kegyeletremeltd litlftrOk kepesek leUek volna ie02-beu — 
hal)ar csak ki'izvetve is — oda bofolyasolni a Karok <^s Kendek 
lobbseget, bogy megalkossa az idtizett XX, t('»rvenyczikket, ha 
Moreau 6s Bonaparte gySzelmei nem szereznek 6lelkepesseget 
a franczia forradalom jogegyenl6.segi eszm6jenek annyi csata- 
t6ren? S ha nem lalszik vala e gyfizelmek uUn meg.az is 
val6szinQnek, hogy majd meg egyszer a szoke Dunanak is 
talalja fordilhatni a maga rettenetes haderej6t a nyugali esz- 
mek vilagrendjto lirnmlala? 

Lengyelorszdg mar 1791-ben kdzeledett ezen eszmek 
fel£ a maga mi!<iusi alkotm^nydval. A lengyel p6lda azonban 
ekkor mar nalunk nem igen hatolt. A magyar erlelmiseg leg- 
nemesebb 6liteje ekkor mar hatarozotlan franczia eszmekbOl 
tfipl^lkozott ; bevallani azonban ezt nyiltan meg nem minden 
tekinletben merte. Reszben nem is akarta. 

Mert hiit vajmi sokan voltak m^r akkor e hazAban, a 
kik dsztonszerflleg arra ereztek magukat indiltatva, hogy foly- 
ton csak azon <nagy ha.sonIatossdg»-ra legyenek biiszkek, a 
melyet az Anglia alkotmanyldrtenelmet kozelebbrfil egyallaian 



177 



nem ismerd hazai publicistaink mar tobb mint egy ember- 
Olldvel ezel6tt veltek foltedezhetni Anglia es Magyarorsz^g 
alkotmanyoss^a kozott I 

Pedig mennyire alatta ^llott m6g ekkor is, meg 1802-ben 
is Magyarorszaj? alkoiraiinyossaga es egesz jogrendje Anglia 
alkoimdnyoss^gdnak, jogrendj6nek ! Mennyire illuzioban rin- 
gattak tehat magukat azok. kik purhuzamot v6ttek teljes 
joggal vonlialni a mi rendi alkolmariyunk es Anglia ntkoL- 
manya kdzt mdr a mult szazadban 1 



Schvarcs Gyula. 



Atl)»tii4iuBm. 



12 



A TUDATOSSAG TfiNYE SZELLEMI ELETCNK 

ESEMfiNYEIBEN. 

PSYCHOPHYSIOLOOIKUS TANOLMANY. 

Tudjuk, hogy a psyche 5sszes jelensegei az agyban es 
idegrendszerben v^gbemenfi materialis folyamalokra vezethe- 
tCk vissza. * IsmerjUk e folyamatokal is, a niennyiben azok 
a diicz-sejtekben szekeld protoplasma-anyag molekul^is moz- 
gasaib6] fakadnak. Ezen molekiila-mozgasok. mint az anyagon 
6s anyagban lepergO minden niozgas egy^llalaban, erGnyilvi- 
nulas alakjahan torlennek. A psyclie jelensegeit jellegz6 erC- 
nyiWannlas alakja pedig az — ines. 

Valoban az erz6s nemcsak alapja, krileriuma es kizaro- 
lagos kiserti lunete minden szellemi esemenynek, hanem 
annak tulajilonk^peni l^nyeget is k^pezi. 6rz6kepessegeL csakis 
a protDplasnia kulr>l. es az 6rz6s nyilvinulasdt csakis a psyche 
jelensegeiben lelhetjiik fel. 

E szerini az ^rzes sajatsagos lufajdonsaga a proloplasma- 
anyagnak. E tulajdonsig epp ligy jellemzi a protoplasmat. 
mint a hogy a vfirds szin a rezt, a legnemtt lillapot a k6- 
nenyt, a ICXJ Ibknyi forrpont ^ foknyi fagypont a vizet, 
vagy a kem6nys6g a gy^mdntot charaklerizalja. Ezekr6l sern 
tudunk Ibbbet, mini hogy a mondoll anyagoknak tulajdon- 



* LAsd Lechner : A psyche materialis alapja. Orvoai helilap. 
1892. 2—6. szdra. 



179 



sagai e3 azoknak lenyegehez tartoznak. Seen e lulajdonsagok 

mierOet, sem azoknak honnan val6 szarmaza^at es v^gokat 

nem ismerjOk. MegeMgszilnk azzaK ha csak megjelenesttk m6d- 

)^ba es kdrtilmenyeibe betekinlest nyerhelunk. Mierl kivan- 

junk tobbet a lelekbuvdrtol, mini a mennyit a termeszel- 

tudostol kdvetelQnk ? Vegre is el kell ismerniink azt, hogy 

lenyegeben a lelek sem tehet m^, mint a nagy mirulens^ 

get uralo termeszetes er6k nyilv^nulasanak egyik alakja, 

melyaek kutatasa ennelfogva Ugyis a termeszettudonu^nyok 

kortbe lartozik. 

Ertztii ^3 tudui, e^jymdssal osszeesd fogtdom. Nem 
ermiik azt. a mirOl ludomast nem vesziink, es viszonl tudo- 
masunkra nem jut az, a mi benniink 6rzest nem kelt. Min- 
<l€nki csak a sajat erz^seit veszi tudom^ul s ez6rt a rajta 
kivu] letezd vilagot csakis egyeni erzetei alapjan ismeri meg, 
Az egyeni erzeteket a kiilvilagban vegl>eraen6 jelensegek — 
fflint ingerek — Umasztjiik. Minlhogy azonban — ludvalevfi- 
l«g — minden jelenseg az anyag dynamikus kijlolfeeibdl kelel- 
^ezik, azaz mindeu er6nyilvanu]As mozgasnak a kovetkez- 
laenye, mondhatni. hogy az ^rz4slf azaz a tudatossdgoi 
fe/to" ingerek is a maierialis vUciy tnozgmaiban keresen- 
'i^. A materia mozgasa ugyanis ^Ivitelletv^n a dQczsejtek 
P^Jtoplasma■anyaga^a, ebben molekularis mozg^st hoz I6lre 
Diozgas-atalakulas), mely ut6bbi az 6rz^, illetOleg a tuda- 
lossag jelenseg6t sziili. 

A protoplasma anyagaban vegbemeno molekularis moz- 
sas azonban ketfele alakban nyilv^nul, a szerint, a mint a 
pmioplasrails alloraanyii sejt tevekenysegben avagy nyuga- 
lorahan van. A tevekenysegben Iev6 eI6 sejt molekuliiris 
'"unk^a abban ail, hogy a protoplasm^t alkot6, sz5v5dm6- 
'n^nyes osszetetelG feherje-vegyfllelek (albuminoidok) egysze- 
rtbh vegytiletekre hasadnak sz6l, A nyugalomban \ev6 610 
^jl moIekulAris raunkaja pedig abban nyilvanul, hogy a tev6- 
^enyit^g szakdban szethasadt vegyilletek hely^be, a sejtet 

12* 



180 



kttriilvevo l^prdyadekbdl — kozvelve a verbfil — a proto- 
plasma complic;ilt Feherje-vegyfiietei Ojra felepttlnek. Mialatt 
lehal az elo sejt allom^nya — a proloplasnia — a (eiekeny- 
seg szakaszdban szetbomldat. desorganisalioL desintegra-' 
Hot szenved, addig a ntfttgidom ideje rdall iswel I'tjjd- 
alakuldshan, reorganisaiioban, reintegraiiobau reazesid. 

Kerd^s mar niosL hogy az ^vzts. azaz a tudatossag 
t6nye, a molekuliiris munka mindket, vagy lia nem. melyik 
szakasz^hoz k6tve jelentkezifc ? 

Herzen' adatai ertelm61)en a tudata'-silgjelensege kizaro- 
lag a protoplasrna-munka bomlasi szakaszahoz fflzfidik. Bizo- 
nyitja ezt szerinte egyr6szt azon leny. bogy agyuuk s ideg- 
rendszeriink lejI^d^s^rOI, n6vekveser6L valaminl annak muoka 
liUini restauralasdr6l — mely valainennyi az organisalio folya- 
malait feltelelezi — erzes atakjaban soha ludomast nem 
vesziink. miksr^szt azon kortibiieny, hogy mely alvas kozben. 
a midon a szelbomlott pruloplasma ujjdterm6dese kivAlo mer- 
I6kben megyeii vegbe, minden tudatos tevekenyseg szunelel. 

De vannak ezeknel meg halbalosabb bizonyitekaink is. 
Vegyi ismereteink k^tsegbevonhallaotil igazolj^, miszerint a 
protoplasma boml6sa elenyiiles (oxydatio) lilj^n jon I6lre. A 
I6gz6s folyaraan a verbe Iblvell es a kering6 ver altal az agy- 
sejtekbez elvitt ^leny n^ikiilozhetelleii keJIeke a molekuiak 
desinlegrationAlis munkajanak. Valoban tapasztaljuk. hogy 
nagyobb vervesztes^gek ulan a I61ek ludatos mQkodese ha- 
nyallast mutat, avagy — ^iilast okozva — teljes ontudatlan- 
s^ol is sziil. E mellett szolanak m^g arna I6nyez6k haiAsai 
is, raelyek a v6rl elenyetfil megfosztvan, vagy annak eienyit6 
keringeset megakad^lyozvAn, hasonl6 eredmenyhez vezelnek. 
Ilyen els6 sorban a szeneleg-mergezes. Ide tartoznak a nagy 



* A. Herzen; Grundlinien einer allgememen Psychophysiologie. 
Leipzig, 1889 p. 98. 



^^^1 



181 



literek c^sszenyomas^bol, ragy a legzesnek akadalyozottsigA- 

InSI sz6rmnzn liinetek. M^r Benecke* eszrevette, hogy a legzes 

megfikasztasdval a tudatos gondolkodas is megakad. Meg oly 

Aalinyok is. melyck csak v^reivonOlag hatnak nz agyra. mint 

peldaiil a tulfeszitett testi munka, a netni .szervek szerfeletti 

';?enybev6tele, a ^yomor liiisiigos megterheltetese sib., bizo- 

nyo5 foku erzekellensegel, azaz a tudatos ertelmi mOvelelek 

^itompuIasAt okozzak. Termeszetes, hogy fokozott m^rvben 

*6rhat6 ez azon koros elvaIlozdsokt6l. melyek az agyban 

'«gy az agy korOl keletkezve, az jillaiuk gyakoroll nyomAs 

folytan. a megtaraadolt szerv v^rkeringes^t korl^tozz^. Teny- 

leg igaz, hogy az agynyomas lOnetei kttze nemcsak a ludalos 

irzes tompasaga, hanem a szedtiles is tartozik, mint az ezen 

iben i>eallolt bizonylalansagnak egy neme. Reszben ha- 

ml6l eredmenyeznek namely brVhlc'i szerek es az alkohol 

TTievhal&rozott adagjai. a mennyiben elenysziiks^gletiiket a 

•^^rbol veve. elb6dulast» s6t teljes untudatlanj=agot okoznak. 

A tudalossAg tenye lehil az eleny jelenietehez I6ven 

kutve. az utdbbira pedig csak a protoplasma molekuliiris 

munkiijinak bomlasi folyamataibau leven szQks^g, ketsegte- 

'eo. hogy az csak a molekula-munka desinlegraliomilia sza- 

kaval pdrhuzamban I^phet Wiethe. 

Mindezoknel fontosabb bizonyitekokat szolgaltatnak a 
ki«erleti adatok. SchifT^ azon tajiaszUilati t^nybfil, mely sze- 
nnt minden o.xydatio — mint ege.'=i folyanial — h6termelessel 
Jfir karoilve, azt kovetkeztette. hogy a protoplasmdnak ele- 
nyrilessel kapcsolatos desintegrdlf't folyamatai nem pereghel- 
Kfifc le egWdejO hdtermeles neikiiL Az kllatkiserletek e fijl- 
leresnek igazat is adtak. Sikeriilt neki ugyanis kimutatnia 




* B«necke : Das VerhSUoiss von Seele und Leib. GdtLiogen, 
1826. p. 274. 

» M. Schiff: Archives de Physiologie, Paris. 1869.. 1870. 





I 
I 



It^S 



azt, liogy az ag>*vel6ben anndl 16bb melegs^g fejlodik men- 
nel tudatosabbakkd vAlnak az ingerszulte 6rzesek. ^s annal 
kevesebb ho produkaltatik, ininel a^^ekelyebb a lamasztott 
6rz6s tudatossaga. Aranyban a ludatossdg fokaval, az agyban 
n6 tehat vagy csokken a h6kepze8 folyamala is. E kiserle- 
lek igazoijak egyszersmhid azl, bogy eppen a legerosebb 
tudalossdg kis^reteben jelenlkezo folyamatok azok. meiyek 
a legnag^'obb hiitermel^st nemzik, pedig ezek egydttal azok, 
meiyek a protoplasma legkiterjedtebb szetbomlAs^l kovelelik. 
Ezzel ellenti^lben a hok^pzest nem kozvetitfi reinlegrationajb 
folyamatok ludatos 6rz^t sohasem tdmasztanak. ^| 

Mindezeket tekinlelbe veve, leljes bizonyossaggal mep- 
allapithat6, hogy a tudatos erzes kizdrolag a uiolekuldriH 
munka desiutegraHondlis szakdhoz kaptsolva lep elelbe. 

De b:irha a lapasztalat tenyei a raellett szolanak, hogy 
a tudulos erz6s c^sak a protoplasma tnolekula-niunkajanak 
boiiiltiHi pimsisaban jut ervenyre. ezzel meg mncsen kimondva 
az. niiszerinl e Idmecsmunka reintegraliondlis szakasza a 
pr()topla:5mdt egeszen ^rz6kellennek tal^lja. Sot mondhatni 
liogy vaioszinOtlen is az, miszerint ugyanazon allomAiiy, 
ugyanaz a protoplasma-anyag molekulainak ketrendbeli alia- 
pota vagyis inkilbb alakuliisa szerint, legjellegzetesebb tulaj- 
dons^g^bdl, t. i. erzok^pessegebol bol kivelkfizodj^k, hoi nem 
Ha a protoplasma vak'iban bir erzOkepesseggel, akkor ezen 
tulajdons^ganak minden koriitmenyek kOzdtl fcnn kell ma- 
radnia. Meg keil. ho^y erezzen minden vAltozdst, melyel 
anyaga Alszenved. Hisz minden anyag meg()rzi eredeti sajat- 
sdgait. A VIZ pi. niegtartja forr- es fagyponibeli tulaJdonsA- 
gait, akdr cseppfoly6s, akAr l6gneniQ ha]mazallai>otba men- 
jenek at tomecsei. A phosphor nem valloztalja meg veg}*: 
lulajdonsagait, akar sai'ga, akar vOros. akar oktoederes. akai 
rhomboederes alakban jelentkezz^k. A ken nem veszti e 
vegyi egyen^rt^ket. ak^r amorph. akar kTistilyos alakban 





183 



l^^enek tdmecsei. £5 a szen seiti tagadja meg egyetlenegy 
eletui tulajdonsAg^t. akar a graphit akar a k6sz6n. akar a 
^em^t mddosulataban viz-sg^ljuk azt. 

Pedig a protoplasma legelemibb es legsajatosabb tulaj- 

donsaga 6ppen az erzes. Igaz ugyan, miszerint allomanya 

vegyi bonilasokon es alakulasokon megyen ^l es a bomlo. 

vaiaminl alakuld molekul^k — mas-mas vegyuleteket alkotva 

— a protoplasmaval egyen^rlekOeknek nem is vehelfik : de 

lekinteltel arra. hogy nem i.^ a szetbonilo vagy alakulo mu- 

lekulik azok, melyek ereznek, hanem az t;]6 protoplasma 

megmarado anyaga onmaga az, val6szinUtlen, bogy az 6t 

ert) anyagvesztesegel, valamint anyagszaponilalol eg>'arint 

meg ne erezze: valoszintlllen, hogy — mini erz6 anyag — az 

iillomanyAban bekovetkezett gyarapodasr6l avagy fogyalko- 

zasrdl — atszenvedett elvdliozAsk^nt — ludomiat ne veg>'en. 

Miulan tehdt egyreszl kets^get nem szenved, hopy min- 

den anyag — mint olyan — jellegzetes tulajdonsagail barmily 

koriilmenyek k&zott meglartja; mtisr^szt igaz az is, miszerint 

niinden 616 anyag sajdt fogyatkozasfiit es szaporulatat meg 

szokta erezni : fciltehetS. hogy a protoplasma 6rz6k6pessege 

finiiak nemcsak desintegrationalii;, haDeii] reintegration&lis 

mwika-phasisara is kiterjed. Ervenyre azonban e kepess6g 

— tapas2lal;is szerinl — ez ulobbi szakaszban sohasem jut. 

Ebbol azt kell kovetkeztelniink. hogy ervenyesul6seben a 

protoplasmkn kivQl A\\6 hatiinyok fi.llal g^toitatik meg. Nos — 

k^kressuk most azon okokuL, melyek a tudalos erz^s erv^nye- 

^^Ies6t a reinlegratirt stjidiumttban megakadilyozzak ! 

I Ismeretes doing, liogy a tudatos 6rz6s jelentkez6seiben 

' kfllonf^le alakokal ollhet. .lelentkez^senek kiildnfelesege elso 

! sorban a protoplasma anyaganak min6seget6l I'ugg, masod 

ban az ingert kepvisel6 mozgus termeazetetol. 

Tagadhatatlan. hogy m6g azon egysejtti g6rcs5i l^nyek- 
ia — a protozoaknal — melyeknek egesz teste csak egyel- 




I 



184 



ien apr6 protopIasma-haImazb6l 611, ezen protoplasma min6- 
sege szerint az erzes mas-miis jelenlkezesi m6dja kimutathato. 
Igy pi. az ugynevezett amoebak egy r^sze keriili a meleget 
(negativ ihennotropismus), mig a myxomiceldk, rhizopodak, 
flagellAt^k, cili£ttd.k nagyobb resze azt keresi (positiv thermo- 
tropismus), jeleul annak, hogy a roelegseg ingere az elobbe- 
nieknel kellemellen, az ut6bbiaknai kellemes 6rzest vAlt ki. 
Hasonloan viselkedik az ^alagok nagy r^ze a f^nynyel 
szeraben. A volvox globator 6s az opaliniik pi. kerOlik a 
f6nyt (negativ heliolropismus), mig az oscilMriak, diatomeak 
6s desmideaceak legtObbje azt keresi (positiv heliolropismus). 
Neinely rhizopodikn^l a f^ny behatasara a lest proloplas- 
mjkja aramldsba \tii, mig masoknal ugyanakkor a megleve 
aramlas megszUnlk. Onmagimkon is e^^zlelheljuk e tenyek 
igazs^gdt, a midOn tapasztaljuk, hogy a szemflnket 6rt akdr 
Tillamos, ak^i- mechanikiis ingerek agyunkban csak oly feny- 
^rzest tamasztanak. mint a leny maga, es pedig az6rt. inert az 
^rzest kLil616 protoplasma anyaga mindegyik esetben ugyanaz 
maradt. 

MindehbOl kivil^glik, hogy egyazon inger, lobb proto- 
plasma kuzlil. mindegyikre m&s hatassal van, azaz mind- 
egyiknel mas tndatos 6rz6st leptet ^letbe. Bizonyos tehdt, 
hogy a keleikezo tudatos erzes minosegere uem lehet ko 
zombos az, vajjou az ingerul szolgdld erdbehatds mifi 
protoplasma -an yagot ialdl. 

De e t6ny osak az erz6s minds^gere bir berolyassal, 
aiTa. hogy az erzes csak a desintegrali6 pha.sisdban jut 
ervenyre, magyarazo adatot nem nyi^.it. 

Vannak azonban m6g mas kdrtilmenyek is. melyek a 
tudatos erzes keletkezesere s minemiisegere befolynak. 

Tenyek altal igazolva van ugyanis, hogy a tudatos erzes 
minfisege az ingerl kepviseld mozgAs terni6szet6t0l is Rigg. 
Namely rhizopodak pi. proloplasma-^ramlas segits^^vel a 



'^ 



1&=> 



f6nyl keralik, a meleget keresik. a mechanikus inger behata- 

sara pedig a contractio ^tlapot^ba jutnak. A llagellatak es 

cilialak legnagyobb resze a meohanikus injjertOl lavolodni 

iparkodik (negativ thigmotropismusj, nu'g a meleget szereti. 

A myxomicet^ es rhizopodak. liabAr mechanikus ingerek- 

ke! szemben negativ thigmotpopismust ka]5lnek, nemely lar- 

gyak irant positiv thigmotropismiist mutalnak. a mennyiben 

azokat fSlkeresik, alOlelik, kOruifogjak, megmaszszak stb. Ide 

tartozik a legtobb protozoanak positiv chemolropismusa az 

elenynyel, tapanyaggal es vizzel szemben, mig nms vegyi 

ingerek ir^nt negativ cheinotropismiist arulnak el. A vorti- 

ceilAk rajz6. tdnczol6 3 perdillS mozgasaira maskent hat a 

ftny, maskent a meleg es maskent a a saj^t fajukkal val6 

^rintkezea, ugy hogy viselkedesCkbOl batran kiolvashat6 ama 

kOvetkeztetes. raiszerint ezen egysejttt fizalagok a feny 6s ho 

erzes^n kivfll m6g a kfizerzet egy alakjat, a ludatos nemi 

erzelet is ismerik. Mindezen Romanas,* Ehrenberg,* F.ngel- 

maon.' Entz/ Rossbach,* Hiickel/ t'fefTer/ Verworn^ ^s 

masok Altai eszlell adatok csak a protoplasm^nak az ingert<51 

fBg(?(J viselkedese mellelt szolanak Kiildnhen elegge isme- 

^ G. J. Romanes: L'iutelligeiice cles animaux. Paris. 1887. 

' £brenberg : Die Infusurieiithiere als vollkommene Organismen. 
Leipag. 1838. 

' Engelmann: Cber die Reiznng contraclilen Protoplasmas durch 
pidtzliche Beleucblung. PliOgers Arcbiv. Bd. 19.— Physiologic der Proto- 
oksma- und Flimmerbewegung. Hermanns Flandb. d. Phyaiologie. Bd. 1 

* G. Entz: Studien iiber Protisten. Budapest. 1888 

^ Rossbach : Die rbythmiacben Bewegungseracheinungen der ein- 
'iichstea Organismen und ibr Verhalten gegcn physiknlische Agcnlien 
M Arzneimitlel. WUrzburg. 1871. 

* Uaeckel : Studien Uber Moneren and andere Protisten. Biolo- 
giscbe Siudien. Heft 1, Leipzig, 1870. 

' PfeiTer : Uber chemolaktische Bewegungen von Bakterien, Fla- 
iMlaten und Volvocinecn. Tiibingen. 1888. 

* M.Verworn: Psycho-pbysiologischeProtisten-Studien. Jcna,lfc89. 



136 



1 



retes dolog, hog^ min6 egyn)dst6l ktilonbozo tudato^ ^rze 
seket kelt bennQnk a feny. a liang. a szag, a ho stb. ingere, 
egeszen ellekintve alt6l. miszerinl mindegyikok mas 4rz^k- 
szerv lit.jan jut ^rv^nyre. 

Annyi lagadhatatlan. hogy a protoplasma dllomdnydn 
kiviil foleg az inger viiu6a4ge azahjii tneg a tndaios 
qaaliidsdi. 

De az inger rninOsege a kinelikus er6 mozgasalakj&t 
fiigg. Neni minden letezo tnozga=aIak hat ingerkent a proto* 
plasmjira. A szerves lenyek lejitdkeletesebhje — az ember — 
sem kepes a mindens^gben mQkdd^ valamennyi er6 mozgi- 
sftrol tiidom^st szerezni maganak. Csak azon mozgasalakbtil 
v^lik a protoplasma szamira inger, a mely a physikahs moz- 
g6sb6l physiologikus mozgasba kepes atmenni (a mozg^ 
iransfortnati^ja). azaz abb6l, mely — az organismusra hatra 
— [)hysikalis (ermeszetG hullammozgasait az organikus s^tek 
molekularis mozgasaiba alviheli. ELzen mozgas-transformaiio 
eppen olyannak k^pzelendd, mint a mind pi. telephonoz^nali 
j(m l^tre, a mid6n a hanghullAmok Rilveszik az eiektromos- 
sag hullamalakjat es kes6bb ujhol a hanghullamok mozg^^ 
aiakjaba ternek vissza. I 

A mozgas ezen transfonnati6j&t el6 organismusokn^ll 
az ^rz^kszervek te.szik iehelov^. A hoi ilyenek ninf^enek, oil 
egyenesen rmtnagu a protoplasma eszkcizh az atvilelt ; a hoi 
pedig tokeletJenek a szervek. ott az 6rz6sek qualit^Lsa is toke- 
letlen marad. Az allatvtiagon kereszliil, az egysejlQ prolozoA- 
161 kezdve az €ml)erig, ;ilmenetes form^ban feltalalhatd az 
^rzekszervek feji^d^s-sorozata, mely a tdkely legkulonboz6bb 
fokozatail tnutatja. A legals6bb renda allaloknil egyetlen 
erz^ket kepez az eg^sz lestfelaiet. A fejlddes tov^bbi foko- 
zatain a kiillakaro egyes helyein elkUlonitett erzekszervek 
k6pzfidnek sokf^le alakulasban. melyek az embern^l erik ei 
a diilerens ingeii^kenyseg legnagyoUb fokat. Mindazonallal 




18: 



etnber nem kepes a physikali.s mozga.'^alakok mindegyiket 
itosan megerezni. A physikalis huilammozgasok kozQl 
It, a melyek masodperczenkint 16. egeszen 40.00<j moz- 
gist tesznek ki, hang alakjAban, azokat pedig. melyek a 412 
biljio egesz 912 billio rezgesre mennek fel. feny alakjabau 
fogjuk fiei. A ket aorozat koze es5 rezg6s-gyorsasag r6:?zl3en 
hoerz^t kelt. {'gy a 40 ezer ^s a 412 billio kozti, mint a 
912 billion felQIi rezges-gyorsas^ggal bird ingerl azervezelunk 
nem ludja megerezni. holott bizios ismerettink van 
il bogy ilyen mozg^-gyorsasagok is leleznek. Tudjuk pi. 
az iboiyaszinen tiil m6g gyorsabb es a vords szinen 
ra^g iassubb rezyesO f6nysugarak is vannak. pedig ezeket 
lAljuk. Az 15 kets^srtelen, hogy a magnetismusban rejl6 
igasalakot epp ligy nem birjuk megerezni. mint a bogy 
J roppant gyors molekuliris mozgassal jiro vegyi folyama- 
lokkal szemben nagyobbara ^rzekellenek vagyunk. Annyi 
megallapilhalo. miszerint a szervezetunkre hal6 ingerek. az 
aiokat fe1fog6 erz^kszervektol fuggdleg. qualitasaikban egy- 
btol ellerd tudatos erzeseket tamasztanak. 

De minthogy vannak ingeniualiiasok, melyek tudatos 
S5t eppenseggel nem kepesek kelteni. tlgy laiszik, hogy az 
ir mindt^ge nem elegendO a tudatossag minden jelense- 
kiszabasara, m(^g kevesbbe a reinlegrationalis toes- 
Winy magyarazatara. 

Vannak kdriilm^nyek, melyek kozt a rendszerint tudo- 
tounkra juto ^rzeki ingerek is epp oly kevesse gerjesztenek 
trzeat. mint a magnelismus. az ullra-ibolyaFZin. vagy a vegyi 
foiyamatok molekularis rezg^sei. Ez t6rtenik mindakkor. vala- 
banyszor az inger csak egyetlenegy ^rzest kell. Vaiamint nem 
U^uk a feher mezoben Iev6 feber pontot. vagy a tekele felii- 
lelre in fekele vonalat. niert kozliik es alapjuk kozt nincsen 
dlenlet, men mindkel esell»en csak egyetlenegy erzes kozve- 
litletik: ligy nem jutunk liida!os ^rzeshez mindakkor, vala- 




138 



d 



hdnyszor az ingerkent hatni akar6 henyomds melle legalab 
ra6g egy 6rze5 neni tarsal. Hiaba hatnak pi. a m^lyen alvo 
a leger6sebl) ingerek, niindaddig, mig az alvo lesten rellex 
mozg^okat kiv^ltaniok nem sikeriil. az ingerhatas 6t tudato 
erzesre nem fogja 6bres2teni. Mihelyl azonban a retlex-mozga^ 
l^lesiilt 6s az izmok Osszehiizddisabol fakadd izomerzet az^ 
inger^rz^s inelI6 odatarsult, egyszerre iehelOve lett teve mind— ^ 
ketti5nek tiidomasul v^teie. Ugyanaz mondhat6 a figyelemred 
nem meltalott ingerhatasokrol. Ezek lelezeser6l is osak akkor 
ertesiink, ha figyelmiiiikel reajuk forditjuk. De mivelhogy a 
figyelem nem egy^b, mint bizonyos izomcsoporloknak egy- 
idOben v6gbemen6 feszQlese, ujb6l azon oonolusiohoz jutunk, 
miszerint a iudatos erzes eleibelepietesehez ugy Idtszik, meg 
hinuink mozyd^a is sziiks^yes.- 

Az iugerkivdliotla izotnfeszHl^sbdl faktuld efftfidejU 
erze.^, az ingererzds melle tdrstdva (idja meg az alknlmai 
arnty hogy az ingererzes — uunl egi/edtil dlld erses — 
ontmlnilan ne mctradjotu 

Ezen t^ny megallapitasaval eljnlottunk a reffex-kdrok 
kival6 szerepenek elismer^sehez. Vizsgaljuk ezekel kdzelebb- 
rdl! Talan valaszt kaphatunk altaluk a folvelett kerdesre. 

Az inger felv6tele ^rz^keink ^Ital, az erz^s tudomasui- 
v^tele a psyche inilveleleiben es a mozs^iis kivilele izmaink 
segedeimevei, mindmegannyi tenyezok, melyek — egymasba 
lanczoiodva — a rellex-k6r alakulasat alh'tj^ elenk. Az ideg- 
rendszer nem kQlon^Ilo valatiii az organism us szervezel6ben, 
hanem annak liilajdonkepeni lenyege es alapallomanya. Az 
idegrendtizer liilajdonkepen az eredeti ^llali protoplasma 6s, 
meglartva ebbeii protoplasmAs jelleget, a fejlOdfetorlenelem 
fokozatain keresztiil. szerveket alkotott maganak 6nn6n lillo- 
many^bol. nieiyeket ural ^s sajdt ozeljaira aknaz ki. Igy jot- 
tek I6tre az em69Zt6- 6s l6gz6Fzervek, igy alakult a tdmaszt 
ad6 v6z 6s Igy tamadtak az izmok 6.s 6rz6kszervek. Az izmok 




189 



I az id^vegek atalakul^sab6l szArmaztak. a niikent e folya- 
I njjilol a gregarinaknal e^ pioczafeleknel ni6j; most is szem- 
I mel kis^rhetjuk. Az izmok lenyegiikre nezve az idegvegek 
I atidoinulasanak lekinlhelGk. ^s niinthogy az erzekszervek is 
iiasonloan fejl6'inek ; az erzekszervek. idegrendszer es izmok 
fi^irmas ka]>cso)atj^b6l szarmaz6 rellex-paly^ tulajdoDkepen 
Cigy egyseges szervnek mondhatok. 

Az organismusban boncztanilag keszen dllo retlex- 
paJyak. melyek erzek^zerveinkben veszik kezdetiikel es a 
i kazpont fel^ IiaJado idegutak menl^n 6rz6keinket osszekotik 
I SI kfizpon ti idegrendszerrel, onnel pedig, cen tri fug^l ideg- 
I paly^yakon v^gig. kapcsolalot I6tesitenek a kozpouli ideg- 
L^^ndszer es a lest izniai kozott. ezen retIe-\-[talyak arra 
^Iker^esilik ^9 kesztetik az organi^miist. hogy minden rea hat6 
ingerre, a saj^t czeljainak megtelel6 mozgassal valaszoljon 
A kor az ingerbCl kiindul6 mozgassal kezd^dik ^s az orga- 
tiLqnuson athaladva, az ingerre cz^lz6. azt keresO vagy tivo- 
Ilt6 mozgfissal vf^gzfidik. tehil az inger targyaban talalja 
ered^se, iigy mint v6gz6d6se hely^t. 

Kets6gbevonhatlan kis6rleti tenyek bizonyiljak. hogy 
linden inger^ ha az organisnms ciital felfoguUk, vala- 
w«^ reflex-kor vienUn lezajlo viozgds-sorozatot indii 
^ieg, nidy crzeki felVetellel kezdodik ^' kivetel nilkiil 
i'Ommozgd^nal ve'gzddik. 

Pippen ugy. a mint ingerbehatas hiany^ban tudatos erz^ 
taesiilese nem lehetseges. ez uloLiji kapcsolatos iznmmozg^s 
jelenlkezeise n6lktll sem kepzellietu. 

BArmily nagy legyen is az agy es idegrendszer diicz- 
seitjeinek erzdkepessege. ez onmagaban nem elegendfi arra, 
hogy az emberi ^rtelemhez hasonl6 magas functi6kat ered- 
nienyezzen. Hiszen az emberi test szamos szervei^en feltaliil- 
hatjuk a protopIasm^s sejteket. a nelkal, hogy akar a ma^j, 
vese vagy here, akar btirmely m4s szervunk kepes volna 





190 



velUnk szemben 6nall6 tudato? ta^eket eldrnlni. Periig k^t 
s^glelen, hogy — minden proloplastna ^nifiki^esseggel birvar 
— a nevezett szervek sejtjei sem nelkQlozik a tudatos errei 
k^pesf^eget. Tenyleg a I6p, az ond6, a maj sejtjei fel vannal 
ruhazva sajAtos erz6- es reactio-kepesseggel. azaz btrnal 
psych^vel, csakhogy azon kiil6nbs6ggel, miszerint ludalo 
erz6suk lisztan ^s kizAr6iag a sejt-individuumhoz tapad 
Hianyzanak naluk azon ttsszekOltet^sek, melyek segedelme 
vel a bennOk inger folytan l(^lrejtiv6 molekularis mozgast i 
ki'ilvila^ba projicidlhatnak, vagyis hianyzanak ama Kotelekel 
melyek tdbb erz^^^t egymassal s ezeket ismet izomerzesekk^ 
fisszefOzni engednek. Azon koriilmeny leh^i, hogy az embei 
agi'- es idegrendszer protoplasm^s s^tjei oiy gazdag idej 
palyak felett rendelkeznek, melyek egymfis kfizcilt, valamii 
koztiik 6s a kornyi ^rzekszervek, meg mozgfisszepvek kOzd 
a sziikseges ftsszehidalast 4IIand6an fentarljik ; ezen kOrii 
m^ny adja meg az emberi psyche o!y magasztos pifikodesf 
nek lehetOseget. V^gso aorban a magasabb rendU szellen 
miikodesuek nyitja a reftex-jmlydk organikus azerkezeU 
ben keresendd. 

Val6ban, ha v6gig tekintiink az allatvilag idegrerids» 
renek fejlfidesi fokozatain, azt talaijuk. hogy az allatok ertelt 
lehetsegei egyehes arinyban allanak a re flex-pa I yak kifejh 
dese fokaval. Minel lokeletesebhek es szovodmenyesebbek 
paty^k korei. anni!il t5k61etesebb es sokszerdbb az organism) 
psychikus mUkodese is. 

Mindezekbol kideriil, miszerint a protoplasmas diic 
sejtek dnmagukban az ^rtelem ludalos muveleleinek T^he 
vitel^re elegtelenek. Szflkseges ehhez mindig, hogy a refle 
p^ly&k menten vegbemenfi molekularis folyamatok osszes^j 
vallassek ki. A malekularis folyumaluk ezen osszes^g^h 
azonhan az erzetek nagyobb tdmege fakad. £s ezzel rm 
van adva a mod, hogy az ingersztilte erzfe eg^'edul&llo i 
maradjon, hogy t, i. a tudatossAgra valo julAs \ 




in 



'i'dazonos erzesek tQbbs^^e altal kielegitest nyerjen. Kiv^- 
flatos tudni mar most, hogy a tudatossdg I6ny^nek eletbe- 
fephelesehez a reRex-kftr menten letestilo mely erzesek egy- 
idejflsege sziikseges okvetetlenQl? Az e k^rdfere nyerendd 
if^lasz mega<lja majd a felelelet azon el6bhi kerdesOnkre is, 
bogy miert jut lulajdonkepen a tudalos <^rzes csak a proto- 
plasma tdmecsoiunkajanak desintegrationalis szakaszaLan 
^rvenyre. 

Az 6rzeki inger befolyasa a tiidatos erzes minosegere 

mar emltt^s lArgya volt. Nem emiekezlfjnk azonban meg 

ctTTol, hogy az n^mileg az inger erCfokalol is rugg. Csek6ly 

IntensitAsu ingerek tudvalevfiieg ludatos erzest nem keltenek. 

Az erzes kivAll^.s^ra szUkseges. hogy az inger az erfisseg 

t>izonyos fokat erje el. Azon merhetfi hatart, a melyn6! vala- 

roely inger-intensit^s 6rzest kelt. Fechner^ ingerkiiszobnek 

Iceresztelle el. Az ingerkiiszob magass^gat a protopiasmds 

sejf ugvnevezetl ingerlekenysege hatarozza meg. 

E kifejez^s: «ingerlekenyseg« azonban nemi magyani- 
Mlni igenyel. Ha ^tala a protoplasmanak egy klilonallo, az 
erzesi kepesseglol fuggetlen tiilajdonsagiit akarjuk meK.ieI(5lni, 
akkor — a ket lulajdons^g kozfU mindegyik megvaltozhatvfin 
— fel kellene telelezniink azt is, mtszerint esetleg csek6ly 
inwriekenyseg mellett nagy erzesi kepess^g, es viszont nagy 
Uigerlekenyseg mellett csekely erzesi kepess^g is fennallhat. 
tte ez keptelenseg ! Ha pedig e czim ala a protoplasmanak 
^n tulajdonsigat akarjuk foglalni, meiy azerint az az ingerek 
t'ChalAsdra kUIonb(iz6 m^rvben kepes reagdini, akkor csak 
ug)anannak adunk m^ nevet, a mil m^r az *^rz0k6pess6g 
nevevel illettiink. Az ingerl«^kenys6g lulajdonkepen az ^vz6- 
ke[t€ss4ggel teljesen azonos fogalom. 

* G. Th. Fechner : Elemente der Psychophyaik. 2. Autlage. 
Uipsig. 1889. 





De ha ez igy van, nem lehetseges az, hogy a pro 
phsina 6rz6kepessege az ingerkCiszob hatarvonalahoz ko 
legyen. Valainint lehetetlen pi. az, hogy a szivacs, ha n 
oly kev6s vizet l)oesalunk is rea. meg ne nedvesedj^k. I)aj 
tt altala f<^Ivett keves vfznek nyom&t rajla meglatni n 
lehel, ligy keptelenseg az is, hogy a meg oly ki<'^iny in 
a protoplasmdn vfiltozist ne eredmenyezzen. ha annak lu- 
liira talan nern is jovunk. Cgy. mint a szivacs vizfeWe 
kepess^geben nem gondolhalunk kezdeti hatarl. ligy a pre 
plasma erz6kepes56geben sem Allithaliink fel ingerkQsz6l 

Pelddnak okaert kepzeljiiiik el ruaj^unkiiak egy I6li 
nagyobb messzesoghen koneo harangot. Mi a harang hani 
tavolsa^a mtatt nem halljuk. Kt^pzeljiink mar most boi 
ugyanoti vagy miksuLt, de hasonlo t^volsagban. m^g eg>' t 
sodik, s6t harmadik. esetleg meg tobb ugyanakkora haran 
annyiL t. i., a mennyi elegend6 ahhoz. hogy va)amennyl 
egyilttes hangja vegre hallhato legyen. Egyenkint azoal 
egyik harang seni hallatszik hozzank. Nos — mi I6rl^ 
akkor? Az torlt-nik, ht^gy nekflnk, Tegymdstol tavol mi6 t 
inger usszhata^a folytan oly tudatos ^rzesQnk Idmad. tni 
nek minden egyes componense magaban iiy erzesl letreh* 
nem kepes. Azaz oly erzesnek julunk tudomasara, n 
csupa egyes — egyenkint ludatossa nem valo — 6rz4sel 
tev6dik 6ssze. Igazan, ha a harangok b&rmelyike megs» 
egymagaban egyik sem hallatszik el hozzank. Azoknak egi 
les kongasa azonban liidatos erzesl kelt bennunk. £s m 
hogy ezen ludatos erz^sben a harangok egyenkenti kong&s£ 
oredt erzet mindegyike benfoglaltatik, ketsegtelen, misze 
axen utbbbiak akkor is kelletlek ^rzetet a mikor az tu 
mAsunkra nem eselt. Mas szOval: az ingerek re^nk haloi 
akkor is. a mikor az Ogynevezelt ingerkiiszbbot atlepi 
nmn sikerUh, vagyis a protoplasma ra^r ingerl^kenynek i 
iatkoatotl akkor is. a mikor attol tudalos erz^siink r 





193 



It. Hy ^rtelemhen nyilalkozoU kfllOnben niAr Hamilton' 
Tain- i?, a inidon kifejlclt(*k, liogy «ininden. a mirSl 
idonk. abix'jl All a mit nem tudunk>, es «minden erzesunk 
wire nena vett eleinekhdl levddik 6ssze». Harlniann^ ugyane 
DtiKlnek a kovelkezO szavakban adotl kifejez^st; <a tudatos 
lelki mQkdd^sek megisineresenek kulcsa az dntudallansAg 
regioiban fekszik*. 

Vegiil is azon 16ny, mely szerint minden ludalos 
erzes Mlesilesehez az inger-intensitas bizonyos foka — mfl- 
kifejez6ssel elve. az ingerki'iszub lillep^se — szukst^ges, az 
ingerlekenyseg es ingerkiiszob felv6(eI6vel elegendS niagya- 
dizalot nem tal^. 

A lapaszlalal nnitatja, miszerinl az erzesek inlensita^a 
nem kiz^r6lag az inger erdfok^tol. hanem meg ink^bb az 
erz^st elszenvedC organismus individualis merlegel^setOl fGgg. 
Egy es ugyanaznn inger egyikn^l er5snek, a ma?ikuiil gyen- 
gSnek Idnik. s6i ugyanaz az egyen egyszer er6snek, musszor 
gyeng^nek erezheli iigyanazt az ingerhal^st. Az edzett ember 
own fAzrk ott. a hoi az elkenyeztelelt ember mar dideregni 
bzd. es a zen6!5 apa eszre sem veszi a gyermekek larnia- 
A a mikor jol begyakoroll dacabol jalszik, nug valumeiy 
(ijdalmO betanul^^n^l ugyanaz a zaj er6sen serti 61. 

De ha az ugynevezelt ingerl^kenyseg foka, valaminl az 
ingerkusztib magassaga egyeni merlegelesnek largya lehel es 
e szerinl egy^nileg s idfi szerint m6dosul : akkor az 6rz6sek 
intensitasa sem lehet allando tulajdonsdg, hancm csupiin 
6g)'6nileg viiltozo idSszerinli [uneli6 szlile?Ti6nye Mihelytazon- 
Un liiljuk, bogy az erz^s iiitensita.sa neni az inger erOfokii- 



' La philosophie de Hamilton. Par J. St. Mill. Trad, par 
Cizelles. Paris. 1869. — Oes modificalions mentales inconscientes. 
Chap. XV. 

» H. Taine: De I'mldligcnce. Paris, 1870. Vol. I. Chap. 1. 

• E. Harlmann : Philosopbie des Unbewusslen. Berlin, 1869. 

Alhenseum. 13 








4" 



u Uai tvA tm m- % 



-"• "'-r 'tea 



.Iliiitiiri 'l<i*> I xliviK . tm il^M 










.oi <!•• <amiw Hknoicft 



'»i 1*1.1 1, 



-v^-l 



Ig^val. Minthogy pedig ez utobbi Izomerzetek t^ltal jon 
!ii<lonmsiinkra, a ter mekkorasagat iiletfileg, az ennek meg- 
mer^se kozben tamadt izomerzesek rnin6sege fog ta^jekozlatni 
i^enuiinket. 

Munsterberg* ezenkivul kis^rleli Oton is kimutalta, hogy 

a? iager-intensilasok m6rese izomerzesek litjin megyen v^gbe. 

£z aJkalommal egyiittal kimutatla azl is, hogy mindig az izom 

fejziiieseben beallotl valtozas az, mely relieclorit-e kivaltva. 

^eghalArozza azt, va^ijon az inger rnin6 inlensitissal hatotl 

''^fink. Ha az inger eros izomfeszulesekei vcili ki, eros erze- 

^*4nk ft!? idmad, ha ellenben gt/enge izomfei^zUlesheli kiildm- 

^cizeUkei leiemi, gt/enge erzdsi sziil. Ezl leszi pedig eppen 

*J^y akkor, a mikor az inger magu er6s, mint akkor, a mi- 

^C3r az gyeuge. Ily uton lehel5vii vAlik, hogy a kicsiny zaj 

»-^ nagynak lUnjek es viszonl az er6s liirmat is alig vegyUk 

^^zre, a szerint, a mint egyenileg es idC szerint reHexeink 

^^ Ikalmazkodnak. Igy leheti-eges, hogy a kinos fogfi^jas — az 

^^^ rvoshoz erve — szUnetelni kezdjen, vagy a mulattato korben 

^^Itunt rei'^jds, a magAny iinalma kozt, ism6l visszaterhessen. 

-*^z esetleges izoinfesztilesek minOsege 6s nagys^ga hat^rozza 

leg ezen esetekben a tiidatos 6rz6s inlensitiLsat. 

Alkalmazva ni^r most ezen lenyeket az itigerlekeuy- 

egrdl es ingerkmzobrol mondottakra, kivilaglik, hogy wind- 

^etlo lidajdonk^pen a refiex-koH bezdro izonifeszides dltal 

^zitbaiik ki. Ha az inger oly csekclt/y hogy refiej tor tens 

'izomfeszidesi nein vdlt ki, tudatos ivzes $em idmad; ha 

pedig elegendo nagy arra, hogy reflex-inozgdst, iUeioleg 

izomfe^ziilesbeli vdltozd^t Utes^ltsen^ akkor a tudalos erzds 

in ^ e vdilozi'us nagysdga dltal kihatdrozoU iniensitdsnal 

letrejon. 



* H. Mansterberg : Neue Grundlegung der Paychophyaik. Bei- 
trage zur experimentellen Psychologic Hft. 3. Freiburg, 1890. 

13* 




t96 



Mondottuk azonban, hogy az inger-intensilds meg^rzes 
s^ben nem az izommozgas nagys&ga altaldban. hanem csak a: 
izom fesziiles^ben be^llolt valtozis kulonbsege haldroz. Meg 
erthetjtik ezt azonnal. ha meggondoljuk, hogy a m^r^s ered- 
m^nyere nezve leljesen kSzOmhorJ az, vajjon pi. valameli 
siilyt karunk melyik allasabiM kiindtilva kezdjiik m^rlegelni 
A felkilonyi siilyt egyformdn neheznek fogjuk it^lni, ak^ be 
hajlott. akdr kifeszilell karokkal emel.jak azt. merl a karunk- 
ban mar megvolt leszulesliez hozzajarult feszulestobblet az 
mely az erzett suly nagysaga tekinteteben tajekoztat bennun 
kel, s ez mindig az el6z6leg fennallott feszules-nagysaglo 
fQggellen. £ppen ipy j^runk, ha tUemekben id6ho33zaka 
m^rilnk ki keztinkkel, vagy labunkkal kilepjiik valainely ter 
nek nagys&gat. Ez ut^bbi esetben meg azt is tapasztalhatjuk 
hogy — bekfitott szenimel merve — nagyobbnak iteljiik azt i 
ters^et. melyet terden csuszva. mint azt, a melyet rende 
lepesekben haladunk ^t, mert az egyik esetben ugyanazt i 
munkjit nagyobb, szokatlanabb izomfeszOlesekkel teljesitjak 
mint a masikban. 

De ha a feszulestobblet tajekoztat minket, akkor k^t 
s^gtelen, hogy nem minden inger-mekkorasiig k5zti kiildnbs^ 
elegendfi arra. hogy on£iIl6 erztel kelLsen. Tiidjuk az ar^nyol 
torv^nyenel fogva, liogy ket nagysig kOzli viszony akko 
marad iigyanaz. ha novekedesiik vagy csokkenesiik a fenn 
all6 viszony arlny^ban tort^nik. P^ldAid 200 kilo es 1 gramn 
kozolt ugyanazon sillyviszony All fenn, mint 4O0 kil^^s 2 gr. 
vagy (>CX> k. es 3 gr. k(3zdlt. Mig tehdl e pi'ldiiban az egy- 
m^sai aranyba helyezett szdmsorok kozOl az egyik arithme 
tikus sz^mokban novekedelt, addig a masiknak. a viszoni 
egyenlS lentarlhat^sa vegell. geomelrikus szamokban kellel 
novekednie. Ugyanezt kimutatlak a physiologikus kis^rlelel 
az inger es 6rz6s kozli viszony tekinteteben is, a midon i 
\Veber-f<6le tOrveny felAlh'ldsAhoz vezetlek, A Weber-fel< 



forveny nem mond mast, mini azt, hogy ahhoz, miszerint 

az erzesek arithmetikiis szamokban nOvekedjenek, szuks6- 

?es. hojjy az igerek geometrikus szdmokhan nngyobbodjanak. 

U'vanez all az inger es az izonife:iiziiles k<>zti viszonyrol is. 

Mondottuk, hogy az intensitdsok mer^s^n^l az izom- 

'fa'zulesekben bealtoU kii!onb6z*^teket 6rezzDk es nem az 

fg6sz feszQiesl. E feszulesbeni kulonbozet azonban nem jOn 

^U*e otlj a hoi k^l egyen]6, de ellent6les (anlagonidta) 

fezules egymast megsemmLsiti, valamint ott sem, a hoi a 

feszal^s nOvekedese nagyon lassii fokoz<5dasban tOrienik. 

Azert raindannyiszor, valahanyszor i>l. v^gLagjainkat eppen 

oly erSvel hajhOuk, mint a minfivel feszitjiik, s azert a v6g- 

'Qgok helyiiket nem is valtoztatjAk. az izniokban feszttlesbeni 

kQlunbdzet erzetenek tudomdsara iiem jutunk. Ugyanigy 

i^runk^ ha pi. valamely feny vagy hang eszrevellen lassii- 

*^^gal er6sb(idik. Nassbaum * pi. gyakran latta a berlini 

'^iioias gyermekek azon furfangj^t, inelylyel — 6valos lassu- 

^5ig mellell — vekony Kiket szurkaltak egymas bamulatara 

^ kezuk vastag hiis&n keresztlil, a n^IkUl, hogy fjijdalmal 

^•"'tzlek volna melletle. Soliman Hadzsi fakir csodAlatos s^rt- 

*^^tlens^e is, ugy 16tszik, iiy alig eszrevehet^ lassus^ggal 

^s^zkoziMt fajdalmatian ^^zur^okon alapszik. Az intensitds 

*^^kozdd4sal ilyenkor ludom^siul nem veazsziik, mivel a kiserfi 

*-^omfeszule&ek feszulesbeni kiilonbozete fokrol fokra mini- 

*>mlis termeszetfl. 

£3 ^ppen e kortilmenyben lelhetC fel az ingerkUszi^b 
^ ^'lens^genek magyarazata. Az izomfesztiles nlatt az izom 
tert fut be (rdvidebbre Osszehuzodiki es a terlieni niozgas 
V)0Dtr6l ponlra megyen vegbe. Mig az izomfeszlilesbiini kiilftn- 
hOzel eg\ik ponltnl a szamsz6d ponlig ariihmelikus szam- 
^rtekben nOvekedik, addig az ingernek geomelrikus aranyban 




I N. V. Nnasbaum ; Neue Heilmitiel fUr Nerven. Breslau. 1892, 




soo 



Tudjuk azt, hogy vcdahdnyszor valamely i 
iudaioa 4rz4si akar kelteni, hell hogy bizonyos ido 
hathasaon redttk. Az ecles iz megerz^se pi. oem ib 
azonnal a czukor szajhavetelekor, hanem valamivel u 
ts ha a (;zukrot a nyelvrOl gyorsabban tavolitoUuk el, se 
mint az iz^rzes beallult volaa, legfeljebb bizonytalan < 
erzesi benyomiisiink rnaradt vissza heI61e. 

Tulsdgosan rovid idetg behaloU ingereket tehdi t 
4ppen «eiu, vagy tenneszetiiknek meg netn feleld (dat 
veszUnk tudomdsul. Hasonld all a tt'dhosszcttt red^Uc < 
mgerekrol is, mnithogy ezek szinien megszthntek ^ 
idmasziani, avagy legcddbb i^ — tigy uU€n;fitd^uk 
mitd (ptalUdsukban — folyion modosulOf ittgadozd i 
seket ebresztenek. FtiltJagos erzeki belial6sok, mint ] 
villamc^apas, csillaghullas, f(ilclreng6s moraja sib., ha na; 
rovid ideig tartotlak, rendszerinl 6szrevevesre sem kerfl 
vagy ha igen, oly hom^lyos alakban, hogy az 6rzes mind 
6s erOss^ge tekinletelten nagyr^szt taj6kozatlanok niaradn 
Ez okb6] barhanyan lesziiek is taniii ugyanazon jiillanal 
jelensegnek, valamennyien mast fognak bel61e kierezni. 
tortent az Tschudi eseteben is. a ki — vadaszlfirsasAg^ 
egyuLt — az erdo kozepen szokallan leglunet altal lepeletl 
Erfis, rOvid ideig tarlo zaj volt az, inelyet a tirsasag 
tagjai majd 6ridsi sas szaruycsattog^s^nak, majd ren 
pflrgettyO hlrmdjanak, majd egy falka madiir sflvoltesenek, 
pedig a fik osazedolesebol szdrmazo robajnak sib. gondoU 
Mindegyik m^ emlekk^pekel idezett fel ontudataba, mivel 
erz6s maga — daczara nagy intensitasanak — rovid tartar 
nal fogva vilagos kepzet ludomasul v6telere elegtelen v 

Tulsokaig tart6 6rzesek szinten megmasittatnak a hos; 
tartani alatt. Igy a rRJdaloiTi; ha hosszasan elnyulik, lassi 
kent eltorapul, avagy — erdss^get illetOleg — fel s ala in] 
dozik. Hoi tarhetetlen. hoi alig ^rezhelfi, hoi tompa, hoi 6 



201 



irol folytonos valto^cnsokon niegy keresztQl. Mondhatni ezt 
rninden allando nagysagii 63 hosszii ideig tnrto ingerrOl egy- 
arunL A ]»atak zugasa, a malom kerepelese, nz 6ra ketye- 
gese, QZ es6 zuhogasa. a csillagok fenye, a vlr^g illata stL. 
niindmegannyi — bar legyenek allando intensitiisiiak is — 
hi hosszan tarto ei-zest keltenek, erosstigiikben, sol szine- 
zelukbeti is folytonos ingadcizast tiinletnek Cei. A csillagok 
pi. hosszasan nezve oket — barki meggy6z6dhetik r6la — 
v-wkhamar vallozo fenyess^get es lalsz6lagos szinvtilloziisl 
kiilotnek. A hangvilja hangj^ra tartosan ligyelve, azt erosse- 
geben hull^mszeriien ingadozni v^ljQk s bel6le inajd ilyen. 
ninjd amolyan felhangok domhorodnak elenkeliben ki. Az 
iiigep lulsagosari hosszu lartania tehat csakiigy belblyasolja 
a Uidatos 6rzes qualiUisjit es intcnsitasat. mini a tulrcSvid. 

Mire vezethet6k vissza ezen jelens^gek '? Ismet csak 

^ ingerlamasztotla rellex-moz^as mint'isegere Miheiyest az 

'Hgeroly rdv id ideig Larl, hogy kellci izornffrszLiloji letesiilesere 

f'eg id6t nem enged, a tamaszlott mozgas eppen senimi, 

^agy legfeljebb minimalis nagysagu ieszen. Hiszen tninden 

ttiozg^ vegbemenelelere id6 szLiksege3, es ezen \d6 ann^l 

^osszabb kell bogy legyen, minel nagyobl* terjedelmti niaga 

^ mozgas. A tiilsagosan rovid tarlarnii inger enn^lfogva 

L»r<s?ebb rellex-mozgas kelelkezesehez nem nyujthal clegend6 

'*ic5l, sol — tartamatot luggoleg — eselleg lerben aljg 

'Jyilvanulo oly kicsiny izomfeszulesi kuloriiljtjzetet tereml, 

^^^ely eredtn^nyeben a fent vazoll nagyon kisfokii inger 

^^lasAhoz Ieszen hasonlova. Azaz, az ugynevezett Inger- 

'tiiszob halar^ig, dllala ludalos erzes nem fog keltelni, azon- 

t'il pettig az ingernagysaggal ariinyban nem lev(5 erz6s fog 

Hemzfidni. 

Ezen felfogas mellett sz6l azon kdriilm^ny is, hogy 
fe66, egtjmdst rOvid idokOzOkben kOvetS inger csak akkor 
hit egymfVitol kiUondllo tudatoa ersesekety ha az idS- 





21*2 




1 



k6z6k bizonyos nagysdgot eUrnek. Ipy Leyden" kiaiutatla, 
hogy ezen idokGz atlag 0033 mtisodpercz kell hogy legyen- 
Mach ■ a kiilfinbozO 6rz^kszervekel illet6Ieg talalla, hogy 
k^t egymusutani inger niegkQU'>nb<)zletes^re Idl^nal 0047. 
tapintiisnal 0027 es liallasnal OOlfi mftsodimrcz sziiksegelte- 
tik. Innet van pi.. Iiogy a halloU vesz^lynek ink£^bt> terhetQak 
in*^g ki. mint a tneglAloll veszelynek, habir az erzdki eszre- 
veves ugyanegy id6ponlra esik is. A fel6nk kozeledO veszely 
el61 valo menpkol^sre t. i I6bb id6vel rendelkezunk, ha fQlflnk- 
kel, setnrnintha szemOnkkel vettunk r61a tudomast. Nagyon 
veszedelmea is egy elvadull 16 vagy rohan6 vasuti mozdony 
utjiit. a vesz^ly megidlAsa piilanatitban kereszlezni okami. 
MerL mig a tudatos erz65t kozvelilft hosszabb izomtesziiiei^ 
lelreji'm. a gyorsan sziiguld6 veszely mir letiporl benniinket- 
rLilunki'f hnllgalva inkdbb lehel rem6nyUnk ugyanazt a ve— 
szelyl kikfriilhelni. 

Helmholz^ e lunemenynek — a szemi'e nezve — a 
ut6k^pek segedelmevel iparkodoti magyarazatot adni. Miul4 
azoiiban Wundt,* Tchisch s mAsok kis6rleli adatokkal hebizo 
nyitottak, hogy az idfiktiszOb lerjedelme az ingerre forditoL 
(igyelem fesziiiesi nagysdgat6l is fflgg; ^ miulAn tulajdon 
k^pen az tUi'ikep sem mondhal6 egyebnek, mint oly ^rzesnek" 
mely a megkezdett izomfeszlil^s bevegzfideseig az inger lavol— 
I6l6ben is in^g tudatossagra emelkedik : ismet csak azors 
ktivetkeztelesre julunk, raiszerini ezen jelenseg iegnagyobl)- 

' Leyden : Ober die SinnesvvabrMchmungen. Berlin. 18G8. 

* Macb : Silzunjsbericbte der Wiener Akademie der Wissen- 
schaflen. CI. 2. LVIII. p. 596. 

^ Helmholz : Cber die Zeit, welche n&thig iat, damit ein Gesicbts- 
Eindruk ziiin Bewusstsein fcommt Monatsberichl der berliner Akademie 
der Wissenschaften. 1S71. 

* W. Wundt: Grundzagc der Pbysiologiscben-Peychologie. Leipzig, 
1887. Bd. II. f. .H39 



203 



^QyidejiUeg refiea: uljcin kivditoft izomfesztilesek dlial 
'mn feltetelezve. A maiiyar^zat nern is nehez» mert misem 
ifezelesobb. mini az, hoxy az izomfeszliles dltal l^tesilelt 
ill mozgAs id6i vegyen ij^enybe. Ezeii k\6 hossza a kiv^l- 
lott mozgfis nagy-«^K«'it6l fugg s uzM R»llehetfi. hogy a halln- 
szerr vegtelen apro izmai pokkal rovifiebi* ids alatt fogiak 
feszliJeseikef befe.jezesbez Jultathatni. mint a bor nagyohb. 
a szem m6g nagyobh izmai. Ha valamely inger 6ppen 
?2ule5ben Ier6 izomra bat. ez — 6lellani ismereleink adatai 
erlelmehen — sohasem eredmenyezhet onallo ilj rangasl az 
izomban. banem csak az elObbinek folytatdsiU. £s ^ppen ez 
az ok. hogy siirOn egym^st k6vet6 ingerek csak meglmlAtu- 
zott id6k<5z5k . betariiisa mellett k^pesek eprymasidi iflggetlen 
tudatos ^rze?eket letrehozni. Ha az el0z6 izoninioz]jas meg 
be nem fejezddOtl. a niikor mdr az uj inger njabb mozgasl 
k'izvetit. akkor — az iiloblji az eI6l;ljiiiek fotylat^sa leven 
- a kelt6t egyiitt, egyetlen egy ingerokozta ludalos erzes- 
nek i(6ljuk. Ha ellenben az els6 izomfesziiles mar teljesen 
I'cv^gzOdotl, a mikor a mdsodik megkezd^dik, a k6t egymftst 
kOvete mozgas a nyugalom egy — barineiinyire apr6 — pba- 
sisa allal meg van szakilva. s igy ket killi.Wmllu ludaLos tirz^s 
kfietkez^^t megengedi. 

N^mileg mAskent Jill a dolog a tOlhosszii ideig beliato 
ingereket illetfiieg. Ezekn^l egy u,j liinemenynyel. az izom- 
piraddsaal lalalkozimk. 

£lettani torv^ny, hogy minden izom, ha folytonos muu- 
Utvegez. elfarad es pedig annalinkabb. minel nehezebb voll 
» munka e» minel hosszasablian kelletl azt v^geznie. Az 
elfAradaa I6rveny3zerinti rendben megy vegbe es kezdelben 
lyorsitja s er6siti, kes6bb lassitja s gyengiti. vegre leljesen 
niegsziinleti az izorn inurikakepesseget. Krtzbeesfileg a mimka 
erelye versengesben hoi erdsilve. hoi gyengitve lev^n, inga- 
dozdsokal luntet fel, melyek minden er<5sebb kifaradas iitin 





eoi 



jelentkeznek es reszketes alakjaban szoklak uyilvanuloi. ts 
e|ipen ezek azok, raelyek a Feszules valtakozo nagyobbodisi 
6s kisebbedese ailal a tudatos erzes folylonos modosuiasai^ 
ingadoz^sait erednienyezik. Az ege^j^zen kifaradl izora leljesei 
elveazli osszehuzodasi kepessegel s azert minden inger, mel] 
tartoss^ga altal ilyen allapolhoz vezeletl. vegiil a tudaloi 
erzest is lehetellenne teszi. A tesli kimerflles azon foka. mfr 
lyen izniaink mozpasa nemcsak Cajdalmassi. de sokszor kivihe-s 
tetlennn^ is valik, valolian azl eredmenyezi, hogy i1yenko| 
ingerek fellogisam szinten k^ptelenne lesziink. 

E mellett bizonyit a mindennapi tapas^zlalal is. Ha pi 
jo iiditS alom utan k^pesek vagyunk az 5 grammos fe ai 
5*1 grammos siilyok kdzcJlt — tenyeriink emelesevel m^rl 
gelve azokal — kulonbseget venni eazre: nem log ez t6b 
sikeriJlni, inihelyest e mtiveletet egy ordn al folylon ism^ 
teltiik. Bek^vetkezik majd az elfAradds id6ponlja ^s mi 
6 gramrtKis siilyt^l mar csak az 5'2, 5*3, esetleg 5'4grainmoi 
vagy az elfaradas foka szerint mdg nagyobb sulyokal birj 
megkul'Hiboztetni. A ludatos erzes ezen raodosulasa beal 
a mint azl kiserlelefc igazolj^k, anniil iiikabb es annal elob 
minei nagyol)b siilyokat merlegelijnk ossze, azaz minel faraszi 
tobb izommunkai v6gezunk. Az izom elfdraddsa en a tuda^ 
los 4rzi8 miiwsi'gevek elvdllozdsa kozotti viszony leh(u 
ismel csak az izomfeszHlcs jdeni4keny szerepere, a ludaA 
tossdg eseindnyeiben irdnyUja (igyelmiinkel. i 

Ama hataridOt, melyre az ingernek szuksege van, hogjj 
t6keleles tudatos erzest t^maszszon, Ochorovilz* iddkmz6 
nek kereszlelte; azl pedig, melyen tul nem szabad tarlani 
a n^lkal, hogy a tudatos ^rzes kart szenvedjen, az elfdradds^ 
kiUz6benek nevezte. 



* Dr. J. Ochorovitz : Die Bedingungea des Bewusslwerden& 
Leipzig, 1874 p. 30. 





2i>6 




Ezen elfapadilsi kQszdbnek kdszdnhetCI, ho?y erz^seink 
• hb idon at ttidatosak sohasem maradhalnak. hanem 
..i.iasukban hatarozolt id6h5z vannak kolve. Kzen idon 
minden ^rz^<5 ludaloss^ga Dnmag^lul megszQnik, vagy 
Ikbb is — m^ izomfeszul^s allal lartatvan lenn — mino- 
ere nezve lenyesresen mes?vaUozik. Inn^t r6szbea a feled^s 
tf u emlekezet biitlenpeg^nek a .jeleusege. 

Featebb emlilellOk, hogy Wundt ^s misok kb^rletei azt 
B bizoDvitj^k, inlszerint az id^kQazt'ib terjedelme az ingerre 
forrfitolt pgyelem nagysagaval n6 es fogy. A figyelem egy- 
allalaban nai^y szerepet jitszik tudatossa vdlo ertelmi ma- 
k6deseinkben. 

Naponta sok ezer inger Iial be reank. a nelkiil hogy 

«»kr6l ludomast vennenk. Onludatunk lelsziii^re rsak azok- 

fiak kepzete emelkedik, a tnelyek ktildn figyelem Urgyal 

kepezik. A figyelem azonban — mint mar emlitve lett — 

ism^t csak az izmok ktsebb vagy yiogyobh csoporijdnak 

ntp-gfesziile^^re vezetevdo i^issza. Ha valamire figyeliink, egy- 

szersmind ^rezziik, hogy lesliinkben, f6Ieg annak felso resze- 

IjeD. areziinkban, szemiJnkben stb., batarozoll I'esziiles all be. 

E feszi'iles annal nagyobb. luenlol jobban figyelunk. es niinel 

jobban figyelunk, annal vilagosabban jon tudoinasunkra a 

figyelem I6rg>'&l k6pez6 inger k6pe. Hatarozoltan igaz. iiopy 

tiemeiy ember csak akkor kepes bizonyos ingerre frgyelni. 

ha kfllOnOs, megszokott niozgasokat v6gez mellelte, Vannak 

e«y^nek pi., kik csak szivarozva, pipalvu tudnak irni vagy 

dolgozni. m^isok csak ir6nnal jali>zva. aszlalon dobulva, kabat- 

gombot I'ogdosva vagy papirl gyomoszolve kepesek besz^de- 

ket tartani ; Lsmet m^sok a szeken himbdlbdva, labukkal 

Qlemeket verve, fel-alil jdrkdlva, hajukban koloraszva. tollat 

rtgva stb. birnak balarozotl iriknyban elm^lkedni. Nemelyek 

najukat mozgatjdk s arezukat grimassokba hQzzak, ha kezOk 

mankdjdra figyelnek (pi. ol]6val vAgnak). Ismerlem egy fiatal 




lOH 



«-iiiterU a ki e«ak fofail j6l flssMBSorflra lodott figydoL Egy 
iu4tfik t^kAl i-<-r: --* >tta. egy hannftdik axendidakeit biizU 
rAucAba stK 1 ^Je tdbbek kdsoU n iHiht, bimesz- 

kocte j»tott»<ge is. a mkdAo a ti^yeieni Moeiaaekor es:f 

ii«clda liMlet. a vUte as 

Meltlak Mkriiaw inlnalihik a ■pihwl kasvetttS 

fcwitowk ki9«i 



laiWiiMwitf^ lUatva fi to aiU fet 




Iftwabbao » $5«aq$^b6ia jfltuMk 

A 

aHg vagytnk 
aHK rilk ^JBoive * bar ugvamcf 
left QMg oMUftk-^ (i*^ Whangtitt » 
nalyten 



Mithflve&t ajfioabaa niagltMgnk^ tw^ ktl 



vb9Mza a2 ks^ ha ii^aUoiatokkia l^ren oAmenilvB, 



iciiuu imi ^ 

ik tier' acliTair 



ai 



•• ^^Jiiii«:iiUkt«!cj i'»yi;»nj'' 'jt-*: 



eleafc ^rzelmek uralma olatt allva, igen erfis ingerek is eszre- 
vetlenek maradnak eldtlUnk. Illuslr^lja e t^nyt Archimedes 
p^ld^a. vagy a haborii kiizdelmeiben megsebesUll kaloniik 
eselei, mely ulobbiak fAjdalmaikr^l sokaig nem vesznek tudo- 
m^st, mert fi^yelmiik m&s irdnyban van elfoglalva. Ide szd- 
mitando a Nussbaum' lillal eszlell molnar esete is. E inol- 
namak jobbkarjal elvitle egy nagy gepnek Iransmis5i6ja, a 
mialalt eppen e gepnek munkajara figyelt volt. Egyszerre 
csak latla, mint log a kabatja ujja a forg6 kereken. es csak 
a mint azon gondolkodott, mikep vehetne le azt onnet, velte 
e^zre, hogy keze nines, a melylyel szerszamhoz nyulhalna. 
Egesz szerencsellensegenek csak akkor julott ludonidsAra. 
vaianiinl a fajdalora is csak ab ban a pitlanatban jelenlkezett, 
a melyben megl61ta a kibuggyan6 vert es a gep kerek6n 
It!pui6 kati^tiijjban a sa.jat karjat is. 

Ugyanezl bizonyil^jak kiserleli adatok is. Ha pi. siilyo- 

^ai akarunk emeles fi.l1al egymas?al osszemerni s ugyanakkor 

s*taok dsszeadasaval ligyelmiinket elvonjuk a merestol, a 

^erlegeles nem sikerQl. Viszonl szamokat nem birunk dssze- 

*dni, ha m^rlegelendd sijlyokra ligyeliink. Mihelyest azonban 

*z egyik 6rlelmi rativeletet a masik utdn vegezziik, azaz 

fi?yelmiinkel successiv sorrendl)en ogyikrfil a masikra atterel- 

iUk, mindkellO sikerdl. A namely ideg- es elmebetegsegek 

l^roly^s^ban mutatkozni szokott figyelni keplelenseg 6s sz6ra- 

^ozollsAg tunele is a figyelemnek egyoldalii tClsagos igenybe- 

velel^ben 6s az 6sszes izomzatnak k6ros elfaradottsdgaban 

k\\ vegokiit. 

Mindezen tenyek magyarazatAl a ligyelemszuUe izom- 
feszules magatartdsiban talalhatjuk meg. A vArallanul 63zre- 
ver^sre keriilO hangot egyediil t;sak az eraeki inger okozta 
reflex-mozg^s kis6ri. Azt azonban, melyre figyelmiinket vara- 

' J, N. V. Nusabaum : Nene Heilmittel far Nerven. Breslau, 1892. 



i 



208 



kozva fordiljuk. ezenkivul meg a figyelemmel jii*6 izomfeszfl- 
lesek is lamogalj^k. Termeszetes, liogy azon erzet leszeo 
erCsebb. mely az izomfesziilesek nagyobb lOmege — lehfil 
tetemesebb kiilonbSzete, inlensilasa — Altai lelt tudalossagra 
emelve. £s miutdn az el6rement behalAs folylan akaratosan 
16tesitett llgyelem izomfeszOlese bdrmely hansrra lehet be- 
illilva, a viirl alapliangb^l ietsz^siink szeriiil bArtnely felban- 
gol leszflnk kepesek kihallaiii. A szerint, a mint a hangra 
figyelve. benne ezl vagy amazt a (elbangot kivanjuk feltalal- 
batni, tenyleg a figyeleinnemzette izomleszulesek r6veu oz 
^rz^ki inger eme detail-jait is veszsziik tudora^sul. 

Eanek mintegy ellenletje az, a mi a figyelem elvonalAsa 
kOvetkezttiben tort^nik. Ekkor a figyelem az ingertfil el leveii 
terelve e^ i'/ornfesziileseink mAs ingerekre 16ven beaUi'tva, az 
lijabb inger ludomfisunkra nem isjdn. Azerl, mert a ki&ebb 
feszules a nagyobbikbau — mini annak egyik r^sze — 6rv6nyre 
nem julhat, eppen ugy. mint a bogy a 10 liter viz a 100 liter 
vizben liennfoglaltatvan kiilonallolag magat nem erv6nye- 
silbeti. 

Az izowfesztil^snek miudenkor kiilomiUdiiak keU 
lennie, ha ktilotidUo huhttos ^rz^si kivdn kozvelitetii. 
Ilyen azonban csak akkor lehet, lia minden erz6st megilletd 
!ZomfeszQl6s idfibeni egymasut^nt kovet. Azaz a figifeiein 
irdnyiidsakor <t fesziilesek successi^ja koveielmeuyi kt^pes 
(Munsterbei*g). 

Ez okbol tobb egyszerre vagyis iddazonosan reank hald. 
esetleg egymiist gyor^an koret6 ingert nem vagyunk kepesek 
egymassal bsszem^rni, hacsak ligyelmunkel successive egyik- 
161 a misikra nem irdinyithaljuk. Hiszen nyilvdnval6, hogy 
ugyanegy izomfeszulessei T6.rt tSbb inger — p6ldaul ket fenv- 
ponl — miiidaddig egyfele intensitiisrinak tiinik. mig mind- 
egyiket killon figyelem tArgy^vA nem teszszUk s ez^ltal a k6t 
figyelemokozta J'eszules kOzotl a kiilonbdzelet izomerzes alak- 



209 



iban meg nem tal&IJuk. Mihelyest ez leheletleniie t^tetik, ^ 

tig az^rU inivel a ket simullan inger nagyon ruvid ideig 

halott reank, az osszehasonlitast tobb6 biztosan meg nem 

^IheljGk, s ezert a ket fenypont er6ss6g<^t iilel61eg csal6dunk. 

Ez esetben t i. ket lehetfiseg van. Tudva azt, hogy ket f6ny- 

ingerl kell majd egymiissnl Osszemerniink. el6re mAr vagy 

egyenl6knek vagy kul6nlioz6knek varjuk azokal Ha egyen- 

Idkoek v^rjuk oket. akkor nemcsak az igazAn hasonl6kat, 

hanem az egyma.st6l elltroket is azonos erCssegOnek fogjiik 

itelni, mivel mindketl6t a figyelemnek ugyanazon fesziilese 

melletl ^szleljuk. Ha pediglen kiilonljozoknek varjuk 6ket, 

akkor okveletlenQl k^tf^le izomfeszulesi allapotol kell egy- 

mftssal Osszem^rniink. Ezen utobbiak kozijl azonban csak az 

egyik csatlakozhiitik kozvetlenQl es val6saggal az inger6rz6s 

melle. A masik az ingererzest idfiben kOvelven. eiinek leg- 

feljebb ujb6l felidezelt eml*^kkepevel parosulhat Ossze. De ezen 

eml6kkep mar most miis — az el6bbi ingererzest61 eltero — 

[izomfesziilesi iDtensitas ^Ital szabatik ki (hisz ktil6nboz6knek 

'^rluk a ket ingert), mi okvellenQl csal6dashoz vezetend ismet. 

legyen a ket inger egyenlo. akar nem. 

Sokszor volt alkalmam e tenyeket kis^rletileg is meg- 

^lapjtani. Igy legkdzelebb egy nagyobb tarsas^gban tdbb- 

rendbeii cognac koziil a le^ajobliiknak a megjelOleserfil voil a 

sz6. L^tva a felirasokat, mindenki azt iielle a leg^jobhnak, 

ia melynek a iegelokelobb bire voll. Szines poharakbol — nem 

tudva raelyikben tn'\n6 van — senki sem tudla a ktiiSnbse- 

[ekel biztosan megallapiiani. Az egyik valamennyit egyfor- 

Fmanak ilelte, a m^sik az imeat legrosszabbnak jelzelt cognacut 

mondta a legjobbnak, s a harmadik bevallotta, hogy hoi emi- 

iyennek. bol amolyannak erzi, akdr ezl, akar azt, Ugyanezt 

ipasztaltam a szivarok megitelesenel, a mid6n meg az is 

legesett, hogy az eszlelok bekototl szemekkel m^g azt sem 

>iTi^k biztosan eltaialni. vajjon eg-e a sz^okba adolt szivar 

Alh«n«cuin. 1^ 




10 



vagy sem. Teljesen hasonio eredmenyre julollam a borok- 
kal val6 kiserletez^snel. Srtt^then meg a piros 6s feher boi 
kozdtli kiilonbs^g sem volt soha hatdrozottan megallapithalo, 
Ugyaniwy jiir. a ki nagyon meleg es nagyon hideg eziSst- 
forinlosokal rakat mas^^nak felvAllva a homlokdra. Nera ludjs 
a hidegel a meleK'lol inegkiilonboztelni. Mindezen esetekber 
a ligyelernkftzveUlelte izomlesziilesek a ci?al6das okozoi. Elzer 
izomfesziilesek t. i. a szerint vAltoztatjak meg az erzest, a mil\ 
ingerre lett heAlIilva a figyelem. S minthogy ez utobbi nenr 
taliil mindig az ingerrel, a tudatos erz^s is csalodAshoz vezet 
Klmehetegekn61 szinl^n e tenyekb(il nyernek magyarazatot t 
inegfigveitele.-i, iildftztetes es nagyzAs azon teveszmei, melyel 
minden kiilsG ingerbehatast a riiforditott egynemii (igyele?r 
kapes^n mindig 6.s azonnal ugyanoly tevesen itelteliiek meg 
Kiilonben epeszUekn^I is regi dolog, bogy mindent kOrulotlQl 
C5ak oly szemmel neznek, a minovel azt a vonzalom- rag) 
ellenszenvsugalla (igyeiem nekik megengedi. 

M6g jobban jut kifejezesre a figyelem befolyasa a tuda- 
tos 6rz6sre, ha a rei^nk hat6 inger erzeset regen elszenvedeti 
iiigerbehatiis.sal, azaz arinak felidOzett eml^kkepevel basonlil 
jLik ossze. Hizonyos, bogy ezt nebezsog iielkijl tehetjflk meg 
Ki ne ludna, hogy az iment rank jolt fogfajAsl barmely r^geb- 
ben At6lt fogra.j4s emlek^vel nagyon jol osszehasonlithatjuk 
Nos — pedig a kel fogfujas kuzl nagy a kulonbseg. A fogr^jA* 
visszaemlekezesben tenyleg nem faj, tehiit az emlekbel fel- 
meruit erzet nem lehet olyan 6l6tik ^s er6s, mint a jelenleg 
lajdalom erze.se. Ks megis az Osszehasonlitas balran sikertil 
Eniiek eszkozollietesere az 6rze:?ek maguk — intensitdsait 
roppant kuionbs^ge miatl — nem voln^nak elegenddk. A m 
nem faj 6s a mi i'^j, soha egyenltinek nem jtelheto. s6t m6( 
inlensiUsheli kiiliWibsegeket sem enged megallapitani. Pedij 
niegis azt mondhaljuk, hogy ez a fogfajas eppen olyan erfis 
mint a minapi voit. A kettd kdZ()tt az osszebasonlftas csakt; 




211 



oiy t^nyezC kdzbetydttevel e5zk6zoIliet6. mely mindkeltfire 
nezve kCzds. mely ugy az ingerbeli, mint az eralekbeli erzes- 
riel jelen van. Ilyea kozos tenyezd mas nines, mint az izom- 
tesziiles. 

Valoban ugy az ingererzest, mint az emiek felid^zese- 
b6\ szarmaz6 erzest, megfelelo nagy-s^gii ^ lenyleged izom* 
feszi'ilesek kiserik. Kzeknek osszehasonlilasa egymas kozott 
akadalyokba nem fog utkozni. Az emIek- 6* az ingererzest 
kiserd ketfele izomfe$zul6d mindenkor alkalmas eszkoz leszen 
a k^t erzes mekkorasaganak egybevelesere. 

EmIitettQk meg. hogy a figyelem az ingerkusaSb raa- 
^ass^dt is befoiyasolhalja A fentiek ulan ez is konnyen 
valik erthetdv^, ha meggondoljuk. bogy az ingerkivaltotta 
izomCesziiles a figyeleai folytan intensit^saban novekedik. 
Mar pedig. ha masfelol igaz az is. hogy az izoml'eszUles nagy- 
saga batarozza meg az ingererzes intensitasat, akkor k^t- 
^^telen, miszerint az el6bf^ruvel ar^nyban az ut6bbinak is 
nagyobbodni kell. meg akkor is, ha az inger erfiss^ge raaga 
nera villozik. Mihelyest azonban — vallozatian ingernag>'sag 
mellett — lehelove van teve, a figyelem kfizvetilese folytan. 
az erzf-.snek er6sb6d6se, e korCllmenybOl mdr is kiolvashalo 
az ingerlekenyseg fokozod&sa, illelre az ingerku<zob ala- 
szall^a, 

A felsoroll l6nyeket roviden osszefoglalva, kideriil, hogy 
« reflecton'kus liton kivdltoti izomfeszfd^s a tudatos irzis 
Uirejaveielchez tulkiilosheieilen fakiori k4pez. LAUuk. hogy 
a tndatos erzes intensitasa, az ingerl^kenyseg, ingerkuszdb es 
jngermngass^g foka. az idOkii^zOb 6s elfilrad^?i ku^^zob jelen- 
fl^e, valaraint a ligyelem tiinete. valamennyi visszavezethel6 
az izomfeszul^b61 szarmazd ^rzes jelentkezesere. Az izom- 
fe«zflles magalart^a, az el6z6 fe.-^ziilesi AlJapot ^s az inger- 
okozta fe^ziiles kozli kiilOnbozel nagysaga kiszabja es meg- 
liaurozza mindenkor a keletkezd tudatos 6rzes erely^t es 

14» 



212 



I 



:u|ft 



I 



minds^get. Mar most ludva mindezt, vonakodjiink-e m^ 
toviibb az el6Dk lazotl k^rdesre ralaszolni, t. i. arra. liog) 
miert jut a tudatos erze.s csak a proloplasma inoleki 
miinkajanak desinlegrationfilis szakaszaban ervenyre? 

A felelel most mar neliezsegekbe nem fog ulkozni 
Kimulattuk, hr>gy a tudatos erzes letesClesehez. a reflex-kO 
menteii lezajlo molekula-mozgasok kozOl, a kort bezAro izoin 
fesziiles jelenlkezese mindenkor okvelellenui sziikseges. Ezei 
izomfesziiles azonban csak akkor jdn letre, a mikor vala 
mely inger hebatasa folytfin — a rellex-pilya ig^nyl^evetele 
vel — a niolekularis munka egy eg6sz sorozala kivillatol' 
Minden ingertiimasztolta molekiila-inunka a protoplasm 
anyagdin csak bomla.si lV)lyaniatokal eredrnenyezbel. Mint 
bogy pedig az izomfesziilest kivalt6 inger a molekulari 
munka egesz sorozalan keresztfll, ugyancsak a sejlanya 
bomhisilt (desintejiralidj^t) sziili: lehetetlen, bogy az izoni 
fesziiles massal, mint a protoplasma moiekula-munkajana 
desintegnilionalis szakaszAval essek ossze. Azaz — mds stt 
val — lehetetlen, hogif a tudatos 4rzis a reintegtatio phd 
sisdban, mely phd.si^ izomfesziiles dital kiserve soltn sin 
i'^eti, valaha drveni/re jutltassoti. 

A figyelem jelensegeinek tanulmanyozasa m6g azo 
Lov^bi eredm^nyre is vezetett, bogy a figyebiieztet6 inge 
alia] keltelt izomfeszUles 6s az utana vart ingerlamaszloll 
izomfeszul6s, egymAssal pArosulva, a tudatos ^rz^l nem 
csak nftveszti intensit&sAban, hanera egyiittal min6s6gene 
biztossagaban lamogatja is. Ha valamely bangot hallva - 
rigyelmezlel<5s ulan — t'ebsmerem benne a kijeiolt I'elhango 
k^ts^gielen, bogy nemcsok a felhangra vonatkoz6 ^rzest let 
tern inlensebbe. hanem azt — a felbang qualitasaira nezve - 
meghatarozlam es bizlosUotlam is. E mellett meg tapaszla, 
halom, bogy az eredmeny Uynemii biztositdsa anndi 
inkdbb sikenU, mentiH tdbbszor cszlelem figyelem Wi 




213 



^fjijamzoii ingerhehatdst. rizaz mint'! jobban fjtjakorlon^ 
''8 magamai az illeto reflex-foli/amaiot betetozd izom- 

Igazan a gi/akorlat k^pesit henntinket leginkabb eszre- 

^^veseink inin6s^genek biztositasdra. A zenesz csak hosszas 

^yakorlat liljan sajalitja el magaiiak aina kepesseget, hogy 

^l- az accordokb6l minden egyes haagot kihallhasson. A fesl6 

^*^flk hosszu gyakoriat lUan hirja eltaiuilni, ruikent erezhelok 

^» a kulonbozo szinkeverekekbol a componensekUl hasznalt 

VY^s feslekek elemei, s6l mennyileges arinyai. £s a mint a 

yfinablcstenyesztO is C5ak hosszas begyakoriSs segedelmevel 

^meri fel a valfajok szamlalan arnyalatait. ligy a juh^sz-, 

iik6s- meg gulvAsnak is bizonyara has-szii gyakorlatra van 

ege, mig megkiilflnbdzletni taniilja a nydj, a menes, a 

irda minden egyos darabjat. 

De a midon a (fi/akoiiat erota'U es biztoaitja a tuda- 
Mo8 erzdst, ugyanakkor twos oldali gi/orsitja ia annak 
^efolydsdt, Sz;lmos meres alaptjan tenyleg ki lett mutalva, 
hogy ar^nyban a gyakorlottsagaal, a tudatos erzes kelelke- 
zesehez szL'ikseges idu megrOvidiil. Mig a gyakorlallan ember 
Hirsch * szerinl a varatlaniil felviilano eleklromos szikrdt 
0200 masodpprcz ahitt latja meg. addig a gyakoriolt csilla- 
gcUz a vart csillag athaladasal a meridianon miir 0077 mp. 
mdlva veszi eszre. Herzen' kiserletei mulaljak, hogy a moz- 
gasaikban gyakorlallan gyermekek a reiijok mert ingerekre 
rellectorikus izomfeszulessel csak 0'630 egesz 0'654- masod- 
percz uldn t'eleltek, mig feln6Uekn61 ugyanez 283—0818 mp. 
alalt Idrl^nik meg. Azon mozgas, melyet a gyakorloltabb k6z 
az IngerbehatAs ul^n 0"2o4 mp. alalt visz vegbe, azt a lab 

* A. Hirsch: Molescholfs Unlersuchangen zur Nalurlehre. IX. 
1865. p. 183 

* Herzen : Grundliuien einer allgemeinen Psyhophysiologie. 
Uipzig, 1889, p. 39—42. 




J 



.csak 02^5 mdsodperez alatt leljesitheti. A mely ^:selekra6n\- 
hez a mejCs-^zokolt f^rfikeznek 0283 masodpea^zre vau szuk- 
s^e, ahhoz a gyakoriatlanabb n6i k6z 0*365 m^odperczei 
igenyel. Donders> meg a jobb- es balkezet illeifileg is eon- 
statalla. hogy a gyakorlottabh a kev^sbbe gyakorloltal szenil)€9i 
eldnyben marad. Altal&ban moadhalO, hogy a gyakorlni a 
reaciid idejet felenyire, sot egf/hannatidra is leszaUiija 
8 € nielldt a indaios erzest a figt/eleniczeiozta qwdttdftra 
tereli 

Ha a figyeleai nem az tngerre ir^nyfttatik, hanem az 
ingerneinzette rellec-torikus mosgdsra, akkor a tudalos erz^ 
keletkezesehez — mikent azt Lange.- Kieger es Mayer ^^iQnsler- 
berggel' egyetemben bebizonyltottak — a leheto iegrCvidebb 
ids v^tetik iji^^tiybe, mi melletl az erzw ludatossaga egyiiltal 
kizar6la^ a bevegz6d6 mozgasra szoritkozik. Ingeire figyelve 
t. i. 1!22 niasodpercznyi id6 keii ugyanazon mfivelt^l kei-esztul- 
vitel6re, tnelyet a mozgasra fordiloU figyelemmel 0383 mp. 
alatt sikenil bev^gezniink. -1 ytjakorloHsdg ktofokdt fehdt 
akkor erjiik eh a midon otsszes figyehniinkel az inger^ 
hivdlioikt mozgdsta osszpo^UosiiJHk. De a niikor ezl te 
szlik. az erzes tudatoss^gal egyszersmind liszldn a tnozg^^ra 
szoritjiik, mibdl az kOve(kezik, ho^v niinden egyeb, az inger 
A\{d\ eselleg tamasztott erz^st megfo.^zlunk ugyanakkor a 
ludaloss^gra val6 emelked6s lehel«5seget61. 

E folyainatot kis^rleti peldak jobban fogjak erzekitenr 
Ha valakinek Ivukszeine van (Herzen kiserlete)» e koriiluieny 
g>'akorlottsAgol szerez neki abban. hogy a labUt — a tyQk- 
szemre ir^nyUotl behatAsok ellen vedendd — az ingertol g}'or- 



'Ta 

er 



■ Donders: Archiv fClr Aoatomie und Pbysiologie. 186S. p. 66i. 
* L. Lan(fe : Neue Experiinente m>er den Vorgang der einfachen 

Reaction nuf Sinneseindrucke. Philosopbisclie Sludien. Bd. IV. p. 479 

■ H. Mtinsierberg : Bewasstsein und Gehirn. BeilrSge zur exp 
incntellen Psychologic. 1K,S9. Hpft 1. p. 1. 1890, Heft 3. 



^7 9. B 



215 



snn felrehuzza. Mihelyesl ezen egyennel, kinek rnAsik lAba 
ep, azt a kiserletet teszsziik, liogy u lahaira felvallva ingere- 
kel bocsfilunk. melyekrfil az illetdnek tudoinasa van, hogy 
tigyelemmel varhassa azokat s labait a vis.szahQz;isra mint- 
egy k^azea larlhassa. Csakhamar lapaszlaljuk ekkor, hogy 
^rintesre a lyiikszeiiies lib sokkal baniarabb fog mindig 
visszahuzddni, niintsem a lyiikszeinnelkflli. E mellett az ul6b- 
binak megerintec^el az illeto megerzi, inig a tyiikszeines IAI>- 
uu erinleserul ludoiiiilst egyaltalabaii neni veszen, rsak azl 
veszi eszre, hogy a labat mar is visszahuzta. A lyiikszemes 
labnil lehal — a gyakorlottsag folylan — egyreszl az inger 
ludom^sul nem vetelelt» mAsr^szt a mozgiis leleinesebb gyor- 
<asaggal kovetkezett be ^s Ludalos ^rz^s esakis a mozgasr6l 
raagir6l t^inadotl. A gyakorlat ezen esetben nem eszkozolt 
mdst, minlhogy a ligyeltnet s az ezzel kapcsolatos izom- 
fe.^ztilesekel a bevegzend5 niozgusra terelle. Ennek folytdn a 
niozgds gyorsubhan es biztosabban kOvetkezell be, az inger- 
okozta erzet pedig megrusztalotl az idciazonos izonilesztSle=ek 
kiseret6l6l es onludallaima lelt. E folyamat akkenl erle.lme- 
zend6, hogy akkor, a mikor a figyelem iranyitasa illal a be- 
vegzend6 mozgAsra, ez ut6bbi el6re praefonn^ltatik (olyk6p, a 
mint azt a megligyelt hanglnger-erzesnel a felhangokat ille- 
toleg lalluk praeformal6dni), akkor az izoinlesziil^ri egyuttal 
kiszabja a tudatos erzes minfiseg^t is. Minthogy pedig a figye- 
iemk(>zvelilette izomfesziiles cz esetben kiziin'iiag a retlexet 
befejezfi uiozgisboz tisatlakozik. tudalossi isesak ezen mozgiis- 
erzesnek minQsege fog lehetni. 

Ebbol kifolyolag allitbatni — a mil Mi'insterberg,* Cattel,' 



' H, Milnslerberg: Neue Grnndlegung der PsycUophysifc. BeilrSge 
Mr ex^wrimeolellen Psychologic 1890. Heft 3. 

" J. M. Keen Cnltel: Psycliomelrisclie Untei-sucbuogen. 11. Einfluss 
der Aufmerksamkeit, Ermiidunii und Cbiing auf die Dauer psychischer 
.Prozesse. — Pluloaophische Sludien. Bd lil p. 46G, 




i 



216 



Eterger' s mdsok kis^rlelei is t6niogatnak — hogy a hegifnkorla{ 
Majilovkepen nem czeloz mcM. mint bizonifos; egi/ebk^t 
is kivdliodo mozgnsokat, illetve mozgdssorokat akkettt lek- 
si(eni, hogif azok. tiz 6ket kisero tudalos erzeaek kikerHli- 
t'cZ, illetoley dutttdatlunttd teieipvel, gi/orsabbau, konnyeh- 
hen 8 eredmenyiikre ndzve biztosaban lefijenek 4letbe, 

Nos — tagadhalallan, hogy mindaddig. a niig szeilemi 
mOveleleink kelloen begyakorolva m6g nincsenek, a^okat csak 
lassan, nehozkesen es a ludatossAg teljes nyiivanulasaval bir- 
jnk vegbevinni. Miheiyest azonban j6l be vannak gyakorolva, 
kOnnyen, gyorsan ^s biztosan eszkozoljQk CkeU a nelkul, hogy 
mas julna ludomiisunkra. mini a leijesitett mozgasnak erzese 
egyedijl. Az olvasasban gyakorlatlan gyermek pi. hosszasan 
63 nagy laradtsaggal syllabizAl. A betoknemzetle ingerekel 
egyenkinl kell megfigyetnie, a lamadl ^rzeseket tudatosan 
dsszekapcsolaia, hogy a betUkb6] szotagokat, ezekb6l szava- 
kat, ez Litobbiakbol pedig mondatokat alkosson. Az olvasAs- 
ban jdrlassaggal l)ir6 egyen minderr6l nem liid semmit. 
egyes bettiket nem is lat, csak a niondat kesz erlelmt^l veszi 
ludoradsul, mcrl iigyelme mar t(5bb6 nem n betOkre — mint 
ingerkepekiH? — van forditva (ezert nynmdahibakat nem igen 
vesz eszre), hanem liszU-in azon izomCesziJlesekre, melyekkel 
az olvasott niondatot hangosan kiejtette, vagy legal^bb is 
gondolatban mag^ban elrebegte. A beszedhangok kiejlese- 
hez szQkseges izomfeszulesek csak ligy ^Ihljak onludatunk 
lelszin^re a latott vagy is olvasott szavak kepzeteit, mini 
a hogy azl a meghailott szobangok leszik, rcely ulobbiak 
— relle.x alakjaban — az iiletS izoinfeszuli^ek l^tesiileset 
ligyis mindig kovelelik. Hiszen Strieker' experimentumai k^t- 

* H. 0, Berger: Cber den Einflusa der Cbang niif geistige Vor- 
g&nge. Philosophische Studien. Bd. V. p. 170. 

* S. Strieker: Sludicn 0ber die Sprachvorstollungen. Wien, 
1880. — Studien Uber die BewegungsvorsteUungcn. Wien. 1882. 




217 



s^^vonhatlanul kideHtell^k, miszerint MhtL hallmn. de 
mig rsak fjoiidolni f<em vagyunk Mpesek semmit. hacsak 
(I kitott. halloU vagtf gondoU szo hkjtesehez. vagy as 
iUeiS mozgds uldttzdsdhoz szt'iks^ges tzomfeasiHi^sekei ma- 
WMmkban. bdrminemn whtnHdfis alakban, fel nem idezziik 
Riy torg6 kereket pi. nem vagyunk kepe^ek elkepzelni a nei- 
kfil, hogy a megfeielfi i'org6 mozgasl akar szemflnkkei. lejiank- 
kel. kezunkkel vagy labtinkkal, ak^r testiink barmely mozog- 
hal6 reszevel v6gbe ne vii,'yuk, avagy legatabb is a megfelel6 
teszalesek aUal inlentionaltnak ne erezsctik. Ugyanigy nem 
gondolhatunk egyetleo sz6l sem, a nelktil, hogy a megfelelG 
izomfeszQiesek gegenkben lelre ne joj.ienek. 

All ez mindenrendQ begyakorliisainkra n^zve. Valamint 
a kepz6m(lv6sz csak akkor hir gyakorlottsaggal, ha nem keny- 
telen tobb6 -- tanul6 m6djdra — minden iijjiit rnunka kftzben 
tudatosan rakasgatni, i5gy a gyakorliiU ^len^sz is csak akkor 
jalszhat remekiil. ha a sziikseges lechnikdt *"»nUidatlan automa- 
tismus alakjaban elsajatitotta mag£inak. I^s bizony^ra a tudi^s 
malliematikus is i-sak akkor kepes magasabb szamfejt^seket 
Jwinnyen elvegezni, ha az alsobbrendil szamtarii mdveleteket 
^'intudaLlanul teljesilheli. A virtuozitas mindegyiknef iinm'il 
tdk^lesebb. minel bizlosabb, akaratlanabb es 6ntudaLkinubb 
i begyakorolt cselekm^ny. Hogy pedig a gondolt, halloU va^y 
liloit szavak kiejlesehez sziikseges izomfesziilesek az inger 
kapcsan reflexkenl Umadnak. kitetszik mar abb6l is, hogy alig 
(udunk ellentallani masok t!imogata.«^nak es kijavUasanak, 
ha azok beszed kOzben megakadnak vagy rosszul beszelnek. 

A begyakorlas e folyamata minden szeliemi mOvelelre 
filvihel6. Ennelfogva lehetseges, hogy eHelmi tevekenys6giirik 
Urmelyike lefut^saban — sokszoros ism6ti(5d6s ulan — gyor- 
san lezajl6vd 6s osszes psychikus elemeiben, a czelzolt v6gs6 
iitomfeszill^s kivelelevel, 6nturlatlanna is vdlj^k. A sokszo- 
ros wn^Ues erednienyezi a gyakodottsdgot. 



i 



m» 





A gyermekek foknelkilli re(lex-mozgdsaih61 — a nevel6- 
lUi rnlyaman — fokozalo:?an, tudatos erzesekkel kapcsolatos 
. ,tbb rendQ mozg^sok lamadnak. Ugy, a mikeiit tohb- 
lobb idOazoQOs inger behal^ab6l kelelkezett reflexnek ossze- 
tirsulasabol a tudatos erz^sek mind sz(5v6dni§nyesebb kapcso- 
lala l^lrejon : akkent lornyosodnak az egyszeru rellexekre is, 
azezen 6rzesek associati6jab6l eredo erlelmi mtivelelek eseme- 
nyei. A tudatos 6rz6sek lOmege raojtodik luintegy a refle.xek 
eeemenyeire es a kapcsolaloa izomfeszUlt^sek Altai, melyek 
majd hasonczeluak, majd ellent^lesek (antagonistak) leven: 
hoi fokozz^. hoi ellensulyozziik, hoi megszQnletik egymast 
a mozgasnak terbeli nyilvanulasaiban. az eredeti rellex sok- 
SEerii utalakulas^hoz. atm^dosulasahoz, megg^tolasahoz avagy 
erCsJtesehez adalik meg az alkalom. 

A tudatos ers^sek ily rdojtoddsn fohjkin iehdi mo- 
dmuU osszetett rejiexek tdmadnak, melyek akuraios moz- 
ijdsoknak szoktak fteveztettn. Ilyenek kiserik niinden maga- 
sabb rendti tudatos ^rtehni mnveletimket ^s ezekurk riven 
jutnak kifejlodesre n psyche tiidatos miikodisenck dsszes 
jdetia^gei. 

A szervezel functi6inak tokeletesedese sor^n azonban 
— agyakorlat segedelmevel — ezen tudatos, Ogynevezetl aka- 
ratos raozgasok lassankint ismel automatismusokka alakul- 
nak at A tudatos Melmi mtlveletek khdt, a toketelesedis 
egyiovcUjbifokdn, ujbdl Ontudatlan, azaz minimdlU iuda- 
bwdgged jdrd, bar bouyolodotitdib szerkezetU reflfxekkd 
VdUoznak vUsza. Nos, ezen magalartas mar elegendo larn- 
ponlol nyiajt arra, bogy belfile a tudatossig t6ny6nek sze- 
repkdre, a psyche esemenyeit illetfileg, egesz uagysagAban 
wzelhetO legyen. 

A mint l^lluk, bogy minden ^tmenel egyik ingertfil a 

asikhoz izomfeszul^si kiilonbtizelet tamaszl 6s izomerz6s 

altal jon tudomasunkra : a mini laltuk, hogy minden ertelmi 




1 



220 



mUvelet, ha tudatoss^ft akar v^lni. egyidejii izomfe?zQl6sl kore- 
lel : es a mini lattuk. hogy a tudatos erzesek rnmden v^ito- 
zasa, jobbaii mondva mindeD dntudaltartalom letesOle^ 
kijlCnallo izomerzetet igenyel : u((y lathailuk azt is, hogy m 
ertelem mechani.«mn?anak iSkelelesedeseben a tHdatossdg 
jelensege hidatja (it az egyszeiit reflex es a kesz auto- 
matismiis kdzdUi hezagot (Mlinsterberg). 

Az organismujsnak mint egy^nisegnek biologikus cz^ljai 
nem koveteUk a tiidalog.sjigot, hanem inkabb azl. hogy a 
szervezel mental tok^letesebb oly mechanismusok felett ren- 
delkezzek, melyek a kivulrul re^hal6 ingerekkel szemben raeg- 
engedik neki a minel gyorsabb. czeiszerQbb es biztosabb 
cselekvest, es pedig az in^erek hasznos vagy karos volla sze- 
rint. Az ingerek hasznos vagy k&ros volta azonban nem 
fekszik nyiltan azok jelentkez^s*^ben. Ez okbol az organis- 
niiisnak sziiksegn van reu. hogy inegerezze az inger min6- 
seget es er6fokat mindaddig, mig reacti6iban a keII6 itiaga- 
larlasra meehanismnsat lie nem gyakorolla. 

Az organ ismiisnak e ssen'itt, mint elo szervezebiek. 
a sajdl es a faja feutaridsdra caak addig van sziiks^gv 
a tudaios erzes kozvetito segcdelmere, mig egyszerii re- 
ffexeit sziikse'g szerivl magascthh rendil aidomatiku£ 
repexekki at item alakiiotta. Meilelte a tudaios erzes koz- 
benjar6kenl szerepel az egyszerd 6s az aulomatikus reflexek 
kcizti litmenel czelszerfi fl^szehidaliisa^ra. 

Ezek ^rteimeben a szellemi fpjl6de;»nek els6 feltelele 
az, hogy a biologikiis reflexek, a ludatos #rzes lamogatAsA- 
val, el6bb akaralos retlexekk6 idomnljanak At, kesobb azt^n 
isniet automatikus refiexekke redukahassanak. A ttidafossdg 
jekttsege e kozben csak kisero iiinete azon dimeneti folya- 
maioknak, melyek a psychii alacsony organ isaiidjdbol 
egy magasnhbn vezetik (Herzen). Kis^rfije ez tehat a zag)'- 
mechanisnius U)kelelesed6s6nek, csak azon agy-tev4kenyse- 



gel hagyva v6gleg el, melynek lij, bizonytalan, lassii, nehez- 
kes, tdkeletlen nmnki^ja — complic^lt^iiga daczara — ism6t 
megszokotta. bizlo^sii, gyorssa, konnyflve es tokelete?se t^letelt. 
Minden ingerkenl szoigalo kuis6 hataiiy az ligynevezelt 
gerinczagyi (spinalis) retlex-utakbati rendszerint kesz palydkal 
talAl az organismus biologikus czeljaira. E p^lyakon galak 
nera inerulnek fel es az organisrmis szamara legbaszno?abb 
mozgaiiok, lehetfi minimalis. a mozgasra niagi^ra szontkozo 
ruitiidaltal valt6dnak ki. Mibelyesl az inger lobbe. sajat ter- 
nieszelenek es a szervezel sziiksp^jeinek megrelel6 ily kesz 
palyakra nem talal : uj utakal tor inaganak a retlexbeli sziik- 
kielegit^ere. Kzeii i^tnyitasi tevekenyst^eben az inger. a 
mAr most iiiinden oldalr6l ffllmerUlO akadalyok lekftzdesere. 
hQlftmogatol lalal a ludatos erzes jelensegel>en. A mint aztan 
a aokszoros gyakorlat i'olytan az akadalyok v6gre elsinuil- 
nat a tudalos ^rz^s Ojb6l elhagyja az aulouiatikussa valt 
rellexeket bogy ezentdl az ezek l<'»16 tornyosulo meg bonyo- 
l6doltai»b szelleini esemenyek kiseretebe szegcidjek. 

Igy Idmogalja a ludaLos erzes azon tendentiat, melyel 
minden urganismus psycbikus fejl6dese imUat, ^s mely menlol 
kozvellenebb rellex-palyaknak teremt6set ozelozza. E melletl 
ft ludaio^sdg jelensege mindinkdhh elincozik u kesz uktkon 
haJadd psychiktta foJyamaiok melldl. hogy felsdbh rendu 
h-khni miivehiek segedehnevel. I'lj meg t'tjahb vsvinyekei 
hrjon a szeUemi levekenys^g ifzinptahi szdmdra. 

J6! mondja Herzen, liogy a tiuhitos ^rzes csak oUjeleui- 
ik, a hoi a psyche inechanismusa nteg (okefetlen, hogy 
ek Uikeletesedesebeu foeszkozkdnt szeiepeijen. Deazerle- 
lem mecbanisniusanak lOkeletesedese a cerebralis inieileetum 
baladAsAl jelenti, mely haladas — generaczidkon keresztiil 
folyialodva — id6vel mindlfibb szerzelt automatikus rellex- 
palyat enged nernzedekrol nemzedekre dtor6kr)ltelni: e]>pen 
tSgy, a mint a teny^sziovak es fajkosuk raneveU lulajdon- 







5 



1M 




OioMmw^ .7.: 



A .^L\GVAR PARLAIfEN'T HEFOfUUA. 



* Eii^ k6clca<ar- — 



Alkotmaoyk^itltek WwfgtHmfJ •ofctl rtMOHlA nap- 
jainkban aaoa fotriwfiighnl, ndftrel oi^i r6fid id6 dGtt 
targyaltattak. Eardpiuk kfUffeb ^«*— **>~ MX jftatetoy- 
^epzes egyeldre be rui i^ezre « iMbAr a SHi fc fyt la eiei i 
[•arlaraentammo* ioliftrcas fttterai hoi nagfdbb, M iriwhli 
merrbeo ereiheifik is: cacAc a 
latjak dad sorina a noten 

^16 koruak mas fccrtoekcC iMoS cAMrie E0fc^M«f 
1854-ben oevesfaette a MataM«L « frrwilfate ^ a 
^Useg eezmtit a kor vafteM enatfiaciL E 
csak rasdwo a _ 

kereszttoy EorofiifcaD, O mai Bi aii g c«fedM kMld«f«i 

• \ bogf axt 




224 



togas szerint mindj^t az allampolg^r lehetO legnagyobb r^^z- 
vetel erijuk is honanak kormany^ilsaban: ligy e koveleles 
is a k^pviseleli rendszer altalanos behozalala allal lenyegileg 
ki van el^gilve, bartnily kev^sse van is a szdsfi liberali?mus 
megelegedve a detnokratia azon fokdval. mely a modem 
allamban eddigeie el van erve. 

Az egyenl6seg eszmeje ia, mely kalonben alig vilaszt- 
hat6 el a szabads&gt6l megvalosttoUnak tekinthetd, a menv- 
nyiben legalabb ez esznienek elfogadhat(i erielme van: a 
kbzepkori feudalismus lUolso maradvSnyai nagyobbara el 
vannak I6r5lve, a t6rv6ny el6lti egyenlfis^g mindenQtt el van 
ismerve, nz ^Italanos ad6- fe hadkOlelezetlseg be van hozva, 
Hisz maga Eiilvfts a XIX. szAzad vezei'esznieir61 irl tniinka- 
janak egyik mas helyen arra tigyehneztet, bogy a szabadsag 
es egyenlGseg eszmeire n6zve nagy Osszhang uralkodik min- 
denOll, bogy peldiiul a gyOztes kir^lysag allal 1849. deczem- 
ber 6-an oklroyall porosz alkolmAny ^s a gydztes n^p allal 
1848-ban l^lesUett franczia koztdrsas6gi alkolmdny koz6il, 
lekintve amaz e-zmeket, elvi kaldnbi=i^g nem l^tezik. 

Csak a neinzeliseg eszmeje s vele a nemzetisegi kerdes 
az, a mely mai nap is meg nem oldott nagy kerdSjelkont 
ill Keleleuropa jovOje el6tt, mig egyebUtt Eur6paban ez 
eszme sokat veszteU jelent6segeb6l. kiildnosen mit^ta Oiasz- 
orszag es N^metorsz^g kivivtak nemzeti egys^goket. 

Napjainkban leginkabb ket kerdes tartja izgatotts&gban 
az eurOpai nepekel. Az egyik : az allam es egyhAz koztitti 
viszony v6gieges megiillapitfisa — oly k^rd^s, melyet a koz^p- 
kor hagyolt rank, s melyel a XIX. szazad szinten megoldat- 
lanul fog alengedni a jovonek. S a masik, mely melyebben 
liato, vesz61yesebb es bizonylalanalib kimenetelu: a gazdaszali 
s azzal egyfltl a l^sadalmi reform nagy kerd^se. A legujabbi. 
kUJondsen a nemet socialismus ludomdnyos munk^s^gdnak 
megvan keUegtelenQl azon erdeme, bogy sz&mos visszass^got 



225 



I4rt fel. mely tarsadalmi testiink fek^Iyel kepezi s hogy ez^ltal 

okot «zoIg^Itatott arra. hogy mai gazd^sxali jogrendtink s 

egesz tarsadalmi alkotmanyunk mdyebb es lelkiismeretes ku- 

tat^ largyava l^teleLt. Habar azt hiszszi'ik. hogy azon veszely, 

melylyel a socialdemokralia az allainol es tarsadalmat fenye- 

^eli, gyakran tiilhajtatoU. megis kdnnyelma^^gnek tartain'»k 

azt a n6zetet, hogy veszely egy^llalaban nem lelezik. Eimel- 

^gva az dllam, valamiiit a tarsadaiom erdeke elulasithatlaniil 

k^veteli, hogy ama veszely kor.szerd, csondes es ok:?zera 

'^formok altal elhirittassek. 

Bizonyos az, hogy ezen fontos k4rd6sek» melyek annyira 

^V^glalkoztaljak es izjratjak koninkat, nem maradhallak vis3za- 

■■^atas nelkul egyfelol a gyakorlali parlamenUiris elelre. mas- 

^^61 az alkotminykerdesek elmeleti megoldasara sera. A 

^Sy&korlati parlameatiris 61etre azerl, mivel annak szinter^n 

^^ szelsd ullramonlanok eppugy megjelennek, mint a sociiU- 

^Jemokraliik, meg pedig a nelkul, hogy velok szemben politikai 

■artokkal lenne dolgunk. Politikai, azaz dllami partnak csak 

iz tekinthet6, mely az allam alapzalan lillva, jogos vagy nem 

iogos pdrtcz6ljait elerni Idrekszik. Az ultrainonlimuk es soci^il- 

^emokratak pedig az allamon kiviil allanak: mindkettfi oly 

^^aelokat kivan elerni, melyek az allam lelelevel meg nem 

^gyeztethetok ; mindkeltd nemzelkozi part, mig a modern 

allam lenyegileg nemzeli UUam — a nemzel szo kifejez6st 

nem annyira ethnographiai mint politikai ertelemben veve. 

Az alkotmanyjogi k^rd^sek elvi megoldasdra ama moz- 

galmaknak term^szetesen annyiban bel'olyassal kell biriiiob, 

a mennyiben elulasithallannil valt, hogy mar az allami alap- 

inl^zmenyekben giil alkottassek az Allamellenes partok rom- 

bolo befolyasai ellen. Oly pArtot, mely az ullamt6l az iillami 

kerd^sek souven"m megoldasara valu illetekess^get megtagadja, 

mely az alIamtorv6nyek kotelez6 erejet megszflntnek jelenti 

ki, mihelyt azok eUeuletben allanak a cleriktilis kul6n6rdek- 



Athenaeam. 



15 



n 



226 



kel: oly E>aiiot alkotra^nykerdesek megvitatas^nd.1 szern elol 
I6veszteni seni neni lehet, sem nem szabad. Meg kevesbbe 
lehel ignordlni a n:ai sociaklerookratiai mozgafmaU mely 
dsszes tarsadalmi rendl'inket alapjahan felforgatni tOrekszik, 
mely a modern lillam I4l,jogosullsdg^t elvben tagadja s mely 
arariylag igeti njvid id5 alalt vai6l>an megdobbeno mervben 
hara])6dzolt el ligy kul-, mint betterjess^g tekinteteben. Sza- 
moH iiagyfontossSgii. magaban veve lisztan politikai kerdes. 
peldfiul a ielsdhaz szflksegess^ge a kepviselok karaaraja 
mi*llett, az el6l)binek raik^nti szervezele, a szavazatjog sza- 
b6li/oz^sa sat. napjainkban inkabb, mint valaha. egyszers- 
mind tirsadalompoiitikai szempontb61 is meg[lelend6. 

Magyamcszagra nezve ezen kerdesek ma meg nem 
birnak iigyan oly letlleges fontos^dggal mint Nyugoleuropa 
allamaiban. Mitidazaltal ama foiilos eur6pai kerd^sek meg- 
oldasa irant Magyaror=;z^g is kozelr6l van erdekelve. meg 
pedig nem csup^n csak a kulturerdekek altalanos solidarltasa 
mialt, mely hovaloviibb szorosabb kapesolatba bozza a kU- 
I6nb6z6 lUlamokal s mely alol eg>'ik sem vonhalja ki magai- 
Arna kerdenek Magyarorsziigra nezve kozvetlen, habar ma 
m6g esak Iappa!ig6 jelentOs^ggel birnak. Barmiiy gondosan 
kikerQl is Jelenleg az allamhatalom a belpolitika erdekeben 
minden Osszeiitkozest az epen ill igen halalmas romai egy- 
h6zzal, megis elorelithato. bogy el6bb-ul6bb Magyarorszag 
is kenylelen lesz kivivni a <kuiturharczot'. S bogy a tarsa- 
dalmi mozgalom hullamz^sa mar reguta lulcsapotl a magyai' 
hatirszelen is, Ijizonyitja az a teny, bogy MagyarorszAgon 
szervezetl socialdemokratiai \r^ri letezik. 

Ha tehat tnai nap magyar alkolmiinykt'rdeseket tAr- 
gyalunk, leheleLlen kizarOlagosan a magyar izolalt Aliisponlra 
helyezkednunk, vagyis meUGzve ama koreszmeket 6s szel- 
lemi mozgalmakat, melyek Europat foglalkozlatjak, fontos 
AUamjogi k6rdeseket csupAn csak a specialis magyar, t6r- 



227 



leiielrnileg fejldddtt nszonyokbol megitelni. Tavol vagyunk 
azonban attol. hogy egyreszl a Ibrtenelmi. m^reszt a aein- 
zeti mozzanat jelentoseg^t az allameletben tagadnok. Hisz 
Francziaorszigra ii6zve el^g v^gzetleljesse v^ll ama doctriniir 
leved^ hogy a tOrt^nelmi fejliSd^s, valaftoint nemzeti saj^l- 
szerflsegek lekintethe vetele nelkOI Onk^nyszerOleg lehet ala- 
kit&ni az alkotmdnvos inteznienveket. De masfcldl hizonvos 
az is, hogy napjainkban a turt^nelnii es nemzeti onozzanat 
sokat vesztett korabbi jeleiit6s6geb0l. Nagyon meuv^llozott a 
Wlag olven 6v 6la. A niai kultura bamulatos egyenlelessegel 
liozott lei re a modern emberek nezeteiben, sziiksegleteiben, 
i^letviszonyaiban s ezaltat eltOroU oly tOrt^nelmi es nemzeti 
sajaiszerQsegeket. melyekel m6<^ osak nehany evtized elott 
iiem lehetett volna biintellenOl mell6zni. Azonkivtil feire nem 
lamerhetS eg^sz modern gondolkoz^si modorunkban bizo- 
nyos hidc!g rationalistikus es progressivistikus vonas. Begi 
tddkbfil rdnk maradl inieztnenyekel j6zan. bir^Io szemmel 
ftelftnk meg. s ha. mindjdrl nagy kegyeletlel viseltetlink is 
irantuk, megis sokkal kdnnyebben bekUltink ki azoknak ellA- 
voliiasaval. mini a hogy alyaink teheit^k volna. 

A k6vetkez6kben megkisertjl'ik a iiuigyar pailamenl 

osszeallitAs^nak rSvid elfiadiisAt, meg pedig korunk ig^nyei- 

nek szempOTitj^b6l. Az e lArgygyal val6 foglalkozAs nem bir 

<«upan elmeleti jelenlSstigge!. A parlament reformja m;^r 

tegola a magyar tOrvenyhozAs egyik legsiirgosebb feladaUi 

iepezte s e nagy reformnak eddigele meg csakis egyik, meg 

pedig kev^bbe nehez resze letl befejezve. Senki sem fogja 

allitani, hogy e kerd^s eldOnl^se iddelGtti leniie. a ki ludja. 

hogy m6r ezel6lt kilenozven 6vvel szCiksegesnek lalall^k es 

megkis^rlellek az orsziixgyOies relonnjiU s hogy az lH48-ki 

idrvenyhozas, e feladatol csak h^zagosan es igen liianyosan 

ddoUa meg. 



ib* 




4 



I. A kepviseldhiz. 

Az 1848-ki ev nevezeles fordulopontot kepez Magyar- 
orszag alkotmanytortetieleben. A regi rendi es aristokralikus 
alkotnuiny,* a k6z6pkor sziilemenye, ez'6vben Al lell valloz- 
latva mcMlern kepviseleti alkolinanynvA nyugateuropai rairita 
szerint ; a regi dikaszterialis kormanyzatol felvallotta a par- 
lamentaris kormanyforma^ felelCs minisleriummal. Felemli- 
tendo tovAbbi, hogy Erdely, mely a nagyvaradi bekek5t6s 
Ota {1538.). a magyar koronitol kfllonvAlt fejedelemsegel 
6nAll6 tOrvenyhozassal es konninyzallal kepezett, a Vll-ik 
inagyarorszagi 6s \-s6 erdeiyi Ibrv^nyczikk alapj^n Magyar- 
orszaggal ujra es teljesen egyesittetetl. Miutan m^r 184^. 
Julius 2-^ra Peslre kozSs orszdggyGies hivatott egA'be, melyen 
mindket orsz^g k6pvisel6i resztveend6k voltak, a k6l t6r- 
venyhozfi.3, a magyar, valamint az erdeiyi, kiildn vAlasztasi 
lorvenyt hozolt, t. i. az V-ik mag^'ar ^s Il-ik erd^lyi tor- 
venyczikket, l^nyegben azonos tarlalommal. 

E ket Icirveny, raely a pilknatnyi sztikseglet szamara 
hozatott s mely emielfogva sok tekintetben elhamarkodoltnak 
€3 igen hianyosnak bizonyult be, az 187*i-ik evig a magyar 
k6pvisel6hlz Ossze^lit^sanak alapj&t k^pezte, daczara annak, 
hogy mindket lorv^ny, mint halarozottan ideigleneis lorveay, 
csak ad hoc, vagyis az 1848. juliu^ 2-ara egybehivoll orszig- 
gylilesre foganatositando vAlasztasok szamara hozatott, 

Az 1850-t6l 1867-ig terjedfi id6szakban az alkotmft- 
nyos elel Magyarorszdgon fel volt fQggeszlve, s mid5n az 



* Hogy nalunk lijabban divatba jott, a regi magyar alkotmAny 
aristokratikus voltal tagadni ds demokralikus jf^lleget vitatni, ezt leg- 
feljebb ama furcsasAgok koze szAmithaljuk, nielyek olykor a komolf 
tudomanyokban is eM szoktak fordalni. 



239 



iit6bb emlttett evben az ausztriai tartominyokkai val6 ligy- 
rpvpzett kiegyezes megkSt^^e utan a niagyar alk(»tTniny 
Tisaza^liltatott s az onall6 magyar ministerium kineveztetett, 
nnal felhangzoU a kCveteles az 1848-iki valasztasi lor- 
veayek m6dosit^a irant. Dacz^ra annak. hogy a k6pviseI6- 
tez meg 1868-ban, az erdeWi uoidtOrveny meg\'itatasa alkal- 
miiival hat^rozatilag utasitotta volt a ininisteriumot, hogy 
» legkOzelebbi orazfiggydl^sig uj valasztasi tOrvenyt dolgozzon 
ki. megis csak 1874-ben lerjesztetett a liAz el^ egy erre 
Yonatkozo torvenyjavaslat e czim alall: «lOrv6nvjavaslal az 
1848: V. 6s az erd^Iyi 1848: H. tOrvenyczikkek modositA- 
slrul es ki^eszit^serdU. 

Meltan csodilkozbatni, hogy a kormany. a mint mar 
a lorvenyjavasiat czim^bCl is I^lhato, nem imaWo uj valasz- 
^■li ti5rv6nyt, hanetn csak az 1848-iki torvenyeket kieg6szit6 
^Hnrelldris lOrv^nyt terjesztelt ele, mig az alaposan megval- 
^HboU aliami. gazdaszati 6s tarsadalmi viszonyok, az Ugyis 
hatiirozoUan <ideiglenes»-eknek nevezetl 1848-iki I5rv6nye- 
ket merCben elavullakka tett6k. A kormany eme javaslala 
gyakorlati tekinletekbOl sem volt nagyon sikerullnek nevez- 
heto, men a praxisban mindig szem el6lt es keznel kellett 
i^oina tartani az 57 §-bOl A\\6 V-ik magyar, a 10§-b6l^ll6 
ll-ik erdelyi s azonfeliil az uj kiegeszitS tdrv6nyt. mely a 
kormAnyjavaslat szerint 87 §-b6l allott. A kepvisel6haz koz- 
pODti bizotts^a ennelfogva a javaslalot javItoU alakban ter- 
jeazlelte a haz ele, a mennyiben az 1848-iki lOrv^nyek 
ezentiil is 6pvenyben tarloU int6zked6sei a novell^ris tor- 
v6nyt)e fi'ilveteltek. az elebbiek tehai, k6t ititt^zked^s kivetele- 
vel, hatalyon kivfll helyeztetlek. A komianyjavaslalon ekepen 
foganalosilotl javiiasok azonban c?ak az alakra vonatkoxtak, 
merl annak anyagi inlezkedesei jelentektelen rnddositasokkal 
a kozponti bizolls6g javaslataba R">lveleltek. Meglehetfis hosz- 
almas megvitatAs utan a kozponti bizotts£^g javaslata az 




I 



2ao 



D^^y 



orszaggyQl^s mindket haza aital l^nyegeben elfogadlatott 
mint 'XXXUI t-cz. az 1848: V. t.-cz. es az erd6lyi 184S>. 
II. t.-Oz. m6dositasAr6l es kiegeszil6serGi» 1874. november^ 
26-4n szentesUtetett ^s kihirdettetett. E tOrv^ny kepezi lehal 
a magyar kepviselfih^z OsszeAIIilasanak mai alapjat, s 
ilyen. jeien ^Hekezesuiik Iftrgydt. 

Mint emlttve volt, e tOrv^nynek m^ czime is fellunik/ 
mert liisz a ket lft4ft-iki tovenybfil csak kel inl^zkedes lar- 
tatotl ^rvenyben. I. i. a vE^lasztokeriileteket es a kepviselok 
napidijait targyaz6 szabv^nyok, ni4g pedig e kelt6 is sz^tnos 
m6doj?ftAssaI. Az indokol^s. melylyel a koitn^ny belerjesztelle 
javaslatrit. k^X okot nevez meg, mely mialt ezijtlal nem lehe- 
letl uj valaszlAsi tSrv^nyl, banem csak pi^ltorvenyt alkotni: 
egyfelfi], mivel a rendezellen es kSzelebbrOl atalakitand6 ado- 
vi-^zonyokniU fogva liianyoztak azon adatok, melyeknek alap- 
jan -az egy adora fektelelt egyseges censust» fel lehetne 
dllitani; mdsfelol pedig a kQszdbdn ^tl6 s mar a kovetkez6 
(1875.) 6vben foganatositando altal^nos uj valaszlasok miatl 
gyor^ intezkedeseket kellett'tenni. Mindket ok kiss^ gyarlo. 
Ha mindj^rl r*sup6n csak az ^egyseges ad6censu3" behoza- 
fala forgott volna fenn. mit a korm^ny. ugy latszik, ketsegen- 
kiviiiinek 6s egyedQl Ieliet6nek tekintett: maga a kormfiny 
bizunyara legjobban ludhatla, bogy alapos ad6reform nem 
vetetett kildtasha, banem a mar meg1ev6 ad6rendszer puszta 
kiegeszit^se es javitasa, a mi a k6vetkez6 evben, 1875-ben 
foganatba is v^telett. Az 1874-ben rendelkezesre 6Uott ada- 
tokat tehdl eppoly jo! lebeleU volna az uj valasztasi IGi-veny 
megalkotAsindl felbasznilni, mint azon adatokat. melyekre a 
kilalasba belyezelt 'adoreform* keresztiilvilele ut^n lehetelt 
szamitani. A m^sodik ok pedig lagadhalatlanul kiss6 sjgal- 
sagosnak iUnik fel, szemben az emlitett 1868-ban hozoll 
batarozattal, mert hat ev alatl a konn^ny i5j valasztisi Inr- 
veny eldkeszit^sere csak talalbatott volna elegend6 iddt. 



tm 



2Si 



De m6g sajfilsigosabbnak kell hogy tiinjek fel az, hogy 

akonnanyjavasialhoz inellekell ituiokolas fpl.-^nrolja az 1848-iki 

"vAlaszlAsi torvenyek hianyait, rn6g i>edig negy pont alatl. 

t ehat oly alakban, minlha kimerito akarna lenni. s niegis 

^gy ftrva Bz6val sem emiekszik meg a r^gehbi tOrvenyek 

^ppen azon Iiianyarol. niely a legnevezeieseLbnek tekintbet6, 

»niely legtobb okot szolgaltalott panaszokra s mely a iegkin- 

"%'6bb ferdesegekel hozla lelre^ i, i. a valaszt6keruletek meg- 

3Eillapit^.sar6l. 

Kezzelfoghato, hogy a kepzelhet6 legtok^letesebb vdlasz* 

"l^i torvenyt is mer6t)en iilusoriussa lehet tenni a valaszto- 

Iterulelek ferde inegallapUiisa alLal. Legyen szabad az emlitett 

indokolashoz csatoll stalisztikai kimittatfisokbol, lehat kilbgiis- 

lalan hilele? fomisb6l. nehany peldal kiemelntink. Hekesmegye- 

M 53,000 l^lekre esik egy k^pviseld. Tornamegyeben pedig 

11.500-ra: IL-M.-VAs6rhely varosaban 49,000 t^lekre. Illyefalvan 

1334-re, Erzsebetvarosban 1275-re, s6t Csikszeredaben 1247-re, 

laig atlagos szdmitas szerint Magyarorszdgoii 83,061 lelekre 

mk egy kepvisel6. De m^g ferd^bb ardnytalansagok mutatkoz- 

nak. ha az egyes valaszlokeriileleket osszehasonhljuk. tekinlve 

a 10 frtnyi census ala e.?6 valaszl6kepes ferfi lakossagukat. 

rad varosaban, mely egy kepvisel6t kiild az a]s6b^zba, 

10,610 valaszt6 van, kik ezen niin6s6g alii esnek, ellenben 

Szek « varosaban* csak 67^ Hereczken 48, Olahlaluban tppen 

sak 17 olyan v^aszt6 van, kik 10 frtol fizelnek egyenes ad6 

Ifejeben. S mig e va!6s6gos Rottenboroughs, daozara annak, 

logy lakossAguk majdnem kivelel nt^lkiil a vidrki, i(3ldm»vel3 

[osztalyhoz lartozik, erdemeseknek talallataak a kiilrm kep- 

'iselteles kivAltsAgira, addig fontos helyek, melyek csakugyan 

v^rosi, azaz kivfiloan ipart 6s kereskedest \\z6 lakossaggal 

I'iraak. kiilon kepviseltetes nelkiil maradnak. pi. Vacz 12.990, 

■Buda 16,000 lakossflggal, Erdelyben Segesvar, Beszteroze, 

Medgyes s mis varosok 




£s ez abnorm viszonyok az 1874-ben keresztulvitt 
v^lasztasi reform dacz^ra m^g mai nap is fennallanak. 
pedig az egyediili meg nmileg etfogadhato ok. mely miatt 
nem uj vdlasztasi tOrveny, hanem csak p6ttorveny hozatott, 
t i. a kil^tas[>a vett ad6reform. bizony&ra nem gdlolhattaa 
vdlnsztokeruletck lijjaszervezes^t. 

A k6yetkez6kben dltaldnos szempontokhol kisse kOze^ 
lebl>r()l vesz-»izuk szemOgyre az emiilett 1874-ki I6rvenyt. 

A mi legelOszor is a niagyar nepk^pvir^elet altal&nos 
jelleget ilieti, elt'ogadhaU^nak tekinth^t6 a v^iasztasi torveny- 
ben 6rvenyre Jutott azon elv. miszerint a n^p mint egys^^ 
eg6sz alliltalik ?zemb>e a parlamentaris korm^nynyal, bAr- 
mennyire ohajtando volna ^ppen minalunk, hogy bizonyos 
polgiUi erdekek a Wldbirlokos neraess^g 6rdekeivel szemben 
kisse b6vebb kepvisellet^sben reszesfiljenek Hanem a liszta 
erdekkopviseleti reruiszer ellen oly szdmos es nyoni6s ok sz61. 
hogy annak behozatalit aj^nlani nem lehel. Ugyanazl raond- 
hatjuk az <organicus erdekk^pvi«elet> Tagy ^a k5zds hiva* 
tas szerint szervezetl egA-esOletek vagy hivatftsi rendek> kep- 
viselleles^rfil, melyel Winter A. oly melegen ajanl. Ellekintve 
minden mas, kQl^ndsen elm^leti ellenvetesektdl, melyek a2 
6rdekk6pviselet ellen tehelok, e rendszer behozatala okvet- 
lentil fennakad mUr azon e]s6 el nem keraihelo s meg nem 
oldha16 ke^de^>e^: bogy a kiilonbozo cgyes Erdekek minfi 
aranyban reszesittessenek a kepviseltelesben ? 

E kerdes osszefQgg a kisebbs^gi kepviselel annyira viia 
loll problemaj^val, s6t az el6bbi csakis egyik r^szet kepezi 
az utobbinak. Mi azl biszszOk. hogy a tudom^iiy tillsdgos 
nagy jelentOsegel lulajdonilott e problemanak. FeUeve, hogy 
a vAiasztasi jog nem szoriltatik meg nagy m^rvben ; felt^ve, 
hogy a vdlasztdsi eljariis czelszerOen van Hzabalyozva min- 
den stadium&ban. s hogy a Talasztokeriiletek nem igen na- 
gyok : n^zetiink szeriDl nines sziiks^g arra. bogy a kiseb 



H 




233 



5^ jogosult ^rdekei s7aTndfa mesters^ges intezkedeeek 
filial hiztositlass^k a kello kepviseltetep. Minden jeienleke- 
ny«hb erdek elex er^is arra. hogy ervenyl szerezhessen ma- 
g^ak. hacsak a valasztasi rends^zer nem tnerOben hianyos 
es elteTeszteti. J^leniekteien vagy eppen jogosulallan ^rdek 
rairaara pedig nines szGkseg ktilOn kepviseltetest bizlositaiii. 
KiilGnben egy pillantas a modern parlamentekre. szanitalan 
parijaikkal, melyek kozttl mnjdnem mindenik meg tol)b imya- 
lalra oszlik. azt nmlatja. hogy a niai kepviselO testiiletek 
inkabb tiils^gos szeltorgacHoI^sban szenvednek, mint liiisagos 
egyenlelessegben. 

Ep oly kev^ss^ teheljiik magunkevi a Blutttschh Altai 
ajSnit, kalftnben meglehet6sen ingatag 6s elmosridolt vond- 
sokban kOriiUrt oszlalykepviselet rendszeret, valaminl a Gneisl- 
fele jnvaslatot sem fogadfialjuk el. mely a Poroszorsz^^ghan 
fennalln s a valaszlokat baroni oszUilyba sorozo rendszerre] 
rokon. Szerintiink mindezen javaslaldk azon alaphianyban 
litszanak szenvedni, hogy nem el6gge elesen levont kovet- 
keztel^set kepezik a valaszlAsi jog tulajdonke|ieni lenyeg6nek 
fe jelent6-s6genok : oly hiba. melyel nezetiink szerint nemesak 
az Altalanos szavazatjofr sz6sz6i6i kovelnek el, banein mind- 
axon nevezetes jillamludnsok is, kik a censust ellbgadjAk. 

Vajjon niiben all ji nepk^pviseir^t lufajdoiikepeni. valo- 
s^gos cz6lja ?• Az elvoal bberalismus. iiiely oly .szivesen es 
oly kdnnyen megel^gszik egy elmos6dotl phrazissal. nzonnal 
tez a feleletlel: a nepkepviselet czelja az. hogy a 'neft- 
akaral> val6sittassek meg. bogy bti kei>et adja a nep erde- 
l^einek, torekveseinek. nezeleiuek sib. Enn6lfogva a v^laszl&si 
reodszer oly szervezeset kovelelik, hogy niindenekelotl a 
•nepakarat* taldlja abban tiszta 6s meg nem hamL^ilott 
Itilejezcs^l. Valaniiiit a legltiblj. ;t liberalismus taborabol fel- 
lwDgz6 kovetel^sek ellen. ligy ez ellen sem lehet felhozni 
a^t. hogy magal>an veve e.s nl>solule leves. de igenis azt. 





2Si 



hogy nem lalAija el a dolog velcfj^t 6s l^nyeg^t. Elfeledik, 
hogy a Iegt6bb concret k6rd4sre n^zve. mely egy modem 
parlamentben megoldand6, a «nep»-nek nines nieggy6z6dese 
fe ennelfogva nines «akarata». meg pedig azert. mivel a 
nep e szovev^nyes kerdesekel, meiyek alapos szakisnif^relel 
igenyelnek. teljes&eggel meg nem il^lheti. Ama kerdesi-e, a 
n^pkepriselet cz^lja irant, m^s feleletet kell adnunk; meg- 
adjuk Held J. talalo ^zavaival, ki azonhan maga is l>aratja 
a oensusnak: *a nepkepviselet czelja nem egyeb. mint az, 
liogy a kormany es allamigazgatas erej^nek es bOlcses^genek 
fokozasara a nephen rejiC legjobh politikai ep6, a legmaga- 
sahb es legjellemesebb {>otitikai bel6tas bizlosiltassek a fon- 
tosabh ullamiSgyek felelti laniic.«kozds es hatan>ZHtbozata] 
szamara*. Ha mindez igaz, a mint elvitazhatlanul igaz. akkor ( 
mmdeneselre a leizjobh valasztasi rendszernek az tekinlend6, 
mely a legjelesebb. leghazaliasabb s az iiliam 6s a n6p erde- 
keivel legjobban ismerfis ferfiakbol alio k6pvisel6 testiiletet 
biztosfl. 

Mindemellelt pedig hallgatolag Wlleszszuk. hogy a sza- 
vazatjog szabAlyozdsa nem jogkerdest k6f>ez, hanem a ezel- 
szerOs^g, azaz a [>olitika k^rd^e; md.s 8z6val, hogy a v^llasz- 
tasi jog nem nz allampol'^airal veleszUletelt illalanos emberi 
vagy polgiirjognak. tmnem oly jognak tekintend6, melyet az 
ailam allami tekintetek szerint olyanoknak ad meg, kikrol 
valamely kiilso kriierium nyomin fbltehetS, hogy szavazatuk 
a ne[»kepvi5elet fent koriilirt czeljat nem megrOvidUeni, hanem 
eldsegiteni (bgja. 

A nmi tudomany — legaMbb a nemel es angol — mAr 
r^6ta (itiztahari van a legiitohb emiitolt elvi kerdessel: a 
praxis pedig nundenkor 6s rnindeniitt — Francziaorszagtian 
is — kivetel nelkiil a fent koriilirt elvek szerint cselekedett 
Persze Francziaorszagban, hoi a mull sz^zadbeli franczia 
dllamelmeletek m6g mai napig is m6lyebben gydkeredznek. 



S35 



mint a hogy gondolQok. s hoi a suffrage universel val^sdpos 
emzeti dogmava Talt. ez utdbhit meg most is amaz alta- 
nos s allitolag az ^llampoljitarral velesziiletett emheri jogbol 
eretik levezetnL Alig l^lezik orsz6g. hoi az Altal^nos sza- 
Tazatjog t^gabh alapra volna fektetve, mint Francziaorszdg- 
an. s daozAra annak, nem eppen c?ekely azon esetek szama,^ 
elyekben amaz *emberi jog> Allami tekintetekbdl Franczia- 
ban is meg van szoritva. Mar pedig oly emt>er el6ll, ki 
Ogikailag szokoli gondolkozni, ketseg nem foroghat fenn az 
irant. hogy mihelyt az allam feldlh't ily korlatokat. azaz 
toihelyl bizonyos eselekben megvoiya polg6rait6l ama jogol, 
ez iit6bbi — a v^laszlisi jog — elvileg es egyszer minden- 
korra az allam ^rdekeinek szolg^lataba helyeztetelt. A ki 
I Francziaorszagban tiltoll lottojilt^k miatt el lelt it^lve, az 
^■elveszti drokre szavazati jog^t, 5 ez ellen scnkinek sinos elvi 
^Bellenvetese ; ha pedig a szavazat.jog hasonlo megszontiisi'it 
^Btnus eselekben is koveteljiik, middn az ^llam ^rdeke azt 
legal^bb is oly nagy mervben megkivannd, mini a tiltoll 
lottojatekert valo elmararsztailatAs esetehen, akkor elutasiljak 
kdvetel^sijnket azzal, hogy az allam nem kobozhat el pol- 
garait6l ily dltaldnos emberi jogot! 

Enn6lfogva azon kerdesre n^zve. hogy az allampolgdrok 
niin6 tepjedelemhen re,szesitend6k a szavazatjogban, legr6bb 
tr^inyado elvOl az allami rzelszertis^g fogadando el. 

Ha tehit azt akarjuk, hogy a nepkepviselet fent emlitetl 
val6di czelja eressek el. akkor meg nem tagadhatjuk az 
ailamtul azt a jogot, hogy illlampolgarai kiizdl csak azokal 
mhAzhassa fel ama joggal, kik bi'rnak mindazon erkolcsi 
tulajdonsagokkal, melyeket valaszt6l6l kovetelnllnk kell : poli- 
tikai belatast, faggetlen iteletet. hazafisiigot. Igaz, hogy ha 

' A kQlonl>6zd decreU, arrets ^s lois ^sszeallitdsat 1. un'^^rridre- 
oel, i-lours de droit publ. el admin. Tome U. 481. I 




2»6 



e tekintetben nagyon szigonSak akamink lenni. felelte c$e- 
k^ly lenne azoknak szama. kik a .«zavazatjoggal lelruhAzha- 
I6k. feilere. hogy egvAllalan meg lelielne allapilani kets^g- 
telentil a kivant min6sUv6nyl minden egyes Allampolgirban. | 
Hanem ismet az Allatni czelszerds^g szem|)on).ja tiltja az ily i 
szigor aikalmazasit. Meg pedig k6t egyma.fsal rokim oklml. 
Cgyfelfil az dllaml>i'>lcsefl^ meg nem engedheti a szavazatjog I 
lilis^os megszont^sikt azert. mivel kulonben kihalna a nep- 
h6\ az erdekellseg iktiamt k^rdesek irant, s hogy a nyilvanos 
tigyek iranti kozony nagy baj volna. ezt lolosleges lt6vebbeu 
bizonyltani. Masfeldl i>edig az allarai eletben val6 tevekeny 
r6szvetel tagadhatatlantjl n^puevelo mozzanatkent fof! hatni: 
*\Vie der Einzelne dureh die Erziehung zur Siltliehkeil, so 
muss die Uesammtheit eines Volkes zum Staat erzogen wer- I 
1 den» — mondja lalil6an Oveist. 

I Term^szetesen valanii nagyon vermes remenyeket nem 

I azabad kotniink az dllaminlezmenyek ebbeli nevel6 t>efolyA- 

I s&hoz. Az emberek ezentiil is csak emberek fognak maradni, 

I s a legldk^ietesehb nevel^s sem fogja 6ket angyalokkii tenni, 

a mint az I'ljabb angoL radii-alismus hirei s els6 sorban 

I Stuart Mill foltenni latszanak. Hogy az emberi term^szet 

I folylonos, szakadatlan neveles altal nemcsak szellemi, hanem 

erkolcsi Sekinlelben is v^gtelenQl tOk^letesilhelO. azl cssak 

olyan ember hiheli, ki a Mill-fele radicalis iskola hive. Hanem 

annyi legalabb bizonyos, hogy a gyakorlali ^lamkerd^ekkel 

val6 szlinlelen foglalkozds a polilikai ^rz^ket elesUeni « az 

dllampolgarokat a politikai gondolkoz^shoz szoklalni k^pes. 

•Valamint senki sem fogja megtanulni az liszAst. a ki soba 

a vizbe nem megy. ligy politikai erelts4gel sem fog nyerni 

egy olyan nemzet, meiy minden polilikai mozgalomtd! tavol 

tartatik.* \Levita.) 

Mindezekn^l fogva nem 6hajthuljuk a valasztasi jog 
tillsagos megszoritasat es megelegsziink azoti ki>vetel6fisel, 



^7 



a szavazatjoggal fetrutidzandok mtndazon allampolga- 
rok, kikrol valamely kiilsti ismerv alapjan annyi helatas fdl- 
tehelo, hogy szavazaluk legalibb nem fogya veszelyez!elni 
au iillam — nem a tobbseg — 6rdekeit. Lelezik-e ily kalso 
iterium, melyb6l ketsegtelenOl meg lehetne itelni azt, hogy 
v6laszt6 bir-e a megkivant mindsilessel ? Ilyen megbizhato 
imerv se nem lelezelt, ^e nem fog lelezni soha. Ennelfogva 
irra vagyunk utalva, hogy a rendelkez^stinkre Alio lokeletlen 
'Zkdzok kOz(il azt alkalmazziik. mely legjnki)bb cz^lhoz fog 
?zetni. Mindeddig a gyakorlalban majdnem altalanosan ily 
smemiefc a censusl tekinteltek, mely alalt rendesen nem 
ragyon vagy jdvedelem bizonyos nagys&ga, hanem azon 
Icihanyad erietik. melylyel az allampolgir az Allamterhek- 
\z kozvelleniil hozzajarul. A censusl pedig kel okb<il lekin- 
itt^k oly ism^rvnek, melyb^I a v^iaszto beiat^siit 6s hazafi- 
igfit megitelni lehel. Kgyfelfil mivel azt v6lt6k, hogy az 
llalanos mivellseg es azzal egyiitt a politikai belatds bizo- 
lyos foka feltelelezletik a vagyon }»izonyos fokatol ; masfelOl 
pedig azon nezelben voltak, hogy az, ki vagyonnal bir, 
oagyobb m6rvl>en van erdekelve az aFlam fenn^llasa es jul- 
lete irinl, vagyis elenkebb hazafisaggal bir. mini a ragyon- 
taian. Mindk^t foltev^s, eppen korunkban, kev^bb^ alapos, 
mint valaha. Napjainkban, middn a raiveltseg megszerz^e^ 
olyannyira meg van konnyitve (ingyenes oktatas. nepszertl 
irodalom. olcs6 hirlapok, kOnyvtarak, nyilvAnos eldadisok 
8tb.), a mivellseg mar r6g megszflnt a vagyonosabb oszlAlyok 
kiv^lts^ga lenni, kiilonosen a mivellseg azon kozepes merve, 
melyet vtosztolOl okszerQen kovelelni lehet. Azt pedig, hogy 
a birtok noveszti az allam iranli erdekeltseget, azaz a hazafi- 
sagot, napjainkban meg a foldbirtokrol sem allithalni meg- 
szoritils nelkUl. Ama tulsagos individualistikus iruny. nieiyet 
^azduszati jogrendszeriink fejlOdese Smith Adim ideje ota 
kOvelelt, el6idezte a tulajdon s kiilonosen a teleklulajdon 




S38 



folytonosan n0vekv6 mozgtSsit^siit. E fejlddesmenet eJfisegit- 
tetett egyfelOl az I'ljabl) kor vivmanyai allal a politikai es 
polg^i szabads^K ter^n. mely sztiksegkepen a gazda^g tereri 
is lebelO szabadj'figot kovetell ; m^fel6l pedig az lijabh jog- 
tudomdny ^Ital. mely tulsdgos m^rvben a rdmai jogra t^inasz- 
kodva, a tulajdonjog fogalm^nak helytelenOl absolui lartalniat 
iparkodott adni, holotl inaga a rornai jog setn ismerle szi- 
gorOan v6ve az absolut tulajdonfogalmat. mit lijabban Iherhtg 
es iskolaja ketsegtelenfll bebizonyitoltak. A tulajdon — ebben 
Lussnlle-nak igaza volt — iiem logikai. hanem lorlenelmi 
fogalom. De b^nnikepen d6ntjilk is el ezt az elmeieti k^r- 
d68l. I6ny az, bogy a szemelyi szabadsfig es a tulajdon sza- 
badsAga, gazd^szati jogrendiink e kel alaposzlopa. tjgy M- 
terjes, mint kQlterjes iranyban Colylonosan kiterjesztettek, 
bogy u roly6 toke, mely akad^lytalanul foroghat az eg4sz 
viMgban, ttikeletesen kosmopolitikus jelleget nyerL s hogy a 
hajdan olyannyira lontos jogi kQlunbs6g ingo es ingatlan 
tulajdon kozott majdnem egeszen eltoroltetett ; oly kiilonbseg, 
tnely ^pen a german es magyar jogban igen nevezeles volL 
Flzekliez jarul. liogy napjainkban semminemfl allami akad^ly 
meg nem neheziti a szabad be- es kivandorlast, mely a 
modem kOzlekedesi eszkSzok ilital olyanoyipa meg van kdny- 
;iyttve, loviibba. bogy az idegen helyen vaI6 leteleped^s mai 
nap sokal vet^ztett regebbi neb^zscgebot ^ keilemetienseg6 
azon oknal fogva. bogy a modern detviszonyok minden 
a vildgon, hova az euiopai kultura kiterjeszkedelt. rendkiviili 
m^rvben egyenletesek. S hogy eppen nem a yagyontalan 
oszlalyok azok. melyek mai nap egyediil vagy bAr esak liil- 
nyomolag kivdndorojnak. azt N^metorszig nemzetgazd&szati 
merlege minden evben erzekeuyen tipasztalhatja. 

A Ijirtok lebat 6ppen napjainkban legkevesbb^ » 
szolg&lhat a miveltseg 6s hazalisiig ismerveOl 6s oly valasz- 
tisi rendszer. mely a censusra van aiapitva. «mely az ersze 



'1 




igT it: -Dbs 




hn der «ei- 



\Ydk 
fiirdie PkAtikcr imacr ea 

Detnagogie*. 

Kaloiibetk Ktrfglekn nx. hogj sem am toisafas rette- 
K^ (Ddf az figpk oMalooL sen ana rgnaK noater, mely 
a ffl&ak oldaloB ax ^Itabww aanxa^joffial smnbac ural- 
kodou, Jososollak ncn toIuL AxM nem. nuTd az iJtaUnoe 
saYaxatio^, kgalibb oundeafitt, bol foMnuTel^sseJ fo;laIkoa6 
t^oerezea parasztreod l^ezik. magftban hordja sajat ocmt- 
f^nnndt. E reod miDdenOll es mindenkor conservativ 
ir^yu vagy legal^b cooserratir befoljas irant fotrekonrabli, 
niiDl b&rmely mas ir^nL Ennelfogva nem csodilkozhatunk. 
lia a fraDczia muukas-osztaly. dacziira annak, ho^y ^ppeii 
f^'raoc^iaorszagban a legmes^zebb mend altalanos szaTaaat- 
jog uralkoHik. ^rdekeinek kiildn kepviselteleset kOveleli, ^ 
^y Efigela, az isinereles socialista kijelenti, hogy mind- 
addig, «mig N^melorszAgban a foidmivelo-osztuly a feudalis 
boreaukratikus reacU6 alol fObzabaditva nines*, vugytN 




240 



magyarra fordilva: m(g a foldmav^esek socialdemokratakka 
nem vdltoztattuk at. mindaddig az aItat4no:i szarazatjog a 
munkas 6s vagyontalaii oszt&lyokra n6zve «nem fegyver, 
hanem kelepczc. 

Ezzel kordntsem akarjuk tagadni az Altalanos szavazat- 
'jognak. mint a socialdemokraliai izgatds eszkdz^nek veszelyes- 
s^g^t. Mert hab^r nem tartiink attol, hogy a socialdemokratial! 
allam felflllit&sa egyhamar sikertilni fog, ugy bizony^ra nena! 
lehet kdzombos dolognak tekinteni, ha valamely tOrvenyhozoJ 
tesliiletben a sociakiemokratiai pirl az altalanos szavazatjogi 
segelyevel oly jeIenL6s6gre vergftdik, mint peldaul jeleiileg aj 
nemel birodalmi gyfilesben. A Nemetorsz^gban tett tapasz-; 
talalokka) szeml>en azutAn nagyon optiniislikusnak iQnik fel" 
Srhfiffle azon kOvetelese, hogy az altalanos azavazatjogi 
hnladektuhinul hozass6k be: «mert aiin6l elebb t6rt6nik ez, 
annal hamariibh el fognak tlinni amaz optimistikus eszmek, 
annal inkibb t'ogjak a niunkasuk vezetoi erezai a felel^sseget, 
mely rdjok nehezedik, anndl inkdbb fognak amaz elront 
radicalis eszm^k kin6ni concrel es gyakorlati czelokka. ine- 
lyek a torvenyliozasban el^rendOk, annai inkabb el fogjak 
ismerni a munkasok a fennallo intezmenyek jogosultsagat, 
annal inkabb be fogjak Ititni, hogy erdekeik azonosak a be- 
csflletes termelekeny tOke erdekeivel* stb. Igaz ugyan, hogy 
Sehafde ezt 1870-ben irta, tehat het evvel el6bb, mintsem 
«Die Quintesseaz des Socialismas* cz. iratal kozreboesdtotta. 



Mellzl Oszkdr. 



n 



A MODERN ALKOnL\NA'OK GYIJIEMENTE. 



Dareste 'Lea consiiMioiib- modemes* czimG alkol- 
mAny-szflveggyajtemenyenek masociik kiadasa kdzelebb hagyta 

Nagy sz^kseg volt immar a mdsodik kiadasra. merl az 
^tsO megje!en6se 6ta (1883j, nyolcz 6v alatl. a legldbb aiiam 
alkotmdnya lObbe-kevesbb^ m6dosit[alolt. 

Porlugallia 188o-ben paHamentjel reformdlta, a pairek 

iamarajanak alkol6 elemei! eo;y uj elemmel, 50 vilasztott 

Nirrel gyarapitvan. Hollandia. mely 1848 ota, csaknem negy- 

*'en even 61, I6nyegesebb v^JLozlalAst nem tell alkotindnydn, 

'^87-t>en annak majdnern minden pnnljiU Atdolgozta : az 

'S87-ben bozott <grondvvet»-nek kiilOnosen a tr6iiorokIesre, 

^ v^aszt&sokra. a parlament c^ssze^llft^sara s az igazsag- 

^olgallal^ra es hadseregre vonalkozo hatarozmiinyai teljesen 

Ajai Szerbia es Romania a berlini szerz6d6s allal fflggetlen 

^^Jedelems^gekke dedanlltatvan. ez a koruimeny term^szetesen 

®^*iksegesse telle alkotmanyiik gyokeres revisi6jikt. Brazilia 

^^^1. febr. 24-6n kOzlArsasdgga alaknlt al. Francziaorjszag- 



' Les constitutions modernes. Recueil de constitutions en vigeur 

^*iM les divers etats d'Europe, d'Am^rique el du mondc civilisi. 

Traduites sur les textcs et accompagn^es de notices historiques et de 

^Olea explicatives par F. R. Daresle avec la collaboration de P. Dareste. 

^^Uxitme edition. Revue, corrigee et mise au courant des modifications 

^^ plus recentes. Tome I. It. Paris. A. Cballamet. 1891. 

AllieuAeam. i^ 




i 



U2 



i 



ban az 188-t. decz. 9-en kelt tdrv^ny a senalus szen-ezet^l 
es a sendlorok valaszt^sat mddositja. 1885-ben pedig ugyan- 
ott a lajstromos szavazisl (scrutin de liste) leptettek eletbe 
melyre nezve 1889-ben m^g k^l ^jabb t6rv6ny is int^zkedik 
Sohweizban az lH74-ki szGvelsegi alkotmanyl. mely a kanlo 
nok autonomiiijiU erOsen kikezdte. a eentralisatio szeliemebei 
tovfibb fejlesztelt^k. Hazdnkban 1885-ben a fSrendihazat szer 
veztek egeszen ii.jra. Csak Belgium, Spanyolorszdg. Olaszorszai 
es az Egye?Ull-Allainok maradlak regi szervezetokben. 

Ha az a sokat emiegetell, de oly sokszor felreertett vag 
meg nam ertett nemzeti g^niusz nem Ures fr&zis, a mini hog 
nem az; ha tjirsadalmi t^ren, a tudomdny. irodalom. niilv^ 
szet, kftzgazdasag koreben 6rv6nyesQl6senek megvan a jogo 
suUs&ga: a nemzet jellem^nek, vertnersekletenek, mtivells^g^ 
nek. inultjanak, tradili6inak annal inkabb kifejezfere ke 
jutni alkotrnanyjogi inlezmenyeiben. V^geredmeny^ben lehii 
minden neinzet saj^l g^niuszal kovelve rendezi ugyan b 
allami eletel; de m^sreszrOl nem zdrkozhalik el az idegei 
nepekl61. Ha feladdsunk — irja a magyar doctrinairek ^kes 
tollu vez6re — az eun>pai n6pcsal6ddal kOzOsen miikodni 
kf^zdsen j6knak israert ez6Iok l^tesit^s^re. mQkddni mint el 
tag, melynek ha m^s rokonai ninesenek. vannak sziiksegkepe 
v^lasztolt rokonai, merl hiszen vannak sympalhiai es anti 
palhiai : akkor igen termeszeles. hogy egyben-masban 6ppe 
ugy utfinozzuk e rokonokat, mint a hogy ismet egyebben, h 
MagyarorszAg felktlzdheti magat oda, hova annyi szent 6haj 
las viirja, ancak idejeben mi is fogjuk 3ajatsagainkb6l gaa 
gi'tani az eur6pai eszmeKiket. 

6pp a magyar doctrinairek rniikndes^nek eredm^ny 
miitatja, mennyire el6ny6s lehet a haladus szempontj6b6l 
ktillold utanz^sa. Csak a szolgai utanza^^tb] larlozkodjunk i 
soha ne mulaszszuk el sajat specialis viszonyaink figyelembt 
v6lel6t, midon idegen novenyeket tiltetunk at hazank fol^jeb 



'M 



MS 



Az idegen talaj felkutalAsa, vizsgaiafa azonban, idegen 

eszkOzok seg^lyevel meg a szakemherek egy reszere n^zve is 

Ic^nyelmellen s tObb6-kevesbbe fneg van nehezitve : a laikusra 

oezve mex j6lorm6n lehetellen. Pedig hogy a kiilfdldi Allam- 

^let szovevenyeibe a nagy kcSzOns^g is beavattass^k, ez poli- 

"fcai tekinlethen egyatalan nem kr>z0rnb6s doing Az, a mit 

mcba emlit az i'tjkori (tlkoimdnt/okrol irlkomvehen, bogy 

%^'t nalunk kulonosen az ut6bbi id6ben felettebb l^brakapolt 

3. kfilfbldieskedes^ hogy az orszaggyQiesi kc'pviselol(!>l kezdve 

a falusi biroig mindenki nagykepQskodve folylonosaa a 

.iilfi')Idet emlegeti, s hogy mindez annak tulajdonithato. hogy 

a kaifoldet arlnylag kevesen ismerven. a kisebbseg az ertelmi 

tem)rismu5 egy nemet gyakorolja a tObbs^a feletl : biznnydra 

masahan veve is e!eg tbiitos szempont arra nezve, hogy a 

Vflll^ld allami ea larsadalmi int^zmenyeil magyar nyelven iri 

fnfivekben mutas?ak be az arra hivalottak a magyar kozon- 

"ilinek. De a mi ennei meg inkabb ligyelembe veend6, az, 

^!y ily modon lehetttve valik, mikep* kiilloldi int6zmenyek 

a nemzeti kezv^lem^ny idomit6 hal^a alalt idegenszerQs6- 

?Okhdl kivetkOztetve reoipidltassanak. 

Kgy, a Dareste-ebez hasonl6 alkatrn^ny-szOvegcompilati^ 
kOzrebocsdlasa a M. T. Akademitinak lenne foladata, nem- 
*^ azerl, merl magiinkiadi'ik ily kiilb^eges vallalatba nem 
'?en boesatkoznak, banem azert is. mert az idegen alkotmiiny- 
torv^nyeknek a kiilonbozo europai nyelvekben teljesen jartas 
52akemberek aUal e^zkdzlendS forditas^t hitelesnek, teljesen 
n]egbizha(6nak c^ak akkor fogja a kozoaseg tekinteni, ha az 
Akademia a maga elismerl tekintelyevel mintegA' szentesiti. 
A modern alkotm^nyok haromfelek^pen miitathat6k be. 
Vagy az egyelemes allamjng kerolel)en. vagy az egy^es alla- 
mok alkotmanya kiilOn-kiilon rendszeresen feldolgozva, vagy 
a chartAk. illet^Ieg a fontosabb alaptdrvenyek, leh^l a nyers 
anyag kozzeletele alapjan. 

16* 



244 



fi^gyetemes altamjogunk. a milyen [}^1ddul Blunlschli 
*AUgcmeines SUiatfirerht»-ie.^ nekiink nincsen : de potolja. 
azt numileg Kautz ^Politikdja>. melyben a modern allamok 
teteles kdzjogi intezmenyeire — legal&bb a jegyzetekben — 
bSven talalunk ulai^isokat jollebet magiban a szdvegben 
annal ritkabban. Kautz re:%[>ect&lja a politika es ^llamjog hatar- 
vonalait, a mi tudomanyos szempontbol teljesen indokolt 
ugyan. de didaktikai szempontbol annal kev^sbbe. Iskolai 
ha^znalalra sziknt Politikahan. mint azt mAs helyutt es mis 
alkalommal kifejlettem, nem lehol mell6zni azon allamjogi 
int^zmenyekeU melyek az egyes polilikai lantetelek konnyebb 
meg^rtheteset teszik lehetove. Akkor peldaul. midon 6n poli- 
likai el<5adasaimljan a monarchiarol ljesz6lek, a monarchikus 
alapelveket mintegy megteslesitem. Iathat6kkd, kezzelfogha- 
t6kk;i tesz<.'in a/riltal, hogy elmoadom, mikepen alkalmaztal- 
nak a kifejiett firinriptumok a magyar, az angol nionarchii- 
ban es egyebiitt. Mindezt Kautz is iiagyon j6i ludja. Mint 
tanar — ilgy emiekszem — eI6adasaiban kovelle is ezl a 
ni6d.szert : mint iro azonban, kezikonyveben. nem akarvan a 
politikat kivelkozletni vaiodi jelJeg6b(il, jegyzetekben adja meg 
a teteles inl^zm^nyekre val6 folytonos hivatkozissal az ab- 
slraetiokra n^zve a szflks^ges felvilagosft^t, litbaigazitasU A 
«.logtiidomanyi KoziOny* egyik foly6 6vi marcziusi szamaban 
telidl annak u felisz<Slalasnak. melyben egy alnevQ C2ikkir6. 
a budapesli egyelemen a politikai tan»zeknek UJ er6vel leend^^ 
betoltese alkalniubol a politika eldadiisUlan uj. az eddigit61 el- 
tero modszer alkalmazAsal ^iirgeti,— csak annyiban van alapja. 
hogy a politika es az egyetemes allamjog anyagil j6v6re meg 
szorosabban 5ssze leheine olvasztani s a ket tudomany, mint 
egymasra hato, egymast kiegeszit6 szerves egesz targyaltat- 
neL a mit a mi viszonyaink kozl anndJ lerm6szetesetbnek 
talainank. mert az osszehaifonhlrt vagy egyelemes dllamjog 
jogi szakoktatasunk disciplin^i kdz^ kQlonben sines fblv^ve. 




2ib 



Az egyes allamok alkotm^ny^tiak fendszerea feldolgozA- 
^t Concha mar megkezilte s eddigi tanulmanyainak eredme- 
nyel fcel kotetl»en kozrebocs^totta.* Az 6 f'elfogiisaban annyi 
az eredeliseg, hogy mflve meg azokra n^zve is tanulsagos, 
a kik az ujkori allamok szervezetet els6rendU forrAsokbcil 
L'merik. Kivulo eruditioj^nal fogva ki tudja fQrkeszni az alkoi- 
manyok legjellemzoi.ib von^sait, s 6ppen ezert meglehet6s 
^7.fikre szaboll keretben is liszta kepet nyiijt azokrol. A ki 
Anglia vagy az araerikai Unio alkotm^nydnak reszleteibe akar 
tielmlolni, az forduljon Todd-hoz. illet6ieg Bryoe-hez; de a ki 
azenililelt alkolinanyok alapelveivel akar tisztaha j5nni, azt 
Concha ilt-olt nehezkes iralya daozAra is ulbaigazitja. 

Alkolmany-szovegcompilalionk szint6n van, ludlommal, 
kettO is; de egyik sem felel meg a magasabb ludomanyos 
iiienyeknek. 

Az eh6 e nemO kis^rlet a Meszaros Karoly^,* kit az 
1^8-ki esemenyek uszl6n6ztek Europa iegiijabb alkolma- 
nyainak OsszegyQjlesere, i3gy gondolkozvin, hogy «a magyar 
statusalkotmjiny megdllapiUsa s az orsz^ggyfli^si teendfik 
f^kinteleben az europai aikotmanyok ismerete, bizonynyal 
pharosi feny leend. mi nelkiil politikai eletunk sot6l p^lya- 
jdn bizton nem lephetijnk*. A csonkan maradt mU a lazas 
felseg nyomail viseli mag^n. Tartalma 6pp oly sovAny, mini 
mily incorrect az iralya. 

Jdnosi Ferencz l.s67-ben megjelent < Atkoimdnynk 
Ijlemetiife* czi'mO munkaja,'' Anglia. Frnncziaorszag es az 
'ikai Unio alkolmanyil mutatja be ttirtenelmi fejlod^sGk- 



^ IJjkoh alkotmanyok. Irla Concha Gy6z6. Budapest. Kiadja a 
^T. Akademia. l. 1884. H., 1888. 

' Earopa Iegiijabb alkotminyai. K(115d6s tekiii(etlel Europa tir- 
llmi Allasara. Kozli Meszaros Karoly. Pesleti. 1848. Magyar Mibaly. 

* Alkotmanyok gyiljteni^nye. OsszegyGjtoUe J^osi Ferencz. I. 
Pest. Kiadja Pfeifer Ferdinand. 1867. 



246 



lU 



ben s ezenkivOl kdzli Schweiz l848-ki 6s Belgium 
chartajat. De a inasodik kSteltel Jaiio:?i is felbehagyla a mun- 
kdt. A harmadik kotetlien. — mely Belgium «teljes allami 
szerkezeten» kivul Anglia, Francziaorszag, Schweiz es Bel- 
gium *fpari^s kereskedelmi szerkezetdt » tarlaliiiazta volna. 
— a munka czime es tarlalma bizonyara meghasoaloll volna 
egym^sal. Jobban tette tehAt a szerz6. hogy nem menl 
tovabb, annyival inkabb, mert stylje kul6nl>en is n^Ikulozi azt 
a szabatossagot, a mire idegen tOrvenyek forditasandl ku! 
nosen szUks^g van, 

Az lijabb idfiben meg Schvarcz Gyula bocsaloU kOzre 
6gy ^EgyelemeH nlkotmduyismeh ;' de ez nem egyeb, "nnt 
iskolai basziiulatra ^zuiit rovid vazlata a modem alkotma- 
nyoknak. A polgari iskolak 6s tanit6k6pezd6k ndvend^kei 
haszn^lhatni^k. tia a jelenlegi tanterv megengedne s ha kepe- 
sek vohianak hjchvarcz Oyul^nak akar az aliamuidomanyi 
alapfogalmakra vonatkoz6, bevezet^skepen kozlolt tudos defi 
njtioil, aktir lOmor alkotm^ny-kivonatait megerteni. Eg 
irfiiU azt hiszszuk hogy a mennyihen a tanil6kepezdek 
polgari Lskoldk tanUirgyai ki'>ze az alkotmanytan fol van veve, 
s a mennyiben a politika elemeinek s az idegen alkotmanyok 
vazlatanak ismeiele a hazai alkotmanytan meg^rtese vegetl 
szOks^ges : ez utobbiak a n^agyar alkotm&nylan kerel 
iliesztliet6k be s igy 6nall6 feldolgozasuk (oldsleges. 

A magyar szoveggyiijtemenyek leh^t — nem szd.mft\*a 
ezek kdze Schvarcz most emli'tett tarikonyvet — reszint elavul- 
tak. i-^sziat hianyosak as lok^letlenek, ugy hogy ezeknek pot 
l&san'jl okvetetlenUl gondoskodnunk keil. 

Az egyszerfl szcJveg-compilalionak. szemben az alkoP 
mAnyok rendszeres foldolgoziisivaL van ket nagy halrany. 



defi- ^ 

k^ 
jve, 
yok 
getl 






^ Egyetemes alkDlminyisme rdvid v&zlalbao. Sclivarcz Gyalatdl. 
Budapest. Aigner Lajos 1880. 



247 



Az egyik az. hog>' a dolog lermeszet^n^I fogva Wbbnyire 
az irott kiitfdkre szontkozhaLik. holutt az ^llam irott alkoU 
4nya — a mint az magdl6l ertlietO, de a mint arra Daresle is 
fi^yelmezlel benniinkel — polilikai intezmeiiyeinek leijes kepet 
s kozjogat nem tiikrozi hiven vissza. 

Az iroti alkotinaoy tudvalevoleg vagy egy chartaban. 
y a kaidnbOzfi idOben hozotl alaptOrvenyek egesz soro- 
taban foglaltatik ; de mindenult kiege:^ziLend6 a szokas altal 
ely n6hol — inikent Angliaban — a kuzjog alapj^t kepezi 
« az irott jognak csak radsodi-endO szerepet enged. 

Dareste az angol alkntminytftrvenyek k5zal p6ldd-iil ctsak 

4 kovetkez6keL kiizli: a Maj^iia rharlfit. a mint az 1225-bea 

harmadizben er6sittetetl meg HI. Henrik altal: I. Kduard 1297. 

okt. l0-6n kelt charlajat ; a statutumol *de lallagio non con- 

eedendo>. melyet Waiter of Hemingburgh 'Articuli insert! in 

Magna Charla» czim alatt id6z s melyre a Petition of Rights 

bevezet^seben is Idrtenik hivalkozas, de a mely egy g^'Ojle- 

menyben sem fordiil el6: tovabba a Petition of Riglils-t, a 

of Kights-t s v6grc az Act of settleinent-t 

Arra nem is i-etleclalv^n, hogy niily onkenyesen j^rt el 

az alaptdrvenyek kozlesen^l, midon az egyeni szabads&g 

legroltb biztosit^kit kepez6 Hal>eas Corpus-actat, az Angoi- 

orszag es Skoozia uni6jAra, valamint az Anglia es Irorszdg 

Uni6jara vonaikozo I6rvenyekei, a Catholic relief act-ot, az 

1832-iki Reform rjill-t raeilOzte: csak azt jegyezziik meg» 

hogy nines olyan ember, a ki az irott jog nehiiny forra.sA- 

boi — meg ha teljesebben inulatnok is be azokat neki — 

csak valamennyire is vilagos kepet szerezhetne maginak 

Anglia allami szervezet6rol akkor, a midon az angol k<3z- 

jognak kozludomas szerint a jogaszok miiveiben. a bir6i 

gyakorlatban s a nep jogi meggy6z5d65eben nyilvanul6 ko- 

z5n-3eges jog (common law) kepezi legfSljb forrasat. 







M8 



c az 



Magyarorszagon a szok^s szinlen a legfontosabb kdr- 
jogi kiurok koz6 tartozik. A kirily a koronazasi hiUeveiben 
igeretet tesz, hogy szentUl ^ szigoriian megtaitja 6s in^sok 
altal is megtartatja nemcsak az orsz^g szabadalmait, kivalt- 
sagait es torvenyeit, hanem > iorv^nysserii szokdsaii^ is: 
az 1791 : X. t.-cz.-b€n hasonlokepen ki van mondva, hogy 
5 Fels6ge 63 ul6dai Magyarorszagon annak tdrvenyei t» 
szokdsai szerint ipropriis legibus et cotisveiudinibus) fog- 
nak uralkodni es korm^nyozni. 8dt a mi kozjogunkban a 
(irveny es a szok^ mellett meg nagy szerepet jAUzanak az 
iikleveles szerzOdesek, kivdIlsAg-IeveIek, korminyrendelet 
helyhatos^igi statiUumok is. 

A magyar alkotm^ny mibenletevel sem lehet teh^t 
pdn az alaptdrvenyekb6l megismerkedni, kulonosen ha oly 
hidnyosan kozlik azokat, mint Dareste, ki az lijabb alkot- 
manyunk bazisiil kepezQ 1848-ki tOrvenyek k5z<il peldaul 
csakis a III. 6s IV, torvenyczikket adja egesz lerjedelmeben 
s a VIII. ^s XX-iknak egy-egy pontjat mutaija be, a tobbi- 
r6l ellenben a torlenelmi jegyzetek kdzt 6ppen csak ho{ 
emlitest tesz. 

A misik hi6nya a szfiveg-compilationak az, hogy p 
\Au annak seg^lyevel igen nehez a klil5nbcJz6 alkotm^ny 
cisszehasonUtasa, fitlekintdse. miut^n az ugynevezett papiros- 
alkotm^nyokat magukban foglaio chart^k, i^gy tartalmukra, 
mint kijlonosen szerkezetokre 6s beosztasukra nezve lenye- 
gesen kUlonboznek egyniastol. 

Sardinia alapt6rveny6ben, melyen az egyseges Olasz- 
orszdg alkotm^nya sarkalUk. csupa aJtalanossdggal tal^o- 
zunk, s a reszletes intezkedeseket a specidlis szervezeli t6r- 
venyekbt'n kel! keresnijnk. Egyik pontjahan ki van peldduJ 
motidva, mikep a senalus illanibir6sdgg6 alakulhat, hogy i 
letel hozzon a felsegserte*. az aliam bizlonf^aga ellen elkove 
lelt merenylel eseteiben s a k^pviselok kamaraja altal 



1 



iul ,„ 



!HI 



bdyezeti minister felett ; de ax lUlnrnhirnttAn ul|arHtt4r4 ^ 
irveny nem relleolAl. azl kUlf»n Irtrvmiy •i^.. .» 

A badeni nagyherczetfy^K iMlN'kl nIMc iMfi* 

hen kuUin czim alatt, eff^ r^xtaltiiMiKg^t «• if 

minister vdd aid beirez«flir6l, ill«Uttif « if^UMm |^M' Cli'l<^' 
loss^g elrenek mik^ti ^nr^UfmUMM^ 

Vannak U^rnithn adkMfliiafafc wa^^wt « 9umM /^ekm 
ben vett kdxiog hettsiio oeai lM>(««AM4iuft» 
vannak otysaQk. adfAaleOdsqettejc;. < ^kM« * 




260 



nya pedig m6g a p^nzflgyi kdzigazgaWis terllletere is aicsap. 
midOri az ^11anij6szagokrul intezkedik. 

Az alkotm^ny-gyfljtem^ny els6 helyen emlitelt hianyan 
csak ligy lehelne nemileg segileni, ha a szerkeszl6 a lorteneti 
alkotinanyok mindeii kijUbrr^siit a lehetdbeg szerint folliasz- 
nalna. a aenitdrleiieti alkotmanyok t>emutatasan^l pedig neni 
szoritkoznek kizarolag a chart^ikra, hanem az ezeket kiegeszild 
szervezeli tOrv<^nyek fonlosabl)jail is ki'»zlene. Ennek a mod- 
szernek a keresziulvjtele hizonyira nhgy neh^zsegekkel van 
osszekOtve s inindenekfdlutt az egyes aikotruanyok minden 
r^szletebe, szellemelie. IftrleneU fejlddesebe teljesen beavatott 
mnnkatjirsukat Idit6lelez, De hogv e nelkiil a mi'jdszer nelkul 
a H;!oveg-e()t]t[iJlatu)iiak kulondsea a torl^neli alkolmaoyokat 
mag^ban foglal6 r^ze sikeresen. az elrn^Iet es a gyakorlat 
kovelelmenyeinek niegfelel6leg nem Jillithato 6:ssze. arr6l — 
mini fennehb einlii6k — eppen a Daresle inunk^a gy6zhei 
meg bennUnket leginkAbb. 

Dareste a szoveg-compilatid forrasait a ininimumra 
akarna reducaini, el6szav^ban kijelentven. bogy c^upan a 
poliltkai szervezet alapjaiil tekiiUendo. azoros ertelemben veU 
alkotmany-szoveg kdzl^sere fog szonlkozni 8 ennek folyt&n 
mell6zni kivAnja a teriileti viszonyokra vonatkozo, valamint 
a Ir6n6r6k6s6dest szabalyozo torv6nyeket ^s csaladi statu- 
tuniokat s a lisztan diplomatiai jellegti oknianyokat. 

Ugyde a munka folyaman. erne kijelentesevel Idbbszor 
OsszeiJlkozesbe jcin, miiitan kenytelen maga is belatni, hogy 
a forr^soknak ailala tervfzi'U korlaUizasa kivihetetlen. 

Vannak ugyanis diplomatiai jellegU okmanyok. nemzet- 
kozi szerz6desek. nielyek bizonyos allamok kozjogat szaba- 
lyozzdk* Hogy lehetiie lehal ezeket tekintelen kivQl hagyni? 

Ott van p^ldaul a berlini szerzddes, mely kimondja, 
hogy tBitlgdria kozjogduak ctiapjdt a kOvetkezo Iialdro- 
zaiok fogjdk kepezni: A vailAsi es feiekezeti kttlonbseg nera 



251 



hozhatf'i fel senki ellen indokul arra. hogy kizarassek vagy 
k^pleleiiilteiss6k polgari es politikai jogai ^Ivezetere. kijzhiva- 
talok, tiszlsegek ^s meltosigok visel6sere, vagy a kulonfele 
flzletek es iparok barmely helyen valo folytalasiira. Minden 
bitvallas szabads^ga es kuls6 gyakorlasa bizlositva van lagy 
a Bulgari&hoz tarlozo i>olg^rok. mint a ktiUoldiek reszere €s 
a kUldnfele vallasfelekezeteknek seni egyh^zrendi szervezke- 
dese. sem lelki ffindkeikbez valo viszonyaik liljAba akadalyt 
gSrdUeni nem szabad». {V, czikk.) 

Ugyanez a hatarozat ism^teltelik az emlitett szerz^ides- 
ben Monlenegrora. Szerbiara. Romaniara s megbSvitve es 
teszlelezve TorOkorszagra nezve. Knii^llogva Daresle — igen 
helyesen ugyan, de onmagihoz koveJkezetlenQl — Montenegro 
lft55-ki s az ezt kiegeszilo 1868-ki e» 1879-ki alkotm^nya, 
mlamint Bulgaria 1879-iki alkotmanya helyett a berlini szer- 
z6desnek Bulgai'iara vonatkozo I.. III. 6s V. ezikk^t s MoDle- 
negr6ra vonatkozo XXVII. es XXX. czikket adja szo szerint. 
A mire csak az a ine^egyzesOnk. bogy a rnennyiben a vallis- 
szabadsagot biztasitO III. ^ XXVII. czikk sz6r6l szora ugyanaz: 
eleg lett volna az egyiknek kOziese s e belyett fol lehetett 
volna venni. az ilielo alluinok czime alatl, a IX. czikket. 
mely a porta 6s Bulgaria kCzti bQberszerii viszony miben- 
16tere vet vij^got. az utobbi altal fizelendS hilberadora n6zve 
intezkedv^n. tov^bbA a XXIX. czikk egy resz^t, mely Monte- 
negro souverainitisat korlatozza, a XXXIV. czikket, mely a 
szerb fejedelemseg s a XLIII-kat, mely Rumania fuggetlen- 
56g6t ismeri el, vegre a LXII. czikket. mely Torokorszagban 
a vallasszabadsagra nezve intezkedeseket tartalmaz. 

A tr6ndrokosod6sl szabalyozo lorvenyebet sem lehetett 
Dareste-nek kihagynia gypjtemenyebCi. nemcsak azerl, mert 
a Ir6nor0kles szab^lyai a kdgog integrans re^zet k^pezik, 
hanem azerl sem. mert a charldkat megcsonkilas nelkiil k6z6l- 
v^n, a tr6n6rdkl^s Ugye csaknem miudenikben elofordul. 



262 



Kiilonben meg az angol lort^nelmi alkolmdny fonto- 
sabb alaptbrr^nyei kiizt is otl tal^ljuk Dareste mOrebeo a 
jelenlegi uralkodohaz tr6n6r6k6s6desi jogat meg6llapit6 Act 
of settlement-l. Csak a mi pragmatica sancti6nkat mellozi. 
a mi annal nagyobb hiba. mert az 1867: XII. t.-cz. 1. §-a 
szerint is «azon kapcsolat, mely egyr6szn5l a magyar korona 
orszagai, m^sreszr^l 6 felsegenek tobbi orszdgai ^ tartoma- 
nyai kozolt jogilag fennjill, az 1723: I.. II. es III. tOrveny- 
czikkek altal elfogadott pmgmatica sancti6n alapszik> ; mert 
a Magyarorszdg 6s Ausztria kuztl personal unio lehat jogi 
alakban a pragmatica sanclio allal jOtt lelre: mert az 1867: 
XII. t.-cz. megalkotasan^l mind 6 felsege. mind az orszAg- 
gyQl6s az 1723-iki ordkosodesi torvenyt -kozQsen ehsmert 
kiindul^si ponli^I tOzven ki», az 1867-ki kiegyezesi tflrv^ny 
a rielkul alapo.^an meg sem eHhel6. p mert vegre a pragma- 
tica t-anctiOban a tr6ni>rokl6s rendjen kiviil a kOlasOnos vede- 
lem 6s Magyarorszag onallosiga. tehat a Icgfontosabb, m6lyre- 
hato k<)zjogi elvek vannak kimondva. 

Az alkotmanyok osszehasonlitasat, altekint^set, — mely, 
mint fennebb emlildk, a szoveg-compilalio alapjAn szinten 
igen nehez, — a klllonb6z6 alkolmany anyaganak rendezese, 
tiirgvak szerint val6 csoportosit^sa kcinnyiten^ leginkdbb meg. 
De minthogy ez a ehart^k cs az alaptCrvenyek egyes fcye- 
zeteinek, pontjainak osszevissza valo forgatas&t involvalna, 
s minthogy ily modon az alkotmdnyokat eredeti szerkezelQk- 
h6\ sziiksegkepen ki kellene vetk6ztetni: az emiitett eljaras 
a sz5veg-compilalio termeszetevel ellenkeznek. 

A legcz^lszerflhb lehit Dareste peldajara egy pontes 
6s kiment6 analytieus labl^zat k6szitese. Ennek segelyevel 
kQnnytiszerrel szembeaililhatjuk a kuIonl>6z6 aikotm^nyjogi ' 
intezmenyekel egymassal s ezenfeliil lisztaba joheliink azzal 
is, bogy mik az egyes alkotmanyok targyai. 

A szdveg-compilatio szerkeszt^senel kovetendfi irany- 



2dd 



n 



elvekre n^zve Dareste mGv^bCI sok tanuIsAgot mertthetunk 
magunknak. a n^lkul azonban. hogy Darestet mindenben 
k^vetbetndk. 

Dareste 40 Allam alkotmanyat adja Melldzi azonban 
a Jegtdbb nemet fejedelemseget es herczegseget. a schweizi 
tonokat, az anierikai Unio allamail. a spanyol Amerika 
ztarsasagail s az angol gyarmatokat. illel6leg ezekre csak 
lortenelmi jegyzelekben rellecWI. 

E szerint Dareste niOve nein levtin lelje.s gyttjlem^nye 
modern alkolmanyoknak, mini forrastntt esak r^szhen hasz- 
nalhato. A szerkeszt6, sajAt valloraasa szennl. hely sztike 
miatt volt kenytelen a modern alkotmanyok nagyobb r6sz6t 
kihagyni gyOjlemenyebfil. Ez olyan kifogas. melyet egy iro- 
dalmi privat vallalat bianyanak igazolasaul elfogadhatunk. 
De azt mir azlAn hatarozottan megkivanjuk. hogy a «sze- 
melvenyek* kivalogatasaban a szerkesztfi tervszerdleg jarjon 
el, hogy ama hianyt legalahb nemileg potolvan, ne erezzUk. 
ne vegytlk eszre azt minden lepten-nyomon. 

A helylyel fokepen az osszeiett jillamok alkolmanyinak 
l^senel takarekoskodolt. oly modon azonban. hogy ez a 
lakarekoskod^ a niQ ert^^nek roviisara esik. 

A schweizi sz6vets6gnek p6ld^ul harom cantonal veszi 
fel a gyQjtem6nyhe: AppenzcU Rhodes-Exterieures-t. Bernt 
6s (jenf-et. Az els6t azert, mert — mint maga iJ'ja — a tiszta 
ragy kOzvetien demokralia minlakepe, a k^t ul6l>bit pedig 
bizonyara az6rt. mert a denicjkratia niiisik alakjat, a kOz- 
telt demokratial kepviseli. illel61eg k^pviselte. 

A schweizi cantonok t^nyleg ket fonsoporlba oszlhatok. 
Az ^yik csoporlba tartoznak azok a kis cantonok, melyek- 
ben — az alhenei demokralia mint^jara — minden teJjeskoni, 
feddheletlen jellemfl polgar reszt vesx a kozhataloni gyakorla- 
s^an , a masikba pedig azok, meiyekben a souverainitast a 
nep. kepvisel^i altal gyakorolja. 



^^fez 








^ m 



Wrti%vfit, lit ^ fyi^MWv 







265 



dumot fcivanja. Bern pedig referendum-c^nlonnd lett 1869. 
jul. +-^n. midon kimondta, hogy minden lOrv^ny n^pszavazas 
ai^ bocsdtand6. 

A genfi es berni alkolmanyon kivill tehiit Dareste-nek 
legalabb m^g egy tulajdoukepeni kepviseleti alkntrndtiynyal 
him ranlont is be kellelt volna nuilalnia. a milyen voll 
I879-ig (Jenf s a milyen jelenleg Freiburg ; valamint egy 
olyan cantont is, pi. Aarpaut, Thiirgaut, a hoi a n6p az 
iailiativa jogaval van felruhazva. 

A nemei birodalom allaniai kOziil Daresle csak a porosz, 

i>ajor, sz^z es wurUembergi kiriilys^g, valamint a badeni 

lagyherczegs^g 6s Hamburg alkotmanyat reproriucalja, a mit 

^irogdsolnunk kell. Ha mar a fcisebb borczegsegek mindeni- 

fcenek nem jutolt hely : Ie.o;alabb a mecklenburgi es szasz- 

^eimari nagyhercrzegsegek alkotmanyit vette volna fel, amazt 

^Zert. men meg mindig mag^n vi^eli a hiib^riseg jeliejfet, ugy 

'>ogy a szo szoros erlelm6ben rendi alkotmanynak tekinlheto; 

^*t3ezl pedig azerl. men mintaul fogadtatotl el a t5bbi apr6bb 

*^^met herczegsegek egy resze alLal s men — mik6nl ez ut6b- 

*^iak — az egykamara-rendszer alapjan j^ll. 

A mi Daresle modszeret illeli, azl ultalaban belyesel- 

J'f\k. A gyakorlati 61el sziiksegleleit tartvikn szem ei6tt. a 

j^lenre fekteti a f6sulyt s a mullra csak annyihan terjesz- 

^edik ki. a mennyiben a ma fennallo alkotmanyok meg6n6se 

^egelt sziikseges azoknak el6/nienyeit is ismerni. Tone- 

Melmi jegyzetei epp oly becsesek, mini a szdvegel lelvilago- 

^U6 magyar^zalai. Ez nt6bbiak, melyekhez legfSbb forrdsul 

• Sociele de legislation comparee* kozlemenyeil hasznaita 

fel, teljesen tirgyilagosak. ElvOl tOzte ki maga ele, bogy 

kritikat nem gyakorol. FelvilagosilAssal szolgal otl. a hoJ 

arra sziiks^g van, a nelkiiL hogy birAlna. 

Elt6l az elvet6l nagyritkan ler el s tgy lutszik, akkor 
w ink^bb csak levede^bftl, (lyOjtem^ny^ben csak elv^lve for- 



I 



ddl M fAvan megfigrz^s, mint a milyennel a mi vdlasztM 
tdrrenydnkel )aatKX iiid|T<H azl aliitja, hogy kituzOtt cselja 
ama tmagifor Hem Msuljfdnak bi^ositdsa. a mely pedig 
alig iohb Jdagyaronadg ossaea tuipessegeuek feUn^. Hogy 
igas-« ei vagy sent arr6l ill nem szolunk De hog>- ninc< 
bely^ a Oareste ^Qjtemeny^ben. az ketsegtelen. Rank, ina- 
gyarokni annal boszantdbb, mert felreertesekre adhat okot 

Ex ax egy — akarjuk hinni — veletlensegbOl l»€Csuszo!i 
kritikai megiegrzes is mutatja. mily ^^zigoruan tart6zkodnia 
keil a szSveg-compilatio szerkesztojenek az intezm^nyek bii^- 
latitol ha mOreoek hasznaTehet6s^et. megbizhatos&g^t fbl- 
letienfl! birtositni akarja. Ime, eg>-ket odavetelt ?z6 rally 
hamis szinbea luDiettteti fel a vilag el6tt egy Demzetnek 
alkotm^yos iotezmenyeiben kifejezett poiitikajat. Az a kDl- 
fi^ldi ember, a ki nem ismeri Magyarorsz&g tfirtenetet es 
vjszonyaiu nem azt fogja-e kCvetkeztetni Dareste ^szrevele- 
lebdL hogy eloszor is a magyar elemet csek^y szamanul 
fogra nem illeti meg a tobbi nemzetiseggel 5zemben a supiy- 
matia. mto>dszor. hogy arra. a mire nines joga, erOszakos 
e^zkozdkkel tdrekszLk? 

MagAt Darestet kuJonben csak annyiban hibAztatjuk. 
a mennyiben magyar munkat^rsat nem ellenbrizte kellCkepen. 
Ha jobban vigyaz ri : lehetetlen, hogy ^szre ne velle volna. 
mikep a valaszla^i liirvenyt a helyetL hogy Idrgyilagosan 
commenlalnd. biraija s ezzel a vallalat programmjavai ellen- 
t^lbe helyezi magat. 

Olyan Tdllalatn^l. mint a Dareste-6. pontos utasitasokkal 
ell&tott munkatai'sak egesz sorara van szQkseg. Mert a szaveg- 
compiiati6 niegbizhalosaga szempontjah6l folt^tlenul meg- 
kivanlatvan az is, hogy minden alkolm^ny lehel6Ieg az eredeii 
forrasokb6! iilhttas.s^k ossze. erre egy" ember, barmily alapos 
kepzettseggel s barmily sz^leskorO nyelvisraerettel birna is. 
nem k6pes. 



2&7 



A Dareste mflv^ben kftzRUt alkolminyokat az eredeli 
326vegb6l forditoltdk, es pedig gondosaii. Az ides?en kifejez6- 
*^k mindenikere nem allvaa rendelke/esokre teljeseti meg- 
felelo franczia szo, ezekel zarjelheti eredetiben kiizlik. s — a 
mi kiilonosen meltfinylando — nagyon ritkan lerditik el. A 
magyar szok c^aknem kivetel nelktil hibatlanok. Csak Br. 
.le«zenszkYl, — a ki a tarsorsz^goknak a magyar allanihoz 
val6 kozjogi viszonyftr6l frt, — vAltoztatjak at Feszenskiv6 s 
a n4pt^lkel6st <landsUirmmii». 

VakmertSs^g leniie a r^r^zimkn'jl iillilani — irja Dareste 
az el6sz6ban — hogy forditasaink hibatlanok : de nem habo- 
zqnk elvdllalni a feleldsseget az esetleg el6fordLil6 bib^k^rl, 
minlhogy egy forditcM sem vettilnk mdsodkesbol. Meg a 
franczia hivalalos es felhivalalos forditasokat sem reprodu- 
icaltuk amaz orsz^gokra nezve. melyekben a franczia nem 
hivatalos nyelv (Hollandia. Dania, ^vedorszdg sib.), mivel 
ezek ugy ir^Iy, mint pontdssag tt'kintetehen kifogas aifi esnek. 
A bibliographia iisszeallitasanal in meglatszik, hogy 
Dareste olyan szjikemberek kozremfikodesel vette ig^ny^be, 
kik sajal nemzetijknek npm(*sak kozjogat, de allamjogi es 
I a.lkotm^nytorteneti irodalmat is alaposan ismerik. 
I A sz6veg-compilati6 kiegeszitO, lehal mell5zhetetlen 

^MUkatreszenek lartjuk resziitikr^iil a konyveszett reszl, mely 
^^iz egyes alkolmanyokra v(inatkoz6 forrasuiOvekke] szamol 
he. Ez utobbiak kiszemelese epp oly nf?li6z, epp oly tapin- 
tatol es figyelmet igenyel, mint maganak a szovegnek ren- 
dez^e. 

Dareste a hivataios szovegel tartalmaza mtivek, tovabbfi 
a nevezetesebb comment^rok s az alkotmlny lorienetere 
vonatkozA munkiik jegyzeket mnlatja be. 

A magyar aikotm^ny konyveszele azonban leljesebb is 
lehetne, mint a milyen t^nyleg. A sz&veget tarialmazo mQvek 
kftzfil ugyanis a Corpus Juris es az lijabb torvenyek hivatalos 

Athenaeum. 17 




I 



2o8 



gyOjlem^nytn kivUl csak a Toldy-et emUti; Fogarasinak rend- 
szeres, *nz alapt6rvenveket tartalmuk szerint csoportosito gyCy- 
temenyol cllenben mellfizi. A commentarok kozQl is hiany- 
zik nehiny, a mi Csillag (iyulaiiak kulonben jeles niQvevel 
bAtran kidllja a versenyt. De a mil mar hatdrozoltan hibaz- 
latnurik kell, az, hogy szoros erieleinben velt alkolmany- 
torteneij mO. a milyeii p4ldaul a Bartale, Salamone. Hajnike. 
a gynjtem^nyben egyetlenegy sines f6lv6ve, a mibCl az idegen 
ktinnyen azt kovetkfzletheli. hojfv az irodalom amaz Aga 
nrtiiuik parlagon hover. 

A sz0veg-compi]ati6 kiilsC szerkezet^re n^zve Dareste 
mOvet nem fogadhatjuk el ininlaul. 

Nem nagyjeienti5s6gri ugyan. de az atlekintest meg- 
konnyili, ha az allamok bizonyos. elvi alapon megallapttoU 
sorrend szerint kSvetkeznek egyradsutAn. E lekintetben IrAny- 
ad6ul lehetne elfogadni a nemzetkOzi Jognak az allamok 
rangviszonyiiirn vonatkoz6 elveit, ligy hogy az els6rendfl 
ikllaniok itiej^eluznuk a masodrendfleket. a \e[\es souveraini- 
t^ssal bird allamok. a nem teljesen souveraiD f^Ilamokat. az 
egy ugyanazon rangoszlalyba lartoz6 jillamok pedig — ugyan- 
csak a nemzetk^Jzi jog altal rnegallapitott szokasnak meg- 
felelfileg — betClrendben sorakozndnak egymas mellt azzaJ a 
kiil^nbseggel megis. hogy egy magyar nyelvU sz6veg-compi- 
lati6haii a lietOrend megallapi'tAsanil az egyas ^llamoknak 
nem Iranczia. banem magyar neve vetetnek tekinletbe. Az 
osszetett allamokat illetne azonban meg az els6 hely, miutan 
ezeknek szervezetel)en keltus souverainilas jelenlkezik ; az 
osszallam es a wszallamok souverainitasa. 

A meDn5il>en Dareste ezl a TeloszUst nem koveti, leg- 
aUbb a fel-souvernin allamokat helyezhette volna suzerain- 
jeik, illeloieg vt^dniikeik melle, pi. Monacot 65 San-Marinol 
Olaszorszdg, Andorrat Francziaorszag meli6, Congot lielgiwm. 
Canaddt 6s az ausztraliai angol gyarmatokat Anglia melle stb. 



869 



Kgeszben v6ve azonban a Daresle gyOjtem^nye, bels6 
eriek<^t lekintve, az i\jabb sz6veg-compilali6kal mesaze tiil- 
szarnyalja. 

Raueli ^ FarlamentaH^ches Trischenbuch»')a,^me\Yiiek 
barmadik vagyisutols6 kiadfisa 1873-banjelent meg,nem egy6b, 
mint a szerkesztO 6Ital innen is. onnan is niinden vdlogatas 
nelkijl osszegyOjIoll nyers aiiyag hahnaza. Van ebben kozdive 
minden, ami csak a szerkesztSnek kezeugyebe esett: charia, 
alaptSrveny, szervezeli tdrv6ny. egy-egy alkotmiinylfirleneti 
dissertali^, diplomatiai okmanyok. t(^rvenyjavaslalok. melyek 
a gyOjlemeny kozrebocsutdsakor m^r regen tarv^nynye vAl- 
lak, allamok alkotm^nya, melyek 1873-banm^ megszuntek 
l^tezni. A Taschenbiich lehat legfOlebb alkotmdnytorteneli 
kulalasok czeljtib6l hasznalhal6. 

I^aferriere 6s Batbie-nak Eur6pa es Amerika alkotma- 
Tiyait tartalmazo, 18()9-ben megjflent munkaja,* a mellett, 
liogy r6szben eiavull s hogy az emiiletl vil^greszek alkot- 
manyabak nera teljes gytljtem^nye, commenlarral sines 
eli^tva s nem is eg^szen megbizhato. 

A mi v^gre Demombynes-nek az europai ^llamok k6Z" 
jogi, kiizigazgatasi es igazsagszolgaltal^si szervezetet niaga- 
ban foglalo mQvel illeti,' ez nem szoveg-gyQjtemeny, hanem 
az eur6pai allamok kivonatos kSqoga. 

Mindenesetre Dareslet kellene teh^l kttvetniink egy ma- 
^ar sz6veg-compilalio keszilesen^l. Kgyelfire azonban. ugy 
hiszem, az eur6pai Allamok alkotm^nyainak osszegytijt^s^re 

' ParlaineDtariscbes Tascbenbuch. Herausgegeben von Dr. A. 
Haacb. 3-le vermebrle Auflage. Piauen. Verb von Aug. Scbrtiler. 1873, 

' Les conslilulions d'Europe el d'Amerique, par Laferriere et 
Balbie. Paris, im$. 

• Les constitutions europeennes, parlements. conaeils provin- 
cL&nx cl communaux et organisation judiciaire dans les divers etals 
I de rEurope, par Demobvnes. Deuximdme Edition. Paris, 1883. 



i 



szoritkozhatnank. A magyar kozOnsegnek els6 sorban azolj 
az ^llamokat kell megidtnernie, melyek kOzelehb vannak hoz: 
melyekkel folytonos ^s dllandd erintkezeshen van. De m 
teljesebb^ is lehetne tenni a compilatiot, ha k5ret eleinl 
sztikebbre szabjuk. A munka I'gy is neh^z lesz s igtoy 
fogja venni a szakernberek minden erejet. A sikert6l ffl 
bogy az eur6pai alkolmanyok magyar nyelvO gyajtemen 
id6vel az ^sszes modern alkotmanyok teljes gyOjlemenyt 
nd.ije ki magat. 

Ballagi G^atk 




IRODALOM. 



A f^ny- 6ii 8zinconlrast jjat/chohgico-aesthetikus jelen- 

A viszonoss^ tOrv^nye szerint az {)ntudattartalom mindcn 

^es eleme inlensilAsara, szinezetere n^zve az finliuiattartalom- 

«ak I6bbi jelenlevS alkalrfiszei Altai belolyfisoltatik. A psychikus 

^pha^'r^ak azon r^sz^ben, melynek eiemeit lAt6^rz^kunk kOzveti- 

It'se illal nyerjuk es mely foleg az ^rlelmi mOki'kl^sekliez (pi. 

kiilvilA^i tirgyakra valu visszaemlekez^i?hez, vagy azok eml^k- 

fc^peibtil SsszeAllilott kf-^pzelttekhez) szolgatlat anyagot, a viszo- 

noss&g lOrv^nye azl fejezi ki, hogy mindten liWerz^ki benyomis, 

ttiely tehAl t^rbeli elhelyeztfil)5s, f^nyerO es minCseg jelleg^vel bir, 

''^mrsak egymagAban, kizAr6!ag csak a felt^telezfi tiirgynak meg- 

't'lfloen 16p Tel, lianem t!'ppen az enilitetl hirniii jellegct illelfiieg 

^ tobbi, az f^nludaUartalomban egyidejfileg jeleiil4v6 Idlds k^pzei 

^Ual nagy merl^kben befolyasoltatik ; »^s igy lehetyeges, bogy eg^' 

^^ iigyanazon tirgynak a retina ugyanazon hely^re veUtett k^pe 

^gyszer ilyen, m^kor olyan erzeki benyomasl ^breszt, a szerint, 

a mint az egyidejuleg jelenl^vO Idt^.skepzetek, legyenek azok akar 

eg>idejiileg ebresztetl ^rzekletek. akar emlekk^pek. kul6nb6z6k 

az egyik 6a mdsik esefben. Ha pi. telen, havazfis alkalmaval, 

megfigyeljiik a biill6 h^pelyheket, figy azokat fenn a niagasban, 

a ho! az aiapot a vil^gos <^gboItozat kepezi, sOtMszurk^nek 161- 

juk. niig alant, bol a hall^rt f^di turgyak, hlkzak stb. k^pezik, 

ffbtreknek Utsznnak. Ezen >tubjectiv tnegkulonbdztetesnek objective 

^mmi kiilonbs^ «em felel megi magukat a t&rgydl szolg&l6 h6- 

' Die paychologisch-neslhelische Bodeulung des Liclit- und Far- 
benconlrasles von A. Kirsclmiann. \V. Wundl : Phil, bludien l^yi. 
Vn. Bd. H. Heft 




i 



pelyheket illet^eg. Ugyanezl tapasztoJhatjuk hdval fedett tilvirdn- 
sodroDvokon ^ sok tak& eseLb«n. 

Valah&nysaor mks 6rz«kszervunknuk, va^y maj^anak laU^erze- 
kiinknek ellenflra^se kSvetkezi^ben mintegy kenytelenitve vag^unk 
subjective kul6nboz5 alapjelle^'ekkel felruh&zotl litAsk^pzeteket azi*- 
1108, vag^* az emiitett har<:>m alapjollegre nezve e^'cnisal me^ 
egrezO phy^ikai ingerekre vis<zavezetni: mindannyiszor tulajdonkep 
a vUzonossa^ iSrveny n>iiv&nulAs^t ismerjuk fel, a mennyiiien 
azon jelens^geket tapasztaljuk, melyek a contrast fogaJma atali 
vannak egyesilvo. A contrastok te^agyobb r^sze siniullanconlra^l, 
du hozzAjAnilnak ehliez meg a feny iitohatasdn, a retina clfara- 
dAsan alapuI6 contrastok ^ az u. n. hat&rcontrastok is, melyelw 
a simultancontrastot na^' mert^kben eroslthetik. 

Azon k^rulineny, hogy a Ifttis teren is nem absolute bane 

relativ m^rtekeket hasznilunk, mir azert is nagy jelentds^ggel bir , 

mert ez te^zi lehets^gess^, hogy a tii-gyakat a meg\'il6git4s leg 

kuldnbfiz6bb vAltozA.«ainAl t'ljra meg ujra feli^merjuk. Nem vagyun 
ugyani:^ arra utalva^ tiogy a meg\'il:igitdi!baii bedllott csfikkene^sr 
vagy nflvekedes absolul ^rt^k^t m^Hegeljiik, a mely az egyea vfi] — 
tozAsokndl niindig mks meg mAs Ichct, hanem mf^rlegeljuk azor~^ 
viszonyt, melyben az egyszerre megvil^gilott t&rgyak, reszletel-Kr 
meg^U&git&si fokaikra nezve egyinfissal vannak, s mely a lojr- 
k{il5nb6z6bb megviUgil^.s mellett is mindig ugyanaz marad. 
contrastnak k^szf^nhetjuk tov^bd, hogy iigy a sztnes, mint £ 
lelier feny^rz^ek sorftban egy relativ niaximumot 6s minimumo' 
fillithatunk fel, niinltal lehctsegesse le?z, hog^' egyfet6I a szineket. 
melyek mindig tflbb-kevesebb feh^rrel vannak keverve, ennel^ 
dacz^ra m^gis mint telitetl szineket Iftssuk, mAsfelfil az achro- 
matikus f^nyt^rz^seket, mint <feh^re(> vagy <feket^t> ismerjQlc 
lel. Mindezen t^nyek nem cseki^ly jelentdsdggel mhAzzAk fel ai 
f^ny- 6s szinconlraslol, mint a viszonoss&gi tfirv^ny egy kul6nfls 
egetet, a k^pzfimflv^szet, nevezelesen a festt^szet ia rajzoMs ler^n^ 
de — bfir csek^lyebb fokban — a plastik&ban is. 

Hogy mennyire sikerOl a festdnek mOve seg^Iy^vel az Altala 
czelzott k*ipzpteke(, ^rzeleket s hangulatol a szeml^l6ben fOlkel- 
tenie, az li'nyep^ben hiironi tenyezGtfil Fiigg, u. m. : 1. mindenek- 
el6ll a mil kivitel^tfil, 2. a k^p knpnyeze(enek» megvil6gitisAr»ak 
helyes megvAlaszt&s6l61 ^s 3. a szeml^lS psychikus functibilul. 
kdpes&^eit6I. 




tB3 



A mi el{i&zr)r is a n^o psych«j6L iileti, eltekintve kedely- 
A]lapot&16l, mely a koruJmenyek '^zerint valtozhatik s mely a 
sxemlelt mfi liat^s&t ii^zinten modostthatja. felti'inik az^ hogy mily 
kulonbozG lehet a kep felTo^'a«a ket eg\'enb<?n, a s^zerint, a mint 
a k^p altal keltett eraeki benyom6s?al eg^idejflleg az flntiidatban 
j6lcnlev6 vagy abba bcl^pfi k^pzetek a kH ei;y^nn<*l kdionbuzuk, 
meg :tkkor i.s, ha kiilAnben mindk^t szeml^ld kedelyi momenlu- 
mok, a [est6 szem^lyes ismerets^e s mis ilynemO kuls^ t^nye- 
zSk Altai it^let^ben nem \esz MoUk^Ava^. Eg^szen m&a b^nyom&^t 
tesz a k^p arra a n^z6re, kinek inkiibb visHoIis kepzetkore van 
kifejlodve, mint arra, kin^l az audiliv kepzetek jatszanak nagyobb 
szerepet. A ki vbualis emlekkepeit csak t^k^letleniil tudja repro- 
ducilni, az a k^ppel ink&bb meg van el^edve ^pp«n az^ri, mert 
azon l&rgyak eml^kk^pei, melyeke! a szemlelfi az Mile \^\6 k^pen 
lefestre I6t, nem el^ ele-*ek, t6keletes<?k arra, bogy minleg^* ellen- 
flrztf szerepet vig%'enek a kep«n feUuntetell r^zl^tekkel szemben ; 
ellenben az ^lesebb visualis emlekk^pekkel rendelkez^ t5kelete- 
sebb eml^kkepei seg^ly^vel gyorsan rkfin a kdp r^asleteinek egyes 
hibiira, melyek aztiji az illuf»i6t zavarjik, s6i a k^p(i«rl esetleg 
el^edetlennt^ te^zik. £ mell&tt azonban a vi5uali.<4 kepzetkordk 
nemcsak quantitative^ hanem qualitative is kul0nb6z6k lebetnek 
ket egN'ennel. 

Egyiknf^l pi. a ki^rvonalak ^s a meg^ilAgitds [oka, a md- 
sikniil ellenben a tirgyak nszonylagos nag>-.'Aga fe a szinezel 
van (ilesebben az emlekezetbe vfeve (5s lep oldt^rbe a kdp fel- 
fog&^anaU a mibol k^mnyen kimagyarazhat6, bog)' k^t eg\'enl6en 
gazdag visually kepzetkdrrel rendelkezii eg>'^n ia ugyanazon kep- 
M bomlokegyenes't eUenkez6 it^Ietet alkotbat. 

Ilogy az tmlekkepzetek mily jelentekeny befolyi&l gyako- 
rolhalnak az ^rzeki e?zrev6telre. az a kOvetkezd jelensegbSl is 
kitOnik; ha eles risnalis k^pzetekkel rendelkezunk^ ngy sok hold- 
tAjk^pen lei Tog tfmni el^ttOnk. miszerint a hold a t/^bbi r(*5zle- 
tekhez k^pest igen n8g\'nak van feltiintetTe ; miutan ennek a be- 
nyomianak ok&t adni nem tudjuk, az^rt e hidnyt, a mennyire 
lehelseges. illusohce L-orrigaljuk. Pedig az ily kepek e tekintetben 
csakugyan hibasak. Tudjuk. hog)' a tirgyak nagy^iga relativ, azaz 
a ]&t65z5gt6l fGgg : a tArgyak e relativ nagysAga tehit tetsz^s 
szerint v&ltoztatbato kr»zelite« vag)* lavoUtis iltal. De tudjuk azt 
ia. hogy ezen relaliv nagyslig i» a k&rvonalak eless^ge k^zt 




IM 




Dielv akn a Uoid&l 
^,,"-1 ifcsz fcu tOy Ian 
>,^ Gsaic of^ latbatdk ^Uacn. 
hm «ri8 iangiiii||iHiiiiiri ^ bIMi iiKtierral htmak, wllenhen |d. Cfy 
flpiilaL, erakieri aiak ra^ arcz kftrvosatai ^,j 

Alu^ . :iL iiingHnwiitiiWrtiil fit xnir motil «gy hM4§gb6pm 

aaon alakok, ttki^^yak n^sai, nralysk a bold k^fievd ogrontf 




tWrtiiUp alan te^uk. i«<h«t i^ry, romtba ax anDytskoa) nafv 
vohn; tuimtet |iadif> aai^ mart -visasis «aiWEfc4pH^ laalvabal 
« ludcbml 4» ■ 




265 



okokbOl a kul<!)nbs^g tobbnyire sokkal ki^ebb, mint a vaMs^g- 
ban ; ha tehit a k4p k^rnyez) t^ben elhelyezett targryak erS^en 
rannak megrvilfigitva, iig\* azok Arny^kos i^< vilagos r^sze kOzRII 
nag>'obbak az intenzitasi kulQnbs^gek. s az ezek dllal feU^telezett 
contrast hakisok^ a mint a k^pen. Ha egv \6\\ tajk^pet eg>' ablak 
melletl Ailitunk fei, melyen kilekintve ejr' valusAgos tell tijat 
szemUlbetunk. a k^p na^yon KalvAnynak fog elCttunk feltunni. 
tpp ily kedvezfitlen hat^-^t f?yakorolnak vilfipos feh^r vagy kiriv6 
szinfl falak^ szOnyegek alb. SzcraG lobb concret estlet hoz Tel 
ennek bizonyit&s&ra, melyek kOzfi) legyen e helyen felemlitve Hont- 
horstnak «A fogorvos» czimfi feslmenye. E k^p egy este, gyer- 
lyal^ny meliett vegrehajtott foghiizast Abrizol. A drezdai keplAr- 
ban e k^p feher falra. kinv6 szinezetfl c&end^l^^t-kepek kftzt van 
felfiiggesztve ; ily kGrnyezetben a kepen az alakok, arczok vftrdses 
coloritja a szeml^lCre cg*Sszen visszalaszitiJ hal6st gyakorol, pedig 
e vftrfis szinezet a valrt-«agnak teijesen rnegfelel, a mennyiben a 
gN'ertyaf^ny ludvalevSleg vflrftses ; c?akhog>' a leglrtbb embemek 
ritk^n van alkalma nappali 6s gyertyaWny Altai egyszerre meg- 
vilAgitutt lArgyakat latm. 

Harmadik ^9 legfonlosabb ponl a k^p kivitele a miiv^sz 

r^sz^r6l Hog\' a kep a szeml^lOtiGn a festO Altai czulzott aosthe- 

tikus ^s inlellectualis reflexiukat lelkftithes'^e, szuks^ges, hogy a 

psycho-pbysiologikns kf)velelnienynek niegfeloljcn : e kfivetehm'ny 

pedig abban All, hogy a kipvek ignznak kell Ictinie. A k<^pen 

feltiinletctt piJszletek in ultima analysi mindig val6?^g03 lAI(^ei*z6ki 

benyomAf^oknak minteg\' mAsodlatai. Teh At azon psycho-physiolo- 

gikus feltf^telt ig^- is kifejezhetjfik : a krp cgt^szbcn l^ ri5szlelei- 

ben olyan legyen, liogy a (ormeyzetben asonos, illetfileg a kepnek 

megfeielo\M6\irz.eki benyomAriok hhets^fjesek legvf nek. Egy cenlaur, 

egy repiild angyal ki^pe ez ^rtelemben igaz alkolAsok. de egy 

tAjk^p, melyen a hAlt^r r^szletei ugyanazon lAt<isz<5g alatt vannak 

teitunlelve, mini az eloterben Iev6 alakok, nem (elel meg- a 

k5vete)m(^nynek, leh^t nem igaz. 

A festfinek a targyakat azon sUuatiohav keli AbrAzolnia, 
a mini azok a valiisagban vannak vagy lehetnek. Flgy arczktSpn^l 
vagy eg\* hangnlatos tdjkt^pnt'-l pi. nem .^^zabad minden reszletet 
a le^pr6U'kosabb pontnssSpga! elesf-n kidolgoznia : merl a val6- 
sagban egy bennunkel t^nlokl^i ugyt^inek Itileg ar(zat =zemUljOk, 
azeniunkel az arcz lAvolsAgAra Alliljuk be, minek kovetkezteben a 




266 



(6bbi lestr^szek nem ftjkudv^n n «zem alkalmazkod&d tAvohibaii, 
a retinan ssoroddaos k^pekei itdnak, tehai hom&lyosan IdLszaiiak. 
Az arczk^pen azonhiin minden re.*2let ugyanazon slkban. lehAi ft 
neztf szemenek ni/tfanazon aihdmiukoddsi lavolfiban fekszik. 
3 igy nemrsnk a rflgziiett art-z — a fovea centralisban — , hanem 
a tObbi rt^szletek is — a rr»tinu peripher reszein — ^les kdpeket 
adnak. A le&tdnek leh&t azon r^szlelet, mely hivatva van arra, 
bogy a nez^ figyclm^t kulrmusen megrdgadja. pontosan, ^lesen 
kell kidoloznia, ellenben uzon re^zleteket, nielyek nem esn«k 
annak (kepzeleli) sikjAba^ a nezO szem alhilmazkoddsi pontj&tOl 
sz&mitott kisebb-nagyobb tAvolsil^itk szerint li^bbo vat(>' kevesb^M^ 
homdlyoSj stdroddsos k^rvonalakkal kell feliiintelnie. Epp igy 
va^'vunk a Ifijk^pekkel is : ezeken is jel^nt<5ktelenebb reszlf lek, 
melyek fig>'elmiinkel a valdsAjibfln nem vonnak majriikra, s Igy 
a relinin sz6r0dftso8 k^p^kut adnAnak, sziIrszAlhasogat6 ponton 
siggal kidol^ozva a Ogyclniet a ffibb reszlctektijl elvonj&k, s a 
kep 08£zhat^£at rontj&k. 

A targyak sitiiatiOja a valdsdtfban olyaii. bogy szomsz^os 
ikritryak k0z6tt a tueQvUdgositdsi conirrt^fbdl kimagyarAzhatti meir- 
lehetfis L'les hatdrvumduk lkt.«zanak. A mig a (esto a rendel- 
kez<^sere k\\6 fest^kck segiMy^vel a l^rgvak kozti kiil6nbseget a 
megvildgositAsban objeeliv pontossdggai ludja visszaadni, addig ama 
conlraslok ea a megfelelO hatdrvonalak a k^f»en is mintegy 6n- 
maguktol, a fc^^tfi minden kulGnOs bozzij^ruI6sa nelkiil is cIm- 
Sllanak; de miheiyt a festo az ciiditclt niegvil&git&si kulfinbst^eket 
a valudiaknil esak sokkal kisebb m6rvben tiinletheti fel, a mint 
ez — mint al&bb r^szletezve lesz — igen gyakran elGfordut . 
akkor a hatArcontrastok sem fognak el^tunni s a k^pen a t^r- 
gyak elmosudva mennek dt eg>*m&sba ; ezt a bib4t i*; sokszor 
i^szlellietjiik oly kepeken, melyeknek nlkotiii szorosan ragaszkod- 
nak azon e]v[iez, bogy a tennenzelben ^lesebb batarvonalak nin- 
cscnek. A hiba javil^isa c^ak a liidnyz(!t bati^rvonalak kirajzoldsa 
Altai lehetst^gcs, a mint azt a legjelesebb me&torok nitivcin l&t- 
hatjuk. 

Ldt6erz^kiink ^szrevetelei sohasem congruensek, teljesen 
megfe]el6k azon targ\- visualis jellegeinek, mely azokat fftlkeltelte. 
Ennek oka az, bo^iy mi, inonrlhalni, minden elk6pzelliel6 1416- 
tirz^ki benyomast t5bb izben mindig ni^ es m^ viszonyok k^zt, 




267 



(^nludatlartaloni melletl ^Itiink al, ugy hogy ama ^rzeki 
'onia^nak mindi}: ml? t^s mis elonie lephetett elOt^rbe, inAs 
<?leine keriilte el (igyelmnnkel. Ila most egy concret esetben 
valamely tfirgyat megpillantunk, ug>' megjelenik annak emlekk^pe 
te mi a t4rg\*at felistnerjuk. Csakhog>' ebben az eml^kk^pben 
[dleg azon elemek lepnek el6t$rbe, melyek az ^ppen egyidejiile^ 
jelenlevrt ftntiulattartalom egy«^b kt^pzctei kfizt az assoc,iali(5 alap- 
j^ legink^bb boleille.^ztbet^k : es lebetsegos, bogy az cmK'kk^p 
ezen kivalii elemei a concrel ^ra^ki benyomAsban nincsenek i* 
zneg, de mi azokat ^ppen nz egyidejii dnliidattiirtalomhoz vaI6 
associaiiv viszonjfukndl fogva az er/xki benyoiu^&hoz minteif>' 
hozzakapcsoljuk, vagyis -lalunk* a targ>'on olyan vi<ualis liilaj- 
donsAgokat, melyek Uilajdonk^p azon ninc-senek. Mint ilyen jjosi- 
tiv, ugy lehets^ges egy negaliv corrccti<3 is a lAtoerzeki benyo- 
misra, vagyis nem latjuk a tdrgy azon tulajdonait, molyek az 
^ppen jelenlev6 f^ntmlattarlalommal associativ kapc^olatban meg 
soha«em vollak. A Ial6erzeki benyomasba teliiit niintegy hamis 
elomek vannak es pedig oly szorosan bekapcsolva, hog^' azoklol 
megszabadidni nem Uulunk. A lest^szetben ez igen fontos kori'i!- 
m^ny. Ha valamely t&rgyat Itrajzolunk, akkor sohasein rajzoljuk 
le azt ugy, a mmt eli5ltunk all, hanem mindig az associativ cor- 
recti(> alapjdn a hozzacsatoit elemekkel vagy bi^nyokkal. PeldSul 
szolg&lhat erre a gyerniekek raj/oMsa. Ebben, a kezmozgasok 
btzonyta1ansdg&b<3l szdrmaz6 bibaktul eltekintve, mindig tal&Iunk 
4pp ilyen associativ hibakat. Sokszor Ifithaljuk, bogy a gyermek 
egy emberi arczot lerajzol, arcz^lben, de kct szemmel az^rt, 
mert 6 ugyan gyakran litbatott emberi arczot arcz6lben, de ezen 
^rz^ki benyomiishoz a nem I^lsz6 szem k^pzelt^t mindii^ bozzi- 
kapcsoHa es pedig azon okbol, hogy az 6 ki^pzelelvilAi^^ban a 
k^ szem, az emberi arcz e kiviluan jellegzetes r^sze, attiny- 
lag igen sok irAnyban van mAr associalva. Szerzd gyermekkoribfil 
emlit egy esetet, melyben egy tarsa eg^'szer lerajzoU egy (emplo- 
mot (kivi'drtfl) s aztAn belerajzolta — kel ablak k6z6t1i iires helyen 
— a papot is. Wundt is emlit eg^' gyermeket, a ki szul/ivtirosa 
piaczAt ugy rajzoba lo, hogy eg^' iirei^en hag\'ott tr^r kftrfil radidl 
irfinyban lerajzoita az egyes bilziikat, midfin azl6n egy-egy hdz 
eg^szen fel volt forditva a a letej^re Allilva, a mil azonban a 
g^'ermek sokkal csek^lyebb fontossfigi'mak lartuil, mint azt, hogy 
a h^aknak a piacz korvl kell ^llaniok. 





268 



Ugpnezen liibAkat liljuk az assyr ^s cgyipionii roUefeken 
^8 m&s r6gi cuUur-n^pek li^lramaradl e nenrifi mtivein. 

A kezdO rajzoM vag>' fesltf ezer meg ezer hib&t k6vet el 
a perspectiv kidolgoz&sban ^s pedig csak az^rt, mert l&t&skepzetei 
nem isolAllak es fuggellonelt entudattarlalma tftbbi elenieit6!. A 
mfikedvelfl, ki eg>* I4li tdjat rajzol le, 6vakodni fog alto!. hog>- 
a )i6val bebontott feliileteken drny^kos helyeket is feltOntossen, 
— pedrp ilvenck a vaMsAgban tenyleg vannak, — mert nem tud 
megsznbailulni alt6l a gondulatt^l, Ii<^g)' ^ lionak okvetellenQt 
feh^muk kell ionnie. SzcrzO eg\' igen m(iveit ^y^nnel nem tudta 
eUiiletni, bogy eg}' U^li napon az eg^ftnletfien beborv'dt <szurke> 
6gboll m<^g mindig intensivehh vildgossdggal bir, mint a h6val 
borjlott feliiletek vagy egy feln^r papirlap. Pedig err6l kfinnyen 
meggy{>z<Kihetilnk, hn pgy fekete csovfin keresztiil n^zzflk az 
fts8zeha?onliland6 leliileleket. ngy bogy eg\'idejiileg egy^b tdrgyat 
ne lAssunk. Ezen osetekben ism^t a megvildgosilasi viszonyok 
vannak subjective corrigAIva. 

N^lia m6g a gyakoilott niUv^sz sem tud megszabadulni 
att6l, bogy a t6rg>'akat ne tapasztalatat alapj^n rajznlja le, lianem 
ugy, a mint azok egy adott pillanatban elSUe &llanak, vagy all- 
n&nak. is subjective corrig;ilja a perspecUv, a meg^ilig^t4si 63 
szfnez^si viszonyokat. 

Ezenktvfil azonban a festfl m4g abba a nagy neh^zs^gfoe 
is iitkSzik, hogy a Icglobb esetbf^n mar a rendelkezt^sero 6116 
eszk^zftk nf'tn (^logs^gfsek a valiisagban eU'ifordulu megvilAgilAsi 
fokozatok helyns lellimlel^sf^re, de eg^'uttal eppen ilt jOn segil- 
s^4re egyfel6l a contrasthat^, m&srelOl az associativ corre€ti<3. 

A contrasthalAs ^s az associativ correctiti egymAssal szem- 
bcu is Allliatnak. 11a k4l cgyenl6en szurke papirhipot ug^• niuta- 
tunk mog valakinek, a ki azokal azelGtt m6g nem lAita, \\ogv az 
egyiket k^k, a ma.«ikal vfipos alapta hflyezziik, ngy a n6z6 a k^t 
lapot eg^szen kCilonbfizO szinfleknek Iteli ; ez a contrast hat&sa. 
De ba a n^zi** a papirlapokal ffilcrnnlve, mcgg^'6z6d5tt arr<5l, hogy 
azok egyenltf i^ziirkt^'k, akkor u visrszaiielyez^'s utan m&r a sub- 
jectiv kiil5nbs6g csekt^lyebb lesz, sok esetben pedig egeszen el is 
marad, ugy hogy a nezd a k^t kfilAiilfozO sz\t\i\ alapra vis^za- 
belyezetl papirlapokal egyenlO sziniieknek latja : ez az associativ 
correcliti, mely a fenlemlltett contrastot mintegy ellensdlyozza. 
S knl^noscn eppen a gazdag, intensiv visualis kopzetkorrol ron- 




mtO vvn Icfmkabb awn b^ilyiMtH 

gftJBftnn Ifcl}m« a rami asok as oiffroAMil k*r • 
liligiiriiii contrartolc obbii «*■ tunbtv 
■ondtab aaolt niBdMr eontrasi tMoii 

iBBBrinek. &MI as akfioo. i]Mti!ji|ry «s imliM' 



hi^V ilV I'tiMlMI*!^ 










n 



270 



oorrecli6, mely — a szinez^s us a perspectiv viszonyok helyess^e 
inelk»lt — a mar mejjlev^ vilagossagi contrasfhalast subjective 
emeli, ugy hogy az v^gre ege^zen a val6s6gban el(»foriJul6 fokra 
emelkedik. Minderne lenyezGk felbaszndi^sa mellett 13 van azon- 
ban hatftr, melyen tul a festtf a vilftgossfigi viszonyok felliintetff- 
s^ben mfir lelietetlenn^ lesz. Igy pi. oly k^peken, melyekcn vala- 
melv fi^nvforrAs ^3 az rzAilal megvilAgitott ISrgvak vannak Abrazolva. 
a Ipglnbh t':^etlien a f6nyIorri« maga (gyertyalang^ faklya stb.), 
igun halv^ny, ugy n^z ki. niintlia ?«rga papirb«.il volna kivA^-a, 
inig ellenben a targyak mejp*iligit&sa e f^nyforr&s altal igen sike- 
niU lehet. Ily eselben teliAt legjobb, lia a vilagiW f^nyforris kepet 
valamely mfis r^szlel eUedi a n^z6 szeme clfil, a mikor aztan a 
nezO f^nyforrftsnak e-^ak hatasAt Ifilja a kep t^bbi r«i52letein- Meg 
liatAsosat)b az ily kep akkor, ha a f^nyforr&s eltakaWLsa mintegv 
(^.azszcriien !6r!onik, meii nkkor mt^g az eltakarAshoz fuzfid^ 
rellGxiLVk is correcUo-elenieket szolgAltathatnak a ki^p filial keltett 
^rz^ki benyoniusba. Ez tOrt^nik pi. Rembrandt-nak «J^zus teme- 
*6se» czimii festm^ny^n^l, melyen a sir! bcvilagito liingol egy kez 
elfedi, olyanformfin, inintlia a legliuzamtul v^den<;. 

A «Mnyl6» r<5szletek fel(unlet<^se a kepeken azAltal sikorui, 
hogy a mflv^sz ily helyeken nag>'' nieg\il4gita3i eonlraslokat id^z 
eld ariinylag kicsiny leriileten. Monocularis n^zdsn^K mozdulatlan 
szem mellett csakngyan fenyloknyk lAljuk az olyan largyakat. 
iriolveken kiilonbozCien megvilfigitott, aranvlag apr6 felulelek vrtl- 
lukoznak. (Felteve term^szetesen, hogy a vijagosabb ds sotetehb 
rfezletek lekv^se egy val6s&ggal ff'nyM tArg^' megrdelfi r<?5zlet^vel 
megt?g\'czik.) De milielyt lejiinket ide-oda mozgatjiik, a mint azt 
^ppen a fi>nyle8 megitel^senel szokluk tenni, vugy ha k^l szem- 
mel neziink, akkor azonnal meg tudjuk kiilonbftzlelni a lestetl ^s 
a val6di fenylest. A f^nyl^s ^rzete a feslOre n^zve ^pp az^rl a 
leghozzAf^rhetetlenebb, s legtdk^p csakis az assoctativ correctidra 
alapithat6. 

Mindezekbfii lilhaW, hogy a contrasthatdsok a fest^szetben 
milyon lonlosak. Latiicrzekunk a legfinomabb ^pzekenvs^ggel bir 
minden mAserzekimk kozOtl, i'pp rzen erzekenys^e fohiAn ffiraszt6 
rc^ n^zve az egyhangut^. 

Hfiti*a vnn m^g a contrast szerepe a szinek osszeAllilAsaniilt 
mely ^nmagfiban is kepes bizonyos aeslhetikus ^rzeieket fOlkelleni. 
Ide lartozik a szinek esszedllitisa az ^pit^szetben, a kelme-iparban, 





ri 



laki£aink^«i) 6 AilaUtti kar a y crt i fin kUB. ftrmrff ri% Irif i>|«in 
talaUt alapjin az<»a credatoyre itHott. bof^ • kit^fariUf «te«k, 
vatamint Itavml^ tonoiwl UrO, de kfttOiiWaiaw /^l^tctf «afy ii6- 

tekel kdloiek. TckAl ill m liiBjimJii<<|nii nr ff yWl fyil^iailrf 
add 

m^ n ii w i — wfc fr i^dig' HMst. nnrt ofrr cfy-« ■unt 

UIMflteU » <9«k nm^ s wnl aKMik %fllcutaU« •^b 

ben a «iritaiMipiL - ndm ■iiituiilltmiiiOaO 

fifydnea Uv0 Im^u ^^ «60fturtlkof ibttibAiait 

ttl B ImfcSidMMiib eensbinatitHfh «£« 

BBie: kiilu't. Leb*- >*tici 

IflB q^. s MUii kiftny;^ h*^ 

mmlkm vil6 vtazonv. ^la- 

TrstxMgik ooij }«ro«k (MiaM:. uoak aaoc ttJudusiU««Bil 




M «Mi iMUMkapfwoiluiUifik t^y. bcipf aook M* 

<^CTfiirt kObamatk. A liarmoiua lolu M10I JuUii 

-vi^' fciirtifp Ciifr 1^. oktAt itfi 41 lsant''>kiiA' la^itifMEtal/ak 

f<dali% aag^iitg^ ttuaiwi -*»- 

flku iUiIm 
»t 4aHiU»ai Duue codu. 
Btana kiiiflijgftanti uiQ, oielv ^ i&ii ^«t 






ife^p^nucoti ... ... 

kiidvttlj&lc ytrv&. a^ks . axMr ibtUUil a^wnrijUK xOld. jc6k. 



87a 



vagy viola alapon a ^Arga vagy v6r6s diszil^st. mint mejfforditva. 
FeUan6, hogy epp e viazonvt taldljuk meg a szabnd lerm^szelbco 
is, niely a tiszta, telitelt s&rga ^3 v6r6a szinnel szintfin takan- 
kosan b&nik. 

Ana a k^rd^are : vajjon egy harmadik szin hozz&csatlako- 
z&sa kei ssin CsszhatAsAhoz, a vilt.ikozaloknak milyen sorSt 
logja felid^znt a contrastt6nyez/ik combinitioja alapjAn, ez id6 
szerinl sem az aesthetika, sem a l&t^ psychologi&ja nem adhat 
kiel^tfl vaiaszt. 



Rosettberger Mdr. 



KuH Samuel: A posiiiviamns mini valldsrendszer. 

Comte m&sodik pliilosophiai korszak^nak gondolalai I6leg 
k^vetkez6 hifom miink^ban vannak lelevu: Stfsthne d^ polUiqiUS' 
poaiiiv^ {\H'y\ — 1S54.K Cat&hi^we posiiiviste {lSb2.) es <Si/«- 
ih^se »itbjecfive. Kun Samuel a masodik konyvet, a «Otechisme 
positivisle»-t aknazta ki 4$ haszn&lta leginkAbb tanulmany^nak 
megirdsAra. E Cal6chisme-l Comte az^rt irta, hog^' a Systeme 
de politique posilive-ban foglalt tanait a n^p kdzCtt terjcszsze. 
E konyvec'ske mal napsag is <syrtiboUkus kOnyve» a posilivismus 
valldsos, orthodox irany&nak es angolra is leforditoltfik. 

Mik^nt eh6 pha^^isanak ftimunk^ja, a «Cvf*rA' de phUosophie 
positiw^ a tudom^nyt philosopliiaivd teszi, akki^nt valtoztatja At 
a Systeme de politique positive a philosophi^t vnllAssa. A vallfi- 
80S mozzanatnak e kidomborodAsa azonban kor&ntsem jelenti azt, 
mintha C^ml^; (^lele iilolsb szakAban valamely kin^ilatkoztatott 
valLls hiveve lelt volna, vagy hogy valamely, mysteriumokon 
alapiiliS valUst ^zervezett volna, a t5bbi vall^salapitOk mint^jara. 
A poisiliv vallAs alalt egdszen m^ togalmakal kell eiieni, mint 
minOket a k6/.tudat ^s a k01onb0z6 egyb&zak hivei e sz6val 
Osszekapcsolnak. Comte szerinl a religid el6szfir is az egyes 
Unyt, illet6leg az azt conslitudl6 Aszt6n5ket ^s k^^tess^geket fftzi 
egys^ges eg^szbe; mdsodszor az eg^'edeket egy nagy kdz5s@^gbe, 
azaz eg>'hflzba foglalja. Ismertct^ jellege, hogy az emberi l^t leljes 
harmoni&j6t sziili, meg pedig I'lgy az egy^n^t, mint az (^sszes^^t, 
midOn ezek alkot6r^szei megfeleltf coordinati6t nyernek : szdval a 




873 




vall43 az egyedi ^s a collectiv 14tnek ttlk^letes harmonidja. A 
religiO teli&l a positivismus szerint a Idlckuek (ertvf^n ez alatt az 
frtelmi es moralis funcUt^k osszes^giH) olyneuiQ consensuisa, a 
miaO a lestre n6'i\e az eg^zst^g. SOt tov^b menve, a religiO 
m^r mintegy folUitelezi az uti^ibbit, ama szoros kapocs alapj^n, 
mely a lesti 6s erkSlcsi l^t kozQU van. Innen van — montija 
C^nile — hogy pi. a regi tlieokratiiklmn minden hygienikus szabily 
vallusi lopv^nycn alapult. A teal iigyeinek alarentleltise meglazaU 
a k^sCbbi vallAsi rendszerekben, de vil^igos, bogy ez abnormia 
pot s a Gomte-t6] cz^lzoU vf^legos religid liivatAsa ezt orvosolni. 
Az emberiseg TejlSd^^nGk els^ szakaiban a vall^s a posi- 
Hvismus szerint legeltibb az inspirali6, inajd a revelali6 alakjAban 
4rv^nyesult, v^gre a positivismusban a dernonstratwi targyit alkolja 
^s hivatva van egyar&nt kiel^giteni az ^rzelmet, a kdpzelderOt to 
az ^rtelmet : mig az e\6z6 sUidiumokban a vallas ezeknek mindig 
csak e^ik^l el^git^ ki. A positivismus vallisa ezeken klvul m^ 
a Icv^kenys^get is feldleli, melyet a vall&3 e\6z6 fejlOd^si lokai 
egeszen szem eltil t^vesztetlek. 

A jelzett harmonist, az ember egy6ni fe collectiv egys^^l^ 
a positiv vallaa akk^nt Mtcsili ^s sziUrdltja meg, hogy egyr^szrOl 
L az ember belsej^t a szeretel (bont^, amour) ^tlal egys^esfti ^ asi 
^H^^m l^tet igy 8zahdlyozza; 6sztUneinket c hajlam al& csopor- 
^^Mitja s ez&ltal az egoismust aUrendeli az altruismusnak ^s a 
^HtilOnbAzd egyedeket egybeyyujti. M^r^szrdt az embert a «hit> 
^Titj&n a kulvii&ggal ifsszeftizi^ a mennyiben concepti6inkat, fogal- 
mainkat egy ifili'ink tiiggellen rend alapjan csoporlositja 63 az 
emberl egy rajta kivul Iev/5 hatalomnak alarendeli, olyannak t. i., 
^njelynek eilenAllhatatlan feUObbsege irant legcsek(51yebh k6ts6g se 
^^berhlhessen fel s ez a kulvil^. E kulsd hatalom tulsulya M kcil 
^^rendelnie mag&t az embcrnok 6s ez al&rondeMsben tal6Ija Comto 
a «hit» Idnyeg^t. 

A teljes harmoniara, melyel religi6nak nevezunk, k^t eg^'- 
lonniiii Idnyeges teltelel rolylonos egym^ra hat^a szuke^ges tehdt, 
ezek a hit ^s a szeretet. A szeretet ^rzelme a mor&lis egys^el 
Gszk^zli, mcly azon percztSl logva j6n l^lre, mihelyl a szeretet 
hatja 6t a lelket ^s az ember egoieta hajlamail al&rendell sym- 
tlitkus i3szt5neinck. A «hit> az embert a megismert term^szet 
ndjenek veti alA, megleremti az 6rielmi egys^get, vagyis ftsszes 
eoncepti6inknak egy6nteta volt^t. 

16 





274 



cse- ' 




Az emberisegnek a positivismuM e\6k^s7Mii sISflJUTnaiban a 
lelkeken bizonyos k^pzeleti l6nyek uralko*llak, a mikriok valusigos 
reAlii* l^telt tulajdonitoHak. Az emberek osszes^e azonban nem hi» 
ut^'ananazon bizonyos subjocliv l^nyekben, ellenkezfilop az emlieri- 
s^ egy rtftze mindig elvelette fe nevels^gesnek talAlta a mAsik r^si 
hiUftt, de ann&l jobban ra^aszkodotl a magd6ho2. A posilivismus 
valldsn a stibjootiv Mnyck hclyett az objediv vil&gnak rendeli aU 
a aubjectiv onnceptiukut a v^gbfil, liuj^y belsO, ^'szbeb operatiuink 
kttpi^ek Icgyenek el^g bfi kc^pet nyujlani a kiilvilagnak. 

A positiv religid tob^t 6gy az ^zrc, mint a szivre vonatkoz- 
v&n, ^rtelroi ds mor&lis r^szre oszlik, ^ az ^rzelem, nemkuldnben 
az 68Z szerepellelese Altai megalkotja az emberi figys^et, a ool- 
lectivet 6pp ug^*, mint az egy^nit, es az egys^g szabAlyozza azut^ 
az egy^ni t^s oollectiv emberi tevffkenys6get. 

Ktin S&muel bemutalja Comlc-nak e vall&s alkoti'i r^szeirc, 
a hil- ^s asoreieire vonatkoz6 gondolatait, a liit, szcretet ^s cse- 
lekedet egymAsboz val6 vipzonyfil e jelmondalban : Cseiekedj 
szeretelbol s i/ondolkodjuiik, hotjy cseiekedhe^sunk [ * Pe 
par afTection eL penstT pour agir>) ^s e mondatban : A nagu 
gondolatok ssivbtil fakadnak. Demutatja a positivisnius szent 
forniul^&t : A siz^reieiei mhU dv^ a rend mini (dap 4s a 
haladds wiinl czH. («L'amour [>our principe, Tordre pour base, 
le progr6s pour but. ») V&zolja nagy, de szembeszftkfi vonAsokban 
a positivismus dogmijat es ennpk kfizpontjat, az Emherls6g esz- 
m^j^t. Elfilerjeszti (>)n)tc-nak az Embcris(^riil, e Naffy-Ijen*frol 
(Grand Gitre) rz6\6 gondolatait es azon ti^nvezdkot, melyok Corute 
szerint az Emberiaegct alkotjik, mik kdz^ Comtc a baluttakat 4s 
a fctsObbreiKlti ulJatukat is fdlveszi. KQl(Jn58€n kidotiiboriija szerz6 
Comte halhatatlansugi e&zm^jet, mely alatt Conite azl erli, bogy 
az egyedek letter szolg^latai az ut6d(»kra &tszailO eredm^nyokben 
fenmaradnak 4s a jelen, ncmkiilOnben a jOv6 nemzedeket befolyfi- 
soljAk. {*A holi/dc folt/vdsi 6s mindig fokoeottabb mMekheit 
koi^idnyozzixk as ilHkei.>) 

V^e r^szletesen tArg\'alja a positiv vall&s dogni&ji'it, va^is 
azon pbysikai, 6rlelmi ea erkftlosi (orvenyGkel, melyek n kfilsO 
rendre, a oosmologi&ra ^ az emberi rendre vonatkoznak es me- 
lyek azon k6vetkeztet^sre vezetnek, bogy az emburi egys^ ez 
elvben nyer kifejez^at: MdsukM ^Ini. (Vivre pour autnii ; szei^ 
z6nk szerint: Mdsoknak 4ini,) Fejlegeli a posiiiv cuiiitst^ mely- 



S76 



nek cz("*lja az, hogy a jelzett elvnek niegfeloUi melrnekat fejleszsze. 
TArg:>-alja a positiv t^lcU'Cfifiefy a r^gimcA es e positiv t&rsadalmi 
renilnek ti^nyc^.fiit. K idrgyalfisaihoz mellekeli az abslracl ludomA- 
fok tdbl^izalfit, a Comte-ltM javitoll Gall-r^Ki ag^'lheori6rol sztilrt, 
vkhhii az Kml)eris«^g abstract ^-iiiliisAt rollunfotfi tAbl^atokat, 
[ul a hiros positiv naptdrt. 

Mindezt vonz6 niodorban, iSrtliet^on udja vlu ; kur azonban, 
sok oly dolgol n^IkulOzunk e tamilmanyban, melyek a posi- 
smus valli:i4l jobban felviIagosiUill4k volna. Igaz iigyan, hogy 
dolgok elhagy^aval is kimeritfi, objectiv kepet riyeriink a posi- 
risinus vallasi rendszer^r^I, de mAsieszl tagadni nem lehet, hogy 
magyar kozons^ niindeneselre jobban megorti Conite rendszer6- 
nek e ni&sodik phasisat. lia azon t^nyeztiket fdlt^rja szerz^nk, 
ilyek foIylAn Conite rendszere vallAssfi alakull es melyek kfizStt 
:onyAra nem a legutolso l^nyezfi azon plalonikiis szerelem, mely- 
lyel C^mte elle hanyatUS koriban Clolilde de V^aux iriint visel- 
telett. Ha szerzO elftadja, hogy mily viszonyban van Conite positiv 
vall^a rendszeri^nek eb6 idoszakkhaz; ha saj&t vt^kni^nydnek el6- 
adis^val is liozzilj^ni] e viszony sokat vitalott kt^rdes^nek tiRzt&- 
z6§^ioz : ha oldadja, hogy maga Comie tiogyan eis mily ittakon 
akarta megvaldsilani t^nyleg eszmi^it 6s ha a most lolez6 positiv 
tirsasAgokr6l is megeml^kezik nehiny «z6val, mindezeket a ma- 
gyar olva36 k5zdnseg bizony&ra a legnagyobb ^rdekl6d6ssel hall- 
gatta volna. 

E megjegyz^sfink azonhan nem akar gdncs lenni, hanem 
i'sakis sajnilkozfisnnk kifojez^sp, hofjy szerzfink az drdekt-B dol- 
gokb(>l tfibbel nem adoU. Egyebk^nt szivesen con.stalAljuk, hogy 
igy is derekasan szolg^Ja philosophiai irodalmtmkat. Mi nem 
akarunk es e helyen nem is lehet t-zelunk il6!etet mondani C^mte 
posilivisnius&r6l es valUsi rendszLreriil, <--sak arrol Ichet HZ(_'ilanunk, 
vajjon szerzOnk hflen, objective, crthetfien, lisztdn, niag>*aro.san ^s 
kimerilfien adla-e el6 Comto-nak idevonatkoz6 gondolatail ? Mind- 
ezen k^rd^re csak ig^-nnel fek'lhetiink, 6s a kik munk&lal&t 
eIoIvas5Ak, azok eUen^llhatailan vagyat fognak ^rezni arra, Imgy 
ComIe philosophiAjAval r^szlelesebben megismerkedhessenek. 

Megemlitjitk v(?gQl, hogy Cnmie rundszerenek mtiszavait is 
^id jelmondalail lalpraesett miigyarsAggal adta vissza, mi a mun- 
kanak nem csekely ^nlemc. 

Butlay J6ziicf, 

18* 




376 



Melegk Gyula. A I6tektan es gondt»lkozdstan vazlala. 
(Budapest, 1891.] 

rhilosopbiai tankfiiiyv irdsa bizony^ra a iieLezebb feladatok 
kOz6 tarlozik. A szers^nek kQlonos tapintattal kell keresnie 
azokat az 6rintkez^si pontokat, mclyekhez u tanut6nak gondolat- 
8 ^rzelemviUgdban a pbilosophiai elvont fogalmait fQzheti; 
ezekiiek a fo^almaknak fokozatos kifejt^s^ben og^3z didaktikai 
miiveszel^re Icsz szQks^g ; ebliez bozzd jiirul, hog^ a pbilosopbia 
nem oly k6sz, epyseges mcpallapodolt tudoniiiny, mely a didaktikai 
mfiv^szct kifcjt6s^t inegkOnnyiti. E szcraponlbol szflks^gcs lesx. 
bogy a szerzfi ogy k6sz, befejezett philosophiai rendszerre 
t^inaszkodj6k, mely elOaddsdnuk bels6 szildrd rend^l biztobitja. 
Mindcz'ekbdl viliigos, bogy egy pbilosopbiai k5z^pisko]ai tan- 
kOnyvuek iiagy szabads^ot engedbeluiik az anyag inegvdiahz 
tdsdban, bacsak ezt az anyagat kdz^rtbet^en, beUfileg rendezvc. 
a taDul6 cgy^b taDulmiluyaival r>s3zbangban tudja eldadui. 

MeUgh Gyula kOiiyve, fdjdalom, semmif^le sz<fmpontb<)l 
nem felcl meg a kiv^nalmakiiuk. Alig tudok rola egy^b j6t 
mondani, mint bogy el^g j6, foly^kony nyelven van irva. De 
m6,% cz sem jelenti, hogy atilnsa taiikSnyvszerfl. BllcnkezA)eg, 
nom el6g szabatos, nem el(5g viUgos ; uagyon abstraci, nem 
kOzvetfti a gundolalQt iskolai m6don; bdbesz^dti a bol nem 
szQksdges, szavakbau fukar, a bol beszelni kelicne. Eun^l ni^ 
Dagyobb haj, bogy Tal6sdgos bdbeli zQrzavart taldtunk, ha* a 
konyv beUO renttj<?t kutatjuk. A leguagyobb haj azonban az, 
bogy a didaktikai mflv^^zetnek teljes bijjilval van ; nem tad 
magyariizni ; nem nyugszik a Ulrgy teljes ismeretdn ; m^g kev^sbbe 
tn^'a ^rt^kesfteni a rokon todomdnyokat, a melyeket a szerzft 
nem ismer ; tebdt bemzseg a Urgyi hibilkt()l, melyek k6zt val6- 
adgOB csodabogarakat taldlunk. A szerz^i nem rendelkezik a 
pbilosopbiai mfivclts^g araa m^rl^k^vel, hogy effcle taukOnyvel 
irbassou. Alig van lapja a kouyvnekf a bul a legliberalisabb 
birdld, ki a csek61ys4gekre Qg3'et sem ^t^ nem taldlna szimos 
pMddt az elfibb emlitett fogyalkozasokiiak valamelyik^re. Nem 
is erdemes a mQ rendszer^vel, gondolatmenet^vel foglalkozni ; 
m6g ha ez tok^letes volna is — tAvolrdl sem az — a r^szletos 
gyarlfisdpok tcljesen lehetetlcnnfi tcnn^k, bogy e kdnyvet a 
tanltds szolgfUatdban drtJ^kesfts^k. Csak nobdny bizonyft6 p^blat 
hozok fel. 



277 



Mdr az els5 niondata a kdayvnek nem iga/. : „Azt u 
maukilkodist, nicl>lyel nrra tOreki»zank, bogy ismereteink tisz- 
Uk es viligosak legyeuek, bOlrsclkctlcsnek nevezzuk," (5. I.) Ez 
nem lill, mert az ismeretcU tisztas.isilra s vildfirossiipfira minilen 
tudoniauy idrekszik ; ez nem n pbilosophia sajdtos feladata. A 
szerxA l^nyleg: sehol, semmivel sem miitatja meg a lanuldnak, 
bogy a t6bbi tadomdnyok nicllctt mi szuksdg ran a philu* 
Bophiira. Az eg^sz dltaliluos bevezet^s kulOnbeti oly alautas 
szinvonaloD dll, bogy az egyes bibdk kikeres6se baszontalan 
munka volna. 

A l^lektant resz bevezet^se m^g cao^l is gyOng^bb. Heosztja 
a lelektant clmeleti a tapas/talati lelektanra. Krrdl az atobbirol 
egesz belyesen azt mondja, bugy a term^zettudomdnyokhoz ti\ 
kCzeUbb, de ezl a tctolt azuUii igy szoritja meg : 
^ ,Minthog^* pedig a tapasztalati telektan a term6szettudo- 

^Kinyok tanulmdnyoz6 eljarilsiit, a boiu-.zoldst 6^ kisf^rlctuz^st 
^^■Mn haszndlba^a. meri a Ulckhen u<jyanasoyi liatdsnak mrls mds 
^^k eredmeni^f pi. a szigornsiig, iiemelyekben engedelmess^get, 
^^m^okbau daczot szQl : nem tartbaLo termi'szelludoTutliiyitak.'' 

EnD^l furc&dbb megukolasl reg olvastain. A Leiektan 
azert nem bonczolbat s kis^rletezbet, mert a lelckben ugyanazon 
batdsnak mds-mds az crcdm^nye. Ilat a k&U6 lorra^zetben 
niucs-o azon egy er6uek md3-m43 tirgyakra mds batdsa? Aznldn 
mifele kifejez^s ez : a hatdsnak van erddminye? Vc^rrc a term^- 
szeti tudomdnyok „tanulmAnyoz6 eljdrdsa" nemoak bonczolds- 
ban s kiscrlctez^sbcn dll. A tapaaztalati lelektan bizony nem 
egycb, mint sajdtos m6dszerfl tcrm^szettudomdiiy. De ba csak 
a hibdsabb magyardaatokat ilyet^n m6duQ akarii6k elemcziiij 
baromszor akkora kunyvet Itellene iniunk, mint a Melegbi^-. 
A pbyaiologidban, nielyuek iimerete ii^lkQl modern psycho- 
logidl lehetetlen irni, a szorzd ugy Idtszik eg^szen jdratlan. A 
mil a szcrves testrfll raond (14. 15. 1.) egt^szen primitiv. Ilogy 
lelki tol^^dousdgok nem szdllanak dt apdr6] tiiira, azzal bizo- 
nyitja, bogy pi. kdltonek atyja iicm k6\t6 (14. 1.) Sz6 n^lktil 
idezem az ilycneket. Ez az ^lelepfS az anyagerejc (egy szoban !\ 
mclynck ^^jdUidgos mnukdssdgdndl fogva nemclyek a fdnak is 
lelket szoktak tulajdouftani. 15. 1. „Ua a test gyorsan fejl5dik. 
gyorsabbnu fejltidhetik a lelek** 15. 1. „A lelek meggy^iz^Jd^se. 
bctegscget i> viszunt gyogyulast okoz.'' (Igy minden tovdbbi 



a 




278 



magyar^at n^lkfil) Kx mind e^^y lapon van. Az id«f»?kr61 a 
sxerzdnek igen kQl6n6s fopalmui vnnnuk. KI6s/ur mindi^ c^ak 
Megekrdl si6\j ezeu n^ Idtszik a^velAt is ^rt. Axatiin ityeneket 
niond : „a l^lck mindcn munkdssilga az ideg'ek moKj^ilval j&r". 
mil crt a szerzo mozgiisoii, ueni raoiiiija meg. „A'A idegek man- 
kiissrtga — lipymoiul — nem lehet sg gepies, se vegveszeLi; 
neni lukut elfugadui azt a f^lveielt seni, iniiitha valamely ideg- 
szeaz futna vegig rajtuk, mint a viiUim a Ulcffrdf droljtin. A] 
idegeknek sajdtszerA k^pess^Ok, erejOk van e mankassdg meg 
t^tel^re. Az idegeknek e saJdtszGrfi munkissugat crobelinti 
mondjuk.** (31). Mi az erfiboli ? Ez nz egesz passus a physiologi&i 
ismeretek legprimitivebb fokAra vail. Kgy helyen azt moncjja ; 
Az ujabb kntaLdsok felfcdeztt^k azt, bogy a ezenved^lyes eniber- 
bcn az agyvcl6 bibtls; va^ hitft^thb, varjy keni^nyebh^ tnmi 
ktlUne, (68. 1.) IIol vannak ezek az ujabb kataUi^ok ? A ki ilyet 
mond^ iiiiicsen ijualitiU^lva tankOnyv irdsAra. 

Az idegs/ahikrol mas belyen olvMSuk : ^Ax ismer^s a 
maga niuukdssagilhoz leginkabb az agy idegeit basznaija fcl. Az 
6szrev6lel, gondolkozds. a kepzel^s. az emlekezes mind az ideg- 
sz&lak segiis^g^vel tOrt^nik. S6t ugy liiUzik, niintba egyedfil ai 
idegsz^lak saj^tsiigos mozgiiUainak eredtn^nyei volninak. Ugy 
Idlszik, Jiogy ax cmfekcxes Ulcg^tiHai fel vannak fedcevt at 
agyiuih hdiso hnlohfali sziUjlcUhen. {48. 1.) Mdr az is eldg 
absiirdiim s valotlanstlg. l)c a mi hozzd jdii, m^gis meghalad 
mindeii eddigil. Azt mundja: „Ha az idegek mozgilsait^l fOgg 
mitideu i^smere^, tuddd, akkor nem volna szQkseg a tanuliisra. 
mcrl iihkor az tsmerdeket az idegssdlak jnozgdsdnak birtokd- 
ban kili iartanta, I^s k<^rdbetjuk, mikepOD lebet megtonilani az 
idegszillakat, bugy igy mozojijanak ? ^s ba eg}*szer tauitani kell 
az idegeket, kdvetkozik, bogy az ismeret az idegsziUakon kivQl 
van ^s nem azoknak a mozgdsilban.*' £z tcljcsen ^rthetetlen. 
A szcrz6 psycliologi.lja nem sokkal er^sebb mint pbysiologiaja* 
£gy ismeretcs a ^rdekcs caetrdl, bogy a vakok^ kik 
k^56bb visszanyerik Idt^sukat. mik6p tanulDok meg lillui, igy 
bcsz^l : „A/.ok a vakok, kik mar felu^Ht korukbau nyertck vi&!>z8 
szemok l&tok^pesscget. eleiiiten nem tudjiik a t4irgyakat, meg- 
kuldnbdztetiii, csak kcsobh a gondoikoeds Hijdn.'^ *-'7. 1. MiiyeD 
drdekesen lehet e p^ldin az crz^kek m&kddos^t raagyardzui 
Err61 a szerzd agy Idtszik, mil scm tud. 




bozunk fel : ^Az igy ^ziirmazott fzondolali kopckot, k<^pzetoket 
nevezik szorosabb (^rleleniben rlvoni (absirart) foffahnnkuak, 
belyesebben estvieknck, civeknek, H.H. I. Ez neki mind mintlepy ! 
M6g it^hAny mnndAsiit ulezzflk : A forrrt dghajlat alall a/. 
izgntntt itipgek tdzescbbekk^ (sic) teszik a k^pzcli^at, ml^; a 
bideg pgbajlat szelidebb^ t 86. 1. pAz emMkez^s nz a cselckvO 
s^^e az elm<^nek, moly dital a mdr egyszer mei^zerzett kepze- 
teket mcgtartja, vagy ba azok egy ideig feled^sbe mentuk, visaza- 
id^zi.** 43. Vagy ? Nem vagy, baQem ^s? Ha egy ideig felcd^sbe 
mentek? Ha nem mentek feled^sbe. akkor nem kellene vissza 
id^zni. A legjzebb aznnban az, bopy bi&nyzik az emiekezes lep- 
l^oyegcscbb jcgye, t. i. ho^y a visszaid^zott kepzelckre» mint 
mis mcgvoltakra, kell rdismernQnk. Ilyen tdrgyi bibdkt/tl 
I kfllfinben bemzseg a kfinyv. 

f Az erzelmekr61 &z6\6 r^sz valamivel jobb. De itt is 

L milyenek vanuak 1 A szerzfl pi. a divatol az dnz^sbez sorolja. 
^Klde sorolhiitjiik a divutot is, mety dltal kQlsdlog igyekeznek 
^^■egkulonbOztetni magokat mdsoktol az eroberek.*^ 54. 1. 
^H^ A mit az alvAsszerft Allapotokrul mond, a babondkbftn val(S 
^^Btet terjesztbeti. ^EflldnOsebb itllopot a j63ifi3, Idtomrts, mely- 
^Bbk egyAzerQbb alakja az ahahiids. Kz ut6blfi oly tioh*^ IdUsa, 
r nielycl ^bren nem Idtbatni ; p. o. a test belseJHtrn mrfflAtja a 
beUgs^ffei. A jAslda pedig a j6v6 esem^nyek megmondiSsa." 
81. 1. E^ tiUf) szava sines a szerzOnek ezek etlen! Jellemz^Ql 
ide ikutoni c szakasz befejezfiszavait : 

«K&l6n03 jusUsnak kel) tekintenQnk a bibliai propb^ti&kat, 
bitomdsokat. Ezek rendszeres, tudomdnyos jOvendfll^sck, melyek 
a term^szot 63 a l^lek ttinem^nyein alapalnak. Mint a kAlt^ 
jusol : minden orsz&g tdmasza s talpk^re a tiszta erkdlcs, mely 
ba megv^sz, Rdma ledOl s rabigdba gdrnyed." 82. 1 

Ep oly gyarl(> a logikai resz. Megfogbatatlan elfittflnk, 

mifcic fomlsokbiM mcrftctt a szcrzfi. Beo^^zUsu, tdrgyaldsa, cl^ 

addsa majdoem niindenQtt ellenkczik mind a r^i formiklis, mind 

modern logikdval. Uogy csak Deliany dolgot emlitsuk : analysis 

syntbeais, inJuctio, deductio ueki teljeaen azonos ^Ttelmd 

fcjcz^sek I K^pzelbeletien zurzavar uralkodik e r^szben. A mit 

fogalomrM mond badarsA?. (IOC. 1.) Az it61et defiiiiti<5ja 

l^zen hamis. (.110. \.) M^g az oly eg}'szera eljdriist, mino az 



880 



it^letek nie(;forditdsa, sera tadja kcll^ea inagyardzai. (118. I) 
AJig taldlunk magyarilzd peiildt. melyek netkOl kojct^pi^kolat 
togika. do nuUf^lc is hasznavebetetlen. Ha m:)r p^Miit rnund, 
az vagy liibAs, vagy igen alaoias fokon dll. A kr>r analystikus 
meghaUroziisa szerinte : „ha valamely mozgu pont, viilamely 
mozdalatlaD pont k6ral folyton egyenlft t^Tolsdgban mozog b 
lialad miiidi^, mig kimdnlo pantji(hnz vissza ncm ter, kcletkciik 
a kOr." Dehogy keletkezik ! Elfelejtetle bozzA tenni : azon egy 
sikbnn kell mozogni a pontnak. A syllogiBmusnal szellemes p^l- 
d^ja ez : A madar uem k6, a sas maddr, a sas item kd. Ezi a 
H6 tilu syllogismos n^lkOl is tadta. Ilyeoek utdn nem igen fogja 
respekUilni a logikdtl 

A mit a felosztdsrdl mond, eg^szen hamis. Meg a felosztis 
alapjduak fogalmdt sera ludja magyanizni. Meg nevezetosehb 
azonban az, bogy a syllogistikilt maga a szerz5 nem ^rti. Azt 
mondja, hogy csak 10 moduahril leliet kfivelkoztcini, pf'dig 
tnindcn elcrai Iogikiib61 mcgtanulbatja, hogy 4 + 4 + 6 -|- 5 
modns ^rv^nyes. (132. 1.) Az okvel^s szabillyai kdzt ilycnek 
vaniiak : 3 szabilly : az egyik elSt^tnek eg^'etrmcsiiek kell lennie. 
7. szabdiy: a k^t elotel egyszerre neni lebel r^szleges it61et. 
(132. 1.) Mi kOldnbs^g van e k^t szabaly kil^zt. A/, ellentetes 
bizonyitAso^l azt mondja, hogy ha kuloubOzfi bypothesisek kCU 
egyiket se tndjuk cgycnes uton cz&folhatatlannii teuni. akkor 
mindoiih ehnileintk a k^teJens^rjH bizony&juk s azt Toga^uk 
el belyesebb elmelet gyanAiit, a nielyiket kevisbe tadtuk k^p- 
tiilcnn^ ienni.'(139. 1.) Ez iigyancaak kcplclen bcszed. 

Y^lcra(?nycin szcrint a kOnyv nemcsak iskoiai' basziiiUatra 
te)jesen alkalmatlau, hancra javitgat^okat se iQr meg, melyek 
es«Ueg elfogadhatovii tehetn^k. Mert elej^tAl v6gig rossz. 

— X— 



Helyreigazitis. 

Az Albenaeum elso szdtnuban a 103. lapon *pht4inka4 folyft' 
matok* helyett <pstfckikai rulyaraatok* olvasnndd. 



A MODERN iMl-V£SZET IJOLCSKLETE. 
— Elso kozlemeny. — 



A modern miiviszct es m r^^i isikohik. — Ailal^kok mindkcttfi nn'gttrtc'at'liez. — 
Taliie elTe n Hiiimk kil»oTltui<e a kUls5 es l>i'Ui") mtitfJrtrnvti iiioiiinituinokkal.) 

Sohasem volt a mtiveszetnek annyi doktrintlja, mint 
szazadunk masodik fcleben, a jelenkor}>an. Kzerfole iranyha 
agazik szet a sok mOveszeti hitvallas; az dsszkep, inelyet n 
modern kepzfimtiv^szelek term^kei mutatnak. szaggaloU, 
zavaros. lenyeges ellentmondasokkal telitelt. A modern kor- 
nak egyik sa^jatsagos, ideges jellemvonusa, az ujdonsag ntuni 
hajsza, egesz sorozatiU hozta lelre a mfivuszeli doktrinak- 
nak, melyek egyreszt meglepO ujdonsagukkal kivannak iiatni, 
masr^szt az elvetelt regibh ae^thetikai elvek modern snrro- 
gatumainak keresesevel foglalkoznak. 

£ jellemvon^s ele^el)l)en domborodik ki, mint valaha, 
mert hozz&szoktunk ama nagy hannonikus. onmagukban 
kenri^ded es teljes mdirunyok szotnleletehez, niik a mult 
mfiveszet^t teszik ki. Harmely korszaka a mQvoszetnek a 
multban nagyon feltiind s konnyen meghatarozlinlo egyseget 
EDQtat A mult nevezctes muveszi epodijii mind egy kor. 
egy mttvel6desi szak. egy nV'p .^zellemenek kikwekit(Ml kepol 
a<$ftk; minden egyes m(i. rnely e korokbol rank inaradt. 

utaini latBzik azon kOzos forrasra. melybol valanieny- 

AtheDReum. 1^ 



888 



nyien eredtek. A mult e mQv^szeti korszakai halarolva vannak 
bizonyos dogmik korvonalai filial, miket nem ^ppen rosszul 
neveztek el iskoljiknak s a koriikbCl szarmazo mOvek iig^'an- 
azon 6s3zhangz6 irAnyelvekel mulaljik, mint a milyenek 
megl&tszanak egy rendszeres iskola tan(lv4nyain, kiken lat- 
hat6lag erv^nyesUl az a paedagogiai melhodus, melyben 
nevelkedlek. A cin(|uecento mdvein raindeniitl meglatszik a 
renaissance szelleme. lartalomban, felfogAsban s lechnikaban 
egyaranl szoros rokonsagban allnak egymassal s szinte utal- 
nak arra, hogy egy iskola, egy nep, ogy kor gyermekei. A 
nemetalfwldi mQv^zel egyes ir^nyai mind kerek, 5sszahngz6 
eg^szet kcpeznek magukban, igy az 6n6met, a \\iim. a spa- 
nyol iskoliik is. Valamennyi el van szigetelve egymastol s 
onmagabol iiionti erejel; leltunden csekelyek azok a kapcsok 
mik az iskolakal itt-ott egym;ishoz csaloljAk. 

Okai ennek Ijtzonyara az akkori kitiebbfokii kijzlekedes, 
a sajlo fealellensege s az a koriilmeny, hogy egyes nenuetek 
bizonyos torl^neli korszakaiban a vilagn6zlet, vall^, tudo- 
m6ny, az eg^sz mttveltseg egyontetUbb volt, mint korunkban. 
A mult mfiveszet^nek nagy ter6n az iskolak valosagos oaziso- 
kal jeleJitenekj inik eles korvonalaik, jellemzo sziniik, hat^ro- 
zott alakjuk ^Ital egyszerihe feltiinnek. 

Ma kuszalt. zavaros, szovev^nyes a modern mflv^azet 
<3sszkepe. Arr6l szo sem leliet, hogy a kiiiOnjiilo nemzetek 
mUveszeti torekvesei pregnans nemzeii kiilimbsegekel mutat- 
Ddnak s egyszerre elvalaszlanak egymast6l a nepek raGv6- 
szeteit. Sokkal nagyobb a kcizlekedes, sokkal simul6konyabb • 
kuUurank, semhogy oly szembesz6k6 kulonbsegeket talal- 
hatn^nk, mint p6ld;iul a nemet 6s olasz festeszet kozt a 
XV. szazadban. De meg az eg^z nemzetkozi mOveszel sem 
mutat oly kepet, mely harmonikusnak volna mondhatd. A 
szigordan hatirolt iskoldk, iranyok eltUntek, helyiikbe szer- 
teleniil eligazo, chaotikus elvzavar j6tt, melybea csak akkor 



283 



igazodhalunk el, ha elemz6 kesiinkkel szeijelvalaszljuk raind- 
ama t^nyezCket, niik a modern nriflveszetet megteremtettek, 
^fnik leDveget teszik ki. 

EgyszerQbbek az eszkozOk, miknek segely^vel a mull 
mQveszeteaek ismereteliez juthalunk. Gsaknem minden epo- 
€h^ a hag^'omanyos veres fonal huzodik altal, me!y kore 
8z6p rendben csoportosulnak mind a halekony, szdmoltevd 
tenyez6k. Ma alig talaljuk meg e Teres fonalat, s azok a 
tenyezok is, nielyek a modern mUv^szet kialakit^san k6zre- 
inakddtek, oly finomak, vegyesek s mulekony termeszetflek, 
hogy csak fegyverzett szemmel kutathatjnk ki. Fedig az ide- 
^ess6g szdzadaban mindeji apr6 ^gensnek niegerzik lialdsa, 
s ha melyere akarunk julni a modern miiveszet szelleme- 
nek, koranlsem szabad e jelentt^kteleneknek lilszd t6nyez6ket 
egyszerfien tekintelen kirul hagynunk. 

Az a teny, hogy a mOv^szet mindenkor hG tttkre volt 
■kora mflvellseg^nek, gondolkod^smodjanak, ^rdeket kolcsonoz 
annak a torckv^snek. hogy korunk mQveszelet raegosmerjiik. 
Fontos I^nyegevel es teremlfi faktoraival megflsmerkedniink, 
merl ily modon minlegy megOriz/iik a j6v6 sziimara a 
mulekony, eliilan6, gyora valtozast)knak alavetett jelenscgek 
-egesz soril, miknek segely^vel a mai iranyokat 6s torekv6- 
seket megerljuk. Nemcsak egy kor idealjai jegeczesednek 
meg a miiveszelben, hanem azok a tenyez6k, is, melyek 
halassal voltak raja. S e tekintetbon el6nyben vagyunk a 
malt korok'mQbalcseI6ivel szemben, a mennyiben a r^g leltint 
mflveszi iskol^k lanultnanyozilsuru igen nzOk kcrelfl s feltSletes 
adatanyaggal rendelkeznek, mtg a mai kor embere, a ki a 
[jelen mQveszelet taglalja, b6segesen merilhel ama forrasok- 
}>6l, mik labai el6tt csorgedeznek. 

A jelen mQveszetenek gyi^kerei m^lyen belenyillnak a 
mullba. Nem is szabad a modem mQveszelet e tOrtenetiJcor- 
nyezetbol kiragadnunk, melylyel oly I6nyeges 6s bensS ossze- 



IM 



fiigg^ben all. A hdyetl, hogy a ttiodern raavfezetet adolt 
aiesthetikai Iftrvienyekhez tnervc biriUnuk, tekintetbe veszsTtik 
azt, hogy a jelen miiveszete eppen olyan Alnieneli, mal^ony 
jel^ns<^g, mini minden eddigi mQveszeti lorekVBS s ei fog 
vAltoznl a kopszelienimel egylitt. 

De itt. miut&n k^p7.6mfives«elr6l van sxiS, nem szabad 
elfelednttnk azt scm, hogy e^^'oidalOak \Tj)n4rik. ha at eddigt 
toddszerek sxertnt csupan a kGls6 faclorok seg6!yev«l ipar- 
kodnAnk kimagyarazni e jelensegeket, a modern mflveszel 
siellehi^t. A Taine-Fele elv^knok a modem mOveszetre val6 
alkalmazdsa egyszeribe kimutatja azoknak egyoMaliisAg^t 6» 
hiftnyos vollAl. Abb6l a doclrinabdl, mcly szerini a mG\n^zei 
^Ihpola meg van hatArozva a kftmyezet, a milieu Altai, sok 
^ckes 6s fpllflnd jeiens6gel ncm lehelne kimagyarAzni. Egy 
lij szempnnlol kell telial hozzfirsatolntink, mely az ig>' meg^ 
nem hatArozbal(3 jelens^gekre bSvebb vilAgot. vet. Ez a szem- 
poni a niQV6szel belsO. onmagdb6l fejiddd italakulAsainak 
szempontja, mi'g Taine doclrinAja a kiviilrdi jov6 halasokra. 
BZoritkozik. 

Vatamely mfl vizsgAldsfindl k6l szempont tolul elenk : 
mil mond a mflvesz s hogyan mondja. Az el6bbi az estmei 
tarMoviira vonatkozik s eMnk tarja a mtlv6sznek — s ha 
e ' mOv^sz jelent6keny szellem — a kornak raflvelts^get, 
WdAskor^t, ideAljat, sz6val mindnzt, a mi azon kor emheret 
fbglalkoztatta. A mftsik, a tcchnikai szempont, bemutatja a 
mftv6szet bels6 fejMdeset, a mtlv6fiz 6rzelmeil, az erzfeek 
fokozatail, erejet, intensivitisil. Az e]6bbi inkibb a nevele? 
productuma. a ki5ls6 kdrnyezet hatjisa ; az utdbbi a szenve- 
d^ly^, az 6rz6s6, sz6val mindama finom 6s kiszamithatlan 
factorok^, melyek a psyc-ho-physiologiai kulatilsok hatalmas 
anyagftt leszik ki. A infiveszro n6zve az el6bbi obje<rlivebb, 
az wtobbi ink^bb subjecrtiv momentum. Az eldbbi a k6pzett- 
s^gre ronatkozik, s az el6szeretettel katatott probl^mlkra 







nged kftvetkezletni ; az ut6bbi azon kor ember^nek fiziku- 
irtt, elemi, csaknem animAlis ^rzeki dispositiojara vezet. 
Caak e kett6 egyiitt foglalja mag^ban a mO keletke- 
z6s6nek minden faktordl, s magyardzza meg az okokat, mik 
a mOvet megteremtetek. E k^t I6nyez6 szereplese hasonl6 
egy 4llatn kuls6 s belsC) tort^et^nek viszonyahoz. A mini itt 
osak mindkettd egyOttveve adja az igazi tdrtenelmet, Ugy a 
mQveszelben is caak e kett6 egyUUes szemmeltarUitiaval 
jutuuk el a niflv^szi torekv6sek torlfinetehejc, s a mrtveszetnek 
6ppen Ugy, mint az ullamoknak belso tOrtenete a nep, az egyed 
fizikum^ban g)'6kerezik, mig a kulsd a kdrnyezet, a szom* 
6ds^g reihatd-sailian nyilv^nul. 

A modern mOveszet eszmei larlalma s technikfija egy- 
arant a legkQlonboz6bb alakzatokat mutatja. A sokfele agazo 
sz&Iak, mik egy-egy irdnyt kepviselnek, megis egy csom6b|i 
futnak 08i»ze, mint egy nagy folyamnak kiilonbozd ^gai, 
Dielyek mindegyikeben ugyanaz a vi^ folyik, de ez a viz 
felveazi kek szin^t az ^gnek, ha iap^lyon cs6rgedezik, scit^l 
6ray4t a lombnak, ha erd6ben kanyarul ^gya, szOke lesz a 
nidas mellett. krislalytiszta a sziklak k6z(Ht. Cz a csomiV 
poQt, ez a derekfolyd a mdveszetben u realifitikus aramlat, 
ennek anya,jegye megvan minden apr6 iriinyon, barha sok- 
fele v^Itozatban is. Ez a realisztikus ^ramlat p^rhuzamos 
azzal, mely szellemelettink egyeb t6nyez6iben is hatalmas 
er6vel jelentkezett s ezzel egyfitt ama nagy napok egyik^n 
gzuletett meg, midon I'arisban el^szor hangzotlak fel agyO- 
dor^ kozepette a szabadsig, egyenlQseg, testveriseg jelsz6k. 




286 



II. 



(A modern marAiiet UEon esmiAk udl&tU. melyek m nagy fruioxia forrmiUIoiii 
id^jAlien keletkfiztek. — A liberftlljmas a 8xlu»d abifi felAben. — A Corueliti«- 
lakola (naKar«nusok>. — A liberalism us a axiiad mAftodlk fvleben. — A modemek.) 



Azok a S7dlak, inelyek a modern mflv^szetig elvezelnek, 
l^nyegukben a nagy franczia forradalombbl agazDak ki. C 
hatalmas szellemi »sy^zulet6s tOrdelte le a szabad kutalas. 
a szabad v^lem^nynyilvanitas bilincseiL Egesz sor eszraet es 
hangulalol teremtelt meg, melyek meg ma is 6p er^ben elnek, 
megteremteUe az i^ demokraliiit, a liberalismust es mindama 
szellemaramlatokal, mik ezekkel rokonsAgban allanak, 

Ezen liramlatok jellege azonban m6g igy sem egyseges 
Hz^adunkban. Nagyon lenyeges elterest l^tunk a szizad e)s6 
6s m^sodik felenek deriiokratijija, liberalismusa kozl. Mid6Q 
B nagy revolutio jelszi'iil viliigga kQldt^k, egesz raja tamadt 
a bolcselSknek, kik e harmas jelszo ^rlelmet magyar&ztak, 
lartalm^t sz^lesbitetl^k. elveil egesz terjedelmiikben kifejtetl6k. 
L^gvArak 65 utopiak keletkeztek, az allamtudomiinyok nera 
sejtelt mertekben Irttiek lanulmany targy^va I6ve, az ember 
sz6 egy6rtelmdv6 "vdll a poIgArral, eg^z sor elmdettel egye- 
temben allltollAk f5l e minta-polgdr k^pet, boldogsagdval, er6- 
nyeivel egyutt. A hatalmas uj aradat annyira ihleltekk^ telle, 
a gondolkozokat, hogy egy pillanat alatt fdlcsaptak a phan- 
tasia er6s szdrnyan eg^sz az ember-idealig 6s fel6kesilellek 
fit s az altala alkotott tarsadalmal a speculatio minden 
Icigondolhalo er^nyovel. 

A szilzad els/j felenek festeszele egeszen megfelel e 
lSrekv6seknek. N^melorszagban ebben a korban fejl6d6tt ki 
teljesen a speculativ, bolcselO festeszet. Cornelius, Overbeck, 
Schnorr kepein megOsmerjflk a miiita-Krisztus, a I6g&s pr6i€- 
tak, palricius-apostolok kepet, a r6gi nemel rege minta-Iovagj4t, 
a germSn mes^k *makula nelkul val6» hOseit. De mindezen 




S67 



ide^Iis atakok csupdn eszkozdk val^nak valamely philosopliiai 
vagy Iheologiai axioma megvilagitasara, ez alakok egym^ra 
vonalkoztatasAval iparkodtak megmagyarazni a szenthArom- 
sdg egys6get, a malasztot, a vezekl^l, a jiroborsfigol, azuUn 
az emberi erenyeket soira. A mtitdrtenelem igen jellemzoen 
□evezte el e mflveszeket nazart^nu.sokiiak, valoban. az 6 mUv^- 
szettik nem vala e fbldrdl val6, sdt egy csdpp vonatkoz&Bsal 
sem birt a kozCns^es 61etre. Yalami fblddntulit valami 
islenil kerestek, de nem ligy, mint a renaissance mQv6szei 
a kik a pog^y Olympusra mentek isteneikert, hanem felko- 
restek a kereszt^ny paradicsomot, a legend^ szent vilAgAt 
az AtszellemGlt marlyrok mennyorszagit. a liol nines sern 
hfe sem v^r. sem anyag, hanem minden Altai van sz6ve 
az istens^ l&thatatlan flaidnmaval. 

A nazarenusok mfiveszeti, bdlcseleti hitvall^i^nak meg- 
felel az 6 technik^uk is. Val6ban, semmi korban sem kelet- 
kezett annyi szintelen kep. mini ekkor, CMmeliiiR frescoira 
kell egy tekintetet Telnank, bogy t>etasaQk, mik^nt n&la a 
szfn a legutobd kifejezesi eszkoz s csOpp goodol sem fordtt 
r^ Mindent keriil, a mi a rfezletekre vonatkoartwal bfr, d^ 
a rajz atlagos, csaknem cbablonszera, sohasem motat be 
egy^t banem az ember-trpa^ dtlagon alakjdt, a b£gfQrl5k- 
t6l a ruh^^tig minden ajdonatijri, minlAmik k^zUJt Szinei 
pedig nagy darab foltok, egye^ea^n felt^ve, a n^IkQl bogy a 
termtezeti>en ezo^eiek^ v&Jtakozd skto caak egy cadppet ift 
err^nyre jotna. 

Uvea speealatir-otopiktm volt e kor mflirteele, tirffA- 
ban ^pen ohr m^4:kben, mint technik^j^iaji. IfindketUk a 
kor goodoikodtaDddja nfiile, n«ly Appen (rfyan epeculalir, 
minlasxerllre tflcdnrO, vtapQam h^futAMigA volt 

Az otTCDe* i6vcidbco v^i^re knaa raegkcsdddStt m 
bynyvefc OMoriiiABak az detbeo vald alkalinaT^ia A lilMrtie 

vOaaK lOMW GnpaO WtimmpmmtttllgiMm 



88» 



nAl? VeRTe milyen a modwD maveszet ftsszk^pe, milyenek 
iranyai, milyen eszmei tartalma s technik^a, milyen az a 
szellem, mely mindezt eredm^nyezte, es* min6 helyet foglal 
el a modern mOveszet a jelenkor kutturai t6Dyez6i kc^t? 



k 



HI. 



(FSkfiSflnliSsel^k m rigi 9 modern intlv^^aset kAtt. — A mutitinirnfAKii JolUir 
klpiuxtal4«a. — A vallAaot kepck. — A J6xuK-ty|iua nlvAIttnUatt. — MiMiwrtt 
mysticiBiniu. — A trirt^imti feat^zet. — .Ai udvaii fMtAk* kora. — Plloty. — 
A tfirt^neli feate«z«l modern ^rteletnhen : X^uvllle. Vernaeaaifln. — KAieladte 
ft gnre Mi. — A modern fttlteset ij Jdl«nvonAju : a Dyuffklftm. — A UjkA[t 
ttfaig unt — UaaguUu — HeJda a drimAkl>fto. —A lyml Ci p>ycholofe[lAl ctcaak. — 
^^L Tecbnikai okok. — A .ssAp* kerea^M.) 

^B Ama kQldnbsegek kozl. melyek a modern mOv^zetet 
I^T6git61 elvalasztjak, elsd helyre kell tennlink a modem 
mflTek eg^z megjelen^s^nek uj alakj^t, mely iOkiip a monu* 
menUdia elem kihalUban jelenlkezik. 

A monumentali^ mOv^zet ege^zen az egyhilz^ ^ az 
aristokratia^. k^t oly t^nyezd^. melyek a halalmaa demokrala te 
liberalLs ^radat ^Ital nagyoo is meg vannak t6rve. A renaiMaoce- 
mfiveszet 6n^ frescoi a pap^ b6kezfldegenek kdszdotdt 
Idtfiket a e pAp^ fi^iedeimi csal^ok saijai voltak. Bfa nze- 
gtoywan ten^Sdik az egyb^ a papak batalma meg ran 
tonre, a b^idan fenyes VaXikkn p^erfillereken ^Iddik. Az egy* 
has hatalmAnak ttinedez^d^Tel egytjtt i^i az eszm^hez fOz^ 
ddtl moDuroeotaii^ maveszet banyatlasa. 

E mooomentalis fest^szetoek fo kifej6zM alakja a fresco 
▼oH. Hitahaan eirttkezesek nagy antoyai mc^v^oUk, hogy a 
falafau diiiM Ic^pefc norosan rapuzko^jaaak az ^t^ueti 
ckf mdUMgDoak 4s komolyak lesyeodL TAiyy- 
ik^fau egya rt ni roegfeteiteic az 6n^ mktH/k 
eibelyezeU k^peken okv«liaoal 
tilzAaahral kcUett hizfmfo$ tMirtaolntf 



el^rni, a szin pedig ^ppensegg^ decorativ szerepet vise! 
Nem brillians szinhatasokkal, lianein egy eszme allegorikus, 
idealizalt eldadasaval, a compositi6 gygasi stylje altal hatotlak. 
Termeszeles. hogy a modern ^piteszet. mely iiy czelokat nem 
keres, nem is kiv^nja meg az ori6si frescokat, S^t nem is lehelne 
modern templomol eikepzelni, melybe beleillenek Michel-Angelo 
utoIs6 delete, avagy Rubens ugyanily lArgyii k6p<iri^sa. 

£3 a fresco letiintevel s a monumentalis ^pitkez^sek 
hanyaUd^Aval letunt a monumtnt^lis festeszel kora is, legyen 
bar t^rgya vall^os vagy lOrL^neti. A modern vall^os kepek 
nagyon l^yegeski'ilOnbsegeket mulatnak a r^giebbekkel szem- 
ben. A szabad kutat^s s a j6zan realismus sok fajdalmas 
6rTdg^st tett a vallaslortenelem teren is. A hiv6kb6l kriliku- 
sok lettek, a kik nem fogadtak el tdbb4 olyan okozatokat, 
melyeknek nines helytallo alapjuk. J#zus es lanitvanyai sze- 
g6ny emberfiakka I6nek reduc4Uva. amazt mint a Idrt^nelem 
egyik !egkival6bb lK)lcseI6j^t togjdk Tel. emezeket mint cson- 
des rajong6kat, kik keszek 6iel6ket felSIdozni raeslerflkerl. 
Strauss 6s Renan kutat^sainak eredmenye 6rezbet6v6 v^ik 
a modern vallisos k6peken is. J6zus alal^ja igen tetemes 
atalakul^son ment kereszlul. Hajdan a bizantiak merev mO- 
Teszeteben mint « pastor bonus » szerepelt legffik^p, a cinque- 
cento idej^ben Apoll6 gydnyOrQ tesl^ben ^s ruh^zat^an 
jelenik meg, mint egy dics6seges iiralkod6, Diirern61 mint az 
•ember fia», a ki koldusok es nyomorekok kOzt tesz csu- 
d^at, Rubensne), mint az OJympus elegans es atbl^ta tagja. 

Ma Jezus ketl'eie alakban szerepel a mQveszetben. Az 
egyik a I6rteneti kritika 4Ual kegyetlenlil megtisztaolt J6zus, 
a kinek nem hagytiik meg isteni szdrmaziisAt. hanem inkAbb 
doctori oklevelet adtak neki; ennek a typusnak kifejezCje a 
fest^szetben Verescsagin. A rndsik, a socialista Jezus, egeszen 
a legj^yabb soci^lis aramlatok szellemenek termeke s ennek 
kirejezdje Ubde, A megv6ll6 e nemet mQvfeznel nemzetkOzi 



a»i 



n§pboItlogil6b61 n^met munkassd lesz, a ki predikalva jirja 
be a ka^7asok, gyarmunkiisok lakail, hogy a puritan emberi 
erenyekrOl adjon nekik oklalast. Egeszen niegvan benne a nemel 
soci^is reformer. Ezzel Uhde egeszen ellalilta a kor idealj^t. 

C, Nagyon jellemzetes ez a mozzanat a mi korunk ideAl- 

]6nak megdllapltds^nal. Mert a niUv^szet minden korbau 
Jezusban fejezte ki a ferfi idealjjit, epp ligy, mint M^riaban 
a n6et, mig a <szent asal6d> a csaladi elet eszm^nyk^p^nek 
bemutatasa volt mindenha, 
' Jeziis elvaltozolt alakjiit m^r bemutaltuk, nem kev^sbb6 

t^nyeges v^Uos^sokon ment keresztCi! a i"6gi mfiv6szel M^ria- 
alakja is. A cimiuecenlo galans fest6i a n6i szepseg idealja- 
kenl fogl^k fel. Felruhaztak a szendeseg, csendes megel^ge- 
detts^g, szQzies nyugodtsag minden baj&val s megteremtettek 
a roadonna-typusl. A lovagias, h6lgyeiket m6dfeielt kitiinlelC 

Polaszokntil nem is volt mask^p kepzelhel6 Az 6-nemet mU- 
veszel sok alkolasaban a Milria-typus kozeledik a nemet 
minta-hAziasszony lypiisAhoz^ mig a modern mtSv6szelben 
dolgos^ munk^ anyak^nt szerepel, sohasem elkiiionitve b^LZ- 
tarUis&tol: a «szent csaiad> kepe elvesztette legendai nim- 
bus^t s 6lelk6ppe vallozott it. E targyboz csatlakoznafc ugyan- 
ily felfog&sban mindama kepek, miken az Egyptomba val6 
tnenekiiles, .Jeziis sziilet^se, a pasztorok imadasa van bemu- 
tatva. A socialismus gyarmunkas-typusa I^pelt a sz^pruhS.- 
zalti, j61 apoll haju s clcgans szenlek helyebe. 

Dogmatikus, iinnepelyes szertarlasokban tetszelgS volt 
a regiek vallasos festeszete. Azt is mondhatjuk, hogy teljes 
er6vel keresi a heroikus, a dicsOseges elemet. A compositi6 
mesterfogasain 6pul fol s nem forro, dlhal6 erzesen. A modern 
vallasos festeszel 6ppen reactidja ennek a lorekvesnek, mely- 
nek a mdr felsoroltakon kivO! meg egy subttlis oka van. 

Ez a modern korban lappangva, de szeles kOrben elter- 
edt i5j mysticismus. 





29S 



Bizonyos fokii mystikus rajongds leple el a legutdbbi 
id6ben az iixxlalmat 6s mOveszelet. E mysticismus szazt€\e 
kontosbe oltozlcodve kalandozta be a mUvelt vilagot s olf 
nyomokat Imgyott maga utAn, melyek igazoljak kulturilis 
jelentOs^g^t A psychikai lij kutatAsokkal parhuzamban, resz- 
ben mint ezeknok tOlz^sai, Ainerika, N6met-, Franczia- es 
Angolorszagban eg6szen tilokban ellerjedt a spiritisinus, resz- 
ben humbug, reszben bftlcseleti speculali6k alakjaban ; beffez- 
kelte rimgal az irodalomha s oiinan indult h6dito litjara. A 
hlpnozis^ suggestio tanai ferdeir^nyu sect&kat szultek a 
rajong6k agy^ban, s e felig valldsos, felig moralis, felig 
socialislikus eszmeconglomer^tok oly jelensegeket bozlak 16tre, 
mint a miiyenek az amerikai vallasujit^ok, a Salvalion-Army» 
az lij orosz schismAk, Tolstoj tanai, P^iadon pr^dikdlAsai 
Pfi^risban, BlavaLsky asszonyei Londonban. fc^gesz irodalma 
t^madt ez uj mysticismusnak, melynek lemplomai immar 
epiilnek P^isban az orOk «nirvana» aegise alatt, Neraet- 
orszdgban pedig ket kezzel szorjAk szet a javitotl buddhismus 
Ltechismusait. A let, a l^Iek, az agy rejtelyeivel foglalkozuk 
[tatikus almaikban nagy Abr^ndvildgokal epitettek fol, s 
ben^pesilik azt a negyedik dimensid csudd.latos lenyeivel. 

Ennek a mystikus iranynak, mely felreismerhetlenfll 
hddft ma terel, megvan a maga vallasos, rajong6 fest^szete 
is. A spiritista fest6k feje Max (i^briel, a mystikus abr^- 
dokban ringat('>z6k6 pedig valamennyi intentionista, kik meg- 
lepd, symphonikus mQvekkel leptek foL Az anyagtalansagnak. 
a azellemszerUs^gnek eI6'ad6i 6ky egesz vilaguk egy erzelem, 
egy sejtelem, egyenes ellentetben ama regi heroikus, kezzel- 
fogbal6 raav6szettel. E mystikusok legbilluls6 bad^t k^pezik 
a modern lestdk taboranak, dc kevess6 osmertek. mert mQ- 
veik alig elvezhet6k a sziikseges commentar nelkiil. 

A regieknek egyetlen vallasos mdveszeliik volt: a vallas- 
torteneli. A modern mOveszetben ket nagy agban hullamza- 





nak a vallAsos eszm^k. Egy rtszuk foglalkozik m6g .I^zussal' 
6a az egyh^ztOrt^net kimagasl6 alakjaival s ez alakokat €s 
esem^nyeket nem dogmaiikus m('>don foKJ^k PpI. hanem as 
Oj torteneli kutaldsok alapjUn, vagy a modem socialismus 
szemttveg^n kereszlul nezve. A mdsik resz teljesen elvilasztja 
a valMsos ^rzelmet at egyhdztOrt^nelem alakiait6l, a mysti- 
cismus festOi csupin a valliisos 4rze!em hangulat^ban 6Inek 
s e hangulalot mulatjAk be. De mindket aramlat teljesen 

Llevelelte mag^rdl a inoniunentAlis mezt, az e16bbi korok 
valldsos mav^szet^iiek e kivalo jelh^mvonjisiit. 
E jeliemvoaas eltiintet a mtivt^zet egy miy vdlfajAnak, 
a t^rt^neti fesleszetnek hanyatlAsa is illuslr^lja. 
I A torteneti festeszel a mttveszetek uijiszijletesenek kori- 
fel csaknem szazadunkig finom es elegans kiad^sa volt a feje- 
delmek ^s ffiurak ama tfirekveseinek, hogy emiekuk dics63e- 
gesen fdnmaradjon az iitbkor r6sz6re. Azutan fblmerfll a 
kegyes dolatiok, nevezetes eljegyzfeek, ilnneps*^j^ok, kival6 fon- 
tossagu fogadlatasok es udvari cerem6niak kepe, iniket o!y 
elfiszereteltel latunk feldolgozva a mult mfivfezeteben. A 
kr6nikak jelleme ez, nem is az igazi tdrt6net6; e k^peken meg- 
erzik a megrendeld b^kezdsege 63 halalmas rangja, kevesbbe 
a mflvesz On^Ilo felfog^sa, szabad gondolkodfismddja. David 
a franczia forradalom idejen kezd modernebb poUlikai ten- 
denti^kat bevinni k<5peibe, de a miisndik franczia kOztarsas^g 
meg^Qlelese niegolte a torleneli fe.Hteszelet. Aziitan a napoleoni 
cs^zarsag idej^ben lijra Rilmeriilnek az < udvari fest^szek» 
gyarI6 alakjai, kik megrendel6j0k istemles^ben talaltak siliny 
Qromiiket. Az I'ljabb forradalom lehe elsopdrte e mtivesz- 
parasitdkat, mig a 48-as forradalmak leverese utAn consoli- 
da!l kirfilysAgok iijbol meghozzak a t6rteneli fest^zetet, mely- 
nek a Piluty-iskola veil legkival6bb mflvel5je, I*iloly nagy 
tchels6g, hatalmfis eg^'^n, szinerzeke akkor tiinik fel leg- 
lalatmasabban, ha elSdjei, a nazar^nusok sApadt k^peit6l 





29* 



Atmegyiink az 6 k6peihez. Piloty nagyon tehelsegea feslC, de 
nem nagy szellem, 6 epp ugy 7soldjdba szegQdoii a cji'ierzelma; 
kiralyi tanaonokoknak, mini el6tte sok mas apro mOv^sz, 
s a v6res osaUkban keresle a n^met nemzet dics6s(^es moz- 
zanalait. Az 6 decorativ-irdnya Makartban erte el veglet6l; 
Makart mar eg^zen a szinhatasok ragyoga?^aban el s kepei 
nagyon kozel allanak a latvanyos szinmtivek finom diszle- 
teihez. Vele halt meg a torl^neti festeszet, abban az ^tie- 
lemben veve e sz6t, mint a milyenben e korban haszndlt6k, 
S jOU utaiia a tort^neti festeszetnek egy surrogatuma. uiely 
sok tckintetben uj momentumokkal van lele. 

Tulajdonkepeni lorterieti ferileszetr6! a modern muve- 
szetben szo sern lehet Legiijabbau nines egyetlen oly muve- 
16je sera, a ki b^^irmiiy tekinlelben magas szinvonalon allana. 
Neuvillet, Delaill, Vere^csagint nevezik torl^neti festoknek. 
Nem szabad azonban eifeledniink. hogy ezek korAnlsera 
veszik targyaikal a multb^l. K^fteik a jelenben mozognak, 
targyaik olyanok, mik szemeink elfitl jdtszddtak le s egykor 
a lorlenelem kivalo mozzanatai le-^xnek. Ilyenek Verescsagin 
kepei az orosz-toriik huborubdi, mikben a haboruskodas 
ifizonyait mulatja be. Ilyenek Neuville es Detail csatakepei a 
70-es nemet-franczia haborQb6l mik a revanche-eszme dOhOs 
vezerczikkei. 

Ez elv^ltozAs oka els6 sorban az, hogy a modern 
embernek nem impou^lnak tdbbe gazdag udvartartdsok, 
fcyedelmi tornak. Republicanus szellem lengi At a continens 
nagy rfezcl^ szemeink elott sziiletnek iij kdztarsas^gok. mint 
az <Islen kegyelm^hOI val6» kiralysagok ei6 czAfolatai. Feje- 
delmi mindenhatosag nines m^rmUvelt allamban s igy hidny- 
zik a koronak ktii-iil az a gloria is, melyet elSszeretellel 
baszn&Itak fel a regibb id6k festsi. E krOnikakat megtdlt6 
kuls6s6gek helyett a nagy nep-psychologia erdekli ink^bb az 
embereket, ennek kez^re jArt a psychologi^ak hatalraas 





i 



395 



32 



a 

w. 



fbllendillese is, mely tij tanulmdnyforrasokat nyitott a mflv^- 
szeknek. Egyszeriben oknyomozova, lelektaoivd valik a t6r- 
t^netiras 6s ilyenne vAlik a tort6neti festeszet is. Nem adnak 
episodokal nagy csalakb6[. hanetn eletkepekel, melyek a kort 
jellemzik. £s egyszerQ emberek l^pnek a ragyog6 fdurak 
helyebe, semmi barsonykontossel. semmi klilsfi cziczom^val, 
Az egeszet a demokratia szelleme lengi aital. 

A raodern torteneti fesleszet egfezen a jelene. .Ie]lemz6 

jlyege a psychologiai elem, ellentetben a mult torteneti fes- 
teszelenek teljesen archacologiai, krbnika.s jellernvoniisaval. 
fippen azerl csak uly n^pek korebeo talAlkozunk vele, a mely 
nepek a jelenben uevf^zetes politikai ^talakulasban vannak, 
mint a franczi^ es nemelek a 70-es evek 6ta, vagy az 
oroszok a lorok h^bon'i idejen. 

A I6rleneti fest^szet hanyatlas^va! kapcsolalban meg 
egy mozzanattal kell leszamolnunk, mely els6 tekintelre tan 
csek^ly jelenl6seg0nek liitszik, de melynek hatasa felre nem 
dsmerhetd az egesz modern kepzomdveszetben. Ez a tragikus, 
a nagifssabdau elem kerulese s a nyugalomy a h^es 

ihene^ haugiilalanak uralkodasa. 

Ez elv^Uozas ffijeleusegei a idjkep mai uralmaban 
tOnnek fel legvilagosabban, Em!6kezztlnk viasza a cinquecenlo 
nagy mestereinek ama mondasira, hogy a t^jk^p nem egyeb 
hiu jat6knal. Souverain modon velettek meg a renaissance 
id^eben s csak eppen arra bas/.nfkltiik, hogy alakjaiknak 
hatlerel adjanak. S meg ehl)en is nagyot^ megl^lszik a t^- 
keptanulmanyok teljes ellianyagolasa, az alakok rajzanak 
6s szinezesenek mertekevel merve val6ban nagyon gyong^k 
Rafael, MicheUAngelo s a tcibbi mesternek tajreszei. A han- 
gulat alig volt ir^^nyado rajuk nezve^ s6t szizfele vdltozatai 
irAnt alig vaia erziiki'ik. A lujkep csak a XV^III. szdzad vegen 
taJilt szeretetteljeaebb mOvelesre, Mr ekkor is alig ment 
till bizonyos chablonokon. Csak a XiX. sz^ad masodik 





396 



feleben l^ptek fol ama nagy t^j- ^ bangulatfesUSk, kiteek 

6ridsi teheise^ oly reniekmOveket alkotott, melyek jellecBs6i 
az egesz mixiem festeszelnek. 

A tk}' es hanf^latkep uraiomra jutasaval haDyallani 
kezdetl a festeszet axon ir^nya. mely mozgalmas, tngjnw 
jelenetekkel, cselekv4n^ekkd foglalkosott. Mas szovaJ a ook 
lekintetben objecliv fest^szet helyebe a l^ai jdtt s ez 
nevezeles mozzanal. mert ez szfiI6 oka sok oly ir^cynak, 
melyek ma uralkcxinak s melyektiek l^yeg^vel es dveivel 
aMbb fogunk fogialkozni. 

Ak lij fest^zetnek a t^jkep uralm^n kivul, a regi tragikai 
von^ssal ellerikezC cliaracterislikuma a psychologiai fioom- 
sagokba val6 elmeriiles. A tajkepben az absolirt nyugalmas- 
s^g jelenlkezik. a hangulalkep mini ilyen teljesen lyrai, a 
genre pedig finonn. subtilis pgychologiai buv^Jatokkal foglal- 
kozik, a mi mely osszefttggeshen ^11 a modern psychologia 
hatalmas follendlileseveL A lyrai es psychologiai iinomsti^ok- 
kal fog]alkuz6 fest^sstet nem ^11 p^lda ndkul. Az egites 
modern irodaiom ugyanezen jellemvon^t mulalja. Letfint a 
honyodalmas, kalandos reg^nyek kora, az epos kihalt, vde 
halt meg a leiro kdlteszet, a ballada, a koltdi beszely. Tragoe- 
diit nem irnak lobbe, bely^he jail a larsadaltni szinmCL, e 
ez legink^bb az eniberi lelek rejtelmes. bonyolult, de soba- 
sem nagy kitoresekben nyilvinulo allapolAval foglalkozik, 
mint Ilisen, ifj. Dumas drimdi; s6t annyira megy a psycho- 
logiai rejtelmek kutatas^ban, hngy jofonnan a l^k&lh 
csdndes. alig 6szrevehet6 atalakulasainak festeaev^ 
mint Strindberg drdm^ban. 

A rejtett psychologiai tunem^nyekkel val6 foglalkorAs 
ter6n termeszetesen nagyon idegen noveny a lorLeneti fee- 
tfezet. Kls6 sorban azert, mert a mult nagy esemenyei aia* 
dig sz^es, neba eg^szen durva, nagy contoiirokban maradtek 
r^nk 6 hi^yzik hel5liik sok fmom adai^k, mely bizony^ca 




997 



jelentekeny szerepet vitt akkor az esera^ny lelrejattekor. 
Miiigodsorhan hiiinyzik a mflvesz kOsveHen megfigyelese, 
mely alapja az igazi psycholojfiai elemzesnek. 

De ezenkivij] a technikai szempont sem kedvez a nagy- 
ab&sii, mozgalmas tfirl6neti festeszetnek. 

Bemutattuk mir, rnennyire hajlik a modern mflv^szet 
a nyugaltnas elem fele. Ennek oka a psychoiogiai (inom- 
s^k irinli eldszereteten kiviil a teehaikaban is fekszik. 

Mert a XIX. szazadban vegteleniil gazrlagodott a niQv^- 

eti kifejezesm6dok tarhaza. 6ppen azaltal, hogy a valo- 

ol iparkodtak bemulatni, s erre okvellentil b6 term^szeli 

nulmanyokra vala szi'iks^Ruk. Ezek folytonos gyakorld-sa a 

aOveszek kezeihe adta a rajz ^s szin fegyv*^reit. Lehet, hogy 

a r^giek Altal^nos, lypikus rajzban felijlmuljak a moderneket, 

azt azonban hatarozottan allithatjuk, hogy sohasem volt kor, 

Boelyben a mOveszek oly biztopan litt^'dt volna meg a ter- 

Cmeszet ezer finom es rejlett reszleteil, mint ma. Az a tftrek- 
jr^s, hogy e finom rajzot s szinez^st a lehetG tokelyre fej- 
lesZHzek, kerOltette velftk oly dolgok visszaadilstU, meiyek 
nem nyujLollak nekik el^g bizloF alapokat. Ilycn vala peldiiul 
la mozgasok visszaadasa, mely csak pillanatnyi benyomis 
megfirz6s6n alapulhat, a nelkiil, hogy a nnozgas elmult^val 
cllenfirizhetn^ a mfivesz a rajz es szinez^s megfeiel6 voltai. 
Nyugodalmasb tirgyakn^l nagyon is megvan e technikai 
gzabatossagra valo torekv^s el6r6s6nek leheWs^ge, s az6rt 
kerullek a mozgalmas kf^peket, niikrCl a priori (udtAk, hogy 
nem adhatjak vissza teljes szabalossaggal. 

Az elfibbiekkel egvQtl a technikai szemponl is ddntfi 

erepet jdtszott a torleneti festeszet elhanyagoIAsin&l. Ez a 

zemponl viszont hozzajarult ahhoz is, hogy a modern mO- 

eszet oly nagy mertekben vette magaba a lyrai elemet s 

elfiszeretettel keresi a psychoiogiai (inomsagokat. 

A lyrai 6s psychoiogiai elemek egesz sor uj jellem- 

20 




2»d 



von^«sal gazdagfljak a modern fesleszelet, oly dolgokkal, 
inikkel a regi nem dicsekedhelik. E kel elem uralomra jutasa 
egyszerre kizarja az flnnepelyes kuls6segekben val6 letszel- 
g6st, mint a milyen a regi viMg sok mOve, es oly elemet 
vi.sz be a mOv^szetbe, mely a regib6l nagyon erezhetoen 
hianyzik s a mil fesl6i nyeiven erzdsvek neveznek. 

A r6giefc iinnepelyesek. t^g^an szeretnek jarni. A mo- 
dernek st»kkal InkAhh torekednek hels6. litkos erzeseik klfeje- 
z6sere, mint a kep kiils6 megjelen^sere. A regiek a colos- 
salisl, az impozanst szeretlek, a modernek a finomsdgokat, 
a rejlett gyOngyoket. A modernek inyenczek. A mini a zen^ 
ben elfikeresik a finom egyeni erzest, ligy teszik a festeszel- 
ben i?. Niikik mituien egyeni, az egy6n hangulalAbo! kiindul6; 
a regieknek nincsenek ily lyrai hanguiataik. Idegeik sofckalta 
*er6sehb szei?zi'e> vdgy6dnak. Az 6 poezisiik az Olympusra 
ment idealjaieri, s ezek termeszelfiWottiek, keves koziik van 
a ffildhoz. A moderneke egeszen foldi. A regiekben sok a 
heroikus elem, 6ket v6res csatdk^ emb€rnyiiz6 h6s6k, fel- 
istenek s lanlolo Apoli6k hevilettek, azuian az egyhaz es 
allfim fejedelmei, azok pornpAja, szerlarttisaik iiniiepelyessega 
A regi mflveszel emberfoltiUi, az i\j embed, Amazok olya- 
nokiil adtak elo ombereiket, a niilyeneknek szeretlek volna, 
emezek ellenben ligy adjak, a milyeneknek latj^k. A regiek 
azonkiviil inkabb foglalkozlak az athleta-tesUel, a modernek 
a finom. erz6 lelekkel. 

fis v^gul a regiekntil mindig erOsen 6rv^nyes(lll egy 
lorekv^s : az absolut sz6p keresese. Ez ma mAr leljesen 
megszUnt s a sz^pnek legfobb kritenum^v^ a mQv^sz egy6ni 
felfogdsa letl. 

Ezen kiilonbsegek laglalasa ulan dllerbelunk a modern 
mUveszet iranvainak elemz6s6re. 



Lyka Kdroly. 



A MAGYAR PARIJIMENT RKFOKMJA. 

allam;ogi tamui.vany. 

— Misodik kOzlem^ny. — 



^U 



M. 



f he 
I mi 



A mondotlak szerint sem oly k^pviseletet nem fogad- 
halunk el, meiy rendek, erdekcsoportok vagy osztalyok sze- 
rint van os-szej^Uitva, sem az iiltalanos szavazaljogot, sem a 
n.siison alapulo vilasztasi rendszert. Mind e m*!)dozatok — 

Itekinlve mis hianyokt61 — nem hiztosithiitjak szerintuok 
ama cz6l elereset, melynek pedig valasztd»<jknal elsO sorban 
kell tekintelbe jonnie, azon czeil t. i., hogy oly kepviselOhiz 

Ikottassek, mely a nemzet Iegjelesebbjeib6l all. 

Mar mondolluk, hogy a valaszt6l6l leginkdbb k6t 
tu1ajdonsi!ig kOvelelendO: beMl^ es hazafis^g. Arra n6zve, 
bogy ez ut6bbi megvan-e valakiben, nem letezik biir osak 
neniiJeg megbizhal6 iltalino-s ismerv ; ellenhen az elebbit 
ineg lehet fillapUani. habar nem is mindig k^lsi^glelenOl, de 
legalAbb megkozelitGleg. Vfijjon mierl volna lehetellen, az 
addfizetes helyett az intelligeuliat a vilaszldsi rendszer alap- 

ul fdlvenni? Hisz ez keLsegtelendl jobb bizlosftek arra 
nezve, hogy a valaszt6k helyesen es ertelmesen fogjik alkal- 
mazni szavazatjogukat. Oly valaszLasi rendszer ellen, mely 
az ertelmis^gre van fekteLve, nem is lehetne felhozni azon 
ellenvetesl, hogy bels6 ellenmondast foglal raagaban az oly 
eljar^, raely, Ahrens szavai szerint, erkolcsi min63ilv6nyt 

20* 




300 



♦ (fHggetlens^get, mflvelts^gel, s;dl6rd gondolkod^st) mennyis^- 
gUeg ad6hanyadok alapjan akar megallapilani. Stuart Mill 
igen helyesen jeg>*zi meg: <nem haszn^Ihal, hanem csakis 
;irthat, lia az orsz6g alkotmanya ugyanannyi polilikai jelen- 
tOs^gben reszesiti a tudatlansiigot, mint a nrittvelts^get». Az^rt 
a szavnzatjognak az erteimiseg alapjan leendfi szabalyozdsat 
legkevf^bbe sem 6hajtjuk akk^nt kere&zlDIvinni, mint Mil) 
aj^nlja^ t. i. olym6don, hogy a mQvelt osztalyokhoz tartoz6 
valasztb, erte1mis^g6npk fok&hoz kepesl. tobh szavazatta) 
ruhaztass6k lei. Mill azon eszmeje, hogy a beadolt szavaza- 
tok, miutan kets^gtelenQl kai6nh5z6 6rt6kkel birnak, nem- 
csak niegszamitand<)k. hanom merlegelendok is, raindenesetre 
nagyon plausibilis es rigyelemremelto, Tagadhatatlanul nagy 
anomalianak lekintendfi, hogy ott, hoi fonlos poliUkai k6r- 
d6sekrul van szo, a mfWeltseg magaslalAn A\\6 s az illam- 
6lel sziiks^gleteivel teljesen ismeretes valaszlO szavazala egy 
paranyival sem hfr nagyobb siilylyal, mint a mer6ben mO- 
veletlen vAlaszto^; ki alig tiid olvasni es irni. Hanem a Miil- 
fele plural vote system gynkorlalilag epp oly nehezen. vagy 
6ppen nem valosithato meg, mint sok mas az lijabb angol 
radicalismus iltal tett javaslat, pi. a nOk szavazaljoga, a 
fejad6 behozatala sib. 

P'nn^lfogva o!y valasztAsi rendszer bebozatal^t klv&n- 
jiik, mely bizonyos szellemi census alapjan van foU^pilvc s 
mely egyfelfti eI6gg6 szflk, hogy a ddntd befolyas csakugyan 
a mavellebb elemek szamSra biztosiltassek, de ma^felol 
elegge Idg, hogy a nep tijlsagos nagy r^sze a szavazatjog- 
t6l meg ne fosztass^k. Hogy ily v^laszt^ rendszer is nem 
egy hihfit fogna felmutatni, bizonyos, de 6pp oly bi7,onyos az 
is, hogy az ajanlott rendszer legalAbb rosszabb nem volna 
a jelenleg uralkodd adooensus rendszerOnel. 

Vajjon a nep sulyo9al)ban 6rezne-e a szellemi censusl, 
mint az ad6eensust ? Azt hiszsziik, hogy nem. A kozdns^ges 





801 



inOveletlen ember rendszerint k^zsegesen meghajol a tudks 
el<>U. Oly dolog eldontesel, melyet fOl nem ^r eszevel, szive- 
seri ^ngedi a «lud6s» uraknak, kik ahhoz jobban ertenek. 
EgyszerO eszj^rasa b«li^tja, bogy <tanult> szomszedja az ily 
k6r(k8ekbe ink^bb beleszolbat^ mint 5, de azt mar nehezen 
fc)gia ^tlatni, bogy J&nos es Gyorgy szomsz^jai, kik epp oly 
sokat, vagy epp oly keveset laDultak es tudnak, mint (i, a 
valaszt^i jogban reszesQlnek, csupin esak azon oktiiil fogva, 
raivel 6k 10 frlol fizetnek 6vi ad6 fej^hen, 6 pedig esak 
9V, frtot. 

De vajjon nem lenne-e mks tekintetl>en ve^jzelyes az 
oly v^asztasi rendszer, mely az ^rtelmisegre van alapitva ? 
Hillebrand Kdroly a kdvelkez6, nem igen biztat6 megjegy- 
aest teszi: tFraaczia- 4s An^olorszAg egesz modern lortenete 
igazolja, bogy a baladiis az oklatasban raindink^bb kepte- 
lenae teszi az emberek nagy tOnieget politikai k^rdesek eld6n- 
•e, bogy a nagyvamsi niiink^« ki olvasni 6s irni tud^ 
"igyfeldl a lulkoTetelO irigyseg, masfelol j>edig a legselejlesel>b 
legteiiiletesebb elm^ietek Altai vezereltelik, mid6n valaraely 
politikai kerdes eldtinteserol van sz6. mig a tudallan fold- 
mivclO, ki a szokdst, 6szt6n6t, 4rdeket koveli, sokkal hama- 
r^bb lalalja el az igazat». Vajjon a szellemdus irt\ midGn 
e Mzavakat lalAn a kedvellens^g egy pillanatibaii irla. nera 
ment-e kisse igen messze? Maga azon leny. bogy a iniink^- 
sok, kulonOsen nagyvarosokI)an, bovalov^bb keptelenekke 
valnak politikai kerdesek 6reLlebb felfogasara, fajdalom, nem 
v{mbatn ugyan k^lsegbe: de vajjon ennek ok^t csakugyan 
az oktaUsban valo haladas kepezi-e? vagy pedig bizonyos 
nkai?nema okok egesz lanczolata s ezek k6zott leginkabb ama 
flzuntelen agitalionak foldalalti munk^a, mely rendazeresen 
folingerli az irfgys^get s szakadatianul szi'tja a fels6bb osz- 
lillyok elleni g^-filoletet a munkiis kebleben. S azutan — ezek 
az ligynevezfelt feisObb oszLalyok! Valoban az embernek, ha 





nem is lartozik a munk^s osztAlyhoz, folldzadva kell elfordiSl- 
nia ama latvdiiyt6l, melyet egy mai nagyv^rosban a haszon- 
talan borzelovagok. a felvil^g h6sndi. ^ fiatal neinesek* a 
felszinre jutoU parvenOk gazdag c^emetei stb. uyujtanak. 
Vajjon a nagyobb oktatasnak tulajdonitand6-e. ha a munkas 
mindezeket latva. elvegre elhiszi vezet6jenek, bogy vannak 
elegen, kik az emberi tarsadalmon csak 6i6dnek ! 

Nern lehet e sorok feladata, a valaszlAsi reform rfez- 
lelesen kidolgozott tervezel^l adni. De legalabb re4 kell mu- 
talniink ama ligyeienire m^lli') javaslatra. raelyet ScJivarc^ 
Gyida « Allaininleztnenyeink es a kor igenyei» czimQ mxrn- 
kiijaban tett s melyet rOviden a k^vetkezCkben foglalunk 
^ssze : 

Az iictiv valasztokepess^g f61t6telei kU15nb5z6k a v6ro- 
sokban 6s a vid^ki kerflletekhen. . 

VArosokban iiltaliUios fOlleleIek: magyar ^llainpolgirsig, 
belolt6tl 24-ik elelev, feddhetellens^g es gazddszali 6iVd\\6s&g, 
Vilasztok pedig : a) a volt orsz^gos kepvisel6k, a tudomanyos 
akademia €s a re1s6h^ tagjai, a tdrvenyhatos^i tif^ztviseldk, 
lovabbd mindazok, kik magasal>b tudominyos szakktipzett- 
seggel birnak: tanarok, leikeszek, orvosok. flgyvedek, inerno- 
k5k, erd63zek, mezei gazdak stb. ; 6) mindazok, kik a vAros 
leruleten legatdbb cit 6v 6la sajAt vagy hitestirsa 6s saj^l 
nevt^re irl h^zzal birnak, ha olvasni 6s irni ludnak; c) mind- 
azok, kik legalabbb dt ev 6la rjnall6 ipari vagy kereskedelmi 
iizletet folytatnak, ha I'mi ^ olvasni tudnak. 

A vid^ki ken'ileiek osszes lakosstiga k^t csoportra 
oszb'k. Az elsChez lartoznak mindazok, kik Censdbb tudo- 
mdnyos szakkepzellseggel birnak vagy egyiltal^ban egyetemi 
tanfolyamol vegeztek; Uivdbbii a fogalmaz6i szakban alkaima- 
zotl allami lisztviselftk, a tr»rvt>nybat6sagi tisztvisoI6k szolga- 
biroi rangon feliji, lelk^szek, kik a Iheologiai lanlolyamot 
eg)'etemen vegeztek, v6giil a torv^nyes min4sil68sel bird 




wn 



m. 



i 



tanarok es tanitok. A mfisodik csoporlhoz tartozik az Osszes 
tobbi vid6ki ferfi lakossag. E csoportra ^nezve a vjUasztd- 
kepesseg fSltetelei : az allampolgdrs^g, 25-ik eletev, legalAbb 
ket 6vi ^Iand6 lakcis a keriilelben. feddhetellenseg, gazdaszati 
bnti\\6s^gf v6gttl irni es olvasni ludds. A ki irni 65 olvasni 
nem lud, csak akkor lehel valaszto, ha' az illelo kemlelben 
legalabb 10 6v 6ta sajat vagy neje 6s sajAl nevere irt ingat- 
lannal hir. 

A vArosi vdlaszlok, lovdhba a videki vulaszt6k kOzQl 
zok, kik az elsG iisoporthoz tartoznak, k6zvetlcn(il valaszta- 
nak : a videki kerliletek azon v^Iasztui pedig, kik a masodLk 
kalegoriahoz tartoznak, csak kozvelelt vAlasztAsi joggal birnak, 
a mennyiben kozsegenk^nt annyi kozvetelt valasztot valasz- 
taiiak. a h&ny k6zvetLen vagyi::! az els6 kategoriahoz tartoz6 
valasztdja van az illetfi kOzs^gnek. 

• Hahiir feltcHendl nem is Ibgadhaljiik el ezen erdekes 
Teform-javasiat minden egyes It^telel, megis fleg melUViiak 
lartjuk ezl a tervezetel arra. hogy konioly megbeszel6s tir- 
gyai k^pezze. 

De vis5zat6rve ezen talan igen hosszas elmeleli fejle- 
gelesek uUn az 1874-beli valaszlasi torvenyhez, mindenek- 
elCtt meg kell jegyexnunk, hogy annak az activ vdlaszioi 
jogra vonatkozo 16telei a Iej];kuloribr>zfibb .s egyrndssal gyak- 
ran semmi OsszekOUelesben sein all6 int6zked6sek tarka 
vegyiiletel kepezik. 

Az activ v^lasztdsi jog illlaMnos loll^telei : Allampolgar- 
«ig, f^rfi-neni, az 6lelkor beldltittl 20-ik eve. Az ut6bbi 
intezkedesl teljesseggel nem helye.selhetjUk, Meg az dltalinos 
fizavazatjog hazajaban, FrancziaorszSgban is a 21-ik ev 
k5veleltelik s hogy igen sokan in6g azt sem tartjak elegen- 
d6nek, bizonyirja azon t^ny, hogy a Versailles] neinzetgyUles- 
ben 1874-heii beadotl oly javaslal, hogy a 21-ik 6v helyelt 
a 25-ik tetessek, csak neh^ny szavazattal maradl kisebbs^g- 



80i 



ben Kiilonhen a 21. ^vnek van n6mi jogosuUsdga Franczia- 
orszagLan. merl a^polgtiri nagykoniaag a Code Napoleon 
szerint ez evvel veszi kezdelel. Ma^^yarori^zagban pedig a 
maganjogi nagykorusag a bevegzett 24-ik evvel kezdddik, s 
k^tB^glelendl nagy anomali^nak tekintendo. bogy a torveny 
oly egyent, kit nein larl eleg erettneic arra, bogy sajat magan- 
ugyeit 0ndll6an rendezze, el6gg*^ ereltnek jelent ki arra, hoj^y 
fontos orszagos ugyekben szavazattal liirjon. Knnoirogva niilunk 
a 24-ik ev mutatkozik leg<',z^li^zerni)t>tiek« aniial is inkubh, 
oiiTel a v^aszl^tsi torveuy 10. §-a iigyis az atyai, gazdai 
vagy gondnoki batalom alatt levOket kizarja a valasztasi 
jogbol. 

Kizaratnak m^g a badseregben tettleg szolgaJo katonak 
(tengerdszek, bonvedek), a p^nzQgy-, ad<i- ^s vAmCrseg legeny- 
sege, acsendfirOk 6s a rend6r6k leg^nysege, tovahba azok. kik 
bQntelt vagy v6ls6g miall ditdteUek vagy vizsgAlat alatt ^'an- 
nak, a bi)ntet6s, illetoleg vizsg^lati fogsag taiiama alalt, lov^bil 
a vagyonbukottak, a mig a csdd meg nem sztintetletett, 
v6giil azok, «kik az o^szeirAst, illel6Ieg a kiigazttdst megelSzo 
6vre a vaIaszt6keruletl)eD fizetendC egyenes adojukat le nem 
ftzeU6k», (12. §. 5. p) A vagyonbukottakra n^zve Mohl nem 
helyesli a nemet birodalomban is reriTiali6 liaajnlo intozked6st, 
meiy helyetl inkabb azt kivanla volna, bogy a kizdris it&ak 
a vagyonbukott elileltet^se esclen kdvetkezz^ be, de akkor 
orokre. Ez az elienvetes nezetiink szerint alaptalan. Merl ba 
elfogadtatik az az elv. bogy kiza.rand6k mindnzok, kik szern^- 
lyokre vagy vagyonukra n6zve onallusaggal neni birnak, akkor 
Dines ok arra, bogy eppen csak a vagyonbtukottak kedveert 
t^rlt^nj^k ez elv alol kivetel Hasonioan csak belyeselbetjUk az 
ad6balralekosok kizaratdsat. de a I6rveny ezekre iie/.ve oly 
int6zked6st is lartalmaz, melyet felette igazsagtajannak es 
indokolullannak keli tekinteniJnk. A valaszliai torveny feletli 
parlumentaris vilahan az ellenzek egyallal^ban megtamadta 




806 



n odohatralekosok kizdrasdt ; mondatott, bogy a v^Iasztasi 
torv^Dvt nem szabad az adovegrehajtas eszkozeve lealazDi. 
Ez a t'elfogas nem heiyes. Kllenkezolep, oly valaszlasi rend- 
szerben, mely az addcensusra van alapitva, az adohatrale- 
kosok kiz^ratasa elvileg jogosulinak tekintend6. Mert ha azon 
janilek, raelylyel az egyes az tillaniterhekbeii reszt vesz, adja 
meg a v;i1aszt6i jogot^ akkor ukvetlenOl sziikseges, hugy az 
lerovalotl legyen, mert nem a puszla kotelezetlseg az allam- 
terhekbez val6 hozzaj^rul^sra adja meg a szaTazaijogot, ba- 
nem e kotelezetlseg teljesit^se. De semmi eseire sem helye- 
selhei5 azon lovdbbi inlezked6s, bogy a torveny az addtar- 
tozds levonasat csak abban a valaszUsi kerUietben k()veteli, 
melyben az illetfi szavaz. Kziltal els6 sorban a nemest?6g van 
p6rtolva. meg pedig igazs^gtalanOl. fippen nem ritkdk nalunk 
az oly esetek, bogy nagybirtokosok, kik ezerekre men6 Ossze- 
gekkel batralekban vannak, szavazatjogukkal m^gis elnek, 
bacsak Ier<^ttak a balralekot azon vaiasztasi keruletben, hoi 
fizavaznak. 

Miel6tt a censusra vonatkozd int^zked^seket kozelebb- 
t6\ szemtigyre vennfik, szUkseges el6bb erinleni a tdrv^ny- 
nek egy oly t^telet, mely nem ok nt^lklil szolgjiltatolt alkal- 
mat haves meglfkmadasokra. 

Mindazon nemesek t. i., kik az 1848-ik ev 61a 1872-ig 
valamely valaszlo-laj^tromba fel vannak veve, ezentiil is meg- 
tartatnak a szavazatjog elvezeteben. m<^g pedig minden lekin- 
tet n^lkiil valamely censusra vagy egy^b minfisUesre, tehdt 
kizi!lr<'>iagosan regi nemesi kivdllsUguk alapj^n. 

ismert dolog, ho^ry Magyarorszig ret^i rcndi alkotminya 
alapj^n, mely Verb6czy hatdrozott szavai szertnt «n^p> alalt 
pobtikai ertelemhen csakis a Tdpapokat, f6urakat ^s mas 
nemeseket (1608 6ta a szabad kiralyt varosokat is) erlelte, 
a ket elso rend, t. L a fcipapok es mdgn^sok szem6lyenkeal, 
a kel ut6bbi rend (k6znemesek es szabad kiralyi varosok) 





306 



pedig viilasztolt k^pviselciik Altai vellek reszt az orszaggyolfe 
tanacskuzisaiban. R6gi szokas szerinl, mert t6rveny erre 
vonatkozolag nem lelezelt, minden megye rendesen ket k6p- 
visel6t kuldott. V^laszt6si joggal pedig minden megyebeli 
feln6tt nenies birt. Mid6n 1848-ban a rendi alkotmiiny s 
awal egyiilt a nemesek kizarolagos valaszlj'i-«t joga rneg- 
szdnt, az 1848: V. t,-cz m^gis meghagyta meltanyossAgbdl 
ezt a jogot mjndazon nemeseknek, kik azt 1848-ig gyako- 
roltak vala, ha aem is birtak azon min5silvenynyel (birtok, 
inOvellseg, ad6census), nielyhez kuliinben a valasztasi jog kot- 
tetetl. Mid6n az absolulistikus koi*szak niegsziint^vel a magyar 
orszSgijyOl^s ujbr»l megkezdte nitikod^i^^l. az 184ft-iki ICrveny 
emlilett int^zkeddse mer6ljen ferden magyariiztalotl. Ossze- 
iHAk t i nemcsak azon nemeseket, kik iniir 1848-ban gya- 
korofj&k a viilaszlfksi jogot, haneni egyaltal^ban mindazon 
nemesftket, kik a 20-ik 6vft eltMU'k. 6s az igy tOrtent az 
\Hin., 1865, 1869. es lH72-ben foganasitott dsszeirasokn^. 
A korm^ny pedig, mely k6ts6gtelenfll jogositva letl volna 
rendelet illjiin megszQntelni e visszaelesl, azt hallgatag szen- 
tesilette. 

Az tij valasztasi tOrv^ny (1874-r6l) v6gel vet ngyan 
e visszael6snek, legal^bb j(Sv6re nezve, a mennyiben haldro- 
zotltin kimondatik, hogy ezenti^l a census vagy masneniQ 
torv6nyps miiiosilv6ny hiany^ban csak azon nemesek lehet- 
nek vdlas2l6k, kik az 1872. 6\ng valamely valasztd-lajstromba 
fol vannak v6ve. Nines kifogasunk azon elv ellen, hogy azok, 
kik vatamely politikai jogot, mint peldAul a valaszldsi jogot, 
vataha egyszer de jure elvcztek. e jog t!lvezet(^ben szem^- 
lydkre n6zve nK'(ltanyossagb61, a v^ghezvitl reform utdn is 
meglartand6k. Haaem ily m^ltanyossagnak szerintunk nines 
helye uly eselekben. middn az illetok aina jogol nem de 
jure^ hanera csak valamely abwrns alapjan nyerl^k. Enn^I- 
fogva elt^vesztett ^ indokolatlan intezked^snek tekintjQk azt. 




WI 



toti 
^fctb 



K 



gy az iij idrvony meghagyta a vaJasztasi jogot azon neme- 
seknek, kik 1848 utSn helylelenfll v6tettek fel a ralasztd- 
lajslromokba. 

De a mondottakhoz hozz^jarul meg az is, hogy araa 
meltanyoss^gi elv epp oly kovelkezeltenul mint igazsdgtalandl, 
i*ijh6l csakis a nemesekkel szemhen alkalinaztatotl. T. i. az lij 
v^lasztiisi lorveny szerint nagyon sok iparos, hdztulajdonos 
stb., kik 1874-ig lorvenyesen dveztek a vulaszloi jogot, jOvfire 
elesnek e jogl6I, minthogy az lij tdrvcny magasabb oensust 
allU fel. Ha mar inell^riyossagbal rnegliagyatotl a vilaszl6i 
jog a nemeseknefc. . akkor a legegyszeriibb. igazsagossAg 
megkovelelte volna, hogy egyiiltalAban mindazok reszestil- 
jenek e kedvezmenyben, kik 1872-ig e jogot lenyleg ^Ivez- 
tek. De m^g kirivobb szinben tiinik fel ez intdzked^s igazs&g- 
talans^ga, ha tekintelbe veszsztik, hogy az 1872-ig tftrlent 
Osszeir^sokniil a nemesek legnagyobb resze, a mint monda- 
tott, csak az 1848-iki torvpny fcrde magyarazata alapji^n, 
iohit Idrvenyeilenesen jiilott a lajsfromlia, mig az iparosok 
. osszeirasan^i ily vissza*5l^a nem tort6rit, s megis ama- 
zokra nezve a vulasztasi jog ezentiil is fentartalik, emezekre 
nezve pedig nem. Valamely joK torvenyellenes elvezete a 
v^ghezvilt reform iil^n ia <miMtanyossdgb6l» v^delmeztetik. 
a tok^letesen tOrv^nyes 6lvezetnek pedig hasonlo meltilnyos- 
sdgra nines igenye ! 

A ki hazank viszonyait nem ismeri s a ki p6ld&ul nyugat- 
un'ipai viszonyok szerint iteli meg ezt a k6rd6st, nem fog annak 
nagy gyakorlali fontossagot tulajdonitani. Hisz a nemesek szima 
valamely orszAgban egyaltalaban j6vai (yekelyebb szokott lenni, 
semniint a lobbi Allainpolgarok nagy tomeg^vel szemben na- 
gyobb numeri''us stilylyal birria, s azonkivUl igen ritkAk lehet- 
nek az oly esetek, hogy valamely nemp.s. mtirsekelt census 
uieJlelU ne birna a kozonsegos mino^^itvenynyel, mely a sza- 
sE6l6i rendesen megkivfintatik. Mindez igaz lehet Eurdpi'tnak 





»08 



Mrmely m6s Allam^ban, c:^ak ndlunk nem. N^lunk vannak 
nem csak egesz falu.-^i kdzsegek 6s mezOvarosok, de sdt egesz 
orszdgr^szek, melyeknek lorzslakosai a neniesi joggal fel 
Toltak ruh^va. Hogy mily rendkiviili fontossdggal bir eme 
k^rd^s. azonnal kivihtglik azon egy adatb6K hogy Erd^Iybea 
1872-ben (Jsszesen 121,415 v^laszl6 iratolt ossze, m4g pedig 
40,619 a torvenyes min6sirveny es 80,896 a nemesi jog 
alapjao; vagyis ez ut6bbi czimen az dsszes v^Iaszlok 66*6 
szAzaleka valasztott. Igaz ugyan, hogy ezeknek bizonyos 
tOredeke a nemesi Jog nelktil is valaszl6i kepess6ggel bCrt 
volna, iniutan kt^LsegtelenOl sck oly nerpes vetetett fel a regi 
jog alapjan a v^aszl^k rovataba, kik birtok, adi'icennus vagy 
mQveltseg alapjdn rn^r birlak valaszt6i kepesseggeL De meg 
igy is rendkivijt nagy azoknak sz^ma. kik csup^ csak a 
r^gi jog alapjan valasztanak, kik tehat e n^lkQl szavazattal 
nena birnanak. Igy pi. Csikszeknek 106.038 lakossal az 
1872-iki Csszeir^ alkalm^val 15000 valasztoja volt es ez a 
nagy szAm a r6gi jog megsziintetese eselen es 10 frlnyi ad6- 
census alkalmaz^saral — ennyi kciriilbeh'il az uj 1874-iki 
torveny illagus oeiisnsa — leapad 1729 valasztora. Ossze- 
hawnltljuk ezzel Brass6 videk megfelelfi adatait, hogy olva- 
soink fogahiiat nyerjenek azon valoban hihetetlen kiilc'mb- 
36gekr6l es anomaliakrol, melyek Erdelylien leleztek 6s — 
leleznek. Brasso vid^ken (iakossag 83,090 lelek) 1872-ben 
807B v^]asz6 iratott ossze. £s e sziUn, a r6gi jog megszQn- 
tet^se mellett s 10 frlnyi census aikalmazasAval 8134 valasz- 
t6ra einelkednek ! 

Ks az uj 1874-beli loiTeny dllandova teszi «zen anoma- 
li^at hosszil 6vek sor^n &t, ruindaddig t i., mig az 1872-ben 
Cfiszeirt v;ilaszl6-nernzedek ki nem haK 

Atleriink mar most lorv^nyurik azou reszleles int^zke- 
d^seire, melyek a cerisusra s egy^ltakban a valaszt6i k6pe»- 
s6gre vonatkoznak, 3 melyekel, ellerCleg a Idrveny sz6veget61. 








hoi nem igen rendszeresen vannak osszeallilva, k6vetkez6- 
kepen oszlulyoznnk : 

I. SzdhdUjok, melyek az egesz cUlamteruletefi (Horvdi- 
OTBzdg hiv4ieUvel} irvevyesek. 

V^laszt^i joggal birnak : 

1. v^rosokban azok, kik oly hiizat birnak, mely hdzad6 
al& esC legal^bb harom lakreszt foglal magiiban ; 

2. hasonluan v^osokban azon fOldbirloko?ok, kik leg- 
alabb 16 frt tiszta jovedelem utan fizetnek n*ld.'tfJ*jt ; 

3. kiilnnbseg neikiil mirulenuU (tehat varosokban 6s 
falu^i k6zs6gekben) azon hdzbirtokosok, kik 105 frt tiszta 

vi jftvedelem utan fizetik a hazb^radot; 

4. kik fOldbirUjkukbol vaRy sajat tOkejtikbOl, vagy mind- 
ketlobel egyflttv^vc credo legalabb 106 frt evi jovedelem uUin 
▼annak dllamade'ival megrdva ; 

5. kik mint keroskedfik vagy gvAposok legalabb 100 frt 
vi jfivedelem iitiiri vannak aliainadnval megr6va ; 

6. kik mint k6zmQvesek, vArosokban I^aldbb lOB frt 
evi jfivedelem ulan. kozsegekben pedig legalabb egy seged 
uUn fizetnek jovedelmi adot ; 

7. kik 6nall<) anyagi vagy szellemi hivaltoikb6l foIy6 
legalabb 105 frt evi jGvedelem utAn fizetnek kereseti ad6t; 

8. kik megszaboU fizet^sek, jaradekok stb. utiin fizetik 
a IV-ed oszlilyu kereseti adot, ha az ad6 ala esO tilland6 
6v! jAradek legalabb 700 fri. Az aliami, torvenyhalosdgi es 
kdzsegi lisztviselOknel, ba 500 frl evi fizetes uUn vannak 
kereseti adoval megrova ; 

9. jovedelmiikre val6 tekinlet n^lkUl: a Magyar Tudom. 
Akad^mia tagjai, a tanarok, akademiai mflv^szek, tudorok, 
flgyvedek, orvosok, kozjegyz6k, m^rnokOk, seb^szek, gy6gy- 
szerfezek ; az okleveles gazdak, okieveles erdcszek es okieve- 
les b^y^zok ; v^gtll a hivatalos alkalinazjiaban iev6 lelkeszek, 
segedlelk^szek, iskolatanitok, kisded6v6k es kozsegi jegyz6k. 




( 




II. Szabdlyok, melyek c^ak a lulajdonk^peni Magyar- 
orszdg szdmdni (lehat Erdely kivelelevelj ervdnyesek. 

1. Nasiy- es kiskcJzs^gekben valaszt6i joggal hfrnak azok, 
kik urb^ri ertelemben velt ^^ lelket, vagy ezzcl hasonlo kiter- 
jedesa birtokot kizir6 tulajdoniil. vagy hilveseikkel s illeW- 
leg kiskorii ^yermekeikkel kozcJsen birnak. Az oly kuzsegek- 
ben pedig, hoi urb6ris^g nem Idlezett, V* lirh^ri lelekkei 
hasonid kilerjed^sO birloknak a legkev^.sblxi megroU '/^ urben 
lelek a szoniszedsagban lekvfl azon kijzs6gbdl tekinlendd, 
meiyben a lold 6rt6kere befolyassal bir6 viszonyok a kerdfe- 
ben forg6 k6zs6g viszonyaihoz kt^pest leginkabb hasonlok. 

2. A polgarosilolt halar6rvidek bekeblezett reszeibeD 
tiz, 1600 n-oles hold miveles alalti foldbirtok tekintendO 
V4 urheri telekhez hasonl6 hirtoktmk. 

3. A n^^gebhftn Erdelyhez szamilntt inetiy^kben (partes), 
tovabba a .iiiszkLia- es Hi^jdu-kpriiltlckben nyolcz 1200 □ 
Oles hold miveles alalti birlok tekinLend6 '/* urb6ri telekbez 
hasonlo birtoknak. 

III. Szabdlyok, melyek csak Erdelybe>t ^rvenyesek, 
Nagy- es kiskozsogekbeii valaszt6k: 

1. kik a jelenleg tennallb icildado-kalaster alapjan 84 Trt, 
iia pedig \~s6 oszldlyu ado aid eso h^zal birnak 79 frl 
80 kr. ^s ha hazuk Il-od vagy magasabb oszt^lyii ad6 ala 
esik, 72 frt 80 kr. tiszta jovedelem utan fizelnek (oldadfit ; 

2. kik fold-, h^-, I-s6 vagy Hi-ad oszl^lyii jSvedelmi 
add ala esO, legalabb 105 frt evi titfzta juvedelera utao fizet- 
nek dllami adot; 

3. inindenik kozseg, mint olyan bfr valasztdsi joggal, 
a niennyiben egy vagy ket szabadon valasztott kepviselfi 
altal vesz reszt a valj^ztAsban. M6g pedig mindazon kdz- 
segek, melyek a nemeseken kivUl legalabb 100 fiistdt sziim- 
lalnak, k6l valaszlot, kisebb kozs^gek egy vdlasztot kOJdeuek 
a valasztasi urnahoz. 





sa 



Ezek lehal lij valasztasi torvenyiinknek a vilasztdsi 
jogra vonatkozo szabvanyai. Tarkaknak csakugyan el6g tar- 
kak. Ila Waits Gyorgy-nek igaza van, rnidCn azt mondja, 
hogy a kulonbozfi vAlasztasi rendszerek megitel^sen^l az 
egyszerflnek hatarozottan els6bbseg adand6 az osszelelt 6s 
inesters6ges felett, akkor a mi valasztasi rendszeriink bizo- 
nyara nem fog els6 helyen AUani. Sebol a vildgon nem 
lelezik valaszldsi rendszer, mely inesterk^Itseg, neliezkess^g 
^ czelszerQltenseg tekintetebeD a magyarral versetiyezhelne, 
Hogy ez az itelet nem tulszigorij, ki fog tunni a k6vet- 
kez6 rfivid eloadasbol. Czuttal csak a f6bb pontokra szoril- 
kozunk, melyeknek megvilagitasa egyszersniind meg fogja 
konnyileni az egesz torveny kell6 lelt'ogasiit. 

Magyarorsz^g kivaI6an agricultur ^llam. Ennelfogva a 
n6pess^g nagy tomegere nezve leginkabb tekinletbe j6nnek 
vdlaszt^si Ihrv^nyiink azou intezkedesei, melyek a valasztasi 
jogot a falusi kdzs6gekben szabalyozz^. Mar pedig a tul^- 
donkepeni Magyarorszigban (Erdely nelkiil) valasztasi joggal 
Dagy- es kiskozsegekbon azok vantiak I'elnihazva, kik V* 
urberi telekkel, vagy ehhez hasonl6 kiterjedesQ fekv6s6gge] 
himak. 

Enn6] szerencsellenebb intezkedest nem lehelett volna 
az 1848. evi V. torvenyczikkbOI atvenoi az HJ valasztasi 
torv6nybe. 

Nem szQkseges az urberi lelek lenyegel. eredelet 6s 
jogi, valaminl gazdAszali termeszet6t bovebben megvilagitani. 
Csak megjegyezzuk, hogy az urberi lelkek. tekintve kilerje- 
d6s6ket, a kUl6nboz6 megyekben nagyon ell6r6k voltak egy- 
niAstol. Az 1836 : V. t.-czikkhez esalolt tiiblazatokban az 
lirb^ri telkek nagysaga, kiveve a reteket, mindfinik megyeben 
holdszam szerint van kiti^ntetve, de megjegyzendd, bogy a 
kiilOiihozO orszagreszekbRii a bold maga kulonbozft kiterje- 
desfl volt. Bizonyos megyekben a bold 1000, m^sokban 1200 



312 



^ 1300 n «lt><5» ^lott, egyebatt pedig 1600, s6t 2000 Q 
Olbei. Ax ilyforman valtozo kiterjed^sQ holdak szerint me^- 
allapitott telkek azonban ni6g tigyanazon megy^ben is rtH- 
toztak a fold lermekenys«?gehez ktpef^t, s igy mindenik roe- 
gyeben t6bb oszUly volt felallitva. Trencsenmej^yeben pr^Idaul 
n^ oszlaly letezelt; az l-s5 oszt^Iyd eg^z telek 16 hold 
(a 1200 D olX a 2-ik oszbilyii 18 hold, a 3-ik 20 hold, 
a 4-ik 22 hold szantoHVIdbGl aliolL mihez m^g hozzajarnlt 
6 — 8 kaszill6.* A megy^n belOl mutatkoz6 kfllonbsegek lehe- 
lOleg a terni^kenys^g kQlilnbseg^n alapultak, a mennyiben a 
jobb f6ldb6i kevesebb, a rosszaltbol pedig lObb kivdntatotl 
meg egy lelekre es ezt csak helyesnek es okszerOnek mond- 
haljuk. Hanem ez az okszenis^g teljesen hi^nyzik azon 
kfllonbs^gekre n^zve, melyek az egyes megy^k kozOlt feo- 
foroglak. Igy pL Bihar-, Horsed-, Aradmegyeben az urb^ri 
telek 44 holdbnl alloU, s6t mdsokban, pi. Ltecs- es B^6s- 
iiiegyeben 60 holdbol. Mar pedig mindenki ludja, hogy Arad-, 
B^cs- es Bekesirmgye nemcsak Maj^yarorszig, de mondhatni 
Eiin)panak legaldoUabb termO videkei koze sorozhatok, me- 
lyekkel az eszaki megyek legtavolabbrdl sera vel61kedhelnek. 
S daczara annak, az, ki pi. Bdcsmegyeben 147* ^^old kitQn6 
fblddel bir, ki van zarva a szavazatjogbol, mig Tur6cz- vagy 
Trencsenmegy^l>en mfi.p 5Vj holdnyi sovAny birtok biztositja 
a vdlaszl<!>i k^pess^et. A k^pviselChAzban t6rv6nyijnk felett 
folyt vitn kOzben egyik szonok, a nolkul hogy valaki raeg- 
czafolta volna. azt allitotla, Imgy Magyarorszjig eszaki vid6- 
kein egynegyed telket mindeniitt 400 frlerl lehet inegrdsA- 
rolni, mig ugyanennyi a deli r6szekben 4000—6000 frlot 6r. 
Az 1848-iki torv^nyhozas onikre megszuolelte a job- 
b^gys^gi viszonybul ered6 Idldterheket s megadta a volt J 

' KaszA16nak vutetett oly rttdarab. melyen esztendSnkint a 
SQFJdt be nein (udva. egy szeker sz^na megterem. 




jobb&gyoknak a szabad tulajdonjogot az urberes telkekre. 
Enn^lfogva a torvenyhozas mar 1848-ban nem jart el ege- 
szen kdvelJcezetesen, niid6n a valasztftsi jog alapjAul az urberi 
telkel vev<i ("61, molynek eltorleset eppen kimondta viAi. Hanem 
a k6vetkezctlens6g 1848-baii megbofs^lhato volt, hisz az 
akkor hozott «ideif^lenes» valasztasi ir>rveny csak az azon 
^bea foganatositando valasztasok szam^ra hozatott, s az 
•beri telkek akkor de facto meg fennalloltak, miuUin a 
f^Idteheraientesites meg csak elvben volt kimondva, de nem 
volt kerasztulvive. De ba 1874-ben, tehat 26 evvel k6s6bb, 
middn a foidteliermenleailes mar regola be volt fejezve, s 
midfin a mai nemzedeknek ailg van fogalma az urberi telek 
Lvoltarol, m^gis ez ut^bbihoz kOttetett a vAlasztoi kepes- 
lig^' ez az anomalia lei>ffeljebb akkor volna megbocsat- 
hato, ba az lirlx^ri lelek a valasztoi jognak oly kitiiri^ aiapjat 
kepezne, hog\' annak belyebe cz^lszerlibb substratumot nem 
lehelne fellalalni. Mar pedig ez ulobbil bizonyii-a senki sem 
Jogja allitani; ellenkezole^ meg vagyurik gy6zt5dve arrol, hogy 
lelszerQtlenebb substratum alig k^pzelhetfi, mint az urberi 
[elek, mely ma mar nem letezik, mely a kQl6nb6z6 megy6k- 
!n olyanriyira vAllozik s mely tokeletesen fe(ed^kenyB6gbe 
lent raidmerlek szerint allapiiandO meg, s melyn^l v6gCd oly 
nagy ellenl^tek Fordulbatnak eld. ^ 

Egeszen maskenl van szabalyozva a vAlasztftsi jog 
lely kozsegeiben. Miiitin Erd6lynek igen nevezetes resz^- 
jobb^gysagi viszony sohasem letezett, lehetellen volt 
848-ban az anyaorszag mint^jara a vAlasztoi kepess^g 
alapj&ul az urberi telket venni f'el, s igy halAroztatolt, hogy 
kOzs^gekben az birjon vaiasztdi jogga!, ki az akkor fennAllo 
egyenes ad6k fejdben legalibb 8 pengO ForLntot (= 8 frt 
4-0 kr. 0. e.) fizetetl. Ez osszegben azonban be nem szAmilta- 
_U)tt az akkor fenniiilo iejado. Miutan 1874-ben az lij valasz- 
i tdrveny hozataliin^ fdeivkent elfogadtatott, hogy a r^gebbi 

Athciuieum. ^ I 





3U 



1848-beli tdrv^nyek csak kieg^zitendok s mindenekel6tt a 
censusra vonatkoz6 koriibbi int^zked^sek lehel6leg megtar- 
landok, oly tiszta frtldhozadek v^ietett alapul, mely a regi 
censusnak, azaz 8 frt 40 krnak megfelel6 volt. Kz ellen, ha 
mftr egyszer elfogadlaloti nrnaz elv, nern akarunk kifogasl 
tenni. De ha a tdrveny 8i frlnyi tiszta hozadekol ^lil fel 
olyannak, mely 8 frt 40 krnyi adokotelezetts^gnek megfelel, ligy 
e/, hetflszerint ugyan helyes, de tenyleg 84 frtnyi tiszta fold- 
hozadek ulan nem 8 frt 40 kr., hanem 18 frt 48 kr. fizettelett 
1874-ben foldadd fej6ben.^ Ugyanis az 1868-ban hozott telek- 
ad6t6rveny szerint Erd6lyben az osszes fbldad6tartozas a 
tiszta hozadek 22 sziizalekflt k^pt^zi, hanem ebbOl csak 10?^ 
neveztetik telekadoiiak — lorzsadOtuik, V2% pedig «f6ld- 
adop6lleknak». Azl hiszsziik, hogy ez einevezes az addfizetC 
erszenyere nezve edes keves ktilonbs^get tehel. Ha mar most 
a tiszta hozadek 10 szdzal6ka( lekintjiik telekad6nak, akkor 
azon furc-sa eredmenyre julunk, hogy a foidado 1874-ben sokkal 
kisehh voll, mint azeifiU 26 evvel, vagyis, hogy 1874-ben kelszer 
oly nagy birtok kiviVntiilott meg arra, hogy valaki 8 frt 40 kr. 
lelekadot fizesse.n. mint 1848 eldtt, hololl iiiinden ember 
tudja, hogy azOta a telek 6rteke n&lunk legaldbb megk^tsze- 

' A font cldadotlak szdmdra alapu) vetetett a telekadonak 
187^-ben, vagyis a vdlasztasi Idrveny hozataia idejeu ^rvenyben voU 
^Uapota. mely szeriut, a mint iiioudatott, az erdelyi reszekben a ka- 
taszteri tiazla jdvedeleni 22%-a (m^g pedig 10% mini illami foIdad6. 
es V2% mini r5Ullebermentesflesi p6tl«k) szedelett be. Azota a roldado 
kolcsa az 1831: XL., illetcSleg 1883: XLVI. t.-cz. alapjin Erdelyben 
fdlemeltetelt, a mennyiben a kivct<isi kulcs a magyar allam egeax 
terUletere Dezve az UHami adiira vonaikuzdlag a kaLaszleri liszta 
liozadekuak 17Vro%'Abaii, a fdidieheriHeniiisiiSai jdrulekra n^ve 
pedig ennek 8^io*-aban s Igy Osszesen 26Vio%-aban allapJUalott 
meg. Ennelfogva jelenleg — iy9ii-beu — a Idn'enyben megallaprioll 
84 frlnyi liszta fBldbozadek ulan osszesen 21 frt 42 kr. fizetendO ado-^ 
ilielve p6Ll6k fejfiben. Az anomalia tebit ma meg nagyobb, mint 1874-ben. 




316 



rez6dj3tt. KQlOnhen e k^rdesek reszlelesebb el6ada»a meg- 

kivaniiii, hogy a inai, valamint az 1848 elfitti szftvevenyes 

Adoviszonyok behatobb tArgyalas^ba bocsalkozzunk. Teny az, 

hogy 1874-bea Erdeiyben a lelek tiszta liozadekitnak nem 10, 

hanem 22 szazalekaval volt megadoztalva. s hogy ha tdrve- 

nyunk ezt tigyelenibe akarta volna venni, akkor nem 84 frt, 

banera C5ak 35 Frt 50 krnyi tiszta katastrAlis hozadekot kel- 

Jett volna kdvetelnie. Ez okon Einieiyben a census sokkalta 

tiagyobb, mint az anyaorszagban. hoi igen sok helyt 5*/, 

holdnyi birtok koveleltelik, meiynek 6sszes adolarlozasa 

kordntsem lesz 8 frt 40 krl, ann^i kev6sbb6 18 frt 48 krl 

E roppant magas censussal eles ellentetben all torvenyiink 

I azon lovibbi intezkedese, hogy vdrosokban mar oly fold- 

birtok adja meg a v4laszt6i k6pess6g€t, raelynek 16 frt 6vi 

tiszta hozad(ika van s raely tfirvenyttnk felfogAsa szerint 

1 frt 60 kr. lelekadoval van megr6va. A ki azonban — cso- 

L dalkozva — azl hiune. hogy t6rv6nyunk ezdltal a virosi polgari 

I elemet akarta volna partolni, az nagyon levedne, mert ez az 

] intezkedes ctsak az ui^ynevezett <kulvai'osiak> a.'hlokralikus 

1 elemenek szolg^I elonyere. 

\ FelvilAgosIlisra szorul m6g Iftrvenyiink azon sajktsAgos 

int^zked^se, mely szerint Erdeiyben a kOzst^gek, mint olyanok, 
TAlasztdi jogot Clveznek, melyet ket vagy egy valaszt6 oltal 
gyakorolnak a szerint, a mint 100-nal tobb vagy kevesebh 
<fQstdt> szamlalnak. Ez az intezkedes az 1848: II. erdelyi 
lorvenyezikkbol vetetett k\. Mar emliteUuk, hogy ez a tOrveny 
8 pengo forinlnyi i;ensusl hozoLt be, a mi az akkori vi^zo- 
nyokhoz merien rendkivuli nagy osszeg volt. Tehal el6relathat6 
volt, bogy ily magas census melleti szilmos k()zsegnek egyet- 
len egy vAlasztOja sem lesz s igy mindenik kozsegnek meg- 
ailatott a kozvetett vAlasztoi jog. <FiS.st> alalt az onall6 haz- 
tart^ ertende. 

Bizonyosan feltimS, hogy a valasztasi torv6ny fent 

21* 




ais 



kOzdlt szabr^nyaiban bizonyos meghatarozoU ad6tetel, tnl 
census, sehol sein Ibrdul e\6, hanem a lorveny mindeDiitl 
csak bizonyos ^vi tiszta j^vedelcinrdl sz61, mely az egyjk 
vagy masik egyenes ad6val meg van r6va. Ha mir egys3 
a viklaszloi kepes^^get anyagi alapra tektetjUk. akkor m 
lebel kifogasolni asit, bogy a ^drveny nem hatarozott ad6- 
l^telt, banem bizoiiyos jovedelmet kdvetel. S6t mondhatni, 
bogy szigoriian veve mindenOtl, hoi ad6census van behozva. 
nem maga az adohiinyad mint olyan adja meg a valaszloi 
jogot, banem az ad6z6 polgar anyagi belyzete, mely az ado 
altal kepvb^eltetik s melyet 6pp ugy, mint az ad^kepessegeU 
helyes ^azdiiszali elvek szeriol nem a vagyon, banem egyedQl 
ft jOvedelem nagys^gilibbl itelbettink meg. Csak az^ri v6tetik 
a tiszla jOvedelemre kivetett ad6tetel a vAlaszt6i kepess^ 
alapjaul, mivel ennel egyszerObb es niegbizbatobb eszkoz. 
nem all rendelkezesre a vegetl, bogy ajovedelem magassaga 
megdllapittass^k, azaz, bogy meg lehessen ft^lni, vajjon az 
lUlampolg.lr bir-e a kellfi anyagi fOggetlenseggel, melyrGl fol- 
teleleztetik, liogy kovt^lkezteti'st lebel vonni az ilteionek eriel- 
mis6g^re, bazalisagara stb. Kzt tartjuk legalahb az egyedul 
belyes felCogdsnak : minden m^s felfogAs elvellenes es 6n- 
magaval elient^tes. Mert ama nezel, bogy az adohinyad, 
mini olyan adja meg a valaszloi jogol, azl a teves elvet 
foglalja magdban, bogy az dllampolgari jogok 6lvezetenek 
merve az allamterhekhez valo hozzajArulas m6rvet61 f^g: 
oly nezel, muly az uilamfogaloin ferde es m£ir reg megbala- 
dott felfogasdn alapszik, s mely kdvetkezetesen az dltal^os 
szavazaljoghoz vezet. Mert mig magas fogyaszliiai adok lelez- 
nek oly czikkekre, melyek allalinos es tumeges fogyasztls 
Uirgyai (ndluiik szesz, czukor, kav6, s6r. biis, bor, do ban y es 
s6), miudaddig minden ember az ^llamban, meg a legszeg^ 
nyebb is — es ez eppen a legterbesebben — meg van adnz- 
latva, fel sem enihlve az altal^nos badkCtelezelUegel, meh 




817 



L si 

m 



^1 



n nem annyira a hadkolelezeltel mag^t snjlja, mint 
inkdbb a hatramaradott csalAdtagokal, kiknek egy eg6szs6ges, 
erCs munkast lobb 6vre at kell engedniSk az allamnak, m^g 
pedig a nelkiil, hogy a legkisebb kirp6tlaaban resxesuln6nek. 
IsmeteljQk, nines elvi kifogAsunk az ellen, hogy a tor- 
v^ny nera bizonyos adobanyadtftl hanem bizonyos liszla evi 
jOvedelemtfil teszi fuggdve a vilasztoi k^pesseget. Hanem, 
hogy a mi tdrv^nyilnk korintsem a jovedelmet tartotta szem 
el6tt — legaldbb nem a mi felfogdsunk Melm^ben vett jove- 
delmet — , hanem mag^t az ad6t, s hogy csak az^rl kovetel- 
tetelt bizonyos ad6tetel heiyell bizonyos j6vedeleni, mirel 
1874-ben a tei-vezetl adrtreFormba burkolt tetemes ad^foleme^ 
1^ el6tl ^llottunk : ez k6rlelhetetienal kivilAglik abb('>l, hogy 
tdrvenyunk — ellekintve nehany kiv^teles es*^1t6l — meg nem 
engedi a kiSlonbozfi forriisokbdl ered6 jdvedelemre kivetett 
ad6k 6sszesit6set. 

Hogy mily ferdesegek Allhatnak el5, ha a kiJU\nb6z6 
jovedelemnemek aceunni!ati6ja kizaratik. ezt egy-k^t gya- 
koiiati, az eletbfil mcrftett pelda fogja 1eg,jobban kitUntetni. 
Ugyanis vaiamely v^irosi hivatalnok, v6gzett jogdsz, 4H0 frt 
evi fizelesseL kinek ki^t lak632obabol, konyhiib6l, istjill6l>6i 
sib. all6 s udvarral es kerltel ellAtolt baza van, melyert 
20 frt evi bert elvez, kinek azonfeliil U>00 frlnyi 6% kamatra 
adou tdkeje van, melyert a lokekatnaladot fizeti, tSi'venyflnk 
szerint nera bir vdla?(zt6i joggal. Egyenes ad6k fejeben fizet : 
4 frtot kereselad6, 16 frt 80 krt hazb6rad6, 2 frt 04 krt 
telekad*') (a kerl utan), 9 IVt 60 krt lOkekapiatado 6s 10 fpt 
41 krt ihalanos kiegeszflfi' jovedelenmd6 fej6ben. Gsszesen 
teb^t 42 frt 85 krt. Emberiink v6gezle a nyolcz 6ves gymna- 
siumi tanulmanyokat. nemkillanben a n^gy 6ves jog- es ^llam- 
domAnyi egyetemi lanfolyamot, letette az ft^szes elCirt allam- 
zsgakat, birja polgarldrsainak AltalAnos bizalmil. kik hiva- 
talnokkd viilasztottAk, bir 700 frtnyi tenylegesen megadi'wrtatoll 




I 



318 



6vi jdvedelemniel, s daczAra annalc, a vAla?zt6i jog 6lveze(el»61 
ki van zArva. EllenkezGIeg vAlaszt6i joggal bir az u^'anazoa 
v6n:)s sz^l^ii lako intivoiellen RildinOves, kinek nehany darab 
JBldje van 16 Frl 6vi liszta jovedelemmel, s ki ebb6l tenne- 
szetesen meg nem elhetv^n, tulnyoni()lag napszatnhol tarlja 
fenn ma$;^t. 

A legsajats^gosabb dolog pedig az, hogy niindket pelda- 
kent felhozott esetben a vdlasztoi k^pesseg alapja e^ 6s 
ugyanaz, I. i. a birtok es j6vedelem, illet(S]eg az ezek utfin 
fizeletl ad6, s daczara annak, csak egyik bir valasztoi k6pes- 
s^Sg^li "^^^ r>^ig &^^ kinek dsszes ingc^ 6s ingatlan vagyona 
neui er felannyit. mint a nem valaszlonak 6vi jovedelme, s 
kinek adoja nyolczadreszel sem kepezi annak, mil a mdsik, a 
nem jogositott, ^venkiiit fizet. Az ertelnniseg oriasi kuldnb- 
s6g6l fel sem emliljiik. Hasonloan valasztoi joggal bir a 
sz6kely kocsis vagy niarhapasztor, felt^ve, hogy 1872-ben 
mAr 20 eves voU, ki lej^feljebb azl az inget, melyel leslen 
visel, vaUJa magA6nak, s ki az olvasAs es frds nemes raes- 
lers^g6hez eppen olyan jol ert, mint a negvMbuak^ melyek 
az 6 gondviseles6re bizvak. De nem — legyiink igazsAgosak 
s valljuk be, hogy a mi t6rv6nyiink eleg nag>ielkQ: hisz 
lehetove teszi, hogy szeg^ny varosi hivatalnokimk igen kony- 
nyen segithel magan. Nem kell egyebel tennie, mint hf^zanak 
egyik szobijiUmi k^l «Iakasreszt» csindlni, meg pedig olcs6 
szerrel elCulhlarid6, meszszel bemazoU deszkafal segits^geveL 
Akkor azutan nem szQksdges, hogy a hiizhoz kert is tarloz- 
z6k. nines szftkseg a kamatra kiadoll es elegge magasan 
niegad6zott tOke.jere, nem kell hivatal, nem kell tanulmany, 
s6t az olvasni 6s irni tudas sem sziikseges : feleslegesse teszi 
mindezl a bemazolt deszkafal! 

£s az ily abnomiilAsok lehetsegesek oly lOrveny alap- 
j6n, mely 1874-ben hozatott! Mdr pedig egyszerOen vissza- 
utasitjuk azt a menlseget, hogy eziiltal nem iij Ifirveny 



K 



819 



alkot^a, hanem csak az t848-iki torv6nyek revisi6ja for- 
gott feiin. Mert egyfeJOl minden revisi6 cz6lja az, hogy a 
m6dosiland6 tdrvenynek eltevesztelt vagy tarlhatatlann^ vdlt 
inl6zked6.sei helyett czelszerflbbek hozassanak be, tehil revi- 
de^ni kellett volna a census feletti szabalyokat is. Van-e 
6rtelme az oly «revisi6nak>. mely erintetlenOl ha^yja eppen 
azokat az intt^zkedeseket, nielyok el:^6 sorban Os lej^inkabb 
szorulnak a revisi6ra? S hogyha az mondatik, hogy a cen- 
sus feletti intezkedesek modosilasa 1874-ben lehetetlen volt 
— rait mi persze el nem fogadiiatunk — akkor egyszerQen 
annyiban kellett volna hagyni az egesz revisi6t; hisz egy- 
:et even 6t m6g vdrhattunk volna. MasfelGl pedig nem is 
lU az, hog\' az Oj t(5rv^ny erintetleiiUl baryta volna a census 
feletti korabbi intezkedeseket. ^ Vajjcm rieru morjiibato-e igen 
mlos 6s m^lyen hat6 valtozilsnak, hogy az I'jj tOrveny census 
ali helyezi a kereskedOket 6s iparosokal, uiig az lH48-dti 
tfirveny azokat minden census nelkiil valaszloi kepess6ggel 
ih^ta fel s egyedUl a kezmOveseknel k5velelte, hogy legalabb 
seg^del dolgozzanak. 



* TanuMgos lesz osszehasonlltani az 1974e-ik\ t^rv^nynek fent 
kivonalban kozdit szovev^nyea intezked^seit az 1848-iki torviSny meg- 
felel6 rovid szabisu rendelkez^ivel. 

Az V'. t.-cz. 2. g-a fgy hangzik : < vA]aszt6k : 

a) kik szabad kirilyi viirosokban, vagy rendezett tan&cscsal 
ndtott kOzs^gekben 300 e. frl ertt^kii hiLzat vagy (^Idet. egyeb kdzsS- 

gekbea pedig eddipi urberi ertelernben vett V4 telket. vagy ezzel basoril^ 
kilerjede^u birtakot kizaro tuhijd'inul vagy bitveseikkel s illel^leg kis- 
korii gyenuekeikkel koz^seti biruak ; 

b) kik mint kezmQvesek, keresked6fc, gyarosok telepedve van- 
ak, s ha tulajdon mQbelylyei vagy kereskedesi teleppel vagy gydrral 

bfmak s ba a k^zmdvesek folytonosan legatalib egy segeddel dolgoznak; 

c) kik. habai- a fenlebbi osztilyokba nem esn^k is, sajit fOld- 
birtokukbol vagy tok^jUkb51 eredd 100 e. frt ^venkinti d.Uand6 s biztos 

edelmet kimatatni kepcsek ; 





m) 



Az uj lt'>rv6ny nehany mis, nem a censosra yonatko&^ 
irit^zkede.seilxjl Alljanak ill meg a k6veLkez5k: 

A puinsiv vdlasztoi jogra nezve a lorveny 13. §-a ron- 
delkezik: «Va]aszthat6 mindaz, a ki 7^1aszt6, ha 6let^nek 
24-ik 6v6t l>e(fillotte. valamely v4laszl6i nevjegyz^kbe ftJl- 
vetelelt s a iSrveny azon rendeletenek, miszerint a Idrveny- 
hoz^i nyelv a magyar, megfelelni k6pe8». Ex int^aked^ 
sz6fizerint atv^telelt az 1848: V. t.-oz. 3. §-ab6l, ie miiiUn 
elegtelennek hizonyult be, a kOvetkezS evben (1875-ben) 
ktilftn osszef<^rbetlensegi torv6ny hozatott^ mely nezetunk sze- 
rint nem eiegg6 indokolt tUlsdgos nagy szigori (e^i ki. 

Nemcsak az (Vsszes flllaiiihivatalnokok, de a koztorv^ny- 
halosagi, varosi es kOzsegi osszes tisztviseldk, a tanarok es 
tanitdk, b^minC illami vagy polgari iskol&nil, elemi vagy 
magasabb kdzsegi iskol^ndl, k*i vannak zArva a k^pviselfii 
mandaiumbol. Csak a minislerek es allamlitki^rok, tovabbi 
nehiny a fovdrosban levd orezAgos inlezel igazgatoi (ela6kei) 
68 a budapesti egyetem es polylechnikum tan&raira n^avd 
t^letik kivetel. 

Tekintette! epen a specia.lis magyar viszonyokra, nem 
tartbatjiik czc^lszerOnek ezt a liilszigorO osszef^rhetlensegi t6r- 
v6nyt. Oly orszagban, mely aranylag csekely szimi\ ertelmes 
6s vagyonos kOzeposztalylyal bir, ily szigorii JDCompatibilit^ 
kdnnyen azt eredm^riyezheli, bogy a kepvisel6-tcsiaiel felelte 



d) jdvedelmUkre valA lekinlet n^lkfll a ludorok, seW3zek. ttgy- 
v^dek, m^mOkQk, &kad<^miai mOveszek, landrok, a magyar todds-tAr* 
sasag tagjai. f;y6gyszereszek, lelkeszck, SBg^dlelk^zek, kdzsegi jegyidk 
es iskoltitanildk. azon valasztukeniletben, melyben dllando lakisuk van; 

e) kik eddig v&rnsi polgaruk vollak. ha a fentebbi pontokban 
leirt kipess^pgel nern birnak is » 

Ez intezkedfesekkel az erdelyi II. L-cz 3. es 4 ^ai sz6r6I szora 
baazhangznk, csakhogy a 4 §-ban az V^ urb6ri lelek helyelt 8 p. frtnyi 
addcensns ktiveteltetik. 



^ 

^n> 



w 



yoldalii szJnezetet oyer. Mdr fel volt emiilve, hogy nem 
vagyunk barAlai a mesterkell, alomistikus 6rdekkepviselelnek, 
<ie masfelOl bizony4ra nem helyeselheljilk azt sem, hogy a 
k6pvisel6liaz luliiyom6an foldbii1okosokb6i alljon. De meg egy 

As okbol sera baratkozhalunk meg a k6rdeses ldrv6nynyel. 
A magyar altamalkat lulajdonk^pen m^g ma is a reg^neralib 
stadiumuban van. A tagabb ^rtelemben velt allamigazgaUsra 
Tonatkozo fontos vs 6gel6 kerdeseknek egesz sora vArja meg 

egoldasAt ; a codificati6 m6g koran sines berejezve. Hy 

rulmenyek kOzotl. l>izonyara nem lekiriHietJiik opporlunus- 
Dak, bogy a lorvenyhozaslol lavoi lartaLiiak oly erok, kik- 
nek (igyismerete is gyakorlati jartass^g^t6l a legjobb szol- 
g^latokat lehetne v^rni, 

«Mdr ^UahU)an nehezen lehetne n6lkiildzni a birodalmi 
gytilesben a kOiOnbflzo hivatalnokok kepzeltseget es gyakorlati 

pasztalts^g&t* — mondja jilohl a N6metbirodalomr6h meny- 
nyirf iiikibb mondhntjuk mi ezt Mapyarorszagrol, hoi az 
alkalmas erok tuisagos iiagy l>6s(';geri)l i)izonyara nem panasz- 
kodhalunk. Ha a t5rv6nyhozAs ;e tekimetben szigoru akart 
lenni, mire az adotl viszonyok kozott csakug^'an lehelelt 
emi oka. czelszerilbb lett volna az 6sszes allami 6s k(5z- 

rv6nyhal6siigi tisztviselCk feltetlen kiz^*atasa belyelt inkabb 

mondani azt az elvet, hogy a k6pvisel6 mindaddig, mig 
inandAtuma lart, el nem fogadhat semminemU allamhivalalt, 
kiv6ve termeHzeleseii a niini.steri es allamtitkiiri allast Vagy 
ba mjir egyszer a fennebbi szigoru szaljilyokat i'entarlan- 
di>knak veltek, akkor koretkezetesen ez utobbi megszohtasl 
is kieg6sziteskepen mei? Iiozza kellelt volna adni. Kijlonben 
rokonintezkedest tartalmiiz mar az 1649 : XLIV. l.-czikk : 
«inunera vero occasione Diaetalium negoliorum nee Dominis 
Praelalis aut Baron ibus nee abis l{ej;nicolis dare vel acci- 
pere liceat : el tarn ^lantes quatn accipiontes, romperta rei 
veritale, in poena infamiae oondmn possint*. A mai osszc- 





322 



ferhetlens<^gi tSrveny, az abban kifejlett szigor dacz^ra, 
korSntsem tekinthetC kielegil6 ovszernek azon baj elleu, 
mely ellen alkalmazlatik, I. i. a kepviseMknek a kormdnytdl 
valo (tiggese ellen. 

Vaiamint e«yebutt. dgy ndlnnk is a ministerek egy- 
szersmitid a nepkepviselet tajyai lehetnek, s mint ilyenek, 
szavazattal bfmak. Ez az inlezketies, mely miiideiiiilt, a gya- 
korlatban valarnitU az elmeletben el van fogadva, k^ts^gte- 
leiUil az angol niinta szerini egyszerOeti atpk^nUillaloU a 
szirazfold alkotinanyaibR, a nelkul, bogy meggondolUik voina, 
hogy Angolorszagban a parlament egesz allamjogi t^\^^ 
valaminl viszonya a ministeriumhoz mer6ben m^ lerm^ 
szelti, mint b^rmely mds continenlalis alkolmanyban. Tel- 
jess6ggei nem helyesellietjiik ezt az int6zked6sL Ncm szabad 
szem el51 t^veszteni azt^ hogy a parlamentnek nem csup&a 
o,sak t6rv^nyhoz<')i functloja van. Ez6rt nem is tarthatjuk 
helyesnek. ha az osszpaHamenl vagy a nppkepviselel «tftrv6ny- 
hoz6i testUletnek* neveztetik, mint pi. Francziaorsz^gban, hoi 
ez eppen hivatalos czim. A parlameni nem hoz lorvenyekel, 
csak kiizremflkodik a tOrvenyhoziisn^l a korona es a kor- 
mdny t^nyezOi mellott. Hanem a parlamentnek van azonkfvUl 
egy miisodik, m^g pedig felette Ibntos funeli6ja, t. i. a kor- 
many felelli ellenorkiides. raelyet peldau! Stuart Mill egye- 
nesen fOfeladatanak tekint. M^r pedig, nezeliink szerint, erne 
masodik fiinctioval le]jesss6ggel meg nem egyeztethetO az, 
hogy a mini:sterek a parlameni rendes, szavazatk^pes tagjal 
Az eur6pai conlinensen sajatsdgos tapasztatatokat tehettflnk 
arra n<5zve, hogy egyik vagy mAsik 61etsziv6s minisleriiim 
a hizalmi k^rd^s felvetese alkalmaval mily rendkivDd szer6ny 
tobbseggel tudoll megel^gedni. A kozonseges ervek. metyek 
a minisleri ^s kepvisel6i ^Ildsok dssze'erhetosege mellelt ren- 
desen felhozatnak, nem donthett6k meg ebbeli meggydzdde- 
sUnket N^zetiink szerint teljesen etegendd, ha a ministerek 



823 



a parlamentben mepyelenhelnek s barmikor «z6t emelni 
jogositva vannak. Nem lAtjuk dt, hogy a parlamenti pArt- 
kormuny termess^etevel os lenyegevel miert lenne iVs-'^zefer- 
hetlen az, hogy az oly kepvLselfi, ki a lobbscg soraibol minis- 
terr6 hivatolt meg, kepviseldi mandituniAl visszabocsitja 
valaszt6inak rendelkez^sere. £pp oly kevesse alapos a^on 
tov^bbi allitas, hogy a bukott minister, ha nem bir k6pvisel6i 
mandalummal, nem vedelmezheti magit szem^lyesen azon 
tflmadisokkal szeraben. melyek korra^nyzata ellen int6zlet-^ 
nek. A leglonlo-^abb ok azonban, melv a iniiiistepok k^pviselfii 
mandatuma melk'tL felhoziitik, keUegleierifll az, bogy a mi- 
nisleriiira v&ltozasi^nak eset^n. a bnkoU kormdny parlamenti 
p^rtja n^lkiilOzne a term^szeles p^rtvezei'eket. Vajjon ez oly 
nagy ba^j volna-e? Kiildnosen ha meggondoljuk, hogy avisszn- 
i^pett minister ujb6li megvalasztatdsa a legtt'ibb eselben csak 
az idG k^rdese, s hogy azonfelQl mindenik pArtn^l akadnak 

!pvisel6k, kik pdrlfegyelntnliol kfszek lemondani manddtu- 
iikp61 valamely nelkuluzhetetien p^rlvezer javjira. 

A Ifirvenyben felhozott tobbi Os.szef6rhetlens6gi esetek- 
t6\, egynek kivetelovol. nines mit mondani. Igy peldaul csak 
Jerraeszeles, bogy a hadsereg-, lengereszet- es honv^dsegnel 
lyleges .szolg^atban dllok epp oly kevesse lehelnek kep- 
viselfik, mint az fillammal valamely szerzOdesi viszonyban 
ftll6 berlflk, vagy a segelyezett vaspfllyAk es az Allamma! 
Jitland6 I'lzleli osszekottel(^sben lev6 viillalatok eincikei, igaz- 

lt6i stb. De sajat^^gos intezked^st foglal mag^ban az osaze- 
ferhetlensegi lorveny 4. §-a: «Az orszciggyfllesi kfipviselO- 
s^ggel ossze nem lero helyzetbe jut azon kepviseld, a kinek 
napidrjAra vagy lakberilletmeny^re, valamely jog^rv^nyesen 
megU^It kovetel^s erejeig kielegitesi vegrehajtis int^zletett, 
ha a bir6i z6r a foganatositas napjatol hiirom h6 alatt fel 
Dem oldatott*. 





324 



F6llehet6, hogy a k^pviselfihiz m61t6sdgdnak ^ fug- 
gellens6genek megdvdsa erdekeben pzuksejfesnek mutatkozoU 
ez az inlezkedes, inert maga a kepvi3el6h;kznak saj4l kez- 
demenyezese folyl^n torlent annak felvelele a tSrvenybe, s 
igy csak helyeselheljlik. 

Ebb5l kitlinik e^yszersmind az is. hogy a k^pviseldh^z 
tagjai az iil^sszakok idejere napidijat ^ a mandAtum tarlama 
alatt lakb^rt ^Ivcznek. Az el^bbi 5 frt 25 krb6) all. az ut6bbi 
6vi 800 frtb6i. 

Kets^glelen az. bogy a ynipidijre^tdtizer elleo alapos elvi 
kifog^s nem emelhetd. Nalunk pedig gyakorlati tekintetek is 
param^ololag kOvetelik a kepviselfik dijaztalasat. Miir emlil- 
lelett, hogy az ertelmes koz^posztalyok MagyarorszAgon illa- 
gosan nem orvendenek kdlonds vagyonossagnak, s miutan 
n^Iunk a parlament ulesszakai rendesen nagyon hosszU tar- 
taraiiak, egyenesen veszelyeztetve lenne az orsz6ggyal6s egesz 
makod^se, hu a kepvisel6k napidijt nem 6[veznenek. Mar az 
1715 : LXVH. t.-cz. rendeli : «ut comitatus ablegatis suis 
diurna persolvere tem!anlur>. 

A kepvisel6haz iagjainak ssdma 447. £Izekb61 a tulaj- 
donkepeni Magyaroi-szagra esik 338, Erd^iyre 75 6s Horvit- 
orszagra 34. A horvdl kdvetekre n<^zve megjegyzendd. hogy 
azok nem vdlasztatnak meg kozvetlenUl a nep allal, hanera 
kikiildetnek a horv^l orazaggyiiles kebel^btil, A magyai- k^p- 
viseKihiizban lehAt nemcsak kttzvellenOL hanem kOzvetve 
v^lasztott kepvisekik is iilnek. 

Magyarorsz^g HHH kepviseldi kozOl 276 a megy^k (bes«4- 
caitva Fiurae kepviselGjet is) 6s 62 a viroaok Altai valasz- 
tatik meg. A 75 erdelyi kovet kdzfil 51 megyei ^ 24 varosi 
kepviselS. 

Nem szenvedhel ketseget. hogy 447 k^pvisel»5 Magyar- 
orszAgra n6zve ti^lsagos nagy szAm. Ausztrianak nagyobb 63 
vagyonosabb n4pes56ge van; kereskedelme 6s forgalraa sok- 




aaa^ 



kal .elenkebb ^s kilerjedtebb, s daczAra ennek, a birodalmi 
lanics niegis csak 352 kepvisel6W)l all Enn^lfogva tok^lete- 
sen osztjuk Schvarcs Gyula azon kOveteleset. bogy a kep- 
visel6haz la^ainak szama szallitlass^k le. Schvarc5z Gyula 
azt hozza javaslalba, bogy 40 — 45,0(M) lolekre essek allago- 
san egy kepriselo, tebat ily aniny mellett a kepvisel6biz 
tagjainak szama 350 — 360 lenne. Nezetiink szerint 'meg ez 
a sz&m is igen nagy. Ha a Nemetbirodalomban, kozel 50 
millid lakossal, csak 397 kepviselObft! ^11 a birodalmi gyfllt^s. 
akkor Magyarorszftg, 16 milli6 lelekkei, b6ven beern6 mint- 
egy 800 kepvLselovel. 

A k6pvi.seI6k niandainnidnnk Uirtavia az 1887-ik 
6vig hirom ev voll. A baroni tivi id6lartam ellen kettfis 
opposite tAmadl Magyarorszdgon. Az egyik, a radikali^ oldal 
reszint azt kftvetelte. bogy a mandatum lartama szalbtass^k 
le egy 6vre, reszint pedig azl, hogy a v^Iasztoknak adassek 
meg az a jog, bogy kepviselGjoket, ba nincsenek megelegedve 
magatart^&val, tetsz^s szerint visszabivbass^ (!). A m^sik 
olda! ellenkezOleg. a k6pvisel6i manddlum megbosszabbttasat 
kivSnja n<*gy vagy ol 6vre. Srkvarcz Gynla demokratikns 
allasponljaboz biveri, ellenezte ez ut6l>bi javfislalot, mivel a 
v^lasztrik ellendrzese kepviselOjok feielt meg lenne nehezitve; 
legczelszerflbbnek tartja a baroni evi id6szak fenntart^s^t. 
Mi azl hi:5zsziik, hogy a kepvtsel6i mandatum tartam^ak 
01 evre valo kiterjesztese jo 6s GdvOs int6zked6s volt. A bol 
a bonsC reform nagy mfivenek oly szimos es fontos Telada- 
tai vannak meg mint n^lunk. olt hizonydra Aba.jtand6, bogy 
a tOrvenyhozas csendes muiikuja, a meniiyirf! f:sak lehet, 
gyakrabbi megszakititsok t^ltMl meg ne g^toltass^k. Ehbez 
jArul, bogy koztudomas szerint a magyar nepjellem kiss^ 
ijland6 a medd6 poUtizalisra s igy a benso polilika kcive- 
Imenyev^ valbatik az, hogy erne hajlam a mennyire csak 
let i^ tfiplAlekot ne nyerbe^sen. 





326 




A vdlasztdsi eljdrds s az avval 6sszek6tlet^ben &ll6 
kerdesek largyalasa nem tarlozik e inunkalat kerelebe. Tehal 
csak roviden jegyezzfik meg, hogy az uj 1874-iki lorv^ny e 
lekintelhen liVbb igen helyes es cz<ilszer(i reformot hozott be. 
Feleniltljuk mindenekelfilt a vdlasztok dlland<3 nevjegyzekenek 
behozatalat, tovdbbA azon cz^lszerfi intezkedeseket, meiyek 
a valas9;16k d^sxeiras^ra, a v^a.szUlsi eljilrasra, valamint a 
valas/.t^sdk alkalinaval elSfordulo visszael^sek megakaddlyo- 
zdsara. illeloleg megbiintetesere vonatkoznak Csak egy-kel 
idetartozb oly inl^zked^srfil akarunk itl iQzetesebbea meg- 
eniiekezni. meiyek allamjogi lekinletbol nagyobb erdek 
birnak. 

A tdrveny 76-ik §-a szerint a szavazds nyilvtinosan 
fe 6l6sz6val tflrtenik. Ama sokat vilatott kerdes, hogy vaoj 
a nyilvrtnoB vagy a lilkos szavaz^snak adand6-e elsObb; 
n^zetilnk szerhit veglegepen inegoldollnak lekintheto azoa 
kimerit6 es alapos v6Iemeny altal, melyet Schdffie e 
ban a wiirtembergi kamara el^ terjesztell. Nem lalbaljuk 
azt, hogy a nyilvjinos szaviizis mi^rt lenne 3[ohl szavai sze 
rint «erk61csiJeg es ^llamilag magasal)b rangii», mint a lilkos 
szavaz^s. 

Emitlest ^rdemel v. belyl azon eljaras is, mely a val 
Usok alkalm^val irilOlorduk herelaiek es paiuiszok elinte: 
s^re vonatkozik. Mindenik megyeben s a kiilon kepviselettel 
felruhSzotl mindenik v:irosban a valaszlasi el6munkalatok- 
valamint maga a valasztas az ugynevezetl kozponti valasz^j 
miLny Altai vezetletnek fe ellen6rizletnek. E valaszlm 
itel egyszersniind els6bir6s^gUag azon felsz6lal4sok felelt, 
meiyek a valaszlok nevjegyz^ke ellen emellelnek. A kfizponti 
valaszLmany ezeii halarozatai fellebbezhetcik a m. kir. Curia- 
hoz, teh^t az orsz^g legfeisdbb it^ld 65 senimisito tOrveny- 
sz^k^hez, mely veglegesen ddnt. A kervenynyel megt^madoU 
vdlaszWsok 6rvenye felett basoiiloan a Curia M\, Ezen int 



U/iUU I 

ULrgjfl 
link a^ 

sze- 

Ikos 

itteP 
tok- 




887 



kedfeek k^tsegtelenOl fontos haladdsnak tekintendOk. Az 1848. 
evi t6rv^ny szerint a v^Iasztoi nevjegyzek el!en emelt felsz6- 
lal(k£ok felelt a kozponti valasztmany, mini elso 63 utols6 
bir6s&g veglegesen dantfitt, a megt^madott v^lasztds ervenye 
felett pedig maga a kepvisel6hriz. Csak helyeselhetjiik, ha az 
oly kerdesek eldontese, molyek a purlc^rdekkel annyira szoros 
kapcsolatban allanak^ legfelsdbb cs minden p^rtmozgalomtdl 
nierfiben tavol all6 fo fQggetlen bir6i karra bizalik. Enn^l- 
fogva neni oszlhaljuk Nohl azon nezetet. hogy az orszag- 
gyOles inell6saga megkuveteli, miszerint maga az orsz^ggyfi- 
les biMlja meg tagjainak v^laszt^s^t 6s maga dontson oly 
eselekben, m'\d6n vaiamely vdlaszlas megl^madtatolt. Nem 
szabad szem el6i t^veszteni, hogy a kepviselGhiiz hatarozalai 
mind^g Idbbs^gi hat&rozalok. A kt'^pviselShiiz, azaz a tobbs^g 
legigazsagosabb hat^krozata is az ellenz^k ^Ital a h^/on 
beliil es kiviil, mindeg az egyoldalii pirlerdekbOl szArmazo- 
kent fog oda^IIittatni. Azt hiszsziik, hogy meglbrditva eppen 
a nepk^pviselet ra6lt6sAgdnak el0ny6re lehel, ha a reszrehaj- 
las elken'ilhetetlen szemrehiny^dtrtl megovatik, eltekintve 
altdl, ho^y nem tippea lehetetlen az is, hogy a tobbseg egy- 
szer-m&skor csakiigyan igazsagtalanul jarhal el. M6s ^rdekes 
kerdes azonban az, bogy vajjon helyesnek lekinthet6-e, hogy 
a biraskodas valasztasi iigyekben, tehat tisztati politikaijogok 
felett, a rendes polgari biros^ghoz van utalva ? Ha Stein 
L6rincs nem lit semmi akadalyt abban. hogy meg a koz6n- 
s^ges kdzigazgatiisi biruskodiis is a polgari hirOsdgok illet^- 
Icess^gi k6r6hcz ulaltasi=^k, akkor vaioban meg kevesbbe 
laldlhatunk vaiamely kietegitd okot arra n^zve, hogy a Curia 
elvdeg valaszlasi ugyekben illetekes ue lehessen. 

Megjegyzendo azonban, hogy az 1874-ki torv^ny azon 
int^kedese, hogy a kerv^iiynyel megUmadolt valasztas 
ervenyess^ge felett a k. Curia illetekes. tenyleg meg most 
sines vegrehajlva. A nevezett torveny 89-ik §-a azt halirozla, 





328 




hogy azon anyaf^i ^ alaki s7al)iUyok, melyek a kir. Cui 
ezea hataskurenek alapjani fognak szolgalni, uj ^>rtv 
^Ual ^llapUanduk meg. Mindaddig pedig, niig e torveny aii'g 
lesz hozva, a megliimadolt va!asztAsv)k <^rvenyess(^ge feU 
ligyminl eddig, a kepviseloh^z fog donteni. Ezen ldrv( 
pedig eddigel^ meg nem hozatoll, teh^t a kepviselChd^ ^a- 
korolja jelenleg is a nevezelt hiraskodftst. 

Vegdl fel kel! enili'lenunk, hogy valainely megejU 
vi^lasztas iiieglaniadasa csak akkor vetelik tigyelemtie, ha a 
vAlaszt^s mt^gsemmisiles^re iranyzott kervenyhez a vi; 
koltsegeiriek fedezesere KXIO frt van mellekelve. Ez inU 
kedesl. melynek ezelja egyebirant az i.s. hogy a sa 
alaptalan ilynemti kerv^nyek bead^sa nehezitessek meg, 
mik^pen sem tekinthctjuk helyesnek vagy bAr r-sak jogosi 
nak is. lly esetben nem forog fenn egyszerd mng^i jogi 
tes, mftlynek nrvoslasat a magiinegy^n kOvetelheli vagy 
kovetelheti letszes szerinl a nelkiil, hogy fensdbb erdek kOz- 
vetleniil erintve lenne. hanem oly jopsertes, raelynek orv< 
lasat a kozerdek paranc^oiijlag koveleli. Ennelfogva elvi 
eltevesztettnek kel! tartanunk amaz int^ked6st, melynek 
alapjAn a panaszl6 f^\{6\ epi'igy, mint a kOzdnseges polj 
perben, elfileg beretik. Ha a polgdri bir6sag oly hivat 
eljiinis^rt. mely kOltsoggel van osszekOlve, a felpereslol elOh 
k(5vete! s eiinek be nem fizet^se eselel)en egyszerflen abba- 
hagyja amaz eIjAr:5st. ugy ez csak lielyesnek tekintendO, mert 
ez eselben a birosag klz^rolagosan az illetd fel mag6n6rdek6- 
ben jart volna el s azonkiviil megeshetik az is, hogy az illetO 
f^\ id6kOzben kiel^gittelelt vagy mis okoknal fogva nem 
kivarjja tobbe ama bir6i clj^rfis foganatosdusiit. De eg6szen 
mdsk^nl all a dalog a megtainadolt vi'ilaszt^ eseteben. lit 
az iigy okvetienQl hiTatalbol vizsgaland6. Konok, alaptalan 
pana^^zokat Oi'z^keny birsdgok vagy egyeb biinletesek aUal 
lehet megakadalyozni. A vizsg^lat kOllsegei pedig konnyei 



;pek 

itallH 

)leg^ 




329 



behajlhat6k azokt6l, kilcet valamely mulaszUU vagy v^ts^g 
terhel. 

De van meg egy mds nevezetes ok, mely miatt e tArgy- 
gya! itt r^szletesebben foglalkoztiink. Ama czelszerlUlen inlez- 
kedes t. i. rem a v^Iaszt^si t6rvenyben, sCt nem is lorv6ny- 
ben egy^taiaban, hanem a kepvisel6hdz hdzstahdlyaihan 
(79. §.) fordul el5, hoi (isakugyari senki sem keresle volna, 
Felfog^unk szerinl a k6pvisel6haz tilllepte ez intezkedessel 
alkotmanyjogi illet6kesseg6l, mert a magyar dllamjog szerint 
a k6pvi.sel6h^ valamely batarozala csak akkor bir k6telezd 
erfivel a h^zon kiviil alio allampolg^rokra nezve, ha a tor- 
v6nybozas lObbi t6nyezdi, t. i. a korona 63 a fels6hs.z hason- 
l6an hozz^druilak, vagyis m6s sz6val, ha ama hatarozal 
I6rv&iy6 vdlt es mint ilyen szentcsitve fe kihirdelve lett. A 
h&zszab^yok pedtg, melyeket a kepviselfib^z a maga iigy- 
k6r6ben megailapit, nem k6peznek tSrvenyt, enn^lfogva nera 
is tehetik valamely ton'enyileg biztositott allampol^ilri jog, 
I. i. a serelmi jog elvezetet fuggOv^ bizonyos (elt^^leleklOl, 
mi lltal ama jog 6lvezete nemesak hogy megnehezfttetik, de 
gyakran illusoriuss^ is t^tetik. 

MelUsl Oszkdr. 



22 



MOZGAS tS tRZ&S, 



I 



Azok, a kik a psyehologi^ban az 61etlant kezdtek alkal- 
iTiazni^ csakhamar m6g exactabb iudoin&nyok m6dszeret veltek 
elO es a lelekjeleusegek elm6lelet rnerd dynainikai es mecha- 
nikai rendszerbe iparkodtak foglalni. Ribot Th, a figyelemr6l 
akarvan irni, el6sz6r Le mechanisme du Vattention czimmel 
akarta ellatni inOvet, s habar Psychologie du Tattenlionra vAi- 
toztatta k6nyve feliraUit, a bevezetesben m6gis a k6nyv lArgya 
gyan^nt a Hgyelem mechanikajat jelolte ki. Akurhogy is van 
a dolog , la^adhatatlan , bogy a physiologiai psychologia 
b^rnulatrarnelto eredm^nyekhez julott es abbaii iatszik a 
n5erdeme ullani, hogy az eleljelens6gek es elettiinenienyek 
liatirait kiszelesbitette, a mennyiben az elellelen I6nyek lel- 
jelens^geit ^s azok lOrvenyeit az el6, animalis es rationalis 
lenyekre is kiterjeszlette ; ellenben ezek lilszolagos sajAtsigail, 
61etfolyamatuk viltakoz6 phasisait az eleltelen lenyek I6l- 
rnozzanatuiban mintegy meger6sUve, szdlescbb alapra fek- 
tetve latja. 

Igy nem kevesbb6 6rdekes, mint tanulsagos eredraeny 
az, hogy csakugyan sikerfllt, ha nem is egy kozds t6rv6ny 
6rv^nyesQles6t, de legai^bb analogidkat mulatni ki a mozgAsi 
^letjelensegeket illetfSIeg, kivalt a psychologikus kiserlelezesek 
mezejen, szernben a tobbi raozg^si vildgjelens^gekkel. A nenoe- 
tekn^l ez a szorosan vett malhematikai ininyban, az angolokn^ 
es nra^g a francziakndl is inkabb az experimen1a]is mechanika, 





^os 






aai 



neinktildDben az orvosi megfigyel^sek tnpasztalatainak r§v6n 
nyer ervenyt. 

Ezen legulolsn irinyhoz lariozik Fer6 K Sensations et 
mouveraenl — eludes experimenlales de psychomechanique — 
czimtt lijabb, vonzo tailalmu mflvecskeje, Az 6rz6s es a moz- 
gas szinte parallel m6don halado jelensegeivel foglalkozik, 
egyiket a m^sikdval megvilARitja, megmagyarazza. Nem any- 
nyira rendszert szolgillat, mint gazdag kiserleti adatgyOjte- 
m^nyt nyiijt. melybdl bdrmely iranyii psychoiogus nagy 
zonnal merithet. 

Ezeket szandekunk riividen ismerletni 6s lelektani fontos- 
s^gukat kiemelni. Azonban elkeriilhetetjennek tar(juk el6szor 
egynehiny szot elOrebocs^tani a mozgasi elmeletrfil es az 
^rzeshez val6 vis2onyar<3l. 

A niozgds k^tsegkiviil a legiltalanosabb elellunemeny 
a legeiemibb ugyan, de a legelmaradhallanabb eletjelenseg is 
egyszersniind. Csak azon id6 Ota biriink nemileg kimerit6 es 
helyesebb fogalommal a vijagegyetem physikai termeszeterol, 
a miota a mozgas lorv^nye rendszeresebben fogalmazlatoU, 
illetve felAlIittatolt. S6l meg ma is a mozgasi elmelet minden 
egyes kiigazit^s^nal valamennyi exact tudomaiiy egyet lagul, 
bdvOl. A naponkinl megjelenC hypothesisek kozUl, megis az 
lAtszik eddig a legsolidablmak Irnni, a melyet Mai/er R. diz 
er<^ly fenmaradas^r6l allitott fel es majdnem az 6sszes Ierm6- 
szettani elmOJetek atvcttek. Magatol ertetOdik, hogy az e.xperi- 
mentalis ^ pbysiologikus psychologia sem kesett egy perczig 
sem mindezekb6l iia^zuol hi'izni. adatait saj^t teren is erle- 
esiteni, Mar a regiebl>ek is, mini Lolze, Fechner^ ZoUnery 
^aine stb. egy kis elhamarkodassal talan, 0I7 moh6n kaptak 
az er6ly 6s mozgas ujabb es plausilisabb foitev^sei ulAn, 
hogy az Osszcs ^leljelensegeket, magat az i^rzest, sot a ma- 
gasabb rendQ lelki t'uncti6kat is, lelredobva, minden vitalis- 
must 6s finalismust, a mer6 mecbaiiika el6g szQk kerelebe 

22* 





332 



sdeltek foglalni. De csakhiimar ill is beiilloll a reactto ; magak 
a lermeszettudo.sok is, mint VirchoVj vitis/al6rlek a vitalismas 
elvehez. Hfilyesebb uton jarnak, a kik az elel mozgdsi jelen- 
segeit lapasztalatiiag fe kiserietileg tanulmanyozz^k, A lelki 
jelensegek es az azokkal egybekapcsolt animalitas agyanis 
felliinCen kinyomott 6s kifejezett mozgasi jelens^geket IQnlet- 
nek fel, azok tehAt az iltalSnos elv szerint niegit*JIve, kivall 
az erO megraaradAsiinak es forrasainak tanai szerint szem- 
tigyre v6ve, el6g fejtor^st okozhatnak, a mint okoznak is a 
phy3ic»log. psyt-boiogusoknak. Eddig ugy segitettek magukon, 
hogy megkiilSnboztettek a refit^x «te spontdn mozg^okat, 
Wundt, Bain, Richet nyoman az ujablmk is. rellexnek azon 
mozgast tarljak, mely a kiilsorOi — a peripheriardl — 6bresz- 
tetik, spontannak pedig, a mely osztOnszerQen — ha nem is 
akaratosan — tdmad. Azonban Richet, a ki ezt a legpraeci- 
sebben tiirgyaUa, de meg a tObbiek is bevalljdk, hogy mily 
neb^z a kett6 kozolti ha tart kiszabni; 6 muga is — az ellent- 
inondas bizonyos lilszatival — oly mozgasokal tart reflexek- 
nek, melyek nera peripherikus iranyhol erednek. Ha az ero 
el nem vesz es csak m^ er<)b6l tiraadhat, ligy — mint 6 
monc^a — lehetetlennek latszik a bizonyit&s, hogy igazAn 
spontAn mozgasok leleznek*. (Psychologie gen. 92. L) 

Hogy ezen k6tes viszonya a spontAn 6s reflex mozg^- 
nak nem valami erfivel csinalt neh6zs6g, nuitatja, hogy a 
lisztan physikai ertelemben magyanizott er6 forrfisai, a mint 
kinentaUkiis ^potentialis csoportra vannak osztva, szinten 
ilyen ketseges viszonyba lepnek, lia a ket csoportot szigorUan 
veszszijk szeratigyre. A kinematikus energia mozgAsb6l, indi- 
tasb61 tiimad, de a potentialis energia is honnan lAmadhat 
radshonnan? A termeszetben felhalmozoll v6gtelen mennyis6gQ 
potent, energia, a mely csak csekely reszben lesz kinemati- 
kussA, nem-e csak a mozgiisb6l gondolhat6 tamadotlnak? 
Crookes William i^lAsd Termeszetlud. Kozl. 1891. XIV. p6l- 



fiizet) magnklian az elemekhen lappangd potent, energidt 
csak a prottflikufi inozg.'isnak kinematikus folyamalabbl tartja 
£zd.rniazottnak. 

De ezzel nyilvan a raetaphysika mezej^re kellene teved- 
nank 6s vagy valarni absolul mozgasfelet feltetelezniink, a 
minfi a termeszetben nines, mivel a mozg^s forrasai a kine- 
malLkus es potealialis energia kell5s csoportjara oszlanak, 
vagy egy els6 mozga^st, a melyben a v^gs6 okot kell felipmer- 
nQnk, kellene kiindulasi pontui venui. a mil, posiliv es c-xperi- 
raentalis talajon mozogva. lenni nem sziikseges. 

Azonban igy raerQ kis^rleti 6s tapaszlalali dllispontra 
helyezkedve^ a dynamika minden nieggyCzfi ereje es exaciitasa 
mellett. a mozgas, az erfi vagy az energia nagyon is kod- 
szerOve vallozik. ha azL vegleges t^rttike i-zerint pr6billjuk 
megbecsiilni. 

Ha a kinematikus as pnlenlialis energiak kozt oly laza 
fe mulo tiiiu'tekben mutaLkoz<;» kiilont)s6g van, ugy a reflex 
es spontan mozg^si IVirinik kcizL bizonyara m6g nebezebb a 
valaszfalat Feliillitani. Az animalis es psychikus eleljelensegek 
ilyen, mero mozgas szerinli heoslese es megf<^jtese egyreszt 
Dagyon haladatos lehel. a mennyiben az er61y ^s a mozgas 
I6rv6nyeit ismerjQk; de a mennyiben az er6!y 6s a mozgas 
foira^ait es erecietet illetiileg, felelte keveset vagyunk t^j^- 
koztatva, iigy az animalis f}s psychikus mozgasi jelensegeket, 
mint erOforrasokat, vagy a mazgis inditoil, a ktSzftnseges 
kinematika vagy dynamika t6rv6nyeib61 nem tarljuk megfejt-' 
hel6knek. Igaz, hogy ez a reflex 6s spontAn szerinli lelosztisa 
az animalis es psychikus mozgasi jelensegeknek, ez ido szerint 
majdnem altaliinos hasznalatu. Feri, Riboi a kovetfiik szinten 
f<5lveltek, de hittuk fenlebb Richet-ne\, hogy mily neh6znek, 
s6l lehetellenuek hUszik elfifte nz ilyeu oszlalyoziis. is ugy- 
sz6lv^ metaphysics fogja fel a kerd^st es vegre »5gy oldja 
meg, hogy «egy igaz^n spontan mozgks absurdum, mert az 




4 



okozat volna ok nelkUl* lU. o. 92. 1.). Misoknd! pedig lobb, 
4tlag reflexnek lartott jelenseg sponlan-szamba lalszik finni, 
igj Bain ^ Wundt-nkl Kivdlt a lefejezett bdta naozg&s^^ 
hivaUcoznak 4s a gerinejiagyban ertelmet, vagy legalabb spon- 
tan mozgfksi forrdsl keresnek. 

A hot a inegtmtarozds oly k<^lesnek lODik fel, ott ren- 
desen a inegfigyel^ el^gtelens^e, vagy a fogalomalkotAs 
bidnyos tQzetee;s6gft jAtszik kOzbe Csakugyan, ha a sok pby- 
sikus panaszkodik a kiiiematikus es potentialis energianak ki 
nem elegit6 megbat^roz^sa miatt, menDyivel inkabb panasz- 
kodbatik a psychologus a sponUn 6s reflex mozgisok kevesbbe 
szabaU>s megktilttnbdztetese miatt. Altnlanos egy bi^ny at, 
Egy serege van ugyanis a dynamikai, pbysikai, physiologiai 
fbgalmaknak vagyis terminusoknak, melyek igen tag alkal- 
mia&st, szabad magyarazatot engednek ; ilyen nemosak maga 
a motgftsi e]s6 sorban, de az elel, let^ ev6, oszton, aka]*atr 
4rwt 4& aok roto, a mint sokan magyar&zz^, ilgy sokf6Ie- 
1:^0 15 teszik azt. Maga Rkhet, de a r^gi materialistak, 
Triamint az lijabb physiol. psycbologusok oda tOrekszenek, 
miudezekel a mozgasra. mint a legelemibb I6t- fo 6let- 
reducdljak, azzal 5nkenytelenDl azt is bizonyitvan, 
hMT BttiyttT^ exact praecisitAs melletl az 6Iet, tct, mozg&s, 
stb. majdnem ugyanazl fejczik ki, merndk mon- 
kifejezesek. Es fgy nenicsak arra voln&nk fel- 
bo|ty. mint azt a pbysiol. psycbologusok teszik, 
dletet stb. csak raozgas altal magyarazzuk; 
^ ^«l ^tytB jofgal dllithatjuk. bogy a mozgis, a szervetlen 
^t^ ksMOUitikus, ak^r potentialis energiajab6t eredd 
4 t^i 4s szervi potenlii^k, csak az eletnek, az 
r6szletes jelensegeL 
vagy merO nominalismus, vagy a leg- 
terere kellene lepni; az alternaliva 




885 



I 



Ez legyen roviden elOrebocsAlva a mozgisrol, m«]y az 
6rz6ssel parallel halad. Csak a ponlos kiserlelek es pOsitiv 
tapasztalati adatok mezejen lan^csos lehal maradni. A mit 
az 6lettan 63 az orvosi megfigyelesek ilyen jelensegekbCl 
erdekeset, tanulsdgosat OsszegyQjtettek, azt a psychologUB 
kdszonettel fogadja, de ne felejlse. hogy ezen adatoknak csak 
csek^ly resze vilagilja meg a psychikai jelensegekel, vala- 
mint azt sera, hogy azok form^Iis erteke miadig csak relatisr 
6s csak bizonyos reservalioval fogadhato el. A mozgis 65 
6rz6s jelensegei a psychikus ^letben, amb^ a legszembe- 
Iun6ebbek, m^gis rendszeres ^ behat6 megftgyeles al^ csak 
ujabban v6teltek. Az6rl nagyra kell becsfllniink azt, a mi e 
teren letesittetett. 



Fer6 K. mint orvos, tobb munk^iban bizonyos el6- 
szeretettel adta magat a psychikus elettOnemenyek dynamiko- 
meehanikai magyarfizatdra. A Sensation et mouvement czimQ- 
ben pedig, amb^p, mint fenlehb kiemeltetett, nera rendsze- 
rezve, de egyes csoportokba illeszti kis6rletezeseinek es raeg- 
figyeleseinek gazdag adatait. Kzeknek nagy kOszIet^t nam 
is k4snek felhasznalni a most 616 franczia 6s m&s nemzet- 
beli psychologusok. A psychikus eletjelenst^gek targyalisa 
kozben, az itt ^rinlett mtiveben eg^'reszt a modern mecha- 
nika 6s biologia, m^sreszt a legujabb psychiatria ftll^pont- 
jAra helyezkedik. De 6 is feihasznal m^soktol gyOjtdtt es 
6szleit adatokat es a Manoiwrier, Duchenne de Boulogne^ 
Verdin, kivdlt pedig Moaso es mdsok alkalmazta dynamo- 
meter, dynamograf, plethismograf nevezetQ k6sziil6kek utjdn 
ejlett megfigyel^aekel 6lese!m(l!eg 6rt6kesili sajat tapasztalatai 
6s nezetei megallapiUis^nal. Az animalis es psychikus elet- 
jelens^gek exact tiirgyal^is^t az erfi JelensegeibSI kiindul6lag 
kezdi meg, EgyebirAnt ebben a lekintetben is a jelenkori 




<86 



mecthanika lerminologiajftval €n be, fCczelja I6v6n az ani- 
m^lis es psychikua elet- es erojelensegek tlszlan exact tar- 
gyalasa. Atlagos, ha dgy lehet mondani, massiv csoportokboi 
indul ki, egyszerre heszel a physika, physiologia, psychologia 
nyelven. M6g 6ppea ailiropologiai adatokkal is dolgozik, a nieny- 
nyihen azon kezdi, hogy az izomerS vaJtozik a fajok mQvell- 
s6gi fokozatai szerini, arra akarviln figyelmezletni, hogy az 
intelligentia nOveszli az izomerOket. A fentemh'lelt er6nQer6 
(dynamomtitre) itt mind^jart szolgalataba szegOdik es els6 
^lalanos meg^llapitolt t6tele az. hogy «a2 intelligentia pilla- 
nalnyi gyakorksa el^idozi az akaralos niozgiipok eriergia- 
janak pillaruiliiyi iiagyobl)odasul». (Sensation et oiouvemenl 
7. !.) Mindezeknel Tontos Itidni, mikep van alkalmazva a 
nevezelt erdmerd az izom- es in^s energi^k megbecsiil63ere. 
Azonban a mechanikabol amugy is ismert White, Prony, 
Clair, Hachetle es misok altal szerkeszlett erSmerQk szer- 
kezeteir6l itt nines hely^n bdven kiterjeszkedni. El^ csak 
annyit megjegyezni, hoE^y a gepen nyom6s, vagy ^rint6s Altai 
a jelzft kilogratnmokban mutalja a kifejtett erot 

Ez kflltjnben valami nagyon is ismeretes dolog volna. 
De ezen erSmero Ferenpf es lar^ ai n dl sokkal fon losabb 
eredmenyekel van hivatva felluiilelni. A sensati6k, vagy leg- 
alahb a legviiltozatosabban modosahalo spont^ ingerek 
valtozata szerini elvezeti 6i a legkOloniegesebb erOjelense- 
gekhez es azok fokozatos elter6.seihez, A besz6Ms kOzben, 
vagy annak hallaltara, a pezsmaszag erz^se. egye^ tagok 
niozgiisanak lat^sa k5zben, nagy elt^reseket mutat az erO- 
mer6. A mennyiben a rnozgas laWsa fokozza az er6lyt, 
kihozza, bogy a mozg^ erelye vjszonylik ugyanazon mozg^ 
elmebeli kepzelet^hez (a. o. 14., 15. i.J. Ezen er6gyarapodii- 
sokal graphikiis m6don megjeleniti az ernlilett dynamograf^ 
melyen a viz.'^ziiUes iranytol lobbti-kevesbbe elhajl6 gdrb^k 
jelblik az er^ly nagyobbodasal vagy csokkenes^t, Enib61 a 





337 



g^p cziiinderere erdsebben vagy gyeng^bben lm!ldfn/.6 vona- 
[ak nyzol6dnak le. Mindezen adalok a kozinegfigyeles ijljAn 
is constaUilhatok, raert erosebb kedelybeii es gondolatbeli 
felindulasok a mozg^l is elenkitik, a fO az, bogy ill merle- 
gelve, graphikus schemAkban kiPejezve tal^lhatdk. Mag^l6l 
ertet^dik, bogy a hysteria, a kimeriilU^g^ a hallucinatio 
kiv^teles esetei is b6s6ges anyagot szoIg^Uatnak a megRgye- 
lesre. Ali.jon ill egy adatsorozat egy, Charcot nevfi rftvel 
LI erom^r^srOl. a ki bypnotiziUhatd hysterikus; ebrenlele 

jobboIdalr61 2M. baloldalrol lo-ul mulal az eronierfi, 
^zendo, bogy baloldalon Jelentekenyen anaesthetikus. 
lobfekeze ujianak hiiszszoros passiv megbajh'ta.sara a jobb- 
oldal 41, a bal 19 : mid6n 45-ig szdralalt, a jobb 44, a bal 
24, s igy tovfibb. Chamhard utan a somnainbulokiial bizo- 
nyos 6rz&5i dveket jeltii meg (zones erog^nes, hysterog^nes, 
dynamog^nes, epileptog^nes). melyek urintesere vagy bElrnii- 
nemO ingerlesere iiagyobbodik a dytiauioiiietrikus nyoiriiis. 

L^tni iebet mar ezekbOl is, bogy Fere az ^rzeseket 
tiszt&n moi^gasi erlekiik szerint becsuli. azoknak csak 
quanlitaliv jelleg^t larlja szeme el<5tt. Wundt tdrgyalla inlen- 
siUsa az ^rzeteknek m^snak latszik lenni, a mint valoban 
az is, kivall az ligynevezetl psycho-physikat alaptorveny 
^rlelme szerint v^ve azokat. filzen alaptcSrv^ny bOvebb 6s 
praecisebb kirejezest nyerl ugyan \Vtmdi'i\k\^ mint el6z6i- 
n^l, de tiszl^n matliematikai formul^ja kdvelkezl^ben Fer6 
es tirsainak a nevezett keszulekeken kiniutatoLt eredmenyei 
szembetiJn6sege mellelt messze batramarad. Fere elmelete- 
nek batranya azonban az, bogy sem az aoimalis es tiszUn 
psychikus, sera a tiszUn reflex es a sponlan. sem az akarati 
^ a mechaniktjs mozgas, annal kevesbbe ez es az 6rz6s 
k6zt nem jelol meg legkisebb iialurokat sem ; csak egy skdia 
fokozatai szerint merlegeli azokat. EgyebirAnt tudjuk, bogy 
a mozgas 6s erzes ugyanazonossdga feldliitolL ^'s bebizonyi- 





H36 



tand6 t^tele. Ez azonban m^ mindeddig reslat probandam, 
merl ha az erz6snel van is mozgiis, nem kbvetkezik. hogy 
minden mozgdsnal van ^rzes is. Igy az emlitett nominalistiitua 
Osszevegyit^se a tertninusoknak eltiltan^ a psychologusokat 
minden positivitasl6l, a mi ellen Fere 6s Ursai teljes ertly- 
lyel tiltakozndnak. 

A hallucinatio ingerl^sei sensorius titon csak azon 
eredmenyre vezelnek, mint az eddig emliltetett. <Ezen 6szle- 
letek mulatjdk nekiink, hogy a kuii'inbozft ^zervek ^Ital szol- 
gdllatott erz6ke1e.sek koztis, a dyiiamonieter d.lta1 Jelzett m^ 
tekkel bfmak ; minden erz6keles nyom^ban j^r a slatiszlikai 
energia nagyobhodasa. a mely az erzest lenyegileg alkotnt 
litszik* (u. 0. 32. I.). Ezen t^lel, valaminl a k6velkez5; «a 
psycho-physiologikus funcli6k, Ogy mini a physikai ertk 
visiszavezelhetfik a mechanikus munkAra» (u. o. 33. I.) nera 
engednek semmi k^ts^get Fere n^zeteire n^zve. A kOldnfde 
reszint eg6szs6ges, r^szint nevropathikus egyedeken vegzelt 
eszletelek 6s erzesi ingerl6?ek hivatva vannak ezt folylatolag 
igazolni. A dynamogrnf 6s dynamometeren kiviil alkalmazza 
a tcJmegjelzO (pielbismograO csodas k6szulek6t, s raely rend- 
kivtili erzekenys§gen6l fogva a legcsek6lyebb erz6ki izgatte 
molorikus visszahalasat szeml6Ueti. A vizszintes irAnyl6l 
ellerdleg hull^mz6'gorbek meg finomabb nuanceokat tOntelnek 
fel. Ilyenekel felmutatott a hallasra letl behatasok utjAn a 
hysterikusokon. Felluno ill a bnllamzo gOrbek rapid szab^y- 
lalansaga es nagymervfl elhajlasai. ftppen oly fellQndek a 
Idl&sra tell ingerlesek hatasai. A spectraiis szinskala fokozatos- 
sdga b^mulatra m6U6 heigazolasat taldija a dynamograf altal; 
a v^riis szin hatiisa leger6sebb, az ibolyde leggyeng6bb. •Mond- 
hatni, hogy a liit^si 6rr6s inlensitasa vallozik ligy, a mint 
a rezg^sek* (u. o. 45. 1.). £pp Ogy van aza kiilOnfele szagok 
63 Schiff 6szlfilte peptogendk a dob6ny, alkobol s egy6b 
bttsonlok behat^sanal. ROvid resum6 aZj <hogy minden 



8t» 



6rz^ke!6s kiserve van a potentiaiis energia nagyobboddsa 
Altai, mely kinetikns ^llapotba megy at» (u. o. 51. l.j. vagy 
TnAskepen: «niinden peripherikus ingerI6s elOid^zi a potent, 
energia nagyobboda.sat» (u. o. 51. L). Nyilvan ugyanazon 
t^telnek mfi»-m^s szavakkal val6 ismetl^se. 

Kiv^I6 oromet szerez a szerzOnek niindezeknek a nevro- 
pathikusokon telt eszleletek altal tortent beigazolasa. Az esetek 
es adatok sokasaga mellett is egy 6s ugyanazon tetelnek a 
bizonyitdsa 6s kimutat^sa vegre is talan unalmassii valnek, 
Azonban Fer4 nem az6rt franczia, bogy ily ijj jelensegekkel is 
untatiii tudnu az olvas6t. Mindent f'elolel, a mi csak a targyd- 
val n^inileg rokon, azert felhozza az ligynevezett psychikus 
polarisati6t, mely abban ail, liogy egy es ugyanazon nemfl 
behatas alatt a felidezett mozg^s a maximumb6l a minimumba 
itmenetet k^pez, szerinte 'psychikus allapotnak bizonyos nemO 
invei*si6ja». Egy Oj fejezetben azzal frisslti fel a themat, bogy 
a kellernes es a f^jdalmas ^rzetel is megfigyelesei kOrebe vonja, 
ezzel azonban az er/eiek — legalabb riidimentalis — raino- 
segeterinti. Ezen a teren Bdinnel, DaryvinnaU DumoniAdX 
talalkozik. «A kellernes erzele felold6dik a lebeloseg 6rzeteben 
kellemetlen 6rzete pedig a lehelellensegeben> {\i, o. 64. 1.). 
Fer4 ezt a kellemesr(il es fajdalomrol fel^litott eszmek 
materidlis bebizonyilasanak niondja, es erre viillalkDzik is. 
itl ink^bb az elmeleti okoskodas ter^n mozog. leliiilit 
16tr^t, melynek k6t v6ge kdzt, az egyiken a kellernes 
kezdfidik, a misikon vegzodik. Hivalkozik kivalt a latasi 
erz^kelesekre, mert ezek arra mulatnak, bogy egy szerv 
kimerUltsege mddosltja az egyed potent, energi^at valamint 
hogy ezen kimeriilts^g osszeesik a molekularis vibratiok cs5k- 
ken^sevel. £s osakugyan kiki tapasztalhatja, kivalt a gy^n- 
g6bb szervezetfi egyedek, hogy pd. vi>r6s nezes^re az alaja 
telt feher Inpon a zold annal liamardbb feltiinik, minel gyOn- 
gebb az egyed. Egy 5z6val azt iparkodik kibozni, hogy a 



i ^y 

k 




J 



340 



I 



kellemes 6rz6sek keltik, a keliemetlenek csnkkenlik az ertlyt 
6s vele a mozgast, a mi Tneglehel6sen regi, szinle Irivialis 
t^tel. Ezen (\X-) fejezet ugyan sokat iger, de kielegitlenul 
hagy.ia az olvasdt. Azert a kdvelkezOboi m^int visszater 
az izomerdnek 6bresztesehez. a melr az ^rz^keles kulonbozo 
Demei ^tal jdn l^tre. 

A kev6s rendszeres esszefugg6s mellett, melylyel ai 
adalok soroztalnak, folyton novekszik az olvasd erdekelt^sege, 
kiv^t ott, a hoi az ^rz^sek kfllonneraO ebreszlfe^rOl van 
sz6. A nevropalhikusokon telt eszlelelek egyreszt f6nyes 
ni6don igazoljak az 6rzesnek a mozgdssal valo osszetiigg^s^ 
de tovabbi melyebb bepillantast a I^nyegiikbe, legal^bb kol- 
csono.s cJsszefUggesdkhe es egyutlhatasukba, nem engednek. 
A \6X&3 erz6ke eddig a legexactabb tdrvenrekel engedte 
feMIIitani, de mindez csak az ^rzetek quantitativ ^rlek6l 
engedi szorosabban meghalarozni, annak rain6leges term6- 
szetet eddig nem stkeri'ill experimentumok utjan kipuhatolni, 
mert a spectralis szinek a rezgessel dsszefugg6 kOlOnbfizd- 
sege 6pen az itt eszlelt nevropatiiikus, bysterikus esetekben 
fellQn6 elt6r6seket miitat 

Fer4 a kdvetkez6 fejezetekben combin&lni kezdi r^sz- 
leteit es a gyogy^zat, allag a psychiatrikus gyogA'kezeles es 
kis6rletez(^ t^nyeibol hoz fel egyneh^yat A faysterikusoknal 
ugyanis sikerQlt egyes esetekben a delej 6s a femek alkalma- 
zdsa Altai az esthesiogenikus vagy hemiparetikiis reszekre 
az .ellenkez6 oldalon, vagy mi meg felti*!n6bb, a hemiparetikus 
r^szen is eronagyobbodast ebresztem'. Az ilyen jelensegeket 
az er6 cUvitelenek nevezi. Szolgdljon itt egy lal^i 6rzeke- 
ife peld^iil. <Van egy egy^n, a ki balroi csak a vdrds irint 
erzekeny. Ha a jobb szem^t elfedjiik ^s csupa voros suga- 
rakat bocsdtunk a bal — beteg — szemere, e^en szem, a 
mely nem latott csak voriis fenyt, egyszerre litja mind a tobbi 
szniekel is, melyeket m^skor csak jobb szem6vel lAlott. A 



341 



lI k^z sokkal erdsebb nyomast fejt ki, mint a jobb k^z a 
a kiserlet el6lt» (u. o. 74. 1.). Megemlekszik Bourru es 
Burot kiserleteir6l. melyek oda iranyultat nem iehetne-e 
a gy6g73zereket tdvolbol is aikalmazni, a mint az egyes 
eselekben, a delejjel is legakbb annyiban hatdssal megkiser- 
tetett, bogy ezt bizonyos betegek tavolbol is megereztek. Ez 
azonban csak felelle erzekeny hysterikus, soinnamhulikus es 
nevropathikus egyedekn6I vott eddig conslalalhalii. A mint 
combinati6ba hozalott az er6, az erzekenys^g alvilele ia 
egyik legerdekesebb problemajat kepezi azon szinte myste- 
riosus gy6gykezeleseknek es orvosi megfigyeleseknek, melyek 
a nagy k()zdnseg el6tt majdneni ismeretlenek. Egyes lapok 
ugyan sokat I'rnak r6luk, de mystikus mfzbe burkoljak; a 
mi elfogadhat6t es megszivelhetot meg megtudni lehet, az a 
psychologiaval is foglalkozo tudosok munkai es feljegyz6sei 
utj^ szivdrog at. Salpctri6re 6s Bic('!t.re alienistili es psy- 
cbiatr^i ritkAn kozdbiek ezekbfil valamit. A mit Fere a tobbi 
kozdl meg el6bb kozolt es ezen munkajiba is erdekes eset 
gyanant is felvett, a kc3vetkez6: Salpelrifere n6lak6i k6z6it 
volt egy egyed, kinel az acbromatopsia be volt bizonyitva, 
a mennyiben az ibolya szinl egyik szem^vel sem figyelhette 
meg. Azonban egy ibolya sziofl korong forgatdsa k6zben, 
melyet egy ideig n^zett, megkulonbnztelte az ibolydt a ttibUi 
szinektdl, dmbar megnevezni nem India. Altaidban megliKyeit 
es beigazolt jelenseg, hogy a szineket mozg&s k5zben, a 
r^juk n6zve 6rzeketlenek is megkulonbozletik. De az er6 
DEgyobbodasa is jd-r ezzel, mert peld^ul egy mozdulatlan z6ld 
korong lat^dnal a dynamometer 27. forg^ k6zben balrol 
33, jobbr6I 37-et mutal. 

Ebb6I latni lehet leh^t, hogy nemc=ak az er6i lehet 
emeini, de az erz^kenys^get is lehet fokozni, mint Fer6 
mondja, ^(vinni. Annyira megniasithjitlaniiak 6s erv^nyes- 
nek tartja az tiitvitel lehetdseg^nek esetet, hogy kimondja, 




i 



3^ 



miszerint a mozg^ idefija mdr is a niozgas kezdele. A koz- 
veUt6 itt mindig maga a mozgas, vagy legaldbb annak a 
kepzete. firinti tehat azt a baraulatos kapcsol, a mely « 
mossgas es ^rzes. valamint annak kepzete kdzott fenn^i. Elszel 
igen kozel all a lulajdonk^peni problema megviMgitas^boz: 
de eg^szen od^ig nem jut el. 

Ehhez adatokat a foetus mozgasi jelensegeib6r merit a 
moDomanok peldajabol, a kikn^l a nagysag. batalom ktpzeie 
az izomzat n^mi teljeben is jelentkezik ellenben a kepzel 
uldOzdltek, melancbolikusok az osszeeselt alakok typusat szol- 
galtalj^k. 

Azonban a psychikus k^pek visszabat^&t az izomzat 
lelj6r*e es erejere mAr regen ismerlek, csakhogy nem tudlak 
azon szoros viszonyrol, a mely a molekulak potent, energii- 
javal Jalsz6l azt nbveszK). vagy c^^okkento mozgas es ax 
^rrelek kbzoU fenn^U. Az anemia ^s a kimerliUseg szelleben 
el6fordul(5 esetei csakls arr6l lanuskodnak. Mindez bizonyitja 
a szoros kapcsot, 'a mely a mozg^ ^ az erzes meg m^ 
magasahli psydiikus funntidk kOzott kimutatbatd. A besz6d, 
az irAs kiserve vannak a innzgas legalabb megfelelo kepd 
altal, melyekf ba elmaradnak, el^all a lapsus lingnae vagy 
hipmts calami^ ellenkezdleg az aphemia, az agraphia, a moz- 
g^ fokozalos gyakorlat^n^l bizonyos tekinletben lek&zdhet5, 
a mi szerzfinket azon nezetre jogositja, bogy -minden neme 
a sensilid, vagy sensorialis ebresztesnek, vagy azok elroebeli 
k^pzeletenek felidex egy mozg^st, a mely az ^rz^eles Itoye- 
ges alkatreszenek lekiiUbeto (u. o. 102. 1.). 

Kdnnyfl beldlni, bogy mindazokb6l, a miket a tdrol- 
h6l gy6gyil^Sj az er6 es az 6rzes atvitelerfil, sz6vai az 6rzet 
^s a gondolat mozgasra valo kihatasurOi elObozoll, egyreszt 
ngyan meger6siti a ketl6 kOzolti kapocs I^tez6ser61 alkololt 
nezeieinkeL de sem a mozgasrol sem az 6rzesr6l nem hoz 
ki semmi lijat. A problema I. i. a qualitativ es a quantilativ 




Z4B 



viszony, de fdleg az el6bbi 6rintve van ugyan, de ujabb 
vilAgot nem oyer. A fels6bb psychikus Iuncti6k egy^bir^nt 
a kulsOre csakis mozgaskepen hatnak. valamint az is ludva- 
lev6 dolog, hogy a kul.sdrSl, a maieriu inera oldaliirol 
szinten csak mozg^s kdzvetit^se dltal ^rintkeznek. de mind- 
ebb6l az erzes tulajdonkepeni voltiioak csak igen csekely 
r^sze nyer magyardzalol. 

Az erzes es a mozgas csodAlatos 6sszefiigg6s6t leljes 
kovetkezetesseggel vezeti it szerz6nk a psychikus 6let majd- 
nem minden mozzanatan. Munkaja misik fel^ben^ kivalt 
a baniulatos tdinegjelz6 nyomiin mutatja ki ezt ligy a peri- 
pherikus behatAsok alalt feltano feHiletvallozasokon, mint 
f6leg az elmeheli ebresztesek uljan ietesitett niddosulasaban 
ugyanannak. A dynamogenikus ingerl^isek valarnennyi nemei- 
n^l jelenlkez6 T^ltoz^ok, kivilt a szinek behatasai alatl 
jelenlkezb' alakulasok, mis tudosok altal is eszlelt adatai 
szivesen hasznallatnak Tel szerz6nk altal. 
I Az itvitel egyik nemei k^pezi az ugynevezetl suggestion 

I a melyrfil legujabban sok kalandos adal kering kOzkezeo; 
I Fer4nU a legeleinibb, de a Ie^rnesbizhat6bb eseteket lehet 
I oivafini. A refrain itt is, mini masutt: «a gondolat kozlese 
[ c sak a mozgas kozlese, az elmebeli auggestio visszavezethelfi 
^^k mimika altal eszkozolt suggestiora* (u. o. 118. 1.). 
^" SzerzOnk adalaibol foly6 kovetkezt^seit minlegy ^szre- 
v6tlenul gyakorlati alkalmazasuk fonlosabb eseleiben csucso- 
I sitja ki. A kimerii!ts6g. a mennyiben beteges illapotok symp- 
r tom^a, arra a kijvetkeztetesre indrtja, hogy birmely epidemia 
^^^ak a praedispnnait egyedeken fog leginkabb. Maradvan az 
^1^, vagy az animilin, valamint a psychikus energia illia- 
' pontjan; messze kihal6 utalasokat tesz, a lelki. nein kiilonben 
az erkoiasi vilag nevezetesebb jelensegeinek indokolasat kocz- 
kiztatja, tamaszkodva egyediil az energia eszlelt tiinemenyeire. 
ugras kicsit merfeznek litszik, de kCvelkezellens^g raiatt 




J 



tu 



g^ncsolni senkinek sincsen jog^ban ludosunkat, raert er6s«n 
&II er6elm61et6nek ^ 6szleleteinek tagadhatallan tanijbizony- 
saga alapjtin. Feljogositva erzi magAt a pessimismus, sym- 
palhia, antipathia, irgaiorn abulia felelt ileletet mondani. 
Minclv6gig megmarad posiliv all^spontjaii. Osszefoglalva inin- 
den eddig felvetett fohb k^rdesl. kivalt a kellemes ^s a faj- 
dalmas dynamikus elernl indokai koriil es azok alapjan 
csoporlositja n^eteit. Nem akar ujit6nak, kalandos eszm6k 
hirdetCjenek felcsapni, csak a mAsok altal koozkaztatott 
nezeteket iparkodik kiserleti positiv adatok altal motivdlni. 
A positivistiik, cvolutionistak sokszor nier6sz k6vetkezteteseil 
nem egy esetben talpraeselt hizonyit^kokkal erfisiti meg. 
Mint igazi U\d6s. tork^neti adatokat is ]ioz fel, rt^szinl, hogy 
azokkal hizon y i tson , ri'szint , a mi meg I6bbsz6r lort^nik, 
hogy azokat indofcoija, megvlLlgilsa. 

A (6 kiemelkedfi Allaspont, melyre kdvetkeztet^seibea 
helyezkedik, az animali:? es. psycliikus energia kerdese: ebbCl 
k^szit anyagot a legffibb mor^lis 6s socialis elvek felallit^sAra. 
<Mondhatjuk, hogy az egy6ni 6s collecliv j6l6t 6sszefogIal- 
hato az er5 gytijtes^ben. A progressiv fejI6des a producti6 
nagyobbitasara iranyul, vagy nagyobb exactilassal oiondvaf 
az er6 hasznalat^nak b^vit^s^r^ v^Itozhatlan mennyis^ben 
az egyetemben az emberis^g jav^ra. Ezen fokozalos felhasz- 
nalasnak eredmenye a kf>zj6 nagyobbiljisa 6s t6rekves a tAr- 
sadalmi helyzet i)ivelliila.«ahoz» (u. o. 151. 1.). 

Mindezekbel kiindulva, fObb elvek felfillitasdra vallai- 
kozik s kiraondja^ hogy «ha a kdzds haszon alapja minden 
igazsagossipnak es erenynek, az ereny az er6 elodllilasuban 
6s fentartis^ban dlU (u. o, 155. l). Sz6val az angol posi- 
tivislAk iititilurisUik es evolulionistAk nagy aposlolava 6s 
vednftkeve lesz. liredetibfa eszm6je az, melyet a tarsadalom 
artalmas elemeirftl alkot maganak. Az drUilmnsok (les 
nutsLbles) ugy tekinthet^ik, mint az alkalmazkodastol val6 





346 



ek6res. A modem socialismus tfibb elv^vel talalkozik, mind- 
I vegig ozonbaii higgadt posiliv gondolkodjlsil tud6s es ember- 
L^^at marad. 

^H feek mindenesetre nem megvetendO eredmenyek. liven 

fBazdag es erdekes adaUorozat megfigyeles^vel. t. i. a mozgAs 

r^s erz6s viszonyAnak lisztazasaval. ha nem is elegit ki tel- 

I jesen ligy, a mini varni lehetelt, de tagadni nem lehet, hogy 

rendkiviil ftgyesen foglalta ossze es csoportositolla adatait, 

e,s ha nem is oldotta meg egyenesen feladatal, az 6rdekld- 

dSkel kelsegteleniil gondolkod^sra kesz(eti ^s k^sztelni fogja 

minden ligyelmen olvus6jat. Nem rajta mult tal6n, hogy eppen 

a legerdekesebb Ihemit, az 6rz6s k6rd6s6t nem sokfcal lolla 

el6re: Bain, Wundt, Maudsley. Carpewfer sokkal nagyobb 

apparalussal dolgozva alig vegeztek annyit, mint 6 ezen kis 

raunkacskajAban. El6nye m6g az is, hogy nemcsak a lulaj- 

Ndonk^peni psycholog, de az aesthetikns, a moralisla, de sok 
tekintetben az orvos is tanulhal i6\e sokal. 
f Amde a mint az elejen a mozgasr6l, ligy most a veg6n 
a tulajdonkepeni i^rzes prdblernajfiriil koczkazlatni akarunk 
neymyszot: azon remenyben levt^n, hogy a Fer^ vallolta 6s 
^bebizonyitotta nezetek is utbaigazitanak. 
^B Ricliet a mdr id^zett mav6ben az erz6st tisztdn phy- 
siologiai liinem^nynek' tunteti fel, 6s ha az 6rzesn61 k6tf61e 
fokot megkiilonboztet is, a percepti6t 6s appercepticH. ezeket 
ra^is csak psychikus tlinemenyeknek monc^a. A mennyib'en 
az 6rz^nel a Hgyelcm feltetel gyandnt tekintetik ditala, az 
dntudatot elmaradhatlannak ^Mja az erz6s processus^n^l. 
Termeszeles, hogy nala az ontudat csak az dszionben ossze- 
esC spontan vagy inkabb reflex 6rzetek aggregatuma. 
^K Mindezekb6I az 6rz63 tulajdonkepeni jellegebe kev6.s 
^^epiUantAs nyilik. TanAcsos az6rt visszaterni egyreszt elemi 
ugyan, de megis megbizhatd fogalm^hoz, a mennyiben az 
L az 6rze8) csak animalis egyedek tulajdona. A physiologia 



Atbeajieuin. 




23 




346 



sxiDtto feldleli ugran, de AtJag csak a pbysiok)giai psxi 
logia keret^ belQL Az ^dblok ^ T 6 s 6 i a [iiysiok>gia fo^l 
le agyan a maga r^sz^re. de id isgadhatnA el az AUatoklAl 
legal^bb a felsdbbrendGektfil a psychikus eletjdens^g^ n6mi 
kezdetleges nyomait Hiszen Rickei ts mondja. bogy a kirtya 
bizoDydra megkiilonbozteti a vdrds szinL de kerdes. minek 
tartja? M^ ezekb^l fo)y6lag is sokltie fokit es Dem^t is 
^fthatni fel az erz^sDek. Vagy merden ^lettani processu?- 
nak, vagy az animalis ^let alapj^tnak. vagy az ontudat leg- 
al^b rudimentalis formdjara utal6 psychikus tiinemenynek 
lehet azt tekinteDL A psychologuf^k* de pbysiologusok is 
eddiK nem igen foglalkoztak ilynemQ osztAWoz4saval az 
erztenek. De lekinlstik roviden eme el^ szembetiindeji olulfi 
h^om alakj&t. 

A tiszUn physiologiailag felfogott 4rz^ eddig a leg- 
kinieri!6bben fejtegeltetett 6s nagyszerU felfedezesekre veze- 
tell. A n6mel pbysiologusok az experimpnlatio es meg iok^hb 
a sz^mtani, s6t r^zben analytiko-geometriai combinatiok fona- 
l^n b^mulatramelt^ r^szletessegekig hatoltak el, mini Weber^ 
Fechner^ Jlelmkoliz, Wufidt^ ZOUuer, stb. Az anaJytikai 
mOdszer alkalmazasa kozben csakhamar liszlan pbysikai 
jelens6gek szinvonalara szdilolt le az eraes elm^lete, Bichel 
Feri, Hihoi stb. itt kczdt^k meg a merfi mechanikai, vagy 
legftilebb dynamikai kezel6s6L Egeszen a quantum ^rlek^re 
szallitottdk le az 6rzes jelens^g^t; a mozg^si elmelet rdma- 
jaba iparkodtak beleszoritani, mint az Ferenek lit bOvebben 
ismertetett mUveben is tnegyan kiserelve. A szakmaszerQ 
physiolog, vagy termeszetlud6s. de az orvosi is b6 kineses 
binyat fog itt talAlni. De a kdvetkezetes gondolkodas mtt- 
helytben. mint azt az er6 6s mozgasrol ezen tanulmany 
elejen Ijittiik, sok tisztitani, olvasztani valo marad raindazok- 
b<il hitra; ha a raozgAs fogalma annal tdgasabbA, kod6sebb6 
lesz, minel mereszebben tekinlQnk szem^be, bizony&ra ugy 




347 



az a tiszlfln ^leltani fokon meKallapilotl erz6ssel is. tigy 
esz ez annal inkabb, mert ezen rendO physiologusaink vele 
mint k*isz munkival, vagy legaMbb mini meghaldrozott 
calculussal egyenesen szerelnenek bevoniiini az animiilis, s6t 

psychikai modon magyar^ott je]ens6gek orszagdba is. 
fis megis az animalitas erielmeben magyariizolt 6rz6s, 

m lehet miis. mini a physiologiai erzes. a melyrol eddig 
sz6 volt Ezen erzest mostaniig az oszton kifejez6ssel szokfis 
voll jelSlni ^3 korOhrni, vagy legaldbb ezen nevezet alatt 
osszefoglalni. Az 6szt5n, mint egy kulonleges. sokak iltal 
nietapbysikainak contemplalt fogalom sok fejtQrest okozotl 
a tud6soknak. Az dsszes physioiogiai erzeselm^Ietek, akAr a 
quanlitas, ak^r a qualitiLs HZPnipoiitjabcM refenUnak, alig 
voltak kepesek megfelelni arra ugy, bogy az oszton vilagos 
fogalma bel6lQk kibozbato legyen. Mindaz, a mit Wundt az 
erzes min6seger5l eload, mennyileges eredm^nyekre vezet; 

ainnek ez inkal)b sikertill. ambar 6 is jobbara a fogalmak, 

i. a kiil6nfele erzesnemek fogalmainak magyarAzalaval — 
a miben kiilonben nagy mester — oldja meg nemileg a 
kindest. Csak oly kemeny dio ez, mint niaganak az anyag 
fogalmanak a megfejtese. Dncziira iniruJeii UKjflianikai es 
dynamikai k^plet exact pontossagAnak, inindig marad valami 
residuum ; bat hogyne maradna az erz6s, vagy az dsztOn 

tfogalmindl Ezt majd valami tisztdn alanyinak veszik, mini 
a mi a sponlai! ingereicnek es mozgAsoknak 63 6s kiapad- 
bfitlan forrasa 6s az ezeken hulldmz6 reflexek 6s erzetek 
feU6teIe. De nem volnsink positivistAk, ha az er6 6s mozgils 
ilyen mermen subjectiv, esznu'stiyi es elvont forrasarol, ind(- 
fejardl sz6t szaporilanank. Richd mondja, bogy a kisded 
eTsfl lAtszAlago-ian spontan mozg^sai. tulajdonkepen csak 
rellexek a levegS, a feny. a meleg vagy hideg s tobb ilyen- 
f6le bebatftsa alatt. A felnfitt ember csak nem figyel ezekre, 
ert jogosan lehet feltenni. liogy az OsztOn, es pedig ieg- 

23* 



W 




M 



a48 




al£ibb els6 gerjedelmeibea objective ha(6 er6 befolyisa tiljAn 
keletkezik, azaz posiliv physikai valami. Nem egyeb, mint 
dsszebalmozott potent, enei'giak rakomdnya, de a inelyek. 
mint azt mi is az erelyr^l felteltiik, csak kineraatikai UtoD 
gyOltek egybe. Azonban epen ilyeri erteiemhen inaizyart^zott 
osztOn az, a melynel a rei^idnum ehiiaradhutlanu] jelentkezik. 

Mid6n a mozgdsi jelensegeket tenykedeseknek (actus) 
tekintjiik. felletleniil uialunk nem egyediil az oszlOnszerQ, deu 
akaralb6l folyo irapulsusokra. Az erzes ezen a fokon jobbara 
spODt^, vagyis helyesebben akaratos mozgas aJakjaban 
jeleolkezik. A spontftn ugyanis jeientheti a mer6en akaratos 
onelhatdrozAsh6l fulyo, de jeientheti az iinkOnt fdlmerClfi 
akuntlnfikuM khi'il tainadt mozgasaiiikat. Ila in^ az anima- 
Lis eletben plane reflex aciusokr6l beszeliiok. ugy a tulajdon- 
kepeni psychikus vitality meg inkabb vindik&ya maganak 
az actus es az akarati impulsus tulajdonsagat. Ez a felvelt 
Piarmadik neme az ^rz^s jeleni^^genek. t. i. a psychikus elet 
6rz^se. Az ilyen akarati mozg^ban jelenlkezd ^rz^ttine- 
m^nyek, ambtir a felsftbb fokii allatoklol el nem dispritdlhatok 
teljesen, rnegis az ember termeszetet jell«mzik kivaldan. Ezen 
psychikus eletfokon nyilvanu16 erz^snek az a kivdlb jellege 
hogy ugy pprcepliv mint expreasiv, vagy mas sz6val motio- 
nilis es emotionalis modon jelentkezik egyszerre. Ez egy6b- 
ir^t dltaldnosan ismert. majdnem elkoptatott jellemzesi m64ja. 
Fontosabb a physiologusok iltal feliilhtolt n6hiny szabaly az 
6rz6s perceptiv tartiisdt illel6leg, a ijuaiilasok irinyaban. 

A physinlogusok, valamint az animalis, i5gy a [tsycliiktis 
erzet barmely felsCt'okil alakjat csak egy es ugyanazon ilton^ 
a mely e]6ttiink nyllik, t. i. az experimentiilis inducli6 litjan 
magyaraz;iak. Az 6- es ujabbkori materialiiamusnal azontjan 
alig tudnak lovabb menni, kivalt ha az erzetek min6leges 
alapjar6l kell szdmot adni. A min6s6gbeli adatok, minden 
sokas^guk mellett. konokul elzdrnak minden utat positiv 




94» 



schemdk fel^iilasdtol ; az individualiUl^ leddnt rainden 
rendszerezeat, 6ppen helyes voltanak indokolAsiinil. A Idtfis 
erzetenel pddiiul, a inely a legesaclMbb feldolgozAsl engedi 
meg, m6r Helmholiz arra a n^zetre jOtl. bogy «hasonl6 
vildgossAg hasonlO korulmenyek kOzl, hasonio szmerzeteket 
^breszl, de azon vil^gossag. a mely hasonio viszonyok k6zt 
kfllOnbflzS szin^rzeteket ^breszt, krilonb(iz6; kiindul pedig 
azon allal4nos I6telb5l. bogy «hasonl6 okok kiildnb6z6 — 
leszetn azt individualis — viszonyok kOzt kQlonbdzfi hatftssal 
bi'rnak*. Riividen nii>rulva, el616p a [isychikiis erz^keles ter^n 
eltagadhatlan subjectiv alap. nielylyel Tiivhet is — kinek 
munkiijal csak azert idezziik majdnem kizdr6lag, mert az 
a modern physiolg. psychologi^nak mintegy kanonja — k6ny- 
telen megalkudni. ha az erzes minOsegere n6zve lisz(4ba akar 
ionni. (Psychologic gen. 138. 1) 

Ebh6t azutan csak azt hozhatni ki, bogy ha az ani- 
mali-i erzesnek az indi(6ja : az Oszti^n. sem tiszta sponta- 
neit^issal, sem kizilrolagos rellexitassal rneg nem magyariiz- 
haW, anndl kevesbbe ertUetfi a psychikus ^rzesnek, kivdl 
qualitativ mibenlelet dominiild akarati. legyen mondva kate- 
xochen spontin indiWja. A tajdalomiol es a kedvrfil, mint 
az ^rz^s alapminfisegeirGl /i*c/ie/ igy nyilatkozik: -liaakedv 
vagy a fajdalom physiologiai indokiit nera israerheljiik meg, 
megis niegismerhetjiik annak zoohgikus — mondhatta volna 
L inkabb animalis — okait>, Ferd, tArgyalt mUveben kOvel- 
L kezetesebb, mert, habiir sikertelenlil, az 6rzes tjualilasat is 
^H^ mozg^s jelens^geibi^i igyekszik kimagyarazni. Rdviden, az 
^^rz^s c^ak oly tag, ha nem mondjuk, metaphysikai fogalom, 
mini a mozg^, oszton, elel stb 

Ha valaki az 6rz6snek ezen rOviden emlitett hiromfde 

kozatilLt b6vebl)en tiirgyaini, egy perczre sem volna szabad 

egfclejlkeznie a mozgAs jelensegRinek t(3rvenyeir61, hiszen 

ez az 6rzt^snek egyik jellemKO oldala, de csak egyik, mert 




350 



akarva nem akarva valami tObbet kell keresnUnk benne, 
mini a niero, ak^r reflex, akir az amiigy is oly hom^lyos, 
ingatag, lehetellenseggel hataros spontiln mozgAsl. Azerl is 
moncijiik, hogy Fere 6.s a vele hasonl6 t6ren munkaIkod6 
szakemberek 65 gondolkodok nagy h&Mra fogjak koteJezni 
az emberisegei. ha ilynemQ muukajukat folylatni fogjdk. 
mert lagadhaltanul nagy fenyt deritenek a psychikus 61el 
egyik kiv6l6 jelens6g6re, az 6rz6sre, de csak egyik oldalAra. 
Ebb()l a^.onban nem k5vetkezik a speculativ, a priuristikus 
iheoriziilas 6s determinati6 (bl5slegessege vagy jogosults^ganak 
tulsi'ilya. A ki psychologus akar maradoi, legyen az miud- 
vegig, ne k^ss^k telbaszn^lni barminemti szakniclban felbal- 
mozoti es fisszegylijtott anyagoi. A psychologus, a ki az 6rzes 
problem^jilival tbglalkozik, niindv^gig positiv (alajon raarad. 
a meddig alkalmazusba veszi az exact tudomd.ny adatait, 
a nelkiil, hogy le keliene mondania egy, kevesbh^ feUunS 
exacliti^sal. de ann^l lObb benso szuksegesseggel rendelkezS 
lerminologiajiirnL 

Azon idegenked^sbCI, melyiyel exact tud6sok a netnileg 
a priorislikus terminologia irAnl viseltelnek, az l^lszik kdvet- 
kezni, hogy szijkseges, vagy igen iidvos lenne egy osszekot5 
t'ogalomkOr megalkot^a, melyben az exact tud6sok, ha a 
bolcselet vagy epen a psychologia teren megfordulnak, a 
speculatlo embereivel is, ha nem egyestilhetnenek, legalabb 
bardtsagosan erinlkezhetn^nek. 



Beljak B, Pal. 




APACZAl CSERI JANOS. 



Ali|f van irodalmunk lortdneteben oly kivilonak liirde- 
tetl alak, mini Apaczai. kivel eddigele oly kevess^ fogial- 
koztak. mint 6 vele. A kozludat nines el^gge t^j^kozva s 
azert a kozilelet ingadoz6. Kvtizedekig megnyugodtunk abban, 
hogy Apaczai a XVII. szAzadnak F^zmany es Zrinyi mellett 
harmadik nagys^ga, tehat irodalmunk legnagyobbjai mdlelt 
foglai helyet, .'^ raidon 18H9-be.n egy mer^szen hatarozott 
kijelenles, !itsz6lag az inductid k^rlelhetetlen erej6t61 indi't- 

itva, 6t Miiagyaran beszelve, szolgai con:ipiIator»-nak mond^, 
"nem annyira kelked^ssel, mint resignatioval vetlUk ezt tiido- 
ra&sijl, sokan abban a sejtelemben, meg toLben abban a meg- 
gyOzOd^sben. hogy kulturilnk multj^nak objecliv megil6l6s6- 

>en ez uj n^zeltel ujabb haladast jelezhettink. 

MidOti a kovelkez6kben Apaczai jetenlfiseget — elet^nek 
megaliapilolt mozzanatait is Osszefoglalva — lijra vizsg^lat 
UrgyavA leszsziik, el6re bocsathatjuk, hogy ezt nemcsak a 
mi tudasunk, baneni a sajdt maga kedveert is megerdemli, 
SziiletettErdelyben.Apaczan, 1625-ben. NeveTsereJ&nos 
Tolt 9 csak k^i?6bb vette fOl az Apiczai nevet is. KUlfoldrtn irt 
tud6s leveleiben s ilthon tartolt szekfogIal6juban Johannes 
Apaoiusnak nevezi magat: az ugyanekkorkesztiUj Encyvlopae- 

lidja czimlapjan Afi^Lzai Tsere .Ifinos all; ilthon — az akkor 

livo helyesiris szerint Chieri, Chierj-nek irva — alland6an 



Cseri-l hasziial s I>6ninin ZsuzsAnna 1659-ben hozzit intezeli 
]evel6l igy eztmezi: Clans^^imo Domino .lohannoCsen de Apaeza. 

Csaladi viszonyairOl kevesel tudunk, Szeg6ny, jobbagy 
szQlek gyermeke ?oIl. s miclGn a 31 eves ferli Kolozsvarotl 
rector, egyik tanitvauya, ki tehat nal^ndl legalabb 13—15 
^vvel volt iialalabb, Tamas nevQ ocscse. tnaga is meg- 
emlekezetl dcscseirdl kiket p^nzzel segit s kik koztil caz egyik 
lalAn negy gyermekkel vagyon». 17 ^ves koraban kerUit 
iskolaba Koloz.svarra, hoi Portsalmi AndrAs tanft6ja nagy 
halassal volt rea. Innen (iyulafoh6rvarra ment, akkoribaa 
a sarospataki mellett az orszag leghiresebb collegiurnaba. 
hoi, miutan lauul^al, hihetCleg szeg^nysege miatl k6tsz^T 
veil k^nyteten felbeszakttani, a hires HLsterf'eldnek lett tamt- 
v&nya. Gelei Katona Istvan, erdeiyi reformalus puspok, a 
kitijn6 lud6s es ir6, figyelmesse lett re^ s egyhaza kdltsegen 
a «Frigyes Belgiom* fSiskolaiba kiiidi. 1648-ban ment Apiiczai 
kiilfoldre, el6sz6r Kranekerbe. melyel akkor a raagyarok el^ 
sQrfin szoktak iolkeresni. Ugyanez ev 6szen a leydeni egye- 
lemen iratkozik be, lt350-ben az ulrechtin. lG51-ben vegre 
a harderwijki-n, hoi ugyanez 6v aprilis 26'^d a theologia 
doctoriva avatjdk. Sz6leak6rfl nyelvismeretet szerzett ez idO 
alatl ; erlelte a latin, gordg, holJand, franczia es angol. 
tovabbi — mint 6 idezi — a kaldeai, sziriui, rabbinusi, tal- 
mudi 6s arab nyelvet. 

Hogy kiiiraldon tankrsaggal kindltAk volna. mi sem 
bjzonyitja, de nem is val6szinQ. valaminl az sem all — mlt 
szinlen lelkes lanitv^nya, Kethlen Miklos gr6f AlHl Onelel- 
irfisaban — hogy a philosophianak is dooiora lett volna. 1651 . 
szeptein. 30-an megh^asodik Utrechtben, neje Aletta (Ad6l) 
van der Maet. Mivel tariolta fenn magfit. nem tiidjuk ; tan ma- 
ganlanitissal foglalkozott vagy corrector volt. Hizonyos, hc^ 
Szflkes viszonyok kiizl ell, s midi'in 1652 fiszen az Oj pQspOk, 
Gsulai liyorgy, baza hivja, orommei veszi a kilitAst a bizlos 




I 



868 



^Itdsra s arra, hogy haziijanak szolg^latot fog lehelnL Mind- 
az^ltal nem johet azonnal. «De az 6szi alkalmatlaa ido s 
tobb e^§b na(?y akad^lyok engem arra kenyszeritetlek, hogy 
a telel akaratom ellen is kiilfoldon toltenem.* S merl felt 
Csulai nehezteles^t6l kesedeline miatt, azt hitte. ieginkabh 
nieg fogja magdnak nyerni. *ha ktilfoldcin egy Allalam keszUlt 
kdnyvec^kel nyomtatlatviin, minden hazafiakkal megesmer- 
teln6m azl, hogy hazAmon kiviil az id6t hasznosan Iftllot- 
lem. a kedves hazdmat sziinet iielkijl szcmeim el6tt tarlottarn 
es telem kitelhetfikepen kezdettem kimutatni a h:iIadaloss6- 
got, melylyel neki larlozoni». 

K konyvecske az « Encyclopaedia*, melyhez m;ir Hol- 
landi^ban I6te 6ta gyQjti az anyagot s elCbb Ars artium 
( Mesterscigek tnestersege), raajd Pasoptron iMinHent mulato 
tUkdr) czim alatt latin nyelven kezdell kidolgnzni. De meg- 
gondoita. hogy mis nemzotek az6rt miilnak feliil bennijnket 
a tudomanyokban, mert hozzAjok rovidebb es konnyebb litjok 
vagyon. «mivelhogy azokal az anyjok tejevel szopoll nyelven 
hallj^k. olvassdk. kozlik». <De mi haszna, ha tAvolrol csak 
heny^lve n6zem a kedves hazAmnak sirinkozAsra m6Itd filla- 
potjal?» <Ez annyira feldulta bus szivemet. hogy ez^rt gyakran 
nem is alhatvan, a tanuliisra sern 16ven kedvetn^ egyediil e 
nyugtalamto gonddal veszSdtem : vajjon mikepen lehetne 
segdeni a kedves haz^mon? Annak ok^ert neki diiliddtem 
az irogat^nak es meg akarvjin kiserteni. meiiyire mehetnek, 
egyeb nyelveken megiratott mindenfele tudomanyb6l valamit 
magyarra fordilani kezdeUem.> KOnyve m6g nem volt ugyan 
kfezen. de mindenfele okb61 «j6akaroirnra, baratimra s ha- 
;^mra nezve» ineggyfizettetven, -a szainomra kQldetelt lili 
[ollsegnek egy resz^t (ambar az n6keni egyebre Is kellelt 
^olna), minlhogy m^s m6dom nem volt, a konyvnyomtal<i- 
lak adAm es igy id6 eloU ugyan, de mindaziillal az istennek 
(6l>en bizvdn, kezdem a munk^mat nyomtattatni.* 




3o4 



A nyomlatas IHfj.S-ban indnlt meg s gyors egymasutanban 
a 261. lapig (M-ivig) haladt. Innentul a sajtohlbflk tomenteleo 
szama a rnellett bizonyit, hogy a javito k^z messze eselt a 
nyomlalo helylfil. 

Apaczai feles^^^vel s gyermek^vel 1663. aiignszlus 29-en 
6rt (iyulafeb^rvarra. Itt ekkor az iskola a kuvetkezokep volt 
szervezve : az elemi targyakal ket csoportban ket seg^tanit6 
taniUiLta, collaborator ; azutan volt negy oszlaly, mely korul- 
belol a niai gyinnasiumnak felelt meg: syntactikai, poetikai, 
rhetorikai ^ logikai, ezekuek az elen aliotl negy mester 
iApaczai maga igy fordiija raagyarra), rector; v^jjiil Bister- 
(eld, a szentiriis es theologia taniira, professor. Ap^czai a 
misodik osztalynak lelt rectora, meslere. Fizelese volt 2oO frt 
ke^zp^nz, 28 kobOl buza (kdble ^rt 1 frtot), b&rom diszn6 
{k 4—5 frt), 15 bariny (a lelforint), rajmez (erteke 2 — 3 frt), 
6s fa 16 Irt ert^kben. Ugyanennyit kapott a masik barom 
mester; elienben a professor fizelese 1800 frt volt keszpenzben. 
Szereny Aliis tehat, de, mini Belhleo iija, el kelletl logadnia 
az obedienlia es szok^ szerint. mind a mindennapi keny^rre 
nezve, raclyre szUksege volt magjinak, lelesegenek es gyer- 
mekenek. 

Apdczai, mini reformitus gymnasiumainkban ma is 
szokd.sos, szekfaglaloval kOszuntott be 1653. november 2-an 
-De studio sapientiae>, melyben a lovabbi czim szerint, 
kimutatja a mav6szetek 6s tudomdnyok hasznat, eredelet 6s 
tejlfideset Adiimto! a mmaiakig, valamint a h6ber, R<5rog stb. 
nyelvek lanulasanak ha-szndt : vegiil megmutatja, mily modon 
lehetne a magyar nep mind e bdlcses6gnek nemcsak reszese, 
hanem mint orhetne el, vagy epen miilhatna felul a lobbiekel 
e teren rovid iddn. «Inkabb a konoy, mint a szonoklai illik 
hozziim — mondja az elejen — midiSn a magyar nemzet orok 
gyalazatdra eUordult szemekkel, de k^nytelen vagyok n6zni 
a nyomorultsag, a szǤgyenleles tudallansdg s tehetetlenseg 



366 



roppant lenger^t, mi altal el Ion erve, hogy nem a fegyver 
^lereje, nem a leig^ztatas Joga. hanem dnkenyt, alusz^kony- 
sAgunk, tudatiansiigunk. 6r7.*^ketlens*^guak kovetkezteben nem 
latjuk raeztelcnstigQnket, szilk^iegeinket, szeg6nys^g(inkeL.» A 
magyar nem keptelen a tudomanyra; ritka orsz6g bir annyi 
joles ferfit njlmutatni, mint Ma^yarorszag: Szegedi. Molnar, 
tielei. Csulai, Medgyesi, Kereszturi. Tolnai. Gidofalvi, de katbo- 
likus r6szr6I is: P&zmany, Csanadi, Enyedi, Dalnoki. (Come- 
niiist. ki ugyanekkor mQkodotl Patakon, mint idegent. nem 
em]iti.) De azert nem megytink e]6ve. mert iskolyink rossziil 
vannak szervezve, s r^szleleseii elmandja, mivcl foglalkozzek 
a k6l collaborator, a n6gy rector, s hogy a professor is meg 
a magyar jogtudonianyt adja e\6. Szoval a ^JH eves kezdfi 
semmivel sem volt megelegedve. azonnal elit6lle az eddigi 
rendazert, melyel meg nem ismert kell6leg s Ojat aganlott 
hely6be. melyet meg sehol ki nem pr^baltak, s6l a 24 ev 
6la nagy dics6s6ggel oklaln Hislerteld professornak. az iskola 
fejenek makdd^=et sem tarlja el6g sz61eskOr(lnek es miniegy 
hivaiaiosan. az iskola elolj^roi es nagy kfizflnseg jelenltH^hen, 
hogy kcStelessegel igazau leljesiLse, meg egy targy elOadiai^l 
aj^nlja. Hogy e szerenyteleii fdliep^s neki «sok bosziis^got* 
es keves barilot szerzett, erthetd. Ez 6v deczember havdban 
nyilvanos vilalkozast tartott islentagadOk. poginyok, lorokok, 
zsidok, kalhoUkusok, luther^nusok, socianusok, arminianusok 
63 ujrakereszlelfik ellen ; a targynak a gyulafeherviri viszo- 
nyokhoz k^pest RilOtte kiterjesztett volta is azl a gyaniit 
keiti, hogy Apiiczai — a minek kiilOiiben a .szekfoglal6ban 
is tObb helyiitt van nyoma — nagy ludasal akarta (ilogtalni. 
Az sem tebette kellemesebbe all&sat, hogy 1654. augUHztus- 
ban laniWt^rsaival kemenyen osszeiuzoll iskol^jok m6dszere 
mialt, de nem erl el semmi eredmenyt. 

Tanftvanyaira rendkiviili hatassal volt. «Abban az id6- 
ben — irja r6la lanitv^nya, Bethlen — a szegeny Magyarok, 



a 



ad6 



kivilt Erdelyben, ugy hittek. hogy ha nem n^met s plundra- 
han nem jar. nem lehet tudos ember — valanii^ Apaczai 
JAnos ezl a jeget el nem ronta .... megmulalSl raagan, hogy 
a niagyar is megerdemii a doctor ^a professori nevet es 
elviselheti.» firdekesen irja ie, niinl (anitolt: -Rezzeg 6 tudotl 
ex necessitate virtulem el sloriam csiniini: fogja a Virgilius 
(leorgicii-jal, azt kezdi fordittatni magyarra, a po<5l:ikkal es 
annak alkalmatossAgAval pliysikat, aslronomifl.1, geograpbidt 
kezd JaiuUini, ilgy hogy egyszer azt az 6 (ieorgicajal irni 
fi tanulni kezdik a theologiara s philosophiara jardk is» — 
ime Bisterfeld professor hallgaloi is eljartak Apaczai rector 
leczkeire. Bethlen tehit nem az egyetlen, kire Apaczai nagy 
hatassal volt. 

A kiv^l6 r^rfidt 6pen liizes lelkesed^se, szdnoki heve. 
szeleskrjrfi mflvells^ge kiilimSsen a tnnUoi pfilyara utalt&k. 
Az iski>l!ik javitasiival. atnlnkiliisaval. kie^^esziiesevel ismelelve 
Ibglalkozik. Az iskola neki l^irsadalmi^ uenizeli es lados intez- 
meny; az tesz mflveltte. gazdaggi, szabaddi. Hogjr nines 
r^iskolank, nemzeti szerencsellensegnek lart.ja. Nagy mflveben 
a geographiahoz egy kul5n fejezetet csatol «a ffivebb Akad(^- 
raiilkr6l» melyet. miutan 10 pontban a tobbi eurdpaiakat 
folsorolta, igy iejez"he: «11. Erdelyben, a fejervari (ha labra 
d-llhalna), kolosvd.ri. 12. Magy!!n)rsz^gt»an a vjiradL palaki. 
debreczeni. Noha mind az erdeiyi s mind a magyarorszAgi 
oskolak: oskolak inkabb mint Akademiak, a mi nemzetunk- 
nek nagy gondviseletlenseg^nek miatta az 6 OrOkke val6 
"fl^ gyalazatj^ra. Holott mAs kere.sztyen orszAgokban, meg 
a hoi pdpista fejedclmek. kirAlyok uralkodnak is. vagyon a 
reformiilnsoknak egynchiiny rcndb6Ii Akad^miiijok. Minekijnk 
vali^sunkon valo fejedelmtink, b5 orszagunk vagyon, s bol 
az Akadeniia ? melybe, ha volna, a t>Cs6gre nezve sok idegen 
orszagokbol a tanuldk elgyQhi^nek. Csak nyittanok fel immar 
egyszer almos szemeinkel s dllalnink tudos embereket a 




m 



choliikba, mert lalalnank, ha az irigyseg meg nem enne 
bennimket. Igy aztan nem mi hordan6k a gyOnyiJrGs^ges greci 
tallerokat idegen orszagokba ki, hanem mas hozn6 b6 milne- 
kiink s a mu nepuak gazdagodnek beliiie. (iondold meg 
magyar nemzelnek javat kivano ember, ilyen penzzei szttkos 
orszagbol semmi-e harom esztendo alall legalabb tizendtezer 
tallernak kimenni, a melyekben aztan soha a mii ncpunk lalin 
csak egyel ijem lat ? Ennyi kell pedig az ott lako magyar 
de^kokra legalabb el. Harom esztendo alalt! Oh ur isten, 
szdnj meg mai* bennilnkot is ! » S bizonyira az Q huzgo lelket 
6s erz^keny koleles^g tudasal festik az Encyclopaedia kovet- 
kez6 sorai: «A lanil6ban, bogy liszt^ben basznosan jirhas- 
son el. megkivanlatik: 1. hogy tanit^sahoz illendo elelet eljen 
s tanilvanyanak j6 s diasereles peldat adjon. 2. Hogy eleg 
ladbs legyen. 3. Hogy jd lelkiismereUel s isteni Cdelemmel a 
mit tud, azt mdsokkal kozolje. 4. Tanitvanyait mini alyjok 
ugy szeresse. 5. Tanitsa <)ket vilagojran, rovideden es Icljes- 
segesen (ttik^letesen). H. Oket isten eJfitt val6 kdnyOrgest^ben 
megemliUe. 7. Ne legyen ajandekon kapkod6. 8. Tanitv^nyi- 
nak erkdlcsokel es nyelvekel igyekezzek leginkabb lijitani. 
fc 9 Egyedii] csak arra igyekezzek minden dolgaban, hogy 
^Htanitvanyaival magtlt szerettesse. tO. Mag^t a ktilOnbkilltinb- 
^^fele elm6khez jol alkalmaztassa.i Apf^ezai elsci sorban nem 
^^is tud6s vagy ir6. hanem tanit6. Minden Indasat az iskoia- 
^^P>an ^rtekesiti; azert tanult, hogy tanitson. S a mit ir, e\s6 
■ sorban az iskola sz^mara irja. Nagy mtive, az Encyclopae- 
dia is, az ilju.sagnak kesztilt. F^sz^ndeka vele, ligymond, az 
volt «hogy oly kbnyvet adnek a magyar ijfusagnak kezebe, 
melyben anyai nyelv^n lobbire minden szep 63 basznos 
ludomdnyokat oIvashalna,» 

Ez a konyv ket evi keszttlt^s ulan 1655-ben megjeJent. 

Czime ez: «Magyar Encyclopaedia. Azaz. minden igaz 63 

zoos bdltsesegnek sz6p rendbe foglaldsa 6s magyar nyel- 




360 



tartozoll. M^r ez magfiban el6g ok volt, hopy Basire Apt 
iuUk6d6stit es befoly^sat — melyet kulonhen az orthodox thi 
iogus ei6tt eretneks^gnek lelszO cartesianismusa m^g vesze- 
delrnesebbnek IDntelett fol — ellens^ges figyelemmel kiserje. 
Basire a fejedelem es az udvar jelenl6t6ben 1655. szeplember 
24-^n az iskol^hnn az lij tanev elej^n altali]inos viz^galatot 
tartolt. Elkkor tfirl^nl meg az elkeriilhetellen osszeulkozes, 
iiielyrOI A[)at'zai feljef^yzesei nyoman van ludomasunk. Basire 
a feyedelmet a presbyterek ellen lUzelle s komolyan inleUe 
fit, a f6urakat, a pQspdkdl s masokat, bogy magukra iigyel- 
jenek, nehogy az 6 angoi kiralyanak sorsa lenyegesse 6ket 
is; ha pedig soka taldlnanak k^sni, e gonosztev6k helyett 
a fejedelem v6re fowtiu ontaliii. Krre a fejedelem: ha a 
tanitok kdzt independens votna, nyilvanosan v^e mag&L 
Nem hiszem — mond Basire — bogy volna. De en bizonyo- 
san tudom — viilaszol Rakoczy — bogy van koztiik nehany. 
Apftczai 6rezle a cz^lz6st: «Nagysag03 fejedelem — felel — 
sobasem volt koztiink independens, nem is hiszem, hogy 
most volna. En sohasem voltam independens, nem is leszek, 
de presb^lerianus igenis vagyok*. A fejedelem: «A presby- 
terianismus lU az Independenlismusboz!* Ap^czai: «Fens^! 
persze, niondjak*. Eire l-Jasire a presbylerianusok ellen for- 
dult, 3 rnidon Apaczai azt monda, bogy liasire okai oly 
selejtesek, hogy minden k6z6pszerfl presbyterianus konnyen 
megczafolhalna — ez feltiint a fejedelemnek s legott parancsoi 
adolt, hogy az ellenfelek ezt nyilvdJios vilatkozason donLsek 
el. Apaczai bi^ba vt^dekezetl, hugy ily fontos Qgyre nines 
kelloen el6keszitve. A f^edelera megmaradt elhat^oz^sa 
mellelt, s a 29 eves ifjU gyorsszavu beve nem ^Uhatolt meg 
a 47 eves ferfiu biggadt gyulolsege el6tt: a vilatkozas Apaczai 
veresegevel vegzGddll. «A f^edelem ekkor — igy tudosit egy 
ujabban folfedezett forrAs — Apaczaira erCsen niegliaragudoU 




361 



I 



63 ezt is mondotla : De islen engem Ugy segeljen, Apiczai 
iiram. a Medgyesi presbyteriumot, a tnfg en eiek, ide b6 
nem hozza ked. MAsl ne tanitson, mert isten engem ligy 
seg^ea, valaki m^t tanit, a Marosba vettetem vagy a 
loronyb6l h&nyatom Ie!» Elkkor meg Kereszturi is er6aen 
pirongatla Apaczail, ezt mondv^n : «Bezzeg kimutatA im 
kgd Apaczai uram a f'oga fejei'6t; bizony val6jiU)an gyer- 
meki argumentumokat boza kgd el6. Melyek utaa sok bajai 
l(5nek, a pu.s[k)k a fizeteset ki nem akara adni. a fej^rvari 
professorsdglol megfosztatek a fejedelem dltal.» Megkiniltak 
a kezdivasArheIyi, majd enyedi papsaggal, de nem akarja az 
iskolikt elhagyni : aztan a marosvAs^rbelyi rectorsaggal, de 
azt kevesli. Lordntfi ZsuzsAnna Patakra keszti! meghivni 
rectornak, «de a fejedelem nem engedte, azl mondvan, nem 
ilUk ilyen embernek jav^n i)gy munk&lkodni>. A pUspOk 
ekkor azt javaiiotta neki. kftvesse meg Basiriust s adjon 
reversalist, *Egyiket sem esclekedte, igy aztan ditaitettck 
Kolozsvarra», melynek iskoliija aisobbrendfl voll, 

A deaksdg hiven megmaradt szeretelt tanitoja mellett 
• Ha az alumnia a deakokat — irja Bethlen — es engemet 
az aty&m oil nem lartolt volna. Lizony mind odahagytuk 
68 Kolozsv^rra Apaczaihoz raenlunk volna. > S Rethlen s vele 
sokan kovettek is Apaczait, ki 1656. november 20-^n foglalta 
el uj allasat ily ozimii beazed6vel: <Az iskolak igen nagy 
szuksegerfil 6s azon okokr6l, melyek mialt a magyaroknal 
elpuszlult allajHilhan vannak*. Okai szeriiile: a polgarok es 
tanulnk, a lajiilok gyakori valtozasa, az egyhazi ferfiak, a 
felugyeiek es curalorok — sz6val mindenki. Mintha a saj^t 
inaga ttldozdtl €s zaklalott lelk^t erOsilen6» ugy hangzanak 
e szavai: *De ba, es ezt en mondom, oly id^ben szuIeitUnk, 
mikor a legnagyobb tudatlansaggal szemben a bfllcseseg es 
ennek tanit^i egy batkara sem l>ec8iiltetnek, azonnal kelsegbe 
kell-e esnunk ? El kell-e hagynunk az iskolkt ? Sz^mba sem 

Atbcnuetim. 2« 




■ 



kell venntink az ut6kort? Nem, gyal^zaton ^ sz^enen 
kereszliil iiz er^nyre kell UJrekednL> 

Kolozsv&rtt ^ppen oly buzgd taaitd volU mint iddig. Az 
6 kdzbenj^Lrds&nak kdszonhette az iDt^zet a Lor^tntfi Zsuzsanoa 
ezerforintos alapitvany^t, az 6 buzg6lkodas^nak a Barcsai 
fejedelemt6l nyerl cameralicum beuencium-ot. mely liz sze- 
g6ny lanul6nak k6ztart6sat tetle lehet6v^. Ugyane fejedelem- 
hez nyujtolt be 1658 vegen egy lervet: <A magyar nemzet- 
ben inimar elvegtoe egy Akad^mia felaiJit^sanak m6dja es 
rorm^a> felOl, melybea bizonyitja, hogy a fehervari colle- 
gium jdvedelme eddig is elegs^ges volna az lij inluzetnek 
cz61jara. s hogy az meg fenn nem all. «az idegeneknek ural- 
kodisa ^a a magunkeliiak irigysege tette nekiink ez nagy 
k^rl>. Ugyanez 6vben dalta fel a tat^r P'ehervart es colle- 
gium^t. a haiigalok elsz^Iedtek s Basire a megmaradt 35 
tanuloval menekiill a romok kozflJ. Baresai sem ^ ra Ap^czai 
nagyroplfi tervevel foglalkozni. Hanyallik Erd6ly, hanyatlik a 
nemzeti mOvelts^g Qgye s Apaczai fiatal erejel is niegtfirte 
a gy6g>ithatallan belegseg. 1658. novemberehen Kolozsv^t 
m6g nyilvanos vitatkozasl all Veres Ferencz kalh. pappal e 
t6lel fdlStt: *Krisztu3 nem niindenkinek halt meg*. Dec^em- 
ber 27-rOl fenmaradi egy leveie, mely ben hogyl^t6r6l egy 
sz6 sines; nyilviln meg eg^szs^gesnek larlja magit. De mar 
1659. deczember 31-en eijel a sorvad6s v^get vet i(jii tMe- 
tenek. Csak barminczOteves volt. Meghatva olvassuk Bethlea 
sorait: «Apa(:zait aziitan nem lattam, mert az isten ebb6I uz 
ostoba, h^ladatlan magyar vilagb6l, mely 6 re& meltatlan 
volt, kivelte, azut^n az igen gytiimoltalan belga fetes^et, 
gyermek^t is magdhoz szedte. Ha maradeka maradt volna. 
es modon letl volna benne, bizony megmutaltam volna, 
hogy en Apdczait mint aty&mal ligy tarloltam, szeretlein. 
beesiiltem es emlekezett^t ma is becsulom. A sz6rnyQ tannics 
^ az isten b^za es kozonseges jo miatt vai6 buzg6 szorgal- 




flea 



matoskodds betegfte szAraz belegs6gben, melyben is semmit 
sem kedvezven az er6tlen lelek az er6s teslnek, ki kellelt 
menni bel61e>. — M^ltatdsat ^s jellemz^set szepen foglaljtUs 
Ossze Beolhy e szavai : «E szegeny, iildozdtl, heteg tud6s a 
ludominy oroszl^szivfi (olkenljei kdzQl val6, kit a kiizelmult 
rerajelenelei epp oly kevesse kepesek megfelemliteni, mini 
halaianak kdzelgS arny^ka. Tud6s. ki hisz eszmeiben ; bazaii, 
ki bivatottnak erzi mag^l az igazsdg szavaval megvaltani 
nemzetei>. 

J/?/nfcdi (Szinnyei adatai alapjan) : 1. •Disputalio Iheo- 
logica de introductione ad philologiam sacrara*. Ullrajecti, 
1650. — 2.<Dispulalio theol. ijiauguralis>. Hardervici, IRiil. — 
3. "Mag^'ar Encyclopaedia-. L'ltrajecti, 1653. (ujra kladva: 
t;y6r, 1803.: e kiad^ nem pontes, sem nem teljes: az els6 
kiad^s nem 16o3-ban jelent meg, hanem 1655-ben. egyiiU a 
kdvelkez<Svel): — 4-. «Oralio de studio sapienliae>. — 5. *Ma- 
gyar iogik^cska*. 1664. (rtjra kiadva Horvath Cyril! ^tal 
Pest 1867. A. Cs. .1. Bolcseszeli Dolgozatai. meglehetfisen 
unkenyOIeg Tdlasztott szemelvi^nyckkel az KmiyrJopaedifibdl, 
nielyek eppen nem adnak kej>el ApciczairVjli. — 6. 'Dispulatio 
de polilica ecclesiastica*. Claud,, 1658. — 7. -Disputatio philos. 
de mente bumana». Varadini. 165B. — 8. cAcademia fel^lli- 
liis^nak modja es lormaja'. Kiadja Szabo KAroly. l*esl, 1872. 
Keziratban: 9. «^OralLO de summa .scbolarum necessitate stb.> 
(Magyar fordilasa HegedUs Istvant6i, Kolozsari ev. ref. f^tanoda 
ertesilOje, 1876.)— 10. tPhilosophia naturalis». Anno 1660. 
f204 1. Kl6adAsaiboz kesziill jegyzetek, meiyeket haiala uUn 
lemasollak, I. (iyalui. Szinnyet nem emiiti.) 

Irodahm. (Csak az tijakat emlftem.) Srildgyi Sdndor: tApdczai 
Cs. J4n03 es kortarsai*. (M. T, Akad. ^rtesitfije, 1860. Az egesz 
Apiczai-irodalomnak maig legkitUndbb munkaja.) — Gyalui Farkas: 
■Ap&czai Cs. J. eletrajzahoz es mQveinek bibliograpbiajaboz.* (Erdelyi 
Mtizeum. ltJ92. ; inegb{zbat6 adalok dolgaban elsd betyen ill) — 

24* 




364 



Erdt^ffi Jdnos: «Ap&czai Cs. J. osmertetesc*. (Sarospataki FQzclek. 
III. 1859. 316—37. lap. A tarlalomjegyz^kbdl a czikk sajtohibilKii 
kiinai-adl. £. leggyong^bb dolgozata ; ApAczai ptiilosophiai meltatau 
krtiikallan, az adatokban sok az oukeny.) — Horvdih CyrUl. «Apaczai 
Cs. J. philos. dolgozatai*. (A bevezetd 6rtekezea 30 lap, melyb^ 
csak nyolcz ^rdemel fif;yelmet, a bol Descartesset dsszevetj.) — 
Ormdntiy Miklfia: <ApArzai (Is. J. elettajza es botanifeai munk&s- 
8Aga». (Kolozsv&ri r. kaih. fdgymn. ^rteslldje, 1879. Az etetrajzi res 
teljesea megbfzhatatlan, a tudum&nyos igen jo.) — Ssily Kdlntdn: 
<Ap&czai Encycl., mathem. ^s pbysikai szempontbol*. (Term.-tnd. 
Kiizlony, 1B89. fgen Srdekes 6s tanulsagos; dsszefoglalo Heleteben 
liilsAgos szigorii.J 



Bdnoczi Jozaef^ 



AZ UT0LS6 nAdor 6s kora. 



Forrasok: Zehn Jahre in Un^arn. Erlebnisse und Beobachtungen eines 
Weltbttrgers. Bd. 1— II. Leipzig. 1845. — Osterreich im Jahre 
1840. Von einem oaterreichischen Staatsmann. Leipzig, 1844. — 
Uogarische Wirren u. Zerwtirfoisse. Leipzig. 1842. — Terra in- 
cognita. Nolizen ilber Ungarn, Herausgeg. v. J. Orosz. Leipzig, 
1836.— Titus: Magyarorszag 1846-baD. Lipcse. 1846.— Tablel- 
ten autrichienues contenantes des fails, des anecdotes, des ob- 
servations sur les moeurs, les usages des Autncbiens et la 
chronique secrete des cours d'Allemogne par un temoin ocu- 
laire. Bruxelles, 1830. — Zeitstimmen aas und ttber Oster- 
reich. Leipzig, 1846. — Stephan Victor. Erzherzog von Oster- 
reich. Sein Let>en, Wirken und seia Tod. Wiesbaden. 1868.— 
Ungarische Zusliinde, Leipzig, 1847. stb. 



A m&rcziusi eralekek verfifenyeben egy elvonulb sdl^t 
viharfelhd arnyeka takaija Magyarorsz^ uloIs6 nadora 
iragikus alalsjal, kit a forradalom sz6lrohama legeifiszOr 
sodort elf hogy 6Iet6ben megvo^ja tdle a t^rt^net igazsdg- 
szolg^ltat^^t, miulan megt6rni engedte a legnehezebb hely- 
zelben. melybe a poliitkai kenyszerttseg gyarlo emberl alli- 
tott valalm. Nines a tortenetnek szerepl6 egyenisege, kinek 
sorsa megillet6bb volna. s nines, kit a pietas koszorijja 
igazubban illetne meg, mini a nagy nemzeli v^ls^gnak e 
LDdenkitoi felreertelt aialgaL 




Magyamak szuleted, a magyar v6r es temperamentum 
mindea er^ny^rel es hib^dva), de egyszersmiDd azzal a 
kenyszerQseggel is. mely ala a csaladi tekintetek allitottak, 
melyekben sziiletett £s e kel szelhuzo erfi egy perczig sem 
szOnt meg a befolyAs felelt versenyezni. melyet elel6re veg- 
zetszerQen gyakoroltak. M^r kora iQOs^g^an Miklos cz&r 
leinyAnnk. Olga nagyherczegnQnek szinva, ez 6sszek6ttel63i 
azok a politikai tekintetek htusitott^ meg, melyek rtk, mint 
Magyarorszdg leendfi n^dorAra, 6pen a magyar nemzel vissza- 
letsz^se 3zempoiitjab6l voltak irAnyad6k. 

A nemzeti eldit^letek e legyezget^se kesObb is egesz 
politikai gondolatla kidomborodva jelenik meg Istv^n fb- 
herczeg egesz nyilv^os szerepleseben. Az 6reg Jozsef n^dor 
m^g eraser) ragaszkodott nem egy tekintetben a merev spa- 
nyol eliketthez. Istvjin nador szakitott ezzel a hagyomanynyai, 
titrsas^gdt, udvar^t egy magyar n^bob minden szesz^lyes 
tiilz^aival reiidezte be. 

Heterikint egyszer adott esti^lyeket, de ezek csupa kar- 
tyfijso ^s pipdzf^ osszejoveteiek voltak a magyar nemess^ ' 
akkori 6lete mrtdjara. Ffiudvarmeslere faradsAgosan ossze- 
keresett vadasz- 6s huszarparokal szedett Ossze. kik nem- 
csak nag>'sagra, de arczra is annyira hasonl6k voltak, hogy 
a legmulatsdgosabb t^vede^ekre adtak alkalmat Es Mr a 
nemeslelku nador jelenlekeny fisszegekel fordilott j6t^kony 
cz6lokra s a pesti lirviz alkalmAval mindadrlig letiltotta asz- 
taMr6l a csemeget s tokt a szUkolk0d6k rendelkezSs^re 
boesfitolla, mig *:aak az inseg nem enyhUlt, de azM hintdi 
ragyogtak az aranyt6l es selyemldl, lovai a legszebbek vol- 
tak s csel^dsege pompAs livreekben diszelgett. 

Eleg naiv volt azt himii, hogy ha dotatiojanak 300,000 
forintra val6 ffilemel^sehez k6ti a nadori m6it6sfiR elfoglala- 
s6t, a kifejtett fejedelmi pompa f6nye eleg lesz elkaprdztatni 
egy ^rzeki phanlasiiijii nemzetet, s a kopott kabutos Catok- 




367 



k menten leesik az alia. A Buddn tartott 230 teritekes els6 
kormfinyzoi diszebeden meglepetve latt^k a szetosztogatotl 
TTienflkftn foljegyzell 98 fogast. Majd }6it egy fi^nyes b&I, 
melyn^l a szeretetremello hazifiiazdfl figyelrne arra is kiter- 
jedt, hogy sajal olt*)z6jet rendeztette be a hOJgyek garderobe- 
j^ak, a hoi szolgdlatkesz komornak voltak kezn^l egy-egy 
felrecsuszott b^fonal vagy tnakacs fodor kiigazilasara. nem- 
csak, de a legfinomabb odeur-6k, friss riragcsokrok, uj b^li 
czipOk, keztyUk. selyeni harisnyak Alltak rendelkezesre. Mind- 
ezekre H. . . . 'grof, mint egy valdaagos tpetit maitre* viselt 
gondot. Nyolczsz^z szal gyertya 6mleszlett nappali f^nyt a 
tanczteremre. Hogy a vendegeknek megkimeljek a iaradsi- 
got, maga az udvari tiszt szAmitotta 6ssze a gyertyikat s 
adta tudtara az eredmenyt a vendegsfregnek. 

A ftiherczegnek volt erzekp a nyilvanossag bizonyos 
elfinyei irant, bar egy alkalommal, mikor a «l'esti Hirad6» 
el^g indiscret volt nyilviinossagra hozni a f^Jherczeg egy s6la- 
kocsizA-sat, mely alkaloinmal negyes phaetonjat maga haj- 
totta, a f6herczeg megizenteUe a lapszerkesztOnek, hogy 
j6v6re, ha magdniigyeivel akar foglalkozni, sziveskedjek el6bb 
hozzakiildeni a — rorrecturdt. 

Hanem e Lund6riesen vilagitoll ragyogd lermekben 
mennyi arny^kl A forradalom el6tti liiisadalom m6ly boml^- 
sai nem leplezhettek e] a za^jos iinaepsegek. ■ A fdrangd haute- 
volee banto idegenked^ssel jbrdult el a koznemessegtCil, s 
egy Zichy grof egy alkalommal egy holgyre ujjaval inntatve 
jegyezle meg giinyos hangon : «Ezitt K. fiumei korm^nyz6n6 
zony!> A szegeny egeszen elbagyatva tilt olt a haute- 
lee damii kozepett, egyetlenegy sem erdemesitetle sz6ra, 
551 B. grdfn6. mikor K. asszony megszolitotta, lorgnelte-jin 
keresztut merer (ixiroz^sal nezett r&, s azutan sz6 n^lkiil 
sarkan fordult s oLtbagyta. 



, jegl 




368 



Czekhez hasanl6 epiz6dok ^pen nem voltak alkalma- 
suk a mindink^bb melyulo ellentctek kiegyenlites^re. Pedig a 
nAdor leljes joiiidulallal buzgolkodoU a uieglaziiU tArsaselet 
fblelevenit^^n. £)czes, szellemes modora sokszor az etiketl 
szigoi'^t is felaldozta egy-egy nepszerO aper^u-nek. U volt, 
a ki az aranygyapjas rend ismeretes devise-el — «Preliuin 
non viie laborutn* — ekkent varialta: «Pretium non vieler 
laborum>. £s eppen nem vette ro3sz n6ven, mikor az orszag- 
ban telt ismerkt'dd kOriitj^n. mely 14 nap alatt az orsz^nak 
1.200,(X)0 ioriutjaba 6s 504 flnneplfi beszedbe kerOJl. Jdsz- 
berenyl)en egy "Eljen ]slv&n!> feliratu nagy lepedOvel fogad- 
tdk, melynek takar6ja al6l, mikor f^lrelniztik, egy 6riasi — 
still dk('»r keriill e\6. Valaminthogy csak j6izfi mosolyt csall 
ajkaira az is, mikor Sarospalakon egy ^Itesebb ffidr, a tisz- 
leletere adott ebeden niondolt toasztjdban azl a remenyet 
fejezle ki, bogy mosl mar meg tog a feherczeg bAzasodni i?. 
•inert a leg^nyember — ugvmond — mindig csak fe!ember>, 

Klkdvelkezett az 1847-iki orszjlggyOles megn>4la9a. Az6 
az orsziggyfll6s(i, a melyre Kossuthot Pestmegye kQIdte ko- 
velQl. Heves agitali^k el6ztek meg az okl6beri vaiasztasokat, 
de lalan senkit sem ragadott annyira a parUzenved^ly, a fana- 
tismus, talAn senki sem mondott a fanatismus fellobbanas^- 
ban a mirczius e!6lti idcik izgalmail markansabbiil belyegzo 
szavakat, mint a mai kozeletnek is egyik legkedveltebb e$ 
iegn^pszerUbb alakja: az akkor fiatal P. . . bAr6. <C3ak n^^y 
emiekezetes napol ismerek — ekk^p haranguirozta a pest- 
megyei valaeztukat — a vilAg teromlese ola. Az elsfi, a me- 
lyen a Cbaosz viMgossaggi\ vA\i ; a masodlk, a melyen Krisztus 
megszQletett : a barmadik, a melyen a IVanczia forradalommal 
a szabadsag napja felsniint: u negyedik a boinapi nap iesz. 
a tnikor el fog dolni, bogy Ko&sutb kovel lesz-e. vagy nem?» 

Kossutb kOvet lett. De miVr a deczemberi felirali viia 
megbozta a mdrczius th6 TecskeiL Zajos, izgatott jelenetek 



pr6b^t^ ki a (Virendi labia elnoki liszts^gehen mej? ^akor- 
lallan nAdorl, Egy alkaloramal ket szonok egyszerre erael- 
kedett fel, egyik az ellenzeki. a mAsik a korm^iiypdrti pa- 
dokb6l, s egyszerre koveteltek a szot. A zavarba jott elnok 
t6lov^va jegyezte meg, hogy igazan nem ludja, raelyiknek 
adja a szot. *V. . .nak ! F . . .nak!» — harsogott fel egyszerre 
a juralusi karzatr6l, mert F. . . volt az ellenzek szbnoka. A 
rendreutasitasra t&bb juratus visszaszbll : <Hiszen ha a nador 
nem tu^ja, molyikne.k adja a szot, mi kell, hogy d6ntsank». 

A leczke, melyet a n^dor ekkor tartott a zavarg6 ifjd- 
s^ghoz, erdemes arra, hogy sz6 szerinl kozdijiik: «Magavise- 
letQk — szolt a n^dor — annal k^rhozlatandobb^ mert a 
karzatra valo bejArat csak az^rt engediotett meg dndknek, 
hogy tanuljanak, hogy egykor hely^iket a gyQlesben, mint 
hazAjok ldrv6nyhoz6i, m^ltoan foKlalhassik el. Ha lelcserel- 
nfik a szerepeket s a most kritizjiln Iiullgal6sjiggal a f^iren- 
dek helyeit foglallatiirtk el. ezeket pedig a ballgatosag helyett 
a karzatokra kiildeiiOk. az eliibbinek bizony kevesebb kara 
ienne ebb6l, mint a hazanak. A mostani (abla a karzatok 
dicseretevel vagy 6csArlAs4vaI szemben egykenl kcJzonyc)s>. 

A n^dorl e jelenel annyira felizgatta, hogy beteg lelt 
bel6. A gyuanyag fel volt mar halmozva, m6g csak a szikra 
kellett, hogy jojj6n. 



n. 



^H Az atalakulas nagy folyamat^U niely a regi Magyar- 
' orsz^ot elhullolt fiai ver^nek iQito rUrdSjebol phonixk6Dt 
eraelte ki, hibas volna egyediii marczius lo-ike emberei mO- 
venek tulajdonitani. Hiszen Ferenez (saszar iiralkodisanak 
utols6 eveiben vollak mar politikusok, kik a nagy krizist. 
mely ele Ausztriiil s/.azadok btinei sodortik, kikeriilhetlen- 
sk ismerlek fel. A tortenelem csodas organismusa olyan. 




870 



ho^ abban a mult a jovd iQkreben I^tja k^pet, s a ki csak 
az esemenyek robamos egymdsut^ji^t kdveti, sokszor eg^szen 
egyebel laf, mini a ki nyomrdi nyomra visszamea6leg fejti- 
liODlja fOl annak dsszecsom^zott szalait. 

A szatmari b6ke uldn elsekelyesedell kftz^let, a passa- 
rovitzi bekekotes kdvetkezt^ben a toroktCl kiuritett roppanl 
nemesi latifundiumok bevonasa a korona rendelkezfee ala, 
s ezeknek poiilikai cz^lokbol val6 adomanyozasa rendkiruli 
eszkozt szolRAltattak a b6csi udvar kez6be a nemzel ellen- 
4116 ereje megUires^pe. A XVIII. sz^zad mAsotlik evtized^tg 
a dynustifival t^s a korm^nynyal szemben megalkudatlan 
biiszke m^gn^ok most mint a raj ziimm5gtek kOriil a m^zes 
g^retok czukorporaval korQlhinlell trOnt, melynek egy sz6p 
esft«zftm6 kegyea mosolyai s erzekeny konyei novellek va- 
r&zsdt. 

Bebizonyult a tacitusi ige: «Quanto quis illustrior tanlo 
magis falsi ac festinantes>. Hugenottjik vallak egy ^j alalt 
ijjra katholikusokka s nicrfiltek ei a becsi absoUitismus csi- 
bit6 vilagaba. Szaz 6vvel k^sdbb pdrjdt Mttuk ennek az 
5nz0 politikanak Francziaorszagban, hoi a hajdani kOzlar- 
sas^gi nemzeti javak vasjirldi az elienz6kre terlek. a midOn 
a restaurati6 allal fenyegetve I^tt^k magukat babontatlan 
biriokukban. 

A hatalotn nem Idlta a vesz^lyt, mely a mesters^ges 
dissolutio eme folyamatiiban a nemzel kOz^posztalyit a de- 
inokralikus eszmOk liihordba ha^jtotta. Nem az eszmek meg- 
gyfizfi igazsaga volt az, mely az avitikus intezmenyek popi- 
liusi kor^ben- megcsontosodott regi Magyarorsz^goU ezt az 
orszagot, melynek leriilete ^/g-adresze meg mindig nemesi 
allodium volt, a szabadelvQs6g szaszl6ja al& terelte, b^r az 
1833-iki orsz^ggyQles mar nem nelkijl6zte ilt-otl a szokal- 
lanul radikalis hangot sem, s tObbek kOzt P<^cby, pestmegyei 
kflvet az egyhazi javak secularisatiojanak k6rdes6t is fi3l- 




871 



W 



vetette. De a eenlralisraus vesz^lye ellen nem volt mds me- 
ned^ke a nemzelnek, mint alkolmanyossaga siilyedfi Iiaj6ji- 
b6l kidobni a fdlosieges g&tl6 terheket, s dszint^n kezet 
nyujLv^n a halado korszellemnek, inegkonnyiill vitorlakkal 
vezni tov^bb. 

Amaz id6k egyike volt ez, melyekben Thiers szerint: 
tous parlaient du bien publique, et peu le voulaient*. Mini 
egykor a Fabiusok, kik egyediil viseltek a harczot a veji- 
beliek ellen, 80 Zichy vitte a szot a fe]s6 t^bldn s nyoinla 
le sz&mbeli siilyAval a l(Jrv6nyhozds merleg6t. Napoleon 
buk^sa iitin tizenn^gy even at az alkotininyos Magyar- 
orszag oly mudon kormanyoztalott, mely az adott szo es 
igeret szenlseg^nek teljes kigunyolasiit jelenlette. 

A politikai korinanyrendszer minden bUn^nek a koz- 
erkoicsok tervszerO ebafnyitasa telle le alapjal mar az 
iskolAkban. A tanulo j66rzUlele tanulmanyai egesz folyama 
alatt a legsaigorilibb felOgyelet t^rgya; professorai megannyi 
spiczlik . kik pedansul jegyzik kOnyveikbe tertneszelcnek, 
hajlainainak, szok^sainak. legkisebbke nyilvanulasit, iiogy 
jelentest tehessenek arrol Recsbeii vagy a lartomanyi koz- 
pontban. Figyelemmel kiserik olvasmanyail, kikerdezik, mil 
tart kiilOnosen Catoml 63 Brutiisr6l, s evenkint legalabb 
hatszor kenyszeritik meggy6nni. De nines az a hivatali 
bureau sem, a melynek szemelyzete k5zt iegal&bb k6t spion 
ne iappangana. kik kdzveLlefiUl leveleznek a beosi rendfir- 
f6n6kkel, sot magaval a csaszarral is. Deniincziansok Araszt- 
jak el a korcsmdkat, fogadOkat, ott leselkednek a csaszari 
kdnyvtarban, kSnyvirus-boltokban, tudakoz6dva, ki milyen 
kdnyvet hasznal. A postan foladotl levelekel a legkisebb 
gyanura f(ilbonljfl.k, s6t atioi sem pirulnak, bogy a lev^l hatan 
a feltort pec36t melU tSss^k iol az lij pecs^tet. 

Tizezer csdszari spjon — Nadler — firkbddtt a polgar- 
gnak nemesak 6let- es vagyonbiztonsaga, de erenyei folott 




872 



is s leljesilelle a besug6i szolgAlalot. Voltak k67.5ttuk kis- 
kereskeddk, iparosok, csel6dek es proslituAllak, s niindezeket 
inessze szetdgazd szdvels^g litkos hiI6zataba ffizte ossze a 
reacli6 armanyos keze. Egy sz6 seni hangzolt el B6csben 
a n^lki'il, hogy mini egy 6riisi hallocsovon at, visssa ne 
verodOlt volna a csAsz^ri kabinet rejtek-falairol. Igy tudtdk 
meg lc)bbek kozl, hogy R — y herczeg S— r udvari tanacsos 
leiinyaval szerelmi viszonyl kezdelt. s daczdra annak. hogy 
az egesz viszony a lehelO legplalonikiisabb maradt s nem 
terjedt tul nehany nblakon dt vaUotl pillantason, a csdazar 
ezt el6g oknak tarlotla arra, bogy rnaga ele rendelje a bQn5s 
herczeget. «Herczeg! — szOblotta meg szigorii hangon — j6 
lesz megUidnia, bogy landcBosaim leanyai nem arra val6k, 
bogy kalandjai ozelUblajfiul szolgaljauak ; van Becsbea eleg 
mjis, a kihez fordullial. S a szegeny herczegnek 15.000 frljaba 
kerillt ez a tr^fa. 

Bezzeg nem velt^k ilyen komolyan ezt aJM>peretl-izO 
moralitdsl, a mikor a poUtikai czelok kiviintak azzal a meg- 
alknvdsl. A b6csi congressus napjai — vagy inkdlib ^szakai 
— a bacchanilidk legmagasabb iskolfijanak voUak szakadatlau 
sorozatai, ugy, bogy utoljara mar az orosz czdrt is elfogla 
a lobz6diia undora s szt'ikni igyekezetl a larsasagbol. De 
Meltemich ugyesen ludta meg egy csavarintdsnyival feljebb 
hangolni a^ elvezelek burjait s bogy lekosse a fiatal es 
epz^ki czArt, mint egy byzanoi bopmesler, lijabb 6s lijabb 
izgalraak elSvardzsolusfiban feszUelte meg fantizi^jat. A gour- 
mamisilg ^s szakicsrafinnement utolso fok^t k^pez6 hires 
ebedekel es fi^nyes h^lokat, versenyeket egyszerre ligyneve- 
zett «pelile soir6e>-ek vallolt^k fOl. nielyekn^l a kinilynfi 
szerepel egy rendkhoili sz^ps^gO berczegn6 j^tszotta. Dacz&ra 
csalAdja ellenz6senek. mely neni akarla 6t Melternicb kivA- 
naUra odadnbni a Hiplonialia ez erkolcstelen jatekanak. a 
herczegnO m^gis uicognit6 elhagyta B^cset s kovelle 6i 




S78 



Siindor czar is. De a sz6p Leddnak m6g konintsem 6rt v6get 
szei*epe: ezer kaczer cselszftvenynyel kellett a maraor 6rU- 
letebe mindjobban belecsalogalnia iildozS es b6ditni vagy6 
Jupiter^t, bogy aztan Metternich a szerelines czart ^iltala 
Troppauba 6s Laibachba edesgethesse. Vannak. a kik ludui 
vdik, bogy Metternich az orosz udvartol nagyobb fizettist 
hiizolt, mint mag^tol Ausztri6t6l. s bogy errOl Ferencz cs6- 
szar is ludotl. 

Minden frazis daczara. a mit a raagyar nemzet loyali- 
liisarol oly keszseggei szoktak hangozlalni, teny az, bogy a 
magyar nemzet, epen polilikai elegedellens^ge okAert, usak 
gyengen tamogaUa Auszti'ianak a (ranczia kbztarsas^g elleni 
haboriiil. 

Ehbez jaruilak ra^g a badsereg egy^b organikus bajai. 
A kenyer olyan, bogy alig lebet lenyelni. De miiyen is lehetne* 
mikor valahanyszor az osztrakok iisztkeszletel adtak el, ezt 
a lakosok csak serteseik es major-idgaik szamfira vettek meg. 
L^ttak a tdbbek k5zt oly lisztet, melybe porra tdrt kreta 
volt vegyitve. 

Meg czifMbbak a dolgok a badsereg ruhaszAllitdsanal. 
A haboruk byendi ott, bol meg a gy6zelemnek is kOny- ^ 
v^rleoger az ara, egyediil maguk nevetnek a markukba. Csa- 
lasalkat oly szem^rmetleniil tizik, bogy az oszrak katona. ha 
egy rub^t hiirom h^tig vise!, b^l^se foszlilnyokban csOng ala, 
mint a p6kb6l6 s aszoveten keresztlil lebet l&tni. A bakancs 
alig tart tizenot napig. Fedig egy 6vbea caak egyszer kap- 
oak teljes fOlszereifet. 

Nem csoda, ha a legsensati6sabb feltevesek keringenek 
a k6zveleni6nyben ez j^llapotok okai fel6! ; vannak. kik az 
egeszel tervszerUleg kigondolt 6s3zeeskttves kifoly^anak 
tekintik Ausztria Allami bukiisara, niely Osszeeskttves fo-f6- 
esakfize az, a ki a birodalom cancellili'i Bz^k^n til, Thugut, 
illuminat^k feHbrgat6 seda.jtinnk hive. Masok az velik 




av^ 



tudni, hogy egy szizadok ota elnyomott nepfaj. melynek pol- 
gari egyenjogiisdgal a franczia forradaloni elsd izhen iktatta 
tdrv^nybe, a zsid6k azok, kik hal^^b^l a franczia demokratia 
irant. (ilkos szovetkezelben tomdrlilnek a kdztArsasag kdrftl, 
Eur6pat6l Azsiaig tcrjodo polilikai levelez6st loiylalnak s koz- 
vetftnek h^ber irasjelekkel, s nemcsak k^mszolgalatot teljesi- 
tenek a franczi£tk elonyece. de mint az ellenfd szallitoi is 
drul6i lesznek i^ajat allamuk hadseregelnek. Legalabb igs 
magyarazzak azt a gyakori esetel, hogy 6pen a francziak 
laniadasait megel6z6 napokon hidnyzik annyiszor a cs£tsza- 
riaknil es szovets^seseikiu^l a bus es kenyer. A zsid6 Kauk 
czeg is ilyen bfinOs rnanipuiati6 gyanuja alatt all! s csak 
nehezen moshalta ki magat albia. 

Miiiderrol Ferencz csaszjir tudoU a legkevesebbet. Hozza 
ez idfiben nehez volt a bejuthalas. s6t a kinek sziilet^se. 
vagy lillasa erre jogot adolt is, gondoskodtak n»Ia szigoni 
utasit^sal ra^g az audienczia el6tt, hogy politikai kerdest ne 
tnerjen ^rinteni. A kozvelem^ny a fiatal csasz^rnet okolla 
befolyasatiak ily ininyu felha^zn^ldsaval s iltalaban az iigyek 
rossz vezetes6vel s oly er6s gyfikeret vert e velemeny a 
n6pben, hogy szivet egeszen elforditolla uraIkod6n6jat6l s a 
cs^z^n^ nem egy izben volt kiteve a kozonseg I'^szerfil 
cz^lzatos boszantasoknak. 

Ferencz baldlaval a politikai rendszer egesz droke let- 
ter mellell szAllt at ulf'id^ra. Hatvanezer kozHsztvisel6i ma- 
rionette rangat6 madzagal tai'totla kezei kOzt a becsi kozponti 
hatalom. A csdsz&r nevezte ki a ministereket, az eindkoket, 
kormanyzokal, iilnokoket, igazgatokat. labornokokat, ezrede- 
seket, ersekeket, pClspokokel, kanonokokat, egyeterai 6s gyra- 
nasiumi professorokat — s mindezt azzal az elmaradhatlan 
klauzulaval. hogy: ^tekintve szemelffiink irdntihft ragass- 
hoddsdi', A kozszabadsagnak sohasem volt eskiidtebb ellen- 
s6ge Metternich kanczeliirnjil, pedig n6ies kiiisdje, szeles 



S7< 



homloka, szab^lyos orra, kek szemei. mindig mosoIyg6 ajaka 
nem Leltek kellemellen hat^st De e megnyerfi kiiisS leple 
alatt egy politikai demon adaz karmai emelkedtek Magyar- 

^^orszag szabadsAganak megCojtasara. 

^H V^gre az adminiszlratori rendszer beleverte az utols6 

^^^ket a magyar alkotm^nyossig v6db:istyaiba, a melyek a 
spanyol es Stuart-armanyok tftrekveseinek legtovAbb allottak 

I ellent. A nemzet kozvelemetiye tillakozolt a hivatalos man- 
darinenthum ama legujabb tftremtin^nyei ellen, kik 5 — 6000 
forintos fizetesekkel azL a missuH v^illaltak p1. \m^\ Magyar- 
orszagot a conservaliv majorilas labor^ba hajt;>ak. De hiaba, 
a reformei'hettmnkedes szele most mir felfilr6l kezdetl fujni. 
a felvij&gosult absolulismus lett a divatos jelszo s megtfir- 
t^nt^ hogy egy bizonyos megyei administrator eljAtszolta 
hajduival l^rumaire l8-dikat a tanacsteremben az ellenzek 
ferfiaival szemben. 

Apponyiban megtaMIla a kormany azt az embert. a 
kinek elvei voltak, s ennyiben 6 veszelyesebb volt niinden 
el6denel, P^IfTy Fidelt s Majlathot sem v6ve ki. A leopold- 
itadti szinh^z kulisszdi vilagdlj6l kipaltant kanczellarban egy 
uj Bonapartet lattak, a ki egy letterOs atrat fog kezdeme- 
oyeznL Nines Jbnakal>b helyzet egy doktriner ^llamlerfiuendl, 
a ki igen j6l akarja szerep^t jiltszani s ninrs rosszabb kor- 
mAny anna], a meiy semmi nirgoldani valol uem akar 
hatrabagyni utodjara. Az egcsz bivatali kar. u,jsigok, kor- 
m^iiyszeki lanAcsosok, administr^torok, f6ispAnok. vilt6lor- 
v^nyszeki assessorok, s6-beszed6k, litk^rok. konczipistak 6s 
gyakornokok ujjongtak az oromtol. hogy a kormanyt a tet- 
tek mezejen lattiik. 

De vajjon mil jelentetlek ezek a tettek? Vajjon a Liikak, 
Henek, Llrm^^nyiek, LIraiak, az administnitori kar egesz kor- 
teshada aikalmas voll-e a krjzvelenitiny szemeben noveini 
annaka kormdnynak a nimbus6t, me!y Urait kegyeivel hal- 




Hut MWMVM kAltdi ttwdova 







377 



a feletu bogy a kiegyezesi aera osszes kdzjogi tad^sa sem 
sokat vaitoztatott e geniAlis epigramm elelbSl meritelt igaz- 
sdg^? Csak az 6 Cassandra-Ielke sejlelte mir akkor. hogy 
a magyar nemzet feladott onallosaga egyedul az anyagi frig- 
tenseg teren virhato vissza sikerrel. 

A pest-szolDoki THfut megnyit^sa meghozta regi aimai 
megvaldsul^ksat A nagy magyar c^upa orom volt e napoo, 
Az unnepelyes megnyitas alkaJm^Tal BaUfayknyi septem- 
vireo. Szechenyi kamarai dndkon, Keglevicb kizMsUUBOkoo, 
Istran fdberczegen. gr. Karoiyi Lajos fdispanon s Vay b6r6 
kormanybiztosOD kir^ — a kirdl az a caJembour jMa, bogy 
nelkule nem lebet UBgfnTomAgoU kornufaDTOszu (t i vaj 
neikai) — ott Tott Rolbsduld is, ertaen dOnaBHre MU a 
^ufotyaoh-difleRficiiikoD Idpccogre. A SSbexcBeg, mikor mtg* 
l^tta. MxAeu^tu beOlleUe a waggoofaa: ^Jojjbo on, RoUMcUd 
bar6. hogf ha a levcgfiike ropfiifiDk; do is vdank rtp^tdo.* 
TaUn aat failte a tedk Bfciii iif. a 

BCodix akadUfVla csvclfire ax 
kitfiresc^ Aa IMC^Tntti 
dpiDoralEaia as aDttUf a^povftlifnfcat ; « 

tottak insba gpt fuAeie C sM 

Istran 

a 

BaUyimi LapwTa 

bogy htank M OMtt aott* JfcijuaKiatfil. m^ hMm »- 

berci^Kfc Btntai ttnaiM ftyatertra MMrtrtt M <daiki«k 

sem jinU tefe&iv — iv^i^«6mtfMI» Jb6 a Mnfo fiar ^ 

fog egf ydUttiBtv a mili«M« vitty:tai^laii> sawm Pigitam Mf" 




«P 



ra. 

A viszonyok erfiszakos alakulasainak a nador elleoi 
nem illhatvin, kenytelen volt maga allni 6I^re a mozga- 
lomnak, hogy legalabb azt a l<5rv6nyes mederbe szon'tsa s 
szabAlyozza. Mar a rendek mar(rziu.s 4-iki fetirati javaslata- 
nak kereszli'ilfonnrozasaval a IGrendi Uibl^n^. a nador. 
mint eindk. szabalytalansAgol kovetell el. a mennyiben, hogy 
elfogadtassa a nemzel jogos aspiralioit lolmacsolo felirali 
javaslatot a csrtkiinyds fSrendekkel, a tanilcskozas menet^t 
szokatlanul hefolyfisolta s a t&bia hat&rozatd.t elhamarkodott 
enuncialiovai praeorcupAlta. Igaz, hogy e I^p^s poHlikai ment- 
s^g^ill szol^jal, ho^y 6p az iiles megnyitasa elfilt ludla meg. 
hogy a leliral t*l nem (ogadiLsa eseI6n az orszAggyfliesi i^Hh- 
sAgnak Mtelt szandeka volt veres conllictust provokdlni a 
conservaliv mtkgnasokkal s ennek megg^tlasdra a nador 
minden eszkozt jogosnak velt megragadni. 

A conservaliv pdrt azon resze, melynek a felirat ellen 
alapos kifogdsai letlek volna. elfogadta a fait accomplil es 
hallgalott. A felirat jitnynjt^ara B^csbe klHdOtl deputdti6 
dere maga a nddor &ltt. Az elindulftst megeldzOnap est^^ 
erkezett meg BecsbSl C. grof, Fontos udvari depessel a nidor 
reszere, meiyet nadr^iga ala, csizmajaba rejtett. A grof nem 
volt fukar a legkozelebbi becsi napok esem^nyei ecsetel^s^- 
ben, komor szavakkal jellemezte a beesi udvar fejvesztelt 
kapkodfisat s a rendszervd.ltoz^t siirgetG ^ramlat fenyeget6 
feliilkereked^s^t. 

Ilyen kilatasok k6zt indult Utnak a nddor, hogy a ma- j 
gyar deput^tiot az uralkodo ele vezesse. «Ki ludja, visaza- 
t^rek-e meg? — rebegle szomorii sejielmek kozt — tal^ 
agyon is utnek.> Helyzel^t vMgosan iatta abban a tragikus 
aiternalival^an, hogy vagy az udvar bizalm^l j^tszta el firokre 



879 






m^g abban az esetben is, ha mindent megkap, a mit a 
nemzel nev^ben kiv^t, vagy pedig ijemmil sem er el, ^ 
akkor Ma^yarorszdgra sohasem l^rhet tdbbevissza. «Tudom 
jol — jegyezte meg osztnnszerQ 'eI66rzell6l niegkapatva — 
hogy ha magyar ministerium nelkiil l^rek vissza. az orszdg- 
gynlesi ifjusdg kirdlylyd kidlt ki. Mar pedig, ha megaz^ii- 
nok is nddor lenni, m4g sem sziinok meg foherczeg 
lenni. Ha ez tortenn^k, egy r6l ora alall lul leszek a liata- 
ron 6s Magyaroi'szdg soha sem lat idbb^ viszont.» 

B6cs e nevezeles napokban sajatsdgos hazafias paro- 
xismus kepet mutatla. Kok^rda virftott minden keblen ; Ore- 
ek, iljak, gyerekek, asszonyok nemzeli diszben poriipaztak, 

ISrtenelemben egyetlen pelda voH, hogy a merev magyar- 
s^g s nemelseg kiljekiilese symboiikus kifejez^st nyerl s a 
magyar orszaggyflli^si iljusag a magyar szinek melletl a becsi 
kokArd^t — feher szalagot — is viselle. A becsi opera 
marcz. 16-iki el6adasan <Don Juan* nemzeti fejdiszben, 
viharos djenz^^s kozdtt lepelt a szinre s a mid5n valaki a 
szinhazbaD jelenlevd F. . . magyar iniigniist «gr6f» czlmen 
sz6h'lolta, az megfordult s igy felelt : *Nincs gr^f ■ — K. . . 
polg^r». 

Mikor a n^dor B4csbe ^rkezell, a v^mMl nem finan- 
czokat taliUt, haneni folfegyverkezelt tanul6kat, kik hangos 
^Ijennel fogndtcik. A Mellernich-villa el^tl a berlini miizsa- 
fiak pipAzva tiboroztak. A v^ros esukott kapuja feltarult a 
('6herczegi lakAj: «l5lv^n ffiherczeg!* kidll^ira, s a *Stephan- 
plalz»-on a nep kifogva a nidor kocsijdb61 a lovakatjelkes 
6vaczi6k kiizt maga vonLa a hint6t a Rurgba. Jellemzo a 
b^csi k6zn6[) gondolkozasmodjara, hogy mikor a nador a 
Burgbol elha.jtaloir, a Ballhyanyi-lepcs6 eldtt osszeseregieU 

p kdztil egy polgir megkerdezte vele volt tars^t, ki az az 
siig, a ki most iAvozott? «Na, kfcnnst Du den nil? Des 

ja der Kdnig von Ungarn* — volt a lelelet. 

&6* 




m 



Ismeretes, hogy a mi akkor meg csak a b6csi kdzoep 
ajkan el6 legenda volt, keves id6vel ut6bb annyiban a valo- 
Siighoz is kozel jutott. a mennyiben Jellasich ban el6nyomu- 
lAsa els6 hir^re Ko->Hijth. hogy a fenyegetfi v^res contlictosl 
kikeriilje, tenyleg felajanloUa IstvSn fOherezegnek a magyar 
korondl, mint egyetleii eszkozl arra, hogy az orszagnak 
minden dynastikus erdekeken I'eliii 4ll6 integritAsa megovas- 
s^k es eldre be seni l^thato kalanilt&^oknak elejet vegyek. 
A tdrtenetir^ tartozik Istvin nddor emlek^nek azzal az 
igazsaggal, hogy o a inaga I'^szerdl hatarozoltan visszauta- 
sdotta az aj^trilatot. *lnkiibb fogom — ezek vollak sajal 
szavai — ha a szukseg ugy hozza mag^val, vandorolva 
koldiilni kenyeremel kir6lyomert, mintsem, hogy I6le koronftt 
lopjak>. 

A f6herczeg loyalitasa raa mar mindea k^ts^gen felGl 
all. De szereacsetlensegre, a jelenetnek nem voltak kozvetlen 
laniii. s ez eleg volt arra, hogy a nAdor. egy vegzetes felre- 
^rtes kovetkezesekent, majdnem egy all6 evtizedig egye a 
szamiizetes keserti kenyer^t. 



M)k 



Visszaterunk a bOcsi udvarral fulytalott alkudozdsok 
met»et^re. A magyar nemzel kiv^nalmai csak reszben men- 
Lek teljesedesbe. Hogy a kiegyezes ulols6 akaddlyait elhi- 
ritsa, a nador Fozsonyba ulazotl a magyar orszaggyOlest 
enged6kenys6gre hangolandd. M6r-mar sikeriilt is couces- 
si6kat nyernie az udvar szAmara, a mikor egy kOzbejOtt 
esem^ny feleslegesse telle minden f^radoz^sfit s egesz mis 
iranyba lerelte az esem^nyeket. Ez eddig kevess6 szeI16zte- 
tetl epiz6d reszletei a kovetkez6k. 

Mialalt a n^dor Pozsonyban a rendek illliatalosSAgal 
igyekezell megtorni, ugA'anazon id6 alatt Beo^ben Z. udvari 
lanAcsos dolgozotl a magyar orszAggyUl^ kivanalmai valto- 




mi 



. SZl 



zatlan elfogadasa 6rdek6ben. Mindket. torekvest siker koro- 
nazla. Igy tortenl, hogy ugyanazon pillanatban, inelyben a 
nador a Pozsonyban kivivott concessi6kkal B^csbe erkezre, 
a Burgban berendezelt lakosztAlydba e szavakkal I6pett: 
• Victoria! kedvezO folletelekel bozok», mir olt inlalla Z. 
udvari tandesost, ki kozbe vagolt: «KesC), csaszari fonseg. 
m&r id6kozben m indent megadtak s ert6\ ertesitettem 
Balthyany ministert is*. 

A nidor nem niutatla megtitOdeset, de teljes oka volt 
rossz n^ven venni e beavalkozast, mely egyk6nt gyongilette 
helyzet6t f6lfel6 ^s lefele. Teljesen compromittAlt szinben tQn- 
hetelt fel a maKvar orsz^pgyfllessel szemben. mely el6tt a 
kiegyezes Ielielosej^*^nek egyellen folltileleiil az engedekenyseg 
sziiks^g^t bangoztatta s ime most kitiint, hogy a mit neki 
meg nem adtak, azl kivfvnia sikpriiR egy sokkal jelentekte- 
lenebb tenyez6Dek. A mi /. udvari tanacsosl illeti, neki 
szflksege volt a rehabilitatiora, men a kozvelem^ny dt 
delta a kiilon magyar p^nzUgy-, hadttgy- 6s kaiQgy- 
intsteriumnak a kir^lyi resonptumban tartalmazott meg- 
tagad^sa odiuniaval s mid5n az iltalanos megaddztatiit^ra 
vonatkozo rezoiuliot nyilv^nosan megegette, fit mag^t is 
mindenfllt kereste, bogy bosznjat tiillse rajta. Ez Ogyes 
kiipenyfordil^ssal sikeriilt a bangulatol aiinyira kedvezdre 
hangolni maga iranl, hogy az apriJis IQ-iki kemleti iilesen 
maga Ballhy^iny es De^k inditvanyoztak a kiegyezes letre- 
hoz^a koriili ^pdemei iinncp^lyes jegyz(3kc)nyvbe igtalasdl. 

Kiilonben meg kell jegyezni az igazsag kedveerl. hogy 
a D^dor baragja sem volt tartos a m^rczius 30-iki eseme- 
nyek ez iigyes politikai acteur-e irAnt. Scbaumburgi exiliu- 
m^ban pilr 6vvel kesobb tdbb izben fogadta. s6i alland6 
leveiezesben maradt vele s idCrOl-idore erdekes erlesuleseket 
szdnbetett neki a magyarorszdgi es becsi viszonyokml. 




382 



DaczAra a pozsonyi orszaggyUles teljes nyugalommal 
kecsegtefS bezaras^nak s a viszonyok Itozolagos kedve- 
zdbbre fordultiinak. Istvdn ni^dor egy pillanatig sem hitt e 
fordiilal lartussagiibaii. El volt keszfllve hivatala elhagy&sara 
s mar reg(6! fogva tarlogatta ir6asztala fidkj^ban azt a ma- 
nifeslumol, melyet a nemzethez azon pillanatban volt int6- 
zendo, a mikor reg tervozelt visszal6pese megvaldsilAsdra a 
pillanatol elerkezettnek lalja. Peslen, Hudaii va!6ban a hao- 
gulat sehol sem lOn nyugocitabb, s az dltalAnos idegessegel 
fokozldk a nagy szamra felsxaporodoit polilikai 6s n^plapok 
commenlaUsai, a milyen nem kevesebl). mint lizenharom 
adla a hangot, kdzluk tiz nemet-zsid6, mint Klein, a «L>er 
Dngar> szerkeszt6je, Chownitz 6s Wysler, az <Edle», •Oppo- 
sition* 6s *Patriot« szerkesztdi. 

A franczia forradalorn mintiijAra Nyary pestmegyei 
alisp&n 6s Rottenbiller polgArraesler elnOklele alalt megala- 
kuU j6l6ti bizottmany kOzegei az angol konstablerek feher 
pdlcz^^val firkftdtek a rnnd (elett. de fsak gy6r ^s mers6kdt 
sikerreL JellemzO az izgaloU nyugtalansag magasra hugott 
hullamz^^^ra, hogy a juliusban megnyilt orsz^ggyQlesen a 
hazszabAlyokhoz, miulan tizennegy szonok hozzasz6lolt man 
m6g 34 iratta fel mug^t s egesz akad^mikus vit^ fejleltek 
ki a felett, hogy vajjon az angol vagy franczia alkolmany- 
szervezet 6rdemei-e elsdseget? 

Mindez Allapotokerl a nidorl okoltiik az irfinyadd k(irdk. 
WindLsrhgrrUz herczeg, egyike a nador legnyiltabb ellens^gei- 
nek, hali^rozoltan 5zem6be mondta, bogy laz eg6sz felfordu- 
l^snak es anarchidnak az 6 magatarUisa az oka». E gyaiiusild- 
sokkal szemben tel.jesen rehabilil^lVa tunik fel a fOhercizegnek 
ligy lojalitasa, mini polilikai esz^lye abban az emlekiralban. 
melyet a marcziusi napok emlekezetes idejeben B^csbe kiil- 
dott. Kimondja ebben, hogy a Batthyany-ministerium elisme- 
rese igaz, hogy Magyarorszag separatistikus polilik^al ipolja, 



383 



le egysxersmind egyediili mod a dynastia featartiisslra, POl- 
teve, hogy a minislerek j6akaratot lanusltanak. 

A partszenvedely nem igazsilgos bir6; epen ezt az 
emiekiratot zsukmilnyolta ki, hogy a gyUlOletess^g belyeg^t 
su.^se legut^lj^m is a \e\c\t6 nador egyenisegere s compro- 
mittaltta tegye a forradalom emberei e\6\l Miutan a m^r 
Keszthelyig eI6renyomult Jellasich ban ele menve, att6l bi&ba 
pr6balt szem^lyes talalkoz^t eszk6z6lni ki a differentiak 
b^k^s elint6zese cz^ljabol, s b^r becsiiletszavat adta, hogy 
a bannak nem lesz bant6d^a, ha a Tihany e\6ii vesztegl6 
g6zhaj6ra jd. .lellasich valasza az volt, hogy kis^rete nem 
engedi 6t, merl fel, hogy a gozhiijo g^je eronebb taliil 
lentil, viini a foherczeg becsuleLszavn ; iniuliiri OLszor lett 
kerdest B^csben, hogy mit tegyen s hogy all az udvar Jella- 
sich-csal, a nelkul, iiogy felvilagositdsl kapott volna. s6t 
ulols6 ktirdesere, melyet Szekesfehervarrdl intezell, a:5t a 
valaszl nyerte, hogy ideje lesz elhagynia Ss;(ike.s(*eherv^l ; 
mindezek ul^ti a nador csakugyan elhagyta Sz6kesfeh6rvart 
s Oec^be erkezve, headta lemondasdt. Szeplember 24-ike volt. 

Okt6ber 10-eii Madarasz az orsz£iggy(iIes nyil! ules6n 
inditvinyt tett, hogy miiilan a foherczeg a sereget hatlenQl 
elhagyta, javait es uradalmait a nemzet szamara foglatjak le. 
Kossuth felszblalas^ra ez inditvanyt einapoltak, de a n^dor 
allam- es erlekpapirokban iili6 vagyonanak, ugy osszes gazdag, 
tobb mint 30,000 I'rtol kepviselfi asztali eziislkeszletenek raeg- 
mentes^t egyedul foudvarmesleri hivatala litkiira, Szuhorics 
lelekjelenielenok koszonhette, kinek sikeriilt a honvedelmi 
bizottmdny altal m^r letbglalL eziistneintleknek kiszolgditata- 
s6l kiilimbozd iiriigyek alatt egesz Windischgriitz herczeg 
Budara 6rkezeseig halogatni s ekkep azokal lenyleg meg- 
men teni. 

Ellenben a n^dor iratai ^tvizsg^l^sdra kikQldJitt bizott- 
ig, melynek tagjai Zaborszky Imre, HalAsz Boldizsar, Merey 




38i 






Miklos sti». voltak. meijlaldlta a (bnnebb emlitelt eml^ki 
nak a nddor altal irt eredeti foi^almazvriny^L mely a poli- 
tikai helyzet lltaldnos felt^r^a s a magyar ministeriuni 
etfogad^s^nak 6szinte aj^nlAsa niellett azokkal az e*^het5.'=e- 
gekkel is foglalkozott» melyek a raozgalomnak kaionai era- 
vel vale dnyomdsdt czelozidk volna az esetre, ha a b^k** 
tdrgyalAsok erednienyre neni vezetnek. 

Mint a vfiratlaniil Iecsap6 boraba, akk^nt hatoll e fol- 
fedezes a [<)lizgnil kedelyekre. Egy sOtel komplolt szalai 
laU^zollak honiladozni a iniLsem sejt6 kftzv^lem^ny eI6tt. 
mely Magyarorszag veginegsemniisites6l lervezle a szinTalak 
mogoU. Szernere Hertalan az emlekiral egyes kikapoll resze 
onkenyesen ^s lendentiosusan kommenlalta egy borsodi pi 
damatiojaban ; a «Kozlony» lenyomatta az eml^kiratot decz 
26-iki szam^ban, a nyugtalan k6pzel5d6s tijabb es ujabb 
r^szletekkel szinezte ki a mendemonda anyag^t. Beszfiltek 
oly lervrfii, melynek czeija Magyarorszagnak kilenoz oldalr<M 
valo inegtdmadasa letl volna, s melyet, k6szen kidolgozva 
lalillak meg a nador iratai ki>zt. Az egeszre az adolt okol 
hogy a nddor kGnyvtaraban (es nem iralai kozolt) ott volt 
Magyarorszagnak Lipski-lele kilencz dbrabdl ;ill6 terkepe 

Mi voll mind eblien igaz 6s mit jelentett a nador e: 
lekirataban kelsegkivul elefordulo ama passus, mely Magyar 
orszAg baddal val6 megt^madas^nak eshelCs^geire terjedl ki. 
elmondta maga a ii^dor azon foljegyzesekhen, melyek sajfil 
sz6beU k6zlemenyei alapjAn egy ismeretlen tollabol 1869-ben 
Idttak napvil^got. 

Egy fiz iddben larlott l«^(5ii confereutifin. melyen R, 
gn^f fe H. gr6r ministerek is reszl vettek. Magyarorszdg paci- 
lic^ldsa felOl lanacskozlak. H. grdf abban a nezetben voll, 
hogy a rend fegyveres erSvel is helyreallithat6, daczira az 
olasz zavaroknak ^s a financiAlis helyzetnek. De ha ez a 
mod megsem vaina be. lud egy m^t, mely esalbatalian 



nv- I 



a85 



abb6l ^11. hogy a nemzetis^geket eg\'niasra uszitsik es pedig 
a horvfitokat. tdtokat. szerbekel 6s oUhokal a magyarok 
ellen. ligy, bogy ha mindke» T^l kimeriil. mindkell6nek uraiva 
lehessenek. A nidor ez inditvany felett megbolrankozva 
szolalt fel : «(irar lir! komolyan mondja ezt, vag:y trefdbdl? 
Mert ha komolyan, akkor nera jarulhatok hozza, morl ez 
az lit nemcsak folOtte veszelyes. hanem erkSlcslelen is. i^gy, 
hogy a mennyiben 6 Felsege en-e halarozna el rnagdl, 
meg e oonferentian kemi fogom elbocs^ttatasomat a szol- 
gaJatboU. 

A politikai macchiavellismusnak H. grof ^Ital ajanlott 
ut^atos fegyvere, legaliibb kifejezetten. nem ta!6ll a con- 
ferentian ineltanyl^sra. Mindanicllplt !obb jcl mutatolt arra 
— a mint hogy az esemenyek kes6bb igazoltak is ez aggo- 
dalmal — hogy az udvari part nem fog visszariadni ez esz- 
k<5z alkalmazasatdl : ezeil nem kerfllhelte ki a nador. hogy 
eml^kiratAbao kiterjeszkedjek arra. 

Egy^birant Istvin fdherczeg nyilvdnos szerepe e piila- 
nalt6I fogva volt eljiitszva a camarilla el6tf. Kapott utasi- 
tAsait ez idfitfil fogva az udvari pjirl mindig kereszlezni 
liidta — igy a bannal valo talalkozasnal. Mikor a nadop ez 
uttihbinak egy R'jhadnagy aUa.1 inegkLildte a h^kes kozveti- 
lesre felhatalmaz6 legmagasabb leirat masolal^t, a ban azt 
ilfutva szeraeivel, e szokkal adia vi?sza: *A masolat helyes, 
csakhogy nem leljes. lit ebben az iralban van a leirat vege 
is*. Ezzel kihiizla kabatja zseb^bfil a leirat masodp^ldfinyiit, 
mely annyival tobbet tartalmazotl a n^idof-nak adott Jitasi- 
tasnAl, hogy a szemelyes kozelfdes megbiusuUa eseten azt 
a parani^snl is tartalmazta, hogy a nidor hagyja el Szekes- 
feh6rvart, menjen Budara s az orszaggyfilest oszlassa fel. 
Mindebb6l vilagosan kitdnik. hogy .lellasioh a nadorhoz intt^- 
lell leiratok tnindeniket megkapta az udvari part allal, ellen- 

a n6dornak a .(ellasich-hoz int^zelt utasitisok es paran- 




386 



csok egyik6l sem ktildt^k meg. Ez val6ban 6rtheti5 int^ volt, 
hogy Istvdn ffiherczeg lemond^s&val tobbe ne k6slekedj6k 

Morvaorszigba. Ewanowilzba vonult n0v6rehez, Erzs^- 
hethez, Eslfi Eerdindnd foherozcR nejdhez. De ilt sem marad- 
hatott sokfi. xMikor az i)kt6beri esemenyek az udvart Bte 
elba^yasara keayszentettek, hogy Olmiitzbe tegye 6t sz^k- 
lielyet, mint egy el6retolt sakkfigura, a fdberczeg is kenyteien 
volt tovabi) mozdulni a kenyelmetlen kdzelsegb61. ••Verschonet 
meine Schwester», hagyla hdtra az egy sz^l ruhaban mene- 
kD16 V. Ferdiniind, ir6nnal vetve papirra schonhrunni kas- 
t^lvAban. ehnebeteg hugara. a halramaradl M^ria Anndra 
cz^lozva. Ugyanakkor pedig Olmiitzbol uta.'iitotla Istv^ii f6- 
herczegel. hogy Ewanowitzot a legnividebb id6 alall elhagyva. 
anyai 6r6kere, Schaumburgba vonuljon a Nassau hercjieg- 
segben. 

A fdherczeg meg azon esle elutazolt 



IV. 



I 



Tavol a polgarharcz iszonyai alatt nyog6 haz^tOl. Uvol 
a koz-szereples izgalmail6l. de csendes maganyban, aldasos 
munkassag kozt, husz ev nyugalma vetelle m6g derQs aikooy- 
tenyet Magyarorszag utols6 n^dora atahajlo eletere. Feledve 
volt itt,*a kis tiemet herczegseg e horaci csendes zugoly^iban 
mjnclen bantalma a vildgnak, feledve a sivar politika (mz6 
Uzelmei s a meltatiamil ulolt sebek. Epilkezesi szenved^ly6- 
nek, tudomiinyos szorakozasainak 61t itt a foherczeg. alig 
veve tudoinasl a vilagrol, s idylli egyszerO oromdket lelvea 
j6t^kanysag gyakorlasaban, a nepneveles gyamohtasabaa. 

Lassankint a <jucunda ducere ublivia vitae* engesztel6 
bolcselraenek fatyolal boritotta a loherczeg a mult annyi 
keserUsegeire. Kilerjedl levelezesl Iblylatoll, de szantsz^ndek- 
kal kerdlte mindazon themakat^ melyek a forradalmi eseme- 




387 



nyekre birtak vonatkozassal. Ez okbol hagyta valaszolatianul 
tobbek k<">zt Szemere volt minislernek 1^59. juliLisAban hozz4 
inlezetl terjedelmes leveleU melyben Szeinere ramulatoU a 
magyarorszAgi allapotok fenyeget6 alakul^sara, s a kilorni 
kesviiilo forrotialorn elkeri'ilese erdek§ben arra keri a foher- 
I'zeget. vesse magiit kozbe bogy a csaszart concessiokra 
bangolja Magyaroi*szaggal szemben. -Egy nemzet — iiia 
Szemere — vagy pzabadsagar6l vagy nenizetis6g6rfil mandbat 
esak !e, a kettfirol egyszerre sohasem.* 

Mas kohilmenyek kt'>zt is szigoriiari ragaszkodott a 
fOherczeg ahhoz az lillAsponthoz, hogy minden beavalkozas- 
tol tavol tarlja mag^f, nielylyei raagatartasat barmely iriny- 
ban engagealva inutathatnii a szabadsfigbarczczal >zemben, 
Igy 1854-ben magal K. grdfnSi is visszaukisiiotta azzal 
a kerelmevel. hogy a hesaen-homhurgi orgrofndl jdrjon 
kozbe egy hon/itdrsa, ogy volt honvMornagy erdekrbeny 
kit Homburgban letartoziatva, az osztrdk konnduy fel- 
hivdsdra kiadni szdndekoztak, ^Ha vedencze a legderekabb 
ember volna is — igy hangzott a ffiherczeg titkaranak e 
rolyamodvanyra adolt valasza — a mi mellelt pedig sem az 
el6zm6nyek, sem a letartdztatds nem laiszanak sz6lni — a 
f'Oherczeg lir annal kevesbbc tehefne kivoiell 8. Javara ily 
iigyekben zsinormertekiil velt be nem avatkoziisi eivelSl, 
mivel ez eivhez valo ragaszkodasa teljesen megfelel meg- 
gyfizOdeaenek, » 

Hasonlo okokl>6l kertlll a fCiherezeg, a kOzeli Emsben 
tlirddzd magyar aristtikratiu szamo:* lagjaval vaio osszejOve- 
telei alkalmaval, mitiden oly fordulatot, raely a tdi-salgaat a 
magyar politikai viszonyok s kiil(3n5sen az 1848/49-iki ese- 
menyek kenyes Ihemajara vezetne. 

Akadtak ketes jeliemu hirlapirok is, a sajt6 bizonyos 
bankroll exislenti^^i, fl kik tollaikat a fbherozeg rebabititdl&sa 
Qgyenek ajanlottak fel a becsi udvarral szemben. Ezek kCz6 




386 



tartozolt R., a forradalom idej^ben egy pozsonyi nemel lap 
9zerkeszt6je is. s egyszersmind egy becsmerlO pasquillus szer- 
zCje abban az iddben, mely e^yarant irdnyult a b6csl udvar 
6s a nador szemelye ellon. Mindezekel hat^rozoltan vissza- 
ulasilotia a foherczeg, ki nem akarl a dolgok objecUiv szem- 
l^lete k6reb61 kil^pni. R.,,-en pedig elkdvelte azt a tr^fat 
is. bogy jelenl6l6ben vette e\6 konyvtarAb6l annak brosUij^t 
s olvasta egyes passusail a szerzfi fej^re. 

A mi a ftSherczegnek csaladjahoz vald viszonyAt illetL 
oly pont ez, melyet. kival6 erdekessege daczdra sem lehet 
ez id'tk fizerint m6g bizonyos larU'izknd^ nt^lkQl tArgyalni. 
Tagadhatatian, bog)- a forradalom lezajlasat kovelo bos?zu 
tiz 6yig az el nem oszlatott f^lre^rl^ egtez suly^val nehe- 
ziilt a foberczegre s tdbb mint hidegge letle a Habsburg-haz 
tobbi lag^iainak viszonyat a szdmOzSllhoz. Oly meggyokere- 
zelt volt ez az elfogultsdg a f6berczeg irAnl, bogy meg az 
osztr^k hadseregnek a nassaui udvarn&l vagy a nassaui 
gy6^yn^rdt')kon sdrflen meg-megfordulrt magasrangQ tisztjei 
sem hidlak, vagy merlck inagnkat al6la kivonni s egfezen 
me]l6zt6k az 61, mint a csaszari hdz tagjdt megilletd tisz- 
teletadiist, Maga Melleniich herozeg, a Schaumburgboz kOzel 
lekvG Johannisberg ura is, teljesen ignorAlta a fOherczeget s 
csak akkor latogatta meg Mentoneban, rnikor mar — kitertlve 
fekudt a ravataloa 

Nem torhette meg a kislelkeknek ezt a faz6 vissza- 
buzcki^stit sem Piokesch nitdbornagy ostenlaliv tisztelgese a 
fOherczegnel^ sem Albrecht f6herczegnek. e Ifigyszivfl kato- 
niinak sajat maga altal kezdemenyezett erz6keny tal^lkoz&sa 
a t'6herczeggel Emsben, az oszlrak tiszlikar szemeli^ttara. 
Mindenki atiol felt, bogy a f6herczegnek valo h6dolAsdl rossz 
n^ven vebeln^k B^sben az udvarndl. 

Sokkal sziv^lyesebb fogadlatiisra lalAlt a fflherczeg a 
kiilit'ildi iidvarok r6szer61. A nassaui liszlikar sohasem mu- 




laszlolta el rels6bb meghagyasb6l minden tijev 63 n^vnapon 
deputaliti ;iUa] U(lv6z5ini a foherczeget. Honapokat toltoU a 
fSherczeg az oldenburgi ^ szdsz-weitnari udvaroknill is; a 
belga kiniiyi esaladnal lH62-ben tett elsQ Idlogat^a pedig 
oly j6 benyomast koltotl, bogy viszoriya a kiMlyhoz cHak- 
hamar a legbizalniasabba alakuit. ligy, liogy ez iiidiltatva 
6rezte magAt a foherczegnek a bizalmas «le» niegszblitist 
aj^nlani fel. a niit a f6herczeg a maga resz^rfil tiszlelettelje- 
sen visszauta.'itott, de kerte a kiralyl, bogy tekinlse 6t csa- 
ladja tagjanak s tegezze lov^bbra is ; egyszersmind tekintsen 
el vele szeniben minden nyugz6 cerem6nia3sagt6l. A kirAlyt 
annyira elbajolta a Riberczeg szeretelrernelt6saga, bogy fel- 
ki&ltott: «Ime, vegre egy herczeg, a ki nem feszelyez!» 

A tiszta testT^ri vonzalom kdteleke fdzte a f6herczeget 
a brahanti horczegnfibtV,. a mai bel^a kirilyn^boz is. Europa 
e legkiliincibb lovaglunojevel mm egyszer vett reszt u bad- 
gyakorlatokon, melyek alkalmdval a meresz lovarnd a leg- 
szedulelesebb lovassagi rohumokat is utanacsiniiUa kaionainak 
az oszlop szarnyan ; manoeuvre ut^n pedig beszedbe eresz- 
kedetl a tanczoio kaLouakkal, majd eliikon vonult be Hri'issel 
utczUira s a boulevardun a szakaszokat elleptette maga el6tt, 
miei6tt bucsi^t vett volna toliik. 

De a loherczeg tesiveri szereielenek legfenyesebb p^l- 
daj6t abban rautatta, hogy 1863-ban Jozsef ffiherczegnek 
osszes magyarorszagi uradaimait oly csekely evi aversionaiis 
osszegert eagedte al, hogy a nepszerG magyar fdiherczeg el 
sera akarta fogadni 63 csak batyja batarozolt, de lapintatos 
rAbeszel6senek engedve, alU ra a tuUagosan elonySs alkura. 



KSzeledett a piilanat, melybea a fdherczeg minden 
tekintetben correct magalarl^sa megl0rend6 volt az ulolao 
jeget is. hogy lehetdve teg>e a leljes kib^kOl^st kozle es a 
polilikai keiiyszerflseg iillal t6Ie oly sokA elvalaszlva volt 
csaiadtagjai kozt. 

Az els6 hi'rt az udvar engeszteiekeny hangulaiartl 
rnkona, az oldcnburgi herczeg egy maginlevele adta lutJWl 
a i*6her(;zcgnek, melyben erlesitve 61 nagybiUyjavai. J^nos 
fflherczeggel vain lalalkoza.sarol. utiMibinak egy level6l is 
csatolta a raagA6hoz. Kltnondta ebtien a levelben JAnos f6- 
berezeg, hogy a helyzetel kedvezOnek talalna arra, bogy & 
fSherezeg visszater^s^t Ausztnaba kereszialvigye. Erre azon- 
ban sziiks^ges volna, hogy el6bb a fCherczeg maga irjon 
1iozzj5 leveieL melyhen dha^jWisAl, hogy vissza szeretne terni. 
kiiejezze. 

IslvAn fi5berczeg, biirmily Orvendetesen leple is meg 
nagyb^lyja levele. nem titkolhatla azt a velemenyet hog>' 
vissza teresere a kezdemenynek az udvarl6l kell kiindutnia. 
Egyszersmind rejtell szenirehanyasssal telle bozzd: «Ha 
Fels^ge Weimarba hivatott volna (t. i. az orosz czArral val6 
talilkozSs alkalin^val), repUIve siettern volna oda es semnii 
egyebre neni letl volna sziiksdg Ausztriuba val6 visszat6r- 
het^sem eszkOzl^se cz^ljdb6l». 

1868. jiinius 15-en JAnos fdherczeg szemelyesen tett 
latogatdst Schauniburgban s meghozta a hazatlan f5berczeg- 
nek a beke olajagat. Hiztositotla miodenekeiolt Istvan l'6her- 
czeget, hogy visszaterese az udvarboz bizalmas niegbeszeles 
t^rgyat kepezle iigy az uralkodo, mint (Iriinne groF reszerQL 
s nKtiH'sak seinrni tlleiivetds nem t6rt6iit, de az iiralkodo a 
le^obban van liangolva a fftberczeg iriinl s kijelenlelte. hog^' 
a mikcr akar. akkor t6rhet \issza. Utana neztek a cancellaria 



391 



iromiinyai k5zt, de semmi olyas iratot nem talaltak. mely 
azt bizonyitolta volna, hogy a fdhenizeg Ausztria clhag>*a- 
s&ra k^nyszen'lve lell volna. Nagyon termeszetes, hogy ez 
esetben formalis visszahivjisr6l sem lehet sz(^. Az uraikodO 
azt is hozz^ilette, hogy ha a ffifaerczeg neki irl volna es 
kifejezte volna azt az 6hajtasal, Ijogy neki bemutassAk, a 
mil trdnra l^pte 6ta neni leit, 6h£yiasanak semmi sem allott 
volna utjiii*an. 

Jilnos f6herczeg, mint iatjuk, nem eg^szen jOl volt ini'or- 
m&Iva. Tenylcg I^lezelt oly irat, mely a volt nadort Ausztria 
elhagyisara paranosolla, habar nem is a leveltarhan. Eg^szen 
correct volt enn^lfo^'va Istv^n fdherczeg relfogiisa. hogy a 

i^kezdem^nynek, mely 6t visszahivja. az udv^artol kell kiiiidulnia. 

^BHa nem — (elte hozzd — akkor Schaumburgban maradok 

^^s csak azert i^rek vissza, hogy csaladom budai sirhoiyat 

I nepesitsem*. 

I Annyival indokoltabb volt ez az ali^spont, mert nem 

lehetelt lagadni. hogy a fiiherczeg hiHelen l^vozasa s huza- 
nios lavolI6te a mozgalmas id6k ulan. mindeniitl, de ffikep 
NemelorszAgon, azt a benyamusl keUette, hogy AuszlriabOl 
tenyleg szamiizetelt s szimilzet6s6nek indokai incorrect sze- 
repleseben keresendCk Ezzel szemben neki rehabiiilatiora 

I volt sziik.sege. Helutta ezt a j6akaratu kozlienjaro szerep^t 
jrivO J^os f6herczeg is, miat6n a szuks^ges felvilagosdasokat 
Ineg kapta s azzal a meggydzOd^ssel tavozott Schaumburg- 
b6l, hogy a fGherczegnek teljes elegtotelt kell szoigaltalni. 
* Hanem ez nem ment olyan konnyen. Az udvarnAL 
homily fontos dynasLikus 6rdeknek ismertek is, a csalidi 
meghasonla.st bizonyos politikai lendentiak altal kizs^kma- 
L nyoltatni nem engedni. azert megis tartoUak a foherczeg 
I demonstrativ egyenis^getCl. Annyival indokoitabhnak taliltak 
pedig ezen aggfllyokat, mert 6ppen az id6ben tOrtent, hogy 
^^iuzonyos kiilfoldi uralkod6 csaldd herczege nem tartotla m^I- 



tdsAgAn al6linak oly )iolgokr6l csevegni a b^csi udvarnil, a 
melyek rendkivul keilemetienul erinteUek a meg mindifl ideges 
magas korokel. Ilyen volt tObhek kuzt. hogy a foherczeg 
Oldenburgban nyilv^nosan huazdr-uniformisban mulaUxi 
volna mrtgdt. Ez az tirtesflles ktilonben mar csalc azert L'i 
aligha lehelett helye:3, mert a volt nador ugy Nemelorszag- 
V>an, mint a briisszeli ndvarnal rendesen ezredtuiajdonosi 
egyenriib^jAt viselte es nagyon ritkiin l^bornokit. 

Egy sz6val ezek voltak az okok, melyek miall a fdher- 
czeg visszat^rese az udvar reszerul egyelore a kdvetkezO 
formul^^st nyerte: 1. Valamely nevezelesebb csaladi ese- 
meny bev^rasa, mely a visszalereare bivataiosan is urugyul 
szolgalhasson* p. o. a csaszarne kiiszObon allu lebetegedese, 
s az annak kiivetkezteben viirhat6 brvendetes esetneny 
2. Rovid es megszakitott latogatdsok ismetlese Becsben, 
melyek idtivel mind huzamoaabbakka valhatnak s vegre 
ulland6 meglelepedesre vezethetnek. 3. Magyarorszdgra a 
foherczegnek tteinmi szin alatl sem szahad visszaiernie, 
nehogy ott idOzese tiiiitetesekre szolgdllasson okot. 

Vilagos, hogy e fellelelek nera mindenben dllottak 
iisszhangbaa a fOberczeg 6n6rzetevel. Mert ha fdlvett^k 
B^caben, hogy a nAdor nem kuldelve, banem onkent tavo- 
zott Auszlriahol, akkop mi sziikspg volt a visszaterese val6- 
sagos iridakail lepiezS kotott n)ai"srutara ? £s ha a vissza- 
ter6s csakugyan a teljes kibekiil^t akarta orszag-vildg el6tt 
rlocumentiilni, akkor mierL eltillani a Magyarorsziigra vaW 
menelell, inikor ep ez ietl volna legalkalmasabb eszkoz arra, 
hogy a fCherczeg szem^lyet politikai czelb6i kiakniizni aka- 
r6k minden rem6nyseget eloszlassa? 

Egy^birant a mi az els6 k^rdest illeti, a fdherczeg nem 
habozott maga az eredeti documentum fdmntatas^val bizo- 
nyitani, hogy lAvoziisa k^nyszerfiseg kifolyasa voU. Ez a do- 
cumentum V. Ferdinand sajatkezQ leveie volt. 1848. okt6- 




berehSl Kremsbfil keltezve, mely ekk6p kezd5d6U: <Itt az 

ideje, hoj?y a Kedvelts6ged altal velem koziUi 6hajt betOllse* 

stb. (MegjegyzendfJ, hogy a nador Ausztria elhagyas^t maga 

ajdnloita fel sziikseg eset^e, nem ugyan az uraikod6nak, 

banem eg>' liarmadik szemelynek, ki azt» ugy litszik, oly 

form^ban kozolle a csasziirral, mint a nadortol nyerl meg- 

I biz^L Erre czeioz a kezirat illet6 passusa) 

^K Az eredeti okirat felmutat^sa az utols6 tromf volt, 

^^[lelyet Istv^n fftherczeg kijaUzani v^It. Most mar J^nos f6- 

herczeg is teljes meggy6z0d6set fejezle ki, hogy iiy koriil- 

raenyek k6zt az iniliativAl idltetlenfil Becsben kell meg- 

ragadriL Ez tpteleinben irt is iitoljdra meg egyszer B6csbe. 

Ncsatolva az ugyet megvila^ild okm^nyokat Is. 
\ De a feleleL meg sem volL az, a mit mindket l'6her- 
czeg joggal varhatott volna. Az uralkodd vilasza, els6 16- 
hadsegedetOl alairva. lenyegeben az volt, hogy «habAr a 
reherczeg helyzete nem epen ugyanaz, a mi a tobbi f()her- 
czegek6, mindamellelt, ha liiLogaldsra B6esbejOnne, nem tenne 
ranezve sem kiveteU a trtbbiekkel szemben k(3vetni szokott 
eljaras ai6l, a mely szerint ezek az enijedelyt a c^dszdrtol 
kerik. () Felsege ezt neki is megadna, s akkor a fOherczeg 

Kabcsszahb-rovidebb idot hazajaban lollhetne*. 

^K E legmagasabb valasz erdekes es iigyes fordulatot adott 

^^z egesz csaladi kerd^snek. Kivetk6ztette azt politikai Jelle- 
geb61, a mennyiben figyelmen kivfll hagyta a Cdherczeg On- 
kentes vagy kenyszerO lavozasanak koruimenyet s egyszerfS 
czeremonia-porre reducalta jelentd.seg6t. Nera azert nem haj- 
iand6 az udvar megragadni a ftSherczeg visszahivas^ra az 
ioiliativat, minlha IstvAn fCherczegWl b^rminemQ excuset 

' varna, hcniem^ mert a csaladi fegyelem szabalyai kivetel 
nelkul elOirjak, hogy a foherczegek lartozkod^si helyiikmin- 
den valtoztalAs^t az uralkodo beieegyez^se kikeres^ldl kell, 
«gy rugg6v6 tegy^k. 



Atticiiat^uni. 




26 



394 



E keltev^gasa a gordiusi osomonak ki is el^gilette 
Jdnos f6herczeget, kinek routineja es helyes erz^ke megsugta. 
hogy az udvar 6rz6kenyseget tovfibb mflr nem leliel probira 
tenni. De Istvin fdherczeg nem talalt a valaszban el^gs^es 
alapot sajat rehabililatiojara s ezerl hosszas foDtoIgaias uUd 
is csak abban diapodolt meg, hog)- nagybatyja eriesilse 
Fels6g6t arrOl, hogy az eddigi 16p4sekrdl hiren ertesitelle ^t, 
kdzolle vele a lepmagasabb k^ziral m^solat^t; 6 dstvdn fo- 
herczeg) pedig ludomusul v6ve mindezt, fenlarlja mag^nak a 
tovtibbi lep^seket. 

Ekkep a kfizeledd's kezdemenyez^s^nck kerd&el elejlve 
a maga r^szerOl is, a nador legalabb szabad kezet tarlott 
fenn maginak a tovabbi leendokre. Senkinek sem julolt 
eszebe e sajfits^gos kanap6-p6r folyam^n, hogy egi/ Bec^hol 
}6\6 viljigos, f^Ireerthellen parancs r5gt5n kett^szelne a ker- 
d6s miuden complicati^jiit. A fOherczeg liabozdsa senkinek 
sem tilnhetik fel. Mell6ztel6se maga.s osztrdk katonai nota- 
bilitiisok rt^szt^rfil, a hideg tarl<')zkodas, melyben bizonyos 
udvari kiirokkei szemben reszesiiU, joggal bizalmallaiisigra 
hangolhallak s fdlmerulnl engedhetlek lelkeben a kerdtet, 
vajjon ki van-e zarva m6g I. Ferencz J6zseF egyenes, lova- 
gias lelkiilele mellett is, hogy esetleg lart6zkod6 vagy epen 
fagyos ("ogadlalasra taliljon, a mi azliin Schaumburgban is 
eompromittalhaln^ s ferde helyzetbe hozn& Anmagtival. 

I!y elhataroz6 lepesre (rsak a Iegniej5szebb men6 6va- 
toss^g szem elClt tarlasa mellett sz^nhatta el mag^t, az^rt 
mindenekel6tt Grtinne grof fdhadseg6dbez irl, bejelenlv^ri. 
hogy a ktlsziibOn alio orvendetes csal^di esem^nyt akarja 
alkalmOl i'elhaszn^Ini arra, hogy Fels6g6t61 enged^lyt ker- 
jen szererw'sekivanalai szemelyes toimiicsoiiis^a, azut^ 
pedig k6rd6st tesz arra n^zve, hogy vajjon remelheti-e, hogy 
szemelyes bemutat^a a cs^szamak *6r«Jwd7 fog szerezniV> 
• Bocsinal — teszi hozz^ — ha e kifejezes tal^ igen kocz- 



ito 



kaztatoll. de legbensfibb 6rzelmeini szerini, egyedul ez 
jcUemzd. » 

(irrjf GriJnne vdlasza nem sokil vdratolt mag^a. Ki- 
lencz napra a f6herczeg Ievel6nek kelte wl^n miir Schaum- 
burgban volt. Csak e neh^y sz6t tartalmazta : *() FetsKg6t6l 
fel vagyok hatalmazva kozolni csdsziri fens6gedde!, hogy 
Fels^ge fens^gedet idrt karokkal fogja fogadni, s a leg- 
bardisdgosabb fogadd^ban r^zesiti*. A fSherczeg iltal le- 
vel^ben bizonyos kalonai k6rOk resz6r6l tOrtent mellfizlet^- 
sere vonatkozdlag kifejezelt aggalyok tekintet^ben megjegyzi 
a gr(Sr, hogy az a ho-sszas iinkenles tavoll^te fel61 elterjedt 
Wves felfogasra vezelhet6 vissza, egy^bk^nt megayugtatja a 
ffiherczegel. hogy szigonian lepnenek fel minden oly tnaga- 
tartas ellen, mely ellenkeznek a ftiherczeg rangja es alliisa 
irant tarlozo koteles tisztelettel. 

Enne! t5bbre nem volt szQkseg. A fGherczeg halad6k- 
talanul elkllldte Felsegehez intezett beadvdnyAl. flres he- 
iyet hagyva a ddtumban a Ironorokcis szCletese napja 
beigtatasira, inelyen a dilum ki legyen toltendd. 1858. 
auguszlus 7-eii pedig megpecs^telle a bekeszovets^get 
Felsege egy sajilkezti meghivasa, melyben «bens6 6rom6t» 
fejezi ki a fftherczeg Ohajtdsanak teljeailese felett s btztositja 
arr6l. hogy t^rt karokkal lesz fogadva. 

j Augusztus 9-^n Istv^n nador tiz evi tAvoll6l utin i5jra 

[ i^th atta hazajjjit. 

^■1 Csak azt a v^gy^t nem ^rhette el soha, hogy ism^t 
^^illamszolgfilatba l^pjen. 1859-ben megtelte erre a kiser- 
letet dcsc3e, J6zsef fSherc/eg kozvetftt^sevel, kinek egy iratot 
kuldfiti, melyben szolg^Iatait felajAnlja, azzal a meglHzdssal^ 
hogy azt () Felsege kezeihez jullassa. 

26* 




ua6 



J6zser f6herczeg az iratot feUdretleniil ktUrUe t^isssa, 
De ok^t elhallgatta, esak azt ig6rve, hogy majd alkalmilag 
sz6val fogja kdzdlnu Az ok az volt, hogy Felsege m^ 
r^gebben egy izben azt a nyilalkozatot letl6 J&nos es .lozset 
fdherczegek el6tt, hogy a volt nadort nem fogja iobbe alkal- 
mazni. Oly fel3z6h'td8sal telte ezt, hogy oyilatkozatat a fo- 
herczegnek is ludoma.siira hozzak. A k6t ffiherezeg, kOnnyen 
6iihet6 gyong^ds^gbOt, soha sew feleli me^ eunek a meg- 
hizatdsnak, 

Vdrttai Sdndor. 





IRODALOM. 



Vber den associativeti Verlauf der Vorsfellungen. — 
E. W. Scripture. Philoaophische Studien v. VV. Wundt. 7 kdlet, 
1 fuzet 50—147 1. 

BAr az associali6 ICirvdnyei Telett folyfalott vita tSbb mint 
Jv^tezer ^ves^ a k^pzetek ttoyl^os leperj^^s^nok ismercte m^ ma 
is rog)'at(^kos. Aristoteles 6t& a kipzeiXkri^iAa tdn'f^nyeitf lerv£zer(ll- 
leniLl gydjt^tt lapasztalatok alapj^i Allitott^k leL Ez a m^bizlm- 
tatlan niddazer az oka, hogy m^g cgy Hamilton ^s Stuart Mill 
sem igen jutottak el6bbre Aristotelesn^l. Pontes vizsgilatok €s a 
Unyek gondos megfig^'el^se bi&nyzanak, hypothesie^eknek :3zabad 
J&t^ka van, s igy a haladAs els6 fellAtelu a \'izsg&lati niiidszerek 
javil&sa. Szerz5 erre az alapra belyczkedik jelcn munkdjiiban, a 
a r^gibb megflg^^elfiknek a k^pzetlupergt^sre vonatkozO munkalatail 
tudomdnyosan ^tkulalva, kis^rleli uton Lg\'ek8zik az assoc-iatiO I6r- 
v^nyeire 6s alakjaira t6bb vilagossAgot vetni 68 lehetO gazdag 
anyagot gyQjtve individualis I6nyekb6l, tekintet n^lkul az angol 
6s ndmel psychologusok abstract megkul6nb6ztel6seire, von kdvet- 
Jieztetfet a k6piiett;ipAitAs feU6teleire. 

Francis Gallon ligyelmeztetelt legGJGazflr arra, hogy e t^ren 
U 9tatistikus adatokat kellcne gytijieni. Azonban az 6 credm6nyeE 





t5k^letlen inddszerei miatt jelentektelenek, valamint Traul>u:-hoIdf, 
Cattel, Miinsterberg ^s Ebbinghaus ezirinyd kisdrlelei is csak 
mell^ke^en foglalkoznak a k^pzetek leperg^s^vel. Uyform&n ma- 
gftnak 3zerz5nek kellett alapot leremleni a Telvetetl k^rd^ meg- 
old&sdhoz. 

Kis^rleteit a lipcsei egyetera psychologiai inl^zet^ben v^ezte 
Wundt felugyelete tneDelt a kOvelkezfl berendcztoel : Minden 
kQl.s6 zavarO inger, zaj, viligossfig stb. livoUarl&sara csendeg, 
sdt^t szob&t v^lasztott, midltal a kuls6 hibaforr^ok kikerulbet(>k 
voltak, s a bels^f variabilis faktorok, melyek kor^bi kis^rletek- 
ben gyakran zavarifilag hatot(ak^ minimumra lettek reduk&lva. A 
megfijO'cl'Jnck ncm kelleU sielni; nem volt izgatva az&ltal^ hogy 
as8otiati6-ideje mt^rve lesz. S \m lelictetlen is volt a kisdrlet kez- 
dele e\6ii mindent eltdvolitni az CntudatbO), annak lehetS con- 
staiis illapola m^gis et^rhcld volL azaltal, hogy a kis^rletezd k^t 
mp.-el a kis^rlel elOtt e szdval «most» figvelmeztelte a m^ng\'eMt 
a kisdrlel kczdet^re, s ezAltal az elSbbi gondolatmenet megszaba- 
dittalvdn, a figyelem az (^szlelendfi targ\Ta lelt irAnyilva. A kis^ 
let oly eszkdzzel t6rt^nt, mely lehctdv^ tette a Icgkul^nbOzSbb 
Uirgyak eldliintet^s^t a megfigyclG zavar&Ba n^lkul. Nevezetesen 
(1. 53. L) a kis^rleti egy^n egy l^yomatu pillanatnyi z&rOval 
ell&tolt s Unipa dllal niegvil^itott f^nyk^p^szeti ubjectiv melletl 
sOt^tben ult. A kis6rletez5 a meg^llapitott jelszt) kimond&sa 
ulin k^t mp. niulva megnyomla a gummilabdAt, mi^tal a z&r6- 
k^szfilek megnyilt s a sfl16lbcn hirtelen egy k^p jelent meg a 
megfigyplif el5lt levfi iivcglapon; e ktfp n^y mp. m61va a gumnii- 
labda elbocsl^tdsa uUn ismdt eltiint, s minden s^t^t lett. I^Uui 
objektuiuokul feh^r kdjiydk szolg^tak, melyekre k^pek, rajzok, 
szavak vollak ragasztva, (ov^bb6 szines kArtyak ^s szlnes feny. 
A k45p megjelen^stivel a megfigyelti azonnal jelezhelte a hozz4- 
tftrsult k^pzetetf dc annak eltiin^se n\kn nem volt szabad 
tov&bb associSlnia. HangingerokHI szavak ^s kul6nbdztf hangal 
kt^sziil^kck, fapint^-ingerektll killOnbdztf alakO t^rgyak, mig izl^si 



behat&sokra folyad^kok iettek alkalmazva. A bozz&jak Ursult 
k^pzelek a fent jelzett m6dszerekkel hattirozlattak meg. A kiter- 
jedt pontos kis^rletek eredm^nyei r^viden Osszegezvc a kdvet- 
kezdk. 



A kt^pzctok rend«sen kiSt osztalyba :$orozhat6k. Mbgkiiltin- 
bfiztetunk ^rz^ki ^szrev^teleket (percepti6k, k5t51t k^pzetek) ^s sza- 
bad vaii^y rm&ll6 k^pzeteket (emk^kk^pek). MiuUn minden ember- 
nek meg\'an a saj&t kdpzelk^ssilete, a kepzeltirsitas lepergesdnek 
k^t telje&en liasonM esele rilk^n }6n l^lre. Azonban vfirni lehet, 
hogy az assot-ialiOnak bizonyos alapfolyamalai tiimadnak, melyek- 
nek dsszehat&sa a sokFt^le kiilfinbs^et okozza. S val6ban n^gy 
ily folyamatot kulftnb^ztetheliink meg, melyek Ifib*z6Iag tovdbb 
nem reducallmluk, inclyek bar kiilnnboz^k, de nem fuggiHlenek 
egymislOl, s az nntudatlepcrg^s egyseges folyamatib*>l c^ak tudo- 
mfrnyos vizBgalal cz^ljfibOl szetvilaszlolL absfrai-liuk. Igy e!s6 sor- 
ban a jelenlevfl onludalleperg^sre folylonosan FOggetlenfll fell^pO 
k^pzetek hatnak be : ez az el6k^szites lolyamat&nuk nevozhetd ; 
e melleit a leperg^sben is tOH»^nik beFolyAsolAs : s ez a belialAs 
folyamata ; tovAbb a mftr ontudatban Iev6 k^pzetekhez tArsulnak 
mAs k^pzetek : a csatlako?:fis folyamata; mig vt^gul az ftntudalb-tl 
ellunt kdpzotek a ki'sobbi GnludaLbeli Allapotokra belolynak: a 
k^pzetek ulohatisa. A kf)velkez<ikben ezen niigy alapfolyamatrOl 
van »z(5, mely processusok Gsszehatit^iibOl az 5s8zIotyamalok 
minden variati6i megrigyellii't^k. 

a) A Mpzeiek clokeszitise. A k^pzetek nem niindig befo- 
lyisolj&k kflzvctlen a gondolatmenolet, elCbb az 5nludaton kiviil 
i4s belul feldolgoztalnak, elflkesziltetnek. Ha valaniely az 6ntiidal- 
IansAgb(5l az ^inludutha Mpfl, m»^g i^ntiulallan vagy mAr minim&lis 
fokban tudatos k(^pzel, semmi befolyasl sem gyakorol a Icpergc'sri) : 
akkor vagy eltQnik, vag^' a fudatoss^ maffasabb fokiira cmelke- 
dik. Mindenik lokiin elk^j'zelhelfl, hogy a lepergt^sl befolyisolja, 
vagy hogy elkeri'ilt vagy meg magasabb fokra hig. E^ az 6n- 
tudatnak onall6 folyamata, de tisztan a k^pzet hallsSra va!<.^ 
tekintetbdl van egy eldk^szitO folyamal es ezen illiispontbul 
kiindulva, az eg^z folyamat «a k^pzeLek elSkeszitesc* n^ven 
foglalhatd 6sgze.» 




400 



I 



E processtiji kezdete az Sniudalon kiviil esik. Az dnfudat- 
Tolyamat RtAdinmail, melyekel minden kepzptnek f^^szben ragy 
r^szbeTi ^t kell rulnia, a percepti6 ^s appercpptit) kfflAnbJSzd fnkii 
alkotjAk : azaz u mi pppcipidltatik, az az fmtudatban van; a mi 
appercipialva lesz, az kulonOs fig>'elmel von raagara. Ha valamely 
az ontudiitlan.sagbi'il kilej)d k^pzet neni tiinik el isniet : akkor » 
perceptio magasabb fokara omelkedik ; ha mint percipi&lt kepzel 
az Ontudat UtOlerere m^g nem halotl: akkor vagy eltunik, ^-ag^* 
ei6t^rbe lep es apperceplidvfi lesz. Mini appercipialt k<?pael raoet 
vagy semmi befolyiisl nem gyakorol a gondolatmenetre, rags; 
befolyfisi gynknrol minden nlkatr^szeivel eg\'rilt, vagy pedig csak 
egyos alkatr^szeivol. Igy viliigosan FiArom aldrendolt folyamat 
ismerhet6 !el : a percepti(S, az appcrceptic) ^s az apporcipialt k^p- 
zelc'k vJ^Uoz&sa. A k^t g\s6 minden kOki tunemOnynycl k0zds, 
leb^t ezt>kt61 pllokintve, iU csak az apporcipiilt k^pzeiok vilto- 
z&$airOl lesz sz6. 

Az ^rz^ki 6szrGvete!, mini ogt^sz, v&ltoz^ n^lkul kiindulasi 
ponija lehel valamely assoeialiv folyamatnak ^s pe<lig : 1. a resz- 
leges k*^pzel viiUozas n^lkiil ismet fellalAlhalo az Osszegezfiben ; 
2. (ippens^ggcl nem talttlhal<5 fel. Sok eselben a k(5pzelnek nem 
minden alkatrt^sze hat a leperg^sre. Gyakran elldnik ez, bAr }6\ 
ap])i?rctpialva, az OnludatbtM ; de m^g gyakoribb, bogy egy^B ismer- 
tel6 jelei esn<^k ki az luiliidat lalhalarab^l, mi^ m^ok annal (5bb 
vil^ossigol nyernek ^s igy csak egyediil maradnak lev6kenyek. 
E folyamal a k^pzetek raejikisebbed^enek Tolyamata. Az elhanya- 
golt alkatr^szek egi^szen kieshetnek az dnludatb^l, vagy a per- 
cepti6 b\s6 fokara siilyednek, vagy csak a figyelem gyiipontjAbbl 
iSvoznak el. Teh&l eleshetnek, lesuIyedLelnek vagy kil^pLetnek. 
hogy ne is it'TJenck visszn, vagy hog\* a figyelmel riivid id5 
mulva tsmel magukra vonjAk. E folyamat akaraloa vag>' akarat- 
lan, s egyik legfontosabb eredra^nyc a^ altalanos k^pzelek alko- 
tisa, melyekbOI csak egycs elemek l^pnek lis/tan az 5ntudatba* 
mtg a lobbiek hoiuilyos flnluJalban maradnak. Ezek megkQlOn- 
b6ztetend(ik a (ogalomkepzetektCl. A ktjpzetek Allalinosod&sAnak 
lolyaniata igy mint toUbe-kev^sbb^ kilejezell kisebbit^s tekinthetO 
A percepii6, appercepli^5 ^s kisebbil^s eredm^nyefi! kul6nb5zd 
Allapotn kdpzelekel nyerunk. A k6( haldwn belfil folytonos Atmencl 
van egyik jjllapolbdl a mAsikba, mely ftlmenet n^gy fokozatbdl 
fiMi^nak tekintheU'J : 1. nem percipifilt k(''pzet, ha Ielel6r6l semroi 



401 



tudalunk sines -^ 2. percipi^It kepzet, azon ludatos k^pzet, melyre 
a figyelem nines irSnyilva ; 3. apperoipiilt, mely a figyelmel ma- 
g&ra vonja ; 4. appercipi&It ^s kisebbitett, mely appercipialva Lett 
6s egyes elemeiben voszles^j^et szenvedet, 

p^ A k^pseiek behdldsa. Ncm irunden k(5pzel foly be a 
k(''pzetlef)erg^sre. Mig valamoly gondolatmenetet megszakitatlantil 
lolytatunk, \fShh^ vagy kevesbb^ tudaLos k^pzelek, melyekrc alij,; 
figyelunk, j5nnek ^s ism6l tAvoznak. Lehetsdges, hogy valamely 
kepzet az Sntudatba l^p ^s a leperg^st eg^' pillanalra megszakitja, 
de azutAn ism^t pllQnik, mire a leperg^s, mintha meg sem sza- 
kittatoit volna, tovAbh folyik. Dy esetekben alig lf*hpt sz6\m a 
k«'pzetpk bpfolyiisAr6I a k^pzellep*»rg^3re, E kifejczos inkabb oly 
eselckre szoritando, melyekbon a kt^pzet nemesak megszakitja a 
kor&bbi folyamatot, hanem 6j lepergtJsl tAraaszl, vag^' melyekben 
valamely kepzet megszakit&ssul vagy a n^lkOl, a lefutdst valami- 
k^p megvaltoztalja. 

Ha valamely kepzet flntiidatba l^petl, a leperg^sre ketf^lo- 
k^p folyhat be : kfizvetlenCil va^y kozvelvo. A k6z\^llen behat^ 
azon befoly&s, melyet valamely kepzel egy m&sodikra, eg^' har- 
madik kepzet kOzvetU^se n^lktil, gyakorol : a kftzvelett behalAs 
azon befolyfis, meh'el valamely k4pzel egy mfisodik k^pzetre, 
mindkettOnek eg>^ harmadik, az Ontudaton kivul lillu alacsonyabb 
fokban onludatos k(5pzethez vald vonatkoziya allal gyakorol. Eddig- 
el6 az appvrcipi&lt k(^*pzet kAzvetlen behatAsa majdneni minden 
psychologiai mflben mint egyedfd e!gondolhat6 v^letett fel, s a 
kfizvetelt behata:*! c5ak Hamilton emliti elfisz5r ^s Lehmann tetl 
^HB6 vonatkoz6lag n^h&ny vizsg&latot. 

^V a) A kozvellen bpbatds. !tt tekintethe jOnnek : 1. az apper- 
[ cipidlt, 2. a kisebbitett appercipiAlt, 3. a percipiAlt, 4. a nem 
I percipi^t ki'^pzetek. 1. Valamnly appercipidlt kepzet kOzvetlen 
behat^^t gyakv>roIbat. Mfndon bcliaU'i kepzet direct bal, egy har- 
I madik kozvelil^se nt'lkul, az associalt k^pzetre. Igy pi. a cse- 
resznye latAsa a fa kepzelei, a czilromnetU izlel^se a czilrom 
k^pzet^t keltheti fel sib, 2. A kisebbiteW appercipifilt kepzet p^l- 
d&ja, ba |— alak a T betfi k^pzetet kelti fel. 3. A percipiAll kAp- 
zetekre vonatkoz6lag mindenki tapaaztalhalja, bogy gondofatai alig 
ontudalos benyomdsok altal beloiyfi^^oUalnak, melyek csak ki^sflbb 
vonjak magiikra a figyelmet. Gyakran niegl^rl(5nik, bogy gondolat- 
menetunk kfimyezetunk jelleg^vel Mp^at tarl, a nfilkiil, bogy egy- 




iOrl 



AltalAban gondolnank a kOrnyezetre; axuUn veszsztlk estrt qAa 
az eml^kezethdl. hoj^y nemcaak a k<ipzetleperg^s, hanem a kOf^ 
nyezet is nie^viltozoLt. P^ldiiil ha valamelv Ifipg^Ta gondolimk fe 
zen<^t hullunk, monienUln t^szrcvotlcn marad, de kt^sdbh vilAgosan 
e&zrevehet^ lesz, mint rMtozott a gondolatmenet a zene jcllege 
szerinl saomon'iR'iI vigra stb. Az ^ppen percipiAlt *5rzdki eszre- 
v^tel behatAskepesseg^l vizsgAWa, a niegfigyelOnek speciaiis fel- 
adatot kullelL feladni. mely tnelltitt valahol e^y nem igcn et6^ 
ingemek kellell r^liainia, ugy hog>' l^thalti legyen, mini befolyA- 
soltalik ez^tal a gondolalinenet- Ily vizsgdlatok kimutatlAk, bogy 
az t^ppen percij>i6lt k^pzelek behatfiaa sokkal gyengebb az apper 
cipi6IUikm\l. Bizonyitja ezt az a teny is, hogy ha valamelv ^ppen 
perripiAlt k(5pzet egy ^rz^ki ^azrevtitelt kRvet «^s ezen ^ra^ki **s2re- 
v^tol nurii li'lnik el, a kovetkezC k^pzet leglobbnyire az ^rzeki 
dszrev^telhez ^s nem az ^ppen ])ercipi&U ki^pzethez csatlakozik. 
4. A nem pcrcifiifiU kepzetck hehaUsanak problem^Ja igv vAzol- 
hat() : A mi az onludrtLon kivul van, azt csak azon tulajdonsa- 
gokkal gondolhaljuk el, melyek dntudalunkban adva vannak. 
Tehat k(ites, hogy k^pzelek az ftnludatb6l eliun^suk utAn, vagy 
a megfelclO finliidatlan Tolyamatok befolyAsl g>*akorolnak-e a gon- 
dolatnienelre. Tapasztalhatni, hogy igen szomori'i, vagy firOmel 
okuiid k(?pzel utdn a gomliilatok a mej^feleUi jellegei fdlveszik^ 
lia mfir a kepzet nines is Ifibbe az Onludatban. Fel^bred^s uUb 
neba szokaUan hangulatban vat^yimk s k^nyszeritve bizonyos 
m6don gondolkodni; gyakran .sikerid azli'in valamely csod&latos 
&lomra emlukezni, mely hosszasan beliat a k^pzet leperg^^re, 
a nt^tkiil, hogy tudD<3k. Erre szdmos p^ldat Mthatunk a noimAlis 
^letben is, eltekintve a hypnosis, a po:^lhypnolikiis suggesti^ te 
a pathologikus p^ychikus ^lel jelen.s^geibti!. Ezen probMma meg- 
oldfeAnil, az tnpnszlaltntoLt, hog\' miiitrtn a nem pfirHpiSlt k6p- 
zeteket nem hatarozhaljuk meg direct raegfigyck^s 6s (^szevev^s 
Altai, a leljesen tudatns k^pzek^kbOl knil kiindulnunk ^ ezek 
befolyAs&t kell a nem percipi&lt k<^pze!ekre kidyn'leni. a mi nem 
t5rl6nhetik direcle, hanem csak a nem percipiAlt kepzeteknek az 
ontudatra val6 hatAsdnak kftzvelit^s^vel. 

h) A kOzvelelt behalAs. Valamely kepzet egy mds k^pzetet, 
melylyel semmi ftsszekOUet^sben nem all, felujithat, ha mindenik 
t;gy harmadik, most, az finliidntban nem levu k^pzettel egy mAs 
idtfben fissze volt kOtve. Hamilton figyelmeztetetl el5sz6r ily asso- 



403 



cialkjkni, noha kis^rleti megfigyel^sek n^lkul. Scriprure lebdt, 
hogy k^t egyniAs elflll idegen kepzelet, egy harmadik ^pp oly ide- 
gennel vonatkozcisba hozzon, ilyen kie^rleli berendezest haszn&lt: 
Ket lacin bettikkel irt 5z<il, egy japinit ^s egy n^metet. egymas- 
\6\ fiiggetlenul jap&n ir^jelekkel hozott 58szekdttet^3be, I'lgy hogy 
minden sorozat k^t reszre oszlotl. Az el36 rte oly k&rlyfi.kb61 
Allott, melyeken egy latin betftkkel irt japAni sz6, s egy, vagy 
k^t japini je-g^' filloll, melyek mindenike ismcrellen volt a meg- 
figN'elfi elfilt. A mfisodik r^sz oly kfirlyfikb^l ftlloll, melvek min- 
denik^n egy ntmet sz6 6s ugyanazon ira^jeiofc voltak felirva, mint 
az e\s6 r^sz valamelyik k&rty&j^n. El((bb az e]s6, majd a m^so- 
dik letl felmutalva ; erre vagy egy nemel, vagy egy japini sz6 
lett oda n^TJjtva iriisjelek n^lkQl, melynek meglOrt6nte ulan a 
megfigyel6 jelezte a benne Uniadt k(^pzetekel. A sorozat els6 
r^szei rendesen gyorsabban teltek megmulalva, hogy a niegQgyel6 
az el66 sorozat k^yAj&ra ne gondolhasson s igy minden tudaloa 
vnnatkozfis kizArasH^k. Nag>' neb^zs^gbe utkdzOtt azonban mfls 
kiszdmitliatlan s ^szrevt^tlen alkatr^szeket lAvol tartani. Igy a leg- 
nefaezebb, soha egc^szen el nem keriilhot^ akad^ty volt a sz6nak 
Ontudatba loptekor m^r niindig niHglev6 kt^p/ieLek hatiisa. Egy 
csaknem ug^anoly nagy akad^Iy volt, hogy mindkelFele szavak- 
hoz betCik haszn&ltattak, s igy a szavak bizonyos hasonl6£^ai, 
nrielyek a helves associatibk sz4m6nafc kisebfait^s^hez jdrultak, nem 
voltak kikerijlhetek. A kist^rleteknel a megfigyelfi vagy nem raon- 
dott semrnit sem, vagy a heiyes vagy a helylelen sz(3t. Ha sem- 
mi sz6t sem mondott a kis^rlet azt mutattn, hogy ezenesetbcn a 
kflzvelitO tag nem volt eI6g erSs az assDciati6l l^trehozni. Ha azon- 
ban valameiy bz(5, egy vele spmmi tudatos fisszekoltetegben nem 
levd sz6 megmutatisa iifAn finludatra jutnti, wnnek alapjAnak 
kellett lenni. Ezen alap, vagy a kriavetilO tagok liatisiban, vagy 
mAsban ill, FJa az ulbbbi esct volt kimutathat6, a kis^rlet nem 
tekintetett helyesnek, ha pedig :*emmi mks alap nem mulalhato 
ki, azi kell gondolni, hogy a szavak valameiy fintudallan lag 
6ltal jutottak fisszekfittetesbe : 3 ha az finltidatlan fisszekftttelesek 
nem az exporimentator elGtt ismereles kozvolilO tagokban 611a- 
nak, megleli(46s ritkAnuk kfllolt lenni az oltfjfivfl szavak helyes 
j}sszek5ttet^s^nek. Az ilymudon eszktiztilt kis^Hetek kimutattdk, 
hogy kedvezO kOrulmenyek k6z0tt valameiy k*5pzet kOzvetve hal- 
^t egy niAsikra, e mellett kilimt a tiilnyomo haj!and6sftg egj' 




iOi 



szcrQ a3Sociatii!)kL*a. A kis^rletek eredm^nyei a kOvetkezdkben 
4sszegezhet6k ; 1. Valamely appercipi&lt kt^pzet eg^- m^odik k4p*^ 
zelel^ luelylyel sohasem vo]t OeszekQtt^sben, az ontudat felszm^re 
liozhatja, ha oly m^ psychikus elemek exist4lnak az Ontudat 
alacsonyabb fokain, vagy az ontudaton ki\'ul, melyek mintkettdvel 
osszekcSttet^sbon 4l!anak, s erdsebb 6sszekdUett^sek nincs^nek jelea. 
Igy valaniely k^pzelleperg^snek (agjai nem okvetctlenul valameny- 
nyien Indalogak. 2. Valamely flntudatlan, vagy felig tudatos 
tagnak hatasa sokkal gyeng^bb, mint eg^' teijescn tudatos^; ragfts 
a kfizvetlen behatds a k^pzetfutasban nag^'obb szcrepet jAtszik. 
mint a k^^zveletl. Az els6* fiontbul kdvetkezikj bogy valamely nem 
percipiAlt k^pzet k^Jzvetlen behatAsii lehet. 

Igen ^rdokes eredrn^nyt ad a kfizvetitfl tagok szeml^le^e 
tekintettcl az dntuHat fokira. A k62vetit6* ka[>csok vag^'is 6&szek01d 
ki^pzetek az Sntudat, vag^' fintudatlansiig bfirmely fokdn lehetnek, 
kiv^ve az apperceplid fokot, meri ba appercipifilva lenn^nek, csak 
k^t cgyszerii associati6 r^sztH alkotn^k. Az fisszekotS k^pzetek 
kiilfinbOzO Allapotaik szertnt 6t osztAlyba sorozhaWk: a) porcipiilt; 

b) Ontudat] an, de akaratlanul rcproduk&lhatd : c) 5ntudatlan, de 
akarva reproduk&lhatd : d) i^intudattan. de 6jra felismerhet6: 0) 5n- 
tudatkn elfejtelt k^pzetek. Nem minden, mi az fintudaton kivul 
«sik, ^'an ugyanazon allapotban. Valamely k^pzet eltunese uliin 
az onttidntlansdgban disposilitjk maradnak vissza, melyek nem 
mindig iigvanazok. Mivel psychologikus szempontbdl a lelki elet 
<)ntudatlan rdszf^nek Melmez^se materidlis folyamatok &lta1 neni 
magyardzat, s mert az idegfolyamatnak. mely a k^pzeteket kis^ri. 
teljea ismeretlens^ge minden ily mag\'ar4zalot kizdr, e dispositi6- 
kal psychologikus kirejez^-^ekkel kell jelulni 6s igy leginkiibb mint 
Ontudallan k^pzetekrSl sz6!balunk rdluk. Az Ontudatlan kepzel. 
vagy Ontudatlan dispositi6 kulOnbGzfl AHapotu, s a reproduki)- 
hat6s^ra nezvo lehet : a) akaratlanul reproduk&lhatd Ontudatlan 
k^pzet (tivfj(JLTj Arisloteles, angolul memory), mely bizonyos k^ze- 
teknek az 5nttidatba l^p^sekor magjlbi)! az 5ntudatlan Allapotlx^l 
az Sntudatba l^p. Ez is sok mfts kfirftlm^nytfll fiigg^ igy idfl^'ei 
gycng^bb gyakorlAssal erfisebb lesz ; 6) akaratosan roprodukAl- 
hatti k^pzel (ivijxvTjOtC angol6l recollection), mely az adott 
OntudatAllapottal nem magdt61 t&rsul, de kiv&natra felidt^zlielG; 

c) akaratosan reprodukalhatd azon kepzet, mely mint a megfelcid 
lelismertetik, mihelyt egy uj hasonto kdpzet Ontudalra jut ; d) el- 



405 



felejtett k^pzetek, melyek az Gntudat adotl Allapot^ban senimik^p 
sem hozhaldk eI6. RCviden ftsszegezve lehfit : a) ])ercipiallak azok 
az 6ss2ek0l6k^pZGtek, melypkrol a megfi^'elO azt mondja, bogy 
csakncm eg^idejtilq^ vollak az dntudalban az 5sszk^pzeltel, de 
m^B azul&n percipi&lLattak. az fisszek^tfi tag ezen esotben a figyel- 
met nem vonia mag&ra^ s m^gis percipi&lva lett ^s Jeirhati) volt ; 
bf akaratlanul reprodukAlhaW k^pzetekndl az fipszokapcsolo k^pzet 
csak a befejezett associatio uUn l^p magalOl a teljes 6ntiidalba; 
c't akaratosan reproduk&Ihat6kn&l a k5zveteU behalds idej^ben a 
k0zvetit6k^pzet nem (^ntudatos, s az associaLid ut^ sem le]> 
QntiidaLba, a Tnegfig^^elO sem gondol reA, de kivinatra a meg- 
felelfl kdpzetet jelezni tudja: fit ujra felisinerhetCkn^I az Bsszekflt5 
k^pzet az associntiu idejt^bcn nines az ^ntudatban, seni akarat- 
lanul, sem akana nem reproduk^lbalti, megis kul6nb6z6 uj kep- 
zetek sor^ban, mint a niegfelelti feiismei'telik; e) elfcledetlekn^l 
az 6sszek6t6 k^pzet az adott viszonyok kdzt nem id^zhet6 az 
ftntudatba. (Mindezekre kis^rlettel nyert sz&mos pelda, kiv^ve a 
negyedik pontot.) 

7J A k^pzeirk kapcsoldsa. A k^pzetleperg^snek egy mfiaodik 
alapfolyamata a k^pzeleknek, vagy ki^pzetalkatr^szeknek lArsitAsa 
egy jelenlevtf kt^pzethez, vag\' annak alkalrt^szeihez. K folyamat 
1. alakja, 2. tartalnia szerinl vizagSlandu, A l^rsiliisnak alak szeriiit 
hdjom neme, vag\' foka kulCinbOzlelliotC meg; a) ogyszerG tursi- 
t^; h) t&r&it^ kisebbftt^ssBl ; c) tdrsft^s kisebbitdssel Q-ra, subsli- 
tu&I&ssal. Az eg^'szerfi tdrsit&snSl a jelenlevG k^pzelhez egy mAaik 
k^pzet jirul, a az eredmeny a keUfi Osszege. A tfirsit&snak masodik 
neme a kisebbUC tArsIt^s, melyn^l a k^pzetben, mely a behalAs- 
1 As t6rsitadb<5l t&raad, a beha(6 k^pzel az Snludatnak alacso- 
bb fokira siilyed, mJg a hozz^rciz6U k<5pzet a fObelycl foglaija 
A tdrsitAs liarmadik neme, a substitiitid abban All, hogy azon 
pillanalban, melyben a tirsitott k^pzet a teljes tudalba l^p, a behatd- 
kepzet mar eltunt* Az eredmeny a bebatd k^pzelnek a Ursult 
kt^p2»;ltel val6 holyeltesitesp lesz. 

A tarsitott Gnludateleniek tariabnuk szerinl lelietnek k^p- 
zetek, 6rzetek ^s akaralimpulsusok, melyek dnalltjan nem I^lez- 
nek ug^-an^ haneni az fisszegezfl ontudaiiillapolban ezen elemek 
egyike elfilt^rbo jut. Ezeken kivnl vaiauioly k^pzelhez tarsulbat 
m«^g valamely kuli>nl"is ipialitas, vngy iulajdonsAg : az ismerteti3-, 
vagy fogalom(]uaIitAs. Tehdt ligyelembe vehel6: 1. valamely 6rz6ki 







406 



I 



eszrev^^tel Ursul^sa egv ^rz^ki ^zrev^telhez ; 2. a szabad k^pset 
16rsuliisa ^rz^ki ^szrevetolhez : 3. szabad k^pzet^ egy mAsikboi: 

4. az ismertetfi-qualitas tarsiilAsa ^s fitmenete a localisaiidba: 

5. a fogalomqualilas t^rsulAsa. Eltekinlfink az ^rzelek 4s akaml- 
impolsusok tArsulAsAtcil. Valamely ^rzt^ki ^szrev^telhez Ifirsulhai 
rgy ni&sik «5rzdki 4:-zrev(5tel. Az akaratoa tdrsitfts e\6gg& ismert ; 
igy t^rsulhat valamely virdg liltAsa szag^rzeltel, s €pp tgy t&ii^n- 
hetik a lArsilis akarallantal is. 2. Valamely 4rz6ki ^zrevMelhes 
t^i^ulhat szabad k^pzet (plianlasia, eralekk^pzeO. Ez all a ttoittfl 
fuindh^om fok&ni. .'). Tarsnlliat valamely szabadkepzelhes e^ 
mds szabad k^pzet. 4. Valamely k^pzethez Urstilhat ismeHet5- 
qualiUifi. A iegt6bb kepzethez egy tObbe-kevesbbe bat^u^zoit 
ismerteldM:|ualilast kapesolimk, mely kul6nbttzd fokii. A legegr- 
szen'ibb lormiija, mely norm^lis emberekn^l el6j6hel az, middn a 
k(^pze(, mint a lapasztalat e^\ rdszc fclismcrtetik^ vagyis azon leny 
tdrsitlalik hozz&, )iog>' az egy lapasztalat. Valbszinfien ezen cset 
forog fenn gyermekekn^l, ha uj benyoraasok el5sz6r halnak be 
rAjuk ; s igy van az eUJszdr W6 vakonsziiJottekn^l. E melletl lebet- 
s6ges, hogy ily esetben a k^pzeteknek csak eg^' resze tartja 
meg az ismertetti qualilasl es igy kiil5nb6zik a 16bbi i^meretlen 
r^sziSl. Az ismerlelu qiialilj^snak magasabb foka az, hogy a kep- 
zethez nenicsak a lete/.i^snek ismerletfi jele, hanem valamely meg- 
halirozott ^rz^klertilethez larluzti tovfibbi ismetetfijel is t&rsul. 
Ezen lokai az iijra-Fetismer^snek tCbbnytre pillaiiat alatt Icsznek 
^tfulva, vagy a lulyaiiud az Ontudal minimatis fokan megy v^be 
6s az ujra felismert k^pzetet azonnal k5veti az a^^sociilt k^pzetek 
eg^.sz I6mege. Az ismertet^-qualitas larsulAsa mindazon esetben 
felvehel6', a hoi serami mis nem lesz mondva ; oly lerm^szetes- 
nek ^3 magAtdl ertedSditnek tunik fel, hogy iigyelmoztet^s n^kui 
nem veszszuk t^szre. firdekes azon tt^ny, hogy Utiksbenyom&sokniil 
az ismertiHCjegy nagyon ritkiin vonja magara a figyelmet, mip 
izl^s- ^8 tapinlAs-kepzett^kntU ez ardtiylag gyakori eset.- A t&rsult 
ismertetO-ifualiUs mind bonyoMdoLlabb lesz, eg^sz akaratlaniil 
mks ^rz^kteruletek qualii&sai, l^rbeli lokalisati6k stb. t^sulnak 
hozzA. Az dtmenet az ismertetCqualii^s t^rsiUis&b6l az id6beli loka- 
li3ali<5ba lassu. Az ismerlelfi qualit&s magasabb fokainAl val6&zi* 
ntileg mindig jelen van egy idGelem: liomfilyos tudalunk van. 
hogy a tArg>' kfizelebbi vag^- t^volabbi id6ben ismert volt, fippeo 
mint az ismertetfi><|ualil&s cg)'fel6l ugyanazon, vagy mas teruletek- 




4o: 



b6] \M k^pzelek simuUan associati^J^ba dtmegy 6s ezeket (gy 

successiv assotiatioba ^talakilja, ugy masfelQl az elenienUris idd- 
beli ismerlelfijegy fokonk^nt ugyanazon iddbeli k^pzetek associa- 
ii6jAba nieg^^ at. Ezen fokokat idtibeli lokali-sati(3-fokokriak nevez- 
zuk. s ennek hdrom fnkdt ktil6nbozteljuk meg. Az ohd fok az, 
melyel alig lehet elv&laszlani az egyszeni isrrierlet6-i|iinlif6s{rtl. 
A mdsodik fok a k^pzel vonn^kozrisa bizonyos olefperiodusra. 
TudomAsunk van r6la, hogy a k^^pzot bizonyos elmnlt idflre vonal- 
kozikf semmi inas k^pzelet neni idt'zunk fel ezen idtibCl az On- 
tudatba, de kiv&natra a kdpzetet vil^osan tudjuk lokalizilni vala- 
mely ^letszakra. Az idObeb lokali^aiiu Lettifok^n a k^pzetet btzonyos 
psem^nvTe tudjtik vonalkozlatni. Ila az ily lokalisati6 valamivel 
vilAgosabban ludalos lesz, akkor mini 6n(illi!i, associilt k^pzel 
lep eldtf^rbe. 5. A k^pzethez fogalom-ipialilAs is lArsnlhnt. Psy- 
chologice a fogalom k^pzetnek veJiralO sok mds kepzet helyet(esi- 
t^j^nok ismertotfij^vel. Ezen isiriortotfijiigy a fogalom-ipialitAs, mely 
subjective lekinlve eg^'szprrt fintudatelem. A fogalomtpialitds tAr- 
sHds^t a folyamat kulOnboad fejlfldd^foklin ^szleHuHjiik ; s ilyen 
a) az egyszeni lireitfis, uudOn a fogalom 1. valamely 6rz6ki 
68zrev6lelhez ; 2. valamely kiswbbiletl i^rz^ki ^szrevdlelijez; 3. vala- 
mely szabad k^pzethez t&rsulhat : 6' a tArsitils kisebbitessel ; 
c) snbstituti6val. 

S) A k^.pzeiek ufohatdsa. Nemcsak az onludalban ^ppen 
jelenlevfi, hanem finliuliilbrtl eltOnt k^pzelek is bnfnlyassnl vannak 
az fintudatfolyamatok leperg(5s^re. Valamoly az SnUidatban levfS 
k^pzet befolyisa behalfisnak neveztetett ; valamely k^pzel bebatii- 
g^t k^sdbbi nntudat^llapolokra, ut6bat&snak nevezziik. £ Folyaiuat- 
n6l k^t uralkodii hypothesis veendfi ligyelembe : az els6, ritkdb- 
*ban hangoztaloll, a k(5pzelek visszat6r6.s6nek ; a mftsodik, cj?aknem 
iltaliban elterjedt, a k^pzetek felujitdsfinak hypothesise 

Szerz6 szerint ezeknek egyike sem lehet alapja lov&bbi 
vizsgdiatoknak, mert elleniik^ mint a k^pzelek tandnak alapjai 
ellen, ezen harom kifogi'is tehelfl : a} nincsenek bebizonyitva : 
h) a lOU6te!, melyt!n nyiigi>sznak, ncm helyes ; c) ilytormftn vala- 
mely rendszer megjelftl^so, mcly ezeket magfiban foglalja, hasz- 
n&lhatlan. a) Ugyanazon k^pzetek reprodiikti6ja oly magal6i 6rte- 
tOdfinek lilszoti, hogy senki sem gondolt bizonyil^k keresea^re. 
A k^pzetn^l azon tudatunk van, hogy az visszatiirS, vagy ujbdl 
alkoiotl fogalom. Ezen flntudaleJem az, mi fennebb mint ismer- 




iOS 



tet6-qualiUs ^s idfibeli ]okaIisatii:i Ictt leirva. De n<>tn is miii, 
mint fmtudatf'leni, ^s osak azi bizonyilja. hogy valamely k^pcet 
eldttunk mini ismort tunik let, vagy bennunket egy konibbifV 
emMkeztet, rnelylyol mi a k^^ibbit idcntikusnak tckintheljuk. Ez 
a t^nyleges rnprndukli^ra nera biznnyit^k. Az ismertetSqualitts H 
i(1((bp]i lokalisalid kul6nben is gyakran rossz bizonyild eszk5z5k, 
nirlyok csak kev^s vagy semmi liasonlatoss^ot sem luutatnak 
az eredeLihez: b) Mindk^l hy[tothesis azon fiUtetelen nyugszik, bogy 
egy k^s6bbi k<*pzet identikus egy kor&bbival, vagy ^;y olyanaal, 
mely bizonyos jelek ^tal gyarapitva vagy kisebbitve lett. £z t 
16lekbuv^ok Altai kul6Db6z6k$p lesz kifejezve. Scripture azonbtn 
t5bb 8zerz<i n^zet(5t bit-^lvn, azon ftllitasAt ig^'ekszik bizonyitani, 
hogy a reprodukAlt k<^pzet a kordbbival nem azonos, hanem WIe 
elt^r ds el kell l^rnic. Kiscriotekkel kimutatja, hogy alig gondol- 
liat6 el, miszerint a reproduk^l kepzet eg^z leperg^se az eredeti 
k^pzet eg^sz lefut^Aval csak analog is legyen. Az okok kAzul 
a JJ^yelem ingadozdsait, az Oiitudatillapot v&ltozasait s mis k^*- 
zclek befolyAsAl sib. figyelem kivul hagyva, itt csak h&rom tenyre 
utal, arra t. i., hogy a) az ^rzdki 6szrev^tel lefutilsa alatt, alkal- 
r^szeinek ^ntudatfokdra val6 tekintettel, vAltozAst szenved (igy 
ha egy h&zat megtekintUnk, hoi az ablakok, bol a fal szine lep 
valtakozva clSt^rbe) ; h) a szabad kepzet is v&Uozik lefut^-^ alatt, 
mert ha valnmire emt^kezunk, egyik pillanatban egyik, a legk6ze- 
Itibbibi^n in^sik r(^sze l^p el6 vil&gnsan : c) a szabad kt^pzct leper- 
gtoe nem tekinlheld idenlikusnak, vagy analognak a2 ^rz^ki t^zre- 
vevds lefolydsdval. Lepergese alatt a kepzet mint eg^sz, v&llozhat. 
de eg^'GS reszoi is igen kiildnbi'izd v&ltoz&st szenvedhetnek ; igv 
minden lepergos kulonbfizS kfirulm^nyok krtz^Ut iCrlenik. Tehkt 
ruer^sz Allitds volna, hogy valamely k(5s6bh reprodukalt ki^pzei 
ponlosan ugyanazon lepergesbeli vdltozAsokkfil hir, mint a kor6bbi. 
Az, hogy a k^tf61e Iepcrg6s nem analog, kiserletileg nem bizo- 
nyithatd, azonban a kulfinbs^et kisprlelekkel csaknem mindig sike- 
rul kimutalni. S e kuldnbs^g egy kor^bbi es kesGbbi hasonM 
kdpzel kdzt nenicsnk az eg^sz kepzet ontudatlok&nak v&ltozA- 
saiban ^a a r^szek viszonyaian val6 ingadozAsokban &11, baneni 
qualitasbeli kul6nbs^gekben is. Tudjuk, hogy az alakok, sztnek ^ 
emlekk^pek m6s alkatreszei idOvel elmosddnak; de megjegyzendfi, 
hogy az ismertel^-qiiBlrlAs hij^nya nem szHks^gkt^p nzonos minden 
ut(ihat6s lii&nyival. Eg^' tovAbbi ktitOnbs^g nz enil)5kkep ^s irz6ki 



4f» 






T^tel kOzolt az idObeli kiilOnbs^g ; reproduk^llskor igen rOrid 
id6kdzdk meghosszalibiltalnak, hosszu periodusok megrOvidulnek, 
s azonoss^ bizonylra rilkan j6 l^tre. Mindent dsszeveve teh&l 
mondhaljuk, bogy a felujitoU k^pzetek az eredetiekldl kulfin- 
bftznek : a' az 6s3zk^pzet ontudatfokAra ; b) a rteek Ontwdal- 
fokdnak egymfishoz vaM viszonySra ; c) alakra, szinre, vonat- 
koz&era; d) tartamra vonatkoz6]ag. Ilylormfin csaknem sohascm 
jftn I^tre, bogy a kc^sftbbi k(!pzcl eg}' korAbbihoz annyiia 
ha£oiil6 leg^'en, miszerint a k^sfibbit a korfibbi val6s^os fel- 
6jul^^ak tekintbestiiik. A k<$pzt?lidentiUisra az ismer/issdg tudala 
megbizbatlan bizonyit^k, s legfeljebb a k^l k^pzet kozotti hasonl6- 
ra utal. 



iai< 



Kilunv^n az elebbiekbCJi hogy a reproduktid ^s a k^pzefck 
visszalt^r^s^nek hypothesise kellu bizonyitdkok ^s megbizbatu alap 
hiSnya miatt a kepzetleperg^s alapfolyamalfinak vizsg&IalAnfil 
kiinduldsi pontul nem szolgf^llmtnak ; szerz(! kimulalja, hogy ezcn 
bypothcsisekkel CsszekftUiU Iheovia is hasznfillintlan. Kimondjn, 
hogy tninden) k^pzet jelenlevfl fintiidaielemek ^s sok (ha nem 
is mindon korijtbbi t^ntudatelom behatilsa k\iid ran rf'ibf^telezve ; 
mig azon n^zet, liogy minden egyes kepzel vaiamely nieghatarozott 
k^pzet megujiil&sa volna, mue kiilQnbon tiilir Wundt i^ re& mu- 
talolt, helytelen, 

Ezui&n szerzti re6l4rve az tildhalfis Osszes variali6inak vizs- 

ilatAra, e feladal k^l pontjil oldja meg, u. m. 1, valameJy fissz- 

k^pzet nem percipifill r^sze birhal-c oly nagy ulohat^ssal, bogy 

k^bbi idSben egyedul percipiSlva az egi^^z kt^pzetel fehd^zzo ; 

E2. ha valamely behatrik^pzelhez egy mfi^ik k6pzet tArsul, besz^l- 
belonk-e joggal ezen associalii) eredet^rOI. 
1. Az elsfi k^rdSa Rldfint*5f-^ro rtindklvul ^rdokes kis^rletek 
t6tctlc'k oly bercndez(5.s rncllcU, melynel az fisszkd]) egy f6'- ^s egy 
bell^kr^szbO! ^lloltj s a raegCgyelOnek caak oly rftnd idiJre lett 
Btegrautatva, hogy csak a FMkatr^sz percipi&ltatott, mig az indi- 
ted Ifiloll mell^kkeprOl nem volt ludala. E cz61ra k&rtyak hasznil- 
taltak, melyek k5zep6n egy k6p, az egyik szfiglet^ben pedig egy 
beta, vagy kis szines n^gyszfig volt. Neg}'-61 ily kArlya-sorozat leU 
felmutatva, de az exponfilfisi idtf oly r6vid volt, hogy legteljebb a 
kJ)z^p30 !ett ^szrevebelfl ; ha esetleg a mell^kk^p is felismerlctett, 
akkor az ily k&rtya tobb^ nem lett hasznfilva. A sorozat ismdtelt 

Atheoaearo. 87 




410 



melMkk^p lett felmtitatva, mire a megfigyeIC jelezle az dCisiGr 
hozzAtAi-suIt Wkdpct. A melldkk^p Igy ncni letl ajipercipiilva, sem 
percipiillvaf de a relin&ra esett, s az AJtala okozott inger az agrig 
jutott, csak Dntudaira nem emelkedell. Az dntudat pedig Mm 
szuks^gk^p identikus a psychikiis ^letlel, melynek na^ rte6 
az Gntudatlanhoz tartozik, s rsak kis r^sze az finludathox : »5I 
a tudatos folyaniatok folytonos befoly&asal vannak az flnliidatlan 
lolyamatokra is. A psychikus ^let tchSt a iiidalos t^s azon onltidnl- 
lan folyamatok 5s3zege, melyek az fintndatra befolyftst gyakorol- 
nak. Ezt sz^pen bizon^ilj&k a kia^rletek, melynkni^I a mell^kkdp 
l&tva lett, psychikus lolyamafot id^zelt elfl, s bdr az iSnludalol 
befolyisolni tudta, semmi vagy nagynn alacsony fokit 6rtG ol az 
5nludHtnak. K<;ltun5 volt e kis^rletekn^l az a bizonyosa^ drzetei 
melylyel a niegligyeld ^HiloLta, hogy mely fiik^p tartozik a k^ 
ddsea mell(!ikkephez. Kitunt egyutta), hogy a sorozat ^yszeri 
ism^tMse rilkan el^gseges helyes credm^nyro s erre agyanazon 
benyomisok nagyobb osszege kell, middn a gyenge benyomAsok 
ism^tl^se allal 59szegez6dnek. 2. Az associati6k tcperg^^rv 
vonatkoz6lag szerzd kimutatja, hogy hat&rozott locali3ali6r6l, 
vagy eredotr^l sz6 scm luhet, mert az associatidk sz&mos 
korftbbi k^pzetutohatftsftnak eredm^nyei, s mert azok egys^OB 
erdete ellen szol azon ttiny is, bogy az associalioknak (ulnyomft 
tnbbsi^u a ntegligytiiO dital nem id^ben Icsz localis&lva ^ nem 
is IocaIisalbat6. 



Ilafn DeBsS. 





411 



A *Mind* czimil angol philosophiai foly(>irat 189^. £vi L 
(Jan.) szamAvtt! uj folyamban, uj azerkeir/Wivel, Mr. G. F. StotiU 
la! folytalja pAlydjfit. A szerkeszlS a philo-^ophiai gondolkodfts 
mintfen ir^yabtil az^niazd czikkt'ket kOzfil, ha erofletiek 6s a 
tudomdnyt egy lep^sse] tov^b viszik. Kulonus gondja lesz, bogy 
a tonlosabb pliiloBOphiai miivek biivebben isinerlestitiiiek, illetdleg 
biniltassanak meg. 



Az 1. sz&m a kdvetkez6 tarlalommal jclent meg : 

1. firtekeztSs : The Logical Calcuhis. I. GeftertU Prin- 
ciples. W. E. Johnson. AnghAban mfir evlizedek Ola atlAtjftk, 
hogy Aristoleles formai logik&ja hi^nyos, bogy az a bonyolull 
gondolkoddsnak lormSit ki nem meriti. E hiAnyon seglteni sok 
M Idpekedetl; mini : Hamillon, Morgan, Boole, Jevons, Venn, 
Peirc-c s tObben. Meg iiagy akait&ly, mely a balad^t ez ir&iiyban 
gatolja, az, hogy az ir6k mt^g nem eg^'eztek meg egyforma jelek- 
bcD, melyekkel a formai logikaban oly Mtal&nosan ^In^nek, mint 
a mathematikusok -{-, — 6s a I6bbi jelekkel. E tekintetben (5rtekez6 
kivdnja, 1. hogy a jel a jelzett dolognak k^pviselesere alka!mas 
legyen ; 2. hogy a jelnek az eg^sz .szellemi operatioban azonod 
leg^'en az (Srtelmez^se ^s functi6ja ; 3. hogy tChbTi^le ku!onbfiz6 
jel, vagy Wbbf^le jelnek comhinatirija egy ^s ugyanazon dolog- 
nak kt^pviseMs^rc szolgdlhasson ; 4. hogy teh&t azon jal vagy 
jelek combinatJ6ju, nidyek azunos dolgokat k^pvi:^elnek, egynidst 
helyellejsithess^k; 5. bziiks^ges, hogy az egyenI6s6g 6IUt6sai iteluli 
lenne&zettiek legyenok; 6. hogy azoknak belyeltesil^seibOI valainil 
krfvelkeztessunk ; 7. hogy n\H jelck baszniiUassanak az egyete- 
mess^g, m&s a r^szlegess^g kilejez^sdre ; hogy 8. a zd.r6jeleknek 
fontoss^gikt elismerjuk ; ^ v6gre 9. hogy a jelek synlhesise oly 
productumot nyiijlson, mely az Osszetell jelekkel egyenl6 term^ 
szelft legyen. E knvetelmenyeknek szemrael lart&sival ^rtekez5 
az it^leteknek kiilfinbfiziS synthcsis^t vizsgilja. Az eddig k6zl6tt 

}z, egy nagyobb logikai (•rtckezf^snck csak el8{j r^sz^t k^pezi. 

2. The Idea of VaJtie. S. Alexander. firlekezOnek okos- 
kod^a arra a vi^eredm^nyre jut, bogy azt tal&ljuk becsesnek, 

kire erktilcsi^ illetSlcg aesthetikai drzelmcink osztokelnck, hogy 

27* 



412 



nem ideSlok^rt lelkesedunk, hanem meglorditva ^rzelmeink ^an^ 
Innak arra, mifdie ide^okat ^llilsunk fel. E^ erzelmek forrfisa & 
larsadalomnak hatdsa az egy<Snre 66 viszont az cgyennok visaa- 
hatisa a tarBadatomra. Nem a gyfiny^r vezeti az emberl, hanem 
az ember abban leli gyOnyur^t^ bogy 6 mint agens a t^rsasagnak 
liatt'kooys^g&t (efdcicnsy) elGmozdithatja 6s azon eriiknek egyen- 
suly&t fentarthatja, melyet ezen t&raas&g feltuntet. ^Ilyen sxem- 
pontb6l az etbika meg^zunik speculaliv tudomany lennt, es a 
t^LTsadalmi tudom&ny egyik dgavd lesz. (£rtekez6 &lla£[>on(ja £ok 
tekintetben megegyozik azzal, melyet Leslie Stephen Science ol 
Ethics czima mflv6ben elfoglal.) 

3. Ihe Changes of Method in Hegd's Diaiedic. I. 
J. Ellis Mc. Taggart. ^rtekezl) Hegelnek dialekiikoi iii6dszer4t 
vizsg&lja ^3 azt tOrekszik kimutalni^ bogy a dialektikai mOdsser 
nem azonos az azonossdg minden Utszata mellett. A dialektikai 
mOdszer m4s a l^lnek kategori&iban, ni&s a l^nyeg, in^ a foga- 
lom kategori&iban. A 16t kaiegori^iban a t^telben az ellent^tel 
meg nincsen beleloglaiva, az csak kuls61eg &]Httatik szembe vele, 
ha a valami m&ss4 lesz, a valami eltunl. (In the Sphere of Being, 
when somewhat becomes another, the somewhat has vanished.) 
A Unyeg kategori&iban a mas nem valt^sSgos m&s, hanem csak 
kvU6nb6z^ valami, melynek bensVS viszonya van a valamihcz. A 
logaiom kalegoridiban az ellent^l 6s tagadds tfmSfdlben van, a k5vcl- 
kezo katcgoria inkabb csak cxplicite fpjti ki azt, mi az el6bbiben 
implirite m&r benfoglaltatott ; a fogalom u{o\s6 kategori&ja ez^tal 
nomileg csak explicite mind annak kifejt^se, mi az ehSbbi kate- 
goridkban mar benn volt. Az eddig kOzldtt r^az szinl6n csak elsd 
rdsze egy nagyobb ertckez6snek. 

4. The lAini of Psychogcaisis. Prof. C. Lloyd Morgan. 
Ertekez6 eleint6n azon n6zet6t iparkodik igazolni, hogy az dntudat 
csak ugy keletkezheLik, hogy az inger nem k6zveilenul v&lt ki 
feleletet, hanem mielObb a feleletet kivaltanft, egy az ingert i& 
felolet6t mintoKy ellenOrzo ponton dllapodik meg. Az ingerck szcl- 
lemi jelk6pekk6 vilnak, melyek az ingerli'i i^rgynt jelkepezik, dc 
vele meg nem cgyeztik. E jelk6pek osazekapcsoUsAtuI (cjludnek 
az 68zrevev6sek 6s {ogalmak, de mindig azon ellen0rz6 mozzaoat 
8egits6g6vel. A fejlod6sbe befolynak a velunk szulelett arravald- 
s^ok (k6ts6ges 6s k6rd63cs, vajjon a gyakorkt Altai szerzett arra- 
val0s6gok &t0rdk0lhet6k.) A term69zete8 kivdlasztis (natural selec- 



413 



m) ugy <^rtGtmezend6, hogy a natural selection nem hozza I^lre 
fizellenii arraval(39&got, hanem megforditvu, a szelleini arravatO- 
aig vAlasztja ki azt, mi neki megfelelo. Szellemi arravaldsAgom 
azt mondja nekeni, mit larlsak igaznak, szepnek i5s j(5nak. Szdval 
a U\ek gencsis(5nek tfirvdnyiit fjgy formul&zhatjuk roviden, hogy 
a l^iek mindazt assimilAlja, mi vele megfelelfi *^s a meg nem 
lelelut visgzautasitja. Kz azon ellen^irz^ niozzanatnak fiincti^ja. 

5. A 'Discussions* rovatAban egyes kerdt^sekot vitatnak 
meg kul6nb6z6 ir6k, H. Sidgwick «Tbe Feeling-Tone of Desire 
and Aversion-r6l sz61. Mr. H. R. Marshal egy <The Physitsil 
Basis of Pleasure and Pain* eziinti 6rtekez^seben azl alliija, 
hogy minden vAgy oly torekv^snek nagyobb-kisebb mefjf/dfldsdt 
fo^alja magaban, mely tftrekvessel valamely ^liSnken kf^'pzelt Idr- 
gyat cMmi iparkodunk. Marschalnak dllaspontja szerint teMt 
minden vilg^'gyal a kcIlomeliens<^nek egy neme van Osszekapcsolva. 
Sokf^io miis erzelem csaUnkozliaiik liozzA^ mely a kellemctlpns^g 
^rzet^t a minimumra Icsz^llillialja, de meg nem semmi^itheti. 
M.-nak ezen aililAsival II. Sidgwick nem k6pes egyettJrleni. 
Egyes pt^ldakat hoz Tel, mid6n a v^'vgyal, ha annak Urgya 
valamely a tdvoli ji^vi'iben I^v6 cz6I, m^g kedv^rzel is jArhal, 
oly pillanalokban, mtdun kfizvetleniil nem a tavoli czelt tartjuk 
szemnnk elfiU, lianem valamely eszkozt, mely annak el^r^sere 
szolgAI. A tudds orommel gyOjlbeti ossze az anyagol oly inun- 
k&ra, melyet megirni vAgyakodtk, Azonban S. megengedi, hogy 
6 csak .sajAt tapasztalAsirtiJ sziMlmt, hngy lehelncik emberek, 
kiknck susccptlbilit^^a oly tinom, hogy ilyen esetckben a kclle- 
muUens^gnek egy nem^t 4^rzik. 

A <Mlnd> ezen szim^ban a kOvclkezG mCivek bOvebb 
ismertet^s^l, illetfileg birilaUt LalAljuk. 

1. Justice : I:ieuig Part IV, of the Pfinciitles of 
Ethics. By H. Spencer, Williams and Norgale. 1891. Pp. 292. 
^^L 2. TjCs TfUolofjurs. Kssai snr I'histoirc des Id^es et des 
HVheories scicntifiqucs religicuscs etc., en Kranc cdepuis 1789. Par 
r F. Pieavet. Paris: K. Alcan. 1891. Pp. XD. 628. A rofl mint 
I kiliinCi mnnka dics^rlelik, mely kiiltindsen Cabanis 6s dc Tracy 
' munkiissdgat kellO vil^ildsba helyezi. Ez ii*okat m^g nem melt^- 
nyollak eddig eMgg6, pedig sok lekinletben oly eszmel pendi- 
tetiek meg, melyet Comte vagy a physiologiai ; psychologia btiveb- 




4H 



ben fcjtctt ki. Az ideologuk az 6\eiei larlolt^k szetnuk eldU es 
rk akartak liatni. 

3, Vorlesung ilher die Ahfehra der Jjogik (ExakU 
lAtffik). Von Dr. Ernsi Schr(i*ler I-cipzig : U. G. Teubner. Bd. 
l. Pp. 717. Az ini az aracnkai Peirce-nck nyomdokait kftveti 
6& a formAlis logik&f sz^lcsebb basisra akarja tektelni. 

4. Spifiozas Erkcnvinhslchre in ihrer Beziehung ZiW 
modemen Naturivisscnschnff und Philosophie. Vun l»r. M. 
Berendt und Dr. mod. J. Kriedlajider. Berlin. Mayer und Miiller 
1891. Pp. XIX. 315. A mfivet szint^n dics^rik. A < New Books* 
czimti rovalban 13 mrtr^l vagy rOvid ^rtekez^sr^l van sz6. A 
Mind-nek ezcn szdma v^gre li4t kul&nbozd nyelven irl folydiratok 
legiit('»bbi 8zSmanak ri^vid tartalnriit ^s a philosophi&ra vonalkoz6 
nehAny rfivid megjegyzdsl k6z6i. 

A ll-ik ez&m (New Series 2. april 1892.) tartalma imez : 
]. Pleasure and Pain. A Bain. Szerzd azl a kurdest veli 
fcl magd.nak vajjon nem letbetni-e abban torvenyszcr&s^t, 
bogy vulanicly ku\s6 benyom&s erz^keinkre, vagy £zervezetunkre 
cgy^tal^an kellemesen, vagy kellemetlenul bal? Bain eg^szeo 
inductive j^r el, ^ egyenk^nt viz^alja, mi okozhat kellemes 
vagy kelleniftlen '^rzelet szervezelunkben, em^szl*^i, lelekz^st 
idegrendszeriinkben, mennyiben kellemesek vagy kellenietlcnek a 
viUanyos bchatdsok ^s az anacsthikai szcrek. VizsgMja (ovdbb&, 
mikepen m6dosithatja egymAst tftbb bnnyomis, h(i eg^'szerre t6r- 
tdnik rdnk, vizsgulju uz cg^'szcrCt i^rzelmekct (azerelel, bamg, 
feleleni) ^a az eszm<5k altal felkototl erzelmeket. Azon n(?zetBl 
vallja, bogy oly formuUt, muly niinden egyes esetre alkalmaz- 
haW volna, nem Alliltatni fel, de hogy nagyjfihan a tenyeknek 
m^s azon l^lel felel meg *. Pleasure and Pain are determined 
by (be relation between tlie energy given out and the enerjr^* 
received at any moraent by the physical organs which determine 
the content of that moment : Pleasure resulting when the balance 
is on the side o! the energy given out, and Pain when the 
balance ta on the side of Ihc energy recevied. Where the amoimls 
receeived and given are eijiial, the we have a etato oF Indiffe- 
rence. 

11. The Changes of Method in Ilegel's Dialectic. (11.) ; J, 
Ellis Mc. Taggart. Ertekezd nezete 8zerint a gondolat eg^ez tel- 



I 




415 



Bns5oc 



tartand)5 szem elCtt, a mint az elmdnkben 6* rtaszes 
tapaszlalasainkban teslesiilve \'an. A leladal volna egtfCiies dialek- 
iikai uton kimutatni, hogy az eg^-es kategorifik csak az osszetes 
(conftret) fcs absolnt gondoUitnak abslraclioi, melyok csnk henne 
fe Osszesitve birnak valtjdi l^tjngoBultsiggal. Hegel helyes iitat 
mulatott, csak torabb koll fojli^zteni azt, a mit 5 mcgkozdett. 

III. The Leipsic Scbool ol Kxperirnenlal Psychology : E. 
Bradfoni Titchener. fertekozO mindazokat a vizsjriilalokat i^s azok- 
nak eredm^nyeit soroija fel, melyokot FJpcsiJben a Wundt-ft^le 
int^zetben tettck, ^s melyek a « Philosophtsche Sludlen* utolsA 
koteteiben Mttak napvil^ot. Vonatkoznak e vizsg&latok : a szol- 
lemi ^let physikai alapjaira eg^'illalAban, az ^rz^aekre, mt'g pedig 
inlensiliisukra ^s min5s4gfikre ; az erz^snek hangulatira, az esz- 
mfik k^pz<5s^re: az Ontudalra, a visszahatAs idej^re, aa5ociali6ra, 
az ^rzolmekre, az Ontudat zavaraira, v^e az akaraira. E vizs- 
atok hivalva lesznek az Anghdban egfez viHuositdssal lojlegclett 
iati6 clm^lotrc m6dosil6lag batni. 

iV. The Logical Calculus (II.) W. E. Jolinson. \r6 a for- 
ni;Uis logik&nak r^szletesebb rajz&t adja, ^s jeloinek nlkalmazA- 
s^ban leginkibb (habiir nem teljesen) Mr. Peirce fe Dr. Milchell- 
nek in6dj&t koveti. A vizsgalal olynnnyira r^szletekben mozog, 
bogy egy csak illal&nos iranydt jelezhelem. 

V. Discussions: Dr. Munsterberg and his Critics: S. Ale- 
xander. Mr. Tilchener a <Mind» l«9l, okMberi szimftban meg- 
Umadta Milnsterberg cBeitrfige^-iL ^rtckezo szerint igaz, hogy 
MQnsterberg psycho-physinlogiai vizsgilataiban (kiv&lt az izoin- 
(Srzetriil) mer<^sz kfivetkeztcldsekcl lott, melyek nem teljesen iga- 
zoUak ; de m^s azon van^ hogy Titchener sok T&dja ellen 
v^delraezze Munslerberget. 

VI. Critical Notices : Ismcrtetnek, illetfileg birAllalnak a 
k5vetkez(> miivek : 1. Logik. Von Benno Erdmann. Erster Band. 
Logische Elementarlehre. Halle, 1892. Pp. XV. €32. — 2. Hand- 
book of Psychology : Feeling and Will. By J. M. Baldwin. London 
1891. Pp. 394. (A ma loit^felesen dics^rteiik.) — 3. Die nenen 
Theorien der kategorischen Sohliisse. Von Dr. Frana Hillebrand. 
Wien, 1891. Pp. 102. (r<5 Bren(ano-nak megI<Sl-il<51etelre vonal- 
koz(5 lanAb61 indulviin, ki, az itnlntek iGrmeszetit vizsgAlja, 

A «Note5»-ok kflzt eg^' igen tjrdekes kSzlemenyt talalunk 
rge Trumbull Ladd r^sz^rdL lameretes a szemekben eKilordulti 




416 



azon tOnpm^ny, melyet a n6met tudomAny <EigenliGh(»-iiek 
novnz ; tObben mfir azt is tapasztalhattAk^ hogy elalv^ eKQl 
kr>zvellen&l — beliunyt szemeikben kulr>nI6le k^pek tunedeztek 
!el : mkr az irO elfilt tdbben figyeltek m6g azl, liogy e k<^pek t 
kozvetlen utAna k0vetkez6 elfllv&8 alkalinM^al az dlmoknak anya- 
g&ul szolgcLlnak. Trumbull Ladd a vizsgdlatokat md^ ir&nybu 
folytatta. TapasztalAsa szerint ezen <£jgenliclit* a ffil^bred^s (iHGIi 
is conslat4lhal6. ROvid elalvAs ul4n sokszor fel^breszteltr' —-••••* 
6s Almait azon «Eigenlicht»-lel vetetle fissze, melyet pv 
k^zvetlenfil a fel^bred^a uWin, mietdlt szeraeit kinyilotta uilrui, 
megfigyett *5s ^szrevelte, Imgy a phantasia filmaiban azon vil;^(»- 
sAgi szincs hat^irozallan foltoknak hatArozotl alakot adotl^ u 
Osszetuggellen j«lekrfil mintegy ftsszoluggfi szOveget olvasott Ic. 
teh&t abbdl azt kovetkeztetij bog\' nokszor oz alinoknak term^'zete 
nem az idogek cenlrMmAban leli eredet^t, hanom a szein jteri- 
pheri^jAban. Tov^bA azt a nt^zctet is kifejezi, hogy az i]la^6 
^ hallurinatio nlkalmdval is uagy a szerepe ezon, a szervbefl 
maguban keletkezO viUgossi^i folloknak 6s k^'pekne)^ 




^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^H^^^^T^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^H 


^^^^^^_ ^J 


H ATHKNAKilM 1 


^■PHILOSOPIIIAI I^:S AM,AMT1!1h»mAnYI FOLYnjKAT H 


^^^^^ A MAdYAU rnn ucADi^iurv Mr-r.uul'^AmM. ^M 


^^^^^^H^ ^^M 


^^^^B PAUZR IMRE ^1 


^^ ELSO EVFOLVAH ^^^^V^D N£GYED1K SZllH 




^^^r^ BLJUAi't..si 


1 







i' A « T A L O M. 



I RF.NAN fis A RENANKSMIIS. r.-r 

a A MODERN MtniiSZEi BOI.CSELETE - tyka Kdroljfttil 

UL A MAfJVAR PARLAMEPTl REtX)KMJA. - Mf*tiel 0s9kfiri4St 

IV, AZ RRRENLl^rTR^L. — Fald^yi Menyh4Hm, 

V. MONTESQUIEU fiS A l-^LELfe KORMANY INTftZMENxL. 

Ern^tOl. 

[VI ESZJOG feS JOOPHiLOSOPHU- - Vfir$u»i tkindori6l 

mODALOM ES JOURNAUSTICA. - Uikr^m4(faam. 

W. IRODAU)M. Harraoh Jotsef ; .rir ^SrffVfj/ Aladdr : L^tdttan r> *.u^i 
Heller A goat : *Frie<lrtch hnulsen: Kint^itHng in tiie Pk\ 

• Mind ~ A fflw^ni effffehm. dllamiudomAnffi facutidmt 



A?. <AT1i ninyok szaksxeriS cafli 

Megjelen a?. Akaddniia kmdAsdbaa 8—10 W«h rozetekben, Avnegyrdeobai 

"niirczius, Junius, sze^Hembf^r » - ttf !fi-ftn. 

Eldfucleai Atk 6 frt 1: a?. Ak:iili'mia )%6DvvkU<|/i liivniftlAitt 

kkad4tnia pulot^al 

A -'■ KOt illeiO k6zlGiii6ayek a sxcrkcts^tu acve uiou m AitAilAn: 

A flzerkeszios4rt kizir^log a azerkesztA felcl<'i8 



RKNAN ES A RF.NANISMUS. 



A tizenkilenczedikszazad legtypikusabb szelleme rdppent 
I, a tudom^nyos kritika egyik legnagyobb nevQ ludosa hunyla 
\k alomra szemeit Renan ErnSben ez 6v oklober h6 2-in, 
fgel 6 6rakor, 69 eves koraban. Alig ismerflnk elm^t, kiben 
bonczol6, elemz5 erO, a 9z6, a gondolat oly b^tors^g^val 
irosiilva jegeczedett voina tudomjinYos hypothesisse, mint 
cJezus elele» birneves szerzfijeben. Kiemelni a do^mak es 
I6it61etek kodeb6l egy mystikus kor alakjait 6s esemenyeit; 
tnegvilfii^lani a torlenelem multjat a gondolkodas es plian- 
tasia keli6s fenyenel ; apro voiiAsokbbl elevenne lenni a 
hagyomAnyok holt anyag^t : ehhez nemcsak kritikai elme, 
hanem kflllfii inspirati6 is szukseges, s e kettfi sohasem egye- 
sflll szerencsesebben egy alkoto. terenitfi organismussa, mint 
ebben a nagy tud6sban, ki kimtMetlen bdtors^ggal tepte sz^t 
a legendak fi^tylat. bogy az igazs^g szovf^tn^kevel vilagitson 
be a dogroak rejtekeibe. 

Tr6gwier. Francziaorszag Cdles du Nord departement- 
jAban, volt a hely, hoi a kereszt^ny hagyomanyok nagy bon- 
czol6ja a napvilagot megpillantolta 1823. febr. 27-6n. Leike, 
hens6 hajlama a papi piilyfira vnnzotta, s meg a st. sulpice-i 
papnoveld^ben lele alatt kezdett a zsid6, arab es chaldcai 
nyelvekben beliat6 ismeretekel szerezni. Mivel azonban tem- 
peramentumanak heve, fiiggetlen, f^ket nem tQr6 egyenisege 

Albeuaeum. ^ 



418 



key^ds^ osszhangzott a katholikus papi pdlya kivdnalmaival. 
teh^t 23 ^ves kordban lemondott a papi hivatasrOl s kiz4r6lag 
tudoinknyos buvarlatainak adla ti magat, fdrads^os leczke- 
addssal lenj^etven elet6t. 

Hogy a seminariumban mennyire megnyerte a nagy- 
szorgalmO, telietseges ifjO feljebbval6i telsz^set, bizonysdga, 
hogy a5!on kevesek koz6 lartozolt. kiket magasabb kik^pez- 
let^sre sz^ntak. Abbol az idObftl, mikor a tousunit megkapla, 
ezeket irja 6 maga ifjukori eml^keiben : <A pillanatban. mely- 
ben oltar el6 lepek, borzaszlo kelelyek lainaduak fel henDem. 
Az ember sohasem lehel oly biictos gondolatairol. hogy enoek 
vagy annak a rendszernek, melyet pillanatnyilag igazDak 
dsmer el, hiveve eskudjek>. Lelki gyoirelinei kozdtt Dupan- 
loup ersekhez fordult. «MegvaIIom — irja — hogy sohasem 
lulallani inat^aszto.sahb jellemre: benne igazi bolcset es hat&- 
rozoll szellemel isrncrlem meg. E pillanaltol fogva errOI bizo- 
nyos vollani, Nem alltunk vitatkozva egyrnai?sal szemben. 
Csak kolcsoiiosen kifejtett.uk, en kftelyeim lermeszetel. 6 azl 
az iteletet, melyel arrol alkototl maganak. Rendkivul szigorii 
volt 6s kereken kijelentette, hogy itt nem egyszerG kisert^ 
sekrdi van szo hitem ellen. mint 6n neveztem, hanem a hit 
lok^ietes elveszl6ser61: hogy en az egyhAzon kivOl allok: hogy 
6n hazugsag nelkUl egy napig sem lehetn^k pap. Sem erel- 
lilnk, sem onniag^erl — Qgymond Diipanloiip — nem hordoz- 
halna lovabh a papi palastot becdiilettel. > 

1848-ban mint 25 eves iQi5 a Volney-dij nyerteae \6ti 
Renan, «A zsid6 nyelvek egyetemes tdrlenete- czimQ elsO 
mOvevel. Kovetkezd evben a franczia ludoraanyos akademia 
Olaszorsz^gba kiildle irodalmi 'megbizatasban. Ez utazasnak 
gyumiSlcse eigy eullur-lort^neti tanuImAny volt «Averroes arab 
orvosrdi es b6l(;sr6l." A szellemi kincsek, melyekkel onoan 
megt^rl, gondn^ikiili allast szereztek sziimara a nemzeti konvT- 
tami!, me!y allast azutan 86 even dt tartott beldllve. Tudo- 




419 



niAryos hir^t 1856-ban annyira megillapitva latjuk mar sz5,- 
mos ^rlekezese es kiadviinya ailal, liogy a feliratok akad^miaja 
is tagjuu] v^Iasztja, s negy 6vre ra ludom^nyos kiildctessel 
bizza meg Syrifiba, az ottani romok es feliratok tanulm^- 
cyozdsa vegelt. 

Ez a kfildelcs volt Kenan elet*^nek fordiij^^ponlja. Kz 
adtH neki elfiszor az eszmel. hog)' KmOvet, «.l6zus eletet> 
megfrja, mely azutan 1862-ben meg is jelent, Ritkan keltelt 
ludomanyos mQ akkora felliinest, mini a tiidos franczia e 
mttve, melyet nyomban minden mUvelt nyelvre leforditol- 
(ak. m6g chinaira is. Vonz6, dillAtszd stylben irva, leljesen 
alkalmas volt arm, hogy rfigtfin lekOase a mfivelt kr)r6k 
figyelmet, hahar a munka ogesz 5z(in6t hivia ki a czdlbla- 
loknak, melyek kulonOsen kathnlikus rKszrOl feletlebb elesek 
voUak. A lepeleselib az «Univers» szerkeszt6jee, Veuillol-e. 
Az a m6d. a mint Renan 6rtelt hozza, Slrausz Divid sza- 
razabb kutatasait megvesztegelfi, kozerthelO form^ba CltOz- 
lelni: mnv6l m6g sokkal vesz^lyesebbnek tiintette lol a 
hetfihez ragaszkod6 orthodox vilrig el6tt. mint Stratisz nehez- 
kesebb. habar u jezusi legendiit meg kimeletlenebbfll tamad6 
^ boiiczol6 fejtegeleseit. Meg liz 6vvel ia a <J6zus 61ete» 
mejjelenese ut&n, IX. Pius fit egy egyenesen ellene int^zett 
alloruli('>jaban «eurnpai istenkj'iromlonak* nevezte. S meg 
1878-ban is vonakodnit Mac Miihon. a franczia kfiztarsas^g 
akkori elnOke Renant a Hardoux kozoktatasiigyi minister elfi- 
lerjeszt^s^re a beosiilelrcnd tiszljeve nevezai ki. 

Mas loren is erezteltek Henafinal a meresz kezdemenye 
iranti idegenkedesl. Mikor a « College de France»-ban, mely- 
nek tan^ra volt, lijra fel akarla venni clGad^sait, az ullra- 
montan tamilo iljusag oly zajos demonstrati6val fogadta a 
«zsid6 nyelv professorat*. hogy ez k^nytelen volt terv^rfil 
lemondani. Mi tobb, a franczia piispOkdk eg^sz sora, Dupan- 
loup orleanai piispokkel ^IQkOo, a p^sztorlevelek merges rajiil 

28* 



bocs4totla ki a meresz tudAs ellen, a melylyel lehetellenne 
telt^ III. Napoleon kormdny^aak 61 megtartani ^llas^. S26- 
szeriDt kenyszentettek Duruy-t, a korm^^ny kOzoktatAsflgyi 
niinislerel, hogy mozditsa e! kathedr^jdr^l Renatil. Hut 
igy ekeztek ez el mozdi tiisl azzal leplezn i . hogy Renant 
cs^ziiri konyvlArhoz hivtAk meg. Maga Renan liUakozolt 
az 18*>4. evi *Monileur» Junius 11-iki szamaban kozzetett 
kinevezes ellen, Szent Filial bUszk^n vagva oda a minister- 
nek: *SU tecum pecuuia tuo' — s ehbez kepest a kinevi 
zesi deorelumot 1864-ben nyilvdnosan ismet visszavon 
s Renan Kgyptomba ulazotl. Csak lH70-ben. mely iddig e\6- 
adilsait iakasan folytatta, az 6t helyetlesito Munk tanar hal^la 
utan nyerte vissza Ojra kathedr^jal Jules Simon ministert6l 
a College de France es az Institut egybangii unnepely 
elClerjesztesere. 

Tanilvilnyai, lanarlarsai rendkiviili lelkesedessel tbgadtak 
Renant ^it melt6an megilletfl helyere vissza s 1878. jOnins 
13-an a «negyvon halhalatlan> is sietett Ct magdhoz emeluu 
Az « Academic de France* kupol^ lermeben Kenan a nagy- 
hirQ vegyesz, Claude Bernard he!y6t foglalta el, de folava 
lasa csak a v^IasztAsat kovetS egy ev mulva kovelkezetl be 
es pedig kivAloan politikai akokbol, mivel szekfoglaloja tiir- 
gy&ul egy N^melorsz^g ellcn ircknyiil6 el6ad6st valasztolt, 
mely NemelorszAgban er6s visszatels/(§sl ki^ltett. Ezt a lepe- 
sel azonban fenyesen lette .i6vi Kenan, mikor a I'ranezia- 
nemet h^oru kusz5b^n, a nemet-gynldlet tel6pontjan egyediil 
6 volt az, a ki Slrauszhoz azon egyszerQsegeben is oly meg- 
bald es nemes hangii level6t irta, mely politikai es ember- 
barAti idealismusiinak soha el nem 6vfil6 emleke. 

Renan ffimave, -J^zus dete> csak els6 kcHete voU eg 
nagy munkanak, melyet Renan «A keresztenyseg eredeter(51» 
szind6kozott megirni. A tobbi kiitelek kovelkeziSkel t^irgyaz- 
Uk: "Az apostolok*, « Szent Fal 6s kiildelese*, az «Anti- 



ter- ^ 

ila 

161 

% 

k 

3 

I 

•4 



481 



christus*. «Az evangeliumok», «A kereszt^ny egyhdz> es 
Teg&I «Marc Aur6l 6s az 6-vildg enyeszete>. Mindezen mO- 
veknek, valominl nz 1887-hen mejoelenl «IzrneI nepe topte- 
nete»-nek f6tuIajdoiisfiga a rat,'yog6 slyi^ a rciidkivijl vil^gos 
^ tetszetds e]6ada&, valamjnt a tudom^nyos kutaUsok ered- 
m^nyeinek leljes ismerele. 

A Tizsg^l6dasnak az az lij fordulata azonban, mely Kenan 
<Jtous eletel» letrehozia, voUakepen N6nietorszagb6l vette 
kiindul^ai. Nemelorszfig prolestans ferfiai, Heimarustdl s 
IwCssin^tCl Feuerbachig 4iS Strausz Ddvidig. egesz soral mu- 
tattuk fel mar azttkimk. kik a krilika es i'elvilagosodas fak- 
y^j^val vilfigilottak bele a dognmlikai felfogas s0t6tj6be. 
Ellenben a katholikus nemzetekne), az isteutagadoknak tekiii- 
tetl franczia encyclopaedisl^^kon kiviil, kik kozClI Voltaire all 
biblia es a kereszt^nyseg kritikai bonczolasaban legelOl. 
hianyzoU ra6g egy olyan mfl, mely. mint Strausz «.lezus 
lete*, a lOrt^nelem os a legenda gondo? szelvAlaszt^s^val 
rgyalja a kereszlenyseg eredelvnek k^rdeset. 

Strausz «.16ziis ^lete> IHHiVben Jelent meg, s mint a 
lecsapo villara sujlotl az orthodoxia hagyomanyaira. mely- 
Jyel szeraben felelnies fegyverekkel vette tol a rationalismus 
^Ital abbanliagyolt iiarczot, Egy uj iskola tamadt itt, mely 
a tort^neti kriiiku neve nlatt a r^gi theologiai rendszer s 
aga a biblia eilen mert hatalmas tamadAst. 

Wolf »is Ntebiihr [i^yeleniremelli') kulatasai a gorog 6s 
r6gis6gek Ier6n mar jelentekeny vilagossAgol ^asz- 
tottak e kor mystikus hajryomdnyairn. Ugyane foladatra val- 
lalkoztak Michaelis es masok a bihliiival szemben. De Strausz 
egyenesen az 0j-sz6vets6g ellen fordult es mereszen mutatta 
ki, hogy azok a csodak, melyek ligyszolva J^zusnak egesz 
61et6t alkotjak, mer6 reflexei az egyliaz es az els6 sz^ad 
lermetszetfOlotti hitenek. 



Bell 

a — 
Hinaga 




422 






A «.lezas elet6l' eg^sz sora k6veUe a tudomanyt 
munkdknak Strausz tollt^b6l, ezek ko/.t <A regi 65 az Oj 
(1872), ugyananiiyi syruptomaju a kereszl6nys6g es a val- 
l^os eszm^k ellen fdl^hredt szabad yizsgdl6da5i szellemoek. 
[eg koinolyalib ir^nyii kisorletek Jottck aztj^n : a tdbiogai 
ikola feje, Raur Kere?zt.ely az uj-sz0vels6g kdnyvei chrorni-| 
logi^jilnakf tcirt^neti < milieu >-jenek, jelleg^nek es dogmalikj 
iranyanak lanulminyozasai-a adta magal s kijel6lte azok 
helyel iddszamilasunk el36 kel sz^zada irodalomt(irl6net6nek. 
aJtalanos eszme-aramlataljan. Minde tanulmanyok kfizvetlenl 
eredin^nye volt, hogy lassankiat Jezus heW6t Fai aposlol 
fbglalta el. mint a kercszlenyseg i^a^i iiiegalapftoja. a kiuek^J 
egyenisege hiven volt niegaliapilhato ioltellen hilelessegOnek^^ 
bizonyult negy f6 levele alapjda. Jezus e nezet szeriDt min- 
den valoszinfiseggel iiem volt egyeb egy egyszerii zsid6 rabbi- 
nilt, kinek tanilasat alig lerjedtek liil kora zsinag6gaja kor- 
litolt l6t6kor6n. Paliiak koszonhelo, bogy a kereszt^ny; 
egyetemesebb alakot f)it6tt, nyiltan szakitva a judaismuss 
a templommal ^s a m6zesi t^rvenynyel. 

BaJir nyotnaban, ki mindezen nezeleket tagadbatatlan 
tudomdDyossagga), buzgi'isaggal es hivatottsaggal fejtette ki, 
a conimeiitatoroknak es exegetaknak egesz legioja sielett 
betomni a kereszleny bagyominyokon ejletl reseket. helyre- 
illitani a kereszt^nys^g es Kriszlus egyb^zanak irott alapjat 
3 kimutatni az evangeliurn vall^sos eszraeinek felsdbbi^^getH 
szent F*al levelei ftilbtl, melyek amannak csak oorollariumat^ 
kejiezhetik. Amde a masik laborb<!il sem hiaiiyozlak, a kik 
Strausz k6velkezte(.6seit tovAbb sz6ttek s oenicsak a keres2- 
tenyseg, hanem rnaga az isLeneszme megtagadasara jutot-M 
tak. Feuerbach kimondta a meresz sz6t : «horao hotnini" 
Oeus>. Az ember nem emelkedbetik dninagan felilil A leg- 
f(5bb 16ny az ember, s a theologia nem egyeb, mint antbro- 
pologia. 



rsegfl 





42^ 



^i\i 



M6g erfisebben fejezte ki ugyanezt Max Slirner ax 
egyellen I^ny ^s lulajdonsagairol irt konyv^ben. «Minden 
emberek kOzt — u^yniond — legjobban ismerem magamal. 
Egesz katechismufiom en magam vagyok. Azt teszera, a mit 
akarok s a mi nekem tetszik. Leiek ps erk6lcs Qres szavaki 
csak az anyag val6 es drokkelartb.* V6gre Laas beletOzte 
a nemet posilivismus rendszeret •Idealismus es positivismus* 
czimU mtiveben, philosophiaja dsszes gyakorlali kovetkezte- 
I6seit a nyers er5 bismarcki cuUusaban allitva fel. Szerinte 
ugyanis «az ember 6sjoga az eKoismas. A kolelesseg nem 
egyeb, mini szabads^gunknak a tarsadalini rend allal sziikse- 
gess6 lelt inegszorit^sa. Az er^ny csak modor es szokas, mely- 
nek czelja fokozni a tarsas egyi'itlhH kellemessegeit,» 

Ezek az eszmearamialok voltak azok, melyek kozl Henan 
nagy conceptioja megsziilemlett es alakot olloti. Renan jelen- 
WSs^get azonban semmivel sem kisebbili az, bogy els6 benyomd- 
sail a Slrauszt6l kiindiilt vallasbdlcseleli iranyt^I nyerte. a 
nemet malerialismus durvn?^gat kedelye finomsaguval neme- 
sitelle meg. Sirausz kimeletlendl kivetkOzlelle a J^zus-hilet 
isleni jelleg6b6l , de Renan emberileg megnemesitve adla 
nekiink vissza. Strausz a dogm^kkal es legendakkal egyult 
az elet k6zvetlenseget6l is megfosztolta a szeniir^t; Renan 
ujra bangulatot lehelll bale, felruhazva azl a term6szet ere- 
detis^gevel, az \d6 es hely sajitos ooloritjAval. 

De *.lezus t:let6nek» volt meg egy elofularja, a melyre 
a aikr kevesen eml^keznek, b;ir dont6 fordulatol kepez Renan 
tudoms^nyos felfogasaban. Ezaz 1848-iki lebrudriusiesemenyek 
hatasa alatt iri czikksorozala : <La liberie de penser* — az 
eb6 tamad6 kritika hangja Renan lollabol a kereszlenys6g 
ellen. Ezek a czikkek meg az ifjiikor nyerses^g^vel vannak 
irva s erezhet(5 bennok is a nemet pbilosophia inspirati6ja; 
a tisztelet leghjiii;yfimanyosabb targyai, a modern tarsada- 
m letel^nek val6sag(»s alapjai vannak ezekben kime]ellen0l 




42^ 



t^madva. De az ifjukor els6 felhuzduliisa csakhamar dtik 
j^odtabb szemlelddesnek eagedett helyet, melynek vilaganil 
Renan m^llAnyosabban es iga:csdgosabban itelte meg kesStib 
a kereszU;nys6gel; csupAn annak lermeszeles es emberi 
eredetere voiialkozo nezeleit iiem m6dositotta kes6bb se. 
mert meg volt gy6z6dve, a mint azt 'Lettres ii mes collt^guea* 
czimO ropirataban ki is fejezte, bogy a zsidd nyelv tudi^- 
nak joga van a vallastortenelem legmagasabb k^rd^sett ▼oom 
vizsgaldddsai korebe; s azokat a tudom^j adatai alapjiB 
oldani meg. 

Ezl az allAapontol jelzi mAr cAverroes>-r6l irott tanul- 
manyiiban, hoi rdmutal arra, liogy a XIX. szazad vizsgaloda- 
s^nak alapvonjisa eppen a dogmatikai mddszernek a torleaeii 
m6dszerrel valo helyettesitese. Melyen 6s igazan lalott ebben 
Henan ; csupjin abban volna veszely. ha ez a inodszer allala- 
ban a theologia es metaphysika kikuszobolesere vezetne. De 
Renan azt nem is tagadja sehol, hogy 16tezik a tenyekneL 
az eszintiknek es a hit nek egy maga.sabb vilaga, mely tul- 
haiadja a tt^rtenehni hizonyitekok kcirel es megis elvitazhat- 
lan beloly^ist gyakorol az ember erkolcsi 6s ertelmi fejl6d6- 
86re. A lermeszelfoldtlinek, az erz^kekel meghalad6nak, az 
eszm^nyinek ez az elismerese leljesseggel nem is z^rhat6 ki 
Henan iroiiultni es bdlcseleli cgyenisegebdl, mint azt annyi 
helytelenUl tblt^leleztek. 

S6t eppen ez a szellemi irany vezette Renant a h^bCT 
nyelv taiiuhnanyara es a nyelvek (iseredetenek kutatiis^ra az 
<isszehasonlil6 philologia fonalin. Khhen a pontban a ^Liberie 
de penser> czimti ertekezes^ben I'olrnutatott eredmenyei kulo- 
ndsen Nemetor^zaKoii kelteilek naizy fellunest. Nem minlha 
az ifju nyelvtudo-s vaiamely proUemat fejtett volna itt meg 
iiiegtamadhatlaniil. de legalahb mindeneselre rendkiviili elrae- 
6lle] szoiUe szet azokat az ehnelelekel 6s hypothesisekel, rae- 
lyek segelyevel eddig azl megfejteni pr6baltak. A mil 








4&b 



W 

■oly nagy ^rdemme] kezdem^nyezelt az indo-europai nyelvek 
Bcagy esaiadjara nezve, agyanazt Renan a semita-nyelvekn^l 
Bius6rlette meg. Bopp csak arra szorttkozoU, ho^y a iobb 
indo*eur6pai nyelvek grammalikai rendszerenek nyujtsa a 
^ tablazatat, holott Renan ligy gondolkozotU hogy a semita- 

■ nyelvek grammatikai rendszerenek tiihlii/.alilL meg kell, hogy 
el6zze e nyelvek lortenetenek kiderit^se, a/ok aJakula^anak 

fces kifejl6deseDek tanulmanyozasa. 

Renan fenyes prdzAja Sainte Beuve-re vail, kinek sze- 
m^lyes vezetese ^s halasa alail erlel6d61t nyelve arra a 

■ tdkelyre, mely olvas6it eiragadta. De meleg dramai ^let buzog 
eldadasaban is, melynek k6zvel!fins<5ge lebilincsel. jMindaz, a 
mil ligyel6 szemei eszleUck a szenl holyen, melynek f(il4J6l 
egykor a MegvAlto labai taposiak, Jepuzsatemben, a Jordan 
v6lgy6ben, a galileai lenger partjain, csodalalos eletre ser- 
kenve elevenOl meg kcSnyveiben. Majdnem azt mondhatni, 
hogy egy lij vilagol teremtett a leyendak lenimbolt vilaga 
hely6be. egy uj hitet allitott a ledonLott helyen, olyal, a mely 
a keresztenysegnek nem csokonos lagadiisat jelenti, hanem 
inkabb egy lij, megfordi'loll oldalat miUatja. Az az elegdns, 
finom erelneks^g, mely az 6 ir6szob^jab6I kidradt, rajta 
faagyta nyomil Paris salon-pogauyjain, (iavrocbe-ain, a kik 
nem erteltek'el a mester fiaom gi'uiyjat. midon az ligynevezetl 
renanismus divalos elharapudzas^an maga is megdobbenve. 

ȣziiksegesnek latta megjegyezni, hogy: -keveseknek van joguk 
a kereszt^nysegben nem hinni-. 
Egyhazlfirteneti niUveihen azonban Kenan nemcsak elvi 
ellens^ei, de proteslans theologusok reszer(il is nem egyszer 
talaJt oly hibazlalasra, hogy azok ludomanyos komolysfi.g 6s 
szigoru kritika nelkiil irv^k s hogy a subjectiv Omlengesek 
es a phanlaiilikus reszlelfesLes bennOk U'llnyoiuok. Ez nem- 
csak az apostolok tSrienelerOl all, hanem aaon t^rgyakr6l is, 
melyekel az o-testamenlomb6l kOicsOnzott. De mint historiai 



I 




06 



reg^nyek. ezek is rrestermaTek. Oil van peldaul egy teij^" 
delmes essay a kiralysiig megaiakulasarol a zsid6kn6l, Saui 
6s Dftvid kirdlyokrr^I. Habar az 6-szdvetsej? illet6 konyveiben 
mind6ssze sem sok olvashal6 e ket kirdlyrol, Renan felelte 
U^yesen ludja a sovany targyal kinyiijtani. MJndent roer 
(tomhinufrii. Elbeszeli, hogyan eselL, hogy a zsid6k^ szorilva 
szomsz^daiktol, kenyszeritve voltak szigorubb korm&nybata]- 
mat allitani mapiik folebe. mely a sz^mos esetepal^k es 
hatarvilloTigasok alkalmava! inindjart keszen allbatott m^- 
vdd^sdkre. Elmondja, hogy a kiralysSg kezdelben csak a 
hihorii esetere szamitoU kalonai dictalnra volt» rnig elien- 
ben bek^ben a tOrzsek unkorm^nyzata 6rinlellen maradt. 
kes6bb azonban fbtifi] termeszetszertileg 6lesebben acrcenlu^lt 
monrtrchikus kormAnyforma fejiell ki. ElGiidja, hogyan I6ple 
at Djivid a lorzs lerulete r6gi batirait ; hogyan imponAU 
gy6zelines seregevel benn a hazaban is, raig vegre fiab6i, 
Sa]amonb6] igazi keleti kenyQr lett, alattTal6L felelt alig 
valamennyire korlalolt hatalommaL 

Am ez meg nem eleg; Renan phantasiaja m6g jobban 
beletnelyed tdrgyaba s apr6ra leirja azl is, hogy mily elei 
folyt Saul udvaran;il, a ki hekeben nem voil egyeb, mint egy 
nagy, hatalmas kt-nyur, le^nyainak .^zerelmi Qgyeirfil egesz 
reg^nyszerQ epizOdokat gondol ki s ezekbe szovi bele Ddvid 
iljusfiga lort^nel^t. Csakbogy Renan mQv^szi pbantasii^j^nak 
minden sikerQi. Nem lort^neti biteless6gQ adalokat nyujt, de 
leljes es hU korrajzol ad. s ebben a m^dszereben ha Henant 
g^ncsolni lehet, akkor a g^ncsban oly ir6 is kell, hogy osz- 
tozzek, mint pi. Taine, Honaparte Napoleon t5rtenetehez irt 
bevezeleseben. Igaz, hogy Taine a maga r6szor61 sokkal szi- 
gorubban megvonja a batdrvonalal, a kozt, a mi az 5 hypo- 
thesise, s a mit mint t^nyt ad el6. S6t maga Michelet <Refor- 
mali6>-j^ban es -Renaissance>-^ban m^p ugyanazon nyomokon 
jdr, mint Renan ; mindket mu nem egyeb tarczaszerfl cau- 




427 



e-n^l, de tort^neti hatt^rrel. Azonban Renanban tdbb a 
tiid6s applomb-ja, s ezert *.l^zus eletet* az exact tud6- 
nem tartj^k egyebnek belletristikus alkoluHniil ; mig viszont 

belletrislAk Renanban a I6rtenetip6t es szaktudost liamiilj:ik. 

pen ilyen kenyelmeLlen mesgyen halad a konyv dogmatikai 
ekintetben: az exegesis es dogniatika, a kritika es apologe- 
lika. a zsioatok es szent atyiik minden theologiai fegyverzele 
daczara Renan m(ive a felekezelek sujt6 iteletet nem keriil- 
hette ki, ^ ennek daczara a szabad gondoikod6k leLszesel 
sem vivballa ki teljesen. a kik bizonyoa fel-pielisniiis erzel- 
gesebe latjak burkolva Kenan kiJnyvuben a bil>liai hagyoniA- 
nyok tamadasal. 

Legjobban elegit ki ep ezerl Renan azoknal a tar^yaknal, 
noelyek a hiUan ktt'desein eg^szen kivulesnek; ilyen peld^ul 
a zsidok foldtti ethnographiai tanulmanya. Itt az ervek 
hatalmas tarhdzaval all szembe Renan az antisemitismus 
altal ujabban kiilondsen hangsiilyozott azon tetellel. mintha 
a mai zsidok tiszla es v^yiiletlen semila (orzs lennenek. 
Kimulatja, bogy a szazadok Iblyaman lassankint nagyon sok 
nyugati nepelem szfvodoU fel a zsidos^gba s annak etli- 
nikai fejlodesere dont6 befolyist gyakorollak. Megiegyzendb, 
bogy ezt az a Renan ^Ibtja, a ki teljes ^leteben a fa.ji indi- 
vidualismus hive volt; a ki Piirisban is mindig megfirizle 
brelagne-i jelleg^t, s6t k6t evvel ezelfitt egy bretagne-i foldiei 
klial rendezett Onnepi lakoman tartott alkalmi besz6deben 
enesen kikelt a polgarosulas azon ^ramlata ellen, mely a 

d^k eredeliseget es Cn^llosag^t bizonyos egyforma, abstract 
^irisi francziasijagba szeretne oltani. 

ft Daczfira a nagy olvas6k0rnek. melyre Renan mUvei 
talAltak, Renan legnagyobb halasa m^gis Francziaorszdgra 
es a roiniin nemzetekre fog szoritkozni, azoknak eszra^nyeit 
lejezi ki a szabad vizsgal6das s a hagyomanyok souverain 
megvelese leren. Nem ligy, mint VoUaire, ki minden nem- 







428 



zeire egyrormAn halotl s szellemi hal^sa egyeiemlegesebk 
Henan kivallkepen kella-gall lalenlum es kivallkepen esr 
hanyallo szazad eszraekor^nek kifejez6je; egyik IfibAval avult 
el6itelelek szdraz avarj^ban, a mksikkal t&mado igazsaiak 
napsdUUte fokan, ugy ^11 ott a XIX. sz&zad v^g^n a niai^ 
erk6lcsi probabilismus^val, mint Kant a XVIII. sz&zad v^rtn 
az 6 kategorikus imperativusaval. 

Az az egy azonhan bizonyos. hogy Henan a sz6 leg- 
nemesebb ^rlelmeben koltoi l^lek. Az 6 alakito ereje sem 
el^gedhetett meg egy oly Jezus-alakkal a milyent Straos 
es a nemet kritika mutattak. J^zust kozpontjavk tette 
mOvenek s verrel, lius^al tuhazta fel. Finom erzese latla a 
in^rhellen UvolsAgot kozte es fenseges h6se kfizt, s kolWi 
phantasiAja betolldlte azt az ili't, mely a XIX. szAzad em- 
here s inflvt nek orokkevalo tiirgya kozl Icbegetl. Igaza van 
SIrausznak, hogy Henan m0v6l «szent reg6nynek> nevezi, 
de e regeny egyike a legmagasztosabbaknak. melyek valaha 
irattak. 

Innen az. bogy ha Henanl az egyhaz, eppen csAbitobb 
egy6nis6ge miaU, bizonyos tekinletben veszedelmesebb ellcn- 
f^lnek tartotta is Strauszn6J, de niAsfelOl alkalrailag Idbb 
rokonszp.nvet is tanusitntt iranta. Fenyes bizonyitekai ennek 
azok a szavak, nielyekkel a magas iatkorQ Mil. Leo papa 
az egyh^ nagy ellens^genek hal&la bfr6l fogadta. 'Oportet 
etiam haereses essc» — eretneksegekre is szQks^g van — 
mondolta — arra czelozva, hogy Renannak elvitazliatlan 
^rdeme volt m6g a katholicismus elOtt is, hogy a katholikas 
theoiogiiit fiMraztn szender^bdl. Egy mas jellemzti anekdoUt 
maga Henan emh't lMR4-ben OsszegyOjtve kiadotl <Nouvelle5 
6ludos d'liisloire religieuse> czlmU mtiveben. Mikor a «.lournaJ 
des Debats>-ban Assisi szent FerenczrCl irt tanubn^nyat ko- 
zolte, melyben a szenl emberl .lezus ulan a legtokelelesebb 
keresztenynek nevezle, egy capticinus, ki a czikkel olvasia, 



489 



igy ayilatkozott RenanrdI egy magas allasii holgy elott. kivel 
t6bb izben beszell rola : «Jezu3r6i nem ugy irt. a mint kel- 
lett volna, de szent Ferenczrol joi be3z6lU szent Ferencz 
meg foKJa 61 vdUani>. 

fcs val6ban neni kisebh egy^niseg, mint XIII, Leo maga 
allitotta ki Renanrol azL a blzonyitv^nyt. hogy: <Nem a leg- 
gonoszabb fajtajii eretnek az. a kinek k5nyveb6l a templom 
ahUatos latogatoja ily igeket tanulbat: «lstennek igazi orsz^ 
gat, a lelek orszagat, meiy mindenkit kiralylya es pappa 
lesz, azt az orszagot, mely mint a mustarmag, fava n6ve- 
kedett, mely a vilagot bearny^kolja s melynek agai k6z<itt 
madarak feszkelnek — ezt 6rtette Jbzus, ezt akarta J6zus, 
ezt teremtelte meg. A vilUgbirodalom hamis, hideg, lelketlen 
eszmeje mellett 6 maganak Lsten valos^gos k(>zseget kepzelte, 
az igazi Ojj^szuletest. a hegyi predicaliot, a gyong^k apo- 
theosisat. az einyomottnak, igaznak, artatiannak felmagasz- 
tal^iit. Ezt a felmagasztaiisl SbrAzoIla 6, mint mUvesz, oly 
vonasokban, melyek elmulhatatlanok*. 

Nem szabad lehat lavolrol sera frivol cynismusra 
raagyaraznunk KenaQDal, ha azt az oha.jat nyilv^nflja egy 
helyt: vajha meRerne, hogy az ajtatoskoddk imakonyveik 
helyett az 6 mOveibol vinn^nek egy kis anthologist a tem- 
plomokba. tUtolso becsvagyam — fria nyoicz 6vvel ezelfitt 
— ki lesz el6gftve, ha -rem^Ihelem, hogy halalom ulan a 
Icmplomba julok egy par^nyi. lizennyolczadr^!. maroquinha 
kdtdtt kis kdnyv alakjuban, melyet finom kezlyOs kez tart 
majd hoaszii, ke^^keny iijjai kozt (tenu enlre ies lotiga doigts 
tVttne main fineweitt gantde).* 

Az a valias pedig, melynek Renan papjava lenni ahUo- 
zik, semmi mas, mint a szeretet, a tiszta humanismus, a szelid 
^letoromek vallasa, ugy a mint annyi melegs^ggel magya- 
razza mQvei egyikenek el63zav6ban. «Mindent szAmba v6ve. 
keves heiyzet van a lelez^s szeles ter^n, e nagy vasgoly6 




•(30 



felflleten. melyet Fold bolyg6nak nevezunk. a hoi a <tarto- 
zik» es ckovetel* luerlege a boldogsag nemi Teleslegevel ne 
zarulna. fis ez a vilt^gtdrtenetem o]y korszakaban. a melr- 
ben. ha islen autokrala volna, kormanyzasa ut^n mt^r^ekelten 
intelti^ens es kevess6 igazs^gos uralkodOnak kelleoe hogy 
tekinlessek. Mennyivel konnyebb lesz a lelki odaad^ a b6- 
dolat 6s dics^ret, ha az esz johban fog uralkodni a viljigban. 
li^ a rossz gyOkeresebben le lesz kuzdve s a jo megerOsbfll 
Ha azoa lenyek szfima, kikre nezve az elel egy vegzeles 
ujdndek. majdiiem semniive 16rpiil. Akkor a szomoru dogmak 
senkit seni fijgnak lalahii. a ki bennflk higyjen. Az eletorotn. 
melyel a szerivedes ma meg oly sokszor semmiv^ lesz, min- 
denfelfil e\6 fog lorni. A nihilismus, melyet a kesertisegnek 
szazadok erdszakossdgai 6.s vissza^lesei folytan lolhalmozolt 
alapja tart fenn az 6-viltig kdzepelle, el fog tunui, vagy nem 
fog tobb Jogosnltsaggid birni. Ha a vilag jobb lesz. Iia Orosz- 
oi'sziigban megelegede.s fog iiralkorJni, mint a hogy uralkodik 
j6 pillanatokban fiarjiundiaban es Normandiaban : akkor u 
li6sies elieiutllas lolosleges lesz. Az ember nem lesz atbeista 
kegyessegb6I, felforgato igazsfigerzetb6K biinos a j6 irinli 
szereleihOl. A semminek legfanatikusabb apostolai az esz- 
meny Icgjobb kalondiva lesznek. Vajha, miel6tt meghaln^nk. 
e sz6p napok hajiialodas;inak iiUn6k ragyog^sat.* 

Ime az esz es szabadgag legmagasabb tokelyenek hit- 
vall^sa. ligy a mint azt Renan nagy mestere. hpinoza akaria 
az emberi gondolkodas e.s cselekvfe legfobb rugoivi emelni. 
Ezt a tant 6rteLte 6s 6rezte 6t Renan, langelm^je egesz tel- 
jessegevel, a panlheismus tiszla ihletevel, melynek dithyrarob- 
jiil alig zengle mog nyelv ekesebben, mint 6, a haagai bOl- 
cs^sz 200-ados emlekunnepen, 1877. febr. 21-6n. «A meddig 
lesz egy rostja az emberi szivnek, raely megrezdill mindennek 
hang.iara, a mi igaz. jogos es becsuletes; a meddig az dszton- 
szerlUeg tiszta lelek a szemermet tobbre fogja becsQlni az i 



4S1 



: 

W 



^etael : a meddig lesznek haraljui az igaxnak, hogy nyugal- 
mnkat fel^ldoxzak a tudom:iiiynak : harf^tjai a jonak, hogy 
magukat a konyoriJletesdeg aJdasos 6s szent cselekedeteinek 
szenteljek; n6i szivek, hogy a jOt, szepet ^ tisztit szeres- 
s^k ; inQv^szek, hogy azl haogokhan. szinekben es lelkesiilt 
szavakban visszaadjak: addig elrii fog benniink isten....» 
«Csak a mely nap a sziv dnzese, torpes^e. a I^lek kicsi- 
nyessege, a ludomany irinii kozdny, az emberi jogok meg- 
vetese. a jonak es nemesnek feledese fogja elarasztani a 
vilagot: csak szon a napou nem lesz tObbe islea az emberi- 
segben>. 

A dolgoknak ez a beliilr^l valo latasa, mely Renan 
eifill az istent mini az embensegben 6r6kt0l fogva imraanens 
€r6t tarta lei, elfitle a nemzeteket is m^Jyebb szempontb6l 
tnutatja. mint csupa ethuographiai tenyez6k esetleges ala- 
kuldsait. Ebben a tudalban elsz^ntan szalU szembe a nem- 
zelisegt eszraek divatos liillKngasevel Kumpa rnai dliamrend- 
szereben. a nemzetkozi jog azoii reaclionarius ir^nyzat&vaL 
mely a fajszenvedelyek felszflasaban az eniberis6g nagy ko- 
zdss^genek ethnograpliiai ellorgacsolasara vezet, bizonyos let- 
szet6s politikai erapirismus jelszava alatt. ^zepen fejezte ki 

gondolatot a 8orbonne-ban 1 882-ben tartotl egyik el6- 
fid^sa. <Mi ngy nemzet? — ugymond. — A nemzet fbgalma 
tizelletni fogalom, mely a torl^iielem mely honyodnlmaih6l 
fejlik e\6: egy szelleini csalad, nem pedig a lalaj alakuliisaitrtl 
fbltelelezelt csoporlozal. > S hogy nemes idealjat a gyakor- 
latban is alkalmaz^a, egy evre ra a fajgyQlotel ellensulyo- 
zdsara klildn besz^dben meltalta a zsidosS-g mint faj 6s 
va[l^ erdemeit a mult mUvel6des6ben s hivatiisaL a j6v6 
munk^jaban. A Lortcnelem megcz^lolhatlan tanuLsagait lAtla 
maga elOtt arra nezve. hogy a keleii nepek mely ehneriilfee 
utan a despotismus intezmenyetbe, az 6rzelem kolteszete, a 

t, a szabadsag, a jog 6s szeretet csak azon ket nagy n6p- 




i32 



I 



taj fellep6sevel kezd a viltigban ulat tOmi^ mely az emberi- 
s^get voltakep megalkotta. Ez az indo-eur6pai ^ a semita 
nepcsalAd, Az indo-eur6pai n^pek e!s6 valliisos eszmei men 
tulnyom6lag naturaliHtikiisok voltak. De inely 6) bensd natu- 
I'alLsinus voll. ez, ax eniberuek szeretetteijes hozzasimulAsa a 
tenii^szethez, a vegtelenseg ^rzelmevel teljes csodasz^p kol- 
teszet — atapvoDdsa annak, a mit a germ&n es kelta szel- 
lem, egy (icilhe ^s Shakspere k6s6bb kifejez^sre juttattak. 
A semita-faj ~ s ilt Renan AllalAban a semita nyeivekel 
besz616 n^pekel ^rli — els6 teremtelle meg az emberiscg 
valla?al. Mct^sze liJl a lOHenelem hataran, a romlotl n\i$ 
kiesapoi)gAsait6l liszlan niaradt «iloraban. a beduin palri- 
archa mdr eI6k^zitette a vil^g vall^lsdL Izrael tdrvenye tel- 
jesen erkokrsi es tArsadalmi jeliegO volt, oly ferfiak alkolasa, 
kik a frtldi elet niagas eszmenyel6i eltelve, a legjobb modot 
velt^k megtalaini ennek megvalosit^sara. 

Ilyen kerefhe illeszli a <J6zus elete> iroja hCsenek ma- 
gasztos alakjal. .I(^zu.s Renannal is az az egyszern. keves 
ludoiiianyoa kepzetls«^ggel bir6^ de erenyekben tflndCklfi sae- 
g6ny rabbinus, a kinek Strausz festi. De mennyire meggyd- 
zfileg okarlaloija Henan ezl a felfogdsAt, a tdrlenelmi kutatas 
adatainak mily oriAsi isinerelevel, niily gondos egybevetcse- 
vel 6s eles kritikajaval tamogaija meresz bypolbesis^L Ki' 
mutatja szavaibol, bogy J^zus a vilfigot meg mindig egy- 
m^ssal barczl)an all6 orszdgokrn oszlotlnak biszi, uinca 
tudornasa a «pax rouiana»-r6l s a szazadot bevezetd ^j 
ttitrsadalmi rendrdl. Nincsenek viMgos £ogaImai a r6fnai 
hatalomr^K csak a Cjiei^ar nevet latszik ismerni. Idegen voil 
tOle az az yj gondolkodasi irany is. inelyel a gorogs^g terem- 
tetl meg, mely minden bolcselked^snek alapjdl k^pezi, s me- 
lyel a modern tudits is hangosan elismert — a pol>iheismus 
elveltise, melynek az 6-kor naiv bite a vilagegyetem kormany- 
ziisilt tulajdonitolta. Mar egy sz&zaddal 6 el6Ue Lucretius 





433 



bimnlatosan fejtetle ki a termeszet iiUal^nos rendj6nek vil- 
tozhatlnnsijigiit. A csodak tagadasat, azl a gondolatot, hogy 
a vilAgon minden iiiland6 torvenyekhez alkaltnazkodik, me- 
lyekl)01 ki van z^rva a fels6bb l6nyek szemelyes beavalko- 
z^Lsa, ekkor rn^r minden or.=zag fels6bb int^zeleiben tanitot- 
t^ ; Jezus azonban sernmit sein lud rola. Kora politikai 
esemenyeinek sem tuIajdoniloK kiilonos fontossiigol, s(5l 
val6szint3. bogy nem is volt azok \'e\6[ alaposabban \^6- 
kozva. 

Bizonyos az is, bogy Jezus nem volt lisztan theo- 
logus, t5bbe-kevesbb6 bevegzett rendszerrel bir6 philosoph. 
A vilag korm^nyzAsa nem speculaliv problema, hogy a leg- 
jelent^kenyebb bOlcsesz lehetne arra is a legalkalma-sabb. 
hogy mesZKy6zze az emberekel arrol. mit bigyjenek. Ha a 
dolog igy allna, akkor el lebelne Togadni, hogy az eszmelked^s 
terenili azokat a nagy erkolcsi es dogmatikai szabalyokat, 
melyekel vall^s nev alatt foglalunk egybe. De ellenkezOleg 
van; C^kya Munit kiveve, a nagy vallfisalapitok nem voltak 
tnelapbyslkusok. Meg a liszta szemlel6desb6l l^trejott budd- 
hismus is csak politikai 6s erkolcsi okokb6l li6ditotta meg 
fel Azsi^l. A semita vallAsok is oly kevesse bol<:seImiek, a 
mint csak lehet M6ze3 6s Mohamed nem voUak a spe<;ulali6, 
banem a tell emberei. Uralkodtak az eniLerek f5ldtt. niert 
fOldieikel, kort^rsaikat leilre ludt^k sorkenteni. Igy Jezusban 
is a moralista volt az erCsebb. Nem vitatkozoU isten lenye 
felOl, banem onmag^ban erezte azt, A meiaphysikai szOrezdU 
hasogatas, melybe a keresztenys^g a Ill-ik szazad kezdetevel 
esett, nem az aiapit6t('d ered, az mAv az egyhazaly^k k^sGbbi 
szellem^nek nyoma. 

.lezus elfitt epp ligy, mint riakya Muni, Plato, szent 
P4l, Assisi Ferencz. sot belylyef-kdzzel szent Agoston elolt 
is kiiziinyosek voltak isten l6Lelenek physikai 6s melaphysikai 
bizonyit^kai, Deistak vagy panlbeistAk voltak-e, a kerd^s 







eg^zen meddd ; 6k elsd sorban dnmagukban ereztek az 
isteni jeleovalos^got. 

De a mi azert Jezust ugy a mohamedanismustol, aunt a 
zsidf.')sagl6l megkUlonbozteti Renan szerint, az az 6 istenhez vald 
viszonvcinak gyonged es szeretetteljes CelfogAsa, mely viszony 
nAla ugyatiaz, a mi a fii5e atyjdhoz J6zus i.slene nem az a 
rptlenetes leny, a ki halalra sujt, ha neki ilgy tetszik. kAriio- 
zalra vel, ha neki telszik s iidvozit, ha tetszik. De nem aza 
r^zrehajlo despota sem. a ki izraelt IcUe valasztott nepeve s 
a I5bhlek Tolott kedvez neki. J^us islene az emberiseg isteoe: 
erezziik 6\, ha a halk hangra figyelunk, nieiy benaunk act 
suttog.ja: utyunk! 

£s a mi m^^ Jezust korUrsaitol megkiiUmbdzteli. az az 
6 t(')keletes idealismiisa is. <.)6zus bizonyos tekiiitetben anar- 
chisla — irja Renan — mert nem volt fogalma Allanikor- 
manyzalml. A kormanyzatban 6 csak a vis.szaelesekel laija 
Olyan homdlyosan beszel arrdi, mint a n^p embere, ki nem 
6rt a politikahoz. Minden tiszlvisel6 6 el6tle isten gyermekei 
term^szetes ellensegenek latszik.* 

Barminl legyen is, az emberi nagys&g minden nem^nek 
egyetlen el nem miil6 dicsfisege az az alap, raelyet a J6v6 
nemzedekek sz^mara leteszOnk. Amde Jezus az emberiseg 
szam&ni a vallas. az igaz, az absolut vallas alapjail telle le, 
epp Ogy, mint Sokrates a bolcselkedesel, mint Aristoteles a 
tudomanyet. Barmint vAllozzanak is az6rl a hittan t^telei. 
Jteis a vallas teren mindig a liszta erzes megteremtoje fog 
raaradni — ez kepezi ()rdk dics6seget s mQvenek el nem 
mul6 6rdeniet. 

mondla ki elso azt a sz6t, melyen az 6r6k vallAs 
6pili ; 6 alapitotta meg a tiszta islenimadast, nem kotve 
id6h6z, sem terhez. Ha vannak mas bolygoknak is &*- 
szel es erkdlasiseggel lolruhazoU lakoi, ligy valliisuk neno 
ktilonbozhetik attol^ a meLyet Jezus a Jakob kiitjanal hirde- 





4» 



tett. Az emberis^g nem tudott kitarlani mellette. mert az 
eszm^nyl csak egy pillanatra vagyunk k^pesek elerni. Jezus 
szava villdmsugar volt a sdlel 6jszak^b;in ; 18 evi^zizad 
kellett hozza, mig az eiiiberis6g szemei hozzaszokhatlak. De 
a vill^mfeny vilagos nappall^ lesz, s miutdn a tevelyg^sek 
minden tekervenyeil bofulotta, az emberiseg vissza fog lerni 
az igehez, mint hite 6s rernenye halhatatlan kifejez6s6hez. 

K^riilbelSl ezek a szavak azok, a melyekkel Renan 
'•Jezus 6lel6r61» irt nagy tanulmiinyat befejezi, melyhez 6t 
nagy gyfijlemeny szolgallatla szamara a forrast : az evan- 
geliumok s iUalaban az dj-sz6vetseg, az 6-sz6vetseg apo- 
kryph iratai, Enoch, Daniel kGnyve stb., Philo, J^zus kor- 

rl6rsa mtiveu -loseplius mfivei es vegiil a Talmud. 
A kdnvv minden olvas6ja megillet^desse) fog eral^kezni 
azon ajanl6 sorokra is, melyeket Henan nSvere emlek6nek 
szentel, a ki 6t nagy ^ korszakaIkot6 tanulmanya \\ii&n 
Syri^ba es PalaestinAba kCvelte. Ennck az e^aljnak hatjisa 
alatt kepz6dlek azok az ^lelleljes szinek, iiielyekbe Kenan 
Jezus ifjiisaga v^zol^s^n^l ecset^t martotta ; 111^ a Lib^non 
lelejen, egy maronita kunyhojaban keszfllt el konyve, Itt 
oWasta fel a nagy niQ elsd lapjait n6v6renek, ki azokat 
rod.3olta 6s szellemes niegjegyzeseivel csiszolgatta. A malaria 
rnindkeUdjuk 61elt!l komolyan fenyegetle : Renan szerencs6re 
folg^'ogyult. de nfivere al(iozatuI esett. A balolt eml6ke sok- 
kal szenlebb volt Heiiim eloU. seinhogy burmii is kiizzeleLl 
volna r6la. Ez ir6i egy6iiis6geben leljesen arislokralikus 
Yonasra mutat. De a Jezus kornyezet^ben levC n6k fesl^seben 
valami szelid, elegikus emlek csiilan meg szerelelt elhunyt 
nOver^re. Ugyanaz a szent gloria, mely a Renan es anyja 
zOtti viszonyt sug6rozza be. Mindaz, a mi e nagy scep- 
kusban ideiilis, e k6t nda!akin^l veszi forr^sal. De van m6g 
egy hatinadjk is. Noeminek liivlak Renan iljiikori szerelm6t. 
Sz6p volt e lanyka, sokkal szebb ^s kedvesebb, semhogy a 

29* 



496 



viI6g durva ertnt^set elviselhelte volna. Meghall, elherraA 
kor^n, mint a lelort vir^. Renan ink&bb csak sejteti velQnk, 
hogy miM 6s hopyan. de nem mondja hatarozollan. Egyeilen 
toftQy^t ki kes6bb szQletett, ut&na szinlen Noeminek nevexte 
el. Geek a tiindokld noulakok Henan sensuali^musara is 
rtujyomtak bizonyos liszta, azflziea, inlelledualis belyegel. Ax 
• Ewig weibliche> nflla is az az drok ti.szta forras. az a tilko6 
belsfi er6 a vilAgegyetemrfil val6 kepzeteben, a mi (Jotbe- 
n6l vol I. 

A nOnem ezen philosophikus felfog^sAnak mer^sz e» 
eredeli iranvAt jellemzi az a nehany sor. melylyel a «Szelsz6rt 
levelek* czimQ mdveben szol dnmagAr6l. «£rzelaieimben — 
ligymond — h^romnegyedreszben n6ie3 vagyok. Ha volns 
l^lekvdndorl^, mint n6 szeretn^k i^ra szttlelni. n6i hangon 
beszelni, mint n6 gondolkozni, mint nfi szerelni, mint n6 
im&dkozni; szeretnom latni 63 meg6rni, milyen igazuk van 
a ndknek. Igaz, bogy a a6kQeI sohasem leliet teljesen raeg- 
kQlonboztetni, mi bennOk az isteni 6s mi ered az drddgtol ; 
szCiziessegok neha sublim^lt erz6kiseg, szemermess^gok a 
kacz^rsag csiicspontja. De ligy, a mint vannak, elragad6k • 

GydnyOrfl harmoni^val tetOzik be ezt az eletfelfogasl 
a *Revue des deux mondes>-ban megjelent -Souvenirs 
d*enfance et de jeuaesse*-l}en is azok a szuvak, melyekkel 
v6grendelel6t befejezi. «Alt6l a j6 szellemtOl, mely annyiffisor 
vezetett, gyi^molitott, megvigasztalt, nem kivijtnok «emmi 
egyebet, mint szelid 6s hirtelen balall a nekem rendell orA- 
ban, legyen az kdzel vagy messze. A stoikusok azt mond- 
jak, hogy meg a phalarisi bika lest61:>en is boldogan lehetett 
elni. Ez tulzas. A fAjdalom lealaosonyil, megalAz. kArom- 
lAsra dszt5ndz. Az egyetlen elfogadhato halal a nemes halaK 
mely nem pathologiai esetlegesseg, haneni 6hajtoll v6g. A 
halAl a csatateren a legszebb mindenek kozott. de vannak 
m6g mAs dicsd balalnemek is. Ha peldaiil en neha 6b^taai 





m 






E 



b 



tudtam, hogy senator legyek, csak az4rt tr>rt6nl, mert azt 
hiltem» hogy ez a inandalum taliin szep ulkalmakat fog nynj- 
tani arra, hogy az ember mag^t megolesse vagy lelovesse 
— oly modjai az enyfezelnek, rnelyek sokkal liibbet ernek 
a hosszii betegsegD^I, a mely az embert la.ssHn es fokozatos 
megsemmisitessel oli meg. Legyen meg IsLeD akaraLa. Ezen- 
tiil nem fogok semmi nagyot rem^lni tObb^. Meglehet6seD 
Idtom mindazt az igazsagbol, a mil az emberi szellem fejld- 
<i6se jeleu pillanataban latbat.» 

•Vigasztalballan lennek, ha az elgyengtiles azon perio- 
dusait kellene ^telnem, melyekben az ember, ki erCvel 6s 
erenynyel bi'rt. mar csak Arnyeka h romja onmagdnak, s a 
melyekben gyakran az ostobfik nagy Orotnere azzal foglal- 
kozik, hogy elpusztitsa azt az ^lelet, melyet fdrads^goa 
niunk^val ^pitelt meg. Egy ilyen 6lelkor a legrosszabb ajandek, 
a melyei az islenek adhatnak az embereknek. Visszavonom a 
laspbemi^kkal, raelyeket az utols6 6ra gyongesegei szajamba 
adhalniinak az orokkevaJo ellen. Az a lelel. a mely nekem 
adaloll, a nelkul. hogy kertem volna^ rim n^zve j6UHemeny 
volt. Ha felajanlanak nekem ujb6l, halaval fbgadnam. A 
sz^ad, melybeo eltem, vaI6szin0leg nem volt a legnagyobb, 
de k^ts^genkivUl a legkellemesebb hireben fog atlni. Hacsak 
Xkw utolsO eveim nem tartogatnak valami klildndsen kegyetlen 
fajdalmal szamomra, Ugy csak koszoneltel fogok lartozni, ha 
az elelnek bucsut mondok, a jo kutfejenek da cause <le tout 
bien) azeil a gyonydrti selderl. melyet a val6s;igon at (^ Lra- 
vers la r^alile) tennem szabad vo]t.» 

A k^tely ^ roegnyugvas, a tagadas 6s rajong^ saj^tsdgoa 

ttfissege az. a mi a renanismus viikgnezleleben lij. erdekes 

megragadd. Ez a lelekallapot a modern gondolkodas igazi 

tiik6re, a kor mUvelts^genek typikus kifejezese, ugy a mint 

az a szazad eszmeinek 6s kuzdelmeinek forrongo kohojaban 

jnegulepedett. « Nines Islen — es Renan az 6 pr6fet;ija» — 



4S8 



ebben a rdpke sz6ban jellemezte a franczia elmess^g azt a 
laisz6lagos ellenmond^st, mely az esz 6s kedely t6rl accord- 
j&ban egy halvany resignati6 ^s kifejezhellen s6v^rg^ ro^li- 
s^gaval rezgell ossze. De e kelt6s termeszet, ez ellenmoii- 
dds magasabb tnegolddst nycrt Renanndt a humanismus 
meglisztult t)0lcseletenek es a Idrt^net-philosophiai felfogis- 
nak azon a/* objectiv magaslatan, meiyre az emberi civiii- 
saU6k nagyszera l^tvanya juttatta el 6t. a bolcselked6 semito- 
logot, azon a Tenseges osvenyen, mely a hanyatlo poganysa? 
romjain, az izlam vil^ga f^nyes cdodain, az arab philosophra 
mysticismus^n, az 6skepeszl6nyseg es zsid6s^g roagas szel- 
lemi cLiUuri\jAn, a binlilhisriius *5s a himiu vallas-philosophia 
m^ly szeml^Kid^scin at- meg alkalauzolla. A benyomAsok ezen 
gazdagsAga megterm^kenyitelte Renannak meg skepsisel is es 
nem engedte azt a meddo lelkek azon Ores szellemi h&ve- 
ly^T^ vAlni, melynek szdraz tartalmatlans^ga a Schopenhaui 
Hartmann-fele nihilo-pessimijimus vilagfelfogdsaban kisM 

Sokat vitatkoztak a felelt, vajjon Renan dertilt 61et- 
n^zlele igazi, vagy pedigcsinalt volt-e? Jogositva voH-e azt 
irni magAr6l. hogy a fOld a!ig hordozolt boldogabb embert 
ni'ilanal? A kat!io!ikusok nem tartottak iehetsegesnek, hogy 
egy ember, ki aonyi lelket taszitott tdprengesekbe es k^telybe, 
a ki annyi bitel megtort, annyi szivet ejtetl aggodalomba, 
8z6vai a klnek 6let6n szerinttik bizonyos meghasonlas kelletl, 
hogy v6gig Tonuljon, lelkiismerelel>en nyugodt, deriill es 
eletvidor lehessen. Lemaitre, Rcnaii jelleme es vonds^nak 
<Contemporains> ozfmO raflv6ben eg^sz fejezetel szentel s 
azon kovelkezlet^sre jut, hogy deriillsege lermeszetes skepsi- 
a6vel j6l 6sszeferhet6 volt. Tal^n miiidennei jobban 6rdekel^| 
bet, min6 kiilcsat adja ennek a bangulatanak az, a ki leg- 
iUet6kesebb ebben lanusUgot lenni, t. i. maga Renan. 

Egy 1885-beii tartott banketten mondott beszed^ben 
e pontban fgy jellemzt mag^t a mester: 



ve- 





489 



«fin is lesujtoltam n^hdny loldalalli, meglehetfisen 
onosz Tenevadat. Jo torped6 vollarn a magam m6dja sze- 
rint. N^h^ny villamos ut#st merlem azokra az emberekre, 
kik jobl)an szereltek volna aludni. Ez okb6l, hab^r testileg 
idOnek elOtte kimertllve, mini a tenger^szek, ^n is meg6riz- 
tem aggkoromig a gyermek vidums^^t s a inegel^gedes 
kfllOnOs kOnnyfls^get.* 

*Egy krilikus [iem rtig azt iillitolla r6luni, bogy engem 
a philosophiam kf^nyszenl niirulig szomonjiiak lerinem. ^ze- 
menire lobbantotla, mint kepmiUala?l, jokedvemet, melynek 
valodi okat nem hirta felosmerni. Nos, en mcgmondom onfik- 

^nek az ok^L» 

^fe >El^gedett vagyok, el6sz6r mivel igen keveset sz6ra- 

^Koztam, a mig fiatal voUam meg. MegSrizlem kepzelGd^sem- 
nek eg^sz frisses^get. De azutan elegedett vagyok meg, s ez 

I m^g komolyabb ok, mivel bizonyos vagyok arr6l, bogy 
elelemben j61 cselekedtem. Ugy van, errSI egeszen bizlos 
vagyok. Jutalmui ezert nem kiv^nnek egyebel, mini liogy 
m6g egyszer eldl keadbessem, Csak egyr5l panaszkodom s 
ez az, hogy liz evvel oregebb vagyok, mint kellene. • 

«Nem a tudomanyok emi>ere vagyok; a nep embere 
vagyok. Porok 6s tenger^szek n^vtelen hosszu sordnak vagyok 
v^gponlja. felvezem gondolkodiisuk szereny eredmenyeit s 
b6las vagyok a szegeny emberek irant azerl, bogy intellec- 
tualis korliitoitsagiik altal annyi elvezetei szereiilek nekem.* 
Id^Ktijk f^enan szavait, melyekkel ozafolju azokat. a kik 
fisszeferhellennek lartoU^k oplimismusaval a vi!agr6l 6s az 
emberi tort6nelemr5l valo felfog^sat, kora larsadalm^rol 6s 
a .J0vend5r6l alkolott eszmeit. S igazat kell neki adnunk 
abban, hogy az irataiban I6pten-nyomon refrainkent vissza- 
csengfi -vanitatum vanilas> voltakepp 6pp oly kSzel dll a 

I kereszleny pessimismu? vilagtol elzirkoz6saboz, mint a pogany 

^Epikur goridtalan eletbdicselet^hez. 



^40 



De Renan egyiittal leliver franczia, s mint Uyeaben. nem 
hiinyzik benne a -poseur* bizonyos lirnyalata t^m. Talao 
ki3s6 sokat is beszel ma^Aru] ; de ki venn6 ezt rossz D^rea 
ama mesteri .?orokerl» melyekben onmagiirril szolva, egea 
Ijii'hizrit nyiija meg az 61et es az eraberek mely ismerelenek? 

• Hibaim koze lartozik — ligymoad — a tiils&gas enge- 
d^kenyseg a sz6beli 6rinlkez6sben, a mely igen gyakran vill 
ream n^zve kellemetlenne. A pap mindenbe beleviszi a maga 
szenl polilikajal: a mil mond, abban sok a convenlioDalis. 
Ez ir^nyban 6n b pap maradtam s ez ann&l balgabb dolog, 
mivel sem nekem, sem n^zeteimnek nem valt ha.sznanL 
[ralaimban absohile becsiileles vagyok. Nemcsak bogy soha- 
sem mondlain olyatU^ a mit nem gondolok. de a mi ritkdbb 
4s nebezebb, mindent elmoncllam, a mit gondolok. De lar- 
salgiisomban i^s levelezeseimben sajdtsagos gydngeim vannaL 
Szinte soha.se mondok eilent, s kiv6ve oly szem^lyeket, kikkel 
azellemileg rokonnak erzem magamat, mindenkinek azt mon- 
dom, a mi v^lemenyem szerint neki kellemes. Ig^nytelensegem 
a larsasiiRlioz tartoz<3 emberekket valo erintkezeseniben leir- 
halatlan. Beszedbe ereszkedem velok, belesulOk, fennakadok 5 
ut6tji^ra az Qgyetlens^gek egesz labyrinttmsaba bonyolodom. 
Nevellet6semn6l fogva liilsagos udvariassagra, a pap udvarias- 
s^g^ra birvan bajlando^^gguL tali^n igen nagyon igyekezero 
kitalfilni, a mit a velem ertekezO hallani 6hajt. Ha vala- 
kivel lirsalgok, egesz fiKyelmem arra ir^nyul, bogy gondo- 
latait megsejtsein s azokat neki fdlos mennyi-segfli szerele 
inelt6saggal fi>ltalaljam. OsszeFOgg ez azon nezetemmel. h 
igen keves ember all oly objective szemben sajAl gondola- 
taival, bogy meg ne s6rten6k azzal, ha mist mondunk nekik. 
mint a mit gondolnak. G^ak oly emberekkel folytathatok 
feszelyezetlenQl eszmecseret, kikr6I tudom, hogy nincseoek 
elSre riiegalkotott velem6nyeik s a jdakaralu vilagironia 
;ilksponijan ullanak.* 





Ml 



u 






Pbo 



N 



«Ha levelezesemet hal^lom utan kozz^teanek, re^m 
n6zve az nagy szegyen lenne. Levelet irni nekem torlura. 
Teljesen 6rtem. hogy valaki virtuoz marad iiz vagy tizezer 
ember eI6tt. De egy e\6ii7 . . . Mielfitt irn^k, habozom, utana 
gondolok s igen gyakran elalszom ezen.» 

<Csak liitni kt»ll ezeket a nehezkes, nyakatekert, una- 
oznban kiizzadi levelekeL. bogy rogion eszrevegye az ember, 
hogy mindez a Felalora.meredtsegeben jott leLre. Ha azlaa 
m^g egyszer keresztiil otvasom. a mit irtam, ugy talaiom, 
hogy a dolog nagyon gyoage s hogy abban sok olyal mond- 
lam, a mirOl teljesseggel nem vagyok bizonyos. K^ls^gbe- 
esesemben azonban bezArom levelemel s azon tudattal viszem 
a poi^tiira, hogy valami nagyon nyomorusdgos dolgot Ijikol- 
lam 6ssze.> 

Mil yen ve!em6nye lehetelt vajjon ezek utin e minden- 
ben absolut szeilemnek az irodalomr6l^ mely v^gs6 elein- 
zesben szinl6n csak az emberi sziv. az embed ehxie prosti- 
lutioja? Mondjuk ki nyillHn, Benanban, kinek ouvallomasai 
pedig szent Agoston^ival vetekednek s Rousseau^ini! 6szinte 
igazsagban hasonlitbatiantiJ magasabban lillanak, a bSlesesz 
sajatsagosau fedi el az ivoi. A modern interview oslroradt 
term^szelesen Henan seiu kenilhette ki, a b^ a psychologus 
jeliemrajzird nem becsulheti liil azokal a megayilatkoz^- 
Bokat, melyekben a nyilvano^sag el^ r^nozigalva szolaltatja 
meg a sajlo szbcsOve a kor szellemi tekinletyeit: nehany 
<3nTaltomasa Renannak, melyekel a hirhedt franczia inter- 
viewer, Hurel kerd^seire, az ujabb irodalmi eszme^amlalok 
felOl kerdeztelve, tetl, megis jeilemz6k egy6nis6g€ megite- 
lea^re. 

Igy a modern irodalom fel^l kerdeztelve, a zsid6 nep 
eredele tOrt^nelt-nck na^ynevH szerzfije inkal)b egyenileg 
erdekes, semminl tanu1^<igos vala.izl adoLl, 



baa 



4l« 



• Mitspm tudok errOl szoini — mondolla volna R< 
Ezekben a dolgokban remitoea jdratlan vagyok. Ha kdl«U 
s^gemnel fogva k^nylelen voln^k a jelenkori irodaIomr6l nylj 
laikozni^ legalabb hat hbnapra volna szUksegem, hogy 
gamat csak nemileg taj^koztassam. S ha ekkor kesz volnek; 
val6szin0]eg meg tovabbi ket ^vre volna sztlksegem, hogy 
korulnezzem mngamat s megpr6baljam a jelenkori dolgok 
irdnl 6rdekl6dni Teldiinak ok^Ort igen szeretnek reg^nyekel 
olvasni s valoszinflleg j6l tdllen^m azzal id6met, de kerde- 
seire — sz6lt szerenyen k6rdez6jehez fordulva — ma valbbao 
nem tudok feleini.» 

A'alo^ztnfl, hogy Henan e szavaiban n^mi tulz^ v| 
legal^bb Huret maga bevalija, hogy Renan irodalmi l^6k( 
zotts^ga sokkal nagyobb volt, semmint szavaib6l ki leheiett 
venni. Uaoine ps Voltaire melletl, kinek Icveleil egig maga! 
talta, di(.-s(ir61eg eml^kezett meg oly modern koltfikrfil is. 
Sully Pmdhomme. Leconte de Lisle; Zol^dl pedig taldlof 
jegyezte meg «Mourel abbe v6tk6ben», hogy roily hosss 
dalmas, b^r kets^glelenOl kiv^6 er6. Szaz oldalt baszn^ ft' 
«Paradon» leirasiira. holott Renan szerint liz is eleg lett voIna._ 
Egeszen categorikusan nyilalkozott ellenben Renan bizonyi 
irodalmi divatokrol, melyeket Huret philo3ophiai evolatiokra' 
akart visszavezetni. *IrodaImi divatok .... gyerekseg, i5gy-^ 
mond; ket ev miilva .senki sem gondol rd.jok.» A symbolid^f 
tdkr6l ^s naturalistikkr6l pedig ezt a mar6 sz6t baszn&lta: 
• Gyermekek, kik a huvelykdkel szopj^k.> 

Egeszben veve azonban Renanban sokkal elevenebb 
volt az U^let dialeclikaja, semhogy er6s meggyftzCd^sei lehet- 
tek volna bfirniely kerd^sben, annalinkdbb, hogy irodalmi 
iskolakhoz szegOdoU volna. Eszm^lddeseben a tagadd;3 szel- 
leme volt az els6 I^nezszem, a ketelye az e!s6 kapocs, me!y- 
lyel a dolgokat 6s tdrgyakat erlelme kQr6be belevonta. K^lel- 
kedett — igazsAgszereletb^l, s lelkenek tragikuma volt, hog] 





J 



44li 



^ 



nem talalt igazsdgot, a mely kielegltette volna a positivit^ 
koreben, Nem csinall litkot abb6l sem, hogy a «profanum 
vulgust> megvetelte. Lalta az ugynevezell «irodalrTii sikerek» 
problemalikus I6nyez6il, a lomeg letszese v^ltozo szeszeiyeil. 
0, az eszm^ny embere, kevesre becsiilte a mu]6 formikat, 
melyeknek tarlalmat csak a gondolat ad. fi^zert nem vegyQlt 
bele az irodalmi cszmeharczbEu mely nem az igazsag I^nyege, 
lianem csak annak kifejezesi modja korul Iblyt, mellSzve azt, 
hogy eg^z szellemi organismusa nera arra voK l>erendezve, 
hogy partlus^t vezessea £s itt az oka annak is, }iogy a 
politikai palyan nem volt Renannak szerencs(^je. Mar 1869- 
ben kereselt kepviselOi mandiilumol, s nem volt sikere azon 
kes6bbi t6rekv6s^nek sem, hogy a senatusba bejiisson. Azon 
polilikusokhoz tartozott, kik hittek a napoleoni caesarismus 
szabadelvU c^aszarsiigga vedlese leheKisegeben. De ezt a fel- 
fog^at ep oly kevess*^, Uidta a kozvelemeny Altai elfogad(atni, 
mini baratja es elvtarsa, .lerome herozeg. A franezia vJilasz- 
t6k bizalmatlansagat egyikok sem tudla raegtOrni. Ennek 
folyt^n Renan lemondott a politikai szerep]6sr6l s eg^szen 
tanulmanyainak szentelte magdt. De az ullramontanisraus 
solel gy0lolete mindeniive kovette, s alkalmat vett maganak 
Napoleon herczeg egy hfrhedt nagyp^nteki harka-dinerj6nek 
odiumfit is Renanra lolnr, holott kideriilt, hogy ebben a libe- 
ralis iriinyil laknmaban senki sem gundolt a katholikus vallas 
niegs^rles^re. 

A politikai eampagne-ban szenvedelt reresegeit Renan, 
joggal-e vagy nem. a (iambettistak agilalioinak tulajdonitolla. 
Ez inditotla arra, bogy ntegirja *Caliban» rzfmtl satyrikua 
dr^m^j^t, mely a lyrai 6s politikai phantasia sajiitsagos 
kever^ke. FGalakjdban allitrtlag magdt Gambettit £tllitotta 
gdnyja cz61lablajaiil. De maskiilonben is nitikodolt a azin- 
mflirAs leren. A *rienu-i pap», a targyat a franczia Ibrra- 
omb6l meriteil «Jouarre-i apatnS>, a «L'Eau de jouvenoe> 




4U 



►dainii i 
terdW 



stb. ily ir^fiyO lev6kenys^g^nek legbecsesebh eml^kei, 
neni annyira a szJnpad gyakorlali ismerelevel irvA. 
inkabb dr&Qiai olvasni^oyok. 

A nagy tud6s m^ hosszabb idd 6ta szivbsgban 
vedett, de allapota legut6bbi Bretagne-ban tart6zkod&5a 
veil fenyeget6 fordutatot, ez ev Julius bav^ban. Csal^ja 
visszavitte F^isba, a Collie de France-ban hirt lak^s^ 
szeplember 18-&n, de mar az uton tartoitak a catastropli^lol 
Hal^IsealelmeklOl meglepelve, meg inJezkedesekel lett irodaina 
bagyat(^ka reodezese targydbaii. <lzrael t5rtenet^nek > n 
dik 6s utols6 kbtele, melyel a nyaron at javitgatolU lelj 
k^szen 6s kiad6ja kezeben van s deczeniberben v^rja 
jelen^s^t. <EmIekiratai»-r6l azonban ugy rendezkedett, hogf 
azokat csak 6t 6v mulva tegyek k6zz6. 

Csalddja odaad6 gondozls^nak egyideig meg sik 
Renant a latszolagos javul^s litjara hozui. Naponta telt rOvi- 
debb s^tAkat. Egy Uy alkalomnial azonban meghQll a Jeles 
lud6s (*s belegs^ge meg tQdfigyulad^isseJ is complicAl6dott Papol 
azunban nem fogadoll halAlos Agyandl Ozvegyet, egy fiiit 5 
egy ferjn6l lev6 leiinyt bagyott batra. Tiszteloi megpenditett^k 
az eszmet. bogy a franczia nemzet AltamkOltsegen temettesa^H 
el Renant, a ki iilan vagyon nem maradt, mert a speculati6boi^ 
nem erlett. s bamvait Victor Hugo meli6, a Tantheonban 
belyezze 5r6k nyugalomra. Az erre vonatkoz6 inditvdny meg- 
t6lelevel a kamara dsszeiilese utan Lockroy-t biztikk meg. 

Nagy 65 mely a megi]]et6d6s, melyet a szazad ez^ 
egyik legjelent^kenyebb tudosanak es gondolkozojanak bal^d^| 
egesz Eur6pa mOvelt k6zdns6genel, s6t meg ellensegeui^l is 
keltelt. mert Renan igazi minlak^pe volt a tudosnak. A tudo- 
many ult6r6je voU mar akkor, raikor az abbe es alumnus 
csuh&jat viselte s a tudomany es baladds bajnoka maradt 
utols6 lebelleteig. Mesteri toUat kez^bdl csak a hal^l esa- 
varta ki. 





«6 



akad<^miat szdnokot Renant a le^yobbnak tartottak. 
lindenutt els5» — mondotla volt rola egy izben Leconte 
F^isle. Magas kora daczfira meg folyvast foglalkozotl nagy- 
bAsii irodalmi tervekkel. Bt^baut szigeten, hoi rendes nya- 
5 helye voll. a lakosok tiszteletere bank«?ltet rendeztek. 
sz5n6 szavaiban tobbek kozt ezeket mondta Kpiiaa: «Higy- 
€l nekem. ha meg sok^ig ^Inek is, e!6g tennival6ra volna: 
munkalerveim vannak, melyek h^rom-negy ember^ielre 
gnegesek. Szeretnem niegirni a franczia forradalom torle- 
^(, a roely oly hangon lenne lartva, a milyen egy ritka 
5y lAzrobamot megillet s alapvet6 mnnka lenne. Szerelnem 
girni Athen tOrtenet^t, a tiirloniany es [szabad gondolkodiis 
t^netet, meiyl)en eltnondanatn, mi modon sikeriiU az ernbe- 
j»ek egyet-mksl megludniok am>l. hogyan fejlell ki a vil^g. 
jtagne tOrt^net^t is szerelnem meglrni legalabb hat kotet- 
1. Szeretnek khinaiul tannlni s kritikailag me^^vtlil^itani 
oden k^rdest, meiy a khinai torteiietre es irodalomra vo- 
Jcozik. MindebbOI semmit sem fogok' veghezvinni. De mit 
z az? V^ghez viszik mtisok 6s jobban fogjak megcsinilni, 
Ql 6n. fin v^gbez vittem azi, a mire legtobb sulyt fektet- 
n, 8 lalAn marad m6g egy p4r 6vem, bogy meg egy kiss6 
irakozhas.«ak is.* 

Ezt a vAgyat csak reszben latla megvali^sulni Renan. 
azt megerte, hogy a civilisatio vezernemzete a tekinlely 
sopag-szek^be enielte a szereny tud6st, a honnan oraculum- 
trfl ig6it ahitattal le?te Eurdpa az emberi gondolkozj\s 
nden nagy actualir? kerd^s^hen, a melyet az esem^nyek 
Jnyegre hozlak Es Renan Helelei mindig a tiszta bolcse- 
5 quintest?entiajat lartalmazlak. aztil a bolcseseg^l. mely a 
1^ es lapasztalal atszilrl eredm6nyeib^l kepzfidOU, mely 
Lseges harmoniijabol nein engedle magal kizavartatni semmi 
ill^let, semmi szenvedely altal 6s sohasem kapkodolt leh&n 
divatos jelszavak hangzatos frAzisai utan. 



k. 



446 



Sirja fdle oda lehet irni, a mit 5 akart : «A miTd 
inindig bfrtam, az az iga^s^g szeretete volt ; 6hegtom, bogy 
siromra (vajha a Ireguier-i koloslor falai kC/.dlt lenne at 
de a kolostor az egyh^^ s az egyhaz, el^g igazsdgtalaniil, 
nem akar tudni rdlam) — 6hajlora^ mondom, hogy siromra 
azt irj&k: <TerJtatem dilexi!> 

«Igen, szerettem az igazsAgol; kereslera, kovettem. b4r- 
hova szolitotl, nera gondolva a keserQ aldozattal, melyet 
Te&m r6tt. Szetleptem a legdr^g^bb kOtel^keket, hogy ndd 
engedelmeskedjem, s bizonyos vagyok abban, hog>' .j6I tettem. 
Senki sem ismeri a vilagrejlely megold^isat s a veglelensegeL 
mely magaba zir; nem leliel megfognunk. nem lebel formu- 
l^ba szontanunk; de van egy, a mit istnerOnk: s ez a szir 
becsiiletesa^ge, az igazsag irfint val6 odaadas s az Aldozat 
6nLudala, melyet 6rte hoztunk. £z oDtudatrol szil^rd es emelt 
homlokkal fogok a v6gitelet napjin tanusigot tenni. Ebben 
Bretngne lia voltam.> 



— r- 



A MODERN MOvteZET BOLCSELETE. 



— M^odik (^9 befejez^ kOzlemuny. — 



IV. 



(Ax aj infiv^flicpt elfihurrxusui. — Courbirt. — A rcAlislikuM ir&tiy. — A roallHtikiis 
irAnj teohnlk^Ua. — A nOz. — A rajs fejlddiae. — A szlu. — A sziufelfotcAs 
fOjloddse. — Ai elrendes^s ri^bU elTef. — A te«hntka fc;J15deflinek tfirvAiijft,) 

A negyvennyolczas 6vek forradalmai iitan kettOs er6vel 
keltek birokra az li] eszinek a regiekk*>L A kiizdelem azonban 
nagyon egyenldtleii fegyverekkel folyl s a liberalis eszm^k 
dladala altalanoss^ \6n. A mOveszet nagy mezeje ekkor ha- 
soalatoss^ lett egy viragos kerthez. melyben az egih^borQ 
elmulUval egym&sutfin bonljak ki a viragok szines kelyheiket. 

A hoi a szabad eszmek geniusa f^lsz^zad eldtt utra- 
kell, olt termetl meg a korszellemnek megfelelO Oj mOv^zet 
is: Francziaorszagban. 

lit sem menl el6k^.szfllet n^lkfil. Emlckeznank kell 
Cliampfleury & Courbel kiizdelmeire, inikel az avull aes- 
thetika lovagjaival kellett vivnink ; amaz az irodatorn, ez a 
fesleszel ter^n. 

El kell osmerniiokf bogy mindk^t lijftb a barcz hev^ben 
tulsagokba esett. De 6pp e tulz^tsok s a bel6lQk fejl6d5tt 
eszmebarczok vetettek meg alapjait ama sz^les urdnynak, 
mely k6s5bb oly szepen folviragzott. 

E16nyere vdlt ez addz ktizdelemnek, bogy az lij eszmek 



i4a 



JHl 

I 



v^6i nagytehetseKii emherek val^nak, a kiknek modjn 
illoU elmeletiiket kiv^lo mUveikkel tamogalni. Ghamplleury- 
t6\ meg Hugo Victor is elosmerte, hogy [nestermuveket irt, 
Courbet-l pedig maga a Salon osdi jury-je voit kenylelen 
aranyeremmel kitOnlelni. Az akkori akademikus felfogasnak 
tehal el kellett dsraernie. hogy a fOlvetett Oj aeslhelikai elme- 
lelenek van valamelyes egeszseges magva, a foladat tehnt 
arra szoritkozott, hogy ez egeszs^es magot csunya hiively 
Ij61 kihamozza. 

Ily mflveletek azonban sohasetn szoktak sikerQlni, ha 
polemia k^pezi az egyetlea eszkdzt. Egy eldre megteremletl 
elmelet szerint lehet irni, lehet festetii eg^szen tisztelelre- 
m6U6 dolgokat : mQreniekeket teremteoi uzonban sohasem. 
Igy t5rl6nt az Oj mllv6szettel is, melynek lula.jdonkepeni elrei- 
r6l Rsak ma all rnodiinkhan frni, miulan szemeink el6tt fej- 
\6d6ii arna intiretiiekek egesz sora, melyekben az iriiny docu-^_ 
mentumai r^lenek. ^M 

Az egesz Courbet-fele kiizdelem csak lokest adoU a 
classicismus- es nazarenisniusba siilyedt festeszetnek. De e 
lOk^s hatalmas voli, meJto szerzGjenek bruialis, nyers niQv^szi 
jellemehez. A lestCk figyelmesekkfi leltek arra, hogy hz aes- 
tlielikai elveken s a regi mestereken kivtil egy^b is vaa a 
vilagon, meg pedig kozvetlen kOrnyezetilkben, eleven embe- 
rek, VLr^gz6, gazdag vil^, a hangulatok, sztnek, fi^nyek eg^sz 
skatdja, valos^gos el6, nyQzsg6 termeszet! ^H 

S err6l mindeddig egeszen megfeledkeztek a sok elm^let^^ 
hajsza k6zt. 

Meg volt teremtve a reactib bangulata. S e haogulat 
egyre sz^lesebb leret h6ditolt. De a miiUrol sem feledkez- 
hettek meg egeszen, hiszen annak eszinui kozt nevelkedtek 
mindannyian. E k^t motor egyutlveve adta meg az ily niQve- 
szet vtizM, a tObbit, a bust a csoiitokra, a rubat az izmokra. 
ezl a kor I6bbi szellemproductuma tette. 





44$ 



M 



Nagyjaban e inotivumok hozldk letre a reali^iktis fes- 
t^Fze! ininy^t. De maga ez ii^ny is najjyon eszrevehetO evo- 
lriti6n ment keresztOI. 

Tudjuk, hogy kezdetben pgyenes reacli6ja volt az eddigi 
inflv^szeli t6rekv6seknok, nevezetesen a classicisimisnak s a 
nazarenismusnrtk. Masreszi kifejez6je volt egyilltal a ineg- 
iijhodott viliigfelfopasnak. Tehat lechnikdhan s eszviei tar- 
ialoinbmj egyarani uj jeiensegtii lepelt fel. 

Techu fkdjdban egeszen mas utakra tert. mint elddei. 
'Az akkori vilagfOllogdsnak iiagyon megfelelt az igazsagra 
vnl<s I5rekves ekes Jelszava. Igaz. hogy ennek az igazsagnak 
lenyegel nem sikeriilt riefiiiialni. s igy maga az elv c?ak a 
Ielkesit6 jelszo szerepet vilte. Hanem e jelsz6 halalmas im- 
pulsusl adott a mfiveszet tpchnikai resz6nek fejlesztesere. A 
lechnikal oly magas fokra emelle hogy a kt>s6i>bi natiiralis- 
t;iknak' mar esak keves doigiik akadt nagygyi fejieszfeseben. 

Minlhogy az «igazpagot» keres^t^k. lehetfileg messze tavoz- 
k a mult mtiveszelenek elveitoL a regi. szentnek biit mUveszi 
dogind.kat egyszerUen tekinteten kivftl hagytak, s a helyelt. hogy 
a olassikus miivok tannlmanyoziisiin neveltek vuhm tudasu- 
kat — a mint az eddig divjilban voft — tiszlun (*sak a ler- 
me-szelet vetteit el6, ezt tekinteltek legfObb mesterSktll s ipar- 
kodlak a termeszet utan vald fest^i? 6s mintizas dltal ugyan- 
azon balasokat elerni. melyekel a mi kornyezetiink, az eg^sz, 
nagy val6sag tett a szeml6l5re. 

Nagyon szerencs^sen vdlasztottak meg a technika esz- 
ozeit, els6 sorban a rajz lanulmanyozds^ra helyezv^n a 
dsulvt. 

A rajz a renaissanoe-korban, mid6n minden alak j6- 
fbrm&n heroikus hangulatban szuletett meg a mOvesz agy^ban 

' Meg kell jegyeznank. hogy «nalurnlismus> es <realismus» kel 
kUldn ir^yt jelez a mavt*szetbeii, miket nem lehel egyinassal (Qlcse- 



30 




relnQnk, a mint az szokasban van. 
Alhenacnm. 



ito 



nagymerelii, sokszor sUlizail, atlagos. sot typikus volt. C^eijaik- 
iiak megfeleloon a legszelesebb, a legf6bb fonnakkal dolgoztak 
a cinquecento maveszei. A legtobb nagy niu alalgai az idealis 
ember-lypusi mutatjak s nem az ember-egyenl. A rau tarxTa- 
nak megfeleloleg. a fdvonasokkal dolgoztak ieginkabb, min- 
dent elhagyva. a mi nem lartozott az alhlela-test kell^keibez 
Czekkel fejeztek ki egy-egy raozgdst. egy-egy Iragikus lei 
iiliapotoi. Csak j6val kfeobb jottek ama nagy rajzoldk. aki 
mindeniUt inegadtak a rajzban is az egyenisegel, =! a 
k6zt Rembrandt r^zban teljesen modern. [Itanok joll a 
nyatlas kora: a ciassicistak rajza mar minden iziben sc 
malikus. 6k teljesen ama chablonok szerint dolgoztak, mel 
ket a regibb kor nehdny e targygyal irodalmilag is foglalk 
mOv6sze az eroberl test ardnyairdL a minta-emberr6l szabd 
kf'pen foh'tllilott. A Corneliiis-korban a nyz eg^szen l^gi 
valik, s v-\)\i oly ei'otlen tis allagos, mint a classimt 
T3bb erdl hozoit bele Plloty. de a teljes. tdmor. tnin 
linom nuanceot raagiiban rejt6 rajzol^ csak azulan f^\ 
magasb I'okra. 

A modern realistak rajza mindeme typust kezelo. re: 
szerez6, anatomizalo t6rekv6sek egyenes reaolioja. Ok 
egy egyennel foglalkoznak. s ez egyenisegel neniesak ax 
eniberben, hanem a tiij- ey hangulalkep mmden, ij. n. stafFagi 
darabj^ban is keresik. Kz egyt^nek minden apr6 r^zet^ 
den porczikajal epp oly m^lysegesen, epp oly b6ven s e 
oly szeretetlel tanulmanyozz^k, mint a mozgasok. aranyo; 
helyzetek nagy vonasait. Rajzolasi ^ (brmakeresesi tan 
manyaikat kiterjesztetlek mindenre, a mi kornyezeliinket 
kdpezi, s korantaem tekinlettek az emberl magat oly mikro- 
kosmosnak. mely raellett az egesz nagy termeszet pusz 
staiTage. Megvan ebben a tCrekvesben az uj fejl6destaD s 
modern termeszetludom^nyi m6dszerek halasa, melyek kim; 
lattak, hogy az embernek a termeszet hU^tarlasaban ko 






Ui 



<exn jutott kQidnb f^sterep. mini az apr6 azalagnak. Ez uui- 
versaiis rajztudas akkor tOnik fol el^nken, ha Rafael. Michel- 
Angelo egy-egy tijreszel valamely la- vagy hegyreszlet^l, egy- 

r^gy ioval egybeveljiik egy modern ilynemii lanulmanynyal. 
f A realistikus irAny szitifelfogds dolgal^an is reactioja 
az el6z6 kor mOveszi hitvaHasiinak. S5t iHlilhalJuk. hogy e 
modern iranyt a lechnikahan eppen sajiilsfigos. uj szinCel- 
fogasa jellemzL le^szelesebhen. 
A szin az iitolBu k6t szazadban esekely kivetellel alig 
jAt.szik lenyeges szeref)et a fesfezetben. Azoknak a mflve- 
^zeknek lypusa, a kik nemc^ak a rajz. az arny^kok felosz- 
t^sa 8 a kompositii> altal akartak hatni, hanem mer^zen 
belenyultak a szinekbe is. a cinqiieoenloval egyiitt szallL sirba. 
Tizian volt a iegutolsd s egyszersmind a legnagyobb fesl6 
is azok kozfll, a kik szinekkel is dolgoztak. Hagyadt, sdppadi, 
szfnlelen kepek kovetkeztek azutun. mikbcn a rajz 6s com- 
positio tartotla valainikep ;i lelket, Itt-nlt lolmerni m^g egy- 
egy hatalmas alak, a ki mim f^'^I a paleUabil, de ezek mar 
csak elszigetelve allanak. s a mily er^tlenek voltak mestereik, 
olyan bagyadtak voltak epigonjaik. A rilasaicistak koraban 
egy^b szerepe sem voU a .sztnnek, mint bogy nv^s contourokat 
betdltson, s ez dtment a nazar^nusok szektajdba, a Cornelius- 
iskolAba is. a kik mar idegesen felnek minden szintfil. LIlAnuk 
Piloty iskola.ja jtitt, a masik veglet. a decorativ szinhalmoz^s 
v6glete, mely Makartmil egesz a tarkasagig t'ejl6d(»tl. Tizian 
s a nagy vlam lestok ota a szfn nagyon mostoha ban^- 
modban reszesiiltj a legnagyobb onkeny es tetszesszerinlis^ 
jellemzi szerepleset. 

A realistikus ir^y lechnikaja, a lernieszel b6 lauubna- 
nyozasabol kiroly6lag« e teren is lij momentumokat hozott a 
mOv^szetbe, a mennyiben a terra^szel iide s teljes szinhatAsail 
akarja reproducaliii, s nem egy iskola szmelm^letet. Azaital. 
bogy oly molyen foglalkozott a kOrnyezettel, a rajzfinomsi- 

30* 




462 



gokkal egyetemben a szfnreszletek egesz sorozatdnak birtokihft 
jutott s igy bQs6ges tarhazat szerzetl maganak oly kincsek- 
l»6l, inelyeket mindeddig nern hoztak napfenyre a mOveazek 

Mindenekeldtt a sztnez^ sablonszerfis^genek vetettek 
veget. Az eddigi iranyok souverain-ra6don niell6ztek a Ipr- 
meszet ul^ni szmtanulmanyokat. s azert szineik atlagosak. 
bizonyos aesthetikai eimeletbdl s nem a kdzvetlen tapasz 
laliisb6l rneritettek. Kafael Mengsldl Golheig egesz sor 
foglalkozolt ez aesthetikai szinmeg^llapitasok eirneietevel, J 
a mdveszek nagy konnyeden ^tvetl^k ez elmelelekei. Az 
eredmeny az volt bogy hiilnyzotl szineikbol az elet, az ele- 
venseg, a kozvetlens^g, s6i a val6szinUseg. Gsak befeaieUA 
alakjaikat s nem festettek meg. Kgy fontos tecbnikai t^yeaO- 
t6L a szinUvlalr61, mintha csak hoinilyos 6s gyenge fogal- 
muk lett volna, arrol nem is sz61va, bogy kepeiken hitkoy 
a levegC. bogy szineik nem adnak texturiit. bogy az 
szinhatasuk erdtlen es sokban ha^onlatos ama dalokhoz. me- 
lyeket a senlimentalismus virfttrkoraban gyengebangu giUi 
zengtek a lantosok. 

Ezekkel elleutetben a realista mfiveszek 6pp oly leny 
szerepet juttattak a sztnnek. mint a tef*hnika egyeb facto 
nak. A szlntavlal, a vaieurok megiigyel6se. a formaknak 
szinekkel valo egyeztetese erOt unt a kepekbe : a szinek fo 
zat&nak meg&llapitasa s az aesthetika ^Ital dogmatice Liltolt 
nuance-ok meresz felhasznalasa eletet eleveaseget kdlci^onaott 
alakjaiknak. V^re igazi plaslikal adoti a formaknak. bogy 
aiakjaik ninesenek a levegfi sokazoros rellexeibol kiragad^a. 

Kajz es aziuezes a tecbnika egy lijabb factor&hoz vezet- 
nek: az elrendezeshez. E fngalom korebe tartozik a com^H 
poeitiu minden resze, mely laz^ibb osszefiiggesben all az eszm^^ 
lartalommal : ilyenek a feny es arnyek elosztasa, a liguraiis 
ddgoknak az adott l^rben valo elbelyezese. szinliigy a sa 
ToUok 6s3zealliUsa. 




Mindeine rlol^ok meg a kii^eimiiJtban is szorgos philo- 
sophalas t^r^ait k6peziek. Van kiilon irodalmnk, kiilon 
BestheUk;ii.)uk, vannak normaik. mikt6l az utois6 masfel sza- 
zad niQvei csak rilkan ternek el. A renaLssance-kor nagy- 
szab^u &escoir6l vontak le a leglobben e s2aba)yokat. masok 
elmeniek egesz az optikaig. FelalliloUak a haromszog-, kor-, 
kup-compositi6 szabAlyait; elvileg elhataroztak, hogy a leny 
tij?y alljon az ^rnyekhoz, mint egy a haromhoz : megtillapi- 
tollak. bogy a kep ket allalellenes sarkAi dsszektito egyenes 
legyen ttielvalaszto voiiala a sotet ^s viMgos r^szekiiek : 
kimondt^, bogy a <ineleg> es «faideg> szinek epp lly arany- 
ban t'oglaljanak helyel a kepen. Vegre belyel jelSltek az esel- 
leges t'6alaknak s helyet a mellekalakoknak, s6i e t'daiakok 
kiemelese czeljAb6l ajanijak a kettOs perspectivat, azaz. bog>' 
k^t kUl(!>nb(>z6 l^t6pontb6l legyen a t^vlat szerkesztve. £s 
kijeinltek sok egyeb nagyon liidom<inyos dolgot. leiriiik a 
a magasb mflveszel minden szabalyat, ligy bogy a iest6nek 
aljg jutna onas egyeb TdladaL, mint e blanquet kitfiliese.^ 

Ez aesthetikai bek4»kt6l a t-ealistikus iiiflveszet Dagyon 
hamar s nagyon konnyen szabadult meg. A mini a modern 
irodalom levetelte magar6l u cla.'^sikus kiilalak cK-ska ruh^&t, 
epp ugy eldobta lomtarba a modern miiveszet e vez6rfona- 
lakat. Minden erejcvel tillakozik az idegen beavalkozas ellen : 
az, a mit teremt. et;yenileg van teremtve s nern masok segit- 
segUlvetelevel. A szabad rendelkez^s s a szabad egy^ni fel- 
t'ogas az egesz vonalon uralomra julott, s ezzel egyiitt a 
mfikritika sem tamaszkodik ma mar a regi aesthetlka nor- 
m^ira. 



' Egyeb aprolekosh ilynemii mUveszeti szabalyok rdvideo egybe 
vaoDak fuglalva egy magyar kezikOnyvben is, meiyet Sz^kely Bertalao 
irt a magyar allami mintarajztanuda es rajztanarkepzd-iiilezet inQv^* 
nttvendekei sz&m&ra. s mely ott ma is has?.na)atban van. A n^roet 
irodalom kUldnilsen gazdaf? az enemti milvekben. 




Midfin a realislikiis nidveszel eine teclinika 
szoltunk, I'el kell tOnnie annak. hogy uz uj mfiveszet ossze? 
tediiiikai factorai a r^gibb kur niQv^szet^nek technik^^bau 
nyilv^nulo elvek egyenes reacti6ja. A modern mflveszel ki- 
alakulasanak e m6dja tijabb documentumH nmaz elvoek. 
hogy a inliveszetek tort^neleben a belsd eszmei tartalomioi 
iiem fuggo r^sz. a tecbnika, mindig az e\6z6 mUirany reacttoja. 
mely dnmagAb6l lejlGdik s keves osszefflggesben ^11 a knr- 
szelJem egyeb ppuiluctumainak fejlodesi. kialakuhisi jellemevel 

HI tiszlto technikai szempontok azonbau konintseni 
adjak meg a modern mflveszet jellemel. A technika meg- 
m^ula&a a mUveszet bels6. omnag&b6l kiindulo fejlddesc) 
mutatta. Az easmei szempont azonban sokkal messzeLbmeiio 
perspectiv^l nyil meg elfittunk s ama nagy kdzos lerre t. 
el minkel, hoi a mflveszet szoros erinikez^sbe lep a mftvel 
d^s egyeb faclorainak nagy lOmegevel, a hoi ugy fulnak 
0ssze a ouliura sz&lai, mikeot nagy kozponti dllom^sokon 
a tivirn bitzaljai 

Az esziTiei tartalotn szpinpontj^hoz 4rve. az els6 k 
mely eleiik toliiL az. hogy milyen ez uj mfivek tdrgya 
akarnak vele a mQveszek elerni. s mily kapc^olatban atlnak 
e lirgyak ^s cz^lok a modern cultur^val ? 



rA szoltcml tnrtiiloin. — A tadomAnyos to l4rMd«liui eJitinik liat&^ii Irodalo 
^8 niUv<>ttxetr«. ~~ Az dj Irodnloin : ZoU. — Ax lU mttvuixet i ft vczi*rr£ikk«iiolc. 
A .Hocialfs imnok baDffuUUniik lerjMitU'ii. — A kor Joll"inp.> 






sokon 




Ama sz^mtalnn mttalkotiis iisszesege, mely a realislik 
irany uralma 6ta elleple a viliiuot. kor^ntsem tekinthelo ezen 
ir^ny kizar6lagos teremtmenygnek, m6g kev^sbb^ r^zabad 
dsszes realistikus mQvekrOl kOvelkeztetesl vonnunk ezen iranv 
ellemvondsaira. Mint minden raflv^szeli epoclmban. ligy eb 



nr I 




466 



is a mGvek tobbsege a nagy fogyaszto kbzCns^g primiliv 
izles^uek kielugU^s^re van sz^nva. Nagy reszDk piaczi ani. 
teive engedmecyekkel a gondolkozui nerii szereto tomeggel 
szemben : szellemi apropenz, melynek sz^zai sem 6rnek Tel 
ama vaI6sagos mGveszi kincsek valamelyikeveL melyek igazi 
charakterislikumai a realistikiiH riiQveszeti tiirekveseknek. 

Itl is sokan vanriak a nieghivnitak. de kevftsen a valasz- 
totlak. Azonban a realisHkus irdny eppen nem inondhato 
szeeenynek oly mrivekben. melyek intensive, m^lyen kifejezik 
egesz lenyeget. s mint ilyenek egyszersmind hu ti'ikrei a kor- 
szeLlem linom valtozatainak, mindannak, a mi a inoderD 
emberl fogialkoztalja. lelkesili. K mepsze kimagasl6 mQveknek 
helyet ad mujdau a jovo intiUirlenete, s a mint a mutt 
nagy korszakainal is meglortent. I'lgy tog megesni a modern 
mOveszet selejles termekeivel is: elpusztulnak, eika]l6dnak. a 
teledes boraalya szall le reajok. Ez a mOizlesnek nagy selectio- 
nalis processusa, melyet a mOveszel edesteslver^^nel, az iro- 
dalomnal is 6pp olyan m^rlekben Itilunk 6rvenyesi3lni. 

S6l 6ppen az irodalom egyebekben is oly sok rokon 
vonasl inutat a mtiv^szetlel. Nem sz6lunk itl a technikaroi, 
hisz iiz rnindegyiknek kiilon-kulon ?ajalja, mely cinmagdb6l, 
csupa reacli6b6i reji6dik. De annal hatarozoUabban all ez 
az irolt e.*^ ("esletl mOvek szellemi tartalmara nezve. hisz 
mindketlen ugyanabbol a Ibrrasbol merilenek. 

Az lij mOveszet embereit is eppen azok a k^rdi^sek 
lelkesitik legink^bb. melyek a modern irodalmat fogtalkoz- 
tatjdk. A szepiroclalom csak oly productuma a culturiinak, 
mint a mOv^szet, s benne 6pp oly szilardan jegeezesodnek 
meg a kor eszmei. mint a fest^szetben. 

Az uloLsd evtizedekben a milvelSd^s minden ter^n nagy 
ujil6k leptek f'el, kik az apr6 apostolok tegi6jat6l krivelve, uj 
viiagit^sba helyezlek az emberi szellem legfontosb s legerde- 
kesb prohlem^il. A titkoa jelszd. mely e mozgalmat meg- 




46e 



indftotta, a szabadeivU. sol radit^lis eszinek pracUkus alkai* 
mazasa volt. Az^rt ial^ltak aunyi vissshangra az oletbeu. 
mert melyeii beienyultak az elelbe, Maga a larsadalooi kezdu* 
meg az apostolkodast s halalmas apparatussal luagara alkal- 
ma:?v^n az iij tudomany tetoleit, oamagaL kivanta reformalru 
liondoljunk esak vissza amaz evekre, mikor a socialdeinokrata 
lanok mint nevetseges ut6piak At 16nek adva a vilag kacza- 
jtoak, s Kondoljunk visnza a kesdl>b lelrejotl s^icialis oon- 
gressusokra. amaz aciiora, niely a papal szekrol s a ot^aszan 
tr6nr6i iudult ki: be kell dsmerniinkf hogy a kinevetett es2- 
mekkel komolyaD kezdtek togialkozni a nagyreszt elfogadUk 
a <targya]as alapjauU. 

Mindeme tarsadalom s eletet ^talakltani kiviiii6 eszmek 
ezutlal nem valanak a szoba-phiioso^jhusok hypothetikuit 
«peeiilaU6inak Lermekei, hanem a tudom^nyadta lij vivraanyok 
gyertwekei, az lij physiologia s evolutionismus sziileiuenyei. 
Nem nelkutozLek a tudum&nyos jelleget^ lenyegiik elleii tebut 
nem is teheltek elvi kifogast, c-sak ^zuks^gesseguket kelle 
meg bebizonyitani. 

&3 e socialdeitiokrata hangulalbaii indtitt meg az iro* 
dalom es mQveszel halalmas inuiikaja. 

Itiz voll az el8() legnagyobb halAs, melyet az elet gya- 
korolt az irodalomra ds raQv^szetre. 

Nem szabad alhtanunk, bogy az irodalom ^ mQveszat 
kizdr6lag a t^rsadaltnt e.szmek diadaira Juttatasara fegyver- 
kezett. Korantsem. Az ilyenCajta dogmabajsza lavol uU mind- 
kettdtdl. Azonban nagyon is nyilvarival6. bogy ez irodalom 
es e mftveszet ugyanazon bangiilatban aiakult ujja, mdy a 
socialis eszm^ket a feiszinre velelte. ugyanazon tudomanyos 
elveken nevelle magit, mikre a tarsadalmi eszmek lAmasz- 
kodnak. 

E kozos hangulat kbzos jellemvontisokat k6lcsonz5U 
miadkett6nek. Megvan beundk a szoros kajKtcs a baladO 



tf7 



domanyuyal. a fe.jlodo bolfselellel. vilagnezleltei. Csak felu- 
letesen kell allapoKnunk Ualzae. Trugenyev. /ola. \h^en, ifj. 
Dumas miiveil s megtalaljuk bennok mindama ludomanyos 
tetelek. bolcseieti rendszerek, gondolkodasmodok, hangulalok 
eg6sz Boriit. melyek a Idpsadalmi eszm^k sziil6Uei vagy test- 
verei. Kgy langeszii iro. /ola, egesz regeny-(!y(!!usban irja 
meg az evolutionismus rninden finoin aga/atat s megteremti 
vele a XIX. szaead epopoea,iai. Szorosan tudomanyos alapon 
alL segedQl hasznal rninden uj vjvmilnyl. rnilyenek a stulisz- 
tika, a sociologia, az uj psychologia. az orvostan legiijabli 
fejezetei. a nemzetgazdasagtan. Belenyilt a t^i'sadalom ininden 
retegebe s feltarja ama nagy g^pezetek litkos belsejet, melyek 
rnozg^sban tarrjak a tarsadaltnat. A buiK-zolb orvoa bideg- 
verrtsegevel mulatja be az egeszseges 6s beleg r^szekel egy- 
aitet, 8 azok productumait, mini a rnilyenek a valias, a 
politika. a miiveszet, az ipar es kei-eskedelein. a socialismns. 
I Baratja, Turgenyev pedig hOf;szu sorat mutalja be a tarsa^- 
^■tiet visszass^gainak, eldterbe hozza a kasztok egyenMllen- 
^Keget, a Uirsadalom paridit, s ezek eredmenyekent beinutatja 
^Hi tudornanyos aihilismus k^pet. 

^y K ket kivalo peliiabol latjuk. inik^nl iogtak fel az irok 

a korszelleinet, s megleljilk beaii5k a keUds momenlumot is: 
az UJ tudom^ny es lij bolcselet alkabiiazisal az irodalomban 

Iegyreszl. masreszt pedig a kor iiaagulatal. 
Vajjon van-e az iiyen irodalomnak jogosultsaga? \^a.iion 
ez volna-e czelja ? V^ajjon helyesen s partonkiviiii szellemben 

mulatlak be ez irak az eletef? E k^rdesek nem tar- 

toznak e fejlegetesek keretebe. A fddolog az, bogy az irodalom 
Utfenul fogta fel az elelet. s liogy az i!ij irodalom ezen esz- 
mekkel van telitve. Kz imdalom kritikajat mell6zve, asupan 

Lazon bat^st akarjuk kinuitalni, melyet az a miiv^szel ^zel- 
lemi fejiddesere gyakorolt. 



4a8 



Mondtuk, hogy a modern irodalom ket (^rdekes jel( 
s^ggel bsniertet meg minket : az uj vildgn^zletnek bevitel^Td 
az irodalomba, s a kor hangulataval 

A mQveszetben kivAloan ez az utdbbi mozzanal 6rd< 
minket. A festeszet l^nyegen^l fogva k&I^ncisen alkali 
olyan hanguiatok teremt<$s6re, melyeknek hatjlsa aiatt az 
tmberek logt^konyakkfi lesznek bizonyos eszinek elfogatlAsara, 
Magtikal ezeket az eszmekel hirdetni nugynn tok^Iet lentil dll 
m6djtlban. f61eg ha azok annyira elvontak. hog^* csak hossza^ 
tagtal&s, f&rads^gos logikai munka utjan jutbatnak a koz- 
ludatba. Az irodalom ebben is inegfeiell niaga el6 liir^U 
teladat^nak. 56t ^Itala niaga is csaknem ludomanyossu leU. 
A festeszet pedig szdzadunk nidsodik feleben az lij ^szniek- 
nek megfelelo hanguiatok teremt^s^re adla mag^t. 

Azonban nem cz az egyetlen jellemvonAsa a realistikus 
fesleszetnek Mint az ilj tnftv6szeli lorekvfeek bosszi'i sonUiak 
e\s6 je[ens6ge. sok oly vonassal bir. melyek visszanyulnak 
az irodalomba s 6l6nken magukon viselik a vajudasi pni- 
cessus belyeget. Ilyen von^s peldaiil a vezerczikkezo ten- 
dentia, mely egyenesen a kitOzott elvek propag^I^s&va) fog- 
lalkozik. Ha a realistikus irany nevezetesb k6pviselOil sorba 
veszsz(ik. a nagy nevek egyharmad^t kiadolt Jelsz6k nielli 
Irva talaljuk. Ilyen pi, Vhde. mint a neniet socialdemokraUi 
irAny kepvi.sel6je a rnflv^szetben. ilyen Verescsjagin az 
oroszoknil, a ki a hiborij ellen testetl. ilyen Hj6pin, a ki 
a jobbdgygazdaikoddsl ostcrozza. ilyen NenttUe 6? Detail. 
kik a franczia revanche- eszm6t propagaljAk. Mindezek mfi- 
vein haljipozotlan megl^tszik a cz^ltudatossAg, melylyel a 
vezerczikkeket megfeslell^k s igy koztuk 6s az i^ irodalom 
apostoiai kozt I6nyeges kapcsok leteznek. 

M^ szempont alU tartoznak azok, kik mtiveikkel dn- 
tudatlantll is oly liangulatokat teremtenek. nielyek az i}j 
eszmek terjed^s^t eldsegitik. Ide tartoznak inindazok. kik az 



It 



46» 



eletkepek eg^sz sordban bemiitatjak a modern liraadalom 
pniberel. a mint az elet minden f^zisdban kOzktidik a meg- 
elheleserl. a mini izzadva suriij^-forog a bureaubun, a sziinto- 
foldon. a gyarak kormos f'alai kdzt, a kikdtCk m6]6in. Be* 
mutatjak ottfionat. annak derfis-boriis kepel, az ehez6 es 
dnbajkodo, a neveiellen. a s^envedo s dorbezolo emberiseget. 
Bemntatjak a klikkek es kaszlok keserves kiizdelmeil. apro 
jeleneleket. mik nagyon vil^gos illuslratioi ama rnOveknek. 
melyek a mai tAr^adalom alalakitasan dolgoznak. Felebreszlik 
a nt'^zoben a szanaloin, a kesertSseK. a reactit') es megvete 
minden erzelmel^ oly hangiilatokba fiozzak, melyekben a lei- 
kesedes egesz Ijevevel all az Oj zaazio aid, bogy segflsen a 
reformmunkaban. 

Igy jAr karoltve a modern mOveszet az elettel, az 6lel- 
nek fblvetelt fontos kerdeseivel. 

KitOnik ebb61, mily I^nye^es, bar sublilis m6don mu- 
tatkoz6 r^ze van a mtivesiietijek korunk aiiiii naKV miinka- 
jal>aD, melynek vegczeija az uj rpformatio. Kels6gtelen. hogy 
fzdzadunknak legalabb ulolso bannadat eppen e Uirsadalmi 
probleraak tanuUnanyozasa es ezek inegfejtesenek kiserlete 
jeilemzik. A tudoraany-nvujtotta felvil^gosodoUsig folfegyve- 
rezte az einberek szeineiL, hogy biztosan s elesen l^ssak naeg 
ama nagy ellentmondasokat, niik az embert lenyeg s az 
atdroklott tarsadaltnl iitstihttiok ki')zt tonnallanak. Az aeliY> 
megindull az egesz c'^atavonalon, sdt v^rt i^ kivant m^r. 
Eml^kezziink a kozelmiiltban amaz dllamatalakulasokra, me- 
lyek Del-Anierikaban mint tbrradalmak szulemenyei jdltek 
5 jdnnek ina is letre. s melyek epp Ugy visszbangra talaltak 
az iberi felszigeten is. Europ^ban pedig tudomanyos higgadt- 
-aggal veszik kezukbf a sajto, a .szamtalan uoiiRressusok s 
a larsadalom maga e socialis bajok orvoslasanak nebez 6s 
^>onyolult miinkiijat. sot legi'ijabban a vegs6 con^eiiuenliakal 
levonva. a letegyverzes s az ordk b6ke eszm^jeig mennek. 




-^0 



Langeszti mdveszek. kik e jellemvonast fblismertA. 
egesz hevvel dolgoztak azon. hogy a kor ez aJaf>haagulatat 
terjeszszek. £ls eppen ebben rejlik az 4i cnQvek halasaoak 
inagyarazata : a korral valo egyQIlerzHs kolcsoDzOtl Dekik 
olyau (lelejezo erot, mely a maga korebe vonz mindeDkii, 
a kit az emberiseg bajai, sorsa. h^yatlat^sa, bosszti Odr&- 
sei^a erdekel. 



\n. 



A renUlstlkuit cnrekt-p. — A Retire mnlljn, — \ Kenr« j«lf:ne. — ,Va nj gtor* 
tciHlentiilit. — A t'g.vcliuloj;U hatiUH. — A neiiiseti vii faji jeU«aiTuui«()k. 
KOxcleitci> H koymopoUtUuiualiuK. — Ennek ukul, — A reallftllktis trAny * cQodrti. 
kor leRkifcjt'znbli miiv6a£i-ti dticumcntanm. ' 



Az uj irodaloin es laQveszetnek sajdtsagos jeltemvoDa»1 
krjic'sonoz mely sympathiaja a «miseraiplebs»-szel. Alig fog- 
lalkozik valamivel iimmestebb, miDt a nagy neptomeg belso. 
ktizdelnies elet^vel. s nU^ tanulmanyoz valamil olyau nielyen. 
mint a nep-psvcbologiat. Mint szerves egeszel fogjak fdi ma 
e tomeget, melynek megvan a maga egyenisege, raegvannak 
kOlon ideaijai j^ kiildn fejlodese. Minden val6szinQseg szeriot 
az evolutionLsratisnak kell ezt t)etudiiunk. mely oly b6ve» 
toglalkozik az egyenek egymusra gyakorolt halaaaval. s mely 
nem akarja az egyent a t5megb61 kiragadva. mint absolut. 
dnmagaban s onmaga altal tnv:lbb re.jl()dd lenyt relfagni. A 
szazad kozepe 6ta gazdag az irodalom ilynemO k^rd^sek 
ti^lal&s^ai], j6 resze van a Demzelisegi eszme kialakitasi- 
ban is. Tudomanyos modszerek sege]y6vel elerazik a fajok 
es csaladok term6szetra.jz4t, keresik atalakulasaik tdrvenyeit. 
Magas fokra emelik a nemzetgazdasagtant s megteremlik a 
statistikaU mint kitQn6 vezeifonalat a tomeg elet^nek krite- 
teriiimahoz. A szepirodalom legkivalbbb mflvei eppen e Ihema- 
vai loglaikoziiak, a legkifejezdhb regenyiro. Zola, nem eg\ 




40t 



N 



ber. iiauem egy soktagd, szetagazi') csal^d ti')rtenet6t irja 
meg. Eszakon a skandinavok megleremtik a parasztirodalmal. 
a dramair6k pedig e tdmeg eietenek legfontosabb factorait 
veszik biralat at^ s kritiz^ljiik a hazassag. a csalad, a koz- 
^let mai I'ormait. Az irodalomban a kiv^Io er^nyes hosofc s 
az clvetemedett gonosztev6k hely6be lep a n6p. mindenestdl. 
iigy 11 bogy adva van. a mddeni dpArna pedig egy-egy feje- 
zele a fejl6destannak. 

Ennek a zsibongo. lolyvast izgo-mozgo tomegnek szel- 
lemet mutatja be a leglobb modern genrekep. A nagy t6meg 
^leteb6l veszik alakjaikai s jeleneteiket s igy val6s^ggal meg- 
felelnek nevUknek : eletkepek. 

Igazi elelkeprol ily erteleinben <'sak a realistikus iriny 
tVtitfineae 6ta sz6lhalunk. A regibb mflve^^zet, fSleg a renais- 
sance kora nagyon szegeny az ilynemfl mfivekben. A hollandi 
fesleszel azutan egyszerd>en egeszeii a «genro> fele ibrdult. 
osakhogy e kepeken sokkal inkabb uralkodik a tiumoros elem, 
^emhogy azokat lisztAn az akkori elet cbarakteristikumaiiil 
vehetn6k. Hosszu sztineleles utan az eletkep szazadunk els^i 
I'el^hen lijbbl divatba jott. egeszen a <WerJher»-feie irodalom 
szellemeben. E hypersenlimentalis mQvek a bourgeoisie-t 
unnepeh^k, s6t eszmei magaslatuk nem 16p a ny&rspolgars^g 
lapos gondolkodasrnndja lYile : edesk6.s, bagyadt, de gondosan 
kidolgozott kepek ezek. mik anyai 6rom6ket mutattak be a 
vilagnak. Hozza a sok olasz. spanyol gorOg <szepsegN inikkel 
stilizalt n6\ modell-tanulmanyaikat jelezlek s egyeb gondolat- 
n^lkuli test6si kedvlolt^sek : s megkapjuk kepet a genre- 
t'esteszet gyerraekkoranak. 

A realistikus ir&ny mOv^szei mdly lehetsegiik s tuda- 
sukkal egyszeribe magas jelenKisegOve tettek ez agyonkinzolt. 
gyenge m(lfa.jt. A mint az irodalomban 6riasi teret hoditottak 
szAmara. ligy ]6n a mflveszetben is; s6t mi tobb': a modem 
rmhetiku? mO v^zet joform^n kizarolag az 6letkeppel foglalkozik. 




Igaz. hogy ez elelkepek nagyon lenyeget^en kulOiiboznei 
ti r6giek genre-jetol. A tefimika erejen kivul becsess^j hi 
Hrdekesse teszi ezeket a telreisinerheUen tendenlia. mdy 
megadja e mtlvek alaphangiilatat. 

Azt nem allithatja seoki seni. hogy az eddigi geore- 
festeszet oly vonas^al birt volna, raely a t^sadalonora. az 
6letre n^zve 6rdeke?S€ s fontossa lette volna. Csakneui ki- 
zirolas idyilekkel foglalkozott s e gyenge ^s olvadozo mfilaj 
niindig az elbUgyadasnuk, a hanyatiH>'iiak jelzoje. K ezukor- 
edes liolgok helyebe jolt az lij fesl6szelben a neppel ?al6 
komoly fbglalkozas, s a tendentia, e nep bsyail tellarni. nvo- 
morii eletenek hQ kepet adni. ramutatni a r^kfenere. tnely 
az egeszseges nagy teslet roncsolja. 

Nem csodiilkozbatnnk ezek lUan azon. hogy az Oj genre- 
Festeszetnek hangulala nagy.i6b6l pessimtslikus. Azok a szi>- 
mon'i dolgok. tuelyekkel iegbehatobban loglalkozik. sokkal 
komolyabbak. .semhoRV idylli jatekok, vagy humorizalas tar- 
gyaiva szabadna ciket lenni. A tendentia pedig. nielyet e kepek 
oly beszedesen predikdlnak, mag&ba zarja azt, hogy eppen 
ez Aldallan elet oly jeleneteil keressek elo, melyek legriki- 
><ibban mula^jak be a nep bajait, a modern emberkinzast a 
munkasosztalyokban. s folvedk azt a jelszot, melyet Madach 
oly sz^pen t'ormiddzott : Milliok egy miatt! 

rernieszetes. hogy ily szeleskOrfi es reudszeres pro- 
paganda nem Jehet el a sziiks^ges eI6tanulmanyok n^lkOl. 
s5t egyenesen ezekre epiti e.szmei erejet. E]s6 sorban a modem 
tudomanyok eg^sz sora adta az impulsust s anyagot e azutiUi 
kivaltkepen a sociologia s a jog uj t^telei. A kifejez^ 1^- 
erOsb fegy^erel az ujabb idOben oly hatalniasan follendillt 
psychologia szolgaltatja. 

Ez utdbbi nelkUl va)6ban nagyon hi^nyosan s nagyon 
egyoldaliian fejlddott volna a^ 61etk6p. Nem kepzelhetOnk 
kiv^lo modern genret, mely ne mutatna be a leleklan fonlos 



4m 



^ 

^nr 



vivmanyail. E boUrseleli ^g subtiliseredmeuyeivel parluuamo- 
ean az Oj rnuveszet is eppen a lelektani finoms^gok bemuta- 
t^saval foj^Ialkozik s lavol all a regibb korok liyperheroikiia 
mtilaivanyait6l. lit is a uagy. szeles alapii nep-psychoiogia 
kepezi a raOvel^ tor^z^t, mint azt na^r emlitettuk. A aep 
61eteb6K cselekves^b6l es eszej^ras^bol e!6keresik a tojeilem- 
vondsokat 3 ezck segelyevel jellemzik a nepel. A jellem- 
vonasok e tudomanyos. mocJszeres keresese. melyhez a psy- 
chologia nyuj(oUa segit5 jobbjal. igen megbizhat6 kriteriumn- 
kat riyiijtoU a nillveszeknek s ngyszeribe fontos tanulm^ny- 
targygya emelte e luclomanyt. De bevitte a psychologiai 
momentumot egy modern bolcsesz, Taine, a mOlortenetbe 
s-az irodaloml5rtenetbe is. 

Miadeddig nem szoltunk ama modozatokrol. melyek 
kdzl a modern mQveszet az egt/es neinzetek keheleben fej- 
]6ddU, s a halasr6I, melyet e nemzetek niai szelleme, mai 
jellemvon^a az uj mtiveszetre gyakorolt. Pedig ama t^nyek- 
kel szemben, bogy a r6gibb mtiveszet egy-egy nagyobb 
epocbiyit nemesak koruk, hanem szuletesi hely()k szerint is 
classific^ljdk, csaknem k^nyszeriiive vagyunk arra, hogy a 
modern kor mQveszeienek e momtfatumait is tekinletbe 
vegyuk. A maiorl^nelem kivalo lejezetei az oJasz, Ilamand, 
nemet. spanyol, nemetallbldi iskolak czimeit viselik bomlo- 
kiikon, s a mOvek, mikkel Ibglalkoznak, nagyon jeliemzfien 
nintatjAk be az egyes nemzelek jellemvonasait. 

A XIX. szazad mdveszetenek tortenet^bdl hi^nyozni 
tognak e ozi'mek. A mo<iern mUveszet kezd kosmopolitdvu 
valni, s csak nagyon I6nyeglelen dolgokban honija magan 
ama nemzet helyegi^t, melynek koreben virfigzik. 

Ez kuldnben el3re litbaUi volt ama lorekvesek utan, 
melyek kiilonosen a szdzad larsadalrai lanulmanyaiban nyil- 
vanultak. 

Az lijabbkor egyonteUi viiugculturaja lassankint elsimi^ja 




m 



ama kiildnbsegeket. melyeket a fajok. a nem7><>telc a kliim. 
az etetmod szult. A kozlekedes szakadatlan eraelkedese sao- 
kAsokat, sflt egesz laji jelleuekel hozoli ossz^hb egymaasal, 
a sajlo nagy I'ejlellsege p)edig az eszmetermekek gyors tow- 
szAlUtasa Altai hat nivellalolaj;. A r^gi kor nep- ^s rnjhaborui 
hely^be az ujabb kor gazdas^gi s dynantikii!^ h^horui leplek. 
a faji ^ vall&si ktiliVnbsegek tel.jesen inditTerens^m hagyjftk 
az embereket. 

Kxek voltak iiagyjaban a kuis6 okok. melyek kozeledest 
jelentenek a kosmopoliiismu.s Tele. Belso okokkent jeleoikez- 
nek meg a napoleoni id6kben tdmadt nemzetisegi eszme ellen 
titilmernlt reaclio s ezekkel egyetemben «ok oly kirsinv factor, 
melyek bar jeientektelenek. de az6rt m6gis magukon viselik 
az internationaiismus jelleget^ mint a milyen a konnany- 
lormak, hadseregek, kOztekedesi eszknzok, liidominyos mtez- 
m^nyek, nevelesilgy, penz- es mertekrendszer, gyaripar ejfy- 
dntetQ^ege, vagy legaifibb az egyontetOsegre valo torekves az 
eg^sz mUvelt vildgban. 

Mindezek lassan. de biztosan dnljfoztak az dsiajok jel- 
legenek elpusztdasan. Feire nem ismerhelo modori hatottak. 
hisz az ^ielben e faciorokkal minden l^pten-nyomon ^rinlke- 
z^ben vannak az ernberek. 

fis e koziHiyOsseg a faj- 6s nepcsaladdal szeiiiben mir 
is tObb erdekes eredmenyt szfllt. liyen p^Idaiil az a korulmeay. 
bogy fajrokonsagban nem lev6 nepek atveszik egymas kor- 
mAnyformait : bogy Eur6pAban k«»v6s uralkod^i lr6n van. 
melyen nemzeti fejedelem Ulne : bogy a modern politikai 
szdvetfiegck ninc!Henek a fajok rokons^gara alapftya, hogy a 
kdzigazgatasi elet, a varosi szervezeltseg kezd egyOntetQv^ 
vfilni ; hogy a mag^neletben a berendezes, a niha, a dival. 
az eletmod lassan egyenl6v6 vdlik az eg^sz mOvelt Europaban. 

Mindezek kels^gtelen jelei ama lassu processusnak, mety 
id6k mult^n egybeolrasztja a n^peket, s kozOs vonasokat kdl- 



M^ 



csanftz nekik. Kopunk e jellemvonasa as; irodalomban is jelenl- 
kezeM. El mennyiben ilgy a ktilsfi forma, mint a bels6 tar- 
lalom nem mutal I6bbe k0ldn6s faji jeilegzetess6gekel a?. 
e^fyes nepeknel. mint az a multban volE. Forniajilval egyiitt 
ki^it a specialiter nemzeti epos 6s a nemzeti drima. A 
milveszet pedig l^nyegtelen dolgoklol eitekintve — mini a mi- 
lyenek a largy megv^lasztAsa. bizonyos teehnikai kijldnbse- 
gek — egyfonna tendenli^kal bir csaknem mindenflU. 

Nem larlozik rank, elbiralni, v^jon kedvezO vagy ^rtal- 
mas hatds:?al van-e ezen kOzelede-^ a kosmopolitismus fel** 
a mflveszetre. Teny az. bogy megvan. s bogy eppen mint 
knlOnillo. a multban el6 nem lorduld mozzanal, jellemzfi a 
modern mfiveszelre. 

Nem szolhalunk tehat ina killbn nemet. franczia, olasz 
muveszetrQl oly ertelemben, mint a multban. Hogy valameiy 
uj mQveszeti tSi^ekven milyen nep kor^ben fejlOdik ki, az 
jorfezt attol filgg ma. hogy hoi lalalkozik Oppen a factorok 
ama r6sze. mik e mOveszelet letrehozzik vagy atalakftjAk. 
Igy a realislikus irany aziilfilftldjeul Francziaorszagot nevez- 
hpljuk. a naturalismiis kifejleszl^seben mar j6 resze van 
Nt^etorsz^gnak. Az intenlionismus eredetere nezve egeszen 
skdt Ierm6k, az li. n. intuitivismus viszont D6!-Nemetorszag- " 
ban latoit napvilajrot. De az6rt csakhamar divatosakkii leltek 
e mfliranyok az eg^sz mftreszellel fogIalkoz6 vil^gban s egy 
rnszflk nem is sztiWfOldi^n. hanera a mesaze kOlfdldOn erte 
d iegszebb viragzasiit, mint a PArisban lamadt impressio- 
nismus Nemetorsz^gban. 

Mindezen lijabb rnQveszeti lorekvesekkel azonban kQlon 
czikkben fogiink lesz^molni; e helyQtt a realistikus ir&nyt 
miitattuk be, mint olyant, mely leginkabb jelemzi a modern 
kor mUv^szeti hitvallasat. A realislikus ir^ny. mint Ifittuk, 
bizonyos elveket kivaii kifejezni, vagy legalilbb is olyan han- 
gulalot teremteni, mely fbg^konyakka teszi az embereket az 

AUienaeam. 31 




4m 



uj elv befogadasAra, E czel eleres^re a kifejezesi eszkozok 
egesz nagy apparatusdra van szflks^ge, liogy ttljeseu el^rj^ 
a kivanl hatast. Ez eszkdzfik egyik legfonlosbika a technika. 
mely az e\6z6 niOir^nyok reuc.tiAJakent fejlddiUt. F^zmei Uii- 
lHlnid:rft nezve a realLstikus irany nagyreszt oly proiilemakkal 
togtalkozik. iiielyek az embetre voiiatkoznak, meg pedig mint 
tarsasagban egyiitteld lenyre. Sziiksege^ Lehat mindenekelott 
az embert osruernie. s nem c^upan kftlsd megjelenestiberu 
haaein valamennyi titkos, bels5 erzelmei. szenvedelyei. ere- 
nyei- s baneivel egyetetnben. E lanulmanyokbiin rendelke- 
zesere allott s iirdkos halassal volt ra a fejl6d6 tudomany, 
a kor szellemenek dsmerete, az eleL Mindezek egyiittes hata- 
sabol alakult ki a realistikus rnQve-szel, mini korunk gondoi- 
koddsmodjanak kil'<^ezoje. 

Korctnt^em szaliad azonban a tentebb mondotlakat otyan 
cbablonnak lartantink. meiybe szepen bele keil ilJeszteiii az 
I'lj mtSveszel productumail. A realistikus irtiny nem bel'ejezelt. 
nem lezdrt. nem kihalt ir^ny. £l s a ktiltblddn ma is szep 
mflvekkel ajj^ndekozza meg a vildgot. Azonban azl sem sza- 
bad hirmiink, bogy ez irany kizarolagos mflve-szeti productuma 
a modern korszellemnek. S6t ellenkez61eg, az utolso hanniucz 
ev alalt oly szamos lij mtiveszi torekves meruit fel, hogy a 
realistikus iranyt <rsak a kor inQveszete fojellemvoDasanak. 
de nem egyedali jellemz6jenek lartjiik. Mindeneselre benne 
jutoU leghatarozottabb kifejezesre korunk gondolkodasmodja, 
szivverese, s mint ilyen, mindig eldkeld belyet fog elfoglalni 
a jovo mtllorleneleben. 




A MAGYAR PARLAMEM UKK(.)KM.IA. 

ALLAMJOGI TANULMiMY. 

— Hainiadik 6s befejezd kfizlemeny. — 



n. A f6rendihdz. 

«A ffirendihiz szervezet^iiek modositasaroU czimft 1885 
e.v'i VII. l.-cz. i»ly kerdest oldotl mt^g, loely egy teljes evsza- 
zadon at f!)gialkoz(Htta a iiiagyar kij/veleinnnyt. A t6rt*ndihaz 
U'drendi lAbla, tabula prtx-erum) a raagyar alkotmany azon 
int^zmenye. mely sajaUagos szivossaggal eredelelfil Ibgva 
egeszen 1885-ig majdnem vaitozatlaniil larlotla I'enn magai, 
daczara aniiak, hogy leformszuksegletet legkoi^bban ereztek 
es haDgsulyoztak. Mar az 1790/91 -iki emlekezetes orszag- 
gyalesen hozott LXVll. t6rvenyczikk ki'ilon bixoltsjigot kiJldott 
ki, mely eg^-ebek kozt az orszagRyOles ket haziiiiak egymiis- 
kOzti viazonydra vonalkozolag rei'oi-mjavaalalok kidotgoz^A- 
val volt megbizva. a inidon mindenekeldtl a felafihaz kor- 
szera li.ijaalakilasa veteteit tervbe, Ezen deputatio, mely 
operatumit soha be nem fejezlCj 3t> ^vvel kes^bb, az 1827: 
VIII. t-cz. allal megtijittalolt, a v^gett, hogy ama *negotiuin 
longiorem deposcens deliberationem> vegre vatahAra befejez- 
lessek [)e a teiTezell ret'ormjavaslatok azutAn -sem kerttUek 
lapfenyre. Meg az l848-ik 6v viharos reformszellemenek is 
ellent tudotl allani a felsdhaz ; ez evben eg^sz allami ^letilnk 

31» 




^^ 



alapjabjin nicKvultozott. csnk u (e.lsfi tabia maradt meg ehii- 
tetleiifil rugi szervezel^heri. A purlamentaris etelnek 1867-bftn 
lOrl^nt felebred^se 6ta e k^rdes el6v6tele szimlalanszor sflr- 
ilteltelett minden oidairol, de I ft ev kelleU meg ahhoz, nug 
v6gre valahiira niegoldatott. 

Hogy ama bangok. melyek ezen a maga nemeben parai- 
lan parlamentaris int^zm^ny i\jjAszervez^6t kdvetelt^k, nem 
voltak alaptalanok. ezt nem szQkseges bftvebben fejtegelni 
olvasoink eloU. kik a regi tVirendihaz tnrleneli rejKkieset «s 
szervezelet ismerik. Hogy mindenik 24 eves herruseg, grfife* 
biro, mint olyan. egyszersmind szflletett t6rvenyhoz6. minden 
l)4rmi neven nevezendfi (iiialiiicalio nelkul; tovabba. bogy a 
parlamentaris kormany altal kinevezett s vele egyOtt fotyto- 
nos T&ltozisnak al&vetett kozigazgat^i biTatalnokok, mini 
olyanok, egyszersmind a Iels6 kamaranak szavazattal blr<» 
lagjai : ezek oly illamjogi almormitasok, melyek sehol a 
vildgoM Item roi*duI[iak el5. Az angol alkotmdny bizony^ra 
nem egy elavult hs rzelszenilleinit^ vilt inteznientt mutathal 
fel, banem ilynemO ferdes^gek tn^g oU sem leleznek. Az angol 
Lordok hdzj^ban Is iitnek maga? korm^Dybivatalnokok, pL a 
12 f6bir6, hanem ezek epp oly kev^sse bimak szavazaltal. mini 
maga a fels6baz elnoke. a Lord fokanczeltar. Angolorsza^ao 
lehal lebetetlen volna az az eset. me!y nalunk oly gyakrao 
elfifordult, hogy I. i. a kormauy, mid6n a fetsohazban vals- 
mely tOrvenyjavaslat olfogadana ketesnek mutatkozott, liv- 
irati uton berendeite a I6ie t'ugg6 6H kozigazgatasi tisziviselul 
I I'dispanl) az illeUi dont6 iilesre, a mi iilan ezen szavazo- 
gepek re bene gesta \\)b6\ hazakiildettek. Tovabba vaonak 
ugyan Angolorszagban is orokOs pair-ek. hanem ezek k6ze 
csup&n csak az el6kel6 nagybirtokos osaladok i-saladfOi lar- 
toznak, mig a fiatalabb figyermekek meg az atyai czimet 
sem nyerik. Vagyontalan pair pedig Angolorszagban soha- 
sem latott jelenseg. Magyarorsz&gon ellenkez6leg a puszta 



489 



rzim, roely egyarant atsz^ll az 5sszes Hgyennekekre. iniir 
inegadta a h\s6hAz tagsdgal. Mindenl'itl. hoi felsd kamara 
lolezik. meg van adva egyszersmind azon lehet6.s^p. hogy oly 
c^^nisegek, kik az dllami vagy tarsitdaliiii elel kiilonhozt) 
terein ^rdemeket szereztek. fdlvetethessenek a fels4'>l)a/. ta^yai 
koz6 : e^yedul a magyar feleohazbaii nem vo[t heJy ezek 
szam^ra. SOt ennek ossze^llita.sa meg egyoldaiusAgaltan sem 
volt kovelkezetes, mert mig a kalholikus es goriig f6pa]»sag 
itsszes tag.iai. belesz^mitva n»6g a rzimzetes puspokoket is 
fels6h&zunk tagjai vottak, addig a \d\>h\ hilvalliisok ogyhAzi 
fdndkei e jogot nem elvezlek. I'ovabba igen jeienlekeny 
orszdgresz — t i. Erd^ly — ffinemessege nem volt egyenjogii 
a tobbivel, raert erdeiyi Tfitiemer: rsak az esetben lehetett 
tagja a forendihaznnk. ha a .«znkebb erteleniLteii vett Magyar- 
tirszj^gban birtoka voll. A mi pedig a forendih^z ^lamjogi 
t'ompelentiajat illeti. ugy ezen testiilet semmi initiativAval ?em 
birl a lorv^nyhozAs leren. 

Ezen hi&nyok oly sulyosak es oly szembeiMUik, hogy 
az ujjaszervez^s szUks^ess^ge irdnt dUal^nos egyel^rtes tnu- 
tatkozoU. hanem ana n&z.ye. hogy mikepeii es niiini alapon 
tdrtenjek a aziikseges nrlorm. a velpnienyfik mar nagyon is 
sss^tAgaztak. A korm^ny t'eladata. inidofi a^ pn-e vonatkozn 
tdrv^nyjavaslatol elkeszitette. lenyegesen meg voll konnyitve 
azon korOlm^ny altal, hogy a ftirendibaz reformjanak kerdese 
mar egesz litteratural idezelt elo, a kormkny tehat a I6rv6ny- 
javaslat kidolgozas^lnal bizonyos sz^mO, t^bb^-kevesbbe aJapos 
ek)munkalatokat felhasznalhatott. TalAn nem lesz erdeklelen, 
mieldtt magat az 1885-iki ir>rvenyt inegvil^gitant^k. ama 
refonnjavaslalok egynemelyiket itl eg^sz rovideu ktiziilni. 
aon^l is ink^bb. mivel reszint oly ferKaktol szarmaznak, kik 
Magyarorsz^g nyilv&nci$ elet^ben kiv^Io ijtlldst foglaltak. vagy 
foglalnak el, kiknek nezetei lehat ily fontos kerdesrt* nezve 
k^segtelenOl erdekkel hirnak. 





470 



Conservativ irknyban legraesszebb menS reforaijavasla! 
az . nielyel a forendihAz volt elndke Szogyenif - Marich 
Tjdsdd tett kozze. E javaslat szerint tagjai iennenek a 
tSrendihaznak : az uralkodo h^nak Magyarorszagon birtok- 
kal biro CGherczegei. a zaszl6s iirak. a kalholikus es gorog 
egybAzrmgyok . kiveve azonban a czimzetes pQspokfiket. 
tovabba a proleslaiis e^^ybteik pOspdkei — mindezek allasuk. 
illelve hivataluk alapjan. A I'GispAnok ki vannak z6rva. A 
masodik c*soporto( a f6urak k^pezik. meg pedig : a csal4di 
hilbizominyok birlokosai, ba legal^bb evi 3000 frt kdzvetlen 
adOl tlzetnek. tov&bba az eddig jogosult csal&dok Iegidi5sh 
csalAdtagJa, ha legalabb lOfX) frt adot lizet. vegGi mindenik 
herczeg, gr6f es ban'*, lekinlet nelkiil arra, bogy csal^dja 
mAr k^pviselve van vagy ninths, ba legalibb 10.000 fopmt 
direct ad6t fizet. Azoknak sz&ma. kik e esoportban a tdrte- 
nelmi jog alapjan bivatottak lennt'iru'k. minlf^^y 2nO-re tehet6. 
ezekhez janilna met; egy bannadik ('PO[K)rl. azok t. i.. kikel 
a korona szabadon valasztana azon ferfiak ki^zul. kik a k6z- 
iigyek teren ^rdemeket szereztek, ezeknek szaraa azonban 
felCil nem rniilhatna az el^bbi ket csoporthoz tartozoknak 
fele reszer 

Ennel egyszertibb Trefort Agost javaslata, ki ismetel- 
ten loglalkozotl a ffirendihiiz kerdes6veL -lavaslata az6rt bir 
fontossuggaL mivel az egesz reformmQ kardinaiis kerdese, az 
t. i., bogy az eddig jogosilva Tolt Rirendi csal^dok k^pvise- 
lete mikepen rendezend6. a Trefort-f61e javaslat alapjan olda- 
lotl meg az 1885-iki torv6nyben. Trefoil is kizirja a c^zina- 
zeles pUsp6k(»ket es fSispAnokat, es belevonja a kathol., gorOg 
is protest4ns egybaznagyokat. a f6nemeseket iliel6leg pedig 
mindenik sztilelett herrzeg, gr6f 6s bar6. ki legalabb 3000 frt 
evi direct adol lizet. ezen terv szerinl tagja a forendiblznak 
Azonkivfli a korona jogosftva lenne. fOrcndibfbii tagokat tet- 
sz6s szerint kinevezni, a n^lktil. bogy a szdmra nezve kor- 



*71 



latozva volna. Cz ut6bbi pent, mely idegen mintakb^l szbv- 
mazik. nem igen nepszerU Magyarorsz^gon. Ha meggondoljuk. 
hogy mily gyakran visszaeltek mar az ura]kod6k a pairkine- 
vez6si joggal. mid6n valamely inu!and(') jelentosegfi kerd^sben 
ezen az liton biztositott^ maguknak a I5bbs6gel, tebil oly 
eszkOz Altai, mely hossz»j idCn at j6vii nem tehel6. minthogy 
elethossziglac tortenik a kinevezes, akkor *'sak termeszeles- 
nek 6s igazollnak (arthaljuk azon ellenszenv^t, melyet a 
javaslal ezen resze keltett. 

Figyelmet erdemel tovabba Sofnssich Pal reform- 
javaslata. mely sem az ordkos tagok rendszer6t, sem azoknak 
kategoriajat nem fogadja el kik m^Itosaguk vagy hivataluk 
alapj^n lu'valottak. A jov6 ffirendihaz ezen javaslal szerini. 
a tagok fiarom csoporlj^l)6l aliana : egy harmada {50 — BO) 
szabadoD valasztandn a rogi f6rendihfiz altal sajat tagjai 
sonibol. miaodik harmad^t a kepviselfthfiz valasztanA saj6t 
tagjaib61 vagy a volt kepviselrtk k*)zfi!, rnt'g pedig mindket 
esetben *^IelhosHZigian. A v^lasztas feltetele: a bettilt5lt 32. 
61el6v, onallosag, magyar szOletes. vegul 3000 frt direct 6vi 
ado, meg pedig tehemienti^s f6ldbirtokboK leh^t lenyegileg 
telekad6. Az utol.s6 harmadol a korona hivja meg: itt elesik 
a census, de megkivantatik. hogy az illet6k a kfizdet vala- 
melyik teren erdemeket szereztek legyen. 

Tdth Lorincz javaslata szerint a rSrendih^z tagjai. kik- 
nek 6sszes sz^ma 400. szint^n haroni raoporthoz tartoznak. 
Az else All 100 sziiletett f0urb6i. kik a r6gi i6rendih^z Altai 
sajAl kebelebfil vAlasztand6k. a n^lkiil azonban, hogy vala- 
mely census szuks^geltetnek, mint a ^?omssich-fele tervben. 
E v^aszt^ azonban nem dethossziglan, hanem csak 6 esz- 
lendfire ervenyes. De az ujjuvAlaszlAs oly modon tortenik. 
hogy mindentk harmadik evben kivalik e csoporl fele reszre, 
mi Altal, a mint indfivanyoz6 velekedtk, e csoport nagyobb 
slabilitAst nyerae. A mAsodik csoport all 40—60 a korona 




i72 



alul eietlioBsziglan szabadon valaszloU tagb6l es 50 — IW 
egyhazi es allami digQitariiisboi, ii. ni. a zaazlos iii-ak, a 
katholikus es gorog eisekek es paspdkok. kiknek szama 35, 
lovabba a kir. Curia eindke. es a;: akkor I'ennaliott kH kir. 
Ubla elnOkei. A harmadik csoport vegre 86 tagbol ^llaria. 
ktk a (}4- megyei ^ 22 sz. kir. v4ros luunicipiuruai altal 
valasztatnak : inegvaiaszthato azonban csakis az« ki a 40. 
evel beti'tltotle, inagasabb mivelts^ggel bir s kitiek ^vi bizto- 
sitolt ji'ivedelrne legalabb 50(K) Irl. V^gfll e csoporthoz Urlozii 
a 11 prolestans puspek. u inagyar liidomanyos afcadfinia 
eindke 6s a k6t egyeleni tektora. 

A fdrendihaz tugjainak megvala^tztasa a municipiuinok 
altal Kosjulb-fele eszme, raely valoszinilleg a belga mintar 
aJapszik. A v^laszt^s eszmeje a legv^gs6bb kovetkezetesset;- 
gel jelenik meg Pdrtos Hola ligyved refortiijavaslatabaii, 
rnelyet. csakis nuriosiuukent. a liberalistnns vulgaris jelleui- 
zeseal kivanunk itl emlfteni. Ezen javaslat szerint a j6v6 
f6rendihazban nincsenek dignliariusok mint oiyanok. ninuse- 
nek tagok, kiket a koruna hivott meg, nintrsenek tagok, kik 
szuleles vagy birtok alapjan talalnak ott belyet. banem az 
eg^z {'6rendihAz csakis valasztott tagokbdl all. A valasztast 
pedig nem a municipiuinok k^pviselo testflletei teljesitik. 
mint a Tolh I^cirincz-fele javaslat szeriril, haiieni kazvetlewul 
a nep vdlaszlja meg a tagokat, uieg pedig hat evre. Az 
acLiv, valamint a pa.ssiv v;^laszt^i jog miiidenekben azonus 
a kepviselohaz s^amara tennallo szatmlyokkal : a f6reudjluiz 
tagjai egyaltalaban minden tekintelben egyenlok az aisotuz 
lagjaival p^ld. incompatibilitas. napi dijak tekinteteben etb. 
Hogy azonban Magyarorszag miert engedje meg magdnak azt 
a teoyUz^st, hogy ket egymas iiiellett iilesezO kepviselnbazat 
birjon, ennek az indokoldsdvai az indilviJinyoz6 adOs maradt. 

VegQl nem maradiiat emhtcii n^lkiil azon irany sem. 
o^^X a felsOhaz intezmenyet egyaltalabaij fdloslege-'^nek vji^y 



vt& 



t'Ppen karosnak tarlja. Ezen irany ]egeldkel6bb sz6sz6l6ja 

Schvarcz GyuUi. ki egyaltaiiban a legalaposabban es Icr- 

behatobban loglalkozoll e kerdessel. Schvarrz Gyula a ma- 

gyar 41UtniDteznieiiyekr6l iii, igen becses niunk^aban mint- 

egy hijsz kiilon lervet kiizol ugyan. melyeknek alapjan 

t6rendihaz(inkat szervezni lehetne. de demokratikus hilTalki- 

itiasahoz hiven egyaltalaban nem baratja a felsohdz int^- 

in^yenek s legkev^sbb^ oly rel56haziiak, meiy aristokratikus 

jelleggel bir. Eiismeri ugyan, hogy a magyar lelsdhazat pusz- 

lan opportunita-si okokboi eltflrdlni nem lehet. de elvben az 

egykaniara-rendszer hive, s nezele szerinl azon functi6, me- 

lyet .'I jelenkor allaintana ertelmeben a felsdhaz van hivalva 

leljertileni, feleslegesse valik egyleldl a kiraiyi vetdjog s rn^s- 

L ielOl a czelszerfleo szervezetl dHamtandcs allal. * 

^^k Nem akarjuk e helyt i^b6[ fdimelegiteni amaz ezer- 

^^zeresen banyl-velett kerdest. hogy vajjon az egykamara- 

rendszernek adaDd6-e elsobbseg. vagy a ketkamara-rendszer- 

ntf^c? De el nem hallgathatjuk azon ineif^iegyzesunket, hogy 

a demokralia ~em a lupt^nelem taniisagai, sem korunk into 

szavai irant iiem lutszik kello fog^konysiiggal birni. mid6n 

azt hiszi, hogy a moderii ultaiit. napjairiknak viliaro£an eldre- 

rohano hatalraaval szemben. nelkii!6zni tudna a conservativ 

eUensulyt- ^hasem volt ido. mely annyira raszorult volna a 

ci>nservativ :fzellenire s amaz erenyekre, melyekel Blanischli 

igen Ial6l6an par exeeilem^e conservativ erenyeknek neve- 

zett ; a kegyeletes-egre, a iittseg, a kotelesseg^rzetre. 8 hogy 

mmdez uem csup^n csak subjecliv n^zet, bizonyitja azon 

t&iy. hogy egy ido ota Eur6paban kftsej^telenttl erOsen oon- 

servativ aranilal uraikodik. Ee ezen ^iramiat nena csup^n 

szerQ reac-tio a hbemlisoius tdikapasai elleneben; gyo- 




Efl iUaml^rveDysz^k. 



Swerk. 



474 



kerei im'^lvfibljeii fekvrtk, Mtg mindenkor. )nid6n valani 
nepben jol(*nlekenyebb szaka(iasok rnutatkoztak, a bekejel 
meghaborgoU t^rsadalom az allamhatalomD^l keresett nieDe- 
d^kel. Barraino bens6 viszalyok dultak. vall^ssurlodasok vj 
niemzetisegi vitlongdsok. vagy osztalyok egymaskdzti harczs? 
a t&rsadiilotii mittdig InkAbli a despotismus vaskarjaibe ba- 
nyatiott. ^mbogy az anarchi^nak engedte volna ki magat 
Ks ki akarnA tagadni. bogy a mai enr6pai viszonyok k6z6lt 
lomerdek erjeszW anyag letezik, mely a tarsadalmal az eur6pai 
rnQvel6d6sre nezve vt^gzetleljes felbontdsi processussal Fenye- 
geti? Vajjon csodalkozbalunk-e, bogy ilyen viszonyok ko/^t 
azt ^szleljiik, bogy napjainkban mintegy dazlonszerfileg kezd 
6rni azon altaianos meggy6z6des, bogy az allam megszilar- 
dfUsa. megerdsitese 6s a conservativ 6rdekek t^mogatisa 
szuksegesse vAlt? A fejedelmi kenyuralomtol ma in^r nem 
feltink tObb6. C^ak demokraiikus korok tai*tanak ma^ ettol 
az ijesztC kiserteitOI. Tudjuk. bogy a fejedelmi despolismu.'^ 
tOrlenelraileg !e van gyfizve, s bogy megkis^relheti ugyan. 
bogy fejiH fOlemelje, de ez a tiirekvese abg vezethel larUis 
sikerre es Uivolr6I sem hagybatna maga iilan oly remseges 
pusztilAsokat. mint a szabadsag despotismiisa, a ttimegek 
kenyiiralma. Sohasem iiiloll a vilig reUwietesebb despoli?- 
must, mint az vala, mely az annyira dics6itett 1789-iki eivek 
z&szloja alatt, a fens^ges nep. valamint a szabadsag, egyenl6- 
s6g 6s teslveris6g neveben, remiilelbe ejte a vilftgot. 

Ha teb&t a modern demokratikus iiberalismus elvileg 
elveti a conservativ felsf'ibAz eszmej6t — mar pedig t'elsdhaz 
conservativ jelleg n^lkQI nera fels^h^ — iSgy csak azt mu- 
latja. bogy regi megrogzdlt bibaj^b6I ni6g ma sem lud kibon- 
takozni. azon bibab6I. bogy a vil^got abstract etvek szehnt 
es a realis 61etrug6k ignoralasaval akarja atalakitaoL De 
elfelejti lovabbi azl is. bogy val6di szabadsag conservativismti^ 
n6lkul nem dtlbat fenn: < conservatism wbicb is an indis- 




476 



pensable element of all true liberty ~ mondja egy lengeren- 
tuli republikanus &llaintud6s, Liebet'. 

igaz ugyan. liogy az ellenseges alias az aristokratiaval 
szemben szUks^i^kepen a demokralikus hitvallomashoz tarto- 
zik, mely semmibe sem veszi a tOrt^nelem azon elvitAzha- 
tailan laniibizonysag'^t, ho^y a tyrannis mindig ^s mindenOtt. 
mielOtt labra kaphatolt voina, kenylclen volt i^lobii az aristo- 
kratiat letifiornL vagy legaMbb ^rtatmHtlann^ tenni. s bogy 
a kenyuralom mindeniitt es rnindeukor a tOmegekre Umasz- 
kodott. igy tortent ez a giirog kOzlarsas^gokban es HCm^ban. 
igy tortent I. es III. Najtoleon koraban. S valainint az angol 
nepszabadsiig elsS sorban az angol arislokratianak koszOn- 
het5. ligy a majzyar nemzet (-sakneni rnindent koszonhet 
^aristokratiajdnak : I. i. : nemzeti letet. 

^H Schvarcz Gyula azt hiszi, hogy a kiralyi vetojog 6s az 
F allamtan^cs ' fbloslegess^ tehetik a I'dsSbizal. Tevedes szerintQnk 
azt liinni. hogy alkottndnyos uralkodo vetojoga mai nap nagy 
si'ilylyal bima. Lehet. hogy a vetojog kevesbbe Fontos ugyekben 
gyakrabban fog erv6nyesulni, hanem fonlosabb kerdesekben, 
melyeket eppen fonloss^guknal fogva a p^rlok hevvel es szen- 
vedelylyel targyalnak. az alkotmaiiyos uralkodo mindig sokkal 
fel^nkebben 6s 6vatosabban fog 6Ini vetojogaval. mint pi. 
valamply kGztflrsasag elnfike, Ifa lehat az egy- es egyoduli 
kamara ily Ibntos (Jgyben vesz6Iyes es eihamarkodott hatii- 
rozalot hozolt. melyhez rnakacsiil ragaszkodik, akkor a kiralyi 
vetojog nagyon gyonge 6s kOnnyen omladozo v6db4sty6l fog 
kepezni. De egeszen maskent ^11 a dolog, ha a n6pkamara 
hat^rozata.nak ellenszegiil a hatalmas 6s 1ekint6]yes felsOhaz. 
melyre mar most biztosan timaszkodhatik az uralkodo vet6ja. 
Hasonl6k6pen nem liithaljuk 61 azt, hogy a felaOhaz 
k6pen valhatnek n^lkiiiiizhetfive az iillamtan^cs folytan. 



1 




' fi» allamlorvfinvaz^k. 



Sitrk. 



i76 



mel y eppen Si 'h varcz ( i y iila ler vezele szeri n i v ol takepen 
tietn e^yeb. mint torvenyel^keszitd bizottsai?. HIsz az atlam- 
tanacs a torvenyhozas kerdeseiben legfeljebb coD^iiultativ 
voiuminal tjfrhat : vagy tal^n minteKV seiumftdszeki fuDk- 
lioval ruhazzuk fel ez intezm^nyt ? M6sfel6l pedii? bizonyara 
eppen Schvarcz (iyuia tiltakoznek az eilen a leKhevesebbeu, » 
hogy a k6pviseI6!iaznak (^sak oly tfirvenyjavaslatok targya- 
lasa legyen megengedve. melyek az ^llamtanacstol kerOltek 
ki, vagyis hogy a kepviselShaz a kezdemenyez^s jogatol 
fosztatnek meg. Az allamtanacsnak, bannikepen szeryeztelik, 
egeszen m^ rendeltetese es mas termeszetes feladatk<^re 
van, mint a fels6 kamaranak. Mar pedig a kepvisel6ba2 
melletl oly parlamentaris lestuletre van szukseg. niely ar 
el6bbivel mindenekben ugyanazon hatask6rrel bir. Mert nein 
a limr-tiok, hanem az eredet kiilflnbsegen alapszik a k^t haz 
jelent^H^e hs szijksegessi^ge. 

Kijlonben niegjegyezheljiik, bogy nezelunk szerml new 
helves, ha valaki az epykamara-rendszer vag\' a ketkamara- 
rendszer mellelt feltetlenul s eirrszer mindenkurra nyilalko- 
zik- A tarsadalmi tudomunyokban nam leLeznek absolut 
megoldasok : e ralioualistikus levedesen ma mar szereocs^ 
sen lul vagyunk. Ennelfo^va csak annyit mondunk. hopy 
a jelenlegi viszonyok kozdtt a legtdbb eur6pai nagyobb 
idlamban a felsdliAz intezm^nye a kepvjselokamarn melieU 
nem nelkiildzhetd. £s Magyarorsz^on eppen nem. Ha vaJa- 
bol, ugy eppen naltink i'eltetlen koveteimenye a praktikus 
aUarnbolcsesegaek a felsoliaz iiilezra^nye. Egy-egy allain- 
katastrophat Lalan a fels6h^ intezcn^nye sem fog feltartbz- 
taUii birni. efjben Trefort-nak igaza van: de epp oly bizi>Dyo« 
az is, hogy ha egy hatalmai». Lekinteiyes es J6l szervezett 
fels6haK, a tdrvenyhozas gepezeteben praeventjv l>efoiyis6t 
idejekoran ervenyesiteni k^pes, legtobb esell)en megakada* 
lyozhato lesz a katastropha bek^velkezese. A kepviselAh&z, 



477 



k 



* 



niely mhideri otOdik evberi megujul. sziiks^gk^pen azoii han- 

ulat <>- azon n^zetek befolyasa alatl all, melyek a valasz- 
k piUanataban uralkodtak a nemzetben. A n^pbangulat 
pedig 6ppen Magyarorszagon nemcsak nagyon hatatmas, de 
egyszersrnind nagyoti vallozekony is. Mar pedig ij^aza van 

Winlertiek, midon hangsiilyozza, hogy a nephangulat neni 
annyira a t^nyleges viszonyok liszta es helyes megbiralasa- 
nak. teh^t nem annyira a bel^tasnak. mini inkdbb az erze- 
Ipmnek kifolyasa. Hiszen eppen a legutohbi id6kben k^zzel 

oghalolug gy6z6dhettiJnk meg (Trtil bazankban! 

SzilArd aIapokt)ii nyugv6 s a pillanatnyi koraramlalok- 
161 fijggellen, vagyi^ ('imservativ fdrendih^z. rnelyben a tdr- 
sadalmilag hatalma? es gazdag magyar aristokralia mellelt 
hely legyen azok szamara is, kik az allami es tarsadalmi 
elel barmino leren kivalo jillast vivtak ki maguknak: Lly 
felsfihaz szervezese v6lemenyiink szerinl. az allambolcses^g 

lutusithatian posUilaluma. * 



' Megengedi t. mankatarsank. bogy erdekes Tejlegelespinek azon 
roszere, a rnelyben Schvarcz Gyula reforinpoHlikai pbiielelel isnierlpti 
es birAlja. n«^bany ^szrevetell ti^pyiink. 

Sckvarce Oyula reformpolilikai elm^lete szerini. egjfkatttnrn' 
r&udsMer esetSben mur maga a k^pniselohfie inumliid^tti kep«ftU\)4- 
nyek atapjan levdn PKybedllftando. abban annyira ti^lstilyban fugott 
lenni a magattahb ^^rinlmisey, miszeriiit eppcu ncm Icbetiic ez elmelet 
4rtelm^ben altdl tartani. hogy binnily ulon-rnodon is feUilkercked- 
hetn«nelc az ethamarkodisra hajlando demayogikHS elemek ; &/. 
;iilanitan&cs pedig sMak^zerii fiHam/erfiakb^l rogv&n &ll&Di, minden. 
ukar a fejifdeleii) (kortudnfiK akdr a kepviseWhde keadetn^nj^et^sfibSf 
keletkezendett t6rv^titfjnva.tintot. mieloU a k4p%'iseldhaz e!e kerClln*-. 
oly aUposan Atdolpoznanak. bogy nem kftpzolbel/I oly felsdb&z. mely 
jtlenieqi alapon szen*ezett kepviaeldhAzakhcW kikerOlhetA I6rv^ny- 
sUtokat jobban meg tudhalna corrigalni. mint a bogy a/ ily szak- 
rfl allaratanacs iniir el^re minden irdnyban alapossd tadna tenni 
elv loffenyjavasLatot. Schvarcz Gyuta elmelete »zerint a szeles 
ftikotmdnffjogi jogkorrel FdirahAzandd dliantt^rv^iyw^k ui^ mozgal- 




478 



Hogy :^ikerdli-e (orvenyhozasunknak az idezett 1885-iki 
16rv«nynyel megval6sitani ezen kovetelmenyekeL, azt ezeu tor- 
veny r6vid megvilafjnt&s^val, a kovetkezokben kisertjiik loeif 
kimtilatni. 



Ket kerdes koli le inindenekel6U figyelmiinket ezen 
rfrormiiiflnel. Az egyik az, hogy a (Orendihaz mikent vaii 
osszedUitva. s a masik, hogy forendifaazunknak mino alkot- 
inanyszerfi illetekessege van. FIzek egyszersmind azoD k^ 
desek i^. melyok irant a magyar i'elsdhaz reformszukseglet<> 
a legkirivi;ibljan mutatkozott. 

A felsOh^ 0s8zeallita.*^anak kerd^set illetoleg torveny^nk 
els<S szerabeszoko elvi ujitasat abban talaljuk. hogy mig a 
regi fels(ihiiz csak olyaii tagokbol allott, kik vagy (Hrokd^ 
jogott, vagy hivnUUukt illetfiieg melUisdgiik vagy vegfll 
vcUaszids alapj^n^ nyertek meg a jogot a h^z lagjaiv^ lenni 
addig az uj tCrveny behoz m4g egy negyedik czimet. t. i. a 
kinevezesty a mennyiben fels^e a kirdly felsohazi tagokat 
6lethosszig]an bizonyos szamban kinevezhet. 

raas iddkben m dppen Ugy va^^y m6g sokkal jobbaa meg fognA hiu- 
MiLhalni a s/envedely dllal sa(;all t5rvenybozasi eUiamarkodisi, mint 
barmely [elsAbaz ; u mely elmelel bittereben ott All valami. a mit t. 
mankatarsunk Ogyelmen kivQl bagyotl. t. i. egy- rendszeres alkotmdnff- 
jogi aiapt6rv^ntf tnegalkotasa, a mely egytk zarkovet k^pezi Scbvazci 
(jyula reformpolitikai elm^let^nek. Miiitan pzen alaptorv^nyt egy ansA^- 
gyOles nem lennc joeosttva megvaltoztatnt 6s niiutdn, mig ezen ala5>- 
tdrv^y fonndll, minden l^rvenyboziisi nctusnuk ezen alaptorveny 
keret^n belUl kellene inozognia ; az egykamara-rendszer elhamorko- 
dott vagy szenvedvlysugalUa actusaitol seiti lebelne tarUuii. szembeu 
a fejedelmi veto, az Hllamtan&cs ^s az AJlamlorv^Dyszek int^zm^nye- 
vel, A kepviseldb&z egyhedlUt&s&ra uezve Scbvarcz Gyal^ak nemcsak 
azon egy reformeszmeje veendd figyelembe, hogy tKilasaid csak ax 
lehessen, a ki irni. olvasni tnd, de az is megszfvlelendfi, a mit 6 
azon eaetre tartana az alaptorv^nybe iktalnndonak. ha a ketAgd vilatt- 




479 



^ra 



Az 5r0kd6 jogra hivatoUakat illet6leg, tOrv^nyQnk leg- 
6sz6r is az uralkpdohAz leljeskorii fOherczegeinek. fel- 
tellentil adja meg a tag.sagol, inig ezeloU (tsak akkor volt- 
meg ez a jogtik, ha egyszersmind Magyurors/agoii birtokuk 
voll. Ez ujitas (irveiidetes lanujelel kepezi annak, bogy az 
Ikodo csal&d 6s az oi-szag kozti viszony beiisfibbe vAlt, 

Az eg^sz reformniii iegsarkalalosabb reszel azon intez- 
ked^sek k^pezik. meiyek a fOnemesi o^aladok ftrokos jogflra 
vonatkoznak. Kzekre n6zve a lorveny azt (jalarozza, bogy 
Ordkds jogon la^ai a feisObaznak «a magyar f6reridihAzban 
a tagsagra eddig jogositott, neinkiildmben az erd^lyi nagy- 
fejedeleuisegben aiuiak Magyai'oi-szi^ggal tMeiit egyesil^se 
elott a rjiagyar kiralyok allal gr6ri vagy bimi czimet nyert 
<*-.sal^dok mindazon 24. evuket bet6H6tt es nagykoru ferfi 
tagjai, kik egyedill vagy veliik egy haztartasban ^10 feles^guk 
es kisfeoru gyermekeik vagyonat is odaszdmitva. a magyar 
allam leriileteii oly foldbirloknak telekkOnyvi tulajdonosai 6s 
baszoncMvez6i, vagy 6letfogyliglan baszoneIvez6i, vagy oly 
cvsatadi hitbizomany birlokosai, iiielynek az I88f>. evre az 
uj fdldad6-kata.szter alapjun megullapitotl egyenes allami 
fOldadOja a rajLa levo lakhazak es gazdasagi 6ptiletek h^- 



iAs nem lenne eIetbel6plethet(S. Schvarcx Gyula ezen reforraeszm^je a 
pasaiv vdlasstdai jogra vonatkozik. Az 6 eszjneje szermt c^ak oly 
vCUastUi lenne k^pvtsel6ve vdJa^efhato, a kit oz illetd vdlaszt^kerQIel 
erielmut^gi kategoriai jeWHtil fut^Iitanauak ; ez alapon Schvarcz 
G^nila le^jesseRget tavol vel tarlbatni a k^pvise)6bazt6I minden 
demagogikus iizelmekre, avatatlan eihamarkodisra hajland6 elemel. 
Haz&nk tfizetes viszunyail tekintve. Schvarcz Gyula a felsohdsi int6z- 
rnenynek eppen nem ellenscge, a mint ezt azon hiisz reformterv i» 
inutatja. a melyeket idezett mnv^hen kifejt, s a meiyek kiJzt legcz^N 
azcrdbboek tartan^ (a demokratikua cuUurjogdUam azempontjiibi^l), 
ba a felsdhdz a i6rv4nyhotda, k^zseolgdlai, tudomdny, irodalom. mn- 
v^ei, koegaedastigi is idrsadalmi tev4kenys4Q kitHnost^geib^l alkot- 
taloek. Seerk. 



1 




4d0 



oszlaiy adojavftl egytin legalaMi 3(Xif) fViot tesz osztrAfc 
erlekben.> 

Ehhez mindenekeldU !neg.jegyzend6. hojry it( refornima! 
ugyan, de kortintsem az eddig fenn4lIotl int^zm^nvek elvi 
inegvAlloztat'asAval van dolgunk. Mert valamint eddig, lipy 
ezentui is* a bar6i, groli vagy herczegi L'zinrimel hir<i ii^hanv 
sizAsr. csal^d mindenik ferli ta^a mint olyan. ^^zuietett lorveny- 
\i07A'f. Hogy e jog tenyleges gyakorlasAhoz in*^g a .SfXX) frtnTi 
census megkivaiitatik, ez gyakorlalilag ugyan nagy fonto^ 
siggal bir, de eWileg epp oly kevesel villtoztat a del 
I^nyeg^n. mint peld^ul a 24-. 61el^v eddig is I'ennallolt kell 
Vataminl ezel6tt Ogy ezentui is mindenik bai^). grof es here 
a rOrundiht^zi tagsAg jogdval Itir, de e jog mindaddig lapp 
rafg az illetd a megfeleld l'5Idbirlokkal mint tiiiajdonos. 
mint f^rj. vajiy mint gyermekeinek gyiimja nem lendelke, 
Tehdt ezentui is a rtitn kej>ezi ama jog elvi alapjdt, ell 
iBthen a regi magyar allarajog szellem6vel, mely, mini m^ 
mondatott, cztmzetes nemessegel s egydllaldban kiilombseget 
a neniesseg kbzl nem isniert. Ellenkez^l>eh egyszersmind 
erdeiyi 1791. 17 l.-cz. allal a nemesseg szAmara biztosit 
egyenjogiisaggal : rie tiUili Comitum et Baromim, quoad jura 
el praeroyativas iiubilitares, inaeqtialitatem inducere ... vel 
pecuiiarem statum conslituere possini, mire az erdeiyi 
deknek 1791. niArcziu!> 1-r6l kelt 6s a magyar karok 
rendekhez int^zett irat^ban, valamint 11. Lip6t csaszarhoz az 
unio largyaban inl6zeU felterjeszt^seben oly nagy suly U 
leltetett, bogy a nemesi Ibkozatok egyenjogusAganak elisi 
r^se a Magyarorsziggal vai6 egyesiiles egyik felt6tel6Ql jelOl 
teleU ki. Ha mdr most tekintetbe ve^^zszQk azl. bogy az tij 
fdrendibflz t6bbi tagjai. t. i. azok, kik hivutaluk illelve mdl6- 
sdguk alapjan jogosultak, valamint azok, kik a korona Altai 
kineveztetnek nagy reszl, sdt lillnyomoan ugyaiicsak a fdld- 
birtokos arislokratia tarsadalmi osztalyahoz tartoznak. akkor 



ira 

vel 

rn 




m 






a legkisebli k^la^g sem t^rhet ahhoz. hogy az »ij ffirendihAz 
mindenekben a r^ginek physiognomiajAval bir. vagyis hogy 
fels<ihazunk semmi egy^b, mint a fOnemesseg, igaz. hogy m^r 
most a toldbirtokkai biiy» Ittnemessep congregatioja. Azon 
ki^rulmeny. hogy ezenlul a korona elethossziglan tagokal 
nevezhel ki, nem fog sokal valtoztatni e physiognonuaii. 
inert egyfelOl vajmi c;sek61y az ilymddon kinevezettek szAraa. 
m^tel6l az elelhossziglan kinevezftltek val6szin(lleg ininden- 
kor nagyreszl szinten az aristokriti^hoz fognak tarlozni. 
mar esak azert is, hogy a raagyar gentry, inely nein hajlando 
elfelejleni az emliieli Verb6czy-fele letell, kiengeszielJessek. MAr 
pedig ezen gentry mindenekben epp ligy az aristoki-atikus osztaly- 
hoz lartozik, mint harmely Ijati')! vagy grc'ili cziinnek 6rvend6 
isalAd. S hogy ezenkivUl m\n6 figyelemben r^szesiilnek ama 
b&r6k es grofok. kik a megkivant foldbirtokot ki nem mutat- 

t,)dk, kilQnik torvenyUnk ama ^(ineneti intezkedes^bdl. 

ely szerint az ujonnan alakult I'di'endihaz azon regebbi 
tagok sonibol. kik a megfelel6 fijldbirtok hiunya kftvetkeztc- 
ben niindaddig viselt tagsAguktfil elestek. hO tagol szabadon 
v^aszLhatolt ^lethossziglani lagokiii 

SzdTal, az lij fdrendihaz majdnem kizar6lag09an az 
ariatoki-atikuB fdldbirtok kepviseletet kepezi s igy ezeti tiirsa- 
dalmi oszlaly sz^mara csaknem dotitO betblyas bizlosittatik 
e haza sorsdra. Egyszersmind merev es hideg ellent^tbe aliU- 
tatik ezen oszlAly a tobbi larsadalmi oszt^lyokkal. Vajjou 
aiegegyezlelheto-e az ^llambolcses^ggel s hogy vajjon korunk 
szeNem^nek valaminl a modern elelel kormanyozo rug6knak 
lieiyes feli3mer6s6r6l lanuskodik-e, ha valameiy tarsadalmi 
es gazda-szali erdekcsoporlnak oly hatalmas lulsuiy engedletik 
az 6llami eletben s ha niusfelOl a kasKLkiUombsng ilymodon 
^and6sittatik : ezek oly kerd^sek. melyek gondolkod6ba 
ejthelnek. A magyar aristokratia lenyleg kasztot kepez. 
valamint eg>'^ltataban a szarazfoldi nopek aristokratiaja s 

Allieimpnni. ***> 




4^2 



e tekintelben nem elonyoseu k^lombozik tiz angol ans1(^ 
kratiatol, melynek paircsaladjai a nep kozepette allsmak. a 
n^pbCl emelkedDek ki. a nep kdz6 lijbol visszaternek. ^ megu« 
Angolorszdf^han napjainkban rerormnak akarjak alavelni a 
lordok haziit. Angolor«zashan. hoi tu(lvalev61eg uly nagi- 
nehexeii hatarozxak el magukat a meg oly elavult intej^tnenvek 
eltavolilasara. Mai eljarasunk elenken emlekezlet az t790;91-ki 
evekre. inidon a nyugati hluropaban az emberi jogokat pro* 
klatnaltak, a kivaltsa^ok minden iiemel irgalmatlaoul roeir- 
riemraisjtettek. sdt a neniess6get eltdrdltek, u\ig roinaiunk 
ugyanazon napokban nz 1 H51-beli iiemeei privilegimnoki*. 
s/envedelyes hevvel hetyreaihtoltak e^ ujonnan hiztosilottak 
Mar pedig az angoloknak k^lsegtelenfll kevesebh okuk van 
arra. bogy fels^hazukat elavuituak es reforaiulandoiiak tekint- 
sek, mint a bogy elavullnak es relbrnialanddnak tekintiietjuk 
a mi tiionnan ret'ormalt t()rendiha2unkat. Hi^^en Angolori*zag- 
ban a nagy nemes c^aladoknak csakis esaldrifSi viselik a 
pair in^itosagAt. mig nalimk a refonii utAn is epiigy. mint 
a reform elCtt, jogilag lehelseges. hogy a /icby rsalad 3H lagja. 
24 Eszterh^y, 19 Cs^y, 17 Vay stb. egyidc^jalcig Qyoo 
a f<irendihazban. mint a botjy a reform el6tl lenyleg otl QlteL 
Nem hiszazUk. bogy iteleliink ezeu retormrbl tiiJszigoru 
lenue. Meggy 6z5desQnk szerint szUleles es Toldbinok oly 
conservaliv elemet kepeznek. mely elem a t'elsohazban. '.ekintvi 
annak allam.jogi l^nyege.l. nkvelellenOl (igyelemben r^zesi- 
tend6 : mi mit^unk setn oliajtanok rielktilozni furendilmzunkb^l 
a Zichyeket, Eszterbazyakat, C^akyakat stb.. sdt a ami 
liberali^mus vulgaris-tol oly messze t^vol allunk, hogy fontos 
socJalpolitikai okokb6l, meiyeknek taglalasa iU hosszadaltnaft 
lenne, elvileg meg az tirokiis pairi meilosag rendszeret is 
elfogadjuk. De hiirmennyire, tuc^juk is meltinyoini a konser 
valiv erdekek jelenldseget robaniosan elOrehalad^ korunkbau. 
azt semmi esetre sem fogadhaljuk el, hogy a tOldbirtoknak 



488 



he 









oly tiiisagos na^ry jelentCaeg tulajdoniUaiott, liogy tbrv^nyhozo 
lestulet alkoHatntt, mely csaknem kizdrolagosan COldhir- 
tokosokb6l dll s hogy a pairi mellosag ftr()k<)ss^genek oly 
tag alap adatott, hogy nem az it]et6 csal^dok mini olyanok. 
hanem mindjdrt neh^ny ezer tagja ezen csaladoknak ruhAz- 
totl (el a pairi m6lt6sdg viriiiali? jogrtval. 

Hogy torvenyhozasunk ez alkafomnial luennyire idegen- 
kedetl minden radikalisabb re("ormt*M s hogy meimyire 
lurekedell ffirendihs'izunk jellegel mint kivaloan arislokratikus 
testiiietet inegOrizni, kiviljiglik lovabba az iigynevezelt indi- 
gen^-ra vonatkoz6 nj intezkedesekb^t. A monarchia tQls6 
fel^hez vagy mas idegen ^tlatnhoz lartozo nemes csaladok, 
melyek r^gebben a magyar indigenatust megszereztek, nem 
veszUik el az orOkds tags^gi jogot, de megkivuntatik, hogy 
iigyanazon vagyoni minasit^^sel birjanak, mint a belhoni 
f6urak s azoiikiviil megkivtintatik t6Hik oly nyilatkozat. hogy 
e jogol kizAr^lagosan h inagyar fOrendihaKban, lehat nem 
mas allam torvenyliozasaban f'ogjiik gyakorolni. Enn6lfogva 
joveben nem fordulhat elO azon eset, mely nem reg a vegyes 
hilzassAg feletii torv^nyjavaslai targyalasa alkalmaval t6rtenl, 
hogy t. i. az ausztriai Urak haz&nak tagjai egyszersmind a 
gyar f^rendih^zban is lefoglaltak helyuket ^ szavaztak. 

Az mdigenak k^rd^enek ezen mej^nldi^sAval nem 6rt- 
helunk egyet. Eltenkezesben all az. az allampolgarsag Ibgal- 
manak modem felfogasaval, mint a melynek alanya nem a 
csalAd, tmnem az egyen, de ellenlelben ^1! egyszersmind az 
Allampolg^rs^g megszerzes6r6l es elveszt6ser6l nem r6g hozott 
torvenynyel is (1879. 50. t-czJ. 

Az drokds ftSrendihazi tagsag joga( elvezik v6gre azon 
eszarmazasnknal fogva magyar allampolgfirok es egyenes 
teszarmaz^ utjan tdrv^nyes fmlodajk, kiknek a megfelelO 
herczegi; grofi, har6i) czimen kiviil felsege a kirAly a 
inisterlandcs felterjesztes^re, az dr6k(Js I'drendihazi tagsag 

32* 




484 



jogat is kijloii adomanyorta. Ezzel fci van moodra. hogy 
jdv6ben a czitnmel val6 felnibuzas egyrnagara nezre mt% 
akkor sem a^ja egyszersmind az orokds tagsUgi jogot is, ha 
a vagyoni minOsites nera is hi^nyzik. Ezen intezkedes. szigo- 
nian veve, ellenkezt^hen van azon elvvel, meiy egyehekbeii 
alapul v^letelt az ori'ikos jogra val6 tagsag szaniara. azon 
elvvel I. i., liogy e jog alapj^t a czim kepezi — oly incon- 
seqiientia azonban, mely ellen, sfgftt allaspontnnkbo). neni 
akanink kifogasl etnelni. 

F6rendih^unk tagjainak ma.sodtk csoportj^hoz azok 
tartoznak, kik mMosdguk vagy hivataluk alapjan hirjok 
Jogot. Az ez alapon valo tags^got elvileg kifogasUilannak 
gyiikorliUilag nclkOlozhetetlennek tarljuk. A forendibaznak. 
fogalma 6s lenyege szerinl, a notabiliUisok (notables) gydle- 
kezetenek kell lennie, s nnnlhogy csakis a legmagasabl) 
hivatatok, illet6leg m6lt6sagokr6l lehet itt szo, enn^lfogva 
teljesen jogosult az oly elemek bevon;fisa, melyek magas 
hivalalos allasuknal fogva i*endszerinl egyuttal gazdagabb 
tapasztalatokkal, vulainint tagabb es elfogtilatlanabb itelettel 
birnak s kik azotiktviif rendesen mtv azelott szerzetl erdemeik 
alapjan jutoUak magas allasukhoz. Ez utobbi koriilm^ny nem 
^11 ugyan kiv6let nelkdl mindazoknaL kik e csoportboz 
tartoznak. niert pelddul a zaszl6s urak ^s a ket korona^r 
HJl&sa tiszt^n ceremoni&lis mellosag, melynek adom^nyozdsa 
ir^nt nem annyira szenielyes erdemek. mint inkabb magas 
szQlete.s es ga^sdags^g dontenek. Hogyba azonban e miatt 
kifogasoln^k a z^zt6s urak beronas&t ugy ezen kifog^ nem 
hirna praktikus jelent6s6ggel. Mintbogy ezen meltos^goknak 
rendeltel6se az, bogy a kiralyi udvar f6ny6l emeljek, ez okon 
majdnem kivt^tel nelkai olyanokra rubaztatnak, kik a fels^bb 
es egyszersmind gazdag nemessegbez tartoznak, vagyis olya- 
nokra, a kik tdrvenyiink 6rlelmeben ugy is a r6rendih^z 
tagjai. 



« 




466 



P^rendibazunk taf^jai tov^bM hivataluk alapj^i Fiume 
korTi)dny26ja es a biidapesli kir. it^lG t6b!a elnOke. FeltOnfi, 
liogy ezek rnellett az egyetemek rektorail nem talAljuk szint^n 
ezen csoporlhaD. Hogyba az igazsdgszolg^llat^s tegf6bb kep- 
visel6inek megadatotl ezen jog, szerintiink nem lehetell azt 
megtagadni a tudomany k^pviseldit61. A bivatal alapj&n 
jogositoltak k6zfll hi^nyoznak a f6ispdnok s ezzel veget ^rt 
egy tarthatatlan anomalia. 

A bivataiuk alapjan jogosifottak kfizOtt kttlc^n oszlalyt 
kepeznek az egyes hilfelekezetek egyhdznagyjai. 

Elvben t5keletesen egyetertQnk ezen int^zkedessel 
annal ie inkabb, mivel az egyhfizerdekek kOlOn k6pviseketes« 
az als6hazban elvileg ki van zarva. Az egyhaz nalunk 
Magyarorsz^gon oly fontos ^s nagy tenyez<$, mint talait sehol 
^yebQlt Eurrtpdban «^s f^ak helyeselni lehet, hogy a felsOhdz 
kepezzeazon helyet. a hoi ezen erdekek legterm^^zetszerUbben 
k^pviselletbelSk. De konintsem erIhelOnk egyel tt5rv»^nyiink 
osazes idev^g(') intezkedeseivel. A torv^ny erlelmeben a fO^ 
rendih^zban ulessel es szavazattal hirnak a rom. katb hil- 
Felekezel egyh^znagyjai kftziil az dsszes 6rsekek es megy^s 
ptispOkok, lovfibbA ket felszentelt pOspOk, az auraniai perjel 
es k6l rendffinttk. Ide tartozik lehtit n6gy ^rsek : az esztergomi. 
kaloc'sai. z^grd.bi 6s egri : lizenh^t niegy6a ptisp(>k: a vesz- 
premi. sz^Jtesfehepvari* beszterczeb;inyai . nyilrai , p^csi, 
szombathelyi, gyOri^ vaczi, szatmari, kassai. rozsny6i. 
szepesi, vdradi, csanfldi, erdelyi. zenggi es diakovari ; k^t 
felszenlelt piispok : a niindor-fejervari es tinnini ; v6gre 
az aurauiai perjel ^s k^t rendfonOk ; a pannonhalmi foapdt 
es a jAszoi prepost. A r6ra. kath. egyhdz k6pvisel6inek sz^mii 
teh&t 26. 

A gordg-katbolikus egyhaz kepviseldi : a bal&zsfalri 
ersek. tovabba a lugosi, nagyv^radi, szamos-ujvAri, eper.iwl 
es rounkai^si pasp<)k6k, dsszesen 6 k^pvisel6. 




A gOrdg-keleti egyhAzal kepviselik: a szerb patriar. 
a rom^n metropolita ^s kilencz piispdk: a budiai, 
temesvari (ronaan), temesvari (szerb), kar^nsebesi. kdroly- 
v6ri. pakraf^KJ. baosi es versef^zi, tehat nsszesen 1 1 k^pviselO 

Az osszes eddig felsorolt egyhaznagyok a tagsikg jogiAt 
m&r r^gebben is ^Ivezt^k. Ellenben ki vannak zarva az 
1885-ki torv6ny szerint a rom, kath. egyhaz felszentell ^ 
ezimzetes pUspOkei (kett6nek kivetel6velK kik mindaddig tagjs) 
voUak a fOrendihaznak. A rom. kalh. egyhaz ennelfogra 
mintegy 20 Ul^t, illetdleg szavazatot veszitelt, legalabb ennyi 
volt a reform eldtli ftSreiidihaz felszentelt 6s c^zimzeles pus- 
}tokeinek szuma. 

Az orsz&g lObbi hitfelekezeteit tllet6leg, nielyek 18 
el6lt, a mint mdr mondatoU. igazsdgtalanul nem voltak kei 
viselve a forendihAzhan, az evaagelikus-rerormatusoknak ju( 
ft ijle? (a hivalatban legidtisebb h&rom piispdk es h^roi 
fCigondaok) : az agostai bitvallasuaknak szint^n 6 til^ 
h6rom legtddsebb pusp5k, toviibb^ ezen egyh^ egyetem 
rofeliigyelSje es hivalalban legidCsebb kel kerlileli feliigyelCje) 
v6gQl az unit^rius egyliaznak 1 filese, t. i a hivatalbaa id6sb 
egyik eindke, azaz vagy puspoke vagy fCgondnoka. 

Az izraelilakat illetoleg a korm&ny altal benyi^tott 
a kepviseiOhaz altal el is fogadolt tdrvenyjavaslat szerint a 
t'6rendibaz tagja lelt volna egy izraelita bitkozsegi egyhdzi 
vagy vilagi elOljaro, kit () fels^ge a kiraly a minislertaniics ajan- 
lat^ra nevezett volna ki. Az akkori RJrendihaz azonban nem 
fogadta el a lOrvenyjavaslat ezen reszet. in^ pedig ki5ii^| 
saj^ts&gos indokolassal. azert t. i., mivel az izraelit^nak 
nincsenek oly orszAgosun elismert elOljiirdik, mini a tdbi^_ 
felekezeteknek, kik jogosulva volni^nak a feiekezetet k^pviselill^l 
Igy iehal, minlhogy a k^pviselflhaz a tdrvenyjavaslat ez ' 
inl^zkedeneiiek tdrl6sehez ut6bb hozzdjArult. az izraelita hit- 
felekezet Jelenleg nincsen k^pvisetve a fOrendihilzbaD. mil 



m 




487 



helyeselni nem lehel. inert ezaltal ine^ van sertve az ^lam- 
polgAri egyenjoKusdg elve 

A mondottak szerint a fcii-endibdzunkban lev6 egyh&zi 
dignitariusok dsszes sz^ma nem kevesebb mint 56 Mindeii 
fontoss^g melletl, melyet az egyb^zi erdekeknek tulajdonitunk, 
megis ugy velekedtink, niiniha ezen 6rdekek kisse Idlfi^gos 
nagy figyeleinben reszesiiitek volna. Ketseglelen az. bogy a 
rnai magyar ("Orendibjiz valameiinyi eurojjai ]iarlamentaris 
feslfllet kfizul kintagaslik egyh^iznasryjainak nagy sziima allal. 
Az 1^61. evi (cbniar 26-ki, illelCleg 1807. 6vi deczember 2l-ki 
ausztriai alkotm^ny szerint az ausztriai Urakbazanak csak 
12 egybtizi tapja van. t. i. 7 ersek ^ 5 a herczegi czimmel 
felrwhazot! pij>^p6k t. i a seckani, iriend, brixeni. gurki 
es lavanti, a lobhi 18 ausztriai megyes pOspok ki van z^rva. 
Az angol Lordok h^z^ban 01 3 6rsek 6s 27 piispiik, a Iranczia 
kdzt&reas^gi atkotm^ny pedig egVi^ttal^bRn nem ismeri az 
egybazi erdekek kulOn kepviseUetesel. Meltanyolnunk kell 
azonban kormdnyunk kenyes belyzetet e kerdesben. inert a 
r6mai kalholikns tagok tovabbi leszallil^sa — mar pedig 
I6nyegiieg csak ezekrdl iehelett ill szii — el6relAlhat6lag oly 
ellentdll^sbu titkOzntl volna, inely az egesz retbnnmftvet 
k^rd^sesse. vagy epen eleve kiviheteilenne teendetle. Mar 
pedig, ba minden egyes r6mai katbolikus, gorOg katboUkur; 
es gfirog-keleti 6rseki iilet<>leg piis]M)ki megyenek megadatott 
a kolon k^pviseltet^, akkor azt m^r csak az egyenjogOstignal 
fogva sem lehetelt ineKtagadni a proleslans egyb^zkeruletektCl. 
melyek jelenlfiseg lekintelebfin koriilbelul egy szinvonaloii 

I dllanak a r6mai katholikus #rseki. illetOleg piispdki megy^kkel. 
Enneifogva az egybaznagyok egyebkent tiilsagos nagy sz^ma 

I az adolt viszonyok kozott nem volt egykonnyen kikeiiilbetft. 

Egeszben v6ve egyeterthetiink azon aranynyai is, mely- 

ben ezen 56 szavazat fel van osztva az egyes hitfelekeze- 

■^ek kr>zdtt. Magt^to) ertet()dikp bogy oly k^rd^sben, mint az 



I 

I 



468 



iU fenforgo, nem lebet a piiszta szam mechanikus 
alapul venni a feloszt^ szamam, mitidaz^ital az igazMj^- 
sdg megkoveteli, hogy az egyes hitfelekezetek kepviseloioek 
szdma bi/onyns aranyban jllljon a/ ilJetd hitl'elekezet him 
Dek lelek^xdmahoz. K tekintethen pedig a kov6tkez6 arant 



1.4^1ektiik>n 


K6rendltiAxl 


Mtfkxt 


7.849.692 


26 


301.911 


2,434.89(» 


It 


221.353 ^ 


2.031.803 


ft 


338.634 


K497.2fi8 


rt 


249544 


1,122.849 


6 


187.141 


50.792 


I 


56.792 



lalaljuk : 



I Romai kalholikusok 

2. fittrftg keletiek . . 

3. Ev. reformAlusok . 

4. Gorog katholiku.sok 

5. Ev. igoslai hilv. . 
(). Unitariusok . . . 



Ezen adatokbol kitiinik, hogy az evatig. reformatusok 
keliiegtelentil a legmo^tohdbban lettek r6szesitve, Az ezen hil- 
felekezet szAitit^ra es jelent<3seg^re valo lekintetb6l igazsAgos-^ 
iiak tarti:)ttiik votna. ha a reformatus tagok szarna legaMbb 
6gygye1 szaporftaltott volna. Az Agostai protestansok meg 
lehetnek el^gedve a szavazatok azon szam^val mely oekik 
jutolt, szetnben azon tenynyel. hogy 6k, eltekintve az unU 
tfiriusoktol. m^p is a legelonydsebb helyzetben vannak. Epiigf 
egyet^rtllnk azzal, hogy az unilariusoknak is adatott egf 
szavazat, habAr tekintve a puszta szdmarinyl. erre nem 
iehetne ig6ay()k. 

A tdrv^nynek ide T&go inlezkedesei, nevezetesen aa 
egyefi hitfelekezet sz&nnkra megdllapitottsz^mar&ny ellen teh&t 
nevezetesebb ellenvetesiink nines- De annil nyomatekosabb 
k6t ellenvel^sOnk van azon m6dozal ellen. a melylyel a ktt 
protestans felekezeten helQl, a meg^ltapitott szavazalokat 
relosztotia, .^^ a mely ellenvet^sek k6zai az egyik eiri jelmn 



^P Ugyants rnig a roinai katholikus. gorog katholikus es 
l^rng keieli egyhAzak k^pviselOi kivelel nelkiil a lelk6szi 
osKtalybol val6k» vagyis f(>papok. addig l6rv6nyUnk a refor- 
m^itusok. luther^nusok es unitariusok szamara a lelk^szi 
kepviselCk mellelt vilagiakat is hfv meg a f^rendih^ba. sdt 
a lorveny ket^^gtelenOl nagyohh si'ilyl fektet a vil^gi k^p- 
visel6kre, mint az egyhiziakra. A lorveny azl mondja (4. §. 
B, b. p.): <tagjai a t6rendih^nak : az evangelikus-relbrmalus 
es az ^gostai hitvallasii evangelikus egyhflznak hivatalban 
legidfisebb harom-hd.rom piispoke : tov^bba az evangelikus- 
reformatu-s egyhaznak hivatalban Iegidr>sebb hArom fflgond- 
noka, a kiknek meghataroz^sandl az erd^lyi egyh^zkeriiletet 
illetfileg aniiak csakis hivatall)an !ev6 Iegid6sebb tVigondnoka 
veendfi figyelembe: az agostai hitvalUisu evangelikua egy- 
haznak egyetemes f0feliig\'el6je i^s hivatalban ]egid6sb k6t 
kerflleti feliigyelOje : v^gre az nnilarias egyhdznak hivatalban 
id6sb egyik einSke, azaz vagy piispoke, vagy fogondnrjka>. 
A vegelt (ehal, hogy a vilAgiak meiJt(5l nagyobb szAinban 
reszesUtessenek, n6gy prolestans piispoknek folyvast tAvol 
kell maradnia a Cdrendihazbr)!. azaz ket reformatus es k^t 
agostai piispoknek. A iegnagyobb mervben fellunC ezen intez- 
ked^ s hidba kutatjuk annak indokait. Valjon nem az illetd 
hitfelckezet lelkeszi fOpaszlora a legelsS rendben hivalolt 6s 
termeszetszerfi kepviseloje-e az illetti felekezelnek? Hiszen 
a lorveny azl akarja, hogy a vall^skOzcissegeknek mint olya- 
noknak engedtessek bizonyos befolyas az &llami torvSny- 
hozisra, valamint azt. hogy egyhdzi erdekeik a torveny- 
hoz6 lestiiletbeii k^pviselve legyenek, mar most azt kerdezziik, 
vajjon as ilynemti k6rd6sekben illetekesebb-e a vAlasztoU 
vildgi k<§pviselO. mint a felszentelt egyhiizi ffindk? A protes- 
tans bitfelekezetek lelk^szei taldn oly exclusiv s a t5bbi t^r- 
sadalmi osztaiyokt6l isolall e^ a polgdri elettdi idegenked6 
elitist foglalnak el, hogy a kozj6l^t 6rdekeibdl sziiksegesse 




y^Uk sz^mukat a t0rv^Dyhoz6 testtiletekben leszdliitani « 
helyettiik vil^gi kepviselGket megbizni, minlhot?y egyoMalu f^ 
a kftzU>?yekre nezve karas clerikalis maguktartds6t6l leliel 
tartani ? . . . A f6gondnokok illet6Ieg kerQleti felligyelok talto 
tetQlmuljak a pusp5koket tudomanyo^ nifveltsr^g 6s azoo 
kepessSg tekinteteben, hogy egyhuzuk erdekeit megfelelften e» 
mdl6an k^pviseljek? Avagy sziiks^es volt taliiTi, ily m6don 
oly elemet jutlalni a kepviselteleshez, mely elem kUlonben nein 
lelt volna k6pvi?elve — holott tudjuk. hogy a f6gondnokok 
illeldleg reliigyeldk tulnyomoan a niagnasok osztalyaboz tar- 
toznak, kiknek ezen Ms6hkz ugyancsak nines hijjabaa? 

SzCval, keptelenek vagyunk barcsak n6niileg is ku 
gitden megfejteni azon indokokat, nielyeknel fogva tdrv^nyili 
a prolestans lelk^szi egyhazt'iikkel szemben ily aliast fogUdi 
el. Meltiin esodalkozhatunk azon is, hogy prolestans kbi 
oly esek^ly ellentallfist (ejlettek ki a Wrveny ezen felli 
intezkedese ellen. Tallin nem lirlatt. volna fontolora vei 
azon eshetds^gel is, hogy a prole>5lansoknak szamtalan tOr- 
veny altal szentesitell s feitekenyen orizett egyhazi es iskolai 
autonomi^juk ellen e^etleg tamadas is inteztethetik. Ily 
esetben a leger^lyesebb ellenUilist lehelne vArni ezen hil- 
felekezetnek leikeszi kepvisel6i reszerOl, kik ni6r annyiszor 
l)ebizonyiloti£lk. hogy autonomid^jukat. el6deik ezen 3zem 
hagyomanyal, megserteni nem engedik s azt bizonyos diva- 
tos doktrinak kedveerl fel£lldozni sehogy sem akarj&k. Rllen- 
kezSleg majdnem biztoaan lehetae arra szamilani, hogy 
ezen lelekezelek vilagi kepviseloi nagyobl> togekonysagot fog- 
ntoak tanusitani ama divatos jelszavak ir^nt s hogy sokkaJ 
nagyobb keszseggel belenyugodnanak autonomiajuk egyik 
vagy masik iranyban valo megnyirbalasaba. 

Van Magyarorszagon dsszesen ot ev. reform.. 6t ev^ 
^ostai es egy unitarius ptispnk, ezek mindannyian, ki^ 
nelkfil, r^szesitend^Jk lettek volna a fCrendilidzi tagsdgbai 



»; 



koveteli az egyepjogusdg, a vallastelekezetek nieltoskga 
s azon tisztelet. melyre a lelkeszi hivatas joggal larlhat 
igenyl. De ezt koveteli a tOrveny is. Epsegben fennall me^ 
ina is. mint allami alaptOrveny, az 1791- ^vi enteiyi Llll. 
t.-cz. : «de aequalitate jurium ac libertaLum liberitfue exer- 
cilii qualuor in Transylvania recep(armn reliKionum* — ez 
a torv6ny az erdeiyi relorniatus es ligoslai hitfelekezelek 
hatranyara, k6tsegte!en(il megs^Helett. Mert az I'lj topveny 
szerinl a nevezell ket ppolestans felekezet kivetelevel az 
osszes tobbi erdeiyi lelekezetek felruhazvak legalabb egy 
allando mandatummal a forendihazban : az erdeiyi r6mai 
kath. egyhaznak egy, a gorog kath. egyhaznak ketlS. a gdrog 
keletinek egy es az unilanus egyhaznak szint^n egy allando 
kepviseloje van ; csak a ket prolestan.s felekezet nem bir 
alland6 k^pviiselettel, 6k a fCrendihazhan esak az esetben 
lebetnek k6pviselve, ha egyhazi f5n5keik veletlenCl az illetd 
csoporlnak rangban Iegid6sebb dignitariu^ai koze tarloznak. 
Az alaptCrveoyileg biztosilolt egyei^jogiisag ellen intezell 
erne serelein azonban legjobban az erdeiyi ev. Agostai egy- 
hazat erinti Mert az erd6lyi refornialus egyhaz konnyen tul- 
teheti magat jagainak erne megsertesen, mert ezen egyhaz 
tudvalev5Ieg egyesult a rnagyarorszagi reformatusokkal. tehat 
ezekkel egyiilt ef/tf testt6 forrl ossze. melynek egy a szerve- 
zete, nyelve. sziiks^glete nib. A rnagyarorszagi retbrm^tus 
kepvisel6 teh^t neh^zseg nelkiil kepviselheti egyszersmind az 
erdeiyi reformAtus egyhaz erdekeil is. Ellenben az erd^Iyi 
ev. agoslai egyhaz leljesen 6nall6 s a lobbi ^gostai egyh^z- 
keriiletekkel semmiuema szerves dsszefiiggesben sinas s nem 
is lehel, minthogy a magyarorazdgi ^gostai felekezettOl merfi- 
ben elt6r6 s miisnenUi elvi alapon nyugvo szervezellel es 
igazgatassal bir. A rnagyarorszagi lutherinus piispOk vagy 
idfeliigyelS tehil, kinek egyhaza a pi-esbyterialis rendszer 
alapjan van szervezve, nem lehet azon helyzelben, hogy oly 



492 



specialis k^rd^sekre nezve felvilagosilast adjon, melyek a 
consistorialis rendszer alapjan nyugvo erd6lyi agoslai e^- 
hAzszervezetre vonatlcoznak, ellekintve a nemzetiseg. nyeh. 
tdrt^netmi fejICdes stb. kiilanb56get61. Chhezj^irul meg axis, 
hogy az erdelyi reforniatus egyhaa annyiban is kepviselVe 
tekintheti magat a f6rendihazhari, a mennytben hivei kdzul 
azamosan ott Ulnek, t. i. azon erdelyi reforniatus ta^^4. 
kik sziiielesDk alapj&n a fdrendihiz tagjai, kik lehat esetle? 
egyhazuk erdekeit is kepviselhetik. Ellenhen az eixi^lyi agostai 
hitvallAsiiaknak egyetlen egy tag.iuk sine?, a mely sziilelfe. 
vagyon. vagy 6llami ni6!t6sag alapjan hivatva lenne a rerendi- 
hk'/.i laKPiigra. 

De torvt^ijyiink egy rnas, ennel meg eclatan.'^abb jog- 
serl^st is foglal magaban az erd^Iyi ev. agostai hitTaliaj^uak- 
kal szemben. mely jogs6rtes nem maradhal emliles nelkul- 
A mint a t6rv6ny (entidtizetl szdveg^bol kilUnik. a proleslansJ 
egyhazkei'illelek lelkeszi 6s viliigi f6n5kei. tehat 6ppi5gy a 
puHp6k5k, mint a f6gondnokok, illetfileg feliigyelfik szolgdati 
idejijkhtiz kepe.'^t. tagjai a f5rendihaznuk. egyedii! az ei-ddyi 
ago.«tai egyhaz van kizarva e jog leljes elvezetebol. Ax * 
viUgi t6n6kuk, t. i. tOgondnokuk, nem concurral a tobbi 
agostai vil^gi f^nokdkkeK vagyis a f6relilgyel6kke]. mert n 
lorveny hatarozottan szol a hivalalban Iegid6sebb kSi ev. 
ftgostai fSfelUgyeldrdl, az erdelyi ev. Ag. PSgoudnok lehAt ki 
van zfirva. Mig az osszes lohbi kileno-z prolestans egyhaz- 
keriilel puspi'ikeikkel h egyszersmind f6gondnokaikkal. illetve 
r^feliigyelfiikkel t:onc;tirrilnak. addig az erdelyi agoslai ^'- 
haznak a vei*seny osakis a plispokfik kozdtt van megengedve 
Mindenik protesians egyhdzkeriilet jiilhat azon helyzetbf. 
bogy egvidejQleg k^t kepvi=el6je van a fOrendihazban, akkor 
t. i., ha mind a pfispOk, mind a vilSgi t6n6k. hivatahikai 
tekintve, a legidosebb dignitariusok koz6 larloznak. ngyedol 
az erdelyi liilher.4nusoknAi nem Fordnlhat el6 ezen esbet6s^ 



483 






soba. De antiai bizouyosabban lie log kJWelkezni azon eset. 
hogy ezen egyhaz eveken, sot evtizedeken at nem lesz k6p- 
viseWe a fOrendihazban, meg pedig nemcsak oly ertelemben. 
hogy az egyhaz mint egyhsiz nines kepviaelve, de oly erte- 
lemben is. liogy ezen egyh^ egyellen hive sem log olt iilni. 
hiszen az erd^Iyi luther^nusoknak tudvalevdleg nincsenek 
niagnasai! Ennelfogva meg fog tOrtenni, hogy mintegy 400 
tagb6l M\6 PSrendihazunkban egyetlen egy lag sem lesz hi- 
vatva vagy barrsak kepesilve arra, hogy illctekesen felvila- 
gositast adjon oly eselleg folmeriiUi kerdesekben, melyek az 
erdelyi ev. ag. egyhazra vonatkoznak, vagy esetleg annak 
eleterdekeit erintik! 

Hifiba keressdk a jogegyenlfiseg ezen valdban kirivo 
megsertesenek okait, mar I. i. jogilag es tdrvenyileg elfogad- 
haUi okait. Merl ;izon indok. luelyre a tdrveny alkolasa alkal- 
maval lobben hivalkozlak. Iiogy I. i. a reformatusok fOgonduo- 
kal es a magyarorszigi lutherinusok f6feliigyel6i elethossziglan 

iselik hivalalukat. mig az erdelyi agoatai ffigominok csak hat 
re valaazlatik : komoly diiscussio tiirgyAt nem kepezheli. 
Az or^kos jogon valamint meltosagiik illetve hivalahik 
alapjan hivatottakon kiviil LorvenyCink azon mar emlitett 
sarkalatos njitast hozta be, hogy a fOrendih^zi tagoknak meg 
egy barmadik csoportjat is megalkotta, t. i. azok csoport.jat. 
kiket felsege a ministertanics felterjesztes^re 6lelhosszig- 
lani f6rendihazi lagoknak kinevez. A korm^ny Altai benynj- 
tolt tOrvenyjavaslal szerint a kinevezelt tagok szAma a f6rendi- 
haz els6 alakulasakor a hiz osszes lagjainak egy negyed^t 
s k^s6bbi kinevezesek i^tj^n annak egy harmad&t kepezte 
volna. A korm^y ezen liberalis javaslata el is fogadtatott 
a k^pviselohiz allal, de az akkori forendihaz, mely telteke- 
nyen meg akarta drizni a felsdhaz aristokratikus jelleg^t, 

letemesen leszallilotta a kinevezett tagok szAmdt, a k6pvisel6- 
Mz pedig elfogadta a ("drendihaz modosUilsal s ekk6nt t5r- 



^ 




v^nyny^ vail uzon intezked6s, hogy «az elethossziglan kinev^- 
zeltek szania a jeien tdrveny ertelm^ben szervezett fCren'liha; 
elsd alakiilu.sakor a 30-a1 meg nem haladhatja. Fzentiiji a 
kineveze.s csak Ibkozatosan lorlenik «>? ^venkinl 5-neI tiibbre 
semmi esetben nem terjeszthetO Az e!etho:-sziglani lagak 
dsszes sz^ma pedig az 50-et tiil nem haladhatja* Ezeu m^- 
szontas. mely szUkkeblQ kasztszellemnek tnlajdonitando. tete- 
mesen esokkentette az eg^z reform ert^ket. kivalt ha lekin- 
tetbe v6lelik, bogy a ffirendihazi tagok lulajdonkepeui z5m4re 
nezve, i. i. az 5rdkos jogon hivaloUak 1ekiiite16ben elvj vdllozas 
vollakepen nem is Irtrt^nL 

Azon vilak^nJesre nezve. bogy vajjon a kinevezes. va?y 
pedig a v&laszt^s rendszerenek adando-e elsdbbs^r nem 
babozunk kijelenteni, bogy a kinevezes rendszere inellett 
szavazunk. A valasztas, b^mikepen szervezzuk azt. mindlg 
pdrtiigif, a f»artok pedig igen v6.1lozAk, igen mOMkonyak es 
sokkal gyakrabban ephemer term^szelO. s6l nem is igazol- 
hat6 erdekek alapjdn k6pz6dnek, semhogy azoknak ily fonto* 
eszkozt adbatnAnk kezokbe kulfin pirlerdekeik el^rvsere, o)y 
eszkozl, melyet egyhamar j6v6(enni nem lehel, minlhogy a 
valasztas elethossziglan tort^nik. Hogyha pedig a valasztolt 
tagok sz^m^'a korl^tolt tartarnu megbizsls hozatn^k he, akkor 
hidnyoznek anm stabiHlas es allandosAg s ezzei egyfltt aroa 
conservativ jelleg. mely miatl a Peisokamara inlt^menyet 
egyaltat^ban szi'iksegesnek kell tarlanunk. 

Van vegiil fCrendihdzunk lagjainak egy negyedik cso- 
portja is, I. i. a Horv^t-Szlavonorsz&gok gyOlese altal ax 
1881: XV. t.-cz. ertelmeben valaszlotl tagok, kiknek szAma 
h&rom. 

A fdrendihuz bsszeallilasdn kfYtil eivi fonloss^ggal bir 
azon k^6s, bogy e haz min6 alkotniAnyjogi iiletekess^gei 
bir. Mir mondatott, bogy r6gi f6rendiJi&zunk a kezdemenye- 
zes jogaval nem birt, vagyis a f6rendibiiz csak oly tOrveny- 




i 



javaslalol largyalhatott, mely el^bb a k^pviseiChiz ele hoza- 
tolt A fels6 kamara lenyegevei e.*^ reiideltet^.sevel ellenkez6 
HDomaLiiinak tekinteudd, ha e haz niui.;s telruli^va ugyan- 
a2on jogokkal ^ ugyanazoa hatuskdrrel. mint a k^pviseldk 
kamardja. Hiszen a ketkamararendszer alapeszmeje abban 
rcylik. hogy mindenik torveny l6lreJott6re kel kulon t<u-veny- 
boz6 testiilet i>sszhangz6 beleegyezese sziikseges, mely tes- 
inletek kiilonbozo elemekhOl lev6n alkotva, a fenl'orgo k4r- 
de^kel kiiliJnbdzo alIasponlt>ol itelik meg, ez pedig a 
lorvenyhozas nagyobit allandusaga 6s alapossAga kedveerl 
szukseges. valamint azert, hogy a lorvenyhozas lehetOleg 
ovass^k meg az elhamarkodott es a pillanatnyi. de mul6 
felfogtuok altal el6idezett lorv^nyes int^zkedesektol. Ennel- 
fogva az egyik kamara Dem lebet a ra^siknak aliirendelTey 
ez pedig k6tsegtelenul mej^tortenik akkor. ha az egyiknek 
illetekess^gi kr')re annyira meg van HWidrlve, hogy 0nall6 
kezdemenyezes jogdval nem bir. 

A kormany ^!tai benyu.jtott lorvenyjavaslal ez anoma- 
lianak nemileg vege! akarL vetni, mid6n havom eset kiv^te- 
terel egyehekben megadta a l^reudihaznuk azt a jogot. hogy 
barmely Qgy, mely az orszaggyfil63 hatfiskdrebe tartozik, a 
ffirendihtizban is kezdemenyezheUl s a kormany javaslatait 
kOzvetleniil a ioreudihizhan is benyujlhatja. Araa hdrom 
eset tell voina: indilvinyok 6s javaslalok, melyek az ujoncz- 
allil^sra s ^Italaban a v^derdre vonatkoznak, m^sodszor 
melyek az 6vi dllami koltsegvetesre s aitalaban az adoiigyre, 
kOlcsdnOk felvelelere s lyabb kiadasok megszavazdsara s 
vegiil harmadszor, melyek oly Qgyekre vonatkoznak. metyek 
az 1867; XII. t.-cz. szertnt kdzosek, vagy az oszlrdk-magyar 
monarchia mindk^t allamabaii egyenl6 elvek alapjdn szaba- 
lvozand6k. 

A lorvenyjavaslal ezen resze azonban nem v^lt t&rveny- 
re, minlhogy a k6t haz nem tudott megegyezni a CCrendi- 




49K 



haznak mejzadando kezdemenyez^si jog terjedelme feleU. A 
k^pvisel6hdz a h^rom nevezett eseten klviil meg szamos m^ 
ugyre Tonatkoz6lag megtagadta a ftirendih^t6l a kezdeni4- 
nyezes jogftl, az nkkori !'6rendih6z pedig. niely taMn hajlanrto 
lett votna a kormany tdrv^nyjavaslai&ban megallapitott meg- 
szorilasokat elfogadni, vonakodott a k^pviselfihaznak lenye- 
gei^en tov&bb inenO mOdosit&saihoz j&rulni i? igy l^tre jOtI 
mint oomproinissum a torveny 13. §-a, mely szerinl a f6rendi- 
haz jogkore az marad, a mi volt s a kezdemenyezesre i" 
inarad az eddigi gyakorlat addig, mjg az ir&ot. hogy roeiy 
Ogyek legyenek a t6rvenyhozas mindket hazaban s melyek 
kiziiroiag u kepviselfibazban kezderaenyezbetiik, kiilon tOrvt'or 
nem inte/.kedik. Ezen kUldn tOrv^ny azonban mai napifi 
±<etT) hozatott meg, s alig van kiUit&s arra. hogy egyhamar 
i^tre fog jonni. 



Meltzl Oszkdr. 



AZ feBRKNLtTKdL. 
lAlrktahi tamulmXmy. 



1. A b6k-sel6 egyik Totorekvese miodenkor az volt, hogy 
betekintest nyerjen abba a niQheiybe, a hoi az emberi gon- 
dolatok keszijinek. Kz okbol nagyon erdek!6dik azon allapotok 
ir^nt, midOn a lelek mintegy niagaba sz&ll. magaba rnerul, 
a kulyiJaglol elvonalkozik. Merl iigyan hoi es riiikor keszQl- 
nek a gondolatok, ha neiu ezea elineriilt allapoLokban V Lazas, 
ftiirgCs lev^kenys^g kozepelt a gondolat iiyugUm nem t-rlelOd- 
betik, eg>altalan mialntt figyelmiink nagyon a kOlvilagra irti- 
jiyui, inkabb az elme.ss^g erv<5nyesiil, mint rnaga az elme. 
Hogy a gtmdulal kell6en erlel<jdjek, iiagygya es hatalmaasft 
fejlddjek, arra a (*^i6ndes, etvont ^llapotra van szQks^g^ me- 
lyet magabanieriilt.segnek iieveziink. Arra a kiilnnos ^llapotra 
rniddn ugyaii kets^gielenul ebrev vagyunk, de iulajdon- 
k4pen megis dlmodunk. 

£z a bels6 ellentniondas tolkelti kivancsisagunkal 6s 
lovAbbi gondalkodaara oszlok^l. Az ebrenletet rendszerint az 
alvassal hozzuk (Hieiitetbe; de irae magan az ebrenl^ten beltil 
is mutalkuKriuk ellentetek. Nemcsak alviiskozben lehetnek 
aimaink : betolakodnak azok az eber allapoLba is. De vajjon 
mi szerepet jatszanak ilt? mit keresnek a kisertetek lenyes 
iiappalon ? 

Ha ^tlekinljuk egy tiaptiak lelki tortenelet, eszreveszszUk, 
hogy 6rakon kereszttii a kulviiag altal voitunk igenybe veve, 

Attt«o«eum. HH 




498 



de Rilfedezhetiiiik olyan id6szakokat is, inidon a kfizvelleii 
kornyezet felig-meddig megszUat reank nezve letezDi. vagyib 
bekovetkezelt a magabamerQiesnek sa.jatos, rejtelyes allapola 
fo'dekes. hogy a magyar nyelv mily gazdag olynema eWont 
allapotok megjeldl^seben, iiiin6k pi. az j^br&udoz^. inelaza& 
raerenges, andalg6.s, tQnOd^s, ev6d^, Idprenges stb. Nernelyek 
kdvculok ink^bh lyrai term6szetflek, masokban azonban cge»z 
drarnai monolog lappangbat : n^melyekberi a ban^ulat m;i- 
a kepzelet tiilnyomd : n^melyekben az eml6kezet. 
»an a reraeny uralkodhatik. Altalaban vannak koz6l- 
tOk inkabb kdltdi term^szettiek, miglen m&sok tQlnyom6an 
elmelkeddjellegOek: egy tekinletbeaa7X)nban mindannyianmei!- 
egyeznek; abban ugyanis, liogy meghasonldst rejlenek maguk- 
ban: a ssemleld leleh meghafionldsdl ajelen kOrnye^eUM 
A <meghasonids> szonak eiue baszaalata irant talau 
ketelyek (bgnak tAmadni. De en azt biszem^ hogy ezt a kifeje- 
z^t nemcsak a szenvedelyesen cselekvd, haaem a nyugodtaii 
contempldl6 lelekre n6zve is alkalmazhntjuk Midon ugyanU 
magunkba meralUak. ket erd kuzd egymdssal. hogy lelkQnket 
hatalm^a ken'tse : egy idealis hatalom. mely bennUnket i 
jelen kOrnyezettol elszakitani iparkodik, es a val6 kOrnyezet- 
nek realis balatma, mely figyelmunket mag^hoz bilinc^tui 
ttirekszik. A val6sag es az eszmeviiag harcza, melyrol az 
emberek annyit besz^lnek, sehol sem vaUk tigyszblv^a szem- 
meliathatov^ ^s k^zzelfoghatbva. mint az elmeriilt dllapotban. 
raiddn a lelek ebren van es latja kOrnyezet^U f61ig pedig 
elkalandozott a gondolalok ^s almok orszdg^ba. Ha valahol 
a vilagon, h&t itt besz^lbetunk meghasonIasr61. fit az elvont 
allapotokijan : merl itt figyelheti meg mindenki dnmag^n a 
realis ^ az idealis vil^g szakadasat. M6g a n^pnek egyi'igvQ 
fia is tudja, hogy mi kulonbseg van a <testi es lelki szemek- 
kel» val6 latas kozOtt. es 6 is gyakorta ^rzi e k^tf^le l^ta^- 
nak kiizdelmet 6s meghasonlas^t. 





^m 






2. M4r a mondotlaklM^i kirfepul, hogy az ^brenl^t nem 
'fTiet valainelyea egyszerfl lelki allapot. hnnein hogy az esz- 
in^letnek legalahh is ketfele arynilaliihOl van i'lsszefeve. Az 
ebrenlelen belul meg kell klil5nbozlelnunk a realis 4s az 
idealis e^m^ieti drantokat. Reali.^ (vagyis 6rzeki) ^rainok 
alalt ertjdk azokai, nielyeknek lefolyUsa (blolt a .jelen kor- 
(lyezel kozvellen es (olt6tIen uralmal gyakomj : idealis (vagy 
szellemi) Aramok alatt pedig azokai, melyek a kornyezel kOz- 
vetlen hefolyasa al6l Cel^^zabadultak, tetiat jelen nenn levfi tir- 
gyakra vagy e.sumonyekre vonatkoznak. fis talan loldsleges 
is hozzitennem . hogy a lOnlebbiekben meghasonlas alatt 
pen a ketfele arani harczat es v^ltakozo diadalal eilettem. 
inden ugynevezett elmertilt vagy elvont allapotban a ket- 
fele eszmeleti ^ram kiizd olyk^pen egynia.'rsal, hn^jy hoi az 
egyiknek, hoi a masiknak liilnyorno befolydpa al^ keriilutik. 
Minel egyOgydlih valaniely Idek. annal csekelyebb sze- 
repet jalszanak lelki I5rteneteben az elvont ^llapolok ; ellen- 
ben mine! tudatosubb valamely egydnis6g, anndl nagyobb 
r6sze van a meghasonlashan, Alig kepzelhelG **rdekesebb 
f^talisztika, mint nz. mely kimutaln^. hogy naponla mennyi 
ideig volturik eltbglalva a kulviliiggal es nnennyi idfil vettek 
igenybe nz elmeriilt allapotok. Arr6l kOrDlbeliil mindenki 
szamot lud adni, hogy a napnak 24 <^raJabol mennyi jut 
nfila az alvasra ; de arrol, azt hiszeni. vajmi kevesen tudn^- 
nak meg csak hozz6vel61eg is hesz^mobi, hogy az ebren- 
letnek milyen hanyadr(^sz6L szenleltek a magabaszallasnak. 
Kepzeljiik el. hogy egy 6nmGk6d6 gepezet naponla fdljegyezne 
elvont allapotaink id6tarlamat: mennyi lanulsagol merilhel- 
nenk az ilyen jegyzelekb6l, mily i'aldttebh ^rdekes f^ny dertilne 
eg^sz lelki 6letiink egyeni jplteg^rel Kkkor lOnhetnok ki igaziin, 
ki kozflUmk a gyermeleg. ki a tudatos lolek : ki a realista 
megfigyel^, ki a magahamerQIt szeltem ; ki a siv&r pr6za 
embere ^ ki el a koU6i atmok vildg&ban. 

33* 




dOO 



A realis es idealis Aruniok valiukozasat egy hiilluni- 
vonal segitsegevel abrazolhutjuk rnurlanilag. MegullapcKihatunk 
abban, bogy a gOrbe vonal hullaunhegyei a>! erzeki aramot. 
hulliiinvolgyei pedig a inagabamerCiltseget kepviseljek Az ilyeo 
gorbe vonal figyelmiink niozg^sanak tokeletes kepel adna. Az 
abscissa tengelyrol olvasn6k le az iddl. az ordlnatak p^ig 
eszmelkedesUnk energiajat fejezn6k ki valamely tetsz61ege8 
pillanatban. A vonal bajlasa ielke|>ezne. hogyan nO vagy fogy 
tigyelmtink ereje 6s a vonal dombopu vagy bomorii volla a 
realis. UleLve idealis lirani tulsulyat jelezne. Olt, a hoi a dom- 
borusag hornonifalba niegv al, vagy inegrordltva, volnanak 
ebrcnl^Liiiik szakadopuntjai : nevezeteseo az elrnertiies pon) 
mely az idealis aram kezdddo lulsQly^t, es a (dlocsuc 
pontja, mely a realis jirani diadalra vergcdeset hirdelne. 
ponlok egym^ara kovetkezesenek siiillsege ei'dekes >ih 
velne az egyeni szfllem ruganyossagkra, az elrneikedei; gy< 
saskgara, (Hlelgazdagsagra stb. 

Ha az 6bren!el vonalat naprol-napra figyelemmel kiser^ 
hetnOk. akkor f6ll(ainek, bogy alakja oiennyire vallozik ax 
egyen korAvaK merl hiszen a gyermek lelke meg nagyon is 
tapad az erzeki jelensegekhez es a larlosabb elvonaikozasra 
r^ak k^sobb lesz k^pesse. Erdekes volna a kul<'>Dbdz6 ibglal- 
koz^u emberek eszm^letvonalanak egybevelese. Kiderftlne. 
bogy e vonal a nep fiaD&l aninylag kisebb bullaiuzast niutat, 
merl lelke idealis ininyban tsekelyebb m6rl6kben van igenybe 
veve. Kitiinnek tovabba, bogy fdleg a muveltseg, szellemert- 
seg. genialitas fok^tdl fiigg a vonalak er6:sebben kifejleU 
hutlamzatossaga. Az elmezavar valoszinQleg a vonal yeszt6 
szabalytalansagaban jutna kifejezesre. Eros es szabalyos bul- 
lamzalossagot l'6leg a nagy b6lcsel6knel talAlhatnank, meil 
ezek egyr^szt nagy erdekl6d^ssel Hgyebk a kulvilagot, ml 
reszl pedig igen lartosan Ludnak niagukba sOlyedni. 
tauulsagojj volna a kivalo egyenisegek eszinelelvonalait egybe- 





m 



vetni, de hat ez elvezetr6l le kell mondanunk. Sxerencsere 
alkotasailcbol iiidunk valaniennyire ama vonaira koveikezle- 
test vonni : hiszen u krilikiinak lulajdonkej-ten ez is a lel- 
adata. A kritikus p!; egy ir6 munk^'^b6l megbecstlli a benne 
Toglall erz^ki rnegfigyele-s gazdagsiigiit. niegaliapitJH. bogy 
milyneinfi az elvont allapol. melyben a murxka kesziiU. nionriyt 
henne az ihlet. az elme6! sib., szova! mintegy megszerkeszli 
az ir6 eszmeletvonalat. 

3. A megba^'onlas. melyet az ^brenlelf^n belOl eszre- 
vetttink. minden lelektannak alapvetc*) megligyel^sei koze lar- 
tozik. Hogy mily v6gheletlcn bordereje van az emberi I6lek 
aina k^pe?.s6genek, hogy kozvetlen kfirnyezptetftl elszakadiii 
kepcs. m\ cpak ukkor I'ogjnk keliden tiierlegellietni, ha elkep- 
zeljQk, hogy e csodalatos etVivel nem rende.lkeznf^nk. F.eii'ha- 
tatlan az a rabszolgasag. az a Ie1ki jarom. mely alatt gdr- 
nyedezn^nk. ha figyelmiink nem szakadhatna el a kulvildgt^I. 
Sz^njuk az embert, ki uyomorbari knigodik ^s ki a megelhe- 
tes gondjai alalt roskadozik : szilnjuk a kdrAgyon .s(nli5 bete- 
gel. kit kinjai Ogy lenyugoznek, hogy fajdalrnan kivul egyii'bre 
gondoini sem k6pes ; szanjuk a terhes inunka aiall nyogfi 
rabol, kinek nines erkezese egy inagasabb gondolathoz Tol- 
emelkedni : dzinjuk a sziberiai olombiinyak nyomorulljait : 
sz&DJuk a 50l6t borton m6ly6re vetelt es rabldnczait tehelet- 
Ifenfll rdz6. ember- es lstenl<)l elhagyotl teremlest; dmde mind- 
ezeknek rabsiga mily c.sek6lyseg ahhoz a rabsighoz k6pest, 
mely alland6 orok siily gyamint nehezedve az emberi l^Iekre. 
megakadiklyozna, liogy az csak egy masodperczre ts elvonat- 
kozz^k a targyaktdl, melyek kozvetlen k(irnyeze(6t k^pezik. 
Mily m^rhetlendl riyomorult lehet az olyan I6ny, mely a 
sajAt lelkeben nem Ealalhatna egy utols6 rejtelt. csekelyke 
kis zijgot. a hova visszavonulhalna mint vegso inenedek- 
helyre, hogy elFeledje, ha csak egy pillanaira is, a jelent es 
elhessen egy misodpen-z tartamAig a mult emlek^nek. vagy 





szflhesse egy masodperczig a jdvonek remenyeil es almail 
Mily halarlalanul nyomorult I6ny lehet az. melynek mm 
otthona a sajdl lelkeben, s raeiy aczelbiiincsekkel van hozza- 
kovdcsolva a jelenhez: a jelennek niinden legcsekelyebb moa 
zanatahoz. 

Meg az ^liati Mlektdl sem ta^adhat.juk zneg teljesseggi 
a megbasoDlasra valo k^pesseget. Bizonyos ugyan, bogy 
elvontsag allapotai ni6g a magusabb rendu emlos allatok (1( 
kulya, elefant majomi eleteben is arAnyiag nagyon e^iekeli 
szerepet jAtsxanak, m^gis nem biszeni. hogy akadna i^c 
buvdr, a ki koniolytin vilassa. bogy az cdlati elme teljes 
k^ptelen a kornye/.etldl valo elszakadasra. Mert biszeii akk( 
az dllati l^leklo] meg kellene tagadni nemcsak minden el^ 
latAst, hanem egyazersniind minden emlekezolebelsegel is. K( 
hogy az ullatnak is legyenek pillanatai, midOn valabogy t'ol' 
szabadul a kOrnyezet rabsdga alol 6s valamelyes tavollevo 
targyak emiekei loluljanak lelkenek fi'tlszin^re. Az ^Uati ebrei 
I6lel sem szahad valamely egyszeni allapotnak tekinU*ni 
abban is meg kell kiiitinboztetni a realis es az idedb^ e^^zmeU 
&ramot; abban is fol kell tetelezniink a meghasonl^^fra vakt 
k6pess^et. barmily jelenlektelen is legyen az az emben szellet 
m6ly86ges meglmsonlolUdgiihoz viszonyitva. Midon pL a 
lavoIIevO tArsa ul6n nyerit, es niid^n e nyenleif id6szakonkiui 
tsm6tl6dik Qgy, bogy az embei* szinte meg vau hatva az 
ullatnak nagy laisas vonzabnAtol : akkor lehetetlen elzark6; 
araa f6!teves el6I, iiogy a 16 lelken aina pillanatokban tavi 
\ev6 Ursanak kepe lenyleg at^ubaiit Mert ha a kornyezet 
val6baa teljesen lekOlne az allat fig^elmel es ha a jelenlero 
t^gyak nyUge alol semmikepen fdl ueni szabadulhatna. akkor 
nem is ebredhelne fol benne az elszakadt lars utan valo 
v^gyakoz^, mely a nyerit(^sben oly hatbatosan jut kif^ezesro^ 

Az Allali lelek vizsgalaldn61 egy g>'akorlati szabalyt^ 
sohasem szabad szeni elol Leve^zteniink : az emberi lelek 



le(H 

-» 

LUt 

az 

IZQ^H 

>1« 



alapveto tulajdonait ugyanis nem szahad az allatnkt(^] kony- 
DvelmOen elvitalnunk. A kQ15nboz6 lelki tulajdonok ugyanis 
nly szorosan fiigfinek ossze egymassal. hogy az egyiket tagad- 
van, kdnDyen a tobbit is tagadni kenyszeriiinenk. ligy hogy 
v^giil a szerencsellen Descartes-fele alldspontra szorulnank 
s az allatokat lelketlen gepeknek kellene tekinteniink. A mig 
a legsulyosabb bizonyilekokat ossze nem gyiijtdlltik. addig 
ne kobozzuk el az allati leleklol a legcsek^lyebb tulajdonsd- 
gol sem. Ha pi. kete.snek lutszik. hogy szabad-e az ^Hatoknak 
is idealis eszmelelet tulajdondani : ez raak arra serkeiithet 
l>ennUnkeU hogy szigoriibban vizsg^ljuk a realis rs idealin 
Kszmeleti arainok viszonyait az embem^l. abban a reraeny- 
ben, hogy a fokozodti dnismeret utjan az allali lelket is 
ineg fogjuk erteni. 

4 Behatobban kell tehat megvizsgalnunk az emberi 
elirenlet vonaldl ; f61eg arp6l kel! magunknak fogalmat aikot- 
nuok. hogy a realis es idealis aramok tnily id6k6z6kben 
kOvetkeznek nahmk egyrn^Mitart. Els^ tekinteire ugy tetszik. 
hogy figyelmiink brakon keresztiil sziinetlenQl iranyulhat a 
kQiviMgra; azonban ezt csak a leliileles OnmegligyeMs hiteti 
el veliink. A ki az emberi figyelmel vLzsgalja, eszreveszi, 
hogy az mily tetova termeszetd. mily nyugtalan, allhatatlan. 
mily kdnnyen siklik egyik (argyr6l a mdsikra, mily kdnnyen 
veszti el a realis talajt e:! mily ^ziveseii irainodik az tUom- 
kepek orezAgaba. Szigorubli onvizsgalatiml kideriil. hogy a 
reahs eszmeikedcsen belOl is eleg gyakran lepiiek t'ol idealis 
iranyii megszokitaHok. Igy pi. egy szemelyt tiiegpillanlva, 
rgesz tortenet jiillmt esziinkhe, mely az ilietfivel kapcsolat- 
baii van: figyelmiink tehal elkalandozott a multba. de az 
egesz porty^as oly rdvid ideig tarthatott^ liogy jol'orm&n 
lekintetbe sem jon. inert ily rdvid idolartam alatt alig mu- 
laszloltuk el valamely erz6ki jelens6g ^szrevetelti^L Megeshe- 
lik azonban. hogy valamely helyzet f'okozott figyelmel kdvetel. 




fiU4 



a inikor aztan a csekelyebb elkalandozas i<£ kdvetkezm^n 
kel jar, mini pi. gepekre valrt feliigyel^snel, llyenkor figyi 
megekk6 leszOnk azon riwidehb tarlamrt elvonl allafrf>tokra 
is, melyek a renli? ininyii ebrenlptet megszakitjak. 

A l^leknek pillanatnyi el-elkalandozasai okozzak azt. 
a mil szdrakozoiLsdgfiak iievezunk. Ha meg bizonyilain 
kellene, hogy az elvotit ^la(^H>tok megba^onl^ist rejlenek ma- 
gukbaii, akkor csak a sz6rakozott5^g tunemenyeire Jiivalku- 
zom, mert ezekben egeszen nyilvinvalo lesz a realis es az 
idealis iramok 6sszeiilk5z6se. Tanul6 Kyermekekn«l gyakran 
tapasztaljuk. hogy nem kepesek Hgyelmuke) az elvonl targyra 
iranyitani. mcrt lelkQk tapad az er/6ki Urgyakboz. melyek 
^ket k^zvellenfll kOrnyezik. A sz6rakozas e nem6i reali? 
sz6rakozottsagnak nevezbeljiik. mert itt a realis 4ram gj 
az idealis uraui lololl. Egeszen musfajta szArakozoUsag 
melynek tuuelei a sokat gondolkoz6 vagy fantaziiilrt em 
reknel eszlelhetdk. Ezek gyakran nem kepesek figyelmuke) 
arra a tfirgyra Forditani. mely kozvetleiiiil hat erzekeikre. Erol 
vesz ra,iluk egy gondolat, egy abraiid. vagy ma? ef6le. mi 
Altai n^ha fon^ks^gol mQvelnek. vagy veszedelmet ziiditanak 
magukra. Itl idealis sz6rakozottsaggal van dolgunk. merl az 
idealis Aram gydz a reahs aram folott. Megemh'tem m^g. 
bogy vadaszok es dllatidomit^k az allatokndl is tapasztalnak 
szdrakozotlsdgszerU liinemenyeket : a mi egeszen vildgosai^| 
bizonyitana, hogy az allali figyelem is kepes a raeghasonlasra^ 

De a mi az ailatnai csak fuli^ gyengeseg, az az emberi 
nel az erOnek gyorsan ujuld orek k^ilforrasa. Ki lartba 
szamon, hogy lelkijnk hanyszor es mely pillanatokban sz; 
el ktizvetlen kornyezetunk erzeki jelens6geit6l es bAny 
ler ismet megfrissiilt er6vel vissza bozzdjok'-* Ki dj^nten^ 
hogy ebrenl6tiink vonalanak hoi vanoak rflvidebb tartamn. 
;iltalunk ^szre sem vett bemelyedesei? Mini a hogy egy t;ij- 
k^p domhorzaliban nem ttinnek i'6\ a csekelvebb talajhu 



alii 





605 



limzAsok, vagy inkdbb iniiit a liogy a tengeren nem vesz- 
sztik figyelembe a vizeknek minden osekelyke fodrozastil, 
azonkepen a lelek inindennapi tt'irtenetebcn elkenilik figyel- 
miiuket az einielyedes. mag^basz^Ila^i, eltfinfides nagyon rovid 
perczeneteL es igy val6ban a legkf^tiyesplili leladaUik egyike 
megbef«ijlni, hogy az eszmelet vonalanak mily hanyadr^szel 
foglaljak el a bultamvfilgyek. £ln Eegalubb k6nnyebb fciladat- 
nak tarlanam az ocze^n minden bul]amen»elked^s^nek sz^mon 
tartaajll. mini annak pontos niegallHpiliisAt, hogy az embed 
l^lekben mi!y iddk0z6kben valtakoznak a realis es idealis 
eszmdeti araniok. Ha vannak taldn szereny lelkek. kik azt 
hiszik, bogy az elrn^lyedes allapolai niUuk aranylag ritkan. 
es csak bosszabb id6k6zdk ulan Jelentkeznek, ugy bogy azt 
velik, miszerinl eszm^Ieluk vonala "ritkan mutal hullamvol- 
gyeke( : azoknak csak annyit mondhatok. hogy iiagy csalo- 
dasban 6lnek. Sokkal okosabl>ak es elmesebbek 6k, mint a 
roilyeneknek magiikal tartjak. Remelem, liogy ezt a kovet- 
kezdkben be fogom bizonyithatni. 

Merl ugyan egyaltaliin mibOI veszsziik eszre. hogy egy- 
ideig eimelyedve voltunk. vagyis magunkba merultiink ? 
Csakis abb61, hogy az elvont aliapotbol fdlocsiidtunk. Ila ez 
a Rii^bredes vagyis a val6s^ghoz visszateres hirtelen tor- 
tenik. ha leszem pi. egy varatlan jelenes vagy z(5rej F6lrAz 
eber almodozA.>sunkb6l. akkor 5s3zerezzen65iink emlekeze- 
tttnkben marad es ezzel egyiitt megmarad annak ludata is, 
hogy l(51ocsudasiiiik eldtt elmerulve voltunk. Ha azonbau 
razkodtatas nelkiil k*rijnk vissza a valos^ghoz, akkor gyakraii 
nem is Yeszsziik 6szre, hogy az iment elmerulve voltunk. 
Figyelmiink csodAlatos nesztelens^ggel szakad el a kuU6 kor- 
nyezeltfil ugy. hogy nem is veszsziik eszre, mikor kezd6dik 
elmeriilts6gflnk, es ^p oly nesztelenUl terhet ismet vissza a 
val6saghoz, ligy hogy az sem jut tudomusunkra, hogy elvont 
^llapotunk mely pillanatban etI vegeL Szoval oly konnyed6n 




fiM 




•eaiis I 
goad 



suhanunk at a realis ai'smlatbdl az idealis aramlafba. 01 
halkan ringatodzunk a ketfele eszmeletnek hullamain, hogy 
nem tuduiik maguuknak szamot adoi an*6). hany^zor c^^^apoii 
ti Bgyelmunk egy bisionyos \d6 letelte alatt a i-ealis ir^ybol 
az idealJs iranyba es megforditva. Egy pelda legjobban 
githatja meg a dolgot. 

Ha valakinek beszodere ilgyelunk. akkor lelkunkt 
Iblyton nagy gyorsnsaggal v^ltakoznak a realis es az ideatJs 
araniok. A puszta hangok e^vrnai^utunja okozza a reali 
^ratnot ; az idealis aram pedig azon l^tomanyokb6l e^ 
dolalokbol alakul, inelyeket ama bangok keltenek lelkunkl 
lia a beszed tol6tl6bb gyors, akkor DiegtOrtenhetik, ho^f 
eHelmet kellfien fOl nem fo^juk: a reaiis aram ugyaiiisoly- 
annyira igenybe veszi lif^yelmtinket. hogy kozbe-kOzbe d 
marad eleg erkezestlnk az idealis aranniial val6 foglalk 
zasra. De megtOrtenhelik az is, hogy u Lallott szavak va 
mely t'dliittebb elenk vizi6t keltettek benniink. mely elv 
ligyelmiinket magatol a beszediol. Egy erdekes szemely 
lieletl szoLa :^ a mil mla lialloltunk annyira meghatott. ho 
figyelmiink nem tapad t^bbe a hangok aram&lioz. liven 
az idealis aram az, mely nem engedi. hogy egy pillana 
a realis eszni^lkedesnek is .szentelhe^siink. Rendszerint azoi 
i»an a ketfele eszmelkedes pillanatroi-pillanalra nagy gy 
sas&ggal ^ eteg szabalyosan valtja fdl egymdst lelkiinkben 

5. Iminaron az ebrenlelnek egeszen tij follbg^aho/. 
julollunk. Eddig ugyanis azt hihetliik, hog>' az elvont alia; 
potok csak kiv^teles jelensegek az ebrenleten betOl, m 
azonhan k^nytelenek vagyunk ama Rilfog^snak t^t engedni, 
liogy a rovidehb tartnmu elvotuitkozmok, melyekrol tna- 
Ifuukiiak szdtMot sem adunk, reiitikivuli Hurnavggel lep- 
Hek {61 a legkdzdnsegesebb esstnelkedis /oii/amdn is. Mi- 
nel szigonU'b tigyeleminol tizsgaljuk azt. a tni lelkunkbeii 
egy nap tblyaman tOrtenik, annul jobban meggybzod 



^ 





607 



ajToI, bogy az eivont atta|)Olok nagy szerepet jatszanak a 
legkozDapibb munkabaD es az eonberekkel val6 legka/Anse- 
gesebb erinLkezeshen is. Eszreveszszuk. hogy a jelen kornye- 
zettel valo megbasonlas nem valaini kiveteles jelenseg, ha- 
nem ellenkez6leg a rendes allapot. Az egeszen inQveletlen es 
egyugyu embernek ^brenlete sem egyeb, mint eg>* neme a 
kdrnyezeltel valo folytonos meghasonl^snak es a hozzil val6 
folylonos visszat(^re.snek .Sz6val az ibrenlet fonala mwiegy 
ket szdlbdi van sodorvn : a realist es az uiealis eazmH- 
kedits tszdlaibol. 

Talan kisse iolliinS, hogy ketfele eszmeletrol beszeiek, 
de ki kell jelenleuem, liogy sUlyl f'ektetdk arra, iniszerinl a 
realis es idealis aramok alalt az eszmeletnek k6l kulonbozO 
fajtaj^t ertem. Hogy is ne ! hiszen az esznielkedesnek e k6t 
faja iddi-endben kdvetkezik egyniasra, mini pi. az ebrenlet 
es az alv^s. Abban pedig, azt hiszein, mindnyujan megegye- 
ziink, hogy masnemQ az eber emlier eszmtilele es masnemO 
az alvaskozben almodo embere. Nos, ha kiildnbseget tesziink 
az 6ber 6s az Almodr; eszmelet kozott; ugyanoly joggal ma- 
gan az 6brenl*5len beliil i.s kelfele eszm^ietet fogunk meg- 
ktiloDbozletni. Igaz, hogy az ebreFilet es az alv&s hosszabb 
id^kdzokcL vesznek igeiiybe. hoIoU a realis 6s az idealis 
aram gyors uteinben vdllakozhatnak egyrnassal, de itt nem 
az idCtartam ddnt, haneiii az, hogy a ket eszmelet val6ban 
az egyinasutani^ag viszonyaban van egyrxiassal. (tlbhez az 
egymasulanisaghoz pedig szd sem f^rhet, hiszen epeD abbbi 
az alapvel5 megfigyelesbol indiiUunk ki, hogy vannak id6- 
szakok, midon a jelen kornyezel koli le ligyeliniinkel 6s ism^t 
kOvelkeznek idoszakok, middn magunkba mertiliink. A k6t- 
iele aram megkiiliinbtiztet^set lehat kezdellfii fogva az idO- 
rendre, az egym^ksutanisugra alapitottuk. Mi tobb, a gz6ra- 
kozottsag tUnemenyeibdl kiderul, hogy a ket aram ellentdtes 





meg kcU jegyemeia hogr 



az idGffcod wol a mit sohasan 
cU l<itonmrfiiil, mert ■ Idki det kfildnoemQ 
csak ax nijaitintiian val6 figfdes jtltal fedez- 
he^Qk f&L TOrteoetJrfts «e Haktaiu elemzes abban rokoDok. 
btogf as e wtu tdaek betyes idfiraodi tagc^ftflOn alapalnak 
A Id^bQT^ e an n te ye , bofr pOlanatrAl-fiOlaaatra nvomaba 
lOrtetT^ a leUd eseotereknek. a leiek (elje? tdrt^et^t t^rja 
(51 elOUunk. Csak ez esKraenvhez rai6 titntonthallan ragasx- 
kod^« vezetheiiie e^T nails alapon nrugrd. Ieir6 vagy jobhan 
niondva elbeszelo Idektanboc Mioden eddigi psrcbologianak 
legfObb baJA. hogy a l^lektani modszer legelemibb kovetet- 
menyet stem el6l levesztette. Ezt ^r oly peld&n akarom 
megmotatni. mely a foniebbi fejteget^sekkel szoros kapcsolal- 
ban van. 

6. John Locke az emb^ ertelemrOl irt korszakalkotd 
munkdjdhan (\\. kdnyr, I. lejezet) a kepzetekrol aJtal&ban ps 
azoknak kele(kez(*s^r0l sz^lvan. azt tanitja, hogy tnd^sunk- 
nak k^t Torr^a van A gondolkod^hoz ralo anyagol ugyanis 
r^szint az erz^ki tapasztalatlH^tl, reszint a lelek Oneszlelel6b61 
rneritjiik, 4s e ketfele tapasztalaton kiviil az eml>eri tuda^- 
nak semmi mas ki^tforr^isa nines. B^rmtly tetszetSs e tan, a 
kOzelebbi vizsgAlat meg foeja lontalni. hosry Loeke azt a 
l^lektani t6nyt melyet a (onlebbiekben fejtegelleni. i. i. a 
figyelem meghasonl^s^t realis ^ idealis irdnyban. egeszen 
ferde vil^it^sha helyezte. 

Locke agyanis a tapasztalatszerz^s k^l nem6r6l beszel 
68 az ^Ital k016nl>6zteti meg a kelt6t egym^t6l, hogy az 
egyik az 6rz4ks'/ervek segitseg^vel. a mftsik pedig az ^rz^ek 
n6lk*Jl tort^nn^k. Mily furcsa distinctid! A l61ek egyszer 
hoszrialna az 6rzekszerveket. masknr meg nelkiilozni mdna 




609 



et. Hogyan k^pzeljUk el azt, hog>' a lelek megragadja az 
erzekszervet es annak segits^gevel eszlel, masikor meg eldobja 
az erz^kszervet es a .sujat erejebOl teszi eszleleleit. Hiszen 
lit a lelek oly m6don van az erzekektdl mej?kU!Onboztelve, 
mintha egeszen k0l6n 6116 dolgfik voinanak. Az erzekeknek 
kiilon erejuk voina es a l6lekiiek is kiiloii ere.je. T<)val»ha 
tekinletbe kell venni, hogy niidfin a lelek az erzekeket hasz- 
nalja. okvetleniil a sajat erejevel is e). holott Locke a dolgol 
ugy tuDteti (6l hogy a lelek egyszer csup^n erzekeii hasz- 
nalna. ma^kor kiz^rolag a sajat erejevel eine. a mi teljes 
absurditis. A leleknek egeszen sa,jat erej^bfil val6 mttkfi- 
dtisel Locke belao erzeknek neve/-i, de hogy erne bels5 erz^k 
aiall mil kelljen (»rleni. azL maga Locke sem fejlegeli. A kiilso 
^ bel56 erz^k, a kul&6 es bels6 tapasztalat fogalma m^g ma 
is kis^rt a psychclogiahan es Jehetetlenne te^zi a lelki 6let 
liszlAbb elemzes^t. Csodalkozhalunk-e. ha lamadl azt^n gon- 
dolkoz6, a ki egyszeriien lagadta a he\s6 6rzek letezes^l? 
Ilyen volt szdzadunkban Gonite^ ki egyszertien ta^adta az 
onraegfigyel^s lehelos^get. Hat nagyon lerme^zetes. Iingy mi- 
dOn oly hamis megkuloiihtJztetesek uralkodnak a lelektan- 
ban, mint a kOlsd 6s a belsd 6rzek, el^allhat egy elkese- 
redelt elme, a ki nem el*^gszik meg azzal, hogy a feunall6 
megkulonboztetest hamisnak mondja, 6s a helyett, hogy job- 
bakat keresne, mindjarL az egesz lelektanl lehetetlens^gnek 
deklaralja. 

De Locke nem csak ketfole ismeretforrasrol, de egye- 
neseii kelf^le i^meretanyagrol is beszel. A Uidasriak k6tf6le 
anyag^t kiilonboztelt meg : az egyiket a kiilvil^g, a masikat 
maga a lelek szolgaJlalna. Ime oda jutmik, liogy k^pzeleink 
kozl k6t kategoriat kell megkiilonbOztelaunk, melyek oly vi- 
szonyban allananak egymassal, mint test a lelekkel. Eddig 
azt hihettQk, hogy k^pzeleink kivetel n^lklii lelki jelens6gek : 
most mar azt kell hiiintink, hogy kepzeteink szArmazasuk 




510 



saerint k6t oszUlyra szakadnak es Uogx az egvik 
talan nem is sorozhato a lelki jelensegek koz^. ilogy 
gondolkod^ az. mely k6t eg^szen k016nb6z6 kOlforrtsM 
mertt eg^szen killdnt>dzd ismeretanyngot. azt val6ban h.ajo? 
eLkepzclni. Hogy az olyan gondoiatok, melyek ketfele forrts- 
t>6l erednek. mik^pen fernek ossze agyunkban. az Lockd 
legkevesbbe sem nyugtalanitotta. Pedig ha valoban ug>' volna. 
mini 6 azt folliinteli, akkor a kftfele ismereti anyag, meh 
k6ll6le ismereti forrasbbl szarmazik. okveileniil fftlrobbantanji 
minden gondolatunkat ^ minden eszmdkedest lehetellenseg^ 
tenne. Az ember ill lit.ja vilAgosan. hogy a testnek es lelek- 
nek kelteszakilAsa, vagyis a dualislikus metaphysika. mih 
borzalmas chaost okoz a lelektani fogahnakhan. 

6n nem hesz^lek k6lf6le « ismereUbrras > -rol, sem pedig 
<kals6 es belsd erz^k*-rC)t. mert az efTele kepletes itessed » 
legnagyobb zavart okozhatD^. Nem rointha k^letes bees^del 
elni Dem szabadna, hanem az olyan metaphorak, mint a k6t 
«ismereUorrfis» vagy a «kiils6 ^a beis6 erzek* csak terbeli. 
nem pedig idCbeh rendre emlekezletnek : mar pedig mon- 
dottam. hogy a lelektani buv^rlatban az idOrendel szem el5l 
(6veszteni nem szabad. fin realis (>s idealis eszm^Ieli ara- 
mokr6l besz6lek, melyek egymasl koicsonosen fGlvAlljiik, w 
mindenki eszreveheli. hogy <aramok. melyek egym:isl fOl- 
v^tj^> oly k^pletes besz^, mely hat&rozottan id6readet 
foglal mag^ban. K ketfele aram lelezes6t nem is tagadhatjfl 
senki. merl mindenki lud kUlOnbseget tenni azon 6llapota 
kdzCtt, mid6n a kOrnyezet figyelmet 1ek5ti 6s ama mdsik 
Allapola kozoU, midfin a kornyezellfil elszakadl 6s liivollev6 
t&rgyakkal foglalkozik. Louke-nak is a kiils6 es betso erz^k 
helyett emez dramokr6l kelletl volna sz4^1nia 6s akkor 6szre- 
vette Tolna, hogy a k6t 6ram kdzti kuldnbs6g nem azon 
alapul. hogy az egyikben a 161ek a kiilviliggal es a mAsik- 
ban OnmagAval van elfoglaWa. Mert valaki 




5J1 



altapotban a nelkUt, hogy a lelek onmagara gondolna: &b- 
rAndozhatik a csillagokrol, gondolhat 3zerelme t^gyira. 
lehetnek latomAnyai a mnit id6kr6l es jovend6kr6l. .sznval 
tbglaLkozhatik mindenfelevei ; r^akhogy mig a re^tis aram a 
.jelenlevC dolgokra vonalkozik. addig az ideiilis Aram tavol- 
levC vagy talan 6penseggel valojahan nem is l^tezd dolgok 
k6p^t vagy eszmejet varazsotja elenk. 

A I^lektan nem volna oly ingatag tudomdny, ha a 
hK)lcsel3k hO fe gondo? nnmegfigyelest gyakoroln^nak. Ez 
pedig csak i5gy lehetseges, ha a lelki folyamatok viz.sgalaUi- 
han az id6rendr6i sohasem feledkezOnk meg. fcpen az idd~ 
rendi Uigoldn rrx'idszere vezetelt ahhoz az alapvelO l)€lAtds- 
hnz, hogy ebrenl«tunk nem egyeb, mint k6lfele eszm^Ietnek 
rhylmikus. rezg<3 valtakozAsa. 



Faldgyi MenyhM, 



MONTESQUIEU tS A FELELOS KORMANY INT£ZM£NYE.' 



Tagadhatlan teny. hogy a nepek a raiill szuzad koi 
pet6l allalanos eszm^k uUin indiiin.ik, nielyeket az irodaloc 
nepszerflve tett vagy raelyek helyessegenek bdatasara v< 
lett. Szazadunk polilikai lorekv^seinek czeljiiL a constitutK 
iialis nepkepviseleti allamol is, legalabb a crontinensen, 
elmelet hozta letre es lovabbfeji6<lesenel szinten ez j^ e\i 
S ha ma a civiliz^lt n^pek ^letet vizsgaljuk. alapjaban miD- 
denQtl UKyanazon elvekkel talalkozunk. a kOlftnb?^ csak 
uJkalmazasuk mertek^ben mutaLkozik. 

K(innyen eribetd lehat, hogy az ijtt5r6 politikai naUvek 
alig kiszamjthatb jeleiili'isegrH emelkednek. Egy Rousseau, egy 
Montesquieu aialakitjak a vilagot, s ebben barmennyire eller- 
jenek is ftgyebkent, kiegeszHik egymasl. Bou.sseau — mint 
mondani szok^ — Schwerzbol ^.tUlteti az egyenJOseg fogal- 
tn^l 6s iratai el36 sorban liatnak oda, hogy a r^gi dllam 
korhadt int^zm^nyeivel megdOljOn. De a speculative dolgozn 
bolcs6sz, ki az embert es eletviszonyait alig ismeri^ az ujat 
szervezni nem lud(a. Az 1 793-iki franczia alkotmAnytervezel, 
rnely Rousseau positiv javaslalaihoz legkozelebb all. sobsem 
nyert igazi eletet. A regi romokon az uj rend, nagyban, 
eg^szben Montesquieu tanai szerint alakul. a mellett hogy a 




' Julius Scbvarcz : Monlefiquieu und die Veraotwortlichkeit d«r 
Rfithe des Monarchen in England, Aragonien. Uitgara. SiebeobClrgeii 
und Scbweden. — Leipzig, 181^2. 




613 



Rousseau ^Ital vilagg^ bocsdtott egyenlds^gi eszme a franczia 
forradalomb6l kikeriilve, tovdbbra is eletkepesnek mutalja 
magat. Uousseau mavei annak idejen n^pszertibbek voltak, 
egyreszt az el6ad6s bens6sege, s6t baja folytAn, m^sr^szt 
meg. raert az annyira gytilftlt r6gi rendet alapjaban t^mad- 
jak s igy az olvas6k saj^t vAgyaikat Idtjak bdlcseletileg iga- 
zolva. De Montesquieu a mai alkal szervez6s6n f^radozo 
tArsadalmakat ^Uaudobban 6s altaMnosabban befoly^solja. 

Azert kev^s mi\ is van a vilagirodalomban, mely annyi 
birdlatnak. bonczolgatdsnak lett volna t&rgya, mint az < Esprit 
des Lois*. A kor legkivdlobb emberei: Vollaire, Helvetius, 
D'Aleml>ert, Saurin, majd Deslutt de Tracy es meg szamo- 
san az e]s6- es masrendti nagysagok kozUl elemz6s alA 
veszik. Nem mondhatnok azonban, bogy e birdlatok alkalma- 
sok lennenek val6 erleket, szorosan velt Allamtudomdnyi szem- 
pontbol bemutatni, Egy marfil, mely a gyakorlati politikat oly 
k6zelr61 6rdekli, a forrongo es reformok utan epedfi korban 
alig is volt v^rhat6 higgadt, t^rgyilagos itelel. Sokkal term^- 
szetesebb, hogy a benne kifejtettek irant valo rokon- es ellen- 
szenv szijli a velemenyt a parloskodas elfoguUsdg^val. Meg- 
jelenese ut^ csakhamar egesz halmaz ropirat lat napvil^got 
sllene. Egyeseknek nines is mas czeljok, mint a mQvet ler^n- 
tani, mert irigylik sikeret; mdsok ellene vannak, mert a r6gi 
iranti aggodalmas szeretetukben minden Uj gondolatot a for- 
radalom el6revet(jd6 arnyekanak tekintenek s vedik «a lr6nt 
meg az oltArt> (pi. Bonnaire abb6), a mire a jelen esetben 
ugyan nem volt szukseg. De megt^madjjik mas okokb6l is, 
fiogy a mindinkabb t^rt foglalo demokratikus eszm^ket k^p- 
telen val6 jelentesiikben melt^nyolni. Meg Helvetius is azzal 
vadolja Monlesquieut, hogy a r6gi intezmenyekkel szeraben 
ijgy viselkedik, mint a vildgba lep6 ifju az iddsebb n6k 
irint, kiknek meg ig^nyeik vannak, tetszes^t ugyan m^r nem 
nyerik meg, de az6rt velok szemben is jol neveltnek 6s 

Athenaeum. 34 



l)U 



udvariasnak akar lalszani. Kar — niondja — hogy Monies- 
({uieii a netnea ember minden eloiteletet megiartotla, innco 
siC&rma^Dak tevedesei ; ez sajn^]and6 Ogy az 6. miut az 
emLieriseg erdek^ben, melynek jobban szolK^IIialotl volna. 
Tobben meg szeni^re velik az angol ifilezrnenyek irant valo 
el6szeretet^t. Magaszlaloi azok« kik mav'uk is ink^bb a iozep 
liton jiirva. Monte^^jiiien rn^rsekellebb teleieit, kulono?«u u 
poltjari szabadi-Ag irant mulalotl j(»zaa lelkesede-s6t rokonszenv- 
vel fo^adjak s e rokonszenvel csak lokozhatja az iro tapmlnlfl. 
az elOadas eleganliija ; s bogy a megkedveit mtivet vectjek, 
illelve kietneljek, szernet hunynak egyes levedesei fblotL 
A kes6l»bi kort pedig az -Esprit des Lois» nagy sikerei 
krmnyen kdpraztattiik. Merl tagadhatailan, bogy (atiai, bftr 
tobb oldalroi asiszolva, bevallak; az iij allaini rend abboi a 
iimgbol ntitl ki, a melyet Monlesiiiiieu liintett el. Nelianv 
evtized mulva m^r jobban megilelbetni, mil jelent e lufi az 
einberisegre s bogy mennyi igazsaglalan lamadasnak voH 
kileve. Az6rt inkabb is erdemeit soroljak fo! es elegtelell 
szolgaltatnak, senimint bogy allamludomanyi szigorti biralalot 
gyakorobiannk. All ez meg Montesquieu behatobh tanulma- 
nyozoira 1=^, |>1. V'ianra iHistoire d. Montesquieu), sol reszbeu 
ii kitiino Lal>oiilnyera, de Parieure, kiknel meg a honfitirs 
iiuinkaja iriinLi eloszeretet is kiizremilkodbetelt. S igy Mon- 
te,st|iiieu sokak el*)tt olyan ariatotelesi tftkintelybez jut, tanaiva) 
szetaberi mintegy ^zQnetel a gondolkoziiis, bajlandok azokal 
vilathallan igazsagoknak fogadni el. 

Montesquieu ilyen cullusa ellen lep fbl Scbvarcz (iyula 
a jelen mOvt^ben, nieiy ugy latszik, egy nagyobb munka reszel 
t'ogja kepezni. Valodi erdemeib6l mit sem von le. Elismen 
r6la, hogy minden idok legnagyobb iroinak egyike, hogy eles 
megfigyelo, szellemes gondolkozo, kivfil(!» politikai lehets4g. s 
tnidfin az angol alkolmaiiyr^l sz6l<j fejtegetoseivei az angol 
inltizmenyekre liivja lot a vilag iigyelincl. a viszonyok ugy 



bib 



hoztAk magukkal, hogy mUve epochalis Jelent6s6gti lesz : 
kijeloli azl az iranyt, habdr csak igen filtalunos vonasokban 
is, melyet a (^onlinensi allaniok kovetnek. De e meilell meg- 
latja es felt^rja tevedt>seit. 

Helyesen jegyzi meg Schvarcz Gyula, hogy az dllam- 
elelet polilikai szempontbol elemzfi mfi fpladatanak csak 
akkor felelhet meg val6ban, csak akkor tarlhat sziimot biza- 
lomra, ha telelei inductive lesznek niegallapitva : vagyis ha 
az alkolmanyok osszehasonlito elemz^st^vel. az alkotm^ny- 
es jogtortenet. a kozmnvelud^s, a k6zerk0lcsok feji6d6s^nek, 
a kozgazdasJig lorlerietenek, az okoknak es ktivelkezrtu'nyek- 
uek szigoru figyelembevtHelevel kesziil. Mjir pfdig ilyen ige- 
nyekel tamasztva, Montesquieu mOveivel szemben sok kifoga- 
stink lesz. Be fogjiik latni, liogy MoJitesquieu neiii a .szoros 
erleleniben votl allambuvur. a ki a kor altat nyujtoU isme- 
releket folbasznalva ahnpozna lanl^leleit. Alkolmany- esjog- 
tOrteneli ismerelei foiolte hianyosak, sot kor^nak allamintez- 
ra^nyeit is csak reszben ismerl. M^g a franczia allani mult- 
janak lanusagait ?em tudja rnindig fdllelni. valaniint nern a 
gorog ^ rornai Allamclel cs a feudalis vil^g allal nyujtottakat. 
(iyakran a vad nepBkl61 veszi peldait, meiyeket. ha a civi- 
lizalL allaniok niultjat es jelenet jobban ismerne, rokonabb 
talajoii is megtalalhalna es igy iriki^bb hasznalhatna. Kevesbb^ 
buvarl6 6, mini niegfigyelo; a mil a lolszfnen lat, azokhoz 
I'Ozi mindig szellemes gondolatait. Ha mar most a (olszinen 
tekintett intezmenyt, vagy elelviszonyl, liingeszevel atapjaban 
helyesen it61i meg, fejleget^sei nagybecsOekkfi vdlnak a ludo- 
manyra altalaban : de sokszor i'elreerti. vagy nein kepes 
batasaikban knvetni, illelve az okokig leszailtii. Nem keszit 
rendszeres tudoiiid.nyos iniivet, ink^bb mozaikszertU: valamint 
nem bir az allamrol a maga egeszeben atgondolt 6s a rtisz- 
letekig levezetett elmelettel s azerl mQveiben sok az ellen- 
mondas. Az angol alkotmanyr6l sz6l6 vil^ghirU lejezele elolt, 

H4* 




516 



de a inunka k^6bbi r^szeilien la a leudalismust dicabiu e^ 
a joakaralti absoIulisinusr6I is melegen szdi. 

Montesquieu tanleteleit tehflt eppeu nem kovethetjuk 
vakon ; ellenke/Oleg csak a legszigori^bb bir^lat alkalmaxk- 
sAval valogatliatjiik ki kOzflldk az igazat. 

Mindezek bizonyitasara szerzonk. miuUn rOviden fog- 
lalkozik Montesquieu allamalkattanaval, behai6 elemz^ ab 
veszi a telel6s kormdnyri^l szolo lejlegeteseit , Ez most a 
a pr6bak6. Mit tudott rola mar a vil^g a XVIII. szazad k5w- 
p^n 6s fgy mire tdmaszkodva irhatta rolna meg tetelet s 
valoban mit hasznalt Hil. Ez eg^'szersmind alkalmat nyi^)l 
Schvarcz Gyulanak egy igen szep lanulmany megirasara a 
felel^s korniiinyzat mu]tjdr61, beleszfive alkotmiinyunk ide 
vonatkozo inttlzked^seit is, tnelyek a kiitfoldet a n^gi xnagyar 
allanielet rejIetlseg^rOl is taj^kozbalj^k. Tovabba roviden, de 
folotle erdekesen vazolja Montesquieu elelel. 

ValOszinO, bogy Montesquieu a jog- es allamtudoma- 
nyokkal csak akkor kezd komolyabban foglalkozni, midfin 
a bordeauxi pariamenl elnoke leaz, mely ailasaban elisxne- 
r^sre m6lt6 buzgalmal lejt ku Elso nagy sikeret a persa 
levelekkel aratja s mdr e mO igen jellemzo re*i. Nem a rend- 
szeresen dolgozo buvjirt, hanem a szellemes erabert, az ngv& 
Ml mutatja be, a ki sok hibat lal maga koru) s ezekel 
tet.szeL68 modorban ostorozza. Gtinyol benne mindeat, a 
minek az akkori ;illami es tarsadalmi rendben lekinlely 
kellett volna birnia: a kiralyt, a korm^nyzatot, a hivatal 
kokat, a hiroi-, Ogyvedi-, es az orvosi kart, a ludoma 
Hogyne olvasta volna gy6nydrk5dve a fennallovai radr 
el^gedellen kOzfinsegV A k(5velkez6 kisebb mOvei inkibb 
vilagftra vallanak, semmint az aliambdlcsre. 

Miyd kiilfOHi utazasra induL lit volt a j6 alkalom, bogy 
a kiilonbozo alJamok intezmenyeit, polilikai eletet 
es ezl annalinkiibb megragadhatta volna, mert a 



i 



t inegismo^H 
a legerdei^H 



517 



sebb alkotmdnyili allamokat Mtogatja meg. Beutazza N6met- 
orszagot, majd Becsbe jut, azat^n Magyarorsz^gba. Fdlkeresi 
Velencz§t, GenuAt, Florenczet, R6mal, N^polyt, es m^ olasz 
virosokat. Hosszabban tarl6zkodik Schweizban, Hannover- 
ben es Hollandid-ban. De bogy ez dllamok int^zmenyei komo- 
lyabban ^rdekelnek, vagy megismerni torekedn6k allamjogi 
irodalmukat, avagy legaldbb az allamferfiak ^s tud6sok tarsa- 
sagdt keresn^, arr6l nines tudomdsunk. A viveur nala min- 
dig elfit^rbe 16p. A mit ez utaz^saib6l nagy raOvebe lolvesz, 
azt barmely Utleirasb6l, vagy a salon-cseveges kdzben meg- 
ismerhette. Angliaban is az el6kel6 vilagfiak tarsasag^ban 
otthonos. De itt m^r 6rintkezesbe 16p a Iegkival6bb ^liam- 
terfiakkal, az udvarnak sok^ig igen szivesen latolt vend6ge 
es a koraoly Royal Society tagjaul valasztja. De azert megis 
igen elfogadbato szerzdnk amaz allit^sa ; hogy ekkor meg az 
angol ^llam szervezetenek buvarlo vizsg^lat^ba nem bocsat- 
kozott, akar annak tdrteneti kifejlSdeset, akar tenyleges eletet 
6rtve. Ez idfiben irja u. i. Notes sur UAngleterre czimO 
dolgozaldt, a mely eppen nem vail arra, hogy az angol 
alkotm^ny szellemebe mdr behatolt volna. Elismeri ugyan, 
hogy Anglia a legszabadabb ^llam a fold kereksegen, de 
szervezet66rt nem igen lelkesedik es ezt nem is hiszi sokdig 
fentarthalonak. Az iranyad6 poiitikai kordkben sokszor nem 
lat egyebet, mint szerenyteien urakat, kik igaziban nem 
tanultak semmit sem. Szerintc az angolok nem m^lt6k nagy 
szabads^gukra, mert eladtak a kiralynak es ha visszaajdnd^- 
kozna, lijra iruba bocsatan^k. Az angol ministernek nines 
m4s gondolata, minthogy az alsoh^zban ellenfelein gySzedel- 
raeskedj^k s ezert oda adna nemcsak Angliat, hanem a vilag 
minden hatalmassagat. A sajt6szabadsag azert olyan nep- 
szerfl ott, mert az angolok szerelik, ha a ministerekrol rosszat 
imak. Francziaorszagnak pedig erdekeben iill, hogy az angol 
kirAlysig fenmaradjon, mert ha koztirsasagga alakulna, teljes 



618 



erej^vel kuzdhetne cz6ljai6rl. mig igy cwak ft^l erol alkalm 
hat kil'ele. 'rovabhii Angliaban LarWzkodasa alalt csakhani; 
egy mas iranyu mutikaba is fog es inegirja a rdtn 
nagysuf^unak es liauyaUasanak okair6l Rz6l6 tnUvet. mi 
tortenhetrii^k, ha az angol alkotm^nyos allam^let hirfia kul 
nds ^rdeklCdeset. 

Az angol alkotmany behatobb buvarlasahoz csak keso 
la bredei magdnyai>an fog, midon kornolyabban tanulma 
nyozza Locke niOv6t (01' civil governrnenl), valaniinl a 
whygek es toryk szokdsos rOpiratait. Mdsreszt meglatja, h 
Anglia rennAlliisat a pi)iitikni pilrtok kiizdelme nem ves/.ely 
teli. Walpole kabinet az ellenparlnak ad helyet: majd W 
liogton es Feibam gyorsan kOvetik egytn^t es az 4' 
meg sem roskad ossze. Ezek halhattak oda, bogy folszines 
ileletet AnKUar6l megvaltoztatja es megirja azt a fejeze 
mely mOvenek epochalis jelent6s^get kolcsGniJz. 

Midda Montestjuieu nagy mttv6l 1748-baa kiadta, 
relel6s kormany intozineayen^k mAr tekiritnlyes nmltja r 
(jgy Angliaban. iniiil itiiis allnmoklian. Aiigiiat>an, sol 8v 
orszikgbnii is tijK^ueli alapon fejl6d5lt ki; miishol pedig jeleu 
(ekeny kiserlelek torlenlek firetle, habir ezek a korlatait 
tfirni ohajto kiraiyi hatalominal .szemben eleg er6snek u 
bizonyullak. De azert bi/.onyiljak. bogy a felel6s korminy 
intezmenyenek elfogadisa nem mindenutl puszta utA 
mert tobb allam. k6ztUk Magyarorszag is, b^ a szazad 
badelvU ararnlatanak seg^lyevel, de regi intezmenyel 4Ui 
Tissza. 

Az angolokiuil a kirdly tanacsosainak felel6ssegel soi 
(Macaulay, (Jourdon, Smith sib.) egesz a legendaszerd mul^ 
viszik vissza. Az [)edig bizonyosnak latszik, bogy a XII. sza- 
zadban felelosek voltak a hivatalos halalommal val6 v 
ei6s es a ro.ssz kormiinyzas miatl. Majd lobb szAzados ki 
detemben a korona 6^ a rendek kiizotl fejlOdik ez inl^zmen 



en- 




r 



519 



I Az angol forradaloin gyorsan viszi el<5re, Ogy. hogy mar 
H Montesquieu idejeben egeszen a mai minisleri felel6ss^g all 

■ fenn ^s a mult szdzad kiizepen tobbszfir nevescik ezl, az 
^m ango] alkotmanyossag alapo.szlop;\nak. 

B AragoniAban a rendek mar III. Alfonso koronazasantk] 

(1286.) kerelmeztek, hogy a kiraly udvarunak tagjait, vala- 
mint tanacsat a parlatiiftnl liozzajariiliisaval vjilas/.s/.Ji ^.s ez 
a kovetkezo i^vben elfogadasra is talal. Az li. ii, tauacs- 

B privilegium elismeri, hogy a rendr^k jelolik ki a ktralyi tanAcs 
tat^jait; a tanacsosok pedig hivatalba leptiikkor eHkiit tesz- 
nek, hogy sem a l(Jr\enyekel. sem az orsz^g erdokeil serteni 
nem fogjak. s a kiraly I'sak e tanacsosok seg61y6vel intuzendi 

I a k5zugyeket. De a kezdetnek ninesen megfeleliS tblytatiisa. 
A rendek hosszii idfin keresztiil nem gyakoroljflk. vii^jy nem 
gyakorolhaljak e jogukal, s um\6u IV. l*edro alntl (1817) 
lijra 6lni akarnak vela, a kiraly arra ulal hogy milr kiment 
a szokasbol, mintan mar 60 6ve nem volt alkalmazva. Az 
epilai csata (1348.) ulan pedig ez int6zmi^ny vegleg meg- 
szuntnek teklnthetd. 
B NAlunk 13 tehb szazados kiJzdelem folyt a felelfis kor- 

' many intezm6ny^6rt. Az I2.Sl-iki aranybulla szerint. i)a a 
nador possziil viszi hivatalat ^« a nemzelgyOk^s bepanaszuija 

■ a kirnly etdit, a kir&Iy elboc^^lja ^ helyet alkahnanablial 
(6iti bu. Majd III. Andrd^ alatt keletke/.ik a iiagyfontos.sagu 
1298: XXIII. l-cz.. meiy balarozoltan kijelenli. hogy a kiraly- 
nak csak a tanacs hozzajarulas^val v^gzetl eselekedetei 6rv6- 
Dvesek jogilag s e tanacsot nagyreezt az orsz^ggyUl^ v 

klasztja. Maria alatt. 1386-ban, a rendek elhatArozlAk, ho 
a kira]yi tanacs mindazon tagjai. kik rossz tatiacs4^sal bzol- 
g^lnak, a kiralyi tanacsbol ordkre kiz^rasHanak. /Kigmond 
alatl pedig a kiralyi tanacsosok. a ruennyilxin kozp6nzekel 
kezeltek, az orszaggyOleften felelCseknek tekintelt^fk ; 6 Ogy 
lAtszik. hogy az 1397-i>en lartott temesvdri or«ziggyale« a 



I 






630 



ndidorra, az orsz;igbir6ra, a horv.il b^nra akkeni haUit^t^m'. 
hogy A116saikt<'tl rolmenlendOk. ha bebizoiiyul. hogy liivata- 
lukkal a kdzerdek ellenere 61nek. V^gre 1507-ben a felel6< 
kormiSny e^esz bat^rozotlan szervezTe lesz. A kirAlynak csak 
azok a kormfinyzaii cselekvenyei 6rvenyesek, melyekot tanacsa 
belee^ezes^vel vegez. A tanars lagjai felelO&ek. s a meniiyi- 
ben taniicsukkal a lOrvenyeket, a kozszabudsagot vagy az 
orszag j6iel^l mpgljimadnak, a legkrtzelebbi orsziSggynles fog 
fblOttiik itelni. Az lo26-iki oryzUggy(il^-*en a WerbOczy Allal 
vezeielt pari kjiveteti is miir, hogy a kirjlly tanacrsosait bo* 
cs^ssa el s inindazok ellen. a kik kozpeiizekel kezeltek. vi«- 
gdlat indilandt'i meg. A halvani orszi^ggydlesen pedig a nAdoil. 
canceliiirl. or?zagbir6t es a kincstarnokot liliaijuklol m«|g- 
fosztjjlk s helyettOk m&st v&lasztanak. valamint r^szletesebb 
Idrv^nyt hoznak a kiralyi tanat's miik5d6s6r61. De az 1526-iki 
budai orszAggytlles megszlinleli a hatvani orszdggyQies e 
hatdrozatait t^s I6rvc^nybe iktntta, hogy n kinily a k6zjdve- 
detmek kezelese es behajtasa kOrUI, valamint a kdzkorrnanv- 
zal tigyeiben beldlasa szerinl cselekedjfik es taniiesosait a 
kUldiibOzd rendekb^l szabadon vdlasziiza. A kesObbi id6k 
pedig nem engedtek, hogy a felel0)s korminy inlezraenye 
l848-ig i5jra eletei nyerjen, habar a rendi orszdggyOleseken 
tobbszor sz6ba kerQIi. 

De a mi megszakadt Magyarorszdgon, az rolv^ve ^ 
Folytatva lellalfilekdltinvjiU F>delyl;)en. Belhlen Gabor vflJasx- 
ti)5i pontozatai meghagyjak, hogy a fejc^delem a beis6 jkJ 
kOlsd orszagos dolgokat tandcsosai kozremtikodesevel intezo^H 
Ha pedig valaki a tandcsosok kdziil az orszdg tfirvenye, 
szabads^ga. deci-etuma ellen, lelkiisnieretet nem tekintve. vesze- 
delmes tanacsokat adna, az. comperia rei verilate, kedvez6s 
n^lkiil proscripti6val biintettess^k. Hasonlot lartalmaznak a 
Rdk6czyak» Barcsay, Kemeny Janos, I. Apafy MihSily valasi- 
t^si levelei. Ez ut6bi)iniil legvilagosabban domborodik 




621 



hogy a fejedelem a tan^cij nelkiil sem a belsd, sem a k(ils6 
ugyeket nem intezheti ; s ha megis tenne, azt a legk6zelebbi 
orszdggyQles semmisnek jelenti ki. A tanacsosofc pedig, ha 
a tOrvenyek, kozszabadsag es a k6zj6l6t ellen tanacsolnanak 
valamit, mint fe1s6gs6rt6k biintettessenek. 

Nem kevesbe erdekesek azok a kiserletek, a melyek a 
felel6s kormdnyert SvedorszAgban tOrtentek. Albert kiraly 
1371-ben elismeri m^r a birodalmi tandcs ama jogat, hogy 
az orszag fo'-, kiiiOnosen katonai hivatalnokok kinevezesen6l 
javaslatot tehet. A birodalmi tanaesban megiiresedett helyek 
pedig csak az orszaggyUles hozzajaruliisaval tolthetok be. 
Erich kiraly 1436-ban elfogac^a az orszaggyOles hataro- 
zatat, hogy a magas ^llaiiii es udvari hivatalnokok a biro- 
dalmi tanacs javaslatara neveztessenek ki. De 1528-baa 
a retrograd ir^ny feliil kerekedik es a kormanyzal mind- 
inkabb autokraticus jellegtJ lesz. Ez 6vben a birodalmi tanacs 
eskiit tesz, hogy a kiraly akaratat es paranesait hflsegesen 
fogjak szolg^lni es midon a rendek kdziil tobben, 1590-beii 
a birodalmi tanacs osszes tagjait a kormanyzasnak karos 
befolyiisolAsaert vdd aid akarjak helyezni. maga az orszdg- 
gyOles ijgy nyilatkozik, hogy a mint a kiraly joga tani^csosait 
megvAlasztani, ligy csak I61e fugghet, valakit a tanacsbol 
elt&volitani 6s alt6l bizalmiit megvonni. (iusztav Adolf alatt, 
1612-ben a tanacs hataskore szabalyozlatik s akkor kimond- 
jakj hogy a kirdly iijonczot, adot csak a tandcs tudtaval es 
tanacsdval szedhet. De ebJ)en a szabadelvabb aramlalnak 
csak idtszata van meg, mert a kiraly a tanacs batarozata- 
hoz nem volt kotve; tartozott meghallgalni, de azutan sza- 
badon hatarozott. Ezt az 1632-ki kormanyzati reform is 
megerdsiti 6s a birodalmi tanacs egyszerti tanacskoz6 testiilet 
lesz, ama czellal, hogy a kozijgyeket a fejedeiem elott meg- 
vildgositsa. De a maganak absolut hatalmat vindicalo kor- 
manvzattal szemben eros ellenzek tamad es XII. Karoly halala 



522 



ntan kelelkezell i5j alkolminyba folvesznek egy poii 
niely a kiizliszlviselOket eskflvel kolelezi^ hogy a fejedeJpm 
korl&tlan halaltnanak vlsszaallitdsa ellen mindea eirjokkd 
kiizdeni fognak. Vegre az 1720-ki nagy alkolmany-refonn 
szervezi a kormayzal felelosseget is. A kiraly k6zfigyekben 
csak a tanacs hozzdjamlds^val intezkedhelik. E tanacs tag- 
jait a kir^Iy nevezi ki ugyan, de csak a rendek ajs^nlat&n 
es a tatiiicsosok az orsz6ggyfiIesnek ielelosek. Rovid ido 
miilvn, 1727-ben a tariaos lobb iagjat vad ala is helyczik es 
inegbiintetik. 

E rovid kivoDatban kozolt ,jogl6rt6neli fejlodese a fele- 
\6s korniiinyzalnak megvolt mar Montesquieu idejeben. l»e 6 
errfil alig liid valamit. A ministeri relel63segr6l csak az a 
fejezete szol, melyben Angli^6l <^.rtekezik s bar nem iebet 
tagadni, bogy egyes jellemvondsait tal^l6an fejti ki. de jetenld- 
seget eg6szben nem tudja feHsmerni es a kretai. lakedemoni 
knidosi int^zm^nyekhez hasonh'tgatja. Nines lisztaban a poli- 
tikai felelOsseggel. azt f^kep c^ak btialet6io«inak tekinii ; nem 
ismeri a parlkorm^nyziis igazi termeszetet, a majoritas val- 
tozAsainak szflksegszerfi kOvelkezmenyeit, mint a hogy lat- 
hatta volna mar Angliahan, t^ve^en iteli meg a fels6haz 
biriiskodasat, 

Schvarcz (iyula e legujabb mOvere is .iellenu6 az a 
b6 tudAs, er6s dialectica ^s egesz eredeti folfog&s, melyet 
egyeb munkiiiban miir megszoktunk, 0nall6 gondolkozdsa 
ugyan mosl is itibbszor ellentelbe hozza a conventionally 
felfogassal, de 6p ezen l^teleit alapozza legbiztosabban, ligy 
hogy nemcsak ellentnondanuk, hanem kepesek meggyCzni is. 
Nem dicserlietjijk jolibnn a jelen munkiit, mintha azt mondjuk. 
rola, liogy meltau sorakozik, a szerz6t61 eddig raegjelenlekhez. 



jVa^y Ern^. 



* 



fiSZJOG te JOGPHILOSOPHIA. 



Szokatlanul nagy es mer^z igenyekkel l^p fel az a 
ny V, mely Pikler Gyuldt6h a budapesti egyetemen a jog- 
Icselet nyilvanos rendkiviili tan4r^t6l legiyabban megje- 
it.* Fiatal embertfil nem lehet rossz neven venni a radi- 
lis hangot, meg akkor sem, ha nz tUlerds; a nyugodt 
!sg6l6d6s, mely tudja, hogy a tudomdnyban alig vannak 
rszakos folfedez^sek, melyeket 6vek hosszu sora ne erlell 

keszitett volna I6p6sr61 lep6sre el5, j6akarattal fog napi- 
idre terni azok felett a tiilz^sok felett, melyekre a fiatal 
jrzfit tudomdnyos have ragadja, s kiszolg^ltatja neki 

elismerest, hogy nem eppen helyesen kitazott feladatit 
k bdtorsikggal s helylyel-kdzzel az djabb tudomanyos moz- 
Imak 6s tanok eredm6nyeinek helyes felismeres^vel s 
5zegez6s6vel oldja meg ; de ezen tiil azlan k^nytelen lesz 
^osult k^telyiyel fogadni azokat a resultatumokat, melyeket 
5rz6 a jogbolcseszet jovendd feladatara s eg^sz methodi- 
j6ra n6zve I6teleib61 levezet. s nem irigyli azt a meresz- 
;et, melylyel felbalon'tva 4rzi magat a jog- es ^liambSl- 
slet eg^z multjab6l tabula rasat csin^lni. 

Pikler munkaja a jogbolcseleti propaedeutika egy ne- 
j akar lenni; csakhogy az a fat^lis, hogy elm6let6nek, 

* Beve2et6 a jogbolcseletbe. Irta Pikler Gyula, a budapesti 
retemen a jogbolcselet nyilvanos rendkivUli tanara. Kiadja az 
lenaeum-reszvenytarsulat. 1892. Ara 1 frt 80 kr. 




524 



mely mellesleg megjegyezTe, sem nem dj, sem nem <philo- 
sophia>, haDem a Herbert Spencer-fele evolutionistikus tan- 
nak halvdny ut^nzata, tudom^yos igazol^sdt epp az ddntene 
el, ha megkiserlene alkalmazasukat azokon az alapfogalmakoo, 
raelyek a jog mai tudomanyos rendszer^nek b&zis&t es elfo- 
gadott kiindul6 pontjait kepezik. £ nelkGl epp az organikos 
61et hianyat ^rezziik fejteget^seiben s a tudomanyos prae- 
miss^kbol kivont kovetkeztetesek beilleszteset n^lkiildzznk 
abba a rendszerbe, mely timogatni volna hivatva jogbSl- 
cseszeti ir&ny^ak a jelen munk&ban csak megkiserlett meg- 
okolasflt. 

Munkdja megir&sdra szerzdt -^ mint el^szav^ban maga 
hangsulyozza — az az aramlat kesztette, mely a jog- es 
allamtudomunyi szakoktat^s oly reformalasit ttizfe ki cz^Iiil 
Iiogy az elmeleti szakok es kiilonosen a jogbolcseleti es 
politikai tanulmanyok tanitasa megszorittassek. Szerzo abhol 
a foltev^sbol indiil ki, hogy ez aramlat specialis oka az, hogy 
a jogbolcseleti tudomanyt mai Allapotdban a legtObb ember 
iiem ismeri. «Hdvid idovel ezel6tt ugyanis — irja Fikier — 
a jogboicselet meg term^szetjog vagy eszjog volt, mely a 
ietezett, lelezo es a jov6ben fejlfidni k^szulfi jogok sokfele- 
segevel szemben az egyetlen igaz jogot akarta raegallapi- 
tani.> «]VIar pedig — folytatja a pzerz6 — a jogboicselet a 
legiljabb id6ben nagy atalakulason ment keresztiil, a mely 
targyat egeszen megvaltoztatla. » «Ez ijj tudomany a jogi 
elet foloft uralkodo torv^nyeket keresi (a torveny sz6 ter- 
meszettudomdnyi erfelmeben) 6s a sociologidnak k^pezi 
reszet. » 

Mar most Pikler szerint a jogboicselet ellenesei e tudo- 
manyszak azori ^taiakulas^rol, mely hazankban epp ugy. 
mint az egesz vilagon vegbement, rendszerint nem birnak 
sejtelemmel; ok abban a teves (?) hitben vannak, hogy a 
jogrol valo bdlcselkedes ma ugyanolyan, a milyen a bol- 



525 



cseleti 6s tCrteneti iskola kOzotti harczok kor^ban volt. 
Ez^rt mondjdk, hogy a jogbfilcselet nem tudom^ny, hanem 
egy6ni n6zet arr6l, hogy mi a jogos: pedig «a mai jog- 
hdlcselet a jognak iulajdonMpeni tudomdnya, vgyan- 
olyan irielemhen, mint a iermdszettudomdny a Whhi 
iemi4szetnek. > 

KoriilbelOi kfirvonalozva van ezekben az az ^Uaspont, 
raelyet a fiatal szerz6 a jogbolcs^szeti theori^k uralkod6 
dramlatai k5zepette elfoglal. Nem akarunk igazs^gtalanok 
lenni, de ki csodalkozn^k azon, ha az elcirebocsatottak ut^n 
Onk^nytelenul is el^nkbe toldi a k^rdes: vajjon a tudom^- 
nyos felfogds tisztasagat nem zavarja-e, az objectiv vizs- 
g&l6das r^szrehajlatlans^g^t nem billenti-e felre az a mellekes 
kdralm^ny 6ppen, a melyre Pikler el6szav^ban oly nagy 
siilyt helyez, hogy neki most egy nepszerfitlen tudomanyt 
kell a n^pszerQs^g zomancz^val megvedelmezni ; ki kell 
mutatnia azt, hogy a mai jogb6!cseiet szakit az 6szjog 6s 
term^szetjog discreditdit iranyaival s engedmenyeket kesz 
tenni az exact szellemnek, mely a tudomanyos opportunis- 
raus lazasAg^t csemp6szi be az allam esjog ugvnevezett uj 
elveit hirdet6 katbedrdkba. mert biszen ketsegtelen, hogy egy 
tudomtoy igazsdgainak m^rt^ke nem ugyanaz a mertek. 
mely annak tobb-kevesebb nepszertiseget meghatdrozza a 
t5meg es a laikusok szemeben. 

A munka dt r^szre oszlik. Az els6 fejezetben Pikler a 
jogi tudomdnyok kiilonbozd nemeit allapitja meg, melyek 
szerinte a kQvetkezdk : a jogtort^net, az 6sszehasonlit6 jog- 
tudomany, a jogdszat (ez alatt Pikler a jurisprudenlidt 6rti, 
de a fogalom szemmel lathat61ag nagyon ingatag), a terrn^- 
szetjog vagy eszjog s a jogbOlcselet. 

Vitatni lebetne, mennyiben van helye e mer6ben eset- 
leges, kiilsfi t'elosztasnak Pikler kOnyv^ben. Az oIvas6 Idtja 
hel61e, hogy e felosztas sem nem tort^neti, sem nem logikai. 




526 



Ha valaki bevezel^st ir a jogboleseletbe, attol a joja d»- 
ciplinak elagazasainak kiss6 synlhetikusabb levezelfe^t varjok 
azok szerint az alapirdnyok szerint, a melyekben a jog 
eredeti eszmeje a gondoikozo esz korelien 16teze.'^enek kuldn- 
b6z6 momenturaai. logikai kibontakoza&^nak egyes fazisai 
szerint jelenlkezik. Ez pedig nem lehetseges, miel6lt a jog 
elenii meghalarozas^t s tflzetes l^rgyalisateldre nem boc*5dlja 
a szerzd. 

Meg kev^sbbe fogadhat6 el ebben az osztAlyoza-sban. 
bogy szerzd egy kalap al(k vonja az eszjogot es a teruie- 
szeljogot s minJketlot kieineU tuinjd<)Dk*^[»eni helyok. a joi!- 
bOlcselel kureboi. Fikler lebal nem Itilszik itrnerni a bolc?e- 
leti eszmek !ej[6deseben azt a jelentds fordulatot, niely Kani 
fi3llep6s6vel a muil szazadi ralionalisiak term^szeljogi lioti 
a kritikai esz objectiv megvilagftasaba helyezte s ekkep 
Ficbte allal e n^ven el6sz6r nevezett lulajdonkepeni i'^zjotji 
ir^nyzatot a r^gi dogmatikus termeszeljoggal azefnhen es 
annak 6les elhaljiroldsiival megleremtelle voU. De tovabbi 
sorimn bi'irnii lett voliia is gyakorlati ertekQk azoknak a 
principiumoknak, melyeket a Fikler altal retlenetesen lene- 
zetl esz- 6s termeszeljogi deducli6k magukkal vontak, azok 
bizonyosan sokkal tolili joggal igenyeihetnek inaguknak a 
tiszta philosaphiai tanuhnanyok soraban lielyet. mint az. a 
mit szerzd belyetlok jogbolcseJette akar emelni: az allam- 
es jog inl^zmenyeinek physioiogiai fejl6destanat, pragmatikus 
term^szetra^jzat. 

Reclamuliuink kell tehiil szerzSvel szemben a tiszta 
pbilosophalas uztjri jogat, bogy abstract reflexi6! kdr^be 
a jogelet jetenseK*^it s azok egyelernes torvenyeil is belevoiya. 
£s pedig lennijiik keli ezt a nelkul, bogy erinteni akarndk , 
ezzel a Sumner Maine. Liibboirk s fOleg Herbert -Spencer 
allal kepviselt posiliv vagy lermeszettudomanyi m^dszernek 
a maga vizsgiilodasi koreben elert, ketsegenkivui basz 




627 



tanulsdgait. De valamint a term^szettudom^ny inductiv m6d- 
szere nem foszthatta rneg a gondolkodas legmagasabb fel- 
adatai koreben elfoglalt helyet6l a term^szetnek, mint az 
isteni gondolat megvalosuMsAnak bOlcseleti problem^jdt, ilgy 
a t^rsadalom int^zmenyeinek physiologiai bonczol^sa, azok- 
nak kiilsO fejI6d6stana, egyszoval a modern socioiogia sem 
teheti feleslegess6 az erlelem f6lemelkedes6t azokhoz a v6g- 
okokhoz, melyek a t^nyek iathalo sorozat^n tul azok lele- 
zes^nek miertjere, 6lland6 6s 6r6k elveire mutatnak vissza. 
A jogbclcselet ugyanis — es ezl feledik legldbbszor a tapasz- 
talati jogtudomany hivei — esak eredmenyeiben nyOlik at a 
teteles jogfan mezej6re. ellenben lartalma 6s alapelvei sze- 
rint lenyegesen pbilosopbiai disciplina. melynek ismerettani 
kutforrasai a gondolkodas es megismeres legmagasabb 
regi6ib6l veszik eredetdket. 

A tudomanyos elvteienseg, a tudomjinyos nibilismus 
ridegebben proclamalva alig is hangzolt meg el, mint azok- 
ban a glossdkban, melyekkel Fikler a jogbolcselet ezen 
<korszerfl» programmjat bevezeti. () a tudomany 63 az igaz 
pbilosophia meghamisit^sa ardn — igy iv egy helytt — «a mily 
aron Kant, Rousseau. Spencer es m^sok jutollak az erkdlcs- 
tanit6k sz6sz6k6re», arra jutni nem akar. Tagadja azt, bogy 
minden jogi vitakerd6sben egy egyediil igaz, jogos dontest 
tudom^nyosan meg^iiapilani lelielseges volna. Tagadja ezt 
kalonosen azon elteresek tekinteteben, melyek kulonb6z6 
emberek kozott a \egs6 czelok 6s az egymassal elientetes 
igenyek megit616se tekintet6ben fenforognak, Tagadja, bogy 
azon nagy harczokban, a melyeket kiilonbozd jogf5lfog^sok 
egymassal vivnak, tudomanyosan donteni lehetne, hogy p6l- 
daul tudomanyosan be lehetne bizonyitani, hogy a patrio- 
tikus 6s a kosmopolitikus, az uralmi vagy a bekeeszm6ny 
koziil egyik a jogos, a masik a jogtalan. Tagadja azt, minlha 
be lehetne bizonyitani. hogy jogos, hogy n6mely emberek 




528 



boldogok iegyenek. mdsok szenvedjenek, nemelyeknek tObb 
boldogs&g jusson, mint m^oknak, vagy bogy minden embe^ 
nek egyforma joga van a boldogsigra. Hy eszmtoyeket — 
ugymond szerz6 — At lehet ^rezni, iehet 6rt5k ktizdeai. de 
egyedtili jogosultsj^gukat az ellenkezd eszmenyekkel szemben 
bebizonyitani nem lebet. Szerz5 teb&t arra igyekezett, bogy 
konyve ne legyen se liber&lis, se szoczialisztikus, se patri- 
otikus, se kosmopolitikus, sem aristocratikus, sem democra* 
tikus — a mint bogy v6lem6nye szerint a jogbSlcselet nem 
lehet sem az egvik, sem a masik — te bogy beldle ki ne 
tOnjek, bogy 6 egy6nileg mily t6rekv6sekkel bir, S6t a jog- 
erzet erejet bizonyit6 peld&it is <tobbnyire ligy valasztotta. 
bogy erkolcsi 6s jogi hitvallasit elrejts6k». 

Fedig eiinyi tagadds uldn, a mennyit szerzfi egy lelek- 
zetre elinond. az ember joggal kivdncsi lebetett volna rl 
niik vegre azok az eszmenyek, melyeket a szerz6. ha ne- 
zeteit gondo:?an el nem rejtene. magaenak vallana, s pozitiv 
meggyfizodeseikent hirdetne. Folteve term^szetesen. ha tudo- 
manyos meggyozfidesekrdl egyallaian lebetne szo egy oly 
viiagnezlelben, melyben minden relativ s melybfil eleve ki 
vannak zarva az ember (irok eszmenyei, torekveseinek er- 
kolcsi megitelese. Milyen sivar I6tk5r az, melyel ez a jog- 
philosopliia nyit a larsadalmi eszmek torteneteben. a me- 
lyekhez nem taiiil merleket az ember magasabb rendeltete- 
sehen, jobbulasaban es tokeletesedeseben. Pikler el6tt a 
tortenelem minden vissza^Iese jogilag is igazolva all azon 
egyszerti oknal fogva, merl termeszeles igazoldsut megtalalta 
a kor uralkodo eszmeiben, az ember termeszeti kdrtilmenyei- 
ben — a rabszolgas^g Romaban — a gyermekkiteves KbinA- 
ban stb, 

A benso ellenmondis, melyel egy ily Ian rejteget ma- 
gaban, egeszen nyilvdnval6. Szerz6 maga mondja, bogy lud 
hevalni eszm^nyekert, k^pes aterezni azokat, ^ meg sem 



»29 



hisz bennok, s6t szdndekosan elleplezi azokat, hogy a tudo- 
m^nyos indifTerentismus affect^lt I^tszatat meg6via. K^rdeni 
lehetne, vtgjon mily forrasbbl ered le!kesed6se, ha annak 
rug6j6t nem egy eszme k^pezi, melyel it6lele j6nak, nemes- 
nekj val6nak ismer el ? De minek ! Szerz6 bizonyara az els6 
6a egyetlen, a ki az^rt fr ludomdnyos mflvet, hogy abban 
rendszeresen megtagadja azon doctrindk re^lis 6rt6k6t, me- 
lyeket subjective elfogadni k^nytelen. Eddig azt hittiik, hogy 
az, a ki tudomdnyt terjeszt es mfvel6dest kSzvelit, az igaz- 
s&g ^3 xneggy6z6d6s v6rtj6vel Svezve I6p kdz6ns6ge ele; azt 
hittOk, ez kOlcsdnzi neki az erk61csi nimbuszt, mely a korra, 
melyben 61, liatast gyakorolni hivja el. A term6szet elfogu- 
Jatlan buvAra inin^l m6lyebben hatol bele a jelens6gek rejtett 
erdinek vizsgalatdba, ann^l csod^sabban Idtja kibontakozni 
szemei el6tt a 16tez6s magasztos harm6ni£^j^t. A tortenet- 
tuddst szigoru t^yilagossdga nem g^tolja abban, hogy az 
emberis^g t6rt6neteben a polgdrosulas 6s halad^s nagy esz- 
m6nyeinek fokozatos megvalosulasdt lassa, habar az eszme- 
nyek az adott viszonyokhoz k6pest Ijitszolag nagyon elterok, 
s6t homlokegyenest ellenkezok lehelnek. Mert szerintiink az 
organismusok semmi fejlod^se sem n61kul6zheti a cz61 gon- 
dolat^t Oft, a hoi ok es okozat fugg 5ssze egymasnak bens6 
foitetelezelts^geben, ott a czel. mint e viszony harmadik re- 
suit^Dsa logikai szuksegkepeniseggel foly, ugyanabbol az 
eszmekapcsolatb6l, mely az ok es okozat fogalmi egyseget a 
gondolkod^sban letrehozza. A cz6l fogalm^t a fejl6d6s tenyei- 
nek valamely logikai sorozatab6l kikiiszobolni annyi, mint 
mag6t az fezszerflseget tagadni, epen ligy. a mint a gondol- 
koz6 6sz el6tt is ep a phaenomenalis elet relativ viszonyai 
kell, hogy szflksegkep az absolut felismeresere vezessenek. 
mint a viszonylagos jelensegek kozos m6rtek6re. Azt mondani, 
hogy meggy6z6d6siinkkel mas meggy6z6desek ailnak szem- 
ben, melyeknek eshetoleges igazs^g^t a mieinkkel szemben 

AtheiuettDi. '^" 



530 



eleve ei kell ismernlink. helyas es jogosult. De a/l allilnni. 
hogy oiindeD ineg^yoz6des egynias mellelt es usyanegyid^ii* 
leg is egyaranl jo^osuU s hogy minden e&zmf^ny egyformto 
igaz. ez a tudomanyos opportunismus legveszedelrneseM* 
elm^lete. 

De ke!szereficn veszedelmes ir^yzat a jog- es allam- 
elmelet teren, mart a hatalom es erdek soiiverainitasat pro- 
elami'ilja az ^^y 6s igazsiig felelt s inert a jogszolgalUilMS 
erkSlcsi alapjail bontja meg, mid^D a keles jogigojiyek elme- 
teti eldonthetlenseget inondja ki. S hiaba vigasztalja naagiit 
azzal Pikler hogy 6. ellenlelben a regi iskolakkal. nem lai(ja 
feladatanak egy idealis allaniot rajzolr)!, azerl a kritjka ki 
Ibgja vonni taiiitasaibdl azl az dllameszmenyl, mely vcs- 
kovetkeztel^seinek megfelel s ez a «bellum omnium contra 
ou^ne.s> eszni^nyc, a mcgtcslesUlt anarohia. 

Merl mihen ill Pikler n^zete a lermeszetjog lul^don- 
kepeni alapk^rdeserftl ? A terni^szetjog, ligymond, azon meg- 
gy6z6desb6l indul ki. hogy lehet egy «egyedul igaz jogol* 
kigondolnij a tnety minden leleles jogiiak m^rteke tss a rae- 
lyet minden AUamnak folytonosan vallozallanul P6n kelJene 
lartania. Pikler elistueri. hogy minden embernek van jog- 
6rzGie, de tugadja, fiogy egyenlfi jogerzele volna. UlazOk 
leirasai es a U'irlenclem meggyfiznek benniinket arrol, hogr 
kulinihuz6 t;^rsadahuak altagos jug^rzeke nagyon kOldnbO- 
zoen nyilatkozik ugyanazon largyakra n*>2ve. A lermtezet- 
jogasz mar most a jogi meggyfizddesek ezen larka sokfeie- 
segenek kozepette azl hirdeti, hogy minden egyes kerdesre 
nezve egy bizonyos jogi meggyozodtis, I. i. az 6v6 az egyedul 
helyes- Pikler pedig ezzel szemben azt lanilja. bogy a jogos- 
nak, az igazsdgosnak csak egy morteke van s ez az egy^ni 
jogerzeL, de azt, hogy kiilonbiJzd jogerzetek kdzfil melyik felel 
meg az absolut, az ei^zmonyi. az universalis jognak, Uido- 
manyosan bebizonyilani nem lehet. 



531 



Szuks6ges-e r^mutatni, milyen semmitmond6 expediens 
az, melyhez szerz6 foiyamodik, inikor a jog^rzetbdl akarja 
szarmaztatni a jog tartalm^t A jog^rzet f6lv6tele meg semmi 
egyebet nem jelenl, mint a lelek bizonyos Allapot^t, mely 
ktils6 vonatkozds^ban akaratunknak a kiilvil^ghoz val6 vi- 
szonydt s cselekv6s6gunk ontudatos folt^teleit szabja meg, 
de nem magyarazza meg kuldnosen a jog tdrgydi^ mint 
objectiv kepzelet, a mini elhat^roz^sunkra elOsegitoen vagy 
gdtloan foly be s a mint aztan a jogerzetet a lelek Ontu- 
datos mOkod^se utjin 6rinti. Hiszen a jog6rzet a maga koz- 
vetlens6g4ben teljesen indifferens allapot mindaddig. mig con- 
cret vonatkozds^ban kozelebbi meghat^roz^sat fdl nem leli. 
Amde a I^leknek ez a kilep^se onmagab6l mar a szemlelet 
kezdete, az6 a szemlelet^, mely az ^rzet tdrgyait tudalomra 
eraelve onmag^nak kiilsS objectumaivd teszi s lenyeges jegyeit 
ellesve kepzetekk6, k6pekk6 ^s fogalmakkA dolgozza fol. Eb- 
ben a processusban pedig benne fogialtatik a jog objectiv 
meghat^rozas&nak sziiksege is, mely fiiggetlen a jogerzelt6l s 
cselekedeteink jogos?ag^nak absolut kriteriumaul szolgal 

Nem volna igaza Piklernek meg akkor sem, ha lenyleg 
lehetetlen volna — a mint 6 allitja — minden jogi k6r- 
d6sre vonatkozolag egy bizonyos jogi meggyOzfides kizdr6- 
lagos igazsag^t bebizonyitani. Minden igazsdg bebizonyil^sa, 
meg a malhematikai igazs^gok^ is csak subjectiv lehet. Az 
ember nem lephet ki 6nmag^b6l s kozvetlen tudomasa a 
rajta kivul alio dolgokrol 6pen azert nem is lehet. De egy 
raagasabb objectiv bizonyossdg postulatumdt azert nem n61- 
kulozheti az esz. (londolkoz^unk egesz rendszere hypoth6- 
ziseken epiil , de e hypothezisek alapja az ember bens6 
termeszete, £ls ugyanaz a termeszet koveleii, bogy az igazsdg 
egy 6r6k, vdllozhatlan, minden id6kre sz6l6 eszmenyenek 
lehetSsege a bolcselet litjan szilard alapot nyerjen. Midon az 
anyagi igazsag abstract eszmenyetSl a gyakorlati jogelet 

;-t5* 



6H2 



exigentiAi javara mind na$;yobb eldvoldddsa eszlelhelfi az 
uralkodo felfog^nak, ebhen csak az eszniek ugyanazon diife- 
rentidlodasi folyamata ismetl6dik, mely a jog es erkolcs szei- 
vAlaszt^anak processusat immar v6gleg befejezte. De a jogi 
analyzis v^ghatardra jutvan, nines ketseg benne, bogy » 
visszahatAs nem fog kesni s az emberi szcUem miel6bb meg 
fogja tenni ugyanazt az utat visszafele. a honnan kiindulL 

Azt azerz6 is elismeri, hogy bamiily nagyok legyenek u 
elterenek kllloiibdz6 emberek jogerzete ktizt, de niinden eni* 
ber jogerzeteben oly vonasok is vannak, raelyek valamennyi 
emberrel kdz6sek : leleznek tehat ^Ilalanos kozos emberi joiit- 
meggy6z6desek. Ugyde ennek oka a szerz6 felfogasa sze- 
rinl abban all. hogy a jog6rzelel mindenQlt az emberek 
egyutt6I6se id^zte el6 6s fejiesztelte tova. A mennyiben pedi? 
az emberek egyutl^les^nek mindeniUt bizonyos egyenlo voniksai 
vannak, az emberek lelkere gyakorolL hatils.'knak is bizonyos 
m^rt^kben egyenldnek kell lennie mindeniitu De — es itt 
fordul Pikler a ternieszet- es eszjog tudomanyos lehet^s^ 
ellen — a kiildnb6z6 emberek jogerzeteben az alapTet6, leg- 
melyebb kerdesekre ronalkozdlag vannak elteresek is, es 
pedig oly ponlokra 7onatkoz6lag, a melyekbOl minden jogi 
gondolkod^s kiindul s a melyek tekintet^ben ep azert a gon- 
dolkodas az eltcr6sekel el nem oszlalhalja. A jogerzet tov^bi 
fejlfid^ae megszijnletheti ezekeL, de a gondoikodAs uem. Ezert 
nem lehetseges niinden kerd^sben gondolkod^s litjan egy 
egyediili igaz jogol megallapitani. 

Mindazallal megengedi szerzd, bogy lehet egy oly pont, 
a melybfil kiindulva, az annak megfelelC jogot a helyes, az 
igaz lermeszeljognak lehelne tartani. Be lehet ugyanis bizo- 
iiyilani. hogy a vegsfi czelok, a legm6lyebb ^rzelmek bizonyos 
eirendezese, sz6val egy bizonyos lelki termeszet biztositja h 
leheld legnagyohb boldogsaj^ul. <Azt, hogy egy bizonyos jog 
a leheto legczelszerUbb — moncya — be leliet bizonyitani.» 




583 



fis ha azt a jogot nevezzflk term^szeljogDak, a mely in 
abstrado a legcz^lszerfibb volna, ha fennallhatna, akkor a 
tenn^szetjog egy tudomdnya lehetd. *Kereshetjuk e jogot, 
ezen — ha az emberek t6nyleges lelki term6szet6t6l eltekin- 
tQnk — Iegcz61szerfibb, a boldogsagot legjobban el6Dnozdit6 
jogot ^ kereshetjtik a mOdokat is, a melyek seg^Iy^vel az 
emberek lelki termeszet^re ugy hathatunk, hogy a jogot 
alkoss&k 6s feDtarts&k>. 

Csakhogy — teszi hozz& — a jogosnak 6s cz6lszerfi- 
nek eWdlaszt&sa nem mell6zhet(). A jogosnak a oz^lszerQ 
mellett meg van a maga kfilon m^rteke az emberek lelki 
TiMgdban s annak bebizonyit^sa, hogy egy jog a legczelsze- 
rfibb, m^g nem bebizonyitdsa annak is, hogy az a helyes, 
az igaz, a jogos jog. 

Konstat^ljuk mindenek e]6tt. hogy ugyanazon m6don, 
melylyel Fikler az emberis^g k6zos jog-nieggy()z6d6seit leve- 
zeti, magyar&zza Herbert Spencer is az oroklott moralis 
osztfinoket. N6la az egyesek es nemzetek egymasra hatasa 
s a physikai kornyezet befoly^sa alatt fejlfidik inindaz, a mi 
erkolcsi 6s jogi magatart^sunkat szah&lyozza. Mivel pedig 
Spencer szerint jogos cselekedelet az k^pez, a miben az 
okozott megel6ged6s a tulnyom6, jogtalan pedig az, mely- 
ben a fajdalom k^pezi a nagyobb r^szt, az emberiseg azt a 
magatartast kdveti inkabb, mely adott esetekben a legkel- 
lemesebb 6s legtdbb ordmet okoz. Ily cselekedetek gyakori 
ism6tl6ssel dsztonszerti szokasokki^ v^Inak. Ezek atdrokt6d- 
nek az egymast k6vet6 nemzedekekre s az utanzas p6ld^ja 
alatt m6g jobban megszil^dulnak. A rossz vagy k^rtekony 
cselekedetek lassankent elttlnnek s az ligynevezett moralit^s^ 
beleertve termeszetesen a jogot is. tudomanyos formulazast 
nyer, tigy hogy jov6beli magatartasunknak is iraiiyzasara 
szolgdl a positiv jogban. Mindezekre a hypothezisekre azonban 
derekasan felel meg Miller (« Lectures on the philosophy ot 



6M 



law») s az 6 alapos ellenvetesei Pikler nezeteinek is 
letes czi^foiatatt tai'talmazzak. 

A kulonbs^ azonban az, hogy Spencer nriltan levoiya 
rendszereb<)l a szuksegkepeni eredm^nyt: az utilitarianlsmus 
egf nemet, mely csak abban ler el a Benlharn^toK bogy nain 
az a j"v5 esznienye; eilecben Pikler, mint lattuk, vis5Z3- 
utasitJH az utilitariiii^ elvet; elismeri, hogy az utiUtarianismns 
nagy haladast kepez mAa term^szetjogi iskoiakhoz kepesL 
a mennyiben f6czelja a valosag meg^llapilasa. az Lntezine- 
nyek okainak. batdsainak meghHlarozSsa, de masreszl Iviiye- 
ges t6ved6st lal abban, hogy az utilitarianisnius magamagat 
a bebizonyitbat6Iag egyedul helyes jognak v6Ue s bogy^H 
kOzvetlen jogerzet teljes figyclmen kiviil hagyasat kOvetdM^ 
■ Ma mar — fCzi tovAbb okoskodAsait szerz6 — meginl ba- 
iadt egyet a vilag, megvallozott a jog^pzet, i3j igenyek 1h- 
madtak ; lijra egyenl6segr0l beszdoek. de nagyobb egyenlfl- 
s^grfil, mini sziiz 6\\'e\ eznlStl. £s megiot uj onkdmyea 
termeszet.iogi iskol^ keletke/nek: a munki^snak a munka 
teljes liozadekara valo jogur6l, az anyafoldboz valo jogarbl 
beszelnek koriiKiltunk. Es ba a vilag igazan socialislikus 
IrAnyban halad, akkor ez a socialislikus lermeszeljog \esz a 
nem nagyon tilozofikus, de rajongo 4s a vildgot el6remoz 
ditrt lelkek rirOk igazsdga.* 

line leitat szerzo raeglarnadja uiag^t Spencer Her 
is, a kinek pedig egesz tudom^nyos vilagnezletebol leglobbei 
kosztjnhet. Pedig semmi sem bizonyil jobban Pikler ellen es 
az altala tamadott jogbolcseleti irAny mellell, mint az a I6ny, 
hogy a jog i^nyegere nezve, annak v6gcze!jain kiviil, habar 
eg^szen ellenteles alapb6l indul ki, Spencer Herbert is 
azon kovetkeztetesekre jut, mint a regi melaphysikusok 
az a ffielv, a mely Spencer Herbert szerint az 61et lOrve- 
nyeib(il f'olyik? Az, hogy minden ember azt teheli, a 
akar, fdlleve, hogy mds ember egyenlfi szabadsagAt nem 



-bei^^ 




536 



meg. Ez az elv semmiben sem ku1dnb6zik att6l, a mit Kant, 
Krause, Schmalz es reszben Ahrens, Gross, Wendt 6s Krug 
is az ember, mint gondoIkoz6 leny gyakorlati cselekvdse- 
g^rdl, a szabad akarat ka]s6 megvalosuMs^nak folteteleirdl 
fel&ilitottak. Igen, de — veli ellen Fikler — a k6rd6s epen 
az, bogy mely cselekv6s6geket kell megakad^lyozni es me- 
lyeket kell megengedni? Az dsszes ktizdelmek a jogert e 
korul forogtak; Spencer f6elve csup^n csak az egyenlds^get 
fejezi ki ^ semmit sem mond a f6k6rdesre, a szabadsAgok 
^ korlatozdsok terjedelm^re vonatkoz6lag. 

Erre a felelet csup6n ennyi. Senki sem fogja lagadni, 
bogy az emberi jogok hattoii es mMekei tekinteteben min- 
den idfiben kulcSnbozd felfogasok uralkodtak. De a jog- 
bdlcselet feladata nem is az, bogy e felfogasok mindenikenek 
jogosultsag^t vitassa, banem bogy az emberi cselekv^seg 
dltaldnos es dllando viszonydt megdllapitsa, mint esz- 
mmyi. A jog meghalarozdsa ezek folytiin csak egy minden 
eselet mag^ba 6lel6 normativum, egy tiszta formalis elv 
alapj^n lebets^ges, melynek koriilir^sa inkabb negativ. Ez 
pedig onnan van mert csak a jogtalansag, a jogrend meg- 
bontasa ebreszti fel a jog ontudatat. A jog els() megnyilalko- 
z^sa tebat sajdt negati6janak negalioja, ezert nevezi Hegel is 
a jogtalans^got a jog evidentiajanak. 

MAr most az elet sziimlalan viszonyaiban az, bogy 
valami jogos vagy nem jogos, mindig a foltetelek egesz so- 
r^tol fiigg. Egy jog biroi megallapitasa mindig ex post facto 
t6rt6nik es minden egyes jogviszonynak sajat t6rv6nye van. 
Ezt a torv^nyt a biro nem raszabja az el^tte forg6 esetre, 
banem abb6l hiivelye/.i ki. A biroi itelet nem egyes jogvita 
onkenyes eldontese, banem a jog eszmejenek kifejl^se ket 
egyen egymaskozti viszonyabol. Szoval minden jogviszony 
kifejezese egy synthesis. 

Megegyezik Spencer es a fejl6d6stani elmelel az esz- 




686 



jog r^gi iskol^javal azon alapjogok lekinteteben Is, melyek 
a- legfObb jogelvekb6l vezelhel6k le s e pontban szinlen 
ugyanazon eredm^nyekre jut a ket homtokegyenest eUen- 
tetes iranyzaU Mig a termeszetjogiiszok az ember vele- 
szflletett, elitlegenilhellen es eleviilhetellea dajogalbbl sziik- 
segk^pen magyardzt&k ki rendre az 6lethez es testi epseg- 
hez vat6 Jogot, a munka^ forgalom es kdlti^zkodes sza 
sdg&t, a gondolat-^ vallas- es sz6l^S8zabadsagot, addig Spen 
majdnem ugyanazon s^zavakkal proclamaija a maga egy^ni 
6llisponlj6b6l a testi ^psegre vaio jogot, a szabad raozgas 
es helyviltoztatds, a termeszet szabad felhasznalasa, a tu- 
lajdon-adomanyozi'is es hagyomdnyozus, szabad csere, sza- 
bad szerzOdes, szabad ipar, szabad sz6 6s islentisztelet j»>- 
gail. E fontos ^s ligyeleinreinelld egyez6sekre szerzOok nem 
tuil mutil mondani, tniiit hogy azok a jogint^zmOnyek. melye- 
ket Spencer r^szletes fejtegeteseiben felsorol, nem kovetkeznek 
okvellen azon f6elvbCl, melyet fDlallit s bogy a kdvetkez- 
letesek, melyekkel azokat levonja, onkenyesek. Am ezt ko- 
molyan bizonyilania eszebe se jut, annal kevesl>e sikerul er 
meggySznie. 

Ha Pikler leglYibb ai*gumcrilumdt, melylyel a jog e 
meje a priori konstrualii^anak lehet^s^et meglamadja, 
nepek es id6k ellerd jog-meggy6z6deseib6l meriti, ligy 
Altaian nem volna nehez kimntatni, hogy ez eller^sek 
esetre ^em egeszen kiilsOk 63 esellegesek, hanem mely 
belevagnak a jog azon lenyeges termeszetebe, mely az 
A\]6 Rzervezetek s azok saj&los ^letPoltetelei 6s 61etprocessu 
azerint kai^nbOzOleg alakul. ftp oly keves?e lehelne tagai 
azt is, bogy a nyelvek ktilonbozfisegeik danzara az ei 
beriseg kozos logikajaboi fejieltek ki. A jog torleneli ftylOdes 
menele v6gre okvetelleniil a jog megs:zoritasar6l annak lb 
zatos kib<5vit6s6re vezel, ep ligy. mint a bogy az ember f( 
liidik az anyaghoz kotottseg kezdetleges a)lapotab6l sza 



semi 



637 



dntudatra. A patriarchalis, a despotai, a theocraticus szer- 
vezet ily fejlOd^si stddiumok. Igy fejtette ki a gdrOgs^g az 
ember, mint poUtikai leny rationalis eszm^ny^t, ^rintetleniil 
hagyvto m^g annak magdnjogi k6ret, melynek betet6z^s^re 
aztan a r6mai szellem volt hivatva, a maga evQs individualis 
6rz6keveL 

Mi tobb, kimutathato volna, bogy magok ezek a diver- 
gA\6 ir^nyok is a jog bels6 l^nyeg^nek megannyi termeszetes 
kisug^rzAsai, a n61kul, bogy az ember eredeli viszonyait 6s 
tenn^szetes 6rdekkor6t b^rmi tekintetben m6dosftandk. Az 
63szehasonlit6 jogt6rt6nelem meggyOz a fel6l, hogy az egyes 
jogrendszerek alapelter^sei a kovetkezfi n^gy ftiirdnyban 
jelentkeznek Lasson kimutatdsa szerint. E16szdr a I6rveny 6s 
dnk^ny viszonya idomul k6t Iehet61eges ir6nyban, a szerint 
a mint a moment&n 6rdek a belsd rend fentart^sat vagy az 
egy^n jogai lehetO kiterjeszt^set koveteli meg ink^bb ; majd 
a jogformak viszonya az anyagi joghoz kepezi az ellentetes 
jogfejlfides forr^sdt, a szerint a mint a kQIs6 formal kdvet- 
kezetessegnek, vagy az anyagi igazsdgnak nyit tAgabb teret. 
Tov^bbi sorban a jog megval6sul6si spbaer^jaban az d5nti 
el a fejlCSd6s ir6ny6t ismet, hogy vajjon a jog maga vegye-e 
at az osszes jogosnak elismert 6rdekek vedelm6t, vagy pedig 
az egyesek 6n6ll6 cselekv6sere bizza azt tulnyomd r^szben. 
V6gre a szem61yis6g ervenyesiilese teren agaz el ismet az 
uralkod6 jogfelfog^s ahhoz kepest, hogy vagy az allamkozos- 
s6g jogdnak kiz6r6lagossag^t hangsulyozza elesebben, vagy 
pedig a jogos magdnerdekeknek nyit nagyobb teret. De mindez 
esetekben az ellent^teket egy magasabb. sarkalatosabb jog- 
egys^gben lAtjuk fololdva. 

De terjiink vissza k5nyviinkre. Miut^n ebben kifejtelte 
szerz6, hogy a jogerzet nem a tepvenyhozas tudomanya, a 
minthogy vannak kitun6 jogaszok, a kik a torvenyhozas tu- 
dom^nyahoz semmivel sem jaruUak (ide sorozza p. o. Wind- 



638 



scheidol. de nagyon Uvesen, mert Wmdecheiduak as uj 
egys^ges nemel pohjdri iorvinyk^nyv tervezele Megalko- 
tdmban iiidvidevdleg uagy 4niemei vannnk), lovabbi sor- 
ban a jogboloselet, mint a t0rv6nyho7ds tudom^nyanak ly 
fogalrniU kiserii meg meKallapilani az emberi cselekedetek t6r- 
veiiyszerQsegenek iilapjan. 

E t5rv6nyszer0s6g — ligymoiid — voltakepen nem 
m^s, mint a mi az eleltan^ az elct folotl, a hdlane a hO 
fdl6lt sib S6t egyenesen kiniondja Pikler, IjoKy a jogbol- 
cselel nem lehet mas, mint a lermeszelludomdnyoknak foly- 
taUtsa 63 alkalmazasa, a mennyiben az energianak az em- 
beri tarsadalomban va]6 alalakulusaival foglalkozik. Kimu- 
latni igyekszik ennek kapcsan, hogy a jogbolc^elet hivalva 
van az idO rolyamUn 6p oly exact tudom^nyny^ lenni, mint 
a fsillaga>*zat vagy a nipchanica. Aimak teh^t. a ki ajoggal, 
mint az emberi trselekv6seg producttmiAval tudomanyos;m 
akar foglalkozni, tudnia kell — szerzdnk szerint — az em- 
beri cselekvdseget ugy is (!} tekinteni (bit meg hogyan?) 
mint az anyag folylonos v^ltozdsainak egy nem^t. A kulon- 
hdzO jogok keletkezeset, fentartdsat 6s pusztulasat oly ese- 
menyeknek kell tekintenie, melyek ugyanazon tdrv^nyszerO- 
sdggel allnak be bizonyos okok folytdn 6s ugyanazon t6r- 
v6nyszerQseggel ideznek el6 bizonyos hatasokat, a mily 
t6rvenyszertis6gge! esuek a teslek bizonyos korulnienyek kozott 
6s a mily tdrvenyszerdseggel terjeszti ki a b6 az anyagou 

Az emberi c.selekv6segek lorvenyazerfisegenek megalla- 
pitasabol — iolytatja szerzO — viszonl kovelkezik, bogy a 
jog lete is torvdnyek uratma alatt dlL A jog c^ak egy r6szet 
kepezi a vildg azon jelensegeinek, melyekel az emberi lar- 
sadalom jelensegeinek neveznek. A jogbdlcselet e szerint ep 
ilgy k6pezi r6sz6t az emberi tiirsadalom altalanos tndom^- 
nyanak, mint az emberi idegniiikOdesnek vagy az em6szl6s- 
nek tana az emberi 6lettannak. A mil a jogbolcselet ebbeii 




689 



a niin6s^g6ben kutat, az a jogtudom^nyok OsszefOgg^e az 
emberi term^szet legelemibb tenyezdivel, s6i azokon ke- 
resztQl a ktilterm^szeUel is. 

Ha mdr most azt nezziik, bogy roily alapt6telek foly- 
nak a jogbolcselet ily meghat^roz^ab6l, ezek elseje az, a 
mit Pikler, Pulszky Agost 6s kulonosebben Herbert Spencer 
ut^n ^l!it fel: bogy a t&rsadalom termeszete hatdrozza meg 
az illet6 tdrsadalom jog&t s a mi ezt mag&tol ertbetdleg ki- 
eg^zlti, bogy t. i. semmif^le nagyobb vdltoz&s nem dllhat 
be az ^]lami eletben, miel6tt az egy^nek termeszete meg 
nem v^ltozott. 

Epen ilyen t6rv6nyszer(S befolyAsuk van a t^rsadalom 
nagy Atalakul^sainak is, mint azt m&r Pikler eI5tt Pulszky 
kifejti. <A t^rsadalom koreben egyesek ijj elet^rdeket 6rez- 
nek. tSj cz^lt tOznek ki a tftrsadalom szim^ra. Ez vonz6 er5- 
vel bir mdsokra; szervezet dil el6 s a szervezet megerfi- 
sodik. Ha az er6 6s fejlettseg bizonyos fok^t elerte, magdhoz 
ragadja, a maga szolg&latdba bajtja az dllamhatalmat, ural- 
kod6v6, dllamivd lesz, k^nyszerrel val6sitja meg az illet6 
6rdeket azokkal szemben, kik 5nk6nt nem bajolnak meg 
elfitle. A f6n6ll6 jog tartalma megfelelSleg b6vui vagy 6t- 
alakul. Evvel egytitt jdr, bogy m^ egy^nek is jutnak allami 
hatalomra. Az \5j szervezked6s elOharczosai, intez6i es ver- 
tanui a ]6v6 arisztokracziajdnak magvdt kepezik. De mibelyt 
val6ban uralkod6vA lesz az tij szervezet, a regi ariszlokraczia 
az djjal nagy reszben fisszeolvad. Mikor aztan az lij cz6l 
oly nagy m6rt6kben talalt elfogadasra a tarsadalom tagjai- 
nal, hogy a k^nyszer kisebb foka sziikseges megval6sitasdra, 
az 611am ereje uj nagy AtalakulAsok vezeles6re szabadul fel.»^ 

* Pulszky e tetelenek reszben ellent kell inondanunk. Semmi 
sem jogosit a fftltevesre, hogy a tarsadaimi evolutio ily compromis- 
sumob eredmenye lenne. S6t inkabb azt kell igazoltnak vennunk a 
tdrtenelem tanulsagaibol, hogy a hatalom es a szolgasag attribulumai 



540 



f)sszegezve a mondollakat. szerzC meggyCzddese az. hogy 
az ligynevezelt jogiszal nem kepes a gyakorlatnak egyik na?y 
szukseglet6l kiel^Riteni, men nem tanit meg arra, hogy 
milyen I6rvenyekel alkossunk. Viszonl a terra^zetjogot sem 
larija a tfirv^nyhozas ludomanyunak. mert — ligymond — 
nem k^pes heiazonyitani a mil igaznak allit. m^st'eldl pedig. 
a mil igaznak allit, nem okyetlenul megvalosithato is. A2 a 
ludomany* mely meglanil bennQnket arra. hogy egy bizonyos 
adoll tarsadalomban. annak adott kOrulmenyei k6zt thiIt 
torv^nyeket lelesilsiink, Pikler szerint a jogbolaselet, mely a 
jog fdloli uralkodd iCrvinyekei dllapitja meg^ illel6leg « 



mindije: agyanazok maradnak. Bizonyos jellegek mindig praedeslioiWit 
Idtszaoak a tarsadaLmi ^a allami £let bizonyos szerepeire. miksok 
mAsokra. Elgy osztAly uralmfltt a masik fnlott tiszian az iltX ver- 
senyenek liliando ttirv^nyeihez val6 roko!:ollabl) atkalmazkodasi kep«s- 
seg bixtosftja, ozeket oz oazlalyokat pedig viszonl Allando erkdicai 63 
physikat conjuncturdjCi egyenekb61 dllo cmberrsoportok alkotji^k. Igy 
az illam 6s tArsadalom minden alakuUsa voUak^p az egy^nek erve- 
nyesQlese kortil forog. Cgyde ez erv^nyesUles megint nem foU^tlea. 
banem szint^o tdrvOnyek, meg pedig illando lOrvunyek befolyasa aJalt 
all. Az uj azervezkedeaek (ebit kepviselhelnek valanii lij czelt, (ij 
irdnyt, de bogy sikeresen kepviselhcssek. sziikseg. hogy bizonyns 
ir&nyhan. bizonvos alakban. bizonyos mddozatok meltett, egyszdval 
megbaUroitott 6& arra vatb egy^nekben k^pviseljek. Ebb<)l azUo &e 
kftveikezik, hogy a compromissum csak lalszolagos s hogy a zsar- 
nokok es forradalmarok lulajdonkepen egy anyagbol valok. ahl><5l ax 
anyagbdl. mely nagyubb niozgukonysjlgdnfU fogva a rarsadalom veze- 
t^sere hivatvn van; bivatva van pcdig nem az cszm^kert, melycknek 
bordoz6ja. hanem az ^lelhez val6 alkalmasabb tulajdonB&gainAI fogva. 
De mert ez igy van. ktiplelensdg a tdrsadalom ^s az allnm tOrteoeli 
l^lez^sel mAskep maRyarazni, mint uralmi szervezeleknek, inelyekbvn 
a jog egyeUire csak negative jul kifejezt'sre. A tOrvenybozi^k ily 
aralmi eszmenyeknek kepezl^k eredetiJeg mindenQtt vinslrumentam 
i'egni»-jel, s ebbol aztan knnnyfl atlAlni, bogy mierl nem lebet e» 
azabad a jogot az illam vagy tarsadalom positiv int^zmeoyeibdl fcj- 
teni ki. Y. S^J 



541 



t&rsadalmi tudom&ny, mely ^Ital^ban a t&rsadalom fblOtt ural- 
kodo t6rv6nyeket adja el6. 

«A ki ketelkedik — a k6nyv szavait id^zziik — abban. 
hogy az emberis^g a tarsadalmi tudomdnyok ter^n hasonld 
halad^st fog ei^rni, a milyet a term^szettudomAnyok ei^rtek, 
azt meg fogja gy6zni a termeszettudom^nyok mai dilapoUl- 
nak fut6)agos osszehasonlitdsa a mult iddknek a termeszetrdl 
t&pl^t felfog&saval. Sz^mos jel mutatja, bogy a tdrsadalmi 
tudomanyoknak egy tij korszaka kezdddik. ilyen jelek a U^- 
sadalmi elet t6rvenyszerQs6g6ben val6 hitnek megszilArdu- 
l^sa, a tarsadalmi tudomdnyoknak a term^zettudom^yokkal 
val6 kapcsolatba hozatala ^ a tarsadalom ama rejtettebb, 
mintegy szdvettani jelens^geinek vizsgatala, mely, ellentetben 
a r^gibb korok felUletes politikai tudomdnydval, most folyik. 
A termeszettudominyok egyfel5l foifegyvereztek az emberi- 
s^get szdmos ellens^ggel szemben, a melyek azel6tt elet^t 
megr5viditettek, szdmdt megtizedeitek 6s a felelemnek &Iland6 
forrasai voltak, mdsfel5l gyarapftottdk az emberis6g pozitiv 
elvezeteit. E munkdt tovabb folytatni van hivalva a t^sa- 
dalmi tudomany is.> 

«Ki fog deriilni, hogy az emberis6g szimos baja, leg- 
aldbb kozvetve, a tarsadalom helylelen berendez6seb6l 
folyik 6s malhematikai pontossaggai meg lesz allapilhato, 
hogy minden tdrsadalomnak mily intezmenyekre van szuk- 
s6ge, hogy lagjai a lehetfi legnagyobb boldogsagra k^pesfll- 
jenek». 

Szerz6, mint mondja, a jogbSlcselet es a tdrsadalmi tu- 
domany ezen jov6j6r6l meg van gy6z6dve. Azt azonban 
bevallja, hogy azokat az utakat, melyeken a tarsadalmi tu- 
domany es kaionosen a jogbolcselet magasabb fejieltsegi 
fokdhoz el fog jutni, kOzelebbrfil megjelolni nam kepes. 

Ha mir most dttekintiink mindazon, a mit a fenteb- 
biekben kivonatolni megkis6rlettijnk, szempontjainkat a ko- 



&i2 



Tetkezdkben foglalhaljuk ftssze Piklerrel szemben NyilvSn- 
valo eloszor is. bogy ez a rendszer nem egyeb, mint ossze- 
teveszles*^ a jog l^nyegenek. tartaltnanak, magaval a joKgal 
a szerzddest form;^knak azokkal az eszmekkel. melyeknek 
azok trsak kuls6 jele. Csak egy lepes ell6l, hogy Pikler magat 
az akaralot declarilja torvenynek. mely a lorvenyl kmyilal- 
kozlatja s ism^t ezi a torvenyl annak a jogeszm^nek, me- 
lyet kifejezni czeloz. Ez az «error communis jus facil* rend- 
szere. melynek 6rtelmeben a k6zve!emeny akkenl leremi 
jogot es nem-jogot, a mint neki telszik. «Diruat, aedificsit, 
mutat quadrata rotundi>:>. A kulonlxs^g cgupan annyi, hogy 
az ui iskola a monarchiku? ab^olutismus allame^zmt-nye he- 
ly6re a democralicus absolutbmus allame.'^zmenyet allitja. de 
mindk6l eselben az onkeny liiloroija a gondolkozo esz he- 
lyet a maga <sit pro ratione voluntas » jeUzavaval, meiy 
pedig a jog tiszla negatioja. 

A mily tevedese volt a Iheocratianak jogoi azarmaz- 
tatni az isteni inspirati6kb6l es kijelentesekbOl, a mely t^- 
vedese volt a tOrteneli iskola hiveinek minden jog forrAfifii 
csak a torvt^nybozas emlekeibeii s kiilondsebben a r6mai jog- 
ban latni ep oly tevedese a tapasztalali bolcselked^snek is 
a jogot csak mint pbysiologiai tiinemeayt fogni fol. Mind- 
ezek csak jelensegei a jognak, maga a jog azouban valami 
6sibb, termeszetes 6s minden pozitiv jogmondast vagy itel- 
kez^st megelOzfi. 

Maga az az elismert t6ny, bogy a kdriilmenyek, me- 
lyek k<izt egy tOrteneti jog, egy Iegislnti6 kifejlik, oly klilon- 
b5z6k lebelnek egy kesobbi nemzedek vagy niAs nepek fel- 
fogasdlol ^3 helyzet^tdl hogy a mult feirogiisa nem lebet 
tobbe a jelene is, maga az bizonyit. Ieg6kessz6l6bban a jog 
absolut Iclezese meltett A mult tekinl61ye nem abban All, 
bogy l^lezett. de m6g abban sem, hogy lon-enyesen letezett, 
men kiilonben minden mull, melyet a maga sajAlos k6rul- 



643 



m^nyei igazoltnak mutatnak, igazolva lenne azok nelktil s 
a valtozot*. koriilm^nyek kcizCU is. 

Amde elfeiedik itt e n6zet sz6sz6l6i, hogy a jog 6p 
az6rt valtozik sziinetlen, hogy mindig egyenI6 maradhasson 
onmag^hoz. Ez^rt alkalmazkodik folyton az emberek hely- 
zeteihez ea t^nyeihez. Ha mindenkire nezve ugyanaz volna, 
akkor ep az altal lenne egyenldtlenne, mart a helyzetek 
v^ltoznak. Csak a jog lArgyainak dsszezavardsa magaval a 
joggal, kepzeltetheti azt, hogy a jogok egyenldtlenek, holott 
nem a jogok, hanem azok targyai egyenl6llenek. 6pen ligy, 
mint a hogy az emberek k5z6tti egyenl6tlens6g is egyenesen 
a jogegyenI6segnek a kifoly^sa. A termeszet annyiban le- 
remtelt egyenl6kk6, a mennyiben min5s6gileg egyformakka 
tett, de mennyis6gileg 6pen az egyenl6llenseget szentesitette^ 
a mikor a kepess^gek kiilcSnb6z6 fokdval ruhdzott fel. A 
fogalmaknak ez a v^gzetes osszezavar^sa 61-doclrindk egesz 
iatveszt6j6t vonja maga utAn, p. o. oil, a hoi bizonyos jogok 
megszerzesenek jog^t magokkal a m6r megszerzett jogokka! 
konfund^lja, igy p61d^ul a lulajdonszerz^s jogdl magAval 
a tulajdonnal a communismus ujabb elm^leteiben, a tulaj- 
dont a birtokkal, a jogi birtokot a puszta detenti6val, mi'g 
vegre odajul, hogy az ut6bbira se ismerjen el mis alapot, 
mint a nyers er6t vagy a velellent. Ide vezet az, ha csak a 
tapasztalati t6nyeknek engediink jogosultsigot, ha csak a 
physikai j6t emeljiik a jog ethikd.j6vd. 

Mindez eredm^nyek szorosan folynak a jog azon Fel- 
fogasibdl, mely azt sziinetlen lev^sben. folyton vi]toz6nak 
tunleti fel. Hangsulyoztuk ezzel szemben fentebb, hogy nem a 
jog, hanem csak a tenyek, mint a jog eszmejenek substratumai 
viltoznak s hogy ebben a sziinetlen italakulisban a jog is 
csak ligy maradhat ugyanaz, ha valtozik. Meg kell vonni 
ezek szerint a hatirronalat egyfel6l a pozitiv jog bolcselme, 
misfei6l a termeszetjog kozt, azutan ismet a term6szeljog 



5U 



es az 6s:Qog aioa C^abb iranya kozt. melf Kantot val^ja 
mestereoet a midda 6 a regi tenn^zetjogi bkolanak az 
ember idealis termeszet^b6i levont abstractioi helyelt a gya- 
korlati ^z ^ a kategortkus im|)erativus atapjaira fektette a 
jogphilosopbia mai rendszeret. 

A pozitiv jog bolcseime nem terjed lul a jog es annak 
az azt magyar^zo erkolcsl ^ physical okokhoz val6 viszonya 
ismereten, a mely okokat talan a torrenyhozo seni ismer. 
de vakoD engedelmeskedik nekik, s a melyeket a t6rtenetirt> 
csak kes6bb fejt ki, ha hata^uk eltnult mar. Ily erteleinbeD 
Montesquieu « Esprit des lois»-ja sem termeszeOogi rounka. 
raet't a tapasztalat es inductid kdr^ben mozog, de nem is 
tiszta eszjog, hanem poziliv jogbOlcseleL mely az emberi 
inl&r.m^nyeket a nemzeti szellem ^ a term^zeti viszonyok 
a]land6 liatasai szempontj^bol taglalja 

A tenneszetjog az emberre! kezd6dik 6s ezzel v6gz6- 
dik, mig a pozitiv jog c^iak az ember bizonyos cselekm^- 
nyein^ kezd6dik es addig tart, a meddig a dolgok temn^ 
szele. a tQrr^ny vagy a felek szerzCdese engedi. Ellenbenegy 
absolut jog Cf^akis az azzal felruhazott vilj^gos akarat&b6l 
sziinhetik meg jogilag, de erkolcsileg elidegenithetlen es el- 
^vdlhetlen. 

A term6szeti jog raAr eredelileg kesz es nem sziiks^ 
azl megteremteni. Lenyeges lulajdonsaga, hogy emberi aka- 
rat nem abrogatbatja, mert egy torvenyt altalaban csak az 
abrog^lhal, a ki azl hozta, ezt pedig nem emberi akarat 
hozla ietre. 

Akadtak ugyan jog^zok, kik nem tekintve a valtoz- 
haUai}t, az idealist, mely 5nmag4t6l es Onmagiiban ietezik. 
a term6»zetjogot is a megval65u]as, az atalakulus iolyama- 
taban — in fieri — akartak felfognL Ez a Sclielling-fele 
iskola t^vedes^nek kdvetkezm^nye, a modern metaphysika 
►aja, me'ynek abrandozasai — mint Rolteck mondja — 



546 



sehol sincsenek oly kev6sse helyukon. mint a jogban es poli- 
lik^ban. Az a tan ez, melynek meggy6z6d6se szerint a jog 
^ ^am el6 forr&sa az dntudatlanul teremtd n^pszeltem, 
roely a jogalkotds szerves functi6j^ban nyilatkoztatja ki bens6 
term6szet6t. Term^szetes, hogy ezzel ki van z^rva akdr a 
termeszet, akdr az ^szjog Iehet6s6ge; lehetetlenne van decla- 
rdlva. hogy egy minden idSkre s minden eselekre szolo 
idealis tOrvenyhozds 16tezhetn6k, melyet csak fdl kell fedezni, 
hogy a pozitiv jog egyszer mindenkorra megallapithat6 legyen. 
86t inkdbb e v6lem^ny szerint a jog mir term6szetszerQ!eg 
tort^neti jelleggel 6s kinyomattal bir, melyen osszehalo bensfi 
€r6k productuma, nem pedig a t6rvenyhoz6 bolcsesegenek 
vagy onk^ny^nek t^nye. Az allam a szellemi kdzOsseg meg- 
testesiilese, a nep szerves megjeleniilese. Ehhez kepest nem 
is lehet sz6 t6bb6 idedlis jogr6i vagy idealis dllamr6l. A jogot 
es dllamot ludomdnyosan fogni fel, nem egyeb, mini t6rt6- 
neti genezis6t, ebben foglalt szOksegkepeniseg6t s azon lalajjal 
val6 bensO szerves dsszefiigg^set ismerni meg, a melyb61 
^letre kelt. T6rt6netisege egyszersmind eszszer(jsege is : jog- 
nak csak az nevezhetd, a mi val6sdggal erv^nyben van, a 
mi az emberek jogtudafdban el s abban gyokerezik. nem 
pedig az, a mit valaki magdt6l kigondol. 

Gsakhogy bdrmily tetszetfis alapot nyert is a jog emez 
eminens tOrt^neli feli'ogdsdban a jogbOlcselem azon ujabb 
hajtasa, mely fel6 Pikler is concluddl, mdsfel6l 6p ezen isko- 
lanak tulzdsai okoztdk, hogy a bolcselked^s mai szellem^t 
tCbh6 nem elegilhelik ki minden irfinyban e felfogas el nem 
ieplezhetfi egyoldaliasdgai. A tort^neli iskola kelletenel ke- 
vesebbre m6llatla a jogalkotasnak azt a fontos elemel, mely 
a tOrvenyhozds Mthat6, t^nyleges 6s ontudatosan szamit6 
munkdikoddsdban rejiik, masfeldl pedig kisse tulsdgos sulyt 
fektetett a n^pszelleni onludatlan mystikus tenyez6jere. Ez 
oka annak, hogy napjainkban mar erezhet6 az atmenet a 

Athenaeum. 36 



b46 



szAzad els5 fel^nek speculativ bolcselkedesere, s6i azoa tm 
egeszen a mult szazad rationalismusara. Mind lobben kejujik 
belatni. hogy a jog e.szmeiiye is utolso sorban az emberi 
gondolkod^ban keresend6, s nem 6pen ok nelkul mondja 
Rotteck, hogy a lermeszetjog sokkal fontosahb as haszoos 
tanulsagokban gazdagabb. mint Gaius s mint Eichborn, Hugo 
6s Savigny minden tfirteneli joga. 

Vilagos, hogy raaga a torvenyhozb is a priori szab 
tfirvenyt, mikor minden konkr^t esetben jogot statu^l ; csak- 
hogy tdredekesen, ink^bb alkalomszerOleg^ mert megvAga 
mfg mnga a lapasztalat teremti eld a kdldnbdzd helyzetekel, 
melyek p.Id5nti\st igenyelnek. Miutan pedig mindei) alkal- 
mazott jog a priori meghatarozhat6. legalabb bizonyos ha- 
tarig. tehat ezek is a szorosabban vett teniieszeti jog kdr^tie 
tarloznak. Igy van tehal csalAdi, polgari, poUtikai, nemzel- 
kozi. hunianitarius term^szeti jog, mini a hogy I6lezik ler- 
meszeti maganjog is. 

Hiszen. ha a jogban a gondolkod^ es boicselet meg- 
vil^gitasara nem volna szukseg, ha minden oiy liszta es be- 
vegzelt volna, mert csinalnanok a lorvenyhozok kodexekel? 
Nem volnanak-« eleg a birdk ? Nem, mert a jogbdlcselet 
legsarkalalo.sabb haszna epen az, hogy nelkiile a bir6 nem 
volna kepes torveny nem leteben, vagy ha a Idrveny ho- 
malyos vagy a torvenyhozo intentioja nyiivanval6 leved^sen 
alapul, a torv^nyt per analoglam kiterjeszteni. azt p6toloi 
vagy bolcseu magyarazni, s6i bizonyos m^rlekig kiigazitjtDi. 
a mint azt a r6mai praetor telle. 

Ezt az esetct Idtta eI6re a romai jog Is. mikor azt 
monc^a: *Neque lege^ neque setiatusconsuUns ita scribi 
possmit, tit omnes casus, qui qunndoque iucifieriui. cow- 
prehenduHt, sed sufficit ea, quae plerumque accidutii. 
cotUineri • Azutan meg: <Non possunt omnes articuli 
HingiUalim ant legibus ant senaluMOfusuUibus compre- 



fesla est, i\s qui jur/'sdirh'oNi pfacrsf. ad .shtulin jtro- 
cedere, atqve ita jus dicere debet* 

A jogbdlcselet feladata a I6tez5 jogot eszszerft bens6 
dsszefugg6s6ben s az elet egy^b tunemenyeivel 6s irdnyaival 
val6 szerves kapcsolatban fogni fol. Maga a jog egy tapasz- 
talat Altai adott teny, de e t^nyen kivOl a jogbolcselet egy- 
szersmind gazdag jogtudomdnyossAgot talAl maga el6tt. 
melynek eredm^nyeire tdmaszkodik, a midOn a jog minden 
tudora^nyos ismereteb6i az utols6 es legmagasabb ered- 
menyt igyekszik kivonni, hogy minden letez^s 6s minden 
jogfejl6d6s legfelsCbb elvenek megismer^sere jusson s azt az 
6sz nyilv^ulati form^inak egyontetO rendszerebe beilleszsze. 

A jogbSlcseletnek teh^t nem fOladata, hogy Snmaga 
produk^ljOD jogot, habar nem is azt a jogot, a mely l^tezik, 
hanem azt, a melynek l^teznie kellene. Ellenben igenis fel- 
adata a Uiez6 jognak boicseletet a kritikai esz elvont eszme- 
vilagdba helyezni s keresni benne a philosophiai egys6geket. 
Pikler munk^Anak k6lsegen kivul helves kiindul6 pontja, 
hogy kiz^r a jog-philosophia k5r6b61 bizonyos feladatokat, 
melyekel az ugynevezett eszjog vagy termeszetjog tOzcHt 
maga el6, mivel azok reszint egydltalAn nem, reszint pedig 
a bolcselked^s Altai nem oldhat6k meg vagy pedig egyaltalAn 
csak a jog Ierm6szet6nek es funeti6inak merd felreismer6sen 
alapulnak. De tull6 a cz6lon, mikor a jog 16nyegis6get is 
tagadja s az inl6zm6nyek fejl6des6nek eszszerO elv6t eg^szen 
figyelmen kivul hagyja. 

Tort^neti fejl6d6s6ben, igaz, a jogbolcselet kezdettO) 
maig akk^nt magyarazta f6lre feladatAt, hogy a letezfi jog 
helyett egy m6s, a tiszta gondolkodas alapj&n 6pult jogrend- 
szert kell felAlHtania s a meglev6 jogot a kigondolt helyetl 
elvelnie. Ez az iranya a jog feletti bolcselked^snek a g6- 

Hft* 




0^ 



r6gokn6l, kikn6! a maganjog meg fejlellen volt fokep az 
allamforma 6s az alkotm^nyjog construaldstei ir^nyult akar 
azl a jogot kereste, mint Thrasymachos Platonil, mely 
egyes czeloknak 6s erdekeknek legjobban megfelel, 
pedig azt a jogeszm6nyt, mely az igazs^ossi^g eszmejebez 
ar legkozelebb. Az idealis ^Uam, ligy, a mint azt Plato 
<Foliteia»-jaban tervezte, egy kSltott elient6te a val6sagos 
jogrendnek s Aristoteles az ^Itala kezdem6nyezett lij iraoy 
teljes tudataval hangsulyozza Politikajaban az alkotmany- 
torm^ 6s t6rv6nyhozdsok kritikai meltatasAnal, hogy czelja 
nem az, mint el6deie, hogy egy csupan idealis ^llamot fes- 
sen, vagy a letez6k kdziil egyet, pelddul a spartait, mint 
legtdkeletesebbet ajanljon, hanem f^kep azt akaija megmu- 
tatni, hogy melyik allamforma a legjobb a mindenkori konil- 
menyek kozt vagy az esetek Atlagos szamaban es niino fol- 
tetelek kozt jottek letre es maradtak fenn a letezo alkotmanyok. 
Amde a jog rideg dogmatikus kikapasa a phiiosophiai 
vilagnezlet systematikus egys6geb61, ethikai es melaphysikai 
szoros f6ltetelezeltseg6nek korebfil, a visszahat^snak csak ellen- 
kezo vegletet kepviseli, szemben az erkolcsi es jogszabalyok azon 
tok61etes egybeolvadasaval, mely a liellen szellem gyakorlati es 
allampolgari eszmenye volt. ResziinkrCl tehat nem veliink csa- 
I6dni, ha a jogbolcselet jav6 feladatat nem mint Pikler. minden 
oszszerU alap elvetes6ben. hanem ellenkezoleg, egyenesen az 
clienteles iranyzalok egyezteteseben, a termeszetjogi chablo- 
nok es a jogbolcseleti empirismus szerencses kozvetiteseben 
l^tjuk, a jogfejlodes momentumainak egyseges a priori con- 
structioja alap.jan. Csak igy keriilhetok ki a jog es erkolcs 
viszonyanak nidskiiloiiben megoldhatlan problemai is, melye- 
ket Ihering, a most ellialt nagy jogtudos talal6an nevezetl a 
vjogtudomany zdtonyanak*. 

Vdrnai Sdndar. 



IRODALOM fiS JOURNALISTIKA. 



A sajt6 sokszor hangoztatott kin6v6sei kozt egyike a 
legagg^Iyosabbaknak, hogy a modern ijjsigiras technikdja 
hovatov^bb lehetetlenn6 teszi az irodalom, mint encz6l erve- 
nyesules6t. M^sok azok az eszmenyek. mdsok azok az 6rde- 
kek, melyeknek szolgalataban a napi sajt6 teljeslti hivatAsdt. 
mint a melyek az fr6 lelke e\6ii lebegnek akkor, a mikor 
az 6letr61, vildgr6l es az emberekr6l val6 felfogasAnak szfnt 
es kifejez^st ad. Az irodalmi foglalkozasl, a gondolatok kOz- 
les^nek m6djait, az elmelkedes melyebb tanulsagait inlen- 
sivebb^ nem, csak mechanikusabba tette a hirlapirodalom ; 
ha a hidap hatasa t6bboIdalu es t^gabb eszmekort fel- 
0lel5 is, de 6pen az^rt kev^sbb^ m^ly, s alig gyakorol a 
kdz6rzuletre, a t^rsadalom erkolcsi alakulasAra oly ir^nyzo 
befolydst, mint a maga idej6n egy Werther keservei, egy 
Karthauzi, vagy a milyet tollaikkal Voltaire vagy Chateaubriand 
gyakoroltak. 

Az ugynevezett bolcselmi reg6ny ideje, azt mondjAk, 
r^g lemult mAr. Az experimentdhs irodaimi mddszer ujabb 
iskolAja sokkal ink^bb el van foglalva az elet vaitoz6 tiine- 
teivei, semhogy ideje volna bolcselkedni. Ennek daczAra 
eppen a legujabb idok mutatnak fel neh^ny, szokatlamll me- 
resz kis6rletet, melyek a regenyiras bolcseleti irinydnak 
ujabb lendiiletre emelesere arulnak el felre6rthellen torekvest 
s ebbe a torekvestikbe a szakludomanyossag nagy appara- 



boO 



tusail az archaeologia. elhnographia. a csillagdszati vagy Told- 
lani kutatAsok eredm^nyeinek eg^sz tarhaz^t veszik igenybe, 

Tme, itt van egy tijabb idOben nagy hirre kapott angal 
(rd. Rider Hitq<jfird kiM kOLetes regenye: «0» («She»), inely 
ujabban mini kiiliuileriyoinat Ls megjelent egy napi lap ha»tl»- 
jair6l. 

Rider Haggard a phantastikus irok azon osoportjatioz 
tartozik. mely .iules Verne-t is szQlte. de sokkal nai^obb 
poeissel, a reilexio nem raindennapi erejevel s tokep oly stylkili 
mely ma csaknem p^LrallanUl ^1 az angol irodalotnban. 
Nyelv^nek rendkivlili baja van a sziv 6s kedeiy legfinomabb 
amyalatai jelleQizeseben, kifejezO ereje mely 6s a szogre 
taltilo, goculolatai magasan s^aniyal6k s az 6iet es bolcsd- 
ked^s c3rdk igazs^gait Olelik magukba. 

Joggal kivancsi lehet az ember, milyen atiillete.^re talal 
egy ilyen iro es bolcselo naiunk egy oly lap hasabjain. mely 
<»lvasottsaga 6s elterjedettsege okAbol hivatoltnak neve^hetd 
arra, hogy a vilagirodalom Ojabb 6s i5jabb jeleseit fdllepiesse 
a magyar olvas6 kozOnse^ clflll. 

Ha a napi sujto a kriliku jogat ig6nyli a tarsadalom, az 
inidaiom es mflv6.szet, a tudom^y ^^ poliLika minden kerd6se 
feletl — am jol leszi. De epfien azerl. merl iteletet ephemer 
aramlalok, fteliileles benyomasok batarozzak meg, feltetlen 
szQksege van arra a publicistai lelkiismeretre, mely hatalma 
kezeleseben egyediili szabalyoz6ja ; arra a felel6336g6reelre, 
mely letezesenek erkolcsi aiapja. Ket36gtelen eimelfogva, bogy 
a napi sajl6nak, mint az irodalmi termel6s es fogyaszlAs 
kozvetjttijenek is nemcsak jogai, de kotelessegei is vannak 
Ogy az irodalom eszmenyeivel. mini annak munkasai szeUemi 
inlegrilasaval szemben. Annal sajnalandobb, ha az eredraeay 
nemcsak hogy nem elegit i ki a varakoz£ist, de publicistai 
kdtelesseget ro az emberre, ramutatni egy oly jelensegre. 
mely minden valbszinuseg szerint nem eg)'magaban ail. 



^> Lussunk csak talatomra kiragadva nehiiny passui?!, me- 
lyek a fordit^ angols&g^61 mindeDekel6tL fogalmal nyi^taiiak. 
A niagyar kiadas II. kotete 8-ik lapjan az eredelinek ezt a 
tnondatat; *Iieg pardon sity he said, touching hvs hair* 
— akkep tal&ljuk forditya: -Bocsanat, uram. xnondA salu- 
idlva*. Hogy a •touching his hair* (hajat simogalvai mif"Sle 
metamorphosissal v^lik ^alulalassa, arra a viltig senimifde 
katonai reglamaja iieni Unlna ineKreielni. 

De csaJc egy lapot kellene forditani, hogy akArki is 
lessek, hogy ilt nem egy gondatlansag okozla 
U van sz6, hanem a forditando nyelv oly fogyatekos 
ismerelerol, nielylye) szeinhen legalahb is vakmerfi v^llalko- 
zfi&nak kell, hogy felliinj^k, oiy eisOrendfl \v6 atiiltetese, mini 
Hider Haggard, oly el6kel6 olvas6 kdzonseg szAmara, mini az 
emlitett hirlap^. Mindjarl a kOvetkez6 9. lap ezt amondatot: 
*ifour position is one that I don't quit understand and 
van't recognise* — ezzel adja vissza : «al]asa olyanforma 
hog)' en tartozom is, new is elismerni> Helyesen: «nem 
egeszen ertem s nem ismerhetem el». Tovabb a 36. laptm : 
'whtf didst thou hide this from me Y* a lordfto grammali- 
ka.ja szerint annyi. mini; ^mert rejlelted 61 ei ei6-lem?> — 
holotl egy kezd<) is megmondhatnA, hogy helyesen igy kell, 
hogy hangozzek: «merl lilkollad («ezt» — nem >6t» ieI61em?< 

Fellunltelik-e ilyen bollAsok utan, hogy a fordito lel- 
jesen ideg^^nfil erzi niagat oU, a liol valodi angjicismusokkal 
kell megkiizdenie, melyeknek f^rtelmebe sem tud behaloini? 
• Then there is an end> — nala annyi, mint: -ennek vege 
legyen» (II. 61.), a helyett. hogy: --akkor vege>. A II. kotcl 
51. lapjan «h<)set» «a legszebb arab nyelven* szolallatja 
meg, hoiott az eredeti «in his best Arabic* — eppen ellen- 
kezut jelent, I. i. a kitelhetdfeg legjobb arabsagot. a rnibfil 
ep ugy nt^tn kOvetkezik a legazebb arab nyelv, mint ahogy 
abbol. hogy a forditO a niaga legjoht) niigot nyelvludas^vaJ 



b02 



v6gezte feladalal, nem kovelkezik fnlt^tlen, hogy eo ipito fi 
forditast is adotl. Sol 

Cssfink mas lapot fel. ()U ^1] a 144. lapon (tnindig a 
niAsodik kotetr6l sxolva): «remelleni. hogy talalkozunk. bar- 
hova menjiink is.> Keresem a fnrosa kitelel eredelij^L s 
sz6r6l sz6ra ezl talalom : < / hope that ire shall meet 
again tvherevet' il is that tve go to.* Mar most tudnivaln, 
hogy 'to go lo» ige nem a valaiiova men^st jelenli i.supan 
fizikai cTlelemben, hanem a valamire valo jutast erkolwsi erte- 
lemben. A «biirhova menjiink* kifejezes lelial leljeii fi^Ireert^sen 
alaps/ik, a szoveg tdjes magyarazata: «harmirejussunk». 

De sokkal egyszerObb szavakban is megUkntorodik a 
fordit6 nyelvismerete. Mindjiirt a kdvetkezo iapon peldaui 
ezt. hogy: ^almost doesi thou begin to love fne* — igy 
forditja: •nemsokdra szeretni I'ogsz en gem » Nem tiidja 
tehal, liogy az talraost* sohasem leszi azt. hogy: </i««i' 
sokdt'a,* hanem azt, hogy: ^c^nknnm^ majdnetn, szinte*. 

Mil varhatni tn^* most a koltOi fordulalok, a nyelv 
szindi^s pathosa visszaad^saban ? SoJia mOproza, soha len- 
diileles nyeivezet jobban tonkre silanyitva nem jelent m6g 
meg egy idegen nemzet olvas6kdzon56ge eldlt. A nyelv fmom 
distiuetii^i , emelkedett dictioja darabos pongyolasAg heve- 
nyeszet6ben ztillnek szerte. Lehet oly ei*76kellen toll, mely e 
gyOnydrtl kepet: ^All else shailtjw moving upon water' 
(minden egyeb visen mozgd 6my6k), ekkep adlja vissza: 
«minden cgyeh osak arnyek?» (II. 73.) Bizony ez is csak 
drnyek. Ez a metaphora pedig: *a woman's heart w heav^ 
to sink trough water however deep* (az asszonyssiv 
mer6 6n, mely a legm^lyebb vizbe lehatol) — naia egy- 
azerden «egy asszonyszivei nem lehet kijalszani.> (II. 66.' 
Vagy hoi van e lapos prozuban : »ha velkezlera. szepsegetn 
itilragijogja vi^tkemett (II. 70.) — az eredeti liiktetd palhosa: 
•If I have sinned, lei my beauty answer for my sin!» (Ha 



5dH 



vetkeztem, sz^psegem feleljen bOnfimert!) 6s ily semmit- 
mond6 construclibk, mint : «uj enem remek mivolta* 
(II. 127) — p6toIhatj^-e az eredeti h6vte!jes, rnajdnem 
rhytmikus szdrnyaldsit : «the splendid vigour of a new = 
found selt> Min6 komikus megt^vesztesekre vezethet ez a 
hanyagsAg s a nyeiv szellem6be val6 be nem hatoMs ott 
p. 0., a hoi a fordito az: «irt6zlat6 helyzetet* mindenOtt 
*utdlatos helyzetnek* forditja. 

Hanenn hiszen hdt mindez meg nem volna taldn ok 
arra, hogy igazolja a kim^let felretetel6t, habdr sulyosabb a 
besz^mU&s oly lapnal, mely bizonyos kritikai auctoriUlsra 
tart szamot. Elv^gre nem azok szam^ra szoktak kQ]f5ldi 
reg6nyeket forditani, a kik azokat eredetiben is megerlhetik, 
a nagy kozdns^g tetsz6s6n pedig nem sokat vdltoztat az a 
kOruIm^ny, hogy az ir6 subjectiv gondolatmenete csak Wrede- 
kesen vagy eppen elferditve jutott eleibe. az ^puletnek csak 
nagy k6rvonalait latja, kev^sbe erdekli a t^gl^k mUv4szi 
farag^sa. 

Egfezen mAs jogalap az, melyre a fordil6 az ir6val 
szemben helyezkedik. Erkdlcsi k6telezetls6get vAllal itl nemileg 
arra, hogy a kit tolm^csolni akar, annak intentioit loy&lisan 
erv6nyre emelni segitse, s mindenesetre abban az egyenise- 
g^ben mutassa be, melyet a maga saj^tossigai. gondolkozasa, 
tuddsa, vermerseke. eg6sz eszmekore organikusan Osszesimulva 
alkotnak. Senkinek sem jutna esz^be a legkisebb k^telyt 
engedni ferkdzni ahhoz, hogy az ir6i egy^niseg ez elidege- 
nithetlen jogai vil^gaba minden ilietektelen beavatkozAs a 
legnagyobb fokban serelmes. 

De ha ez igy van, honnan veszi mag^nak a jogot 
a fordU6 — no meg a k^rdeses hirlap, hogy Rider Haggard 
mtiv6t legaldbb is negyedresznyivel niegcsonkitva adja 
a ntagyar kozmisdg kezebe? Ki ez a Rider Haggard? 
Valami obscurus I'rd, a kire nezve megtiszteltetes egy ma 



6&i 



gyar lap vorrts plajbaszanak mindenhato czeruzaja? Sa6 
sines r6la. Rider Haggard egy nagy nenizet jelenl^^keny irqja. 
a kinek mUvei diadaliitat tetlek a inUveit vilagon, s a kl 
meltan inegkovelelheti maganak azl, hogy az a purteka 
meEyet egy lavol lovagias nemzelnel az 6 czegere alatt kinal- 
nak, valosaggal Idle is eredt legyea. 
Bizonyitsunk. 



I 



Albrdito egyszeriien meUozi Rider Haggard h6 feivi!agasit6 
jegyzeleit, melyeket regeriye egyes vonatkozasainak archae*.*- 
iogiai, elnographiai, li'>rt6neli es foldra^jzi magyarazaUra sziik- 
segeseknek tart. Fedig ha az iro intenliojaba jobban behatol, 
ludnia keil vala, hogy Rider Haggard nem iJi*es phantasma- 
goriakal. hanem ludomanyos hypolhesisekel akarl rajzolni, 
nielyek ma luar mind tobb-lobb kutat6 es gondolkozo eloK^l 
vezetnek arra, hogy az emberiseg legregibb civihsali6janaJv 
bCk;s6j^t a solet vilagreszben keres-sek. Knnek a mysleriumai 
— tiidominyos valnszinfis6g mezebe oltoztetve — szolgallal- 
jak Rider Haggard rsgenyehez a tanulsagos keretel. 

Sp oly kegyeletlen kezzel nyirbal bele a toi-dito (vagy 
tan inkabb az ujsagiroi czeruza ?) a regeny iegszebb. leg- 
organikusabb reszeibe is, nem respectalva meg a Idektani 
sz5v€v6nyek erzekenyebb idegsztklait sem. A hold fenyend 
eltectilft Kor varus romjainak gyonyOrO leirasa kegyetleni'il 
niegroviditve. A XII. fejezel veger6I ket egens oldal hi^iyzik. 
A !i. katet 31. lapjan hdrom oldal niaradl ki, a 97. lapon 
egy oldah a W. lapon az eredeti 2o sora; a 123. lapon 
Ajesa kOltSi eskut^telebdl i'/, oldal: az 55. lapon ismel 
mdafel oldal az 58. lapon egy oldal, a 90. lapon teljes 
kit old<d van roviditve, nem is sz&mitva a jelentektelenebb 
dsszevon^okal. Mindez alig masfelszaz lapra terjed6 kotet- 



555 



kdnel, melynek czimlapjAra oda van nyomtatva : irta Eider 
Haggard, 

Engedelmet kerek, ez m^ talan megsem jarja. Igaz, 
hogy a dramaturg k^se is lemetszegeti itt-ott a drdmai mtt 
ag-bogait, csakhogy az eg^szen m^ valami. A kiildnbseg 
abban all, hogy a szinmOnek termeazetea rendeltet^se, hogy 
a deszk^ra kerCtljon ; ellenben hogy idegen ir6k regenyeinek 
is termeszet&s rendeltelese lenne a magyar globus lapjainak 
es speculans kiadoinak szolgalni t6ltel6kiil, ez az, a mit senki 
sem fog elhihetni. 



Micromegas. 



1 R 1) A L M. 



LileMan is logika. K5z6piskolai haszniilatra irta dr. Sdrffif 
Aladdr. Ara 1 frt. Hudapest, Lampel R6bort (^Wodianer F. <?s 
Fiai) kiadasa. 

SArffy nevezelt kiinyve gondos nmnka : van ugyan olt^g 
hibiija, de olonyoi jOval feliiliTKiljak a hibAkat. 

Az olsu lapok olvasasa ki.ssi' bizalmatlannit (eheti a kritikus 
olvas6t, inert az a sajatsAgos, hoj^y ilt koveti el a legtobb hibat : 
ilt akad a logtobb kifog^solni valo. Lassankint azonban rnvgis 
jobb velemenyre hanjjol. A philo.-^ophiai eloismeretck kifejteseben 
tObb t^ved^s es stilaris botlfis talalhatu. 

Mindjart az elso lapon azl mondja, hogy «az ombor tndas- 
va(;yat6l osztonoztelve, iiatfyszerit problemak niegokJasara val- 
lalkozik>, Cicero szavaival a biilcseszctet «az omberi es iste^ii 
dolgok tudonianyanak* nevezi s igy tovabb : szerinle <a bol- 
cselkedes a problemak mogoldasanak nwdja* ( ! ?), «a philo- 
sophia, mint tiidomany. kezdetben nu^{fis csak efjy volf^ , a 
philosophiai prnpeaedeutikat *e]6ke.szito boIcseszet»-nek nevezi : 
hat ezek bizony zavaros dolgok. Do akad tobb ilyesmi ; pi. hogy 
«a b6los(''szet torlenflme = historia philosophiae, nem Cifyib, mint 
a piiilosophia fejl(!)desenrk letrdsa>, hogy *mi cf^ak a philosophiai 
proj)ai»deutikaval foglalkozimk, mert a tiibbi harom ag mir a ma- 
gasabb bfilcseszcli tiulomanyok koze tartozik> ; mindezek nem 
csiipan stilaris szeinj)ontb6l e.shetnek kifogas ala. 

De luit lassiik tovabb! Azl mondja a 7. lapon, hogy ^az 
analomia a mar oleffelcn testet bonczolja fol, hogy annak m4iq- 
mercvi'df organumait vizsgalhas.sa*, a mi ^szinlen nem egeszen 
helyes, mert hoi marad akkor a vivisecfio? Az is kulcinos, 



667 



middn azt illitja, hogy organismusunlc bizonyos korig eg^szen 
^nkentelenlil v^gzi az ^lelmfikOd^st ^s az ember csak id5vel fej- 
16dik annyira, hoffy tudmndsa less az dettani processusokrohj 
mi szint^n nem igaz, mert mikor szerez az ember pi. a m&j vagy 
epe mfik6des6r61, vagy a verkering6s processusArdI tudomdst? Az 
sem igaz, hogy a Mlek csak akkor kezden4 mtikdd^s^t, mid6n a 
bel- 6s kiilerz^kleti mozgasok tudalosakka 6s 6nk6ntesekk6 vil- 
nak. Ebben az AlUtasban podig, hogy «a lelek tudomdnyiar- 
/a/»ia (?) olyan r^gi, mint maga a philosophia», ez a tudom^ny- 
tartaiom sz6 bizv&st elmaradhatott volna. Az sem igaz, «hogy 
egy &llat sines, melyn^l a szervek oly egyenloen voln^nak kifej- 
16dve, mint az embernel», valamint 6pp oly helytelen az is, *hogy 
testiink bizonyos